Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék................................................................................................................ 2
Bevezetés........................................................................................................................... 4
1. Az európai kultúra fejlődése.......................................................................................... 5
1.1 Az EKF története.......................................................................................................... 5
1.2 A pályázattal szembeni elvárások és a kiválasztás folyamata...................................... 8
1.3 Az EKF jelentősége.................................................................................................... 14
2. A program korábbi nyertesei....................................................................................... 18
2.1 Graz 2003................................................................................................................... 19
2.2 Lille 2004................................................................................................................... 21
2.3 Luxemburg 2007........................................................................................................ 23
2.4 Liverpool 2008........................................................................................................... 27
2.5 A tapasztalatok összegzése......................................................................................... 31
3. Pécs és az EKF............................................................................................................ 34
3.1 A projekt felvezetése.................................................................................................. 34
3.1.1 A határtalan város...............................................................................................34
3.1.2. A felkészülés az Európa Kulturális Fővárosa évre............................................38
3.1.3 A pécsi program forrásai.................................................................................... 40
3.2 A szervezeti háttér...................................................................................................... 41
3.3 Együttműködési kísérletek......................................................................................... 43
3.3.1 Pécs és a Ruhr-vidék.......................................................................................... 44
3.3.2 Pécs – Isztambul kooperáció.............................................................................. 45
3.3.3 Háromoldalú kísérletek az együttműködésre..................................................... 46
3.3.4 Déli Kulturális Övezet........................................................................................ 47
3.3.5 Regionális együttműködés................................................................................. 48
3.4 A program kommunikációja....................................................................................... 49
3.5 Beruházások............................................................................................................... 53
3.5.1 Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont....................................... 55
3.5.2 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont.............................................................. 56
3.5.3 Zsolnay Kulturális Negyed.................................................................................56
3.5.4 Közterek és parkok újjáélesztése........................................................................57
3.5.5 Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója.............................................. 58

2
 3.6 A beruházások kapcsán felmerülő problémák............................................................58
3.6.1 A folyamatok jogi szabályozottsága.................................................................. 60
3.6.2 A gazdasági világválság hatásai......................................................................... 60
3.6.3. A közlekedési és turisztikai infrastruktúra hiányosságai.................................. 61
3.6.4 A késések környezeti hatásai..............................................................................61
3.7 Kulturális programok................................................................................................. 63
3.7.1 Rítus -2010......................................................................................................... 64
3.7.2 A kulturális programok finanszírozása.............................................................. 65
3.8 Bíztató kezdeményezések...........................................................................................66
Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 70
Internetes források........................................................................................................... 73

3
Bevezetés

Az utóbbi években Pécs kapcsán sokat hallhatunk az Európa Kulturális Fővárosa

programról. Hideget, meleget egyaránt. Úgy éreztem, hogy egy olyan közgazdász
hallgatónak, aki nem kíván engedni a nyájhatásnak, és szeret saját véleményt formálni az
ország, és városa gazdasági, kulturális és politikai helyzetéről, a legaktuálisabb feladata
ennek a programnak a megismerése, és az összegyűjtött információk tükrében a megítélése
is. Úgy vélem ez a kérdéskör tanulmányaim nagy részét felöleli. Az egyes fejezetekben
ismertetem az európai kultúra fejlődését, azt, hogy miként jött létre a program, mi a célja,
és mi a jelentőssége Európa kulturális életében. Bemutatok eddigi nyertes pályázatokat,
azt, hogy miként bonyolították le a programokat, hogy sikereikből, esetleg kudarcaikból
milyen tanulságokat szűrhetünk le. Véleményem szerint ahhoz, hogy valamiről ítéletet
formáljunk, hogy Pécs város jelenlegi helyzetéről értelmesen nyilatkozhassunk,
elengedhetetlenül fontos egy összehasonlító elemzés elkészítése is, melyben
eredményeinket szembe állíthatom a többi nyertes városéval. Ismét külföldi példákon
keresztül megvizsgálom azt is, hogy ennek a címnek az elnyerése hogyan hatott a városok
életére, mit is jelentett ez ténylegesen a gazdasági és kulturális életük tekintetében. Annak
érdekében, hogy a felmerült kérdésekre valóban reális válaszokat adhassak, és ne csupán a
nyilvánosság számára nagy körültekintéssel megszerkesztett dokumentumokat használjam,
interneten felvettem a kapcsolatot a kiválasztott korábbi nyertes városokkal, és interjút
készítettem velük e-mailen keresztül.
A dolgozatban Pécs városát, mint Európa kulturális fővárosát mutatom be. Azt,
hogy a város hogyan jutott el odáig, hogy a 2010-es évben, Essen és Isztambul mellett
elnyerje ezt a címet. Vázolom a főbb projekteket, a kulturális programokat és a
beruházásokat egyaránt, ismertetem jelenlegi állásukat, valamint bemutatom a projekt
környezetét is, mint az Európa Kulturális Fővárosa program szervezeti hátterét, valamint
azokat a további szempontokat, mellyel egy leendő közgazdásznak foglalkoznia kell.
Dolgozatom során abból az állításból indulok ki, hogy bár a program társadalmi
támogatottsága jelenleg igen alacsony, és Pécs város esetében, az eddigi eredmények
alapján, az Európa Kulturális Főváros program nem ítélhető meg egyértelműen pozitívan,
hiszen a lakosság önbizalmát és városba vetett hitét tovább gyengítette, mégis komoly
jelentőssége van Pécs hosszú távú fejlődésének új, dinamikus pályára állításában. Ezt az
állítást a dolgozatom során, a rendelkezésemre álló információk alapján alá is támasztom.

4
1. Az európai kultúra fejlődése

1.1 Az EKF története

Az Európai Unió számára már igen korán világossá vált, hogy az európai
szellemiség, az egységes európai gondolkodás, az integráció elfogadtatása szorosan
összefügg azzal, hogy a helyi kultúrák megismerjék egymást, és megfelelő kapcsolatot
alakítsanak ki. Az EU csak 1992-ben, a Maastricht-i szerződés aláírásával emelte
közösségi rangra a kulturális politikát, ezzel elismerve a kultúrában rejlő gazdasági
lehetőségeket, valamint a kultúra esélyteremtő és munkaerő-felszívó képességét. Az EU
ezen döntéséhez egy hosszabb folyamat vezetett, melynek első lépéseként, már 1974-ben
határozatban rögzítették az európai kulturális örökség védelmének fontosságát. A
következő lépés a polgárok Európájának kiteljesedése felé 1983-ban történt, mikor Melina
Mercouri, Görögország akkori kulturális minisztere, a kulturális miniszterek általa
összehívott athéni találkozóján kifejtette, hogy a művészetek és a kultúra támogatása
legalább olyan fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések. Véleménye szerint
a kultúra nem kapta meg a kellő odafigyelést, valamint a kulturális szektor résztvevőinek,
csak úgy, mint a gazdaság, illetve politika szereplőinek is, szerepet kellene kapniuk a
közszférában. Beszédével egyértelműen rávilágított arra, hogy a népek közeledésének
elengedhetetlen feltétele egymás kultúrájának a megismerése. Kezdeményezésére 1985.
június 13-án a Kulturális Miniszterek Tanácsa elfogadta a programtervezetet és elindította
az Európa Kulturális Városa programot, mely rövid időn belül a legsikeresebb és
leghatékonyabb programok egyike lett. Az adott városban, illetve az érintett régióban is
jelentős mértékű kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést indított el. Emellett ennek a
rendezvénynek köszönhetően minden évben egy ország bemutathatja kultúráját a többi
európai ország számára, valamint lehetősége nyílik kulturális életének fellendítésére, új
beruházások megvalósítására. A program segít fenntartani a kulturális sokszínűséget, és
minden ország számára megőrizni kulturális örökségét. Melina Mercouri tiszteletére az
első Európa Kulturális Városa címet szülővárosa Athén viselhette. Az Európai Unió
Tanácsa és az Európai Parlament 1999. május 25-én az 1419/1999 sz. EK határozatban
közösségi szintre emelte a programot, valamint Európa Kulturális Fővárosa névre
keresztelte át. A dokumentumban hangsúlyozták az európai kultúrák gazdagságát és
sokszínűségét.

5
Az új megnevezéssel ellentétben azonban nem csak fővárosok nyerhették el ezt a
megtisztelő rangot.

Az Európa Kulturális Fővárosa program mellett meg kell említeni az Európai

Kulturális Hónap rendezvénysorozat is, mely 1990-től indult útjára. Ahogy a neve is
sugallja, hasonló az Európa Kulturális Fővárosa programhoz, csak rövidebb ideig tart, és
kifejezetten a közép- és kelet-európai országok számára hozták létre. Ezek a programok
2000 februárja óta már a Kultúra 2000 uniós keretprogramjának részei.1

Az Európa Kulturális Fővárosa program céljait az alábbiakban határozta meg az 1419/1999

sz. EK határozat, 1. és 3. cikke:
• azon közös európai művészeti mozgalmak és stílusok előtérbe helyezése, amelyek
létrejöttében a város kiemelkedő szerepet játszott vagy jelentős mértékben
hozzájárult
• segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más
városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is bevonhatók, és
amelyek tartós kulturális együttműködésre vezethetnek, illetve az Európai Unión
belüli ilyen jellegű mozgalmak támogatása
• az alkotómunka támogatása és fejlesztése
• a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű
részvételének biztosítása
• az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó
információk - a multimédia minden formájának felhasználásával történő - lehető
legszélesebb körű terjesztésének támogatása
• az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése”

• a városban rejlő történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és a

városi életminőség javítása [Csekő – Mesterházy – Zongor, 2004, 13.]

Az európai kultúra megóvása tehát kiemelkedő fontossággal bír. Hogy ezt még
kézzelfoghatóbbá tegyem, vessünk egy pillantást az 1. ábrára, melyen az UNESCO
világörökségi helyszíneinek térbeli eloszlását szemléltetem a 2008-as év adatai alapján.

1
A Kultúra 2000 program az EU 3 korábbi kulturális programját egyesítette, a Kaleidoscope, az Ariane és a
Raphael programot

6
 1. ábra UNESCO Világörökség helyszíneinek térbeli
megoszlása
2008.

9
450
400
350 Vegyes
300 Kulturális érték
250 372 Természeti érték
9
200
3
150
3 1 125
100 82
40
50 60 48 54
33 4 35
0
Afrika Arab Ázsiai és Európa és Latin-
államok Csendes- Észak- Amerika
óceáni Amerika
térség

Forrás: http://en.wikipedia.org, World Heritage Site

Fontos hozzátennem, hogy az UNESCO ezeket a helyszíneket nem kontinensenként,

hanem –ahogy az ábrán is látható- 5, azoktól eltérő kialakítású földrajzi zónába
csoportosítja. Így Európát, Észak-Amerikát, Oroszországot és Izraelt is egy kalap alá veszi,
azonban ezek az Európán kívüli területek csupán kis mértékben befolyásolják az
eredményt. Ezt bizonyítja az Eurostat 2007-ben közzétett adatsora is, mely a kategóriákat
az UNESCO által meghatározottaktól eltérően tárgyalja. Külön veszi ugyanis az EU-27
országait, melyekben a Világörökség helyszíneinek 42%-a található. Ezeket látva úgy
vélem mindenki jogosan gondolhatja, hogy Európa a világ kulturális éléskamrája mind a
természeti képződmények, mint pedig az ember alkotta kulturális örökség tekintetében.
Ezeket felismerve nem kétséges, mennyire fontos, hogy Európa megőrizze értékeit,
valamint világossá válik, miért is lehet kontinensünkön ilyen sikeres és kiemelt jelentőségű
az Európa Kulturális Főváros program, melyben 2010-ben hazánk is szerepet játszik.

7
 2. ábra UNESCO Világörökség helyszíneinek térbeli
megoszlása 2007

14 EU-27
38

Ázsiai és Csendes-
óceáni térség
59
Latin-Amerikai és
Karibi-térség
292
117 Arab államok

Afrika
174
USA és Kanada

Forrás: Eurostat Pocketbooks, Cultural statistics, 35-36. oldal

Végezetül mielőtt azt gondolnánk, hogy Európán kívül a kultúrára nem fektetnek
hangsúlyt, meg kell említenem az Amerika Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatot, mely
hasonló célokat szolgál, mint európai társa.

1.2 A pályázattal szembeni elvárások és a kiválasztás folyamata

A pályázókkal szembeni elvárásokat az 1419/1999 sz. EK határozat, 5. cikk; II.

melléklete alapján fogalmazhatjuk meg. A pályázó városoknak először is meg kell
határozniuk, hogy milyen helyet töltenek be Európa kulturális és művészeti életében,
valamint be kell mutatniuk kultúrájukat és kulturális örökségüket. Világosan kell látniuk
azt is, hogy milyen szerepet szánnak maguknak az európai és globális folyamatokban.
Alapvető elvárás, hogy a pályázók jelentős építészeti kultúrával, és színes kulturális élettel
rendelkezzenek, azonban egyetlen város sem kaphatja meg ezt az elismerő címet pusztán
meglévő értékeiért.
A pályázatban szereplő programokkal kapcsolatosan fontos, hogy ebben az esetben
egy hosszú eseménysorozatról beszélünk, amelynek túl kell mutatnia az ún. hagyományos
fesztiválok keretein. Ez esetben nem egy hétvégére, hanem egy évre kell előre tervezni,
programokat biztosítani. Fontos, hogy ebben az időintervallumban a kultúra valamennyi

8
területét meg kell jeleníteni. Ide tartozik többek között az előadó-művészet mellett a
képzőművészet, az irodalom, az oktatás, gasztronómia, és a sport is, amit különösen
fontosnak tartok a mai viszonyok között.
Foglalkozni kell továbbá a programok célközönségével. Ez magától értetődően nem
lehet egyetlen réteg, hanem törekedni kell a minél szélesebb körű közönség bevonására.
Ezt manapság a technológia fejlettsége jelentősen megkönnyíti, hiszen olyan multimédiás
és audiovizuális eszközök állnak rendelkezésre, mellyel egy fiatalabb célközönséghez a
saját nyelvén lehet szólni. Az európai egységességet szem előtt tartva nem hanyagolható el
a többnyelvű megközelítés alkalmazása sem, amely éppen azt a multikulturális összhangot
hivatott elősegíteni, melynek érdekében a program elindult.
Az Európai Unió kapcsán, az egyetemen töltött utolsó két évben, rengeteget
hallhattunk a régiók szerepéről, a regionalizmus fontosságáról. Ez természetesen a kultúra
területén is megjelenő alapelv, és az Európa Kulturális Fővárosa program esetében is
elkerülhetetlen kitétel. Ennek értelmében az esemény programjait úgy kell megválasztani,
hogy azok hozzájáruljanak a gazdasági, szociális és infrastrukturális különbségek
csökkentéséhez. Ha össze szeretnénk foglalni, mi az, ami köré egy pályázatot az EKF
kapcsán fel lehet építeni, akkor az eddig olvasottak alapján ezt 3 kulcsszóval tenném:
1. Civilek
2. Nemzetköziség
3. Fenntarthatóság

A program kapcsán a másik kulcsfontosságú tényező a városok kiválasztása.

Természetesen ez a folyamat is szabályozott2. A 2000-es év óta a városok kiválasztásának
kormányközi megegyezéseken alapuló döntésekeit sokkal inkább közösségi szintre
helyezték. Mostanra a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy csak egy, vagy esetleg több
várossal pályáznak-e a címre. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert
vezettek be3, egy rotáción alapuló rendszert, amely alapján minden tagországnak
lehetősége lesz ez idő alatt arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve
évente két város osztozik a címen, 2009-től egy ún. tandem-rendszerben, mely alapján egy
régi, és egy új tagállam városa nyerheti el a program megrendezésének lehetőségét.
1. Táblázat: az országok kiválasztása 2007-2019 között

2
1419/1999 sz. EK határozat, 2. cikk; COM(2003) 700 final: az Európai Bizottság 2003. novemberi 17-i
módosító javaslata
3
A kiválasztási eljárás alapját 2007. január 1-től az 1622/2006 sz. EK határozat adja

9
 Év Régi Tagállam Új tagállam
2007 Luxemburg Románia
2008 Egyesült Királyság
2009 Ausztria Litvánia
2010 Németország Magyarország
2011 Finnország Észtország
2012 Portugália Szlovénia
2013 Franciaország Szlovákia
2014 Svédország Lettország
2015 Belgium Cseh Köztársaság
2016 Spanyolország Lengyelország
2017 Dánia Ciprus
2018 Hollandia Málta
2019 Olaszország Bulgária

Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK Határozata

Érdekességként fontos megemlítenem, hogy 2000-ben tíz fővárost is választottak, illetve az

sem mindennapi, hogy a kulturális értékek elismerése végett, az Európai Unió Tanácsa
évente egy nem EU-tag városnak is odaítélheti ezt a lehetőséget, amennyiben ezt a
javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.
A kiválasztás során a tagállamok elküldik az alkalmasnak ítélt városaik pályázatait
az Unió intézményeinek. A Bizottság egy hét főből álló nemzetközi csoportot állít fel,
amely azután a kiválasztást végzi. A döntések meghozatala innentől kezdve a megszokott
közösségi szintű döntési mechanizmus alapján történik. A kiválasztás folyamata a
jogszabályok változása miatt4 2013-tól eltér a 2011-es és 2012-es évi eljárástól. Ez a két év
egyfajta átmenet, azonban dolgozatom szempontjából ilyen mélységben nem releváns a
téma kifejtése.
A kiválasztás során értékelik a beérkezett kulturális projektet, amelynek természetesen
meg kell felelnie a Kultúra 2000 program célkitűzéseinek. Az elbírálásban plusz pontot
jelenthet, ha a pályázónál a cím elnyerése egybeesik az ország, vagy esetleg a város
valamely nevezetes évfordulójával. Alapvető kitétel, hogy egymást követő években
egyazon térségből nem választanak várost.

4
Áttérés az 1419/1999 sz. és az 1622/2006 sz. EK határozat között.

10
 A folyamat gyakorlati lejátszódását természetesen a hazai példán keresztül
mutatom be, majd a 2. Táblázatban szemléltetem, hogy is megy végbe a folyamat 2007.
január 1-től.
Az új kiválasztási stratégiának köszönhetően a 2010-es évben Magyarország városai közül
választottak ki egyet, aki méltó lehet ennek a programnak a lebonyolítására. A nyílt
pályázat határideje 2004. december 3-a volt, melyre 11 város nyújtotta be pályázatát.
Közülük az első hazai fordulóban 2005. március 7-én a hazai zsűri egyhangú döntéssel
juttatta tovább Egert, Miskolcot és Pécset. Egyszerű többséggel került tovább Budapest,
Debrecen, Győr és Sopron. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. július 14-én
egyhangúlag elfogadta az Európa Kulturális Fővárosa -2010 program pályázati anyagát.
2005. október 9-én a nemzetközi zsűri is ellátogatott hazánkba, végül a 11 pályázóból
2005. október 19-én a kormány döntése alapján Pécs került ki győztesen. A második
helyen Miskolc, a harmadikon pedig Debrecen végzett.
A végleges döntés 2006. november 13-án született, mikor is az EU Miniszterek Tanácsa
Isztambul és Essen városa mellett Pécs városát választotta ki az Európa Kulturális
Fővárosa cím viselőjének a 2010-es évre. [Pécs2010 Menedzsment Központ Kht, 2008.]

Miután a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is kinevezte a nyertes városokat, a

kinevezés szakasza lezárul. Ezt az ellenőrzési és tanácsadási szakasz követi. Az adott
projekt előrehaladásának ellenőrzéséért egy 7 tagú szakértői bizottság felel, melyet az
Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és a Régiók Bizottsága nevez ki. Természetesen
az ellenőrzés is több fázisból tevődik össze. A félidős ellenőrzés a program kezdete előtt
két évvel történik. Az ellenőrzés egy előzetesen benyújtott helyzetelemzésen alapul,
amelyben a nyertes város bemutatja a vállalt feltételek aktuális állapotát. Az ellenőrző
bizottság ez alapján egy jelentést készít.

2. Táblázat: A kinevezés szakaszainak időrendi összefoglalója

Idő vonal5 Eljárási szakasz Felelő s testület

5
Években megadva, n a január 1-én kezdődő események éve

11
 n-6 Pályázati felhívás Tagállam
n-6 +10 hónap A pályázatok benyújtási határideje Pályázó városok
A választótestület ülése az érintett
n-5 tagállamban az előzetes kiválasztáskor Tagállam
(13 szakértő)
A választótestület ülése az érintett
n-5 +9 hónap tagállamban történő végleges Tagállam
kiválasztáskor (13 szakértő)
Az európai intézmények értesítése az
n-4 Tagállam
adott város jelöltségéről
Az Európai Parlament véleménye a
n-4 +3 hónap Európai Parlament
pályázatról
Európa kulturális fővárosának Az Unió minisztereinek
kijelölése tanácsa
Forrás: Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture, 6. oldal

A záró ellenőrzés a program kezdete előtt legalább 8 hónappal megy végbe. Ennél az
ellenőrzésnél, csak úgy, mint az előbbinél, 3 hónappal előre be kell nyújtani egy
helyzetjelentést, majd egy találkozó alkalmával ismertetni a jelen állapotokat. Itt azonban
már azt is megvizsgálják, hogy a legutóbbi monitoring óta milyen előrelépések történtek.
Az ellenőrző testület ezután ismételten egy jelentést készít, mely alapján eldöntik, hogy a
nyertes város megkapja-e a jelentős anyagi támogatással, pontosan 1,5 millió euróval járó
„Melina Mercouri emlékdíjat”. Az esemény 2010-ben debütál, valószínűleg jelentős
sajtóérdeklődéssel. Itt meg kell említenem, hogy a díjat már korábban is odaítélték
városoknak, csak ez a program befejezését követően történt meg, egy utólagos értékelést
követően, így nem kísérte akkora sajtóérdeklődés, illetve a program szempontjából már
úgymond érdektelenné vált. Ezen változtat most az EU. Nagy problémát jelent azonban,
hogy mi alapján ítéljék meg előre, hogy megkapja-e valaki a hatalmas pénzjutalommal járó
díjat. Ebben van kiemelkedő szerepe a záró ellenőrzésnek.
Pécs városa, Essen és Isztambul mellett, 2008. április 22-én Brüsszelben mutatta be a
projekt állását a záró ellenőrzés keretében. A találkozón Pécs város beszámolóját
elfogadták, Isztambul esetében azonban merültek fel problémák, melynek kivizsgálására az
EU ismételten Törökországba delegálta a 7 tagú vizsgálóbizottságot.
Úgy vélem a monitoring a projekt kapcsán hagy kívánni valót maga után. A
személyes véleményem az, hogy több szakaszban kellene értékelni a folyamatokat. A
tapasztalatok összegzésére az EU felállíthatna egy állandó szakértői testületet, mely

12
tudásával folyamatosan segíthetné a városokat a projekt lebonyolításában, valamint
Brüsszel felé biztosíthatná, hogy a projekt politikamentes marad és a megfelelő úton halad.
Amennyiben a pályázattól bármilyen eltérés következik be, azt haladéktalanul jelenteni
kellene Brüsszel felé, akik azután a probléma okait megvizsgálva segíthetnek egy esetleges
megoldási alternatíva kidolgozásában.

13
1.3 Az EKF jelentősége

A kulturális értékek megőrzése mellett az Európa Kulturális Főváros program –

ahogy ez az előző fejezetből is kitűnt- fontos gazdasági, társadalmi és politikai célokat is
magában hordoz. Gondoljunk akár a Maastrichti szerződésre, melyben egyértelműen
rávilágítottak a kultúra és a gazdaság összefonódására, vagy a Lisszaboni stratégiára, ahol
a gazdasági egység elképzelése az egységes európai tudatra épül. A Kultúra 2000
keretprogram tovább erősítette azt az elgondolást, hogy a kultúra szerepe
megkérdőjelezhetetlen alapösszetevője a gazdasági és társadalmi integrációnak. Egyes
vélemények szerint a primer gazdasági és politikai folyamatok is rendelkeznek egyfajta
kulturális tartalommal [Csekő-Mesterházy-Zongor, 2004.].
Ha az előző 1.1-es fejezetben megfogalmazott célokat újra megtekintjük, ráérezhetünk a
gazdasági életet mozgató alapeszmére. A cél, hogy megszerezzünk egy terméket,
hozzáadjuk saját tudásunkat, azaz egyfajta többletértékkel ruházzuk fel, ezzel növelve a
termék értékét, majd továbbadjuk, és zsebre tegyük a jutalmat. Ez esetben egy címet
kapunk, egy lehetőséget, hogy megkoronázzuk városunk, régiónk kulturális életét.
Nemcsak azért teszem hozzá a mondandómhoz következetesen a régiót is, mert az EU
kapcsán ez mindenhol hangzatos elemként jelenik meg, hanem mert a pályázó városoknak
lehetőségük van regionális térséget megjelölniük a cím várományosaként, ahogy ezt annak
idején Luxemburg (2007) is tette. Illetve ne felejtkezzünk meg Essen városáról se, aki a
Ruhr-vidékkel kapcsolja össze programját.
Az előzőekhez visszatérve tehát kulturális többletértéket teremtünk, mellyel túllépünk az
egyszeri művészeti vásárok keretein, és amelyet lehetőségünk nyílik egész Európa számára
bemutatni. Ha mindezt a lehető legjobb tudásunk szerint folytatjuk, elérhetjük, hogy egész
Európa ránk figyeljen, hogy Európa népei ellátogassanak hozzánk, és egy pozitív képet
alakítsanak ki városunkról, régiónkról. Ahogy Wolfgang Lorenz fogalmazta meg Graz
esetében: „Az ezredforduló után egy kulturális főváros nem egyszerűen egy hely, ahol egy
évig jelen van a művészet, hanem egy toposz, amely európai kulturális értéktöbbletet állít
elő”.
A program fontos eleme, hogy nem elég a meglévő építészeti örökségekre fordítani
a figyelmet, hanem újat kell létrehozni, beruházásokat kell eszközölni, új értékeket kell
teremteni egy jól meghatározott koncepció mentén. Ezzel rá is tértem az Európa Kulturális
Főváros projekt egy következő lehetőségére, azaz egy város, egy régió fejlődésének

14
elősegítésére. Az új beruházások, fejlesztések a gazdaság élénkítésének elengedhetetlen
tényezői. Azt gondolom, az Európa Kulturális Főváros program egy támogatás, egy
lehetőség, melyben minden EU-s ország részesül. Az, hogy ezt a támogatást milyen
mértékben használják ki, és mennyire tudják előnyükre fordítani a későbbiek tekintetében,
csakis rajtuk áll. Hiszen a fejlesztések, melyet a nyertesek a program keretében
végrehajthatnak, a munkalehetőségek, melyeket a projekt teremthet, valamint a turizmus és
multiplikatív hatásai nem csupán egy évre szólnak. Ahhoz, hogy mindez a lehető
legnagyobb hasznot hozza a győztes régióknak, pontos és átgondolt tervezésre van
szükség, hiszen a turizmus, illetve a nagy sajtóérdeklődés egy nem megfelelően
előkészített környezetben nagy károkat tud okozni. Az alábbi diagrammon 5 országra
vetítve szemléltetem a kulturális foglalkoztatás arányát a teljes foglalkoztatáson belül.
Hogy legyen viszonyítási alapunk, az EU-27 átlagát is ábrázolom.

3. ábra A kulturális foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás

arányában (adatok %-ban értendők)

100%
90%
80%
70%
60%
97,6 98,9 97,9 96,2 98,2 97,2
50%
40%
30%
20%
10% 2,4 1,1 2,1 3,8 1,8 2,8
0%
EU-27 Románia Magyarország Hollandia Szlovákia Németország

Kulturális Teljes

Forrás: eurostat Pocketbooks, Cultural statistics 2007, EU Labour Force Survey, 54. oldal

Az ábrán jól kivehető, hogy a kulturális foglalkoztatás aránya csekély a teljes

foglalkoztatáson belül. Az EU országain belül az átlagtól való eltérés kis mértékű, kiugró
eset Románia 1,1 %-al, illetve a mérleg másik oldalán Hollandia 3,8 %-al.

15
Most ugyanezen országokra vetítve nézzük meg, hogy mindez mekkora kiadást, és bevételt
jelent, azaz milyen mérleget eredményez számukra a turizmus.

4. ábra A turizmus mérlege 2006-ban

(az adatok millió euro-ban értendőek)

-32803 Németország 58894

26091

368
Szlovákia 842
1210
Egyenleg
-4520
Hollandia 13558 Kiadás
9038
Bevétel
1686
Magyarország 1687
3373

-1
Románia 1034
1033

-40000 -20000 0 20000 40000 60000 80000

Forrás: eurostat pocketbooks, Tourism statistics 2008, 32-33. oldal

Ahogy a fenti ábrán látható, a turizmus mérlege nem mindenhol pozitív. Például
Németországban a kulturális ipar az EU átlaghoz képest nagyobb arányban jelen van a
foglalkoztatásban, azonban ahogy a 4. ábrán látszik, ez jelentős kiadásokkal jár, és a
turizmus ezt a nagy költséget egyelőre nem képes kitermelni. Ezek az adatok –bár ezt
külön nem ábrázolom- évről-évre egyre pozitívabb mérleget mutatnak. A ráfordítások
pozitív hatásai sok esetben csak évek múltán térülnek meg. Az EKF program is komoly
ráfordításokat igényel, mind a kulturális programok, mind a beruházások tekintetében.
Ezek a költségek is nagy valószínűséggel csak hosszabb távon fognak megtérülni.
Azonban ha végiggondoljuk egy projektek megtérülési idejét, nagy általánosságban
elmondhatjuk, hogy 10-15 évvel legalább számolnunk kell.

Nem ejtettem még szót a program politikai jelentősségéről. Nem vagyok biztos
benne, hogy egy elviekben politika-mentes programsorozat kapcsán lehet-e egyáltalán
beszélni erről. Az alapfeltevés szerint ugyanis egy civilek által létrehozott politikamentes

16
kultúrakoncentrált programról beszélünk. Azonban ahogy egyre mélyebbre ások a
projektben, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, azt veszem észre, hogy a program a
politika eszközévé vált, és sajnos nem jó értelemben. Úgy vélem ez egy igen kényes téma,
és a jelen fejezetben a politikát most nem is ebből a szögből világítanám meg, hanem
azokat a lehetőségeket említeném, amelyeket a cím elnyerése magában hordoz, és amelyet
az EU a kulturális célok köntösébe bújtatva jelöl meg. A sokat említett 1622/2006/EK
határozat 4. cikke az „európai dimenzióra”6 vonatkoztatva a projekt kapcsán kimondja,
hogy a programnak
1. hangsúlyoznia kell az európai kulturális sokféleség gazdagságát
2. előtérbe kell helyeznie az európai kultúrák közös jellegét
3. meg kell erősítenie az együttműködést a kultúra egész területén az érintett országok
kulturális szereplői, művészei és városai, illetve a többi tagállam között

A kulturális összetartozás, az egymás közti kommunikáció, az együttműködés elmélyítése,

akár a kultúra kapcsán, akár egyéb kérdésekben, jelentősen hozzájárulhat a külpolitikai
környezet stabilizálásához, amely úgy vélem Magyarország számára is kiemelten fontos
feladat. Mivel a program -és itt most nem is az előremutató beruházásokra gondolok,
sokkal inkább a kulturális programokra- regionálisan kiterjeszthető, kiváló lehetőséget
biztosít új kommunikációs fórumok létrehozására. Ha nem is minden európai nagyrégióval,
de Közép- és Kelet-Európa országaival mindenképpen. Úgy vélem a mai magyar
külpolitikai viszonyok megkövetelnék az EKF programban rejlő lehetőségek lehető
legkomolyabban kihasználását ezen a területen is.
Egy másik fontos politikai vonatkozásnak tartom Isztambul (Törökország) esetét,
akik véleményem szerint nem véletlen nyerték el nem EU-s országként a címet.
Amennyiben egy jól végrehajtott programmal sikerül kultúrájukat közelebb hozniuk az
európai szellemiséghez, és Európa hajlandó a vallási egység megbontására, Törökország
nagyon közel kerülhet az EU képzeletbeli kapujához, és csak rajtuk áll majd, hogy
besétálnak-e rajta. Egy másik példa lehet a romániai Nagyszeben városa. Románia a város
kiválasztásakor még szintén nem volt EU tagország.

6
Forrás: Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture, 12.oldal

17
2. A program korábbi nyertesei

Ahogy a bevezetőben is írtam korábban, ahhoz, hogy érdemlegesen beszélhessek

Pécs város programjáról, összehasonlítási alapot kell teremtenem, fel kell állítanom egy
mércét, ahol elhelyezhetem a várost és a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet.
E célból több korábbi nyertes várossal is felvettem a kapcsolatot, hogy választ kaphassak
felmerülő kérdéseimre. Így levelet küldtem Graz, Lille, Liverpool, Nagyszeben és Linz
városába is.

Leveleimben, meglévő információim figyelembe vételével, az alábbi kérdésekre kerestem

a választ:
• Hogy készült fel az adott város a programra?
• Segített-e a pályázás menetét külső tanácsadó szervezet?
• Ki volt a felelős a programok koordinációjáért? -Bevontak-e
szakértőket/vállalatokat /egyéb szervezeteket?
• Hogyan alakult a felkészülési folyamat a programot megelőző évben? Voltak-e
késések?
• Mik voltak a főbb projektek? Minden program megvalósult az eredeti
elképzeléseikből? Ha esetleg nem, akkor mi volt ennek az oka?
• Kihasználtak az újonnan épített létesítmények? Megtérülnek a beruházások?
• Hogyan hatott az Európa Kulturális Főváros program a működő-tőke beáramlására?

A városok nagy része segítőkész volt, azonban közülük külön kiemelném Lille városát,
akik nem sajnálták idejüket az alapos válaszadásra. Úgy vélem a válaszok sokat elárulnak
az egyes kulturális fővárosok hozzáállásáról. Sajnos találkoztam olyan példával is, ahol a
hivatalos weboldalon megadott kontaktok már nem működtek. Az az érzésem támadt velük
kapcsolatban, hogy letudták a programot, felvették a támogatásokat, de a program igazi,
hosszú távú céljaira már nem fordítanak kellő figyelmet. Holott úgy vélem, hogy bár a
megtisztelő cím egy évre szól, a programok és a beruházások egy hosszabb folyamat
kezdetei. A program egy törekvés, hogy közelebb hozza egymáshoz az országokat, esélyt
adjon a kultúra bemutatására és fejlesztésére, valamint megindítsa a kultúrák közötti
párbeszédet.

18
2.1 Graz 2003

Minden város meghatározott céllal rendelkezik a program kapcsán. Graz az

autóipar és a csúcstechnológia fellegváraként megpróbálta a város hagyományos
szerkezetét modern művészeti elemekkel ötvözni, belevinni a kultúrát a város
mindennapjaiba.
Graz városának, az első osztrák kulturális fővárosnak, a programsorozat jelentős
eredményeket hozott. Minden adatot félre téve, talán a társadalmi hatás érvényesülése volt
a legjelentősebb. Graz városáról egy új kép formálódott az emberekben, jelentősen
emelkedett a város presztízse, és a kultúra területén ellensúlyozni tudták Bécs szerepét.
Ehhez kiemelkedő programok kellettek, melyek az embereket a városba csalják.
Hogy tényszerű legyek, a városba látogatók száma megduplázódott, és az ott éjszakázó
vendégek száma az előző évhez képest 25%-al növekedett. A megnövekedett
érdeklődésnek jelentős anyagi vonzata volt. Az ide látogató turisták 116,5 millió eurót
költöttek el a városban szállásra, ételre, italra, vásárlási és kulturális célokra. [Csekő –
Mesterházy – Zongor, 2004.]
Az EKF foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról Graz esetében sajnos nem készült ex-post
analízis, de az előrejelzések szerint a program 1200 új munkahelyet teremtett.

A kiemelkedő marketing teljesítménynek köszönhetően Graz rengeteget javított

nemzetközi megítélésén. Több mint 10.000 újságcikk jelent meg a városról a program
kapcsán, illetve 35 tv csatorna közvetített a Graz 2003 program eseményeiről. Egy ilyen
nagyszabású program megrendezésének tapasztalataiból szerzett know-how sem
elhanyagolható. Ez a tudás, és a megvalósított fejlesztések (műcsarnok, multifunkcionális
koncertterem) tovább javították a város kulturális profilját.
Mindenképpen meg kell említenem, hogy Graz városa, földrajzi elhelyezkedésének
előnyeire koncentrálva többek között már használta a „Kapu a Balkánra” szlogent is, mely
később Pécs pályázatának az egyik fő motívuma lett. [Bakucz Márta, 2008.]
Graz esetében nem a beruházások kerültek előtérbe, ennek ellenére egy sikeres programot
hajtottak végre. Kiemelkedően sok embert vontak be a programba, rengetegen látogattak el
a városba, és a fenntarthatóság kérdését is kiemelkedően kezelték. Egy 35.000 euró
törzstőkéjű vállalatot hoztak létre, a „Graz 2003 – Kulturhauptstadt Europas Organisations
GmbH-t”, melynek költségvetése az összköltségvetés 7%-át sem érte el.

19
Mindezen eredmények elérését 59,2 millió euró segítette. Ha belegondolunk, hogy az EKF
megvalósításának összköltségvetése átlagosan 30-35 millió eurót tesz ki, akkor ez az
összeg igencsak magasnak mondható. A kiadásokat 4 kategóriába oszthatjuk fel:

3. Táblázat: Graz 2003 kiadásai

Ráfordítások Millió euró

Projektköltségek 36,0442
Reklám- és Marketingköltségek 14,1394
Bérek, személyi jellegű ráfordítások 5,1034
Üzemeltetési költségek 3,913
Összes költség 59,2
Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 5.

A kiadások fedezetével Graz városának is meggyűlt a baja, ugyanis az EU a program előtt

másfél évvel bejelentette, hogy csökkenti a városnak szánt támogatást, így egyes
költségekből a városnak le kellett faragnia. A kiadások fedezete a következőképpen
alakult:

4. Táblázat: Graz 2003 bevételei

Támogató Millió euró

Graz városa 18,2
Steiermark tartomány 19
Állam 14,6
EU 0,5
Szponzorok 3,2
Árbevétel 1,9
Egyéb bevételek 1,8
Összes bevétel 59,2
Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 5.

20
2.2 Lille 2004

Lille városáról olvasva azonnal Pécs és környéke jutott az eszembe. A belga határ
közelében, Franciaország északkeleti részén terül el a város. A szén-, acél- és textilipar
hanyatlásával hivatalos leírásokban úgy olvashatjuk, a szolgáltató szektor lett a városban a
meghatározó. Azaz értelmezésem szerint ez annyit jelent, hogy a város hanyatlásnak
indult. Így a Lille 2004 program fő célja nem is lehetett más, mint visszaadni a városnak
egykori fényét, és feledtetni a város kialakult negatív arculatát, az egyre növekvő
munkanélküliséget, és a múltra emlékeztető egykori gyárak képét.
A Lille 2004 program keretében több mint 2500 projekt valósult meg. A hangsúly
az előadó-művészetre helyeződött, 40%-ban ez töltötte ki a programokat. A kultúra széles
körű értelmezésébe belevették a konyha-művészetet, illetve a különböző sportokat is. Lille
kapcsán fontos megemlíteni, hogy a programok már csak a térbeli elhelyezkedés kapcsán
is, túlmutattak az ország határain. A program több mint 9 millió látogatót vonzott a
városba. A városban éjszakázók száma 27%-al emelkedett, valamint a vendég éjszakák
hossza 39,7%-as emelkedett. A hotelek átlagos kihasználtsága pedig elérte a 79,3 %-ot is.
A munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorolt a program, 1341 új munkahely született a
program kapcsán 2003 és 2004 között. A program érezhetően nagy lökést adott a
gazdaságnak. [Geppert / Nozart, 2008.]

A program megszervezésében, illetve lebonyolításában Lille nem vett igénybe

külső tanácsadói szervezetet. Saját szervezetükre építettek, belülről oldották meg a
feladatokat, különböző részlegek együttműködésével, mint a művészeti igazgatóság, az
adminisztráció, kurátorok, technikai igazgatóság. A programok irányítását ketten végezték,
Didier Fusillier igazgató, és Laurent Dréano koordinátor. Lille úgy döntött, hogy nem vág
bele új beruházásokba, ennek köszönhetően minden időben elkészült, nem voltak késéseik.
Csupán szükséges felújítások, átépítések történtek. Egykori ipari létesítményeket
alakítottak át a kiállítások, előadások színhelyeivé.

Lille városa hatalmas beruházások nélkül is sikeresen végigvitte a programot. A

lakosság életkorát tekintve a város fiatal, és nagy eredmény, hogy a kulturális
programoknak sikerült ezt a 25 év alatti korosztályt mozgósítania. A város, már csak

21
földrajzi elhelyezkedésének is köszönhetően, jelentős számú külföldi vendéget vonzott
magához. Minden területen megfelelt az EKF cím által megkívánt elvárásoknak.
A nemzetközi sikerességhez egy nagyon aktív marketing-tevékenység járult hozzá. 4000
újságíró bevonásával, folyamatos volt a kommunikáció a külvilággal. Rengeteg szóróanyag
(10 millió), több ezer plakát és zászló készült, és hirdette a programot nem csak
Franciaországban, de Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.
Kiemelkedően sok, több mint 1400 cikk jelent meg a programról külföldi újságokban. A
program híre még az Egyesült Államokba is eljutott, ahol a Time Magazine, a Chicago
Tribune, de még a Wall Street Journal is beszámolt az eseményekről.
Nézzük meg, mennyibe is került ez a program Lille városának, és milyen forrásokból
biztosította a szükséges összeget:

5. Táblázat: a Lille 2004 program kiadásai

Ráfordítások Millió euró
Projektköltségek 58,6
Reklám- és Marketingköltségek 7,6
Bérek, személyi jellegű ráfordítások -
Üzemeltetési költségek 7,5
Összes költség 73,7
Forrás: Indicateurs de Lille 2004

6. Táblázat: a Lille 2004 program bevételei

Támogató Millió euró

Lille városa 21,8
Régió 10,7
Állam 13,7
EU (általános támogatás) 0,5
EU (projekttámogatás) 1,0
Szponzorok (készpénz) 7,0
Szponzorok (szolgáltatásban) 5,0
Árbevétel 1,2
Egyéb bevételek 0,2
Összes bevétel 73,7
Forrás: Indicateurs de Lille 2004

Ha jobban megnézzük a 6. Táblázatot, kitűnhet a szponzorok kiemelkedő hozzájárulása a

programhoz. Graz esetében láthattuk, hogy a szponzorok a teljes költségvetés 5,4%-át
biztosították, míg Lille esetében ez az arány 17,64%. Kulcsfontosságú lehet a projekt

22
eredményessége szempontjából, hogy a felelős személyek mennyire képesek a vállalatokat
mozgósítani. Ez Lille esetében kiváló munkáról tesz bizonyságot.

2.3 Luxemburg 2007

A városokat igyekeztem úgy megválasztani, hogy azok mindegyike magában

hordozzon egy darabkát a Pécs 2010 program arculatából. Természetesen nem mutatom
be részletesen minden város programját, csak olyan tényekről írok, melyek gazdasági,
társadalmi vonatkozása érdekes lehet a számunkra. Kiemelten fontosnak tartom ugyanis,
illetve az Európa kulturális fővárosa program alapelvárásai közé tartozik, hogy a nyertesek
tanuljanak elődeik esetleges hibáiból, sikereiből.
Luxemburg az első város, akinek sikerült másodszor is megszereznie ezt a címet.
Először 1995-ben, az európai kultúrák városaként, mikor is a kulturális sokszínűségére
helyezte a fő hangsúlyt. Már ekkor is együttműködött Nicosia városával, az akkori
kulturális hónap rendezvénysorozat képviselőjével. A program egy dinamikus kulturális
fejlesztési folyamatot indított el, melynek eredményeképpen 2007-re a város úgy nyerhette
el az EKF címet, hogy nem volt szüksége új, nagy létesítmények építésére. Luxemburg
esetében egy nagyméretű regionális együttműködés bontakozik ki, melynek elemeit később
Pécs pályázata kapcsán is látni fogjuk. Programját kiterjesztette a szomszédos régiókra, a
franciaországi Lorraine-re, a határos német területekre, valamint Belgium francia és német
nyelvterületű vidékeire. Ezzel továbbvitte Lille egykori határon átnyúló kezdeményezését.
Ezt bizonyítja, hogy az elfogadott projektek 23,8%-a túllépett az ország határain, melyet a
7. táblázatban szemléltetek.
A regionális együttműködések mellett Luxemburg komolyan támogatta a 2007-es év
másik kulturális fővárosát, a cím elnyerésekor egyébként még nem EU tagország Románia
városát is, az egykori szászok lakta települést, Nagyszeben városát..

7. Táblázat: a projektek eloszlása a vezető régiók alapján

Régió Határon-átnyúló projekt Egyéb projekt Összesen

Luxemburg 37 352 389
Lorraine 22 28 50

23
 Rajna-vidék 25 31 56
Saar-vidék 37 34 71
Wallonia 18 0 18
Összesen 139 445 584
Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 84. oldal

Luxemburg esetében rengeteg érdekességről lehet írni, nagyon sikeres évet zártak,
maximálisan teljesítették a program célkitűzéseit, azonban mivel ilyen komoly határon
átnyúló kezdeményezésre korábban még nem volt példa, kiragadom és bemutatom azt a
szerkezeti felépítést, amellyel ezt a programot képesek voltak megvalósítani, valamint
további olyan adatokat ismertetek, amelyekre a korábbi városoknál kevésbé fókuszáltam.
Luxemburgnak határon átívelő programokkal kapcsolatos célkitűzéseiben
kiemelkedő probléma volt a szervezeti kérdések megfelelő kezelése. 4 országban kellett a
feladatokat összehangolni. A feladat megoldására a Kulturális Minisztérium 2003
októberében egy non-profit szervezetet hozott létre „Luxembourg and Greater Region,
European Capital of Culture 2007” néven. Tagjai Luxemburg Kormánya, Luxemburg
városa és egyéb intézmények képviselőiből kerültek ki. Ez volt a fő döntéshozó szerv.
Döntéseiket érvényre juttatását a végrehajtás szintjén egy általános irányító szervezet
segítette. A fő döntéshozó szerv mellé 2004. júniusában létrehoztak egy másik non-profit
szervezetet is, amely biztosította a határon túli érdekek képviseletét, és összehangolását
Luxemburg elképzeléseivel. Ebben a közreműködő határon túli régiók két-két képviselője,
valamint Luxemburg 9 embere kapott helyet. Az általános irányító szervezet 39 főből állt,
felépítése funkcionálisan a következőképpen alakult.
• Koordinációért felelős személyek, 5 fő
• Menedzsment tagjai, 17 fő
• Program-felelősök, 6 fő
• Technikai támogatás, 11 fő
A szervezeti felépítés ebben az esetben a korábbi EKF városokhoz képest bonyolultabb,
mivel külön szervezetet hoztak létre a hazai és a külföldi programok koordinációjára. A
szervezeti kultúra informális jellegű volt, valamint nem rendelkeztek művészeti vezetővel
sem.

A szervezeti felépítés áttekintése mellett a marketing és kommunikációs kiadások

foglalkoztatnak még, hogy azok miként oszlottak meg a különböző területeken, valamint

24
az, hogy mekkora pénzügyi erőforrás felhasználásával mennyi látogatót sikerült a városba
csalogatni.
A média-kampány összesen 1,9 millió eurót emésztett fel Luxemburg 2007 esetében.

5. ábra A média-költségek regionális eloszlása

9%

11% 26%

Luxemburg
Nemzetközi piacok
Wallonia
Lorraine
18% Saar-vidék
Rajna-vidék
21%

15%

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 58. oldal

A kiadások legnagyobb részét, kb. 70%-át a nyomtatott anyagok tették ki. Emellett
plakátokon, mozikban, az interneten, rádióban és a tv-ben is népszerűsítették a programot.
A költségek megoszlása után egy nemzetközi összehasonlítás keretében nézzük meg, hogy
ténylegesen mit is eredményeztek a ráfordítások, mennyi látogatót hoztak a városnak.
Ezekből az adatokból ezután már könnyen kiszámolható, hogy egy látogatóra mekkora az
arányos ráfordítás mértéke. Mielőtt ránézünk az adatokra, képzeljünk el egy reális
összeget, amit egy-egy turista a városban hagyhat. Ha ez az összeg nagyobb lesz, mint az
egy főre jutó költség, akkor a marketing kiadások biztosan nem voltak hiábavalóak.

8. Táblázat: az egy fő látogatóra jutó marketing költségek

Marketing Egy látogatóra jutó

Összes látogató
költség ezer € marketing költség €
Luxemburg 1995 2.200 1.100.000 2,0

25
Helsinki 2000 6.700 5.400.000 1,2
Bologna 2000 8.198 2.150.000 3,8
Porto 2001 9.500 1.246.545 7,6
Salamanca 2002 3.673,33 1.900.000 1,9
Graz 2003 14.139,4 2.755.271 5,1
Luxemburg 2007 7.500 3.327.678 2,2
Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, 61.oldal

Luxemburg kapcsán bemutatok még egy nagyon érdekes kimutatást, ami a

későbbiekben Pécs kulcsprojektjei kapcsán is érdekes lehet. Nagyon fontos célkitűzés,
hogy a projekt megmozgassa az embereket. Ehhez természetesen olyan programok
kellenek, amik felkeltik a mai kor emberének a figyelmét, és arra készteti őket, hogy
letegyék a tv távirányítóját és kimozduljanak lakásaikból. Pécs városa célul tűzte ki, hogy
3 olyan eseményt is szeretne szervezni a 2010-es évben, melyre 80 ezer ember ellátogat
majd. Úgy vélem ahhoz, hogy ilyen nagy számú látogatót sikerüljön egy városnak a
programjaira csábítania, mindenképpen érdemes korábbi példák alapján megvizsgálnia,
hogy milyen események is keltik fel leginkább az emberek érdeklődését. Azért is tartom
kiemelten fontosnak az ehhez hasonló adatsorok elemzését, mert itt olyan tényleges
eredményekről számolhatunk be, melyek valóban tükrözik az emberek hajlandóságát a
programokon való részvételre. Egy közvélemény-kutatás alkalmával elképzelhetőnek
találom, hogy a látszat kedvéért az emberek olyan programokat is előnyben részesítenek,
melyekre aztán valójában nem látogatnának el. A programok kiválasztásánál tehát nem
elegendő egy nemes elképzelés, tudatos tervezés szükséges, valamint fel kell mérni az
emberek látens igényeit is.

9. Táblázat: a turisták által preferált programok sorrendje

Esemény típusa Turisták %

Festménykiállítás 64
Fotókiállítás 49
Művészeti installációk 47
Design, grafika, építészet 43
Koncertek (pop, rock, jazz) 37
Fesztiválok 27

26
 Koncertek (komoly zenei) 19
Mozi 12
Irodalom 12
Színház 10
Tánc, balett 8
Forrás: TNS-ILRES surveys, 2007. augusztus

A programok kapcsán úgy vélem meg kell fogalmazni magunkban azt is, hogy az egyes
rendezvényeken keresztül valójában mit is szeretnénk üzenni az embereknek, és ezt milyen
módon tehetjük meg. Például bármennyire szeretem a komolyzenét, a korosztályom nagy
részét egy ilyen előadás nem mozgatná meg. Ahogy a fenti táblázatból kitűnik, egy
könnyűzenei koncertre sokkal inkább mennének. Ezeken a programokon a felszabadult
hangulat mellett ugyanúgy meg kell próbálni értéket közvetíteni a fiatalabb korosztály felé.
Nem vagyok a terület szakértője, de a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve, az egymásra
való odafigyelésen át, rengeteg tényező határozza meg egy nép kultúráját. Ha ezeken a
programokon sikerül ezeket, és ehhez hasonló eszméket tudatosítani, az kiemelt hatással
lehet a jövőre nézve. Ettől a fiatalok zenei ízlése természetesen nem fog megváltozni, és a
színház helyett továbbra is inkább moziba fognak járni, de például az autóban ülve
lelassítanak majd, ha egy zebrához érnek. Egy egységes Európai szellemiség
kialakításában szükség van ezekre az apró mozzanatokra, és az Európa Kulturális Főváros
programnak kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy ezt a szellemiséget közelebb hozza a
tagállamok polgáraihoz.

2.4 Liverpool 2008

Az utolsó város, mellyel kiemelten foglalkozom, a 2008-as év egyik európai

kulturális fővárosa, Liverpool. A város, történelmében mindig is egy kapocs volt a
világhoz a kereskedelmen és közlekedésen keresztül. Innen származik Liverpool központi
elképzelése a 2008-as évre, a „The World in One City”, azaz a „Világ Egy Városban”
jelmondat. A város célja a program kapcsán 3 fő pontban foglalható össze:
• Fenntartható kulturális infrastruktúra, azaz a kulturális infrastruktúra fejlesztése,
valamint az új gondolatok, termékek, folyamatok bátorítása a kulturális és kreatív
ipar területén.
• Dinamikus közösség, azaz növelni szeretnék a helyi lakosok részvételét a kulturális
programokon, illetve növelni a közösség összetartását.

27
 • Elsőrangú európai város, ami a városi infrastruktúra bővítésével, javításával, és a
városközpont, illetve a periféria megújításával jöhet létre.
Liverpool városa már komolyan törekedett arra, hogy céljait a lehető legtisztábban
megfogalmazza. Liverpool kapcsán úgy érzem, a jelmondattal ellentétben, ők nem a
világot szerették volna Liverpool-ba csábítani, hanem Liverpool saját magát próbálta a
jövő Európája részévé tenni. Egy kiemelkedő európai város pedig, ami magában hordozza
Európa vívmányait, a kulturális értékeket, az odavonzza Európa polgárait. Ahogy az EKF
program bemutatásánál is írtam, előnyt jelent, ha egy város valamilyen jeles eseményt tud
a program évéhez kötni. Liverpool kapcsán most láthatunk is erre egy példát, ugyanis
2007-ben a város 800. születésnapját ünnepli, melynek fő eseményeit a 2008-as évre
helyezték. Pécs esetében láthatjuk majd, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programot
felvezető évek előzik meg. Ez azonban nem egyedi, Liverpool esetében is már
találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Liverpool témáit az egyes évekre a következőképpen
fogalmazták meg:
• 2003: A TANULÁS ÉVE. Az év során 23874 résztvevő vett részt a tervezett
programokon, melyek tanulási lehetőséget biztosítottak a lakosoknak.
• 2004: A VALLÁS ÉS A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATA jegyében telt. Liverpool városának több mint
100 különálló közösségét igyekeztek közelebb hozni egymáshoz. Minden hónapban
valamely világvalláshoz köthető programokat szerveztek.
• 2005: A MŰVÉSZETEK ÉVE, melynek eredményeként 1000 sikeres rendezvényen több
mint 10ezer helyi résztvevő volt, valamint az eseményekkel 100 ezer új látogatót
csalogattak a városba, és a helyi művészet pénzügyi alapja 4 millió angol fonttal
gazdagodott.
• 2006: A SPORT ÉVE során ahogy a név is jelzi, a sport és a sportesemények
népszerűsítése volt a cél, a városlakók aktivizálása.
• 2007: AZ ÖRÖKSÉGEK ÉVE, Liverpool 800. születésnapja. Az év során visszatekintést
nyújtottak a történelembe, és a történelmi események mai szemmel mutatták be.
• 2008: A VILÁG EGY VÁROSBAN, a kulturális főváros éve.
• 2009: A KÖRNYEZET ÉVÉNEK a célja az elmúlt 5 évben elért eredmények vizsgálata,
hogy a programok miként eredményezték a környezet minőségi javulását.
• 2010: AZ INNOVÁCIÓ ÉVE bemutatja, illetve népszerűsíteni kívánja a város kialakított
modern ipari infrastruktúrát. [Liverpool City Council, 2008.]

28
 Most nézzük meg, hogyan is nézett ki a programok sikeres megvalósítására
létrehozott Liverpool Culture Company szervezeti felépítése.

6. ábra: Liverpool Culture Company szervezeti felépítése

Stakeholderek

Liverpool Városi Bizottság Regionális

Tanács Stakeholderek

Vezérigazgató

A pályázó csapat
Kommunikáció, Oktatás, Sport, Újjáélesztés

Kulturális diverzitás
Az újjáélesztésben
Kommunikációs csoport képviselői
érintettek

Forrás: Liverpool City Council, 2008.

• A Stakeholderek csoporja egy 100 főt számláló csapat, akik különböző

szervezeteket képviselnek, amelyek kapcsolatban állnak a pályázattal, vagy
elkötelezettek Liverpool kulturális fellendítésének megvalósításában.
• A Kulturális diverzitás képviselői biztosítják, hogy Liverpool különböző
közösségeit -akik a város kulturális alapját adták- meghallgassák, és szavuk
érvényre juthasson.
• A Kommunikációs csoport viszi a pályázat marketingjét.
• Az újjáélesztésben érintettek

A szervezet 6 pontban határozta meg a fő céljait. Ezen célok megvalósítására az előzetes

megállapodások alapján 94.9 millió font jutott. [Liverpool Culture Company, 2008.]
Liverpool esetében az egyik legsikeresebb programmal találkozhatunk. Talán érdemes
megfontolni a megvalósítás sikeréhez hozzájáruló egyes elemek átvételét is. Ahogy ezt a
későbbiekben látni fogjuk, Pécs városa sok esetben ezt helyesen meg is tette. Na de nézzük
meg a siker tényleges árát. Ehhez persze jó lenne egy olyan rendszert felállítani, amely

29
mérlegeli a város nagyságát is. Ennek tükrében ugyanis a kiadások, avagy a bevételek
máris értelmet nyerhetnek. Megtanultam, hogy minden viszonyítás kérdése, és a
számoknak nem kell azonnal óriási jelentőséget tulajdonítani. Például amíg 10 millió Ft
egy 30 ezer főt számláló város életében jelentős összeg, addig ez a pénz egy 10 millió fős
ország egészére nézve csekélynek számít. Ebből kiindulva a 7. ábrán bemutatom a
projektre fordított költségeket, majd a 8. ábrán szemléltetem, hogy mit is jelentenek ezek a
számok egy főre lebontva.

7. ábra az Európa Kulturális Fővárosa program

költségei 1996-2008
Millió euró
160
140
120
100
80
60
40
20
0
Genova
Salamanca

Graz

Lille

Stavanger
Porto

Nagyszeben
Bruges
Rotterdam

Liverpool
Patras
Cork

Luxemburg

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, p 99.

30
 8. ábra az Európa Kulturális Fővárosa program
költségei a népesség alapján 2001-2010
Egy főre jutó
költség (euró)
350

300

250

200

150

100

50

0
Bruges

Cork
Porto

Patras

Liverpool
Lille

Luxemburg

Nagyszeben
Genova
Graz
Rotterdam

Stavanger
Salamanca

Forrás: Luxembourg and greater region, European Capital of Culture 2007, Final Report, p 100.

2.5 A tapasztalatok összegzése

A kiválasztott városokon keresztül több olyan elemet is megfigyelhettünk, melyek

valamilyen módon Pécs város programjában is szerepet kapnak. Ezek után talán
könnyebben megérthetjük Pécs programját, illetve az olvasottak alapján össze tudjuk
hasonlítani azt más városok eredményeivel.
Egyértelműen megállapítható, hogy az Európa Kulturális Főváros programnak,
valamint a kiemelkedő sajtóérdeklődésnek köszönhetően a városokba látogató turisták
száma ugrásszerűen megnőtt az év során. Ez remélhetőleg a „Melina Mercouri emlékdíj”
átadási idejének módosításával még nagyobb számú látogatót fog eredményezni az arra
érdemes városokban.
A városok mindegyike javítani tudott infrastruktúráján, valamint az emberekben élő
városképen. A turizmus hatásai multiplikatív módon jelentkeznek, és amennyiben sikerül
meghonosítani a turizmus valamely ágát a városban, ezek a hatások nem csak egy évig
lesznek jelen.

31
Ahhoz, hogy a városok ki tudják használni a turizmusban rejlő maximális potenciált, a
program folyamatos kiértékelésére van szükség, valamint egy olyan fórumra, ahol a
városoknak lehetőségük van tapasztalataik megosztására.
A finanszírozás kapcsán megfigyelhető, hogy a szponzorok általánosságban 10-
18%-ot állnak a költségekből. Ennek kiemelkedő szerepe van a projekt sikerességében.
Igyekezni kell felkelteni az üzleti világ érdeklődését, és különböző módszerekkel bevonni
őket a programba.
A fenti példákon keresztül láthatjuk, hogy nem szükségesek nagyberuházások egy
sikeres projekthez. Belátható az is, hogy nagyon ésszerű és tudatos tervezés szükséges,
hiszen a megnövekedő környezetterhelés mellett jelentős problémát okozhat a
későbbiekben a megépített létesítmények fenntarthatóságának a kérdése is. Egy-egy
létesítmény megléténél fontosabbnak tartom az általános infrastruktúra helyzetét. A
képzeletbeli ranglistám első helyén az emberközpontú programok helyezkednek el, melyek
a beruházásokhoz képest nagyobb mértékben meghatározzák a projekt sikerességét.
Azonban ügyelni kell rá, hogy ezek a programok tudatosan legyenek felépítve,
illeszkedjenek egy koncepcióba. A következőkben egy SWOT analízist mutatok be a
program eddigi tapasztalataiból.

10. Táblázat: SWOT analízis

Erősségek Gyengeségek
• Jól megszervezett kedvezményezés, • A program fontossága nincs eléggé
az EU tagországok egységesen beépülve a köztudatba
elismerik • Az EU pénzügyi támogatása csekély
• Kiváló reklám az Európai Uniónak • Az EU nem elég elkötelezett a
• Segíti a városokat egy jövő-orientált program kapcsán
városkép kialakításában • A monitoring nem megfelelően
• Felgyorsítja az infrastrukturális szervezett, felületes
beruházásokat • A megfogalmazott célok nem
• Megnöveli a városba látogatók mindig világosak, gyakran nem
számát, ezzel serkentve a turizmust mérhetőek, illetve megvalósíthatóak
• Kultúrát közvetít a lakosság összes • A valós célok nem az európai egység
korosztálya felé kialakítását tartják szem előtt, sokkal
• Megnöveli a nyertes városok inkább a helyi gazdaság és a

32
 lakóinak önbizalmát, és a városba városkép javítására törekszenek
vetett hitüket • A városokat nem az eredményeik,
• Összehangolja a turizmust a vagy tartalmas programjaik alapján
kultúrával választják ki
Lehetőségek Fenyegetettségek
• Az Európai Unió komolyabb • A politika beavatkozása a
felügyelete, szigorúbb monitoring programokba
• Tisztázott felelősségi körök, a • A szponzorok, illetve egyéb
folyamatos ellenőrzés mellett az EU szervezetek -akiken keresztül pénz
segítsége a projektek szervezésében áramlik be a projektbe- beleszólása a
is programokba
• A városok közötti know-how • Az alapkoncepció felhígulása, a
megosztásának segítése kulturális törekvés egy egyszerű
• Több kommunikáció az EU felé, támogatássá válik
folyamatos beszámolás az ötletekről, • Az események nem alkotnak
melyeket a többi város is egységes koncepciót, nem
felhasználhat, és a programok illeszkednek a kulturális fejlődés
lebonyolításához egy irányrendszer céljaihoz
megadása • Nem teljesülnek a kitűzött célok,
• Több kutatás, több statisztika elvárások
felállítása a programok befejezése • Az eredményeket nem elemzik, nem
után, benchmark kialakítása készülnek megfelelő statisztikák
• Mérhető, reális és tiszta, közérthető • A jelölés és kiválasztás problémái
célok megfogalmazása -a városok összehasonlításából
• Egy hatékonyabb kommunikáció keletkező problémák
kialakítása médiával • A városok nem veszik elég
• A partnerkapcsolatok további komolyan a programmal járó
fejlesztése felelősséget
• A program kínálta hosszú távú
fejlődés lehetőségének komolyabb
kihasználása
Forrás: Case study on European Capitals of Culture (2003-2007) – Geppert / Nozart, page 15-16.

33
3. Pécs és az EKF

A most következő fejezetben az általános és külföldi tapasztalatok után átfogó

képet adok arról, hogyan is épül fel az Európa Kulturális Fővárosa program Pécs
városában. Bemutatom a projekt jelenlegi állását, a projekt sikere érdekében dolgozó
szervezetet, annak szervezeti felépítését, a szervezetben végbement személyi változások
folyamatát, és annak hatásait. Megvizsgálom, milyen a projekt kommunikációja, és ezzel
mostanáig milyen képet sikerült kialakítani a városlakókban, azaz mennyire eredményes a
marketing. Foglalkozom a közvetlen környezet hozzáállásával, és azzal, hogy hogyan
befolyásolja ez a projekt eredményességét. Bemutatom a városok közti együttműködés
formáit. Ezek után ismertetem a projekt két legfontosabb elemét, a beruházásokat és a
kulturális programokat, azok jelenlegi állását, illetve az ezekkel kapcsolatosan felmerülő
problémákat. Végezetül a pályázatok általános feltételeinek megfelelően foglalkozom a
város jövőbeni kötelezettségével, a fenntarthatóság kérdésével.

3.1 A projekt felvezetése

3.1.1 A határtalan város

Pécs város pályázata az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es címének elnyerésére a

határtalan város címet kapta. A pályázat rendkívül jól felépített. Az első részben
betekintést kapunk a város szerkezeti átalakulásának folyamatába, hogy az ipari fejlődése,
majd későbbi hanyatlása, hogyan eredményezte a város képének átalakulását.
Leszögezhető, hogy az egykori ipari városoknak a kulturális ipar nagy lendületet adhat.
Ennek a folyamatnak a hátterét az infrastruktúra folyamatos fejlesztése biztosítja. A
fejlesztések során a városnak meg kell felelnie a globalizációs kihívásoknak, azonban ezt
pontos tervezéssel össze kell hangolni a város örökségeivel, meg kell őrizni a város
jellegzetességeit. Pécs városa számára a pályázat elnyerése egy újabb lépést jelent a
kulturális politika és a várostervezés összefonódása felé. Magyarországon a pályázó
városok között volt Budapest is. Úgy vélem egy esetleges budapesti siker az ország
sikertelen decentralizációs politikáját tükrözte volna. A pólus-program keretében –melyre a
pályázat is kitér– már korábban is történtek törekvések a vízfejű országban, Budapest

34
szerepének mérséklésére, ennek eredményeit, illetve eredménytelenségeit azonban nem
részletezem, ez ugyanis egy külön szakdolgozati témát ölelhetne fel. Ami számomra
fontos, hogy az Európa Kulturális Főváros program egy újabb esély ennek a problémának a
csillapítására. Pécs és az egész Dél-Dunántúl számára szükség van egyfajta gazdasági
lökésre, hogy visszakapcsolódhasson Magyarország egészséges keringésébe, hogy az
emberek újra büszkén tekinthessenek városukra. Pécs alkalmassága úgy vélem
vitathatatlan volt. Rendkívül sokszínű kulturális élete, kiemelkedő művészei, meglévő
értékei mellett, talán az egyetemnek a legnagyobb részben köszönhetően egy olyan kreatív
közeg van a városban, mely folyamatos megújulásra, és kiemelkedő, dinamikus fejlődésre
képes.

Pécs pályázata öt pillérre épült:

• Pécs az élettel teli közterek városa. Középváros, amely a városi élet másfajta
modelljét tudja felmutatni, mint a metropoliszok vagy a kisvárosok.
• Pécs a kulturális örökség és a kulturális újítás városa: kétezer éves város és a
művészeti innováció helyszíne.
• Pécs multikulturális város. A múltban latin, török, német, horvát, magyar kulturális
rétegek rakódtak itt egymásra, ma a város a magyarországi német, horvát és roma
kultúra legfontosabb helyszíne.
• Pécs a regionalizmus városa. Nincs még egy magyar város, amelyhez a
decentralizáció és a regionalizmus gondolata jobban kötődne, mint Pécshez.
• Pécs kulturális kapuváros, amely Európának az Unióhoz még nem tartozó részei, a
Balkán felé nyitott. [Tarrósy – Takáts, A határtalan város, 10.]

A pályázat elnyerésében kiemelkedően fontos szerepe volt az utolsó elemnek, hogy Pécs
egy híd lehet az Európai Unión kívüli, déli, balkáni államokhoz. Pécs városa több szálon
keresztül is kötődik ezen államokhoz, melyeket a pályázatban ki is hangsúlyoz, sőt azt
mondhatjuk, hogy a pályázat ezen központi gondolat köré épül. A város egy olyan
kulturális összefogást kíván megvalósítani, mellyel közelebb hozhatja egymáshoz a
különböző kultúrákat, melyek mindegyike Pécs város történelmének szerves részét képezi.

Pécs városa a pályázatban kiemelten nagy hangsúlyt fektet a regionalizmusra és a

decentralizáció gondolatára. Az Európai Unió egyre inkább előtérbe kerülő, a „Régiók

35
Európája” jelmondatát Pécs városa akaratlanul is, már csak történelméből kifolyólag is
kiválóan szolgálja. A város tradicionális kapcsolatai átnyúlnak az államhatárokon, és a
kommunikáció, a közlekedés manapság éppolyan fontos ezen államok irányába, mint
hajdanán. Erre, az ország határain túlnyúló kapcsolatrendszerre utal a pályázat címe is.
Pécs regionális törekvései magába foglalják tehát az egész dél-dunántúli régiót, és a régió
peremén elhelyezkedő városokat, például Szegedet, amely Pécs kiemelt partnere a
pályázatban, illetve a déli kulturális övezetet. Pécs pályázata a korábbi fejezetben
bemutatott Lille városához hasonlóan igyekszik minél több várost, települést bevonni
programjaiba.

A pályázat külön fejezetben foglalkozik a fejlesztésekkel, azok esetleges hatásaival.

Pécs városfejlesztési stratégiája már a 20. század végén a tudásalapú gazdaság kiépítését
nevezte meg fő prioritásként. Az újraiparosítást célzó koncepciók mostanra megdőltek, a
város felismerte, hogy nem az olcsó, hanem a minőségi munkaerő az igazán fontos. Ennek
a hátterét biztosító tényezőkkel is foglalkozik a pályázat, úgy, mint a városközi közlekedés
helyi problémáival, az informatikai fejlesztések kérdéskörével, illetve a szociális
városrész-rehabilitációval.
A pályázat egyértelműen meghatározza a fejlesztési alapelveket. Ezek alapján Pécs
városának biztosítania kell a megfelelő számú és nagyságú kulturális és művészeti teret, és
segíteni kell a kultúrában rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását, így például a turizmus
fejlesztését. Ezek mellett az intézményi hátteret az Európai Unióéval kompatibilissé kell
tenni. Ahogy azt már korábban is írtam, a városfejlesztésnek szorosan össze kell
kapcsolódnia a kultúrával. A fejlesztéseknek 3 modelljét különbözteti meg a dokumentum.
Vannak húzóprojektek, melyek egy-egy városrész újjáélesztését célozzák meg nagyméretű
beruházások árán. A második elem egy kulturális negyed kialakítása egykori nagyméretű
ipari területen, melynek szerepe elsősorban a környezetre irányuló felhúzó hatása. Végül a
közterek fejlesztése, melynek eredményeképpen alacsonyabb költségek árán, egy-egy
környék fejlődése indulhat meg. Az EKF program fejlesztéseinek eredményeképpen
várhatóan Pécs keleti városrésze felé bővül a város központja. A kulcsprojektekről és azok
jelenlegi állapotáról a későbbiekben részletesen beszámolok.
A pályázatban megfogalmazott fejlesztések várható eredményeinek egyike, hogy
Pécs, a méltó módon megrendezett 2010-es év után, a nemzetközi régiója egyik kulturális
központja lesz. Továbbá a város el kívánja érni, hogy összekapcsolódjanak az egyetemi és

36
városi kulturális funkciók, fejlődjön a város kreatív ipara. A képzett fiatalok számára a cím
elnyerése lehetővé tenné munkahelyek megteremtését is.
A programnak továbbá kiemelkedő szerepe lehet a megfelelő műemlék-védelemben is, egy
megfelelő műemlék-védelmi modell kidolgozásával.

Összefoglalva a pécsi pályázatot, a határtalan várost, 3 kulcsmotívumot emelek ki:

1. Regionális együttműködés
2. Decentralizáció
3. Multi-kulturális kapuváros

A pályázat egy esetleges győzelemnek a következő hatásokat tulajdonítja:

• új növekedési pályára állítaná a város és a dél-dunántúli régió kreatív iparát és
idegenforgalmát, új munkahelyeket hozva létre, a gazdasági kitörés lehetőségét
teremtve meg egy stagnáló régió számára;
• hozzájárulna a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti
paradigmaváltásához; a mai kihívásokra (a nemzetközi térbe való belépésre, a
digitális kommunikáció előtérbe kerülésére és a művészetbefogadás formáinak
megváltozására) adandó korszerű intézményi válaszok kimunkálásához;
• elősegítené a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását;
• nagy lökést adna a dél-dunántúli régió (nyitott) regionális önazonossága
felépítésének;
• hozzájárulna az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá
válásához;
• nemzetközi várossá tehetné Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolná a
nemzetközi kulturális hálózatokba, s hozzájárulhatna ahhoz, hogy nemzetközi
szerepkörű intézmények települjenek meg a városban;
• hozzásegítené a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon,
elsősorban az észak-balkáni területek felé nyitottan;
• felgyorsítaná a balkáni kultúrák integrálódását a sokszínű európai kulturális
térségbe; mintául szolgálhatna az európai kulturális decentralizáció
kibontakozásához, a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális
fejlesztéséhez. [Tarrósy – Takáts, A határtalan város, 48.]

37
3.1.2. A felkészülés az Európa Kulturális Fővárosa évre

Ahogy a korábban Liverpool esetében láthattuk, az Európa Kulturális Fővárosa

program még kiemelkedőbb sikere érdekében, a programra való felkészülést már évekkel
előbb megkezdték a felvezető éveken keresztül. Pécs városa is ebben a szellemiségben
készül fel a programra. A felvezető évek szerepe, hogy kiderüljenek az esetleges
hiányosságok, és az esetlegesen felmerülő problémákra megoldást találjanak, valamint
stratégiai célként merült fel a kulturális együttműködés megerősítése, hogy Pécs városa
ténylegesen is betölthesse a sokat hangoztatott „kapuváros” szerepét, és összekapcsolja az
EU-t Délkelet-Európa Unión kívüli országaival. A város további céljai közé tartozott még
a lakosság széles körű informálása, illetve bevonása a programokba. A felvezető évek
témáit Pécs városa az alábbiakban fogalmazta meg:
• 2006 a kulturális örökség éve
• 2007 a tanulás és tanítás éve
• 2008 a környezet és egészségkultúra éve
• 2009 a vallási kultúra éve

Ha visszagondolunk Liverpool felvezető éveire, igen erős hasonlóságot fedezhetünk fel a

két program között. A koncepció eredményeit a 2009. április 22-én Brüsszelben bemutatott
Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Monitoring beszámoló írja le. Mivel ez a jelenlegi
legfrissebb dokumentum, mely foglalkozik a témával, ezért én is ez alapján számolok be a
sikerekről.

• 2007 decemberében megindult az önkéntes program, amelyhez mostanáig 350

önkéntes és több civil szervezet is csatlakozott, akik eddig 2000 órányi munkával
segítették a Pécs2010 Menedzsmentközpont munkáját. A beszámoló azt írja, hogy
„a 2009-es év a hálózatépítés éve…” Akkor most a hálózatépítés, vagy a vallási
kultúra éve? Úgy vélem a hálózatépítést már jóval korábban, a felvezető évek
elején el kellett volna kezdeni a siker érdekében.

• a nyilvánosság tájékoztatására a 2007. év egyik eredménye, hogy november 13-án

infopont nyílt a Széchenyi téren. 2009 márciusára egy infopont-hálózat alakult ki.
Ide, mint „próbavásárló” személyesen is betértem, és igazán türelmesen, kedvesen

38
 tájékoztattak a nyilvános fejleményekről. Maketteken bemutatták a beruházások
terveit, valamint a hozzájuk kapcsolódó filmeket is levetítették. Kérdéseimre
nagyon segítőkészen igyekeztek választ adni. Illetve lehetőséget biztosítanak
véleménycserére is, arra, hogy a lakosság elmondja véleményét, azonban azt
hiszem ennek nincs különösebb jelentőssége. Amit sérelmezek, hogy a kulturális
fővárosa évet reklámozó kitűzőket, illetve a program népszerűsítésére alkalmas
egyéb kiegészítőket mind pénzért árulják, nincs belőlük reklámanyag, holott egy-
egy ilyen viselése talán még inkább tudatosíthatná, személyessé tehetné a
programot Pécs város polgárainak.

• A dokumentum a 3. helyen említi a jövőkő-festést, mellyel üzenhetünk az

utókornak. A nyilvánosság az infopontokban, illetve nagyobb eseményeken,
pirogránit lapocskákra festhet, majd ezeket kiégetik, és elhelyezik a készülő
Zsolnay Kulturális Negyedben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez egy nem
ingyenes lehetőség. A beszámoló szerint: „A jövőkő festés ára jelképes 2010 Ft, a
bevétel a program megvalósítását és a helyi lakóközösséget szolgálja”. Ez az
összeg úgy vélem a gyakorlati művészetek iránt talán nagyobb hajlandóságot
mutató egyetemisták és a fiatalabb korcsoportok számára nem jelentéktelen összeg
a mai viszonyok között. Valamint az a kérdés is felmerül bennem, hogy ez
miképpen szolgálja a helyi lakóközösséget. A programot én személy szerint a
leírtak alapján nem említeném a kiemelt eredmények között.

• Az előbbinél komolyabb teljesítménynek tartom a 700 ember bevonásával

meginduló idegen nyelvi képzést, melynek keretében taxisofőrök, buszsofőrök,
rendőrök, tűzoltók és a szolgáltatói szféra valamennyi területén dolgozók kaptak,
illetve kapnak lehetőséget idegen nyelv tanulására. A programra 60 millió Ft-ot
különítettek el. Ez az eddigi 700 főre nézve, fejenkét 85.714 Ft-ot jelent.
Utánanéztem, egy 100 órás nyelvtanfolyam egy az unió fizetőeszközének nevét
viselő tanfolyam keretében, 39.900 Ft-ot tesz ki. Ezek tükrében remélem van még
pénz a program további folytatására. Ezt igen komoly eredménynek tartom,
azonban érdemes talán visszagondolni a korábbi példákra, pontosan arra a 23.874
liverpooli lakosra, akik a tanulási lehetőséget biztosító programokon részt vettek a
2003-as év során. Mihez tartás végett el kell mondanom, hogy Liverpool lakossága
450 ezer fő környékén mozog, mellyel az Egyesült Királyság 5. legnépesebb

39
 városa, körülbelül 3-szor népesebb, mint Pécs. Valamint ez a tanulást segítő
programok összes résztvevőjét tükrözi. Azonban ezt figyelembe véve is rendkívül
nagy a különbség az elért emberek tekintetében. Hogy miért is lehet ez a hatalmas
különbség, azzal a későbbiekben még foglalkozom.

• Végül létrejött egy kulturális-turisztikai hálózat is, az „Új munkahelyek a sikerért”

program keretében, melynek köszönhetően 150 fő regisztrált diplomás
munkanélküli részére biztosítanak munkát egészen 2011. december 31-ig. A
program költségvetése 1,4 milliárd forintot tesz ki.

3.1.3 A pécsi program forrásai

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa év finanszírozásáról már 2006. december

15-én megállapodás született az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint Pécs
Megyei Jogú Város között. A megállapodás tartalmazza, hogy a két fél 2007 és 2011
között mekkora forrásokat biztosít a program számára. Fontos megjegyeznem, hogy a
beruházások költségei nem képezik a megállapodás részét, csupán a kulturális és művészeti
programokkal, a promócióval, marketinggel és a kommunikációval kapcsolatos költségeket
fedezik. A kulturális programok és a beruházások költségével a későbbiekben
foglalkozom.
A forrásokat több csoportba sorolhatjuk:
1. Kormányzati források: a szerződés értelmében a minisztérium 2007-2011 közti
időszakban, a tervezett operatív költségek 40%-át állja, 3.629 millió Ft-ot. Az
összeget évenkénti bontásban, minden év január 31.-ig megkötött szerződések
alapján finanszírozza.
2. Város által biztosított források: az önkormányzat a költésgek 33%-ával, azaz
2.993,6 millió forinttal támogatja a programot. Az összeget szintén évenkénti
bontásban biztosítja
3. Melina Mercouri díj: elnyerése 1,5 millió euróval jár. Pécs a tervezés során számolt
ezzel az összeggel, amit nem tartok indokoltnak.
4. Egyéb források: a megmaradt 27% finanszírozási rést egyéb forrásokból kívánják
biztosítani. Ide sorolhatunk minden egyéb forrást biztosító partnert, szponzort,

40
 illetve a Nemzeti Kulturális Alapot, amely összesen 500 millió Ft támogatást nyújt
a programhoz.

A pécsi program esetében talán a gazdasági világválságnak, vagy a kellő ösztönzés

hiányának köszönhetően a szponzorrációból eredő bevételek egyelőre elmaradnak a
várakozásoktól. Ennek a bevételi forrásnak a nagysága jól tükrözi a gazdasági szektor
lehetőségeit, illetve, hogy mennyire motiváltak a város új fejlődési pályára állításában. A
Lille 2004 program esetében a 17,64%-os támogatottság tehát azt is jelezte, hogy a
vállalkozások kiállnak a program mellett, és hisznek a program gazdaságélénkítő
szerepében.

3.2 A szervezeti háttér

A program kapcsán talán a szervezeti változásokról lehet a legtöbbet hallani. Ezek a

hírek az egységesség hiányának érzetét keltik, és különösen sokat ártanak a program
megítélésének, hiszen a hírek homályosak, A Pécs2010 Menedzsment Központ története
egészen 1999-ig nyúlik vissza. Ekkor alakult meg ugyanis jogelődje, a Regionális Európai
Információs és Oktatási Központ Kht., Tarrósy István vezetésével. A központot 2002-ben
Európa Centrum Kht.-ra, majd 2007. májusában jelenlegi nevére, Pécs2010 Menedzsment
Központ Kht.-ra nevezték át. Ezután már csak a jogszabályi változtatások következtében
változott meg 2009. máciusában a cégforma Közhasznú Nonprofit Kft-re.
A személyi változások tekintetében az első komoly váltás 2006. júniusában
következett be, mikor Takáts József, „A határtalan város” pályázat írója lemondott a
tisztségéről. 2007 januárjában kinevezték a Pécs2010 program művészeti igazgatóját,
Méhes Mártont. Tarrósy István szerződése 2007. március 1-jével lejárt, nem kérte
meghosszabítását. Ezzel a pályázat mindkét írója kiszállt a programból.
A Pécs2010 Menedzsment Központ Kht. koordinálását ezután Kiss Tibor ügyvezető
igazgató látta el. Személye alatt egy új szervezeti struktúra kialakítása indult meg.
Látszólag itt tisztázottak a felelősségi körök, úgy tűnik kialakult a végleges felépítés.
Azonban a destruktív folyamatnak 2007-ben sem szakadt vége. 2007. júniusában
menesztették Freivogel Gábort, az év elején kinevezett építészeti igazgatót, valamint
ugyanebben a hónapban Kiss Tibor is beadta lemondását.

41
Az új ügyvezető igazgató Mészáros András lett. Azonban az Ő kinevezése sem tartott
sokáig. 2008. október 9-én menesztették. A menesztés okáról több variációt is lehet
hallani, a kapott információim is különbözőek, azonban úgy vélem az igazi okot a politika
területén kell keresni. Sajnos itt már tökéletesen látszik, hogy a politika-semleges program
nem valósul meg. Amibe pedig belekerül az Ön-érdek, avagy a politikai érdek, annak a
gyakorlati tapasztalatok alapján nem lehet jó vége. Mivel ez egy igen kényes téma, nem
kívánok belemenni találgatásokba. Mészáros András helyére azonnali hatállyal a jelenleg
hivatalában lévő Rúzsa Csabát nevezték ki a Központ vezetésére.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy az akkori művészeti igazgató Méhes Márton is
benyújtotta a lemondását 2007. novemberében. Helyére a 2008. március 1-jén kinevezett
Művészeti Tanács lépett. Ahogy itt is látható, 5 értékes hónap telt el a lemondás és a
szervezet felállítása között. Értesüléseim szerint ez a jelenség jelentős problémát jelentett a
szervezet életében. Egyes feladatkörök megürülése után hónapok is elteltek, mire valaki
betöltötte a megüresedett pozíciót. Úgy vélem, hogy egy ilyen nagyszabású projekt
keretében, semmilyen tisztség esetében nem engedhető meg ehhez hasonló átfedés.
A Operatív Művészeti Tanács a döntés-előkészítés fő szervezete. 9 főből áll, elnöke
Szalay Tamás, tiszteletbeli elnöke Giorgio Pressburger. Tagjai továbbá a korábbi 6 fős
művészeti tanácsadó testület tagjai, valamint a Pécs2010 Menedzsment Központ és a
Hungarofest Kht ügyvezető igazgatói. A Művészeti Tanács mellett Pécs Megyei Jogú
Város Közgyűlése 2008. december 15-én felállította a Programkoordinációs Tanácsot is,
mely a kulturális igazgató és a város kulturális intézményei között biztosít találkozási
pontot.
A fentiekben említett Hungarofest Kht a finanszírozás kapcsán válik az irányítási szervezet
részévé. 2006. december 15-én jött létre, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a
Kormány szerződésével. Ez alapján a kormányzati hozzájárulás ezen a szervezeten
keresztül érkezik. Ezzel véleményem szerint egy újabb gátló tényező lépett be a
folyamatokba. Állításom nem alátámasztott, azonban tapasztalataim alapján, aki a források
elosztásáért felel, az általában bele is kíván szólni a folyamatok menetébe még akkor is, ha
az már nem az ő hatásköre lenne.
Az önkormányzati forrásokat a Pécs 2010 Menedzsment Központ kezeli.
Hogy a szervezeti felépítés teljes egészét bemutassam, ki kell térnem a Kommunikációs
Koordinációs Board-ra, melyet a Pécs2010 Kht és a Hungarofest Kht hozott létre, hogy
koordinálja a közbeszerzési eljárás nyertes kommunikációs ügynökségeit a jóváhagyott

42
marketingstratégia helyi, országos és nemzetközi szintű lebonyolításában. [Monitoring
beszámoló, Brüsszel 2009.]
A korábbi külföldi példákhoz viszonyítva körülményesebb, számomra átláthatatlanabb a
szervezet. Úgy vélem probléma lehet a felelősségi körök elmosódása, illetve az egyes
szervezeti egységek a megfelelő összhang híján gátolhatják egymás munkáját. A szervezeti
háttér eddigi bizonytalanságát tekintve nem is lehetett kiemelkedő eredményeket várni, és
ez a felvezető évekre rá is nyomta a bélyegét, valamint hatással van az időbeli csúszásokra
is. Remélem, a jelenlegi állapotok stabilak maradnak, és a program sikere érdekében
mindenki a legjobb tudását adja.
A fentebb leírt irányítási szervezet felépítését a 9. ábrán szemléltetem.

9.ábra A kulturális irányítás szervezeti felépítése

Oktatási és
Pécs Megyei
Kulturális
Jogú Város
Minisztérium

Program Operatív
Koordinációs Művészeti
Tanács Tanács

Pécs2010 Hungarofest
Nonprofit Kft. Kht.
Kommunikációs
Koordinációs
Board

Forrás: Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa, Monitoring beszámoló, Brüsszel, 2009.04.22.

3.3 Együttműködési kísérletek

A városok közti együttműködések kulcs fontosságú tényezői lehetnek a program

sikerességének. Pécs városa pályázatában jelentős szerepet tulajdonított a regionális
kapcsolatoknak, illetve felvállalta a kapuváros szerepét a Déli Kulturális Övezet felé. Még
mielőtt kiderült volna, hogy melyik hazai város nyeri meg a pályázatot, megegyezés

43
született a városok között egyfajta együttműködésről. A kapcsolatokat több csoportba
sorolhatjuk:
• Nemzetközi kapcsolatok
• Kétoldalú projektek
• Háromoldalú projektek
• Regionális kapcsolatok

A nemzetközi kapcsolatok közé tartozik a 2010-es kulturális fővárosok, Pécs, a Ruhr-vidék

és Isztambul együttműködése. Az EKF történetében ez a kezdeményezés egyedülállónak
számít. A törekvést 2008. október 3-4. között a házelnökök budapesti, illetve pécsi
találkozója tovább erősítette. Közös nyilatkozatban erősítették meg egymás kölcsönös
támogatását.

3.3.1 Pécs és a Ruhr-vidék

Pécs város kapcsolata a Ruhr-vidékkel a kezdetek óta kiemelkedő. Pécs a

programban részt vevő legjelentősebb településekkel alakított ki különböző kapcsolatot,
mint például Essen, Bochum, Dortmund, vagy Gelsenkirchen városával. Az idei évtől
ezeken a partnerkapcsolatokon keresztül a városok számára lehetővé válik az egymás
rendezvényein való megjelenés. A két terület között kétoldalú projektek keretében valósul
meg az együttműködés.
• Barátság határok nélkül
A program keretében a 2007-es évben Gelsenkirchen városával kezdődött meg
először az együttműködés, aminek keretében 50 pécsi cserediák vett részt egy ottani
nemzetközi alkotótáborban. Bochum városára is kiterjed ez a kezdeményezés, itt
szintén diákok közti kölcsönös cserekapcsolatról van szó.
• Cultural Cities Net 2010
A CCN2010 programsorozat 2005-ben indult el, az EKF történetében egyedülálló
kezdeményezés. Keretében a címre pályázó magyar és német városok fogtak össze.
• Fesztiválcsere Ruhr-vidék + Pécs
Ez a program biztosítja a városok számára a megjelenést egymás fesztiváljain,
rendezvényein. Pécs városa 2007 óta jelen van a Ruhr-vidéken.
• Virtual Heart – Urban Discovery

44
 A program keretében 2007-2010 között gelsenkircheni és pécsi művészek
dolgoznak együtt workshopok keretében, a képzőművészet, az irodalom, a tánc és a
zene területén.
• Essen – Pécs Wind Music Project 2007-2010
A kezdeményezés egy nemzetközi ifjúsági fúvószenekari program, melyben Pécs
városát a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fúvószenekara képviseli.

3.3.2 Pécs – Isztambul kooperáció

Magyarország és Törökország kapcsolata a történelem során igen intenzívnek

bizonyult. Ez a kapcsolat éled most újjá egy teljesen új formában. 2008. június 12-én
Tasnádi Péter, Pécs város néhai polgármestere, és Kadir Topbas Isztambul polgármestere
együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, ezzel erősítve meg a két város kapcsolatát.
Ugyanebben az időpontban külön megállapodás született Isztambul egy rendkívül népes
belvárosi kerületével is, ahova a programok nagy része koncentrálódik. A kétoldalú
projektek a két város között a következők:
• „Magyarok nyomai Törökországban” kiállítás
Magyarország több városában a Dolmabache Palota magyar vonatkozású anyagokat
állít ki.
• Csontváry-kiállítás
A hazai művek tervezett kiállítása Isztambulban 2009. szeptember 1. és október 15.
között.
• Golden Routes – Liszt Ferenc nyomában
Egy 2010-re tervezett kulturális hajóút a Rajna és Duna szakaszán, mely Liszt
Ferenc útját kísérné végig.
• Bartók Béla és Adnan Saygun
50 pécsi és ugyanennyi isztambuli zenész együttműködése és közös koncertje a két
városban, a címben foglalt zeneszerzők műveiből. Érdekességként a két zenekar
felcseréli karmestereit.
• Creative City Index
Nem más, mint egy kutatás a kreatív város kritériumairól és aktuális kérdéseiről.
• Ebru
A projekt célja a történelem menetének bemutatása víz és papír segítségével.

45
 • Istanbul: City of Peace
Ez a rendezvény az Isztambulban megrendezendő békekonferenciát takarja, melyre
Pécs városa is hivatalos.

• Európa vízen
Isztambul egy-egy színpadot bocsát a partnervárosok rendelkezésére.

Az első két program kivételével a programokat még egyeztetik, így ha a megvalósulásuk

talán nem is, a programok tartalma azonban még természetesen változhat.

3.3.3 Háromoldalú kísérletek az együttműködésre

• Temporary City
3 város, Pécs, Dortmund és Isztambul egyetemeinek összefogása, melynek
keretében 20-20 hallgató egy-egy urbanisztikai problémát vet fel, és vizsgál meg a
3 városban.
• Sound Industries
A program egy könnyűzenei koncertsorozat.
• Center for Young Art and Design
A városok a fiatal művészeket segítik azzal, hogy lehetőséget adnak nekik műveik
nemzetközi bemutatására.
• Karawane Ruhr – Pécs – Isztambul
A program egy világzenei együttműködés a 3 város között.
• Artists in Residence
2009-től Pécs lehetőséget biztosít egy német és egy török írónak, hogy egy hónap
alatt megismerje Pécs városát, illetve írjon róla, melyet később könyvben kiadnak.
• VolYouMe 2010
A program a nemzetközi mobilitást kívánja erősíteni. Az EKF városok önkéntesei
számára egy találkozási pont, és csereprogram egyben.
• EU Literature Goes Turkey – Turkish Literature Goes EU / Civil Society Dialogue
– Cultural Bridges Programme

46
 A program egy irodalmi kezdeményezés, 10 hónapos törökországi és 3 hónapos
európai körutazás alatt írók igyekeznek közelebb hozni egymáshoz az országok
kultúráit.

3.3.4 Déli Kulturális Övezet

A Déli Kulturális Övezet a pécsi pályázat egyik központi gondolatát valósítja meg,
miszerint Pécs utat nyit az Európai Unión kívüli országokhoz. Az övezet egy lehetséges
kulturális régió határait jelöli ki egy Trieszttől Aradig terjedő sávban. A kezdeményezés
kiemelten fontos szerepet tölt be a régió identitástudatának megerősítésében, és a
történelem során egymáshoz közel álló nemzetek kultúrái ismét közel kerülhetnek
egymáshoz. Ez a folyamat és esetleges eredményei nem egy évre szólnak, hanem hosszú
távú célokat szolgálnak Kevésbé köztudott, hogy Pécs elnyerte az UNESCO békedíját is. A
kapcsolatok erősítésének jegyében idén már második alkalommal rendezik meg a Balkán
Világzenei Fesztivált, mely a Kelet-Nyugati Átjáró program részét képezi. A Déli
Kulturális Övezet együttműködései 3 fő területre összpontosítanak:
• Szarajevóval megállapodás született, melynek értelmében 2009-ben pécsi
művészek is részt vesznek a Szarajevói Téli Fesztiválon. Ennek keretében, valamint
a média közreműködésének segítségével lehetőség nyílik az EKF programok, és a
Dél-Dunántúl bemutatására Bosznia-hercegovinában.
• Zágráb – Samobor – Pula – Rijeka együttműködés alapja az a 2008. október 23-án
Barátsági és Együttműködési Alapokiratot, melyet Pécs és Zágráb városa írt alá.
Ebben Pécs városa elismeri a horvát kisebbségek kultúrájának meglétét a városban.
Pécs 2009 őszén Pécsnek is lehetősége nyílik csatlakozni a Magyar Hét
rendezvénysorozathoz Zágrábban, valamint a Pécsi Balett bemutatkozik
Samoborban.
• Vajdaság – Újvidék – Szabadka – Belgrád
A vajdasági magyarokkal illetve a Szerbia városaival már korábban megindult az
együttműködés a Nemzetközi Táncfesztivál keretében. Újvidékkel testvérvárosi
kapcsolatban állunk, melyet a kulturális fővárosa program kapcsán kiemelt
jelentősséggel bír.

47
3.3.5 Regionális együttműködés

A regionális kapcsolatokat megerősítve 35 magyar város fejezte ki együttműködési

szándékát Pécs városával az Európa kulturális fővárosa év kapcsán. 2008. október 22-én
szerződésben erősítették meg az elhatározást. Ennek keretében a partnervárosok megfelelő
programjaikat az EKF rendezvénysorozatba illeszthetik, ezzel is nagyobb teret biztosítva a
programnak. A város kiemelt partnere Szeged, mellyel a város stratégiai megállapodást
kötött. Cserébe Szeged nem pályázott az EKF címre. Szeged és Pécs együtt tökéletesen
lefedi a Balkán felé vezető utat, kaput nyit az ország és a határon túli területek felé. 2009-
ben Szegeden rendezik a MEZZO Operafesztivált a felvezető programok keretében,
valamint 2010-ben megrendezésre kerül az Új Cirkusz összművészeti találkozó is.
Az EKF hazai partnervárosai a következők:

11. Táblázat: az EKF Pécs 2010 regionális partnervárosai

1 10 19 28
Baja Dunaföldvár Marcali Siklós
. . . .
2 11 20 29
Balatonboglár Dunaújváros Mohács Siófok
. . . .
3 12 21 30
Balatonföldvár Fonyód Nagyatád Székesfehérvár
. . . .
4 13 22 31
Barcs Harkány Nagybajom Szekszárd
. . . .
5 14 23 32
Bátaszék Kadarkút Nagykanizsa Szentlőrinc
. . . .
6 15 24 33
Bóly Kaposvár Paks Szigetvár
. . . .
7 16 25
Bonyhád Keszthely Pécsvárad 34 Tab
. . .
8 17 26 35
Csurgó Komló Sásd Villány
. . . .
9 18 27
Dombóvár Kozármisleny Sellye
. . .

Forrás: Pécs 2010 Menedzsment Központ

Ha ezek az együttműködések valóban komoly összefogásként jelennének meg, erőteljes

fejlődés indulhatna meg a Dél-Dunántúl számára. Itt nem csak a Péccsel ápolt kapcsolatok

48
szorosságát tartom kulcsfontosságúnak, hanem ezeknek a városoknak az egymás közti
viszonyát is. Úgy vélem a kistérségek, valamint a régió csak komoly összefogással törhet
ki jelenlegi helyzetéből, és indulhat meg a fejlődés útján.
Meg kell még említenem az „Egy mindenkit visz” koncepciót. Pécs városa a
pályázat beadásakor jelezte, hogy amennyiben elnyeri a megtisztelő címet, a pályázó
városokkal együtt kíván működni a program sikeres lebonyolításában. Ennek
eredményeképpen minden városnak lehetősége nyílik növelnie nemzetközi ismertségét. A
hálózat koordinációját Miskolc látja el. A korábban említett CCN 2010 együttműködés ezt
a kezdeményezést bővíti ki a nemzetközi pályázó városok együttműködésével, mely ahogy
korábban is írtam példa nélküli az EKF történetében.

Ezek mellett úgy érzem fontos beszámolnom egy további pécsi kezdeményezésről,
a Pécsi Tudományegyetem által létrehozott UNEECC hálózatról, mely az Európai
Kulturális Fővárosok Egyetemi Szövetségét jelenti.

Az együttműködésekről szóló információkat a Pécs2010 Menedzsment Központ bocsátotta

rendelkezésemre.

3.4 A program kommunikációja

Ahogy a korábbi nemzetközi példáknál is láthattuk, egy eredményes programot

komolyabb beruházások nélkül is meg lehet valósítani. Azonban megfelelő marketing
stratégia nélkül semmiképpen sem. Az egész program a látogatókra épül, a turistákra, akik
a városban jól érzik magukat, pénzt költenek, és akik élményeiket otthon elmesélve egyre
nagyobb közönséget szállítanak a városnak. A program népszerűsítése tehát az egyik
legkiemelkedőbb feladat. Ahogy már a korábbiakban beszámoltam róla, a programot
felvezető évek előzik meg, melyek lehetőséget teremtenek a lakosság ráhangolódására a
2010-es évre. A kialakított hazai és nemzetközi együttműködések tovább segítik a program
népszerűsítését, komoly megjelenési felületet biztosítanak a városnak. A kiváló
programok, melyek talán a város számára nem is jelentenek sok újdonságot, most
lehetőséget kapnak, hogy egy nagyobb, nemzetközi porondon is bemutatkozzanak. Az
együttműködések mellett a programnak több stratégiai partnere is van Pécs városában,
országos, illetve nemzetközi viszonylatban is.

49
 Az utóbbi évek kimutatásai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Dél-
dunántúli régió egyre inkább kiesik a turisták kedvelt helyszínei közül. 2006-ban Pécs
városa már nem tartozott a 10 leglátogatottabb magyar város közé. A városban a belföldi
forgalom stagnál, annak ellenére, hogy ez az adat országszerte növekvő tendenciát mutat.
A külföldi forgalom gyorsan csökken. A helyzet romlásához több tényező is hozzájárul.
Ahogy az előző részben is említettem, komoly összefogás kellene a tendencia
megfordításához. Harkány, Villány és a környező települések egyenként már nem képesek
tartani a versenyt az ország vonzó egyéb ajánlataival. Az egész régióban problémát jelent a
nem megfelelő infrastruktúra. Az ország fővárosával továbbra sincs autópálya
összeköttetés, a térség nehezen megközelíthető. A város nem alkalmas
konferenciaturizmus kialakítására sem. A megközelíthetőség problémája mellett nincs
biztosítva a kellő számú minőségi szálláshely sem, nem beszélve a programok
lebonyolításához szükséges komplexumokról. A turizmus fő célja a városlátogatás, ami a
fiatalok, és a nyugdíjas korosztály számára népszerű. Pécs éves szinten a hazánkba látogató
külföldi turisták 0,5%-át, illetve a belföldi turisták 2%-át tudja a városba csábítani.
[Pécs2010 Menedzsment Központ, marketingstratégia, 2008.] A külföldi példák során
megbizonyosodhattunk az Európa Kulturális Fővárosa program pozitív hatásairól, a
turizmusra gyakorolt pozitív hatásáról. A program Pécs városának is lehetőséget kínál,
hogy visszafordítsa ezt a negatív folyamatot, illetve segíthet a turizmust gátló tényezők
kiküszöbölésében, a város újra népszerűvé tételében.

A 2007-es és a 2008-as év marketing tevékenysége, illetve a program

kommunikációja igen eredménytelennek mondható. A városlakókban nem sikerült pozitív
képet kialakítani a programról, illetve nem beszélhetünk megfelelő tájékoztatásról sem.
Ennek a hátterében természetesen ott van a már korábban említett irányítás
bizonytalansága, a folyamatos személyi váltásokról szóló hírek, illetve, hogy a
marketingre fordítható forrásokat csak Pécs városa biztosította.
Pécs város marketingkommunikációja 3 pillérre épült:
• Imázskommunikáció
• Művészeti programok kommunikációja
• Beruházások bevezetése, pozicionálása

50
Mielőtt tovább mennék, érdemes elgondolkodni ezen a 3 pilléren. Úgy vélem nehéz
olyasmit kommunikálni, ami mögött nem húzódik meg komoly tartalom. A
legkézenfekvőbb példa erre a beruházások esete. Bár a stratégiai partnerek révén (Pécs TV,
Pécsi Hírek, MTV, MR6 rádió, stb.) sokat hallhattunk ezekről a beruházásokról, illetve
megcsodálhattuk a látványterveket, azonban a grafikákon túl a városban nem lehetett
felfedezni, hogy megkezdődtek volna a tényleges beruházások. Ennek köszönhetően a kifelé
irányuló tájékoztatás is elvesztette hitelességét.
A stratégiai partnereken túl további kommunikációs felületet biztosít egy felhasználóbarát
weboldal is, ahol a pályázattal kapcsolatos minden nyilvános anyagot elérhetünk. A
honlapon megtekinthetjük az animációs filmeket is. További megjelenési felületet jelent az
infopont-hálózat, illetve a lakosság tájékoztatására megszervezett fórumok.
Ahogy a külföldi példáknál láthattuk, itt is több EKF logóval ellátott termék készült, mint
például leporelló, kitűző, kifestő, póló. Ezek a termékek különböző értékesítési
csatornákon keresztül megvásárolhatóak. A nyilvános megjelenésre is gondoltak. Ehhez
készült többek között EKF sátor, napernyő, Pécs2010-es sajtófal, molinó, információs tábla
stb. Érdemes megvizsgálni, hogy a lakosság a fenti opciók közül, melyik lehetőséget jelöli
meg a fő információszerzés forrásaként.

10. ábra az információszerzés fő forrásai a 18-35 éves

lakosság körében

barát, ismerős 72%

internet 59%
plakát, szórólap 44%
újság 35%
Pécs TV 23%
helyi rádió 21%
munkahely 1%
Pécsi Est 0%
telefon 0%
országos TV 0%
nem tudja, nem válaszol 0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

Forrás: dr. Kákai László - A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010
projektről

51
A 2009. április 21-én készült felmérés során 399 pécsi fiatalnak tettek fel kérdéseket a
programmal kapcsolatosan. Jól kitűnik, hogy a megkérdezettek nagy része a hivatalos
források közül, az inerneten keresztül informálódik a programkínálatról. Ez a diagramm
talán alátámasztja azt az állításomat, hogy a 18-35 éves korosztály kevésbé nézi a helyi és
közszolgálati televíziókat, valamint nem ők alkotják a helyi újságok törzs olvasói gárdáját
sem. Ezeket a tényeket ismerve talán bővíteni kellene a stratégiai partnerek listáját egy-egy
olyan televíziós csatornával, mely jobban koncentrál a fiatalabb korosztályra.
A 11. ábrán bemutatott kérdésre adott válaszok kiválóan tükrözik az EKF program
eddigi kommunikációjának eredményeit. Látható, hogy a program helyi támogatottsága
nem egyértelműen pozitív. A válaszadók mindössze 30%-a áll ki teljesen a város mellett.

11. ábra az EKF támogatottsága a lakosság körében

8% 3% 2%
30%
16%

41%

Teljesen egyetért Inkább egyetért

Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet
Nem tudja, nem válaszol Nem érdekli a kérdés

Forrás: dr. Kákai László - A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010
projektről

Az EKF program marketingstratégiájának egyértelműen új irányt kell vennie a program

sikere érdekében. Véleményem szerint egy dinamikus, proaktív hozzáállás terelhetné
helyes útra a kommunikációt. Ezt felismerve az illetékesek új, a sikertelenségekből
egyértelműen következő részcélokat fogalmaztak meg. A legfontosabb cél az EKF
program megismertetése a lakossággal, ugyanis még 2009-ben is sokan vannak, akik nem
hallottak a programról, illetve el kell fogadtatni a programot azokkal, akik hallottak róla,
azonban a korábbi sikertelenségek után negatív véleményt formáltak róla. A siker

52
érdekében meg kell erősíteni a program társadalmi támogatottságát. A felvezető évekről
eddig nem hallhattunk sokat. Ezen a 2009-es évben változtatni kell. Továbbá erősíteni kell
a meglévő együttműködéseket a szakmai és civil szervezetekkel, valamint a médiával.
Ezeket a részcélokat fogalmazta meg a 2008. novemberében elkészült új
marketingstratégia.
A sikeres promóció és marketing célok megvalósítására összesen 1.822 millió Ft áll
rendelkezésre két forrásból. Az önkormányzat a 2007-2011. közötti időszakban 500 millió
Ft összegű, az OKM 1.322 millió Ft összegű támogatást nyújt. A marketingstratégiában
szereplő feladatok végrehajtására a Hungarofest Kht. 3 közbeszerzési eljárást írt ki
összesen 1.760 millió Ft értékben. Nyomdai munkálatokra 180 millió Ft-os, médiafelületek
biztosítására 880 millió Ft-os és PR ügynökség beszerzése 700 millió Ft értékű
pályázatokat. Ezek a költségek kb. egy szinten mozognak a Helsinki 2000 program
költségeivel, nem sokkal elmaradva Luxemburg 2007. költségeitől. Az összehasonlítás
mellett a kiadások értékelését, a program kommunikációjának eredményességét csak a
2010-es évet követően értékelhetjük ki. Ekkor derül ki ugyanis, hogy hányan látogattak el
a városba, mennyien vettek részt a programokon, mely adatok tükrében a ráfordítások új
értelmet nyerhetnek.

3.5 Beruházások

Az Európa Kulturális Fővárosa programot két részre bonthatjuk fel. Beruházásokra,

melyek lehetőséget kínálnak az infrastruktúra fejlesztésére, új létesítmények megépítésére,
illetve a már meglévők korszerűsítésére. Az EKF év másik fontos részét maguk a
programok alkotják, melyek a városba csalogatják a turistákat, megtöltik a létesítményeket.
A Pécs 2010 program kapcsán a szervezeti változások mellett talán a beruházások állapota
osztja meg leginkább a közvéleményt. A következőkben bemutatom a tervezett
beruházásokat, a programok fő irányvonalait, ezek jelen állását, finanszírozásának
kérdéseit és a felmerült problémákat.

Az EKF program kapcsán megvalósítandó beruházások biztosíthatnák Pécs városa

számára, a kulturális illetve művészeti programok megrendezéséhez szükséges
létesítményeket, valamint lendületet adhatnak a város és a régió kulturális iparának
fejlődéséhez. A beruházások megvalósításához hosszú út vezet, kiváltképp Pécs város

53
esetében. A tervek között a program keretében 140 millió euró, azaz hozzávetőlegesen
34.6 milliárd Ft összegű beruházás szerepel, melynek költségei a támogatók között
várhatóan az alábbiak szerint oszlanak meg:

12. ábra Beruházások költségterheinek a

megoszlása
5%
10%

85%

EU támogatás (DDOP) Önerő Kormányzati hozzájárulás

Forrás: a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa 2007-es költségvetése

A korábbi külföldi példák esetében láthattuk, hogy az EU által nyújtott támogatások az

összes költség 1-3 százalékát fedezték. Pécs esetében, ahogy ez a 12. ábrán is jól látszik, ez
egy kicsit másképpen fest. Az EU támogatás mértéke a DDOP-n keresztül eléri a 85%-ot.
A pécsi pályázat kapcsán 5 kulcsprojektet különböztetünk meg.
• Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
• Pécsi Konferencia- és Koncertközpont
• Zsolnay Kulturális Negyed
• Közterek és parkok újjáélesztése
• Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója

A következőkben, a határtalan város pályázat, a megvalósíthatósági tanulmányok és a

2009-es monitoring beszámoló alapján röviden ismertetem az egyes projektek terveit,
jelenlegi állapotukat és vonatkozó költségeiket. Azonban mielőtt ebbe belekezdenék, csak

54
hogy jobban értékeljük a tanulmányokat, meg kell említenem, hogy a szervezeti háttérben
zajló kaotikus folyamatok közben elköltött pénzek egy része, megközelítőleg 1,25 millió
euró jutott ezeknek a kulcsprojekteknek a megvalósíthatósági tanulmányainak
elkészítésére. [Bakucz Márta, 2008.]

3.5.1 Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

A projekt célja egy rendkívül modern, több mint 13000 m²-es regionális könyvtár
és tudásközpont felépítése. Ebbe az intézménybe kerül át a Csorba Győző Megyei
Könyvtár, valamint a Pécsi Tudományegyetem Központi, illetve ÁJK-KTK Könyvtára is.
A fenti két karnak egy-egy 200 fős előadótermet is kialakítanak. A két terem
összenyitható, így nagyobb rendezvényeknek is otthont adhat. Emellett elkészül egy 150
fős konferenciaterem is, valamint több kisebb kutatószoba is. A megközelíthetőség is
kiemelkedő szempont egy ilyen beruházás esetében. Ennek érdekében egy úgynevezett déli
feltáró út épül. Az autók számára egy 261 férőhelyes parkoló épül.

A program mielőbbi megvalósítása érdekében a nyílt építészeti tervpályázatot 2006.

december 28-án írták ki, majd 2007. április 22-én már ki is hirdették a nyertes pályázatot.
Ezután történt az első komoly csúszás a projektben. A tervezési szerződést csak 2008.
február 29-én kötötték meg, majdnem egy évvel a kiválasztás után. Ezután következett a
Vázlat- és bontási terv, majd az engedélyezési tervdokumentáció beadása. A pályázatot
ekkor lehetett benyújtani a DDRFÜ-nek. A formai hiánypótlás után a pályázat
bírálóbizottsága 2008. október 20-án elfogadta, azaz támogatásra érdemesnek nyilvánította
a pályázatot, majd december 19-én meg is kötötték a támogatási szerződést. A kivitelező
kiválasztására kiírandó közbeszerzési eljáráshoz szükséges tender tervdokumentációit
2008. július 15-én nyújtották be. Ehhez képest a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás
kiírásának a dátuma ennél a pályázatnál 2009. március 28-a volt. A szerződések aláírására
előre láthatóan 2009. májusában kerül sor. Az itt jogosan felmerülő kérdésekre, azaz, hogy
mi is történt a kieső majdnem egy évben, a fejezet egy későbbi részében adok választ.

A beruházás támogatása a támogatási szerződés alapján az Európai Regionális

Fejlesztési Alapból (a későbbiekben az ERFA rövidítést használom), a Magyar
Köztársaság társfinanszírozásával a Dél-dunántúli Operatív Program előirányzatából

55
valósul meg. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege a projekt
megvalósítására 4,624 milliárd forint.

3.5.2 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont

Pécs város életében problémát jelent, illetve egy megyei jogú város számára fel is
róható, hogy nincs egy megfelelő létesítménye komolyzenei koncertek lebonyolítására,
holott a régió legkiválóbb filharmonikus zenekara a városhoz köthető. Elsősorban ennek a
hiánynak a pótlására jön most létre ez a beruházás, másodsorban lehetőséget biztosít a
város számára konferenciaturizmus kialakítására és lebonyolítására is. A
konferenciaturizmus pozitív hatással lehet az egyetem tudományos életére is, lehetőséget
biztosít a nemzetközi kapcsolatok szorosabbá tételére.
A beruházás várhatóan 11.144m² területen valósul meg. A nagyterem befogadó
képessége 999 fő lesz, melyet a modern technikai megoldásoknak köszönhetően 928,
illetve 880-an főre lehet csökkenteni. A nagyterem méretének megfelelően kellő számú
szekciótermet alakítanak ki az épületben, valamint helyet kapnak a közönséget kiszolgáló
szolgáltatásoknak is. A megközelíthetőséget, csak úgy, mint az előző esetben, a déli feltáró
út biztosítja majd. A parkolási lehetőségek itt valamivel korlátozottabbak, 111
parkolóhelyet biztosítanak az autók számára. Véleményem szerint itt kellene több helyet
biztosítani, hiszen itt 999 fő befogadását tervezik, szemben a Dél-dunántúli Regionális
Könyvtár és Tudásközponttal, melynek nagy terme „csupán” 200 fős. Ha minden autóban
4-en ülnének, akkor is legalább 250 parkolóhely kellene 999 fő számára, mely a
Tudásközpont esetében adott.

A pályázat megvalósítása ebben az esetben is az előbbi beruházás esetén ismertetett

módon ment végbe. A nyílt építészeti tervpályázatot 2006. december 1-jén írták ki. A
támogatási szerződés megkötésére 2008. december 19-én került sor. Ennek keretében
5,254 milliárd forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kap a projekt.
A közbeszerzési eljárás 2009. március 10-én lett ismételten kiírva. A szerződés aláírását
2009. április 29-ére tervezték.

3.5.3 Zsolnay Kulturális Negyed

56
 A kulcsprojektek közül ez a legnagyobb volumenű beruházás. Egy meglévő
létesítmény megújítására, és újbóli hasznosítására kerül sor. A gyár jelenleg is működik, az
üzemelő egységeket a keleti épületrészekbe költöztetik át. A Zsolnay név egykor Pécs
városának szimbóluma volt. Ezt az örökséget meg kell őrizni, meg kell mutatni a világnak,
és biztosítani kell, hogy a jövőben is fennmaradjon. A gyár a kulturális élet központjaként
fog funkcionálni, évente mintegy 200 ezer látogatóval számolnak.
A területet 4 részre fogják tagolni, melyek átadása a későbbiekben szakaszosan fog
megtörténni.
• A Míves Negyed lesz hivatott bemutatni a Zsolnay család és gyár történetét. Ezen
túl rendezvényeket szerveznek itt, lesz egy úgynevezett kézművész utca,
rezidensszállások, és egyéb olyan terek, melyek a művészeti vállalkozásokat
segítik.
• Az Alkotó Negyed ad majd otthont a különböző kiállításoknak, ifjúsági
rendezvényeknek.
• A Családi és Gyereknegyed központját az ide költöző Bóbita Bábszínház jelentheti.
A negyed teret biztosít továbbá családi játszótérnek, szabadtéri színpadnak, de
helyet ad kézműves foglalkozásoknak is, valamint egy interaktív ipartörténeti
kiállításnak is.
• Az Egyetemi Negyedbe költözik a többek között a PTE Művészeti Kara, a PTE-
BTK Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke, valamint ez a negyed ad
otthont a Janus Egyetemi Színpadának is.

A projekt megvalósítására a nyílt építészeti tervpályázatot 2008. január 3-án írták

ki. Ebben az esetben az engedélyezésbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is be kell
vonni. Az Európai Uniós pályázatot 2008. november 25-én nyújtották be a Dél-dunántúli
Fejlesztési Ügynökséghez. A pályázat formai hiánypótlása jelenleg is folyamatban van. Így
a támogatási szerződés még nem jöhetett létre. A közbeszerzési eljárást 2009. március 25-
én hirdették meg, aláírására várhatóan ez év májusában kerül sor.

3.5.4 Közterek és parkok újjáélesztése

57
 A beruházás lényege egy egységes és szép városkép kialakítása, a városlakók, és az
ide érkező vendégek közérzetének a javítása. A projekt keretében több mint 70 közteret
terveznek újjáéleszteni.
Ez a projekt van a legelőrehaladottabb állapotban. A munkálatok idén áprilisban már meg
is kezdődtek. A munkálatok két részletben valósulnak meg. A 2009. március 27-én aláírt
szerződés szerint az első fázis, a 7 köztéri terület és park építése, 2009. november 2-ára
készül el. A munkálatok második üteme jelenleg a szerződés aláírásánál tart. Várhatóan
ennek a kivitelezése is lezárul az idei évben.

3.5.5 Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukciója

A projekt a Múzeum utca állagát hivatott feljavítani, valamint egy országos szinten
kiemelkedő méretű kiállítóteret kívántak létrehozni a keretében. A projekt azonban az
eredeti elképzelésekhez képest módosult. Régészeti kockázatra hivatkozva a Nagy
Kiállítótér a Zsolnay Kulturális Negyedbe költözik. A program keretében felújítják a
Káptalan utcai műemléképületeket, a régi Vármegyeházát, valamint a Modern Magyar
Képtár II. épületét. A tervben szerepel az ezekhez a területekhez kapcsolódó közterületek,
múzeumi kertek és parkok felújítása is.

A beruházásokra a közbeszerzési eljárást 2009. március 28-án hirdették meg, és várhatóan

ez év májusában alá is írják a szerződéseket.

3.6 A beruházások kapcsán felmerülő problémák

Értesüléseim és saját véleményem szerint is, a pletykákkal és a negatív

véleményekkel ellentétben, a beruházások mind meg fognak valósulni. Az mindenesetre
mostanra már teljesen bizonyos, hogy ezek a kulcsprojektek nem készülnek el időben. A
pályázat feltételei alapján 2013-ig van idő a befejezésükre. Ilyen sokat azonban nem kell
várni. A legkésőbbre, a Zsolnay Kulturális Negyed teljes átadását várják, melyre
remélhetőleg 2010. szeptemberében sor kerül. Mivel szakaszosan tervezik az átadást, ezért
egyes részei már korábban is megnyílhatnak a nyilvánosság előtt, kezdve 2010.
februárjában, a Gyugyi porcelán gyűjtemény bemutatásával.

58
Hogy miért is történik mindez, miért kell késésekről beszámolnom, arra -mint minden
problémára- megvannak a megfelelő magyarázatok.

59
3.6.1 A folyamatok jogi szabályozottsága

A fentebb vázolt folyamatok mindegyike rendkívül zökkenőmentesnek mondható.

A nyílt pályázatokat 90 napig ugyanis nyitva kell hagyni. A győzelem után egy 30 napos
zárt közbeszerzési eljárást írnak ki a győztes pályázat számára. A közbeszerzési eljárás
bírálata további 30 nap. Az engedélyezési tervek és a tender tervek mind további értékes
napokba kerülnek. Természetesen ezek az időintervallumok a kezdetektől fogva bele
voltak kalkulálva a tervekbe, azonban egy átfogó kép kialakításához szükséges ezeknek az
információknak a tisztázása is. A meglehetősen körülményes pályázati szakasz után,
közbeszerzési eljárást kell kiírni a kivitelezésre is, ami további időt emészt fel, 90-120
napot igényel. A program esetében a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt itt
kezdődtek az igazán komoly problémák.

3.6.2 A gazdasági világválság hatásai

2008. októberében az ország gazdasági helyzete, hosszú évek óta az egyik

legnehezebb időszakát élte meg. A globális gazdasági válság elérte hazánkat. A bankok
likviditási problémákkal szembesültek, devizatartalékaik kiürültek. A vállalati hitelezés
komoly mértékben visszaesett, ráadásul a kamatok is megemelkedtek. Az építési cégeknek
nagyobb bank-garanciát kellett biztosítaniuk, hogy hitelhez jussanak, illetve a cégek
előfinanszírozása is jelentősen megdrágult. Emellett a forint is leértékelődött az Európai
Uniós valutával szemben. A 2008-ban indított közbeszerzési eljárások zátonyra futottak. A
tervek alapján a kivitelezésre szóló szerződések aláírása 2008. decemberében történt volna
meg, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-dunántúli Regionális
Könyvtár és Tudásközpont esetében is. Ez a törekvés azonban az előállt gazdasági helyzet
miatt megakadt. Fontos tudnivaló, hogy az Európai Uniós támogatásokat hazánkban
forintban nyújtják. A forint/euró árfolyam azonban igen komolyan megemelkedett, ami
ellehetetlenítette a projekteket. A pályázatok ugyanis 245 HUF/EUR átváltási arány mellett
készültek, a kivitelezőknek azonban októberben már 300 Ft körüli árfolyammal kellett
számolniuk. Mivel az építkezések 35-40%-a importból tevődik össze, megemelkedtek a
költségeik, azonban fix áras szerződésekről lévén szó, az árat később már nem állt
módúkban megváltoztatni, így az ajánlatok az első körben sikertelenek lettek. Ennek a

60
folyamatnak az eredményeképpen 2009. januárjában a kivitelezésre irányuló közbeszerzési
eljárásokat újra kellett indítani, ami a beruházások csúszásához vezetett.

A kormány a válságban együttműködött Pécs városával, és megoldásokat keresett a

felmerült problémákra. A Pécs 2010 projekt keretein belül megvalósuló projektekre
komoly előfinanszírozási lehetőséget vezettek be. Az előfinanszírozás mértékét a szokásos
5-8%-ról 20%-ra növelték 30 napon belül.
A gyors reagálásnak köszönhetően a kivitelezésre újból kiírt közbeszerzési
eljárások a tervek szerint május 25-én lezárulnak. [Monitoring beszámoló, Brüsszel 2009.]

3.6.3. A közlekedési és turisztikai infrastruktúra hiányosságai

Pécs város számára a rendszerváltás óta nagy problémát jelent a közlekedési

infrastruktúra fejlesztése. A várost még mindig nem köti össze autópálya a fővárossal, a
város megközelíthetősége problémás. A turisztikai infrastruktúra tekintetében a megfelelő
színvonalú szálláshelyek biztosítása okoz problémát. Konferenciaturizmus bonyolításához
minimum 4 csillagos szállodák szükségesek, melyekben a város nem bővelkedik. Az
Európa Kulturális Fővárosa program még inkább a fókuszba helyezi ezeket a problémákat.
Most, hogy Európa szeme rajtunk van, nem mehetünk el a problémák mellett. Az állam
nagyon helyesen az EKF programot nemcsak városi, hanem regionális fejlesztési
programként kezeli. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a régóta várt infrastrukturális
fejlesztések megkezdésére.
Budapest és Pécs között 2007 óta 60 km autópálya készült el, és a maradék 160 km-es
szakaszt 2010. márciusáig megépítik.
A turisztikai infrastruktúra fejlesztésére a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Terv
határoz meg akciótervet, mely alapján 2010-re várhatóan 200-250 új, négycsillagos
hotelszobát vehetnek használatba a városba látogató vendégek.

3.6.4 A késések környezeti hatásai

A beruházások csúszásai egyéb problémákat is felvetnek bennem. A

sajtónyilatkozatokban sokat hallható, hogy a programok jelentik igazából az EKF év
lényegét, és hogy az emberek közérzetét nagyban meghatározó parkok és közterek időben

61
elkészülnek. Bár a közterek készen lesznek az Európa Kulturális Fővárosa évre, és szép
programokkal valóban ellensúlyozni lehetne, hogy a beruházások nem készülnek el időben,
azonban a kulcsprojektek munkálatai javában folyni fognak, és ettől nem függetleníthetjük
magunkat. Ezek a munkafolyamatok komoly fennakadást okozhatnak a közlekedésben,
megnehezíthetik a város amúgy is nehézkes elérhetőségét, valamint a munkálatok jelentős
porszennyezéssel járnak. Ennek a gondolatmenetnek a folytatása további problémákra
hívja fel a figyelmet, melyek már az emberek közérzetére is károsak lehetnek. A kialakuló
forgalmi dugók következtében megnőhet a zaj- és a légszennyezettség mértéke is. Ezek a
problémák olyan nehézségek a város számára, melyeket maga a tömegturizmus is
kialakíthat nem megfelelő tervezés hiányában. Így a két hatás összeadódik, és a környezet
túlterhelésének az esélye jelentősen megnő.
Emiatt kiemelten fontos feladat lenne a lakosság megfelelő tájékoztatása,
felkészítése az esetleges nehézségekre, hogy a problémák minél kisebb mértékben
jelentkezzenek. Itt gondolok a tömegközlekedés, illetve a kerékpáros közlekedés
szerepének tudatos megerősítésére, melyre különböző alternatívákat lehetségesek. A 2010-
es év kiváló lehetőség lenne, hogy külföldön már bevált módszereket próbáljunk ki, és
ezzel példát mutassunk az egész ország számára. A változás csak számunkra okozna
kisebb nehézséget, külföldi vendégek számára bevett rutin lenne.
Egyik ilyen megoldási javaslatom a járművek városon kívüli, illetve az autóval
nehezen megközelíthető területeken kívüli parkolásának biztosítása, és ezekről a
helyszínekről színvonalas tömegközlekedés biztosítása a parkolójegyek árából. Nem
szeretnék túlságosan elszakadni a realitás talajától, és irreális célokat megfogalmazni, ezért
nem vázolok több külföldön tapasztalt alternatívát. Úgy vélem ez a célkitűzés komoly
elhatározással megoldható, és kiemelten fontos lenne.

A késések megmagyarázásán és várható negatív hatásainak fejtegetésén túl

számomra az igazi kérdés az, hogy hol fogják lebonyolítani azokat a programokat, melyek
a 2010-es évben, ezekben a létesítményekben kapnának helyet. Ezeknek az alternatíváknak
a kidolgozása lehet jelenleg a menedzsment egyik legfontosabb feladata a program
zökkenőmentes végrehajtása érdekében. Ez hivatalosan a kulturális programok 10-15%-át
érinti.

A beruházásokkal kapcsolatos problémák összegzésénél mindenképp meg kell említenem,

hogy a projekt általános feltételeinek megfelelően a városnak biztosítania kell a

62
létesítmények hosszú távú fenntarthatóságát is. Az EKF program keretében nem a
megszokott 5 évig, hanem 10 évig kell az Európai Uniós támogatásokból felépült
épületeket fenntartani. A beruházások részletes elemzésébe a dolgozatban nem tértem ki,
ugyanis a projektek önmagukban is külön témaként szolgálhatnának, azonban ha
elolvassuk az egyes projektek megvalósíthatósági tanulmányait, rögtön kitűnik, hogy az
amúgy is komolyan eladósodott Pécs városára hatalmas terhet fog róni a projekt jövőbeni
kötelezettségeinek a teljesítése.

3.7 Kulturális programok

A kulturális programok szerepe a jelenlegi körülmények között komolyan

felértékelődött. A kulturális programok már a felvezető években elkezdődtek, melyek
eredményeiről „A felkészülés az Európa Kulturális Fővárosa évre” fejezetben már
beszámoltam. Ezek alapján megállapítható, hogy olyan programok támogatása állt a
középpontban, melyek hosszú távra meghatározhatják a város kulturális életét,
együttműködéseit, előre mutató folyamatokat indíthatnak el. Úgy vélem azonban, hogy a
hangsúly áthelyezése a kulturális programokra nem fogja tudni elvonni a figyelmet a
késésekről, mivel ezen a területen is problémákról kell beszámolnom. A 2008. március 1-
jén kinevezett Művészeti Tanács feladata volt a 2009-es és 2010-es évre a kulturális
programok koncepciójának és programtervének az elkészítése. A feladatok
végrehajtásának határidejét 2008. április 30-ában határozták meg. Látszik, hogy az idő igen
rövid. Ennek ellenére a Művészeti Tanács természetesen igyekezett az eddig beérkezett
anyagok figyelembevételével egy megvalósítható programot kialakítani. A tervezés
folyamatát tovább nehezítették a beruházások körüli bizonytalanságok is. A művészeti
koncepciót a 2010-es évre vonatkozóan 2009 elején fogadták el végleges formájában.
Tehát meghatározták a főbb kulturális programok tartalmát, szervezőit, valamint a
hozzájuk kapcsolódó költségvetési keretszámokat. Ennek jóváhagyása után kezdődhetett
meg a szervezési munka operatív szakasza.
A mostanra már el is készült 2009-es Pécsi Programsorolót tanulmányozva úgy
vettem észre, hogy az a város amúgy is kiemelkedően színes kulturális életére épít, és a
programok nagy része korábban is létezett, most csupán ellátják azokat egy EKF logóval.

63
3.7.1 Rítus -2010

A Művészeti Tanács elképzelése alapján a 2010-es programév a „Rítus” címet kapta. A

rítus arra a változásra utal, mely betetőzi Pécs város eddigi kulturális életét, és egy új
fejlődési pályára állítja a várost. Az átváltozás 3 fázisban megy végbe:
• Elválasztó rítusok: „Számvetés”
2010. január és május közötti időszak számba veszi Pécs kulturális örökségét, és
úgymond kiválogatja azokat az értékeket, amelyeket érdemes megőrizni a jövő
számára.
• Határhelyzeti rítusok: „Kavalkád”
2010. júniustól augusztusig tartó fázisban a meglévő szerepeket felcserélő programok
kerülnek előtérbe. A nyári szabadság alatt a városlakó lesz a művész. Ezzel a
törekvéssel próbálják elmosni a művészet és a lakosság közti határokat, megerősíteni a
közösségi élményt.
• Befogadó rítusok: „Ritmusváltás”
A 2010. szeptembertől decemberig tartó események keretében az új épületek, terek
megtöltése a cél újszerű, jövőbe mutató programokkal. A programok elsősorban a pécsi
kulturális szereplők aktivitására építenek, velük összhangban valósulnak meg.

Az egyes rítusokon belül megvalósuló programszerkezet elemeit, a programkoncepció

felépítését, a Művészeti Tanács a piramis-elvnek megfelelően definiálta. A
programszerkezet 3 részre bontható:
• Pillér programok: ezek a mindenképpen megvalósítandó programok, úgy, mint a
2010-es év programváza.
• Pályázati programok: meghívásos és nyílt pályázatokon keresztül meghirdetett, az
EKF szellemiségének megfelelő programok. Kiegészítő támogatással, az EKF
illetékeseinek felügyelet mellett valósulnak meg.
• Társprogramok: ezeket a rendezvényeket nem az EKF szervezi meg, illetve
bonyolítja le, azonban a programok az EKF szellemiségét tükrözik. [Művészeti
Tanács, Programkoncepció és programterv, 2008.]

Az, hogy mennyire sikerül megvalósítani az elképzeléseket, nemzetközi programokat

hozni a városba, illetve a helyi művészetet nemzetközi kontextusba helyezni, egy

64
fenntartható, jövőbe mutató folyamatot elindítani azt a 2010-es programsoroló kézhez
vétele után, illetve a programok lezajlása után ítélhetjük meg.

3.7.2 A kulturális programok finanszírozása

A Művészeti Tanács úgy állította össze a programokat, hogy azok költségei ne

lépjék át a rendelkezésre álló pénzügyi források nagyságát. Az Oktatási és Kulturális
Minisztérium Pécs Megyei Jogú várossal kötött szerződése rögzíti a hozzájárulások pontos
mértékét. Ez alapján az önkormányzat a kulturális programokra 2007-2011 között 3,257
milliárd forint, az OKM 2,297 milliárd Ft támogatást nyújt. Ebből a két forrásból a
kulturális programokra tehát összesen 5,554 milliárd forintot különítenek el.

A 2009-es évre a város 150, és az OKM 460 millió forintja mellett a Nemzeti
Kulturális Alap további 200 millió forinttal támogatja a rendezvényeket.
A 2010-es év kulturális programjainak költségvetése 1.450 millió forint önkormányzati
támogatásból, 1 milliárd forint kormányzati támogatásból, és 1,5 millió euró, azaz kb. 400
millió Ft Európai Uniós támogatásból valósul meg. Ahogy korábban is írtam, szerintem ez
a 1,5 millió euró bizonytalan, a hivatalos dokumentumokkal ellentétben nem venném
biztosra, hogy a város megkapja ezt az összeget.
A 2010-es programév hazai költségvetése tehát 2.450 millió forint lesz. Ha ehhez
hozzáadjuk a 2009-es évi 810 millió forintos támogatást, melybe a NKA támogatását is
bele veszem, akkor is további 2,294 milliárd forint marad a hivatalos megjelölt források
összegéből. [Monitoring beszámoló, Brüsszel 2009.]

A minisztérium által biztosított források kivétel nélkül a Hungarofest Kht.-n

keresztül jutnak el a kulturális programokhoz. A Hungarofest Kht., mint pénzügyi
lebonyolító, közvetlenül szerződik a kulturális és művészeti programok megvalósítására.
Ezzel úgymond egy budapesti társaság beleszólási jogot kap a programokba,
meghatározhatja azokat, lehetőséget kap a programsorozat konstrukciójának alakítására, az
elképzelések szétforgácsolására. Az önkormányzati támogatás felett a Pécs2010 Kht.
rendelkezik.

65
3.8 Bíztató kezdeményezések

Úgy érzem, nem lenne teljes a dolgozatom, ha nem számolnék be egy, az Európa
Kulturális Fővárosa program kapcsán felmerülő kezdeményezésről, mely kiválóan mutatja
a városban rejlő fejlődési potenciált, a proaktív szemléletmódot. Még el sem kezdődött a
2010-es kulturális főváros év, máris középpontba kerülnek a jövő lehetőségei. 2009. április
21-én egy előadás keretében találkoztam az „Európa Ifjúsági Fővárosa – Pécs, 2015”
elképzeléssel. Az EKF program valódi szellemiségének továbbvitele lehetőséget
biztosíthat Pécs város turizmusának a 2010-es évet követően is a folyamatos fejlődésre. A
program az ifjúsági turizmus fontosságát és fejlesztésének lehetőségeit firtatja a Dél-
Dunántúlon.

66
Összegzés

A dolgozat során átfogó képet adtam az Európa Kulturális Fővárosa programról,

mely, ahogy ezt a dolgozat egésze is mutatja, kiemelkedő hatással van a nyertes városok
életére, valamint ahogy ez sok esetben megfigyelhető, nem csak a város, de a régió jövőjét
is kedvezően befolyásolja. Pécs város esetében is egy regionális szintű összefogásról,
fejlesztésről olvashattunk. A programnak a közvetlen gazdasági, társadalmi és politikai
hatásán túl, kiemelt szerepe van az egységes európai tudat kialakításában is. Az egységes
európai szellemiség nélkül, úgy vélem nem jöhetne létre erős európai gazdaság sem. Az
EKF program általános ismertetése után bemutatott külföldi példáknak köszönhetően, úgy
vélem sikerült egy viszonyítási rendszert felállítanom, melyben elhelyezhetjük Pécs város
aktuális eredményeit. A külföldi tapasztalatok alapján fény derült a program erősségeire,
gyengeségeire, a benne rejlő lehetőségekre, és a fenyegetettségekre. Ezeket a
tapasztalatokat egy SWOT analízisben foglaltam össze. Ha lehetőségem nyílna javaslatot
tenni Brüsszelben, a folyamatos, és jóval körültekintőbb monitoring jelentősségére hívnám
fel a figyelmet, hogy a program szellemisége valóban testet ölthessen, és ne egy egyszerű
támogatássá alacsonyodjon le. Fontosnak tartanám, hogy az eredeti programtól való
eltérésekről Brüsszel azonnal értesüljön, kivizsgálja a változtatás okait, és segítsen egy
olyan alternatíva kidolgozásában, melynek szellemisége a program célkitűzéseit szolgálja.
Továbbá megemlíteném még az eredmények elemzésének fontosságát, a statisztikák
készítésének szükségességét, hogy a nyertes városok valóban tanulhassanak a korábbi
tapasztalatokból.
A külföldi példák bemutatása után a pécsi előkészületekkel foglalkoztam,
elfogultság nélkül ismertettem azokat. Láthattuk, hogy a társadalom negatív hozzáállása a
programhoz sok esetben indokolt, rengeteg felületen lehet támadni a program
előkészítésének eddigi menetét. Hiába vannak megfelelő magyarázatok a problémákra,
azokat is tovább lehetne elemezni, hiszen egy megfelelő, proaktív gondolkodásmóddal
talán mindegyik elkerülhető lett volna. Már az egyetemen is megtanulhattunk, hogy az
eredmény az, ami igazán számít. A társadalom elítélő gondolkodásmódja, még ha jogos is,
nem kedvez a program, ezzel a város, és a régió sikerének. A 2008-as évben úgy vélem
sikerült új irányt vennie a kedvezőtlen folyamatoknak. A beruházások, még ha csúsznak is,
megvalósulnak, a város és a régió infrastruktúrája fejlődni fog. Az, hogy ebből a
fejlődésből mekkora haszna lesz a városnak, és az itt élőknek, valamint hogy a gazdaság

67
fellendítése érdekében a város mennyire tudja majd kihasználni az adandó új
lehetőségeket, az nagy részben múlik a mi hozzáállásunkon is. Az Európa Kulturális
Főváros program egy lehetőség kapuja, melyet azonban nekünk kell kinyitni.
A pécsi pályázat nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi együttműködésekre. A
kooperáció érdekében történtek is előrelépések, azonban ezt inkább elégséges, semmit
kielégítő lépéseknek mondanám. Úgy vélem ahhoz, hogy Pécs városa valóban nemzetközi
régiójának kulturális központja lehessen, nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség. A
hiányosságok hátterében úgy vélem szervezeti kérdések húzódnak meg. Az ismertetett
nagy számú személyi váltások az országos politikához hasonlóvá, komolytalanná tették a
társadalom számára a programot. A szervezet felépítését meglehetősen bonyolultnak
találom. Úgy érzem egy egységes elgondolás követése szinte lehetetlen. A fővárost
képviselő szervezet, a Művészeti Tanács és a Pécs2010 Menedzsment Központ mind más
irányvonalat képvisel. Ahogy külföldi példák kapcsán láthattuk, a Művészeti Tanács nem
kulcsfontosságú, személy szerint én kihagynám a szervezetből, és feladatainak
végrehajtását a Pécs2010 Menedzsment Központon belül oldanám meg.
A Pécs – 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán ismertettem a
beruházások és a kulturális programok jelenlegi állását. A népességet figyelembe véve,
azaz egy főre lebontva Pécs város kulturális kiadásai nagyobbak, mint a másik kettő 2010-
es európai kulturális fővárosban. Ennek ellenére a 2009-es pécsi programokról olvasva az
volt az érzésem, hogy kevés a valódi újdonság, hogy a programok nagy része már
korábban is működött, most csupán bevonták azokat az EKF alá. A beruházások kapcsán
Pécs esetében látható, hogy a kormányzat a programot egy átfogó fejlesztésként kezeli,
mely az egész Dél-dunántúli régióra kiterjed. A régió főleg közlekedési és turisztikai
infrastruktúrájának javítását már nem lehetett tovább halogatni. A program lehetőséget
biztosít a régóta esedékes problémák megoldására, úgy, mint a fővárossal összekötő
autópálya kiépítésére.
A beruházások késéseit különböző okokra vezethetjük vissza, azonban az okoknál
lényegesebbnek tartom a késések következményeit. Külön részben érintettem a
munkálatok elhúzódásának környezeti hatásait, melyek összeadódnak a tömegturizmus
következtében amúgy is megnövekedett környezetterheléssel. A problémákra adott
megoldási javaslataim kicsit talán utópisztikusnak tűnhetnek, azonban hiszek a
józanészben, abban, hogy kellő tájékoztatással, pontos szervezéssel a problémák
elkerülhetőek.

68
 A másik nagy kérdés, hogy hol fogják megvalósítani azokat az eseményeket,
melyeket az újonnan épülő létesítményekbe terveztek. Ez csupán a programok 10-15%-át
érinti, azonban ezek az események a program egésze kapcsán nagyobb súllyal szerepelnek.
A dolgozatban objektív képet festettem a Pécs – 2010 Európa Kulturális Főváros
programról. Látható, hogy a dolgok jobban is mehetnének, hogy a város, egyelőre nem
aknázta ki a programban rejlő összes lehetőséget, és ahogy az idő fogy, a városnak sajnos
egyre kevesebb esélye van megtörni Budapest kultúra területén is domináló szerepét.
A külföldi példákból erőt merítve, őszintén remélem, hogy a program a kezdeti
hibák után is, még képes lesz visszaadni az emberek önbizalmát, városba vetett hitét. A
megfelelő környezet megteremtésével, a társadalom mozgósításával, tudatos, pontos
tervezéssel a 2010-es év Pécs életében is mérföldkő lehet, mely visszakapcsolhatja a várost
Magyarország és Európa keringésébe.

69
Irodalomjegyzék

1. Bakucz Márta: Pécs 2010 – European Capital of Culture on the Periphery, In:
Regional and Urban, Regeneration in European Peripheries, Ludmilla Malíková
and Martin Sirák, Institute of Public Policy, Bratislava, 2008.

2. Dr. Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

3. Commission of the European Communities

COM(2003) 700 final, Decision of the European Parliament and of the Council,
Brussels, 2003.

4. Csekő Szilvia – Mesterházy Balázs – Zongor Attila

Európa Kulturális Fővárosa, Tájékoztató kiadvány, Kultúrpont Iroda, 2004.

5. Enyedi György: Városi világ – városfejlődés a globalizáció korában

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és
Gazdaságtan Doktori Iskola, Habilitációs előadások, 2003.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 1419/1999/EK Határozata, 1999. május 25.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK Határozata, 2006. október 24.

8. Eurostat Pocketbooks
Cultural statistics, 2007.

9. Eurostat Pocketbooks
Tourism statistics, 2008.

10. Geppert / Nozar: Case Study on European Capitals of Culture (2003-2007)

MKW GmbH Wirtschaftsforschung, 2008.

11. Guide for cities applying for the title of European Capital of Culture
Tanulmány az Európai Bizottság kiadásában, 2009.

12. Horváth Gyula: Culture and Urban development: The case of Pécs
Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 1992.

70
13. Dr. Kákai László
A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 projektről,
2009. április 21.

14. Lille 3000, Centre Euralille

Indicateurs de Lille 2004

15. Liverpool City Council

Final Report, European Capital of Culture 2008

16. Liverpool Culture Company: Strategic Business Plan 2005-2009.

Liverpool Cuture Company, 2008.

17. Luxembourg and Greater Region

European Capital of Culture 2007, Final Report, june 2008.

18. Palmer, Robert: European Cities and Capitals of Culture

Palmer/Rae Associates, Brussels, Belgium, 2004.

19. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

A Pécs2010 EKF program kiemelkedő nemzetközi programjai, 2009.

20. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program Marketingstratégiája,
2008. november.

21. Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Művészeti Tanácsa

Programkoncepció és programterv, 2008. április 30.

22. Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

Pécsi programsoroló, 2009

23. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartó
projekt előkészítése
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. június

71
24. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartó
projekt előkészítése
Közterek és Parkok Újjáélesztése
Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. július

25. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartó
projekt előkészítése
Pécsi Konferencia- és Koncertközpont
Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. június

26. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 tárgyú EU támogatásra számot tartó
projekt előkészítése
Zsolnay Kulturális Negyed
Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008. november

27. Tarrósy István – Takáts József

A határtalan város, Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010

72
Internetes források

1. Európai Bizottság portálja: http://ec.europa.eu/culture [2009.05.11.]

2. Eurostat, európai statisztikai portál: http://epp.eurostat.ec.europa.eu [2009.05.11.]

3. Graz 2003 hivatalos portálja: http://www.graz03.at [2009.05.02.]

4. Kultúrpont Iroda: http://www.kulturpont.hu [2009.05.12.]

5. Lille 2004 hivatalos portálja: http://www.lille2004.com [2009.05.09.]

6. Liverpool 2008 hivatalos portálja: http://www.liverpool08.com [2009.05.08.]

7. Liverpool város weboldala: http://www.liverpool.gov.uk/Business [2009.05.08.]

8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfu.hu [2009.05.12.]

9. Pécs 2010 hivatalos portálja: http://www.pecs2010.hu [2009.05.12.]

10. UNESCO World Heritage Centre: http://whc.unesco.org [2009.05.11.]

11. World Heritage Site: http://en.wikipedia.org/wiki/World_heritage [2009.05.11.]

73