Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    A személyes energia mesterei: Az életet uraló erők irányításának titka
    A személyes energia mesterei: Az életet uraló erők irányításának titka
    A személyes energia mesterei: Az életet uraló erők irányításának titka
    Ebook232 pages3 hours

    A személyes energia mesterei: Az életet uraló erők irányításának titka

    By Eyn

    ()

    Read preview

    About this ebook

    Az átlagemberek folyton-folyvást bejáratott szerepüket játsszák, és így szerzik egymástól az energiát. Az energiaáramlás működésének ismerője képes magát feltölteni, és kilépve a szerepjátszás korlátaiból, képes bármilyen egyéniséget magára ölteni.


    Aki képessé válik saját energiáinak irányítására, számára minden valósággá válik, ami másoknak csak álom. Ez az életet uraló erők irányításának művészete. Az odavezető út az energetikai tudatosság, mely bizonyos gyakorlatokkal fejleszthető, s általa az átlagos ember rendkívüli egyéniséggé válhat.


    A személyes energiád megnövelésével és irányításával, életed minden aspektusát kézbe veheted, és a legmagasabb szinten élheted át.

    LanguageMagyar
    PublisherECS1
    Release dateApr 3, 2017
    ISBN9786158070812
    A személyes energia mesterei: Az életet uraló erők irányításának titka

    Read more from Eyn

    Related to A személyes energia mesterei

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for A személyes energia mesterei

    0 ratings

    0 ratings0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      A személyes energia mesterei - Eyn

      Mielőtt elolvasod

      Ezt a könyvet nem olvashatod úgy, mint bármely más könyvet. Olyan eszköztár, amellyel eljuthatsz személyes léted kiteljesítésének legfelső fokára. Regény és történet, párbeszédek összefoglalása, amely egy magas szinten levő beavatott és egy készen álló tanítvány között zajlott.

      Minden rész fontos gyakorlatot, vagy gyakorlatsorokat tartalmaz, amelyek a mindennapi életedben komoly változásokat idézhetnek elő, ezért egyszerre sose olvass el többet egy-egy résznél. Ezek a gyakorlatok ebben az összeszedettségben és ilyen formában sehol másutt nem találhatók meg. Ha nem használod ki az erejüket, jobb, ha el sem olvasod ezt a könyvet, mert örökké ott fog kísérteni a „mi lett volna ha" érzés.

      PROLÓGUS

      Senki sem tudta, honnan jöttek, és hova tartanak. Jelen voltak mindenütt, pedig alig voltak páran. Feltűntek, mint a légből támadt szellő, és eltűntek, mint egy gondolat. Olyanok voltak, mint mindenki, de senki sem volt olyan, mint ők. Míg az emberek automatikusan élték életüket, ők tudták, hogy mit csinálnak. Semmit sem tettek szeszélyből, sem spontán, mégis mindent a pillanat varázsából hoztak létre. Ismerték ég és föld titkait, de ők is csak tanulók voltak. Bár ismerték a jövőt, minden napjuk megismételhetetlen élmény volt, mert szellemük kilépett az idő törvényeiből.

      Számukra minden nap az örökkévalóság folyton újrateremtődő pillanata volt, amelyben szabadon alakíthatták és fejezhették ki azt, ami ők maguk. Emberek voltak, és mégis idegenek. E föld szülöttei, de nem e föld teremtményei. Nem birtokolták a tudást, maguk voltak a tudás. A tudás nem statikus, hanem folyton alakuló. Ők sosem változtak, mégis minden nappal mások voltak. Bennük rejtezett minden személy, maguk azonban felette álltak minden személyesnek.

      Ők voltak az erő, amelyből az életkedv támad, ők voltak a teremtmények, akik példát állítottak, és ők voltak azok, akik az élettel tanítottak.

      ***

      Amikor találkoztak, hatalmas meglepetés érte. A férfi, akit maga előtt látott, nem tűnt többnek 30-40 évesnél. Magas, kiváló fizikumú, ruganyos testalkatú embert látott, akinek tekintetéből páratlan intelligencia sugárzott. De a legmeglepőbb a kisugárzása volt. Igen, úgy érezte, mintha egy „másik térbe" lépett volna, ahol minden tiszta és világos.

      – Talán nem tetszik valami? – szólalt meg a férfi mosolyogva.

      Úrrá lett meglepettségén és gyorsan összeszedte magát.

      – Elnézést, de én egy idősebb emberre számítottam.

      – Pontosan mennyi idősre? – kérdezte a férfi, aki láthatólag jól szórakozott a zavarodottságán.

      Nyelt egy nagyot, mielőtt válaszolt.

      – Nem is tudom. Igazából senki sem tudja, hogy ön hány éves. Csak azt, hogy már sok-sok évtizede a rendelkezésünkre áll.

      – Igen, valóban így van.

      Hirtelen nem tudta, mit mondjon. Pofátlanságnak tűnt, hogy megkérdezze az életkorát. A férfi láthatólag olvasott a gondolataiban, mert ismét elmosolyodott.

      – Ne legyenek gátlásai velem szemben. Nem tudna megsérteni.

      – Sajnálom. Csak nagyon szokatlan...- mondta zavartan.

      – Az, hogy valaki idősen is fiatal legyen?

      – Igen.

      – Ez így van. Ma még szokatlan ez az emberek között. De ennek is megvan az oka. Ön azonban nem ezért akart találkozni velem.

      – Valóban nem – válaszolta. Majd hirtelen rákérdezett: – Azt is tudja, hogy miért?

      – Igen. Tudom, hogy nem mondta el senkinek, de az én életemben már semmi sem történik csak úgy. Előbb tudtam a találkozásunkról, mint ahogy a maga fejében megfogant.

      – Nem voltam benne biztos... hogy ezt akarom.

      – Ó, dehogynem. Próbálta elhitetni önmagával, hogy csak becsapja saját magát, de igazából mindig is tudta, hogy ezt akarja.

      – Azt hiszem, igaza van. Egy kicsit furcsán érzem magam. Még sohasem beszéltem olyasvalakivel, aki belém lát és azt is tudja, amit magamnak sem ismerek be.

      – Akkor éppen itt volt az ideje! Az emberek sok mindent eltitkolnak, vagy elnyomnak magukban, de valójában olyanok, mint a nyitott könyv. Csak kell valaki, aki megtanult „látni" és máris úgy olvashat bennük, mint egy regényben.

      – Kíváncsi lennék az ön oldalaira.

      – Az én lapjaim üresek. A régi könyvet már letettem. Újat kezdtem, de ennek az oldalait már másvalaki írja.

      – De ugye még hozzáférhető a régi? – kérdezte megijedve.

      A férfi hosszasan nézett rá. Úgy érezte áthatol a lelkén, a szellemén én-je magjához és megérti, hogy miért kereste.

      – Hatalmas a vágy önben, hogy végre kiléphessen a szerepéből és a világi színfalak mögé pillanthasson – mondta lassan, nyomatékosan.

      – És végre rátaláltam arra, aki beavat.

      – Nem, nem ön talált rá. Én találtam önre, mert kerestem. Kerestem valakit, akinek olyan különleges energiastruktúrája van, mint nekem volt egykor. Sosem talált volna rám. Az élet szálait irányító erő vezettek ide.

      Már alig tudott uralkodni izgatottságán.

      – Akkor végre megtudhatom..., megismerhetem..., elérhetem..., az lehetek...

      A férfi most szomorúan nézett vissza rá.

      – Sajnos még nem. Ahhoz még nem érett meg az idő.

      Mérhetetlen csalódottság lett úrrá rajta.

      – Nem tudhatom meg, ki vagyok? Miért vagyok itt? Mit tegyek?

      – A férfi most fürkészőn bámult rá.

      – Nagyon kíváncsi. És igen, őszinte érdeklődés van önben. Nem csupán anyagi vágy hajtja. Ön valóban kíváncsi, mi rejlik a háttérben. Kezd felébredni. De még nem rendelkezik elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy veszélyek nélkül rálépjen erre az útra.

      Még sohasem érezte magát ennyire csüggedtnek. Úgy érezte egy világ omlott össze alatta. Végtelenül mély szakadékba zuhan, amelyből nem látja a kiutat.

      – Térjen magához! – hallotta az erőteljes hangot.  – Látja, ezért lenne veszélyes, ha egyből erre az ösvényre lépne. Nagyon hamar összeroskad.

      – Kérem, ne értse félre, nem vagyok ilyen. De egész életemben erre készültem.

      – Tudom – válaszolta együttérzően a férfi. Majd megváltoztatva a hanglejtését így folytatta: – Kíváncsi arra, milyen erő hozta ide. Szeretné tudni, hogyan szerezhetné meg az erőt, hogy teljes mértékben uralja a sorsát. Meg szeretné ismerni a világot irányító energiák legmélyebb titkát. Netán azt is, hogyan maradhat olyan sokáig fiatal? Badarság! Gyerekeknek való dolgok.

      – Miért mondja ezt? Hiszen ön... pontosan... ezeket tudja és bírja. Ismeri a titkokat és éli. Az ön személye a példa arra, hogy az életnek van értelme. Van cél saját magunkon túl.

      A férfi nagyot sóhajtott és a vállára tette a kezét.

      – Nincsenek titkok. Az életnek nem értelme van. Igazából csak saját magunkon túl vannak valódi célok. A gyermekek mindig titkokat keresnek. Varázsolni akarnak. Átélni az álmaikat. Játszani. Örökre gyermeknek maradni.

      – És ez... rossz?

      – Ó dehogy. Csak egyszer felnőnek.

      – Felnőttként rájönnek, hogy nem élhetik az álmaikat.

      – Nem értett meg. Felnőttként más álmaik vannak. Addig csak önkéntelenül voltak boldogok, utána tudni fogják, ha azok. De előbb fel kell nőniük.

      – Én pedig még gyermek vagyok.

      A férfi ránézett és ismét elmosolyodott. – Már nem az. De még nem nőtt fel. A lázadozás korában van, és a válaszokat keresi. Még nem taníthatom meg önnek, hogyan dolgozik egy felnőtt. De átadhatom a tananyagot, amely felkészíti.

      – Ez mit jelent? – derült fel.

      – Odaadom önnek a „régi könyvem".

      – De hiszen ez fantasztikus! Akkor mégiscsak a rendelkezésemre bocsátja a „titkokat".

      – Vigyázzon! A tudás megszerzése még nem jelent egyet a használatával. Ez a tudás munkával jár, amelyet csak kevesen hajlandóak megtenni. Azonnali eredményeket akarnak. Azonnali sikereket és megvilágosodást. De ez nem lehetséges. Ebben a világban mindenhez időre és megérésre van szükség.

      – Nem számít, van türelmem hozzá. Akárhány évbe is telik, végigcsinálom.

      – Akkor én önnek átadom a leckét – hallotta és e szavakra végigfutott agyában mindaz, amire számított. A világi és azon túli erők irányításának képessége. Az örök fiatalság kulcsa. A mások szívéhez vezető ismeretek titka. Uralom az anyagi erők és sikerek felett. A függetlenség és teljes szabadság lehetősége.

      A férfi belelátott a gondolataiba. – Jól látja. Mindezeket birtokolni fogja, de csak akkor tudja alkalmazni, ha pontosan úgy cselekszik, ahogyan a könyv lapjain le van fektetve.

      – Köszönöm! Ezzel életem legnagyobb ajándékát kapom.

      – Várjon! Nem úgy van az. Nem kaphatja meg ingyen.

      Meghökkent.

      – Azt hittem, nincsen szüksége pénzre...

      – Valóban nincs. Önnek van szüksége arra, hogy fizessen.

      – Attól tartok, nem értem.

      – Ha fizet, nem kapja ingyen. Ha nem kapja ingyen, a magáénak fogja érezni és kétszeresen is megbecsüli. Ha fizet, értéke lesz az ön szemében és nem hagyja ezt a tudást elkallódni. Ha fizet, cselekedni fog. És egy napon felnőtté válik. Akkor majd megteheti mindazt, amit én.

      ELSŐ EGYSÉG

      Az energia megtartása

      1.rész

      Hallgatás

      A tudatlan emberek azért hallgatnak, hogy a maguk érdekében elhallgassák az információt, a bölcsek azért hallgatnak, hogy mások érdekében hallgassanak.

      Két ember állt egy helyiségben. Egyikük fiatal, a másik idősebb, de külseje alapján szintén fiatalnak tűnő férfi volt. Rezzenéstelen arccal tekintettek egymásra egy darabig, mielőtt az idősebb megszólalt.

      – Készen állsz?

      – Igen.

      A férfi mélyen belenézett a szemébe. – Ugye tisztában vagy vele, hogy innen már nincs visszaút? Soha többé nem leszel az, aki voltál!

      – Tudom.

      A férfi még egy pillantást vetett az ifjú elszánt tekintetére, aztán így szólt:

      – Rendben van. Kövess.

      Kimentek a közbülső helyiségen át egy tágas erkélyre. Előttük gyönyörű panoráma terült el. A közelben a város volt a maga ezerféle épületeivel, rengeteg utcácskájával. Távolabb zöldessárga színben pompázó mező látszott, mögötte égbe nyúló hegyekkel. Úgy tűnt, mintha a nap sugarai fénylő sávokként kötnék össze a hegyeket az éggel.

      – Ugye tetszik a látvány?

      – Csodálatos.

      – Soha többé nem fogod ilyennek látni – mondta a férfi, aztán habozott egy kicsit – vagyis pontosítanom kell: mindig tudni fogod, hogy csak káprázat, amit látsz.

      Az ifjú sóhajtott. – Itt az idő, hogy megismerjem az igazságot.

      A férfi bevezette a belső helyiségbe és leültette.

      – Ahhoz, hogy ténylegesen elkezdhessük a munkát, előkészítő gyakorlatokra van szükség. Amíg ezekben kellő eredményeket érsz el, akár évek telhetnek el.

      – Az nagyon sok idő!

      – Lehetséges. Azonban az egyik alaptulajdonság, amelyre szükséged van, a türelem. Az én szintemen már nincs olyan jelentősége az időnek. Te az idő folyásában élsz, ezért meg kell tanulnod jól kezelni. Lehet gyorsabban eredményeket elérni, de olyan utakon, amelyek veszéllyel járhatnak számodra. Megfelel, a lassabb, de helyes út?

      – Igen.

      – Olyan titkokat fogok átadni neked, amelyek ott fekszenek az emberek előtt nap mint nap, de nem veszik észre őket. Elvonják a figyelmüket mindennapi teendőik, gondolataik és szokásaik.

      Elhallgatott, és csendben maradt egy darabig, majd felemelte a kezét és tenyerét az ifjú felé fordította.

      – Mit érzel?

      ­– Mintha valami furcsa erőáram hatolna a testembe.

      A férfi leeresztette a kezét.

      – Nem véletlen, hogy megmutattam ezt neked. Érezned kellett az energiát. Másvalakivel ezt nem tehettem volna meg. Azonnal magyarázatokat követelt volna. Automatikusan életbe lépett volna számára a program, amit az iskolában tanult és eddigi életében tapasztalt. De te már túl vagy ezen. Tisztában vagy vele, hogy sokkal több van a világon, mint amit a szemeddel látsz.

      – Sőt úgy érzem, a látásom néha inkább akadályoz a valóság megismerésében.

      – Nagyszerű. Természetesen az erőáramot, melyet az imént érzékeltél teljes mértékben meg lehet magyarázni. Nincsen benne semmi misztikus, sem rejtélyes, egyszerű természeti törvények ismerete által előidézhető. Sajnos az emberek előbb megítélnek valamit, s csak aztán néznek utána mi áll mögötte.

      Mély levegőt vett és kitárta karjait.

      – Ezen a világon bármi elérhető, attól függetlenül ki vagy, honnan jöttél, mit tudsz. De ezt már mástól is hallhattad. Ami a fontos, az az, hogy igazából ez nem fontos.

      Az ifjú egy kicsit habozott, majd megszólalt:

      – Ezek szerint te annak ellenére, hogy annyi dologban sikeresen részt veszel, nem azonosulsz az egésszel?

      – Ezeket a dolgokat megteszem, de nem fontosak számomra. Félre ne érts, minden tevékenységemben alapos és teljes vagyok, de igazából már nem lenne szükségem rájuk. Cselekszem a cselekvés kedvéért.

      Mosolyt csalt az arcára, ahogy az ifjú elkerekedett szemekkel nézte.

      – Engem már nem már nem az ego kormányoz. Szabad vagyok. Bármit megtehetnék, de nincsen szükségem semmire. Cselekedeteim spontán, belső indíttatásból fakadnak. Ezek az indíttatások tiszták, és világosak, mint a napfény, mert az én szellemem már tiszta. Az, hogy téged bevezesselek a tudományom rejtelmeibe, egy ilyen indíttatás volt. Átlátok rajtad és tudom, hogy megértél rá. Márpedig ebben a világegyetemben semmi sem történik ok nélkül.

      – Nagyon kíváncsi vagyok.

      – Mielőtt bármit is elkezdünk, tudnod kell valamit. Mit gondolsz, mitől van, hogy egyesek olyan nagy egyéniségek, míg mások teljesen szürkék? Vagy egy még fontosabb: mitől van, hogy egyesek olyan belső tudással rendelkeznek, amellyel könnyedén irányítják a körülményeiket, s közben úgy teszik ezt, hogy kívülről észre sem vehetők, míg mások ide-oda

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1