Elsé kényv Elsé fejezet Az emberi lét szanalmas kezdetérél .Miért is fOttem ki az anyameéhbél? Hogy nyomordsagot és fajdalmat lassak lazatban muljanak el napjaim?"* (Jer 20,18) Ha az, fin magamrol, akit anyam banben s2ilt? (vo, Zsolt 51 . hogy engem, a kesertiség és a fajdalom fiat a (vd. Iz 9.5) Barcsak meghaltam volna az anyaméhben, hogy Janyam lett volna a sirom, és az 6 méhe Grdkre terhes maradt volnal” (Jer 120,17) Mert .akkor olyan volnék, mintha nem is lettem volna, anya mé- \¢hdl a sirba vittek volnal” (J6b 10,19) Ki_ad tehat ,szememnek knnyforrast” (vb. Jer 8,23), hogy megstrassam Jax emberi lét szanalmas kezdetét, az embert élet binds feflddését, az em- viligosabban eléadom s bévebben kifejtem. Az ember porbél, : $ ami még hitvanyabb: a legpiszkosabb sper- 4 ‘vagy szenvedélyében, a bujasag bizében want 8 ami még rosszabb, a bin szennyében. Munkara, félelemre, szen- 's ami még siralmasabb: a halalra, Rosszat tesz, amiv ‘a felebaratjat, sajat magat; szégyenletes dolgokat kévet suemélyiséget, lelklismeretét. Hivségos d ‘a komoly, hasznos és sztikséges dol- dig ég és kiolthatatlanul langol; féres plaléka lesz, amely mindig rag és emészt; rothads csomd lesz, amely indig bazlik és rettenetesen piszkos. ‘noite mune Kania, Masodik fejezet Annak az anyagnak a hitvénysagarél, amelybél az. ember teremtetett -Megalkotta tehat az Ur Isten az embert a fold agyagabol” (Ter 2,7), amely a iebbi clemnél hitvanyabb. Isten a bolygokat és a csillagokat tizbdl, a szele- ket és a szelldket levegébél, a halakat és a madarakat vizb6l, az embereket és a barmokat viszont féldbdl alkotta. Ha tehat. az ember megnézi a vizb6l alkotott dolgokat, magét hitvanynak tal ott dolgokat, magat még hitvanyabbnak ér tartja magat, ha megnézi a tizbél alkotott tudja magat egyenl6ve tennt, sem a foldi tartani, mert barmokhoz hasonlénak taldlja és azokkal egyenlének latja magat. Mert .az ember vége olyan, mint az dllatoké, és mindegyikiikre ugyanae a sors varakozik: és az embernek nines tobbj. az allatoknak. Vali- mennyien porbél lettek és a porba térnek vissza’. (Préd 3,19-20) Ezek a szavak nem akdrki szaval, hanem a legbilesebb emberé, Salamonét, Nos hat, mi mas az ember, mint sar és hamu? Ezért mondja ugyanis az ember Istennek: ,Emlékezzi hogy tigy forméltal, mint az agyagot és még: is ismét porra akarsz tenni.” (Job 10,9) Es ezért feleli Isten az embernekt Por vagy, és visszatérsz a porba." (Ter 3,19) .Sarhoz lettem hasonl6, olyan vagyok, mint a pernye és a hamu.” (Job 30,19) A sar vizbol és porbél ke» letkezik tigy, Ikett6 megmarad, a hamu pedig fab6l és tizb6) lesa, de tigy, hogy mindketté eltinik. Ez kifejezett misztérium, de maskeppen megmagyarazand6, Miért biszkélkedsz hat, sar? Miért fuvalkodsz fel, por? Miert kérkedsz, hamu? Erre talan ~ joggal — azt fogod hogy Adam a fold agyayéb6l te te viszont emberi magbil lettél teremtve. Valéban, 6 foldbél te: mde saizbél, te viszont maghél, amde tisztatalanbol. Mert ,tisztétalan maghél fogantat ki tehet tisztava?” (Job 14,4) .Mi is az ember, hogy hiba nélktil legyen, az asszonynak sziilotte, hogy igaznak latsszek?” (Job 15,14) ,[me, gonoszségban fogantattam, és bindkben fogant engem az én anyam,” (Zsolt 51,7) Nemcsak egy biinben, nemesak egy vétekben, hanem tobb bunben és tdbb vétekben: tudniillik sajat baneimben ¢s vel- Keimben, valamint masok bineiben és vétkeiben. sa leghitvanyabbnak akkor Igokat; sem az égiekkel nem.Harmadik fejezet A guyermek fogantatasarat Mert kettés a fogantatas: az egyik a mage, a m: v, els6 az egyiitt halaskor, a masodik az egyesiiléskor® tOrténtk, A gyesiilnek az elsOben, az utéd jén létre a masodikban, Mert ki nem tudja, hogy még a hazastarsi egyatt hal4s sem valdsul meg soha teljesen a test . a vagy szenvedélye és a bujasag biize nélkiil? Ettél a megfo- nt magok beszennyezédnek, bemocskolédnak és megrom! is a beledntatt lélek létrehozz ikent a rossz edény miatt a beledntett folyadék megromlik és ‘ezven a szennyezettel, a vele valé érintkezéstél bemocskolodik. rt a léleknek harom természetes képessége, vagy harom természetes hogy ne tudja megk@lonboztetni a jot a rossztdl; az indul it ot; a vagyakoz6 a vagy altal. hogy it, a kOzéps6 pedig a vétket teremtessék; a szenvedély vagyakozésa tamad, hogy indulatos- fig timadjon; gyonyor érzése kielégittetik, hogy djabb vagy jo{jOn létre. 1 zsarnoka, a testrészek torvénye, a vétek parazsa, a természet a haldl taplaléka, amely nélkil senki sem sziiletik. amely nélictil sem hal meg: aki el is hagyja egyszer a vetkesseg Allapotat, mégis ‘ane marad. ,Ha azt mondjuk, hogy ninesen bindnk, megesaljuk Japot! Mieldtt bant kove- Megkdtbz a bin 6s micl6tt vétkeziink, fogva tart a vétek. Egy em- 1 Jott. a bain ebbe a ital a halal atment (Rom 5,12) Vajon nem .az atyak ették meg a savanyt szélét és a fk foga vastk el tole? Woz 18,2/Jer 21,29) Negyedik fejezet Milyen téplalékkal taplaltatik a megfogant gyermek az anya testében? De figyelj csak, milyen taplélékkal taplaltatik a megfogant gyermek az anya testében: bizony menstrudeiés vérrel, amelyik megszinik a néknél a fo: gamzis utéin, hogy a megfogant gyermek a né testében azzal a vérrél azt mondjak, hogy olyan undorité és tisztatalan, hogy a vele ha lanyt, nyolevan napig ne lépjen be a templomba (v6. Lev 12,2-5). Otddik fejezet A gyermek gyengeségérdl Mire val6 vilagosség @ nyomorultnak és élet a keseredett léleknek?” (JOb 3,20) Boldogok azok, akik meghalnak, mielétt megszilletnek, aldk eldbb ismerik a halalt, mint az életet. Mert némelyek olyan rat és természetelle nes alakiinak sziiletnek, hogy nem embernek, hanem inkabb undorit6 dae Iognak létszanak; akiknek taldn jobb lett volna a sorsuk, ha soha sem Ale tk volna éket, mert mint rémséget és mint iszonyatot mutogat{ak Okel sailetnek elsatnyult végtagokkal és zavart értelemmel, ami s70m0- bardtoknak, szégyen a szildknek, gyalazat a rokonoknak. jiert mondanam ezt amikor altaliban tudas, beszéd, sxiletink? Siralmasak, gyengek, erétlenck vagyunk, a barmokt6l kevéssé kuilénbéziink, s6t 80k Le Kintetben kevesebbel rendelkeziink, mert azok, amint megsziiletteks, azor nal lépegetnek, mi azonban nemesak hogy felegyenesedve nem tudunk la bon jarni, de még gorbén, négykézlab sem tudunk maszkalnt,Hatodik fejezet A szillés fajdalmairél és az tyszillétt jaigatasarol Mindannytan dgy sziilettink, hogy kézben si szet nyomoriisagat. Mert az ujszildtt fit ,a’-t mond, a lany mondja a vers: .'E'-t vagy ‘a'-t mondanak valamennyien, akik Evatol szii- letnek."® Mi mast jelent tehat Eva, mint jaj és ah!” Mindketté egy szenveds ‘ember indulatszava, amelyek a fajdalom nagysagat fejezik ki. Bvért a n6 jan raszolgalt arra, hogy a bun elétt férflas nének,* a bin utan By nak nevezzék (v6. Ter 2,23; 3,20), miutan magarél ezt hallotta; ,Fajdalom- mal sz.” (Ter 3,16) incs még olyan fajdalom, amit a szilé nééhez Iehetne hason halt meg Rachel a sziilés igen nagy fajdalma mlatt, és midén hi majd meg s hal jelent ,a banat fia" (v8. 1 Sam 4,20f). ,Az asszony 1s", mint a hajé- 3 sziil, szomorkodik; amikor azonban megsziilte a gyermeket, mir nem emlékszik a szorongatasra az Orém miatt, hogy ember szilletett a vilgra’. (Jn 16,21) Fogan tehat tisztatalansdggal és buzzel, nay ijdalommal, taplal nchézséggel és faradsaggal, megov dllhata- tossdggal és félelemmel, Hetedik fejezet Az ujszillott meztelenségérél és ruhdzatardl Meztelendil jon az ember a vilagra és meztelendil tér vissza onnan; szegé- nyen jon és szegényen megy el. .Mezitclen jéttem Ii anyém méhebol, . és mezitelen térek oda vissza.” (Job 1,21) -Mert semmit sem gunkkal a vilagra és semmi kétség, ¢l sem vihetiink semmit.” m 6, la pedig mégis azt mondjuk, hogy feléltézve jon a vilégra, hat nézatk még szérnyebb hallani, de a Jogszbrnyebb latni: ik vérrel bemoeskolt bért. 2 az a burok, amelyrél Tamar beszétt a satilés kbzben: .Miért hasadt meg te eldtted a burok?” (Ter 38,29) Es ezért Farésznak neveste el, ami annyit Jelent, szakadas. A inuin .virngo" Jolenténe: ferflas n6, Noam, Nyoleadik fejezet Milyen gyiimélcs6t terem az ember? © emberi lét hitvany alavalésaga, 6 emberi alavalosag hitvany létet Vizsgald meg a novényeket és a fékat: azok virdgokat, lombozatot és teremnek magukbél, te viszont tetiito i olajat, bort és balzsamot ontanak magukbdl, te v Urdléket. Azok kellemes illatot Iehelnek magukbél, te viszont borzalmas biizt bocsatasz ki magadbol. Amilyen a fa, olyan a gyimdlese, mert nem teremhet a rossz fa J6 gydmolesét, sem a j6 fa nem terem rossz gytimélesdt | (v. Mt 7,18). Mert mi mas az ember az 6 formaja szerint, ha nem egy fel forditott fa, aminek a gyOkere a hajak, tuskéja a fe} és a nyak, torzse as és a has, agai a karok és a labak, lombozata az. ujjak és az uljper= axa polyva, amelyet kiszarit a nap Kilencedik fejezet Az élet révidségérst ‘Azt olvassuk, hogy az emberiség kezdetén az emberek kilencszdz évii, NOt még tovabb is éltek (vb. Ter 5,5-14). De amint az emberek élete lassankeiit roviddilt, az Ur azt mondta Noénak: ,Ne maradjon letkem 6rdkké az ember ben, mivel test 6: sziizhiisz esztendé legyen meg napjaibol.” (Ter 6,3) Bat érteni, mint az élet végét, de tigy is, mint a bénbanat idejél ezdve csak igen ritkén olvassuk, hogy az emberek tovabb éltel, sj, mivel az emberi det mindinksbb rovigal, a ssotirog a mondta: .[iveink sz4ma a hetven esztendét ha eléri, vagy az erdisek@ nyolevanat, azok nagy része is munka és fajdalom.” (Zsolt 90, 10) Most pedig ,Keves életnapom nemde hamar véget ér!” (Job 10.20) .Nape Jjaink gyorsabban szaladnak, mint a takacs vetéloje.” (Job 7,6) .Az asszony szitlotte, az ember révid ideig él és betelik sok nyomorisaggal, Mint a Vie rag, kinyilik és elhervad, eltiinik, mint az arnyék és ninesen tartos mae radasa.” (Job 14,1-2) Ma kevesen érik meg a hatvan évet, még kevesebben a hetvenet.‘Tizedik fejezet Az éregkor kellemetlenségetrél Ha pedig valaki eléri az dregkort, szive legott elerétlenedik, a feje remeg, a leme lankad és Ichelete biid6s, az arca rancos lesz, teste meggorbul .a elhomalyosul és ujjai remegnek, az orra folyik és a haja kihullik, ke- remeg, amikor megérint valamit és csclekedetei nem sikerilnek, foga savas lesa, filel megstiketilnek. Az oreg ember konnyen felingerelhets és até le, kénnyen elhisz. valamit és lassan dént, csékényés omorti és morgol6d6, ha hoz kell sz6ini valamihez, akkor jar ha- lobban; dicséri a régicket 6s megvetl az tijakat, dieses {elent, sohajtozik és aggédik, tehetetlen és gyenge. 1 {A vénembert sok gond bantja."® Ezért se az dregek ne nek a flatalokkal szemben, se a fiatalok ne fuvalkodjanak fel az dregekkel szemben, mert amik vagyunk, az volt 6 is és egykkor azok lesztink mi ma is, ami most 6. Tizenegyedik fejezet Ahalandék veszédségérét ‘A madar a repiilésre, az ember a veszédségre sziiletk (vo. Job 5, ‘isdg, 5 szive még éjjel sem tud jegnyugodni”. (Préd 2, avalésag? (v5. Préd. 2,23) Senki sincs a nap alait veszdség nélkiil, a hold alatt hiba nélkal, senki fincs ez dé tajt hitiség nélkil. Mert az idé a valtozékony dolgok moz nak késleltetése. ,Minden hiabavalds4g, mondja a Prédikator, minden csak labavalosig,” (Préd 1,2) O milyen valtozatosak az cmberek foglalatossagai, wn kalénbézéck tevékenységeik! Mégis mindnek egy a vége és ugyanaz nye: ,veszddség és szélkergetés”. (Préd 1.17) Nagy veszédség den embernek, és sillyos iga Adam fiainak! Attol a naptol fogva, hogy elhagyjak anyjuk méhét, addig a napig, amig el nem temetik dket mindenek anyjaba.” (Sir 40,1) Horatiun: Ara poeticn, 160, ‘Tizenkettedik fejezet A bélesek killénféle tucloményarél Kutassak és fiirkésszék a bolesek az ég magassagat, a fold szélességét, @ lységét, vitatkozzanak egycs kérdésekrol, targyaljanak minden témérél, tanuljanak és tanitsanak allandéan: mi mast érnek el ezzel a fog: atossdggal, ha nem veszédséget, szenvedést és szélkergetést? Sajat tax pasztalatbol tudta ezt, aki azt mondta: .Arra torekedtem, hogy megismer» jem a bdlesességet és a tudast, az esztelenséget és a balgasdgot; de me gyézédtem, hogy ez is csak veszédség és szélkergetés, mert ahol sok a bd csesség, ott sok a bossztisig, s aki a tudast gyarapitja, a szenvedést is nd= veli.” (Préd 1,17-18) Mert bar sziikséges, hogy a kutat6 sok éJen at izzadjon és verejtékezve virrasszon, mégis alig van egyszertibb és konnyebb dolog, mint az, hogy valaki teljes egészében és teljes bizonyossaggal megertse - hacsak véletle= nal nem tudja tkéletesen -, hogy semmit. sem ismethet teljesen, jéllehel ebbél megoldhatatlan ellentmondas kévetkezik. De miért is ne? .Mert @ romlando test teher a léleknek, s a foldi stor lehtizza a sokat tinddé el mét.” (Bales 9,15} Hallgasd meg, mit gondol errél Salamon: .A dolgok me annyian farasztanak, ugyhogy az ember sz6val ki sem tudja mondant akkor Isten egész muivét tobbet farad a keresésben, annal kevésbé Felemésztik ,Armanykodasban erejike kodike, de az Isten felitkerekedik’. (v6. Zsolt 64,7) .A Felség kutat6jat in el nyomja a dies 1 tobbet ért meg valaki, annal job kételkedik é5 ugy latszik, hogy az tud tobbet, aki tobbet oktalankodile, A tudas része tehal tudni, hogy mit nem tudsz. Pedig ,Isten az embert iat: nak alkotta, de az beledrtotta magat mindenféle mesterkedésbe", (Préd 7,29) Tizenharmadik fejezet Az emberek kiilnféle tevékenységeirél ‘Az emberek Keritéseken masznak At és Osvényeken szaladnak, hegyeket masznak meg, dombokon mennek at, szakadékolk flOtt repalnek At, hes gyeken kelnek at, vermeken lépnek at, barlangokba mennek be, farkés#ik fa fold gyomral, a tenger mélységeit, a foly6 valtozékony sagt, az erdd mé- lyét, a pusatasdg favatlan terdletelt, széinek, esdnek, mennydérgésnek és villmlasnak, hullamoknak és viharnak, katasztrofaknak €» veszélynek esalkt ki magukat, Fémeket Kovacsolnak és olvasztanak, koveket vesnekiszolnak, fakat vagnak ki és faragnak, szdvetet fonnak és szének, ruhé- . scabnak és varmnak, hazakat épitenek és kerteket telepitenek, szdn- foldeket_mavelnek slot termesztenek, kemencékben tizelnek, Imokat épitenck, halasznak, vadasznak és madarasznak. Eln gondolkodnak, tandcskoznak és intézkednek, panaszkodnak és vesze- \bolnak és lopnak, becsapnak és raszednek masokat, ktizdenek wnak, hogy vagyont jisenek. megsokszorozzak a hasenot, nyereségre torekedjenek, yt szerezzenek, rangjukat emeljék, hatalmukat kiterjesszék. Am mindez Jsdség és svélkergetés (vb. Préd 1,17). Ha nekem nem hisznek, higgye- Nagy dolgokat alkottam: palotakat épitettem magamnak et tiltettem. Kerteket és ligeteket rendeztem be, és mindenféle ;ettem azokban, Tavakat létesitetiem magamnak, hogy meg- ntéiazem a sarjado erdot. Rabszolgakat és rabndket vasdroltam, és sok hi- m; marhacsordaim és nagy juhnyéjaim voltak, tébb mint welyike elddémnek Jeruzsalemben. Ezustot és aranyat gyijtottem ma- tartomanyok gazdagsagat. Enekesekct, énekesndket jainak gyényoriséget: serlegeket, boroskancsokat szerez- magamnak. Feliiimiltam gazdagsaggal jet Jeruzsa- n. Amikor azonban néztem miveimet, val alkotott magamat, lttam, hogy Ikergetés, és nines maradandé a nap alatt”, mi ne veszédseg és szélkergetés lene. Tizennegyedik fejezet Killonféie féletmekrél inyi félelem nyugtalanitja az embereket, mennyi nyugtalansag gydtri ket, mennyt gond nehezedik réjuk, mennyt aggodalom rémiszti, mekkora remeges razza, irtézat ragadja fAjdalom sijtja, banat zavarja meg s za- és a gazdagot, a szolgal és az urat, a ha a jot és a rosszat ~ mindannyiukat fldi Kinok gydtrik és foldi gydtrelmek kinozzak. Higgy a tapa tanitonak: la vagyok, akkor jaj nekem! Ha pedig igaz vagyok, akkor sem jar- Jk emelt fovel, mert tele vagyok csapassal és nyomorisaygal.” (Jb Tizendtddik fejezet | A szegények és a gazdagok nyomortisagarél ‘ Mert a szegényeket éhezés szorongatja, scikség, éhség, szomorasag, fagy és meztclenség gydtri, értéktelennek tartjak dket és elsorvadnak, megvetik és megszégyenitik dket. O m sorsa! Ha két, a szégyent6l széeye -g, ha nem ké1 saikség miatt kényszerdl arra, hogy kolduljon. Istent vadolja sAggal, mert nem egyenlé mértékben osztott; a felebaratjat vadolja, hogy a fukar, mert nem cléggé tamogatja; méltatlankodik, morog, Figyelj, mi a véleménye errél a Bi szorulnit” (Sir, 40,29) .A szegény még bara Bajos a szegeny ember minden napja.” 15,15) .A szegény emberté) infizédozik a rokonsaga, mennyivel inkabb tavolodnak tole baratai.” (Peld fa boldog vagy, sok baratod lesz, Ha a kortilmények kedvezotlenek, egyedal leszel." 6 micsoda szégyen! A vagyon szerint itélik meg az embert, holott inkabb a személy szerint kellene megitéint a vagyont. Annyira tarb jak jonak, amennyire gazdag, illetve annyira rossznak, amennyire szcgeny, holott inkabb annyira kellene gazdagnak tartani, amennyire jo, s annylt szegenynek, amennyire ross. igen diskél és féktclendl dicsekszik, fut a vilgy sol 8s8ze, mint szabad. Es az lesz a bantetés eszkbas 19,7) atti félclem, az clvesziés miatti fajdalom gyotri, izgatja és nyugtall Allandéan a sziviket. .Mert ahol kinesed van, ott lesz a szived is." (Mt De minderrél a kovetkezdkben bévebben szélunk, Tizenhatodik fejezet A szolgak és az urak nyomortisagarol A scolgat fenyegetésekkel felemlitik meg, robottal gydtrik, titlegs rongatjak, vagyonatol megfoszijék. Ha nines vagyona, kényszeritik, og) legyen, ha van, kenyszeritik, hogy lemondjon réla. Az ur banéért a szolgl biintetik, a szolga biinebsl az dr hiiz hasznot: .A kirdlyok balgasdgaert | nép binhédik."! .Az oroszlan prédaja a vadszamar a pusztéban, igy 4 gazdagnak a legeléje a szegény." (Sir 13,23) O szolgasag hitvany sorsal / természet szabadnak szl, de a sors szolgava tesz, A szolginak szenvedni Kell, é senk! sem érezhet vele egyiitt, fajdalmakat 68 senldlnek sem engedtetik meg, hogy osztozzon fajdalmaban. Miként 6 maga nem it maganak, gy senki sem az vé. Nyomorultak azok, akik masok- 161 fiiggnek, mert nyomoris4gos dolog .mas kenyerén éInt” De ha az Gr kegyetlen, félnie kell az alarendeltek alnoksagatél, ha sze- hogy az alérendeltek elbizakodottsagbol megvetti. A. s: bert tehat a félelem gyotri. a szelidet a megvetés siijtja, mert a ke- nség gyldletet, a bizalmas viszony megvetest sail. Mert a haznép landéan készen- ja és mindenhol figyelnie kell, hogy a rosszakardk cselveté- (61 meg tudja évmi magat, az ellene tordk tamadasat vissza tudja verni, nségeit meg tudja tOrni, s sajét embereit meg tudja védeni, Nem .cl napnak a maga baja” (Mt 6,34), hanem az egyik nap a masiknak vesz6dsé- get ad tovabb és az egyik é a masikra gondot hagy (vd. Zsolt 19.3). Tehat \kaval telnek a napok, almatianul telnek az éjek. rm 1 Tizenhetedik fejezet A hazassdgon kivilliek és a hézasok nyomortségarét A test csak akkor lene mentes a vagyakozastél, ha a tz nem tudna égni, mert akarmennytt is harcolnak ellene, a jebuait sem tudjak Iegydznt (vo. Jézs 15,63). .Uzd kx a természetet vasvillaval, az mégis folyton visszater."'5 Nem mindenki érti meg ezt a dolgot, mondja, aki azonban meg tudja értent, ) Ezért, midén Isten azokrél a f6- az alsinadrégokrol nem rendelkezett, hanem azt mondta, hogy ajdt maguk vegyék fel azt, amikor a sz6vetség satraba belépnek (vo. Kiv k6z5s akaratbél egy idére, hogy az imadsagnak éljetek; azutan legye- , hogy a satén meg ne kisértsen titeket amiatt, hogy nem it megtartéztatni.” (1 Kor 7,5) .Mert jobb dolog meghaza- 1 Kor 7,9) ala tehat harcol a megtartoztatas ell hevesen citlegel, meggyajtja a természet tdzét a sugalmazés leheletével, ‘alkalmat szolgaltat, kepességet ad és kedvezd alkalmat nytijt. Harcol és ha egpillant egy szép testet, kOnnyen megkivanja. Mikor lvi palota tetejen sétalt", meglatta Batsebat, aki fen szép asszony volt”, .koveteket kaldétt ér- (vo, 2 Sam 11,2-4) (bb .akinek felesége van, arra gondol, ami a vildigé és meg van Kor 7,33) Mert szémos baj nyugtalanitja és klOnbbx6 gondok marcangoljaik, hogy flainak és feleségének, szolgaloinak és szolgalolanyal- nak a szikséges dolgokat megszerezze és megadja. .Azonban az ilyeneknek testi gydtrelmik lesz,” (1 Kor 7,28) ‘Az asszony arra torekszik, hogy draga ruhaja és killinféle haztartas| fel- szerelése legyen, tigyhogy gyakran az asszony dltdzete tobbet ér, mint a féx} vagyona; egyébként pedig az asszony éjjel-nappal sohajtozik és strankoztk, fecseg és morog. Mert harom dolog van. ami a férjet otthonr6l eldizi: a fist, diszesebben mutatkozik ‘sak engem, nyomorul> Azt akarja, hogy egyedul dicséretet sajét szégyenének retni kell, mindent, amit megvet, azt mésnak is gyt Gyéami akan, de nem viseli el, ha legyézik. Nem tari el, hogy szolgaljon, hanem arra td» rekszik, hogy uralkodjon. Mindenre kepes akar lenni és nem akarja, hogy valamire is ne legyen képes. Ha s7ép, kOnnyen clszerctik, ha cstinya, kénnyen megvetik: m nehéz megérizni azt, amit sokan szeretnek €5 Kel: Iemetlen birtokolni azt, amit senki sem tart méltonak birtokolni. Az egyile az alakjaval, a masik az elmésségével, a harmadik a humoraval, a negyedike a bokeziisegevel cs4bitja el a nét; és igy amit minden oldalrél ostromolnal s foglaljak. A lovat, a szamarat, a marhat é utyat, a ruhat ¢s az agyat, a kelyhet és a vodrot eldszbr megvizsgalja ay mber s azutén veszi meg; am a menyasszony alig mutatkozik, micl6tt a sény hazavezeti, nehogy ne tetsszen neki; s akarhogy is tortenik, el Kell Ha cstinya, bizds, ha beteg, ha balga, ha gogbs. ha haragos, hi lyen hibdja is van, csak paréznaség miatt bocsathaté el az asszony fh férjt6l. De sem az elbocsaté férj nem vezethet haza masik feleséget, sem A elbocsatott asszony nem mehet djra férjhez. Mert .aki elbocsatja felestét = Kivéve a parznasag esetét —", és ma ak elbocsatott nbvel dsszehizasodik, hazassagot tor". (Mt 5,32) .Ha pedi’ az asszony ,clvalik ferjétdl", hazassag néllcil kell maradnia, vagy bekaljOn di ferjevel” és hasonloképpen, a férj is, ha elvalik a felesegét6! (vd, 1 Kor 7.10) Felettébb nehéz a hazassig sillya, mert .aki a hazassagtorét megtartja, az és istentclen” (Péld 18,22), és a gyalazat partfogoja az, alk ellits a feleség biinet. De ha elbocsatja a hazassagtoré not, a férj bin se nélkal bantettetik ano él, a férj Onmegtartoztw cra kenyezct la igy al a dolog az ember feleségével, nem érdemes meghizasodni." (Mt 19,10) IX tudta valaha is kéznydsen elviselni a szerelmi vetélytarsat? Mar a pussla gyanti is erésen aggasztja a féltékeny férjet, mert bar irva van, hogy sles nek Ketten egy testlé” (Ter 2,24), mindazondltal a feltékeny férj nem tir el et férfit egy festben, 4 Htleronymmun: Advernua Jovinianunn, 1, 47, In: Patrologia Latina, 23, 280-200,Tizennyolcadik fejezet A jok és a rosszale nyomortisagarél ‘iljén a binds, mondja az Ur (v6. lz 48,22; 57,21), mert .mindenki yanhédik, ami dltal vétkezik". (Biles 11,17) Mert a lelkiismeret ferge ztul, és az értelem ttize soha ki nem al igy lattam: akik gonoszssigot szantanak és fajdalmat vetnek, azt is nak; ténkreteszi éket Isten lehelete, elemészti haragjanak vihara.” (Job 81) A gogosseg ifuvalkodotta tesz harag feltiizel, a tokosség fojtogat, a bujasag elpuszi 102, a gyilkcossag beszennyez. Igy van ez a bindk mas jel ‘ami az ember samara a vetkezés gyOnydrasége, az Isten sz: eszkéze. Az irigy ember lefogy a masik hatalmas vagy ‘ovabba: ,a sicul zsarnokok sem eszeltek ki nagyobb gyétrelmet, mint az frigység”.25 Mert a bin megrontja a természetet, ahogy az Apostol tantisitja, ndja: .Uressé valtak gondolataikban, és sététség borult oktalan Ezért Isten atadta dket szivak vagya szerint a Usztatalansagnak, maguk becstelenitsek meg testiiket*. .s ahogy 6k nem tdrekedtek ar- ‘ogy ragaszkodjanak Isten ismeretchez, tigy Isten is rahagyta éket a (Rom 1,21-24. 28.) in, ‘ildézést fognak szenvednt” 2) ,A szentek gunyt és megvess: szenvediek, ezenfelil még megkéveztek, szétfirészelték, megkisértettek, Szerte Dujdostak juhok és kecs- szenvedve, nyomorogva, akikre swzélyben rablok Kézétt, veszélyben sajét népem kérében, veszélyben a pogdnyok kézdtt, veszélyben varosban, veszélyben hamis testvérek kézdtt. Faradsdgban és nyomortis4gban, gyakori virrasztasban, ehségb Jighan, gyakori béjtilésben, hidegben és _mezitelenségbi Mert az igaz ember megtagadja magit (v5. Lk 9,23), keresztre fesziti sa- Jat vogtagjait .a vetkekkel és a kivansagokkal egydtt” (Gal 5.24), tgyhogy a lag meg, van feszitve szdmara, és 6 a vilagnak (v8. Gal 6,14). Nines az eljovendét keresi (vd. Zsid 13,14), A £0 int a széimiizetést, a testbe zartsagot pedi Cig, mi legen vagyok én c {Oldén” (Zsolt 119,19), mondja, 6% vandor, mindnyajan. Forditsd el rolam szemedet, it jek, mieldtt eltdvoznek és tbbé nem leszek", (Zsolt amkivetésem oly hossztira nydltk és Kedar lakoi kézt lakom! Lel- ar régota lakik kézdttiik.” (Zsolt 120,5f,) .Ki erétlen, hogy én ne len- ankozik meg, hogy én ne égnék?” (2 Kor 11,29) Mert a t szenved az igaz ember. Ez az a vicforras, amelyet eb Iinyanak, Axanak adott hozomanyként (v8. Jézs 15,13-20 és Bir 1,12-15). Tizenkilencedik fejezet Az ember ellenségeirdl -Haboriiskodas az ember élete a foldén. das az, amikor dllandéan és mindenatt szamtalan ellenség leselkedik a% emberre, hogy elfogja, Mletve dldézi, hogy megélje: a démon és az ember, a vilég és a test. A démon a bindkkel, az ember a v elemeivel, a test az éraékekkel. ,Mert a test a Lélek lek pedig a test ellen.” (Gal 5,17) Mert igaz, hogy .nem a test és ver ellen kell ktizdentink, hanem a gonoszsagnak az é magassdgaiban lévé szel 4 ellen, a sététség viliganak korményz6i ellen’. (Ef 6,12) .Mert a mi el: ségiink, az rd0g, mint ordit6 oroszian koraljar, keresve, kit nyeljen el" tizes fegyverei mar meg vannak gyajtva. A halal az ablakon dt Siralm 3,5) len tamad, és orszag orszag ellen és nagy foldindulas lesz tobb helyen: z, éhség, rettent6 tinemények" és viharok. (Lk 21,10-11,) A f0ld tovist és boganesot (vd. Ter 3,1 szélvészt és hullamokat, a levey{d viharokat és mennydorgés! llamokat és villamlasokat hos ltr: ~Atkozott legyen a fold munkad alatt, mondja, teremjen az neked tovi boganesot. Arcod verejtékével edd kenyered atérse a fOldbe mert por vagy és visszatérsz a por Leselkedik ra ,az erdei vadkan és lelegell a mezet vad”. (Zsolt 80,14) To- (bba a farkas €3 a medve, a parduc és az, oroszlén, a tigris és a vadsail~ ‘a krokodil és a griff, a kigyo és as akusz 68 az Aspis Khe gy6, a szarvas kigyo és a sarkany, a skor s a viperdk, s6t még a tele sok és a bolhak, a poloskak és a tetvecsk¢k, a hangyak és a legyelt, daragsak és a darazsak, a halak és a madarak ts. Mert mi, akik azért remtetttink, hogy uralkodjunk a tenger halain, az ég madarain § minden laton, amely mozog a fldon" (Ter 1,28-30), most azoknak adatunk pré= daul és eledelill, Mert frva van: .Réjuk uszitom a fenevadak fogat, a porban dohét.” (MTOrv 32,24)Huszadik fejezet Miért hivjak a testet a lélek bérténének? szerencsétlen ember! Ki szabadit meg ¢ halalnak testétol?" (Rom ) Valéban, nem akar a bérténbél kimenni az, aki nem akarja Huszonegyedik fejezet A révid érémrél | t01t6tt mar el valaha egy teljes kellemes napot a maga élvezetére, kit ne javart volna meg a nap valamely részében a lelklismeret biindssége, a ha- if tamadasa vagy a vagy szenvedélye? Kit ne dult volna fel az irigysée a fosvenység heve vagy a g6g duzzadasa? Kit ne kavart volna fel va- Jamely veszteség, sérelem vagy szcnvedély? Végiil kit ne sértett volna meg jalaminek a latvanya, hallasa vagy érintése? A gond nélkiili nap ,ritka ma- esac Isiy dine tsaonla Maligasd meg eral ake nat alatt széllnak az alvilagba.” (Job 21, 12-13) Huszonkettedik fejezet A varatlan féjdalomrét ordmot mindenkor hirtelen banat koveti és ami drémmel kezd6- jortisaggal végzddik. Mert az e vilagi boldogsag sok kesertiség- i 3) Megtapasztaltak ezt Job r ,elsdszUlott testvérdik hdziban ettek és bort ittak", ert ,hirtelen hatalmas vihar kerekedett a sivatag fel6l, megrenditette a Juvenalis: Szatirik, Vi, 165, haz négy sarkét, tigyhogy az Osszeomlott” és mindenkit .maga ald teme- tett.” (Job 1.13. 19) Joggal mondta ezért apjuk: .Zokogasra fordult a lan tom és sirasra fuvolam szava.” (Job 30,31) Jobb ezért a gyésznak haz4ba menni, mint a lakoma hazéba térni,” Fogadd meg a hasznos tandcsot: .A j6 napon ne feledkezz meg a (Sir 11,27) .Gondolj a végedre és akkor sohasem vétkezel tOb= Huszonharmadik fejezet A halal kézelségerét ‘Az emberek mindig az utols6 napot tartjik az elsének és soha sem az elsdt esztendé olyan, mint allandéan szilet az teljesen meg! E é nem lesz tobbé elmilds, ha megszinik az élet. Jobb tehdt meghalni az élet szamara, mint élni a halél széméra, mert a muland6 élet nem egyéb, mint 16 hal: Ezért mondja Salamon: .Az elhunytakat magasztaltam hat inkabb, mint az éléket, mindketténél boldogabbnak itéltem azt, aki meg sem sziiletett,” (Préd 4,23) Az élet gyorsan elroppen és nem lehet meg: ; a halal pe dig fenyegetn kozeledik és nem Iehet feltartoztatni. Kilonds dolog e7: te nél inkabb né, annal inkabb fogy, mert minél jobban halad elére az Eel, annél inkabb kézeledik a vegéhez. Mert a jovendé ami elmdlt, Huszonnegyedik fejezet Az almok rémérél A pihenésre szant idét sem Iehet nyugodtan eltdltent, mert almok rémiwale latomasok nyugtalanitjak az embert. Es bar azok a szomorti, ré- is7t6 vagy kinzo dolgok, amiket az emberek almodnak, a valosdgban nem letezneks, a valosigban az emberck mégis annyira szomoriak, riadtak é gyotrédnek, hogy néha dlmukban simak és ha felébrednek, legtobbszdr zavarodotiak, De ha az, amit akkor az ébredés utanJegyezd meg, mit mond errél a temani Eliffz: .Bijelt alomlatas remséget ott, amikor mély élom borul az emberekre, félelem és rettegés fogott el m, €S megrendalt minden csontom! Szellem suhant el ekkor mellet- mire felborzadt minden hajszl a testemen.” (Job 4,13-15) Fontold -g azt is, amit Jéb mondott: ,Ha gondolom: majd megvigasztal fekvohe- . konnyebbségem lesz, ha elmerengek égyamon, akkor almokkal ret- ‘sz és remlatassal rémitesz.” (J6b 7,13-14) Nebukadnezar almot latott. ot nagyon megrémitette és fejénc! felzaklattak 6t (v6. Dan ia olyan ember lesz kézdttetek, aki éjszakai lom miatt tisztétalanné vali, az menjen ki a téboron kivalre § ne térjen vissza, mig este felé vizben m fordétt; napnyugta utdn azonban visszatérhet a taborba.” (MTOrv Huszondtodik fejezet A részvetrol ilyen nagy banat gyétér, milyen nagy remegés raz, amikor a baratok kairat érezziik, amikor a szilékre leselked6 veszedelmektél feliink! Neha a7, egészséges embert jobban gydtri a félelem, mint a beteget a betegség. Emezt Jobban gyétri az onkéntes szenvedés érzése, mint amazt a nem akart gyen- igeség eredménye, Mert igaz, amit a kolté mond: ,Aggalyos gondtél stilyos a zerelem.”!” -k oly érzéketlen a lelke, kinek oly kemény a szive, hogy ne séhaj- \ogy konnyeket ne ontana, amikor rokona vagy baratja betegséaét ja, hogy ne szenvedne egyatt a szenvedével és érezne egyitt megsiratja, alalat pedig nem, az tudja, hogy 6 maga buindsen makacs és makacsul binds. 17 Ovidius Hoan levele, 1, 20. Ax idéaot nz els6 levélbol searing | 161 panasakodik, Nogy fore, Oddenzein méy mindy nem Ler Penelope are haborubo, Huszonhatodik fejezet A szémtalan fajtéjt betegségrsl Az évszizadok soran az orvostudomany még nem tudott oly sokiéle beteg: séget, oly sokféle szenvedést felfedezni, amennyit az emberi torékenység el ucott viselnt. A betegseg elviselhetetlenségét nevezzem elviselhetének, avagy Jviselhetdségét clviselhetetlennek? Jobb, ha a kettét dsszekapesolom, mert selhefetlen a szenvedés keserasege miatt és elviselheté a szenvedés saiikségessége miatt. ‘Az emberi természet naprél napra egyre jobban gyengiil, tigyhogy sok prébalkozs, amely korabban gydgyulast hozott, ma halalos az emberi ter mészet gyengesége miatt. Mar mindket vilag, a makrokozmosz és a mikro- kozmosz is megSregedett, s minél hosszabbra nyuillk kettejik dregkora, an nal inkabb megzavarodik mindkettejik természete. Huszonhetedik fejezet A varatlan szerencsétlenségekrol Hirtelen, amikor nem is szdmit r& az ember, szerencsétlenseg kovetkerih be, baj (rténik, az embert betegség tamadja meg, elragadja a halal, amely clél senki sem menekiil meg. Tehat .ne dicsckedjél a holnappal, hisz new tudod, mit hoz az eljévendé nap.” (Péld 27,1) .Az ember nem ismeri saji vegét, hanem mint a halak, amelyeket megfog a horog és mint a madara amelyeket foglyul ejt a tér, gy Kertiinek kelepcébe az emberek a baj i Jen, mikor az hirtelen réjuk szakad.” (Préd 9,12) Huszonnyolcadik fejezet A gyotrelmek kiilénbéz6 fajtairdl Mit mondjak a nyomorult emberekrél, akiket a gyétrelmek szmtalan taja sijt? Husangokkal verik meg és kardokkal sziirjék le, megegetile megkovezik, karmokkal szaggatjak szét és akaszt6fara juttatjak, marcangoljak és skorpidkkal ostorozzak,'® béklyékkal szorongatjak 68 K0 telekkel verik, bebdrtdnalk és éheztetik, letaszitjak és vizbe fullasat{al megnycizzak és széttépik, megesonkitjak és felnyarsaljak Oket, Aki hall Shorpi0: Wakéa borostor, VO. 1 Kir 12,11,a halaira; aki kardra, a kardra; aki éhinségre, az ehinsegre; és aki a fogsdgra, a fogségra.” (Jerem 15.2) Kegyetlen itélet, rettenetes biintetés, svomord latvany ez! Taplalékul adjak az ég madarainak, a fold ragadoz6i- nak, a tenger halainak (v6. Ter 1,26). Jaj, Ja), Ja). szerencsétlen anyak, akile flyen boldogtalan fiikat sztiltetek! Huszonkilencedik fejezet Egy szémyt tettrél: egy bizonyos asszonyrél, aki megette sajat guermekét elmesélni ai 1 s2616 kenyvében a szomnyti tettet, amelyct Josephus a zsid6é ha- 19 Egy vagyonos és eldkelé asszony a Jeruzsa- , amelyet otthonrél magaval hozott a varosba, a zsarnokok teljesen fottak. Ami kevés mégis maradt a nagy v napi élelemre forditott, azt a rablok el, Emfatt az asszonyt bossaisd; gyétérte, annyira, hogy ncha szitkokkal és gyalézkodassal a rablékat maga megayilkolasara biztatta. és gyomrat borzalmas renee ezért a legrosszabb tandcsra zadt fel. : 0 boldogtal fosztogatdsban kinek lak? Mert bar van remény az életre, mégis a romai szolgasag minket nyomni, Gyere hat, 6 én fiam, légy anyadnak taplaléka, a wamara borzalom, az eljovendé szézadok szamara mese, hogy mar lanyzott a zsidék pusztuldsahoz.’ Es amint ezt kimondia, flat meg(lte, Akkor azutan a tiiz fOlé tartva megsiiti, az edyik felet mege- sikat letakarja és elteszi 1m, a rablok, megérezve a siilt htis szagat, azonnal berontanak, és fenyegetik meg, ha nem mutatja meg rdgton az elkészitett hust. ine 6: 'A leglobb részt tettem félre szamotokra’, és tiistent felfedte a gycr- lek megmaradt részeit. Azokat azonban hirtelen roppant irtozat ¢1 é8 ~ bar edzett lelkttiek voltak - a torkukon akadt a sz6. 0 azonban jad arccal, még maguknal a rabloknal is felbésziiltebben ezt monclta: ‘Ax fyermekem, az én flam, az én gaztettem. Egyetek abbol, amit swatiltem, unzen én is ettem bel Jonephus Mavius: A z0id6 hibord, Vi, 8, gyengébbek egy ndnél, De ha az emberség legy6z titekcel, és elatieozzaitok én ételemet, én, aki mar ettem beldle, ismét ennt fogok.’ Bzutan a megré= mit és remegé rablok elmentek, és minden vagyonbl egyedil eat az étell hagytak ott a szerencsétlen anyénak. Harmincadik fejezet Néha az Grtatlant biintetike meg és a biindst mentik fel Senki se higaye, hogy clkerdili a bintetést azért, mert buntelennek tudtat agit, AK! all sigyazzon, hogy ene essék’. (1 Kor 10,12) Mert gyakran a artatlant itélik el és a bindst mentik fel, a jambort biintetik meg és a go- noszt tisztelik, Jézust feszitik keresztre és Barabast szabaditjak ki (vd. Mt 27, 26), Ma a szelid embert haszontalannak, a hivét alszentnek, a becstile test balganak tartjak. .Kinevetik az igaz Jamborsagat. megvetett imps ai a gazdagok gondolataiban.” (Jéb 12.4-5)Masodik kényv Els6 fejezet Az emberi lét biinés fejlédésérél y, emberek leginkabb harom dologra szoktak trekedni: vagyonra, élveze- imévre. A vagyonbél gonosz, az élvezetekbél erkélestelen, a hir- ‘gos dolgok seérmaznak. Ezért mondja Janos apostol: .Ne sze- e jot, sem azokat, amik eben a vilagban vannak, mert min- , ami a vilégon van: a test kivansaga, a szemek kivansaga és az élet ke- (elysege.” (1 Jan 2,15-16) A test kivansaga az élvezetekre, a szemek kivan- ga a vagyonra, az élet kevélysége a hirnévre iranyul. A vagyon kapzsisa- jol és fOsvenységet, az élvezet torkossagot és bujasigot, a himév kevélysé- jel é5 kérkedést sz Masodik fejezet A kapzsisagrél kisértésbe esnek, az ordog ‘a, amelyek pusztulasba és az embert. Minden bajnak gyokere ugyanis a kapzsisag.” rablast és fosztogatést mi- Harmadik fejezet A tisztességtelen ajandékokrol nj tandosot Izajistél, az Evangélium profetajatol: .Min Wk a megveszteyetést, ajandékokat, hajhi svolgiltatnak igazsagot, és az davegy Ggye nem jut cléjiik.” (lz 1,23) Mivel nem az igazsagszeretettél vezérelve itéinek, ezért nem 6k elézik meg a meg= vesztegetést, hanem a megvesztegetés elézi meg dket, mert a pénzszeretet tél vezérelve itélnek. Mert mindig az ajandékot, az igéretet vagy a reményt hajszoljak, és ezért nem szolgaltatnak igazsagot az arvaknak, akik semmilt sem adnak, semmit sem igérnek és akiktél semmit sem lehet remél © hiitlen fejedelmek, tolvajok tarsai, akik a megvesztegetést szeretitele Iz 1,23) Sohasem hizzatok el a kezeteket elébb kitizitek szivetekbél a kapzsisagot. R6. latok mondja a proféta: .Réemberei olyanok, mint a prédat ragadoz6 fark sok, mint akik kapzsisagbél nyereséget hajhasznak.” (Ez 22,27) ,Fejedel- mei megyesztegetve itélkeznek, papjal bérért tanitanak, profétal pénzért Jovenddinek.” (Mik 3,11) ‘Az Ur azonban a torvényben épp az ellenkezéjére tanitott: cliljarokat kell rendelned minden kapudba, hogy itéljék a népet igaz itélet- tel és részrehajlas nélicil. Ne legy szemelyvalogato, s ne fogadj el ajand\ kot, mert az ajandék megvakitja a bolesek szemét s elferditi az igazak sea vat. Igazsdggal kévesd, ami igazsagos, hogy élhess.” (MTorv 16,18-20) Azért mondja, hogy igazsaggal, amt igazs4gos, mert egyesek igazsaggal 0» rekszenek arra, ami igazsagos, mAsok igazs4gtalanul arra, ami igazsAgtte an; megint masok viszont igazsdgtalanul torekszenek arra, ai és némelyek igazsaggal arra, ami igazsagtalan. Negyedik fejezet A személyek tekintélyérdl Jaj nektek, akiket a kérés vagy a jutalom megrontott, akiket a szeretet akik a jot rossznak mondjatok s a rosszat jonal, akik a sdtétséget viligossagga teszitek és a vilagossdgot sotétséage” (If 5,20), megolitek azokat, akiknek nem Kellene meghalniuk és életet igértek dolgok, hanem a személyck jelentéségére, nem a jogra, hanem az ajith: dekra, nem az igazs4gra, hanem a penzre figyeltek: nem arra, amit ay rte: hanem arra, amire az akarat vagyik, nem arra, amit a torvény amire az elme vagyik. lélekhez, ‘hanem a lelket az igazsaghoz, [mert] nem dgy [esinaljat bog amit szabad, az tetsszen, hanem ugy, hogy az legyen szabad, ami tetszil ‘Sohasem olyan J6 a szemetek, hogy az egész test vildgos legyen (vd. Mt 6,22), hanem mindig belekevertek egy kis kovaszt, amit6l az egéss tenet erjedéebe hosstok (8, 1 Hor 6.6 51 pat ‘A szegények figy6l emyre enak halogatjatok, a ok dgyét serényen clomozditjatoki a2 elébbiekkel hajthatatlanok vagytok, #” utobbiakat sellerelitek; az elbblekre neheztelve tekintetek, az utobbiakkal szemben oe . ‘viseltettel; az elobbieket figyelmetlenal hallgatjatok meg, az eljetek a nyomoriisagok miatt, amelyek ratok kévetkeznck. Gaze lakra alaposan odafigyeltek. Klalt. a szegény és senki sem haligatja dagsagotok elpusztult, ruhditokat megemésztette a moly, aranyatok ¢§ 1a gazdag és mindenki tapsol. .Ha a gazdag beszél, mindny: eaustdtok megrozsdasodott, és rozsdaja tantiskodnt fog ellenetek & meg , é3 besuedet a felhokig magasialjak: ha a scexeny beszél, az emészti testeteket, mint a tiz. Gydijtsctek haragot magatoknak az utolsd foldhdz csapjak.” (Sir 13,28-29) Ha kil napokra. Ime, a munkasok bére, akik mezditeket learattak, s amelyet ti ja meg, ha Jajgat, nines, ald igazsagot te megdézsmaltatok, felkialt, és az 6 kialtasuk elhatott a Seregck Urénak file lébe.” (Jak 5, 1-4) Ezért tanitja az igazsag: .Ne gydjtsetek magatoknak Ki eseket a jayen (v6. Job leg elvalllaljétok a szegenyek gyet, azt hanyagul kezelitek, de ha fA gazdagok ugyet vallaljatok el, azt allhatatosan scgititek. Megvetitek a sze- pbnyekc, tsecck a garingnba utobbiaknak tisztelettel felalltok, az Sbieket megvetden eltiporjatok. .Ha belép a ti kézdsségetckbe egy ember wethen, aranygyirivel az ujjén, és belép egy szegény is piszkos tiarra figyeltek, aki draga ruhaba van oltézve és azi mondjatok Hatodik fejezet neki: ‘Fogial itt helyet kenyelmesen’; a szegenynek pedig azt mondjatek: A kapzsik kielégithetetlen vagyarol meg ott vagy alj a labam Zsdmolya elé’ - vajon nem itélkeztek-e ‘okban s nem lettetek-e gonoss. felfogast birékka?” (Jak 2,2-4) Mert llenetck mondja a proféta: ,Ezért lettek nagyok és gazdagok, A Kilegithetetien vagy olyan, mint a elothatatlan tz. Melk Kapaa vl sak, az arvak agyét nem segitik diadalra sa szegenyck jo- vansagaval? Ha megszera azt, amit kivanly ." (Jer 5,27-28) De a tdrvényben eat a paranesot Inindig még tobbet kivan birtokolni é ennekesoha sem vet véget. «A KaDABl ‘bség se leayen a személyek kézOtt: a kiesit épptigy syeme nem tud betelni igaztalan joszaggal, nem lakik j6l.” (Sir 14,9) Aki nt a nagyot. Senkinek a személyére se tekintsetek, penzre ches, nem telik be pénzzel s aki szereti a gazdagsagot, nem veN# et.” (MTérv 1,17) .Mert Istennél nines személyvalo- annak hasznat.” (Préd 5,9) Ahogy a pokol és az alvilag sem telik meg sola ligy az ember telhetetlen szeme sem. .A piécanak két lednya van, mindegyile azt mondja: ‘Ide vele! Ide vele!™ (Péld 30,15 Mert ,2 pénz szeretete Uf novekszik, ahogy maga a pénz gyarapodik”.2 Idén, ahol rozsda és moly emészt €s ahol tolvajok kiassak (Mt 6,19) Otédik fejezet Az igazsdg eladasarél Hetedik fejezet Miért nem tud kielégitteini a kapzst? sem a szivességet nem adjatok ingyen, sem az igazsaigot nem sa tok igazséigosan, mert hacsak nem kaptok, nem halad a dolog, nem adtok, hacsak pénzért nem. Az igazsagot gyakran addig halogat{atol t vagy mindig Gres és miért nem tels mel ogy tobbet vesztek el a t az egész, Uigyhogy nagyobb le az a mériék ~ tartalmazzon barmennylt ade kslstge, mint 02 itélet haszna, De mit tudtok majd fel még tobbet képes befogadni. De az emberi Iélek képes belo: : ,Ingyen kaptatok, ingyen mert ak ,az Urral egyestil, egy Iélek évele”. (1. Kor 6,17) Tat MO,e) Taszon van a priate, viszont veszteség a lelkiismere(ben , , stent birtokolji, titek. Azonban «mit haszndl ne légy Kapzsi, mert amiy a ‘Mert ahogy nem hozhaté Ossze a feny a ‘mert seni ‘at lelke valtsdgaért, még akkor sem, ha mindord) mindy ig tartan (Zsolt 49,8-10) Hallgassitok ‘mit mond ellenetek Jakab apostol: ,Rajta hat, gazdagok! Sirjatols JNyolcadik fejezet A gazdagsag hamis nevérél boldogsaga! Igazs4gos dolog az. hogy boldogtalanna fert mi hazugabb, mint a vilag kincsel, amelyeket gaz~ sagnak neveznek? Gazdagnak és szegenynek lenni ellentétes dolog. A vilig kincset azonban nem eltintetik, hanem eldidézik a szegénységet. Mert szegenynek inkabb elég a kevés, mint a gazdagnak a sok, mert .ahol nagy vagyon, sokan vannak, akik fogyasztjak”. (Préd 5,10) En magam is gyakran tapasztalom, hogy milyen sok elékelé mekkora sriikséget szenved. A kincsek tehat nem gazdagga, hanem szegennyé tesz~ hek. Ezert mondta egy kolto: Aki elégedett azzal, amije van, annak nines sra sziiksége. / Aki nem elégedett azzal, amije van, az nélkilbz. / Tehat ny tesz clégedetté, nem a gazdagsag, / és nem a szegénység tesz nél- nanem az elme vagyakozasa."22 Kilencedik fejezet Példdk a kapzsisdg ellen Milyen sok embert csabitott el a kapzsisag! Mennyivel tobbet tett tonkre a A szamér ellenszegilt Balamnak és a lovas labat odaszoritotta Kriszlust (vo. Mt 27,5-7). Ananiassal és Szafiraval hirte~ , mert becsaptalk az Apostolt a szantofdld araval (vd. Csel .Sincot épitett maganak Tirusz, felhalmozta az eziistdt, mint a port, s faz aranyat, mint az utca sarat. Ime, az Ur t birtokaba veszi, a tengerbe dOntl eréditését és ot magat tiiz emészti meg,” (Zak 9,3-4) Tizedik fejezet Agazdagsag jogtalan birtoklasar6l Igaz az, amit a Boles kijelentett: ,Sokakat rontott meg arany és eziist.” (Sir 8: wat.” (Sir 31,5) Jaj azoke nak, akikre ez vonatkozik: ,[me, 6k bindsdk, életik folyaman mégis bével- kednek és gazdagsagban lett résziik.” (Zsolt 71,12) Ezért parancsolta meg maga az Igazség az apostoloknak: .Ne legyen se aranyatok, se eziistOtOl, sem rézpénz az évetekben.” (Mt 10,9) Mert ahogy a teve nem tud atmenni a it az ember az életbe bemegy (vd. Mt 7,14). Az Apost Igazs4g paranesat, azt mondta: .Eziistém és aranyam nines. 3.6) wJaj nektek, akik hazat hazhoz kapesoltok, széntofoldet széntofoldhdy csatoltok, amerre csak terjed a hatar.” (Iz 5.8) ,Tele van az orszag eziisttel, arannyal és kineseinek se szeri, se szama.” ((z 2,7) ,Kapzsisaganak bine miatt haragudtam meg és vertem meg dt.” (Iz 57.17) Tizenegyedik fejezet A megengedett vagyonrél Ugyanakkor Abraham gazdag, Job vagyonos, David pedig igen médos volt, Es mégis, Abrahamrdl azt mondja az irs, hogy .hitt az Urnak s ez igaziit- gul tudatott be neki” (Ter 15,6); Jébrol azt, hogy .nem volt a feldén hows hasonlé férfi, feddhetetlen és igaz, istenfélé és a gonosztél tartézkod6" (Job Davidrél pedig, hogy az Ur benne egy szive szerint val6 ferfit talilt (vO: 1'Sém 13,14), Ok olyanok voltak, ,mint akiknek semmijik sincs és minde> nik megvan” (2 Kor 6,10), a proféta e mondasa szerint: ,Ha a gazdagwii ban bévelkedtek, ne késsétek hozza sziveteket.” (Zsolt 62,11) Nekink pedi mindeniink megvan, és mégis gy tesziink, mintha semmink sem lenne, ahogy a hires proféta mondja: .Gazdagok nyomorba Juthatnak s ¢hezhets nek." (Zsolt 34,11) Mert konnyebben taldlsz olyan embert, aki szereti a gazdagsigot, de ines neki semmije, mint olyat, aki gazdag és nem szereti gazdagsiigil mert ahogy nehéz a'tiizben lenni és nem égni, ugy még nehezebb gaz nak lenni és nem szereini a gazdagsdgot. Hallgasd meg a profetat: «A leg) sebbtol a legnagyobbig mindegyikak nyereséget hajhase: és a profetitol papig mindegyikdk esalardsdigot miivel,” (Jer 6,13)Tizenkettedik fejezet A gazdagsdg bizonytalan voltérét Minden kapzsi a természet ellen kiizd és erélkédik, Mert a természet szegé- yen hoz a vildgba és szegényen is visz ki onnan. Mert a fold meztelentil 1e az embert és meztelentil is fogja befogadnt. A gazdag pedig arra va- gyik és azon iparkodik. hogy gazdag legyen a vildgban. .Lebontom, mondja, magtdraimat és nagyobbakat épitek és oda gyijtém minden termésemet és nat." (Lk 12,18) De 6 .esztelen! még az éjjel szamon kérik toled (Lk 12,20) Halmozod a kineset és m tudod, kinek gyajtéd (vd. Zsolt 39.7). .Alomba meriiltck és mit sem solt 76.6) .A gazdag, ha 3) Mert .masokra hagyjak gazdagsagukat és sirjuk lesz lyak mindordkre." (Zsolt 49,11-12) Ezért tanusitja még a Bélcs is: sen gyijt igaztalan vagyont, masnak gyujti azt, és vagyonaban en duskal majd."(Sir 14,4) O milyen fajdalom a gazdagnak. hogy az ‘Tizenharmadik fejezet A gazdagség birtoklasa mequetendé Milért gyajt olyan buzgén az ember, amikor nem tud megelégedni azz: ‘amit gydjt? Mert .mint a virag, kinyilik és elhervad és eltinik, mint az ar- nyék és ninesen tartés maradasa”. (J6b 14,2) Miért kivan sokat az ember, ‘or a kevés is clég? Ha van eledeletek s ruhazatotok, mondja az Apos- eg velUk (vd. 1 Tim 6,8), Miért tOrekszik olyan serényen a megszerzésére, amikor azok minden nehézség nélkal igasd, mit mond errél az Igazsag: ,Ne aggédjatok és ne mondogassa- ‘Mit esziink’ vagy ‘mit iszunk’ vagy ‘mivel ruhazkodunk’? Hiszen tudja U Atyaitok, hogy mindezekre salikségetek van. Tl keressétek azért eloszbr faz Isten orszdgit é> annak igazsagat és mindezt megkapjatok hoz,” (Mt 6,31-93) Mert ,soha sem lattam az. igazat elhagyottan, sem ivadélsait kenye- ret koldulns", (Zsolt 37,25) Tizennegyedik fejezet A fosvényrdl és a kapzsirol Tantalos szomjazik a hullamok k6z6tt, a fosvény nyomorog a kincsel Kb- ott." Amit birtokol, az az 6 szaméra olyan, mintha nem az 6vé lenne, mert a megszerzett dolgokat sohasem hasznalja, hanem mindig arra vae gyiks, hogy még tdbbet megszerezzen. Salamon azt mondja: Az egyik jatse- sva a gazdagot, holott semmije sinesen, a mastk adja a szegényt, és mele lette dusgardag.” (Péld 13,7) A fOsveny és a pokol: mindkctté clnyel, de nem emészt; elfogad, de vissza nem ad semmit. A fosvény sem a szenved6> ket nem szanja, sem a nyomorultakon nem kényéral, hanem sérelmet okoz Istennek, szomszédjanak, sajat maganak. Mert megtagadja Istentél, amivel neki tartozik, visszatartja szomszédjatél a szikséges dolgokat, megvonja f@ hasznos dolgokat. Halatlan Istennel szemben. gonosz szom- szédjaval szemben, kegyetlen magaval szemben. A telhetetlen, kapzsi ems ber nem veszi gazdagsaga hasznat; mire Jo az arany az irigy emberneK?” (Sir 14,3) ,Ald galdd magahoz, j6 lesz-e az mAshoz? Bizony nem talal gybs nydriiséget javaiban!" (Sir 14,5) .Aki birtokolja e vilag javait és szikélkOdal litja testvérét és szivet elzarja eldle, hogyan marad meg aban az Isten szeretete?" (1 Jan 3,17) Mert nem gy szereti felebaratjat - akit elpusztit my Ghség és a nyomor -, mint Onmagat (vd. Mt 22,39), 5 Istent sem szereti mindenekfalétt, hanem jobban szereti néla az aranyat és tobbre becsdill w Tizendt0dik fejezet Miért mondjak a fésvénységet baluanyimadasnak is? pitja meg az Apostol: .A kapzsisag nem més, mint balvanyimél ‘Ahogyan a balvanyimadé szolgal a szobornak, Gey szolgiil incsnek. Mert amaz a balvanyimadas kultuszat terjesztl S200 Imasan, emez a pénz dsszegét néveli szivesen. Amaz minden szorgalni ‘a szobrot imadja, emez a legnagyobb gonddal a kineset érzi. Amma & balvanyimadasba veti reményét, emez a pénzbe. Amaz {él megesonkitant szobrot, emez fél esdkkenteni a vagyont. fosveny aTizenhatodik fejezet A fosvény tulajdonsagat A fosveny gyors, ha kérni kell, asst, ha adnt kell, merész, ha vissza kell mit utasitani, Ha valamit kifizet, az szaméra olyan, mintha mindent elveszitene, Szomori, panaszkod6, mogorva, gondterhelten schajtozik és lankodik, aggodalmaskodva ragaszkodik a vagyonhoz és vonakodo, az ajandékot, de megveti azt, amit , de nem azért hiiz hasznot, hogy Szikmarkd az adakozasnal, de kinyajtja kezét, ha kap valamit (v6. Sir .96), keze 2arva, amikor adni Kell, de nyitva, amikor kap. {gaztalanok vagyona kiapad, mint a viz rijt, az hamar el is veri, Igazsagos rma biinés dolog lesz, s nem lesz, j6 dolog abbél, ami nem jobol sear- kA fosvényt tehat elitélik eben az életben, éppuigy, mint az eljovends- Tizenhetedik fejezet A torkossdgrél vA {8 dolog az ember életében a viz és a kenyér, a mezitclenséget befedé Fuha és a lakas.” (Sir 29,28) Nos, a torkosoknak nem elegendéck a fak gylimolesel, sem a sokféle zoldség, sem a ndvények gydkerei, sem a tenger , sem a fold allatai, sem az ég madarai, hanem fszereket kutatnalc izesitdszereket készitenek, tytikokat nevelnek. a hizottakat megfog}é a szakacsok gondosan megfézik, s a szolgak elékelé médon fels: wala ‘Az. egyik 6rdl és lesair, a masik kavar és féz, az alapanyagot hozzdva- fa természetest nem természetesse valtoztatja, hogy a jollakottsagot étvaggya valtozzon, mindezt azért hogy a torkot ingerelje és nem azért, hogy a természetes igenyt kielé- ieteinem acer, hogy a sztkstgetc, hanen acer hogy a vagyat elégitse 1, Bayébként a torkossag élvezete oly rovid, hogy helyének terjedelme™ éppen akkora, mint a pillanaté.2® A torkos ember a mértéktartast elitéli, a tilzott béséget kivanja. Az él lek valtozatossagaban és az izek sokféleségében a mohésag nem ismer hi tart, és a falanksdg athdgja a mértéket. Am ennek kévetkeztében mep omor, megzavarodik az ompul az értelem, 5 e726) morért van § a gyomor az ételért, de ae Inten Kor 6,13) Tizennyoleadik fejezet Példdk a torkossag ellen A torkossag draga adét hajt be, de a leghitvanyabbat adja vissza, mert nél finomabb az étel, annal bdosebb az a ‘Ami ocsmany modo megy be, az még ocsmanyabb médon jon ki és alul szdrnyt szel ereszive és undorité hangot hallatva. A torkossag zarta be a Parad adta el az elsésziilottséget”” (v0. Ter 25,30-34), akinny 25 (vd, Ter 40,22), fejezte le a Keresztel6t?? (vo. Mk 6,27), Ni buzaradin, a szakéesok feje felgyijtotta a Templomot és egész Jeruzsiile met clpusztitotta (vé. 2 Kir 25,8-12), Baltazar a lakoman meglatta a kese ne, Tekel, Parszin’ és még azon az @ k a kaldeusok (v6. Dan 5,25). ,Leiilt a nép enni és inni, mal 2,6), de még ‘ban volt az étel, amikor Iste haragia felgerjedt ellendk* (Zsolt 78,30-B1) -Akik inyencségeket ettel clpusztultak az utedkon.” (Siralm 4,5) Azt a gazdagot, aki mindennap ff nyes lakomat rendezett, a pokolban temették el (v6, Lk 16,19-23), Tizenkilencedik fejezet A reszegségrél 8] meg. nem everett vétek etoanapl lnkornan fejortoh kapatnttn fewz arca? .Mert ninesen titoktartas, ahol részegség uralkodik” (Péld 31,4): Kit nem tett beszédessé a tele kehely?"s0 Mert nem elég a bor, sem a serbet, sem a sr, hanem gondosan, sok nkaval, nagy és nem csekély kéltséggel mehsdrt, szirupot és mézbort nek az emberek. Am ebbél szitkozodas és dulakodas, viszaly és ve- wekedés tamad. ,A mértéktelentil fogyasztott bor’, ahogy a Boles mondja, haragot és sok romlast okoz.” (Sir 31,38) Ozeas igy sz6l: ,Paraznasag, bor Ns részeaség elveszik az észt." (Oz 4.11) Ezért mondja az Apostol: .Ne ré- weedjetek le a bortél, mert abbol erkdlestelenség fakad.” (Ef 5,18) Sala- 1 pedig ezt olvassuk: .Részegité dolog a bor és tombol a részegség.” Id 20,1) Rekab fai és Zakarias fia nem ittak sem bort, sem serbetet, 14s egyebet, ami lerészegithet (v6. Jer 35,6; Lk 1,15). Huszadik fejezet Példdk a részegség ellen njakat vagnak és kosokat dinek, hast esznek és bort isz- igyunk, mert holnap ugyis meghalunk! Es kinyilatkoztatast Seregek Uratol: nem nyer bocsanatot ez a bimdtok, \iny elmondasakor aldast kértek és az — az el6z6 napi mamort és az éjsza- reészegseget fennhangon aillitélag ezt mondta: ‘Aldja meg az igyalok Kirdlya az 6 szolgainak italat.” mira, akikegyszer lerészegitették apjukat, vele haltak, mad gyermekOk sz Amnonrol, David kirily 0 Amnont egy lakomin Absalom bossztib6l -megélette, mert Amnon meguyaldata sajAt higat, Tamar, ‘Juditrol van wad, ait lovayta a lertweeyedett Holofernéne fefet, Huszonegyedik fejezet A bujasagrét Buony, erkélestelen anya még erkOlestelenebb lényt sziil. Mert igaz, hog ~aki szennyes, legyen még szcnnyesebb”. (Jel 22.11) .HazassagtOrék 6k Va lamennyien, tizesel, mint a kemence, amelyet a pék begyiijtott. Felhevdl tek a feledelmek a bortol” (Gz 7.4-5): Mert a jollakott, telt has szivesen Old magahoz Vénuszt. O leggyalézatosabb vagy, amely nemesak az értelme gyengiti, hanem a testet is elerdtlenitt; nem csak a lelket szennyezi be, hia nem bemocskolja az embert is. .Minden bin, amelyet az ember elk6vety testen kival van, aki azonban pardznalkodik, az sajat teste ellen vétkeztle, (1 Kor 6,18) Mindig szenvedély és konnyelmuség jar elétte, biz és tisztatalansag Ki nat és biinbanat kovetl. .Mert az idegen né ajka méztél esepeg, @ simabb, végtil azonban keseri, mint az iirém és nyelve élep fi kard.” (Péld 53-4) inye olajn: mint a kél Huszonkettedik fejezet A bujasdgrél altalaban meri, nem tévol lakik, hanem Kézel, é9 nel mert ,eré van agyékaban és erésség hit Tehet ettizni, esak ha 6 maga menekill ¢l . ha elsorvad. Az okhoz szabadsagot alkalmas allapotot kivan, de az okozathoz alkalmat és készséget tall, Minden korosztélyt megront, minden nemet dsszezavar, minden rendel megbont, minden rangot elt6rol, Mert megtamad dregcket és flatalokil ferfiakat és néket, okosokat és egydgyiickel, magas és alacsony ranguiakiil és vegill a papokat is, akik é{jel Vénuszt dlelik, reggel meg a Sziizet tisale ik. Szégyentetes ki tesebb dolog mindezt meg tenni, am mégis mondjuk ki, hogy senkinek se legyen kedve megtenniy éije Venusz fidval hanciroznak az agyban, reggel a Sztiz Fiat aldozzak fel a oltaron,Huszonharmadik fejezet A bujasdg kiilénbdz6 fajtairol jajon ki tudné a bujaség kilonféle fajtait kielégitéen bemutatni? Mert a if rombolta le Pentapoliszt és kornyékét® (v5. Ter 19,25), dlte meg shemet népével egylitt%® (v6. Ter 34,25-27), pusztitotta el Hert és Onant, ida fait?” (vo. Ter 38,7. 10), dofte at térrel a zsidét és a médianita nét°* vo. 25,6-8), semmisitette meg Benjamin torzsét a levita felesege mi- (v6, Bir 19-20), verte le Hélinek, a papnak a fiait héboriban'® (vé. 1 n 4,11), a bujasdg élte meg Uridst! (vd. 2 Sam 11,17), gyilkolta le mnont® (v6. 2 Sam 13,28-29), kovezte meg a veneket® (v6. Dan 13,62), iikozta meg Ribent* (v6. Ter 49,3-4). csabitotta el Samsont*® (vo. Bir , dontdtte meg Salamon uralmat® (v6. 1 Kir 11,1-13) v tehat, amit olvasunk: .Sokan mentek mar tnkre asszony szépsége Sir 9,9) Mert .a bor é3 a nék téviitra visaik a boleseket és meghur- igen erd- golt, haza az alvilig orszagutja, amely a halal kamraihoz vezet”. (Peld 7,26-27) a bujasag gyengiti az erdt, esblkkenti az értelmet, hasztala- el a napokat, elpazarolja a vagyont. ‘araz Otwaros (S2oddoma, Gomorra, Adma, Cebotm és Coit). Coar kivételével el szakot kivetett el Dinan, Jakob Minyan. Beért Jakob fai bosszibél megolték ot lisfeleségével hat. (V6. Ter 85,22) 1 Delilnalk, hogy ereje a hayaban van. rmert Weyen ndket azeretot nate. Het Inten bantetnb} Huszonnegyedik fejezet A természetellenes kézéstilésrél A bujasag szégyenletes valtozast okoz, amelyet az Apostol nem félt megné veznt: .Ezert, mondja, Isten atadta dket gyalazatos szenvedélyeiknek, Asi szonyaik ugyanis eleserélték a természet szerint val6 szokast azzal, amel természet ellen van. Hasonléképpen a férfiak is, elhagyva a természet rint valo egyiittélést az asszonnyal, egymés irént gerjedtek vagyra, f ferfiakkal ocsmanységot_muiveltek.” (R6m 1,26-27) Mi gyalazatosabb 4 gyalazatnal? Mi bindsebb ¢ binni ‘A torveny a ferfinak férfival valo egyiitt halésa és az embernek Allatti vald kozisilése kOzé egyenldségjelet tesz. Mert igy olvashat6 a Levitil kényvében: .Férfival ne halj asszonnyal Semmiféle ailattal se kdzOsiilj és ne tedd magadat 18,22-23) Mindkettének ugyanaz lesz a biintetés nek van fille a hallsra, hallja meg (vd. Mt 11,15), s még inkabb: aki este Ienkedik, térjen észhez. Huszondtodik fejezet E biin biintetésérél Abiintetés mutatta meg, hogy mit érdemel ez a bain: mert .az Or kénkdve és tizet hullatott az égb6l Szodomara és Gomorrara’. (Ter 19,24) Isler nem akarta e biintetés végrehajtasat valamelyik angyalnak vagy emberne] tengedni, hanem sajét maganak tartotta fen e bin bosszdijat, amint ol vassuk: ,Enyém a bosszii és én megfizetek nekik.” (MTorv 32,35) Evért az Ur nem es6t vagy harmatot hullatott az Urtél, tudniillik sajé magat6l, hanem Ként és tizet - a kent a bujasag bazere, a tizet a vil hevére, hogy a biintetés hasonlo legyen a biinhtz. Nem azt olvassuk, ho} kiildétt, hanem hogy hullatott, Ggyhogy magival a szoval is jelzi a binteté nagysagat és stilyossagat. Szeme senkit sem kimélt, hanem mindenki megélt egyszerre, Lot feleségét is, mivel az hétrafordult, sébélvannya. vil toztatta, és nemesak a varosokat, hanem kérben az egész vidéket holt ten gerré és 868 Volgayé valtoztatta (vo. Ter 19,25-26). .Rettenetes dolog az Isten kezébe esni” (Z8id 10,31), aki minél jobban megmutatja tarelménel nagységat, anndl Keményebben hozza meg szigorasaganak biintetéset,Huszonhatodik fejezet A nagyravagyorél A kapzsi Ssszegyajti a vagyont, a fosvény megorzi, a torkos megizleli az lvezeteket, a buja tizi Oket, a nagyravagy6 pedig tekintélyre vagyik. a go- fe magasctala act: De a nagyravagyd mindig fl, mindig Koren, ne- hogy olyat mondjon vagy tegyen, ami az emberek szemében ellenszenvessé tchetl, Alézatossagot szinlcl, becstiletcsséget tettet, nyajasnak mutatja ma- Joindulatot tantsft, alkalmazkod6 és masok kedvében jar, mindenkit \denkinek meghajol, az udvarokat latogatja, az elékeloket keresi feldll elottak és atdleli dket, tapsol és hizeleg neki. Jél ismeri az tlyen lember ezt a verssort: ,.s ha egy szem por sines, akkor is leveregeti.""? Készséges és lelkes, ahol at tapasztalja, hogy tetszést arat, tunya és fhanyag, ahol ugy véli, hogy nem arat tetszést. Helyteleniti a rosszat, eluta- nilja a méltanytalanségot, de mindegyiket mas emberrel helyesli és mas lomberrel helyteleniti, hogy méltonak tartsak, hogy szivesen latott legyen, fhogy az emberek dicsérjék, hogy mindegyik helyeseljen neki. Es ime. sti lyos harcot és nehéz Konfliktust visel el magaban, midén gonoszsig_ ki nozza becsvagy pedig visszatartja a kezét, és amit az elobbi meg- tenn st az utdbbi nem engedi megtérténni. Am ahogy anya és lea- Inya kblesonésen dsszejatszanak, agy a gonoszsag és a beesvagy is, mert az lanya ny’ lenail, a lanya titkon enged. Emez nyilvanossagot igényel nayanak, amaz maganyossagot. ‘A nagyravagyo szivesen beszél az ahitott elséségrél és azt mondja: ’O, Imikor fog uralkodni olyan valaki, aki szigora és igazsdgos, josagosan irgal- nas, akit nem térit el sem a szeretet, sem a gyaldlet, akit nem lehet meg- jenztegetni sem kéréssel, sem pénzzcl, aki hisz a hiveknek és drial a védel- Imet kereséknek, aki alazatos és josagos, békezti és szelid, kévetkezetes és firelmes, biles és fortélyos?” Huszonhetedik fejezet. A nagyravagyas mértéktelen shajtisérél iawatdl © mekkora minden Iehetséges médon igyekszik megkaparintani. Nem hagy ‘ vele, hanem tovabb Uzi és erdszakosan magahoz ragadja a tekintélyt és szemtelentil megragadja a rangot; a bardtok helyeslésével, a szomszédol segitségével annyira felhevil a vesztegetés szenvedélyétél, az uralkodil vagyatel, hogy nem irtézik a meghasonlast6l, nem fél a botranytél. De Giezit lepra dlte meg* (vo. 2 Kir 5,27), Simon elpusztult a pénzéve cgyiitt!® (vd, Csel 8, 18-22), Kérét tarsaival egyatt tiz pusctitotta el, Détiin és Abiront pedig élve nyelte el a fold (vo. Szam 16, 1-35). Tisztséget teh senki se bitoroljon magatél, .hanem esak az, abit Isten hiv, mint Aront’ (Zsid 5,4) Huszonnyolcadik fejezet Egy nagyravagyd példdja A nagyravagyas tiszta példaja Absalom, aki, midén a kiralysagra abitozolt _seerzett maganak szekereket, lovasokat s dtven embert fullajtarnak, Rei gelenként aztén felkelt Absalom, odaailt a kapu bejarathoz s minden eit bert, akinek valami Ggye volt s itéletért a kirdlyhoz tartott, magéhoz hivot és azt mondta: ‘Melyik varosbél vagy?" Ha az felelettil azt mondta: ‘larie egyik torzsébel vagyok, én, a te szolgéd’, akkor Absalom azt felelte neki “Ugy ltom, hogy ddyed jo és igaz, de a kirdly nem rendelt senkit sem, ak meghallgatna téged.’ Majd azi mondta Absalom: "Barcsak engem valakt birova e fOldén, hogy hozzém jonnének mindazok, akiknek tgyi van, én majd igazsagosan itéInék. Sot, amikor valaki odament hoza, oj leborulva készéntse, 6 kinytjtotta ke megfogta és megesdkolta, [gy jar el egész, Izracllel, amikor valaki itélet végett kihallgatasra jétt a Kindly jgy bujtogatta Izrael embereinek szivét” (2 Sém 15.1-6) Es amikor Ab ilom elment Hebronba, .titkos kéveteket kildétt Izrael valamennyl (Or ez, ezzel az tizenettel: ‘Mihelyt meghalljatok a harsona szavat, mond tok: Kirdly lett Absalom Hebronbant’” (2 Sam 15,10) Ssszeesktivés s a nép egyre gyiilekezett és névekedett Abi Sam 15,12) Jus megayogyitotta a sair Namant leprajabol, El ja day gondolta, kihasanalja a kedvezd in poklossign pedig Glezie ragadl, on ee a ee tele ket ad heal i Cle mga bb asaHuszonkilencedik fejezet Révid és nyomorisagos az elékelék élete Am legyen: kapaszkodjon fel az ember a legmagasabbra, Ekkor gondja ‘al megszaporodik, nyugtalanséga novekszik, béjtjet meghosszabbod- , virrasztdsai megnyuilnak. Ezaltal szervezete karosodik, értelme meg- jyengdl, ima nyugtalan lesz, étvagyat elveszti, ereje megayengiil, teste le- sovanyodik. Es igy, elgyengalvén, nemesak napjainak szamat felezi meg, hanem nyomoruisagos életét még nyomortisagosabb véggel fejezi be. Ezért igaz ez a verssor: .Magaba roskad a nagy, a nagységnak nem sza- bad sokaig alini’®) a magasba emeltetnek, hogy annal hatalmasabbat guhanjanak." De még igazabb a proféta szava: .Lattam az istentelent mint mindenek fole emelkedik és magasodik, mint a Libanon cédrusa, de ir nem volt ott, amikor visszatértem, kerestem, és nem talaliam lyét." (Zsolt 37,35-36) ,Mielétt napjai betelnének, tonkremegy. olyan, mint a sz6l6t6, amely lehullatja éretien bogy6it é mint az olajfa, amel elhanyja virdgat.” (Job 15,32-3) Hallgasd meg errél a Boles »Minden hatalmassag rovid életti.” (Sir 10,12) Harmincadik fejezet A gégés emberek kitlinféle tulajdonsagairdl [A nagyravagyo pedig rogton, ahogy tekintélyre tesz szert, gog0ssé valk é5 meg nem sziinik dicsekedni, nem gondol arra, hogy masoknal hasznara hhanem nagyra van azzal, hogy irdnyit, magat jobbnak kepzelt, hatalmasabb masoknél. De nem a rang, hancm az crény, nem ‘anem a tisztesség tesz jova. Megveti a korabbi baratokat, nem api ismerdsOket, lenézi a régt tarsak: tekin- nyakat kinyajtja, g6g)ét kimutatja, Imélkedik, nem ttiri az alavetettséget. azon igyekszik, hogy skal szemben gyanakv6, az alarendelteknek pedig ia bosszant6 dolgokat, nem halogatja szandékat, he- é5 Onhitt, tekintélyt kévetelé és tolakods. Harmincegyedik fejezet Lucifer gégjérél és bukasarél © 6g, te mindenki szdmar koz6tt mindig az els6 és az utols6 vagy. Mert el, ha te megjelensz és minden bin me: van: .Minden bin kezdete a kevélység” elsoszilottje, (Job 18,13) Mert a gég a kezdet Kezdetén fellézitotta a teremtményeket | Teremté ellen, az angyal ten ellen. S mert az nem tartott ki az igazséig ban, Isten késedelem nélkiil letaszitotta ét az artatlanséghél a bunbe, | szepségbél a nyomorba, a magasztos mennybél a sétét lallgasd meg a profétat: .Hogyan hullottal le az égbol Lucifer, jag? Te azt mondtad magadban: Az égbe szallok fel, Isten cs lem tronomat, lealok a gyiilekezet hegyén, a mes: ayek a magas felhdk f8le, hasonl6 leszek a Magassigbel -Te, a hasonlatossag pecsétje, bolcsesséage Isten paradicsomanak gydnydrisézel hegyére helyeztelek, tlizes kovek k6zott jarkaltal, tokéletes voltal ttjaldor teremtésed napja éta, mig gonoszsdgot nem talaltam benned. Vétk ezért levetettelek az Isten hegyérdl, Ekességed miatt felfuvalkcodott a sa a féldre vetettelek.” (Bz 28.12-17) .Még Isten paradiesomaban sem volta cédrusok nala magasabbak; a ciprusok sem érték el esticsat, s a platanol nak sem voliak olyan lombjaik, mint neki, Isten paradicsomanak egy fj és szépségéhez hasonl6, Mert széppé tettem ot, sok és sit (Ez 31,8-9) .O a kirdly minden kevély Allat f816tt," (JO ft Kiralyt Korona, a farka lesopérte az ég csillagainak harmadrés féldre sodorta dket." (Jel 12,3-4) Es letaszitottak a nagy sarkanyt, az éskigyot, akit ordégnek és slide nak hivnak, aki elesabitja az egész vilagot, és letaszitottak a fOldre 68 egylitt angyalait is letaszitottak.” (Jel 12.9) Az Igazsag is .Lattam a satént: mint a villam, tigy zuhant le az égbél t aki magat fSimagasztalja, megalazzak és aki magat megalizza, fOlmagané taljak.” (Uk 14,1)Harminckettedik fejezet Az emberek nhittségérdl ontelt g6g, aki nemesak az angyalokat akarta hanem az embereket is azzal hitegette, hogy totta és akiket satalt, azokat megszégyenitette. Ezért mondta az Ur a proféta altal: era, mondiad ‘ruse feedelmenck; gy seol az Uristen: mive 's azt mondtad, Isten vagyok én, holott vagy és nem isten, azért ime, én idegeneket hozok rad, a nemzetek ‘és megélnek és mint akiket meggyilkolnak, dgy halsz meg, Nebukadnezdr hatalmaval gég6sen kérkedett és azt mondta: .Ugye ez az Babilon, melyet erém hatalmaban és dicsdségem ragyogtatasara én épi- yozat hangzott ald az égb6l: “Mondom neked, Nebukadne jatalmad megsainik, kivetnek az emberck kéziil, s joszégok 7 laksod: favet eszel maja, mint az ok set 146 mui a ele: i, amig megérted, hogy a Folséges uralkodik az emberck orszAgé fnnak adhatja, akinek akarja." Ugyanabban az draban beteljesedett a be- ami irva van: Az em- , mint az oktalan , hasonl6 hozzjuk.” (Zsolt 49,21) Mei dontbite le a tornyot és zavarta Ossze a nyclvet®® (vo. Ter 11,7-8), 1 Sam 17,49) és akasztotta fel Amant® (v6. Eszt 7,10), nort® (vo. 2 Makk 15,27-33) és pusatitotta el Antiéchoszt%* 1), 2 Makk 9,28), siillyesztette el a féradt’? (v6. Kiv 14,27-28) és élte meg inheribet® (vo. 2 Kir 19,37}. .Felforgatja Isten a dOlyfds fejedelmek tron- Nowerok templomaban iatenét mada, Harmincharmadik fejezet A gég iszonyatossagarél Hogy a gég milyen undorit6, azt maga az Ur bizonyitja a proféta ltal Megeskdott az Ur Isten sajat magéra, ezt mondja a seregek Ura. Utalort Jakob kevélységét.” (Am 6,8) Es .megeskiiddtt az Ur Jakob biisckeségére: sohasem felejtern el semmi cselekedetiiket!” (Am 8,7) Mert a k6zal a hat dolog kéziil, amit gyildl az Ur és a kozil a het dolog kozal, amit utal a I ke, Salamon az elsé helyre teszi a fennhéjaz6 szemet (vd. Péld 6,16) Wajés azt mondja: ,Felvirrad a seregek Uranak napja minden kevélyre és baszkére és minden felfuvalkodottra, és megalazza; s Libanonnalk mitt den magas, sudar cedrusara és Basan minden télgyére, é minden magas hegyre és minden klemelkedé dombra és minden magas toronyra és mitt den megerési . és meghajlik az emberl gog és megaldzkodik a fér~ flak biiszkesége. 2-17) .Ezért kitatja torkét az alvilag és végtelen szélesre nyitja szajat és leszallnak oda kevély és dics6 férfiak,” (Iz 5,14) «A seregek Ura hatarozott igy, hogy meggyalizzon minden kevély biiszkes! get.” (Iz 23,9) Job is azt mondja: .Rmelkedjék bar gégje akar az égig, érfe bar feje a felhéket, tonkremegy végképp, mint a trégya.” (J6b 20,6-7) Harmincnegyedik fejezet A gégés6k gégje ellen Majdnem minden biinds szereti a hozz hasonlét. a gégés azonban gyuilbll a kevély embert, Ezért mondta Salamon: .A kevélyek k6zétt mindig hibo- rasag van” (Péld 1 's wahol g6g van, ott gyaliz: 688s a szokatlan dolgokat kivanja és megvetl a me; 6 Itetik« arra, hogy be: lognak pedig azt tartja, ha felkel és masokat atélel. Ugy véli, semélye Mi att nagyobb a tekintélye, mint amekkora a tekintélye miatt jarna neki, $0 ha sem akar élnt az atyai szeretet méltésagdval. Gégie, lankodasa nagyobb, mint batorsaga. Gondolja meg az ilyen ember azt, ami az evangéliumban olvashat: -Versengés is tamadt Jézus tanitvanyai k6zott arrol, ki tekintendé kézilk nagyobbnak, Jézus erre azt mondta nekik: ‘A nemvetek kirdlyat uralkod- nak a népeken, és a hatalmasok jotevoknek hivatjalk magukat. Ti azonbanUré a ld s ami azt betdlti, a fOldkerekség és minden lakéja.” (Zsolt tehat az Isten és egy az Ur: a tobi nem Gr, csak szolga, akiknek ik az uralom, és szolgasag a sorsa. Hallgasd meg errél a Béleset: 1a gazdajava tettek? El ne bizd magadat! Légy olyan a tarsaséguk- jan, mint aki kézihak val6.” (Sir 32, 1) Harmincétédik fejezet A nagyravagyok csalérdsaga ellen ‘bedeus flai anyjuk kézbenjarasaval tisztséget kértek Kri Jd el, hogy az én ket flam kézil az egyik a jobbodon, a masik balodon Jn orszagodban.” (Mt 20,21) Megérdemelten Kellett hogy halljak: fudjatok, mit kértck.” (Mt 20,22) Mert nem tisztség, hanem faradsag altal (az ember Isten orszagaba. Ezért feleli az Ur: .Nem az én dolgom, hogy jadjam nektek." (Mt 20,23) Pedig hatalmamban van adni, de nem nek- ‘k, vagyis nem az olyan nagyravagyoknak, amilyenck ti vagytok. Jélichet lom Istentél van, a g6g6s mégsem Isten altal uralkodik, amit a -Kirdlyokat valasztottak dk nélkiilem; fejedelmeket va- Harminchatodik fejezet A gégésék tulajdonsagairol ou0s szereti .az cls6 székeket a zsinagogakban, a fohelyeket a lakoma- ‘on, a kbszdntéseket a placon, s azt, ha az emberek rabbinak hivjék”. (Mt 19,6-7) Azt akarja, hogy ne sajat nevén, hanem betdltdtt tisztsége szerint emberként, hanem Istenként imadjak. Fenn- azt akarja, hogy mindenld feldlljon elétte és ieghajoljon ne Iegyszer egy filoz6fus kt akarta egyik kirdly gogjét. Amikor ita, hogy az fennkdlten al a kirdly! 's alazatosan, imidia 6t, majd varatlanul felalit és a k aki tudta, ouy 6 Mllozdfus, igencsak csodalkozott ezen, és megkérdezte, miért tette wl, A Hlozofus iy felelt: 'Vagy isten vagy, vagy ember. Ha isten vagy, imad- téged; ha ember, melléd dithetek.’ A kirdly pedig, az érvelést a len forditva, azt mondta; ‘Ellenkezdleg: ha ember vagyok, nem kel jmdidniod; ha isten vagyok, nem kell mellem Gindd.’ Amaz bélesen valaszolt, mez viszont dgyesebben vagott vis Harminchetedik fejezet A folosleges éltézetrél Az bssziildknek Isten a biinbeesés utan ruhat késcitett (vo. Ter 3,21), a ke resztényeknek Krisztus ezt mondta: .Ne legyen két kontdsotdk.” (Mt 10,10) Keresztelé Janos tandesa szerint: ,Akinek ket kontdse van, ossza meg af» al, akinek nincsen.” (Lk 3,11) A g6g6s azonban, hogy fenségesnek lati szon, arta torel gy ketrétegtien oltdzzon om ruhakat vegyen fel és dragasagokkal diszitse magat. De mi mas a draga dolgokkal feldisal: tett ember, mint egy sir, pedig ui doksaggal van tele? (vs. Mt 23,27) A selyem és a barsony, a skarlatvords ruha és a finom gyoles a piszokban rothacnak, az arany és t, a dre gakovek és a gyongydk a lom szégyenteljesen hevernek a porban: a tisztelet és a dicsoség széayen: teljesen Oinek a hamuban, Miért szélesited hat, g6gs, az imaszijakat és nagyobbitod meg a bojto~ kat? (vo. Mt 23,5) .A biborba és patyolatba ottoz0tt” gazdag embert ,elte- mették a pokolban”, (Lk 16,19. 22) Ahogy Josephus mondja, Dina, Jakob patriaria lanya, mielétt kiment, hogy megszerezze a videki asszonyok ef ret, szivz volt, amikor azonban kiment, Szichem, Hémor kirdly fla mejf: tt, smaragddal meg megolte Judit, aki ~ mb: Harminenyoleadik fejezet A folésleges disz ellen Ugyel arra, mivel fenyegetozik az Ur a proféta altal a folbsleges disz el -Mivel felfuvalkodtak Sion leényai és nyakukat nyxjtogatva sétaltak ¢s Szemiikkel kacsingatva jartak, azért kopassza tesai az Ur Sion lednyainak fejét és halantekukat felfedi az Ur. Azon a napon majd elvesal az Ur a libs pereceket és a holdacskakat, a nyaklancokat, a nyakékeket, a karperece: ket, a fejdiszeket, a hajdiszeket, a labkarikakat, az dveket, az tllatszertar tokat, a fMlbevaldkat, a gyfriket, a homlokon fOgg6 driigakéveket, a diszen 5 Yo.; Jowophus Flavius: A waidk torténete, jovi: Ter 94, 1-2,uhdkat, a paldstokat, a vaszonruhakat, a hajtaket, a takroket, a gyol- wokat, a szalagokat és a nyari ruhdkat. Es lesz a balzsamillat helyett ba- z, bv helyett kotel, a bodoritott haj helyett kopaszsag és a mellkoto rruha.” (Iz 8,16-24) s biintetés kéveti tigy, hogy azzal bintetik dket, amivel nek. Hallgasd meg errél a masik profétat is: .0 Tin ptomi tarka bisszusb6l® szdtték; kék és vords bibor El Ila te fedélzeted. Elefantesontot és ébenfat adtak cserét bibort, himes ruhat, bisszust, selymet és rubint kindltak vasa- dett Dedan nyeregszonyegekkel, és beteltél Most dsszetartél, eltimtél a tengerben és a mélysézes Juekben. Gazdagsagod semmivé lett és nem leszel soha tébbél” (Ex 27,7. 6-16, 20, 25. 34-36) Harminckilencedik fejezet A ruhdknak tébbet tulajdonitanak, mint az erényeknek Mion euy bizonyos filozofus megvetésre mélt6 ruhaban egy berceg p: este, Sokdig kopogtatott, de nem engedték be, hanem ahanyszor annyiszor el is kergették, Kicserélte hat ruhajat és ekkor az cls6 kialtdsra nyitva allt az dt elétte. A pett és tiszteletteljesen elkezdte cs6kolgatni a paléstot, amelyet ‘A herceg csodalkozva kérdezte, hogy miért tette ezt. A filozOfus azt ami tiszteletet valt kd, mert amire az erény nem volt a ruha.’ ,O csupa hitiség" (Préd 1,2), tabb tiszteletet yeknek és a be- Negyvenedik fejezet. A személy, az asztal és a haz diszérél ‘emberek mesterséges dolgokkal diszitik magukat és a természetes kil- (Ol elfedik, mintha az ember dgyessége felilmélna a Teremté mivészetét. le oselekedjenek igy. ,Nézzétek, mondja Jézus, a mez6k Iiiomait, hogyan JOvekszenek, nem faradoznak és nem fonnak. Mégis, mondom nektek: i Salamon Sem volt dicsdsége teljében dgy feldlt6zve, mint egy ezek ké- 1," (Mt 6,28-29) A mesterséges areszin tvol all attdl, hogy a természeteshez hasonlitson sét clienkezéleg: amikor az arcot mesterséges festékkel kenik be, undorit buzt araszt. .Bizony csak hidbavalosag minden é6 ember.” ( Mert mi hibavalébb, mint a hajat fés tani, az arcot festeni, a személdokot nydjtani, hisz .a kedvesség svépség muland6”. (Péld 31,30) Minden test olyan, mint a fi és minden szépsége olyan, mint a mezé viréga” (Iz 40,6), mert .mint a ft, csakhamat elszaradnak s gyorsan elfonnyadnak, mint a 26! Hogy pedig az emberek ékességeit a tovabbiakban m ugy latsszon, hogy valakire okk: kal, szelencékkel és legyezékkel feldisziteni az asztalt? Mire j6 a szabakat kifestent, az oszlopokat feldisziteni, az elécsamokot felekesiteni, padl6t készitenl, tollakkal témétt, selyemmel befedett, gonnyel vagy éppen haloval korbevont agyat késziteni? Mert irva vi meghal az ember, semmit sem visz magaval és dicsésége sem sz na,” (Zsolt 49, 18)Harmadik konyv Elsé fejezet Az emberi lét kérhozatra méité végérél lines senki, aki szivének tisztasagaval dicsekedhetne. mert .sok minden- dnyajan”. (Jak 3,2) Bs ,ha act mondjuk, hogy ninesen bi- 1 egyiitt eat mondhatja: .Semmiben sem érzem ugyan ma- indsnek, de ezért még nem vagyok igazulva.” (1 Kor 4,4) ,Hol van ember, hadd magasztaljuk!" (Sir 31,9) .{me. szentjet kézétt sinesen az egek sem tisztak az 6 szemében” (Job 15,15). .meg hibat." (Job 4,18) Mennyivel inkabb undok és romlott sza az igazsdgtalansagot, mint a vizet?” (v6, Jéb 15,16) ten, hogy embert alkotott a foldon, azért, mert nagy volt az i, Ggvhogy alig aki nem ter Ie balra (vd. Péld 4,27), aki nem tér yt (v5, Péld 26,11), aki nem senyved sajat szennyé- Inkabb .gonosztevésben talalnak Oromet és gonosz ha- ". (Péld 2,14) .Telve vannak minden igazsagtalan- Isten clott gyildletesck, gyalazivodok, kevé satilékkel szemben engedetlenek., ostobak, nyértelenek.” (Rom 1 ickkel és szentségtordkkel, a jokkal, feosedkkel és ravaszokkal, torkosol jokkal és haragvokkal js jOsokkal aan eskkivekkkcl €s atkozédokkal, merészekkel és 6n- 168 kétségbeesettekkkel és vegil mindenféle bin altal megfertézdttekkel. Am ,ahogyan a fist eloszlik, gy enyésznek el, ahogyan a viasz clolvad a tazén, Isten elétt a biindsbk agy vesznek el”, (Zsolt 68,3) (asodik fejezet amelyeket a gonoszok halélukkor elszenvednek Azokrél a fajdalmakre A gonoszok ugyanis négy f4jdalmat szenvednek el halélukkor. Az cls6 fi dalom a testi szenvedés, amely olyan nagy és stilyos, amelyhez foghatol Ms ember soha sem érzett és nem érez, haléla elétt. Fgyesek, mégha ez nem is mindenkinél latszik, magukat marcangoljak e roppant nagy testi fajdalom miatt, Hatalmas és semmi mashoz nem hasonlithato ugyanis az a viasko* das, amikor a test és Iélek kézdtti fizikai kotelékek elszakadnak. Bebrt mondja sirankozva a proféta: .Kordlvettek engem a halal gydtrelme! 116.3) Figyeld meg, azt mondja: koralvettek engem. Nines ugyants a teh nek olyan része vagy iatilete, amelyet at ne jarna teljesen az a kimondhi tatlan fajdalom. ‘A masodik fajdalom az, amikor a lélek — immar sokkal szabadabban, mivel a test mar teljesen kimerdt és erejét6l megfosztatott ~ egy szemp! lantas alatt felvillanni latja minden j6 vagy rossz csclekedetét, amit elk0- vetett, amelyek mind leperegnek belso szemei elétt. Ez a fajdalom és e% & Kintés olyan nyomaszto, hogy az alaposan felkavart lélek iyi kezdi magat. Ezért mondja a zsoltaros: Megrémitettek a gonoszsilg, 01 nyel.” (Zsolt 18,5) Jegyezd meg: az orvények nagy lendolettel jonnek, ‘agy tinik, mindent elpusztitanak. igy latja majd haldlanak érajaban a bo- nos is egyszerre minden j6 vagy rossz eselekedetét, amit korabban tett: ‘A harmadik fajdalom az, amikor a Iélek mar elkezd igazsagosan itélnl, 6s latja fele folbtt lebegni a pokol megérdemelt kinjait, amelyek bane! mia ra varnak. Ezért mondja a zsoltéros: ,Kordlvettek engem a halal gyOtrel mei.” (Zsolt 11 ‘A negyedik fajdalom az, amikor a lélek — amely ekkor még mindig a (eal: ben van = lata a gongs: azellemeket, alk arra vara, hogy clragadjal Ot, a fajdalma és félelme akkor, mert a szegény lélek, jéllehet mar mad: nem kimult, ameddig tud, menekdine és fogsagénak idejét meg, szeretné hosszabbitani, mieldtt a testbol tavozik.Harmadik fejezet Jézus minden ember halélakor eyén kc kimegy a testbél, mind a jk, mind a biindsbk latjak még a feszitett Krisztust. A bunds azért, hogy megzavarodjon s szégyen- jondjak a binésrdl: .Latni fogjak azt, akit keresztilszurtak” (Jn 19,37), mii Krisztus eljévetelére vonatkozik az itéletkor és a halal napjan. ‘Ajo azonban azért latja, hogy ujjongjon. Ezt is tudjuk az Apostol szavai dja: A mi Urunk Jézus Krisztus eljovetelének napjdig a halal napjaig, amikor a kereszire feszitett Krisztus mind ind a gonoszoknak megjelenik. Krisztus maga mondta Janos -akarom, hogy 6 igy maradjon, mig elj6vok, (Jn 21,22) lay, égben megmaradva, amig eljévok halslakor. olvassuk, hogy Krisztus négyszer jon el. Két wor a testben, masodszor az itéletre. Es kétszer lathatatlan modon: , ezért olvassuk: .hozzd megydnk és , masodszor minden hivé halélakor, ser mondja Janos: oj) el, Uram Jézust” (Jel 22,20). Azért hivjék halal- mert Krisztus eléje Jon, Negyedik fejezet A holttest rothadasér6l | bizonytalansag elorelatasa mi zick, gyorsan eltinik. ,Elenyészem mint a hanyatl6 arnyék, yan vagyok, mint’a lerazott saska.” (Zsolt 109, 23) A lélek tehat nem dn- akarata ellenére tavozik el, mert szomoraan mond le arrél, . nem akarja, meghataroztatott neki az id, amikor a fold visszatér a foldbe. Hiszen z.a porba.” (Ter 3,19) Mert termeszetes dolog. az anyagga old6djék tehat pe- itt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkcttejiket.” (J6b 21,26) Mint a ruhat, megesa dket a fereg, és mint a gyapjit, megemészti dket a nse nels "a jolts bal om avon Yl pusztulnom, mint a szdette fanak, mint a ruhénak melyet moly emészt.” (J6b 13,28) .A rothadasnak mondtam: Atyém vagy! a férgeknek hogy: Anyam! és Névérem!” (J6b 17,14) .Az ember, aki rothi das, $ az ember fia, Ki féreg.” (Job 25,6) Mily rit apa, mily hitvany anya mily utélatos névér! Mert az ember a vagy heve altal megrothasztott vérb6 fogantatott; akinek a holttesténél végal férgek allnak, mintha gyas20lh lennenek. Blevenen tetvecskéket és giliszldkat szilt: holtan majd férgeke és legyeket. Elevenen tragyat és hdnydst teremtett; holtan rothadast ¢p biizt. Elevenen egyetlen embert hizlalt; holtan sok ferget. Mi bizOsebb te hat az ember! holttestné!? Mi borzalmasabb a halott embernél? Akinek név nem ment meg a biiztél. Aki megvetetten fekszik a sirban; aki az iment diszesen tiinddkélt a palotaban most meztelentil hever a sirgédérben; aki az imént nyalanksagokkal Up Lalkozott az ebédldben, azt most a sirboltban férgek faljalc fel. Otédik fejezet Az elkarhozottak szomort emlékérét ~A binds testének fenyitéke féreg és tt." (Sir 7,19) Mindketts Kettle mo don fenyit: egyrészt belal ragja és égeti a masrészt kivOl rig égeti a testet. .Férgiik, mondja, nem pusztul el és tiiziik nem alszlk kh" 66,24) ,Tizet és ferget ad testiikbe az Ur, hogy égjenek és kinlodjanih ordkké.* (Judit 16,17) A lelkiismeret ferge haromszorosan fog gyétOrni: szorongatja ax emléke zetet, biinbanatot ébreszt és gybtdr a szorult helyzetben. .Remegve Jonnie) rmikor bineiket szdmon kérik, és tOrvényszegeseik vadlokkent lépnel tuk a gégnek? Is mi , mint az arnyék stinkté! kezdve folyamatosan kézelediink vegtinkhOz és az erényn Jelét sem tudjuk felmutatni, hanem sajét gonoszsagunkban pusatultunh cl. Nagy nyugtalansaggal gondoljak ijra at mindazt, amit nagy élvezette cselekedtek, tgyhogy az emlékezet tiskéje szurkalja most bintetésképper azokat, akiket a gonoszsag tiiskéje OsztOkélt a binre.Hatodik fejezet A kérhozatra ttéliek hi@bavalé biinbanatérél Ast mondy egymas kézdtt a binbanatot tartok: .Valéban, letértink az quesig uljardl és az igazsdg vilaga nem fenylett nekdink.” (Boles 5,6) -Ak- kkezdike majd mondant a hegyeknek: Szakadjatok rank! és a hal- moknak: Takarjatok el minket!” (Lk 23,30) Binbanatot fognak tartan, de hem bocsatanak meg nekik. Mert igazsagos dolog az, hogy akik nem fakartak, amikor tudtak, azok nem tudnak, amikor akarnak; mert az Ur fadott nckik alkalmat a binbanatra, de 6k nem éltek vele. mondta Abrahamnak az a gazdag, aki a tiizben gydtrédott: atyam! kiildd el ét apam hazdba, mert ét testvérem van, tegyen tanusagot, nehogy ok is e kinok helyére jussanak.’ Abraham ezt ia: "Van Mozesiik és profétaik, hallgassanak azokra.’ Amaz pedi “Nem wgy, atyam, Abraham! de ha a halottak kézal megy vala- biinbénatot tartanak. 16.27-30) O maga tartott_ banba- alta, hogy az hasztalan, azért kerte, z eletben gyiimolesoz5 ot tartsanak, mert akkor hasznos az embernek binbanatot tar- cor még kepes vétkezni. Hetedik fejezet Az elkérhozottak kimondhatatlan kinjarél 68,11)'A gonoszok azonban nem lathatjak a jokat a dicséségben, mert azt ‘Tavolittassek el az istentelen, hogy ne nézze Isten dicsésegét (vO. lyeneket mondanak a bandsok a pokolban, mert a gonosz re~ int a szélfiitta pehely, mint a kénnya hab, melyet vihar joszlat, § mint az egynapos atutazd Nyolcadik fejezet A pokol kiilénféle biintetésetrdl bantetés a tz, a masodik a és fogesikorgatas.” (Mt 13,50) ‘A harmadik bimntetés a baz Ie: szélvibar.” (Zsolt 11,6) A negyedik buntetés a szintelendil rig .fergiik nem pusztul el és tiztk nem alsa Iz 66,24) Az dtodik biintetés az Atlegeldk ostorai, ezért olvassult) WA na balgak sz4mara pedig dtlegel varnak." (Péld 19,29) A hatodik biintetés a tapinthaté kiils6 és bels6 Oleh seg, ezert olvassuk ezt: A nyomorusag és sotétség foldje, ahol halalarnyél lakozik" (J6b 10,22). mas helytitt: .clmegyck a sbtét és a halal arnyéki boritott foldre” (Jéb 10,21), tovabba eat: .soha tobbé nem Latjak s vilgo! sAgot” (Zsolt 49,20), és megint més helyiitt: .s6tétségben némulnak el ay istentelenek”, (1 Sam 2.9) A hetedils biintetés a bundsbk zavarodot mert akkor ~ ahogy olvassuk - kinyitjak a konyveket (v6, Jel 20,12) az emberek a demonok zon ban lathatok. A kilencedik bimntetés a tiizes lancok, Ienek minden végtagjat megkétozik. Az els6 bintetés a vagyakozOké, a masodik akik a f0ldi Gletben nem érdemelték kt, hogy korbaccsal megbantess ‘ket, mert .megveti az Urat a binds, nagy haragjaban nem Keres!" (2a 10,4), a hatodik azoké, akik a sététségben jartak és nem t6rédtek Ail hogy az igaz fényhez, azaz Krisztushoz jojjenek, a hetedik azoké, ali bt neiket ugyan megvallottak, de a vezekléssel nem torddtek, a nyoleadiie io ke, akik a fOldi életben szivesen nézik és teszik a rosszat, a kilencedike Ao» Iké, akik mindegyik buinben vétkeztek, akik a vagyaikban jartalc én kiviit ik utan mentek. Kilencedik fejezet A pokol tiizérdl A pokol tiizét nem fa téplilja és nem a szél favasa ten teremtette 8 Isolthalatlanul é¢ a vilag keadetet eméscli meg, amelye! jetentés miatt sbent az al ja meg, hanemminden hely biintetésiil szolgal, mert 6k mindig magulkkal viszike a \lést és mindeniitt kinnal talaljak magukat szembe: .Tazet tamasz~ tok benned, mondja, hogy az megemésszen téged.” (Fz 28,18) ize pedig drdkké égni fog és sohasem fog vilagitani, 6rOkke ordkké hat és sohasem hagy alébb. Mert a po- sdiétségek legnagyobb sététsége, a bantetésck mérhetetlen ‘ge, @ nyomorisagok végtelen nagységa var. KotOzzétek meg, yét-labat s dobjatok ki ot a kils6 sotétségre. Lesz majd ott sira {68 fogesikorgatas.” (Mt 22,13) Minden testrész az altala elkévetett binéért kOlon fog banhédni, azért, jintessék Sket, amivel vétkeztek, Mert irva van: ,ami Diinhédik". (Boles 11,17) {gy aki a nyelvvel gyotorték. Ezért kialtott fgy a gazdag ember: .Atyam, Ab- ingban.” (Lk 16,24) Az ujj a rt az ujjakkal dolgozunk, Tehét mintha a gazdag azt Tizedik fejezet A pokolbéli sététségr6l ‘Am az elkdrhozottakra nemesak kiils6, hanem belsé sététség is borul, mert ‘i yellemt és testi fenyt egyarant nélkalézik. Mert irva van: Tavolittassék el gy ne nézze Isten dicséségét” (Iz 26,10), aki akkor egyedil) hozottaknak biintetésdkben olyan nagy kint kell elviselni, ‘on kivill masra alig tudnak gondolni, hanem ,oda iranyit- lag megielent tanit6jénak. Mikor a tanité felfogta, hogy az el- érdezte téle, hogy feltesznek-e az elkarhozottak barmilyen ‘enewség, sem tudas ninesen az ah hg elkirhozottaknal akkora lesz az ész feledékenysége, az elme vakséga, értelem zavarodottsaga, hogy ritkan vagy soha sem tudnak eljutni odaig, Nowy Valamit is gondoljanak Istenrél, még kevésbé tudnak Iélegzetet venni hogy diesérjék. Mert a halott ajkén elhal a dieséret, ugy, mint ann: nines (v6. . lem a holtak dicsérnek téged, Uram, és egy sem azok kbziil, akik tak az alviligba.” (Zsolt 115,17) .Mert nem az alvildg magasztal téeged, 68 a halél Wem diosdit teged.” (Iz 38,18) Tizenegyedik fejezet A bintetések valtozasarol -Engedd, mondja Job, hogy kissé sirassam fajdalmamat, mielétt elmepy hogy vissza ne térjek tobbé a sotét és a halal arnyékaval boritott fOldre, nyomortisdg és sdtétség fOldjére, ahol haldlarnyék, zirzavar 65 OrOKON In nyat lakozik.” (J6b 10,20-22) Mindenesetre rend lesz a biintetések mennyiségében, mert_.amilye meértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is” (Mt 7,2), Ui hogy akik siilyosabban vétkeztek, azokra stilyosabb bintetés vir, mel »kemény fenyités var a hatalmasokra”. (Béles 6,6) De nem lesz rend s atalmas héségbe menne (6, Job 24,19), agyhogy az ellentétes biintetésck gyors valtakordsa me stilyosabb gyétrelmet okoz, Tapasztalatbél tudom, hogy aki megégette Mi gat, még hevesebb fajdalmat érez, ha hideg dologho: ‘Tizenkettedik fejezet A kérhozottak kétségbeejté helyzetérdl Mint a juhok. dgy terelédnek az alvilagba, a hall legeltetl dket." (Zao a hasonlatossdd min jondtdk, azok ugyanis nem gyékerestil tépik ki a fiivet, hanem onal hogyét tépik le gy, hogy ismét f0 néjén, amit lelegelhetnek, Igy Jamal gonoszok is, a halal re Oket, de felélecinek a haldlra, hogy OrOKk6 I janak. ,igy Titius maja el nem fogyasztva és Allandéan Gjra ndve Mi pusztul el, tigyhogy sokszor elpusztulhat." A halal akkor halhatatlan lesz, a halélnak fognak akkor élni azol, al az életnek meghaltak. Keresik a haldlt és nem talaljak, mert életik elimi és nincs t6bbé. Hallgasd meg Janost, aki ezt mondja az, Apokalipszisbet -Azokban a napokban az emberek keresni fogik a haldlt, de nem talAljl : és vagyédni fognak a halal utan, de a halal futni fog eldldk,” (Jel kivannak sovarogva azok, akik csak téged gytldltek szenvedélyesen, 2 Ovidiun: Pontuinh ‘TMius Gaia ha volt, akinek Prométheusehor haxonlé wor le wma,‘Tizenharmadik fejezet Miért nem szabadulnak meg az ellcérhozottak? se amitsa tehat Onmagét, mond: \vegig és nem neheztel mindorokke’ jes minden teremtményéhez” (Zsolt 145. haragos, nem .fe- joj el a konydraletességet” (Zsolt 77,10) senkit, akit terem- Ut (vd. Boles 11,25). A gonoszok téves reményeiket arra alapozzale, amit Ur mondott a préféta altal: xEgy csomoba verembe gyijti és ott bebor- iajd sok nap multén meglatogatja dket.” (Iz 24,22) Ugy gondoljak, 1 az ember sak egy bizonyos ideig vétkezett, ezért Isten nem JIsten nem tartja meg haragjat ‘oll. 103,9), hanem ,kénydrile- emény és milyen hamis feltételezést .Ne higaye hiaba, té lehet ét valtant” (Jéb 15,31), mert nines semmilyen megyaltas. a bindsdket a beearjak dket a bért6nbe, azaz a pokolba, ahol test nétkil az Jalg gyotrik 6ket, majd sok nap mulva meglatogatjak dket itéletkor testiikkel egytitt feltamadnak, de nem Janem biintet alan még sulyosabb biintetéseket kell elviselntdik, Mashol meg : Wesszével biintetem meg vétkeiket és veréssel binetket.” menetileg a kivalasztottakra is haragszik, mert .megostoroz min- . akit magahoz fogad". (Zsid 12,6) Csak réjuk vonatkozik, hogy nem tartja meg haragjét mindvégig". (Zsolt 102,9) Az elkarhozottakra vi- \gos az, hogy amivel az isientelen 6 Ordkkévaloségaban vetkezik, azt Isten a sajatjéban biinteti meg. Mert ir elhagyja ot a vetkezés képessége, a vétkezés utani vagyr6l azonban Mert irva van: .Gydldléid felfuvalkodasa egyre névekszik.” wdnak, hogy gonosz az, aki éket a a bocsanatra, Hallgasd meg Janost, mit mond az Apokalip: 6 hullott az égbdl az emberekre és az emberek karo- (Jel 16,21) ‘Ay elkaithozott akaratanak tehat, jéllehet mar nines he kkedve a rosszra, és a pokolban az lesz a biintetés, aml a fl ir vélhetden oit*is buin az, csak nem jér érte buntetés. Az istentelen hat, mivel mindig adéssaga van a bun miatt, mindig érezni fogja a bine 1), a pokolban, maga binbénattal nem irtott ki, at IN hogy sohase miatti szenvedést, mert amit saja ten bitestival nem engedii el. A Bird nagy igazségossaga nélkiilézik a pokolban a gyétrelmet azok, akik eben az életben sohasem akartak nélkdléznt a bint. Bizonyara azt kivantak volna, ha tudtak volny hogy drdkké éljenek, mert igy drdkké vétkezhettck volna."*! Mert akik sob sem hagyjak abba a vétkezést, amig éinek, azok azt nyilvanitjak ki, hogy mindig banben kivannak élni. ‘Tizennegyedik fejezet Bizonysdgtételek az drdkké tarté gydtrelmekrél Ki lakhat Kéziiletek egytitt az drOk tizzel?” kérdezi Lajis. (lz 93,14) -Fiistté lesznek dk haragomban, tazzé, mely egész nap ég . Jel-nappal sohasem alszik ki, hanem drdkké felfelé szAll a fist} .Ordk gyalézatot és drdk szégyent hozok rétok, amely sohasem désbe.” (Jer 23.40) AKik a fold poraban alszanak, felébrednek; némel ordk életre, masok pedig, hogy drdk gyalazatot lassanak.” (Dan 12,2) «A gonosz ember halala véget vet a reménynek.” ( -Az ilyenre hi a szamara gyogyulas. . sat, az inni fog az Isten haragjanak borabdl, és gyotrédni fog tizben 6s kénben, és a gyotrelmek fiistje felszall 6rdkkOn-Ordkké és nines nyugalima 11) Megerésiti ect az Igazsdg, aki ezekkel a szavakkal fogja az itéletkor el- itélni a karhozatra seantakat: menjetek ,atkozottak, az Orok tigre, amely az ordognek és az 6 angyalainak késailt”, (Mt 25.41) Ha az istent (6rveny szerint »minden dolgot két vagy hérom tantt szavaval kell bizonyitanl (0; Mt 18,16), mennyivel inkabb helytall6 lesz. a fentebb elmondott {gaz amely oly sok nagy ember s2j4bél elhangzott. Tizendtodik fejezet Az itélet napjaral wlme, jon az Or lan napja, bossztval, haraggal és dihvel telye, a fOldet és vétkescit kipusztitsa rola, Mert 1 6 Aranztjak fényOket; elsdtétdl a felkelé nap 4 A mioglitogatom verketért a fOld kerekseyet,8 gonoszsagaikért a biindsOket; megszintetem a hitetlenck kevélységet és részakosok biiszkeségét_megalizom.” (lz 13,9-11) .Elernyed miatta és minden emberi sziv elestigged és megtérik. Gores és fajda- 6ket, gydtrédnek, mint a vajtidé asszony, egyile a masikra ba- reuk. (Iz 13,7-8) ‘ag napja lesz az a nap, szorongatas és szfikség napja, veszedelem morasag napja, sdtétség és homaly napja, felhd és vihar napja, és harsona napja, bizony hirtelen véget vet az Ur a fold vala- 5-18) .Es hirtelen lep meg az a nap, mint a jinén laknak.” (Lk 21,34 Jes az Emberfianak eljévetele is”. (Mt 24,27) Mert .az Ur napja ugy jon el, ‘mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondjak: Békesség és biztons4g, akkor sza- ‘kad rajuk hirtelen a veszedelem, mint a fajdalom a varandos asszonyra és hem menektilnek meg’. (1 Tessz 5,2-3) Tizenhatodik fejezet Az itéletet megeléz6 gyétrelmekrét snagy seorongattatas elézi meg, amilyen még nem volt a mostandig és nem is lesz. Es ha nem rovidilnének meg , nem menekiine meg egyetlen élélény sem". (Mt 24,21-22) t0bb helyen, dogvész, 1Es Jelek lesznek a napban, a holdban és a slaghe ea égbeesett rettegése a tenger ziigdsa és haborgisa miatt: (69 mogdermednek az emberek a renmdlettél és annak varasat6l, amt a [0 Kerekseggel és nagy jeleket és csodakat mavelnek, hogy tévedésbe ejtsék, lés proféta, miclétt eljonne az Urnak nagy és rettenetes napja, hogy vi huatéritse az atyak szivét flaikhoz s a fidk szivét atyaikhoz". (Mal 3,23-24) Vele Jon Hénok is .¢s ezerkétszazhatvan napig jovenddinek, szérasakba ol- Aonve’ amikor befejezik tanisigtételdket, a mélységb6! f01- 16 fenevad habordit indit majd ellendk és legydel és megbli dket. Es jeatdk a nagy varos utedjin fog heverni, ahol Urukat 1s megfesait 7-8) .De harom és fél nap milva Istentél az élet lelke szall belejiik si) Tizenhetedik fejezet Hogyan jén az Ur az itéletre? -Mindjért ama napok szorongattatasai utan a nap elsdtétedik, a hold net Sugirozza fényét, a csillagok lehullanak az égrél és az ég eréi megrenddl nek: és akkor feltintk az Emberfla jele az égen. Es jajveszékelni for a {0 minden népe.” (Mt 24,29-30) .A kirélyok, a fejedelmek, a hadvezérel gaadagok es az erések, minden szolga és szabad ember a hegyek barlanij Iba és késziklai kézé rejtéznek és azt mondjak a hegyeknek és a készlkll nak: ‘Omoljatok rank és rejtsetek el minket a tronon al6 szine eldl 8 Barany haragja el megillini azon?™ sik vegeig.” (Mt 24,3 ‘Akkor a paranesszora, az arkangyal hangjira és Isten harsondjana 4 az égbél". (1 Tessz 4,16) Bs .mindnya ianak szavat és eljonnek: aki szat tettck, az fil eselekedtek, feltamadasara’ kat, ak Nea Atszartak” Wel 1,7), .az Emberfidt, amint eljon az ég felhéiben nay hit lommal és dicséséggel”. (Lk 21,27) ‘Ax Ur pedig nemesak angyalaival, hanem orszaganak véneivel jn ¢l itéletre: .nagy a becsillete a kapuknal, ha alesezik az orsaiig veneivel (Péld 31.23) Mert 6k maguk Is ott fognak Gini .tizenkét széken 68 {léht fogjak Izrael tizenkét trzsét”. (Mt 19.28) .Néztem, mondja, 8 exysver 0b tronokat allitottak fel, és egy dsbreg ledlt. Ruhdzata fehér volt, mint & bi és fejen a haj olyan, mint a tiszta gyapji: tronja langolé tii, Kerekel tiiz. Tzes és sebes foly6 jOtt ki szine elott. Ezerszer ezren szolyaltak nel és tizezerszer szazezren hédoltak neki.” (Dan 7,9-10) .Jén ime, Isten, a mi Istentink és nem hallgat; tz langol fel eldtte ¢ kortilotte hatalmas forgeteg.” (Zsolt 50.9) .Felhé és homaly van kOrlOtl igazsag és jog tronjanak alapja.” (Zsolt 97,2) .Sz6litja onnan feldr6l aa ei fldet, hogy népe {Olbtt itélkezzék.” (Zsolt 50,4) Mert .dsszegydjtene minden nemvetet, ¢8 6 elvélasztja Sket egymastél, elvalasztja a juhokat a keoskéktdl; és a juhokat jobbjara ket pedig baljara," (Mb 25,8233) hahTizennyoleadik fejezet A biré hatalmarél, bélesességéral és igazsagossagarél jen nagy lesz akkor a félelem és a remegés; a sirés és sohajtozas! jegrémilnek intésére” (Job 26,11) mit fognak akksor a bind- és a bi- fe szailj perbe szolgaddal, mert m igaz elotted az él6k kOzii.” (Zsolt 143,2) Uram, ha a vétkeket |. Uram, ki allhat meg elétted?” (Zsolt 130,3) Ine a leghatalmasabb, legbolesebb és legigazsagosabb birotol? Kt Imasabbt6l, aki el6l senki sem tud elmenckiilni, a legbol- senki sem tud elrejtézni, a legigazsdgosabbtol, akit senkt i akarnam magam, ha artatlan vagyok is. It és létrejottek.” (Zsolt 148,5) \egszamolja az. esdcseppeket 6s a nger fovenyé . 2), .Mindentudé Isten az Ur" (1 Sam 2,3), min- lent eldre tud és minden egyes doigot ismer, minden titkos dolgot titokban Apostol mondja: .Sem- .” (Zsid 4,13) O igazsa- sem hagy futalom nel ‘a zsoltaros mondja: fis te megfizetsz kinek-kinek csele- Tizenkilencedik fejezet Az isteni itéletrél De ki ne félne attél a targyalistél, amelyen ugyanaz a személy lesz a vidld, az tgyvéd és a biro? Mert vadolni fog, amikor ect mondja: .Eheztem, {; szomjaztam, és nem adtatok ini.” (Mt 25,42) Bizonyl: tant fog, amikor hozzafiizi: .Amikor nem tettétck meg ezt egynek € legit: sebbek kéziil, nekem nem tettétek meg.” (Mt 25,45) Es itéln! fog, amikor ext mondja: ,Tavozzatok télem, atkozottak, az drék tiizre.” (Mt 25,41) Tie nukra nem lesz salikség ezen a targyalason, mert akkor feny derail a ,s0- tetség titkatra’. (1 Kor 4,5) .Mert semmi sincs elrejtve, ami le ne lepleaid- ne.” (Mt 10,26) ‘Akkor majd felnyitj4k a lelktismeret kOnyvett (v0. Dan 7,10), és a halot: takal tetteik szerint itelik meg, amelyek a kOnyvekben fel vannak Jegyezves Milyen nagy lesz a szégyen a bindsdk kézott! Milyen nagy lesz a zavaro- dottsag, amikor legistentelenebb bineiket mindenki szémara vilagosan fel- fedik! .Boldogok, akiknek gonoszséga bocsanatot nyert, és akiknek bine ¢ van takarval" (Zsolt 32,1) Ez ellen az itélet ellen sohasem lehet fellebbean met .az Atya az itéletet egészen a Fidnak adta” (Jn 5,22), .aki amit beat, azt senki sem nyitja ki; és amit megnyit, azt senki sem zarja be", (Jel $7) -Bizony, az Ur szaja szolt.” (Iz 58,14) Huszadik fejezet Az elkérhozottaknak semi sem fog haszndini ‘Akkor nem fog hasznalni a vagyon, nem fog megvédent a méltosig 68 @ baratok sem fognak segitent. Mert irva van: ,EzOstjak és aranyuk nem sit badithatja meg dket az Ur haragjénak napjan.” (Ez 7,19) ,Sirni és gydseoln fognak a féld kirdlyal, amikor majd latjak a tiz fasyjét” (Je , nie 6 gydtrelmeinek félelme miatt.” (Jel 18,5) .Mitévok lesztek maj aN i Kihez menekiiltk majd sepitne> -Mindenki a maga terhét fogja hordoznt.” (Gal 6,5) .AKi vet ial meg.” (Ez, 18,20) lyen szigord itélet az, amelyben az emberek nemesak tettetkrdl, nem ,minden hidbavalé sz6rél, amelyet kimondanak, sz4mot fognak adit (Mt 12,36), amelyben az addssdg Kamatostul az utols6 fllérig behajtatih (v5. MC 5,26 és Lic 19,29), «Ki tud tehat elfutni a jovendd harag el6l?" (Lh 37) Az Hmberfia elkOldl tehat angyalalt, akik dsszeszedik orszigébél mind ‘a botranyokat és agokat, akik gonoszsagot cselekszenek, majd dket kévébe Kottke, 68 tec ‘ets, hogy elégettessienck, Lez majd ott sirén fogesikorgatas" (Mt 13,30, 41-42), sohajtozas és jajveszékelés, szomorti- nig és orditas és gydtrelem, fogesikorgatas és kiabalas, félelem és remegés, fiijdatom és faradozds, tz és biz, sotétség és aggodalom, szigortsag és Komorsag, szerencsétlenség és nyomorisag, inség és banat, enyészet és sayarodottsag, kinds és bintetés, keseruség és rémilet, ehség és szomjti- ni fagy és hdség, kén és ég6 tiiz mindordkkén Ordkké, Itt végzédik Lothariusnak az emberi lét nyomorasagarél sz616 konyve. Bibliografia I. Kiadasok, forditasok: Lewis, R. E.: Lotarlo del Segni (Pope Innocent Humane, Athens, 1978. Lotawo be Seant (Papst Innozenz dem Lateinischen dbersetat_und rich-New York, 1990. NB, 'M.: Lotharii Cardinalis (Innocenti 1) De miseria human Lucant, 1955. fom Blend des menschtichen Daseint wgeleltet_ von C.-F. Geyer, Hildeshel Il. Szakirodalom: Buuror, R: Mépris du monde, misére et dignité de 'homme dans la pens Das ‘puch von mens lich des Editionsvorhabens. ini Codices manuserip! ince papa és a contemptus mundt-irodalom. In: Taviatok, (1908), 2 Loos Ince papa ‘De miseria humanae conditionis’ cimi traktatusdnal Fe cepcidja kédexirodalmunkban, in: Magyar Kényvszemle, 112. (1996), 956%358, unerforsehter Textzeuge der Erbauungsliteratur des deutsche) Intersuchung des ‘puchs von meni :n). Kandidatusl értekezés, 1996, cher aigensehafft. Untersuchut spitmittelalterlichen Texizeugen der Laienandacht in Stelerm: Verlag, Goppingen, 2002. 102 p. LoKos P.: Der Umgang mit antiken Zitaten tn einem Katechetisch-erbal des 15. Jhs. (Petrus von Ainstetten: Das puch von menschlicher Gedenktagung zu Bhren von Claus dirgen Hutterer und Karl vember 2000. Hg, von Karl Manherz, Budapest, 2003, 141-152, ps Nacy, A.: De tractatu De miseria humanae conditionis Innocenti Pape I pest, 1943, Piro, M. di: Il De miseria conditionis humanae” di Innocenso Ml, Inj Stl medievali A. de Stefano, Palermo, 1956, 177-201. : Innozenz Ill, Bonn, 1954. ind sein Werk ,Ucber das Elend des menschlichen Daseint! ik und Kunst in der Welt des Mittelalters, hg, von J, Koch