Kutyák és macskák kultúrtörténeti kislexikona

Dunai Péter

Kutyák és macskák kultúrtörténeti kislexikona

Előszó

Régóta foglalkozom kutyákkal és macskákkal, mint menhelyi segítő és önkéntes állatmentő.

Az évek során megértettem, ha ezeket a csodálatos állatokat meg akarom ismerni, akkor folyamatosan figyelnem és tanulnom kell.

Amikor ráeszméltem, hogy milyen keveset tudok a történetükről, elmélyültem a témában és annyi érdekességre bukkantam, hogy érdemesnek tartottam ezekből egy csokorra valót megosztani. Merítettem személyes történeteikből is, hogy ezzel még inkább nyilvánvalóvá váljon hihetetlen sokoldalúságuk.

Remélem, ezzel a kultúrtörténeti válogatással hozzájárulok, hogy még jobban megbecsüljük négylábú barátainkat és segítőinket.

Dunai Péter

Kutyák kultúrtörténeti kislexikona

A, Á

Adlet (v. Erqigdlet) – az inuit mitológia félig ember, félig kutya kreatúrája. Egy inuit asszony és egy óriási vörös kutya leszármazottai, akik az elbeszélések szerint a táboroktól magányosan elkóborló emberek vérét isszák. Mivel felsőtestüknek volt az emberi alakja, ezért kannibáloknak tartották őket.

Aesculapius – szentély az ókori Görögországban, ahol gyógyító szertartásokon kutyákat is alkalmaztak. Hitték, hogy a kutyanyál gyógyító hatású, ezért sebeket és különböző sérüléseket nyalogattattak az ebekkel. Ma már tudjuk, hogy a kutyanyál valóban tartalmaz olyan enzimeket, amik gátolják a kóros baktériumok elszaporodását. Ennek a gyógymódnak azonban veszélyei is voltak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban még nem ismerték a veszettség ellenszerét.

Afgán agár – egy ősi kutyafajta, a korabeli történetek szerint őket választotta ki Noé, hogy a kutyafajt képviseljék az özönvíz után. Egy történet úgy tartja, hogy amikor kisebb lyukak keletkeztek a bárkán a viharok ideje alatt, Noé nem tudta egyszerre befoltozni azokat, az afgán agár bedugta hosszú orrát a lyukba, míg Noé be nem tömte a lyukat.

Ősiségükről mesél egy másik legenda is, mely szerint egy afgán agár vezette nyomra Íziszt, amikor férjét, Oziriszt kereste, akit Szeth meggyilkolt és a Nílus folyóba rejtett.

Agarászat – az agár az űzött vadat szemével követi, gyorsaságát kihasználva próbálja elfogni, lerántani, majd ezt követően a vadat gyakran megöli. Eleinte csoportosan, később párokban küldték hajszára a kutyákat.

Magyarországon nagyobb arányú foglalkoztatása és tenyésztése Hunyadi Mátyáshoz köthető. Érden építtetett vadászkastélyt, ahol tenyésztették és képezték is a vadászkutyákat, köztük agarakat. A népnyelv a kastélyt kutyavárként emlegette.

Széchenyi István is kedvelte az agarászatot. Az 1800-as években agáregyesületek alakultak.

Hazánkban az utolsó nagy agaras vadászatokat az 1940-es években tartották. Az utolsó lovas agarászatra 1943-ban, az utolsó agaras nyúlvadászatra pedig 1944-ben került sor Törökszentmiklóson.

Ahuizotl – egy tengerben élő kutya az azték mitológiában. Szőre védi a vízben, ami tüskeszerűen feláll. Olyan, mintha az egész kutyát tüskék borítanák. Különlegessége, hogy a farka végén egy kézszerű képződmény található, mellyel a zsákmányát kapja el.

A kutya éve – a kínai asztrológia 12 állatjegyet tart számon, ebből az egyik a kutya. A 12 állat tizenkét évente váltja egymást. A kutya éve legutóbb 2006-ban volt, legközelebb, 2018-ban kerül rá sor. Az asztrológia szerint a kutya évében születettekre általában jellemző, hogy hűségesek, önzetlenek, becsületesek.

Érdemes tudni, hogy 2018-ban a Föld kutya éve kezdődik, ugyanis a kínaiak az öt fő elemmel kombinálják az állatjegyeket és ezek is folyamatosan váltják egymást.

A kutya teremtése – a kínai mitológia szerint az emberek teremtése előtt, Nüwa istennő hat napon át hatféle állatot teremtett, hogy az embereknek társasága legyen. A kutyát a második napon teremtette.

Anubisz – az egyiptomi mitológiában az alvilág és a holtak őrzője, a balzsamozók istene. Fekvő sakál- vagy kutyaalakban, illetve sakál- vagy kutyafejű ember képében ábrázolták.

Aralez (Aralezner) – ősi kutyaszerű lények, az örmény mitológia szerint az Araráton laknak és gyógyító erővel rendelkeznek. A nyalogatásukkal képesek begyógyítani az harcosok sebeit, sőt képesek feltámasztani elveszett hősöket.

Archie – Andy Warhol (1928–1987), amerikai képzőművész kutyája volt. Warhol 1973-ban fogadta be a kutyát és ettől kezdve elválaszthatatlanok lettek. Mindenhová magával vitte a kis tacskót, megnyitókra, a stúdiókba, még az éttermekbe is, ahol a terítő alatt rejtegette. csak akkor volt hajlandó a kutya nélkül közlekedni, amikor még egy tacskót beszerzett, akit Amosnak hívtak, ő érkezett Archie mellé.

Argosz – Odüsszeusz hűséges kutyája volt. Az Odüsszeia szerint 20 évig várt gazdájára, nagyon öreg és beteg volt már, amikor gazdája megérkezett, mégis ő volt az egyetlen, aki felismerte az álruhás Odüsszeuszt.

A sátán kutyája – a rejtélyes kutya Sir Arthur Conan Doyle (1859–1930), skót író egyik híres Sherlock Holmes történetének főszereplője. A történetben Holmes a Baskervill Hall-i uradalom melletti lápvidéken nyomoz egy ördögi gyilkos kutya után.

Askelon – a régészek egy 2400 évesre becsült kutyatemetőt tártak fel Izraelben, Askelon dél-nyugati részén. Eddig több mint 700 kutya maradványait találták meg, melyeknek 60-70 %-a kölyök volt. Egyelőre rejtély a temetések célja, mivel a közelben egy, kutyákkal összefüggő szentélyt sem találtak, a kölykök nagy száma pedig nem támasztja alá azt a feltevést, miszerint kedvencek temetőjéről lenne szó.

Asszisztens kutyák – ma már nem csak rohamjelző kutyákat alkalmaznak az egészségügyben, hanem orvosi asszisztenseket is. Megfigyelték, hogy a kutyák szaglásukkal képesek érzékelni a rákos sejteket, daganatokat és a vizeletből a cukorbetegséget. Egyre több kísérletet végeznek velük, a cukorbetegség megállapításában egyre kecsegtetőbbek az eredmények.

Axehandle – fejszekutya, a helyi folklór része Minnesotában és Wisconsinban. Hosszú teste van, a feje fejsze fejéhez hasonlít leginkább. Úgy tartják, hogy az emberekre egyáltalán nem veszélyes, azonban éjszakánként meglátogatja a favágók táborait és megeszi a fejszéiket.

Április 27. – A Vakvezető kutyák világnapja. A vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének kezdeményezésére1994. óta minden évben megünneplik.

B

Balto – híres szánhúzó kutyavezér. Alaszkában, egy külvilágtól elzárt területen járvány ütötte fel a fejét. A helyet csak kutyaszánnal lehetett megközelíteni. Baltó szánhúzó csapatával segített az oltóanyag szállításában, ezzel emberek tucatjait mentve meg a haláltól.

Lsd. Szérumfutás

Barghest (Barguest) – Észak-Anglia mitikus kutyája. Hatalmas fekete szörnyetegnek írják le. Állítólag alakváltó, időnként bejut York városába, ilyenkor furcsa idegen tűnik fel az utcákon. Egyesek szerint megjövendöli a halált, ha valakinek a küszöbére fekszik, az hamarosan meghal.

Barna kutya – egy ismeretlen, élve felboncolt kutya volt az Edward-kori Londonban. A Barna kutya valószínűleg kóbor volt, William Bayliss boncolta fel egy előadása keretében 1903-ban. Ezt követően hallgatói jelentették fel állatkínzás és az 1873-as állatvédelmi törvény megsértése miatt. Az eset tüntetésekhez vezetett, végül aktivisták 1906-ban szobrot emeltek a kutya emlékére. Az önkormányzat a szobrot 1910-ben lebontatta, majd 1985-ben a Barna kutya emlékére új szobrot állítottak, mely ma is látható.

Barry (Barry der Menschenretter) – az az, emberek megmentője. A legeredményesebb svájci mentőkutya volt. A bernáthegyi több mint negyven ember életét mentette meg, a Nagy Szent Bernát hágón teljesített szolgálatot. A hágó mindig fontos átjáró volt a hegyekben, szerzetesek építettek itt menedékházat és kutyáikkal mentették a bajba jutott menekülteket. Az elmúlt 200 évben 200-nál is több ember menekült meg a kutyák segítségének köszönhetően.

A menedékházban a mai napig tenyésztik a bernáthegyi fajtát és mindig van egy Barry nevű kutyájuk. A nagy Barryt hosszú szolgálata után Bernben nyugdíjazták, halála után kitömött testét a berni Természettudományi Múzeumnak ajándékozták. Emlékére halálának 200. évfordulóján állandó kiállítást nyitottak, ahol az érdeklődők vele, társaival, valamint történelmi hátterükkel ismerkedhetnek.

Basenji – ugatásra képtelen ősi kutyafajta. Közép-Afrikából származik, 1870-től szerepel az európai felfedezők útleírásaiban.

Az afrikai bennszülöttek vadászatra használták őket, mivel nem ugattak, ezért fából készített harangot vagy kaviccsal töltött szárított tököt akasztottak a nyakukba, hogy tudják, merre járnak. Az afrikai legendák szerint az istenek vették el Basenjitől az ugatás képességét, mert ellopta az emberek számára a tüzet.

Lsd. Rukuba

Bau – kutyafejű sumér istennő. Bau a suméroknál a gyógyítás istennője is volt, ezzel összefüggésben ábrázolták a kutyafejjel. A ókorban hittek a kutyák gyógyító képességében, gyakorolták is a kutyákkal való gyógyítást. Sérüléseket, harcban szerzett sebeket nyalogattattak a kutyákkal.

Ma már tudjuk, hogy többek között egy Lizozim nevű enzim van a kutyák nyálában, ami