PÉNZÜGYI FOGALMAK:

I. PÉNZELMÉLETI ISMERETEK

Pénz: - az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz

- olyan fizetési eszköz, mely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott

Pénzláb: a pénzegység arany vagy ezüsttartalma súlymértékben kifejezve

Bimetallizmus: az arany és az ezüst együtt töltötték be a pénz funkcióit

Grasham-törvény: a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt

Monometallizmus: egyetlen nemesfém tölti be a pénz funkcióit

Fordulat: a pénznek a fizetés során végbemenő mozgása, tulajdonosváltozása

Pénz forgási sebessége: egy időszak alatt megtett fordulatok száma ( pénzforgalom / pénztömeg )
növekedés ⇒ pénzteremtés
csökkenés ⇒ pénzkivonás

× Currency-elmélet: csak annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni, amennyi a mögötte álló
aranyfedezet (1844: Anglia-Peel törvény)

× Banking-elmélet: annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni, amennyi a mögötte álló árufedezet

1971: arany demonetizálása

Modern pénz: olyan bankkal szembeni kötelezettség, mely képes betölteni a pénz funkcióit

TÍPUSOK:
 Tranzakciós pénz (M1): készpénz + látra szóló betétek
 Kvázi pénz (M2): M1+határidős betétek
 Legtágabban értelmezett pénz (M3): M2 + kincstárjegyek + biztosítási kötvények + hosszú lejáratú
takarékbetétek…

∗ Pénzteremtés: hitelnyújtás + külföldi fizetőeszköz megvásárlása

∗ Pénzmegsemmísités: hiteltörlesztés + külföldi fizetőeszközök eladása

Kötelező jegybanki tartalékráta: az üzleti bankok kötelesek betétjeik és betétjellegű forrásaik meghatározott
hányadát a jegybanknál betétként elhelyezni, a piacinál alacsonyabb
kamatláb mellett
Pénzmultiplikátor: a pénztömeg növekedésének mértékét fejezi ki ( 1/t )

Pénz funkciói: - értékmérő ~

- forgalmi eszköz ~
- fizetési eszköz ~
- felhalmozási eszköz ~
Á −H −K +F
Szükséges pénzmennyiség: P=
PF
P: forgalomhoz szüksége pénzmennyiség
Á: forgalomba kerülő áruk összessége
H: a hitelbe eladott áruk összessége
K: egymást kiegyenlítő fizetések
F: esedékessé váló fizetések
PF: pénz átlagos forgási sebessége

1
II. A PÉNZÜGYI RENDSZER, A PÉNZÜGYI POLITIKA ÉS A PÉNZ IDŐÉRTÉKE

Pénzügyi rendszer: - a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását,

elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, vmint a nemzetközi
pénzfolyamatokat foglalja magába
- azok az intézmények, szervezetek, melyek megvalósítják az állam pénzügyi politikáját a pénzügyekre
vonatkozó jogszabályok, rendeletek, törvények irányítása mellett

Pénzügyi politika: olyan állami intézkedések összessége, melynek fő célja az áru- és pénzmennyiség
makroszintű összehangolása
• Költségvetési (fiskális) politika
• Monetáris politika
• Külgazdasági politika

Fiskális politika: - mindazon előírások és döntések összessége, melyek az állam pénzügyi

kötelezettségvállalásaival, ill. pénzügyi beavatkozásaival vannak összefüggésbe
- szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat
Eszközei: a, automatikus eszközök
b, diszkrecionális eszközök
a, mintegy automatikus módon képesek a gazdasági egyensúly helyreállítására
b, mindig eseti beavatkozást jelentenek, automatikus eszközök mellett kell alkalmanként
alkalmazni

Monetáris politika: az a pénzügyi politika és annak gyakorlata, amely a pénz és a hitel iránti kereslet és kínálat
egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdasági stabilitásának megőrzését tekinti
elsődleges feladatának
Céljai: - minél teljesebb foglalkoztatottság biztosítása
- pénzérték külső és belső stabilitása
- kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
- nemzetközi fizetési pozíció kívánatosnak tartása
Monetáris tanács alakítja ki, s szabályozza a mon. politikát, de a döntéseket JB. bonyolítja le

Pénztömeg: gazdaságban jelenlévő összes pénzmennyiség

Pénzkínálat: M0 (mon. bázis) * pénz multiplikátor

Monetáris eszköztár: a mon. politika hatékonyságát határozza meg

• direkt ~: ritkán alkalmazzák, ezek az eszközök durva beavatkozást jelentenek
• indirekt ~: finom szabályozást jelentenek
 tartalékolási előírások: ráta növelésével szűkíteni lehet az üb. által kihelyezhető hitelek
volumenét
 refinanszírozás: JB. különböző lejáratú hitelekkel látja el az üzleti bankokat
 kamatszabályozás
 Ép. (nyíltpiaci) műveletek: ált. állampapírnak az adásvétele JB. és hitelintézetek között
 repo-művelet: visszavásárlási megállapodás
 viszontleszámítolás: váltók eladása a hitelintézetek részéről a JB. felé
 árfolyam-politika: kötött devizagazdálkodású országokban fontos
 erkölcsi-ráhatás

Expanzió: a monetáris szabályozás eszközrendszere segítségével a pénzkínálat növelése a cél

Restrikció: pénzkínálat szűkítése a cél

Pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki

• egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőben esedékes pénz
• egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz

Annuitás: olyan pénzáramlások, melyekben az egyes évek jövedelmei, ill. pénzkiadása azonos nagyságúak
örökjáradék: lejárat nélküli annuitás

2
III. A BANKRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA

Bankrendszer: ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összessége

•Egyszintű bankrendszer: központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel

a többi bankot szakbanknak nevezik

Jell.: °hitelre azoknak volt szükségük, akik tartósan veszteségesek voltak

°ezek a hitelek nem folytak vissza JB.-hoz
°mikor már kezelhetetlenné vált a hitelrendszer, akkor megreformálták a banki rendszert

Megszűntetése: minden bank kapott a JB. kintlévőségéből (kétes)

`90-es évek elejére olyan óriási hitelállomány halmozódott fel, hogy
kezelhetetlenné vált a hitelrendszer

Megoldás: az állam megvásárolta a kétes kintlévőségeket

`91-93: bankkonszolidáció időszaka ⇒ magyar bankokat az állam el tudta adni (73%)
⇒ újítások jelennek meg a pénzpiacon

•Kétszintű bankrendszer: -központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal áll közvetlen
kapcsolatban, ezeket üzleti banknak (üb.) v. hitelintézetnek is hívják
-hazánkban 1987 jan. 1-től létezik
JB.↔Pénzügyi intézmények: - hitelintézetek = bankok, szakosított h.i., szövetkezeti h.i.
- pénzügyi vállalkozások
Nincs alá – fölé rendeltségi viszony

• Pénzügyi váll.: olyan pénzügyi intézmények, melyek csak olyan tevékenységgel

foglalkozhatnak, mely kevés kockázattal jár pl. pénzváltás

• Hitelintézetek:
Bankok: bármilyen pü.i tevékenységet folytathatnak, amelyet a jogszabály nem tilt (2 Mrd)
3 alaptevékenység: hitelnyújtás + betétgyűjtés + számlavezetés
Műveletek: lízingügyletek+pü-i tanácsadás+betétkezelés+bankgarancia nyújtás
Szakosított hitelintézetek: Rt formában működik
Fajta: lakás-takarékpénztár (1Mrd)
jelzálog h.i. (3 Mrd)
Magyar Fejlesztési Bank
Szövetkezeti h.i.: Takarékszövetkezet, Hitelszövetkezet

•Jegybank: Rt formában működik 1924 óta

Egyetlen vállalkozás, amit a nevében nem kell feltüntetni
Feladatai: - pénzmennyiség szabályozás
- készpénz kibocsátás
- bankok számláinak vezetése ( „bankok bankja“)
- az arany- és devizatartalékokat gyűjti és őrzi (3% aranytart.)
- országon belüli pénzforgalom szabályozás
- központi államigazgatási szervek számláinak vezetése ( „állam bankja“)
- árfolyam-befolyásoló funkció: valuta-, devizaárfolyam szabályozás

•Országos Betétbiztosítási Alap: olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték
fizetésére nem kötelezhető, az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Csak névre szóló betétekre terjed ki a bizt.
•Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet: a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közig.i szerv

Választás Alapja:
• betéti kamat ( nem jó ha túl magas ⇒ csődveszély)
• szolgáltatások
• szolgáltatások színvonala
• területi közelség
• kezelési ktg.: - mekkora forgalom bonyolódik le a számlán
- minimális tétel vizsgálata
- ezrelékes tétel minél kisebb, annál jobb
• megbízhatóság: - bank gazdasági mutatóit kell vizsgálni (cégbíróság, bank üzleti jelentése)
- banki toplista

Nagy cégek 3-4 bankkal is együttműködnek. Csak akkor utasíthat el a bank, ha nem vagyunk
jogképesek.

3
IV.A FONTOSABB PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK (BANKMŰVELETEK)

Fizetési forgalom: a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást jelenti.

Számlanyitás: 1, köt egy bankszámlaszerződést
2, megnyitja a bankszámlát
3, kiad egy számlaszámot
Számlatípusok: × elszámolási számla: a bank és az ügyfél közötti fizetési forgalom lebonyolítására szolgál
× folyószámla: elszámolási számlának egy továbbfejlesztett változata (igazán jó ügyfelek)
× határidős betétszámla: elszámolási számlánál magasabb kamatot érhetünk el
× hitelszámla: a hitelszámla és a hitelek nyilvántartására szolgál
× értékpapír-letéti számla: az ügyfelek és a bank által őrzött ép.-jainak könyvelésére,
nyilvántartására szolgál
× devizaszámla: csak konvertibilis pénznemben vezethetők, kamatoznak, s csak névre szólóak
× elkülönített számlák: normál elszámolási számláról bizonyos pénzeket el lehet különíteni
A különböző fizetések határidejéről és a fizetési módról a szerződő felek szabadon állapodhatnak meg!

SZOLGÁLTATÁSOK:
1. ÁTUTALÁS: olyan fizetési mód, melynél mindig a vevő kezdeményezi a fizetést.
• Előny: - bármilyen jogcímű fizetést lehet így teljesíteni
- nincs összeghatárhoz kötve
- egyszerű és gyors fizetési mód
- akkor is lehet alkalmazni, ha nincs külön megállapodás a fizetés módja felett
• Hátrány: - fizetést a vevő kezdeményezi ⇒ eladó ki van szolgáltatva
- partnerkapcsolatnál lehet csak

2. BESZEDÉSI MEGBÍZÁS (INKASSZÓ): mindig az eladó kezdeményezi a fizetést

az eladó nincs kiszolgáltatva
vevőt veszélyezteti, jogi korlátok közé van szorítva
• Határidős ink.: -lehetősége van a vevőnek arra, hogy a beszedési megbízással szemben kifogást
emeljen egy bizonyos határidőn belül (8 nap)
-vevő akármilyen kifogással élhet
-csak az államigazgatás körében tevékenykedő szervezetekkel szemben lehet
alkalmazni
• Azonnali ink.: - nincs lehetősége a vevőnek kifogást emelni, még inkább jogi keretek közé van zárva
- írásbeli megállapodás szükséges, de akkor is alkalmazható, amikor a fizetést jogerős
bírósági v. adóhatósági határozat írja elő
- váltón alapuló követelés behajtásakor is van lehetőség az alkalmazására

3. OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV): - elsősorban külföldön alkalmazzák

- belföldön 300 000 Ft-os fizetésnél alkalmazzák

4. CSEKK: olyan ép., amely fizetési kötelezettséget testesít meg

szigorú törvényes kellékei vannak: × a csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén
× feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás
× a fizetésre kötelezett nevének feltüntetése
× fizetés helye
× a kiállítás helye és napja
× a kibocsátó aláírása

Fajtái: × készpénz~: olyan csekk, amely ellenében a banknál a készpénzt is lehet kapni
× elszámolási~: csak bankszámlák közti átírás történhet
× keresztezett~: csak saját ügyfélnek, pénzintézetnek v. egy banknak fizethetők ki

Fedezetlen csekk: - kibocsátását törvény bünteti (szabadságvesztés Mo.-n)

- belföldön = 8 munkanap a fizetési lehetőség
- külföldön = kontinensen belül 20 nap, kontinensek között 70 nap
- ha baj van, lehet kérni csekkfedezeti kölcsönt

5. BANKKÁRTYA: × debit jellegű kártya = csak annyit költhetek, amennyi a számlán van
× kredit kártya = hitel jellegű, többet lehet költeni, mint amennyi összeg a számlán van

6. TELEBANK: számítógépen történő banki szolgáltatások

4
FIZETÉSEK PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKAI:
• Fedezetigazolás: a kötelezett megköveteli, hogy a vevő bankja igazolja azt, hogy a vevő bankszámlájáról a
szállítás ellenértékét elkülönítette meghatározott időszakra
• Kezesség: a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén helyette fizet
 egyszerű ~: követelést eleinte az eredeti adóstól próbálja behajtani, majd a kezestől (sortartási kifogás)
 készfizető ~: nincs sortartási kötelezettség
• Garancia: - a bank vállalja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet.
- letételeket garancialevélben fektetik le
- bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalnak
• Zálogjog: a vevő felajánl vmi dologi biztosítékot, melynek értékesítésekor a pénzt behajthatom
-kézi ~: ingóság (gépek…)
-jel~: ingatlan (bizonyos ingóság is)→ közjegyzői okiratba kell foglalni
• Óvadék: speciális kézizálog, mely esetben a zálog tárgya csak készpénz, értékpapír v. takarékbetét lehet
követelés behajtásakor nem kell bírósági végrehajtást kezdeményezni

VÁLTÓÜGYLETEK:
Olyan forgatható értékpapír, amely a későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást
testesít meg
1, Saját váltó: a kiállító a saját nevében vállal kötelező érvényű fizetési ígéretet (kiállító-rendelvényes)
könnyebben kezelhető, egyszerűbb (Mo.-n váltóforgalom 95% ezzel zajlik)
2, Idegen váltó: háromszereplős váltóügylet (kibocsátó-rendelvényes-címzett)
 Törvényes kellékei:
A saját váltónak 7, az idegennek 8 van.
a, Váltó megnevezés: 1, Fizetek ezen váltó alapján XY-nak, vagy rendeletére
2, Fizessen ezen váltó alapján XY-nak, vagy rendeletére
b, Esedékesség időpontja
c, Váltó összege: betűkkel és számokkal egyaránt
d, Fizetés helye
e, Rendelvényes megnevezése, székhelye
f, A kiállító v. kibocsátó aláírása
g, Kiállítás időpontja
 Váltó forgatása: a váltónak új tulajdonos részére történő átadása
Üres forgatmány: nincs feltüntetve a forgatmányos
Teljes forgatmány: fel van tüntetve a forgatmányos
Azaz igazán értékes váltó, melyet minél többször forgattak
 Váltó leszámitolása: a váltónak a bank által történő megvásárlása
 Váltó viszontleszámítolása: központi bank vásárolja meg a hitelintézetek által korábban leszámitolt váltót

BANKOK BETÉTGYÜJTÉSI TEVÉKENYSÉGE:

Betét: hitelintézetnél számlán, okiratban vagy más módon, betétszerződés alapján, kamat vagy más hozam
ellenében elhelyezett pénz, melyet a hitelintézet köteles visszafizetni
-fenntartásos ~: betéttel való rendelkezésre csak meghatározott személyek jogosultak
-zárol ~: betét csak meghatározott idő elteltével vehető fel

LÍZING /BÉR/:
•Pénzügyi ~: a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi eszközöket
- a lízing futamideje alatt az eszköz nyílvántartása ill. az amortizáció a bérbevevőnél történik
- a futamidő végén a korábban bérelt eszközt a bérbevevő megvásárolhatja (elővásárlási jog)
vagy élhet a vevő kijelölési jogával
- a gyártó és lízingcég közt egy adásvételi szerz., a lízing cég és vevő közt lízingszerz. köttetik
•Operatív ~: szakmai gyakorlat alapján működik
- a futamidő alatt az eszk. nyilvántartása és amortizáció elszámolása a bérbeadónál történik és
a futamidő végén a bérbevevőnek sem elővásárlási, sem vevőkijelölési joga nincs.
•Konstrukciók: × Visszlízing: vállalkozás vmely tárgyi eszk.-t eladja egy l.tg.nak, majd azonnal lízingbe veszi
× Szervizlízing: egy szerviz-szolgáltatással kibővített lízing konstrukció
•Csoportosítás : × közvetett ~: három szereplője van, a szállító, a lízingtársaság, ill. a lízingbe vevő
× közvetlen ~: a gyártó és a lízingcég összeolvad
•Lízing díj: kamat: hiteleket vesz fel a banktól
eszközbeszerzési érték
nyereség
működési ktg.
•Lízingszorzó: olyan arányszám amely megmutatja, mennyivel drágább a lízingelés, mint az adott eszköz

5
 azonnali megvásárlása

KÖVETELÉS-MEGVÁSÁRLÁS = FAKTORÁLÁS:

A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja (futamidő 30-90 nap)
Keretmegállapodás esetén a faktorálás tartós, rendszeres együttműködést jelent az eladó és a faktortársaság
között.
Kockázatvállalás: -Teljes kockázatmentesség: visszkereseti jog fenntartásával történő faktorálás
-Részleges kockázatvállalás
-Önálló kockázatvállalás: visszkereseti jog fenntartása nélküli faktorálás
Típusai: × Csendes ~: szállító nem akarja megsérteni vevőjét azzal, hogy a vele szemben levő követelését
faktorálja
× Nyílt ~: csendes ~ ellentéte
× Servicing: a szállító csak érdeklődik a faktorcégnél leendő partnere fizetőképességéről
× Nemzetközi ~: exportkövetelések faktorálása történik
× Import faktor: az importőr ország területén működő faktor intézet
× Egyedi ~: egyetlen követelésről van szó
× Keret jellegű ~: több követelés egyidejű eladása
Az eladónak történő fizetést követően a faktornak az eladóval már semmi dolga nincs
FORFERTÍROZÁS: - ezzel foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű
követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően
- beruházási javak szállításával kapcsolatos követeléseket adnak el
Különbség: faktorálás során mindig rövid lejáratú követeléseket adnak, fort.nál éven túli követeléseket
adnak

HITELEZÉS:

FOGALMAK
Hitel: a pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott időre, kamatfizetés ellenében
Kereskedelmi hitel: olyan halasztott fizetés vagy előleg, melyet az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási
jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek e jogviszonyukra tekintettel
nyújtanak egymásnak
Kölcsön: hitel terhére folyósított pénzösszeg
Kamat: kölcsönvett pénz használati díja
Rendelkezésre tartási jutalék: hitel használati díja
Saját erő: hitelek, kölcsönök folyósításához szükséges saját források nagysága
Fedezet: ált.ban ingatlan-értékbecslő (fedezeti szabályzat)
 Fedezethiány miatt hitelgarancia intézeteket hoztak létre: Hitelgarancia Rt.
Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
- ezen épületek az ügyfél rendelkezésére álló fedezeteket készfizető kezességvállalással egészítik ki
- a felvett hitel és kamatainak akár 80%-t is nyújthatja
Türelmi idő: hosszú lejáratú hiteleknél fordul elő, azt az időtartamot értjük rajta, amikor még csak kamatokat kell
fizetni, de tőkét még nem kell törleszteni(6 hó-3 év)
Hitel áthitelezés = hitelprolongáció: hitel futamidejének meghosszabbításának kérése

HITELEZÉSI ELJÁRÁS:
1, Hitelkérelem benyújtása
- ügyfél adatai
- hitelre vonatkozó adatok (futamidő)
× üzleti terv mellékelése
2, Hitelképesség bírálat
a, ügyfélminősítés: méltó-e rá a kölcsönre az aki kéri
b, ügyletminősítés: van-e elegendő fedezet (saját erő)
3, Hiteldöntés
a, nem ad kölcsönt-vége
b, ad, s kötnek egy hitelszerződést
- majd kötnek egy kölcsönszerződést
- majd folyósítják a kölcsönt
- hitelfigyelés időszaka(monitoring)
- ügyfél törlesztése

6
HITELEK CSOPORTOSÍTÁSA:
•Klasszikus:
 Pénzhitelek: folyószámlahitel, lombard hitel: olyan rövid lejáratú kölcsönök, melyek fedezete vmilyen
könnyen értékesíthető ingó vagyontárgyon szerzett zálogjog
 Kötelezettségvállalási hitelek: pénzmozgás nélkül történik a hitelezés pl. kauciós hitel

•Hitelfelvétel célja:
∗ Beruházási hitelek
∗ Forgóeszköz hitelek

•Lejárat szerint:

 Eseti hitelek: átmeneti forgóeszköz-növekedés finanszírozása

× Likviditási hitelek: 30 napos lejárat
× Áthidalási hitelek: 2 napos futamidőre, rendkívül sürgős fizetési problémák megoldására
 Középhosszú- és hosszú lejáratú hitelek: futamidő hosszabb egy évnél, beruházásokhoz,
fejlesztésekhez kapcsolódnak

7
V. ÉRTÉKPAPÍROK

Értékpapír: vmilyen vagyoni értékre vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okirat

közgazdasági lényegét tekintve a különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze
Dematerizált Ép.: anyagi formájától megfosztott

CSOPORTOSÍTÁS:
 Értékpapírban foglalt jog alapján:
 Pénzkövetelést megtestesítő pl. kötvény
 Tulajdonosi jogot megtestesítő pl. részvény
 Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő pl. közraktárjegy
 Kibocsátók szerint:
× Állam által
× Pénzintézetek által
× Vállalkozások által
× Önkormányzatok által
 Értékpapírok hozama alapján:
∗ Fix kamatozású: már megvásárláskor tudjuk, hogy mekkora kamatra fogunk szert tenni
∗ Változó kamatozású: ép. kamatlába vmilyen változó jellegű paraméterhez kötött pl. JB.-i alapkamat
∗ Változó hozamú: részvény után járó osztalékból, vmint a vételi és eladási árf. különbözetéből tevődik
össze
∗ Nem kamatozó: pl. csekk
 Futamidő alapján:
• Rövid: egy évnél rövidebb lejáratú ép.
• Középhosszú: 1-3 év közötti futamidejű
• Hosszú: 3 évnél hosszabb futamidejű
• Lejárat nélküli: pl. részvény
 Átruházhatósága alapján:
 Bemutatóra szóló: az élvezi a jogokat, akinél az ép. van
 Névre szóló ép. = rektapapírok: a jogok érvényesítéséhez a tulajdonos személyazonosságának
igazolására van szükség
- cedálás: a korábbi tulajdonos átruházói nyilatkozatának az ép-ra történő rávezetése

KÖTVÉNY:

Kötvény: középhosszú v. hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Jellemző:
 középhosszú v. hosszú lejáratú
 fix kamatozású
 hitelviszonyt testesít meg
 kamatot az adózás előtti eredmény terhére kell fizetni
 kötvényt forgalomba hozni, kibocsátani (`82 óta) lehet névértéken, névérték alatt és névérték felett
Speciális kötvénytípusok:
× Bemutatóra szóló és névre szóló kötvény: tulajdonos változását kötvénykönyvbe kell bejegyezni
× Diszkontkötvény: kamatszelvény nélküli kötvény
× Átváltható kötvény: a kötvény tul.-a kötvényét a kibocsátó cég részvényeire átválthatja
× Bóvli kötvény: a kötvény kibocsátó gazdasági megítélése bizonytalan (kockázatos befektetés), irreálisan
magas kamatozású
× Változó kamatozású kötvény
× Lebegő kamatozású kötvény: kötvény kamatát változó értékű gazdasági paraméterhez kötik
Kötvény piaci árának befolyásoló tényezői:
•Kötvény kibocsátó gazdasági megítélése
•A következő kamatfizetés időpontjához való közelség
•Piaci kamatlábak alakulása:
-klábak nőnek kötvény árfolyama csökken
-klábak csökkenek kötvény árfolyama nő
Elaszticitás: kötvény árfolyam kamatrugalmassága
megmutatja, hogy 1%os piaci kláb változás hatására a kötvény árfolyama hány százalékkal változik

8
 E értéke minél alacsonyabb, annál alacsonyabb a kötvény kockázata is

RÉSZVÉNY

Részvény: Lejárat nélküli, változó hozamú értékpapír, melyet a vállalkozások alapításakor vagy alaptőkéjük
emelésekor bocsátanak ki.
Jellemzői:
 Tulajdonosi jogviszonyt testesít meg
 Változó hozamú Ép.
 Lejárat nélküli
 A részvény osztalékát mindig az adózó terhére kell fizetni
 Kibocsátani csak névértéken v. névérték felett lehet

A részvény névértéke: az alaptőke bizonyos hányadát képviseli

A részvénytársaság alaptőkéje: a részvény névértékének és számának szorzata

Speciális típusai:
• Elsőbbségi részvények: tulajdonosuk elsőbbséget élvez
 Osztalékelsőbbségi ~: tulajdonosa a többi részvényest (szavazati joguk csorbul) megelőzően jogosult
osztalékra
 Szavazatelsőbbségi ~: szavazásban jelent előnyt, nagyobb mértékben szólhat bele a cég ügyeibe,
mint azt a tulajdonosi részaránya indokolná (aranyrészvény)
• Bemutatóra szóló és névre szóló ~: névre sz. részvények tulajdonosait részvénykönyvbe tartják nyilván
• Törzsrészvények: azonos tagsági jogokat biztosítanak
• Átváltható elsőbbségi részvény: birtokosai meghatározott arányban átválthatja papírjaikat közönséges
részvényekre
• Kamatozó ~: fix, előre meghatározott értékű osztalékot fizet
• Dolgozói ~: anyagi érdekeltségű rendszer

Fundamentalisták: milyen a gazdasági környezet

Chartisták: részvények jövőbeni árfolyamátmozgását szintben elmozdítja

ÁLLAMPAPÍROK
Állampapírok: Költségvetési hiány finanszírozására szolgál, legkedveltebb befektetési forma magas kamatuk és
alacsony kockázatuk miatt. Ép-k 80%-a állampapír
Típusai:
× Államkötvények: egy évnél hosszabb lekötésűek
× Kincstárjegyek: egy évnél rövidebb lekötésűek
 kamatozó kincstárjegy: bemutatóra szóló, fix kamatozású, átruházható
 diszkont kincstárjegy: egy évnél rövidebb futamidejű, nem kamatozik, névértéket fizetik vissza
 kincstári takarékjegy: 1 vagy 2 éves, kamatozik, bemutatóra szóló, átruházható

KÖZRAKTÁRJEGY
Közraktárjegy: A közraktárban elhelyezett áruk ellenében kiállított Ép.
Közraktárak forgalmas helyeken, kereskedelmi központokban jönnek létre, s nagy mennyiségű, nem romlandó,
homogén termék tárolására alkalmasak.
2 rész: × árujegy: tanúsítja az áru feletti tulajdonjogot
× zálogjegy: olyan hitelfelvételének lehetőségét teremti meg, mely hitel fedezte a közraktáron lévő áru
Hazánkban művi közraktározás terjedt el, ez növeli a beraktározás kockázatát

KÁRPOTLÁSI JEGY
Kárpótlási Jegy: Államosítás során elszenvedett károk részleges kompenzálására bocsátott ki az Országos
Kárpótlási és Kárszenvedési Hivatal, a kárt szenvedettek részére.
Felhasználás:
 életjáradékot biztosíthat
 állami tul.-ban lévő részvények, üzletrészek megvásárlása
 önkormányzati lakás megvásárlása
 kiskereskedelmi boltokban fizetési eszköz

9
BEFEKTETÉSI JEGYEK

Befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg.

Alaptípusai:
 zárt végű befektetési alap: meghatározott időtartamra jönnek létre, induló tőkéje az élettartam alatt nem
csökkenhet, csak az alap megszűnésekor lehet visszaváltani
 nyílt végű befektetési alap: határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt
folyamatosan változik, bármikor vissza lehet váltani

Nettó eszközérték: a befektetési alap vagyona csökkentve az alapot terhelő kötelezettségekkel, naponta
meghatározzák

Típusai: × Értékpapíralapok: értékpapírba fektet be

× Ingatlanalap
Nettó eszközérté k
Befektetési jegy napi árfolyama:
Forgalomba n lév ő befektetés i jegyek db .száma

ZÁLOGLEVÉL: Olyan változó vagy állandó kamatozású ép., melynek értékesítéséből befolyt pénzekből
kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogi lekötése alkotja.
Kibocsátás során szigorú fedezeti szabályokat kell betartani.

PORTFÓLIÓ: Különböző hozamú és különböző kockázatú ép.-okból álló „értékpapírtárcát“ jelent

10
6. PÉNZÜGYI PIACOK, ÉRTÉKPAPÍRPIACOK

Pénzügyi piac: a pénz adás-vételének a színtere

CSOPORTOSÍTÁS:

 Pénzpiac (Eurodollár piac): pénzügyi eszközök rövid lejáratra (<1 év) cserélnek gazdát
Pl. Csekk; Kincstárjegy; Rövid lejáratú hitelek, betétek; 1 évnél rövidebb idejű hitelek, értékpapírok,

 Tőkepiac (Eurokötvény piac): pénzügyi eszközök hosszú lejáratra (>1 év) cserélnek gazdát
Pl. Hosszú lejáratú betétek, hitelek; 1 évnél hosszabb lejáratú ép-k: kötvények, részvények, záloglevelek

ÉRTÉKPAPÍRPIAC:
Értékpapírok iránti kereslet és kínálat találkozási helye.

Csoportosítás:
 Kereskedés szerint:
 kötvénypiac
 részvénypiac
 Kibocsátó alapján:
 állampapírpiac
 vállalati papírok piaca
 banki piac
 Forgalomba kerülés alapján:
 elsődleges: új kibocsátású ép-okkal kereskednek a piacon
 másodlagos: használt ép-okkal kereskednek a piacon
 Az értékpapír megszerzésére jogosultak köre alapján:
 zárt ép.piac: az értékpapírhoz hozzáférők köre zárt, potenciális befektetők száma 35 fő alatti
 nyílt ép.piac: bárki hozzájuthat, potenciális befektetők száma 35 fő feletti
 Értékpapírpiacok koncentráltsági foka alapján:
 Központosított ép.piac: értéktőzsde
 Nem központosított ép.piac: tőzsdén kívüli kereskedelem: OTC, harmadik piac

TŐZSDE:
Helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott
szokványok szerint történik.

Ügylettípusok:
× Hauss (Hossz): általános árfolyamemelkedés
× Baisse (Bessz): általános árfolyamcsökkenés

Határidős ügyletek:
× Jövőbeni időpontra vonatkozó adásvételi megállapodások:
 forward: szerződő felek közvetlenül egymással kereskednek
 futures: ügynökök közbeiktatásával kereskednek
× Opciós (Jogszerzési) ügyletek:
 vételi opció
 eladási opció

• Fedezeti ügyletkötő: csökkenteni igyekszik a kockázatát

• Spekuláns: hajlandó nagyobb kockázatot vállalni nagyobb haszon reményében
• Arbitrazsőrök: kockázatmentes nyereség elérésére törekszik

11
7. A VÁLLALKOZÁSOK LIKVIDITÁSÁNAK FOGALMA. ÉRTELMEZÉSE

LIKVIDITÁS
A gazdasági élet vmely szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait és minden más fizetési kötelezettségét
határidőre ki tudja egyenlíteni. A likviditás statikus jellemző.

Vállalkozások likviditásainak alanyi értelmezése:

Ennek a vizsgálata során a számviteli beszámolóból képezhető mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a
vállalkozás rendelkezik-e annyi mobil, vagy könnyen mobilizálható eszközértékkel, amennyi az esedékes
kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

Mutatószáma: Likvid eszközök

Rövid lejáratú kötelezett ségek

Likvideszköz: egy éven belül pénzzé tehető eszközök

Típusai: × pénzeszközök
× követelések
× készletek

Az eszközökkel összefüggésben azt vizsgáljuk, hogy azok az azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez
alkalmas formában állnak-e rendelkezésre, ill. mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításukhoz.
A kötelezettségeket ezzel szemben esedékességük szerint csoportosítjuk.

ÖT FOKOZATÚ LIKVIDITÁSI MÉRLEG

Azonnal esedékes kötelezettségek

I. fokon likvid eszk. pl. készpénz
II. fokon likvid eszk. pl. JB. képes ép.
fokon likvid eszk. pl. vásárolt készletek
fokon likvid eszk. pl. ingatlanok
(30 napon belül)
Rövid lejáratú kötelezettségek (pl. adók)
Később esedékes kötelezettségek
(pl. beruházási hitel)
Vissza nem fizetendő források (pl. saját tőke)

Amennyiben minden egyes időtáv vonatkozásában összhang figyelhető meg az eszközök értéke és
kötelezettségek értéke között, akkor a vállalkozás tárgyi értelemben likvidnek tekinthető.

CASH-FLOW
Általános értelemben a pénzbevételek és pénzkiadások pozitív egyenlegét értjük rajta, vagyis a vállalkozásnál
fellelhető szabad rendelkezésű pénzeszközök összegét.

2 módszer a kimutatásához:
 Direkt ~: értékesítésből származó bevételekből kivonják az üzleti célokat szolgáló kiadásokat
 Indirekt ~: adózott eredmény kimutatják és azt módosítják olyan tételekkel, melyek nem járnak
pénzmozgással.

Teszt jellegű vizsgálatokhoz közelítő cash-flow-t használnak:

Közelít ő casn − flow = Mérleg szerinii eredmény + Tárgyévi értékcsökk enési leírás

Költségek: Magas likviditás: nő a cég döntési szabadsága

fenntartása jelentős többletköltségekkel jár
Likviditás hiánya: ez is sok költséggel jár

Optimális forgóeszköz-szint: fenti költségek együttes összege a legalacsonyabb

12
8. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK

FOGALMAK
Valuta: vmely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában.
Deviza: külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy kötelezettség.
Devizagazdálkodás: azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, amelyek révén egy önálló nemzeti
valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, ill.
másik nemzetgazd. pénzrendszeréhez kapcsolódik.
Valuta-devizapiac: Külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége.

KONVERTIBILITÁS:
Árváltás szabadon, korlátok nélkül történik

Típusai:
 Külső-belső konvertibilitás: átválthatóság csak a deviza külföldiekre, ill. deviza belföldiekre vonatkozik
 Jegybanki szintű konvertibilitás: átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség
 De facto konvertibilitás: valuta átváltásához engedélyek kellenek, de ezeket kötöttség nélkül megadják
 De jure konv.: engedélyezés nélküli, deklarált átválthatósági forma

IMF: deviza akkor konvertibilis, ha a fizetési mérlegnek legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad
átválthatóság
Kulcsvaluta: az a konv. valuta, mely a világgazd.-ban a világpénz szerepét betölti (USD)
Kereskedelmi valuta: azok a valuták, melyek a nemzetközi kereskedelemben játszanak fontos szerepet (DEM)
Tartalék valuta: Jegybankok használják fel tartalék-képzésük során (CHF)

ÁRFOLYAM
Árfolyam: Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értéke
Árfolyamjegyzés: Az egyes valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának közzététele
 direkt ~: külföldi valuta állandó, hazai valuta a változó tényező
 indirekt ~: hazai az állandó, külföldi a változó

Típusai:
 Rugalmas árfolyamok: árfolyamokat a piaci kereslet és kínálat befolyásolja / leértékelődés/
 Rögzített árfolyamok: árfolyamok egy deklarált paritás(árf) körül egy szűk sávban ingadozhatnak / leértékelés/
 Kötött árfolyamok: árfolyamokat nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik / leértékelés/

 Reál árf.: árf. változása megegyezik az országok közti inflációs ráták különbségével
 Nominál árf.: árf. változása kisebb az országok közti inflációs ráták különbségénél

 Vételi árf.: az az ár, amennyiért a pénzintézet hajlandó megvásárolni a valutát

 Eladási árf.: az az ár, amennyiért a pénzintézet hajlandó eladni a valutát
 Középárf.: vételi és eladási árf. egyszerű számtani átlaga
 Marge: árfolyamrés ⇒ a valuta árfolyamrése mindig nagyobb, mint a devizáé

 Kereszt árf.: két valuta v. deviza árf.-t egy harmadik valután v. devizán keresztül határoz meg
 Fekete árf.: akkor alakulhat ki, ha egy valuta nem konvertibilis /illegális valutaváltók/

13
FIZETÉSI MÓDOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN:

Levelezői kapcsolat: olyan kétoldalú jogviszony, melynek keretében az egymásnak adott bankári megbízásokat
kölcsönösen teljesítik

Számla típusok:
Nostro ~: hazai banknak a levelezői banknál nyitott számlája
Loro ~: külföldi bankok hazai banknál vezetett számlája

Fizetési módok a külkereskedelemben:

 Készpénz, Váltó
 Csekk: 20 nap azonos kontinensen belül, 70 nap kontinensen kívül
 Átutalás (nyitott fizetés): vevő fizetésére semmi féle biztosíték nincs a szállítónak
régi jól működő kapcsolatról van szó
 Beszedvény (inkasszó):
 sima beszedvény: szállító az árut is és az okmányokat is a vevőnek juttatja el
 okmányos beszedvény: szállító az árut nem közvetlenül a vevőnek juttatja el, okmányokat pedig a
beszedési megbízással együtt a bankjának küldi el, s innen kerülnek azok a
külföldi levelező bankon keresztül a vevő bankjához
 vinkulált beszedvény: szállító úgy rendelkezik, hogy a vevő az okmányhoz csak akkor juthat hozzá, ha
fizetett
 speditőr bevonása

 Okmányos meghitelezés (akkreditív): a vevő fizetőképessége egy bank kötelezettségvállalásával egészül ki

PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK:

 Nemzetközi Valuta Alap (IMF): bármely ország tagja lehet, ha betartja a szabályokat /Mo. `82 óta tag/
 Világbank: a fejlődő országok gazdaságainak korszerűsítése a cél
 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): tevékenységét a kelet-európai országokra specializálja
 Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS)
 Európai Monetáris Unió: - `98 dec.31: megállapították az euró értékét az egyes valutákhoz képest
- Bankjegy formájában csak 2001 jan.-tól jelent meg, addig csak számlapénzként
funkcionált

14