FRANCISCUS HUNYADINUS

Mondia egyszlam nek

a nhai Istvn kirly srjnl
Panaszoktl fradt fejem
hov hajtsam le? Jaj, milyen
gyszruhval fedjem magam?
Jaj, gyszok gysza!
letnl desb a hall,
gondok rmt csendje, ,
siettesd vgs napomat.
Jaj, ml rzsk!
Lenyugodott, elszradott
letem igaz dve mr,
szzadunk dics sugara,
jaj, gyszok gysza!
mint harmat, gyenge liliom,
melyet a fhz tavasz
fakaszt izz nap jttekor.
Jaj, ml rzsk!
ketek bgyad, porba hull,
hervad virul fejetek,
a fldbe trlek vissza mind.
Jaj, gyszok gysza!
, lelkem fnyes sugara,
sugrz fnye! Jaj, kire
hagytl a viharok kztt?
Jaj, ml rzsk!
Ki gymolt majd, Atym,
az ellensg fenyeget,
haragos fegyverei kzt?
Jaj, gyszok gysza!
Most ttlenek a frumok,
nem lnek trvnyt gysz miatt,
Eurpa fnye kihunyt.
Jaj, ml rzsk!
Idk forgsa kzepett
a zord rend gy rendelkezett,
gy tlt gben a br.
Jaj, gyszok gysza!
A fld hol ibolyaszn,
s pomps, fnyzn frdeti,
hol iszony fagy perzseli,
jaj, ml rzsk!
amint a nap arany haja
hol messze fnyln felfedi,
hol meg komoran elfedi
jaj, gyszok gysza!
a srt, mennyei Atym,
mely fjdalommal telt edny,
s zld fvel kes televny.
Jaj, ml rzsk!
Epicdia
da a megboldogult
Istvn kirly temetsre
I
Halhatatlan tettel isten lenni ne kvnj,
Istvn; jtt a hall, s tested, a romlt,
elragad, de rkre l, ami benned a j volt:
szellemed rdemeslt polgra az isteni honnak.
II
Gazdag ernye betlttt szles, tvoli fldet,
Istvn dicsfnye v Sarmatit.
Nem vonz mr ez a tj, ht mshova kltzm gy szlt.
Ms orszg szlt, Fld, isten teveled!"
Most vagy j honi istennel bvl az rklt,
vagy azt mondom n holtak az istenek is.
III
Istvnunk ne keresd te a mrvnylapnak alatta.
Dicssgnk volt, letnk vala .
Fnye betlttt tg tereket lenn, csillagokat fenn.
Hogy frhetne el itt? Hogy halhat meg a lt?
IV
Vneknl blcsebb voltl, Istvn, a hall is
vnnek hitt, te dics, s hirtelen elragadott.
V
Nyugszik e srban Gyzelem, Hbor, Bke, Kegyessg.
Isteni szellemeket rejt, Istvn, a hall.
m a dicssged nem frt el oly kicsi zugban,
btlt tengereket, fldet, csillagokat.
VI
Btor uralmad alatt a dolgok dve kitetszett,
Bthory, m amikor meghaltl, tovatnt.
VII
Bthorynak tl szk ez a sr, a tettei mondjk:
Isten volt, de a sors azt: ember vala .
VIII
Hrneves Istvn, rtnk eddig oly sokat ltl.
Istenekrt s magadrt lj ezutn, kegyes r.
JANCSIK PL fordtsai