Az antiszemitizmus Magyarországon 2.

Írta: Nagy Szidónia

1919-ben olyan feudális-konzervatív kormányzati forma uralkodott, amely az antiszemitizmust teljesen

elfogadottnak tartotta. A zsidókérdés és annak megoldása gyakorlatilag a zsidók gazdasági hatalmának
felszámolásával vált egyenlõvé, s mint ilyen, úgy jelent meg, mint az ország elsõszámú szociális kérdése. A
feszültség a harmincas években csak növekedett. A második zsidótörvény alapján korlátozták a zsidókat,
mind a kereskedelemben való részvételben, mind a hivatalvállalásban, és az értelmiségi pályán való
elhelyezkedésben. Ezzel az összes lehetõségüket lekorlátozták. Természetesen földbirtokuk sem lehetett,
ezzel új jövedelmi források felé sem tudtak fordulni.

1941-tõl 1945-ig munkásszolgálatban, karhatalmi atrocitások folytán, deportálásban, megsemmisítõ

táborokban és a nyilas rémuralom alatt elpusztult több mint fél millió magyar zsidó. A szörnyûségek
közepette a nyugatiak szerveztek különbözõ mentõakciókat szerveztek, de ezek csak kis területekre
koncentrálódtak, illetve diplomáciai taktikázás miatt sokszor el sem indultak. Azonban meg kell jegyezni,
hogy a magyar szellemiség fasizmushoz és hitlerizmushoz való hozzáállását a nemzetközi viszonyok és
lehetõségek nagyban befolyásolták. Ha össze akarjuk foglalni, amit az üldözött zsidóság a magyar
társadalomról megélt, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a rosszindulat, részvétlenség, korlátoltság és
gyávaság vonásai azok, melyek mint legélesebb és legkeserûbb tapasztalatok kirajzolódnak.

1989-90-ben egy demokratikus forradalom keretében megtörtént a rendszerváltás. Az addigi szocialista

rendszer helyett létrehoztuk a Magyar Köztársaságot. Az állam majdnem mindent szabályozó szerepe
megszûnt, és a hirtelen felszabadult tömegkommunikációban az addig burkoltan megfogalmazott antiszemita
kifejezéseket többé nem rejtették véka alá. Amikor a választási gyõzelmet követõen kiderült, hogy nem csak
a nemzeti jelképek (például címer), az utcanevek, hanem az egész társadalom életét felforgató, kemény
egzisztenciális teremtõ intézkedések sora (a Kádár-rendszer mesterségesen magasan tartotta az
életszínvonalat, ezért nevezzük azt az idõszakot ,,gulyáskommunizmusnak" vagy
,,fridzsiderszocializmusnak") lép életbe, a politikai elitcsoportok tagjai között egy ,,ideológiai ámokfutás" vette
kezdetét. Ez az antiszemita hullám a tömegek alsóbb rétegeibe nem jutott el, viszont az akkori értelmiségi
réteg egy részét összezavarta. Néhányan a ,,zsidók nélküli antiszemitizmus" hívei lettek. Csoóri Sándor író
szerint a zsidóság asszimilálta magához a nem zsidókat. Valójában itt aránytévesztésrõl van szó: a zsidók
számát nyilvánvalóan túlbecsli. Ennek az ideológiailag kaotikus állapotnak az vetett véget, hogy 1990-ben
szocialista-liberális koalíciós kormány nyerte meg a választásokat. A magyar társadalom nemzeti identitása
csak szituatív és érzelmi jellegû. Ezt a hetvenes és nyolcvanas években végzett szociológiai vizsgálatok is

1/3
alátámasztották. 1994-ben Mátay és Tóth végzett egy ezer fõs mintán alapuló vizsgálatot, amely a felnõtt
magyar lakosságot kívánja reprezentálni. Ebbõl kiderült, hogy a holocaust részletes ismerete a mûveltebb
felnõtt lakosság privilégiumának tekinthetõ. Az áldozatok pontos számát 56% tudta helyesen megmondani,
15% pedig egyáltalán nem tudott választ adni. Ugyanebben az évben Enyedi és Fleck is végzett egy
felmérést, melybõl kiderült, hogy a budapesti értelmiség jobban számon tartja, hogy ki zsidó és ki nem. A
fõvárosban ugye nagyobb a versenyhelyzet a betöltendõ értelmiségi pozíciókért, és az úgynevezett ,,úri
antiszemitizmus" alakult ki. Közép- és Kelet-Európa többi posztkommunista országában is hasonló tendencia
figyelhetõ meg. Kivétel a már felbomlott Jugoszlávia területe, ahol a feltörõ nacionalista eszmék
polgárháborús állapot kialakulásához vezettek. A térség többi része azonban elutasította az szélsõ jobboldali
pártokat. Magyarország is ezeknek az országoknak a sorába tartozik, ám a demokratizálódási folyamat
ellenpéldájával is szolgálhat: 1998-ban parlamentbe jutott a Magyar Igazság és Élet Pártja. Azonban egy, az
1990-es évek elején végzett vizsgálat kimutatja, hogy hazánkban a zsidókkal szemben negatív attitûdöket
vallók aránya a teljes lakosságra nézve 11%. Ez alacsonyabb a vártnál. Például Lengyelországban ez az
érték 34%. Ez azért tûnhet kiemelkedõen magasnak, mivel itt volt a legerõteljesebb a zsidók üldözése a
második világháború idején: itt hozták létre a hírhedt megsemmisítõ táborokat (például Auschwitz).

Meg kell még említenünk az antiszemitizmus multikulturalizsmussal és etnocentrizmussal való kapcsolatát.

Ezt Kovács András 1995-ös felmérése alapján Balassa Szilvia dolgozta fel áthatóan. Elõször tisztázni kell a
két új fogalmat. A multikulturalizmus szerint a különbözõk kisebbségekkel való együttélés során a
csoportoknak a másságát meg kell tartani, de úgy, hogy az esélyegyenlõség ne sérüljön. Az etnocentrizmus
szerint ez a különbözõség úgy tartható fenn, ha a kisebbségek elhatárolódnak, más értékekkel szemben
érzéketlenek maradnak. A tanulmány végül arra a következtetésre jut, hogy az, ha egy csoportot negatív
sztereotípiákkal különböztetnek meg, még nem vezet antiszemitizmushoz. A sztereotipozálók bár használják
a Shylok-féle sztereotipiákat (ravasz, kapzsi, anyagias, törtetõ, pénzéhes), de ezeket nem csak a zsidókra,
hanem a magyarokra egyaránt. Ez annak a következménye, hogy napjaink piacgazdálkodása miatt
szükségszerûen egyre több emberre lesz jellemzõek a fent említett tulajdonságok.

A zsidóellenesség több tényezõtõl is függ. Akik a lakóhelyük peremterületére szorultak, és az iskolai

végzettségük alacsonyabb nagyobb mértékben lesznek toleránsak a kisebbséggel, mint azok, akik a
központban élnék, és felsõoktatási intézményt is elvégeztek. A társadalmi és kulturális tõke szempontjából,
akik ezekbõl nagyobb részt birtokolnak, azok között kisebb az esélye annak, hogy antiszemita nézeteket
valljanak. A társadalmi státusz is az elõzõekben tapasztaltak alapján befolyásolja az adatokat.

Arról nincs adatom, hogy a magyar zsidóknak mi a véleménye arról, hogy velük szemben ma mennyire
sztereotipak a magyarok. A következõ viszont egy rabbi véleménye. Az egyenjogúsítás 125. évfordulójának
emlékére szervezett rendezvény után nyilatkozta: ,,One dismissed ongoing efforts to rebuild Jewish life in
Hungary as futile and, citing what he regarded as the persistence and omnipresence of antisemitism in
Hungary, insisted that Hungarian Jews should take advantage of the current situation and emigrate to Israel
or the United States. The other insisted that Nazism and other moments of widespread antisemitism were
anomalous and that, with the fall of Communism, Jewish-Gentile relations in Hungary would resume their
natural, harmonious path." (Lupovitch) Mára már csak néhány zsidó maradt, akit az öltözködése, hajviselete
alapján meg lehetne különböztetni. Többségük teljesen asszimilálódott a társadalommal. Sokan még ma is
betartják vallási szokásaikat (például kovásztalan kenyeret esznek böjt alatt). A fiatalabb generáció azonban
már nem ennyire elkötelezett. A most harminc-negyven évesek azok, akik még jobban kötõdnek
hagyományaikhoz.

Irodalom:

Bán Zoltán András, (1999): A modern antiszemitizmus. In: Kovács András (szerk.): Antiszemitizmus
Magyarországon az 1990-es években Budapest, Új Mandátum, 395-418.

Csepeli György (1998): Elõítélet és antiszemitizmus Budapest, Jószöveg Mûhely Kiadó

2/3
Száraz György: Egy elõítélet nyomában Budapest, Gondolat, 297-347. In:

Hanák Péter (szerk.) (1984): Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus - Tanulmányok a zsidókérdésrõl a

huszadik századi Magyarországon

Katz, Jakov (2001): Az elõítélettõl a tömeggyilkosságig Budapest, Osiris Kiadó

Balassa Szilvia: Antiszemitizmus és multikulturalizmus ELTE Szociológiai Intézet, ELTE-UNESCO,

Kisebbségszociológiai Tanszék, 9-42

In: Kovács András, Ivonyi Éva (szerk.) (2001): Elmélet és empíria I. - Tanulmányok az antiszemitizmusról In:

Lupovitch, Howard (2003): Traversing the rupture: antisemitism and Holocaust in Hungary Patterns of
Prejudice December 2003; Vol. 37, Issue 4 p429-436

http://web.ebscohost.com/ehost/detail?vid=9&hid=108&sid=deb2a599-d0ce-43dd-8238-a6b2053977fb%40sessionm

2007. 12. 11. 17: 57

3/3