!

" #
$
% %

!
" # $ % & ' (
#
' )
* + ,
# (
- -' # '' #
" $ -

-' '( . #
, , -' '( ,(
-' '( *
# '
/ 0 # ' #
- #
# '
12' ( '' "3 .4 2
11.5$
' ,
( 6 ' ( -
( " $ * . 7 . +
# ' " $ 6
# . (6 -' #+ (
* ''
6 ' ( . (
0 # ( # 8 ," $
.
+ # ! ( (

%
'
"
# $ " # $
# " $6 ( #
( "
# $ *
# ' *
# ( # #
#
 !"
9 . + , ' -' '( " $ '
6 ' ( %
• '
# ( (
##
• # # , (
'- # , - -
' # # ,
# ( :
#
,
• 6 # 6
(
# 6 ' (
•

• 7 ( ' 6
,(
;
+ # (
((

!"
6 # " $ 9 + ' %

• & ' '

- # ' ' ,

• & "
. .
" #
' 5< #
,
( '- # "
' '' 8,. "
- '' , .8 ,
# ' ( (

• & , , (
6 '
, (

• & 6 '
' ' ( ' 6 # -

• & 6 (
 6 , " , - "
( #
, - , #

!" $
. ( , "# $
* , - #
* '
, ' # -
' - -
- ,
, , # # -
' 8 , # )
. , #
' # # # # : '' '

= , , # " $ ,
+ #
, ) > 9 +
6 # ' " $
" $ ' '' - , # , -
# ?## 6 -
, ( ' # # ' #
, # # * #

' , ' (
, # ' @ '
- # , . ( /
-
 @ # '
' ) .
( 6 #
' ' + #
# (
, -' '( - - ,
#

/ -
, , #, ,
(, , , #
' (- -' '( , ,
(
# (
, ,
#
A ( 8 . , #
( > . . ( .B # # #
"3 . * C# $
'

.# - # # ' " ; .
$ D -
/ , # - # ,
# C # '
( # #
, ( -"
. ( , ,# .
'

/ + # (
# (
' ' '
' * % - (
( #
# # . # . ( -
#
-' '(

@ ( # .
C .
, * (
, # ' (
- #
# ; # , (
'
( + - ( . ((
6 . ( ( # . (
( 6 . ( , (
, ( ( # ( ( - . (
%
• ' # , . ,
- (
• '
•
•
( ' ' # +
( '' - B # , '
; , , ( ' (
- 6( (
"
6
$
(. ' ( (
# B ./ . 8 .
(
3 - - , ( .
( (' , , (
-
E
# # ( #
, 6 -(
(
* - ( # # (
. & ( '-
%

' &
• ( #
- B ( # - (
• # (
• (
' #
• , - B# " ##$
, - ?
( (
• - - (
• ' (
• # ' ( (
• (
• (
(
'
• 6 #+ ( '
' #
• 6 , " ( ((
, ( ( $
B
( # (
• 6 ' B (

# &
 • 6 ) .
-' '(, (
-
• 6 #
,
( #
(, #
• 6 (
• 6 # (
, '
• - - -
(
• 6 (' , , (
- ,
• 6 ( ( +
, ( " ' $B (
( '
, ,
• 6 # (
• 6 # ( (
,
• 6 '' ( ,,
, , # '' 'B
# ( (
• 6 ( # (
(
• 6 (' ( '- (
( '
• 6 + + +
+' ' + ' ) -(
- ' B ( (
, -
• 6 (, (
'

• 6 ( -
, ( ' #

( &
• 6
B ( '
'

• 6 # (
( B ( , -
(
'-
• * ( + ( '

•
 6 (
" $ ? '
# '
• 6 , #
(
+ B ( #

•
) % &
• 6 -' , ( #
" $
• 6 + # ( (

• 6 , -
B ( ,
• > ,
(
• 6 (
# (
• 6 ( (
' ' , (
% ' ( #
• 6 ( B (
(
• 6 (
B (
(
• 6 - ( - ( #
, '

• 6 (
• 6
B ( , ( -
• 6 ' + '' +
B ( ,
' '' '
(
• 6 , , +
B ( -

• 6 B (

Ez a felosztás semmiképpen sem tekinthet teljesnek, csupán jelzésérték nek, hogy

felmérhessük elménk állapotát, azt, hogy elme-mez nk teljesen vagy részlegesen energetizált,
vagy legyengült állapotban van-e. Kés bb részletezzük majd, hogy a –fenti meghatározások
szerint- legyengült elmét miként er síthetjük meg.
Bárcsak minden legyengült elme –amely háborúkat és konfliktusokat szül,- visszanyerné
isteni erejét, és az Istenek játszóterévé válna !
 Az el z részben az elme néhány olyan jellemz tulajdonságát vázoltuk, amelyek spirituális
értelemben er ssé vagy gyengévé tehetik azt. Most megkérdezhetnénk, hogy mi az elme
eredete? Milyen a felépítése? Hogyan jön létre a saját elménk?
Az indiai filozófiában az elme –az általános felfogással ellentétben- egyáltalán nem különül
el az anyagtól, a természett l. A természet része. A Sankhya filozófiában az elme a prakrti, az
els dleges és esszenciális Természet produktuma, melyb l minden más származik. A chitta-
kshetra (az elme-mez ) a materiális energia legfinomabb, legszubtilisebb, legmagasabb
frekvenciájú megnyilvánulása.
Az elme különböz aspektusai -azok funkciói szerint- a buddhi (vagy mahat), az aham-
kara, a chitta, és a manas. Az elmére vonatkozó legkorábbi utalások a Védákban találhatóak,
ahol különböz jelentésekkel, a cheta és a dhi kifejezésekkel hivatkoznak rá (mint a Gayatri
mantrában). A Bhagavad-gita a manas kifejezést kedveli. Néha még a hrd, vagy hrdaya
(szív) szavakat is használják a legmélyebb tudatosság leírására, mivel az, az elmében lakozik.
Az adott filozófiai iskola speciális céljának megfelel en, ezen fogalmak bármelyikének
definíciója eltérhet egymástól némiképp. Mi itt az elme kifejezést az elme-mez teljességének
értelmében használjuk. Patanjali Jóga szútráiban és annak kommentárjaiban ilyen értelemben
a chitta szót használják (a buddhi-val és az asmita-val együtt). Kés bb még további
magyarázatokat adunk ezekhez a kifejezésekhez, ahogyan szükségessé válnak.
Az elme -személyiségen belüli- m ködésér l szóló ismereteink els dleges forrása a
Charaka-samhita, az Ayurvéda leg sibb és legautentikusabb szövege. Ugyanakkor ez a
szöveg olyan aprólékos ismereteket tartalmaz, melyeket itt egyszer en lehetetlen
összefoglalni.
Célunk elérése érdekében az elme szót a chitta –az elme-mez teljessége- értelmében fogjuk
használni;
• ( ' ' . " # $
'
• . ' #
• ( -
Megismételjük, hogy a prakrti, az stermészet sajátosságai elválaszthatatlanul jelen vannak
a chittában. Ezek a jól ismert sattva, rajas, és tamas. Ily módon egy személy elméje
túlnyomórészt lehet sattvikus, rajastikus vagy tamasikus. A „túlnyomórészt” határozószót
használjuk, mivel a Természet minden teremtménye a három gúnából jön létre. Ez a túlsúly
határozza meg egy tárgy, vagy egy személyiség szembet n sajátosságait. A személyiség
annak az elme-mez nek a fajtáját jelenti, amellyel az egyén rendelkezik.
Egy sattvikus elme –egy kifinomult és megtisztított elme- négy bels tulajdonsággal bír:
•
• #
•
• # #
*
# ++
, #
- # ) 3
, ( #( ' #
A béke, megtisztulás és spiritualitás útja magában foglalja természetes késztetéseink
felismerését és szabadjára engedését is. Néhány ezek közül:
szeretni
adni
megosztani
önzetlenül cselekedni a viszonzás figyelése nélkül
lemondani önmagunkról, mások érdekében
békét generálni környezetünkben
keresni az egyedüllétet
felismerni a spirituális er forrásokat önmagunkban
törekedni önmagunk megtisztítására, sattvikus elemeket illesztve személyiségünkbe
kapcsolódni másokhoz
energetizálni önmagunkat, ha rossz érzéseink vannak
akarattal elhalasztani halálunkat
akarater nkkel meggyógyítani magunkat
ellen rzést gyakorolni érzéseink és vágyaink fölött
keresni a tudást
keresni az önismeretet, megtudni, hogy „ki vagyok én”
felejteni
szeretettel felelni a gy löletre
törekedni ellenérzéseink csökkentésére
önmagunk kisebbítése mások el tt, az alázatosság m velése
csökkenteni az egyéni akaratot, és az anyagi javakat
gyakorolni a tisztaságot
lojálisnak lenni
csökkenteni az indulatok szintjét
megtanulni bölcsességgel élni
türelmesnek lenni
ellenszegülni az ellentétes er knek, mint a hideg és a meleg
leküzdeni a tunyaságot és az alvást
kreatívnak és találékonynak lenni
értékelni mások erényeit
hálásnak lenni mindazért, amit más él lényekt l kapunk
tisztelni a szépséget és a természetet
m vészi dolgokat létrehozni, mint a szépség keresésének kifejezését a legvilágiasabb
dolgokban is
költ ivé finomítani a nyelvet, a szeretet és a szépség kifejezésére
védelmezni a tudást
kifejezni tiszteletünket, és imádkozni
kibékíteni az ellentéteket
csökkenteni a konfliktusokat
meglátni és felkutatni az anyát, n vért, lánygyereket, és az apát, fivért, fiúgyereket
az ellentétes nem személyeiben
nyugodt maradni a provokációval szemben
igazat szólni
elkerülni a védekezést
tanítani a tudás megosztásáért
növelni a tudást
fokozni a tudás hozzáférhet ségét
védelmezni a tudás forrását
kutatni önmagunkban az intuitív tudás után
dolgozni az elme feler sítésén, a cikk 2. részének értelmében
bátorítani és segíteni másokat a felsorolt késztetések fejlesztésében.
 Mindennapi vágyainkban, cselekedeteinkben és beszélgetéseinkben felfedezhetjük ezen
természetes késztetéseink bizonyítékait. Valaki vitathatja ezt, mondván, sokkal többször
látjuk az ellentétét. Válaszul szeretném bevezetni, vagy felidézni a szeretet foka, a boldogság
foka, a békesség foka és az elégedettség foka kifejezéseket. De miel tt továbbmennénk, hadd
kérdezzem meg: Mi a szeretet? Mi a boldogság? Mi a béke? Mi az elégedettség? Nincs
objektív meghatározásuk. Valaki elolvashatja az összes kémiai, fiziológiai és pszichológiai
könyvet az alvásról, -ha még sohasem aludt- nincs rá módja, hogy megtudja, mi is az alvás.
Ugyanez a helyzet az összes tudatállapottal, mert ezek tapasztalati élmények. Fiziológiai
kapcsolataik mérhet ek, de nem lehetséges magukat a tudatállapotokat mérni, vagy definiálni
oly módon, hogy az egy küls megfigyel t kielégítsen; bármilyen jól képzett is az alany a
tudományos módszerek terén.
Ha valaki aludt, akkor tudja ezt. Ha valaki szerelmes, akkor érzi. Tudjuk, hogy mikor
vagyunk békések, boldogok, vagy elégedettek. Bármit is tudat velünk a hypothalamus, az
amygdala vagy az endorfinok, azok az elménk állapotából származnak. Saját akaratunktól,
döntésünkt l függ, hogy a szeretet, a béke, a boldogság, és az elégedettség milyen mély, és
milyen tartós.
Amikor a fent definiált határozottsággal cselekszünk, amikor utat engedünk természetes
késztetéseinknek, akkor érezzük, hogy szeretünk, hogy békések vagyunk, boldogok,
elégedettek. Ez a valódi megelégedettség, a santosha. A Jóga szútrákban ez áll:

! " " !"#$#

%& ' ((

Egyedül a saját elménk tudja, mikor érjük el a valódi örömnek ezt a szintjét.
Visszatérve az ellentétes véleményhez: ha valóban ezek a természetes késztetéseink, miért
látunk oly sokszor az emberi történelemben és a jelenlegi életünkben olyasmit, ami
nyilvánvalóan ellentétes ezekkel ?

Íme két válasz -a lehetséges sokból- erre az érvelésre:

1. # # #
- ++ -' -
,'' > 9 +
7 , ' -
,- 6 '#
- # % # #
2. : ,
- #
F ' (B #
- # #
- A #
(
De akkor miért olyan dominánsak ezen sattvikus jellemz k ellentétei a világban? Az a
válaszom, hogy még mindig több a szeretet a világban, mint a gy lölet, több a béke, mint a
küzdelem. Ha egy férj és feleség veszekszik a vacsora fölött, az egy hír, miközben egymillió
házaspár békésen vacsorázik együtt; ami nem újság, mert természetes. Észrevesszük a sötét
foltokat, mert nem illenek valódi természetünkhöz – sva-bhava. Fedezzük fel újra az isteni
természetet önmagunkban; -kizárólag ez alkotja valódi természetünket- és tegyük elménket az
Istenek játszóterévé.

) *
 Az el z részekben az indiai pszichológia céljait fejtegettük, majdnem annak végs céljáig.
A rishik nem az állati vagy emberi viselkedés megfigyelésével kutatták az elme titkait, hanem
önmagukat használták kísérleti nyúlként. Mi történik az elmével, ha 6 hónapig napi 1 órát
koncentrál egy lángra; mi történik vele, ha folyóvízre koncentrál; és mi történik, ha a
koncentráció tárgya egy bizonyos gondolat? Megfigyelték a tudatállapot változásokat, amikor
ilyen tapasztalatokon megy keresztül, és megfigyeléseiket rövid, tudományos leírásokban,
szútrákban rögzítették. Csak akkor érthetjük meg ezeket a leírásokat, és ismételhetjük meg
ket, ha megismételjük a módszertanukat, az önmegtapasztalás lépéseit is – innent l válik a
meditáció gyakorlása a spiritualitás laboratóriumi munkájává.
Az elmér l szóló leírások nem egy bizonyos szövegben találhatók, hanem szétszórtan abban
az irodalomban, amely irányt ként szolgál az élet különféle összefüggéseiben. Az aktuális
módszertan és útmutatás a tapasztalatokhoz, a meditációs mesterek szóbeli tradíciójában
található, melynek céljai a fegyelmen (anu-shasana) keresztül érhet k el.
Ezekben a cikkekben a sattvikus, er s elme-mez kifejlesztését szeretnénk megtanítani, és
azok útmutatóként használatát a napi élvezetek, a vágyak, a gyakorlati élet, a kapcsolatok és
az érzelmek területén. Nem tanulhatjuk meg az elménk szattvikus módon történ használatát
– ahogyan azt a cikksorozat el z részeiben leírtuk – anélkül, hogy el ször meg ne tanulnánk,
hogy miként formálódik, milyen forrásokból származik az elménk:

2 6 ( # # 6
' ' # #
, # (. # D'
# #
< , # # #
(( ' +
# # #
1 . . '( # #
(( , ,
. (
G , '
# , #
- , + ,
H , # # #
( " , $
= # "$
, + ,
, ( B
"$ -' # # -'

5 ,
C # 6 " $.
9 + ) (
# ' - (
6 + (
(( * ' ,
, #
# 6 (
I , ,
- ' ( 6( ' -( '
' ( # #
 ( -

' B - - (
( -

Bármit is töltünk az elménkbe, azután azzá válunk. Yo yach-chhraddhah sa eva sah. Ezek
határozzák meg kellemes vagy kellemetlen érzéseinket; szociális beilleszkedésünket vagy
ügyetlen kommunikációnkat; er szakos vagy rugalmas viselkedésünket; sikerünket a
házasságban és a hivatásban, vagy kudarcos távozásunkat – mindezek attól függenek, hogy
folyamatosan miként alkotjuk meg, és alkotjuk újra saját elménket; nem naponta, hanem
pillanatról pillanatra – a fentebb definiált pillanat alatt. Boldogságunkat és szenvedésünket,
sikerünket és kudarcunkat nem valaki más teremti, akit okolhatnánk ezért. Ezek a saját
dolgaink.
Ne mondjuk azt például, hogy azért vagyok boldogtalan, sikertelen, stb; mert a szüleim ilyen
elmét alkottak nekem. Az akarat szabadsága mindig a rendelkezésünkre áll, bármikor
megváltoztathatjuk elménk összetételét, és ezáltal jöv nket és sorsunkat. Az akarat egy olyan
veleszületett tulajdonsága spirituális forrásunknak, amelyr l még nem beszéltünk – de
remélem, hogy a kés bbiekben meg tudjuk ezt tenni. A szabadság a saját pszichológiai
mintáinktól való függetlenséget jelenti, a spirituális akarat er forrásainak segítségével.
„Senki sem szeret engem!” – ha ez a panaszod, tanulj meg szeretetre méltóvá válni. „Senki
sem hallgat meg!” – ha ezt hangoztatod gyakran, akkor hangold elmédet egy olyan állapotba,
hogy mások hallani akarják a hangod tónusát. Válaszd ki, hogy mi szeretnél lenni, és kezdj el
dolgozni ennek megteremtésén, olyan gondolatok ápolásával, amelyek olyan létállapotba
vezetnek, ahova jutni szeretnél. Ha arra vágysz, hogy mások egy bizonyos módon lássanak
téged, akkor jelenjen meg ez a min ség szavaidban, hangszínedben, testnyelvedben,
tekintetedben – áraszd azt magadból, amit szeretnél, hogy mások érzékeljenek.
Alapvet en olyanok vagyunk, amilyen az elménk. Mi szeretnél lenni? Fejleszd ki azt a lényt,
a megfelel elme kim velésével. Elutasítottak? Nem szeretnek? Küzdenek ellened? Válj
olyanná, hogy többé soha senki ne akarjon elutasítani, nem szeretni, vagy küzdeni ellened.

Még egyszer; hogyan tudod ezt megtenni? Válogasd meg a gondolatokat, hogy elvezessenek
a megfelel személyiség kifejlesztéséhez. Ismételd ezeket a gondolatokat újra és újra, és egy
id múlva, anélkül, hogy bármilyen er feszítést tennél, mások azt mondják majd: „hogy
megváltoztál, milyen der s, kedves, szeretetre méltó lettél, olyan inspiráló, mint egy kedves
vezet ”. A spirituális tanácsadás alkalmával gyakran hallom a házastársaktól és másoktól a
kapcsolatokban, hogy: „Ó Swamiji, sosem fog megváltozni”. Én erre mindig azt kérdezem:
„Te megváltoznál?” Légy kezdeményez . A cselekedeted a te cselekedeted; te választod a
szamszkárákat, amik szeretnéd, hogy hassanak rád. Te választod a személyiség jellegét, amit
magadnak akarsz. Ilyen módon élve, életre hívod azokat a válaszokat másokból, amiket
akarsz, és ha így akarod, senki sem fog nemet mondani neked.
Két oka lehet annak, ha valaki nem tud nemet mondani egy másik embernek. A félelem, és a
szeretet. Bárcsak olyan lennél, hogy jelenlétedben a szívek ellágyuljanak, és senki se akarjon
nemet mondani neked – nem azért, mert félnek t led, hanem mert annyira szeretnek.
Addig kell tovább finomítanunk a der s és sikeres elme létrehozásának stratégiáit, míg az
elménk az istenek játszóterévé nem válik.
%
3 4
C 9 +
;
> C
9 # 8 %/
; * #%3 . . #