Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    Kávéházi pillanatok
    Kávéházi pillanatok
    Kávéházi pillanatok
    Ebook154 pages1 hour

    Kávéházi pillanatok

    By Maros András

    5/5

    ()

    Read preview

    About this ebook

    Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap - egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni
    LanguageMagyar
    PublisherAthenaeum
    Release dateOct 3, 2016
    ISBN9789632936260
    Kávéházi pillanatok

    Related to Kávéházi pillanatok

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for Kávéházi pillanatok

    5/5

    1 rating0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      Kávéházi pillanatok - Maros András

      cover.jpg

      Maros András

      Kávéházi

      pillanatok

      Maros András

      Kávéházi

      pillanatok

      ATHENEUM

      ATHENAEUM

      BUDAPEST

      Szöveg © Maros András, 2015

      Illusztrációk © Helmut Kruse, 2015

      ISBN 978-963-293-626-0

      Elektronikus verzió: eKönyv Magyarország Kft.

      www.ekonyv.hu

      img1.jpgimg2.jpg

      ELŐSZÓ

      A kávéházban dolgozó író, miközben kihűlt kapucsínója és nyitott laptopja előtt novellája csattanóján töpreng, remegve tekint körbe, ötletet, ihletet keresve. Ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy szomszédos asztalnál folyó beszélgetés foszlányát, a pincér és vendége közt zajló háború sorsdöntő ütközetét, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Aki régóta jár rendszeresen kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, és meglátja, amit nem is lát. Mert kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket; és mivel ez a személy történetesen író, bizony fel (le) is jegyzi őket.

      img3.jpg

      A JAPÁN HÁZASPÁR feláll, és két iPaddel körbefotózza a tálcán érkező parasztreggelit, majd visszaülnek, és a nyers szalonnát házi baracklekvárba mártogatva jó­ízűen hozzálátnak.

      KÉT NAGYMAMA teázik kötött sapkában. Egyiküknek mennie kell, kérik a számlát. Nem jutott rá idő, hogy mindent megbeszéljenek, ezért elhatározzák, hogy eljönnek újra. Kérdés: mikor? Előveszik a naptáraikat.

      – Kedd, csütörtök nem jó, pöttömtornán vagyunk. Szerda milyen?

      – Háromig karatézunk.

      – Péntek?

      – Balett.

      – Hát akkor legyen ugyanígy a hétfő.

      – Jó, a hétfő mindig jó.

      ALIG EGY ÓRÁJA tart a műszak, a felszolgálólány máris elejtett (összetört) két poharat, egy vendég ölébe öntött egy tejeskávét, egy másiknak meg a vállára borított egy lúdlábszeletet. Miután véletlenül félrelöki a híresen nagy borravalókat osztogató törzsvendéget, az üzletvezető magához inti, és a fülébe súgja, menjen haza, ha fáradt, meglesznek nélküle, még ha több munkával jár is. A lány félrehívja a főnökét, és pityeregve bevallja, nem a fáradtság miatt ügyetlenkedik… hanem zavarában. Tudniillik a féltékeny vőlegénye elhatározta, hogy egy héten át reggeltől estig megfigyelés alatt tartja, mert meggyőződése, hogy flörtöl a vendégekkel.

      – Most is itt van? – kérdezi az üzletvezető.

      A lány bólint, és megadja a vőlegény tartózkodási helyének pontos koordinátáit. Az üzletvezető felnéz, és meglátja a csíkos inges, kopaszodó férfit, aki, mintha egy Nóti Károly-kabaréjelenetben szerepelne, a maga elé tartott újság mögül leskelődik.

      VASALT KÉK ING, kék nyakkendő, metszően kék szem, felfelé szegezett tekintet, magabiztos hanghordozás.

      – Fizetnénk!

      Míg a számla készül, van idő összefoglalni a közel egyórás előadás főbb tanulságait; a kéttagú hallgatóság előszedi a már elpakolt jegyzeteit.

      – Mindig csak egy lépcsővel néztem följebbre, tovább sose. Fogalmam sem volt, hogy ekkora lesz a siker. Hogyan is tudhattam volna előre? Ennyire azért nem bíztam magamban. Na de nem ez a fontos, a lényeg most jön: még mindig, így is, hogy itt tartok, ismerem a mértéket, tudom, hogy meddig nyújtózkodhatok. Azt szoktam erre mondani, hogy persze, persze, helikopterezni szeretnék, de hát még nem engedhetem meg magamnak.

      Megjön a számla.

      A kék inges elkapja a papírfecnit, még mielőtt a szintén érte nyúló hallgatóság megkaparinthatná. Felteszi a szemüvegét, nézi, nézi a számlát, felsandít az asztal mellett várakozó pincérre, idegesen pislogni kezd.

      – Ez most komoly, hogy négyszáz egy presszókávé?!

      img4.jpg

      – NENENENENENENE!!! Ne tegyen bele cukrot! Az istenért! Nem kell bele. Tejet se. A mi kávénk így jó, ahogy van. Ahogy kihoztam. Így igya.

      A pincér lekapja az asztalról a cukortartót és a tejkiöntőt. Nem érti, ki és miért rakta ki.

      KÉT BARÁTNŐ fotókat néz telefonon: – Tök cuki a pasid, szuper jól néztek ki együtt, összepasszoltok vizuálisan, és ez fontos! Nehezen tartja a súlyát?

      img5.jpg

      ESŐKABÁTOT ÉS GUMIKESZTYŰT viselő ötvenes úr első generációs Fujitsu laptopjával letelepszik a kávézó központi asztalánál. Kinyitja a laptopot, a képernyőre mered. (A gép épphogy ráfér az asztallapra.) Két perc múlva felpattan, a géppel együtt átül a szomszédos asztalhoz, de itt se tölt el hosszabb időt, átszökken egy másikhoz. Így pattog körbe a kávézóban, egyik asztaltól a másikig, közben idegesen morog. Miután körbeér, elteszi a gépet, és az őt követő (a rendelést felvenni kész)

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1