Szövegértés A 10-2 Tanár Adatbank

2Tanári útmutató
SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS
2Tanári útmutató
SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humáneroforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. kö
nti program
(Pedagógusok és oktatási szakértok felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás felad
en készült.
SZAKMAI VEZETOK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ
PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES
RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETÕ
JE
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETÕ
KORÁNYI MARGIT
VEZETÕ FEJLESZTÕ
K ARATÓ LÁSZLÓ
KÁLMÁN LÁSZLÓ
SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK
BÁNRÉTI ZOLTÁN
CSERHALMI ZSUZSA
GYORI JÁNOS
SCHEIN GÁBOR
ALKOTÓSZERKESZTO MURÁNYI YVETT
SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI
PETHÕ
NÉ NAGY CSILLA
FELELOS SZERKESZTO NAGY MILÁN
BORÍTÓGRAFIKA SZÛ
CS ÉDUA
TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA
© SULINOVA KHT.
© MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PED
VÁBBKÉPZÉSI KHT.
KÍSÉRLETI TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETÕ IGAZGATÓ
MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
Tanári útmutató
IRODALMI ÉLET
MAGYARORSZÁGON
A FELVILÁGOSODÁS
KORÁBAN ÉS
A REFORMKORBAN
F ejl e szt õk
Fûköh Borbála
Kertész Zsuzsa
Pála Károly
S. Varga Judit
Tanári útmutató
IRODALMI ÉLET
MAGYARORSZÁGON
A FELVILÁGOSODÁS
KORÁBAN ÉS
A REFORMKORBAN
F ejl e szt õk
Fûköh Borbála
Kertész Zsuzsa
Pála Károly
S. Varga Judit
TARTALOM
IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS

A REFORMKORBAN
5 NÉVJEGY
8 AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZÕ
I
26 KAZINCZY ÉS KORA
58 A KRITIKUS KÖLCSEY
72 KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ
113 AZ ÉRTEKEZÕ KÖLCSEY
134 PETÕ
FI ÉS AZ IRODALOM GÉPEZETE
151 AZ ÉRVELÕ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE, A BEKEZDÉS,
A TÉTELMONDAT ÉS A MONDATTÖMB
REKLÁMOK ÉS AZ ÉRZELMI BEFOLYÁSOLÁS
169 FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP
NÉVJEGY
A FEJEZET CÉLJA
KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI
FÓKUSZOK
A FEJEZETBEN LÉVÕMODULOK CÍME,
AJÁNLOTT
ÓRASZÁMA ÉS
SZÖVEGBÁZISA
AJÁNLOTT KOROSZTÁLY
ELÕZÕ ÉS KÖVETÕFEJEZET
A korszak irodalmi életének áttekintése, az eszme- és kultúrtörténeti kontextus
jelzése
A legjelentõsebb irodalom- és kultúraszervezõ egyéniségek tevékenységének
vázlatos bemutatása
A nyelvújítás mozgalmának kettõs szempontú (kultúr- és nyelvtörténeti) megközelítése
A recenzió kialakulásának és elsõ jelentõs képviselõjének bemutatása
A modern, polgári írószerep kialakulásának bemutatása
Olvasói tapasztalatok szerzése az irodalmi élet vitáiról
Tematikus fókusz
A kultúra és az irodalmi élet mesterségesen gerjesztett, illetve felerõsített folyamatai
Poétikai fókusz
Az értekezõ mûfaj jellegzetességei
Szövegértési fókusz
Régies szövegek megértése, értekezõ szövegek gondolatmenetének felismerése
és értelmezése
Szövegalkotási fókusz
Rövid értekezõ szövegek írása
1. Az irodalom kezdeményezõi (3 óra) Bessenyei György: Magyarság (részletek);
Nagy Francia Enciklopédia (részletek)
2. Kazinczy és kora (3 óra)
Kármán József: Uránia (részlet); A nemzet csinosodása
(részlet); Kazinczy Ferenc: Hercules, Nyelvrontók; Kölcsey levele
Kazinczyhoz (1817)
3. A kritikus Kölcsey (2 óra) Dayka Gábor: A hív Leányka; Csokonai Vitéz
Mihály: A fogadástétel; Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem (41. Dal);
Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések
(részletek)
4. Katona József: Bánk bán (4 óra) Katona József: Bánk bán; Mi az oka,
hogy Magyarországban a játékszíni költõmesterség lábra nem tud kapni?
(részlet); Karacs Terézia: A régi magyar színészetrõl (részlet)
5. Az értekezõ Kölcsey (3 óra) Kölcsey Ferenc: Huszt; Nemzeti hagyományok
(részletek); Mohács (részletek); Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek)
6. Petõfi és az irodalom gépezete (2 óra) Petõfi
Sándor: Poharamhoz;
Meredek a pincegádor; A Honderühöz
7. A mai nyilvános beszéd (4 óra)
10. évfolyam, 15 16 évesek
Horatius Noster A mi Horatiusunk
A nyelvi változás és a nyelvváltozatok
6 SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS 10. ÉVFOLYAM
TANTERVI
MODULKAPCSOLÓDÁSI
PONTOK
KERESZTTANTERVI
KAPCSOLÓDÁS
NAT
KÖVETELMÉNYEK
ÉRTÉKELÉS
MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
Többek között:
7. évfolyam 4. fejezet
7. évfolyam 6. fejezet 2. modul
A fi lozófia (ismeretelmélet, racionalizmus, empirizmus) és a történelem (a felvilágosodás,
a reformkor) bizonyos tartalmai
Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés;

A (nem irodalmi) mûvek mûfaji természetének megfelelõ szövegfeldolgozási
eljárások ismerete és alkalmazása;
Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére
(tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások);
Felkészülés a nagyobb anyaggyûjtést, önálló munkát igénylõ, terjedelmesebb
szövegek írására;
Verbális és nem verbális információk együttes kezelése;
Önálló jegyzetkészítés;
Az ízlés kontextuális függõségének megértése stb.
A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány

jellemzõjét nem irodalmi (elsõsorban értekezõ) szövegekben.
Az anyaggyûjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafi kai szervezõt választani és
használni.
Legyen képes felismerni értekezõ szövegek belsõ logikai kapcsolatait.
Legyen képes megérteni és értelmezni régies (18 19. századi) szövegeket.
Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan rövid esszét írni
kultúrtörténeti témakörben.
Tudjon megemlíteni néhány nyelvújító törekvést és megnevezni a nyelv újítás
korának néhány jellegzetes szóalkotási eljárását.
Legyen képes a drámaértelmezõi keretek használatára.
Legyen képes értelmezni a Bánk bánban felvetett érdek- és értékkonfliktusokat.
Legyen képes forrásmunkák alapján önálló véleményt alkotni.
Törekedjen együttmûködésre, csapatmunkára.
Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
Folyamati
a házi feladatok, a prezentációk értékelése, rövid esszé
Kimeneti
fejezetzáró feladatlap, rövid esszé
A fejezet az együttmûködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka)
részesíti elõnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer-
és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetõségét.
NÉVJEGY
TÁMOGATÓRENDSZER,
SZAKIRODALOM
SZÖVEGFORRÁSOK
Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Budapest, Magvetõ, 1986
Szegedy-Maszák Mihály: Fejlõdési szakaszok Kölcsey világszemléletében és
költészetfelfogásában. In: Világkép és stílus. Budapest, Magvetõ, 1980
Sulinet Digitális Tudásbázis
Margócsy István: Petõfi és az irodalmi gépezet. In: Margócsy István: Petõfi
Sándor. Korona, 1999

Bárczi Géza Benkõ Loránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tan
könyvkiadó, 1980
Sándor Iván: Vég semmiség. 1998
Magyar színháztörténet 1790 1873. Szerk.: Kerényi Ferenc. Akadémiai, 1990
A borzasztó torony. Képek a magyar vándorszínészet világából. Magvetõ,
1979
Hét évszázad magyar versei. II. kötet. Szépirodalmi Kiadó, 1978
Verstár 98. Arcanum, 1998. Digitális adatbázis
A nyelvújítás szótára: http://nyelvujitas.transindex.ro/
1. AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZÕI
3 óra
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
1. lépés: 1. feladat
5. oldal
10 PERC
Tan á ri in s t rukc ió k
A cél a modul címével kapcsolatos elõzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati
elõkészítése. Több megoldás közül választhatunk, az indító kérdés prob lémafelvetés irá
a kultúra mibenlétére, fejlõdésének jellegére, szakaszosságára. Kiindulhatunk a kultúra tör
jellegébõl, periodicitásából is, eljutva addig a pontig, hogy a soron következõ idõszakban
a magyar kultúra és irodalom történetének egy meghatározó korszakáról lesz majd szó. Javaso
vitaindító kérdések a tanulói oldalon szereplõk.
Idõmegtakarítás szempontjából a legjobb, ha a kérdéseket szétosztjuk: egy-egy (4 5 fos) cso
egy-egy kérdésrõl beszélget 2-3 percig (egy kérdéssel több csoport is foglalkozhat). Ezt kö
ti
a beszélgetésekrõl való beszélgetés , a téma közös feldolgozása.
A 2. és 3. lépés feladatait adjuk fel elõzõleg házi feladatnak!
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: a tanult ismeretek mozgósítása
Célc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: az egész osztály
M un k a fo r m á k : csoportos, frontális
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : beszélgetés megadott kérdésekrõl
A kultúra és az irodalom története többé-kevésbé szerves fejlõdésként értelmezhetõ, amelyne
irányzatok, divatok, áramlatok váltják egymást. Ezt a többnyire kiegyensúlyozott fejlõdést
felgyorsítja egy-egy mozgalom, olykor csupán néhány lelkes vagy éppen megszállott kultúrac
Ebben a modulban a 18. század végének néhány nagy kezdeményezõ alakjával ismerkedünk meg, a
a tudomány, a közgondolkodás vagy a nyelv gyors átalakítását tûzték célul önmaguk, társaik,
elé.
KULTÚRACSINÁLÓK
1.
Gondolkodjatok el az alábbi kérdéseken, és fogalmazzátok meg válaszotokat egy-két mondatban
a)
Mi a kultúra? Hogyan viszonyul ez a fogalom a mûvészet, az irodalom fogalmához?
b)
Hogyan fejlõdik, változik az emberiség kultúrája? Kik csinálják a kultúrát?
c)
Milyen nagy kultúrtörténeti korszakokról hallottatok, illetve tanultatok már? Mit jelent a
z ókor,
középkor kifejezés ebben az összefüggésben?
d)
Mi jellemzi korunk kultúráját?
AZ IRODALOM KEZDEMÉNYEZÕ
I 9
T/2 3.
JELENTÉSTEREMTÉS
2. lépés: 2 3. feladat
5. oldal
5 PERC
A rövid bevezetõ szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelõzõ órán házi feladatnak adni
3. feladattal együtt. A 3. feladat megoldásának rövid megbeszélése után kerülhet sor a 4. f
tban
leírt ismertetõk megtartására.
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: információk visszakeresése az olvasott
gben
Cé lc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: az egész osztály
Munk aformák: egyéni
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : olvasás, fogalommagyarázat
2. Olvasd el az alábbi szöveget!
Az emberi kultúra több ezer éves története során idõrõl idõre felbukkannak olyan csoportok,
k a
mûvelõdés, a tudomány vagy éppen a nyelv szerves fejlõdésének megváltoztatását, többnyire m
tûzik ki célul. E törekvések sok esetben mozgalommá szervezõdnek, fõként akkor, ha mögöttük
jelentõsebb érdekek, illetve nagyobb társadalmi csoportok húzódnak meg. Olykor a változás k
ett
módon hat például a mûvészetre vagy a nyelvre. Jó példa erre a 16. század bibliafordítási k
melynek alapvetõ oka az egyház megújítását célzó reformáció egyik lényeges követelése, az a
istentisztelet bevezetése volt. Ugyanakkor a fordítások nagy hatással voltak az adott ny
elvekre: bõvült a
szókincs, új kifejezések honosodtak meg.
Más mozgalmak közvetlenül a nyelv megújítását vagy éppen megtisztítását, illetve a szavak á
kifejezett fogalmak pontos meghatározását tekintették feladatuknak. Az elõbbi célt szolgált
elsõ
egynyelvû szótárak. Az utóbbira jó példa a francia felvilágosodás korának legnagyobb vállal
több mint húsz évig készülõ
Enciklopédia és az ennek anyagát is felhasználó híres angol lexikon, az
Encyclopaedia Britannica.
3. Magyarázd meg röviden a szövegben szereplõ alábbi szavak jelentését:
Biblia
Reformáció
Enciklopédia
T/4.
6. oldal
10-20 PERC
Az ismertetõk megtartására a feldolgozást megelõzõ órán ajánlott önként jelentkezõket felké
(vagy elõadókat kijelölni). A csoport igényeinek, érdeklõdésének és felkészültségének megfe
feldolgozható a megfelelõ számú téma. Feltétlenül javasolt a c). (A másik két téma feldolgo
elsõsorban humán érdeklõdésû csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában szor
feladat, egyéni tanulási terv része stb. ajánlható.)
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : szóbeli szövegalkotás: egyéni prezent
zükséges
verbális képességek, illetve egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján
M un k a fo r m á k : egyéni (vagy csoportos)
M ó d s ze r e k , eljá rá s o k : tanulói prezentációk
Mó d s zer t a ni java sl a t ok: Az ismertetõk megtartásával párokat, kisebb csoportokat
is meg
lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az ese
a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolg
zás,
elõadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az
elõadás logikai felépítése, követhetõsége, a prezentációs eszközök alkalmazása, az elõadásm
minõsége, az átadott információ mennyisége.)
A prezentációk lehetõség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illusz
trációk
(pl. folyóiratok címlapjai, szerzõk portréi), az elõadás vázát adó kulcsszavak, tételmondat
gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb.
E s z közö k: prezentációs eszközök projektor, számítógép, megfelelõ vetítési felület (ve
vagy aktív tábla)
4. Egy kis kutatás
a)
Készíts rövid (kb. 5 perc) ismertetõt Luther bibliafordítói tevékenységérõl! Milyen hatássa
német nyelvre és közvetetten a német irodalomra?
b)
Készíts rövid (5-10 perc) ismertetõt a 16. század magyar bibliafordításairól, különös tekin
Sylvester János és Károli Gáspár munkásságára!
c) Készíts kiselõadást (kb. 10 perc) a Nagy Francia Enciklopédiáról! Térj ki a vállalkozás
hátterére,
a legfontosabb szerzõkre, és ismertess egy-két szócikket is!
d)
Jegyzeteljétek le egymás elõadásait a füzetetekbe!
I 11
T/5.
6. oldal
10 PERC
Érdemes felhívni a figyelmet a szöveg szigorú logikájára, a gondolatok egymásra épülõ rendj
tömör megfogalmazásra. A d) feladatrész (megvitatás) során hasznos lehet utalni a gondolatm
net
racionalista, a felvilágosodás korára jellemzõ mozzanataira, különös tekintettel a c) felad
zben
kifejtésre kerülõ aufklérista tételre. Ez jól elõkészítheti a következõ lépésben feldolgoza
témát (racionalizmus felvilágosodás).
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : a szöveg logikai struktúrájának feltá
keztetések
bemutatása, tételmondat kiemelése és értelmezése
M un k a fo r m á k : egyéni és frontális
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szövegértelmezés, vita
5.
Olvasd el Denis Diderot (ejtsd: döni didró) szócikkének alábbi részletét az Enciklopédiából
ENCIKLOPÉDIA
Egy enciklopédia célja valójában az, hogy összegyûjtse az egész földön elszórt ismereteket;
általános rendszerüket bemutassa kortársainknak és átadja az utánunk következõknek, nehogy
elmúlt századok munkássága hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkezõ századokban; hogy uno
tanultabbak lévén egyben erényesebbekké és boldogabbakká legyenek, mi pedig úgy halhassunk
meg, mint akik nagy szolgálatot tettek az emberi nemnek.
a)
A szócikk az enciklopédia célrendszerét taglalva három közvetlen és három közvetett célt ne
meg. Melyek ezek?
Közvetlen célok
Közvetett célok
b)
Milyen összefüggést tételez föl a szerzõ az elsõ és a második csoport között?
c)
Az idézett szöveg hogy unokáink... kezdetû tagmondata önmagában is tartalmaz egy feltétel
ok-okozati összefüggést. Fogalmazd meg ezt a tételt saját szavaiddal, és fejtsd ki röviden,
egyetértesz-e vele!
Tétel
Vélemény
d)
Vitassátok meg közösen az elõbbi tételt!
T/6.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
a) Közvetlen célok
Az egész földön elszórt ismeretek összegyûjtése
Ezek rendszerének bemutatása a kortársaknak
Átadása az utánunk következõknek
Közvetett célok
Az elmúlt századok munkásságának átadása, átörökítése
A következõ nemzedékek tanultabbak és (ennélfogva) erényesebbek és boldogabbak legye
nek
A jelen nemzedék tagjai nyugodt lelkiismerettel haljanak meg
b) A szerzõ a két célhalmaz között ok okozati összefüggést tételez föl: véleménye szerint a
elõbbibõl következik az utóbbi.
c) A tétel kb. így foglalható össze: ha az emberiség tanultabbá válik, egyszersmind erényes
és boldogabb is lesz. A felvilágosodás jellegzetes gondolata, amely a tudásban, a tudomá
nyokban látta sok pozitív érték (emberi tulajdonság, társadalmi jelenség) feltételét.
8. oldal
5-10 PERC
A feladat elvégezhetõ az órán vagy házi feladat formájában. Az elõbbi megoldás esetében a v
célszerû rendszerezni és rögzíteni (táblán, füzetben). A legfontosabb ismeretek közös rögzí
akkor is ajánlatos, ha az utóbbi megoldást választjuk. A megbeszélés során érdemes kitérni
n
fogalmak tisztázására, mint pl. az eszmeáramlat, a fi lozófia, a rendi társadalom stb.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: szöveg összefüggéseinek értelmezése, újrafoga
M ó d s ze r e k , eljá rá s o k : szövegértelmezés (esetleg házi feladat)
6. Olvasd el figyelmesen az ismeretközlõ szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
Empirizmus, racionalizmus, felvilágosodás
Nem véletlen, hogy a fogalomtisztázás, a világ enciklopédikus összegezésének programja épp
században, a felvilágosodás korszakában bontakozott ki a legnagyobb erõvel. A korszak megh
atározó
eszmeáramlata ugyanis többek között éppen a tapasztalati érveken nyugvó empirizmus és az és
a racionalizmus jegyében hirdetett harcot minden ésszerûtlen, nem a tudáson vagy a tapas
ztalaton
alapuló eszme ellen. Az empirizmus és a racionalizmus, a 17. századi fi lozófia két nagy i
smeretelméleti
I 13
irányzata voltaképpen a felvilágosodás gondolkodástörténeti és módszertani elõzményének is
hiszen a felvilágosodás korának gondolkodói a kinyilatkoztatott tudással, a bibliai és teol
ai tekintélyre
hivatkozó tudással szemben egyrészt a tapasztalatra, másrészt az észre hivatkozva vonták ké
a
babona, a vallási túlbuzgóság vagy éppen a rendi társadalomban megingathatatlannak tûnõ tár
és vagyoni egyenlõtlenség létjogosultságát. Az Angliából és Németalföldrõl induló felvilágo
e
Európa legtöbb országában elterjedt a 18. században. Magyarországon fõként francia
képviselõinek gondolatai hatottak, de angol és német változatainak eredményei is nyomot hag
tak a
magyar mûvelõdésben: elõbbiek fõként a fi lozófia, utóbbiak a szépirodalom révén.
a)
Mi az összefüggés a felvilágosodás és az empirizmus, illetve a racionalizmus között?
b)
Milyen példákat hoz a szöveg a tapasztalat és az ésszerûség fényében ésszerûtlennek tekinte
jelenségekre?
c)
Honnan indult ki az európai felvilágosodás eszmerendszere?
T/7.
MEGOLDÁSOK
a) Az empirizmus és a racionalizmus a felvilágosodást megelõzõ korszak két leglényegesebb
ismeretelméleti irányzata. Mindkettõ meghatározó hatást gyakorolt a felvilágosodás korának
legtöbb gondolkodójára.
b) Babona, vallási túlbuzgóság, társadalmi és vagyoni egyenlõtlenség, rendi társadalom
c) Anglia, Németalföld
REFLEKTÁLÁS
9. oldal
10 PERCTan á ri in s t rukc ió k
A lexikoncikkek megalkotását házi feladatként adjuk, de csoportban is dolgozhatnak rajta
. Ez jó
alkalom lehet a különbözõ típusú feladatok elosztásán alapuló együttmûködésre (keresés szót
lexikonban, interneten, a közösen kialakított szöveg felolvasása, bemutatása, kiegészítése
stb.). Célszerû a három szócikk megírását és ismertetését más-más csoportra bízni. A megold
egy-egy tanuló ismertesse!
Természetesen sokféle szócikk alkotható, illetve található különbözõ forrásokban. A megoldá
összevetésekor, értékelésekor a legfontosabb jellegzetességek (kulcsszavak, fogalmak) jelen
érdemes számba venni. Ugyanakkor kerülendõ az uniformizált, szó szerinti defi níciók erõlte
A feladat lényege a legfontosabb információk összegyûjtése és tömör megfogalmazása.
Házi feladat
a megbeszélésre
14 SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS 10. ÉVFOLYA M
Kiemelt készségek, képességek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés,
adatgyûjtés, adatok, tények csoportosítása, szövegalkotás
Célcsoport differenciálás: az egész osztály
Munkaformák: egyéni vagy csoportos, a megoldások megbeszélése frontális;
Módszerek, eljárások: házi feladat
Eszközök: nyomtatott és elektronikus adathordozók (lexikonok, enciklopédiák), internet, SDT
7.
Házi feladat
a)
Készítsünk lexikont!
Nézz utána az alábbi fogalmaknak, és készíts róluk rövid (maximum 50 szóból álló) lexikonci
racionalizmus
empirizmus
ismeretelmélet
b)
Ma, a digitális ismerethordozók rohamos terjedésének korában is készülnek enciklopédiák. Az
egyik legismertebb internetes fogalomtár a Wikipédia.
Keresd meg az interneten, és olvasd el néhány szócikkét! Hasonlítsd össze a szócikkek szerk
a
korábban olvasottakkal, illetve az általad alkotottakkal! Miben tér el a Wikipédia legin
kább a nyomtatott
enciklopédiáktól?
a) A racionalizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak)
ismeretelméleti irányzat
a 17. század elsõ felében alakult ki
észelvûség
tapasztalattól független igazságok
(René Descartes)
Az empirizmus szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak)
a 17. század elsõ felében alakult ki
a világ tapasztalati úton, érzékszervek közvetítésével való megismerésének kizárólagossága
(Francis Bacon)
Az ismeretelmélet szócikk legfontosabb elemei (kulcsszavak, fogalmak)
a fi lozófia egyik ága
tárgya az ismeretek, a tudás forrása
T/8.
10. oldal
10 20 PERC
Szorgalmi feladat
(bemutatás esetén)
I 15
Tanári instrukciók
Elsõsorban kiegészítõ feladatként adható a tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irányban
továbbtanulni szándékozók számára. Ha az adatgyûjtéshez órai szerepjátékot is kapcsolunk,
a szerzõk bemutatkozó kiselõadásainak tartalmát a többi tanuló jegyzetelheti. Az ezt követõ
beszélgetés során az új ismereteket az elõzõ feladat során szerzett ismeretekkel összekapcs
érdemes rögzíteni. A felkészülés és a játék során természetesen további névjegyek is kioszt
a csoport érdeklõdésének függvényében.
Kiemelt készségek, képességek: korábbi ismeretek mozgósítása, önálló ismeretszerzés,
adatgyûjtés, adatok, tények csoportosítása, önálló szövegalkotás
Munkaformák: egyéni (otthoni)
Módszerek, eljárások: bemutató szöveg írása (esetleg elõadása szerepjátékkal)
8.
Szorgalmi feladat Szerepek, gondolatok
René Descartes
francia fi lozófus
Jean-Jacques Rousseau
francia író, gondolkodó
John Locke
angol fi lozófus
Voltaire
francia író
a)
Állíts össze rövid ismertetõ szöveget a névjegyeken található szerzõkrõl (legfontosabb gond
mûveik)!
b)
Önkéntes jelentkezés alapján egy-egy tanuló ismertesse a rövid bemutatkozó szöveget a szerz
legfontosabb gondolatai alapján!
c)
Keressetek hasonló és eltérõ gondolatokat a bemutatkozó szövegekben, és rendezzetek vitát
róluk az órán!
T/9.
RÁHANGOLÓDÁS
10. oldal
10 PERC
Mit tudnak tanulóink a 18. század második felének Magyarországáról? Az ismeretek mozgósítás
történhet kötetlen beszélgetés formájában, de használhatjuk hozzá a rövid, alapvetõ ismeret
és érdekességeket egyaránt tartalmazó kérdéssort, kvízjátékot is.
Kiemelt készségek, képességek: a tanult ismeretek mozgósítása
Célcsoport differenciálás: heterogén csoportok
Munkaformák: csoportos
Módszerek, eljárások: kvíz
KEZDEMÉNYEZÕ MAGYAROK A 18. SZÁZADBAN
9. Mit tudunk a 18. századról?
4-5 fõs csoportokban válaszoljatok az alábbi kérdésekre legjobb tudásotok szerint! (Ha nem
tudjátok a választ, találgathattok is.) Vessétek össze és beszéljétek meg a megoldásokat!
Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon?
Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon?
Hol tartották az országgyûléseket?
Tantárgy volt-e ebben az idõben a magyar nyelv a gimnáziumokban?
Volt-e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken?
Volt-e magyar nyelvû színház?
Létezett-e Budapest ebben az idõben?
Mennyi volt a város lakossága?
MEGOLDÁSOK
Ki volt az uralkodó a 18. század második felében Magyarországon? (Az elvárható válasz Mária
Terézia, de lehet, hogy II. József, illetve az õt követõ uralkodók II. Lipót, I. Ferenc
s
elhangzik.)
Mi volt a hivatalos nyelv Magyarországon? (II. József nyelvrendelete 1785 elõtt a lati
n, utána
a német.)
Hol tartották az országgyûléseket? (Pozsonyban.)
Tantárgy volt e ebben az idõben a magyar nyelv a gimnáziumokban? (Csak 1791-tõl.)
Volt e magyar nyelvi tanszék az egyetemeken? (Az elsõ 1791 ben alakult Pesten.)
Volt e magyar nyelvû színház? (Az elsõ 1790 ben nyílt Pesten.)
Létezett e Budapest ebben az idõben? (Nem, Pest és Buda külön város volt.)
Mennyi volt a város lakossága? (Kb. 50 000 fõ.)
I 17
T/10 12.
JELENTÉSTEREMTÉS
11. oldal
10 PERC
A táblázat kitöltése házi vagy tanórai feladatként is megszervezhetõ, a 11. c), ill. a 12.
atot
azonban mindenképpen otthoni kutatómunkának kell feladnunk még az óra elõtt, az órán csak a
kutatás eredményeit beszéljük meg. A megoldások bemutatása, összevetése során az egyes tanu
által gyûjtött információt érdemes közösen összegezni, adott esetben pontosítani. (Az adato
megtanulni nem kell.)
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g e k: információk visszakeresése az olvasott sz
en, önálló
ismeretszerzés, korábbi ismeretek mozgósítása, adatgyûjtés
M un k a fo r m á k : egyéni, majd frontális
M ó d s ze r e k , eljá rá s o k : táblázatkitöltés, kutatás, megbeszélés
E s z közö k : nyomtatott és elektronikus adathordozók (pl. Új Magyar Lexikon), internet,
SDT
A felvilágosodás eszméi több csatornán jutottak el Kelet-Európába a XVIII. század második f
Magyarországon elsõként a kultúra iránt érdeklõdõ arisztokraták könyvtáraiban bukkannak föl
fõként francia képviselõinek legfontosabb mûvei. Így paradox módon a nemesi kastélyok é
adnak otthont a rendi kiváltságok jogosságát megkérdõjelezõ írásoknak. Szerb Antal szelleme
megfogalmazásában a nemesi arisztokrácia lesz elsõ hívõje és hirdetõje azoknak az eszmékne
teljességre érve az arisztokrácia politikai és kulturális kiküszöbölésére vezetnek . Nagyba
az egykori kifejezéssel élve világosság eszmerendszerének terjedéséhez azok a nemes ifj
is, akik Mária Terézia 1760-ban alapított Magyar Királyi Testõrségében szolgáltak Bécsben.
kikerülõ
testõrírók megfogalmazásában jelentek meg legkorábban magyar nyel ven a kor egyre inkább
uralkodóvá váló gondolatai.
Ha a magyar felvilágosodásról beszélünk, az elsõ három név, amelyet rendszerint és okkal eg
szoktak kimondani, Bessenyeié, Barcsayé és Báróczié. Mindhárman testõrtisztek Mária Terézia
kezdettõl fogva jó barátok, együtt, közös szándékkal indítják el azt a szellemi mozgalmat,
amely nemcsak újrateremti a magyar irodalmat, de kiindulópontja minden attól kezdõdõ haladó
hazai szellemi és politikai törekvésnek. Bessenyei a fõalak, õ az ösztönzõ, a mûfajok kikís
a példakép s példamutató, a mozgalom szervezõje és filozófusa. Barcsay a megindulás pillana
k
legjobb költõje. Báróczi pedig a legjobb stilisztája, a magyar irodalmi nyelv újrateremtõje
a további
nyelvfejlesztés ösztönzõje.
(Hegedûs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)
18
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS 10. ÉVFOLYAM
11.
Ki kicsoda?
a)
Egészítsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a nevek melletti rubrikába csak a fenti szövegb
származó információt írsz be!
b)
A következõ oszlopba írd be, amit korábbi ismereteid alapján tudsz vagy gondolsz!
c)
Végül egészítsd ki a táblázatot a könyvtár vagy az internet segítségével néhány fontosnak í
adattal!
NÉ V
INFOR M Á C IÓ
A S Z Ö V E G
AL AP JÁN
EL Õ
ZE TES
ISME R E TE IM
AL AP JÁN
KE R E S É S
AL AP JÁN
SZERB ANTAL
MÁRIA TERÉZIA
BARCSAY ÁBRAHÁM
BÁRÓCZI SÁNDOR
BESSENYEI GYÖRGY
HEGEDÛS GÉZA
12. Igazold Hegedûs Géza olvasott szavait: Bessenyei a fõalak, õ az ösztönzõ, a mûfajok
kikísérletezõje ! Írj példát az alábbi mûfajokra Bessenyei életmûvébõl az elõzõ feladat sor
végzett kutatás alapján!
Ha szükséges, nézz utána a felsorolt mûfajoknak lexikonban, interneten. (Ha pl. a röpirat s
beírod a keresõbe, újabb enciklopédiákra bukkanhatsz.)
Tragédia
Komédia
Regény
Röpirat
Bölcseleti írás
VÁRHATÓ MEGOLDÁSOK
11.
Szerb Antal: író, irodalomtörténész
Mária Terézia: uralkodó, 1760 ban Magyar Királyi Testõrséget hozott létre Bécsben
Barcsay Ábrahám: testõríró, a felvilágosodás kezdetének legjobb magyar költõje (Hegedûs
Géza szerint)
Báróczi Sándor: testõríró, a magyar felvilágosodás kezdetének legjobb stilisztája, a magyar
irodalmi nyelv újrateremtõje (Hegedûs Géza szerint)
Bessenyei György: a magyar felvilágosodás kezdetének vezéralakja, mûfajok kikísérletezõje,
a mozgalom szervezõje és fi lozófusa (Hegedûs Géza szerint)
Hegedûs Géza: író, irodalomtörténész
I 19
T/13 14.
12. Tragédia Ágis tragédiája
Komédia A fi lozófus
Regény Tariménes utazása
Röpirat Magyarság, A magyar nézõ, Jámbor szándék
Bölcseleti írás Holmi
13. oldal
15 PERC
A szöveg elolvasása és megértése nem könnyû feladat, ezért kellõ idõt kell biztosítani rá.
segítõ feladatok közül az elsõt (T/14.) jó szövegértési képességekkel rendelkezõ csoportban
megoldhatják a tanulók egyénileg vagy párban, ám ha az osztályban a szövegértéssel problémá
adódnak, a fordítást (vagy annak elsõ feladatait) érdemes közösen elvégezni. Az utóbbi es
ajánlatos megoldás még a heterogén kiscsoportban végzett munka. Ebben az esetben a nehézség
küzdõket társaik tudják segíteni a feladat megoldása során.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése
M un k a fo r m á k : egyéni és páros vagy kiscsoportos
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : olvasás és értelmezés
13. Olvasd el az alábbi részleteket Bessenyei Magyarság címû röpiratából!
BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG
(részletek)*
(1) Valljuk meg, hogy nagyon megszûkültünk a magyarságba, melynek ugyan bõségébe soha nem
voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy õ, ki különben minden tulajdonainak fenntartásá
oly nemes, nagy és állhatatos indúlattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik
;
olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, ker
eskedik,
társalkodik és gazdálkodik.
(2) Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek m
t,
hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége
nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elõl lehetne adni.
Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykõvel tele volna, hogy semmit nem
ér, mivel nincsen bánya s bányász benne.
* A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek
(3) Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belõle nem szedik; mit tehet róla a magyar
nyelv is, ha fiai
õtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a fö
golyóbisán tökéletes erõbe; de azért mégis sok van már erõs és mély közöttük. Ha az angluso
soha nem kezdettek volna nyelveket írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most s
em fényes,
sem oly mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részbe, noha gyengébb volt sokkal, m
int
most a magyar. [ ]
(4) Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette
addig
magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé
nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén tudós, de idegenen sohasem. [ ]
(5) Mit kell hát egy nemzetnek elkövetnie, ha tudománnyal fel akarja magát emelni; mely
dolog kötelessége?
Vagy valamely idegen nyelvet kell anyanyelvének fogadnia s magáétul búcsút venni, vagy a
maga született nyelvébe a mély tudományokat általtenni. De egy egész nemzet meddig tanul me
valamely idegen nyelvet tökéletesen és mikor felejti el a magáét? Mert a parasztemberek, k
ikkel beszélnünk
kell, nem tanulnak sem görögül, sem zsidóul, se deákul, nekik is feleségeikkel beszélni kel
pedig
a parasztasszonyok, tudjuk, miképpen szokták az idegen nyelveket tanulni. Azért akkor
fog a magyar
nyelv hazánkbul kihalni, mikor a magyar parasztasszonyok deákul, görögül, franciául vagy né
fognak tanulni és magyarul megszûnnek beszélni. Míg pedig a magyar parasztasszonyok magy
arul
fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, és hasonlóul, míg a jobbágyok mag
ul
szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kénytelenek vagy
unk nyelvünket
megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk elõmenetelünkön. [ ]
(6) Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyû kimondása, mint
Mind a deák, mind a francia, mind a német görcsösebb nála. Kivált poétaságra, éneklésre,
régi történetek elbeszélésére, dícsérõ beszédre egy nyelv sem haladja meg. Olvasd meg az Em
próbáját, Telemakust, Ágist, Lukanust, fogadom, nem fogod benne a magyar nyelvnek sem szûk
voltát,
sem sundaságát, sem csekélységét észrevenni. Nem volt ilyen erõbe az anglus nyelv Kanut ala
sem a görög Amfiction idejébe, sem a francia Risseliõ elõtt; de mégis elmehettek mostani tö
ességekre,
mellyel az emberi nemet csudálkozásra hozák és bölcsességre tanítják. [ ]
14. Fordítás magyarról magyarra
Bessenyei 1778-ban írt szövegében sok a ma már nem használt, régiesnek ható szó, fordulat,
kifejezés. Ezek közül válogattunk néhányat. Alkossátok meg az alábbi szövegrészek mai magya
nyelvi változatát!
nagyon megszûkültünk a magyarságba
minden haza önnön nyelvét emeli
olyan [ ] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat
sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélység
elõl lehetne adni
egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erõbe
ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni
valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta
I 21
T/15.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: (természetesen többféle változat is elfogadható)
nagyon megszûkültünk a magyarságba
nagyon beszûkült/meggyengült/elszegényedett a magyar nyelv
minden haza önnön nyelvét emeli
minden nemzet a saját nyelvét fejleszti
olyan [ ] köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat
olyan megvetésre/leköpésre méltó módon alacsonyítják le/kicsinylik magukat
sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélysé
geket elõl lehetne adni
nem elég erõs és gazdag a nyelv ahhoz, hogy a tudományok mélységét és szépségét ki lehessen
fejezni/elõ lehessen adni vele
egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erõbe
egy nyelv sem született a Földön/világon ereje teljében/teljesen kifejlõdve
ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveket írni
ha az angolok soha nem kezdtek volna nyelvükön írni
valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta
ameddig a tudományokat a saját nyelvén nem kezdte mûvelni/saját nyelvére nem formálta/alakí
totta
14. oldal
10 PERC
Felkérhetünk egy tanulót (még elõzõleg) szorgalmi feladatként az elkészített vázlat bemutat
Ehhez használjon valamilyen vizuális megjelenítõ eszközt (ha lehetõség van rá, power point
atót).
A prezentáció után a többiek kiegészíthetik, javíthatják a vázlatot, míg a végleges változa
ki nem alakul.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: szövegértés, logikai készség
M un k a fo r m á k : egyéni, majd frontális ellenõrzés
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : vázlatkészítés
E s z közö k: prezentációs eszközök projektor, számítógép, megfelelõ vetítési felület (ve
vagy aktív tábla)
15. Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát!
a)
Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal!
Támaszd alá az alapgondolatot a szövegbõl vett idézettel (tételmondattal)! (Összevonhatsz
vagy szétválaszthatsz bekezdéseket, ha úgy gondolod, hogy a szöveg belsõ tagolása szükséges
teszi ezt.)
1. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
2. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
3. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
4. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
5. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
6. bekezdés
Alapgondolat
Idézet
... bekezdés
Alapgondolat
Idézet
T/16.
16. oldal
10 PERC
A feladat a szöveg elolvasása és a tételmondatok megkeresése, valamint újrafogalmazása. A m
eszélés
során érdemes összefoglalni Bessenyei programját, igény esetén kiegészítve további informác
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: lényegkiemelés
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás, lényegkiemelés
I 23
16. Olvasd el az alábbi szöveget, majd fogalmazd meg három, általad legfontosabbnak tart
ott
gondolatát!
Bessenyei programja
Bessenyei a nyelvmûvelés egyik leghatékonyabb módjának a fordítást tartotta. Írói munkásság
részét teszik ki fordítások, melyek egy részére a Magyarságból idézett (6) bekezdésben is u
mint egyik saját mûvére, az 1772-ben írt Ágis tragédiájára. Ez a verses dráma nemcsak Besse
fellépését és a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét jelzõ mérföldkõ a magyar irodalo
hagyományban, hanem az újabb magyar irodalom kezdetét jelzõ mû is egyben. Nem véletlenül hi
kozik
ugyanezen szövegrész Richelieu* (ejtsd: riseliõ) bíborosra, XIII. Lajos francia király min
iszterére, a
francia Akadémia alapítójára sem. Bessenyei 1781-ben ugyanis újabb röpiratot tett közzé Egy
ar
Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen, melyben a kívánatosnak tartott változások letétem
egy felállítandó tudományos akadémiában jelölte meg.
1.
2.
3.
T/17.
1. A nyelvmûvelés leghatékonyabb eszköze Bessenyei szerint a fordítás.
2. 1772 több szempontból mérföldkõ a magyar irodalom történetében (Bessenyei föllépése, a
magyar felvilágosodás és az újabb magyar irodalom kezdetét jelzõ évszám).
3. Bessenyei programjának fontos eleme a program megvalósítását segítõ akadémia megszerve
zése, felállítása (Jámbor szándék).
16. oldal
Elsõsorban kiegészítõ feladatként adható a tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irányban
továbbtanulni szándékozók számára. A tanulócsoport igénye szerint mindkét témáról készülhet
és elhangozhat az órán rövid (1-2 perces) ismertetõ.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: egyéni ismeretszerzés, könyvtár-, internethas
Szorgalmi feladat
Tanórán kívüli tevékenység, órai ismertetés esetén 5 perc
* Teljes nevén Armand-Jean du Plessis de Richelieu (1584 1642)
Munkaformák: egyéni
Módszerek, eljárások: kutatás
17.
Szorgalmi feladat Egy kis kutatás
a)
Nézz utána, milyen fordításaira utal a szerzõ a Magyarságból idézett (6) bekezdésben! Segít
megadjuk a kiindulópontokat:
Alexander Pope
Marcus Annaeus Lucanus
b)
Mikor és hogyan vált valóra Bessenyei elképzelése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításá
T/18.
a) Embernek próbája: Alexander Pope (1688 1744) angol költõÉrtekezés az emberrõl (Essay on
Man) címû mûvét ezzel a címmel fordította Bessenyei fordította magyar nyelvre.
Lukanus: Marcus Annaeus Lucanus (39 65) római költõ verseit Bessenyei fordította elõször
ma gyarra.
A szövegrészben szereplõ további irodalmi utalások:
Telemakus: François de Salignac (1651 1715) francia író fõ mûve (Telemakus bujdosásának
történetei)
Ágis: Bessenyei: Ágis tragédiája (1772)
b) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása Széchenyi István nevéhez fûzõdik, aki az
1825-ik évi országgyûlésen több társával együtt jelentõs anyagi támogatást ajánlott föl
magyar tudós társaság létrehozására . Az Akadémia mûködését 1830 ban kezdte meg.
REFLEKTÁLÁS
17. oldal
15 PERC
Tan á ri in s t r ukc ió k: Összegzõ, az értékelés részeként is alkalmazható, önállóan elvé
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: saját vélemény kifejtése
Mun k aformák : egyéni
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : tételek alátámasztása, illetve cáfolata
I 25
18. Válassz a 15. feladatban megfogalmazott tételmondatok közül egy olyat, amelyikkel eg
yetértesz,
és egy olyat, amelyikkel nem! Fejtsd ki véleményedet róluk röviden!
1. tétel
Vélemény
2. tétel
Vélemény
T/19 20.
18. oldal
15 PERC
Az elõzõ feladat során kialakított véleményekrõl, álláspontokról összefoglaló beszélgetést,
lehet szervezni. Ez jó alkalom a modul legfontosabb elemeinek összegezésére.
Választhatunk a 19. és a 20. feladat között, ha mindkettõt szeretnénk elvégeztetni, akkor a
tát
folytassuk le az órán, a röpiratírást pedig adjuk otthoni munkának. A röpiratok közül a leg
versenyt lehet rendezni, kiadványt lehet készíteni stb.
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g e k: szóbeli kifejezõkészség, érvelés, vélemén
a,
vita, írásbeli kifejezõkészség
M un k a fo r m á k : csoportos és frontális (vita), csoportos vagy egyéni (röpirat)
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : vita, röpiratírás
19. Összegezzétek az elõzõ feladat során kialakított véleményeket!
a) Válasszátok ki a legjellemzõbb, legtöbb tanuló által képviselt álláspontokat!
b) Rendezzetek fórumbeszélgetést, illetve vitát a legjellegzetesebb véleményekrõl, állásfog
20. Szerkesszetek rövid (kb. 1 oldalas) röpiratot Bessenyei valamelyik általatok nem e
lfogadott tételével
szemben. Alkalmazzatok a szerzõéhez hasonló érvelési módszereket!
2. KAZINCZY ÉS KORA
3 óra
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
19. oldal
10 PERC
Ta n á r i i n s t r u kc i ó k
A cél a modul címével kapcsolatos elõzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma hangulati
elõkészítése. Ez kiscsoportos felkészülés után ismeretbörze keretében valósítható meg egy
Micsoda? típusú játék keretében a megadott személyekrõl, eseményekrõl, mûvekrõl már
meglevõ ismeretek összegyûjtésével és rendszerezésével.
A kiscsoportos (4-5 fõ) megbeszélés után a csoportok (vagy szószólóik) láncszerûen egy-egy
mondatot mondanak az adott témáról. Az így összeálló rövid ismertetõ legfontosabb elemei
kerüljenek föl a táblára, és a tanulók is írják be ezeket a munkafüzetbe.
A feladat elvégzése után érdemes feltenni egy-két kérdést magáról a korszakról annak érdeké
hogy a szereplõket elhelyezzük az elõzõ modulhoz képest a 18 19. század fordulójának
idõszakában. A továbbhaladás szempontjából legfontosabb ismereteket érdemes felírni a táblá
(füzetbe).
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: a tanult ismeretek mozgósítása
M un k a fo r m á k : csoportos, frontális
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : ismeretbörze
MOZGOLÓDÁS A SZÁZADVÉGEN
Ebben a modulban a magyar kultúrtörténet egyik érdekes, sok szempontból vitatott fejezetéve
, a nyelvújítással
foglalkozunk. A 19. század elsõ évtizedeiben kibontakozó mozgalom célja a magyar nyelv
megújítása, gyorsított fejlesztése volt annak érdekében, hogy alkalmassá váljon irodalmi és
mûvek megalkotására. Ennek az olykor radikális reformnak sok támogatója és nem kevés el
volt. Az alábbiakban az õ vitáikba és e viták dokumentumaiba pillanthatunk be, miközben meg
smerkedünk
a nyelvújítók által alkalmazott módszerek egy részével is.
1.
Kicsoda? Micsoda?
a) 4-5 fõs csoportokban beszéljétek meg, mit tudtok az alábbi személyekrõl, eseményekrõl,
mûvekrõl!
b)
A csoportok egy-egy képviselõje mondjon egy-egy mondatot a szóban forgó személyrõl, helyrõl
eseményrõl, mûrõl, a következõ csoport láncszerûen folytassa!
KAZINCZY ÉS KORA 27
KÖLCSEY FERENC
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
FAZEKAS MIHÁLY
SZÉPHALOM
NYELVÚJÍTÁS
MONDOLAT
T/2 5.
JELENTÉSTEREMTÉS
21. oldal
10 PERC
A szöveg olvasását fel lehet adni a feldolgozást megelõzõ órán házi feladatnak a 3 5. felad
együtt. Ebben az esetben a megoldások megbeszélése során az elemi szövegértési funkciók ell
.
A 4. és 5. feladat megoldásainak egybevetése során kialakítható a szövegbõl levont
következtetések legtöbb tanuló által fontosnak tartott ismeretanyaga. Ennek alapján további
ladatok
adhatók (szükség esetén differenciált módon):
rövid portré írása Kazinczy alkotó tevékenységérõl, irodalomszemléletérõl
prezentáció készítése ugyanerrõl
lexikonszócikk írása ugyanerrõl
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: információk visszakeresése olvasott szövegben
M un k a fo r m á k : egyéni (esetleg házi feladat) és frontális
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : információkeresés
Irodalmi élet Magyarországon a 18. század végén
A 18. század utolsó évtizedeiben felpezsdült a magyarországi és általában a kelet-európai
élet. A Mária Teréziát követõ, a felvilágosodás eszméit valló II. József uralkodása idején
ugrásszerûen megnõtt a magyar nyelven kiadott könyvek száma, hírlapok és folyóiratok tucatj
lentek
meg, köztük az elsõ irodalmi folyóiratok. Utóbbiak sorát a Kazinczy Ferenc és két írótársa
Magyar Museum nyitotta meg (1788), ezt követte Kazinczy egyéni vállalkozása, az Orpheus
(1790) és
Kármán József folyóirata, az Uránia (1794). Az irodalom és a kultúra pallérozása ugyanakkor
k
ügye maradt. A színvonalas folyóiratok két-három év leforgása alatt tönkrementek az érdeklõ
(az Uránia elõfi zetõinek száma nem érte el a százötvenet sem). Az irodalmi életet gyakorla
az írók alkotó munka mellett vállalt irodalomszervezõ tevékenysége tartotta fenn.
Bessenyei volt az elsõ, de korántsem az egyetlen mûvész, aki szépírói tevékenysége mellett
programot alkotott, és irodalomszervezõként is jelentõs érdemeket szerzett. Az õt követõk k
legjelentõsebb és legeredményesebb kétségkívül Kazinczy Ferenc (1759 1831) volt. Az õ nevéh
a századforduló nyelvújítási mozgalmának szervezése, az elsõ magyar irodalmi folyóiratok me
dráma- és prózafordítások sora. Sokoldalú, szerteágazó mûvelõdésszervezõ tevékenysége jól n
követhetõ önéletrajzi írásaiban (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), de még inkább 23 köt
kiadott levelezésében, amely kiterjedt a kor szinte minden jelentõs írójára, gondolkodójára
etve minden
fontosabb kérdésére, témájára.
Irodalmi programját tekintve Bessenyei elveit vallotta, a magyar irodalom fejlõdésének zál
ogát más
nyelveken alkotott remekmûvek fordításában látta. Mesterségek dolgában csak úgy fogunk elõ
atni
írta , ha azon igyekezet helyett, hogy szép originálokat készítsünk, a nálunknál szerenc
nemzetek remekjeit tesszük magunkévá. Elgondolása éppúgy alapvetõen klasszicista szemlélet
fakad, mint a kifinomult, már-már mûvi stílushoz való ragaszkodása, melybõl számûzi a népie
eket,
s a köznyelv szókincsét is háttérbe szorítja. Kazinczy ezen általa fentebb stíl -nek nevez
szmény
alapján bírálta kortársait, s nemegyszer átírta, kijavította mûveiket is. Jellemzõ példa
hogy az általa egyébként nagyra becsült Csokonai verseit javítva, népies-pórias stílusjegye
gtisztítva
kívánta kiadni. A munkát Csokonai költõtársával és barátjával, Fazekas Mihállyal közösen te
miközben utóbbi Lúdas Matyijáról azt nyilatkozta, hogy abban a prozodia kegyetlen, a stil
araszt .
Jó szándékú kezdeményezése Csokonai mûveinek javított kiadása végül ellentétes hatást
kiváltotta a debreceni irodalmi és mûvészi körök haragját és ellenérzését késõbbi tevékenys
is. A nyelvújítás eredeti stílusnemesítõ és kultúrateremtõ programja ezzel az újítók (neoló
és a hagyományhoz, illetve a szerves fejlõdéshez ragaszkodók (ortológusok) hosszan elhúzódó
alakult.
3.
A fenti szöveg elsõ bekezdése alapján írd az alábbi táblázatba a megfelelõ folyóiratcímeket
neveket és évszámokat!
A FOLYÓIRAT CÍME
SZERKESZTÕ
, ILL.
KIADÓ
A MEGJELENÉS
ÉVSZÁMA
4.
A szöveg második bekezdése alapján sorolj föl öt fontos tényt Kazinczy Ferencrõl!
1.
2.
3.
4.
5.
5.
A szöveg harmadik bekezdése alapján sorolj föl öt fontos jellemzõt Kazinczy Ferenc
irodalomszemléletérõl!
1.
2.
3.
4.
5.
T/6 7.
3.
A FOLYÓIRAT CÍME SZERKESZTÕ, ILLETVE KIADÓ A MEGJELENÉS ÉVSZÁMA
Magyar Museum Kazinczy Ferenc (Batsányi János,
Baróti Szabó Dávid)
1788
Orpheus Kazinczy Ferenc 1790
Uránia Kármán József 1794
4. pl. a nyelvújítási mozgalom szervezõje, az elsõ magyar irodalmi folyóiratok megalapítója
ma- és prózafordítások, önéletrajzi írások (Fogságom naplója, Pályám emlékezete), 23 kötetn
levelezés
5. pl. a fordítások fontossága, fentebb stíl eszménye, a népies kifejezések és a köznyelv
szorítása, a mûvek átírásának, javításának gyakorlata, stílusnemesítõ, nyelv és kultúratere
sta elvek
22. oldal
10-20 PERC
T/6. Az ismertetõk megtartására a feldolgozást megelõzõ órán ajánlott önként jelentkezõket
felkérni (vagy elõadókat kijelölni). Az osztály igényeinek, érdeklõdésének és felkészültség
megfelelõen feldolgozható a megfelelõ számú téma. Feltétlenül javasolt az a). (A másik két
elsõsorban humán érdeklõdésû csoportokban, illetve alternatívaként más munkaformában szor
feladat, egyéni tanulási terv része stb. ajánlható.)
Módszertani javaslatok: Az ismertetõk megtartásával párokat, kisebb csoportokat is meg
lehet bízni. (Akár mindhárom téma összevont bemutatására is sor kerülhet így.) Ebben az ese
a csoport tagjai döntik el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (kutatás, feldolg
zás,
elõadás stb.). Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az
A prezentációk lehetõség szerint tartalmazzanak vizuális elemeket is. Ezek lehetnek illus
trációk
(pl. folyóiratok címlapjai, szerzõk portréi), az elõadás vázát adó kulcsszavak, tételmondat
gondolatmenetet bemutató folyamatábrák stb.
T/7. Házi feladat (szorgalmi feladat a tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irányban továbbt
i
szándékozók számára).
Kiemelt készségek, képességek: szóbeli szövegalkotás: egyéni prezentációhoz szükséges
verbális képességek / egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján
Módszerek, eljárások: egyéni (vagy csoportos) tanórán kívüli felkészüléssel
Munkaformák: prezentációk
Eszközök: prezentációs eszközök: projektor, számítógép, megfelelõ vetítési felület (vetítõv
vagy aktív tábla)
6. Egy kis kutatás
a) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetõt a szövegben említett irodalmi folyóiratokról!
b) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetõt Kármán József munkásságáról!
c) Készíts rövid (kb. 5-10 perces) ismertetõt Kazinczy és a debreceniek vitájáról! (Kiindul
:
Kazinczy Csokonai-nekrológja, az Árkádia-pör)
(Az ismertetõkhöz lehetõség szerint használj projektorral vetített képeket pl. az ismertet
folyói
ratok címlapjaival, a szerzõk kézirataival stb.)

7. Kazinczy és a klasszicizmus
a) Miért hozza összefüggésbe a fenti szöveg harmadik bekezdése Kazinczy elveit a klassziciz
ussal?
b) Egyetértesz ezzel az állítással? Ha igen, indokold, ha nem, cáfold meg röviden (kb. 100
zóban)!
T/8.
REFLEKTÁLÁS
23. oldal
10-20 PERC
A tanulók 4 6 fõs csoportokban végezhetik a feladatot. A fontosabb szerepeket a csoport
tagjai
osztják ki, de jelezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyûjtése, rendszerezés
lis megjelenítése, megfogalmazása stb.). Kiemelt szerep jut a szószólónak, aki a csoport vé
yét
kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5-10 perc) után mindegyik csopor
szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklõdésének megfelelõen
feladat folytatható: további 5 perc juthat egymás érveinek kommentálására (megcáfolására, k
feltevésére stb.)
Alternatív megoldás: a tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat kife
két csoport feladata azonos az elõbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értékeli a más
ik
kettõ teljesítményét. Fontos, hogy a zsûri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélekedést
hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépítettsége, a
szószóló meggyõzõ ereje stb.).
Kiemelt készségek, képességek: érvek gyûjtése, rendszerezése, érvelõ hozzászólás
felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek
Munkaformák:csoportmunka, a csoportosan kialakított vélemény ismertetése egyéni
(szószóló)
Módszerek, eljárások: vita
8.
A költõk mûveinek átírása, javítgatása a 18. század végén elterjedt, elfogadott szokás volt
A késõbbiekben is számos hasonló példával találkozhatunk: Madách Imre fõ mûvét, Az ember
tragédiáját Arany János javításaival tették közzé (ma is ezt a szöveget ismerjük), Katona
Bánk bánját pedig születése után több mint másfél évszázaddal igazította át Illyés Gyula.
a) 4 6fõs csoportokban alkossatok véleményt a mûvek javításának, átigazításának gyakorlatár
Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd mindegyik csoport szószólója ismertes
a
csoport álláspontját! (A feladatot három csoportban is végezhetitek úgy, hogy az egyik csop
rt
az eljárás mellett gyûjt érveket, a másik ellene, a harmadik pedig értékeli a másik kettõ t
.)
b)
Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésrõl!
T/9.
RÁHANGOLÓDÁS
23. oldal
10 PERC
Az a) és b) feladat elvégezhetõ az órán vagy házi feladat formájában. Az elõbbi megoldás es
a válaszokat célszerû rendszerezni és rögzíteni (táblán, füzetben). A legfontosabb ismerete
közös rögzítése akkor is ajánlatos, ha az utóbbi megoldást választjuk. A c) elsõsorban szor
feladatként adható a tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók
számára. Ha nem olvasták a mûvet, értelemszerûen elhagyandó.
Ha a gyerekek nem találkoztak a kérdéses szerzõkkel korábban, a lépés elhagyható.
Kiemelt készségek, képességek: a tanult ismeretek mozgósítása, memória
Munkaformák: egyéni munka vagy frontális
Módszerek, eljárások: házi feladat, a korábban tanultak felelevenítése
9.
Ismételjünk! (Az alábbi feladatokat természetesen csak akkor kell megoldanod, ha korábban
tanultál a szóban forgó szerzõkrõl, mûvekrõl.)
a)
Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Csokonai Vitéz Mihályról! A legfontosabb ismere
alapján írjál rövid (kb. 100 szavas) szócikket róla!
b)
Elevenítsd föl, mit tanultál a korábbiakban Fazekas Mihályról és a Lúdas Matyiról! A legfon
ismereteket foglald össze (kb. 50 szavas) szócikkben!
c)
Értelmezd Kazinczy idézett kijelentését a Lúdas Matyiról! Olvasmányélményed alapján egyetér
e a kijelentéssel? Válaszodat indokold!
T/10 11.
JELENTÉSTEREMTÉS
25. oldal
10-20 PERC
A Kármán-szöveg elolvasása és a szófejtés a 10. a) feladat elvégezhetõ az órán, de adha
házi feladatnak is. Ha az órán végzik a tanulók, a szófejtés az egyéni olvasás után egyénil
kiscsoportokban is megszervezhetõ. Az utóbbi esetben a csoportok meg oldásainak összevetés
e
jó alkalom mind a korrekcióra, mind a csoportversenyre.
A 10. b) elsõsorban szorgalmi feladatként adható a tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irán
továbbtanulni szándékozók számára.
A 11. feladat a 4. lépésben ismertetett módon oldható meg.
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g e k: szövegértés: régies szövegek elemeinek me
azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár/lexikon segítségével, érvek gyûjtése, ren
érvelõ hozzászólás felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális
képességek
M un k a fo r m á k : egyéni és csoportos
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szómagyarázat, vita
10. A fordítások, illetve eredeti mûvek fontosságának kérdésében korántsem volt egyöntetû
az írók véleménye. Kazinczyéval ellentétes álláspontra helyezkedett például Kármán
József, aki éppen az eredeti mûvek megalkotását tekintette a magyar írók feladatának.
Olvasd el az Uránia elsõ számából idézett részletet (1794)!
Eredeti munkák vezetik a népet a jó formálásra. Hidegen hagyjuk el a nézõpiacot Jason és M
Phaedra és Hippolytus történetei látása után és könnyel telik szemünk, ha azon a körültün
dolgokat látjuk, és ha a magunk környülállásit a játékszínben újra feltaláljuk Úgy van alk
emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, amely valamennyire reá nem tartozik. A köz életbõ
való
scénák, mindennap elõforduló, hazánkat s magunkat illetõ dolgok ellenállhatatlanul vonzanak
gokhoz
Amennyire tehát kis erõnk ér, feltétlenül az is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhit
magunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár kölcsön v
módos
süvöltésénél.
a)
Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát (próbálj köv
tni
a szövegkörnyezetbõl is)! Megoldásaidat ha szükséges ellenõrizd megfelelõ kézikönyvekbe
(pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések kéziszótára; Magyar értelmezõ kéziszót
stb.)!
SA J Á T É R TE L M E Z ÉS EM
A S Z Ó T Á R , I L L .
LE XI K O N S Z E R I N T
JÓ FORMÁLÁS
NÉZÕPIAC
KÖRÜLTÜNK
KÖRNYÜLÁLLÁSIT
JÁTÉKSZÍN
SCÉNA
TERMÉSZETI
KANÁRIAI
MÓDOS
SÜVÖLTÉS
Helyes megoldásaim száma: ../10
b) Nézz utána, milyen mûvek szereplõire utal a szöveg az alábbi nevekkel:
SZ E R Z Õ
M Û
JASON ÉS MEDEA
PHAEDRA ÉS HIPPOLYTUS
a)
jó formálás jó stílusra, nyelvhasználatra, szövegezésre
nézõpiac nézõtér
körültünk körülöttünk
környülállásit körülményeit
játékszín színdarabban
scéna jelenet
természeti természetes
kanáriai kanári-szigetekbeli
módos kb. büszke, hivalkodó, fennhéjázó
süvöltés kb. vijjogás, rikoltozás
b)
SZERZÕMÛJason és Medea Euripidész (i. e. 480 406) Médeia
Phaedra és Hippolytus Jean Racine (1639 1699) Phaedra
11.
Csoportokban alkossatok véleményt Kazinczy és Kármán álláspontjáról!
a) Néhány csoport gyûjtsön érveket az elõbbi, a többi csoport pedig az utóbbi vélekedés mel
b)
Érveiteket foglaljátok össze 3-5 tételmondatban, majd a csoportok szószólói ismertessék a c
t
álláspontját!
c)
Az álláspontok ismertetése után rendezzetek vitát a kérdésrõl!
d)
Szorgalmi feladat: Egy-egy önként jelentkezõ (vagy egy-egy pár) készítsen rövid (maximum 5
perces) ismertetõt arról, hogy az elõbbi álláspont hogyan hozható kapcsolatba a klasszicizm
s,
az utóbbi a romantika alapelveivel!
T/12 13.
REFLEKTÁLÁS
26. oldal
Erõsebb csoportokban adjuk házi feladatként, egyébként elsõsorban kiegészítõ feladat lehet
tantárgy iránt érdeklõdõk, ebben az irányban továbbtanulni szándékozók számára.
Tanórán kívüli tevékenység
Kiemelt készségek, képességek: szövegértés: régies szövegek elemeinek megértése,
azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár/lexikon segítségével, szövegbõl tételmond
alkotása, tartalmi kivonat készítése, szövegek összehasonlítása szóban és írásban, összehas
elemzés készítése
Munkaformák: egyéni munka
Módszerek, eljárások: házi feladat vagy szorgalmi feladat
12. Házi feladat
Olvasd el Kármán A nemzet csinosodása címû tanulmányának alábbi részletét!
Minden szempillantás, melyben literatúránkról ábrándozom, emlékeztet egy valóban nagy és h
melegen szeretõ hazafi mondására: »a mi klímánk, úgymond, ellenséges a tudományoknak...«
Nem értette õ, és én sem állítom, hogy valamely dögletes miazma terjedett légyen el hazánk
atmoszférájában, mely nálunk ezt a plántácskát a kultúrát megemészti. [ ] A hasonlítás gy
de nem nemzeti büszkeség, nem is más nemzetek ócsárlása mondatja velem, hanem
megfontolt tapasztalás, hogy a bárdolatlan magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb íté
llel
van felruházva, mint amott a csinos külföldi az õ kevély városaiban. Nagy elsõsége az nemze
,
amit egy nagy tapasztalású és hivatalú férfi ú egy alkalmatossággal elõttem állított: hogy
az együgyû, kába személyek a magyar drámákban azért hasznavehetetlenek, mert ez a karakter
nincsen magyarban. Van tehát erõ, van tehetség a mi klímánk alatt is, és talán szebb, magas
,
elevenebb, mint akárhol, de az a jegyzés igaz, fontos és mély tapasztalásból merített, hogy
mi
klímánk ellenséges a tudományoknak.
a) Szófejtés
Add meg az alábbi szavak jelentését, illetve mai magyar (köznyelvi) változatát! Megoldásaid
ellenõrizd megfelelõ kézikönyvekben (pl. Új magyar lexikon; Idegen szavak és kifejezések ké
;
Magyar értelmezõ kéziszótár stb.)!
SAJÁT ÉRTEL ME ZÉSEM
A SZÓTÁ R , ILL .
LE XIKON SZERINT
LITERATÚRA
KLÍMA
DÖGLETES
MIAZMA
ATMOSZFÉRA
PLÁNTÁCSKA
BÁRDOLATLAN
ÍTÉLETTÉTEL
ELSÕSÉG
ALKALMATOSSÁGGAL
KARAKTER
JEGYZÉS
Helyes megoldásaim száma: ../12
b) Foglald össze egy tételmondatban a bekezdésben kifejtett gondolat lényegét!
12. a)
LITERATÚRA
KLÍMA
DÖGLETES
MIAZMA
ATMOSZFÉRA
PLÁNTÁCSKA
BÁRDOLATLAN
ÍTÉLETTÉTEL
ELSÕSÉG
ALKALMATOSSÁGGAL
KARAKTER
JEGYZÉS
SAJÁT ÉRTELMEZÉSEM
A SZÓTÁR, ILL. LEXIKON

SZERINT
irodalom
éghajlat
halálos
a levegõt egészségtelenné
tevõ anyag, pára, gõz (a ko
rabeli felfogás szerint)
légkör
palánta
mûveletlen
ítélkezés, vélemény
elõny
alkalommal
jellem
megjegyzés, vélemény, ítélet
13. Házi feladat
Hasonlítsd össze a fenti szöveget Bessenyei Magyarság címû röpiratának olvasott részletével
A közös vagy hasonló gondolatok alapján készíts
a) halmazábrát;
b) vázlatot egy rövid szóbeli prezentációhoz (maximum 5 perc);
c) rövid összehasonlító elemzést (150 szó)!
T/14.
R ÁHANGOLÓDÁS
28. oldal
10 PERC
Tan á ri in s t rukció k é s megoldá s ok
1. Az elsõ lépésben a feladat az, hogy a tanulók minél több -da/-de képzõs szót gyûjtsenek
Egymás után mondjanak mindig egyet, de ismételni nem szabad. Aki megakad, vagy már említet
t
szót mond, az kiesik a játékból. Legalább egyszer mindenkire kerüljön sor: az osztály létsz
függõen lehet ismételni is, de kb. 25 szónál már be lehet fejezni a láncot. Az ide, oda, em
,
amoda szavak és társaik természetesen nem elfogadhatók.
A kiinduló szó legyen a járda!
Módszertani javaslat: Kétféleképpen is játszhatjuk: ha a csoportnak minden magyarázat nélkü
világos, hogy mikor képzõ egy szóban a -da (járda) és mikor nem (rozsda, labda, példa), akk
kérhetjük rögtön az elején, hogy -da/-de képzõs szavakat mondjanak. Ha ez túl sok magyaráza
igényelne a csoport nagy részének, akkor legyen a feladat, hogy -da/-de végû szavakat soro
ljanak.
Ebben az utóbbi esetben a közös értelmezéskor majd külön kell válogatnunk a képzõs
szavakat.
2. Ezután mi válasszunk ki néhányat a megemlített szavak közül: valószínûleg az alábbiakból
néhány el fog hangozni:
óvoda, bölcsõde, tanoda, varroda, fonoda, kötöde, kukkolda, uszoda, szálloda, nyomda, iroda
stb.
Ezek a bölcsõde kivételével valamilyen igei tõbõl keletkeztek.
Elõkerülhetnek azonban olyan újabb alakok is, amelyeknél a képzés bázisa nem ige, hanem
fõnév: pl. zenede, gombócda ( fagylaltozó ), tébolyda
3. Ezután a gyerekekkel közösen, kérdésekkel segítve beszéljük meg,
hogy a -da/-de képzõs szavakban honnan lehet tudni, hogy a végzõdés képzõ hogy mi a képz
ja (mindig fõnév)
Javaslat: a T/14. és a T/15. feladatok közül elég, ha az egyiket
végeztetjük el ráhangolódásképpen.
hogy milyen tõhöz járulhat ez a végzõdés (számoljuk bele a fõnévbõl képzetteket is)
hogy a fõnévi ~ igei tõ közül melyik típus a gyakoribb (az igei gyakoribb, de bizonyos es
kben
még ma is használnak fõnévi tövet új -da/-de képzõs szó gyártásához, pl. gombócda)
hogy mi a közös ezen képzett fõnevek jelentésében: valamilyen helyet, intézményt jelölnek
ahol a tõben jelzett tevékenységgel foglalkoznak (a rozsda, barázda típust ezen az alapon
is ki
lehet zárni)
Kiemelt készségek, képességek: szókincsfejlesztés,nyelvérzék
Munkaformák: frontális
Módszerek, eljárások: szólánc
A NYELVÚJÍTÁS
14. Játsszunk szóláncot!
a) Gyûjtsetek össze minél több -da/-de végzõdésû szót! A kiinduló szó a járda. Aki nem tud
szót mondani, kiesik. (A szavakat valaki írja föl a táblára!)
b) Hogyan tudnátok érvelni amellett, hogy a -da/-de végzõdés képzõ?
c) Mi a képzett szó szófaja?
d) Milyen tõhöz járulhat ez a végzõdés? Milyen tõhöz járul gyakrabban?
e) Mi a közös e képzett szavak jelentésében?
T/15.
29. oldal
10 PERC
Ta n á r i in s t r ukci ó k: A 4-5 fõs csoportok 5 percet kapnak a megoldásra, majd val
aki mindegyik
csoportból felolvassa a szavakat, amelyeket a tanár vagy egy tanuló felír a táblára.
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: nyelvérzék, nyelvi kreativitás és elemz
Cé lc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: heterogén csoportok
M un k a fo r m á k : csoportos (4-5 fõ)
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szóalkotás
15. Csoportokban (4-5 fõ) alkossatok új szavakat -da/-de képzõvel az alábbi szavak szinoni
máiként!
Hogyan neveznétek át az alábbi intézményeket, ha az lenne a törvény, hogy -da/
-de képzõvel kell õket használni? (A sor természetesen folytatható.)
tornaterem, sportpálya
könyvtár
mozi
munkahely
nyaraló
gyerekmedence
diszkó
raktár
használtruhabolt
mûhely
WC
Az elõbbiekben azt utánoztátok, hogy a nyelvmûvelõk a 19. század elején milyen módszerekkel
próbálták (sok esetben sikerrel) az idegen (fõleg görög, latin és német) eredetû szavakat ú
szavakkal helyettesíteni. Ennek egyik módja az volt, hogy mesterséges képzõket hoztak létre
A nyelvújításkor rengeteg tõhöz odaragasztották a -da/-de toldalékot: legtöbbször igei, de
fõnévi tövekhez is. A járda, nyomda, bölcsõde, óvoda, dalárda, uszoda mind nyelvújítás kora
szavak.
Természetesen nem a -da/-de volt az egyetlen képzõ, amely ebben a korban elterjedt. Ho
gy
csak néhányat említsünk: az igeképzõk közül rendkívül népszerû volt az -ít (alakít, pirosít
az -ng (dühöng, zajong, mereng); a fõnévképzõk közül az -ász/-ész (kertész, bûvész, halász)
az -alom/-elem (történelem, bonyodalom), vagy az -ék (hajlék, menedék, bizonyíték).
Nagyon sokszor elõfordult, hogy a nyelvújítók a magyar hangtan szabályait fi gyelmen kívül
hagyva hoztak létre új szavakat: a nyelvújítás során keletkezett piros-ul, alkony-ul, (el-)
-ül
szavak tulajdonképen szabálytalanok , mert a magyarban addig az -ul/-ül igeképzõ legfeljeb
két szótagos igéket hozhatott létre (barn-ul, sárg-ul, kék-ül). Ha arra gondolunk, hogy ma
yen
nehezen szoknánk meg néhány hasonlóan szabálysértõ alakot (pl. ha valaki az internet-ozik
igét szeretné elterjeszteni), akkor elég könnyen beláthatjuk, miért ütközött nagy ellenállá
nyelvújítók számos kísérlete.
A következõ feladatban egy kevésbé jól sikerült képzõvel találkozhattok. (A nyelvújítás kor
egyéb szóalkotási eljárásairól az alábbiakban még lesz szó.)
NÉHÁNY LEHETSÉGES MEGOLDÁS
tornaterem, sportpálya futoda, tornászda, sportolda
könyvtár olvasda, böngészde
mozi bámulda
munkahely dolgozda
nyaraló pihende, üdülde
gyerekmedence pancsolda, pocsolda, fröcskölde
diszkó tombolda, táncolda
raktár tárolda, rakoda
használtruha bolt turkálda, találda
mûhely szerelde, bütykölde
WC pisilde
T/16 17.
30. oldal
10 PERC
Tan á ri in s t rukc ió k: Elsõsorban kiegészítõ feladatként adható az érdeklõdõk számára.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: kémiai érdeklõdés, fordítás, érvelési készség
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : szorgalmi feladat, szövegátalakítás
16. Az alábbi idézetet egy, az 1840-es években írt kémiatankönyvbõl vettük.
a)
Hány anyag, elem vagy vegyület nevét ismered fel benne elsõ olvasásra? Húzd alá, ha van ily
(Az eredeti szövegben az akkori tudományos szokásnak megfelelõen zárójelben megadták az
anyag nemzetközi nevét is az egyértelmûség kedvéért; itt mi ezeket elhagytuk.)
Az égvénygyökökhöz tartozik a hamany, szikeny, és a lavany. A hamany a fémek legkönnyebbike
t
fajsúlya csak 0,86; az élenyhezi nagy vonzalma miatt kõolajban tartandó, melly utolsónak a
lrészei a
széneny s köneny. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényégvényt képezi Vízzel képezi
vagy haméleget, mely a szerves testeket nagy részt megrontja
(Schirkhuber Móric korabeli tankönyvébõl)
b)
Mit gondolsz, miért nem terjedt el ez a típusú kémiai szaknyelv a magyar tudományos életben
Több okot is felsorolhatsz!
17.
Nézz utána (interneten, etimológiai szótárban, nyelvújító szótárban stb.), hogy melyik anya
szól a fenti idézet! Próbáld meg lefordítani mai magyarra a szöveget!
16. b)
Számos oka lehetett ennek:
az iskolákban, egyetemeken a szabadságharc bukása után ismét a német lett az oktatás nyelve
ezek a magyarosított formák veszélyeztetik a nemzetközi közérthetõséget
az egyes elnevezések nem emlékeztetnek a saját, nemzetközileg használt vegyjelükre, ezáltal
sokkal nehezebb a neveket megjegyezni
az új elnevezéseket nem fokozatosan, hanem egyszerre, nagy dózisban akarták bevezetni,
ami szintén nehezítette elterjedésüket
a félreértések elkerülésére a tudományos munkákban mindig meg kellett adni a latin vagy gör
nevet is, ami miatt ezek továbbra sem koptak ki a használatból, és a tudományos szövegek cs
k
bonyolultabbá váltak ettõl stb.
T/18.
17.
Az alkálifémekhez tartozik a kálium, a nátrium és a lítium. A kálium a fémek legkönnyebbike
mert fajsúlya csak 0,86; az oxigénnel való nagy reakciókészsége miatt kõolajban tartandó, m
k
alkotórészei a szén és a hidrogén. Oxigénnel egyesülve a káliumoxidot képezi. Vízzel alkotj
umhidroxidot, amely a szerves testeket nagy részt megrontja.
JELENTÉSTEREMTÉS
31. oldal
10-20 PERC
Az ismeretközlo szöveg elolvasása és az információk visszakeresése, valamint a szövegrészek
e
az órán vagy elõzõleg feladott házi feladat formájában, utóbbi kettõ az egyéni olvasás
után egyénileg vagy kiscsoportokban is megszervezhetõ.
Az a) feladat több képességcsoport fejlesztésére alkalmas, mivel a megmagyarázandó szavak,
kifejezések egy része magából a szövegbõl megérthetõ, más részük értelmezése korábban olvas
szövegekben található (pl. ortológus, neológus), illetve találkozhatnak a tanulók számukra
ismeretlen szavakkal is (pl. dilettantizmus, anagramma). A csoportos feladatmego
ldás éppen ezért
jó alkalom a különbözõ típusú feladatok elosztásán alapuló együttmûködésre (keresés korábbi
szövegekben, keresés szótárban, lexikonban, interneten).
A megoldások megbeszélése során érdemes az egyes szavakat, kifejezéseket a szöveg kontextus
is értelmezni, újraértelmezni, megkeresni összefüggéseiket más szövegelemekkel. (Pl. a
cívis szó sajátos jelentése Debrecennel összefüggésben, a grácia sajátos jelentésváltozása
szövegkörnyezetben, a Széphalom Dicshalom összefüggés és ehhez hasonló módon a Somogyi
Bohógyi nevek közötti kapcsolat komikus hatása stb.)
A c-e) feladatoknál természetesen sokféle meghatározás, lábjegyzetszöveg készíthetõ, illetv
található különbözõ forrásokban. A megoldások összevetésekor, értékelésekor a legfontosabb
jellegzetességek (kulcsszavak) jelenlétét érdemes számba venni. Ugyanakkor kerülendõ az uni
mizált,
szó szerinti defi níciók erõltetése. A feladat lényege a legfontosabb információk összegyûj
és tömör megfogalmazása.
f) A versek közös alapgondolatának megfogalmazása lehet házi feladat vagy közös órai munka
eredménye (utóbbi történhet csoportokban vagy frontálisan, egyéni hozzászólásokkal). A g) k
írásbeli feladatként adható a tantárgy iránt érdeklõdõk számára.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : információk visszakeresése az olvasot
zövegben, szövegelemek
értelmezése, magyarázata, korábbi ismeretek mozgósítása, ismeretlen szavak értelmezése
szótár segítségével
M un k a fo r m á k : egyéni vagy kiscsoportos, a megoldások megbeszélése frontális
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : szómagyarázat, információkeresés, lábjegyzetkészítés
18. Olvasd el az ismeretközlõ szöveget, és oldd meg feladatokat!
A Csokonai-életmû körül induló vita lassanként Széphalom és Debrecen háborújába torkollott.
a cívis városban a maradiság fellegvárát látta, míg a debreceniek az érintetlen, az idegen
dacoló népi nyelv értékeit védelmezték saját hagyományaikban. Maga a nyelvújítási harc, az
és neológusok egyre durvább vitája 1811-ben indult. Ekkor jelent meg Kazinczy Tövisek és vi
ok
címû, 43 epigrammát tartalmazó kötete. Az éles hangú, többnyire gunyoros versek a klasszici
és az újító szándék jegyében támadták a maradiság és a szûklátókörûség vagy éppen a diletta
minden megnyilvánulását.
A sokszor éles hangú viták az ország egész közvéleményét foglalkoztatták, és a nyelv kérdés
inkább a közérdeklõdés középpontjába sodorták. Több tábor harcolt egymással. A szélsõséges
akik szörnyû alkotású, érthetetlen szavakkal árasztották el a nyelvet, és a makacs maradiak
k minden
új szót bolondgombának , sehonnai eredetû koholmánynak tituláltak, csak a két végletes t
alkották, közöttük a mérsékelten újítók és a mérsékelten konzervatívok számos árnyalata hel
el. (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza)
Az ortológusok tábora 1813-ban éppen a szélsõségesnek ítélt újítók szavait tûzte pellengérr
a Mondolat címû, a nyelvújítókat és személy szerint Kazinczyt támadó szatirikus kötetben. A
mûvet a meg nem nevezett szerzõk egy képzelt hölgynek, Zafyr Cencinek ajánlották. A név
nyilvánvalóan Kazinczy nevébõl gyártott anagramma, de világosan utal a széphalmi vezérre a
megjelenés kitalált helyszíne (Dicshalom) is. A gúnyirat voltaképpen a nyelvújítás karikatú
adja a neologizmusok, köztük erõltetett és nehézkes hangzású szavak halmozásával. Legérdeke
része a szótár, melynek alcíme maga is paródia: A nyelvmívelõk szorgszerények által,
részint termesztett, részint öltöztetett új magyar szók mostani helyesített jelenteteinek é
A neológusok válasza sem váratott magára sokáig. 1815-ben jelent meg Kölcsey Ferenc
és Szemere Pál gúnyirata, a Felelet a Mondolatra szintén név nélkül. A fiktív levek
gyûjteményét és gúnyverseket tartalmazó kötet céltáblája a maradiság, a parlagias vidéki él
a fûzfapoéták dilettantizmusa, a debreceni és akkorra már a dunántúli nyelvvédõk
konzervativizmusa, s mindenekelõtt a Mondolat egyik szerzõje, a Bohógyi Gedeonnak csúfol
t
Somogyi Gedeon volt.
A küzdelmet Kazinczy az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél címû tanulmányával
igyekszik lezárni 1819-ben. Az írás a harcok kettõs kritikáját adja, mindkét álláspont
szélsõséges megnyilvánulásainak bírálatával, az eredmények összegezésével. Híressé vált gon
is a megbékélés, a kompromisszumkeresés jegyében fogant.
Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, és egyességben és
ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen
jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül.
a)
Magyarázd meg röviden a szöveg alábbi szavait! Ha szükséges, használj szótárt (pl. Idegen s
és kifejezések kéziszótára)!
SZÉPHALOM
CÍVIS
ORTOLÓGUS
NEOLÓGUS
TÖVISEK ÉS
VIRÁGOK
DILETTANTIZMUS
SZATIRIKUS
ANAGRAMMA
KOMPROMISSZUM
GRÁCIA
b) Milyen események kötõdnek az alábbi évszámokhoz a szöveg szerint?
1811
1813
1815
1819
A mozgalom célját, a nyelv és a kultúra megtisztítását az elavult, nehézkes vagy a kor ural
vélt ízléséhez nem illõ nyelvi és mûvészeti jelenségektõl Kazinczy több versben is megf
Olvasd el az alábbi két epigrammát!
HERCULESHEZ
Hogy jót tehess, te nem kerülted a
Kevésbé bajnok tettet is; az ól
Marhájinak szemetjeit kihánytad;
S ég s föld javallta hasznos tettedet.
NYELVRONTÓK
Rontott, mert építni akart, Palladio; benne
Csak rontót látál, vad kora, jó ideig.
A mûvész érzette magát, s neked én fogok, úgy mond,
Törvényt és példát adni, de nem te nekem.
S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt,
A mûvész-e vagy a szolgai tompa szokás.
c)
Készíts lábjegyzetet az epigrammáról!
Epigramma
d)
Készíts lábjegyzetet Herculesrõl! Térj ki arra, milyen tettére utal a szöveg!
Hercules
e)
Készíts lábjegyzetet Palladióról!
Palladio
f)
Fogalmazd meg röviden, mi a közös gondolat a két versben!
g) A Nyelvrontók címû verset Kazinczy nem vette föl a Tövisek és virágok címû kötetbe. Mit
miért nem? Egyetértesz a döntéssel? Válaszodat indokold!
a)
SZÉPHALOM
CÍVIS
ORTOLÓGUS
NEOLÓGUS
TÖVISEK ÉS
VIRÁGOK
DILETTANTIZMUS
SZATIRIKUS
ANAGRAMMA
KOMPROMISSZUM
GRÁCIA
b)
Kazinczy lakóhelye
polgár, gazda, iparos
a nyelvújítást ellenzõk elnevezése
a nyelvújítást pártolók elnevezése
Kazinczy epigramma gyûjteménye
mûkedvelõ, kellõ szakértelem nélküli tevékenykedés
gúnyos, gúnyolódó, csipkelõdõ
valamely szó betûinek felcserélésével alkotott szó
megalkuvás
a római mitológiában a báj és a kellem istennõi
1811
a Tövisek és virágok megjelenése
1813
a Mondolat megjelenése
1815
a Felelet a Mondolatra megjelenése
1819
az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél megjelenése
T/19 20.
c) Az epigramma magyarázatának legfontosabb elemei:
görög szó, eredeti jelentése felirat
eredetileg sírfeliratok szövege volt
mint lírai mûfaj rövid, tömör, csattanóra épülõ vers
a görög-latin irodalomban versformája a disztichon (hexameter és pentameter váltakozása)
az antik irodalomban két típusa terjedt el: a magasztos tárgyú, ünnepélyes hangvételû hõsi
epigramma és a csipkelõdõ, humoros, olykor szatirikus hangú latin (római) epigramma
d) A Héraklész mítosz ide vonatkozó legfontosabb mozzanatai:
Héraklész (Hercules), Zeusz és Alkméné fia, a görög mitológia legnagyobb erejû hõse
Bûnei miatt vezeklésképpen a mükénéi király szolgálatába állt.
A király tizenkét munkát (feladatot) adott Héraklésznek (különféle szörnyek és vadak elpusz
títása, megszelídítése stb.). Ezek közül az egyik nem éppen hõsies feladat volt Augeias
(éliszi király) istállójának megtisztítása. Erre utal versében Kazinczy.
e) A Palladióra vonatkozó legfontosabb ismeretek:
Andrea Palladio 16. századi reneszánsz építész
Vicenza (észak-itáliai város) egy részét leromboltatta azért, hogy jobbat, szebbet építhess
a romok helyén.
34. oldal
10-20 PERC
Tan á ri in s t rukc ió k: Elsõsorban kiegészítõ feladatként adható az érdeklõdõk számára.
A szószedet alkalmas rövid ismertetõ (kiselõadás) megtartására is. Ez utóbbi lehet egyben a
vújítás
módszereit bemutató tananyagrészt elõkészítõ, a ráhangolódást segítõ tevékenység.
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: a nyelvi jelenségek diakrón szemlélete,
oportosítása
Munk aformák : egyéni
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : táblázatkitöltés
19. Tanulmányozd az alábbi válogatást a Mondolat szótárából!
NYELVÚJÍTÁSI SZÓ
NYELVÚJÍTÁS
ELÕ
TTI SZÓ
MAI MAGYAR
MEGFELELÕ
akarmány akarat
alagya elegia
alkony napnyugot
álláspont Standpunkt
állatság consistentia állag
Ángolly Anglus angol
angyalbõr tarka papiros
átkupidolni szerelembe ejteni
benyomat impressio benyomás
borága szõlõvesszõ
Derünnye Hajnalcsillag
égértékség uranologia csillagászat
év idõkor, esztendõ
függelék appendix függelék
henger cylinder henger
kardöccse bagnét szurony
kórház ispotály
mindenményedelem Universum világegyetem
mondolat oratio beszéd
szorgszerény szorgalmatos, iparkodó szorgalmas
a)
Csoportosítsd a nyelvújítási szavakat aszerint, hogy fennmaradtak vagy kikoptak a magyar
nyelvbõl!
FENNMARADT
KIKOPOTT
b)
Fordítsd le mai magyar nyelvre a szótár korábban idézett alcímét a szószedet segítségével
a)
FENNMARADT KIKOPOTT
alkony akarmány
álláspont alagya
év állatság (az adott jelentéssel)
függelék Ángolly
henger angyalbõr (az adott jelentéssel)
kórház átkupidolni
benyomat
borága
Derünnye
égértékség
kardöccse
mindenményedelem
mondolat
szorgszerény
b) A nyelvmívelõk szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett új magyar
tani helyesített jelenteteinek értésére.
A fordítás kb.:
A szorgoskodó nyelvmûvelõk által részint kitalált, részint átformált új magyar szavak mosta
lyesbített jelentéseinek megértéséhez.

A nyelvújítók eszközei közül a SZÓKÉPZÉSRE már láttunk példákat. Az új képzõk alkotásánál j
elterjedtebb módszer volt a meglévõ (eleven) és az elavult képzõk felhasználása éppúgy, min
merült, illetve nem köznyelvi (tájnyelvi) szavak irodalmivá avatása. Ez utóbbiak sok esetbe
jelentésváltozáson mentek át, így történt ez a régi hóhér jelentésû börtön szavunkkal, a
koponya jelentésû agy szóval vagy az egykori madárijesztõ jelentésû vázzal. Divatba jöt
már nem használt személynevek is, többek között így vált újra kedveltté az Árpád, Ákos, Bél
és a Zoltán név.
Voltak olyan furcsa ötletek is, amelyeket még a nyelvújítók többsége is elutasított erõltet
miatt. Ilyen volt például az indoeurópai mintára kitalált nõstényesítés , azaz a nemek meg
melléknevek, névmások alakjaiban. Nõkrõl szólva a szép, kedves szó helyett ezek
nõnemû alakjait kellet volna alkalmazni (szépné, kedvesné), s hasonló alakok keletkeztek vo
na a
névmásokból is (õné, akiné). Az ötlet talán érthetõ módon nem aratott sikert, és nem gy
meg a magyarban.
A következõ feladatokban további NYELVÚJÍTÁSI MÓDSZEREKET, ELJÁRÁSOKAT ismerhettek
meg.
Az alábbiak közül a tanulócsoport érdeklõdésének megfelelõ számú és típusú feladatot érdeme
közösen megoldani az órán. A választást ezenfelül befolyásolhatja az eddig közösen feldolgo
tananyag mennyisége (a rendelkezésre álló idõkeretnek megfelelõen), valamint a tanult idege
nyelv (a 24. és a 25. feladat A, illetve B változata).
T/21.
36. oldal
5 PERC
A feladatokat egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet olda
ni a rendelkezésre
álló idõ és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben javasolt heterogén
csoportok alkotása és csoportos értékelés. Ebben az esetben lehetõség szerint gondoskodni k
arról, hogy a feladatok megoldásában a csoport minden tagja részt vegyen.
A szóösszevonásos feladat kellõ érdeklõdés esetén folytatható a módszer alkalmazásával
újabb szavakat létrehozó játékkal, versennyel. Kiindulópont lehet a citrom + narancs szav
összevonásával alkotott citrancs szavunk, amely nem tudta kiszorítani az angol jövevényszót
rapefruit
>grépfrút).
K iem elt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: anyanyelvi és idegennyelvi kompetencia, nyelv
i kreativitás
M un k a fo r m á k : egyéni, illetve csoportmunka
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : szavak eredetijének megtalálása, szóalkotás
21. Magyarítás
a) Kapcsold össze az alábbi nyelvújítási szavakat a forrásként használt idegen szóval, névv
bálna Leipzig
pillér epigramma
alagya Stockholm
purgoma balaena
Lipcse Koppenhága
Istókhalma elegia
Kappanhágó pilier
b) Fogalmazd meg röviden a módszer lényegét!
a) bálna balaena; pillér pilier; alagya elegia; purgoma epigramma; Lipcse Leipzig
Istókhalma Stockholm; Kappanhágó Koppenhága.
b) Az idegen hangzású szó bizonyos hangjainak helyettesítése oly módon, hogy a szóalak hang
zása jobban illeszkedjék a magyar nyelv általános hangzásvilágába.
SZÓÖSSZETÉTEL, ÖSSZEVONÁS
Az egyszerû szóösszetételek mellett (pl. folyóirat, fõnév, kétéltû, vérszegény stb.) néha n
(megcsonkított) szóalakok összevonására is sor került. Ez utóbbi módszer eredménye voltakép
nem összetett szó, az összetevõk mára elhomályosultak.
Találd ki, mely magyar szavak keletkeztek az alábbi szavak összevonásából!
csõ + orr
könnyû + elméjû
rovátkolt + barom
levegõ + ég
híg + anyag
zengõ + tambura
A nyelvújítás korabeli szóalkotásnak egy másik tipikus módjával ismerkedhettek meg a követk
feladatokban. Az ún. TÜKÖRFORDÍTÁS mindig valamilyen idegen nyelvi alakból indul ki. A lény
az, hogy a szó (általában összetett szó vagy igekötõs ige) minden elemét szó szerint leford
a latin im-pressio (in = be , pressio = nyomás ), illetve a német Eindruck (ein = kb. be
uck
= nyomás, szorítás ) mintájára jött létre a magyar benyomás szó (még a nyelvújítás kora el
A nyelvújítók számos magyar szót hoztak így létre, leggyakrabban latin és német mintára.
T/22/A)
MEGOLDÁSOK
csõ + orr csõr
könnyû + elméjûkönnyelmûrovátkolt + barom rovar
levegõ + ég lég
híg + anyag higany
zengõ + tambura zongora
37. oldal
5 PERC
Ha az osztályban senki nem tud vagy tanul németül, akkor a feladatot hagyjuk ki, és hely
ette az
T/22/B) feladatot csináljuk!
A feladatot egyénileg (házi feladat) és kiscsoportokban (órai munka) is meg lehet oldani
a rendelkezésre
álló idõ és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben osszuk a tanulókat
úgy 4-6 fõs csoportokra, hogy mindegyik csoportban legyen legalább egy tanuló, aki tanul
(t)
németül. A tanulók az alábbi német alakokat párosítsák a belõlük tükörfordítással alkotott
szavakkal. Ha készen vannak, vitassuk meg, hogy mi lehet a háziságszerencse, elõtudás,
beképzéserõ, feledség mai alakja!
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : nyelvi kreativitás, anyanyelvi és ide
ennyelvi kompetencia
párhuzamos fejlesztése
Munkaformák: egyéni, illetve csoportmunka
Módszerek, eljárások: feladatmegoldás
22. Német magyar tükörfordítások
Alkossatok a tanárotok utasítása alapján 4-5 fõs csoportokat, úgy oldjátok meg az alábbi fe
okat!
A)
Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak németül
a)
Felsoroltunk néhány német szót, valamint azokat a magyar szavakat, amelyeket ezekbõl tükörf
sal
hoztak létre a nyelvújítás korában.
Találjátok meg, hogy melyik német szónak mi a magyar párja!
1. Meisterstück (a) háziságszerencse
2. Einbildungskraft (b) elõkép
3. Gegengewicht (c) õreb
4.
Vorbild (d) kilátás
5.
Vergessenheit (e) mestermû
6. Brückekopf (f) hídfõ
7. Wachthund (g) elõtudás
8.
Vorwissen (h) beképzéserõ
9.
Familienglückligkeit (i) feledség
10. Aussicht
(j) ellensúly
b)
Vannak ezek között a szavak között olyanok is, amelyeket ma nem ebben a formában használunk
Mi lehet a mai alakja az alábbi szavaknak?
háziságszerencse
elõtudás
beképzéserõ
feledség
õreb
MEGOLDÁSOK
a)
1. Meisterstück (e) mestermû
2. Einbildungskraft (h) beképzéserõ
3. Gegengewicht (j) ellensúly
4. Vorbild (b) elõkép
5. Vergessenheit (i) feledség
6. Brückekopf (f) hídfõ
7. Wachthund (c) õreb
8. Vorwissen (g) elõtudás
9. Familienglückligkeit (a) háziságszerencse
10. Aussicht (d) kilátás
T/22/B)
b)
háziságszerencse kb. boldog házas vagy családi élet
elõtudás elõismeret
beképzéserõképzelõerõ, képzelet, fantázia
feledség felejtés, feledés
38. oldal
5 PERC
Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül.
a rendelkezésre
álló idõ és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben a tanulók 4-5 fõs
csoportokban dolgozzanak a mellékelt szólista alapján.
Ezeket a szavakat úgy hoztuk létre, hogy a német szavakat és a hozzájuk tartozó magyar ford
az összetétel határán szétvágtuk, majd a magyar szó elejét a német szó végével összeragaszt
és fordítva. A gyerekek feladata az lesz, hogy szétszedjék ezeket a szavakat, és visszaállí
a német és a magyar formát is.
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás
B) Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak németül
Az alábbiakban 7 német szót és magyar tükörfordításukat látjátok, de kicsit össze vannak ke
az alkotórészek. Minden szót kettévágtunk, aztán a német szó elsõ felét összepárosítottuk a
tartozó magyar fordítás második felével, és fordítva: a magyar szavak elsõ felét is a német
második felével.
A feladatotok szétszedni ezeket a szavakat és összerakni az eredeti német és magyar szavak
at is.
Meistermû
Auslátás
Kisicht Elõwissen
Hídkopf Ellengewicht
Gegensúly Wachtkutya
Vorkép Vortudás
Õrhund Mesterstück
Brückefõ
Elõbild
MAGYAR NÉMET
T/23/A)
MEGOLDÁSOK
MAGYAR NÉMET
mestermû Meisterstück
kilátás Aussicht
ellensúly Gegengewicht
hídfõ Brückekopf
õreb Wachthund
elõkép Vorbild
elõtudás (elõismeret) Vorwissen
39. oldal
5 PERC
Ha az osztályban senki nem tud vagy tanul angolul, akkor a feladatot hagyjuk ki, és
helyette az
T/23./B) feladatot csináljuk!
a rendelkezésre
álló idõ és a tanulócsoport jellege függvényében. Abban az esetben adjuk házi feladatnak,
ha biztosak vagyunk abban, hogy a tanulók angoltudása lehetõvé teszi, hogy szótár segítségé
(esetleg anélkül is) megoldják a feladatot. Órai munka esetében osszuk a tanulókat úgy
4-6 fõs csoportokra, hogy mindegyik csoportban legyen legalább egy tanuló, aki tanul(t
) angolul.
A tanulók az angol alakokat párosítsák a belõlük tükörfordítással alkotott magyar szavakkal
23. Angol magyar tükörfordítások
A)
Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok tanulnak angolul
Alább látjátok néhány angol növény- és állatnév magyar tükörfordítását.
Szótár segítségével találjátok ki, hogy mi az igazi magyar nevük!
pl. vajlégy: vaj = butter, légy = fly butterfly = pillangó
sárkánylégy
hölgymadár
macskahal
tûzlégy
fenyõalma
tojásnövény
szalmabogyó
lóretek
szõlõgyümölcs
T/23/B)
MEGOLDÁSOK
sárkánylégy szitakötõ dragonfly
hölgymadár katicabogár ladybird
macskahal harcsa catfish
tûzlégy szentjánosbogár firefly
fenyõalma ananász pineapple
tojásnövény padlizsán eggplant
szalmabogyó szamóca, eper strawberry
lóretek torma horse raddish
39. oldal
5 PERC
Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul.
a rendelkezésre
álló idõ és a tanulócsoport jellege függvényében. Utóbbi esetben a tanulók 4-5 fõs
csoportokban dolgozzanak a mellékelt szólista alapján. Az angol szavak magyar megfelelõjét
párosítsák össze tükörfordításukkal. A megoldások során elsõsorban nyelvi kreativitásra és
van szükség. Ha másképpen nem boldogulnak a feladattal, használhatnak kétnyelvû szótárakat
is.
Munkaformák: feladatmegoldás
Módszerek, eljárások: egyéni, illetve csoportmunka
B)
Azon tanulócsoportok számára, amelyekben a diákok nem tanulnak angolul
Alább megadtuk néhány angol szó tükörfordítását, valamint a magyar megfelelõjét is.
Párosítsátok össze a példákat!
1. sárkánylégy
(a) katicabogár
2. hölgymadár
(b) vidámpark
3. macskahal
(c) padlizsán
4. tûzlégy
(d) eper, szamóca
5. fenyõalma
(e) harcsa
6. tojásnövény
(f) szentjánosbogár
7. szalmabogyó
(g) grépfrút
8. lóretek
(h) szitakötõ
9. mókavásár
(i) ananász
10. szõlõgyümölcs
(j) torma
T/24 25.
MEGOLDÁSOK
1. sárkánylégy (h) szitakötõ
2. hölgymadár (a) katicabogár
3. macskahal (e) harcsa
4. tûzlégy (f) szentjánosbogár
5. fenyõalma (i) ananász
6. tojásnövény (c) padlizsán
7. szalmabogyó (d) eper, szamóca
8. lóretek (j) torma
9. mókavásár (b) vidámpark
10. szõlõgyümölcs (g) grépfrút
REFLEKTÁLÁS
40. oldal
20 PERC
A kiválasztott vitatémá(ka)t pódiumvita vagy csoportos felkészülés utáni prezentációk formá
is feldolgozhatjuk.*
Pódiumvita esetén mindenki hozzászólhat, és a tanár vagy a tanulók közül választott moderát
vezeti a beszélgetést.
Csoportmunka esetén a tanulók négy-hatfõs csoportban végzik a feladatot. A fontosabb szere
peket
a csoport tagjai osztják ki, de jelezzük, milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyûjt
rendszerezése, vizuális megjelenítése, megfogalmazása stb.). Kiemelt szerep jut a szószólón
ki
a csoport véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5-10 perc)
k
csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklõdésének
megfelelõen a feladat folytatható: további 5 perc juthat egymás érveinek kommentálására
(megcáfolására, kérdések feltételére stb.)
Alternatív megoldás: a tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat kife
két csoport feladata azonos az elõbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értékeli a más
ik
kettõ teljesítményét. Fontos, hogy a zsûri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélekedést
hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépítettsége, a
A nõstényítésrõl szóló vita során az okok közt elsõsorban arra érdemes rámutatni, hogy mí
szavakat elterjeszteni még ha több ezer új szóról is van szó lehetséges, ám a szóban fo
újfajta egyeztetést tesz szükségessé, nem csupán egyes elemeket érint. Ilyen horderejû
változások több száz év alatt tudnak csak lezajlani. A nyelvtani nemek erõltetett bevezetés
ugyanúgy nem járhatott sikerrel, mint ha azt kívánták volna, hogy alkossanak új végzõdéseke
töröljék el a magánhangzó-harmóniát, vagy vezessenek be egy új magánhangzót.
Kiemelt készségek, képességek: érvek gyûjtése, rendszerezése, érvelõ hozzászólás felépítése
szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek
Munkaformák: csoportmunka egyéni prezentációval, frontális
Módszerek, eljárások: vita
KAZINCZY HAGYATÉKA
24. Olvasd el az ismeretközlõ szöveget!
A nyelvújítás harcai elültek a húszas évek kezdetén. A neológusok diadalmaskodtak, túlzásai
s
ötleteik jelentõs részét vagy kivetette magából a nyelv, vagy megszokta a nyelvérzék, s bel
ltak
a beszélt és írott köznyelvbe. Noha a nyelvészek némelyike idegenszerûnek, helytelennek íté
k
vagy másik módszert, senkinek nem jut eszébe idegenkedni az olyan szavaktól, mint a cég, cí
, gyár
vagy jármû, gyógyszer, mértan. Az új szavak közül mintegy tízezer épült be a köznyelvbe, íg
hogy a szokatlan kifejezések kezdetben szinte érthetetlenné tették a szöveget sokak számára
Mondolatban
megjelenõ paródia szövege jól példázza a neologizmusokkal túltelített nyelv nehézkességét.
Ugyanakkor a következõ évtizedek irodalma és közbeszéde használta a jól sikerült új szavaka
a
ezzel terjedésükhöz, elfogadásukhoz. Sõt, a reformkor írói, szónokai maguk is alkottak új s
,
a nyelvújítás folytatódott, csak lassúbb ütemben, szervesebb formában.
Kazinczy a harcok elcsitulásával lassan elvesztette vezérszerepét. A század elsõ két évtize
yulai
Pál szellemes megjegyzése szerint egymaga volt az egész magyar irodalom, az irodalom te
lefonközpontja
(Németh László), aki mindenrõl tudni akart, és mindenbe bele is akart avatkozni, ami Magya
rországon
irodalmi és kulturális téren történt. Ezért nevezi Szerb Antal diktátornak a széphalmi vezé
Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül. Nem szívesen látta, ha írók
érintkezésben álltak egymással, ezért nézte pl. gyanakodva a debrecenieket. Elérte, hogy ma
r írónak
* A d) téma esetében a csoportos felkészülés utáni prezentációs forma ajánlott
lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Az új író nála jelentkezett kézirat
Kazinczy a húszas években egyre inkább magára marad. Anyagi gondok gyötrik, korábbi harcost
ai
közül többen szembefordulnak vele, leginkább Kölcsey eltávolodása bántja. A reformkor új ne
irodalmi vezéreket ünnepel, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály neve fémjelzi a korszakot
yre az
öregedõ Kazinczy egyre nagyobb idegenkedéssel tekint.
25. Rendezzetek vitát Kazinczy koráról és a nyelvújításról az alábbi témák alapján!
a)
A nyelvújítók durván beavatkoztak a nyelv szerves fejlõdésébe. Helyeselhetõ vagy elvetendõ
az eljárásuk?
b)
Kazinczy diktatórikusan irányította a magyar irodalmi közéletet. Ezzel sok neki nem tetszõ
tehetséget elnyomott, ugyanakkor diadalra vitte a fentebb stíl eszményét. Helyesen járt
el?
c) Kazinczy nyelvszépítõ buzgalmában lakóhelyének, Bányácskának nevét Széphalomra változtat
s innen szervezi és irányítja az irodalmi életet 1806-tól. Neked melyik név tetszik job-
ban? Hol szeretnél inkább lakni: Bányácskán vagy Széphalmon? Rendezzetek vitát, esetleg
népszavazást az órán az elnevezésrõl!
d)
A nyelvújítás elhalt ötlete, a nõstényítés (lásd 20. feladat) voltaképpen érdekes kísérlet.
két csoportot: az egyiknek a feladata érvekkel támogatni ezt a kezdeményezést: miért
lenne jó, ha bevezetnék ezt a rendszert? A másik feladata érvekkel elutasítani ugyanezt:
miért felesleges, illetve reménytelen próbálkozás?
T/26.
41. oldal
5 PERC
Tanári ins t rukciók: Házi feladat vagy órai egyéni munka formájában is megoldható
közös megbeszéléssel.
Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék
Célc sopor t dif ferenciálá s: az egész osztály
Módszerek, eljárá s ok: kvíz
26. Nyelvújítás-kvíz
Az alábbiakban példákat láthatsz a nyelvújítók által javasolt, de sikertelen neologizmusokr
láld ki,
hogy milyen értelemben, mi helyett akarták elterjeszteni az adott szót!
FÕDIRÁKSÁG LÖLLYEDÉK
a) betegség, nyomorúság a) moslék
b) a rákok egy alfaja b) sebesen rohanó patak
c) földrajz, geographia c) lövedék
LÁBTYÛ MOLETTE
a) harisnya, zokni a) teltkarcsú, molett
b) cipõ b) molyette
c) pedál c) mollban írt dallam
SZEMINTET
a) kacsintás
b) tekintet
c) nézet, vélemény
MEGOLDÁSOK
fõdirákság: földrajz, geographia
löllyedék: sebesen rohanó patak
lábtyû: harisnya, zokni
molette: molyette
szemintet: kacsintás
3. A KRITIKUS KÖLCSEY
2 óra
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
42. oldal
10 PERC
Az a) és b) feladatot a tanulók otthon, egyénileg oldják meg. A tanórán a ráhangolódást az
kutatások eredményeinek összevetésébõl kiinduló beszélgetés biztosíthatja a kritika funkció
fontosságáról. Érdemes az órára bevinni (vagy a tanulókkal behozatni) kritikai folyóiratoka
pilapokat.
További kiegészítõ feladatként adható föl a c) és a d) pont. Az utóbbi produktumaiból
kiállítást, bemutatót, prezentációt lehet rendezni a késõbbiekben.
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g e k: önálló kutatás eredményeinek bemutatása,
összevetése mások eredményeivel
M un k a fo r m á k : egyéni (házi feladat), frontális megbeszéléssel
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : kutatás
E s z közö k : kritikai folyóiratok, napilapok kritikai rovatai
Kölcsey Ferencet mint nemzeti himnuszunk költõjét szoktuk emlegetni. Természetesen más vers
it is
sokan ismerik, fõként epigrammáival találkozhattál korábbi tanulmányaid során. Jóval kevese
dják
azonban, hogy Kölcsey Ferenc a magyar irodalom egyik legjelentõsebb prózaírója. Nem elsõsor
an
szépirodalmi mûvei novellái , hanem értekezõ prózája emeli e téren a legnagyobban közé.
volt egy olyan mûfajnak, amely az irodalmi élet elengedhetetlen alkotóeleme, ösztönzõje, s
gyben a
minõség, a magas színvonal biztosítéka. Kölcsey a korszerû magyar irodalmi kritika megterem
1.
Egy kis kutatás
a)
Nézz utána az alábbi szavak jelentéseinek! Lehetõség szerint több forrás felhasználásával k
jegyzeteket a fogalmakról!
BÍRÁLAT
KRITIKA
RECENZIÓ
b) Készíts listát azokból a szavakból, kifejezésekbõl, amelyekre kutatásod során bukkantál,
k
többé-kevésbé rokon értelmûek a keresett szavakkal!
A KRITIKUS KÖLCSEY 59
c)
Keress otthon, könyvtárban kritikai folyóiratokat, és készíts róluk listát! Nézd végig az á
ismert napilapokat is abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e kritikai rovatot!
d)
Készíts összeállítást egy nemrégiben bemutatott film kritikai fogadtatásáról (nyomtatott és
us
sajtó, rádió, televízió)!
T/2 5.
JELENTÉSTEREMTÉS
43. oldal
10 PERC
A rövid bevezetõ szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelõzõ órán házi feladatnak adni
A 3. feladatot egyénileg, a 4. és 5. feladatot kiscsoportban ajánlott kidolgozni. Az i
smétlõ kérdések
ellenõrzése után érdemes kicsit részletesebben megbeszélni az 5. feladat megoldásait, és
rögzíteni a legfontosabb, közösen összegyûjtött ismereteket.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: korábbi ismeretek mozgósítása
M un k a fo r m á k : egyéni és csoportos
2.
Olvasd el az ismeretközlõ szöveget!
Irodalmi élet a 19. század elején
A 18 19. század fordulóján az irodalom- és mûvészetkritika nem volt megszokott jelenség Mag
szágon.
A költõk, írók mûveinek megjelenését követõ írások inkább csak ismertették, bemutatták
a szóban forgó alkotásokat, s jobbára a szerzõk bemutatására szorítkoztak. Ugyanígy jártak
könyvek bevezetõinek írói, akik többnyire életrajzi vázlatokkal vezették be az irodalmi alk
t.
A mûvek elemzõ, értékelõ bemutatása általában elmaradt. Nem csoda, hogy a közönség és a sze
különösen érzékenyen reagált egy-egy tényleges bírálatra, amely nem csupán semleges érdekes
közölt a költõrõl, hanem részletesen és módszeresen tárgyalta, adott esetben bírálta magát
is. Elég volt néhány elmarasztaló megjegyzés Kazinczy Csokonai-nekrológjában ahhoz, hogy el
e
fordítsa a debrecenieket. Nem volt kevésbé érzékeny a széphalmi mester sem: amikor Kölcsey
levelében
megbírálta a nyelvújítás türelmetlen, erõltetett vonulatát, levelezésük megszakadt, kapcsol
elhidegült.
Az irodalmi élet a húszas-harmincas években kezd évkönyvek (almanachok), majd folyóiratok k
szervezõdni, s ez utóbbiak egyre gyakrabban közölnek kritikai írásokat, recenziókat is. Köl
elsõ
recenzióit a Tudományos Gyûjteményben (1817 1843) közli, 1826-ban indul Kölcsey és Szemere
közös vállalkozása, a korszak legigényesebb irodalmi és társadalomtudományi tanulmányait kö
Élet
és Literatura. Ekkoriban terjed el a nyugat-európai országokban már korábban is népszerû, i
almi
szövegeket is közlõ divatlap. A korszak legfontosabb folyóiratainak és évkönyveinek munkatá
dájából
kerülnek ki a harmincas és negyvenes évek, az úgynevezett reformkor irodalmi életének irány
Ebben a körben szervezõdik az 1836-ban megalakult Kisfaludy-társaság éppúgy, mint a mûködés
1830-ban megkezdõ
Magyar Tudományos Akadémia vezérkara.
3.
Egy kis ismétlés
a) Milyen szerepet játszott Kölcsey és Szemere a nyelvújítási mozgalomban?
b) Milyen folyóiratok jelentek meg Magyarországon a 18. század utolsó évtizedeiben?
4.
Kivel, mivel összefüggésben olvastatok, tanultatok korábban a Kisfaludy-társaságról?
5.
Hallottátok-e már korábban a reformkor kifejezést? Ha igen, mit tudtok errõl a történelmi
korszakról? (Soroljatok föl 3 5 dolgot!)
T/6 7.
MEGOLDÁSOK
3.
a) Õk írták a Felelet a Mondolatra címû vitairatot.
b) Magyar Museum, Orpheus, Uránia
4.
A költõi beszély megírására felhívó pályázat kapcsán, amelyre Arany megírta és beadta a
Toldit.
5.
A várható válaszok ismeretanyaga széles skálán mozoghat. A csoportos megoldás és a közös
feldolgozás elõnye, hogy a hozott ismeretek kicserélõdnek, közkinccsé válnak. A tanulócsopo
ismeretében nekünk kell eldönteni, mit tartunk ezek közül megõrzendõnek. Ha az információk
között szerepelnek a korszakolás hagyományos évszámai (1825, 1848), érdemes kitérni ezek je
ciójára, visszautalva az 1772 es korszakhatárra is.
44. oldal
A komplex feladatot (7.) a 6-8 fõs csoportok tagjainak úgy kell megszervezniük, hogy a
rendelkezésre
álló idõben minden részfeladatot el tudjanak végezni. Ehhez az szükséges, hogy
az egyes részeket külön alcsoportok végezzék el. A csoport tagjai döntik el, hogyan osztják
egymás között a feladatokat (kutatás, feldolgozás, elõadás stb.). Az a) és a b) feladat meg
így párhuzamosan zajlik, a c) feladatra az alcsoportok újra egyesülhetnek, feltéve, hogy a
z a) bemutató
elkészült. Az értékelés lehet egyéni és/vagy csoportos. (Szempontok az értékeléshez: az
10 (felkészülés) + 15 (prezentációk) perc
Az ismertetõk elkészítéséhez vigyünk be az órára lexikonokat, egyéb szakirodalmat, de még
jobb, ha a teremben internet-hozzáférésük is van.
A feldolgozás (kb. 10 perc) után kerül sor az eredmények ismertetésére. A három szerzõ bemu
2-2 percet szánhatunk, ugyanennyi idõ jut az egyes csoportok sorrendjének bemutatására
és rövid indoklására. Az ismertetések után értékeljük a megoldásokat, ha szükségesnek tartj
egyéni véleményünket is közölhetjük.
A b) feladatrész megbeszélésekor az alábbiakra érdemes felhívni a fi gyelmet.
Megformáltság, megszerkesztettség, kompozíció: mindhárom versre jellemzõ a különféle reto
alakzatok, ezen belül a párhuzamra és ellentétre épülõ
fi gurák alkalmazása. Különösen
gazdag mindhárom szöveg az anaforavariációkban (pl. Dayka 3 6. sor, Kisfaludy 1 4. sor). Az
utóbbiban külön figyelmet érdemel az anaforikus szerkezetbe rejtett chiazmus (tõle hozzá
neki tõle), amely vizuálisan andráskeresztet formál. A chiazmus változatai szövik át Cs
versét is (pl. 10 12. sor, valamint a szöveg zárósora). Mindhárom vers kompozíciójában font
szerepet kap a csattanó.
Hangzás, zeneiség, ritmika, rímek: Dayka és Csokonai verse anakreóni sorokból épül fel (a
hetes, hemijambus). A Kisfaludy-vers kapcsán be lehet mutatni a Himfy-strófa szerkez
etét
(tizenkétsoros trochaikus nyolcasokból és hetesekbõl felépülõ strófa, rímképlete: ababcdcde
Mûfaj: a dal különbözõ változatai (Dayka és Csokonai anakreóni dalokat ír, Kisfaludy sajá
teremt).
A további szempontok (eredetiség, ötletesség, téma) a tanulók válaszai alapján értékelhetõk
Kiemelt készségek, képességek:
a) Kutatás eredményeinek bemutatása, szóbeli szövegalkotás, egyéni prezentációhoz szükséges
verbális képességek / egyéni jegyzetelés szóbeli prezentáció alapján
b) szövegek kritikai egybevetése (összehasonlítás és értékelés megadott szempontok alapján)
c) értékelés és az értékelés indoklása írásban (opció: kiegészítve szóbeli prezentációval)
Munkaformák: csoportos kutatás, megosztott csoportokban differenciált feladatvégzés
Módszerek, eljárások: kutatás, táblázatkitöltés, eredmények megvitatása, összegzése, bemuta
tanulói prezentációk
6. Ítészkedjünk!
Az ítész a reformkorban használt, a nyelvújítási ítékesbõl származó szavunk, jelentése mûbí
A következõ feladat során ítészkednetek kell, azaz irodalmi mûveket kell elbírálnotok, érté
Ehhez megfelelõ szempontokat kaptok, elõbb azonban olvassátok el az alábbi három verset!
DAYKA GÁBOR: A HÍV LEÁNYKA
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mikor mosolyg, mosolygok:
Midõn enyelg, enyelgek:
Mikor keserg, kesergek:
Midõn örûl, örûlök:
De ha mikor meg-útál,
S Phyllist borítja tsókkal:
Én tsak magamba sírok.
(1790)
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: A FOGADÁSTÉTEL
Egy nyári estve Lillát,
A gyenge rózsaszájú,
A tûzszemû leánykát,
Megláttam, és azonnal
Látnom, szeretnem egy volt.
Midõn az éjt sohajtva
Virrasztom, Ámor így szól:
Ne félj, Vitéz! csak engem
Zengj minden énekidben,
Lillát adom jutalmúl.
Fogadtam, és jutalmúl
Lillát megadta nékem.
Most hát lekötve lévén,
Mást nem tudok danolni
Lillát csak és csak Ámort.
(1797)
KISFALUDY SÁNDOR: A BOLDOG SZERELEM
41. dal
Tõle jönnek, hozzá térnek
Gondolati fejemnek;
Néki adnak, tõle kérnek
Érzeményi szívemnek;
Minden eset, minden dolog
Csak annyira érdekel,
A mennyire rajta is fog,
Néki is kell vagy nem kell.
Szerencséje s nyúgodalma,
Gyötrelme és aggodalma,
Búja s kedve létemnek
Mind szívében teremnek.
(1807)
7.
6-8 fõs csoportokban végezzétek el az alábbi feladatokat! Az egyes részeket külön alcsoport
végezzék el. A csoport tagjai döntsék el, hogyan osztják el egymás között a feladatokat (ku
feldolgozás, elõadás stb.).
a)
Készítsetek rövid ismertetõt a három költõrõl!
Az ismertetõ szöveges formája ne legyen több száz szónál. Az ismertetõ ne konkrét életrajzi
tartalmazzon, hanem a szerzõ korabeli megítélésérõl, népszerûségérõl, mûveirõl adjon tájéko
b)
Hasonlítsátok össze a három mûvet a megadott szempontok alapján!
DAYKA GÁBOR:
A HÍV LEÁNYKA
CSOKONAI:
A FOGADÁSTÉTEL
KISFALUDY
SÁNDOR:
A BOLDOG
SZERELEM
MEGFORMÁLTSÁG,
MEGSZERKESZ-
TETTSÉG,
KOMPOZÍCIÓ
HANGZÁS,
ZENEISÉG,
RITMIKA, RÍMEK
MÛFAJ
EREDETISÉG
ÖTLETESSÉG
TÉMA
c)
Értékeljétek a mûveket a fenti szempontok alapján!
Ha további szempontokat találtok, azokat is érvényesítsétek! Az értékelés alapján állítsáto
szerinti sorrendbe a mûveket! Döntéseteket indokoljátok meg rövid szövegben!
Sorrend:
1.
2.
3.
Indoklás:
T/8 10.
46. oldal
5 10 PERC
Ta n á r i in s t r ukc i ó k: A szöveg elolvasása lehetõség szerint házi feladat legyen. A
ldolgozást
segítõ feladatot (T/9.) érdemes az óra elején ellenõrizni, a megoldásokat összevetni. A 10.
dat
megoldásairól ha a tanulók véleménye között jelentõs eltérések tapasztalhatók vitát leh
rendezni az órán.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: régies szöveg olvasása, megértése
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : olvasás, szómagyarázat, jóslás, vita
(házi feladat órai megbeszéléssel, vitával)
Kölcsey Csokonairól
Kölcsey recenziója 1817-ben jelent meg a Tudományos Gyûjteményben Csokonai Vitéz Mihály mun
k
kritikai megítéltetések címmel. (Ugyanebben az évben ugyanitt közölte Berzsenyi Dánielrõl í
recenzióját is.) A Csokonai-kritika mentegetõzéssel indul, ami egyrészt a tizenkét esztende
e halott költõ
tiszteletébõl, másrészt a kritikai megközelítésmód szokatlanságából adódhat:
Midõn Rec. Csokonairól ítélni akar, nemûnemû félelemmel lép a publikumnak elébe, nem mint-
ha Rec. természet szerént rettegõ volna, hanem mivel nem tudja, ha azon tiszteletet, m
ellyel sok másoknak
tartozik, nem látszik-e megsérteni. Azon esztétikus, ki Csokonairól szól, kénytelen a nagyo
b
publikum értelmével megvívni; azonban ha állításai a tisztább ízlésnek reguláival ellenkezn
fognak, nem leszen oka, hogy akárki elõtt is megpirúljon.
9. Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezései
:
Rec.
nemûnemû
publikumnak elébe
természet szerént
rettegõ
esztétikus
a nagyobb publikum értelmével megvívni
reguláival
megpirúljon
10. Fogalmazd meg, milyen kritikát vársz a fenti bevezetõ szöveg olvastán! Miért?
T/11.
T/9.
Rec. recenzens, kritikus, bíráló
nemûnemû néminemûa publikumnak elébe a közönség elé
természet szerént természet szerint, természeténél fogva
rettegõgyáva, ijedõs
esztétikus esztéta
a nagyobb publikum értelmével megvívni a közönség többségének gondolkodásával
szembeszállni/véleményével vitázni
reguláival szabályaival
megpirúljon szégyenkezzen, pironkodjon
T/10.
A tanulók többsége várhatóan éles, kemény kritikára számít. Ezt sugallják az alábbi szövegr
tiszteletet [ ] nem látszik e megsérteni
kénytelen a nagyobb publikum értelmével megvívni
47. oldal
5 10 PERC
A feladat elvégezhetõ az órán vagy házi feladat formájában. Ha házi feladatnak adjuk, a meg
at
célszerû ellenõrizni és összevetni (a), illetve néhány megoldás bemutatása (felolvasása)
után rögzíteni a legfontosabb tudnivalókat (Schiller, Földi). Ha az órai megoldást választj
b)
feladatrészt vagy hagyjuk el, vagy adjuk a következõ órára házi feladatnak.
K i e m el t ké s z s é g e k, kép e s s é g ek: régies szöveg olvasása, megértése, adatok
rövid jegyzetszöveg megalkotása
Munk aformák : egyéni
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : olvasás, szómagyarázat, jegyzetkészítés
11. Olvasd el a további részleteket Kölcsey kritikájából, és oldd meg a szöveg után olvasha
feladatokat!
Embereink közt nagyon elhatalmozott azon hiúság, hogy magokat s kedveltjeiket pankrati
astáknak
[mindenre képesnek, alkalmasnak] gondolják, s nem elég nekik, ha egyben nagyoknak isme
rjük õket;
mindent akarnak vagy semmit sem. Csokonai örök emléket érdemel literatúránkban, de ha õ nek
némelyeket megtagadunk, ha azt mondjuk, hogy a Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint tûzi játé
nak
fénye a volkánét; ha mondjuk, hogy az érzés és kultúra tekintetében õtet Daykához tennünk n
lehet [ ], levettünk-e ezért mindent Csokonairól? Nem marad-e még elég oldal, mely felõl fé
jelenhet meg? Rec. azt hiszi, hogy nem az dicsértetik igazán, akinek hibái is vakon imád
tatnak.
A popular (köznyelvi) és a pöbelhaft (községi) közt nagy a különbség, s méltán jegyzi meg S
azon alacsony kifejezéseket, melyek Bürgernek sok darabjait elrútítják. Ezen jegyzést kényt
n Rec.
Csokonairól is tenni. Földi által vezettetvén a fi lológiában, kezdette õ is kiáltozni, hog
néptõl
kell magyarúl tanulni, s mivel õ ezt nemcsak kiáltozta, de cselekedte is, innen van, h
ogy az iskolai
tónust s az alföldi provincializmust levetkezni nem igyekezett. Még ma is ott állanak so
k szép dalaiban
a Gyöngyalak, a Kincsem, a Csócsi, s más számtalan köz expressziók, melyek a legszebb sorok
t
elrútítják, s melyekre példákat nem szükség felhoznunk, mivel munkáinak minden lapjaikon ta
ak.
a) Helyettesítsd mai magyar szóval, vagy magyarázd meg a szöveg alábbi szavait, kifejezései
:
elhatalmozott
volkán
tennünk nem lehet
levettünk
községi
alacsony kifejezések
jegyzés
fi lológia
tónus
provincializmus
expressziók
b) Nézz utána az alábbi neveknek, és készíts róluk rövid lábjegyzetet!
Schiller
Bürger
Földi
a)
elhatalmozott elhatalmasodott
volkán vulkán, tûzhányó
Daykához tennünk nem lehet Daykához hasonlítani, vele egyenrangúnak
tekinteni nem lehet
levettünk elvettünk, elvitattunk
községi pórias, népies
alacsony kifejezések közönséges, nem eléggé emelkedett kifejezések
jegyzés megjegyzés, vélemény
T/12 13.
fi lológia filológia: irodalmi mûvek, szövegek kutatása
tónus hangnem, stílus, modor
provincializmus vidékiesség, tájnyelvi jelleg
expressziók kifejezések
b)
Friedrich Johann Christoph Schiller (1759 1805) német költõ, író, esztéta, a német klasszic
us
kiemelkedõ alakja, Goethe barátja. Legfontosabb drámái: Haramiák (1781), Ármány és szerelem
(1784), Don Carlos (1787), Tell Vilmos (1804). Híres versét, az Örömódát Ludwig van Beethov
n
zenésítette meg (Beethoven: IX. szimfónia, IV. tétel). Ma ez az Európai Unió himnusza.
Gottfried August Bürger (1747 1794) német költõ, író. Balladái a német klasszicizmus jelent
alkotásai, ismertségét azonban fõként Münchhausen csodálatos utazásai (1786) c. kalandregén
nek köszönheti.
Földi János (1755 1801) orvos, természettudós, nyelvész és költõ. Csokonai barátja és diákk
mentora, Fazekas Mihály sógora.
49. oldal
20 PERC
A feladatokat párban is megoldhatják a tanulók, ebben az esetben a 12. b) feladatot me
gbeszélhetik,
de véleményüket egyénileg fogalmazzák meg. Hagyjunk idõt pár perces közös megbeszélésre.
A szöveg értelmezése során megfogalmazott vélemények összevetése után érdemes röviden
kitérni Kölcsey vélekedésének és ítéletének alapjaira. A személyes ellentét mellett említés
az ízlésbeli különbség, amely elsõsorban Kazinczy hatására alakult ki Kölcseyben, aki
korábban debreceni diákként rajongott Csokonaiért. A klasszicizmus esztétikája jegyében
megfogalmazott álláspontot az utókor ítélete természetesen nem igazolta. Ezt azért is érdem
hangsúlyozni, mert a tanulók csak egy-egy vers, illetve korábbi Csokonai-olvasmányok ala
pján
alkotnak ítéletet.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g ek: a szöveg értelmezése, saját vélemény ki
szövegalkotás
M un k a fo r m á k : egyéni, illetve páros
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : szövegértelmezés, feladatmegoldás
12. Az idézett szöveg elsõ bekezdésében Kölcsey Csokonait Daykával és Kisfaludy Sándorral i
összehasonlítja.
a)
Mi az összevetés alapja és eredménye az egyik, mi a másik esetben?
CSOKONAI KISFALUDY
Az összevetés alapja
Az összevetés eredménye
CSOKONAI DAYKA
Az összevetés alapja
Az összevetés eredménye
b)
Egyetértesz-e az olvasott versek alapján Kölcsey véleményével? Válaszodat indokold meg
röviden!
Véleményem:
c)
Értelmezd a fentiek ismeretében Kazinczy alábbi epigrammáját! Mi lehetett a költõ véleménye
Kisfaludy költészetérõl?
HIMFY
Dayka. Tûzbe felét! Himfy. Vetem. D. Újra felét! H. Ím. D. Harmadikat még!
H. Lángol az is. D. Jer most; vár az olympusi kar.

13. Kölcsey Csokonait az idézett szöveg második bekezdésében is elmarasztalja.
a)
Mi az oka a kritikus negatív véleményének?
b)
Ki vélekedett hasonlóan Csokonai költészetérõl (pl. leveleiben, a költõrõl írt nekrológjába
12.
a)
Csokonai Kisfaludy
Az összevetés alapja: szerelmi költészetük (Lilla Himfy)
Az összevetés eredménye: Kölcsey Kisfaludy szerelmi líráját messze értékesebbnek ítéli Cso
konaiénál
Csokonai Dayka
Az összevetés alapja: érzés és kultúra
Az összevetés eredménye: Kölcsey Daykát kulturáltabb (mûveltebb, mívesebb) költõnek tekinti
Csokonainál
c)
Kazinczy epigrammájában nyilván Kisfaludy bõbeszédûségére utal szatirikusan. A Himfy kötete
sz
tikája (kötetenként húsz epikus ének és kétszáz dal) önmagában is alátámasztja ezt a vélemé
T/14.
13.
a) Kölcsey Csokonait pórias (tájnyelvi, illetve köznyelvi) kifejezései miatt marasztalja
b) Ugyanez a vélemény fogalmazódott meg Kazinczy Csokonai-nekrológjában és leveleiben.
REFLEKTÁLÁS
50. oldal
10 PERC
Tan á ri in s t rukc ió
A feladat elsõ része (a) természetébõl adódóan tanórán kívül oldható meg (házi feladat), de
elképzelhetõ összefoglaló dolgozat formájában is. Mindkét esetben ajánlott a véleményeket
közösen összevetni, megbeszélni (pármunkában, négyfõs csoportokban, majd osztályszinten). E
jó alkalmat teremt a modul során tanultak összegzésére, értékelésére is.
K i e m el t ké s z s é ge k, ké p e s s égek: szóbeli kifejezõkészség, érvelés, vélemény m
vita
M un k a fo r m á k : egyéni (a), majd pár- és csoportmunka (b)
M ó d s ze r e k , eljá rá s o k : véleményalkotás írásban, vita
14. Csokonai provincializmusa
a)
Fejtsd ki a véleményed Kölcsey álláspontjáról az általad ismert Csokonai-versek alapján 150
szóban! (Ha korábbi tanulmányaid során nem találkoztál ilyen népies hangvételû Csokonaivers
olvasd el a feladat után található két verset, és ezek alapján fogalmazd meg véleményedet!)
b)
A megfogalmazott véleményeket vitassátok meg párokban, majd négyfõs csoportokban! Minden
csoport szószólója foglalja össze a csoport álláspontját néhány mondatban, majd vitassátok
a véleményeket közösen!
PARASZTDAL
Ama fejér nyárfák alatt
A part felé,
Sürü rekettye közt vezet
Egy róna bé.
Óh! mert ez a hely énnekem
Irtóztató;
Ott egy vityilló, abba nyög
A szép Kató.
Hiszen no csendes este van,
Nincs semmi szél:
Mégis hogyan, hogyan rezeg
A nyárfalevél.
Óh, szép Katóm! nem reszket úgy
A nyárlevél,
Mint én teérted reszketek:
Hová levél?
Katóm! Katóm! ki sem jöhetsz
Te tán soha,
Úgy bécsukott az a guta
Vén mostoha,
Miolta szép orcáidat,
Szép violám,
Ottbenn az ajtósark megett
Megcsókolám.
T od, azt hazudtam volt neki:
Csak a pipát...
Hogy a manó el nem vivé
A vén szipát!
El sem hivé, rá sem hagyá
Egy szómat is;
Kikergetett s lelúgozá
Subámat is.
Azolta erre jönni is
Nem mertem én:
Tudod, pemetén jár az a
Puruttya vén.
Csak itt nyögök hozzád, Katóm!
E fák alatt;
Tudom, te is nyögsz a setét
Kémény alatt.
Füstöl, galambom! füstöl a
Kéményetek;
Mert tán bizony nagyon alá
Tüzeltetek,
Héj, héj, az én szívembe is
Nagy tûz vagyon;
Héj, héj azért sohajtok én
Ilyen nagyon.
De még az Isten módot ád
Tudom, hogy ád
Kimentlek én, vagy meggebed
A vén anyád.
Ha máskülönben nem lehet,
Felégetem
Azt a vityillót s õtet is
Belévetem.
A szívem is majd meghasad,
Kedves Katóm!
Hogy képedet még csak nem is
Csókolhatom.
Szegény legény vagyok; de csak
Egy csókot adj:
Ihon van a szûröm, nesze,
Gatyába hagyj.
De már reám setétedett
Az éjjel is:
Mégis csak itt kesergek én
Potomra is.
Bús sorsomat kesergem én
S a szép Katát.
Rózsám, aludj helyettem is
Jó éjszakát!
A CSIKÓBÕRÖS KULACSHOZ
Drága kincsem, galambocskám,

Csikóbõrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.
Megvídító orcácskádat,
Csókra termett kerek szádat
Ha a számhoz szoríthatom,
Zsuzsiét nem csókolgatom.
Óh, hogy kótog a kebeled,
Melyben szívemet viseled!
Óh, milyen szép az ajakad
S arany láncra méltó nyakad!
Karcsú derekadon a váll
Halhéj nélkûl is szépen áll;
Nem úgy ám, mint a Mancié,
Vagy a majd megmondám kié.
Szép a hajad szép szála is, Bárcsak a feleségemmel
Ha kis csikó hordozta is, Téged cserélhetnélek fel,
Nem akasztott ember haja, Hogy fi akat, leányokat
Mint a Trézi rõt vuklija.Szûlnél, apró kulacsokat:
Édes a te danolásod, Zsanám meg kulaccsá válna,
Jérce-forma kotyogásod: Borral mindég színig állna.
Kittykottyod innepi ének Az õ bõre úgyis csikó,
Bús szívemnek, szegénykének.Beléférne négy-öt akó.
Ha bánatim közlöm véled, De jaj, engem ide-tova
Egy szódra lelkem megéled; Elvisz a Szent Mihály lova,
Ha jókedvem csucsorodik, Szerelmed megemészt végre,
Általad megszaporodik.És te maradsz özvegységre.
Mikor hideg szelek vagynak, Keserves sors! adjatok bort!
Elveszed mérgét a fagynak; Lakjuk el elõre a tort;
És mikor a hév nyár lankaszt, Ami menne más kutyába,
Nékem te megfrissíted azt.Jobb, megy a magunk torkába.
Óh, ha téged nem láthatlak, Akadtam még egy bankóra,
Be óhajtlak, be siratlak! Kit szántam szemborítóra:
S ha képed kezembe akad, De vakságtól ki már nem fél,
Szemembõl örömkönny fakad.Minek annak a szemfedél?
Téged hordozlak útamban, Kincsem, violám, rubintom!
Téged ölellek ágyamban; Itt az utólsó forintom:
És valahányszor felkelek, Érted adom ezt is, tubám!
Szerelmedrõl énekelek.Csak szádhoz érhessen a szám.
Együtt be sokszor feküdtünk, Óh, csókollak, óh, ölellek!
Bár soha meg nem esküdtünk! Míg moccanok, míg lehellek:
Az éjjel is, csak megintsem, Tested tegyék hólttestemhez
Együtt hálunk úgye, kincsem?És ezt az írást fejemhez:
Óh, ha szívünk szerelmének Útas, köszönj rám egy pint bort:
Kis zálogi születnének Itt látsz nyúgodni egy jámbort,
S ott ûlnének hosszú sorral Kedves élete-párjával,
A kuckóban, tele borral!Csikóbõrös kulaccsával!
4. KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ
4 óra
A modul célja a korabeli színházi életbe való rövid bepillantás, és nemzeti drámánkkal való
A modul sikeres megvalósításának feltétele a dráma elõzetes ismerete, bár a feladatokat úgy
össze,
hogy azok is be tudnak kapcsolódni a munkába, akik nem tudták önállóan elolvasni a mûvet.
A fejezet elején (2-3 héttel a sorra kerülés elõtt) olvassák el a tanulók a drámát, idõnkén
hogy elkezdték-e olvasni, hogy haladnak, ha nehézségeik vannak, ami könnyen elképzelhetõ, h
szen a
szöveg régies és összetett, adjunk nekik segítséget.
A fejezet elején adjuk oda segítségképpen a következõ jegyzeteket!
nagyasszony
nagyúr, másként nádor vagy
nádorispán
nagyúrné
bán
zászlósúr
fõispán
udvornik
lézengõ ritter
jobbágy
mulatópalota
merániak
bojóthiak
mohádik
a király felesége ( királyné) (GERTRUDIS)
a rendi Magyarországon a király után a legmagasabb közjogi
méltóság, a király távollétében annak helyettesítõje azonos
jogokkal (BÁNK)
a nádor felesége (MELINDA)
fõrangú személyek címe (BÁNK, PETUR, MIKHÁL, SIMON, MYSKA)
(hasonló például ma: X. Y. képviselõ)
fõrangú nemes, báró, megyésispán vagy gróf
a királyi vármegyék élén álló tisztségviselõ
udvaronc; eredetileg konkrét tisztséget, udvarmestert jelentett;

Katona drámájában a királyi udvarban szolgáló nemes
kóbor lovag (átvitt értelemben hazátlan, gyökértelen) (BIBERACH)
alattvaló, hûbéres (tehát itt tágabb jelentésû, mint a késõbbi
jobbágy = telkes paraszt)
bálokra, mulatságokra is használt nagyterem
a magyar történelemben szereplõ meráni hercegek neve a
dalmát-albániai tengerpart hegyes vidékérõl ered; a drámában
az idegenek egyik csoportja: a királyné, GERTRUDIS, öccse, OTTÓ
és a velük a hazánkba érkezett alattvalóik; a dráma egyik forrása
(Képes krónika) szerint német származásúak
spanyol nemzetség, nevüket legnagyobb várukról kapták (Bojóth),
a mórok pusztítása elõl menekültek hazánkba, megbecsült
nemzetség (MIKHÁL, öccse, SIMON és húguk, MELINDA)
mórok
KATONA JÓZSEF, A SZÍNÉSZ ÉS DRÁMAÍRÓ 73
A BÁNK BÁN SZERKEZETE
Idõ Helyszín
Elõversengés 1. nap koraeste palota
I. szakasz 1. nap este, a bál idején palota, bál
II. szakasz 3 órával késõbb, éjjel Petur bán háza
III. szakasz hajnalban Melinda szobája
IV. szakasz 2. nap koraeste, naplemente Gertrudis szobája
V. szakasz 3. nap délelõtt palota, nagyterem
JELENETEK A BÁNK BÁNBAN
ELÕVERSENGÉS
Ottó Biberach (+Gertrudis)
I. SZAKASZ
Simon Mikhál
Simon Mikhál Petur
Simon Mikhál Petur Myska
Bánk Petur
Bánk Tiborc
Ottó Biberach
Izidóra Biberach
Melinda Ottó
Gertrudis Melinda
Gertrudis Ottó
Biberach Ottó
Bánk
II. SZAKASZ
Petur Simon Mikhál békétlenek
Petur Simon Mikhál békétlenek Bánk
Petur Simon Mikhál békétlenek Bánk Biberach
Petur Simon Mikhál békétlenek Biberach
Petur Simon Mikhál békétlenek
III. SZAKASZ
Bánk Melinda
Bánk Izidóra
Bánk Tiborc
Bánk Biberach
Biberach Ottó (Myska)
és a házi feladatra fordított idõTan á ri in s t rukc ió k
Az a) és b) feladat a ráhangolódást szolgálja, pár perces egyéni gyûjtõmunka után egyeztess
tanulók ismereteit. Ezután ismertetve az elkészítendõ feladatot nézzük meg a fi lmrészletet
d
olvassák el a tanulók a szemelvényeket, a fogalmazás céljának megfelelõen emeljék ki aláhúz
a számukra fontos adatokat. Az olvasás után tervezzék meg írásukat, készítsenek vázlatot!
Maga a szöveg kidolgozása házi feladat legyen.
K i e m el t ké s z s é g ek , ké p e s s é g ek: adatgyûjtés kreatív íráshoz audiovizuális
rásokból,
jegyzetelés, tervezés
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : adatgyûjtés, jegyzetelés
Esz közö k: Makk Károly Liliomfi címûfilmje videokazettán vagy DVD-n
és a házi feladatra fordított idõTan á ri in s t rukc ió k
Az a) és b) feladat a ráhangolódást szolgálja, pár perces egyéni gyûjtõmunka után egyeztess
tanulók ismereteit. Ezután ismertetve az elkészítendõ feladatot nézzük meg a fi lmrészletet
d
olvassák el a tanulók a szemelvényeket, a fogalmazás céljának megfelelõen emeljék ki aláhúz
a számukra fontos adatokat. Az olvasás után tervezzék meg írásukat, készítsenek vázlatot!
Maga a szöveg kidolgozása házi feladat legyen.
K i e m el t ké s z s é g ek , ké p e s s é g ek: adatgyûjtés kreatív íráshoz audiovizuális
rásokból,
jegyzetelés, tervezés
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : adatgyûjtés, jegyzetelés
Esz közö k: Makk Károly Liliomfi címûfilmje videokazettán vagy DVD-n
74
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS 10. ÉVFOLYAM
IV. SZAKASZ
Gertrudis
Gertrudis Izidóra
Gertrudis Melinda
Gertrudis Mikhál
Gertrudis Bánk (+Tiborc, Melinda) (+Ottó)
Petur békétlenek Ottó Solom Myska
V. SZAKASZ
Endre udvarnokok Izidóra
Endre udvarnokok Izidóra Solom
Endre udvarnokok Izidóra Solom Simon
Endre udvarnokok Izidóra Solom Simon Mikhál
Endre udvarnokok Izidóra Solom Simon Mikhál Bánk
Endre udvarnokok Izidóra Solom Simon Mikhál Bánk Tiborc
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
54. oldal
45 PERC
1.
A magyar színjátszás kezdetei
a) Mit tudsz a vándorszínészetrõl? Készíts listát!
b) Egészítsd ki tudásodat más színnel jelölve a többiek tudásával!
c)
Nemzeti drámánk alkotója is részese volt a magyar színjátszás létrejöttének. A következõ
fi lmrészlet
és az alábbi szemelvények alapján írj otthoni munkaként átképzeléses fogalmazást!
Válassz az alábbi lehetõségek közül!
Katona József levele barátjához színházi tapasztalatairól;
Részletek egy vándorszínész naplójából;
Vándorszínész szeretnék lenni;
Egy színházellenzõ magyar nemes felszólalása az országgyûlésen az állandó magyar színház me
ügyében;
Kelemen László beadványa társulatának támogatásához.
Írásod értékelésének kritériumai:

Stílusod feleljen meg a választott kommunikációs helyzetnek!
Fogalmazásodban nem szerepelhetnek olyan dolgok, melyek ellentmondanak a korabeli
viszonyoknak.
Legalább öt, a fi lmrészletbõl és a szemelvényekbõl megismert adat, tény szerepeljen írásod
Terjedelem: legalább egy A/4-es és legfeljebb három A/4-es oldal.
d)
Nézzétek meg Makk Károly Liliomfi címû
fi lmjének elsõ 12 percét! Figyeljetek meg minden részletet,
amely a vándorszínészek életére vonatkozik! Készítsetek magatoknak jegyzeteket a részlet
alapján!
e)
Gyûjts anyagot fogalmazásodhoz a szemelvényekbõl!
Katona józsef, a magyar színjátszás hõskorának egyik szervezõje
Az értelmiségi pályafutáshoz a 19. század elején a nem nemesi
származású fiatalemberek számára az ügyvédi diploma megszerzése
kínálkozott lehetõségül: ez jogosított fel vármegyei vagy városi
tisztségek betöltésére, szellemi-mûvészi foglalkozások mûvelésére.
A Katona-család legidõsebb gyermeke is a járt utat taposta: 1808tól
Pesten fi lozófiát, majd jogot hallgatott.
Hogy az itt játszó magyar színtársulattal mikor lépett kapcsolatba,
pontosan nem tudjuk; egy 1813-as színlap a társaságunkhoz
viseltetõ ötesztendei jószívûségé -rõl beszél. Elsõ pesti
egyetemi évét mindenesetre meg kell ismételnie talán a túl sok
színházban töltött este miatt? 1812-ben mûkedvelõ színészként
szerzõdést írt alá a társulathoz, Békesi József álnéven. Játszott
olykor vezetõ szerepeket; ezek sorában alakított rablóvezért, de
magára öltötte Szent István jelmezét is. Déryné Széppataki Róza,
az együttes fi atal színésznõje és énekesnõje egy korabeli hõsszínész
követelményeit állítja fel naplójában Katonával szemben: hiába jó

képességû és szép termetû, ha nem férfiszépség és nincs színfaldöngetõ hangereje. Naplójába
emlékezik meg róla: Igen különös egyéniség volt. Nagy különc, szörnyû komoly mindig s igen
beszédû. Midõn Bánk bánját írta, õ Petur bánt a maga számára írta. Éppen olyan volt az õ je
azt nem engedte volna másnak játszani a világért sem. Késõbb játszott a színpadon velünk és
játszotta az Abellino címû játékban Abellinót. Szeretett volna színész lenni, de orgánuma n
hozzá: igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sugár termettel, de arca nem volt
zép. Haja
gesztenyeszín, de az úgy állott, mint a szeg.
A színész Katonánál alighanem fontosabb volt a társulat számára az ügyes színházi mesteremb
aki segített mûsorgondjaik megoldásában. Úgy is mondhatjuk, hogy a joghallgató színész
néhány év alatt járta be azt az utat, amihez a hazai drámairodalomnak két és fél évtized ke
1811
a fordítások éve volt, 1812 már a dramatizálásoké, ami a színpadi tapasztalatok gyors gyara
jelzi. 1813-ban már eredeti és történelmi drámákat ír ez mutatja a fi atal szerzõ érzéken
drámák, a történelem éles konfl iktuslehetõségei iránt. Ebben az évben fejezte be jogi tanu
s
ez év augusztusában lépett utoljára színpadra. Saját drámaátdolgozásában játszott. Ilyen al
okra
nagy igény volt a színjátszás hõskorában. A színészet és joggyakornokság azonban összeférhe
volt abban a korban. Katona így vett búcsút apja elvárásainak is eleget téve a színésze
Az én örök útmutatóm azon pályára int engem, melynek környülállásai megtiltják ezentúl e h
munkálkodást édes nyelvemen.
A drámaírásra mindez nem vonatkozott, így születhetett meg a Bánk bán elsõ változata 1815be
majd jelentõsen átdolgozva 1819-re végleges formájában.
Katona visszaköltözött szülõvárosába, Kecskemétre, ahol megbecsült tisztviselõ lett, a váro
alügyésze: percegõs pennájú, megjózanodott tarisznyájú nótárius .
Kecskemét a vándorszínészet egyik gyakran járt útvonalán feküdt, így csaknem minden évben
játszott rövidebb-hosszabb ideig magyar színtársulat a városban, különféle alkalmi játékhel
rendszerint vendéglõk nagytermében telente és kerthelyiségében ugyanott nyáron. Mûsorukon
Katona-drámák is szerepeltek, a Bánk bán azonban nem. Katona a 20-as évek végén még egy kís
tett, hogy a színészet érdekében lépjen, indítványozta, hogy városa elhagyott mészárszékét
alakítsák át színházzá. A tervrajzot saját kezûleg készítette és magyarázta. A döntést a ta
színház ekkor nem épült Kecskeméten.
(Kerényi Ferenc nyomán)
A magyar színjátszás kezdetei
A magyar játékszín szempontjából kiemelkedõ
jelentõsége volt a magyar nyelvû piarista iskolai színjátszásnak:
elsõ színészeink, színházszervezõink színházpártolóink
jó része például Kelemen László, Ráday
Pál, Kármán József, Katona József piarista növendék
volt, s a kegyes rendiek színpadán, az elsõ állandó pesti
színpadon (1719 1745) ismerkedett a mesterséggel. A
18. század hetvenes éveitõl Pesten és Budán, valamint
más német ajkú városokban (Pozsony, Nagyszeben,
Brassó) rendsze ressé váltak a német nyelvû elõadások.
S bár közönségük zömét az idegen mûveltségû magyar
fõurak és a német polgárság alkotta, szerepük nem
elhanyagolható a hivatásos magyar színjátszás kialakulása
szempontjából sem. Elsõ színjátszóink ugyanis
ha nem is nehézségek nélkül épületekre leltek induló
tevékenységükhöz, mûsorra, melynek egyes darabjait
fordíthatták, magyaríthatták, valamint mintát találtak
a színházi szervezetre, rendezésre, játékra. A magyar nemzeti ébredés kezdetekor a 18. sz
íróink, gondolkodóink értelmezésében a magyar színjátszás nemcsak a társasági együtt lét
és Schiller nyomán erkölcs nemesítésként, hanem a nemzeti nyelv megõrzésének és uralomra
jutásának eszközeként is kezdett feltûnni. A nemzeti öntudat alakításának feladata a magyar
természetszerûleg szembe is állította a német hagyományokkal. Kelemen László (1762 1814)
a vezetésével Budán megalakult elsõ hivatalos magyar színészegyüttes (1790) nevében így f
Miután napjainkban a Theatrumok a társadalmi erények valódi iskolái: kis társaságunk képes
Déryné Széppataki Róza
Nemzetünk közép és alsó osztályának, mely a magyar nyelven kívül mást nem tud, sõt nem isme
szeme elé tárni Ugyanis a honi nyelven elõadott bármely igazság hathatósabban szivárog be
be,
mint akármely más idegen nyelv közbejövetele folytán.
A modern magyar színjátszás létrejöttében jelentõs szerepe volt a magyar irodalom nagy
szervezõegyéniségének, Kazinczy Ferencnek, aki Hamlet-fordításának elõszavában emelt
szót a nemzeti játékszín megvalósításáért. Az Orpheusban pedig felvetette a gondolatot,
hogy a Budán összeülõ országgyûlés alkalmával színielõadásokat kellene tartani. 1790. októb
25-én a budai Várszínházban mutatták be Simai Kristóf piarista szerzõ Igazházi címû
németbõl magyarított színmûvét. A magyar irodalmi hagyomány e dátumot tekinti a modern
magyar színjátszás megszületésének. Kelemen László társulata 1794-ben kapott végleges
játékengedélyt, és Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság néven mûködött 1796-ig, a Martinovics
mozgalom elfojtásáig. Felváltva játszott a Rondellában és a Várszínházban, többek
között színre vitte Bessenyei György A filozófus címû drámáját, valamint Goethe, Schiller é
Shakespeare mûveit.
1792-ben, Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság, mely 1797 és
1809 között idõsebb Wesselényi Miklós (1750 1809) támogatásával és irányításával, valamint
Kótsi Patkó János szellemi vezetésével tett szert országos jelentõségre. Ehhez a társulatho
csatlakozott a felosztott Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság egy csoportja is. A társulat m
tatta
be Magyarországon elõször Shakespeare Hamletjét és Schiller Ármány és szerelem címû
drámáját. A kolozsvári társulat egy kirajzó csoportjából jött létre Pesten a második magyar
színésztársaság, melynek mûködéséhez kötõdik Katona József színészi és drámaírói tevékenysé
is. A társaság 1807-tõl 1815-ig megszakításokkal a Rondellát bérelte, kezdetben
német színészekkel közösen. A Rondella lebontását követõen azonban a színészek vándorlásra
kényszerültek, így 1833-ig Pesten és Budán legtöbbször fogadókban csak alkalmi társulat
léptek fel.
Az 1815 utáni idõszakban számos hivatásos színi együttes alakult az ország vidéki városaiba
melyek szinte naponta változó összetételben, mostoha körülmények között faluról falura,
városról városra jártak. Ezek az állandó központok (1821: Kolozsvár, Farkas utcai színház;
miskolci kõszínház; 1831: balatonfüredi kõszínház) lettek kiindulópontjai a késõbbi vidéki
Közülük kiemelkedett a Kisfaludy Károly mûveit színre vivõ székesfehérvári, illetve
a Katona József Bánk bánját elõször bemutató kassai társulat.
1833 nyarán a kassai színtársulat egy része Budára jött, rendszeres magyar nyelvû
színielõadásaiknak a budai Várszínház adott otthont. 1835-ben a társulat énekes színészekke
bõvült, a Kolozsvárról jött énekes tagokkal került Budára Erkel Ferenc, késõbb a magyar
nemzeti opera megteremtõje. A harmincas években Buda és Pest rohamos magyarosodása,
valamint a reformmozgalom modernizációs törekvései kedveztek a társulat megtelepedésének.
A Döbrentey Gábor és Fáy András vezette társulat Pest vármegye határozata nyomán
1837-ben költözhetett be a Hatvany-kapu elõtt épült új épületbe, a Pesti Magyar Színházba.
Ez lett az 1840. évi XLIV. törvénycikk értelmében 1841-tõl Ráday Gedeon közvetlen vezetésév
és Bajza József, majd Erdélyi János aligazgatásával a Nemzeti Színház. Jelentõségét Jókai
Mór így fogalmazta meg: Nekünk a Pesti Nemzeti Színház nem csupán közmulatságok he-
lye; a hazai mûvelõdés, a magyar nyelv, irodalom és mûvészet menedéke az.
A korszak tehetséges, népszerû színészegyéniségei többek között Moór Anna, Déryné Széppatak
Róza, Kántorné Engelhardt Anna, idõsebb Lendvay Márton, Megyeri Károly, Egressy
Gábor, Laborfalvy Róza és Szigligeti Ede voltak. A társulatok kezdetben más nyelvekbõl,
többnyire németbõl fordított vagy átírt, különféle témájú és mûfajú darabokat ( vitézi játé
érzékenyjáték , mulatságosjáték , énekesjáték ) tûztek mûsorra. A színész munkájának a
szövegtanulás mellett sokszor a fordítás, a darabírás, a mûsoralkotás is része volt. Színés
képzés híján a kezdõk a rutinosabbaktól vagy ösztönösen tehetségesektõl lesték el a mesters
fortélyait.
A modern magyar színmûvészet formálódását segítette az elsõ lépéseit tevõ színikritika is.
1830 31-ben a Nemzeti Játékszíni Tudósítás, majd a Honmûvész és az Athenaeum lapjain
Bajza József, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc bírálatai a színházi kultúra, valamint az e
évtizedek színésznemzedékeinek mesterségbeli fejlõdését is szolgálták. Fiatal írók, irodalo
egyetemi hallgatók lettek a színészek pártolóivá, s az eredeti magyar dráma elsõ
alkotóivá.
Mivel a színház a nemzeti célok szolgálatába állt, egyre nagyobb igény lett a modern európa
drámairodalom legjobbjaihoz (Shakespeare, Schiller, Goethe) igazodó, ugyanakkor nemz
eti
témájú, eredeti magyar alkotásokra. Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig képzelhetõ.
Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább elõlegezi a nemzeti nevet: te
mely idegen lélektûl mozgattatik, álarc, mely megett valódi képet hiába keresünk. S ki elég
meg a színházat nyelviskolául tekinteni csupán [ ] Ki ne várna tõle nemzeti érzelmet,
okulást lelkesedést erényeken, melyek iránt nemzeti rokonszenvünk van. Ezeket idegen
drámákból, bármi jelesek, oly könnyen vérré válhatólag nem meríthetni írja például
Vörösmarty Mihály. Ezt az igényt jelezte az a pályázat is, amely Döbrentei Gábor lapjában,
a kolozsvári Erdélyi Múzeumban jelent meg 1814-ben. Erre a pályázatra készült Katona József
Bánk bánjának elsõ kidolgozása 1815-ben.
(Pethõné Nagy Csilla)
Katona József Pesten
Itt-ott jó földre talált a mag, melyet a magyar mûvelõdésért lelkesülõ anyám elvetett.
Különösen a drámairodalom terén már igen ifjan oly szép tehetséget tanúsító Katona József e
volt a buzdítottaknak. Ezen derék ifjú 1811-ben, majd 1813-ban szülõimnél lakott, egy udvar
szobában,
mely igyekezõ ismerõs tanulóifjaknak ingyenhajlékul szolgált.
[ ] Katona József apja, tisztességes kecskeméti iparos, egy napon betoppan szülõimhez, körü
1812-ben. Illendõ köszönés után elég nyersen kérdé:
Lakik itt egy Katona Józsi nevû korhely?
Anyám, sejtve, kivel van dolga, azt felelé:
Katona József, egy becsületes ifjú, igen, itt lakik.
Én vagyok az atyja, amint hallom, beállt komédiásnak.
Játszik néha, de nem színész. Õ szorgalmasan tanul.
Ezután kénytelen volt anyám tudatni a zúgolódó apával, hogy Józsi éppen ez este is mûködik
s békítõleg rábeszélé az öreget, hogy menjen el vele a színházba, és saját maga gyõzõdjék m
hogy nem komédiás, s nem kötélen ugrál az õ Józsija.
A Szerelem gyermekét vagy Talált gyermeket adták, (a darab címét nem tudom biztosan) Kotze
buétól,
Verseghy fordításában. Katona a címszerepet játszta, hatásosan. Az öreg Katona elérzékenyül
fordult a mellette ülõ anyámhoz:
Hol tanulta ez a fiú ezt? Bizony magamat is megríkat.
Ugye, nem komédiás? szóla anyám.
Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön õ haza!
És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra. Anyám tudatván vele, hogy a darab végezetéig
em
beszélhet fiával, és megígéré neki, hogy mihelyt lehet, azonnal felkíséri hozzá anyám.
És úgy történt, az öreget szívesen fogadták az atyám által elõre értesített színészek, s me
együtt a közeli Aranykéz vacsorálóba egy pohár borra, de melyet nem engedett, hogy más fi z
e ki.
Fiát aztán jól lehordta, s értésére adta, hogy a színészkedés helyett lásson a kenyeret adó
z.
Az öreg Katona tehát az elsõ hírre már Pesten termett fi a színészmûködése büntetésére. És
fiú is ezután egész erejével, noha fájó szívvel, mint szülõimtõl hallám, a biztos kenyeret
törvénytanuláshoz fogott, s mint tudatik, korai halálát is az okozta, hogy nagyon is szigo
rúan tudta
a törvényt magyarázni. 1860-ban beszélte nekem egy kolozsvári, kecskeméti születésû úrnõ, h
ügyészi hatalmas beszéde következtében a halálraítéltek rokonai átkozva kísérték õt haza a
ez õt annyira felháborítá, hogy a szélhûdés rögtöni halálát okozta. Én halála elõtt néhány
utoljára, talán 1829-ben. Már nagyleány voltam, jól emlékszem alakjára, még öltözetére is,
nekem, hogy egy vidéki város hivatalnoka egészen a legújabb szabású és színû öltözéket vise
idõben divatos sötétbarna kvekker-t, sárga ércgombokkal. Nem szép, de igen nyájas kifejezés
volt. Nálunk volt többekkel ebéden, a mindig jobban fejlõdõ irodalom, a színészet volt a be
etés fõ
tárgya. Az õt az írói mûködésre sürgetõknek így felelt:
Engem a fiúi kötelesség ezen kenyeret nem hozó pályáról számûzött.
(Karacs Teréz: A régi magyar színészetrõl)
A korabeli játékról
A korabeli játékot a köznapitól eltérõ beszéd- és mozgáskultúra jellemezte, ennek oka egyré
német színészet mintája, másrészt az iskolai oktatás és színjáték deklamáló, szövegfelmondó
volt. A síró-éneklõnek nevezett elõadói iskolát kívánta meg a környezet is: a rossz akuszti
és gyenge megvilágítású alkalmi játékszínekben csak emelt hanghordozás és nagyszámú erõtelj
gesztus érvényesült. A világítás zömét a rivaldasoron elhelyezett mécsesek alulról derítõ f
A színészeknek viszonylag csekély tér állt rendelkezésre, ez is az erõteljes mimikának és s
,
a széles gesztusoknak kedvezett.
A színpadi látvány elemei közül a jelmeznek jutott a nagyobb szerep; s nemcsak azért, mert
z anyanyelv
felfedezése mellett a nemzeti ruha divatja volt a színészetet is megteremtõ nemesi-rendi
ellenállás
legfontosabb kelléke.
A díszlet a képíró által mesterségesen festett háttérfüggöny volt a jelenetnek megfelelõe
erdõ, katonai tábor. A festett vásznakat alul és felül lécekhez szegezték, az oldalkulisszá
ig léckeretre
feszített vászonból készültek. Néhány behelyezhetõ díszletelemmel dolgoztak, például kõszik
pad.
A nemesi-rendi ellenállás külsõségei közül a zene sem hiányzott. Már az elsõ Igazházi-elõad
arany paszomántos nemzeti ruhában nógrádi cigányok játszottak.
(Kerényi Ferenc Magyar színháztörténet címû könyve nyomán)
T/2.
62. oldal
20 PERC
A cél a mûfajjal kapcsolatos elõzetes ismeretek mozgósítása, ráhangolódás a témára, hiszen
elõzõ órákon lírai és nagyobbrészt értekezõ szövegeket olvastak, értelmeztek. Bármely oktat
formában vettek részt eddig a tanulók, a dráma és a konfliktusos dráma (tragédia és komédia
ismert számukra legalább az Antigoné, illetve A fösvény kapcsán.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: a tanult ismeretek mozgósítása, rendsz
zés
M un k a fo r m á k : egyéni, majd páros, megbeszélés, kiegészítés frontálisan
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, szemponttáblázat
2. Hogyan olvassunk, értelmezzünk drámai mûveket?
a) Készíts listát pozitív színházi élményeidrõl és az irodalomórákon megismert drámai mûvek
b) Az irodalomórákon megismert drámák közül melyiket néznéd meg színházban? Miért?
c) Készíts pókhálóábrát a dráma szóhoz!
SZÍNHÁZI ÉLMÉNYEIM OLVASÓI ÉLMÉNYEIM
DRÁMA
d) Rendezd pároddal az asszociációkat a következõ szempontok szerint! Ha nincs a szempontn
ak
megfelelõ asszociáció, egészítsétek ki a táblázatot!
SZ E M P O N T O K D R Á M A
AZ ELNEVEZÉS EREDETE
JELLEMZÕ SZÖVEGFAJTÁI
SZEREPLÕK MAGATARTÁSFORMÁI
IDÕSZEMLÉLETE
KIFEJEZÉSMÓDJA
TERJEDELME
A SZÖVEG FORMÁJA
A DRÁMA FAJTÁI (TÍPUSAI), VÁLTOZATAI
SZERKEZETE, ILLETVE KOMPOZÍCIÓJA
e) Idézzétek fel pároddal ismereteiteket a konfliktusos drámáról a megadott fogalmak segíts
KIINDULÓ HELYZET
A SZEREPLÕK RENDSZERE
ÉRTÉKSZERKEZET
A KOR ÉS A SZEREPLÕK ÉLETÉNEK
FÓKUSZÁBAN ÁLLÓ PROBLÉMA
ZÁRÓ ÁLLAPOT
f) Azelõzõ órákon a korszakról tanultak és történelmi ismereteid alapján írj néhány lehetsé
fókuszproblémát, konfl iktushelyzetet!
g) Mit tudsz a Bánk bánról? Milyen elõzetes ismereteid vannak, illetve voltak Katona drámáj
Tanári segédlet
Katona Bánk bánját százötven éve nemzeti drámánkként tartja számon és értelmezi az irodalmi
hagyomány. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a mû a magyar kultúrában többet jelent önmagánál,
másrészt azt, hogy a mû lehetséges jelentéseibõl egészen a legutóbbi idõkig a nemzeti vonat
helyezte a hangsúlyt az irodalmi, illetve a színpadi befogadás. (Jelentõs elmozdulást
mutat többek között Sándor Iván: Vég semmiség címû egzisztencialista értelmezése 1998-ból é
Bíró Ferenc: Katona József címû munkája 2002-bõl.)
Egressy Béni librettója jelentõsen eltér Katona szövegétõl (nyelvezete is lényegesen igényt
Katonáénál), s az operaváltozatot (1861, majd Ferenc fi a Sándor, a szöveget pedig Nádasdy
Kálmán dolgozta át) jóval többen ismerik, mint a színpadi változatokat. Bagatellizálja a Pe
összeesküvést, megrövidíti, ezzel jelentéktelenebbé teszi Tiborc szerepét, Melinda Bánk
magánéleti konfliktusának nagyobb teret enged (a Tisza-parti jelenet nem szerepel a drámáb
an,
Melinda halálának módja is eltér fiával együtt a Tiszába veti magát , viszont talán ez r
legerõsebben a köztudatban). Az idegenek és magyarok viszonyát torzítja azzal, hogy a bojót
i
szál is kimarad. Az ötödik felvonás nyomozása, Endre személyiségrajza szintén elmarad.
A mû a középkori Magyarország történelmébõl veszi témáját, az 1213-ban II. András (Endre) f
ellen elkövetett királynégyilkosságot. Katona alaposan tanulmányozta a különféle forrásokat
A krónikák többsége (pl. Képes krónika 1370 körül) arról tudósít, hogy Gertrud királyné öcc
elcsábította Bánk nádor feleségét. A csábításhoz nejétõl kapott segítséget, Bánk pedig tudo
szerezve mindezekrõl, megölte a királynét. Az eseményeket Mátyás történetírója, Bonfi ni is
akinek krónikáját utóbb Heltai Gáspár fordította magyarra. A történet Bonfini nyomán került
az európai kultúra vándortémái közé, többek között a nürnbergi Hans Sachs (1561), az osztrá
Franz Grillparzer (1828) és a magyar Kisfaludy Sándor (1836) is feldolgozta. (Valkai
András históriás
éneket írt 1567 74-ben, Petõfi verset 1843-ban.)
Katona drámája a többi feldolgozáshoz hasonlóan felhasználja a különféle krónikák leírásait
mûként azonban kitalált, megalkotott, egyedi világot hoz létre. Így a drámavilág bár
valószerû nem azonosítható sem a történelmi, sem a 19. század eleji magyar valósággal. Te
a magyarság korabeli problémái jelen vannak a mûben.
A nyelvezetre, cselekményszövésre és konfliktusrendszerre vonatkozó egyéni olvasói refl exi
itt ne térjünk ki, a szöveg feldolgozásakor többször szóba kerülnek.
c) Elvárható: szereplõk, színészek, elõadás, díszlet, konfliktus, érdekellentétek, vita, tr
média, illetve vígjáték, színmû, happy end, katarzis, értékvesztés, Shakespeare Vihar, Juli
sar, Rómeó és Júlia; Szophoklész Antigoné, Oidipusz király, Katona József Bánk bán, (Kisfal
Károly A tatárok Magyarországon), Moliere A fösvény
d)
SZEMPONTOK DRÁMA
Az elnevezés eredete gör. drán cselekedni
Jellemzõ szövegfajtái dialógus (párbeszéd)
monológ (magánbeszéd) egy szereplõ a színpadon egyedül
maradva vagy más jelen lévõ szereplõk válasza nélkül fogalmaz
za meg érzéseit, gondolatait; lehet hangosan elmondott belsõ
beszéd, mely nem is tart számot feleletre, de lehet egy megvalósulatlan
dialógus egyik fele, melyben a partner nem tud vagy
nem is akar részt venni; funkciója lehet tényközlés, tudósítás, le
het refl exív (értelmezõ, önértelmezõ), ekkor tartalma az egyes
cselekménymozzanatok fölé emelkedik, leginkább a fõszereplõk
kiváltsága; gyakran bölcseleti összegzés, a dráma döntõ szerkeze
ti helyén akár nem is kapcsolódik a cselekménybe, hanem a mû
egészének jelentését, világképét foglalja össze
instrukció (szerzõi utasítás) a jelenetek helyét és idejét, a
szereplõk mozgását, testtartását, beszédmódját írja le, tulaj
donképpen az elõadás módjára vonatkozik, vagyis a rende
zõnek szól; az olvasó számára kiegészíti a párbeszédek jelen
tését; ha epikus mûvekkel vetjük össze, a narrációt helyettesíti.
(Ki, kinek, hol, hogyan mond vagy tesz valamit.)
A szereplõk magatartásfor aktív tett és szóváltás; Értelmezzük a tettváltást! (Egyik
mái szereplõnek a másik szereplõ szavára vagy cselekedetére
adott válasza, ez viszi elõre a cselekményt.)

kölcsönösség
A dráma idõszemlélete
Jelenben változó viszony; csak a szituáció ideje és tere lé
tezik, a múltból csak az kap szerepet, ami a jelenre hat; jelenben
sûrített, motiválódott múlt; csak a problémából adódó
sûrûsödési pontokat jeleníti meg.
Kifejezésmódja beszéd, mozgás, jelmez, díszlet, fény

(elõadásra szánt mû)
Terjedelme Korlátozott (elõadhatóság); a dráma addig tart, míg a szi
tuációban benne rejlõ konfl iktusok, lehetõségek.

A szöveg formája verses, illetve prózai
A dráma változatai, típusai, tragédia, komédia, illetve vígjáték, színmû, konfl iktusos,
illetve fajtái kétszintû, középpontos dráma
Szerkezete, illetve kom alaphelyzet, konfliktus(ok), kibontakozás, fordulópont: a) a
pozíciója cselekvés szintjén; b) az életek szintjén; c) a felismerés sz
intjén; d) erkölcsi szinten, a megtisztulás szintjén, megoldás

(amennyiben a viszonyváltás konfl iktusba rendezõdik)
e)
A kiindulóhelyzet: megbomlott világrend (diszharmónia), amelynek fenntartása az egyik sz
ereplõ, illetve
csoport, megszüntetése a másik szereplõ , illetve csoport érdeke (pl. Antigoné: Polüneikész
me
tésének tilalma ellentmond a hagyománynak, az érvényes világrendnek, de Kreónnak érdekében
látszólag ragaszkodni parancsához, Antigoné azonban nem tûri a hagyományok megszegését)
A szereplõk rendszere: az alapellentét köré épül, a szereplõk a pozitívnak ítélt vagy a neg
ítélt érték mellé állnak (pl. Antigoné: a kar tiszteli Antigonét, de fél Kreóntól, így jele
nem nyújt a rend helyreállításában, Iszméné és az õr szintén behódol a hatalomnak, Haimón é
Teiresziász szembeszáll Kreónnal, õk Antigonéval együtt nem akarnak és nem tudnak ilyen vil
élni természetesen a kép sokkal árnyaltabb, de itt nem szándékunk részletezni).
Értékszerkezet: a konfl iktust értékek ütközése hozza létre; negatívnak minõsül az az érték
a diszharmóniát létrehozza és fenntartja, pozitívnak, mely megszüntetésére törekszik (pl. A
goné: Kreón a földi, idõleges, mulandó érték) törvényeket, Antigoné az isteni örök érvényû
törvényeket képviseli).
A kor és a szereplõk életének fókuszában álló probléma: az adott kor központi kérdése; csak
hiteles a konfliktus, ha a drámai harc fókuszproblémával áll összefüggésben (pl. Antigoné:
érvényû és mulandó értékek kérdése, sors).
A záró állapot: a pozitívnak ítélt értéket képviselõ szereplõ(k) összeomlása vagy halála ár
a világrend helyreállítását, a diszharmonikus állapot megszüntetését, vagyis rendkívüli ért
tulásával jár a harmónia elérése, ekkor a konfliktusos drámához kapcsolódó esztétikai minõs
a tragikum, amely rendkívüli veszteség érzetét kelti (pl. Antigoné: Antigoné és Haimón halá
áldozathozatalával helyreáll a rend: Kreón ráébred hamis életelveire.) A konfl iktusos komé
a negatívnak ítélt értékek (értékhiány) leleplezõdése vezet katarzishoz. A leleplezõdés fol
a komikum érvényesül (pl. A fösvény).
T/3.
f) Egyéni
Lehetséges ötletek: a nyelv és a nemzet halála; a kultúra, az általános mûveltség fellendít
egyenlõ emberi jogok biztosítása, kiváltságok, zsarnokság megszüntetése
g) A feladat azt célozza, hogy a tanulók elõítéleteit, a mûvel kapcsolatos értelmezési prob
felszínre hozzuk, azokat részben, röviden itt (egyébként várhatóan a modul végére részle
tesebben is) eloszlassuk, tisztázzuk, megbeszéljük.
Várható válaszok
nemzeti dráma (mindenki ismeri, kötelezõ olvasmány), Erkel Ferenc operaváltozata
történeti hitelesség, források, 1213-ra vagy Katona korára (1820 as évek) vagy 1848-ra ér
a történetet?
nehéz nyelvezet, szövevényes cselekményvezetés, bonyolult konfl iktusrendszer
JELENTÉSTEREMTÉS
65. oldal
15 + 10 PERC
A 3. feladat a szöveg megértésének pontosságát ellenõrzi. Használják a javításhoz a dráma s
A hibás szöveg javítása csoportmunkában lehetõséget ad arra, hogy a gyerekek egymástól
is tanulva felidézzék, pontosítsák a dráma cselekményét, ellenõrizzék saját megértésüket. A
nem voltak képesek megbirkózni egyedül a szöveggel, most a többiek segítségével megismerhet
a történetet, ha tevékenyen nem is tudnak részt venni a megoldásban. A csoportokat is esze
rint
szervezzük, ne alkossanak külön csoportot azok, akik nem tudták elolvasni a drámát!
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: szövegértés, tanulássegítés, memória
Cé lc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: 3-4 fõs heterogén csoportok
Mun k aformák : csoportmunka
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : hibás szöveg javítása
Esz közö k: Katona József Bánk bán, legalább egy példány két tanulónál; a fejezet elején ki
segédanyagok
(megoldás, megbeszélés)
3. A Bánk bán cselekménye, viszonyrendszere
Csoportokban fogtok dolgozni.
Húzzátok alá a téves állításokat, majd helyesbítsetek! Használjátok a megoldáshoz a dráma
szövegét!
Katona regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mû szereplõi részben magyarok, ré
idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon szeret
i hazáját,
ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt.
A darab úgy kezdõdik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk
feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetõvé, hogy a királynõ unoka
megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberachtól é
arról, hogy Melinda veszélyben van.
Egy másik bonyodalom is kialakul: a fõurak egy csoportja összeesküvést szõ Gertrudis király
len.
Bánk is elmegy az összeesküvõkhöz, és elmondja nekik, hogy õ is szívesen csatlakozna hozzáj
de ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvõk is letesznek tervükrõl.
A kétszínû Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gert
Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja beadni
az altatót.
Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyû tettérõl. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket
megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettõl omlik össze. Amikor aztán t
ik
Gertrudisszal, a királynõ közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda szennyes k
ezûnek és koronák
bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja, Myska bán érkezik a királynéhoz,
és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforgatta hivatalaik
lerontatta
õsi váraikat. Gertrudis az idõs férfit azzal vádolja, hogy õ is összeesküvõ.
Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele. A sz
során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülrõl zaj hallatszik: megér
nek
az összeesküvõk, hogy õk is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor már föllépni,
tõrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia.
A hazaérkezõ királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt.
Bánk a király jelenlétében elõször dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de az
király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekébõl ér
szereplõk (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák. Endre, bár l
Bánk
fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért így szól: Nincs a teremtésben veszte
Elégtételt akar venni a gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki.
Javítások:
MEGOLDÁS
Katona regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége. A mû szereplõi részben magyarok,
részben idegenek (Gertrudis, Melinda). Nemcsak a magyarok, de Gertrudis is nagyon
szereti
hazáját, ezért felháborodik, amikor a felindult Bánk szidalmazza azt.
A darab úgy kezdõdik, hogy a király elindul követségbe, Bánk pedig országjáró körútra. Bánk
feleségét, Melindát otthagyja a királyi udvarban, így válik lehetõvé, hogy a királynõ
unokaöccse,
Ottó megpróbálja az asszonyt elcsábítani. Bánk titokban visszatér az udvarba, mert Biberach
értesült arról, hogy Melinda veszélyben van.
Egy másik bonyodalom is kialakul: a fõurak egy csoportja összeesküvést szõ Gertrudis király
len.
Bánk is elmegy az összeesküvõkhöz, és elmondja nekik, hogy õ is szívesen csatlakozna hozzáj
ez nádori méltóságával összeegyeztethetetlen. Az összeesküvõk is letesznek tervükrõl.
A kétszínû Biberach Ottónak átad két port: ajzószert Melinda elcsábításához és altatót Gert
számára. Ottónak csak félig sikerül a terve: megrontja Melindát, de Gertrudisnak nem tudja
beadni az altatót.
Biberach értesíti Bánkot Ottó szörnyû tettérõl. Bánk Melindát megvádolja, majd gyermeküket
is megátkozza. A szegény asszony számára ez az utolsó csepp, ettõl omlik össze. Amikor aztá
találkozik Gertrudisszal, a királynõ közli vele, hogy el kell hagynia a palotát. Melinda s
zennyes
kezûnek és koronák bemocskolójának nevezi a királynét. Melinda egyik bátyja Myska bán érkez
a királynéhoz, és éles szóváltásba keveredik vele. Szemére hányja, hogy a magyarokat kiforg
hivataljaikból, lerontatta õsi váraikat. Gertrudis az idõs férfi t azzal vádolja, hogy õ is
eesküvõ.
Bánk Tiborcra bízza Melindát. A királynéhoz azért megy be, mert le akar számolni vele.
A szóváltás során kardjával megöli az asszonyt. Amikor Gertrudis meghal, kívülrõl zaj halla
megérkeznek az összeesküvõk, hogy õk is segítsenek Bánknak. Csak Ottó ellen tudnak ekkor
már föllépni, egy tõrrel majdnem agyon is szúrják, de Ottónak sikerül elfutnia.
A hazaérkezõ királynak Simon mester jelenti, hogy az emberei és Ottó megölték Peturt.
Bánk a király jelenlétében elõször dacosan viselkedik, Endrét is kihívja párviadalra, de az
a király helyett más áll ki küzdelemre. A párbaj váratlanul mégis elmarad, Tiborc énekébõl
értesülnek a szereplõk (közöttük Bánk is), hogy Melinda meghalt. A holttestet be is hozzák.
dre, bár látja Bánk fájdalmát, a saját veszteségét nagyobbnak érzi, ezért elégtételt akar v
gyilkoson, de aztán mégis megbocsát neki.
JAVÍTÁSOK
regénye 18. századi irodalmunk egyik büszkesége: dráma, 19. sz., Katona József 1791 ben
született Kecskeméten, és ott is halt meg 1830 ban. A dráma a Döbrentei Gábor szerkesztette
Er
délyi Múzeum 1814 es Eredetiség és jutalomtétel pályázatára készült, majd Katona jogász bar
Bárány Boldizsár biztatására és javaslataival Katona átdolgozta. Az eredeti változatból 344
marad a 2586 sorból. 1819-re készül el az átdolgozás, és 1820 ban jelenik meg nyomtatásban
20 példányban fogyott el , elõadását a cenzúra nem engedélyezte. Õsbemutatója Kassán volt
1833 ban Udvarhelyi Miklós Katona színészbarátja jutalomjátékaként. 1845 ig 8 10 elõadása
volt, 1845 ben történt a fordulat: Lendvay Márton ünnepelt férfihõs színész játszotta Bánko
1845 és 1847 között 17 szer adták elõ, 1848 ban már nemzeti drámaként kérték elõadását Bajz
Józseftõl, a Pesti Színház akkori igazgatójától, színikritikustól.
követségbe: II. Endre galíciai hadjáraton van. A dráma szereplõi szerint Gertrudis jelentõs
folyása, hatalomvágya áll a háttérben.
unokaöccse: testvéröccse; Gertrudis VI. Berthold isztriai és krajnai õrgróf, merániai herce
ya.
Gertrúdnak négy fiútestvére volt: Henrik isztriai õrgróf, Ekbert bambergi püspök, Berthold
sai
érsek, horvát dalmát bán, erdélyi vajda ezt a tisztségét gyilkosság miatt a király elvett
késõbb aquileai pátriárka. Katona az egyházi személyek ábrázolását tiltó cenzúra miatt vála
Ottót. Ottó apját követte a merániai trónon, és csak az 1217/18 as keresztes hadjárat részt
állt kapcsolatban a magyar királlyal. Ekbert és Berthold méltatlan támogatásáról Petur besz
Henrik és Ekbert 1208 és 1211 között élvezték Endre vendégszeretetét, miután menekülniük ke
Németországból a sváb Fülöp király meggyilkolásában való bûnrészesség miatt.
A drámában Biberach azt mondja, õ tudja, hogy Fülöpöt Ottó ölte meg.
mert Biberachtól értesült arról, hogy Melinda veszélyben van: Petur hívatta haza titokban.
Hogy Melinda veszélyeztetett, azt csak abból gondolja, hogy a pártütõk jelszava Melinda. M
ajd
szemtanúja Ottó és Melinda kettõsének, de hallani nem hallja, amit beszélnek. Aztán Biberac
figyelmezteti, hogy Ottó és Melinda kettesben vannak egyedül a palotában, mikor Bánk Petur
házában van a pártütõkkel, s Biberach is ide jön hasznot remélve jól értesültségébõl.
õ is szívesen csatlakozna hozzájuk: Bánk éppen a törvényességre hivatkozva és azzal érvelv

hogy Endrét sértenék meg, ha Gertrudist megölnék, továbbá, hogy az ország nem számít a zen
dülésre, nyugalomra inti a pártütõket. Azonban Biberach Melindáról hozott híre fellobbantja
indulatait és a palotába siet, a pártütõket várakozásra kéri, hátha szükség lesz rájuk. Kés
Mikhál szavaiból tudjuk meg, hogy a pártütõk megegyeztek, hogy Mikhál elmehet Gertrudishoz
követségbe, hogy szóval bírja igazságosabb uralkodásra, de megtiltják, hogy õket elárulja.
nem tudja beadni az altatót: De igen, Izidóra szavaiból tudjuk, hogy Gertrudis álmos volt
,
hamar aludni tért. Melinda is utal rá: álmos a rabló .
Myska bán: õ királyhû ember, a mulatópalotában van jelen, ahol jöttére a békétlenek elcsend
aztán a király hazatértekor van jelen: õ talál rá a haldokló Biberachra és faggatja ki, fia
m mester
pedig Ottót és Peturt éri tetten a palotában Gertrudis szobájában. Myska a gyilkosság (a dr
egyetlen) haszonélvezõje, hiszen a zendüléskor Petur felbõszült szavaira, Az egész nemet k
ok! ,
megmenti a királyfiakat, ezért a király megjutalmazza (Zalában elnyeré Zelelgeh jószágot fi
tul, ahogy
az udvorniktól megtudjuk az V. szakasz elején). Mikhál, Melinda idõsebb bátyja.
mert le akar számolni vele: Igaz, hogy Bánkot Gertrudis hívatta, de Bánk állapotát tekintv
elképzelhetõ a számonkérés, elszámoltatás. Gertrudis nem sokkal elõbb Izidóra szavaiból jön
hogy a nagyúr itthon van. Azonnal magához rendeli, mikor megtudja. Feltehetõleg tudni
szeret
né, mit tud Bánk. (Hiszen Izidóra szavaiból sejti, hogy Bánk megneszelt valamit Ottó tettéb
kardjával: Heves szóváltás elõzi meg a gyilkosságot, Bánk elõször az országban tapasztalt
nyomásról, nyomorúságról beszél, aztán Endre alávetettségérõl, Gertrudis álnok, becstelen p
lásáról, majd Melinda elcsábításában bûnrészességérõl (megakadályozhatta volna, de uralkodá
erkölcstelenségének, becstelenségének következménye lett). Nem tudni, hova fajult volna, ho
végzõdik az elszámoltatás, mert belép Ottó Gertrudis kiáltására. A csábítót meglátva Bánk e
veszti, megátkozza a merániakat, és Ottó után akar rohanni, de az ajtó nem enged. Közben Ge
trudis is megragadva az alkalmat el akar sietni, de Bánk hazáját átkozó szavaira tõrt ragad
Bánkba akarja ütni, azonban Bánk kitekeri kezébõl a tõrt és agyonszurkálja Gertrudist.
õk is segítsenek Bánknak: Bánktól függetlenül érkeznek a palotába, nem tudják, hogy Bánk
Gertrudisnál van. Meglátva, hogy Mikhált tömlöcbe vezetik, tör ki a zendülés.
egy tõrrel majdnem agyon is szúrják: Petur valóban már csak a halott királynét és Ottót ta
lálja, õt el akarják hurcolni ( Kínokra hurcoljátok! ). Ottó felkapja a Bánk elejtette tõrt
akarja ütni, de Petur elkapja tõle. Közben megérkezik Endre elõõrse (a királyi nép), Solom
t
a katonákkal, közben Ottó elmenekül.
Simon mester: Simon bán Melinda kisebbik bátyja, Peturékkal van, a palotában Melindát kere
si,
majd Petur házánál Solomék elfogják és a király elé hozzák. Solom mester (Myska bán fi a) t
jelentést. Õ a palotában tapasztaltak alapján Peturt hiszi a királyné gyilkosának, és örömm
jelenti Endrének, hogy a gyilkos meglakolt.
A párbaj váratlanul mégis elmarad: A javítandó szöveg alapján úgy tûnik, Melinda halálhíre
hiúsítja meg a párbajt. A párbaj Solom mester áll ki a király helyett ( a királlyal nem p
ik
Bánk, hiszen ura, neki átadja kardját), mert hisz apjának, aki hallotta Gertrudis utolsó s
zavait,
miszerint ártatlan valóban elmarad, mert Myska bán érkezik, és orozva gyilkolónak nevezi
Bánkot, egy alattomos gyilkos pedig nem méltó a párbajra.
Tiborc énekébõl: kétértelmû; egyrészt Melinda éneke szól (Simon: Melinda éneke. ), másrész
nem tudni, ki fújja a pásztorsípot. ( Hirtelen messzirõl egy pásztori síp szomorúan hallats
T/4.
így szól: Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Ezt Bánk mondja, mikor Tiborc Melinda
halálát beszéli el. Endre csak méltatlankodva megismétli, s ekkor már eszébe sincs, hogy el
telt vegyen a gyilkoson:
KIRÁLY `(semmire sem fi gyelmez).`
Nincs a teremtésben vesztes, csak õ
Nincs árva, úgy mond, csak az õ gyermeke.
Irtóztatón büntettél, Istenem!
Jól értelek; kivetted a kezembõl
Pálcámat; én imádlak! Így magam
Büntetni nem tudtam `(magában)` nem mertem is.
Magyarok! elõbb mintsem magyar hazánk
Elõbb esett el méltán a királyné!
66. oldal
10 + 15 PERC
A feladatot osztálylétszámtól függõen csoportmunkában (ekkor maradhatnak együtt az elõzõlép
) vagy párban végezzék a tanulók: 11 feladatot kell szétosztani. A cél, hogy a
jelenben a szituáció szempontjából fontossá váló múlt a dráma idõ- és kompozíciós szerkez
nyilvánvalóvá váljon. Ha úgy ítéljük, hogy a tanulók nehezen igazodnak el a szövegben, ad
meg, hogy hol keressék a bizonyító idézeteket, ezzel gyorsítjuk munkájukat. A királyi palot
az egyéb szempontot összevonva adhatjuk egy csoportnak.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : szövegértés elmélyítése, ember- és ön
jelentéstartalmak felfejtése
3-4 fõs heterogén csoportok
M un k a fo r m á k: csoportos vagy páros
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : idézetkeresés és értelmezés, táblázatkitöltés, mozai
E s z közö k: Katona József: Bánk bán
4. A
Bánk bán drámavilágában sok minden megtörtént már a drámai cselekmény megkezdõdése
elõtt. Ezeket a szereplõk monológjaiból és dialógusaiból tudjuk meg.
a) Töltsétek ki közösen az elõzetesen megtörténtekre vonatkozó alábbi táblázatokat!
b) Állításaitokat igazoljátok a drámából vett idézettel is!
c) Állapítsátok meg, miért kerül szóba a múlt!
d) A feladatokat osszátok meg úgy, hogy minden csoport vagy pár egy-egy szempont vizsgál
atára
vállalkozzon, majd mutassa be a többieknek észrevételeit és bizonyítékait!

e) A bemutatás során mindenki jegyzetelje a táblázatba mások megoldásait!
A) Mit tudunk meg Endrérõl?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
SZÓBA, MIT BIZONYÍT VELE,
MIRE ÉRVEL?
B) Mit tudunk meg Bánkról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
C) Mit tudunk meg Gertrudisról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
D) Mit tudunk meg Melindáról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
E) Mit tudunk meg Ottóról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
F) Mit tudunk meg a magyar nemesekrõl?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
G) Mit tudunk meg Peturról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
H) Mit tudunk meg az ország állapotáról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
I) Mit tudunk meg a királyi palotáról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
J) Mit tudunk meg a bojóthiakról?
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
K) Egyéb szempont
ESEMÉNY(EK),
TETTEK, ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ
IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
MIRE ÉRVEL?
A) Endre
ESEMÉNY(EK),
TETTEK,
ÁLLAPOTOK
BIZONYÍTÓ IDÉZETEK
KI MIÉRT HOZZA
SZÓBA, MIT BIZONYÍT
VELE, MIRE VÁLASZOL?
Galíciai hadjáratra a szülõk PolyákPetur a békétleneknek
ment Ország felé néznek kisírt szemekkel,és Bánknak II.
Mert tán fiuk Endrével ott veszett,szakasz, 2. jelenet; érvel
Azért, hogy egy ötesztendõs gyerekGertrudis bûnössége,
Nyerhesse a galíci tartományt.a pártütés jogossága
Légy boldog, Endre! ha te királyi pálcád mellett.
Kezébe adtad asszonyodnak, és
Jóságodat dicsérni hallván, úgy veszed
Incselkedését, mint jó pénzt - íme:
Alattvalóid így segítenek.
Gyenge király, Én engedelmeskedni nem tudok,Petur ugyanott
behódol egy Nem, nem tudok, mint Endre a királyunk!
asszonynak, hagyja
irányítani magát.
Midõn Pozsonyvárban Erzsébetet
Általvevé Lajos thüringi herceg
Számára a követség oh mikép
Állt ottan õ!
[ ]
S kirakta a szörnyû sok kincseket,
Amelyeken Thüringia elvakult.
Hogy álla ottan Endre, hátul egy
Szegletben - Endre, a magyar király!
Pirúlva morgott a magyar, s te Bánk
A köntösét rántád, hogy elõbbre menjen.
A háborús Azok tevék ezt, akiket te külsõBánk Endrének
állapotoknak õ is Földekrõl országodba csõditél,V. szakasz 5. jelenet
okozója. Mint pártosok feje és nagyasszonyunkPetur oktalan halálának
Gyilkosa úgy ölettetett le, ésokozójaként vádolja
Midõn alig mozogva ott hevert,Bánk a királyt válaszul
Házára törtek ismét és nevedbenarra a kifakadására,
A gyilkolásért e bosszút veszik:hogy holmi pártosért
Holott csak én öltem meg a királynét! szomorkodjék, mikor a
feleségét vesztette el.
B) Bánk
ESEMÉNY(EK), BIZONYÍTÓ IDÉZETEK KI MIÉRT HOZZA
TETTEK, SZÓBA, MIT BIZONYÍT
ÁLLAPOTOK VELE, MIRE VÁLASZOL?
Nagyon féltékeny Felhozta hát ideII. szakasz 3. jelenet
fiatal és szép Szép együgyû feleségét a nagyúr,Biberach tüzeli Bánkot;
feleségére. Bármint dörömbözött szerelme-féltõhasznot remélve; az
Nagy szíve. összeesküvõktõl a
palotába hívja, hogy
megelõzze Melinda
elcsábítását.
Bánk és apja Lásd Melindánálmentette meg
Melindát és családját.
Gertrudis Endre Ládd bán: királyod a kezedbe adtaII. szakasz 3. jelenet
távollétében Bánkot Egész hatalmát; s így hogy egyikének, Biberach bizonygatja
(aki helyettese Vagy másikának útjában ne légy,jól értesültségét, intrikál,
a királynak) El kelle ország-vizsgálásra menned.hogy Bánkot megnyerje
országjárásra küldte. magának.
Bánk életét Tiborc Huszonhat esztendõ elõtt vala ez III. szakasz 3. jelenet
mentette meg Tiborc és Bánk kettõse
26 évvel ezelõtt Tiborc az ország
Jáderánál.háborús állapotait
festi le, Bánk saját
problémájával van
elfoglalva észre véve
a sebhelyet, eszébe
ötlik, hogy hiszen lehet
még megoldás, rábízza
Melindát.
C) Gertrudis
Testvéreit, Eckber Sírt bennem a lélek, hogy a pazarlástPetur Bánknak II.
tet és Berchtoldot Szemléltem és minden magyar szemeszakasz 2. jelenet
érdemtelenül védel Könnyekbe lábbadt. Honnan volt az aGertrudis bûnössége,
mezi és vagyonhoz kincs?a pártütés jogossága
juttatja (Eckbert Bánk, nem felelsz? Tulajdonunkat elmellett
a magyar
gyilkos is). Vevé s od adta a hazájabélinemesek nyomorúságos
Elpazarolja a Cinkosinak, s kihúzta a szegényés méltatlan helyzetével,
magyar javakat. Magyarnak a kezébõl a kenyért s azta nemesi szabadság
Tetteivel sérti a Megette a meráni fegyveres.megsértésével érvel.
magyar nemesség Lerontatá atyáink várait,
szabadságjogait. S meráni fegyverest rakott oda;
Kevély, nagyra törõ.
Õ vette rá Bánkot,
hogy Melindát a
palotába hozza.
Elszedte hivataljainkat és
A puszta bán névvel cifrázta fel.
Eckbert, az öccse, alig törölte le
Fülöp királynak a vérét kezérõl
S itt a scepúsi földet elnyeré.
Berchtold az üstökét se tudja még
Befonni, s már érsek, bán, vajda s Bács
Bodrog megyékben fõispán leve.
Bánáti Bertalan kihal fimag
Nélkül: s ez asszony egy jött-ment Jerindó
Di Vegliát atyafi vá teremt
enged egy
Asszony kevély áhítozásinak
S Kálmánnak, a fi ának, hogy dobot,
Vagy egy kicsiny kürtöt nyerhessen ûzi
Galiciából el Miciszlavict?
Uralkodás! `Parancsolás!` minõ
Más már csak ennek még a hangja is,
Mint èngedelmeskedni` hát minõ
Ez még `valóságában?` Egy Magyar
Országba! Majd Polyák Podólia,
Aztán Velence, a kevély Velence
Európa harmadába! `(Szédülni láttatik.)`
BÁNK
Kóbor! Hogyan jött a Melinda név
Nyelvedre?
BIBERACH
Páh! Tehát mégsem tudod?
De igaz! Hisz a királyné prüszkölõ
Becs rang-porától egész bolondulásig
Elszédültél te. No de, szó ami szó,
Õk szépen is fogának a dologhoz,
Úgymint: Nagyúr ej Bánk bán így,
meg így;
Nem illik, ország elsõ nagyja, hogy
Így meg-meg így. Felhozta hát ide
Szép együgyû feleségét a nagyúr,
Bármint dörömbözött szerelme-féltõ
Nagy szíve.
Ugyanott
IV. szakasz 1. jelenet
Gertrudis álmodozik
hódító szerepérõl
ellenpontja ez a
szakaszt záró bukásnak.
II. szakasz 3. jelenet
Biberach a magyaroktól
remél hasznot, be akarja
bizonyítani Bánknak jól
értesültségét, a palotába
csalja, ahol Ottó és
Melinda együtt vannak.
Az országban
Tiborc szavai: de már miolta a merániak
háborús állapotokat
stb.
idézett elõ.
Bejártam az
Országot és mindenfelé csak az
Elbúsulást találtam. Udvarod
Átkozza minden és hazádfi it.
Szerette jó királyunk, Endre! Hogy
Fogod találni népedet? Polyák
Országot elnyered, s tán a magyart
Veszted helyette el! Midõn te legElõször,
asszonyom, hazánkba jöttetek,
A békességnek édes istene
Pannóniára monda akkoron
Egy átkot, és a romlás angyala
Mormogta rá azt áment.
Vak voltam én is udvarodban; de
Már látok. Egykor egy öreg paraszt
Akadt elõmbe szárazon evé
A megpenészedett kenyért. Igaz s hív
Szolgája volt hazánknak, mondja, negyven
Esztendeig: de nyúgalomra ment.
Miért? Helyet kellett csinálni egy
Hazádfiának - `(összecsapja kezeit).`
Istenem, Istenem!
Egy tiszteletre méltó õsz kezébe, negyven
Esztendeig való szolgálatért,
Száraz kenyért nyújtasz magyar hazám?
III. szakasz 3. jelenet
Lásd az ország
állapotánál Bánk
Gertrudisnak IV.
szakasz 5. jelenet Bánk
sorolja Gertrudis bûneit
D) Melinda
ESEMÉNY(EK),
KI MIÉRT HOZZA
TETTEK,
ÁLLAPOTOK
Spanyolországból Ez lopá el tõlünk mindenünket.Mikhál IV. szakasz 5.
nemzetségüket a
mórok elûzték, Bánk
és apja mentette meg
Nem volt utolsó a bojóthi faj
Spanyol hazámban, és pajzsunkon a
Taréjos egyfejû sast esmeréjelenet Gertrudisnak
válaszul arra a megvetõ
megjegyzésére, hogy a
õket. Régtõl sok ellenség. Már férfiak
Valánk öcsémmel, amidõn anyánknak
Született ez a Melinda. Szépmagyarokat túlzottan
védi, Mikhál ezzel
igazolja a magyarok
Volt, mint az erkölcs. Akkor szült nekem
Is egy fiat feleségem. Oh ti szép
nagylelkûségét.
Bánkot tiszteli, de
nem tartja vonzónak.
Napok! Ti édes éjtszakák! Ehol
Jövének egyszer a mohádik, és
A maurusok hatalma a spanyol
Földön megént egészen eltenyészett.
Minden csak azt kiáltá: A mohádik!
Nem messze vannak a mohádik! Én
Szunnyadtam és de hátha csak mese?
Mondá az én nehezen hívõ öcsém.
Igy egyszer egy boldogtalan éjtszaka
Elvette mindenünket nemzetünket
Barátjainkat õs Bojóthot és `(elfojtódik)`
Egyetlenegy fi amat, reményemet,
Lelkemnek egy gyönyörûségét, virágzó
Ifjú korában. Boldogok szülõink,
Kik már elõre elköltöztek! A
Hajam kitépve, futottam a halál
Elõl, mivel Simon megölt fi amnak a
Testével oldalam mellett futott.
Nem akarta eltemetni, mert soha
Sem hitte, hogy meghalt: de ah! Midõn
Melinda elfáradván, jajgatott
A test felett midõn erõtlenül
Én ott feküdtem és õ gödröt ásott
Igy talála ott
Bennünket egy magyar, ki Elmerik
Királynak a spanyol Constantiát
Vivõ követségéhez tartozott
Kunrád, a nagyúrnak édesapja.
Alig tudták Simont felvonni onnét
Fájdalma meghaladta a saját
Fájdalmamat! S én azt mostan neki
Háláadatlansággal
Midõn kezem megkérte, nem rogyott
Õ térdre ! Szép se volt igen; de egy
Alphonsus, egy Caesar állott elõttem.
Szabad tekéntet, szabad szív, szabad
Szó, kézbe kéz és szembe szem, minálunk
Igy szokta a szerelmes: aki itt
Letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít.
Õ mondta ezt, ámító! És bizony
Bánk nem hazud: s ezért megvet Melinda.
Melinda Ottónak
I. szakasz 8. jelenet
Melinda Ottó heves
és tolakodó udvarlására,
túlzó, hamisnak ítélt
gesztusaira adja
válaszul. Ezzel adja
tudtára, hogy megveti,
számára csak Bánk
létezik.
Megveti a királynét, Èzzel` `(Ottóra mutat)` sok édesMelinda Gertrudisnak
az udvart a bûn
fészkének tartja.
múlatságra is
Oh, mert hiszen Melinda együgyû!
Mindent lehet. Köszönöm, nagyasszonyom,
válaszul Gertrudis
számon kérõ szavaira
Hogy oly kegyes valál s átláttad azt,
Hogy à bojóthi Melindának nem illik
Falun magányban lakni, mert nagyúrné,`
S alkalmatosságot szerzél nekem
E) Ottó
Fülöp király MidõnOttó Melindának
gyilkosa (Biberach Fülöp király ölettetése végett I. szakasz 8. jelenet
ezt mondja, mielõtt Gyanúba jõvén, szenvedésemet Melindát akarja
leszúrja õt Ottó, ezért Elbeszéltem, oly szerelmes érzésmeghódítani, úgy
kellett menekülnie Csillámla kedves könnyeidben véli (magyarázza),
nõvéréhez). hogy Melinda miatta
sírt, holott Melinda
hazájának kényszerû és
tragikus elvesztése miatt
sírt.
Gertrudis segíteni
A célod nem; de a módjaid
Útálhatom. Magam készítek útat,
Gertrudis Ottónak
akart rajta Mivel beteg testvérem megvidámítása G. megfeddi Ottót,
. Volt késztetõm; nem tiltottam sohahogy tilosban jár,
Tõled szerelmet! Vidámság, öröm,emlékezteti arra, hogy
Minden csak a szolgálatodra volt;segített neki, hálát várna
S most fajtalan véred tilalmas útonérte.
Melinda bírására csörgedez.
Egy ideje már Ah Biberach! Örvendj! Bizonnyal azElõversengés Ottó
ostromolja Melindát. Enyim fog õ az a szemérmes angyal Biberachnak tanácsot
Enyim fog õ lenni, kiért sokatkér, lelkendezve jön
Oly nyughatatlan szívvel éjtszakáztam!elmesélni a hódítás
Oh Biberach, enyim bizonnyal õ! újabb fejleményeit
F) Magyar nemesek
ESEMÉNY(EK),
KI MIÉRT HOZZA
TETTEK,
ÁLLAPOTOK
Gertrudis a
nemességet
megfosztotta
javadalmaitól,
megsértette
évszázados
szabadságjogaikat.
Az idegenek
(merániak) elõjogokat
élveznek az
udvarban.
A magyar nemesek
egy része behódol
Gertrudisnak.
Tulajdonunkat elVevé
s od adta a hazájabéli
Cinkosinak, s kihúzta a szegény
Magyarnak a kezébõl a kenyért s azt
Megette a meráni fegyveres.
Lerontatá atyáink várait,
S meráni fegyverest rakott oda;
Elszedte hivataljainkat és
A puszta bán névvel cifrázta fel.
Ó mikép tekéntett
Le ránk! Csak a merániakra néz.
Bámulja a harisnyát a magyar
Csak hátul áll s sóhajt az ily hazánk
Nagyasszonyán. Haj! Istenemre legAlább
csak egy vidám tekéntetet
Mutatna hát, ha színbõl is: nem esne
Olyan nagyon szívére a magyarnak!
Õ is `meráni!`
PETUR BÁN `(belép, vadon körülnéz, Simon
mellett egy székre veti magát).`
Igy? Ördög és pokol! Bizony majom
Mind egyrõl egyig. Oh te szép `nevû`
Magyar Magyar? Hej, félre oktalan
Aggodalom! Mit használ itten a fogCsikorgatás?
`(Fõbe üti magát.)`
Bolondos agyvelõ!
`(Dörmög.)`
Szabad kivánna lenni mindenik,
És torkukon kegyes nagyasszonyuk
Sült-fõttje oly mohón rohan le, hogy
Majd szinte megfulladnak. Lévnyalóvá
Lettél dicsõ `Árpád gyümölcse te?`
Petur II. szakasz
2. jelenet Petur
Bánknak bizonygatja
tarthatatlanná vált
helyzetüket. Lényeges,
hogy elsõsorban a
nemességen esett
sérelmeket hangoztatja.
Petur fel van dúlva
a mulatóteremben
látottakon Simonnak
és Mikhálnak
panaszkodik, csendesítõ
szavaikra egyre jobban
belelovallja magát az
elnyomott magyar
szerepébe. E szavakból
kiütközik Petur
szûklátókörûsége: a
magyart az idegennel
állítja szembe, nem
erkölcsi alapon ítél ez
ellenpontja egyben
Mikhál és Simon
magyarok idegenek
pozitív értékelésének.
Petur a bálterembõl
(mulatópalota) jön, fel
van dúlva a látottakon
Lásd Peturnál is a
sógoráról mondottakat
G) Petur
Sógora a királyné `(megütközik s ajkát harapja).`Petur Bánknak arra a
kegyeltje. A sógorom? Hm! A derék s hasznotfi gyelmeztetésére, hogy
Hajtó pohárnok a vámot valóban
Elnyerte Újfalun, mert szorgalommalnemcsak idegeneket
jutalmaz Gertrudis
Töltötte a királyné kancsóit. Sokáig éljen! II. szakasz 2. jelenet
`(Egy kancsót magasan felemel, azután Peturt kellemetlenül
kiönti a földre.)` érinti ennek szóba
hozása, gesztusai azt
mutatják, hogy megveti
talpnyalásáért sógorát.
Feltétlen lojalitás a Látod, hová tud téged csak neve Ugyanott
király iránt, ezt még
apja hagyta rá örökül.
Is vinni Endrének! Ládd, mint buzogsz
Érette, mégis a szívét akarnád
Kitépni! Hát jut é eszedbe még a
`Testvéri háború?` Te ott is Endre
Pártján valál, s midõn jószágidat
Elszedte Elmerik király
Hozzám jövél szökésed éjjelén,
Még egyszer elmentünk a cinterembe
Együtt lerogytál ott atyádnak a
Sirjára, s azt mondád: Igazad vala
Atyám, az Isten nem segít soha
Felkent királyok ellen! Nem maradt
Semmim, csak egy szivem: már legyen a
Föld, melybe nyugszol. Akárkié; de sirod
Ölelése s e mondás enyim marad.
A nemzet Meg kell erõsítenie régi (szent Ugyanott
egyenlõ számára a Elsõ királyunktól kitett) szabadságnemességgel.
Beli jussainkat; vagy ha megmutatja,
Hogy a hazám boldogságán segít
Ezen szabadság eltörlése egy szót
Se szólok Endre mellett Midõn te bátyád, Elmerik királyBánk Endrének
harcolt a Ellen kikelvén, Kheene várban el-V. szakasz 5. jelenet
testvérháborúban. Zárattatál; jut é eszedbe még,
Mit szenvedett õ érted? És ezen
Egész az õrülésig téged kedvelõ
Ember hideg gyanúból veszti el
Irtóztatólag éltét s házanépét:
Pedig én, csak én öltem meg a királynét!
H) Az ország állapota
A nemesség lásd Peturnál
méltatlanul
megfosztatott
elõjogaitól.
Éhezés, nyomor, Tiborc és Gertrudisnál (IV. szakasz 5. jelenet)
háborús állapotok.
II. szakasz 3. jelenet
Bánk éppen Melindát
és Izidórát hallgatta
ki , és megrendülni
látszik becsületességbe
és emberségbe vetett
hite megerõsítésként
hangzanak Tiborc
panaszszavai, nemcsak
az udvarban, az
országban is a rablás, a
nyomorúság uralkodik.
I) Királyi palota
Megkülönböztetés,
magyarok háttérbe
szorítása, az
Lásd a magyar nemeseknél
érvényesül,
aki behódol
Gertrudisnak.
Az udvarban MIKHÁLféktelen mulatságok. Hol loptad el húgomnak a nevét?
BIBERACH
Ahol magát más lopta: a királyné
Dombérozó mulatságában.
A célod nem; de a módjaid
Útálhatom. Magam készítek útat,
Mivel beteg testvérem megvidámítása
Volt késztetõm; nem tiltottam soha
Tõled szerelmet! Vidámság, öröm,
Minden csak a szolgálatodra volt;
S most fajtalan véred tilalmas úton
Melinda bírására csörgedez.
Biberach a
magyarokhoz megy
hasznot remélve
Gertrudis
felháborodottan
Ottónak, amiért hírbe
hozza, rossz fényt vet rá
Melinda elcsábításával
J) A bojóthiak
ÁLLAPOTOK VELE, MIRE ÉRVEL?
Múltjuk: Lásd Melindánál Van reményük
nemzetségük
fennmaradására.
Még gyóntatómnak is csak esküvés
Alatt nyilatkozhatnám ki; de
Neked neked Mikhál, nem: én atya
Vagyok.
MIKHÁL
Oh Simon, nem hal ki a bojóthi
Gróf-faj! Spanyol hazánkba vissza kell
Mennünk csak ott kell a bojóthi fajnak
Zöldelni
SIMON
Vagy Magyarországban. Magam
Is gondolám már s elvégeztem azt,
Hogy `minden országból Bojóthra vinném;
De itt nem aljasúl el a spanyol`
Elég ha mindmegannyi jó magyar
Háznépnek `õk` lehetnek törzsöki.
Simon Mikhálnak
vigasztalásul Mikhál
elkeseredésére: itt
csak éjtszaka (van)
ez akár a palotában
és az országban levõ
romlottságra is utalhat;
ellenpontja Gertrudis
magyarok iránti
megvetésének
K) Egyéb
ÁLLAPOTOK VELE, MIRE ÉRVEL?
Biberach
hazátlansága,
`(A legnagyobb hidegséggel.)`
Még gyermekekhez nem bocsájtkozék le,
Biberach Ottónak
erkölcstelensége: Mióta csak megszûntem hinni azt,
Hogy a tanítómnak vesszõitõl
Reszketne minden ember. Jobban ismérsz Ottó hiteltelenné vált
Biberach számára, hiába
remélt hasznot tõle, már
Jó hercegem, mintsem hogy azt reméld,
Egy Biberachot egy mesés manó is
El fogja tán mindjárt rémíteni.
nyilvánvalóvá vált, hogy
nem érdemes segítenie,
ezért tulajdonképpen
Elsõ bejöttöm a világra megölt
Már egy anyát, s bús tékozló atyám
Gyûlölni kezdett, én is rajta kezdtemmegfenyegeti, hogy
bármire képes, õt nem
lehet kényszeríteni,
Gyûlölni minden embert. Néha jól
Megöklözém. Egyszer végre feladott.
Bûnöm bocsánatjáért, ölni, akérni, zsarolni; másrészt
a dráma értékvilágában
a becsület, nemzet,
Szentföldre kellett volna mennem; éshazaszeretet
Az atyám megitta volna addig otthon
Minden vagyonkámat. Nem mentem.
ellenpólusát képezi ez
a sors.
T/5.
Akkor
Bedugtak egy klastromba, hogy pedig
Még életemben szentté lenni kedvem
Nem volt, kiszöktem a falak közûl.
Minden vagyon nélkül, köszönhetem,
Hogy ott tanultam; s így az emberi
Vakságból éltem; elég az ostoba!
Ritter, paraszt, szegény, úr, hercegek
Lettek barátjaimmá, és csak egyszer
Forrt szinte a torkomra. Nem kivánom
Hogy többet úgy legyen. `(Menni akar.)`
72. oldal
15 PERC
Ebben a lépésben a dráma kezdõ és záró állapotát vetjük össze. Elõször tanulópáronként egy-
szereplõ helyzetét tárják fel a tanulók vagy a kezdõ, vagy a záró állapotban. Ezután ismert
munkájukat, a többiek jegyzeteljenek.
Kiemelt készségek, képességek: szövegértés elmélyítése, érdekütközések felismerése, empátia
M un k a fo r m á k : páros, majd frontális
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : idézetkeresés, táblázatkitöltés, közzététel, mozaik
5.
Hasonlítsátok össze a dráma kezdõ és záró állapotát!
a)
Az osztály egyik fele páronként egy-egy szereplõt vizsgálva az Elõversengés és az Elsõ szak
alapján tárja fel az alaphelyzetet és a szereplõk közötti konfliktusokat! Kinek kivel milye
rendezetlen
ügye van?
b)
Az osztály másik fele páronként egy-egy szereplõt vizsgálva az Ötödik szakasz alapján mutas
be a záró állapotot! Kivel mi történt?
A)
Kezdõ állapot
HELY-
SZÍN,
IDÕ
SZEREPLÕK
ASZEREPLÕK
ÉRZELMIÁLLAPOTA
(IDÉZETEKKELIGAZOLVA)
ASZEREPLÕK
KONFLIKTUSAI,
A KONFLIKTUSOKA
OTTÓ
MELINDA
SIMON ÉS
MIKHÁL
PETUR
EGY
UDVORNIK
BÁNK
TIBORC
B) Záró állapot
HELYSZÍN,
IDÕ
SZEREPLÕK
A SZEREPLÕK
ÉRZELMI ÁLLAPOTA
(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)
A SZEREPLÕK
KONFLIKTUSAI,
A KONFLIKTUS OKA
ENDRE
BÁNK
MELINDA
OTTÓ
PETUR
SOLOM ÉS
MYSKA
A) Kezdõ állapot
SZEREPLÕK
HELYSZÍN,
A SZEREPLÕK ÉRZELMI ÁLLAPOTA
SZEREPLÕK
KONFLIKTUSAI, A
IDÕ
(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA)
KONFLIKTUS OKA
A királyi Felfokozott indulatok, melyek
palota, este rendezetlen viszonyokra utalnak;
a helyzet mindannyiuknak
fenntarthatatlan.
OTTÓ Ah Biberach! Örvendj! bizonnyal az
Enyim fog õ az a szemérmes
angyal
Enyim fog õ lenni,
Ottó meg akarja hódítani
Melindát, Gertrudisnak
ez ellenére van, de dühíti
Ottó tehetetlensége és
butasága is; mivel
veszélyben érzi magát,
hiszen a nádor felesége
Ottó célpontja, haza
akarja küldeni másnap
Ottót.
MELINDA
SIMON ÉS
MIKHÁL
PETUR
EGY
UDVORNIK
BÁNK
TIBORC
Távozz!
Hm; Hátha mégis úgy lehetne?
Furcsa!
Igy Ördög és pokol!
Utolsó tánc!
Ha! hogy mindent így kelletik
találnom!
Ni, boldog Isten! Mégis õ biz az!
Sérti Ottó udvarlása, és
az, hogy az udvarban
kell lennie, hogy
szórakoztassa Ottót.
Gertrudist hibáztatja a
helyzetért. Áldozatnak
tekinti magát.
Alig hihetõ dolog
történt velük: Simon
megtudta, hogy apa;
örömük, bizakodásuk,
békés jövõtervezgetésük
ellentétben áll a
vendégszoba és Petur
elkeseredettségével.
Peturhoz tartoznak, de,
sérti õket indulatossága,
csitítják.
Gertrudis önkényén,
az idegenek (merániak)
kivételezett helyzetén
és az idegeneknek
behódolókon dühöng.
Vészjósló bejelentés:
jelképesen is felfogható:
a meráni országlás
haláltánca.
Petur hívatta haza
titokban. A mondat
vonatkozhat a palota- és
az országbeli állapotokra
egyaránt. A Melinda
jelszó és a titok feldúlja.
(Egyrészt féltékeny,
másrészt a törvényesség
képviselõje.)
Tiborc Bánkot követve
surrant be a palotába,
családja éhezik, lopni
jött. Bánkot felismerve
boldog, megoldásban
bizakodik.
IZIDÓRA
GERTRUDIS
BIBERACH
ENDRE
Õ volt az! Ugy e õ - ?
Ottó, no jöjj!
mi volt ez itt, Melinda?
Ha! Más oldalra a palásttal
(mert azért, hogy a király
után való bánatjaimat kiverjem.
fejembõl - Gertrudis)
Izidóra mindenhová
követi Ottót, mert
szerelmes bele, meg akar
bizonyosodni róla, hogy
nem igaz a hír: Ottó
Melindát szereti.
Bár azon van, hogy Ottót
mulattassa, sérti
viselkedése. Egyrészt az,
hogy a nádor feleségét
szemelte ki, másrészt az,
hogy pipogya, nem tud
egy nõt meghódítani.
Ehhez mérten kétértelmû
tanácsokat ad Ottónak;
másnap haza akarja
küldeni.
Ottó és Izidóra
jelenetében látjuk,
már ekkor jó
emberismerõnek,
és információk
birtokában levõnek
mutatkozik. Intrikus,
kívülálló és bennfentes.
Úgy tûnik számára, hogy
érdemesebb
lesz a magyarok
tanácsadójának lenni.
Távol van.
B) Záró állapot
HELYSZÍN, SZEREPLÕK A SZEREPLÕK ÉRZELMI ÁLLAPOTA HOGYAN OLDÓDOTT
IDÕ
(IDÉZETEKKEL IGAZOLVA) MEG A KONFLIKTUS?
A palota Hullámzó érzelmek, kétely,
nagyterme, belenyugvás, megrendültség
délelõtt
ENDRE Sír a király. (udvornikok)
Gertrudis! Így kellett találni meg!
Galíciából érkezik,
feleségét valaki megölte,
Ottó! Tehát még õ is? zendülés van, gyermekeit
Utálatos beszédek! Hazudnak! Myska bán megvédte,
(Gertrudis) romlásodat könnyeznem ezért megjutalmazza, ki
sem lehet!?
Ó, igaz! Ártatlan õ! Ártatlan áldozat!
kell derítenie, mi történt,
helyre kell állítania a
rendet. Nyomoz, közben
BÁNK
MELINDA
OTTÓ
PETUR
SOLOM ÉS
MYSKA
Mindenütt Ottó! Ottó! Átkozott!
Magyarok! Elõbb mintsem magyar
hazánk / elõbb esett el méltán a
királyné!
Király! Gertrúdisod koporsó / aljára
vágom a hatalom jelét
Pedig én, csak én öltem meg a
királynét! (3 szor is mondja)
Siket fül szem homályosul, /
hasadj ki, szív
végsemmiség az én ítéletem
a büntetés már ennek irgalom
(Solom, Bánkra mutatva)
- - -
Uram, király! /Ezt, Istenemre
mondom, nem te
vergõdik két szerep közt:
ember (polgár) és király
(a nép sorsáért felel).
A tények megismerése
után ítéletet hoz: méltán
esett el a királyné.
Megölte a királynét.
Ezt jogosnak hiszi,
majd megérti tettének
súlyosságát, hallva Petur
átkát és látva Melinda
holttestét, összeomlik.
Bánk hazavitette
Tiborccal, most holtan
hozzák: Ottó emberei
rágyújtották a házat.
Elmenekült, megölt egy
embert, akinél Gertrudis
pénzt helyezett letétbe,
embereket bérelt fel,
hogy bosszút álljanak
Melindán keresztül
Bánkon.
Mikhált látva elvezetni
betör a palotába,
elfogják a király
hazaérkezõ emberei, és
azt vélve, hogy õ ölte
meg Gertrudist, feldúlják
házát, õt lovához kötve
meghurcolják, megölik.
Utolsó szavaiban
megátkozza az orozva
gyilkolót, és élteti a
királyt.
Királyhû emberek, az
igazság kiderítésében
buzgólkodnak.
T/6.
SIMON ÉS
MIKHÁL
Myska jutalmat kap
a királygyermekek
megvédéséért, Solom
meg akar vívni Bánkkal a
királyért, a király helyett.
Az ítélethez járulnak
hozzá azzal, hogy
Gertrudis tetteinek tanúi.
Az önkéntes számûzetést
választják.
76. oldal
35 PERC
Hat csoportot alakítunk, a tanulók 25 percet kapnak egy-egy részlet megadott szempontú v
izsgálatára.
A megoldást írják fel csomagolópapírra is, és tegyék ki a témafalra. Mindenkinek 10
perce van, hogy az elkészült táblázatokat figyelmesen tanulmányozza, jegyzeteket készítsen
maga számára. Értékeljük az elkészült munkákat!
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : szövegértés elmélyítése, ember- és ön
jelentéstartalmak felfejtése
3-4 fõs heterogén csoportok
Munk aformák : csoportos
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : mozaik
E s z közö k: a dráma szövege, csomagolópapír
6. Bánk útja
A dráma tett- és szóváltások, sûrûsödési pontok láncolata, változó viszonyrendszer. Vizsgál
meg Bánk útját követve, hogyan jött létre a záró állapot!
Minden csoport egy-egy jelenetet vizsgáljon meg a megadott szempontokból! A megoldások
at
írjátok fel csomagolópapírra is, és tegyétek ki a falra!
A) csoport: I. szakasz, záró monológ
MIT TUD BÁNK? MIT LÁTOTT,
HALLOTT?
MIT ÉREZ? MILYEN KÉTELYEK
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MILYEN LÉPÉST TESZ, TERVEZ
A FENNÁLLÓ HELYZET
MEGOLDÁSÁRA?
B) csoport: II. szakasz, 2. jelenet Petur és Bánk kettõse
HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MEGOLDÁSÁRA?
C) csoport: II. szakasz, 3. jelenet Bánk és Biberach kettõse
HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MEGOLDÁSÁRA?
D) csoport: III. szakasz, 1. (Bánk Melinda), 2. (Bánk Izidóra) és 3. (Bánk Tiborc) je

HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MEGOLDÁSÁRA?
E) csoport: IV. szakasz , 5. jelenet (Bánk Gertrudis)
HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MEGOLDÁSÁRA?
F) csoport: V. szakasz, 5. és 6. jelenet
HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MEGOLDÁSÁRA?
A) csoport
I. szakasz, záró monológ
MIT TUD BÁNK? MIT
LÁTOTT, HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
MILYEN LÉPÉST TESZ,
TERVEZ A FENNÁLLÓ
HELYZET MEGOLDÁSÁRA?
Petur titokban hívatta haza.
Összeesküvésre készülnek.
A jelszavuk Melinda.
Az országban áldatlan
állapotokat tapasztalt, a
palotában az ellenkezõjét.
Látta Ottót Melinda elõtt
térdelni, de nem hallotta õket.
Hallotta Gertrudis Ottóhoz
intézett kétértelmû tanácsát.
Súlyos szerepkonfl iktus

fogalmazódik meg: egyszerre
kellene megoldania férji
méltóságán esett csorbát,
az ország állapotát, és a
Peturék vezette összeesküvést.
Szeretné törvényesen,
körültekintõen, békés úton
rendezni az ügyeket.
Tisztánlátásra képes állapotot,
önfegyelmet diktál magának.
Elhatározza, hogy mint ember,
Isten teremtményéhez méltón
fog eljárni, és becsületét
minden körülmények között
megõrzi.
B) csoport
II. szakasz, 2. jelenet Petur és Bánk kettõse
MIT TUD BÁNK? MIT
LÁTOTT, HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
TERVEZ A FENNÁLLÓ
Petur vad indulatát, a Õ is tapasztalta az országban Peturt ellenérvekkel gyõzi
királynéban méltatlan a nyomorúságot, de úgy meg: nemcsak a merániak
(mert kevély, hamis, és véli, törvényesen kell eljárni, jutnak hivatalokhoz
férfi szerepre tör), zsarnok másrészt az ország népét nem (Petur sógorát idézi), ha a
idegent, a magyar nemeseket sújthatja polgárháborúval. királynét megöli, a királyt
szabadságuktól megfosztó sérti, márpedig Petur
uralkodót lát, akit meg akar mindenek fölött lojális a
ölni. Csak az erõszakos királyhoz, a nemesi elõjogok
megoldást fogadja el. megtartásának törvényes útját
képviseli, várakozásra bírja
Peturékat.
C) csoport
II. szakasz, 3. jelenet Bánk és Biberach kettõse
MIT TUD BÁNK? MIT
LÁTOTT, HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
TERVEZ A FENNÁLLÓ
Biberach megérkezik, szítja Bánk rettenetesen felbõszül, Azonnal a palotába siet
Bánk féltékenységét, felidézi, nem tudja, megmentheti-e Biberachhal, a békétleneket
hogy a királyné bírta rá, hogy még Melindát, a magánügy együtt maradni kéri, hátha
Melindát felhozza az udvarba, fölébe kerekedik a szükség lesz rájuk!
hogy Bánkot szándékosan nemzetinek.
távolította el a palotából, s
hogy Ottó és Melinda egyedül
vannak a palotában.
D) csoport
III. szakasz, 1. (Bánk Melinda), 2. (Bánk Izidóra) és 3. (Bánk Tiborc) jelenet
MIT TUD BÁNK? MIT
FOGALMAZÓDNAK MEG
TERVEZ A FENNÁLLÓ
LÁTOTT, HALLOTT?
BENNE?
Melinda bûntelennek vallja
magát, ugyanakkor büntetést
vár meg van zavarodva.
Izidóra kétes választ ad: a
királyné álmos volt, aztán
Melinda megbékélteté .
Tiborc az ország tûrhetetlen
nyomorát panaszolja.
Minek higgyen? Annak, amit
látott elõzõ este? Izidórának,
Melindának? (Azt látja, hogy
össze van zavarodva.)
Érzi, hogy el fog veszni, hogy
nem lesz képes ilyen csapás
mellett megõrizni emberi
méltóságát.
Tiborc eszébe juttatja
feladatát. Szavai arról
tanúskodnak, hogy az
országban gyakorlatilag
háborús állapotok vannak.
A helyzet minden szinten
tarthatatlan.
Megátkozza fi át.
Arra jut, hogy nem érdemes
becsületesnek lenni.
Elhatározza, hogy cselekedni

fog: Munkálkodó légy, ne
panaszkodó!
Pénzt akar adni Tiborcnak, de
ez nem megoldás.
Felismeri benne egykori
megmentõjét, ez az
önfeláldozás erõt önt
bele: Tiborcra bízza
Melindát. Hazamentek, ott
megmondhatod, hogy él még
Bánk.
Melinda azonban elfutott.
E) csoport
IV. szakasz, 5. jelenet (Bánk Gertrudis)
MIT TUD BÁNK? MIT
LÁTOTT, HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
TERVEZ A FENNÁLLÓ
Tudja, hogy Melindát Magánkívül van, leszámolásra Bánk a kezdeti rettenetes
meggyalázták. készül Melinda által elvesztett felindultságtól az apátián át
Látta Mikhált a tömlöcbe becsülete miatt. az indulatos, de megfékezett
elvezettetni. elszámoltatást választja.
Tiborc rémülten csitítja. Irtózatos önuralomra van
Gertrudis átadja Melindát, Bánk érzi, hogy mindennek szüksége, fegyelmezi magát,
Bánkot marasztalja. vége. ( Vége, vége már errõl tanúskodik többszöri
neki A nap elnyugtával az kardhoz kapása is, melyet
örvendezõk is elnyugodnak.
kétértelmû mondatok,
aztán mégsem ránt elõ.
Érvel: Az ország sorsát, saját
metaforikusan utalhatnak a helyzetét, Gertrúdis becstelen
gyilkosságra, Bánk vesztére.) magatartását kéri számon.
REFLEKTÁLÁS
79. oldal T/7.
Gertrudis fensõbbségesen
utasítja számadásra
alattvalóját.
Ottó belép.
Egyrészt elégedett: Örvendj
becsületem! Lemosta
mocskod a vérkeresztség ,
másrészt érzékeli tette súlyát:
Ki! A tetõ mindjárt reám
szakad!
Bánk elveszti fejét, Ottót nem
éri utol, a hátulról támadó
Gertrudist a kezébõl kicsavart
tõrrel agyonszurkálja .
Konstatálja, hogy végre
elrendezõdött minden, de
várja a folytatást.
Eltántorog.
F) csoport
V. szakasz, 5. és 6. jelenet
MIT TUD BÁNK? MIT
LÁTOTT, HALLOTT?
FOGALMAZÓDNAK MEG
BENNE?
TERVEZ A FENNÁLLÓ
Jogosnak tartja tettét.
Petur szava halála elõtt:
alattomos gyilkos.
Holtan hozzák Melindát.
Dacos, dühös
Elbizonytalanodik,
elgondolkodik, felmentést
keres: Petur nemcsak õt, a
királynét is megátkozta.
Bánk vele mindent elveszített.
Lemond nádori tisztjérõl.
Számon kéri a királyt. Õt is
legalább annyira vétkesnek
tartja, mint magát, de a
királlyal nem áll ki párbajozni.
Nincs a teremtésben vesztes,
csak én!
A reflektáló kérdések mind valahogyan a darab egészének értelmezését igénylik, így alkalmat
teremtenek a tanulóknak az órákon történtek szintetizálására. A következõ órán hallgassunk
néhány miniesszét, de be is szedhetjük a füzeteket és értékelhetjük õket.
Házi feladat
tanórán kívüli tevékenység
Kiemelt készségek, képességek: atanultakszintetizálása,véleményalkotás
Munkaformák: egyéni
Módszerek, eljárások: rövid esszé írása
7.
Házi feladat
Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írj a kérdésrõl a füzetedbe összefüggõ, 8-10 mo
miniesszét!
a)
Miért, mely témák miatt válhatott 1847 48-ban nemzeti drámánkká a Bánk bán?
b)
Olyan korokban, amikor az idegen elnyomás és az érdekérvényesítés nem létkérdés, mi lehet a
Bánk bánban idõszerû, jelenünkhöz is szóló probléma?
c)
Az alábbi dokumentumokat elolvasva fejtsd ki véleményedet a Bánk bán ismeretében arról, hog
miben haladja meg kora gondolkodását Katona!
Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség elõadását. Rossz, veszedelm
s tendencia.
(Széchenyi István a Bánk bánról 1839)

Az elöljáróság kijelölése szerint fogják össze a megyére kirótt újoncokat, akik élethosszi
g
szolgálják a császárt, amíg nyomorékká lesznek a kegyetlen újoncozás szórakoztató vadászat
melynek kegyetlen önkényét csak egy rendelkezés korlátozza: a nemes ember besorozása tilos.
Így védik a kiváltságosok a hazát. A nemtelen a nemest saját nevében még pörbe sem foghat
A szenvedõk nyögésébe halottak hörgése is vegyül. 50 csapást (botütés) halálbüntetéssel egy
ítélnek. Ezért akarja a császár 1820-ban a szolgabírói tevékenységet 12 botra korlátozni; e
KK.
és RR. [Karok és Rendek] még a 24-et is keveslik, és az országgyûlés alkotmánysérelmet lát
em
beavatkozásában.
(Harkányi Endre: Magyarország társadalma 1790 1867 címû
befejezetlen munkájának 1910-ben megjelent részletébõl)
Második akadály a nemzeti dicsekedés. [ ] Most a játékban sem nézi azt a magyar, hogy mint
a
kidolgozás, hanem: mint van a morál? Õelõtte az a szép, amelyben több-több jeles mondások v
annyival inkább, ha azok nemzetét érdeklik, teli torokkal és botokkal való dörömbözéssel
megelégedését. Igaz, hogy itt csak a hebehurgya ifjúságot és a bárdolatlan köznépet értjük,
éppen ezek végett a jobb ízlésû abban hagyja a játékszínbe való járdogálást, a dörömbözés (
agyargó idegen nevetve beszél el hazájában) lesz az írónak útmutatója, hogy ha dicsõséget a
i,
nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teli hazai drámát kell írni; még a szép tettek is
hatnak,
elegendõ az, ha teletömettetik a darab azoknak dicsekedõ emlegetésével.
(Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni
költõmesterség lábra nem tud kapni?)
d) Az alábbi képek alapján szerinted miben különbözhettek az elõadások, Tiborc vagy Bánk sz
fogásai?
Tiborc szerepében Újházy Ede (1890), Bartos Gyula (1905) és Szentgyörgyi István (1930)
Bánk szerepében Kovács Gyula (1880-as évek), Pálffy György (1895),

Bessenyei Ferenc (1951) és Sándor L. István (2003)
LEHETSÉGES MEGOLDÁS
egyéni
5. AZ ÉRTEKEZÕ KÖLCSEY
3 ÓRA
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
82. oldal
10 PERC
A cél a modul címével kapcsolatos elõzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma tartalmi
elõkészítése. Azok a tanulók, akik 7. osztályban is ezen program alapján tanultak, könnyen
hetik
az akkor megbeszélteket egyénileg is. Ha a tanulócsoportban nin csenek ilyen tanulók,
a kérdéseket érdemes közösen (osztály- vagy csoportkeretben) feldolgozni és megbeszélni. Ha
a fenti szempontból vegyes csoportban dolgozunk, a feladatot (ugyancsak ebbõl a szem
pontból)
heterogén kiscsoportokban érdemes feldolgozni, érvényesítve a különféle elõismeretekbõl
adódó álláspontok összevetését, összekapcsolását.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: a tanult ismeretek mozgósítása
M u n k a f o r m á k : egyéni, illetve frontális vagy csoportmunka közös megbeszéléssel, é
el
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : ismétlõ kérdéssor megválaszolása
Az elmúlt idõszakban Kölcseyvel mint Kazinczy harcostársával, a nyelvújítási mozgalom egyik
eplõjével,
valamint recenziók írójával találkozhattatok. Ezt a pályaszakaszát erõteljesen befolyásolta
századelõ jellemzõen klasszicista ízlése. A húszas évektõl azonban egyre jobban felbukkanna
jd
meghatározóvá válnak Kölcsey szemléletében a romantikára jellemzõ jegyek: mind költészetébe
értekezõ prózájában nyomon követhetõ e változás. Ebben a modulban elsõsorban a romantika tö
iránti érzékenységének, a nemzet iránti kiemelt érdeklõdésének jegyeit kutatjuk Kölcsey írá
1.
Korábbi tanulmányaitok során elsõsorban a lírikus Kölcseyvel ismerkedhettetek meg. Elevenít
föl az alábbi kérdések segítségével, mit tanultatok Kölcsey Himnuszáról (1823)!
a)
Mi a vers mûfaja?
b)
Hogyan mutatja be a Himnusz Isten és a történelem viszonyát?
c)
Hogyan értékeli a nemzet múltját és jelenét a vers beszélõje? Milyen értékszerkezettel írha
két idõszak?
d)
Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövõ eljövetelének?
e)
Milyen szerepet játszik a nemzet saját sorsának alakításában?
T/2.
a) A Himnusz mûfaja himnusz: az óda egyik válfaja. Általában valamely eszme, fogalom, jele
n
ség, személy stb. magasztalására írt vers. Eredetileg vallásos mûfaj: Istenhez könyörgõ, se
ségért fohászkodó költemény. Jellegzetes beszédhelyzete a megszólítás, amely keretszerûen
ismétlõdik az utolsó szakaszban.
b) A Himnuszban a történelem (és ezen belül a magyarság történelme) mint Isten akaratából
való események sora jelenik meg.
c) A múlt kettõs értékû (ambivalens) és két szakaszra bomlik: a hõsi kort az elkorcsosulás,
pusztulás századai követik, s ezek eredménye a sivár és kiüresedett jelen.
d) A jövõ, csakúgy, mint a múlt, Isten szándékától függ. A nemzet sorsának jobbra fordulása
Isten szánalmán s ebbõl adódó kegyelmén múlik.
e) A nemzet (és az egyén) befolyása sorsának alakulására csekély. Ez határozza meg a vers
beszédhelyzetét (kérés Istenhez), majd ennek változatát a záró szakaszban.
JELENTÉSTEREMTÉS
83. oldal
10 PERC
Ta n á r i in s t r ukc i ó k: A verset csendes egyéni olvasás után egy tanuló felolvassa.
elni
kell az értelmezést segítõ megfelelõ tagolásra. (Jellegzetes olvasási-értelmezési hiba a mo
félreértése, felszólító módú értelmezése.) A kérdéseket közösen beszéljük meg.
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g e k: a szöveg mûfajának felismerése, kompozíci
nek
azonosítása, az idõszerkezet értelmezése, a két szöveg összevetése adott szempont alapján
M un k a fo r m á k : frontális
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás
2. Olvassátok el Kölcsey Huszt címû versét (1831), és oldjátok meg a feladatokat!
HUSZT
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegõ rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedõ kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendõvel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derûl!
(Cseke, 1831. december 29.)
AZ ÉRTEKEZÕ KÖLCSEY 115
a) Mi a vers mûfaja?
b) Jellemezzétek a Huszt verselését (a verselés fajtája, sortípusok stb.)!
c) Milyen fõbb kompozíciós egységekbõl épül föl a vers?
d) Hogyan jelenik meg múlt-jelen-jövõ hármassága a szövegben?
e) Mi a záloga (feltétele) a vers alapján egy jobb jövõ eljövetelének?
f) Melyek a leglényegesebb szemléletbeli eltérések a Himnusz és a Huszt között? Véleményede
fejtsd ki kb. 50 szóban!
T/3 6.
a) A vers mûfaja epigramma.
b) A verselés a klasszikus epigrammának megfelelõ disztichon: egy hexameterbõl és egy pent
ameterbõl
álló egység ismétlõdik meg a versben négyszer. A sorokat daktiluszok és szpondeu
szok alkotják (a hexameter utolsó elõtti verslába mindig daktilusz). A pentameter két félso
ból
áll, melyet cezúra választ ketté. A cezúra elõtti és az utolsó versláb csonka (egy hosszú s
tag).
c) 1 4. sor: a látomás (a múltat idézõ, kísérteties hangulatú elõkészítõ rész).
5 8. sor: a rémalak szavai (kérdések és felszólítások).
d) A múltra utaló szövegrészek (düledékeiden, romvára, sír szele, elomló, rémalak, romok or
messze kor árnya, visszamerengni) a pusztulás képeit idézik. Ezekre reflektálnak a második
gy
ség költõi kérdései, amelyek a múltba révedés hiábavalóságát fogalmazzák meg. Ez készíti el
csattanót (7 8. sorok): a jelenben meghatározódó, tettekkel megalapozható pozitív jövõ képé
A múlt és a jövõ hangulati és értékbeli ellentétét a sötétség-fény szembeállítása is kiemel
e) Az emberi tettek, a jelenbeli alkotás, cselekvés.
f) A Himnuszban az ember kiszolgáltatott, a történelem Isten akarataként jelenik meg, me
lynek
elszenvedõje az ember és a nemzet. A Huszt épp ellenkezõleg az emberi cselekvés jövõt
meghatározó, történelmet irányító jellegét hangsúlyozza. (Természetesen más szempontú ös
szevetés is elképzelhetõ.)
84. oldal
10 15 PERC
A szöveg olvasását érdemes a feldolgozást megelõzõ órán házi feladatnak adni a 4-5. feladat
együtt. Ebben az esetben a 4. feladat megoldásának megbeszélése során az elemi információ
visszakeresési funkciók ellenõrizhetõk. A 6. feladat is lehet tanórán kívüli munka, de mego
kiscsoportokban is. Ez utóbbi megoldás elõnye, hogy a csoport konszenzusos alapon kell
, hogy
megtalálja a legmegfelelõbb megoldást. A 6. feladat e) pontját (vita) természetesen csak a
z órán
rendezhetjük meg. Ehhez javaslatok:
A tanulók 4-6 fõs csoportokban végezzék a feladatot. Nem szükséges a munkát csoporton belül
megosztani, de ha mégis, akkor a fontosabb szerepeket a csoport tagjai osztják ki, m
i viszont jelezzük,
milyen szerepköröket kell ellátni (az érvek gyûjtése, rendszerezése, vizuális megjelenítése
megfogalmazása stb.). Egy szerepet betölthet egy tanuló is és pár is. Kiemelt szerep jut a
szószólónak,
aki a csoport véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5 perc)
után mindegyik csoport szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére.
Alternatív megoldás: A tanulók három csoportban dolgoznak. Az ellentétes álláspontokat
kifejtõ két csoport feladata azonos az elõbbiekben bemutatottal, a harmadik csoport értéke
li a
másik kettõ teljesítményét. Fontos, hogy a zsûri tagjai ne a számukra rokonszenvesebb vélek
értékeljék, hanem a teljesítményt (az érvek valóságtartama, az érvelés logikája, felépített
Kiemelt készségek, képességek: információk visszakeresése olvasott szövegben, gondolatok
kiemelése, tételmondatok azonosítása, rokon gondolatok összekapcsolása
Munkaformák: egyéni és csoportos, frontális ellenõrzéssel
Módszerek, eljárások: elemzõ szöveg feldolgozása, vita
A NEMZET A REFORMKOR IRODALMÁBAN
A Himnusz és a Huszt közötti szemléletbeli különbség jól példázza Kölcsey érdeklõdésének és
fokozatos változását. Már a Himnusz is elmozdulást mutat a szerzõ
fi atalkori gondolkodásmódjához
képest. A Kazinczy klasszicizmusán és világpolgár szemléletén érlelõdõ költõ világképében
megfi gyelhetõ változás leglényegesebb vonása a nemzet történelmének, a haza sorsának közép
kerülése. Nem véletlenszerû és egyszeri jelenségrõl van szó: a húszas években Kölcsey líráj
prózájának egyaránt központi motívuma lesz a nemzet múltja és egyre inkább jövõje. A Hu
ez utóbbi pozitív látomásának jellegzetes, bár a költõ életmûvében meglehetõsen ritka példá
A nemzet általában is jellegzetes központi témája a reformkor költészetének, irodalmának.
Nem véletlen, hogy a hazához, honfitársakhoz szóló költemények aránya a magyar költészet
történetében messze e korszakban a legmagasabb (elsõsorban Vörösmartynál és Petõfi nél).
A nemzet sorsának, fennmaradásának vagy pusztulásának kérdése végigkíséri Kölcsey életmûvét
is a Rákos nimfájához szóló költeménytõl (1814) utolsó verséig (Rebellis vers, 1838), s min
jelen van értekezõ prózájában: esztétikai (Nemzeti hagyományok, 1826), történeti (Mohács, 1
és fi lozófi ai (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, 1837) írásaiban is.
A haza sorsának elõtérbe kerülése e korszakban több szempontból is indokolt. A reformkor ke
politikai és gazdasági célkitûzése, a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás természetes
állította a közgondolkodás elõterébe a nemzet fogalmát. Ráadásul a korabeli gondolkodásban
a nemzet léte és fennmaradása korántsem volt nyilvánvaló és magától értetõdõ tény: sokan vé
úgy, hogy a magyarság el fog pusztulni, el fog tûnni a népek sorából. A korszak költészetén
ethalál-
látomásai reális lehetõségnek tûnhettek a korabeli olvasó szemében. E nemzethalál-elkép
zelés többek között Johann Gottfried Herder (1744 1803) német író és filozófus hírhedt jós
alapján terjedt el. Herder úgy vélte, hogy a szláv népek közé zárt magyarság rövidesen megs
mint nemzet, beleolvad környezetébe.
4.
A szövegben jó néhány Kölcsey-mû címét felsoroltuk. Készíts ezekbõl tartalomjegyzéket
egy képzeletbeli szöveggyûjteményhez kétféle eljárással: az egyikben a mûvek keletkezésük
idõrendjében szerepeljenek, a másikban betûrend szerint!
Idõrendben
Betûrendben
5.
Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát: foglald össze a bekezdések legfontosabb gondolatai
egy-egy tételmondatban!
1. bekezdés
2. bekezdés
3. bekezdés
6. Az alábbiakban idézeteket olvashattok a korszak íróitól, költõitõl. Használjátok az idéz
a fenti szöveg kiegészítésére, illusztrálására! Melyik bekezdés melyik gondolatához illenek
az idézetek?
a)
Ha lelkemnek, minekelõtte Hadeszbõl felvezettetvén ide plántáltatott, választás lett volna
engedve, bizonyosan nem választottam volna a hont, amelyben születtem. (Kölcsey Ferenc
,
1813)
Bekezdés:
Gondolat:
b)
Én tartok tõle, hogy ha ügyefogyott nyelvünket (mely Ázsiából kibujdosván, atya, anya, vér
és rokonság nélkül [...] lakik itten Európában), annyira vesztébe hagyjuk, nem vetek neki s
esztendõt, hogy ennek a sokféle nemzetnek zavarékjában olyan sorsra fog jutni, mint azelõt
t nem
sokkal a kunoknak õsi nyelvek. (Csokonai Vitéz Mihály, 1797)
Bekezdés:
Gondolat:
c)
Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondol
ják
meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz
magával; veszteg maradás következménye pedig senyvedés. (Kölcsey Ferenc, 1835)
Bekezdés:
Gondolat:
d) Törvényem él. Hazád õrcsillagzatja
Szülötti bûnein leszáll;
Szelíd sugárit többé nem nyugtatja
Az õsz apák sírhalminál.
És más hon áll a négy folyam partjára,
Más szózat és más keblü nép;
S szebb arcot ölt e föld kies határa,
Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
(Kölcsey Ferenc, 1838)
Bekezdés:
Gondolat:
e)
Rendezzetek vitát Herder jóslatáról az alábbi szöveg alapján!
Igaz-e hogy a magyar irodalom és közgondolkodás pesszimista, borúlátó?
Aszerint alkossatok 4-6 fõs csoportokat, hogy ki ért egyet az itt megfogalmazott állítássa
l, és ki
nem!
Érveitek alátámasztására idézzetek föl minél több irodalmi mûvet (ne csak 19. századi vagy
mûvekre gondoljatok)!
Herder jóslata talán nem terjedt volna el a kor közgondolkodásában oly gyorsan és oly széle
ben,
ha nem lett volna elõzménye, mondhatni hagyománya a magyar kultúrában e gondolatnak. Jól je
lemzi
a helyzetet, hogy ítéletét maga Herder is egy magyar történeti munkára alapozta, s amikor p
vel
késõbb megismerkedett a magyar kulturális törekvésekkel, egy másik mûvében alaposan megvált
.
(Jellemzõ az is, hogy ez már nem terjedt el hazánk közgondolkodásában.) A 19. századi magya
költészet nemzethalál-gondolata csak folytatása a magyar nemzeti pesszimizmus Moháccsal ke
zdõdõ s
a 18. században fölerõsödõ hagyományának.
4.
IDÕRENDBEN
BETÛRENDBEN
Rákos nimfájához 1814
Himnusz 1823
Himnusz 1823
Huszt 1831
Mohács 1826
Mohács 1826
Nemzeti hagyományok 1826
Nemzeti hagyományok 1826
Huszt 1831
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1837
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1837
Rákos nimfájához 1814
Rebellis vers 1838
Rebellis vers 1838
5.
1. bekezdés: Kölcsey érdeklõdésének homlokterébe a húszas évekre egyre inkább a nemzet
sorsa kerül.
2. bekezdés: A nemzet a reformkor irodalmának és Kölcsey életmûvének is egyik központi
témája.
3. bekezdés: A nemzet fogalmát egyrészt a nemzeti függetlenség gondolata, másrészt a Herder
jóslat nyomán kialakuló közvélekedés állította középpontba.
6.
a) 1. bekezdés: a fiatal Kölcsey világpolgársága
b) 3. bekezdés: a nemzethalál gondolata
c) 3. bekezdés: a nemzeti önállóság (autonómia) és a polgári átalakulás célkitûzése
d) 3. bekezdés: a nemzethalál gondolata
T/8 11.
T/7.
87. oldal
5-10 PERC
A játék során az egyes népek, nemzetek hagyományaiból, jellegzetességeibõl összeálló sztere
foglalkozunk. Fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a sztereotípiák mindig általánosítások
valamint azt is, hogy egyes népek jellegzetességei közötti eltérések alapján nem lehet
egyeseket értékesebbnek tekinteni, mint másokat.
A játék 4-6 fõs csoportokban indul. Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet nevé
el.
A tanulók öt tételbõl álló jellemzést készítenek a szerepkártyán levõ nemzetrõl, majd az el
tételenként felolvassák a jellemzést. Amelyik csoport elõször rájön, melyik nemzetrõl
van szó, az nyer, és folytatja a játékot.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: jellegzetességek kiemelése, megfogalmazása
Mun k aformák : négy-hatfõs csoportokban, majd közösen végzett munka
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : játék
Esz közö k: szerepkártyák
NEMZETI HAGYOMÁNYOK
7. Lehet-e nemzeteket jellemezni?
a) Alkossatok 4-6 fos csapatokat! Mindegyik csoport kap egy szerepkártyát egy nemzet
nevével.
Készítsetek öt tételbol álló jellemzést a szerepkártyán szereplo nemzetrol!
b) Az elso csoport tagjai tételenként olvassák fel a jellemzést! Amelyik csoport eloször rá
, melyik
nemzetrol van szó, az nyer és folytatja a játékot.
87. oldal
5-10 PERC
A feladat a Nemzeti hagyományokból kiemelt hosszabb szöveg feldolgozásának (T/12.) elõkészí
A korábbi szemelvényekkel való összevetés jól mutatja a szerzõ organikus szemléletének kibo
közös ellenõrzésre, ha otthoni munka volt
kozását, a nyelv és a nemzet fejlõdésében feltételezett párhuzamokat, valamint a sorsot, tö
befolyásoló emberi cselekvés jelentõségének megnövekedését gondolkodásában. Ez utóbbi
a romantikus történelemfelfogás és történetfi lozófia hatását tükrözõ elképzelés azért
mert ez Kölcsey késõbbi közéleti szerepvállalásának gondolati-etikai alapja, háttere.
A feladat elvégezhetõ az órán vagy házi feladat formájában. Az elõbbi esetben vagy a tanulm
feldolgozó óra elején, vagy az azt megelõzõ óra végén célszerû kitérni ezekre a kérdésekre.
Kiemelt készségek, képességek: régies szöveg olvasása, megértése és összevetése más

szövegekkel
Munkaformák: egyéni (otthoni) munka, illetve frontális munka
Módszerek, eljárások: szövegolvasás,feladatmegoldás
8.
Olvasd el az alább kezdõdõ és a következõ oldalon folytatódó szöveget!
Kölcsey húszas évekre jellemzõ nemzetfelfogása Nemzeti hagyományok (1826) címû értekezésébe
tárul elénk legteljesebb formában. Ebben a nemzetek történetét az ember életútjával és fejl
veti össze azt kutatva, hogy e fejlõdés mennyiben kedvez vagy nem kedvez a költészet kiala
kulásának
és felvirágzásának.
Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek megvagynak az õ különbözõ koraik. Gyermek
ból
virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása
váltja fel.
A nemzetek ennek megfelelõen éppúgy különböznek is egymástól, mint az emberek folytatódik
gondolatmenet , mind sorsuk, mind jellemük eltérõ képet mutat.
Nemzetek, valamint egyes emberek, vagynak másoknál lelkesebbek, s mennél lelkesebb val
amely
nemzet, annál több, annál merészebb próbákban fejti ki erejének értelmét. Az ily nemzet a m
keskenységét megszélesíti, idegen népekre befolyást szerez magának tettek által, [ ] hadat
és fogad, s most nyomva majd nyomatva, most támadási majd oltalmi küzdésben veszély és dics
pusztítás és önáldozat viszontagságai közt tünteti fel magának a hõsi kort.
Hasonló gondolatokra bukkanunk Kölcsey szintén 1826-ban keletkezett tanulmányában, a
Mohácsban:
Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlõ emlékezet teszi e
folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törûld ki a lélekbõl annak ragyogó színeit; és ím
élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé len
i
hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdõdjék ezentúl: az a régi többé nem
9.
Hasonlítsd össze a második idézett bekezdés gondolatmenetét a Himnusz és a Huszt
alapgondolatával (történelemszemléletével)! Melyikhez áll közelebb? Válaszodat indokold
meg röviden!
10. Milyen fontos mozzanattal egészíti ki a Nemzeti hagyományok gondolatmenetét a Mohácsból
idézett részlet?
11. Idézd föl vagy olvasd el a Zrínyi dala címû Kölcsey-verset! Emeld ki (aláhúzással) azok
sorokat, amelyek összecsengnek a Mohácsból idézett gondolattal!
ZRÍNYI DALA
Hol van a hon, melynek Árpád vére Itt van a bérc, s omladék fölette,
Gyõzelemben csorga szent földére, Mely a hõst és hírét eltemette,
Mely nevével hév szerelmet gyújt; Bús feledség hamván, s néma hant;
S messze képét bújdosó magzatja, Völgyben ûl a gyáva kor s határa
Még Kalypso keblén is siratja, Szûk körébõl õse saslakára
S kart feléje búsan vágyva nyújt? Szédeleg ha néha felpillant.
Itt van a hon, ah nem mint a régi, És hol a nép, mely pályát izzadni,
Pusztaságban nyúlnak el vidéki, S izzad s közt hõsi bért aratni
Többé nem gyõzelmek honja már; Õsz atyáknak nyomdokin tanúlt;
Elhamvadt a magzat hõ szerelme, S szenvedett bár, s bajról bajra hága,
Nincs magasra vívó szenvedelme, Hervadatlan volt szép ifjusága,
Jégkebelben fásult szívet zár. A jelenben múlt s jövõ virúlt?
Hol van a bérc, és a vár fölette, Vándor állj meg! korcs volt anyja vére,
Szondi melynek sáncait védlette, Más faj állott a kihúnyt helyére,
Tékozolva híven életét; Gyönge fõvel, romlott, szívtelen;
Honnan a hír felszáll, s arculatja A dicsõ nép, mely tanúlt izzadni,
Lángsugárit távol ragyogtatja, S izzadás közt hõsi bért aratni,
S fényt a késõ századokra vét? Névben él csak, többé nincs jelen.
Szobránc, 1830. július
9. A szövegben megfogalmazott elképzelés a Huszt gondolatmenetét elõlegezi meg: az ember
nem elszenvedõje a történelemnek, hanem aktív részese, alakítója.
10. A Mohács a nemzeti emlékezet mint összetartó erõ fontosságát veti föl, amely Kölcsey
szerint a nemzet fennmaradásának, létezésének egyik feltétele, záloga.
11. A páros szakaszok jelent jellemzõ sorai, amelyek a páratlan versszakok dicsõ múltat idé
sorainak ellentétei. Például:
Elhamvadt a magzat hõ szerelme,
Nincs magasra vívó szenvedelme,
Jégkebelben fásult szívet zár.
Bús feledség hamván, s néma hant;
Völgyben ûl a gyáva kor s határa
Szûk körébõl õse saslakára
Szédeleg ha néha felpillant.
Más faj állott a kihúnyt helyére,
Gyönge fõvel, romlott, szívtelen;
[A dicsõ nép, mely tanúlt izzadni,
S izzad s közt hõsi bért aratni,]
Névben él csak, többé nincs jelen.
T/12.
89. oldal
20 25 PERC
Ta n á r i in s t r ukc i ó k : Ebben a lépésben a Nemzeti hagyományokat dolgozzuk fel. A
feladatokat
házi feladatként egyénileg érdemes megoldani és az órán négy-hatfõs csoportokban (esetleg
frontálisan) feldolgozni. A csoportok tagjai egybevethetik megoldásaikat és a csoporto
k sorban
bemutatják az egyeztetett változatot, amelyet a többi csoport véleményez. A csoportmunka
fõként olyan osztályokban ajánlott, amelyekben jelentõs különbség van a tanulók felkészülts
illetve motivációjában.
K i e m el t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: szövegértés: régies szövegek elemeinek
azonosítása, ismeretlen szavak értelmezése szótár, illetve lexikon segítségével
M un k a fo r m á k : egyéni felkészülés, megbeszélés és feldolgozás csoportban vagy közöse
etben)
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : értekezõ szöveg feldolgozása
12. Olvasd el az alábbi részleteket1 a Nemzeti hagyományokból, és oldd meg a feladatokat!
(1) A poézisnek legkedvezõbb pillanatok tehát akkor nyílnak, midõn a nemzet a zajló ifjúság
a tisztább és józanabb miveltség csendesebb világába lépni kezd. A nyelv ilyenkor kap hajlé
ot,
s a poétának kívánságai és szükségei szerint ezerféle alakra változhat el; az érzés ilyenko
nyer fellengést, mivel a jelenkoron vagy felül vagy túl emelvén magát, más ragyogóbb tartom
siet vissza; a képzelet ilyenkor talál szabad lebegést, mivel a körülfogó valóság által meg
szoríttatván, az elõtte felnyitott messze tartományt sajátjának tekinti [ ].
(2) A nemzeti hõskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti hagyomány s nemzet
i poézis
szoros függésben állanak egymással. Ahol õsi hagyomány vagy éppen nincsen, vagy igen kesken
határokban áll, ott nemzeti poézis sem származhatik; az ott születendõ énekes vagy saját [
süllyed el, vagy külföldi poézis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre idegenek
hazájában. Mert a nemzeti poézis a nemzeti történet körében kezdi pályáját, s a lírának kés
feltámadó s individuális érzelmeket tárgyazó zengése is csak ott lehet hazaivá, hol az a ne
történet régibb múzsájától kölcsönöz sajátságot, s személyes érzeményeit a nemzeti hagyomán
nemzeti megnemesített életkör nimbuszán keresztül súgároztatja.
(3) Ha ezen fejtegetéseket a históriára akarjuk alkalmaztatni: hova fordítsuk inkább szeme
inket, mint
a görögökre? Soha nemzeti poézis ragyogóbb hõskorra vissza nem tekintett, és soha nemzeti
hõskor ragyogóbb poézist maga után nem vont, mint õnálok. [ ]
(4) Mi annak oka, ha valamely nemzetnek hagyományai úgy megcsonkúlnak, mint, például, a mié
k
Álmoson felül? A régiséggel dicsekedõ nemzetek a világ teremtéséig szoktak felhágni tradíci
s történeteiket, habár mesés alakban is, az eredettõl fogva emlegetik. Azt fogjuk-e követke
tetni,
hogy a nemzet, mely ezt nem teheti, egészen új ága valamely régibb törzsöknek, melybõl
1 A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek
tekintetet nem érdemlõ kicsinységben szakadt ki, s elvadulván, többé kiszakadásáról semmit
tudott? Azt-e, hogy a hagyománytalan nemzet gyáván, tettek nélkül vesztegle, s emlékezetét
unokáira által nem plántálhatta? De a magyarnak nyelve eredetiséget bizonyít, s rokonsága s
kiholt nyelvekkel régiségét mutatja; az a környülmény pedig, mely szerént Álmos s fi a Árpá
félelmet gerjesztõ nagyságban s erõvel teljes ifjúságban fénylõ nemzettel szállottak elõ a
megõl, hagy-e kételkedni a felett, hogy e nemzetnek már azelõtt hosz-szú küzdések alatt kel
t
a vérpályára kikészûlve lennie?
(5) Nem gondolt talán a nemzet saját tetteivel? De olvassuk, hogy Attilának asztalánál bárd
k éneklettek;
s Anonymus is említi a köznép énekeit, melyekben régi tettek dicsõíttetének. Ami Attila
alatt s az Árpád unokáinak idejében s még Mátyás alatt is megtörtént, miért ne történhetett
meg a köztök lefolyt korban is? Idõ hosszúsága és státusfelforgató szélveszek tehették, hog
hõskor nyomai elfeledtettek; tehette talán az unokának vétkes elhûlése is a régiségnek, nem
nek
s hazafiságnak emlékei eránt. [...]
(6) A hagyomány annál poétaibb alakot nyer magának, mennél több egyes történetekre oszlik f
oly egyes történetekre tudniillik, melyek a regénység színét viselvén, az egésznek elevenít
kölcsönözhetnek. A görög hagyomány tele van ilyenekkel, s az ilyenek abban még több költõi
déssel
bírnak azon oknál fogva, mert vagy mitusokká tétettek, vagy mitusokkal vegyültenek.
A magyar hagyományban semmi mitológiai nyomokat észre nem veszünk; s ezek különben
is a keresztyénség után idegenekké fogtak volna lenniek. [...]
(7) Nem hiszem, hogy volna tartomány, melynek földében a költésnek bármely kevés virágai is
tenyésznének. Mindenütt vagynak a köznépnek dalai, mindenütt megdicsõíttetnek a merész tett
bármely együgyû énekben is. De vagynak népek, kik az együgyû ének hangját idõrõl idõre
megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honának történeteit nevekedõ fényben terjes
elõ. Az ének lépcsõnként hágó ereje lassanként vonja maga után az egykorúakat, s mindég
a nemzetiség körében szállongván, állandóul ismerõs marad nékiek, míg végre a pórdalból egy
selmai ének vagy éppen egy Ilias tûnik fel. Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti egy
s a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsõin, a bölcsõben fekvõ nemzeti
költést messze hagyja magától. Ily környülményben a magasabb poézis többé belsõ szikrából
szép lángra nem gerjed; idegen tûznél kell annak meggerjednie, s a nemzet egészének nehezen
fog világítani. Velünk, úgy látszik, ez történt meg.
(8) Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozn
ség
tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet. Két rendbelieknek leljük azokat; me
t
vagy történeteket énekelnek, vagy a szempillanat személyes érzéseit zengik el. Nagyon régie
sem egy, sem más nemben nem lelünk, s ez is igazolja jegyzésemet, mely magyarainknak a
régiség
eránt lett elhûlésérõl fentebb tétetett. [...]
a)
Készíts lábjegyzetet az alábbi nevekhez!
Anonymus:
Ilias:
b)
A tanulmányban sok idegen szót és régies kifejezést találunk. Tedd rendbe az alábbi, összek
dett
szószedetet, amely a szöveg könnyebb megértését segíti!
1. poézis
a) költõi
2.
individuális b) hagyomány
3.
nimbusz c) iránt
4.
história d) mítosz
5.
tradíció e) tekintély, közbecsülés, dicsfény
6. plántál
7. kikészûl
8. bárd
9. eránt
10. poétai
11. mitus
12. együgyû
13. pórdal
14. selmai
f) elkészülg) örökít, hagyományozh) egyszerû, csiszolatlan, naiv
i) költészetj) népdalk) történelem
l) huncut, pajkos, csintalanm) személyes, egyedi, egyénin) énekmondó
c) Fordítás magyarról magyarra
A szövegben sok a ma már nem használt, régiesnek ható fordulat, kifejezés. Ezek közül válog
néhányat.
Alkosd meg az alábbi szövegrészek mai magyar nyelvi változatát!
...AZ ÉRZÉS ILYENKOR NYER FELLENGÉST...

...KESKENY HATÁROKBAN ÁLL...
...FELHÁGNI TRADÍCIÓIKBAN...
...STÁTUSFELFORGATÓ...
...A REGÉNYSÉG SZÍNÉT VISELVÉN...
...IDEGENEKKÉ FOGTAK VOLNA LENNIEK...
...MAGASABB REPTET VESZ...
...NEVEKEDÕ FÉNYBEN...
d)
Készítsd el az olvasott szöveg vázlatát!
Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal!

Jelöld azt is, hogy melyik bekezdés milyen funkciót kap a szövegben az alábbiak közül:
Tétel megfogalmazása;
Következtetés (konklúzió);
Szónoki kérdések;
Példák.
1.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
2.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
3.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
4.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
5.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
6.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
7.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
8.
bekezdés
Funkció:
Alapgondolat:
e)
Idézd föl, mit írt Kölcsey Csokonairól szóló recenziójában a népies kifejezésekrõl! Vesd ös
akkori vélekedését a fent idézett szövegrész konklúziójával!
MEGOLDÁSOK
a)
Anonymus: a Névtelen (latin), A magyarok cselekedeteirõl szóló nevezetes (latin nyelvû) kró
ika
ismeretlen szerzõje
Ilias (latinos írásmód): Íliász Homérosznak (i. e. 8. század) tulajdonított eposz a trója
b)
poézis
költészet
individuális
személyes, egyedi, egyéni

nimbusz
tekintély, közbecsülés, dicsfény

história
történelem
tradíció
hagyomány
plántál
örökít, hagyományoz
kikészûl
felkészül
bárd
énekmondó
eránt
iránt
poétai
költõi
mitus
mítosz (latinos írásmód)

együgyû
egyszerû, csiszolatlan, naiv

pórdal
népdal
selmai
huncut, pajkos, csintalan

c)
az érzés ilyenkor nyer fellengést az érzelem ekkor szárnyal
keskeny határokban áll szûkölködik
felhágni tradícióikban visszavezetni eredetüket, származásukat
státusfelforgató az államot felforgató, megdöntõ
a regénység színét viselvén regényes színben (stílusban) megfogalmazva
idegenekké fogtak volna lenniek idegenné váltak volna
magasabb reptet vesz magasabb színvonalra emelkedik
nevekedõ fényben magasabb rendû költõi stílusban
d) A feladat órai feldolgozása során érdemes a bekezdések központi gondolatait a szövegbõl
idézetekkel alátámasztani, illusztrálni.
(1) tétel: A költészet abban az idõszakban képes leginkább kibontakozni, amikor a nemzet é
korba lép.
(2) tétel: A nemzeti hagyomány a nemzet történetének korai szakaszából származik, s ennek l
a nemzeti költészet kibontakozásának feltétele.
(3) példa: A fenti tételre legjobb példa a görög történelem és költészet.
(4) szónoki kérdések: Mi az oka annak, hogy a honfoglalás elõtti történelmünkrõl nem maradt
fenn költõi szöveg, holott a magyarok története korábbra nyúlik vissza?
(5) tétel + kérdések: Léteztek népi énekek, amelyek a múlt tetteit dicsõítették, ám ezek fe
merültek.
(6) tétel + példa: A hagyomány regényes történetekben él tovább; ilyenek például a görög mí
toszok.
(7) tétel: A népköltészet a világon mindenütt létezik, s vannak népek, amelyek megnemesítik
dalokat, mások viszont elszakadnak tõlük. A magyar nemzet az utóbbi utat járta.
(8) konklúzió: A való nemzeti költészet gyökereit a népköltészetben kell megtalálni.
e) Kölcsey ízlésbeli változása mögött gondolkodásmódjának átalakulása húzódik meg. A klasz
szicista ízlés korlátozottságától a romantikus esztétika és kultúrafelfogás eredetiséget kö
eszményéig jut el, melytõl éppen nem idegen a népköltészet felé fordulás. (Ízlésbeli változ
jól mutatja a recenzens és a költõ teljesítményének összevetése. Berzsenyi-kritikájában épp
azért feddi meg a költõt, ami az õ kései költészetére éppúgy jellemzõ, mint Berzsenyiére s
inkább Vörösmartyéra. A témát és formát egységként kezelõ szerves forma mindhárom költõ
sajátja s egyben a romantika jellegzetes, azt a klasszicizmustól elválasztó stílusjegye.)
T/13.
REFLEKTÁLÁS
94. oldal
10 PERC
Ta n á r i in s t r u kc ió k: A feladatot kiadhatjuk pároknak is, 3-4 fõs csoportoknak
is. Megoldása
alkalom lehet az eddig tanultak összegzésére is.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : szövegértés, analogikus gondolkodás
M un k a fo r m á k : páros vagy csoportmunka
M ó d s ze r e k , e ljá rá s o k : szövegolvasás, feladatmegoldás
13. Olvasd el az alábbi részletet Kölcsey Mohács címû tanulmányából!
Mi köt most titeket, mint egész néptömeget együvé? Hol a szellem, mely kisebb-nagyobb mért
minden keblen keresztül lángoljon? Játékszíneitek? Bujdokló vándorok sátorai, hol különben
minden alak idegen. Gyûléseitek? Egyik osztály kirekesztõ tulajdona, hol az a lehetségig g
yéren jelen
meg. Egyházaitok? Azokban meghasonlátok, s felekezet lelke szállt belétek. [...] Mi más le
nne az, ha
õseitek és egész házatok öröm és búnapjait Duna és Tisza partjain, palotákban és kunyhókban
ûlnétek! Mert íme, hol a paloták urának õse gyõzött vagy halt, ott gyõzött és halt a kunyhó
lakójának õse is. Ily emlékezetnek egyetemi joga van minden szívhez. Rang és birtok egyesek
sajátja:
a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.
a) Milyen fontos gondolattal gazdagítja a nemzetrõl alkotott fogalmat ez az idézet?
b) Vesd össze Kölcsey gondolatait a Katona Bánk bánjában megfogalmazódó nemzetszemlélettel!
A Mohácsból idézett bekezdésben az a gondolat fogalmazódik meg tömören, amely a harmincas
években egyre inkább jellemzõ lesz Kölcsey és a szabadelvû gondolkodók (pl. Wesselényi, Szé
chenyi) szemléletmódjára. A nemzet fogalmának újraalkotása, demokratikus kiszélesítése nem
csak elméleti írásokban jelenik meg, hanem gyakorlati célkitûzésekben is (közteherviselés,
váltság) és Kölcsey országgyûlési munkásságában is nyomon követhetõ (pl. A szatmári adózó n
állapotáról, 1830., Az örökös megváltás tárgyában, 1834.). Hasonló nemzetfelfogás körvonala
dik a Bánk bán koncepciójában Bánk és Tiborc alakjában s leginkább a kettejük sajátos párbe
dére épülõ jelenetben (harmadik szakasz, 3. jelenet).
T/14.
RÁHANGOLÓDÁS
95. oldal
5-10 PERC
Tan á ri in s t r ukci ók: A feladat célja, hogy elõkészítse Kölcsey közéleti szerepének, t
feldolgozását. A képviselõi munka és Kölcsey követi tevékenysége lényegében azonos,
ugyanakkor sok eltérés adódik természetesen a történelmi eltérésekbõl.
A hozott ismereteket a tanulók elõször 4-6 fõs csoportokban, majd osztályszinten egyeztessé
.
K i e m e l t ké s z s é g ek , ké p e s s é g e k: korábbi, iskolán kívül szerzett ismeret
zgósítása
M un k a fo r m á k : egyéni, majd csoportmunka
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : fogalmak tisztázása
14.
Mi az országgyûlés?
a)
Gondolkodj el az alábbi kérdéseken! Ha kell, nézz utána a válaszoknak, érdeklõdjél ismerõse
körében!
Mi az országgyûlés?
Mi a legfontosabb feladata?
Kit képviselnek a képviselõk?
Hogyan kerülnek az országgyûlésbe?
b)
Az órán 4-6 fõs csoportokban beszéljétek meg a válaszokat, majd egyeztessétek a csoportok
megoldásait!
MEGOLDÁSOK
Az országgyûlés az ország legmagasabb szintû jogalkotó testülete.
Legfontosabb feladata a törvények megalkotása és szükség szerinti módosítása.
A képviselõk a választóikat képviselik (csakúgy, mint Kölcsey korában a küldöttek).
A képviselõket az országgyûlési választások során választják meg az arra jogosult (18 év fö
magyar állampolgárok.
T/15 18.
JELENTÉSTEREMTÉS
95. oldal
5-15 PERC
A Parainesis-részletek olvasása és elemi feldolgozása (T/17.) tanórán kívül is, órakeretben
oldható
a rendelkezésre álló idõ függvényében. A megoldások összevetésére és megbeszélésére az
órán sort kell keríteni. A 18. feladatot érdemes közösen vagy csoportokban elvégezni, utóbb
tben
a megoldásokat összevetni és közösen megbeszélni, esetleg ábrával szemléltetni. Általánossá
is megfogalmazhatjuk e feladat kapcsán, hogy a tételek és a tételeket igazoló példák váltog
a meggyõzést szolgáló szövegfajták jellegzetes kompozíciós elve.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : a szöveg tételmondatának azonosítása,
lmazása,
ismétlõdõ témák azonosítása, mondatok csoportosítása funkció szerint
Mun k aformák : egyéni vagy csoportmunka
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás
A tekintetes rendektõl a Parainesisig
Az 1832-tõl 1835-ig terjedõ idõszakban Kölcsey idejének jelentõs részét a közélet foglalja
egyéjében,
majd Szatmár megye követeként Pozsonyban, az országgyûlésen képviseli a polgári átalakulás
legfontosabb feltételeinek elõmozdítását. Mesterien megkomponált beszédei a magyar szónokla
mintapéldái, a képviselt ügyek pedig a szabadelvû és haladáspárti gondolkodás címszavai: a
nyelv hivatalossá tétele, a jobbágyok örökváltsága, a vallási türelem stb. Beszédei mellett
naplójában követhetjük nyomon gondolatvilágának alakulását, többek között az egységes polgá
kialakult álláspontjának további gyakorlati irányt vevõ fejlõdését. Az örökös megváltás
elhangzott beszéd (1834) gondolatmenete például így egészül ki a napló szavaival: A kormán
urbárium** által urbáriumot akar, Wesselényi* pedig és a többiek urbárium1 által nemzetet a
k
úgy intézni az urbáriumi tárgyat, hogy az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkot
belépjen; s ezáltal az alkotmány hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek
milliom felemelkedhetõt nyerjen.
Kölcseyre jellemzõ módon szakadt meg képviselõi pályája is. Miután megyéje arra utasította,
az általa oly fontosnak tartott örökváltság ellen szavazzon, követtársával együtt lemondott
.
Ekkor mondta el utolsó beszédét a tekintetes karok és rendek elõtt (Búcsú az országos ren
1835). Utolsó nagy prózai mûve az unokaöccséhez írt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837), am
nem egyszerû intelem, mint azt címe sugallja, sokkal inkább Kölcsey szemléletének, világkép
gy
formátumú összefoglalása.
* urbárium: úrbér, a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások
** Wesselényi Miklós báró (1796 1850), Széchenyi barátja, 1832 és 1836 között az országgyûl
ek vezetõje
16. Értelmezd az Országgyûlési naplóból idézett mondat alábbi részleteit:
az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen
hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek
17. Olvasd el az alábbi részleteket* a Parainesisbõl, és oldd meg a feladatokat!

(1) Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az embe
riség
egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik
tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban
jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat.
Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermeke
inek
egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyforma polgáruk legyünk.
A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki:
így az ember, ha nagy erõt nyert örökül, s erejének megfelelõ állást võn a sorstól, ezrek,
sõt milliomok elõtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevõ behatást
gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Sohasem tudtam megérteni:
kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely
egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyrõl másra hurcoltatik, setétséget
hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással
állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében
enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni
akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spártáért,
Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre
hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettõl vett tudományt, mely szerel
et
egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.
(2) Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthet
ni, úgy
fogod érezhetni, mint kell. [...]
(3) Jókor szokjál e gondolathoz: a társaságban született ember nem önmagáé. Számtalanok a
jótétemények, mik a társaséletben naponként reánk háromlanak; lehet-e kívánnunk, hogy
e jótéteményekkel ingyen élhessünk, mint zsarnok a más izzadása bérével? Használni
akarod a társaságot? úgy mindent kell tenned annak fenntartására, mi saját erõdtõl kitelik.
Mi a haza, mint a legszentebb kapcsokkal egybefoglalt emberek társasága? ezerféle édes
emlékezet, megszokás, haszon és szeretet összefont érdekei teszik azt a szív elõtt kedvessé
[...] Kinek szívében a haza nem él, az számûzöttnek tekintheti magát mindenhol; s
lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.
(4) Az ember egyedûl gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásaért
zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erõ csak társaságban fejlik ki; s amint valamely
embertársaság szerencsésb, szebb, dicsõbb hazává alkotta magát; polgárai minden szépben
és jóban aszerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfõbb
gondjává tennie; s ez mindenekfelett oly hazákról értetik, hol az egyes polgárnak a közdolg
folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha
el nem választhatók. [...]
* A zárójelben feltüntetett sorszámok az eredeti szövegben nem szerepelnek
AZ ÉRTEKEZ Õ KÖLCSEY 131
a) Készíts lábjegyzetet az alábbi tulajdonnevekhez:
Leonidás:
Regulus:
b) Foglald össze az elsõ két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!
c) Foglald össze a második két bekezdés alapgondolatát egy mondatban!
18. Az elsõ két bekezdésben Kölcsey hosszasan, többféle eszközzel bizonygatja tételét. Szám
meg a két bekezdés mondatait (szükség esetén tagmondatait), majd csoportosítsd õket az
alábbiak szerint:
TÉTELT TARTALMAZÓ MONDATOK:
A TÉTELT RÉSZLETEZÕ, ÉRTELMEZÕ MONDATOK:
A TÉTELT MÓDOSÍTÓ (SZÛKÍTÕ) MONDATOK:
METAFORIKUS PÉLDÁK:
KONKRÉT PÉLDÁK:
SZÓNOKI KÉRDÉSEK:
16.
az adózó nép nagy tömege egyszer már a polgári alkotmányba belépjen
A jobbágyság ugyanolyan alkotmányos jogokhoz jusson, mint a polgárság vagy a nemesség (gya
korlatilag a jogegyenlõségen és a közteherviselésen alapuló polgári alkotmány és állam alap
telményei).
hétszázezer puhaság és szegénység által elaljasodott lélek
Az alkotmányos elõjogokkal rendelkezõ és Kölcsey szerint elpuhult és erkölcsi értelemben is
meggyengült nemesség.
17.
a) Leonidás (Leónidász): spártai király, aki a támadó perzsa sereggel szemben 300 katonájáv
feláldozta életét Thermopülainál;
Regulus: Attilius Regulus római consul, hadvezér, aki a karthágóiak elleni harcokban önként
feláldozta
életét a hazájáért.
b) Az emberiség szeretete csak a haza szeretetén át tud érvényesülni.
c) A társadalomban élõ embernek kötelezettségei vannak a társadalom iránt, amelynek jótéte
ményeit élvezi.
18. A zárójelben a mondatok sorszáma szerepel.
Tételt tartalmazó mondatok
Szeretni az emberiséget: ez, minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. (1)
Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úg
y fogod
érezhetni, mint kell. (15)
A tételt részletezõ, értelmezõ mondatok

Az emberiség egésze nem egyébb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek
mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. (2)
A tételt módosító (szûkítõ, korlátozó) mondatok
Azonban jól megértsd! az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munká
(3)
Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermeke
inek
egyforma testvérök s a föld minden tartományinak egyforma polgáruk legyünk. (4)
...így az ember, ha nagy erõt nyert örökül, s erejének megfelelõ állást võn a sorstól, ezre
mok
elõtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevõ behatást gyakorolni,
az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. (6)
Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? (7)
Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldog
suk. (9)
Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet.
10 11)
Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettõl vett tudomány
mely
szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja. (14)
Metaforikus példák
A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: (5)
Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha eg
helyrõl másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. (8)
Konkrét példák
Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halh
tott meg. (13)
Szónoki kérdések
Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hor
doz
hatna irántok keblében? (12)
AZ ÉRTEKEZ Õ KÖLCSEY 133
T/19.
REFLEK TÁLÁS
97. oldal
Az esszétémákat otthoni feladatként ajánlott kiadni. A feladat elvégzése egyéni kutatómunká
igényelhet. A modul során feldolgozott mûvek mellett érdemes megadni további, önállóan feld
andó
szövegeket is, pl. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Rebellis vers, Vanitatum vanitas.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: szövegalkotás
Mun k aformák : egyéni munka
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : esszéírás
tanórán kívüli feladat
19. Esszétémák
Írjál esszét (maximum 7500 karakter) az alábbi témák egyikérõl!
(1) Kölcsey nemzetfelfogásának változatai a Himnusztól a Parainesisig
(2) A nemzethalál és a cselekvõ hazafiság Kölcsey életmûvében
(3) A nemzetfogalom Kölcsey lírájában és értekezõ prózájában
(4) A klasszicizmustól a romantikáig Kölcsey útja
(5) A kritikus és a költõ Kölcsey lírája recenzióinak tükrében
6. PETÕFI ÉS AZ IRODALOM GÉPEZETE *
2 ÓRA
T/1 5.
RÁHANGOLÓDÁS
98. oldal
10 PERC
A cél a Petõfivel kapcsolatos elõzetes ismeretek mozgósítása, egyben a téma tartalmi elõkés
A tanulók felidézhetik a 9. osztályban A természet vadvirága kapcsán megbeszélteket és a ko
tanult (hallott, olvasott) ismereteket egyaránt. Fontos feladat a Petõfi-legendák egy
részének
felidézése és leleplezése, és általában a köztudatban élõ, Petõfi által is kialakított és a
írás által szentesített és konzervált egyoldalú Petõfi -kép árnyalása.
Kiemelt készségek, képességek: a korábban tanult ismeretek mozgósítása, kritikai meg ítélés
M un k a fo r m á k : egyéni és páros közös megbeszéléssel, értékeléssel
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : életrajzi adatok elemzése
A fenti, talán szokatlan cím némi magyarázatra szorul. Ebben a modulban elsõsorban nem Petõ
i
verseivel
foglalkozunk, hanem alakjával, személyiségével. Még pontosabban azzal, hogyan alkotta meg
magáról
azt a képet, amelyet az olvasóközönséggel láttatni akart, hogyan alkalmazta tudatosan az ir
dalmi
élet kialakulóban lévõ eszközeit, csatornáit elsõsorban a folyóiratokat, divatlapokat k
reklámozására. A modulból kiderül, hogy Petõfi az elsõ modern értelemben vett polgári író,
et
munkának, megélhetési forrásnak (is) tekintette, és aki valóban mûveinek honoráriumából és
jogdíjaiból élt meg.
Petõfi neve a magyar tudatban egyértelmû a költõvel. Õ az a költõ, akinek a képe a legerõs
és a legigazibb vonásokban él bennünk, akit nem kell a könyvszerû feledésbõl kiásni, akinek
értékeit nem kell revízió alá venni. Petõfi eleven volta a legszebb bizonyítéka annak az eg
sokszor tagadott ténynek, hogy a magyarság meg tudja becsülni irodalmi nagyjait.
Szerb Antal 1934-ben megjelent sorai többé-kevésbé ma is helytállóak. Petõfi
neve feltehetõleg a legismertebb
név a magyar irodalom körébõl hazánkban is, külföldön is. Õ az a költõ, akirõl valószínûleg
minden magyar anyanyelvû ember tud valamit, szinte minden iskolázott ember ismeri, o
lvasta vagy
hallotta már a Nemzeti dalt, (bár lehet, hogy többen Talpra magyar címen keresnék egy tart
alomjegyzékben).
Minden általános iskolás megismerkedik a János vitézzel. Viszonylag széles körben ismertek
életrajzának fontos mozzanatai, 1848-as szerepe, halálának sokat vitatott körülményei.
* A címet Margócsy Istvántól kölcsönöztük (Petõfi és az irodalmi gépezet. In: Margócsy Istv
Sándor. 1999, Korona.)
A fejezet mindvégig szorosan kötõdik a tanulmányban kifejtett gondolatmenethez
PETÕ
FI ÉS AZ IRODALOM GÉPEZETE 135
2.
A tavalyi év során már foglalkoztatok Petõfivel, és az órán felelevenítettétek az életrajzá
kapcsolatos korábbi ismereteiteket. Milyen életrajzi legendákkal, gyanús adatokkal találk
atok
vele kapcsolatban? Beszéld meg padtársaddal!
3.
Az alábbiakban állításokat olvashatsz Petõfirõl. Állapítsd meg róluk, hogy igazak vagy hami
1. Szegény parasztcsaládban született.
2. Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul.
3. Eredeti neve Petrovics volt.
4. Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott.
5. Kitûnõ tanuló volt.
6. Több versét megzenésítették, népdalként énekelték.
7. Kezdõ költõként feltûnõ, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten.
8. Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt.
9. Fiatal korában vándorszínésznek állt.
10. Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg.
11. Nem sokat olvasott, ösztönös mûvész volt.
12. Veszekedõs, kötekedõ ember volt.
13. Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött.
14. Õ fordította elõször magyar nyelvre a Robin Hoodot.
4.
Szerinted a fenti életrajzi adatok közül mi fontos, és mi nem? Csoportosítsd õket ebbõl a
szempontból!
FONTOS NEM FONTOS
5.
Olvasd el az alábbi bekezdést, és vesd össze a fenti listával! Változtatott ez eddigi ismer
teiden?
Petõfi életét, költészetét legendák sora övezi. Ma is él a róla többek között éppen általa
kép, a mûveletlen, ösztönös vadzseni , a tanulatlan népfi képe. Az életrajz tényeivel szem
a legenda is leleplezõdik. A magát a természet vadvirágaként ábrázoló költõt nem véletlen
aszódi diáktársai könyves Sándornak . Már tizenöt éves fejjel latinul, franciául, németül
könyveket,
s megismerkedett a kortárs francia és német költészettel is. Eredeti, sajátos, valóban
jellegzetes költõi hangnemének kialakításában ezek a hatások éppoly fontos szerepet játszot
nt a
népköltészet vagy a magyar nemzeti romantika nagyjai.
Hasonló legenda terjedt el a költõ iszákos, kicsapongó életmódjáról. Mint az elõbbit, ezt i
ga
a költõ, hiszen a korai költészetére jellemzõ bordalokban épp ilyen beszélõ szólal meg ol
t
színlelõ dadogással (Ivás közben).
T/6.
3.
1. Szegény parasztcsaládban született. H
2. Édesanyja nem beszélt tökéletesen magyarul. I
3. Eredeti neve Petrovics volt. I
4. Már tizenöt évesen három idegen nyelven olvasott. I
5. Kitûnõ tanuló volt. H
6. Több versét megzenésítették, népdalként énekelték. I
7. Kezdõ költõként feltûnõ, népies öltözékben, kezében fokossal járt Pesten. I
8. Borissza, mulatozó, kicsapongó ember volt. H
9. Fiatal korában vándorszínésznek állt. I
10. Több versét Pönögei Kis Pál néven jelentette meg. I
11. Nem sokat olvasott, ösztönös mûvész volt. H
12. Veszekedõs, kötekedõ ember volt. I
13. Egész életében sokat nélkülözött, anyagi gondokkal küzdött. H
14. Õ fordította elõször magyar nyelvre a Robin Hoodot. I
4. A csoportosítás természetesen sokféle megoldást eredményezhet. Érdemes megbeszélni, hogy
a tények, adatok fontosságát sokszor csak a konkrét felhasználás kontextusában tudjuk el
dönteni. Ha Petõfi sokszor maga által túlhangsúlyozott hazafiságáról van szó, ennek lélekta
hátterében fontos mozzanat lehet a 2. és a 3. pont adata. A Pönögei Kis Pál álnév éppen e
modul témája szempontjából lehet fontos ismeret, egyébként szinte érdektelen. A Robin Hood
különbözõ feldolgozásai mindig örökzöld témává teszik a regényt, ennek motivációs hatása
fontos lehet stb.
5. A szöveg a 4., a 8. és a 11. állítással vethetõ össze. Az állítások (illetve a valóság)
segítségével a figyelem a modul középpontjában álló témára, Petõfi saját maga által megterv
imázsára irányítható.
JELENTÉSTEREMTÉS
100. oldal
15 20 PERC
A szövegek feldolgozását 4-6 fõs csoportokban érdemes megszervezni. Kb. tíz percet lehet bi
tosítani
a feldolgozásra és a táblázatok elkészítésére, majd újabb tíz percet az összevetésre és a
megbeszélésre. A b) feladatot házi feladatnak szántuk, de megíratható órán is.
Megjegyzés: az a) feladatrész kidolgozottsága, mélysége nagyban függ a tanulók motiváltságá
és a téma, ill. mûveltségterület iránti érdeklõdésétõl. Az alábbi részletességgel csak jól
és erõs érdeklõdést mutató tanulócsoportban érdemes próbálkozni.
PETÕ
Kiemelt készségek, képességek: a szöveg szerkezetének feltárása, poétikai megoldások
értelmezése és értékelése
Munkaformák: csoportmunka közös megbeszéléssel, értékeléssel (a), tanórán kívüli egyéni
munka (b)
Módszerek, eljárások: szemponttáblázat, fogalmazás
6. Olvassátok el az alábbi két verset!
POHARAMHOZ
Különben én becsüllek, oh pohár!
Csak egy van benned, amit restelek;
Azt restelem csak benned, oh pohár!
Hogy olyan könnyen kihörpentelek.
Ha én tenéked volnék, oh pohár!
Ki nem fogynék a borból sohasem;
Aztán, ha nékem volnál, oh pohár!
Innál belõlem véges-végtelen.
Dunavecse, 1844. április május
MEREDEK A PINCEGÁDOR...
Meredek a pincegádor,
Nehéz teher az a mámor.
Hazafelé mendegéltem,
Terhe alatt összedõltem
Összedõltem!
Elnyúltam a föld színére,

Megeredt az orrom vére.
Ha ott tégla nem lett volna:
Orrom vére nem folyt volna
Nem folyt volna!
Nem járnék én a pincébe

Jó idõbe , rosz idõbe ...
De tehetek is én arról,
Hogy oly igen jó az a bor
Jó az a bor!
Dunavecse, 1844. április május

a) Keressetek hasonlóságokat és különbségeket a két vers között, és gyûjtsétek õket tábláza
összevetés szempontjai szerint!
HASONLÓAK A KÖVETKEZÕ
SZEMPONTOKBÓL
KÜLÖNBÖZNEK A KÖVETKEZÕ
SZEMPONTOKBÓL
b) Írj rövid összehasonlító szöveget (2-300 szó) a füzetedbe a felvetett szempontok alapján
A két vers Petõfi önarcképének egyik legmarkánsabb vonására példa: az életrajzi tények közö
szereplõ, és az elõzõ feladat megoldása során megcáfolt kicsapongó, borissza, korhely magat
tásra, életmódra. Ez a két vers egyik (tematikus) közös vonása. A másik a mindkét szövegben
megjelenõ komikum, ám ebben is inkább a különbségek fontosak. Az elõbbi szöveg fi nom, já
tékos, olykor ironikus hangvétele jól illik az abszurd szerepcsere játékhoz, míg az utóbbi
rs
humora az életkép jellegû helyzetdalhoz. Hasonlóság még a párhuzamos mondatszerkezetek
alkalmazása, ám ez szinte minden Petõfi -versben fellelhetõ, és e tekintetben is lényegesek
a
különbségek. (A közös jellemzõk között persze megjelenhet a keletkezés dátuma, valamint oly
klisék is, mint a népies hang pl. a kihörpentelek, pincegádor, Jó idõbe , rosz idõbe ... ki
kapcsán, ám ennél jóval fontosabbak a verstani és stiláris eltérések l. alább.)
A szövegek értelmezése során érdemes kitérni arra, hogy a bordalok egy része helyzetdalszer
vers, s maga a szövegkörnyezet sem utal feltétlenül a költõre (ebbe a típusba sorolható a M
dek a pincegádor ). Más esetekben viszont a költõ nagyon is közel engedi magához a beszélõt
feltehetõen éppen azzal a szándékkal, hogy közönségében kialakítsa magáról a fentiekben kör
vonalazott képet. A Poharamhoz ebbe a típusba sorolható, és már a cím személyessége (és az
kifejezõ birtokos személyjel) sugalmazza az azonosítást. Ebbõl adódik az egyik lényeges kül
ség: az elõbbi vers személyesebb hangvétele.
További fontos eltérések:
megszólítással induló szöveg állítással induló szöveg
vallomás jellegû vers elbeszélés jellegû (álepikus) vers
emelkedett stílus ironikus imitációja köznapi, olykor erõsen köznyelvi stílus (2. szaka
idõmértékes verselés (ötös jambus) hangsúlyos verselés (felezõ négyes)
az idõbeliség nem lényeges mozzanat az idõbeliség (lineáris elõrehaladás) fontos kompoz
bonyolult logikai viszonyok (abszurd szerepcserére épülõ gondolati játék) egyszerû logi
viszonyok (ok okozati és idõrendi kapcsolatok)
erõs (sok esetben jelölt) szövegkohézió laza szövegkohézió (többnyire jelöletlen ok oko
és idõrendi kapcsolatok)
A feldolgozás során természetesen nem várható el az összes felsorolt szempont felvetése, má
részt nyilván ezektõl eltérõ szempontok is megjelennek majd az órán. Lényeges azonban, hogy
a legfontosabb hasonlóságokat és eltéréseket rögzítsék a tanulók, hiszen ez lesz a b) felad
ldásának
alapja s kiindulópontja.
PETÕ
T/7.
101. oldal
10 PERC
a) A naplórészlet és a korábban megfogalmazott válaszok alapján világossá válik, hogy a Pet
gáról festett kép sok szempontból hamis, pontosabban nem felel meg a költõ életrajzi
tényekkel alátámasztható figurájának. Ezen a ponton az a fontos, hogy a tanulók fogalmazzák
meg feltételezéseiket a költõ szándékával kapcsolatosan. A beszélgetés során persze lehet u
a szerepjáték-elméletre és a késõbbiekben kifejtésre kerülõ felfogásra is. Jó lehetõséget t
a beszélgetés annak a már többször érintett fontos gondolatnak az ismétlésére, hogy az irod
mûvekben megszólaló beszélõt nem szabad azonosítani a szöveg írójával, költõjével.
b) A Poharamhoz címû vers nyilván nem ösztönös, tanulatlan szerzõ mûve. Az elõzõ feladat so
feltárt jellegzetességek ezt nyilvánvalóvá teszik. A Meredek a pincegádor ugyanakkor éppen
arra jó példa, hogy Petõfi miképp teremti meg a földhözragadt egyszerûség látszatát.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: adatok, tények, ismeretek kritikus öss
evetése, álláspont
kialakítása és megfogalmazása, érvelés
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés
7.
Olvassátok el az alábbi naplórészletet!
Színházból Czakóval, Pálfyval, Csengeryvel és Petõfivel vacsorára mentünk az Angolkirályné
[ ] Felötlõ, hogy Petõfirõl a vidékeken közönségesen azt tartják: hogy öltözetében különc,
és természetes költõ minden míveltség nélkül.
Ezen hírekbõl most legalább egyik sem igaz. Petõfi mindig vizet ivott, csinos öltözetben je
ent
meg, és az Angol, Francia s Német irodalommal ösmeretes, s beszélni is gyakran szokott f
ranciául.
(Kemény Zsigmond*, 1846. augusztus 14.)
a)
Az eddig olvasottakat vessétek össze, és beszéljétek meg közösen!
Mi lehetett az oka annak, hogy Petõfi verseiben több szempontból hamis képet festett
magáról?
b)
A két idézett vers alapján hihetõnek tartjátok-e Petõfi korábban megismert önjellemzését (t
,
ösztönös költõ stb.)?
* Kemény Zsigmond (1814 1875): író, újságíró, a 19. századi magyar regény jelentõs mestere
T/8 9.
102. oldal
5-10 PERC
A rendelkezésre álló idõ és a többi feladat feldolgozásának módja függvényében választható
a csoportmunka vagy az egyéni megoldás. A jól motivált és a téma, ill. mûveltségterület irá
érdeklõdõ osztályokban az utóbbi megoldás javasolt. Ha a tanulócsoport vagy több tanuló
szövegértési problémákkal küzd, érdemes az elõbbi megoldást alkalmazni.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k : szöveg állításainak azonosítása, viss
csoportosítása
és értékelése
Célc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: heterogén csoportok
M un k a fo r m á k : csoportmunka közös megbeszéléssel, értékeléssel, illetve tanórán kívü
munka közös megbeszéléssel
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás, ítéletalkotás
8.
Olvasd el az alábbi szöveget!
Petõfi és a kritika
Az 1840-es években egyre több irodalommal is foglalkozó folyóirat jelent meg Magyarországo
n.
Miközben a magas színvonalú, inkább tudományos irányultságú lapok sorra megszûntek (a Tudom
Gyûjtemény 1841-ben, az Athenaeum 1843-ban), mind népszerûbbé váltak azok a
képes folyóiratok, melyekben az öltözködési tanácsok, divatos ruhákat bemutató képek mellet
novellákat, verseket, irodalmi tudósításokat talált a fõként nõkbõl álló olvasóközönség
legnépszerûbb divatlap a konzervatív Honderû, az Életképek és Vahot Imre Pesti Divatlapja
volt. Ez utóbbinál kapott Petõfi
segédszerkesztõi állást 1844 nyarán. Petõfi ekkor már ismert költõ,
népszerûsége és ellenfeleinek tábora párhuzamosan nõ. Az elõbbit feltehetõen annak az újsze
hangvételnek köszönheti, amelyrõl még a költészetét általában elmarasztaló kritikusai pél
Nádaskay Lajos is elismeréssel szólnak.
E versek könnyen, kellemesen folyók, a gondolatok menete, fordulatai erõltetés nélküliek,
költeményei egészében sima öntetûek; s ez egyik fõok, miért P. úr versei szívesen olvastatn
Továbbá érdemeül kell kijelelenem a költõnek a nyelv egyszerûségét, dagálytalanságát, melye
legtöbb ifjú költõnk mûveiben hasztalan keresünk. (Honderû, 1844. december 21.)
Másfelõl Nádaskay ugyanebben a recenzióban keményen megfeddi a költõt, aki ez egyszerûség
rovására [ ] itt-ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed [ ], s még a prózai
hízelgésnek tartom a trágya, veszett fene, fene sík s több illy kifejezésekre, mellyeket P.
kedvelni
látszik [ ].
9.
Nádaskay kritikájában tömören összefoglalja Petõfi korai költészetének legfontosabb jellegz
Ezek egy részét dicséri, más részét elítéli.
a)
Keresd meg az alább felsorolt jellemzõknek megfelelõ szövegrészeket!
PETÕ
Egyszerû nyelvezet:
Világos gondolatmenet:
Durva kifejezések:
Gördülékeny stílus:
Az erõltetett kifejezések kerülése:
Népies hangvétel:
b)
Csoportosítsd ezeket a jellemzõket Nádaskay értékítélete szempontjából!
Írj melléjük D (dicséret), illetve E (elmarasztalás) betût!
c)
Miben értesz egyet a kritikus értékítéletével, miben nem?
T/10 11.
LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (T/9.)
a b) Természetesen más megoldások is elfogadhatóak. Nádaskay véleményét a D (dicséret), il
letve az E (elmarasztalás) betûvel jelöltük:
egyszerû nyelvezet: e versek könnyen, kellemesen folyók D
világos gondolatmenet: a gondolatok menete [ ] erõltetés nélküli[ ] D
durva kifejezések: még a prózai nevet is hízelgésnek tartom E
gördülékeny stílus: költeményei egészében sima öntetûek D
az erõltetett kifejezések kerülése: fordulatai erõltetés nélküliek D
népies hangvétel: itt ott egészen prózaivá, néhol még ennél is alább sülyed E
c) Sokféle vélekedés elképzelhetõ, azonban valószínû, hogy a tanulók nagy része értetlenül
fogadja majd a kritikus felháborodását a veszett fene, fene sík kifejezések miatt. Lehetõsé
szerint érdemes visszautalni A természet vadvirága és A helység kalapácsa kritikai fogadtat
és ennek magyarázatára.
REFLEKTÁLÁS
103. oldal
10 15 PERC
Tan á ri in s t rukció k é s megoldá s ok
a b)
A szövegek otthoni elolvasása és feldolgozása (T/11. a c feladat) után, a közös megbeszélés
érdemes kiemelni azt, hogy míg Heine ebben a szövegben az irodalom területén belül marad,
addig Petõfi továbblép a politika területére. Egy másik fontos különbség, hogy Heine nem va
csak közvetett módon mond értékítéletet, míg Petõfi határozottan mindennek fölébe helyezi a
népköltészetet értékrendjében.
Kölcsey vélekedése félig-meddig szemben áll Heine gondolatával, õ ugyanis a népköltészetet
kiindulópontnak tekinti, amely alkalmas a magasabb költészet frissítésére ( vagynak népek,
az együgyû ének hangját idõrõl idõre megnemesítik, az énekes magasabb reptet vesz, s honána
történeteit nevekedõ fényben terjeszti elõ ). Ám ha ez nem történik meg, s a népi költészet
emelkedik föl a magasabb irodalomba, akkor esztétikai értelemben értéktelenebb marad, s a
mûköltészet idegen példákat követ. ( Másutt a pórdal állandóul megtartja eredeti együgyûség
a nemzet szebb része felfelé hágván a míveltség lépcsõin, a bölcsõben fekvõ nemzeti költést
hagyja magától. )
c)
Állítások
A népköltészet az igazi költészet.
Ezt kell uralkodóvá tenni.
Ha ez sikerül, a nép közel kerül a politikai hatalomhoz is.
Ez a század föladata.
Ezen kell munkálkodnia minden tisztességes embernek, aki
nem akarja tûrni milliók nyomorát, egypár ezer ember dologtalanságát és gazdagságát.
A népet hatalomra kell juttatni, az arisztokráciát el kell törölni.
d)
A vita során érdemes kitérni Petõfi túlzó radikalizmusára, valamint az irodalmi és a politi
vezetõ szerep közötti automatikus összefüggés feltételezésének naiv utópisztikus vonására.
utalni e gondolkodásmód gyökereire (elsõsorban a francia forradalom gondolkodóinak és ideol
sainak
szemléletére, ami köztudottan óriási hatással volt a költõre). A népköltészet nyilvánvaló
túlértékelése egyrészt a kor divatjából adódik, másrészt viszont nyilvánvalóan Petõfi
programjának
része.
Kiemelt készségek, képességek: szöveg állításainak azonosítása, összevetése, értékelése
és újrafogalmazása, következtetések megfogalmazása, érvek és ellenérvek megfogalmazása
Célcsoport differenciálás: azegészosztály
Munkaformák: a c) tanórán kívüli felkészülés (házi feladat) közös órai megbeszéléssel,
d) csoportos, majd frontális
Módszerek, eljárások: szövegek összevetése, házi feladat, vita
10. Olvasd el az alább kezdõdõ és a következõ oldalon folytatódó szöveget!
Népköltészet, népiesség, romantika
Petõfi költészetének idézett jellemzõi már elsõ publikált verseiben felismerhetõk. Ugyanakk
tudnunk
kell, hogy ez a hang nagyjából az 1840-es évekre alakul ki, s ez nem a költõ eredeti (termé
zetes,
ösztönösen megtalált stb.) hangvétele. Korábbi verseiben ugyanis olyan mesterkélt kifejezés
is olvashatunk,
amelyek hiányáért dicséri kritikusa 1844-ben. A harmincas évek végének termésében még gyako
az ilyen, a korszak költészetében elterjedt, divatos kifejezések:
a szél mily kesergve nyögel...
a tavasznak bájgyermeki...
bennem az érzetek árja kihal...
e szû öröm-érzeteknek tengerében leng...
a kellemgazdag ifjúságnak elhulla bájvirúlata...
PETÕ
A költõ népszerûségét egyrészt éppen az ilyen erõltetett szóvirágok ballasztjától megtisztí
ható, könnyed stílusnak köszönheti. Másrészt pedig annak a versekben megformált fi gurának,
beszélõnek, aki mint nyers, faragatlan vadzseni , mint a nép egyszerû gyermeke jelenik meg
üzen
hadat a korízlés mesterkélt világának.
Jellegzetes költõi magatartás ez a 19. század elsõ felének irodalmában. A természetesség és
istenadta tehetség hangsúlyozása a megszerzett tudással és a mesterkéltséggel szemben e k
uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte. Ez a szemlélet többek között a szabadság
jegyében fordul szembe a 18. század mûvészeti ízlésével és az azt szabályokban rögzítõ klas
esztétikával. A természetesség kultusza összefügg az irányzat népköltészet iránti érdeklõdé
a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerû népi mûvészethez mint õsforráshoz való vis
programjával. A népdalok, népballadák kutatása, gyûjtése és olykor hamisítása is ekkor, a 1
elsõ felében vált általánossá. Hazánkban Erdélyi János és Kriza János voltak a gyûjtõmunka
kutatással párhuzamosan egyre több költõnk jelentkezett népdalszerû versekkel.
11.
Az alábbi két idézet a népköltészetrõl, illetve a népköltészet és az ún. mûköltészet viszon
kapcsolatáról szól:
Csodálatos varázsuk van ezeknek a népdaloknak. A mûköltõk olyasformán akarnák utánozni eze
a természeti termékeket, ahogyan a mesterséges ásványvizet gyártják. De ha kémiai eljárásai
alkatrészeit ki is derítik: elillan elõlük az, ami a legfontosabb, a pótolhatatlan szimpat
ikus természeti
erõ. (Heinrich Heine, 1797 1856, német költõ)
Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a
fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század fölada
ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak millió
hogy
egypár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát! (Petõfi
Sándor
levele Arany Jánoshoz, 1847. február 4.)
a)
Vesd össze a két idézetet! Fogalmazd meg röviden (maximum 100 szóban), mi a leglényegesebb
különbség közöttük!
b)
Keresd meg Kölcsey Nemzeti hagyományok címû értekezésében a népköltészetrõl szóló bekezdést
és hasonlítsd össze Heine fenti gondolatával!
c)
Állapítsd meg, hány állítás fogalmazódik meg a Petõfi -idézetben!
Fogalmazd meg ezeket az állításokat saját szavaiddal egy-egy mondatban!
d)
Csoportokban rendezzetek vitát a Petõfi-idézetben megfogalmazott állításokról!
Utána vessétek össze a csoportokban megfogalmazott vélekedéseket!
a megbeszélésre
A marketing szakszavai talán idegenül hatnak a szóban forgó téma szövegkörnyezetében, ám
kétségtelen, hogy az 1840-es évek divatlapjainak szerkesztõi és sok esetben maguk a szerz
is marketing és PR tevékenységet folytattak. A feladat célja e két látszólag elkülönült v
k
tudatosítása és összekapcsolása, egyben a sokszor használt, de nem mindig pontosan
értett szavak jelentésének tudatosítása. A feladatot célszerû rövid, otthon elkészített kis
formájában egy-két tanulóval elvégeztetni.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: egyéni kutatás, információszerzés
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : házi feladat
a megbeszélésre
A marketing szakszavai talán idegenül hatnak a szóban forgó téma szövegkörnyezetében, ám
kétségtelen, hogy az 1840-es évek divatlapjainak szerkesztõi és sok esetben maguk a szerz
is marketing és PR tevékenységet folytattak. A feladat célja e két látszólag elkülönült v
k
tudatosítása és összekapcsolása, egyben a sokszor használt, de nem mindig pontosan
értett szavak jelentésének tudatosítása. A feladatot célszerû rövid, otthon elkészített kis
formájában egy-két tanulóval elvégeztetni.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: egyéni kutatás, információszerzés
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : házi feladat
T/12.
RÁHANGOLÓDÁS
106. oldal
5 PERC
12. Nézz utána az alábbi kifejezések jelentésének!
a) image
b) marketing
c) PR
a) image (angol, illetve francia): egy személyrõl vagy szervezetrõl többé kevésbé tudatosan
alakított
kép, elképzelés
b) A marketing (angol) a gyakorlat oldaláról vizsgálja a fogyasztói piac mûködését, a fogya
illetve a fogyasztást. Ennek során a marketingszakemberek olyan kérdésekre keresnek válasz
t,
mint pl. kik a vevõink, mi a szóban forgó termék, amit vásárolnak, mi motiválja õket a
vásárlásban, mi fontos számukra a termékben stb.
c) A PR (public relations angol) az áruk, szolgáltatások értékesítése céljából végzett pr
da, beleértve az elõbbiekbe a nem megfogható dolgok (pl. gondolatok, nézetek) körét is. A
szót a magyar gazdasági szaknyelv az angolból vette át, ahol eredetileg a kereskedelemme
l
foglalkozó szervezetek azon funkcióját jelentette, amely a vevõkkel, illetve a kiszolgált
kör
nyezettel állt kapcsolatban azzal a céllal, hogy az adott szervezet jó hírét keltse, illet
ve azt
megõrizze.
PETÕ
T/13 16.
JELENTÉSTEREMTÉS
106. oldal
10 PERC
Az elsõ két kérdést közösen vitassuk meg az órán. Feltehetõen a tanulók többsége igennel vá
a 14. feladat kérdésére. A megbeszélés során kitérhetünk e módszerek értékelésére is: mi a
az ilyen fogások alkalmazásáról. A mai példák összevetése a 19. századi módszerekkel
szintén érdekes kultúrtörténeti következtetésekre vezethet.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: adatok, tények, ismeretek kritikus öss
evetése, álláspont
kialakítása és megfogalmazása, érvelés
M un k a fo r m á k : frontális (14 15.), ugyanaz vagy tanórán kívüli egyéni munka (16.)
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : vitafórum
Sztárcsinálók
Kétségtelen, hogy Petõfi mint népies költõ, a bordalok és népdalok költõje robbant be a mag
dalmi életbe, s valóban berobbant: népszerûsége soha nem látott tempóban növekedett. Eötvös
így emlékezik vissza 1847-ben Petõfi
pályakezdésére:
Nem emlékszem irodalmunkban senkire, ki elsõ föllépése után oly rövid idõ alatt a közfi gye
magára vonta volna, mint Petõfi. Alig jelentek meg elsõ dalai, s Vörösmarty, kinek e részbe
i tekintélyét
senki nem vonhatja kétségbe, örömragyogó arcokkal hirdeté fényes reményeit; alig múlt el né
s a dalokhoz zene készült, s a költõ már a népnek ajkairól hallá szavait.
Tény, hogy jó néhány Petõfi-vers él a köztudatban úgy, hogy a szöveget (és sokszor a dallam
ismerõk egy része nincs is tisztában a szerzõ kilétével. A Tíz pár csókot egyvégbül... kezd
például sokan gondolják, hogy eredeti népdal, holott Petõfi írta Koltón 1847 októberében. S
népdalszerû Petõfi-vers vált valóban népdallá, természetesen utólag szerzett dallammal, és
vers, amelynek több dalfeldolgozása is született (a Temetésre szól az ének... kezdetûnek pé

em
kevesebb, mint tizenöt).
Mindez nem volt ellentétes Petõfi
költõi alkatával és szemléletmódjával. Ám a népies költõ
figurájának
kialakítása és folyamatos építése éppúgy a költõ tudatosan kimunkált irodalmi karrierjének
része is. Vahot Imre késõbbi visszaemlékezésében így vall errõl:
Hogy még jobb kedvet kapjon a verseléshez, s még magyarosabb szabású költeményeket írjon,
mindjárt kezdetben csináltattam neki népies magyar ruhát ... Tóth Gáspárral, ki már azelõtt
csinos atilla- és Zrínyi dolmányt készített számomra, szépen felöltöztettük Petõfit magyar
*
Eötvös József (1813 1871): író, költõ, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Kisfaludy-tár
r
Tudományos Akadémia elnöke, a 19. századi magyar regény jelentõs mestere.
szerkesztõsegéddé, magyar népköltõvé, mintha csak a magyar nemzeti múzsánk papi öltönyét ve
volna magára, kivetkõzvén Thalia vándorpapi gúnyájából.
Petõfi
népszerûsége és gyors karrierje szinte példa nélkül való a magyar irodalom történetében.
1842-ben jelenik meg nyomtatásban elsõ verse (még Petrovics Sándor néven), s két évvel késõ
kiadják elsõ gyûjteményes kötetét (Versek 1842 1844), majd egy évre rá a következõt Versek
1845 tavaszán, miután kilépett a Pesti Divatlap szerkesztõségébõl, felvidéki körútra indul,
valóságos diadalmenetté alakul. Több helyen Késmárkon, Eperjesen fáklyás zenével köszön
megye táblabírájává választják, mindenütt ünneplik. Hazatérte után azonnal megjelennek a fe
útról tudósító Úti jegyzetek. 1847-ben a huszonnégy éves költõnek Összes költemények címmel
díszkiadásban adják ki verseit, amelynek borítóján a Petõfi név már önmagában, keresztnév n
díszeleg.
14. Tekinthetõ-e Vahot fent leírt mesterkedése korabeli marketingfogásnak?
15. Mi a véleményed ebbõl a szempontból arról, hogy Petõfi jó néhány versét Pönögei Kis Pál
néven publikálta?
16. Keress példákat a mai mûvészeti életbõl (pl. a popzene világából) hasonló megoldásokra!
T/17 18.
8. lépés: 17 18.
alternatív feladatok
107. oldal
5-10 PERC
A lépés egészében elhagyható.
A 17. feladat megoldásait érdemes egyenként megbeszélni (otthoni felkészülés esetén erre te
esen
csak a következõ órán kerülhet sor). A kötetek egymás utáni gyors kiadása már annak
a stratégiának lehet korai megnyilvánulása, amely a köztudatban való állandó jelenléttel kí
erõsíteni a professzionális költõ imázst, s valószínûleg ugyanezt a célt szolgálja a felv
amelyet ma minden bizonnyal road show -nak neveznének a marketing szakemberei. A felv
idéki
diadalmenet dokumentációja (Úti jegyzetek) is ezért jelenik meg az Életképekben szinte
azonnal. Az 1847-ben kiadott Összes költeményei borítóján keresztnév nélkül megjelenõPetõfi
fogás, melyben Margócsy István a választott névhez kapcsolódó védjegyfunkció
erõsítését látja (i. m. 62.).
A 18. feladatot egyéni kutatás formájában is ki lehet adni a tanulócsoport minden tagjának
agy
egy-két tanulónak. Ebben az esetben célszerû megadni néhány összefoglaló pályaképet tartalm
forrást. Amennyiben a tanulócsoport vagy annak néhány tagja komoly irodalmi érdeklõdést mu-
tat, feltétlenül célszerû ehhez a feladathoz Margócsy idézett tanulmányát megadni. Ha a fel
t
nem kutatás formájában, hanem egyéni ad hoc hozzászólásokkal oldjuk meg, akkor célszerûössz
i Az irodalmi gépezet címû szövegrésszel, amely további példákat tartalmaz.
PETÕ
Kiemelt készségek, képességek: adatok, tények, ismeretek összevetése, álláspont kialakítása
és megfogalmazása, egyéni kutatás, ismeretszerzés
Munkaformák: egyéni munka közös órai megbeszéléssel, illetve csoportmunka közös megbeszélés
értékeléssel
Módszerek, eljárások: házi feladat, kutatás
17.
A Sztárcsinálók címû szövegrész utolsó bekezdésében életrajzi mozzanatokat olvashattál.
Hogyan értékeled ezeket a téma, azaz Petõfi tudatos karriertervezése szempontjából?
Véleményedet fejtsdki egy-egy rövid bekezdésben!
18. Ismersz-e a fentieken kívül olyan eseményeket Petõfi életútjából, amelyek szintén tekin
saját (vagy éppen mások) költészetét népszerûsítõ marketingfogásnak?
T/19 20.
REFLEKTÁLÁS
107. oldal
15 PERC
A tanulók 4-6 fõs csoportban végezzék a feladatot. Kiemelt szerep jut a szószólónak, aki a
port
véleményét kifejti, érvekkel, példákkal támasztja alá. A felkészülés (5 perc) után mindkét
szószólója 3-3 percet kap álláspontjuk ismertetésére. A csoport érdeklõdésének megfelelõen
feladat folytatható: további 3-3 perc juthat egymás érveinek kommentálására (megcáfolására,
kérdések feltételére stb.)
K i e m el t ké s z s é g ek , kép e s s é g ek: érvek gyûjtése, rendszerezése, érvelõ hozz
felépítése, szóbeli szövegalkotás: hozzászóláshoz szükséges verbális képességek
M un k a fo r m á k : csoportmunka, egyéni prezentáció, illetve hozzászólás, a csoportosan
lakított
vélemény ismertetése egyéni (szószóló)
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : vita
19. Olvasd el a következõ oldalon található szöveget!
Az irodalmi gépezet
A Petõfi-életrajzok jobbára a költõ életútjának azon mozzanatait emelik ki, amelyek a verse
kibontakozó nincstelen, ám szabad, mindenkitõl független bohém vándorpoéta alakjával azonos
Az a másik portré, amely a valóban független irodalmi karriert anyagi szempontból is
gondosan megtervezõ, s versei honoráriumából méltán jómódban élõ Petõfié, kevésbé ismer
A kortársak alábbi vallomásaiból azonban jól kiolvasható ez is.
Egész Petõfi korszakáig nem érte el azt magyar költõ, hogy mellékhivatal nélkül, vagy lega
i
tagság nélkül, szellemi munkái után megéljen; még családot is tartson.
(Jókai Mór, 1892)
Petõfi legbüszkébb lehetett arra, hogy ami Magyarországon addig soha nem történt, csupán a
által keresve keresett versei jövedelmébõl illõen és úri módon megélhetett
(Vahot Imre, 1891)
Petõfi és írótársai elsõsorban Jókai felismerték, hogy a polgárosodó, iparosodó Magyaro
irodalmat és az írói-költõi tevékenységet is a kor szellemének megfelelõ módon lehet és kel
Az írók ebben a felfogásban többé nem gazdag mecénásoknak, mûvészetpártoló fõuraknak kiszol
különcök, hanem a piac törvényei szerint mûködõ mesteremberek, akik termékeik áruba bocsátá
élnek meg jól vagy kevésbé jól. Kitûnõen példázza a korabeli viszonyokat a divatlapok köz
konkurenciaharc kiélezõdése, s az ennek kapcsán fellángoló vita.
1847-ben Vahot Imre éles hangon bírálta a lapjától eltávolodott s egyre inkább máshol publi
fiatal írókat és költõket. Iparlovagoknak nevezte õket, akikben az irodalom iránti buzgó
haszonlesõ önösség váltá fel , s akik nagyobbára a piacról élnek . Vahot támadására az Éle
újonnan kinevezett szerkesztõje, a huszonkét éves Jókai válaszolt, nem visszautasítva, hane
lalva
az irodalmi iparûzés vádját:
Az írók bizony a piacról élnek, s sehogy nem lehet rávenni õket, hogy koplaljanak, bármint
kodjunk
is õket összevetett vállakkal kapacitálni ennek üdvös volta felõl: már itt sem szép szó, se
fenyegetés nem használ.
A kialakuló irodalmi iparnak egyik leghatékonyabban munkálkodó alakja volt Petõfi , aki tu
datosan
használta föl az irodalmi gépezet -et saját népszerûségének növelésére és folyamatos fennt
Méghozzá igen korszerû eszközökkel: pontosan kimunkált szerzõdésbe foglalt feltételekkel, e
g
kizárólagos publikációs jogok átengedésével (éppen a késõbb vádaskodó Vahot lapjának), vala
a korban szokatlan s példa nélkül való fogással, hogy a Divatlap minden egyes számában megj
ntette
verseit. Ez utóbbi megoldás biztosította Petõfi állandó és folyamatos jelenlétét az irodalm
és köztudatban.
20. Az irodalmi ipar
a) Gyûjtsetek érveket Vahot, illetve Jókai fenti vélekedése mellett és ellen!
b) Rendezzetek vitát a kérdésrõl! Próbáljátok sok szempontból megvitatni a kérdést!
a megbeszélésre
Ha belefér az idõkeretbe, órán is megcsináltathatjuk a feladatot, kivéve a c) feladatrészt.
A vers megadott szempontú értelmezésének középpontjában az ironikus hangvétel és költõi
magatartás áll. Ugyanakkor a fejezet központi témája szempontjából nem elhanyagolható az
önértékelés gesztusa és a pozitív énkép újrafogalmazása. Érdemes a verset összevetni A term
vadvirágával a beszélõ és a megszólított pozíciója és a két szövegben megformált költõi mag
valamint a beszélõk hangneme alapján is.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: a szöveg elemeinek értelmezése és érté
tõi
magatartás azonosítása és értelmezése
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : házi feladat, versértelmezés
a megbeszélésre
Ha belefér az idõkeretbe, órán is megcsináltathatjuk a feladatot, kivéve a c) feladatrészt.
A vers megadott szempontú értelmezésének középpontjában az ironikus hangvétel és költõi
magatartás áll. Ugyanakkor a fejezet központi témája szempontjából nem elhanyagolható az
önértékelés gesztusa és a pozitív énkép újrafogalmazása. Érdemes a verset összevetni A term
vadvirágával a beszélõ és a megszólított pozíciója és a két szövegben megformált költõi mag
valamint a beszélõk hangneme alapján is.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: a szöveg elemeinek értelmezése és érté
tõi
magatartás azonosítása és értelmezése
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : házi feladat, versértelmezés
PET Õ
FI ÉS AZ IRODALOM GÉP EZETE 149
T/21.
110. oldal
5 PERC
21.
A konzervatív kritika legkedveltebb céltáblája természetesen az egyre népszerûbb Petõfi
volt.
A természet vadvirága kapcsán már olvashattál arról, hogy az ilyen kritikákra a költõ gyakr
válaszolt verssel (az említett költemény is egy kritikára adott válaszként jelent meg).
Az alábbi szöveg a támadások jelentõs részét közlõ
Honderû címû divatlap ellen íródott, ám számos
utalást tartalmaz a lapok közötti, többek között Petõfi verseiért is folyó konkurenciaharcr
A HONDERÜHÖZ
Oh Honderü, te Lázárok Lázára, Oh Honderü, mi aztán a jutalmad
Te csak nevednek két bötûje vagy, E sok jeles tulajdonságidért?
Nevednek vagy csak két végsõ bötûje... Hiába, olyan a világ, mint régen:
Huzd meg magad, nehogy tovább ragadj. Az érdem becsüléséhez nem ért.
E két bötû elõl, hátúl olvasva Lám annyi útál tégedet, ki a hont
Egyformán mondja meg mi-létedet. Ha nem deríted is, de dõrited.
De én becsüllek! mert hisz aranyával Szegény! Sajnállak... mert hisz aranyával
Fizetted egykor költeményimet. Fizetted egykor költeményimet.
Oh Honderü, te olyan szemtelen vagy, De, Honderü, te vélem összetûztél,
Mint Kecskemétnek piacán a légy; Te általad váltig karmoltatom...
Egyébiránt alávalóbb a légynél: Mióta van, hogy meri ingerelni
Az még röpül, te csuszva, mászva mégy. A hõs oroszlánt a hitvány majom?...
De minden ember nem néz láb alá, majd ...De megbocsátok, hogy muzsámat mostan
Elgázolnak... vigyázz, mondom neked! Oly irgalmatlanúl becsméreled;
Javad kivánom! mert hisz aranyával Hisz aranyával fi zetéd, s fi zetnéd
Fizetted egykor költeményimet. Most is (ha adnám) költeményimet.
Pest, 1845. augusztus elején
a)
Mi a megfejtése az elsõ szakasz szójátékának? Magyarázd meg a két szó jelentését ebben a
szövegkörnyezetben!
Elölrõl olvasva:
Hátulról olvasva:
b)
Értelmezd a refrén elsõ soraiban megjelenõ állításokat! Petõfi a komikum egyik jellegzetes
l
él itt. Melyikkel?
c)
Írj rövid esszét a versben megnyilvánuló költõi magatartásról, különös tekintettel a refrén
megnyilvánuló kettõsségre!
MEGOLDÁSOK
a)
elölrõl olvasva: rü (azaz rüh)
hátulról olvasva: ür (azaz ûr: üresség)
b c) A refrének (és az egész szöveg) jellegzetes eszköze az irónia. Ez legerõsebben a külön
színlelt gesztusokban (De én becsüllek!; Javad kivánom!; Szegény! Sajnállak...) nyilvánul m
ame
lyeket sorra hiteltelenít a magyarázatként (mert hisz) felhangzó refrén (aranyával / Fizett
d egykor
költeményimet).
7. AZ ÉRVELÕ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE, A BEKEZDÉS,
A TÉTELMONDAT ÉS A MONDATTÖMB
REKLÁMOK ÉS AZ ÉRZELMI BEFOLYÁSOLÁS
4 óra
T/1.
RÁHANGOLÓDÁS
112. oldal
25 PERC
Az elõzõekben a tanulók megismerkedtek Kölcsey tanulmányaival és szónoki beszédeivel. A 7.
modulban a mai nyilvános beszéddel ismerkednek meg reklámszövegeken és publicisztikán
keresztül. A ráhangolódás elsõ fázisában a feladat az, hogy egy tagolatlan szöveget osszana
részekre. A feladat lényege, hogy a tanulókat rávezesse arra, hogy egy szöveg (fõleg az érv
eg) egységekre, bekezdésekre tagolódik.
Az a) feladat önálló megoldását frontális megbeszélés kövesse, közösen készítsük el a pókhá
Beszéljük meg, hogy a bekezdések nem lehetnek önkényesek. Ahhoz, hogy a szövegünk jól
formált legyen, egy-egy bekezdésnek tartalmi egységet kell alkotni. Itt már meg lehet em
líteni a
tételmondat fogalmát, de ezzel a következõ feladatban ismerkednek meg.
K i e m el t ké s z s é g ek , ké p e s s é g ek: lényeglátás, lényegkiemelés, rendszerezés
eretek
csoportba rendezése
M un k a fo r m á k : egyéni, majd frontális munka
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, pókhálóábra
Ebben a modulban a mai nyilvános beszéddel fogtok megismerkedni reklámszövegeken és public
isztikán
keresztül. Az itt következõ feladatok a szövegek, fõként az érvelõ típusú szöveg szerkezeté
be. Tudatosíthatjátok magatokban, milyen tartalmi és formai kritériumai vannak egy bekez
désnek,
megismerkedtek a mondattömb fogalmával, emellett pedig felkészít benneteket arra, hogyan
alkossatok
önállóan bekezdésnyi szövegegységet.
1.
A bekezdés
a)
Tagold Kosztolányi Dezsõ szövegét bekezdésekre! Ügyelj arra, hogy jól formált szöveget kapj
mind formai, mind pedig tartalmi szempontból!
Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz
viszonyítjuk. Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorodnak,
nyilvánvaló, hogy csak látszatértékekrõl van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott
színt és csillogást. Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különbözõ tulajdonságjelzõ
Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halot
t, a
körültekintõ, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, elõrelátó halott stb. Ezek a kapcsolatok k
ingerelnek bennünket. Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszû halott, a szegény
halott, a megbocsátó halott, a jóságos, önfeláldozó, kedves, hû, tiszta halott stb. Ha
ilyesmit olvasunk, meghatódunk. Mi következik ebbõl? Az, hogy a gazdagság, tudás elmésség,
bátorság, józanság, körültekintés, lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, elõrelátás olyan
vagy erény, mely esetleges, vitatható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a szomorúság,
lángeszûség, szegénység, megbocsátás, jóság, önfeláldozás, kedvesség, hûség, tisztaság olya
értékek, melyek még a halál távlatában sem törpülnek el, még azon túl is élnek és világítan
(Kosztolányi Dezsõ)
b) Milyen formai és tartalmi szempontok alapján osztottátok bekezdésekre a szöveget? Egészí
k
ki a pókhálóábrát!
FORMAI-VIZUÁLIS
TAGOLÁS
TARTALMI
TAGOLÁS
a) A szöveg eredeti tagolása
Azt, hogy az életben micsoda a föltétlen érték, csak úgy tudhatjuk meg, hogy a halálhoz
viszonyítjuk.
Amennyiben ebben a szembeállításban egyes tulajdonságok semmivé zsugorodnak, nyilvánvaló,
hogy csak látszatértékekrõl van szó, melyeknek a pillanat káprázata adott színt és csil
logást.
AZ ÉRVELÕ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE... 153
T/2.
Tegyünk próbát! Illesszünk a halott szó elé különbözõ tulajdonságjelzõket.
Írjuk ezt: a gazdag halott, a tudós halott, az elmés halott, a bátor halott, a józan halot
t, a
körültekintõ, lelkiismeretes, ügybuzgó, erélyes, elõrelátó halott stb.
Ezek a kapcsolatok kacagásra ingerelnek bennünket.
Írjuk azonban ezt: a szomorú halott, a lángeszû halott, a szegény halott, a megbocsátó halo
a jóságos, önfeláldozó, kedves, hû, tiszta halott stb.
Ha ilyesmit olvasunk, meghatódunk.
Mi következik ebbõl? Az, hogy a gazdagság, tudás elmésség, bátorság, józanság, körültekinté
lelkiismeretesség, ügybuzgóság, erély, elõrelátás olyan állapot vagy erény, mely esetleges,
ható, s így múlandó, viszont az utóbbiak, a szomorúság, lángeszûség, szegénység, megbocsátá
jóság, önfeláldozás, kedvesség, hûség, tisztaság olyan értékek, melyek még a halál távlatáb
törpülnek el, még azon túl is élnek és világítanak.
Természetesen más jó megoldás is elfogadható, nem az a cél, hogy kitalálják, Kosztolányi ho
tagolta bekezdésekre a szöveget. Azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, h
ogy
lehetnek egyetlen mondatból álló bekezdések, amelyek önálló tartalmi egységet alkotnak. Eze
azonban el lehet fogadni az elõzõ bekezdések utolsó mondataként is, hiszen a bekezdések vég
is állhat integráló erejû mondat.
b) Pókhálóábra
Formai vizuális tagolás: beljebb kezdés, sorkihagyás, írásjelek, optikai ritmus
Tartalmi tagolás: tartalmi egység, azonos téma, kötõszók, elõre- és hátrautalások, ellentét
megszólítás, költõi kérdés
JELENTÉSTEREMTÉS
114. oldal
15 PERC
A feladat célja, hogy a tanulók maguk jöjjenek rá arra, hogy a bekezdések élén vagy a végén
datoknak
kell állni. A munka befejezésével beszéljük meg a helyes megoldásokat! Kérjük
õket, hogy szóban indokolják választásukat! Mutassunk rá arra, hogy a bekezdés kezdõ, illet
záró mondatának a bekezdés tartalmi összefoglalójának kell lennie, de a következõ mondattal
szerkezeti egységet is kell alkotnia. A megbeszélést követõen közösen olvassuk el az ismere
zöveget, és mutassunk rá arra, hogy a megoldott feladatokban mivel hol találkoztak.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: kreativitás, összefüggések meglátása
M ó d s ze r e k , eljá rá s o k : szöveg kiegészítése
2.
Válaszd ki, melyik kezdõ vagy záró mondat illik legjobban a bekezdés élére, illetve végére!
A) [...] Egyedi személyiségük már akkor elkezd kialakulni, amikor még a méhben vannak. Kuta
ok
bizonyítják, hogy azok a babák, akik sokat mozogtak a méhben, megszületésük után is többet
lesznek ébren, és bár talán egy kicsit többet sírnak majd, a szülõk nagy örömmel fi gyelhet
hogy gyermekük személyisége már milyen korán elkezd fejlõdni.
a) A babák személyiségfejlõdése
b) Minden baba különleges.
c) A babák sokat mozognak.
B)
Az állatok viselkedését tanulmányozó kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a tanulásra
fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen új tárgyak iránt érdeklõdést
mutatnak. A látáson túl a fajra jellemzõ módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismere
et
szerezni ezekrõl, hasonlóan ahhoz, hogy új környezetbe kerülve fölfedezõ útra indulnak. [..
a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek.
b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemzõ.
c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek.
C) [...] Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság,

gvás,
az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés. Az okos emberek soha nem bölcsek, túl
izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak
is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát
kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal le
beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni.
a) Az okosság és bölcsesség
b) Az okosság nem bölcsesség.
c) Miért kerüljük az okosakat?
MEGOLDÁSOK
A)
a) A babák személyiségfejlõdése nincs kapcsolata a következõ mondattal. Címnek lenne jó.
b) Minden baba különleges helyes választás, elõreutal arra, hogy a bekezdésben az egyedi
személyiség kialakulásáról lesz szó.

c) A babák sokat mozognak bár a babák mozgásáról van szó a bekezdésben, nem foglalja össz
a tartalmát.
B)
a) Ezt nevezik explorációs viselkedésnek helyes választás, visszautal, és definiálja azt,
a
bekezdés szólt.
b) Az explorációs viselkedés az emberre is jellemzõ a fogalom nincs defi niálva.
c) A kíváncsiság az alapja az explorációs viselkedésnek a fogalom nincs defi niálva.
C)
a) Az okosság és bölcsesség címnek lenne jó.
T/3.
b) Az okosság nem bölcsesség helyes választás.
c) Miért kerüljük az okosokat? ugyan van errõl szó a bekezdésben, de a bölcsesség így nem
jelenik meg a tételmondatban.
114. oldal
5 PERC
Ta n á r i i n s t r u kc ió k: lásd az elõzõ feladatnál
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: absztrahálás
3. Foglaljuk össze, amit a bekezdésrõl eddig megállapítottunk, összegyûjtöttünk!
A BEKEZDÉS a prózai szövegek formai és tartalmi szempontból önálló egysége. Általában több
szövegmondatból áll, amelyek tartalmi szempontból erõs kohézióval rendelkeznek, de állhat e
en
mondatból is.
A többmondatos bekezdésekben egy TÉTELMONDAT található, amely a bekezdés tartalmi összefogl
adja. Ez leggyakrabban az elsõ mondat, de lehet az utolsó is.
A bekezdést írásban és szóban egyaránt érzékeltetjük: szövegmondás esetén szünet tartásával
hanglejtéssel, írásban pedig sorkihagyással, beljebb kezdéssel.
T/4.
115. oldal
10 PERC
A feladat célja, hogy a bekezdésrõl való ismeretek felelevenítése és rendszerezése után a t
jöjjenek rá arra, hogy a bekezdések felépítése ok-okozati viszonyok alapján történik, és az
alapján felépülõ bekezdések mondatai típusokba, mondattömbökbe sorolhatók. Ilyen jellegû fe
már a 9. évfolyamban és a 10. évfolyam elsõ fejezetében is végeztek, de ott még nem
ismerkedtek meg a mondattömb fogalmával.
Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a szöveg mondatai között fennálló tartalmi-logikai vis
mellérendelõ kötõszók kitételével tudják explicitté tenni, és ezáltal saját munkájukat megk
teni. Anélkül, hogy ismernék a viszonyok neveit, a nyelvérzékükre hagyatkozva meg fogják ta
a helyes megoldásokat.
Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések meglátása, logikai készség
Módszerek, eljárások: feladatmegoldás
4.
Logikai viszonyok a bekezdésben
a)
Válassz a megadott kötõszók közül, hogy kifejtetté tedd a logikai viszonyokat (kapcsolatot,
lentétet,
érveket, esetleg következtetéseket) az alábbi bekezdés szövegmondatai között!
hiszen, ugyanis, tudniillik;
így, ezért, tehát;
de, azonban, ezzel szemben;
és, emellett, sõt
Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, mûvészien írni azt jelenti, hogy egyszerû g
ait
is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ. [______________] Ennek éppen az ellenke
zõje
az igaz. [______________] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatai
is egyszerûen és világosan elõadni. [______________] A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az
ember az ilyen elõadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.
(Illyés Gyula)
b)
Melyik csoportból nem választottál kötõszót? Miért?
T/5.
a) Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, mûvészien írni azt jelenti, hogy egyszer
atait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ. [AZONBAN, DE, EZZEL SZEM
BEN] Ennek éppen az ellenkezõje az igaz. [HISZEN, UGYANIS, TUDNIILLIK] Szépen az ír
és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és világosan elõadni. [
EMELLETT, SÕT] A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen elõadással még
élvezetet is szerez hallgatóinak.
b) A második csoportból nem kellett kötõszót választani.
115. oldal
15 PERC
Az elõzõ feladat közös ellenõrzése után újra egyénileg dolgozzanak a tanulók. Így táblázato
mindenkinek meglesz a helyes megoldás, amely összefoglalja a szöveg mondatai között
fennálló tartalmi-logikai viszonyokat.
Kiemelt készségek, képességek: logikai készség, nyelvi tudatosság
Módszerek, eljárások: táblázat kitöltése
5.
A logikai viszonyok és a kötõszók
a)
Párosítsd össze az elõzõ feladatban megadott kötõszókat azzal a logikai viszonnyal, amelyre
nak!
Írd be õket a táblázat 1. oszlopába!
KAPCSOLAT,HOZZÁTOLDÁS
ELLENTÉT
KÖVETKEZMÉNY(OK-OKOZATI VISZONY)
MAGYARÁZAT(OKOZAT-OKVISZONY)
b)
Melyik jelölést melyik viszonyhoz kapcsolnád? Rajzold be õket a táblázat 2. oszlopába!
.... ; .. ; .. ; +
c)
A mondatokat számokkal jelöve rajzold fel a viszonyokat az idézett Illyés-szöveg mondatai
között!
a b)
kapcsolat, hozzátoldás és, emellett, sõt +
ellentét de, azonban, ezzel szemben
következmény
(ok okozati viszony)
így, ezért, tehát
magyarázat
(okozat-ok viszony)
hiszen, ugyanis, tudniillik
c)
1....2..3+4
T/6.
116. oldal
15 PERC
Ta n á r i in s t r ukc i ó k: A feladat arra vezet rá, hogy a bekezdésnyi szövegegység mon
atai
mondattömbökbe tömörülnek. A mondattömböket a bemutatott tartalmi-logikai viszonyok
tartják össze. A tömbök pedig ugyanezekkel a logikai kapcsolatokkal alkotják a bekezdéseket
(Elég, ha a mondattömb kifejezés csak a következõ lépésben hangzik el.) A c) feladat egyéni
ldása
után erre vezessük rá a tanulókat!
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: logikai készség
M un k a fo r m á k : frontális és egyéni (c feladat)
6. A mondatok sorrendje és felcserélhetõsége
a) Vajon a mondatok sorrendje szabadon felcserélhetõ? Elvben hány variáció lehetséges?
b) Melyik viszony változik, ha felcseréljük a mondatok sorrendjét? Miért?
c) Próbáld meg [4]-[1]-[3]-[2] sorrendbe állítani a mondatokat!
a) 24 féle, azaz 4! (4 faktoriális, 1x2x3x4). Az összes lehetséges variáció elõállításának
rét lásd a 7. évfolyam 1. fejezetének 4. moduljában.
b) A magyarázó és következtetõ viszony cserélõdik fel, hiszen ha az ok okozati viszonyt meg
dítjuk, akkor okozat ok viszonyt kapunk, következtetõbõl magyarázó lesz.
c) A sorrend felállításakor a diákok várhatóan rájönnek, hogy pl. nem választható el egymás
3. és a 4. mondat. Ez a sorrend azért nem lehetséges, mert a szöveg egyes mondatai között
szorosabb kapcsolat van, a tartalmi-logikai viszony nem a mondatok között, hanem a m
ondatok
által alkotott tömbök között áll fönn. Tömböt alkot a 3. és 4. mondat, hiszen a kettõ együt
támasztja alá a szöveg 2. mondatát. Az ellentétes viszony sem csak az elsõ és a 2. mondat
között áll fönn, hanem az elsõ mondat és a bekezdés többi mondata közt. A tömbök pedig
csak együtt mozoghatnak.
T/7.
116. oldal
5 PERC
Ta n á r i in s t r ukc ió k: Foglaljuk össze az ismeretközlõ szöveg segítségével, amit a m
közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megállapítottunk!
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: absztrahálás
M un k a fo r m á k : frontális osztálymunka
7. Foglaljuk össze, amit a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyokról eddig megállapíto
tunk!
A mondatok különbözõ feltételektõl függõen nem állhatnak akármilyen sorrendben egymás után.
Azok a logikai viszonyok, amelyeket felismertetek a szövegben, nem az egyes mondat
ok között
állnak fönn, ezért nem lehetséges mind a 24 féle mondatsorrend. A szöveg egyes mondatai
között szorosabb kapcsolat van, így ezek mondat fölötti szövegegységeket, MONDATTÖMBÖKET
alkotnak. Az érvelõ típusú szöveg alapegysége tehát nem a mondat, hanem a bekezdésnél kiseb
szövegegység, a mondattömb. A tömb mondatait változatos (fentebb már bemutatott) tartalmilo
ikai
viszonyok kapcsolják össze. Ha szövegvariációkat szeretnénk készíteni, akkor ezeknek az
egységeknek a sorrendjét cserélhetjük csak fel, nem pedig a mondatokét.
T/8.
116. oldal
20 PERC
A feladat célja, hogy a tanulók összeállítsák a mondatok 8 lehetséges sorrendjét. A feladat
végezzék el, hogy a kártyákon a mondatokat csak számok helyettesítik, itt még nem kell fogl
ozni
a szöveg átalakításával. Mondjuk el nekik, hogy a lehetséges sorrendeket egymás után
írják le a feladat b) részében. Így elég lesz a négy kártya, mert utána újra azokat használ
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: logikai készség
Cé lc s op o r t di f fe r e n ciá lá s: 3-4 fõs heterogén csoportok
Mun k aformák : csoportmunka
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : variációk létrehozása
E s z közö k : minden csoportnak 4 kártya a 4 mondat számával
8.
Azelõzõekben megismert Illyés-szöveg mondataiból a következõ mondattömböket alkothatjuk
meg a bekezdésen belül:
[1] .... [2 .. (3+4)]
Az ellentét az elsõ mondat (a tételmondat) és a bekezdés többi mondata között áll fönn, teh
elsõ mondat itt önmagában egy tömb. A második mondattömböt a 2., 3. és 4. mondat alkotja. A
és a 4. szorosan összetartozik (ezek is mondattömböt alkotnak), és a kettõ együtt okolja me
2.
mondatot.
a)
Figyelembe véve a tömböket, a bekezdés hányféle variációját tudjátok elkészíteni?
Kártyák segítségével állítsátok össze az összes lehetséges variációt!
b)
Írjátok fel a lehetséges sorrendeket számokkal jelölve a szöveg mondatait és feltüntetve a
ttömböket!
T/9.
MEGOLDÁS
A lehetséges variációk
[1] ....[2..(3+4)]
[1] ....[2..(4+3)]
[1] ....[(3+4)..2]
[1] ....[(4+3)..2]
és ezek fordítottja
[2..(3+4)]....[1]
[2..(4+3)]....[1]
[(3+4)..2]....[1]
[(4+3)..2]....[1]
117. oldal
10 PERC
Ebben a lépésben már a szöveg értelmével foglalkozunk. A cél, hogy a mondatok sorrendjének
felcserélése révén a tanulók felismerjék, hogy változtatások nélkül nem kapunk jól formált
A feladat elég nehéz, ezért célszerûbb frontális irányítással végezni.
1. A mondatokat a táblán is jól látható, nagyméretû kártyákra írjuk fel!
[Az eredeti szöveg:
ait
is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ. Ennek éppen az ellenkezõje az igaz.
Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és világos
elõadni. A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen elõadással még élvezetet is
szerez hallgatóinak.]
2. Rakjuk ki a kártyákból a [2..(4+3)]....[1] sorrendet:
Ennek éppen az ellenkezõje az igaz. A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen
elõadással még élvezetet is szerez hallgatóinak. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még
bonyolult gondolatait is egyszerûen és világosan elõadni. Az emberek általában azt hiszik,
ogy
szépen, mûvészien írni azt jelenti, hogy egyszerû gondolatait is az ember jól fölcifrázva
ltan
adja elõ.
3. Közösen beszéljük meg, mit kell megváltoztatni a szövegben ahhoz, hogy értelmes legyen!
Írjuk ki a kötõszókat a mondatok közé!
Kiemelt készségek, képességek: kombinációs képesség, összefüggések meglátása, mondatok
közötti kapcsolatok felismerése
Munkaformák: frontális munka
Módszerek, eljárások: szöveg létrehozása adott mondatokból
Eszközök: kártyák a szöveg mondataival
9.
Közösen beszéljétek meg a [2 .. (4+3)] .... [1] sorrendi változatnak megfelelõ szöveget!
Írd is le a végsõ változatot!
Ennek éppen az ellenkezõje az igaz. minek? 2 dolog lehet: annak, amit az emberek his
znek a
mûvészi írásról, annak, hogy a mûvészi írás cifrát és bonyolultat jelent.
Explicitté tett kötõszó: hiszen, ugyanis, tudniillik.
A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen elõadással még élvezetet is szerez ha
a
tóinak. mivel a 3. és 4. mondat sorrendje felcserélõdött, nincs szükség a pedig elemre, h
nem kell fokozást, hozzátoldást jelölni. Viszont az ilyennek ebben a sorrendben nincs re
ferenciá
ja, ezt fel kell tölteni jelentéssel: a bonyolult gondolatok egyszerû és világos elõadásáva
[Sõt] Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és v
san elõadni. ezek már az elõzõ mondatban szerepeltek, elegendõ visszautalni rájuk.
Explicitté tett kötõszó: azonban, ezekkel szemben.
ait
is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ. attól függõen, hogy mit tettünk az els
mondatba, le kell rövidíteni az utolsót, és csak vissza kell utalni.
Az átalakított szöveg
1.
Éppen az ellenkezõje az igaz annak, hogy a mûvészi írás felcifrázottat és bonyolultat jelen
Ugyanis a mûvészet ott kezdõdik, ahol az ember a bonyolult gondolatok egyszerû és világos
elõadásával szerez élvezetet hallgatóinak. Sõt általában így lehet szépen írni és beszélni.
nek ellenére az emberek az egyszerû gondolatok cifrázását hiszik mûvészinek.
T/10.
Vagy
2. Éppen az ellenkezõje az igaz annak, amit az emberek a szép és mûvészi írásról hisznek.
Ugyanis a mûvészet ott kezdõdik, ahol az ember a bonyolult gondolatok egyszerû és világos
elõadásával szerez élvezetet hallgatóinak. Sõt általában így lehet szépen írni és beszélni.
nek ellenére az emberek azt hiszik, hogy szépen, mûvészien írni azt jelenti, hogy egyszerûg
ndolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ.
REFLEKTÁLÁS
118. oldal
15 PERC
Ta n á r i i n s t r u kc i ó k : Még mindig az Illyés-bekezdéssel dolgozunk. A feladat cél
a az elõzõlépésben megismert szövegalkotási folyamat egyéni elvégzése, gyakorlása. A felada
otthoni
munka is lehet, akkor a következõ óra elején ennek a megbeszélésével kezdjünk.
K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: logikai készség, szövegalkotási készsé
azás
M un k a fo r m á k : egyéni munka
M ó d s ze r e k , e lj á r á s o k : szövegalkotás (részben házi feladat is lehet)
10. Alkosd meg az elõzõek alapján a következõ sorrendeknek megfelelõ szövegeket! Tedd ki
mindig a logikai viszonyt jelölõ kötõszókat is!
a) [1].... [(3+4).. 2]
b) [(3+4).. 2].... [1]
a) Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, mûvészien írni azt jelenti, hogy egyszer
atait is az ember jól fölcifrázva, bonyolultan adja elõ. [Azonban] szépen az ír és beszél,
akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és világosan elõadni. A mûvészet
pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen elõadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.
[Tehát] éppen az ellenkezõje az igaz [annak, amit az emberek hisznek].
b) Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és vilá
lõadni.
A mûvészet pedig ott kezdõdik, ahol az ember az ilyen elõadással még élvezetet is szerez ha
atóinak.
[Tehát nem az a mûvészi, amikor egyszerû gondolatait is az ember jól fölcifrázva, bonyolult
adja elõ]. [Azonban] az emberek általában ennek pont az ellenkezõjét hiszik.
T/11.
RÁHANGOLÓDÁS
119. oldal
5 PERC
Ta n á r i in s t r u kc i ó k : A ráhangolódó feladat célja, hogy a tanulók átismételjék,
elõtípusú szövegrõl, a beszédrõl tanultak, és ötletbörzén keresztül hasonlítsák össze a rek
jellemzõivel. Ezeknek a szövegeknek ugyanis a célja nagyon hasonló az elõzõ mûfajokhoz,
de más apparátussal érik el a hatást. 1-2 perc egyéni gondolkodás után nyissuk frontálissá
ötletelést.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: kreativitás, analógiás gondolkodás, memória
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : pókhálóábra
Ahogy az elõzõ feladatokból kiderült, az érvelõ típusú szövegeknek (beszédek, esszék, publi
stb.) meglehetõsen kötött a szerkezeti felépítésük. Ez a kötött forma arra szolgál, hogy a
hatását, hasson az érzelmekre, de fõként az értelemre.
A fent említett szövegtípusok általában terjedelmesek, csak akkor tudják a várt hatást elér
szerkezetük jól felépített, ha könnyen érthetõk és követhetõk. Azonban nem csak efféle szöv
lehet hatni a befogadóra. A mindennapi életben gyakrabban találkozunk rövid, ám nagy hatást
elérni
szándékozó szövegekkel, mint pl. reklám, áruismertetés, hirdetés stb.
A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy ezek a szövegek milyen módon hatnak a befog
adóra,
milyen módon tudják elérni a kívánt hatást.
11.
Gyûjtsétek össze pókhálóábrával minél több tulajdonságát a beszédnek és az érvelõ szövegnek
valamint ezzel összehasonlítva a reklámnak és a hirdetésnek!
BESZÉD,
ÉRVELÕ SZÖVEG REKLÁM,HIRDETÉS
T/12.
Beszéd, érvelõ szöveg: nagyobb terjedelmû, bekezdésekbõl áll, több részbõl szerkesztett, az
értelemre és az érzelemre hat, logikus érvelés jellemzi, részletezõ stb.
Reklám, hirdetés: általában rövid, egy bekezdésnyi, fõleg az érzelemre hat, nyelvi lelemény
lemzi, nem részletezõ stb.
JELENTÉSTEREMTÉS
120. oldal
15 PERC
A következõ feladatokban azt vizsgáljuk meg, hogy bár a reklámszövegek felépítése eltér a m
érvelõ szövegekétõl, mégis ugyanannyira, ha nem jobban, elérik a hatásukat. Az érzelmi
befolyásolás szempontjából talán még hatékonyabbak.
Annak ellenére, hogy rövid szövegekrõl van szó, bonyolult szöveghálót találunk bennük. Ezt
szöveghálót ún. témajelölõ szavak alkotják, ezek biztosítják a folytonosságot, a kohéziót.
Vannak olyan szövegek, különösen a mûvészi szövegek, reklámok, viccek, amelyekben több háló
található egyszerre, ugyanis a témajelölõ szavak több síkon kapcsolódnak egymáshoz. Ezeket
szövegeket több izotópiájú szövegnek nevezzük. A több izotópiát a többjelentésû szavak, met
utalások adják.
A tanulók várhatóan gyorsan kitalálják, hogy szöveg mobiltelefont reklámoz, ezenkívül végig
rajta egy kutyára való utalás, valamint azt is megtudjuk a szövegbõl, hogy a reklámozott
mobiltelefon akciós. Ezek mellett a szöveg folyamatosan megszólítja a vásárlót. Tehát minim
négyizotópiás a szövegünk.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: asszociációs képesség
M un k a fo r m á k : frontális osztálymunka
M ó d s ze r e k , e l j á r á s o k : tanári kérdés, instrukció
12. Miért hatásosak a reklámszövegek?
a) Olvassátok el az alábbi reklámszöveget!
Vaaaoo!
Mindenki a gazdája szeretne lenni, mert szófogadó, hûséges, játékos, és az ára is nagyon sz
A Varitel K-19 Mobiphone csomagban már 15 900 forintért Ön mellé szegõdik! Még egy jó hír
kistestvér, a Varitel A-19-es továbbra is csak 9900 Ft!
Vaaaoo! Nem csal a szimata.
b) Mit reklámoz?
c) A reklámozott tárgyon kívül mire, illetve kire történik még utalás?
d) Mely szavak utalnak egyszerre több dologra és mire?
T/13.
c) a mobiltelefonon kívül még: kutyára, vásárlóra, akcióra
d) A következõ szavak utalnak több dologra (beszéljük meg azt is, hogy miért!):
Vaaaooo! kutya beszédének hangutánzó szava, wow angol felkiáltás, amit akkor használunk,
valamin nagyon meglepõdünk.
gazdája kutya, telefon, vásárló
szófogadó kutya, telefon (kutya valóban szófogadó, a telefon könnyen kezelhetõ)
hûséges kutya, telefon (a kutya valóban hûséges, a telefon esetében arra utalhat, hogy ne
merül le könnyen, nem nagy cserben)
játékos kutya, telefon (a kutya valóban játékos, a telefonban vannak beépített játékok)
szelíd (ár) kutya, akció (a kutya szelíd, nem harapós, az ár pedig alacsony, kedvezõ)
Ön mellé szegõdik kutya, telefon, akció (a kutya valóban mellénk szegõdik, a mobil pedig
,
ha megvesszük, kihasználjuk az akciót)
kistestvér kutya, telefon (egy kisebb kutyára lehet utalás, nem túl szerencsésen, mert a
kutyakölyköket nem igazán szoktuk egymás kistestvérének nevezni, a telefon esetében pedig a
egyszerûbb, olcsóbb változatra utal)
Nem csal a szimata! vásárló, kutya, akció (ismét egy konkrét kutyatulajdonság, emellett u
vásárlóra, akit megdicsér, hogy megtalálta a terméket, de utal az akcióra is, hiszen az akc
ellett
kiszimatolni)
121. oldal
10 PERC
A reklámszöveg szavait kell a 4 utalt elemhez (témajelölõ szóhoz) láncformában hozzárendeln
majd összekötéssel jelölni a többjelentésû elemeket. Így vizuálisan is megjelenítjük a téma
on való kapcsolódását egymáshoz.
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: asszociációs képesség
M un k a fo r m á k : egyéni munka
Mó ds ze r e k, e l j á r á s o k : ábra kitöltése
13. Rendezd el az ábrában a reklámszöveg szavait a négy utalt elemhez kapcsolva!
a) Írd be a láncok elemeit (szavakat, kifejezéseket)!
b) Kösd össze vonallal azokat az elemeket, amelyek több láncban is megtalálhatók!
telefon
kutya
akció
vásárló
T/14.
MEGOLDÁS
Telefon: gazdája; szófogadó, hûséges, játékos; szelíd; Varitel K 19; Mobiphone csomag; ki
vér; Varitel A 19
Kutya: vaaaooo!; gazdája, hûséges, játékos; szelíd; szegõdik, kistestvér; vaaaooo!; szimata
Akció, illetve ajánlat: vaaaooo!; szelíd ár, már 15 900, csak 9900, vaaaooo!; nem csal a s
zimata.
Vásárló: gazdája, Ön, nem csal a szimata
REFLEKTÁLÁS
122. oldal
15 PERC
A feladat a reklámszövegek hatásának eszközeit kívánja tetten érni. Egyéni vagy páros munka
után közösen beszéljük meg a megoldásokat.
A d) feladatot adjuk otthoni gyûjtõmunkának, házi feladatnak!
K i e m el t ké s z s é gek, ké p e s s égek: alkalmazás, asszociáció
Munk aformák : egyéni vagy pármunka
M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reklámszövegek elemzése
14. Elemezd a következõ reklámszövegeket!
a) Mit reklámozhatnak?
b) Melyek a hatás, vagyis a vásárlásra késztetés eszközei?
c) Van-e a szövegben többértelmû kifejezés, s ha igen, melyik?
Hûlt helye a meghûlésnek.
(a)
(b)
(c)
Jégre itt a nyár!
(a)
(b)
(c)
Torkon ragadja a torokfájást.
(a)
(b)
(c)
Elõhívjuk a mosolyát!
(a)
(b)
(c)
Több mint száz éve jól fest a falon.
(a)
(b)
(c)
(d) Gyûjtsél hasonló reklámszövegeket, és elemezd, hogy milyen eszközzel hatnak!
Hûlt helye a meghûlésnek nátha elleni gyógyszer, tréfás mondás, ugyanaz a szó más szerepb
Jégre itt a nyár! fagylalt, szójátékon alapul, a jégre és a végre hasonló hangzásán.
Torkon ragadja a torokfájást torokfájás elleni cukorka, tréfás mondás, ugyanaz a szó más
ben is.
Elõhívjuk a mosolyát! olyan üzlet, ahol fényképeket hívnak elõ, többértelmûség.
Több mint száz éve jól fest a falon festék, többértelmûség.
IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON
A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN
FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP
TANÁRI PÉLDÁNY
1.
Alkoss az alábbi szavak segítségével két meghatározást! (A meghatározandó fogalom nem szere
a halmazban!) (10 pont)
René Descartes
megismerés
tapasztalati úton
Francis Bacon
tapasztalattól független
igazságok
MEGOLDÁSI MINTÁK
a) A racionalizmus olyan ismeretelméleti irányzat, amely feltételezi a tapasztalattól függ
etlen igazságok
létezését. Egyik elsõ képviselõje René Descartes.
b) Az empirizmus olyan ismeretelméleti irányzat, amely csak a tapasztalati úton való meg
ismerést
tekinti az ismeretek forrásának. Egyik elsõ képviselõje Francis Bacon.
2.
Állapítsd meg az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (10 pont)
a) Mária Terézia Bécsben Magyar Királyi Testõrséget alapított. I
b) Ebben a testõrségben szolgált többek között Kazinczy Ferenc. H
c) Ugyancsak Bécsben írta meg 1772-ben híres röpiratát, a Magyarságot Barcsay Ábrahám. H
d) Barcsay testõrtársa, Bessenyei volt a magyar felvilágosodás elsõ szakaszának vezéralakja
e) Az õ
Jámbor szándék címû írása indította el a nyelvújítás mozgalmát. H
f) Bessenyei sokoldalú író volt: regényt, bölcseleti mûveket, tragédiát és komédiát is írt.
g) Kazinczy szemben Bessenyeivel nem a fordításokat, hanem az eredeti mûvek alkotását t
n
tette a nyelvmûvelés legfontosabb eszközének. H

h) Az 1788-ban alapított Magyar Museum volt az ország elsõ természettudományi múzeuma. H
i) Kölcsey kritikái tanúsága szerint nem ismerte föl Berzsenyi igazi költõi nagyságát.
j) Kölcsey Csokonait a verseiben fel-felbukkanó pórias kifejezések miatt marasztalta el.
I
3. Állapítsd meg, milyen módszerrel alkották meg az alábbi szavakat a nyelvújítók! (5 pont)
NYELVÚJÍTÁSI SZÓ NYELVÚJÍTÁS ELÕTTI SZÓ MÓDSZER
álláspont Standpunkt tükörfordítás
bálna balaena magyarítás
csõr csõ orr összevonás
szépné szép nõstényítés
elavult szavak felelevenítése
4. Az alábbiakban a Huszt címû vers sorait olvashatod. A verssorokat valaki összekeverte
.
a) Állítsd helyre a vers eredeti szövegét! (5 pont)
b) Ábrázold az elsõ két disztichon verselését (rövid és hosszú szótagok)! (10 pont)
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . // . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . // . . . . . . .
c) Írj négysoros epigrammát szabadon választott témában! Tartsd be a disztichon szabályait!

0 pont)
5. Oldd meg az alábbi kvízjáték feladatait! (10 pont)
5.1. Mi volt az Orpheus és az Uránia?
b) irodalmi folyóiratok
5.2.Ki volt Barcsay Ábrahám és Báróczi Sándor?
a) testõrírók
5.3. Melyik folyóirat ellen intézett verses támadást Petõfi?
c) Honderü
5.4. Milyen szövegek gyûjteménye a Tövisek és virágok?
c) epigrammák
5.5.
Melyik csoport véleményét tükrözi a Mondolat?
a) az ortológusok
5.6.
Milyen intézmény megalapítását szorgalmazza az Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándé
címû írás?
b)
Tudományos Akadémia
5.7.
Ki mondja az alábbiakat?
Szükségtelen beszélni tetteit:
Felért az égre a sanyargatott
Nép jajgatása
b)
Bánk
5.8.
Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség elõadását. Rossz, veszedelm
s
tendencia. Ki vélekedett így a Bánk bánról?
c)
Széchenyi István
5.9.
Milyen logikai viszonyra utalnak a következõ kötõszók: így, ezért, tehát?
a) következmény
5.10. Kirõl nem írt kritikát az alábbi költõk közül Kölcsey?
b) Vörösmarty
6.
Fejtsd ki véleményedet az alábbi idézetrõl 150-200 szóban! (20 pont)
Pontozási táblázat
1.
10 pont
2.
10 pont
3.
5 pont
4. a)
5 pont
4. b)
10 pont
4. c)
10 pont
5.
10 pont
6.
20 pont
Összesen
80 pont
IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON
A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS A REFORMKORBAN
FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP
1.
Alkoss az alábbi szavak segítségével két meghatározást! (A meghatározandó fogalom
nem szerepel a halmazban!) (10 pont)
René Descartes
megismerés
tapasztalati úton
Francis Bacon
tapasztalattól független
igazságok
a)
b)
2. Állapítsd meg az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (10 pont)
a) Mária Terézia Bécsben Magyar Királyi Testõrséget alapított.
b) Ebben a testõrségben szolgált többek között Kazinczy Ferenc.
c) Ugyancsak Bécsben írta meg 1772-ben híres röpiratát, a Magyarságot Barcsay Ábrahám.
d) Barcsay testõrtársa, Bessenyei volt a magyar felvilágosodás elsõ szakaszának vezéralakja
e) Az õ
Jámbor szándék címû írása indította el a nyelvújítás mozgalmát.
f) Bessenyei sokoldalú író volt: regényt, bölcseleti mûveket, tragédiát és komédiát is írt.
g) Kazinczy szemben Bessenyeivel nem a fordításokat, hanem az eredeti mûvek alkotását
tekintette a nyelvmûvelés legfontosabb eszközének.

h)
Az 1788-ban alapított Magyar Museum volt az ország elsõ természettudományi múzeuma.
i)
Kölcsey kritikái tanúsága szerint nem ismerte föl Berzsenyi igazi költõi nagyságát.
j)
Kölcsey Csokonait a verseiben fel-felbukkanó pórias kifejezések miatt marasztalta el.
3. Állapítsd meg, milyen módszerrel alkották meg az alábbi szavakat a nyelvújítók! (5 pont)
NYELVÚJÍTÁSI SZÓ NYELVÚJÍTÁS ELÕTTI SZÓ MÓDSZER
álláspont Standpunkt
bálna balaena
csõr csõ orr
szépné szép
4. Az alábbiakban a Huszt címû vers sorait olvashatod. A verssorokat valaki összekeverte

.
a) Állítsd helyre a vers eredeti szövegét! (Elég, ha a verssorok elsõ 2-3 szavát leírod) (5
)
b) Ábrázold az elsõ két disztichon verselését (rövid és hosszú szótagok)! (10 pont)
c) Írj négysoros epigrammát szabadon választott témában! Tartsd be a disztichon szabályait!
0
pont)
5. Oldd meg az alábbi kvízjáték feladatait! (10 pont)
5.1 Mi volt az Orpheus és az Uránia?
a) napilapok
b) irodalmi folyóiratok
c) divatlapok
5.2 Ki volt Barcsay Ábrahám és Báróczi Sándor?

a) testõrírók
b) nyelvújítók
c) kritikusok
5.3 Melyik folyóirat ellen intézett verses támadást Petõfi?

a) Pesti Divatlap
b) Életképek
c) Honderü
5.4 Milyen szövegek gyûjteménye a Tövisek és virágok?

a) bölcseleti írások
b) röpiratok
c) epigrammák
5.5 Melyik csoport véleményét tükrözi a Mondolat?

a) az ortológusok
b) a neológusok
c) az ornitológusok
5.6 Milyen intézmény megalapítását szorgalmazza az Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Sz
címû írás?
a) Nemzeti Múzeum
b) Tudományos Akadémia
c) Kisfaludy Társaság
5.7 Ki mondja az alábbiakat?

Szükségtelen beszélni tetteit:
Felért az égre a sanyargatott
Nép jajgatása
a) Tiborc
b) Bánk
c) Endre
5.8 Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi egy ilyen esztelenség elõadását. Rossz, vesze
elmes
tendencia. Ki vélekedett így a Bánk bánról?
a) Vörösmarty Mihály
b) Kölcsey Ferenc
c) Széchenyi István
5.9 Milyen logikai viszonyra utalnak a következõ kötõszók: így, ezért, tehát?
a) következmény
b) magyarázat
c) ellentét
5.10 Kirõl nem írt kritikát az alábbi költõk közül Kölcsey?

a) Csokonai
b) Vörösmarty
c) Berzsenyi
6. Fejtsd ki véleményedet az alábbi idézetrõl 150-200 szóban! (20 pont)
Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömlõ emlékezet teszi
egésszé, folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törûld ki a lélekbõl annak ragyogó
színeit; és íme, az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé
teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi kezdõdjék
ezentúl: az a régi többé nem leszen.
(Kölcsey Ferenc: Mohács, 1826)

Szövegértés A 10-2 Tanár Adatbank

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szövegértés A 10-2 Tanár Adatbank

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2Tanári útmutató

IRODALMI ÉLET MAGYARORSZÁGON A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN ÉS

Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés;

A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány

Sándor. Korona, 1999

ratok címlapjaival, a szerzõk kézirataival stb.)

A SZÓTÁR, ILL. LEXIKON

20. Olvasd el az alábbi szöveget!

H. Lángol az is. D. Jer most; vár az olympusi kar.

Drága kincsem, galambocskám,

udvaronc; eredetileg konkrét tisztséget, udvarmestert jelentett;

Írásod értékelésének kritériumai:

követelményeit állítja fel naplójában Katonával szemben: hiába jó

adott válasza, ez viszi elõre a cselekményt.)

Kifejezésmódja beszéd, mozgás, jelmez, díszlet, fény

tuációban benne rejlõ konfl iktusok, lehetõségek.

intjén; d) erkölcsi szinten, a megtisztulás szintjén, megoldás

õ is szívesen csatlakozna hozzájuk: Bánk éppen a törvényességre hivatkozva és azzal érvelv

vállalkozzon, majd mutassa be a többieknek észrevételeit és bizonyítékait!

MIT TUD BÁNK? MIT LÁTOTT,

Súlyos szerepkonfl iktus

Elhatározza, hogy cselekedni

(Széchenyi István a Bánk bánról 1839)

Bánk szerepében Kovács Gyula (1880-as évek), Pálffy György (1895),

Kiemelt készségek, képességek: régies szöveg olvasása, megértése és összevetése más

...AZ ÉRZÉS ILYENKOR NYER FELLENGÉST...

Fogalmazd meg minden bekezdés központi gondolatát a saját szavaiddal!

személyes, egyedi, egyéni

tekintély, közbecsülés, dicsfény

mítosz (latinos írásmód)

egyszerû, csiszolatlan, naiv

huncut, pajkos, csintalan

17. Olvasd el az alábbi részleteket* a Parainesisbõl, és oldd meg a feladatokat!

A tételt részletezõ, értelmezõ mondatok

Elnyúltam a föld színére,

Nem járnék én a pincébe

Dunavecse, 1844. április május

vers, amelynek több dalfeldolgozása is született (a Temetésre szól az ének... kezdetûnek pé

C) [...] Az okosság készség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság,

személyiség kialakulásáról lesz szó.

Hûlt helye a meghûlésnek.

tette a nyelvmûvelés legfontosabb eszközének. H

c) Írj négysoros epigrammát szabadon választott témában! Tartsd be a disztichon szabályait!

tekintette a nyelvmûvelés legfontosabb eszközének.

4. Az alábbiakban a Huszt címû vers sorait olvashatod. A verssorokat valaki összekeverte

5.2 Ki volt Barcsay Ábrahám és Báróczi Sándor?

5.3 Melyik folyóirat ellen intézett verses támadást Petõfi?

5.4 Milyen szövegek gyûjteménye a Tövisek és virágok?

5.5 Melyik csoport véleményét tükrözi a Mondolat?

5.7 Ki mondja az alábbiakat?

5.10 Kirõl nem írt kritikát az alábbi költõk közül Kölcsey?

You might also like