Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    A szerelem metafizikája
    A szerelem metafizikája
    A szerelem metafizikája
    Ebook64 pages1 hour

    A szerelem metafizikája

    By Arthur Schopenhauer

    4/5

    ()

    Read preview

    About this ebook

    A szerelem metafizikája – Schopenhauernek ez a világhírű tanulmánya – 1844-ben jelent meg először, főművének, a „Die Welt als Wille und Vorstellung”-nak, kiegészítő kötetében, amelynek 44. fejezete. A tanulmánynak, amely a kötetből kiszakítva is önál
    LanguageMagyar
    PublisherFapadoskonyv.hu Kiadó
    Release dateMar 9, 2016
    ISBN9789633763841
    A szerelem metafizikája
    Author

    Arthur Schopenhauer

    Nació en Danzig en 1788. Hijo de un próspero comerciante, la muerte prematura de su padre le liberó de dedicarse a la actividad comercial y le procuró un patrimonio que le permitió vivir de las rentas, pudiéndose consagrar de lleno a la filosofía. Fue un hombre solitario y metódico, de carácter irascible y de una acentuada misoginia. Enemigo personal y filosófico de Hegel, despreció siempre el idealismo alemán y se consideró a sí mismo como el verdadero continuador de Kant, en cuya filosofía encontró la clave para su metafísica de la voluntad. Su pensamiento no conoció la fama hasta pocos años después de su muerte, acaecida en Fráncfort en 1860. En esta misma Editorial han sido publicadas sus obras Metafísica de las costumbres (2001), El mundo como voluntad y representación I (4.ª ed., 2022) y II (5.ª ed., 2022), Parerga y paralipómena I (5.ª ed.,2023) y II (4.ª ed., 2023), Dialéctica erística, o El arte de tener razón en 38 artimañanas (2023), Diarios de viaje. Los Diarios de viaje de los años 1800 y 1803-1804 (2012) y Sobre la visión y los colores (2.ª ed., 2024).

    Related to A szerelem metafizikája

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for A szerelem metafizikája

    4/5

    1 rating0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      A szerelem metafizikája - Arthur Schopenhauer

      SCHOPENHAUER

      A SZERELEM METAFIZIKÁJA

      Honlap: www.fapadoskonyv.hu

      E-mail: info@fapadoskonyv.hu

      Borító: Rimanóczy Andrea

      978-963-376-384-1

      © Fapadoskonyv.hu Kft.

      BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

      A szerelem metafizikája – Schopenhauernek ez a világhírű tanulmánya – 1844-ben jelent meg először, főművének, a „Die Welt als Wille und Vorstellung"-nak, kiegészítő kötetében, amelynek 44. fejezete. A tanulmánynak, amely a kötetből kiszakítva is önálló egész, német címe ez: Metaphysik der Geschlechtsliebe.

      Nyilvánvaló, hogy Schopenhauer azért választotta a címben a „Geschlechtsliebe" szót, mert jelezni akarta már a címben is, hogy értekezése tárgya nem a szeretet, hanem a szerelem. (A német Liebe szó ugyanis nemcsak szerelmet, hanem szeretetet is jelent.) Bizonyság erre az is, hogy magában a szövegben már váltakozva használja a Geschlechtsliebe és a Liebe szót, minthogy a címmel elejét vette a félreértésnek.

      A tanulmány eddigi magyar fordítóinak figyelmét ez elkerülte és a Geschlechtsliebe szót nemi szerelem-nek fordították. Én egyszerűen szerelem-nek fordítom, mert a magyar nyelvnek két külön szava van a német Liebe szó két értelmére és így félreértéstől nincs mit tartani.

      A tanulmányban előforduló német idézeteket csak magyarul közlöm, a többit a szövegben eredeti nyelven és jegyzetben magyarul is.

      A FORDÍTÓ

      A SZERELEM METAFIZIKÁJA

      Ti bölcsek, kiknek nem titok,

      Hogy minden, ami van,

      Mért párosul, csókol, szeret,

      Mikor, hol és hogyan: –

      Azt fejtsétek meg, bölcs urak,

      Hogy engemet mi ért?

      S hogy rajtam ez hogy eshetett.

      Mikor, hol és miért?

      BÜRGER

      Megszoktuk, hogy a költőket főként a szerelem festésével látjuk foglalkozni. Rendszerint ez a fő témája minden drámai műnek, a tragikusnak éppúgy, mint a komikusnak, a romantikusnak éppúgy, mint a klasszikusnak, az indiainak éppúgy, mint az európainak; nem kevésbé ez a tárgya a lírai költészet túlnyomó nagy részének, valamint az epikainak is, főképp, ha beleszámítjuk ez utóbbiba azt a nagy halom regényt is, amelyet Európa valamennyi civilizált országában minden esztendő, már évszázadok óta, oly szabályosan megterem, mint gyümölcseit a föld. Mindezek a munkák, tartalmuk velejét tekintve, nem egyebek, mint a szóban forgó szenvedélynek sokoldalú, rövid, vagy részletes leírásai. És e szenvedély legsikerültebb festései, mint pl. a Romeo és Julia, az Új Heloise, a Werther, halhatatlan dicsőségre is szert tettek. Ha Rochefoucauld mégis úgy véli, hogy a szenvedélyes szerelemmel úgy vagyunk, mint a kísértetekkel: mindenki beszél róluk, de senki sem látta őket; és ha Lichtenberg „A szerelem hatalmáról" szóló értekezésében szintén kétségbe vonja és tagadja is e szenvedély valóságát és természetességét: hát ez nagy tévedés. Mert lehetetlen, hogy a költő-zseni minden időben fáradhatatlanul ábrázolhasson olyasvalamit, ami idegen az emberi természettől és vele ellenkező, vagyis ami tisztára légből kapott koholmány, az emberiség pedig változatlan érdeklődéssel fogadhassa ezt az ábrázolást; minthogy művészi szépről szó sem lehet igazság nélkül:

      Rien n’est beau que le vrai; le vrai seul est aimable.

      BOILEAU.{1}

      Mindenesetre megerősíti azonban a tapasztalat is, ha nem is a mindennapi, hogy az, ami rendszerint úgy lép csak fel, mint eleven, de még elnyomható hajlam, bizonyos körülmények között oly szenvedéllyé erősödhet, amely hevesebb minden más szenvedélynél, és ekkor aztán nincs tekintettel semmire, hihetetlen erővel és kitartással legyőz minden akadályt, úgy hogy kielégítéséért habozás nélkül kockáztatjuk, sőt, ha kielégítése teljességgel elmarad, ráadásul oda is adjuk életünket.

      A Wertherek és Jacopo Ortis-ok nemcsak a regényben élnek; hanem Európában minden esztendő legalább egy fél tucatot felmutathat belőlük: sed ignotis perierunt mortibus illi:{2} mert szenvedéseiknek nincs más krónikása, mint a hivatalos jegyzőkönyvek írója, vagy az újságok tudósítója. De az angol és francia napilapok törvényszéki rovatának olvasói igazolni fogják állításom helyességét. Még nagyobb azonban azoknak a száma, akiket ugyanez a szenvedély az őrültek házába juttat. Végül van példa minden esztendőben egy-két szerető, de külső körülmények által akadályozott párnak a közös öngyilkosságára is; erre vonatkozólag azonban érthetetlen marad előttem, hogy azok, akik bizonyosak kölcsönös szerelmükről és e szerelem élvezésétől a legfőbb üdvösséget remélik, mért nem tépik ki magukat bármi áron minden kapcsolatból és mért nem tűrnek el inkább minden kellemetlenséget, mintsem hogy életükkel együtt lemondjanak oly boldogságról, amelynél nagyobbat el sem képzelhetnek. – Ami pedig e szenvedély alsóbb fokozatait és puszta nyomait illeti, hát ezeket minden ember ott látja naponként maga előtt, és amíg meg nem vénül, többnyire érzi a szívében is.

      Ennélfogva, a mondottak alapján, világos, hogy nem kételkedhetünk a dolognak sem a valóságában, sem a fontosságában, s éppen ezért ahelyett, hogy valamennyi költőnek ezt az állandó témáját végre egyszer témául választja

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1