Shaj s fohsz Fekete Istvntl

Az erd shaja
Vndor, ki elhaladsz mellettem, ne
emelj rm kezet!
n vagyok tzhelyed melege hideg,
tli jszakkon, n vagyok torncod
bartsgos fedele, amelynek rnykba
meneklsz a tz nap ell s gymlcsm oltja szomjsgodat.
n vagyok a gerenda, mely hzadat
tartja, n vagyok asztalod lapja, n vagyok az gy, amelyben fekszel, a deszka, amelybl csnakodat pted.
n vagyok hzad ajtaja, blcsd fja, koporsd fedele.
Vndor, ki elmgy mellettem, hallgasd meg a krsemet:
Ne bnts!
(Fekete Istvn)

Az erd shaja
Az erd fohsza
rmmel teli meglepetssel fedeztem
fel, s olvastam Fekete Istvn: Az erd
bredse cm, a kzelmltban megjelent gyjtemnyes knyvben Az erd
shaja cm rst. A ktetet Snta Gbor
szerkesztette, s annak sszelltsban a
Gyenesdison l Horvth Jzsef is kzremkdtt. tallta meg a Magyar Rdi archvumban mind Az erd bredse, mind Az erd shaja cm rsok
gpiratt, mint Fekete Istvn mveit.
Mindkettt 1948. februr 24-n olvastk
fel gondolom a Kossuth Rdiban.
Ez utbbi m igen kzismert lett Az
erd fohsza cmen, hiszen szmtalan

formban, fra festve, pergamenre

nyomtatva, erdszeti irodkban, vadszs turistahzakban is megtallhat, akr
dszes formban is, kifggesztve. De sehol sincs feltntetve e szveg szerzje!
Mit tagadjam, amikor elszr olvastam
Az erd fohszt nekem tetszett. m
igen tisztelt professzorunk, dr. Mayer
Antal az erdmvelstan taln legkivlbb mvelje, a hetvenes vek elejn,
egyik eladsn mrgesen kifakadt,
hogy: az erdszeti nnepeken llandan ezt, egy falusi tant ltal fabriklt
rst idzik, holott a magyar kltszet tele van hres-neves kltink erdrl szl szebbnl-szebb verseivel. Rvidesen
meg is szerkesztette Az erd pozise

cm knyvet a professzor r, ennek bizonytsra, sszegyjtve benne az erdrl szl magyar irodalom szmtalan
remekt! Az erd fohsza persze nem
kapott ebben a ktetben helyet.
m Fekete Istvnt minden bizonnyal
a II. vilghbort kvet, tlzott erdpuszttsok indtottk arra, hogy szt
emeljen az erdk kmlete, vdelme rdekben. S mint megannyi rsval, ezzel is nevelni kvnta az ifjsgot s az
embereket az erd szeretetre. Ha a jvben Az erd fohsza al szerzjnek nevt is odarjuk, akkor taln mg
inkbb megszvlelik az olvask, az erd
shajt, fohszt.
Feiszt Ott

Klmavltozs az cenok mlyn

Az veghzhats kvetkezmnyei az
cenok mlyn is tapasztalhatk: a
szn-dioxid-kibocsts mr 4500 mter mlyen is mrhet llaptottk
meg a nmetorszgi Kielben lv
Leibniz Intzet kutati. A fosszilis
energiahordozk elgetsvel keletkez gzok elszr az atmoszfrba
jutnak, utna a tengervzben olddnak: mennyisgk az elmlt kt vtizedben jelentsen ntt.
A kieli tudsok a Meteor nev kutathajval a Karib-tengerrl indulva az
Atlanti-cen szaki rszn t Lisszabonig hajztak. tjuk sorn klnbz
mlysgekben mrtk a szn-dioxid
koncentrcijt, majd sszehasonltottk az adatokat azokkal az informcikkal, amelyeket egy tanulmnyt sorn
188

az 1980-as vek elejn gyjtttek. Az

sszehasonltshoz hasznlt specilis
statisztikai mdszer segtsgvel meg
tudtk rajzolni az cen szn-dioxidtrkpt.
A gzok sokkal nagyobb mlysgbe jutnak le, mint azt eddig feltteleztk. Ez egyben azt is jelenti, hogy az
cenok az veghzhats sorn keletkez gzokat sokkal nagyobb
mennyisgben szvtk fl, mint ahogy
a korbbi szmtsok mutattk. A tudsok gy vlik, hogy a vilgtengerek
az ipari korszak kezdete (vagyis krlbell 200 v) ta az emberi tevkenysg ltal kibocstott szn-dioxid mintegy felt szvtk fel, ami fkezi az
veghzhats erejt. Ugyanakkor a
tengervzben lv egyre nagyobb

szn-dioxid-mennyisgnek kros hatsa is van: az cenok elsavasodnak

tle. Ez klnsen a mszkpz organizmusok mint pldul a korallok
vagy a kisebb planktonfajok szmra nehezti meg azt, hogy ltrehozzk
mszvzukat. A kieli intzet kutati is
megerstettk, hogy a vzmlysgnek
az a hatra, ahol a msz felolddik az
cenban, az elmlt 200 vben 400
mterrel fljebb hzdott.
(www.greenfo.hu nyomn
az let s Tudomny)

Hirdessen az
Erdszeti Lapokban!

Erdszeti Lapok CXLIII. vf. 6. szm (2008. jnius)