Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    A hegyi füzet
    A hegyi füzet
    A hegyi füzet
    Ebook55 pages1 hour

    A hegyi füzet

    By Győrffy Ákos

    ()

    Read preview

    About this ebook

    Győrffy Ákos most naplót írt, dátumok nélkülit. Szereti járni az erdőt, a hegyeket, főként kedvenc hegységét, a Börzsönyt, amelynek a peremén lakik. Egy alkalommal egy feltört hétvégi házikóban üres füzetet talált és abban rögzítette gondolatait, emlékeit, álmait, félelmeit. Fáradhatatlanul vizsgálja önmagát, és többek közt azt állítja, hogy ami tiszta bennünk, az sem mi vagyunk. Ennek ellenére szembe kell néznünk magunkkal, a megtisztulás reménye nélkül is. Mindannyiunknak kellene egy ilyen füzet, csak nem biztos, hogy találunk az erdőnkben, és még kevésbé, hogy ilyen mélységekig alá tudunk szállni. De nem baj, itt az övé, megteszi benne helyettünk is.
    Csak olvasnunk kell.
    (Oravecz Imre)

    LanguageMagyar
    PublisherMagvető
    Release dateJun 14, 2016
    ISBN9789631434569
    A hegyi füzet

    Related to A hegyi füzet

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for A hegyi füzet

    0 ratings

    0 ratings0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      A hegyi füzet - Győrffy Ákos

      cover.jpg

      Győrffy Ákos

      A hegyi füzet

      img1.jpg

      MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

      BUDAPEST

      www.magveto.hu

      www.facebook.com/magveto

      magveto.kiado@lira.hu

      Felelős kiadó Nyáry Krisztián

      © Győrffy Ákos, 2016

      Felelős szerkesztő Dávid Anna

      Szerkesztő Hafner Zoltán

      A borítót Győrffy Ákos fotójának felhasználásával Pintér József tervezte

      Elektronikus verzió eKönyv Magyarország Kft.

      www.ekonyv.hu

      ISBN 978-963-14-3456-9

      „A városon túl – tudta – édesvizű patak folyik, és zöld, ismeretlen nevű fák levelei remegnek a nyugati szélben." (H. P.)

      Megkezdem ezt a füzetet. Borult az ég, a völgyben őzek ugatnak. Enyhe feszültség bennem, hogy nem lehetnék itt, hogy nem volna szabad itt lennem, mert nem az enyém a ház. Nem tudom, kié. Üresen állt, feltörték, megtaláltam, kitakarítottam, és olykor feljárok ide valamiért. Miért. Azért kezdek írni ebbe az ismeretlen tulajdonos által itt hagyott, világoskék fedelű füzetbe, hogy megpróbáljak rájönni arra, mit keresek itt. És ezzel együtt persze arra is, miért kerestem egész életemben az ehhez hasonló helyeket. Egy asztal, két szék, vaskályha, egy földre terített matrac. Gyertyák, petróleumlámpa. Az eresz alá kiraktam egy hordót, hogy legyen vizem, ha itt vagyok. De csak keveset vagyok itt. Illetve nagyon is sokat. Van egy életem, amit itt élek. Ez a ház az elképzelt életem egyik helyszíne. A ház nem felel meg mindazon szigorú feltételeknek, amelyeket a képzeletem évek alatt már-már kényszeresen kidolgozott: inkább völgyben kellene lennie, bükkösben, nem pedig dombtetőn. Inkább rönkháznak kellene lennie, nem pedig ilyen lábakon álló, jellegtelen típusfaháznak. Egyszóval nem tökéletes, de amikor felfedeztem, mégis tudtam, hogy ez lehet az.

      *

      A hordó tele vízzel. Már gyerekkoromban is szerettem az eresz alatti vizeshordókat. A szúnyoglárvák mozgása, a különös fények a hordó alján. Egy hordónyi víz titokzatos élete. A falra egy régi Börzsöny-térképet szögeltem fel, hogy előttem legyen a vidék domborzata, lássam egyben a hegyek elrendeződését. Az ablakpárkányra lepke szállt, de csak addig volt ott, ameddig ezt a mondatot leírtam. Egy mondatnyi lepke. A kora reggelek áldása. Megnyugtat, hogy minden reggel nyitva van hagyva. Egy újabb lehetőség valamire, ami aztán rendszerint beváltatlanul marad. Az egyetlen, ami reményt adhat, hogy az egész mögött mégis érzek valami tisztaságot, amit nem piszkolhat be semmiféle gyarlóságom. Ez a mélyebb tisztaság viszont mintha már nem is hozzám tartozna. Ami bennem egyedül tiszta, az nem én vagyok.

      *

      Erős szél. Szomorúság, vagy szorongás inkább. A legnagyobb baj, hogy különféle érzelmi állapotok uralkodnak el rajtam. Azt tesznek velem, amit akarnak. A félelem attól, hogy az életem megoldatlanul marad. Valaki egyszer a tenyeremből jósolt, és azt mondta, olyan hosszú életem lesz, hogy a végét már unni fogom. Az unalom már most jelen van. Talán nem is az unalom, inkább a hiábavalóság érzése. Mintha minden helyzet és játszma régtől fogva ismerős lenne, még akkor is, ha újra és újra elbukom ezeket a helyzeteket és ezeket a játszmákat. Érdektelen. Az életem egyenes következménye vagyok. A mulasztások. Mennyi mulasztás. Az életem jó része rejtőzködéssel telt. Honnan is tudhatnám, ki vagyok, amikor jóformán csak a szorongást ismerem, a lehatároltságot és a menekülést. Néhány kivételes pillanattól eltekintve nem is éltem. Ez a ház, mint egy fiktív élet helyszíne. Ez az erdő itt körös-körül, mint egy fiktív élet grandiózus színpada. Az egész elképzelt életem ebben a zárt erdőtömbben, amit Börzsönynek hívnak. A Börzsöny mint egy elképzelt élet helyszíne.

      *

      A tölgy és a vadcseresznye közé képzeltem el egykor azt a másik házat, a hajdani málnás helyén. Hatvan éve ott még mindenhol málnás volt, legalább húsz sor szélességben, most elhagyatott, sűrű erdő, csipkebokrokkal, gyertyánnal, sommal, kiszáradt szelídgesztenyékkel. Reggel nyolc, ülök

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1