You are on page 1of 3

M�ricz Zsigmond (1879-1942)

Tiszacs�cs�n sz�letett, Szatm�r megy�ben. Apja M�ricz


B�lint felt�rekv� parasztember, anyja Pallagi Erzs�bet. A
boldog gyerekkor ut�n a szenved�s �vei k�vetkeztek, az
elszeg�nyedett csal�d Pr�gyre k�lt�zik, de rokonaik nem
t�mogtt�k �ket. M�ricz reform�tus koll�giumokban v�gezi
tanulm�nyait (Debrecenben, S�rospatakon). Ezut�n
teol�gi�t, jogot, majd b�lcs�szetet hallgat, de egyetemi
tanulm�nyait nem fejezi be. Ezut�n Debrecenben, majd
Pesten lesz �js�g�r�. P�lyakezd�s�t hossz� k�sz�l�d�s
jellemzi. A sikert sz�m�ra a 'H�t krajc�r' c. novella
k�zl�se a Nyugatban ill. a hasonl� c�m� k�tet hozza meg.
Ekkor kezd�dik bar�ts�ga Adyval. Mindketten a 'magyar
Ugar' nyomor�s�g�nak kifejez�i �s ostoroz�i lettek, Adyra
azonban nagyfok� politikai tudatoss�g is jellemz�.
M�riczot nem annyira az eszm�k mint a konkr�t �lett�nyek
foglalkoztatt�k (Kass�k id�zet).
�JSZER� PARASZ�BR�ZOL�S
M�ricz a falu-�br�zol�s r�gi konvenci�rendszer�t
elutas�tva �j konvenci�rendszert alak�t ki. M�ricz
novell�i is �letk�pszer� jelenetekre �p�lnek, de az
elbesz�l� is �rdekelt a t�rt�n�sben. Az elbesz�l� lehet
els� vagy harmadik szem�ly�, ilyenkor azonosul az egyik
szerepl� n�z�pontj�val. Ez a m�dszer egyfajta
hiteless�get biztos�t a t�rt�netnek, �s a szerpl�k
rejtett ind�t�kainak bemutat�s�ra is k�pes. M�riczot
mindig foglalkoztatta az �szt�nszf�ra, alakjait gyakran
hajtja t�lf�t�tt �rz�kis�g, szexu�lis v�gy. M�ricz h�sei
m�gse puszt�n �szt�nl�nyek (Turi Dani a felt�rekv�
parszti h�s, Versn� a elv�gyod�sa), de temperamentumuk
meghat�roz� sorsukra n�zve. Ez a naturalizmus hat�s�t
mutatja az �r� m�v�szet�ben. M�ricz fedezi fel a falu
t�rsadalmi tagoz�d�s�t �s r�tegz�d�s�t irodalmunkban.
Ijeszt�en statikus vil�got mutat be, ahol rengeteg
tehets�g pazarl�dik el menthetetlen�l. Ebben a vil�gban
nemcsak a vagyoni k�l�nbs�gek k�l�n�tik el az embereket,
a csal�di norm�k is �rv�nyes�tik erej�ket. A csal�d �ltal
m�r megszerzett t�rs. rang tudata akkor is elven ha pl. a
csal�d elszeg�nyedik. Az embereket egym�st�l a b�szkes�g
�s a s�rtetts�g szigeteli el.M�ricz novell�i sem
n�lk�l�zik az anekdotikus elemeket, de a bejejez�s
gyakran lend�l t�l a po�nszer� z�rlaton (H�t krajcar,
Trag�dia).
A naturalista irodalom nemcsak els�k�nt adott h�rt a
t�rsadalom peremvid�keir�l, de figyelmezteni is pr�b�lt.
A naturalizmus a t�rsadalmi f�ldreng�s el�rejelz�se, m�g
akkor is ha k�pvisek�inek a fenyeget� vesz�ly elh�r�t�sa
a c�ljuk.
M�vei:
H�t krajc�r: ez hozza meg sz�m�ra a sikert.
Barb�rok: A paraszti vil�g durva �br�zol�sa. A f�h�st
egy �v�rt �lik meg.
Trag�dia: Kis J�nos akinek m�ltatlan �le �s hal�l
jutott. A m�ben cseppet sem szimpatikus m�gis megsz�njuk
�t.
( S�rarany, Az Isten h�ta m�g�tt, Judith �s Eszter, A
V�g�k Julija, �letem reg�nye, L�gy j� mindhal�lig, Forr a
bor, A Noszty fi� esete T�th Marival)
A H�BOR� �S A FORRADALMAK IDEJ�N: M�ricz tud�s�t�k�nt
j�rja a harctereket, �s megd�bbent� k�pet ad a szenved�
katon�kr�l. A 'Szeg�ny emberek' p�ld�zat arr�l, hogy a
h�bor�, hogy forgatja ki �nmag�b�l az embert.
T�ND�RKERT: A Nyugat 1921-ben kezdte k�z�lni, k�nyv
alakban el�sz�r 1922-ben jelent meg. Ir�ja t�rt�neti
p�ld�ztnak sz�nta a trianon ut�ni Mo.-n. A reg�ny
p�ld�zat szer�s�ge nyilv�nval�, de az elbesz�l�
�ll�spontj�t neh�z meg�llap�tani. Czine Mih�ly
�rtelmez�se szerint a forradalmi �s reform-�t, Nagy P�ter
�rte�mez�se szerint az ellenforradalmi �s pozit�v �p�t�
er�k �ssze�tk�z�s�t �br�zolja M�ricz, B�thory �s Bethlen
ellent�t�ben. A t�ma - Erd�ly felemelked�se Bethlen
idej�n - m�r kor�n felmer�lt M�riczban. M�v�nek anyag�t
�vekig gy�jt�tte, �s �gy tervezte a b�k�s �p�t�s
eszm�ny�t adja majd, a nemzetveszt�s lehet�s�g�vel
szemben. M�ricz jellemei igen �sszetettek, B�thory
egyszerre k�pviseli a h�bor�t, az anarchi�t, a nemzeti
egys�get, Bethlen a j�rhat�, de igen hossz� utat.
B�thory ellentmond�sai: B�thory egyetlen meghat�rozott
r�teget vagy csoportot sem k�pvisel. A szeg�nyek
gy�mol�t�j�nak mutatkozik, de urak tett�k fejedelemm�.
Abszolt�t hatalomra t�rekszik ( arisztokr�cia megt�r�se )
ua. elm�ly�ti az anarchi�t ( birtokait elk�tyavety�li ).
Ezt az magyar�zza, hogy B�thory alakja a sz�ls�s�ges
radikalizmust p�ld�zza. Uralkod�s�nal 'Sose lehet tudni,
mire virrad az ember'-mondja Imreffy kancell�r. Ez m�g
f�embereiben is a c�ltalans�g �rz�s�t kelti. B�thory
magatart�s�ban felmer�l a radik�lis magatart�s ereje �s
gy�nges�ge. B�thorynak nagy c�ljai vannak, de a t�nyleges
er�viszonyokat nem veszi figyelembe, lehet�s�geket
j�tszik el, c�ljait m�rlegl�s n�lk�l pr�b�lja kerszt�l
vinni.
Bethlen �p�t� programja: Bethlen B�thory p�ld�j�n
okulva tudja, hogy t�lm�retezett terveir�l le kell
mondania, ha fejedelemm� akar v�lni. Az orsz�g
felemel�s�hez apr�l�kos munk�ra van sz�ks�g. Bethlen
ez�rt visszafojtja indulatait. A 'T�nd�rkert'
folytat�sak�nt meg�rt 'A nagy fejedelem' �s 'A nap
�rny�ka' c. k�tetekben Bethlen p�ly�j�ra komoly �rny�kot
vet emberi mag�nya �s boldogtalans�ga.
URI MURI:Bethlen G�bor p�ld�ja azt sugallta, hogy a
nemess�g tal�n ism�t k�pes a magyars�g vezet�s�re k�pes
szm�lyt adni. A reg�ny cselekm�ny 1896-ban a milleneum
�v�ben j�tsz�dik, m�gis ink�bb a huszas �vek
gazd�lkod�s�r�l ad h�rt a m�. Szakhm�ry Zolt�n hi�ba
pr�b�l mintagazdas�got teremteni birtok�n, nincs hozz�
t�k�je �s kitart�sa, hogy v�gigvigye. A reg�ny n�gy nap
esem�nyeit mes�li el. A lecs�szott k�nyv�gyn�k�t tr�f�b�l
miniszterk�nt viszik v�gig a v�roson,hogy a zenetan�rt
megt�vessz�k, majd mulatoz�st mulatoz�s k�vet. A hasonl�
helyzetek ism�tl�se az �ll�k�pszer�s�g benyom�s�t kelti.
A dzsentri sz�m�ra meg�llt az id�, a vad mulatoz�s a
r�teg hal�lt�nc�t sejteti. A szerepl�k egyetlen t�pus
v�ltozatai, mindannyian t�k�letesen �resek �s
gyan�tlanok. (Borb�r� �lland�an a legyek p�rz�s�t
figyeli, Cs�rghe� Csuli aki presztizs�t �cska heccekkel
tartja fenn, Szakhm�ry Zolt�n is k�z�j�k tartozik).
Szakhm�ry v�g�l t�rsai szintj�re s�llyed vissza,
felgy�jtja tany�j�t �s sziven l�vi mag�t. M�ricz
jellegzets, v�v�d� f�rfi alakjai k�z� tartozik, sz�nd�ka
t�bb, ereje kevesebb ann�l, hogy a r� v�r� feladatot
elv�gezze.
ROKONOK: A dzsentri k�rd�s �tfog�bb kidolgoztabb
�br�zol�s�t adja ez a m�. A t�rt�netben egy jelent�ktelen
k�pvisel� ker�l fontos posztr, ezut�n kider�l, hogy a
v�ros szinte �sszes ur�nak rokona.
BARB�ROK: M�r a c�m is fesz�lts�get kelt, kegyetlen
m�veletlen vil�gra k�sz�t el�. A m� egyszer� k�l�n�s
vil�gr�l sz�l, a pusztai p�sztorok �let�t mutatja be, itt
minden sz�, mozdulat s�t a hallgat�s is jelent�s�gre tesz
szert. A kihagy�sok a m� ballada-szer�s�g�t fokozz�k. (A
vers juh�sz meg�li a bodri juh�szt egy sz�j�rt.)
AZ UTOLS� �VTIZED: 1929-ben �tveszi Babitssal a Nyugat
szerkeszt�s�t. K�s�bb messze t�volodik Babits �s a Nyugat
ir�nyvonal�t�l. A n�pi �r�k mozgam�nak egyik f� ihlet�je,
majd szervez�je lesz. 1939-t�l a Kelet N�pe c. foly�iatot
szerkeszti.A n�pi �r�k mozgalm�ban riaszt� t�nyeket
t�rnak fel, a hivatalos Mo. minden baj�t Trianonban
jel�lte meg, �k bebizony�tj�k, hogy ami megmaradt azzal
sem t�r�dnek igaz�n. A harmincas �vekben sz�mos
novell�j�ban �letutakat r�gz�t, �gy sz�letik meg 'A
boldog ember' c. novella is. Az �r� �r�kbe fogad egy
kisl�nyt, � a f�szerepl�je a Csibe-novell�knak, majd az
'�rv�cska' reg�ny l�nyalakj�nak is. Az '�letem reg�nye'
M�ricz gyerekkor�t mutatja be hitelesen.

You might also like