Kölcsey Parainesisének hatása
()
About this ebook
Miként hatott a kortársakra a Parainesis és annak írója? A kérdés megválaszolásához főként két ember naplóját, személyes élményeit, a költőről vallott gondolatait hívtam segítségül. Az ambiciózus tanítványét, Obernyik Károlyét, aki Kölcsey Kálmánnak, a Parainesis címzettjének volt a nevelője; valamint Kölcsey Ferenc unokahúgának, Kölcsey Antóniának a korabeli feljegyzéseit.
Read more from Donászi Franciska
Kalandozásaim Budapesten Rating: 5 out of 5 stars5/5A Parainesis elemzése Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsCsókvírus Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVáltozatok egy témára: Fritz Lang Liliom-filmjének és Kurt Meisel Liliom-előadásának elemzése Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Related to Kölcsey Parainesisének hatása
Related ebooks
Csokonai Vitéz Mihály élete és költészete Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKöltő, barát és szerető: Guillaume Apollinaire Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRejtett működés - Esszék, cikkek, kisprózák Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA tények mágiája: Mészöly Miklós időskori prózája Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsKalliopé bűvöletében: avagy az európai verses epika évezredei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsArthur Gordon Paym csudálatos kalandjai Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsFélmúlt és jelen Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÉleteim I. rész Rating: 5 out of 5 stars5/5Köd Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÁllástalan táncos: Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA maximalista (és más írások) Rating: 4 out of 5 stars4/5A szavak csodálatos életéből Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsEgy patrióta élete: Magyarországon, a XX. Században Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsPetri György Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA tér tágassága (életinterjú) Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÉvezredek szépprózája Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsCsontváry: Interpretáció vagy legendagyártás Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsIránytű Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA könyv története (1. rész) A magyar könyvnyomtatás és könyvkereskedelem rövid története a legrégibb időktől napjainkig Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsOttlik Géza életei: A megértés iskolája Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA süketnéma Isten és más bírálatok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsArcképvázlatok: Száz magyar író Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÍrók, színészek, dilettánsok Rating: 4 out of 5 stars4/5Szentek és démonok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsFabulya feleségei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsWolfgang Borchert összegyűjtött művei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBukfenc Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRequiem Tzimbalomra Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA szabadság szomorúsága Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSzép versek 2013 Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Reviews for Kölcsey Parainesisének hatása
0 ratings0 reviews
Book preview
Kölcsey Parainesisének hatása - Donászi Franciska
Jegyzetek
Tartalomjegyzék
Előszó
A Parainesis írója
A Parainesis
Műfaji előzmények
A Parainesis megítélése
Kölcsey halála után
A Kölcsey család
Obernyik Károly
A naplóírás divatja
Obernyik Károly naplója
Kölcsey Antónia
Nőnevelés a reformkorban
Kölcsey Antónia naplója
Összegzés
Felhasznált irodalom
A szerzőről
Jegyzetek
Előszó
Tizenhat éves koromban, egy tanulmányi versenyre való felkészülés kapcsán egy egész nyári szünetet szántam arra, hogy megismerkedjek a reformkorral, és annak egyik legmeghatározóbb alakjával, Kölcsey Ferenccel. Az iskolában tanultaknál sokkal alaposabban elmélyedtem életében, munkásságában, gondolataiban. Akkor olvastam először a Parainesist. S bár tizenhat évesen túlzottan sokat még nem értettem belőle, valahogy mégis hatással volt rám Kölcsey szellemisége. Számomra ő attól fogva több lett, mint a Himnusz költője.
Bár tizenhat évesen még a főiskolai felvételi is fényévnyi távolságra volt tőlem, arról meg pláne nem sok sejtésem volt, hogy miből áll egy szakdolgozat, utólag visszagondolva mégis azt hiszem, akkor döntöttem el, hogy Kölcseyhez még visszatérek. Az első szakdolgozatomat a Parainesis bemutatásának és alapos elemzésének szenteltem. A dolgozat végére pedig magamban odaírtam: folyt. köv.
Az utóbbi években több tanulmánykötetet is olvastam a reformkorról, a korszak sajtójáról és arról, hogy az elmúlt évszázadokban hogyan ítélték meg Kölcsey Ferenc munkásságát a különböző irodalomtörténészek. Ezért úgy döntöttem, ebben a szakdolgozatban szeretnék ennél valamivel tovább lépni. Nem elsősorban az irodalomtudósok munkáira, véleményére támaszkodni, hanem valahol máshol, a reformkorban, a kortársak között megpróbálni megkeresni a kérdéseimre a válaszokat. Hogyan élt hát ez az ember? Valóban úgy, ahogyan azt leírta? Hogyan vélekedtek róla a kortársai, a barátai? Szerették-e a rokonai? Milyen hatással volt a környezetére? Hogyan éreztek iránta azok, akikkel megosztotta az életét, a könyvtárát, a gondolatait? Megsiratták-e, amikor elment? Ki hogyan reagált a hírre? S gondoltak-e vele még azután?
Miként hatott a kortársakra a Parainesis és annak írója? A kérdés megválaszolásához főként két ember naplóját, személyes élményeit, a költőről vallott gondolatait hívtam segítségül. Az ambiciózus tanítványét, Obernyik Károlyét, aki Kölcsey Kálmánnak, a Parainesis címzettjének volt a nevelője; valamint Kölcsey Ferenc unokahúgának, Kölcsey Antóniának a korabeli feljegyzéseit.
A Parainesis Kölcsey Ferenc szellemi végrendelete, hitvallása, elveinek és eszményeinek összefoglalása. Megtudható belőle, milyen erkölcsi alapokra építette fel az életét, milyen elvek szerint élt. S mit tartott ezek közül Kálmán és az utókor számára követni valónak. Minderről elmondható, hogy Kölcsey Ferenc a Parainesisben sokak számára ijesztően magasra tette a lécet, amit azóta is igyekszünk inkább megkerülni, s meg sem próbáljuk átugrani.
A Parainesis írója
Kölcsey Ferenc magányos költőként kezdte munkásságát, ennek összes nehézségével és keserűségével. Az Erdély északnyugati részén fekvő Sződemeteren született, majd iskolái elvégzése és pesti joggyakornokoskodása után Álmosdon temetkezett el. Életkörülményei éppen ezért nem tették lehetővé, hogy közvetlenül bekapcsolódjon a reformkor mozgalmas irodalmi életébe.
Pályája kezdetén Kazinczy köréhez csatlakozott, a mester oldalán vett részt a nyelvújítási harcban: Szemere Pállal együtt ő írta az Antimondolatot 1815-ben. Ezidőtájt jelentek meg kritikái is, amellyel nem aratott osztatlan sikert; különösen Berzsenyit bántotta meg, s rajta keresztül a nemességet is.
Álmosdról 1815-ben Szatmárcsekére költözött, ahol még elhagyatottabban élt, s ez erősen rányomta a bélyegét kedélyállapotára is. Megszakította kapcsolatát Kazinczyval, hosszú évekre elhallgatott. Ez alatt az idő alatt a nemzeti irodalom létrehozásának vágya eljutatta a népiességhez.
Az 1820-as években a nemesi ellenállás eredményei lelkesedéssel töltötték el Kölcseyt, lélekben megerősödve vállalta a harcot. A nemzeti ellenállás betetőzésének évében, 1823-ban írta hatalmas versét, a Himnuszt, amely 1828-ban jelent meg az Aurórában. A negyvenes években a Nemzeti Színház pályázatot adott ki megzenésítésére, s a díjat Erkel Ferenc nyerte el.
1826-ban írta meg Mohács című művét, amely a közéleti pálya felé vezető út egyik szakasza volt. Szintén ebben az évben készült el másik fontos munkájával, a Nemzeti hagyományokkal. 1829-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor felkérték, vegyen részt megyéje politikai életében, s aljegyző lett. Ekkor írta híres beszédeit A szatmári adózó nép állapotáról, illetve A sorsvonás tárgyában.
Mikor 1832. november 6-án megyéje országgyűlési követté választotta, világosan látta pozsonyi tennivalóit. Programja tulajdonképpen azzal a két szóval összefoglalható, mellyel később az országgyűléstől búcsúzott: „haza és