ZSKF Tanulastechnika A Gyakorlatban - TELJES - 2010 10 07 Nyomtatni

Varsányi Judit
TANULÁSTECHNIKA
A GYAKORLATBAN
– Tantárgyi prezentáció –
Készült saját, és hivatkozott szöveges forrásokból

Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember
Saját grafikákkal és PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva,

© Mindscape, USA
A tantárgy célja
 A tanulás befolyásoló tényezőinek megismertetése

 Tanulási módszerek átadása
 Tanulási képességek fejlesztése
 Motiválás az egyéni és csoportos tanulásra
 Információk szelektálása
 Kutatási eszközök, és az eredmények értékelése
 Írásbeli, szóbeli közlés fejlesztése
 Sikeres felkészülés a vizsgákra
 A kreatív tudás megszerzése és hasznosítása
 Az egyén szerepe a vállalati tudásmenedzsmentben
 Önmenedzselési képesség fejlesztése
 Sikerélmény, és hozzájárulás a vállalati sikerhez
Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember 2
A félév témakörei
 A tanulás célja, folyamata, törvényszerűségei
 Tanulási szokások, és az egyéni adottságok szerepe
 Tanulási szokások dimenziói, felsőoktatási elvárások
 Tanulási körülmények szerepe
 A tanuló időgazdálkodása
 Tanulási módszerek, és a felkészülés
 Jegyzetelési szokások, technikák
 Kreatív tananyagfeldolgozás
 Sikeres prezentációs technikák
 Szakszókincs, tankönyvhasználat, élőbeszéd
 Tantárgyi jellemzők, felkészülés, vizsgázás
 Nyelvtanulás, nyelvtudás
 Könyvtárhasználat, tanulmányírás, szakdolgozat
 Álláskeresés, önmenedzselés, vállalati tudáshasznosítás
A tanulás célja, lényege
 A tanulás célja
❖ Ismeretszerzés
❖ Kitekintés belső világunkból
❖ Dolgok, jelenségek, emberek, problémák megértése
❖ Képzettség, képességek fejlesztése, bölcsesség
❖ Tudásra épült kreativitás és együttműködési készség
 A tanulás biológiája
❖ Agytevékenységek
❖ Két agyféltekénk szakosodott funkciói
❖ A koncentrálóképesség változása
❖ Tanulás, megjegyzés, megértés, emlékezet, tudás
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 20-26. o. 5
A tanulás jelentősége
 Képességeink többsége örökletes

 Viselkedéseink többsége azonban TANULT
 A tanulás ezért fontos a kívánt viselkedés kialakításához
 A tanulás eredményei
❖ Hiedelmek, értékek kialakulása
❖ Attitűdök
❖ Tárgyi tudás
❖ Megértés, előrejelzés
❖ Bölcsesség
Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o. 6
Az adattól a tudásig ...
 Adat
❖ Egyszerű és diszkrét leíró változó,
megfigyelésen alapuló objektív tények jellemzésére
 Információ
❖ Adott rendszer leíró változóinak összessége,
magyarázattal, a tények elemzése alapján
 Megértés
❖ Az adott rendszer viszonyainak és magyarázatának
felfogása és elfogadása
 Tudás
❖ A megkülönböztetés képessége, valamint
megértésen alapuló új ötletek és magyarázatok
kigondolásának készsége
Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Stúdió EC, Budapest. 7
A tudás lényege
 TANULÁS = képesség a személyes tapasztalatok

hasznosítására
 TUDÁS = a hosszútávú memória tartalmában,

és/vagy annak szerkezetében bekövetkezett változás
 A tanulás eredménye =
a megszerzett tapasztalatokra épülő,
tartós és adaptív magatartás-változás
Kunsági, A. (2006): Psychology of CRM. Presentation at Corvinus University, Budapest. 8
A tudás magyarázata
 A tudás megkülönböztető képesség, ítélőképesség –

Distinction-making
 A tudás felfigyelés a különbözőségre, újdonságra,
a törődés, gondozás képessége – Caring
 A tudás nyelvi megfogalmazó képesség – Languaging
❖ A tudás átadása megfelelő nyelvi megfogalmazó képességet
feltételez
 A tudás jövőformálás – Shaping of the future
Georg von Krogh–Johan Roos (1996): Five Claims on Knowing.
European Management Journal, Vol. 14, No. 5, pp. 423–426. 9
Mérhető és rejtett tudás
Vélemények,
ítéletek,
Mit? Tények
megítélések,
megérzések
Képességek,
Eljárások, jártasság,
Hogyan?
technikák ügyesség
Mérhető, megfogható Rejtett
A tudás mérhetősége
Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula, Bp. 139. o. 10
Egyéni és szervezeti tudás
EXPLICIT IMPLICIT
Tanult tudás Tapasztalati tudás
(embrained) (embodied)
Egyéni
tudás • formális, absztrakt • gyakorlati tudás
és teoretikus tudás • egyén- és akció-specifikus
• standardizálható és más • kontextus-specifikus, nem
szituációban is alkalmazható választható el a gyakorlattól
• kodifikálható, átadható • learning by doing
• learning by studying
Kódolt tudás Beágyazott tudás

(encoded) (embedded)
• mechanikus tudás, • szervezeti rutinok, gyakorlat,
Szervezeti • mely közös tudássá válik • közös normák
tudás • egységes magatartási mintát • kontextus-függő tudás
eredményez • szétszórt tudás
• írott szabályok, eljárások, • szervezeti identitásból fakadó
modellek • koordinációs, tanulási és
• ezekben kodifikált és tárolt • kommunikációs tudás
• mindenki számára elérhető
és érthető
Kapás Judit: A vállalat tudása, Vezetéstudomány, XXX. 1999/12. 11

A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE
KOMPETENCIA =
TELJESÍTŐKÉPESSÉG,
ILLETÉKESSÉG,
FELELŐSSÉG
Az egyén A feladat
tudásterülete követelményei
Krogh, G.–Roos, J. (1996): Five Claims on Knowing, European Management Journal, Vol. 14, No. 5, 423-426. o. 12
TUDÁSTÍPUSOK FŐVONÁSAI
TUDÁSTÍPUS ELKÉPZELÉS MEGVALÓSÍTÁS INTEGRÁLÁS
Diagnosztika Definíció Illesztés
Know-what
Innováció Végrehajtás Beépítés
Know-why
Azonosítás Összekapcsolás Továbbfejlesztés
Know-how
Raub, S. (2003): Towards a Knowledge-Based Framework of Competence Development.

In: Sanchez, R. Knowledge Management and Organizational Competence. Oxford University Press, London, 103. 13
A rejtett, tacit tudás elemei
 Képzelőerő
 Alkotó energia
 Empatikus képességek
 Intelligencia
 Interperszonális adottságok
 Jó kommunikációs képesség
 A csapatépítés képessége és szándéka
Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula, Bp. 166. o. 14

TANULÁS - A POZITÍV VISELKEDÉS KULCSA
Kultúra
Kultúra
Társadalmi TANULÁS
TANULÁS
Társadalmi osztály
osztály
Család
Család Értékek
Értékek
Attitűdök
Attitűdök
Barátok
Barátok
Ízlések
Ízlések Vásárlói
Vásárlói
Preferenciák
és
és
Intézmények
Intézmények Preferenciák
felhasználói
felhasználói
Képességek
Képességek
magatartás
magatartás
Személyes
Személyes tapasztalatok
tapasztalatok Érzések
Érzések
A
A termék,
termék, szolgáltatás,
szolgáltatás,
Reklámhatások
Reklámhatások márka
márka
tulajdonságai
tulajdonságai
Tömegtájékoztatás
Tömegtájékoztatás Szimbolikus
Szimbolikus jelentések
jelentések
Viselkedések
Viselkedések
Egyéb
Egyéb hatások
hatások
Hawkins, Del I.-Best, R.J.-Coney, K.A (1992): Consumer Behavior.

Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, p. 262 15
ingerek
• fogadása
• szelektálása
• összefüggő képpé rendezése
Bauer András-Berács József (2001): Marketing. Aula Kiadó, Budapest
In: Varsányi Judit (2001): Marketing prezentációk. Széchenyi István Egyetem, Győr 16
Az ingerek útja a memóriához
Belső
Belső
és
és külső
külső
ingerek
ingerek
Információ-
Információ-
feldolgozás Tanulás
Tanulás MEMÓRIA
MEMÓRIA
feldolgozás
Hawkins, Del I.–Best, R. J.–Coney, K. A. (1992): Consumer Behavior.

Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, p. 261. 17
Tudatos és tudattalan
agytevékenységünk
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 39. o. 18

Agytevékenységünk jellege és hatásai

Két agyféltekénk szakosodott funkciói
Az információfeldolgozás lépései
KÖRNYEZETBŐL
KÖRNYEZETBŐL Érzékszervi
Érzékszervi
SZÁRMAZÓ
SZÁRMAZÓ érzékelések
érzékelések
INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Válogatás
Válogatás
Szükségletek
Szükségletek
Mentális
Mentális Osztályozás
Osztályozás
készenlét
készenlét
Magyarázat
Magyarázat
Elvárások
Elvárások
MAGATARTÁS
MAGATARTÁS
Előzetes
Előzetes Módosítások
Módosítások
tapasztalatok
tapasztalatok
Séra–Oláh–Komlósi: Általános Pszichológia, Budapest, 1985, p. 102. 21

A PERCEPCIÓ LÉPÉSEI
• ingerek fogadása
• a befogadott ingerek szelekciója
• ... és kombinációja
... összefüggő képpé rendezéshez

Bauer András–Berács József (2001): Marketing. Aula, Budapest. 22
Felfogás (percepció)
 Percepció
❖ Ingerek feldolgozásának lényegi folyamata a megértéshez
 A percepció lépései
❖ A lényegi ingerek kiválasztása
❖ A kiválasztott lényegi ingerek rendszerré szervezése
❖ A rendszer jellemzése és magyarázata
❖ ... jelentéssel bíró, konzisztens világkép felállításához
 A percepció céljai
❖ Emberi érzések, szándékok és cselekedetek megismerése
❖ Személyes és társadalmi viszonyok, kapcsolatok bemutatása
❖ Döntések, korlátok, veszélyek érzékeltetése
❖ Célok, feltételek, események, feladatok és következmények
meghatározása
Kunsági, A. (2006): Psychology of CRM. Presentation at Corvinus University, Budapest. 23

A kommunikáció szerepe
a megértésben
 Az emberek megértésének kulcsa
❖ Az eltérő személyiségvonások ismerete és tisztelete
❖ A partner személyiségének érzékelése, felfogása
❖ Mások előítéleteinek és érzéseinek megtapasztalása
❖ KÉPESSÉG MÁSOK ELTÉRŐ VISELKEDÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA
 A kommunikáció szerepe
❖ Érzések és elvárások jelzése
❖ Az elégedettség vagy elégedetlenség érzékeltetése
❖ Hiányzó információk továbbítása
❖ Félreértett dolgok, gondolatok magyarázata
 Gyakorlati esetpéldák
❖ Félreértésből eredő viták, veszekedések rendezése
békés úton történő problémamegoldással
❖ TANULÁS A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSÁRA
Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest 24
Agyhullámokhoz kapcsolt testi, pszichikai jellemzők
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 25. o. 25
A NEM MÉRHETŐ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY KOMPONENSEI
A tényleges
teljesítmény
területe
Tulajdonságok
Tulajdonságok
Magatartások
Magatartások Eredmények
Eredmények
Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.
Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés.
In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o. 26
A Yerkes-Dodson törvény
 Tanulás = feszültség, izgalmi állapot

❖ A tanulási teljesítmény maximumát közepes feszültségszint
mellett sikerül elérni
❖ A feszültség és a teljesítmény közötti kapcsolatot Yerkes és
Dadson 1908-ban fordított U görbeként írta le
 Egyéni eltérések szerepe
❖ Magasabb feszültségszinttel élő emberek ellazultabb állapotban
képesek tanulási teljesítményre
❖ Alacsonyabb izgalmi állapottal élőknek „fel kell pörögniük" a
tanuláshoz
 A szorongástűrés eltérései
❖ A szorongástűrés az életkorral együtt nő
❖ Mindenkinek eltérő az a szorongásszintje,
amelyen maximális teljesítményt képes nyújtani
A tanulási teljesítmény Yerkes-Dodson törvénye
Tanulási
teljesítmény
Nyugalom Izgalmi állapot Szorongás
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 22. o. 28

Tanulási teljesítmény
Tanulási teljesítmény az éberség függvényében
Izgatottsági, érzelmi, motivációs intenzitás
ALVÁS ELŐTTI ÉS UTÁNI OPTIMÁLIS EXTRÉM

ÁLLAPOT TESTI-LELKI ÁLLAPOT ÉBERSÉGI ÁLLAPOT
 Kezdeti álmos hangulat  Koncentrált figyelem  Érzelmi túlsúly

 Fokozódó éberség  Rendezett gondolatok  Beszűkült figyelem
 Kalandozó, pásztázó figyelem  Logikus gondolkodás  Szervezetlen gondolatok
 Enyhe koncentráció  Kontrollált viselkedés  Cikázó, zavaros figyelem
 Lazán kontrollált gondolkodás  Célirányos olvasás  Irányíthatatlan viselkedés
 Irányítható viselkedés  Hatékony tanulás  Csökkenő hatékonyság
 Szükség esetén készenlét
Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 100. o. 29
KONFLIKTUS ÉS TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA
Magas
Optimális
konfliktusszint
TELJESÍTMÉNY
Kihívások hiánya = Káosz miatti

Alacsony alacsony teljesítmény alacsony teljesítmény
Alacsony KONFLIKTUSSZINT Magas
Szöveges forrás: Gyökér Irén (1999): Konfliktusok a szervezetben.
In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság, Budapest. 30
A koncentrálóképesség változása
biológiai ciklusaink szerint
Maximális koncentrálóképesség, %
100
80
60
40
20
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 óra
Az idő múlása a nap folyamán
A problémamegoldás két válfaja
 Zárt végű problémamegoldás

❖ Konvergens gondolkodás = egyetlen megoldás keresése
❖ Analízis = meglévő tudásunkból kiválasztani
mindazt, ami segíthet a megoldásban
 Nyílt végű problémamegoldás

❖ Divergens gondolkodás = több jó megoldás feltételezése, keresése
❖ Szintézis = eddigi tudásunk újrarendezése
❖ Eredmény = szokatlan ötletek az átstrukturálás hatására
Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 34-37. o. 32

PÓLYA GYÖRGY feladatmegoldási modellje
 A feladat megértése
❖ Mit keresünk?
❖ Adottságok és kikötések vizsgálata
❖ A probléma jellemzőinek, paramétereinek felírása, felvázolása
 A megoldás megtervezése
❖ Találkoztunk-e már ezzel a feladattal?
❖ Ismerünk-e hasonló, már megoldott feladatot?
❖ Van-e más eset, amelyben hasonló az ismeretlen?
❖ A feladat átfogalmazása, vagy rokon feladat hasznosítása
❖ Minden lényeges adat és feltétel ismételt áttekintése, ellenőrzése
 A terv végrehajtása
❖ A végrehajtási lépések helyességének ellenőrzése, bizonyítása
 A megoldás vizsgálata
❖ Az eredmény helyességének ellenőrzése – adott esetben
mésfajta levezetés alkalmazásával is
Pólya György (1977). A problémamegoldás iskolája. Gondolat Kiadó, Budapesto. 33
Tanulási törvényszerűségek
 Hatáslánc
❖ Adat – információ – ismeret – tudás
❖ Tanulás, megjegyzés, megértés, emlékezet, tudás
 A folyamat
❖ Találkozás adatokkal, információkkal, jelenségekkel
❖ Új ismeret megszerzése
❖ Az újdonság megértése, felfogása
❖ Beépülés a rövid távú memóriába
❖ Az ismétlés szerepe
❖ Rögzülés a hosszú távú memóriában
 Eredmény
❖ A tudatos alkalmazás képessége
❖ A megértés kiterjesztése, bölcsesség
KOLB négyfázisú tanulási modellje
1. lépés:
KONKRÉT
TAPASZTALÁS
4. lépés:
2. lépés:
AKTÍV
REFKELTÁLÓ
KÍSÉRLETEZÉS
MEGFIGYELÉS
3. lépés:
ELVONT
ELMÉLET-
ALKOTÁS
In: Vogelauer, W. (2002): A coaching módszertani ABC-je. KJK-Kerszöv, Budapest. 35

Információtárolás és emlékezet
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 22. o. 36
Tanulási képességek
 Egyéni adottságok
 Önismeret
 Mások véleménye, előítéletek
 Pozitív vagy negatív tapasztalatok
 Azonos, eltérő vagy hullámzó tanulásélmények
 A megértés, megjegyzés, felejtés jellege
 Tanulási kedv, és befolyásoló tényezői
 Stressztűrés, fáradékonyság
 Sikerorientált vagy kudarckerülő alkat
 A követelmények jellege, szintje
 A számonkérés formája
 Önbizalom, vagy félelem a vizsgától
A tanulási készséget befolyásoló tényezők
 Született felfogóképesség és memória
❖ Gyors vagy lassú felfogás
❖ A megértés és információtárolás képessége
 A tanuló pszichológiai adottságai
❖ Auditív vag vizuális típus
❖ Éberség vagy fáradékonyság
❖ A jobb- vagy balfélteke dominanciája
❖ Verbális vagy számszerű információk preferenciája stb.
 ÉRDEKLŐDÉS A TÉMA IRÁNT – saját tapasztalat
 Tanulási szokásokat befolyásoló tényezők
❖ Környezet
❖ Tanulási és vizsgarutin
❖ Segítő eszközök, és hatékony használatuk
❖ Ideális tanulási ritmus kialakítása
❖ Önfegyelem, rendszeresség
Tanulási nehézségek forrásai
 Gyenge felfogóképesség
 Fejletlen koncentráló képesség
 Kommunikációs nehézségek, diszlexia, diszgráfia
 Alacsony stressztűrő képesség
 Minimális célok kitűzése

❖ Átmenni a vizsgán
❖ Valahogy elvégezni az iskolát
 Unottság, érdeklődéshiány
 Gyenge tanár vagy tananyag
 A rendszeresség hiánya
 A tanár pikkelése
 Pygmalion-hatás = önbeteljesítő jóslat
Tanulási modellek
 A klasszikus kondicionálás elmélete

 Az operáns kondicionálás elmélete
 A társas tanulás elmélete
 Komplex tanulás
 Tudatos-tudattalan tanulás
 A változások tanulása: kiolvasztás,
változtatás, visszafagyasztás
 A tanulás korlátai,
az egy- és kéthurkos tanulás
Tanulási szokások
 Előadások meghallgatása
 Prezentációk áttekintése, magyarázata
 Rendszeres otthoni tanulás
❖ Egyéni felkészülés
❖ Csoportos tanulás
 Tananyag olvasása, visszaidézése
❖ A fejezetek „felmondása”
❖ Összefoglalások áttekintése
❖ Kérdések megválaszolása
 Hozzáolvasás más forrásból
 Írásos rögzítés
❖ Kijegyzetelés
❖ Óravázlat, tartalmi vázlat készítése
❖ Összefüggések ábrázolása
Az észlelés szerepe
 Érzékszerveinket nem azonos súllyal használjuk

 Ugyanazt látjuk, de másként interpretáljuk
❖ Belső képek = tisztán látunk, rávilágítunk a problémára
❖ Belső hangok = megvitatjuk, megbeszéljük, ráhangolódunk,
visszhangozzuk, ordító hibákat vétünk
❖ Érzések = kétségbeejtő helyzet, fájó viselkedés
❖ Kinesztetika = érintjük a kérdést, rátapintunk a lényegre
 A magyarázat szubjektív
 Az érzékelés-alapú megértés KORLÁTOZOTT!
Egyhurkos és kéthurkos tanulás
 Argyris megfigyelése
❖ A négy tényező követése = ZÁRT GONDOLATI KÖR
❖ Nehéz kitörni belőle
❖ Minél sikeresebb korábbi magatartásunk,
annál inkább érvelünk mellette = ERŐS GÁTJA A VÁLTOZÁSNAK
 Ez a legképzettebb vezetők csapdája
❖ Nem illő megkérdőjelezni a hagyományokat
❖ Kudarc esetén elfogadjuk a vezető ügyes védekezését
 Egyhurkos tanulás
❖ A cselekvés, és a pozitív-negatív következmények megfigyelése
 Kéthurkos tanulás
❖ Utánanézünk a kudarc OKAINAK is
❖ Visszacsatolás, majd a magatartás megváltoztatása
Klasszikus kondicionálás
 Pavlov kísérlete
❖ Kívánt magatartás előidézése ...
❖ ... olyan ingerekkel, amelyek
EREDETILEG MÁS INGEREKHEZ KAPCSOLÓDTAK
❖ Az eredeti INGER – VÁLASZ KAPCSOLAT reflexszerűen
idézi elő a kívánt magatartást, ha azt MÁS INGERREL
TÁRSÍTJUK
❖ Idővel az egyik inger ÖNMAGÁBAN IS előidézi a várt reakciót
 A szervezeti gyakorlatban ez a jelenség ritka
❖ A látszólag kondicionált reakciók inkább tanulás eredményei
❖ Pl. szirénázás esetén a munkások tudatosan menekülnek
Operáns kondicionálás
 Skinner elmélete
❖ Miként viselkedjünk úgy, hogy kedvező jutalmakat kapjunk,
illetve a kedvezőtlen büntetést elkerüljük?
 Működése
❖ A kellemes következmény tudatában
megnő az adott viselkedés ismétlésének valószínűsége
 Az operáns kondicionálás munkahelyi sikerét
a HATÁSTÖRVÉNY ismerete és alkalmazása garantálja
Hatástörvény
 A munkával kapcsolatos megfelelő magatartás

kialakításának alapja – a FELTÉTEL és KÖVETKEZMÉNY
láncolata
 A pozitív következmény lehet pénz, jutalom, dicséret,
státusz, kihívó feladat, vagy bármi, ami az egyén
motivációinak megfelel
 A negatív következmény lehet bármilyen szankció
 Az azonos helyzetben lehetséges válaszok közül az
ismétlése a legvalószínűbb, amelyek azonnali vagy
későbbi elégedettséggel járnak, és viszont
Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 47
Operáns tanulástípusok
 Megerősítő tanulás
❖ Pozitív következmények megerősítő hatása
❖ A kívánt viselkedés ismétlődése
 Elkerülő tanulás
❖ Negatív következmények tudatosulása
❖ Kockázatcsökkentő magatartás,
pl. védősisak, védőszemüveg viselése
 Menekülő tanulás
❖ Negatív következmények közlése
❖ A nemkívánt magatartás gyakoriságának csökkenése,
pl. tíz perc késés miatt félórás bérlevonás = kevesebb késés
Tanulás mint tevékenységek sorozata
 Új információk és gondolatok gyűjtése

 Rögzítésük
 Szerveződés
 Értelemszerű rendezés
❖ Elemző és kritikai gondolkodás eredménye
 Emlékezés
 Felhasználás
Devine, 1987 nyomán, in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o. 49
A tanuláshoz szükséges készségek - 1
 Alapkészségek
❖ Észlelés (forma, tér, beszéd)
❖ Képzelet, figyelem (koncentráció, tartósság)
❖ Emlékezet (bevésés, megőrzés, felidézés)
❖ Gondolkodási alapműveletek: analízis, szintézis, absztrahálás,
összehasonlítás, összefüggés felfogása, kiegészítés,
általánosítás, konkretizálás, rendezés és analógia
 Grafomotoros képességek
❖ Irányítás, aránytartás, nagyságtartás és formakövetés.
 Gondolkodási képességek
❖ Logikai feladatmegoldás, ítéletalkotás, fogalomalkotás,
következtetés
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-6. o. 50

 Kreatív problémamegoldás
❖ Eredetiség, könnyedség, rugalmasság, megértés, bírálat, döntés,
asszociácók
 Nyelvtani képességek
❖ Helyettesítés, bővítés, kapcsolás, átalakítás
 Nyelvi kommunikációs képességek
❖ Reproduktív /felolvasás/, spontán beszédképesség
❖ Kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás, tájékoztatás,
szándéknyilvánítás,
 A beszédértés képessége
❖ Reproduktív vagy spontán beszéd értése
 Írásképességek
❖ Reprodukálás, szövegalkotás

 Olvasási képességek
❖ Néma olvasás, gyorsolvasás, dinamikus olvasás,
elemző olvasás,
 Nem-verbális kommunikációs képességek
❖ Gesztikuláció, mimika, térköz, testtartás, tekintet
 Szociális készségek
❖ Szerepészlelés, személyközi viszonyok észlelése, szociális
alkalmazkodás,
 A tanulás-önszabályozás készségei
❖ Önmotiválás, önkontroll, önismeret, önálló, irányított tanulás
Ezek a készségek gyakran a felsőoktatásban válnak

igazi kihívássá.
A tanulás hatékonysága
 Cél
❖ Hatékony és én-azonos tanulástechnikai szokásrendszer
kialakítása, ...
❖ ...ahol az önálló ítéletalkotás, a tudatosság,
az önismeret a fő jellemző, nem a kívülről irányítottság
 Hatékonyság
❖ Az összefüggések rögzülése a részletek helyett
❖ Kis tanulási befektetés, nagy haszonnal
❖ Feltétele = rengeteg idő és gyakorlás
 Eredmények
❖ Jó technikákból automatikus szokásrendszerré érlelődés
❖ A gátlások elmaradnak
❖ A tanulás élvezet lesz, nem szenvedés
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 53

A tanulás korlátai
 Argyris elmélete
❖ Vallott nézeteink és gyakorlatunk sok mindenben eltér egymástól
❖ A gyakorlatot néhány vallott KULCS-ÉRTÉK VEZÉRLI
Összhangra törekszünk
NÉGY ALAPVETŐ ÉRTÉKKEL:
 Saját kontrollunk érvényesítése az események felett
 Saját nyereségünk maximalizálása
❖ ... illetve veszteségünk minimalizálása
 Negatív érzéseink elfojtása
 A lehető legracionálisabb viselkedés
❖ Minél világosabb célok kitűzése
❖ Törekvés céljaink elérésére
A korlátozott megértés magyarázata
 Információinkat szűrjük, szelektáljuk
❖ Miller törvénye = a túl komplex információ átláthatatlan
❖ Az emberi figyelem hullámzó
❖ Hiedelmek, tapasztalatok szűrőszerepe
❖ Értékek, előítéletek szűrőszerepe
 A bizalmunkkal ellentétes információkat elutasítjuk
❖ Ellenünk támadó, vagy más negatív információk törlése
❖ Időben távolabbra szóló információk diszkontálása
 Gestalt-hatás = mozaikok összerakása logikus
rendszerré
❖ Az önkényes leképezés veszélye!!!
 Információs vákuumok áthidalása – pletyka, szóbeszéd
 A hatalom, helyzetek, tárgyi tulajdonságok szerepe
❖ Ezredes-hatás, szokatlan szerepek,
nagyobb vagy kontrasztos tárgyak erősebb megfigyelése
A tanulás zavaró tényezői
 Retroaktív gátlás
❖ Az egymást követő újabb és újabb ismeretek megnehezítik
a legkorábban megtanult anyag felidézését
 Proaktív gátlás
❖ A már megtanult anyag nehezíti meg egy később tanult anyag
felidézését
❖ Kiküszöbölése = hasonló anyagokat ne tanuljunk közvetlenül
egymás után

Tanulási stílusok az egyéni adottságok szerint
 Vizuális tanulási stílus
❖ Tanulás leginkább látás alapján - könyv, TV, oktatófilmek
❖ Bármilyen vizuális információfeldolgozás javítja a tanulási teljesítményt
❖ Színes szövegkiemelők, ceruzák, pókdiagramok, táblázatok, grafikonok
❖ „Látom, mi a probléma", „Látom, mit gondolsz„...
❖ Az elsődlegesen használt információs csatorna a látás
 Akusztikus tanulási stílus
❖ Tanulás hallás alapján – legjobb megbeszélni másokkal a tananyagot, meghallgatni az
előadások hanganyagát, magnóra venni, többször meghallgatni
❖ Hasznosak az eszmecserék, magyarázatok, hangos felolvasás
❖ „Ez jól hangzik", „hallom, amit mondasz" ...
❖ Az elsődleges információfeldolgozási csatorna a hallás
 Kinesztéziás tanulási stílus
❖ Tanulás érzéssel, érzékek mentén. Legjobb a gyakorlati oktatás
❖ „Ez jól esik", „Tiszta ideg vagyok„ ...
 Stílusok kombinációja
❖ Mindenkinek van ugyan domináns tanulási stílusa, de a valóságban
a stílusok kombinációival tanulunk. Kevésbé domináns információs csatornáinkat se
rekesszük ki tehát az információfeldolgozásból!

Vizuális típusok tanulási szokásai
 Az információfeldolgozás szerve a szem.

 A tanuló azt tanulja meg könnyen, amit lát
 A tanuló a képi információkat részesíti előnyben
 Könnyebben jegyez meg ábrákat, szóképeket,
áttekinthető vázlatokat
 A gyorsolvasás számára eredményes,
mert annak alapja a szóképek tanulása
 A könnyebb megjegyzést szolgálják a könyvben,
jegyzetekben tett aláhúzások, jelölések
Vizuális típusok előnyös tanulási feltételei
 Előadásokon fontos számukra, hogy lássák az előadót,

annak testbeszédét és arckifejezését
 Közel üljenek, senki se „lógjon be a képbe"
 Tanulást segítő, vizuális médiaeszközöket szívesen
használnak, mint film, TV, video, stb.
 Részletes, áttekinthető jegyzeteket készítenek, színes,
vicces, bizarr, szokatlan képekkel
 Olyan kulcsszavakat és mintákat preferálnak,
amelyek vizuálisan stimulálnak, és megjegyezhetők

Auditív típusok tanulási szokásai
 Az információfeldolgozás szerve a fül

 A tanuló azt tanulja meg könnyebben, amit hall
 Memóriájára a szimbólumok, azaz a szavak használata,
rögzítése és felidézése jellemző
 A logikai összefüggések segítik
a megjegyzést és felidézést
 Tanuláskor fontos az előadások hallgatása,
esetleg visszahallgatása

Auditív típusok előnyös tanulási feltételei
 Fontosak a szóbeli előadásokat, ahol gondosan

figyelhetnek
 Finoman követik a hangzás különféle jellemzőit: a
hangszínt, hangsúlyt, sebességet, szenvedélyességet
 Előadásokat rögzítenek, és megvágva tömörítik
 Könyvek audio verzióit hallgatják olvasás helyett
 Saját felvételeket készítenek mindarról,
amire emlékezni akarnak
 Szokatlan hangokat, ritmusokat,
hangszíneket is felhasználnak
 Vitákra és magyarázatokra építenek a tanulásban
 A beszélgetés és figyelmes hallgatás jó tanulási módszer
Az érző típusok tanulási szokásai
 Érzelmi és érzéki jellemzők mentén szelektálják

az információt
 A megjegyzés alapjai:
❖ Az érzékszervekből érkező közvetlen tapasztalatok
❖ Az információk érzelmi vonatkozásai képezik
 Meglehetősen szubjektív információfogadás
 Intenzív az érzéki, érzelmi alapú feldolgozás és felidézés
 Tanuláskor legfontosabb az élmény
 Könnyen tanulnak kísérletekből
 Az élményközpontú tréningmódszerek is hatékonyabbak,
mint az olvasás vagy jegyzetelés
Az érző típusok előnyös tanulási feltételei
 Gyakorlati oktatás,
amely a való világgal teremt kapcsolatot
 Kísérletek, szerepjátékok alkalmazásának előnye
 A tárggyal kapcsolatos érzelmek jelentősége
 A mozgás fontossága tanulás vagy előadás közben
 Listák és grafikonok készítése annak érdekében,
hogy a kulcsfogalmakra emlékezzünk

Célok a tanulási készségfejlesztés motiválására
 A kívánt munkakör megszerzése

 Ugródeszka további képzettségek megszerzéséhez
 Fizetésemelés, munkahelyi támogatás
 A képzés, tantárgy érdekessége
 Az élet megváltoztatása, javuló kilátások, önállóság
 Bizonyítási késztetés önmagunknak és másoknak
 Tanuló barátok, ismerősök követése
 Társadalmi hovatartozás
 Fiatalon elszalasztott lehetőségek pótlása
A megértés fokozása
 Törekvés alaposabb megfigyelésre

 Előítéleteink felülvizsgálata
 Több érzékszervünk együttes használata
 Oktatási példa
❖ Hallgatói szerepjátékok alkalmazása
❖ Audiovizuális eszközök használata
Attribúciós elmélet = oksági tulajdonítás
 Az embereket a tárgyaktól eltérően észleljük
 Jellemzők + viselkedés = összetettebb modell

 Nehezebb a megfigyelés
 Személyes szűrőink erősebben működnek
❖ A tanár pikkel a diákra
❖ Az ügyfél hibásan használta a terméket
❖ A vezető stílusa elfogadhatatlan
ATTRIBÚCIÓ =
KÍSÉRLET A VILÁG OKSÁGI ÉRTELMEZÉSÉRE
Attribúció = egyéni magyarázat
 Együttes változás = kovariancia

 A kovariancia alapszabálya = feltétel és hatás együttléte
❖ Két tényező együttes változásakor (feltételként és hatásként)
oksági kapcsolatot tételezünk fel
❖ Az oksági kapcsolatot az együttes változás hiánya esetén
kizárjuk
 ATTRIBÚCIÓS CSAPDA
❖ Nem biztos, hogy a valódi okot megtaláljuk (véletlen egybeesés)
❖ Külső és belső okok érzékelésének eltérő súlya, szerepe
❖ A változás magyarázata nagyon egyéni lehet
 Törekvés az észlelés helyességének megerősítésére
❖ A jelenség oka más helyzetben is fennállhat-e?
❖ Egyöntetűen, általánosan érvényes-e a megfigyelt ok?
❖ Következetes-e a megfigyelt viselkedés?
AZ ATTRIBÚCIÓS ELMÉLET A megfigyelt eredmény
OKSÁGI KÖVETKEZTETÉSEI
Egyszeri Tartós
A megfigyelt Belső ok ERŐFESZÍTÉS KÉPESSÉG

viselkedés
lehetséges oka
Külső ok SZERENCSE FELADAT
Weiner nyomán, in: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 65. o. 68
Attribúciós hibák
„A siker a miénk, a kudarcot mások okozzák”
 Aki ma munkanélküli, az képzetlen vagy lusta

 Aki akar, talál magának munkát
 A jelölt labilis személyiség, vagy megjátssza magát
 Mivel a mi cégünk partnerei késve fizetnek,
mi is kénytelenek vagyunk késve fizetni
 A magyar cégek fizetési fegyelme gyenge,
ezért a veszteséget is beépítjük árainkba
 Aki nem hozza a tervét, azt nem érdekli a cég sorsa
 Pénzzel bárki motiválható
Az NLP lehetőségei
 Neurolingvisztikai Programozás (NLP)

❖ Új oktatási módszer
❖ A tanulás egyéni stílusára adaptálja az információ-feldolgozást
❖ Így teszi hatékonyabbá és könnyebbé a tanulást
❖ Felméri a tanuló információ-feldolgozó stílusát és ehhez alakítja
az oktatás módszerét
 Az NLP-nek a felnőttoktatásban,
vállalati képzésekben nőtt meg a szerepe.

Személyiség és motiváció
 A tanuláshoz MOTIVÁCIÓ szükséges
❖ Motiváció nélkül nincs cselekvés
❖ Minél megterhelőbb a cél, annál fontosabb a motiváció
MIÉRT TANULUNK?
 Elsődleges motivációk
❖ Érdekes téma, hobbiterület
❖ Kíváncsiság új dolgok megismerésére
❖ Kihívás képességeink kipróbálására, sikerélmény keresése
 Másodlagos motivációk
❖ Büntetés, rossz jegy elkerülése
❖ Érettségizni kell
❖ A szülők, munkahelyi vezetők jutalmat ígérnek
 Kisebb ösztönzők érdekesebbnek tüntetik fel a témát
 Fontos szerepe lehet az ÖNJUTALMAZÁSNAK
Személyiség és motiváció
 A tanulási képesség erősen személyiségfüggő
 A motiválhatóság szintén
 A személyiség összetett struktúra
BEFOLYÁSOLJA:
 Érzéseinket
 Gondolatainkat
 Reakcióinkat
 Hangulatunkat
 Készségeinket
 Értékeinket és értékítéletünket
 Életmódunkat, viselkedésünket, szokásainkat
Személyiség
 A személyiség fogalma
❖ A személyiség az emberi tulajdonságok, jellemvonások, értékek, hitek és magatartások komplex rendszere
 A személyiség szerkezete
❖ Belső személyiségvonások és tanult tulajdonságok
❖ Helyzetfüggő tényezők, amelyek befolyásolják a viselkedést
SZEMÉLYISÉG-TÍPUSOK
Tipizálás ez érzések és gondolkodásmód alapján

Hangulat és vérmérséklet szerinti kategóriák
Reagálásuk jellege szerinti típusok stb.
Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest 74
Testnedvek szerinti tipológia
ingerlékeny
kolerikus szangvinikus
(sárga epe) (vér)
kedvetlen jókedvű
melankolikus flegmatikus
(fekete epe) (nyál)
nyugodt
Szöveges forrás: Jung, 1928.

Kunsági Andrea (2010): Kapcsolati marketing. Előadás, BKF, Budapest. 75
Az EYSENCK-féle kör
KANT személyiségtérképe nyomán
bizonytalan
kedélytelen ingerlékeny
szorongó nyugtalan
merev agresszív
mértékletes izgatott
pesszimista változékony
tartózkodó impulzív
visszahúzódó optimista
csendes MELANKOLIKUS KOLERIKUS aktív
introvertált extravertált
FLEGMATIKUS SZANGVINIKUS barátkozó
passzív
kitárulkozó
gondos
komoly beszédes
békés fogékony
kontrollált könnyed
megbízható eleven
kiegyensúlyozott vezető
nyugodt szilárd gondtalan
Halász László-Marton L. Magda (szerk., 1978): Típustanok és személyiségvonások. Gondolat, Budapest. 187. o. 76
Jung tipológiájának
négy funkciója
GONDOLKODÁS
GONDOLKODÁS
JUNG
JUNG
ÉRZÉKELÉS
ÉRZÉKELÉS NÉGY
NÉGY INTUÍCIÓ
INTUÍCIÓ
FUNKCIÓJA
FUNKCIÓJA
ÉRZÉSEK
ÉRZÉSEK
Pellemans – Jungian Analysis as a Tool ... In: Advanced Research in Marketing.

15th Annual Conference of the European Marketing Academy. Innsbruck, Austria, 1990. p. 3. 77
Jung személyiségmodellje
PERSZÓNA
ÉN (EGO)
SZEMÉLYES
ÖNVALÓ TUDATOS
ÁRNYÉK
ANIMUS – ANIMA
Jung, C. G. (1928): A pszichológiai típusok. In: Típustanok és személyiségvonások.

Ed.: Halász, L.–Marton, L. M. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. 78
Jung extra-introverzió tipológiája
A tipológiák célja =
az ember és a környezet viszonyának elemzése
AZ EXTRAVERTÁLT EGYÉNEK AZ INTROVERTÁLT EGYÉNEK
 nyitottak, nyíltak  zárkózottak, szorongók

 közlékenyek  gátlásosak, befelé fordulók
 bátrak, de könnyen manipulálhatók  ingerkerülők
 barátságosak  fontolgatók, szemlélődők
 exhibicionisták, ingerekre vágyók  gyenge aktivitásúak
 érdeklődők, kíváncsiak  a világot részleteiben elemzik
 egészként szemlélik a világot  válogatott kapcsolataik mélyek
 ... és kapcsolataik változatosak  ... és szenvednek, ha egy
kapcsolatuk megszakad
Jung, C. G. (1928): A pszichológiai típusok. In: Típustanok és személyiségvonások.

Ed.: Halász, L.–Marton, L. M. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. 79
A szociális tanuláselmélet szerint
vizsgálható változók
 Kompetencia
❖ Mire vagyunk képesek?
 Kódolási stratégia
❖ Milyennek látjuk a helyzetet? (Cimkézés)
 Elvárások
❖ Mi fog történni, milyen következmények várhatók?
 Szubjektív értékek
❖ Megéri-e a ráfordítás?
 Önszabályozó rendszerek és tervek
❖ Milyen stratégiával érhetjük el céljainkat?

MOTIVÁCIÓ
MOTIVÁCIÓ = EMBEREK MOZGATÁSA ...
CÉLTUDATOS,
RACIONÁLIS,
POZITÍV MAGATARTÁS IRÁNYÁBA
(Pl. közösségi magatartás előidézése)
Bauer András-Berács József (2001): Marketing. Aula Kiadó, Budapest

In: Varsányi Judit (2001): Marketing prezentációk. Széchenyi István Egyetem, Győr 81
Motivációs folyamatmodell
Tanulás
Kielégítetlen Célok,
szükséglet, Feszültség Hajtóerő Magatartás szükségletek
óhaj, szándék kielégítése
Kognitív
folyamat
Feszültség-
csökkenés
Forrás: Schiffman-Kanuk, 69. o.

ABRAHAM MASLOW
❖ Potenciális igények önálló kielégítése SZÜKSÉGLETI HIERARCHIÁJA
❖ Megfelelési igény a kihívásokra
❖ Intellektuális kíváncsiság kielégítése
❖ Kreativitás és esztétikai teljesítmény
❖ A valóság elfogadása
ÖNMEGVALÓSÍTÁSI
❖ Elismertség, presztízs SZÜKSÉGLETEK
❖ Bizalom és vezetői pozíció
❖ Kompetencia és siker
❖ Erőfölény és intelligencia ELISMERÉSI VAGY
EGO-SZÜKSÉGLETEK
❖ Elfogadottság
❖ Hovatartozási érzés
❖ Csoporttagság
❖ Szeretet és ragaszkodás KÖZÖSSÉGI
❖ Részvétel csoporttevékenységben SZÜKSÉGLETEK
❖ Biztonság, védettség, támogatottság

❖ Kényelem és békesség
❖ Fenyegetés vagy veszély kizárása BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK
❖ Tiszta, rendes környezet
❖ A tartós jólét garanciája
❖ Evés-ivás, alvás, egészség

❖ Testi szükségletek, mozgás, pihenés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK
Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York etc. 83
Tanulási motivációk a MASLOW-piramis szintjein
❖ Elmélyedés egy témában

❖ Rendkívüli szellemi élmény
❖ Feladat kreatív megoldása
❖ Szakmai karrier
ÖNMEGVALÓSÍTÁSI ❖ Magas beosztás, hatalom
SZÜKSÉGLETEK ❖ Vezetői elismerés
❖ Nagyobb önbecsülés
ELISMERÉSI VAGY
❖ A család büszkesége
EGO-SZÜKSÉGLETEK
❖ Hagyomány folytatása
❖ Értelmiségivé válás
❖ Társadalmi elithez tartozás
KÖZÖSSÉGI
SZÜKSÉGLETEK ❖ Megfelelő végzettség
❖ Munkahelyi biztonság
❖ Szakmai alaposság előnyei
❖ Magas fizetés
BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK ❖ Gyermekek taníttatása
❖ Biztos megélhetés
❖ Megfelelő lakás
❖ Személygépkocsi
FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK ❖ Márkás ruhák
❖ Utazás
Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York etc. 84
Az önismeret vizsgálata – a JOHARI-ablak
Tudom magamról Nem tudom magamról
Mások tudják rólam ARÉNA VAKFOLT

VISSZACSATOLÁS
Senki nem tudja rólam ZÁRT TERÜLET SÖTÉT TERÜLET
ÖNFELTÁRÁS
Joseph Luft és Harry Ingham nyomán (1955), in:
Önismeret és énkép
 Önértékelés
❖ Önmagunk összehasonlítása másokkal,
saját személyiségünk és képességeink alapján
 Önismeret
❖ Önmegfigyelésen és mások visszajelzésein alapuló
elképzelésünk önmagunkról és viselkedésünkről
 Szubjektív énkép
❖ Ilyennek gondoljuk önmagunkat
 Objektív énkép
❖ Mások visszajelzéseiből levont következtetésünk önmagunkról
 Ideális énkép
❖ Ilyenné szeretnénk válni
❖ Azt kívánjuk, hogy mások ilyennek lássanak bennünket

AZ ÖNÉRTÉKELÉS PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI
 Külső kontrollos egyének

❖ Bizonytalanok saját képességeikben
❖ Állandó külső megerősítést igényelnek
❖ Teljesítményük megítélésében szívesen hagyatkoznak másokra
❖ Nem mutatnak ellenállást a vállalati teljesítményértékeléssel
szemben
 Belső kontrollos egyének
❖ Befelé forduló alkatúak
❖ Hisznek saját képességeikben, meg tudják ítélni saját
teljesítményüket
❖ A külső megítélés alig érinti őket
❖ Olyan munkahelyet keresnek, ahol kiteljesíthetik képességeiket
❖ A külső teljesítményértékelést elvetik, ellenállást mutatnak iránta
Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. 87
A POZITÍV ÖNÉRTÉKELÉS FORRÁSAI
 Szeretnénk szépnek, elegánsnak, vonzónak lenni

 Bármilyen okból MÁSOK ELISMERÉSÉT ÉRZÉKELNI
 Ügyesen kezelni a felmerülő problémákat
 Nehéz feladatot sikeresen elvégezni
 Bonyolult problémára jó megoldást találni
 Túljutni egy kellemetlen vagy unalmas feladaton
 Az alkalmasság, könnyen művelt tevékenység
ÁRAMLÁS-ÉLMÉNYÉT érzékelni (Csíkszentmihályi Mihály nyomán)
 A POZITÍV GONDOLKODÁST állandó jó szokásunkká tenni
Önismeret és tanulás
 Az önbizalom szerepe
❖ Az önbizalom mértékét nehéz felbecsülni
❖ Ennek legnagyobb akadálya a kudarctól való félelem
❖ Kudarc esetén önértékelésünk csökken, visszahúzódunk
❖ A kudarcok oka a túlidealizált énkép, illetve gyenge önismeret
 A tanulás és motiváció viszonya
❖ Iskolai kötelesség = újfajta kapcsolódás fontos személyekhez
(Nemes Livia, 1974)
❖ A magas iskolai teljesítmény motivációi
◗ Beépült szülői minták
◗ Kialakult, önálló belső minták
◗ Siker- és kudarcélmények
❖ A siker általában erősíti a tanulási motivációt
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 8- o. 89

Az ítélkezés torzító hatásai
 Első benyomás = túl kevés információ

 HALO-HATÁS vagy glóriahatás
❖ Ítélkezés egyetlen, számunkra fontos jellemző (pl. öltözet) alapján
 Kivetítés, projekció
❖ Saját személyiségünk kivetítése másokra
❖ Saját lehetséges magatartásunk feltételezése mások esetében
❖ Az egyéni különbségek negligálása
 Implicit személyiségelmélet
❖ Belső tulajdonságok összekapcsolása
(aki dolgozik, becsületes is)
 Sztereotipizálás
❖ Egyéni tulajdonságok feltételezése csoporthoz tartozás alapján
❖ ELŐÍTÉLET = egyoldalú megítélés saját meggyőződésünk alapján
Érdeklődés – siker – szorongás
 Érdeklődés
❖ A nők érdeklődése kapcsolatorientált, így gyakran beszűkül
❖ A férfiak érdeklődése inkább tárgyorientált és szétszórt
 A siker szerepe
❖ A sikerorientált egyén önbizalmát erősíti
❖ A kudarcorientált típus önbizalmát gyengíti
◗ Az ilyen típusú ember a sikert rosszul viseli:
a siker tiltott versengési vágyat ébreszt,
és ez szorongást kelt benne
 Szorongástípusok
❖ FACILITÁLÓ (megkönnyítő) szorongás
◗ Közepes mennyiségű, ezért általában jó mentális teljesítményt
eredményez
❖ DEBILIZÁLÓ szorongás
◗ Erős mértékű, ezért általában rontja a tanulási teljesítményt
Becsvágy és késleltetés
 A túlzott becsvágy hatásai

❖ Értelmetlen sikerhajszolás
❖ A túlzott ambíció okozta stressz, elfáradás, kiégés
❖ Esetenként a veszteségélmény igen káros hatása
 Kudarckerülés
❖ Gyenge kockázatvállalás a pozitív énkép fenntartására
❖ Felkészületlenség egy nehéz vizsgára = másoknak sem sikerült
❖ Nincs igazi sikerélmény
 Irreális igényszint
❖ Indokolt sikerélmény hiánya túl magas mérce esetén
 Késleltetési képesség
❖ Az azonnali jutalom igényének elhalasztása –
adott esetben a későbbi nagyobb jutalom reményében

Becsvágyteszt – Koncz István modellje
 Szerettem volna-e osztályelső lenni?

25 kérdés
 Dühít-e, hogy mások sikeresebbek? IGAZ, RÉSZBEN IGAZ, NEM IGAZ válaszok
 Fontos-e számomra az elismerés?
 Vonzanak-e a komolyabb kihívások?
 Tanulok-e szabadidőmben is?
 Elégedett vagyok-e teljesítményemmel?
 Nagyon bánt-e a kritika?
 Szívesen veszek-e részt tréningeken a fejlődésemért?
 Kártyában, játékban fontos-e, hogy győzzek?
 Lebecsülöm-e a gyengébben teljesítőket?
 Fontosabb-e a karrierem bármi másnál?
 Lennék-e szívesen emberek vezetője?
 Vonzanak-e különösen a sikeres emberek?
 Szeretném-e többre vinni, mint szüleim?
 Szeretnék-e minden területen kiemelkedni, mindenkinél jobban teljesíteni?
 Elégedett vagyok-e képességeimmel és tudásommal?
Koncz István (1994): Kamaszkapaszkod. EgoTraining School, Szentendre. 93
A FLOW-ÉLMÉNY JELENTŐSÉGE
CSÚCSTELJESÍTMÉNYEINK
CSÚCSTELJESÍTMÉNYEINK FORRÁSA
FORRÁSA ==
AZ
AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY
ÁRAMLÁSÉLMÉNY (A
(A „FLOW”)
„FLOW”)
Szöveges forrás: Csíkszentmihályi, M. (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row, New York. 94
AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY LÉNYEGE
Csíkszentmihályi Mihály nyomán
 Összpontosítás az adott tevékenységre

 Teljes belefeledkezés, elmerülés az élményben
 Eggyé válás a feladattal, tevékenységgel
 Alkotásélmény, élvezet
ÁRAMLÁS (FLOW) =
HARMONIKUS MÓDON KIFEJTETT PSZICHIKAI
ENERGIA
Szöveges forrás: Csíkszentmihályi, M. (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row, New York. 95
AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY FORRÁSA
Csíkszentmihályi Mihály nyomán
 A kihívás, újdonság keltette izgalom

 Automatikus figyelem és összpontosítás
 A saját képességek intenzív érzékelése
EREDMÉNY =
KORÁBBAN NEM ISMERT HATÁR TÚLLÉPÉSE,
ÚJ KÉPESSÉGEK ÁTÉLÉSE,
AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS EXTÁZIS-ÉLMÉNYE
Szöveges forrás: Csíkszentmihályi Mihály (2008): A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája.
A Flow folytatása. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 221. o. 96
A FLOW JELLEMZŐI
 Világos célok, egyértelmű feladat és azonnali visszajelzés

 Határozott cselekvési lehetőség,
a feladat és a személyes adottságok összhangja
 Tevékenység és tudatosság összeolvadása,
erősen koncentrált cselekvés, teljes belemerüléssel
 Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek és
különféle aggályok átmeneti eltűnése
 A helyzet teljes kontrollálásának képessége
 Kishitűség helyett az ÉN határainak átlépése, nagyságélmény,
a nagyobb egységhez tartozás érzése
 Az időérzékelés megváltozása, a gyorsuló idő érzékelése
 AUTOTELIKUS (önmagában is örömet adó) állapot =
csak azért csináljuk, mert jólesik.
Szöveges forrás: Csíkszentmihályi Mihály (2008): A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája.
A Flow folytatása. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 222. o. 97
Személyiség és tanulás
 Extraverzió
❖ Koncentrációs és időgazdálkodási nehézségek –
bármi vonzóbb közbejöhet, nehéz nemet mondani
❖ Kívülről megerősített nagyobb önbizalom
❖ Motiváltság a csoportos tanulásra
❖ Szóbeli vizsgákon nagyobb siker
 Introverzió
❖ Erős összpontosítási késztetés
❖ Megfontolt tanulási időgazdálkodás
❖ Külső kontroll hiányában gyengébb önbizalom
❖ Egyéni tanulás, elmélyedés a tananyagban
❖ A csoportos kontroll hiánya
❖ Írásbeli vizsgákon nagyobb siker
Egyéni adottságok szerepe
 Az érdeklődés foka és iránya

❖ Műszaki vagy humán érdeklődés
❖ Kemény vagy puha ismeretek,
verbális vagy számszerű tartalmak kedvelése
❖ AZ ÉRDEKLŐDÉS MESTERSÉGES FOKOZÁSA
◗ Jó toll, szép papír, humoros példák keresése a tananyagban stb.
 Felfogóképesség
❖ A fogalmak világa
❖ Logikai áttekintő és következtető képesség
❖ Jellemzők, események követése
❖ Fontos összefüggések felismerése stb.
 Szellemi kapacitás
❖ Ismeretek rögzítésének mennyiségi tényezői
❖ A strukturáltság szerepe stb.
Tanulási nehézségek okai
 Külső okok
❖ Rossz tanári attitűd és/vagy gyenge tanári képességek
❖ Alkalmatlan környezet
 Belső okok
❖ A téma iránti érdeklődés hiánya
❖ Tanulási gátlások
❖ Fáradtság
❖ Személyiségzavarok
❖ Motiválatlanság
❖ Rossz tanulási technikák
❖ A koncentrálóképesség zavara
❖ Kommunikációs zavarok
Külső okok
 Rossz tanári attitűd, ill. személyiség

❖ Az autoriter, basáskodó, szadisztikus tanártól félelemből tanul
a diák – fő hajtóereje a megszégyenítés elkerülése
❖ A destruktív érzelmi atmoszféra a tanulás iránti viszonyt is
meghatározhatja
❖ Ilyenkor már a természetes kíváncsiság, tudásvágy sem motivál
 Alkalmatlan környezeti feltételek

❖ Rossz fényviszonyok
❖ Rendetlenség
❖ Túl kényelmes, álmosító elhelyezkedés
❖ Zajos környezet, a zenének egyesek számára zavaró hatása

Belső okok - 1
 Tanulási gátlások
❖ A tanuló nem érti a megtanulandó anyagot - tanulási nehézség
❖ A tanuló nem tudja megjegyezni a megtanulandó anyagot -
tanulási nehézség
❖ A tanuló nem tudja felmondani, visszaadni a megtanult anyagot -
vizsgadrukk
 Rossz tanulási technikák
❖ Korán rögzült szülői, tanári hatások
❖ A haszontalan információfeldolgozási kísérletek rögzülése
 Fáradtság
❖ Pihenéssel, regenerálódással csökkenthető
❖ Ajzószerek átmeneti haszna, de egészségkárosító hatása
 Motiválatlanság
❖ Számtalan oka lehet
❖ Alapvetően meghatároz minden teljesítményt
Belső okok - 2
 Személyiségzavarok
❖ Depresszív, paranoid, szorongásos zavarok
❖ Koncentrációs nehézség
◗ Alacsony szellemi kapacitás, alacsony figyelmi energiaszint miatt
◗ A figyelem másirányú lekötöttsége miatt
❖ Skizoid alkat = kapcsolati zavarok gátolják a tanulást
❖ Depressziós alkat = önbizalomhiány, bűntudat
❖ Kényszeres alkat = a kreativitás hiánya, spontaneitás
képtelensége
❖ Nárcisztikus alkat = ellentétes hatás, sikeres tanulási motiváció
 Koncentrációs zavarok
❖ Organikus, vagy fejlődési rendellenesség
❖ Érzelmi labilitás, alacsony stressztűrő képesség
 Kommunikációs zavarok
❖ Szocializációs problémák, kapcsolati nehézségek, kudarcok

A tanulás kudarc- és sikertényezői
 Kudarcjelenségek
❖ „Nem fog az agyam” – érdektelenség vagy elfáradás
❖ Gyors felejtés
❖ Sikertelen vizsga
❖ Az alkalmazás képességének hiánya
 Tanulási sikerélmények
❖ A mondanivaló megértése
❖ A tananyag fontosságának érzékelése
❖ Új tartalmak felfedezése
❖ Érdekes összefüggések más területekkel
❖ Gondolatsorok önálló továbbvitele
❖ Vizsga előtti magabiztosságunk növekedése
❖ Sikeres vizsgázás
A negatív öndiganózis gyökerei
Kellemetlen
Irreális célok tapasztalatok
Vizsgadrukk
Negatív
belső párbeszéd
Kitérő taktikák
Romboló
belső képek
Elkalandozás
Hibás Szorongás,
tanulási stratégiák kelletlenség, halogatás
A tanulás sikerének háttértényezői
 A szorongási szint szerepe

❖ Közepes szorongás = ez vezet a legjobb tanulási teljesítményhez
❖ További tényezői = kényelem, frisslevegő, pihenés (Forrai Tiborné,
1968)
❖ Enyhe szorongás = magas intelligenciaszint esetén pozitív hatású
 Erős érzelmek szerepe
❖ Tanulás előtt gátló hatásúak, lecsengésükhöz időre van szükség
❖ Tanulás után a hosszú távú memóriába rögzülést gátolják =
RETROGRÁD AMNÉZIA (visszafelé ható felejtés)
 Szorongáscsökkentő technikák
❖ Autogén tréning = formulaszerű szándékok szuggerálása
önmagunknak ellazult állapotban
❖ Eredmény = szorongáscsökkenés, kedvező tanulási attitűd
Stresszforrások, stressztünetek
 Stresszforrások
❖ Fiatalok elszakadása otthonról = magány,
nagyobb felelősség
❖ Idősebbek családi, munkahelyi, anyagi gondjai
❖ A segítségforrás hiányának érzete
 Stressztünetek
❖ Irritáltság, könnyen kiborítható egyén
❖ Alvászavarok
❖ Az idegességet csökkentendő túl sok evés, ivás, dohányzás
❖ Túl hosszú tanulással töltött idő, akár a szabadidő rovására is
❖ A „mindenki jobban csinálja” érzete
❖ Elhanyagoltság
❖ Ha a feladatra gondolunk, betegnek érezzük magunkat
Védekezés a stressz ellen
 Elegendő alvás, passzív pihenés

❖ Délután egy óra, éjszaka 6-7 óra az agy felfrissüléséhez
❖ Relaxáció, meditáció
 Aktív kikapcsolódás
❖ Szórakoztató olvasmány, zenehallgatás
❖ Szabadtéri mozgás, tréning
 Az önismeret fejlesztése
❖ Jobb önszerveződés, könnyebb problémakezelés
 Teendők fontossági sorrendje
 Tanulási és más problémáink megosztása másokkal
 Helyes táplálkozás, megfelelő vércukorszinttel
 SOK IVÓVÍZ ELFOGYASZTÁSA = a kiszáradás elkerülése

Szorongásgátlás önsegítéssel
 A belső párbeszéd megváltoztatása

❖ Belső párbeszédünk tudatosítása
❖ Negatív megfogalmazásaink pozitívvá alakítása
 Belső képek megváltoztatása
❖ Önmagunkról kedvező belső kép kialakítása, amikor sikeresen
megoldunk valamilyen problémát
❖ A felmerült nehézség megoldásának elképzelése = modellezés
 A tanulási szorongás mérséklése
❖ Munkakörnyezetünk és mimikánk megváltoztatása
❖ Ezzel belső érzéseink befolyásolása
 Reális célok, hatékonyabb tanulás
❖ Mérce = saját vagy mások korábbi sikere
❖ Az olvasáson KÍVÜL tagolás, összefoglalás, tagolás, hierarchikus
felidézési modellek, orientációs feladatok
 A halogatás kerülése
A vizsgadrukk csökkentése
 Hosszú távú hatáshoz

❖ Tervszerűen, alaposan készüljünk fel a vizsgára!
❖ Látogassuk a szemináriumokat, előadásokat, vizsgával
kapcsolatos konzultációkat
❖ Tájékozódjunk a vizsgarendet illetően
❖ Olvassunk kapcsolódó könyveket, folyóiratokat!
 Vizsga előtti védekezésül
❖ Ne tanuljunk már új anyagot, inkább a már megtanultakat
gyakoroljuk!
❖ A vizsgaanyag címszavainak megtanulása
❖ Tagoljuk a témát!
❖ Fegyelmezzük a negatív gondolatainkat, fogalmazzuk át őket!
❖ Képzeljük el, hogyan befolyásolhatnánk aktívan a vizsgamenetet!

Az egyén hatása a tanulás sikerére
 Memóriaállapot, és változásai
❖ Érzékenység adott napszakokra
❖ A telítődés hatásai
❖ Ráépülő ismeretszerzés
❖ Felejtési görbe
❖ Az ismétlés, későbbi felfrissítés szerepe
 Fáradékonyság vagy türelem és kitartás?
❖ Biológiai adottságok
❖ Serkentőszerek használata?
❖ Önuralom, önnevelés, önfejlesztés
 Kihívások kedvelése vagy szorongási hajlam?
 Erő a csábítások elkerülésére
Az akaraterő szerepe
 Akaraterő
❖ Az a képesség, hogy adott cél érdekében külső vagy belső
akadályokat győzzünk le
❖ Kifejlesztése tanulható, gyakorolható
 A figyelem koncentrációja
❖ Az akaraterő legbiztosabb alapja
❖ A jó tanulási szokások előfeltétele, mivel erőfeszítést igényel a
szándékolt figyelem felkeltése és fenntartása
 Automatikus fenntarthatóság
❖ Akaraterőre elsősorban a tanulás megkezdésekor van szükség
❖ A tanulás kezdetén gyakorolt szándékos figyelem az érdeklődés
hatására önkéntelenné válik
❖ A figyelem a továbbiakban automatikus,
további erőfeszítés nélkül is fenntartható
A tanulási szokások dimenziói - 1
 Helyszín, tér, hangulat

 Benyomások keresése vagy kizárása
❖ Háttérzene stb.
 Időbeosztás, időkihasználás
❖ A tanulás ütemezése tartalékidőkkel
❖ Folyamatosság és kitartás – aktív pihenőidőkkel
 A tanulás zavartalansága
❖ Emberi közegek ösztönző hatása
❖ A visszavonulás nyugalma
 Eszközellátottság, kényelem, megvilágítás
 Kellemes testhelyzetek
 Egyéb közérzeti tényezők
A tanulási szokások dimenziói - 2
 A tananyag strukturálása
 Az áttekintés technikai trükkjei
❖ Minden oldalon 2-2 mondat elolvasása
❖ Az összefoglalásokkal kezdeni
 Túlesni a nehezén?
❖ Egyeseket ez nyugtat meg, mások attól kapnak erőre,
ha a túl könnyű részek már helyükre kerültek
 Rögzítési technikák
❖ Jegyzetelés, hangos tanulás, egymás kikérdezése
❖ Vázlatok, ábrák készítése
❖ Prezentálás tükör előtt stb.
 Ismétlési módok, és szerepük
❖ Többszöri elolvasás kis szakaszonként
❖ Tartalomjegyzék áttekintése, tartalmak felidézése
❖ Képletek, levezetések többszöri leírása letakarással stb.
A TELJESÍTMÉNY FOGALMA
 TELJESÍTMÉNY = hasznos emberi tevékenység

eredménye
 A teljesítmény szerepe
❖ Elégedettség, jó közérzet, büszkeség
❖ Elismerés, előmenetel
❖ Üzleti előnyök
 VÁLFAJAI
❖ Egyéni teljesítmény
❖ Csoportteljesítmény
❖ Vállalati, üzleti teljesítmény
FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK
 Ki vagyok?
 Hol a helyem a világban?
 MIRE VAGYOK KÉPES?
 Mire kell törekednem?
 MIÉRT kell törekednem egyáltalán valamire?
 Kik várják el?
 Miért?
 Mit kapok érte ... ... önmagamtól?
... másoktól?
ÉLETÜNK ELSŐ ELVÁRÁSAI
 Családban, óvodában
 Iskolában
 Felsőoktatásban
 Munkahelyen
 Baráti társaságban
 Szorosabb, közvetlen
közösségben
 A társadalomban
ÉLETÜNK ELSŐ ELVÁRÁSAI
 Családban, óvodában
❖ Szófogadás, alkalmazkodás, fokozódó önellátás
❖ Segítés a kisebbeknek, gyengébbeknek
❖ Szeretet, viszontszeretet
 Iskolában
❖ Jó magatartás, jó tanulás, barátságok
 Felsőoktatásban
❖ Általános és fókuszált érdeklődés adott témák iránt
❖ Szellemi terhelhetőség
❖ Aktív közösségi élet, tartalmasabb barátságok
❖ Felkészülés a felnőtt életre –
együttműködés, üzleti barátságok építése
TOVÁBBI, FOKOZÓDÓ ELVÁRÁSOK
 Munkahelyen
❖ A megfelelő munkahely megtalálása, alkalmasság a kihívásokra
❖ Szakértelem, pontosság, megbízhatóság
❖ Lelkesedés, aktivitás, szorgalom
❖ Kreativitás és speciális képességek, készségek
❖ Hozzájárulás látványos cégteljesítményekhez
❖ Vezetői alkalmasság, saját karrier építése
 Saját családalapításunkban
❖ Anyagi biztonság, saját otthon megteremtése
❖ A család eltartása, és felelős gyermeknevelés
❖ A gyermekek felkészítése az életre
❖ Anyagi gyarapodás, a felnőtt gyermekek elindítása
❖ Gondoskodás idős vagy más okból rászorult rokonokról
TOVÁBBI, FOKOZÓDÓ ELVÁRÁSOK
 Baráti társaságban
❖ Érdeklődés egymás iránt, empátia, segítőkészség
❖ Közös élmények – önfejlesztés, kikapcsolódás, örömszerzés
egymásnak
 Szorosabb, közvetlen közösségben
❖ Közös érdeklődésen alapuló együttműködés
◗ Zenekar, kórus, társastánc, csoportos kirándulások, túrák
◗ Tömegsport mint kikapcsolódás, baráti kerékpártúrák stb.
 A társadalomban
❖ Élsportolói teljesítményre törekvés
❖ Aktív politizálás
❖ Személyes karitatív tevékenység
KIK ÉRTÉKELIK TELJESÍTMÉNYÜNKET?
 Akik közel állnak hozzánk, akiknek fontosak vagyunk

 Akik büszkék szeretnének lenni ránk
 Akiken segítettünk
 Akiknek valamilyen haszna származik belőle
 Akik önmagukat szeretnék hozzánk mérni
 Akik irigyelnek
 Akik valóban büszkék ránk ...
 s végül: ÖNMAGUNK!
AZ EMBERI ÉRTÉKREND SZEREPE
 Az emberi értékek igen változatosak

 Értékítélet = mit tartunk jónak, fontosnak, helyesnek,
tisztességesnek;
kit miért tartunk becsületesnek, jónak,
megbízhatónak
 Az ÉRTÉKREND az emberi értékek skálája,
egy-egy személy fontossági preferenciáinak tükrében
 Minden ember értékrendje más
 A fontos elemek azonossága miatt
egyes értékrendek HASONLÓAK
 A hasonló pozitív értékrendű emberek tudnak együttműködni
 Az ember értékítélete SZEMÉLYISÉGÉNEK FÜGGVÉNYE
A szövegértés fejlesztése
 Örömmel olvasni
 Ráhangolódni az olvasandó témára
 Törekedni a szerző üzenetének megértésére
 Teljes képalkotás az anyagról
❖ SKIMMING (átlapozás)
❖ A szövegek kipreparálása
 Értelmezés
❖ Magyar-magyar szótár, és saját kérdések megfogalmazása
❖ Utánanézni a meg nem értett fogalmaknak
❖ Kritikus olvasás = gondolkodva tanulás
 Gondolattérkép
❖ Egy-egy téma grafikus kijegyzetelése, lásd később!
 Koncentrálás, és a megértés tesztelése
Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest.
st. 68-73. o. 125
Az egyéni tanulás stílusjegyei
 Domináns befogadási preferencia
❖ Vizuális típus
❖ Auditív típus
❖ Érző típus – kíváncsiság, felfedező késztetés, sétálva tanulás stb.
 Humán vagy reál érdeklődés
❖ Született adottság
❖ Tanárok által befolyásolt élmények hatása
 Háttértényezők kedvelése vagy kizárása
❖ Illatok, ízek, hangulatok
❖ Kellemes háttérzene, vagy éppen zajszennyezés
 Átvett és saját kialakítású tanulási technikák
❖ Hangos tanulás
❖ Jegyzetelés, összefüggések felvázolása
❖ A tananyag felmondása
Társas tanulás
„MÁS KÁRÁN TANUL AZ OKOS” =

BEHELYETTESÍTŐ TANULÁS
❖ Mások megfigyelése
❖ Viselkedésük modellezése
❖ Az eredményes viselkedések utánzása
 Tanulás megfigyelés útján = fejlettebb szint
❖ Az ÉSZLELÉS fokozott szerepe
❖ Az észlelt és értelmezett következmények befolyásoló hatása
❖ Feltételei: jó megfigyelés, kellő info, utánzási képességek
 Vállalati példa = BEILLESZKEDŐ TANULÁS
❖ Új csoporttagok érkezése
❖ Értékek és normák megfigyelése
❖ Azonosulás, beilleszkedés = SZOCIALIZÁCIÓ
Komplex tanulás
 Az intelligens emberre jellemző

 Túllép a megfigyelésen, utánzáson, szocializáción
 Tények, vonatkozások leképezése

 Gondolati képek = MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓ
 Logikai műveletek = GONDOLATI SZIMULÁCIÓ
 Szelektálás és kiegészítés = MODELLEZÉS
 KOGNITÍV TÉRKÉPEK HASZNOSÍTÁSA

❖ Fontos dolgok = a térkép CSOMÓPONTJAI
❖ Pozitív és negatív, erős és gyenge HATÁSOK KIRAJZOLÁSA
❖ Saját hiedelmeink átértékelése
Tudatos és tudattalan tanulás
 Miller törvénye = 7 ± 2 ingert tudunk egyszerre kezelni

❖ Átlagos képességű emberre jellemző
❖ Információfeldolgozó kapacitásunk erős korlátja
A TANULÁS NÉGY LÉPCSŐFOKA
 Tudattalan hozzá-nem-értés
❖ Azt sem tudjuk, hogy az adott dologról mi mindent kellene
tudnunk
 Tudatos hozzá-nem-értés
❖ Felfedezzük tudásbeli korlátainkat, és keresgélünk
 Tudatos hozzáértés
❖ Egyre többet tanulunk, és egyre kevesebbet hibázunk
 Tudattalan hozzáértés
❖ Tudásunk, magatartásunk rutinszerűvé válik
Kooperatív tanulás
 Lényege
❖ Tanulók önkéntes, aktív együttműködése
a csoportos tanulás során
❖ A csoporttagok között INTERAKCIÓK érvényesülnek
❖ Az együttműködés hatástöbbletének hasznosítása
 Interakciók szerepe
❖ A csoporttagok kifejtik saját véleményüket
❖ Megfigyelik társaik reakcióit, tudását, véleményét
❖ Mások véleményének elfogadása vagy tagadása jellemző
 Csoporttagok orientációjának szerepe
❖ Biztonságra törekvés = saját vélemény védelme,
mások véleményének tagadása
❖ Bizonytalansági orientáció = mások javaslatának elfogadása,
hasznosítása a saját meggyőződések korrigálására, javítására
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.. 43-44. o. 130
Interakciók és biztonságra törekvés
Interakciók szerepe javaslatok elfogadásában
A társas megértés fokozatai
 Egocentrikus perspektíva
❖ Az egyén nem érzékeli, hogy mások hogyan értelmeznek
adott helyzetet
 Szubjektív perspektíva
❖ A saját szubjektív megítélés elkülönítése másokétól.
de ebben nem feltételezi a kölcsönöséget
 Önelemző perspektíva
❖ Az egyén mások véleménye alapján is tudja értékelni
saját gondolatait, de a társas kapcsolat csak pillanatnyi jellegű
 A harmadik személy perspektívája
❖ A harmadik fél szemével tudja értékelni önmaga és mások
kapcsolatát, viselkedését
 Társadalmi-szimbolikus perspektíva
❖ Mások pszichikai indítékainak megértése és figyelembevétele
Változások tanulása
 Cél = szerzett tudásunk módosítása, vagy új tudás

❖ Nehézség = a beidegződötteket a legnehezebb kijavítani
 Kurt Lewin változtatási tanulásmodellje
❖ KIOLVASZTÁS = a meglévő viselkedésforma megszüntetése
❖ BEHELYETTESÍTÉS = az új viselkedésforma elfogadása
❖ VISSZAFAGYASZTÁS = az új viselkedés megtanulása,
alkalmazása
 A változtatás nehézsége
❖ A tudattalan hozzáértés fokán vagyunk (4. szint)
❖ Vissza kell lépni a tudatos hozzá-nem-értés szintjére (2. szint)
❖ A másik két lépést újra be kell járni
Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. 134
Brainstorming
 Jelentése = ÖTLETROHAM
 Célja konkrét problémára minél több ötlet összegyűjtése
 Legfeljebb félórás időtartam kitűzése az ötletek összegyűjtésére
 Hatékony megoldást kell választani az elhangzottak rögzítésére
❖ Cédulás feljegyzések, gyorsírás, magnó
❖ Azonnali rögzítés faliíven és/vagy kivetítős számítógépen
 Fontos betartani a BRAINSTORMING SZABÁLYAIT!
❖ Kreatív munkatársak kiválasztása
❖ Együttműködésre alkalmas hely és légkör
❖ A nyitott gondolkodás feltételeinek megteremtése
❖ TILOS A KRITIKA ÉS A SÜRGETÉS!
 A szabályokat ki kell függeszteni

 Az elhangzott ötleteket rövid időn belül meg kell vitatni,
és intézkedni kell az életképes ötletek megvalósítására
Wellemin, J. (1998): Az ügyfél szolgálatában. SHL-Hungary Kft., Budapest. 72. o. 135
A felsőoktatás elvárásai
 Tudástartalom, tudásszint
❖ Elméleti alapozás
❖ A gyakorlati alkalmazás készsége
❖ Problémamegoldási készség, kreativitás
❖ Gyakorlati tapasztalatok
 A folyamatos tanulás igénye
❖ Az ismeretek egymásra építhetősége
❖ Zárthelyi dolgozatok
 Szakaszos, koncentrált felkészülés a vizsgákra
❖ Írásbeli és szóbeli vizsgák eltérő helyzete, követelményei
❖ A sikeres vizsgázás titka
 Szakdolgozat készítése és megvédése
❖ Tartalmi, formai követelmények – irodalomfeldolgozás, felmérés,
elemzések, következtetések, javaslatok
❖ A sikeres védés elemei – tudás, fellépés, prezentáció
Igazodás a követelményekhez
 Az előadások szerepe
 Gyakorlati foglalkozások hasznosítása
❖ Egymás megismerése
❖ Kreatív csapatmunkák közös sikerélménye
❖ A tanultak alkalmazásának készségfejlesztése
 Vizsgakonzultációk
 Szakszemináriumi kurzusok
 Tanári segédletek
❖ Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei
❖ Az irodalomfeldolgozás követelményei és gyakorlata
❖ Hivatkozási kötelezettség
❖ Kérdőív-minta önálló felmérésekhez
❖ Szakdolgozat-készítési sablon, tartalmi és formai útmutatóval
 Saját személyes vizsgatapasztalatok hasznosítása
A tanulás körülményei
 Tanulási környezet, és tudatos alakítása

❖ A tanulási testhelyzet kényelme
❖ Megfelelő asztal és ülőbútor
❖ Tanulási eszközök készenlétben – írószerek, jegyzetek stb.
❖ Megvilágítás az olvasáshoz, tanuláshoz
 Számítógép, irodaeszközök, szoftverek
 Hangulati elemek
❖ A világítás jellege
❖ Esztétikus környezet
❖ Növények és más kellemes berendezési tárgyak
❖ Csend vagy zenei háttér
 A zavartalanság nyugalma
A tárgyi komfort tényezői
 Helyiség, élettér, légtér

 Tanulást segítő eszközök
 Elhelyezkedés
 Öltözet
 Étkezés, ivás
 Ajzószerek kerülése
 Elegendő alvás
Szemünk világának védelme
 Helyes megvilágítás
❖ Jó irányú fényforrás, zavaró árnyékok nélkül
❖ Enyhe kontrasztok
❖ Csillogásmentesség a papíron, képernyőn
❖ A természetes fény mennyiségi aránya
❖ Kellemes színspektrum, vibrálásmentesség
 Szemünk használata
❖ Pihentetés óránként 10 percig
❖ Szemkörzés, szemmozgatás, nyitás-csukás
❖ Távolra, közelre nézés váltogatása, gyakori pislogással
Egyéb kényelmi tényezők
 Jó szellőzés, sok friss levegővel

 Kellemes szobahőmérséklet
 Tanulás szabad levegőn, ha lehet
 Kényelmes öltözék
 Zavaró háttérzajok kizárása
 Megszakítások kerülése tanulás közben
❖ Telefonhívások
❖ Váratlan látogatások
❖ Családtagok igényei
 Több folyadék, kevesebb evés
 Nagyon rövid, és inkább passzív tanulási szünetek
A szociális komfort fogalma és jelentősége
 Társas tanulás csak megfelelő tanulótárssal

 A csoportos tanulás megszervezése
❖ Szereposztás egyéni érdeklődés és képességek szerint
❖ Képességre és szimpátiára alapozott együttműködés
 Magyarázás egymásnak
 A már megtanult anyag elmondása röviden
 Visszaidézés kérdésekkel, vázlattal stb.
 Kikérdezés, ha szükséges
Tanulást segítő eszközök
 Könyvtárhasználat
❖ Tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek
 A multimédia szerepe
❖ Többféle párhuzamos inger
❖ Sokféle asszociációs kapcsolat
❖ Az ismeretek erősebb és tartósabb rögzülése
 Multimédiás eszközök
❖ Oktatást segítő filmek
❖ Tanári prezentációk, tanári konzultációval
❖ Kombinált multimédia, pl. prezentációba épített zene, filmek
 Az Internet használata
❖ Információk keresése, fogalommeghatározások
❖ Szakmai tartalmak, irodalomforrások
 Személyiségfejlesztő tréningek és távoktatás
Hatékony időgazdálkodás
 Az idő jelentősége
 Tipikus időrablók
 Mindig közbejön valami ...
 Tanulásra szánt idő
 A fáradás jelensége és hatásai
 Felkészülések időigénye
 Időgazdálkodási szerkezetünk javítása
 Tudatosság és időművészet
AZ IDŐ PROBLÉMÁJA
 „Nincs időm” –
ez az egyik leggyakrabban hallott emberi panasz
 Axiómák
❖ A nap bárki számára 24 órából áll
❖ Úgy tűnik, másoknak mégis több az ideje
❖ Van, aki többet hoz ki az időből
❖ Másoknak nincs ideje semmit befejezni
Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember

Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o. 147
AZ IDŐHASZNOSÍTÁS TITKA
 Mi a titka az idő kihasználásának?

❖ Mások okosabbak, gyorsabbak vagy jobban tudnak szervezni?
❖ Van, aki ügyesebben bánik az idejével?
❖ Kell-e hozzá különleges tehetség és türelem?
❖ Mit kell másoktól megtanulni?
 Az új generáció példája
❖ Gyorsuló időben nőttek fel
❖ Ezer dolguk van egyszerre – állás és sokféle program –
jó lenne lassítani néha …
❖ Jól megtanulhatták ezer dologra kihasználni az időt

AZ IDŐ FOGALMA
 IDŐ = két pillanat közötti periódus hossza

❖ Egy esemény maga is időfüggő, időigényes
❖ Események közötti idő ezért nem definiálható
 Finomított fogalom:
IDŐ = ESEMÉNY KEZDETE ÉS VÉGE KÖZÖTTI
PERIÓDUS HOSSZA
 Mindennapi jogos kérdés:
MENNYI IDŐRE VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY …?

IDŐGAZDÁLKODÁS
IDŐGAZDÁLKODÁS =
ADOTT ESEMÉNY, FOLYAMAT
KEZDETE ÉS VÉGE KÖZÖTTI PERIÓDUS MENEDZSELÉSE
 Az idő menedzselésének feltételei

❖ Az idő mérhetősége
❖ Zökkenőmentes lefutású, mérendő folyamat

TÁMPONTOK
 Az idő könnyen mérhető

 Az idő soha meg nem áll
 Az idő bárki számára egyforma sebességgel telik
 Az idő nem szabályozható

TÁMPONTOK
 Az idő könnyen mérhető

❖ Könnyen definiálható
❖ Legkisebb egysége is pontosan meghatározható
❖ Bárki mérni tudja
❖ A mért időhosszúságot mindenki ugyanúgy
értelmezi
 Az idő soha meg nem áll
❖ Nem lehet megállítani
❖ Az elmvesztegetett pillanat soha nem tér vissza

TÁMPONTOK
 Az idő bárki számára egyforma sebességgel telik

❖ Bárki, bárhogyan méri, nincs eltérés
❖ Szeretnénk hinni, hogy nem így van…
 Érzékelésünk sokszor csalóka
❖ A várva várt eseményig mérhetetlenül lassú az idő
❖ Az unalmas elfoglaltság is lassítani látszik az idő múlását
❖ Örömteli elfoglaltság közben szinte repül az idő
❖ A határidős munka feszültsége = be tudjuk-e fejezni időben?
 Az idő nem szabályozható
❖ Gyorsítani is, megállítani is lehetetlen
❖ Maga az idő ezért tulajdonképpen nem is menedzselhető …

PROVOKATÍV KÉRDÉSEK
 Hol folyik el az időnk?

 Nem néztünk utána, mennyi idő kell valamihez?
 Időt kell nyernünk, mert nem terveztünk előre?
 Mit nem vettünk figyelembe?
 Miért kell valamit felgyorsítani vagy elhalasztani?
 „Időköltségvetésünket” kell-e emiatt módosítani ?

TIPIKUS IDŐRABLÓK
 Váratlan családi, munkahelyi igények

 Előre nem tervezhető krízishelyzetek
 A tanulás megkezdésének halogatása
 Zsúfolt íróasztal, szervezetlenség
 A tanulást megszakító telefonhívások
 Bejelentés nélkül betoppanó látogatók
 Kapkodás, túlterhelődés, kimerültség
 KÉPTELENSÉG ARRA, HOGY
BÁRKI IGÉNYÉRE NEMET MONDJUNK

Szöveges forrása: Rue, L.W.-Byars, L.L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood, 464-477. o. 155
INVERZ ÓRALESŐK – AZ IDŐ RABSZOLGÁI
 Életüket uralja az idő

❖ Nem figyelik, mikor kell leállni
❖ Azt nézik, mennyi idő van még, mit lehet azalatt elvégezni
❖ Fut az idő, pánikba esnek, gyorsabban hajtják a munkát
❖ Minden létező időt kihasználnak
❖ Mindig kifutnak az időből
❖ Nincs idejük átgondolni, HOL HIBÁZNAK
 Következmények
❖ Frusztráció, majd bűntudat, hogy nem sikerül úrrá lenni rajta
❖ Életük egyetlen hosszú, véget nem érő vesszőfutás

BÁTORÍTJUK A FÉLBESZAKÍTÓKAT
 Az élet = megszakítások sorozata

 Mi magunk is bátorítjuk rá embertársainkat
 Jogos kérdések
❖ Kik jönnek, kik telefonálnak állandóan?
❖ Miért jönnek?
❖ Mindig ugyanazok jönnek-e?
❖ Ha segítünk, azzal csökkentjük-e gyakoriságukat? NEM!
 Mit érzékelnek?
❖ Nem neheztelünk, és igyekszünk segíteni
❖ Még örülünk is, hátha ezzel lezártuk az ügyet
❖ Ezzel azt éreztetjük, az ő dolguk fontosabb, mint a miénk
❖ BÁTORÍTJUK ŐKET, HOGY MÁSKOR IS JÖJJENEK!
 Fontoljuk meg, KINEK és MILYEN ESETBEN segíthetünk!
SAJÁT TAPASZTALATOK
 Határidők szorításában
 Késés miatt rossz közérzet
 Mindig közbejön valami
 Felkészülések időigénye
 A fáradás hatásai
 Fontos a család, de …
Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest 158
HATÁRIDŐK SZORÍTÁSÁBAN –
a késedelmes teljesítés lehetséges okai
 Alulértékelt feladat és időigény

 Túlértékelt saját képességek
 A fáradás jelenségének elhanyagolása
❖ A szellemi teljesítmény hosszas megterhelés esetén hullámzó
 Rászokás az adrenalinkényszerre
 A célegyenes előtti izgalom agyserkentő hatása
 Határidő mint kifogás
❖ Más, kellemetlenebb vagy rutinfeladatok halasztásának
lehetősége
 Büszkeség, ha mégis sikerül teljesíteni
MINDIG KÖZBEJÖN VALAMI
 Indulás előtti, fontos telefon

 Közlekedési dugó a megszokott útvonalon
 Régen látott kedves ismerős
 Sürgős feladat, amiről elfeledkeztünk
 Túlvállalás miatt kapkodás egyik feladatról a másikra

 Rossz hír miatti kétségbeesés, letargia
 Halmozódó stressz miatt szellemi leblokkolás
 A személyiség lázadása a túlterhelés ellen
A tanulásra szánt idő jelentősége
 Időleltár készítése, majd az arányok áttekintése

❖ Evés, ivás, fürdés, öltözködés stb.
❖ Kávészünetek, cigarettaszünetek
❖ Telefonálás, ügyintézés, látogatók fogadása
❖ Aktív és passzív pihenőidők – séta, tévézés stb.
❖ Üres előkészületi idők
 Teendők felsorolása és fontossági rangsorolása
❖ Elintézendők és rendszeresen visszatérő feladatok
❖ Félbehagyott és új tanulási feladatok
 Az időszükséglet megtervezése
❖ A tanulás teljes időigényének meghatározása
❖ A kezdés legkésőbbi időpontja
❖ Szakaszolás 2-3 órás időszakokra
Tanulásra szánt idő – írországi jótanácsok
 SZAKÍTS IDŐT ...
 ... a munkára Ez a siker ára

 ... a gondolkodásra Ez az erő forrása
 ... a játékra Ez a fiatalság titka
 ... az olvasásra Ez a bölcsesség alapja
 ... a kedvességre Ez a boldogság kapuja
 ... az álmodozásra Ez vezet a csillagokhoz
 ... a szerelemre Ez az igazi életöröm
 ... a vidámságra Ez a LÉLEK ZENÉJE
FELKÉSZÜLÉSEK IDŐIGÉNYE
 Szellemi kihívások nagy vonzereje

 Gyenge önismeret
 Új szakterület, nem körvonalazott ismeret-igénnyel
 Hiányzó információk késleltető hatása
 Gyűjtőszenvedély – irodalom, módszertan, adatok,

információk
 Mélységmámorhoz hasonló munkamámor
 NEM TUDUNK IDŐBEN LEÁLLNI = ELFOLYIK AZ IDŐNK
A FÁRADÁS HATÁSAI
 Szellemi kifáradás
❖ Az információs túlterhelés dzsungel-effektusa
❖ A túlhajtott gondolkodás automatikus fárasztó hatása
❖ Előítéletek, gondolkodási blokkok, kételyek
az információs túltelítettség következtében
❖ A többszörös rendezés, szerkesztés, kontroll kényszere
 Fizikai tünetek
❖ Enyhébb figyelmeztető tünetek – álmosság, hátfájás
❖ Súlyosbodás – szédülés, depresszió,
allergia és más betegségtünetek
 Lelki kényszer
❖ Lázadás a rabszolgamunka ellen
❖ Kellemesebb elfoglaltság vágya ....
KÉNYSZERŰ LASSÍTÁS, LEÁLLÁS
FONTOS A CSALÁD, DE …
 Elkényeztetjük szeretteinket
❖ Szeretetet próbálunk rabolni tőlük
❖ Túlértékeljük szükségleteiket
❖ Szívességet akarunk tenni nekik
❖ Büszkék vagyunk, hogy nekünk EZ IS BELEFÉR!
 Elvesszük tőlük …
❖ A feladat izgalmát
❖ A teljesítés feletti elégedettséget
❖ Önbizalmukat
 Fontos közlés = MI IS LÉTEZÜNK
NEKÜNK IS VANNAK IGÉNYEINK
POSITIVE MENTAL ATTITUDE – PMA
 Miért követjük el a hibákat?

❖ Nem figyelünk a jelenségekre
❖ Nem képviseljük tudatosan saját érdekeinket
 PMA-tanácsok
❖ Tudatosnak kell lenni, nem pedig az idő rabszolgájának
◗ „Igazán sajnálom... nem tudtam felmérni az időt ... máskor nem fordul
elő”
❖ Aggódás helyett elemezzünk!
◗ Előfordulnak-e hasonló esetek?
◗ Hogyan lehet elkerülni?
 A megnyugtató valóság
SOKKAL TÖBBET TELJESÍTÜNK JÓL, MINT GYENGÉN!

IDŐSZERKEZETÜNK JAVÍTÁSA
 A kis tételek is nagy összeggé nőnek

 Apró teendőinket is fel kell mérni
MEGLEPETÉS:
Időnk nagy részét következetlenül,

lényegtelen dolgokkal töltjük ki
Évente órákat töltünk el kocsiban ülve, lámpa előtt

napokat evéssel, ivással
heteket tévézéssel

TOVÁBBI POZITÍV GONDOLATOK
 Holnap is lesz nap a többire

 Máris megvan új listánk eleje
 Ha valami folyton elmarad =

BIZTOSAN NEM IS FONTOS ANNYIRA!
 Ha később mégis fontosnak bizonyul =

nem fogjuk elfelejteni
 Az időgazdálkodás nehéz, de megtanulható,

akárcsak a pénz beosztása .... csak eleinte szenvedés
TUDATOSSÁG ÉS IDŐMŰVÉSZET
 Vannak művészei az időgazdálkodásnak

❖ Minden percüket számításba veszik
❖ Másokat idegesítenek vele .... ha boldogok tőle, hagyjuk rájuk!
 Legyünk mi is tudatosabbak!
 Lépésenként alakul ki a jó szokás
❖ Prioritások figyelése, nem pedig idő keresgélése valamire, ami
fontos
❖ Időtudatosan tervezünk, és az időtervet igyekszünk teljesíteni
❖ Átnézhetjük, hova lett az időnk
❖ Később még jobban kihasználhatjuk
 IDŐ = ÉRTÉKES ESZKÖZ ... NEM LESZÜNK RABSZOLGÁI!

AZ IDŐNYERÉS ÚTJA SLEVIN SZERINT
Több szabadidő = kevesebb feladat + gyorsabb munka
 Kevesebb feladat
❖ Delegálni a feladatokat
❖ Nemet mondani
❖ Mások majmát nem hordozni a hátunkon
 Gyorsabb munka
❖ Prioritások meghatározása
❖ Megszakítások kiszűrése
❖ Naptár, diktafon, papírtovábbító rendszer
❖ IDŐTERVEZÉS A REFLEXIÓRA

Szöveges forrása: .Slevin, D. P. (1989): The Whole Manager. Amacom, New York, 9-39. o. 170
PRIORITÁSOK LISTÁJA
 Ritkán van annyi időnk vagy pénzünk, amennyit elköltenénk!
 Kérdések a prioritási listához

❖ Mi FONTOS, és mi az, ami még fontosabb?
❖ Miről tudunk LEMONDANI?
❖ Mit tudunk későbbre HALASZTANI?
❖ Mi az a fontos dolog, amiért cserében le kell mondanunk valamiről?
 NINCS IDŐNK? EZ NEM IGAZ!
❖ Általában inkább nincs, amit feladjunk érte
❖ Ezért talán nem is eléggé fontos nekünk, nem eléggé szeretnénk ...

A FONTOSSÁGI LISTA KEZELÉSI ELVEI
 Ami nagyon fontos,

azt SZELEKTÁLNI KELL!
 Ami kevésbé fontos,

azt EL KELL HAGYNI –
még ha kellemetlen
következményekkel jár is Mi
Mi történik,
történik, ha....
ha....
 ... de ha később fontos lehet, 
 ...
... nem
nem most
most kezdünk
kezdünk hozzá?
hozzá?
jegyezzük fel, és ...

 ... teljesen
teljesen elmarad?
elmarad?
VISSZATÉRHETÜNK RÁ ...

 ... ha
ha valaki
valaki más
más végzi
végzi el?
el?

 ...
... el
el kell-e
kell-e végeznie
végeznie
 Ami csak kellemes,
egyáltalán
egyáltalán bárkinek?
bárkinek?
az BAJBA SODORHAT –
irracionális érzelmek vezérlik!

LISTAELEMEK JELÖLÉSE
 A fontos teendőkre használjunk szövegkiemelőt!

 Jelöljük csillaggal a későbbre halasztott dolgokat!
 Húzzuk át, amivel többé nem kell foglalkoznunk!

❖ Húzzuk át az egyáltalán nem fontos feladatokat!
❖ Húzzuk át a már elvégzett feladatokat!
 Az áthúzás előnyei
❖ Kellemes lélektani hatás – a túlterheltség érzetének átmeneti oldódása
❖ A kötelezettség súlya helyett tiszta lelkiismeret
❖ FELSZABADULÁS VALAMILYEN APRÓ, KELLEMES TEENDŐ
ELVÉGZÉSÉRE

IDŐNAPLÓNK KEZELÉSE
 Jelölések, áthúzások után ...

❖ Másnap újabb lista készülhet a fennmaradó teendőkről
időrend szerint fontossági sorrend szerint

 Látható eredmények
❖ Nincs olyan nap, hogy a listán minden teljesülne
❖ ... de átlátható, mi mindent tudtunk elvégezni
❖ 10 teendőből ha hetet elvégeztünk = 70%-os teljesítmény !!!
❖ ... nem pedig 30 % mulasztás
 Rá tudunk szokni a pozitív gondolkodásra

FELADATOK DELEGÁLÁSA
 A helyes delegálás főnök időhasznosításának

legfőbb eleme
❖ Időpazarlás olyasmivel foglalkozni, amit a beosztott dolga lenne
❖ A delegálás felszabadít a valóban fontos főnöki teendőkre
 A delegálás megtanítja a beosztottat
❖ a gondolkodásra,
❖ felelős döntéshozatalra,
❖ és a hatékony tevékenységre

TANULJUNK MEG NEMET MONDANI!
 Teendő alacsony prioritású esetekben

❖ A „Meggondolom.... Visszatérek rá” válaszok hiú reményt
keltenek
❖ A döntés elhúzódik, időt vesztegetünk vele
❖ Azonnali, határozott (bár udvarias) kitérő, elutasítással
időt nyerünk a fontosabb feladatokra
NE HORDOZZUK HÁTUNKON MÁSOK MAJMÁT!

Oncken-Wass (1974): Management Time. Who’s Got the Monkey?
Harvard Business Review, vol. 52, Nov-Dec., 76-78. o.
Csak annyi majmunk lehet, amennyit táplálni tudunk

Azért van a beosztott, hogy ő vigye a hátán
Nem terhelhető vissza a vezetőre!
A tananyag strukturálása
 Tartalomjegyzék áttekintése
 Hangsúlyos témakörök kiválasztása
❖ Jegyzetelés, vázlatok készítése
❖ Ábrák az összefüggések érzékeltetésére
 A tananyag kemény és puha elemeinek elkülönítése
❖ Verbális és számszerű tartalmak kiválogatása
❖ Képletek, levezetések megértése és megtanulása
 Az összefoglalások többszöri elolvasása
 Kérdések megválaszolása
❖ A tananyag elsajátításának próbája
❖ Ha nem sikerül, újra el kell olvasni az adott fejezetet
 A vizsga szimulálása
❖ Egy-egy fejezet összefoglalása élőszóval
❖ Írásos vázlat az adott fejezetről, szóbeli vagy írásbeli vizsgához
A tanuló időgazdálkodása
 A teljes időszükséglet szakaszolása
 Szünetek megtervezése
❖ Személyes szükségletekre
❖ Elintézendőkre
❖ Pihenésre, relaxációra
❖ Tanulásra, ismétlésre
 Tartalékidő váratlan eseményekre
❖ A teljes időszükséglet egyharmadát célszerű erre fordítani
 Több tárgy párhuzamos tanulása
❖ Eltérő jellegű tárgyak legyenek
❖ Elfáradás esetén váltogatni kell a tárgyakat
 A sorrend meghatározása
❖ Alkatfüggően a nehezén túljutni, vagy a könnyebb témákkal
kezdve gyorsabban haladni
Az időhasználat gyorselemzésének Eisenhower-elve
IDŐCSAPDA = gyakran végzünk el SÜRGŐS feladatokat

a FONTOSAK ROVÁSÁRA!
Törekedni kell arra, hogy

mindig a fontos feladatok legyenek először biztosan elvégezve!
SÜRGŐS ÉS FONTOS teendőinket mindenképpen el kell végeznünk!

FONTOS, DE NEM SÜRGŐS teendőket lehetőség szerint
szintén még aznap végezzük el!
SÜRGŐS, DE NEM FONTOS feladatokat csak akkor kell elvégezni,
ha az első kettőt már sikerült, és nem vett sok időt igénybe
NEM SÜRGŐS, NEM FONTOS feladatokat nem kell elvégezni,
használjuk az időt hasznosabb dolgokra, pl. pihenésre!
Az EISENHOWER-elv
A FELADAT FONTOSSÁGA
Határidőt szabni, Haladéktalanul

és határidőre elvégezni elvégezni
Felesleges elvégezni, Csak akkor, ha a sürgős

inkább pihenjünk! és fontos feladatokat már
elvégeztük
(vagy kihagyni)
A FELADAT SÜRGŐSSÉGE
Autogén tréning
 Néhézség-érzés közvetítése végtagjainkhoz, visszahívás,

majd “nyugodt vagyok”
 Melegélmény átélése, az érrendszer ellazítása
 Szívgyakorlat = a szívem nyugodtan, erőteljesen dobog
 A napfonat gyakolrlása, hasi szervek ellazítása gyomrom
meleg, nyugodt vagyok
 Homlokgyakorlat a fej érrendszerének szabályozására =
homlokom kellemesen hűvös
 Összevont formula = a fentiek ismétlése 5-6-szor, majd
„nyugodt vagyok” egyszer

A pihenés művészete - 1
 Az elfáradás okai
❖ Hosszú és/vagy túl nehéz, túl elvont a tananyag
❖ Lassan lehet megérteni, megjegyezni
❖ Sok az unalmas, lexikális részlet
❖ Előző nap is túl sokáig tanultunk
❖ Evés utáni álmosság
 A napszakok használhatósága eltérő
❖ Csalogánytípusú és bagolytípusú egyének
❖ A családtagok életritmusa is eltérő lehet
 A napi alvásigény egyéni adottság
❖ Saját alvásigényünket ki kell elégíteni
❖ A REM-alvás nem igazi pihenés, kellő idő kell mélyalvásban is
❖ Két tanulási ciklus között a rövid alvás segíthet a folytatásban
❖ A tanulást, alvást, mozgást érdemes váltogatni
❖ A jóleső mozgás némi alvást helyettesíthet
Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 62-70. o. 182
A pihenés művészete - 2
 Aktív pihenés = testmozgás

❖ Statikus és dinamikus mozgásformák
❖ Ízületek megmozgatása
❖ Légzésgyakorlatok, jógázás
 Tudatos pihenés = relaxáció
❖ Alapgyakorlat = légzés, majd izomgyakorlatok
❖ Vizualizáció = a nehéz helyzet elképzelése, énképünk erősítése
❖ Vizsgastressz elleni relaxáció = a jó vizsgaeredmény elképzelése
 Kudarcélmény miatti szorongás feloldása
❖ Mit, miért tettünk? Mit kellett volna tenni? Mi akadályozott benne?
❖ Mit hogyan tegyünk legközelebb hasonló helyzetben?
 Koncentrációt fejlesztő gyakorlatok
❖ Életcéljaink végiggondolása
❖ Kellemes tárgy nézése, pozitív szavak ismétlése
Napszakok szerepe a tanulásban
 A ritmus kialakításának fontossága
❖ Az egyén megszokja, így szívesebben követi
❖ Könnyebb felmérni és beosztani az időszükségletet
❖ A jó ritmus csökkenti az elfáradást
 Napszakok kihasználása
❖ A személyes biológiai óra szerepe
❖ Kényszerhelyzetben bármely napszak alkalmas lehet
❖ Kisebb szünetek minden napszakban szükségesek
Tanulási időstruktúra
 Bemelegítési idő
❖ A gondolatok rendezése, az anyag áttekintése
 Aktivizálási idő
 Elraktározás az emlékezetben
 Visszaidézés, ellenőrzés
A HALOGATÁS KERÜLÉSE
 A halogatás forrásai
❖ Nincs kitűzve konkrét és betartható HATÁRIDŐ
❖ Aggályoskodás a túl bonyolult feladat láttán
❖ Félelem a kellemetlen feladatoktól
◗ NE REMÉLJÜK, HOGY A KELLEMETLEN FELADATOK
MAGUKTÓL MEGOLDÓDNAK!
❖ Szorongás ismeretlen új feladat miatt
 Nagy projektek kezelése
❖ Felbontás kisebb feladatokra
❖ A feladatok indítása a legkisebbel, legegyszerűbbel
❖ Az időveszteség egyéb forrásainak kiküszöbölése
◗ Értékes időt vesztünk például,
ha egyik tantárgyról a másikra „ugrándozunk”
A TÚLHAJSZOLTSÁG ENYHÍTÉSE
 A túlhajszoltság tünetei
❖ Túlórák, hétvégi munka ellenére hullámzó és alacsony jövedelem
❖ Csökkenő szabadidő, növekvő feszültség
 A túlhajszoltság okai
❖ Túlvállalás és/vagy alulszámlázás
◗ Kezdőknél gyakori nincs önkontrolljuk, bármit elvállalnak
◗ Nem mernek piacképes díjat kérni, így a költségek alig fedezhetők
◗ Egészség, hatékonyság romlása
❖ Hibás időgazdálkodás
❖ Az idő és költség pontatlan vagy hiányos nyilvántartása
❖ Késedelmes számlázás ... és ezek kombinációja

Szöveges forrása: Tonge, R. (1999): A sikeres tanácsadó kézikönyve. Pepper Kommunikációs Ügynökség, Bp. 68-76. o. 186
SZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELE
 Félelem
❖ Megbízások elmulasztásától
❖ Meglévő ügyfelek elvesztésétől
❖ Esetünkben a sikertelen vizsgától
 Megoldások
❖ Folyamatos tanulás nem mindig éri meg
az egyént túlterheli
a családtól nehezen függeleníthető
❖ Jól szervezett üzemszünet
◗ Tapintatos szabadságolás a munka és családi kötelezettségek alól
◗ A másokra hárított terhek vizsga utáni kompenzálása

AZ IDŐGAZDÁLKODÁS TÍPUSHIBÁI
 Prioritások hiánya
 Időtervezés hiánya
 Visszacsatolások elhanyagolása
 Az olvasás, jegyzetelés többszöri megszakítása
 Sodortatás az eseményektől
 Beosztottak, vagy a tanulásban zavaró ismerősök,
családtagok tapintatos tájékoztatásának elmulasztása
Időrabló szokásaink tesztje
 Könnyen meg lehet zavarni.

 Mindig kések a találkozókról
 Nem tűztem ki magam elé elérhető célokat
 Napjában kettőnél is többször ellenőrzöm e-mailjeimet
 Gyakran hagyom abba a dolgokat
 Órákat csevegek telefonon - akkor is, ha találkozóm van
 Tanulásomat gyakran szakítom meg
kávé- vagy teaszünettel
 Mindent elolvasok, amit elém raknak
 Mindenkit meghallgatok, aki betoppan
 Nem vezetek naplót
 Nem tudom mi az, ami igazán motivál engem
A HELYES IDŐHASZNÁLAT
 Előzetes, gondos felmérés szükséges

❖ Mennyi az időnk?
❖ Mi mindent akarunk elvégezni?
❖ Az eltervezett dolgok mennyi időt igényelnek?
❖ Mit kell még beépíteni időtervünkbe?
 Váratlan, esetleges események időigényének megtervezése
❖ Saját átgondolatlan döntéseink váltásra késztetnek,
rájövünk, hogy van valami fontosabb...
❖ Főnökünk átrendezi a prioritásokat
❖ Meghiúsul a teljesítés valamely feltétele
A RUGALMASSÁG LUXUSA = A PÁNIK ELKERÜLÉSE

AZ IDŐTERVEZÉS SZABÁLYAI
 Minden papírt csak egyszer szabad kézbe venni

 Nincs halogatás!
 ÖNKONTROLL = hogyan hasznosítom saját időmet???
 Időtábla rendszeres használata
❖ Listakészítés naponta, és a prioritások meghatározása
❖ A lista folyamatos frissítése
❖ Az ügyfelet terhelő tételek gyűjtése, kiszámlázása
❖ Árajánlat és időigény egybevetése!!!!
 Telefonhívások rögzítése, utazási időtáblák
❖ Dátum, hely, név, időigény
❖ Behelyezés az ügyfél dossziéjába, későbbi számlázásra

Tanulási módszerek
 Aktív órai részvétel

❖ Az élő előadás követése, jegyzetelés
❖ A tanár stílusától függő figyelmi szint
❖ A tananyag érdekességétől függő figyelmi szint
❖ Megértés, memorizálás
 Otthoni felkészülés
❖ Az órán szerzett ismeretek ismétlése, elmélyítése
❖ Ésszerű időbeosztás
❖ A tanulás és pihenés váltogatása
 Csoportos tanulás
❖ Házidolgozatok, prezentációk elkészítése teammunkában
❖ Közös felkészülés a vizsgákra
Mentális tevékenységek a tanulásban - 1
 Redukció a szövegtanulásban
❖ Az anyagot gondolatilag fel kell dolgozni, és a lényegre redukálni
❖ A feldolgozandó anyagot meglévő tudásunkkal egyeztetjük
❖ Az ismereteket eltároljuk hosszú távú memóriánkban
 Verbálisan közvetített szöveg
❖ A hallott információkat egayeztetjük meglévő tudásunkkal
❖ A szóbeli előadás felépítésére kell figyelni
❖ Fontos a lényeges gondolatokat kiemelve JEGYZETELNI
❖ A jegyzetelés fegyelmezi a gondolatokat
Mentális tevékenységek a tanulásban - 2
 A jegyzetelő diákok hétszer jobban emlékeznek vissza

az anyagra (Einstein, 1985)
❖ Oka = a vizuális és akusztikus információfeldolgozás
kapcsolódása az írás mozgás-koordinációjához
❖ A személyiség működése több területen is igénybe van véve,
erősebb az információk rögzülése
 A hatékony jegyzetelés jellemzői
❖ Jól van strukturálva
❖ Kiemeli az alapgondolatokat
❖ Rámutat az összefüggésekre
❖ Érzékelteti az ismeretek gyakorlati hasznosíthatóságát
❖ Segít felismerni a hiányosságokat, tisztázatlan pontokat is
Információcsökkentési technikák
 A kiemelt gondolatok aláhúzása

 A lényeges fogalmak kijegyzetelése
 Gyorsolvasási technika alkalmazása
 Szelektív olvasás
❖ A lényegtelen részek törlése
❖ A felesleges részletek elhagyása
 Egyszerűsítő kérdések feltevése
 Új címek, alcímek megfogalmazása
 Áttekintések felvázolása
 Összefoglalás saját szavainkkal
Tájékozódás a megtanulandó anyagról
 Tanulás írásos szövegből = problémamegoldó feladat

(Dansereau, 1979)
❖ A megtanulandó szöveg többlépcsős feldolgozása
❖ Első átolvasás = az anyag áttekintése
❖ Aktív problémamegoldás = az érthetetlen szövegrészek megértése
❖ Újraolvasás = a nehézség valódi okának felderítése,
pl. mondatelemzéssel, lexikonok, wikipédia stb. segítségével
 A tájékozódást segítő kérdések
❖ Mi is adott szöveg? (Összefoglaló, tartalomjegyzék)
❖ Mi az, amit már ismerek a szövegben közölt információkból?
❖ Mennyi időre lesz szükségem a szöveg feldolgozásához?
❖ Hogyan oszthatom fel kisebb részekre az olvasandó szöveget?
❖ Mely szövegrészeket nem értek?
Redukció és feldolgozás egymásutánja
 A redukció és a feldolgozás egymást kiegészítő folyamat
 Az ésszerű szűkítés, tömörítés utáni további feldolgozás

megszilárdítja a tudást
 Eszközei
❖ A legfontosabb gondolatok ábrázolása
hierarchikus felidézési modellként
❖ Vizuális megjelenítés
❖ Behelyezés valamilyen történetbe
❖ Hívó szórendszer alkalmazása
❖ Példák kidolgozása, stb.
A szövegtanulás ÖTLÉPCSŐS MÓDSZERE
 A teljes szöveg vázlatos áttekintése

❖ Ennek alapján dönthető el, fontos-e egyáltalán a szöveg
❖ Ha fontos, a nem érthető szövegrészt tisztázni kell
❖ Első lépés a tartalomjegyzék alapos elolvasása, és a szöveg
átfutása
 A tanulás céljának világos meghatározása
❖ A szöveg elolvasásával mire szeretnénk választ kapni?
 A szöveg célzott elolvasása
❖ Szelektálás, és a tartalmi részek összefüggésekbe rendezése
 Az olvasottak felidézése
❖ A szöveg aktív és pontos feldolgozása
❖ Az elért eredmények ellenőrzése
 Visszatekintés és ellenőrzés
❖ A kérdések és válaszok helyességének ellenőrzése
❖ A hibák korrigálása
Günther, Heinze és Schott nyomán (1977), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. ZSKF, Budapest. 29. o. 199
A tanulási hatékonyság növelése
 Időben jól elosztott gyakorlás

 Egyszerű ismétlés helyett az információk újraszervezése,
átszerkesztése
 Pótlólagos hívóingerek és felidézési stratégiák
alkalmazása
 Minél többféle út kialakítása a hosszú távú emlékezetben
tárolt információhoz
 A KI, MI, MIKOR, MIÉRT kérdőszavak feltevése
❖ A tanulási teljesítmény javítása
❖ A tananyaag újrastrukturálása, leegyszerűsítése
❖ Az újrafelidézés segítése
 Hosszú szöveg esetén a bekezdések után feltett ellenőrző
kérdések megválaszolása
Groeben nyomán (1982), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30. o. 200
TANULÁST SEGÍTŐ KIEGÉSZÍTŐ TECHNIKÁK
 Ismétlés lefekvés előtt

 A tanulnivalók beosztása
 Magnófelvétel és visszahallgatás
 Az anyag felmondása hangosan, címszavak alapján
 Olvasás, felidézés különböző perspektívákból
 Kérdések és válaszok a szöveg alapján
 A tananyag újratagolása
 Képzettársítások a szöveg jobb megjegyzésére
 Minden fejezet ÖT LEGFONTOSABB GONDOLATÁNAK
feljegyzése
 A legfontosabb gondolatokhoz példák, gyakorlatok
hozzákapcsolása
Az olvasás sebessége
 Az átlagos olvasó olvasási sebessége csak fele vagy

negyede annak a sebességnek, amire vele született
adottságainál fogva képes lenne
 A lassú olvasó számára az olvasás megterhelő, fárasztó
kötelesség
❖ Olvasása inkább a szöveg tanulmányozása
❖ Azt gondolja, csak így ragadhatja meg az érdemi információt
 A gyors olvasó azt hiszi, hogy a jó olvasás alapja a
gyorsaság
❖ Nem érdekli az olvasmány tartalma, az olvasás célja
❖ Felületessége miatt a ráfordított időhöz képest csak kevés
információt tud feldolgozni
 A jó olvasó gyorsan olvas és a szöveget is fel tudja fogni
GYORSOLVASÁS, DINAMIKUS OLVASÁS
 Az olvasási magatartás alapvetően meghatározza a

szellemi munka eredményességét!
❖ Ez attól is függ, milyen típusú szöveget olvasunk
❖ Elvont gondolatok, ismeretlen kifejezések lassítják az olvasást
 Gyorsolvasás = az olvasási sebesség növelése
 Dinamikus olvasás
❖ A MEGÉRTÉS a fontos, nem a gyorsaság
❖ Dinamikus olvasás = az olvasott szöveg teljes felfogása
a lehető legrövidebb idő alatt
 A dinamikus olvasás válfajai
❖ Betűolvasás, meditatív olvasás, elemző olvasás
❖ Szórakoztató olvasás
❖ Tájékozódó olvasás (skimming), kereső olvasás (skipping)

A dinamikus, azaz gyorsolvasás technikái
 A szem nem folyamatosan, hanem ugráló mozgásokkal

halad előre a sorokon
 Fixáció = a tekintet rendszeresen megállapodik valahol
❖ A fixáció addig tart, amíg a látómezőbe eső betűsor azonosítása
meg nem történik
❖ Ezután automatikusan továbbugrik a tekintet
❖ Gyorsabban haladunk előre a szövegben, ha egy-egy fixáció alatt
egyre hosszabb betűsort ismerünk fel
 A szemműködés fejlesztésének gyakorlatai
a látómezőt tágítják
❖ Célja = minél több szócsoport, gondolategység átfogása egyszerre
❖ Perifériás látásunkat tágítjuk, a fixáció szélességét
gyakorlással növeljük
A gyorsolvasás fixációs sémája
Ritmikus szemmozgás
 Ha a ritmikus szemmozgás rutinná válik
❖ Viszi a szemet előre a könyv sorain
❖ Egy megkezdett mondat olyan asszociációkat kelt, hogy a
gondolatot olvasás nélkül is be tudnánk fejezni
❖ A következő fixációval szinte csak ellenőrizzük, amit tudattalanul
amúgyis elvárunk
 Ismertebb szövegben gyorsabban haladunk előre
❖ Amikor olvasásunk lelassul, új asszociációs kapcsolat
létrehozására van szükség
❖ Meg kell várnunk, amíg az új gondolati szerkezet kialakul
 A perifériás látást, a fixációszélesség növelését,
és a ritmikus szemmozgást gyakorolni kell
❖ Eszközei = munkafüzet, technikai segédeszközök,
számítógépes programok stb.
Szelektív olvasás – a skimming
 Végigolvasás helyett a szellemi céljainkat szolgáló

információk kiválogatása
 Előzetes tájékozódás = kezdjük fedőlappal, címmel,
alcímmel, tartalomjegyzékkel
❖ A tartalomjegyzékből a szükséges néhány fejezet kiválasztása
❖ Az érdekesebb fejezetek első és utolsó bekezdésének
elolvasása, mivel itt találhatók a fő gondolatok és tanulságok
❖ A fejezetvégi összefoglalások elolvasása
 Kevés olvasással is sok hasznos információ begyűjtése
❖ A lényeges pontokat összegyűjtése
❖ A felesleges részletek elhanyagolása
 Jegyzetelés, mivel ilyen olvasási sebességnél
könnyen elvész az információ
Az ATKINSON szerzőpár PQRST-módszere
 Preview
❖ A fejezetek áttekintése a skimming és skipping váltogatásával
❖ Összefoglalások, kérdések elolvasása, a lényeg elkülönítése
 Question
❖ Kérdések megfogalmazása az elolvasott fejezetekhez
 Reading
❖ Olvasás, miközben keressük a választ kérdéseinkre
❖ Kulcsszavak aláhúzása, széljegyzetek
 Self-recitation
❖ A fő tartalmak felidézése, hangos felmondása önmagunknak
 Testing
❖ A tanultak ellenőrzése, vázlatok véglegesítése, kiegészítések
❖ Az összefoglalások újraolvasása
A tanulás megszervezése
 Időzítés
❖ A tanulás időszükségletének felmérése
❖ A megkezdés legkésőbbi időpontjának eldöntése
❖ Időütemezés, és annak betartása
 A tanulás feltételeinek megteremtése
❖ Idő és helyszín felszabadítása
❖ Más feladatok elhalasztása
❖ Zavaró körülmények kizárása
 Tanulócsoportok összejöveteleinek megszervezése
 A tanulás, aktív és passzív pihenés arányainak beállítása
 Az egyéni igények és feltételek összehangolása
Jegyzetelési technikák
 Jegyzetelni csak az anyag megértése után érdemes!

 A vázlat legyen rövid, releváns és használható
❖ Tagolni kell a szöveget
❖ Ki kell válogatni a leírni érdemes fő gondolatokat
❖ Át kell gondolni, milyen kérdésekre akarunk választ kapni
 Saját kifejezéseket célszerű használni
❖ Kulcsszavakkal kell dolgozni, amelyek a lényegre mutatnak
❖ Néhány jellegzetes rövidítés hasznos lehet
❖ Jegyzetelés közben fontos a gondolatok rendezése
 Több színt is érdemes használni
 A meg nem értett részeket is érdemes kijegyzetelni,
hogy adott esetben rákérdezhessünk
Jegyzeteléskor kerülendő
 Ne írjunk le minden szót, amit hallunk az előadáson!

 Ne másoljunk ki nagyobb részleteket
❖ Ez unalmas feladat
❖ Azt jelzi, hogy nem értettük meg a lényeget
 Kerüljük a zsúfoltságot!
❖ A sorok között hagyjunk nagyobb helyet!
❖ Szélesebb margókra külön megjegyzéseket írhatunk
 Csak akkor jegyzeteljünk,
ha a saját vázlatot használni is fogjuk!
Gondolattérkép
 Hatékony grafikai technika
❖ Az emberi tevékenység bármely területén alkalmazható
❖ Utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználására
 Tárgya
❖ A központi gondolat, egy központi kép formájában
 Szerkezete
❖ Központi képből kiinduló, csomópontokkal kapcsolódó szerkezet
❖ Főágak és kapcsolódó vonalak
❖ Egyik főága egy KULCSSZÓ
❖ Kisebb elágazások = kevésbé fontos információk
 Gazdagítása
❖ Színekkel, képekkel
❖ Dimenziókkal, kódokkal
❖ Érdekesebbé, szebbé, személyesebbé alakítható
Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. 71-72. o. 213
A gondolattérkép leírása, jellemzői
Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest.

st. 72. o. 214
A rend és szabadság gondolattérképe
Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. 266. o. 215

Gondolattérkép
a gyorsolvasásról
Eltérő személyiségek szokásai
 Számítógépes jegyzetelők
❖ Gyorsan gépelő, türelmetlen emberek
❖ Gyűjtögető, rendszerező alkatú egyének
❖ Oktatók, kutatók – későbbi felhasználás céljából
 Kézírásos vázlatot preferálók
❖ Szép kézírásúak
❖ Összefüggéseket rajzosan látó és ábrázoló egyének
❖ Szabadban, napsütésben írogatók
❖ Akiknek a szép fehér papír, jó toll szárnyakat ad
 Magnóval tanulók
❖ Auditív személyiségek
❖ Előadást, szóbeli vizsgát begyakorlók
❖ A szuggesztopédia sikerét megtapasztalt egyének
❖ A sulykolásos tanulás hívei – különösen a nyelvtanulásban
Vázlatok használata a vizsgához – célok, előnyök
 A LÉNYEGLÁTÁS KONTROLLJA
 A tananyag egészének átlátható tömörítése
 A vázlatkészítési rutin megszerzése
 A későbbi visszaidézés megkönnyítése
 A SZÓBELI VIZSGÁK SZIMULÁLÁSA
❖ A vizsga előtti írásos felkészülés megkönnyítése
❖ A vizsgadrukk fokozatos feloldása
❖ Önbizalom erősítése a vizsgához
 Vázlatok gyűjtése későbbi szigorlathoz, államvizsgához
❖ Témakatalógusok, tantárgyi mappák összeállítása
❖ A záróvizsga előtti ismétlés megkönnyítése
Az érthetőség dimenziói
 Egyszerűség
❖ Érthető mondatszerkezet, ismert kifejezések alkalmazása
❖ Egyszerű, konkrét, szemléletes kifejezésmód
❖ Vizuális képzetek társítását segítő tartalom
 Tagoltság, rendezettség
❖ Logikus gondolatsorok
❖ Értelmesen elrendezett információ
❖ Az összetartozó szövegrészek áttekinthető csoportosítása
❖ A lényeges és lényegtelen részek határozott megkülönböztetése
❖ Kiemelések, összefoglalások alkalmazása
 A megértés ellenőrzésének lehetősége
❖ Kontrollkérdések a fejezetek végén
❖ Megoldandó feladatok, a helyes megoldás közlésével
Langer nyomán (1974), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 33. o. 220
Az előrendezők szerepe
 A valódi tanulás feltétele

❖ A már meglévő, rendezett tudásanyagba beépíthető
új információk közlése
 Jól használható előrendezők
❖ Meglehetősen általános szövegek
❖ A tananyag alapgondolatainak közérthető összefoglalása
 Előrendezők pozitív hatásának esetei
❖ Ha a tanulás eredményét alkalmazási feladatokkal mérjük
❖ Ha a tanulónak a témában még nincsenek kognitív tapasztalatai
❖ Ha sok adat szerepel a szövegben
❖ Ha az előrendező segíti felismerni a logikai összefüggéseket
❖ Ha a tanuló új tudása ezáltal a meglévővel összekapcsolható
Ausubel nyomán (1974), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 34. o. 221
A többszörös kódolás lényege
 Asszociációk keltése a tananyag

tartalmi és szubjektív jelentéseire
 Az információfeldolgozás mélységének hatása
a szöveg érthetőségére
 Tanulási instrukciók kidolgozása és alkalmazása
 Érzelmi azonosulás előidézése, és megerősítése
Martin nyomán (1972), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 35. o. 222
Orientációs tanulási instrukciók
 Orientációs instrukciók szerepe

❖ A tananyagra irányítják, fókuszálják a figyelmet
❖ Ezzel segítik az információ mélyebb feldolgozását
❖ A tanulási kapacitást is segítenek felmérni
 Felszíni feldolgozást segítő instrukciók
❖ Átolvasás, szemlélődés, ismétlés
 Mély feldolgozást segítő instrukciók
❖ Alkalmazások keresése, kérdések megfogalmazása
❖ Meglévő tudásunkhoz további kapcsolódások keresése
❖ Analógiák keresése, modellezés, jegyzetelés, könyvismertetés
❖ A memorizálandó részek kiválasztása, feldolgozása
❖ Kivonatolás, szövegkiemelés, aláhúzás, összefoglalók
❖ Ellenérvek megfogalmazása
❖ A szöveg alapján megfogalmazott kérdések megválaszolása
A szubjektív fontosság becslése
 A tananyag mely részei érdekelhetnek

bennünket vagy másokat?
 A mondanivaló kapcsolódik-e valamilyen kedvtelésünkhöz?
 Mely kérdésekre tudnának kevesen válaszolni?
 A tanultakból mit hasznosíthatnánk?
 Ha kiselőadást kellene tartsanunk,
milyen kulcsszavakat használnánk?
 AZ ADOTT TÉMÁVAL HOGYAN LEHETNE PÉNZT KERESNI?
Aktív információfeldolgozás
 Tagoljuk újra a címszavakat!

 Ne tanuljunk kívülről szöveget,
inkább címszavak alapján strukturáljunk!
 Gyűjtsünk témákat!
 Vázlatosan készítsünk többféle tagolást!
 A témákat csak közvetlenül
a prezentáció vagy vizsga előtt foglaljuk végső rendbe!
Holisztikus tanulás és hipnózishatás
 Holisztikus, azaz EGÉSZLEGES tanulás

❖ Ehhez a különböző funkciókért felelős agyi struktúrák
vertikális működésbeli integrációjára van szükség
 A hatásos tanári működés HIPNOTIKUS HATÁST kelthet
❖ A hallgatók szinte transzba esnek
❖ A tanár képes a hallgatók figyelmét szorosan az átadandó
információkra szűkíteni
❖ Távol tarthatók a külső ingerek, és figyelmet elterelő gondolatok
❖ A teljes információfeldolgozó kapacitás a tananyagra irányul
 Hipnotikus jelenségek esélye
❖ Megváltozhat a légzés, szívverés ritmusa, a bőr hőmérséklete
❖ Módosulhat a tér- és időélmény
❖ Érzelmi felhangoltság állhat elő
❖ Mindez segítheti az információ mélyrögzítését és felidézését

Szuggesztopédia, azaz Super Learning
 A tanulás holisztikus jellegű tevékenység
❖ Az agyféltekék lateralizációja
a jobb és bal félteke eltérő működését jelenti
❖ A bal félteke inkább az absztrakt analitikus,
a jobb a konkrét, képszerű és ösztönös működésekért felelős
❖ Nyugati kultúránkban a jobb félteke kihasználtsága elégtelen
 Relaxációs tanulás
❖ Cél = kihasználatlan szellemi kapacitásunk mozgósítása
❖ A superlearning az elhanyagolt jobb féltekét szeretné bevonni
a közös működésbe
❖ A holisztikus jelleget a horizontális integráció jelenti,
ahol a féltekék egyformán ki vannak használva
 A tanulási stressz kiiktatása
❖ Pozitív tanulási szuggesztió
❖ A zenei háttér megnyugtató szerepe
A felejtés okai
 Gyenge a motivációnk
❖ Nem eléggé érdekes a mondanivaló
❖ Nem tartjuk fontosnak a tantárgyat vagy tananyagot
❖ Nem érezzük sürgősnek, ezért halogatjuk a tanulást
❖ A tanultakat nem fogjuk használni semmire
 Érthetetlen vagy értelmetlen a szöveg
 A SORRENDI HELY hatása = szeriális pozícióhatás
❖ Egyszerre túl sokat akarunk megtanulni
❖ Az anyag középső részei kiesnek, vagy alig maradnak meg
(torlódnak a hosszútávú memória előtt, interferencia lép fel, nincs
idő a konszolidációra, azaz megszilárdulásra)
❖ Véletlenszerűen az erős érzelmi hatású részek is megmaradhatnak
 Retroaktív, illetve proaktív gátlás
❖ Két hasonló tantárgy = az új ismeret gátolja a korábbiak felidézését
❖ Két nyelv tanulása = a régi ismeret nehezíti az újabbak befogadását
Felejtési görbe
A megőrzés
mértéke, %
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Első nap Második nap Harmadik nap
A felejtés elkerülése - 1
 Nyomelmosódás-elmélet
❖ Minden tárolt információ fiziológiai nyomvonalat hagy maga után
a központi idegrendszerben
❖ Ha nem használjuk az információt,
a nyomvonal az idő múlásával felbomlik, az információ elvész
 Keresési ingerek szerepe
❖ Ha a tárolt információ megőrződik, az megfelelő kereső ingerrel
aktiválható, felidézhető
❖ A felejtés oka gyakran a megfelelő kereső ingerek hiánya
 Tanulást segítő technikák
❖ Az információt a megfelelő memóriahelyre terelik
❖ Készenlétben tartják a megfelelő információ-lehívási stratégiákat
A felejtés elkerülése - 2
 Információk szerveződése szemantikai alapon

❖ A jelentéstartalom alapján az információ automatikusan szerveződik
 Jelentéstartalomtól független kategorizálás =
ha a tananyag nem kínál szemantikai lehetőségeket,
akkor az agy más jellemzők alapján kategorizálja az
ismereteket:
❖ HELYESÍRÁS ALAPJÁN, pl. megegyező kezdőbetűk szerint,

adott szóhosszúság szerint stb.
❖ FONEMIKUSAN, azaz hasonló hangzók alapján
❖ SZINTAKTIKAILAG, azaz mondatszerkezet alapján
 A tudásanyag hierarchikus elrendezése
❖ Gyakran ez a megoldás könnyíti meg leginkább
a tanultak felidézését
Hálómodell-technika
 Hálómodell-technika
❖ Első lépésben azonosítjuk a tananyag alapfogalmait
❖ Meg kell határozni ezek egymáshoz való viszonyát
❖ A fogalmakat ezután grafikusan, csomópontként ábrázoljuk
❖ A köztük lévő kapcsolatokat összekötő vonalakkal szemléltetjük
 Szemantikai hálómodell
❖ Alapja a megtanulandó anyag JELENTÉSTARTALMA
❖ A lényeges információk egymáshoz való viszonyát
érzékelteti
❖ A tananyag valamennyi lényeges információjának
egyidejű feldolgozását és felidézését segíti
Az emlékezés vizuális technikái
 Történeti eredetük
❖ Az emlékezés vizuális technikái már a görögök retorikai iskoláiban
is ismertek voltak (Yates, 1984)
❖ Az ókori Rómában is alkalmaztak ilyen technikákat
 Képek és szavak eltérő hatása
❖ Tárolás szempontjából a szavaknak nincs egyéni jellege
❖ A képek megismételhetetlenek: mindig különböznek egymástól
❖ Sematikusan ábrázolt hasonló képeket a szavakhoz hasonlóan
nehéz felidézni
 Képek, körvonalak, színek alkalmazásának előnyei
❖ A képek körvonalai fontosabbak a megjegyzésben, mint a
lényegtelen részletek
❖ A különféle színárnyalatoka memóriában található helyek
többszörös betöltését segítik
Az emlékezés szemléletes technikái
(Mnemotechnikák - 1)
 Asszociatív kapcsolatteremtés
❖ Szemléletes képzettársítások egy-egy információhoz
❖ A képzetek egybefűzése ASSZOCIÁCIÓS LÁNC formájában
 Történetalkotásos technika
❖ A különálló információkat összefüggő történetté alakítjuk
❖ Visszaidézéskor sorrendben megyünk végig a történeten
 Locus-technika
❖ Görög-római eredetű technika a főbb elemek memorizálására
❖ A vizuális képeket ismert környezet pontjain helyezzük el
❖ Előhíváskor képzeletben ezeket a helyeket járjuk végig
Az emlékezés szemléletes technikái
(Mnemotechnikák - 2)
 Jelszótechnika
❖ Az új ismereteket meglévő, begyakorolt tudáshoz társítjuk
❖ A meglévő tudás konkrét fogalmai = JELSZAVAK
❖ Jelszavainkat tartósan összekapcsoljuk az új ismeretekkel
❖ Sorrendiséget alkotunk, és vizuális képzeteket társítunk hozzájuk
❖ Ugyanahhoz a jelszóhoz egyszerre több fogalom is társítható
❖ A jelszótechnika különösen hatásos,
ha INFORMÁCIÓK KÖZVETLEN FELIDÉZÉSE a feladat
 Kulcsmódszer
❖ Idegen szavak tanulásakor célszerű módszer
❖ Itt is vizuális képzeteket alkalmazunk
❖ KULCSSZÓ = a hasonló hangzású anyanyelvi szó
❖ Akusztikus hasonlóság alapján ehhez társítjuk az új idegen szót
❖ Fordításkor vizuális képzetet is társítunk hozzá!
A memória edzése
 Vizuális technikák hatékonysága
❖ Hasznos, ha az elvont fogalmakat szemantikus környezetükből
(jelentéstartalmukból) kiemelve konkrét anyaggal helyettesítjük
 Interakciók hatása
❖ A képi megjelenítéssel kölcsönhatásba hozható fogalmak
erősítik a memória teljesítményét
❖ Interakciót eredményeznek például a laza kapcsolatba hozható
képek, ábrák, karikatúrák
 Az elevenség, bizarrság és érzelmi töltés szerepe
❖ Eleven mozgalmas képekre jobban emlékezünk
❖ Az érzelmi töltésű képek akkor is hatékonyabbak, ha tartalmuk
bizarr vagy negatív
 Emlékezés a keresés helyére
❖ Könyv, szótár, lexikon, CD, internet, számítógépes adatbázis
A tananyag rendszerezésének szerepe
 Rendezés a rövid távú memóriában

❖ A rövid távú emlékezet korlátozott kapacitású,
csak 7+ 2 egységnyi hely van benne
❖ Kapacitása növelhető,
ha az információkat átfogó egységekké tömörítjük
❖ Az összefoglalás megsokszorozza a tárolt információkat
 Rendezés a hosszú távú memóriában

❖ A hosszú távú memória kapacitása végtelenül hatalmas
❖ A hosszú távú memória használata
RENDEZETTSÉGET FELTÉTELEZ, mivel az agynak
rengeteg elraktározott információ közül kell megtalálnia
a megfelelőt
AZ EMLÉKEZET HÁRMAS MODELLJE
 Szenzoros emlékezet
❖ Szenzoros tároláskor tudat alatti információk rögzülnek
❖ Az érzékszervek által közvetített információkat tároljuk
❖ A tárolási idő igen rövid
❖ A tudat alatt tárolt információk MEGELŐZIK A FIGYELMET
❖ Így igen nagymennyiségű információ is jól tárolható
❖ Az érdekes információknak automatikusan szentelünk figyelmet
 Rövid távú emlékezet
❖ Kapacitása korlátozott, de kevésbé fenyegeti a felejtés
❖ Az új információ itt csak két-három percig tárolódik
 Hosszú távú emlékezet
❖ Nevünket, anyanyelvünket, kulcseseményeket nem felejtünk
❖ A tárolás itt elaborativ, azaz feldolgozó kódolással történik
A rövid távú emlékezet működése
 Jellemzői
❖ Az új információ itt csak két-három percig tárolódik
❖ Eközben az újabb információk áramlása sem szünetel
❖ A rövid távú memória kapacitása korlátozott
❖ Kapacitása attól is függ, hogy az egyéb tárolókban mennyi
tudásanyag halmozódott fel
❖ A rövid távú emlékezetet kevésbé fenyegeti a felejtés
 A megtartó ismétlés szerepe
❖ Ismétléskor az információt újra és újra betápláljuk, de ez még nem
garantálja a hosszú távú bevésődést
❖ Ezért veszélyes a rövid távú emlékezetből kiinduló
LÁTSZÓLAGOS TANULÁS
❖ Úgy érezzük, már tudjuk az anyagot, mert az könnyen felidézhető
❖ Néhány óra múlva azonban már el is felejtettük
❖ Ezért van szükség önellenőrzésre a tanuláskor
A hosszú távú emlékezet működése
 Jellemzői
❖ A fontosabb információk itt automatikusan rögzülnek
❖ Az egyéb információkat hozzá kell igazítani a hosszú távú
emlékezet követelményeihez
 Az elaboratív kódolás szerepe
❖ Az önkényes információkat értelemmel kell felruháznunk –
az elaborativ, azaz feldolgozó kódolás segítségével hozzáfűzünk
valami fontosat, hogy könnyebben beépítsük memóriánkba
 A reduktív kódolás szerepe
❖ A tárolandó információk tömegét összességében redukáljuk
❖ Ehhez újabb és újabb szabályokat, eszközöket keresünk
❖ A reduktív kódolás a tanuló viselkedéskészletének része
❖ Lehetőségeit spontán módon fedezzük fel
❖ Ilyen pl. a kulcsmondatokra történő redukció,
vagy a lényegi információk összefoglalása
Aktív olvasási stratégia = a megértés kontrollja - 1
 A lényegi mondanivaló megkeresése

❖ Mielőtt a tartalomjegyzékhez fordulnánk, keressük meg
a kulcsgondolatokat a címben, a hátsó fedőlapon,
vagy az alcímekben
 A fejezet lényegének megértése
❖ Az adott fejezet lényege már az első mondatokból érzékelhető
 Válasz keresése a témával kapcsolatos kérdéseinkre
❖ A fejezetcím alapján, még az olvasás megkezdése előtt
KÉRDÉSLISTÁT kell készítenünk az adott fejezet tartalmáról
❖ Ha az olvasott szöveg nem ad választ kérdéseinkre,
másutt kell utánanézni a válaszoknak
Aktív olvasási stratégia = a megértés kontrollja - 2
 Összekapcsolási kísérlet eddigi ismereteinkkel

❖ Egybecseng-e a tartalom eddigi tudásunkkal?
❖ Másfajta megközelítés-e ez, vagy kiegészíti tudásunkat?
❖ Milyen ellentmondásokra találtunk?
❖ Kell-e tovább olvasunk ismereti egyensúlyunk érdekében?
 A meggyőző erő kontrollja
❖ Érvényesek és meggyőzőek-e az anyagban szereplő állítások?
❖ Elfogadjuk-e, vagy elvessük a közölt ismereteket?
 Következtetések, tanulságok
❖ Az utolsó fejezetben vagy az összefoglalásban
milyen végkövetkeztetésekre jut a mű szerzője?
❖ Számunkra milyen tanulságokkal szolgál?
❖ Mi mindent jelenthet ez a vizsga szempontjából?
❖ Mire és hogyan tudjuk majd felhasználni az új ismereteket?
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 47. o. – saját kiegészítésekkel 242
A lényegkiemelés szerepe
 A lényeg fogalma
❖ Eredeti, teljesen új ismeret
❖ Érdekes közelítésmód
❖ Hasznos tartalom
❖ Ismert dolgok új összefüggései

❖ Létező problémákra új megoldás
❖ Ismert témában feltárt újszerű probléma
❖ Ellentmondás felfedezése korábban elfogadott ismeret területén
 A lényegkiemelés hatásai
❖ Az érdeklődés felkeltése, rácsodálkozás, elgondolkodás
❖ Ismeretek, meggyőződések ütköztetése
❖ Próbálkozások új megközelítések, felfedezések irányában
❖ Új meggyőződések, értékek, az önfejlődés új irányai, eredményei
Kérdések a tananyagok egyes fejezeteihez
 Mi jellemzi a szerző alkatát, gondolatmenetét?

❖ Elmélyült kutatás szűk témakörben
❖ Kiterjedt horizontális látásmód, többszempontú közelítés
❖ Szórakoztató stílus az ismeretek könnyebb rögzítéséhez
❖ Következtető készség, jól magyarázó erő
❖ Szemléletesség, az összefüggések ábrázolásának könnyedsége
❖ A megértést gátló tényezők – pl. fontos összefüggések átugrása,
nehéz képletek magyarázat nélkül, ismeretlen szavak tömege stb.
❖ Elfogultság, dogmatizmus avagy nyitottság, szabad szellem
❖ Törekvés a tartalom követhetőségére, érthetőségére
 Miről szól a fejezet?
 Mit akar mondani, megcáfolni vagy igazolni?
 Milyen logikai láncot képez a mondanivaló?
 Milyen többletet nyújtott számomra a fejezet megértése?
A kérdések célja, a jó kérdés ismérvei
 A kérdések célja
❖ Saját korábbi ismereteink kontrollja
❖ Felkészülés a vizsgára
❖ A téma továbbgondolása kutatáshoz vagy gyakorlati alkalmazáshoz
 A jó kérdés ismérvei
❖ MI VAN JÓL KIFEJTVE, és MI HIÁNYZIK a fejezetből?
❖ MIT nem értettem meg?
❖ MIVEL nem értek egyet?
❖ MIÉRT érzem logikusnak vagy logikátlannak a fejtegetéseket?
❖ HOGYAN tudom jól megjegyezni a leírtakat, elmondottakat?
❖ MIKOR és HOL tudok utánanézni a hiányzó ismereteknek?
❖ KIVEL lehetne megbeszélni a szerzett új ismereteket?
❖ MILYEN TOVÁBBI ismeretekre, forrásokra lenne szükségem?
❖ HOL lehet alkalmazni a tanultakat?
A tananyag kérdéseinek megválaszolása
 A kreatív válasz jellemzői

❖ Eddigi ismereteink megerősítése
❖ Az új ismeretek hatásos beépítése, összekapcsolása a régiekkel
❖ Önmagunk meggyőzése a levezetések helytállóságáról
❖ Ösztönzés újabb ismeretek megszerzésére
❖ Ösztönzés a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására
 A lényegre összpontosító válaszadás szempontjai
❖ Új igazságok rögzítése hosszú távú memóriánkban
❖ Eddigi ismereteink átstrukturálása, új összefüggések felállítása
❖ Új módszerek megismerése
❖ Gondolkodásunk, elemző és következtető készségünk fejlesztése
❖ Felkészítés a sikeres vizsgára
Hallgatói kérdések célja és szerepe
 Hallgatói kérdésfelvetések célja

❖ A szerzett ismeretek kiterjesztése
❖ Általános ismereteink konkretizálása az adott témára
❖ Az ismeretek mélyebb összefüggéseinek feltárása
❖ Nehezen érthető részek alaposabb magyarázata
❖ Érdekes összefüggések továbbgondolása
❖ Hiánypótlás bármilyen formában
❖ Egyéni látásmódok kritikája
❖ Kétségbe vonható ismeretek elvetése vagy igazolása
 A kapott válaszok hasznosítása
❖ A vizsgák sikerének elősegítése
❖ A további tanulmányok jobb megalapozása
❖ Világnézetünk, önismeretünk, önértékelésünk formálása
A sikeres teammunka tartalmi elvárásai
 Centrális személy, aki irányítani képes a munkát

 Kritikus mennyiségű szellemitőke
a termékeny gondolkodási láncreakció beindításához
 Az értelmi képességek széles köre,
és egyenletes megoszlása
 Személyiségjegyek egyenletes megoszlása
 Szerepek betöltése aszerint, hogy
ki mihez ért a legjobban
 Törekvés az érzelmi szélsőségektől mentes,
kiegyensúlyozott munkára
Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Bp. 114. o. 248
A GYENGE KREATVITÁS OKA
A tapasztalatszerzés
fontos fázisainak
elnyomása
Saját ábra, szöveges forrása: Rogers, in: Nyström - Kreativitás és innováció. KJK, 1983. 87. o. 249
A KREATIVITÁS FOKOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
✽ Utat kell nyitni a

tapasztalatoknak
✽ Erősíteni kell az
értékelés belső
központját
✽ Fejleszteni kell a
JÁTÉK A FOGALMAKKAL
képességet
Saját ábra, szöveges forrása: Rogers, in: Nyström - Kreativitás és innováció. KJK, 1983. 87. o. 250
Az ideális döntéshozó teamtagok jellemzői
 Univerzalitás = alkalmasság többféle szerepre

 Taktikai érzék = mikor mit célszerű tenni...
 Rugalmas szerepváltogatások képessége
és készsége
 Stabil, kiszámítható viselkedés
 Motiváltság a közös célok elérésére
Szerepek a sikeres csapatmukához
 Gondolkodók
❖ Ötletgyáros zsenik = a csapatmunka stimulátorai
❖ Helyzetértékelők, szintetizátorok
 Vezérek
❖ Elnök = a játékszabályok őre
❖ Ösztönző = a hullámvölgyön átlendíti a csapatot
 Közvetítők
❖ Felfedező = a változó feladatok követője a csapatmunka új és
új konfigurációinak kitalálásával
❖ Csapatjátékos = egyéni ötletek helyett tolja a szekeret
 Dolgozók
❖ Szervezetépítő = a szervezési feladatok végrehajtója
❖ Megvalósító = a manuális feladatok közreműködője
A teammunka hatása a kreativitásra
Széles körű
szakismeret
Vélemények
?
szabad
ütköztetése
Késztetés a probléma
világos megfogalmazására
Szakértői
csoportdöntések
Saját ábra Rogers szöveges forrása alapján, in: Nyström – Kreativitás és innováció. KJK, 1983. p. 253
A professzionális csoportdöntés előnyei
 Szinergia
❖ A csapatmunka eredménye több, mint az egyéni eredmények
halmaza
 Bővíthető csoport-kompetencia
❖ A csapat létszáma és tudása tetszés szerint bővíthető
 Tapasztalatok átadása
❖ A csapatmunka egyúttal kölcsönös tanulási folyamat
❖ Az önkéntes szerveződés önkéntes tudástranszfert eredményez
 A csapatmunka ötleteket serkentő ereje
❖ (kiegészítés saját teammunkák tapasztalatai alapján)
Hallgatói teammunka a felsőoktatásban
 A team fogalma, és a teammunka előnyei

❖ Teammunka = csapatmunka, szinergikus hatástöbblettel
❖ A kis csapatméret, és vegyes összetétel előnyei
 Szereposztás és motiváltság
❖ Vezető, ösztönző, ötletadó, szervező, feldolgozó szerepek
❖ A közös szellemi élmény, egyfelé húzó elkötelezettség hatásai
 A teammunka előkészítése
❖ Tudásigény, alkati követelmények, munkafeltételek
❖ Előprogramozott oktatási team-feladatok
 A hallgatói teammunka hatása a tanulásra
❖ Alkalmazási esetek és formák az oktatásban
❖ Eredmények, és értékelésük módja, pl. XLS-ponttábla alkalmazása
❖ A versenyszellem és együttműködés hatásos kombinációja
❖ Egymás megismerése, és közvetlen gyakorlati alkalmazás
Prezentációs technikák
 Papíralapú modellek
❖ Rajzok, fényképek
❖ Kinyomtatott sémák, űrlapok, táblázatok, PPT-prezentációk
❖ Prospektusok, reklámanyagok
 Makettek
 Faliívek
 Írásvetítő fóliák
 Kivetített filmek
❖ Oktatófilmek, ismeretterjesztő anyagok
❖ Zenei aláfestés
 PowerPoint prezentációk
A jó prezentáció tartalmi ismérvei
 A mondanivaló lényegének kiemelése A CÍMLAPON

 A prezentáció felépítése, szerkezete, főbb témakörei
 A témaválasztás célja, indoklása
 A téma rövid tartalmi vázlata
❖ Az objektum leírása, pl. cégjellemzők, termékismertető
❖ A gyakorlati munka jellege, hipotézisei
 A feldolgozást gátló és segítő körülmények, szereplők
 Gyakorlati rész
❖ A mintavétel jellemzői
❖ Az elemzések, felmérések, interjúk ismertetése
❖ Az eredmények bemutatása, értékelése
❖ Következtetések, javaslatok
 Köszönetnyilvánítás, elköszönés
A jó prezentáció formai ismérvei
 Olvashatóság
❖ Szép és jól olvasható betűtípusok
❖ Kellően nagyméretű betűk
❖ Laponként kevés és áttekinthető információ
❖ Egy oldalon legfeljebb 8-10 felsorolás
 A figyelem felkeltése és fenntartása
❖ Változatos színek, formák, alakzatok használata
❖ A felsorolások, táblázatok, ábrák és más illusztrációk váltogatása
❖ Lényegre mutató ábrák a jobboldalon!
❖ Karikatúrák vagy más meglepő elemek az asszociációhoz
 Formai kivitelezés
❖ Jellegzetes fejléc, lehetőleg logó, címer alkalmazásával
❖ Szép színű, vagy nem zavaró képi háttér
❖ Egyenletes, harmonikus elrendezés, filmek és hanghatások
Gyakorlati példák
 Egyszerű felsorolások tagolása kiemelésekkel

❖ Lényeges fogalmak vastagítása, nagybetűs szedése
❖ Aláhúzások vagy másfajta kiemelések
❖ Változatos animációk
❖ Esetenként sokkal nagyobb vagy másfajta betűk
 Beszédes diagramok
❖ Az Excel által kínált diagramminták váltogatása
 Áttekinthető összefüggések ábrázolása
❖ Folyamatábrák, A LOGIKAI LÁNC MENTÉN ANIMÁLVA
❖ Verbális ismeretekhez kapcsolódó, változatos képek
 Meghökkentő összefüggések, képi ábrázolások
❖ A témához lazán kapcsolódó karikatúrák, asszociatív hatással
Bolttípusok éves forgalma Dorel és Partner szerint, $/m2
Kis önálló
élelmiszerbolt
4%
Hipermarket
Nagy önálló 36%
élelmiszerbolt
7%
Diszkont
10%
Nagy Cash and Carry

szupermarket 30%
13%
Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing. Aula Kiadó, 2000., 282. o. 261

Szállítási módok előnyösségi rangsora
GYORSASÁG
5
4,5
3,5
2,5
2 MEGBÍZHATÓSÁG
KÖLTSÉG 1,5
0,5
0
Vasút
Víz
Közút
Csővezeték
Légi út
IGÉNYBEVÉTELI LEHETŐSÉG VARIÁLHATÓSÁG
Kotler–Armstrong nyomán, in: Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing. Aula Kiadó, 2000. 280. o. 262
PIACORIENTÁLT TERVTÍPUSOK RENDSZERE
A terv jellege Outputok
Taktikai
tervek Funkcionális tervek
Képesség-
Eredményterv
hasznosító
(funkcionális)
Tudás- Pénzforgalmi terv
Marketing
bővítés Motiváció
akciók
Képesség-
fejlesztő Rentabilitási
térképek
K+F
Finan-
Szerkezet- Stratégiai szírozás Hitelgazdálk.
fejlesztő
koncepció Kontrolling
terve
Átfogó Osztalékterv
(globális)
Megvalósíthatósági
tanulmányok
Portfólió
ABC- versenytérkép
Inputok Piackutatás elemzés
Varsányi Judit (2001): Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 263
AZ AGISTRA-MODELL SAROKPONTJAI
 Elemzési igényesség
❖ Információs, diagnosztikai és prognosztikai alapok
❖ Párhuzamos közelítés
❖ Versenyelemzés, esélyprognózisok
 Stratégiai döntések versenyképességi portfólió-elven =
PIACVEZÉRELT INNOVÁCIÓ!
 Feltételvizsgálat, visszacsatolások
❖ Fundraising és erőforrás-allokáció
❖ Tartalékképzés
❖ Működésfejlesztés, cégépítés
❖ Akciók rangsorolása és időzítése
 Nívótervek, akciótervek
 Stratégiai tervdokumentum, üzleti tervezés
 Monitoring, és a megvalósítás menedzselése
Varsányi Judit: Agistra stratégiamodell. Agistra Stúdió, Budapest, 1992-2004. 264

Az Agistra 2000 modell kulcslépései
Misszió,
Team Információs
értékrend,
megalakítása háttér
cégfilozófia
Strategiai Intuitív Vezérelvek, Stratégiai Hatás-

elemzések prognózisok főcélok célrendszer vizsgálatok
A célok elérésének
Kulcskompetenciák feltételei
Akció- Akció-
Versenytényezők, döntések koncepciók
értékláncok
Portfólió elemzés Kulcs-

Nívótervek,
pozíciók
akciótervek
Harmónia-elemzések
B e n c h m a r k i n g
Fundraising és
finanszírozási
Erőforrás- stratégia
allokáció
Célirányok és Stratégiai
preferenciák tartalékok
Cégépítés
Stratégiai Menedzsment
Cégdiagnózis döntések eszközök
Monitoring,utógondozás
© Varsányi Judit - AGISTRA Stúdió, Budapest, 1999. december 265

Források, hivatkozás és hasznosítás
 Szakirodalmi és saját források

❖ Szerzők gondolatainak összefoglalása vagy idézése
❖ A saját gondolatok érzékeltetése egyes szám első személyben
 Hivatkozási kötelezettség
❖ Minden idegen forrásra pontosan kell hivatkozni
❖ A forrást a saját és idegen ábrák alatt is fel kell tüntetni
❖ Prezentációk minden diaképén lábjegyzetben szerepeljen a forrás
 A hivatkozások formája
❖ Saját szavainkkal megfogalmazott idegen gondolatok
❖ Hivatkozás a forrásra – lábjegyzet, sorszám vagy (Szerző, évszám)
❖ Szó szerinti kimásolás esetén IDÉZŐJELEK HASZNÁLATA
 Hasznosítás
❖ Szerzők nézeteinek ütköztetése – saját következtetésekkel
❖ Részletes tanulmányírási útmutató AZ ILIAS-ON!!!
 Szakszókincs és használata
❖ Szűkebb szakmai körben elfogadott magyar és idegen kifejezések
❖ A már bevált magyar jelentések egyidejű alkalmazása
❖ A szakzsargon túlzott alkalmazásának kerülése
 Tankönyvek, jegyzetek használata
❖ Tanulni az ajánlott, és a választott legjobb forrásokból érdemes
❖ SAJÁT ÉLŐBESZÉDÜNK KOMMUNIKÁCIÓS GÁTJAINAK FELOLDÁSA
 Házidolgozat, felkészülés a zárthelyire, vizsgára
❖ Megbízható források keresése, feldolgozása
❖ A teljes anyag felvázolása, áttekintése
❖ A vizsgakérdések, tételek kidolgozása – célszerűen
munkamegosztással, de egyéni kontrollal
 Tantárgyankénti hasonlóságok és eltérések
❖ Verbális és számszerű ismeretek eltérő kezelése
❖ Memorizálás többszöri ismétléssel, képletek és levezetések
letakarásos, többszöri leírásával
Az élőbeszéd kommunikációs gátjai
GORDON szerint
 Kérdezgetés, vallatás
 Parancs, irányítás, figyelmeztetés, fenyegetés
 Gúnyolódás, cinizmus, negatív humorizálás
 Prédikáció, leckéztetés, kioktatás, jótanácsok
❖ Mit kellene tennem, jobban tenném, ha ..,.,
 A megoldás kényszerű átvállalása másoktól
 Erőteljes logikus érvek kényszere
 Felesleges elemezgetés
 Kizökkentés a gondolatmenetből, megszakítások
 Kritika, hibáztatás, bűntudat keltése, szidás, cimkézés
 Túlzott dícséret, egyetértés, bíztatás, vigasztalás
Gordon (1990): P.E.T. Gondolat Kiadó, Budapest. 269
Házidolgozatok szempontjai
 A témaválasztás jelentősége
❖ A téma érdekes és fontos legyen
❖ Olyan témát válasszunk, amelynek van tény- és adatforrása
❖ Az üzleti titoktartás kötelezettségét be kell tartani
 A plágium elkerülése
❖ Csak saját dolgozatot szabad beadni
❖ A kimásolás, ollózás elkerüléséhez etikai önfegyelem szükséges
❖ Internetes programok léteznek az átvett szövegek felismerésére
 Terjedelmi korlátok és határidők betartása
 Az értékelés szempontjainak figyelembevétele
❖ A téma jelentősége, és a kidolgozás szakszerűsége
❖ Releváns minta, és a módszerek tudatos alkalmazása
❖ Eredeti gondolatok, következtetések
❖ Érdekes, ritka tartalmi elemek, és a kivitelezés minősége
Tantárgyak szerepe a felkészülésben
 Könnyű tantárgyak esete

❖ A tankönyv, jegyzet átlapozása
❖ Minden oldalról egy-egy bekezdés elolvasása
❖ Minden oldalról egy másik bekezdés elolvasása
❖ A tartalom felvázolása a felületes olvasás alapján
❖ Széljegyzetek, részletesebb vázlatok a fontosabb részekről
❖ A lényeg írásos összefoglalása, és/vagy felmondása
 Nehezebb tantárgyak feldolgozása
❖ Logikai összefüggések képi ábrázolása
❖ Levezetések átgondolása, letakarásos ismétlése
❖ A levezetések magyarázata és megértése
❖ Gondolati és számszerű összefüggések ismétlése
❖ Adatok, képletek besulykolása írásosan vagy mnemotechnikával
A hatékony tanulás titka
 A hagyományos oktatás korlátai

❖ A szemléltető, magyarázó oktatás szűk ismereteket nyújt
❖ Nem ösztönöz kreativitásra
 A fejlődés követelménye
❖ Korunkban felértékelődött az önállóság, kreativitás
❖ Ennek feltétele az önálló ismeretszerzés
 Újszerű megoldások
❖ Kiscsoportos, gyakorlati oktatás
❖ Készségfejlesztő tréningek
❖ Hallgatók önálló feladatfeldolgozása
❖ Házidolgozatok, kutatási feladatok
❖ Hallgatói prezentációk
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 273
Vizsgázási stratégiák
 Írásbeli vizsgastratégia
❖ Első lépés az összes kérdés átnézése
❖ Alkatfüggően a legkönnyebbel, vagy a legnehezebbel kezdjük!
❖ Ha valamit biztosan tudunk, gyorsan írjuk le!
❖ A bizonytalan tudásról némi általánosság szintén leírható
❖ Egyetlen kérdést sem hagyjunk megválaszolatlanul!
 Szóbeli vizsgastratégia
❖ Minden tételről tudnunk kell legalább valami keveset
❖ Fontos a tisztelettudó megjelenés, és a magabiztos fellépés
❖ Tételhúzáshoz érdemes meditálni
❖ Ha rossz tételt húztunk, akkor se adjuk fel!
❖ Dolgozzunk ki minél áttekinthetőbb és tartalmasabb vázlatot!
❖ Két tétel közül a biztosabbal kezdjük a feleletet!
❖ Alkalmazkodjunk a vizsgázató alkatához, reakcióihoz!
A szóbeli vizsgahelyzet kezelése
 A vizsga előtti szorongás kifejezetten hasznos

❖ Szorongásunkat tekintsük természetesnek!
❖ Ez segíti a jó időkihasználást,
és kényszerít az elvárások átgondolására
 A közepesre emelkedett izgalmi szint aktiváló hatású
 Mi mindent mondjunk el?
❖ Csak arra válaszoljunk, amit kérdeznek!
❖ A témáról mindent mondjunk el, amit csak tudunk!
 Lehet visszakérdezni, és segítséget kérni!
❖ Rövidzárlat esetén ismerjük el tudásunk hiányosságait!
❖ Gondolkodjunk hangosan a vizsgán, a vizsgáztató talán segít
Motiváltság és vizsgateljesítmény
Teljesítmény
Az érzelmi intenzitás, izgatottság, motiváltság szintje
Alvás előtti és utáni, fokozódó éberség Optimális testi-lelki állapot Extrém éberség
Pásztázó, kalandozó figyelem Koncentrált figyelem Érzelmi túlsúly
Kevésbé kontrollált gondolkodás Rendezett gondolatok Beszűkült figyelem
Irányítás, koncentrálás lehetséges Logikus gondolkodás Zavaros, cikázó gondolatok
A viselkedés összehangolható Kontrollált viselkedés Nehezen irányítható, szűk figyelem
A készenléti állapot kialakítható Célirányos, hatékony tanulás Kontrollálatlan viselkedés veszélye
Jó fizikai állapot = a hatékony tanulás feltétele
 Mértékletes és ésszerű étkezés
❖ Ritkán együnk, és keveset!
❖ A csokoládé segít, de hízlal
❖ Kevés zsiradékot, cukrot és nehéz ételt fogyasszunk
❖ A cukorpótlók károsak, különösen az aszpartám
 Vitaminok és folyadékfogyasztás
❖ Kellő vitamin és sok víz fogyasztása nélkülözhetetlen
❖ A sok kávé, tea, kóla, és a különféle ajzószerek károsak
❖ Fekete tea helyett inkább fogyasszunk zöld teát!
❖ A gyógyteák és a pezsgőtabletták jó hatásúak lehetnek
❖ A nikotin először felvillanyoz, utána bénít
❖ Tanulás idején soha ne fogyasszunk alkoholt!!!
 Mozgás és pihenés
❖ Fontos a rendszeres mozgás
❖ Tanulás és pihenés váltogatása, sok aktív pihenéssel
Belatiny-Kenéz Attila, in: Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 112-119. o. 277
A nyelvtudás szerepe
 Alapkövetelmény a felsőoktatásban, álláskeresésben
 Olvasás, tanulás képessége idegen nyelven, szakfordítás
❖ Kitekintés a nagyvilágba
❖ Nemzetközi források elolvasása, lefordítása vizsgához,
szakdolgozathoz vagy pénzkereset céljából
 Kommunikáció külföldi diákokkal
 Idegen nyelvű előadások meghallgatása
 Részvétel Erasmus és más külföldi képzésben
❖ Önmagunk megmérettetése idegen környezetben
❖ Kulturális és szakmai élmények, tapasztalatok
❖ Referenciák későbbi munkavállaláshoz, a nyelvtudás erősítése
 Nyelvhasználat igényes hazai és nemzetközi cégeknél
❖ Munkavégzés, tárgyalás, tanácskozás
❖ Külföldi kiküldetés, tanulmányút stb.
Nyelvtanulási technikák, szokások
 A nyelv alapjainak megismerése

 A szókincs bővítése
 Beszédkészség kialakítása
 Nyelvtani szabályok alkalmazása, nyelvhelyesség
gyakorlása példákkal, tesztfeladatokkal
 Olvasási készség, a szöveg megértése
 Irodalmi és szakfordítás – a rejtvényfejtés élménye
 A nyelvi kultúra, országkultúra megismerése
 Szépirodalmi művek olvasása,
verstanulás idegen nyelven
 Az adott nyelvterület gondolkodásának elsajátítása
 Az áramlatélmény ilyen módjának átélése
A felfogás és emlékezet edzése a nyelvtanulásban
 Szavak többszöri leírása, elmondása

 Gondolkodás idegen nyelven – szótárral a zsebünkben
 Sétálva tanulás könyvvel, szótárral, magnóval
 Szótanulás mondatok, panelek segítségével

 Tréfás kijelentések a mondatszerkezet begyakorlásához
 Mondatok ismétlése hangosan-halkan-hangosan
 Kisebb szövegek megtanulása, elmondása
 Hangos felolvasás a kiejtés, gyors beszéd gyakorlására
 Fordítás – visszafordítás – összehasonlítás
 „Kreatív nyelvtanulás” hanganyaggal,
több idegen nyelven
Tudományos, oktatási és üzleti nyelvhasználat
 Szakirodalom feldolgozása
❖ Válogatás, olvasás, kivonatolás, szelektív szakfordítás
❖ Idézetek pontos lefordítása szakdolgozathoz, értekezéshez
❖ Ábrák, illusztrációk tükörfordítása
 Tananyagok, prezentációk készítése és használata
❖ Teljes prezentációk tükörfordítása
❖ A nyelvhasználat fejlesztése kétirányú fordítással
❖ Kétnyelvű prezentációk idegen nyelvű oktatáshoz,
és a hallgatók szakmai nyelvvizsgájának segítésére
 Üzleti nyelvhasználat
❖ Tanácskozás, tárgyalás, szakmai vita idegen nyelven
❖ Nemzetközi ügyfélszolgálat
❖ Üzleti tanácsadás nemzetközi cégnél
❖ Kétnyelvű tanulmányok, stratégiai és üzleti tervek összeállítása
Könyvtárhasználat, szakdolgozatírás
 Könyvtárak szerepe és használata
❖ Egyetemi, főiskolai és nyilvános közkönyvtárak
❖ Elektronikus könyvtárak és használatuk
❖ A könyvtári állomány ismeretének jelentősége
 A tanulmányírás, szakdolgozatkészítés szempontjai
❖ Tartalmi és formai követelmények
❖ A szakirodalom feldolgozása
❖ Hipotézisek felállítása
❖ Kutatási módszerek megválasztása és alkalmazása
❖ Önálló felmérések, elemzések
❖ Értékelés, következtetések
 A gyakorlati rész tartalma és minősége
❖ A vizsgált téma kapcsolódása céghez, iparághoz, területhez
❖ A témaismertetés, cégismertetés tartalma és színvonala
❖ Termékismertetők, technológiai leírások szerepe
❖ Az üzleti helyzet sokoldalú érzékeltetése
A gyakorlati rész követelményei - 1
 Elemzések és hasznosításuk
❖ Helyzetelemzések, adatelemzések tartalma
❖ Az aktualitás és relevancia követelménye
❖ Bevált és újabb elemzési módszerek alkalmazása
❖ Az elemzési eredmények szemléltetése – táblázatok, diagramok
❖ Statisztikai próbák, következtetések, javaslatok
 A jó kérdőív szempontjai
❖ A kérdések típusa, mennyisége, érthetősége
❖ A kérdések és a válaszadás változatos lehetőségei –
zárt és nyitott kérdések, rangsorolás, skálázás stb.
❖ Az interjúalany figyelmének felkeltése, lekötése
❖ Mérvadó válaszok lehetőségének biztosítása
A gyakorlati rész követelményei - 2
 Felmérésekkel szemben támasztott követelmények

❖ A hallgató önálló, saját felmérési koncepciója
❖ A megfelelő kérdőív összeállítása
❖ A minta megválasztása, nagysága, összetétele
❖ A megkérdezések módszere és lebonyolítása
❖ Statisztikai módszerek alkalmazása az értékelésben
❖ A következtetések helytállósága
 Interjúk, és feldolgozásuk
❖ Az interjúalanyok megválasztása
❖ Interjúkérdések összeállítása
❖ Az interjúk szelektív feldolgozása
❖ Vélemények, ellentmondások, következtetések
FELMÉRÉSI TECHNIKÁK
KLASSZIKUS
KLASSZIKUS
INTERJÚ
INTERJÚ PIACKUTATÁS
PIACKUTATÁS
KÉRDŐÍVEK
KÉRDŐÍVEK
SZÖRFÖLÉS
SZÖRFÖLÉS AA NETEN
NETEN
LEVELEZÉS
LEVELEZÉS
VERSENYTÁRSAK
VERSENYTÁRSAK
TÁRGYALÁS
TÁRGYALÁS ELEMZÉSE
ELEMZÉSE
ELSŐDLEGES
ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS
MÁSODLAGOS
INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK
INFORMÁCIÓK
Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Project, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest 287
 Főcél = tájékozódás a piacokról
 A tájékozódás útjai és eszközei:

❖ A piacok és célcsoportok megválasztása
❖ Adatgyűjtés, kérdőívek szerkesztése,
felmérések
❖ Statisztikai elemzési módszerek alkalmazása
❖ Pszichológiai módszerek és modellek
❖ Az eredmények értékelése és magyarázata
Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Project, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest 288
A HATÁSOS FELMÉRÉS SZABÁLYAI
 Ne tégy fel egyszerre túl sok kérdést!
 Használj rövid kérdőmondatokat!
 Hagyj elég időt az alanynak a válaszadásra!
 Tartsd tiszteletben a partner személyiségi jogait!
 Tégy fel minél több nyitott kérdést!
NYITOTT KÉRDÉSEK ALKALMAZÁSA

Indítsuk a felmérést a KI? MIT? MIKOR? kérdőszavakkal
... hogy az alany ne tudjon IGEN vagy NEM választ adni!
Kérdezzünk rá az egyén élményeire, tapasztalataira!

KERÜLJÜK A REMÉLT VÁLASZT SUGALLÓ KÉRDÉSEKET!
Buchen, B. (1997): Kommunikation mit Urlaubgästen auf Bauernhöfen. Grundanlagen, Anwendungen, Übungen.
Auswertungs- und Informationsdienst für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten (aid) e.V. Bonn. 289
Piacszegmentáció
Piaci változó típusa Szegmentációs változók
 Kor, nem, családnagyság

 Demográfiai Családi életciklus, jövedelem
Nemzetiség, foglalkozás, képzettség
 Régió, megye, főváros, nagyváros,
 Földrajzi kisváros, község
Lakósűrűség, éghajlat
 Életmód, személyiség,
társadalmi osztály
 Pszichografikus  Vásárlási döntés, előnyök
Fogyasztás mértéke, módja
Fogyasztási gyakoriság
 Magatartási Attitűdök, lojalitás
Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing Aula Kiadó, 2000., 198.o. 290

A HOSSZABB TÁVRA SZÓLÓ
FOGYASZTÓI TRENDEK KUTATÁSI MÓDSZEREI
Fiziológiai
mérések
Másodlagos
Megfigyelés
adatok
Projekciós Fogyasztói
technikák információk Felmérések
megszerzése
Mélyinterjúk
Kísérletek
Attitűd- Kérdőívek
skálák megtervezése
Hawkins, D. I.–Best, R. J.–Coney, K. A.: Consumer Behavior.

Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, 1992. p. 640. 291
A szakdolgozat, disszertáció megvédése
 A szóbeli védés értékelési szempontjai

❖ A felkészültség és izgalmi szint befolyásoló hatása
❖ A téma egyediségének megítélése
❖ Az előadó fellépése, határozottsága
❖ Az előadás érthetősége
❖ Előadásmód és szakszerűség
 A szereplés és prezentáció stílusa
❖ Elegáns előadási stílus
❖ Világos, áttekinthető, rövid és jól olvasható prezentáció
❖ Beszédes, szép, hatásos illusztrációk
❖ Az animáció figyelemfelkeltő szerepe
❖ Meglepő, ügyes, esetleg szórakoztató elemek használata
❖ Tömör, lényegre törő, világos következtetések
A tudáspiaci kínálat főirányai
 Középfokú végzettségre épülő továbbképzés

 Felsőfokúak irányított továbbképzése
 A vezetői hajlam, készség fejlesztése
 Valamely abszolút ismerethiány pótlása
 Interdiszciplináris továbbképzés
 Ismereti hézagok pótlása
 Arányigazítás egy-egy fontos tudásterületen
 Divatirányzatok keltése vagy meglovaglása
Varsányi Judit (1998): Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 53. o. 294
Az igénykövető tematika, tananyag jellemzői
 Aktuális ismeretet hordoz

 Felkelti az érdeklődést
 Kitér a téma minden fontos kérdésére
 Szerkezete áttekinthető
 Arányai tükrözik a témakörök fontosságát
 Utal a szűkebb körben ismert összefüggésekre
 Elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretek
egészséges ötvözete
 Felépítése legalább egyfajta logikát követ
 Témakörei didaktikusan épülnek egymásra
 Fogalmai és összekapcsolásuk közérthetők
 Szakmai érdekességeket is közvetít
Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 295
A tudáspiaci kínálat elvi modellje
Fizetőképes Forradalmi újdonság

kereslet Rugalmas, monopol-kínálata
adaptív kínálat
Speciális
szolgáltatás
Szakmai újdonságokkal
kombinált kínálat Több tudáscégtől is
megvásárolható,
standard kínálat
Igénygenerálás Piacképes kínálat
Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 296

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CÉLJA
 A vállalat vagy a felettesek elvárásainak közvetítése

 Közvetlen információ a bérezéshez, jutalmazáshoz
 Visszacsatolás a motiváció erősítésére
 A munkateljesítmény fokozása
 Információgyűjtés a képzési szükséglethez
 Rejtett emberi képességek felismerése
 A karriertervezés elősegítése
 Munkaköri problémák feltárása és megoldása
Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés.
In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-MMT, Budapest. 166-176. o. 297
A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS FOLYAMATA
 A vállalati célok közvetítése

 Munkaköri leírások, és az SZMSZ kialakítása, elfogadtatása
 Egyéni és teljesítménycélok meghatározása
 Az ellenőrzés módjának meghatározása és közlése
 A teljesítményértékelés operatív feladatainak elvégzése
❖ Kérdőívek kitöltetése és értékelése
❖ Személyes interjúk
 Az eredmények visszacsatolása
 A vállalati célok ellenőrzése, és HR fejlesztési terv
készítése
Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés.
In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-MMT, Budapest. 166-176. o. 298
AZ ÉRTÉKELŐ INTERJÚ TARTALMA
 A vállalati elvárások bővebb kifejtése és magyarázata

 A teljesítményértékelés eredményének közlése
 Az értékelő személy indokainak felsorolása
 A minősítés nyitott kérdéseinek közös tisztázása
 A munkakörrel és munkafeladatokkal kapcsolatos problémák
megvitatása, megoldás keresése
 A munkaköri fejlesztési elképzelések megvitatása
 Továbbképzési, előléptetési igények és lehetőségek
megbeszélése
Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés. In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment.
Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság, Budapest. 166-176. o. 299
AZ ÉRTÉKELŐ INTERJÚ KULCSELEMEI - 1
 Az interjú előkészítése
❖ Laza, kellemes hangvétel
❖ A munkakör helyzetének kölcsönös megvitatása
 A beosztott személy álláspontja
❖ Hogyan értékeli munkakörét, és munkahelyének légkörét?
❖ Vannak-e problémái?
❖ Milyen megoldásokat javasolna?
 A főnök álláspontja beosztottjának teljesítményéről
❖ Csak rövid összegző értékelést kell adni
❖ A másokkal történő összehasonlítást kerülni kell!
Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer,

Budapest. 300
 A jövőben kívánatos magatartás körvonalazása

❖ Csak egy-két fontos, kívánatos tényezőt szabad megemlíteni
 A fejlődés lehetőségeinek felvillantása
❖ Egy-két jellemző lehetőség megemlítése, nem több!
❖ Ezeket nem szabad hiányosságként felhozni
❖ A javaslatok szorosan a munkára korlátozódjanak!
 A teljesítményjavítás terve
❖ A BEOSZTOTT SZEMÉLY ELKÉPZELÉSEIT
kell meghallgatni!
❖ A főnök ennek során legfeljebb segítőkészséget tanúsíthat,
és tanácsokat adhat

Budapest. 301
 Jövőbeni lehetőségek, esélyek

❖ Vannak-e fejlődési, előremeneteli lehetőségek?
❖ A jövő tartogat-e még komolyabb lehetőségeket?
❖ A gyengén teljesítő beosztottat figyelmeztetni kell
 A beosztott nézeteinek visszacsatolása
❖ A főnök megkéri a beosztottat, hogy reagáljon teljesítmény-
javítási tanácsaira
❖ Tud-e változtatni magatartásán?
❖ Vannak-e problémák, amelyeket a főnök segíthet megoldani?
 További kérdések
❖ A beosztott általában egyetért-e az elhangzottakkal?
❖ Konstruktív, bátorító hangnemben az interjú lezárása

Budapest. 302
EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ TECHNIKÁK
 Munkanormákhoz viszonyítás
 Szöveges jelentés (esszé)
 Egyéni értékelő skálák, pontozásos csekklisták
 A kritikus esetek módszere
 Magatartás-osztályozó skála (BARS)
 Magatartás-megfigyelő skála (BOS)
 Célorientált vezetés (MBO)
 Munkanormákhoz viszonyítás
❖ Időnormák vagy teljesítménynormák alkalmazása
❖ Teljesítményértékelés a norma teljesítésének százalékában, esetleg
skálázással
❖ Szokás minőségi normákkal kombinálni
 Szöveges jelentés (esszé)
❖ Az értékelt személyek erős és gyenge pontjainak írásos
megfogalmazása
❖ Történhet kötött vagy tetszőleges szempontok szerint
❖ Összehasonlításra kevésbé alkalmas
❖ A munkaerő-fejlesztésnek igen jó eszköze
 Egyéni értékelő skálák alkalmazása

❖ Kiemelt tényezők egyenkénti osztályozása, mint az
iskolarendszerben
❖ Egyszerű vagy súlyozott osztályozás alkalmazható
❖ Előnye az egyszerűség, alkalmasság az összehasonlításra
❖ Szubjektív módszer – hátránya a különféle értelmezések veszélye
 Pontozásos csekklisták Rue-Byars nyomán
❖ A beosztott személy magatartását a főnök értékeli
❖ Kérdések hosszú sorát alkalmazza az előforduló magatartásokról
❖ IGEN – NEM válaszok adhatók a kérdésekre
❖ A válaszokat a személyzeti vezető pontozhatja is
azok relatív erőssége alapján
 A kritikus esetek módszere

❖ A tulajdonságok értékelésének továbbfejlesztése
❖ A magatartás áll a középpontjában
❖ Összegyűjtik az értékelendő személy magatartásának
kritikus negatív és pozitív ESETEIT
❖ Az esetek visszajelzése objektívebb módon érzékelteti a tényeket,
mint a tulajdonságok értékelése
 Előnyei
❖ Munkakör-specifikus módszer
❖ Sok konkrét magatartási mintával lehet alátámasztani
 Magatartásformákkal jellemzett osztályozó skála

❖ MJS, angol rövidítése BARS
❖ A hagyományos osztályozó skálát
a kritikus esetek módszerével kombinálják
❖ 6-10 egyedi teljesítmény-dimenzió + 5-6 kritikus eset
❖ Skálaerősségi pontszámokat alkalmaz
(GYENGE – KÖZEPES – ERŐS)
❖ A vizsgált konkrét munkakörre fejlesztik ki
❖ Precíz, de idő- és költségigényes módszer
 Magatartás-megfigyelő skála
❖ MMS, angol rövidítése BOS
❖ Szintén kombinált módszer
❖ A munkakör szempontjából fontos magatartásokból indul ki
❖ Ezeket szintén kritikus eseményekkel kombinálja
❖ Skálaerősségi pontszámok helyett
előfordulási gyakoriságokat vizsgál
(SOHA – NÉHA – ESETENKÉNT – RENDSZERINT – MINDIG)
 Elérhető aggregált pontszám
❖ „n” magatartás-elem és 5 fokozat esetén:
1 x 25 és n x 25 közötti érték
❖ Ez a ponttartomány
a GYENGE .... - .... KIVÁLÓ fokozat között skálázható
 Célorientált vezetés = menedzseri filozófia

❖ Management by Objectives, MBO
❖ McGregor jövőképére építve Drucker és Odiorne fejlesztette ki
❖ A múlt elemzése helyett A JÖVŐT ÁLLÍTJA KÖZÉPPONTJÁBA
❖ A jövőbeni teljesítmény-elvárásokra figyel
❖ A vezető és beosztottja közösen tűzi ki a célokat
AZ MBO-ÉRTÉKELÉS A KÖZÖS CÉLOK ELÉRÉSÉVEL

ÖSSZEFÜGGŐ
ÖNELLENŐRZÉST, ÖNÉRTÉKELÉST SZOLGÁLJA
❖ Fontos feltétele a vezető és beosztott együttműködése

❖ Nehézsége az egyértelmű megfogalmazás a teljes egyetértéshez
A GRAFIKUS ÉRTÉKELŐ SKÁLA KÉRDŐÍVEK = kiváló, M = megfelelő, F = fejlesztésre szorul
Munkaminőség Pontosság, rendszeretet, alaposság a munkában. Anyagtakarékosság. K
A munkaeszközök megóvása
Munkamennyiség Gyors munkavégzés. Összhang a minőségi elvárásokkal. M

Magas termelékenység.
Önállóság Az utasítások betartása mellett jó ítélőképesség, pontosság, figyelem M

és biztonságos munkavégzés.
Együttműködés Együttműködés a közvetlen munkatársakkal. K
Együttműködés a vállalat egyéb részlegeivel.
Sokoldalúság A munkafeladat problémáinak érzékelése, a problémamegoldás készsége. M

A saját tudás és képességek sokoldalú alkalmazása a munkában.
Tervszerűség Az azonnali és hosszabb távú munkafeladatok tudatos megtervezése. F

Reális célok kitűzése, a feladatok időrendjének kialakítása és követése.
Kezdeményező készség Magas felelősségérzet, szorgalmas munkavégzés. M

Új megoldások kezdeményezése.
Vezetőképesség Bizalomkeltés, termelékenység, és aktív közreműködés a teammunkában. F

Tisztesség és következetesség a munkafegyelem terén.
Egyéb fontos tényezők ..................

..................
Összesítő értékelés A beosztott munkatárs fontosabb magatartási tényezőinek M

összesített értékelése
Rue, L. W.–Byars, L. L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood. 210. o. 310

SIKERES ÉS SIKERTELEN KERESKEDŐK JELLEMZŐI
Figyelmes hallgató Fecsegő
Ösztöneire bízza magát Tervei mozgatják
Úgy érzi, szeretik Úgy érzi, nem szeretik
Jólöltözött Rosszul öltözött
Magányos gondolkodó A nyüzsgést kedveli
Aktívan sportol Sportesemények nézője
Felsőbbrendűnek érzi magát Alárendeltnek érzi magát
Vezetői alkat Csapatjátékos
Menedzseri tehetség Nincs menedzseri tehetsége
A cég politikáját követi A cégpolitikát a helyzet szerint értelmezi
Megfontolt Impulzív
Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű
A cég társas összejöveteleit kedveli Nem érdeklik a társas cégrendezvények
Elveti a bevett szokásokat Módszeres
Mások iránt érdeklődő Csak önmaga érdekli
Mélyen érdekli saját munkája Állandó pénzéhség jellemző rá
Agresszív értékesítésre hajlamos Szelíd értékesítési technikákat alkalmaz
Szociálisan depriváltnak érzi magát Szociálisan elégedett
Értékeli az új számlákat Megalapozott számlákat preferál
A munkahelyi biztonságot preferálja Nem törődik a munkahelyi biztonsággal
Egyénieskedő Alkalmazkodó
A jutalékot preferálja Az alapbért preferálja
Dicsekvő, hencegő Szerény
Szerencselovag-alkat Komoly, megbízható
Lockman, B.D.-Hallaq, J.H.: Who are Your Successful Salespeople? Journal of The Academy of Marketing Science, Fall 1982,
pp. 466. In: Berkowitz-Kerin-Rudelius: Marketing. 2nd Ed. IRWIN, Homewood, 1989. p. 509. 311
PÉLDA A KRITIKUS ESETEK MÓDSZERÉRE
Értékelési AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA: Bob kinevezhető-e értékesítési menedzsernek?

időszak KRITIKUS ESEMÉNYEK Bob idei tevékenysége során:
Február A TELEFONHÍVÁSOK TÁBLÁJÁNAK INKORREKT KITÖLTÉSE

Azonos napokon eszközölt ügyfél-hívások regisztrálása más-más napokra.
Indoklás: az ügynök családi okokból két délutánt próbált magának felszabadítani
Április SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSI PROMÓCIÓ

Bob beiratkozott a helyi tenisz-klubba, hogy szponzort találjon. Ezzel nagy publicitást szerzett cégének a helyi
lapokban, ahogy emeli a serleget. A klub most minden tagjának a Bob cége által gyártott sportruházatot ajánlja.
Június HIÁNYOS IDŐKIHASZNÁLÁS

Bob esetenként figyelmen kívül hagyta azt a szabályt, hogy az első ügyfelet már 9.30 előtt fel kell hívni.
Indoklás: Bob késő éjszakáig otthon dolgozott. Másnap fáradt volt rögtön felvenni az ütemet az irodában.
Szeptember SPECIÁLIS KIRAKAT BERENDEZTETÉSE EGY FORGALMAS BOLTBAN

Bob rávett egy forgalmas sportboltot speciális kirakat berendezésére a cég sportruházataiból, mivel a bolt vezetője
hetenként kétszer squesh-partnere a helyi klubban. Ettől két hónap alatt megkétszereződött a forgalom.
November KÉSEDELMES ÉRTÉKESÍTÉSI JELENTÉS

Bob jelentése három hónapot késett. Indoklásában elnézést kért, mivel ez idő alatt a forgalmat sikerült 28%-kal
növelnie, és ezzel volt elfoglalva.
Szöveges forrás: Cotton, D. (1988): Keys to Management. Know-How Fund – Nelson, 103. o. 312
EGYSZERŰ KÉRDÉSEK CSEKKLISTÁHOZ
AZ ÉRTÉKELÉS KÉRDÉSLISTÁJA (CSEKKLISTA) IGEN NEM
1. A beosztott személy munkája megfelel-e IGEN

a minőségi előírásoknak?
2. Megfelelő hozzáértést tanúsít-e saját munkájához, IGEN
alkalmazza-e képességeit a munkavégzés során?
3. Képes-e részletes útbaigazítás nélkül is, NEM
önállóan dolgozni?
4. Bonyolult feladatok, problémák esetén NEM
hajlandó-e segíteni munkatársainak?
Rue, L. W.–Byars, L. L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood. 211. o. 313

KÉRDŐÍVES PÉLDA
A CÉG ÉS MUNKAKÖR IRÁNTI MENEDZSERI ATTITŰDRE
500 MEGKÉRDEZETT MENEDZSER VÁLASZAINAK IGEN NEM NEM TUDOM
MEGOSZLÁSA
Munkakörömmel teljesen elégedett vagyok 250 210 40
Javadalmazásom tükrözi a munkakörömmel járó felelősséget 380 75 45
Munkaköröm változatos, és tele van kihívásokkal 272 202 26
Munkakörülményeim kiválóak 405 85 10
Vállalatunk kiváló lehetőséget nyújt a személyzet fejlesztéséhez 178 280 42
Cégünk gondoskodó attitűdöt tanúsít menedzserei iránt 52 300 148
Tudásomat és képességeimet a cég nem használja ki teljesen 248 223 29
Jobban el tudnék látni egy másik pozíciót saját vállalatomnál 180 255 65
Promóciós célokból a cég nem számol velem 334 155 11
Ha módom lenne rá, más cégnél vállalnék vezetői állást 23 463 14
Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London. 110. o. 314
TRÉFÁS PÉLDA AZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓRA
Teljesítmény- Igen magas Magas Megfelelő Fejlődőképes Gyenge

tényezők
MINŐSÉG Felhőkarcolót helyből Felhőkarcolót Toronymentes Ugrás közben ütközik Nem veszi észre az
átugrik nekifutásból átugrik épületet átugrik az épületbe épületet
GYORSASÁG Gyorsabb a Gyors, mint a Lassúbb a Látott már Önmagát találja el,
puskagolyónál puskagolyó puskagolyónál puskagolyót ha lő
KEZDEMÉNYEZŐ Erősebb a Erősebb az Erősebb, mint a bika Lelövi a bikát Ökleli a falat
KÉSZSÉG mozdonynál elefántnál
KOMMUNIKÁCIÓ Istennel társalog Angyalokkal Önmagával Önmagával vitatkozik Alul marad a vitában
beszélget beszélget
ALKALMAZKODÓ Biztonságosan sétál Veszély esetén tud a Vízzel mos Vizet iszik Veszély esetén
KÉPESSÉG a vizen vizen járni bevizel
Forrás: Szeicz, J. (1996): Teljesítménymenedzselés. Humánpolitikai Szemle, 10. szám, 7. o. 315
AJÁNLÁS
A MUNKATELJESÍTMÉNY ÖNELEMZÉSÉHEZ
 A legmegfelelőbb értékelési módszer kiválasztása

 Miben segíthetné a főnök saját jobb teljesítményünket?
 Milyen tréningre lenne szükségünk a fejlődéshez?
 Milyen eszközök és változások javíthatnának
teljesítményünkön?
❖ Információk, munkamódszerek, eljárások, munkaeszközök stb.
 Saját fejlődési tervünk összeállítása
 A fejlődési terv megvitatása főnökünkkel
 Hosszú távú karriertervünk összeállítása
❖ Akadályok, lehetőségek, segítők --- a terv realitásának vizsgálata.

Budapest. 316
Negatív beállítottságok
 Lusta vagyok ehhez a feladathoz

 Nem érdekel az egész
 Lazítani sokkal kellemesebb
 Nem tudom átlátni a feladatot
 Túl bonyolult a rendszer
 Nekem úgysem sikerül, nem engem választanak
 Eddig sem sikerült semmi
 Bezzeg aki ....
 Csak az összeköttetés számít
 Nincs ismerősöm, aki támogatna
Kishitűek tízparancsolata
1. Őrizkedj a hibáktól!
2. Borulj ki mindazon, ami nem sikerül!
3. Ne fogadd el, ne szeresd magadat!
4. Okold szomszédodat ahelyett, hogy magadat okolnád!
5. Akarj mindig mást, mint ami van!
6. Minden apróságért várj elismerést!
7. Múltad rabja vagy, ne akarj változni és változtatni!
8. Mindig arra gondolj, ami zavar Téged!
9. Várd tétlenül, hogy öledbe hulljon a boldogság!
10. Mindig másoktól várd saját boldogságod!
Győztesek jellemző vonásai
 Erős önbizalom
 Önmagunk feltétel nélküli elfogadása, szeretete
 Állandó szándék gyengeségeink erősítésére
 Társas igény, kapcsolódási készség
 Őszinteség, nyíltság, tisztesség
 Megbízhatóság minden helyzetben
 Határozott jövőkép
 A munka, az emberek és az élet szeretete
 A határozott és helyes döntéshozatal képessége
 Készség a változásra, változtatásra
 A szabadság érzete, szeretete, érzések önkontrollja
 A kudarcok hasznosítása a szükséges változtatásokhoz
A munkatársak elégedettségi diagramja
Elismerés, Fizetés,
bizalom, juttatások
felelősség 5
3
Nem anyagi
2
A munkahely ösztönzők
presztizse 1
Karrier-
Vezetési kilátások
stílus,
munkahelyi Eredeti modell
légkör Tanulás Saját tapasztalatok
Érdekes,
támogatása
tartalmas
munka
Eredeti változatát lásd: Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment.. Aula, 107. o. 320
A kreativitás jegyei CROPLEY nyomán
 Könnyedség új, szokatlan ötletek felvetésében

 impulzív lelkesedés, fogékonyság az új dolgok iránt
 Rugalmasság a különféle szempontok kezelésében
 A helyzet érdekességétől, kihívástól erősen függő,
egyébként gyenge önfegyelem, non-konform magatartás
 A tekintélytisztelet teljes hiánya
 Eredetiség az ötletek terén

 Bátorság a szükséges változtatások elgondolására
Cropley, A. J. (1983): Tanítás sablonok nélkül. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 321

Emberi képességmátrix Pietrasinski nyomán
Probléma-
megoldó
képesség Mérnök Vezető
Széles horizontú,
integráló alkat
Ötletgazdag,
problémamegoldó,
de vár a feladatra
Technikus Kutató Mélyre ható alkat,

minimális gyakorlati
érzékkel
Jó beosztott,
rugalmas és
pontos
végrehajtó
Problém
a-
felismer
ő
Szöveges forrás: Pietrasinski, Z. (1977): Alkotó vezetés. Gondolat Kiadó, Budapest képessé322
Egyéni képességek a karrier útján
 Személyes tulajdonságok
❖ Örökletes és szerzett személyiségvonások
❖ Képzettség, tudás, készségek
❖ Értékek, tisztesség
❖ Teljesítőképesség
❖ Érdeklődési területek
❖ Szükségletek, attitűdök
 A karriert alakító tényezők
❖ Családi eredet, hagyományok, kultúra
❖ Iskolák erőssége, hírneve, a diploma elismertsége
❖ Baráti kör, munkahelyi tapasztalatok
❖ A munkahelyek kínálata, munkaköri lehetőségek
❖ Személyes ambíciók, elvárások
❖ Egyéni teljesítőképesség és együttműködési készség
Milyen módon?
Milyen eszközökkel?
Milyen úton? • Piacot figyel, piacot épít
• Árat érvényesít • Piackutatás, piacelemzés
• Bevételt realizál • Aktív marketing
Esélyt • Árképzés, áralku
kihasznál • Vonzó kiegészíítő szolgáltatások
• Konkurenst megelőz
Mit tesz • Erőt sugároz • Személyiségjegyek

• Témaismeret
a minőségi • Hatásosan kommunikál
• Kommunikációs készség
menedzser? • Helyesen dönt
Bizalmat
Cégtőkét kelt • Folyamatot kézben tart • Döntéselőkészítés
• Embert irányít • Szervezés
gyarapít • Konfliktust kezel • Kommunikáció
• Ösztönzés
• Helyzetet felismer • Szaktudás, témaismeret,

Tudást • Embert megítél arányérzék
kamatoztat • Értéket közvetít • Emberismeret, tapasztalat
• Eseményt értékel • Kommunikáció
• Visszacsatolás
• Következményt felmér
• Helyzetfelismerés, rugalmasság
• Bevételt realizál • Marketingmunka
A minőségi • Pénzforgást gyorsít • Üzletpolitika, gazdálkodás
menedzser Eseményt
• Esélyt kihasznál • Lobbizás, PR
• Cégkommunikáció
funkciói terel • Kapcsolatot erősít

• Prognózismunka
• Kockázatelemzés
• Veszélyt elhárít • Kontingenciatervezés
Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998. 324

A tudáspiaci fejlõdés hajtóerői –
Porter modelljének tudáspiaci adaptáiciója
 A tudáspiac méretváltozásai
 Tudásvásárlók tanulási folyamata, igényességük növekedése
 A piacismeret fokozására irányuló törekvés
 Tapasztalatok és kizárólagos ismeretek elterjedésével
az új tudás-elemek abszolút versenyelőnye
 A tudásszektor finanszírozásának változásai
 Tudástartalmak, tananyagkészítés, oktatástechnika fejlődése
 A tudásmarketing növekvő szerepe és innovációja
 Tudásfogyasztó iparágak, szolgáltatások struktúraváltásai
 Új belépések és kilépések a tudáspiacon
 A képzés szerepének növekedése a kormánypolitikában
 Az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjedése
Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 325
A tudáshasznosítás feladatai
 Tudásigényes tevékenységek felmérése, támogatása

 A tudás infrastruktúrájának kialakítása, karbantartása
 A szellemi vagyon, a vállalat tudásalapú erőforrásainak
felmérésee, megszerzése, karbantartása, fejlesztése, és őrzése
 A szellemi vagyon hasznosítása, újrahasznosítása, megosztása
 Összpontosítás a magas tudástartalmú termékekre,
technológiákra
 A tudás és a szellemi vagyon folyamatos értékelése, bővítése
 A tudáshasznosítás fokának, versenyképességben betöltött
szerepének megítélése és fokozása
Forrás: Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998. 326
Ajánlott irodalom
Burns, Tom – Sinfield, Sandra (2008): Essential Study Skills. Sage, London.
Davenport, T. H.–Prusak, L. (2001) Tudásmenedzsment. Kossuth Kiadó, Budapest
Eco, Umberto (2003):Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest
Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest
Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan - avagy hogyan írjunk könnyen,
gyorsan diplomamunkát. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest
Oroszlány Péter (1999): Könyv a tanulásról. AKG Kiadó Budapest.
Oroszlány Péter (2004): A tanulás tanítása. Független Pedagógiai Intézet, Budapest.
Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest
Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.
Varsányi Judit (1998): Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Walmsley, Bernice (2006): Good Study Skills. Hodder Education, London.
Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése. Infonia–Aula, Budapest.
328

ZSKF Tanulastechnika A Gyakorlatban - TELJES - 2010 10 07 Nyomtatni

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ZSKF Tanulastechnika A Gyakorlatban - TELJES - 2010 10 07 Nyomtatni

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Varsányi Judit

Készült saját, és hivatkozott szöveges forrásokból

Saját grafikákkal és PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva,

 A tanulás befolyásoló tényezőinek megismertetése

 Képességeink többsége örökletes

 A tanulás ezért fontos a kívánt viselkedés kialakításához

 TANULÁS = képesség a személyes tapasztalatok

 TUDÁS = a hosszútávú memória tartalmában,

 A tudás megkülönböztető képesség, ítélőképesség –

Mérhető, megfogható Rejtett

Kódolt tudás Beágyazott tudás

Kapás Judit: A vállalat tudása, Vezetéstudomány, XXX. 1999/12. 11

TUDÁSTÍPUS ELKÉPZELÉS MEGVALÓSÍTÁS INTEGRÁLÁS

Diagnosztika Definíció Illesztés

Innováció Végrehajtás Beépítés

Azonosítás Összekapcsolás Továbbfejlesztés

Raub, S. (2003): Towards a Knowledge-Based Framework of Competence Development.

Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula, Bp. 166. o. 14

Hawkins, Del I.-Best, R.J.-Coney, K.A (1992): Consumer Behavior.

Hawkins, Del I.–Best, R. J.–Coney, K. A. (1992): Consumer Behavior.

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 39. o. 18

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 40. o. 19

Séra–Oláh–Komlósi: Általános Pszichológia, Budapest, 1985, p. 102. 21

... összefüggő képpé rendezéshez

Kunsági, A. (2006): Psychology of CRM. Presentation at Corvinus University, Budapest. 23

 Tanulás = feszültség, izgalmi állapot

Nyugalom Izgalmi állapot Szorongás

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 22. o. 28

Izgatottsági, érzelmi, motivációs intenzitás

ALVÁS ELŐTTI ÉS UTÁNI OPTIMÁLIS EXTRÉM

 Kezdeti álmos hangulat  Koncentrált figyelem  Érzelmi túlsúly

Kihívások hiánya = Káosz miatti

Alacsony KONFLIKTUSSZINT Magas

 Zárt végű problémamegoldás

 Nyílt végű problémamegoldás

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 34-37. o. 32

In: Vogelauer, W. (2002): A coaching módszertani ABC-je. KJK-Kerszöv, Budapest. 35

 Minimális célok kitűzése

 A klasszikus kondicionálás elmélete

 Érzékszerveinket nem azonos súllyal használjuk

 A munkával kapcsolatos megfelelő magatartás

 Új információk és gondolatok gyűjtése

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-6. o. 50

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o. 51

Ezek a készségek gyakran a felsőoktatásban válnak

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 53

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 56

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o. 57

 Az információfeldolgozás szerve a szem.

 Előadásokon fontos számukra, hogy lássák az előadót,

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o. 59

 Az információfeldolgozás szerve a fül

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o. 60

 Fontosak a szóbeli előadásokat, ahol gondosan

 Érzelmi és érzéki jellemzők mentén szelektálják

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o. 63

 A kívánt munkakör megszerzése

 Törekvés alaposabb megfigyelésre

 Az embereket a tárgyaktól eltérően észleljük

 Jellemzők + viselkedés = összetettebb modell

 Együttes változás = kovariancia

A megfigyelt Belső ok ERŐFESZÍTÉS KÉPESSÉG

Külső ok SZERENCSE FELADAT