Azonosítók, kódok; országkód;

nyelvkód; URL, URN, URI, Open

URL; Open ID

Készítette: Mészáros Balázs

1
Azonosítók, kódok
¢ ISBN ¢ ISAN
¢ ISSN ¢ ISIL
¢ ISMN ¢ ISNI
¢ ISWC ¢ ISCI
¢ ISTC ¢ DOI
¢ ISRC


ISBN
¢ A kiadók rendelkezésére bocsátja az
ISBN (International Standard Book
Number = Nemzetközi Szabványos
Könyvazonosító) számokat
¢ Felépítése:
¢ Az ISBN 5 számcsoportból, összesen 1K
számjegyből áll

K
ISBN alkalmazási területe
¢ Magyarországi ISBN-t magyarországi
kiadású könyvek kapnak, függetlenül a
nyomtatás vagy terjesztés helyétől, a
kiadvány nyelvétől

¢ ISBN-nel eredetileg csak nyomtatásban

megjelent könyveket azonosítottak


xISBN működése
¢ Az ISBN-ek egymáshoz kapcsolódnak a
WorldCat-ben az OCLC által kifejlesztett
algoritmus használatával
¢ FRBR algoritmus
¢ Egyedkapcsolatot hoz létre a meta adat és
az információs objektumok között
¢ Magába foglalja a munka, kifejezés,
megnyilvánulás, tétel szintek képviseletét
5
ISSN
¢ A kiadók rendelkezésére bocsátja az
ISSN (International Standard Serial
Number = Nemzetközi Szabványos
Könyvazonosító) számokat
¢ Felépítése:
¢ Az ISSN nyolc számjegyből álló numerikus
kód

ý
ISSN alkalmazási területe
¢ időszaki kiadványok és a folyamatosan
frissülő integráló dokumentumok
egyértelmű azonosítására szolgál
¢ integráló dokumentumnak nevezünk
minden olyan, a befejezettség igénye
nélkül megjelenő, előre meg nem
határozott időtartamra tervezett
kiadványt

xISSN
¢ Kapcsolat van a könyvtárban használt
katalógus és a WorldCat katalógusa
között
¢ URL-be ágyazott ISSN-t küldünk a
xISSN szervernek és visszakapjuk a
meta adatokat

•
ISMN
¢ ISMN (International Standard Music
Number = Nemzetközi Szabványos
Kottaazonosító) szám
¢ Felépítése:
¢ Az ISMN  részből, összesen 1K
számjegyből áll

¬
ISMN alkalmazási területe
¢ ISMN-nel lehet azonosítani a nyomtatott
illetve elektronikus formában, Braille
írással vagy mikroformában megjelenő
kottákat

10
ISWC
¢ ISWC (International Standard Musical
Work Code = Nemzetközi Szabványos
Zenealkotás Kód)
¢ Felépítése:
¢ ƢTơ betűvel kezdődik és ¬ számjegyű
egyedi azonosító, a végén pedig egy
ellenőrzőszám

11
ISWC alkalmazási területe
¢ Az ISWC-t minden zenei műhez (új v.
publikálatlan), új vagy meglévő zenei
alkotáshoz, dalszöveghez, dalszöveg
részlethez lehet rendelni

1
ISTC
¢ ISTC (International Standard Text Code
= Nemzetközi Szabványos Szöveg Kód)
¢ Felépítése:
¢ 1ý számjegyből vagy betűből áll

1K
ISTC felhasználási területe
¢ Szöveges munkák azonosítására szolgál
¢ Felváltotta az ISBN
¢ Ma már inkább csak csoportosítanak
vele (nyomtatott v. elektronikus)

1
ISRC
¢ ISRC (International Standard Recording
Code = Nemzetközi Szabványos Felvétel
Kód)
¢ Felépítése:
¢ ISRC kódok mindig 1 karakter hosszúak, a
következő formában: "CC-XXX-YY-NNNNN"

15
ISRC felhasználási területe
¢ Hangfelvételekhez és zenei
videofelvételekhez rendelik hozzá

1ý
ISAN
¢ ISAN (International Standard
Audiovisual Number = Nemzetközi
Szabványos Audiovizuális Szám)
¢ Felépítése:
¢ A ISAN egy ¬ý bites szám amely három
szegmensben: a gyökér, egy epizód vagy
egy részét, és a verziószámot tartalmazza

1
ISAN alkalmazási területe
¢ ISAN-t ajánlott minden producernek,
stúdióknak, műsorszolgáltatónak
igényelni
¢ Az ISAN-nal követik a termék
életciklusát a tervezéstől a fogyasztásig

1•
ISIL
¢ ISIL (International Standard Identifier
for Libraries and Related Organizations
= Nemzetközi Szabványos Azonosító
Könyvtárak és hozzá kapcsolódo
szervezetek számára )

1¬
ISNI
¢ ISNI (International Standard Name
Identifier = Nemzetközi Szabványos
Megnevezés Azonosító)
¢ Ezt az identitást használják a
médiatartalom iparágak a tervezésben,
a létrehozásban, gazdálkodásban és az
elosztásban.
¢ Nem konkrét információt nyújt, hanem
annak elérhetőségét mutatja meg
0
ISCI
¢ ISCI (Industry Standard Commercial
Identifier = Ipari Szabványos Reklám
Azonosító)
¢ Kereskedelmi televíziók, televíziós
csatornák által sugárzott reklámok
Ƣspotokơ azonosítására szolgál
¢ ISCI kód nyomtatva a videokazettán is
megtalálható
1
DOI
¢ DOI (Digital object identifier = Digitális
objektum azonosító)
¢ Felépítése:
¢ A DOI egyedi alfanumerikus karaktersor,
mely egy elő- és egy utótagból áll


DOI alkalmazási területe
¢ A DOI lehetővé teszi, hogy szellemi
termékeket digitális hálózatokon
állandóan azonosítani lehessen, és a
rájuk vonatkozó kurrens adatokat el
lehessen érni

K
Országkódok I.
¢ aa Albánia ¢ ch Kína (1¬¬-), elõtte cc!
ae Algéria ci Horvátország
af Afganisztán cl Chile
ag Argentína cr Costa Rica
ai Örményország cu Kuba
aj Azerbajzsán cy Ciprus
aku Alaszka dk Dánia
an Andorra dq Dominika
ao Angola dr Dominikai Közt.
at Ausztrália ec Ecuador
au Ausztria er Észtország
ba Bahrain et Etiópia
bb Barbados fi Finnország
be Belgium fr Franciaország
bf Bahama-szigetek gr Görögország
bg Banglades gs Grúzia
bh Beliz gw Németország (mindkét része!)
bl Brazília hiu Hawaii-szg.-ek
bm Bermuda-szigetek hk Hong Kong
bn Bosznia-Hercegovina hu Magyarország
bo Bolívia ie Írország
bp Salamon-szigetek ii India
br Burma io Indonézia
bs Botsvana iq Irak
bt Bután ir Irán
bu Bulgária is Izrael
bw Fehéroroszország (Belorusszia) it Olaszország
ce Srí-Lanka ja Japán
cf Kongó (Brazzaville) jm Jamaica
cg Zaire ke Kenya
lv Lettország kg Kirgízia 
kn Észak-Korea
Országkódok II.
¢ ko Dél-Korea ¢ sa Dél-Afrikai Közt.
ku Kuvait si Singapore
kz Kazahsztán sj Szudán
lh Liechtenstein sm San Marino
li Litvánia sp Spanyolország
lu Luxemburg stk Skócia
my Malajzia su Szaud-Arábia
mc Monaco sw Svédország
mg Madagaszkár sy Szíria
mm Málta sz Svájc
mp Mongólia ta Tadzsikisztán
mv Moldávia th Thaiföld
mx Mexikó ti Tunézia
ne Hollandia tk Türkmenisztán
no Norvégia tu Törökország
nz Új-Zéland ua Egyiptom
pe Peru un Ukrajna
pk Pakisztán uz Üzbegisztán
pl Lengyelország vc Vatikán
po Portugália ve Venezuela
pr Puerto Rico
py Paraguay
rm Románia
ru Oroszország

5
Nyelvkódok I.
¢ af - Afrikaans ¢ en - English
¢ als - Alemannisch ¢ el - c

¢ am - Amharic - ¢ el(a) - c
 ( )
¢ an - Aragonés ¢ eo - Esperanto
¢ ar - Arabic - È
 ¢ es - Español
¢ ast - Asturianu ¢ et - Eesti
¢ az - Azerbaijani - azirbaycan dili ¢ eu - Basque - Euskara
¢ be - ĿţũŞŮ ůŨŞŽ ¢ fa - Persian - w

¢ bew - Basa Betawi ¢ fi - Finnish - Suomen kieli
¢ bg - ĿŸũšŞŮůŨŦ ¢ fo - Faroese - Føroyskt
¢ bm - Bambara - bamanankan ¢ fr - Français
¢ bn - Bengali or Bangla ¢ fy - Western Frisian - Frysk
¢ br - Brezhoneg ¢ ga - Gaeilge
¢ bs - Bosnian - bosanski jezik ¢ gd - Scottish Gaelic - Gàidhlig
¢ ca - Català/Valencià ¢ gl - Galego
¢ co - Corsican - Corsu/Lingua Corsa ¢ got - gothic
¢ cs - Čeština ¢ gu - Gujarati - R

¢ cy - Cymraeg ¢ gsw - Schwiizerdütsch
¢ cv - Chuvash - ŵðŞŶ ŵ ũųŦ ¢ gv - Manx - Ghaelg
¢ da - Dansk ¢ haw - ƝÐlelo HawaiƝi
¢ de - Deutsch ¢ he - ç

¢ dv - Divehi - ½½½½½½ ¢ hi - Hindi - ½½½½½½
¢ et - Eesti ¢ hif - Fiji Hindi ý
Nyelvkódok II.
¢ ht - Kreyòl ayisyen
¢ hu - Magyar
¢ hy - Armenian -
¢ ia - Interlingua - Interlingua
¢ id - Bahasa Indonesia
¢ ie - Interlingue
¢ io - Ido
¢ is - Íslenska
¢ it - Italiano
¢ ja - Japanese - q

¢ jv - Javanese - Basa Jawa
¢ ka - Georgian
¢ kg - KiKongo
¢ km - Khmer - ½½½½½½½½½
¢ kk - Kazakh - ƍŞťŞƎ Űƃũƃ
¢ kn - Kannada - ½½½½½
¢ Konkani
¢ ko - Korean -
¢ ku - Kurdish - Kurdî; @

¢ ksh - Kölsch
¢ la - Latina
¢ lad - Djudeoespanyol
¢ lb - Lëtzebuergesch
¢ li - Limburgish - Limburgs
¢ lo - Lao - ½½½½½½½
¢ lt - Lietuvi
kai
¢ ltg - Latga³u
¢ lv - Latvieu
¢ m-egy - Middle Egyptian
¢ mg - Malagasy
¢ mi - Māori te reo Māori
¢ mk - ŊŞŨţŢŬūůŨŦ
¢ ml - Malayalam - ½½½½½½(MalayaLam)
¢ mn - Mongolian - ŊŬūšŬũ
¢ mr - Marathi - ½½½½½
¢ ms - Bahasa Melayu
¢ mt - Malti
¢ my - Birman
¢ nah - Nāhuatl
¢ nan - Bân-lâm-gú
¢ nap - Naples - nnapulitano
¢ nb - Norwegian Bokmål - Norsk bokmål
¢ nds - Plattdüütsch
¢ ne - Nepali - ½½½½½½
¢ nl - Nederlands
¢ nn - Norwegian nynorsk
¢ no - Norwegian 
Nyelvkódok III.
¢ pa - Punjabi
¢ pcd - Picard
¢ pl - Polski
¢ pt - Português
¢ qu - Runa Simi
¢ ro - Română

¢ ru - Ŏ ůůŨŦŧ
¢ sa - Sanskrit - ½½½½½½½½½
¢ sc - Sardinian - sardu
¢ sdc - Sassarese - Sassaresu
¢ sh - Serbo-Croatian -
Srpskohrvatski/ŏŮŭůŨŬųŮŞŰůŨŦ
¢ si - Sinhalese - ½½½½½
¢ sk - Slovenčina
¢ sl - Slovenčina
¢ sh - Serbo-Croatian -
Srpskohrvatski/ŏŮŭůŨŬųŮŞŰůŨŦ
¢ sq - Shqip
¢ sr - ŏŮŭůŨŦ / Srpski
¢ sv - Svenska
¢ ta - Tamil (½½½½½)
¢ te - Telugu - ½½½½½½
¢ tg - Tajik - ŰŬŦŨ ; toğikī; w  •
URI
¢ Az URI (Uniform Resource Identifier,
egységes erőforrás-azonosító) egy rövid
karaktersorozat, amelyet egy webes
erőforrás azonosítására használunk.
Közismert példái a webcímek, más
néven URL-ek
¢ Az URI az erőforrást kétféleképp
azonosíthatja: hely szerint (URL) vagy
név szerint (URN)
¬
URL I.
¢ Uniform Resource Locator (egységes
erőforrás-azonosító;webcím), az
interneten megtalálható bizonyos
erőforrások (például szövegek, képek)
szabványosított címe
¢ Azonosítás a dokumentum helye alapján
történik

K0
URL II.
¢ Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum
megtalálásához szükséges négy alapvető
információt:
¢ protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz
használunk
¢ a szóban forgó gép vagy tartomány nevét
¢ a hálózati port számát, amin az igényelt
szolgáltatás elérhető a célgépen
¢ a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül

K1
URN
¢ URN (Uniform Resource Name =
Egységes Erőforrás Név)
¢ Helyszín független forrásazonosító
¢ URN képes az ISBN alapján egy adott
könyvet azonosítani

K
URC
¢ URC (Uniform Resource Characteristics
= Egységes forrásjellemzők)
¢ Az Interneten elérhető digitális
objektumok azonosító rendszere

KK
Cool URI
¢ Kifejezés leírására használt egységes
erőforrás-azonosító
¢ AZ URI-t úgy kell kialakítani, hogy
¢ egyszerű,
¢ stabil,
¢ kezelhető legyen

K
Open URL
¢ Célja, hogy a felhasználok könnyebben
megtalálják egy példány erőforrását
különböző adatbázisokban
¢ A forrás létrehoz egy OpenURLt-t ami
egy bibliográfiai rekord az adott
adatbázisban. Általában a könyvtárban
található meg
¢ Ilyen pl.: Web of Science

K5
Open ID
¢ Az OpenID egy nyílt, decentralizált,
ingyenes internetes szolgáltatás, ami
lehetővé teszi a felhasználók számára,
hogy egyetlen digitális identitással
lépjenek be különböző oldalakra

Ký