Tiszacs�cs�n sz�letett, Szatm�r megy�ben. Apja M�ricz
B�lint felt�rekv� parasztember, anyja Pallagi Erzs�bet. A boldog gyerekkor ut�n a szenved�s �vei k�vetkeztek, az elszeg�nyedett csal�d Pr�gyre k�lt�zik, de rokonaik nem t�mogtt�k �ket. M�ricz reform�tus koll�giumokban v�gezi tanulm�nyait (Debrecenben, S�rospatakon). Ezut�n teol�gi�t, jogot, majd b�lcs�szetet hallgat, de egyetemi tanulm�nyait nem fejezi be. Ezut�n Debrecenben, majd Pesten lesz �js�g�r�. P�lyakezd�s�t hossz� k�sz�l�d�s jellemzi. A sikert sz�m�ra a 'H�t krajc�r' c. novella k�zl�se a Nyugatban ill. a hasonl� c�m� k�tet hozza meg. Ekkor kezd�dik bar�ts�ga Adyval. Mindketten a 'magyar Ugar' nyomor�s�g�nak kifejez�i �s ostoroz�i lettek, Adyra azonban nagyfok� politikai tudatoss�g is jellemz�. M�riczot nem annyira az eszm�k mint a konkr�t �lett�nyek foglalkoztatt�k (Kass�k id�zet). �JSZER� PARASZ�BR�ZOL�S M�ricz a falu-�br�zol�s r�gi konvenci�rendszer�t elutas�tva �j konvenci�rendszert alak�t ki. M�ricz novell�i is �letk�pszer� jelenetekre �p�lnek, de az elbesz�l� is �rdekelt a t�rt�n�sben. Az elbesz�l� lehet els� vagy harmadik szem�ly�, ilyenkor azonosul az egyik szerepl� n�z�pontj�val. Ez a m�dszer egyfajta hiteless�get biztos�t a t�rt�netnek, �s a szerpl�k rejtett ind�t�kainak bemutat�s�ra is k�pes. M�riczot mindig foglalkoztatta az �szt�nszf�ra, alakjait gyakran hajtja t�lf�t�tt �rz�kis�g, szexu�lis v�gy. M�ricz h�sei m�gse puszt�n �szt�nl�nyek (Turi Dani a felt�rekv� parszti h�s, Versn� a elv�gyod�sa), de temperamentumuk meghat�roz� sorsukra n�zve. Ez a naturalizmus hat�s�t mutatja az �r� m�v�szet�ben. M�ricz fedezi fel a falu t�rsadalmi tagoz�d�s�t �s r�tegz�d�s�t irodalmunkban. Ijeszt�en statikus vil�got mutat be, ahol rengeteg tehets�g pazarl�dik el menthetetlen�l. Ebben a vil�gban nemcsak a vagyoni k�l�nbs�gek k�l�n�tik el az embereket, a csal�di norm�k is �rv�nyes�tik erej�ket. A csal�d �ltal m�r megszerzett t�rs. rang tudata akkor is elven ha pl. a csal�d elszeg�nyedik. Az embereket egym�st�l a b�szkes�g �s a s�rtetts�g szigeteli el.M�ricz novell�i sem n�lk�l�zik az anekdotikus elemeket, de a bejejez�s gyakran lend�l t�l a po�nszer� z�rlaton (H�t krajcar, Trag�dia). A naturalista irodalom nemcsak els�k�nt adott h�rt a t�rsadalom peremvid�keir�l, de figyelmezteni is pr�b�lt. A naturalizmus a t�rsadalmi f�ldreng�s el�rejelz�se, m�g akkor is ha k�pvisek�inek a fenyeget� vesz�ly elh�r�t�sa a c�ljuk. M�vei: H�t krajc�r: ez hozza meg sz�m�ra a sikert. Barb�rok: A paraszti vil�g durva �br�zol�sa. A f�h�st egy �v�rt �lik meg. Trag�dia: Kis J�nos akinek m�ltatlan �le �s hal�l jutott. A m�ben cseppet sem szimpatikus m�gis megsz�njuk �t. ( S�rarany, Az Isten h�ta m�g�tt, Judith �s Eszter, A V�g�k Julija, �letem reg�nye, L�gy j� mindhal�lig, Forr a bor, A Noszty fi� esete T�th Marival) A H�BOR� �S A FORRADALMAK IDEJ�N: M�ricz tud�s�t�k�nt j�rja a harctereket, �s megd�bbent� k�pet ad a szenved� katon�kr�l. A 'Szeg�ny emberek' p�ld�zat arr�l, hogy a h�bor�, hogy forgatja ki �nmag�b�l az embert. T�ND�RKERT: A Nyugat 1921-ben kezdte k�z�lni, k�nyv alakban el�sz�r 1922-ben jelent meg. Ir�ja t�rt�neti p�ld�ztnak sz�nta a trianon ut�ni Mo.-n. A reg�ny p�ld�zat szer�s�ge nyilv�nval�, de az elbesz�l� �ll�spontj�t neh�z meg�llap�tani. Czine Mih�ly �rtelmez�se szerint a forradalmi �s reform-�t, Nagy P�ter �rte�mez�se szerint az ellenforradalmi �s pozit�v �p�t� er�k �ssze�tk�z�s�t �br�zolja M�ricz, B�thory �s Bethlen ellent�t�ben. A t�ma - Erd�ly felemelked�se Bethlen idej�n - m�r kor�n felmer�lt M�riczban. M�v�nek anyag�t �vekig gy�jt�tte, �s �gy tervezte a b�k�s �p�t�s eszm�ny�t adja majd, a nemzetveszt�s lehet�s�g�vel szemben. M�ricz jellemei igen �sszetettek, B�thory egyszerre k�pviseli a h�bor�t, az anarchi�t, a nemzeti egys�get, Bethlen a j�rhat�, de igen hossz� utat. B�thory ellentmond�sai: B�thory egyetlen meghat�rozott r�teget vagy csoportot sem k�pvisel. A szeg�nyek gy�mol�t�j�nak mutatkozik, de urak tett�k fejedelemm�. Abszolt�t hatalomra t�rekszik ( arisztokr�cia megt�r�se ) ua. elm�ly�ti az anarchi�t ( birtokait elk�tyavety�li ). Ezt az magyar�zza, hogy B�thory alakja a sz�ls�s�ges radikalizmust p�ld�zza. Uralkod�s�nal 'Sose lehet tudni, mire virrad az ember'-mondja Imreffy kancell�r. Ez m�g f�embereiben is a c�ltalans�g �rz�s�t kelti. B�thory magatart�s�ban felmer�l a radik�lis magatart�s ereje �s gy�nges�ge. B�thorynak nagy c�ljai vannak, de a t�nyleges er�viszonyokat nem veszi figyelembe, lehet�s�geket j�tszik el, c�ljait m�rlegl�s n�lk�l pr�b�lja kerszt�l vinni. Bethlen �p�t� programja: Bethlen B�thory p�ld�j�n okulva tudja, hogy t�lm�retezett terveir�l le kell mondania, ha fejedelemm� akar v�lni. Az orsz�g felemel�s�hez apr�l�kos munk�ra van sz�ks�g. Bethlen ez�rt visszafojtja indulatait. A 'T�nd�rkert' folytat�sak�nt meg�rt 'A nagy fejedelem' �s 'A nap �rny�ka' c. k�tetekben Bethlen p�ly�j�ra komoly �rny�kot vet emberi mag�nya �s boldogtalans�ga. URI MURI:Bethlen G�bor p�ld�ja azt sugallta, hogy a nemess�g tal�n ism�t k�pes a magyars�g vezet�s�re k�pes szm�lyt adni. A reg�ny cselekm�ny 1896-ban a milleneum �v�ben j�tsz�dik, m�gis ink�bb a huszas �vek gazd�lkod�s�r�l ad h�rt a m�. Szakhm�ry Zolt�n hi�ba pr�b�l mintagazdas�got teremteni birtok�n, nincs hozz� t�k�je �s kitart�sa, hogy v�gigvigye. A reg�ny n�gy nap esem�nyeit mes�li el. A lecs�szott k�nyv�gyn�k�t tr�f�b�l miniszterk�nt viszik v�gig a v�roson,hogy a zenetan�rt megt�vessz�k, majd mulatoz�st mulatoz�s k�vet. A hasonl� helyzetek ism�tl�se az �ll�k�pszer�s�g benyom�s�t kelti. A dzsentri sz�m�ra meg�llt az id�, a vad mulatoz�s a r�teg hal�lt�nc�t sejteti. A szerepl�k egyetlen t�pus v�ltozatai, mindannyian t�k�letesen �resek �s gyan�tlanok. (Borb�r� �lland�an a legyek p�rz�s�t figyeli, Cs�rghe� Csuli aki presztizs�t �cska heccekkel tartja fenn, Szakhm�ry Zolt�n is k�z�j�k tartozik). Szakhm�ry v�g�l t�rsai szintj�re s�llyed vissza, felgy�jtja tany�j�t �s sziven l�vi mag�t. M�ricz jellegzets, v�v�d� f�rfi alakjai k�z� tartozik, sz�nd�ka t�bb, ereje kevesebb ann�l, hogy a r� v�r� feladatot elv�gezze. ROKONOK: A dzsentri k�rd�s �tfog�bb kidolgoztabb �br�zol�s�t adja ez a m�. A t�rt�netben egy jelent�ktelen k�pvisel� ker�l fontos posztr, ezut�n kider�l, hogy a v�ros szinte �sszes ur�nak rokona. BARB�ROK: M�r a c�m is fesz�lts�get kelt, kegyetlen m�veletlen vil�gra k�sz�t el�. A m� egyszer� k�l�n�s vil�gr�l sz�l, a pusztai p�sztorok �let�t mutatja be, itt minden sz�, mozdulat s�t a hallgat�s is jelent�s�gre tesz szert. A kihagy�sok a m� ballada-szer�s�g�t fokozz�k. (A vers juh�sz meg�li a bodri juh�szt egy sz�j�rt.) AZ UTOLS� �VTIZED: 1929-ben �tveszi Babitssal a Nyugat szerkeszt�s�t. K�s�bb messze t�volodik Babits �s a Nyugat ir�nyvonal�t�l. A n�pi �r�k mozgam�nak egyik f� ihlet�je, majd szervez�je lesz. 1939-t�l a Kelet N�pe c. foly�iatot szerkeszti.A n�pi �r�k mozgalm�ban riaszt� t�nyeket t�rnak fel, a hivatalos Mo. minden baj�t Trianonban jel�lte meg, �k bebizony�tj�k, hogy ami megmaradt azzal sem t�r�dnek igaz�n. A harmincas �vekben sz�mos novell�j�ban �letutakat r�gz�t, �gy sz�letik meg 'A boldog ember' c. novella is. Az �r� �r�kbe fogad egy kisl�nyt, � a f�szerepl�je a Csibe-novell�knak, majd az '�rv�cska' reg�ny l�nyalakj�nak is. Az '�letem reg�nye' M�ricz gyerekkor�t mutatja be hitelesen.