III.

Az iszlm s az arab vilg

Az iszlm kialakulsa
Az Arab-flsziget jelents rszt iszlmtrzsek laktk, egymssal harcoltak a
vzrt, legelkrt. A tmjn-t mentn jelents kereskedvrsok jttek ltre, kzlk a
legjelentsebb Mekka volt. Ebben a vrosban lt s tevkenykedett Mohamed, az
iszlm valls megalaptja. j tanokkal lpett fel, amelyek az arab hagyomnyok mellett
a zsid s keresztny tanokra pltek: egy istenben hittek (Allah), ostorozta a kapzsikat,
uzsorsokat, tmogatta a szegnyeket. Tantsban nagy szerepet kapott az arab
egysg gondolata, mely szerint a hitbli ktelk ersebb, mint a vrsgi ezrt a trzsi
harcokat be kell szntetni s egysgess kovcsolni. A tanok nagy ellenllst vltottak
ki a mekkai kereskedk krben. Ezrt i.sz. 622-ben elztk Mohamedet Mekkbl
Medinba, ez az iszlm idszmts kezdete. Mohamed kiegyezett a kereskedkkel s
miutn vallsi elrss tette a Kba-k tisztelett visszatrhetett a vrosba.
Az iszlm tana
Az iszlm hitttelei a Kornban kerltek lersra. Az iszlm lnyege a
monoteizmus. Alapjai katolikus, zsid s az arab elemeket tartalmaznak.
5 f ttele:
1. Allah az egyetlen isten s Mohamed az prftja.
2. Napi 5 ima Mekka fel fordulva.
3. Ktelez alamizsnaoszts a szegnyeknek.
4. Ramadn bjt megtartsa.
5. Mindenkinek letben legalbb egyszer el kell zarndokolnia Mekkba.
Az iszlm elrta a hit terjesztst szent hborval (dzsihd). A hitk szerint, aki
elesik ebben a hborban az a Paradicsomba kerl. Az iszlmban a papsgnak nincs
kitntetett szerepe, az imkat vezetik. Az iszlm sszeolvadt az llamhatalommal is: a
brk a Korn szerint tlkeztek.
Az Arab Birodalom
Az iszlm egyestette az arab trzseket melynek eredmnye, hogy risi er
szabadult fel, amely a dzsihd nevben a Kzel-Keletre tmadt s sorra hdtotta meg
vrosait. A nagy sikerhez hozzjrult, hogy a terlet 2 nagyhatalma (Biznc, j Perzsa
Birodalom) kimerlt egymssal vvott hboriban s nem volt kpes ellenllni. Az arabok
ltal elfoglalt terletek laki az arabokat szabadtknt nnepeltk, sok vros nknt
nyitotta meg kapuit elttk, remltk, hogy jobb vilgot hoznak, mint elz megszllik.
Alig egy vszzada ltrejtt a Hispnitl Indiig terjed Arab Birodalom. Az arab
elretrst a frankok 732-ben Poitiersnl, Biznc 740-ben meglltotta.
A kzponti hatalom erejt a szolglati birtokok biztostottk, virgzsnak indultak
a vrosok is miutn a kzvett kereskedelem nagy rsze arab kzre kerlt. A VIII.
szzad kzeptl virgzott az Arab Birodalom, a kelet vrosai mess gazdagsggal
rendelkeztek, fejlett volt a kzmipar, egy-egy vros termkei messze fldn hresek
voltak.