Biegelbauer Pal

Az egeszseg sziveben
A csend
Az egeszseg a csend sziveben van.
Az egeszseg szive a csend.
A csend hatartalan.
A csendben nincs en es nincs te,
A csendben egyek vagyunk.
A csendben valunk atjarhatova.
A szivek kapui
csak a csendben nyilnak meg.
A csend teljessege a szoban erint meg.
A szo a csend kialtasa.
A szavakban a csend beszel.
A csend szo nelkl res,
a szo csend nelkl szines buborek.
A szo csendelet.
A szavak a csend vagyat nvelik,
bennk a csend hianya Iajova valik.
A szavak altal melyl a csend.

A szo eszmelet,
a csend eszmeletlen.
A szo ketseges,
A csend egyseges.
A hozzank szolo szavak
gyermeklelknk jatekai.
Mig jatszunk, csendben vagyunk.
A sziv zenete nem a dobbanas,
hanem a dobbanasok kzti
idtlen csend.
Remenyem, hogy e knyv
gyermeklelked
csendszl jateka lesz.
Szavai - szivem dobbanasai,
zenete - a szavak kzti csend.
I. resz
AZ EGESZSEG
Az egeszseg - EGESZseg.
II. resz
A BETEGSEG
A betegseg az EGESZ-seg HIANYa.
1. A hiany
A betegseg megallni kenyszerit.
Tprengesre kesztet
A stetben tapogatozva, tetovan keres
keznk a letezes titkanak dobogo szivere
tapint. A szenvedes titkara.
A teljesseg hianyanak titkara.
De a boldogsag es a teljesseg titkara is.

Mindannyiunk eleteben elerkezik

a maganyossag Ielismeresenek pillanata.
Amikor szenvednk.
Legyen bar csendesen sajgo vagy elesen
ordito Iajdalom a testnkben, vagy akar
gondzakatolo kilatastalan jajkialtas
a lelknkben, tudjuk: a szenvedesnkkel
egyedl vagyunk.
Aki szenved - maganyos.
Es aki maganyos - szenved.

Szenvedeseink okat, okozojat nevezzk

rossznak. Rossz az, aki vagy ami
szenvedest okoz.
Ha mernk a rossz titkanak melyere nezni
es nem elegsznk meg a klvilagra,
a masokra haritas - megoldast soha nem
hozo - Ielszines valasz-kiserleteivel,
a valosag erinti meg a szivnket.
Szenvedeseink targya: a HIANY
valakinek vagy valaminek a hianya.
Vagy ugy, hogy volt, de most mar nincs
- akar elvesztettk, akar elvettek -
vagy ugy, hogy masoknak van,
de nekem nincs.
Minden szenvedesnk mgtt a hiany,
a nincs, a nemlet all.
Ezert van az, hogy a szenvedest megosztani
nem lehet. Mert a hianyt,
a nincset, a nemletet nem lehet atadni,
vagy atvenni. Mert nincs.
Ezert van az, hogy a szenvedesben mindig
egyedl vagyunk.
Sajat szenvedesnk maganybazartsaganak
tragikumat meg melyebben eljk meg,
amikor mi toporgunk
a masik szenvedesenek partjan.
Segitenenk, de nem lehet.
Atvennenk, de tehetetlenek vagyunk:
a hianyt, a nincset nem vehetjk at.
Megoszthatatlan.
Atadni, atvenni csak azt lehet, ami van.
A rossz titka az, hogy nincs.
Hisz eppen az a rossz, hogy valaki vagy
valami nincs, aki vagy ami - szerintnk -
kene, hogy legyen.

2. A Ielelem
A Ielelem melyen a semmi lappang.
Nemcsak azert, mert a Ielelmem targya
valamely, a jvben bekvetkez(het)
veszteseg, azaz valaki vagy valami
hianyozni Iog, hanem azert is, mert
a Ielelem maga is a semmi kettzese.
Hogy ezt teljes melysegeben megertsk,
gondoljunk barmire, amitl Ielnk...
Itt van? Most jelen van? Nincs. Nem is lehet.
Eletnk idbe agyazott.
Az id pedig mint a jelenpillanatok
egymasutanja jelenik meg szamunkra.
Ebbl kvetkezik, hogy multam mar nincs
- amit megtettem, nem tehetem meg nem tette,
s amit nem tettem meg, nem tehetem megtette.
A jvm? Csak a remenyeimben el.
Semmi biztositekom sincs arra, hogy akar
csak a kvetkez letpillanatot is megerjem.
nmagatol ertetd, megis megrendit
a teny: csak a jelen pillanat az, ami VAN.
Nincs tbb. A mult mar nincs,
a jv meg nincs (es talan nem is lesz).
Csak a jelen adott a szamomra
tenni vagy nem tenni.
A Ielelem? Nemcsak a targya a hiany,
a semmi, hanem a letezesi "tere"
a jv is a semmi mezeje. Nincs.
Es megis kinoz.
Felni annyi, mint tnkretenni a VAN-t,
azzal, ami NINCS.
Dbbenetes, de letelmeletileg belathato
teny, hogy szenvedeseink, gytrdeseink,
Ielelmeink melyen a SEMMIvel neznk
Iarkasszemet.
A minket gytr rem, a stetseg Iejedelme
(a stetseg is hiany - a Ieny hianya)
a semmi ura - nincs.
Am hiaba az elmeleti belatas.
A "semmi agan l szivnk" "hangtalan
vacog" (JozseI Attila).

A betegseg HIANYallapot.
Az EGESZseg hianya.
A Ielelem gerjesztette hiany.
Alvalosaga a valosagos jelen megeleset
teszi lehetetlenne.
A Ielelem hianyt szl. A Ielelem betegit.
A Ielelem betegseg.
A betegseg - Ielelem.

A Ielelem letelmeleti diagnozisa nem segit.

Hiaba tudom, hogy nincs valos targya,
megis kinoz, megis betegit.
A tudas nmagaban nem gyogyito er.
Felelmeinket nem az ertelem szlte,
latszolagos racionalitasuk a semmi attetsz
alruhaja. A kilabolas sem az ertelmi
Ielismeres, belatas.
A Ielelem altal EGESZsegem karosodott,
kilabolni az EGESZ ember gye.

Kora gyermekkorunk keserves Ielismerese,

hogy szivnk nyitottsagaval visszael
krnyezetnk.
Radbbennk, hogy trekeny mecs rzi
szivnk szeretetlangjat.
Minden erzelmi zsarolas, legyen tettese
akar a szl vagy barki, akitl Iggnk,
minden "haragszom rad" sebet ejt rajtunk,
sszetr.
Valaszul bekemenyitnk. azaz kiepitjk a
vedelem ers Ialat. A Ielelem, hogy ismet
sszetri szivnket a minket Iondorlatos
erszakkal (erzelmi zsarolassal) jobbitani
kivano szandek, tavolsagtartasra,
az "en hazam, az en varam"
megteremtesere sztnz.
A nem kis erIeszitest kivano trekves
eredmennyel jar. Vedette, ersse valunk...
es iszonyatosan maganyossa.
A kiIosztastol valo Ielelem arra kesztet,
hogy Ieltetelrendszert dolgozzak ki:
Kik es milyenek legyenek azok, akiket
hajlando vagyok beengedni immaron
ersen vedett, jol zart bels vilagomba.
"Igenyes vagyok", mondjuk, es nem
vesszk eszre, mi is bealltunk az erzelmi
zsarolok soraba. Elvarjuk, hogy a masik
a mi helyesnek velt szandekunk szerint
cselekedjek, hisz mi is igy tesznk.
Vedelmi vonalunk, varunk ers Iala
a masok elvarasainak valo megIeleles es
a sajat elvarasainknak valo megIeleltetes
epitkveibl eplt.
Bels vilagunk erintetlen maradt.
Az elvarasok szerepjatekokra
kenyszeritenek minket, hisz semmire sem
vagyunk annyira, mint arra, hogy
megosszuk szivnket a masikkal.
Minden, a masiknak-megIeleles-szerep
nem mas, mint a beIogadasert,
az elIogadasert valo knyrges.
Erre kenyszerlnk, erre kenyszeritnk,
mikzben sovargo szemmel lesnk
a masikra vedelmi Ialunk.
maganybrtnnk kukucskalo nyilasan.
Tudjuk, erezzk - akar megIogalmazva,
akar megIogalmazatlanul -,
letezesnk ajandek. Abszolut ingyenes.
Es kiteljesedesnk ennek az ajandek
mivoltnak a maradektalan megelese,
azaz ha en is ajandekka valok.
Mindannyian arra vagyunk,
hogy egy langolasban odaadjuk magunkat,
hogy kimondhassuk:
en te vagyok, a tied vagyok,
te vagy a mindenem,
te vagy a boldogsagom.

Szabadsagunkbol ered, hogy ez csak

nkentes lehet. Szabadsagunkbol ered,
hogy ezt a lepest csak en tehetem meg
a masik Iele, es viszont: nem tlem Igg,
hogy a masik ingyenes ajandekkent
teszem Ielegetve vedelmi erdjet odaadja-e magat
Szabadsagunk az, aminek Ienyeben kitnik
minden elvarasunk lethazugsag
Elemi natadasvagyunk nnn Ielelmnk
emelte Ialainkba tkzik. Felnk,
hogy "meltatlanra pazaroljuk" ajandek
nmagunkat, Ielnk,
hogy ,meltatlan" a hozzank beterni vagyo.
Mert bar nem hisszk, nem merjk hinni,
megis letezesnk legmelyebb zonajaban
tudjuk, hogy a Ialakon bell rztt valodi
nmagunk minden merteket meghalado
csoda, mindent Iellmulo ertek.
Amig ugy velem, hogy ez a csoda nem
lehet akarkie, arrol a tenyrl Ieledkezem el,
hogy a masik is, akarcsak en - csoda,
meg akkor is, ha epp az ellenkezje latszik.
Ha megkerdjelezem barki "meltosagat"
arra, hogy adjam magam,
a magam meltosagat tagadom az
natadasra, a teljes eletre.
Nemcsak a masok csodamivoltat teszem
kerdesesse, hanem a sajat letezesem
minden erteket Iellmulo csodajat is.

A Ielelem az, ami vedekezesre kesztet,

a Ielelem az, ami "igenyesse" tesz,
a Ielelem az, ami leIokozza a csodat,
a Ielelem az, ami megakadalyoz,
hogy elIogadjam a masikat,
a Ielelem az. ami nem engedi,
hogy vallalni merjem letem ertelmenek,
ajandek mivoltomnak megeleset,
azt, hogy Ielszamolva a maganyossa tev
vedelem erdjet, immar vedtelenl,
de akadalytalanul adjam magam,
teljes, egesz eletet elve.

Az EGESZ-seg nem mas, mint a masik

vedelmi Ialak nelkli hatartalan elIogadasa
es a magam hatartalan odaadasa,
a teljes elet, egyszoval: a szeretet.

A Ielelem a szeretet ellentete.

A Ielelem az egeszseg ellentete.
A Ielelem szeretetlenne, betegge tesz,
mert korlatoz, hatarol, bezar.

Kiut a Ielelembl egyedl a kiszolgaltatottsag,

a gyengeseg ellen emelt vedIalak
lerombolasaval lehetseges. Amit
keptelenek voltunk gyermekkent vallalni,
a kiszolgaltatottsagot,
es valtunk ers maganyossa,
azt most, Ielismerve a zarkozott magany
tarthatatlansagat, vallalnunk kell.
Az er nem vezetett sehova.
Letnk titkara dbbennk ra, amikor
Ielismerjk, hogy nem az er tesz vedette,
hanem az ertlenseg,
a kiszolgaltatott gyengeseg, amely
nem emel gatat, hanem engedi aradni
nmagamat.
3. A dntes
Letezesnk szakadatlan dntessorozat.
A dntes a letezes egyetlen valosag-
pillanataban: most es az egyetlen valosaghelyen:
itt, azaz az "itt es most"
jelenvalosagaban trtenik. A dntest
az egyetlen dntesjogosult, az en hozza:
az en szempontjabol az adott pillanatban
rendelkezesre allo inIormaciok alapjan
a legjobbat.
Ez nem nzest jelent, hisz masokert
nmagunkrol lemondo dntest is gyakran
hozunk, hanem csupan azt a tenyt jelenti,
hogy mindig en dntk es helyettem senki
sem dnthet.
Dntesnk jo mivoltan semmi sem valtoztat.
Sem az, ha kesbb mi magunk rossznak
minsitjk egykori dntesnket (ez akkor
volt jo; most tudva azt, amit akkor nem
tudtunk, maskepp dntenenk, most mast
latok jonak, mint akkor),
sem az, ha masok minsitik rossznak
(k maskepp latjak).
Azert dntk ugy, ahogy dntk,
mert itt es most ezt tekintem jonak.
Ha valaki nem ugy dnt, ahogy en,
az rosszul dnt.
Ez a kvetkeztetes a mi letstrategiank.
Ugyanis a minsiteskor csak a sajat
szempontjainkat vehetjk es vesszk
Iigyelembe. Nem tudhatjuk, miert dnt ugy
a masik, ahogy dnt. EIogadhatatlannak
tnik az, hogy a masik is jol dnt.
Pedig igy van.

Minden elmarasztalo itelet, vonatkozzek

masra vagy nmagunkra: letvaksagbol
ered lethazugsag.
Az elmarasztalo iteletek alapjaul szolgalo
(erklcsi) mercerendszer kzssegi eredet.
A kzsseg erdekszempontjabol minsitsit.
Itt helyenvalo es nelklzhetetlen:
ezaltal szabja meg az egyen helyet
es szerepet a kzssegben.
Ha a kzssegi (erklcsi) merce-
rendszert az "en" szemelyes viszony-
rendszereben alkalmazzuk akkor a teljes
zavarodottsag allapotaba kerlnk.
Ami a kzssegnek jo, az lehet nekem
rossz es viszont... Ezaltal valik lehetsegesse
az, hogy magunkat es masokat hitvanynak
tartunk, dnteseinket, dnteseiket rossznak
tekintjk vagy ellenkezleg: gaztettek
szentte nemeslnek.
A merteket a hiany szli.
a mercek a semmibl a hianyok letraIokain
vezetnek a mindensegbe.
A nincs, a hiany
a megismeresnek szkseges manko
a teljesseg Iele vezet uton.
Minden merce hazugsag, mert nincs semmi
es nincs hiany, csak a van van,
a teljesseg.
Szemelyes viszonyrendszernkben,
az En -Te kapcsolatban
ertelmet veszti minden mertek.
Az "En Te vagyok" merteke
a mertektelenseg, a teljesseg,
az egeszseg.
Az "En Te vagyok" egysege
a kzssegben jelenvalo elklnltsegnek
a szemelyes kapcsolat altali Ielszamolasa.
A megvilagosodas: latni a masik
dntesenek, a masik cselekvesenek,
a masik szemelyisegenek a szentseget.
A valosag nem ismer dntest.
A valosagban nincs jo es nincs rossz
A valosag van.
A valosag csendes.
A termeszet a szamunkra erzekszervileg
megragadhato, megismerhet
valosagszelet. Tanit.
A trvenyek szerint letez termeszet eletek
millioit pusztito Ildrengesei, a szkarak,
a hegyomlasok nem rosszak. hisz a trveny
szerinti mozgasok. A termeszet nem
akadalyozza az eret metsz gyilkos Iogakat,
a zsigereket tepd ragadozo csrket es nem
tompitja a husba melyed karmokat.
Szenvtelen a ragadozta aldozatanak
vegvonaglasara es nem rezdl a legelesz
allat Iogai kzt rld nveny nema
halalsikolyara.
Nem, mert ez a rend.
A termeszet nem ismer jot es nem ismer rosszat.
A termeszet nem ismer es ezaltal nem minsit.
A termeszet van.
Csak az minsit , aki ismer. Aki evett
a "jo es rossz tudasanak a Iajarol".
Ismeri annyi, mint klnbseget tenni.
Ismerni annyi, mint elvalasztani.
A "rossz" titka az, hogy nincs.
A rossz lethiany.
A termeszet nem ismer hianyt, nem ismeri
a nincset, mert a nincs - nincs.
Az ember trvenye - akar a termeszete:
az odaadottsag.
Az emberi dntes
akkor "rossz", ha hianyzik belle az ember
odaadottsaga,
akkor "rossz'', ha a valosagot - barmilyen
megIontolasbol - nem Iogadja el a maga
teljessegeben, csak reszben, csak hianyosan.
A masik rossz dntesei es a dnteseibl
Iakado cselekedetei zavarnak bennnket,
mert nem illeszkednek a mi "jo"
vilagunkba.
A mi "jo vilagunk" a Valosag teljessegehe
merve hianyos, mert a "rossz" kirekesztette
el nem Iogadotta valt.
A Teljesseg el nem Iogadott resze, a mi
teljesseghianyunk jelenik meg betegseg
Iormajaban.
A betegseg a teljesseg, az egesz-seg
hianya.

Az elutasitott, a hiany eleinte gyenged

kopogtatassal jelzi letet: "Itt vagyok.
Fogadj el, hogy teljes lehessel!"
E gyenged jelzesek letezesnk zavaro
tenyezi. Minket csak az altalunk nem
elIogadott, nem helyesnek, nem jonak
tartott tenyek zavarnak.
Minden zavaro teny kegyelmi kapu, amely
a teljessegre, az egesz-segre nyilik.
Ha elIogadom a letet.
Ha nyilvanvalova valik, hogy az engem
zavaro dntes ugyanugy jo, mint az en
dntesem.
Ekkor letvaksagom kaprazatIala,
amely elvalasztott engem a masiktol,
szerteIoszlik.
Latni Iogok.
Nem az eliteles csonkalatasaval, hanem a
Valosagnak a Mindent szivere lel
szeretetevel.
Latni Iogom a hianytol sebzett sziveket, es
Azt, hogy e sebek
a Teljesseg beIogadasara nyitott kapuk.
Latni Iogom, hogy elutasitasaim sebeztek
es altaluk en is sebzdtem.
Hogy a sebeink egyek.

Gynyr szabadsagunkban dnthetnk

ugy is, hogy a zavaro tenyezket tovabbra
is kirekesztjk, elutasitjuk,
nem Iogadjuk el letvalosagukat,
letjogosultsagukat.
A Valosag, a Teljesseg nem tagit.
Ujra es ujra jelzi letet.
Hisz a Teljessegre, a boldogsagra vagyunk
teremtve.
A Teljesseg ujra jelzesei az egyre ersd
zavaro tenyezk,
vegl: a betegsegeink.

Minden betegsegnkben az altalunk el nem

Iogadott es ezaltal hianyzo jelenik meg a
Teljesseg kegyelmi ajandekakent.
Minden betegben lathatova valik,
ott ragyog a Teljesseg:
elesettsegeben, gyengesegeben,
kiszolgaltatottsagaban, vedtelensegeben,
raszorultsagaban.
III. resz
A GYOGYULAS
Gyogyitas nincs, csak gyogyulas van.
Amit gyogyito tevekenysegnek neveznk,
legyen bar tudomanyosan megalapozott
orvosi, avagy evszazados tapasztalatokra
epit termeszet- es nepi gyogyaszat,
nem mas, mint segitsegnyujtas a betegnek,
hogy visszanyerje elvesztett bels egyensulyat.
A csak a tnetek Ielszamolasat celzo
gyogyito tevekenyseg eredmenytelen.
A gyogyulas latszatat kelti,
Ielszini tapasz csupan.
A bels egyensulyvesztes, uj megjelenesi
Iormat talalva, ismet a Ielszinre tr,
uj tneteket hozva letre.
A betegseg csak jelzes, kls megnyilvanulasa
annak, hogy letezesvaksagunkbol
ereden az egeszbl csak reszeket vagyunk
hajlandok elIogadni. Betegsegeink tkrt
tartanak elenk, jelezve: mit utasitunk el az
egeszbl, mit nem Iogadunk el.
Akadalyoznak, lehetetlenne teszik
elkepzeleseink megvalositasat, mutatva,
hogy nem az a mi utunk,
egyben megallasra es egy masik utra
kenyszeritenek.
Arra az utra, mely a hianybol az egesz-
segre vezet, a teljesseg elIogadasanak
utjara, a mi valodi utunkra.
Betegsegeink gyengeve, elesette tesznek.
Megnyitjak szemnket, megertk lesznk
az addig elitelt - tbbnyire a masokban,
kevesbe a magunkban meglatott -
gyengesegek irant. Igy visszanyerjk az
elvesztett egyensulyt, elIogadova valunk,
egessze, egeszsegesse.
A gyogyulas - letreform.
ReIormalni, latin eredet szo, annyit jelent,
mint ujra Iormat adni valaminek ami
elromlott. Am e szo jelentestartalma sokkal
tbb. Nemcsak a Iormarol, a kls alakrol
van szo. Az uj, a szletolben lev, a csdt
mondott mult romjain, a csmrrel teli
jelen igenyelte igazabb tartalom az, ami
reIormert kialt. Lett legyen egy emberi
kzsseg (csoport, reteg, nep, nemzet) vagy
az egyen, ha reIormtrekvese csak a
reszekre vonatkozik, az igenyelt uj rend
helyett csak zavart, kaoszt kap cserebe.
A reIorm mindig az egesz gye.
A reIorm - Iolyamat.
Mint minden nagy es lenyegi dolog az
eletnkben, eszrevetlenl kezddik.
Az elegedetlensegbl Iakado valtoztatas-
igeny mint buvopatak a melyben, csendben,
a viz sziklat emeszt erejevel mkdik
bennnk, mig egyszercsak egy megrendit
letpillanatban Iorraskent a Ielszinre tr.
A Ielismeres pillanata ez.

Keresni kezdjk az eszkzket reIormunk

megvalositasara. Az eszkztar oly gazdag,
mint maga az emberi elet.
Barhol elkezdhetjk.
Leginkabb az addigi hibas eletmod az, ami
kezdeti valtoztatasaink targya. Eletnk klsleg
megragadhato szIerajaban a testi
egeszsegre artalmas szokasok: egeszsegtelen
taplalkozas, mozgasszegenyseg,
ejszakazas stb. elhagyasa, az uj etelek,
a sportosabb elet, a Ieszltsegcskkent
technikak alkalmazasa reven valoban jobb
kzerzetre lehelnk szert.
Rgyidejleg szellemi egeszsegnkkel is
trdni kezdnk. Felhagyunk a Iigyelem
elterel, kabulatba zsongito szellemi
szemet Iogyasztasaval, az ertekes Iele
Iordulunk. Eletmodmegujito technikakat
sajatitunk el klnbz treningeken.
A testkontrollt kveti az agykontroll,
meditalni kezdnk, olykor
"transzcendentalisan" is.
Modiva, divatta valt hal' Istennek a reIorm-
eletmod. ReIorm eletmodi-butikok tucatjai
kinaljak az egeszseges es sikeres eletre
vezet irodalmat, etkeket, gyogyeszkzket,
az eddig elerhetetlen, kellemes
borzongast kelt okkult es titokzatos, magikus
erej targyakat, knyveket olvasgatunk,
megtesszk lehetsegeink szerint, ami
megtehet. Jobban erezzk magunkat,
sikeresebbek lesznk a munkahelyen,
a kzeletben, a tarsasagban. Minden jol
megy, es megsem vagyunk elegedettek.
Valami, valami hianyzik. Ujabb reIorm-
modszerekkel kiserleteznk... es a hiany
megmarad.
A reIormot elindito elegtelensegerzet csak
reszben kapott kielegitest. Mar minden
Iorma megujitva, ugy tnik, a tartalom is,
es megse.
A reIorm, amely testi, szellemi mivoltunkat
hatotta at, elegtelen lenne?
Igen. Mert mindannyian tudjuk: lehetnk
makkegeszsegesek, szellemi taplalekunk
az emberiseg kulturkincsenek
legnemesebbike, ezek mind-mind nagyon
Iontos dolgok, de nem biztositjak azt,
ami Iele reIormalt es nem reIormalt eletnk
soran treksznk, a boldogsagot.

A reIorm vagy bels - vagy semmilyen.

Korrumpalodott emberletnk vaksaga,

hogy problemaink, nehezsegeink okat
a minket krlvev vilagban latjuk,
nmagunkon kivl: a krlmenyek azok,
amelyek boldogtalansagunk Iorrasai.Ugy
tnik, hogy testi es szellemi adottsagaink es
az adott krlmenyek eleve megszabjak:
boldog leszek-e vagy boldogtalan.
Bar tudjuk, st nap mint nap tapasztaljuk,
hogy szamtalan jo kepesseg, egeszseges,
jo krlmenyek kzt el ember boldogtalan
vagy boldog,
es sokan betegsegtl gytrten, szereny
kepessegekkel, rossz krlmenyek kzt
elve boldogok vagy boldogtalanok, megis -
Iittyet hanyva a tenynek, hogy a boldogsag
Iggetlen a testi, szellemi jolettl es a
krlmenyektl - boldogsagunk utjat a
testi, szellemi kondiciok es a krlmenyek
javitasaban latjuk, keressk, es ertetlenl
allunk boldogsagdelibabunk romjain.
Dbbenetes, hogy annyi kudarc utan, meg
mindig kint keressk azt, amit csak bell
talalhatunk meg.
Azt hisszk, hogy nem talaltuk meg meg
azt az utat, amelyik a mienk, es keresnk
tovabb - kivl.
Az Ut bennnk van.
Testi, szellemi adottsagaink csupan a
keszlet, amivel az adott krlmenyek kzt
gazdalkodhatunk. Ezek vannak.
Megvaltoztathatosaguk csak csekely
mertekben lehetseges es a lenyegen semmit
sem valtoztat. Amig korlatkent eljk meg
ket (mert kivlrl valoban korlatnak
tnnek), addig
a "mi lenne ha..." semmi mezejen tengetjk
latszatletnket.
A "kancsalul Iestett egekbe nez"
abrandozas - tudjuk - "az elet megrontoja"
(Vrsmarty), nem old meg semmit.
A valosagra ebredes, csak meg melyebbre
taszit a nyomorusagba.

ElIogadni azt, ami van, ami

megvaltoztathatatlan, annyi, mint
Ielismerni, hogy amit eddig korlatoknak
tekintettem, nem azok, hanem ellenkezleg
szabadsagom megelesenek egyedli eszkzei.
Mert a szabadsagom a legmelyebben
rejtezik, semmi es senki el nem veheti
tlem.
Ami csak az enyem.
Csak neknk, embereknek adatott meg a
szabad dntes a letezes ertelmenek, az
narasztasnak megvalositasara vagy
megtagadasara. Mig rajtunk kivl minden
letez valogatas nelkl, ingyen arasztja
magat, mert van, addig mi, emberek ezt
csak a szabad dntesnk reven
valosithatjuk meg.
A termeszetes eletmod nemcsak
a termeszet kinalta eszkzk
Ielhasznalasaban rejlik.
A bels ut perspektivajabol nezve ennel
sokkal tbb: valodi reIormot kinal.
A termeszet - valosag.
Egyszeren - van.
Arad. Tanit.
Tanit, hogy lenni, elni jo. Es szep.
Hogy lenni annyi, mint nmagamat ingyen,
ajandekkent adni.
Egy k, egy virag, egy Ia, a naplemente,
a Hold, a szell mindennek es mindenkinek
valogatas nelkl van, arasztja nmagat.
Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni
magat, nem tud nem aradni. Mutatja az
utat, a letezes egyetlen utjat.
Hogy en is csak akkor kezdek "vanni",
letezni, ha adom magamat mint a k,
a virag, a Ia, a naplemente, a Hold vagy
a szell.

Csak mi, szabadsaggal aldott emberek

tudunk ugy lenni, hogy nem vagyunk.
Mi tudjuk nem adni magunkat.
Ezert a mi narasztasunk a
Mindenseget megrendit gynyr tett,
teremtes.
A letezes lehetseget valosagga tesszk.

Az eletreIorm:
megtalalni magunkban azt a csodat,
amelyet mindannyian
a szivnkben hordunk.
Ez bellrl hatja at lenynket,
es ragyogasaval betlt minket
es a Mindenseget.
IV. resz
A GYOGYITAS
Jelen korunkban kimondatlanul bar, de
lenyeget tekintve csaknem valamennyi
gyogyito eljaras es modszer mechanikusan
szemleli az ember eletmkdeset. Ha
olajozottan mkdik a "gepezet",
egeszseges, ha akadozik, beteg. Ez utobbi
esetben meg kell "javitani", vagy ki kell
cserelni a hibas alkatreszeket
(gyogyszereles, mtet), ha pedig az
alkatreszek ugyan jok, de lerakodasok
akadalyozzak a teljes hatasIoku mkdest,
meg kell tisztitani az oda nem valo
Ielesleges anyagoktol, ki kell "pucolni" a
duguloIelben lev jaratokat.
Ez a szemleletmod rendkivl Iontosnak
tekinti a "gepezet" energiaellatasat biztosito
anyagok milyenseget, az allando karbantartast.
Tiszteletre melto erIesziteseket tesz
az optimalis mkdes biztositasara,
bamulatra melto technikakat Iejleszt
ki a mkdeszavarok Ielderitesere
(diagnozis), kaprazatos arzenaljat
teremti meg a hibaelharitas,
-kikszbles modozatainak (terapiak).
Az erIeszitesek azonban
korantsem aranyosak az elert eredmennyel
hatasIokuk elkeseriten alacsony.
Hajszalpontos diagnozis, brilians
technikaval vegrehajtott mtet:
az operacio sikerlt, a beteg meghalt.
Erthetetlen. Ugyanugy, akar a legkivalobb
gyogyszerekkel kezelt betegek korsaganak
makacs maradandosaga.Hibas lenne ez a
szemleletmod? Korantsem. Hisz testi
mkdesnk valoban "gepies", ervenyesek
ra a biologiai mechanizmus trvenyei.
Miert, hogy megsem ervenyesl
maradektalanul az iment vazolt mechanikus
szemleletmd`? Nem hibas, igaz.
Csakhogy reszben igaz. Feligazsag.
Hianyos. Nem az ember egeszet veszi
Iigyelembe, hanem csak resz-sszetevjet.
Csak az ember testi mivoltat tekinti, annak
mkdestrvenyei hatarozzak meg
cselekvesiranyultsagat. Ne higgyk, hogy
ez a szemleletmod csak az orvostudomanyra
jellemz. Nem mentes tle sem
a nepi-, sem a termeszetgyogyaszat. Csak a
modszereik ternek el egymastol. Ez
utobbiak mind diagnosztikajukat, mind
terapiajukat tekintve kimelbb, inkabb
testbarat eljarasok.
Ketsegkivli, hogy a csak mechanikus
szemlelet sohasem volt jellemz a nepi- es
termeszetgyogyaszatra, st az
orvostudomany trtenete soran is
Iel-Ielbukkant, es az utobbi evtizedekben
egyre inkabb elterbe kerlt a teljesebb
emberszemleletre valo trekves.
l.Iejezet
A SZELLEMI GYGYITS
Szamos orvostudomanyi es termeszet-
gyogyaszati diagnosztikai es terapias
modszer alkalmazza a szellemi letsik
trvenyeit.
Ilyen peldaul a pszichoterapia,
a hipnoterapia, az agykontroll, a TM,
a dienetika, a mahikari, a reiki... stb.
A szellemi letsik erejevel mkdik a
kepzelet, a tudatalatti "csodalatos'' hatalma,
hatnak a pozitiv gondolatok, a hatoanyag
nelkli, ugynevezett placebo gyogyszerek.
A keleti es tavol-keleti gyogymodok nagy
resze e letsik trvenyeit szamunkra idegen,
nehezen ertelmezhet megIogalmazasban
alkalmazzak, bseges teret engedve
a Ielreerteseknek, Ielremagyarazasnak,
a keleti szakkiIejezesek nyaklo nelkli,
csak a homalyt nvel
gyakori hasznalatanak.
Szkseges, hogy vegiggondoljuk a szellemi
letsik valosagat, termeszetet, alapvet
trvenyeit es e trvenyek alkalmazasi lehetsegeit.
Szkseges, hogy oszoljek az e temat vez
"titokzatos" homaly es kd, ami mgtt a
hozza nem ertes, a bizonytalansag,
egyszoval, a semmi asit.

A szellemi ltsk mibenlte

A kzvetlen megismeres erzekszerveink
altal valik lehetve. Az erzekszervi
meismeres eredmenye a tapasztalati
bizonyossag. A technika Iejldesevel
lehetve valt, hogy mszereink reven
az erzekszervi korlatainkon tullepve
regisztraljuk a szemmel nem lathato
Ienytartomanyt, a Ilnkkel nem hallhato
hangok vilagat, a brnkkel nem
erzekelhet hmersekletklnbsegeket,
tovabb tagitva a tapasztalati bizonyossag
hatarait. E megismer tevekenysegnk
soran IelIedezett valosagszelet az anyagi
vilag, az anyagi letsik.

Az anyagi vilag megismeresen Iaradozva

az embernek ra kellett dbbennie, hogy az
altala megtapasztalt anyag mkdeset
trvenyek szabalyozzak. (A termeszet-
tudomanyok celja eppen ez: az anyag
mkdeset szabalyozo trvenyek Ielismerese,
egyertelm megIogalmazasa, mig
az alkalmazott tudomanyok Ieladata:
a Ielismert trvenyek gyakorlati
alkalmazasanak modszeres kidolgozasa.)
A trvenyek viszont nem anyagi terme-
szetek. A trvenyt nem tapasztalom meg
kzvetlenl, nem latom, nem hallom, nem
tapinthatom, sem szaga, sem ize nincs.
Csak az anyagi vilagban megnyilvanulo
hatasa az, amit megtapasztalok. Egy
trvenyt kbe veshetek, agyagtablara,
papiruszra, allatbrre, Iakeregre, selyemre,
papirra irhatom, rgzithetem magneses
adathordozon, mindegy. Az anyagi
hordozoja kzmbs (pl. a sulyuk a
tonnatol a grammig terjedhet), a lenyeg az,
amit ezek az egymastol jelentsen
klnbz anyagi valosagok jelsorozat
Iormajaban magukon hordanak; a trvenyt,
a nmgIogalmazott gondolatot. Ugyanaz
a szveg, csak a hordozoja mas. Olvasaskor
nem a trvenyt latom, hanem az anyagi
hordozojat: vesetet, Iesteket, tintat stb.
A trveny mibenlete tehat gykeresen mas,
mint az anyagi vilage. Nem nmagat, csak
a hatasat tapasztalom.
Nem erzekelem, megis van.

Azt a valosagszeletet, amely nem

a kzvetlen megismeres targya, hanem csak
kzvetetten, hatasaiban ismerhet Iel, es a
hatasok elemzese reven vizsgalhato a
milyensege, nevezzk szellemi letsiknak.
A szellemi ltsk ltezi
A szellemi letsik letezesi modja
a megIogalmazott gondolatisag.
Minden megIogalmazott gondolat
egy-egy szellemi letez.
A megIogalmazottsag nemcsak Iogalmi
szinten lehetseges, st szamtalan szellemi
letezt lehetetlen a Iogalmak szk
ketrecebe zarni.
(Peldaul a mveszeti alkotasok: egy
Iestmeny, egy zenem, a tanc; st azt is jol
tudjuk, hogy az irodalmi alkotas messze
tulmutat az eszkzel Ielhasznalt jeleken,
Iogalmakon. szavakon.)
A megIogalmazottsag a szellemi letezesnek
az altalunk megragadhato modja.
Ezert akarjuk megIogalmazni
a megIogalmazhatatlant (lasd: mveszi
kritikak, melemzesek).
A termeszeti trvenyek nem altalunk
megIogalmazottak, mi csak Ielismerjk
azokat. Akkor is mkdtek, mieltt
IelIedeztek es megIogalmaztak volna ket a
tudosok.
Hogy egy megIogalmazott gondolatnak
milyen hatasa van, a hetkznapok vilagabol
is jol tudjuk. Peldaul: az eletveszelyre
Iigyelmeztet Ieliratok utasitasait senki sem
hagyja Iigyelmen kivl.

A jo es rossz szellemek, az angyalok es az

rdgk is megIogalmazottsaguk reven
leteznek szamunkra.
Mihaly arkangyal a heber mitologia szerint
az sszlket zte ki a paradicsombol.
Nevenek jelentese:
"Ki olyan. mint az Isten?"
Ez a kerdmondat kesztette tavozasra az
els emberpart, akik a tudas Iajarol eppen
azert ettek. hogy "olyanok legyenek,
mint az Isten", es kenytelenek voltak
szembeslni azzal, hogy nem olyanok.
A "tudas", a megismeres reven
azt a tudast vesztettek el, amit a heber
hagyomany Istene teremteskkor mondott:
"Alkossunk embert a mi kepnkre es
hasonlatossagunkra", azaz mar nem tudtak
azt, hogy olyanok, mint az Isten.
A megszemelyesitett gonosz latin neve LuciIer.
Jelentese: Ienyhordozo.
A Ieny lete csak a hianya - a stet reven
valik Ielismerhetve.
A Ieny hordozoja a stetseg.
LuciIer a stet, a hiany,
az asito semmi ura.
Szellemi ltez:
Valamennyi, az anyagi Univerzumot
mkdtet, azaz letet es milyenseget
meghatarozo trvny Iggetlenl attol,
hogy a termeszettudomany Ielismerte es
megIogalmazta-e ket, vagy sem. Ebbl a
szempontbol az anyagi vilag nem mas, mint
a szellemi letsik megtapasztalhato mivolta.
Valamennyi megIogalmazott gondolat,
barki is Iogalmazta meg, barmilyen modon,
barmilyen jelrendszerben (Iogalom, kep,
hang, gesztus stb.).
Valamennyi megfogalmaz. Ok a szellemi
letsik alkotoi, a szellemi letezk teremti.
Az ember teremtett szellemi teremt.
Maga is szellemi letez.
Maga is megIogalmazott gondolat.
Az ember
Az ember osztatlan egy - EGESZ.
Nincs kln teste, nincs kln szellemi
mkdese, nincs kln lenyegi Enje.
Individuum, azaz osztatlanul egy.
Ha az osztatlan osztotta valik,
megsznik oly modon embernek lenni,
ahogyan mi az embert ismerjk.
Az osztotta valas a halal.
A halal utan szamunkra erzekelheten csak
a bomlasnak indulo test es az eletben
vegzett szellemi mkdes nyomai
( az emberi mvek) maradnak.
Az emberi individuum megertesehez megis
szkseges klnbseget tenni anyagi es
szellemi sszetev kztt.
Az ember kzvetlenl, erzekszervileg
megragadhato anyagi sszetevje a teste.
Az emberi test
Az emberi test a rea vonatkozo trvenyek,
azaz megIogalmazott gondolatok szerint
letezik es mkdik. A test tehat a szellemi
letsik altal meghatarozott.
Mar ~LZ emberi test is alapveten szellemi:
letezeset es mkdeset meghatarozzak
- az elettelen anyagra es
- az el szervezetre vonatkozo termeszeti
trvenyek.
(Ugyanugy sszezuzodik egy lezuhano
szikla alatt, mint egy kavics, gymlcs
vagy ragcsalo, ugyangy elpusztul taplalek
hijan, mint egy nveny vagy allat.) Az
emberi test a Iogamzaskor egy, az el
anyagra vonatkozo vegyi, azaz biokemiai
program szerint kezdi epiteni nmagat
a krnyezetebl Ielvert, majd atalakitott
anyagbol.
Igy lesz a Iogamzaskor egysejt lenybl
kilenc csodalatos honap mulva hatbillio
sejtet meghalado emberpalanta.
A test kibontakozasat es mkdteteset,
azaz allando egyensulyban tartasat, majd
leepleset iranyito program
tisztan szellemi termeszet. Ugyanugy,
mint a minden elleny eletet meghatarozo
program.
sszeIoglalva:
Emberi testnk reven rokonai vagyunk
minden elettelen es el anyagi leteznek,
hisz letnket azonos szellemi letezk, azaz
trvenyek iranyitjak. Igy valik erthetve az
a nyugati gondolkodas szamara Iurcsa
keleti szemlelet, amely azt mondja: azonos
vagyok az ut poraval, a csillagokkal, a Nap
Ienyevel, a kis viraggal. Ezert nevezi
a grg IilozoIia az embert "mikrokozmosznak",
azaz kis vilagegyetemnek.
Megrendit az emberi test meltosaga.
Az emberi szellem
Anyagi, testi mivoltunk reven is szellemi
letezk vagyunk, mint minden anyagi
letez. De emberi mivoltunk testi
sszetevje csak passzivan szellemi, hisz
"elszenvedi" a szellemi iranyitottsagot.
Az anyag - igy testnk - mkdeset
meghatarozo gondolatokat (trvenyeket)
nem mi Iogalmaztuk meg. Mi, emberek
abban klnbznk mas - altalunk ismert-
anyagi leteztl, hogy nemcsak passzivan,
hanem aktivan, azaz cselekv modon is
szellemi letezk vagyunk. Nemcsak
megIogalmazott gondolatkent, hanem
megIogalmazokent is leteznk, azaz aktiv
szellemi letezkent uj szellemi letezket
vagyunk kepesek letrehozni. Nemcsak
alkotottak, hanem alkotok is vagyunk.
Ebben a tenyben rejlik oly sok rmnk es
ebbl Iakad minden nyomorusagunk.
Testnk alkotott, szellemnk alkoto.
Ezt az aktiv, alkoto szellemi sszetevnket
nevezzk pszichenek.

A szellemi gyogyitast az teszi lehetve,

hogy mind az emberi psziche,
mind az anyagi letsikot meghatarozo
es mkdtet trvenyek mibenletket
tekintve azonosak, azaz szellemi letezk.

Az emberiseg si trekvese az, hogy

a szellemi letsik trvenyeinek ismereteben,
azok Ielhasznalasaval modositsa az anyagi
letsik szamara kedvezetlen, mar
bekvetkezett vagy varhato trteneseit.
Az el emberi testet a szellemgyogyaszat
szempontjabol egy szellemi termeszet
trvenyhalmaz, nszabalyzo
programcsomag mkdteti, amelynek
rendellenessegeit, a betegsegeket
a gyogyito:
vagy a rajta kivl allo szellemekkel, azaz
asvanyi, nvenyi vagy allati hatoanyagok
(mkdest segit vagy gatlo
programcsomagok) segitsegevel,
vagy az altala krealt szellemek, azaz
megIogalmazott gondolatok: kzlesek,
szuggesszio, raolvasas segitsegevel
modositja, gyogyitja.
Ez minden gyogyito tevekenyseg alapja
az sidktl napjainkig.

A szellemgyogyaszat irodalma
a "kivalasztottak" erklcsi patosszal nyakon
nttt kinyilatkoztatasaitol terhes.
A kzlesek Iorrasai titokzatosak,
igazolhatatlanok:
vagy egyes szellemek mediumok altali
megnyilatkozasai,
vagy a trtenelem eltti idk ismeretlen
homalyaba veszk (Atlantisz),
vagy a vallaspotlekkent szerepl Ildn-
kivliekbe vetett remeny abszurditasai.
Az okkult kdburok es a patosz leple
a butasag vonzo-borzongato alruhajanak
alapanyaga.
Ahhoz, hogy a minden ember szamara
adott lehetseggel elhessnk -
gyogyitani a szellemi letsik erejevel,
szembe kell neznnk azokkal a jol hangzo,
"emelkedett" es "Ielsbbrend"
lethazugsagokkal, amelyektl hemzseg
a "szellemtudomanyokkal" Ioglalkozo
"szakirodalom".
1. A mester
A mester csak a lenyegtelenben
(a tudasaban) tbb a tanitvanyainal.
Nem Ielsbbrend, nem emelkedett,
nem titokzatos, nem latvanyos,
a legkevesbe sem nagyszer,
inkabb egyszer.
Hibaval teli, kszkd, keres ember
a Ileny legkisebb jele nelkl.
Tanitvanyait nem magahoz kti,
hanem magukhoz segiti.
Tudja, hogy a megvilagosodas nem
klnbbe tesz, hanem a masik csodajanak
vegtelen tiszteljeve es szolgalojava.
A mester arrol ismerszik meg, hogy jobban
tiszteli a tanitvanyait, mint azok t.
2. A szintek
Nincs Ielsbbrend, es nincs
alacsonyabbrend. "Amint Ient ugy lent" -
irja Hermesz Triszmegisztosz
a Tabula Smaragdinaban. Minden szent.
Szent az anyag, szent a szellem.
Szent a parany, szent az orias. Es szazszor,
ezerszer, vegtelenl szent az ember.
Minden ember.
Aki az erzekek rabsagaban sinyld,
teveszmes, tompult, az anyagi let
kabulataban vergd, celtalan, az ego ns
vagyait hajszolo, vegetativ szinten el,
Ielsbbrend tevekenyseg hijan levnek
tekinti a tbbi embert, (mindig a masikat),
annak Iogalma sincs az ember valodi
meltosagarol.
Ugyanugy a Ielszin kaprazataban el,
mint az altala ostorozottak.
nmagat sem ismeri.
"Felsbbrendsege" diadalzeneje
elnyomja a szivenek csak a
csendben eszlelhet halk dobbanasait.
Csak vergd es szeretni vagyo szivek
vannak.
A Ileny elesettsegnk ketsegbeesett
latszatmaszkja.
A magunk es masok teljessegenek
Ielismeres-hianya.
A klnbz tudatszintek - vannak.
A lenyeg Ielismeresenek tenyleg vannak
Iokozatai. Am ezeken a Iokozatokon valo
elbbre jutas
nem a titokzatossag kdebe burkolodzott
eeIantcsont-toronyba juttat, ahonnan
Iajdalmas szanakozassal tekintnk le
az eretlen, vak, alacsonyabbrend emberekre,
hanem megtrt szivnk csendes
melysegebe jutunk, ahol nem az eliteles,
hanem a megertes es a masik let-
teljessegenek csodalata es tisztelete
az alapallas.
3. A titok
Titokra csak a hiany tart igenyt.
Amit a titok leple takar, az lehet Iontos,
erdekes, de egy biztos, hogy lenyegtelen.
A letezes lenyege, a teljesseg
leplezetlenl tarja Iel magat.
Ott van minden paranyban a porban,
a bimbozo rgyben, a nap ragyogasaban,
a borongo Ielhben,
rank ksznt a mosolyban,
a szem pillantasaban.
Vele egyeslnk minden Ialatban,
kortyban, lelegzetben.
A legnagyobb titok az, hogy nincs titok
Feltett titkaink -barmi is legyen az -
teljessegvallalasunk hianyanak szomoru
stetsege.
A titoklepel sebtakaro.

A szcllemgyogyaszat Iele
hol a kivancsisag hajt, hol a hatalomvagy.
A kivancsisag: megismerni a titokzatos
erket,
a hatalomvagy: elni ezekkel az erkkel.
A szellemi letsik hatalmas erlehetsegei-
nek megismerese vegs soron ugyanoda
vezet, mint az anyagban Ieszl oriasi erk
ismerete: lenyegileg sehova.
Csak a tudas nvekszik, csak az
ismereteink halmaza n.
Csak a Ielszinen lesznk tbbek, lenyegileg
nem. Ha a tudas a lenyeghez segitene
kzelebb, a nagy tudasu emberek
lennenek a legboldogabbak.
De tudjuk, nem igy van. Tudasunk
gyarapodasaval csak eszkztarunk
gyarapodik, cselekvesi lehetsegeink
tagulnak. Lethazugsagba sllyednk,
ha tbbnek erezzk magunkat
a nagyobb tudas reven.
Nem a javak - legyenek akar anyagiak
vagy szellemiek - halmazanak nagysaga
reven vagyunk gazdagok vagy szegenyek,
hanem azaltal, hogy letnk legbensbb
zonajaban rejl nmagunkat adjuk-e vagy sem.
Testi, szellemi kepessegeink es minden
anyagi es szellemi tulajdonunk csak eszkz
nmagunk arasztasahoz.
A legszerenyebb adottsagu, a legszege-
nyebb ember is mindent ad, ha nmagat
adja es ugyanugy, a legzsenialisabb, vagy
az anyagi es szellemi javakban bvelked -
csak a megjelenesi Iorma mas.
Ha En nem vagyok maradektalanul abban,
amit nyujtok a masiknak, semmit sem adtam.
"Ismerjem bar az sszes titkokat es minden
tudomanyt, ... ha szeretet nincs bennem,
mit sem erek." - irja Szent Pal.
Az ads trvnyei:
1. Csak szabad letez adhat.
2. Minden adas - ajandek.
Tehat ingyenes es viszonzast nem igenyl.
A viszonzas megsemmisiti az adas
lenyeget. Csereve silanyitja.
3. Minden adasban nmagamat adom.
Ha nem "en" vagyok a targy,
ha nem "en" vagyok a cselekves,
res diszdobozt adtam. Cselekvesem a let
malomkveinek resjarata.
4. Minden adasban letem teljesedik ki.
Minden adas reven szegenyebbe valok,
am a szeretetben gazdagodom.
5. A Iolyamatos adas - aradas.
Minden egyes adas a teljesseg Ienyenek
villanasa,
az aradas - a Iolyamatos ragyogas.
6. Csak a jot lehet adni.
Rosszat - lehetetlenseg.
Mert a rossz - hiany, a nincs, a nemletezes.
Es ami hiany, ami nincs, az nem adhato.
A rossz - adashiany.
A rossz - aradashiany.
A rossz: az adas Ienyvillanasai kzti
stetseg.
7. Akkor vagyok, amikor aradok.
Az adas aktusai valosagom apro
megnyilvanulasai.
Az adasok kzti sznetek megvalosulasom
igeretei,
Ienyre varo stetseg, aradascsend.
A szellemi ltsk kt hatstrvnye:
1. Az alkalmazott technikak egyetlen
emberre hatnak biztosan: az alkalmazora,
megpedig az altala szandekolt iranyban:
jo szandeku alkalmazas reven gazda-
gabba valik az alkalmazo, mig a rossz
szandeku szellemi manipulacio egy
embernek biztosan art, az alkalmazojanak.
A masiknak szant csapas t eri utol.
Pl.: az atok biztos szenved alanya mindig
az atkozo, rajta Iogan meg az atok.
2. Az alkalmazott technika csak akkor hat,
ha az. aki Iele iranyul, "beengedi" magaba
a "gyogyito" altal megIogalmazott szandekot,
azaz, ha beleegyezik. Mindannyian
abszolt vdettek vagyunk a msik
szellemi hatsaival szemben, legyenek
azok jk, vagy rosszak. Semmi nem
trtenik bennnk a sajat beleegyezesnk
nelkl. Ugyanis a megIogalmazott gondolat
(ezt "gyart" a gyogyito) bennnk csak a mi
tevleges kzremkdesnk reven valik
valosagga. Addig nincs valos lete, addig
csak lehetseg.
Az aldas es az atok csak akkor hat ram,
ha en megvalositom.

Sokszor masok rossz szandekat tekintjk

betegsegeink kivalto okanak.
A Ielenk arado gyllet, a rank zudulo
atkok, a szandekos karokozas
megbetegitenek.
Hogyan hat rank?
Hogyan vedekezznk?
A gonosz szandekoknak
a Ielelmeink nyitnak kaput.
Felelem az, ami vedekezesre, harcra kesztet
A rossz ellen. Ezaltal kerlk
a letezes legkilatastalanabb csapdajaba:
harcolok a rossz ellen. Celom, hogy
Ielszamoljam, megsemmisitsem,
kiiktassam az eletembl, es mit teszek:
a letezes legintenzivebb cselekves-
soraval, a harccal Iordulok Iele.
A harcnal lektttebb letallapot nincs.
Lankadatlan erIeszitessel Ioglalkozom
azzal, amit meg szeretnek szntetni,
Iel szeretnek szamolni.
A harc reven en valositom meg a hatast,
teszem magam vesztesse.
A harcban nincs gyztes, csak vesztes van.
A rossz titka az, hogy nincs.
A rossz elleni kzdelmemben a sajat
Ielelmem szlte semmivel harcolok.
A gonosz kivansag minden esetben
Ienyegetes: egy kilatasba helyezett
veszteseg, egy leend hiany
bekvetkeztenek sugallata.
Ha harcolok ellene - megvalositom.
"... ne szalljatok szembe a gonosszal ..."
mondta Jezus. (Mt 5,39).

A gonoszsag elleni hatekony vedekezes:

nem vedekezni, hanem:
tudni, hogy minden ellennk iranyulo
rossz szandek Iorrasa a masik "semmi agan
hangtalan vacogo" sebzett szivenek torz
jajkialtasa;
tudni, hogy minden veszteseg csak
latszolagos, mert a valosag sikjan semmim,
senkim nincs,
hogy eppen ezert vagyok szabad, mert
nincs veszitenivalom,
hogy ami valojaban az enyem - a let
teljessege elvehetetlen, elveszithetetlen,
hogy a valosagban vegtelenl,
es kiIoszthatatlanul gazdag vagyok,
hogy ez a gazdagsag csak adhato,
de el nem vehet.
Hogy minden Ienyegetes csak hazugsag,
hogy ami elveszithet, ami elvehet,
annak elveszitese es elvetele reven
nemhogy szegenyednek,
hanem valos gazdagsagom
Ielismeresehez jutok kzelebb;
tudni, hogy minden "ellenpraktikaval"
csak a Ienyeget hianyt nvelem, nem
megoldom a bajt, hanem gyarapitom - mert
a harccal megvalositom;
tudni, hogy a hianyt csak a "vannal"
tlthetem be, hogy a rossz szandek melyen
alig hallhato knyrgest: ,,szeress engem"
csak a masik Iele Iordulasom teljesitheti,
hianyat a letem, nmagam Iele arasztasa
tltheti be.

A szellemgygyszokrl
Ha a be nem avatott hetkznapi ember
szemevel neznk krl egyes gyogyitok
haza tajan, es artatlanul szemgyre vesszk
ket "mkdes" kzben:
azt, aki nem mer kezet Iogni,
mert raragadnak a negativok;
- azt, aki sprgeti a semmit a paciens krl, es
- azt aki a lesprt semmi ell elugrik;
azt, aki Ielhivja betege Iigyelmet, hogy
terdig gazol a negativ erkben;
azt, aki nem mer lelni, mieltt ingajaval,
vagy vesszejevel be nem meri a szek erteret;
azt, aki bizalmasan elarulja, hogy Szent
Janos apostol reinkarnacioja, es minden
szava szent kinyilatkoztatas;
- azt, aki a Sziriuszrol jtt gyogyitani;
azt, aki uIokkal hal, es a kezen lev apro
anyajegyek nem masok, mint uIostarsainak
csillagterkepe;
azt, aki az etel Iltt krkrs
mozdulatokat teve allapitja meg, hogy
az ennivalo "biopozitiv";
azokat, akiknek szajabol csak ugy
rpkdnek a szanszkrit, japan, grg, latin,
o- es kzepkori magikus, alkimista
szakkiIejezesek (hibas kiejtessel, anelkl,
hogy az ertelmkkel tisztaban lennenek);
azokat a latokat, akik dugohuzo-spiralban
latjak tavozni vagy erkezni a jo vagy rossz,
szarnyas vagy szarnyatlan szellemeket,
a betegsegek okozoit... es Ielsorolni is
lehetetlen, milyen csodakat lathatunk.
Bizony a gyanutlan szemlelnek egytl
egyig hibbantnak latszanak.

Nehany tajekozodasi pont:

Azokrol es azoknak, akik tiszta szivvel es
jo akarattal igyekeznek segiteni
a szenvedkn, de semmi "klnleges"
nincs bennk, ezert vagy szegyellik
magukat, vagy el akarjak sajatitani az
elsajatithatatlant, vagy tettetik a csodat.
Azoknak, akik tetovan allnak a szamtalan
extraszenz, lato, szellemgyogyasz,
klnleges energiaju gyogyito hire hallatan,
es nem tudjak, kihez Iorduljanak.
Azoknak, akik klns dolgokat
tapasztalnak, es megijednek nmaguktol,
hatha megrltek.
Nem mindenki hibbant, aki annak ltszik.
Mert valoban vannak atlagot meghalado
erzekenyseg emberek. Megerzik
a szamunkra erzekelhetetlenl Iinom
ertervaltozasokat es erzik azt is, hogy ezek
jo vagy rossz hatassal vannak az emberi
szervezetre. Vannak valoban latok, akiknek
latasi elmeny Iormajaban jelenik meg egy-
egy szervi elvaltozas, mkdesi
rendellenesseg. Rendhagyo erzekelesk
nem nagvobba, tbbe, ertekesebbe teszik
ket, hanem csupan massa. nmagukban
kzmbs adottsagok ezek, amelyek
egyarant hasznalhatok jora, rosszra.
Azrt akadnak hibbantak is.
Ha valaki azzal all el, hogy Napoleon,
tudjuk, kivel van dolgunk. Manapsag
Napoleonnak lenni nem sikk. Van helyette
a Sziriuszrol erkezett egi kldtt, vagy
ujjaeledt evangelista, egyiptomi Ipap vagy
Ipapn, atlantiszi uralkodo ...
es sorolhatnank.
k azok, akik valodi nagysagukat Iel nem
ismerve, velt jelentektelensegkre a
gyogyirt ezen hagymazas elkepzelesekben
velik megtalalni.
leljk ket a szivnkre, hogy szeretetnk
melegeben radbbenjenek arra, hogy igazi
nagysaguk nem a kepzelt
klnlegessegkben, hanem a szivkben
hordott teljessegben van.
Akin ltszik, hogy klnleges az nem az.
Vagy igazi hibbant, vagy a szrkesegbl igy
akar kitrni.
KiIele mindig azt hangsulyozzuk, amiben
bellrl hianyt szenvednk.
A gyenge az erejet Iitogtatja, a buta
okoskodik, a bunko udvariaskodik,
a szrke csillogni akar. A latvanyos, szinte
vasari bio-, kozmo-, univerzalis, st isteni
energiak Iitogtatasa,
a boldog-boldogtalant diagnosztizalas,
a masikat tolakodoan gyogyitani akaras,
az rksen aurat mericskel inga- es
vesszlengetes mgtt szanalmas
kisebbrendseg-erzes huzodik meg.
Minel nagyobb a hokuszpokusz, minel tbb
az okkult homaly, annal melyebb
a ketsegbeesett resseg.
Ha Ielismerjk, ne leplezzk le!
Ezzel meg melyebbre taszitanank vissza
abba a gdrbe, ahonnan eppen ilyen
eszkzzel akar kijnni. Szeretetnk csendje
benne is csendet szl. Feleslegesse valik a
harsanysag.
Es megerkezik nmagahoz.
A valodi csodahoz.
Aki valban klns kpessgek
birtokosa, az sohasem trekszik arra,
hogy msok csodljk. Mert tudja, hogy
adottsagai nem a masik elismeresenek
Iggvenyei, hanem egyszeren vannak.
Nem dicsseg, hanem Ielelsseg.
Nemcsak aldas, hanem teher is.
Ingyenes ajandek a gondviselestl, hogy
gondot viselhessen ingyenes ajandekul.
Ha lat, nem beszel rola, hanem tesz
a masikert. Nem ijesztget, hanem biztat.
A klnlegesseg nem a viselkedeseben van,
hanem benne. Egyszer. Csendes.
Ha esetleg csodaljak, azt is elviseli.
Aki nem rendelkezik klnleges
kpessgekkel, az ne trekedjk r,
gysem sikerl. Az extrakepessegek vagy
velnk szletnek, vagy sem.
Ha nem gyermekkorunkban valik
nyilvanvalova, hanem kesbb, akkor
"idzitett bombakent" bennnk
,ketyegett".
Kepessegeink ajandekok.
Utjelzk - mutatjak a mi egyedi es
megismetelhetetlen eletutunk
iranylehetsegeit.
Tenni csak azzal tudunk, amink van.
Hianyzo kepesseg nincs. Mindannyian
mindent megkaptunk ahhoz, hogy
maradektalanul boldogok lehessnk.
Az extrakepessegek nem
"magasabbrendve" (ilyen nincs is)
teszik birtokosukat, hanem massa.
Es minden ember mas.
Mas csoda.

Az agyunk elkepeszt mennyiseg in-

Iormaciot dolgoz Iel, es ebbl elenyeszen
csekely resz tudatosul. Nem mindent
latunk, amit neznk, es nem minden hangot
hallunk, amely megrezditi dobhartyankat.
A termeszet egy nagyon krltekint
szrmechanizmussal gondoskodik arrol,
hogy csak a legszksegesebb inIormaciok
jussanak el a tudatossag szintjere.
Ami nem jut el a tudatunkig, arra semmi
szksegnk sincs.
Az ugynevezett tudattagito technikak eppen
ezt a ved-szr mechanizmust romboljak
le es tesznek minket vedtelenne a
szamunkra illetektelen inIormaciokkal
szemben.
A tudat keptelen Ieldolgozni, ertelmezni
a razudulo inIormaciotmeget,
ezert megzavarodik.
Mindannyian annyit latunk, hallunk,
erzekelnk, amennyire neknk
es altalunk a Vilagnak
a Teljesseg utjan kell.
Ami ennel tbb - az kevesebb.
2. Iejezet
AZ ESZKZTELEN GYGYITS
Kiszolgaltatottsagunk remenytelensegeben
ugy tnik, csak a kzdelem hoz megoldast.
Ersnek kell lennnk, st ersebbnek, hogy
Iellkerekedjnk boldogsagkeres utunk
akadalyain. Sebzdnk es sebeket osztunk.
Gyznk es alulmaradunk. Mint az
elvilag, amely - ugy tanultuk - a letert
valo kzdelem soran alakul es Iejldik. Am
amig az elvilagban a gyzelemmel
megoldodik a Ieszltseget kivalto helyzet,
helyreall a rend, addig emberletnk
kzdelmei gyzelmeink eseten sem
ajandekoznak meg a letegyensuly boldog
megelesevel. Nem erezzk magunkat
biztonsagban. Ismert vagy ismeretlen erk
Ienyegetettsegeben Ielve es Ieltve rizzk
keserves gyzelmeink soran szerzett
anyagi, szellemi, erklcsi javainkat.
Barmikor IldnIutova valhatunk egy
rajtunk kivl es gazdasagi Iordulat
nyoman, az regedes vagy egy betegseg
a Ielejtessel megIoszt ismereteinktl
es eleg egy rosszindulatu ragalom, hogy
a becsletnk is odavesszen.
Az ertelmnkkel Ielismert egyetlen
megoldasi keplet:
Iellkerekedni, gyzni a harcban.
"Ember kzdj es bizva bizzal!"
Az Ember tragediajaban ez a tragediat
biztosito "jo tanacs".
A kzdelem a tragedia Iorrasa.
Nem is old meg semmit
Mert a megszerzend joert valo kzdelem
gytrelemmel teli:
a gyzelemmel megszerzett jo birtoklasat
megkeseriti az elvesztesetl valo rks
Ielelem
es a birtokolt jo elvesztese maga
a Iajdalom, hisz mindent elvesztnk,
ha elbb nem, a halalunkkor biztosan.
A keserves szerzes, a Ielelemteli birtoklas
es a Iajdalmas vesztes kzdelem-
harmassaga maga a letremenytelenseg.
A harc eppen attol tavolit, amit elerni
remelnk altala:
nyugalom helyett Ieszltseg,
biztonsag helyett bizonytalansag,
nmagam elete helyett
allando igazodas.
Nem kiut, hanem kiuttalansag.
A letzaklatottsagban sebzett,
vesztesegeinkben csupaszodo szivnkben
lassan erik a Ielismeres:
a harc vegzetes letvaksagunk tragikus
kvetkezmenye.
Nem latjuk, hogy mindennk megvan,
hogy a letezes ingyenes, gynyr ajandek,
hisz minden, amivel valaha is talalkozunk,
odaadja magat neknk, a talalkozas
jeleneben maradektalanul a mienk.
Ez az egyetlen valosagos birtoklas, hisz az
"itt es most" egyetlen letvalosagaban
van nekem.
Es ezert egy lepest sem kell tennem.
Nem kell erte harcolnom, hisz van.
A harc, amely mindig a nem-jelen-valoert,
a nincsert Iolyik, azt akadalyozza meg,
hogy Ielismerjem a jelen csodajat, hogy
igazan "vanjak", arra kenyszerit, hogy a
ninccsel Ioglalkozva elszalasszam azt, ami
van.
A harc altal csak a birtoklas illuziojat
tehetjk magunkeva, es vesziteni is
csak a birtoklas illuziojat veszithetjk.
A valosagban nincs veszteseg, mert ami
"itt es most" van, az van, es ami nincs,
az pedig el nem veszthet, mert nincs.
Letezesnk teljessegeben soha semmi sem
hianyzik, mert a jelenben mindig minden
megvan a boldogsagunkhoz.
Ezt csak a vallalt gyengeseg, azaz a harcrol
valo lemondas teszi Ielismerhetve.
Akkor valunk ersse, ha lemondunk az
errl. Mert a ,.mindig mindenem megvan"
Ielismereseben megvilagosodott sziv
a letezes legszilardabb pontjaban,
a let teljessegeben dobog.
Megingathatatlan, mert a van edesseget
nem adja oda a nincs kesersegeert.

Amig a gyogyitasra trekv iskolak

legtbbjenek Iigyelme a betegsegekre (azok
megelzesere, gyogyitasara) iranyul, addig
az eszkztelen gyogyitas Iigyelmenek
Iokuszaban a szenved EMBER all. Nem
tagadja, ellenkezleg: Iontosnak tartja a
betegsegek Ielismeresere es
kikszblesere iranyulo technikakat, azok
megismereset es alkalmazasat. Lenyegenek
mondana ellent, ha nem venne tudomast a
valosagrol, arrol, hogy az anyagi letsikba
agyazottsagunkbol ereden annak trvenyei
maradektalanul vonatkoznak testnkre,
es e trvenyek ismeri es alkalmazoi,
az orvosok, a nepi- es termeszetgyogyaszok
tevekenysege az egeszseg helyreallitasaban
Iontos szerepet jatszik. Minden gyogyito
tevekenyseg, meg ha latszolag csak a
tnetre iranyul is,
az egeszet celozza.

Az eszkztelen gyogyitas szemszgebl a

betegseg nem csupan testi mkdeszavar,
hanem az egesz embert,
st a letezes egeszet erint gy.
Kivalto okat elssorban nem egy elettanilag
kedveztlen krnyezet artalmas hatasaban
vagy egy szerv meghibasodasaban latja,
hanem az ember letlenyegi egyensuly-
veszteseben, amely nemcsak valamely
hibas dntese kvetkezmenyekent jhet
letre, hanem a kollektiv teherviseles
megkerlhetetlen tenyenek
kvetkezmenye is lehet.
E nezpontbol a betegseg okozat, tnet,
a lethazugsagok tmegetl egyensulyat
vesztett univerzum embertestben Ielhangzo
jajkialtasa.
A beteg ember mindannyiunk terhet
hordozza.

Az az emberiseg egesz trteneten

vegigvonulo es trvenyszeren kudarcot
szenved, medd trekves, hogy
megvaltoztassuk a (hibas allaspontu, rossz
uton jaro, "gonosz" stb.) masikat, teljesen
hianyzik az eszkztelenl gyogyito
iranyultsagabol.
Nem a masik ember, hanem nmaga
megvaltoztatasara, elIogadova tetelere
trekszik, hisz betegsegeink melygykere
el nem Iogadottsagunk, valtoztataspresbe
nyomoritottsagunk, eredend szabadsagunk
"jo szandeku" semmibevetelebe agyazott.
Az eszkztelen gyogyitas szamara
a betegseg - tnet. Tnete a masik
es nmagunk elIogadashianyanak.
Mindannyian szenvednk tle.
Az eszkztelen gyogyito elssorban nem a
betegseg, hanem a kivalto ok Iele Iordul.
Nem meg- es legyzni akar, hanem
elIogadasra trekszik.
A szocializacionk soran belenk sulykolt
"er"-szemlelet a masik legyzesere
iranyul, es ez az er(szak)
a letproblemak megoldasahoz elegtelen, st
uj problemak megteremtje.
Ennel sokkal nagyobb erIeszitesre van
szkseg: nmaga elIogadova tetelere.
Mert ehhez nem mast, hanem a masiktol
berzenked nmagat kell legyznie. Ennek
a s:emelvvalogatas, feltetels:abas es
vis:on:asvaras nelkli, a masikat teljesen
elIogado alapallasnak ad a masik szamara
erzekelhet Iormat.
Ha lemondtunk minden errl es merjk
vallalni a vedtelenseg es kiszolgaltatottsag
kockazatat - akkor valunk eszkztelenne,
hisz immar semmink sincs.
Es ekkor ragyog Icl bennnk
a Feny, a Teljesseg aradasa.
Az eszkztelen gyogyitas ember-
mivoltunk leglenyegibb sszetevjenek,
a megismerhet letsikokon (anyagi es
szellemi) tuli, vegtelenbe agyazottsaga
reven valik lehetve. Ugyanis nemcsak testi
es szellemi valosagunk van. Mindkett
allando valtozas allapotaban letezik.
Mi sohasem vagyunk ugyanolyanok, mint
elz letpillanatainkban, am mi mindig
ugyanazok vagyunk. Es ez az
"ugyanazsag", ez a bennnk lev allando,
amely reven vagyunk azok, akik vagyunk,
tul van a megismerhetseg hataran.
Ez a lenyegi ennk, amely szervesen
kapcsolodik a megismerhet letsikokon tuli
Abszolutumhoz,
a Mindenseg Szivehez.
Ez a mi lenyegi sszetevnk:
a Mindenseg Szivenek elete bennnk.
A Mindensegnek dobogo szive van
es ez a sziv bennnk dobog.
Az eszkztelen gyogyitas
a Mindenseg Szive eletenek arasztasa
a masik ember Iele.
Az eszkztelenl gyogyito tullep
megismerhet nmagan, tullep az anyagi
es szellemi "erkn", tullep a megkln-
bztetesen, tullep az igazsagon alapulo
viszonzasvarason, tullep a reszen, hogy
legbels nmagaban az egeszre talalva:
mindenfele valogatas nelkl, feltetels:abas
nelkl,
abs:olut vis:on:asvaras nelkl,
egvedli valos merrtekegvsegevel,
a telfesseggel fordulfon a masik fele
elfogadva ot olvannk aki, olvannak, amilven.
Nem nmagabol ad, hanem nmagat.
Ehhez nem kell kivalasztottnak lenni.
Nem kell az atlagost meghalado bioenergia
szinttel rendelkezni. Ehhez nem kell
semmilyen mester beavatasa.
Erre minden ember kepes.
Mert mindannyian a vegtelenbe agyazottan
a Mindenseg Szivenek eletet hordozzuk.
Minden ember szemebl
a mindenseg nez ram.
Ez az adas nem erhatas. Ellenkezleg
a mindent es mindenkit elIogadas,
a megklnbztetes es itelet teljes hianya,
a teljes nyitottsag, eppen ezert vedtelenseg
es kiszolgaltatottsag.
Egyiranyu aradas, amely semmi viszonzast
nem var. Csak van.
Es vedtelensege, kiszolgaltatottsaga,
gyengesege a legigazibb, leghatekonyabb er.

Az eszkztelen gygyts soran megeljk

a tallkozs csodajat. Minden talalkozas
ugyanugy, mint minden ember,
a vilagmindenseg trtenetenek
megismetelhetetlen, soha nem volt,
soha nem lesz csodaja.
Minden talalkozas lehetseg arra, hogy
letem es eletem csodajanak zenetet
kzvetitsem a masiknak, es az elete es
lete csodajanak ajandekaval gazdagodjam.
Lehetseg arra, hogy a mindegyiknk lelke
melyen ordito, Ady Endre altal oly leple-
zetlen szinteseggel megIogalmazott vagy:
"Szeretnem ha szeretnenek" kielegitesenek
valos lehetseget is Ielismerjem: ne varjam,
hogy engem szeressen a masik, hanem
en szeressem a masikat
Csodamivoltunk lenyege a szabadsagunk:
en is, a masik is szabadon dnt.
En csak a magam dnteset iranyithatom.
Ez a valosag.Maganyom puszta resseget
valosan csak az en, a masik Iele tett
lepesem oldhatja Iel. Es ezzel a lepessel
lerombolom a magam kre vedekezesl
emelt Ialat, amely a maganyba zart.
Nyitotta, am vedtelenne valtam.
A masik altali el nem Iogadottsag
lehetsegenek kiszolgaltatottjava.
Aki igazan szeret, az kiszolgaltatott, aki
pedig nem, az, nmaga sivar elet Ioglya.
Nem az a vesztes, aki nmagan tullepve
nyitotta, vedtelenne valik, es ugymond
"visszaelnek a szeretetevel", hanem az, aki
a kiszolgaltatottsag kockazatanak Iel nem
vallalasa zartsagaban, biztonsagaban
a masik szeretetere varvan nem ismeri Iel,
hogy a masik szeretetenek beIogadasahoz
is elengedhetetlenl szkseges
a vedtelenseget vallalo nyitas.

Az eszkztelen gyogyitas valos es teljes

tallkozs a masik emberrel:
SZEMELYVALOGATAS NELKL
Nem szab(hat)om meg ki az, akivel
talalkozom, hisz minden kizarassal,
korlatozassal en leszek szegenyebb,
megIosztva magam
a masik csodajaban valo reszesedestl.
FELTETELSZABAS NELKL
Nem szab(hat)om meg milyen legyen,
akivel talalkozom. ElIogad-e, vagy sem,
rokonszenves-e, vagy ellenszenves.
Illetektelen vagyok a masik milyensegenek
megiteleseben, hisz amit tudok rola,
elenyesz, es ha mindent, ami
megismerhet benne is ismernem, a soha
Iel nem lebbenthet titokIatyol mgtt
rejtez lenyegi enjet, lenye legmelyebb
zonajat soha.
A szivek titka mindig titok marad.
A masik ember iranti tisztelet az, amely
kizar minden Ieltetelszabast.
ABSZOLUT VISZONZASVARAS NELKL
Maganvalovalo mivoltom, azaz az a teny,
hogy en en vagyok, meghatarozza azt, hogy
minden tettem egyiranyu: bellem,
tlem indul ki, es a masik Iele iranyul.
Szabadon teszem azt, amit teszek,
Es szabadon cselekszik a masik is.
Minden tettem nkentes ajandek
a masiknak, es a masike is az.
A viszonzasvaras letlenyegi
egyiranyusagunkat Iigyelmen kivl hagyva
lethazugsagba sllyeszt.
Az odaadas ketiranyuva csak
a masik szabad dntese reven valhat.
A viszonzasvaras a masik szabadsaganak
semmibevetele.
Az elvarasbol Iakado viszonzas kenyszer-
szlte tett, kicsikart eredmenye nem
gazdagit, hanem kiIoszt.
Az nmagam lenyegive valasat, valos
gazdagodasat - amely az nkentessegen
alapulo emberi kapcsolatok reven
lehetseges - teszem lehetetlenne, klcsns
veszteseggel zarulo ketts knyvelesse
silanyitva azt,
amiert egyedl erdemes elni:
a szeretetben valo kiteljesedest.
Az ember viszonzasvaras-nelklisege
elleneben a legtbbet kapja, amit letez
kaphat: a teljesseget.
TELJES ODAFORDULAS A MASIK FELE
A "teljes'' egyetlen valos mertek-
egysegnket jelenti. Hisz alapvet
iranyultsagunk is a teljesseg Iele mutat.
Semmivel, nem elegsznk meg, ami resz.
Neknk minden, a teljesseg kell. Tudjuk,
nmagunkat csapjuk be, ha azt mondjuk:
"Ha ezt meg ezt elertem, mar nem Iogok
masra vagyni." Mert ha elertk a kivant
celt, az rm lecsengese utan uj
megszerzese Iele tartunk. Nyilvanvalo,
hogy mindaz, ami bennnk merhet: testi
adottsagaink, szellemi kepessegeink,
teljesitmenyeink, egyben valamilyen skalan
is elhelyezhetk.
Testi, szellemi adottsagainknal Iogva sok
szempontbol tbbek, mas szempontok
szerint kevesebbek vagyunk a masik
embernel. Birtokaink: "nekem van testem,
szellemi mkdesem", embermivoltunk
Iontos, am Ielszini sszetevi.
Kamatoztatando ajandekkent kaptuk
az elettl, nem erdemnk, hogy van.
A megismerhetseg hataran tuli lenyegi
enem, letem legbels zonaja merhetetlen,
a vegtelenbe agyazott. Itt nincs ertelme
semmiIele merteknek.
En, az ember a mindenseggel merhetem
csak magam. Ez az en egyedli mertek-
egysegem. Lenyegi "mertektelensegnkben"
mindnyajan egyIormak vagyunk,
mindannyian azonos, vegtelen ertek
csodak. Eppen ezert a masik Iele
Iordulasunk csak teljes mertek lehet. Ha
nem az, a lenyegtelen Ielszin-zonajaban
siklunk el egymas mellett, ahelyett,
hogy talalkoznank.
ELFOGADJUK OT ANNAK, AKI
Az elIogadas hianyaban, az elIogadasra
valo keptelensegben megbetegedett ember
szamara ez az egyetlen segitseg. Ez az
eszkztelen gyogyitas summaja, ebben
rejlik "gyogyito mechanizmusa".

Ha vegiggondoljuk az alapallasban
megIogalmazottakat, esendsegnk
tapasztalata azt sugallja. hogy
megvalosithatatlan.
Felmerl bennnk, hogy csak akkor
gyogyithatok eszkztelenl, ha elertem
ezt a tkeletessegi szintet.
Ez az allaspont, bar rendkivl tiszteletre-
meltonak tnik, eppen ezert a legveszelye-
sebb csapda. Eppen attol tart vissza,
amire treksznk. Azon a teveszmen alapszik,
hogy a megismeres hataran tul, vegtelenbe
agyazott lenyegi ennkre is vonatkozik
a testi, szellemi mivoltunkra jellemz
Iokozatossagelv.
Mert lehetek ersebb, okosabb. De lenyegi
enem alapiranyultsagat tekintve,
a teljes elIogadast illeten nincs Iokozat.
Itt vagy elIogadtam a masikat, vagy nem.
Itt mar a Mindenseg Szivenek merteke,
a teljesseg mertektelensege a mertek.
A tkeletesseg birtoklasa szamunkra csak a
Iele valo trekvesben lehetseges. De ez azt
is jelenti, hogy ha trekszem Iele, mar
birtoklom is.
A tkeletesseg Iele vezet ut nem hosszu,
nem Iokozatos. Egylepes.
Ha leptem, mar ott is vagyok.
Tulleptem a ter es id hatarat.
Ezt mutatja, st erre kenyszerit minket az
id is. Hisz az id eletnkben ugy jelenik
meg, mint a jelenpontok egymasutanja,
de szamomra valosan.
a cselekves lehetseget kinaloan csak egy,
a jelen pillanat adott.
En nem voltam, en nem leszek, en vagyok.
A mult jelenpillanatai mar nincsenek: amit
megtettem, nem tehetem meg nem tette,
amit pedig nem tettem meg, nem tehetem
megtette. Elmult.
A barmely pillanatban bekvetkezhet
egyetlen(!) bizonyossagom, a halal pedig
a jv letpillanatait csak a remeny szintjen
teszi tervezhetve. Tehat az egyetlen igazi
cselekvesi lehetsegem valos keretet
terben az ITT
idben a MOST adja.
Nem varhatok, mert a jv bizonytalan.
Nekem mindig most, a jelen pillanatban
kell lepnem. Lepni, tullepni nmagamon,
hogy szemelyvalogatas, Ieltetelszabas, es
viszonzasvaras nelkl teljesen a masik Iele
Iordulva elIogadjam t annak, aki,
olyannak, amilyen.
Mindegy, hogy ki Iordul hozzank.
Agressziv, gyanakvo, apolatlan, riaszto,
ostoba, elutasito, vagy kedves, elIogado.
Az EMBER Iordul hozzank.
Esetleges riaszto klseje, tamado
agresszivitasa csak torz segelykialtas. Ezt
nem meghallani csak nyitottsaghianyunk
vegzetes sketsege kepes.
Az eszkztelen gyogyitas nyitottsagra
"kenyszerit". Kinyitja szemnket a latszat
mgtti Valosag megpillantasara, megnyitja
Ilnket a hamis hangok mgtti halk,
ketsegbeesett gytd, szelid keresre:
szeress, hogy szerethessek.

Az eszkztelen gyogyitas termeszetebl,

lenyegebl ereden nelklz minden
technikai elemet.
Nem mas, mint a cselekv szeretet.
A szeretetbl Iakado cselekves nem
szorithato semmiIele megszabott
sorrendiseg Prokrusztesz-agyaba.
A szeretet szabad.
Egyetlen technikai utasitaskent Aurelius Augustinus gondolatat
idezhetjk:
"Szeress, es tegy amit akarsz!"
Maga a gyogyitas nem mas,
mint teljes elIogadasunk alapallasanak
kiIejezesre juttatasa. Mindannyian egyedi
es megismetelhetetlen csodak leven,
mindannyian mas es mas modon,
szemelyisegjegyeinknek megIelelen,
a masikra teljesen odaIigyelve, a szamara
az adott pillanatban legmegIelelbb
gesztussal Iordulunk a masik Iele.
Ezert van ugy, hogy minden eszkztelen
gyogyitonak mas es mas a "modszere".
Aki gyogyit, legyen bar orvos, termeszet-
vagy nepi gyogyasz, legyen
szellemgyogyasz, saman, magus, barki,
tegyen meg mindent, amit csak tud.
Ha mar mindent megtettnk, akkor ... akkor
marad a letnk titka iranti alazat.
Az alazat, ami nem bargyu nkisebbites,
hanem a valosag elIogadasa.
Ha mindent megtettnk, akkor jutottunk el
a titok kapujaig, amely mgtt a gyogyulas
es a halal csodajanak lehetsege rejtezik.
Hogy melyik lep ki rajta? Azt nem a mi
banyabeka-perspektivaju vagyunk
es nezpontunk szabja meg. Titok.
A Mindenseg Szivenek titka.
Uzenet, amely akar a gyogyulas rme,
akar a veszteseg Iajdalma, mindenkepp
lehetseget ad arra, hogy
elIogadasaval gazdagabba valjunk.
V. resz
JEZUS ES AZ EGESZSEG
A trtenelmi ember
Jezus a mindenkori tarsadalom ertekrend-
jenek merlegere teve nemhogy "nagy" nem
volt, hanem ellenkezleg: egy sikertelen,
kudarcos elet hajlektalan, aki a biztos
megelhetest jelent acsmesterseget Ieladva
vandortanitoskodasra adta tejet, akinek
szavaibol alig ertettek valamit - azt is Ielre,
akit a hatalom egy koncepcios pert
kveten gyalazatos modon kinhalallal
kivegeztetett.
E kudarcos elet kronikasai, akiknek Jezus-
eletrajzait dbbenetes modon rmhirnek
( evangelium) neveztek az utodok, olyan
esemenyckrl is beszamolnak, amelyek a
trsadalmi ertekitelet szerint is "nagynak"
minslnek.
Ezek a csodak: a haborgo to vizenek
lecsendesitese, a tbb ezer ember
jollakatasa t arpakenyerrel es ket hallal,
a szamtalan gyogyitas, a halottak
Ieltamasztasa stb.
Ami erthetetlen:
miert nem alkalmazta ezt a ketsegkivl
meglev hatalmas ert (amely a csodak
soran egyertelmen megnyilvanult) az
nmaga es tarsai, az altala kepviselt gy
megvedesenek szolgalatara,
miert hagyta magat megIesziteni?
Ez a vegs csd megmagyarazhatatlan.
Ez bearnyekolja a korabbi nagysagot.
Hiteltelenne teszi mindazok velekedeset,
akik "nagy" embernek tekintik, hiszen ez
a "nagysag" csak resz az egesz trtenetbl,
a vegnel tehetetlennek es gyngenek bizonyult.
A kerdes a tarsadalmi ertekrend merlegere
teve meg nem valaszolhato.
Ott, ahol vegs soron az egyetlen ertek
az er, ahol - ugy veljk - csak akkor
trtenik valami, ha ert alkalmazva hatunk
a vilagra, emberi es targyi krnyezetnkre,
ahol csak a nagysag, a siker,
a Iellkerekedes szamit, es ahol szegyen
a gyengeseg,
a szegenyseg, a sikertelenseg,
a Iellkerekedni nem tudas,
ott Jezus erthetetlen.
A mindannyiunkba sulykolt er- es
nagysagtisztelet kenyelmetlenl erzi magat
a leplezhetetlen sikertelenseg lattan,
csinaltunk hat belle "nagyot": tavolra
helyezettet, magasra emeltet, dicssegesen
uralkodo kiralyt, aranyba, biborba
keretezzk, es ahogy illik, Ielnk is tle,
az iteltl, hisz a nagyok szamon kernek
- es mi bnsk vagyunk.

Jezus a keresztenyseg hite szerint

nemcsak ember, hanem Isten is:
az egy isteni lenyeget biro harom isteni
szemely
(Atya, Fiu, Szentlelek) kzl
, a Fiuisten, a masodik isteni szemely
emberre lett.
Isten egy mivoltanak lenyege az egysg.
Az egy Isten bels elete az odaadottsag,
azaz szeretetkzssg: az nmagat
maradektalanul odaado Atya aradasa letesl
a Fiuban, aki a viszont-odaadottsaga reven
szemelyesl.
A klcsns odaadottsag, a kett csokja
szemelyesl meg a harmadikban,
a Szeretet lelke, a Szentlelek.
A masodik isteni szemely tehat nem mas,
mint a megszemelyeslt odaadottsag:
az Atya odaadottsaga,
az nmaga Atya iranti odaadottsaga.
Az odaadottsag altal van.
Letezni ("vanni") annyi, mint odaadottnak lenni.

A teremtes Isten odaadottsaga. Ezert

minden teremtett "olyan, mint az Isten":
Isten odaadottsaga reven letesl
es nmaga odaadottsaga reven van
(nezznk krl: minden adja magat
neknk; a napIeny, a szel, a virag, a
vizeses, minden ingyenes ajandekkent arad).
Jezus - az Isten megtesteslt odaadottsaga.
A lathatatlan lathatova,
a megtapasztalhatatlan megtapasztalhatova,
a megIoghatatlan megIoghatova valt.
Altala megnyilvanult a Teljesseg,
kinyilatkoztatta nmagat.
"Krisztus szletese Isten kialtasa a Vilag
csendjebe" (Alexandriai Szt. Kelemen).
A kisded
A betlehemi istallo ejszakai csendjeben
szolt elszr az Isten.
Isten els hallhato szava a siras volt.
Egy vegtelenl kiszolgaltatott, vedtelen,
csupasz kis csecsem jajkialtasa.
Az els zenet: itt vagyok.
Azota tudhatjuk, hogy minden
kiszolgaltatott, vedtelen ember sirasa Isten
szemelyesen hozzank szolo zenete:
itt vagyok.
A knnyek es a jajkialtas nem ismer
sem nyelvi, sem kulturalis hatarokat,
mindenki szamara erthet.
A vedtelen, a kiszolgaltatott, a gyenge
ember - az odaadott ember. Mindenkinek.
Akivel talalkozik. Odaadja magat.
Mert nem tud, mert keptelen mast tenni.
Csak az tud szeretni, csak az tudja magat
odaadni, akinek mar semmi ereje, semmi vedelme, semmi
lenyegtelenje nincs, csak
nmaga.
A gyengeseg, a vedtelenseg,
a masokra valo raszorultsag nem mas, mint
a Teljesseg lathatova valasa.
A siras az odaadottsag nemzetkzi igeje.
Bennnk ragyog a szabadsag.
Visszautasithatjuk
a neknk kiszolgaltatottat,
es a szivnkre is lelhetjk.
Mint ott, Betlehemben. A sirast az anyai
odaadottsagban a mellet keres ajkak moho
cuppanasai, a szuszogo nyeles,
az elegedett bIizes valtotta Iel.
Az odaadas halk suttogasai.
Isten gyenged mosolya.
Majd a beteljesedes csendje,
az aradas alelt ajultsaga.
Isten ajkan egy csepp tej.
A fjdalmak frfia
A jaszolban az eredend kiszolgaltatottsag,
a kereszten - a vallalt.
A legnagyobb er - nem elni az ervel.
Nem vedekezni.
Meg vedekezni sem.
A csodak?
Csak letvaksagunk kaprazatai.
Mgtte az Isten lehetetlenseget nem
ismer szeretetenek vegtelenje rejtezik.
Jezus nem a csodatetteikor volt ers.
Akkor gyenged volt.
A gyengedseg az er szelid mosolya.
Jezus a kereszten volt a legersebb.
Ott Ient jutott el az emberlet
legmelyebb stetjebe:
a mindentl es mindenkitl valo
elhagyatottsag letressegebe.
Mint mi, mindannyian, amikor
mindent elvesztnk,
meg az Istenbe-kapaszkodas
utolso szalmaszalat is.
Nem lett volna valosagos ember,
ha nem jarja meg az emberlet nullpontjat.
"Istenem, Istenem, miert hagytal el engem!"
Nincs nagyobb arvasag a
haldoklo arvasaganal..
Nincs remenytelenebb az Istentl is
"elhagyott" ember remenytelensegenel.
Ez az arvasag, ez a remenytelenseg az
a szk kapu,amely a teljessegre nyilik.
Ez a Iajdalmas kialtas Isten utolso eltti
hallhato zenete.
Az utolso szo: "Beteljesedett."
Es az utolso zenet: az utolso sohaj.
Minden zenet.
Az odaadottsag, a szeretet zenete.
VI. resz
A PRKAPCSOLAT S AZ EGSZSG
Az anyasziv alatt egysejtbl valunk
tbbbillios sejt kis csodalennye - teljes
egysegben a mindenseggel. Szleteskor
paranyi embertestnkkel kilepnk a
vilagba, kiszakadunk az anyalbl, ki a
testi egyseg-bl, "csupasz majomkent"
ntudatlan,
"en"-tudatlan.
Meg mindig egysegben a mindenseggel.
Paradicsomi allapot.
Els megklnbztetesnk, els meg- es
Ielismeresnk, els es legvegzetesebb
emberi tettnk az "en vagyok" Ielvillanasa.
En en vagyok, edesanyam mas, nem en.
Az els harapas a tudas Iajanak gymlcsebl.
Az "en" klnvaltsagaban, az egysegbl
az "en es a vilag" ketteszakadtsagaban,
megrendlt ketsegbeesettsegeben
kegyelmi ajandekul hordozza a testet.
A testet, az univerzum legnagyobb
csodajat, amely egyszerre moho szaj es
etel, egyszerre tikkadt torok es ital.
Az els pillanatban szlet rokon- vagy
ellenszenv testi mivoltunk csodalatos
valogato mechanizmusanak eredmenye:
megmutatja, jelzi az emberi kapcsolat
megelesenek utjat.
A vonzas-taszitas trvenyenek alavetett el
a szamara vonzot magaeva akarja tenni, lett
legyen az hely, taplalek, masnem Iajtars.
Ha akadalyba tkzik, let- es IajIentartasi
sztnetl vezerelve harcol is erte. Csak
akkor "mond le" vonzalmanak targyarol, ha
veszteseve valik a kzdelemnek.
Mi, emberek, testnk reven ugyanennek
a trvenynek vagyunk alavetve.
Testi keszteteseink mozgatorugoi
az elet negymilliard eves trtenetenek
homalyaba vesznek. Sokszor ertetlenl
allunk nmagunk lelket kavaro, heves
indulatai eltt. Erezzk ellenallhatatlan,
sodro erejket, es azt is erezzk, hogy
ezeknek maradektalanul eleget teve
embermivoltunk lenyege szenvedne csorbat.
Ami a nveny es allatvilagban maga a rend
ervenyeslese, bennnk emberekben maga
a rendetlenseg. Miert? Mert szemben
valamennyi elvel, mi szabadok vagyunk.
A vonzot magunkeva tetel trvenye
a masik ember szabadsaganal veget er.
Szabadsagunkban dnthetnk ugy, hogy
magunkeva tesznk minden vonzot -
ha Iutja az ernkbl - akar a masik testet is,
de egyet soha: a masik embert.
Szabadsagunkra roppant erzekeny
embermivoltunk a legkisebb magaeva tev,
azaz kisajatitasi kiserletre mindennel
hevesebben reagal.
"Elvehetsz" mindent tlem, engem soha
nem kaphatsz meg!
nmagamat csak en adhatom, senki mas.
Ami emberi, az csak nkentes, szabad es
kenyszer nelkli lehet.
Szabadsagunk eltt tehetetlenl all
a Vilagmindenseg.
A birtoklas lehetsege az ember
szabadsaganal veget er.
Minden erkiIejtes, minden, a masikon
valo Iellkerekedesi szandek, minden
erszak eleve kudarcra van itelve,
ha a masik ember megszerzesere iranyul.
St, eredmenye a vartnak ellenkezje:
a birtoklas kzelsege helyett
- az elerhetetlen tavolsag.
A szabad letezk viszonyrendszereben
lehetetlenseg a kisajatito birtoklas.
Itt csak egy birtokviszony letesitese
lehetseges: "En a Tied vagyok."
Az, hogy "Te az enyem" - kimondhatatlan.
A masik "en a Tied"-je
szlheti csak a parkapcsolatot,
Ieleletl nmagam odaadottsagara.
A parkapcsolat ket ember maradektalanul
szabad, nkentes es klcsns,
teljes odaadottsaga.
Am abbol ereden, hogy ezert en csak
a magam odaajandekozasaval jarulhatok
hozza, es a masik viszontodaadottsagaert
semmit sem tehetek, tesz minket minden
parkapcsolat a masik szabadsaganak
ajtaja eltt varakozo szeretetkoldussa.
Parkapcsolat rokonszenv hijan nincs.
Szeretet van: odaadottsagunk nem rokon-
vagy ellenszenv kerdese, hanem szabad
dntesnk kvetkezmenye.
A szeretet nem erzelemIgg cselekves,
hanem szabad tett.
A parkapcsolat szeretet hijan csak
testapolo, ehseg- es szomjolto,
teljesedes helyett hianyszl.
A parkapcsolat az odaadas teljes emberi
mivoltomat atIogo rmteli megelese.
Az egyetlen ut, amelyben hezagtalanul az
egesz ember vesz reszt.
Nemcsak a letezesem legmelyen
a teljessegcsendben ragyogo
lenyegi enemnek az odaadottsaga,
hanem a melyseg ragyogasatol izzo testem
es szellemi mivoltom csoda ajandeka is.
A szeretet, az odaadottsag izzasa Ielemeszti
teljes nmagunkat,
hogy a masikkal a klcsns,
szent megsemmislesben a letezes
uj minseget teremtsk.
Az "en"-nek a mindensegbl kiszakadt
ktsegbeesettsege sznik meg az
egysegben,
a letezes valosagaban.
Ilyenkor eljk meg a valosagos letezes
minden kepzeletet meghalado rmet.
Ha sem eltte, sem utana, de akkor igazan
vagyunk.
EGESZsegesek.
Idbe agyazott emberletnk tragediaja,
hogy a parkapcsolat egysegszentsegebl
visszazuhanunk a ketsegbeesettseg
hianyallapotaba.
A valas es eggyevalas,
a megvaltaselttiseg es a megvaltas
polaritasa eletnk.
VII. resz
AZ UT
Merhetetlenl sok ut vezet az
EGESZseghez.
Minden ut a hianytol sebzett sziv utja a
Teljesseghez.
Ezert minden ut szent.
A Mindensegnek dobogo szive van.
Ott vagyunk a Mindenseg Sziveben,
es ez a Sziv bennnk dobog.
Az ut bennnk van.
Az ut uttalan.
Minden megvilagosodas melyen annak
a titoknak Ielismerese lappang,
hogy nem kell nekem sehova sem menni,
mert en ott vagyok mindig,
ahova. igyekszem
- hogy akkor erkezem meg,
ha abbahagyom az utazast,
- hogy az "ut", amelyen jarok, csak tavolit
attol, ahova igyekszem,
mert nem elem meg a jelen lev teljesseget,
hanem elerend celkent tartok Iele.
Az ut uttalan.
Az ut radbbenes, az ut ebredes,
az ut a grcss erlkdessel Ielhagyo
elengedettseg
Radbbenes arra, hogy minden
elesettsegnk, gyengesegnk, betegsegnk
az ernkbe vetett hit tarthatatlansagara
hivja Iel Iajdalmas kialtassal Iigyelmnket:
engedd el magad!
Ebredes az "ut" almabol a megerkezesre.
Az t a szeretet esztelensge:
felszmolni minden grcss igyekezetet,
erfesztst, s merni gyengnek lenni,
elengedettnek, semminek lenni,
mert akkor vagyunk minden.