Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)
    Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)
    Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)
    Ebook135 pages1 hour

    Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)

    By Kis Pál

    ()

    Read preview

    About this ebook

    Kis Pál Király utcai napfényműterme a két világháború közötti portréfotózás kiemelkedő műhelye volt, ahol híres színészek, írók, operaénekesek is megfordultak. A fényképészt 1944 októberében a nyilasok elhurcolták, majd néhány hét múlva megszökött, visszatért a fővárosba, és egy körúti üzlethelyiségben rejtőzött. A munkaszolgálatban és a bujkálás során írt, szuggesztív erejű ceruzarajzokkal illusztrált naplója megrendítő olvasmány: a szerző felidézi a Pest határában végzett kényszermunkát, beszámol családja és szomszédai sorsáról a csillagos házban, a szökés körülményeiről és a bujkálás napjaiban szerzett tapasztalatairól. December elején Kis Pált letartóztatták és Buchenwaldba deportálták, itt halt meg 1945 januárjában. A kézirat a háború után előkerült a körúti rejtekhelyről, ma Izraelben, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában őrzik. A napló mellé Kis Pál legszebb fényképeiből és egyéb dokumentumokból válogattunk, a szöveget Závada Pál és György Péter írásai keretezik.

    LanguageMagyar
    PublisherMagvető
    Release dateNov 18, 2016
    ISBN9789631434781
    Csillaggal nem jó járni most: Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október - december)

    Related to Csillaggal nem jó járni most

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for Csillaggal nem jó járni most

    0 ratings

    0 ratings0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      Csillaggal nem jó járni most - Kis Pál

      Borító

      CSILLAGGAL

      NEM JÓ JÁRNI MOST

      Kis Pál

      budapesti

      fényképész

      naplója

      1944. október –december

      mlogo

      Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta

      SCHMAL ALEXANDRA

      Lektorálta

      JALSOVSZKY KATALIN

      KARSAI LÁSZLÓ

      © Kis Pál örököse, 2016

      © Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság

      Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael)

      © György Péter, Schmal Alexandra, Závada Pál

      A képek forrását lásd a képjegyzékben

      A kötet megjelenését támogatta

      a Magyar Nyelvterületről Származó

      Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael)

      és a Mazsihisz

      (technikai szám: 0358)

      mazsihisz

      MAGVETŐ

      KÖNYVKIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

      www.magveto.hu

      www.facebook.com/magveto

      magveto@lira.hu

      Felelős kiadó Dávid Anna

      Felelős szerkesztő Dávid Anna

      Korrektor Hradeczky Monika

      A sorozatot és a borítót Pintér József tervezte

      Műszaki szerkesztő Környei Anikó

      Elektronikus verzió

      eKönyv Magyarország Kft., 2016

      www.ekonyv.hu

      Az e-könyvet Nagy Lajos tervezte

      ISBN 978 963 14 3478 1

      Felhasznált betűtípus

      Noto Serif – SIL Open Font Licence

      Tartalom

      Závada Pál

      Előhang egy világ közepéről

      Schmal Alexandra

      Napfényműterem a Király utcában

      Kis Pál kitüntetései, díjai

      Gyűjteményes kiállítása

      Irodalom

      Kis Pál naplója

      1944. október–december

      György Péter

      Sorra veszteni el

      Képek

      Képjegyzék

      Köszönetnyilvánítás

      Jegyzetek

      01

      Shoshannának,

      gyermekeinek és unokáinak

      Závada Pál

      Előhang egy világ

      közepéről

      Nehéz volna megállapítani, hogy a neves fotográfus, Kis Pál az itt közzétett följegyzéseit bekezdésről bekezdésre pontosan hol is rótta papírra.

      A napló a nyilas hatalomátvétellel veszi kezdetét, első jelenete pedig ugyanaz, mint Szép Ernő Emberszagáé – vagyis ’44 október huszadikán reggel a csillagos ház udvarán fölsorakoztatják a férfiakat, hogy elindítsák őket Pest környékére sáncot ásni. Így Kis Pál papírlapjain is szerepelnek majd helységnevek – Ferihegy, Vecsés, Pestszentimre –, és feltehetőleg ez utóbbi település szálláshelyén íródtak meg ennek a körülbelül kéthetes munkaszolgálatnak a körülményei. Amely hősünk számára úgy ér véget, hogy miután alakulatát egy éjszakai menetben Szentlőrincen és Kispesten át az Üllői úti Ludovika istállójába hajtják, ő még azon a reggelen kisétál a beszélgető őr mellett a kapun.

      S mintha maga is munkába sietne, villamosra száll. Majd átszáll, és ösztönösen is hazafelé viteti magát, hiszen a Városliget felől érkező tízes villamos a Király utcán az ő házuk előtt siklik el. Kis Pál még saját cégtábláját és a kapualjban elhelyezett fényképészeti kirakatának egy-egy fotóját is megpillantja. Leszállni és a feleségéhez fölmenni viszont nem mer, nehogy fölismerjék és elvitessék.

      Egy igazoltatás elől a sógorához menekül a Margit híd közelébe, majd néhány napot az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció központjában tölt el a Bethlen téren. Amikor pedig följegyzései félbeszakadnak, már több mint két hete bujkál öccsének körúti fotóüzletében – először egyedül, majd a feleségével együtt. De a Király utca 51.-be, ahonnan naplója elején elindul, soha nem tér már vissza.

      Így aztán szedett-vedett jegyzetpapírjainak egyetlen lapját sem írhatta otthonában. Erre utal az is, hogy kéziratát illetően nemhogy naplókönyvről vagy füzetről nem beszélhetünk, de a kéziratcsomóban még szabványos papírlap sincsen. Többnyire vécépapírra volt kénytelen írni, vagy kettészakított levélpapírra és egyéb cédulákra.

      Noha erőszakosan eltávolították otthonából, világának közepét továbbra is ez a ház képezi. Amelynek tetőterében 1917-ben fényképészeti műtermet és lakást rendezett be – s ez sikeres munkásságának és boldog családi életének volt a színtere. Itt élt a feleségével, Klein Ilonával, akit imádott, és nemcsak fényképezte, hanem fénykép és élő modell után agyagba is megmintázta (miként erről egy felvétel tanúskodik), majd föltehetőleg gipszbe is kiöntötte a büsztöt. Ebben a lakásban nevelték föl két lányukat, Marianne volt a kisebbik, Ágnes a nagyobbik – ő ’44-ben férjhez ment, és az ifjú párt az örömapa még meg is örökítette.

      Ahol mindez végbement, erről a „Király utca 51. nevű topográfiai origóról írja Kis Pál azt, hogy egy élet munkáját jelenti, ahol 27 éven át dolgozott reggeltől estig – magáért, a családjáért és „azokért az erkölcsi érdemekért, melyeket az idők folyamán szerzett a kiállításokon való bemutatkozásaival, itthon és külföldön nyert díjaival. És most, ’44 novemberében munkálkodásuk eredménye, a műtermük, a lakásuk: közpréda.

      Ez a ház a Nagymező utcai Avilai Nagy Szent Teréz-templom oldalára néz, a tetőtér két bástyatornya között teremtette meg Kis Pál az ő napfényműtermét. Egy 1924-es átalakítási terv szerint a Király utcára (meg az égboltra) nyílt ez a csupa ablakfalú és üvegtetejű fényképészeti tér, mellette a nappali, a gyerekszoba és a hálóként használt sarokszoba – s az utcafront mögött helyezkedett el, vagyis L alakban az udvarra nézett a váróteremként („fogadóként") szolgáló hall az öltözővel, illetve a lakáshoz épített előszoba, fürdőszoba, konyha és cselédszoba. De ki lehetett lépni egy tágas tetőteraszra is, amelyet örökzöldekkel és cserepes virágok indáival futtattak be.

      Azt mondják, a műtermi fotografálás aranykorában a Király utcának majd minden második házában működött fényképészet, de nyilván a Körúton és más forgalmasabb utcákban is sok helyütt. Kis Pál vállalkozása azonban hamar kiemelkedett a pillanat művészetének korabeli átlagos színvonalából, amit a növekvő üzleti sikeren meg a már említett vernisszázsokon és díjakon kívül például az is bizonyít, hogy a később híressé vált Angelo, miután Székely Aladárnál működött mint első segéd, 1918-ban Kis Pál műtermébe szegődött el dolgozni. Állítólag azért is, mert itt állt rendelkezésre a legkitűnőbb és legdrágább fényképezőgép – nem csoda, hiszen Kis Pál a Színházi Életnek is fotografált, és az Operaház művészeit is rendszeresen fényképezte. A szakirodalom följegyzi, hogy Kis Pál egyike volt azoknak a legnevesebb hazai fotográfusoknak, akik az újdonságnak számító brómolajnyomási eljárással is készítettek képeket.

      A műterem ideális helyen volt abból a szempontból, hogy a határán állt az

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1