bescdesek, még akkor is, ba seavakban dlenek teste. Deak pekil vill, bangoktl emaseg tr is besbdes, ha ic ‘re sikeril atk elegendS nagysiga zgait meezan a csendpek és a meadulatanségnak zeke azelveke olyan elGadéstakarunk épten, amely tefes egéxébchalkalnazza a Kozvetlen cece sek lyn l6- fds ‘cit, amely ner haborik elég mestre ment dei er enyeégink katatsiban, nem haboikolyan ims, bango- kat, szavakat}rezpéseket, képzettarsitésokat ltrehozni, amelyek- igazi jelemtésére: a kisértések sban, ahol.azélet mindent elve~ suet, 5 elem mingéat layer. nck. in hiogy a Kegyetlen Szinbia ra fog éssepontosital, mertezeksokkal nyug- GletbevégGbbak, mint bateely egyén gondii. fen Soichdz mindenképpen tartgi fogja magit, mert sak aza kérdés, akad-e Prizsban, a bek6sznt6- b szinpadi esz~ penta fenton, vagy eligi vale ig mes 1933 ANTNN AeTAYO - A Kegyetlen Szinhéz Els6 kidltvany Dee Gouelele +, (985 agitedin walle c Nem engedhel8 mee, hogy tovdbb prostituslddk a sxihz ssuménye. A sz sak akkor 6 valamit, ha mdgiks, hate borzoneniékapcslatban dla valésiggal é a vse) Hi gy vekeladolgota sui sorsaKbztedklodéare tart hat szdmot, mert viligos, hogy fizikai jellege miatt, és mivel az cayetlen vali a térbell kieeréamédet Koveteli me, a sine TehetOvé tei hogy a mivéset 6 526 migikus eh ael a a suk srervestlességébenlépenek mikodésbe, és segtségtkkel aM ij rds valsuljon meg. KOvetkezésképp a sinhda nem nyrhet vista a 4 jellema kinds hater, aa a fel nem feezi sat nel. ‘Mais széval: nem befejezettnek és szentnek szémité szdvegek- her Kell fordulnunk, hanem éppen azafeladst, hogy a sinha ne legyen a szvepnek aldrendlv, hogy vssataléjunk egy ‘olyan eqyedlié nyelvbez, amely fiton van a gesztus 62a sondolat kz Ea nyelv a dinamikus bel kifjezéoméd tatoményéba tartozik, nem pedig a plrbesc6ddéslakulé s2b birodlmiba. A becaédbaszinban immér cakis az hasendhat fel, ami a savakon kvilvan, ania ben bontakozik Ki, amilidegentS Inti, sami az ember reékenyatget reottet ines. Ebben it “SK szerepet a mondathangsiily, a szavak kiilénds kiejtése. Eb- ben jltsik szerepet a hangok baat besédén tila térgyak A moudulatok, a magatartisormk, a gsztusok thats beséde, de csakakkor, ha étlmiket, mepeneiet, scerkezetket ad. urdig hosszabbitjuk meg, amig jelekké nem vilnak, s a jelek afféle Abécévé nem llnak ssze. Ha tudatositja eat a térbeli nyelvet, eat a hangokbdl, kidltésokbdl, fEnyckbal, hanguténz6 hatésok- ‘b6l Allo beseédet, a szinhéztartozik maginak annyival, hogy meg is szervezze; ennek médija pedig az, hogy a szerepl8kb6l és a tir- gyakbdl valéségos hieroglifékat alkosson, és llhatatosan bom biizza szimbolikajukkal és dsszefiigaéscikkel az emberi test szer- vit || Aszinhdznak tebét létre kell hoznia a 526, gesztus, a kifejexts- | méd metafizikéjét, hogy kiszabaduljon a lélektani és emberi ta- | posémalombs1. De mindez nem sokat ér, ha mégotte nines valé- ‘sigos metafizikai kisértés, szokatlan gondolatok igénye, ame- lyeknek éppen az.a sorsuk, hogy nem korlitozhat6k, st nem is {haték k6rill formélisan. Ezek egyt6l egyig kozmikus természe~ {i gondolatok, amelyek a Teremtéssel, a Keletkezéssel, a Kios2- ‘zal kapesolatosak, fgy ha csak elsé megkézelitésre is olyan tert- letet jeldlnek ki, amelytdl a sainhéz régen elszakadt. Lelkesit6 ceayenléséget képesek teremteni az Ember, a Térsadalom, a Ter- mészet & a Téirgyak kézdtt, EgyébkEnt arr6l sz6 sem lehet, hogy kézvetlentil metafizikai ‘gondolatokat vigyink szinre, a feladat az, hogy ax.ilyen gondo- latok Kori kisériéseket, légdramlést bontakoziassunk ki. Hogy miféle esekézikkel terelhetiiik révbe ezeknek a gondolatoknak ‘akisérigsét, ara j6 példa a humor anarchidja és a koltészet szim- Dbolikaja, Mletve képszertisége. ‘Most esak nyelv kifejezetten anyagi oldalérdl esstk 526. ‘Vagyis azokrél a médozatokrét és azokr6l az eszkézkrO1, ame- Iyeknek révén az emberi éraékenységre hat. ‘Nem sokat jelentene, ha azt mondandnnk, hogy a szinbiézi nyelv {felhaszniljaa zenét,a tAncot,a pantomimot, a mimikit. Nyilvin- valé, hogy mozdulatokkal, dsszhangokkal, ritmusokkal dolgo- zik, de ezek nem mint kiilénds mbvészetek szerepelnek a szinpa~ don, hanem mint egy kézponti kifejezésméd elemei. Ugyanigy 48 ‘az 6 szinhézi nyelv Kémnapi tEnyeket is, kézénsépes ezenvedélye- ket is felhasendl, de afféle ugrddesckaként, ugyanigy, ahozy a romboléshan megtestestil6 humor a nevetés révén hasenéra Iehet abban, hogy megbékitse vele az ész megrigzdtt szokisait. Ez az objektiv & konkrét szinhizi nyelv azonban els6sorban Ieifejezetten keletijllegt kifejeztsméd, és mindenekel6tt az em- beri szetvek sezerdnduléséra szolgél. Az emberi éraékenyséere hat. Szakit a s26 nyugati hasznlatival, é biivbletet desol a sz6- bél. Kilt. Kulinbdz6 minOséil és rezpési hangokat bocsét ki. ‘Vadul tapos a ritmuson. Hangokat zsigerel ki. Az emberi éraé- enységhez fordul, hogy felhevitse, gOresbe rénditsa, elbGvoljc, felkavarja. A gesztus ‘fata KoltGisépének a szele drad beldle, sezUktetésénél és térbeli kiterjedéséneél fogva mephaladja a sza- vvak KoltGiségét. Végil eza szinhiz lerizza a s26 éstelmi ipl, € ‘olyan ij és mély értelembe avat be, amely esak a killinds Ordos ‘826 szertartéisok magaslatdra emelked6 gesztusokb6l és jelekb61 bbonthaté ki. ‘Mert mindez a delejesség, mindez a koltészet, a biviletnek ‘mindezek az eszkézei mit sem érnének, ha nem indftandk Gtnak a szellemet, ha a7 jgazi szinhéz nem ébresztené fel benniink egy ‘lyan teremtés érzetét, amelynek csak egyetlen vetilete térul elénk, holott betetézése mas szinteken valésul meg. Edeskeveset szimit, csakugyan meghéditotta-ea szellem, vagy is az érclem aat a tobbi szintet. Réadésul megaléz6, érdektelen 6 ériclmetlen isa kérdés. Aza lényeg, hogy biztosan haté eszkO- zikkel érzékenyebbé, fopékonyabbé tegyilk az embest, s €ppen eza célja annak a migidnak, azoknak a ritusoknak, amelyeknek a seinbia csak vissefénye.Technika ‘Arr6l van tehit sz6, hogy a szinhiz a seb szoros értelmében Atfunkci6vé viljon; olyan meghatérozott hey olyan pontos folyamatté, mint a vérKeringse az erekben vagy pedis az élom- eépeklitszslag kaotius kibontakozésa az agyban. Ennck pedi az.a médj, hogy lebilincseljik,valdsiggal rabul etsik a nézd figyelst, 'A sank esak akkor vélhatiamét Samagév, vagy akkor yithat valda ilii6t, ha hiteles dlmok esapédnak ki benne, 6 a néad binds hajlamai, erotikus rbgesaméi, vadsiga, lidéro- nyomésai, utdpikus éltfelfogisa, s6t kannibalizmusa is szaba~ ddon felfakadhat, mégpedig nem az illziSk, a kciok sxingjn, ‘hanem az emberi szervezetbelscjében. ‘Mas szbval a szindznak nemesak a Kil, targyi leirhat6 vildig valamennyi megnyilvinulését kell minden eszkizzel két- Séghe vonnia, hanem a metafizikai értclemben vet bes viligot is, vagys az ember vilght. Csakisigy leet ismét sab a sein ban a képzelet jogarél. Mind a Humornak, mind a Kéltészetnek, rind a Képzeletnck csak az adbat értelmet, ha anarchikus rom- polis itjén a formak esodés scdrnyalésit képeskivéltani ~ ez Jesz. maga az el6adés -, sha ily médon szervesen képes kétségbe vonni az embert, a valségrdlalkotot elképzelésct és a valéség- ban elfplal kali helt. ‘Am ha ezzal szemben a sinhézat a Ilektani vagy erkilesi asibvisir Mgevényénck tekinjak, & azt hisszik, hogy magule az dlimok is esak helyettesitésre szolgalnak, akkor lebecstijtk _ mind a sinh, mind az dlmok ellenlhatatlan KSI hater | A scinhiz axért Eppoly vérengz6 és embertelen, akér az élom, || hogy vildgoss4 tegye é mindérdkre belénk vésse egy kiirthatat- [Ian sland, gresd Konfitas tata, amelyben az lt pet- | akin ersatosn megwalad,«amsyen az tems || toporzékol, amiért befejezett Iények vagyunk, hogy konkrét & 150 id6szeri formia Bntse &s dllandésitsa bizonyos mesék meta- ficikai gondolatait, amelyek mér Keayetlenségtiknél és sila guknél fogva is valamilyen életfontossigi lényeg birtoklésir6l tesenek tanisigot. Belithat6, hogy ez aj szinhzi nyelv kézeli kapesolathan éll azokkal a lényegi dolgokkal és elvekkel, amelyck KOltGi vér- ‘témlesaés itn erdvel ttik meg. Ez.2 meztelen és koréntsem lappang6, hanem nagyon is valéségos szinhzi nyely az ember dep delejessépnck segitsépsvel sziikséaképpen képes lesz Atti amilvészet és a s26 szokvinyos korlétat, és aktivan, vagyis més kkusan, a valdsdgban olyan totilisteremtést idéz el6, amelyben az embernek nem marad mas hétra, mint hogy elfoglalia helyét ‘az dlmok 6s az események kozitt. Atémdke ‘Nem arrél van s26, hogy féld@ntli, kozmikus gondokkal 2y@- ‘rj a kézdnséget. Nema kSzinségre tartozik, és nem is érdckli a néabt, hogy az egész elSadist bizonyos mély gondolati &s cse- lekvési kulesok sepitségével kell értelmezni. lyenckre sziikséx van, de ex mér rink tartozik. Az elbalis Minden eldadsnak lesz egy Szikai, irgyi, mindenki sedméra Lisokb6l fog dllni, panaszokbél, jelenté- sekbél, meglepetésekb6l, mindenféle fordulatokbél, bizonyos rituélis modelleket kivet6 mégikus sépsépjelmezekb6l,fények ragyogisabél, elbivolé szépség6 hangokbdl, igéz6 harménidbél, ritka zenei hangzatokbél, a térgyak szinéb61s mindenki szdméra ismer6s mozdulatok liktetését kévetS gyorsulé és lassulé moz~ 151‘pisok testi ritmusdbél, 6 & meglep6 tirgyak, maszkok, tab rméteres babok felbukkandsiibl, hirtelen fenyvaltésokbél, a hi- deg, a meleg érzetétKelt6 fenybatdsokbdl stb. Arendexts 5 (eve ‘A rendezésnek nem az a feladata, hogy egyseerden scinpadra Allitsa a szdveget, hanem hogy a szinbézialkotés kiindulépontja legyen. Az ilyen értelemben vett rendezés kOré épitkezik a sajitos szinhzi nyelv. Ennek a nyelynek haszndlata, alkalmazdsa révén lesz egység a szer26 és a rendez6 dualitésb6l. Helyilkbe az egyet- len Alkot6 lép, 6 viseli a litviny & a cselekmény Kett6s felel6ssé- et. A scinpadt nyety ‘Nem arrél van s26, hogy kiirtsuk a tagolt nyelvet, hanem hogy a szavaknak kGrilbell olyan jelentést tulajdonitsunk, amilyen- nel az flmokban rendelkeznek. gyébként a nyelv lejegyzésther is tj eszktzbkre van sziksép, olyanokra, amelyek a kottdzdsra vagy a rejteles frésra emlékez- tetnek. ‘Ami az egyszert tirgyakat, bt még a jel szinjére emelt emberi testeketisileti, nyilvdnvaléan ibletet merithetink a hieroglifak- Dé, s nemesak azért, hogy ezcket a jeleket olvashats és tetszés, ‘szerint megismételhet6 formaban jesyezhessik le, hanem azért is, hogy egyértelm6 é kéavetlentil mepfethet6jetképeket alkos- ‘sunk a szinpadon. Eza fajta reijels ids, iletve kottézis kilénben is igen alkal- mas Iehet a hangok étirésira. Minthogy ennek a nyelvnck exyik alapja, hogy sajétos médon alkalmazzuk a mondathangsilyt, ¢ hangsilyokban a s76 olyan 152 harmonikus egyensilyinak, mésodik alakvéltésdnak kell testet Otenie, amely tetsés szerintreprodukilhats. Usyantgy a Uzezerftle dlareszerlarckifejeatst is névvel ithat- Juk el & jegyzékbe sorolhatjuk, hogy kécvetlenil és jelképesen résat vegyenck a konkrét szinpadi nyely kidolgozisdban, még- pedi Ichetséges Idlektani hasznositisuki6lteljesenfliggetlent Ezcket a szertedigaz6 jelentésijelképes gesztusokat, mascko~ at testartésokat, a konkrét seinpadi nyel fontosalkotéclemét képvisel6 mondulatokat 6 mozglsokat, szellemidéz6 gesztuso- kat, érzelmi vagy Onkényes: magatartésformékat,ritmusok & hhangok széts2ért sulykolisit mindenféle mlsodlagos gesztusok 6 testtarldsflek egésaltik ki, sokszorozzik meg. Ez utdbbiak azoknak & hirtelen indulatos gesetusoknak,feresikerUt mozdu- Tatoknak, gondolatban és széban clkévetett nyelvbotlisoknak ‘sszességébél éllnak 6ssze, amelyekben a s26 tchetetlensépének nevezhet6 valami dit testet. Az ebbél fakadé gazdag kiejeaési Iehetdségeket nem habozunk majd id@nkéntfelhasznélni a szin- padon. Fontos tovibbé a zenének az a Konkrtt felfogésa, amelynek értelmében a hangok szinte szerepl6k, a harménidk Kettéhasad- nak, 6a seavak kiabeléptéreelenyésznek. ‘Az egyes kifejexési esektizbket kaposol6disi pontok, lépess- szintck kotik egymashor,s még a fénynek is meghatérozott sue Jemi jelentése lesz. Ahangszercke ‘Térgyi mivoltukban, a diszlet résceként fognak szerepelni. Ezenkivil ha egyscer Kézvetleniil az emberi testen keresztl akarunk hatni az ember érékenységére, akkor minden szempont- ‘bl szokatlan hanghatésokat, rezaéseket kell keresniink, ezelre pediga mai hangszerek alkalmatlanok. Mas z6valrégi és elfele}- 153‘ett hangszereket kell jrafelfedezniink, vagy djakat feltalélnunk. ‘Tovalbbé a zene birodalman kivil i olyan hangszereket és készi- ekeket kell Keresntink, amelyek djfajta dtvbzetek Ktrehozssa vagy régiek djrafelfedezése révén Oj terjedelmdi hangsorokra ké- pesck, é elvisethetetlen, gybtrelmes hangokat adnak ki, Afeny. A vilégitis A jelenleg haszndlatos szinhézi viligitisi esckdzk elégtelenck. Mivel arrél van s26, hogy a fény klldnleges médon hasson a szel- lemre, djfata fenyrezgésekre van szilkség, a viligitésnak djfajta hullémokban, rétegekben, ropog6 tznyilakban kell szétteilnie a teremben. A manapsig haszndlatos készilékek szinskalajat is {fell kell vizspélni. Olyan t6nusokra van szikség, amelyek a fény vekonységa, strdsége, 4latszatlanséga révén ahideg, a me leg, a di, a fSlelem érzetét képesek Kelteni. Aijelmez [Nem szabad azt képzsni, hogy létezhet egySntetsefohézi jslmez, amely minden darabraalkalmazhat6,annyi biztos azon- ‘ban, hogy amennyire csak leet, kerinifogjuk a modern jelmezt. Nom a répi valamiféle babonds & fetsizlé Kultusea mint, ha- nem mert exyes ezerévesritulis rendeltetés jelmezek, 6lichet elim koroktoz kit6dnek, ma is nyilvinval6an Grzik mepdob- bent sagpsépiet 65 megielenéstiket, mivel az Sket Itrchoz6 ha- syomény 61 benniktovabb. ae > A szinpad. A nézbiér Stinpad 6s nézétér nem lesz, helyikbe olyan terem lép, amely- nick teljes teriletén folyik a eselekmény. A néz a cselekmény ‘ells kézepén foplal helyet, maga kOrill érezheti, akér meg is thei az elSadast, s Say helyredll a néz6 és azel6adés,a szinész & a nézb kiizitti kapesolat. A terem elrendenése maga gondos- kodik réla, hogy az eldadis kOrilvegye, beburkolja a néz6t. Ethagyjuk tehdt a mai seinhiztermeket, chelyett kézinséges hhangirban vagy esirben zajlik majd az elGadés. Az étépitésnél olyan eljérdsokat alkalmazunk, mint bizonyos szent helyeknek, templomoknak, a tibet felfSld szentélyeinek épitészi ‘Az épitmény belsejében magasségban és mélységhen egyardnt sajdtos ardnyok uralkodnak majd. A négy falat semmi sem disef- ti, a kézdinség a foldszinten, a terem kézepén foglal helye, fore scékeken, hogy kévethesse a kérilotte 2aj6 eldadést. Mert nem lesz a s26 megszokott érielmében vett szinpad, kévetkezésképp a cselekmény a terem legkiilénbézSbb helyein bontakozik majd ki, Acselekmény, a szinészek szméra kijel6lt hely az egész he- lyiségre kiterjed. A jelenetek hatterében a fény elayelés6re hiva- tot, sotétre festttfalfeliletek emelkednek. Odafénn, a terem folbtt erkély fut kOrbe, akéresak ezyes primitiv fest6k képein. {gy lehet5vé vilik, hogy szilkség esetén a szinészek a terem epyike végéb01 a mésikba Gldézhessék egymist, a eselekmény pedig minden szinten, minden dimenzi6ban kibontakozhassék. Ha a terem egyik véaében felhangzik egy kilts, safjrél szAjra szAll- hhat tovabb egészen a terem mésik végéig, s kézben hangereje, hhangszine dllandéan viltozhat. A eselokmény emeletr6l emeletre, pontr6l pontra bontakozhat ki, terjedhet a teremben, hittelen fellobbanhat a megfelel6 hangulat, sa terem kilinbiz6 pontjain tiavéseként Kingolhat fel, més széval nem marad puszia s26- beszéd, hogy azel6adas val6diilldzi6tteremt, sa cselekmény K6z- vetlontil hat a nézdre. Mert ha egyszer a cselekmény hatalmas te~ 155ret t6lt be, minden jelenet & az egész darab vilégitésa nemesak 1 szerepldkre, hanem szikséeképpen a nézbkre is kiterjed. Az ‘egyméssal pirhuzamosan zajl6 eseményekben é egyazon ese -mény klnbé26 szakaszaiban a szerepl6k erymisba kapaszkod~ nak, egyitt lik a helyzetet, a kuls6 vihar rohamait, s mindegyik ceseménynck més-més viligits felel meg. Az egyik a mennyd6r- aést, a mésik a szelet jelképezi, de mindegyikben kizis, hogy a 1néz6 nem vonhatja ki magét hatésuk 6 ersze lesz azért olyan kézponti tér is, amely ha nem szolgél isa sz6szoros értelmében vett szinpadul, Iehetbvé teszi, hogy a cselekmény magva, valahdnyszor szikséges, ott dsszpontosuk jonés sirisaaiek. A térgyak, az élarcok, a segédesckizik Hatalmas babok és maszkok, elképesct6 méretl targyak jelen~ nek majd meg a szinpadon, é a verbélis képekkel egyenértékti sverepetjétszanak; a képek és a kifejenések konkrét jellegét hang- silyozzék, azzal a kilénbséggel, hogy arendszerint objektiv mes- Jelenitést igényl6 dolgokat a rendezés elsikiaszta vagy dleéuza. Adisslet ‘Disalet nem lesz. Elég ldtvényt ny‘ijta Sok hieroglifaszerd sze~ epl6,rituélis jelmez, a viharban csattog6 szakélld Lear kirdlyt -megielenit6 tizméteres bibok, a megannyi ember nagységi hang szer, ismeretlen forméjé és rendelttés6 térgy Az idiszertiség De mit keadiiink - tltakoznak majd egyesek ~ az olyan szin- bizzal, amely ilyen tavol All az lett, a tényekt, az id6szeri gondoktél? ... A métél & a napi eseményekt6! igenis legyen ‘sak tivol! Am a gondoktsl, legalébbis azoktél, amelyek ben~ rink inek, s amelyekhez esak néhdnyan férnek kézel, azokt6l nem! A Zoharban® tizként lobogé Simeon rabbi tirténete id8- sverG, akdir maga a ti, Aritveke [Nem frott darabokat jétszunk majd, hanem a kézvetlen ren dezSs eszkizeivel ~ismert témak, tények vagy miivek kOré épit- Jjik az elGadist. A terem jllege és elrendezése meghathrozza a litvényt, 6 nines olyan téma, akérmilyen nagyszabiisd legyen is, amely el6tt meghdtrdlnénk. Az elbadis Tomé etre Kell Kelton a toils szinjtek esemejet. Aza kér- 46s, hogyan szdaltathatjuk meg, hogyan tGpldthatuk, hogyan tdlthetjGik be a teret. Valahogy gy, ahogy a sima sziklafalba sillyescettakna robbandsa hirtelen gejaireket és tizcs6vikat fakase. A stinész A sainész Iétfontossigh eleme az elGadisnak, mertjétékiinak ‘hatékonysdipit fgg a siker, ém ugyanakkor passaiv és semleges Gpitéelem is, mert szigortan tilos sziméra barmiféle személyes 157kkezdeményezés. Egyébként ezen a téren nines minden esetre é1- vényes szabaly; néha azt kérjik majd a szinészt6l, hogy zokog- Jon, miskor pedig azt, hogy teljes személyes megayz6erejt lat- tba vetve beseédet tartson. A két eset kéz6tt éppen akkora a Kalonbség, mint egy ember és egy szerszm kézsit. Az értelmezés ‘Ax elas let végtig olyan lesz, ar a reilezett net: {gy aztin nem les egytlen elkall6d6 mozdulat sem, mindegyic valamiféleegységesritmusha illesakedik; a véletkip tipzdt szereplbk tagltési, fiogndmiia, jelmezei peg olyanok les nek, mint megannyi fénysugér. Amozi A létez6 dolgok durva littatisaval a seinhiz, a koltészetrévén, nem Iétezd képeket dllitjaszembe. A hatds szempont{jabélegyé- kénta filmen lithat6 képek, barmilyen kolt6iek legyenek is, nem is hasonlithat6k a szinhzban megjelen6 képekhez, mert az el6b- bicket mégisesak Korlitok k6zditt tartja a celluloid szalag, mig az utobbiak az éet teljességének engedelmeskednck. A kegyettenség Lehetetlen szinhézr6t beszéii, ha nem bujkal az eldads mé Jyén a kegyetlenség valamelyik eleme. Etfajut dllapotunkban cesak vgy tudjuk befogadni a metafizikét, ha a bGrlinkin 4t tép- 1aljuk vissza a szellemiinkbe. 158 Akézinség E16bb csak szillessék meg az 6 szinhé! Amiisor Anélkil, hogy az eredeti szvegetfgyelembe vennénk, a kévet- kea8 darabokat vissik seinre 1. egy Shakespeare korabeli mii adapticisjét (abban a korban is éppen akkora volta szcllemi fefordulés, mint ma; a darab le- het valamelyik Shakespeare-apokripéldsul 4 Fevershami Arden, vagy barmelyik korabeliszinmd);? 2, Léon-Paul Fargue valamelyik végletes Kél6i wabadsigré tamtiskod6 szinmtivétst 3. a Zohar egy részletét: Simeon rabbi trténetét, amely olyan hhoves & id6szer, mint a tGzvéses 4. a Kékszakdll levétéri anyagok alapjén rekonstruslttrté- netét, mégpedie olyan felfogésban, amely epészen ij m6don értel- 1mezi az crotikit és a kegyetlenségets ‘5. Jeruzsile bevételét, ahogy a Biblidbél & a trténelemb6! ismerjlk. Az uralkod6 szin a vérvirds lesz, s még a fényb6l is az a reménytelenség & fejvesctetség sugar, ami a trtenetet jel- Jemai. Bemutatjuk a profétsk metafzikai vitsit is, s az dltaluk lgidézet hihetetlen szellemi nyugtalanségot, ami kézzelfoghat6 & cllendlthatatlan hatdssal volta Kirdlyra, a Szentélyre, a Cs6- cselékre & az Eseményekres 6. de Sade mérki valamelyik elbeszélését, mégpedis iy, hoxy crotikijt dtvitt éctelemben, alegorikusan, jelmezbe dltdztetve Allijuk szinpadra, més sz6val gy, hogy a kegyetlenség robbanés- szertien nyilvdmuljon meg, viszont minden egyéb rejtve marad- jon; 1597. egy vagy tbb romantikus melodrémét, de ey, hoy 8 val6- swindilensée a kéltézottevékeny & konkrét elemévé vil ‘8. Bichner Woyzeck mint sat elveink ellen, azt példé- zand6, hogy mit Ichet eli a szinpadon, ha megszabott saves van a keriinkben} 9.az ErzsSbet-kori sainhéz néhény darabjit, de say, hogy a sabveget mellézzik, esak a korabeli maskarét, a helyzeteket, a szereplOket & a cselekményt tartjuk meg. 1932