A kút és az inga
()
About this ebook
Edgar Allan Poe
New York Times bestselling author Dan Ariely is the James B. Duke Professor of Behavioral Economics at Duke University, with appointments at the Fuqua School of Business, the Center for Cognitive Neuroscience, and the Department of Economics. He has also held a visiting professorship at MIT’s Media Lab. He has appeared on CNN and CNBC, and is a regular commentator on National Public Radio’s Marketplace. He lives in Durham, North Carolina, with his wife and two children.
Related to A kút és az inga
Related ebooks
A dilettáns detektív Rating: 5 out of 5 stars5/5A fagyott kutya lába Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsEzüstkéz Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSokkterápia Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVízkereszt vagy amit akartok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA velencei kalmár Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsNero, a véres költő Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMoby Dick I. kötet Rating: 1 out of 5 stars1/5A brixtoni rejtély Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA makrancos hölgy Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsJónás könyve Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÍrók, színészek, dilettánsok Rating: 4 out of 5 stars4/5Vesztegzár a Grand Hotelben Rating: 5 out of 5 stars5/5A vihar Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsEsik a hó Novellák Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsIkrek hava Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBovaryné Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzentivánéji álom Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsErdély – Trilógia Rating: 4 out of 5 stars4/5Ahogy tetszik Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsElső szerelem Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsFantasztikus nők Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsFölébredett a föld: Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből Rating: 5 out of 5 stars5/5Az ördög lába Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVoltaire levelei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzentivánéji álom Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHarvard tér Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRégi Istenek I. kötet Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz Ezeregyéjszaka legszebb meséi Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÁr Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Reviews for A kút és az inga
0 ratings0 reviews
Book preview
A kút és az inga - Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe - Babits Mihály
A kút és az inga - The Pit and the Pendulum
A könyv borítóján található kép forrása:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7c/Pottery_well.JPG?uselang=hu
Az angol szöveg forrása a Literapage weboldal.
http://www.literaturepage.com/read/pitandthependulum-15.html
Készült a Content 2 Connect Kft. megbízásából.
http://www.content2connect.com
ISBN 978-615-5248-23-8
2013
A kút és az inga
Impia tortorum longos hic turba furores
Sanguinis innocui, non satiata, aluit.
Sospite nunc patria, fracto nunc funeris antro,
Mors ubi dira fuit vita salusque patent.¹
²
Már beteg voltam ‒ halálos betege e hosszú gyötrelemnek; s mikor végre föloldották kötelékeimet, és megengedték, hogy leüljek, éreztem, hogy érzékeim megtagadják a szolgálatot. Az ítélet ‒ a rettenetes halálítélet ‒ volt az utolsó határozott hang, mely fülemhez ért. Azután az inkvizítori szavak nesze mintegy elmerült a kábulat elemezhetetlen zsivajában. Ez valahogy a forgás képzetét hozta elmémbe ‒ talán asszociálva gondolatban valami malomkerék berregésével. Csak egy pillanatra ‒ mert nemsokára már semmit sem hallottam. De még egy darabig ‒ és micsoda túlzott közelségben! ‒ rettenetes tisztán! ‒ láttam-láttam a fekete palástos bírák ajkait. Fehérnek tetszettek ‒ fehérebbnek, mint az ív, melyen e szavakat vonom, és keskenynek a groteszkségig: keskenynek a megfeszített szilárdság kifejezésével, a változhatatlan elszántságnak, az emberi szenvedés zord megvetésének kifejezésével. Láttam, hogy a sors rendelése ‒ vagy ami az én számomra sors volt ‒ még egyre ömlött e szörnyű ajkakról. Láttam vonaglani rajtuk halálos szavaikat. Láttam, amint nevemnek formálták szótagjait; és borzadtam, mert hang nem jött közülük. S a kéjes borzadás pár villanatára láttam a terem falait borító sötét kárpitok lágy és alig észrevehető meglebbenését is. S akkor szemem az asztal hét magas gyertyatartójára esett. Először az irgalom színeit viselték, s hét karcsú angyalnak tűntek föl, akik mentésemre jöttek; de aztán egyszerre valami halálos megcsömörlés ereszkedett szellememre, éreztem, hogy végigreng testem minden rostja, mintha egy galvántelep drótját érintettem volna, míg az angyalalakok érthetetlen, lángfejű rémekké váltak, s tudtam már, hogy tőlük nem jöhet segítség. S akkor, mint egy dús zenei szólam, lopózott érzéseim közé a gondolat: micsoda édes pihenés eshet a temetőben! Halkan és tolvaj mód jött e gondolat, s hosszú időnek tetszett, míg teljes erejét elérte; de mihelyt szellemem végre igazán átérezte és befogadta, a bírák alakja mintegy varázslatra eltűnt előlem; a magas kandeláberek a semmibe süllyedtek; lángjuk kialudt; s az éj feketesége ereszkedett rám; mintha minden érzésemet elnyelte volna valami őrült, zugalmas zuhanás az alvilág legeslegmélyére. S akkor csönd lett és némaság, és éj az egész mindenség.
³
Elájultam; de evvel még nem azt akarom mondani, hogy minden tudatom elveszett. Mi maradt belőle, nem kísérlem meg definiálni; még csak leírni sem; de nem tűnt el minden. A legmélyebb álomban, sőt delíriumban, bármiféle önkívületben ‒ nem! még a halálban sem -, még a sírban sem tűnik el minden. Másféle halhatatlanság nincs is az ember számára. Fölriadva a legérzéketlenebb alvásból, valamifajta álomszövet pókhálófonalait minden ébredésünkkel széttépjük. De egy másodperc múlva már ‒ oly finom tud lenni ez a háló ‒ nem emlékszünk arra, amit álmodtunk. Az ájulásból az életbe való visszatérésben két fokozat van; először a lelki vagy szellemi lét föléledése; másodszor a fizikai lété. Valószínűnek látszik, hogy, ha a második fokozatot elérve, vissza tudnók idézni az elsőnek hangulatait, e hangulatok ékesszólóan beszélnének a küszöbön túli mélység emlékeiről. S mi van e mélységben? Hogyan különböztessük meg árnyait a sír árnyaitól? De ha e hangulatok ‒