" Dalod mint a puszt�k haragja egyszer�...

"
Az epikus Arany J�nos elbesz�l� k�ltem�nyei �s ballad�i

Arany J�nos �lete

1817-ben sz�letik Nagyszalont�n, id�s�d� sz�l�k gyermekek�nt. akiknek

m�r t�bb gyermek�k meghalt, s ez�rt J�nost nagy szeretetben nevelt�k.
Apja �r�stud� ember, J�nos 3 �ves kor�ra elsaj�t�tja ezt a tudom�nyt, �gy
mire iskol�ba megy, m�r olvasotts�ggal rendelkezik.
Az elemi ut�n Debrecenbe ker�l, de addahagyja az iskol�t, mert nem
fogadhatja el sz�lei �ldozatv�llal�s�t. Hazamegy, tan�t, majd �jra
tanulni kezd, de k�zben � is tan�t, hogy fizetni tudjon. V�ndorsz�n�sznek
�ll, apja megvakul, hazamegy, csal�dot alap�t, k�t gyermeke sz�letik)
L�szl� �s Juliska. L�nya kor�n meghal. Arany k�zjegyz�, est�nk�nt irogat.
Egy bar�tja b�ztat�s�ra elk�ldi egy komikus eposz�t a Kisfaludy t�rsas�g
p�ly�zat�ra, amit mindenki nagy meglepet�s�re megnyer. Legk�zelebbi
ki�r�sra a Toldit k�ldi. 47 ut�n kezd�dik bar�ts�ga Pet�fivel, majd
rokoni kapcsolat-keresztapas�g- lesz bel�le. A szabads�gharc buk�sa ut�n
menek�lnie kell, a Tisza csal�d fogadja be Geszten mint h�zitan�t�. A
nagyk�r�si gimn�ziumban tan�t. 186(-ban h�vj�k Pestre, a Kisfaludy
t�rsas�g eln�ke lesz. 1882-ben halt meg.

Toldi tril�gia

A tril�gia olyan h�rom r�szb�l �ll� m�, amelyek kapcsol�dnak egym�shoz,

de k�l�n-k�l�n is �n�ll� egys�get alkotnak. A Toldi r�szei k�l�nb�z�
id�szakokban keletkeztek. 1847-ben a Kisfaludy t�rsas�g p�ly�zat�t nyeri
meg a Toldi els� r�sz�vel, ekkor lesz Pet�fi bar�tja, "... h�t m�g a
r�ad�s...". A toldi est�je is elk�sz�l 48-ra, �s Pet�fi javaslat�ra �rja
meg a t�rt�net "t�rzs�t". Ezzel a m�vel azonben k�szk�dik, t�bb
v�ltozatot is �r, �tdolgozza, mi t�bb, ez volt az ut�ls� m�ve. Neh�z
dolga vvolt hiszen Toldi �let�r�l nem maradt fenn semmi.

Toldi

A Toldi egy el�hangb�l �s 12 �nekb�l �ll. Minden �nek el�tt Ilosvayt�l

vett id�zet �ll.
Az el�hanggal megteremti a XIV.sz.-i hangulatot, az atmoszf�r�t,
felid�zi Mikl�s alakj�t, fegyvereit. Ereje �s vit�zs�ge ker�l el�t�rbe,
hiszen Toldi egy k�z�pkori lovag.

1.�nek Megpillantjuk a paraszti sorba tasz�tott nemesfi�t - Mikl�st.

Kiemeli a szolg�k lustas�ga k�z�l, csak � dolgozik, �jra
alakle�r�st kapunk amelynek k�z�ppontj�ban szint�n az ereje �ll. Mikl�s
lelk�t akkor �ri nagy b�nat, elkesered�s mid�n Laczfi parasztnak
titul�lja. Ekkor gondolatain kereszr�l megismerj�k Gy�rgy�t a "r�kalelk�"
b�tyj�t, aki Mikl�s sors�nak okoz�ja. Sz�v�ben haraggal ind�l haza.
2.�nek Bonyodalom. T�volr�l k�zel�tve mutatja be a Toldi-k�ri�t. Nagy
lakoma k�sz�l, ez szokatlan, de megvan az oka) Gy�rgy otthon van.
Mikl�s haragj�t lek�zdve k�zeledik, de Gy�rgy eltasz�tja. Mikl�s
elhat�rozza, hogy elmegy, k�ri a juss�t. Gy�rgy pofon�ti, Mikl�s k�sz�l
viszonozni, de anyjuk k�zbel�p. Mikl�s kimegy az udvarra, de Gy�rgy
szolg�i aaddig ingerlik, m�g egy malomk�vel az egyiket agyon nem s�jtja.
Mikl�snak menek�lnie kell.
4.�nek B�jdos�s, farkaskaland.
5.�nek Farkaskaland
6.�nek Elhat�rozza, hogy bud�ra megy, hazatt�r, hogy elb�cs�zz�k
�desanyj�t�l, de majdnem rajtaveszt.
7.�nek Helysz�n a temet�, az �zvegyt�l hallot t�rt�net alapj�n
elhat�rozza, hogy legy�zi a Cseh bajnokot.
8.�nek Gy�rgy el�bb �rkezik Bud�ra, �lnok�l viselkedik, de Lajos �tl�t
sz�nd�k�n, felt�telt szab) a birtok �ra a Cseh vit�z feje. Gy�rgy
beles�pad.
9.�nek Bikakaland

1(.�nek K�sz�l�d�s, �lt�zk�d�s, fegyverek, h�rek otthonr�l, Bence. �j

p�z) a vid�m mulat� Toldi.
11.�nek A tet�pont. Mikl�s legy�zi az ellens�get.
12.�nek A megold�s) Toldit a kir�ly magamell� veszi, Gy�rgy�t el�ld�zi,
Mikl�s felemelkedik a paraszti sorb�l. Arany a paraszts�gban
rejl� �rt�keket jelen�tti meg) a becs�letet, a h�s�get, a dolgoss�got,
�s a szeret� sz�vet.

Toldi est�je

Nem sokkal a Toldi megjelen�se, sikere ut�n fejezi be. A m� eleje az

elm�l�sra, az �szre, a hal�lra eml�keztet, este egyenl� az �sszel, ez j�l
illik Toldi lelki�llapot�hoz, aki Bence fi�val �l Nagyfaluban, b�natos
sz�vvel mert Lajos kir�ly megb�ntotta. S�rt kezd �sni, meg akar halni.
Egy fordulat) Posafalvy J�nos j�n, hozza a h�rt, egy bajnok k�zd Pesten,
gyal�zza, sz�gyen�ti a magyart. Toldi megelevenedik, "kigrik a s�rb�l".
Toldi itt m�r nevets�ges, �reg, megv�ltoztatja a terv�t, v�gadnak.
2.�nek Buda. Gyulaffi Bertalan �s L�r�nd k�zd a lovagga a szerelem
miatt. A sorsra b�zz�k a d�nt�st. Aranyt�l �j) nev�n nevezi az
ifjakat. Bertalan meghal, L�r�nd megsebes�l.
3.�nek A bajnoknak nincs ellenfele, g�g�s, m�r-m�r �gy t�nik mag�val
viszi a c�mert. J�n Toldi, de ruh�zata, szolg�ja olyan nevets�ges,
hogy nem veszik komolyan, cs�folj�k. �sszecsapnak a bajnokkal, Toldi
meg�li, majd sz� n�lk�l elmegy. Ut�naszaladnak, a kkir�ly h�vatja. Toldi,
mik�zben az apr�dok fala mellett elhalad cs�folj�k. Megm�rged, sz�tcsap
k�z�tt�k. Lajos m�r csak a v�geredm�nyt l�tja, kiadja a parancsot) el
kell fogni Mikl�st. A h�s k�zeben rossz�l lesz, s a kir�ly m�r hi�ba
rohan hozz�, hogy megk�nny�tse hal�l�t, Toldi meghal, mag�nyosan. Addigra
az �sz is t�lbe v�lt.

A k�t Toldiban nagyon j�l megfigyelhet�ek a mot�vumok ism�tl�d�sei,

p�ld��l a csata vagy a mulatoz�s jelenetek.

Arany ballad�i
A ballada) dr�mai k�lt�i m�faj. Jellemz�je a dr�mai fesz�lts�g, az
�ltal�ban tragikus jelleg� megold�s, a sejtet�s, a p�rbesz�des
el�ad�sm�d. Arany els� igaz�n nagy ballad�it Nagyk�r�s�n �rta.
Szerkeszr�s�kben k�t alapvet�t figyelhet�nk meg, az egyenes, �s
p�rhuzamos szerkeszt�d�eket.

Arany J�nos a magyar irodalom egyik legnagyobb balladak�lt�je, eur�pa

�lvonal�ba tartoz� m�v�sze. Barta J�nos szerint ballad�it h�rom nagy
csoportra lehet oszteni)
a.= na�v ballad�k Sz�ke Panni, Varr� l�nyok
b.= k�r�si ballad�k V.L�szl�, Walesi b�rdok
c.= �szik�k,v�rosi ballad�k H�davat�s
 V.L�szl�

"S�r�, s�t�t az �j..." a ballada k�ls� vihar megjelen�t�s�vel kezd�dik.

Sok az "s" bet�. Az id� egyenl� egy lelki�llapottal, ami L�szl� kir�ly
sz�v�ben d�l. Sok a p�rhuzam. Az els� �s harmadik �s a m�sodik �s
negyedik str�fa p�rhuzamos. �jabb p�rhuzam kezd�dik L�szl� lelke, k�s�bb
v�zi�i �s a rabok menek�l�se k�z�tt, sz�knek a Hunyadip�rtiak. L�szl�
kiadja a parancsot) Kett�z�tt �rs�get "Kiv�lt M�ty�s el�tt...", de a
rabok m�r elsz�ktek. A vihar el�ll, de L�szl� nem nyugszik, menek�l, ez a
menek�l�s r��p�l Rozgonyi�ra. A kir�lyt azonban a lelke �s nem �ld�z�i
k�vetik. A sors beteljesedik, megm�rgezik. Ez a befejez�s ritka Aranyn�l,
� ink�bb a lelki b�ntet�st alkalmazta.

�gnes asszony

1853-ban �rja az �gnes asszony c�m� egy�ni sorstrag�di�j�t. A ballada

n�gy helysz�nen j�tsz�dik.
A patakot l�tjuk el�sz�r, a fiatal �gnes mos egy v�res leped�t.
H�romszor k�rdezik t�le, hogy mit csin�l. A gyerekeknek azt v�laszolja,
hogy csib�je v�re az, az asszonyoknak azt mondja logik�tlan�l, hogy a
f�rje bent alszik a h�zban, a hajd�nak pedig azt, hogy nem mehet addig
sehova m�g a leped� nincs kimosva.
A b�rt�nben a m�r �r�lt asszonyt l�tjuk aki r�meket l�t, csak a kis
f�nybe kapaszkodik.
A b�r�k el�tt tudjuk meg a b�nt, a szeret�je ez�rt hal�lt, � pedig
b�rt�nb�ntet�st kap. Nem fogja fel a l�nyeget, csak azt tudja, hogy nem
mehet haza, s�rvafakad. A b�r�k hazak�ldik, mert tudj�k, hogy � m�r nem
k�pes ezt elfelejteni.
Utols� jelenet) Id�tlen a mos�s, m�r nincs is leped�, csak foszl�nyok,
de � mossa, mossa, mossa...

Walesi b�rdok

Egyenes szerkeszt�s� ballada, Walesb�l jutunk el Londonba, mik�zben

Edward kir�ly �tj�t k�s�rhetj�k figyelemmel. A ballada sz�let�sekor, az
akkori uralkod�, Ferenc J�zsef l�togatott haz�nkba, �s erre az alkalomra
�rta Arany a verset, de nem az el�zetes k�r�sre - hiszen azt
visszautas�totta - , hanem csak az "asztalfi�kj�nak".
A ballada t�rt�nelmi alapja) Edward kir�ly Wales megh�d�t�sa !1277= ut�n
ell�togat oda. A k�ltem�nyt n�gy r�szre tagolhatjuk.
1.r�sz Edward lovagol, a c�l ismeretlen. Ezt az utaz�st a magyarorsz�gi
helyzetre val� utal�sk�nt �rtelmezhetj�k. A v�r m�r a m�sodik
versszakban megjelenik, ez is utal�s a szabads�gharcra. M�r az elej�n
fesz�lts�get �rsz�nk a versben, n�ma tiltakoz�s.
2.r�sz A lakoma Montgomeriben. Minden j� �telt kap, de k�sz�nt� sz� nem
hangzik el, ezt kifog�solja.
3.r�sz A b�rdok �neke. Egy �reg �nekes l�p el�, metaf�r�kban fogalmazva
mondja meg a v�lem�ny�t. egy ifj� m�r mer�szebb, b�ztatja az
asszonyokat, hogy ne sz�ljenek gyermeket. H�vatla�l j�n a harmadik, "�tok
fejedre" nyilt, �szinte. A h�rom �nekes sorsa m�glyahal�l. A harmadik
�nekes maga Arany, �s ki "elhult csat�ban a der�k" az Pet�fi.
4.r�sz �t�let) �tsz�z b�rd kiv�gz�se. A kir�ly sorsa) lelki nyugalm�nak
megboml�sa, a ricsajon kereszt�l is hallja a b�rdok �nek�t. Nem
�rz�nk ir�nta sz�nalmat