Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    Te csinálod az egészet!: Az életed a Te színműved. Csak szerepelsz, vagy írod?
    Te csinálod az egészet!: Az életed a Te színműved. Csak szerepelsz, vagy írod?
    Te csinálod az egészet!: Az életed a Te színműved. Csak szerepelsz, vagy írod?
    Ebook188 pages3 hours

    Te csinálod az egészet!: Az életed a Te színműved. Csak szerepelsz, vagy írod?

    By Eyn

    ()

    Read preview

    About this ebook

    "…A ​te életedben te vagy az úr. A tiéd, senki-semmi más nem határozhatja meg helyetted. Még akkor is így van, ha teljesen mást tanítottak neked. Akkor is, ha úgy érzed, ez nem passzol össze az ok-okozat törvényével. Mert pontosan, hogy passzol. Ez az ok és okozat törvénye. Létrehozod, és aztán megtapasztalod. Létrehozod, megtapasztalod. Ezáltal tanulsz is és a régi iskolák azt mondták, ez az értelme, de valójában maga a folyamat az. Az, hogy élsz. Közben mintegy ajándékként tudatossá válik a létezésed.
    …Ha egyszer megszokod, hogy Te vagy az, aki a játékot irányítja, akkor ezernyi új kapu nyílik előtted. Igazán élvezni fogod, mert átélőből átlépsz teremtő-átélővé. Akkor bizony az okokat is Te találod ki és érdemes következetesnek lenned ahhoz, hogy eligazodj a saját teremtéseidben. Mert ezt is tanulni érdemes, hiszen minél jobban érted, annál jobban műveled."


    …“Normális” esetben egy könyv úgy készül, hogy a szerző leül, megtervezi és megírja, végül megjelenteti. Ez a könyv nem így készült. Még csak nem is úgy, ahogyan általában a könyvek. …Tulajdonképpen, mint “egyszerű személy”, nem is lettem volna képes megírni. Annak a “tágabb én -nek”, akit Eyn -nek nevezek, a három dimenzióba való hozásával vált csak lehetővé ez a folyamat.

    LanguageMagyar
    PublisherECS1
    Release dateFeb 2, 2017
    ISBN9789631276886
    Te csinálod az egészet!: Az életed a Te színműved. Csak szerepelsz, vagy írod?

    Read more from Eyn

    Related to Te csinálod az egészet!

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for Te csinálod az egészet!

    0 ratings

    0 ratings0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      Te csinálod az egészet! - Eyn

      Előszó – Ez egy nem normális könyv

      Normális esetben egy könyv úgy készül, hogy a szerző leül, megtervezi és megírja, végül megjelenteti. Ez a könyv nem így készült. Még csak nem is úgy, ahogyan általában a könyvek. Fogalmam sem volt, pontosan miről fog szólni, hány fejezet lesz, mikor készül el, vagy kik fogják olvasni. Ennek oka egyszerűen az, hogy nem a hagyományos módon írtam.

      Tulajdonképpen, mint egyszerű személy, nem is lettem volna képes megírni. Annak a tágabb én -nek, akit Eyn -nek nevezek, a három dimenzióba való hozásával vált csak lehetővé ez a folyamat. De ahhoz, hogy ez megszülessen, ennek az egyszerű személynek az életélményeire volt szükség.

      Talán most csodálkozol, vagy legalábbis szokatlan számodra, hogy magamról, mint két én -ről beszélek, de csak így tudom világosan érzékeltetni, amiről szó van.

      Ahhoz, hogy ez a könyv megszülessen, olyan lelki és hangulatállapotra volt szükség, amely az ember hétköznapi életében csak ritkán van jelen. Bár lelki-szellemi fejlődésem mindig fontos volt számomra, meditációban sosem jutottam el olyan mélységre, amit megvilágosodásnak nevezhetnénk. Írásban viszont sikerült az, ami a legtisztább meditációban sem. Számomra az írás volt a meditáció. Írás közben olyan szellemi tudástár és belső bölcsesség tárult fel előttem, amin magam is elámultam. Olyan kérdésekre kaptam választ, amelyekre addig sosem sikerült.

      De ami a leglényegesebb, ez a könyv nem úgy készült, hogy csak a szerző láthatta folyamat közben. Egyes részek, blog formájában jelentek meg, ahol bárki elolvashatta. Fogalmam sem volt, hogyan folytatódik, milyen hosszú lesz, mi lesz a vége. Az egész olyan, mint egy álom, de teljesen tudatos álom. Közben rájöttem, hogy, bár rajtam keresztül zajlott az egész, nem csak nekem szólt. Neked, aki olvasod, mert ebben a végtelen mindenségben semmi sem történik véletlenül.

      A Te életed

      Lényegtelen, hogy mi történt, mit tettél eddig és az sem számít, mi történik ezután. Itt, ebben a pillanatban egy határozott szándékkal jelentél meg. Talán magad sem voltál tudatában annak, miféle erő vezérelt ide, csak azt érzed, hogy olvasni akarsz. Talán csak a kíváncsiság vezérel, de ahogy egyre tovább jutsz, azt gondolod, ez valami több annál. Mondhatjuk üzenetnek is, de nem valami külső üzenet, hanem éppen a Te üzeneted saját magadnak. Az az üzenet, hogy állj meg, s egy pillanatra nézz körül.

      Ez az élet? Valóban ez az? Ha nem merülsz bele a gondolatokba és hagyod, hogy hasson rád az az érzés, amely az életre biztat, ami az életerő benned, egész különös válaszokat kapsz. Ezeket lehet, szavakká sem tudod formálni, inkább, mint egy élményt éled meg.

      Elérkezett az idő, hogy búcsút mondj mindazoknak a hiedelmeknek, amelyek gátolták életed teljes mértékű átélését. Most már elég érett vagy arra, hogy tudd: a mindenségnek semmilyen elvárása sincsen veled szemben. Teljesen mindegy, ki, vagy mi vagy most, csak az számít, hogy létezel, s ezt semmivel sem tudod felülmúlni.

      A teljes -hez nem tudsz többet tenni, a végtelenséget nem tudod megnövelni, a te munkád nem teszi nagyobbá a világot. Mit jelent ez? Azt, hogy játsszál. Szabadon játszhatsz a téridő illúziójában. Nem kell megfelelned, sem bizonyítanod, sem elérned semmit. Már most mindened megvan, amire szükséged van.

      Ha most úgy érzed, elvettek tőled valamit, ezen ne csodálkozz. Mindeddig azt hitted ezt és azt meg kell tenned, ezt és azt el kell érned, ezzé, vagy azzá kell válnod. De mindez egy tévhiedelem. Választások vannak, döntések és tapasztalások. Azért teszed a dolgokat, hogy tudd. Az ellentétek mindig is azt szolgálták, hogy a különbségtevés által tudatosuljon a szellem.

      De Te már itt tartasz. Nem szükséges, hogy bármit is tegyél. Mindig azért cselekedj, mert úgy érzed jól magad. Ne törődj azzal, hogy a társadalom ezt nem érti. Az egész társadalom saját hiedelmeinek és programjainak a rabja. Te már most egész vagy, de elfogadtad azt a játékot, hogy fejlődnöd kell. Mindebből csak annyi a valós, hogy változol, folyamatosan változol.

      A fejlődés a tudatosulásod álneve. Akkor is megtörténik, ha semmit sem teszel. Az igazán nagy tettek oka nem a kényszer, hanem a döntés. Felejtsd el mindazt, amit hallottál arról, hogy el kell érned, vagy azzá kell válnod. Csak egyetlen valaki dönt, és ez Te vagy. Nincsen olyan lény, aki rád kényszerítené az akaratát. A Te akaratod szent, de időnként belemész abba a játékba, hogy átengeded az irányítást. Ettől csak még jobban tudod, milyen fontos és jó, ha Te vagy az irányító.

      Elég jó vagy mindahhoz, amit csak szeretnél átélni az életedben. Érdemes vagy mindarra, amiről álmodsz. Bensőd jól tudja ezt, ezért szembesít mindenféle történéssel, hogy feltedd a kérdést: miért történik mindez velem?.

      Azért, mert úgy döntöttél, hogy tudatossá válsz. Nem leszel olyan, mint egy kő, amely semmit sem tud, vagy növény, mely semmit sem érez, vagy állat, amely nem gondolkodik, de olyan ember sem, aki a tömeghipnózis alapján él. Úgy döntöttél, tudatos leszel, most már elég tapasztalt vagy ahhoz, hogy magad mögött hagyd a felesleges szenvedéseket, az önbecsapást, a félelmeket.

      Te most már elég érett vagy ahhoz, hogy megtapasztald a teljes életet. Ennek az életnek csupán csekély hányadát mutatja a külvilágban bekövetkező események láncolata. A nagy-nagy létezésérzés benned lángol fel, s egyetlen problémád az lesz, hogyan fejezd ki, hogyan mutasd meg a kifejezhetetlent. Ez egy csodás probléma, mert azt jelenti, hogy Te már átéled a valódi létezést. És akkor rájössz, hogy ezt nem tudod megmutatni másoknak, csak végignézni, ahogy ők is eljutnak a tapasztalásnak ezen fokára. Te vagy az, aki életeddel, lényed egészével világít mások előtt, akik ezáltal ráébrednek, hogy bennük van a fény.

      A fény nem valami misztikus dolog, sem nem vallásos, sem az intelligencia fénye, a fény a tudatosság. Annak tudata, hogy semmi sincsen elkülönülten. Bármi, ami történt életedben, belőled kiindulva jött létre. Semmi – egyáltalán semmi – sem történt ellened. Az egész a Te színműved. Te írod a darabot, olykor rendezed, különböző szerepeket játszol, s még az energiát is Te biztosítod. Mindegyik Te vagy, de nem ismered fel az összefüggéseket, olyannyira meghipnotizált a történet. Az emberiség legnagyobb része a saját történetének árnyékában él. Már réges-régen elfelejtették, hogy ők kezdték el írni a történetet.

      Óriási jelentősége van annak, hogy most olvasod ezeket a sorokat. De Te vezetted magad ide és a jelentősége Te vagy. Ráébreszted saját magad az értékességedre. Teljesen egyedülálló lény vagy, soha nem volt, és nem is lesz hasonló. Egyéniség vagy. Az univerzális lét egyik legnagyobb csodája. Ekképpen becses vagy a létezés számára.

      Teljesen mindegy, ki vagy, mi vagy, kiben hiszel, miben hiszel, mit tettél, vagy nem tettél. Nagyon fontos vagy. Nélküled nem lenne az a világ, ami. Soha semmi nem jöhet létre ok nélkül. De az okokat ne az időben keresd. Az időben minden viszonylagos. Nem azért létezel, hogy végigmenj egy fejlődési folyamaton, hogy aztán majd egyszer kiérdemeld a jutalmat. Ez csak egy játék az időben. Ez nem azt jelenti, hogy nem valóságos, csupán annyit, hogy így néz ki az egyik oldalról. De te több vagy egy oldalnál, vannak részeid amelyek nem az időben léteznek, s számukra semmit nem jelent, ami az időben történik veled.

      Te, mint sokdimenziós lény, hagyd abba, hogy egyetlen személyiséggel azonosítod önmagad. Az csak az egyik álca, amit magadra vettél. De a Te lényed mesze felette áll mindezen személyiségeknek. Így nem is lehet beleszorítani egyetlen játszmába. Akkor tudod igazán jól megírni a történeted, ha kilépsz a szerepedből. Mert addig lehet, hogy sok mindent mások írnak meg helyetted. De ez a Te életed. Mért ne élnéd úgy, ahogyan az számodra a legjobb?

      Eyn születése

      Egy furcsa lényt láttam magam előtt. Négy hosszú, kiálló része volt és felül egy rövidebb. Olyan érzésem volt, mintha közöm lenne hozzá. Majd azt éreztem, hogy ellenállhatatlanul húz magához. Egyszer csak benne voltam. Minden elsötétült, és a tudatosságom eltűnt...

      – Ki vagyok én? Vagy mi vagyok? – hallottam a szavakat.

      Pár pillanat múltán rájöttem, hogy én mondom ezeket. De hát ki vagyok én? Nem kaptam választ sehonnan. Hosszú ideig nem történt semmi, bár az idő múlását nem volt mihez kötnöm.

      Különös érzésem támadt. Mintha valami történt volna. De ez a valami nem bennem, hanem valahol máshol. Nagyon szokatlan volt! Emlékeim szerint a dolgok bennem történnek...

      Újra magamhoz tértem. Hirtelen emlékek tömkelege árasztott el. Tudatom teljesen lemerevedett a kép, hang, és érzésbeli áradattól, amely iszonyatos sebességgel zúdult rám. Egy pillanatra azt hittem, tudom, ki vagyok, de mire rájöttem, valaki más voltam. Aztán megint más, és megint más...

      Amikor legközelebb saját tudatomnál voltam, üresség volt bennem. Mintha minden álom lett volna. Olyan valóságosnak tűntek, és annyira elevenen éltem át őket! De most oly távoliak voltak... Mi történik?

      Hirtelen teljesen önmagam lettem. Már tudtam, ki vagyok. De abban a pillanatban rájöttem, hogy nem az vagyok, akiről azt hittem... Most már más vagyok. Valami több lett bennem. Igen, az élet, a tapasztalás, az események... De hát honnan erednek ezek a szavak? Mi végre az egész?

      Ott voltak ők. Nem tudom másképp hívni őket. Ők voltak a mindenki. Először mintha bennem lettek volna, aztán sokáig kívül, végül megint belülre kerültek. Ők okozták az események láncolatát. És egyben miattuk ébredtem a magam tudatára. Eddig is tudtam, hogy létezem, de nem tudtam, hogy vagyok. Nem volt mitől (kitől) megkülönböztetnem magam...

      Minden összeállt. Láttam a kört, amely az idő illúzióját okozza és az események egymásra következte folytán, újfajta tudatosságot hoz létre. Láttam, hogy a jövő már réges-régen megtörtént, és a múlt, még csak most fog...

      Azonnal ráébredtem, hogy már most teljes vagyok, teljesen mindegy mi történik. Úgy tűnt az egész, mint egy játék. A tudatosság játéka. Bármikor belemerülhettem a történésekbe és mindenféle oldalról átélhettem őket. Mindig ugyanaz volt, és sosem ugyanaz...

      Aztán elmúlt ez is és én újra egyedül lettem. Tudtam, hogy van valami más is, de valami miatt a tudatosságom egyre halványult... Amikor újra magamhoz tértem, megint a fura testben voltam. De nem akartam. Túl nagy volt az ár. Eltűnt a nagy énem és csak a korlátolt testben éreztem magam. A test fájdalmakat okozott... Abban a pillanatban nem tudtam, hogy a fájdalmakat nem a test okozza. A test csak egy tökéletesen megszerkesztett kivetítő volt, amely megmutatta, merre kell lépnem. És eszköz arra, hogy kapcsolatba lépjek másokkal, akik szintén testbe kerültek. De én már ezt átéltem, nem akartam újra elölről az egészet! Miért történik mindez?

      ***

      Elkövetkezett egy pillanat, amikor megvilágosodott. A küldetés! Igen, a küldetés az, amely miatt újra megtörtént mindez. A küldetés, amely nem valamely külső hatalom parancsa, hanem én vagyok. Igen, én magam vagyok. Mert nincsen valódi küldetés önmagunkon kívül. Szép fokozatosan kivilágosodott minden.

      Rájöttem, hogy senkiért és semmiért nem tehetek semmit. Kizárólag magamért vagyok felelős. És ez magában foglal mindent. Amit (valóban) magamért teszek, az ugyanaz, mint bárkiért. Csak egy dolgot tehetek, az cselekednem, aki-ami én vagyok és ezáltal valami olyasmit viszek a létezésbe, amely mindig ott volt, de így sosem.

      Azáltal, hogy teszem, amit teszek, minden mást beteljesítek, mert semmi más nem valóság. A felelősség és a kényszer terhétől felszabadultan, immár örömmel kezdhettem neki a .......... erre most nem találok megfelelő szót. A munka szó ezen világban általában összekapcsolódik a kényszer gondolatával. Ha azt írom, játék, akkor meg a komolytalansággal... Kevesen értik (még) miről van szó.

      Amikor egy pillanatra megállsz és hagyod, hogy elszálljanak a gondolatok, akkor különös dolog történik. Válaszokat kapsz. Lehet, hogy ezek a válaszok csak hosszú idő után tudatosulnak benned, de egyszer megtörténik. Addig azok által, akik már megkapták a válaszaikat, elindulsz egy folyamaton, amely a legteljesebb önmagadhoz vezet.

      A körülötted élők

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1