Shakespeare drámák III.: Nádasdy Ádám fordításában

A velencei kalmár

(THE MERCHANT OF VENICE)

BEVEZETŐ

A fordítás a „New Cambridge"-kiadásból készült (The Merchant of Venice, ed. M. M. Mahood, 1987/2003), de párhuzamosan használtam John Drakakis „Arden"-kiadását is (2010). Az el nem hangzó anyagoknál – nevek, helyek, idők, színpadi utasítások – merítettem más kiadásokból is. A darab 1597-ben íródott. Fordításom 2015-ben készült a székesfehérvári Vörösmarty Színház (rendező: Bagó Bertalan) és a budapesti Vígszínház (rendező: Valló Péter) számára.

Eddigi magyar fordításai: Lukács Lajos (1840), Ács Zsigmond (1863), Radó Antal (1907), Vas István (1948), Hajnal Anna (Kölcsönkenyér címmel, 1968), Szabó Stein Imre (2001), Jánosházy György (2003).

Az angolban a merchant (kereskedő) szó ma már hivatalos ízű, de nem annyira elavult vagy mesebeli, mint a magyar kalmár. Ezért a cím mai fordítása „A velencei kereskedő" volna, de a hagyomány miatt megtartottam a szokásos címet. (A kalmár szót nem használtam fordításomban.) A ducat pénznemet „korona"-ként fordítottam.

Az eredetiben váltakoznak a verses és prózai részek: ezt betartottam. A verses részeken belül olykor rímes sorok is vannak; ezt csak a ládikákkal kapcsolatos kis verseknél (és a kérők rájuk adott kommentárjainál) tartottam be, másutt nem (tehát színről lelépéskor meg néhány szentenciaszerű, bölcselkedő megszólalásban), mert a modern ízlésnek slágerszövegszerű vagy régies-népies hatást kelthet (ami a ládikáknál a szerző szándéka volt).

SZEREPLŐK

Antonio, a velencei kalmár, gazdag kereskedő

Bassanio,¹ fiatal gróf, Antonio barátja

Gratiano, fiatal tiszt Bassanio alkalmazásában

Portia, gazdag grófkisasszony

(átöltözve: Baltazár, jogász)

Nerissa, úrilány, Portia társalkodónője

(átöltözve: jogászi Titkár)

Shylock, zsidó bankár

Jessica, a lánya

Tubál, zsidó, Shylock barátja

Lancelot,² Shylock szolgája, majd Bassanio szolgája

Gobbo,³ Lancelot apja

Dózse,⁴ Velence város vezetője

Salerio,⁵ velencei hivatalnok

Leonardo, Bassanio mindenese

Szenátorok, hírnökök, szolgák, rendőr, bírósági alkalmazottak, zenészek

* * *

Történik Velencében,

valamint a közeli Belmont-kastélyban.

I. felvonás, 1. jelenet

Velence, utca.

Jön Antonio, Salarino, Solanio.

Antonio

Én nem tudom, miért nyomott a kedvem.

Már fárasztó; és nyilván nektek is.

De hogy mitől van, honnan szedtem össze,

mi okozhatja, hogy keletkezett,

fogalmam sincs. 5

A nyomottságtól az agyam letompul,

és lassan azt se tudom: ki vagyok.

Salarino⁶

Az agyad a tengeren hánykolódik,

ahol a hajóid büszkén vonulnak,

mint gazdag polgárok s nemes urak, 10

vagy ahogy vízi parádén a gályák

lenéznek a kis szállítóhajókra,

akik bókolnak illőn, mikor ők

fönt elsuhannak vászon-szárnyaikkal.

Solanio

Ha én kockáztatnék ilyen vagyont, 15

az biztos, hogy a gondolataim

ott távol járnának. Füvet dobálnék

a szélbe, hogy meglássam: merre fúj?

Térképen böngészném a kikötőket;

és mindentől, ami veszélyt jelenthet, 20

a vállalkozásomat félteném:

ez jócskán nyomasztana!

Salarino

A levest

ha megfújnám, kirázna a hideg,

hogy nincs-e szélvihar a tengeren?

Nem tudnám úgy nézni a homokórát, 25

hogy ne egy homokzátony tűnne föl,

s ne látnám a Szent Andrást⁷ elakadva,

ahogy csókolja, oldalára dőlve,

a saját sírját.⁸ Ha templomba mennék

és nézném az épület kőfalát, 30

veszélyes sziklák jutnának eszembe:

hogy föltépik a hajóm oldalát,

a vízbe szórják a sok drága fűszert,

a tengert bugyolálják selymeimbe –

na szóval, ami előbb még vagyon volt, 35

megsemmisült! Ha ez jut az eszembe,

elgondolkodom azon is: ha mindez

megtörténne, szörnyen nyomasztana.

Antonio kedve azért nyomott,

mert aggódik az árui miatt. 40

Antonio

Hidd el, nem így van. Kedvező a helyzet:

az árumat nem egy hajóra bíztam,

és nem egy helyre. Vagyonom egésze

nem függ az idei év sikerétől.⁹

Nem a bevétel tesz engem nyomottá. 45

Solanio

Akkor szerelmes vagy.

Antonio

Ugyan, dehogy!

Solanio

Az se? Hát akkor, csak… rosszkedvű vagy,

mert nem vagy vidám! Ezzel az erővel

nevethetnél, és mondhatnád: vidám vagy,

mert nem vagy bánatos! A kétfejű 50

Janusra¹⁰ mondom: sok a furcsa ember.

Az egyik alig lát a nevetéstől,

mindenen röhög, mint a fakutya;

a másik mintha ecetet szagolna,

el nem húzza a száját egy mosolyra, 55

ha Nesztor¹¹ mondja is, hogy jó a vicc.

Jön Bassanio, Lorenzo, Gratiano.

De itt jön a nemes Bassanio,¹²

meg Gratiano, meg Lorenzo. Akkor

átadunk ennek a jobb társaságnak.

Salarino

Maradtam volna, míg föl nem vidítlak, 60

de megjöttek az igazi barátok.

Antonio

A társaságod becses énnekem!

Gondolom, menned kell, szólít a dolgod,

és ez jó alkalom a búcsúzásra.

Salarino

Szép jó napot, urak! 65

Bassanio

Tinektek is! Na, mikor mulatunk?

Újabban alig látunk: mért van ez?

Salarino

Csak szólj, ha ráérsz: mindig készen állunk!

Salarino és Solanio el.

Lorenzo

Bassanio, tessék, most megtaláltad

Antoniót; úgyhogy mi itt hagyunk, 70

de ne feledd, hogy hol várunk ebédre.

Bassanio

Én ott leszek.

Gratiano

Te nem vagy jó színben, Antonio.¹³

A világot túl komolyan veszed:

ha sokat vársz tőle, sokat veszíthetsz! 75

Hidd el, újabban egész furcsa lettél.

Antonio

A világ csak egy színpad, Gratiano,

mindenkinek megvan a szerepe:

az enyém bánatos.

Gratiano

Én hadd legyek bohóc:

nevessem ráncosra a képemet, 80

és inkább bortól égjen ki a májam,

mint szívem fagyjon meg a sóhajoktól.

Mért üljön úgy egy meleg vérű ember,

mint saját nagyapja, márványba vésve?

Aludjon ébren? Sárguljon bele 85

a bánatba? Figyelj, Antonio –

és most a szeretet beszél belőlem –:

van olyan ember, akinek az arca

oly mozdulatlan, mint bögrén a tejszín,

tavon a békanyál; és meg se szólal 90

szándékosan, hogy bölcsnek és komolynak

tűnhessen föl, mintha azt mondaná:

„Én magam vagyok az Orákulum,¹⁴

ha én szólok, a kutya se ugasson!"

Jaj, Antonio, ismerek ilyet, 95

akit csak azért tartanak okosnak,

mert hallgat; pedig jól tudom, ha szólna,

csúf bűnbe sodorná a hallgatóit,

mert azt kéne hogy mondják: „Ez hülye!"¹⁵

Majd máskor mondok erről többet is. 100

Ne használd ezt a melankóliádat

csalinak, hogy bölcs látszatot halásszál!

– Gyere, Lorenzo. – Minden jót neked,

majd ebéd után tovább prédikálok!

Lorenzo

Most magatokra hagyunk az ebédig. 105

Már én is ilyen néma bölcs vagyok,

mert nem hagy szóhoz jutni Gratiano.

Gratiano

Ha még két évig barátom leszel,

elfelejted a saját hangodat!

Antonio

Ég áldjon. Máris oldódik a nyelvem! 110

Gratiano

Köszönöm. A férfi hallgasson, ha elszáradt a nyelve;¹⁶

a nő meg akkor, ha kérője nincs.

Gratiano és Lorenzo el.

Antonio

Ez most mi volt? 113

Bassanio

Gratiano végtelen mennyiségű semmit tud beszélni, többet, mint egész Velence. Az értelme olyan, mint két búzaszem egy zsák korpa közt: egész nap keresheted, s ha megtalálod, kiderül, hogy nem volt érdemes.

Antonio

Nos, mondd el végre, hogy ki az a nő,

akihez el akarsz zarándokolni

titokban? Azt ígérted, ma mesélsz! 120

Bassanio

Te pontosan tudod, Antonio,

mennyire megcsappant a vagyonom,

mert jóval nagyobb fényűzéssel élek,

mint engednék szűkös forrásaim.

Nem nyafogok, hogy le kell mondanom 125

a költekezésről; sőt, az a gondom,

hogy rendezzem az adósságokat,

amikből sok van, mert szórtam a pénzt.

Neked vagyok, Antonio, leginkább

adósod, pénzben is meg szeretetben, 130

és mivel szeretsz, ez följogosít,

hogy beavassalak: miként szeretnék

az adósságoktól megszabadulni.

Antonio

Mondj el mindent nekem, Bassanio,

s ha olyan tisztességes ez a terv, 135

mint amilyen te magad vagy, nos, akkor

a lelkem, a zsebem, a birtokom

vágyaid előtt tárva-nyitva áll.

Bassanio

Még iskolás koromban, hogyha eltűnt

egy nyílvesszőm,¹⁷ gyorsan utánalőttem 140

egy másikat, sokkal figyelmesebben,

hogy megtalálja társát; kockáztatva kettőt,

mindkettő meglett. Gyerekes dolog,

de amit mondok, ártatlan az is.

Sok kölcsönt adtál, s én, mint léha ifjú, 145

mind elköltöttem. De ha megteszed,

hogy kilősz egy nyilat ugyanoda,

ahova eddig lőttél, én a röptét

megfigyelem, s visszahozom a kettőt;

vagy legalábbis a másodikat, 150

s az elsővel adósod maradok.

Antonio

Ismersz, ugye? Mit húzod az időt?

Szeretlek: minek köntörfalazol?

Nekem az fáj, ha nincs hozzám bizalmad

és kétled, hogy bármeddig elmegyek; 155

az nem fáj, ha a pénzemet föléled.

Gyerünk, mondd meg, hogy mit kéne csinálnom,

amit szerinted megtehetek érted,

és máris megteszem. Úgyhogy beszélj!

Bassanio

Van Belmontban egy lány, komoly vagyonnal, 160

és szép is, és – ami még szebb a szépnél –

kiváló jellem. Múltkor a szemével

biztató jeleket küldött felém.

A neve Portia, és ér is annyit,

mint Cato lánya, Brutus Portiája.¹⁸ 165

A híre-neve messze földön ismert;

a négy égtáj felől hozza a szél

a rangos kérőket. Szőke haja

mint aranygyapjú függ a homlokán,

úgyhogy Belmontból Kolchisz partja lett, 170

és számos Jázon jön, hogy megtalálja.¹⁹

Drága Antonio, ha lenne pénzem

és versenghetnék én is a kezéért,²⁰

érzem, a haszon nem maradna el:

biztos, hogy mellém állna a szerencse. 175

Antonio

Tudod,²¹ hogy mindenem kint van hajón,

most nincs itthon se készpénzem, se árum,

amiből adhatnék. Járd be Velencét,

mérd föl, hogy mennyi hitelt kaphatok,

s azt fölhasználjuk az utolsó cseppig, 180

hogy mehess Belmontba szép Portiádhoz.

Menj, érdeklődj; én is keresem addig,

hogy hol van pénz. Meglesz az, nem vitás:

kamatra, vagy baráti alapon.

Mindketten más-más irányban el.

I. felvonás, 2. jelenet

Belmont.

Jön Portia és Nerissa.

Portia

Őszinte leszek, Nerissa: kicsi az én testem ahhoz, hogy rám nehezedjen a nagyvilág. Elegem van.

Nerissa

Akkor lehetne eleged, édes úrnőm, ha ugyanannyi rossz érne téged, mint jó. Egyébként úgy látom: akik mindenben bővelkednek, ugyanúgy belebetegszenek, mint akik éheznek. Szóval nem középszerű dolog, ha középen foglalunk helyet. A bővelkedés hamar ősz hajat okoz; a mértékletesség, az ad hosszú életet.

Portia

Ezt jól ítéled meg. Szépen is hirdeted.

Nerissa

Akkor lenne jó, ha be is tartanád. 10

Portia

Ha valamit csinálni ugyanolyan könnyű lenne, mint tudni, hogy mit kéne csinálni, akkor minden kápolna templom lenne, a szegények kunyhói meg királyi paloták. Az a jó pap, aki megteszi, amit prédikál; én könnyen oktatnék húsz embert, hogy mit kéne csinálni, de nem én lennék az az egy a húszból, aki be is tartja. Az eszünk állíthat törvényeket a vérünknek, de a szenvedély átgázol a hideg szabályokon. A forróvérűség, mint a bolondos nyúl, átugrik a hálón, amibe a sántikáló józanság próbálja befogni.²² Na de ezt hiába mondom, ezzel nem tudok férjet választani. Jaj, ez a „választani"! Nem szabad férjet választanom, viszont nem utasíthatom vissza, aki engem választ. Egy élő lány akaratát így korlátozza a halott apja végakarata. Hát nem rémes, Nerissa, hogy én nem választhatok, de ki se kosarazhatok senkit? 22

Nerissa

Édesapád szentéletű ember volt; s a szenteknek haláluk óráján jó meglátásaik vannak. Ez a próba-szerencse módszer, amit kitalált, hogy van három ládikó: arany, ezüst, ólom, és aki úgy választ, ahogy ő elképzelte, az téged választ – szóval ez biztosítja, hogy aki jól választ, azt lesz okod szeretni. De mondd: megmelengeti a szívedet valamelyik rangos kérő az itt lévők közül? 29

Portia

Vegyük végig őket, jó? Te mondd a nevüket, én leírom őket – és a leírásból találd ki az érzelmeimet.

Nerissa

Először is itt van Nápoly hercege.

Portia

Az egy igazi kis csődör, nem tud másról beszélni, mint a lováról. Arra a legbüszkébb, hogy saját kezűleg meg tudja patkolni! Attól tartok, az édesanyja kirúgott a hámból egy kovácsmesterrel.

Nerissa

Aztán itt van Palatinus őrgróf.²³ 38

Portia

Az mindig csak zordan néz, mintha azt mondaná: „Ha nem kellek, válassz, akit akarsz!"²⁴ Hallgatja a vicceket, el se mosolyodik. Öregkorában ő lesz a kesergő filozófus,²⁵ ha már fiatalon ennyire tele van kellemetlen szomorúsággal. Inkább mennék hozzá egy halálfejhez, csonttal a szájában, mint ehhez a kettőhöz. Isten őrizzen tőlük!

Nerissa

És a francia úrfi, Monsieur Le Bon? 45

Portia

Mivel őt is Isten teremtette, nevezzük embernek. Tudom, ronda dolog gúnyolódni, de ez…! Az ő lova jobb, mint a nápolyié, ő komolyabban komolykodik, mint az őrgróf: ő egy kicsit mindenki, vagyis egy senki. Ha fütyül a rigó, ő mindjárt táncra perdül; még a saját árnyékával is vívni akar. Ha hozzámegyek, olyan lesz, mintha húsz férjem lenne.²⁶ Ha utálni fog, megbocsátom neki, mert hiába szeret őrülten, sose tudnám viszonozni.

Nerissa

Mit szólsz Falconbridge-hez? Az a fiatal angol báró. 55

Portia

Semmit se szólok hozzá, mert nem érti, amit beszélek. Én se őt. Nem tud se latinul, se franciául, se olaszul, én meg – te is tanúsíthatnád eskü alatt! – épp csak egy morzsányit tudok angolul. Jó kiállású férfi, de kinek van kedve egy néma bábuval társalogni? És milyen furán öltözik! Szerintem a mellénye olasz, a nadrágja francia, a sapkája német, a viselkedése meg ezek keveréke.

Nerissa

És a szomszédja, a skót úriember? 63

Portia

Őbenne felebaráti szeretet van, mert kapott egy pofont az angoltól, és megígérte, hogy amint tudja, visszaadja. Gondolom, a francia vállalt érte kezességet, mert az is hagyta magát megpofozni.²⁷

Nerissa

Hogy tetszik az a fiatal német, a szász nagyherceg unokaöccse? 69

Portia

Nagyon nem tetszik délelőtt, amikor józan, és még kevésbé délután, amikor részeg. Legjobb formájában alig rosszabb egy emberi lénynél, és legrosszabb formájában alig jobb egy állatnál. Ha bekövetkezne a legrosszabb,²⁸ én valahogy megoldom, hogy megszabaduljak tőle.

Nerissa

Ha ő odaáll választani, és a jó dobozt választja, te megszeged apád végakaratát, ha nem mész hozzá! 78

Portia

Ezért készüljünk föl a legrosszabbra: kérlek, tégy egy nagy pohár rajnai rizlinget a rossz ládikára, mert ha az ördög ül is benne, a bor olyan csáberő, hogy azt fogja választani. Bármire hajlandó vagyok, Nerissa, csak ne kelljen hozzámennem egy szivacshoz.

Nerissa

Úrnőm, nem kell ezektől a kérőktől tartanod. Közölték velem elhatározásukat: hazamennek és nem udvarolnak tovább, ha nem lehet más módon elnyerni a kezedet, mint az apád előírta, a ládikákkal. 86

Portia

Ha olyan öreg leszek is, mint a Szibilla,²⁹ inkább szűzen fogok meghalni, mint Diána,³⁰ de csakis apám végrendelete szerint megyek férjhez. Örülök, hogy ezek a kérők ilyen értelmesek, mert egy sincs köztük, akinek ne kívánnám a távozását. Isten velük, és jó utat mindnyájuknak.

Nerissa

Emlékszel, úrnőm, apád még élt, amikor itt járt egy velencei fiú, egy művelt katonatiszt? Montferrat márkival jött.

Portia

Igen, igen: Bassanio! Vagyis… talán így hívták? 95

Nerissa

Úgy van, úrnőm. Ahány férfit eddig az én buta szemem meglátott, azokból ő érdemel leghamarabb egy szép feleséget.

Portia

Jól emlékszem rá, és arra is, hogy jogosan dicséred.

Jön egy szolga.³¹

Mi van, mi újság? 100

Szolga

A négy külföldi úr³² kéreti önt, asszonyom, hogy elbúcsúzhassanak; viszont jött egy előhírnök egy ötödiktől, Marokkó hercegétől, és közölte, hogy ura ma este érkezik.

Portia

Ha ennek az ötödiknek ugyanolyan jó szívvel mondhatnám, hogy „Isten hozta, mint a másik négynek, hogy „Isten velük, akkor örülnék a jövetelének. Ha lélekben egy szent, kinézetre egy ördög, akkor inkább gyóntasson meg, mint hogy feleségül vegyen. Nerissa, gyere. (A szolgához) Menjen csak előre. – Az egyik mögött becsukjuk a kaput, a másik máris kopogtat az ajtón! 111

Mind el.

I. felvonás, 3. jelenet

Velence, utca.

Jön Bassanio és Shylock.

Shylock

Háromezer korona, azt mondja.

Bassanio

Úgy van, uram, és három hónapra.

Shylock

Három hónapra, azt mondja.

Bassanio

És, mint mondtam, Antonio lesz a kezesem.

Shylock

Antonio lesz a kezes, azt mondja. 5

Bassanio

Tud segíteni? Legyen olyan jó! Megtudhatom a választ?

Shylock

Háromezer korona három hónapra, és Antonio a kezes.

Bassanio

Erre mit válaszol? 10

Shylock

Antonio nagyon jó ember.

Bassanio

Hallotta valaha is az ellenkezőjét?

Shylock

Jaj, nem, nem, nem, nem: mikor azt mondom, hogy ő nagyon jó, úgy értse, hogy jó lesz kezesnek. Csakhogy minden pénze ki van helyezve: egy hajója Tripoliszba tart, egy másik Indiába; azt is hallottam a tőzsdén,³³ hogy egy harmadik hajója Mexikóban van, a negyedik Angliában, és más vállalkozásokat is csinál szerteszéjjel. És persze a hajó csak deszka, a tengerész csak ember; ugye van szárazföldi patkány, tengeri patkány, vízi tolvaj, földi tolvaj, szóval kalózok, aztán a sok veszély: a víz, a szél, a sziklák. De azzal együtt az illető úr megfelel. Háromezer korona. Azt hiszem, elfogadhatom a kezességét. 22

Bassanio

Efelől legyen biztos.

Shylock

Én biztos vagyok, de hogy biztosítva is maradjak, még gondolkodom… Beszélhetnék azzal az úrral?

Bassanio

Ha volna kedve velünk ebédelni –

Shylock

Persze… hogy disznóhúst szagoljak?! Egyek abból az állatból, amibe a maguk názáreti prófétája belevarázsolta az ördögöt?³⁴ Én vásárolok maguktól, eladok maguknak, beszélek magukkal, járkálok magukkal, és így tovább; de nem eszem magukkal, nem iszom magukkal, nem imádkozom magukkal. Szóval, milyen hírek vannak a Rialtónál? És ki jön ott? 31

Jön Antonio.

Bassanio

Az? Antonio úr.

Shylock

(félre) Ni, milyen alázatos: mint a vámos!³⁵

Gyűlölöm, mert keresztény, de leginkább

azért, mert ostoba jószívűséggel 35

ingyen ad kölcsönt, amivel lenyomja

a kamatszintet egész Velencében.

Bárcsak kerülne a kezem közé,

jóllakatnám a bosszúvágyamat.

Ő gyűlöli szent népemet, szidalmaz 40

a kereskedők gyülekezetében:

engem, az ügyeimet, tisztesen

beszedett hasznomat, ami szerinte

mind „uzsora". Átok minden zsidóra,

ha megbocsátok!

Bassanio

Shylock, nem figyel?

Shylock

Számolgatom, hogy mim van szabadon, 45

s ha nem csap be az emlékezetem,

nem tudom most előteremteni

a teljes háromezret. No de nem baj:

egy gazdag zsidó hittársam, Tubál

majd ad nekem. De mi is volt a kérés? 50

Hány hónapra? (Antonióhoz) Ó, szép napot, uram!

Önt emlegettük éppen az imént!

Antonio

Shylock, bár én kölcsönt sosem adok

és nem is veszek kamatra, ezúttal

barátom szorult helyzete miatt 55

a szokást megtöröm. (Bassanióhoz) Mondtad neki,

hogy mennyi kell?

Shylock

Igen, háromezer.

Antonio

És három hónapra.

Shylock

Ja persze, három hó, (Bassanióhoz) hisz mondta is.

Nos, a kezesség – de ide figyeljen, 60

nem azt mondta, hogy nem kér és nem ad

kölcsönt kamatra?

Antonio

Úgy van. Sohasem.

Shylock

Amikor Jákob a nagybátyja, Lábán

juhait őrizte (ő, Jákob örökölt

harmadik sorban Ábrahám apánktól, 65

mert okosan így intézte az anyja)³⁶ –

Antonio

Mi van vele, tán kamatot szedett?

Shylock

Nem, legalábbis nem úgy, amit ön

kamatnak hív. Nos, Jákob mit csinált:³⁷

mikor Lábán és ő megegyezett, 70

hogy a születő bárányok közül

az övé lesz a csíkos meg a pöttyös,

ősszel, mikor hozták a kosokat,

s a gyapjas társaság párzani kezdett,

az ügyes pásztor vett jó pár botot, 75

a kérgüket csíkosra hasogatta,

és miközben a nyáj ott ügyködött,

a szerelmes birkák elé leszúrta;

akik – mivel ezt nézték – csíkosat

szültek idővel, s Jákob kapta mindet. 80

Így tett haszonra szert. Áldás kísérte.

A haszon: áldás, ha nem lopva szerzik!

Antonio

Jákob ezért megdolgozott,³⁸ uram,

s nem az ő ereje hozott sikert,

hanem az ég keze formálta így. 85

Ezt mért mondja? Védi a kamatot?

Vagy birkából és kosból van a pénze?

Shylock

Talán. Mindenesetre szaporítom.

De kérem, uram –

Antonio

Lám, Bassanio,

az ördög is tud Szentírást idézni. 90

Ha gonosz ember szent tanúkat állít,

az olyan, mint a nyájas betörő,

egy szép alma, amely belül rohadt.

A hamisságnak szép a külseje!

Shylock

Háromezer: az csinos kerek összeg. 95

(Fejben számol) A kamat évi… abból három hónap…

Antonio

Mi van, Shylock, megkapjuk azt a pénzt?

Shylock

Antonio uram, ön nem is egyszer

a tőzsdén hangosan sértegetett

a pénzügyeim s a kamat miatt. 100

Én tűrtem egy türelmes vállvonással,

mert népünk jelvénye a szenvedés.

Hitetlennek nevez, gyilkos kutyának,

és leköpi zsidó köntösömet,

csak mert a pénzemet jól forgatom. 105

De most, úgy látszik, kéne hogy segítsek.

Ki hinné. Idejön és így beszél:

„Shylock, pénz kellene!" – ön mondja ezt,

aki leköpte a szakállamat,

elrugdosott, mint a kóbor kutyát 110

a küszöbéről. Most meg pénzt kíván.

Mit mondjak erre? Ne mondjam-e azt:

„Van egy kutyának pénze? Létezik,

hogy háromezret adjon egy kutya?!"

Vagy hajoljak meg mélyen, szolga módra, 115

és halkan, mély alázattal rebegve

így szóljak:

„Nagyságos úr, ön szerdán leköpött,

máskor szidott, kutyának nevezett;

és eme sok szép gesztusa miatt 120

most ennyit meg ennyit kölcsönadok."

Antonio

Szerintem megint így foglak nevezni,

le is köplek, meg beléd is rúgok.

Ha adod a pénzt, ne barátnak add,

hisz mikor fogadta el a barátság 125

a meddő fémek szaporulatát?³⁹

Az ellenségednek nyújtsad a kölcsönt:

tőle, ha tönkremegy, majd hidegebben

hajthatod be a bánatpénzt!

Shylock

Na nézzék, hogy dörög! 130

Én inkább barátkoznék, hogy szeressen,

a sértéseit elfelejteném,

jelen szükségében segítenék,

egy fillért sem kérnék a pénzeim

használatáért – és ön meg se hallgat.

Az ajánlatom kedves.

Bassanio

Bizony kedves! 135

Shylock

A kedvességem a következő:

jöjjön a közjegyzőhöz, ott az okmányt

írja alá. És egy jópofa ötlet:

ha nem fizeti vissza pontosan

az ott megjelölt napon és helyen, 140

akkor én késedelmi díj gyanánt

az ön szép húsából egy fél kilót

kivághassak, testének általam

szabadon választott területén.

Antonio

Tökéletes! Én aláírom ezt. 145

És kimondom, hogy kedves a zsidó.

Bassanio

Ilyet miattam ne írjál alá!

Maradok inkább pénzszűkében akkor.

Antonio

Ne félj, fiú, a késedelmi díjtól:

két hónap múlva (vagyis a lejárat 150

napja előtt egy hónappal!) bejön

kilencszer annyi pénzem, mint a kölcsön.

Shylock

Ó, atyánk, Ábrahám! Micsoda népség

a keresztények: a saját csalásuk

neveli gyanakvásra őket…! (Bassanióhoz) Mondja meg: 155

ha elmulaszt fizetni, mit nyerek,

ha behajtom a késedelmi díjat?

Fél kiló emberhús nem sokat ér,

nem hasznos, mint a bárány, marha, kecske!

A rokonszenvét hadd vegyem meg ezzel. 160

Baráti ajánlat: ha kell, adom.

Ha nem, hát alászolgája. De kérném,

ez egyszer ne sértsen meg, ha lehet.

Antonio

Rendben, Shylock, mindent elfogadok.

Shylock

Akkor a közjegyzőhöz jöjjön el, 165

a jópofa szerződést ott megírjuk,

én közben előteremtem a pénzt.

Haza is nézek, mert a házamat

egy kelekótya, rossz szolgára bíztam,

s máris jövök.

Shylock el.

Antonio

Szaladj, derék zsidó! 170

Már-már keresztény, oly kedves a héber.

Bassanio

Ha jót kínál egy rossz lélek, szorongok.

Antonio

Nem lesz itt baj: a lejárat előtt

egy hónappal befut minden hajóm!

Mindketten el.

II. felvonás, 1. jelenet

Belmont.

Jön Marokkó hercege, fehérben, három-négy hasonló kísérővel, valamint Portia, Nerissa és kíséretük. Harsonaszó.

Marokkó

Ne riadjon el bőrszínem miatt:

így öltöztet az izzó napkorong,

melynek szomszédságából származom.⁴⁰

Hozzon fehér bőrűt Észak felől,

hol Phoebus⁴¹ tüze nem olvaszt jeget, 5

s az ön kedvéért vágjuk meg karunkat,

hogy melyikünk vére a pirosabb…!

Ó, hölgy, az arcom sok kemény vitézt

megfutamított, de szívemre mondom:

hazám legszebb szűzlányai szerették. 10

Csak egy okból tudnék bőrszínt cserélni:

hogy ön, szép királynőm, jobban szeressen!

Portia

Én nem csak aszerint választanék,

hogy mit tart szépnek egy kényes leányszem!

De hát ez a próba-szerencse játék 15

úgysem hagy szabadon választani.

Ám ha apám nem szabta volna meg,

hogy ahhoz mehetek csak, aki engem

kiválaszt, úgy, ahogy önnek leírtam,⁴²

akkor ön, nemes herceg, ugyanúgy 20

esélyes lenne, mint mindenki más,

akit megnézek.

Marokkó

Ezt is köszönöm.

Kérem, hogy vezessen a ládikákhoz,

hadd próbáljak szerencsét. Esküszöm

a kardomra, mely a perzsa sahot 25

és hercegét levágta, s három ízben

győzött Szulejmán szultán seregén,

hogy szembenéznék bármely zord szemekkel,

bátrabban, mint a világ bátrai,

az anyamedve kölykét elragadnám,

párbajra hívnám a bőgő oroszlánt, 30

hogy önt elnyerjem. De itt más a helyzet:

ha Héraklésszal kockázik Lichász,⁴³

hogy melyikük kiválóbb, bizony olykor

a gyengébbik kéz dobja a nagyobbat.

Így győzött Héraklészen a haragja, 35

így veszthetek, ha épp a vak Szerencse

egy gyengébbet szeret – s én bánatomba

belehalok.

Portia

Nos, döntenie kell:

vagy meg se próbáljon választani,

vagy esküdjön meg: ha nem sikerül, 40

soha más nőnek nem fog udvarolni

házasság céljából. Legyen okos!

Marokkó

Igen. Vagyis nem. Kísérjen oda.

Portia

Előbb a templomba.⁴⁴ Ebéd után

aztán próbát tehet.

Marokkó

Jöjj hát, szerencse! 45

Tégy áldottá, vagy végleg átkozottá!

Kürtszó. Mind el.

II. felvonás, 2. jelenet

Velence, Shylock háza előtt.

Jön Lancelot.

Lancelot

Persze az erkölcsi érzékem nemigen támogatja, hogy szökjek meg a gazdámtól, ettől a zsidótól. Viszont az ördög a könyökömet fogja, és kísértésből azt susogja: „Lancelot! Vagy: „Gobbo! – ez a vezetéknevem. Vagy: „Lancelot Gobbo! Jóember, használd a lábad, indulás, futás! Erre az erkölcsöm azt mondja: „Ne tedd! Énrám hallgass, jellemes Gobbo, énrám, te derék Lancelot! Vagy – mint jeleztem –: „Te derék Lancelot Gobbo, ne szökj el, parancsolj megálljt a lábaidnak! Az ördög meg bátorít tovább, hogy rohanjak már innen. „Nyomás!, mondja az ördög. „Pucolj!, mondja az ördög. „Ha istent ismersz – mondja az ördög –, összekapod magad, és mész. Na, erre az erkölcsöm, amely malomkőként öleli a szívemet, azt mondja nagyon bölcsen: „Derék barátom, Lancelot, te egy derék ember fia vagy (vagyis inkább egy derék asszonyé, mert az apám, az folyton kóstolgatta a becsületet, de mindig másba harapott, megjegyzem, ízlése, az volt), szóval azt mondja az erkölcsöm: „Lancelot, ne mozdulj! „Mozdulj!, mondja az ördög. „Ne mozdulj!, mondja az erkölcs. „Erkölcs – mondom neki –, nagyon igazad van. Ördög – mondom neki –, nagyon igazad van. Mármost, ha az erkölcsre hallgatok, akkor maradok gazdámnál,

a zsidónál, aki – ha lehetek indiszkrét – egyfajta ördög. De ha elszökök a zsidótól, akkor az ördög szavára hallgatok, aki – ha szabad így mondanom – maga a Sátán. Igenis a zsidó, az az ördögnek a kulminációja, és az erkölcsöm se mondhatja könnyen, hogy maradjak a zsidónál, mert az erkölcs, kérem, nehéz dolog. Az ördög tanácsa barátságosabb, úgyhogy elszökök innen, úgy, ahogy te mondod, kedves ördög: rendelkezz a lábaimmal, megyek. 24

Jön Gobbo egy kosárral.

Gobbo

Fiatalember, nagyon kérem, merre lakik a zsidó uraság?

Lancelot

(félre) Te jó ég! Ez az én egyszülő apám, aki már nemcsak színvak, hanem szürke-vak, és nem ismer meg. Kicsit megvezetem az öreget.

Gobbo

Fiatalúr, nagyon kérem, merre lakik a zsidó uraság? 30

Lancelot

Forduljon jobbra az első sarkon, aztán a következőnél balra, de az azután következőnél ne forduljon semerre, hanem tegyen egy kört, és ott lesz a zsidó házánál.

Gobbo

Te jó isten, ez nagyon nehéz lesz. Nem tudja véletlenül, hogy egy bizonyos Lancelot, aki nála van, vajon nála van-e?

Lancelot

Az ifjú Lancelot úrfi? (Félre) Próbáljuk ki, hogy tudok-e vizet fakasztani? – Az ifjú Lancelot úrfi? 39

Gobbo

Nem úrfi az, kérem, csak egy szegényember fia. Az apja – bár nekem nem illene mondanom – tisztességes ember, nagy szegénységben él, de hála Istennek, anyagilag jól elvan.

Lancelot

Bánom is én, hogy mi az apja, én az ifjú Lancelot úrfiról beszélek.

Gobbo

Hívja csak simán Lancelotnak a barátját, uram.

Lancelot

No de kérem, ergo⁴⁵ kedves bátyám, ergo kérdezem: az ifjú Lancelot úrfira gondol?

Gobbo

Lancelotra, kérem, igen. 48

Lancelot

Ergo Lancelot úrfira. No de ne emlegesse Lancelot úrfit, papa, mert a fiatalúr, a fátum és a Párkák meg ilyenek rendelkezése nyomán, meg a három Sors-nővérből⁴⁶ kifolyólag, ahogy azt a szeizmológia tanítja, elhunyt, avagy hétköznapibb kifejezéssel élve, fölment a mennybe.

Gobbo

Krisztus atyám, ez nem lehet! A fiú volt öregségem támasza, őrá építettem! 55

Lancelot

(félre) Úgy nézek én ki, mint egy mankó? Vagy egy betonkocka, hogy énrám építsen? – Megismer engem, papa?

Gobbo

Ez rettenetes! Nem ismerem magát, fiatalúr, de könyörgöm, mondja meg, hogy a fiam – Isten nyugosztalja – él-e vagy meghalt?

Lancelot

Nem ismer meg, papa? 60

Gobbo

Jaj, drága uram, hályogom van, nem ismerem meg.

Lancelot

Megjegyzem, ha meglenne a látása, akkor se biztos, hogy megismerne: csak a bölcs apa ismeri ki magát a gyermekén. Na jól van, öreg, megmondom, mi van a fiával. (Letérdel) Adja rám apai áldását; az igazságra előbb-utóbb fény derül, a gyilkosság sem marad titokban, az én kilétem se, és a végén kiderül az igazság.

Gobbo

De kérem, álljon föl, tudom, hogy maga nem a Lancelot fiam.

Lancelot

Kérem, ne bolondozzunk tovább, adja rám áldását: én vagyok Lancelot, aki a kölyke voltam, a fia vagyok, és a gyermeke leszek. 71

Gobbo

Nem hiszem el, hogy maga a fiam.

Lancelot

Hát ezt nem tudom, mire véljem, mindenesetre Lancelot vagyok, a zsidónak a szolgája, az édesanyám pedig Margit, a maga felesége.

Gobbo

Tényleg Margit. Hát ha te vagy Lancelot, akkor saját húsom és vérem vagy. De hogy az istenbe – áldassék az ő neve! – nőtt meg így a szakállad? Több szőr van az álladon,⁴⁷ mint az igáslovamnak, a Sanyinak a farkán.

Lancelot

Úgy látszik, a Sanyi farka úgy nő, hogy rövidül. Szerintem hosszabb szőrzete volt a farkán, mikor utoljára láttam, mint nekem van az arcomon. 81

Gobbo

Istenem, hogy megváltoztál! Hogy jössz ki a gazdáddal? Hoztam neki egy kis hazait. Jól kijöttök?

Lancelot

Jól, jól, de most inkább én vagyok az, aki kijövök. Tőle. Eldöntöttem, hogy elhagyom, úgyhogy nem hagyom el magam, amíg pár mérföldet nem hagyok magam mögött. Ez egy akkora zsidó! Ajándékot, neki? Inkább kötelet a nyakára! Folyton csak éhezem nála, nézze meg a bordáimat, egyenként lehet tapintani.⁴⁸ Édesapám, örülök, hogy jött: adja oda az ajándékot bizonyos Bassanio úrnak, aki remek új egyenruhát ad a személyzetére. Vagy nála fogok szolgálni, vagy kiszaladok a világból. Né, micsoda szerencse: éppen itt jön! Menjünk oda, apám, mert zsidó legyek, ha tovább szolgálok a zsidónál! 92

Jön Bassanio, Leonardo és még egy-két szolga.

Bassanio

(a szolgákhoz) Jó, nem bánom, de úgy igyekezzenek, hogy a vacsora legkésőbb öt órára kész legyen. Ezeket a leveleket vigyék el, az egyenruhákat hozzák rendbe, és kéretem Gratianót azonnal a szállásomra.⁴⁹ 96

Szolgák el.

Lancelot

(Gobbóhoz) Menjen oda, papa.

Gobbo

(Bassanióhoz) Isten áldja, méltóságos uram!

Bassanio

Magát is, jóember. Tőlem szeretne valamit?

Gobbo

Itt van, kérem, a fiam, szegény gyerek – 100

Lancelot

Nem szegény gyerek, uram, hanem a gazdag zsidó szolgája, aki azt kéri, amint apám majd részletezi –

Gobbo

Nagy szimfóniával van ön iránt, szóval hogy szolgáljon –

Lancelot

Vagyis egy szó mint száz, most a zsidónál szolgálok, és az a vágyam, amint apám majd részletezi – 105

Gobbo

A gazdája meg ő, tisztesség ne essék szólván, nem éppen puszipajtások –

Lancelot

Röviden szólva, a helyzet az, hogy a zsidó rosszul bánik velem, s ez arra indít, amint azt apám, aki gyakorlatilag öregember, majd bővebben is tálalja – 110

Gobbo

(átadja a kosarat) Itt egy tál sült galamb, melyet méltóságodra szeretnék ruházni, azzal a kéréssel –

Lancelot

Egészen röviden, a kérésnek én vagyok a relevanciája, amint azt méltóságod mindjárt meghallja ettől a tisztes öregembertől, és bár nem illene mondanom, öreg is, szegény is, de ő az apám – 115

Bassanio

Csak az egyik beszéljen! Mit akarnak?

Lancelot

Szolgálni önnél, uram.

Gobbo

Na, ez végett jöttünk, uram.

Bassanio

(Lancelothoz) Én jól ismerlek, föl vagy véve, rendben. 120

Shylock, a gazdád, ma beszélt velem,⁵⁰

és beajánlott – már ha kell ajánlás,

hogy otthagyd azt a dúsgazdag zsidót

és szolgálj egy nincstelen nemesembert!

Lancelot

Úgy szól a mondás, uram: „Isten kegyelme a ti bőségetek"; ezen osztoznak, öné az Isten kegyelme, övé a

bőség. 126

Bassanio

Jól beszélsz! (Gobbóhoz) Öreg, menjen a fiával. –

A régi gazdádtól búcsúzz el, aztán

gyere a szállásomra. (Leonardóhoz) Adjatok 130

egy díszesebb egyenruhát neki!

Lancelot

Apám, befelé! Nem tudok állást szerezni, mi? Nincs énnekem beszédkészségem, mi? (Tenyerét nézi) Ha van Olaszországban, akinek szebb az életnégyszöge,⁵¹ amit rátesz a Bibliára eskütételkor, hát nekem nagy szerencsém lesz.⁵² Ne beszéljen már!⁵³ Itt egy kis semmi életvonal, itt egypár feleség: á, tizenöt feleségem lesz, az semmi, plusz tizenegy özvegyasszony, kilenc hajadon: egy embernek az simán nyélbe üthető. Aztán háromszor megúszom a vízbefúlást, életveszélybe kerülök egy nászi ágy kiálló csücske miatt, ja és egypár sima kihágás. Hát, ha Fortuna valóban nő, akkor belevaló nő, mit mondjak! Jöjjön, papa, egy pillanat, és elbúcsúzok a zsidótól. 140

Lancelot és Gobbo el.

Bassanio

(listát ad át) Törődjön ezzel, kérem, Leonardo.

Ha mindezt megvette s becsomagolta,

siessen haza. Vacsorára jönnek

a legjobb barátaim. Jó? Szaladjon.

Leonardo

Igyekszem mindent rendben megcsinálni. (Indul kifelé) 145

Jön Gratiano.

Gratiano

(Leonardóhoz) Hol van a gazdája?

Leonardo

Ott megy, uram.

Leonardo el.

Gratiano

Bassanio, elnézést!

Bassanio

Gratiano!

Gratiano

Volna egy kérésem.

Bassanio

Már teljesült!⁵⁴

Gratiano

Nagyon kérlek, ne utasítsd el. Muszáj, hogy veled menjek Belmontba. 150

Bassanio

Hát, ha muszáj… De figyelj, Gratiano:

te kissé nyers vagy, hangos, szókimondó:

ezek hozzád nagyon jól illenek,

s a magunk köreiben nem hibák.

De ahol nem ismernek, ott bizony 155

azt mondják: faragatlan! Légy szíves,

pár csöppnyi higgadtsággal csillapítsad

energiádat, nehogy engem is

így ítéljenek meg, és elveszítsem,

amire vágyom.

Gratiano

Én?! Bassanio, 160

ígérem: csöndes és diszkrét leszek,

csak egészen ritkán káromkodok,

zsebemben imakönyv lesz, és mikor

asztali áldást mondanak, szemem

a tányérba lesütve mondom: „Ámen". 165

Oly illemtudó leszek, mint aki

a nagyanyjához megy látogatóba.

Ha nem, többé ne állj szóba velem!

Bassanio

Majd meglátjuk, hogy’ bírod.

Gratiano

A mai este nem számít bele: 170

ne ítélj ez alapján!

Bassanio

Jaj, dehogy!

Sőt, kérlek, vedd föl legmerészebb

stílusodat, mert a barátaink

mulatni vágynak! De most búcsúzom,

dolgom van még. 175

Gratiano

Én Lorenzóékat megkeresem.

Vacsorára tenálad leszünk!

Mindketten más-más irányban el.

II. felvonás, 3. jelenet

Velence, Shylock háza.

Jön Jessica és Lancelot.

Jessica

Sajnálom, hogy így itt hagyod apámat!

Ez a ház pokol; s te, mint vicces ördög,

a nyűglődést enyhítetted kicsit.

Hát, ég veled. Nesze egy korona.

Ja, Lancelot: ha látod vacsoránál 5

új gazdád egyik vendégét, Lorenzót,

add oda ezt a levelet titokban.

Na, ég veled: az apám meg ne lássa,

hogy beszélgetünk.

Lancelot

Agyő!⁵⁵ Könnyeim zsenírozzák a nyelvemet. Maga a legszebb hitetlen, a zsidók legédesebbje. Nem kizárt, hogy valami keresztény beáll tolvajnak, hogy megszerezze magát. De most sajnos agyő; a könnyeim feláztatják férfias keménységemet. Ismétlem: agyő!

Lancelot el.

Jessica

Ég veled, édes Lancelot! –

Hát milyen undok bűnt követtem el, 15

hogy szégyelljem: az apám az apám?!

Mert bár a lánya vagyok vér szerint,

az életét nem bírom. Ó, Lorenzo!

Álld a szavad, s nem kínlódok tovább;

keresztény leszek, s a te feleséged! 20

El.

II. felvonás, 4. jelenet

Velence, utca.

Jön Gratiano, Lorenzo, Salarino, Solanio.

Lorenzo

Vacsora közben majd kiosonunk,

nálam átöltözünk, s egy óra múlva

itt is vagyunk.

Gratiano

De nem készültünk elő rendesen.

Salarino

És nem is szerveztünk fáklyavivőket. 5

Solanio

Nem ér semmit, ha rossz a szervezés.

Szerintem akkor inkább ne csináljuk.

Lorenzo

Még csak négy óra. Van két teljes óránk,

hogy kész legyünk.

Jön Lancelot egy levéllel.

Á, Lancelot barátom!

Mi újság?

Lancelot

(átadja) Ha például föl tetszik bontani, esetleg kiderül. 11

Lorenzo

(fölbontja) Egy ismerős kéz írta. Szépen ír.

És fehérebb, mint a levél papírja

a kéz, mely írta.

Gratiano

Mi van? Szerelem?

Lancelot

(Lorenzóhoz) Engedelmével… 15

Lorenzo

Hova mész?

Lancelot

Megyek, kérem, meghívom a régi gazdámat, a zsidót vacsorára az új gazdámhoz, a keresztényhez.

Lorenzo

Fogd, ez a tiéd. (Borravalót ad) Mondd meg Jessicának,

hogy számíthat rám. De diszkrét legyél! 20

Lancelot el.

Mi lesz, fiúk:

akartok jönni felvonulni este?

Nekem már megvan a fáklyavivőm.

Salarino

Jó, rendben van. Megyek és készülődök.

Solanio

Én is.

Lorenzo

Mi Gratianónál leszünk. 25

Találkozunk egy óra múlva ott.

Salarino

Helyes, gyerünk.

Salarino és Solanio el.

Gratiano

Nem a kis Jessica levele az?

Lorenzo

Jó, megmondom, mi van. Elmagyarázta,

hogy kell az apja házából kihoznom, 30

mennyi arany és ékszer lesz vele,

milyen fiúruhát szerzett magának.

Ha mennybe száll az apja, a zsidó,

azt csak a lányának köszönheti.

Balsors ne érje soha ezt a lányt, 35

hacsak nem épp azon az alapon,

hogy egy hitetlen zsidó gyermeke.

Gyere, útközben elolvashatod.

Ő lesz a fáklyavivőm: Jessica.

Mindketten el.

II. felvonás, 5. jelenet

Velence, Shylock háza.

Jön Shylock és Lancelot.

Shylock

Majd meglátod, majd megtapasztalod.

Bassanio és Shylock: nagy különbség.

– Jessica, kérlek! – Ott nem fogsz zabálni,

mint nálam, csemegéket! – Jessica!! –

Hortyogni, meg koptatni a ruhádat!⁵⁶ 5

– Jessica, hol vagy?!

Lancelot

Hahó, Jessica!

Shylock

Ki mondta, hogy hívjad? Nem kértelek!

Lancelot

Mindig azt tetszett mondani, hogy kérés nélkül is tegyem a dolgomat.

Jön Jessica.

Jessica

Szólított, apám? Mit parancsol? 10

Shylock

Meghívást kaptam mára vacsorára.

Itt van a házkulcs. De minek megyek…?

Nem szeretetből hívnak: hízelegnek.

Utálom, de megyek, és kieszem

a keresztény ficsúrt⁵⁷ a vagyonából. 15

Vigyázz a házra, Jessicám, kicsim.

Nem szívesen megyek. Valami baj lesz,

érzem, mert pénzzel álmodtam az éjjel.⁵⁸

Lancelot

Könyörgöm, uram, jöjjön el. Fiatal gazdám nagyon szeretné önt perforálni. 20

Shylock

Azt elhiszem. Én is őt!

Lancelot

És kicsit konspiráltak is, szóval nem állítom, hogy álarcos fáklyásmenet lesz, de ha ilyet tetszene látni, hát nem véletlenül vérzett az orrom tavaly húsvéthétfőn reggel 6-kor, ami arra a napra esett, mint négy évvel ezelőtt délután a hamvazószerda.⁵⁹ 26

Shylock

Mi? Fáklyásmenet? Figyelj, Jessica,

mindent zárj be, s ha hallod a dobot,

meg a furulyák rút sipítozását,

ne menj az ablakokhoz, ki ne dugd 30

a fejedet az utcára, ne bámuld

a maszkos keresztény bolondokat!

Tömd be házam fülét: ablakait

csukd be, hogy ostoba ricsaj ne jusson

e józan otthonba. Jákobra mondom 35

s a botjára: nincs kedvem vacsorázni.

De