Professional Documents
Culture Documents
4/18/12
Az 1700-as vek elejre szak-Amerikba 13 angol gyarmat jtt ltre. Az Atlanticen partvidkn elterl gyarmatokat angol telepesek alaptottak. Az els bevndorlk a klvini valls kveti voltak. ket ebben az idben Angliban ldztek. j hazt kerestek, hogy vallsukat szabadon gyakorolhassk. Ksbb mr nemcsak angolok, hanem nmetek, hollandok, francik, s msok is rkeztek Eurpbl. Kit a vallsi ldzs, 4/18/12 kit a szegnysg knyszertett arra, hogy
Anglia s a gyarmatok
Anglia (az anyaorszg) s a 13 gyarmat kezdetben j kapcsolatban volt egymssal. Pedig a gyarmatok csak Anglival kereskedhettek. Ksbb megromlott Anglia s a gyarmatok kapcsolata. Az 1760-as vekben ugyanis az angol kormny j adkat vezetett be gyarmatain. Klnsen nagy felhborodst vltott ki az gynevezett blyegtrvny. Az angol parlament trvnybe iktatta, hogy 4/18/12 blyeget kell ragasztani minden iratra,
A fggetlensgi hbor
4/18/12
A gyarmatok azonban most mr teljes fggetlensget akartak. Amikor 1773-ban teval megrakott angol hajk vetettek horgonyt Boston kiktjben, indinnak ltztt amerikai polgrok a tet a tengerbe szrtk. A bostoni teadlutnra vlaszul Londonban elhatroztk a bns amerikai vros kiktjnek bezrst, s angol hadihajkat veznyeltek a gyarmatokra. A szigor intzkedsek sora azonban csak olaj volt a tzre. A gyarmatok sszefogtak. Kongresszust hvtak ssze, ahol nemzeti hadsereg fellltst 4/18/12