Cervus
By Jaz
()
About this ebook
Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes - mondja Hamlet Shakespeare talán legismertebb tragédiájában. Ezt az állítást vitatni nem csupán önteltség, de botorság is lenne.
Boszorkányok pedig nincsenek - írja Könyves Kálmán réges-régi törvénykönyve. Ám mi van, ha tudós királyunk tévedett? Gazdag népmesekincsünkben rendre előbukkan a vasorrú bába, a bűbájos, vagy a vén javasasszony alakja. A boszorkányperek irodalma köteteket tölthetne meg. Nyelvünk számtalan olyan kifejezést őriz mind a mai napig, ami a boszorkányok világát idézi. Oldás, kötés, tétemény, csinálmány, striga, malefika, küldött farkas (farkasember) és küldött ördög. Lidérc, megfüvelés, ráolvasás, kutyahájalás és így tovább. De gondolhatunk Luca székére is, amit azért kell elkészíteni, hogy a rajta álló megláthassa a boszorkányokat. Esetleg felidézhetjük a “kígyót-békát kiabál valakire” kifejezést. Mindez vajon ok nélkül való volna, és lehetséges, hogy nélkülöz minden valóságos alapot?
Mi van akkor, ha Shakespeare igazsága és művelt királyunk feltételezett tévedése kéz a kézben jár, és a boszorkányok mindmáig közöttünk élnek?
A Cervus (ejtsd: kervusz) egy modern boszorkány története, és egy óvodás kisfiúé, akire a hálóját kivetette. A sajátos – néhol kifejezetten formabontó – eszközökkel megalkotott izgalmas kisregényt olvasva felmerül bennünk a kérdés: Ha léteznek titokzatos gonosz erők körülöttünk, akkor ott munkál-e valahol szükségszerű ellenpontként a titokzatos jóság is, és ha valóban a világunk részei ezek a misztikus energiák, akkor vajon milyen módon nyilvánulhatnak meg nekünk?
Annyit elárulhatunk, hogy ez a rendkívül intenzív történet, amely a pszicho-thriller kategória határait feszegeti, vagy esetenként át is hágja, nem elalvás előtti olvasmány. Kisgyermekes szülők részére pedig kifejezetten nem az!
Jaz
Az író akkor író, amikor ír, máskülönben nem az - tartja a mondás. És valóban: ha volna is szándék bennem önmagam teljes megmutatására, a soraim nyomán megelevenedő figura akkor sem az író volna, pusztán csak az ember. Ezért publikálok lehetőség szerint írói álnéven a civil nevem helyett. Ugyanakkor igazat kell adjak az irodalomtörténet képviselőinek abban, hogy a szerzővel kapcsolatos ismeretek sok esetben gazdagabbá tehetik a műalkotást, és teljesebbé a műélvezetet. Ennek jegyében következzék pár gondolat magamról:Írni azóta szeretek, hogy a betűvetés tudományát kisiskolásként belém plántálták. Máig sem múló grafomániám természetesen végigkísért tanulmányaim során is, melyek közül a legjelentősebb mérföldkőnek a Pannon Egyetemen töltött éveket tartom. Ekkor ismerkedtem meg behatóbban az irodalomtudománnyal és a nyelvészettel. Jó néhány karizmatikus oktatóhoz volt szerencsém, és sok fontos összefüggést értettem meg. Az egyetemi időszak legnagyobb hozadéka számomra mégis az volt, hogy képessé tett a szövegek irodalmi értékének objektív megítélésére.Elsősorban a novella foglalkoztat, de versek, műfordítások és kisregények is kikerülnek a tollam (billentyűzetem) alól. Az írás számomra lelki szükségletet jelent, ami által egyfajta meditatív állapotba kerülhetek. Másrészt jelenti Isten teremtő erejének megtapasztalását. Harmadrészt pedig egy olyan működést, amit leginkább a kiválasztás szervrendszeréhez tudnék hasonlítani: kívülre kerülhet általa, aminek kívül van a helye.Hiszek az e-könyvészet létjogosultságában és kultúrájának forradalmi, megújító erejében. Vallom a könyvkiadás és könyvterjesztés független, demokratikus voltát. Meggyőződésem, hogy az irodalomnak és az irodalmi beszédmódnak emberközelinek kell lennie. A literatúra nem válhat egy önmagát elitnek tételező szűk réteg kisajátított játékszerévé. Ezen elveket a magam szerény eszközeivel igyekszem minden lehetséges módon támogatni és képviselni.Hiszem és művelem Arisztotelész Poétikájának igazságát, miszerint “A költőnek inkább a történet, mint a versforma mesterének kell lennie”. Saját művészi hitvallásom pedig a következő: Nincsen fikció és nincsen valóság. Pusztán történetek vannak. Az érzékelt világot történetekként éljük meg ugyanúgy, mint önmagunk létezését. Millió meg millió történet megszámlálhatatlan szála kapcsolódik, fonódik, kapaszkodik egymásba hol gyengébben, hol erősebben, hol pedig elszakíthatatlanul. Ekképpen szövődnek a végesek végtelen szövedékké, a különvalók hiánytalan egésszé, mely örök és oszthatatlan, és sem kezdete, sem vége nincsen. S bárha szemünk a míves keleti szőnyeget a maga teljességében is gyönyörűnek látja, azért csak kiragad belőle egy-egy motívumot, mely könnyen befogható, és annak szépségében szívesen merül el.Elismerések:- A Tolnay 100 Emlékév alkalmából meghirdetett MÁRAI NYOMDOKÁN - "A színésznő" országos költői pályázat I. díja- Az Ifjúsági Caritas Egyesület 2016-os "Főszereplő emlékeink" című alkotópályázatának irodalmi különdíja- A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépíró Tagozata és a Faludy György Irodalmi Műhely 2014-es országos írói versenyének I. díja- A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépíró Tagozata és a Faludy György Irodalmi Műhely 2014-es országos költői versenyének "Arany" minősítése
Read more from Jaz
Helka és Kelén Rating: 5 out of 5 stars5/5Bardo Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKarma Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKelly fényképe és más történetek Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVérvonal Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHúsvéti levél az elmekórtanról és más történetek Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsPajzán rubájok Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Related to Cervus
Related ebooks
A csillagok útja Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA győzedelmes asszony Rating: 5 out of 5 stars5/5A folyók hátán érkezik a fény Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMária évei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHun és magyar mondák Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKonzílium az őserdőben Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBevezetés a kísértettanba Rating: 3 out of 5 stars3/5Halva vagy halva Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsOmegától alfáig Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsPerzsa és egyiptomi álmoskönyv Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz egyiptomi mágus Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz élő Nostradamus és az okkult hatalom: honnan tudták? Korunk rejtélyeinek és csodáinak igaz története Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA halál fekete angyala Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA Meg Nem Engedett: Egy Kortárs Vámpír Család Humoros Története Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsDrakula gróf és társai: Nagy vámpírkönyv Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsCsapás az űrből Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsLucifer gnózisa: Az ördöghit pillérei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsŐrült regény Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA Könyv Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVérvonal Rating: 5 out of 5 stars5/5Kvantumvilág Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBoszorkányok könyve Rating: 5 out of 5 stars5/5Ufó Afrikában Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA halhatatlanság piramisa: Napóleon egyiptomi titka Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz időtlen szerelem alkímiája: 1.rész: Összetartó sínpárok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA Spiritualitás Útján és más Történetek Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSchiller válogatott versei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA falra festett ördög Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz utolsó istennő Rating: 5 out of 5 stars5/5Holdfázisok: Kapcsolódj a természethez, hogy megleld a harmóniát belső energiáid és a holdfázisok között! Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Related categories
Reviews for Cervus
0 ratings0 reviews
Book preview
Cervus - Jaz
I. Száz esztendővel ezelőtt...
"...Szénbányában, a pokol fenekén,
Bányászvértől lucskos a szén,
Nem látszik sem a Nap, sem az ég..."
(Hobo)
A hegygerincen halványan pislákoló lámpások sora kígyózott. A hideg januári hajnal sötétjében hol eltűntek, hol előbukkantak az apró fények aszerint, hogy épp milyen sűrű volt az erdő, ahol a vájárok haladtak. A bányászösvény a falut kötötte össze a Setét-lyuki aknákkal és tárókkal. Több apró munkástelepülés is meghúzódott még a hatalmas bükkösök takarásában, és mindegyiküktől vezetett egy hasonló, jól kijárt gyalogút a környék lüktető szívéhez, a bányához. Barnaszén: hetvenmillió éves kincs a föld gyomrában. Ennyi idő alatt igazán jól megszokta a helyét, és nem volt hajlandó csak úgy hívó szóra a felszínre jönni. Verejtékkel, néha pedig vérrel kellett megküzdeni érte. Nem ment ritkaságszámba az sem, hogy este, mikor hazafelé haladt a sor, kevesebb lámpást lehetett számlálni, mint az odaúton.
Ferkó összehúzta nyakán a pufajka gallérját. A csípős hideg összetapasztotta az orrcimpákat. Az ösvény mentén a fák zúzmarába dermedtek, közöttük magasan állt a hó. Az úton persze jól le volt taposva. Napjában kétszer meneteltek itt végig a falu marcona bányászai. Harminc perc tempós gyaloglás kora hajnalban, és ugyanennyi a műszak végeztével. Közötte pedig tizenkét órányi embertelen munka a mélyben. Ilyenkor télidőtájt napot sem nagyon láttak. Sötétben mentek, sötétben dolgoztak, sötétben jöttek. A bejárásra fordított időn esetleg lehetett volna faragni, ha Ferkó, sok bányásztársához hasonlóan hajlandó lett volna beköltözni a telep közelében létesített munkásotthonok egyikébe. De Bori nem akarta. Talán jól is tette. Nem volt akkoriban fürdőszoba vagy hasonló tisztálkodási lehetőség a barakkokban. Ígértek ugyan közös fürdőházat, hogy legyen hol lemosni a bőr pórusaiba ivódott szénport műszak végeztével, de az ígéret nehezen akaródzott megvalósulni. És volt Borinak egy másik érve is a telepre költözés ellen. Olyan érve, amilyen csak bányászfeleségeknek szokott lenni, és ami megrendíthetetlen. Az asszony meg volt győződve róla, hogy a közelmúltban megnyitott Setét-lyuki feltáráson átok ül.
Nem ez volt ugyan a monarchia legjobban fizetett bányaüzeme, és a munkakörülmények tekintetében sem vitte volna el a prímet, de az átlagosnál azért jobb megélhetést biztosított. A napi háromszáz fillér sokak számára irigylésre méltó fizetésnek számított akkoriban. Ferkónak a jövőt illetően sem lehettek aggályai, mert a bányát folyamatosan fejlesztette a tulajdonosa. Így került pár éve feltárásra a Setét-lyuki terület, ahová Ferkót is áthelyezték. Borival és a kis Ferkével egyenesen a templomból érkeztek a völgybe, az ünnepélyes megnyitóra. Talán ez volt az oka, hogy az asszonynak szokatlanul rémisztő érzései támadtak a helyszínre érve. Később – már a vacsoraasztalnál ülve – úgy mesélte el, hogy hirtelen hűvös fuvallatot érzett, és lúdbőrzeni kezdett a talpától a feje búbjáig. És valami titokzatos erőket is emlegetett. Nem e világi erőket. Meg hogy valami van ott a mélyben.
- Van hát, te butus. Azért megyünk mi le – kommentálta félig-meddig viccesen Ferkó, aztán nem is váltottak több szót az egészről. Megmaradtak a falusi házban, és minden ment tovább úgy, ahogyan eddig. Illetve nem teljesen úgy.
Bori – mint általában a bányászfeleségek – tisztában volt vele, hogy mit kockáztat az ura a megélhetésükért, és bizony nem volt olyan este, hogy ne vett volna erőt rajta a félelem: vajon meghallja-e ma is az ismerős lépteket az udvaron, és utána az ajtó megnyugtató csikordulását. Nem volt olyan nap, hogy imát ne mondott volna Ferkóért, a többi bányászért, meg azokért az asszonyokért, akiknek az ajtaján nem a családfő zörgetett be a műszak végeztével, hanem a halálhír hozója. Kilencen voltak ilyenek a bánya megnyitása óta. A veszély része volt minden bányászcsalád életének. Aki ezt nem tudta elfogadni, annak nem volt itt helye. Bori el tudta. Hajnalonként kelt, fél órával az ura előtt, illatos meleg kávéval ébresztette, majd hitvesi csókkal és aggódó, szeretetteljes pillantással bocsátotta el. Néha még utána