rakes &s Karyeaet Oréklés és kérnyezet Szazadok 6ta vitatott, vajon inkabb az brBki6des (a wtermészet") vagy inkdbb a kérayezet (a ,nevelés") az ember fejlSdés fontosabb tényezéje. AXVIL. s2 zadi angol filozéfus, Sohn Locke példdul elvetette Kora uralkod felfopésit. amely szerint a gyermek nem mds, mint kiesinyftett felnétt, aki készségeinek 6 tudasinak teljes fegyverzetével jOn a vildgra, esupdn fel Kell nénie abhoz, hogy ezek az 8r8KI8tt tulajdonsigai felszinre Kerdlhessenek. Locke ezzel semben azt silitotta, hogy a esecsem6 lelke ,tiszta ap" - tabula rasa -, amize semmi nines irva, Ezt a Japot a gycrmek tapasztalatai irjak tele - az, Mt, hall 6s érez. Locke szerint minden tuddsunk az Erzékszerveinken 4t jut el hozzdnk: azokat a t pasztalat szolgiltatja, semmilyen tudés vagy gon- dolat nem szdletik velink. ‘Az 618kI6dés gondolatat Charles Darwin evold- eldelmélete élesztette fel, aki az emberi fejl6dés bio- égiai alapjat hangsilyozta. A XX. szézadban, a be- haviorizmus fellépésével a kornyezethangsélya fel- Togds vile ismét uralkodév4. A behavioristdk, példa- ulJohn B. Watson és B. F. Skinner, igy vélték, hogy az emberi természet tkéletesen hajlithaté: Korai reveléssel a gyermekb6l ~ drSKl8tt Culajdonségeitél Figgetlenil - brmilyen felnéit Jehet. Watson egé- szen sz€lsOségesen fogalmazott: Joa Locke és hares Darwin egy jlontion betoyésotak a 6roks-Korvere ia alkuasit, mbgpaeigopymassal clon Ha adtok nokeom egy tucat exisstzes, é germeket, 5 olyan kéenyezetben nevelhetem fel &ket, —amilyen- ben 1 akarom, —bdrmelyikivakbO! - flgetendt eld dei fehetséz6Gt, hajlamaiél, _képesstgeit6l, fora oxisit! sist garantittan olyan scakembert eveek, amilyetakarok: orvost, dgyvédet, mie, Kereskedst, fOnbkit vagy akér Koldust, tava. 2930, 104) A legtdbb pszicholégus manapsig aemesak abban rt egyet, hogy mind az GrOklés, mind a kérnyezet Fontos szerepet jétszik, de abban is, hogy azok fo- lyamatosan egymdsra hatva vezérlik a fejl6dést. Az ‘jszilétt agya vilégrajévetelekor mintegy 100 mi rd neuront tartalmaz, am ezek még alig éllnak kapesolatban egymdssal. A szGletést kéveten i ros gyorsasiges kuldsa, és mire a gyerekek elérik a hdroméves kort, agyuk stlya hdromszorosira n6 (DiPietro, 2001). Az agy Fejl6dését a genctikai tényezék éppoly ers- sen befolyasoljsk, mint az els néhény évben az ingergazdag vagy ingerszegény kOrnyezet. Még a nyilvanvaléan vellink sziletett biolégiai meneirendek alapjdn mOk6d6S fejl6dést is befoly’- solhatisk kérayezeti escimények, Személyes t donsigaink J6 rész6t mar a fogamzds pillanatéban meghatérozza a megtermékenyitett peteseit geneti- kus szerkezete. Génjeink dgy programozzik nove- indul be az Ssszekattetésck ki ryban, Locke, az Imereiok elsjttisénl az éatlés szerpet heiyene eléérbe, a tapaszialsttekinette az ismerotzerabs Kirlapos cinak, Darwin pedi az ember elds biog lpainak hengsuyezdsve, Ismet rirénitota a figyelmet az broklbdesJlentbsbgére92 3.A psticholigia feddés | = oo | iat a ey eT | | tia hinap) 3.1, ABRA » A margésfejlédése A vieszintes hengereka vsekedés tks megilenés det jtzk ked& sejtjcinket, hogy ember legyen beldlink, ne hal, madar vagy pedig majom, tobbek kbz5tt mes~ hatérozzik b8r-, haj- és szemsziniinket vagy tes- tWnk méreteit. Az Hlyen, genctikailog meghatérozott tulajdonsigok a ndvekedés és a testi viltozisok ve~ lesziletetten meghatirozott, a kérnyezeti hatésok- 161 viszonylag flggetlen serozata, az érés forméjé- ban fejezédnek kl. Az emberl magzat szigordan meghatérozott iddrendben fejl6dik, és a magzat vi- selkedése (pl. az dtfordulés vagy a rugdalézés) is cay FeilSdési szakaszt6l fOgE5 sorrendet Kovet. Usyanakkor az érési folyamat, ha példéul a méhen belli kOrnyezet valamilyen ok miatt silyosan sé- rl, meg is torpanhat. Amennylben ey anya a ter- hesség els6 hérom hénapjéban (a magzat kezdetle~ es szerveinck genctikusan meghatérozott sorrend szerinti Kialakulisa sordn) rubeolis lesz. a esecse- mé exctleg siketen, vakon vagy agykérosodissal Jon a vildgra, aszerint hogy o fert6zés iddpontjéban éppen melyik szervrendszer fellédése volt kritikus periddusban, Az anyai alultépliltsig, a dohényzis vagy az alkohol- és kabitészer-fogyasztis is azok kozé a kbrnyezeti tenyer5k kbzé tartozik, amelyek befolyasothatjak a magzat egészstges éréstt A suliletés utdni morgdateilSdés ugyanceak a ge- netikailag meghatirozott érés és a KOrnyezetl ténye~ 28k kélesSnhatisit mutatja, Szinte minden gyer- mek ugyanazokon a szakaszokon megy ét mozgds- fefl6dése sorén, méepedig ugyanabban a sorrend~ ben: ftfordulis, Glés megtimasztis nélkil, Allis bitorba kapaszkodva, mészds, jérds (3.1. ébra). Mi vel ugyanakkor a fejl6dés Irama minden gyereknél mis, a fejlédéspszicholégusok mar régéta tépren- genck azon, hogy 0 tonuldsnak és a tapasztalotnak van-e valamilyen szerepe a fell6dési kOlnbségek- ben, Noha a régebbi kutatisok (Dennis és Dennis, 1940; Gesell és Thompson, 1929; MeGraw, 1935/ 1975) a kérdésre egyértelma ,nemmel” vélaszoltak, a legijabb credményck szerint a gyakorlés, a gyere~ kekkel val foglalkozds bizonyos fokig mégiscsak syorsithatja az egyes mozedsos viselkedésformék megiclenését, Kzismert az djsziléttek .lépeget3-(rekiéss Kiryezet reflexe” (elem jérés). Ha a cseesem6t fOge6legesen tartiuk gy, hogy a talpa épp hozzéérjen valamilyen stildrd felszinhez, akkor oly médon fogja emelgetni a ldbait, mintha jérna, Némely kultdraban, példdul a kenyal, videki hérayezetben E16 kipszigiszeknél @ 216k széndékosan tanitjék gyermekeiket Gini, all- ni és jérnl; ezek a eseesem6k az amerikai gyerekek- él kérGlbeldl 3-5 héttel kordbban érik el a kOlén- bdz6 mozgésfejl6dési szakaszokat(Colé és Colé, 2001). A kelet-paraguayi, nomdd kOrdlmények ko ZBUt 416 aesék gyermekeinek viszont. mivel sdrd és s6tét erdé mélyén élnek, szinte egyall nek mozedsi lehet6ségelk. Ezek a gyerekek csak- nem egy teljes éwel kés6bb Kezdenek el jérni, mint az amerikaiak (noha kés6bb, iskoldskorukra nem- ‘esak wtolérik, hanem talén tal Is szarnyaljak 6ket).. A genetikusan meghatdrozott jellemzOk €5 a Koi ayezeti tapasztalatok kéleséahatésinak mésik szép példdja 9 beszéd fejl6dése. Normélis fejl6dése fo- lyamén minden embereseesemé megtanul beszél- al, de ehhez el kell jutnia az idegrendszeri feletses egy bizonyos szintjére; kevés kivétellel a gyerekek egyéves koruk el6tt nem képesek mondatokat fore mélni. Azok a gyerekek ugyanakkor, akik olyan kornyezetben nevelkednek, ahol a felnéttek gyak- ran beszélnek hozedjuk, és minden beszédscerd hangért megjutalmazzdk 6ket, Kordbban kezdenek elbeszéIni, mint azok, akikre nem figyeltek enayi oda. Mig példdul @ k6zéposztdlybell amerikai gye~ rekek egyéves korukban kezdenek el beszéini, a San Marcosban, Guatemala egyik elmaradott falujé- ban nevelked6 gyerekek, akik a feln6vtekt6l keve- sebb verbilis ingerlést kapnak, esak kétéves Koruk utén ejtik ki az els6 szavakat (Kagan, 1979). A kor- nnyezet tehdt sak az enyes készségek elsajéittdss- nak sebesdgér fogia meghatérozni, nem pedig a készségek végss szintjét. 99 A fejlédés szakaszai A fejlddés sorozatat sok pszicholégus dgy értelme- Zi, hogy a feilédésnek egymastél mindségileg elki- Tenis szintjei vannak. Ezt a mindennapi életben is valahogy igy értelmezzOk, amikor az életutat egy- mst kévet6 szakaszokra: cseesemSkorra, gyermek- korra, serdilékorra és felnéttkorra bontjuk, vagy amikor azt mondjuk, hogy serdilé esemeténka y= zadésok" korit li. A fejl6déslélektan azonban en- él nagyobb pontosségra tOrekszik, és azt mond akkor beszélhetink fefl6dést szakaszr6l, ha a vi- selkedés egy adott idészakon beliil egy adott dolog vagy Ssszetartoz6 tulajdonségok kOré szervez6drk; eby adott id6szak jellemz6 viselkedése mindségileg cltér a korabbi vagy a kés6bbi szakaszokra jellemz6 viselkedésekt6I; @ gyermekek ugyanazokon szaka~ scokon ugyanabban a sorrendben mennek t. A kornyezeti tényez6k gyorsithatjék vagy lassithatjék @ fejl6dést, de a szakaszok sorrendje véltozatlan, marad: a gyermek nem eljesithet egy kés6bbi sza- kaszt, amig a korabbiakon nem jutott til Amint azt a felezet tovabbi részeiben l4tni fosiuk. nem minden pszicholégus ért egyet azzal, hogy a fejlédés mindségileg kilénb6z6 szakaszok rgzt- tett sordn halad keresztil A szakaszolé felfogéssal k6zeli rokonségban van az dgynevezett kritikus periédusokat feltételezé elképzelés, amely szerint a fell6désben léteznek olyan id6szakok, amikor az ember életében be kell kbvetkeznie bizonyos eseményeknek ahoz. hogy fejl6désének folyamata ne kérosodjon. Az emberi magzat fizikai fejlédésében mar régéta ismerete- sek kritikus periédusok, példdul az, hogy 2 fo- gamz4s uténi hatodik-hetedik hét fgen fontos @ mag~ zat nemi szeeveinek végs6 jellege szempontjubél. A primitiv szervkezdemények férfi vagy néinemi (Gyaoraiag minden gyermek ugyenabban a sorrandben hala mozgasteOdéskilénazdazakasan, cs éppen nem ugyananny! alt