Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    Médiapszichológia
    Médiapszichológia
    Médiapszichológia
    Ebook72 pages1 hour

    Médiapszichológia

    By Koncz István, Dr.

    1/5

    ()

    Read preview

    About this ebook

    „A7–11 évesek legyenek képesek különböző tárgyakat, embereket, eseményeket különböző nézőpontból bemutatni a média variációs lehetőségeinek kihasználásával.”
    Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-től a média kötelezően oktatott műveltségi területté vált.
    „Figyelemre méltó, hogy a hazai oktatási rendszer követelményei között nem szerepel a 6–12 éves gyerekek médianevelése” (M. Tóth Géza, 1998.) Ez azért is különös, mert Európa gazdaságilag fejlett országainak tantervi rendszere a kisiskolás korú gyerekek médiaoktatására nagy gondot fordít. Ez az a korosztály, amely az audiovizuális média hatásaival szemben a legvédtelenebb. Szüleik, akik már jórészt maguk is a „képcső-nemzedékek” közé tartoznak, sem mindig képesek a gyermekeik számára esetleg káros hatású hang- és képözönt megszűrni. Afő feladat az, hogy tanuljunk meg okosan együtt élni a médiumokkal, megtanítani kezelni azokat, s okosan használni gyerekeink (irányított és ön) én-építkezéséhez.
    Aszelektálási, feldolgozási, beépítési készségek ki­alakításában nagy szerepe van a médiapedagógiától, -pszi­cho­lógiától muníciót kapó pedagógusoknak. Mind­ezek miatt is nagy jelentőségű a tanárjelöltek mé­di­a­orientációja, az ilyen szakirányú képzés és gyakorlati felkészítés.
    Aszerző
    LanguageMagyar
    PublisherFapadoskonyv.hu Kiadó
    Release dateDec 10, 2013
    ISBN9789633746707
    Médiapszichológia

    Read more from Koncz István, Dr.

    Related authors

    Related to Médiapszichológia

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for Médiapszichológia

    1/5

    1 rating0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      Médiapszichológia - Koncz István, Dr.

      DR. KONCZ ISTVÁN

      MÉDIAPSZICHOLÓGIA

      Lektorálta:

      DR. NAGY ANDOR

      Honlap: www.fapadoskonyv.hu

      E-mail: info@fapadoskonyv.hu

      Borító: Kovács G. Tamás

      978-963-374-670-7

      © Fapadoskonyv.hu Kft.

      © dr. Koncz István

      BEVEZETÉS

      „A 7–11 évesek legyenek képesek különböző tárgyakat, embereket, eseményeket különböző nézőpontból bemutatni a média variációs lehetőségeinek kihasználásával."

      Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-től a média kötelezően oktatott műveltségi területté vált.

      „Figyelemre méltó, hogy a hazai oktatási rendszer követelményei között nem szerepel a 6–12 éves gyerekek médianevelése (M. Tóth Géza, 1998.) Ez azért is különös, mert Európa gazdaságilag fejlett országainak tantervi rendszere a kisiskolás korú gyerekek médiaoktatására nagy gondot fordít. Ez az a korosztály, amely az audiovizuális média hatásaival szemben a legvédtelenebb. Szüleik, akik már jórészt maguk is a „képcső-nemzedékek közé tartoznak, sem mindig képesek a gyermekeik számára esetleg káros hatású hang- és képözönt megszűrni. A fő feladat az, hogy tanuljunk meg okosan együtt élni a médiumokkal, megtanítani kezelni azokat, s okosan használni gyerekeink (irányított és ön) én-építkezéséhez.

      A szelektálási, feldolgozási, beépítési készségek kialakításában nagy szerepe van a médiapedagógiától, -pszichológiától muníciót kapó pedagógusoknak. Mindezek miatt is nagy jelentőségű a tanárjelöltek médiaorientációja, az ilyen szakirányú képzés és gyakorlati felkészítés.

      Szentendre, 2000.

      A szerző

      I. A VIDEOTECHNIKA ÁLTALÁNOS ÉRTELMEZÉSE, HELYE AZ INFORMATIKAI ESZKÖZRENDSZERBEN

      A videotechnika napjaink egyik új, sajátos ellentmondásokkal terjedő eszköze. Jelentőséggel bír a társadalmi élet minden területén. Politikai színezetű hatásai szintén fontosak. Közvetlen részesévé vált a politika tevékenységének; részt vállal a tájékoztatásban, a propagandamunkában. Ezen túlmenően helye van a közművelődésben s óriási szerepe az oktatásban.

      1. A VIDEOTECHNIKA ÁLTALÁNOS FELFOGÁSA

      „Köznapi értelemben a videót sajátosan értelmezik: vagy a képmagnetofont értik az elnevezésen, a műsorszóró televíziótól a hivatalos forgalmazástól független, szórakoztatásra használt lehetőségként, s annak központi elemeként, vagy tágabb értelemben: az események, a történések, a történeések megörökítésére alkalmas eszközegyüttesként kezelik, s ekkor is képmagnetofont, a hozzá szükséges kamerát, tv-készüléket jelent. Mindkét értelemben a videotechnikai eszközrendszer központi eleme a műsorrögzítésre, de legalábbis visszajátszásra alkalmas képmagnetofon." (Lóth L., 1989.)

      Technikai értelemben a videó az elektronikus képrögzítésre és visszajátszásra (vagy csak az ilyen úton rögzített képek visszajátszására) alkalmas eszköz. Már itt is el kell különítenünk a televíziózás többi – hagyományosan alkalmazott – eszközétől. Éppen ezért, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, a hagyományosan alkalmazott, televíziózásban kialakult műsorszóró, -vevő stb. eszközöket televíziótechnikai eszköznek nevezhetjük.

      Az oktatás szempontjából a videotechnikai eszközök részben taneszközök (ilyenek pl. a videokazettákon tárolt, általában egy-egy tananyaghoz alkalmazott műsorok), részben audiovizuális oktatástechnikai eszközök. A A videotaneszközök többszörösen, az adott képzési céltól függően más-más tananyagnál, tantárgynál, sőt képzéstől függetlenül más funkcióval (pl. szóraköztatás) is felhasználhatók. Ez a videoeszközök rendkívüli rugalmasságát tanúsítja (Pedagógiai Kézikönyv, 1980.).

      2. A VIDEOTECHNIKA INFORMATIKAI FELFOGÁSA

      A videotechnika alkalmazása hazánkban másfél évtizede kezdődött igazában, s óriási térnyerést ért el.

      Hogyan kapcsolható e kérdéskör az informatikához? Az informatika foglalkozik a tudományos információk keletkezésének, gyűjtésének, tárolásának, keresésének, terjesztésének, a forrástól a felhasználóig történő eljuttatásának törvényszerűségeivel, az információs folyamatok ellátásához szükséges módszerekkel, eszközökkel, szervezetekkel, az információk optimális, dinamikus  társadalmi hasznosításának feltételeivel. Lényegében e megfogalmazást veszi alapul – túlmutatva a számítógép-tudomány korlátain – az UNESCO is.

      Mindezen elemek nem képzelhetők el a társadalmi háttér nélkül. Egyfelől a tudományos-technikai forradalom eredményeként létrejött társadalmi tényezőkre gondolunk: az informatika tipikusan e forradalom terméke. A társadalom determináló szerepe egyre fokozottabban érvényesül, a termelőerők minőségi átalakulás (több más, pl. kémiai, energetikai  területentúl) kiemelkedően jelentkezik az elektrotechnikában és a kibernetikában. Mind a kutatásban, mind a kutatási eredmények alkalmazásában lassan egyeduralkodó lesz az informatika. Az informatika másfelől a termelés és a társadalomirányítás nélkülözhetetlen részévé vált. A vállalati termelésben, a kereskedelemben, a pénzügyi területen, a közlekedési és távközlési, az egészségügyi rendszerekben az informatika közvetlenül alkalmazott

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1