Az Európai Néppárt vezetője, Martin Schulz a szocialista frakció vezetője .

Pöttering
sokkal több hatalmat akar a parlamentnek.. Martin Schulz másfajta karakter. .Az eddigieknél
sokkal hangosabb agresszívabb politizálást akar meghonosítani. Legfontosabb eszköze a
figyelemfelkeltés
Schulz célja: a tagállamok vezetői helyett az Európai Parlamentet helyezze az európai
politizálás középpontjába.
Pöttering és Schulz megpróbálják először egymás közt megbeszélni, és csak utána
szavaztatják meg az egész Parlamenttel . A Parlament csak akkor tudja rákényszeríteni az
akaratát a huszonöt tagállam kormányának képviselőire – a Tanácsra, ha a képviselők
abszolút többségét fel tudja sorakoztatni.. Ha ezt meg tudja tenni, akkor hiába a szuverén
európai kormányok akarata, az Európai Parlament szava lesz a törvény. 366 embert
összeszedni nem könnyű az előfeltétel a pártok közötti megegyezés, feltétele pedig, hogy
mindkét fél korlátozza ideológiai elkötelezettségét.
A fő cél nem az, hogy saját szájuk íze szerinti döntések szülessenek, hanem, hogy az Európai
Parlament váljon meghatározóvá abban a szervezetben, amelyet hagyományos tagállamaink
vezetői irányítottak.
Tabajdi Csaba a magyar szocialisták vezetője.
A csatlakozási tárgyalások 2002 végén lezárultak és az azt követő másfél évben az uniós
székhelyre politikusok, köztisztviselők, diplomaták újságírók, ügyvédek lobbisták áramlottak,
különösen akkor, amikor 2004 májusától tíz új tagállam az unió teljes jogú tagja lett.
Megérkeztek az új tagországokból a politikusok, köztisztviselők, hogy nekiálljanak a nemzeti
érdekeket megvédeni. Az új Európát nem jelentett új politikát., csak technikai értelemben .
1957-ben született akkor még Közgyűlésnek hívták . Az Európai Parlamentet az tette
izgalmassá , hogy megérezte a hatalom illatát és úgy döntött többet akar belőle. Óriási a
tehetetlensége és a belső ellenállása . Az új helyzetekre nem reagál túl gyorsan . Egy új
képviselőnek jellemzően nagyon sokáig tart míg igazán betud nyomulni a rendszerbe és
értékelhető befolyásra tehet szert. . A beilleszkedés időbe telik és munkába kerül, nem mindig
számíthatunk a régi szolidaritásra . Mindenki ügyel a saját érdekeire . A tíz állam felvétele
egészhadsereg politikust hozott a parlamentbe . Az Eurpai Parlament sok részre tagolt ,
nagyrészt technikai szabályozásokkal foglalkozó szervezetben , ahol senkinek nincs önálló
többsége , befolyást leginkább kitartó szakmai munkával, kompromisszumkésséggel ,
hitelességgel lehet. Csak azt kell eldönteni, hogy miben vagyunk jók .Az EP- be nincs külön
végrehajtó és törvényhozó ágazat egymástól függetlenül, választják meg nincs valódi
kormányoldal és ellenzék .A frakciórend laza a tennivaló millió .Az európai unió belső
politizálása : a résztvevők érdekeiről és a hatalomról szól amely védi őket .. A hatalom, pedig
olyan mint a folyóvíz : be lehet csatornázni így – úgy , de végeredményben hajlamos a lejtő
mentén folyni és közben le-le vágja a kanyarokat.
Harangozó Gábor hamar rájött, hogy ha valamit ekekar érni, akkor ütni kell. Az új terepen
pedig ugyanúgy helyt kell állni ahogyan azelőtt az EU előtti vesztfáliai világrendben . Arra
ami fontos , rá kell repülni kíméletlen bedobva mindent , mert különben a többiek elhalásszák
a lehetőségeket.
Joseph Beyen holland külügyminiszter meggyőzte a Benelux államok szóvivőjét a belga
Spaakot , hogy a 1951-es csalódást keltő Szén- és Acélközösséggel és az 1954-ben, a francia
nemzetgyűlésben megbukott Európai Védelmi Közösséggel ne érjenek véget , hanem éppen
hogy új döntő lendületet nyerjenek. .Úgy gondolta, hogy az európai államok gazdaságát úgy
lehetne a leghatásosabban egymáshoz láncolni, és ezzel megvetni a politikai egység alapjait.
Fokozatosan leépíteni a vámokat és minden más korlátozást, úgy hogy a kereskedelem
szabályosan áramolhasson a résztvevő államok között .A közös piac közös és független
hatósága egy nemzetek feletti –európai –parlamentnek felelne .A közös pénz mögött egy
kipróbálatlan intézményrendszeren kívül valójában nem állt semmi, ami garanciát nyújtott
volna . Az EU belső piaca még 50 évvel az alapítás után sem volt olyan, mint az Egyesült
Államoké. A valódi politikai unió nem csak az alapító szerződéseknek volt acélja .A
kilencvenes évek végére már senki nem gondolta komolyan , hogy Európa valaha igazi
föderációban egyesül. .A szolgáltatások piacának teljes megnyitása így több szempontból is
fontos volt . A valódi egységes piac a vállalatok pillanatnyi terheinek csökkentésén és a
gazdaság felpörgetésén túl lényeges volt a gazdasági és pénzügyi unió alapjainak
megerősítése az eredeti cél .Az uniós biztosok hajlamosak arra , hogy saját országuk érdekeit
védelmezzék. Igyekeznek megakadályozni , hogy a bizottság olyan javaslatokat terjesszen az
EP és a Tanács elé amely az ő hazájuk számára ártalmas lehet.
Franciaországban és Németországban az euró bevezetését követő években jórészt a gazdasági
nehézségek talaján felüti a fejét az euroszkepticizmusés a globalizációellenessség. Ezt a
ezetők nemhogy tompítanák , de inkább meglovagolják. Az EU-a felvett 10 új tagállam
különösen kelet –európaiak szinte dogmaként ragaszkodik a liberális gazdaságpolitikához, és
a nyitott piacokhoz.A 2000-es évek elején többé-kevésbé állandósult a liberális blokk .Az EP
–ben a jogalkotás másik házában hagyományos bal-jobb tengely mentén állnak fel a frontok :a
szocialista frakció agresszíven kritizálja a javaslatot , a liberálisok, pedig támogatják.
Május 29.-én a francia nép 55-45 arányban elutasítja az EU alkotmányát. A bukás egyetlen
oka a rossz gazdasági helyzet, és a politikai elit hitelvesztése. Az EU közösség bővítése és
apiacok megnyitása az ország javát szolgálná. A 2000-es évek eleje elmozdult abba az
irányba, hogy a deregulációval csökkentse a vállalatok és más piaci szereplők terheit.
Egy belső piaci biztostól elvárható, hogy óvatosan dolgozzon, hogy az irányelv átmenjen a
Parlamenten és a Tanácson. Ha látványosan kiáll mellette , a protekcionista baloldal
tönkreteszi őt Barrosót és az Európai Bizottság egész programját, az irányelvvel együtt. Ha a
baloldal mellé áll akkor a liberális jobboldalt haragítja magára és az irányelv, szintén
megbukik.
Nagy baj volna, ha a régi tagállamok olyan benyomást keltenének, mintha meg akarnák
tagadni az újaktól a szabad munkavállalást, és a szolgáltatások szabadságát is.
A szörnyű politikai klíma miatt az EB szokatlan úton indul el, hogy valamit megmentsen az
európai integrációt érintő egyik legalapvetőbb javaslatból. Nem védi meg saját elképzelését,
látszólag lemond róla. Így a fontoskodó hataloméhes EP kapva kap a feladaton.
A 90-es évek elején bevezetett együttdöntési eljárás, amelynek értelmében az EP közösen
dönt a tagországok kormányaival –a Tanáccsal nem vezetett fennakadáshoz.. Mégis a
Parlament az EB és a kormányok árnyékában soha nem tudott igazán fontos szerephez jutni.
A konzultációs ügyekben a parlamentnek kevés befolyása van. Politikai fókuszban a szociális
vívmányok megőrzése áll, nem a piaci verseny növelése.
A spanyolok kőkeményen képviselik a saját nemzeti érdekeiket Az EU legproblémásabb tagja
volt, önzésével és makacs tárgyalási taktikájával. Olyan hasznot húzott az európai
integrációból, mint más egyetlen állam sem. Gazdag hellyé alakítva a szegény poros
elmaradott országot.
Herczog igen gyorsan rájött, hogy miben rejlik az EP –t legnagyobb ereje: az egységes piac
szabályozásában. A brüsszeli magyar EP képviselők, akár a kormánydiplomaták rászorulnak
a hátország támogatására . A minisztériumok , szakmai szervezetek , kutatóintézetek segítsége
nélkül pillanatok alatt elbuknak Brüsszelben, ahol a legfontosabb eszköz az információ.
A német képviselők nemcsak azért erősek, mert sokan vannak, hanem mert jól szervezettek.
Herczog hamar eléri, hogy az egész kelet-európai szocialista blokkban ő legyen a
legfontosabb képviselő, ami a piacszabályozási ügyet illeti.
Schulz alapvetően komolyan veszi a magyar szocialistákat, akik az újak közül a legnagyobb
delegációt adják a frakciójába.. Az MSZP az európai szövetség legfontosabb pillérének számít
kelet –európai régióban.
A parlamenti erőviszonyok a frakció sokasága és instabilitása miatt ugyanis néha
elképesztően bonyolultak
Schulz retteg a frakciószakadástól. Kompromisszumot kell kötnie a Néppárttal, ha egyben
akarja tartani a frakcióját.
Az Európai Parlament törekvése, hogy a házból kikerülő jogszabályok mögött akkora
Parlamenti támogatás álljon, hogy a Tanács azt ne tudja felülírni. Schulz és Pöttering a két
frakcióvezető a háttérből végig támogatni fogják a két nagy párt közötti megállapodást.
Az Európai Parlamenti választások minden tagállamban a hazai politikai helyzet alapján
dőlnek el, a kampányt a hazai kérdések uralják. Nincsen igazi európai polisz, csak az egyes
nemzeteké.
Ha egy EP képviselő kiesik az otthoni dolgokról és csak a brüsszeli eseményekkel,
foglalkozik, akkor odahaza egész egyszerűen elfelejtik.
A strasbourgi helyet csak ideiglenes pozíciónak tekintik, ahonnan tovább lehet lépni.
Ha egy ország képviselője nem tudja magát hasznossá tenni a parlamenti aritmetika a szinte
elkerülhetetlen kompromisszum szempontjából, akkor hoppon marad.
A kérdés technikai –jog jellege és a képviselők alapvetően politikai megközelítése, az európai
jogok finomságait illető hiányos műveltség miatt a képviselők mellett elkerülhetetlenül
előtérbe kerültek, a bürokraták.
A politikai döntéseket mindig a vagy a tagállamok miniszterei., miniszterelnökei , vagy az
európai parlament képviselői hozzák meg.. A Tanácsban a nemzeti kormányokat képviselő
diplomaták mögött legalább egy nemzeti parlamenti vagy kormányhatározat áll.
A néppártiak ragaszkodtak származási ország elvéhez . A szocialisták, pedig meg akartak tőle
szabadulni.. A képviselők, pedig megpróbálták ezeket az érveket lenyomni egymás torkán.
Volt, hogy a képviselők suttyomban próbáltak valamit a szövegbe csempészni, vagy egész
egyszerűen homlokegyenest máshogy értelmeztek valamit, amiről korábban megállapodtak a
másik oldallal. A magyarok viszonylag jól el voltak látva információval, hála egy jól
elhelyezett kémnek, aki rendszeresen tájékoztatta Tabajdit a dolgok állásáról. Szájer pedig
frakcióvezetői –helyettesi pozíciójánál fogva látott bele a kártyákba. Az új tagállamoknak
elegük van , hogy mindig ők húzzák a rövidebbet . A lengyel vezető figyelmeztet, arra hogy
az új tagállamokkal való megegyezés nélkül a szocialistáknak nem lesz elég szavazatuk.
Klasszikus látszatalku amilyennel tele van a politika : a megfogalmazás fontosabb, mint a
tartalom . A képviselők nagy része és a sajtó, pedig beveszi az egészet.
Az Európai Parlament háromhetes ciklusban működik, ebből egy hét szakbizottság , egy hét
frakcióülés és egy hét plenáris ..A fő plenárisokat Strasbourgban tartják havonta egyszer.
Az uniós biztosoknak nem szabad nyíltan kiállniuk saját országuk érdekei mellett, az ő
feladatuk az európai érdekek képviselete.
Az ülésteremben ismerős törésvonalak jelennek meg , legfájdalmasabb a régi és az új
tagállamok közötti hasadás.
A legtöbb dolog , amiben nem értenek egyet , egyszerű félreértése annak , hogy szabályozza
általában az uniós jog és konkrétan az irányelv az államközi gazdasági tevékenységet . A
képviselők mintha azt éreznék , hogy ettől az egyszerű és az emberek túlnyomó többségének
mindennapi életét alig-alig befolyásoló technikai szabályozástól függ euróba sorsa identitása.
A nyugat –európai szociáldemokrácia a mai napig nem értették meg : a nyitott piacoktól , a
globalizációtól nem félni kell, hanem élni vele, mert , ha Európa elzárja magát a versenytől ,
akkor lemarad.