Missale melle?

klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page I

A
Missale secundum morem Alme
Ecclesie Quinqueecclesiensis

tanulmánykötete
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/5/09 9:38 AM Page II

Szerzők:
Dr. Fedeles Tamás ©
Prof. Dr. Török József ©
Pohánka Éva ©

Lektorálta:
Dr. Sarbak Gábor

Kiadó: Schöck Kft.

Felelős kiadó: Schöck Gyula
Nyomtatás: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.
Felelős vezető: Vágó Magdolna

2009

ISBN: 978-963-06-7663-2
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page III

A
Missale secundum morem Alme
Ecclesie Quinqueecclesiensis
tanulmánykötete
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page IV
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page V

FEDELES TAMÁS
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK
(1473–1505)1

Pályavázlat
Az Ernuszt család a Má-
tyás- és a Jagelló-kor históri-
ájával foglalkozók számára
az ismertebbek közé tartozik.
Mindenekelőtt Ernuszt Já-
nos kincstartó és idősebb fia,
Zsigmond pécsi püspök pá-
lyafutása közismert, köszön-
hetően elsősorban Kubinyi
András kutatásainak. En- 2
nek ellenére tudomásom sze-
rint eddig nem született ön-
álló tanulmány Zsigmond
életéről, jóllehet II. Ulászló
(1490–1516) regnálásának első
évtizedében igen fontos sze-
repet játszott az ország éle-
tében. Ugyancsak fontos
hangsúlyozni, hogy a korábbi
munkák főként Zsigmond
politikai szerepére fókuszál-
tak, s csak mellékesen emlí-
tették építkezéseit, huma-
nista műveltségét. Legutóbb
Ritoókné Szalay Ágnes utalt
a főpap antikvitás iránti ér-
deklődésére Megyericsei Já-
nos antik feliratgyűjtemé-
nyének létrejötte kapcsán.3
Szintén kissé háttérbe szo-
rult Zsigmond üzleti tevé-
kenységének taglalása mel-
lett, hogy az ő anyagi támo-
gatásával, s vélhetőleg meg-
rendelésére készült el a pécsi
egyházmegye első nyomta-
tott misekönyve, a Pécsi
Misszálé. Úgy vélem, hogy
e szempontok figyelembevé-
telével az eddig ismertnél va-
lamelyest árnyaltabb kép raj-
zolható a püspökről.
A családfő
Zsigmond apja, Ernuszt
János bécsi eredetű zsidó ke-
reskedő volt.4 A család az Er-
nuszt név mellett Hampó-
ként is előfordul a források-
ban, valamint Csáktornya
vára és a hozzá tartozó ura-
dalom a megszerzését köve-
tően használták a csáktor-
nyai előnevet is. A német
Ernst alakból származik a
latin Ernestus, s ebből a ma-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
gyaros Ernuszt név. A Ham-
pó elnevezés pedig izraelita
eredetükkel függhet össze.5
Édesanyját Katalinnak, öcs-
csét pedig Jánosnak hívták.6
Apja első alkalommal
1457/58-ban budai polgárként
tűnt fel a forrásokban, majd
Mátyás király egyik udvari
beszállítója lett. 1464-ben az
ország valamennyi harmin-
cadvámjának ispáni tisztsé-
gét viselte harmadmagával.
Két esztendő múlva az ural-
kodó körmöci kamaraispánná
nevezte ki. Mátyás kincstári
reformjának kidolgozójaként
1467-ben a koronavám általá-
nos adminisztrátora, majd
még ebben az évben kincs-
tartó lett. E pozíciót 1469-ig
Janus Pannoniusszal közö-
sen, majd 1476-ban követke-
zett haláláig egyedül viselte.7
Az ő nevéhez fűződik a zsi-
dóprefektúra megszervezése,
mely a vélhetőleg rokon
Mendel család kezébe ke-
rült.8 1473-tól haláláig szla-
vón bánként tevékenykedett,
s így az arisztokrácia sorába
emelkedett.9 Ő alapozta meg
a família vagyonát, melyek
közül a névadó csáktornyai
Page VI
vár és a hozzá tartozó urada-
lom volt a legjelentősebb.10
Az uralkodóhoz szoros szá-
lak fűzték, amely nemcsak
abban nyilvánult meg, hogy
egyre jelentősebb kormány-
zati pozíciókba került, hanem
abban is, hogy ifj. János ke-
resztapja maga a király volt.11
Mátyás szolgálatában
Ernuszt Zsigmond 1445
táján születhetett, s öccsénél
mintegy 20 évvel lehetett
idősebb.12 Egyetemi tanul-
mányait 1469-ben kezdte
Bécsben, ahol a következő
esztendőben is kimutat-
ható.13 Ezt követően Ferra-
rába ment, ahol 1473 végéig
tanult.14 Az itáliai városban
kimagasló humanista mű-
veltségre tett szert, melyet
kortársai is feljegyeztek.15
Első egyházi javadalma a
budafelhévízi prépostság
volt, melyet 1470-ben már
birtokolt.16 Mátyás főkegy-
úri joga alapján nevezte ki
pécsi püspökké 1473 szep-
temberében, s egyúttal neki
adományozta a pécsi vá-
rat.17 Három hónap eltelté-
vel a Szentszék a püspök-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
ség adminisztrátorává ne-
vezte ki.18 Nyilván fiatal
kora miatt szerepelt 1475 jú-
niusában is még választott
püspökként (episcopus elec-
tus) egy méltóságsorban.19
A király döntése nem meg-
lepő, hiszen a Vitéz-féle láza-
dásban kompromittálódott
Tuz Osvát zágrábi püspököt
id. Ernuszt János szlavón
bánként ellenőrizhette, míg
az összeesküvők egyik köz-
pontjának számító, megüre-
sedett pécsi püspökséget
Zsigmond kinevezésével biz-
tonságban tudhatta. Ennél is
nagyobb jelentősége volt
azonban annak, hogy az idő-
közben boszniai királlyá
emelkedett Újlaki Miklós
szlavóniai és dél-dunántúli
hatalmát is korlátozhatták
az Ernusztok.20 Zsigmond
egy kisebb konfliktust leszá-
mítva, mindvégig igen jó vi-
szonyt ápolt a királlyal, így
1479 júliusában részt vett a
Mátyás s Jagelló Ulászló
között Olmützben zajló bé-
ketárgyalásokon.21 Érdekes
módon azonban magasabb
kormányzati pozícióhoz egé-
szen Mátyás uralkodásának
7:40 AM Page VII
VII
végéig nem jutott. A király
Bécs meghódítását köve-
tően (1485) Szapolyai Ist-
vánt osztrák helytartóvá,
majd egy évvel később Zsig-
mond püspököt az ő helyet-
tesévé nevezte ki.22 Ernuszt
a polgári igazgatást fel-
ügyelte, míg a katonai
ügyekben Nikolaus Kro-
patsch volt illetékes.23 Kine-
vezésében – hűségén túl –
vélhetőleg szerepet játszot-
tak bécsi családi kapcsola-
tai, valamint német nyelvis-
merete.24 Nem tudjuk med-
dig tartózkodott Bécsben,
illetőleg, hogy folyamatosan
a városban időzött-e, azon-
ban 1487 januárjában ott kel-
tezte egy oklevelét.25 Lehet-
séges – bár adatokkal nem
tudjuk igazolni –, hogy a
püspök is kapott Bécsben az
uralkodótól házat vagy la-
kást. Tudjuk, hogy pl. Sza-
polyai, Zobor Imre királyi
kamarás, Bátori István erdé-
lyi vajda, Bakócz Tamás ki-
rályi titkár részesültek ilyen
adományban, míg az ural-
kodó környezetéhez tartó-
zók közül többen vásárlás
útján tettek szert egy-egy
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
bécsi ingatlanra.26 Esetleg
feltételezhetjük, hogy apja,
ill. rokonai révén már koráb-
ban is rendelkezett bécsi la-
kóingatlannal. Kétségtelen,
hogy az uralkodóhoz legkö-
zelebb álló személyek körébe
tartozott, melyet többek kö-
zött az igazol, hogy 1486-ban
Mátyás neki is egy értékes
dísztálat (scheyern) adomá-
nyozott.27 A források tanú-
sága szerint Mátyás a kül-
földi diplomaták mellett ma-
gyar udvarának tagjait, így
Ernuszt Zsigmondot is
gyakran megvendégelte.28 A
püspök ezekben az eszten-
dőkben összesen 1000 duká-
tot kölcsönzött a királyné-
nak, legalábbis Aragoniai
Beatrix később ekkora tarto-
zást ismert el.29 Az uralkodó
és a püspök szoros kapcsola-
tára utal, hogy a király ha-
lotti pajzsán ábrázolt négy
címer közül az egyik a pécsi
püspöké.30
Mátyás halálától
Ulászló koronázásáig
Mátyás halálát követően
Ernuszt Mátyás természe-
tes fiának, Korvin János her-
7:40 AM Page VIII
cegnek a trónöröklését tá-
mogatta. A királyválasztó
országgyűlésről 1490. június
8-át követően távozott a
püspök, majd néhány nappal
később társaival együtt szö-
vetséget kötött az ifjú her-
ceggel.31 A Korvin párt egyik
vezére maga a püspök lett.
Az ifjú trónkövetelő ügyé-
nek másik nagy tekintélyű
támogatója pedig Újlaki Lő-
rinc herceg, az ország egyik
legnagyobb birtokosa volt.
Miután a budai Szent Zsig-
mond prépostsági templom-
ban Ernuszt és Újlaki Kor-
vin nevében többszöri, de
összességében eredményte-
len tárgyalásokat folytatott
az Ulászló párt prominense-
ivel, Nagylucsei Orbán
püspökkel és Bátori István
vajdával,32 a királyi kincstár-
ral és a Szent Koronával a
birtokukban elhagyták a
budai várat, és dél felé vet-
ték az irányt. Kinizsi Pál és
Bátori vezetésével üldözőbe
vették őket az Ulászlót tá-
mogatók, s a Sárvízen át-
kelve a Tolna megyei Szaba-
ton falu határában lévő
Csonthegyen legyőzték
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
(1490. július 4.) őket.33 A csa-
tában esett el a püspök egyik
vezető familiárisa, Rozsályi
Kun Jakab pécsi várnagy is,
aki a püspöki bandériumot
irányította.34 Bonfini beszá-
molója szerint a vereséget a
püspök és Újlaki is saját
könnyűfegyverzetű lovassá-
guk és a gyalogos csapataik
gyengébb harcértékének tu-
lajdonították.35 A csatavesz-
tést követően a pécsi püs-
pökvár lett a menekülők
egyik „mentsvára”.36 Korvin
János is folyamatosan a vá-
rosban tartózkodott, így pl.
július 13-án Pécsett állított
ki egy diplomát.37 Ernuszt
kulcsszerepet játszott a Kor-
vin és az Ulászló párt béke-
kötésében, így a két párt ve-
zetői által kötött szövetség
megkötésében is részt vett.38
Ezt követően a leendő király
cseh bárói által kiállított
menlevél (salvus conductus)
birtokában társaival Budára
ment.39 II. Ulászló szeptem-
beri fehérvári koronázásán
pedig a bevonulás alkalmá-
val a király balján haladt.40
Meglehetősen kifinomult
politikai érzékkel rendelke-
7:40 AM Page IX
IX
zett, ugyanis néhány hó-
nappal később már titkos
tárgyalásokat folytatott az
országba törő I. Miksa
német-római királlyal (1486–
1519).41 1490 decemberében
Bajnai Both András42
révén több társával, köztük
öccsével és familiárisával,
csatlakozott Miksához,
aki – a császár támogatá-
sát is megszerezve – a
tekintélyes salzburgi érsek-
séget ajánlotta fel szá-
mára.43 Az anyagi gondok-
kal küzdő Miksának min-
denképpen szüksége lett
volna a pécsi püspök pénz-
ügyi támogatására, ez le-
hetett az egyik oka Salz-
burg felajánlásának.44 Ké-
sőbb Ernuszt mindenestre
igyekezett tagadni e tár-
gyalásokat, ami érthető
is.45 Két 1491 tavaszán kelt
forrás azonban egyértel-
műen bizonyítja a főpap
pártváltását. Március fo-
lyamán ugyanis Miksa fő-
kegyúri jogára hivatkozva
András pécsi kanonoknak
a gotói ciszterci apátságot
adományozta.46 A neve-
zett személy pedig minden
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
bizonnyal Kaproncai And-
rás kanonok, aki Ernuszt
egyik vezető familiárisának
számított, ő volt ugyanis a
püspök szentgyörgyvári
tiszttartója, s egyúttal a
mezőváros plébánosa.47 Má-
jusban pedig Zsigmond
püspökkel folytatott tár-
gyalásairól számolt be a
római királynak Reinprecht
von Reichenburg, a ma-
gyarországi hadműveletek
irányítója.48 Mindazonál-
tal Ernuszt Habsburg pár-
tisága köztudott lehetett,
ugyanis a jól értesült bécsi
orvos, Johannes Tichtel
naplójába többek között
ezt is feljegyezte.49 Miksa
akciója 1491 tavaszára gya-
korlatilag kifulladt, így
megkezdődhetett az elfog-
lalt terület visszahódítása.
Bonfini tudósítása szerint
e hadmozdulatok során
semleges magatartást ta-
núsított a püspök, nyilván
kivárt. Ernuszt háttérbe
húzódásában a főpap meg-
fontoltságán túl jelentős
szerepe lehetett Kinizsi és
serege Pécsre érkezésének
is.50 1491 októberében
7:40 AM Page X
Szentgyörgyvári várában
kötött szövetséget Eger-
vári László dalmát-horvát-
szlavón bánnal, melyre el-
sősorban a déli birtokaik
kölcsönös védelme érdeké-
ben került sor.51
Ulászló szolgálatában
A pozsonyi békekötés (1491.
november 7.) után többé
kétség sem fért Zsigmond
püspök II. Ulászló iránti lo-
jalitásához. 1492-ben már
ott találjuk a békét megerő-
sítő prelátusok között.52 Két
hónappal később pedig a ki-
rály több oklevelet is ki-
adott az Ernuszt testvérek
számára, melyekben meg-
erősítette a család Mátyás
királytól nyert birtokado-
mányait, valamint Körös
megyei várukat, kastélyai-
kat és uradalmaikat is vé-
delmébe vette.53 1494/1495
folyamán részt vett korábbi
szövetségese, Újlaki Lőrinc
boszniai herceg ellen veze-
tett királyi hadjáratban.
Bonfini beszámolója alap-
ján Ernuszt javasolta az
uralkodónak a hadjárat
megindítását, ugyanis így
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
szerette volna visszasze-
rezni az Újlaki és familiári-
sai által elfoglalt Futakot és
Cserevicset.54 Püspöki ban-
dériuma élén vonult be a ki-
rályi sereg által elfoglalt új-
laki várba. A hadjáratot kö-
vetően több hétig látta
vendégül a királyt és kísére-
tét püspöki rezidenciáján.55
Újlaki Pécsett hódolt meg
a király előtt,56 s ugyancsak
ekkor adta vissza a püs-
pöknek a tőle elfoglalt ja-
vakat.57
1494-ben apja nyomdokaiba
lépett, ugyanis Ulászló
kincstartóvá nevezte ki. Az
ő tevékenysége nyomán ké-
szült, s maradt korunkra az
a számadáskönyv-töredék,
mely a késő középkori kirá-
lyi kincstár állapotáról igen
részletes képet fest. Mivel
sikkasztáson érték, 1496-
ban alkincstartójával, Dom-
bai Imrével – aki vélhetőleg
azonos a hasonló nevű pécsi
kanonokkal – elcsapták
őket, s a vizsgálat miatt a
kincstár 1494-ben és 1495-
ben készült számadásait
egy közös kötetbe másol-
ták.58 A király parancsára
7:40 AM Page XI
XI
Somi Józsa temesi ispán
Siklóson tartotta fogság-
ban, azonban minthogy a
királlyal kiegyezett, s mi-
után óriási összeget, Anto-
nio Bonfini 400, míg Ludo-
vicus Tubero 280 ezer ara-
nyat említ, fizetett be a
kincstárba, visszanyerte
szabadságát és püspöksé-
gét.59 Ezt követően már nem
viselt kormányzati tisztsé-
get, a királyi tanács ülésein
azonban továbbra is részt
vett.60
Főpapi tevékenysége
Érdekes módon alakult fő-
papi hatalma különösen kor-
mányzata elején, ugyanis
apja 1476-os haláláig kezé-
ben volt az egyházmegye
patrónusi joga Mátyás ado-
mánya folytán.61 Ezt köve-
tően pedig – az országos
gyakorlatnak megfelelően –
az uralkodó gyakorolta a fő-
kegyúri jogot. Így 1487-ben a
győri püspökséget elnyerő
Bakócz Tamás távozása
folytán üressé vált Szent
András-kápolna ispánságát
az uralkodó Polnár Márk se-
gesdi plébánosnak adomá-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
nyozta,62 s meghagyta Zsig-
mondnak a beiktatását,
melynek a püspök természe-
tesen eleget tett.63 Mind-
azonáltal a püspök saját em-
bereit is javadalomhoz tudta
juttatni, amint ezt több
példa is alátámasztja.64
Zsigmond a püspökség el-
nyerését követően sem vette
fel a magasabb egyházi or-
dókat, ezért apja végrende-
letében lelkére kötötte, hogy
szenteltesse fel magát.65
Nem tudjuk, hogy végül ez
megtörtént-e, mindenesetre
az egyházmegye híveinek
lelki szükségleteiről gondos-
kodva, Antal megarai püs-
pök személyében segédpüs-
pököt vett maga mellé
(1480).66 A püspök szemé-
lyesen is igyekezett egyház-
megyéje híveit, egyházi in-
tézményeit jó pásztorként
kormányozni. 1483-ban a ba-
ranyai Zebegény bencés
monostorát kapta kommen-
dába a Szentszéktől azzal a
felhatalmazással, hogy az
üres monostor visszaállí-
tása érdekében bármely
szerzetesrendből benépesít-
heti azt, továbbá a pécsi
7:40 AM Page XII
püspökség joghatósága alá
helyezte.67 1496-ban ugyan-
csak pápai engedéllyel a ma-
róti prépostságot egyesí-
tette a püspöki javakkal,
mivel a török betörések kö-
vetkeztében igen rossz álla-
potba került.68 Egyházláto-
gatásokat (visitationes ca-
nonicae) tartott püspöksége
területén, mely során konf-
liktusba került a fehérvári
prépostsággal. A királyi
alapítású kollegiális egyház
ugyanis közvetlenül a Szent-
szék joghatósága alá tarto-
zott, s mint kiváltságolt in-
tézmény valamennyi iuris-
dictiójához tartozó egyház
felett bíráskodási joggal
rendelkezett.69 A fehérvári
prépostság pécsi egyházme-
gye területén fekvő falvai-
ban sem volt ez másképpen.
A püspök folyamodványa
szerint a nevezett káptalan
és prépostja nem engedte vi-
zitálni a püspököt a kápta-
lan falvaiban, a nevezett te-
lepülések klerikusai nem
vettek részt az egyházme-
gyei zsinatokon, mely kö-
vetkeztében a hívek botrá-
nyosan élnek. A pápa a püs-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1
pök kérésének megfelelően
engedélyezte a szóban forgó
klerikusok zsinatra hívását
és szükség esetén egyházi
büntetésüket.70
Amint köztudott, a püspö-
kök kötelesek voltak már
Szent István idejétől egy-
házmegyéjük templomai
számára megfelelő liturgi-
kus könyvekről gondos-
kodni. Pécs esetében az
egyetlen fennmaradt közép-
kori szerkönyvet, a Pécsi
Misszálét Zsigmond püs-
pök anyagi támogatásával
adták ki két ízben; 1487-ben
Bázelban, míg 1499-ben Ve-
lencében.71 Püspöki székhe-
lyén is gondoskodni kívánt
liturgikus kódexek másolá-
sáról, mely feladatok elvég-
zésére egy pálos scriptort
hívott Pécsre: 1502-ben
pápai engedélyt kapott,
hogy Szegedi Gergely pá-
los szerzetes hat esztendőn
át a püspöki palotájában él-
hessen, aki a székesegyház
számára szerkönyvek má-
solását és díszítését fogja
végezni.72
Püspökként egy ízben pápai
mandátumot is teljesített.
10/1/09 7:40 AM Page XIII
XIII
VIII. Ince utasítása értel-
mében társával, Kesztölci
Mihály esztergomi lektor-
ral régi barátja és szövetsé-
gese, Bakócz Tamás és test-
vérei budai házvásárlását
kellett megerősítenie. Az
ügyről érdekes módon nyolc
évvel később állítottak ki
oklevelet.73 Egy búcsúenge-
délye is fennmaradt 1498-
ból. Ekkor búcsút engedé-
lyezett mindazok számára,
akik a pálosok patacsi ko-
lostorának újjáépítéséhez
hozzájárulnak.74
Az építtető
A püspök pécsi építkezései-
ről a források, a régészeti
feltárások és a műemléki ku-
tatások egyaránt tájékozta-
tást adnak. Apja végrende-
letében hagyta meg Zsig-
mond számára, hogy a
székesegyházat, mely a ko-
rábbi püspökök gondatlan-
sága következtében romos
állapotba került, újíttassa fel,
valamint újabb épületekkel
bővítse.75 A székesegyház
restaurálását a 16. század
elején fejezték be, mely
során új tetőszerkezetet ka-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
pott a dóm, s a mennyezetet
új boltozattal látták el. A
szentély csillag alakú háló-
boltozatát Demetrius mes-
terrel készíttette el, mely az
augsburgi Szent Afra és
Ulrik apátsági templom
boltozatával mutat közeli
rokonságot.76 Ugyanakkor
az egykori szentélyben lévő,
gótikus kőfülkébe mélyített
kanonoki stallumok szente-
ket megjelenítő hátlapjai is
e felújítások során készül-
tek.77 A katedrális átépíté-
sének-felújításának utolsó
munkafázisa az épület fres-
kóinak elkészítése volt, me-
lyek egy Jakab nevű Bene-
dek-rendi szerzetes alkotá-
sai voltak. A munkálatok
időtartamára következtet-
hetünk az 1500 októberében
kiadott pápai bullából,
melyben VI. Sándor enge-
délyezte az említett festő-
művésznek, hogy egy esz-
tendeig kolostorán kívül, a
püspök házában lakhas-
son.78 A püspöki palota
homlokzatát is vélhetőleg
felújíttatta, valamint a dél-
keleti palotaszárny déli ré-
szén egy gótikus zárt er-
7:40 AM Page XIV
kély kialakítása is az ő ne-
véhez köthető.79 Mindazon-
által az alább említésre ke-
rülő címerkő kivételével
ezek az átalakítások még a
késő gótika jegyében szü-
lettek.80
Ugyancsak Zsigmond ne-
véhez fűződik a vár erőd-
rendszerének modernizá-
lása. Az erődítési munka el-
sősorban a vár déli részére
terjedt ki. Ekkor készült el a
délnyugati kaputorony, a
ma is álló barbakán, a dél-
keleti rondella, valamint a
déli kaputorony, melyen az
1498-as évszámmal ellátott
Ernuszt címerkő függött. E
címerkő jelentőségét legin-
kább az mutatja, hogy ez az
első ismert reneszánsz
emlék Pécsről. A szabályta-
lan kilencszögű (lófej?) paj-
zson egy középütt lőréssel
ellátott, téglából kirakott,
pártázatos várfalrészlet lát-
ható. A pártázat mindkét
oldalán egy-egy hatágú csil-
lag került ábrázolásra. A
pajzsot két bajuszos an-
gyalfigura tartja, fölötte
püspöksüveg. A címer fö-
lött a következő felirat ol-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1
vasható: Sigismundus Er-
nestus. Episcopus Quinque
Ecclesiensis Me Fieri Fecit
1498 (Ernuszt Zsigmond
pécsi püspök készíttetett
1498-ban).81 Ugyancsak a
15. század végén alakították
ki a várat övező árkot, s a
városfalak megerősítésére
is sor került.
Szentgyörgyváron (ma Ður-
devac, Horvátország) a
püspök egyik kedvelt tar-
tózkodási helyén folytatott
építkezéseit egy 1488-as év-
számot tartalmazó vörös
márvány, a pécsinél jelentő-
sen jobb minőségű címerkő
jelzi.82 Bonfini „természet-
től és mesterségesen na-
gyon megerősített hely”-
ként jellemezte a Dráva
partján fekvő települést.83
Ugyancsak e helyütt kell
megemlítenünk az Újlakiak
tulajdonában lévő R ahol-
cza várában, a közelmúlt-
ban előkerült Ernuszt-címe-
res, zöld mázas kályha-
csempe töredékét, amely
vélhetőleg a püspök szá-
mára készített kályhacsem-
pe-minta felhasználásával
készült.84
10/1/09 7:40 AM Page XV
XV
A püspökök esetében szék-
helyük számított fő reziden-
ciájuknak, azonban ez ter-
mészetesen nem jelentette
azt, hogy állandóan székhe-
lyükön tartózkodtak. A ki-
rályi udvarban fontos pozí-
ciókat betöltő egyháziakra
pedig fokozottan érvényes
ez a megállapítás, így a késő
középkorban a prelátusok
Budán is házzal, rezidenciá-
val rendelkeztek. Ez második
rezidenciának számított.85
Zsigmond esetében a ház
adott volt, hiszen apja budai
polgárként, országos méltó-
ságok viselőjeként több in-
gatlannal rendelkezett a vá-
rosban.86 Hivatali teendőin
túl a fővároshoz fűződő sze-
mélyes kötődését sem hagy-
hatjuk figyelmen kívül.
Édesapját az általa alapí-
tott, a budai Nagyboldog-
asszony-templom temető-
udvarában lévő Szűz Mária-
kápolnában temették el. Ez
a gazdagon felszerelt ká-
polna, melyben úgy tűnik
egy Krisztus Teste konfra-
ternitás is működött, a ké-
sőbbiekben családi kápolna-
ként funkcionált.87
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
A humanista
Ernuszt – amint említettem
– Ferrarában szerezte kima-
gasló humanista műveltsé-
gét, melyet kortársai is
nagyra értékletlek. Antonio
Bonfini a következőképpen
jellemezte: „(…) Zsig-
mond, aki nemcsak kiemel-
kedő tanultsága miatt tisz-
telendő, amit az itáliaiaktól
kapott, nemcsak vagyona
és nemzetségének nemes-
sége miatt, hanem vele szü-
letett humanitása, előkelő-
sége, komolysága és ele-
gáns megjelenése miatt is,
amellyel mindenkit, aki
látja őt, könnyedén szere-
tetre indít”; majd később
így folytatta „ez a nagy böl-
csességgel és csodálatos
tehetséggel megáldott em-
ber”.88 Petrus R ansanus is
megemlítette, hogy a „hu-
manista tudományokban
jártas”.89 Tanárai közül Lu-
dovico Carbonéval90 állt
szoros kapcsolatban, mely-
nek ékes bizonyítékaként
Carbonénak a Mátyás ki-
rály számára, dialógus for-
mában készített Párbeszéd
Mátyás király dicső tettei-
7:40 AM Page XVI
és tulajdonairól c. művében
maga Zsigmond a szerző
beszélgetőpartnere.91 Car-
bone a királynak írott aján-
lásában a következőket ol-
vashatjuk a pécsi püspök-
ről: „a tisztelendő és nagy
tudományú főpap, Ernuszt
Zsigmond, ki a te magasz-
talásodban kifogyhatatlan,
s ha ura és jótevője, Má-
tyás király nevét kiejti,
mintha a legédesebb mézet
élvezné ajkaival. Ennél-
fogva párbeszédet írtam,
melyben őt magammal a Te
dicső tulajdonaid- s tetteid-
ről beszéltetem”.92 Jó huma-
nistához illően ifjú, tehetsé-
ges tanulók patronálását is
vállalta. Várdai Ferenc, a
későbbi erdélyi püspök itá-
liai tanulmányait támo-
gatta mecénásként.93
Köztudott, hogy a humanis-
ták az antik auktorok műve-
inek olvasása mellett min-
den antik tárgyi emléket
igyekeztek összegyűjteni.
Természetesen ez nem csak
a kiemelkedő, ismert huma-
nistákra jellemző, hiszen az
antik gemmákat különösen
kedvelték a 15. század má-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
sodik felében, amint ezt a
számos ismert gemmape-
csét-lenyomat bizonyítja.94
Sokan kezdtek hozzá a fel-
lelhető római feliratok ösz-
szegyűjtéséhez, mely gyűj-
tők közül Megyericsei János
erdélyi főesperes kétségkívül
az elsők közé tartozott.95 E
gyűjtők az egész ország te-
rületén igyekeztek lajst-
romba venni az antik felira-
tokat, rögzítve azok pontos
szövegét, az objektumok fel-
találási helyét, sőt sok eset-
ben le is rajzolták a köveket.
Megyericsei gyűjteményé-
ből ismert, hogy a püspök
budai házába vitette vala-
mikor a 15–16. század fordu-
lóján a „Schola speculato-
rum” néven ismert, római
feliratos követ, mely egykor
a Mátyás király által létesí-
tett gyűjtemény részét ké-
pezte. Ugyancsak a neves
gyűjtő jegyezte fel, hogy
pécsi püspöki udvarában
volt a Virtus és Honor tisz-
teltére dedikált oltárkő.96 Ez
utóbbit Kovács Zsigmond
pécsi püspök (1869–1877)
adományozta a Magyar
Nemzeti Múzeumnak.97
7:40 AM Page XVII
XVII
Az említett kövek mellett
vélhetőleg egyéb antik da-
rab is lehetett a főpap tulaj-
donában, s ez egyúttal arra
utal, hogy tulajdonosa va-
lódi humanistaként ezeket
már műtárgyként kezelte.
Familiárisok, püspöki
udvartartás
A főpap familiárisai között
találunk világi és egyházi
személyeket egyaránt, s kö-
zülük említünk meg ehelyütt
néhányat, természetesen a
teljesség igénye nélkül. Apja
egykori bizalmasai közül né-
hányan a főpap szolgálatába
léptek. Közöttük találunk
két erfurti származású sze-
mélyt, Heidentrich János or-
vosdoktort és Engelhard
budai apothecariust, akik id.
Ernuszt János vezető famili-
árisai, üzleteinek irányítói
voltak.98 Heidentrichet Er-
nuszt János kifejezetten fia,
Zsigmond püspök szolgála-
tába ajánlotta.99 1495-ben,
Baranyában a pécsi püspök
orvosaként 19 jobbágyportá-
val rendelkezett.100 Asztal-
nok György ugyancsak apja
szolgálatából került a püs-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
pök famíliájába.101 Nagylu-
csei Orbán szintén apja köz-
vetlen munkatársa volt, al-
kincstartóként tevékenyke-
dett mellette. Apja 1474-ben
– nyilván Zsigmond jóvá-
hagyásával – adományozta
neki a pécsi kanonoksággal
egybekötött baranyai főespe-
resi hivatalt, melybe be is ik-
tatták, azonban végül még-
sem tudta elfoglalni.102 1476-
ban már a főpap adta át neki
a püspökség Szászon álló
várát, melynek kormányzá-
sával élete végéig meg-
bízta.103 1480-ban Zsigmond
régi ismerősének adomá-
nyozta a pécsi prépostságot,
amely szoros kapcsolatuk bi-
zonyítéka.104
Az alkincstartóként mű-
ködő Dombai Imre pécsi
udvarbíró, kanonok és tol-
nai főesperes ugyancsak bi-
zalmasai közé tartozott,
ahogy a szintén fentebb em-
lített Kaproncai András ka-
nonok, szentgyörgyvári plé-
bános és tiszttartó is.105
Ernuszt kincstartóságának
is egyik jellemzője volt,
hogy a kincstári személyze-
tet nagyrészt saját tehetsé-
Page XVIII
ges, jól kipróbált familiári-
saival töltötte fel, akik
közül többen főnökük me-
nesztését követően is a
kincstárnál maradtak.106 Az
1494/95-ös számadáskönyv-
ben szereplő adószedők kö-
zött is számos familiárisát
találjuk, így a püspökkel
szoros kapcsolatban álló
Gyulai Gáspárt, a Gyulai-
akkal rokonságban álló Sze-
recsen Lajost, aki Ernuszt
baranyai alispánja lett ké-
sőbb, Kisasszonyfalvi Ist-
vánffy Istvánt, stb.107 A
zalai származású Turani
Fadan Kristóf pécsi udvar-
bíró szintén adószedőként
működött.108 Magánuradal-
mai irányítását is szívesen
bízta klerikusokra. A csák-
tornyai vár udvarbírája
Spayzer András pap volt,109
míg a kaproncai kastélyát
Gergely kaproncai plébá-
nos igazgatta várnagy-
ként.110
Káplánjai közül mindössze
Tamásnak, a pécsi Szent
Bertalan-templom oltár-
igazgatójának nevét ismer-
jük. Az ő pécsi házát fel-
mentette a püspök az adó-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
fizetés és mindenfajta
egyéb szolgáltatás teljesí-
tése alól.111
A dicstelen vég
Az építkezésekhez, a
könyvkiadáshoz, a másolók
foglalkoztatásához megfe-
lelő anyagi javakra volt
szükség. Ernuszt esetében
adott volt az apja által szer-
zett hatalmas családi va-
gyon, melyet természetesen
maga is igyekezett gyarapí-
tani. Az eszközökben nem
válogatott, így zálogbirto-
kokat ugyanúgy találunk
kezén, mint erőszakkal el-
foglalt javakat. Mátyás ha-
lála után öccsével együtt
mindent elkövettek, hogy a
király által apjától elkobzott
családi vagyont vissza-
szerezzék, illetőleg bővít-
sék. Ez irányú törekvéseiket
elsősorban Korvin János el-
lenében valósították meg.
Mindenekelőtt a besztercei
bányavagyont és városi in-
gatlanokat kívánták vissza-
kapni a hercegtől. Két bá-
nyát, egy városi házat és
egy fürdőt, valamint a Szent
Erzsébet ispotály kegy-
7:40 AM Page XIX
XIX
uraságát még apjuk és Laki
Tuz János vásárolták meg
1466-ban Jung Istvántól.112
1470-ben Ernuszt kivásá-
rolta üzletrészéből Tuzt.113
Peter Eschenloer boroszlói
jegyző krónikájában meg-
örökítette, hogy Ernuszt
János jelentős összeggel ká-
rosította meg a királyt,
amely következtében a ki-
rály konfiskálta vagyonát és
fogságba vetette.114 A besz-
tercei Ernuszt-vagyont te-
hát ekkor kobozta el az ural-
kodó, s azt Korvin János
édesanyjának, Edelpeck Bor-
bálának adományozta 1473
novemberében.115 Korvin
majd csak 1494-ben adta
vissza a rézbányákat az Er-
nuszt fivéreknek a bácsi
káptalan előtt.116 Ezt köve-
tően tíz esztendőre bérbe
adták a Thurzóknak, évi
3000 aranyforintért.117 1496-
ban Ernuszték a Bakócz
testvérekkel kaptak iktatási
parancsot Ulászló királytól
Korvin Arad megyében
fekvő lippai és solymosi ura-
dalmaira. A pereskedés még
1499-ben is folyt e birto-
kért.118 A Túróc megyei
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
Szklabinya várát és a hozzá
tartozó uradalmat, melyet
Mátyás szintén 1473-ban
konfiskált, majd Poki An-
talnak és Péternek adomá-
nyozott, 1494-ben kapták
vissza a testvérek.119 Poki
Antal a herceg familiárisa-
ként Siklós várnagya és Ba-
ranya megye alispánja volt
1492-ben.120 1494/95-ben az
Ernusztok családi vagyona
meghaladta a 3500 portát,
mellyel az ország ötödik leg-
vagyonosabb famíliájának
számítottak.121 Vingárti Ge-
réb Péter halálát követően,
a vele kötött szerződés ér-
telmében további birtokok-
hoz jutottak, melyeket Kor-
vinnal osztottak fel.122
A családi birtokok mellett
az egyházmegye jószágait
is igyekezett megóvni, gya-
rapítani. Mátyás halálát
követően elfoglalta a pécs-
váradi bencés apátságot
Ascanio Sforza bíboros-
tól,123 melyet egy ideig ke-
zében tartott. Többször
hallunk a püspök utasítá-
sára elsősorban Mohács
környékén elkövetett hatal-
maskodásokról, melyek a
7:40 AM Page XX
Margit-szigeti apácák bir-
tokai ellen irányultak.124 A
15. század végén a püspök-
ség javaival együtt több
vár és kastély, jelentős me-
zővárosok, számos urada-
lom és rézbányák voltak
Zsigmond és öccse tulaj-
donában. Az általa kor-
mányzott pécsi püspökség
az ország leggazdagabb
egyházmegyéi közé tarto-
zott.125 Emellett – Tubero
beszámolója szerint – az
Alföldről Velencébe irá-
nyuló marhakereskedelem-
ben is érdekelt volt a püs-
pök,126 melynek egyik tran-
zitállomása éppen Pécs,
püspöki székvárosa volt.127
Zsigmond halálát is tete-
mes vagyona okozta, ugyan-
is a püspököt pénzsóvár fa-
miliárisai, legközelebbi
munkatársai fojtották meg
1505 nyarán. Az elkövetők
között találjuk Gyulai Já-
nost, Mesztegnyői Szere-
csen Jakabot és Cupi Al-
bert baranyai főesperest.
Bár az ügyet egészen a
Szentszékig elvitte a püs-
pök öccse, tulajdonképpen
ítélethozatalra soha nem
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXI

XXI

került sor. Az elkövetőket ként alkalmazta.128 Végső

nem vonták felelősségre, nyughelye az általa is ki-
sőt Gyulait Ernuszt utóda, váltságokban részesített
Szatmári György is szolgá- pécsi Aranyos Mária ká-
latába fogadta, várnagy- polna lett.129
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
RÖVIDÍTÉSEK
FORRÁSOK
ÁBEL 1890
Ad serenissimum principem et incli-
tum Pannoniae Regem divum Mat-
thiam Lodovici Carbonis dialgus de
ipsius regis laudibus rebusque gestis.
Olaszországi XV. századbeli íróknak
Mátyás királyt dicsőítő művei. Közre-
bocsájtja: ÁBEL Jenő. Bp., 1890. (Ma-
gyar irodalomtörténeti emlékek II.)
BERZEVICZY 1914
Aragoniai Beatrix magyar királyné
életére vonatkozó okiratok. Közli: Ber-
zeviczy Albert. Bp., 1914. (MHH,
Dipl. Vol. 39.)
BONFINI
BONFINI, Antonio: A magyar történe-
lem tizedei. Ford.: KULCSÁR Péter. Bp.,
1995.
CZAICH 1899
CZAICH Á. Gilbert: Regesták a római
Dataria-levéltárak Magyarországra
vonatkozó bulláiból II. Pál és IV. Six-
tus pápák idejéből. In: Történelmi Tár,
1899. 1–17., 235–272.
DF
Magyar Országos Levéltár, Mohács
előtti Gyűjtemény, Diplomatikai Fény-
képgyűjtemény
DL
Magyar Országos Levéltár, Mohács
előtti Gyűjtemény, Diplomatikai Levéltár
ESCHENLOER
ESCHENLOER, Peter: Geschichte der
Stadt Breslau. Hgg. v. Gunhild ROTH.
Münster, 2003. 2 Teilbd. (Quellen und
Darstellungen zur schlesischen Ge-
schichte 29.)
FIRNHABER 1849
FIRNHABER, Friedrich: Beiträge zur
Geschichte Ungerns unter der Regie-
Page XXII
rung der Könige Wladislaus II. und
Ludwig II. 1490–1526. Wien, 1849. Kü-
lönlenyomat az Archiv für Kunde ös-
terreichischer Geschichtsquellen, 3
(1849) számából.
HHSTA
Österreichisches Staatsarchiv, Haus-,
Hof-, und Staatsarchiv
HHSTA ED
Österreichisches Staatsarchiv Haus-,
Hof-, und Staatsarchiv, Archivum Er-
dődy
HÉDERVÁRY
A Héderváry-család oklevéltára, I–II.
Szerk. RADVÁNSZKY Béla, ZÁ-
VODSZKY Levente. Budapest, 1902–
1922.
HO
Hazai okmánytár. Codex diplomati-
cus patrius. Kiadják: NAGY Imre,
PAÚR Iván, RÁTH Károly és VÉGHELY
Dezső, I–V. Győr, 1865–1873. IPOLYI
Arnold, NAGY Imre és VÉGHELY
Dezső, VI–VIII. Bp., 1876–1891.
IVÁNYI 1904
IVÁNYI Béla: Egy 1526. előtti ismeret-
len kéziratos formuláskönyv. In: Törté-
nelmi Tár, 1904. 481–538.
KAZINCZY 1863
CARBO, Ludovicus: Párbeszéd Má-
tyás király dicső tettei- és tulajdonai-
ról. In: KAZINCZY Gábor: Mátyás
király kortársai tanúságai szerént.
Pest, 1863. 73–114.
KIS S 2005
Kiss Péter: Bakócz Tamás budai házin-
gatlanaira vonatkozó oklevelek az Er-
dődy család bécsi levéltárából 1464–
1518. In: Fons, 12 (2005) 3. sz. 399–421.
KOLLER
KOLLER , Josephus: Historia episcopa-
tus Quinqueecclesiarum. I–VII. Poso-
nii, Pestini, 1782–1812.
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
KŐFALVI 2006
KŐFALVI Tamás: A pécsváradi konvent
hiteleshelyi oklevéltára 1254–1526. Sze-
ged, 2006.
MAXIMILIANA
HHStA Reichshofkanzlei Maximili-
ana
MÁLYUSZ 1925
MÁLYUSZ Elemér: A szlavóniai és
horvátországi középkori pálos kolosto-
rok oklevelei az országos levéltárban.
In: Levéltári Közlemények, 3 (1925) 100–
191.
MDE
Magyar diplomácziai emlékek Mátyás
király korából 1458–1490. I–IV. Szerk.
NAGY Iván, NYÁRY Albert. Bp., 1875–
1878.
MOL Q 283
Iványi Béla regesztái a HHStA-ban
lévő Erdődy archívum okleveleiről
MREV
Monumenta Romana Episcopatus
Vespremiensis – A veszprémi püspök-
ség római oklevéltára… Edita a Colle-
gio Historicorum Hungarorum Ro-
mano. Közrebocsájtja a Római Magyar
Történeti Intézet, I–IV. Budapest,
1896–1907.
ÓVÁRY 1890
ÓVÁRY Lipót: A Magyar Tudományos
Akadémia Történelmi Bizottságának
oklevél-másolatai. I. Bp., 1890.
PCB
Politische Correspodenz Breslaus im
Zeitalter des Königs Matthias Corvi-
nus I. 1469–1479. Hgg. v. KRONTHAL,
Berthold–WENDT, Heinrich. Breslau,
1893. (Scriptores Rerum Silesiacarum
Bd. 13.)
QGSW
Quellen zur Geschichte der Stadt Wien.
II. Abt. Regesten aus dem Archive der
7:40 AM Page XXIII
XXIII
Stadt Wien. Bearb. v. Karl UHLIRZ.
Abt. I. III. 1458–1493. Wien, 1917.
RANSANUS
RANSANUS, Petrus: A magyarok tör-
ténetének rövid foglalata. Fordította,
az utószót és a jegyzeteket írta BLA-
ZOVICH László és Sz. GALÁNTAI Er-
zsébet. Bp., 1999. (Millenniumi Magyar
Történelem, Források)
STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ 1960, 1961
STIPIŠIĆ, Jakov–ŠAMŠALOVIĆ, Miljen:
Isprave u Arhivu Jugoslavenske Aka-
demije. (Nastavak do smtri kralja Ma-
tije Korvina) In: Zbornik Historijskog
Instituta Jugoslavenske akademije zna-
nosti i umjetnosti 3 (1960), 4 (1961)
TELEKI
TELEKI József: A Hunyadiak kora Ma-
gyarországon. I–XII. Pest, 1852–1857.
THEINER
THEINER , Augustinus: Vetera monu-
menta historica Hungariam illustran-
tia, I–II, Romae, 1859–1860.
TICHTEL
Tagebuch des Wiener Arztes Johannes
Tichtel aus den Jahren 1477–1495. In: Fon-
tes rerum Austriacarum. Erste Abthei-
lung, Scriptores. Bd. I. Wien, 1855. 1–66.
TÓTH-SZABÓ 1903
TÓTH-SZABÓ Pál: Magyarország a
XV. század végén a pápai supplicatiok
világánál. In: Századok, 37 (1903) I. 1–
15., II. 151–159., III. 219–239., IV. 327–344.
TUBERO
TUBERO, Ludovicus: Kortörténeti fel-
jegyzések. Magyarország. Közreadja
BLAZOVICH László, Sz. GALÁNTAI
Erzsébet. Szeged, 1994. (Szegedi Kö-
zépkor-történeti Könyvtár 4.)
UGDS
Urkundenbuch zur Geschichte der Deut-
schen in Siebenbürgen. I–VII. Hrsg. v.
Franz ZIMMERMANN, Carl WERNER ,
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
Georg MÜLLER , Gustav GÜNDISCH,
Herta GÜNDISCH, Konrad G. GÜN-
DISCH, Gernot NUSBÄCHER. Her-
mannstadt–Bukarest, 1892–1982.
ZICHY
A zichi és a vásonkeői gróf Zichy-csa-
lád idősb. ágának okmánytára. Szerk.
KAMMERER Ernő, NAGY Imre, NAGY
Iván, VÉGHELY Dezső, I–XII. Pest–
Budapest, 1871–1931.
ZALA
Zala vármegye története. Oklevéltár
II. Szerk. NAGY Imre, VÉGHELYI De-
zső, NAGY Gyula. Bp., 1890.
IRODALOM
BALOGH 1985
BALOGH Jolán: Mátyás király és a
művészet. Bp., 1985.
BORSA 1991
BORSA Gedeon: A legrégebben nyom-
tatott pécsi misekönyv. In: Magyar
Könyvszemle, 107 (1991:3.) 259–260.
BONCZ 1891
BONCZ Ödön: Csáktornyai Ernuszt
Zsigmond czímere Pécsett. In: Arche-
ológiai Értesítő, 11 (1891) 152–156.
BUZÁS 2009
BUZÁS Gergely: A pécsi egyházmegye
építészeti emlékei. In: A középkor év-
századai (1009–1543). Szerk. FEDELES
Tamás–SARBAK Gábor–SÜMEGI Jó-
zsef. Pécs, 2009. (A Pécsi Egyházme-
gye Története I.) (sajtó alatt)
DULDNER 1892
DULDNER, Johann: Gabriel Polnar, Bi-
schof von Bosnien. In: Archiv des
Vereins für siebenbürgische Landes-
kunde 24 (1892) 347–372.
E. KOVÁC S 1995
E. KOVÁCS Péter: Miksa magyaror-
szági hadjárata. In: Történelmi Szem-
le, 37 (1995) 1. sz. 35–49.
Page XXIV
ENGEL 1797
ENGEL, Johann Christian v.: Geschichte
des Ungarischen Reichs und seiner
Nebenländer. I. Halle, 1797.
ENGEL 2003
ENGEL Pál: A magyar világi nagybir-
tok megoszlása a 15. században. I–II.
In: Uő.: Honor, vár, ispánság. Váloga-
tott tanulmányok. Válogatta, szer-
kesztette, a jegyzeteket gondozta
C SUKOVITS Enikő. Bp., 2003. (Mil-
lenniumi Magyar Történelem. Histo-
rikusok.) 13–72.
ENGEL 2001
Engel Pál: Középkori magyar genealó-
gia. In: Középkori magyar adattár.
2001. (PC CD–ROM, Arcanum
Adatbázis Kft. Bp.)
EUBEL
EUBEL, Conrad: Hierarchia Catholica
Medii Aevi sive Summorum Pontifi-
cum S.R.E. Cardinalium, Ecclesiarum
Antistitum Series, Bd. I–II. 2. Aufl.,
Münster, 1913–1914; Bd. III., Münster,
1910.
FEDELES 2009
FEDELES Tamás: Középkori pécsi se-
gédpüspökök. In: Magyar Egyháztör-
téneti Vázlatok (sajtó alatt)
FEDELES 2008
FEDELES, Tamás: Eine Bischofsresidenz
in Südungarn im Mittelalter. Die Burg
zu Fünfkirchen (Pécs). In: Quaestiones
Medii Aevi Novae vol. 13. Warszava,
2008. 179–219.
FEDELES 2005
FEDELES Tamás: A pécsi székeskápta-
lan személyi összetétele a késő közép-
korban (1354–1526). Pécs, 2005. (Tanul-
mányok Pécs történetéből 17.)
FEDELES 2007
FEDELES Tamás: Személyes összefonó-
dások Pécsett Mátyás és a Jagellók
idején. In: Emlékkötet Szatmári
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
György tiszteletére. Szerk. FEDELES
Tamás. Bp.–Pécs, 2007. (Egyháztörté-
neti Tanulmányok a Pécsi Egyházme-
gye történetéből III.) 25–49.
FRAKNÓI 1901–1903
FRAKNÓI Vilmos: Magyarország egy-
házi és politikai összeköttetései a
római Szent-székkel. I–III. Bp., 1901–
1903.
FRAKNÓI 1885
FRAKNÓI Vilmos: II. Ulászló királlyá
választása. In: Századok, 19 (1885) 1.
sz. 2–20.
GESZTELYI–RÁCZ 2006
GESZTELYI Tamás–RÁCZ György:
Antik gemmapecsétek a középkori
Magyarországon. Debrecen, 2006.
(AΓAΘA XIX.)
KIKINDAI 2007
KIKINDAI András: A pécsi püspöki
vár. In: Várak, kastélyok, templomok,
III (2007) 3. sz. 4–6.
KISS 2007
KISS Gergely: A székesfehérvári pré-
postság egyházjogi helyzete a közép-
korban. In: Századok, 141 (2007) 2. sz.
271–298.
KUBINYI 2001
KUBINYI András: Ernuszt Zsigmond
pécsi püspök rejtélyes halála és hagya-
tékának sorsa. In: Századok, 135 (2001)
1. sz. 301–361.
KUBINYI 1999
KUBINYI András: Püspöki rezidenciák
a középkori Magyar Királyságban, In:
Uő.: Főpapok, egyházi intézmények és
vallásosság a középkori Magyarorszá-
gon. Bp., 1999 (METEM könyvek 22.)
213–224.
KUBINYI 1995
KUBINYI András: A magyarországi
zsidóság története a középkorban. In:
Soproni Szemle, 49 (1995) 2–26.
7:40 AM Page XXV
XXV
KUBINYI 1991
KUBINYI András: Két sorsdöntő esz-
tendő (1490–1491). In: Történelmi
Szemle, 33 (1991) 1–54.
KUBINYI 1982
KUBINYI András: A megyésispánsá-
gok 1490-ben és Corvin János trónörö-
kösödésének problémái. Adatok a
veszprémi püspök örökös főispánsági
joga felfüggesztéséhez. In: A Veszp-
rém Megyei Múzeumok Közleményei,
16 (1982) 169–179.
KUBINYI 1966
KUBINYI András: Budai és pesti pol-
gárok családi összeköttetései a Jagelló-
korban. In: Levéltári Közlemények, 37
(1966) 227–290.
KUBINYI 1959
KUBINYI András: Budai kereskedők
udvari szállításai a Jagelló-korban. In:
Tanulmányok Budapest Múltjából,
XIX (1959) 99–119.
KUBINYI 1958
KUBINYI, András: Die Frage des bos-
nischen Königtums von Nikolaus Új-
laky. In: Studia Slavica Academiae
Scientiarum Hungariae 4 (1958) 373–
384.
KUBINYI 1957
KUBINYI András: A kincstári sze-
mélyzet a XV. század második felében.
In: Tanulmányok Budapest Múltjából,
XII (1957) 25–49.
LAKATOS 2004
LAKATOS Bálint: Egy XVI. századi
humanista, Megyericsei János fel-
iratgyűjtései. In: Genesia. Tanulmá-
nyok Bollók János emlékére. Szerk.
Horváth László et al. Bp., 2004. 737–
748.
LEVÁRDY–BOROS–KALÁSZ 1991
LEVÁRDY Ferenc–BOROS László–KA-
LÁSZ Gyula: A pécsi székesegyház.
Pécs, 1991.
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
MADZSAR 1918
MADZSAR Imre: Ernuszt János és háza
Budán. In: Századok, 52 (1918) 56–71.
MÁLYUSZ 2007
MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társada-
lom a középkori Magyarországon. Bp.,
2007.
MUW
Die Matrikel der Universität Wien.
Hrsg. F. GALL–W. SZAIVERT. I–III.
Graz–Wien–Köln, 1956–1967.
NAGY 2007
NAGY Mihály: Lapidárium: a Magyar
Nemzeti Múzeum régészeti kiállításá-
nak vezetője: római kőtár. Bp., 2007.
NEUMANN 2009
NEUMANN Tibor: Bátori István poli-
tikai szerepe II. Ulászló uralkodása
alatt (1490–1493). In: Szabolcs-Szat-
már-Beregi Szemle, 43 (2009) 1. sz. 83–
127.
NEUMANN 2008
NEUMANN Tibor: II. Ulászló koroná-
zása és első rendeletei. In: Századok,
142 (2008) 2. sz. 315–337.
PAJORIN 1990
PAJORIN Klára: Humanista irodalmi
művek Mátyás király dicsőítésére. In:
Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Má-
tyás király halálának 500. évforduló-
jára. Szerk. RÁZSÓ Gyula, V. MOL-
NÁR László. Bp., 1990. 333–362
PAOLET TI 1976
PAOLETTI, Lao: Carbone, Ludovico.
In: Dizionario biografico degli Italiani.
Vol. 19. Roma, 1976. 699–703.
PAULINYI 1933
PAULINYI Oszkár: A középkori ma-
gyar réztermelés gazdasági jelentő-
sége. (Bányaművelés és polgári vagyon
Besztercebányán.) Bp., 1933. (Külön-
nyomat a Károlyi Árpád Emlékkönyv-
ből.)
Page XXVI
PÁLOSFALVI 2009
PÁLOSFALVI Tamás: Bajnai Both And-
rás és a szlavón bánság. In: Honoris
Causa. Tanulmányok Engel Pál tisz-
teletére. Szerk. NEUMANN Tibor,
RÁCZ György. Bp., 2009. (Társada-
lom- és Művelődéstörténeti Tanul-
mányok 40 = Analecta Mediaevalia
III.) 251–300.
PERGER 1990
PERGER, Richard: Die ungarische Herr-
schaft über Wien 1485–1490 und ihre
Vorgeschichte. In: Wiener Geschichts-
blätter, 45 (1990) 2. sz. 53–87.
RADIĆ–BOJČIC 2004
RADIĆ, Mladen–BOJČIC, Zvonko:
Sredjnovjekovni grad Ružica. Osijek:
Muzej Slavonije, 2004.
RITOÓKNÉ 2002
RITOÓKNÉ Szalay Ágnes: Római fel-
iratok gyűjtői Pannóniában. In: Uő.:
„Nympha super ripam Danubii” Ta-
nulmányok a XVI–XVII. századi ma-
gyar művelődéstörténet köréből. Bp.,
2002. (Humanizmus és reformáció 28.)
56–66.
RITOÓKNÉ 2002A
RITOÓKNÉ Szalay Ágnes: Borbála.
Uő.: „Nympha super ripam Danubii”
Tanulmányok a XV–XVI. századi ma-
gyarországi művelődés köréből. Bp.,
2002. (Humanizmus és Reformáció 28.)
95–106.
ROMHÁNYI 2008A
ROMHÁNYI Beatrix: Kolostorok és
társaskáptalanok a középkori Magyar-
országon. Bp., 2008. (PC CD-ROM)
SÁNDOR 1984
G. SÁNDOR Mária: A reneszánsz Ba-
ranyában. Pécs, 1984.
SCHALLABURG 1982
Matthias Corvinus und die Renais-
sance in Ungarn 1458–1541. Ausstel-
lungskatalog. Schallaburg, 1982.
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
SCHÖNHERR 1894
SCHÖNHERR Gyula: Hunyadi Corvin
János (1473–1504). Bp., 1894. (Magyar
Történelmi Életrajzok)
SCHRAUF 1902
SCHRAUF, Karl: Die Matrikel der unga-
rischen Nation an der Universität
Wien 1453–1630. Wien, 1902.
SOLTÉSZ 1905
SOLTÉSZ Gyula: Az 1494. és 1495. évi
királyi számadások művelődéstörté-
neti vonatkozásai. Bp., 1905. (Művelő-
déstörténeti Értekezések 18.)
SOLYMOSI 1984
SOLYMOSI László: Veszprém megye
1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-
féle megyei számadások. In: Tanulmá-
nyok Veszprém megye múltjából.
Veszprém, 1984. 121–239
SOLYMOSI 1985
SOLYMOSI László: Az Ernuszt-féle
számadáskönyv és a középkor végi né-
pességszám. (A középkori megyei adó-
számadások forrásértéke.) In: Törté-
nelmi Szeme, 28 (1985) 3. sz. 414–436.
SZAKÁLY 1995
SZAKÁLY Ferenc: A két „pécsi” Schreiber
Farkas. In: Uő.: Mezőváros és reformá-
ció. Tanulmányok a korai magyar polgá-
rosodás kérdéséhez. Budapest, 1995.
(Humanizmus és Reformáció 23.) 33–91.
SZALAY 1853
SZALAY László: Magyarország törté-
nete III. A Hunyadiaktól a mohácsi
vészig. Lipcse, 1853.
7:40 AM Page XXVII
XXVII
SZEKÉR 1992
SZEKÉR György: Demetrius Lapicida.
Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 kö-
rüli időkből. In: Műemlékvédelmi
Szemle, 1992/2. 15–25.
SZŐNYI 1906
SZŐNYI Ottó: A Pécsi Püspöki Mú-
zeum Kőtára. Pécs, 1906.
TRINGLI 1998
TRINGLI István: Az 1481. évi szlavó-
niai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa
Iván tiszteletére. Szerk. CSUKOVITS
Enikő. Bp., 1998. 291–318.
VALENTIĆ 1969
VALENTIĆ, M.: Kameni spomenici
Hrvatske 13-19 stoljeca, Povijesni
Muzej Hrvatske. Zagreb, 1969.
VERESS 1941
VERESS Endre: Olasz egyetemeken járt
magyarországi tanulók anyakönyve és
iratai 1221–1864. Bp., 1941. (Monu-
menta Hungariae Italica. 3.)
WIESFLECKER 1959
WIESFLECKER, Hermann: Das erste Un-
garnunternehmen Maximilians I. und
der Preßburger Vertrag (1490/91). In:
Südost-Forschungen, 18 (1959) 26–75.
ZSÁK 1907
ZSÁK J. Adolf: Szegedi Gergely, egy is-
meretlen scriptor és miniator. In: Magyar
Könyvszemle ÚF, 15 (1907) 2. sz. 145–148.
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXVIII

1
A tanulmány elkészítését a Bolyai 22
1486. ápr. 20.: Mátyás, mivel Szapo-
János Kutatási Ösztöndíj (BO[00057] lyainak „eine Zeitlang von Wien ab-
08/2. sz.) támogatta. A bécsi anyag- wesend sein müsse, ihnen als
gyűjtést a Collegium Hungaricum Stellvertreter den Bischof Sigmund
és a Klebelsberg Kunó ösztöndíjak von Fünfkirchen” küldte Bécsbe.
támogatásával végeztem. Az Er- QGSW III. Nr. 5104.
dődy archívumhoz való hozzáférés 23
PERGER 1990. 72.
biztosításáért gr. Erdődy Imrének, a 24
Egy német nyelven íródott oklevelet
kutatásban nyújtott segítségért fordított le és adott ki latinul 1482-
pedig Fazekas Istvánnak tartozom ben. Vö. MÁLYUSZ 1925. 126–127,
köszönettel. (DL 32813).
2
KUBINYI 1957, KUBINYI 2001. 25
1487. jan. 16.: KOLLER IV. 439–440.
3
RITOÓKNÉ 2002a. (DL 28333)
4
KUBINYI 1995. 19.; KUBINYI 2001. 26
PERGER 1990. 74.; Czobor Imre ka-
312. – Vö. KOLLER IV. 360–521. marás az Aranyszarvashoz nevű fél
5
KOLLER IV. 363–364. házat kapta (1488): QGSW III.
6
ENGEL 2001. (Ernuszt, Hampó, 5279.; Szapolyai István házadomá-
Csáktornyai). nya: Uo. Nr. 5286.
7
KUBINYI 1957. 30. 27
PERGER 1990. 79.
8
KUBINYI 1995. 19. 28
PERGER 1990. 79.
9
KUBINYI 2001. 312. 29
BERZEVICZY 1914. Nr. 174 (259).
10
1474-ben már a család tulajdonában. 30
SCHALLABURG 1982. 235.
KUBINYI 2001. 312. 31
BONFINI 4.9.120 (911).; KUBINYI
11
1474. ápr. 4.: „magnifico Johanni 1991. 20.; SCHÖNHERR 1894. 139.
Ernnst comiti Zoliensi, compatrique 32
1490–1493 közti politikai szerepére
nostro” TELEKI XI. 506.; 1474. dec. ld. NEUMANN 2009.
12.: „Compatri nostro magnifico Jo- 33
BONFINI 4.9.145–160 (913–914).;
hanni Ernsth” Uo. 519. FRAKNÓI 1885. 109–116.; KUBINYI
12
KUBINYI 2001. 315. 1991. 23.; SCHÖNHERR 1894. 145–148.
13
MUW II. 111.; SCHRAUF 1902. 113. 34
1490. júl. 4-én Beatrix királyné az el-
14
VERESS 1941. 371–373. hunyt „Jacobi Kwn de Rosal, famili-
15
Pl. BONFINI 1.1.345 (39), 5.1.70 (948).; aris Sigismundi episcopi Quin-
RANSANUS 31. queecclesiensis” valamennyi birtokát
16
1470: „Sigismundus Ernst, preposi- hűtlensége miatt Perényi János ki-
tus Budensis de Sancta Trinitate rálynéi ajtónállómesternek adomá-
dedit 4 gr.” SCHRAUF 1902. 113. nyozta. HÉDERVÁRY II. Nr. 406.
17
Janus Pannonius menekülését és ha- (378–380).; Várnagy 1485. febr. 21.–
lálát követően a király emberei, Ná- 1489. szept. 10. Vö. FEDELES 2008. 212.
dasdi Ongor János és Korompai 35
„Ezért Zsigmond és Lőrinc nyíltan
Nehéz Péter vették át a pécsi püs- mondogatta, hogy soha többé nem
pökvár irányítását, s egészen 1473 bízik a gyalogoszászlóaljakban és a
februárjáig mutathatóak ki a tiszt- könnyű csapatokban, mert a tapasz-
ségben. DF 259579. talat immár megtanította arra, hogy
18
1473. dec. 10.: KOLLER IV. 360.; a páncélosok erejével szemben a
EUBEL II. 242. könnyű fegyverzetű lovasok sem-
19
UGDS VII. 49. (Nr. 4 050) mire sem képesek.” BONFINI 4.9.170
20
KUBINYI 2001. 89.; KUBINYI 1958. A (915).
Tuz testvérek későbbi felelősségre 36
BONFINI 4.9.140–170 (913–915).; KU-
vonására: TRINGLI 1998. BINYI 1991. 22–24.; SCHÖNHERR
21
PCB 271. 1894. 139–149.
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09
37
HO IV. Nr. 310.
38
1490. aug. 15-én alakították meg a
főúri ligát Korvin János herceg,
Zsigmond pécsi, Nagylucsei
Orbán egri, Filipecz János váradi,
Bakócz Tamás győri püspökök, Bá-
tori István erdélyi vajda, Beriszló
Bertalan vránai perjel, valamint
Ráskai Balázs. (DL 24770).
39
1490. aug. 28.: DL 37671.
40
BONFINI 4.10.70–75 (928.); KUBINYI
1991. 27.; NEUMANN 2008. 316–320.
41
A hadjáratra ld: WIESFLECKER
1959.; E. KOVÁCS 1995.
42
Személyére ld. PÁLOSFALVI 2009.
43
BONFINI 5.1.65–70 (947–948.); WIES-
FLECKER 1959. 56.; KUBINYI 1991. 31.;
E. KOVÁCS 1995. 47.; „ipse Si-
gismundus episcopus literis suis si-
gillo suo munitis et roboratis de
observanda fidelitate et obedientia
nobis se obligavit, et pro magnificis
Johanne Ernusch germano fratre
suo, Nicolao de Hederwara ac egre-
giis Ambrosio Thereck de Ennyng
et Georgio Zerechen de Meztheg-
nyem promisit et nos certificavit.
(…) In primis, quod archiepiscopa-
tum nostrum saltzpurgensem ad
dictum episcopatum quinque eccle-
siensem, quod nunc ipse Sigismun-
dus episcopus pacifice possidet
adiungimus et annectimus condici-
onibus talibus.” FIRNHABER 1849.
Nr. 38.
44
Bonfini arról tudósít, hogy Miksa
32.000 aranyat kért Ernuszttól.
BONFINI 5.1.65 (948)., Emellett azt
sem szabad figyelmen kívül hagy-
nunk, hogy az egy évvel korábban
megválasztott salzburgi érsek, vala-
mint III. Frigyes császár és Miksa
között nem volt kiegyensúlyozott a
kapcsolat. Vö. KUBINYI 1991. 51.
45
KUBINYI 1991. 51.
46
Márc. 9.: FIRNHABER 1849. Nr. 58.
A forrás kiadásában Botho szerepel,
azonban bizonyosan az egyházme-
gye területén található gotói cisz-
terci apátságról van szó. Vö.
ROMHÁNYI 2008.
7:40 AM Page XXIX
XXIX
47
FEDELES 2005. 390 (Nr. 191.)
48
Máj. 19.: Maximiliana 1. Konv. 7.
fol. 43r–v.
49
„Adherent Maximiliano ex episcopis:
Quinqueecclesiensis.” TICHTEL 54.
50
BONFINI 5.2. 15 (957). A milánói követ
július 8-i jelentésében arról tudósít,
hogy Ulászló csapatai bevették Pé-
cset. Vö. ÓVÁRY 1890. Nr. 660.
51
Okt. 25.: DL 19758.
52
1492. márc. 7.: FIRNHABER 1849. Nr.
86 (140). Egyébként ugyanekkor erő-
sítették meg az országgyűlésen a
békét külön-külön a magyar és a hor-
vát-szlavón rendek. Uo. Nr. 84, 85.
53
STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ 1961. Nr.
3180, 3182, 3184
54
SZALAY 1853. 405.; Az említett bir-
tokokat korábban Ernuszt Korvin
Jánostól foglalta el. Vö. SCHÖN-
HERR 1894. 139.
55
A hadjárat előzményeire, lefolyá-
sára, a püspök szerepére: BONFINI
5.4.110–170 (991–996).; ENGEL 1797.
57. sköv.
56
1495. márc. 27.: DL 70073.
57
1495. márc. 24.: DL 108525,
58
1494. jan. 31.–1495. dec. 31. közötti
rész maradt fenn, amely az Orszá-
gos Széchényi Könyvtárban talál-
ható, jelzete: Cod. Lat. 411.; Ki-
adása: ENGEL 1797. 17–181.; A pécsi
egyházmegyére vonatkozó részeket
kiadta: KOLLER IV. 475–490.; A
számadások művelődéstörténeti vo-
natkozású felhasználására ld. SOL-
TÉSZ 1905. Népességtörténeti as-
pektusból vizsgálta: SOLYMOSI
1984, SOLYMOSI 1985.; Dombai ja-
vadalmára: FEDELES 2007. 37.
59
TUBERO 181.; BONFINI 5.5.115.
(1007.); A püspök a pécsi káptalan-
nal nyugtató oklevelet állítatott ki
egykori fogvatartója számára. IVÁ-
NYI 1904. Nr. 148.
60
KUBINYI 2001. 319.
61
1474. febr. 4.: „litteras magnifici do-
mini Johannes Ernust, regni Sclavo-
nie bani et regie maiestatis summi
thesaurarii, genitoris reverendi do-
mini Sigismundi [episcopi ele]cti ecc-
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM
lesie nostre et prelati nostri, quibus
ipse dominus banus antedicti iuris
patronatus regii, quod in conferendis
omnibus beneficiis in hac ecclesia
nostra regia ex donatione” DL 17542.
62
Az erdélyi szász família legismer-
tebb tagja Gábor, dominikánus szer-
zetes, boszniai (1493–1502) és
szerémi (1502) püspök volt. Vö.
DULDNER 1892.
63
1487. jan. 2.: „auctoritate nostra
regia, et iuris patronatus, quod in
omnibus regni nostri ecclesiis instar
divorum regum hungarorum nostro-
rum scilicet praedecessorum habe-
mus, duximus nominandum, et
eligendum (…) conferimus praesen-
tium per vigorem.” KOLLER IV. 436–
438..; 1487. jan. 16-án állította ki a
püspök az adományozólevelet. KOL-
LER IV. 439–440. (Mindkét oklevél
Bécsben kelt.)
64
FEDELES 2007. 33–39.
65
„Item, rogo filium meum Sigismun-
dum episcopum ecclesie Quin-
queecclesiensis, ut quantocicius
promoveatur ad sacros clericorum
ordines, et faciat se consecrari in
episcopum” ZALA II. Nr. 320.
66
FEDELES 2009.
67
KOLLER IV. 433–435.; THEINER II.
483–484.
68
KOLLER IV. 500–505.; TÓTH–
SZABÓ 1903. 10.
69
KISS 2007.
70
1478. aug. 12.: CZAICH 1899. 236.; 1496.
ápr. 25.: MREV IV. 57–59 (Nr. 53.)
71
BORSA 1991.
72
1502. márc. 16.: „Cum ecclesia
Quinque ecclesiensis plurimum in-
digeat libris necessariis ad cultum
divinum (…) Sigismundus eiusdem
ecclesie episcopus eandem dictis lib-
ris adornari et fulciri (…) Gregorius
de Segedino professor ordinis here-
mitarum Sancti Pauli Baciensis dio-
cesis in scribendo et meniando (sic!)
multum expertus existat et huius-
modi arte plurimum polleat, suppli-
cantur (…) dictus Gregorius (…) in
eadem ecclesia vel domo dicte crea-
Page XXX
ture per sex annos extra monaste-
rium stare et per huiusmodi tempus
in dicta ecclesia scribere et meniare
libere et licite possit (…)” ZSÁK
1907. 147–148.
73
1492. máj. 11.: HHStA ED 894, ki-
adása: KISS 2005. Nr. 14.
74
1498. jan. 10.: DL 20638.
75
„ecclesiam eciam suam kathedra-
lem, que plurimum per incurabilita-
tem episcoporum destructa est,
restauret novis structuris quanto
magis (poter)it” ZALA II. Nr. 320.
76
BUZÁS 2009.; A székesegyház fő-
szentélyében egykor a középső góti-
kus ablak felett a következő felirat
örökítette meg a mester nevét: „1505
Labore Magistri Demetri Lapi-
cide”. Demeter és műhelye a 15. szá-
zad végén Pécsett több helyen is
dolgozott. Így az ő nevéhez kapcsol-
hatjuk a város egyházi és világi épü-
leteinek késő gótikus átalakítását.
SZEKÉR 1992. 15–23.
77
LEVÁRDY–BOROS–KALÁSZ 1991. 14.
78
1500. okt. 10.: KOLLER IV. 506.
79
Ennek boltozati nyílása ma is lát-
ható a püspöki palota padlásán. Vö.
KIKINDAI 2007. 6.
80
SÁNDOR 1984. 17.
81
BONCZ 1891. 152–156.; SÁNDOR
1984. 17.; SZŐNYI 1906. 247–249.
82
BALOGH 1985. 209.; VALENTIĆ
1969. 90–91.
83
BONFINI 5.2.15 (957).
84
RADIĆ–BOJČIC 2004. Kat. Nr. 597.
85
KUBINYI 1999. 218.
86
MADZSAR 1918. 60–61.
87
ZALA II. Nr. 320.; MADZSAR 1918. 59.
88
Pl. BONFINI 1.1.345 (39), 5.1.70 (948).;
RANSANUS 31.
89
RANSANUS 31.
90
Ludovico Carbone (1430–1485) cre-
monai kereskedőcsalád szülötte. Fer-
rarában Guarino Veronese mester
tanítványaként az artes doktora
címet szerezte meg. 1456-ban – befo-
lyásos pártfogóinak köszönhetően –
az egyetem retorika katedráját nyerte
el. Orációi mellett több műve is ko-
runkra maradt. Vö. PAOLETTI 1976.;
Missale melle?klet 2009 09 30:Layout 1 10/1/09 7:40 AM Page XXXI

PAJORIN 1990. 341–344. (E munkákra
Békés Enikő hívta fel a figyelmem,
melyet ezúton is köszönök.)
91
Kiadása (a királyhoz írt ajánlólevél-
lel): ÁBEL 1890. 187–215.; Magyar
fordítása: KAZINCZY 1863. 73–114.
92
KAZINCZY 1863. 77.; „a reverendo
et humanissimo praesule Sigis-
mundo Hernesto, qui nunquam de
tuis laudibus conticescit, qui cum
divum Matthiam regem et benefac-
torem suum nominat, mella dulcis-
sima lingere videtur. Quam ob rem
dialogum scripsi, ubi eum mecum
loquentem facio de amplissimus la-
udibus rebusque gestis tuis” ÁBEL
1890. 188.
93
ZICHY XII. 366.
94
Ernuszt által használt gemmape-
csét lenyomata ez idáig nem ismert.
VÖ. GESZTELYI–RÁCZ 2006.
95
LAKATOS 2004.
96
RITOÓKNÉ 2002. 62.
97
NAGY 2007. 164. Nr. 182.
98
KUBINYI 1966. 252.
99
„item, doctorem meum Johannem,
qui duobus fere annis mihi cum dili-
gencia serviit, recommendo prefato
filio Sigismundo episcopo Quin-
queecclesiensi, ut eum in suum fa-
mulum recipiat, diligat, iuvet et
protegat” Zala II. Nr. 320.
100
ENGEL 1797. 27–28.
101
„item, Georgium Azthalnok do in ser-
vicium dicto filio meo episcopo Quin-
queecclesiensi” ZALA II. Nr. 320.
102
FEDELES 2005. Nr. 269.
103
1476. márc. 30.: DL 17784.
104
FEDELES 2005. Nr. 269.
105
FEDELES 2007. 37.
106
KUBINYI 1957. 35.
107
ENGEL 1797. 20 sköv.
108
FEDELES 2008. 212.
109
1482. jún. 6.: MÁLYUSZ 1925. 126–127.
110
1478. jún. 10.: STIPIŠIĆ–ŠAMŠALO-
VIĆ 1960. Nr. 2873.
XXXI
111
IVÁNYI 1904. Nr. 135.
112
PAULINYI 1933. 20–22.
113
STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ 1961. Nr.
2692–93, 2697, 2700.
114
„Dieser schatzmeister Hanns Ernst
genant (…) von Mathia gefangen
vnd vorlore leibe vnd gut, als man
saget czehen mol hundert tawsent
gulden gemoncz ane andire silbere
vnd golt fant er bey jm, das er allis
dem konig abgestolen hatte (…)”
ESCHENLOER 958.
115
RITOÓKNÉ 2002A. 103.
116
1494. dec. 1.: STIPIŠIĆ–ŠAMŠALO-
VIĆ 1961. Nr. 3280.
117
1495. jan. 5.: DL 102263.; PAULINYI
1933. 29.
118
MOL Q 283. 11. DOBOZ: 629, 633,
640.; HHSTA ED 1006.
119
1493. febr. 1-jén BÁTORI ISTVÁN or-
szágbíró ítéletlevelében: „Matthias
rex castrum Sclabina in comitatu de
Thwrwz eiusque oppida et villas,
quae Iohanni Ernusth, thesaurario
regis, vi admerat, viginti annis ante
contulit” STIPIŠIĆ–ŠAMŠALOVIĆ
1961. Nr. 3224.; KINIZSI PÁL or-
szágbíró 1494. febr. 12-én utasította
a nyitrai káptalant, hogy IFJ. ER-
NUSZT JÁNOST iktassa be az ura-
dalomba. Uo. Nr. 3263.
120
KUBINYI 1982. 175.
121
ENGEL 2003. 17.
122
1503: KŐFALVI 2006. Nr. 877, 878.;
KOLLER IV. 508–511.
123
1490. máj. 7.: MDE IV. 188–190 (Nr.
134.); 1491. júl. 18.: FRAKNÓI 1901–
1903. II. 456/825. J.
124
PL. DL 18087; KŐFALVI 2006. Nr. 860.
125
MÁLYUSZ 2007. 172.
126
TUBERO IV/9 (180–181.). KUBINYI
1959. 104.
127
SZAKÁLY 1995. 44–66.
128
KUBINYI 2001. 309.
129
KOLLER IV. 511–513.; TÓTH–SZABÓ
1903. III. 223.; KUBINYI 2001. 347.