Dr.

Mtyus Jnos, Szab#

Lajos:
rusz#ll%t#si technol'gi#k
1.
2
SZ%CHENYI ISTV'N EGYETEM
Tvoktatsi tagozat
1996
rta:
Dr. Mtyus Jnos
f#iskolai docens
Szab# Lajos
f#iskolai tan&rseg(d
Sz(chenyi Istv&n F#iskola
Lektor&lta:
3
M*szaki szerkeszt#:
Fodor Lszl#
f#iskolai docens
Sz(chenyi Istv&n F#iskola
Minden jog fenntartva, bele(rtve a sokszoros-t&s,a nyilv&nos el#ad&s,
a r&di/ (s telev-zi/ad&s, valamint a ford-t&s jog&t,
az egyes fejezeteket illet#en is.
4
TARTALOMJEGYZ%K
Bevezet(s.......................................................................................... 6
1. 0ru&ramlatok a k2zleked(sben .................................................... 7
1.1. 0ru&ramlatok a k2z4ti k2zleked(sben .................................. 7
1.1.1. Az &ru&raml&s m(r(se .................................................. 10
1.1.1.1. Az &ru&ramlatok meghat&roz&s&nak m/dszerei .... 11
1.1.1.2. Az &ru&ramlatok meghat&roz&sa k2zvetlen sz&ml&l&ssal 11
1.1.1.3. Az &ramlatok meghat&roz&sa statisztikai m/dszerrel11
1.1.1.4. A mutat/sz&mos m/dszer...................................... 12
1.1.1.5. Az &ru&ramlatok meghat&roz&sa viszonylati m/dszerrel 13
1.1.1.6. Az &ru&ramlatok meghat&roz&sa a sz&ll-t&si ig(ny alapj&n 13
1.1.1.7. A kik(rdez(ses m/dszer ........................................ 13
1.1.2. Az &ru&raml&s id(nyszer*s(ge ..................................... 13
1.2. 0ru&ramlatok a vas4ti k2zleked(sben................................. 14
1.2.1. Elegy&ramlatok felm(r(se az &llom&sokon .................. 14
1.2.2. Rakott kocsi&ramlatok kidolgoz&sa.............................. 15
1.3. 5sszefoglal/ k(rd(sek az 1. fejezet anyag&b/l. .................. 19
2. J&rm*vek az &rusz&ll-t&s folyamat&ban ...................................... 21
2.1. K2z4ti k2zleked(s ............................................................... 21
2.1.1. A teherg(pj&rm*&llom&ny 2sszet(tele.......................... 21
2.1.1.1. A tehersz&ll-t/ g(pj&rm*vek.................................. 21
2.1.1.2. K7l2nleges g(pj&rm*vek....................................... 22
2.1.1.3. Vontat/k................................................................ 23
2.1.1.4. P/tkocsik............................................................... 24
2.1.2. A teherg(pj&rm*vekkel szemben t&masztott felhaszn&l/i ig(nyek 25
2.1.2.1. Az &ru fajt(rfogat&nak figyelembev(tele a g(pkocsi megv&laszt&sn&l 25
2.1.2.2. T2meg&ru sz&ll-t&s eset(n a j&rm*vel szemben t&masztott ig(nyek 27
2.1.2.3. Darabos &ru sz&ll-t&sa eset(n a j&rm*vel szemben t&masztott ig(nyek 31
2.1.2.4. Az &rumennyis(g hat&sa a sz&ll-t/eszk2z megv&laszt&s&ra 32
2.1.2.5. Az 4tviszonyok (s a kiv&lasztand/ j&rm*t-pusok.. 33
2.1.2.6. A sz&ll-t&s folyamatoss&ga (s a j&rm*t-pus ........... 33
2.2. Haj/t-pusok a tengeri kereskedelemben (s a folyami &rusz&ll-t&sban 33
2.2.1. Tengeri kereskedelem................................................... 33
2.2.1.1. Fuvarozott &ruk fajt&i, fuvaroz&si teljes-tm(nyek . 33
2.1.2.1. A kereskedelmi haj/park 2sszet(tele .................... 34
2.3. J&rm*vek a vas4ti &rusz&ll-t&sban ....................................... 38
2.3.1. A teherkocsik csoportos-t&sa kezel(s szempontj&b/l... 38
2.3.2. A teherkocsik csoportos-t&sa nyilv&ntart&si (s 7zemviteli szempontb/l 39
2.4. 5sszefoglal/ k(rd(sek a 2. fejezet anyag&b/l ..................... 39
3. Az 7zemen bel7li anyagmozgat&s (s a helyi (s t&vols&gi sz&ll-t&s csatlakoz&si helyeinek
kialak-t&sa....................................................................................... 40
3.1. A csatlakoz&si funkci/ jellemz(se....................................... 40
3.2. A csatlakoz&si hely saj&tos l(tes-tm(nyei (s berendez(sei .. 41
3.2.1. Iparv&g&nyok ................................................................ 41
3.2.1.1. Az iparv&g&nyok kialak-t&sa.................................. 41
3.2.1.1. Az iparv&g&nnyal kapcsolatos l(tes-tm(nyek........ 44
3.2.1.3. Az iparv&g&nyok 7zemeltet(se.............................. 46
3.2.2. 8zemi 4th&l/zatok........................................................ 47
5
3.2.2.1. 0ltal&nos szempontok, az 7zemi 4th&l/zat kialak-t&sa 47
3.2.2.2. Az 7zemi utakkal kapcsolatos l(tes-tm(nyek........ 48
3.2.3. Rakod/k ....................................................................... 51
3.2.3.1. 0ltal&nos szempontok ........................................... 51
3.2.3.2. A rakod/k kialak-t&sa............................................ 53
3.2.3.3. A kik2t#i rakod/helyek kialak-t&s&nak n(h&ny szempontjai 56
3.2.3.4. Kik2t#i berendez(sek ............................................ 60
3.2.3.5. Fed(lzeti rakod/berendez(sek............................... 63
3.3. 5sszefoglal/ k(rd(sek a 3. fejezet anyag&b/l. .................... 64
4. 0rusz&ll-t&si folyamat 7zemi param(terei ................................. 66
4.1. Az &rusz&ll-t&s mutat/sz&m rendszer(r#l &ltal&ban............. 66
4.2. A k2z4ti &rusz&ll-t&s j&rm*&llom&ny&nak 7zemi mutat/i ... 67
4.2.1. A g(pj&rm*vek &ltal v(gzett &rusz&ll-t&si folyamat 7zemi (termel(si) mutat/i 72
4.2.1.1. A sebess(g............................................................. 72
4.2.1.2. A fajlagos &ll&sid#................................................. 75
4.2.1.3. A napi foglalkoztat&si id# .................................... 76
4.2.1.4. A raks4lytonnakilom(ter teljes-tm(ny kihaszn&l&si t(nyez#je 76
4.2.1.5. Az &tlagos sz&ll-t&si t&vols&g................................. 77
4.2.1.6. Az &tlagos dinamikus teherb-r&s (s terhel(s.......... 78
4.2.1.7. A menetid#t(nyez#................................................ 79
4.3. 5sszefoglal/ k(rd(sek a 4. fejezet anyag&b/l ..................... 81
5. Irodalomjegyz(k......................................................................... 82
6
Bevezets
Az &rusz&ll-t&si technol/gi&k I. c-m: t&voktat&si seg(dlet a M:szaki menedzser szak Vas4ti
v&llalkoz/ szakir&ny hallgat/i sz&m&ra k(sz7lt. A seg(dlet valamennyi - az eredm(nyes
&rusz&ll-t&si technol/giai folyamat&t befoly&sol/ - t(nyez<rendszert igyekszik t&rgyalni.
Sz7ks(ges az &ru&ramlatokt/l kezdve a megfelel< j&rm:t-pusok megv&laszt&s&n &t az egyes
&rusz&ll-t&si l(tes-tm(nyek (s berendez(sek kialak-t&s&ig mindenr<l eml-t(st tenni ami az
&rusz&ll-t&s folyamat&ban meghat&roz/ lehet.
A szem(lyes konzult&ci/k id<beli, ill. a seg(dlet adta terjedelmi korl&tokat figyelembe v(ve j/
n(h&ny fejezet csak figyelem felkelt< jelleg:nek (s egy minim&lis alapismeretszint
ny4jt&s&nak a lehet<s(g(vel b-rhat. A felsorolt szakirodalomban val/ elm(ly7lt kutat&s
lehet<s(g(t (s az oktat/val a konzult&ci/n val/ szem(lyes tal&lkoz&st kihaszn&lva m(lyebb
ismeretek szerz(s(re is lehet<s(g ny-lik.
J/ n(h&ny olyan ter7letet (rint a seg(dlet, amely 2n&ll/ tudom&nyter7letk(nt is komoly
elismerts(gre tett szert (pld. Vas4ti elegy&ramlatok bevezet(se ill. azok sz&m-t/g(pes tervez<-
elemz< rendszere). Kiindulva a hallgat/s&g speci&lis el<k(pzetts(g(b<l, az egyes fejezetek
anyag&nak t&rgyal&sakor ink&bb a k2z4ti (s a v-zi k2zleked(si al&gazat specialit&sai ker7ltek
el<t(rbe. Vannak azonban bizonyos t(mater7leteket illet<en feh(r foltok is az egyes
al&gazatokra vonatkoz/an. P(ld&ul a v-zi k2zleked(s eset(n az &ru&ramlatok feldolgoz&sa,
optimaliz&l&sa ma m(g kev(sb( megfoghat/ dolog mint a k2z4ti k2zleked(s eset(n. A vas4ti
k2zleked(sben ez a t(mater7let m&r eg(szen j/l le van fedve k7l2nf(le sz&m-t&si elj&r&sok
seg-ts(g(vel - nem utols/ sorban az ut/bbi (vek kutat&si eredm(nyeit is felhaszn&lva. Az
&rusz&ll-t&sban alkalmazott mutat/sz&mok rendszere olyan sz(les ter7letet fog &t ami
indokolta - az alaposabb elsaj&t-t&s lehet<s(g(t is k-n&lva ezzel - a t(mater7let k(t r(szre
bont&s&t, amit a k2vetkez< f(l(vben fejez7nk be. Ezzel kezd<dik majd a t&voktat&si seg(dlet
m&sodik k2tete is.
Ezen gondolatok jegy(ben aj&nlj&k valamennyi hallgat/nak a seg(dletet, amely j/ t&masz (s
ir&ny-t/k2r lehet a szakirodalmat sem n(lk7l2z< otthoni felk(sz7l(sben.
A szerz<k
7
1. ruramlatok a kzlekedsben
1.1. ru#ramlatok a k%z(ti k%zleked*sben
A sz&ll-t&s volumen(t a naponta, havonta, (vente elsz&ll-tott t2meg mennyis(ge teszi ki, s az
elsz&ll-tott &ru tonn&ban kifejezett t2meg m(rhet<.
Egy vizsg&lt k2rzetben elhelyezked< gazdas&gi (s termel(si szervezetek, v&llalatok gazdas&gi
(s technol/giai kapcsolatai, valamint a k2rzeten k-v7l elhelyezked< szervezetekkel (s
v&llalatokkal val/ kapcsolataik &ru&raml&st alak-tanak ki, aminek eredm(nyek(ppen
l(trej2nnek a sz&ll-t&si kapcsolatok.
0ru&ramlatoknak - egyszer:s-tve - bizonyos ir&nyba meghat&rozott id< alatt elsz&ll-tott &ruk
t2meg(t nevezz7k. Az &ru&ramlatok nagys&g&t &ltal&ban tonn&ban fejezz7k ki. Az
&ru&ramlatok vizsg&lat&n&l nemcsak az elsz&ll-tott tonnamennyis(g k(pezi az elemz(s t&rgy&t,
hanem az e tev(kenys(ghez felhaszn&lt sz&ll-t/ kapacit&s is.
A teherg(pj&rm:-k2zleked(s &ru&ramlatai meghat&rozhat/k valamely k2z4tra, vagy annak
kijel2lt szaksz&ra. Ebben az esetben konkr(t viszonylatokban m(rt &ru&ramlatok
regisztr&l&s&r/l besz(l7nk (a kiindul/ (s az (rkez< &llom&s minden esetben meghat&rozott).
Egyes esetekben az &ru&ramlatok meghat&rozhat/k bizonyos k2zigazgat&si, vagy egy(b
m/don elhat&rolt k2rzetekre.
Az &ru&ramlatokat - az &ruforgalom egy(b szempontb/l t2rt(n< elemz(s(nek megfelel<en - a
sz&ll-tott &runemek szerint csoportokba lehet osztani. A vizsg&latok c(lj&nak megfelel<en az
&ramlatok feloszthat/k a nemzetgazdas&g egyes &gai (s &gazatai szerint, a k7ldem(nyek
jellege szerint (rendszeres, esetenk(nti, darab&ru, kocsirakom&ny4 &ru stb.), a k7ldem(nyek
fajs4lya szerint (figyelemmel terjedelmess(g7kre), a sz&ll-t&si szektorok szerint stb.
Az alkalmaz&s c(lj&nak megfelel<en az &ru&ramlatok meghat&rozhat/k (ves, negyed(ves,
havi, napi, vagy /r&s id<tartom&nyokra.
Az &ru&ramlatok &ltal&ban a vizsg&lt rel&ci/ban mindk(t ir&nyban el<fordulnak. Ezek k2z7l a
nagyobb volument k(pez< &ru&ramlatot "alap&ramlat"-nak, a kisebbet "ellenir&ny4 &ramlat"-
nak nedvezz7k. Az &ru&ramlatok viszonylat&t a konkr(t helys(gek megnevez(s(vel jel2lj7k,
mint p(ld&ul Budapest-Szeged, illetve Szeged-Budapest &ramlat (az els< helys(g a
kiindul/&llom&s, a m&sodik pedig az (rkez<&llom&s jel2l(s(re szolg&l).
Az &ru&ramlatok lehetnek helyiek (s &tmen<k (tranzit). A helyi &ru&ramlatok a vizsg&lt
4tszakasz kijel2lt "pontjai" k2z2tt bonyol/dnak le. Az &tmen< &ramlat t4lmegy a vizsg&lt
szakasz hat&r&n, vagy hat&rain. ha a vizsg&latot a P
i
(s

P
j
pont k2z2tt v(gzik, akkor az adott
id<ben P
j
-b<l P
j
-be tov&bb-tott k7ldem(nyek ( Q
P
i

P
j
) k(pezik a helyi &ru&ramlatot.
A vizsg&lt

szakaszon &tmen< &ru&ramlat lesz pl. a P
i-1
(s P
j+1
pont k2z2tt tov&bb-tott k7ld P
i
P
j
esem(nyek &ramlata. A tranzit &ru&ramlatok k2z( lehet sz&m-tani a vizsg&lt szakasz els<
helys(g(b<l indul/, a m&sodik helys(gen &thalad/ (s a szakaszon k-v7li helys(gbe ir&nyul/
&ru&ramlatokat. Hasonl/k(ppen sz&m-tj&k a vizsg&latba fel nem vett helys(gb<l kiindul/, a
8
vizsg&lt szakasz els< helys(g(n &thalad/ (s m&sodik helys(g(be ir&nyul/ &ru&ramlatokat is. A
vizsg&lt szakasz teljes &ru&ramlata (Q
2
) a k2vetkez< k(plettel fejezhet< ki:
Q = Q + Q (t).
h t
ahol:
Q
h
- a helyi &ramlat,
Q
t
- a tranzit &ramlat.
A teljes &ru&ramlat sz&m-t&sa a k2vetkez#.
Tegy7k fel, hogy a P
1
-P
n
4tvonalon csak a k(t v(gpontot meg nem halad/ viszonylatokban, a
C pont fel#l a D pont ir&ny&ba sz&ll-tanak &rut.
A vizsg&lat t&rgy az 4tvonal P
i
, P
j
szakasza.
x x x x x x x x x x x
P P
i
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
.............
1 1
P P P .......... P
2 i j+1 n
Ebben az esetben a teljes &ru&ramlatot Q
2l
(P
i
P
j
) az al&bbi k(plet alapj&n lehet kisz&m-tani:
Q P P Q P P Q P P Q
1 i j t i j h i j P P
j
n
k 1
i
k
,
( , ) ( , ) ( , ) = + =
= =
l
l
Hasonl/ m/don lehet kisz&m-tani az ellenkez# ir&ny4 &ramlatokat is vagyis P
n
fel#l P
1
ir&nyba, amit Q
22
-vel jel2lhet#. A teljes k(tir&ny4 &ramlat teh&t:
Q

= Q + Q
1 2
Az alap- (s ellenir&ny4 &raml&s viszonya egyike a legl(nyegesebb mutat/knak (), mivel azt
jelzi, hogy a j&rm*vek oda-vissza teherrel val/ k2zlekedtet(se milyen m(rt(kben val/s-that/
meg. A mutat/ elemz(se lehet#s(get ad a sz7ks(ges sz&ll-t&sszervez(si int(zked(sek
megt(tel(re.
=
Q
Q
ellen
alap
1.
Az &ru&ramlatok grafikusan is &br&zolhat/k: a f7gg#leges tengelyen az elsz&ll-tott
k7ldem(nyek s4ly&t tonn&ban, a v-zszintes tengelyen a sz&ll-t&si t&vols&got kilom(terben
t7ntetik fel. Az -gy elk(sz-tett ordin&ta rendszeren berajzolj&k az &ramlatok (rt(keit. Egy &br&n
egyszerre k(t &ru&ramlat is felt7ntethet#. T(rk(pszer* feldolgoz&sa eset(n az egyes
4tszakaszokat vagy a vonal vastags&g&val, vagy k7l2nb2z# sz-nekkel lehet jel2lni (1.sz., 2.sz.
&br&k).
9
Amennyiben az &ru&raml&si adatok a sz7ks(ges j&rm*&llom&ny meghat&roz&s&nak az alapj&t
is k(pezik - (s v(gs# soron ez a c(l -, akkor nemcsak az &ruk s4ly&t, hanem az egyes
&ruf(les(gek, illetve &rucsoportok t(rfogat&t is meg kell hat&rozni. A t(rfogatok sz&m-t&s&hoz
az &ruk fajlagos t(rfogat ig(ny(t (t(rfogat&t) haszn&ljuk. A fajt(rfogat egy tonna t2meg* &ru
t(rfogata (m
3
/t), jele .
Ha az &ruk t(nyleges t2meg(t megszorozzuk -val, megkapjuk a s sz&m-tott t(rfogatot.
1. bra
'ruramlsi t)rk)p egy rufajtra (cukor)
10
1.1.1. Az ruramls mrse
Az &ru&ramlatok m(r(s(n(l - amennyiben menetbizonylatokon felt7ntetett adatok k(pezik a
vizsg&lati alapot - sz&molni kell azzal, hogy a "sz&ll-tott t2meg" adatai nem teljesen felelnek
meg a val/s&gnak, bizonyos torz-t&st tartalmaznak (t2bbnyire nagyobbak a val/s&gosn&l).
Ezeket a hib&kat helyesb-teni kell. Ennek (rdek(ben meghat&rozott id#pontokban ellen#rz#
vizsg&latokat kell tartani a t(nyleges felrakott s4ly (s a menetlev(lbe bejegyzett s4ly
meg&llap-t&sa c(lj&b/l. A k2z4ti sz&ll-t&s m&s ter7letein - mivel m(rlegel(s ritk&n el#zi meg a
sz&ll-t&st - a felrakott s4ly meg&llap-t&sa becsl(s 4tj&n t2rt(nik. Az elk2vetett hib&kat az al&bbi
k(plet seg-ts(g(vel kapott un. hibahelyesb-t(si egy7tthat/ () felhaszn&l&s&val lehet korrig&lni.
=
Q
Q
T
N
,
ahol:
Q
T
- a rakom&ny t(nyleges s4lya,
Q
N
- a rakom&ny menetlev(l szerinti vagy becs7lt (n(vleges) s4lya.
A hibahelyesb-t(si egy7tthat/ kisz&m-that/ az eg(sz &rusz&ll-t&sra, k7l2nb2z# &rufajt&kra,
&rucsoportokra, sz&ll-t&si szektorokra stb. A K2z4ti K2zleked(si Tudom&nyos Kutat/ Int(zhet
ilyen ir&ny4 sz&m-t&sai szerint a k2zhaszn&lat4 aut/ k2zleked(sn(l az egy7tthat/ 0,80, a
k2z7letekn(l 0,70 (rt(k k2r7l mozog.
Egyes &ru&ramlati felv(telek v(grehajt&s&n&l el#fordul, hogy az adott ter7leten, vagy
k2rzetben dolgoz/ valamennyi j&rm*vet, illetve azok tev(kenys(g(t nem lehet r2gz-teni,
felder-teni. Ez k7l2n2sen akkor fordul el#, ha az olyan j&rm*vek tev(kenys(g(re vonatkoz/
adatokra is sz7ks(g van, amelyeknek telephelye a vizsg&lt ter7leten k-v7l esik, de az (rintett
&ru&ramlati z/n&ban is tev(kenykednek. Megt2rt(nhet tov&bb& az is, hogy a vizsg&lt
2. bra
'ruramlat brzolsa
11
&ru&ramlati ter7leten a sz&ll-t&sban r(szt vev# j&rm*veknek csak egy r(sz(re lehet a
vizsg&latot kiterjeszteni.
Ezt term(szetesen a teljes &ru&ramlati s4ly kisz&m-t&s&n&l figyelembe kell venni. E c(lt
szolg&lja a reprezent&ci/s t(nyez# (), amely az al&bbi k(plet seg-ts(g(vel &llap-that/ meg:
=
q
q
1
2
,
ahol:
q
1
- a megvizsg&lt j&rm*vek rakt2mege,
q
2
- a vizsg&lt szakaszon k2zleked# g(pj&rm*vek 2sszes rakt2mege.
1.1.1.1. Az ruramlatok meghatrozsnak m#dszerei
Az &ru&ramlatok meghat&roz&s&nak t2bbf(le m/dszere ismeretes; ilyenek pl.
a k2zvetlen sz&ml&l&si,
a statisztikai,
a mutat/sz&mos,
a viszonylati tervez(si,
a sz&ll-t&si ig(ny felv(teli (s
a kik(rdez(ses stb.
m/dszerek.
1.1.1.2. Az ruramlatok meghatrozsa k+zvetlen szmllssal
A k2zvetlen sz&ml&l&s m/dszer(nek l(nyege, hogy az &ramlatok nagys&g&ra, 2sszet(tel(re stb.
vonatkoz/ adatokat kijel2lt sz&ml&l/helyen gy*jtik 2ssze. E m/dszernek k(t megold&sa
ismeretes:
A) a j&rm*vek meg&ll-t&sa a sz&ml&l/helyen, ahol az adatfelv(tel t2rt(nhet
a menetlev(l alapj&n,
a menetlev(l alapj&n (s kik(rdez(ssel,
a menetlev(l alapj&n kik(rdez(ssel (s szem(lyes ellen#rz(ssel.
B) a j&rm*vek sz&m&nak meg&llap-t&sa a sz&ml&l/helyen, ez v(grehajthat/
automatikusan (fotocella stb.), vagy
manu&lisan.
Az &ru&ramlatok vizsg&lat&t haz&nkban els#sorban az A) pontban eml-tett megold&sra kell
alapozni. A B) pontban ismertetett megold&s k7l2n2sen az utak forgalmi terhel(s(nek
m(r(s(n(l j2n sz&m-t&sba (s csak kieg(sz-t(s(t k(pezheti az &ru&raml&s-m(r(s k7l2nf(le
m/dszereinek.
1.1.1.3. Az ramlatok meghatrozsa statisztikai m#dszerrel
A statisztikai m/dszer l(nyege, hogy a menetlevelekb#l az &raml&s ir&nya, &rufajta stb. szerint
rendezve kigy*jtik, majd 2sszes-tik a teljes-tm(nyi adatokat. Az adatfelv(telt a vizsg&lt
k2rzetben telep7lt, illetve a vizsg&lat t&rgy&t k(pez# ter7lettel sz&ll-t&si szempontb/l
kapcsolatban &ll/ valamennyi teherg(pj&rm*-7zembentart/n&l v(gre kell hajtani.
12
E m/dszer igen munkaig(nyes, ez(rt az adatfelv(telt reprezentat-v m/dszerrel c(lszer*
v(grehajtani. A hazai gyakorlatban (ves &ru&ramlat vizsg&lat eset(n minden negyed(v k2z(ps#
h/napj&t szerepeltetik reprezent&nsk(nt. A kapott adatokat az ismertetett k(pletek alapj&n
lehet helyesb-teni, a hibahelyesb-t(si egy7tthat/ (s a reprezent&ci/s t(nyez# felhaszn&l&s&val.
A statisztikai felv(tellel meg&llap-tott adatok k2zl(s(n(l helyes, ha mell(kletk(nt sematikus
t(rk(p is k(sz7l a vizsg&lt ter7let bemutat&s&ra.
1.1.1.4. A mutat#szmos m#dszer
A mutat/sz&mos m/dszer a vizsg&lt ter7let gazdas&gi mutat/sz&maib/l indul ki, (s az egyes
&rucsoportokra, kateg/ri&kra meg&llap-tott fajlagos sz&ll-t&si sz7ks(gletet veszi a sz&m-t&sok
alapj&ul. =gy p(ld&ul meg&llap-tj&k a ter7let egy lakos&ra es# kereskedelmi (s egy(b
fogyaszt&si cikk, az egy hekt&rra es# mez#gazdas&gi sz&ll-t&si stb. sz7ks(gletet. E
mutat/sz&mokb/l szorz&s 4tj&n meg lehet &llap-tani a vizsg&lat t&rgy&t k(pez# 2sszes
&rumozgat&si sz7ks(gletet. ezut&n a k2rzet gazdas&gi strukt4r&j&nak megfelel#en meg kell
&llap-tani a vizsg&lat t&rgy&t k(pez# 2sszes &rumozgat&si sz7ks(gletet. Ezut&n a k2rzet
gazdas&gi strukt4r&j&nak megfelel#en meg kell &llap-tani az &raml&si ir&nyokat, (s ennek
alapj&n a fajlagos mutat/sz&mok felhaszn&l&s&val meghat&rozhat/ a viszonylatonk(nti
&ru&raml&s mennyis(ge is.
Az &ru&raml&s mutat/sz&mok alapj&n val/ meghat&roz&s&nak egyik m/dszere - helyi
viszonyokra vonatkoztatva - pl. a k2vetkez# k(plet alapj&n sz&m-that/:
Q Q Q Q Q Q
t # i k
= + + + +
l
ahol:
Q
t
a t&zel(anyagok,
Q az #p*t(anyagok,
Q az ipari anyagok,
Q a lakoss,g sz,m,t.l f&gg( ,ruk, pl. #lelmiszerek,
Q kztisztas,gi tev#kenys#ghez kapcsol.d. anyagok, hullad#kok
#
i
k
l
Itt az egyes adatokat mutat/sz&mok alapj&n lehet meghat&rozni, pl. a Q
1
(rt(ket a k7l2nb2z#
&rucikkeknek egy lakosra jut/ fogyaszt&s&t kifejez# mutat/sz&m alapj&n, a Q
k
(rt(ket pedig az
utcafel7let 1 m
2
-re jut/ szem(t mennyis(g(b#l kiindulva stb.
Az &ruforgalomra vonatkoz/ adatok megszerz(se ut&n meg&llap-tjuk az ir&nyokat, amelybe
vagy amelyb#l az &ruk ir&nyulnak (s felosztjuk az eges k2zleked(si &gak k2z2tt,
k7l2nv&lasztva a g(pj&rm*k2zleked(sre jut/ r(szt.
Az &ramlat fel(p-t(s(n(l figyelembe kell venni az &ruk legk2zelebb fekv# gy&rt&si,
fogyaszt&si, vagy rakt&roz&si helyeit (s a legr2videbb csatlakoz&sokat. Az ilyen m/don
fel(p-tett &ramlat meg fog felelni a sz&ll-t&s leggazdas&gosabb szervez(si felt(teleinek.
Az &ruforgalomban az &ramlatok kialak-t&sa a kutatott k2rzet gazdas&gi strukt4r&j&nak igen
alapos ismeret(t teszi sz7ks(gess(. Adatok hi&ny&ban az 4th&l/zatra (s annak &llapot&ra, a
gy&rt&si (s fogyaszt&si k2zponti helyzet(re, a kereskedelmi h&l/zat szervezet(re stb.
vonatkoz/an nem lehet helyesen meg&llap-tani az &ru&ramlatokat. Ily /don a mutat/sz&mos-
13
sz&ml&l/lapos &ramlat-sz&ml&l/ m/dszer alkalmaz&sa el#tt is &ltal&nos inform&ci/kat kell
szerezni a kutatott k2rzet gazdas&gi jellemz(s(re vonatkoz/an.
E m/dszer el#nye, hogy a viszonylatok kiv&laszt&s&n&l a legkedvez#bb megold&sokra lehet
t2rekedni, ha azt egybevetj7k a t(nyleges &ramlatokkal, ki7tk2zik a forgalomszervez(s
esetleges hib&ja.
1.1.1.5. Az ruramlatok meghatrozsa viszonylati m#dszerrel
A viszonylati tervez(s alapj&n t2rt(n# &ru&ramlat-meghat&roz&s egy olyan tervez(si rendszer,
amely a g(pj&rm*vek 7zembentart/it (s a fuvaroztat/kat meghat&rozott id#nk(nt kidolgozott
sz&ll-t&si tervek k(sz-t(s(re k2telezi megjel2lve benne a sz&ll-t&si viszonylatot, az &ru s4ly&t (s
min#s(gi jellemz#j(t. A viszonylati tervez(s bevezet(se az 2sszes sz&ll-t&sokra nem c(lszer*,
de meghat&rozott csoportjain&l c(lravezet#. Ilyen csoportok t2bbek k2z2tt lehetnek:
meghat&rozott &ruf(les(gek,
kijel2lt viszonylatok,
kijel2lt fel- vagy lerak/helyek stb.
1.1.1.6. Az ruramlatok meghatrozsa a szll-tsi ig)ny alapjn
A sz&ll-t&si ig(ny felv(teli m/dszer l(nyege, hogy az &ramlatokat a termel# (s (rt(kes-t#
v&llalatok a beszerz(si, az (rt(kes-t(si, a felv&s&rl&si tervek alapj&n &llap-tj&k meg. A kapott
adatok felhaszn&l&s&val meg kell hat&rozni:
a vizsg&lt egys(g ki- (s bemen# forgalm&t;
az &ruk &raml&si ir&ny&t, melyhez a sz&ll-t&si szerz#d(sek is t&mpontot szolg&ltatnak;
egy-egy &rut(tel nagys&g&t, jelentkez(si id#pontj&t (s a sz&ll-t&si eszk2zt.

A kapott adatok alapj&n elk(sz-thet# az &ru&raml&s t(rk(pe az &ramlati adatokkal egy7tt.
Ennek a m/dszernek a legf#bb jellegzetess(ge a fuvaroz&si ig(ny kutat&sa, keletkez(s7k
forr&sain&l (minden gazdas&gi egys(gn(l).
1.1.1.7. A kik)rdez)ses m#dszer
A kik(rdez(ses felv(teli m/dszer alkalmaz&sa eset(n a sz7ks(ges inform&ci/kat egyszeri
kik(rdez(ses alapon gy*jtik be a fuvaroztat/kt/l, illetve a g(pj&rm*vek 7zembentart/j&t/l. Ez
az &ramlatfelv(teli m/dszer csak t&j(koz/d/ c(lzat4 lehet, korl&tozott ig(nnyel.

Az &ramlatok vizsg&lat&nak egyes m/dszeri 2n&ll/an is alkalmazhat/k, de - a gyakorlati
tapasztalatok erre utalnak - helyes, ha egyidej*leg t2bb elj&r&st is alkalmazunk, mert az egyes
m/dszerek hi&nyoss&gai t2bb m/dszer egy7ttes alkalmaz&sa eset(n kik7sz2b2l#dnek, s -gy az
eredm(ny jobban megk2zel-ti a val/s&got.
1.1.2. Az ruramls idnyszersge
Az &ru&raml&s m(retei (s strukt4r&ja, k7l2n2sen a v&roson k-v7li forgalomban, csak ritka
esetben maradnak &lland/ak az (v folyam&n.
A termel(s jelleg(nek, a klimatikus- (s 4tviszonyoknak k2vetkezt(ben az &ruforgalom
v&ltozhat az egyes h/napokban, negyed(vekben, s#t m(g naponta is. Az &ruforgalom
v&ltoz&sa az (v folyam&n a sz&ll-t&s id(nyszer*s(g(t vonja mag&val, mert egyenl#tlens(g(t a
sz&ll-t&s egyenl#tlens(gi koefficiens(vel (rt(kelhetj7k, ami 4gy hat&rozhat/ meg, hogy a
cs4csh/napban m(rt &rumennyis(get osztjuk az (ve viszonylatra meg&llap-tott &tlagos havi
&rumennyis(ggel:
14


c
=
12 Q
Q
havi
#vi
ahol
Q
havi
, Q
(vi
- a cs4csh/napban,
ill. eg(sz (vben m(rt &rumennyis(g.
Az egyenl#tlens(gi koefficiens f7gg az &ruforgalom strukt4r&j&t/l (s a sz&ll-t&s
id(nyszer*s(g(t#l, melyet a termel(s technol/giai folyamata (s a k2rnyezet hat&sa id(z el#. Az
id(nyszer*s(g a mez#gazdas&gi term(kek sz&ll-t&s&n&l fordul el# legnagyobb m(rt(kben.

Az egyes &ruf(l(kre k7l2n-k7l2n is lehet sz&m-tani az egyenl#tlens(g koefficienst.

Az &tlagos sz&ll-t&si egyenl#tlens(gi koefficiens meghat&roz&sa az egyes koefficiensek
ismeret(ben a k2vetkez#k(pp t2rt(nhet:

h
Q h Q h Q h ...
Q Q Q ...
12 Q
Q
,tl
mg mg ip ip ker ker
mg ip ker
havi
#vi
=
+ + +
+ + +
=


ahol:
Q
mg
, , Q Q
ip ker
az egy (vre jut/ mez#gazdas&gi, ipari (s kereskedelmi term(kmennyis(g,

meg
, ,
ip ker
a mez#gazdas&gi, ipari (s kereskedelmi term(kek sz&ll-t&si egyenl#tlens(gi
koefficiense.

A sz&ll-t&s id(nyszer*s(ge jelent#sen hat a g(p-j&rm*k2zleked(sre. Ez(rt a j&rm* helyes
kiv&laszt&s&ra (s kihaszn&l&s&ra, a v&llalatok sz&ll-t&si kapacit&sa racion&lis tartal(k&nak
meghat&roz&s&ra az &ruforgalom id#szakos ingadoz&s&t figyelembe kell venni.
1.2. ru#ramlatok a vas(ti k%zleked*sben
1.2.1. Elegyramlatok felmrse az llomsokon
A) Az irnyvgnyokr#l indul# kocsiramlatok felv%tele
Az (rv(nyben lev# elegytov&bb-t&si el#-r&sok, a vonatk2zleked(si terv (s ir&nyv&g&ny-
specializ&ci/ helyess(g(nek ellen#rz(s(re, valamint a sz7ks(gess( v&l/ m/dos-t&sok
el#k(sz-t(se (s megalapoz&sa (rdek(ben az elegy&ramlatok t(nyleges alakul&s&t a rendez#-
p&lyaudvarokon (s a jelent#sebb &llom&sokon folyamatosan figyelemmel kell k-s(rni.

Az elegy&ramlatok felm(r(s(t az A-jel/ tblzat kit2lt(s(vel kell elv(gezni. A kimutat&st a
meghat&rozott felsorolt &llom&sokon ir&nyv&g&nyonk(nt, napi bont&sban kell elk(sz-teni (s a
vas4t-igazgat/s&g 8zemviteli Oszt&ly&ra a felm(r(st k2vet#en megk7ldeni.

A vas4tigazgat/s&gok az elegy&ramlatok fel7lvizsg&lata ut&n a kimutat&sokat a
Vez(rigazgat/s&g 8zemviteli Szakoszt&ly&hoz k2telesek tov&bbk7ldeni.
A vas4tigazgat/s&gok elegy&ramlat-m(r(sre a felsoroltakon k-v7l tov&bbi &llom&sokat is
kijel2lhetnek.
15

B) I rnypontok k'z'tti kocsiramlatok felm%r%se llomsokon
K7l2n rendelkez(sben megadott id#szakokra (s ir&nyelvek alapj&n ir&nypontok k2z2tti
elegy&ramlat-felm(r(st kell v(gezni. A felm(r(st B-jel* t&bl&zat kit2lt(s(vel kell v(grehajtani.
Enn(l a felm(r(sn(l a kijel2lt &llom&sokon a kocsikat nem csak a rendeltet(si helyek
ir&nypontsz&mai szerint kell 2sszes-teni, hanem aszerint is, hogy azok mely ir&nypontokr/l
(rkeztek. Ennek megfelel#en pl. ha egy kocsi a 08 ir&nypontr/l (vagy ehhez tartoz/ egyedi
sz&m4 &llom&sr/l) a 12-es ir&nypontra ker7l tov&bb-t&sra, akkor azt a felm(r(skor a 8.sor (s a
12. oszlop metsz(spontj&n&l lev# rovatba kell be-rni.

1.2.2. Rakott kocsiramlatok kidolgozsa
A rakott kocsi&ramlatok megb-zhat/, kell# r(szletezetts(g felm(r(s(re (s elemz(s(re a
fuvarlevelek sz&m-t/g(pes feldolgoz&sa ad lehet#s(get. Az (ves vonatk2zleked(si terv
2ssze&ll-t&s&t megel#z#en ker7l sor, gondosan kiv&lasztott jellemz# id#szakok rakott
kocsi&ramlatainak kidolgoz&s&ra.

A feldolgoz&s a fuvarlevelekr#l lyukk&rty&kra ker7l# adatokb/l:
felad&si &llom&s (bel(p# hat&r&llom&s) statisztikai sz&ma;


16
lead&si &llom&s (kil(p# hat&r&llom&s) statisztikai sz&ma;
a berakott &ru k/dja;
a felad&s id#pontja
alapj&n, valamennyi el#fordulhat/ &llom&si viszonylathoz tartoz/ els# (s utols/ ir&nypontok
el#zetesen megadott t&bl&zata szerint t2rt(nik.
A feldolgoz&s folyam&n - megadott viszonylatokra - k7l2n v&lasztva ker7lnek kigy*jt(sre a
rakod&si ir&nyvonattal val/ tov&bb-t&sra alkalmas &ramlatok, valamint az &ruk k/dsz&ma
alapj&n a gyorstov&bb-t&st ig(nyl# kocsik &ramlatai.
A kocsi&ramlatok ir&nypontokra gy*jt(s(vel a h&l/zat &llom&sai k2z2tt ad/d/ mintegy 640
ezer viszonylat helyett 109 ir&nypontra vet-tve kapjuk meg a rakott kocsi&ramlatokat.
Az 7res kocsi&ramlatokat a rakottakkal azonos bont&sban - ir&nypontok k2z2tti
viszonylatokban - kell felm(rni (s kimutat&sba foglalni.
A k(rd(s k7l2nb2z# m/dokon k2zel-thet# meg:
a k2zponti sz&ll-t&sir&ny-t/ rendszer keret(ben kialak-tott kocsik2vet# rendszerb#l nyert
inform&ci/k alapj&n;
7res kocsiknak a fuvarlev(lhez hasonl/ k-s(r#lev(llel val/ ell&t&s&val (s ezek sz&m-t/g(pes
feldolgoz&s&val;
a fuvarleveleken szerepl# kocsisz&moknak (s a felad&si id# adathordoz/ra vitele (s
feldolgoz&sa 4tj&n. K(t egym&st k2vet# ki- (s berak&s inform&ci/j&b/l ugyanis az 7res
megtett 4t g(pi 4ton kik2vetkeztethet#.
A feldolgoz&s folyamat&t az 1.a. &bra szeml(lteti:
Az el#bbiekben ismertetett elj&r&s eredm(nyek(nt ir&nypontok k2z2tti kocsi&ramlatokat
nyer7nk. Ez a m&trix alakban ki-rt &raml&si t&bl&zat az &ramlatok r(szletekbemen# elemz(s(re
alkalmas. Adott elegytov&bb-t&si v&ltozat (rt(kel(s(hez azonban nem n(lk7l2zhet# az
elegytov&bb-t&si rend sz&m-t/g(pi feldolgoz&sra alkalmas form&ban t2rt(n# le-r&sa.
17
E le-r&s az elegytov&bb-t&snak azt a tulajdons&g&t haszn&lja ki, hogy az &ramlatok att/l
f7ggetlen7l is vizsg&lhat/k, hogy mik(nt ker7ltek egy adott feldolgoz/ pontj&ra. Ezt a
tulajdons&got felismerve minden egyes viszonylatra el(g az els# feldolgoz&si pontot megadni.
Ezt folytatva ugyanis rendre meg lehet &llap-tani az &ramlat 4tvonal&ban lev# feldolgoz&si
helyeket. Az elegytov&bb-t&si rend sz&m-t/g(pi feldolgoz&sra alkalmas le-r&s&t a 1.b. &bra
szeml(lteti:
Az ETM-m&trix az 1-jel* pontr/l a 11-jel* pontba ir&nyul/ &ramlat le-r&s&t t7nteti fel. E
szerint ez az &ramlat el#sz2r a 2. pontba ker7l, majd a 3. pontba, ahol feldolgoz&s ut&n a 6.
pontig ir&nyvonattal tov&bb-tj&k, (s v(g7l a 8. pont (rint(s(vel jut el a v(gpontba. Az &br&n a
szaggatott vonal mindig a tov&bbl(p(s hely(re mutat.
Az &ramlatok feldolgoz/ pontokra t2rt(n# 2sszevon&sa 4gy t2rt(nik, hogy az adott viszonylat
kocsimennyis(g(t mindazon pontok &ramlat&hoz hozz&adjuk, amelyeken az &ramlatot az ETM
szerint &trendezik. Az 2sszes-t(s eredm(nyek(nt nyerj7k az 5sszevont Kocsi&ramlatok
M&trix&t (5KM).
1.a. bra
1.b. bra
18
Az 2sszevon&si elj&r&s folyamat&t a 1.c. &br&n szeml(ltetj7k:
A v&ltozatok sz&m-t&s&hoz sz7ks(ges kiindul&si adatok el#k(sz-t(se
Az elegytov&bb-t&si v&ltozatok, (s a javasolt m/dos-t&sok (rt(kel(s(hez sz7ks(ges kiindul&si
adatokat a 1.d. &bra szerint kell megadni:
A t&bl&zat kit2lt(s(n(l, mint l&that/, nem kell mindenegyes viszonylatn&l megadni az els#
feldolgoz/ ir&nypont sz&m&t. El(g azt felt7ntetni, hogy honnan-hov& k(peznek a vonatot, s
abban mely ir&nypontsz&m4 elegyeket tov&bb-tj&k. A folyamatosan n2vekv# pontsz&m4
elegyekn(l pedig el(g megadni a legkisebb (s legnagyobb ir&nypontsz&mot, a k(t (rt(k k2z2tti
ir&nypontsz&mokat a g(pi program (rtelmezni tudja. az el#bbi &br&n az 1-es (s 3-as
ir&nypontokr/l indul/ elegyekre vonatkoz/an t7ntett7k fel a kit2lt(s m/dj&t.
A kiindul&si elegytov&bb-t&si v&ltozat m/dos-t&s&hoz csak az 4jk(nt bel(p# (javasolt)
viszonylatot (s az abban tov&bb-tand/ elegyek ir&nypontsz&mait kell megadni. Valamely
viszonylag megsz7ntet(sekor pedig azt kell be-rni, hogy a megsz*nt viszonylatba tartoz/
elegyeket ezut&n melyik feldolgoz/ helyn(l kell sz&m-t&sba venni. Pl. tegy7k fel, hogy az 1.
ponton meg akarjuk sz7ntetni a 10-re ir&nyul/ ir&nyvonati viszonylatot, (s a 3. ponton 7-re
ir&nyul/ ir&nyvonatot akarunk k(pezni. Ebben az esetben az al&bbi m/don kell a v&ltoztat&si
ig(nyt megadni:
1.c. bra
1.d. bra
19
1. (ind.irp) 2. (feld.irp) 3. (tov.elegy)
1 2 10
3 7 7
Az elegytovbb)tsi rend hl#zati %rt%kel%se
Az elegytov&bb-t&si rend h&l/zati szint* (rt(kel(se a v&ltozatok gy*jt(si (s rendez(si
r&ford-t&sainak kisz&m-t&s&val oldhat/ meg. Ez az 2sszevon&si elj&r&s v(grehajt&s&val
egyid#ben t2rt(nik.
Gy*jt(si id# azokban a viszonylatokban mer7l fel, amelyekben specializ&lt &ramlatot
tov&bb-tanak. Ezeknek a viszonylatoknak a sz&ma az 2sszevon&sok miatt term(szetesen
mindig kevesebb, mint az ir&nypontok k2z2tt ad/d/ &ramlatok mennyis(ge. Egy adott
v&ltozathoz tartoz/ vonatk(pz# viszonylatok mennyis(g(t a kiindul&si adatok t&bl&zat&nak 2.
oszlop&b/l &llap-thatjuk meg. 8gyelni kell arra, hogy a nem vonatind-t/ &llom&sokn&l
(ir&nypontokn&l) felt7ntetett viszonylatokat ne vegy7k sz&m-t&sba, mert ezekn(l gy*jt(sid#
nem mer7l fel.
A specializ&lt viszonylatok gy*jt(si kocsira-r&ford-t&sainak 2sszege k2zvetlen7l a vizsg&lt
v&ltozat teljes gy*jt(si id#r&ford-t&s&t adja.
A rendez(si kocsi/ra r&ford-t&sok meg&llap-t&sa az el#bbiekben ismertetett 2sszevon&si elj&r&s
seg-ts(g(vel t2rt(nik. Amikor az elj&r&s valamely kocsi&ramlatot az 4tvonalon fekv#
feldolgoz/ helyek azonos rendeltet(s* &ramlataihoz hozz&adja, ezzel egyid#ben az &trendez(si
r&ford-t&sokat is 2sszegzi. Pl. ha valamely N kocsi&ramlatot p, q, r, s jel* &llom&sokon
&trendezik, akkor enn(l az &ramlatn&l 2sszesen:
T
r
= N . (t
mp
+ t
mq
+ t
mr
+ t
ms
) kocsi/ra
rendez(si id#r&ford-t&s mer7l fel. A k(pletben szerepl# N az ir&nypontok k2z2tti
&ramlatm&trix egy elem(nek kocsimennyis(ge, a z&r/jelen bel7li tagok pedig az egyes
feldolgoz/ helyek el#zetesen felm(rt &trendez(si m*veleti id#it jel2lik.
Az ismertetett elj&r&ssal az &ramlatm&trix valamennyi elem(re meg kell hat&rozni a tov&bb-t&s
sor&n felmer7l# rendez(si sz7ks(gletet, majd az -gy nyert r(szeredm(nyeket 2sszegezve
kapjuk a vizsg&lt v&ltozat teljes rendez(si id#sz7ks(glet(t.
A v&ltozat 2sszes r&ford-t&s&t a gy*jt(si (s rendez(si r&ford-t&sok 2sszege adja.
A bemutatott sz&m-t&si elj&r&ssal a kocsi&ramlatok k7l2nb2z# 2sszevon&si v&ltozataihoz
tartoz/ r&ford-t&sokat r2vid id# alatt lehet kidolgozni, ez&ltal ez az elj&r&s a r2vidt&v4
tervez(shez (ppen 4gy felhaszn&lhat/, mint az (ves terv elk(sz-t(s(hez, vagy annak havi
m/dos-t&s&hoz. Az elj&r&s a tov&bb-t&si alternat-v&k r&ford-t&si ig(ny(nek kimutat&sa r(v(n
nagy seg-ts(get ny4jt a felvet#d# vonatk(pz(si javaslatok (rt(kel(s(hez, a legkedvez#bb
megold&s kiv&laszt&s&hoz, valamint a leghat(konyabb elegytov&bb-t&si rend kialak-t&s&hoz.
1.3. ,sszefoglal. k*rd*sek az 1. fejezet anyag#b.l.
Az els# fejezet anyag&nak illetve az aj&nlott szakirodalom vonatkoz/ r(szeinek
&ttanulm&nyoz&sa ut&n pr/b&lja megv&laszolni az al&bbi k(rd(seket! Az esetleges probl(m&kat
a k2vetkez# konzult&ci/n k2z2lje.
20
1) Alapfogalmak &ttekint(se. (0ru&ramlat; alap&ramlat; ellenir&ny4 &ramlat; helyi (s
tranzit&ramlat.
2) Mutat/sz&mok a k2z4ti &ru&ramlatok m(r(sekor.
3) K2z4ti &ru&ramlatok felm(r(si m/djai.
4) A sz&ll-t&s id(nyszer*s(ge (s a g(pj&rm*k2zleked(s viszonya.
5) Elegy&ramlatok felm(r(se az &llom&sokon.
6) 5KM m&trix.
21
2. Jrmuvek az ruszllts folyamatban
2.1. K%z(ti k%zleked*s
A megtermelt javaknak csak a elhaszn&l&s hely(n van gyakorlati (rt(ke, ez(rt a k2zleked(si
feladata a termel#helyen el#&ll-tott nyersanyagok, f(lk(sz- (s k(szterm(kek tov&bb-t&sa a
felhaszn&l&s hely(re megfelel# technikai eszk2z2kkel. A k2zleked(s nem &ll-t el# fogyaszt&si
javakat, de (rt(kn2vel# tev(kenys(g(vel r(szt vesz a termel(si folyamat el#k(sz-t(s(ben,
2sszekapcsol&s&ban, folytat&s&ban, befejez(s(ben (s hozz&j&rul a t&rsadalmi sz7ks(gletek
kiel(g-t(s(hez.
A k2zleked(s ezen sz&ll-t&si folyamatok lebonyol-t&s&t az egyes al&gazatokban arra alkalmas
j&rm*vekkel oldja meg.
2.1.1. A tehergpjrmllomny sszettele
A g(pj&rm*vek fejl#d(se a XIX. sz&zad v(g(n kezd#d2tt, amikor a bels#(g(s* motor
feltal&l&sa forradalmas-totta a technik&t. Az az/ta eltelt id# alatt k7l2nf(le t-pus4
teherg(pj&rm*veket alak-tottak ki, ez(rt alkalmass&guk elb-r&l&sa (rdek(ben c(lszer*
oszt&lyoz&suk. Az oszt&lyoz&sra szolg&l/ lehet#s(gek k2z7l k(t szempont figyelembev(tel(vel
a legmegfelel#bb:
a g(pj&rm*vek szerkezeti fel(p-t(se, valamint rendeltet(se szerint, (s
a hajt/energia megv&laszt&sa szerinti oszt&lyoz&s.
A k2z4ti g(pj&rm*vek szerkezeti fel(p-t(se, valamint rendeltet(se szerint
megk7l2nb2ztethet#k:
szem(lysz&ll-t/,
tehersz&ll-t/ (s
k7l2nleges g(pj&rm*vek,
vontat/k (s
p/tkocsik.
A szem(lysz&ll-t/ g(pj&rm*vek - tov&bbi feloszt&s szerint - lehetnek szem(lyg(pkocsik,
t&rsasg(pkocsik (aut/busz) (s motorker(kp&rok. A szem(lysz&ll-t&ssal k7l2n tant&rgy
foglalkozik, ez(rt a szem(lysz&ll-t/ g(pj&rm*vek tov&bbi taglal&sa nem feladatunk.
2.1.1.1. A teherszll-t# g)pjrm/vek
A tehersz&ll-t/ g(pj&rm*vek tov&bbiakban teherg(pj&rm*vek - rendeltet(se, a k7l2nb2z#
nyersanyagok, f(lk(sz- (s k(szterm(kek tov&bb-t&sa a rendeltet(s hely(re. Teherb-r&s alapj&n
megk7l2nb2ztethet#k:
kis (0,5 - 2,5 Mp),
k2zepes (2,5 - 6,0 Mp) (s
nagy (6 Mp felett) teherb-r&si teherg(pj&rm*vek.
a) A kis teherb-r&s4 teherg(pj&rm*vek kisebb egyedi- (s 2sszs4ly4 k7ldem(nyek
tov&bb-t&s&ra haszn&lhat/k, &ltal&ban a lakoss&g ell&t&si, sz&ll-t&si ig(nyeinek kiel(g-t(se
(rdek(ben (ilyen pl. a tehertaxi, a boyszolg&lat stb.)
b) A k2zepes teherb-r&s4 teherg(pj&rm*vek &ltal&ban iparv&llalatok term(keinek, tov&bb&
nyersanyag, t7zel#-, (p-t#anyag (s mez#gazdas&gi term(kek t2meges fuvaroz&s&ra
alkalmazhat/k.
22
c) A nagy teherb-r&s4 teherg(pj&rm*vek t&vols&gi fuvarokn&l, (s els#sorban nagy fajs4ly4
&ruk tov&bb-t&s&ra alkalmazhat/k gazdas&gosan, mivel k2nny* fajs4ly4 &ruval a nagy
teherb-r&s4 teherg(pkocsik nehezen terhelhet#k kis teherb-r&sig.
A g(pj&rm*vek rakfel7let alapj&n nyitott (s z&rt szekr(nyes kialak-t&s4ak lehetnek. A z&rt
szekr(nyes teherg(pj&rm*vek a l(gk2ri hat&sokra (es#, sz(l, por, h/, stb.) (rz(keny &ruk
(keny(r, b4tor stb.) fuvaroz&s&n&l 7zemeltethet#k c(lszer*en.
2.1.1.2. K2l+nleges g)pjrm/vek
A k7l2nleges g(pj&rm*vek csoportj&ba sorolhat/k - teherfuvaroz&s szempontj&b/l:
a billenthet# rakfel7let* teherg(pj&rm*vek,
tart&lykocsik,
h*t#kocsik,
2nrakod/ teherg(pj&rm*vek (s
egy(b k7l2nleges fel(p-tm(ny* teherg(pj&rm*vek.
a) A billenthet# rakfel7let* teherg(pkocsik sz/r/d/ t2meg&ru tov&bb-t&s&ra szolg&lnak, s
egyben megk2nny-tik (s meggyors-tj&k a berak&st. A billent(s mechanikus, vagy
hidraulikus 4ton egy-, k(t-, illetve h&rom ir&nyba t2rt(nhet. Ma m&r csaknem kiz&r/lag a
hidraulikus 7zem* billenthet# rakfel7let* teherg(pkocsikat alkalmazz&k. A kocsiszekr(ny
megemel(s(nek sz2g(t (billent(si sz2g) 4gy kell meg&llap-tani, hogy a rakfel7letr#l a
neh(zs(gi er# hat&s&ra a viszonylag tapad/ tulajdons&g4 anyagok is lecs4sszanak. A
billent(si sz2g &ltal&ban 45
o
-70
o
k2z2tt v&ltoztathat/.
K7l2n rakod/berendez(s alkalmaz&sa csak a felrak/helyen sz7ks(ges.
A billent< rakfel7let: teherg(pkocsi alkalmaz&s&nak el<nyei:
cs2kken a lerak&si id<, (s egyidej:leg a rakod&s alatti &ll&sid<,
nagyobb az azonos id< alatt teljes-thet< fordul/k sz&ma (s
nagyobb az azonos id< alatt elsz&ll-that/ &ru mennyis(ge.
A billenthet< rakfel7let: teherg(pkocsi beszerz(si &ra magasabb mint a norm&l rakfel7let:
teherg(pkocsi(, ez(rt beszerz(se csak akkor gazdas&gos, ha
az 2n7r-t< szerkezet &lland/an 7zemk(pes (s
a g(pkocsit kiz&r/lag 2n7r-t(ssel lerakhat/ &ru sz&ll-t&s&ra haszn&lj&k.
b) A tart&lykocsik k7l2nb2z< folyad(kok (7zemanyag, s2r, tej, stb.), g&zok (s apr/ szemcs(s
anyagok (cement stb.) h&zt/l-h&zig fuvaroz&s&ra alkalmazhat/k. Gazdas&gosan csak akkor
foglalkoztathat/, ha rendszeresen jelentkez< nagy volumen (s &lland/ viszonylag, illetve
viszonylatok biztos-that/k. A k2zhaszn&lat4 aut/k2zleked(s 7zemanyagsz&ll-t/ (s kev(s
sz&m4 sav sz&ll-t/ tart&lykocsin k-v7l jelenleg m&s rendeltet(s: tart&lykocsival nem
rendelkezik.
c) A h:t<kocsik roml(kony &ruknak (friss h4s, tej, tejterm(k, gy7m2lcs stb.) megk-v&nt
h<m(rs(kleten &trak&s n(lk7l t2rt(n< tov&bb-t&s&ra alkalmazhat/k.
A fuvaroz&sn&l megk-v&nt h<m(rs(klet biztos-t&s&ra k7l2nb2z< m/dszerek alkalmazhat/k:
szigetelt falu, szell<z< berendez(ssel ell&tott z&rt kocsiszekr(ny, amelynek feladata a
teherg(pj&rm: bels< ter(nek k7ls< h<m(rs(kleten tart&sa,
23
az izoterm kocsiszekr(ny, amelyn(l speci&lis szigetel(s megakad&lyozza a h:t2tt &ruk
felmeleged(s(t. Feladata h:t2tt, fagyasztott &ruk fuvaroz&sa,
a h:t<berendez(ssel ell&tott kocsiszekr(ny, amelyn(l a sz7ks(ges -15-20
o
C h<m(rs(klet
vagy term(szetes, illetve sz&raz j(ggel, vagy be(p-tett h:t<g(ppel biztos-that/.
d) Az 2nrak/ teherg(pj&rm:vek k2z7l els<sorban a sz&ll-t/tart&ly rakod/berendez(ssel (s a
forg/daruval ell&tott teherg(pj&rm:veket haszn&lj&k.
A sz&ll-t/tart&ly rakod/berendez(s fix rakfel7let: teherg(pj&rm:re szerelt hidraulikusan
m:k2dtethet< fels<p&ly&s emel<szerkezet. A darup&ly&n egy fut/macska mozog az
emel<h-ddal. Az emel<berendez(s m:k2dtet(se a teherg(pj&rm: oldal&n, a vezet<f7lke
m2g2tt elhelyezett vez(rl<karok seg-ts(g(vel t2rt(nik. A sz&ll-t/tart&lyt a teherg(pkocsi
h&toldal&hoz g2rd-tik, ahol az emel<hidat beakasztj&k a sz&ll-t/tart&ly kengyeleibe, majd
f7gg<legesen a teherg(pkocsi rakfel7let szintj(ig megemelik, ezut&n v-zszintes ir&nyba
tov&bb-tj&k (s a rakfel7letre helyezik. A elrak&sn&l a folyamat m:veleteit ford-tott
sorrendben kell elv(gezni.
A forg/darut rendszerint a vezet<f7lke (s a rakfel7let k2z( (p-tik be. De ismertek ?
k7l2n2sen nagyobb emel<k(pess(g: t-pusokn&l ? a rakfel7let k2z(ps<, illetve h&ts/
r(sz(n elhelyezett forg/daruk is. A daru oszlop&nak forgat&s&t, a g(mkiny4l&s v&ltoztat&s&t
a g(pkocsi motorja &ltal m:k2dtetett mechanikus, illetve hidraulikus er<&tviteli szerkezet
biztos-tja.
Az 2nrak/ teherg(pkocsik el<nyei:
nem kell a rakod&shoz k7l2n 2n&ll/ rakod/g(p,
egyik rakod&si helyr<l a m&sikra k2nnyen &tcsoportos-that/,
beszerz(si k2lts(ge viszonylag alacsony.
e) Egy(b k7l2nleges fel(p-tm(ny* teherg(pkocsik
Az egy(b k7l2nleges fel(p-tm(ny: teherg(pkocsik j/ p(ld&jak(nt eml-thet< a h&zgy&ri
elemek sz&ll-t&s&ra alkalmas teherg(pkocsi.
A h&zgy&ri elemek nagyobb r(sz(nek sz&ll-t&s&hoz k7l2nleges j&rm:vekre (s nagy
teherb-r&s4 darukra van sz7ks(g. A paneleket ugyanis &ll/ rakfel7let: teherg(pkocsi
alkalmaz&sa indokolt, hogy a KRESZ &ltal enged(lyezett 4 m(teres 2sszmagass&got ne
l(pje t4l a rakom&ny. A paneleket &ltal&ban nyerges szerelv(nyekkel tov&bb-tj&k, -gy
megoldhat/ a "v&ltott p/tkocsi " rendszer: fuvaroz&s.
A panelek j&rm:re rak&sa daruval t2rt(nhet, a felrak&sn&l a h&zgy&rban be(p-tett, vagy
szabadon mozg/ darukkal, a be(p-t(s hely(n pedig (p-t(si toronydaruval v(gezhet< az
&trak&s.
2.1.1.3. Vontat#k
A g(pj&rm:vek jobb kihaszn&l&sa (rdek(ben ? a vas4thoz hasonl/an ? a von/eszk2z (s a
rakod/ter7let egym&st/l elv&laszthat/. =gy j/ szervez(ssel a von/eszk2z szinte meg&ll&s
n(lk7l, folyamatos munk&ra &ll-that/ be, ami a fuvaroz&s gazdas&goss&g&t n2veli. A vontat/ (s
a p/tkocsi c(lszer: (s gazdas&gos elv&laszt&s&hoz azonban a k2vetkez< el<felt(telek
sz7ks(gesek:
24
a vontat/ (s p/tkocsi k2nnyen, gyorsan (s biztons&gosan 2ssze-, illetve sz(tkapcsolhat/
legyen,
a rakod&sra be&ll-tott p/tkocsihoz egyenletes, kem(ny altalaj &lljon rendelkez(sre,
elegend< (viszonylag nagy mennyis(g:), folyamatosan tov&bb-that/ &ru &lljon
rendelkez(sre,
megfelel< legyen a sz&ll-t&si t&vols&g.
A vontat/ alkalmaz&s&nak el#nyei:
megval/s-that/ a v&ltott p/tkocsis fuvaroz&s, (s
ezen a m/don a g(pj&rm*vek l(nyegesen jobb kihaszn&l&sa.
2.1.1.4. P#tkocsik
P/tkocsi von/er#vel nem rendelkez# j&rm*. Megk7l2nb2ztethet#k norm&l (s nyerges, illetve
billenthet# rakfel7let* (s k7l2nleges p/tkocsik.
A p/tkocsis fuvaroz&s el#nyei:
viszonylag alacsony beszerz(si &r,
alacsony 7zemeltet(si k2lts(g,
fuvarszeg(ny id#szakban a p/tkocsi le&ll-t&s&nak kedvez#bb k2lts(gkihat&sa (pl.
eszk2zlek2t(si j&rul(k),
egy vontat/ g(pj&rm*vel t2bb p/tkocsi 7zemeltethet# egy fuvarfeladatban.
A hajt/energia megv&laszt&sa szerint megk7l2nb2ztethet#k:
benzin-leveg#kever(kkel m*k2d# Ott/-motorok,
g&zolaj-leveg#kever(kkel m*k2d# d-zel-motorok,
a kis sz&m4 egy(b hajt/energi&val meghajtott g(pj&rm*vek (g&zturbina, elektromos
meghajt&s4, stb.)
A benzin-leveg#kever(kkel m*k2d# Otto-motorok &ltal&ban szem(lyg(pj&rm*vek
energiaforr&sa, de k(sz7lnek teherg(pj&rm*vek is benzin7zem* motorral.
A g&zolaj-leveg#kever(kkel m*k2d# d-zel-motorokat viszont elterjedtebben alkalmazz&k a
teherg(pj&rm*vek 7zemeltet(s(re, de szem(lyg(pj&rm*vek is lehetnek g&zolaj 7zem*ek (pl.
Mercedes stb.).
A g&zturbin&t a rep7l(s ig(nyeinek n2veked(se miatt fejlesztett(k ki. Ma m&r a kis sebess(g*
sportrep7l#g(pek kiv(tel(vel a g&zturbina a rep7l#g(pek f# er#forr&sa, amelynek m(rs(kelt
sebess(gek mellett l(gcsavaros, nagy sebess(gek eset(n sug&rhajt&sos kivitelben
alkalmazhat/k. A g&zturbin&s motor szerkezetileg egyszer*bb mint a dugatty4s Ott/-, illetve
d-zel-motoros megold&s, azonban nagyobb el#&ll-t&si (s 7zemeltet(si k2lts(ge miatt eddig
nem versenyezhetett a g(pkocsin&l a dugatty4s motorral.
A d-zel (g&zolaj) 7zem* teherg(pj&rm*vek el#nyei:
alacsonyabb az 7zemeltet(si k2lts(g,
kisebb a fajlagos 7zemanyag-fogyaszt&s,
kevesebb a meghib&sod&si lehet#s(g.
A d-zel-7zem* teherg(pj&rm*vek h&tr&nyai:
magas a beszerz(si k2lts(g,
25
az eg(szs(gre &rtalmas szennyez# kipufog/g&z (s
a zajos 7zem.
Az Ott/ (benzin) motoros g(pj&rm*vek el#nye a g&zolaj 7zem* teherg(pj&rm*vel szemben az
alacsonyabb beszerz(si k2lts(g. H&tr&nyai:
magasabb 7zemeltet(si k2lts(g,
nagyobb fajlagos 7zemanyagfogyaszt&s,
t2bb meghib&sod&si lehet#s(g (s
az eg(szs(gre ugyancsak &rtalmas szennyez# kipufog/g&z.
2.1.2. A tehergpjrmvekkel szemben tmasztott felhasznli ignyek
A sz&ll-t&s felt(telei, k2r7lm(nyei meghat&rozz&k a c(lszer*en alkalmazhat/ g(pj&rm*vek
k2r(t. A haszn&lhat/ g(pkocsik kiv&laszt&s&t befoly&solja
az &ru (fajt&ja, csomagol&sa),
a sz&ll-tand/ mennyis(g,
az 4tviszonyok,
a sz&ll-t&s folytonoss&ga,
a sz&ll-t&s technol/gi&ja stb.
2.1.2.1. Az ru fajt)rfogatnak figyelembev)tele a g)pkocsi
megvlasztsnl
A g(pj&rm*k2zleked(s gyakorlatilag minden el#fordul/ &ruf(l(t sz&ll-t. Ezek az &ruk
k7l2nb2znek egym&st/l (a sz&ll-t&s szempontjait figyelembe v(ve)
k7ls# form&jukban,
m(reteikben,
egy(b tulajdons&gaikban (mint pl. id#j&r&ssal szembeni (rz(kenys(g, t2r(kenys(g,
vesz(lyess(g, stb.).
Ezeknek a tulajdons&goknak alapj&n az &rukat k7l2nb2z# csoportokba (oszt&lyokba) szok&s
sorolni. A k7l2nb2z# szempontok szerint k(sz-tett csoportos-t&sok nagy elt(r(st mutatnak. A
sz&ll-t&s- (s rakod&s szempontjai alapj&n c(lszer* megk7l2nb2ztetni
az 2mlesztve kezelt t2meg&rut,
a kis egyedi darabs4ly4 &rut (max. t2meg 0,5 t-ig),
a rakod/lapos (s m&s, legfeljebb 1 t s4ly4 egys(grakom&nyokat,
a k2zepes (s nagy sz&ll-t/tart&lyokat,
az 2sszefog&s n(lk7li f*r(sz&rukat,
a nagym(ret*, nagys4ly4 darabos &rukat, egys(grakom&nyokat (s
a k7l2nleges kezel(st ig(nyl# &rukat.
A sz&ll-t&ssal szemben a felsorolt &rukatateg/ri&k term(szetesen m&s (s m&s k2vetelm(nyt
t&masztanak. Darab&ru tov&bb-t&s&ra r2gz-tett, 2mlesztett sz/r/d/ t2meg&ru sz&ll-t&s&hoz
billenthet# rakfel7let* g(pkocsi haszn&lata a c(lszer*, a folyad(kok tov&bb-t&s&nak speci&lis
tart&lykocsik felelnek meg a legjobban stb.
Az egyes &rucsoportokon bel7l tov&bbi megk7l2nb2ztet(seket tehet7nk. A sz&ll-tand/ &ru
egyik fontos, sz&mszer*s-thet# jellemz#jek(nt a fajlagos t(rfogatot jel2lhetj7k meg, de fontos
a fajlagos rakod/t(r sz7ks(glet m(r#sz&ma is.
26
A fajlagos t(rfogat ig(ny (nem azonos a fajt(rfogattal, b&r dimenzi/juk azonos) egy tonna &ru
sz&ll-t&s&nak rakod/t(r ig(ny(t, a fajlagos rakter7let ig(ny pedig a sz7ks(ges rakfel7let
nagys&g&t hat&rozza meg:
[ ] [ ]

s
s s
V
Q
m t ill
F
Q
m t = =
3 2
/ , . / ,
s
itt V
s
az &ru t(rfogata,
F
s
az elfoglalt ter7let,
Q az &ru t2mege.
Hasonl/ mutat/k k(pezhet#k a j&rm*vekre is, amelyek adott &ru eset(n azonnal megmutatj&k,
vajon a sz/ban forg/ &ruf(le a vizsg&lt g(pj&rm* szempontj&b/l terjedelmesnek min#s7l-e,
vagy sem. (Terjedelmes az &ru, ha azzal a g(pj&rm* nem terhelhet# ki raks4lyig.) A
g(pkocsira vonatkoz/ karakterisztikus koefficiensek:

g
V
g
F
g
= = , ill.
g
,
ahol V (s F a rakod/t(r t(rfogata, ill. fel7lete, g az enged(lyezett teherb-r&s.
A rakfel7let sz&m-t&sa t2bbnyire egy(rtelm*. A rakod/t(r nagys&g&nak meghat&roz&sa
azonban t2bb esetben neh(zs(gbe 7tk2zi. Z&rt rakod/t(r (dobozos g(pkocsi, ponyv&s
g(pkocsi) eset(n a sz&m-t&s nem okoz gondot, a nyitott rakfel7let t(rfogata azonban a sz&ll-tott
&rut/l is f7gg. Egym&sra rakhat/ darab&ruval esetleg ki lehet haszn&lni az enged(lyezett
sz(less(g (s magass&g m(rethat&rokat, a sz/r/d/ t2meg&r4 &ltal elfoglalhat/ t(rfogat a
g(pkocsi oldalfal magass&g&nak (s az &ru term(szetes r(zs*sz2gnek f7ggv(nye. Pl. a sz(n
r(zs*sz2ge 30-35
o
, a sz&raz homok(, kavics( 30
o
, a b4z&( 25
o
, a lisztt( viszont 50
o
stb.
L&thatjuk, hogy a raks4lyos &ruval a g(pkocsik teherb-r&sa teljes m(rt(kben kihaszn&lhat/,
ugyanakkor esetleg felesleges rakod/t(r marad kihaszn&latlan. Terjedelmes &ruk eset(n a
helyzet term(szetesen ford-tott. A g(pj&rm*vekkel ( a sz&ll-t&si kapacit&ssal) val/
takar(koskod&s (rdek(ben, ha a lehet#s(ge fenn&ll, meg kell vizsg&lni, vajon az &ruf(l(k
helyesen megv&lasztott csoportos-t&s&val nem k2zel-thetj7k-e egym&shoz a
g
, ill. az 1,2, .....,
m sz&m4 &ruf(le egy7ttes
s
fajlagos rakt(rfogat ig(ny(t. Az &tlagos rakt(rfogat ig(ny
sz&m-t&sa a k2vetkez#k(ppen t2rt(nik:
[ ]

s
s s sm
m
V V V
Q Q Q
m t =
+ + +
+ + +
1 2
1 2
3
....
...
/
A sz&m-t&s menete k(t &ruf(l(sre igen szeml(letesen mutathat/ be:
Jel2lj7k az egyik &ruf(le fajt(rfogat&t
s1
-el, a m&sik(t
s2
-vel.
Keresett7k azt a
sopt
(rt(ket, amely mellett a j&rm* teljes m(rt(kben (mind raks4ly, mind
rakt(rfogat tekintet(ben) kihaszn&lhat/.
Ha felt(telezz7k, hogy az &ruk elegend# mennyis(gben &llnak rendelkez(sre, akkor
g = Q
1
+ Q
2
V = Q
1
.
s1
+ Q
2
.
s2
Az egyenletrendszerb#l
Q
V g
g Q
s
s s
1
2
1 2
1
=

=
.
;

Q
2
27
Ha a tov&bb-tand/ &rut2megek adottak ((s egy(bk(nt tetsz(s szerinti ar&nyban 2sszerakva
sz&ll-that/k), a feladat olyan
g
(rt(kkel rendelkez# j&rm* kiv&laszt&sa, amely legink&bb
megk2zel-ti az ered#
s
(rt(ket:

gopt
s s
V
g
Q Q
Q Q
= =
+
+
1 1 2 2
1 2
. .
A sz&m-t&st &br&zolja a 3. sz. &bra
2.1.2.2. T+megru szll-ts eset)n a jrm/vel szemben tmasztott ig)nyek
Sz/r/d/ t2meg&ru eset(n az &ru2sszerak&s term(szetesen nem vezet c(lhoz. Ilyen esetben
k7l2n2sen fontos az adott j&rm*park helyes sz(toszt&sa, a k7l2nb2z# feladatokhoz a legink&bb
megfelel# j&rm*vek rendel(se. Kavics (
s
= 0,5 - 0,7 m
3
/t),
homok (
s
= 0,5 - 0,8 m
3
/t) stb. tov&bb-t&shoz viszont hosszabb rakfel7lettel rendelkez#
j&rm*vek sz7ks(gesek.
Az egyes &ruf(l(k (s g(pkocsik adatainak ismeret(ben - gyakran ism(tl#d# sz&ll-t&sok eset(n -
hasznos lehet nomogram k(sz-t(se, amely seg-ts(g(vel a j&rm* kiterhelhet#s(ge gyorsan
meg&llap-that/. Ilyen nomogramra mutat p(ld&t a 4. sz. &bra.
3. bra
A teherg)pkocsi raks3lynak )s
rakt)rfogatnak egy2ttes
kihasznlsa ru+sszeraksnl
28
Sz/r/d/ t2meg&rut nyitott rakfel7let* billen#s g(pkocsin sz&ll-tunk. Az &ru a g(pkocsi
rakfel7let(n a term(szetes r(zs*sz2gnek megfelel#en az 5.sz. &br&n felrajzolt m/don
helyezkedik el. A g(pkocsi szempontj&b/l terjedelmesnek min#s7l# &ru eset(n az &ru 25-30
%-a is a g(pfal magass&g&nak megn2vel(s(vel a j&rm*re felrakhat/ &rus4ly megn#. Az
esetenk(nt sz7ks(ges oldalmagas-t/ m(ret(t az &ru fajt(rfogat&nak (s r(zs*sz2geinek,
valamint a g(pkocsi rakfel7let adatainak ismeret(ben hat&rozhatjuk meg.
A h
r
oldalfalmagass&g4 g(pkocsin elhelyezett term(szetes r(zs*sz2g* (a g(pkocsi
szempontj&b/l terjedelmesnek min#s7l#) 2mlesztett &ru t(rfogat&t az 5. sz. &bra alapj&n a
k2vetkez#k(ppen sz&m-thatjuk ki:
[ ]
V l b h l b
b b
tg
b b
tg
s r r o r r
r r r r
= + +

. . ( ). . . . . . .
2 2
4
1
3 2 2
2
m
3
Ez az 2sszevon&sok ut&n a
V A h A b h
s r r r r p
= +

. .
1
2
1
6
2
alakban -rhat/ fel, ahol
A
r
= l
r
. b
r
, a rakfel7let ter7lete [m
2
]
[ ]
h b tg
p r
=
1
2
. m
A teherg(pj&rm*vek rakfel7let(nek sz(less(ge 2,3-2,4 m k2z2tt, hosszuk 3-6 m k2z2tt alakul.
A sz/r/d&s elker7l(se (rdek(ben a g(pkocsit sem szabad az oldalfal perem(ig megrakni
4. bra
Nomogram a g)pjrm/vek kiterhel)s)nek
szm-tshoz
29
&ruval, azonk-v7l a sz&ll-t&s folyam&n fell(p# r&zk/d&sok hat&s&ra a kezdeti r(zs*sz2g
jelent#sen cs2kkenhet, ez(rt a vesztes(gek elker7l(se (s a k2nnyebb sz&m-t&s (rdek(ben az
&ltal&ban fenn&ll/
1
2
1
6
1
4
2
A b A
r r r
.
egyenl#tlens(g felhaszn&l&s&val a t(rfogatot a
V A h h
s r r p
= + ( )
1
4
2sszef7gg(ssel helyettes-thetj7k. Ez a k2zel-t# eredm(nyt ad/ k(plet a gyakorlat sz&m&ra
elegend# pontoss&got ad, ugyanakkor gyors sz&mol&st tesz lehet#v(.
Tegy7k fel, hogy a 2,0 m
3
/t fajt(rfogat4 35
o
r(zs*sz2g* kokszot akarunk sz&ll-tani Skoda 706
RT t-pus4 teherg(pkocsin, amelynek a rakfel7lete a k2vetkez# adatokkal jellemezhet#:
l
r
= 4000 mm = 4 m
b
r
= 2200 mm = 2,2 m (s
h
r
= 500 mm = 0,5 m
A g(pkocsira felrakhat/ koksz t(rfogata ezek szerint
[ ]
V l b h
b
tg 35
s r r r
r
= + = . ( . . ) .
1
4 2
6095
o 3
m
a felrakhat/ s4ly
[ ]
q
V
s
s
s
= = =

6 65
2 0
3 05
,
,
, t
Milyen nagy oldalmagas-t/t kell alkalmaznunk, ha a 7,95 t raks4lyt ki akarjuk haszn&lni? Ezt
a
g
A
h h
r
s
r p
= +

.
,
1
4
2sszef7gg(sb#l sz&m-thatjuk. Innen
h
g
A
h
r
s
r
p
,
.
=
1
4
5. bra
A g)pkocsi rakfel2let)n lev4
+mlesztett ru t)rfogatnak szm-tsa
30
sz&m(rt(kkel
[ ]
h tg 35
r
,
, .
,
. , . =
7 952
8 8
1
4
11
o
1,61 m
Ha teh&t 1,1 m magas oldalfalmagas-t/val tudjuk felszerelni g(pkocsit, a teljes teherb-r&st
ig(nybevehetj7k.
1. sz. t&bl&zat
'rufajta Fajt)rfogat (m
3
/t) R)zs/sz+g
barnasz(n 0,59 - 0,62 35
o
vas(rc 0,33 - 0,45 30
o
f2ld, sz&raz 0,62 - 0,71 30
o
homok sz&raz 0,67 - 0,77 30
o
kavics sz&raz 0,62 - 0,67 30
o
anyagos f2ld 0,55 40
o
b4za 1,40 25
o
cement 0,67 - 0,83 35
o
liszt 2,00 49
o
koksz 2,00 - 2,50 35
o
zab 1,80 - 2,10 28
o
K2zel-t# (rt(k sz&m-t&s&hoz nem veszik figyelembe a sz&ll-tott &ru r(zs*sz2g(t A sz7ks(ges
plat/magas-t/:
[ ]
h
g r
A
h
m
r
r
=
. .
,

m
ahol: r - a teherg(pj&rm* teherb-r&s&nak kihaszn&l&si mutat/ja.
Ez a h
m
(rt(k term(szetesen nagyobb, mint az el#z# m/don sz&m-tott, az elt(r(s ann&l
nagyobb, menn(l nagyobb a sz&ll-tott &ru r(zs*sz2ge. Hosszabb t&vols&g4 vagy r2videbb t&v4,
de igen rossz 4ton t2rt(n# &rusz&ll-t&s eset(n a term(szetes r(zs*sz2g v&ltoz&sa miatt, ill. a
menet sor&n fell(p# dinamikus er#k hat&s&ra fell(p# sz/r/d&sok elker7l(se (rdek(ben azonban
gyakran alkalmazzuk ezt az ut/bbi formul&t is.
A sz/r/d/ t2meg&ruk rakod&sa &ltal&ban g(ppel t2rt(nik. Folyamatos rakod&s (pneumatikus
rakod&s, sz&ll-t/szalag, surrant/ stb.) eset(n a j&rm* j/l kiterhelhet#. Kanals rakod/g(p
haszn&lata mellett a j&rm*vek azonban - a rakod&s m/dja miatt - gyakran nem teljes
terhel(ssel, vagy t4lterhelten k2zlekednek. (A rakod/g(p kan&lt(rfogata 0,25-2,5 m
3
k2z2tt
mozog, ez 0,5-5 t teher felrak&s&ra lehet esetenk(nt alkalmas.
A szok&sos g(pkocsi teherb-r&sokat - 5-12 t - figyelembe v(ve, l&thatjuk, hogy amennyiben a
rakod/g(pet is gazdas&gosan akarjuk kihaszn&lni, a kan&lm(ret megv&laszt&sa egy&ltal&ban
nem lehet k2z2mb2s.)
A sz/r/d/ t2meg&ru lerak&sa &ltal&ban billent(ssel t2rt(nik. Els# megold&sra legink&bb
megfelel#nek a h&rom oldalr/l billenthet# rakfel7let* j&rm* alkalmaz&sa l&tszik indokoltnak,
hiszen ez univerz&lisan felhaszn&lhat/. A m(lyebb vizsg&lat azonban ezt a felt(telez(st nem
mindig l&tszik igazolni, hiszen felesleges a dr&g&bb kivitel* g(pj&rm*vet beszerezni (s
alkalmazni, ha annak k(pess(g(t az adott sz&ll-t&si k2r7lm(nyek k2z2tt nem lehet kihaszn&lni.
A h&rom oldalra billenthet# rakfel7let* g(pkocsi k(ts(g k-v7l a leg&ltal&nosabban haszn&lhat/
g(pj&rm* ebben a kateg/ri&ban. Ellene sz/l azonban az a t(ny, hogy
31
- amennyiben rendszeresen vontat p/tkocsit, csak oldalra billenthet,
- a viszonylag bonyolult billen#szerkezet (s a j&rm* j/ stabilit&s&nak biztos-t&sa megn2veli az
el#&ll-t&s k2lts(geit.
A k(toldalra billenthet# rakfel7let* g(pkocsik kivitele egyszer*bb. Amennyiben kell# indok
nem t&masztja al&, ez, vagy a m(g egyszer*bb kivitel*, csak h&trabillenthet# szerkezettel
ell&tott j&rm*veket alkalmazzuk. (Az egy oldalra billenthet# rakod/ter* g(pkocsik
alkalmaz&si ter7lete igen korl&tozott, ilyen j&rm*veket &ltal&ban nem is gy&rtanak.)
A sz/r/d/ t2meg&ru az egyes darabok m(retei szerint lehet:
darabos,
szemcs(s, ill.
por alak4.

A por alak4 t2meg&r4 (cement, liszt, stb.) rakod&sa (2mlesztett &llapotban) c(lszer*en
pneumatikus 4ton t2rt(nik. A sz&ll-t&s kell# &ruvolumen (s rendszeres ig(ny est(n - speci&lis
j&rm*vekkel t2rt(nik. Ezek a j&rm*vek t2bbnyire csak egyfajta &ru tov&bb-t&s&ra alkalmasa,
ez(rt kiv&laszt&sukat k7l2n2s gonddal kell elv(gezni.

Folyad(kok sz&ll-t&s&ra alkalmas "speic&lis g(pj&rm*vek a tart&lykocsik. A "nem csomagolt"
folyad(kok k2z4ti sz&ll-t&sa bizonyos el#-r&sok betart&s&t ig(nyli. A rakod/t(r - meghat&rozott
m(retei miatt - term(szetesen nem n2velhet#, ugyanakkor azonban 7gyelni kell a minim&lisan
sz&ll-tand/ &ru mennyis(g(re is. Ellenkez# esetben a j&rm* halad&sa sor&n a stabilit&st (s a
tart&ly ig(nybev(tel(t er#sen befoly&sol/ leng(sek l(pnek fel a folyad(kban. Ez a tart&lyba
(p-tett, a halad&si ir&nnyal megegyez#, ill. arra mer#leges ir&nyokban elhelyezett
leng(csillap-t/ falakkal szok&s m(rs(kelni.

A tart&lyok keresztmetszete lehet k2r, n(gyzet-, sz2gletes- (s ellipszis. A bels# nyom&ssal
rendelkez# folyad(kok sz&ll-t&s&ra ink&bb a k2r keresztmetszet* tart&lyok alkalmasak, az
ellipszis alak4 tart&lyok el#nye az, hogy alacsony s4lypontot biztos-tanak, ez(rt nagyobb
fajs4ly4 folyad(kok tov&bb-t&s&ra is haszn&lhat/k.

A tart&lykocsik megrak&s&hoz (s 7r-t(s(hez gondoskodni kell megfelel#
vezet(kekr#l, csatlakoz&sokr/l, szab&lyoz/kr/l,
pump&kr/l,
a folyad(kszintet ellen#rz# berendez(sr#l stb.
A j&rm* kiv&laszt&sakor az (rt(kel(s felt(telei k2z2tt ezen felszel(sek elhelyez(s(t,
m*k2d(s(t, biztons&g&t stb. is figyelembe kell venni.
2.1.2.3. Darabos ru szll-tsa eset)n a jrm/vel szemben tmasztott
ig)nyek
A darabos &ruk sz(les sk&l&ja miatt c(lszer* megk7l2nb2ztetni
a hagyom&nyos csomagol&s4 vagy csomagolatlan ("norm&lis") darabos &rut (s
a k7l2n2sen neh(z vagy nagym(ret* &rudarabokat.
A k(t csoport k2z2tt az elhat&rol&s neh(z, mert a v&lasztand/ sz&ll-t&si technol/gia esetleg
m&s szempontok figyelembev(tel(vel is t2rt(nik (pl. egy sz&m-t/g(p vagy k7l2n2sen nagy
32
(rt(k* &ru sz&ll-t&sa, b&r m(retei miatt tal&n az els#, k7l2n2s figyelmet ig(nyl# kezel(se miatt
azonban m(gis a m&sodik kateg/ri&ba tartozik).
A "szok&sos" darabos &rut gyakran rakod/lapon vagy kont(nerben sz&ll-tj&k. Ezt a sz&ll-t&si
form&t r(szletesen elemezz7k majd a korszer* sz&ll-t&si m/dszereket ismertet# tananyag
keret(ben.
A darabos &ru tov&bb-t&s&hoz, k7l2n2sen, ha a sz&ll-t&s rendszeres, a legink&bb megfelel#
g(pkocsit-pust a t2meg&ru sz&ll-t&s&n&l ismertetett m/d2n lehet kiv&lasztani. A gyakori ter-t#-,
ill. begy*jt# sz&ll-t&sok eset(n azonban az &ltal&ban igen sokf(le m(ret* (s mennyis(g* &ru az
eml-tett m/dszer alkalmaz&s&t megnehez-ti.
A darabos &ruk sz&ll-t&s&hoz alkalmas g(pkocsi kiv&laszt&sakor &ltal&ban helyesebb az &ru
fajlagos t(rfogat-ig(ny(b#l kiindulni, b&r sok esetben a fajlagos ter7let-sz7ks(glet vizsg&lata is
c(lhoz vezet.
A sz/r/d/ t2meg&rukhoz hasonl/an itt is k(sz-thet7nk nomogramokat, amelyek j/ t&j(koztat/
adatokat adnak (s a gyors d2nt(sek eset(n hasznosan alkalmazhat/k.
A darabos &ruk rakod&sa id#- (s munkaig(nyesebb m*velet, mint a sz/r/d/ vagy foly(kony
&ruk rakod&s&(. A viszonylagosan magas rakod&si id# cs2kkent(se (rdek(ben az alkalmazhat/
j&rm*vek t2bbf(le kialak-t&sa ismert. Ilyenek pl.:
az 2nrakod/berendez(ssel (rakod/ daru, emel#fal, fels# s-np&lya stb.) ell&tott j&rm*vek,
cser(lhet# fel(p-tm(ny* (rakod/ter*) g(pkocsik,
az alacsony rakfel7let* g(pj&rm*vek stb.
A neh(z vagy k7l2nleges &ruk tov&bb-t&s&nak szervez(se t2bbnyire egyedi elb-r&l&st k-v&n. A
sz&ll-t&s sebess(ge alacsony, a rakod&si munka id#ig(nyes, gyakran bonyolultabb, mint maga a
sz&ll-t&si m*velet.
2.1.2.4. Az rumennyis)g hatsa a szll-t#eszk+z megvlasztsra
Amint arra utaltunk, az &ru fajt&j&n, csomagol&s&n k-v7l mennyis(ge is befoly&solja a
megfelel# g(pkocsi kiv&laszt&s&t. C(lszer* megk7l2nb2ztetni
a legal&bb egy teherg(pj&rm* kapacit&s&t el(r# (s
a kisebb mennyis(g*, m&s &ruf(l(kkel egy7tt tov&bb-that/ &rukat.
E megk7l2nb2ztet(s alapj&n besz(lhet7nk
kocsirakom&ny4 k7ldem(nyr#l (s
darab&rur/l.
(L&that/, itt a darab&ru nem azonos az eddig ismeretet "darabos &ru" fogalommal, hiszen ez
ut/bbi elegend#en nagy mennyis(g eset(n kocsirakom&ny4 k7ldem(nny( v&lik.
A kocsirakom&ny4 k7ldem(nyeket t2bbnyire egy (vagy kev(s) helyr#l egy (vagy kev(s) helyre
kell sz&ll-tani. A darab&r4 k7ldem(nyeket viszont t2bb helyr#l gy*jtik 2ssze (gy*jt#forgalom),
ill. t2bb helyre sz&ll-tj&k (eloszt/ forgalom).
33
2.1.2.5. Az 3tviszonyok )s a kivlasztand# jrm/t-pusok
Az term(szetes, hogy az 4tviszonyok er#sen befoly&solj&k a megfelel# j&rm*t-pus
kiv&laszt&s&t. Itt egyr(szt
a burkolat fajt&ja (s &llapota (beton, aszfalt, makad&m, f2ld4t, stb.)
az 4tvonal vezet(se ((les anyagok, meredek emelked#k stb.) (s
az 4t keresztmetszete
j&tszik szerepet. Az 4tviszonyok a j&rm*vek m*szaki param(tereivel szemben m&s (s m&s
ig(nyeket t&masztanak. K7l2n2sen
a motorteljes-tm(ny (s forgat/nyomat(k,
a sebess(gfokozatok sz&ma (s &tt(tele,
a f(krendszer fel(p-t(se,
a differenci&lm* kialak-t&sa (differenci&lz&r),
a hajtott kerekek sz&ma,
a szabad talajmagass&g stb.
az, amit a j&rm*vek kiv&laszt&sakor az 4tviszonyokt/l f7gg#en nyomat(kosan figyelembe kell
venn7nk.
2.1.2.6. A szll-ts folyamatossga )s a jrm/t-pus
A sz&ll-t&s folyamatoss&ga els#sorban a speci&lis j&rm*t-pus alkalmaz&s&t (beszerz(s(t)
befoly&solja. Menn(l gyakrabban, rendszeresebben jelentkezik egy adott sz&ll-t&si feladat,
ann&l ink&bb lehet#s(g ny-lhat a sz&ll-t&s felt(teleihez legjobban megfelel# (ak&r speci&lis)
j&rm*konstrukci/ kialak-t&s&hoz, alkalmaz&s&hoz.
Hasonl/ a helyzet a sz&ll-t&s szervez(s(vel ((s ez&ltal a gazdas&gos lebonyol-t&ssal), hiszen
nagy mennyis(g* (s id#ben elh4z/d/ sz&ll-t&si feladatok j/l tervezhet#k, a sz&ll-t&sszervez(s
m/dszerei kihaszn&lhat/k. Az egyedi sz&ll-t&sok esetlegesek, a kamp&nyfeladatok
megszervez(s(hez pedig &ltal&ban kev(s id# &ll rendelkez(sre, ez(rt ilyen esetekben az
univerz&lis j&rm*vek haszn&lata az indokolt.
A sz&ll-t&s, az el#z#ekben nem r(szletezett sz&mos k2r7lm(nye befoly&solhatja m(g a
megfelel# j&rm*t-pus kiv&laszt&s&t. Ezeket az egyes konkr(t technol/gi&k ismertet(sekor
eml-tj7k meg.
2.2. Haj.t/pusok a tengeri kereskedelemben *s a folyami
#rusz#ll/t#sban
2.2.1. Tengeri kereskedelem
2.2.1.1. Fuvarozott ruk fajti, fuvarozsi teljes-tm)nyek
A vil&gkereskedelem &ruforgalm&nak 80 %-a tengeri sz&ll-t&s. A tengeri &ruforgalom a II.
vil&gh&bor4 v(g(t#l az 1980-as (vek elej(n bek2vetkezett vil&ggazdas&gi recesszi/ig (vente
&tlagosan 8 %-os n2veked(st mutatott. A vil&ggazdas&gi visszaes(s kem(nyen (reztette
hat&s&t a tengeri &ruforgalomban is. 1983-ban a vil&gtengereken sz&ll-tott &ru mennyis(ge kb.
az 1973-as szintnek felelt csak meg. Az 1980-as (vek k2zep(t#l megindul/ 4j gazdas&gi
fellend7l(s r2videsen t7kr2z#d2tt a tengeri &ruforgalom alakul&s&ban is.
A tengeren sz&ll-tott &rufajt&k k2z7l a legjelent#sebb a nyersolaj (s feldolgozott
k#olajterm(kek, vas(rc, sz(n, gabona, bauxit, alum-nium (s foszf&t forgalma. A sz&raz&r4
34
forgalom 50 %-&t az 4n. vegyes&ru (general cargo) forgalom teszi ki. Ide tartozik a gy7m2lcs,
a h4s (s egy(b (lelmiszer, valamint feldolgoz/ipari term(kek, vegyi &ruk (s nyersanyagok
forgalma.
A tengeri sz&ll-t&si t&vols&gok folyamatos n2veked(st mutatnak. (Pl. a vas(rc sz&ll-t&sa
Ausztr&li&b/l Eur/p&ba vagy az USA keleti partj&r/l sz&rmaz/ sz(n Jap&nba sz&ll-t&sa.) Ez
al/l a tendencia al/l csak a nyersolaj kereskedelemben tapasztalhat/ cs2kken# sz&ll-t&si
t&vols&gok jelentenek kivitelt. Ennek oka a cs#vezet(ki k#olajsz&ll-t&s mennyis(g(nek a
n2veked(se; a Szuez-i csatorna 4jb/li megnyit&sa; 4j, a felvev#piacokhoz k2zeli
nyersolajlel#helyek felfedez(se (@szaki-tenger, Alaszka, Mexik/).
A k2zel j2v#ben a tengeri vil&gkereskedelem nagys&g&ban (s &rus2sszet(tel(ben jelent#s
v&ltoz&sok nem v&rhat/k. Hosszabb t&von viszont val/sz-n*s-thet# - 4j cs#vezet(k-rendszerek
7zembehelye-z(se ut&n, valamint a k2rnyezetv(delmi szempontok fokozott (rv(nyes-t(se
k2vetkezt(ben - hogy cs2kkenni fog a vil&gtengereken sz&ll-tott nyersolaj mennyis(ge. Ezzel
szemben, a tengeri haj/val sz&ll-tott foly(kony g&zmennyis(g n2vekedni fog, a gazdas&gi
fejl#d(s sz&m&ra a n(lk7l2zhetetlen alternat-v energiaforr&st jelent# f2ldg&z felhaszn&l&s&nak
fokoz/d&s&val.
2.1.2.1. A kereskedelmi haj#park +sszet)tele
A vil&g kereskedelmi haj/flott&j&t az 1980-as (vek v(g(n k2z2lt statisztikai adat szerint 40
500 db (100 grt-n(l nagyobb) haj/ alkotja. Ezek 2sszes t(rfogata kb. 400 milli/ grt. A haj/k
59 %-&nak (letkora 10 (vn(l fiatalabb (Sv(dorsz&g (s Franciaorsz&g rendelkezik jelenleg a
legmodernebb haj/b/l &ll). Az 1960-as (vekben forradalom zajlott le a tengeri
kereskedelemben, a kont(neriz&ci/s (s a haj/m(retek n2veked(s(nek forradalma. A lezajlott
v&ltoz&sok &talak-tott&k a vil&g kereskedelmi haj/flott&j&ban az egyes t-pusok r(szar&ny&t. A
kereskedelmi haj/flott&n bel7l az egyes t-pusok 2sszes t(rfogat&nak a sz&zal(kos megoszl&s&t
2.sz. t&bl&zat mutatja.
A tengeri haj/k k7l2nf(le szempontok szerint csoportos-that/k. Ezek k2z7l a legfontosabbak a
haj/ m*k2d(si k2rzete (s rendeltet(se szerinti feloszt&si m/d.
A m*k2d(si (haj/z&si) k2rzet szerint megk7l2nb2ztet7nk ny-lt tengeri, parti (s folyam-tengeri
haj/kat. A haj/ m(retez(se sor&n figyelembe vett biztons&gi k2vetelm(nyek a partokt/l val/
megengedett max. elt&volod&s, az id#j&r&si, a tenger&llapot (s haj/z/4tbeli k7l2nbs(gek miatt
elt(r#ek az eges haj/z&si k2rzetekben.
A rendeltet(s7k szerint a haj/k k(t nagy csoportra oszthat/k: hadihaj/k (s polg&ri c(l4 haj/k.
2.sz. t&bl&zat
Haj#t-pus Haj#t)rkapacits %
Nyersolajsz&ll-t/k 44,0
5mlesztett rakom&ny sz&ll-t/k 20,0
Vegyes&rusz&ll-t/k 19,4
Kombin&lt &rusz&ll-t/k 6,0
Kont(nersz&ll-t/k 2,7
Szem(lyhaj/k, kompok 1,8
Aut/sz&ll-t/ haj/k 0,4
B&rkasz&ll-t/k 0,2
Egy(b haj/k 5,5
35
A haj/t-pusok 2sszes t(rfogata a teljes kereskedelmi flotta 2ssz t(rfogat&nak a sz&zal(k&ban
A polg&ri c(l4 haj/kon bel7l elk7l2n-tj7k munka (s szolg&lati, valamint a kereskedelmi haj/k
csoportj&t.
A munka (s szolg&lati haj/k kateg/ri&j&ba tartoznak a hal&sz- (s halfeldolgoz/ haj/k, a
kalauzhaj/k, j(gt2r#k, kik2t#i vontat/k, vil&g-t/haj/k, ell&t/haj/k, tov&bb& a k7l2nleges
rendeltet(s* haj/k (kit*z#haj/k, felm(r#- (s kutat/haj/, k&belrak/-haj/, m*helyhaj/,
iskolahaj/ stb.).
A kereskedelmi haj/kon bel7l megk7l2nb2ztet7nk szem(ly- (s &rusz&ll-t/ haj/kat.
A tengeri szem(lyhaj/z&s jelent#s(ge a II. vil&gh&bor4t k2vet#en igen visszaszorult. Azt
megel#z#en a kontinensek k2zti szem(lyforgalom is d2nt# m(rt(kben tengeri 4ton folyt. A
polg&ri rep7l(s rohamos fejl#d(se k2vetkezt(ben azonban a rep7l(sn(l l(nyegesen lass4bb
tengeri szem(lyhaj/z&s a jelent#s(g(t teljesen elvesztette. Jelenleg a tengeri szem(lyhaj/z&s
4jj&sz7let(s(nek lehet7nk tan4i. Korunk szem(lyhaj/z&sa azonban nagys&grendj(t (s jelleg(t
tekintve is l(nyegesen k7l2nb2zik a II. vil&gh&bor4 el#tti id#szak(t/l. Jelenleg a tengeri
szem(lyforgalom d2nt# m(rt(kben a k2z4ti, ill. vas4ti szem(lysz&ll-t&si l&ncba illeszked#
r2vidt&v4 komphaj/z&si, tov&bb& a nemzetk2zi idegenforgalomhoz szorosan k2t#d# luxus
turista (s 7d7l#haj/z&si form&ban bonyol/dik.
E jegyzetnek nem feladata a szem(lyhaj/z&ssal kapcsolatos k(rd(sek vizsg&lata, -gy a
k2vetkez#kben csak tengeri &rusz&ll-t/ haj/kkal foglalkozunk. A tengeri &rusz&ll-t/ haj/kat
legc(lszer*bben a haj/k &ltal sz&ll-tott &ruf(les(gek alapj&n oszt&lyozhatjuk (s vizsg&lhatjuk.
2.2.1.2.1. Haj#t)pusok
A k2vetkez#kben tekints7k &t n(h&ny jellegzetes tengeri &rusz&ll-t/ haj/t-pus legfontosabb
tulajdons&g&t, amelyek a felhaszn&l/i ig(nyekkel 2sszhangban vannak.
Foly%konyru szll)t#k (Liquid carriers)
Gz-szll-t# (Gas carriers)
A -161
o
C forr&spont4 f2ldg&zt a haj/ ac(lszerkezet(hez kapcsol/d/ speci&lisan kialak-tott,
szigetelt, rendszerint g2mb alak4 tart&lyokban foly(kony &llapotban, nyom&s alatt t&rolj&k.
(LNF = Liquefied Natural Gas). A haj/k sz&ll-t/kapacit&sa a 130 000 m
3
-t is el(rheti.
Nemcsak a f2ldg&z, hanem m&s norm&l &llapotban g&z halmaz&llapot4 petrolk(miai anyag
tengeri sz&ll-t&sa is megoldott m&r az 4n. LPG haj/k (LPG = Liquefied Petrol Gas)
seg-ts(g(vel. Jelenleg a foly(kony g&z-sz&ll-t/k a vil&g legdr&g&bb 7zem: haj/i.

Nyersolaj-szll-t#k (Crude oil carriers)
A tankhaj/k hatalmas m(reteik ellen(re igen egyszer: kialak-t&s4 haj/k. (VLCC = Very
Large Crude Oil Carriers). A haj/test n(h&ny hosszv&laszfallal (s t2bb keresztv&laszfallal a
nyersolaj befogad&s&ra szolg&l/ tankokra van felosztva. A tankok t2lt<- (s 7r-t<
berendez(seinek kapacit&sa lehet<v( teszi a hatalmas mennyis(g: rakom&ny 24 /r&n bel7li
ki- ill. behaj/z&s&t. A vil&g eddig meg(p7lt legnagyobb nyersolaj-sz&ll-t/ haj/j&nak f<
m(retei:
hossz: (L) = 410 m
sz(less(g (B) = 63 m
36
mer7l(s (T) = 29 m
hordk(pess(g = 550 000 dwt

Vegyiru szll-t#k (Chemical tankers)
A foly(kony vegyi &ruk sz&ll-t&s&ra speci&lis tart&lyhaj/kat fejlesztettek ki. A vegyi
anyagok t&rol&s&ra a haj/ ac(lszerkezet(hez csak kapcsol/d/, speci&lis, korroz-v
hat&soknak ellen&ll/ anyagokb/l k(sz7lt tart&lyokat alak-tanak ki. E tart&lyok m(retei
l(nyegesen nagyobbak lehetnek a nagynyom&s4 foly(kony g&zokat sz&ll-t/ haj/k
tart&lyain&l.

Vannak olyan haj/k is, amelyek egyszerre t2bb fajta vegyi &ru egyidej: sz&ll-t&s&t is
lehet<v( teszik (Products tankers). Leggyakrabban k7l2nb2z< finoms&g4 petrolk(miai
anyagok egyidej: sz&ll-t&s&ra (p-tenek tankereket. ezek a haj/k l(nyegesen kisebb
m(ret:ek, mint a nyersolaj-sz&ll-t/k.
Kombinlt ruszll)t#k (Combination carriers)
A kombin&lt &rusz&ll-t/ haj/k egyar&nt alkalmasak nyersolaj, illetve sz&raz 2mlesztett
rakom&ny sz&ll-t&s&ra. Az OBO (oil-bulk-ore) haj/k rakter(nek k2z(ps< r(sze az
2mlesztett-, ill. (rcrakom&ny elhelyez(s(re szolg&l, a nyersolaj pedig a k7lh(j (s a bels<
rakt&rfal k2z2tt t&rolhat/. Az oldaltankok ballasztmenetben v-zballaszttal t2lthet<k fel,
el<tte azonban a v&lt/tankk(nt haszn&lt haj/tereket ki kell tiszt-tani. A kombin&lt
&rusz&ll-t/ haj/k m&sik t-pusa az 4n. 0-0 haj/k (ore-oil carriers) har&ntv&laszfalakkal sok
r2vid rakt(rrel vannak felosztva. Ezeket a tereket v&ltakozva 2mlesztett rakom&ny (s
nyersolaj sz&ll-t&s&ra alkalmasnak alak-tj&k ki.

A kombin&lt &rusz&ll-t/ haj/k ma kb. 100 000-120 000 dwt hordk(pess(ggel (p7lnek.
Szrazru szll)t#k (Dry cargo carriers)
Vegyesruszll-t# haj#k (General cargo carriers)
A vegyes&rusz&ll-t/ haj/k k(t jellegzetes t-pusa k7l2nb2ztethet< meg. A nagyobb m(ret:,
max. 30 000 dwt-&s, t2bb fed(lzetes h:t<terekkel, m(lytankokkal is felszerelt general carbo
liner (s a kisebb max. 15 000 dwt-&s tramp ship. Mindk(t haj/t-pus saj&t, de viszonylag
kisteljes-tm(ny: rakod/berendez(sekkel, &ltal&ban &rb/c-darukkal is rendelkezik. Az
el<bbit els<sorban csak darab&r4, m-g az ut/bbit 2mlesztett rakom&ny fuvaroz&s&ra is
haszn&lj&k. Jelenleg a vil&g tengeri kereskedelmi flott&j&nak legt2bb 7zemben lev< haj/ja e
k(t t-pus valamelyik(be sorolhat/ be. A gener&l cargo liner haj/k jelent<s(ge azonban
cs2kken<ben van, szerep7ket a kont(nersz&ll-t/, ill. a kisebb 2mlesztett rakom&nyt sz&ll-t/
haj/k veszik &t.

6mlesztett rakomny szll-t# haj#k (Bulk carriers)
A nyersanyagok vil&gm(ret: kereskedelme d2nt< m(rt(kben 2mlesztett rakom&nyt sz&ll-t/
haj/kkal bonyol/dik le. A haj/k egyfed(lzetesek, hatalmas m(ret: rakt&rakkal. A rakt&rak
bels< kialak-t&sa (medertank, sz&rnytank) a rakom&ny kedvez< elhelyezked(s(t, k2nny:
kihaj/zhat/s&g&t (s a rakt(r k2nny: tiszt-t/hat/s&g&t hivatott biztos-tani.

A haj/k &ltal&ban nincsenek felszerelve rakod/berendez(sekkel, ugyanis pl. a k2nny:
2mlesztett rakom&nyt &ltal&ban markol/kkal, kik2t<i pneumatikus sz-v/fejekkel,
37
elev&torokkal rakj&k ki, a behaj/z&shoz pedig markol/kat, sz&ll-t/csig&kat (s szalagokat
haszn&lnak.

A leggyakrabban el<fordul/ 2mlesztett rakom&nyf(les(gek: sz(n, gabonaf(l(k, cukor,
bauxit, foszf&t. Az 2mlesztett rakom&nyt sz&ll-t/ haj/k hordk(pess(ge 15 000 (s 70 000
dwt k2z2tti.

%rcszll-t# haj#k (Ore carriers)
Az (rcsz&ll-t/ haj/k ac(lszerkezete a l(nyegesen nagyobb t(rfogats4ly4 rakom&ny (s a
markol/kkal, folyamatos rakod/berendez(sekkel v(gzett rakod&si m:veletek adta nagyobb
ig(nybev(telek miatt er<sen az 2mlesztett rakom&nyt sz&ll-t/ haj/k szerkezet(n(l.

Egy-egy rakt&rat t2bb kisebb m(ret: rakt&rny-l&s szolg&l ki. A rakt&rak mellett, a haj/
hossza ment(n mindk(t oldalon oldal- vagy sz&rnytankok helyezkednek el. A rakt&rak
oldalfalainak vonalvezet(se (s (rcrakom&ny r(zs:sz2g(nek megfelel<en t2rtvonal4. Ezzel a
megold&ssal egy4ttal a ki-, ill. behaj/z&s sor&n a markol/ fennakad&s&t is siker7lt
megakad&lyozni. Az (rcsz&ll-t/ haj/k rakt&rai keskenyebbek, mint a k2nny: 2mlesztett
rakom&nyt sz&ll-t/ haj/k(i. =gy a kisebb t(rfogat4 neh(z rakom&ny is teljes magass&gban
kit2lti a rakteret.

A rakom&ny n(lk7l halad/ haj/n a nagy stabilit&s miatt halad&s k2zben fell(p< kellemetlen
leng(seket a sz&rnytankokban elhelyezett ballasztv-zzel - a rendszers4lypont magasabbra
emel(s(vel - lehet megsz7ntetni. Az (rcsz&ll-t/ haj/k hordk(pess(ge meghaladja a 100 000
dwt-t.

Kont)nerszll-t#k (Container ships)
Az ISO szabv&ny szerinti m(ret: (sz(less(g: 2,438 m; magass&g: 2,438 m) kont(nerekb<l
2,990 m; 6,055 m (s 12,190 m hossz4, 4n. 10, 20 (s 40 l&bas egys(gek k(sz7lnek. Egy 20
l&bas kont(ner hasznos terhel(se 18 t. =gy k(t 20 t-&s emel<kapacit&s4 daru egy nap alatt
kb. 17 000 tonna s4ly4 rakom&nyt kezelhet. A kont(nerek haj/n, vas4ton, k2z4ton egyar&nt
sz&ll-that/k. A kont(nersz&ll-t/ haj/k rakt&rainak m(retei a 20 l&bas kont(nerekhez
igazodnak, esetleg a kont(nerek haj/t(ren bel7li elhelyez(s(t megk2nny-t<
cellaszerkezettel is fel vannak szerelve. A v&laszfalak rakt(r fel<li oldalai teljesen sim&k. A
k7lh(j (s a rakt&rfalak k2z2tt oldaltankok helyezkednek el. A haj/ a fed(lzet(n vagy a
rakt&rny-l&s fedeleken t2bb r(tegben egym&sra rakva is sz&ll-that kont(nereket. A haj/k
gyors, g2rd7l(keny kiszolg&l&sa speci&lis rakod/ berendez(sekkel felszerelt
kont(nerkik2t<ket ig(nyel.

- Brkaszll-t# haj#k (Barge carriers)
Ez a haj/t-pus a folyami (s a tengeri sz&ll-t&s 2sszekapcsol&s&t val/s-tja meg. A sz&razf2ld
belsej(ben v-zi 4ton feladott rakom&ny ily m/don &trak&s n(lk7l juttathat/ egy m&sik
kontinens belsej(ben lev< foly/parti rendeltet(si hely(re. A haj/t-pus tov&bbi el<nye, hogy
a korszer:, nagy mer7l(s: haj/k sz&m&ra haszn&lhatatlan r(gi, sek(ly viz: kik2t<kb<l
sz&rmaz/ ill. odair&nyul/ &rut a kismer7l(s: tolt b&rk&kban - &trak&s n(lk7l tov&bb-thatja.
A sz&ll-t&si l&ncban a b&rk&k, mint speic&lis m(ret: 4sz/ kont(nerek vesznek r(szt.

A LASH haj/k (LASH = Lighter Aboard Ship) 70-90 db egyenk(nt 370 dwt-&s szabv&nyos
m(ret: pontonszer: b&rk&t sz&ll-thatnak. A haj/ h&ts/ k(tt2rzs: far&hoz tolj&k a b&rk&t.
Ezeket a haj/ teljes hossz&n v(gigfut/ h-ddaru egenk(nt f2lemeli, a megfelel< rakt&rny-l&s
38
f2l( sz&ll-tja (s a haj/t(rbe s7llyeszti. A haj/t(r megt2lt(se ut&n a fed(lzetre is helyeznek
b&rk&kat.

A SEABEE haj/k 600-1500 dwt hordk(pess(g: b&rk&k sz&ll-t&s&ra alkalmasak. 0ltal&ban
egyszerre k(t b&rk&t a haj/ - LASH haj/khoz hasonl/ kialak-t&s4 - far&n&l elhelyezett, a v-z
al& is les7llyeszthet< emel< lap f2l( tolnak. A cs2rl<kkel mozgatott emel< lap (szinkron
lift) emeli fel a b&rk&kat a rakod&si tervnek megfelel< fed(lzet magass&g&ba, majd g2rg<s
p&ly&n a haj/ fed(lzet(n el<re h4zz&k azokat.

A leg4jabb b&rkasz&ll-t/ haj/k belsej(be m&r nem emelik, hanem be4sztatj&k a b&rk&kat. A
haj/ a rakod&si m:veletek sor&n 4sz/dokk szer:en v&ltoztatja a mer7l(s(t. A b&rkasz&ll-t/
dokkhaj/k (rdekess(ge, hogy a rakt(rbe be4sztatott b&rk&k a haj/ mer7l(s(nek n2vel(s(vel
a fed(lzet als/ r(sz(hez is hozz&er<s-thet<k, -gy egym&s alatt k(t b&rka is sz&ll-that/
egyidej:leg.

- G+rd2l8rakomnyt szll-t# haj#k (RORO ships)
A RORO haj/k (Roll-on/roll-off) kamionok, teherg(pj&rm:vek, szem(lyg(pkocsik, illetve
vas4ti j&rm:vek tengeri sz&ll-t&s&ra szolg&lnak. A g2rd7l<rakom&ny saj&t kerekein a haj/
h&ts/ vagy mells< r(sz(n, esetleg az oldal&n elhelyezett r&mp&kon kereszt7l jut be a haj/
belsej(be.

A g(pj&rm:vek elhelyez(s(re t2bb fed(lzet is szolg&l. Az egyes fed(lzetek k2z2tti
k2zleked(st ferde r&mp&k, illetve liftek biztos-tj&k. R2vid tengeri utakra kompokat
haszn&lnak (RORO ferry), ahol a j&rm:ek elhelyez(s(n k-v7l az utasok sz&m&ra megfelel<
k(nyelmi (s sz/rakoz&si lehet<s(geket ny4jt/ tart/zkod&si helyet, esetleg lak/teret is
kialak-tanak.

A kontinensek k2zti g(pkocsiexport c(ljaira szolg&lnak a speci&lis, oldalr&mp&kkal,
oldalajt/kkal felszerelt aut/sz&ll-t/ haj/k (Car carriers). Sz&ll-t&si kapacit&suk kb. 2000 db
aut//haj/. 0ltal&ban (rtelmezve a RORO haj/z&s egy speci&lis sz&ll-t&si technol/gia.
L(nyege, hogy a rakom&ny kerekeken g2rd7lve (pl. raklapon targonc&val, vagy kont(nerek
kamionnal sz&ll-tva) r&mp&kon kereszt7l jut a haj/ belsej(be. A rakod&si technol/gi&b/l
ad/d/an a ki- (s behaj/z&s igen r2vid id<t vesz ig(nybe, viszont, csak speci&liskomp-, ill.
RORO kik2t<kben folyhat a rakod&s.

Term(szetesen az ismertetetteken k-v7l sz&mos egy(b, a sz&ll-tott &rufajta speci&lis
tulajdons&gaihoz igazod/ kialak-t&s4 haj/t-pus is megtal&lhat/ a vil&gtengereken.
A bor, (desv-z, r2nk, cement, (l<&llat sz&ll-t/ haj/k, h:t<haj/k is jelent<s szerepet j&tszanak a
tengeri kereskedelem lebonyol-t&s&ban. Kialak-t&suk, jellegzetess(geik ismertet(se azonban
meghaladja e jegyzet kereteit.
2.3. J #rm1vek a vas(ti #rusz#ll/t#sban
2.3.1. A teherkocsik csoportostsa kezels szempontjbl
A teherkocsikat kezel(s szempontj&b/l saj&t (M0V), idegen, b(relt, mag&n- (s k2z2ss(gi
kocsikra oszthatjuk fel.
idegen kocsi az idegen vas4t tulajdon&ban lev< (s annak c(gjel(vel ell&tott teherkocsi
39
b(relt kocsi a vas4ti tulajdonban lev< teherkocsi amelyet szerz<d(sben meghat&rozott
id<re (s felt(telekkel b(rbe adtak
mag&nkocsi mag&nf(l tulajdon&ban lev< teherkocsi, amelyet valamely vas4t j&rm:parkj&ba
besoroltak
k2z2ss(gi kocsi a valamely vas4ti kocsik2z2ss(gbe (EUROP, INTERFRIGO) beadott (s a
kocsi k2z2ss(g jel(vel is ell&tott kocsi. A kocsi k2z2ss(gbe beadott kocsik a tulajdons&got
nem (rintik.
2.3.2. A teherkocsik csoportostsa nyilvntartsi s zemviteli
szempontbl
A kocsik lehetnek:
fedett kocsik: norm&l (s nagy rakter* G, H (kiv(ve Heks) f#sorozat,
nyitott kocsik: magas oldal4 E f#sorozat,
p#rekocsik: lehajthat/ oldalfal4 (s oldalfal n(lk7li K, L, R, S f#sorozat,
tart&lykocsik: foly(kony, g&znem* (s por alak4 &ruk sz&ll-t&s&ra kialak-tott Z (s B
f#sorozat,
h*t#kocsik: szigetelt kocsiszekr(ny*, I. f#sorozat4 kocsik, bele(rtve a motoros
h*t#kocsikat is,
egy(b kocsik: (l#&llat-sz&ll-t/ Heks-kocsik, eltolhat/ tetej* (s oldalfal4 T f#sorozat4
kocsik, 2mlesztett &ruk (gabona, m*tr&gya stb.) sz&ll-t&sra alkalmas T f#sorozat4 kocsik,
m(ly-tett rakter7let* U f#sorozat4 kocsik (s F f#sorozat4 2n7r-t#s kocsik, minden olyan
t-pus4 saj&t vagy idegen kocsi, amelyek a fenti f#sorozatok egyik(be sem sorolhat/.
A RIV-egyezm(nyhez nem tartoz/ vasutak kocsijainak t-pusbesorol&s&ra k7l2n rendelkez(sek
(rv(nyesek.
A fenti csoportos-t&st kell alkalmazni valamennyi kocsiszolg&lati (s 7zemviteli
munkafolyamat (s nyilv&ntart&s sor&n.
2.4. ,sszefoglal. k*rd*sek a 2. fejezet anyag#b.l
A m&sodik fejezet t(mak2re az &rusz&ll-t&s egyik legfontosabb t(nyez# rendszer(re a
megfelel# technikai eszk2z2kre (j&rm*vekre) ir&ny-tja figyelm7nket. K(rem, hogy a fejezet
anyag&nak &ttanulm&nyoz&sa ut&n ism(telten dolgozza fel az olvasottakat a k2vetkez#
k(rd(sek seg-ts(g(vel!
1) Teherg(pj&rm*vek feloszt&sa.
2) A felhaszn&l/k teherg(pj&rm*vekkel szemben t&masztott ig(nyei.
3) Az 4tviszonyok mennyiben befoly&solhatj&k a sz7ks(ges j&rm*t-pus kiv&laszt&s&t?
4) Tendenci&k a tengeri kereskedelemben (s ezek hat&sa a j&rm*park kialakul&s&ra.
5) A g2rd7l#rakom&nyt sz&ll-t/ haj/k mint egy speci&lis &rusz&ll-t&si technol/gia r(szesei.
6) Teherkocsik a vas4ti &rusz&ll-t&sban.
40
3. Az zemen belli anyagmozgats s a helyi s tvolsgi
szllts csatlakozsi helyeinek kialaktsa
3.1. A csatlakoz#si funkci. jellemz*se
Bels+ anyagmozgats %s a k,ls+ szll)ts kapcsolata
A besz&ll-t&s (s kisz&ll-t&s feladatai. A munkamegoszt&s k2vetkezt(ben valamennyi 7zem a
nyersanyagtermel(st#l a fogyaszt&sig terjed# folyamatnak csak egy szakasz&t l&tja el. A
feladat ell&t&s&hoz az anyagokat (s a term(keket az 7zem ter7let(re kell juttatni, valamint az
7zem term(keit (s hullad(kait el kell onnan sz&ll-tani. A be- (s a kisz&ll-t&s zavartalans&g&nak
kel#felt(tele a munkamegoszt&si folyamatl&ncban szerepl# 7zemek egy7ttm*k2d(se. A k7ls#
sz&ll-t&s az 7zem ter7let(n bel7l m*k2d# bels# anyagmozgat&snak adja &t az anyagokat (s a
term(keket, s ugyancsak ett#l veszi &t az 7zem term(keit (s a hullad(kait.
A h&zt/l-h&zig sz&ll-t&s ig(nye. A sz&ll-t&si folyamat &ltal&ban a megrak&s, a tov&bb-t&s, az
&trak&s az 4jabb tov&bb-t&s (s a kirak&s m*veleteib#l &ll. A sz&ll-t&si sebess(g n2vel(se, a
gazdas&goss&g, a roml&si (s a baleseti vesz(ly cs2kkent(se stb. (rdek(ben k-v&natos az
2sszetett sz&ll-t&s helyett az &trak&s n(lk7li k2zvetlen sz&ll-t&sra t2rekedni, az &rukat a
berak&st/l a kirak&sig azonos sz&ll-t/ j&rm*vel, azonos sz&ll-t/p&ly&n sz&ll-tani. K7l2nf(le
akad&lyok miatt a k2zvetlen sz&ll-t&s nem mindig val/s-that/ meg.
A h&zt/l-h&zig sz&ll-t&son az anyagok k2zbens# kezel(s n(lk7li tov&bb-t&s&t (rtj7k a berak&s
(s a kirak&s k2z2tt. Ek2zben a sz&ll-t/ed(nyzet (pl. kont(ner) a j&rm*vet vagy a j&rm* a p&ly&t
a sz7ks(gleteknek megfelel#en v&ltoztatja.
A csatlakozsi hely funkci#i
a bels# anyagmozgat/ eszk2z2k mozg&s&nak, kirak&s&nak (s megrak&s&nak lehet#v( t(tele;
a k7ls# sz&ll-t/eszk2z2k mozg&s&nak, kirak&s&nak, megrak&s&nak ,esetleg a sz7ks(ges
v&rakoz&s&nak lehet#v( t(tele;
az anyagok sz&ll-t&s el#tt vagy ut&n sz7ks(gess( val/ roml&smentes t&rol&sa;
az (rkez# (s az indul/ sz&ll-tm&nyok m*szaki (s kereskedelmi &tad&s&nak, &tv(tel(nek
lehet#v( t(tele.

A csatlakozsi hely kivlasztst d2nt# m/don a sz&ll-t&st ig(nyl# 7zem technol/giai
folyamata befoly&solja, de sok esetben hat&rozza meg a k7ls# sz&ll-t&s is.
A csatlakozsi helyek kialak)tshoz sz,ks%ges adatok
A bels# anyagmozgat&s m*szaki-gazdas&gi lehet#s(geinek felt&r&sa az 7zem oldal&r/l
hat&rozza meg a csatlakoz&si hely kialak-t&s&t. D2nt# az 7zemr(szek egym&s k2z2tti
anyagmozgat&s&nak megold&si m/dja, mivel ebben a rendszerbe kell illeszkedni7k a
csatlakoz/ helyet kiszolg&l/ anyagmozgat/ g(peknek. Meglev# 7zem eset(n c(lszer* a
jelenleg 7zemel# berendez(seket figyelembe venni; tervezett 7zem eset(n m/d ny-lik a bels#
anyagmozgat&s (s a k7ls# sz&ll-t&s m*szaki (s gazdas&gi szempontb/l optim&lis illeszt(s(re.

A k2ls4 szll-ts m/szaki-gazdasgi lehet4s)gei rendszerint olyan k2t2tts(geket
tartalmaznak, amelyekhez a csatlakoz&si hely kialak-t&s&val kell alkalmazkodni.

41
Az anyagramlatok mennyis)gi )s min4s)gi t)nyez4i r(szben az eszk2z2k kiv&laszt&s&t,
r(szben a csatlakoz&si hely elrendez(s(t befoly&solj&k. A m(retez(s lapjak(nt a k2vetkez#
feladatokat kell meghat&rozni:
a sz&ll-tand/ anyag fizikai (s k(miai tulajdons&gai;
a sz&ll-tand/ anyagmennyis(g;
a sz&ll-t&s k2zbeni technol/giai teend#k;
a k7ls# sz&ll-t&s t&vols&ga;
a k7ls# sz&ll-t&s c(lpontj&nak megk2zel-t(si lehet#s(gei.
A csatlakoz&si hely saj&tos l(tes-tm(nyei (s berendez(sei.
3.2. A csatlakoz#si hely saj#tos l*tes/tm*nyei *s berendez*sei
3.2.1. Iparvgnyok
.ltalnos szempontok
Az iparvgny a k7ls# sz&ll-t&st ig(nyl# 7zem (7zemek) vas4ti forgalm&nak lebonyol-t&s&ra
szolg&l/ v&g&ny vagy v&g&nyh&l/zat, ami t2bb 7zem vas4ti sz&ll-t&si ig(nyeit is kiel(g-theti.
Az iparvgny r)szei. Az iparv&g&ny valamely k2zforgalm4 vas4ti &llom&sr/l - kiv(telesen
ny-lt vonalr/l &gazik ki (s az 7zem (7zemek) ter7let(n (r v(get. T2bb 7zem kiszolg&l&sa
eset(n legfeljebb n(gy r(sze k7l2nb2ztethet# meg:
1, A vontat/v&g&ny, amely a ki&gaz&si kit(r# (s az 7zemi &tad/v&g&nyok k2z2tti k2zleked#
v&g&ny, ha a h&l/zatot t2bb 7zem haszn&lja.
2, Az &tad/ v&g&nyok, amennyiben a k2zforgalomba val/ &tad&st-&tv(telt nem a
vas4t&llom&son v(gzik.
3, Az 2sszek2t# v&g&ny, amely az 7zemi el&gaz&si kit(r# (s a rakod/helyek k2z2tti, egy 7zem
c(lj&ra szolg&l/ k2zleked# v&g&ny.
4, Az 7zemi rakod/v&g&ny-h&l/zat.
Az iparv&g&ny funkci/ja els#sorban a vas4ti kocsik kirak&s&nak (s berak&s&nak lehet#v(
t(tele. Nagy forgalom eset(n itt v(gzik a vas4ti kocsik (rkez(se ut&n (s indul&sa el#tt a
m*szaki (s a kereskedelmi &tad&st-&tv(telt. Nagyobb iparv&g&ny-h&l/zaton a kocsi-
m(rlegel(st, a kocsirendez(st (vonatba sorol&s) (s a tolat&si munk&kat is elv(gzi. Nagy7zemek
bels# anyagmozgat&si c(lra is haszn&lhatnak iparv&g&nyt, s#t saj&t vas4ti j&rm*veket is
7zemeltethetnek.
3.2.1.1. Az iparvgnyok kialak-tsa
A v-zszintes vonalvezet)s szempontjai. Az iparv&g&ny egyenes (s k2r-ves p&lyaszakaszok
sorozat&b/l &ll. A nagyobb sebess(g el(r(se c(lj&b/l t2rekedni kell az egyenes (s a nagysugar4
k2r-ves szakaszok kialak-t&s&ra.
Az el(rend# sebess(g az 500 m-n(l hosszabb vontat/- (s 2sszek2t#v&g&nyok eset(n 40 km//;
&tad/-, &tvev#- (s rakod/v&g&nyok eset(n 25 km/h; r2vid v&g&nyok eset(n 10 km/h,
kiv(telesen 5 km/h. 0tmeneti -v nem sz7ks(ges.
Az alkalmazhat/ -vsug&r a norm&l nyomt&v4 iparv&g&ny vontat/- (s 2sszek2t#v&g&nyaiban
min 200 m. A t2bbi v&g&nyban 150 m sugar4 k2r-v is tervezhet#. Enn(l kisebb -v eset(n
42
egyes mozdonyokat (s egyes kocsikat ki kell z&rni a forgalomb/l, ill. a bej&r&si sebess(get 10
km/h-ra kell korl&tozni. Mozdonnyal (s nagy tengelyt&v4 kocsikkal nem j&rhat/ v&g&nyban
100 m-es sugar4 -v is (p-thet#.
Ezekben a kocsikat legfeljebb 5 km/h sebess(ggel lehet mozgatni.
A keskeny nyomt&v4 vasutak &llom&si (s iparv&g&nyaiban alkalmazhat/ -vsugarak:
1000 mm-es nyomt&v est(n min 70 m;
760 mm-es nyomt&v est(n min 60 m;
600 mm-es nyomt&v est(n min 40 m.
A k2r-vek egym&shoz csatlakoztat&s&t lehet#leg egyenes szakasz k2zbeiktat&s&val kell
megoldani. Kos&r-v nem tervezhet#.
A magassgi vonalvezet)s szempontjai. Az emelked#k (s a lejt#k meg&llap-t&sakor a norm&l
nyomt&v4 vasutakra meg&llap-tott terhel(si szakaszokat kell alapul venni. Vontat/- (s
2sszek2t# v&g&ny azonban max 20 %o-es lejt#be helyezhet#. Azoknak a v&g&nyoknak ahol
mozdonyr/l lecsatolt kocsik &llhatnak, max. 1,5...2,5 %o lehet az
A lejtt2r(sekben min. 600 m f7gg#leges sugar4 kiegyenl-t# -vet kell alkalmazni. A t2r(sek
egym&st/l m(rt t&vols&ga min 50 m legyen. A kiegyenl-t# -v nem eshet ac(lh-dra, h-dm(rlegre,
4t&tj&r/ra, kit(r#re is csak akkor, ha k2z(ppontja a v&g&ny felett van.
A vas3ti /rszelv)ny a p&lya feletti t(rnek az a keresztmetszete, amelyet mindig szabadon kell
hagyni; abba sem &lland/, sem ideiglenes (p-tm(nyek, t&rgyak, anyagok stb. nem ny4lhatnak
be. Meg kell k7l2nb2ztetni ett#l a rakszelv(nyt, aminek keresztmetszeti ter7let(t a
j&rm*alkatr(szek (s a rakom&nyr(szek nem l(phetik t4l.
A Vas4ti F#hat/s&g enged(ly(vel bizonyos j&rm*vek k2zleked(s(nek korl&toz&sa mellett az
*rszelv(ny magass&gi m(rete nem villamos vontat&s eset(n 3600 mm-re cs2kkenthet#.
Az oldal&rok hosszir&ny4 es(se min 2...3 % legyen.
A vas3ti plya fel)p-tm)nye az &gyazatb/l, az aljakb/l, a s-nekb#l (s a s-nleer#s-t(sb#l &ll.
Az &gyazat el#-rt vastags&g&nak t4lemel(s eset(n is meg kell lennie a bels# s-nsz&l alatt.
Anyaga b&nyakavics vagy koh/salak, a kit(r#k alatt z4zottk# (itt a vastags&g 50 cm!). A
tolat/szem(lyzet munk&j&hoz a v&g&nyok k2z2tti r(szt, valamint a mozg&si k2rleten bel7l a
k7ls# oldalon - a v&g&nytengelyt#l 3,5 m sz(less(gben - a p&lyaszint magass&gig fel kell
t2lteni.
Az iparv&g&nyokban - a kis sugar4 -vek (R < 150 m), a terel#s-nes fel(p-tm(ny, a kit(r#k (s az
4t&tj&r/k kiv(tel(vel - TU rendszer* el#fesz-tett vasbeton keresztaljakat kell alkalmazni. A
felsorolt helyeken talpfa sz7ks(ges.
A s-nleer#s-t(s s-ncsavarral t2rt(njen (kes-bord&s al&t(tlemez seg-ts(g(vel. A GEO ;s a
rugalmas szeges lek2t(s csak indokoltan, esetleg kit(r#kkel alkalmazhat/. A s-nek 1:20
hajl&ssal d#ljenek a v&g&nytengely fel(.
43
Kit)r4k )s vgnykapcsolsok. A kit(r#k, a v&g&ny&tszel(sek, a ford-t/korongok (s a
tol/padok teszik lehet#v( a j&rm*vek 4tj&t az egyikv&g&nyr/l a m&sikra.
Az iparv&g&ny eset(ben a v&g&ny&tszel(s jelz(s(re vagy biztos-t&s&ra nincs m/d, ez(rt a
balesetvesz(ly elker7l(se (rdek(ben ezt lehet#leg mell#zni kell. Keresztez(si sz2ge lehet#leg
120
o
40

50" vagy 30
o
... 70
o
k2z2tti legyen. Az &tszel(si ir&nyok lehet#leg egyenesek legyenek.
8zemi ter7leten el#fordulhat norm&l (s keskeny nyomt&v4 v&g&ny keresztez(se. Ha a
keresztez# keskeny nyomt&v4 v&g&ny forgalma kicsi, al&rendelhet# a m&siknak (s
v&g&nymegszak-t&s n(lk7li &tszel(s alkalmazhat/.
A vgnyok tengelytvolsga )s
hasznlhat# hossza. Norm&l nyomt&v
eset(n az el#-rt v&g&ny-
tengelyt&vols&g k2zforgalm4
&llom&son 5,0 m, iparv&g&nyon bel7l
4,75 m, ha a v&g&nyok k2z2tt
k2t(lvontat/ berendez(s van 5,0
m, ha a v&g&nyok k2z2tt 0,4 m-n(l
keskenyebb oszlop (pl. vil&g-t&s) (s
k2t(lvontat/ is van 5,50 m. Sz(les
oszlop alkalmaz&sakor az
oszlop sz(le (s a v&g&nytengely k2z2tt
a t&vols&g 2,20 m; b&rmely m&s
l(tes-tm(nyn(l annak sz(le (s a
v&g&nytengely k2z2tti t&vols&g 3,0
m. =vek eset(n ezeket az (rt(keket az
*rszelv(nyb#v-t(s m(rt(k(vel n2velni
kell.
A forgalmi m(retez(s alapja a v&g&nyok haszn&lhat/ hossza. J&rm*vek a v&g&nyoknak csak
azokon a kit(r#mente szakaszain &llhatnak, ahol - az *rszelv(nym(reteket figyelembe v(ve -
nem akad&lyozz&k a szomsz(dos v&g&nyokon val/ k2zleked(st. Az ilyen v&g&nyszakasznak a
hossza a haszn&lhat/ hossz (v&g&nytengelyben m(rve), amelyet rendszerint a hat&rjel hat&rol.
(8. sz. &bra)
6. bra Vgnykapcsolsi m#dok
1 ford-t/korong; 2 tol/pad
44
3.2.1.1. Az iparvgnnyal
kapcsolatos l)tes-tm)nyek
Az iparvgnyt keresztez4
l)tes-tm)nyek egy r(sze az iparv&g&ny
szintj(ben, m&s r(sze k7l2n szintben
helyezkedik el.
Az 7zemi utak &ltal&ban szintbeli
4t&tj&r/val keresztezik az
iparv&g&nyt. Ezen a helyen az 4t k-v&nt
sz(less(g(ben a v&g&nyt be kell
k2vezni. A vezet#s-n 42,8 kp/m
s4ly4 lehet, ac(l bet(ttusk/kkal (s
hevederekkel kapcsol/dik a
j&r/s-nhez.
Korszer*bb megold&s az el#re
gy&rtott betonlapokb/l
k(sz-tett 4t&tj&r/ burkolat. A betonlapok 5 Mp k2z4ti ker(kterhel(sig alkalmazhat/k.
7. bra
Vgnymegszak-ts
n)lk2li tszel)s norml )s
keskeny nyomtv3
vgnyok keresztez)s)ben
1 vezet#s-nek; 2 f#ir&ny
megszak-t&s n(lk7li s-njei; 3
al&rendelt ir&ny megszak-tott
s-njei;
4 talplemez
8. bra
P)ldk az llomsi vgnyok hasznlhat#
hossznak )rtelmez)s)re
45
V-zfoly&sok, 4t- (s gyalogalulj&r/k eset(ben m*t&rgyat kell az iparv&g&ny alatt l(tes-teni. Ezek
m(retez(sekor a vas4ti H-dszab&lyrendeletben el#-rtakat kell alapul venni.
Gyakran v&lik sz7ks(gess( az iparv&g&ny vezet(kkel val/ keresztez(se. A p&lyaszint alatti
keresztez(s a p&lyatengellyel 30...90
o
-os sz2get z&rjon be. P&rhuzamosan vezetett vezet(k nem
fekhet 1,7 m-n(l k2zelebb a v&g&nytengelyhez. Ha a vezet(k vonal&ban a vas4ti terhel(s
hat&sa (rv(nyes7l, vagy robban&s-, ill. t*zvesz(lyes vezet(k keresztez(s(r#l van sz/, a
maxim&lis terhel(sre m(retezett v(d#cs#ben kell helyezni a vezet(ket. C(lszer*, ha a vas4ti
p&lyaszintt#l m(rt takar&s magasabb mint 1,0 m. A szabad vezet(kek keresztez(si sz2ge
ugyancsak 30...90
o
k2z2tt legyen. A vezet(k legals/ sz&l&nak s-nkoronaszintt#l m(rt t&vols&ga
gyenge&ram4 vezet(k eset(n 6,5 m, er#s&ram4 vezet(k eset(n 7,0 m legyen.
Az iparvgny mellett elhelyezked4 l)tes-tm)nyek egy r(sze funkcion&lis kapcsolatban van
az iparv&g&nnyal, m&sik r(sze csak annak k2zel(ben (p7lt, de att/l f7ggetlen. Az iparv&g&ny
7zem(nek zavartalans&ga (rdek(ben a telep-t(s sor&n be kell tartani e l(tes-tm(nyek
v&g&nyhoz legk2zelebb es# pontj&nak ((l(nek) a v&g&nytengelyt#l m(rt minim&lis t&vols&g&ra
vonatkoz/ el#-r&sokat.
Vgnyh-dm)rleget ott sz7ks(ges l(tes-teni, ahol (vente min 1100 vas4ti kocsi s4ly&t kell
meghat&rozni. A m(r#h-d betonakn&ba s7llyesztve a v&g&ny alatt helyezkedik el (s a vas4ti
kocsikat egyenk(nt tolj&k a m(rlegre. K(t v&g&nyh-dm(rleg-t-pus haszn&latos.
A v&g&nymegszak-t&s n(lk7li rendszerben a p&lyas-nek h(zag n(lk7l az akna perem(n
helyezkednek el. M(rlegel(s alkalm&val a m(r#hidat felemelik, s a kocsiker(k
nyomkarim&j&val t&maszkodik a h-df#tart/ra szerelt t2mbs-nre.
A v&g&ny-megszak-t&sos rendszer a korszer*bb. A m(rlegelend# kocsi a vas4ti p&ly&t/l
h(zaggal elv&lasztott, a h-dra er#s-tett p&lyas-neken &ll. (9.sz. &bra)
Kialak-that/ 50, 60, 70 agy 80 Mp m(r#k(pess(g(vel 9,5 m tengelyt&v4 kocsikhoz (s iker
kivitelben 120 Mp
m(r#k(pess(ggel 20,40
m tengelyt&v4 kocsikhoz.
R2videbb (s kisebb s4ly4
kocsik eset(n az
ikerm(rleg egyik fele
k7l2n is meg(p-thet#,
azonban a fejleszt(s(hez
sz7ks(ges helyet
biztos-tani kell.
A v&g&nyh-dm(rleget
lehet#leg k7l2n
m(rlegv&g&nyra kell
helyezni 4gy, hogy a
m(rlegel(sre nem sz&nt
kocsik annak
elker7l(s(vel is
9. bra
Vgnymegszak-tsos rendszer/ iker h-dm)rlegakna
kialak-tsa )s a vgnyh-dm)rleg elrendez)se
a) helysz-nrajzi elrendez(s
46
k2zlekedhessenek; ugyanakkora valamennyi rakod/v&g&nnyal kapcsolata legyen. A m(rleg
k(t oldal&n az egyszerre m(rlegelend# kocsisornak (s a tolat/mozdonynak a t2bbi v&g&ny
zavar&sa n(lk7l el kell f(rni. A h-dm(rleg csak egyenes (s v-zszintes p&lyaszakaszon
l(tes-thet#, el#tte (s ut&na 10-10 m hossz4 egyenes, v-zszintes (s kit(r#mentes p&lyaszakaszt
kell (p-teni. A m(rlegh&z a legk2zelebbi v&g&nytengelyt#l 2,50 m t&vols&gban (p7lhet.
%p2leten bel2li iparvgny eset(n minden k2r7lm(nyek k2z2tt biztos-tani kell az
*rszelv(nyt. Tov&bb& az (p7let bels# fals-kj&nak (vagy pill(r(nek) a v&g&nytengelyt#l m(rt
t&vols&ga min 3,0 m, ha munkahely, akkor min 5,0 m legyen. A bevezet# iparv&g&ny
kapuny-l&s&nak sz(less(ge 4,40 m, magass&ga a s-nkorona felett 4,95 m. A bels#
v&g&nyszakaszt c(lszer* bek2vezni (s megfelel#en m(retezett v&g&nyz&r/bbakkal hat&rolni,
ha nem &tvezet# v&g&ny. @p7leten bel7l gyakran alkalmaznak hosszaljas fel(p-tm(nyt.
Jelz4- )s biztos-t# berendez)sek. 8zemi ter7leten &ltal&ban nem sz7ks(gesek a vas4ti jelz#k.
Nagy forgalom eset(n azonban (pl. az 7zem ter7let(n &tad/-&tvev#-&llom&s is van),
el#fordulhat, hogy vonatot is ind-tanak. Ebben az esetben a vas4ti szab&lyok szerinti kij&rati
jelz#ket, esetleg tolat&si jelz#ket kell alkalmazni.
A biztos-t/ berendez(sek r(szben az iparv&g&ny bej&rati r(sz(t z&rj&k el a vas4ti forgalomt/l
(csak ellen#rz2tt &tj&r&st biztos-tanak), r(szben a csonka v&g&nyok v(gpontj&t hat&rolj&k.
Ilyen berendez(s a terel# csonka v&g&ny, a legutols/ hat&rjelt#l 3,0 m-re az 7zem fel(
v&g&nyz&r/ soromp/, a kisiklaszt/ saru (s a v&g&nyz&r/ f2ldk4p.
3.2.1.3. Az iparvgnyok 2zemeltet)se
Az iparvgny kiszolglsnak technol#gija szorosan kapcsol/dik a kiszolg&l/
vas4t&llom&s munk&j&hoz. Ha az 7zem saj&t tolat/mozdonnyal nem rendelkezik, akkor r(sze
az &llom&si technol/gi&nak. Ennek m*veletei:
a ki&ll-tand/ kocsisor kiszolg&l&si sorrendbe val/ rendez(se (s fel&ll-t&sa;
m*szaki (s kereskedelmi &tad&s-&tv(tel az &llom&st/l;
a kocsisor ki&ll-t&sa az iparv&g&nyra (s be&ll-t&sa a rakod/ mell(;
a kezelt kocsik kih4z&sa a rakod/k mell#l (s azok gy*jt(se;
m*szaki (s kereskedelmi &tad&s-&tv(tel az 7zemt#l;
a kocsik kih4z&sa az &llom&sra (s vonatba sorol&sa.
A m*veletek id#beli 7temez(s(vel alkalmazkodni kell a tehervonatok menetrendj(hez, ez(rt a
vas4t&llom&s a kiszolg&l&st id#norm&k (s a menetrend alapj&n kidolgozott 7temterv szerint
v(gzi. Ehhez az 7temtervhez kell igazodnia a rakod&s 7tem(nek. C(lszer*, ha a k(t egym&st
k2vet# ki&ll-t&s k2z2tt valamennyi kocsit kezelni lehet.

Az 2zemeltet)s biztonsgtechnikai k+vetelm)nyei. A szem(ly- (s a vagyonbiztons&g
(rdek(ben az iparv&g&ny 7zemeltet(si rendj(vel p&rhuzamosan ki kell dolgozni a helyi
k2r7lm(nyeket figyelembe vev# biztons&gtechnikai szab&lyzatot is. Alapk2vetelm(nyek:
Meg kell oldani, hogy az iparv&g&nyr/l ellen#rz(s n(lk7l (magukt/l megindulva) ne
juthassanak a kocsik a k2zforgalmi vas4ti ter7letre.
Biztos-tani kell a rakod&s (s t&rol&s alatt &ll/ kocsikat az elmozdul&s ellen.
Tolat&s alkalm&val tilos a rakod&s.
Az iparv&g&ny bek2vezett szakaszain (4t&tj&r/, rakod/4t, (p7leten bel7li v&g&nyszakasz) csak
az 4t szabadd& t(tele ut&n kezdhet# meg a tolat&s.
47
Gondoskodni kell a tolat&si (s a rakod&si ter7let megfelel# t(rvil&g-t&s&r/l.

Az iparv&g&ny mellett *rszelv(ny szabadon tart&s&r/l (s a k2rny(k tisztas&g&r/l
forgalommentes id#ben is gondoskodni kell.
Mozdonyr/l lekapcsolt j&rm*vet csak biztons&gi hat&rjelen bel7l szabad mag&ra hagyni (s
megfutamod&s ellen biztos-tani kell.
A mozdony n(lk7li tolat&st (traktor, kocsitol/kos, kocsivontat/, stb.) lehet#leg emelked# fel(
kell v(gezni.
3.2.2. zemi thlzatok
3.2.2.1. 'ltalnos szempontok, az 2zemi 3thl#zat kialak-tsa
Az 2zemi 3thl#zat a k7ls# sz&ll-t&st v(gz# k2zforgalm4 k2z4ti j&rm*vek (s az 7zemr(szek
k2z2tti bels# anyagmozgat&st v(gz# k2z4ti j&rm*vek sz&m&ra kialak-tott, burkolattal ell&tott
7zemi ter7let. T&voli k2z4t eset(n az 7zembek2t# 4ttal kapcsol/dik a k2z4thoz.
Az 7zem hat&r&n bel7l az 4th&l/zat feloszthat/:
k2zleked(si ter7letre;
j&rm*vek t&rol&s&ra (s fenntart&s&ra szolg&l/ ter7letre;
rakod&sra, &tad&s-&tv(telre, m(rlegel(sre stb. szolg&l/ ter7letre.
Az 2zemi 3thl#zat funkci#ja az 7zem k7ls# (s bels# sz&ll-t&s&t v(gz# g(pj&rm*vek (s
4tburkolatot k-v&n/ k7l2nleges j&rm*vek (pl. targonc&k) mozg&s&nak, v&rakoz&s&nak, (s
rakod&s&nak a lehet#v( t(tele. Ezekhez j&rul m(g a szem(lyg(pj&rm*vek (s a gyalogosok
k2zleked(se is. A bek2t#4t t2bb 7zem c(lj&t is szolg&lhatja.
Az 2zemi 3thl#zatok kialak-tst illet4en a v-zszintes vonalvezet)s szempontjai
k7l2nb2z#k a bek2t#4t (s az 7zemen bel7li 4th&l/zat eset(n.
A bekt#%t egyenesekb#l, k2r-vekb#l (s az ezeket 2sszek2t# &tmeneti -vekb#l &ll. m(retei
f#k(nt az 4t ki(p-t(si sebess(g(t#l f7ggnek.
A kis sugar4 k2r-vekben biztons&gtechnikai (s utaz&sk(nyelmi szempontb/l t4lemel(sre van
sz7ks(g, amely az &tmeneti -v hossz&n fokozatosan kifuttathat/. 0tmeneti -v n(lk7li k2r-vek
k2z2tt a t4lemel(s kifuttat&s&hoz egyenes szakaszt kell l(tes-teni.
Az (zem bels# %th)l+zat)nak vonalvezet(s(t az 7zem helysz-nrajzi elrendez(se, a k7ls#
sz&ll-t&s (s a bels# anyagmozgat&s 4tvonalai d2ntik el. Mivel az 7zem ter7let(n bel7l kicsi a
megengedett sebess(g, ez(rt min 30...50 m sugar4, &tmeneti -v (s t4lemel(s n(lk7li k2r-vek
alkalmazhat/k. Sz7ks(gess( v&lhat viszont a nyoms&v sz(les-t(s.
A magassgi vonalvezet)s szempontjait az Orsz&gos K2zutak Tervez(si Szab&lyzata -rja el#.
Az 7zemek nagy tengelynyom&s4 g(pkocsiforgalm&ra val/ tekintettel ezeket az (rt(keket
c(lszer* (f#k(nt az -vekben!) 25 %-kal cs2kkenteni, s a hossz4 emelked#ket
pihen#szakaszokkal megszak-tani.
A k2z4ti *rszelv(ny az 4tp&lya-szerkezet felett mindenkor szabadon hagyand/ teret hat&rolja.
Az *rszelv(ny sz(less(ge a tervezett forgalmi s&vok sz&m&t/l (s a nyomsz(less(gt#l f7gg#en
v&ltozik.
Nyomsz(less(g. A forgalmi s&vok sz&ma a v&rhat/ forgalom nagys&g&t/l f7gg. Az 4t sz(l(n,
belter7leten, a j&rm*vek v&rakoz&s&nak c(lj&ra 3,0 m sz(les le&ll/s&vot kell l(tes-teni. A
forgalmi s&v nyomsz(less(ge a megengedett sebess(gt#l f7gg.
48
Vegyesforgalm4 utakon:
2,75 m 25 ... 30 km/h;
3,00 m 40 ... 50 km/h;
3,25 m 60 ... 80 km/h.
Belter7leten kicsi a sebess(g, ez(rt a nyomsz(less(get a j&rm*vek t-pusa hat&rozza meg:
neh(z, p/tkocsis teherg(pkocsi 3...3,5 m;
k2nny* teherg(pkocsi 3...3,25 m;
g(pi targonca 1,75...2,0 m.
:t-al)p-tm)ny )s v-zelvezet)s. Az 4t-al(p-tm(ny az 4tp&lya szerkezetet al&t&maszt/
f2ldmunk&b/l, valamint a szil&rd 4tp&ly&t szeg(lyez# padk&b/l (s r(zs*b#l (belter7leten
j&rd&b/l) &ll/ (p-tm(ny. Ide sorolhat/k a v-zelvezet(s c(lj&ra kik(pzett &rkok (s sziv&rg/k is.
Az al(p-tm(nynek alkalmasnak kell lennie a csapad(kvizek gyors elvezet(sre. Bev&g&sban
(p7l# 4t est(n oldal&rkot kell l(tes-teni.
Belter7leteken a felsz-ni vizet v-znyel# akna seg-ts(g(vel csatorn&ba vezetik, amelyet vagy az
4tburkolat alatt, vagy mellette helyeznek el.
:tburkolatok. Az 4tp&lyaszerkezet k(t f#r(szb#l (s ezeken bel7l t2bb r(tegb#l &ll. A fels#
r(sz a burkolat, amely a fels# teherb-r/, folytonos, hajl(kony (s kop/r(tegb#l, valamint az
alatta lev# k2t#r(tegb#l &ll. Az als/ r(sz a t2bbr(teg* alap, amelynek feladata az egyenletes
tehereloszt&s (s a dinamikus hat&s cs2kkent(se. Alkalmaznak egyr(teg* alapot (pl. beton) is.
3.2.2.2. Az 2zemi utakkal kapcsolatos l)tes-tm)nyek
Az 2zemi utat keresztez4 l)tes-tm)nyek k2z7l (p-t(si (s biztons&gi szempontb/l a
legfontosabbak a vas4ti szintbeli 4t&tj&r/k. A keresztez(si sz2g 30
o
-n&l kisebb nem lehet
(lehet#leg 45
o
-n&l nagyobb legyen). Az 4ton 50-50 m t&vols&gb/l biztos-tani kell azt, hogy a
g(pj&rm*vezet# a 300 m-re lev# vonatot m&r l&thassa. A vonat vezet#j(nek a f(k4t
t&vols&g&r/l m&r l&tnia kell az 4t&tj&r/ tengely(t. Ilyen l&t&si viszonyok mellett iparv&g&ny
eset(ben elegend# figyelmeztet# kereszt elhelyez(se az 4t jobb oldal&n. (10.sz. &bra)
49
Ellenkez# esetben soromp/t kell l(tes-teni. Bels# ter7leten - ahol cs2kkentett sebess(ggel
tolatnak - jelz(sre (s soromp/ra &ltal&ban nincs sz7ks(g.
Az 7zemi utakat gyakran keresztezik k7l2nf(le vezet(kek. Az 4t alatt b4jtatott vezet(keket a
takar&s m(rt(k(t#l (min 1 m) (s a megengedett tengelynyom&st/l f7gg#en kell m(retezni.
Belter7leten kiv(telesen a megengedett terhel(s (s a k2zleked(si sebess(g is korl&tozhat/.
Felsz-n feletti vezet(keket a p&lyaszint felett min 4,80 m-rel kell elhelyezni. T2bb vezet(k egy
helyen val/ &tvezet(s(re cs#hidak alkalmazhat/k.
:tszeg)lyek )s terel4szigetek. Belter7leten az 7zemi 4t mellett a biztons&gos gyalogos
k2zleked(s (rdek(ben az 4tszeg(lyt 10...15 cm magass&gban ki kell emelni, k7ls# ter7leten a
szeg(ly s7llyesztve is k(sz-thet#.
Az 4tfordul/k, keresztez(sek, forgalomterel# j&rdaszigetek stb. kiemelt szeg(ly(t olyan
kos&rg2rbe ment(n c(lszer* lekerek-teni, amelynek sz(ls# -vsugarai nagyobbak a k2zrefogott
k2r-v sugar&n&l. (11.sz. &bra)
10. bra
K+z3t )s vas3t szintbeli keresztez)s)nek
elrendez)se
50
A fordul/ g(pj&rm* &ltal&ban sz(lesebb nyoms&vot vesz
ig(nybe, mint az egyenes ir&nyban halad/. Ez(rt kis
-vsugarak eset(n az -v bels# oldal&n s&vsz(les-t(st kell
alkalmazni. (12.sz. &bra)
Vrakoz#helyek kialak-tsra az 7zemi ter7leten bel7l
a g(pj&rm*vek rakod&sa vagy v&rakoz&sa c(lj&b/l van
sz7ks(g. (13.sz. &bra)
A k+z3ti h-dm)rlegeken az 7zembe (rkez# vagy az
7zemb#l t&voz/ k2z4ti j&rm*veket rakott (s 7res
&llapotban m(rlegelik. Az elhelyez(s alapvet#
szempontja, hogy a m(rlegelend# j&rm*vek be- (s
kihalad&skor egyar&nt k2nnyen r&hajtsanak a m(rlegre,
de ugyanakkor a m(rlegel(sre nem ker7l# j&rm*veknek
ne kelljen &thaladniuk rajta.
A h-dszerkezet legal&bb 3,0 m sz(les akn&ba telep-tend#, rudazat seg-ts(g(vel &ll kapcsolatban
a m(rlegh&zban elhelyezett m(r#szerkezettel. A korszer* k2z4ti h-dm(rlegek hossza 16,0 m.
Az akna fels# (lvonala a csapd(kvizekt#l val/ v(delem c(lj&b/l 50 cm-rel emelkedj(k a
k2z4ti p&lyaszint f2l(.
11. bra
Egyszer/ k+z3ti csom#pontok elrendez)se
a) 4tcsatlakoz&s szab&lyoz&ssal; b) 4tcsatlakoz&s terel#szigettel;
c) hurok 4tfordul/; d) delta 4tfordul/
12. bra
Plyasz)les-t)s )s 3tszeg)ly
lekerek-t)s m#dja
51
<zemen bel2l forgalmi jelz)seket csak nagy forgalom eset(n c(lszer* alkalmazni. kis
forgalom mellett minden jelz(s (az inform&ci/s jelz(seket kiv(ve) feleslegesen korl&tozza a
mozg&si lehet#s(get. C(lszer* belter7leten is a KRESZ-ben el#-rt t&bl&kat alkalmazni.
3.2.3. Rakodk
3.2.3.1. 'ltalnos szempontok
Az 2zemi rakod#k feladata a k7ls# sz&ll-t&s j&rm*vein be(rkez# anyagok, ill. az 7zemb#l
elsz&ll-tand/ anyagok fogad&sa, ill. tov&bb-t&sa. E csatlakoz&si pontok nagyobb 7zemekben az
7zem ter7let(n helyezkednek el. Az 7zemi rakod/k feladata tov&bb&, hogy az anyagok
kirak&s&t, berak&s&t, &trak&s&t (s a rakod&shoz val/ el#k(sz-t(s(t lehet#v( tegy(k, a rakod&s
biztons&g&t, gyorsas&g&t (s gazdas&goss&g&t el#seg-ts(k, valamint lehet#s(get ny4jtsanak a
rakod&s g(pes-t(s(re.
Az ,zemi rakod#k osztlyozsa
1. K2ls4 k+zleked)si kapcsolat szerint:
vas4ti rakod/;
k2z4ti rakod/;
v-zi kik2t#.
2. A k2ls4 szll-ts plyaszintj)hez viszony-tott helyzet szerint:
p&lyaszintben (p7lt rakod/;
emelt rakod/ (vagy a rakod/ szintje helyezkedik el a p&lyaszint felett, vagy a p&lyaszint
(p7l magasabban).
13. bra
K+z3ti jrm/vek parkolsi,
ill. rakodsi 3tfel2letsz2ks)glet)nek meghatrozsa
52
3. A k2ls4 szll-ts )s a padl#szint helyzete szerint:
padl/szintben (p7lt rakod/;
magasrakod/;
padl/szint alatt kialak-tott rakod/t(r.
4. Alaprajzi elrendez)s szerint:
k2zleked# 4t tengely(vel p&rhuzamos (egyenes vagy fogazott kik(pz(s*);
k2zleked# 4t tengely(vel hegyessz2get bez&r/ fogazott (f*r(szfog kik(pz(s*);
nyelv alak4 (a nyelvek ir&nya lehet a k2zleked#4tra mer#leges, azzal hegyessz2get bez&r/
vagy azzal p&rhuzamos.
5. A k2ls4 szll-tst v)gz4 jrm/ rakodsra ig)nybe vett oldal szerint:
oldalrakod/ (s
homlokrakod/.

A rakod#front hossznak megllap-tsakor az (vente be- (s ki&raml/ anyagmennyis(g
egy7ttes volumen(b#l kell kiindulni.
A napi munkarend szerinti id#alapon bel7l egyenletes rakod&si 7temet felt(telezve a
rakod/front minim&lis hossza:
L
Q t
NqT
l
# v
k h h
=

( ) + l - l (m),
ahol:
Q
(v
a rakod/n (vente be- (s ki&raml/ anyagmennyis(g (term(szetes m(rt(kegys(gben);
az id(nyszer*s(g egyenl#tlens(gi t(nyez#je;
q egy j&rm* &tlagos befogad/k(pess(ge (term(szetes m(rt(kegys(gben);
N a rakod&si napok sz&ma (vente;
T a napi munkarend szerinti rakod&si id#alap;
t egy j&rm* kirak&s&nak vagy megrak&s&nak &tlagos id#sz7ks(glete;
l
k
a j&rm*vek &ltal elfoglalt &tlagos rakod&si hossz;
l
h
a rakod&sra ki&ll-tott j&rm*vek k2z2tt sz7ks(ges t&vols&g.

Iparv&g&ny eset(n naponta t2bbsz2r &ll-tj&k ki a kocsikat, ez(rt a rakod/front hossz&t meg kell
szorozni a kocsiki&ll-t&s egyenl#tlens(gi t(nyez#j(vel. Amennyiben a vas4ti kocsik
mozgat&s&ra megfelel# berendez(s &ll rendelkez(sre (s egy kocsi rakod&si ideje kisebb az
iparv&g&ny-kiszolg&l&si alkalmak k2z2tti id#tartamn&l, a rakod/front r2videbb lehet az
egyszerre ki&ll-tott kocsisor hossz&n&l.
Ebben az esetben a rakod/v&g&ny hossza:
H h =

2 -
nt
T
(m),

ahol:
h egy alkalommal ki&ll-tott kocsisor &tlagos hossza;
n a kiszolg&l&sok sz&ma naponta;
t egy vas4ti kocsi kirak&s&nak vagy megrak&s&nak &tlagos id#sz7ks(glete;
T a napi munkarend szerinti rakod&si id#alap;
a kocsiki&ll-t&s egyenl#tlens(gi t(nyez#je.
Az egyenl#tlens(gi t(nyez#ket (s az &tlagos hosszakat a statisztikai adatok elemz(s(vel
c(lszer* meghat&rozni.
53
3.2.3.2. A rakod#k kialak-tsa
A vas3ti rakod#k k2z7l a legegyszer*bb a
s-nkoronaszint k2r7lbel7li magass&g&ban
l(tes-tett rakod&si ter7let. Az 4tburkolat a
sz(ls# s-nsz&l magass&g&ban a
v&g&nytengelyt#l 1,6 m-re kezd#dhet, a
rakod/t(ren elhelyezett l(tes-tm(-
nyek (s t&rolt
anyagok azonban maximum 3 m-re
k2zel-thetik meg a v&g&nytengelyt.
Az emelt vas4ti rakod/k rakod&si szintje &ltal&ban a
kocsik padl/szint-magass&g&hoz igazodik. A
t&mfalakat (s a burkolatot min 2000 kp/m
2
, neh(z
anyagok eset(n 3500 kp/m
2
terhel(sre kell
m(retezni. (14., 15.sz. &br&k)
A rakod&s megk2nny-t(s(re az 7zem rakod/k
(lmagass&g&t c(lszer* k2zel-teni az 1200 mm
s-nkorona feletti magass&ghoz.
A magasrakod/ az 2mlesztett anyagok gravit&ci/s
4ton val/ vas4ti berak&s&ra l(tes-thet#. T&mfalon, esetleg h-dszerkezeten elhelyezett p&lya
seg-ts(g(vel a fel7l &ll/ g(pkocsib/l cs4szd&n kereszt7l jut az 2mlesztett anyag az als/ p&ly&n
&ll/ vas4ti kocsiba. A fels# p&lya (s az als/ p&lya k2zt t&rol/-adagol/bunker is elhelyezhet#.
(16.sz. &bra)



14. bra
Vas3ti emelt rakod#k
a) ny-ltrakod/; b) oldalrakod/; c) homlokrakod/

15. bra
Emelt rakod#k alaprajzi
kialak-tsnak vltozatai
a) egyenes; b) l(pcs#z2tt; c) (s d) fogazott;
e) (s f) nyelv alak4

16. bra
Vas3ti magasrakod#
1 t&mfal; 2 s7llyesztett vas4ti p&lya; 3 r&sz&ll-t/ j&rm* p&ly&ja;
4 *rszelv(nyb#l kiemelhet# cs4szda
54

A k+z3ti rakod#k kivitele (s elrendez(se &ltal&ban megegyezik a vas4ti rakod/k(val, de
kevesebb az el#-rt m(ret. Magass&guk az 4tburkolat fels# szintj(t#l m(rve 0,9...1,4 m k2z2tt
v&ltozik. Az 7zem rakod/n sokf(le k7l2nb2z# rakfel7let-magass&g4 k2z4ti j&rm*r#l kell
rakodni, ez(rt gyakran alkalmaznak mechanikus vagy hidraulikus m*k2dtet(s*, &ll-that/
magass&g4 &thidal/ szerkezeteket.
K2l+nleges rakod#k. Az 7zemek ter7let(n gyakran l(tes-tenek a h&zt/l-h&zig sz&ll-t&st
megk2nny-t# rakod/kat. Ezek k2z7l fontosak a nagykont(nerek (s vas4ti kocsik iparv&g&ny
n(lk7li h&zhozsz&ll-t&s&t (s rakod&s&t lehet#v( tev# rakod/k.
A vas4ti kocsikat k2z4ton vagy keskeny nyomt&v4 vas4ton akkor sz&ll-tj&k, ha az 7zem
iparv&g&nnyal nem k2zel-thet# meg, azonban nem nagy, de rendszeres vas4ti forgalomra van
sz7ks(ge.

A vas4ti kocsit k2z4ton alacsony, vontat/val tov&bb-that/ 4n. k2z4ti targonc&val (vagonkuli)
lehet sz&ll-tani. Az 7zem ter7let(n a vas4ti kocsi a ki- vagy berak&s ideje alatt a vagonkulin
&ll, vagy onnan az 7zem v&g&nyh&l/zat&ra g2rd-tik. (17.sz. &bra)
55


A vas4t&llom&son (s az 7zem ter7let(n a
vagonkuli (s a v&g&nyok k2z2tt olyan &tmeneti
berendez(sre van sz7ks(g, amely a kocsi
folyamatos &tg2rd-t(s(t lehet#v( teszi.
Korszer*bb megold&s a hordozhat/ felj&r/, amely
minden olyan helyen alkalmazhat/, ahol a
s-nkorona (s az 4tburkolat szintje azonos. Enn(l
jobb az a megold&s, ha a felj&r/ csukl/san
kapcsol/dik a vagonkulihoz, s az &tg2rd-t(s ut&n
mag&val viszi. K7l2nb2z# szintek &thidal&s&ra
seg(drakod/val is kombin&lhat/.
A keskeny nyomt&v4 vas4tra val/ &trak&s a vas4t ter7let(n (esetleg az 7zemben is) az 4n.
zsmolyoz# (&tg2rd-t#) )p-tm)ny seg-ts(g(vel v(gezhet#. (18.sz. &bra)

Az &tzs&molyoz&s csak v-zszintes p&ly&r/l v-zszintesen &ll/ j&rm*re lehets(ges /vatos tolat&s
vagy cs2rl# seg-ts(g(vel.
A m*velet alatt a sz&ll-t/j&rm*vet r2gz-teni kell (s ideiglenesen al& kell t&masztani.
A nagykont)nerek 2zemi ki- )s beraksnak saj&tos probl(m&i a rakod/k megfelel#
kialak-t&s&val gyakran cs2kkenthet#k. (19.sz. &bra

17. bra
Vagonkuli feljr# )s seg)drakod#
megoldssal

18. bra
Norml nyomtv3 vas3ti kocsik tg+rd-t)se
1 norm&l nyomt&v4 vas4ti kocsi; keskeny nyomt&v4 sz&ll-t/
kocsi; 3 norm&l nyomt&v4 p&lya; 4 keskeny nyomt&v4 p&lya;
5 ideiglenes al&t&maszt/ szerkezet; 6 &tmeneti s-n;
7 mozgathat/ v&g&nyz&r
56


3.2.3.3. A kik+t4i rakod#helyek kialak-tsnak n)hny szempontjai
A kik+t4k feladata )s csoportos-tsa. A kik2t# a v-zisz&ll-t&s olyan csom/pontja, amely
biztos-tja a v-zisz&ll-t&s kapcsolat&t a k2z4ti (s vas4ti sz&ll-t&ssal, biztos-tja az &trak&st a
kombin&lt fuvaroz&sban (s az &ruk (s term(kek kezel(s(t.
A v-zi4t jellege szerint a kik2t# lehet tengeri, folyamtengeri ,vagy belv-zi kik2t#. A belv-zi
kik2t# lehet folyami, tavi (s csatornakik2t#. (20.sz. &bra)
Rendeltet(s7k szerint a kik2t# lehet kereskedelmi (forgalmi) vagy ipari (7zemi), aszerint,
hogy &ltal&nos &ruforgalmat vagy csak egy 7zem vagy b&nya termel(s(vel 2sszef7gg#
sz&ll-t&st bonyol-tanak le. Ezenk-v7l vannak 4n. haj/z&si 7zemi kik2t#k (haj/jav-t/,
haj/gy&rt/, t(li kik2t#) is.
A rakod/helyek a haj/z&s ter7let(n azok az alkalmi ki- vagy berak&sra szolg&l/ partr(szek,
ahol csak esetenk(nt egy-egy rakod&s lehets(ges.


19. bra
Nagykont)nerek 2zemi ter2leten val# ki- )s beraksnak
m#djai
a) vas4ti kocsin &ll/ kont(ner megrak&sa az oldalfal fel#l, emelt rakod/r/l;
b) kont(ner megrak&sa a homlokfal fel#l, emelt rakod/r/l; c) g(pkocsin &ll/
kont(ner megrak&sa talajszintr#l; d) g(pkocsin &ll/ kont(ner megrak&sa emelt
rakod/r/l; e) talajon &ll/ kont(ner megrak&sa; f) speci&lisan kik(pzett
targonca4t talajon &ll/ kont(nerek rakod&s&hoz
57
A kik+t4k telep-t)s)nek els# feladata a v&rhat/ forgalom felm(r(se, ezut&n k2vetkezik a
legkedvez#bb f2ldrajzi elhelyez(s megv&laszt&sa. Figyelembe kell venni a haj/z&s nautikai
szempontjait - minim&lis (s maxim&lis v-zszint, hull&mz&s, foly/kn&l a sodorvonal
elhelyezked(se - , valamint az (p-t(s gazdas&goss&g&t.

Kis forgalomhoz a sodorvonal k2zel(ben a parton is kialak-that/ a kik2t# (ny-ltv-zi kik2t#).
Er#s foly&s4 foly/ v&ltoz/ v-z&ll&s, hull&mz/ tenger (s nagy forgalom eset(n medenc(s
kik2t#t l(tes-tenek.

A kik+t4k k+zleked)si kapcsolatainak megold&s&ra megfelel# k2z4ti-vas4ti h&l/zatot kell a
kik2t#ben l(tes-teni.
Forgalmas kik2t#kben a medenc(k partfala ment(n h&rom, egym&ssal p&rhuzamos - a
burkolatba s7llyesztett - vas4ti v&g&nyt helyeznek el (kett# a rakod&sra, a harmadik a
kocsirendez(sre).
A kik2t#i vas4ti h&l/zatnak j/ kapcsolatot kell lehet#v( tennie valamennyi rakod/hely (s
rakt&r k2z2tt. 0ltal&ban a kik2t#h2z tartozik m(g egy el#rendez# p&lyaudvar is az (rkez# (s
t&voz/ vonatok kezel(s(re. A p&rhuzamos v&g&nyok 200...300 m-enk(nt 2ssze vannak k2tve
egym&ssal.
A g(pkocsi-utakat a kik2t# v&rhat/ forgalm&ra kell m(retezni. A lehet#s(ghez k(pest ker7lni
kell a k2z4t-vas4t szintbeli keresztez(s(t.

A kik+t4k medenc)i. A nagy forgalmi kik2t#k a legt2bb esetben medenc(s kik2t#k. A
folyami medenc(s kik2t#k bej&rata hegyessz2get (kg. 30
o
) z&r be a foly&s ir&ny&val. A

20. bra
Folyami kik+t4 alaprajza (N2rnberg)
58
forgalom nagys&ga, 2sszetetts(ge szerint l(tes-tenek egy vagy t2bb medenc(t; a bej&rat min 40
m sz(les, a medenc(k hossza t2bb sz&z m(ter, sz(less(ge pedig elegend# a haj/ford-t&s
elv(gz(s(re (m(g 2-3 sorban kik2t2tt haj/k eset(n is). A medence (s a bej&rat m(lys(ge a
kapcsol/d/ v-zi4ton k2zleked# haj/k mer7l(si m(rete n2velve 1,2 m-rel (az esetleges
feliszapol/d&s miatt). Tengeri kik2t#kn(l a medenc(k ki(p-t(se v(di a haj/kat a tenger
hull&mver(s(t#l. A medenc(k m(rete &ltal&ban olyan, hogy biztos-tsa a haj/k zavartalan
k2zleked(s(t olyan parthosszal, ami elegend# a haj/k kik2t(s(re. A parthossz f7gg a tervezett
rakod/-berendez(sek kapacit&s&t/l (s a kik2t# rakod&si technol/gi&j&t/l.
T2bb medenc(s kik2t#kben &ltal&ban k7l2n medence vagy kik2t#r(sz van a darab&ru (s k7l2n
medence a t2meg&ru rakod&s&ra. A k7l2nleges kezel(st k-v&n/ &rukat (&sv&nyolaj stb.) szint(n
k7l2n kezelik.

Rakpartok, rakter2letek. A rakpartok a haj/k kik2t(s(t, az &ru ki- (s berak&s&t, valamint az
egy(b k2zleked(si &gak csatlakoztat&s&t teszik lehet#v( (k2zvetlen vas4t-haj/, vagy haj/-
k2z4t &trak&s stb). ugyanitt l(tes-tenek rakter7leteket is az &ruk t&rol&s&ra, el#k(sz-t(s(re.
A rakpart magass&ga a legmagasabb &rv-zszint felett 0,9...1,5 m, kiv(ve ha a csatlakoz/
rakter7leten olyan &rukat - kavics, k#, (rc - t&rolnak, amelyekre az id#szakos el&raszt&s nem
k&ros. Ilyen esetben alacsonyabb partfal (p-t(se gazdas&gosabb lehet.

A rakpartokon vannak elhelyezve az &trak&si ig(ny szerint megv&lasztott rakod/-
berendez(sek. J/l g(pes-tett kik2t#ben a rakparthoz &ll/ haj/hoz annyi parti darut &ll-tanak,
amennyi egym&s zavar&sa n(lk7l egyszerre dolgozhat. A daruk legt2bbsz2r p&rhuzamosan
mozognak a partfallal (s olyan szerkezeti megold&s4ak, amely nem zavarja a vas4ti, k2z4ti
k2zleked(st. (21., 22.sz. &bra)



21. bra (A 22. &bra A-A metszete)
P)lda kik+t4i rakpartok )s rakter2letek kialak-tsra
1 f*r(sz&ru t&rol/; 2 f*r(sz&ru t&rol/; 3 10 db. kik2t#i daru (10 Mp tbk.); 4
r2nkt&rol/; 7 2-2 db. port&ldaru (10Mp tbk.) minden egyes r2nkpart r(sz(re;
8 sziklatalaj; 9 kavicsfelt2lt(s; 10 kik2t#medence; 11 kik2t#medence; 12
g(pkocsi4t; 13 r2nk2k; 14 legmagasabb haj/z&si v-zszint; 15 legalacsonyabb
haj/z&si v-zszint
59

K7l2nleges helyet foglal el a kik2t# ter7let(n a kont(nerek rakod&s&ra l(tes-tett termin&l,
elegend# ter7lettel a megfelel# sz&m4 kont(ner fogad&s&ra, t&rol&s&ra (s megfelel#
rakod/berendez(sekkel felszerelve a haj/ - part, haj/-vas4t, haj/-k2z4t k2z2tti &trak&sra.
(23.sz. &bra)

A kik2t#i partfalak a haj/k kik2t(s(t, a v-zsz&ll-t&s (s a sz&razf2ldi sz&ll-t&s (vas4t-k2z4t)
k2z2tti &trak&st k2nny-tik meg. A partfal egyszer*bb, kisebb k2lts(get jelent# megold&s a
r(zs*s part (1:2, 1:3 lejt(ssel), de ebben az esetben a v-zszint ingadoz&sakor, apad&skor a
haj/k t&volabb ker7lnek a partt/l, teh&t a rakod&s nehezebb, k2lts(gesebb. A f7gg#leges part
fel(p-t(se dr&g&bb, de a rakod/-berendez(s egyszer*bb, a rakod&s gyorsabb, olcs/bb.

22. bra
P)lda kik+t4i rakpartok )s rakter2letek elrendez)s)re
(nagyobb kik+t4 faanyagok rakodsra )s trolsra
specializlt r)szlete)
1 f*r(sz&ru t&rol/; 2 f*r(sz&ru t&rol/; 3 kik2t# medence; 4 kik2t# medence;
5 r2nkt&rol/; 6 r2nkt&rol/; 7 r2nkt&rol/; 8 r2nk-rakpart; 9 g(pkocsi4t

23. bra
Kik+t4i kont)ner-daru
60
3.2.3.4. Kik+t4i berendez)sek
A tengeri kereskedelem jellege az 1960-as (vek elej(ig nem indokolta a d2nt#en csak egyf(le
&rufajta kezel(s(re specializ&l/dott kik2t#k l(trej2tt(t. A kik2t#k legt2bbj(ben foly(kony,
2mlesztett (s darab&r4 rakom&nyok ki- (s behaj/z&s&ra egyar&nt volt lehet#s(g. A forgalom
d2nt# r(sz(t a vegyes darab&r4-kereskedelem adta. Ennek megfelel#en keskeny rakpartok, a
rakpartok ment(n v(gigfut/ rot&l- (s bakdaruk, a rakpartokhoz kapcsol/d/ nyitott (s fedett
t&rl/helyek hat&rozz&k meg a kik2t#k jellegzetes k(p(t.

Az 1960-as (vek elej(t#l megindul/ kont(neriz&ci/ (s a vil&ggazdas&gi fellend7l(s
k2vetkezt(ben ugr&sszer*en megn2vekv# nyersanyagig(nyek teljesen megv&ltoztatt&k a
tengeri kereskedelem &ru2sszet(tel(t (s -gy a kik2t#kkel szemben t&masztott ig(nyeket is.
Kialakultak a speci&lis &ruforgalmat lebonyol-t/ kik2t#k, ahol pl. hatalmas mennyis(g*
kont(nert kezelnek (s ir&ny-tanak a vil&g minden t&ja fel(: vagy a Perzsa (Arab) 2b2l (s a
Karib-tenger t(rs(g(ben olajkik2t#i; az Egyes7lt 0llamok, Kanada, Ausztr&lia, Argent-na
gabonatermin&ljai; az USA; Ausztr&lia D(l-Afrika sz(n-, (s @szak-Afrika foszf&t kik2t#i.
Ezekre a kik2t#kre - a kont(nerkik2t#k kiv(tel(vel -d2nt#en az egyir&ny4 (export) forgalom a
jellemz#.

A kont(nerek rakod&s&nak jellegzetess(ge, hogy azokat rendszerint nem k2zvetlen7l rakj&k &t
vas4ti, ill. k2z4ti j&rm*vekre a haj/kba (s ford-tva, hanem k2zbeiktatott t&rol&ssal. =gy a
kont(nerkik2t#kben hatalmas m(ret* t&rol/t(rre van sz7ks(g. Ma m&r valamennyi jelent#s
kont(nerkik2t# m*k2d(se - az ott megfordul/ /ri&si mennyis(g*, k7l2nf(le rendeltet(si hely*
(s m(ret* kont(ner szakszer* (s hat(kony kezel(se miatt - sz&m-t/g(pes rakt&rnyilv&ntart/ (s
kezel# rendszerek felhaszn&l&sa n(lk7l elk(pzelhetetlen.

A sz&raz 2mlesztett rakom&nyokat (pl. vas(rc, sz(n, gabona, foszf&t, cement) kezel#
kik2t#kben a ki- ill. behaj/z&si m*veleteket &ltal&ban folyamatos rakod/-berendez(sekkel
v(gzik. Ezekben a kik2t#kben nagym(ret* dep/kat, sil/kat alak-tanak ki a b&ny&kb/l,
gy&rakb/l, term#ter7letekr#l (rkez# &ruk elsz&ll-t&s&ig t2rt(n# t&rol&s&ra. A legt2bb modern
kik2t# rendelkezik a r2vidt&v4 tengeri komphaj/z&s kiszolg&l&s&ra alkalmas speci&lis
partr(szekkel, 4n. RORO kik2t#vel is. Ezeken a helyeken /ri&si utas- (s g(pj&rm*forgalom
bonyol/dik.

Az olaj- (s vegyi &ru kik2t#kben a foly(kony rakom&nyok ki- (s behaj/z&s&t hossz4
kik2t#g&tak mellett, azokon elhelyezett szivatty4 (s cs#vezet(k rendszerekkel v(gzik. A
kik2t#g&tak m(lyen beny4lnak a tengerbe, hogy a hatalmas m(ret*, nagy mer7l(s*
nyersolajsz&ll-t/ haj/k kiszolg&l&sa is lehet#v( v&lj(k. Vannak mesters(ges szigeteken
elhelyezett k#olajtermin&lok is (pl. Das (s Kharg sziget a Perzsa-2b2lben). Az olajkik2t#k
rendszerint nagy sz&razf2ldi cs#vezet(krendszerek kiindul/-, ill. v(gpontjai, ahov& k#-
olajfinom-t/kat (s egy(b vegyi&rufeldolgoz/ 7zemeket is telep-tenek.
Rakod#berendez%sek
A port&ldaruk k2zvetlen7l a kik2t#part mell( telep-tett rakod/-berendez(sek. els#sorban
darab&ruk, de markol/val felszerelve 2mlesztett rakom&nyok ki- ill. behaj/z&s&ra is
alkalmasak. A daruberendez(s s-nen mozg/ port&lszerkezetre van felszerelve. A
daruberendez(s a t&maszt/ csap&gyak k2r7l a port&lhoz k(pest el tud fordulni. A g(mszerkezet
legt2bbsz2r lemniszk&ta-rendszer*, ami azt jelenti, hogy az als/g(m billent(sekor a von/r4d a
fels#g(m helyzet(t 4gy v&ltoztatja meg, hogy a fels#g(mhez csatlakoz/ horogszerkezet v(gig
61
azonos magass&gban mozog az eg(sz g(mbillent(si tartom&nyban. Az eges darumozg&sokat, a
teheremel(st (s s7llyeszt(st, a g(m billent(s(t (s forgat&s&t, a halad/ mozg&st k7l2n
hajt/motorok biztos-tj&k. A hajt/motorok (s a hozz&juk kapcsol/d/ k2t(ldobok, a halad/
mozg&st biztos-t/ motorok kiv(tel(vel, a darug(ph&zban vannak elhelyezve. A daruberendez(s
ellens4lyrendszere k7l2nf(le megold&s4 lehet, leggyakrabban billen#, ill. cs4szk&s
ellens4lyrendszereket alkalmaznak. A darukezel# f7lk(k is gyakran a darug(ph&zzal (p-tik
egybe, de ez az elrendez(s sokszor nem c(lszer*, k7l2n2sen nagym(ret* haj/k rakod&sakor.
Az 7res haj/ berakod&s&nak kezdetekor, ill. kihaj/z&skor, a rakod&s v(g(n a darukezel#
esetleg nem l&tja a rakt&rat, a felemelend# &rut, a k2t(st, a horog mozg&s&t. Ilyenkor kiseg-t#
ir&ny-t&sra is sz7ks(g van. Ennek a k(nyelmetlen (s a balesetvesz(lyes helyzetnek az
elker7l(s(re a darukezel# f7lk(t &ltal&ban magasak, az als/g(men helyezik el.

A kik2t#i port&ldaruk emel#kapacit&sa &ltal&ban 3 t-25 t, de l(teznek t2bb sz&z tonna
emel#kapacit&s4 port&ldaruk is. A viszonylag fejletlen infrastrukt4r&j4, vagy nem nagy
forgalm4 kik2t#kben a port&ldarukat mobil-, esetleg aut/daruk is helyettes-thetik.
Bakdaruk, h)ddaruk (rakod#hidak)
A bakdaruk, vagy h-ddaruk (rakod/hidak) k2zvetlen7l a rakpart mellett elhelyezett s-np&ly&n
mozg/, l&bakkal al&t&masztott h-dszerkezet* daruberendez(sek. A h-don fut/macska mozog.
A bakdarukat &ltal&ban kont(nerek (s 2mlesztett anyagok ((rc, sz(n, koksz, stb.) rakod&s&ra
haszn&lj&k. A l&bak k2z2tti ter7lete t&rol/t(rk(nt szolg&l, vagy az itt v&g&nyokon &ll/ vas4ti
kocsikba illetve kocsikb/l k2zvetlen7l rakodhatnak. T&rol/t(r kialak-t&sa eset(n a daruhidak
feszt&vols&ga 30 (s 120 m k2z2tt van. A k2r7lm(nyeknek megfelel#en a h-ddaruk egy vagy
k(t konzollal is kialak-that/k, amelyek a rakod&s megk2nny-t(s(re esetleg csukl/san
felhajthat/k. Ha k2zeli (p-tm(ny mellett 7zemel a daru, akkor az egyik darup&lyas-n -
amennyiben az (p7lt szerkezet ezt lehet#v( teszi - az (p7let fal&n is elhelyezhet#. Ez a
bakdaru.
A daruszerkezet mozg&sait a h-dra f7ggesztett, rendszerint a fut/macsk&val egy7ttmozg/
darukezel# f7lk(b#l ir&ny-tj&k. K7l2n2sen a h-ddaruk hatalmas m(retei miatt komoly m*szaki
probl(m&t jelent a t&voli l&bak pontos egy7ttfut&s&nak biztos-t&sa.

N(mely esetben a h-ddarut fut/macska helyett aljkocsikra szerelt billen#g(mes forg/daruval is
felszerelik. A darup&lya hossza &ltal&ban 150...400 m, -gy lehet#s(g van arra, hogy azonos
darup&ly&n t2bb h-ddaru is 7zemelhessen. A h-ddaruk szok&sos teherb-r&sa 3...30 t, emel(si
sebess(ge 20...100 m/min; a macskamozgat&s sebess(ge 60...300 m/min; a h-dmozgat&s max.
sebess(ge 60 m/min.
Folyamatos rakod#berendez%sek
A folyamatos rakod/berendez(sek els#sorban k2nny* 2mlesztett rakom&nyok (gabona,
szemesterm(nyek, cukor, cement, foszf&t) kihaj/z&s&ra szolg&lnak.

A serleges elev&toros haj/kirak/ g(mje, amelyen az anyagtov&bb-t/ sz&ll-t/szalag is tal&lhat/,
csukl/san kapcsol/dik a k2zvetlen7l a rakpart mellett elhelyezked# s-np&ron fujt/ port&lhoz.
A g(m v(g(hez ugyancsak csukl/san r2gz-tik az anyagfelvev# serlegsort. Az anyag el#sz2r az
anyagtov&bb-t/, majd a kirak/ szalagra ker7l, onnan pedig k2zvetlen7l vas4ti kocsiba, vagy
surrant/n kereszt7l sz&ll-t/szalagra jut. M*k2d(s k2zben a g(m f7gg#leges s-kban k2t(lzet
seg-ts(g(vel billenthet#, a serlegsor pedig hidraulikus munkahenger seg-ts(g(vel a rakod&si
helyzetnek legmegfelel#bb sz2gbe &ll-that/. A h&rom szabads&gfok4 mozg&si lehet#s(g r(v(n
az elev&tor felszed# ereje a rakt(r b&rmely pontj&t el(rheti. A serleges elev&toros haj/kirak/k
62
rakod&si teljes-tm(nye a sz&ll-tott anyag t(rfogats4ly&t/l f7gg#en el(rheti a t2bb sz&z t//ra
(rt(ket is.

A sz-v/fejes pneumatikus haj/kirak/ m*k2d(s(t cement kirak&s&nak eset(re mutatjuk be, de a
berendez(s alkalmas gabona (b4za, &rpa, zab, kukorica, stb.), olajos magvak (repce, sz/jabab
stb.), takarm&nyipari nyersanyagok (granultumok, kever(ktakarm&ny alapanyagok stb.) ipari
f(lk(sz- (s k(sz term(kek (timf2ld, m*tr&gya stb.) kirak&s&ra is. a nyom/cs#vel a sil/k helyett
k2zvetlen7l vas4ti kocsiba, vagy gabonat&rh&zba is rakodhatnak A sz-v/fejet a parton lev#
cementlev&laszt/val (s fogad/torony fels# r(sz(hez sz*r#n kereszt7l v&kuumszivatty4
csatlakozik. a fogad/torony als/ r(sz(b#l kis lejt(s* aer&ci/s csatorn&n &t ker7l ki a cement
egy adagol/ Fuller-csig&hoz, amelynek kever#ter(hez s*r-tett leveg#t is vezetnek. a csig&t/l a
sikl/ig vezet# nyom/cs#b#l cement (s s*r-tett leveg# kever(ke halad. a v&kuumszivatty4
m*k2d(se k2vetkezt(ben az anyaglev&laszt/ (s fogad/torony fels# ter(ben kialakul/
l(gk2rin(l kisebb nyom&s hat&s&ra a sz-v/fejen (s a sz-v/cs2v2n kereszt7l anyag&raml&s indul
meg. A toronyban az anyag (s a leveg# sz(tv&lik, a leveg# a sz*r#n (s a v&kuumszivatty4n
kereszt7l a szabadba t&vozik, a cement pedig a neh(zs(gi er# hat&s&ra a torony alj&ban gy*lik
2ssze. ez az 2sszegy*lt cement ker7l az aer&ci/s csatorn&ba. A nyom/vezet(ken &t a sil/ba
ker7lt s*r-tett leveg#-cement kever(kb#l a s*r-tett leveg# sz*r#rendszeren &t a szabadba jut, a
cement pedig le7lepszik. A cementkirak/ teh&t vegyes7zem*, egy sz-v/ (s egy
nyom/rendszerb#l &ll. Sz&ll-t&si teljes-tm(nye 50 t/h, sz&ll-t&si t&vols&ga 60...70 m, emel(si
magass&ga 20...25 m.

A folyamatos rakod/berendez(sek k2z( kell sorolnunk a sz&ll-t/szalagokat (s sz&ll-t/csig&kat
is.

A sz&ll-t/csig&kkal poros vagy apr/ szemcs(j* anyagokat v-zszintes, vagy kiss( ferde s-kban
nem nagy t&goks&gra sz&ll-tanak, de vannak f7gg#lege ir&ny4 anyagtov&bb-t&sra (p-tett
sz&ll-t/csig&s rendszerek is. Sz&ll-t/csig&val tapad/, ragad/s anyagok nem sz&ll-that/k, mert
azok a csig&ra r&tapadva csak k2rbe forognak. a csig&t lemezb#l k(sz7lt h&z veszi k2r7l, -gy
biztos-that/ a orz&smentes anyagtov&bb-t&s. A sz&ll-t/csig&s rendszerek szok&sos t2lt(si foka
20-25 % (a sz&ll-t/cs2ben lev# anyag t(rfogat&nak (s a sz&ll-t/cs# bels# t(rfogat&nak az
ar&nya). Ha a berendez(st ellenj&rat4 t2lt#-bont/ csig&val is felszerelj7k, akkor a t2lt(si fok a
70-90 %-ot is el(rheti. A sz&ll-t/csig&s rendszerek emel(si magass&ga &ltal&ban 13-15 m,
sz&ll-t&si t&vols&guk pedig 20-25 m.
0sz#daruk
Az 4sz/darukat k(t nagy csoportba sorolhatjuk:
billen#g(mes (s
forg/daruk.

Az el#bbieket kik2t#-, &t- (s h-d(p-t(si, haj/gy&ri szerel(si munk&kn&l haszn&lj&k emel(si
feladatok elv(gz(s(re. Az ut/bbiak szolg&lnak a kik2t#i rakod&si m*veletek v(grehajt&s&ra. az
4sz/darukat &ltal&ban haj/b/l haj/ba rakod&sra haszn&lj&k horog (s markol/ 7zemben
egyar&nt. Csak fejletlen infrastrukt4r&j4, vagy kis forgalm4 kik2t#kben veszik ig(nybe azokat
a rakpartok (s a haj/ k2zti anyag mozgat&sra. A rakod&s sor&n az 4sz/darut a ki7r-tend# (s a
megrakand/ haj/ k2z2tt horgonyozz&k le. A ponttestre telep-tett daruberendez(s a
csap&gyaz&sa k2r7l tud elfordulni.

63
A daru 4n. kir&lycsap&gy&nak elhelyezked(se szerint megk7l2nb2ztet7nk &ll/tornyos,
forg/tornyos (s Rothe-Erde csap&gyaz&s4 elrendez(st. A g(mszerkezet leggyakrabban - a
port&ldarukn&l m&r ismertetett - lemniszk&ta-rendszer*, h&romg(mes t-pus4, de vannak -
k7l2n2sen a nagyobb emel#kapacit&s4 4sz/daruk k2zt - egyg(mesek, s#t nem billen# g(mesek
is. A g(mek ac(lszerkezete lehet r&csos, dobozos, cs#, vagy vegyes kialak-t&s4. A darukezel#
f7lk(t vagy a forg/torony tetej(n, vagy az als/ g(mhez kapcsol/dva szokt&k elhelyezni.

A daruberendez(s f# mozg&sai: teheremel(s, s7llyeszt(s; g(mbillent(s, g(mforgat&s. A
mozg&sokat biztos-t/ motorok a hozz&juk csatlakoz/ k2t(ldobokkal (s a fix ellens4llyal egy7tt
a darug(ph&zban vannak elhelyezve. Ez al/l csak a daruberendez(s forgat&s&t v(gz# motorok
(rendszerint kett#) a kiv(telek, amelyek a hozz&juk csatlakoz/ fogaskerekes hajt/m*vekkel
egy7tt a ponton fed(lzet(nek magass&g&ban, k2zvetlen7l a p&lc&skoszor4 mellett tal&lhat/k. A
daruberendez(s ellens4lyrendszerei a port&ldaruk(ival azonos kialak-t&s4ak.

A daruberendez(s teherb-r&sa a g(mkiny4l&st/l f7gg#en v&ltozik. A legk7ls# g(m&ll&shoz
kisebb, a legels#h2z nagyobb max. terhelhet#s(g tartozik.

8zemk2zben, a daru forg&sa k2vetkezt(ben, az 4sz/daru s4lypontv&ltoz&s&nak hat&s&ra
jelent#s nagys&g4 pontond#l(sek ad/dnak, amelyhez a rakod&s sor&n esetleg f4j/ sz(l billent#
hat&s&t is hozz& kell sz&m-tani. Ezekhez a hat&sokhoz k7l2n2sen gyorsmozg&s4 daruk
eset(ben a tehetetlens(gi er#k miatt fell(p# el#re-h&tra, (s oldalir&ny4 pontonmozg&sok is
j&rulhatnak. Emiatt az 4sz/darut csak hossz4 horgonyl&con (s laza k2telekkel lehet r2gz-teni.
Az 4sz/daruk csak sz(lcsendes id#ben (s hull&m mentes v-zen tudnak megfelel#en dolgozni.
A pontontest f#m(retei (s a v-z alatti r(sz(nek a kialak-t&sa olyan, hogy az 7zem k2zben
v&rhat/ billent#nyomat(kok a lehet# legkisebb pontond#l(seket okozz&k.

A forg/daruk el#nye, hogy saj&t fed(lzet7k2n az erre a c(lra kialak-tott ter7letre is le tudj&k
tenni a rakom&nyokat (s -gy, mint a sz&ll-t/eszk2z2k is haszn&lhat/k.

Az 4sz/daruk k2z2tt vannak 2nj&r/ t-pus4ak is. Ebben az esetben a meghajt/berendez(s
el#dleges feladata az 4sz/daru man#verez(s(nek biztos-t&sa, a sz(l, hull&mz&s, &ramlatok
sodr/d&st okoz/ hat&s&nak kiv(d(se, (s csak m&sodsorban az 4sz/daru halad&s&nak
biztos-t&sa. A nem 2nj&r/ 4sz/daruk a rakod&si m*veletek sor&n kik2t#- (s
horgonycs2rl#ikkel man#vereznek. N(mely 4sz/darun, fed(lzeti h&zban, esetleg a
pontontestben, a szem(lyzet elhelyez(s(re szolg&l/ lak/teret is kialak-tanak.

A szok&sos 4sz/ forg/daruk m*szaki adatai a k2vetkez#k
Emel#kapacit&s: 3....250 t
Max. g(mkiny4l&s a forg&stengelyt#l a n(vleges terhel(sn(l: 8....20 m
Emel(si magass&g a v-zvonal f2l2tt: 20...60 m
S7llyeszt(si m(lys(g a v-zvonal al&: 20...40 m
Sebess(gek: - emel(s, s7llyeszt(s: 3...50 m/min
- billent(s: 3 m/min
- forgat&s: 0,3...1,3 1/min.

3.2.3.5. Fed)lzeti rakod#berendez)sek
.rbocdaruk
64
Az &rbocdaruk a tengeri &rusz&ll-t/ haj/k &ltal&nosan (s legr(gebben haszn&lt fed(lzeti
rakod/berendez(sei. Valamennyi ismert rakod/berendez(s k2z7l az &rbocdarukn&l a legkisebb
az egys(gnyi felemelend# rakom&nyra jut/ saj&t t2mege. Az &rb/cdaruk darab&ruk rakod&s&ra
szolg&lnak.

Szerkezeti fel(p-t(s*k szerint megk7l2nb2ztet7nk egyg(mes (s k(tg(mes &rbocdarukat.

A max terhelhet#s(g alapj&n k2nny*- (s neh(zg(mekr#l besz(l7nk. A neh(zg(mek teherb-r&sa
16 t-t/l ak&r 800 t-ig is terjedhet. A teheremel(st (s s7llyeszt(st, a g(mforgat&st (s billent(st a
cs2rl#kkel biztos-tj&k. G(mforgat&skor a p&nyvak2telek mindk(t oldalon lelazulnak, ezen
k-v7l a legkisebb haj/d#l(sek eset(n a d#l(s ir&ny&ba es# p&nyvak2t(l lelazul, a m&sik oldalon
lev# pedig megfesz7l. az &rbocdaru g(mforgat/ k2teleiben er# teh&t kiz&r/lag a haj/
d#l(seinek k2vetkezt(ben is fell(p. A haj/ d#l(ssz2g(nek megv&ltoz&sa (a haj/ egy m&sik
daruja terhet vesz fel a partr/l), vagy a haj/ leng(se (hull&mz&s vagy sz(ll2k(s k2vetkezt(ben)
a laza forgat/k2tel* g(m &tv&g/d&s&t okozhatja (s -gy balesetet id(zhet el#. Ez(rt a
g(mforgat/ k2telek szabad v(g(t a k(t dobbal ell&tott g(mforgat/ cs2rl#re ellent(tes
(rtelemben kell felcs(v(lni, hogy az egy fordulatra jut/ kiadott (s bevont k2t(lmennyis(g
azonos legyen. Vannak a g(mbillent(st (s a g(mforgat&s ugyan azon a cs2rl#vel megval/s-t/
m*szaki megold&sok is

Utaz/helyzetben az &rbocdaruk g(mj(t leengedik (s g(mt&maszokon r2gz-tik, k2t(lzet7ket,
szerelv(nyeiket, leszerelik. Egyes haj/kon p(ld&ul a folyam-tengerj&r/kon az &rboc is
lehajthat/.
Fed%lzeti forg#daruk
A fed(lzeti forg/daruk 7zemeltet(si szempontb/l el#ny2sebbek, mint az &rbocdaruk, mivel
&lland/ 7zemi k(szenl(tben vannak, a darumozg&si sebess(geik gyorsabbak, kont(ner (s
markol/7zemre is alkalmasak, k2t(lzet7k egyszer*bb, m*k2d(s7k kev(sb( balesetvesz(lyes.
A fed(lzeti forg/darukat sokf(le szempont szerint csoportos-thatjuk:
elrendez(s7k szerint:
= k7l2n&ll/
= ikerdaruk
meghajt/rendszer*k szerint:
= elektromechanikus
= elektrohidraulikus 7zem: daruk
forgat&si rendszer7k szerint:
= &ll/tornyos
= forg/tornyos
= Rothe-Erde csap&gyaz&s4 daruk
3.3. ,sszefoglal. k*rd*sek a 3. fejezet anyag#b.l.
A harmadik fejezet az egyes &rusz&ll-t&si l(tes-tm(nyeket valamint nagyon felsz-nesen egyes
rakod/berendez(seket ismertet, kicsit fedve az 7zemen bel7li anyagmozgat&s ter7let(t is.
Amennyiben a fejezet anyag&nak &ttanulm&nyoz&sa ut&n gondot okozna a k2vetkez# k(rd(sek
megv&laszol&sa k(rem jelezze a k2vetkez# konzult&ci/n!
1) Az 7zemen bel7li anyagmozgat&s (s a helyi illetve t&vols&gi &rusz&ll-t&s csatlakoz&si
pontjainak kialak-t&sa. A csatlakoz&si hely funkci/i.
2) Iparv&g&nyok - kialak-t&si szempontjai - funkci/i.
65
3) 8zemi 4th&l/zatok - kialak-t&sa - funkci/ja.
4) Szintbeni k2z4ti vas4ti keresztez(sek mint kritikus pontok az 7zemen bel7l illetve az egy
rakod/helyeken.
5) Kik2t#i rakod/helyek kialak-t&s&nak n(h&ny szempontja.
66
4. ruszlltsi folyamat zemi paramterei
4.1. Az #rusz#ll/t#s mutat.sz#m rendszer*r3l #ltal#ban
A mutat/sz&mok a m*szaki-gazdas&gi tev(kenys(gek &llapot&t, fejl#d(s(t vagy tev(kenys(g(t
jellemz# 2sszef7gg(sek pontosan meghat&rozott fogalmai (s sz&mszer* megjelen(si form&i.
A mutat/sz&mokat haszn&lja fel a tervez(s, az ir&ny-t&s; mutat/sz&mokkal m(rhet# a v(gzett
munka nagys&ga, hat(konys&ga stb. Egy mutat/sz&m term(szetesen nem el(gs(ges az 2sszetett
tev(kenys(gek jellemz(s(re, ehhez mindig t2bboldal4 vizsg&latra, a gazdas&gi (s a technikai-
technol/giai k(rd(sek egy7ttes figyelembev(tel(re van sz7ks(g. Az 2sszetett tev(kenys(g
egy(rtelm* m(r(s(re, vizsg&lat&ra alkalmas mutat/sz&mok 2sszess(ge alkotja a mutat/sz&m
rendszert.
Az &rusz&ll-t&s technikai (s gazdas&gi fejl#d(s(nek m(r(s(re, a rendelkez(s(re &ll/ eszk2z2k
kihaszn&l&s&nak kimutat&s&ra, a munkaer#-tartal(kok felt&r&s&ra stb. szint(n sz7ks(g van saj&t
mutat/sz&m rendszerre. A mutat/sz&mokkal szemben t&masztott k2vetelm(nyek a
k2vetkez#k:
a mutat#szmok rendszere
2sszess(g(ben (s r(szletenk(nt egyar&nt t7kr2zze vissza a sz&ll-t&si folyamatot;
t&rja fel a sz&ll-t&si folyamatot befoly&sol/ valamennyi l(nyeges t(nyez#t (s tegye lehet#v(
a sz&ll-t&si folyamat r(szletekbe men# tanulm&nyoz&s&t;
tegye lehet#v( mind a mennyis(gi (kvantitat-v), mind a min#s(gi (kvalitat-v) v&ltoz&sok
figyelemmel kis(r(s(t.
A k'zleked%s ter,let%n megk,l'nb'ztethet,nk
mennyis(gi (glob&lis),
sz-nvonal (vagy 7zemi, termel(si) (s
2sszehasonl-t/ (fejl#d(si)
mutat/kat.
A mennyis(gi (kvantitat-v) mutat/k a termel(s abszol4t nagys&g&t fejezi ki (pl. a sz&ll-tott
&ruk s4lya, a megtett 2sszes kilom(ter stb.). Ezeket &ltal&ban k2zvetlen7l lehet m(rni.
A sz-nvonal-mutat/k a sz&ll-t&si folyamat min#s(g(r#l (kvalit&s&r/l) adnak t&j(koztat&st (pl. a
g(pj&rm*vek fut&s-kihaszn&l&si t(nyez#je, az egy tonna rakod&s&nak &ll&sid#-sz7ks(glete
stb.). Ezeket a mutat/kat t2bbnyire nem lehet k2zvetlen7l m(rni, sz&m-t&suk a mennyis(gi
mutat/k felhaszn&l&s&val t2rt(nhet (-gy pl. az &tlagos menetsebess(get az 2sszes fut&s-
t&vols&g (s az 2sszes menetid# h&nyadosa adja).
A fejl#d(st jellemz# mutat/k dimenzi/ n(lk7li sz&mok, amelyek ugyanazon mutat/sz&m
k7l2nb2z# id#pontokban m(rt ar&ny&t fejezi ki (pl. az &tkm teljes-tm(ny 1994 (s 1993-as
(vekben m(rt (rt(keinek h&nyadosa).
A mutat#k dimenzi#juk szerint lehetnek
natur&lis (technikai),
(rt(k (gazdas&gi) (s
vegyes (technikai-gazdas&gi)
67
mutat/k. Natur&lis m(rt(kegys(ge van p(ld&ul a sz&ll-t&si id#nek (/ra), a forgalmi
sebess(gnek (km//ra). @rt(kben (p(nzegys(gben) fejezz7k ki t2bbek k2z2tt a bev(teleket, a
r&ford-t&sokat, vegyes rendszerben pedig az 2nk2lts(get (Ft/tkm).
Ismeretesek tov&bb&
analitikus (s
szintetikus
mutat/k. Az analitikus mutat/k az elemz(st, tervez(st szolg&lj&k, a szintetikus mutat/k
valamely bonyolult folyamat fejl#d(s(t, &llapot&t 2sszefoglalva, egyetlen sz&mban fejezik ki.
4.2. A k%z(ti #rusz#ll/t#s j#rm5#llom#ny#nak 7zemi mutat.i
Az &rusz&ll-t&s tervez(s(hez jellemz#, (rt(kel# mutat/kra van sz7ks(g. Ezek a mutat/k
azonban nemcsak a szervez(snek, hanem az 2sszehasonl-t&snak, az ellen#rz(snek is
elengedhetetlen kell(kei. El#sz2r a j&rm*&llom&ny 7zemi jellemz#it, majd a sz&ll-t&si
tev(kenys(g mutat/sz&mait t&rgyaljuk.
a) Az tlagos jrm2llomny
A j&rm*&llom&ny a g(pj&rm*veket 7zemeltetett g(pj&rm*vek (bele(rtve a teherg(pkocsikon
fel7l a vontat/kat (s p/tkocsikat is) 2sszess(ge. A j&rm*&llom&ny egy adott pillanatban
jellemzi az 7zemeltet# lehet#s(geit, minthogy azonban a j&rm*vek elhaszn&l/dnak, azokat
leselejtezik ill. 4jakat szereznek be, hosszabb id#szakon az un. &tlagos j&rm*&llom&ny
felv(tele indokolt.
Az &tlagos j&rm*&llom&ny meghat&roz&sa el#tt meg kell ismerkedn7nk a g(pnap fogalm&val.
A g(pnap a teherg(pj&rm* &llom&nyban t2lt2tt ideje, napt&ri napban kifejezve. A g(pnapok
sz&ma ezek szerint az
N D
i
i
n
=
=

1
2sszef7gg(ssel sz&m-that/, ahol D
i
az i-edik g(pkocsi &llom&nyban t2lt2tt napjait jelenti a
vizsg&lt id#szakban, n pedig a lelt&ri &llom&nyba felvett g(pkocsik sz&m&t jelenti.
Az &tlagos j&rm*&llom&ny ezek ut&n egyenl# az 2sszes g(pnapok (s napt&ri napok
h&nyados&val:
[ ]
C
N
D
= db ,
ahol: N - a g(pnapok,
D - vizsg&lt id#szak napt&ri napjaink sz&ma (h(t, h/nap, (v stb.).
Gyakorlati p(lda eg(sz-tse ki a le-rtakat! Valamennyi 7zemben janu&r h/ folyam&n a g(pkocsi
&llom&ny -gy alakult:
&llom&nyban volt
janu&r 1-t#l 10-(ig (10 napon &t) 149 g(pkocsi;
janu&r 11-(n selejteztek 5 g(pkocsit, ez(rt
janu&r 11-t#l 17-ig (7 napon &t) az &llom&ny 144 g(pkocsi;
janu&r 18-&n beszereztek 15 g(pkocsit, az &llom&ny teh&t
janu&r 18-t/l 31-ig (14 napon &t) 159 g(pkocsi.
Az &llom&nyi g(pnapok sz&ma:
10 x 149 = 1490
68
7 x 144 = 1008
14 x 159 = 2226
N = 4724
Az &tlagos g(pkocsi &llom&ny janu&r h/ folyam&n:
[ ]
G = =
4724
31
152 4 , kocsi
Hasonl/an kell a p/tkocsik, a vontat/k &tlagos sz&m&t meg&llap-tani; a p/tkocsik, illetve a
vontat/k g(pnapjait kell osztani a napt&ri napokkal.
Adott id#pontban a j&rm*veknek csak egy r(sze 7zemk(pes. A haszn&lhat/ j&rm*&llom&ny
ismeret(hez ez(rt a g(pnapokat meg kell k7l2nb2ztetn7nk. A g(pnapokat k(t f# csoportra
osztjuk
az 7zemk(pes (N
7
) (s
a jav-t/ (N
j
)
g(pnapokra. Az 7zemk(pes g(pnapok lehetnek
termel# (teljes-t#, fuvaroz/ v&llalt est(n fuvaroz/) N
t
;
sz&ll-t&si feladat hi&nya miatt (fuvarhi&ny miatt) &ll/, N
fh
;
g(pkocsivezet# hi&ny miatt &ll/, N
gh
g(pnapok. A jav-t/ &llom&ny g(pnapjai is felbonthat/k
jav-t&sos (a t(nylegesen jav-t&sban t2lt2tt g(pnapok) N
jt
,
anyaghi&nyos (az anyaghi&ny miatt &ll/ g(pkocsik g(pnapjai) N
ah
,
nem forgalomk(pes (az egy(b ok k2vetkezt(ben jelentkez# pl. selejtez(sre,
vizsg&ztat&sra v&rakoz&s stb.), N
nf
g(pnapokra. Eszerint:
N = N
7
+ N
j
, ahol
N
7
= N
t
+ N
fh
+ N
gh
(s
N
j
+ N
jt
+ N
ah
+ N
nf
.

Az egyes g(pj&rm*fajt&k nem azonos statisztikai priorit&ssal rendelkeznek. Ennek oka az,
hogy egyazon napt&ri napon a g(pkocsi t2bb g(pnapf(les(g jellemz#j(t (rheti el. Reggel pl.
j&ratot v(gez, ut&na a jav-t/m*helybe viszik r2vid fut/jav-t&sra, majd d(lut&n a gar&zsba
helyezik. Ekkor sz/ba j2het a termel#, a jav-t&sos (s a k(szenl(ti g(pnapifajta. Minthogy egy
napt&ri napra csup&n egy g(pnapf(les(get lehet min#s-teni, k(rd(s, vajon milyen legyen az
eml-tett g(pnap. Hasonl/ esetekben a g(pnapok priorit&st helyzete d2nt.

Priorit&s szempontj&b/l, els# helyen a termel# nap &ll. Ha a j&rm* a nap folyam&n j&ratban
volt, a nap mindenk(ppen termel# g(pnap. A termel# g(pnap "7ti" valamennyi t2bbi
g(pnapot.

Gyakran keletkezik vita az 7zemek forgalmi-kereskedelmi (s a m*szaki szolg&lata k2z2tt a
jav-t&sos g(pnap min#s-t(se alkalm&val. A priorit&s k(rd(se ekkor is felmer7lt. A d2nt(st a
p&rtatlan statisztikus hozza meg, a k2vetkez# megold&s alapj&n. A m*szaki szolg&lat
munk&j&t 4gy tervezze (s szervezette meg - esetleg (jszakai m*szakkal -, hogy a j&ratba - ,
fuvarba indul&s id#pontj&ra a j&rm*vet a forgalmi-kereskedelmi szolg&lat rendelkez(s(re
bocs&thassa. Ha ezt nem siker7l el(rni, pl. m&s - tartal(k - g(pkocsit kell ind-tani, a nap
mindenk(ppen jav-t&sos g(pnap. Egyetlen kiv(tel lehet: ha az &tadott g(pkocsi r(sz(re a nap
folyam&n m&s feladatot lehetett szerezni. Ekkor ugyanis a nap termel#g(pnap.
69
b) A jrm2llomny kihasznlsi t%nyez4i
Egy j&rm*parkkal v(gezhet# sz&ll-t&si munka att/l is f7gg, mekkora a nem termel# g(pnapok
sz&ma. Az &llom&nyra jellemz# ilyen egyszer* mutat/ a j&rm*&llom&ny kihaszn&l&si t(nyez#
(n
t
), amely a termel# (s az 2sszes g(pnap ar&ny&val egyenl#. Egy adott teherg(pkocsira
(vonat/ra, p/tkocsira, stb.):

n
N
N
az eg#sz j,rm/,llom,nyra:
n
N
N
ti
ti
i
t
t
=
=
,
, 0 n 1.
r
@rt(k(nek alakul&sa f7gg a j&rm*park (letkor&t/l, t-pus 2sszet(tel(t#l, ill. a sz&ll-t&s
k2r7lm(nyeit#l, a karbantart&s sz-nvonal&t/l, de befoly&solja a forgalmi-kereskedelmi
szolg&lat munk&ja is. Billen#s g(pkocsik eset(n 0,65-0,75, egy(b g(pj&rm*re 0,7-0,8 &tlagos
(rt(kkel lehet sz&molni, mert a termel# g(pnapok sz&ma 230-250 k2z2tt van (vente.
A v&llalat m*szaki szolg&lat&nak (a j&rm*veket karbantart/, jav-t/ r(szlegnek), munk&j&t
jellemzi a jav-t&si t(nyez# (n
j
), amely a g(pj&rm*veknek azt a viszonylagos &ll&sid#
vesztes(g(t mutatja, amelyet jav-t&sban, vagy jav-t&sra v&rakoz&ssal t2ltenek. Egy adott
g(pkocsi eset(ben:


n
N
N
az eg#sz ,llom,nyra
n
N
N
N
N
ji
ji
i
j
ji
n=1
n
j
=
= =

Ez a t(nyez# is dimenzi/ n(lk7li sz&m, &tlagos (rt(ke 0,05-0,10 k2z2tt van norm&l kivitel*
g(pkocsi (s 0,1-0,20 k2z2tt billen#plat/s g(pj&rm*vek eset(n. A t(nyez# sz&mszer* (rt(k(t a
j/l szervezett jav-t/-karbantart/ munka, a korszer* f#darabcser(s jav-t&s alkalmaz&sa
jelent#sen cs2kkentheti.

A f#darabcser(s jav-t&si m/dszer l(nyege, hogy a jav-tand/ g(pkocsin nem bontj&k meg a
hib&s f#darabot, hanem a rakt&ron t&rolt jav-tott vagy 4j f#darabbal cser(lik ki. A jav-t&sban
t2lt2tt id# - k7l2n2sen, ha alkatr(szhi&ny nehez-ti a j&rm*vek jav-t&s&t - tetemesen
m(rs(kelhet#. Az elj&r&s alkalmaz&s&nak el#felt(tele, hogy elegend# cseref#darab &lljon
rendelkez(sre.

A forgalmi- m*szaki tev(kenys(g 2sszehangolt munk&j&val arra kell t2rekedni, hogy a
j&rm*vek jav-t&s, karbantart&s miatt min(l ritk&bban essenek ki a forgalomb/l. A r2vid id#t
ig(nyl# egyszer* jav-t/-karbantart/ feladatokat ez(rt lehet#leg k(s# d(lut&n, (jszaka kell
elv(gezni.

A p&lyaviszonyok a t(nyez# (rt(k(t ugyancsak befoly&solj&k. Elhanyagolt makad&m-4ton pl. a
j&rm* szerkezeti meghib&sod&sa gyakoribb, t2bbsz2r keresi fel a jav-t/m*helyt. Hegyvid(ken
k2zleked# g(pkocsi jav-t&si t(nyez#je rendszerint m(g akkor is meghaladja a t2bbi ter7let
70
&tlagos (rt(k(t, ha az ottani k2zleked(si v&llalatok m*szaki szolg&lata egy(bk(nt hivat&sa
magaslat&n &ll.

Tudvalev#, hogy a g(pkocsik - k7l2n2sen az 2regebbek-, gyakran &llnak r2vid, n(h&ny /r&t
kitev# fut/jav-t&sban, melyet a g(pkocsi napi munk&j&nak elv(gz(se ut&n m*helyben, vagy
4ton a g(pkocsivezet# v(gez el. Ezek a n(h&ny /r&ig tart/ jav-t&si &ll&sid#k a napokban m(rt
jav-t&si t(nyez#ben nem jelentkeznek, mert a munk&ban volt g(pkocsinak a napja termel#
g(pnap. A nap ebb#l a szempontb/l teh&t nem el(g finom m(rt(kegys(g, hiszen egy nap alatt a
g(pkocsi munk&ba lehet, n(h&ny /r&t jav-that (s (jjel a gar&zsban k(szenl(tben &llhat. Egy
napra azonban csak egyf(le g(pnapot lehet min#s-teni, a v&zolt esetben a termel# g(pnapot. A
napi n(h&ny/r&s jav-t&si id# a napokban m(rt jav-t&si t(nyez#ben elv(sz.

Ez a k2r7lm(ny indokolja azt, hogy a jav-t&si t(nyez#t k7l2n m(g /r&kban, g(p/r&kban is ki
kell fejezn7nk.

G(p/ra: &ltal&ban a g(pkocsi (p/tkocsi) &llom&nyban t2lt2tt ideje /r&kban m(rve. Az /r&kban
m(rt jav-t&si t(nyez# k(ts(gk-v7l pontosabban m(ri a jav-t&si &ll&s viszony&t. K(plete:
n
T
T
,
jo
j
=

ahol :
T
j
a jav-t&sos g(p/r&k sz&ma,
T az 2sszes g(p/ra sz&ma (24.N).

A g(p/r&kban kifejezett jav-t&si t(nyez# (rt(ke &ltal&noss&gban nagyobb a g(pnapokban
kifejezettn(l; nincsenek olyan elveszett &ll&sid#k, amelyeket a napban kifejezett t(nyez# nem
(rz(kelhet. Az elt(r(s &ltal&ban 0,03-0,05, teh&t 3-5 %.

Az 7zemk(pess(gi t(nyez# az 7zemk(pes g(pnapoknak az 2sszes g(pnaphoz viszony-tott
ar&ny&t mutatja. Az 7zemk(pess(gi t(nyez# is sz&m-that/ egy j&rm*re, ill. az eg(sz
&llom&nyra.
J&rm*re:

N
N
N N
N
N
, az eg#sz ,llom,nyra:
n
N
N
N N N N
N
n n n n n n
n a feladathi,nyos,
n a g#pkocsivezet(hi,nyos
n a vesztegl#si, v#g&l
n a k#szenl#ti t#nyez(
&i
&i
&i ji
&i
i
&
&
t fh gh v
t fh gh v t k
fh
gh
v
k
=
+
=
= =
+ + +
= + + + + +
Itt

Az 7zemk(pes g(pnapok sz&ma 280-320 k2z2tt van, ez(rt az 7zemk(pess(gi t(nyez# 0,8-0,9
(rt(kek k2r7l mozog.

Term(szetesen a megismert t(nyez#k k2z2tti kapcsolat a k2vetkez#:
71

n n n n n 1
& j t j j
+ = + + =

Felmer7l a k(rd(s, az eddig t&rgyalt t(nyez#k k2z7l melyik szolg&lja legjobban a k2zleked(si
v&llalat termel(si tev(kenys(g(t tervez#, ir&ny-t/ (s ellen#rz# forglami-kereskedelmi szolg&lat
(rdekeit. A jav-t&si, az 7zemk(pess(gi vagy a termel#k(ptelens(gi t(nyez#. A jav-t&si
t(nyez#k k2z7l pedig a napokban vagy az /r&kban m(rt.

Egyszer* megold&ssal eld2nthet#: a termel# tev(kenys(g r(sz(re az 7zemk(pes g(pkocsik
g(pnapok sz&ma (s ar&nya a fontos. Termel(st csak ezekre a g(pnapokra lehet terhelni; a
t(nyez#k k2z7l az 7zemk(pess(gi t(nyez#nek van kiemelked# jelent#s(ge.

Olykor problematikus, hogy a k(tf(le - napokban m(rt (s az /r&kban m(rt - jav-t&si t(nyez#
k2z7l melyik lehet hasznosabb a termel(s szervez(se sz&m&ra. Az /r&ban m(rt ugyanis
pontosabban fejezi ki a jav-t&sos &ll&s idej(t, s ez k2nny*szerrel azt a v(lem(nyt
eredm(nyezheti, hogy a termel(s-szervez(s r(sz(re is el#ny2sebb a m&sikn&l. Ha azonban a
jav-t&sos g(pnap defin-ci/j&ra gondolunk (s arra, hogy a jav-tott j&rm*veknek a j&ratba indul&s
idej(re k(szen kell lenni7k, nyomban megvil&gosodik: a napokban m(rt jav-t&si t(nyez# az
alkalmasabb param(ter.

Az /r&kban m(rt jav-t&si t(nyez# pedig ink&bb a m*szaki szakszolg&lat param(tere, mert a
t(nyleges jav-t&sos &ll&sid#t re&lisabban fejezi ki. Ha pl. a jav-t/ m*hely pr(miumfeladat&t a
jav-t&si t(nyez#h2z, ennek cs2kkent(s(hez k-v&njuk k2tni (pl. az #szi cs4csforgalom idej(n),
c(lszer*en az /r&ban m(rtet kell megfigyelni.

Ha a G &tlagos g(pkocsi&llom&nyt megszorozzuk az n
7
7zemk(pess(gi t(nyez#vel, az &tlagos
7zemk(pes g(pkocsi&llom&nyt (G
7
) kapjuk:

G. n
N
D
.
N
N
N
D
D
&
& &
&
= = =
Haszn&latos mutat/sz&m az egy 7zemk(pes g(pkocsira vet-tett termel# g(pnapok sz&ma is:

D
N
G
N. n
G. n
D.
N
N
D. n
mert az ,tlagos g#pkocsi,llom,ny G =
N
D
&
t
&
t
&
t
&
,
= = = =
Itt az N
t
/N
7
h&nyadost n
&
-val jel2lt7k, (s neve: az 7zemk(pes &llom&ny kihaszn&l&si
t(nyez#je. Maxim&lis (rt(ke egy (ha minden 7zemk(pes g(pj&rm* termelt), ez(rt
D D
&

Az n
&
t(nyez# a forgalmi-kereskedelmi munka min#s(g(t jelz# mutat/, szok&sos (rt(ke 0,8-
0,95 k2z2tt van.

n
n
n
n
n n
1
1 n / n
,
t
&
t
t k k t
= =
+
=
+

A g(pnapok 2nmagukban nem fejezik ki kell# pontoss&ggal egy adott j&rm*park
rendelkez(sre &ll/ sz&ll-t/-k(pess(g(t, "kapacit&s&t". T2bb g(pkocsival rendelkez# 7zem
feltehet#en t2bb &rut tud tov&bb-tani, mint egy kevesebb j&rm*vet 7zemeltet# v&llalat. De csak
feltehet#en, mert a sz&ll-t/k(pess(g f7gg a g(pkocsik teherb-r&s&t/l is. Kev(s sz&m4, nagy
72
teherb-r&s4 g(pkocsi sz&ll-t/k(pess(ge nagyobb lehet, mint t2bb, de kisebb teherb-r&s4
g(pkocsi( egy7tt v(ve. A g(pj&rm*vek darabsz&ma (s &llom&nyban t2lt2tt ideje mellett ez(rt
sz7ks(ges az &tlagos raks4ly-kapacit&s (s az &tlagos teherb-r&s meghat&roz&sa.

Egy adott id#szakban a rendelkez(sre &ll/ &tlagos raks4lykapacit&st a

C
S
D
t
g
=
2sszef7gg(sb#l sz&m-thatjuk,
ahol:
S - a g(pj&rm*vek tonnanapjainak a sz&ma,
D - a napt&ri napok sz&ma.

A tonnanap egyenl# a g(pkocsi teherb-r&s&nak (s a g(pnapok szorzat&val. ha a j&rm*park n
db-b/l &ll, (s az i-edik g(pj&rm* (i=1,2,...,n) teherb-r&sa g
i
, g(pnapjainak sz&ma N
i
, akkor a
tonnanapok 2sszege:

S g . N t. nap
i i
i 1
n
=
=

Amennyiben az &llom&nyban lev# n db g(pj&rm* m t-pusb/l &ll (s egy t-puson bel7l r
i
db
j&rm* tal&lhat/, a tonnanapokat 2sszevonta is sz&m-thatjuk:
4.2.1. A gpjrmvek ltal vgzett ruszlltsi folyamat zemi (termelsi)
mutati
A g(pj&rm*vek &ltal v(gzett munka m(r(s(re alkalmas mutat/kkal (km, rstkm, &tkm stb.) egy
adott id#szak (/ra, nap, h/nap, (v stb.) alatt teljes-tett sz&ll-t&si munka mennyis(g(t jel2lj7k.
Ezekb#l a mutat/kb/l tov&bbi param(terek vezethet#k le, amelyek a sz&ll-t&si munka, ill. a
sz&ll-t&si teljes-tm(ny min#s(g(t is jellemzik. Ilyen mutat/
a sebess(g,
a fajlagos &ll&sid#,
a sz&ll-t&si t&vols&g stb.
Az 7zemi param(terek m&sik csoportja a sz&ll-t&si lehet#s(g (kapacit&s) kihaszn&l&s&ra utal.
Ezek k2z7l a fontosabbak a k2vetkez#k:
a napi foglalkoztat&si id#,
fut&s-kihaszn&l&si t(nyez#,
a terhel(si - t(nyez#,
teherb-r&s kihaszn&l&si t(nyez#,
dinamikus teherb-r&s stb.
Haszn&latos tov&bb& a sz&ll-t&si folyamatok jellemz(s(re egy valamennyi 7zemi param(tert
mag&ba foglal/, nem 2n&ll/ mutat/, az un. menet-id#t(nyez# is. Ez a felsorolt glob&lis
jellemz#kb#l, az 7zemi param(terek seg-ts(g(vel vezethet# le.
4.2.1.1. A sebess)g
A sebess(g fizikai fogalma az igen r2vid id#egys(g alatt megtett utat jelenti. A sz&ll-t&si
folyamatban t2bbf(le - ett#l &ltal&ban elt(r# - sebess(g fogalmat haszn&lunk.
73
A menet sebess(g (szok&s &tlagos menet- vagy alapsebess(gnek is nevezni) a g(pj&rm* (vagy
g(pj&rm*vek) egyazon id#tartamban m(rt fut&s&nak (s menetidej(nek h&nyadosa:
v
F
T
km/ h
m
=
A k2zleked(si v&llalatok teljes-t#k(pess(ge nagym(rt(kben f7gg az &tlagos alapsebess(gt#l,
vagyis az a c(l, hogy a j&rm*vek az adott t&vols&got min(l r2videbb id# alatt, min(l
gyorsabban tegy(k meg. Az &tlagos alapsebess(g nagys&g&t befoly&solja:
az 4t min#s(ge,
az 4tvonal vezet(se,
a g(pkocsi dinamikai tulajdons&gai,
a g(pkocsi leterhelts(ge,
a l(gk2ri viszonyok,
a g(pkocsivezet#k szakk(pzetts(ge.
Az 4t min#s(g(t#l f7gg#en v&ltozhat a g(pkocsi &tlagos alapsebess(g(nek nagys&ga.
Korszer*tlen (s elhanyagolt, rossz &llapotban lev# 4ton csak alacsony sebess(ggel lehet
k2zlekedni, -gy a g(pkocsi id#egys(g alatt el(rhet# teljes-tm(nye is minim&lis. Nem
elhanyagolhat/ t(nyez# az sem, hogy rossz 4tviszonyok mellett nagyobb a g(pkocsi
meghib&sod&si vesz(lye. A rendszeresen ilyen utakon k2zleked# j&rm*vek karbantart&si
ig(nye (s k2lts(g is l(nyegesen magasabb.
Az 4t vonalvezet(s(nek olyannak kell lenni, hogy az -vek sugara, a lejt#k-emelked#k m(rt(ke,
az utak sz(less(ge, a keresztez(sek sz&ma, a forgalom s*r*s(ge magas &tlagsebess(g el(r(s(t
egy(k lehet#v(. Jelenleg az ut/p&ly&k vonalvezet(se biztos-tja a legmagasabb &tlag
alapsebess(get, mivel minim&lis az -vek sz&ma, nincsenek meredek lejt#k, illetve emelked#k,
az utak sz(less(ge t2bb g(pj&rm* p&rhuzamos halad&s&t teszi lehet#v(, az ellenir&ny4
forgalom z2ld s&vval elv&lasztott, nincsenek szintben keresztez#d(sek stb.
A g(pkocsi dinamikai tulajdons&gai; maxim&lis sebess(g, gyorsul/k(pess(g, von/er#, f(k4t,
terepj&r/k(pess(g, fordul(konys&g is nagym(rt(kben befoly&solj&k az el(rhet# &tlagos
menetsebess(get.
A g(pkocsi terhel(s(t#l f7gg#en is v&ltozhat az &tlagos menetsebess(g, &ltal&ban kisebb,
k7l2n2sen akkor, ha r&z&sra (rz(keny &rut sz&ll-tanak.
A l(gk2ri viszonyok hat&s&t/l is v&ltozhat az &tlagos menetsebess(g. Es#s id#ben, havaz&skor,
(jszakai fuvarban cs2kken a sebess(g. A h&tsz(l n2veli, az ellensz(l pedig cs2kkenti a
sebess(get.
A g(pkocsivezet# szakk(pzetts(ge is l(nyegesen befoly&solhatja az el(rhet# &tlagos
alapsebess(get. Gyakorlott g(pkocsivezet# viszonylag kedvez#tlen dinamikai tulajdons&g4
g(pkocsival is nagyobb sebess(get (rhet el, mint a szakk(pzetlen vezet# kedvez#bb dinamikai
tulajdons&g4 g(pkocsival. Az elt(r(s 10 % k2r7l mozog.
74
Nem szabad elfelejteni, hogy a menetsebess(g nem azonos a j&rm* &tlagos halad&si
sebess(g(vel. A menetid#ben ugyanis bennfoglaltatnak a halad&s k2zben bek2vetkez# r2vid
&ll&sid#k is (forgalmi akad&lyok, 4tkeresztez#d(sek, soromp/k stb. miatt jelentkez#
v&rakoz&sok, vesztegl(sek). Az &tlagos menetsebess(g ez(rt &ltal&ban alacsonyabb, minta
kiz&r/lag a mozg&si id#t figyelembe vev# &tlagos halad&si sebess(g (azzal legfeljebb egyenl#).
A forgalmi nagys&ga er#sen befoly&solja a menetsebess(g (rt(k(t, a forgalom n2veked(s az
alapsebess(g cs2kken(s(t eredm(nyezi. Erre k7l2n2s gondot kell ford-tani, ha v&rosi
&rusz&ll-t&sokat tervez7nk.
Nagy hat&st gyakorol az alapsebess(gre a terhel(s nagys&ga (s f#k(nt a p/tkocsival val/
k2zleked(s.
Kihat a menetsebess(g (rt(k(re r2vid t&v4 &rusz&ll-t&sok, vagy gyakori meg&ll&sok (ter-t#-
begy*jt# sz&ll-t&s) est(n az &rutov&bb-t&s (ill. a k(t meg&ll&s k2z2tti 4tszakasz) hossza is.
F2ldsz&ll-t&sokon v(gzett m(r(sek kimutatt&k, hogy viszonylag kis t&vols&gokon (n(gy-2t km
alatt) az &ruval megtett 4t hossza (szrevehet# hat&ssal van az &tlagos menetsebess(gre. Nagy
teherb-r&s4 g(pkocsik sebess(geinek megfigyel(se alapj&n a sebess(gv&ltoz&st a
v 24,8
9, 4
km/ h =
l
regresszi/s egyenletb#l lehet meghat&rozni, ahol l a sz&ll-t&s t&vols&ga km-ben. Eszerint egy
km t&vols&g alatt a menetsebess(g mintegy 15 km/h, de 2-3 km-es t&vols&gokon m&r 20 km/h
feletti. Ezut&n a sebess(gn2veked(s (rthet#en lelassul, hat&r(rt(ke 24,8 km/h.
Ha a g(pkocsik menetsebess(ge a pr/bautakkal, vagy m&r rendelkez(sre &ll/ b&zisadatokkal
megnyugtat/ m/don nem hat&rozhat/ meg, akkor becsl(ssel vagy sz&m-t&ssal kell a sz7ks(ges
(rt(keket meg&llap-tani. Kiindul&sk(nt a norm&lis (szok&sos) k2r7lm(nyeknek megfelel#
menetsebess(get sz&m-tjuk:
v =
F
t t t t
km/ h
itt
t az egyenletes sebess#g/ halad,s,
t a gyorsul,sok,
t a lassul,sok,
t az 0tkzben jelentkez( k#nyszer/ meg,ll,sok
(0tkeresztez(d#s, kzleked#si l,mpa, soromp.
stb.) id(sz&ks#glete
sz
,
1 2 3 4
1
2
3
4
+ + +

Az ismeretlen t
1
, t
2
(s t
3
(rt(kek viszonylag egyszer* m/don sz&m-that/k, t
4
val/sz-n*s(gi
v&ltoz/k(nt kezelhet# (s ez(rt v&rhat/ (rt(ke meghat&rozhat/. A kapott elm(leti v
sz
,
75
sebess(get term(szetesen az adott k2r7lm(nyekhez igaz-tani kell. A helyesb-t(st korrekci/s
t(nyez#vel hajtjuk v(gre:
v xv , ahol
sz
,
sz
=
az korrekci/s szorz/ (rt(k(t a forgalom, az 4tp&lya, a j&rm*, a topol/giai viszonyok, az
id#j&r&s stb. jelent#sen befoly&solj&k. A javasolt korrekci/s szorz/k t&vols&gi forgalomban
0,75-0,85, kamion szerelv(nyekre 0,9-0,95. V&rosi forgalomban a szorz/sz&m (rt(ke 0,5-0,6.
A forgalmi (vagy 7zemi) sebess(g megegyezik az ugyanazon id#szakban teljes-tett fut&s (s az
a sz&ll-t&si id# h&nyados&val (itt is szok&s az "&tlagos" jelz# haszn&lata):
v
F
T
km/ h
f
=
A forgalmi sebess(g &tlagos (rt(ke 10-15 km/h a menetsebess(g 20-25 km/h (rt(k(vel
szemben, mert tartalmazza a sz&ll-t&si folyamat k2zben fell(p# &ll&sid#ket, mint pl. a rakod&si
id#t, a rakod&sra val/ v&rakoz&si idej(t, az okm&nykezel(s, v&mol&s stb. miatt sz7ks(ges
vesztegl(seket. A g(pj&rm*vek akkor termelnek, ha &rut tov&bb-tanak, az &ll&sid#k ez(rt
felt(tlen vesztes(get jelentenek (cs2kkentik a termel(kenys(get, a sz&ll-t&s gazdas&goss&g&t), a
c(l teh&t &lland/ cs2kkent(s7k. Ez t2bbek k2z2tt rakod&sok g(pes-t(s(vel, a sz&ll-t&s j/
szervez(s(vel, programoz&s&val oldhat/ meg.
4.2.1.2. A fajlagos llsid4
A fajlagos &ll&sid# (egy tonn&ra jut/ &ll&sid#) egy id#szak alatt felmer7lt &ll&sid# (s
ugyanezen id#ben tov&bb-tott &rus4ly h&nyadosa:
t
T
Q
h/ t
q
a
= .
A fajlagos &ll&sid# tulajdonk(ppen k(t r(szre oszthat/ - b&r ez a gyakorlatban ritk&n
haszn&latos -, a rakod&s t(nyleges id#sz7ks(glet(t jelz# fajlagos rakod&si id#re (t
r
) (s az egy(b
vesztegl(st jellemez# fajlagos v&rakoz&si id#re (t
v
):
t t t
T T
Q
h/ t , ahol
T - a rakod,sok t#nyleges ideje h ,
T - az egy#b ok miatt - nem menetkzben - jelentkez( ,ll,sid( h
T T T
q r v
r v
r
v
v a r
= + =
+
=
Az &ll&sid# megbont&sa
elemz# vizsg&latok eset(n az(rt fontos, mert a rakod&sra jut/ h&nyad a rakod&si m*velet
meggyors-t&s&val, a vesztegl(sek ideje pedig a sz&ll-t&s-rakod&s szervez(s(vel jav-that/.
A fajlagos &ll&sid# megbonthat/ a fel- (s lerak&st jellemz# mutat/sz&mok 2sszeg(re is:
t t t h/ t
q F L
= +
ahol:
t
F
- a felrak&s,
t
L
- a lerak&s fajlagos &ll&sid#-sz7ks(glete.
76
0tlagos (rt(kek t
q
-ra: k(zi rakod&s eset(n 0,3-0,4 a g(pi rakod&s eset(n 0,02-0,2 h/t.
A fajlagos &ll&sid#t befoly&solja a rakod&s szervezetts(ge, g(pes-t(se, az &rufajta, a g(pj&rm*
kialak-t&sa stb. A rakod&sg(pes-t(s a fajlagos &ll&sid# cs2kkent(s(nek leghat(konyabb m/dja.
(24.sz. &bra)
4.2.1.3. A napi foglalkoztatsi id4
A napi foglalkoztat&si id# (napi &tlagos id#) egyenl# a sz&ll-t&si id# (s az ugyanazon id#szak
termel# g(pnapjainak h&nyados&val:
t
T
N
h/ g#pnap
t
=
A g(pj&rm*veket - mint csaknem minden termel#eszk2zt - id#ben is ki kell haszn&lni. A
rendelkez(sre &ll/ id#alap (24 /ra) teljes eg(sz(ben a karbantart&s, v&lt&s stb. id#sz7ks(glete
miatt nem vehet# ig(nybe, a k(tm*szakos foglalkoztat&s - ahol ez lehets(ges - a sz&ll-t&s
gazdas&goss&g&t n2veli, a sz7ks(ges j&rm* darabsz&m&t cs2kkenti. (A teherg(pj&rm*
k2zleked(sben a m*szakhossz &ltal&ban t2bb, mint 8 /ra. Napi 10-12 /r&n&l hosszabb
foglalkoztat&s eset(n m&r k(t m*szakot tan&csos kialak-tani, mert a g(pkocsivezet# f&radts&ga
er#sen n2veli a balesetvesz(lyt.)
A napi foglalkoztat&sra vonatkoz/ (rt(kek (vek /ta cs2kkennek (9-11 h/nap). A napi
foglalkoztat&s hossza &ltal&ban f7ggv(nye a sz&ll-t&s k2r7lm(nyeinek. A sz&ll-t&s ideje
igazodik az &rukiad&s (s &ru&tv(tel id#-intervallum&hoz, ez(rt a g(pj&rm*-k2zeled(s t2rekv(se
(a napi foglalkoztat&s meghosszabb-t&sa) esetleg meghi4sul a sz&ll-t/k (s az &tvev#k
nyitvatart&si szok&sain.
4.2.1.4. A raks3lytonnakilom)ter teljes-tm)ny kihasznlsi t)nyez4je
A fut&skihaszn&l&si t(nyez# (f) a rakott fut&s (s az 2sszes fut&s h&nyadosa:
24. bra
A fajlagos llsid4 )s a g)pes-t)si fok
kapcsolata
77
f =
F
F
a dimenzi. n# lk&li sz, ma (0 f 1)
r
,
*
A fut&skihaszn&l&s n2vel(se term(szetesen jav-tja a j&rm*vek sz&ll-t&si lehet#s(geinek
kihaszn&l&s&t. A legjobb esetben a g(pkocsi csak rakott &llapotban fut, ilyenkor f=1. A
gyakorlatban az &t&ll&s az 7res vissza4t, a ki- (s be&ll&s stb. miatt ez nem fordul el#, a
szok&sos (rt(k alig haladja meg a 0,5-et.
A raks4lytonnakilom(ter kihaszn&l&si t(nyez# (k) az elv(gzett &tkm (s rtkm munka
h&nyadosa. Tulajdonk(ppen azt mutatja, hogy az adott id#szakban a kapacit&sjelleg* rstkm
munk&b/l mekkora ah&nyad volt a hasznos &tkm-t termel# munka. A gyakorlati (letben
r2viden kihaszn&l&si t(nyez#nek nevezik.
k
A
R
, 0 k 1 =
Ha a g(pj&rm*vek &lland/ rakottan (s teljes terhel(ssel futnak, k=1, (0ltal&ban k (rt(ke 0,5-
0,6 k2z2tt van.) Ez a mutat/ tulajdonk(ppen k(t m&sik param(ter, a fut&s-kihaszn&l&si (s a
terhel(si t(nyez# (r) szorzata:
k = f . r
A terhel(si t(nyez# (raks4lykihaszn&l&s vagy teherb-r&s kihaszn&l&si t(nyez#) teh&t a
k2vetkez#k(ppen sz&m-that/: r
k
f
A
R
R
F
r
f
= = , 0 1
**

*
4.2.1.5. Az tlagos szll-tsi tvolsg
A sz&ll-t&si t&vols&g (&tlagos), megegyezik a teljes-tett &tkm (s az ugyanazon id# alatt
sz&ll-tott s4ly h&nyados&val:

*
A sz&ll-t&si munka (rt(kel(se szempontj&b/l nem k2z2mb2s, hogy az 2sszes fut&sb/l a g(pj&rm:park k7l2nb2z<
teherb-r&s4 j&rm:vei mik(nt r(szesedtek. Nyilv&nval/an jobban jellemezn( a kihaszn&l&st egy olyan s4lyozott
(dinamikus) mutat/sz&m, amely az egyes rakott 4tszakaszokon a g(pj&rm:vek teherb-r&sait is figyelembe veszi.
Egy ilyen mutat/ a k2vetkez< lehetne: f
F g
F g
R
R
d
n i
i
n
i i
i
n
r
=

=
=
=

1
1
ahol felhaszn&ltuk a rakott raks4lytonna kilom(ter
glob&lis mutat/sz&mot.
**
A szakmai gyakorlatban haszn&latos terhel(si t(nyez< meglehet<sen bonyolult mutat/sz&m. Helyesebb volna a
dinamikus fut&skihaszn&l&si t(nyez< anal/gi&j&ra az &tlagos dinamikus terhel(st a k2vetkez<k(ppen sz&m-tani:
r
F q
F g
A
R
d
n i
i
m
rj j
j
n
r
=

=
=
=

1
1
, azaz az &tkm (s a rakott rstkm h&nyadosak(nt. Ezzel k f k
R
R
A
R
A
R
d d d
r
r
= = =
ad/dna ami a teherb-r&s-kihaszn&l&si t(nyez< (rt(ke. Az ig(nyesebb elemz(sekhez - ak&r reprezentat-v
adatfelm(r(s 4tj&n - helyes ez(rt meghat&rozni a rakott rstkm glob&lismutat/ nagys&g&t is, mert ennek
felhaszn&l&s&val pontosabb 7zemi param(terek k(pezhet<k.
78
s
q . F
q
A
Q
km
i ri
i 1
m
i
i 1
m
= =
=
=

A sz&m-t&si m/db/l k2vetkezik, hogy az &tlagos sz&ll-t&si t&vols&g tekintettel van a sz&ll-tott
s4lyokra is. A szok&sos (rt(k 15-25 km k2z2tt van.
Az &tlagos sz&ll-t&si t&vols&g &ltal&ban r2videbb a rakott fut&sok egy j&ratra jut/ nagys&g&n&l.
Ez abb/l ad/dik, hogy egyes j&ratokn&l t2bb helyen t2rt(nik rakod&s a j&rm* teljes ki7r-t(se
n(lk7l (ter-t#-begy*jt# sz&ll-t&s).
4.2.1.6. Az tlagos dinamikus teherb-rs )s terhel)s
A dinamikus teherb-rs (&tlagos) a rstkm (s a fut&s h&nyadosa:
g
g F
F
R
F
t
d
j j
j 1
n
j
j 1
n
= =
=
=

Adott j&rm*park eset( na dinamikus teherb-r&s (s a statikus teherb-r&s t2bbnyire elt(r

egym&st/l, hiszen az el#bbi fut&ssal s4lyozott (rt(k. Ha a nagy terherb-r&s4 g(pj&rm*vek
futottak t2bbet - (s ez a k-v&natos, akkor
g g
d
, ellenkez# esetben az ar&ny ford-tott. Minthogy
g
g
lehet, ez# rt a
d =
g
g
d
d

h&nyados (rt(ke () a foglalkoztat&si politika egyik mutat/ja lehet. Ha (rt(ke egyn(l kisebb, a
j&rm*park kihaszn&l&s&ban, a szervez(sben feltehet#leg hib&k vannak
*

*
A g
d
-nek megvan a megfelel#je a javasolt f
d
-t, r
d
-t tartalmaz/ mutat/sz&m rendszerben is. Ha a rakott fut&ssal
a rakott raks4lytonnakilom(tert osztjuk el, azt az &tlagos teherb-r&st kapjuk, amely csak a rakott fut&sokat veszi
figyelembe:
[ ]
g
R
F
t
D
r
r
= .Ezzel az (rt(kkel a
q
g
d
D
h&nyados:
q
g
A
F
R
F
r
d
D r
r
r
d
= =
1
79
A dinamikus teherb-r&s mellett haszn&latos mutat/ az (&tlagos) dinamikus terhel(s (q
d
). Ez a
param(ter a rakom&ny &tlagos s4ly&t fejezi ki, mik2zben figyelembe veszi a sz&ll-t&s
t&vols&g&t is:
q
q . F
F
A
F
t
d
i ri
i 1
m
ri
i 1
m
r
= =
=
=

Az el#z#ekb#l tudjuk, hogy

g
R
F
. Vegy&k a kett( h,nyados,t , akkor
q
g
A
F
.
F
R
r,
d
d
d r
=
= =
azaz a terhel(si t(nyez# a kapott eredm(ny. A dinamikus terhel(s teh&t m&r egy sz&rmaztatott
mutat/sz&m, amelyet az eddig felsorolt param(terek seg-ts(g(vel ki tudunk sz&m-tani.
K2nny* fajs4ly4 &ruk eset(ben a teherg(pkocsi &ltal&ban nem terhelhet# meg teljes raks4ly&ig.
Egyes speci&lis sz&ll-t&si volumenekkel kapcsolatban ennek az elgondol&snak elm(leti alapjai
megvannak. Pl. kisfajs4ly4 &rukat (dobozokat) gy&rt/ v&llalatok sz&ll-t&sain&l. 0ltal&nos
m(r(si m/dk(nt azonban nem j2het sz&m-t&sba, mert a sz&ll-t&sra ker7l# &ruk t4lnyom/
t2bbs(g(n(l ilyen probl(ma nem mer7l fel. Egy(bk(nt is az &rutonnakm (s a raks4lytonnakm
helyett rakfel7leten - (esetleg rakod/t(rkm-)-rel kellene dolgozni, s ezek a "teljes-tm(nyek"
realit&s szempontj&b/l nem m(rk#zhetnek az eg(sz vil&gon elterjedt &rutkm (s raks4lytkm
teljes-tm(nyekkel.
4.2.1.7. A menetid4t)nyez4
A k2z4ti sz&ll-t&si folyamat le-r&s&hoz, elemz(s(hez, szervez(s(hez m(g sz&mos egy(b,
t2bbnyire m&r nem f7ggetlen mutat/t is haszn&lunk. Egy ezek k2z7l a menetid#-t(nyez#t
t&rgyaljuk. A menet-id#t(nyez# a menetid# (s sz&ll-t&si id# h&nyadosa:
m
T
T
m
= , 0 m 1. m
T
T
m
= , 0 m 1.
Szok&sos (rt(ke 0,6-0,7 k2r7l van. Ez a t(nyez# nem f7ggetlen mutat/, a t2bbi param(terrel
kifejezhet#. A sz&ml&l/t (s a nevez#t T
m
-el osztva:
m
T
T T
T
T
T
1
m
a m
a
m
=
+
=
+
2sszef7gg(st kapjuk. Itt az &ll&sid#, T
a
a fajlagos &ll&sid# (s a sz&ll-tott s4ly ismeret(ben
T
a
= t
q
. Q [h],
a menetid#t pedig a menetsebess(ggel
T
F
v
h
m
=
80
form&ban -rhatjuk fel. Eszerint
m
1
t .Q. v
F
1
1
t . v.Q. f
F
1
q q
r
=
+
=
+
mert F = F
r
/f alakban is fel-rhat/. Az 2sszef7gg(st tov&bb alak-thatjuk
m
t v f
F
Q
t v f
A
F
A
Q
q
r
q
r
=
+
=
+
1
1
1
1
1
1 . . . . . . .
hiszen az A-val val/ egyidej* szorz&s (s oszt&s a t2rt (rt(k(t nem v&ltoztatja meg. Tudjuk
azonban, hogy
A
Q
s #s
A
F
q g . r, ez#rt
m=
1
t . v. f .g . r
s
1
1
t . v. f . k.g
s
1
r
d d
q d q d
= = =
+
=
+
ahol felhaszn&ltuk a k = f . r egyenl#s(get.
A menetid#t(nyez#, amint azt levezett7k, a t2bbi 7zemi min#s(gi mutat/ f7ggv(nye. N(zz7k
meg, hogyan befoly&solj&k az egyes param(terek a menetid#t(nyez# alakul&s&t! Ennek
(rdek(ben vegy7nk fel minden 7zemi mutat/hoz egy x
i
szorz/sz&mot.
Az x
i
szorz/sz&m azt fejezi ki, hogy az 7zemi mutat/t h&nyszoros&ra v&ltozik. Rendelj7k az
x
1
-et a t
q
, a v, a k, vagy a g
d
mutat/khoz (s
x
2
-t az s-hez.
Ha p(ld&ul x
2
=1,5, akkor ez azt jelenti, hogy a sz&ll-t&si t&vols&g a b&zis(rt(k
m&sf(lszeres(re n#tt. 8gyelni kell arra, hogy
x
k
3
1
max
, = hiszen k 1.
A szorz/sz&mok felhaszn&l&s&val m&r egy grafikonban mutathatjuk be a menetid#t(nyez# (s a
t2bbi param(ter kapcsolat&t. Az &br&zol&s sor&n mindig csak egy mutat/ (rt(k(t tekintj7k
f7ggetlen v&ltoz/nak, a t2bbit konstansnak t(telezz7k fel. (25. &bra)
81
A mell(kelt &br&n a menetid#t(nyez# (s a dinamikus teherb-r&s kapcsolat&t a szaggatott
vonallal h4zott g2rbe jelenti. Ez a g2rbe az(rt t(r el az m = f (t
q
) vagy az m = f (v) g2rb(kt#l,
mert a teherb-r&s n2veked(se &ltal&ban az alapsebess(g cs2kken(s(vel j&r. Ez nem felt(tlen7l
van -gy minden egyes g(pkocsi eset(n, csup&n a tendencia (rv(nyes7l. Az egyes 7zemi
mutat/k k2z2tt fenn&ll/ hasonl/, nem determinisztikus kapcsolatok t&rgyal&s&ra m(g a
k(s#bbiekben visszat(r7nk.
4.3. ,sszefoglal. k*rd*sek a 4. fejezet anyag#b.l
A t&voktat&si seg(dlet negyedik fejezete csak egy r(sz(t a k2z4ti &rusz&ll-t&s 7zemi mutat/it
t&rgyalja az &rusz&ll-t&si folyamat 7zemi param(tereinek. A t2bbi ter7let megeml-t(se a
k2vetkez# f(l(vben t2rt(nik. Miel#tt az eges 2sszef7gg(seket t(telesen megtanuln& pr/b&ljon
az eges mutat/sz&mok bels# lelki vil&g&ba is belel&tni a konzult&ci/n elhangzottak
figyelembev(tel(vel.
1) Gondolja &t m(g egyszer a g(pj&rm*vek sz&ll-t&si munk&j&nak jellemz#it az egyes
2sszef7gg(sek t(teles felsorol&s&val!
2) Mit sz7ks(ges felt(tlen7l megeml-ten7nk az &rusz&ll-t&s 7zemi mutat/rendszer(r#l?
25. bra
A menetid4t)nyez4 ceteris paribus
vizsglata
82
5. Irodalomjegyzk
Dr.Kub&nyi P(ter: G(pj&rm:7zemszervez(stan IV.
Tank2nyvkiad/, Budapest 1979.
Dr.Benk< L&szl/: D-jszab&selm(let
Tank2nyvkiad/, Budapest 1980.
Dr.Hirk/ B&lin: G(pj&rm:7zemszervez(s II.
Tank2nyvkiad/, Budapest 1988.
Dr.Felf2ldi L&szl/: Sz&ll-t&stechnika
Tank2nyvkiad/, Budapest 1974.
Dr.Hirk/ B&lin: G(pj&rm:7zemszervez(s I. (0rusz&ll-t&si 7zemtan)
Tank2nyvkiad/, Budapest 1992.
M&rkus Istv&n: Haj/vezet(s
Tank2nyvkiad/, Budapest 1978.
8zletpolitikai tervek
M0V RT 0rufuvaroz&si F<oszt&ly, 1995.
Az 2nk2lts(gsz&m-t&s m/dszere a Hungarocamion gyakorlat&ban
A bimod&lis sz&ll-t&s( a j2v<
M0V Vez(rigazgat/s&g Munka7gyi F<oszt&ly, Budapest, 1992.
V(grehajt&si Utas-t&s a nemzetk2zi Huckepack forgalom lebonyol-t&s&ra
M0V Kereskedelmi F<oszt&ly, Budapest, 1992.
Dr.Ugr/czky L&szl/: Haj/z&si 7zemtan
K(zirat, Gy<r, 1994.
M0V Kocsiszolg&lati Utas-t&s
Anyagmozgat&si K(zik2nyv
M*szaki K2nyvkiad/, Bp. 1975.