A magyar trtneIem tizedei

Bonfini Antonio
KuIcsr Pter
Szerkesztette S. Varga KataIin
A magyar trtneIem tizedei
BonIini Antonio, Kulcsar Peter, es S. Varga Katalin
Copyright 1995 Kulcsar Peter (Hungarian translation)
Copyright 1995 Balassi Kiado
E knyv kutatasi es oktatasi celokra szabadon hasznalhato. Barmilyen Iormaban valo sokszorositasa a jogtulajdonosok irasos engedelyehez
kttt.
TartaIom
Elszo az isteni Ulaszlohoz, Magyar- es Csehorszag Ielseges kiralyahoz .............................................. vii
I.Elstized.............................................................................................................................. 1
1.Elsknyv..................................................................................................................... 5
2.Masodikknyv ............................................................................................................... 27
3.Harmadikknyv ............................................................................................................. 43
4.Negyedikknyv.............................................................................................................. 53
5.tdikknyv ................................................................................................................. 67
6.Hatodikknyv................................................................................................................ 77
7.Hetedikknyv ................................................................................................................ 91
8.Nyolcadikknyv............................................................................................................. 103
9.Kilencedikknyv ............................................................................................................ 117
10.Tizedikknyv............................................................................................................... 131
II.Masodiktized....................................................................................................................... 147
1. Elszo az isteni Ulaszlonak, Magyar- es Csehorszag Ielseges kiralyanak .................................... 151
2.Elsknyv..................................................................................................................... 153
3.Masodikknyv ............................................................................................................... 173
4.Harmadikknyv ............................................................................................................. 187
5.Negyedikknyv.............................................................................................................. 201
6.tdikknyv ................................................................................................................. 215
7.Hatodikknyv................................................................................................................ 227
8.Hetedikknyv ................................................................................................................ 247
9.Nyolcadikknyv............................................................................................................. 261
10.Kilencedikknyv .......................................................................................................... 279
11.Tizedikknyv............................................................................................................... 295
III.Harmadiktized .................................................................................................................... 319
1.Elsknyv..................................................................................................................... 323
2.Masodikknyv ............................................................................................................... 339
3.Harmadikknyv ............................................................................................................. 357
4.Negyedikknyv.............................................................................................................. 373
5.tdikknyv ................................................................................................................. 391
6.Hatodikknyv................................................................................................................ 409
7.Hetedikknyv ................................................................................................................ 423
8.Nyolcadikknyv............................................................................................................. 441
9.Kilencedikknyv ............................................................................................................ 457
10.Tizedikknyv............................................................................................................... 469
IV.Negyediktized .................................................................................................................... 483
1.Elsknyv..................................................................................................................... 487
2.Masodikknyv ............................................................................................................... 499
3.Harmadikknyv ............................................................................................................. 511
4.Negyedikknyv.............................................................................................................. 525
5.tdikknyv ................................................................................................................. 535
6.Hatodikknyv................................................................................................................ 551
7.Hetedikknyv ................................................................................................................ 567
8.Nyolcadikknyv............................................................................................................. 579
9.Kilencedikknyv ............................................................................................................ 595
10.Tizedikknyv............................................................................................................... 607
V.tdiktized ......................................................................................................................... 617
1. Elszo az isteni Ulaszlonak, Magyar- es Csehorszag Ielseges kiralyanak .................................... 621
v
2.Elsknyv..................................................................................................................... 623
3.Masodikknyv ............................................................................................................... 633
4.Harmadikknyv ............................................................................................................. 641
5.Negyedikknyv.............................................................................................................. 651
6.tdikknyv ................................................................................................................. 661
VI. AIorditoutoszava, nevmutato ................................................................................................ 669
1. AntonioBonIini esmve .................................................................................................. 673
2.Nevmutato.....................................................................................................................681
A magyar trtenelem tizedei
vi
EIsz az isteni UIszIhoz, Magyar-
s Csehorszg feIsges kirIyhoz
Gyakran Iontolgatvan magamban, Ielseges Iejedelem, hogy meltosagod megvalasztasa milyen boldogsagara es
szerencsejere szolgalt egesz Pannonianak, es mennyi haszon szarmazott abbol, naprol napra nagyobbnak latszol
a szememben, egyre inkabb Iellmulod a varakozast, es egyre melyebb bamulatra ragadod a lelkemet. Mert mar
bseges tapasztalatbol tudom, hogy mint az apostol szajabol elhangzott minden hatalom az istentl valo.
Ugyanis, mint a mennyei Jamblichus mondja, a mindenseg ugy van megszerkesztve, hogy minden, meg a
legkisebb is, az istentl Igg. Mindentt az isteni egyseg uralkodik, minden egyes dolog ennek reven letezik, es
valamiIele megszakitatlan, nmagaba visszakanyarodo krben csodalatos modon visszater az istenhez, akitl es
akiben van, masklnben minden megsemmislne. Minden az egi egysegbl szarmazik, es ami szarmazott, az
bizonyos beleoltott egyseget tartalmaz, az isteni egyseg kepmasat, melynek segitsegevel visszakerl abba, es
visszakerlve tkeletesebbe valik. Az isten ugyanis, aki semmit sem tart Iontosabbnak es szebbnek a rendnel,
beleplantalja azt a dolgokba, nehogy barmi is megzavarodjek a rendetlensegtl. (5) Az angyalok tbb rendjet
teremtette meg, hogy egyik a masik Iltt alljon, es nemcsak ket allitotta az egi krk elere, hanem az alsobbak
Ile is egitesteket helyezett, hogy minden dolgot a Ile rendelt kormanyzo iranyitson rendben. Sok dolog van,
amely nmagatol szletik, es az egtl nyeri a magjat. Ezenkivl nemcsak hogy a dolgok klnbz Iajtainak
gondviseleset az angyalok klnbz tisztjeire bizta, nemcsak hogy minden egyes embernek megadta a sajat jo
szellemet, hanem hogy az emberi dolgok rendben Iolyjanak a Ild nemzetei szamara is Iejedelmeket
valasztott, es azt akarta, hogy amint az emberek a tbbi elleny Iltt allnak, ugy ezek is tnjenek ki
blcsesseggel es derekassaggal a tbbi ember kzl; Homerus ezeket a nepek pasztorainak nevezi. Mire mindez,
nemes kiraly, ha nem azert, hogy megertsd, mint ahogy tudod is, hogy teged nem annyira az rkseg joga es az
emberi valasztas allitott oly sok nemzet es orszag elere, hanem inkabb az isteni trveny? Altalam uralkodnak a
kiralyok es parancsolnak a Iejedelmek, szolt az isten. Igaz ugyan, hogy a vetelytarsak irigysege kvetkezteben
nem kerlhetted el a haborut, megis bekevel, jamborsaggal, vallasossaggal, josaggal, nyajassaggal nyerted el e
hanyatott orszag kormanyat, olyan elettel, amelyrl szivesebben mondtal volna le, mint erenyeid seregerl.
Holott masok vadsaggal es kegyetlenkedessel akarjak ezt megragadni, ugy gondoljak, hogy a nepet rks
haborukkal kell Iarasztani es kizsakmanyolni. (10) Semmit sem tartasz Iontosabbnak a bekessegnel, ezert
Iaradsagos munkaval megvetetted a nyugalom alapjait, es krlbell ket esztendeje bekeben tartod a kimerlt
Pannoniat, amely azeltt sohasem ismerte azt. Felseged mindenki irant messzemen becsletesseget es
meltanyossagot tanusitott, a merleg nyelvet sohasem engedte elhajolni. Nem hallgatsz a partosokra, beIogod a
Iledet a susarlok eltt, nem hiszel el semmit vakon, sok mindent megbocsatasz, a szethuzo elmeket
sszebekited, a kielegithetetlen mohosagot megIekezed, a Ialank nagyravagyast eltaszitod. Leleplezed es aztan
kikacagod az emberi csalIasagot. Emellett a Iurak kztt terjeszted a szeretetet es az egyetertest, nem
viszonzod a gylletet, hanem a Ielgerjedt sziveket csillapitod, holott szamos Iejedelem, akiket ugyan inkabb
zsarnoknak es nem kiralynak kellene neveznnk, a legkevesbe sem teszi ezt, hogy a szethuzo es marakodo urak
kztt knnyebben uralkodhasson. Szelid, bizvast atyainak mondhato hallgatagsagod kzben minden gondolatot
kikemlelsz. (15) Mivel szandekodat mindig melyen magadba zarod es titokban tartod, gondolataidat mindenki
ell elrejted bamulatra melto komolysagod mge, bizony, senki sincs, aki lehatolna blcsesseged melysegeibe.
Paratlan joindulat es merhetetlen engedekenyseg jarul ehhez, ezert habozas nelkl ajandekozod meg
bntetlenseggel azokat, akik hsegedtl elpartoltak, meg akik az ellenseg oldalara szegdtek. Ebbl kvetkezik,
hogy ez a legkegyelmesebb atyai gyengedseg minden ellensegedet magahoz hajlitotta, mely gyengedseggel
azonban ha valaki a jvben visszaerne, nem masokra, hanem nmagara hoz majd pusztulast. Ilyen
tulajdonsagokkal bekeltetted meg, Ielseges Iejedelem, a zaklatott Magyarorszagot, vetetted meg Numa
Pompilius modjara a nyugalom tartos alapjait. Mert Romulus haboruval kezdett a varos alapitasahoz, es
Iegyverrel gyarapitotta azt, Pompilius viszont az atvett alapokon bekesseggel es jamborsaggal epitkezett; a vad
trkkn kivl senki ellen sem inditottal haborut, am velk, ugy hataroztal, rkke kzdesz. Ugy gondoltad,
hogy nem tettel addig eleget jamborsagod kvetelmenyeinek, mig az elkhz hasonloan a halottak eltt is nem
szereztel erdemeket, az isteni Plato szavait kvetve, aki azt mondta, hogy ha az eletbl tavozottakat vissza
vii
lehetne hozni az alvilagbol, bizony semmit sem szeretne ennel jobban, mert azok, akik az elk kztt jonak
szamitottak, Ieltamadvan meg jobba valnak, mig viszont a rosszak, erklcseik megvaltozvan, megjavulnak. (20)
Miutan megmentetted a hatalmadra bizott elket, az sk emlekezetere gondoltal, es elerted, hogy ezekkel
egytt azok is elnek, st, rk eletet nyertek. Mert a magyarok eldeinek, a hunoknak a historiajat Matyas kiraly
bizta ram, es nem sokkal a halala eltt Iogtam hozza, te pedig azt parancsoltad, hogy irjam meg azt a vilag
kezdetetl a jelen idkig, rkitsek meg minden emlekezetre melto esemenyt. Ugy gondoltad, hogy minden
egykettre elpusztul, ami nem irott emlekben el. Ebbl szarmazik nevedre az a dicsseg, hogy mind az elk,
mind a holtak eltt erdemet szereztel, es mindezek mulhatatlan halaval tartoznak jotetemenyedert. Ezt a munkat
tehat, mint illik, ekesszolassal es mveltseggel teljes Ielsegednek ajanljuk, jogosan, hiszen igy ama Iejedelem
szellemenek lesz szentelve, akinek paratlan josaga az irasra kesztetett. Barcsak melto lenne e m a targy
magasztossagahoz es a te Ileidhez! De mivel nem bironak valasztottalak teged, hanem partIogoul kertelek, e
jambor ajanlassal legalabb annyit bizonyara elerek, hogy a tulsagosan szigoru kritika es az irigyek rosszindulata
visszariad tle. (25) En pedig nem akarom most Anaxilaust meg Theopompust utanozni, nem akarok mast, mint
ami a Ieladatom, nem mint k, akik trteneti knyveik elszavaiban a legklnbzbb ragalmakat szorjak a
tbbi irora, megis azt hiszem, hogy velem a legszigorubb biralonak is enyhebben kell bannia, tudniillik olyan
historia megirasara kaptam utasitast, amely Iontos, Ieledesbe merlt, es joIorman nem akad szerz, aki
megvilagitotta volna, am ha megis, hat nagyon keves, es az is ostobasagokat ir barbar stilusban. Jo irok ily nagy
szkeben ki irhatna meg egyknnyen a szkita nemzet viselt dolgait, klnbz korszakait? Marpedig, hogy a
szkitak trtenelme mily nagy jelentseg, knnyen Ielmerhet az alabbiakbol. Az asszirok, akik azzal
dicsekednek, hogy k alapitottak elszr kiralysagot, Azsia egy csekely darabjat tartottak, innen elkergettek ket
a medek, akik a rajuk szallt orszagban alig a negyedik generacioig maradtak meg. Az utanuk kvetkez perzsak,
akik Europa egy reszet nyugtalanitottak, alig ketszaz evig uralkodtak egesz Azsiaban. A macedonok megtrtek a
perzsak erejet, de birodalmuk alapitojanak, Sandornak a halala utan meghasonlas tamadt kzttk, es a hatalmas
birodalom tnkrement. (30) Az atheniek epp csak hatvannyolc evig parancsoltak azon a tengerparton, amely a
Fekete-tenger es a Pamphyliai-tenger kztt huzodik. A lacedaemonok, akik a Peloponnesust es Grgorszag
tbbi reszet szereztek meg, es akik birodalmukat Macedoniaig kiterjesztettek, mint mondjak, meg 30 evig sem
uralkodtak, mikor a thebaiak szetvertek ket. A romaiak a karthagoiak legyzesevel szereztek meg a hatalmat,
es igen sokaig uralkodtak az akkor elerhet egesz Ildkereksegen. A szkita nemzetek viszont, hogy masok
serelme nelkl mondjam, es ne kisebbitsem a romai birodalom meltosagat, mindezeket Iellmultak, megpedig
elssorban a gotok, a hunok meg a vandalok. A gotok ugyanis, miutan a hunok kiztek ket szekhelykrl,
Azsiara es Europara rohantak, szinte az egesz romai birodalmat IelIorgattak, elIoglaltak Hispaniat, es ott
uralkodtak. (35) A hunok, a most is nagy terletet birtoklo magyarok eldei, nemcsak Pannoniat meg
Illyricumot dultak Iel, hanem Italia nagy reszet, Germaniat es Galliat is. A vandalok egy darabig Europa-szerte
szaguldoztak, elszr Hispaniat Ioglaltak el maguknak, aztan AIrikat. Hogy mit tettek a szarmatak, oly sok
nemzet sei, a longobardok, mit tettek a szlavok, akik nagy terleten sok nemzetre es nyelvre oszlanak szet, azt
inkabb az regektl, mint az iroktol tudjuk. Mire mindez? Hat, hogy mindenki belassa, eppen nem knny
Ieladatot vallaltam ezzel az oly sok nep trtenetet Iellel ktettel, amihez meg az is hozzajarul, hogy mint
mondjak a beszed a lelek tkre. Fogadd tehat, kegyes Iejedelem, joindulattal a neked ajanlott mvet, tegy ugy,
mint a halhatatlan istenek, akik keves tmjennek is rlnek, es az aldozatot bemutatonak a leghitvanyabb
ajandekat sem utasitjak vissza; ha talalsz valami dicseretre meltot benne, az Ielseged szellemenek tulajdonithato,
aki az irasra biztatott es lelkesitett, ha viszont Ionaksagot, az a targy nagysagaval, tkeletlensegemmel es az id
rvidsegevel magyarazhato, mely koraszlttet hozott a vilagra. (40) Legy tehat boldog, olvasd el e knyveket,
amelyekbl nem minden gynyrseg nelkl ismerheted meg seid minden tettet.
viii
I. rsz - EIs tized
TartaIom
1.Elsknyv ........................................................................................................................... 5
2.Masodikknyv...................................................................................................................... 27
3.Harmadikknyv .................................................................................................................... 43
4.Negyedikknyv .................................................................................................................... 53
5.tdikknyv ........................................................................................................................ 67
6.Hatodikknyv ...................................................................................................................... 77
7.Hetedikknyv....................................................................................................................... 91
8.Nyolcadikknyv ................................................................................................................... 103
9.Kilencedikknyv................................................................................................................... 117
10.Tizedikknyv ..................................................................................................................... 131
iii
iv
1. fejezet - EIs knyv
A Riphaeus-hegyekbl ered Don Iolyo Szkitia egeszet ket reszre osztja; egyik az europai, masik az azsiai.
Nyugat Iell Germania hatarolja meg a Visztula Iolyo, mely a szarmata hegyekbl Skandinavia szigetevel eppen
szemben az oceanba mlik, valamint ugyanez a tenger; delrl a Duna, mely Germania ormain ered, erinti
Illyricumot, ahol a bessusok nyelven Isternek nevezik, aztan 60 Iolyot magaba veve megduzzad, es vegl het
agban a Fekete-tengerbe mlik, tovabba a Pontus, Iberia, Albania es Perzsia; napkeletre az Aras Iolyoig es a ser
nepig terjed.
Mindig a nemzetek termekeny blcsjenek tartottak, es meg termekenyebb szigetei vannak, elssorban Scancia,
amelyet Ptolemaeus Scandianak nevez, mely maga is negy szigetre oszlik, kzlk a nyugatit a chedin, a keletit
a phavona es a phires, a delit a guta es a daucio, a kzepst a livon nep tartja. Ezeken kivl a cresemiak, akik
vadak, madarak es barmok husabol nyernek elelmet, a kenyeret nem ismerik, meg a suetanok, akik kitn
lovakban, draga premekben bvelkednek. (5) Aztan a theustisok, a vagotok, a bergiok, a hallinok, a liothidak,
akik dusan term mezket mvelnek, az athelnilek, a Iinnaithak, a Iervirek es a haboruban rettenthetetlen
gauthigotok; ezek mellett az euagrak az othingokkal vegyest, akik azert kaptak ezt a nevezetet, mert meredek
sziklakon vadak modjara elnek. Kijjebb az osztrogotok, a raumaricak, a vinovilotok, suethidok, az elegans
testalkatu cogenok, akik kzl a davok kiszarmaztak; ezek elkergettek a helykrl a herulokat, es aztan
dakoknak neveztettek; ott vannak meg a grannik, az aganziak, unixak, ethelrugok. Innen aradt ki a gotoknak az a
merhetetlen tmege, mely Berigo kiraly idejeben kivonult az ocean partjara, legyzte es elzte az ulmerugokat,
akik a tengerpartot birtokoltak, es ezt Gothiscancianak nevezte el, majd hasonlo batorsaggal megzabolazta es
meghoditotta a szomszedos vandalokat. Mikzben Filimer vezerletevel csndesebb hazat kerestek, hidat verve
keltek at a kzbees mocsarakon; a seregnek meg a Iele sem ert at, amikor a hid az emberek es allatok rettenetes
pusztulasara sszeomlott, es sem azok nem tudtak visszajnni, akik atkeltek, sem azok utanuk menni, akik
hatramaradtak. Mivel e helyet ingatag mocsar es tatongo melyseg zarta krl, mint mondjak, sokaig hallatszott
meg az allatok bgese es az emberek jajgatasa. (10) Filimer a maradek csapattal megtamadta a szembeszallo
spalokat, aztan ha hihetnk Ablabius got ironak egyenesen Szkitia legszels videkere szallt ala, mely a
Fekete-tenger melleken Iekszik. Azt a regiot, amely a sarkvidek Iele terjed, az adogitak lakjak, akik a nyar
derekan negyven napon es ugyanannyi ejszakan keresztl szakadatlan vilagossagban elnek, viszont a tel
kzepen hasonlo stetsegben. Az eszaki oceannal szigetek vannak, amelyekre a beIagyott tengeren Iarkasok
szoktak atmenni, ahol az iszonyu hideg miatt elveszitik a szemk vilagat, st, ezen a tajon mehek sem
rpkdhetnek.
Az europai Sarmatiat, amelyet most reszben Lengyelorszagnak mondunk, ezt a szelesen terjed,
megszamlalhatatlan neppel hemzseg terletet nyugaton a Visztula Iolyo valasztja el Germaniatol; delre a
metanasta jazigok hataroljak, akik az Amadocus-hegysegbl kizetve a Duna partjara menekltek, es azt az
egesz videket lakjak, amely a Duna es a Szarmata- meg a Karpat-hegyseg, valamint Germania es a Tisza kztt
terl el; del Iell ezt a Szarmata- es a dus gymlcsrl nevezett Karpat-hegyseg hatarolja. Ezeken tul keletrl a
Dnyeper torkolataig az Isthmus megszakitatlan hegylanca, a Kerkinit Iolyo, a Don a Buces es a Maeotis
mocsarral, tovabba ismeretlen Ild veszi krl. (15) A szarmatak ugyanazok, mint a gyikehoz hasonlo
szemkrl nevezett sauromatak; a Visztula torkolatanal a gytho nep, a phinnek, a Iolyo elleneben haladva a
sulok, a phrugundiok, a knnyedsegkrl nevezett avarinok, az eszesrl nevezett ombrok, aztan az
anartophractok, burgiok, arsyetak, sabocok, piengitak es bessusok, akiket mind a Venedicus- es a
Peucinus-hegyseg zar be kelet Iell, es akiket kzs neven lengyeleknek mondanak. A gythokon es a
Venedicus-bln tul Prutenia, vagyis Poroszorszag, es a tenger melleki Livonia, ahogy most ezt a terletet
hivjak, aztan a Riphaeus-, az Alaunus-, a Budinus- es a Venedicus-hegyseg Iogja kzre hatulrol. Ezek kztt
Iolyik a Njeman, a Rhubon, a Turuntus es a Chersinus Iolyo; tovabb a sturnok, a vibiok, a nascok, az acibok, a
boruscok, a sabarok, a pagiritak, az agathyrsok, a salok, a careotak, a Szarmata-ocean partjan a veltak, a
hosiusok meg a carbo nep. Ennek az oceannak a partmenti traktusat, melyen a prutenok es a livonok laknak,
elIoglaltak a klnbz nemzetekbl sszeverdtt vidioarik es az esztek, e bekes emberIajta, meg a nagyon is
harcias agazzirok, akik csak marhahussal es vadaszatbol elnek. Ammianus Marcellinus ezek kze keveri a
5
tulzott beketreskrl nevezett arimphaeusokat, akiken a Njeman es a Visztula Iolyik keresztl, es akik ma
Poroszorszaghoz tartoznak. (20) Az arimphaeusok mellett a massagetak elnek, akiknek a neve nagy getat jelent;
tovabba a delvideken az alanok, sargatik, hamaxobiusok, akiket a szekerekrl essedoknak is neveznek, mert
szallithato hazakban laknak, az si budinok, akik a Dnyeper Iorrasainal eltek. Valamennyit hegyek Iogjak kzte.
Litvania Lengyelorszag mgtt, a Venedicus- es Budinus-hegyek Iele Iekszik. A Dnyeper ugyanis, mint tbben
Ieltetelezik, a norveg hegyek kzl ered, mar Iorrasanal bviz, aztan szamos Iolyotol dagad, es a Krimtl nem
messze a Fekete-tengerbe mlik. Litvaniat elszr a galindak es a sudinok laktak. A budinoknak volt itt egy
Iabol eplt varosuk, Gelonon. Mellettk sr erdket Ioglaltak el a thyssagetak, vagyis az aldozatrol szent
getak, akik vadaszatbol elnek, erklcseik a legigazsagosabbak, bogyokat esznek, a IerIiak Ieje Idetlen,
ligetekben laknak; mivel szenteknek tartjak ket, a szkevenyeknek szokasuk szerint biztos menedeket
nyujtanak. Tavolabb maga a Riphaeus-hegyseg emelkedik, ahol a Don Iolyo ered, melyet mint Pomponius
mondja a szakadatlanul hullo ho annyira atjarhatatlanna tesz, hogy az utazok nem tudnak atkelni rajta. (25)
Ezutan egy roppant gazdag, de lakhatatlan tajek kvetkezik, melynek arannyal dugig tmtt Ildjet bamulatos
eberseggel griIIek rzik, a vadaknak ez irgalmatlan es bsz neme nem tri el, hogy barki is betegye oda a labat.
Krben arimaspok, essedok, akiket hamaxobiusoknak is mondanak, tudniillik haz helyett szekeren laknak,
valamint ahogy Ientebb mondtuk a stet haju agathyrsok, akik arcukat es vegtagjaikat be szoktak Iesteni
aszerint, hogy ki milyen skkel dicsekszik, meghozza azzal a Iogadalommal, hogy nem moshatjak le. Tovabba
kristaly, gyemant, smaragd es a legertekesebb dragak roppant tmege. A neruoknal, akik maskepp neurok, es a
Dnyeper Iorrasvidekenek a lakoi, kinek-kinek meg van hatarozva egy id, amikor tetszese szerint Iarkassa
valhat, es aztan ismet vissza azza, ami volt. Az essedok szleik irant a kegyelet utolso adojat a gyaszszertartason
rojak le, azzal, hogy nekiesnek a husuknak, allatok belssegeivel keverik ssze, es utalatos Ialanksaggal
Ilemesztik; a koponyat gyesen kidolgozzak, bearanyozzak es poharkent hasznaljak. (30) A gelonok az
ellenseg brebe ltztetik a lovukat es magukat. A melanchlenok Iekete ruhat hordanak, innen ered a nevk.
Mindnyajuknak Mars az istene, az balvanyanak ajanljak Iel a kardjukat es a satrukat, emberverrel aldoznak
neki. Plinius nemileg elter Ammianustol, amikor azt allitja, hogy a neurok a Bug Iorrasanal, a gelonok pedig es
a thyssagetak, budinok, basilidak es agathyrsok a Dnyeper kutIejenel voltak. Abasilidak Herkulestl es
Echidnatol erednek, szokasaik kiralyiak, Iegyverk puszta nyil, es innen szereztek ezt a nevet. Abasilidakat a
nomadoktol a Gerrhus valasztja el. A Bug keresztlIolyik a nomadokon es a hylaeusokon, akik az erdkrl
kaptak a nevket, es mesterseges csatornan mlik a Bucesba. Az agathyrsok Iltt vannak a nomadok, aztan az
antropoIagok, akik emberhussal taplalkoznak, es ezert kaptak e borzongato nevet. A maeotidakon tul, akikrl a
mocsar a nevet nyerte, legtavolabbiak az arimaspok. (35) Aztan a Riphaeus-hegyek, mint az iment mondottuk,
ahol szakadatlanul hull a ho, mint a toll; ezt a videket Pterophorosnak nevezik, mivel a toll modjara hullo ho
megli az embereket, ezert van sr kd, es a jeges eszakon allando Iagy. Ezeken tul eszak Iele vannak a
hyperboreusok, akik azert kaptak a nevket, mert az elet hatarain tul laknak. Videkk napsttte, kellemes
eghajlatu, nincs itt artalmas szel; haz helyett ligetekben elnek meg berkekben, nem ismerik a balvanyimadast, az
egyeni es tarsadalmi viszalyokat, a betegsegeket sem; ha meguntak a hosszu eletet, egy sziklarol a tengerbe
vetik magukat; igy temetkeznek. Egyesek Azsia partvidekenek els szakaszara helyezik ket, masok kzepre
teszik a napiv ket vegpontja, a mi nyugatunk es keletnk kze, Plinius azonban ezt semmikeppen sem tartja
lehetsegesnek a kzbees hatalmas tenger miatt. Ha az iroknak hinni lehet, Iel evig vilagossag honol naluk,
reggel vetnek, delben aratnak. Mivel elssorban Apollot tisztelik, az els termest Delosra szoktak kldeni, ezt
nehany even keresztl nemes szzek vittek a vendegjog vedelme alatt, de amikor a vendegjogot megsertettek,
ugy hataroztak, hogy a lakott helyhez kzeli hataron teszik le. A Riphaeus-hegyeken tul, az eszaki ocean partjan
egy napi hajozasra Baunonia szigete van, melyre tavaszidben a hullamok borostyankvet vetnek ki, ha
limaeusnak hihetnk. (40) Aztan kvetkezik, mint Hecataeus mondja, az Amalchium, a Parapanisus Iolyonal,
ami ez orszag nepenek nyelven beIagyott tengert jelent; Philemon azt allitja, hogy a cimberek Morimarusanak,
azaz holt tengernek nevezik. Aztan jn a Cronium es a merhetetlen nagysagu Balcia-sziget, melyet Pytheas
Basilianak, vagyis a szigetek kiralynjenek mond. Itt vannak az Aeona-szigetek, melyeknek lakoi madartojassal
es zabbal taplalkoznak. Vannak masok is, amelyeken lolabu emberek szletnek, az ugynevezett hyppoposok.
Tovabba a phanesik szigetei, ahol az emberek mezitelenek, meg masok, ahol roppant nagy Ileikkel egesz
testket betakarjak. Majd, ahol az ocean Sarmatia es Germania Iele elkanyarodva a hatalmas Codanus-blt
alkotja, az sszehasonlithatatlan nagysagu Scanda-sziget terl el, amelyet tbben Skandinavianak hivnak; ennek
6
egy darabjat, ahol a hilleviok tszaz Ialuban szetszorodott nepe lakik, masik vilagnak nevezik. (45) Ezert, ha a
getak, akiket gotoknak hivunk, innen szarmaznak, bizony, senkinek sem kell csodalkoznia azon, hogy szinte az
egesz Szkitiat elarasztottak. Egykor egeszen a Visztula Iolyoig szarmatak, venetek, scirek es hirek laktak, blet
Clypenusnak neveztek; erre kvetkezik pedig a Lagnus-bl, amely a timberekkel hataros.
Sarmatia azon reszenek, amelyet ma Lengyelorszagnak mondanak, els varosa most Krakko, mely nevet
Gracchus romai polgarrol kapta, es van meg szamtalan mas, Iakeritessel es svennyel. Krakko varosnak van egy
igen hires, minden tudomanyt oktato gimnaziuma. A mi idnkben Sarmatia els reszet, amely a jazigokkal
hataros, Lengyelorszagnak hivjak, amely pedig a Visztula torkolatatol a Venedicus-bl mellett huzodik, annak
Poroszorszag a neve. Livonia ugyanazon partvonal menten e mgtt eszak Iele terl el. Litvaniat
Poroszorszagtol hatulrol a Venedicus- es a Budinus-hegyek valasztjak el. (50) Lengyelorszag mgtt a Don Iele
a massovitak elnek, akiket massagetaknak mondunk. Litvanian tul a Don Iele van Igaz-Tatarorszag, vagyis
Alania, Sarmatia deli reszetl a Maeotis Iele alaszallva van Hamis-Tatarorszag. Ha Lengyelorszag es a
massovitak utan a Fekete-tenger es a Maeotis Iele Iordulunk, Russia vagy Rutenia jn, es ennek nepe, a ruten, a
Donig, a hegyek, a tenger es a Maeotis-mocsar kztt; ezeket hivtak egykor roxanoknak vagy roxolanoknak. A
peucinoknak es a basternaknak az a terletk, amely a Peucinus- es a Karpat-hegyeknel kezddik, es a Duna
meg a Dnyeper torkolata kztt a Fekete-tengerig tart. Mivel pedig az europai Sarmatiarol mar eleget
beszeltnk, terjnk vissza a jazigokhoz es ahhoz a videkhez, mely a Dunat, a Fekete-tengert, a Maeotist es a
Dont erinti, Iolytassuk tovabb rendben, mert a deli szkitakrol mar elmondtunk egyet-mast.
A jazigok, akiket Ientebb Germania es Dacia kze helyeztnk, metanastaknak neveztettek, azaz
szamztteknek, mert si szekhelykrl elztek ket; varosaik hajdan ezek voltak: Uscenum, Bormanum,
Abieta, Parca, Trissum, Candanum, Pessium es Partiscum, a mai Eger, meg szamtalan Ialu. (55) Egert az
illyricumi agrian nep alapitotta es nevezte el, mely a triballok mgtt lakott, es mely atkelve a Dunan megszallta
a partiscok Ildjet nem messze a Tisza Iolyotol. Egyesek azt hiszik, hogy azert nevezik igy, mert Iolyok Iolyjak
krl, vagy mert a nep Ildmves volt es nem varoslako. A mi idnkben Orban egri Ipap ekesitette, aki az
isteni Matyas idejeben elt, oly eszes es tapasztalt IerIiu, hogy ama gyzhetetlen Iejedelem alatt az els helyet
tartotta, mindent iranyitott, rks kincstartosagot viselt, es hosszu eveken keresztl testrparancsnoksagot is,
amit nadorsagnak mondanak; a nemet Becs pspkseget is megszerezte; magas volt es kver, tekintete nyilt es
tiszteletre melto, becsletessege messzemen, mertektartasa nem kznseges, a munkat es Iaradozast hallatlan
modon trte, nagylelksege arado, es az erdemeseket nagyon szerette. Magara vallalta a Iejedelem minden
gondjat, a kormanyt es az sszes gyet akarata szerint Iorgatta, sohasem volt resze nyugalomban, hogy uranak
rk halajat kierdemelje, az t ert serelmeket nemes szivvel elIeledte, nagylelksegenek ksznheten legyzte
a haragot es a meltatlankodast, mindent kiegyensulyozott lelekkel trt, jo- es balszerencset rezdletlenl viselt,
veit szeret, baratai irant odaado, minden kedvezest a leghalasabban, bven tetezve visszaIizet IerIi volt;
jvedelme krlbell harmincezer arany evente, amibl testi szksegletein kivl semmit sem Iorditott magara;
udvara mindig nepes es Ienyes, nemesi es Iejedelmi csaladok Iiaival zsuIolt. (60) Az asztalnal bkez, az
ltzkdesben Iukar, sohasem hordott harminc aranynal dragabb nnepl ruhat; hetkznapi es vasarnapi
kpenye nyolc volt. Mas dolgokban pedig, mint az istentiszteletben vagy az emberszeretetben, ha jotekonysagot
gyakorolt, annyira kegyes es bkez volt, hogy hozza hasonlot nem latott Pannonia az idben. EzenIell
kiemelkedett nagylelksege, meltanyossaga, nmerseklete, vallasossaga, knyrletessege, nyajassaga,
elkelsege, hsege es meltosaga, ugyhogy mindenki szeretni es tisztelni kenyszerlt t. Gyakran hallottam,
amint ez a szent atya mondogatta, hogy a bseges etkezesen es a ruhazaton kivl semmit sem kivan ez eletben,
ami ezen Ill marad, azt az isten tiszteletere es a masok hasznara Iorditja. Taplalta a nemeset, partIogolta a
tehetseget, csodas bkezseggel karolta Il a szegenyeket es a nyomorultakat; sokat Ioglalatoskodott
tudomanyos tevekenyseggel, nagyszer templomokat es egyhazakat emelt, sajat szekesegyhazat nemcsak
bszke epletekkel, hanem aranyos ruhakkal, ezstserlegekkel is csodasan Ieldiszitette. (65) Ugy elt, hogy ne a
sajat, hanem a masok hasznara elni lassek, es mindig azt akarta, hogy ne csak lassek, hanem valoban legyen is.
Senki se csodalja, hogy Orban ilyen derek ember volt, hiszen a legnagyobb kiraly tanitotta a blcsessegre, es aki
tudja, hogy az isteni Iejedelem milyen volt, az azt is elgondolhatja, hogy mekkora Ieladat lehetett tkeletesen
megIelelni neki. Vegeredmenyben jogosan itelte t mindenki a legszerencsesebbnek, nemcsak erenyei es
roppant magas meltosaga miatt, hanem derek unokaccsei seregeert is, akik kzl Fodor Istvan akkor az
ugynevezett szeremi pspk volt, humanista mveltsegerl ismert, a legnemesebb erklcskkel, a szep
7
tudomanyokban mely jartassaggal, aki minden tekintetben megIelelt nagybatyjanak, Orbannak. Eger utan, hogy
az elkanyarodasbol visszaterjnk, Kassa kvetkezik, a Cassius romai polgarrol nevezett varos, Herkulesre, a
leggynyrbb, aztan a metanastak Ivarosa, Pozsony, a Duna partjan, amely hasonlokeppen alapitojanak
nevevel dicsekszik, nem kevesbe tkrzven a romai nemesseget; tudniillik Pisorol neveztek el, aki a ket
Pannonia elen allt, leigazta az elpartolt trakokat es mysusokat, akik kzl a bilincsbe vert Ioglyok, mint L.
Florus elbeszeli, oly iszonyuan vadak voltak, hogy a vasat a Iogukkal marcangoltak; masok ugy velekednek,
hogy Piso Frugirol kapta a nevet, akit Valens letett meg. Innen 30 merIldre Nagyszombat, es tavolabb del Iele
Nyitra, a Nyitra Iolyo menten, mely sebes Iolyassal siet a Dunaba; valamivel Iljebb ugyanazon a parton
Galgoc, ami szkita nyelven szabad varost jelent, valamint Trencsen es Zsolna. (70) Pozsony alatt a Duna tbb
agra oszlik, klnbz szigeteket alkot, melyek kzl a leghiresebbnek Somorjat tartjak, melyet Szkitianak
neveznek, aztan Komarom, mindkett az azsiai Szkitia si nepeinek a nevet visszhangozza. Itt a csucson egy
igen ers, az isteni Matyas tetemes kltsegen kiepitett var van; kiralyi kertek is, tbb vadaskert es kies retek.
Aztan egy napi jaroIldre Vac, Vatusrol, a Duna menti vadonban eldegel remeterl, vagy a Buthrotum mellett
allo egykori Batiarol nevezve; en meg azt hiszem, hogy a vatianokrol, Fels-Pannonia neperl, amelyrl
Ptolemaeus tesz emlitest. Ezt manapsag nagyon hiresse teszi Ipapja, Batori Miklos, igen nemes IerIiu, nagy
szonok, olasz szokasokkal es tanultsaggal ekes. Mert a Batoriak si Iamiliaja a magyarok eltt mindig nagy
becsben allt, tbben azt hiszik, hogy tulajdon Ialujukrol kaptak a nevket, egyesek szerint magaval a Ialuval es
Vac varosaval egytt Bato pannoniai kiralyrol, akirl Strabo tesz emlitest. (75) A hazat most Batori Istvan
hiresiti, a dakok es havasalIldiek vezere, az altala vivott haboruk dicssegevel, aki tarsaval, Kinizsi Pallal az
isteni Matyas zaszlaja es jogara alatt hadjaratot vezetett a trkk ellen, es a roppant ellenseges sereg
megsemmisitesevel rkre szolo dicsseget szerzett. Vactol 30 merIldre ugyanazon a parton Iekszik Pest,
Uj-Budaval szemben, mely az egykori italiai Paestum nevet utanozza, es alighanem meg a hajdani romai
birodalom viragkoraban epitettek a paestumi katonak. A Szarmata-hegyek kztt, melyek a metanastakat a
lengyelektl elvalasztjak, Iekszik Krmc, Selmec, Zolyom, Beszterce, melyekben Matyas kiraly mely arany- es
ezstbanyakat adomanyozott Beatrix kiralynenak.
A jazigok mgtt a Duna menten Dacia kvetkezik, a Tisza, a Prut es a Dnyeszter altal bekeritve, hatul a Tiligul
Iolyo valasztja el Sarmatiatol, ebben van elssorban Marmacia, a Karpat-hegyek kztt, melyet manapsag
Maramarosnak neveznek, ahonnan a Tisza ered, itt banyasszak marvany modjara a sot, meghozza akkora
bsegben, hogy egesz Szkitianak elegend lehet; nem messze innen talalhato egy viz, mely a belemeritett vasat
rezze valtoztatja. Dacia regi nepei voltak a teuriscok, a cistobocok, ezek alatt a predavensik, a rhatacensik, a
caucoensik, biephek, burideensik, cotensik, tovabba az albocensik, potulatensik, saldensik, ciagisik, piephigek,
sensik; regi varosai Rhuconium, Zurobara, Lizisis, Tibiscum, Decidava, Ulpianum, Ulpius Traianus koloniaja.
(80) Ugyanezen a neven Fels-Mysiaban emlitenek egy masik Ulpianumot, tudniillik Crinitus Ulpius Traianus,
mikor a mysusokat es dakokat meghoditotta, gyzelme emlekere a Duna partjan megalapitotta Nikapolyt, es
mindenekeltt azokat a koloniakat, amelyeket a sajat neverl neveztetett el; a Dunan hidat veretett, bamulatra
melto alkotast, mint Dion irja a Traianusban, melynek nehany pillere maig lathato, e mellett van a Duna tulso
partjan Szreny varoskaja, melyet Severus csaszar alapitott, es melyet most a trk tamadasokkal szemben a
magyarok tekintelyes rseggel vedelmeznek. Aztan Singidava, Acmonia, Arcina, Zeugma, Dierna, Druphegis,
Porolissum, Napoca, Patruissa, Praetoria Augusta, Salinae, alighanem ott, ahol most Maramaros, mely egykor
Marmacia volt; tovabba Marcodava, Apulum, Ziridava, Aquae, Amutrium, Pirum, Argidava, Comidava,
Sornum, Triphulum, Rhamidava, Tiasum, Carsidava, Patridava, Utidava, Petrodava, Zusidava, Nentidava. A
Karpat-hegyeken tul Dacia kls terlete nyulik el egeszen a Tiligul Iolyoig, ezt most Erdelynek nevezik,
baromban, borban, gabonaban, valamint aranyban es ezstben igen gazdag, ahol nehany Iolyo aranyat hord, es
olykor masIel Iontnyi aranyrgket grget, koszoru modjara mindenIell hegyek veszik krl. Az erdkben
bivalyok, medvek, vadlovak is; valamennyi hihetetlenl gyors; a lovak srenye a Ildre omlik, a hazilovak
nmaguktol lagyan lepkednek valtott labakkal. Ezt a terletet reszint szkitak, reszint szaszok es dakok lakjak,
emezek szelidebbek, amazok kemenyebbek. (85) Egykor, a gotok es hunok betrese eltt, egesz Daciat romai es
szarmata koloniak tltttek be, mint erre szamos antik k Ieliratabol kvetkeztetni lehet, Ileg abbol, amelyet
nemreg talaltak Erdelyben: L. Annius Fabianus triumvirnak, a II. csaszari legio parancsnokanak, varosi
szamvevnek, neptribunusnak, bironak, a Via Latina gondnokanak, a X. tengeri legio biztosanak, Dacia
provincia csaszari biztosanak es propraetoranak. Ulpia Traiana sarmatiai koloniaban Iogadalombol adja. C.
8
Julius Sabinus, a XIII. legio katonaja, szamado irnok, elt 30 evet. C. Julius Valens duumvir es Cominia
Florentina, a gyaszolo szlk. P. Furius Saturninus csaszari biztosnak, konzuli propraetornak. A sarmatiai Dacia
koloniaban. Szives adomanyul ajanlja es adja.
A Tiligul Iolyon tul a peucinok, a carpianok, a basternak elnek meg a kunok, akiket kiztek a szlIldjkrl, es
Magyarorszagra jttek, itt egy dunai szigetet kaptak az isteni Matyastol; nem sok id mulva nkent Ilvettek a
mi igaz hitnket. A getak, akiket most olahoknak mondunk, Pius pedig Ilaccoknak nevez, Erdelytl kezdve a
Dnyeszter es a Dnyeper Iolyok kztt egeszen a Fekete-tengerig szeles terleten terjednek szet. Azt a reszt,
melyet a Dnyeszter, a Prut es a Duna zar be, az ujabb irok Moldavianak, vagyis Szelid-Dacianak nevezik; az
Al-Dunahoz kzelebbit pedig most Havasinak hivjak; a davok ugyanis ugyanazok, mint a dakok, es egy nyelven
beszelnek.
(90) Erdelyben egykor e varosok voltak: Carrodunum, Metonium, Clepidava a Dnyeszterhez kzel, ezek lakoi a
tyragetak; aztan Vibantavarium, Eractum es a Ivaros, Alba Julia, melyet elszr a romaiak alapitottak, aztan az
alban szkitak ujjaepitettek; e terlet most az igen nemes Gereb csaladbol szletett Laszlo pspk, magyar Ipap,
e kiemelkeden derek, nagy tudasu, kiralyi ekesszolasu IerIi Iennhatosaga ala tartozik; hogy Iivereivel egytt
milyen blcs volt es milyen hatalmas, azt Beatrix As:tali bes:elgeteseiben megirtuk, es ha elnk, a maga helyen
e trtenetben is elbeszeljk. A peucinok mgtt Russia, melyet most Rutenianak neveznek, hegyen tuli terlet,
melyet egykor a budinok es a hamaxobiusok, most a rutenok laknak, akiknek jeles Ivarosa Lemberg, amelyet
Leo csaszar a barbarok Iltt aratott gyzelmenek emlekere nevezett el, itt tartjak a leghiresebb vasart egesz
Szkitia szamara. Dacia deli reszen Varad, amely most szelteben dicsekszik Ipapjaval, az elkel cseh csaladbol
szletett Janossal, nem erdemtelenl, mert ennek tehetsege magasrend es nemes volt, lelke emelkedett es
kivalo, nyajassaga arado, bkezsege paratlan, hsege az isteni Matyashoz, akinek legIbb tanacsadoja volt, a
legallhatatosabb, soha senkinek sem artott, hasznalt, akinek tudott; ellensegeit az elszenvedett jogtalansagok
megbocsatasaval es jo szolgalatokkal szokta megbekiteni, uranak legIontosabb elkepzeleseit tehetsegenek
legjobb erivel valositotta meg; barhol is jart, mindig megmutatta, mekkora Iejedelem tanitvanya, minden
kvetseget messzemen meltosaggal viselt, amiert az isteni Matyas annyira kedvelte, hogy joindulatat rkre
lektelezte maganak. Varadon a Krs Iolyo Iolyik keresztl, mely a Karpat-hegyekbl ereszkedik ala, es az
aranyrol kapta a nevet, tudniillik aranyrgket grget magaval. (95) Most viszont helyenvalonak iteljk, ha a
kvetkezkben elmondunk egyet-mast a dakokrol.
A dakok ugyanazok, mint a davok, a getak rokonai, mivel mindkettnek azonos a nyelve, st, ugyanazon helyrl
szarmaznak, de egyesek, mint Jordanis es sok iro, ugy velekednek, hogy Skandinaviabol erednek a gatakkal
egytt, akiket gotoknak mondunk, tbben ugy, hogy a daaktol, akik az azsiai Szkitiaban elnek. A daak ugyanis,
mint Strabo irja, Hyrcania szels nepe, onnan kerestek maguknak a hunok es a tbbi szkitak szokasa szerint
kellemesebb lakohelyet. Tehat a dakok es a getak nem Skandinaviabol, hanem az azsiai Szkitiabol szarmaztak
ki, ez a helyesebb Ieltetelezes, mert a keleti nepek regibbek voltak a nyugatiaknal. A Davus es Geta
rabszolganevek az atheniaknal srn elIordultak, mert szokas volt, hogy a szolgat arrol a helyrl nevezzek,
ahonnan szarmazott, mint Cappadox es Syrus. (100) Akadnak, akik a dakot es davot a dai, vagyis harc szobol
akarjak magyarazni, mert igen harciasak voltak. A getakat meg a gesusbol, ami a romaiaknal clpt jelent,
mivel a s a grgben gyakran t-ve alakul. A gesus ugyanis egy hosszu rud, mint ezt Criton irja a Geticaban. A
getak kelet Iele laknak a Fekete-tengernel, ellenben a dakok Germania es a Duna Iorrasvideke krl. Hogy a
dakok davok, tanusitjak regi varosneveik is, melyek tbbnyire davaval vegzdnek, mint Comidava, Sergidava,
Decidava, Marcodava, vagyis Marcus davaja, Decius meg Sergius davaja. De a grgk jobban ismertek a
getakat, hiszen ezek srn jarogattak el a Duna ket partjara, es hol a mysusokkal, hol a trakokkal
sszekeveredve jelentek meg. (105) A triball is Thrakia nepe, ugyanaz volt a sorsa, gyakran egytt vandoroltak
odabb, Ileg azokban az idkben, amikor a szomszedok ratrtek az alabb lakokra. Dion Prusaeus, a nagy
erdem szoIista, aki Apollonius Tyanaeus es Eucrates Tyrius idejeben elt, es szamzttkent a getak kze kerlt,
mint Philostratus mondja, irt egy Geticat, amelybl jol meg lehet ismerni a getak trtenelmet, es hogy milyen
hatalmasak voltak. Augustus csaszar egykor tvenezres hadsereget kldtt a dakok ellen, es alig tudta ket
elkergetni a Duna partjarol. Amikor a getak es dakok birodalma nagyon megersdtt, hadseregk 200 ezerre
ntt, atkeltek a Dunan, es a romai nep tartomanyait sulyos haboruval zaklattak. Curio egeszen Daciaig vitte a
romai nep jelvenyeit, de a szakadekok melysegeitl megrettent; Appius a szarmatakig; Piso behatolt a Rodopeba
9
es a Kaukazusba; Lucullus a nepek lakohelyenek hataraig, a Donhoz es a Maeotis-mocsarakhoz. Ezt az oly
kimeletlen ellenseget sajat szokasai szerint hoditotta meg, ugy, hogy a Ioglyokkal szemben tzzel es vassal
kegyetlenkedett; mindennel borzalmasabb az volt a barbarok szamara, hogy a megmaradokat levagott kezzel
Ielhalottkent kenyszeritette elni. (110) Domitianus csaszar egy hadjaratot inditott a szarmatak ellen, melyben
egy legio a parancsnokaval egytt odaveszett, meg kettt, szksegbl, a dakok ellen; az elst Oppius Sabinus
konzuli IerIiu kedveert, akirl megtudta, hogy lerohanta t az ellenseg, a masodikat Cornelius, a testrcsapatok
parancsnoka miatt, akire a Ivezerseget maga bizta ra. Valtozo hadisikerek utan a dakok Iltt ket
diadalmenetet tartott; a szarmatakert babert vitt a capitoliumi Jupiternek. Azt hiszem, ekkor szentelte neki
Becsben a Flaviana-oltart, mivel a Flavia nemzetsegbl szarmazott. Aztan, amikor a dakok megint Iellazadtak,
Traianus igazta le ket, es mivel az rks hadakozas Daciat kimeritette, sok gyarmatot telepitett oda, mely
mind a mai napig megtartotta a latin nyelvet. De ez sem hasznalt sokaig, mert Galienus csaszar idejeben Dacia
elveszett; innen szarmazott aztan Aurelianus, de mint Suidas es Eutropius mondja, Aurelianus elvesztette
Daciat, amelyet Traianus tartomannya tett a Dunan tul; miutan egesz Illyricumot es Mysiat Ieldultak, elveszitette
a remenyt megtartasara, Dacia varosaibol es mezirl kivonta a romaiakat, Mysia kzepen telepitette le ket, es
azt nevezte el Dacianak, ami most Fels- es Also-Mysia kztt Iekszik, es ami azeltt a Duna bal partjan
helyezkedett el a torkolat krnyeken, az most Aurelianus reven atkerlt a jobb partra. A Galerius altal kikialtott
Licinius csaszar is Daciabol szarmazott. A dakok egykor legyztek a bojokat es a teuriscokat, elpusztitottak
szinte az egesz Illyricum tartomanyt, sulyosan zaklattak az egykor galataknak nevezett scordiscokat, akik az
illirekkel es a trakokkal eltek egytt, aztan harci szvetsegbe vontak ket. A getakat a romaiak, mint Plinius
mondja, dakoknak neveztek, roluk alabb bvebben szolunk. Daciat Gotianak, majd mivel kesbb elIoglaltak a
gepidak, a gotok rokonai Gepidianak nevezhetjk. Galienus uralkodasa alatt a gotok Ielpredaltak
Grgorszagot, Macedoniat, Pontust es Azsiat. (115) A Duna Germania hegyeibl ered, nem messze a
Rauracus-hegyektl, a raetiai hataroknal kiszelesedik, mintegy 60 hajozhato Iolyot vesz Il, krlbell husz|!|
merIldet megteve vegl het agra oszlik, es a Fekete-tengerbe mlik; jobbra vannak a raetusok, vindelicusok,
noricusok, valamint a ket Pannonia, a ket Mysia, balra Nagy-Germania, a metanasta jazigok, a dakok es getak;
csak a Nilusnal kisebb, ha jeg boritja, megtartja a terhelt szekeret, a hatalmas hadsereget, es igy megtagadja a
termeszet altal rendelt szolgalatot. Tudniillik a termeszet parancsara azert keletkezett, hogy vedje a ket
Pannoniat, rizze a romai birodalom hatarait, nehogy a dhng barbarsag betrhessen, de kegyetlen telben,
kedvezven nemikepp a germanoknak es a szkitaknak, mert azok az emberei, eltri, hogy labukkal tapodjak.
Ahol Illyricumot erinti, Ister kiralyrol Isternek nevezik; ennek ket Iia volt, Elorus es Actaeus, akik segitseget
vittek a mysusoknak es a trojaiaknak, mint a hajdan igen-igen hires Homerus megallapitasa nyoman irja
Philostratus, akit Becsujhely ostroma kzben az isteni Matyas utasitasara grgbl leIorditottunk; tovabba
abban a haboruban, amely Trojanal Iolyt, a nagy Aiax a mysusok elleneben nmagat, Achillest es Patroclust,
Haemus, Mars Iia ellen Diomedest, Palamedest es Sthenelust, az Istertl erkezettek elleneben az atridakat es a
tbbieket allitotta. Ister Iiai pedig, a szkitak vezerei, akik Hector rendeletere szekerekkel csataztak, batran
rarohantak az ellensegre, de amikor Aiax ersen megzrgette a pajzsat, megremltek, a lovak meghkkentek,
megriadtak es Ieldntttek a szekereket, a szkitak szerteIutottak, k pedig, mikzben allhatatosan kzdttek,
mindketten elestek.
A torkolat eltt van Peuce-sziget, amelyet azert hivnak Peucenak, mert a basternak, a Peucinus-hegyek lakoi
Ioglaltak el; Peucinusnak a IeketeIeny-erdk rengetegerl nevezik. (120) Lejjebb es Iljebb tekintelyes
nagysagu szigetek sokasaga; a tbbiek eltt emlitik az Al-Duna els, a Peucetol indulo agaban Hyerostomont,
vagyis a szent torkolatot; a kzelben van a Iolyorol nevezett Istropolis. Peuce mellett egy nagy mocsar
kezddik; Istropolis Iltt is van egy to, hatvanharom merIld kerlet, amelyet Halmyrisnak hivnak. A
Peucinus-szigetkzn van Kilija varosa, melyet a trkk nemregiben Ioglaltak el, ez Achilles kultuszat apolta,
es mint alabb megmutatjuk Leuce es Dromus rzi. A masodik Narcostomon, a beIagyott es elzsibbadt
halakrol, melyeknek ott nagy tmeget Iogjak ki. Harmadik a Calostomon, alighanem az epletIa jo minsegerl
nevezve. Ezzel szemben az alsagossagrol hivjak a negyediket Pseudostomonnak; itt van a Conopon-sziget,
melynek a szunyogok tmege adja a nevet, Diabasist az atkelesrl hivjak igy. Az tdik torkolat a Boriostomon,
mely eszakra nez. Stenostomon a hatodik, igen keskeny; vegl a hetedik Spirestomon, mert szelesen kanyarog,
abbol a Iekete mocsarbol mlik ki, melyet Ptolemaeus Thiagolanak nevez; a kzelben van Harpis varos. (125)
Ephorus a Duna hetszeres torkolatahoz csak t szigetet helyez. A Fekete-tenger mellett egy vizben b, szeles
siksag nyilik, melyen midn Darius, Hystaspes Iia, a szkitak ellen haboruskodva a dunai atkeles utan at akart
10
hatolni, az egesz sereggel egytt kis hijan odaveszett; aztan Lysimachus, aki Dromichetes geta kiraly ellen
vezetett expediciot, hasonlo bajba kerlven, az ellenseg Iogsagaba esett, de mert joindulatu ellenIelre talalt,
sertetlenl tavozhatott. E pusztasagban, mint Plinius mondja, a szkitak sszes nemzete megtalalhato, nemelyik
geta, nemelyik szarmata, ugymint hamaxobius vagy aors, egyesek elIajzott szkitak, akik szolgaktol szlettek,
vagy trogloditak; aztan vannak alanok es roxolanok. Az Al-Duna torkolatatol a Dnyeszter 900 stadiumra van, az
ut kzepen ket to, meghozza hatalmas; az egyiket kikt gyanant lehet hasznalni, a masiknak nincs ble. A
pusztasag kzepet a britolagak lakjak, akiket a nagy test nyulakrol neveznek; ottani varos Cremnisci meg
Aepolium, hegy a Macrocremnius; a Dnyeszter mellett hires Hermonactus. (130) De e ponton a historikusok
jocskan elternek egymastol; vannak nehanyan, akik azt ersitgetik, hogy a getak, akiket gotoknak mondunk,
liberius idejeben Scandia szigeterl jttek ki. Aelius Cato tvenezer getat hoz ki az Al-Dunan tuli terletrl
Trakiaba, mely nemzet a trakok nyelvet beszeli, ma is el, es mysusnak neveztetik. A grgk, mint Strabo irja, a
getakat trakoknak gondoltak, mint a mysusokat is; ugyanis mindket nep trak, az is, amelyet most mysusnak
neveznk, az is, amelytl azok a mysusok eredtek, akik Azsiaban a lidek, a Irigek es a trojaiak Ildjet lakjak.
Tovabba a Irig nep is a trakoktol szarmazik, mert egykor brignek mondtak, mint ahogy tudjuk, hogy ugyanazt a
nepet neveztek medobithynnak, bithynnak es thynnak.
Posidonius sok bamulatra melto dolgot beszel el a mysusokrol, a trakokrol meg a getakrol, hogy tudniillik
rendkivl vallasosak, a huseteltl tartozkodnak, azt irja, hogy nem kis reszk rks ntlensegben el, kizarolag
mezzel, tejjel es sajttal taplalkozik, ezert ezeket deicolaknak es capnobataknak nevezik, vagyis Istjaroknak, a
trakok kzl egyeseket, akik asszony nelkl elik eletket, ctistaknak, vagyis teremtknek neveznek, nagy
tisztelettel szenteknek tartjak ket, es mindenIele szabadsagot megengednek nekik. (135) Menander, ama
vigjatekiro, ugyanigy velekedik, mondvan, hogy a trakok valamennyien, es elssorban mi, getak, mert magam is
azzal dicsekszem, hogy kzlk valo vagyok, mi a tbbieknel nagyobb nmegtartoztatasban elnk. Es
hozzateszi: Kzlnk senki sem vesz Ieleseget, ezert a vallasos ahitat a getakban volt a legnagyobb, amit a
huseteltl valo tartozkodas jelentekenyen Iokozott. Ezenkivl azt mondjak, hogy egy bizonyos geta nemzetiseg
Zamolxis Pythagorasnal szolgalt, es az isteni dolgok nem csekely tudomanyat tanulta el tle; elzarandokolt az
egyiptomiakhoz, egynehany dolgot itt is hozzatett ismereteihez, es miutan hazajaba visszatert, vei a
legnagyobb tiszteletben reszesitettek, josolt, magyarazta a csodajeleket es az almokat, minek kvetkezteben a
getak kiralya arra az elhatarozasra jutott, hogy ezt a IilozoIust, az isteni akarat e kivalo magyarazojat tarsul veszi
maga melle az uralkodasban; elszr az isten bensseges papjanak tartottak, aztan istennek, lehuzodott egy
masok szamara megkzelithetetlen Ild alatti barlangba, senkivel sem allt szoba a kiralyon es a kiralyi
minisztereken kivl, es itt az istenek modjara joslatokat adott, szamos parancsot hirdetett; Iennmaradt aztan ez a
szokas egeszen Tiberius idejeig, mindig akadt valaki, a szent szertartasokban jaratos szemely, aki a kiraly
tanacsadoja lett, es akit a getak istenkent tiszteltek. Augustus csaszar idejeben, aki Byrebista geta kiraly ellen
hadjaratot inditott, e tisztsegben Deceneus mkdtt a szent hegyen, amelyet Cogeonusnak neveztek.
Marmost, ha a nagy tekintely grgknek hihetnk, es a getak, akiket gotoknak tartunk, a trakok kzl
szarmaztak, hogyan eredhettek volna Scandiabol vagyis Scanciabol? (140) Vagy inkabb azt kellene gondolnunk,
hogy Jordanis es az t kvet tbbi iro tevedett? Mar ha csak azt nem akarjuk mondani, hogy a trakok, a getak
es mysusok egykori eldei, elszr Scandiabol szarmaztak ki, vagy nem kvetjk Apollodorust es Eratosthenest,
aki azt vallja, hogy Homerus meg a tbbi antik iro ismerte ugyan a grgk trtenelmet, de a tavoli nepeket a
legkevesbe sem; hiszen mig a Fekete-tengerbe krlbell negyven Iolyo mlik bele, emlitest sem tesz a
legjelentsebbekrl, a Dunarol, a Donrol, a Dnyeperrl, a Bugrol, a Rionirol, a Termerl, a Kisilrl, a hires
loszelidit szkitakrol sem, akiket galactophagoknak es abiusoknak nevez, es bizony nem ok nelkl, mert
akkortajt ez a tenger nem trt meg hajot a hatan, ezert hivtak axenosnak es ellensegesnek, a szntelen viharok
meg a szkitak vadsaga miatt, akiknek az volt a szokasuk, hogy a vendeget Ielaldoztak, emberhussal taplalkoztak,
es a koponyat kupakent hasznaltak. A Fekete-tenger egykor uttalan volt, es csak akkor kezdtek Euxinusnak es
engedekenynek nevezni, amikor az ionok varosokat alapitottak a partjan. De megis ki merne mondani, hogy
Homerus nem ismerte a szkitakat, amikor a galactophagokat es az abiusokat messzemenen igazsagosnak
mondja, mert haz helyett szekeren laknak, nomadok es pasztorok, kapzsisag nem gytri ket, a klcsnt
visszaIizetik, Plato tanitasa szerint kzsen birjak az asszonyokat es gyermekeket, a kanalon es kardon kivl
nincs magantulajdonuk, szintesegk bamulatos, nem ismerik a rosszindulatot es a nagyravagyast, kevessel
megelegszenek, es sszehasonlithatatlanul mertekletesebbek, mint mi? A szkitak egykor ezekkel az erenyekkel
11
tndkltek. Amikor azonban a mieink elkezdtek hajozni a tengeren, a tengerparti szkitakat megIertztek a mi
erklcseink; azonnal elarasztotta ket a bujasag, az elvhajhaszas, a roppant rosszindulat, kapzsisag, a gonosz
mesterkedesek raja; lealjasodvan lemeszaroltak a vendeget, raboltak, elpuhitotta ket a kenyelem, szennyes
kamatot szedtek; mihelyt belekostoltak az idegenek lagyabb eletmodjaba, elasszonyosodtak, si erklcseik
megromlottak, a becsletesseget Ielvaltotta a gonoszsag, szinte minden megvaltozott. (145) Egykor tehat a
legszentebb emberek voltak a szkitak, mint Strabo velekedik, es olyanok, amilyeneknek Homerus irja le ket;
st, a szkitak becsletessegerl a perzsak, az egyiptomiak, valamint a babiloniaiak meg az indusok levelei is
tanuskodnak. A IilozoIus Anacharsis es Abaris, aki az avaroktol, a hunok szvetsegeseitl szarmazott, es meg
masok is blcsessegre vagyva Grgorszagba vandoroltak, es rk dicsseget szereztek maguknak azaltal, hogy
nepkre jellemz tulajdonsagkent arasztottak magukbol a velk szletett igazsagossagot, szivelyesseget es
szelidseget. Sandor a trakok elleni expedicioban, amikor megtamadta a triballokat, es ezek kiralyat, Syrmust
ldzte, aki Peuce aldunai szigetre meneklt, es ezert kesbb rola neveztek el Szeremet, a hajok hianya miatt
kesedelmet szenvedett; atkelt a getakra, elIoglalta es lerombolta varosukat, majd amikor e neptl es Syrmus
kiralytol ajandekokat kapott, azon nyomban hazament. Dromichetes, a getak kiralya, midn Sandor utodainak
idejeben az ellenseges Lysimachust elIogta, igy szolt: Nem viszek en haborut ilyen halandokra, inkabb a
barataimma teszem ket. Azzal a neki is sok kart okozo ellenIelet baratilag megajandekozta, elbocsatotta, es e
jotetemennyel rkre lektelezte. (150) Anacharsis pedig, mint Ephorus allitja, a sacak nemzetsegebl
szarmazott, akik a gabonaterm azsiai Szkitiat laktak; nmersekletevel, okossagaval, kivalo elmejevel
kierdemelte, hogy a het blcs kze soroljak; talalta Iel a lang elesztesere szolgalo Iujtatot, a ketagu horgonyt es
a Iazekaskorongot, Diogenes sokat ir rola. De most terjnk vissza urunkra, mert nemileg elidztnk a getaknal
es a szkitaknal.
Harpis egy igen regi varos a Thiagola-mocsar kzeleben; nevet a harpiaktol kapta, Phineust ugyanis, mint
Homerus irja, a harpiak a galactophagok, vagyis getak Ildjere vezettek, ezek hitvany es keves eledellel elnek,
szent trvenyeknek engedelmeskednek, testk sebezhetetlen es legyzhetetlen, a kapzsisag betegsege nem
gytri ket. Aki az Al-Duna torkolatatol a Fekete-tenger partjan a Don Iele halad, elskent a Dnyeszter Iolyora
bukkan, melynek torkolatatol tszaz stadiumnyi tavolsagra az Achillesnek szentelt Leuce-sziget tnik Iel; errl
Protesilaus nyoman Philostratus sok tudnivalot ir, azt tudniillik, hogy Thetis uj szarazIld gyanant Neptunustol
kerte el, hogy a Thessaliabol szarmazoknak egy megmvelhet szigetet adjon; mert amikor a Fekete-tenger
hosszat Ielmerte, es nem talalt betelepithet helyet, szamba vette az Al-Dunat, a Dnyepert es a Termet, melyek
szakadatlan, roppant hullamzassal mlenek a Fekete-tengerbe, majd e Iolyok egyikenel a torkolatot Ieltlttte,
es a tengerbe egy szigetet allitott; (155) ennek hossza 30 stadium, szelessege pedig negy; nmaga szamara
cserjet es Ieher Iakat ltetett, innen ered a sziget neve, masok egy csodas szepseg templomot alltak krl;
Achilles es Helena istenseget tiszteltek itt; kettejknek szentelt templom es kettejk szobra volt itt Ielallitva,
melyek nem egymasra neztek, hanem Helenae Egyiptom Iele; Neptunus, Amphitrite es a Nereidak meg a
Maeotisba es a Fekete-tengerbe ml Iolyok tbbi szelleme latogattak ezt hitveseikkel; e szigeten Ieher madarak
laktak, ezekrl allandosult a neve; a grgk es a Pontust lako barbarok valamennyien tartozkodtak az itteni
vendegeskedestl; arrol enekeltek mindennap, hogy Achilles es Helena lakomakat tartott itt, dalba Ioglaltak
klcsns szerelmket, es Iolyton Homerus verseit daloltak; ezenkivl hire jart, hogy egy keresked idnkent
Ielkereste ezt a szigetet, Achilles megjelent neki, elbeszelte, mi trtent Trojanal, szives vendegseggel es gazdag
asztallal traktalta t, aztan megparancsolta, hogy hajozzon Iliumba, hozza el azt a trojai lanyt, aki Priamus
verebl egyedl maradt meg meg; amikor ezt megcselekedte, Achilles nagyon megdicserte t, es arra utasitotta,
hogy rizze a hajojan, mert Leucera asszonyoknak tilos volt lepni, a kereskedt rengeteg penzzel elbocsatotta,
de az meg egy stadiumnyira sem hajozott el, amikor meghallotta a lany jajongasat, akit Achilles kegyetlenl
szettepett. Errl ennyit; Iorditsuk vissza most a szot a Dnyeszter Iolyohoz.
(160) A torkolatban Neoptolemus tornya all es a Hermonactus nev Ialu. Achilles Iia ugyanis, mint nemelyek
velik, apja emlekmve melle maga is akart epiteni valamit; de ezt nem hiszem, inkabb Neoptolemusrol,
Mithridates Iiarol nyerhette a nevet, aki nyaron tengeri, telen pedig lovas tkzetben gyzte le a szkitakat, es
hogy a Dnyeszter kijaratat elzarja a getak ell, torkolataba tornyot allitott. Azt hiszem, a Dnyesztert a tyrusi
kereskedkrl neveztek el, akik nyeresegvagybol nemcsak a Fekete-tengerre hatoltak be az ionokkal egytt
elskent, hanem a Hispan- es a Gaditan-tengerre is, hogy a Pireneusi-hegyekbl az erdk elegetese reven
kiolvasztott ezstt biborra cserelve meggazdagodjanak; a hajozasban a csonakot es a csillagok utmutatasat
12
elszr a Iniciaiak hasznaltak. A Iolyo mellett all Tyras varos, melyet Ophiussanak is neveznek, bar
Ophenicumnak kellene mondani a Iniciaiakrol; a Iolyon IlIele hajozva jobbra van Niconium, balra Ophiussa.
A Dnyesztert lako getakat tyragetaknak nevezik. Kzel van egy terjedelmes sziget, az Al-Duna Pseudostomon
nev torkolatatol 130 merIldre, ezt a tyragetak lakjak. Aztan a Iolyoval azonos nev axiacak, mintha k, mivel
nyilazasban kitnek, egyedl volnanak meltok a nyilra. (165) Rajtuk tul a crobiggok es a Rhode Iolyo; tovabba
a Sagaricus-bl es Ordessus kikt; a Dnyeszertl 120 merIldre van a Dnyeper, amit Eszak erejenek
Iorditanak, mert ez innen valik hajozhatova, edesviz, a legkivalobb halban bvelkedik. Van egy hatalmas tava
es egy varosa, amely 155 merIldre Iekszik a tengertl, es ugyanigy nevezik; a miletusiak alapitottak, es hol
Olbianak mondjak gazdagsagarol, hol Miletopolisnak. Itt szoktak a legnagyszerbb vasart tartani, melyet mind a
grgk, mind a szkitak latogattak. A parton ezutan az achajok kiktje. Leucetol, Achilles szigetetl 125
merIldre van egy kard Iormara keresztben elnyulo Ielsziget, amelyet a thessaliai vezer gyakorlatozasarol
Dromon Achilleumnak neveznek. Agrippa azt allitja, hogy hossza 80 merIld. Ezt az egesz videket a szard
szkitak es a siracok tartjak. Aztan egy erds videk kvetkezik meg a Hylaeum-tenger, arrol az erdrl
elnevezve, amely krlleli. (170) Az az egesz terlet, mondja Strabo, mely a Dnyeper es az Al-Duna kztt
Iekszik, eleinte a getak pusztasaga volt, aztan a tyragetake, akiket a jazig melleknev szarmatak kvettek, akiket
basilicusoknak mondanak, meg a georgok, akiknek zme nomad es pasztor, Ildet kevesen mvelnek. A deli
reszt a basternak lakjak, a tyragetak es a germanok szomszedai, es alighanem k is a germanoktol szarmaznak;
szamos Ialura es nemzetisegre oszlanak, egyeseket ugyanis atmonoknak neveznek, masokat a basternak
sidonjainak. Peucinoknak mondjak azokat, akik a Duna Peuce nev szigetet Ioglaltak el.
A roxanok eszak Iele elnek, a Don es a Dnyeper kzti alIldn legeltetnek. Ez az eszaki resz Germaniatol
egeszen a Kaspi-kapukig mezseg es siksag; e terseget most Feher es Fekete Russianak mondjak. A roxanok
ellen Mithridates Eupator kldtt hadsereget Tysius vezerletevel, es a csata soran nagy reszk elesett. Nyers
marhabrbl csinalnak mellvertet es pajzsot, a kzdelemben kardot, ijat es landzsat hasznalnak. (175) E trzsbl
tbb nemzet szarmazik: a nomadok szekereken elnek, Ives mezkn vandorolnak, premmel boritott satrakat
szallitanak, a szarvasmarhat magukkal hajtjak, abbol taplalkoznak, tejet, sajtot, hust esznek; legtbbjket most
tatarnak hivjak; telen a hideg miatt levonulnak a Maeotishoz, nyaron a deli pusztakon vandorolnak, ezert nincs
szamaruk, mert ez az allat nem tri a hideget; marhaiknak sincsen szarvuk, mert ki vannak teve a hidegnek;
lovaik kicsinyek, szarvasmarhajuk viszont nagy termet, a beIagyott vizet Iemkorsokkal trik Iel. Azutan, hogy
megtartsuk a rendet, a Dnyeper es a Bug kztt a hegyektl szamitva Leinum varosa van, Amadoca, Sarbacum,
Niossum, Azagarium, Sarum, Serimum, Metropolis es Olbia. A Bug es a Kerkinit kztt a tauroszkitak,
Tamyraca, aztan Achilles hosszan elnyulo Ielszigete, parta alaku, mint Ientebb mondtuk, itt van a Bonus kikt,
Cephalonesus, Misaris, Diana tava es a Szent-Iok. A Dromus mgtt a Kerkinit-bl, mely a Ielszigetet
elvalasztja a Krim Ielszigettl. A Kerkinit Iolyo meg a Pasiaces kztt vannak a navarok es Navarum varosa,
aztan Tracana, Pasyris, Ercabum, Torrocca, Carcinna es Neontichum, amit uj Ialaknak Iordithatunk, aztan a
Krim Ielszigeti szorosa, a Kerkinit-bl meg a Buces-mocsar kztt, ahol a legIontosabb varos Taphros; utana
Eupatoria, Satarchae, Dandaca, Criumetopon, egy kis Ielsziget, a kos homlokanak alakjara elnyulo Iok, Corax,
Lagyra, az Istrianus Iolyo, a nevezetes Theodosia varos, Nymphaeum, Panticapaeum, a Myrmecium-Iok,
Parthenium Zeno Ielszigete es Heraclium, amely a romaiaktol szabadsagot kapott, egykor Megaricenek
neveztek, es t merIld kerlet Iallal keritve Grgorszag trvenyeit tartotta.
(180) A Krim Ielsziget deli reszen ezek vannak: Cimmerium, Beon, Parosta, Tarona, Postigia, Iluratum,
Tyrictata, melyet a tirusiak birtokoltak, Zephyrium, Portacra, Cytaeum, Argoda, Tabana. Heraclium pedig a
heracliumiak gyarmata, akik a Pontusban laktak. Ugyanigy nevezik a Ielszigetet is, mely a Dnyeszter Iolyotol
negyezer-tszaz stadiumnyira esik, ha a tengeren hajozunk. Parthenium Iokat egy bizonyos szznek szentelt
kapolnarol es szoborrol nevezik; a varostol 100 stadiumra Iekszik, es harom kiktt alkot, ahonnan a Ielsziget
kiindul. A Pactorum kiktnek szk a bejarata, a szkita Iaju taur nepseg itt szokott rablok modjara lest vetni az
erkezknek; ezutan van egy masik kikt, amelyet Ctenosnak hivnak; utana Cherronesus varos, melyet arrol a
kis Ielszigetrl neveznek, ahol Iekszik; hajdan szabad volt, es a sajat trvenyeivel elt, azonban a barbarok
szorongatasa oly szksegbe taszitotta, hogy Mithridates Eupatort megvalasztotta ellenk hadvezernek es
vednknek, ez azonnal hadat kldtt a Krimre, a szkitak ellen Iegyvert Iogott, mint Apollonides velekedik,
Scilurust nyolcvan Iiaval egytt visszahelyezte a bosporusiak kiralysagaba, es ezt a sajat birtokava tette, A
Criumetopon-Iokkal szemben a cimmer Bosporuson tul Carambis helyezkedik el, a paphlagoniaiak Ioka.
13
Ugyanezen a videken van a Cimmer-hegy is, ahol a cimmerek egykor nagy hatalmat gyakoroltak a bosporusiak
Iltt. A cimmer Bosporus mellett most a genovaiak hires gyarmata van, Capha, melyrl ma ezt az egesz
sarmatiai Ielszigetet nevezik. Panticapaeum egykor a bosporusiak Ivarosa volt. (185) A cimmerek ugyanis,
akik a Fekete-tenger jobb oldali deli terletet laktak, egeszen loniaig elkalandoztak, aztan ket elzavartak a
szkitak, es a grgk, akik ezeket a varosokat laktak, szkitaknak neveztek ket. Bosporus szorosa Panticapaeum
es Achilles Ialuja kztt 20 stadium szeles, ha beIagy, barhol gyalog mennek at rajta, igy tehat mindazt, ami a
Maeotis partvidekehez tartozik, Cimmer-blnek nevezik. Azt mondjak, ezzel szemben all Trapezus hegye,
mely a Tibaraniahoz es Colchishoz tartozo varosnak a nevet adta. Ezutan igen termekeny helyen Iekszik az
alapitojarol nevezett Theodosia, melynek szaz hajot beIogado kiktje van. Aztan a bosporusiaknak a Maeotis
partjan Iekv varosa, Panticapaea. Az a szakasz, amely Theodosia es Panticapaeum kztt van, nincs tbb 5530
stadiumnal, szamos Ialuval, pompas lakohelyekkel es csodas termekenyseggel; kzepen van Nymphaeum egy
igen jo kiktvel. Azt olvassuk, hogy Panticapaeum varat a miletusiak alapitottak; Leucon, Satyrus es Parisades
idejeben a Maeotis egesz krnyekevel egytt kiralyi uralom alatt allt. Az utolso kiraly, Parisades azonban nem
tudta megIizetni a barbaroknak a sulyos adot, ezert az uralmat atadta Mithridatesnak, t magat kesbb az istenek
kze soroltak, a terlet pedig Mithridates legyzese utan a romai nep birtokaba ment at. (190) A Maeotis szaja,
melyet cimmer Bosporusnak neveznek, az igen szk Euripusban vegzdik. Partheniummal az Azsiaban Iekv
Achilles Ialu all szemben. A Ielszigetnek a tengerre hajlo terlete egeszen Theodosiaig gymlcsben bvelked,
mindentt mvelt mezseg, a termeshozam harmincszoros, Mithridates Eupatornak ado Iejeben 180 ezer veka
gabonat Iizettek innen, es a Sindices krnyeki azsiai terletekkel egytt meg mintegy ketszazezer talentumnyi
ezstt is. A grgk innen szereztek be a gabonanemt, mint ahogy a Maeotistol a sozott halat. Azt mondjak,
Leucon, a Krim kiralya, Theodosiabol ketszaztizszer tizezer vekaval kldtt az atheniaknak.
A Krim Ielsziget Iltt elnek a nomadok, akik lohussal taplalkoznak, es ha nem Iizetik meg szamukra az adot,
mindenIele portyazasokkal hajtjak be azt. Hypsicrates azt irja, hogy a szorosnal deli iranyban 360 stadium
hosszusagban nyulik egy Ial, amit Asandrus epitett, minden stadiumon tiz tornyot emelt, hogy a barbar
tamadasokat megakadalyozza; akik a Ildet mvelik, szivelyesebbek es jobb erklcsek, viszont azok, akik a
tengeren Ioglalatoskodnak, haszonlesk, egyaltalan nem tartozkodnak a rablastol es a gaztettektl. (195)
Scilurus es Iiai ket varat emeltek, amelyeket a Mithridates vezerei elleni tamadasoknal hasznaltak, az egyiknek
Palatius, a masiknak Chabus volt a neve; ezzel szemben Diophantes, aki Mithridates Eupator parancsnoksaga
alatt es megbizasabol a Krim Ielszigetre hadat vezetett, Neapolist meg Eupatoriat epitette. A Ielszigetlakok
Ialatol a Iok menten tizent stadiumnyira van egy sos to, mely szamos soteleppel szolgal. Augustus idejeben
mindez a bosporusi kiralyoknak engedelmeskedett, akiket a romai nep allitott.
A szarmataknak es a szkitaknak az a szokasuk, hogy a lovakat kiherelik, hogy engedelmesebbek legyenek,
ugyanis kis termetek, bamulatosan gyorsak es Irgek; kedvelik a vadaszatot; a mocsaras terleten szarvas es
vaddiszno el, a mezsegen z es vadszamar, tovabba egy Ieher test, gyors, hatalmas termet vadallat, atmenet a
szarvas es a kos kztt, mely az orraval szivja Iel a vizet, es tartalekol belle annyit, amennyi a kiaszott
mezkn kitepett taplalekhoz elegend; ezt szarvatlannak nevezik.
A Krim Ielsziget tehat, amelyet egykoron 30 nep lakott, es amelynek gerincet a scythotaurok birtokoltak, a
Peloponnesushoz igen hasonlonak latszik. Mgtte van a Buces-mocsar, a Maeotistol egy sziklas hatsaggal
elvalasztva; ez veszi Il a klnbz iranyokbol Iolyo Pasiacest, Bucest es Gerrhust. A Gerrhus valasztja el
ugyanis a basilidakat a nomadoktol, a Bug pedig a nomadokat a hylaeusoktol, mint Plinius mondja. (200)
ABuces es a Gerrhus kztt a toreccadak laknak, itt van Acra varos, a Gerrhuson tul Cnema es az Agarus Iolyo.
Aztan a Lycus es a Poritus Iolyo, kzttk a roxolanok Hygreum varossal. A Poritus torkolatanal a Don blevel
szomszedos Carea van. A Dont pedig a tanaitak lakjak; a deli reszt az osylok, az ophlok es az idrak; tovabb
Sandor es Caesar oltarai. A belsbb helyeket hegyek veszik krl. A Dnyeper Iorrasanal a neurok, a gelonok, a
thyssagetak, budinok, basilidak es, mint Ieljebb mondtuk, az agathyrsok; Ielettk mas nomadok es antropoIagok,
a Bucestol a Maeotis Ielett a szarmatak es az essedok. Hatravan meg, hogy most atkeljnk az azsiai Szkitiaba,
miutan az europait leirtuk.
A Donon tul az azsiai Szkitia kvetkezik, melynek a legtbb iro igen tag hatarokat szab. Mert nyugatrol a Don,
delrl a Corax- es a Kaukazus hegyseg meg a Kaspi-bl, eszakrol es napkeletrl a serek altal elIoglalt ket
14
ocean hatarolja. Ket reszre oszlik; az egyik az Imaus-hegyen innen, a masik tul helyezkedik el. Delrl meg
Colchis, Iberia es Albania Iogja kzre; eszakrol, ha kelet Iele Iordulunk, a Hyperboreus-hegyek meredeznek,
melyek kztt a basilicusok, a szarmatak es a zacatak laknak; innen mlik ki a Volga Iolyo, mely hosszas
kanyargas utan vegl a Kaspi-tengerbe vegyl. (205) A zacatak alatt a suardenok, perierbidok, chenidisek,
siracenok, jaxamatak, psessik, themeotak, navarok es Mithridates tartomanya; tovabba a tyrambak, asturicanok,
zinchek, arichok, conapsenok, metibek, agoritak, sanaraeusok, tuscok, a Hippicus- meg a Ceraunius-hegyek,
Sandor oszlopai, a melanchlenok, sapothraenak, a scymnitak, a suranok, a sacanok, az amazonok, orineusok,
valok, serbek, didurok, udak; valamennyien a Don es a Volga Iolyok kzen laknak, es, mert szarmatak,
mindannyian a szkitak szokasait kvetik, nincsenek varosaik, csak a Don menten es a Maeotis tengerparti reszen
Exapolis, vagyis Iolyon kivl Iekv varos, meg Navaris, Paniardis, Patarua, Azara, Axabitis, Tenia, Tyramba,
Gerusa, Mateta. Delen Auchis, Suruba, Corusia, Ebriapa, Seraca, Abunis, Nasunia, Halmia. A Dontol Achilles
Ialujaig, Cimmeriumig es Sindaig Azsia videkeirl a Marubius, a Theophanius, a Kis- es a Nagy-Rhombitus, az
Atticitus, Psathis es a Kuban Iolyo mlik a Maeotisba. A Donnal van egy to meg egy varos a Iolyo ket torkolata
kztt, egymastol 70 stadium tavolsagra, ugyanazon nevvel, melyet a bosporusi grgk alapitottak, es liberius
idejeben Polemo kiraly lerombolt, mert nem szivesen engedelmeskedett neki. Ez volt kzs vasarhelyk Europa
es Azsia nomadjainak, akik brt es rabszolgat vittek oda, meg a bosporusi hajosoknak. Ezzel szemben Iekszik a
vegyes lakossagu Alopecia-sziget, amely a rokak tmegerl kapta a nevet. A szarazIldi uton haladok a Nagy-
es a Kis-Rhombitusra bukkannak, itt a halak igen joizek. (210) A Donnak, mely mint Strabo mondja, eppen a
Nilussal szemben mlik a Maeotisba, nincsenek ismert Iorrasai, a kesbbi kozmograIusok viszont azt allitjak,
hogy a Riphaeus-hegyekbl arad ki. A Iagy es a nehez terep miatt ennek torkolatan Ill nem jarnak a
bennszltt nomadok.
Sandor, miutan athatolt a Kaukazus hegyen, legyzte Dariust, hatalma ala hajtotta a sogdianokat es a bactrokat,
eljutott a Don Iolyoig, hogy Azsia leigazasa utan Europara is rategye a kezet, es itt, amikor a macedonok
rendezetlen sorokban szanaszet szaguldoztak rabolni, a szkitak a kzeli hegyekbl elrohanva komoly ervel
rajtuk tttek, es tbbet Iogtak el kzlk, mint amennyit megltek, majd a gyzelem utan a Ioglyokat a hegyek
kze vittek, ahol krlbell 20 ezer rablo tanyazott. Sandor kesbb megtamadta ket, es mikzben ezek
parittyaval es nyillal verekedtek a macedonokkal, a csaszart sulyosan megsebesitettek a labszaran, aztan tettket
megbanva kveteket kldtek, visszaadtak a Ioglyokat, es nkent megadtak magukat. Negy nappal kesbb,
amikor Marupenta varoshoz ertek, mely 70 stadium kerlet, az abius szkitak, akik a barbarok kzl leginkabb
tiszteltek a trvenyt, es Cyrus ideje ota mindaddig szabadok voltak, kveteket kldtek, es beket szereztek tle.
Ezutan az europai szkitakhoz kldte baratjat, Berdast, akinek meghagyta, hogy szemlelje meg a helyeket, nezze
meg a szkitakat, Ileg azokat, akik a Bosporus Iltt laknak, valasszon ki egy varosalapitasra alkalmas helyet a
Don partjan, kemlelje ki a videket, vegye szamba a nep letszamat es erit. (215) Mikor ez megtrtent, hatalmaba
hajtotta az elpartolt bactriaiakat, majd a Iolyo partjan tizenhet nap leIorgasa alatt bamulatos gyorsasaggal
Ielepitett egy varost, megtlttte rabszolgakkal, akiknek gazdai penzt kaptak tle, hogy ott lakjanak, es
elnevezte Alexandrianak. A szkitak, akik a Donon tul laktak, ugy veltek, hogy ezt az nyakukba raktak, es az uj
varos lerombolasa vegett nagy sereggel odakldtek Carthasist, a kiraly Iiveret. Sandor akkor a parton taborozott;
sebe meg nem Iorrt be, ezert a Donon valo atkeles celjara a lovasok szamara tutajokat es nyereggel ellatott
tmlket keszittetett, hogy azokra a knnyIegyverzet katonakat raltesse. Az ellenIel a tulso parton allt,
kveteket kldtt, akik megprobaltak lebeszelni Sandort arrol, hogy megtamadja az ellene mit sem vetett vad
nemzetet, Azsia es Europa urat ovtak attol, hogy elbizakodjek a szerencsejeben, s aztan lepottyanjon a
magasbol, hiszen az elhamarkodott lepes mindig csak atmeneti sikert hoz. Dolguk vegezetlen bocsatottak el
ket; harom napon at keszittette a tutajokat, melyek szama 12 ezer lett, rajuk helyezte a lovasokat,
megparancsolta, hogy kssek a tutajok orrahoz a lovakat, es usszanak, a knnyebb Iegyverzetekkel rakott
tmlk pedig kvessek a tutajokat. (220) Az ellenseg ellenallasa kzepette atkelt a Donon, es mert emberei
vallvetve harcoltak, nemcsak a partvidekrl kergette el, hanem meg is verte, meg is szalasztotta azt, majd a
Donon tul, Europaban gyzelmenek rk emlekezetere oltart allitott. Azt hiszem, hogy ez az Alexandria az a
varos, amelyet Ptolemaeus Exapolisnak nevez.
A Volga Iolyo, melyrl azt mondtuk, hogy a Hyperboreus-hegyekbl ered es Sarmatiat kzepen szeli kette,
ketts Iorrasbol szarmazik; az egyiket nyugatinak, a masikat keletinek hivjak. A Iorrasok kztt a modocak es a
hippoIagok laknak, akik loverrel es lohussal taplalkoznak. A Volgan tul alattuk laknak az aseusok, a
15
phthirophagok, es ott van Nesiotis videke.
Az azsiai Szkitiat tehat mint nyugatrol a Don Iolyo, ugy delrl a Kaukazus hegy vedelmezi hosszan es szelesen
az idegen nemzetektl, melynek hatsaga es sszeIgg gerince Azsiat is kette valasztja; egyik Iell a
Ciliciai-tengerre, a masikrol a Kaspi-tengerre, az Arasra es Szkitia sivatagaira nez, es mert a Taurus sszeIgg
vele, Azsia valamennyi Iolyoja vagy a Kaspi- es a Fekete-, vagy a Vrs- es a Perzsa-tengerbe mlik. Sandor 17
nap alatt kelt at a Kaukazuson, es behatolt Szkitiaba, ahol egy negy stadiumnyi magassagu, minden oldalon
meredek szikla emelkedik, melyen mint mondjak a megktztt Prometheus elt. (225) Sandor ennek a
labanal egy uj varost epitett, amelyet a macedonok het regenek szentelt es Alexandrianak neveztetett el. A
Kaspi-hegyen ketts kapu van, amelyen keresztl a szkitak es az amazonok kitrtek, gyakran beszaguldoztak
egesz Azsiat, es kegyetlenl uraskodtak egeszen Egyiptomig; az egyik Iberia es Albania kztt nyilik, a masik a
Kaspi-tengerre nez.
Ezen tul a Volga mgtt, az Imaus-hegyig a hyperboreusok mellett az alan szkitak, a setianok, rhoboscok,
asmanok, paniardok, a Canodipsa tartomany, a coraxok, mologenok, samnitak, orgasok, erymmok, asiotak,
norosbisok, a Rhymmicus-hegy es Iolyo, a Daix Iolyo; tovabba a norossok, aorsok, jaxartak, a cachaga szkitak,
ariacak, namastak, a Sir-Darja Iolyo es az iastak, sagaraucak, drybactak, iatiusok, az Oxius-hegyek es az
oxydrancak. Aztan a sogdianok es a bactrianok terlete, ahol Characharta, Salaterae, Tribactra, Cavaris,
Curiandra, Astacana, Maracanda, Comara, valamint Alichorda, Ariaca, Aratha, Nigea, Parni, Antiochia, a
massagetak, a margianok, akik kzeleben Sandor a meghoditott nepek Ieken tartasa vegett egymashoz kzel hat
varost allitott, melyek most, eredetket Ieledven, azoknak szolgalnak, akiken egykor uralkodtak. Ide kzel volt
egy igen meredek, es minden oldalon csupasz, 30 stadium magas hegy, melyet egyetlen, igen szk svenyen
lehetett megkzeliteni (kerlete alig 150 stadium volt); a sogdian Arimazes 30 ezer Iegyveressel erre
Ilhuzodott, ket esztendre valo elelmet vitt magaval, hogy ekeppen elkerlje a macedonok rabsagat; Sandor
gyessegenek es tehetsegenek csodajara szolgalt, hogy errl a sziklarol az egesz sokasaggal egytt leszoritotta
t, ugyanis titkon Ielkldtt a sziklara 300 iIjut, es elIoglalta a megkzelithetetlen gerincet. (230) A sogdianok
es bactrianok mellett a daak vannak, akik kzl kiszarmaztak a dakok, akik Europaban, mint Komaromban is, a
Dunaig eljutottak; aztan a tocharok, az oxianok, a drepsianok, a sabadik, a scordak, a varnok, a chorezmiek, az
alexandrinus oxianok, es a tbbi, tavoles nepek, melyeket a Sogdianus- es a Kaukazus hegyek zarnak krl.
Eszak Iele emelkednek a Norosius- es az Aspisius-hegyek, melyek mgtt a machetegek, tybiacak, zarathak,
tabienok, iastak, szaszok, az aspisi szkitak, a galactoIagok, akik tejjel taplalkoznak, meg a szaszok; tavolabb az
Alaunus-hegyek, ezek utan a massaeusok, a suobenok, az alanorsok es a syebek, valamint a Tapuraeus- es
Syebus-hegyek, az anaraeusok es az ascatancak, akik az Imaus-hegyseg Iele huzodnak. A comedak hegyvideke
es az Imaus-hegy kztt a sacak ernek, akiknek nincs varosuk, csak erdkben, barlangokban laknak, es joggal
nevezik ket nomadoknak, hiszen pasztorok, akik kzl a massagetakat, a caratakat, a comarokat, a grunaeus
szkitakat es a byltakat minden oldalrol hegyek veszik krl.
Az Imaus-hegyen kivl Iekv Szkitiat eszak Iele az abiusok, antropoIegok, garinaeusok, rhabbanaeusok,
sizygek, damnak, auzacitisok lakjak, tovabb az Anniba-es az Auzacia-hegy, aztan a serek, piaiak, asmiraeusok,
issedok, throanok, Casia tartomany, az ichardak, az ithagurok, a chata szkitak, a chauran szkitak, a batak, az
aspacarak, a Huangho Iolyo, Sera varos, Solana, Ottorocorrha, Orosana, mas nepek, melyek Ariat, Gedrosiat,
Arachosiat erintik. A ser nep erdei gyapjutermeleserl hires, ezek a lombokat borito Ieher bolyhokat vizzel
aztatva leIeslik, ami a mi asszonyaink szamara ket munkat ad, a szalak kartolasat es ujboli sszeIonasat, es ez
tbb munkamozzanatot es hosszadalmas Iorgatast igenyel, ahogy mint Plinius mondja az asszonyoknal
latjuk az utcan. (235) A serek szelidek, hasonlok az erdei allatokhoz, amikor kereskedni akarnak, kerlik a tbbi
halando tarsasagat. Ez tehat az a Szkitia, mely az altaluk mohosnak ertelmezett Imaus-hegyen tul terl el. Ami
idnkben azonban az egesz azsiai Szkitiat valami tirannus Ioglalta el, akit hazaja nyelven Nagy Kannak
neveznek. A sacakrol, akik a Comedus-hegy meg a Sir-Darja Iolyo kztt laknak, es nevket a perzsaktol
kaptak, azt beszelik, hogy roppant harciasak voltak, Hyrcaniaig es Parthiaig szoktak volt portyazni, predalni,
nem tartotta ket vissza sem a sivatag, sem az aszalyos videk, st, a kzeli es tavoli parthusokat, akik sulyos
adoval szoktak tlk beket vasarolni, rengeteg tamadassal zaklattak, megtamadtak a bactrianokat, elIoglaltak
rmenyorszag nagy reszet, melyet Sacasinanak neveztek el, aztan sulyos haboruval zaklattak Cappadociat es
Pontust, az ellensegtl nyert zsakmanybol rendeztek nnepeiket, mig aztan a perzsak csaszarai
16
megsemmisitettek ket; Cyrusnak, a perzsak kiralyanak jutott ez a dicsseg; ravaszsaggal gyzte le a sacakat;
azt szinlelte ugyanis, hogy Iel az ellensegtl, otthagyta nekik mindenben bvelked, dusgazdag taborat; ezek
elIoglaltak, es rgtn reszegsegbe, mamorba zuhantak, Cyrus pedig lerohanta ket, akik nem tartottak cseltl, es
mind egy szalig lekaszabolta; ezt a napot a hazai istennnek szentelte, es ezt az nnepet, a bacchanaliat, a
perzsak evente meglik, es egeszen az ostobasagig viszik. Tbben azt hiszik, hogy az attasik es a khorezmiek a
sacak es a massagetak Iajtajabol erednek, ezekhez meneklt Spitamenes, egyike azoknak a perzsaknak, akik
Sandorral szembe akartak szallni; ezek azonban, amikor megtudtak, hogy Sandor mindenIele keresteti ket, egy
darabig bujdostak a pusztaban, aztan a zsarnok haragjanak kiengesztelese vegett Spitamenest megltek, Iejet
elkldtek hozza, es e cselekedettel veget vetettek a haborunak. A massagetak, akik a margianokkal
szomszedosak, a nomadok nemzetsegebl szarmaznak, mezkn, hegyekben, mocsarakban laknak, a haboruban
roppant batrak, meg Cyrustol sem ijedtek meg. Rajtuk Iolyik keresztl a Murgab Iolyo, mely a
Sariphi-hegyekbl ered, es a rhibiknel mlik a Kaspi-tengerbe. (240) Lovat aldoznak a Napnak, amelyet
egyetlen istennek tartanak; kinek-kinek sajat Ielesege van; amikor a szabad eg alatt kzslnek, tegezt
akasztanak a szekerre. A vensegre jutottakat izekre szedik, es borzaszto Ialanksaggal megeszik, ugy gondolvan,
hogy ez a temetes legkegyesebb modja; aki betegsegben halt meg, azt kiteszik a madaraknak es vadaknak,
mintha erdemtelen lenne az emberi temetesre; ijat, kardot, mellvertet es ercbardot hasznalnak; ekessegk
aranypenzes v es aranyos lotakaro; vasuk es ezstjk nincs, rezk es aranyuk bviben. Akik a szigeteken
laknak, a Ivek gykereit es a mezei bogyokat eszik, ruhat Iahancsbol sznek; akik a mocsarakat lakjak, halat
esznek, him Ioka brebl csinalnak maguknak ruhat; ezzel szemben a hegybeliek vallasosabban elnek, mivel
hust nem Iogyasztanak; van tejk es gyapjuk, ehsegket bogyokkal csillapitjak; a mezn lakok birkaval es hallal
taplalkoznak, mindig igen harciasaknak tartottak ket, egyebkent egygyek es becsletesek, a kereskedesben
nem csalnak. Az antropoIagok, akiknek etelk emberhus, a tengernel elnek, amelyet Tabisnak hivnak,
embertelensegk miatt szomoruan kihalt puszta veszi ket krl. Az europai szaszok valoszinleg az azsiaiaktol
szarmaztak, bar k azt bizonygatjak, hogy a macedonok nemzetebl erednek. (245) A hyperboreusokat es az
arimphaeusokat sokan Azsiahoz, sokan Europahoz szamitjak, roluk Diodorus tbb meses dolgot ad el, ami
azonban tudasra a legkevesbe sem melto.
A Sir-Darja es a Sariphi- meg a Hindukus-hegyek kztt a sogdianok es a bactrianok talalhatok, akiket az Ochus
Iolyo valaszt szet (az Ochus a bactrianokon keresztl Iolyik az Amu-Darjaba); Sandor, mivel elpartoltak tle,
mindkettt sulyos haboruval igazta le. Nincsenek messze tlk a gordianok, akik eletket es szokasaikat
tekintve alig klnbznek a nomadoktol, bar a bactrianok kisse szelidebbek. Onesicritus aligha ir igazat akkor,
amikor azt mondja, hogy a bactrianok az regeket es a sulyos betegeket elve, e celra tenyesztett, temetnek
nevezett kutyak ele szoktak vetni. A macedonok, hogy Sandor dicsseget nveljek, azt mondjak, hogy az
Amu-Darjanal olajIorrast talalt. Ez a Iolyo a sogdianokon halad keresztl, hosszan ntzi a tartomanyt, es vegl
egy sivatagos, homokos Ildbe vesz bele. Ugyanezt beszelik a kozmograIusok Ariusrol, aki az arianus vallasnak
adott nevet. Sandor, amikor Bessust, uranak, Dariusnak gyilkosat ldzte, az Amu-Darja medre Iltt, mely
tbb helyen ket stadium szeles, tmlkbl keszitett hidon kelt at. (250) Bactria masodik Seleucusig, Antiochus
unokajaig maradt a macedonok uralma alatt, akik a perzsakat gyztek le; aztan Theodotus a helytartosag rangjat
kiralysagra valtoztatta, hasonnev utodot hagyott, aki mikor Arsaces, a parthusok kiralya, Seleucus ellen
sszeeskvest sztt megvedte az orszagot, mely Eucrates uralkodasa alatt jelentekenyen megersdtt es
kiterjedt. Ez ugyanis, amikor Demeter, az indusok kiralya, sulyos ostrom ala vette, oly nagy batorsagrol tett
bizonysagot, hogy mindssze haromszaz katonaval heves kitresek reven 60 ezer embert gyztt le, szettrte az
ostromgyrt, es t honap alatt India legnagyobb reszet a hatalmaba hajtotta; miutan orszagaba visszament, Iia,
akit uralkodotarsava tett, meglte. Teste Iltt, hogy ugy lassek, mintha nem az apjat, hanem az ellenIelet lte
volna meg, keresztlszekerezett, st, a temeteset is megtiltotta. Tavolabb a sogdianok, Panda varoska, s ezek
legszels hataran a Sandor altal alapitott Alexandria; Herkulestl es Liber atyatol alapitott oltarok vannak itt,
tovabba olyanok, amelyeket Cyrus, Semiramis es Sandor emelt. Ezen reszrl e Ildet a Sir-Darja Iolyo hatarolja,
melyet a szkitak Silisnek neveznek. Sandor es katonai azt hittek, hogy ez a Don; Demodamas, Seleucus es
Antiochus vezere, atkelt rajta, es Apollo Didymaeusnak oltart allitott.
A bactrokkal hataros Margianat mindenIell pusztak veszik krl, Antiochus Soternak megtetszett, ezertszaz
stadium hosszusagu egybeIgg Iallal vette krl, es egy varost emelt itt, amelyet Antiochianak nevezett el.
(255) Kitn szl terem itt, melynek tkejet ket ember is alig tudja atlelni; a Irtk ket knyknyiek. A
17
tapyroknak az a szokasuk, hogy Martia es Cato modjara harom-negy Iiu megszletese utan Ielesegket nkent
mas IerIiaknak engedik at. Hyrcaniarol azt mondjak, hogy sik es termekeny, gynyr varosokkal ekes, melyek
kzl a legIontosabb Talabroca, Samarianae, Carta es Tapae. Egy szlt egy metreta bort ad, a IgeIa 60 vekat;
a kalasz kipottyantott magvabol mveles nelkl n es erik a gabona, a Iak levelei kzl nagy tmegben bugyog
a mez, es a Iak kztt gyjtik. Amikor Sandor Hyrcaniaban tartozkodott, az amazonok kiralynje, Thalestris,
akit masok Minithyianak neveznek, 30 asszonnyal elebe ment, hogy Iiakat Ioganjon tle; a tizenharmadik nap
utan mehe megIogant, es eltavozott. A Kaspi-tengertl eszakra szkitak, delre medek, hyrcanok, keletre
margianok, derbicak es rhibik; nyugatra rmenyek es albanok allnak. A Kaspi-tengernel Ielbukkano szkitakat
nagy reszben daaknak nevezik, mint Strabo mondja, de ezek inkabb napkelet Iele huzodnak. Massageta
sacaknak, kzs neven szkitaknak, gyakrabban nomadoknak mondja ket. A daak kzl egyeseket parnoknak,
masokat xanthiknak, tbbeket pissuroknak neveznek; a hyrcanokhoz es tengerkhz a parnok helyezkednek el a
legkzelebb, a tbbiek egeszen A ria tartomanyig szetterjednek. (260) Ugy veljk, hogy ezek kzl szarmaztak
ki az isztriai dakok, es nem csatlakozunk azokhoz, akik azt hiszik, hogy ezek az istrianoktol szarmaznak; nem
ellenkezik velemenynkkel Strabo sem. Polycletus ugy tudja, hogy van ott egy edesviz to, mely sarkanyokat
taplal. Ezzel szemben a tbbi kozmograIus ugy gondolja, hogy az Eszaki-ocean ble van itt, ahonnan a tengeren
az Indiai-oceanba lehet hajokazni; az bl mindket partjat szkitak tartjak, a partvidek tbbi reszet szkitak vagy
rokonaik, mint albanok, cadusik, anariacok es mardok. Nagysaga ugyanakkora, mint a Fekete-tengere. Claudius
azt mondja, hogy a Maeotis es a Kaspi-tenger kztt szaztven merIld a tavolsag, es azon idkben itt hatolt at
Nicator Seleucus, akit Ptolemaeus Ceraunius lt meg. Egyesek 375 merIldrl beszelnek; Cornelius Nepos
250-et mond.
Ezt a Ildnyelvet pedig colchusok, iberek es albanok tartjak, ezen keresztl huzodik Indiaig a Kaukazus hegy,
melyet a szkitak Craocasisnak, vagyis hotol Iehernek mondanak. Mint Plinius irja, Pompeius Magnus Indiabol
nyolc nap alatt jutott el a bactrokig, a Balk Iolyohoz, oda, ahol az az Amu-Darjaba belemlik, aztan ezen
keresztl ment a Kaspi-tengerhez, a Kura Iolyo torkolatahoz, mely rmenyorszag es Iberia hatarat ntzi; a
Kuratol, a hajokat Ilemelve, szarazIldi uton mindssze t nap alatt erkezett a Rioni Iolyohoz, amely a Iolyas
iranyaban a Fekete-tengerhez sodorta t. (265) Aristobulus azt irja, hogy innen az Ochus Iolyon sok arut szoktak
szallitani a Kaspi-tengerhez; aztan a Kuran Albaniaba meg Iberiaba, a Rionin a Fekete-tengerre viszik. Az
Ochus ugyanis az Amu-Darjaba torkollik, mely hosszu ut utan a Kaspi-tengerbe mlik bele.
Az albanok, a Kaspi-tenger lakoi, nemcsak szarmazasuknal, hanem eletmodjuknal Iogva is a nomadok rokonai,
pasztorok, es igencsak alkalmasak a harcra, Ildjk csodalatosan termekeny, Ileg a Kura Iolyo athaladasanak
ksznheten; mindenIele termenyt magatol megterem, munka es mveles nelkl megad minden jot; egyetlen
vetes ket-harom termest hoz; Iellmulja Egyiptom termekenyseget, az eghajlat bamulatosan kiegyensulyozott, a
keteves szl tevesnek latszik, es a csemete is gymlcst hoz; az regebbek oly bven teremnek, hogy a
hallatlanul bujan tenyesz szlvesszk a bor roppant mennyiseget ontjak. Es nem kevesbe termekenyek a
barmok sem; az emberek gynyrek, nagy testek, Ieheres szerzetkrl kaptak a nevket. Trogus azt gondolja,
hogy az italiai albaiakrol nevezik ket, akik a Geryon meglese utan Hispaniabol visszater Herkulest az
Alba-hegyrl kvettek, es ezert, szarmazasukra emlekezve, a Mithridates-Iele haboruban Pompeius sereget
testvernek nevezve kszntttek. Eszjarasuk egyszer, nem ismerik a kereskedelmet es a kapzsisagot, csak
szazig tudnak szamolni, jaratlanok a mertekek, sulyok kztt, a civilizacio es a Ildmveles dolgaiban,
dardavetk es nyilazok; Iegyverk pajzs es mellvert, allatbrbl keszlt sisak, (270) a Napot, a Holdat es
Jupitert imadjak, Ikent a Holdat, amelynek a temploma a legkzelebb Iekszik Iberiahoz; ennek papja tartja a
kiraly utan a legmagasabb meltosagot, a szent szolgalatnak es a vallasnak az elljaroja; a szolgak kzl sokat
megszall az isteni szellem, ezek jvendt mondanak; aki jvendlni szandekozik, behuzodik az erdbe, a pap
utanamegy, szent ktelekkel megktzi, egy evig eteti, aztan egyeb aldozati ajandekokkal egytt az istenn
oltarara allitja, majd egy landzsaval az oldalaba dI, atszurja a szivet, es a haldoklotol kap joslatot, amelyet
tovabbad a nepnek; a halott szolgat valamennyien szertartasosan atlepik. Az albanok nagyon tisztelik az
regseget, az eletbl tavozottak irant kegyeletesek, Ileg szleikkel szemben; a halottakkal egytt elIldelik a
penzket, ezert szegenyek, es nem ismerik az si vagyont. Iberiabol Albaniaba atkelben a kietlen es szaraz
Cambysena tartomanyon at vezet az ut az Alazonius Iolyohoz, ahol halalhozo sarkanyok elnek, tovabba
skorpiok es pokok, melyek kzl az egyik kacagva pusztul el, mig a masik vei elvesztese Iltt sirva; a kutyak
kitnek, termeszettl Iogva jo vadaszok. 26 nyelv el ebben a tartomanyban, ezert van az, hogy kiralyok
18
sokasaga tamad, es nem keverednek egymassal. (275) Albania a perzsak uralma alatt allt, aztan a macedonoke,
majd a romaiake lett. Traianus csaszar kiralyt emelt Ilejk, most a Nagy Kan hatalmaban elnek. Tlk
szarmaztak azok az albanok is, akiknek manapsag egy resze a Peloponnesuson, egy resze Macedoniaban
Durazzo tajan szekel. Amikor a gotok tamadtak a grgk birodalmat, ellenk is hadakoztak, aztan beleunva a
haboruzasba, az adriai parton beket talaltak. Ezek Iltt a Ceraunius-ormok vannak, melyeket a villamcsapasrol
neveztek el.
Ugy velem, mindehhez hozza kell tenni azokat a bamulatra melto dolgokat is, amelyeket a Kaukazusban es a
krnyeken lako barbarokrol szelteben-hosszaban beszelnek; azt mondjak, nem hazudik Euripides, amikor azt
allitja, hogy az ujszltteket meggyaszoljak a sok baj miatt, amelyre erkeztek, a halottat viszont nagy rmmel
es treIalkozassal kszntik, mint aki leszamolt az elet gondjaival. Vannak, akik senkit sem lnek meg, a
legsulyosabb bn miatt sem, hanem gyermekeivel egytt szamzetesbe kldik. Ott vannak viszont a derbicak,
akik barmiIele kis hibaert is elveszik az eletet; a Ildet imadjak, nem aldoznak Iel, nem esznek meg semmit, ami
nnem; meglik, aki atlepte a hetvenedik evet, rokonaik husat IelIaljak, az regasszonyokat megIojtjak es
eltemetik, elassak azokat is, akik ugy haltak meg, hogy meg nem ertek el a hetven evet. A siginnek a legtbb
dologban a perzsak szokasait utanozzak, lovaik Ielenkek es bozontosak, nem birjak hordozni a lovast, ezeket
szekerekhez ktik, amelyeket bakIiskoruk ota ezt gyakorlo asszonyok hajtanak, akirl ugy itelik, hogy e
mesterseget kitanulta, Ielhatalmazzak, hogy azzal hazasodjek, akivel akar. (280) A tapyroknal divat a Iekete
ruha es a hosszu haj; asszonyaiknal viszont a Ieher ruha es a rvid haj. Ezek a derbicak es a hyrcanok kztt
laknak; a legbatrabbak megkapjak azt az engedelyt, hogy azt vegyek Ielesegl, akit akarnak. A caspik ehen
veszejtik azt, aki atlepte a hetvenedik evet, kiteszik a pusztasagba, es messzirl Iigyelik a Iejlemenyeket;
boldognak hiszik, ha meglatjak, hogy Iekhelyerl madarak ragadjak el; mig viszont ha vadak es kutyak, akkor
nyomorultnak tartjak, ha meg semmi sem, akkor szerencsetlennek. De a ket Szkitia leirasabol eleg ennyi, bar azt
hiszem, mindenki tudja, hogy a tartomanyok hatarai az orszagok sorsa es regisege szerint valtoznak.
Most azonban ugy latszik, vissza kell ternnk a Donon tuli Szkitiahoz, mivel a szlav nyelv nemcsak Dalmaciat
es Illyricumot meg Nagy-Germania tekintelyes reszet hoditotta meg, hanem a szarmatak es a getak kztt
szetaradva elerte a Don partjat is, kiveve a Szkitia belsejebl szarmazo magyarokat, akik nem tagadhatjak, hogy
k a legszkitabb szkitak, hiszen az nyelvket beszelik, amint ezt tanusitja az a nehany keresked, aki a
sarmatiai vasarokon mindket nemzet nyelvet elsajatitotta. A mi idnkben tehat Magyarorszag, amelyet a hunok
teremtettek, akiknek a nyelve szkita leven alapjaiban klnbzik az sszes szomszedetol, betlti a ket
Pannoniat, a Dunan tul pedig a jazigok es dakok szinte egesz tartomanyat; a termeszet kaprazatos
termekenyseggel, minden joszag roppant gazdagsagaval aldotta meg, es lehet itt banyaszni aranyat, ezstt, sot,
dragakvet, ekkvet. (285) Bamulatos a barmok bsege, elssorban a szarvasmarhae es a loe, tovabba a gabona,
a legel, a gymlcs es az alma tmege, ugyhogy ugy velekednek, Pannoniat vagy Parirol, a pasztorok istenerl,
vagy a Ild termekenysegerl neveztek el. Masok azonban, akikkel Appianus is egyetert, Pannoniat Paeonrol,
Antarus Iiarol nevezik, akit tbben pannonnak tartanak. Antarus pedig Illyricustol szletett, akirl azt mondjak,
hogy Polyphemus es Galatea Iia lett volna, miert is sokan ugy gondoljak, nem hiba, ha Pannoniat es Paeoniat
azonosnak tartjak, tudniillik a latinok Pannonianak mondtak azt, amit a grgk Paeonianak. Vannak halban es
rezben bvelked Iolyocskai; szamos Iolyoban Iinom minseg aranyrg talalhato, st, az aranyterm Ildn
lev szlkben is szednek olykor aranyat. Ma mar csak nyomukban lathatjuk a regi varosokat es a romai
koloniakat, melyek hajdanaban a Dunan innen es tul leteztek, nem ismerhetjk Iel az si nepeket es varosokat
sem Fels-Pannoniaban, mely a Cetius-hegytl az Albanus-hegy meg a Duna kztt egeszen a Gyrnel a
Dunaba ml Raba Iolyoig terjedt, sem az Alsoban, mely a Ribius-hegyek es a Duna kztt Taurunumig es a
Duna sszeIolyasaig nyult, mely ket Pannoniat most mint Magyarorszag reszet a Drava es a Duna kze
helyezik. Egykor eszakon az azalok, delre a latovicok, keletre a varcianok, az oseriatisok es az iassik, nyugatra a
coletianok voltak, a Duna menten Juliobona, Carnum, Flexum, Chertobalum, Bregetium; a delvideken a Sabarus
Iolyorol nevezett Sabaria, valamint Rhispia, Sala, Muroela, Scarbantia, Bregetium, Praetorium es Bolentium;
Praetoriumot pedig a praetori legiorol neveztek el, mely a taborban mindig a csaszar rzesere es vedelmere
szokott allni. (290) A Szava es a Drava kztt Novidunum, Bononia, mely Gallia boj nev neperl kapta a
nevet, Lentudum, Carrodunum, Sisopa, Magniana es Zagrab, melynek neve meltan ered a Ild
termekenysegebl. Elen most a legnemesebb magyar nemzetsegbl szarmazo Osvat Ipap all, oly mertekben
kiegyensulyozott, komoly es ekesszolo IerIiu, hogy aligha talalsz benne barmit is, ami ne lenne melto a
19
legnagyobb dicseretre; a beszedben valasztekos, sokkal tbbet tud, mint amennyit kimutat, alazatossagbol
eltitkolja blcsesseget, jo- es balsorsot kepes egyIorman viselni, es mert mindenben a legnagyobb buzgalommal
a dicssegesre trekszik, elmeje, gondolatvilaga becsletesseggel tndkl, igy inkabb volna alkalmas komoly
gyek intezesere, mint szent csendessegre. Zagrabot egykor OlaszIalunak mondtak. Az Albanus-hegy es a Szava
kztt Iekszik Patavium es Andautonium is, Vinundria, Siscia meg Olimacum, Sigora es Visontium. Siscia,
melynek maig Iennmaradt nemi gynyr nyoma, mintha valami szigeten Iekdnek, amelyet a Szavaba ketts
mederrel beml Kupa alkot, es ugy latszik, hogy nevet az elvalasztasrol nyerte.
Also-Pannoniaban a Raba alatt az amantinok, hercuniasok, araviscok, a Duna menten lakok varosai pedig
egykor ezek voltak: Curta, Salva, Carpis, Aquincum, Salinum, Lussonium, Lugionum, Vacontium,
Teutoburgium, a teutonok varosa, Acumincum, Syrmium, Rhittium es Taurunum, melyet a gallok nemzetebl
szarmazott tauriscokrol neveztek el. (295) Berbis, Ivollum, Mursella, Mursia kolonia, Cibalis, Cornacum a
scordiscok varosai, melyek Syrmiummal egytt a SzavaDrava kzen Iekszenek. A Dinari-hegyek es a Szava
kztt a breucok varosai Certissa, Marsoma, Bassiana, Sallis, Tarsium. Plinius a Peiso tavat, melyet most
Balatonnak hivnak, a bojok pusztasagat, tovabba Lentudumot, az isteni Claudius koloniajat, Sabariat es
Scarbantia Juliat a noricumiakhoz szamitja; Pannoniaban Sisciat es Aemonat emliti, tovabba az arviatisokat, az
azalokat, amantinokat, belgiseket, catarokat, cornacatisokat, eraviscokat, hercuniasokat, latovicokat,
oseriatisokat, varcianokat, a Claudius-hegyet a scordiscokkal es a tauriscokkal; ezenIell Metubarist, a Szava
szigetet, a Iolyami szigetek legnagyobbjat, Segestica-szigetet, ahol, mint mondtuk, Siscia van, a Drina Iolyot,
mely a szeremiek es az amantinok varosa, Syrmium mellett mlik a Szavaba, azt mondja, hogy a Drava a
noricusoktol keletre ers aramlasarol neveztetik, a Szava pedig arrol, hogy sokkal csendesebb es
veszelytelenebb, ez a Karni-Alpokbol, melyrl most Krajnat nevezik, 120 merIldnyi ut utan a Dunaba Iolyik
bele. Strabo viszont nagyot teved, amikor megemliti az Aquileiabol Nauportusba a Iolyokon, a Dunan keresztl
valo hajokazast, es azt mondja, hogy a Szava a Dravaba, az a Noarusba es Segesta mellett a Dunaba mlik bele,
ami bizony nemcsak Plinius szavaitol esik igen messze, de a valosagtol is, mint ahogy tulajdon szemnkkel
lattuk. A Drava ugyanis valamivel Pecs varosa alatt, amelyet a szarmata peucin nep alapitott, es amelyet most
Hetegyhaznak neveznek, a Dunaba vegyl. (300) Nem egyknnyen tudnam megmondani, mikepp
vedelmezhetnenk meg az egyebkent oly pontos iro, Strabo szavait; Nauportushoz, mondja, legkzelebb a Krka
Iolyo van, melyen terhet szallitanak; ez a Szavaba lep be, a Szava a Dravaba mlik; ez meg a Noarusba Segesta
mellett; ezutan a Noarus Ielveszi a Kulpat, aztan az Albius-hegybl kiIolyva keresztlhalad az lapysokon, az
Albiusok lakoin, es a scordiscoknal a Dunaba mlik. De mert hiszen senkinek sem adatik meg, hogy mindent
lasson, es csak az isten tevedhetetlen a tudos IerIiunak knnyen megbocsathatunk. Terjen vissza azonban
beszednk a targyra.
A bojok, tauriscok es scordiscok gall nemzetbl szarmaztak, es nemcsak a Drava meg a Szava altal rztt
terletet laktak, hanem a scordiscok az illirekkel es a trakokkal vegyesen is eltek; k voltak a trakok kztt a
legkegyetlenebbek, tudniillik vallasuk ertelmeben az ellenseg veret aldoztak az isteneknek, nem tartottak
bnnek, hogy koponyajabol serleget csinaljanak, a terhes asszonyokbol kinzassal csikarjak ki az ujszlttet;
ravasz es erteljes Iajzat; az erd- es hegylakas nem kevesse Iokozta durvasagukat; Cato hadsereget nemcsak
legyztek es szetzavartak, de szinte teljesen el is pusztitottak; Didius, amikor szabadon garazdalkodtak,
Trakiaba kergette vissza ket; Drusus ersen megszorongatta, es megakadalyozta, hogy atkeljenek a Dunan,
Minucius alaposan megverte, amikor a jegtl jarhatova tett Iolyon lovagoltak. A bojokat es a tauriscokat a dakok
gyakran legyztek haboruban, es vegl is kipusztultak; egykor Critasirus igazta le ket; hataruk a Parisus Iolyo,
mely az shaza nevet viseli, es a hegyek kzl a scordiscokon keresztl a Dunaba Iolyik. Kesbb a scordiscokat
a dakok harci szvetsegbe Iogadtak, ezek a szethuzasrol kaptak a nevket. (305) Amikor ugyanis a gallok
visszaIele jttek Azsiabol, es dolgaik kedveztlenl alakultak, a ket Mysian es Pannonian athaladva, a kies
videk termekenysege lattan mindjart lazadas trt ki kzttk; egyesek ugy velekedtek, hogy vissza kell terni a
hazajukba, masok, hogy telepedjenek le a ket Pannoniaban, es mveljek meg a dusan term Ildet, amelyre
rabukkantak, ki-ki maskepp gondolkozott, ezert azok, akik ott maradtak, az egyenetlensegrl scordiscoknak
neveztettek el. Segesta ama sszeIolyas kzeleben van, amely a Szava szigetenek nevet adott, ahol mint
mondottuk Siscia volt; az egykori si varosnak most nyoma is alig latszik; miutan ezt a dakok tamadasa
eltrlte, az eletben maradottak a Drava-Szava kzere vonultak vissza, hogy biztonsagban eljenek, terjedelmes
Ialujukat most Segesdnek nevezik. A kzelben van Szerem, az Italiaba vezet ut menten, melyet Syrmusrol, a
20
triballok kiralyarol neveztek el, nemcsak borarol hires, hanem mint Probus csaszar szlIldje is, aki AIrikaban
legyzte a marmaridakat, a mocsarakon atgazolva leverte a Irankokat, a germanokat es az alemannokat messze
zte a Rajna partjatol, meghoditotta ezenkivl a szarmatakat, a gotokat, a parthusokat, a perzsakat es a Pontus
egesz videket, az ellensegbl negyszazezret lt meg, mindent visszaszerzett, amit az elIoglalt, annyi zsakmanyt
hozott a barbaroktol, amennyit azok egykor elhurcoltak; hogy a szeremi videket termekenyebbe tegye,
elhatarozta, hogy kiszarit egy mocsarat, es hogy azt lecsapolhassa, megszamlalhatatlan tmeg katonat szedett
ssze arokasas celjara. A katonak Iellazadtak a meltatlan munka miatt, es aljasul megltek t abban a
vastoronyban, amelyet kilato gyanant szelesre es magasra epittetett, kesbb aztan Ieltamadt a lelkiismeretk, es
egy sancot sszehanyva hatalmas siremleket szenteltek neki ezzel a Ielirattal: Itt Iekszik a valoban probalt
Probus csaszar, valamennyi barbar nemzet legyzje, a zsarnokoknak is legyzje. Szobrat, amely a veronai
mezn allt, egi szin boritotta be. (310) Azt olvassuk, hogy az also-pannoniai Budaliaeban szletett Decius
csaszar is, aki lecsendesitette a Galliaban kitrt polgarhaborut, Iiat cezarra kialtotta, Romaban Irdket epitett, a
keresztenyek ellen gonoszul dhngtt, az isteni Lrincet kegyetlen tzzel megegette, miert is egy barbar
lazadas alkalmaval Iiaval egytt megltek, beledobtak egy mocsarba, ugyhogy sohasem tudtak megtalalni es
eltemetni.
Gallienus uralkodasa alatt Pannoniat a szarmatak es a kvadok pusztitottak. Bato, a pannoniaiak hajdani kiralya a
breucokon, andizetiusokon, ditiokon, pirustakon, mazaeusokon, desitiatokon uralkodott. Pannonia mgtt az
Adriai-tengernel vannak a harcra rendkivl alkalmas iapysok, az Albius-hegy lakoi; ez az Alpok kzl az utolso,
igen magas, egyik oldalrol a pannoniaiak es a Duna, masikon az Adriai-tenger Ile emelkedik; Augustus
legyzte ket; tnkllyel es klessel taplalkoznak, gall szokas szerint, Ulyricumi es trak modra Iegyverkeznek;
varosaik Metulum, Arupini, Monetium es Vendon. Az Adriai-hegy kettevagja Dalmaciat, egyik Iele a
szarazIld, masik a tenger Iele nez; sokan azt tartjak, hogy a tengerrl kapta a nevet, masok viszont, alighanem
talalobban, hogy a grg nyelvbl ered, mert mindentt sziklas, es nemi cserjen kivl nincs rajta erd. Hogy
visszaterjnk a pannoniaiakhoz, ezek, mivel tudtak, hogy ket hegyszoros es harom Iolyo vedelmezi ket,
zsakmanyra ehesen es bsz lelkletktl hajtva allandoan meg-megrohantak a szomszedokat, aztan
visszahuzodtak biztos partjaik kze. (315) Leigazasukra Augustus Vibiust kldte, aki mindket Iolyonal legyzte
ket, aztan nem egette el Iegyvereiket, mint ez szokas a haboruban, hanem az aradatba dobatta, hogy a
tbbieknek, akik alabb helyezkedtek el, igy jelentse a gyzelmet. Marcius Ielgyujtotta Delminium varosat,
amivel sulyos vereseget mert a dalmatakra, akiktl kesbb Asinius Pollio hajtott be bntetesl nyajakat,
Ildeket, Iegyvereket; amikor ez az edzett emberIajta le akarta vetni nyakabol az igat, Augustus Vibiust kldte
hadjaratra, hogy megIekezze es Ildmvelesre kenyszeritse. M. Valerius Messala Corvinus, az isteni Matyas
magyar kiraly trzsrokona, meghoditotta a dalmatakat es a pannoniaiakat, a sajat neverl Valerianak nevezte el a
Szava es a Drava kztt Iekv tartomanyt, amelyet rnost Szlavonianak mondunk, st, Dalmacia egy reszet is
Corvinusrol nevezzk Korvatianak |Croatia|. Modruson es Zenggen kivl nincs emlitesre melto varos ebben a
krzetben, ezek egyike a senon gallokrol, masika az erdkrl nyerte a nevet. Valeriaban csak Zagrab nevezetes
az ugynevezett Grg-hegyen; ez, mert mindenben csodasan bvelkedik, hasonlatkeppen neveztetik a kincsek
Iorrasanak.
Egyebkent, hogy ne Ieledkezznk meg a szlavok eredeterl, a vandalok, akiket a videk Iolyojarol neveznek igy,
kesbb szlavoknak mondtak magukat, annak a nemzetnek a neverl, amely a cimmer Bosporustol a Don Iolyoig
szokott lakni, es mert Mauricius csaszarsaga idejen ennek egy resze Dalmaciaba es Dlyricumba vandorolt at,
erre a terletre is atvitte a Szlavonia nevet. (320) Akik Szkitiaban es Nagy-Germaniaban visszamaradtak, azokat
reszint cseheknek, reszint lengyeleknek hivjak. A vandaloknak az a resze, mely kesbb a burgund nevet vette
Iel, Augustus idejeben Ioglalta el a Rajna tulso partjait, ezeket, mint Cornelius Tacitus irja, Drusus es Tiberius
tulajdon szekhelykre zavarta vissza; varosokon es telepleseken kivl szetszorodva si szokasuk szerint
Ialucskakban eltek, es mert Ialvakban laktak, amiket sajat nyelvkn burgnak neveztek, mint Orosius mondja,
ket burgundoknak hivtak; a szaszok szomszedai voltak. A lengyelek evknyvei viszont ugy tudjak, hogy a
csehek es a lengyelek Dalmaciabol szarmaztak. Plinius bels Germania t resze kzl az egyiknek mondja a
vandalokat; nemelyek azt irjak, hogy hajdanaban a vendek nemzete aradt szet hatalmas terleten a Visztula
Iolyo Iorrasatol, mely eszakon helyezkedik el, ezt osztjak Iel szlavokra, venetekre es antokra. A szlavok a
Marsianus-totol es Isaccea varostol eszaki iranyban egeszen a Dnyeszter Iolyoig elterjedtek, varosok helyett
mocsarakban es erdkben eltek. Az antok pedig a Dnyesztertl a Fekete-tenger hajlata menten a Dunaig
21
szorodtak szet, igen bator Iaj, nevet ellenseges lelkleterl kapta. A mysusokrol, akiket Homerus, mint Ientebb
ahol a getakrol es a dakokrol esett szo kimutattuk, annyira dicser, a romai idkben azt mondtak, hogy a trakok
vad es makacs erklcseit tettek magukeva olyannyira, hogy Marcus Crassus seregenek megpillantasakor az
tkzet eltt leldstek a lovakat, es megIogadtak, hogy ha gyznek, a meglt vezerek bels reszeit nemcsak
Ielaldozzak az isteneknek, hanem pazar lakomakent el is Iogyasztjak. (325) De az istenek visszautasitottak az
atkos Iogadalmat, ugyanis akkora Ielelem szallta meg ket, hogy meg a krtt sem Iujtak meg; rettegesket
Iokozta Canidius szazados, aki kihasznalta a barbarok egygyseget, sisakjara Iaklyat tztt, szaguldozva,
mintha nmaga langolna, tzet keltett az ellenseg ijesztgetesere, es a tz, amelyet okozott, szelesen elterjedt.
A pannoniaiakat tehat a Iels es also mysusok kvetik, az Al-Duna lakoi, akiket most Ratiariarol, Mysia
Ivarosarol racoknak hivnak; innen kivalo gladiatorcsaladokat vittek a romaiak, ezek kzl Gallus haloval
harcolt. Helyesebben talan roxanoknak mondhatnam ket az alanokkal egytt csatazo roxanokrol; most a
bolgarok nyelvet beszelik, mely a szlavtol alig klnbzik; sajat irasjegyeik vannak, amelyek nemileg egyeznek
a grggel. A bolgarok ugyanis a Fekete-tenger Iltt laktak, majd kellemesebb szekhelyet keresve elIoglaltak a
ket Mysiat; elszr a hunokkal voltak szomszedosak, akiket egyes evknyvirok harom trzsre osztanak: az
alziagyrokra, az avarokra es a magyarokra. Az alziagyrok a Krim kzeleben laktak, nyaranta a mezkn
koszaltak, telire barmaikkal a Fekete-tengerhez huzodtak. (330) A magyarok egykor a Maeotist laktak, aztan
megvaltoztattak a lakohelyket, es mert nyestbr-kereskedelmkrl voltak ismeretesek, a Duna ket partjat
Ioglaltak el; alabb majd bvebben lesz szo eredetkrl. A bolgarok, mint Suidas mondja, az avarok ruhazatat
hordtak, es hordjak mindmaig. Terbelis, a bolgarok vezere, Justinianus Rhinotmetus idejeben elt, azt mondjak,
hogy ez a Justinianus meg Konstantin, Heracliusnak a Iia, adot Iizetett neki, mert oltalmazta meg ket az
avarok tamadasatol; a pajzsot, amelyet viselni szokott, a Ildig leeresztette, a korbacsot is, amellyel a lovat
sztkelte, es ameddig mindkettt lebocsatotta, addig nyujtotta le a Ild szineig landzsajat is, selyemkpenye
szetterlt, a katonak Iele ket erszenyt nyujtott, egyet jobbjaban arany-, masikat baljaval ezstpenzzel tele. Az
avarok erklcseit ekkortajt a bolgarok tartak a vilag ele, mert amikor legyzesk utan a hoher egyes Ioglyokat
megkerdezett, hogy mibl szarmazott Iejedelmkre es nemzetkre a vereseg, ezt valaszoltak: Onnan, hogy
amiota kiveszett a knyrletesseg, a ragalmazok roppant nagy hatalomra tettek szert, es tnkretettek a
legbatrabb, legblcsebb embereket is; a tolvajok es a bnzk nap mint nap nyugodtan tarsalogtak a birakkal;
elharapozott az iszakossag, a reszegeskedes, a megvesztegetes, a csalas; minden arucikke valt, klcsnsen
csellel es hitszegessel tartottak egymast; azt mondtak, ez okozta az avarok vesztet. Amikor ezt Terbelis
meghallotta, sszehivta a bolgarokat, es klnbz trvenyeket hirdetett ki elttk, elssorban a ragalmazok
ellen, akik Iltt vizsgalatot rendelt el, Ibenjaro bnnek nyilvanitotta az arulokkal es a hitszegkkel valo
erintkezest; tovabba: tolvajnak es rablonak tilos etelt-italt nyujtani, aki megteszi, minden vagyona a kincstarra
szalljon; a tolvaj bokajat trjek ssze, megparancsolta, hogy minden szlt irtsanak ki, az engedetlenek
Ieljelentjenek jutalmat ajanlott; aki a bnst nem jelenti Iel, javainak kisajatitasaval bnhdjek. Ezert a
bolgarok visszaallitottak az uralomba masodik Justinianust.
(335) Miutan az si geograIusok modjan leirtuk Magyarorszag innens es tulso reszeit, most rviden
bemutatjuk, milyen hatarokat mond magaenak, hogy barki knnyebben kvethesse, akarmelyik nevvel illetjk is
a helyeket a trtenelem elbeszelese soran. Jollehet az isteni Matyas, a magyarok kiralya, akkora birodalmat
szerzett, hogy innen az Adriai-, onnan a Szarmata-, keletrl a Fekete-tenger, nyugatrol pedig a noricusok,
vindelicusok es svabok erintik Magyarorszagot, e vad es Iekezhetetlen nemzet blcsje megis del Iell a
Dravanal veszi kezdetet, eszakrol a szarmatak hataroljak, akiket a mi idnkben lengyeleknek, meg a getak,
akiket olahoknak mondunk, nyugatrol van Ausztria, a hajdani Fels-Pannonia kzpontja, keletrl Mysia, melyet
most Racorszagnak neveznek. Nincs a Ildnek olyan videke, mely az emberek erejet, az allatok bseget, a Ild
termekenyseget, a Iemek tmeget tekintve megelzne, es most, levetkzve azt a regi barbarsagat, katonas
Iegyelm Iejedelemsegnek rvend. Allando haborusagok gytrtek, gyllkd nepek veszik krl, a regi
varosok, melyek egykor a ket Pannoniaban voltak, elpusztultak, es mert sohasem volt resze bekeben, ujakat nem
epithetett, es ha megis epitett, azok higgy nekem csak aIIele odavetett takolmanyok. Mindssze haromIele
allapotu embert tr meg szivesen, egyik a papi rend, mert a vallast csodamod apolja, a masik Iegyvert hord, a
tbbi Ildmves. (340) Az egesz Ialvakra es gylekezetekre oszlik, amiket k megyeknek neveznek. Ha
csendesebb volna, vagy megsznnenek a rablotamadasok, varosai is nagyobb szamban lennenek, es
eghajlatanak kivalosaga, Iekvesenek szepsege Iolytan ketsegtelenl megelzne a vilag minden mas tajekat. Igen
22
sok megyeje van, varosszamba men Ialva szamtalan, a megyek pedig reszint a varosokrol kaptak a nevket,
reszint meg azokrol a magyar vezerekrl, akik Szkitiabol kijttek, es a Duna ket partjat elIoglaltak. Elszr
azokat kell rendben Ielsorolnunk, melyek az innens Pannoniaban helyezkednek el; elszr is a szeremi megye,
melyet Szerem Ipapi varosrol neveznek, es amelyrl valamivel Ieljebb sok szo esett, a scordiscoknak ez az
egesz videke most Janos pspknek rvendezik nagyon, e nemes, meltosagteljes, szamos testi es lelki
adottsaggal aldott IerIiunak, akitl meg sokkal tbbet lehet elvarni, ha erenye melle a szerencse is tarsul
szegdik. Aztan a valkoi, melyben Ujlak nemes varoskaja meg a diakoi pspkseg Iekszik, es amely az egykori
Mysia legnagyobb reszet elIoglalja, es eppen most nyerte el a legkivalobb pspkt a hallatlan humanista
mveltseggel, a szep mestersegek bamulatos ismeretevel, emellett hseggel, nyajassaggal, nagylelkseggel,
hihetetlen okossaggal Ielruhazott Fodor Istvan szemelyeben, aki ha a vegzet eletet hosszura nyujtja virtusa
es derekassaga reven batran remelhet mindent, a legnagyobbat is. Utana jn a Szava es a Drava kztt elterl
pozsegai, melynek Pozsega varoskaja adott nevet. Szlavoniat es Dalmaciat mindssze ket megye Ioglalja el, az
egyik Zengge, a masik Zagrabe. (345) A baranyai megyet sok es termekeny szl ekesiti, ebben van a
dusgazdag Pecs varosa, melyet a peucinok leszarmazottai epitettek, es amelyet az t bazilikarol most
tegyhaznak neveznek; Ipapja Zsigmond, aki nemcsak kiemelked tanultsaga miatt tisztelend, amit az
italiaiaktol kapott, nemcsak vagyona es nemzetsegenek nemessege miatt, hanem vele szletett humanitasa,
elkelsege, komolysaga es elegans megjelenese miatt is, amellyel mindenkit, aki latja t, knnyeden szeretetre
indit. Aztan Bata Ialu, igencsak nevezetes, melyet a magyarok, a szkitak gyermekei, a cimmer Bosporus
Batajarol velnek neveztetni, mely Sindahoz kzel esik. Ezutan a somogyi megye es Somogy Ialu egy jeles
templommal, ebben Iekszik Segesd Ialu es tbb teleples a Balaton to mellett. Ezen a helyen huztak meg
magukat a segestanok, akiket a szkitak tamadasai zaklattak, hogy nyugodtabban eljenek. Aztan a tolnai a Duna
menten, ahol harom si, a krl Iekv Ialvak altal gazdagga tett apatsag. (350) Utana a Iehervari,
SzekesIehervarrol nevezve, ez egy mocsar kzepen Iekszik, ezert nem lehet egyknnyen elIoglalni, itt van szent
Istvannak, Magyarorszag kiralyanak a legnemesebb bazilikaja, melyben az elhalt kiralyok siremlekei lathatok,
ezt most az isteni Matyas roppant kltseggel egeszeben ujjaepiti, ugy hogy a legggsebb templomokkal is
sszehasonlithato legyen, ennek elere a mi idnkben a kiralyi parancs es hatalom Domonkos Ipapot allitotta,
aki oly nyajas, eszes, derek es megnyer klsej volt, hogy egyetlen szempillantas alatt Ielkeltette mindenki
rokonszenvet, aki ranezett, mindenIele, elssorban klhoni szolgalatra a legalkalmasabb; tekintete nemes,
testalkata meltosagos, es emellett oly szeretetteljes, hogy ha valaki elebe jarult, alig tudta elbocsatani. Nem ok
nelkl vitatkoznak azon nehanyan, miert van Magyarorszagon oly sok Fehervar. Nemcsak ez a Fehervar van
Magyarorszagon, hanem GrgIejervar is Taurunum mellett, meg GyulaIejervar Daciaban az erdelyieknel; az en
velemenyem az, hogy ezt a nevet nem ok nelkl szeretik annyira, mert szivesen emlekeznek vissza seik nevere.
A magyarok ugyanis a hunoktol, a hunok a leucusoktol, vagyis a szkitak kzl szarmazo azsiai albanoktol
vertek az eredetket, ha Procopius grg ironak hihetnk, es hogy seik nevet megrizzek, roluk neveztek el
varosaikat, amelyeket epitettek. Hiszen Aeneas es Teucer si szokas szerint szinten atyai neveket adott az altala
alapitott varosoknak. Pius papa visszautasitja ezt a nezetet, nem tudom, milyen meggondolasbol, hacsak nem
azert, mert kitn latnok leven elre tudta, hogy azokat az alemannokat, akiket oly nagyon es meltan kedvelt, a
magyarok nemsokara knnyeden meg Iogjak hoditani, es nem vette jo neven, hogy ezeknek valamiIele nemes
eredet jusson. (355) Procopius azt hagyomanyozta, hogy a hunok az ephthalitak nemzetsegebl valok, akiket
leucusoknak, azaz albusoknak is nevez, innen eredtek a leucusok a belgiumi Galliaban a remusok es a lingok
kztt. Ugyanebben a megyeben van Kalocsa metropolis, mely varosnak kitn metropolitaja szokott lenni.
Neve es alapitasa a coletianokhoz Izdik, akik mint Ptolemaeus irja egykor a noricusok alatt a Szava es a
Drava kztt Pettautol nem messze laktak. Ezzel szemben Iekszik nyugat Iele a veszpremi megye, melyet a
pspki varosrol neveznek; e varos egykor a Feher-Iorrasrol kapta a nevet svab nyelven. Aztan a most
Balatonnak nevezett tavon tul a zalai, melynek azert jutott e megnevezes, mert a zale, vagyis a hullamveres,
mindentt krlharsogja ezt a megyet. (360) Itt van a Tihany-Iok es Ielsziget is, melyet a legkitnbb halak
bsege es pompas eghajlat szerencseltet, de meg szerencsesebbe es hiresebbe teszi az Andras kiraly altal
alapitott templom. A pilisi megye pedig a Dunara rug ki, hegyes-dombos terlet, egeszeben szlterm, a
hevizek miatt kentartalmu bort terem, mely gyorsan reszegit. Itt van Uj-Buda es Obuda, mindkettt a Duna
hullamai mossak, es a budinokrol, a szkitak legsibb neperl neveztek el, mely Attilaval, a hunok kiralyaval
szallt ala a Pannoniakba. Nem hiszem, hogy egyet kellene ertennk azokkal, akik azt irjak, hogy Attila Iivererl
neveztek el; alighanem maskepp velekednenek, ha alaposan atbngesztek volna Herodotust es Strabot. A hunok
23
Azsiabol kiznlven atkeltek a Donon, behatoltak az europai Szkitia kzepebe, es sokaig egytt eltek a
budinokkal, mieltt a ket Pannoniat elIoglaltak volna. (365) Obuda Iltt a Duna ugyanazon partjan most egy
sregi varos nyomai lathatok, es hatalmas kerlet Ialak tarulnak Iel. A maiak Sicambrianak nevezik a
sicamberekrl, Germania tavoli neperl, mert maga e varos egykor a germaniai sicamber kisegit legiorol kapta
a nevet. (Itt, Obudan, Matyas kiraly idejeben kiastak egy kvet, amikor Beatrix kiralyne templomanak az
alapjait megvetettek, ezzel a Ielirattal: A sicamberek ide rsegl helyezett legioja epitette e varost, amelyet a
sajat neverl Sicambrianak nevezett el.) Mi pedig, amennyire Ptolemaeusbol es a regi kvekbe vesett
Ieliratokbol kvetkeztetni lehet, azt hisszk, hogy ez a varos az els kisegit legioe volt; Ptolemaeus ugyanis a
Duna partjan harom legionarius varost helyez el, igaz, csak Fels-Pannoniaban, amiben valoszinleg teved,
mivel ezek az Alsoban is voltak; az egyik az, amelyet tizedik german legionak neveztek, es amely azt hiszem
azonos azzal, amely Esztergom mellett a szetterl siksagon helyezkedett el, vagy Komarommal szemben
Tata mellett; a masik a tizennegyedik german legio, errl ugy veljk, hogy valamivel Buda Iltt, a tizenhatodik
merIldknel, ahol most szent Andras temploma all, egy magaslaton elhelyezked Ialu; maig Iennmaradt Ialai
hatso reszenek a krvonala, amelyet az irigy venseg nem semmisitett meg; (370) egy regi szentely bejaratanal
mindmaig van egy k, mely bizonyos Flavius sirIeliratat tartalmazza, es amelybl en knnyen arra a
Ieltetelezesre jutottam, hogy ezt a legiot Domitianus csaszar idejeben a dak hadjarat alkalmaval helyeztek a
Duna partjara, es itt halt meg e legio egyik, a Flavius csaladbol szarmazo kapitanya; ugy veljk, hogy a
harmadik, mely kisegit legio volt, Obuda Ielett helyezkedett el, amirl egy sregi Ielirat tanuskodik, melyet ott
astak ki, es amely a kisegit legiok egy elrskepz iskolajanak Ielszenteleserl szol, ugyanis a Duna innens
partjan nem ismernk ennel jelentekenyebb regi varosmaradvanyokat. Ebbl kvetkezik, hogy ezt az els
kisegit sicamber legiot, amelyet Obuda mellett romjaiban latunk, a sicamberekrl, Germania neperl
nevezettnek kell tartanunk. De mindenkinek megengedjk a szabad velemenyalkotast, nem kvetjk az ostoba
es alvajaro evknyvirokat. Nem sokkal Iljebb ugyanezen a Iolyoparton van Visegrad varoskaja, Magyarorszag
kiralyainak hajdani szekhelye, most igen hires, varosszer Ialu, melyet az isteni Matyas ujjaepitett, kiralyi
palotajat akkora kltseggel es mveszettel diszitette Iel, hogy nem lehet annal szebbet es nagyszerbbet latni; de
errl masutt. A hegy csucsan egy roppant ers var all, azt beszelik, hogy itt rzik a kiralyi es szent koronat.
(375) Kisse Iljebb a pilisi apatsag van. A zalai megye utan, mint mondjak, a vasvari kvetkezik a noricusok es
a vindelicusok Iele, itt van Szombathely egy hajdani varos klnIele emlekeivel, ezt mindenki vallasos
tiszteletben reszesiti, mert ez volt Szent Marton hazaja. Ezt erinti a soproni, melyet Semproniarol, a romaiak
nemes koloniajarol neveznek, es mely az ausztriai Ujhellyel hataros, erditett varoskak es szamtalan Ialu van
benne. Ha a Duna Iele kanyarodsz, a gyri megye kvetkezik, melyet a dusgazdag Gyr varosrol neveznek, ezt
a Raba Iolyo ntzi, mely a Dunaba mlik ott, ahol valamivel tavolabb egykor Bregetium allt; igen jeles
pspksege van, es bazilikajat Orban pspk, Matyas kiraly kincstartoja nem csekely epletekkel es
Ielszerelessel ekesitette, t Tamas kvette, aki Matyas kiralynal titkarkent szolgalt, es aki erett blcsesseggel,
becsletesseggel, hseggel kiemelkedve, Iaradtsagot nem ismer testevel, derek jellemevel es szellemessegevel
nem hasznalt tbbet maganak, mint a Iejedelemnek: a Iolytonos szolgalatokat es megbizatasokat hihetetlen
buzgalommal latta el, ezert olyan tekintelyt szerzett, hogy ha sokaig el, celratr javaslataival, ravaszsagaval es
okossagaval a tbbiek kztt a I helyet Iogja elerni. Unokaccse Ferenc volt, aki kitnt a prozaban es a Iolyo
beszedben, tamogatta a tanult elmeket, es szinte tarsa volt nagybatyjanak, a kiraly titkarakent irasmveszetevel a
kzs hivatal diszere valt. (380) Gyrtl nem nagy tavolsagban emelkedik a Pannonia-hegy, sokan azt allitjak,
hogy errl nevezik Pannoniat, ennek tetejen all az isteni Marton legszentsegesebb temploma, aki ugyan
pannoniai volt, testet megis a tulso Galliaban tisztelik kegyelettel. Ezzel erintkezik a komaromi, melyet a szkitak
Komarom nev varosarol neveznek, mely a Duna szigeten helyezkedik el; a comarok ugyanis az azsiai
Szkitiaban voltak igen nevezetes nepek, a sacak Iolyoja, a Sir-Darja menten, tudniillik az europai Szkitia szamos
varosneve az azsiainak Ielel meg; st, van egy Comara Iolyo a bactrok kztt is, mely az Ochusba torkollik; a
comarok nepe is itt el. Ebbl kvetkezik, hogy a hunok, a magyarok satyai Azsiabol es nem Europabol
szarmaztak, mivel nemcsak a nevekben, hanem nyelvkben is az azsiai szkitakra utalnak vissza. Ugyanebben a
megyeben van Tata, es itt egy olyan kltseggel epitett kiralyi var, hogy szazadunk minden mas varanak joggal
elebe helyezhet, mert innen to, onnan ketts arok, levajt szikla, meredek sanc ersitik, ugyhogy egy oldalrol
sem lehet bevenni. Ehhez csatlakozik az esztergomi, melyet Esztergom erseki szekhelyrl neveznek, melynek
nevet a maiak abbol vezetik le, hogy a Duna es a Garam Iolyik el mellette. (385) Az erseksegnek itt ket
nevezetes bazilikaja van; az egyiket az isteni Istvan kiraly epitette a Iellegvarban, a masikat az alant elterl
24
varosban IV. Bela, a magyarok kiralya szentelte az egi Ferencnek. Ha Ptolemaeusnak hihetnk, a Duna mellett a
nyilt mezn, a Iolyo partjan szetszorva a tizedik german legio nyomai lathatok, ezt aztan a tatarok Ieldultak; a
legiok egeszen Valentinianus es Valens uralkodasaig itt maradtak, es mint egy kvn olvassuk, a klvarosban az
els legio parancsnoka egyedarusitasi jogot engedelyezett; ez a Ielirat igy szol: Uraink, a hatalmas csaszarok,
Valentinianus, Valens es Gratianus legIelsbb iteletebl, a tekintetes IerIiunak, a ket hadsereg lovagmesterenek
rendeletere Foscanus, a Martiusok els legiojanak parancsnoka es az alaja rendelt katonasag ezt a Burgust,
amelynek a neve Commercium, emiatt es e celbol alapjaitol Ielepitette es 48 nap alatt beIejezte a mi urunk,
Gratianus Augustus masodik es a jeles IerIiu, Probus konzulsaga idejen. E helyseget tekintelyes ersek szokta
ekesiteni es most meg inkabb Aragoniai Hippolit, Beatrix kiralynenak nveretl valo unokaccse, Herkules
Ierrarai Iejedelem Iia, ki meg nem erte el tizedik evet, amikor az isteni Matyas e szent hivatallal
megadomanyozta. De ugy latszik, hogy a kiralyi ver, az artatlan gyermekkor es a mar-mar isteni erklcs a
bazilikanak es a papok tisztelend kollegiumanak inkabb hasznara valt, mint hogy a legkevesbe is artott volna.
(390) Ennyit mondtunk az innens megyekrl; most kvessk rendben a tulsokat.
A pestinel kezdjk, melynek Pest varoskaja adott nevet. A pozsonyinak egy sregi varos klcsnzte a nevet,
amely a magaet Pisotol nyerte, aki mint Florus mondja a ket Mysiaban meg Pannoniaban tevekenykedett, es
meghoditotta Trakiat. A honti megye pedig az, ahol a sacakrol, az azsiai szkitak legsibb neperl nevezett Sag
varoska talalhato. A Ildje termekenysegenek rvendez nogradit Vac varosa ekesiti. Marmaciahoz, amelyet
manapsag Maramarosnak mondanak, a rezben, vasban, ezstben bvelked gmri csatlakozik. Aztan a tornai
es a zolyomi, egy Ialurol es egy mezvarosrol elnevezve, az egyik vasanak, a masik aranyanak es ezstjenek
bsegevel jeleskedik. A sarosi, amelynek egy varkastely adott nevet, Sarmatia hatarara rug ki. A szepesi is a
lengyelekkel hataros, itt van Szepes, BartIa es Lcse varos, melyet az albanok, a magyarok eldei alapitottak;
leucon tudniillik grgl Ieheret jelent. (395) A mi idnkben itt messze tajon Imre, a testrkapitany, akit
nadornak neveznek, meg ccse, Istvan kiralyi groI uralkodik nagy terleten, egyikk mely blcsessegevel es
bseges gyakorlati tapasztalaval tnik ki, a masik hsegben, derekassagban, IegyverIorgatasban kivalo.
Marmacia mellett a hegyvideken van az ungi, melynek elnevezese a hunokrol vagy az ungarusokrol ered. Ha a
mezseg Iele tersz el, ott van a hevesi, ahol Egerrl beszeltnk. A borsodi pedig az, ahol a jeles Diosgyr var
talalhato. A Tiszan tul talalod a szabolcsit es a kls-szolnokit, melynek Iolyoparti lakossaga Marmaciabol
ksot szallit a Dunahoz. Nincs tavol innen a bihari, ahol Varad Iekszik es ennek bazilikaja, melyben az isteni
Laszlo kiraly teste nyugszik; lathato itt ercbl keszlt lovas szobra is es meg nehany szobor. A bekesi Erdely
Iele nyulik, ezzel hataros az aradi is, melynek Arad adott nevet, ahol Vak Bela kiraly sirja talalhato. (400) Nem
esik messze innen a zarandi, azonkivl a torontali, a Tisza Iolyo menten a csongradi, mely Szeged varoskajarol
nevezetes, aztan a csanadi egy varossal es egy hires bazilikaval. Mysia Iele a temesi nez, ahol ugyanezen nevvel
egy szamos Ialuval krnyekezett mezvaros talalhato. A legkzelebbi ehhez a bacsi, varosarol es Ipapjarol
nevezetes. A Duna partjan nyulik el a bodrogi, melyet egy kastelyrol neveznek. A szatmari igen gazdag arany-
es ezstbanyakban, a hegyek kztt terl el, es van egy varoskaja, melyet most Asszonypatakanak hivnak. Majd
Kzeps-Szolnok es Kraszna, tovabba a beregi egy Munkacs nev varoskaval az igen magas hegyek kztt. Es
az ugocsai, ahol mindenIele a Inemesek kztt mindig ragyogonak tartott Perenyi-haz uralkodik, melynek Ieje,
Imre, azon idkben roppant gazdag es meg Matyas kiraly szemeben is veszelyes volt, ezert varosaitol es
vagyonatol megIosztatott, de aztan a kiralyt meghatotta Imre Iianak csodalatos jelleme, bnbanattol es
sajnalattol vezereltetve visszaallitotta javaikat mind, tudniillik az iIju oly nemes es meltosagteljes abrazatu volt,
hogy magan hordta seinek erenyeit; velk egy trl Iakadt Perenyi Janos, akiben a legnagyobb artatlansag,
derekassag es szeretetremeltosag lakozott. Mindez Marmacia Iele nez.
Pozsony Iltt a nyitrai, ahol Nyitra elen a komolysagra es okossagra trekv Antal pspk allt. Ezt a barsi
kveti, ahol Revistye van, Orban egri pspk varoskaja. (405) A Morva Iolyorol nevezett Morvaorszaggal a
trencseni hataros, ennek egy varos adott nevet; nincs tul messze innen Nagyszombat varoska. Morva- es
Lengyelorszag hataran van a Lipto varosrol nevezett liptoi, melyet a kegyes atya, az isteni Matyas, Iianak, a
legboldogabb, gyermekkoratol az uralkodas legbiztosabb remenyeben nevelkedett Janosnak adomanyozott, mert
ez mar kora gyermeksegeben megmutatta, milyen Iejedelem valik majd belle. Az arvait Morva- es
Lengyelorszag hatara erinti. Ugyanezen videkhez tartozik a turoci. Szinte ezen tajon Iekszik az abaujvari, ebben
van a hires-nevezetes Kassa varosa es Eperjes, a zempleni, benne egy varoska, ahol a szkitak es a magyarok a
Bodrog Iolyonal elszr szalltak meg. Vegezetl van a maramarosi megye, ahol sobanyak vannak, meg t
25
varoska es Ialu, valamint az erdelyi, ahol a szaszok het varosa all, es ha nem csalodom, ezeket hivjak Hetvarnak.
Kzlk Iontosabb Szaszvaros, Szeben, Brasso, Beszterce es Kolozsvar, ami szkita nyelven iskolavarost jelent;
szomszedsagaban van a boldog Skolasztikanak szentelt kolostor. (410) Aztan GyulaIejervar metropolis, melyrl
Ientebb esett szo; sobanyak is, a szekelyek nepe, akik a nemeslelk szkitaktol szarmaznak, es ezert mindmaig
sem ismerik a szolgasagot, mostanaban sem Iizetnek adot a kiralynak, csak olykor-olykor egy hazi krt, es
parancsainak nem mint utasitasnak engedelmeskednek, hanem mint az orszag szksegletebl kvetkez
kerelemnek. Nevezzk meg azonban mindezt ujabb kori nevekkel.
Sarmatianak azt az oldalat, mely a Dnyeszter es a Tiligul kztt a Fekete-tengerig nyulik, most Podolianak
mondjak. Innen huzodik Oroszorszag a Dnyeperig, elIoglalja ennek mindket partjat egeszen a Iorrasaig, majd
kelet es eszak kztt megIordulva a Don Iorrasai Iltt a Riphaeus-hegyekig nyulik. Aztan a Riphaeus
gerincetl Iut tovabb az egyik resze a Szarmata-oceanhoz a Krimen tul a Turuntus Iolyoig, a masik pedig Azsia,
a hyperboreusok es a hippoIagok Iele egeszen a szarmatakig, ahol a szinte rk havon erdei emberek
szekereznek, kocsijaikat a szarvasok oly gyorsan huzzak, hogy egyetlen nap alatt knnyszerrel megtesznek
szaz merIldet. Ami Oroszorszag mgtt a Don es a Maeotis kztt van, azt a tatarok birjak.
LitiIania, amelyet sokan Litvanianak neveznek, Sarmatia belsejet Ioglalja el, a Venedicus- es a Budinus-hegyek
kztt Iekszik, keleten Oroszorszagot, eszakon Livoniat, Poroszorszagot es Pomeraniat erinti, mely terletek a
Budinus- es az Alaunus-hegyektl Sarmatia tbbi reszet Ioglaljak el egeszen az ocean partvidekeig. Litvaniahoz
Mazovia csatlakozik. Nyugaton a Visztula Iolyo partjainak krnyeken Lengyelorszag Ioglalja el Sarmatianak azt
a reszet, mely a Szarmata-hegyektl es a Germaniat Szkitiatol elvalaszto Visztula Iorrasvideketl nyujtozik el.
(415) Ezt a helyet egykor az ombrok, a sabocok, a sidok es a visburgik laktak, de ahol Germania Iele tart, ott
Szilezia csatlakozik hozza, amelyet hatulrol Morvaorszag erint Szileziai es Morvat Marbod kiraly idejeben a
kvadok es a markomannok birtokoltak, es azt hiszik, hogy Morvaorszagot rola neveztek el. E ket tartomanyhoz
eszak Iele Csehorszag esik, mely a Szudetaknak mondott hegyek es a Cseh-erd kztt Iekszik. A Dravanal
kezddik Magyarorszag, es tart a Dunan innen a noricusoktol Taurunumig, ahol a Szava a Dunaba beomlik, a
Dunan tul pedig Germaniatol a Karpat-hegysegig, amely alatt Szepes varoskaja Iekszik, elterjed egeszen
Tibiscumig, ama hegyi Dacia Ivarosaig, amelyet tbben Partmentinek mondanak, mostanaban pedig
HavasalIldnek neveznek. A masik Olahorszag, amelynek Moldva a neve, a Pruttol, a hegyi Olahorszag
hataratol a Duna es a Dnyeszter kztt a Fekete-tengerig terjed. A Karpat-hegysegen tul Dacia legszels resze
Erdely. Fels-Mysiaban van Bosznia es Racorszag, hatul Szerbia; Also-Mysiaban Bulgaria. (420) Kiralyi
szekhely Lengyelorszagban a Visztula Iolyo mellett Iekv Krakko, Litvaniaban Vilna, Magyarorszagon pedig
Buda.
26
2. fejezet - Msodik knyv
Amilyen rviden csak lehetett, ismertettk a ket Szkitiat, az innens es a tulso Magyarorszagot, a klnbz
nepek kltzkdesei, haborui kvetkezteben megvaltozott helyneveket, arra gondolva, hogy e leiras segitsegevel
ki-ki knnyebben megerti a trtenteket is. Hogy azonban a kvetkezket vilagosabban adhassuk el, ugy
gondoltuk, hogy nem lesz haszontalan, ha bevezetesl elszr a szkitak eredeterl, szokasairol, trteneterl
beszelnk, meg a gotokrol, akiket azok a hunok ztek el, akiktl a magyarok az eredetket veszik, habar nehany
dolgot az elz knyvben mar erintettnk.
Senki sem tagadja, hogy a szkita nemzet Scytharol, Herkules Iiarol kapta a nevet. A historia elbeszeleseben
azonban elteresek vannak. Diodorus egy Ildbl szletett szzrl beszel, aki kldktl IlIele emberi, egyebkent
vipera alakot mutatott; ez harom Iiut szlt: Scythat, Plutot es Napist, az els batorsagban es tehetsegben
kiemelkedven azt a birodalmat, amelyet szkcsken vett at, kiterjesztette, es a szkitaknak nevet adott; amikor a
meggyarapodott terlet orszagot Ielosztottak, a masikrol a plutonokat, a harmadikrol a napaeusokat neveztek
el. (5) Az a gyenge es lenezett nemzet, mely elszr az Aras Iolyonal lakott, nagyszer, haborura es dicssegre
vagyo kiralyt kapvan a Kaspiig elIoglalta a hegyvideket, a siksagot pedig az oceanig es a Maeotisig, st azt
beszelik, hogy a Donon is atkelt, Ienyes sikereket aratott, es Europaban Trakiaig jutott el; Azsiaban is elerte a
Nilust, a meghoditott tartomanyokbol sok gyarmatot alapitott Szkitiaban, ket hatalmasat is, az egyiket
asszirokbol, amelyet Paphlagonia es Pontus kztt telepitett le, a masikat medekbl a Don mgtt, amelyet
Sarmatianak neveztek el.
Herodotus azt mondja, hogy Herkules semmit sem akart erintetlenl es hoditatlanul hagyni, ezert elment
Szkitiaba, egy erds, berkes videken egy ketalaku asszonyra bukkant, aki elvette tle a lovait, es csak azzal a
Ieltetellel tudta azokat visszaszerezni, ha kzsl vele; ez harom szep es egeszseges Iiut szlt neki, Scythat,
Agathyrsust es Gelonust; amikor a n tanacsot kert tle, hogy melyikknek adja at az orszagot, azt Ielelte, hogy
annak, aki ersebben meghajlitja az ijat, amit otthagyott; midn Ielnvekedtek, Scytha hajlitotta meg a
legjobban, kapta meg az orszag Iltti uralmat, Iiverei mas lakohelyet kerestek; Gelonus atkelt a Donon,
orszaga hatarat a Dunaig terjesztette, Agathyrsus eszak Iele ment, es a Riphaeus meg a Hyperboreus-hegyeknel
alapitott birodalmat. (10) Nemelyek pedig, akik a zsidok, nem tudom, miIele mesei nyoman abrandozgatnak, azt
irjak, hogy a szkitak JaIet Iiatol, Magogtol erednek, a hunoknak meg Nimrod Iiai, Hunor es Magor voltak az
elei. Mi azonban inkabb a roppant tekintellyel rendelkez si Iorrasokat akarjuk kvetni akar meg tevedeseikben
is, mintsem ezekkel akar igazsagukban is egyeterteni.
A szkitak nemzetet tehat mindig a legsibbnek tartottak, ezt jol mutatja vitajuk az egyiptomiakkal. Az
egyiptomiak a kvetkez ervelessel vitattak maguknak az emberi nem eredetet: azt allitottak, hogy a dolgok
kezdeten az els emberek semmikeppen sem lakhattak ott, ahol elviselhetetlen a hideg vagy iszonyu a hseg,
hiszen ezekkel szemben az elme maig sem tudott valamiIele takarot kimesterkedni; Egyiptom kzepen van,
Ildje dusan term, eghajlata kiegyensulyozott, a Nilus pedig a napmeleg hatasara az iszapbol szamtalan allatIajt
teremt; ebbl knnyen kikvetkeztethet, hogy az els emberek ott talalhatok, ahol a legknnyebben
Iejldhettek. A szkitak viszont azt ersitgettek, hogy ennek nincs jelentsege, az isten es a termeszet semmit
sem csinal Ilslegesen, nem alkotott olyan helyeket, amelyek egeszen resek, az allatok es egyeb dolgok
teremtese soran mindent a hely es az eghajlat viszonyainak megIelelen alkotott meg, a hideg videkekre durva
testeket helyezett, masok kepesek elviselni a hseget, a nvenyeket es gymlcsket a hely es az eghajlat szerint
a legcelszerbben osztotta el; (15) emellett a dolgok teremtesekor, akar egyesles es a dolgok sszevegylese
volt az, akar a vizek aradasa a Ildek Iltt, akar tz boritott mindent, es ez szlte a vilagot, mint mondjak, a
szkitak mindenkeppen korabbi eredetek. Mert ha az isten akaratabol tz esett a Ildre, azt kell hinni, hogy a
tztl elszr a Iagyos eszak szabadult meg, Egyiptom viszont es a tbbi terlet, amely napkelet Iele esik, igen
lassan valt mersekeltte, hiszen meg ma sem nelklzi a nap Iorrosagat; ha znvizbe merlt el a talaj, a
visszavonulo vizbl a magasan Iekv eszak bukkant ki gyorsabban, es ez nem trtenhetett korabban sehol, mint
Szkitiaban. Hogy ez milyen magasan Iekszik, knnyen belathato abbol, hogy minden Szkitiabol ered Iolyo a
Fekete- es az Egyiptomi-tengerbe siet, mig viszont Egyiptom kiralyok es nemzedekek oly sok Iaradozasa es
kltsege ellenere mindmaig sem tud ellenallni az arviz erejenek. Ebbl knnyen megallapithato, hogy a Nilus
27
nem delrl, hanem a nyugati Atlasz-hegysegbl Iolyik kelet Iele. Ha az egyseg szetoszlasakor es a dolgok
egyeslesekor a knnyebb anyagok IelIele, a nehezek leIele mozogtak, bizony az eghez kzelebbi, a kiemelked
sarkon Iekv Szkitia emelkedett ki elbb. Az egyiptomiakat azonban nemcsak ervekkel, hanem Iegyveres ervel
is legyztek. Amikor ugyanis egykor Sesostris, az egyiptomiak kiralya haborut inditott, nem hogy a hatarukon
vartak volna be erkezeset, hanem messzire elebe vonultak, mintha portyazni mennenek, hogy tudniillik a kiraly
semmit se tudjon zsakmanyolni tlk; amikor ezt a tamado eszrevette, otthagyta a poggyaszt meg a tabort, es
szelsebes Iutassal visszavonult; a kiraly oriasi vesztesegeket szenvedett, es alig tudott ep brrel hazamenni
Egyiptomba. (20) St, ha a szkitakat a mocsarak Iel nem tartoztatjak, egesz orszagat elvesztette volna. Ezek,
miutan visszamentek, egesz Azsiat meghoditottak, es uralmuk jelkepekent csekely sszeget kivetve
adoIizetjkke tettek. De minek beszeljnk Sesostrisrol, es minek hanytorgassuk Iel az osdi trteneteket?
Gyalazatos meneklesre kenyszeritettek Dariust, a perzsak kiralyat, egesz seregevel egytt megsemmisitettek
Cyrust, lemeszaroltak Zopyriont, Nagy Sandor hadvezeret, egesz seregevel egytt; megsemmisitettek a parthus
es a baktriai birodalmat.
Haboruban kerlelhetetlen nemzet, Iekezhetetlen, nagyravagyast es kapzsisagot nem ismer, a legyzttl nem
kivan egyebet, csak a dicsseget, nem mvel Ildet, nem epit hazat, nem telepit Ialvakat, nincs allando
lakohelye. A mveletlen pusztasagokon csak barmait legelteti. Szekeret hazkent hasznalja, amelyet kedve
szerint mozgathat, ezen szallitja az asszonyokat es a gyermekeket; vad- es nyestbrbe burkoloznak, nem
hasznalnak gyapjut, tejjel es mezzel taplalkoznak, edenyk leginkabb a Iejvdr, Iegyverk kard es nyil, az
igazsagot nem trvenyknyvbl ismerik, hanem a termeszet oltotta belejk. A lopast tartjak a legsulyosabb
bnnek, mert barmaikat es elelmiszerket Iedel es kerites nelkl tartjak, midn az erdkben koborolnak; ha
lopni szabad volna, nem tudnanak Iennmaradni; a masera nem vagyakoznak, megelegednek a magukeval;
aranyat, ezstt nem kivannak. (25) Egyebkent kiegyensulyozottak, mertekletesek, termeszettl Iogva
becsletesek, amit a romaiak es a grgk meg a IilozoIusok utasitasai es tanitasai nyoman sem tudtak kvetni.
Ezeknek ugyanis tbbet hasznalt a bnk nem ismerese, mint amazoknak az erenyek ismerete. Joggal dicseri
tehat ket oly nagyon Homerus, ahogy az elz knyvben mondtuk, de amikor kapcsolatba kerltek a
Iniciaiakkal, ionokkal, miletusiakkal, a grgkkel es a romaiakkal, erklcseik megIertzdtek, kegyetlenekke
es vadakka valtak.
Azsiaban teremtettek maguknak birodalmat, ahonnan evente ezertszaz arany adot szedtek; az adoIizetesnek
Ninus, az assziriaiak kiralya vetett veget, k sem a legyzetest, sem a szolgasagot nem birtak elviselni. Pius,
ama szentseges atya, megroja Trogust azert, mert azt irta, hogy a szkitak inkabb csak hallottak a romai
Iegyverrl, mint ereztek azt, szerinte nem voltak meltok erre a dicseretre, mert a romaiaktol, grgktl,
macedonoktol nem maradtak erintetlenek; Sandor egeszen a Sir-Darja Iolyoig ldste ket, Pompeius a szkitak
tbb sereget legyzte, meghoditotta az albanokat es az ibereket, Claudius csaszarsaga idejen is a romaiak
szamos ragyogo tettet hajtottak vegre a szkitakkal szemben, es a tbbirl nem is szolunk. Amde mindez
knnyen megcaIolhato, hiszen az emlitettek a hatarokig is alig jutottak el, a bels es rejtettebb terletekre
egyaltalan nem nyomultak be. (30) Ha Sandor azzal henceg, hogy tett valamit, hat azt csak erintleg es nem
lenyegeben tette, mert ha huzamosabban ott tartozkodott volna, szerencseje aligha meg nem valtozik; a beljebb
lako szkitak ugyanis inkabb csak hallottak Sandorrol, de nem talalkoztak vele. A bactrianok es sogdianok
elpartolasa miatt elbb tert vissza, mint ahogy a szkitak sszesereglett nepet meglatta volna. A romai csaszarok
viseltek ugyan hadat a dakok es a bosporusiak ellen, meghozza igen gyakran gyaszos kimenetel hadat, de
Szkitia belsejebe sohasem jutottak el, mert ez Azsiaban is, Europaban is oly szelesen es hosszan nyulik el, hogy
egy masik Ildkereksegnek mondhatod, mely Ildjenek termekenyseget, barmainak szaporasagat, aranyanak,
ezstjenek, dragakveinek bseget tekintve nem megvetend. De higgy nekem, ez a szentseges atya, aki sok
mindent elrelatott a tavoli jvben, nem nezte jo szemmel, hogy a Szkitiabol szarmazo magyarok, akik az
ausztriaiakat sulyos vereseggel es csapassal sujtottak, es alighanem sujtani Iogjak megint, ily nagy dicsseggel
ekesked sket kapnak.
Ezenkivl a parthusok a szkitak partosai voltak, amint ezt a szkita nyelvbl erteni lehet, akik ugyan a romai
neptl a leghatalmasabb vezerek reven harom haboruban szenvedtek vereseget, megis inkabb gyzteseknek,
mint legyztteknek latszottak. (35) Ezek, otthoni lazadasuk miatt hazajukbol kizetven, elszr azokat a
pusztasagokat Ioglaltak el titkon, amelyek a hyrcanok meg a daak, valamint az araeusok, a margianok es a
28
bactrianok kztt Iekszenek, szkita nyelvket kezdtek meddel vegyiteni, majd mikor sok-sok id mulva Arsaces
lett a kiralyuk, orszagukat kiterjesztettek, es rola neveztek tbbi kiralyukat is Arsacidaknak. Bamulatos
batorsaggal kzdttek Antiochus, Seleucus Iia ellen, aki szazezer gyalogossal es 20 ezer lovassal tamadta meg
ket. Mithridates uralkodasa idejen legyztek a medeket meg a hyrcanokat, es a parthusok birodalmat a
Kaukazustol az EuIrateszig terjesztette ki. Fia, Phraates, Antiochus haborujaban a grgk sereget teljesen
megsemmisitette, es hosszu ideig Iogsagban tartotta. Ezek ltek meg Marcus Crassust, hatalmuk ala hajtottak az
uralkodo perzsakat. A hadat visel Marcus Antoniusszal 50 ezer lovast allitottak szembe, es ha Ildink,
Ventidius Bassus batorsaga nem szegl velk szembe, az egesz romai hadseregnek vege lett volna. Severus
csaszar csalardsagat sulyos haboruval toroltak meg. Gallienus uralkodasa alatt elIoglaltak Mezopotamiat es
Sziriat. Vegezetre ez a szkita trzs elIoglalta a Kelet egesz birodalmat, es a romaiak sohasem tudtak leigazni. A
tbbit elhagyom, hogy ne kalandozzam messzire.
(40) Azon tprenghetnk, hogy Szkitianak vajon a IerIiak vagy az asszonyok virtusa szerzett-e nagyobb
dicsseget. Kzlk szarmaztak ki az amazonok, e hallatlan erej es batorsagu asszonyok, akik nemcsak azt
utasitottak vissza, hogy mas nkkel sszehasonlitsak ket, hanem a IerIiak dicsseget is elerni, hogy azt ne
mondjam, Iellmulni igyekeztek. Ptolemaeus a Volga Iolyo es a Ceraunius-hegy kze helyezi ket. Metrodorus
Scepsius azt hagyomanyozta, hogy ezek a gargarensek szomszedai voltak, es a Cerauniusok labanal eltek.
Eredetket a trtenetirok igy irjak le: Midn Szkitiaban a nagyurak askalodasa ket kiralyi iIjut elldztt
otthonrol, ezek azt beszelik sok iIjat gyjtttek maguk kre, es Cappadociaba mentek, letelepedtek a
Termenel, elIoglaltak a themiscyrai mezket, es ott sokaig rablo, lator eletet Iolytattak, vegl a szomszedok
sszeszvetkeztek, es egy szalig lemeszaroltak ket. Eletben maradt Ielesegeik, mint mondjak, lattak, hogy
szamzeteskhz zvegyseg is jarul, ezert ketsegbeesesket mereszsegge edzettek, Iegyvert ragadtak, es
nemcsak azert, hogy megtartsak, ami az vek volt, hanem terletket is meg akartak nvelni; megvetettek a
szomszedokkal valo hazassagot, mint a szolgasagot, es a IerIiak segitseget visszautasitva kiterjesztettek
orszagukat; hogy mindnyajan hasonlo helyzetben eljenek, megltek a IerIiakat, akik odahaza megmaradtak,
majd dhket a szomszedokra Iorditottak, meghoditottak ket, aztan hogy ki ne pusztuljanak evente
meghatarozott idben kzsltek velk. (45) A Iiugyermekeket azonnal megltek, a lanyokat megtartottak, de
nem asszonyi mestersegekre tanitottak ket, hanem lovaglasban, vadaszatban, ijaszatban gyakorlatoztattak. Jobb
mellket levagtak, hogy a nyilazasban ne zavarja ket, innen szarmazik a nevk is. Leghiresebb kiralynjk
Lampedo es Marpesia volt; Ielvaltva gyakoroltak az uralmat, egyikk a bels, masikuk a kls gyeket
kormanyozta. Azt allitottak, hogy Mars nemzette ket. Alavetettek Europa nagyobb reszet, hatalmukba hajtottak
Azsia sok varosat; amikor birodalmuk megvedese vegett hatalmas hadsereggel Azsiaban tartozkodtak,
megalapitottak Ephesust, Szmirnat, Cymat es Magnesiat. Marpesiat a leanya kvette, Orithyia, aki rendkivl
katonas Iegyelemmel szzesseget mindvegig megrizte, az amazonok birodalmat olyannyira megnvelte, hogy
meltova valt a Herkules es Theseus hadjarataban valo reszvetelre, mely utobbi hozzajuk igyekezven
Grgorszag iIjusaganak szinet gyjttte ssze, es kilenc hosszu hajot acsoltatott. Ket nver, Antiope es
Orithyia kormanyzott, Antiope a bel-, Orithyia a klgyekben. Amikor Herkules az amazonok partvidekere
erkezett, Antiope nem tartott tamadastol, ovatlan es Ielkeszletlen volt, amikor megrohantak. (50) Antiope
nveret, Menalippet Herkules, Hippolytet Theseus rabolta el, tle szletett Hippolytus; a szerencsetlenek
szomoruan trtek a Iogsagot. Amikor Orithyia vei eseterl erteslt, es megtudta, hogy a rablo az atheniek
vezere volt, segitseget kert Sagillustol, a szkitak kiralyatol, es megtorolta az atheniek jogserteset. A legvitezebb
IerIival is sszehasonlithato Penthesilea kvetkezett utana, aki nem Ielt attol, hogy tekintelyes sereggel
segitseget vigyen a trojaiaknak. Fennmaradtak egeszen Sandor idejeig. Thalestris kiralyn elerte, hogy
kzslhetett Sandorral, majd nemsokara az sszes amazonnal egytt meghalt. Es jollehet a trtenetirok
klnbzkeppen szamolnak be roluk, megis masodik Claudius, amikor a gotok Iltt diadalmenetet tartott, tiz
IerIiruhas asszonyt vezetett egy szeker eltt, akiket amazonoknak tartottak. Piruljanak tehat a IerIiak, es
elssorban azok, akik elbizakodottsagukban annyit tulajdonitanak maguknak, amennyit masoknak sohasem
engednek meg. (55) Hogy az amazonok, minden szazadok ritka peldanya, a szkitak ragyogo sarja, mily jeles
sknek szamitanak, tetteik messze hirl dicssege mutatja. Ha a szkitaknak olyan kitn iroik lettek volna,
mint a grgknek es a latinoknak (szavaimmal nem akarom serteni a romai birodalom meltosagat), es ha
minden orszagot igazsag szerint ertekelnenek, Iel, hogy kenytelenek lennenk a barbarok eltt pironkodni.
Barcsak inkabb elIogultsagbol, es ne az igazsagnak megIelelen mondhatnank ezt! De az igazsag szellemet
29
mindenben tisztelni kell. Hegesippust idezzk, az elIogulatlan tanut, aki eladja, hogy amikor Titus elIoglalta
Jeruzsalemet, ahol tizenegyszer szazezer zsido esett el, es kilencvenhetezer jutott Iogsagba, akkor voltak az
alanok az azsiai Szkitia lakoi, vad es haboruban edzett nep, akiket Sandor mas elvadult nemzetekkel egytt
vasretesszel zart be a Kaukazusba, hogy a Don es a Maeotis krnyeket mveljek, ne tamadjak meg a maset, de
vagy a talaj termeketlensege miatt, ami nem Ielel meg mindig a Ildmvesek vagyainak, vagy zsakmanyra
ehezve Ieltrtek a kaput, Hyrcanian keresztl Mediara rohantak, meglepetesszeren vegigszaguldtak a medek
egesz orszagan, mindent tzzel-vassal pusztitottak; mivel dusgazdag kiralysagra bukkantak, az ldklesbe
beleIaradva zsakmanyolni kezdtek; Pacorus kiraly inkabb az eletevel trdtt, mint az orszaggal, egy tavoli
biztos helyre meneklt, Iogsagba esett Ielesegeit, gyermekeit, agyasait szaz talentumert valtotta ki az
ellensegtl; Tiridates, rmenyorszag kiralya, amikor megtudta, hogy meg Iogjak tamadni, megprobalt ellenallni,
de hiaba igyekezett, az tkzetben vereseget szenvedett, t magat is ktelre Iztek, es ha azt eles kardjaval
batran el nem vagja, elevenen kerlt volna az ellenseg hatalmaba; az alanoknak szokasuk volt, hogy a csataban
ktelet hajitottak, es ezzel Iogtak el az ellenseget; (60) Tiridates, hogy a halaltol megszabadult, otthagyta nekik
az orszagot, hadd Iosztogassak; kiraboltak, Ielegettek Mediat es rmenyorszagot, majd hazamentek Szkitiaba.
Mit mondjunk az europai alanokrol, akik a gotokkal szvetkezve nemcsak Trakiat, Mysiat es Pannoniat
rohantak meg, hanem Illyricumot, Italiat, Germaniat, a ket Galliat es Hispaniat is, szamos terletet oly szilardan
elIoglaltak, hogy mindmaig tartjak azokat? A tarragonai Hispaniat most a gotokrol es alanokrol Gothalanianak
nevezzk. Barcsak ne ismernenk a gotok gyujtogatasainak, rombolasainak az emlekeit! A vandalok ugyanezen
az uton szaguldozva AIrikat Ioglaltak el. A gotok is elszr nemcsak Trakiat, Macedoniat es Grgorszagot
dultak Iel, hanem Valerianus es Gallienus csaszarsaga idejen Pontust es Azsiat is. Isten haragjanak szinte
minden sulyos ostorcsapasa az Eszakrol erkezett.
Bizonnyal csodalatra meltonak tarthatjuk, hogy a szkitak sohasem trhettek huzamosabban az idegen igat, es a
tbbieket legyztek a haboruban. Elszr Bacchus es Herkules vezetett ellenk hadat, aztan Cyrus, Darius,
Sandor es Pompeius, de nem tudtak Ilttk sokaig uralkodni. (65) Velemenyemmel nem all szemben Lucius
Florus, amikor ugy gondolom, hogy Mithridates, Pontus kiralya azert volt kepes 40 even at Iolytonos haborut
vivni a romai nep ellen, mert szives viszontszolgalatok Iejeben a szkitak segitseget birta, es ez ugy megersitette
a sereget, hogy szamos vereseg utan sem trt meg, st, a nepeknek az a termekeny blcsje bseges potlassal is
szolgalt. Legujabban pedig mit mondjunk a trkkrl, akik az azsiai Szkitiabol szarmaznak, atvonultak
Pontuson es Cappadocian, elarasztottak a szomszedos terleteket, es Iolytonos tamadasaik reven akkora erre
tettek szert, hogy Galatia, Bithynia, Frigia es egesz Kis-Azsia megszallasa utan, majd a romai birodalom sulyos
gyalazatara es vesztere atkelve a Dardanellakon, Europa nagy reszet elIoglaltak? Hogy a magyarok mit
cselekedtek, latjuk is, historiank is errl Iog szolni. De nem kell csodalkoznunk e nemzet erenyein es viselt
dolgain, mert abban, hogy erben es haboruzasban kitnnek, legIkepp e harom tenyez segiti ket: a magasan
Iekv sarok magasztos lelkeket hoz a vilagra, Mars, aki a szkita tajakon uralkodik es az sajatkeppeni istenk,
adja a vadsagot, a videk termeszete pedig a testi ert. Ugyanis a hideg krnyezet elzarja a test porusait, ezaltal
nveli a termeszetes meleget, elsegiti az emesztest, miert is a test naggya es ersse valik. De mert mar
hosszasan elidztnk e targynal, hagyjuk a szkitakat; most, hogy mindent rendben elbeszeljnk, ami a temankra
tartozik, az istenseg segitsegevel kezdjk a gotokkal, mert a hunok a gotokat kergettek ki Szkitiabol.
(70) Miutan a gotok kivonultak Skandinaviabol, mint az elejen elmondtuk, Filimer vezetesevel a Maeotis
mellett, majd a Fekete-tengernel telepedtek le, aztan meguntak ezt a videket, es Zamolxisnak, a mvelt
IilozoIusnak a vezetesevel Daciaba, Trakiaba es a ket Mysiaba mentek tovabb. Ez a nemzet ugyanis, ellentetben
mas barbarokkal, szerette a blcseletet, mint Dion, a grg trtenetiro mondja, aki a gotokrol irt. Elszr Zeuta
es Deceneus, aztan Zamolxis volt a IilozoIusuk, ez utobbi platonista, mert jol tudtak, hogy boldogok azok,
akiket blcs kiralyok kormanyoznak. A kivalobb IilozoIusokat tarabostescoknak, kesbb svegeseknek
neveztek, es az egyiptomiak szokasa szerint kzlk valasztottak papjaikat es kiralyaikat.
Azt mondjak, hogy a gotok es a getak ugyanazok, Strabo azt allitja, hogy a dakok es a getak is azonosak, mert
ugyanazt a nyelvet hasznaljak. Trogus a dakokat a getak ivadekainak nevezi, es azt irja, hogy mindket Iajta dak
a daaktol, vagyis a davoktol vette az eredetet, akik a Kaspi-tenger lakoi voltak. Ha ezek tekintelyet kvetjk,
amint kell, nem szarmazhattak ki Skandinaviabol, mint trtenetirojuk, Jordanis allitja. De a got trtenelemben
engedjnk valamit a got ironak. Megsem sznk csodalkozni Jordanison, aki az vei iranti tulzott elIogultsagbol
30
mindent, amit a hatrabb lako szkitaknak szokas tulajdonitani, az europai gotok javara ir, hogy Sesostrist, az
egyiptomiak kiralyat egeszen Egyiptomig ldztek, hogy Azsiat leigaztak, hogy k voltak a parthusok es az
amazonok sei, Tomyris reven megltek Cyrust, megIuttattak Dariust es Xerxest, akik nem is a szkitak, hanem a
grgk ellen allitottak roppant sereget. (75) Az azsiai szkitak ugyanis regebbiek, mint az europaiak, akik
azutan szereztek es vettek Iel az europai nevet, miutan a Donon atkeltek. Ebbl vilagos, hogy elbeszelese,
tisztesseg ne essek szolvan, semmikeppen sem allhat meg. A csataban roppant kemenyek voltak, ezert klns
tisztelettel illettek Marsot, az istensegnek az ellenseg verevel aldoztak, ugy velekedve, hogy nem lesz
haszontalan, ha a hadak istenet emberaldozattal maguk Iele hajlitjak, es a haboru els gymlcseit neki
Ielajanljak.
Amikor tapasztaltabbakka valtak, az egesz nep ketteosztott, vizigotokra es osztrogotokra. A vizigotok a Balt, az
osztrogotok az Amal csaladnak engedelmeskedtek. Mert a gotok tartottak ekkor megszallva azt az egesz
traktust, amely a Borysthenestl, amit Jordanis Dnyepernek nevez, egeszen a Donig huzodik. Az Antaloknak
szokasuk volt a nyilazas, enekszoval es citeraval adtak el seik tetteit, heves vagtaban hajtottak a lovakat.
Dion, aki megirta a Geticat, azt mondja, hogy joval kesbb a gotok kiralya, valamint az europai Mysiae is
Telephus volt, Herkules Iia, akit Priamus nveretl, Augetol nemzett. Ez a trojaiak megsegitesere csapatot
toborzott, es amikor a grgkkel megtkztt, meglte Thessandert, a grgk vezeret, amikor pedig Aiaxra es
Ulyssesre tamadt, lebukott sszeroskado lovarol, combjat Achilles landzsaja sulyosan megsebezte, de meg
sebeslten is elkergette a kzelebl a danaokat. (80) Hozzateszi, hogy a kiralysagban Iia, Eurypylus kvette, aki
menyasszonya, Cassandra iranti szerelmetl hajtva elment a trojai haboruba, es ott halt meg. Nem hiszi azonban,
amit Dion allit, hogy Flp, Macedonia kiralya, Ielesegl kerte Medopat, Gudilanak, a gotok kiralyanak a
leanyat, es el is vette, hogy ezzel a rokonsaggal megersitse a kiralysagat, aztan penzszkeben leven
megostromolta a Tomi kzeleben Iekv dusgazdag geta varost, Varnat, a jambor papok Ieher, szent ltzetben
temre enekelve elebe vonultak, a macedonok megengeszteldtek ettl a latvanytol, a kiraly parancsara azonnal
Ieloldottak az ostromot, visszaadtak a zsakmanyt, megujitottak a szvetseget, es tavoztak. Nem sokkal kesbb
azonban Sithalcus kiralynak eszebe jutott a szerzdesszeges, es hogy a gotok jogtalankodasat megtorolja, 150
ezer embert gyjttt ssze az ellen, akire a haldoklo Sandor az atheni parancsnoksagot hagyta volt, mely
haboruban Iellkerekedtek, es a Mysiaban elszenvedett serelemert majdnem egesz Macedoniat
vegigpusztitottak.
Abban az idben, amikor Sylla megszerezte a hatalmat, Byrebista uralkodasa alatt veletlenl eljutott a geta
kiralysagba Deceneus, aki blcsessegevel Ieltnt, es a kiraly szinte uralkodoi hatalmat adott neki. Miutan ez
megtrtent, azonnal azt tanacsolta, hogy inditsanak hadjaratot Germaniaba, amelyet most FrankIldnek
neveznk, mire a gotok az egesz terletet elznlttek es kiIosztottak. (85) Deceneus illend es kulturalt rendre
hozta barbarsagukat, polgari szokasokra Iorditotta, megtanitotta, hogy trvenyeknek engedelmeskedjek,
amelyeket belaginisoknak neveznek, megmagyarazta a csillagok palyajat, a bolygok mozgasat, az egbolt egesz
szerkezetet, a dolgok termeszetet, az istenek tiszteletet, az nnepi szertartasokat. Aztan a hasonloan mvelt
Comosicus kerlt az elkre, aki messzemen igazsagossaggal viselte mind a kiralysagot, mind a Ipapsagot.
Corillus kvette az uralomban, aki krlbell negyven evig uralkodott. Hosszu id elteltevel, Domitianus
csaszarsaga idejen, Ielbontottak a beket, es elIoglaltak a Duna partjat, melyet a romai nep mar regota birtokolt,
es ahonnan egykor az iIjabbik Gordianus, odasietve a Dunahoz, knny csataban elzte es kiszoritotta ket;
most e tartomany elen Oppius Sabinus allt valogatott legiokkal. Oppiusnak, a legiok parancsnokanak levagtak a
Iejet, sok kis- es nagyvarost tzzel-vassal elpusztitottak. Mindezt Dorpaneus kiraly mvelte. Domitianust a
szkseg arra kenyszeritette, hogy megvedelmezze az allamot, hadjaratot szervezzen es sorozast tartson; a sereg
elere Fuscust allitotta; amikor ez megerkezett Illyricumba, sszelancolt hajokbol hidat keszitett, es atkelt a
Dunan, majd megtkztt az ellenseggel, szerencsetlenl, amennyiben a vezer elesett, a romai csapatokat
nemcsak taborukbol ztek ki, hanem meg is vertek es megIuttattak, es oriasi vesztesegeket szenvedtek. (90)
Aztan Ulpius Traianus kvetkezett, aki a romai birodalmat ert kart es gyalazatot alaposan megbosszulta, mert
ketszer is diadalt aratott Decebal Iltt, aki klnbz cselvetesekkel probalkozott elleneben, es akit Longinus
legioparancsnok elIogasa elbizakodotta tett; ez, hogy a Iogsag gyalazatatol szabaduljon, mereggel vetett veget
az eletenek; Traianus halalba kergette a kiralyt, roppant kincstarat elszedte, a Dunan hidat epitett, amelyet
kesbb Hadrianus lerombolt, hogy a dakok ne tamadhassak a Mysiakat; ez mint Dion irja 20 pilleren allt,
magassaga az alapok Iltt 150 lab, szelessege pedig 60 lab. Daciat aztan provinciava tette; meg latszanak e hid
31
Iennmaradt, negyszgletes kvekbl keszlt pillerei. Antonius Caracalla kesbb hevenyeszett csatarozasokban
legyzte a gotokat. A barbarokat nteltte tette a gyzelem, es Iuraikat ansesnek, azaz herosznak es Ielistennek
kialtottak ki. Hasznosnak tartjuk, hogy rviden bemutassuk ezek leszarmazasat.
Mint regeikben eneklik, els volt kzlk Gapt, akinek Iia Hulmul volt. Hulmul nemzette Augist, ez Amalt,
akitl az Amalok vettek az eredetket. Amal nemzette Hisarnest, Hisarnes Ostrogothat, Ostrogotha Hunuilt,
Hunuil Athalt, Athal AchiulIot es OduulIot, AchiulI Ansilat, EdiulIot, VultulIot es Hermanarikot, VultulI
Valaravansot, Valaravans Vinitharit, Vinithari Vandiliart, Vandiliar Thiudimert, Valamirt es Vidimirt,
Thiudimer Theodorikot, Theodorik Amalasuentat, Amalasuenta szlte a Ierjetl, Euthariktol Atalarikot es
Mathesuentat, akinek ez volt a rokonsaga: Hermanarik, AchiulI Iia, nemzette Hunimundot, Hunimund
Thorismundot, Thorismund Berimundot, Berimund Veteriket, Veterik Eutarikot, aki Amalasuentat vette
Ielesegl, es Atalarikot meg Mathesuentat nemzette; Atalarik gyermekkoraban meghalt; Mathesuenta Ierje
Vitigis volt, gyermekei nem szlettek. (95) Amikor a gotok birodalma tnkrement, Belizar mindkettjket
Iogolykent Konstantinapolyba vitte. Vitigis azonnal meghalt; Ieleseget, Mathesuentat Germanus patricius,
Justinianus csaszar nagybatyja, Ielesegl vette es particiusnve tette, szlte neki egyetlen Iiat, Germanust. Az
Amalok kipusztulasarol alabb lesz szo; most terjnk vissza a gotokhoz.
Egy reszk a Fekete-tenger ama videken lakott, amely kelet Iele nez, ezek vagy Ostrogotha kapitanyrol, vagy a
Keletrl kaptak a nevket; azok viszont, akik a nyugati terletet Ioglaltak el, a sajat nyelvkn vizigotaknak
neveztek magukat, mert atkeltek a Dunan, es sokaig megszallva tartottak a Mysiakat, Trakiat, a Pannoniakat es
Illyricum tekintelyes darabjat. Symmachus azt mondja, hogy kzlk szarmazott Maximinus csaszar, akit
Alexandernek, Mamaea Iianak a halala utan a hadsereg cezarra kialtott, es aki alacsony rend szlktl
szarmazott, got apatol, akinek Micca, es alan anyatol, akinek Ababa volt a neve; Severus csaszarsaga idejen,
amikor Iia szletesnapjan katonai jatekot rendeztek, ez ereje tudataban odament, es amikor a kzdterre lepett,
izmos testevel minden nez csodalatat Ielkeltette; amikor a szolganeppel valo kzdelemre sor kerlt, nem hozott
szegyent a katona nevre sem, mert tizenhat szolgat egykettre oly sikeresen teritett a Ildre, hogy latszott,
parbajban a tbbit is knnyeden legyzi; ezert Ilvettek az ujoncok kze, a csaszar ajanlotta be t a katonai
tribunusnal, neha a vagtato lovon ell halado csaszart gyalogosan megelzte, maskor a csaszar parancsara a
legersebb katonakkal verekedett meg, es knnyeden legyzte ket, amiert arany nyaklancot es bseges jutalmat
kapott tle, es Ielvettek a testrkatonak kze. Jordanis, ahogy tudja, elIerditi Symmachust, hogy a romai
birodalommal szemben a gotot magasztalja Iel. (100) Herodianus pedig, a historikus, aki a grgk es a latinok
eltt egyarant nagy tekintelynek rvend, es akit az isteni Matyas szamara grgbl leIorditottunk, azt hiszi, hogy
nem got volt, hanem mondja Alexander taboraban volt egy bizonyos Maximinus, aki tiszta trak
nemzetsegbl egy Ielbarbar Ialuban szletett, eleinte pasztorok kztt nevelkedett, iIjukora kezdeten hatalmas
teste es es ereje jovoltabol a lovagrendbe kerlt, rvid id alatt a szerencse kedvezesebl paratlan katonai palyat
Iutott be, taborparancsnok is volt, ra bizott tartomanyokat is iranyitott teljhatalommal; Alexander az sszes
ujonc kikepzeset rabizta, kikepzes soran a katonak oly nagyon megszerettek, hogy mindenki egyIorman
kedvelte, Ikepp a paeonok, akik hazaszeretetbl nagyon kerkedtek az erenyeivel; egyszer, amikor a szokasos
gyakorlatozas celjabol egy mezre erkeztek, az odajv Maximinusra csaszari bibort teritettek es valamennyien
csaszarkent kszntttek; eleinte huzodozott, komolyan korholta ket, ledobta a bibort, de kesbb a Iegyveres
lovagok rakenyszeritettek, mert halallal Ienyegettek meg, ha a Ielkinalt csaszarsagot el nem Iogadja; aztan
mindenkire raparancsolt, hogy Iogjanak Iegyvert, tamadjak meg es ljek meg a lazadasrol mit sem tudo
Alexandert, es ijesszek meg a testrcsapatokat. Miutan ez megtrtent, hadjaratot inditott a germanok ellen; ezek
nem alltak ellen, az erdk termesebl elve szetszort Ialvakban laktak, pedig tzzel-vassal pusztitotta ket.
Mikzben a keresztenyek elleni barbar kegyetlenkedessel es irgalmatlansaggal igyekezett megszilarditani a
hatalmat, Pupienus meglte Aquileianal, amikor meg harom eve sem birtokolta a hatalmat, igy a mi
Herodianusunk. (105) Azt allitja tehat, hogy Maximinus nem volt sem geta, sem got, mi azonban ezt is
megengedjk az almodozo Jordanisnak, aki anyanemzete tisztessegere mindenIele valoszin Ieltetelezeseket
sszeszedegetett, hiszen a hazaszeretet mindenki szemeben knnyen kierdemli a bocsanatot.
Abban az idben, amikor Philippus es Iia egytt uralkodott, aki a romai Iejedelmek kzl elskent vallotta a
kereszteny hitet, es akinek uralkodasa a varos alapitasanak ezredik esztendejet zarta, a gotok elpartolnak a romai
neptl, mert megharagszanak, amiert az adot megvontak tlk. Ostrogotha vezetesevel atkelnek a Dunan,
32
lerohanjak a Mysiakat es Trakiat, zsakmanyolnak, mindent Ieldulnak. MegIekezeskre Decius szenatort kldik,
aki az also-pannoniai Budaliaban szletett, es pannoniai csapatokat Iogad Iel, amelyek hanyagsagbol eltrik,
hogy az ellenseg atkeljen a Iolyon. Ezeket gyalazattal elkergetik, k meg a gotokhoz meneklnek, es Ielbiztatjak
a Iejedelmket, hogy mereszen hasznalja ki a kedvez szerencset. Ez haromszazezer emberbl hadsereget allit
ssze, segedcsapatokat szerez a taiphalok, astringok, carpatisok kzl, mely harcias emberIaj, a romai nevezet
rk ellensege, es amelyet Galerius Maximianus igazott le. (110) Hozzacsatolja a harcedzett peucin
szigetlakokat is, es a gotok kzl allit nekik kitn vezereket, Argaitot es Gunterikot; rabolnak a Mysiakban, zar
ala veszik Mardanopolist, amely tetemes sszeggel valtja meg magat az ostrom alol. Mysia e ragyogo varosat
egykor Traianus csaszar alapitotta. Azt beszelik, hogy Marcia, Traianus nvere, egy leanyt kldtt a Iolyo
Iorrasahoz, amely abban a varosban trt Iel, hogy aranyedennyel meritsen belle tiszta es edes vizet; az edeny
veletlenl beleesett a Iorrasba, lesllyedt a melybe, megerintette az aljat, majd az arany termeszetevel szemben a
nimIak akaratabol a Ielszinre emelkedett; a csaszar e csoda hatasara hatalmas varost alapitott itt, es nvererl,
Marciarol nevezte el. Philippus megujitott erkkel visszaIoglalta a ket Mysiat es Trakiat, Trakiaban
gyzelmenek emlekezetere megalapitotta a sajat neverl elnevezett Filippopolit az csaszarsaga alatt rendeztek
az ezredevi jatekokat, amelyek soran a Circus Maximusban szamtalan vadallatot ltek meg, es a Mars-mezn
harom nap, harom ejjel szinjatekokat tartottak az egyIolytaban virraszto nep szamara.
Aztan a gepidak es gotok haboruja kvetkezett, jollehet ezek bizonyos rokonsagban allnak egymassal. A
testverhaborut csakis az irigyseg robbantotta ki. Amikor Scandia sziget deli reszeibl a gotok Berigo kiraly alatt
harom galyaval a szarmata partokra erkeztek, a harmadik hajo lassabban haladt, es a lomhasagrol, ami ezek
nyelven gepanta, szarmazott a gepidak neve; ezek sokaig tanyaztak a Visztula egyik szigeten, es azt elneveztek
Gepidanak. Aztan behatoltak Sarmatia belsejebe, alaszalltak egeszen a Dunaig, volt egy nemes lelk kiralyuk,
Fastida nev, levetkztek szelidsegket, kezdte ket tzelni a harci vagy, Iegyverrel kiterjesztettek si
terletket, szinte kiirtottak a burgundokat, aztan elkezdtek a velk rokon gotokat haboruval nyugtalanitani,
olykor meg-megrohantak ket, elhajtottak az allatokat, pusztitottak a Ialvakat. (115) Vegl kvetet kldtek
Ostrogothahoz, a vizigotok es osztrogotok akkori kiralyahoz, tudattak vele, hogy a gepidak nepe a tulsagos
szaporasag miatt annyira meggyarapodott, hogy nem tud megelni a sajat hatarai kztt, a krnyez hegyek es az
erdk termeketlensege miatt mindenben szklkdik, kerik tehat t, hogy segitse meg a rokon nemzetet,
engedjen neki nagyobb terletet, mert elhataroztak, hogy ha nem igy tesz, szk hataraikat erszakkal tagitjak ki.
Ostrogotha azt valaszolta, hogy maga is a Ild hasonlo szksegevel kszkdik, es neki sincs semmije, amit
odaadhatna; roppant gyalazatos dolog rokon ver ellen haborut viselni; ha ezt jog es tisztesseg ellenere megis
megteszik, az erszakot a termeszet trvenye alapjan erszakkal veri vissza. Fastida makacsul kitartott
elhatarozasa mellett, es meg akart tkzni a gotokkal. Vegl Galt varosanal csaptak ssze, melynel az Olt Iolyo
Iolyik, es miutan egy ideig egyenl kilatassal csataztak, a gepidak hadrendje megbomlott. Fastida meneklese
eldnttte a csatat. A gotok megelegedtek a gyzelemmel, azonnal visszavonultak a taborukba, es azutan, mig
Ostrogotha kiraly uralkodott, mindvegig megriztek a nyugalmat. Fastida meg a gepidak atkoztak
meggondolatlansagukat, es ezutan bekes, csndes eletet eltek. Ostrogothat Cniva kvette, aki megtrte a
bekesseget, es a gotokat haborura szolitotta. Elhatarozta, hogy atkel a Dunan, es ujra megtamadja a Mysiakat,
oriasi sereget elosztotta, hogy az egyik resz keljen at Mysia pusztitasara, mert hallotta, hogy ott a csaszarok
hanyagsaga kvetkezteben nincsenek romai legiotaborok, a masik krlbell 70 ezer embert az Iskerhez vezette
ala. (120) A vallalkozas azonban nem nagyon sikerlt, Gallus vezer visszaszoritotta t, mire elment
Nikapolyhoz, amelyet egykor Traianus a szarmatak meghoditasa utan gyzelmenek emlekezetere epitett,
valamint Trakiaban a Mesta Iolyo mellett epitett egy masik Nicopolist, az Evros es a Niger kztt Traianopolist,
hasonlokeppen Hadrianus Drinapolyt, a Rodope tveben Philippus Filippopolit. Cniva, miutan Decius errl a
videkrl is kiszoritotta, visszament a Haemushoz, azutan Filippopolihoz. Amikor ezt jelentettek Deciusnak,
azonnal Beroahoz vonult a legiokkal, hogy a varosnak segitseget vigyen, es mialatt itt Iaradt testket pihentetik,
lovaikat gondozzak, hat a gotok megrohanjak az ovatlan csapatokat; a hirtelen rajuk szakadt riadalomban azt
sem tudjak, hova kapjanak, Iegyvereik Ielltesere sincs lehetsegk, igy hat a sereg szetszalad, elmenekl,
Decius alig tud nehany lovassal egytt elIutni. Ismet visszavonult a hegyeken keresztl Mysiaba az Iskerhez, itt
Gallus hadvezerrel egytt ujjaszervezte a hadsereget, nehogy ugy lassek, mintha elbatortalanodott volna. Cniva
ekzben az ostromlott es minden remenytl megIosztott Filippopolit elIoglalta es elpusztitotta; oriasi predat
hurcolt el innen. Priscust is megIogtak, aki a varos rsegenek elen allt, es az ellenseg hatalmaba kerlt; a kiraly
33
meghagyta neki az eletet, elhalmozta ajandekokkal, es maga melle allitotta, hogy Deciust az tarsasagaban
nagyobb biztonsaggal tamadhassa meg ujra. (125) EgyIorman megujitott hadsereggel, egyIorman Ieltzelt
batorsaggal ismet egymasnak rontanak. Decius csaszar Iia vad kzdelemben halalos nyillvestl sebezve az
elsk kztt esik el. Az apa eltitkolja Iajdalmat; azt kialtja, hogy egyetlen katona eleste nem veszejti el a
kzgyet, beveti magat az ellenseg srjebe, hogy vagy bosszut alljon Iia halalaert, vagy ha ez nem sikerl,
tulajdon halalaval vessen veget Iajdalmanak, amikor azonban a sors egyiket sem engedi, visszahuzodik a mysiai
Abrittus varosba, ahol az ellenseg bekeriti, es Iiaval egytt meghal. A helyet kesbb Decius csaszar Oltaranak
neveztek, mert a pogany isteneknek itt szokott aldozatot bemutatni, es a legkevesbe sem indokolatlanul, mert
kegyetlenl dhngtt a keresztenyek ellen, az isteni Lrincet, hogy a vertanunak sulyosabb kinokat okozzon,
lassu tzn egette meg. Ugyanebben az idben leegett Romaban az amIiteatrum is. Amikor Decius utan Gallus
es Volusianus nyerte el a csaszarsagot, egy bizonyos Aemilianus, Mysia kapitanya, a hatalom megszerzesenek
remenyeben haborut keltett Hlyricumban. Az ellene vonulo csaszarokat Forum Flaminiiban megltek, masok
Teramoban vesztek el. Aemilianus zsarnoksaganak harmadik honapjaban meghalt. Jordanis azt irja, hogy Gallus
es Volusianus Aemilianus knnyebb visszaszoritasa vegett szvetseget kttt a gotokkal, es ket esztendeig allt
az allam elen. (130) Nemcsak a gotoknak, hanem a tbbi barbaroknak is Ielviragzott a dolguk Valerianus es
Gallienus idejeben, kik kzl az egyiket a hadsereg Raetiaban augustusnak, a masikat Romaban cezarnak
kialtotta ki. Valerianus, amikor elkezdte ldzni a keresztenyeket, Ielkeltette maga ellen az isten haragjat, mire
Sapor, a perzsak kiralya elIogta, es aztan az ellenseg Iogsagaban, sulyos nyomorban tlttte regkorat. A
csaszar hadseregenek megsemmisitese utan a perzsak vegigpusztitottak Sziriat, Ciliciat, Cappadociat. Gallienus
sokkal kegyesebbnek mutatkozott a keresztenyek irant, de amikor elpuhulvan mindenIele bujasagokba merlt, a
germanok Ieltttek a Iejket, es Ravennaig szaguldoztak. Az alemannok a ket Gallia Ieldulasa utan Italiaba
trtek be. A kvadok es a szarmatak elIoglaltak a Pannoniakat. A germanok a Hispaniak elIoglalasa utan
megtamadtak Tarragonat. Aparthusok megszereztek Mezopotamiat, es Sziria-szerte tomboltak. A gotok
vegigzsakmanyoltak Grgorszagot, Macedoniat, Pontust es Azsiat. Tudniillik Respa, Veduk es Tharuar
vezetesevel atkeltek a Dardanellakon, megrohantak Azsia sok varosat, ellenseg modjara Ieldultak, elIoglaltak
EIezust, ahol Ielgyujtottak Diananak az amazonok altal alapitott gynyr templomat. Aztan betrtek
Bithyniaba, leromboltak a Cornelius Avitus altal ujjaepitett Calchedont. (135) Mikzben a Dardanellakon at
visszajnnek Europaba, eltrlik az ujjaepitett Iliumot, es amikor ismet Trakiaba erkeznek, elpusztitjak a Haemus
tveben, a tenger partvideken Iekv Akiali varost, amelynek alapitoja a hir szerint Sardanapal, a parthusok
egykori kiralya volt, tzzel-vassal rjngenek mindenIele, mintha az emberiseg kipusztitasara szlettek volna. A
varostol tiz merIldnyire hevizet talaltak, amelynel nehany napig pihentettek a testket, mert ugy tapasztaltak,
hogy nagyon alkalmas betegsegek gyogyitasara. A tbbi barbar dolga azonban kisse alabb hanyatlott. Odenathus
ugyanis, egy palmyraei tiszt, parasztsereget toborzott ssze, es olyan messzire kergette a perzsak csapatait, hogy
Ctesiphon kzeleben vert tabort. Postumus, mieltt Gallienus Milanoban megletett volna, Victorinusszal es
Tetricusszal egytt Iegyverrel vedte meg a ket Galliat az ellenseg rabsagatol. Az Achaiat elznl gotokat
Marcianus legyzte, ezek nyomban visszavonultak hazajukba, amikor pedig Azsiat nyugtalanitottak, a romai
vezerek batorsaga visszavetette ket, es nem kis vesztesegek utan vonultak vissza otthonukba. Mialatt
Odenathus a perzsa haboruban tavol volt, Gallienust pedig elgyengitette a Ienyzes, a gotok hajohadat epitettek,
elmentek Eracleahoz, es az sszeszedett zsakmannyal visszatertek Szkitiaba, jelents veszteseggel, mert tengeri
tkzetben gyakran megtamadtak ket. (140) Tovabba, amikor Palmyraeban es tbb keleti tartomanyban
Odenathus Ielesege, Zenobia uralkodott, a gotok atkeltek a Fekete-tengeren, a Dunahoz vonultak, es oriasi
karokat okoztak a romai nep tartomanyanak. Amikor ezt jelentettek Gallienusnak, azonnal odakldte
Cleodamust es Athenaeust, ket bizanci polgart, hogy zzek el a barbarokat, allitsak helyre a Ieldult varosokat,
szedjek ssze az eletben maradottakat. Ezek a Fekete-tengeren megtkztek a gotok hajohadaval, legyztek es
megIuttattak ket, akik menekles kzben nem sokkal kesbb elpusztitottak Cyzicumot, Azsiat, aztan Achaiat.
Az atheniek visszavertek ket annak a Dexippusnak a vezetesevel, aki megirta ezen idket; innen elzetven
beszaguldoztak Epirust, Achaiat, Boeotiat. Gallienust Ielebreszti az allamot ert rengeteg baj, szembeszall velk,
mikor Illyricumban koborolnak, sokukat meglepetesszeren lemeszarolja, azok pedig a Gessaces-hegyen
keresztl akarnak elmeneklni, de Marcianus valtakozo hadiszerencsevel szorongatja ket, hogy Gallienus
hazaja iranti gyalazatos tunyasagat jovategye.
A mi egyebkent jeles ironkban, Jordanisban, azt az egyet tartjuk csodalatra, hogy ne mondjuk, nevetsegre
34
meltonak, hogy oly mertekben elragadja a hazaszeretet, hogy nemcsak a tbbi szkitak tetteit tulajdonitja az
gotjainak, akiket minden merteken Iell Ielnagyit es Ieldicsit, hanem szerencsetlenl vegzdtt vagy kevesbe
sikeres tetteiket is hol elhallgatja, hol meg aprocska baklvesse minsiti at. (145) Nemcsak azt mellzi el, amit
eddig elbeszeltnk, hanem azt a minden idkre emlekezetes vereseget is, amelyet Claudius csaszartol
szenvedtek, akitl Constantinus cezar szarmazott le, nagy nevetsegre titokban szandekozik tartani, hogy meg ne
sertse az gotjainak meltosagat. Mi pedig, Trebellius Pollio kijelentesere tamaszkodva, nem szobrokkal,
oszlopokkal, marvany diadalivekkel, hanem egy rvid megemlekezessel szeretnenk segiteni abban, hogy Flavius
Claudius, a Ildkerekseg paratlan Iejedelme, ne nelklzze az t megillet dicsseget.
Mikzben Marcianus a menekl gotokat kergette, mint valamivel Iljebb elmondottuk, elIogott kzlk 30-at,
akik kesbb Claudius szandeka ellenere elmenekltek, es szinte valamennyi szkitat Ieltzeltek a romai
birodalom predalasara. Zsakmanyra ehesen sszegyltek erre a hadjaratra a peucinok, a trutungok, az
osztrogotok, a virtingok, a sigipedek, a keltak, a herulok es szamtalan nepseg. Lattak, hogy Claudiust klnbz
haboruk ktik le, ezert elhataroztak, hogy elpusztitjak a romai allamot. Haromszazezer emberbl allo hadsereget
szedtek ssze, szallitohajokbol pedig krlbell ketezres Ilottat. Ha ehhez hozzateszed a szolgakat, a
csaladtagokat, az ugynevezett szekereseket, gondolhatod, hogy Xerxes peldajara kiittak a Iolyokat,
Ielemesztettek az erdket, legel allataik sokasagaval letaroltak a Ildet. (150) Amint betrtek a romai
birodalomba, Claudius rvid id alatt nemcsak legyzte, hanem szet is zuzta, meg is semmisitette ket, amint
igen knnyen meg lehet erteni maganak a csaszarnak a levelebl, amelyet az Illyricumot rz Junius
Brocchushoz intezett: Claudius dvzli Brocchust. Megsemmisitettnk 320 ezer gotot, elsllyesztettnk ketezer
hajot, a Iolyokat pajzsok takarjak, minden partot elboritanak a spadek es landzsak, a mezk nem latszanak ki a
csontok alol, nincs res ut, mindentt res szekerek. Annyi nt szereztnk, hogy minden katona kettt, harmat
vihet magaval. Es hozzateszi: Harc Iolyt a mysusoknal, sok tkzet zajlott Marcianopolisnal, sokan hajotresben
vesztek el, szamos kiraly Iogsagba kerlt, a klnbz nemzetek nemesasszonyai rabsagba estek, tltsetek meg
a romai provinciakat barbarokkal, szolgakkal, Ildmvesekkel, a barbar got katonabol paraszt lett. Nem volt
videk, amely ne tartott volna diadalmasan got rabot szolgasagban. Harc Iolyt ezenkivl Bizanc mellett, harc
Iolyt a thessalonikieknel, akiket a barbarok Claudius tavolleteben megostromoltak, harc Iolyt a klnbz
terleteken. Es a claudiusi zaszlok alatt mindentt legyztek a gotokat, ugyhogy Claudius mintha mar
Constantinus cezar szamara keszitene a jvbeli megbekelt allamot. (155) Amikor az Appenninekben Claudius
joslatot kert maganak, ezt a valaszt kapta: A harmadik nyar lat Latium Iltt uralkodni. Amikor utodairol: Nem
szabok nekik sem hatart, sem idt. Amikor ccserl, Quintillusrol, akit uralkodotarsaul szant: Csak a sors
mutatja t meg a Ildnek. Vegl, amikor mar a gyzelem utan az a keves barbar, aki eletben maradt, kzel
ketezer katonat meglt, a lazadokat mind egy szalig elIogta, Romaba vitte es latvanyossagkent kegyetlen
Ienevadak ele dobatta.
Igy vetett veget e szent Iejedelem batorsaga a got haborunak, es a gotokon nemcsak gyzelmet aratott, hanem
alaposan bosszut is allt. E haboruban kitnt a dalmat lovassag batorsaga, mert ugy latszik, hogy Claudius ebbl
a tartomanybol szarmazott. Vannak olyanok is, akik azt probaljak bizonyitani, hogy dardaniai volt,
Dardanusnak, a trojai nemzet alapitojanak vere. Eleinte Illyricumot birtokolta teljhatalommal, es az
Iennhatosaga alatt alltak a trakok, a mysusok, a dalmatok, a pannoniaiak meg a dakok. Kesbb, amikor a
megmaradt gotok elpartoltak a romaiaktol, es elIoglaltak Nikapolyt, a tartomanybeliek hirtelen
sszeverbuvalodott serege szetverte es megsemmisitette ket. (160) Mivel tehat Claudiusnak a gotok Iltt
aratott gyzelme a regiek tbbi diadalat alaposan Iellmulta, Jordanis trtenetiro keptelen volt elIogulatlanul
elbeszelni nemzetenek e hallatlan vereseget es pusztulasat. Claudius pedig, aki az allam erdekeben veghez vitt
derek tetteiert a gotok kivetelevel mindenki szemeben rk emlekezetre melto, aranypajzsot kapott a szenatus
termeben, aranyszobrot a Capitoliumon, es egyevi, kilenc honapi uralkodas utan meghalt Syrmiumban.
Testveret, Quintillust a szenatus es a romai nep augustussza kialtotta, aki azonban a katonakkal szemben
szigorunak es kegyetlennek mutatkozott, ezert csaszarsaganak tizenhetedik napja utan Galba es Pertinax
peldajara bns modon megletett.
Aurelianus csaszarsaga alatt a gotok ismet Iegyvert Iogtak, es at akartak kelni a Dunan, de visszavetette ket,
es tezer emberket elveszitve hazamentek. Az a velekedes jarja, hogy reszt vett ebben a csataban tiz
IerIiruhaba ltztt asszony, aki az amazonoktol szarmazott. (165) 30 evvel kesbb ujult ervel es nagy sereggel
35
megtamadjak a romaiak Sarmatia provinciajat, tzzel-vassal mindent Ieldulnak, amit Flavius Constantinus
megtudvan, ugyanakkora vereseggel sujtja ket, mint Claudius. Aztan beket ktttek velk, es mintegy 70 evig
nyugton maradtak hazajukban. Jordanis azt irja, hogy Maximinus got segitseggel Iuttatta meg Narseus perzsa
kiralyt, Nagy Sandor unokajat, Ielesegeit, gyermekeit, vagyonat megszerezte, Licinius ellen segedcsapatokat
kldtt Constantinusnak, es Thessaloniket megostromolva meglte azt. Abban az idben, amikor Constantinus
ugy ki akarta terjeszteni Bizancot, hogy az nagysagban es meltosagban Romaval vetelkedjek, a gotokkal
szvetseget kttt, es azok minden evben negyvenezer embert kldtek a csaszarnak.
De amikor Maximinus szerezte meg a hatalmat, a gotoknal Ariarik es Aorik utan a nemes szarmazasu Geberik
nyerte el a kiralysagot, aki egyarant volt bator es nemeslelk. Hogy szerencsejet elszr a harcmezn tegye
probara, a vandalok ellen hadjaratot akart inditani, hogy ha ez sikerrel jar, meg nagyobb vallalkozasokba
kezdjen. (170) Dexippus mondja, hogy ez a nemzet az ocean melll jtt ki, alig egy ev alatt eljutott a got hatarig,
elIoglalta azt a videket, amelyet aztan a gepidak laktak, es amelyet napkeletrl a gotok, nyugatrol a
markomannok, eszakrol a hermundolok, delrl a Duna krnyekeznek. Amikor a Maros partjan mindket sereg
harcra keszen Ielall, adott jelre egymasnak rohannak, es egy darabig elszantan csataznak. Vegl Geberik
nekimegy a vandalok kiralyanak, levagja, es gazdag zsakmanyt szerez. A vandalok belatjak, hogy alkalmatlan
helyen kereskednek, ki akarnak innen kltzni, es Constantinustol Pannoniat kerik lakohelyl; megigerik, hogy
jo szolgalatokat tesznek a romai provinciaknak, es krlbell 60 evig elnek ott. Stilico patricius, lovassagi
parancsnok, egykori konzul alatt atkltztek a ket Galliaba, ahol gonoszkodtak a szomszedokkal, Iolytonos
rablotamadasokkal zaklattak ket, es nem tudtak nyugton meglni. Plinius ugy gondolja, hogy a burgund a
vandalok egyik trzse volt, az nyoman mondjak, hogy a burgundok tlk szarmaztak; tudniillik Germaniaban
Ialvakban eltek, es mert a Ialut burgnak mondjak, innen kaptak a nevket. (175) A vandalok a ket Galliabol
elkltztek a Hispaniakba, de meg mindig nem tudtak lecsillapodni, mig vegre atkeltek a gadesi szoroson, es
megszalltak AIrikat. De mert a megIelel helyen bvebben szolunk majd roluk, most visszaternk a gotokhoz.
Geberik utan Hermanarik vette at a kiralysagot, aki az Amalok nemes Iamiliajabol szletett, es batorsagra, tettei
dicssegere nezve nem volt alabbvalo eldjenel; mert hatalma ala hajtotta a golthescythakat, a thiudokat, az
inaunxokat, a vasinabroncakat es szinte az egesz eszaki videket, Alarikot, a herulok kiralyat meglte, es ket is
leigazta, masodik Sandornak neveztek. A herulok, mint Ablabius tanusitja, valaha a Maeotis lapjait es erdit
laktak, nevket az erdk es mocsarak szereteterl kaptak. Kesbb Hermanarik haborut viselt a venetek ellen, es
mert ezek ertlenek voltak, hamar megadtak magukat. A venetek hitvany Iajbol szarmaztak, utobb antoknak es
szlavoknak mondtak ket, es amikor tekintelyes tmegre szaporodtak, barbar vadsaggal szaguldoztak
mindenIele, a Fehervar es Buda kztt Iekv Velence kzseget k alapitottak. Aztan haboru Iolyt az esztek es az
agazzirok ellen, akik a German-ocean elnyulo partjan laknak; ezeket rvid id alatt leigaztak. igy tehat
Hermanarik nemcsak Szkitian, hanem Germanian is uralkodott. (180) Az idejeben haboru langolt Iel a gotok
es a hunok, a magyarok eldei kztt, ezert nem tartjuk indokolatlannak, ha mieltt tovabbmennenk szolunk
valamit e roppant hatalmu es erej nemzet eredeterl.
Priscus historikus azt allitja, hogy ez szkita, a Riphaeus-hegyseg szomszedsagaban el nemzet, es sokan ugy
velekednek, hogy a Iagyos eszak kzelsege tette zordda ket, Ileg a mi szent Jeromosunk, aki azt irja, hogy a
hun hordak a Maeotis vegvidekerl, a jeges Don es a massagetak kegyetlen nepe kzl rajzottak ki, onnan,
ahova Sandor a vad szkita trzseket sziklatmbkkel bezarta; onnan kitrve gyors lovaik hatan mindent
elarasztottak ldklessel es ijedelemmel. Jordanis a vele ellenseges nemzetrl nem tudom, miIele
szrnysegeket hord ssze, melyeket a legtbb evknyviro is elhisz, es vele egytt halandzsazik, amit nem
szemtelensegbl, hanem igazsagkeppen mondok. Azt irja, hogy amikor a gotok Skandinaviabol kivonulva
Szkitiaba erkeztek, Filimer kiralyuk valamiIele varazslonket leplezett le a taborban; mivel a kiraly ezt az
asszonyIajtat roppant veszelyesnek tartotta, parancsara kikergettek ket a pusztaba, nehogy a katonakat
megmergezzek vagy elsorvasszak, ezek egy darabig az erdkben koboroltak, es gonosz szellemekkel lelkezve
megIertztettek magukat; innen eredt ez a kegyetlen emberIajta, amely nem emberi nyelven beszel, hanem
valami makogasIelevel.
De inkabb kvessk a grg Procopius historikust, Belizar tanacsosat, aki azt hagyomanyozza, hogy a hunok az
ephthalitak nepebl valok, egykor albanoknak neveztek ket, Azsiaban a perzsak szomszedai voltak, oly bator
36
lelkek, hogy amikor hataraikert nagy sereggel hadat vezettek Xerxes perzsa kiraly ellen, t megltek, Perzsiat
pedig adoIizetjkke tettek, a kiraly Iiat, Cabadest elIogtak, es ket evig uralkodtak a perzsakon; nem irja, hogy
demonoktol szarmaznanak, hogy emberverrel taplalkoztak volna, sem kegyetlensegkrl es vadsagukrol nem
tud. (185) St, ha az ephthalitak nevet ertelmezzk, inkabb jamboroknak es vallasosaknak talaljuk ket, igazan
es tkeletesen aldozoknak, mely vallasos erzletet, mint a nemzet termeszettl kapott tulajdonsagat, jobban,
mint masoknal, mindmaig Ielleljk a magyarokban, akik a hunok utodai. Procopiust tamogatja Dionysius, aki
ugy velekedik, hogy a hunok a caspik es az albanok szomszedai, mereszsegk es erejk Iolytan roppant
harciasak. Egy evknyviro szerint a hunok se Hunor es Magor volt, ez azonban a nepek eredeterl csak Iecseg,
mert a zsido historian kivl semmit sem olvasott, igy tehat a harcias hunok a Maeotis-mocsartol a cimmer
Bosporushoz atvonulva nemcsak a gotokat kergettek ki a szekkbl, hanem az egesz europai Szkitiat is
meghoditottak, az ismetelten elIoglalt Also- es Fels-Pannoniaban pihentek meg, es ezeket roluk nevezik Also-
es Fels-Hungarianak. Pius papa, szerintem igen nagy tudos, akit ugyanolyan erzelmek vezerelnek, mint
Jordanist, nem hiszi, amit minden trtenetiro allit, hogy a magyarok a hunoktol erednenek, azt irja, hogy a
magyarokat es a szkitakat a nyestbrkereskedes tette ismertte. Ez a szentseges atya tanusagra hiv egy veronai
polgart, aki azt mondta, hogy amikor a Don Iorrasanal jart, ott magyarul beszel nepre bukkant. (190) A mi
isteni Matyasunk szarmata kereskedktl erteslt ugyanerrl, kveteket es kutatokat kldtt oda, hogy a rokon
nepet, ha lehet, atcsabitsa a Iolytonos haborusagtol meglehetsen elneptelenedett Pannoniaba, ami ugyan eddig
nem sikerlt, de ha megeri, bizonyara megvalosul. Mindezek alapjan azt kell hinnnk, hogy a magyarok
rokonsagban allnak a hunokkal, akik az azsiai Szkitiaban elterjedtek es a Don Iorrasvideken elnek, de nem
azoktol a hunoktol szarmaznak, akik Azsiaban maradtak, hanem azoktol, akik kedvezbb eghajlatot keresve
Europaba vonultak. Es a gotok sem Scandiabol jttek ki, ahogy Jordanis mondja, hanem az azsiai Szkitiabol,
ahol az alanoknak voltak szomszedai. Erre abbol lehet kvetkeztetni, hogy a gotok az alanokkal egytt nemcsak
az europai Szkitiat, hanem a Galliakat es a Hispaniakat is elIoglaltak, Tarragona videket ma is lakjak, amelyet
kzs ervel meghoditvan Gothalanianak neveztek el.
A hunok vadaszatbol eltek, es egy isteni csodajel kesztette ket kivandorlasra. Amikor ugyanis a Maeotis lakoi
kzl nehanyan talalomra vadaszatra indultak, egy szarvas tnt Iel elttk, amelyet a mocsarban lelkesen
ldzni kezdtek, es a szarvas elejtesenek vagya annyira elragadta ket, hogy velemenyem szerint a cimmer
Bosporustol nem messze atkeveredtek a beIagyott Maeotison, amde ahogy az europai Sarmatiaban megalltak, a
szarvas eltnt. (195) Megneztek a videket, csodara megtetszett nekik, aztan hazamentek Azsiaba, es rendre
elbeszeltek veiknek a dolgot. A hunok nem szerettek lakohelyket, es a talaj termeketlensege vagy a nep
sokasaga miatt gyermekeikkel es asszonyaikkal egytt e vadaszok vezetesevel atvandoroltak Europaba. Az
veknel termekenyebb tajat talaltak, megszalltak a mocsar egesz krnyeket, es akiket legelszr megtamadtak,
azokat Ielaldoztak Victorianak; a tbbieket meghoditottak es szolgasagra vetettek. Leigaztak az alanokat is, akik
azt a helyet korabban Ioglaltak el, es sokkal szelidebbeknek mutatkoztak, mint k; nem kegyelmeztek a
szomszedos gotoknak sem, akik ellen eltkelten hadakoztak.
A magyarok evknyvei azt mondjak, hogy a hunok az dvsseg haromszazhetvenharmadik esztendejeben,
Valens csaszarsaga es Damasus papasaga idejen kltztek Europaba, vezereik voltak a Zemek csaladjabol
szletett Csele Iia Bela, tovabba ennek Iiverei, Keve es Kadicsa, aztan Bendeguz Iiai, Attila, Keme es Buda a
Kadarok nemzetsegebl; Eszak meghoditasa vegett a szaznyolc trzsbl sszeszedtek tizszer szaznyolcezer
embert, birova megtettek a blcs Kadart; rendeleteiket isten igejevel es a kzsseg neveben hirdettek ki; varatlan
vagy elre eltervezett haboru eseten veres kardot hordoztak krl, es kijelltek a gylekezes helyet; aki azonnal
nem engedelmeskedett, ugyanazon karddal megltek, mely szokast, mint latjuk, Erdelyben trk tamadas eseten
mind a mai napig tartjak; mivel oriasi erkkel rendelkeztek, nagy batorsaggal, mintha az egesz vilagot meg
akarnak semmisiteni, leigaztak a besenyket, a rutenokat, a Ieher es Iekete kumanokat, egesz Daciat es
Sarmatiat, es vegl a Tibiscus Iolyonal, melyet most Tiszanak neveznek, vertek Iel a taborukat. (200) Jordanis
trtenetiro azt hagyomanyozza, hogy ez a nep iszonytato megjelenes, Iekete kep, stet tekintet volt,
sebhelyekkel boritott, melyek vadsagot es kegyetlenseget arasztottak, mert az epp hogy megszletett csecsem
arcat borotvaval megszabdaltak, hogy elbb izlelje meg a sebet, mint az edes tejet; a sok heg miatt csupasz
abrazattal regedtek meg. Alkatuk a legkevesbe sem elegans, valluk szeles, testk mozgekony, edzett es
robusztus, nyakuk izmos es egyenes, valami lomha ggrl tanuskodo, nyilazasban, lovaglasban kivaloak, az
emberi kls mgtt allati gonoszsaggal.
37
Amikor Hermanarik got kiraly, oly sok nep meghoditoja, megtudta, hogy a hunok haboruval zaklatjak, erezte,
hogy nem kznseges veszedelem Ienyegeti, es a tamadast azonnal vissza akarta verni, sorozast tartott, es
tekintelyes sereget allitott ki; nagy elhatarozasat a varatlan halal hiusitotta meg. A hunok erkezesekor halalra
iteltek egy asszonyt, akit Ierjenek meggyilkolasaban lelepleztek; mivel mind gyilkossagban, mind
hazassagtresben bnsnek talaltatott, a kiraly oly haragra gerjedt ellene, hogy negy loval szettepette. Volt az
asszonynak ket Iivere a Rosomonok hamis lelk nemzetsegebl, egyikknek Sarus, a masiknak Ammius volt a
neve; ezek nverk kegyetlen bntetese miatt Ieldhdve sszeeskdtek. (205) Hermanarikot megbeszelesk
szerint megtamadtak, legyrtek, es mellet atdIve megltek, majd a gyilkossag utan a hunokhoz szktek, hogy
eletket megmentsek, igy trtent, hogy Balamir hun kiraly knnyen modot talalt az osztrogot hadsereg
legyzesere. A vizigotok hallvan a Rosomonok arulasarol, hogy ezek a hunokkal sszeszvetkeztek, megijedtek,
hogy ugyanarra a sorsra jutnak, mint az osztrogotok, es ugy dntttek, hogy elvandorolnak. Hermanarik, a ket
nemzet kiralya, eletenek szaztizenharmadik eveben halt bele sebeslesebe. A kiraly halalan Ielbuzdult ellenseg
nagy erkkel megrohanta az osztrogotoknak nevezett keleti gotokat, egypar csataban megverte es hatalmaba
hajtotta ket, a vizigotoknak mondott nyugati gotok pedig rokonaik peldajan megremlve azonnal elhagytak a
hazajukat, amely nyugaton Iekdt, raszantak magukat az elvandorlasra, es gyermekeikkel, asszonyaikkal egytt
elmentek a Dunahoz. Valens csaszarhoz, az idsebb Valentinianus Iiverehez kveteket kldtek, akik lakohelyet
kertek, rk engedelmesseget ajanlottak, es azt igertek, hogy nemcsak a trvenyeket Iogadjak el, hanem
Krisztus igaz hitet is; hozzatettek, hogy ha a csaszar nekik adja Mysiat es Trakiat, parancsainak sohasem Iognak
ellenszeglni, hanem a hunok minden tamadasat ugy tartoztatjak Iel, mint ers sanc es arok. Valens rmmel
Iogadta ket, es meghallgatva, amit kertek, sajat elhatarozasabol meg tbbet is adott nekik, atengedte lakohelyl
Mysiat es Trakiat, abban a remenyben, hogy a vizigotok bastyakent vedelmezik majd a romai birodalmat. (210)
De a dolog maskepp slt el, mint ahogy remelte. Mert a barbarok a Dunan innen a gepidakkal es az arianus
hitetlensegben Ietreng Valensszel egytt arianus szennytl ragalyos pspkket Iogadtak be, akik rvid nehany
ev alatt bemocskoltak ket ezzel a rothadassal. igy hat a vizigotok es a gepidak nem keresztenyek, hanem
arianusok lettek, vezerl kaptak Lupicinust es Maximust, akik sajat szksegleteikrl buzgon gondoskodtak,
mindent megtettek azert, hogy valamiben hianyt ne szenvedjenek. Az elljaro parancsait megtagadtak, es mig
k az elelmiszert sszeharacsolva oriasi haszonra tettek szert, a barbarok szenvedtek az ehsegtl, atkoztak a
kegyetlen adoztatast, szidtak az elljarok kapzsisagat, mert az elelemhiany miatt nemcsak vagyonuk merlt ki,
hanem Iiaikat es asszonyaikat is kenytelenek voltak szolgasagba eladni; vegl aztan a gabona, amelyet emberver
aran halmoztak Il, mind megnyalkasodott es elrothadt. Fritigern, Alatheus es Saphrac, a gotok kiskiralyai,
latvan, hogy mindebbl semmi haszon sem szarmazik, lazadast kelt, megrohanja Lupicinust es Maximust, akiket
kielegithetetlen mohosagukert legyilkol, es a romai csaszartol elpartol. Masok azt irjak, hogy Lupicinus
eskvre hivta Fritigernt, hogy a hazban tarsaival egytt csellel megljek, es amikor ehhez odabent hozzaIogtak,
Fritigern, meghallvan a haldoklok kialtozasat, kimeneklt az egerIogobol; miutan a csapdat elkerlte, Iellazitotta
a tmeget, es Maximust tarsaval meg szolgaival egytt meglte; a partmenti Daciat, valamint a Mysiakat es
Trakiat, a romai nep tartomanyait megtartotta a hatalmaban, adot rott ki, es a gyarmatokat kemenyen
kormanyozta. (215) Miutan mindez eljutott Valens Ilebe, aki akkor Amiochiaban tartozkodott, nem csekely
aggodalom szallta meg, sorozast tartott, es nagy sereget toborzott ssze, majd szakadatlan menetben, atkelve a
Propontison, benyomult Trakiaba, am amikor az ellenIellel szembekerlt, szerencsetlenl csatazott. Egy darabig
ellenallt a barbaroknak, de mihamar Iutasnak eredt, es nyillvestl sebeslve behuzodott egy tanyara, ahol a
hazikoval egytt tzveszben elegett, anelkl, hogy uralkodasanak tizennegyedik evet betlttte volna. A
Trakiaban elszenvedett veresegnek az volt az oka, hogy a lovassag vedelmet nelklz romai legiokat az
ellenseg hamar bekeritette, es mert nem birtak kitrni, legyilkolta ket. Ez bizony siralomra melto haboru volt, a
kapzsisag bnhdesenek mulhatatlan emlekezetere. Mindez Damasus papasaga es Valens csaszarsaga alatt
trtent, a vilag keletkezesenek haromezernyolcvannegyedik eveben.
Bizony, nehez idk voltak azok, mert az egesz Ildet olyan renges razta meg, hogy a tengerek kileptek a partra,
es Szicilia meg mas szigetek varosait es szamlalhatatlan lakosat alameritettek. (220) Konstantinapolyra akkora
vihar trt ra az egbl, hogy a leszakado jegtmeg sok embert meglt; az atrebatisoknal az esvel egytt gyapju
hullott az egbl. Niceat ismet Ildrenges pusztitotta; Frigiat hallatlan ehinseg. Atanarik, a gotok kiralya,
mikzben a keresztenyeket ldzte, sokat kivegzett kzlk, meg tbbet elkergetett a lakohelyerl. Valamivel
elbb a szarmatak Ieldultak a Pannoniakat. Valens, miutan Eudoxius, az arianusok pspke beavatta t a hamis
38
hitbe, Nitria szerzetesei kzl parancsnokaival es katonaival sokat megletett, st, kiadta a rendeletet, hogy
azokat a szerzeteseket, akik a katonai szolgalatot nem vallaljak, barki doronggal agyoncsaphatja. Theodosiust, a
kesbbi Theodosius csaszar apjat, nemesek sokasagaval egytt hasonlo kegyetlenseggel megltek.
A vizigotokat elkapatta a szokatlanul nagy gyzelem, a kedvez szerencse nyomaba szegdtek, es arra
vetemedtek, hogy Konstantinapolyt akartak megostromolni. Azonban Dominica, Valens Ielesege, a habozo es
mar majdnem ketsegbeesett polgarokat keressel, biztatassal Ielbatoritotta, egy csomo penzzel megkrnyekezte a
tmeget, es okossagaval, batorsagaval megmentette a varost. (225) Valens unokaccse, Gratianus, akire a
nyugati birodalom jutott, mihelyt elnyerte a hatalmat, javara akart szolgalni a romai allamnak, ezert
Theodosiust, a bator es okos IerIit Hispaniabol hazahivta, es tarsuralkodova tette, mivel az gyek sokasaganak
es a Ienyeget veszely nagysaganak egyedl nem volt kepes megIelelni. Theodosius par honap mulva
megerkezett, es Szeremen Iellttte a biborkpenyt. A hatalom atvetele es a sereg Ielallitasa utan szemelyesen
csapott ssze a barbarokkal, eleg knnyen legyzte es megIuttatta ket, Fels-Mysiat visszaIoglalta, a visszater
ellenseget tbb alkalommal sulyosan megverte, es uralkodoi ktelessegeinek dicsseggel tett eleget, vegl
visszaszerezte Also-Mysiat, Trakiat, a part menti Daciat, beket kttt Atanarikkal, a vizigotok kiralyaval,
nehogy a szakadatlan haboruzas tnkretegye a romai legiokat, majd gyzteskent hazament Konstantinapolyba.
Ablabius azt irja, hogy a bekektesnek Theodosius betegsege volt az oka, aki nehany nap utan Ielgyogyult, es
kollegaja megersitette azt. A nyugalom helyrealltaval a szvetseg megpecsetelese vegett Atanarikot a
csaszarok levelben meghivtak Bizancba, akit ott tisztesseggel Iogadtak, es aki mindennapos varosnez setain
sem tudta kielegiteni a kivancsisagat; megnezte a loversenypalyat, a szinhazakat, a templomokat, a kiktt, a
piacokat, megbamulta a nagyszer epleteket, a bazilikat a kiralyi palotaval, amult az obeliszkeken, a
kolosszusokon, vegignezte a szobrokat, es minden gondjat Ieledve pihentette elmejet a varos szepsegevel,
azonban az odaerkezeset kvet harmadik honapban sulyos betegsegben elhunyt. Theodosius a szvetseg okan
nagyszer temetessel tisztelte meg, Ienyes pompaval kiserte a maglyahoz, es baratjanak minden vegtisztesseget
megadott, halotti jatekokat rendezett, es olyan kegyesseget tanusitott a vizigotok irant, hogy a barbarok
joindulatat egeszen magahoz bilincselte. Mert ezek kiralyukat elveszitven ezutan nkenteskent Theodosius
Iejedelem vezerlete es zaszlaja alatt katonaskodtak.
(230) Mig Trakiaban ezek trtentek, a hunok, akik atjttek Europaba, meghoditottak az osztrogotokat, es
hozzaIogtak birodalmuk regbitesehez. Hatalmukba hajtottak mindent, ami a Don es a Krim Ielsziget kztt
Iekszik; a tanaitak, a roxolanok, az alanok, a caryok, a hamaxobiusok, a budinok, a sturnok, a vibiok, az acibok
meg a navarok, a szarmatak meg a venetek elIogadtak Ielsbbsegket; a gevinek, chunok, basternak es
carpianok a peucinokkal egytt nagy penzen vasaroltak beket tlk. A hunok a Fekete-tengertl, a Maeotistol, a
Dontol a Dunaig, a German- meg a Szarmata-blig gyilkolassal es Ielelemmel tltttek be mindent, orszagukat
megszilarditottak, es mindenIele kiterjesztettek birodalmukat; ekzben maguk eltt a gotok zaklatasat sem
hagytak abba. Amikor Gratianus Theodosiusnak atadta a keleti csaszarsagot, maganak pedig a nyugatit
valasztotta, es Britanniaban a lazado katonak Maximust kialtottak csaszarra, Gratianus a sereggel azonnal atkelt
a Galliakba, de Merobaudes kapitany arulasa miatt Parizsnal vereseget szenvedett, Lyonba meneklt, ahol
elIogtak es kivegeztek. Theodosius gyorsan a Galliakba sietett, hogy tarsa halalat megtorolja, es seregevel
egytt tizezer gotot vitt magaval. Arbogast es Eugenius ellen haborut kezdett, melyet polgarhaborunak is
mondhatnank, es melyben a tizezer got, aki az tkzetet megnyitotta, az ellenseg rohama alatt az els
sszecsapasban elesett, nagy hasznot hajtva ezzel a romai birodalomnak. Aztan, amikor a legiok harcba
bocsatkoztak, Iordulvan a szerencse, a csaszarnak szereztek meg a gyzelmet. Theodosius Milanoba visszaterve,
miutan Iiaira, Arcadiusra es Honoriusra raruhazta a csaszarsagot, varatlanul elhalalozott.
(235) Aztan a vandal nemzetbl szletett Stilico, Honoriusnak lanyai hazassaga reven ketszeresen is aposa,
akkora hatalomra tett szert, hogy a legelsk kztt tartottak szamon, st, nyugaton vezette az allamot.
Uralomvagyo leven azt remelte, hogy a csaszarokat a sajat kedve szerint Iorgathatja, es ha a haboruk sulyaval
alanyomja ket, megszerezheti Iia, Eucheri szamara a csaszarsagot; mereszseget nvelte a vandalok, a
burgundok, a svabok es az alemannok tamogatasa, mert arra szamitott, hogy ha a vizigotok vad lelkletet Iel
tudja ingerelni a romai Iejedelmek ellen, ezek segitsegevel Ielszabadithatja Italiat a vizigotok alol. Hogy celjat
elerje, a vizigotoktol megvonta a megallapitott zsoldot, elszedte tlk a termest es az ajandekokat, es addig
eheztette, mig nemcsak elpartolasra izgatta Iel ket, de szrny haborura is, mely a romai birodalom veget
39
jelentette. Mindez Stilico es Aurelianus konzulsaganak idejeben, az dvsseg negyszazhetedik esztendejeben
trtent. A Stilico altal megbantott vizigotok nemcsak a katonai szolgalatot tagadtak meg, hanem ektelen dhre is
lobbantak a romai birodalom ellen, ezert, amikor az evi jarandosagtol es az elesegtl megIosztottak ket,
kivonultak Trakiabol, es betrtek a Pannoniakba. (240) Ekkor mar 25 eve nem volt kiralyuk, mert a csaszar altal
kinevezett elljarok kormanyoztak ket, most itt kirallya kialtottak Alarikot, aki a jeles, nemessegre az Amalok
utan kvetkez got Balt csaladbol szletett. (Balta ugyanis got nyelven mereszseget jelent.) A Szeremsegen
keresztl Illyricumba vonulnak; Radagais, nemely gotok kiralya, 200 ezer emberrel szvetsegesl es tarsul
ajanlja magat. Mieltt eltavoznanak, Trakiat, a ket Mysiat es Pannoniat, tovabba Noricumot es Illyricumot
tzzel-vassal pusztitjak, mindent lerombolnak, mindentt ldklnek, a varosokat Ielduljak, st, mint szent
Jeromos mondja, az oktalan barmok is megereztek az ur haragjat; Ielegetik a kzsegeket es a Ialvakat, mindentt
lemeszaroljak a IerIiakat meg a nket, az eretlen magzatot kihasitjak az anya mehebl, a csecsemket Ialhoz
vagdossak, nem irgalmaznak sem kornak, sem vallasnak. Mit meg? Az egen, a Ildn, a burjanzo tvisbokrokon
meg a sr erdn kivl mindent elpusztitottak. Radagais elskent hatol be Italiaba, atkel az Appennineken, es
csapataival a Iiesolei hegynel, Firenzetl 24 stadiumra all meg, ugyanannyi ovatossaggal, mint kenyerrel, ahol a
romai legiok bekeritik, es mikzben Iutassal keres meneklest, a romaiak levagjak. Serege vegs ehinsegre
jutvan hamar megadassal a romaiak kezere kerl, miert is akkora lett a Ioglyok tmege, hogy egy gotot egy
aranyert mertek, mint egy barmot. (245) Orosius azt irja, hogy Radagais ellen a romaiaknak a hunok vittek
segitseget Italiaba, arrol szamol be, hogy Uldis es Sarus, a hunok, illetve a gotok vezerei, akik Honorius oldalan
alltak, Fiesole alatt megtamadtak Radagaist, aki az ostrom alatt ehen veszett.
Radagais utan Alarik trt be Italiaba a vizigotokkal, harom merIldnyire megkzelitette Ravennat, ahol
Honorius csaszart tudta, azonnal kveteket kldtt hozza azzal az utasitassal, hogy kerjenek tle helyet
Italiaban, mit ha megengedne, az italiaiakkal beken es baratsagban Iog elni; ha visszautasitja, mindent megtesz
annak eldntesere, hogy a romaiaknak vagy a gotoknak van-e helyk Italiaban; igazsagos dntbiroul Marsot
jelljek meg. A kvetek, mint Jordanis mondja, eladtak ezt Honoriusnak, aki egyiket sem Iogadta el, hanem
sajat es allando lakohelyl Ielajanlott a vizigotoknak ket romai provinciat, a Galliakat es a Hispaniakat, ha
kepesek ezekbl kikergetni a vandalokat, akik ott Geiserik vezetesevel pusztitanak; ezt a barbarok nem
utasitottak vissza. Mig ezek vegbementek, a hatalomra ehes Stilico megtudta, hogy az vindelicusai a
burgundokkal, a svabokkal es az alemannokkal egytt a Rajna videken elkezdtek zaklatni a Galliakat, a
vizigotok behatoltak Italiaba, es kiralyuk ostrom ala vette a Chioggia tajan Iekv Classet, ezert ugy dnttt,
hogy nem huzza tovabb az idt, es Trakiabol tekintelyes szamu legioval Macedonian, Illyricumon es a
noricusokon keresztl Italiaba sietett, keresztlvonult Aquileian, Altinumon, a velencei es a ravennai Ildn.
Alarik ennek hallatara Ielhagyott Classe ostromaval, es egesz seregevel visszavonult az Appenninek kzeli
dombjai kze, a Ravennatol 22 merIldre lev Pollenzahoz. (250) A hadmveszetben nagy jartassaggal
rendelkez Stilico Alarik ele megy, es nehanyszor megtamadja. Tbbszr legyzi, de nem ostromolja ki; hogy a
haborut tovabb huzza, majd harom evig jatszadozik vele. Abban bizik, hogy a csaszar es a barbarok ereje ily
modon megIogyatkozvan, a hatalmat knnyen megragadhatja. Alarik levelben Iigyelmezteti Honoriust Stilico
ravasz tervere, hogy tudniillik mindkettejk erejet kimeritve vegl magat tegye egyeduralkodova, hiszen
tbbszr gyzhetett volna, de nem tette, neha az tkzetet is elkerlte; ezert arra keri t, hogy adjon neki otthont
Galliaban, ahonnan kikergeti a vandalokat. Honorius szivesen Iogadta a kerest, megismetelte korabbi igeretet, es
utasitotta Stilicot, hogy kssn beket es szvetseget Alarikkal, aztan vezesse a vizigotokat Italiabol a tulso
Galliaba. Stilico bosszankodott, hogy a vizigotok beken elhagyjak Italiat, Honorius pedig megszabadul a bajtol;
gondolkozott, hogy hogyan tudna a barbarokat Italia ellen Iorditani es a beket meghiusitani. Beavatta terveibe a
minden gazsagra kepes zsido Sault, az egyik legioparancsnokot, es megparancsolta neki, hogy a tavozo
vizigotokat husvet napjan meglepetesszeren tamadja meg. Ez meg is trtent, es a varatlan remletben sokan
elestek. (255) Raadasul a vizigotok vallasa nnepnapon tiltotta a hadakozast, de hogy az ellenseg elszantsagat
lattak, a szksegtl kenyszeritve megis nekiduraltak magukat, ugyhogy a zsido csapatokat nemcsak szetszortak
es elkergettek, de le is meszaroltak. Stilico megijedt, amikor legioinak pusztulasarol erteslt, attol tartott, hogy a
Ielbszlt ellenseg ratr, ezert a csaszarhoz Iordult csapatainak Ieltltese es megsegitese vegett. Honorius nem
katonat es nem segitseget kldtt, hanem ket bergyilkost, aki Stilicot, a birodalom arulojat, Iiaval, Eucherivel
egytt meglte. Stilico tehat igy rotta le ura eltt a htlenseg es a zsarnoksagra tr vakmerseg arat.
Stilico vezer meggyilkolasa utan Honorius senkit sem allitott helyette a romai sereg elere, ezert aztan harcra
40
termett vezer hijan az tbbe nem volt kepes a vizigotoknak ellenallni, igy azok dhe ugy Iellangolt, hogy Italia
tekintelyes reszenek meghoditasa es Ielegetese utan Romat is megszalltak, es rvid ostrom utan bevettek.
ElIoglaltak tehat Romat, mindeddig a vilag urnjet, a romai birodalmat, Flavius es Varro konzulsaga alatt,
aprilis kalendajan, a varos alapitasanak ezerszazhatvannegyedik, a kereszteny dvssegnek negyszaztizedik
esztendejeben. (260) Honorius szerencsetlen uralkodasa alatt a romai szabadsag es az italiai hatalom odalett.
Nem sokkal elbb, Gratianus uralkodasa alatt mas szerencsetlensegrl is erkezett hir, hogy tudniillik a
longobardok Germania szels videkeirl, az ocean melll es Scandia szigeterl megszamlalhatatlan tmeggel
eltrtek, uj zavargasokat keltenek, Ibor es Aio vezerkkel legyztek a vandalokat, es birodalmuk
kiterjesztesere trekednek. Alarik a varos elIoglalasa utan rendeletben megtiltotta a romai polgarok gyilkolasat,
rablason es zsakmanyszedesen kivl semmi erszakoskodast, gyujtogatast nem engedett, a templomoknak
megadta az ill tiszteletet, senkivel szemben sem hatalmaskodott; akik a templomokba bemenekltek,
sertetlenl megmaradtak; megtiltott minden erszakot, gyilkolast, kegyetlenkedest. Persze, a rendeletet nem
tartottak be mindentt; Jordanis, hogy sajat nemzetet ne bantsa, arrol tudosit, hogy az ellenseg megelegedett a
rablassal. Theodosius leanya, Honorius es Arcadius nvere, Galla Piacidia Iogsagba esett, es Alarik a
szarmazasanak elkelsegeert eljegyezte. Peternek nagysaga, mveszi kivitelezese es aranyozasa miatt ertekes
ereklyetartojat, amelyet egyhazi szolgalatra hasznaltak, egy vizigot elrabolta, de a kiraly parancsara visszavittek
a bazilikaba. Harom napot tltttek predalassal es rablassal. Aztan Alarik elhagyta a varost, es keresztlvonult
Campanian, Lucanian es a bruttiusokon; mindent Ieldult es lerombolt. Szicilian at AIrikaba is elment volna, ha a
vihar, amely sok hajojat tnkretette, tervenek megvaltoztatasara nem kenyszeriti. (265) Visszautjan betegsegbe
esett, es Cosenzaban meghalt. A vizigotok melyen gyaszoltak t, buta babonassagukban attol Ieltek, hogy valaki
a csontjain all majd bosszut, ezert a Busentobol elvezetve a vizet, annak medrebe temettek, ott helyeztek el
Alarikot minden ertekes holmijaval egytt, majd visszaengedtek a Iolyot, es nehogy valamelyik taljan megtudja,
hogy hol a sir, a kubikosokat megltek; e remtett bizony illik a barbar nepseghez.
Az elhunyt helyebe a vizigotoknal a szinten Balt nemzetsegbl szarmazo AtaulI allt, akinek az Alarik altal
eljegyzett Piacidia lett a Ielesege; nehany honap mulva Imolaban megtartottak az eskvt. A vizigotok
visszamentek Romaba, ami zsakmany meg maradt, azt sszeszedtek, es a rablas meg gyujtogatas rk
emlekezetet hagytak maguk utan. AtaulI eletben hagyta Honoriust, egyreszt, mert latta, hogy erejebl es
aranyabol kiIogyott, masreszt, mert a rokonsag kedveert kenytelen volt megkimelni az eletet, es elindult a
Irankok es burgundok altal haborgatott Galliakba. Erkezesetl az ellenseg megremlt, es visszahuzodott a
hatarai mge. A vandalok pedig es az alanok, akik a romai csaszaroktol a Pannoniakban eszkzltek ki helyet
maguknak, de aztan a gotoktol valo Ielelmkben a Galliakba menekltek, meg nagyobb riadalmukban
Hispaniaba keltek at, ennek kvetkezteben AtaulI Galliaban nyugalmat talalt. (270) Ugy hatarozott, hogy a
vandalokat kikergeti Hispaniabol; kincseit es a hadra alkalmatlan embereket hatrahagyta a tarragonai tajon
Barcelonanal, maga pedig hatalmas sereggel atkelt a Pireneus-hegysegen, es behatolt a Hispaniak kzepebe, a
vandalokkal tbbszr megtkztt, vegl legyzte ket, es harom ev alatt Galliaval egytt Hispaniat is bekere
hozta, vegl egy EuervulI nev trpe, akit gyakran kigunyolt, meglte t. Itt azonban egy kisse meg kell
allnunk, mert szolnunk kell egy keveset nehany nemzet eredeterl.
Plinius azt allitja, hogy a vandalok es a vandalok kzl kiszarmazott burgundok bels Germania t trzse kzl
az egyik; kzelkben helyezi el a svabokat. Az alanok, bar eredetket a szkitaktol vettek, a vandalok terleten
eltek. Suetonius azt mondja, hogy Octavius Augustus a svabokat Germaniabol attelepitette a Rajna innens
partjara. A burgundok, a vandalok egyik trzse, nyolcvanezer Iegyveressel megtelepltek a Rajna tulso partjan,
Tacitus szerint ezeket Drusus leverte, bels Germaniabol sajat hazajukba kergette vissza, kitiltotta ket az
erditett varosokbol es helysegekbl, es arra kenyszeritette, hogy tanyakon eljenek, amirl mint Ientebb
mondottuk a nevket kaptak. De e nepsegek kztt valtozas trtent. Mert a sajat Iolyojukrol elnevezett
vandalok nem sokkal azok utan, akiket Stilico a Galliak ellen Ieltzelt, kivonultak a hazajukbol, es szlavoknak
neveztek el magukat annak a nemzetnek a neverl, amely a cimmer Bosporustol a Donig lakott, majd a
vandalok es a burgundok kivonulasa utan azok helyet elIoglalta. (275) De a szlav elnevezest nem hasznaltak
sokaig. Amikor ugyanis Mauritius csaszarsaga alatt egy reszk Dalmaciaba es Hlyricumba kltztt, az otthon
maradok nevet valtoztattak, es egyesek lengyelnek, masok csehnek kezdtek magukat mondani. Azonban terjnk
vissza oda, ahonnan elkanyarodtunk.
41
AtaulIot Segerik kvette, akit az vei nemsokara csellel meggyilkoltak. Alarik utan negyedikkent a
testben-lelekben kivalo Valiat valasztottak kirallya. Honorius csaszar tekintelyes sereggel ellene kldte
Constantiust, e nemcsak katonai szaktudassal, de oriasi gyakorlattal is rendelkez IerIit, abban a remenyben,
hogy az reven a vizigot erket knnyeden megnyirbalhatja. Mert nagyon Ielt attol, hogy a barbarok ujra
megtamadjak az allamot. Az is hozzajarult a dologhoz, hogy nehezen viselte el, hogy nvere, Piacidia, meg
mindig barbar Iogsagban sinyldik, es romai Iejedelemhez roppant meltatlannak tartotta, hogy keptelen t
kiszabaditani a szolgasagbol. Hogy tehat Constantius nagyobb buzgalommal cselekedjek, es nveret
kimenekitse, Piacidiat hazastarsul igerte neki, ha a barbar rabsagbol ki tudja ragadni. (280) Constantius az igeret
birtokaban nagy erkkel es csaszari Ielhatalmazassal Hispaniaba ment, Valia vizigot kiraly pedig a
Pireneus-hegyseg bejaratanal Iogadta t. Kveteket csereltek, es vegl Constantius megegyezett a kirallyal,
hogy az Piacidiat visszaadja; abban is megallapodtak, hogy amikor szkseg lesz ra, a vizigotok sohasem Iogjak
megtagadni a segitseget a romai allamtol. Valia tehat, hogy Honoriustol beket nyerjen, visszaeresztette Piacidiat,
aki a megegyezes szerint eljegyezte magat Constantiusszal; tle szletett Honorius es Valentinianus. Krlbell
ugyanezen idben egy masik Constantinus Galliaban megtamadta a birodalmat, es Iiat, Constanst, szerzetesbl
cezarra tette. De Romaba vizigot segitseg erkezven, az egyiket Arles varosban, a masikat Vienne-ben megltek.
Ugyanezen mereszsegre vetemedett, es ugyanezen sorsra jutott aztan Jovinus es Sebastianus is.
Midn Hispaniaban Valia uralkodott, ime, a vandalok, akiket Gallia bels reszeibl AtaulI kikergetett, megint
megtamadtak a hispanokat, zsakmanyt szedtek, es mindenIele gazsagot mveltek, de a vizigotok
visszaszoritottak ket. (285) A vandalok birodalma Geiserik kiraly alatt nagyon megersdtt, ugyanis kitnt
ravaszsagaval es okossagaval, kzepes testalkatu volt, es mert leesett a lorol santa, nagyra tr, szoIukar,
elvezeteiben mertektarto, de haragjaban kevesbe; uralomvagyo, es nagyon ertett ahhoz, hogy a nep kztt
gyllseget es egyenetlenseget szitson, hogy a zavarosban knnyebben tudjon halaszni. Honorius es Theodosius
konzulok idejeben Castinust kldtek a vandalok ellen, ez tarsat, BoniIatiust, a kivalo katonai szakertt vele
szletett nteltsegevel eltavolitotta maga melll, amivel sulyos bonyodalmakat okozott. Mert BoniIatius ezt
nagyon rossz neven vette, Ostiaba sietett, atkelt AIrikaba, elIoglalta a tartomanyt, azonban segitseg nelkl nem
tudta tartani a romai csaszar elleneben, ezert Libiaba hivta Geiserik vandal kiralyt. Ez tartvan Valia tamadasatol,
a gadesi szoroson atkelve Marokkoba erkezett, egesz AIrikat elIoglalta, ahol unokaival es utodaival egeszen
Justinianus idejeig uralkodott. Justinianus pedig megbizta Belizar lovaskapitanyt, a Kelet parancsnokat, ezt a
minden erennyel kivalo, tetteinek Ienyes dicssegevel tndkl IerIit, es az reven nemcsak AIrikat
szabaditotta Iel a vandal iga alol, hanem Azsiat is megmentette a perzsaktol, Europat a gotok szolgalatatol,
amikor pedig kesbb a morok elIoglaltak AIrikat, azt Justinianus virtusa valtotta meg. (290) Valia ugyan
szerette volna ldzni a vandalokat AIrikaban, de a viharos tengertl megijedt, Toulouse-ba vonult vissza, es ott
a vizigotok legnagyobb Iajdalmara azon nyomban kilehelte a lelket.
42
3. fejezet - Harmadik knyv
Most mar hozzalatunk, hogy bemutassuk azoknak a hunoknak a birodalmat, akik legyztek az osztrogotokat,
hazajukbol kikergettek a vizigotokat, akik Italia es Gallia meghoditasa utan egeszen a Hispaniakig elhatoltak,
azonban az egesz Szkitia sem volt nekik eleg, hanem atkeltek a Dunan, szamlalhatatlan embertmeggel
elarasztottak es leigaztak a Pannoniakat. Es jollehet Theodosius es Valens csaszarsaga idejen Aetius lovassagi
parancsnok egyszer-egyszer visszaszoritotta ket, azt megsem lehetett megakadalyozni, hogy
tovabbterjeszkedjenek. Ez id tajt Berimund, mint az Amalok katalogusaban Ientebb megirtuk, Thorismund
leszarmazottja, nem trhette tovabb sem osztrogotjainak szolgasagat, sem a hunok hatalmaskodo zsarnoksagat,
hanem Iiaval, Veterikkel egytt Hispaniaba ment Theodorikhoz, a vizigotok kiralyahoz, Valia utodahoz, arra
szamitva, hogy csaladjanak nemes volta es tulajdon virtusa segitsegevel nala mihamar magas rangot erhet el. Az
eszbelileg is, kormanyzasban is kivalo Theodorik, aki nem kevesbe tnt ki lelki, mint Iizikai adottsagaival, tudta
ugyan, hogy a kiralyi sarjak nemcsak az uralkodok, hanem a kznep szamara is veszedelmesek szoktak lenni,
ennek ellenere, mert nemeslelknek talalta t, nemcsak vendegl, hanem tanacsadoul is szivesen latta; naponta
magahoz hivatta, es elszeretettel elt Iajrokona szolgalataival. (5) Es lam, az iIjabb Theodosius es Festus
konzulsaga idejen a romaiak a szvetseg megsertese cimen haborut inditanak Theodorik ellen. Aetius patricius
lovassagi parancsnok, aki a mysiai Durostorum varosbol szarmazott, aki Gaudentius Iia volt, akit az apja allando
katonai Iegyelemben nevelt, akit Valentinianus a gallok parancsnokava tett, es aki a svabok meg a Irankok
barbarsagat tbb csapassal megIekezte, egesz Galliat pedig bamulatos blcsesseggel megvedelmezte, ez az
Aetius Litorius parancsnoksaga alatt hun segedlettel Theodorik ellen indul. Azonban, amikor az egyenl erej es
egyenl kilatasokkal rendelkez seregek Ielallnak, a kzjo erdekeben megvaltoztatja a szandekat, parolaznak, es
az egyetertes helyreall.
A romai csaszarokat nemsokara annyi veszedelem keritette be, hogy a birodalom megtartasa remenytelenne valt.
Az egyik oldalon ugyanis a skotok, az albigensek meg a piktek ratrtek Britanniara, es a Ienyeget hun aradat
miatt Aetius, Gallia preIektusa, keptelen volt segitseget vinni a raszoruloknak. A masik oldalon Geiserik, a
vandalok kiralya, egy ev alatt elIoglalta AIrikat, Ilottat allitott, es megtamadta Sziciliat. Amott Sebastianus, aki
az alanokat es a svabokat kikergette Luzitaniabol, a romai allam aruloja, uralomvagyaban sszeszvetkezett a
vandalokkal es a vizigotokkal, hogy Luzitaniat megszerezze, de a barbarok becsaptak t, es htlensegenek
alaposan megIizette az arat; igy trtent, hogy a vizigotok, a svabok es az alanok megszereztek Luzitaniat, a
tarragonai Hispaniat es Aquitaniat. (10) Eminnen a hunok Ienyegettek, akik egybegyjtttek az osztrogotokat, a
gepidakat meg a szkitak merhetetlen nepseget, hogy szabadon garazdalkodhassanak barhol, amerre a kedvk
tartja. Mert ahogy a magyarok evknyvei eladjak Dacia meghoditasa utan a ket Pannoniara vetettek a
szemket, atkeltek a Dunan, es el akartak Ioglalni, mert nemcsak a Ild termekenysegevel es a taj szepsegevel
tnt ki, hanem kellemes eghajlataval is; a sabariai szarmazasu Macrinus prokonzul alatt alemannok es italiaiak
eltek benne nagy szamban. Igaz, hogy Macrinus a Mysiaknak, a Pannoniaknak, Trakianak, Dlyricumnak es az
idetartozo Macedonianak parancsolt, a hunok erejevel megsem merkzhetett, ezert, hogy a hatalmas neptmeg
el ne sprje, elhivja Detriket, egesz Germania elljarojat, aki erre tekintelyes sereget sszeszedve alaszall
Pannoniaba. Teteny es Szazhalom kztt, a Duna partjatol tizezer lepesre Iekv Potentiana varosnal egyesl
Macrinus seregevel, tudniillik Teteny Buda es SzekesIehervar kztt helyezkedik el. Tanacsot tartanak, mit
tegyenek, atvigyek-e a sereget, hogy a hunokat taborukban megtamadjak, vagy keressenek mas, tkzetre
alkalmasabb helyet. Mig tanakodnak, vitatkoznak, hat a hunok kiindulnak taborukbol, a Duna partjahoz
vonulnak; sok embert hatrahagynak, hogy mig a romaiakhoz mennek, azok rizzek a tabort, az asszonyokat, a
gyerekeket meg a holmit. (15) Macrinus es Detrik nem tart a szkitaktol, mert ugy gondolja, hogy a kzttk
hmplyg Duna miatt amonnan semmi baj sem erheti ket, hiszen ezeknek nincsenek hajoik, hogy atkeljenek,
es a Iolyon hidat sem verhetnek egyknnyen. De a hunok Szkitiaban mar sok Iolyon atkeltek hasonlokeppen, es
miutan az ellenseg kzelebe jutnak, sszektik a tmlket, es ejnek ejszakajan eszrevetlenl valamennyien
atusznak a Dunan Obuda kzeleben, Sicambria alatt, ott, ahol most is Iekszik egy Ialu, amelyet a hunok
atkeleserl szittya nyelven KelenIldnek neveznek. Aztan gyorsan nyomulnak Potentianahoz, ahol a ket vezer
tabora all, megrohanjak az alvo es keszletlen ellenIelet, amely a szkitak cseletl a legkevesbe sem tart. Iszonyu
ldkles kezddik; sokan alomtol nygzve elvesznek, mieltt Ielebrednenek. Zavar, larma, orditozas tamad. A
43
hirtelen es varatlan Ielelemtl megzavarodott romai katonak nem tudjak, mit tegyenek, hova Iorduljanak; nagy
resz Iutasnak ered es zmmel odavesz; az alemannok es a germanok hallatlan veszteseget szenvednek. A
tbbiek, akik vagy a varosban ejszakaznak, vagy a Ialak tveben tanyaznak, behuzodhatnak a varosba, es
megmeneklnek. A gyilkolasba beleIaradt hunok visszavonulnak egy mezre, amelyet Tarnokvlgynek hivnak.
(20) Detriket es Macrinust lesujtja a hatalmas csapas, ektelen mereg Iutja el ket, amelyet a sulyos szegyen is
Iokoz, es szivesebben akarnanak meghalni, mint elviselni ezt a gyalazatot, elhatarozzak, hogy tisztesseggel
bosszut allnak a barbaroktol elszenvedett veresegert. sszeterelik a megmaradt legiokat, megmagyarazzak, mit
kell tenni, Iigyelmeztetnek arra, hogy nem szabad az idt huzni, ersitgetik, hogy a hunok a hosszu virrasztastol,
a meneteles es a csata Iaradalmaitol erejket egeszen elvesztettek; a barbar vadsagot Ieltetlenl meg kell torolni,
hiszen egy ilyen rk csuIsaggal egyttjaro sulyos vereseg, hacsak nem viszonozzak, sem a romaiaknak, sem a
romai nep szvetsegeseinek nem valik a dicssegere. Hangoztatjak, hogy a romai birodalom tekintelyere rk
belyeget stnek, ha nem rontanak a barbarokra a legelszantabb lelekkel, es nem bntetik meg ket alaposan.
Magyarazzak, hogy ezek minden nepet vegpusztulassal Ienyegetnek, ha eriket hatalmas csapassal szet nem
morzsoljak, igy tehat a legiok batorsagat reszint a nagyobb bajtol valo Ielelemmel, reszint az elszenvedett
vereseg Iltti haraggal es szegyennel Ieltzelik, bar ezek regi virtusukrol egyebkent sem Ieledkeztek meg, es
mast nem is kivannak jobban, mint ezt a csatat. Kvetelik, hogy ltsenek Iegyvert, vegyek Iel a harci alakzatot,
adjak meg a csatajelt, es ha rosszul verekednenek tizedeljek meg ket. (25) Igy tehat a vezerek a kzelben
tanyazo hunokra vezetik a sereget. Meg nem kerlnek az ellenseg szeme ele, es mar mindket Iel oly indulatra
gerjed, hogy ennel kegyetlenebb viadalt sohasem Iogsz latni. Mindket oldalon merhetetlen tmeg esik el; egesz
nap vadul csataznak. Napnyugta Iele a hunok, akiket az elz virrasztas es Iaradozas kimeritett, kezdenek
alulmaradni a verekedesben, es hatat Iorditanak, nehogy vegpusztulasra jussanak. A Duna-partra huzodnak
vissza, aztan tmliken atusznak a Iolyon. A kzdelemben kiIaradt romaiak hagyjak a menekl ellenseget, az
tkzet tehat az ejszaka kzeledtevel Ielbeszakad. Ebben a harcban a hunok kzl Keve vezerrel egytt 125 ezer
ember esett el, a romaiakbol, azokon kivl, akik az elmult ejjel a taborban haltak meg, ha a magyarok
evknyveinek hitelt adhatunk, ketszaztizezer veszett oda. Masnap Detrik es Macrinus megallapitja, hogy
roppant veres diadalt aratott, es hogy ne kenyszerljn a szkitak merhetetlen tmegevel ujbol megtkzni,
elhatarozza, hogy athelyezi a tabort, ugy velekedve, hogy a megmaradt csapatokat kimelnie kell. (30) Attol
tartanak, hogy ha a hunoknak ismet alkalmat adnak a csatara, az ellenseg roppant tmege a romai nep egesz
hadsereget egy szalig elpusztitja, ezert a maradek csapatokat visszavonjak Tullnhoz, mely most ausztriai varos,
egykor pedig pannoniai volt. A hunok, miutan eszrevettek, hogy az ellenseg visszavonult, ismet Ielkeresik a
csatamezt, es veiket szkita szokas szerint kegyelettel eltemetik. Megtalaljak Keve vezer testet, es nnepi
pompaval elhantoljak az orszagut mellett Ielallitott sirban, Ile marvanyoszlopot emelnek a vezer emlekezetere,
amely helyet Keveaszovlgynek hivtak, most pedig a magyarok Kajaszonak mondanak.
Miutan a hunok a romai erket kitapasztalva ugy latjak, hogy gyeik jol alakulnak, batorsaguk megnvekszik,
es arra trekednek, hogy a romaiak ellenallasat lekzdve atkeljenek a Dunan, es mindket Pannoniat elIoglaljak;
mi ha megtrtent, ugy akarjak belle kihajtani a romaiakat, mintha az a tulajdon hazajuk volna. Nagy sorozast
tartanak, es elrohannak Tullnhoz, amelyrl mondtuk, hogy Pannonia szelen helyezkedik el, es ahova a romaiak
visszavonultak. (35) Detriknek es Macrinusnak jelentik, hogy jnnek a szkitak, mert vegs merkzesen akarjak
eldnteni, hogy a romaiak vagy a hunok legyenek-e a Pannoniak urai, es szkita szokas szerint ugy nekiduraltak
magukat, hogy inkabb halni, mint hatralni akarnak; mire a romai vezerek, jollehet a ket elszenvedett veresegtl
meggyenglve mar nem rendelkeznek egyenl ervel, megis ugy hataroznak, hogy szembeszallnak az
ellenseggel, bar nem annyira a kiegeszit es segedcsapatokba vetett remeny, mint inkabb a helyzet kenyszere
miatt, hogy a szkita mereszseget megzabolazzak. A zeiselmaueri mezre vonulnak, ahol rajuk talalnak; a masik
lattan mindket sereg megall, mindkett Ielallitja a hadrendet, es mindkett latba akarja vetni minden katonai
tudasat es cselIogasat. A hunok Iltettek, hogy vagy gyznek, vagy szepen meghalnak, amire barmelyikk is
knnyen raszanta magat, mert si szokasuk arra tanitotta ket, hogy vessek meg a halalt. Ezzel szemben a
taljanok tekintetbe szoktak venni az eletet, es nem teszik ki magukat vaktaban a pusztulasnak. Tehat azonnal
megadjak a csatajelet, es adazul egymasnak rohantak. A hunoknak az a szokasuk, hogy a csataban hangos
vltzessel megijesztik az ellenIelet, verik a dobot, es nyilzaporral Ielh modjara elhomalyositjak az eget.
Ezert azonnal ektelen es ijeszt larmat csapnak, az eget nyilvesszkkel takarjak, ugy, hogy a romaiak batorsaga
jocskan megcsappan. A nap els orajatol a kilencedikig Iolyik a csata; mindket reszen nagy az ldkles. (40)
44
Vegl is Detrik es Macrinus, latvan, hogy szamra alulmaradnak, es hogy vadallati nepseggel van dolguk, amely
a halalt semmibe veszi, veik vesztesege pedig orarol orara n, hogy a megmaradtakat megmentsek, mert a
csatat nem lehetett egyknnyen dlre vinni, hatat Iorditanak, lassan visszahuzodnak, hogy ne kenyszerljenek
nyiltan megszaladni. A hunok ugyan kiIaradtak a hosszu verekedesben, es kenytelenek lennenek Ieladni a
kzdelmet, azonban a gyzelem Ielcsillano remenye visszaadja az erejket, es meg jobban nekiIeszlnek.
Macrinus, ahogy a kiujult kzdelemben batran belevetette magat, elesett. Detrik egy homlokaba beleIurodo
nyilvessztl sebeslve az eletben maradottakkal elmeneklt, es a nyil csonkjat, amelyet nem tudott kihuzni,
mint mondjak, elvitte egeszen a romai szenatusig. A hunok megszerezven az igen veres gyzelmet, azonnal
visszavonultak a taborba. Ebben a csataban elesett negyvenezer hun, valamint Bela, Keme es Kadicsa vezer.
Ezzel szemben a romaiak veszteseget abbol merhetjk Iel, hogy Pannoniaban sohasem voltak tbbe kepesek a
hunok elleneben seregket ujjaszervezni. A szkita vezereket, mert gynyr gyzelmet szerezve estek el, nnepi
pompaval annal a marvanyoszlopnal temettek el, amelyrl Ientebb beszeltnk. A hunok, akiket aztan
magyaroknak neveznk, az dvsseg negyszazegyedik eveben a nagy veraldozattal meghoditott Pannoniaban
nyugalmas otthont Ioglaltak es teremtettek maguknak.
(45) A bevonulast kvet huszonnyolcadik evben, az imenti haboruban vezereiket elveszitven s allamuk
arvasagra jutvan, nem tudtak, mitevk legyenek; a vegyes es merhetetlen tmeg nem nelklzhette a vezert, de
nem volt knny a legalkalmasabbat megtalalni. Attila volt az egyetlen, Mundzuknak, az allitolag eltte
uralkodo Oktar es Roas Iiverenek a Iia, Buda testvere, akirl tudtak, hogy a legjobb nemzetsegbl szarmazik,
emellett roppant bator es blcs, ezert mindenki t tartotta megIelel kiralynak. Gylest hivnak ssze, amelyre a
trzsek mindenhonnan sszejnnek, mindenki Attilara szavaz, es kirallya nyilvanitjak. O pedig rendkivl
uralomvagyo, hadvezetesre roppantul alkalmas volt, es amit hallatlan becsvagya megkivant, azt elerte; nagy
remenyeket taplalt, es oriasi tervekkel kezdte uralkodasat, amelyre mint latszott nem a sors, hanem sajat
tulajdonsagai teremtettek, tudniillik elmeje eles es krltekint volt, teste izmos es zmk, lelkiereje hatalmas,
trkepessege kimerithetetlen, katonai Ielkeszltsege tkeletes, ravasz volt es melyen megIontolt. A cselvetes es
lesallitas nagymestere, halalaig meresz, kegyetlen lelk es ntelt, alnoksaga a punoket is Iellmulo. Termete
robusztus, mellkasa es valla szeles, pillantasa komor, Ieje busa, szeme apro, szakalla ritkas, orra lapos, haja mint
a kutyaszr, bre Ieketes es mohosaga Iekezhetetlen. (50) Jarasa peckes volt, tekintetet ratarti modra ide-oda
krbehordozta; taglejtese nem kevesebb becsvagyrol, mint erzekisegrl tanuskodott; a kerelmezkhz
engedekeny volt, es akit egyszer hiveve Iogadott, ahhoz keszsegesnek mutatkozott. Hogy milyen Iajtabol
szarmazott, azt abrazata elarulta, es nagyon jol tudta, hogy nem emberi kzremkdes, hanem isteni akarat
juttatta a hatalom csucsara, ahogy mint Priscus historikus mondja Mars szent kardja, amelyet szerzett meg,
mar elre megigerte neki. Ezt ugyanis hajdan a szkitak kiralyai riztek, es a hatalmat az remelhette, aki
birtokaban tartotta azt. Midn egy pasztor tinojat santan talalja meg akarja keresni a serles okat, es elindul a
vernyomon. Amikor a verpatak Iorrasara ralel ott, ahol a tino legelt, Ielturja a Ildet, es megtalalja Mars kardjat,
amelybe az ovatlan joszag veletlenl belelepett. Kikaparja, es azonnal elviszi Attilahoz, aki megerti, hogy ez a
szent istenseg ajandeka, es szerencsejenek modIelett megrl. Megjvendli maganak, hogy a megszerzett kard
hamarosan a hadak es minden nemzetek urava teszi t. A pasztornak ksznetet mond; es mintha valami isteni
adomanyt kapott volna, a kardot szentsegkent rizteti, mint a romaiak a szent pajzsot. Imadkozik Marshoz, a
szkitak istenehez, akinek szellemet naponkenti aldozattal igyekszik megnyerni. (55) Jol tudja, mekkora
hatalomhoz jutott, es tisztaban van azzal, hogy szamlalhatatlan nepnek, majd egesz Szkitianak az urava valik;
allandoan azon gondolkozik, hogy mibe kellene Iognia, nehogy ugy lassek, mintha erdemtelenl kerlt volna e
nagy hatalom elere. Leginkabb attol tartott, hogy majd ugy latszik, nem a kiraly maradt birodalom, hanem a
birodalom kiraly nelkl; azt is jol tudta, hogy sem tehetsegben, sem kepessegben, sem szerencseben, sem
katonai erben es sokasagban nem lesz hiany. sszehivta tehat a legiok pa-rancsnokait, a trzsInkket, es igy
szolt hozzajuk:
Jol tudom, bajtarsaim, hogy nemcsak orszagot, hanem mindenIele hatalmat az istenek akarata es gondviselese
ad, es az interregnum idejen ti is valamennyien elIogadtatok a mennyei szandekot es akaratot. Hiszen engem
egyhangulag nemcsak parancsnokka es vezerre valasztottatok, hanem keszseggel ram biztatok a szkita allam
Iseget is, amelyet eddig senki sem birt ekkora jogkrrel, lend tehat, hogy mind az istenek akaratat, mind a ti
dnteseteket megbecsljem, mert egyikbl az egi josag, masikbol a ti szeretetetek es hsegetek vilaglik ki. (60)
Bar igyekeztem, hogy semmit se Ielejtsek el, ami e ket ktelezettsegemet illeti, megis azt hiszem, hogy eddig
45
sem az istenek, sem a halandok eltt nem tudtam olyan erdemeket szerezni, hogy a kiralyi tisztre meltonak
iteljetek. Ezert mindkettnek rk halaval tartozom. Es ha a lektelezett leleknek, hat nem kevesbe az en
tekintelyemnek es tisztemnek is tartozom annyival, hogy ejjel-nappal a halaadas mikentjen tprengjek, nehogy e
nagy Ieladatra meltatlannak talaljatok. Valahanyszor gondolkozni kezdek azon, hogy melyek a kiralyra,
meghozza a legderekabbra varo ktelessegek, hamar rajvk arra, hogy roppant nehez tisztet vallaltam Iel. Mert
akire masok kormanyzasat rabiztak, annak ugy kell viselkednie, hogy a tbbieknel kivalobbnak is lassak; ezzel
szemben nincs gyalazatosabb annal, aki sajat tronjara meltatlannak iteltetik. Ha a tletek kapott megbizast
visszautasitottam volna, az bizony silany lelekre vallana, ezzel szemben nagy dolgokra vallalkozni es ert
tulajdon erenyeinkbl meg isteni remenysegbl meriteni a legnagyobbakra jellemz. Bar a Ieladat nehez volta
nemigen sztnz, van megis sok tenyez, amely megnveli az nbizalmamat, titeket pedig Ieljogosit arra, hogy
bizzatok bennem, megpedig elssorban a tapasztalat, a Iaradhatatlansag meg az itthon es idegenben
szakadatlanul edzett test es lelek. (65) Higgyetek el nekem, soha senki sem Iog jol parancsolni, aki elbb nem
tanult engedelmeskedni. Nem talalsz olyan derek vezert, aki rossz ujonc volt. Taborotokban szlettem es
nevelkedtem, bajtarsaim, nem erintettem elbb tejet ado emlt, mint veres kardot. Lagy blcs helyett pajzsot
tettek alam, es kisdedkent jeges Iolyoban Irdettek; ejjel-nappal a szabad eg alatt tanyaztam, egyIorman trtem
Iagyot es hseget. Amikor pedig valamelyest Ilcseperedtem, mereszen Iorgattam a Iegyvert, csataztam
ostromIedel alatt, parbajoztam a velem egyivasuakkal, olykor haborusdit jatszottam, vezettem sereget,
rendeztem hadsort, Ielallitottam a seregszarnyakat, a csatajelre elskent rohantam elre, es az tkzet vegen
utolsokent vonultam vissza, st, gyakran vettem reszt uszoversenyen a Dunan es hatalmas Iolyamokon.
Ezenkivl gerelyt vetettem, Iutottam a stadionban, es latogattam a lovaglopalyat. Es nehogy a hadmveszet
valamely nemet elhanyagoljam, szivesen ostromoltam jatekvarakat, krben tornyokat emeltem, odagrditettem
az ostromgepeket, kossal dngettem a Ialakat, es romjaikat megmasztam, szetkergettem az rseget, sohasem
ltttem mast, csak katonaruhat, ejjel-nappal cipeltem a Iegyvert, es szinte mindig sisakostol aludtam az
arokban. Amikor pedig erettebb kort ertnk el, vitez Iuraim, a ti peldatokon megtanultuk, hogy ne Ieljk az
ellenseg tamadasat, a hirnev es dicsseg kedveert vessk meg a halalt, az allam erdekeben a legnagyobb
veszedelmet is vallaljuk. Es olyannyira megtanultuk, mondom, mert a magassagostol a legkivalobb katonai
oktatokat kaptuk, hogy nem habozunk az ellenseget csellel megejteni, az idegenek kztt a szethuzas magvait
hinteni, amivel knnyebben lehet gyzni, sem a nepeket nyugtalanitani, igeretekkel megvesztegetni,
olykor-olykor alkalmilag kegyetlenseggel megIelemliteni. (70) Mindezt tudjuk, es inkabb a gyakorlatban, mint
szavakbol tanultuk meg tletek. Allandoan eberen Iigyeltk, hogyan igazgatjatok az allamot, milyen hiven
gondoskodtok a kzjorol, mekkora batorsaggal haritjatok el a veszelyeket, milyen joindulattal Iogadjatok a
kerelmezket, milyen elIogulatlanul igyekeztek tartani a trvenyt es rizni a becsletesseget. Es ha mindezt
vegiggondolom, ugy talalom, hogy a szkitak seregeben tbb hadvezer akad, mint masutt az egesz vilagon.
Vannak mas dolgok is, amelyek nem elssorban engem batoritanak, hanem szemelyemet illeten bennetek
kelthetnek bizalmat. Anyam, mint elbeszelte, a szletesemet megelz napon almaban egy szep Iiucskat hozott
a vilagra, aki Ielallt, es akit Mars az egbl leszallva karddal vezett Iel, isten haragjanak ostoraval ajandekozott
meg. St, hogy ez eljel igazolodjek, meg nem voltam tizeves, amikor egy pasztor elhozta nekem Mars kardjat,
amelyet a mezn talalt, miert is a josok azt jvendltek, hogy ez a jelkep a ti kiralyotokka, a halandok bneinek
birajava es a nepek meghoditojava tesz engem. Minket a romaiak barbaroknak mondanak, es mint a vilag urai, a
szittya nemzetet regota alabecslik, azzal hencegnek, hogy vek az egesz vilag. (75) Am sem parthus
rokonainkat nem hoditottak meg eddig, sem a hunoknak nem szabhattak meg trvenyt, de bizony nem is Iognak,
ha elnk. Es ha mindeddig megmaradtunk volna sajat hazankban, a romai Iegyvert inkabb hallottuk, mint Ieltk
volna. De mert seink batorsagukkal egesz Szkitiat az uralmuk ala hajtottak, mi is kenytelenk vagyunk hasonlo,
st, ha lehet, meg nagyobb vitezseggel es dicsseggel megkzdeni velk. Nem tudom, ahithat-e ennel tbbet a
lelek. Es mert a szellemek segitenek, mert a nepek keszseggel tamogatnak, ertk is van, a szerencse sem
hianyzik, mert a katonasziv meresz, neknk csak akarnunk kell, uraim, es a regiek minden dicsseget
meghaladjuk, a romai nep nevet is eltrljk. Olyan embert valasztottatok tehat kirallya, vitez IerIiak, aki nem
idegen, hanem a tietek, nem ostoba, hanem tapasztalt, nem ismeretlen, hanem hirneves, nem rokonotok, hanem
tulajdon nemzetsegetekbl valo hn szeretett, halhatatlansagra vagyo Iiatok, es, mivel tudjuk, hogy Mars atyank
sohasem tavozik melllnk, ha sem magatokat, sem kiralyotokat nem hagyjatok cserben, rvidesen
bebizonyitom, hogy engem nemcsak emberi megIontolas tett kirallya, hanem elssorban isteni akarat, ezert arra
kell trekednem, hogy mindkettnek eleget tegyek, jollehet ehhez mindkett segitsegere szksegem van. (80)
46
igy amit rolam a tanacs dntese szerint elhataroztatok, es a neptmeg kivansagara megersitettetek, azt josagos
Mars atyank dvsse es szerencsesse Iogja tenni, Iegyvernkbe ert nt, es minden szellem partIogolja azt.
Bizzatok tehat bennem, bajtarsaim, higgyetek a kzssegben, es minden ertkkel munkalkodjatok a szkitak
birodalmanak kiterjesztesen. Tartsatok istentiszteletet Mars es Herkules atyatok minden oltaranal, mutassatok be
aldozatot, adjatok teljes tiszteletet a halhatatlan isteneknek. Tudjatok meg, hogy Attila sohasem Iogja
varakozasotokat megcsalni, st, az ellensegnek irgalmatlan korbacsa lesz.
Miutan Attila beIejezte, mindenIele kialtozni kezdtek: Eljen, eljenek a szkitak! (85) A hunok remenyet ugy
Ielviragoztatta, hogy nagyon-nagyon szerettek es imadtak t. Az sszes trzs es katona letette a kezebe az eskt,
hogy a katonaskodast es parancsnoklasat, amelyet az elkelk csodara respektaltak, sohasem Iogja megtagadni.
Mindenki a birodalom gyarapitasara sztkeli t, es megigeri, hogy szives engedelmesseggel beall seregebe,
pedig az orszag rendbetetelehez lat, elrendezi az allamgyeket, trvenyekkel szilarditja, rendeleteket bocsat ki.
Miutan mindez rendben vegbement, a haborura es a hadigepekre Iorditja a Iigyelmet, klnbz szerkezeteket
keszit, szamos mestert alkalmaz, gyarapitja a municiot es a Ielszerelest, amely megknnyiti az ellenseges
taborok es varosok ostromat. A taborveres bamulatos modjat dolgozta ki, varosi lakhelyet es barakkjat
csodalatosan rendezte be, amelyet a katonak satrainak athatolhatatlan gyrje biztositott, amirl Priscus
historikus, az iIjabb Theodosius irnoka, aki kvetsegben nala jart, mint mondjak, igy szamolt be: Elszr is,
mieltt a hunokhoz elerkezett volna, hatalmas Iolyamokon kelt at, majd eljutott oda, ahol hajdan Edoingast, a
legvitezebb gotot, a szarmatak csellel megltek; innen nem volt messze Attila oriasi varoshoz hasonlo szallasa,
amelynek Ialai a legnemesebb, eresztekeiknel oly szorosan egybeillesztett Iagerendakbol keszltek, hogy az
egesz egyetlen tmr Iatablanak latszott; (90) volt ebben sok tagas terem, szeles, aranyos oszlopcsarnok,
terjedelmes udvar es minden egyeb, ami a kiralyi eletmodhoz es meltosaghoz illik. Nemcsak a palotaja volt
Ienyz, hanem vezeri barakkjat is esztelen kltseggel remekeltek, az egeszet selyem- es aranyszttesbl, vegig
dragakvel rakva, arany- meg eleIantcsont oszlopok tartottak, es nemcsak tornacok meg Iolyosok, hanem simara
csiszolt kemenyIa lapokkal kirakott csarnokok es udvarok, aranyozott ebedlk es haloszobak is voltak benne. A
hetkznapi satrak es a pajtak is biborszin selyembl keszltek, az istallok a legnemesebb erezett Iabol. Mindez
pedig nemcsak dlyIs palota gyanant szolgalt, hanem az arado bkezseg kiIejezesere is. Mert Iembereit
gyakran ajandekozta meg ilyen ertekes satrakkal, es oly jotekony volt irantuk, hogy neha alig maradt ket-harom
nyeregtakaroja a kivonulasra. A loszerszam, a pajzs, a sisak, a mellvert mind olyan draga anyagbol keszlt
malkotas volt, hogy aranynal, ezstnel hitvanyabbat nem is lattal rajtuk. De nem volt kevesbe bamulatos az
agy, a szek, a kocsi, az ltzszoba sem. (95) A kvetek, akik a legtavolabbi videkekrl znlttek hozza,
akkora amulattol lenygzve tavoztak, hogy veikhez hazaerve gyakran azt sem tudtak, hogy mirl kezdjenek
elszr meselni. O ragyogott az elen mindenben, ami a kiralyi meltosagot illeti. Es bar tulzott szigora miatt
knyrtelennek es rettenetesnek tartottak, a klIldieket kedvesen Iogadta, es tularado nagylelksegevel
nemcsak az veit, hanem az idegeneket is lektelezte. Mennel Ielelmetesebb volt az ellenseg szemeben, annal
kedvesebb a sajatjainak. Az elebe jarulokhoz mindig keszseges volt, es mindenre kiterjed valaszt adott,
sokukkal beszelgetett, tbbsegknek zent, IelIogasa gyors volt es talpraesett, memoriaja biztos es nagy
beIogadokepesseg, iteletet minden gyben keszen talaltak, hacsak eppen nem akart valakit szoval tartani addig,
mig dnteset megerleli. Arra viszont nagyon gyelt, hogy t senki se szedje ra szavakkal.
Mint a magyar evknyvek mondjak, akkora hun sereget szedett ssze, hogy taboraban a segedcsapatokon kivl
tizszer szazezer embert emlegetnek. Ez ugyan lehetetlennek hangzik, azonban megis valoszinsiti a szkitak
megszamlalhatatlan sokasaga es birodalmuk kiterjedese; tartalekkal is rendelkezett mindig, amellyel az
elhullottak helyet azonnal betlttte, mert nagyon nem szerette, ha a legiok Ioghijasak. (100) A hunok Iegyvere
mellvert es brpancel, valamint ij es tegez; nehanyan pajzsot, landzsat, sarlo alaku kardot hasznalnak, a tbbseg
brrel Iedi a testet, masok pancellal, hosszu kardot es trt hordanak. Nyers brbe ltznek, vad es mogorva
tekintetket hosszu szakallal, nyiratlan haj bozontjaval tetezik, amivel akkora remletet keltenek, hogy a
civilizalt ellenIelet tamadas nelkl, puszta latvanyukkal elriasztjak. A kiraly nagy josaga szeretetet, nagy
szigorusaga tiszteletet es hodolatot keltett nepeiben, ezert szivesen szolgaltak neki, es ugy latszott, hogy
mindenki ugyanugy szereti, mint rettegi. Zaszlajan koronas sas volt, mely jelvenyt a magyarok Geza Iejedelem
idejeig megtartottak. Uralma kemenysegenek hiret Iokozta a titulus, amelyet okleveleiben hasznalt: Attila,
Mundzuk Iia, a nagy Nimrod unokaja, Engadia szltte, isten kegyelmebl a hunok, medek, gotok es davok
kiralya, a vilag Ielelme, az isten ostora parancsolja ezt.
47
(105) Miutan Attila a kiralyi meltosagot elnyerte, meltanyosan es szigoruan kezdett uralkodni; minden alavetett
nemzetet ravett a keszseges engedelmessegre, birodalma szekhelyel Sicambriat valasztotta, melyet Obuda Ile
helyeznek, es melynek nemi nyoma maig Iennmaradt. Nem ok nelkl tette ezt. Fvarosat a Dunanal, Szkitia
hataran jellte ki, hogy egyIell a szkitakat kormanyozza, masIell a romai birodalom ellen haborut inditson,
mert vagya erre roppant mod tzelte. Ehhez jarult Pannonia termekenysege, a Mysiak es Illyricum gazdagsaga,
hiszen az irdatlan sereget etetnie kellett. Uralomvagyat Iokozta azoknak a haboruknak az emlekezete, amelyeket
a hunok es a romaiak a regebbi idkben Pannoniaban vivtak. Ersen bantotta, hogy vei csak nagy veraldozattal
gyztek, es a kiontott verert bosszut akart allni. Azonban mieltt e nagy vallalkozashoz hozzaIogott volna,
Szkitiat akarta rendbe tenni; igy hat orszagszerte elljarokat, helytartokat, birakat rendelt a nepek Ile, es Iiveret,
Bledat, akit sokan Budanak neveznek, uralkodotarskent maga melle vette; az egesz europai Szkitia elere
allitotta, es atadta neki a Ihatalmat, nehogy valami lazadas vagy kls haboru trjn ki. (110) Maga pedig
ezutan Ielmerhetetlen tmeg sereggel megrohanja a romai birodalom tartomanyait, es elszr a ket Mysiat,
Trakiat, Macedoniat es Illyricumot haboritja sulyos tamadassal. A haboru okakent a hunok elleneben Detriknek
es Macrinusnak nyujtott tamogatast hozza Iel. Valamir, az osztrogotok, es Ardarik, a gepidak kiralya
szvetseget kttt Attilaval, es csatlakozott hozza. Amarkomannok, svabok, kvadok, herulok es tringek is a
hunokkal egytt szolgaltak; a hatalmas barbar horda mindent tzzel es vassal arasztott el.
Amikor Marcianus mindezt megtudta, annak a Theodosiusnak a peldajara, akinek ez idben szabalyszeren az
rkebe lepett, Geiserik vandal kirallyal es a perzsak uralkodojaval Iegyversznetet kttt, hogy a hunokkal,
gepidakkal es osztrogotokkal knnyebben szallhasson szembe. Ez Attila remenyet meghiusitotta. Minthogy
ugyanis a romaiakkal keletrl a perzsak, nyugatrol a vizigotok, AIrikabol a vandalok, eszakrol a hunok alltak
szemben, azt remelte, hogy e sok nepnek Marcianus ellen egysegesen inditott tamadasa a romai birodalmat
egykettre megsemmisiti. (115) A romai csaszar azonban, hogy magat es orszagat megoltalmazza, es a magara
maradt leghatalmasabb ellenIellel remenyteljesebben vehesse Il a kzdelmet, a tbbiekkel beszntette a
haborut, es minden erejet Attila ellen sszpontositotta. Ardaburius hadvezert a hunok ellen kldte, aki
Marcianopolisnal szembeszallt az ellenseggel, es az els tkzetben gyzelmet aratott; a csaloka szerencse
csabitasara ovatlanul es tulzott mohosaggal megint sszecsapott a ravasz ellenseggel, Attila csapatai
bekeritettek, es elesett. Marcianus Ardaburius halalhiretl megdbbent, es inkabb esszel probalt urra lenni az
ellensegen, mert tudta, hogy az sokszor tbbet er az ernel. Felmerte, hogy az a rengeteg sok nep nem marad
meg egysegesen az engedelmessegen, es ha sokaig idzik Illyricumban meg Trakiaban, ehen Iog veszni. Ezert
abban bizott, hogy a harom kiraly kztt egyenetlenseget tamaszthat, ajandekokkal es igeretekkel egymasnak
ugraszthatja ket, valamelyikkkel sszeszvetkezhet, es ellenIeleinek szandekait megkavarhatja; de
hasonlokeppen szamitott a tartomanyok szegenysegere is. (120) A csaszar tehat ebben santikalt, es egyreszt
halogatta az sszecsapast, masreszt elvonta az elelmet, probalgatta a kiralyok hajlandosagat, hintegette a viszaly
magvait, igyekezett szetbomlasztani az egyetertest es a szvetseget, az ingadozokat megkrnyekezte, es egyesek
hittek is a szavanak. Ezzel szemben Attila, a cselvetes nagymestere, megprobalta Marcianus csaszar terveit
keresztezni, a csatat siettetni, a termeketlen Ildn idzve megprobalt mindenhonnan elelmiszert szerezni,
gazdag videkekre es varosokba huzodni, veit szigoruan kezben tartam, a kiralyok szvetseget bkezseggel es
jo szolgalattal megszilarditani, a katonakat barmi eszkzzel engedelmessegre szoritani.
St, meg Iiveret, Budat is, akit azzal bizott meg, hogy Szkitiat kormanyozza, es a Duna partjan, Sicambria
romjain egy varost epitsen, melyet aztan Budanak ne-veztek, csellel elIogta es meglte. A magyarok evknyvei
azt hagyomanyozzak, hogy a catalaunumi vereseg utan gyilkolta meg, mert amikor Attila Mysia, Trakia es
Macedonia leigazasa utan Galliabol Sicambriaba visszaerkezett, rajtt, hogy ccse Sicambriat, amelyet Iallal
vett krl, parancsa ellenere nem Attila neverl, hanem a sajatjarol Budanak nevezte el, ezert csellel elIogta t,
es ektelen haragjaban tulajdon kezevel lenyakazta. Masok a testvergyilkossagnak mas okot tulajdonitanak: vagy
azt, hogy Buda szelidebb termeszet leven az iszonyu hadjaratok ele akadalyt grditett, vagy azt, hogy gyakran
vitatkozott vele, es tiszteletlenl bizonygatta, hogy a gepidak es osztrogotok szvetseges kiralyait alattvaloikent
tartja, illetve a szkitakkal ridegen banik. (125) Jordanis azt irja, hogy testverenek azert vetett lest, mert egyedl
akart uralkodni, hiszen a kzs uralom mindig ingatag. Ez Theodosius es Albinus konzulsaga idejeben trtent.
Attila tehat, miutan Illyricumot, Macedoniat, Trakiat es a Mysiakat tzzel-vassal vegigpusztitotta, erteslt arrol,
hogy Marcianus csapatai a Konstantinapolyhoz vezet utat elzartak, ezert visszament a Pannoniakba
Sicambriahoz. A testvergyilkossag mindentt gylletet es Ielelmet ebresztett vele szemben, ezert bnbanatot
48
mimelve szonoklatban akarta menteni magat:
Hogy milyen nyomorusagos az uralkodok allapota es sorsa, az en esetemen tanuljatok meg, uraim, mert nekem,
aki az igazsagossagot, a meltanyossagot es a trvenytiszteletet tanitottam, es azt is megmutattam, hogy milyen
buzgalommal kell teljesiteni a parancsot es az utasitast, jaj, nekem kellett elszr ezt testverem veren
megtapasztalnom. Hogy egyetlen Iiveremet, akit az uralomban tarsamma tettem, megljem, a szkseg
kenyszeritett, ugyanaz a szkseg, amely mint mondjak Romulust, aki a trveny es a parancs megtagadasat
inkabb ccsenek, mint masnak a megbntetesevel akarta megtorolni. (130) Mert ez az isteni IerIiu nagyon jol
tudta, hogy azok, akiket birkapasztorbol a nepek kiralyava tesz, semmiIele birodalmat nem kormanyozhatnak es
nem gyarapithatnak megtelel modon, ha nem tanuljak meg mindannyian, hogy a trvenyeknek es a kiralynak
engedelmeskednik kell. Hogy, ha a trvenyeket es a rendeleteket semmibe veszik, minden nyomban
Ielkavarodik es tnkremegy. Egyedl a trvenyesseg az, ami nemcsak az allamokat es a birodalmakat, hanem az
egesz tarsadalmat is biztositja es rzi. Hiszen egyedl az igazsagossag az, ami meg a legelvetemltebb
sokasagot sem engedi Ielbomlani, mint a rablobandaknal latjuk, melyek a predat egyenlen osztjak Iel. Barbar
nembl szletett eleink elssorban ennek segitsegevel gyarapitottak es tartottak Ienn a birodalmukat, akkora
sikerrel, hogy utodaik immar az egesz vilagnak remelhetnek trvenyt szabni. Ezert tulajdon veremnek sem
kegyelmeztem, nehogy peldammal nveljem a gazemberek mereszseget, akikre annal gondosabban tudunk
gyelni, hogy a legkisebb botlast se kvessek el, minel szigorubban kezddik eppen nmagan a kiraly bntet
igazsagszolgaltatasa. (135) Elkvettk ezt azert is, hogy az igazsag szentseges szellemet meg ne gyalazzuk
valami karos engedekenyseggel. Aki uralomra es kzjora szletett, akit az istenseg ilyen magaslatra allitott,
annak semmiIele egyeni erzelem miatt nem szabad eltekintenie a kzerdektl es az igazsagossagtol. St, minel
kzelebb all hozza a vetkes, annal kemenyebben kell azt bntetnie. A romai tartomanyok ellen indultam, nem
azert, hogy karteteleiket megtoroljam, hanem hogy a szkita birodalmat kiszelesitsem, hiszen, mint illik, mindig
ugy velekedtem, hogy erre szlettem; testveremet, jaj, en nyomorult, elssorban arra intettem, hogy a
legnagyobb igyekezettel ovja az orszag bekejet, kormanyozzon igazsaggal es tisztesseggel, ne trje, hogy barki
jogait is megkisebbitsek; tovabba, hogy epitse ujja, vegye krl temerdek Ialakkal es azutan nevezze el az en
nevemrl azt a Sicambriat, amely varost egykor a romai nep kisegit legioi alapitottak es telepitettek be
Germania tavoli sarkabol a sicamber neppel, amint hogy a romaiak akkoriban szamos, Ileg german legiot
ltettek a Duna partjara, es azokat varosokka szerveztek, hogy a barbarokat megakadalyozzak a Iolyamon valo
atkelesben. Mit tett a szerencsetlen? ElIeledkezett a parancsrol, elIeledkezett rolam, aki testveri szeretettl
indittatva, sszes vetelytarsat elutasitva t tettem meg uralkodotarsamma, megengedtem, hogy velem egyenlen
kormanyozzon, azonban mertektelen nagyravagyasaban, hogy tekintelyemet es meltosagomat alattomban
alaassa, es vegl egyeduralkodova valjek, a kiralyi szekhelyet utasitasom ellenere nmagarol Budanak nevezte
el, semmibe veve a Ielsegsertes bnet jotevjevel szemben. (140) Akit ti kiralynak valasztottatok, akit Mars es
Herkules atyaink szelleme kijellt, azt nem hogy tnkretenni, st elpusztitani szerette volna. Amikor e gaztett a
tudomasomra jutott, lelkiismeretem szerint meltan lobbantam haragra, meg emlekezve arra, hogy a szkita allam
ram bizott Iseget milyen szeretettel, bizakodassal, milyen lelkesedessel Iogadtam el, es megertettem, hogy itt
nemcsak ram, hanem birodalmatokra is armany leselkedik. Mindig megprobalt visszatartani a romai birodalom
ellen indulo hadjaratoktol, meg a legIontosabbtol is, sokszor Iogtam el romai kldncket titkos irasu levellel,
amelyben az ellenseg Iiveremnek igert mindenIelet, elssorban az egesz szkita birodalmat, ha engem
cserbenhagy, vagy valami modon trbe ejt, vagy a haboru meginditasarol lebeszel. Ha a hatartalan bizalom
megcsalatkozik, hatartalan Ielhaborodast szl. Minek errl tbbet? Hogy szletett vezeretek el ne tavolittassek,
hogy a szkitak el ne veszitsek Attilat, hogy Szkitia ne maradjon leghsegesebb vedelmezje nelkl, hogy a
romaiak ne kapjanak lehetseget Szkitia leigazasara, hogy az igazsag szentseges istensege meg ne gyalaztassek,
hogy a gazemberek pimaszsagat az en bns hanyagsagom es ostoba josagom ne hizlalja, az armany
leleplezesekor a parancsszeges es Ielsegsertes bnere nem hivattam poroszlot, nem kerestem hohert, hanem
hogy kzssegeteket az en verem ne mocskolja, testveremre ratamadtam, es megltem t. Szivesebben
mondtam le Iiveremrl, mint az orszagrol, mint a kzssegrl, mint a meltosagrol. Mit gondoltok, ha az allam
kedveert tulajdon veremnek, egy szem testveremnek nem irgalmaztam, mit Iogok tenni masokkal, ha vetkeznek?
Egy darabig kzdtt keblemben a kzssegi es az egyeni erzlet, vegl a kzerdek a maganerdek Ile
kerekedett, es ugy gondolom, hogy mindenkinek igy kell eljarnia, aki masok Iltt all, ha nmaganak es az
allamnak hasznalni akar. (145) Te pedig, szegeny csem, ma is velem egytt uralkodnal, ha a szeretetben es a
49
kzsseg iranti ragaszkodasban vetelkedtel volna velem. Nem azert Iogadtalak testverkent uralkodotarsnak,
hogy aztan megIosszalak az eletedtl, hanem meg akartam osztani ugyanazt a meltosagot, jo es balsorsot veled,
aki mindig egyetlen es a legdragabb voltal szamomra. Nem azert emeltelek Il, hogy aztan nelklznm kelljen
teged, hanem hogy veled egytt reszesljek a kormanyzas Iaradalmaibol, de tisztessegebl es dicssegebl is,
hogy klcsnsen rvendezhessnk egymasnak. Jobban Ieltettelek teged, mint magamat, en vallaltam a
Iaradsagot, a veszelyt, en mentem a haboruba, mert eletedet tbbre becsltem az enyemnel. Nem testveremkent,
hanem egyetlen Iiamkent tartottalak. Azt remeltem, ha a vegzet ugy hataroz, hogy idnek eltte elragad, a
kiralysagban rksm, hirnevem Ienntartoja, halalom bosszuloja leszel. O, csalIa emberi remeny, o, nyomorult
halando allapot, es Ileg azoke, akik valamilyen magassagra emelkedtek, akiknek a nagyobb szerencsehez
nagyobb rakas nyomorusag es veszedelem is jarul! Jobb szerettem volna az ellenseg keze altal elesni, ha
allamunk erdeke ezt megengedte volna, mint kezemet testveri verrel szennyezni. A parancsolo igazsag
istenseget az allam dveert megis testveri aldozattal kellett kiengesztelnem, az allamellenes bnt nem volt
szabad eltussolnom.
(150) Tanuljatok meg hat atyamIia peldajan, hogy a rendeletet, a trvenyt, a parancsot be kell tartani, hogy
milyen elegtetellel tartoznak a kiralynak azok, akik utasitasait es az engedelmesseget megtagadjak, vagy a hazai
trvenyeket megszegik, az emberiesseg kvetelmenyeit megsertik, hogy milyen szolgalattal tartoztok a
kereseitek es az erdemesek irant keszseges Iejedelemnek, es hogy tisztesseggel, szivesen szot kell Iogadnotok,
hogy ugyanazzal a szerencsevel elhessetek, mint . A csalardsagot, a ggt, a htlenseget halalnal jobban
Iussatok! Semmit se tartsatok kivanatosabbnak, mint jo kiraly alatt szolgalni es a kzerdeket az egyeni erdek ele
helyezni, mint mi tettk. Ha igy cselekedtek, a szkitak sorsat nem annyira a jo vezer, mint inkabb a jo katona
teszi majd dicsekvesre meltova. Nehogy pedig testverem szellemet magunk ellen ingereljk, megparancsolom,
hogy teljesitsk a szerencsetlen kivansagat: az ujjaepitett Sicambriat nevezzk Budanak, t pedig igyekezznk
tisztes temetessel, tejjel es borral megengesztelni.
Attila szonoklata utan a temetes paratlan pompaval vegbement. Nemcsak Buda vegzetet, hanem az kegyetlen
sorsat is megsirattak; valamennyien szivbl sajnaltak t, aki zokogott es szenvedett, azt kialtoztak, hogy Iiveret
joggal lte meg. Vigasztalgattak es biztattak, hogy ne gytrje magat testvere szerencsetlensegevel, ne hagyja el
a szkita kzsseget, gondoskodjek az orszagrol, kerleltek, hogy tartson ki dicssegenek megkezdett utja es a
szkitak gye mellett. (155) Egypar nap mulva, ahogy sszeszedte magat, es testvere szellemet megengesztelte, a
tervezett hadjarat Iele Iordult, amelyet oly sok nep Iltt uralkodvan knnyen veghezvihetett. St, nem jutott
oly nagy es nehez vallalkozas az eszebe, amelynek sikereben ne bizott volna, hiszen haboruit nem kevesebb
tudassal, mint ervel szokta megvivni, es semmi masra sem vagyakozott jobban, mint a romai birodalom
sszezuzasara. Hozzalatott terve megvalositasahoz, tudta, hogy a romaiak es a vizigotok eskdt ellensegei, tehat
nehogy a hunok ellen sszeszvetkezzenek, addig nyugton akarta tartani ket, mig terletk melyebe be nem
nyomult, es erintkezesk lehetseget el nem vagta. Hogy ezt megvalosithassa, megkrnyekezte a mysiai
szarmazasu, vele jo baratsagban lev Aetiust, akivel egykor Janos tirannus idejeben az Italiaba valo atkeles
gyeben szvetsegre lepett. MindenIelet igergetett neki a romai birodalom Ielviragoztatasat illeten, ha engedi,
hogy romai szvetsegben megIenyitse a vizigotokat, akiket szolgainak es szkevenyeknek szokott nevezni.
(160) Ezzel szemben Theodorikot, a vizigotok kiralyat, aki Valia kiralyt kvette, titkon arrol gyzkdte, hogy
inkabb a rokon hunokkal, gepidakkal, osztrogotokkal birtokolja nyugton a nyugati birodalmat, mintsem hogy a
hitszeg es ggs romai ellenseggel egytt kockazatot vallaljon; emellett emlekeztette az elszenvedett
veresegekre es a romaiak reszerl Ienyeget veszedelemre, hiszen azok a sertest tetezve szoktak megtorolni. A
Theodorik ellen sztt armanyt tamogatta Geiserik, a vandalok kiralya, aki Ielt az ellenseges vizigotoktol, es
mint Jordanis irja ajandekokkal srgette Attilat az ellenk iranyulo hadjaratra. Mert Theodorik leanyat Iiaval,
Hunerikkal sszehazasitotta, aztan meregkeveressel gyanusitva t, levagta az orrat, es e csuI sebbel eltorzitva
visszakldte az apjahoz a Galliakba, ezert igencsak volt Ielnivaloja a vizigotoktol, miert is Attilat nagy
ajandekokkal ejjel-nappal tzelte Theodorik ellen. Attila, a cselvetes mestere, aki az ellenseget elbb esszel
szokta legyzni s csak aztan Iegyverrel, Valentinianushoz kveteket kldtt, akik reven igyekezett a vizigotokat
gyanuba keverni a romaiak szemeben. Azt zente velk, hogy neki semmi baja sincs a romaiakkal, ami miatt
haboruzniuk kellene, st, tiszteli ket, baratsagukat sohasem becslte le, hanem neki Theodorikkal van dolga,
aki a vizigotokat, a hunok szkeveny szolgait a hatalmaba vonta, idegen nemzet Iltt bitorolja az uralmat;
(165) nem tri tovabb, hogy a gotok idegen Iennhatosag alatt eljenek, es Iegyverrel Iogja ket regi allapotukba
50
Ielszabaditani; megigeri, hogy barmely haboruban tekintelyes segitseget ad Romanak, ha semlegesen nezi, hogy
Theodorikkal megkzdjn; a romai Iejedelemmel rk szvetseget kt, ha engedi, hogy alaposan megbntesse a
gotokat, akik Italiat tzzel-vassal vegigpusztitottak, Romat, a nemzetek kiralynjet rk gyalazattal
megbecstelenitettek, a romai birodalom meltosagat kitrlhetetlen belyeggel elcsuIitottak. Irt Theodoriknak, t
viszont arra Iigyelmeztette, mint Ientebb mondtuk, hogy kerlje a romai baratsagot, mert annal nincs
veszedelmesebb a szamara.
Valentinianus atlatott a szitan, es irt Theodoriknak, hogy ugy alljanak ellen Attilanak, mint a vilag
legveszedelmesebb zsarnokanak, akinek mereszsege akkora, hogy az egesz Ildkerekseg Iltti uralmat akarja
megszerezni, mintha az egyedl neki dukalna; nem keres okot a haborura, nem szokott tisztessegesen hadat
zenni, csak azt tartja trvenyesnek, amire kegyetlen mohosaga sztnzi, mindnyajuk kzs ellensege,
mindnyajuktol meg is erdemli a kzs gylletet; (170) a vizigotoknak tehat a romai allam segitsegere kell
lennik, hiszen annak nem csekely darabjat birtokoljak, ki kell Iogni Attila armanykodasan, ssze kell
szvetkeznik ellene, mert ha nem igy tesznek, rvidesen mindkettjkre raszakad a kzs veszedelem.
Theodorik erre azt valaszolta, hogy a hunokat meg kell Iekezni, es akik jogos haborura kenyszerlnek, azoknak
nem hianyozhat sem a batorsaguk, sem az erejk; nem lesz sulyos az a tamadas, amelyet celjanak jogtalansaga
gyengit; isten a haboruban az artatlan Ielet tamogatja; tehat, ahogy illik, sem a romaiakat, sem a sajat orszagat
nem Iogja cserbenhagyni. A Iejlemenyek azt mutatjak, hogy Attila csalardsagan Aetius is keresztllatott, mert
Theodorikot level utjan Iigyelmeztette, mit kell tennie, mennyi es milyen cselt vet a barbar, es ha hasonlo
armannyal ki nem jatsszak, kenytelenek lesznek engedni neki. A Romaban uralkodo Valentinianus
Ielhatalmazasabol a nyugati birodalmat Aetius kormanyozta, e roppant harcias ember, az ellenseg Ielelme. A
Hispaniakkal egytt a Galliakat iranyitotta, es nem hianyzott belle sem az okossag, sem a batorsag, hanem a
barbarral azonos ravaszsaggal tudott harcolni. (175) Jol ismerte a hunok modszereit es erejet, tudniillik egykor
kivetettek a hatalombol, a mezn eldegelt, es amikor egy ellensege hirtelen rajtatessel le akarta t teriteni,
elmeneklt egy varosba, majd Dalmaciaba es Pannoniaba szktt, vegl eljutott a hunokhoz, akiknek
baratsagaval es tamogatasaval visszaszerezte a csaszarok kegyet es elveszett hatalmat. Ezert nagyon jol tudta,
hogy mekkora es milyen vad ellenseggel lesz dolga; intette Theodorikot, hogy akkora sereget allitson ki,
amekkorat csak bir, Iorduljon a Iemberekhez, mert nemcsak az meltosaga Iorog kockan, hanem az egesz
kzsseg lete is, es kitanitotta, hogy miIele ellenseggel kell haboruznia.
Theodorik, akit mar Valentinianus is, Aetius is kioktatott, hogy mit kell tennie, Attila csalard elmejet jol
ismerve, minden tehetseget es buzgalmat a sereg Ielallitasara Iorditja. Hat Iia volt; Frideriket, Eurikot, Retemert,
Himneriket otthon hagyta, hogy az orszag elen alljanak, trvenykezzenek a nepnek, es tartsanak rendben
mindent, az idsebb Thorismundot es Theodorikot magaval rendelte katonaskodni. Mindenhonnan sszeszedte a
gotokat, szamos legiot allitott, az egesz narbonnei Galliaban es a tarragonai Hispaniaban sorozast tartott. Szinte
mindenkit Iegyverbe allitott, mert sejtette, hogy a hunok serege roppant ers es megszamlalhatatlan lesz. (180)
Hallotta, hogy Attila annal nagyobb hadat allit Iel, mennel komolyabb ellenIellel akad dolga. Ugy dnttt, hogy
a szolgakat es a Ildmveseket sem hagyja pihenni. A Ivezer ket Iia is hasonlokeppen reszt akart venni a
katonaskodasban, a csapat- es hadallitasban, a Iegyver, a municio, a hadiIelszereles elkesziteseben, egymassal
versengve buzgolkodtak mindenben, batoritottak az apjukat, lelkesitettek a nepet a dics kzdelemre. Az apa
viszont bszken nezte derek Iiait, elebk tarta seik peldajat, amivel iIjui lelkesedesket Ieltzelte, reszletesen
ecsetelte a gotok trtenetet, az eldk hatalmat, hogy kztk legnagyobb gyalazatnak a halaltol meg az
ellensegtl valo Ielelem szamitott, es csak a hitvany elettel riadtak vissza, igy tehat rvid id alatt akkora got
hadsereg allt ssze, hogy a leghatalmasabbal szemben is biztonsaggal kiallhatott. Hasonlo igyekezettel es
gyorsasaggal dolgozott Italiaban Valentinianus, Galliaban Aetius is. A csaszar sorozast tartott, mindenki nkent
Ieliratkozott, nehogy ugyanazt kelljen elszenvednik a hunoktol, amit multkor a gotoktol. Tudvan, hogyan
dhngtek a szkitak a gotok ellen, oly Ielelem szallta meg ket, hogy ha lehet, meg a matronak is bealltak volna
nkentesnek.
(185) Az Attilatol valo rettegest nemcsak az a hir nvelte, hogy a Mysiakat, Trakiat, Illyricumot es Achaiat
vadallati es hallatlan kegyetlenseggel pusztitotta, hanem az is, hogy Theodosius es Albinus konzulsaga alatt
egyetlen testveret, uralkodotarsat Ielindulasaban sajat kezevel meggyilkolta. Bar azt hallottak, hogy nagylelk,
megis tudtak, hogy szrnyen verszomjas. Italiaban es Galliaban Iokozta a riadalmat az a hunokrol elterjedt
51
hamis, de pani Ielelmet kelt hir is, hogy szkitak leven vadallati modra emberverrel taplalkoznak, hogy az
ellenseg Iejet a lovak szgyere akasztjak, hogy koponyajabol dragakves serleget keszitenek, hogy ellensegket
Mars es Herkules atyanak Ielaldozzak, hogy regeiket meglik, es tetemket nnepsegeiken mohon Ielzabaljak.
Tbben vadsaguk jellemzesere mindezt megtoldottak azzal, hogy lovert isznak, es minden embersegbl
kivetkzve az idegeneket semminek tartjak. Nem kevesbe aggodtak a mindenhato es josagos Krisztus igaz
hiteert sem, mert tudtak, hogy Attila semmiIele tisztes istenseget nem imad, mi tbb, mit sem tekint vallasosabb
dolognak a szrny kegyetlensegnel, mit sem tart tisztesebbnek, mint az emberaldozatot, mast sem kivan, mint
az emberi nemet rabszolgasagba, a romai birodalmat pusztulasba hajszolni. Az italiaiak nemelyike azokat
tartotta boldognak, akik eletket vertelen halallal mar beIejeztek, mert ugy velekedtek, hogy ezeket az isteni
josag kiragadta a nyomorusagos eletbl. (190) Masok viszont emlekeztek a hajdani idkre, a barbar
erszakoskodasokra, es Ielbatorodott lelekkel azt hirdettek, hogy azok a szerencsesek, akik ezekben az idkben
szlettek, mert modjuk van megbosszulni a szkita embertelenseget. Ki-ki a sajat lelki alkata szerint beszelt.
Italia es Gallia olyan helyzetbe kerlt, hogy a nagyobb resz szksegbl, a kisebb nszantabol kenytelen volt
batornak mutatkozni. Mindehhez joslo es remiszt jelek jarultak, amelyek az altalanos rettegest nveltek:
hatalmas szellemarcok jelentek meg nemcsak ejszaka, hanem nappal is, amelyek mindenkit arra intettek, hogy
ovja magat; az egbl vercseppek hullottak, ketIej gyermekek szlettek, tbb helyen villam sujtotta a
templomokat; ejszaka gyakran Ielhangzott: Vigyazz, Italia! Az istenek is megszolaltak pamlagjaikon. Sokan a
puszta Ielelembe belehaltak, mivel ugy beszeltek, hogy Attila nem kegyelmez sem otthonnak, sem templomnak.
Mindekzben Valentinianus annal elszantabban munkalkodott, sorozast tartott, mindenhonnan sszevonta a
legiokat es a segedcsapatokat, a legnagyobb krltekintessel es buzgalommal jart el; Aetius nagy hevvel
mozgatott mindent, Theodorikkal megkttte a szvetseget, a romai csapatokat kivonta Italiabol, valamennyi
romai tartomanyba gyorsIutarokat kldtt, hogy kerjenek hathatos segitseget, egesz Galliat es Germaniat
IelIorgatta. A kvetek tevekenysege nyoman a burgundok, a szaszok, a ripariolok, az ibriok, hajdan romai
katonak, aztan Merovech Irank kiraly, aki atyjat, Clodiot kvette az uralomban, a szarmatak, a liticianok, az
armoricianok valamennyien sszeszvetkeztek a hunok ellen a gotokkal es a romaiakkal. (195) Tehat
Ielmerhetetlen volt a kisegit csapatok tmege, mely Aetiushoz es Theodorikhoz a Galliakba znltt, mert a
szvetsegesek riadt lelket sikerlt helyrezkkenteni. Akik az iment Ieladtak a remenyt, most mar keszek voltak
kiallni a hatalmas ellenIellel szemben. Nagyon biztak vezereikben, akik kitntek erejkkel, ravaszsagukkal,,
okossagukkal es tapasztalatukkal. Fokozta batorsagukat Aetius nem kznseges blcsesseggel parosult
szerencseje, amely elssorban a hadvezetesben ervenyeslt. Theodorik es Aetius, akinek annyi csapatot kellett
Ilvezetnie, hogy mindket birodalmat megrizhesse, mohon kivanta az Attilaval valo sszecsapast, semmit sem
tartott Iontosabbnak, mint hogy az ellenseg megerkezese eltt mindenIele elhelyezze rallasait, mindenhova
odaszallittassa a Ielszerelest, minden varosban elelmiszerkeszletet halmozzon Iel, nehogy a katonak merhetetlen
tmege esetleg insegre jusson; idejekoran gondoskodott mindenrl, ami a hadakozashoz szkseges volt,
ugyhogy semmiben sem mutatkozott hiany; a varosokban mindentt ott allt a strazsa, az utakat mindentt, ahol
csak lehetett, rseg zarta es allta el.
Amikor a kemek reven mindez Attila Ilebe jutott, kezdte banni mereszseget, egyre jobban es jobban
nyugtalanitotta, hogy cselei nem sokat hasznaltak a romaiakkal szemben, st, ugy latta, hogy kiismertek, es
hasonlo mesterkedessel meghiusitottak ezeket. (200) Mikzben a gotok es a romaiak kztt viszalyt akart
szitani, es abban remenykedett, hogy ennek segitsegevel kzejk Iurakodhat, cseleit lelepleztek; ugy latta, hogy
mig azon igyekezett, hogy masokat szavakkal kijatsszon, inkabb nmagat jatszotta ki. Mert mesterkedeseivel
maga Iigyelmeztette az ellenseget arra, hogy keszljn a tamadasra, ahelyett, hogy megtevesztette volna. Ha
tisztesseggel megteheti, inkabb elallt volna a tamadastol, miutan az ellenseget Iondorlataival Ieltzelte, de mert
nem akart olyan szinben Ieltnni, mintha inaba szallt volna a batorsag, nekiszanta magat a nyilt tkzetnek.
52
4. fejezet - Negyedik knyv
Attila Sicambriaba hazaterve nagy terveket sztt, sszehivta oda az elkelk gyleset, hogy a kszbn allo
hadjaratrol hatarozzon. Mindenhonnan eljttek a Iemberek, elssorban a veronai Detrik, egykor a hunok eskdt
ellensege, akit Attila roppant bkezseggel es szivelyesseggel magahoz edesgetett es leghivebb embereve tett. A
german Inkk nepes csapata kvette t, hogy k is reszesljenek a szkita jotekonysagbol, es amikor ezek a
kiraly remenyet meghaladva Sicambriaba eljttek, a legmelegebb Iogadtatasban reszesltek, es a nagyur
keszsegesen a szine ele bocsatotta ket. A Iejedelmi bkezsegtl lektelezett es allhatatlan jellem Detrik
odaado iparkodasaval a romai haboru hivenek mutatta magat, szolgalelken igyekezett tetszest kelteni, es a
kiraly nemileg ingadozo szandekat megszilarditotta. (5) Azt javasolta, hogy tamadjak meg a romai birodalom
nyugati provinciait, mert azokban nincs rseg es legio, igy jeles diadalt kinalnak. Attilat ez a beszed nagyon
megnyugtatta, bar jol tudta, hogy milyen ellenIellel kerl szembe, es ezert akkora sereget allitott ki, amekkorat
csak birt. Nemcsak Szkitia-szerte tartott sorozast, hanem mindenhonnan sszevonta a segederket is, amennyit
lehetett, ezekhez tarsult Ardarik, a gepidak kiralya, tovabba az osztrogotok Iltt uralkodo harom Iiver, Valamir,
Thiudimer es Vidimir. Csatlakoztak a zsakmanyra egyIorman ehes markomannok, svabok, kvadok, herulok,
tringek, mint mondjak, vagy tszazezer Iegyveres. Felkeszitett emelett nagy tmeg szekeret es egyeb
hadieszkzt. A hunok ugyanis szkita modra teherszallito szekerekkel szoktak krlsancolni a taborukat, a
csataban pedig elssorban ezeket hasznaljak az ellenseg bekeritesere.
Mieltt azonban a Pannoniakbol kimozdulna, hogy a ravaszkodasbol ne engedjen, titokban mindket ellenIeltl
beket ker, hogy mig az egyikkel megkzd, a masiktol biztonsagban tudja magat, es igy knnyebben
diadalmaskodhasson. (10) Amikor megerti, hogy ezt a leghatarozottabban visszautasitjak, lerombolja es
Ielgyujtja egesz Illyricumot. Aztan akkora dhvel ront ra Germaniara, hogy minden Ialut es varost Ieleget,
mindenkit lemeszarol, szentet es vilagit egyIorman pusztit, nem irgalmaz sem nemnek, sem kornak. Mindent
elarasztott gyilkolassal, rablassal, jajongassal; azt remelte, hogy irgalmatlan kegyetlenkedessel Iogja
megszerezni a gyzelmet. Csak Nagy-Germanian knyrlt meg, mert a markomannok, a kvadok es a svabok,
akik mint mondottuk vele egytt katonaskodtak, a raetusokkal, a vindelicusokkal es Fels-Pannoniaval
szemkzt a Duna tulso videket laktak. Aztan atkelt az Adula-hegy hagojan, es lebocsatkozvan hasonlo
kimeletlenseggel irtja a helveteket. Vegigpusztit mindent, ami a Rhne es a Rajna kztt Iekszik. Seregevel az
arado Nilus modjara elznli Fels- es Also-Germaniat, amely a Rajnan innen az oceanig terl el, vegl a belga
Galliat, beszaguld, Ielzavar, sszeront mindent. (15) Konstanca erditett varosat megostromolja es elIoglalja,
megveri es elkergeti Zsigmondot, e videk Iejedelmet, aki nagy sereggel szallt ki ellene; ez, amikor megtudja,
hogy az ellenseg az varosat, Bazelt is meg akarja ostromolni, hogy sajat es orszaga javat megovja, kvetek
utjan beket ker Attilatol, megigerve, hogy parancsnoksaga es jelvenyei alatt katonasagot vallal, es mindig szives
szolgalatara lesz. Attila kihasznalja a kedvez szerencset, tovabbnyomul Argentuariahoz, melyet most
Argentinanak mondanak, kemeny ostrom ala veszi, es bar az alaposan el van latva municioval, a mindenIell
odaszallitott gepezetekkel ejjel-nappal oly ervel treti, hogy a varos egykettre a hatalmaba kerl; oriasi
zsakmanyt visz el innen, es nem csekely ldklest csap. A gallokat akkora Ielelem szallta meg, hogy minden
varos nkent behodolt, de a megadasbol keves hasznuk szarmazott, mert a halaltol kevesse, a kiIosztastol
egyaltalan nem mentettek meg magukat. A Ieldult Argentinanak leromboltatta a Ialait, es a Strassburg nevet adta
neki, arra utalva, hogy sok ut szeli at; gyzelmenek emlekezetere rendeletben halalbntetessel tiltotta meg, hogy
a lerontott Ialakat akar csak reszben is helyreallitsak.
Aztan a reimsiek ellen vezeti a sereget, es mert hallja, hogy dusgazdagok, hasonlo dhvel esik az ostromnak.
Miutan a lakosok egy ideig derekasan ellenallnak, allaspontjuk megoszlik, es mar a megadasra gondolnak azzal
a Ieltetellel, hogy vagyontargyaikkal egytt epsegben es bantatlanul elvonulhassanak, ezalatt azonban akkora
ervel veselkedik a rohamnak, hogy egy pillanatnyi sznet sincsen, mig a varost a hunok elIoglaljak, es mindent
szetrombolnak. (20) A lakosok kztt akkora ldklest rendeztek, hogy szinte senki sem meneklt meg, nem
vettek tekintetbe sem templomot, sem kort, sem nemet; nem volt vallas, kegyelem, emberseg. Nicasiust, a varos
Ipapjat, Krisztus hitenek szentseggel ragyogo tekintelyes es bator lelk agg oltalmazojat a kiraly parancsara a
piacon lenyakaztak. Minden oltarra tzet vetettek, a papokat, matronakat, szzeket, akik, hogy eletket az
53
istenek kepmasai alatt megoltalmazzak, a szent epletekbe beIutottak, az oltar eltt gyilkoltak le. De mert a
szent elet Nicasiusrol szot ejtettnk, meg valamit el kell meselnnk, nehogy az elbeszelesbe hiba essek.
Kevessel azeltt, hogy a hunok benyomultak a Galliakba, mint az evknyvek Ieljegyzik, az elmondottakon kivl
sok csodajel tnt Iel, mely az idk szrny szerencsetlenseget jelezte. (25) Elssorban szntelen Ildrenges; az
eg klnbz jeleket kldtt. Eszakon ejszaka allando, eterszer tz latszott, benne darda alaku vonalak, a
holdon gyakori homaly es Iogyatkozas, stksk. Mindez Galliat iszonyu pusztulassal Ienyegette, amit
Nicasius gyakran megjvendlt, Anyos orleans-i pspk pedig predikacioiban a gallokat Iolytonosan a
megteresre es az igaz hitre buzditotta, hogy az isten haragja eltavozzek. A reimsiek a hun ostrom alatt Nicasiust
kerdeztek, mit kell tennik, adjak-e meg magukat a hunoknak, vagy kzdjenek kemenyen a varos
megmenteseert. Nicasius azt Ielelte, hogy mert a gallokat az isteni igazsagszolgaltatas sujtja bntetessel, a varost
semmi erIeszitessel sem tudjak megvedeni; az isteni szellem a reimsieket barbar pusztitassal Ienyiti meg,
azonban megsem kell a nepnek egeszen ketsegbe esnie, hanem nkent kell vallalnia a halalt, hogy a testi
bnhdesbl a lelkekre rvendetes halhatatlansag kvetkezzek; ezert , a pasztor, juhaiert, de nemklnben
ellensegei, mint baratai dveert nkent elsl Iog meghalni; imadkozzek tehat mindenki, es kerje az isten
irgalmat a halal elszenvedesehez. Huga, Eutropia, ugyanilyen lelkesen emelte az egre kezeit, es Iennszoval
biztatta a nepet a gynyr es dvs halalra. (30) A pspk tekintelye es a szz peldaja mindenkit Iellelkesitett a
vertanusagra, a Ielebredt szegyenerzet es jamborsag megszilarditotta a sokasag lelket. A predikacio utan a nepet
bevezeti a mennyei szznek ajanlott bazilikaba, hogy knyrgjn az istenek segitsegeert. A kapukat betrik, az
ellenseges sereg benyomul, Nicasius hugaval egytt a templom eltt all, batran nezi a tamado szazadot, es ahogy
az a kzelebe er, kezet Ilemelve csendet int, es e szavakkal lep el:
Ha isten akaratanak a legnagyobb hatalom is engedelmeskedik, szol, miert Iorditjatok a gyzelmet a
meltosagunk elleni dhngesre? Ha a nemes harcosok jelmondata kegyelmezni az alazatosoknak es leverni a
Iennhejazokat, miert trtk ily bsz abrazattal es elreszegzett Iegyverrel az istene eltt alazkodo kereszteny
Iajzatra, mely nemcsak meghunyaszkodik es terdre borul elttetek, de parancsotoknak is kesz engedelmeskedni,
es most irgalmatokert rimankodik? Gondoljatok arra, hogy ti is emberek vagytok, tudjatok meg, hogy az igaz
isten nem Ielejt sem jot, sem gonoszt. Ne hivjatok ki magatok ellen gyilkossaggal es allati kegyetlenkedessel az
isten haragjat, hiszen mikzben a mi vesztnkre ahitoztok, inkabb a tulajdon dvssegeteknek astok vermet. Ha
a juhaimat mindenaron le akarjatok meszarolni, elszr engem ljetek meg hugommal; ezt az aldozatot
mutassatok be istennek a nep dvere. (35) De ha a tbbieknek sem akartok kegyelmezni, tudjatok meg, hogy
sokkal tbbet tesztek a keresztenyek igazi dvssegeert, mint artalmara.
A vad horda leIejezte a szonokot, azonban a levagott Iej meg egy darabig szentseges szavakat mondott,
elssorban ezt: Elevenits meg engem, uram, iged szerint! Eutropia latta, hogy a barbarok kegyetlensegk
targyaul eletben hagytak, attol Ielt, hogy ocsmany gyalazatra tartjak meg, ezert elreszegzett krmkkel a batyja
gyilkosanak ugrott: Aljasul lenyakaztad szentseges testveremet, kialtotta, hugat megtartottad, hogy
megbecstelenitsd; mar az isten akaratabol elkaplak, karhozott. Azzal kikaparja a szemet, amin a tbbiek
Ieldhdve azonnal meglik. Aztan egy szalig legyilkolnak mindenkit, es akkora a verIolyam, hogy a varoson
nem lehet szaraz labbal vegigmenni. Ezutan Ielelmetes jelek tntek Iel. Ugy latszott, mintha egi szellemek hada
viaskodva szaguldozna varosszerte, a templomokban hangok es jajszavak trtek Iel, ejszakankent roppant
kisertetek latszottak, az oltaroknal remiszt zajongas. (40) Ettl az ellenseget akkora Ielelem szallta meg, hogy
elhagyta a varost. A polgarok holttesteit, melyek az utcan szanaszet hevertek, valami isteni csoda romlas nelkl
megtartotta, es kellemesen illatoztak. Az elhagyatott varosban ejszakankent Ienyek villoztak, edes dalok
csendltek Iel, es mikor az a nehany, aki a borzaszto ldklesbl megmeneklt, isteni rendelesre hazatert, a
szent testeket romlatlanul, illatozva talalta; amulatba esett, tisztesseggel elhantolta ket a Ildbe, es elskent a
pspk trzset helyezte melto sirba, Eutropia szzet melle temettek; a halottakat irigyeltek szerencsejkert, es
dicsitettek ket. Ki-ki Ielkutatta vei tetemet, es mert rothadas es bz nelkl talalta meg, nem knnyekkel,
hanem ahitatos es rvendez csokokkal lelte magahoz. sszehivtak a maradek polgarsagot, mivel a nagy
Ielelemben sokan mar az ostrom eltt elmenekltek. A varost ujjaepitettek, Nicasiust es Eutropiat szamos
csodatetelk miatt az istenek kze iktattak, kegyesen oltart szenteltek nekik, es sajat istenknek tekintettek. De
Nicasiusrol ennyi eleg.
54
A hunok dhet a reimsi ldkles nem tudta lecsillapitani, hanem a szerencse partIogasaval nap mint nap
rjngtt. Attila elhatarozza, hogy megostromolja Orleanst, az Aurelianus csaszarrol elnevezett dusgazdag
varost. (45) Atkel a Szajna Iolyon, mely a belga es a lyoni Galliat elvalasztja, es Britanniaval szemkzt
Rouennal mlik az oceanba, odavonul a sereggel, es olyan ervel rohanja meg, mintha erre vagyna a legjobban.
(Azt mondjak, e regi, roppant gazdag es erditesevel, lakossagaval nagyszer varos a senomanoke volt.) Bar a
legszorosabb ostromgyrvel veszi krl, es hadigepekkel ersen tamadja, nem sokat er el; mert a lakosok sem
megadassal, sem ajandekokkal, sem valamiIele alkudozassal nem remeltek az ellenseg dhet lecsillapitani. A
szomszedok peldaja megersitette az allaspontjukat. Ugyanis nemcsak Zrichet, Konstancat, a helveteket es a
reimsieket, hanem a Szajna-parti Parizst, szamos kzseget es Ialut is ugyanazzal a vadsaggal dultak Iel. Egyetlen
remenyk elszantsaguk volt, hogy vagy a legkemenyebb ellenallassal vedik magukat, es a barbarokat a hosszu
ostromba beleIarasztjak, vagy, ha maskepp esik, szepen halnak meg, hogy testk Ielaldozasaval lelkket
megvaltsak a halaltol. (50) Mialatt Attila a belga es a lyoni Galliaban Iarkas modjara garazdalkodik a nyajban,
Aetius patricius a narbonne-i Galliaban egyesiti a romai es a vizigot seregeket, es Toulouse-hoz vonul, ahol
Theodorik szekel, a romai nep valamennyi szvetsegesetl segitseget hoz, hogy az ellenseggel nagyobb esellyel
tkzhessek meg. Attila ezt megtudta, es tprengeni kezdett, hogy tovabbnyomuljon-e es sszecsapjon az
ellenIellel, amire ersen csabitotta az a diadal, amelyet az alanok, szarmatak, szaszok es vizigotok Iltt aratott
volt, akiket a hunok sokszor legyztek es katonai szolgalatra kenyszeritettek, vagy Aetius batorsaganak,
tapasztalatainak es hadiszerencsejenek ismereteben inkabb kerlje el a csatat, ugyanis a hunok eddig meg
sohasem szenvedtek a harcteren Aetiustol vereseget. Vegl a gyzelem sarkallo remenyeben Ielhagy Orleans
ostromaval, es, hogy az ellenIelet mereszseggel gyzze le, Lyonba majd a narbonne-i Galliaba vonul. Mas irok
az esemenyeket maskepp beszelik el, es mas csaszarok idejere helyezik. Azt mondjak, hogy Orleans varos
megmentje Anyos orleans-i pspk volt, ez akkoriban mindenki altal szent eletnek itelt IerIiu. Szentsege
reven mar joval korabban csodakat tett. Amikor ugyanis kijellt pspkkent a varosba erkezben volt,
Iigyelmeztette es kerte Agrippinus lovasparancsnokot, hogy erkezesenek nnepnapjan adjon az elitelteknek
kegyelmet, es a Ioglyokat eressze ki a brtnbl. (55) Ez vissza akarta utasitani, mire az egbl egy k esett a
Iejere; bevittek az agyashazaba, ahol a verveszteseg kvetkezteben mar a halalhoz kzeledett, mikor magahoz
engedte a latogatasara erkez IerIit, aki kezet rateve azonnal meggyogyitotta t, ez pedig a szent csodatol
megrendlten a halalra itelt szerencsetleneket kegyelemben reszesitette. Anyost tehat a varos kegyetlen ostroma
arra kesztette, hogy a polgarsag megmenteseert mindent probaljon meg, elssorban az isteni segitseget,
amelynel hathatosabb vedelmet nem lehet kivanni, ezert nnepelyes knyrgeseket rendezett, az egesz papi
testlettel krmenetet tartott a varosban, a szent testet krbehordta a magas Ialak tetejen, ajtatos enekeket
enekelt, knyrgtt a josagos es mindenhato Jezus Krisztusnak, a halandok szabaditojanak a segitsegeert.
Amikor egy pap, akit az ellenseg elIogott, gyalazkodo gunyolodassal raszolt, hogy amit most csinalsz, azt mi is
megtettk, de hiaba, mert az isten most elIeledkezett a hiveirl, azonnal szrnyethalt. Amikor az ostromgepeket
a varoshoz vonszoltak, es az tkzet kiujult, az egesz nep az oltarokhoz Iutott, a pspk azt tanacsolta, hogy
csak az istenben bizzanak, majd hozza Iohaszkodva Iellepett a Ialakra, es amikor megerezte, hogy segit szellem
szegdtt melle, kikptt a barbarokra. A szajabol kiIrccsen nyalbol hirtelen akkora zivatar kerekedett, hogy
negy napon at egyetlen ellenseges katona sem volt kepes a helyebl elmozdulva csataba indulni; ugy latszott,
hogy a tabort elspri az arviz, az iszonyu vihar es az orkan tbb satrat szetszaggatott. Sok szkitat elsodort a
szkar, nehanyat villam sujtott. A vihar lecsendesedese utan Anyos kiment a varosbol, hogy Attila lelket
megszeliditse, es nepenek kiknyrgje a szabadulast, es amikor a tisztelend atya pspki svegben es
ltzekben elebe allt, igy beszelt:
(60) Miert ldzd, Attila, oly vad kegyetlenseggel a kereszteny nepet, miert nem tudsz betelni az emberi
verrel? Ha valamilyen isteni akaratbol isten ostora lettel, Iorditsd dhdet a bnsk es a poganyok
megbntetesere. A megterknek es az igaz bnbanatot tanusitoknak, az alazattal knyrgknek az isteni pelda
szerint meg kell bocsatani, mert, Attila, az isten nem taszitja el a megtrt es megalazkodo szivet. Szedd ssze
vegre-valahara magadat, es hallgasd Iigyelmesen az igazsagot, melyet e pap predikal, mert az igazsag sohasem
jut el a Iejedelmek kszbeig. Emlekezz arra, hogy embernek szlettel, es nem szabad Ielrelknd az
emberiesseget, mert a gonoszok nem remelhetnek jo veget. Igaz, hun vagy es szittya, de azok kztt is sokan
vannak, akikbe maga a termeszet oltott vallasossagot, es akik joggal neveztetnek basilicusnak, vagyis kiralyinak.
(65) Tudd meg, hogy a hatalmat, amelyet elnyertel, a mindenhato istentl kaptad, akitl, higgy nekem, minden
55
hatalom szarmazik. Isten azt parancsolta, hogy a hitetlenek ostora es ostorozoja legy, nem a hivke es
artatlanoke. Ebredj ra, hogy a hatalmat az istenseg adta neked, es ha visszaelsz vele, ugyanolyan knnyen el is
veszi. A kiralysagnak az igazsagossag es az istenIelelem veti meg az alapjat, ahol pedig a kiralyok lelkebl ez a
ket szentseg kizetik, ott nincs az a szilard hatalom, mely azonnal ssze ne omlana. Knyrletedet kerni
jvnk hozzad, hatalmas kiraly, bekeert es irgalomert esdeklnk. Ha az iteletet isteni akarat es emberi vetek
bizta a Iegyverekre, nem kernk tul sokat. Nem panaszkodunk amiatt, hogy olyanok tamadnak minket, akiket
nem hogy nem bantottunk, de meg csak nem is ismertnk. Nem serelmezzk a jogtalan tamadast, ha ezt az
istenek eltrik, csak azt kerjk ersen, hogy Iogadd szivesen azokat, akik megadast es engedelmesseget
ajanlanak. (70) Nem kernk mast, csak hogy ezt a nepet, amely nem meltatlan urasagodra, meltoztasd
megajandekozni sajat varosaval es vagyonaval, hiszen nem a maset, hanem a magaet keri; nem karodra, hanem
szolgalatodra trekszik, gyermekeinek biztonsagot, asszonyainak szemermesseget, vagyonanak sertetlenseget
ker, bekeert es irgalomert knyrg, hazajanak pusztulasan sirankozik, es ha kereset meghallgatod, megigeri,
hogy rksen szolgalatodban el, es keszseggel engedelmeskedik mindig. Adj tehat beket es bocsanatot az
orleansiaknak, tartsd meg ket biztonsagban es sertetlenl, hagyd abba a jogtalan ostromot, tiltsd meg a moho
rablast, es tstent parancsold meg, hogy a sereg vonuljon el innen. Ez az, amiert a josagos es mindenhato Jezus
Krisztusnak, megvaltonknak, a szenvedesere ujra meg ujra knyrgnk neked. Tudd meg, hogy ez a nep isten
oltalma alatt all, es gondold meg, ha nem igy cselekszel, nem kerld el a Ienyit isteni iteletet.
A kegyetlensegbe melyen belesllyedt Attila elzarja a Ilet a jambor knyrges ell, Krisztus emlitesere
Ieldhdik, raparancsol, hogy hordja el magat, es halallal Ienyegeti, ha nem iszkol gyorsan. Anyos
dolgavegezetlen megy vissza a varosba, a remenyvesztett nepet meg mindig biztatja, es az egi segedelemmel
batoritja. (75) Isten segitsegevel titokban kioson a varosbol, es az ellenseges taboron keresztl eszrevetlenl
elmegy Aetiushoz, aki onnan nem messze vert tabort Theodorik Iiaval, Thorismunddal, Iigyelmezteti a szorito
szksegre, es knyrg, hogy a romai meg a got sereggel gyorsan vigyen segitseget. Aetius megertven a
helyzetet, rpl seregevel, az ovatlan es mit sem sejt hunokat megrohanja a taborukban; zavar tamad, egy resz
Iegyverert kap, tbben Iutasban keresnek menedeket, masok megersitett allasokat Ioglalnak, minden Ielbolydul
es sszezavarodik. Ezenkzben a sancnal kzdk kzl sokan elesnek, masok megsebeslnek; akik a taborbol
kiszaladnak, hogy a kzeli erdkbe huzodjanak, szinte mind odavesznek. Sokan belevetik magukat a Loire
Iolyoba, amely a Cevennes-hegysegbl Clermont kzeleben ered, elvalasztja egymastol a lyoni, a kelta es az
aquitan Galliat, majd nagy messze beleIolyik az oceanba. A batorsagukat visszanyer varosvedk kitrnek a
varosbol, nvelik a meszarlast, minek lattan Attila sszevonja a csapatait, az ostromot abbahagyja, es a kzeli
hegysegbe vonul vissza, arra gondolva, hogy nem a varoslakokkal, hanem az ellenseggel kell rendezett
hadsorokban megtkznie. (80) Anyos ebben a csataban sok hunt megmentett, mert nem trte, hogy a
jelenleteben megljek, es jambor knyrgessel kivaltotta ket a romaiak meg a gotok kezebl. Az orleansiak a
pspk erenye altal megszabadulva halat adnak az istennek, minden oltarnal miset mutatnak be, istenhez
himnuszokat enekelnek, hitk megersdik, erklcseik megjavulvan apoljak a jamborsagot, es sokkal melyebb
hittel imadjak Jezus Krisztust, a varos megszabaditojat, kialtozzak, hogy az egy igaz isten. Ez evben oly bven
termett a gabona, hogy ugy latszott, mintha az eg nemcsak az ellenseg veszedelmetl, hanem az ehinsegtl is
csodaval mentette volna meg a varost. Anyos nehany esztend mulva elhunyt, es mert nepe eltt sok erdemet
szerzett, az istenek kze emeltek, es szent evIordulot rendeltek a tiszteletere.
Tbb iro azt mondja, hogy Attila azert hagyott Iel Orleans ostromaval, mert megtudta, hogy Aetius, akitl
kzismert batorsaga es tetteinek dicssege miatt ersen tartott, oriasi sereggel a narbonne-i Galliaba jtt, es
Toulouse kzeleben egyeslt a gotokkal. Jordanis messze elter ettl, azt irvan, hogy Sangiban alan kiraly az
elkvetkezendktl valo Ielelmeben megigerte, hogy Orleans-t, a lyoni Gallia varosat, nkent atadja Attilanak,
Aetius es Theodorik got kiraly ezt hallva Orleans-t lerombolta, Sangiban ellen gyanut Iogott, es nehogy a romai
szvetseget cserbenhagyja, vagy artalmukra legyen, a segedcsapatok kzepere allitotta t, es amikor Attila errl
erteslt, kipottyant a nagy remenysegbl; ugyanis arra szamitott, hogy az alanokat es a gotokat el tudja
valasztani egymastol, es ilyenIorman biztosabban tkzhet meg az ellenseggel. A magyar evknyvek a tbbitl
elterleg a catalaunumi tkzetet es az orleans-i ostromot a reimsi ele teszik, szerintk Attila a Galliak, az
orleans-iak meg a reimsiek eltt tamadta meg Konstancat, Luxeuilt, Besanont, Chalont, Mcont, Langres-ot,
Burgundiat es Lyont.
56
(85) Nem tudjuk eleg biztosan, melyiknek higgynk. Ugy veljk, hogy Attila Orleans ostromat odahagyva,
mikzben Aetius es Theodorik ellen a narbonne-i Galliaba vonult, akkor Ioglalta el Lyont, ezt az si varost,
Gallia kzeps reszenek Ivarosat, mely ott teleplt egy dombra, ahol a Sane Iolyo a Rhne-ba mlik. A romai
birodalom viragkoraban ez is tndklt gazdagsagaval es lakossagaval, hires vasarhely volt, ami tetemes
hasznot hozott a polgaroknak, arany- es ezstpenzt vertek itt, vezetit a romaiak neveztek ki. A varos eltt, ott,
ahol a Iolyok egyeslnek, emelkedett egy nevezetes, Caesar Augustusnak szentelt templom, amely a gallok
kzs kltsegen eplt, ebben volt egy klns tiszteletnek rvend oltar, amelyre hatvan nep neve volt Ielirva,
mindegyiknek egy-egy szobraval, mellette egy oriasi oltar allt. Lyon a segusiavok kzpontja volt. A kltk es
mas irok emlekhelyenel versenyeket tartottak, es aki itt alulmaradt, annak spongyaval letrltek az irasat, vagy
bele kellett hajitania a Iolyoba. Attila tehat e hires es megIelel rseggel el nem latott varost olyan dhvel
szoritotta meg, hogy az par nap alatt megadasra kenyszerlt. Aztan a Rhne menten sebes rohammal szetdulta es
Ielbolygatta az allobrogokat, a vienne-ieket, a valence-iakat, a salluviusokat, az avignoniakat, az arles-iakat es a
Rhne tbbi lakojat, soknak penzert hagyott beket. (90) Mikzben az ugynevezett narbonne-i Gallian
keresztlvonul, a magas hegyek kzl egy toprongyos, torzonborz szakallu, bamulatosan mocskos remetet
vezetnek elebe, akirl az a hir jarja, hogy kivalo latnok es az isteni szandek tudoja. A kiraly joindulattal ereszti a
szine ele, es nagy nyajasan keri, hogy tarja Iel eltte a sorsat, mire az egy darabig gondolataiba merlve
alldogal, majd:
Azt kivanod, hatalmas kiraly, szol, hogy egy durva es tudatlan erdlako tolmacsolja neked az isten akaratat, es
tarja Iel a jv titkait, amelyeket csak az ismerhet, aki eltt a mennyei kegyelem IlIedi azokat. MiIele
blcsesseget tulajdonitasz te nekem, aki Iereg vagyok a Ildn, es leginkabb csak hallgatni szoktam? De hogy
megertsd kimondhatatlan hatalmat az en istenemnek, akit te nem ismersz, es akit tulajdon vesztedre oly nagyon
ldzl, es megtudd, hogy az kegyelmebl kepes vagyok a jvetbl valamit megjosolni, jollehet az illendnel
szabadosabban latszom beszelni, megis igy halld az isteni vegzest: Rettegett Attila, az isten, aki annyi sok nep
birodalmat vezerli, haragjanak kardjat a te jobbodba adta, hogy te, mint isten ostora, es a te kegyetlenseged a
halandok istentelenseget az igazsaga szerint megbntesse. (95) Az, aki a harag kardjat neked adta, el is veszi,
ha akarja, hogy megtudd, az uralkodas es minden haborus gyzelem nem emberi, hanem isteni hatalom ala
tartozik. Te azonban visszaelsz a kapott hivatallal, mert sem azt nem tudod, hogy kitl kaptad, sem azt, hogy
hogyan elj vele. Sokszor kegyetlenebb vagy a kelletenel es a meltanyosnal. Inkabb az artatlanokat bnteted,
mint a vetkeseket, megsem mesz ezzel semmire sem, mivel azoknak dvt, magadra romlast hozol. Most
minden dhddel a romaiakat meg a gotokat ldzd, a legsulyosabb csatara keszlsz ellenk, de tudd meg
errl: Ebben, higgy nekem, alulmaradsz a romaiakkal szemben; hadsereged megsem pusztul el, bar a hunok
roppant veszteseget szenvednek, hogy vegre Ileszmelj, es teremtdet megismerd, az isten altal kitztt id eltt
nem hull ki kezedbl a keresztenyldzes kardja, es hatalmad nem vesz el e csataban. Ebredj hat Iel, Ield a
mindenhato istent, apold az igazsagossagot es a jamborsagot, mert ha nem igy teszel, tudd meg, hogy szrnyet
halsz.
Attila amulattol nygzve elvezetteti a pusztai embert, es megparancsolja, hogy tisztesseggel rizzek, de,
miutan a remetet meghallgatta, ugy hataroz, hogy a sajat jvendmondoit is megkerdezi, hogy megallapitsa,
vajon a ketIele joslat egybevag-e. Ezeket tstent magahoz rendeli, es utasitja ket, hogy lassanak hozza az
aldozashoz es a szertartashoz. (100) Midn a barmok belsejet tanulmanyozzak, a beleket Irkeszik, a szetszedett
csontok kzt a zsigereket vizsgaljak, mindebbl a hunok szamara szerencsetlen csatat josolnak, a belek nem
hirdetnek mas jot, mint hogy a kvetkez tkzetben az ellenseg Iparancsnoka meghal, es eleste a romaiak
gyzelmet meghiusitja. Attila erre Iellelegzett, mert azt gondolta, hogy ez a szamara roppant Ielelmetes Aetius
halalat jelenti, amit vei eletenel becsesebbnek tartott. Ugy velekedett, hogy eleg tmeg marad meg szamara a
legiok Ieltltesehez, es nem tudott nagyobb diadalt elkepzelni, mint ha az okos es szerencses ellenIeltl
megszabadul. Csak Aetius halalat kivanta, mit ha elerhet, tbbe semmitl sem kell tartania, ugy gondolta, hogy
minden mas kedve szerint alakul. Ezert, ha eddig nbizalom hianyaban tbbszr gondolt is arra, hogy
meghatral, most nekibatorodva ugy dnt, hogy mereszen ldzbe veszi az ellenseget, aki a narbonne-i Gallia
tavoli videkere huzodott vissza. (105) Tehat menetoszlopban atkel a Rhne utan az Herault Iolyon, aztan az
Orbon, az Aude-on, Roussillonon, lerohanja a narbonne-i Gallia szelen el tectosag nepet, ott, ahol az Elne
Iolyonal a szeles catalaunumi mezk terlnek el. Innen nem messze allt az ellenseg tabora, arokkal, sanccal jol
megersitve, hogy a barbarok ne Ioglalhassak el knnyen, Toulouse varos kzeleben, ahol mint mondtuk
57
Theodorik, a gotok kiralya uralkodott. A ket hatalmas, egyenl eselyekkel rendelkez vezer szivesen talalkozott
a catalaunumi mezn, hogy a kzjoert vagy a hatalomert megverekedjen. Ezt a mezt mauriacusnak is nevezik,
hosszaban szaztven merIldre terjed, szelessege szaz. A Ild e resze szamtalan nep tanyaja volt. Amikor Attila
eszrevette, hogy Aetius es Theodorik Ielmerhetetlen hadsereggel es ers segitseggel erkezett, igencsak
megbanta, hogy seregenek egyharmad reszet elkldte a Mirmanonnak nevezett szultan, a morok kiralya ellen,
aki Hispaniaban elIoglalta Luzitaniat, mert ha ez ebben a rendkivl kockazatos csataban mellette lett volna,
sokkal mereszebben csaphatott volna ssze a hatalmas ellenIellel. (110) A szultan pedig Attila csapatainak
lattara atkelt a Gadesi-szoroson, es visszahuzodott Marokkoba; Attila tudta, hogy Aetiusszal es Theodorikkal tiz
kiraly Iogott ssze, ugyanis a hunok ellen a romaiakkal es a gotokkal szvetsegre lepett es Aetiusnak komoly
tamogatast hozott a Nyugat szinte minden nepe, ugymint a burgundok, az alanok, a Irankok, a szaszok, a
ripairolok, az ibriok, a szarmatak, a britek, a liticianok. Ezert level utjan Iegyversznetet ker, azt szinlelve, hogy
e sok nep sertetlensegere gyel, es ezalatt kenyelmesebben targyalhatnak a bekerl. Aetius lovasparancsnok, aki
csalaIintasagat alaposan kitapasztalta, es tudta, hogy ezt csak azert teszi, mert varja az utanpotlast, hatarozottan
elutasitja. Felszolitja az tkzetre, amelyben Ienyegetzik szetzuzza Attila erit, a szeles sikon egyIorma
esellyel csatazhatnak, es Mars mindkettejk szamara vegleg eldnti, hogy a romaiak parancsolnak-e a
szkitaknak, mint eddig mindig, vagy a szkitak a romaiaknak. Attila tudomasul veszi elhatarozasat, es mert vissza
sem vonulhat, az sszecsapast sem tudja elodazni, minden remenyet Aetius bekvetkez halalaba veti, ahogy az
iment a josok megmondtak, embereinek vesztet pedig nem nagyon banja, hiszen azt a hatalmas neptmegbl
knnyen potolhatja, Iigyelmet a kszbn allo tkzetre Iorditja. (115) A ket sereg Ielall Toulouse alatt a
catalaunumi mezn akkora sokasaggal, amekkorat Europa meg nem latott, es ahogy Ablabius elbeszeli ugy
szedi magat rendbe, hogy Attila mindenekeltt az sszes asszonyt es gyereket a kzeli dombok ala, a sanc es
arok gyanant hasznalt szekerek kze helyezi, maga a hunokkal a hadrend kzepere all, Ardarik gepida kiralyt
a jobb, Valamirt, Thiudimert es Vidimirt az osztrogotokkal a bal szarny elere teszi, az egesz sereget gyorsan
csatarendbe hozza, nehogy az ellenseges roham keszletlenl erje. Mivel a jvendmondok joslata miatt Ielti
magat, ugy hataroz, hogy a nap kilencedik orajaban kezdi az tkzetet, hogy ha a helyzet kedveztlenl
alakulna, az ej leple alatt Ielbeszakithassa a csatat. Aetius patricius es Theodorik viszont sokkal lassabban
vezette Iel csapatait, mert Ielt Sangiban alan kiraly arulasatol, akirl tudta, hogy Attila ajandekai
megvesztegettek, es az tkzet kezdete utan a megegyezes szerint at Iog allni a hunok oldalara, a szorongatott
romaiakat es gotokat hatbatamadja, ezert ugy gondolta, hogy elbb ezt a veszelyt kell megelznie. A dolgot
titokban tartottak, nem kivantak Sangiban ellen nyiltan Iellepni, nehogy az alanokat alkalmatlan pillanatban es
helyzetben riasszak el maguktol, es azok az ellenseg erit gyarapitsak. Sangiban Toulouse melletti taborainak
kapuit kivlrl elzartak, akadalyokkal eltorlaszoltak, nehogy arulas reven a hunok kezere jusson, rallasokat
helyeztek oda, hogy az ellenseg be ne mehessen. (120) Sangibant a sereg kzepen a segedcsapatok kztt
helyeztek el, nehogy kart tegyen. Theodorik es Iia, Thorismund, a bal szarnyat valasztotta, hogy ne kelljen a
rokon osztrogotokkal verekednik, a jobb oldalt Aetius tartotta a romaiakkal, a burgundokkal es Merovech Irank
kirallyal. A szemben allo seregek kztt egy domb emelkedett, mindketttl egyIorma tavolsagra, mindkett
szamara igencsak csabito; mert amelyik elIoglalja, azt nem egyknnyen lehet onnan kimozditani, es kzelebb
kerl a gyzelemhez. Attila, aki sereget hamarabb keszitette Iel, a legiok kzepen igy szonokolt:
Bekvetkezett vegre, bajtarsaim, amire mindig vagytunk, hogy a romai sereget olyan kenyszerhelyzetbe hoztuk,
amelyben kenytelen vagy szegyenszemre megadni magat, vagy ha valamivel probalkozik kezetektl
elpusztulni. Mig elletek menekltek, es a gallokat hiaba probaltak Iegyveretektl megmenteni, a narbonne-i
Gallia legszeleig vonultak vissza, ahonnan nemigen tudnak kievickelni: egyIell a Gall-tenger es a hegyek,
masIell csapataitok es a Iolyok veszik krl ket, es akadalyozzak haladasukat. (125) Roma gye vegs
szorultsagra jutott, ugyhogy ha ma virtusotok szetveri, nem kell tovabb harcolnotok, k pedig tbbe nem
kelhetnek eletre. Mert minden erejket sszeszedtek erre a csatara, mely ha megsemmisl, semmi sem
akadalyoz minket a vilaguralom megszerzeseben. Remenynk nem ingatag, mert az sszes istenseg a dolgok
Iorgandosagat parancsolja; az emberi dolgokban semmi sem biztos es allando, minden atmeneti es valtozekony,
kiveve, amit er es Iegyver szilardit. A romai nep mar eleget uraskodott, eleget csuIolta a vilag sszes nemzetet,
eleg sokaig lt az emberiseg nyakan, es ha Szkitia, a nemzetek termekeny blcsje vissza nem veti, e szegeny
vilag meg mindig a hatalmaskodo zsarnoksag alatt senyvedne. Keleten a mi nemes sarjadekunk, a parthus
Iekezte meg elszr dhet es mereszseget, eszakon a dakok, a getak, a szarmatak es nemregiben a mi gotjaink,
58
nyugatrol a cimberek es a gallok, delrl hajdan a karthagoiak meg a mi vandal rokonaink, most a hunok es nagy
erket Ielvonultato seink. A romaiak mar kezdtek atengedni neknk szinte minden Duna menti tartomanyukat.
Mi pedig a Pannoniakhoz kapcsoltuk a Mysiakat, Trakiat, Macedoniat, Achaiat, Illyricumot, mindezt
beszaguldottak es Iegyverrel elIoglaltuk. (130) Terletnkhz csatoltuk a germanokat, a noricusokat, a
vindelicusokat, a raetusokat, a svabokat. Csapataink a Galliakat ugy letaroltak, hogy Ialu- es varosszerte
otthagytuk a gyujtogatas es rombolas nyomait. A Hispaniakra ahitozo szultant elzavartuk Marokkoba. Mi van
meg hatra, vitez IerIiak, mint hogy a romaiaknak ezt az utolso sereget is megsemmisitsk, es az osztrogot
rokonaitol hitetlenl elpartolt vizigotokon erdemk szerint bosszut alljunk? Ezek a nyomorultak sszeeskdtek a
romaiakkal, akiknek a birodalmat mar szinte megsemmisitettek, elpartoltak a sajat verktl, hogy uraikkal
lepaktaljanak, es ugyanugy szolgaljanak nekik, mint annak eltte. O, veszett ostobasag, o, alnok szolgalelkseg!
Elre megmondom, hogy ha Mars partIogasaval legyzzk ezeket, ama perctl Iogva a vizigotok birodalmat
velk egytt az osztrogotok rks szolgasagaba taszitjuk; parancsolom es kivanom, hogy akik uralkodni nem
tudtak, szolgaljanak. Eljtt tehat a nap, amelyen Iaradozasotok es hadakozasotok veget er, es tbbe nem kell
Iiaitokkal, asszonyaitokkal egytt kalandoznotok. Megpihennk a dusgazdag es kenyelmes Italiaban, es az egesz
birodalmat a Capitolium varabol nezzk. (135) Vegre megknyrlt rajtunk Mars atyank, akinek a kezeben van
minden kiralysag sorsa, tudjuk, mint ti is mind, hogy csodakeppen atadta a kardjat, hogy veletek egytt
parancsoljunk a Ild minden nepenek. Ez a vegtelen josagu atya, a szkita nemzet hatalmas istene a romaiakat es
a gotokat az utolso vacsorara hozta ssze, reszint, hogy egy csataban mindnyajukat legyzzk, reszint, hogy az
ellenseg e hatalmas seregletevel a szkitak batorsagat probara tegye, es virtusuk Ienyesebben ragyogjon Iel. Ha
szokott mereszsegetekkel es hsegetekkel kvettek engem, higgyetek el, hogy a gyzelmetek mar meg is van.
Hiszen azokkal lesz harcotok, akiket gyakran legyztetek. Kikergettetek a romaiakat Daciabol, Germaniabol, a
Pannoniakbol, a Mysiakbol, Noricumbol, Illyricumbol, a vizigotokat elztetek tulajdon hazajukbol. Ma nem
ismeretlen ellenIellel, hanem tolvaj szolgakkal van dolgotok, gyzhetetlen IerIiak, akiknek leverese utan mar
Iegyvertelenl is elIoglalhatjatok a romai es a vilagbirodalmat. Ne remisszen a bakak szama, mert a legiokat
szolgakkal, lovaszokkal, markotanyosokkal, parasztokkal, az emberi nem spredekevel tltttek Iel. Ti
hadakozashoz szokott veteranok vagytok, jol ismeritek a hadmveszetet. Ehhez jarul szakadatlan gyzelmetek,
amely az ellenIelet ugy elcsggesztette, hogy a szkitanak meg az abrazatara sem mer ranezni, nemhogy
kzelharcba bocsatkoznek vele. (140) A legyziteknek az a szerencsetlen sorsuk, hogy szolgalelksegk
kvetkezeben keptelenek az ellenallasra. Ezzel szemben a gyzteseknek mind jobban megnvekszik a
batorsaguk. Ezert, amikor deltajban Ielhangzik a csatajel, szittya elszantsaggal verekedjetek, gyzhetetlen
bajtarsaim, alazzatok meg a romai ggt, trjetek le Iegyveretekkel a szolgasag igajat a nepek nyakarol.
Szabaditsatok Iel az elnyomott vilagot! Keressetek a dicsseget es a halhatatlansagot, megemlekezve a szkitak
virtusarol. Csata kzben gyakran gondoljatok arra, hogy asszonyaitok, gyermekeitek a ti kezetekben vannak.
Gondoljatok arra, hogy ha a balszerencse elveszi a batorsagotokat, gyermekeitekkel es asszonyaitokkal
egyetemben mind egy szalig elpusztultok, hiszen nincs hova meneklntk; harcoljatok hat bator lelekkel, es
mert ez az utolso tkzet a hunoknak az egesz vilag Iltti uralmat igeri, szokott vitezsegetekkel es teljes
erbedobassal verekedjetek es gyzzetek.
Aetius viszont az veit buzditotta es lelkesitette, hogy ne gyalazzak meg a romai meltosagot, kvessek a regiek
nemeslelkseget es vitezseget, Iontoljak meg, hogy a romai allamot szolgasag, st altalanos pusztulas Ienyegeti;
(145) idezzek emlekezetkbe a szittyak embertelenseget, akik nemcsak a halandok legyilkolasatol nem riadnak
vissza, nemcsak emberverre szomjaznak, hanem szleiknek sem kegyelmeznek, hiszen veneiket izekre szedve
mohon Ielzabaljak, az ellenseg verevel aldoznak, a csecsemk torkat karddal metelik Iel, ehsegket az ellenseg
hullajaval csillapitjak; ha netalan a romai birodalom tekintelyet meggyalazva hatat Iorditanak, nemcsak a
legkegyetlenebb sors leselkedik rajuk, nemcsak hogy kimerik ket a hun meszarszekekben, hanem ami ennel
sokkal szomorubb gyermekeiket, asszonyaikat minden vagyonukkal egytt kegyetlen szolgasagra vetik, es el
kell szenvednik mindent, amit a szkita kejvagy megkivan; de meg azt is jol vessek az agyukba, milyen es
mennyi bajt trtek el a hunoktol, Detrik es Macrinus alatt mekkora vereseget szenvedtek Potentiananal, annal a
varosnal, amely Budatol tizezer lepesre Iekszik, hany romai tartomanyt dultak Iel ezek tzzel es vassal,
Macedoniat, egykor a Ild urnjet, aztan a nemregiben meg hatalmas Grgorszagot, ezenIell Illyricumot,
Mysiat, Trakiat, hogy a Pannoniakrol ne is beszeljek, mindezt embertelenl szetdultak, hogy a romai nep hany
szvetsegese, hany romai polgar kerlt Iogsagba nemes matronakkal egytt; es most ez iszonyatos nepseg,
59
amely az emberiseg megkinzasa vegett kldetett, az egesz vilag Iltti uralomra ahitozik, amit knnyen el is
erhet, ha a romait elpusztitja, amit a josagos es mindenhato Jezus Krisztus tavoztasson el, es isteni kegyelmevel
rizze meg Roma varosanak hatalmat, hiszen szentseges helytartojanak szekhelyel azt valasztotta; mit
mondhatnak akkor, ha netalan gyavasagbol meghatralnanak, ha azt kellene latniuk, hogy nemcsak ket, de a
szlk szeme lattara a gyermekeket is karoba huzzak, szettepik, darabjaikat megeszik, asszonyaik szemermet
meggyalazva a IerIiak kenyere odavetik, mindent langgal es vassal arasztanak el, a templomokat ldklessel
Iertztetik, a kereszteny szobrok es istenkepek alatt megerszakoljak a szzeket, ami mind a halalnal sokkal
szrnysegesebb; (150) emellett a kszbn allo csata nem oly sulyos, hogy meg kellene ijednik, bar nem is
oly jelentektelen, hogy alabecsljek; Theodosius idejeben Mysiaban es Trakiaban sokszor harcolt a hunokkal
egytt, es mindig megvertek, szetszortak ket; nagy dolgokban az emberek gyakran toditanak, ez a nepseg
gyenge, hitvany es csak a tmegeben bizik, nincs Ielszerelve es nem harcol a romaihoz hasonlo biztonsagos
Iegyverzettel; egyetlen romai legio gyakran megszalasztott, st lekaszabolt 20 ezer embert; ha tehat a csatajel
Ielhangzik, emlekezzenek a romai virtusra, az elszenvedett serelmekre, a romai birodalom meltosagara, a nepek
Ielszabaditasara, a Ienyeget bajokra, az egesz vilag pusztulasara; bizzanak Aetius szerencsejeben, aki a hunok
ellen mindig dicssegesen harcolt; rohamozzanak, pusztitsak az ellenseget a legbatrabban; a gyzelem a
kezkben van, ha romai virtussal csataznak; az ellenseg tabora kimerlt, ezert kert Attila oly srgeten
Iegyversznetet; ez a nap vagy az rk szolgasage es pusztulase, vagy a vegs szabadsage es dicssege lesz;
semmi bajtol sem kell tartaniuk, mert a romaiak szamra, erre es indokra nezve sokkal Ieljebb allnak, hiszen k
az oltarert, az otthonert, az igaz hitert, a nepek szabadsagaert es a romai nep meltosagaert kenyszerlnek
harcolni; (155) ilyen gy kedveert sem a halalt nem szabad Ielni, sem akar a legkegyetlenebb harcot is
megtagadni, mert a legnagyobb haszon es dicsseg dijat kinalja; akit ez nem indit meg, annak a kenyszersegbl
kell batorsagot meritenie, mert vagy mindannyian gynyr gyzelmet aratnak, vagy a leggyalazatosabb halalt
szenvedik el; sohasem Iogja a legiokat magukra hagyni, mindent a legnagyobb krltekintessel es
elszantsaggal intez, es azzal a gondolattal harcol a kzert, hogy gyz, vagy ha a sors ellenk Iordulna az
ellenseg srjebe veti magat, es nem enged ver nelkli gyzelmet a barbaroknak.
Ezekkel a szavakkal a romaiak batorsagat olyannyira Ieltzelte, hogy mit sem tartottak Iontosabbnak a
gyzelemnel es a kzsseg megoltalmazasanal, es semmit sem lattak szebbnek a dics halalnal. Sokat a vallas
lelkesitett, masokat a galadsag, nagy reszt a szkseg, a tbbit a romai birodalom meltosaga, melyet
semmikeppen sem hagyhattak odaveszni. A gotokat a masik szarnyon Theodorik biztatta, aki got nyelven
ugyanugy Ieltzelte ket. Amikor pedig a vezerek a ket Ielen Ielalltak, mindegyikk a legIontosabb posztot
Ioglalta el az tkzetben. Attila deltajt adatta meg a csatajelet, hogy ha a hunok netan meghatralnanak, az ej
kzeledtevel alkalmasabban meneklhessenek es biztosabb helyre huzodhassanak vissza. A jelre akkora
elszantsaggal rontanak egymasnak, hogy a szarnyak gyakran egymasba nyomulnak. (160) A csata az emberek
szamanak es vadsaganak megIelelen hallatlanul kegyetlen, emellett oly bizonytalan es ingadozo, hogy a
vezerek sem tudjak kiismerni magukat. Majd, amikor kzelharcra kerl a sor, mindket resz akkora vesztesegeket
szenved, hogy mindenIell verpatak tr el, aztan a szakadatlan meszarlas a verbl olyan sebes Iolyasu aradatot
duzzaszt, hogy a holttesteket elsodorja. A romai legiok, amelyek nemcsak Iegyverkre, hanem
szervezettsegkre is tamaszkodnak, a sulyos serelmekre emlekezve akkora dhvel tombolnak a rosszul
IelIegyverzett barbarok kztt, hogy a verontassal nem tudnak betelni, de nem kisebb haraggal es vadsaggal a
szkitak is, akik a romai birodalomra ahitoznak; egy darabig a ket Iel egyenl remennyel es ervel kzd.
Kzepen a holttestekbl, mint valami egybeIgg tltes, tekintelyes magaslat nvekedett, hogy alig lattak
egymast, mintha egy szrnyseges hegy valasztana el ket, amelyet aztan mindkett versengve igyekezett
megmaszni, hogy magaslatrol harcoljon. De Aetius es a gotok valamivel kitartobban verekedtek, arra gondolva,
hogy ez a nap az allam Iltti hatalomrol dnt, es a gepidakat meg az osztrogotokat egy kisse hatraszoritottak,
mert azok sem Iegyverben, sem szamban nem ereztek magukat a romaiakkal egyenlnek; Attila, latva
szvetsegesei szorongattatasat, azonnal ers hun csapattal siet a segitsegkre, veit a tamogatassal megersiti, a
szarnyakon kiujul a kegyetlen es vad kzdelem, sok emberet levagja, ha ugy latja, hogy meneklni keszl. (165)
Mindkett egyIorman remeli a gyzelmet, Thorismund a romai csapatokkal elIoglalja a kzepen emelked
dombot, amelyet ers romai es got csapatokkal alaposan megersit, majd kemenyebben lat a csatahoz. A
romaiak biztonsagban harcolnak, mert a magas helyrl nem egyknnyen lehet leszoritani ket, a hunok viszont
letesznek arrol, hogy lekergessek azokat, mert a sikon tamado Aetiusnak es Theodoriknak mar alig tudnak
60
ellenallni, vegre esteIele kenytelenek hatat Iorditani, es nyiltan szetszaladnak. A romaiak meg a gotok kergetik
ket, az elbotlokat levagjak, a Iutokat gyorsan kvetik. Azt mondjak, hogy Theodorik, aki lovassagaval tzesen
vagtatott utanuk, inkabb veinek szoritasaban, mint az ellenseg vasatol, elesett. Jordanis ugy adja el, hogy
mikzben veit buzditva ide-oda vagtatott, leesett a lorol, es sajat embereitl letapodva Iejezte be az eletet erett
regsegeben. Masok ugy beszelik, hogy az osztrogot Andages nyila ttte at, igazolva a josok jvendleset, bar
Attila Aetius halalara szamitott. A vizigotok otthagyjak az alanokat, es akkora nyomassal nehezednek a
hunokra, hogy kis hijan Attilat is meglik, azonban ugy gondolja, hogy lassankent behuzodik a taborba. (170)
A csata iszonyu ldklessel kes ejjelig tart. A gyztes gotokat es romaiakat Ieltartoztatja a stet ej erkezese,
visszavonulot Iuvatnak, hatraIordulnak, es igy az tkzet ejszakara abbamarad. Attila oriasi veszteseggel
megIutott, a szekertaborba huzodott vissza, melyet roppant ers sanckent brpajzsokkal rakatott krl, amit a
magyarok a mi idnkben is meg szoktak tenni, ijaszokat helyezett oda, hogy ha az ellenseg esetleg bekeriti,
tavol tudja azt tartani, mig serege a taborban sszeszedeldzkdik es kivonul; remenyvesztetten aggodik, hogy
elve jut az ellenseg kezere, vagy halalaban temetetlenl marad, ezert a tabor kzepen maglya modjara rakasba
hordatja a teherhordo allatok nyergeit, es megparancsolja szolgainak, hogy ha baj trtennek, t azonnal ljek
meg, helyezzek a nyereghalomra, vessenek ra tzet, es egessek el, nehogy a romaiak kiralyi testtel tetezzek
diadalmenetk dicsseget. Tbben irjak, hogy Thorismund a vakstet ejszaka ellenere Attilat egeszen a taborig
kvette, a szekersancnal vitezl verekedett, Iejen sulyosan megsebeslt, leesett a lorol, mire emberei elvittek;
Aetiust visszariasztotta az eji homaly, es nehogy az ellenseg kze keveredjek, a csatat Ielbeszakitotta,
visszavonult a taborba, es a pajzskerites mgtt ebren tlttte az ejszakat. A hunok nagy rettegessel ejszakaztak,
ersen tartva attol, hogy az ellenseg ervel elIoglalja a tabort. (175) Bar a nappali verekedes Iaradsaga
mindenkinek elgytrte a testet, megis ki-ki Iegyverben virrasztott a posztjan, rjaratokat kldtek ki, parancsra
mindentt zrgtek a Iegyverekkel, dobokkal, krtkkel, a bezartak igyekeztek a betrest megakadalyozni,
minden modszert latba vetettek, hogy az ellenseget megIelemlitsek, es elriasszak a tabor ostrom ala veteletl,
nehogy az elelemhiany miatt harc nelkl is vegezzen velk az ehseg. Amikor a romaiak meg a gotok tudomast
szereznek Theodorik kiraly halalarol, a jeles gyzelem Iltti szertelen vidamsagbol es rmbl mely
szomorusagba zuhannak, es nincs akkora a boldogsaguk, mint a varatlan banat; az ejszakat almatlanul tltik a
taborban, sirassal es jajongassal tltenek be mindent. Masnap Thorismund a nap els orajaban nepes csapattal
megszemleli a mezt, megtalalja az ellenseg srjeben hever apjat, akinek testet a katonak vallukra veszik, es
megujult szomorusaggal visszaviszik a taborba; knnyezve Ielszolitja a romai vezert, a csaszari megbizottakat, a
Iembereket es a legiok meg a kisegit csapatok kapitanyait, hogy vele egytt ragadjanak Iegyvert, es apja
halalat, mint illik, bosszuljak meg, az ellenseg maradekat mindenestl irtsak ki; ilyen aldozatot ker Theodorik
szelleme, es nem ildomos, hogy Toulouse-ba addig visszaterjen, mig kegyes apjat elbb ily modon meg nem
engesztelte, nehogy meltatlannak talaltassek az uralomra. Tbben mondjak, hogy Aetiusnak, ha akarja,
modjaban lett volna Attilat maradek seregevel vegleg elpusztitani, azonban attol tartott, hogy ha a hunok serege
megsemmisl, a vizigotok esetleg megvaltoztatjak a magatartasukat, es megint harcot kezdenek a romaiakkal a
hatalomert; (180) az is eszebe jutott, hogy a csaszari kegyet hun segitseggel nyerte vissza, tovabba tudta, hogy a
meggyenglt hun erk, plane, hogy a hadmveszetben jaratlanok is, tbbe mar nem lehetnek artalmara. Hogy
tehat a gotok elbizakodottsagat ne nvelje, nem engedte a szkitak maradekat megsemmisiteni. Thorismundot,
aki apja halalanak megtorlasara ahitozott, hosszasan vigasztalta, es egyetertett azzal, hogy errl szentsegtres
lenne megIeledkezni, de az apaval regtl valo es a Iiuval is Iennallo szives baratsagra hivatkozva szinte szivvel
arra Iigyelmeztette az iIjut, hogy van neki egy uralomra mohon ahitozo, korara, tehetsegere nezve kivalo
edestestvere is; igencsak Iel, hogy mig , az elsszltt, az apjaert valo bosszuallassal tlti az idt, az
megkaparintja a kiralysagot, es t trvenyes meltosagabol kiturja; ezert ugy veli, elssorban a sajat erdekeivel
kell trdnie, es szerezze meg a neki jaro kiralysagot; ha ezt elmulasztja, es a harcot keresi, hat arra is gondoljon
hiszen a hadiszerencse nem szolgal mindennap egyIorman , hogy alulmarad az ellenseggel szemben,
marpedig ha vereseget szenved, vagy ereje megIogyatkozik, az ccse altal elIoglalt tront nem tudja
visszaszerezni; iparkodjon hat gyorsan, siessen orszagaba, nehogy a Iivere megelzze. Thorismund jonak talalja
Aetius tanacsat, abban a hiszemben, hogy mindezt az atyai szeretet diktalja neki; atyja testet elviszi
Toulouse-ba, meltosagahoz ill temetest rendez, tiszteletere haromnapos halotti jatekot tart. (185) Aetius es az
egesz nep jelenleteben szonoklatban dicsiti apjat, mint mondjak, e szavakkal:
Atyam sorsa arra tanitott engem, vitez Iejedelmek, hogy az ember nem lehet minden tekintetben boldog, st, ha
61
alaposabban megIontoljuk, nincs mas e nygs eletben, mint Iajdalom, nyugtalansag, nyomorusag, es mennel
Ieljebb emelkednk a meltosagban, allasban, hatalomban, annal ridegebben uraskodik Ilttnk a szerencse.
Kesn szoktunk eszmelni, higgyetek nekem, es mig a nagyobb rang utan kapkodva azt hisszk, hogy okosan
jarunk el, bizony, csak ostobak vagyunk. Mert az alacsony rendeket es gyengeket, akiket szegenyeknek
tartunk, nalunk sokkalta boldogabbnak kell tekintennk, hiszen nincsenek kiszolgaltatva annyi szenvedesnek,
nem gytri ket a mardoso nyugtalansag es eget vagyakozas, nem szenvednek annyi Iajdalomtol, nincsenek
kiteve annyi veszedelemnek, nem kell annyi bajtol Ielnik; ha erzik, hogy a halal kzeleg, csakugy nem
rettegnek tle, mint a nyomorbol valo szabadulastol, nem sapadoznak, hanem varjak, hivjak es srgetik. Mi
viszont, akiket kenyelemben es elvezetek kztt neveltek, semmit sem tartunk rosszabbnak a halalnal,
szakadatlan boldogsag es jo szerencse utan vagyakozunk, es ebben nevelkedve rosszkedven Iogadjuk a
varatlan szerencsetlenseget, es neha ugy elhisszk magunkat, hogy ugy gondoljuk, velnk, a jo sors
edesgyermekeivel nem trtenhet semmi kellemetlenseg. (190) O, halandok nyomorult es kiralyok meg
nyomorultabb allapota! Azt remeltem, jo atyam, hogy ma Aetius kollegaddal egytt diadallal vonulsz be
Toulouse-ba, hosszu diszmenetben hajtod a megbilincselt kiralyokat. Es most, nem tudom, milyen vegzet
gonoszsagabol, diadalmenet helyett knnyes temetest kell rendeznem neked, nem rvendezhetnk a szokasos
vidamsaggal, vitezeid diadalmas taps es eljenzes helyett jajgatva sirni kenyszerlnek. Volt olyan, aki
Iajdalmaban trt szegezett a keblenek, es nem habozott veled egytt leszallni az alvilagba, hogy amilyen h
tarsad volt a csataban, ugyanolyan kiserd legyen a halalban is. Aetius eszessegevel es a te batorsagoddal
gyztnk, jo atyam, de te nem elvezed gyzelmed gymlcset. Aetiusszal egytt megszabaditottal minket a
halaltol es a szolgasagtol, de mi nem tudtunk teged megszabaditani a vegzettl; az sszes legio, amely most
keservesen sirat, szemed lattara szeretett volna dicsekedni es ujjongani, de most kegyeletteljesen azon tpreng,
vajon rolad vagy a gyzelemrl mondana-e le szivesebben. (195) Gyzelmet szereztnk, vezernket
elvesztettk; hogyan nyerhetnk gyzelmet gyztes nelkl? O, en szerencsetlen, aki eltted kemenyen
verekedtem, de a megszerzett gyzelemnek nem rvendezhetek eltted! Nem mondhatjuk boldognak Aetiust
sem, az allam h megmentjet, aki kollegajat elveszitven vele szletett szerenysegeben nem szivesen nnepel.
O, gonosz, gyllkd szerencse, aki jambor szlemnek oly nagyon hizelegtel, es most hatat Iorditva egyetlen
pillanat alatt tbbet vettel el tlnk, mint amennyi hasznot sok ev alatt hoztal; a gotok kiralyi nemzetebl apat
adtal, t a hatalom csucsara emelted, minden tettet dicsseggel aldottad meg, a termeszettel szvetkezve
gynyr gyermekekkel ajandekoztad meg; engedted, hogy a romaiakkal egytt uralkodjon Galliaban,
meghozza a narbonne-i Galliaban, amely eghajlata es civilizaciojanak magasrendsege kvetkezteben meltan
helyezhet a Ild minden mas videke Ile, hadakozasban es a nep igazsagos kormanyzasaban oly szerencsesse
tetted t, hogy a legnagyobb got kiralyokkal, mint ezt, ha joindulatu, barki elismerheti, batran vetelkedhetett.
Mily nagy dicsseget szereztel, atyam, a gotoknak, mindenki tudja, es mily nagy voltal, ekesszoloan bizonyitja,
hogy minden hatalmassag vagyva vagyott szvetsegedre es baratsagodra. (200) A vad hunok naponta
levelekkel, ajanlatokkal zaklattak, a vandalok, az alanok, a burgundok, a germanok nalad esdekeltek. Nemes
lelkeddel ovtad a romai birodalom tekintelyet. Tiszteltek az azsiai meg a keleti nepek. A hunok altal elnyomott
es rabsagba hajtott osztrogotokat Iel akartad szabaditani, es meg is tetted volna, ha a kegyetlen halal meg nem
akadalyoz. A bsz Attilat, aki isten ostoranak neveztette magat, meg kemenyebb ostorral sujtottad; levetted az
igat a nepek nyakarol. Aetius kollegaddal egytt meltan mond teged minden legio az emberiseg
Ielszabaditojanak, meltan Gallia kiralyanak, a gotok legkegyesebb atyjuknak, az alanok es minden nepek meltan
hseges patronusuknak, a katonak meltan mondogatnak es emlegetnek teged legragyogobb es legkegyelmesebb
vezerkkent. Titeket pedig, bajtarsak, most a tlem telhet legnagyobb nyomatekkal arra kerlek, hogy
valamennyien leljetek magatokhoz az elsszltt Thorismundot ugyanazzal a hseggel, szeretettel es
becsletesseggel, amellyel atyamat kvettetek. Ezt kveteli tletek az irantatok tanusitott josaga, ezt az rkles
joga es minden igazsag. (205) Ti is, cseim, ha mar a sors ugy parancsolta, hogy szeret atyankat elveszitsk,
igyekezzetek a virtus es a dicsseg Iele, semmit se tegyetek, ami a kiralyi meltosaggal ellenkezik. Szelleme
semmi aldozatot sem var szivesebben, mint hogy vetelkedjetek erenyeivel, jo neven veszi, ha nemcsak Ielertek
hozza, de Iell is muljatok, nem ker mast tlnk, mint hogy egyetertesben, beken, dicssegesen eljnk, es
minden tekintetben az nyomdokat kvessk. En pedig, akit a trveny meg a szletes joga szolit, es a katonak
dvzlnek, ha kiralynak kivantok, nem azert, hogy egyedl parancsoljak, hiszen veletek akarok uralkodni,
hanem hogy ne eljnk Iejetlenl, es ne lassek ugy, mintha jogaimtol megIosztottak volna, sohasem Iogom
megengedni, hogy akar szolgalatban, akar kegyessegben, akar szeretetben, akar jotetemenyben megelzzetek.
62
Nem a magam, hanem a ti kedvetekert es a gotokert akarok uralkodni, a hatalmunk ala vetett tbbi nepet pedig
magam Iell megnyugtatom. Ezert hat mindenekeltt az egyetertesre es a szeretetre trekedjnk, testvereim,
akadalyozzuk meg a lazadast es a trvenytiprast, vegyk tudomasul, hogy a kzjora szlettnk. (210)
Ejjel-nappal azon tprengnk, mit kivan a kiralyi meltosag; atyank tettei mint peldakep, Iolyton a szemnk eltt
lebegnek, es nem trjk, hogy valamelyitek gyalazatot hozzon ra. Magamrol pedig azt igerhetem, hogy buzgon
Iogok rkdni meltosagotok es javatok Ielett, atvallalom az apai ktelesseget, hogy azt, aki szletesre es rangra
nagyobb nalatok, embersegben, tettben, szivessegben se tapasztaljatok kisebbnek, es ne vegyetek eszre, hogy
nincs apatok.
Aztan, mintegy a knnyek arjatol elIulladva, veget vet a szonoklatnak. Thorismund beszede utan a zokogo
katonak kirallya nyilvanitjak t, es a legmagasztalobb jelzket kialtozzak. Theodorik testet Toulouse
Itemplomaban elhantoljak, mint vegrendeleteben meghagyta. A katonak dus penzjutalmat kapnak a Iiatol,
Iejenkent harminc ezst sestertiust osztottak ki. Uralkodasa teljes egyetertesben, mindenki nagy remenye es
varakozasa kzepette kezddtt. Aetius eszrevetlenl elbocsatotta a sereget, mivel a segedcsapatok a tul nagy
tmeg miatt kieszkzltek az engedelyt, hogy gyorsan tavozhassanak.
(215) Sokan azt irjak, hogy ebben az tkzetben a ket oldalon 165 ezer embert ltek meg, nehanyan ugy
mondjak, hogy 180 ezer veszett oda. Attila, akit elbb rettenetes ijedelem Iogott el, es raszanta magat a halalra,
miutan rajtt, hogy az ellenseg keptelen gyzni, nmagat es katonait Ielbatoritotta, a taborban ejjel-nappal
zengette a krtket es a dobokat, hogy kiIejezesre juttassa gyzelmet. Azzal Ienyegetztt, hogy barmely oraban
kiront a taborbol, rettegeset mindenIele mesterkedessel leplezte, bekeritett es legyztt letere Iolyvast
ijesztgetve az ellenIelet. Aztan Ielelmetl megszabadulva sereget a tongereniek es troyes-iak ellen vezette, es az
egesz regiot meggyalazta gyilkolassal, rablassal, gyujtogatassal, hogy az elesettek serelmeert bosszut alljon; a
szokasosnal brutalisabbnak mutatkozott. Amikor elhatarozta, hogy megIogyatkozott seregenek Ieltltese vegett
visszater a Pannoniakba, amerre csak ment, a gyujtogatas es rombolas maradando emlekeit hagyta. Meg
nagyobb mereszseget vett, mint azeltt, mert rajtt, hogy az ellenseg egyIorman Iel tle, akar veszit, akar gyz.
A barbar pimaszsag meghizik, kezd Italia Iele kacsingatni, attol tartva, hogy a vizigotok, akiknek ereje mar
merhetetlen volt, elIoglaljak a romai birodalmat. (220) A Galliakon at hazaIele menet tzzel-vassal vegigpusztit
mindent, nemet, kort nem vesz tekintetbe, egyetlen oltart sem kimel meg. A seregnek az a harmada, amely a
Pireneus-hegysegen atkelve a szultant Luzitaniabol kizavarta, nem mert visszaterni hozza, mert a nagy
tkzetben nem vett reszt, jobb indulatunak talalta az ellenseget, mint a sajat uralkodojat, ezert mintha
meltanytalanul elbocsatottak volna, Aetiushoz es Thorismundhoz meneklt, es a catalaunumi mezn lakohelyet
eszkzlt ki maganak. Aetius patricius a romai csapatokkal visszament a tartomanyba; Thorismund az uralom
elnyerese utan apja elgondolasa szerint Toulouse-t valasztotta szekhelyel, mert tudta, hogy ez sregi,
dusgazdag varos, a birodalom kiterjesztesere es megtartasara nagyon alkalmas. A Hispaniak es a Galliak kztt
helyezkedik el, innen a birodalom mindket iranyba terjeszkedhet, es mind a szarazIldn, mind a tengeren sok
mindent probalhat. Mert egy igen keskeny Ildnyelven, vagyis Ildszoroson Iekszik, mely a Narbonne-tengertl
haromezer stadiumnyira az oceanig terjed. Ha Posidoniusnak hihetnk, valaha a tectosagoke volt, akikrl azt
emlitik, hogy a Delphi elleni hadjaratban szvetsegeskent vettek reszt. St, azt is beszelik, hogy kincstaruk,
amelyet Scipio Toulouse-ban megtalalt, a joshelynek juttatott adomanybol szarmazott. (225) Ehhez a sajat
vagyonukbol jocskan hozzatettek, amely aldozattal a haragvo istenseget megengeszteltek; Scipiot viszont, aki
hozza mereszelt nyulni, sok szerencsetlenseg erte, hazajabol elzetve szamzttkent tisztesseg nelkl halt meg
mint szentsegtr, Iiaira hagyott javait azok szemermetlen kurvak kztt pocsekoltak el, es aztan, mint
Timagenes irja, azok is csuI halallal haltak. Posidonius valoszin beszamoloja szerint Toulouse-ban krlbell
15 ezer talentumot talaltak, amelyet reszben a templom szentelyeben, reszben megkzelithetetlen szent tavakban
helyeztek el (az arany es ezst megmunkalatlan es nyers volt), a delphi templomot ekkor Iosztottak meg azoktol
az ekessegektl, amelyeket elzleg a phocisiaktol zsakmanyoltak, es ezeket a szent haborura Iorditottak, ami
megmaradt, azt egymas kzt szetosztottak. De ne higgyk, hogy a tectosagok epsegben ertek haza, mert
elvonulasuk szerencsetlenl sikerlt, es miutan Delphit elhagytak, szetszorodtak, lazadas trt ki kzttk, a
zendlk klnvaltak, a tbbiek Galliaban, amely bvelkedett a kiralyi aranyban, mikzben a szorgos emberek
szegenyesen eltek, sok kincset gyjtttek, es az aranyat meg az ezstt biztonsagos tavakhoz osztottak szet; a
romaiak megszerezve e helyeket, a tavakat mind aruba bocsatottak, es sok vev ezstbl keszitett
malomkveket talalt. Volt egykor Toulouse-ban egy klnskepp tisztelt templom is, amelyet a krnyekbeliek
63
klns ahitattal latogattak, es evenkent sszegyjttt penzbl bkezen ellattak ajandekokkal, amelyekhez
senki sem mert nyulni. Thorismund tehat regisege es szentsege miatt nagyon megszerette ezt a varost, es mint
mondtuk apja utasitasa szerint orszaga szekhelyel tette meg.
(230) De terjnk vissza Attilahoz, aki, miutan ugy hatarozott, hogy serege kiegeszitese vegett hazamegy a
Pannoniakba, mindent vegigpusztit es lerombol, ami meg megmaradt, a dicsseg legnagyszerbb
emlekmvenek a romot es szkt tartvan. Kesz csoda, hogy e vadallati Iejedelmen a szent emberek gyakran oly
knnyen gyzedelmeskedtek. Midn a troyes-iakat tamadta, hogy szokasa szerint kiirtsa ket, Lupus, a varos
Ipapja, szent elet IerIiu, megtudva, hogy a kegyetlen ellenseg kzeledik, sszehivta a papi gylekezetet, es
pspki ltzetben Attila ele ment, es Ielelem nelkl megszolitotta: Te volnal az, aki eltrld a varosokat es
legazolod a nepeket? En vagyok, valaszolt Attila, a hunok kiralya es az isten ostora. Erre Lupus: Lepj be, uram
es istenem szent es aldott ostora! Azzal megnyitva a kapukat, nagy rmmel bebocsatotta a kiralyt. Attilat
lehengerelte ez az udvariassag, es a sereget oly kimeletesen vezette keresztl a varoson, hogy egy csibenek sem
esett baja, mintha mindannyiukat isteni szellem Iekezte volna; egyesek ugy mondjak, hogy ez az tkzet eltt
trtent. (235) Lupus, az egybehangzo itelet szerint szent elet IerIi, ebben az idben elt; a leucusok
nemzetsegenek e dics tagja Pigniolat, Hilariusz arles-i pspk hugat vette Ielesegl, hazassaguk hetedik eveben
kzs megegyezessel elhataroztak, hogy kegyelemben elvalnak, mert igy szorosabban ktdhetnek az isteni
szerelemhez. Honoratus lerins-i pspk Ilszentelte, egy ev mulva visszatert Troyes-ba, egesz rkseget
szetosztotta Krisztus szegenyei kztt, eletszentsege miatt akarata ellenere pspkseget ruhaztak ra, es a
legnzetlenebbl iranyitotta a papi testletet. Ket ev mulva szent zarandoklatra vagyva az istennek kedves
Germanusszal Britanniaba ment, ahol szamos csodat mvelt, es sok embert teritett az igaz hitre. Visszaterte
utan, mikor mint az elbb elmondtuk a hunok serege egesz Galliara ratrt, a siksagon Iekv, sem Iegyverrel,
sem Iallal nem vedett varosat isteni segedlettel megmentette. Isten igejevel meggyogyitott egy bena asszonyt,
megszabaditott egy demontol megszallt leanyt; sokat meggyogyitott klnbz betegsegekbl. (240) Bjtlessel
es sanyargatassal Ienyitette a testet, sohasem Iekdt agyba, az asztalon, Ieje alatt egy kvel aludt. Megelegedett
egy szal kntssel, mely alatt mindig durva szringet viselt. Hogy iIju testet megrizze a tzes vagyakozastol,
Iolyvast ket-ket napos koplalassal sanyargatta, reggelivel soha sem Irissitette Il, taplalek helyett szent
ritmusokkal szokta kielegiteni. Keveset aludt, helyette allandoan imadkozott. Vegl pspksegenek
tvenkettedik eveben elszunnyadt az urban, es az istenek kze iktattak. Lupusrol ennyit.
Nagy hiba lenne, ha hallgatnank Germanusrol, mivel Attila idejeben elt, es eletszentsege miatt mindenki
kivalonak tartotta; emellett ugy gondoljuk, hogy nem haszontalan, ha a szkita trtenelmet olykor a szent atyak
cselekedeteivel Iszerezzk. A szent evknyvek azt mondjak, hogy roppant szigoru eletmodot Iolytatott, mert
miutan boldog Amator akarata ellenere Ilszentelte t, lelkivilaga megvaltozott, a szegenyek kztt szetosztotta
az rkseget, es a Ieleseget nverekent tartotta. (245) Elete utolso napjaig tiltotta magatol a buzakenyeret, a bort,
olajat, gymlcst, hust, de meg a sot is, hogy torkat ne csiklandozza izekkel. Etkezesre hamut talalt maga ele,
kenyeret vizzel higitott arpabol gyurta, pokrocot, egyszer kpenyt es szringet hordott, telen-nyaron ugyanazt,
gerendara szort hamun aludt, eletet keserves bnbanatban tlttte, mindenkinek szivesen adott szallast, alazata
jelel megmosta a vendegei labat. Amikor a britek a gallok pspkeihez kveteket kldtek, akik hirl vittek,
hogy lassacskan az egesz nepet mindentt megIertzi a pelagianus eretnekseg, a szentseges IerIiak egyetemes
zsinata elhatarozta, hogy Germanus es Lupus, a gallok ket legdragabb szemeIenye vallaljak el e szennyIolt
eltrleset. Ezen a zarandokuton Ilszentelte a szz Genovevat, akinek megjosolta, hogy szentte valik, es
Lupusszal egytt szamos csodat tett. A gallokat sulyos haboruval zaklato szaszokat csupan csak az isten
nevenek kialtasaval elkergette. A britek kztt elterjedt eretnekseget eltrlte, mely kldetesben Severus trieri
pspkt valasztotta tarsul maganak. Midn Tonnerre-hez erkezett, rabukkant egy tanitvanya sirjara, aki
Britanniabol kvette t, elhivta a sirbol, es megkerdezte, akar-e vele tovabb is szolgalni, mire az azt Ielelte,
hogy mar eleget szolgalt, most szolgalatanak bseges dijat elvezi; keri tehat, hogy bocsassa el t. Pihenj, es legy
jol, mondta Germanus. Ez lehajtotta a Iejet es elaludt az urban. (250) Midn Britanniaban predikalt, a csikorgo
hidegben tanitvanyaival betert a kiralyi palotaba, es ingyenszallast kert. A kiraly tolmacs utjan ridegen
megtagadta ezt; nem akarta ujra kerni, ezert kenytelen volt a dermeszt videken a szabad eg alatt ejszakazni; es
ime, odajn a kiraly kanasza, eszreveszi a tisztelend IerIit es szent csapatat, megsajnalja a Iagyoskodokat, es a
kunyhojaba invitalja ket. Amikor az atya tavozoban van, a kanasz inti es Iigyelmezteti a Ieleseget, hogy
egyetlen hizott borjat talalja Iel a szent IerIiunak. Ez meg is trtent, Germanus pedig megtapasztalva a paraszt
64
hitet, ebed utan utasitja az asszonyt, hogy szedje ssze a borju csontjait, gngylje be a brebe, es assa el a tehen
labanal az istalloban. Az asszony megtette, amit parancsolt, es masnap megtalalta a Ieleledt borjut, amint a
tehennel egytt ette a szenat. E rendkivli csoda oly nagyon megnvelte a IerIi tekintelyet, hogy mar eleteben
istenkent tiszteltek. Germanus pedig visszament a kiralyhoz, megparancsolta neki, hogy tronjarol mondjon le, es
alkalmasabbnak adja at, amikor pedig az habozott, keslekedett, bar a szentseges atya ellen Iellepni nem mert, a
sajat kezevel taszitotta le. Mars innen, kialtotta, eztan ne elj vissza a kiralyi hatalommal! (255) A kiraly Ielt a
papban rejtz egi hatalomtol, es a nep szeme lattara Ielesegevel, gyermekeivel egytt eloldalgott. Germanus
pedig magahoz hivatta a kanaszt meg a Ieleseget, t tette meg utodnak, es az idtl Iogva ott a kanasz
csaladjabol valasztottak a kiralyokat. Britanniabol visszajvet Autunn keresztl vette az utjat, nagy tmeg
kisereteben Ielkereste a Szkitiabol szarmazo Cassianus pspk sirjat, es mindenki Ile hallatara megkerdezte a
sirtol, hogy mit csinal es hogy van. Elvezem az edes nyugalmat, szolt az, es varom a megvalto erkezeset. Erre
Germanus: Nyugodj hat sokaig Krisztusban, es jarj kzben szorgosan dvssegnkert, hogy a boldogsagos
Ieltamadas rmet kierdemeljk, es dv neked. Galliaba visszaterve egyszer utkzben alkonyattajt egy meztelen
vandort lat, megsajnalja az ember szegenyseget, es nem veti meg a nyomorult tarsasagat. Mialatt a
vendegIogadoban egytt pihennek, ez ellopja a szamarat, amely Germanust vitte. A tanitvanyok pirkadatkor
eszreveszik a lopast, sajnaljak az atyat, hogy kenytelen gyalogolni. (260) De tarsaival meg harom merIldet sem
tesz meg, amikor az egyik tanitvany eszreveszi, hogy Germanus arca Ielvidul, es az atyat jo kedvenek okarol
kerdi. Ez pedig egy idre alljt parancsol mindnyajuknak, es ime, a tolvaj kialtozva, Iutva hozza vissza az
ellopott joszagot, az atya labaihoz rogy, es kegyelmet, bocsanatot ker a lopasert; bnet megvallja, es elbeszeli,
hogy laba egesz ejjel a Ildhz ragadt, es nem tudott menni, csak az allat visszavitelere nyilt eltte ut. A
szentseges Germanus atya igy szolt hozza: Ha tegnap meztelensegedre csak egy ingecsket adtam volna, nem vitt
volna a szkseg tolvajlasra; (majd kpenyet levetve) nesze, ami hianyzik, vedd attol, aki neknk adta. Tehat a
bnet megvallo megtert nemcsak bocsanatra, hanem jutalomra es aldasra is meltonak talalta. Nehany nap
mulva krlveszik a szegenyek, rimankodva alamizsnat kernek; szamtarto diakonusanak megparancsolja, hogy
a nala lev sszes penzt adja oda nekik. Ez a penzszkere hivatkozik; isten, mondja , taplalja az szegenyeit,
te pedig oszd szet a szegenyeknek, amid van. A diakonus nagy ravaszul nem egeszen teljesiti a parancsot, a
harom aranybol kettt odaad, hogy a jv szksegre is tartalekoljon. (265) Valamivel kesbb bizonyos lovasok
erkeznek, es ketszaz penzt ajandekoznak a pspknek, mire az a diakonushoz Iordul: Vedd, mondja, amit adnak,
es emlekezz, hogy megcsaltad a szegenyeket; ha odaadtad volna a szklkdknek, ami nalad volt, viszonzasul
ma 300-at kaptunk volna. Ez sszerezzent, mert rajtt, hogy titkos vetket nem tudta elrejteni a szentseges IerIiu
eltt. Amikor Italiaba ment, es az Alpokon atkelt, latott egy santa reget, aki a patakon nem tudott atlabalni, ezt
alazatossagaban es josagaban a sajat vallan vitte at. Amikor Ravennaba er, Piacidia, aki Iiaval, Valentinianusszal
egytt uralkodott, tisztesseggel Iogadja, es ezsttalon a legIinomabb hustalan Ialatokat kldi neki, pedig az
etelt tanitvanyai kztt szetosztja, a talat a szegenyek javara Iorditja, es a kiralyi ajandekot Iatanyeron kldtt
arpakenyerrel viszonozza. A kiralyn mindkettt a legnagyobb rmmel Iogadta, a tanyert arannyal bevonatta, a
kenyeret klnbz betegsegek gyogyitasara Ielretette. Mikzben Ravennaban idztt, egy halottat
Ieltamasztott. Piacidia lakomara hivta meg, pedig a koplalastol es virrasztastol elgytrten szokott reg
joszagan erkezett meg a palotaba. Lakoma kzben suttogas tamad, hogy a szamar hirtelen megdgltt; a
kiralyne a tarsalgast Ielbeszakitva megparancsolja, hogy a szamar helyett adjanak neki egy pompas es kezes
paripat. Germanus visszautasitja, es keri, hogy hozzak ele a sajat szamarat, hogy ugyanazon az allaton tavozzon,
amelyen erkezett. (270) Tehat odaviszik a szamarat, ranez a Ildn hever allatra; Kelj Iel, mondja, Muscio,
menjnk a szallasunkra! E szavakra a szamar mintegy alombol ebredve Ielkel, es ugyanolyan erben, mint
azeltt, urat visszaviszi a szallasara. A 450. evben, pspksegenek 30. eveben halt meg. Testet, ahogy
meghagyta, visszavittek a hazajaba; mikzben Galliaba szallitottak, Vercelliben zseb pspk, Orleans-ban
Anyos pspk Iogadta kegyelettel, es azt mondjak, hogy ez idben harom halottat hivott vissza az eletbe.
Nemcsak halalaban, hanem mar eleteben is az istenek kze szamitottak, es isteni tiszteletben reszesitettek, mert
szentseges eletet elt, az eretnekseget irtotta, es a szrnyseges hun idkben tanacsaival es imaival a galloknak
meg a briteknek csodalatos segitseget nyujtott.
65
66
5. fejezet - tdik knyv
Aetius nem akarta a hunokat halalra ldzni, hanem Thorismundot visszakldte a vizigot tron elIoglalasara;
alnoksagabol Attila akkora batorsagot meritett, hogy addig nem is volt hajlando a Pannoniakba hazamenni, amig
az egesz Galliat ldklessel, gyujtogatassal, Iosztogatassal tnkre nem tette. Azonban csodalkozom, hogy az
irok velemenye elter e dologban; es sok varosnak a hunok miatt ez idben trtent pusztulasat egyesek a
catalaunumi tkzet eltt, masok utana emlitik. Mi pedig azoknak a sorrendjet kvetjk pontosan, akik
valoszerbben es elegansabban irtak, mivel ugy latszik, hogy ezek jobb es hitelesebb Iorrasokbol meritettek.
St, az idmeghatarozasokban is akkora neha a klnbseg, hogy sokszor egyenesen hamisnak latszik az a
trtenelem, amelyet a haborus emlekek a leghitelesebben tanusitanak. (5) Nos, Szervac tongereni pspk isteni
sugallatra elre latta az atkos hun idket, tudta, hogy a Dijle es a Maas Iolyok kzt a belga Galliaban Iekv
Tongeren varost a szkita rlet Iel Iogja Iorgatni, ezert, hogy Attila durvasagat ne kelljen a neppel egytt
elviselnie, a pspkseget a Rajna torkolataban lev Utrechtbe helyezte at. Azt allitotta, hogy az elkerlhetetlen
sorsot Romaban az isteni Peter kzlte vele almaban, es mivel igy cselekedett, a barbar dhngest elkerlte.
Krlbell ugyanezen idben, midn egesz Gallia az arianus eretnekseggel bajoskodott, amely azt vallotta, hogy
a szentharomsag szemelyei nem egyenlek, hanem a Iiu az atyanal, a szentlelek pedig mind az atyanal, mind a
Iiunal sokkal kisebb, isteni csoda tette egeszen nyilvanvalova, hogy az isten a harom szemelyben egy es
ugyanazon leny. Ugyanis Bazas varos mennyei segedelemmel a hun ostromtol megszabadulvan, a Ipap halaado
istentiszteletet tartott, es lam latja, hogy harom egyIorma, kristalynal csillogobb csepp hull az oltarra, amely
egyetlen gyngyszemme egyesl, es amikor ezt a dragakves keresztre raillesztettek, a tbbi ekk lepotyogott
rola. A szent keresztet maga ele tartotta, es az ahhoz knyrg betegek visszanyertek egeszsegket, a hiveknek
is megersdtt a hitk, mert a jamborok Ienyesnek, a bnsk viszont homalyosnak lattak azt. (10) Azt
beszelik tehat, hogy a bazas-iak azert menekltek meg Attila rjngesetl, mert az oszthatatlan haromsagrol
helyesen gondolkoztak.
Ugyancsak erre az idre helyezik a tizenegyezer szz szentseges utazasat Orsolya vezetese alatt, akiknek utjat
amilyen veresnek, olyan aldottnak is tartjak, hogy a rettenetes Attila ne elssorban isteni ostort jelentsen a
vetkeseknek, hanem inkabb martiromsagot az artatlanoknak. De ezen emlitesre nagyon is melto trtenetrl
reszletesen be kell szamolnunk. Orsolya, mint mondjak, Dionotusnak, Britannia nemes hercegenek egyetlen
leanya volt, klsejere, termeszetere, kedvessegere, Ieddhetetlensegere nezve kivalo; a briteknek ez idben volt
egy nagy hatalmu es dusgazdag, az igaz hittl idegenked kiralyuk, annak pedig egyetlen Iia; a kiraly a szz
joravalosagatol es hirnevetl indittatva srgeten kvetelte t gyermeke szamara; Orsolya apjat sulyos
aggodalom gytrte, hogy istennek szentelt lanyat az istenseg akarata ellenere kenytelen pogany iIjuhoz adni,
egyben azonban attol is Ielt, hogy a visszautasitas a zsarnok kegyetlenseget ra zuditja. (15) Tprenges kzben,
tanacstalansagaban vegl is a lanyahoz Iordul; ez azt javasolja az apjanak, valaszolja a kiralynak, hogy megkti
vele a rokonsagot azzal a Ieltetellel, hogy tiz, klsre es korra valogatott szzet ad lanya melle kisernek, aztan
Orsolyanak es minden egyes tarsnjenek, akik tizen lesznek, rendel ezret-ezret, majd keszittet nekik tizenegy
haromevezsoros galyat, amelyet szzessegenek Ielajanlasa Iejeben harom even keresztl hasznalhat, mialatt
jegyeset a kereszteny vallasba beavatjak es a hitelvekkel megismertetik. Az isteni szz nem oktalanul javasolta
ezt, hanem hogy a Ieltetel nehezsegevel a kiraly hajlandosagat elIorditsa magarol, illetve, hogy ez alkalommal
magaval egytt egyivasu tarsnit is istennek szentelhesse. A kiraly elIogadja a Ieltetelt; megparancsolja, hogy
tegyenek mindent pontosan ugy, ahogy a szz kivanta. A Iiu a szentsegre vagyakozva srgeti a keresztseget; a
leany jelenti az apjanak, hogy a leanysereggel mindenkeppen Romaba indul, hogy Krisztus helytartojatol
kieszkzlje bneinek bocsanatat es szzessegenek vedelmet, de mert a hosszu zarandokuton a IerIiak vezeteset
es oltalmat nem nelklzheti, jambor IerIiakat ker az apjatol. Amikor elterjedt a hir, hogy Orsolya szzi serege
induloban van, a szent es szokatlan latvanyossagra mindenhonnan rengetegen sszeszaladtak, elssorban nehany
pspk a britek kzl, akik a szzek vallalkozasat kvetni kivantak. Ezek vezetje Pantalus bazeli pspk volt,
aki egeszen Romaig elkiserte ket, es velk egytt kivant meghalni. De eljtt a szent expediciora Gerasina is,
Szicilia kiralynje, Orsolya anyjanak, Dananak, es Maurisius pspknek a nvere, akit ez hivott meg level utjan,
es aki hallatlanul brutalis, az orszagra is veszedelmes Ierjet hihetetlenl megszeliditette. (20) Vele jttek lanyai,
67
Babilla, Juliana, Viktoria es Aurea. Elhozta Iiat, Adorjant is, aki a nverei iranti szeretetbl vallalta velk egytt
a szolgalatot, az orszagot pedig a masik Iiura bizta; az tanacsai szerint szerveztek meg a szzek menetet.
Orsolya vezetesevel es iranyitasa alatt mindnyajan Ielszallnak a Ielkeszitett hajorajra, a jambor IerIiak mennek
utanuk, es viszi ket az ocean, elhaladnak a gall partok mellett, majd eljutnak a Rajna torkolataba, es az arral
szemben elszr Klnbe, aztan Bazel varosba ernek. Itt a gallok, amott a germanok bamuljak meg a szent
Ilottat; a Ialvakbol, kzsegekbl sszeszaladtak az emberek, hogy az istenIel szzeket lassak, akik dallamos
enekszoval szentseges himnuszokat zengedeztek. Ezt a korust az angyalokenak mondhatnad. A szent eneket a
Rajna ket partja visszhangozta. Mindentt istenes vendegIogadasban reszesitettek ket. Bazelben elhagyjak a
hajokat, hogy gyalog vagjanak neki az utnak. Harom napig pihentetik itt tagjaikat, majd a Rajnatol a
helvetekhez es a leucusokhoz vonulnak, hogy egyenesen Italiaba tartsanak. A Jura-hegysegen atkelve a Sane
Iolyohoz jutnak, mely a Rhne-ba mlik bele, onnan a Doubshoz sietnek, es atkelve rajta iparkodnak a
Rhne-hoz, ahol az allobrogok minden varoskaja tisztelettel Iogadja ket. (25) Besanonhoz kzeledve szinte az
egesz narbonne-i Galliabol sszesereglettek az emberek a szzi had latvanyara; nemelyek tapssal Iogadtak ket,
masok eljenzessel, egyesek peldajukon Iellelkesltek a szent zarandoklatra, a pogany erzelmeket gytr
lelkiismeret-Iurdalas Iogta el, sokan a szzek szent buzgalmat latva knnyekre Iakadtak, mig ugy latszott, hogy
azokat nem gytri es nem Iarasztja az utazas. Mert a szent zarandoklat iranti vagyakozastol Ieltzelve ugy
ereztek, mintha repltek s nem gyalogoltak volna, szent ritmusaik sszhangjaval mindent betltttek; az ur
angyala vezette ket. Amikor a Galliat Italiatol elvalaszto tornyos Alpokhoz erkeztek, akadtak bizony, akik
ketelkedtek abban, hogy le tudjak gyzni a gytrelmes es jarhatatlan meredelyt, hiszen az, mint beszelik,
Herkulest es Hannibalt is kiIarasztotta. A szzi sereg azonban oly jokedven es batran vag neki a
kapaszkodonak, hogy mint a madar, Iaradsag nelkl jut Iel a magas gerincekre, es egy sincs, aki a nehezsegek
miatt panaszkodna vagy visszaIordulna. Nincs az a teher es baj, amelyet az istenszeretet ne tudna knnyeden
elviselni. Mindegyikk edzett katona modjara teljesitette a szolgalatot, hiszen nincs kenyelmesebb munka annal,
amelyet az ember nkent vallal. Az isteni szellemtl ers lelekhez acelkemeny test jarul. A keresztes zaszlot
Orsolya vitte, aki ugy viselkedett, mint kitn vezer es bator katona, eltte mint zaszlorseg, lanyok lepdeltek.
O, IerIiakkal vetelked, IerIiakat megszegyenit boldog leanysereg! O, soha egy nemzetnel sem latott csapat,
amely nemcsak a maga, hanem mindenki dvere rendeltetett! (30) Amikor pedig az Alpok hagoirol Italiat
megpillantottak, kitr rmmel kialtottak Iel egyszerre: Roma! Csodalkoztak az insuberek es a taljanok mind,
ahogy a gynyr es egyben szentseges sereget szemleltek, mert Italiaban ilyet addig meg sohasem lattak.
Amikor a dolgot Cirjek papanak jelentettek, az a teljes papi gylekezettel kivonult Romabol, hallatlanul
Iellelkeslt, es az erkez szzeket a lehet legtisztesebb modon Iogadta; ezt reszint hazaszeretetbl tette, mert
maga is brit, reszint istenszeretetbl, mert maga is artatlan volt. Sok olyan hlgy is reszt vett ebben az
expedicioban, aki a papanak unokahuga, masodunokatestvere volt, vagy mas rokoni kapcsolat Izte hozza,
ezenIell ezen az ejszakan az istenseg jelentette neki, hogy velk egytt neki is modja lesz elnyerni a vertanusag
kegyelmet. Masnap, amikor sokan Ielkerestek, azokat, akik a szent keresztsegben meg nem tisztultak meg,
szabalyszeren megkereszteltette, aztan minden templomot krbejart, es minden bazilikaban miset mondott.
Megtanitotta ket, hogy hogyan szokas itt szertartasosan es istennek tetszen tenni mindent, ami illik. Amikor a
tavozas ideje elerkezett, a papa mennyei sugallatra magahoz hivta a papi kollegiumot, elmagyarazta, hogy mi a
teend, majd sokak ellenkezese ellenere lemondott a romai egyhazmegye pspksegerl, amelyet Pontianus
papa utan egy eve es krlbell ket honapja viselt. (35) A biborosok azt hittek, hogy megbolondult, hogy
vensegeben nevetseg targyakent kisasszonyokhoz csatlakozik. Nem ertettek meg, hogy egi kldtt biztatta t
erre, aki kzlte vele, hogy Galliaban a szzekkel egytt martiromsagot Iog szenvedni. O azonban a
tiltakozassal mit sem trdve kitartott szent elhatarozasa mellett, es a csodas eletszentseg Anterust megtette
utodanak. Mivel pedig a testlet akarata ellenere mondott le pspksegerl, a romai papak katalogusabol
trltek, st, miatta a jambor szzek is elvesztettek tekintelyket es nepszersegket. A szent sereg tehat
vegigjarja a varost, minden oltarnal szertartas szerint miset hallgat, aztan Iogadalmat teljesitve a Ipap
vezetesevel elindul. Amikor a tbbiek ezt lattak, sokan hasonlokeppen langra gyultak a jamborsag tzetl, es
reszt akartak venni a vallalkozasban, leginkabb Vince biboros meg a brit nemzetiseg Jakab antiochiai ersek,
aztan Maurisius pspk, Babilla es Juliana nagybatyja, mellettk Foilan luccai es Szulpic ravennai pspk. Mi
tbb, hallgatott a sugallatra Orsolya jegyese, Aetherius is, aki az apjat, Agrippinust, jegyessegenek els
esztendejeben elvesztette, t a kiralysagban kvette, es aki almaban mennyei zenetet kapott, hogy sztkelje
anyjat, Demetriat a hit Ielvetelere. (40) Hogy menyasszonyanal ne lassek hitvanyabbnak, amikor mar harmadik
68
esztendeje varta t a kereszteny hitben, isteni intesre hugaval, Florentinaval egytt menyasszonya es a szent
sereg ele ment egeszen Klnig, hogy kiharcolja ugyanazon dicsseget; Britanniabol magaval vitte Kelemen
pspkt is. Kvetni akarta a tabort Marculus grg pspk is, aki Romaba ment, es odavitte az unokahugat,
Konstanciat, Dorotheus kiraly lanyat is. Azonban Maximus es AIricanus pogany romai hadvezerek, nehogy az
altaluk melyen gyllt kereszteny vallas tulsagosan megersdjek, es a regiek hamis hitet kiszoritsa, irtak egy
bizonyos Julius hun kapitanynak, akit a hunok Gyulanak neveznek, es aki, mialatt Attila a Galliak tbbi videket
pusztitotta, a Rajna partjan gykdtt, hogy ha a romaiak baratsagat meg akarja nyerni, intezkedjek, hogy az
rlt nemberek serege, amelyet nehany meghibbant pap vezet, Iegyver altal megsemmisljn, mert ennel semmi
sem lehet kedvesebb a romai meg a szittya isteneknek, elssorban Marsnak es Herkulesnek, akiket k a szkita
nemzettel egytt kzs seikkent es isteneikkent tisztelnek; a tett elkvetesere az az id a legalkalmasabb,
amikor azok Klnbe visszaerkeznek. Julius, hogy a romai vezereknek kedveben jarjon, es ontsa a kereszteny
vert, amellyel a hunok nem tudtak betelni, megigerte, hogy a kerest rmmel teljesiti. Amikor megtudta, hogy
ezek visszaindultak a Rajnan hagyott Ilottahoz, Maximus es AIricanus levelenek megIelelen Klnnel lest
allitott, amirl azonban Orsolya is, a romai pspk is tudomast szerzett, mert mennyei hirnk Iigyelmeztette
ket a jvendre. (45) A Iolyo sodraval Kln kzelebe ertek, a hajo tatjan Cirjek papa lt, Orsolya pedig a Ilotta
kzepen a szent szzek kztt igy szonokolt:
Senki sem nyerhet melto jutalmat, artatlan nvereim, aki nem harcolt elbb derekasan, es senki sem talal eletet a
mennyekben, aki itt le nem mondott rola es Iel nem aldozta azt az istenert. Lehetetlen ugyanis, hogy
dvzitnknek rkstarsai legynk a mennyek orszagaban, ha nem vetettk el erte az eletnket. Mi mindeddig
a josagos es mindenhato Jezus Krisztus jelvenyet kvetve ahitatosan szolgaltunk az iranta valo Iorro szeretetbl,
aki tulajdon halalaval nkent valtott meg minket az rk halaltol, isteni segitseggel a legsulyosabb
megprobaltatasokat is elviseltk, gyakran szereztnk gazdag zsakmanyt, az acsarkodo ellenseget mindig
legyztk, sikeresen haritottuk el a veszedelmes es Ienyeget lazadasokat, es blcs vezernk segitsegevel
mindent sikeresen es szerencsesen vegrehajtottunk. Lehet-e nagyobb gyzelem, mint nmagunk Iltt? Kinek a
diadalmenete Ienyesebb, mint aze, aki testet vezeti Iogolykent, aki nmagat gyzte le, es aki a hus kivansagain
aratott diadalt? Hogy ezt knnyebben elerhessk, gyalog vagtunk neki ennek az dvsseges utazasnak, amelyen
semmi serelmet sem szenvedtnk, jollehet isten Vezerletevel Attila gyujtogatasainak meg Istlg nyomain
jartunk Ielelem nelkl. (50) Nem ereztnk Iaradtsagot, bar az Alpok csucsait kellett megmasznunk, nem Iogott
el betegseg, bagyadtsag, nem Ieszkelt belenk Ielelem, noha vaszoncseled letnkre roppant hosszu uton sokaig
meneteltnk, igy hat a tapasztalat tanitotta meg, hogy milyen edes az isteni cseledseg, milyen knny
megvaltonk igaja, akinek zsoldjaban biztos es igaz boldogsagot remelhet az, akinek megadatik, hogy meghaljon.
De ki ne Iogadna ezt szivesen, aki tudja magarol, hogy e nagy kiraly szolgalatara nemcsak szletett, hanem az
isteni kegyelem altal rktl Iogva kivalasztatott es elrendeltetett? Mikor s mely nemzetnel lehetett hallani ennyi
sok ezer kivalasztott szzrl, aki ily dvs es jvedelmez szolgalattal szolgalt? O, boldog lelkek, akiket maga
az isten tartott meg rkkevalo jutalomra! O, a megvalto elmondhatatlan josaga, aki azokat, akiket szent
hadseregebe behivott, harom esztendei katonasag utan mar nyugalomba bocsatja, es az ujoncoknak nagyobb
zsoldot Iizet, mint a veteranoknak! (55) Tudom, szent elet tarsnim, hogy boldogsagunk ideje elerkezett, es
mint az istenseg tegnap ejjel a tudomasomra hozta vezernk most akarja szentseges vertanusaggal, mint
sararanyat a tzzel, megprobalni ahitatossagunkat es allhatatossagunkat. Isteni kegyelmevel kelyhebl italt
meltoztat nyujtani neknk, hogy probara tegye erenynket, amelyet kegyelmevel maga edzett meg, hogy az
igaz hit erejet, a IerIiakat es a poganyokat megszegyenitve, az asszonynemben mutassa meg. Mialatt a bsz
Attila Gallia-szerte mindenIele gyilkolva tombol, a hunok nagy reszet hatrahagyta a Rajna partjan, hogy Kln
tajat dulja. Ezek ostromoljak Klnt, neknk pedig amellett kell elhaladnunk, ha hajon akarunk utazni; de ha
gyalogolni kivanunk, az adaz nepseg taboranak kzepen kell atmennnk. Legkegyelmesebb dvzitnk azert
rendelte es engedte ezt igy, hogy amikor zarandoklatunk celjahoz ernk, szzi seregnk a hunok segitsegevel
megszabadulva a testetl, ujjongva vitessen a mennyei birodalomba az istenek kze. (60) O, megvaltonk
merhetetlen josaga, kapraztato irgalmassaga, amely nem akarvan minket naprol napra haboruskodassal
emeszteni, gyors es pillanatnyi halallal meltoztatik kiragadni e viszontagsagok kzl! Mi tbb, kldttje utjan
jelentette nekem, hogy jegyesem, Aetherius, anyjat, Demetriat, kivaltotta a hamis hitbl, es Florentina nverevel
meg egy nagy brit csapattal egytt holnap elebnk erkezik, hogy isteni rendeletre velnk egytt hasonlo boldog
halalban reszesljn. Nem engedi az en istenem, hogy vlegenyem nelkl legyek boldog. Tudjatok meg ezert, es
69
megvaltonk neveben biztositalak titeket arrol, hogy holnap Klnnel a hunok allati vadsaggal krlvesznek
mindnyajunkat, es velnk addig kegyetlenkednek, mig egy szalig le nem meszaroltak, hogy testnk gncetl
megszabaditva Ieljuttassanak bennnket az egbe, ahonnan lebocsatkoztunk, hogy ne kelljen tovabbra is a
poganyok kztt Iorgolodnunk. Ezert ha a szkita Iarkasok a szentelt nyaj kze rontanak, keszseggel tartsatok
oda a nyakatokat, vessetek meg a halalt, jusson eszetekbe a jelen elet nyavalyaja, kivanjatok helyette a jvend
boldogsagat, igyekezzetek mielbb megsemmislni, hogy minel hamarabb elvezhessk dvzitnket, akinek
boldogito latasara annyira vagyakozunk. Ne sapadozzatok, hiszen megvaltonk velnk lesz, es hogy a
vertanusagot batrabban vallaljuk, mellenk rendelte a helytartojat, hogy az a raruhazott hatalommal megtisztitsa a
bensnket, es velnk egytt ugyanazt a jutalmat kierdemelve a csillagok kze vitessek. (65) Ha tehat a halal
oraja elerkezik, Iogadjatok ers lelekkel vidaman es rvendezve, mint akik a nyomorbol szabadulnak.
Ajanljatok Iel testeteket nkent edes eg aldozatul az istennek, bizzatok eleteteket az angyalok lel karjaira, es
ajanljatok lelketeket az ur kezebe.
A nemes lelk szz beszede ugy megersitette mindnyajuk batorsagat, hogy semmit sem kivantak jobban e
boldog halalnal, oly trelmetlenl vagyakoztak ra, hogy orajat alig gyztek kivarni. Mindannyian Ielkialtanak,
hogy keszek meghalni. A Ipap rmeben sirva Iakad, ahogy a szzi es gyengecske keblekben az isteni
lelkesedest es elhatarozottsagot meglatja, es hogy a IerIiakra a hlgyek, a veteranokra az ujoncok csuIosan
rapiritanak. Ezert az isten neveben mindenkit megald, es mert masnap az ellenseg kezebe esve meg kell
halniuk kiadja az utasitast, hogy ezt az ejszakat tltsek ebren imadkozva, knyrgjenek a kegyelmes
Jezusnak, hogy a rettent haboruban el ne hagyja az artatlan sziveket, amelyeket kivalasztott. Leginkabb az volt
csodalatra melto, hogy a sok ezer kztt egy sem jajongott, egy sem ijedt meg, egy sem Ielt a Ienyeget
vegzettl, es nem kerlte a halalt. (70) Kisse IelIrissitettek a testket, majd az egesz hajorajra ejszakai csend
borult, ki-ki ahitattal kerte az istent, hogy ne hagyja el t, halat adott, amiert idnek eltte, erdemek nelkl az
rks szolgalat jutalmaban reszesl; elmelkedett az isten irgalmassagan, es gondolataiban nyugalmat es
boldogsagot talalt. Semmi sem allt tlk tavolabb, mint hogy Ieljenek vagy menekljenek a sorstol. Amikor
pedig e csendes ejt eltltttek, a nap els orajaban rendesen miset tartottak, majd elindultak a tizedik
merIldktl. Es ime, megerkezik Aetherius, a vlegeny, tisztelettel dvzli a pspkt, ksznti Orsolyat, aki
igy szol hozza: dvz legy Krisztusban, megvaltonkban, edes Aetheriusom! Legyen aldott es boldog erkezesed,
mert teremtd es menyasszonyod irant oly lelkesedes It, hogy elebnk sietsz, es Krisztus hiteert a
legszerencsesebb sorsot vallalod. Es mert elhivatottsagunk nem engedi, hogy Ildi hazassaggal
megszentsegtelenitsk azt, holnap, higgy nekem, az egben tartjuk meg nnepelyes menyegznket, hogy ne ugy
lassek, mintha hiaba Iaradtal volna ide. Mivel tehat az ellenseg mar itt van, velem egytt knyrgj az istennek,
hogy mielbb megkthessk rkkevalo hazassagunkat megvaltonkban az egiek kreben. Aetherius csodalta az
isteni szavakat zeng Orsolyat, es meg jobban szerette menyasszonyat az urban. Azt Ielelte, hogy eddig Orsolya
kedveert szerette az istent, mostantol kezdve viszont az isten kedveert szereti Orsolyat; az kegyelme tette
boldogga, es az knyrgesei szabaditottak meg a Ielelemtl, es legesleginkabb arra vagyik, hogy vele egytt
halhasson meg Krisztusert, es ha ennek kzbenjarasa reven pillantja meg az igaz vilagossagot, megigeri, hogy
teljes leikebl elismeri t igaz uranak es istenenek. (75) A Ipap szeretetre gyullad a bator jegyes irant, magahoz
leli az iIjut, es komoly szavakkal ersiti hiteben, a tbbi atya is atleli, a szzek kara pedig nagy tetszessel
Iogadja t. Nagy tisztelettel megIogja menyasszonya kezet, a pspk engedelyevel szemermes csokkal illeti t,
hogy ha a Ildn szzi hazassagot ktttek, azt az istenek kztt Krisztusban beteljesitsek. Ezenkzben a Ilotta a
harmadik merIldkhz erkezik, a pspk mindenkinek kiadja a parancsot, hogy minel kzelebbrl Ienyegeti
ket az ellenseg, annal eltkeltebben imadkozzanak, az isteni kegyelemtl kerjenek bntetlenseget vetkeikert,
knyrgjenek, hogy bocsasson meg nekik, ragadja ki ket az emberi viszontagsagok kzl. Az utasitast
vegrehajtjak; mindent betlt a jajveszekeles es a zokogas. Amikor pedig Klnhz erkeznek, az ellenseg, amely a
Rajna ket partjat megszallta, azonnal krlIogja a szent sereget, es hagyja, hogy partra szalljon. Orsolya a
keresztes zaszloval elskent pattan a Ildre, utana a pspk a vlegennyel, aztan a tbbi hajo Iurja orrat a partba,
a lanyok versengve szknek ki, mintha nem vertanusagra, hanem lakodalomba volnanak hivatalosak. (80) A
Ipap vegignez rajtuk, majd igy szol: Repljetek, boldog lelkek, vessetek le a trekeny testet! Te pedig, josagos
es mindenhato Jezus Krisztus, akinek vezetesevel idejutottunk, Iogadd hiveidet, es bocsasd be orszagodba
kegyelemmel a tieid lelket, mert mindig benned remenykedtnk. Ez meg el sem hangzott, amikor Julius, a
hunok kapitanya, a keresztes zaszlotol Ielbszlve a megbeszeles szerint raront a szzekre, es ugyanolyan
70
vadsaggal tombol az asszonykak, mint a IerIiak kztt. Senki sem all ellent; a tbbseg terdre borulva odahajtja a
nyakat, kezet istenhez az egre emeli, lelket a kegyes szellemeknek ajanlja; nehanyan lve, csukott szemmel
varjak a vegzetet, sokan pirongatassal bszitik a bergyilkosokat, es nkent ajanljak magukat a szerteszet
dhngknek, irigylik is a mar megholtakat, mint akik az helykbe tolakodtak; egyesek ide-oda Iutnak,
nehogy tuleljek a meszarlast, masok, akik az els rohamra nem estek el, a haldoklokert imadkoznak, es
mindegyikk epedve varja az aldott veget. (85) Julius egy darabig nezi Cirjeket, majd nekiront a pspki
ltzetnek, aztan a tbbi atya kztt dhngenek. A csapat kzepen Orsolya all batran, a keresztes zaszlot
magasra tartva, buzgon imadkozik veiert, es varja gyilkosat. A szzi legiok meszarlasa mintegy negy oran
keresztl tartott, mialatt Orsolya nehanyadmagaval mintegy testri vedelem alatt alldogalt, es az istentl varta a
sorat. Es akkor Julius, akit a hunok Gyulanak szolitottak, miutan a menyasszony szeme lattara meglte
Aetheriust, aki a vertanusag kedveert minden harciassagarol letett, az ldklessel mintegy betelve, tavolrol
odakialt a lanynak, hogy legyen nyugodt, mert meltosagteljes bajat latva menyasszonyava teszi t. Erre az azt
Ieleli, hogy szzesseget, amelyet Jezus Krisztusnak ajanlott Iel, sem pogany kutyanak, sem bsz ellensegnek
nem engedi megbecsteleniteni. A tamado Ieldhdik a gunyolodastol, es a bator visszautasitas utan a szzi
keblet nyillal keresztlti, pedig elrebukik a keresztes zaszloval, amelyet meg halalaban is ersen szorit, es
lelket az angyalok karjai kze bocsatja. (90) A tizenegyezerbl egyedl Cordula szz maradt meg, aki ez ejjelen
Ielelmeben a hajoIenekbe bujt, majd masnap kimaszott, es hogy a martiromsagot el ne kerlje, a dhng
zsarnok halalos csapassal sujtotta. Ot nem a tbbiekkel egytt iktattak az istennk kze, mert nem ugyanazon a
napon ltek meg, mint azokat, hanem sokkal kesbb egy szent szznek jelent meg almaban, es megkerte, hogy
az neveben jelentse a papi testletnek, hogy t a tizenegyezer szz nnepet kvet napon tiszteljek. Vannak
ugyan evknyvek, amelyek mindeme esemenyt Anterus papasaga es Maximus csaszarsaga idejere teszik,
azonban az idrend nem igazolja ezt. Helyesebben velekednek azok, akik ugy hagyomanyozzak, hogy
Marcianus csaszarsaga alatt, az dvsseg 352. eveben trtent, hiszen a hunok es a gotok joval Constantinus utan
garazdalkodtak. Testket Klnben helyeztek el a varosi kapolnaban. Amikor egy lelkesz, aki imadta ket, az
egyik szz testet elkerte, es ajtatoskodas celjabol az templomaba szallitottak at, hajnali mise kzben ez a szz
testet lttt, es az egesz papi testlet szeme lattara meltosagteljesen visszament a Ioltarhoz. A lelkesz odasietett
a sirhoz, de az eltemetett szzet nem talalta ott. (95) Oltaruknal szamtalan hiv tett Iogadalmat, a templom
ajtoszarnyaira halaado tablacskakat szgeztek ki. Volt egy nemet tiszteljk, aki sulyos betegsegben szenvedett,
ezt az egyik alvas kzben meglatogatta, es kioktatta, hogy ha tizenegyezer miatyankot mond, halala orajan
ugyanannyi szz segitseget es partIogasat Iogja elvezni, mely igeret az ember kimulasakor be is teljeslt.
Attila tehat, az isten ostora, sokak szamara dvssegre, meg tbbnek bntetesre, nmaganak pedig vesztere
szletett. A Galliakat egeszen, Germaniat a legnagyobb reszben Ieldulta, csak a Rajna torkolatai kztt allo
Utrecht meneklt meg az isteni Szervac pspk partIogasa reven, aki odahagyta Tongerent, melyet nem tudott a
hunok kezebl kiragadni, es bazilikajanak kincseit Utrechtbe szallitotta at. E szent IerIiurol bamulatos
csodatetteket beszelnek. Mert valahanyszor miset mutattak be neki, a templom teteje megnyilvan, az els
ejszakai rvaltastol hajnalig egy magas langoszlop Iggtt ala az egbl az sirjaig, amit nemcsak a varosbeliek
lattak tisztan, hanem a szomszedok es a tavolabbiak is, es ez olyan imadatot keltett iranta, hogy a legnagyobb
tisztelettel illettek, es az istenek soraba iktattak; a templom kzepen elhelyezett sirjat sohasem lehetett beIedni.
(100) Es bar igy a szabad eg alatt voltak kenytelenek misezni es aldozni, az istentiszteletet megsem akadalyozta
soha es, jeg, ho, vihar.
A hun idkben tndkltt Genoveva szz is, az eletszentseg nem kznseges peldaja. Amikor a Ientebb mar
emlitett boldog Germanus Lupusszal Britanniaba ment, imadkozas celjabol betert a speyeri templomba, ahol a
polgarok nagy tmege sereglett elebe, es amikor meglatta ezt a leanyt, odakialtott a szleinek, hogy mi a neve.
Feleltek, hogy Genoveva, mire : O, boldog szz, akinek kegyelmebl oly sokan Iogjak elnyerni az rk
boldogsag jutalmat! Majd raszolt, hogy lepjen kzelebb, aztan megkerdezte, hogy szeretne-e Jezus Krisztusnak
szentelni magat es szepltelen maradni. A lany azonnal ravagta, hogy mast sem kivan jobban. Germanus
leakasztott a nyakabol egy keresztet abrazolo rezpenzt, es e dolog emlekezetere atnyujtotta neki, hogy e medal
mindennap Iigyelmeztesse t arra, hogy az istennek ajanlotta magat; megtiltotta, hogy nyakan es ujjan aranyat,
ezstt, kvet, gyngyt viseljen. (105) Germanus es Lupus tavozasa utan nehany honappal anyja misere indult,
t pedig otthon akarta hagyni, mire Ielzokogott: Hat en nem tarthatom meg Germanusnak Krisztusban adott
igeretemet, es nem latogathatom megvaltom hazat? Inkabb meghalok, inkabb megtagadom az anyai parancsot,
71
mint hogy szent es dvs Iogadalmamat megszegjem. Szleje dhbe gurult, es egy jo nagy poIont kent le
csemetejenek, mire azon nyomban megvakult. Majdnem kilenc honapig viselte a vaksag bnteteset. Minden az
eszebe jutott, amit Germanus megjvendlt, es ersen gytrte a lelkiIurdalas. Aztan egy napon megkeri
leanyat, hogy szemenek megmosasara hozzon neki kutvizet. A szoIogado szz elmegy a kuthoz, belehajol, hogy
vizet meritsen, ekzben eszebe jut anyja szenvedese, amelynek okat nmagaban latja, keserves sirasra Iakad, es
keri az istent, hogy adja vissza annak a szeme vilagat, ne tegye t anyja vaksaganak okozojava, hogy
megismerhesse hatalmas es kegyelmes istensegenek josagat. (110) A kimert vizet megaldja a kereszt jelevel,
atnyujtja szljenek, aki azt ahitattal Iogadja, es amikor odaerinti a szemehez, annak vilaga azonnal visszater.
Nehany nappal kesbb ket tarsnjevel trtenetesen egy pspk ele kerlt, hogy megaldozzon; harmadikkent allt
a sorban, de a pap igy szolt: Engedjetek elre az utolsot, mert az eg rendelesere reszesl elskent a
szentsegben. Miutan a szlei meghaltak, Parizsba kltztt, a lyoni Galliaba, ahol testet gyakran oly sulyos
benulas gytrte, hogy harom napon keresztl szinte holtnak latszott, csak az arca vrslit, amikor pedig ez
allapotbol magahoz tert, azt allitotta, hogy az alvilagiak kztt jart, meglatogatta a boldogok mezejet meg a
gonoszok bnhdesenek a helyet. Amikor Attila Parizs krnyeket mindenIele sulyos haboruval zaklatta, a
polgarok a varos pusztulasatol tartva vagyonukat biztosabb szomszedos varosokba akartak atmenteni. Genoveva
Ilkeresi az asszonyokat, keri, menjenek a IerIiakhoz, es Iigyelmeztessek ket, hogy ne vigyek el a holmijukat;
mert a szomszedos terletet a hunok mind Iel Iogjak dulni, Parizs kiIosztasat es Ielgyujtasat pedig meg lehet
elzni virrasztassal es imadkozassal; igy hat Ierjeiket beszeljek le a szandekukrol, Iorduljanak valamennyien
isten segitsegehez, hiszen Parizs a josagos es mindenhato Jezus Krisztus partIogasa alatt all, es ennel nagyobb
biztonsagot kigondolni sem lehet. (115) E beszedre sokan megugatjak, alproIetanak kialtjak ki, masok azt
mondjak, hogy csak locsog, es meg kell kvezni, vagy belehajitani a Szajnaba. O azonban nem akarja
cserbenhagyni a kz javat, es meg allhatatosabban allitja es hajtogatja, hogy a varost ajtatos knyrgessel kell
megvedeni, az allamot a szellemek megengesztelese teszi igazan biztossa. Ekzben Auxerre-bl odaerkezik egy
pap, aki a piac kzepen Ielolvassa az isteni Germanus vegrendeletet, es kzhirre teszi, hogy Genovevat az isten
mar az anyja meheben kivalasztotta. Germanus dicser szavait nyilvanosan ismertetik; erre a rosszhiszem
tmeg zavarodottan tavozik. Attila kemeny tamadasat, amelyet a hunok mar a legkzelebbie terveznek, a jambor
szz szentseges knyrgessel eltavoztatja, es mikzben Parizs krnyeke elpusztul, a varos erintetlen marad.
Megallapithato ebbl, hogy a veszedelmes idkben mily nagy erteke van a szent szavu knyrgesnek. Mert
hiszen, ha a baj az isten haragjabol tamad, a szellemek megengesztelesevel minden lecsendesl. De kvessk
nyomon szigoru eletmodjat es csodateteleit. (120) Eletenek tizentdik es tvenedik eve kztt megelegedett
arpakenyerrel es babbal, kenyeret ketszer evett egy heten, ilyen bjtt tartott, vagyait sohasem enyhitette, testet
koplalassal sanyargatta. tvenes eveiben a pspkk parancsara az arpakenyer mellett tejet es halat is
Iogyasztott, nehogy ugy lassek, mintha tudatosan siettetne a halalat. Nagy ahitattal latogatta a Vicus
Catulliacust, ahol az isteni Denest halallal sujtottak, es egy bazilikat is szentelt neki. Azzal a keressel kereste Iel
a papi testletet, hogy gyjttt penzbl emeljenek neki templomot, azonban reszben a szegenysegre, reszben a
mesz hianyara hivatkoztak. Mire az istenseg sugallatara igy szolt: Menjetek ki a varosi hidhoz, kerlek, es
mondjatok el nekem, hogy mit hallottatok. Ezek kimentek a piacra, es ott alldogaltak, hogy hallanak-e valamit,
hat ime, ket arra jaro kanasz beszelget, az egyik: Ahogy elkoborolt disznom nyomat kvettem, egy oriasi
meszeget kemencere bukkantam. En, Ieleli a masik, ugyanigy az erdben. A meghkkent papok elbeszelik a
szznek, amit hallottak, pedig rmeben elsirja magat. (125) Miutan a polgarokkal kzltek ezt, az
sszegyjttt penzbl nagyszer templomot emeltek, es Denesnek szenteltek. A bazilika epitese kzben isteni
csodak trtentek. Egyszer trtenetesen elIogyott az acsok itala, Ielvett egy korsot, es ahogy az istenseghez
Iohaszkodva a kereszt jelevel megaldotta, maris telten nyujtotta at a munkasoknak, es aztan ujra meg ujra
hasonlokeppen megtelven, az istenseg a munka beIejezteig kielegitette azok szomjusagat. Egy szombaton
hajnali kakasszokor az isteni Denes bazilikajaba indul, de az ell vitt Iaklya kialszik, a kisereteben lev szzek
megijednek, hogy ejszaka valami gyalazatban vagy ijedelemben lesz reszk, elkeri a Iaklyat, es amint
szentseges kezebe veszi, az azonnal langra lobban, kesbb pedig a gyengelkedk ele tartva sok embert
meggyogyitott. Egy asszony, aki az labbelijet ellopta, azonnal megvakult, amikor azonban bocsanatot kert,
szeme vilagat visszanyerte. Hilderik Irank kiraly, aki a szznek nagy tisztelje volt, meg akart bntetni egy
sereg bnzt, de megtudta, hogy Genoveva kzben akar jarni ertk, erre gyorsan bezaratta a varkaput, hogy
bejutasat megakadalyozza. (130) O azonban a kiraly eljarasanak ismereteben sem keslekedett, hanem Ielkereste
t, a kaput kezevel megerintve nyomban kinyitotta; majd odaallt a kiraly ele, es e csoda hatasa alatt valamennyi
72
eliteltnek egyszeriben kegyelmet nyert. Denes templomaban kzremkdesevel sok rdngs gyogyult meg; azt
mondjak, hogy boldog Simeon a legnagyobb tisztelettel ksznttte t, es nagyon-nagyon kerte, hogy
imadkozas kzben neha emlekezzek meg rola. Vizkereszttl nagycstrtkig bezarkozott a cellajaba, hogy
akadalytalanul tudjon imadkozni es elmelkedni az istenrl, egy lany odament az ajtajahoz, es a hasadekon
bekukucskalt, hogy vajon mit csinal, mire azonnal megvakult, miutan azonban a negyvennapos bjtt
megtartotta, az kzbenjarasa reven szeme vilagat visszanyerte. Mikor Tours varosban a pannoniai szarmazasu
isteni Marton templomaban imadkozott, egy zeneszt, akit megszallt az rdg, megszabaditott. Meaux krnyeken
a kitr vihar az sszes gabonat letarolta es az egesz krnyeket elpusztitotta, egyedl az ve maradt erintetlen.
Nyolcvan evig elt, es olyan szentseggel Ienyeskedett, hogy egi sugallatra elre latta a jvendt, mindenIele
betegseget gyogyitott. Januar harmadik nonaejan vitetett az istenek kze. (135) En pedig kesz rmmel ragadom
meg az alkalmat, hogy leirjam az isteni pannoniai Martonnak, ha nem is eletrajzat, de erdemeit, mert a hun
viharbol sok embert az szelleme mentett ki, es nehogy ugy lassek, mintha a pannon trtenetben a pannoniaiak
legnagyobb dicssegerl hallgatnek.
Severus azt mondja, hogy Marton a pannoniai Sabaria varoskaban szletett, Paviaban nevelkedett, magas rangu,
bar nem igaz hit szlktl szarmazott. Az apja katonai tribunus volt; maga gyermekkoratol elszr
Constantius, majd Julianus csaszar alatt katonaskodott, jollehet akarata ellenere, mert klykkoratol a josagos es
mindenhato Krisztus zsoldjaban szeretett volna szolgalni. De amikor csaszari parancsra a veteranok Iiainak be
kellett allniuk a seregbe, t ervel hadi szolgalatra kenyszeritettek. Bajtarsai irant csodalatosan jo, hallatlanul
kedves volt, trelme es embersege paratlan. Megkeresztelkedese eltt harom evig katonaskodott, mely id alatt
mindent a legnagyobb jamborsaggal mvelt, ugyhogy zsoldjabol a napi elelmen kivl semmit sem tartott meg
maganak. (140) Amiens kapujanal dhng telben egy ruhatlan szegeny lattan kpenyet kardjaval kettevagta, es
rateritette. A kvetkez ejjelen almaban Ieltnt eltte a megvalto Krisztus, azzal a ruhadarabbal takarva, amelyet
a diderg koldusnak josziven odaadott, es igy szolt: A hitben ujonc Marton ezzel a ruhaval takart be engem.
18 eves koraban reszeslt a keresztsegben. Amikor a barbarok elznlttek a Galliakat, Julianus sereget
gyjttt, es Worms varosanal a katonaknak penzt meg ajandekot osztott, a Iizetseget meg az ajandekot
visszautasitotta, es a csaszar Ienyegetesere sem valtoztatta meg a szandekat, mert meg akarta tartani azt a jogat,
hogy nemesebb szolgalatot vallalhasson. Mihelyt a Ildi katonasagtol megszabadult, azonnal Ilkereste a szent
elet Hilariusz poitiers-i pspkt, aki exorcistava tette t; alombeli intesre Ielkereste a szleit; utkzben egy
rablot megteritett a hitre es a jambor eletre. Amikor Milano mellett haladt el, emberi alakban egy demon jelent
meg neki, akit szent igevel elztt. Anyjat az igaz hitre teritette, mveletlen es Iaragatlan apjarol lemondott.
Midn az arianus eretnekseg szinte az egesz niyricumot megIertzte, es a beszennyezett papi testletben
szonokoltak, t nyilvanosan megvesszztek es gyalazattal illettek. (145) Italiaba visszaterve megtudta, hogy
Hilariuszt az eretnekek szamztek, ekkor Milanoban megallt, es egy kolostort alapitott maganak. Innen
Auxentiusnak, az arianusok Inkenek partja elldzte, Albengo-szigetre huzodott, ahol gykereken es Iveken
tengette az eletet; tapasztalatlansagaban gyakran evett hunyort, azonban a mereg artalmat imadsaggal taplalo
erve valtoztatta. Amikor Hilariusz lehetseget kapott a visszateresre, Romaban talalkozni szeretett volna vele,
de mert nem talalta, a nyomaba eredt; az szivelyesen Iogadta, es a varos kzeleben egy kolostort alapitott
maganak. Egy hitujonc Ielkereste t, hogy tanitvanyai kztt nevelkedjek, majd tavolleteben meghalt, pedig
hazaterve eletre keltette. Lupicinus Honoratus szolgajat, aki ktellel vetett veget az eletenek, Ieltamasztotta a
halalbol. Vegl akarata ellenere megkapta a tours-i pspkseget. Pspksege idejen a tmeg ellene tamadt, mire
a harmadik merIldknel keresett egy maganyos helyet, amelyet egy oldalrol hegyseg, mas oldalrol a Loire
Iolyo keritett be, es csak egyetlen, szk uton volt elerhet. (150) Itt a vele lev nyolcvan pappal kollegiumot
allitott Iel, s megtiltotta nekik a hus es a bor Iogyasztasat. A kenyelmes ruhat bnnek tartotta; teveszr inget
szokott viselni. Kolostora kzeleben volt egy hely, amelyet az emberek tevedesbl szentnek tartottak, ezt
Ielkereste, megtisztitotta, es proIan hellye nyilvanitotta. Egy rablo dacos es megatalkodott kisertetet
rakenyszeritette, hogy nyilvanosan megszolaljon. Lednttt egy si oltart, es a nepet megszabaditotta a babonas
tevelygestl. Egy Ialuban lerombolt egy igen regi templomot, majd a szomszedos Ienyhz ment, es a pap meg
a hitetlen tmeg tiltakozasa ellenere kivagta; a Ia Ieleje dlt, rezzenestelenl allt, varva, hogy lezuhanjon, es
amikor az nagy recsegessel ledlt, csupan az dvsseg jelevel Ielreharitotta, mely csoda reven igaz hitre teritette
a tmeget. Midn Aquitaniaban meg keves ember, mondhatni senki sem hallotta Krisztus nevet, Gallia zmet
megvilagitotta az igaz hittel, a regi poganysagot kiirtotta, mindenIele szent templomokat alapitott. Tzveszeket
73
sokszor Iekezett meg. Egy Libourne nev Ialuban le akarta bontatni a pogany templomot, az istentelen tmeg
azonban gyalazattal elkergette. Isten segitsegeert Iohaszkodott, majd visszament ket angyallal, az si epletet
lednttte, a balvanyokat mindenki szeme lattara sszetrte, mely latvanyra az egesz sokasag megtert az igaz
hitre. (155) A haeduusok Ialujaban a pogany tmeg tiltakozasa ellenere lerontott egy si szentelyt, hogy hamis
hitktl megszabaditsa ket, sokan kivont karddal rontottak ra, akiket csodakeppen visszavert es isteni ervel
legyztt. Trierben egy sulyos benasaggal gytrd lanyt kigyogyitott. Tetradius helytartoi tisztvisel szolgajat
megszabaditotta a bele bujt rdgtl. Ugyanezen varosban egy szakacsbol is kizte a demonokat. Parizsba
erkezve a kapunal szembetalalkozott egy leprassal, akit a tmeg szeme eltt egyetlen csokkal megtisztitott.
Arborius leanyat, akit negyednapos hidegleles gytrt, egy levellel meggyogyitotta. Vezeklvenek bojtja, ha
hittel erintettek, szamos betegseget ztt el. Paulinust, akinek a szemet nad szurta ki, Iajdalmatol megvaltotta.
Marton egy letrarol lepottyanva sok serlest szenvedett, a kvetkez ejjelen egy angyal sszetrt testenek kek
Ioltjait gyogyito kenccsel kente be, ugyhogy masnap mar semmi Iajdalmat sem erzett. Midn a bsz
termeszet, a polgarhaboruban aratott gyzelemtl elkapatott Maximus csaszart tbb pspk Ilkereste, es a
Iejedelem krli szolgai hizelgessel megbelyegezte magat, egyedl Marton rizte meg az apostoli meltosagot,
ugyanis, ha valakiert kenytelen volt kerni valamit a kiralytol, inkabb parancsolt neki, mint knyrgtt. (160) A
Iejedelem lakomara szolo meghivasat visszautasitotta, mondvan, hogy nem lehet asztaltarsa annak, aki ket
csaszart Iosztott meg, egyet orszagatol, egyet eletetl. Maximus azzal mentegetztt, hogy az uralmat nem
nkent vette Iel, hanem a katonak erltettek ra a Ieladatot, hogy az orszagot Iegyverrel vedje meg, es ezt nem
tartja ellentetesnek az isten akarataval, hiszen hihetetlen sikerrel szerezte meg a gyzelmet, ellensegei kzl
pedig senki sem halt meg maskepp, mint csataban, erre megbekelt vele es engedett. A meghivasra megjelent a
csaszar ebedjen, amelyen az igazsagszeret Aevodius konzul es helytarto is reszt vett; Maximus utasitasara a
szolga serleget nyujtott neki, hogy majd az jobbjabol vegye at azt, Marton ivott, majd egyik papjanak adta at,
mintha senkit sem tartana annal meltobbnak arra, hogy utana igyek; az asztaltarsak nem ok nelkl csodalkoztak
ezen. Maximusnak elre megmondta, hogy ha terve szerint elmegy Italiaba, hogy Valentinianusszal
megtkzzek, az els sszecsapasban gyzelmet szerez, de rvid id mulva meghal, amit az esemenyek menete
igazolt is, amennyiben Valentinianus az els tkzetbl megIutott, egy ev mulva pedig erejet sszeszedve
Aquileia Ialai kztt elIogta es meglte Maximust. Tudni valo, hogy Martont angyalok tarsasagaban lattak, az
rdgkkel viszont tbbszr megkzdtt; tudniillik az szeme ell nem tudtak elrejtzni, Martont nagyon
gyakran zaklattak zsivajgasukkal, mert armanyaikkal nem tudtak becsapni. (165) Az rdgk minden
szemIenyveszteset meghiusitotta. Volt egy Anatolius nev iIju, valojaban alruhas rdg, aki szerzetesnek adva
ki magat alazatossagot es artatlansagot szinlelt, es lebeszelte a szerzeteseket arrol, hogy Martonnak hitelt
adjanak, azt allitotta, hogy istentl angyalok reven egy Ieher palastot kapott, ezt Marton szentsege leleplezte.
Egy ejszaka az rdg Krisztus kepeben jelent meg Marton eltt, megcsuIolta, es az Istkent szallt el.
Beszedeben igen-igen komoly es hallatlanul meltosagteljes volt, az iras problemainak Iejtegeteseben roppant
szenvedelyes, hatasos, keszseges es Irge; isteni alazat vilagolt benne. Amely napon a nagy tudasu Severust
Iogadta, a sajat kezevel vitt neki vizet, es estere megmosta a labat. Gondolatai mindig az eg Iele trtek,
nmerseklete hallatlan, allhatatossaga hihetetlen, mertekletessege ritka volt, es egy pillanatra sem pihent az isten
mveben. Egyetlen ora es perc sem telt el, amelyet ne tlttt volna imaval vagy olvasassal. Senkit sem itelt meg,
es senkit sem karhoztatott. Sertesre nem emlekezett, st, minden bantalmat elIeledve allandoan lobogott az
isteni es emberi josagtol. Sohasem lattak haragosnak, indulatosnak, banatosnak vagy vidamnak. Mindig egy es
ugyanazon arcot mutatott, melyen valami egi kiegyensulyozottsag aradt el. Szajan nem volt mas, mint Krisztus,
sziveben csak josag, bekesseg, knyrlet es szeretet. (170) Aki tehat nem hiszi, hogy szent volt es meltan
kerlt az istenek kze, az nem lehet mas, mint pogany es szentsegtelen. Cellajaban ldgelve sohasem hasznalt
karosszeket, hanem megelegedett egy ocska haromlabu samlival. A Iagyoskodo szegenyt, aki kpenye ala bujt,
titokban betakarta. Amikor nnep alkalmaval az oltar eltt allva misezett, lattak, hogy hirtelen langnyelv leli
krl a Iejet. Kigyogyitotta Evantiust betegsegebl, egy Iiut a halalos kigyomarasbol. Egyszer az uton haladva
szokatlan ruhazataval veletlenl megijesztette az szvereket, amelyek egy szekeret huztak, miert a kocsisok
alaposan elvertek. E galadsag miatt az szverek nem voltak hajlandok helykbl kimozdulni, a kocsisokban
Ieltamadt a bnbanat, Marton laba ele borultak, igy bocsanatot kaptak, es mehettek tovabb. Pspksege eltt ket,
pspksege alatt egy halottat tamasztott Iel, mert Chartres Ialuban egy anyanak visszaadta halott, de a halalbol
visszahivott Iiat. Amikor Valentinianus bezaratta eltte az ajtot, az angyalok azonnal kinyitottak. Maximus
nagyra tartotta t, Ielesege pedig istenkent tisztelte, az szolgalatkeszsegket szivesen Iogadta, mert igy
74
knnyebben tudott segiteni a nyomorultakon. (175) Abourges-iak es a tours-iak hataraban van Clion Ialu, benne
egy hires egyhaz, amelynek sekrestyejeben Marton neha utkzben elidztt, es a szalman megpihent. Tavozasa
utan a papok es az apacak ahitattal szetosztottak a szalmat, melyet mikor egy demon altal gytrt rdngsnek a
nyakszirtjere szortak, az a szonal gyorsabban meggyogyult. Ket tz kztt nem egett meg. Seta kzben
megsajnalt egy ldztt nyulat, es egyetlen kialtassal visszahkltette a kutyakat. Egy tisztelend szzet hire
nyoman meg akart latogatni, aki visszautasitotta t, mondvan, hogy soha egyetlen IerIival sem valtott szot, ezt
nagy dicserettel illette, es a szz altal kldtt ajandekot rmmel elIogadta. Bevallotta, hogy agyaban gyakran
latogatta meg Peter, Pal, Agnes, Tekla es Maria. Amikor tanitvanyai a vilag vege Iell erdekldtek, azt
valaszolta, hogy elbb Neronak es az Antikrisztusnak kell eljnnie, es az egyiknek nyugaton, a masiknak
keleten uralkodnia; Nero nyugaton tiz kiralyt igaz le, hogy balvanyt imadjanak, az Antikrisztus Jeruzsalemben
Iog uralkodni, a varost es a templomot ujjaepiti, a keresztenyeket ldzi, hogy Krisztus hitetl elpartoljanak, es
higgyek azt, hogy Krisztus es az isten Iia; Nero es az egesz vilag ennek hatakna ala esik, es ez addig Iog
uralkodni, mig Krisztus megerkezik es megsemmisiti. (180) A tours-iakat megmentette Avicianus groI
kegyetlensegetl. Egy szletesetl Iogva nema lanynak megadta a szolas kepesseget. A bns Bricchio
presbiteri puszta trelemmel megjavitotta, knyrgeseivel joravalosagra inditotta. Sens krnyeken egy Ialu
szlejet minden esztendben pusztito jeg verte el. Marton imaja minden vihart sokaig messze ztt.
Megszabaditotta Avicianust a demontol, amely a kenyurat rksen barbar vadsagra ingerelte. Amboise Ialuban
egy nagy halom tetejen allt egy oriasi kltseggel keszitett szobor; tbbszr utasitotta Marcellus lelkeszt, hogy a
balvanyt rontsa el, hogy az ne csalja tbbe hamis hitre a nepet, az azonban a dolog nehezsegevel szabadkozott,
Marton imajara vihar tamadt, es lednttte azt. Egy magas oszlop tetejerl egy masik balvanyt az egbl
lezuhano ugyanolyan oszlop vert le. Egy asszony, aki regota verIolyasban szenvedett, ruhaja bojtjat megerintve
azonnal meggyogyult. Nehanyan, akik hajotresben igy kialtottak: Marton istene, knyrlj rajtunk! a vihar
nyomban ellven megszabadultak. Lycontius csaladjarol levelevel elharitotta a pestist. (185) Mivel halalat joval
elbb megerezte, jelentette a tanitvanyainak, hogy teste mihamar eloszlik, de mieltt meghalt volna, elment a
candes-i egyhazmegyebe a papok nezetelteresenek az elsimitasa vegett, tudva, hogy halala nem ok nelkl esik
azon idre, amelyben egyhazanak beket szerez. Tehat Arcadius es Honorius csaszarsaga idejen az isteni Marton,
a tours-iak pspke, teljes szentseg IerIiu eletenek nyolcvanegyedik, pspksegenek pedig huszonhatodik
eveben egyhazmegyejenek Ialujaban, Candes-ban eltavozott ez eletbl. Egesz Gallia megsiratta, es az angyalok
diszes kiseretevel az istenek kze vitetett, amit sok szentseges atya megerzett, mint Szeverin klni pspk is.
Most visszaternk a trtenelemhez.
Mialatt Julius hun kapitany Klnnel oly kegyetlenl tombol a szzek ellen, Attila a hadsereg masik reszevel a
Rajna es a Szajna kztt irtja a nepet, rombol es eget mindent. Letapossa a batavokat, a gemappe-iakat, az
amiens-ieket, a morinokat, a beauvais-ieket, a soissons-iakat es a lisieux-ieket; atkel a Szajnan, es nem irgalmaz
a cenomannoknak, a venelleknek, az aulercoknak, a diablintisoknak, a veneteknek sem. De rettenetes
rohamokkal tamad az osismiusokra, anjouiakra, troyes-iakra, a sens-iekre, az Aquitaniat a lyoni Galliatol
elvalaszto Loire Iolyo lakoira is. (190) Szrny haboruval riasztja meg azokat, akik a Loire es a Szajna kztt
terjeszkednek el, es akiket mostnormannoknak mondunk. Gallia letarolasa utan atkel a Rajnan, megrohanja a
sicambereket es a bructereket, akik a Rajna es a Weser kztt laknak. Kemenyen megostromolja Asburgot es
Neusst. Oriasi zsakmanyt szed a longobardoktol es a nertereanoktol. Majd atkel a Weseren meg az Emsen, es
kiIosztja az utjaba akado Irizeket es kisebb caucokat. Nem kegyelmez a Weseren es az Elban tuli nagyobb
caucoknak, teutonoaroknak es virunumiaknak. Drusus emlekmveig vegigszaguld. Az Elban tul sulyos
tamadassal zaklatja a szaszokat es az egesz Jtlandot, a Szarmata-bl partvideket vegigrabolja. Meg a hunokkal
egytt katonaskodo nepek sem kerltek el a kart es a Iosztogatast. Csak a Rajna torkolataban Iekv Utrecht
meneklt meg isteni segitseggel. Ezutan az egesz sereggel visszavonult Tringiaba, es nehany napra megpihent
a nemes Eisenach varosnal, hogy a hosszu hadakozasban kimerlt emberek magukhoz terjenek, es a rengeteg
tartomany Ieldulasa meg a hatalmas zsakmany valamelyest Ielviditsa ket. Jelezni akarta, hogy a catalaunumi
veresegbl semmi kara sem szarmazott, ezert eladasokat, mindenIele latvanyossagokat kivant, gladiatorviadalt,
hadijatekokat rendeztetett, de meg azt sem tartotta tisztessegtelennek, hogy valamiIele nnepelyt tartson, melyen
Gallia meghoditojakent es a romaiak meg a gotok legyzjekent lephetett Iel. (195) Nem kivant egyazon
jellemet mutatni haboruban es bekeben. Szelid es nyajas lett, nagylelknek es josagosnak mutatkozott, a
latvanyossagokra meghivta a szomszedos Iejedelmeket es nepeket, hit alatt szabad utat biztositva nekik.
75
Lakomat adott a nepnek es a seregnek, a rendezvenyeken gyakran osztogatott ajandekokat. A lakoman
baratainak b adomanyt, a katonaknak gazdag jutalmat juttatott. A vezerek, a legiokapitanyok, a szazadosok es a
tizedesek kzsegeket es Ildeket kaptak. A meghivott Iejedelmeket sem eresztette el res kezzel. Azonban azok,
akik Attilarol ezt-azt irnak, egymas kztt tul nagy ellentmondasokkal ostobaskodnak; mert egyesek azt
mondjak, hogy mivel a catalaunumi veresegben csapatai megIogyatkoztak, Gallia Ieldulasa utan Ieltltesk es
utanpotlas vegett visszament Pannoniaba, es miutan a sereget ujjaszervezte, nem Galliat, hanem Italiat tamadta
meg; masok ugy emlekeznek, hogy a legiok kiegeszitese utan visszatert Galliaba, de ezek alaposan melleIognak.
Mert hiszen miIele haszon vagy dicsseg csabithatta volna vissza a kiralyt oda, ahol mar mindent kiIosztott es
Ielegetett? Valoszinbb, hogy Italiaba vitte a mohosag, mert annak meghoditasaval a Ildkerekseg Iltti
hatalmat remelhette. Keptelenseg, hogy az eszes es uralomvagyo Iejedelem egy kiIosztott videket tamadjon meg
ujbol, amelyben a melyseges nyomor kvetkezteben nem hogy zsakmany, de elleny sem lehetett. (200) Ezt a
gondolatmenetet elegendnek tartjuk a caIolatra, hacsak nem kvetjk Jordanist, a tekintelyes trtenetirot, aki
azt mondja, hogy Attila az italiai haborubol visszaterve tamadta meg ismet a narbonne-i Galliaban a vizigotokat,
mint azt a kvetkezkben elbeszeljk. Nem alaptalanul gondoljak sokan, hogy Orsolyat es tarsnit ebben a
masodik galliai haboruban ltek meg, ugyanis Maximus a csaszarsagot Aetiusnak Valentinianus parancsara
trtent meggyilkolasa utan szerezte meg. Attila tehat, mieltt Sicambriaba visszatert volna, vezerei reven
hatalma ala hajtotta a Venedicus-bl partjan lako poroszokat es litvanokat. Vegre a szkita nepeket
Nagy-Germanian keresztl visszavonta Also-Pannoniaba, Sicambriaban Marsnak, a nemzeti istennek aldozatot
mutatott be, neki szentelte a zsakmanyt, es szamos jatekot rendezett. A magyarok evknyvei mas szerzk
velemenyevel szemben azt mondjak, hogy Attila ebben az idben lte meg a Iiveret, Budat, a hatalom
elbitorlasanak gyanuja miatt, ezeknek azonban mi sem nagyon hisznk. Hazaterte utan kezdett, talan a hosszas
Iaradozastol kimerlve, hodolni a gynyrk csabitasainak, azokra vetette ra magat, kezdett a termeszetesnel
dusabb lakomakat rendezni, szini- es tancjatekokat latogatni, hlgyikek kztt puhanykodni. (205) Nem meresz
lelk, hanem Iekezhetetlen bujasagu IerIi modjara barataival lereszegedett, a dorbezolast egesz ejszaka Iolytatta.
t even keresztl gyalazatos tunyasagban mindenIele lehasag kzepette mertektelen eletet elt. Sokan ugy hiszik,
hogy a hallatlanul ravasz Iejedelem nem ok nelkl mvelte ezt, hanem mert nemcsak az ellenIelek szandekat es
trekveseit, hanem szorakozas kzben szvetsegeseinek es alarendeltjeinek a hseget is ki akarta puhatolni,
ovatosan kikemlelni es vilagosan megtudni, hogy mit terveznek egyesek az isten ostora ellen. Azt mondjak,
hogy birodalma negy hatarszelere rtornyokba megIigyelket helyezett, e posztoktol allando Iutarszolgalat
indult, amelynek reven minden ujsag azonnal eljutott hozza, egyet nyugat Iele Klnben, egy masikat kelet Iele a
Dunanal, egyet Litvaniaban, egyet Zaranal allitott Iel, hogy eszak es del hireit Iigyeljek. Csodalatra melto ebben
a kiralyban, hogy a szittya emberben nem zarta ki a haborus keszldest a kej es a gynyr, a hadakozast a
tunyasag, a vadsagot a nyajassag. Ekzben a meghoditott tartomanyokat helytartok es elljarok utjan
kormanyozta, a szomszedokat a csapatkapitanyok reven gyakori portyazasokkal nyugtalanitotta, az orszaghatar
vedelmere csapatokat allitott mindenIele, igy hat a tetlensegben buzgonak, a buzgalomban tetlennek latszott;
egyIorma volt benne a hibak es az erenyek tenyeszete. (210) A pannoniait szolgalattal es munkaval ugy
megterhelte, hogy ha a magyar trtenetnek hihetnk, igen sokan engedelyt kertek a kiralytol, es pasztoraikat
meg nyajaikat hatrahagyva Apuliaba kltztek. Ezenkzben nem sznt gondoskodni legioinak kiegesziteserl, a
penzgyjtesrl, szorgalmatosan intezkedni minden hadiszksegletrl, elhelyezni az elelmiszerkeszleteket,
alkalmankent sorozasokat tartani, varosonkent sszeszedni a segitseget, bkezen jutalmazni a
kierdemeslteket, a megIaradt veteranokat elbocsatani. Az teves nyugalom idejen ujoncokat valasztott, a
kiszemelteket alaposan Ielkeszitette a hadimestersegben, az iIjakat es gyermekeket a kzsegekbl es Ialvakbol
sszegyjttte, nevelte ket a taborban, es minden tartomanyban ujonciskolat allitott. Es az tdik ev vegen
elhatarozta, hogy megujult erivel megrohanja Italiat, amelynek birtoklasara oly nagyon vagyakozott.
Mereszseget nvelte, hogy mig nyugodott, senki sem mert ellene tamadast inditani. A szkita megbekelesevel a
haboru mindentt elcsitult, a hatalmassagok mintegy beleIaradva a hosszu haboruskodasba mindentt pihentek.
Marcianus rizte Konstantinapoly bekejet, nyugodtan birtokolta Grgorszagot, Kis-Azsiat, Illyricumot,
Trakiat, Mysiat. (215) Azt olvassuk, hogy ugyanilyen beken elt Geiserik AIrikaban, Merovech a lyoni
Galliaban, a burgundok es Thorismund meg a svabok a belgiumiban, az alanok a Hispaniakban, Aquitaniaban,
Gascogne-ban. Hogy Valentinianus mit csinalt Romaban ez t ev alatt, azt nem nagyon tudjuk.
76
6. fejezet - Hatodik knyv
Attila Italiara keszlt, amelyre regota vagyakozott, es elssorban azert, mert azt remelte, hogy ha a romai erket
megsemmisiti, a vilaguralmat knnyen megszerezheti, emellett pedig attol Ielt, hogy a vizigotok meghoditjak a
romai birodalmat, ezert tehat veget vetett a vilagbekenek es a kznyugalomnak. Elszr az Adriai-bl
partvideket akarta elIoglalni, nehogy az italiai betres kzben a grg ellenIel hatulrol megszorongassa,
mikzben ellrl a romai lesz ellene, ha pedig valami kedveztlen Iordulat visszakergetne, a visszaut elzarassek.
Ezert mindenIell sszevonja a sereget, a multkorinal semmivel sem kisebbet, Pannoniabol Illyricumon at az
Adriai-tengerhez vezeti, es legelszr az issaiak altal alapitott Traut tamadja meg, majd hasonlokeppen nekiront
a liburniai Scodranak. Alakosok ugyan kemenyen ellenallnak, mert nem hiszik, hogy megadassal
megszelidithetik a bsz ellenseget, de a kegyetlen ostrom leteperi ket. (5) A tengermellekre Marcianus nem
helyezett rseget, es azt nem ersitette meg hadIelszerelessel; a IerIiakat egy szalig levagtak, a javakat
szethordtak, az asszonyokat es gyermekeket rabsagba hurcoltak, mindent betlttt a siras es jajgatas. Ezzel
azonban a szkita nem elegedett meg, az sregi varost lerombolta, a hazakra tzet vetett. A marvanyarol hires
romai polgarvaros, Trau elpusztul. A Dalmacia bejaratanal Iekv Scodrat az ellenseg Ieldulja. A hadsereg aztan
Biogradhoz es a most Sebeniconak nevezett Sioimhoz vonul; a nevezetes varos, ahova az isteni Claudius
veteranokat helyezett, par napos ostrom utan elesik, a lakossag ugyanazt a szenvedest allja ki; a tanyakat
mindentt Ielegeti, egesz Dalmaciat a Sardonius-hegyig tzzel-vassal vegigpusztitja, mindent betlt
gyilkolassal. Aztan megostromolja a Diomedes Ioka mellett allo Carona koloniat, amely megadja magat, mire
embereit, javait elhurcolja.
Innen meg el sem indult, amikor mar kiadta a parancsot, hogy sulyos ostrommal tamadjak meg Salonat, a
romaiak vilaghires koloniajat, amelynek Iennmaradt nyomai vilagosan mutatjak, mily nagy jelentseg varos
volt. (10) A tengertl alig haromezer lepesre Iekdt egy sikon, egy Iolyo szelte kette, dusgazdag volt es nepes,
mert mindig ez volt a dalmatak leglatogatottabb vasarhelye. A hunok nagy mereszen nekirontanak az ers
varosnak, a Ialakhoz klnbz ostromgepeket vontatnak, egyesek tornyokat, ostromtetket hurcolnak oda,
sokan letrakat tamasztanak hozza, masok kosokkal trik a Ialakat, pajzsIedeleket visznek a kapukhoz, a tbbiek
klnbz modokon tamadjak Ialait. A varoslakok viszont derekasan ellenallnak, azt zenik ki, hogy
megadasrol szo sem lehet, k romai szarmazasuak, romai virtussal szallnak szembe a barbarokkal, elelmiszerk
elegend, tehat etelben-italban nem lesz hiany. Attila azonban erre a beszedre ugy Ielbosszankodik, hogy
elhatarozza, vagy ott veszejti az egesz hadsereget, vagy beveszi a varost. Ezert a harmadik napon megint
megadja a csatajelet, megparancsolja, hogy tltsek be az arkot, szakitsak szet a sancot, hogy a Ialakhoz
akadalytalanul odajuthassanak, aztan cipeljek kzelebb a tornyokat, kosokat, egyeb masinakat, minden egyes
varoskapuhoz allittat egy nyolc emeletet meghalado ostromtornyot, amelyrl a varosvedket a Ialakrol
leszorithatjak. Es amikor mindez elkeszl, a varost minden oldalrol megrohanjak, egy resz Ielhag a Ialakra, de a
vedk vitezl lekergetik. Mas resz a tetk alatt odalopakodik a Ialakhoz, odavontatja az ostromgepeket, es tri a
Ialat, utat nyit a varosba, megint masok nekirontanak, es meghalnak a Ialakon. (15) A varosbeliek batran
ellenszeglnek, halalig kitartanak a romokon, nehanyan elhajtjak az ellenseget, es ganejjal, trmelekkel elzarjak,
kvel rakott boroshordokkal eltorlaszoljak a bejarast. Mindentt iszonyu az ldkles, az emberek mindket
reszen hullanak; emitt sokan lezuhannak a Ialrol, vagy szetmallanak a sziklazuhatag alatt, amott a Ialak tetejen
keresztlti ket a nyil meg a darda, azokat pedig, akik behatolnak a varosba, helyben Ielkoncoljak. Mert a
varos kzepen Ielallitottak egy rohamcsapatot, amely adott jelre azonnal a szorongatottak segitsegere siet. Az
asszonyok kdarabokat, olvasztott szurkot, kent, Iorro vizet hordoznak krl, segitik a IerIiakat, biztatjak ket,
hogy rendithetetlenl verekedjenek a hazaert, a gyermekekert, az oltarert, az otthonert, semmit se kivanjanak
jobban, mint meghalni a nepert. Emellett a IerIiak helyettesitesere is vallalkoznak, es keszseggel allnak az
elesettek helyebe; nehanyukat bard, nehanyukat kdarab ti le. Kzremkdesk es segitsegk olyannyira
megersiti a vedket, hogy a tamadokat mindenhonnan letaszigaljak. Attila visszahivja katonait az ostromtol,
hogy veinek pusztulasat ne Iokozza. Ebben az tkzetben a hunok kzl mintegy ketezer veszett oda, a
varosiak kzl alig szaz. (20) Sokan sebesltek meg, a polgarok rvid pihenes utan mindenhova rsegeket
allitanak, ki-ki elIoglalja a maga helyet, a romlott Ialakat magas tltessel kipotoljak, masok, hogy biztosabban
vedhessek a varost, bels arkokat es keriteseket huznak krben, tmr halmokat emelnek, hogy ha netalan a
77
Ialrol leszorulnanak, azok mge huzodhassanak, mert ugy dntttek, hogy vagy allhatatosan megvedik
otthonukat, vagy ha a balsors rakenyszeriti ket, az ellenseg gyzelmet verIrdve teszik. Attila ugy velekedett,
hogy szamara roppant hatranyos, ha a varosbelieknek idt hagy a pihenesre, mert az gyzelmet csak elodazza,
vesztesegeit nveli, ezert mar elhatarozta, hogy a varost Iolyamatos ostrommal reszketteti, es hol kerlgeti, hol
kemenyen belevag; ugy gondolta, hogy nem hagy nyugalmat, hanem Ilemeszti mind a kitartast, mind az
eberseget. Arra trekszik, hogy lehetleg meg etkezesre se hagyjon idt, amire a roppant embertmeg modot is
ad neki, ezert masnap Iolyamatos tamadast indit a varos ellen. Bizalmasan utasitja a csapatkapitanyokat, hogy
egymast valtva bocsatkozzanak a csataba, napkzben csipkedjek a varosbelieket, hogy ne pihenhessenek,
ejszaka viszont komolyan Iekdjenek neki. E megallapodas szerint indulnak a harcba, kezdettl minden lehet
modon hevesen tamadnak, t ora mulva masok jnnek, a csatat megujitjak, es ezen mod verekednek estvelig. Az
ejszaka bealltaval sokan Iolytatjak a makacs ostromot, a stetben elkerlik a lvest, neha viszont varatlanul
beleszaladnak. (25) Az ej kzepen Ielelenkl a csata, nagy orditozassal csapnak egymasnak. Amint a tamado
megkzeliti a kIal parkanyzatat, a bentiek sziklakat, gerendakat grgetnek ala, masokat Iejszevel vernek le a
Ialrol; a verIrd kiujul. A varosiak a szakadatlan verekedesben etlen-szomjan kiIaradva itt-ott kezdenek
hatralni, amazok meg Ielnyomakodnak a Ialakra, es amikor ez harom-negy helyen megtrtenik, a bentiek
lassacskan engednek, es a masodik erditmeny mge huzodnak vissza. Hatulrol szorongatjak ket, de mikzben
utanuk loholnak, belepotyognak egy rejtz arokba, ahonnan csak ggyel-bajjal tudnak kievickelni. A
merhetetlen tmeg a bels arkot egeszen betlti, a varosbeliek pedig kdarabokkal, nyilakkal trnek
elpusztitasukra, amit a hatsok eszrevesznek, es egeszen pitymallatig a Ialrol harcolnak, akkor aztan ezek a varos
elIoglalasanak remenyetl Ieltzelve meg hevesebben tamadnak, azok viszont ketsegbeeseskben meg
eltkeltebben vedekeznek. Napkeltekor a kiraly Iellep a Ialra, es amint ezt a hadsereg eszreveszi, merhetetlen
tmeg szalad ssze, amelynek sokasaga nemcsak az arok, hanem a tltes szintjet is kiegyenliti; egyik a masik
hatan trekszik beIele a varosba. (30) E horda szetdulja a varost, IerIit, nt gyilkol mindentt, mindent elragad,
es a romai polgarok jeles epleteit lerombolja; nincs irgalom sem templomnak, sem oltarnak. A lakossag
holmija rablas vagy tz martalekava lesz. A tiszteket Attila szeme eltt a piacon parancsra kivegzik mind. A
varosban senkinek sem hagytak meg az eletet. Ugy latszott, hogy Attila itt es most nem a salonaiak, hanem a
romaiak ellen tombol, es a hun annal nagyobbra tartja magat, minel ggsebb romai epitmenyeket ront ssze. A
romai nep eme gynyrseges koloniaja ekkor a Ilddel lett egyenlve, es soha tbbe nem tudott Ieleledni,
ambar sokan azt hiszik, hogy harom merIldnyire onnan Spalato jeles varosat a salonaiak egynemely maradeka
alapitotta. A mi idnkben Salonanak a nyomat is alig latjuk, csak Iekvese valoszinsiti nagyszerseget. E
gyzelem ugy IelpIIesztette a kiraly nbizalmat, hogy ezt eljelnek tekintette a romai birodalom
meghoditasahoz.
(35) Ezutan nemcsak a mediterran terletet pusztitja vegig az Adriai-hegysegig, amely Dalmaciat kzepen
kettevagja, hanem nehany salonai hajoval az Absyrtisig es a Pharusig is elhatol. Ezek bizony sregi helyek,
hiszen az egyiket Medea Iivererl, Absyrtusrol neveztek el, akit az vei ldztek, es ott teptek szet, a masikat a
parosiak epitettek, es azt mondjak, hogy innen szarmazott Demetrius Phalereus. (Azonban a parosiakat, mivel
rablotamadasokkal zaklattak mindent, a romaiak egykor beszoritottak a terlet belsbb reszeibe, es
rakenyszeritettek, hogy Ildmvelessel Ioglalkozzanak. Augustus cezar pedig Priamont, Niniat az uj es az o
Sinotiust masokkal egytt tzzel-vassal lerombolta, mert sok even at hadakoztak a romaiak ellen.) St, Melaenat
is, amelyet Kerkyranak neveznek, a cnidusiak altal alapitott varossal egytt kiirtja. Aztan, hogy Italiahoz
kzelebb kerljn, a tabort visszavonja a Krka Iolyohoz, amely a Baebius-hegyekbl alaereszkedve a
liburniaiakat a dalmatoktol elvalasztja, es Salona meg Zara kztt mlik az Adriai-tengerbe. (40) Krlzarja
Zara romai koloniat, amely e krnyeken semmivel sem alabbvalo a tbbinel. A vezetket megijesztette a
szomszedok peldaja, es a megadas mellett dntenek. A varos IelszigetIorman helyezkedik el, hatulrol es ket
oldalrol a tenger veszi krl, a szarazIlddel szembl erintkezik. Eltte huzodik a hegyekig egy krlbell
haromezer lepesnyi lapaly; kies, b termes szigetekkel vezett hely, melynek nevet nehanyan az Adria
lanyanak vagy violajanak ertelmezik. Kvetek utjan t napot kernek, mig a bekeIelteteleket meghatarozzak.
Attila ezt nem tagadja meg, reszint, mert gynyrkdik a bajos krnyekben, reszint, mert minden egyes erditett
varat nem tudna vei oriasi vesztesege nelkl bevenni, a multkori vereseg pedig kisse lelohasztotta rjngeset.
Ezalatt a mazaeusokat, dindarokat, derriopsokat|?| es a mediterran regio tbbi varosat, Ialujat pusztitja.
Megadasra kenyszeriti Nonat, Goriziat, Argyruntumot, Vegiumot, e tengerparti varoskakat. tdnapon a
78
kvetek megint jnnek a varosbol, Ielajanljak a megadast, keszseges engedelmesseget jelentenek, ha az
embereknek es javaiknak bantatlansagot iger; hogy ezt knnyebben elerjek, atadnak ketszer tizezer aranyat.
Attila elIogadja e Ieltetelt; miutan az gyet elrendezik, megparancsolja, hogy tegyek lehetve szamara a
bevonulast; azok kerik, hogy csekely kiserettel lepjen be a varosba, nehogy a katonak zabolatlansaga karokat
okozzon. (45) A dolgot masnapra halasztjak; kveteli, hogy adjak at neki a varost. Akadnak nehanyan, akik ez
ellen berzenkednek, a vezetk azonban a Ielelem es igergetes kztt tetovazva vegl is megnyitjak a zsarnok
eltt a kaput. Ez, amint belep, elIoglalja az nkent atadott varat, aztan kiadja a parancsot, hogy mindenki
viselkedjek civilizaltan. Amde ahogy a szittya sokasag megpillantja a gazdag varost, nemigen tudja tartoztatni
magat, hanem barbar szokas szerint Iektelenkedni kezd. Egyesek erszakoskodnak, masok elbb orvul, aztan
nyiltan rabolnak, rossz peldajukkal Ilhergelik a tbbiek mereszseget, sokan azt mondogatjak, hogy Attila csak
kenyszerbl ment bele az egyezsegbe, a hadseregnek pedig ezen a termeketlen es kellemetlen videken joga van
nemi szabadossagra. A varoslakok viszont az els perctl meltatlankodva nezik az erszakoskodast es
Iosztogatast, kernek es tiltakoznak, hogy csendesebben viselkedjenek; a bekeszerzdes megszegese a
legsulyosabb bn. A tbbseg nem tudja hazabol nyugodtan nezni a Iektelen es arcatlan ellenseget, eleinte titkon
egymas kzt emesztik magukat, aztan, ahogy ez egyre altalanosabba valik, ejIeltajt komoly zendles tr ki, a
varosban Iejetlen verekedes kezddik; mindket reszen sokan elesnek, sokan vaktaban csapkodva a sajatjaikat
lik meg. (50) Attila Ielriad, es mert a zrzavart nem tudja lecsillapitani, engedelyt ad a hunoknak a polgarok
gyilkolasara, a rombolasra es rablasra. A vezetk egy nagyobb csoportja vagyonat, gyermekeit, Ieleseget
Ilmenekiti egy kis Ilottara, majd miutan jo nehanyat lelt, elhajozik a varosbol, es atkel Italiaba. Akik ebben a
csetepateban ovatlanul viselik magukat, reszint elesnek, reszint halalos sebet kapnak, tbben rejtekhelyeken
bujnak meg. Napkeltere a hun katonanak rablasra atengedett varost elpusztitja a Iosztogatas es gyujtogatas.
Miutan mindez a tervek szerint vegbement, Attila serege elmozdul Japydiaba, e sziklas, csak nyajakban es
borban gazdag videkre, ahol elszr is megostromolja a senon gallokrol nevezett es altaluk alapitott Zengget,
amellyel atellenben Italiaban Senigallia, Etruriaban pedig Siena viseli ugyanezen nevet. Ugyanis a gallok kzl
a bojok Noricumban, a scordiscok Mysiaban tntek Iel, mely veszterhes vandorlasuk soran szamos varost
alapitottak. Hasonlokeppen szarmaztak ki az illyriaiak kzl az autariatak, az ardiaeusok, a dardanok, a trakok
kzl a triballok, ha Strabonak adhatunk nemi hitelt. Zengget, amelyet sem erdites, sem rseg nem oltalmazott,
azonnal elIoglaljak es letaroljak, hasonlo sorsot mernek Ortopliniara, Vegiumra, Lopsicara, Tersatra. (55) A
meredek hegyek kze hajdan teleplt Ialvakat mindenIele Ielduljak, mindent langba boritanak, a parasztokat
vagy leldsik, vagy rabsagba hurcoljak, az regeknek nincs kegyelem, hiszen haszontalanok. Vegl eljutnak
Fiumeig es Alvonaig, ahol Isztria vegzdik, es ezeket ugyanigy leromboljak, Ielegetik. Nincs olyan iszonyu
kegyetlenseg, amely a hunok vadsagat ekkor kielegithette volna. SzetIoszlott tehat az illyricumiak es liburniaiak
dacos ggje, mely mar a romai birodalom viragkoraban is sokszor szenvedett sulyos csapasokat. Mert Teutana
asszony kiralysaga idejen vegigaradt az Arsa es a Krka Iolyok kztt az Adriai-tenger egesz partvideken, es nem
elegedett meg a pusztitassal, rablassal, hanem a nemzetek jogat sem atallotta sulyos gaztettel megserteni.
Tudniillik, amikor a romai nep helytartoi rablotamadasaik megIekezese vegett odamentek, es a bnsket
trveny ele citaltak, kivegeztek ket, megpedig nem karddal, hanem aldozati barmok modjara barddal, a
hajoskapitanyokat megegettek, es hogy a romai nemzetet meggyalazzak, nkent asszonyi uralom ala adtak
magukat. Gn. Fulvius Centimalus a szenatus parancsara haladektalanul hadjaratot inditott Dalmaciaba, az egesz
krnyeket megzabolazta, es hogy a helytartok szellemet gazdag aldozattal megengesztelje, a dalmat
Iejedelmeket engedelmessegre kenyszeritette. (60) Maskor, midn a macedon haboruban Perseus kiraly az
illyricumiakat penzzel megvasarolta, hogy a romaiakat hatulrol szorongassak, a romai hsegtl valo elpartolas
miatt Anicius hadvezer kesedelem nelkl leverte ket, es elpusztitotta Scutarit, amely e nemzet Ivarosa volt,
mire a tbbiek azonnal megadtak magukat. E haboru elbb ert veget, mint ahogy a hire megerkezett volna
Romaba. Harmadjara Augustus uralma idejen a dalmatak az erdk vedelmet kihasznalva rablotamadasokat
hajtottak vegre, mire Delminium varosat Ielegette, ket pedig majd mind lekaszabolta, aztan Asinius Pollio
megIosztotta ket nyajaiktol, Iegyvereiktl, Ildjeiktl. Augustus kesbb Vibiust kldte levereskre, aki e vad
emberIajtat arra kenyszeritette, hogy az aranyat a romai kincstar javara assa ki a Ildbl, hogy a kapzsi nemzet
az aranyat mas hasznara kitermelve alaposan megbnhdjek a haracsolasert.
Dalmacia es az egesz liburniai taj kipusztitasa es Ielegetese utan a hunok a Ielsziget modjara hosszan elnyulo
Isztriat rohanjak meg, amely varosait es lakoit tekintve egyIorman kitn. A Ildeken szerteszet szaguldoznak, a
79
Ialvakat pusztitjak, szamos kastelyt Ieldulnak, oriasi predat szereznek, a parasztok merhetetlen tmeget hajtjak
rabsagba, a munkakeptelen koruakat meglik. (65) A tengerparti varosokkal ekesked Isztria mindenestl romba
dl; ezt sokan tevesen az Ister Iolyorol nevezik, amely a Po torkolataval szemben mlik az Adriaba, es a
Dunatol Italia iranyaba ter el, igy elssorban Cornelius Nepos, maga is a Po-videk lakoja, azonban a Dunatol
semmiIele Iolyo sem latszik az Adriai-tenger Iele Iolyni. Ezeket egyszeren megteveszti az a krlmeny, hogy
az Argo hajo Iolyo menten jutott Trieszt kzeleben a tengerhez, ugyanis nyilvanvalo, hogy ezt a hajot vallon
cipeltek at az Alpok hagoin, majd Iolyon csorgott le. Mert az argonautak az Al-Dunan, majd a Szavan, aztan az
eppen errl elnevezett Nauportuson Nona es az Alpok kztt keleti arral utaztak. Elszr Polat ostromoljak
meg, a romaiak vilaghir gyarmatat, melyet hajdan a colchisiak alapitottak, es kesbb Pietas Julianak neveztek.
Az tkzet megindulasa utan masnap nekiveselkednek az ostromnak, keserves verekedes kezddik, amely a
varoslakokat ugy megrettenti, hogy megadjak magukat, vallalva barmely Ieltetelt, amely az ellensegnek tetszik.
A vezetket a piacon lenyakazzak, a tbbiek kegyelmet kapnak. A hunok dhe elpusztitja ezt az sregi varost,
amelyet azok a colchisiak alapitottak, akik mint Callimachus mondja Medea ellen kldettek, de igeretknek
nem tudtak eleget tenni, a menekles remenyet Ieladtak, es a Ielepitett varost a grgk nyelven a
menekltekenek, a colchisiaken pedig Polanak neveztek el. (70) Nem maradt sertetlen sem Parenzo, sem Nona,
hanem hasonlokeppen tz emesztette el ezeket a romaiak altal alapitott varosokat is. Elpusztult ugyanebben az
idben az sszes Ialu, amely a dhng viharrol Fiumei-, majd a Karni-hegyekrl Kvarnernek nevezett blben
Iekdt; a tengermellek hasonlokeppen tz martaleka lett. A hunok megint Ielgyujtottak a Dalmacia es Pannonia
hataran lev Strido varosat, amelyet a gotok elbb mar leromboltak, es amelyet az isteni Jeromos iranti
tiszteletbl ujjaepitettek. Azutan Attila Trieszt varosahoz siet, az ekes romai koloniahoz, Aquileiatol 180
stadiumra, melyet nehany nap alatt bevesz, lerombolja a borarol hires Pucinum erditmenyt. Atkel a Formion,
amelynek most Rizan a neve, meg az Arsa Iolyon, eljut a Natisoneig, es mindentt tzzel-vassal dulja a Ialvakat,
varosokat.
(75) A hunok e nagy sikeren Ielbuzdulva Aquileiahoz vonultak, es azt remeltek, hogy a varost knnyszerrel
elIoglaljak, mert azt hittek, hogy a tbbihez hasonloan ebben sincs katonasag. Azt sem tudtak, hogy ez egykor a
Pon tuli varosok elseje volt, amelyet a romaiak annak idejen eppen a barbar betresekkel szemben allitottak Iel
15 merIldre a tengertl, mellette Iolyik el az Ausa, a Natisone es a Torre. Hajdanaban az Al-Duna menti illir
nepek ide szoktak a Natisonen az arral szemben tbb mint 60 merIldnyire teherhajoikkal Ieljnni, Ielhajoztak
ehhez a vasarhelyhez, es rabszolgaert, marhaert, brert tengeri arucikkeket, bort, olajat vasaroltak ssze. A
velencei tartomany hatarain kivl egy siksagon helyezkedik el, attol egy Iolyo valasztja el, amely az Alpokban
ered, es amelyen krlbell 1200 stadiumra Neumarkt varoshoz szokas Ielhajozni, ahonnan Gn. Carbo
megtkzven a cimberekkel eredmeny nelkl tavozott. Mint Strabo mondja, e hely termeszettl Iogva igen
alkalmas aranymosasra, de nem kevesbe vaskohaszatra is. (80) Ugyanebben az blben emlitik Diomedes
gynyr eplet templomat egy bajos berekkel. Diomedes Adria-tengeri uralmarol nemcsak a
Diomedes-szigetek es nemcsak a Daunus nemzetsegerl meg az Equestre Argosrol Iennmaradt emlekek
tanuskodnak, hanem a hajdan hires velencei meltosagok is, amelyek Ieher lovat szoktak volt Ielaldozni. Emellett
valaha lathato volt ket liget is, egyik az argosi Junonak, masik az aetoliai Diananak szentelve, melyben mint
beszelik a vadak ugy megszelidltek, hogy a szarvasok mindentt egytt legelesztek a Iarkasokkal; azt
meseltek, hogy itt a kutyak azonnal sszebaratkoztak a damvadakkal es a nyulakkal. Emellett az a mese is jarta,
hogy volt egy illet, aki kezessegvallalasban roppant keszseges volt, es e szolgalataival hirhedtte valva rks
csipkeldesnek tette ki magat; egyszer vadaszokkal talalkozott, akik egy trbe ejtett Iarkast vittek; ezek treIabol
megkerdeztek tle, hogy nem ohajt-e a Iarkasert nkentes kezesseget vallalni, hogy annak elkvetett bneit
jovategye; megigerik, hogy ha megteszi, az elIogott bestiat nyomban eleresztik; (85) ez letette az eskt a
Iarkasert, mire a szabadon eresztett Iarkast, amely elzleg egy hatalmas menest ldztt, anelkl, hogy
belyeget stttek volna ra, a kezes istallojahoz vezettek; az halabol a kancakra rasttte a Iarkas jegyet, ezeket
pedig, melyek nem annyira szepsegkkel, mint gyorsasagukkal tntek ki, Iarkastermknek neveztek el; e nevet
es jegyet a kancak utodai tovabbrkitettek a tenyeszetben, kzlk egyetlen kancacsikot sem adtak el, hogy ez
a trzs csak nekik maradjon meg; ebbl villamgyors kancautodok szarmaztak. De hogy a valosaghoz
visszaterjnk, amikor a macedon hadjarat kszbn allt, haboru trt ki az isztriaiakkal, ezek ugyanis
akadalyoztak Aquileia kolonia telepiteset. Ugyanezen evben a gallok Ildjen leteslt egy latin gyarmat. Aquileia
akkor indult viragzasnak, amikor a romaiak a Duna menti nepekkel haborut kezdtek. De azt sem szabad
80
mellzni, amit Capitolinus mond el, hogy a Maximinusokkal szemben az aquileiaiak derekas hseget
tanusitottak a szenatus irant, ugyanis amikor a nyilazashoz szkseges hur elIogyott, az asszonyok hajabol
potoltak. Tovabba egy marvanykbe vesve az olvashato, hogy az aquileiaiak ujjaszervezje es alapitoja Caesar
Augustus volt. O szilarditotta meg es allitotta helyre Italia legjava iIjusagabol sorozott ujoncokkal a kapu es a
hid kztti ketts utat, amelyet addigra a hosszu id tnkretett. De terjnk vissza oda, ahol elkanyarodtunk.
(90) Attila krljarja Aquileiat, meghkken a varos nagysagan es erditmenyen, es megallapitja, hogy nemcsak
rajtatesszer tamadassal, de hosszadalmas ostrommal sem lesz knnyen bevehet. Mert ahogy Italiaba betette a
labat, Valentinianus, a szittya veszettseget jol ismerve, a tengerparti varosokba tekintelyes rsegeket helyezett.
Az aquileiai polgarok pedig, hogy nagyobb Ielkeszltseggel es biztonsaggal csatazhassanak a barbar
tamadokkal, gyermekeiket, vagyonukat, asszonyaikat es a tehetetlen koruakat a kzeli szigetekre kldtek, igy
hat kemeny ostrom indul a varos ellen, azonban alig engednek valakit is a kzelebe. A varosbol napkzben
gyakrabban, neha ejszaka is ki-kitrnek a taborra, sok embert lemeszarolnak, majd titkos jelre visszavonulnak;
cselvetessel sokszor ejtik trbe egymast. Attila nem nezi jo szemmel, hogy vei veletlenszeren hullanak el, es
ezert inkabb a nyilt, termekeny mezseget dulja, Ielgyujtja a Ialvakat es a hegyi erssegeket, szokasos
embertelensegevel szelteben portyazik a Iriulanok, maskent Pon tuliak kztt; es a hun ezt nem
meggondolatlanul teszi, hanem azert, hogy az erzekelhet kegyetlenseg a varosbeliek batorsagat megtrje, es
megadasra kesztesse ket. (95) Azok viszont gyermekeiktl, asszonyaiktol, vagyonuktol mar megszabadulva,
abban a tudatban, hogy sem elelmkbl, sem municiojukbol nem Iognak egyhamar kiIogyni, erejkben
bizakodva jo remennyel eltek, az ellenseget elszantan vartak, gyakorta ingereltek is, nkent adtak lehetseget az
sszecsapasra, sokszor vallalkoztak rajtatesre, az rkre, alvokra varatlanul rarontottak, es olykor tekintelyes
vesztesegeket okoztak az ellenIelnek. Attila sem tudott nyugodni emiatt, tartott tlk, es ersen aggodott, hogy
mindjart e legels italiai erssegnel egesz vallalkozasa meghiusul. Ezert nap mint nap probara tette cseleit,
IurIangjait, ujabb ostromeszkzket agyalt ki, krben Iatornyokat emelt, ezekre mellvedeket helyezett,
mindenIell anyagot hordatott az arok betltesere, gyakran odavontatta az ostromgepeket es ltte a Ialakat, de
egyszer sem tudott veinek sulyos karvallasa nelkl visszavonulni. Rajtt, hogy sem ervel, sem alagutakkal,
sem csellel nem tudja elIoglalni a varost, abban remenykedett, hogy legalabb kieheztetessel beveheti. gyel,
hogy a romai Ilotta ne uszhasson Il a Natisonen, es a kranicok meg a noricumiak se tudjanak beszallitani
semmit sem; megszallja a hegyszorosokat, rizteti a Iolyok torkolatait, eltorlaszol minden bejaratot. (100)
Ekzben a hunnak is ugyanigy kellett gondoskodnia arrol, hogy a Ilmerhetetlen tmeg az elelmiszerszallitas
elakadasa miatt ehen ne vesszen. Kenytelen volt ezert szeles krben portyazni, az erdites nelkli helysegeket
messze krnyeken kirabolni, nehogy az elelemhiany megkinozza. Emellett, hogy Aquileia ostromanak
elhuzodasa miatt a hadsereg bele ne tunyuljon a nyugalomba, vagy szet ne zllessze a lazongas, ekzben a
szomszedos varoskakat tamadja. A lovassag egy reszet es a mozgekony gyalogokat atkldi a Tagliamento
Iolyon. Concordiat, a romaiak jeles telepleset, egykettre beveszi es lerombolja. FelIorgatja a Ravennahoz
hasonloan mocsarak kzt Iekv Altinumot es az si eredet Oderzot. Ezek kesbb ujjaepltek, de a
longobardok, mint olvassuk, ismet elpusztitottak ket abban az evben, amelyben Forlimpopolit is. Altinum
romjaibol eplt Torcello. Hasonlokeppen tnkremennek a trevisoiak, a quarquenok, a Ioretanok, a togiensek, a
varvarok. A velencei mocsaraktol Treviso, amelyet a Sile Iolyo vag kette, husz, Altinum harom merIldre
Iekszik. (105) Aquileia ostroma ekzben lassacskan komolyabbra Iordult, ahogy ugyanis a kapuk eltt es
krs-krl szamos erditmenyt emeltek, mar senki sem tudott a varosbol kijnni, oda bemenni, barmit be- vagy
kivinni; az arkot Ieltltttek trmelekkel. Az ellenseg mar a Ialak tveben allt, es a vedket visszazte roluk.
Ekkor a masodik esztend Iolyt, a kranicok, a Iriuliak es a krnyekbeliek valamennyien behodoltak,
elpusztultak, es Aquileia meg mindig derekasan ellenallt. Valamennyien szilardan Iltettek, hogy vagy
megvedik a varost, vagy azzal egytt becslettel elvesznek, mert a hun rabszolgasagnal semmit sem tartottak
nyomorusagosabbnak. Krlbell tizezer ember hullt el a varos alatt, es eddig meg semmit sem artott neki.
Elssorban abba vetettek a remenyket, hogy vegl is ugy kiIarasztjak az ellenIelet, hogy kenytelen lesz
Ielhagyni az ostrommal. Attila semmiIele igerettel sem tudta ket rabirni a megadasra, jollehet nemcsak
szemely- es vagyonbiztonsagot meg adomentesseget igert, hanem az engedelmessegnek is csak egyetlen paranyi
jelet kerte. A lakosok erre meg elszantabban vedekeztek, mert masok peldajan kiismertek a szkita esk es
joindulat hamissagat. Attila vegl mar szivelyesen bant velk, egy Ioglyot, aki veletlenl kijutott, nkent
visszaengedett, neha ajandekokkal krnyekezte es biztatta a vezetket, hogy gondoljanak valamit hazajuk es
81
veik erdekeire is; mondogatta emellett, hogy az ellenIelen kivl senkitl sem varhatnak vedelmet. (110) Ezek
bedugtak a Ilket, es el nem hanyagoltak semmit sem, ami otthonuk megoltalmazasahoz szkseges volt, az
elelmet Iejenkent szetosztottak, megpedig roppant takarekosan, eletket a haza javahoz kepest semminek
tekintettek, annal is knnyebben, mert hiszen asszonyaikat, gyermekeiket, vagyonukat Grado szigeten helyeztek
el.
Midn mar a harmadik esztend telt, Attila gondolkodoba esett, Ileg azert, mert hallotta a katonak pusmogasat,
es attol Ielt, hogy a klnIele nepek kreben knnyen zendles trhet ki. A Iemberek legtbbje is az ostrom
Ieloldasarol beszelt, amirl ekkor meg nem akart dnteni. Egyszer, ahogy a varos Ialait nezegeti, latja, hogy a
golyak, amelyek a haztetkn szoktak Ieszkelni, a varosbol kikltztetik a Iiokaikat, a tanyak tetejen uj Ieszket
raknak, es csapatostol meneklnek. E josjel lattan azonnal magahoz hivatja a Itiszteket. Nezzetek, uraim,
milyen kedvez jelet mutatnak neknk az istenek, mondja, akik nem akarjak, hogy nagy vallalatunkat
elhamarkodottan abbahagyjuk, es legkedvesebb madaraikkal Iigyelmeztetnek minket az egbl. Lam, a golyak
elkltznek a regota ostromlott es mar pusztulasra itelt varosbol. Nyilvan mutatjak, mekkora inseg gytri az
ellenIelet, a veszely kzeledtevel elhagyjak az sszeomloban lev varat, es neknk jelzik a kzeli diadalt. (115)
Legyetek hat jo remenyseggel, bajtarsaim, mert ez egyetlen nap bven megIizeti neknk azt, amit kemeny
ostrommal eltlttt harom ev nem tudott megadni. Te pedig, Mars atyank, gyzhetetlen Herkules, es ti mind,
istenek, igazoljatok e jvendlest, ovjatok nepeteket, amelyet az emberiseg ostoraul kibocsatottatok, mert azt
akartatok, hogy bntesse meg a bns nemzeteket. En pedig, ha segitsegetekkel ujra legyzm a romaiakat,
halam jelel a zsakmany harmadreszet nektek ajanlom, es megigerem, hogy Mars atyanknak az ellenseg verevel
gazdag aldozatot mutatok be. Attilanak e szavaira valamennyik lelke tzet Iogott, ugyhogy azok, akik a
gyzelem remenyet mar Ieladtak, elhataroztak, hogy erejket a vegskig megkisertik. Azonnal jelet adnak, a
varoshoz viszik a masinakat, sszeszednek mindent, ami szkseges, es azzal az elhatarozassal indulnak a
csataba, hogy addig nem hagyjak abba, mig a varost hatalmukba nem hajtottak. (120) FelIejldnek tehat, es ugy
inditjak meg a rohamot, hogy tbb vakmerseggel, mint ovatossaggal lelegzetvetelnyi sznetet sem hagynak
addig, mig a Ialakra Iel nem hagtak. A varosvedket megremiszti az ellenseg Iekezhetetlen mereszsege, es nem
tudnak annyit letaszigalni a bastyakrol, mint amennyi versengve Ielnyomakszik. A lezuhanok tetemei betltik az
arkot, a sanc a Ilddel egyenlve valik, es mig ezek nem annyira hatekonyan es gyesen, hanem lelkesen es
makacsul csataznak, addig azok Ielelembl es ketsegbeesesbl verekednek. Attila itt is, ott is Ielbukkan, biztatja
veit, hogy csikarjak ki a mar Ielcsillano gyzelmet, adomanyokat, kitnteteseket, rks jaradekot igerget. Az
egesz zsakmanyt Ielajanlja a katonaknak; kialtozik, hogy ez dusgazdag lesz, hiszen itt a masodik Roma. Most
korholja a keslekedket, most dicseri a derekakat es lelkeseket, hely es id szerint tlti be hol a vezer, hol a
katona tisztet. E napon semmit sem hanyagol el a legvitezebb hadvezer Ieladatai kzl. Amint eszreveszi, hogy
a varosbeliek lankadnak, elorditja magat, hogy a varos elesett. Felragadja ercpajzsat, letrat tamaszt a Ialnak, es
iparkodik IlIele, amikor pedig ezt a tbbi meglatja, mindentt olyan roham indul a varos ellen, hogy
keptelenseg tovabb tartani. (125) A kiraly zsakmanyt, ldklest, gyujtogatast, rombolast kialtozik a Ialrol.
Odabent csapatostol es parosaval Iolyik a verekedes, innen vltes, onnan szanalmas jajveszekeles hallik. Az
aquileiaiak egy szalig elestek. Az egyik szepen, a masik hitvanyul halt meg; az egyik kihivta maga ellen a
sorsot, a masik batran elebe Iutott. Sok hunt elcsabitott a zsakmany utani vagy, es mig a pincekben ovatlanul
boklasztak, nyomorultul ott pusztultak. Az eletben maradt asszonyokat elkaptak es megbecstelenitettek; nem
trdtek tisztesseggel, szemeremmel, korral, emberseggel. Nem volt kimelet a ni nemnek; elhurcoltak a
szzeket, a tisztes matronakat, es az ellenseg kenye szerint erszakolta meg ket. Templomot, utat es utIelet
csapatostol es egyenkent Iertztettek gyilkolassal, Iosztogatassal, rablassal, az asszonyokat a IerIiak szeme
lattara gyalaztak meg, a szlk eltt koncoltak Iel irgalmatlanul a gyermekeket, a csecsemt kiteptek az anyja
kezebl es a Ialhoz csaptak; mindent elarasztott a vas es a tz, a ver patakban mltt; az irgalmassag eltnt, es
mindent betlttt az ldkles. Emlekeznek egy jeles erklcs asszonyra, aki a rut ellenseg ell Ilmeneklt a
haztetre, hogy megoltalmazza magat, es amikor rajtt, hogy testet csak a halal mentheti meg a gyalazattol, a
magas epletrl nkent belevetette magat az alant hmplyg Natisone Iolyoba. (130) Nem meltatlanul volna az
istennk kze sorolando, hiszen az utokorra a tisztesseg megrzesenek gynyr peldajat rkitette. A vad
szittya nem hagyta ott elbb a Ilddel egyenlve tett varost, mint az dvsseg 454. esztendejeben. Sokan
maskeppen beszelik el ezeket az esemenyeket, inkabb az olaszoknak akarvan hizelegni, mint a valosagot
megirni; de bar eIIele csalaIintasaggal elharithattak volna a barbar embertelenseget! Azt beszelik ugyanis, hogy
82
az ehsegtl kegyetlenl meggytrt aquileiaiak azzal az tlettel szabadultak ki a haromesztends ostrombol,
hogy a Ialakra IlIegyverzett babukat allitottak hadrendben, melyek egy sor rnek a latszatat keltettek, a
Iigyelmetlen ellenseg latva a varos erditeset, hanyagabbul viselkedett, unalmaban gyakran ellazsalta a
strazsaallitast, az rjaratot, a polgarok pedig gyermekeikkel, asszonyaikkal, vagyonukkal egytt titokban
kiszktek a varosbol, es a Gradonak nevezett kzeli szigetre menekltek. A hun akkor jtt ra arra, hogy
varakozasaban csalatkozott es kijatszottak, amikor a golyak a babukra raszalltak, es mint meselik, az elIoglalt
varost resen talalta. Barcsak ezt lehetne igaznak tartani, s ne a katasztroIat! Aquileia elpusztulasa minden
italiait olyan Ielelemmel tlttt el, hogy Ialkent akartak szembeszeglni az ellenIellel, es elssorban a romaiak,
akik nem is olyan reg a gotoktol elpusztitott varost kaptak vissza, es most azokenal is sulyosabb
embertelensegtl tartottak. (135) Amikor Aquileia pusztulasat a szenatusban jelentettek, valamennyien ugy
megremltek, hogy megirigyeltek az elesettek sorsat, akiket az isteni irgalom megszabaditott ezektl a bajoktol,
es az elk helyzetet gyaszoltak, akik ez iszonyu idkre megmaradtak. Egy darabig sohajtozassal, szipogassal
vegyes csend telepedett rajuk. Valentinianus csaszar egy kisse leplezte Ielelmet, nehogy peldajaval a tbbiek
batorsagat megtrje, es az atyak allasIoglalasat kerte. Kevesen szavaztak, mert a szomorusag miatt senki sem
tudott szolni. Vegl a tanacs hatarozatabol minden oltar eltt miset celebraltak, aztan orszagos gyaszt,
knyrgeseket, aldozatot tartottak. Es mert az elz evben allando volt a Ildrenges, es stksk tntek Iel,
tovabba szamos helyet villam sujtott, es klnIele csodajelek mutatkoztak, elhataroztak, hogy megtisztitjak a
varost, ezenkivl sorozast tartanak Italia-szerte es hatalmas sereget allitanak ki. A szenatus szetoszolvan az
asszonyok a piacra vonultak, jajveszekeltek, hogy a hazat, a gyermekeket, az otthonokat es az oltarokat meg kell
menteni, sirattak a maguk meg az aquileiaiak vesztet, Ielajanlottak az ekszereiket, es kialtoztak, hogy szalljanak
ki a barbarok ellen. A varosban mindenIele zavarognak es szaladgalnak; oriasi a Iejetlenseg es a sirankozas. Az
atyak kzl sokan, akik a vallasrol helyesen gondolkoznak, Ielkeresik Leo papat, akirl tudjak, hogy szent elet
IerIiu, arado knnyekkel ajanljak kezebe Roma dvet, egyuttal kerik, hogy az italiaiakat Ienyeget
vegveszedelmet knyrgessel haritsa el, ne hagyja magara a reszket egyhazat es a romai birodalmat. (140) A
pspk kijelenti, hogy a bajt az olaszok pogany bnei okoztak; azt allitja, hogy az isten haragjat a lelkek
megtisztitasaval es az igaz hittel kell lecsendesiteni, a josagos es mindenhato Jezus Krisztus sohasem Iogja
cserbenhagyni a jambor lelkeket. Egesz Italia egykeppen hanykolodott, es nemcsak a romaiak, hanem a
legklnbzbb nemzetisegek is nagy szamban kltztek el, ahova lehetett; azonban innen a hunok, onnan a
vandalok, amonnan a gotok alltak az utjukban. A szenatus utasitasara megis valamennyien Ielkeszltek a
helytallasra.
Mialatt az ellenseg Aquileia ostromanal idztt, kipusztult es elegett Friuli, Krajna, szinte az egesz Veneto
Padovaig es Vicenzaig. A velencei bl lakoi, hogy e nagy IelIordulasban epsegkrl gondoskodjanak,
kikltztek a mocsarak kzeli szigeteire, amelyeket a beml Iolyok tltttek Iel, es elssorban egyes padovai
elkelsegek huzodtak egy szigetre, amelyet kesbb Rialtonak neveztek el. Padova krnyekerl nagy tmeg
Iutott Chioggiahoz, Meduacushoz es Albiolahoz. Ezt a szomszedok peldajara tettek, tudniillik ez idben
Aquileiabol Gradoba, nem messze a szarazIldtl, Concordiabol Caorlera, Altinumbol hat egymashoz kzeli
szigetre kltztek. (145) Ezeket az elveszett varosok kapuirol neveztek el Torcellonak, Mazzorbonak,
Buranonak, Muranonak, Constantiacumnak es Amianumnak. Mert a beml Iolyok iszapjabol lerakodott, a
tenger mozgasa altal megszilarditott es egymastol nem tul tavol Iekv mocsaras szigetek az odagylk szamara
biztonsagos menedekhelyet kinaltak. Idehuzodtak a hun tzvesz tuleli is, akiket elriasztott a krs-krl zugo
ellenseg. A menekltek tmege kezdetben a mocsar anyagabol eszkabalt hazikokat, megelheteset halaszattal
kereste, a halevk modjara eldegelt, mindent szervezetlenl csinalt, a szarazIldet gyllte, mint gonosz
mostohat. A got lerohanas utan a hunokat szenvedte el, es varta aztan a tbbi barbar tamadast. A menekltek
nyomoru nepsegebl sszekovacsolodott Velence varosa tehat e csekely kezdemenybl jutott akkora Iejldesre,
hogy most a sajat sulya alatt nyg. A hatalmas es dusgazdag varos az dvsseg negyszaztvennegyedik eveben
szletett, es sohasem jtt volna letre, ha nincs Attila, a krnyez varosok reme; mert sok varos romlasabol a sors
Iordulasaval viragzott Iel. Egeszeben Aquileia, Concordia, Altinum, Padova, Oderzo, Monselice, Eradea, Asolo,
Grado, Caorle es Loreo maradvanyaibol all, es mert jo reszben romai ver alkotja, az si romai nemesseget
annyira magan viseli, hogy irigyseg nelkl joggal helyezhet a tbbi ele. (150) Pusztulasatol nem kell tartani,
hacsak a bels partoskodasok meg az italiai sszeeskvesek tnkre nem teszik, vagy a hun haboruval ugyanazt a
vegzetet nem idezi magara, amely a kezdetet adta. Ha ezeket a bajokat kepes okosan elkerlni, bizony, senki
83
sem ketelkedhet abban, hogy hatalma a vilag vegezeteig Iennmarad. De errl ennyit.
A bsz ellenseg Padovahoz vonult, a varos nevetl Ielingerelve, es bar tudta, hogy az igen ers, megis azt
remelte, hogy meggytri az ehseg, es nem tud sokaig ellenallni, elvegre krnyeket harom even keresztl
pusztitotta. Azt is tudta, hogy csak a jo erben lev iIjusag maradt ott, mert a hadra alkalmatlanok a szent
targyakkal es a vagyonnal a mocsaras szigeteket Ioglaltak el, hogy szkessel mentsek meg magukat a hunok
vadsagatol. Megkezddik tehat e hires es regi varos ostroma, melyet a trojaiak es a henetek alapitottak Antenor
vezetese alatt, es amelyet a romai nephez mindig a leghsegesebbnek tartottak, hiszen a kztarsasagot a
legnehezebb idkben is mindig tamogatta penzzel es Iegyverrel. (155) Amikor pedig az ujdonslt nepek
koloniakka szervezdtek, Padova nem ugy valt koloniava, mint a tbbi. Mivelhogy a padovaiak megkaptak a
latin jogot, minek kvetkezteben szavazhattak Romaban a nepgylesen. Tiberius idejeben tszaz lovagrend
IerIit vettek szamba benne, es tudhato, hogy a regi esztendkben 120 ezer katonat kldtt. Hogy mily derek
IerIiak es kitn mesteremberek ekesitettek, mutatja mind az arucikkeknek a tmege, amelyet Romaba kldtt,
mind pedig a valasztekos poszto- es ruhakereskedelem. Itt tiszteltek Jupiter sregi templomat, amelyben a
spartai Cleomenes gyzelmevel szerzett es Padovaba szallitott zsakmanyt kiIggesztettek, azt gondoljak, hogy
ez ott allt, ahol most az isteni Jusztina Iennhejazo temploma, amint az ott lelt kvezet bizonyitja. FerIiai nem
kevesbe szerencseltettek, hiszen itt szletett Titus Livius, a romai trtenetiras atyja, tovabba Volusius, Stella es
Flaccus remek klt. Fldje kivaloan termekeny, rajta szlhegyek es olajIaligetek, leginkabb Tarvisional,
amely a legkitnbb bort termi. (160) Es mert a romaiak gyarmata volt, a romai nemesseget es dicsseget
annyira sugarozza, hogy Italia legviragzobb varosaival is batran sszehasonlithato. E Iontos varos megszerzese
annal inkabb izgatta Attila Iantaziajat, mert ugy latszott, mintha egy masik Romat gyzne le. Miutan par napig
kemeny ostrom alatt tartotta, a lakosok ehsegre jutottak, es hogy epsegket megovjak, megadtak magukat a
hunnak. Ez azonban a varost megszerezve gyet sem vet az egyezsegre, mert az isten ostoranak gondolja magat.
A sereggel beront a varosba, ellenseg modjara mindent szetdul, Ieleget, lerombolja a varoshazat es a
szinhazakat, IelIorgatja a palotakat es a kevely templomokat, egyazon vadsaggal kegyetlenkedik a IerIiak es az
ott maradt nk ellen, hatalmas zsakmanyt hurcol el. Azok az irok, akik mindezt szep stilusban irtak meg, ugy
mondjak, hogy Padova lerombolasa utan a szkita sereg Vicenza, Verona, Milano es a Pavianak nevezett
Ticinum Iele vonult, es mindvegig a Pon tuli regioban haladt. Aztan tabort vert a Mincio Iolyonal, hogy a
szvetsegesekkel megtanacskozza, egyenesen menjen-e Romanak. (165) Ezzel szemben a magyar evknyvek,
hogy nagyobb dicsseget szerezzenek maguknak, mivel Attilat orszaguk megalapitojakent tisztelik, azt
mondjak, hogy Padovan kivl pusztulasra juttatta Ravennat meg az akkor meg nem is letez Ferrarat is az
Alpokon inneni Gallia tbb varosaval egytt. Ugy velik, hogy Attila dicsseget nagymertekben nveli Ravenna
nemes volta, hiszen ugy hirlik, hogy azt a thessaliai grgk alapitottak. Ezek, amikor a toszkanok karteteleit
tovabb nem trhettek, az umberek kzl egyes nepcsoportokat magukhoz vettek, hogy azok lakjak a Ielepitett
varost, maguk pedig shazajukba tertek vissza. Kzlnk nehanyan Livius kijelentese nyoman arra
kvetkeztetnek, hogy a szabinok varosa volt. Tiberius csaszar, mint az aranyos kapura Iel van irva, Iallal vette
krl. A magyarok tehat azt beszelik, hogy ez idben a varos pspke az arianus hitetlenseggel Iertztt Janos
volt, az apostoli szek hirhedett ellenIele, akit tztl-viztl elatkoztak, aki romai modi szerint 12 biborossal
papava tette magat, es meltosaganak Ienntartasa vegett egy csomo aranyat szedett ssze; ez stolaban, pspki
ltzetben a papi testlettel egytt az erkez Attila ele ment, leborult az ellenseg labahoz, es knyrgtt hazaja
epsegeert, halas szolgalatot ajanlott, es megigerte, hogy a nep teljesiti a parancsait; (170) aztan arra biztatta a
kiralyt, hogy kvesse az hitbeli meggyzdeset, es tamadjon neki a tbbi keresztenynek, mit ha
megcselekszik, mindent elkvet, hogy Italiat meg AIrikat a legcsekelyebb kockazat nelkl leigazhassa; Attila
inkabb a hatalom remenyeben, mint a vallas kedveert azt valaszolta neki, hogy az alazatosan knyrgknek
illetlenseg volna meg nem kegyelmezni, s ha a helyzet ugy kivanja, a hatalmas gyalazat nelkl adhat helyet az
embersegnek, hiszen az embertl semmi emberi sem lehet tavol; ez id szerint azonban neki egyszerre kell
eleget tennie az emberseg es a meltosag kvetelmenyeinek, hiszen egyik a masik nelkl nem szolgalhatja
hirneve megrzeset; ezert, hogy mindkettejk erdekenek es tisztenek megIelelen jarjon el, ugy Iogadja el a
Ielajanlott megadast, ha a kapuk szarnyait a kszbre Iektetve megtiporhatja, es neki meg seregenek tisztes es
biztonsagos bevonulast engednek, masklnben sohasem jarul hozza a megadashoz; a ravennaiak kesz rmmel
elIogadtak minden Ieltetelt, amit szabott, ezt is, nehogy mindnyajan odavesszenek, azonnal vesszIonadekot
csinaltak, a vaskapukat leIektettek a Ildre es a kszbre, a legnagyobb alazattal es hsegk Iitogtatasaval
84
szabad bejarast engedtek; (175) a sereg a legcsekelyebb kartetel nelkl keresztlvonult a varoson, a kiraly
kenyere idztt ott, majd megtamadta Flaminia egy reszet, Ferrarat es Liguriat. Ezt a tbbieknel nem talalom.
Ravennarol semmit sem mondhatok; mivel Janos eretnek Ipapot megnevezi, a nevbl valami Ieltetelezesre
kvetkeztetek. Ferrararol es Liguriarol semmit sem tanusitok, mert Ferrara nem hogy varos nem volt akkor, de
Ialu sem, es semmit sem olvastam a hunok liguriai tetteirl. Ez a veszettseg Paviaig es Milanoig tombolt. A
tbbi iro pedig Padova elIoglalasa utan nem Ravenna, hanem Vicenza es Verona ostromarol ir, es ezek
tekintelyenek inkabb kell hinnnk. Mert a Meduacus partjan allo Vicenzat Milanoval, Bresciaval es Veronaval
egytt alapitottak a gallok, akik Roma varosat elIoglaltak, es Palaemon grammatikus tette hiresse. A Meduacust
most Bacchiglionenak hivjuk. A hunok ezen tul vertek tabort, a vicenzaiak megijedtek tlk, es harmadnapra
megadtak magukat, amde ha ezt is tettek, semmi hasznuk sem lett belle; mert az ellenseg szokasa szerint
nemcsak kiIosztotta ket, hanem kegyetlenl le is ldste; a gynyr epleteket mind Ieldultak.
(180) Aztan elrohant az Adigeig, megostromolta a ragyogo varost, Veronat, amelyet a gallok epitettek, es
amelyet egy mindmaig kitn szinhaz tesz hiresse, es amelyet a romaiakon kivl senki sem mert megtamadni;
ezt nagy tudasu IerIiak szerencseltettek, Aemilius Macer, Catullus es a ket Plinius, akiknek oly sokkal tartozik a
latin utokor. Ez a varos a megadastol sem vart hasznot, biztos helyre sem meneklhetett, ezert ugy hatarozott,
hogy vedelmezi magat odabent, megtapasztalja a barbar dht, es szivesebben esik el a haza bator vedelmeben,
mint hogy elhagyva otthonait es templomait megszkjn, aztan szkes kzben erdn-mezn barmok modjara
lemeszaroltassek. A lehetseg szerint mar reg ersitgettek a varost, es a veronaiak annal serenyebben Iaradoztak
ezen, minel kzelebb ereztek a vegveszedelmet. Mindenhonnan elelmet gyjtttek, hogy az irdatlan ellenseges
tmeget idhuzassal es ehseggel tnkretegyek; de miutan harom-negy alkalommal megindult a tamadas, es a
csatarozas Iolyamatossa valt, kezdtek megbanni viselkedesket. Mert a vaskos Ial meg a nagy IelIordulasban a
varosba behuzodo menekltek tmege nem volt kepes ellenallni a roppant hun erknek. Ha azonban egyszer a
halalt Ielvallaltak, mar semmi sem trtenhetett, ami megingathatta volna a vedteleneket; ostrom kzben
kitresrl szo sem lehetett. A krnyek szelteben-hosszaban kipusztult, a Ialvak leegtek, az Alpokbol es a
Raetiai-hegysegbl minden mozdithatot elhurcoltak. A mantovai es a cremonai videket teljesen Ieldultak, es
egeszen a Ialakig portyaztak. A mantovaiak a mocsarakkal ovtak magukat, a cremonaiak rosszabbul jartak.
(185) A Mincion atkelve hasonlokeppen duljak a cremonaiakat es a cenomannokat. A bresciaiak buzgon
gondoskodnak varosuk erditeserl, a kapukat naponta tamado, a Po es az Alpok kztt szaguldozo ellenseget
vigyazzak es Ielik. Mindenki a veronaiakon csgg, mert ha azok kitartanak, kilatas nyilik arra, hogy hasonlo
erIeszitessel k is megvedhetik magukat. Ezek azonban latjak, hogy hiaba remenykedtek abban, hogy az inseg
miatt az ostrom abbamarad, es elhatarozzak, hogy megadjak magukat. A tanacs ugy dnt, hogy kvetek utjan
kerjenek Attilatol beket es kegyelmet, barmilyen Ieltetelt is szab, vasaroljak meg es Iogadjak el a beket. A
kikldtt kvetek masnap visszajnnek, miutan a polgarok bantatlansagan kivl semmit sem tudtak Attilatol
kieszkzlni. Elmondjak, hogy a zsakmany harmadreszet Marsnak es a josagos Herkules atyanak ajanlotta Iel, a
tbbit odaigerte a katonasagnak, mert ekkora embertmeg nem elhet meg zsakmany nelkl, de a varost es a
polgarokat sertetlenl Iogja hagyni. A polgarok megadjak magukat, a kaput megnyitjak, a hunt beeresztik a
sereggel, pedig, ahogy a piac kzepen megall, a predat az aldozatul ajanlott resz kivetelevel atengedi a
katonaknak. Ki-ki hozzalat a rablashoz, a javakkal egytt viszik a hajadonokat es a szemrevalo asszonyokat,
hiaba minden hivatkozas az igeretre. (190) A IerIiak igyekeznek asszonyaikat es gyermekeiket megmenteni az
elhurcolastol, amivel magukra szabaditjak a szittya vadsagot; amikor pedig a Iegyver ellenk Iordul, a
tombolasnak oly sokan esnek aldozatul, hogy csak egy kis resz menekl meg. Szethordjak az ezsts, aranyos,
dragakves istenszobrokat, a templomi edenyeket es Ielszerelest, szamos epletet Ielgyujtanak. A nemes
kivitel szinhazon esik meg a szivk. Ahogy Verona Istjet meglatta Mantova es Cremona, melyek egyiket az
etruszkok alapitottak, masika regi romai gyarmatvaros volt, mindkett pani Ielelembe esett. Bresciahoz
odavonult a sereg, a cenomannokat szelteben-hosszaban pusztitottak; az emberekkel egytt hajtottak es
meszaroltak a joszagot. Amikor a hun erre ratamad, a sok hires varos kiIosztasa utan mar tetemes zsakmany
terheli. Lerohanja, Ieldulja, Ielgyujtja a bergamoiak Ildjet. Trogus szerint Bergamot es Bresciat a gallok
alapitottak, amikor Romat elIoglaltak. Ugy latszik, Cato maskepp tudta, ugyanis azt mondja, hogy Bergamo es
Como az orumboviusok trzsebl szarmazott ki. (195) Cornelius Alexander e nepet neve alapjan grgnek
gondolja, hogy tudniillik a hegyek kztti lakasrol kapta volna a nevet. Caecilius poeta is comoi volt. Como
kzepszer kolonia volt, de Pompeius Strabo, Gn. Pompeius apja gyarmatosokat kltztetett oda, majd a tamado
85
raetusok csunyan elpusztitottak. Gn. Scipio odavitt meg haromezer embert, aztan az isteni Caesar tezer idegen
lakost telepitett be. Ezek kztt volt tszaz nemes szarmazasu grg, akik polgarjogot kaptak, es beszamitottak
ket az slakossagba; de nem tartottak ott lakohelyket, hanem a varost elhagytak, es uj neven comoi
polgaroknak neveztek ket. Ennek hataraban terlt el az Adda Iolyobol taplalkozo Comoi-to, amely a varosnak
csodas halbseggel szolgalt. Valamennyi comoit es bergamoit egyazon idben tamadtak meg a hunok, Brescia
es Bergamo pedig megadta magat, es egyazon idben elpusztult es leegett.
A hunokat aztan magahoz csabitotta a b nep es amilyen gazdag, olyan si, mindenIele kezmiparban
kiemelked Milano. A grgk ugy emlekeznek, hogy ez ugyan hajdan nemcsak az insuberek Ivarosa volt,
hanem kesbbi Iellendlese utan az egesz Galliae is, kezdettl Iogva megis Ialunak mondtak. Ugyanis, ha Cato
tekintelyere joggal tamaszkodunk, nevezetes varosok alapitoinak mondjak azokat a nepeket, amelyek az si
idkben nagy szamban kltztek ki a tulso Galliabol. Tudniillik az Alpokon tuli Galliakbol jttek ki egykor a
vertacomacorok, akik a vocontiusok Novarajat alapitottak, a laevok es maricok, akik Paviat es Lodit, a
cenomannok, akik Comot, Bergamot es Legnanot. (200) Ezen idkben a bojok a Po es a Rajna menten laktak.
Aztan joval kesbb a romaiak elkergettek ket, a tauriscokkal egytt a Duna krl elterl tajakon eltek, es a
dakokkal halalig men harcot vivtak. Az insuberek pedig Milanot epitettek Iel, megpedig oly szerencsesen,
hogy az mindmaig egesz Gallia Iejedelmeinek a szekhelye es Ivarosa; egyesek csekely tudomanyossaggal azt
gondoljak, hogy nevet azert kapta, mert a Po, az Adda, a Ticino es a Lambro Iolyok kztt all; kezdetben
ugyanis az insuberek, amikor az Alpokon tuli Galliabol kijttek, magukkal hoztak hazajuk nevet. Galliaban
szamos varost neveznek ezen a neven. Van egy Milano a lyoni Galliaban, egy masik Aquitaniaban az ocean
partjan, egy harmadik a Rajnan tul, amelyet szinten a gallok alapitottak, ez a Irizek szomszedja, egy negyedik
Azsiaban, minden Iolyotol tavol. De hogy ne csavarogjunk el mindenIele, mind kztt a legkivalobb a Pon tuli
terleten Iekszik, ezt az insuberek alapitottak, aztan csodasan kiIejlesztettek a gallok, akik Brenno vezerlete alatt
betrtek Italiaba es elIoglaltak Roma varosat, ekkor Ialubol varossa nvekedett. Eleinte az egesz videket az
insuberek laktak, akik az Alpokon tulrol erkeztek, es mert az Alpok lakoi voltak, vadsaguk es testalkatuk
meghaladta az emberi merteket. Az els roham alkalmaval roppant hevesek voltak, majd, ahogy a csata
IelIorrosodott, szetolvadtak, mint a ho, es belerokkantak a Iaradsagba. (205) Britomar vezerkkel Iegyvert
mereszeltek Iogni a romaiakra, es megeskdtek, hogy addig nem oldjak meg a kardszijukat, mig a Capitoliumra
Iel nem kapaszkodtak. Aemilius leverte ket, majd, hogy Iogadalmukat bevaltsak, a Ioglyokat Romaba vitte, es
a Capitoliumon leoldotta roluk a szijat. Ariovist vezer idejeben kiujult a haboru a romaiakkal, ekkor az
ellensegtl szerzett zsakmanybol egy aranylancot ajanlottak Iel az Marsuknak, de a capitoliumi Jupiter
megakadalyozta Iogadalmuk teljesiteset, es aztan Flaminius az lancaikbol keszitett arany gyzelmi emleket
Jupiternek. Viridomar kiraly alatt Vulcanusnak is Ielajanlottak a romai Iegyvereket, de a dolog maskent esven a
Ielajanlas meghiusult, kiralyuk ugyanis elesett, es Marcellus Romulus utan harmadizben a zsakmanyhordozo
Jupiternek adta a predat; az insuberek tehat a varos alapitasanak 460. eveben a romai nep hatalma ala jutottak.
Az Ildjkn sebeslt meg Hannibal ccse, Mago, aki Korzikan halt meg, midn kvetek reven visszahivatva
AIrikaba akart elhajozni. L. Furius romai hadvezer a lazado insubereket es a pun Hamilcart, aki azon a videken
haborut kezdett, csataban legyzte, Hamilcar meghalt, es ebbe az tkzetbe 36 ezer ember veszett bele.
Cornelius Cethegus consul a gall insubereket legyzte es megkergette. Valamivel kesbb L. Furius Purpureo es
Claudius Marcellus legyzte a bojokat es az insubereket, Marcellus pedig Ienyes diadalt aratott rajtuk. (210) Azt
mondjak, Milano ezutan mintegy tszaz evig beken volt, es olyannyira Ielviragzott, hogy a romai Iejedelmek, ha
elIoglaltsagaik engedtek, gyakran laktak ebben a varosban. zseb azt irja, hogy Statius Caecilius ragyogo
vigjatekiro, Ennius pajtasa, insuber volt.
Mivel tehat a milanoiakat oly sok szazadon at elkeleknek tartottak, a hunok annal jobban ahitoztak rajuk,
minel nemesebbek es gazdagabbak voltak. Mert Attila ugy gondolta, hogy ha Milanot, a gall nemzet Ivarosat
meghoditja, a tbbit mar knnyeden eleri, es nem kisebb dicsseget szerez, mint ha a got csapatok altal
kiIosztott Romat Ioglalna el. Gyorsan megindul a sereggel, az insubereket megtamadja, es szoros
ostromgyrvel veszi krl a varost. Felmeri a kerletet es kiterjedeset, a klvarosok szelesseget, es ugy veli,
hogy olyan varosra talalt, amelynek megostromlasa az egesz szkita hadsereget kimeriti. (215) A dolog
komolysagan meghkkenve ovatosabban kezd banni a milanoiakkal. Mert megertette, hogy ezt a roppant ers es
nepes varost ervel nem egyknnyen veheti be, kieheztetessel pedig csak nmaga veszelyeztetesevel egytt
tudja megtrni. Mert a Pon tuli videk kipusztulvan, egesz Galliat sulyos ehinseg kezdte gytrni, ezert az
86
ellenseg nem idzhetett ott huzamosabban, hanem sereget kenytelen volt tartomanyonkent szetszorni, nehogy az
inseg elhatalmasodvan az egesz Ielmorzsolodjek. Liguria lerohanasatol sem csak a hely kietlensege tartoztatta
vissza, hanem az elelemhiany is. igy hat kikialtok utjan beszel a milanoiakhoz, es biztatja ket, hogy nkent
adjak meg magukat, mit ha megtesznek, a legnyajasabb uruknak igerkezik. A milanoiak nem knnyen dntttek
el, mit tegyenek, a tbbiek peldaja mindenIele alkutol visszariasztotta ket; az a hir jarta, hogy az ellenseg
semmiIele egyezseget sem tart meg. Tudtak viszont, hogy egy hosszu ostrom az sszezsuIolt nepet kegyetlen
ehsegre juttatja, mig a megadas nemi remenyt kinalt az eletben maradasra, amit az atyak megtargyaltak, es a
tanacs hatarozata megersitett. (220) Masnap kveteket menesztenek Attilahoz, akik hogy az ellenIelet
joindulatra hangoljak a tanacs es a nep megbizasabol a legtiszteletteljesebb szavakkal jelentik a megadast:
Ime, Attila kiraly, amit kivantal, varosunkat es engedelmessegnket nkent hozzuk neked, mert megertettk,
hogy te vagy a Ild leghatalmasabb uralkodoja es a nemzetek egi szellem altal teremtett Ielelme. Megtrsz
minden ellenallast, lesujtod a dlyIsket, es Iellemelkedsz minden nehezsegen. Attilanak minden enged, es az
emberi hatalmassagok mar odajutottak, hogy ez idkben boldognak nevezhetjk azt, akit e hatalmas ellenIel
behodolasra biztat. Ha a vegzet rendelesebl neked minden engedelmeskedik, engednek a milanoiak is, es
nkent megadjak magukat. Es ezt nemcsak a szksegtl kenyszeritve, hanem megIontolasbol is teszik, hogy ne
hatraltassak az eg altal neked rendelt dicsseget, ne kelljen aztan jogos megtorlast, makacssagukert melto
bntetest szenvednik. Ektelen vakmerseg es ostobasag volna rugodozni az isteni akarat ellen, keresztezni a
sors utjat, es plane a tiedet, mely meg a kelekotyak eltt is ismeretes. (225) Leromboltad Illyricumot, a
Mysiakat, Trakiat, Macedoniat es Achaiat, kiIosztottad a raetusokat es a noricusokat, tzzel-vassal pusztitottad
Germaniat az egesz Galliaval egytt, IelIorgattad az Adriai-tenger legersebb varosait; Isztria, a velencei
tartomany es szinte az egesz Pon tuli Gallia meg mindig elneptelenedve Istlg. A tbbi olasz masok peldajan
okulva Ielelmeben az Italiabol valo meneklesre gondolna, ha a Fels- meg az Also-tenger es a hegyek kareja be
nem zarna. Ezert hat, nehogy ugy tnjek Iel, mintha mi hatraltatnank a gyzelmedet, a milanoi tanacs es nep
neveben nkent atadjuk neked a varost, az embereket, a javakat, es pironkodunk, mert mint jvend
legkegyelmesebb urunk minket a szolgalatkeszsegben megelztel, es baratkent Iigyelmeztettel, hogy gyorsan
adjuk meg magunkat, nehogy szigorusagodat megtapasztaljuk. Ezert rkke halasak lesznk Ielsegednek, es
mert jo szandekodban nem ketelkednk a lehet legnyomatekosabban kerjk, hogy rendelettel tiltsd el a
katonakat az ldklestl, rablastol, egyeb erszaktol, kegyelmezzenek az otthonoknak es az oltaroknak, hagyjak
erintetlenl az asszonyok es szzek szemermet. Ha ezt Ielsegedtl kiknyrghetjk, szolgalatban es
erdemszerzesben sohasem Iogunk alulmaradni. Hatalmadat nemcsak jelen-, hanem tavolletedben is a
legnagyobb buzgalommal es iparkodassal vedelmezzk, es jo meg balszerencseben mindig oly keszseges
szolgalatot tanusitunk, hogy legbensbb szvetsegeseidnek tekinthetsz minket. (230) Nem Iogsz tbb hseget
talalni a hunokban, mint a milanoiakban. Nem lesz meltatlan Ielsegedhez, ha szekhelyeve Milanot teszi meg,
hiszen ezt mindenki joggal tekinti minden mestersegek legtermekenyebb mhelyenek. Es hsegnket
megtapasztalva nem Iogod kevesbe szeretni, mint Sicambriat, es igyekszel majd Ielviragoztatni. Ezert hat jjj, es
lepj be a hodolo varosba, amely magassagodhoz nem lesz meltatlan, es amely a legjobb remenyseggel var. Vedd
at szivesen az Alpokon inneni Gallia kiralysagat es Ivarosat, lepj be szerencsesen, hiszen nemcsak az istenseg,
hanem a magunk itelete is neked ajanlja, es hogy ezt szekhelyednek es otthonodnak tekintsd, ujra meg ujra
alazatosan kerlelnk, mert mindennket a te kezedbe tettk.
A kldttek szonoklata Attilat gondolkodoba ejtette, mit tegyen, vajon a nyajas szavaktol ellagyulva josagosan
banjon-e a polgarokkal, vagy kiadja a parancsot, hogy a bevonulas utan pusztitsak el a varost. A kincsszomj
elIele Iorditotta t az emberiessegtl, mig a hitszeges gondolatatol szegyenerzete tamadt, a buzgo es nkentes
megadas pedig a csalardsag ellen szolt. (235) Vegl, ahogy a szegyent es a hasznot merlegre teszi, szives
rmmel es jokedv tekintettel elIogadja a megadast, megigeri, hogy a varost es a javakat erintetlenl hagyja, a
milanoiaktol a rendelkezesi jogon kivl sohasem kvetel mast. Azt mondja, hogy hadjaratat hoditas es nem
gyilkolas kedveert Iolytatja, a dicssegert es nem a zsakmanyert kzd, hiszen emez az utonallo, amaz viszont a
Iennklt lelk uralkodo celja; a rablas, a gyilkolas, a gyujtogatas olykor-olykor a makacskodok es lazongok
ellen van joggal megengedve, igy hat mindnyajukat megnyugtatja, remennyel es igerettel halmozza el ket, azt
allitva, hogy engedekeny uruk lesz. A kvetek vidaman tavoznak, jelentik, hogy a varosban minden
biztonsagban es erintetlenl marad. Masnap kitarjak a kaput, hogy szivelyesen Iogadjak a hunokat. A Iejedelem
paratlan pompaval vonul be a varosba, a sereg hosszu oszlopban keresztlhalad, hogy az ejszakat parancs szerint
87
a taborban tltse, nehogy az els lendletben valakivel is erszakoskodjanak. A varosba csak a szazadosok es
parancsnokok kapnak bebocsatast a veteranokkal meg a testrcsapatokkal egytt a Iejedelem rzese vegett; ez
az egesz nap a diszes atvonulassal telik el. Masnap Attila a tisztekkel megszemleli a varost, megcsodalja annak
szepsegeit es epleteit. (240) Jupiter nagy ahitattal tisztelt templomaba alazatosan lep be, hodolattal aldoz
Jupiternek es Marsnak, megnezi es megbamulja a mestermveket, es ezekbl nagy gazdagsagra kvetkeztet.
Miutan visszater a varba, gytrni kezdi a kapzsisag, azon morIondirozik, hogy nem tisztelges, hanem
pusztitas vegett jtt Italiaba, birodalmat Pannoniaban allitotta Iel, ezzel az egy varossal az egesz sereget
gazdagga tehetne; mi tbb, a milanoiak ereje veszedelmesnek is latszik. Ezert, mikzben azt szinleli, hogy
masnap seregszemlet kivan tartani, titokban megbeszeli a legiok kapitanyaival es azokkal, akik a varosban
ejszakaznak, hogy allitsanak varosszerte posztokat, a kvetkez ejjel keltsenek tzeket, rohanjak le a polgarokat,
es pusztitsanak el mindent. Es amikor ehhez hozzakezdenek, egesz ejjel szrny csata zajlik; a varos vezeti
hazukbol erdt csinalva vedekeznek; sok palota alkalmas varkent szolgal. De amikor a nap Ilkel, a plebejusok
mindenIele hullanak, szamos helyen tzvesz tombol, a tisztviselk vegl mind Iogsagba esnek, reszint meglik
ket, aki engedekenyebb ellenIelre akad, nagy penzen megvaltja magat. (245) Az asszonyokat es a lanyokat
elraboljak. Es bar tombolnak a javak meg a tisztviselk kztt, napkeltere kisse visszaIogjak magukat; az
ldklesnek es gyujtogatasnak parancsra veget vetnek. A sok nemesasszonyt visszaadjak a Ierjknek, a nep enni
kap, es egy kisse magahoz ter az elszenvedett csapasbol. A varos sulyosan megszenvedett ugyan, de azert nem
esett egeszen a langok martalekaul. Attila kialtvanyban mentegeti magat, hogy akarata es tudta nelkl trtent
mindez, az oriasi tmeg szeszelyet es mohosagat nem knny megIekezni.
Mialatt Milanoban ez trtenik, megostromoltatja Ticinumot, krnyeket Iosztogatja, hatarat dulja. Tudja, hogy ez
a varos, melyet a mellette lev Iolyorol neveztek el, mi pedig most Pavianak hivunk, igen jelentekeny. Plinius
ugyan, mint valamivel Ieljebb irtuk, azt mondja, hogy a laevok es a maricok alapitottak, akik szinten Alpokon
tuli nepek voltak, Livius irasabol sokan megis arra kvetkeztetnek, hogy abban az idben, amikor Hannibal
Italiaba jtt, meg nem letezett. (250) Mert amikor Scipio atkelt a Pon, es a Ticinonal tabort vert, mivel a
katonakat mindket oldalon tzelte a harci vagy, a romaiak hidat vertek a Ticinon; nos, ha akkor Pavia vagy
Ticinum meglett volna, Livius emlitest tenne a varosrol, a romaiak pedig nem epitettek volna hidat, es nem
emeltek volna melle egy erdt. Most azt latjuk, hogy a SIorzak uralma alatt viragzik, es bamulatos ekessegere
szolgal egyebek kztt egy pompas varkastely, a roppant kltseggel eplt karthauzi bazilika meg a tudomanyok
gimnaziuma. Attila a milanoi predaval rakottan lovassaganak egy reszevel a Po-melleki Paviahoz siet, Milanotol
12 merIldre. A paviaiak hasonlo sorsra szamitva a nagy kavarodasban azt sem tudjak, mihez Iogjanak. A
varost, Ielve a gyavasag gyalazatatol, nem akarjak elhagyni, vagyonukat, asszonyaikat es gyermekeiket nem
tudjak hova kldeni, ugy gondoljak, hogy tisztessegesebb es biztosabb, ha otthon maradnak, es megvedik a
hazajukat. Egy helyet sem talalnak, amely a sajatjuknal biztonsagosabbnak latszanek, hiszen a krnyez
mezket es tanyakat a hunok mar irgalmatlanul szetdultak, Ielegettek, kiIosztottak; az ellenseg altal Ielkinalt
megadast haragjukba es ketsegbeeseskbe belekeseredve visszautasitjak. (255) Aljassagnak tartjak, hogy mieltt
a megadasrol targyaltak volna, a klvarosokat es az egesz krnyeket mar istentelenl szetromboltak, az
embereket joszagostol mind elhajtottak, hogy egyeseket szolgasagra, masokat pusztulasra juttatott a szittya
vadsag. Az elkelk zme ezert nemeslelken ugy dnttt, hogy ha a helyzet megkivanja, hazajaval egytt
pusztul. Ezzel szemben a nemesseget gyll es a zavart kedvel kznep, amely csekely vagyona leven a
tisztessegre nem nagyon vet gyet, megtudja, hogy a plebejusokkal Milanoban nem kegyetlenkedtek, ezert nyilt
zendlest tamaszt, es azt kialtozza, hogy a nep hasznaval es javaval kell trdni; e nagy viharban es kenyszerit
szksegben untig eleg, ha az eletket megrzik; a vagyon nem szamit. Azzal Ienyegetznek, hogy ha az atyak
megmakacsoljak magukat, levonulnak a Ialakrol es megadjak magukat. Raadasul Attila megparancsolja, hogy
Iogjak krl a varost, intezzenek kemeny rohamot, odaszallitjak az ostromtetket es a kosokat, a Ialakhoz
letrakat tamasztanak. A varosban oriasi Iejetlenseg tamad; egyik a megadasrol, masik a vedekezesrl orditozik.
A bastyakon allok egy resze lagymatagon Iorgolodik, es megadja magat, a masik resz eltkelten vedekezik, es
lkdsi a tamadokat a Ialrol. (260) igy aztan a hunok gyorsan benyomulnak a varosba; a kaput kinyitjak, a kiraly
lohaton bevonul, es a nepseg nagy tetszessel Iogadja. Az elkelsegek reszint elrejtznek, reszint Iutasnak
erednek, ennek lattan a Iejedelem parancsara legnagyobb reszket Ielkoncoljak, a lanyokat, asszonyokat
elkapdossak, a javakat elpusztitjak. A kzneppel jobban bannak; nekivadulva elhurcoljak a templomokbol az
adomanyokat, az ertekes szobrokat, a dragakves kelyheket.
88
Akik ezen idkrl irnak, nem emlitik, hogy a Pon tuli reszeket elIoglalo hunok Liguriat megtamadtak volna,
tudtak ugyanis, hogy ez a videk elelemben szklkdik, kietlenseggel nyomorog. Marpedig haboru nem indul es
nem Iolyik masert, csakis haszonszerzes remenyeben. A szkitak tehat nem trdtek a liguriai traktussal, sem a
jarhatatlan Alpokkal, mert kemeiktl megtudtak, hogy ott tbb a veszdseg, mint a haszon. A tabort
visszavontak a Minciohoz, es a kiraly egy idre megallapodott ennek torkolatanal, ahol az a Poba bemlik. Italia
lerohanasara Attila mar reg elhatarozta magat, ezert most ugy gondolta, hogy ki kell hasznalnia a kedvez
szerencset, semmikeppen sem szabad visszautasitania a sors joindulatat, mert ha azt egyszer elszalasztja, hiaba
varja vissza. (265) Elhatarozta, hogy haladektalanul atkel a Pon, nehogy maga hagyja cserben nmagat. Sokan
tamogattak a Iejedelem elhatarozasat, sokan elleneztek, olyanok, akikrl az a hir jarta, hogy nem szklkdnek
megIontoltsagban es blcsessegben, akik korabban mindig tanujelet adtak hsegknek es okossaguknak. Ezek
inkabb isteni, mint emberi megIontolasbol nyomatekosan lebeszeltek Roma megtamadasarol, azt mondtak, hogy
azt a magassagbeliek partIogasaval alapitottak, es azok akarata ellenere nem lehet eltrlni; az istenek a
Capitoliumon nemcsak az embereknek, hanem maguknak is tronszeket allitottak, es ha olykor el is Ioglaltak a
varost, megsemmisiteni sohasem sikerlt; a hely szelleme olyan isteni ervel rendelkezik, hogy valamiIele
hatalom mindig van benne, mi tbb, Jupiter es Mars atya veg nelkli eletert adott a romai nemzetnek; a varost
a Capitolium kivetelevel elIoglalo gallok gonosztettkert sulyos arat Iizettek, oriasi vereseget szenvedtek, es
hosszu-hosszu bolyongasra kenyszerltek, egy sereg idegen otthont szalltak meg, ahol rvid idn bell el is
pusztultak, es nagyon kevesen tertek vissza a hazajukba; Porsenna a varos ostromara vetemedett, es aztan
csuIosan Ielhagyott vele; Hannibal ugyanerre a gazsagra mereszkedett, es nyomorultan Iejezte be az eletet; a
gotok Alarik vezerletevel nemregiben Ielgyujtottak az elIoglalt varost, Alarikot aztan a kegyetlen Iatum
eltaposta, es megakadalyozta abban, hogy gyzelmenek gymlcset elvezze; Roma az istenek otthona, s mint
ilyen, a mindenhato Jupiter oltalma alatt all. (270) Kerik tehat Attilat, hiszen mar eleget elert, hogy a Ienyes
diadalt megszerezve, zsakmannyal telve, rengeteg predaval, diadaljelvennyel dics gyztes hadsereget vezesse
vissza a hazaIiba, vagy ha Iltette, hogy birodalmat kiterjeszti masIele Iorditsa a szittya Iegyvert, ne vezesse
istentelen hadjaratra, amellyel az egiek varosat akarja Ilegetni, mert hallatlan vakmerseg es ostobasag lenne
istenek ellen hadakozni, es az egyetlen Ildi hajlekukat lerombolni. Attila erre nagy gondba esett, mert ugy
velte, hogy Italia vastagabb reszet mar nemcsak legyzte, de meg is semmisitette, a tbbit megtrte a Ielsz, es
nkent engedni Iog. Ugy hitte, hogy a Iemberek e tanacsa nem jozan megIontolasbol Iakad, hanem inkabb a
Iolytonos haboruzasbol ered Iaradtsagbol, ezert megorrolt rajuk kishitsegk es lustasaguk miatt. Neha magaba
melyedve megsem talalta Iejtegetesket bolondsagnak, es merlegelte a szerencse allhatatlan es ellenseges voltat.
Jol tudta ez a barbar, hogy az esemenyek urnje sohasem mutatja ugyanazt az arcat, soha senkihez sem h,
kenye-kedve szerint Iorgatja az emberi sorsokat, es ez a jatek nagyon szorakoztatja. De keptelen volt kordaba
szoritani hatalomvagyat; taborat a Po partja menten hosszan es szelesen szetosztotta, es mert szkseget
semmiben sem szenvedett, addig akart ott meglni, mig a helyzet es az id dntest nem hoz vagy enged.
89
90
7. fejezet - Hetedik knyv
Mialatt a hunok a Mincio Iolyonal taboroznak, egesz Italia zrzavarban, szrny Ielelemben kavarog es reszket.
Leo papa a kereszteny tarsadalom veszten szanakozva, nemcsak Valentinianus, hanem a romai szenatus es nep
keresere is a kzjo erdekeben kvetsegbe indul Attilahoz. A tisztelend papi testlettel kesedelem es megallas
nelkl Galliaba siet; a Mincio Iolyonal Ielkeresi a meg mindig tetovazo Attilat. Az ellenseg azt remelte, es errl
meg is volt gyzdve, hogy a romai pspk az egesz Italia Iltti uralmat es a behodolast hozza neki; sszehivta
a tabori gylest, es a IerIit ntelt elegedettseggel, vidam keppel, annak meltosagahoz illn Iogadta, engedelyt
adott a szolasra, es a szentseges atyat nyajas Iigyelemmel hallgatta.
Nem annyira emberi, mint isteni akaratbol jvnk hozzad az apostoli karral, szolt az, hidd el, bns halandok
kegyetlen kiralyi biraja, es mert az isten tiszteletevel meg a lelkek megmentesevel Ioglalkozunk, jol tudjuk,
hogy mennyei szandek adott teged a nepeknek isten ostoraul es a nemzetek Ielelmel. (5) Megertettk, hogy
teged, aki a legembertelenebb nemzetsegbl szarmazol, az ur nem alapos ok nelkl emelt e magas csucsra. Mert
a kereszteny nep gonoszsaga es istentelensege olyannyira elaradt, hogy a mindenhato ostora nelkl nem lehet
megIekezni, es az eg rad bizta a hatalmat, hogy az embereken behajtsd a bntetest. Es ha trelemmel hallgatod
az igazsagot hat azert tett meg haragjanak hoherava, hogy az emberiseget kierdemelt bntetessel sujtsad, es
kegyetlensegeddel mindaddig tombolj, amig meg nem tudod, hogy eleget tettel az isteni igazsagnak. A
Mysiakat, Trakiat, a Pannoniakat, Illyricumot, Macedoniat, Achaiat tzzel-vassal emesztetted, mert ezek a romai
tartomanyok npusztito modon nemcsak arianus, hanem mindenIele szentsegtelen eretnekseggel gytrtek
magukat. Ugyanezen bnben volt reszes az innens meg a tulso Gallia is. Az isteni szigor tehat eltaszitotta
magatol a halalhozo hitetlenseget es halatlansagot, neked pedig mindeddig megengedte, hogy
szelteben-hosszaban ldklessel, gyujtogatassal szaguldozz. Mi, akik a mindenhato istent kepviseljk a Ildn,
es Peter meg Pal vedelmet es tekintelyet elvezzk, akar Illyricumban, akar Pannoniaban, Macedoniaban vagy
Galliaban elibed alltunk volna, hogy Iigyelmeztessnk az eg akaratara, ha ugy gondoltuk volna, hogy egeszen
eleget tettel az isteni igazsagszolgaltatasnak. (10) Most meg nem mult el az ur haragja; a varosbol, mint valami
kilatobol knnyezve neztk, amint lerohanod a szamos romai koloniaval, sregi varossal ekesked nemes
Adria-videket. Megsem alltunk az utadba, de meg csak egy hanggal sem tiltottunk el ettl, mert ugy ereztk,
hogy a szellemek meg engesztelhetetlenl haragszanak. Lattuk, amint langgal es karddal pusztitod Isztriat es a
Pon tuli terletet, de egy szonyi zenettel sem gatoltunk, es azert nem, hogy e lang vegre kijozanitsa a nepeket,
es romlatlanul tiszteljek megvaltojukat. Most pedig, Attila, igy ertsd a hatalmas isten akaratat: A josagos es
mindenhato Jezus Krisztus megparancsolja neked, hogy most Iordulj vissza, nem tri, hogy a Pon atkelve
tovabb dhskdj ldklessel, Iosztogatassal, gyujtogatassal. A Pon alul jambor nep el, Italia tbbi resze mentes
minden mocsoktol, es kitart az igaz hitben, mellette all a leghathatosabb vedelmez, eg es Ild kiralya, a
mindenseg teremtje. Tudd meg, hogy ha a Pon atlepsz es tovabbnyomulsz, nem emberekkel, hanem halhatatlan
istenekkel lesz haborud. Vigyazz, Attila, vesd le a vakmerseget, a kegyetlenseget, es Iekezd meg dhdet! Mert
mi lehetne esztelenebb, mint az isten ellen Iegyvert emelni? (15) Mi lehetne nagyobb halatlansag, mint
csatarendbe allni az ellen, akitl az eletet, a meltosagot, a hatalmat meg a szamtalan egyeb javakat kaptad? Ez
bizony a legnagyobb rltseg volna. Anyos es Nicasius meg a tbbi istennek szentelt IerIi mennyei segitseggel
tekintelyes varosokat vedelmezett meg a haragodtol. Mit cselekedhet a mindenhato, akinek egyetlen legyintese
egykettre letaszithat teged a magas tronrol, meghozza ugy, hogy neked meg szkitaidnak emlekezetetek sem
marad, hiszen minden az Ielsegenek engedelmeskedik? Feld az urat, alazattal engedj intesenek, szivesen
hallgasd szolgajat es kldttet! Mert az legkisebb szolgaja az dvsseg jeleben es Jezus neveben, mely nev
minden nevek Iltt valo, a kisujjaval megsemmisiti veled egytt egesz hadseregedet. Kerlek, Attila, ne
mereszkedj az istenseg ellenere Roma varosanak tronjara trni, melyet az ur maganak valasztott, es amelyen
nem hogy barbar nepsegeknek, de meg Romulus sarjanak sem engedi meg az uralmat. Ez a tron, hidd el nekem,
az isten orszagae, amelyen helytartoi es pspkei reven hallgatja az emberek Iogadalmait es knyrgeseit. Itt
bocsatja meg az emberi bnt es botlast; itt l trvenyt mindennap, itt iteli meg es merlegeli az emberi vetkeket,
itt Peter Ipap, Krisztus helytartoja, es tarsa, Pal uralkodik; ennek elen az helyebe szabalyszeren kvetkez
es mennyei hatalommal Ielruhazott pspkk allnak, akik szemes gondot viselnek az emberi dvssegre. (20)
Ne mereszeld tehat e varost, a nemzetek kiralynjet, a martirok temethelyet, a vilag szljet, a dicsseg
91
blcsjet, az inkabb mennyei, mint Ildi birodalom szekhelyet megtamadni. Tartozkodj az apostoli szektl,
amely Peter es Pal hatalmas szellemenek vedelme alatt all; tartozkodj a papai vartol, amely szentek csontjaibol
es martirok verevel oltott meszbl eplt; tartozkodj a Peter sziklajan emelt Ioltartol! Akik az isteni birodalom
szekhelyel kiszemelt Romat valaha is mereszeltek megtamadni, e szrny gaztett miatt pusztulasra jutottak. A
senon gallok a tiedhez hasonlo elszantsaggal es erkkel nyomultak be Italiaba, tamadtak meg a varost, es a
Capitoliumon kivl mindent leromboltak, aztan annyi csapas es bolyongas lett a reszk, oly kegyetlen Iatum
ldzte ket, hogy jobb szerettek volna, ha Romat nem hogy nem Ioglaljak el, de meg csak nem is latjak
sohasem. Porsenna, az etruszkok hatalmas kiralya, elete kockaztatasaval ostromolta, es gyalazattal, karvallassal,
eredmenytelenl tavozott; aztan jobban kivanta a romaiak baratsagat, mint Iegyveret. (25) Hannibal megtrte,
hogy ne mondjam, megsemmisitette a romai nep erejet, majd a varos ostromara indult, de a bsz ellenIel nem
hogy el nem Ioglalhatta, de meg csak nem is lathatta azt; aztan ez kenyszeritette arra, hogy halalra szanja magat.
De, hogy ne kalandozzunk a trtenelemben, Alarik, a gotok kiralya, maga is szkitiai szarmazek, epp most
mereszkedett Romara kezet emelni, es miutan meggyalazta a varos Ienseget, miutan elkvette a bnt, elete
azonnal szerencsetlenl megszakadt. A gotok, akik sem erben, sem vadsagban nem szorulnak a hunok mge,
ezutan szelidebben viselkedtek a romai birodalommal. Tartoztasd meg tehat magad, Attila, az egi birodalom
szekhelyetl, hagyd Romat, az istenek hajlekat, a Ild kiralynjet, a nemzetek anyjat, a nepek hazajat, az
antikvitas szentelyet, ismerd el es tiszteld a diadalok emlekmvet, ne emeld ers kezedet az egbeli Peter
tronjara, Ield a kardhordozo Pal szellemet. Ha nem igy teszel, a tieiddel egytt egyszerre Iogsz sulyos isteni es
emberi bntetesben reszeslni, s majd kes banatra ebredve hiaba keseregsz vakmersegeden. Ezert hat a rank
vigyazo mindenhato isten igejevel es a szentseges apostoli kar vezetinek a parancsa szerint utasitunk, hogy
csapataiddal egytt Iordulj vissza. (30) Azonnal vidd el a taborodat innen, hajtsd el a vad, barbar nepseget, menj
vissza a hazadba, ne mereszelj a Pon keresztllepni, vess veget az rjngesnek es a gyilkolasnak, kegyelmezz az
emberi vernek, mert az isten haragjat mar beteljesitetted, tartozkodj Italiatol es Roma varosatol. Uraskodj, ahogy
tetszik, Italian kivl, Szkitiaban is, mert masklnben, tudd meg, az egbl halalos itelet leselkedik rad, es azt se
Ielejtsd el, hogy a haragvo istenseg ellensegeit azok ellensegei altal szokta sulyos bntetesben reszesiteni.
Nagyon vigyazz, hogy veled ne igy trtenjek, higgy Krisztus helytartojanak, es hallgass ra!
Leo papa e Ienyeget es szinte isteni szavakkal ugy megijesztette a kiralyt, hogy az nem sokat tudott valaszolni.
Alarik esetet Iorgatta az elmejeben, es meg inkabb hinnie kellett Leonak. Vegl rviden azt Ielelte, hogy a IerIi
tekintelye es tiszteletremelto megjelenese meggyzte t arrol, hogy ez isten parancsa, es mert a Mincio Iolyonal
mar meg is allt, e megtorpanasbol raismert az egi akaratra; (35) Alarik peldajan megrettenve egy ideje ott
allomasoztatja a taborat, nem is Iogja a szellemek engedelye nelkl atlepni sohasem a Pot, es nem tesz semmit;
komolyan megigeri tehat, hogy a sereggel nem vonul tovabb, megIekezi haragjat, amelyet isteni terv nttt bele,
es azonnal szot Iogad a szentseges IerIiunak, Krisztus helytartojanak, ahogy parancsolta. Miutan Leo kivansagat
teljesitette es elbocsatotta t, valamennyien csodalkoznak, hogy a Ipap tekintete es szavai Attilat egykettre
meggyztek, es sok Iember tudakolja, hogy miert engedett oly knnyen a kereszteny pspknek, miert latszott
ugy, mintha a Ielelem elbatortalanitotta volna. Nem a kis papi csoport ijesztett meg engem, mondta, es nem a
papa, hanem az a ket reg keltett bennem rettegest, aki hosszu szakallal, tiszteletet es Ielelmet parancsolo
arckiIejezessel a IerIi Ieje Iltt kivont karddal allt, es nekem szegezett Iegyverevel szrnyhalallal Ienyegetett
meg, ha kldttjenek nem engedelmeskedem. Azt hiszik, hogy Peter es Pal sietett helytartojuk segitsegere. A
kiraly parancsara a hunok Noricumba es Pannoniaba helyeztek at a taborukat, dhket megIekeztek, az ldkles
es gyujtogatas megtiltatott nekik, Leo egesz Italia menekleset kieszkzlve halat adott az istennek, hazament
Romaba, es jelentette az egyhaz altalanos szabadulasat.
E josagos atya ezutan minden erejet arra Iorditotta, hogy megmentse az igaz hitet, amelyet ez idben leginkabb
az eutychianusok es a nesztorianusok veszelyeztettek. (40) Nesztor konstantinapolyi pspk ugyanis azt
allitotta, hogy a szz nem az istennek, csak az embernek volt az anyja, az egyik szemely testi, a masik isteni,
ersitgette, hogy az isten Iia az egyik, es az embere egy attol klnallo masik. Eutyches egyaltalan nem ertett
vele egyet, hanem azt mondta, hogy az emberi es az isteni termeszet tkeletesen egy es ugyanazon leven
semmiIelekeppen sem klnbztethet meg. Flavian bizanci metropolita mindket eretnekseget kiatkozza.
Theodosius parancsara Ephesusban zsinatot tartanak, amelyen Dioscorus elnkletevel Eutychest Ielmentik,
Flaviant elitelik. Ezzel szemben Theodosius halala utan Leo Marcianus utasitasara es vednksege alatt
Calchedonba hivatott ssze gylest, amelyet egyetemesnek mondanak, mivel 630 szent atya vett reszt rajta,
92
amelyen a szentseges gylekezet megersitette, hogy Krisztusban ketts termeszet van, es ugyanazt az egyetlen
Krisztust kell istennek es embernek hinni. Aztan valamennyi atya egyetertesevel nyomban kiatkoztak a
manicheus Iertzes szerzit, es knyveiket nyilvanosan elegettek; Dioscorus dlyIjet megtapostak, es az
eretnekseget eltrltek.
Ugyanezen idben Valentinianus parancsara Maximus patricius megli Aetius patriciust, a ragyogo hadIit, aki
nemcsak Attilanak, hanem irigyeinek sokIele vadaskodasa kvetkezteben a romai csaszarnak a szemeben is
Ielelmetes. (45) Erre Aetius bajtarsa, Trasistilla, hogy baratja halalat megbosszulja, Maximus segitsegevel
Romaban megli Valentinianust. Ez 30 evig uralkodott, eletenek nagyobb reszet Ravennaban tlttte, es hogy a
varos tekintelyet gyarapitsa, a ravennai ersek ala vetett 12 pspkt, ugymint Rimini, Cesena, Forli,
Forlimpopoli, Faenza, Imola, Brento, Bologna, Modena, Reggio, Parma, Piacenza pspkeit, miert is az az
exarchatus nevet kapta. Ravenna Ialait kiszelesitette, elrendelte, hogy Janos pspk Ieher gyapjubol keszlt
csaszari ltzeket viseljen, amiert aztan a ravennai Ipapok a romaiakkal mereszeltek sszehasonlitani magukat.
Maximus Valentinianus utan magahoz ragadta a birodalmat, elrabolta es Ielesegeve tette Valentinianus hitveset,
Eudoxiat. Tettenek pimaszsagaval arra inditotta Geiserik vandal kiralyt, AIrika meghoditojat, hogy ratrjn
Italiara, es megtorolja a bnt; a Ieketekbl, morokbol, vandalokbol mintegy 300 ezres sereget szedett ssze,
oriasi Ilottaval atkelt Latiumba, es elIoglalta a polgarok altal odahagyott varost. Ezek meneklese kzben Ursus
romai szazados meglte a zsarnok Maximust. Leo papa a varosba benyomulo Geiserik ele ment, es megkerte,
hogy elegedjek meg a zsakmannyal, a varost es a templomokat ne gyujtsa Iel. (50) Ezt nem tudta kieszkzlni,
mert Geiserik Attilanal kerlelhetetlenebb volt. A varost a vandalok es a Ieketek tzzel-vassal egeszen szetdultak.
A tavozo vandalok Campanian keresztlvonulnak, magukkal viszik Eudoxiat es lanyat, elIoglaljak Capuat meg
nehany campaniai varost. A romaiak tizennegy nap mulva visszaternek az elhagyott varosba, a meghalt csaszar
helyebe Avitus szenatort allitjak, akivel Marcianus az allam erdekeben szivesen kt szvetseget. Leo papa
hozzalat a templomok es a varos ujjaepitesehez. A melyen vallasos es dusgazdag Demetria asszonyt rabeszelte,
hogy a harmadik merIldknel a sajat telken epitsen egy bazilikat az isteni Istvannak. O maga a Via Appian
boldog Kornelnak egy masikat emelt, a szetrombolt templomokat es egyhazi berendezest helyreallitotta. Harom
kapolnat epitett Peter, Pal es Janos bazilikajaban. Az apostolok sirjaihoz rket rendelt, akiket kamarasnak
nevezett el. A Vatikanban, Peter bazilikajatol nem messze monostort allitott nk szamara. Az acephalusok
eretnekseget, amely Krisztusban a lenyeket nem ismerte el, levelevel kereken megcaIolta.
(55) Tehat, hogy a hunok trtenetehez visszaterjnk, a szentseges papat Attila mely alazattal Iogadta, tisztelettel
elbocsatotta, maga pedig az egesz sereggel egytt az italiai kincsekkel es zsakmannyal megrakodva azonnal
visszatert Noricumba. Mieltt azonban Italiabol a labat kihuzta volna, azzal Ienyegetztt, hogy a taljanokra
sokkal sulyosabb haboruval tamad ismet, ha Honoriat, Valentinianus hugat, Piacidia csaszarne lanyat nem adjak
hozza Ielesegl a Iejedelmi kincstar illend reszevel. Ez ugyanis, mig Attila Italiaban Iorgolodott, t pedig
tisztesseg okan szent apacak kztt tartottak, egy eunuchhal titkon levelet kldtt Attilanak, amelyben a hunt
batyja ellen ingerelte. Arra biztatta, hogy Iogjon ra Iegyvert, t pedig tamogassa sereggel, penzzel, es hogy ezt a
tisztesseg rve alatt tehesse, kvetelje ezt a meltosagahoz ill hazassagot. Attila szivesen Iogadta az eunuchot,
bizalmas zenetet kldtt vele, amelyben Honoriat megnyugtatta, es jelezte, hogy a csaszarlannyal az nkent
Ielajanlott nasz nagyon is a kedvere szolgal, es t mindenkinel jobban Iogja szeretni. (60) Megegyezes szerint
kveteket kld Valentinianushoz, akik reven keri Honoriat meg a Iele birodalmat, hogy e rokoni kapcsolattal k
ketten gondoskodjanak a vilag bekejerl es javarol. Azzal Ienyegetzik, hogy ha a romai csaszar ezt a jog es
meltanyossag ellenere visszautasitana, vele egytt egesz Italiat leradirozza. Valentinianus a kveteket azzal a
valasszal bocsatotta el, hogy a hatalmas uralkodoval valo rokonsagot nem veti el, st, ez id szerint mas sem
jhet neki jobban, mint hogy Attila kiralyt ez dvs ktelekkel magahoz lancolja; ezen az uton a ket birodalmat
ssze lehet bekiteni, ezert maga is tamogatja ezt a gondolatot; azonkzben ki Iogja puhatolni nvere meg a
romai szenatus es nep akaratat, mert ezek utasitasa es hatarozata nelkl allamgyekben semmi sem trtenhet
trvenyesen. Valentinianus ez id alatt meghalt, ugy, ahogy elmondtuk. Attila gyanut Iogott, hogy kijatszottak.
Egyesek azt mondjak, hogy hazajaba visszaterve mar nem sokaig elt; masok azt irjak, hogy ujra visszament a
Galliakba, mert meg akarta torolni az Aetiustol es Theodorik vizigot kiralytol elszenvedett vereseget. (65)
Fentebb mar kezdtk erinteni az irasmvek ellentmondasossagat, melyet itt, ahogy a targy megkveteli,
reszletesebben bemutatunk. A magyar evknyvek, es sokan masok is, azt mondjak, hogy Attila, miutan az italiai
93
es illyricumi hadjaratban diadalmaskodott, es gyztes es meggazdagodott hadaval hazament az orszagaba,
gladiatorjatekokat es mindenIele eladasokat rendezett; Sicambria lakossaganak haromszor adott lakomat,
adomanyokat osztogatott, rengeteget pazarolt az odasereglett nepekre, es nehogy ugy lassek, mintha termeszete
elpuhult volna, Azsia meg AIrika meghoditasan gondolkozott; azt mondjak, hogy e hallatlanul kejsovar ember
azert Iorditotta az elmejet dzslesre es agyasai sokasagara, hogy hunjai mind testket, mind lelkket IelIrissitve
lelkesebben keszljenek Iel az uj hadjaratra. Mindenkinel kedvesebb volt szamara Ildiko kisasszony, a bactriai
kiraly csodas szepseg es hasonlithatatlanul bajos lanya, akinek szerelme langra gyujtotta, es elhatarozta, hogy
els Ielesegeve teszi. Kiralyhoz melto menyegzt rendezett, es minden Iektelenseget a naszejszakaba adta bele,
ezen az ejszakan annyit aldozott Bacchusnak es Venusnak, hogy alvas kzben hanyatt Iekve az orrabol kiml
ver azonnal megIojtotta, es meghalt. A Ielebred asszony Ierjet magahoz lelve, azt holtan es kihlve talalja. A
kamarasok azonnal sszeszaladnak, es a kiraly varatlan vegzetet az elarado gyasz kzhirre teszi, a vegzetet,
mondom, mely meltan erte t, hiszen aki oly nagyon szomjazta a masok veret, az joggal telt el a sajatjaval, halt
meg a sajatjatol. (70) Marcianus azon az ejszakan, amelyen ellenIele meghalt, almaban Attila ijat eltrve latta,
es ebbl halalat megerezte, mint mondjak. Amikor pedig halalhire szelteben elterjed, a szkitak minden
nbizalma egyszeriben odalesz. Tudjak ugyanis, hogy egy ilyen es ekkora birodalom, amely klnbz es
egymassal torzsalkodo, veszeked nemzetekbl allt ssze, hiszen a gepidak meg az osztrogotok, mint szolgak,
csak Ielelembl katonaskodtak Attilanak, semmikeppen sem tarthato Ienn, es e szamos nepseg nem maradhat
meg az engedelmessegben; okkal hiszik, hogy mindnyajan azonnal elpartolnak. Mindazaltal Iiai, Csaba es
Aladar, vagy mint masok mondjak Ernak es Durik, a tbbi Iejedelemmel egytt gondoskodnak a
temeteserl. A szertartas a IerIi meltosagahoz illn oriasi pompaval, hatalmas neptmeggel megy vegbe; a testet
a szentelybe, az sk Ientebb emlitett emlekmvehez viszik, mert Bela es a szkitak tbbi vezere az orszagutnal
volt eltemetve, ahol a hunok oszlopot allitottak. A magyarok azt mondjak, hogy 124 evet elt, negyvennegy evig
uralkodott, es a Pannoniakba valo bevonulas utan a hetvenkettedik, az isteni megvaltas utan pedig a
negyszaztdik evben hunyt el. (75) Jordanis a temetest ugy meseli el, hogy a tetemet a tabor kzepen a krben
allo satrak kztt helyeztek el, krs-krl valogatott hun lovasok enekeltek dicssegerl krtanccal kiserve, es
cirkuszi jatekok modjara jartak krbe; aztan a testet ajandekokkal tiszteltek meg, vigassaggal, gyasszal vegyes
tort csaptak, ejszaka pedig titkon a kijellt helyen elIldeltek, az ellensegtl szerzett Iegyverzsakmannyal es
rengeteg emberverrel mutattak be neki aldozatot.
Jordanis azonban messze elter a magyaroktol, es hogy vajon megvonjuk-e tle a hitelt, dntsek el azok, akik a
szkitak si trtenelmet gyllseg nelkl olvastak; azt mondja, hogy Attila, miutan az italiai hadjaratot
kveten Pannoniaba hazament, a vizigotok megsemmisitese vegett ujra visszatert Galliaba; mit hogy
akadalytalanul megtehessen, azokat pedig keszletlenl erje, mindenekeltt kveteket kldtt Marcianus
csaszarhoz, azok utjan keseren Ielpanaszolta, hogy Theodosius csaszar egykori igeretet nem teljesitik, ezert
hadat zen a grgk Iejedelmenek; a IurIangos kiraly ezt azert tette, hogy ezzel az alcaval minden gyanakvasat
eloszlassa az ellensegnek, amely Galliat tartotta elIoglalva es a gascogne-i Toulouse-ban uralkodott; aztan
hosszu menetelessel oriasi sereget vezetett Gallia ellen, ugy tervezve, hogy elszr az alanokat, majd a
vizigotokat rohanja le, hogy amazok legyzese utan a vizigotokat sokkal knnyebben megtrhesse. (80) De
terveink nem sikerlnek mindig az elkepzelesnk szerint. Thorismund, a gotok kiralya, jol ismeri Attila esze
jarasat, tart attol, hogy az alanok veresege utan ersebb ellenIelet talal benne, ezert jelentekeny sereggel azok
segitsegere siet. A tamado hunokkal megIelel batorsaggal es ervel szegl szembe, az sszecsapast hosszu
kzdelem kveti, vegl a hun enged, es aztan kenytelen meghatralni, majd vereseget szenved es megIut. Ugy
velik, hogy a szkita itt sem kapott ki kevesbe, mint a most mauriacuminak nevezett catalaunumi sikon. Ha a got
ironak hitelt adhatunk, a hunok karvallassal s egyben gyalazattal huzodtak vissza Pannoniaba. Attila ezaltal
jocskan veszitett tekintelyebl, kezdtek t lenezni, es mar nem volt olyan Ielelmetes, mint korabban.
Thorismund gyztesen tert vissza Toulouse-ba, majd rvidesen meghalt. Mert amikor betegsege miatt venajat
megvagva a vere Iolyt, Ascalis nev szolgaja jelentette, hogy itt az ellenseg, es Iegyvere nem leven,
keresztldItek. Hogy azonban ne haljon meg bosszulatlanul, a masik, szabad kezevel Ielkapott egy zsamolyt, es
nehany tamadojat agyoncsapta. Az uralomban Iivere, Theodorik kvette. Mieltt Attilahoz visszaternenk,
kvessk egy kicsit Jordanist, aki sok mindent elbeszel a vizigot trtenelembl.
(85) Amikor Theodorik az uralmat megszerezte, szembetalalta magat Riciarral, a svabok kiralyaval, rokonaval,
aki Galiciaban, vagyis Portugaliaban szekelt, Riciar ugyanis egesz Hispaniat el akarta Ioglalni. Theodorik
94
elszr nmerseklettel kvetek utjan Iigyelmeztette, hogy tartoztassa meg kezet az idegen terlettl, ne
kvessen el meltanytalansagot, Iekezze meg ambiciojat, mert az nagy gyllseget kelthet ellene. Ez azonban
hetyken zente vissza, hogy Theodorik ne sse az orrat a masok dolgaba, Ilsleges, hogy akarkinek gondjat
viselje, hogy meggondolatlanul hol innen, hol onnan szerezzen maganak bajt, inkabb csak arra gyeljen, de
nagyon, hogy ne sertse meg a svabokat; masklnben kenytelen lesz Toulouse-t ellensegkent meglatogatni, s
akkor a vitat karddal intezik el. Thorismund Ielbosszankodott ezeken a szavakon, minden szomszedjaval rendbe
tette a dolgat, szvetsegebe vonta Gundikot es Hilperiket, a burgundok kiralyait, majd nepes hadsereggel
benyomult Hispaniaba az Obrigo Iolyohoz, amely Asturian es Iberian Iolyik keresztl, megrohanta a svabokat,
mikor is megkezddven az tkzet, oly gyllettel csaptak ssze, hogy mindket reszen sokan hullottak el. Vegl
is a svabok vereseget szenvedtek es elestek. Riciar elkapott egy hajot, es szkessel mentette az irhajat, ekzben a
gotok karmaba kerlt, Theodorik ele vezettek, akinel maganak meg veinek bocsanatot talalt, mert a jolelk
ellenIel ugy gondolta, hogy a gyzelem utan Ilsleges tovabb kegyetlenkednie. A meghoditott svabok elere
egyik hbereset allitotta, AgriulIot, a Varinok trzsebl, amely a nemes got vertl nagyon tavol allt. Ezt a
svabok lazadasra vettek ra. Theodorik rakldte a sereget, kapitanyai elIogtak, aztan a Iogolynak Iejet vettek,
hogy a tbbieknek az peldajan mutassak meg, hogy a joindulatu ur iranti engedelmesseget sohasem szabad
megszegni. (90) A svabok visszahkltek vadsaguktol, es a kiraly megengesztelese vegett elkldtek hozza
pspkeiket a papi testletekkel egytt, akik kiknyrgtek tle, hogy nemcsak megbocsatott nekik, hanem azt
is megengedte, hogy a sajat nemzetkbl valasszanak urasagot, aztan pedig megersitette a megvalasztott
Rimismundot. Theodorik uralkodasanak 13. esztendejeben meghalt, Iivere, Eurik, aki a helyebe lepett, nem
szabadult a mergezes gyanujatol. A gyakori Iejedelem- es csaszarvaltozas a vizigotoknak alkalmat szolgaltatott
birodalmuk gyarapitasara. Mert elszr Hispaniat Ioglaltak el, majd hatalmukat a Galliakban terjesztettek ki.
Eurik elIoglalta a romai Iejedelmek szekhelyet, Avernat. Errl ennyit.
De, hogy a targyunkhoz visszaterjnk, Attila halala utan meghasonlas tamadvan, elskent Valamir es
Thiudimer, az osztrogotok, meg Ardarik, a gepidak kiralya partol el a hun uralomtol, es szerez szabadsagot
maganak. Ugyanezt teszik a markomannok, a herulok, a tringek, a kvadok, akik Attila utan nem kivannak
Iiainak, Ernaknak es Duriknak a szolgasagaba visszaesni, ezert a hunok Iemberei Iegyvert ragadnak az
osztrogotok meg a gepidak ellen. (95) Ernak 30 ezer emberrel tamad a gepidakra, az els sszecsapasban
vereseget szenved Ardariktol, es elesik, Durikot Valamir es Thiudimer veri es Iuttatja meg, mire kenytelen a
hunokkal egytt Szkitiaba visszahuzodni. Ezutan a hunok nem mereszeltek az osztrogotokra Iegyvert emelni. A
gepidak, mint Jordanis irja, krlbell harmincezer hunt meszaroltak le. Megltek a vitezl kzd Ellakot, Attila
Iiat, tbbi testvere elszaladt a Fekete-tenger partjara, ahol a gotok szekeltek volt. E haboru szamos nacionak adta
vissza a szabadsagat, amely a romai tartomanyokba vonult, es Marcianus a legszivelyesebben Iogadta ket, ezek
pedig elIoglaltak a nekik juttatott helyeket. A gepidak a hunok elzese utan mintegy hadijogon megszalltak az
egesz Daciat. A romai birodalomtol mint derek emberek a baratsagi szerzdesben nem kivantak mast, mint
nyugalmat es rendszeres evjaradekot, amit a csaszar keszseggel megengedett. Az osztrogotok hazat kertek a
romai birodalomtol, es Pannoniat nyertek el. (100) A szarmatak, a cemanderek es nehanyan a hunok kzl
Illyricum egy reszen, egy tengerparti varos mellett talaltak otthont, e nembl szarmazott Blivila pentapolisi
vezer, ennek testvere, Froila, es Bessa patricius. A scyrek, a sadagarik es mas alanok megkaptak a kisebb
Szkitiat es Also-Mysiat. A rugok meg nehany mas nep lakohelyl kerte Biziet es Arcadiopolist. Ernak, Attila
kisebbik Iia veivel Kis-Szkitia kls szelen valasztott szekhelyet. Rokonai, Emnedzur es Vultizintur, a part
menti Daciat szereztek meg, a hunok egy resze Macedoniaba es Grgorszagba tavozott, ezeket
sacromantisiusoknak es Iossatisiusoknak nevezik. A merhetetlen tmeg kis-got nep VulIila papIejedelemmel
Mysiaban, a Haemus-hegyseg tveben a nikapolyi terleten lakott. A gotok tehat, akik Pannoniaban ltek,
Valamir kiralysaga alatt harom reszre szakadtak; mint harom testver egy akarattal uralkodtak. Valamir a Lajta es
a Raba Iolyok kzen, Thiudimer a Balaton to menten, Vidimir a kett kztt nyugodott.
(105) A magyar evknyvek maskepp beszelik el, ami Attila halala utan trtent; tbbek kztt ket, uralomra erett
Iia maradt; a germanok, akik elen a veronai Detrik allt, es a hunok meghasonlottak es erzletk megoszlott,
egyesek a Honorius csaszar lanyatol szletett Csabat, masok a nemes german trzsktl szarmazo Aladart
valasztottak. Detrik nehany hunnal Aladart tamogatta, mert ez german verbl szletett, es ugy gondolta, hogy a
hunok bels viszalykodasa birodalmukat mihamar tnkreteszi; ebbl sulyos meghasonlas tamad. A hunok egy
resze a germanokkal, mas resze mas nemzetekkel tart. A ket Iel megtkzik, meghozza oly kegyetlenl es
95
hevesen, hogy a belharc tizent nap multaval is alig csendesedik. A nepek vere, ugy mondjak, patakkent mltt
a Dunaba. Az tkzetben vegig Csaba partja volt az ersebb, de vegl Detrik csellel megtrte. (110) Azt
beszelik, hogy Csaba hatvan ccsevel es tizentezer hunnal, aki e csatat tulelte, Grgorszagba Iutott, ahol
tisztesseggel Iogadtak, es 13 evig tartozkodott ott; aztan hazajat nem Ieledve, egy evig tarto utazassal visszatert
Szkitia belsejebe, ahol mint mondjak nagyapjat meg eletben talalta, ami egyenesen keptelensegnek latszik;
ennek tanacsara a Szkitiaval szomszedos khorezmi nemzetbl vett Ieleseget, es tle nemzette Edemen es Ed
Iiait; mig elt, gyermekeit Iolyvast Pannonia visszaszerzesere biztatta, es utolso perceig Pannonia meg Sicambria
nevet mondogatta.
Mint a mi idnkben latjuk, a hunok nem zettek ki teljesen a Pannoniakbol; mert akik az ldklesbl Iogolykent
megmenekltek, nem tudtak nyugton elni a germanok mellett, hiszen azok az ellensegeik voltak, hanem
eltavoztak Dacia tavolabbi reszere, amelyet Erdelynek neveznk, es a t hangot k-ra modositva magukat
szekelynek neveztek el, mert tudtak, hogy a szkita nev minden szomszedos nep Ileben nagyon ellenszenvesen
hangzik. Ezek idegenekkel ma sem ktnek hazassagot, hogy a verket ne korcsositsak el. Kemeny szokasaikat
maig megtartottak, es ersen klnbznek a tbbi magyartol. (115) Szkita betik vannak, amelyeket nem
papirra irnak, hanem rvid palcikaba ronak, es keves jellel sok gondolatot Iejeznek ki. Szakallasan jarnak,
marconak, rengeteg a marhajuk, es Ildmvelesbl meg legeltetesbl elnek. A szolgasagot nem trik, st, a
szabadsagot annyira szeretik, hogy inkabb meghalnak, mint hogy adot Iizessenek. Magyarorszag kiralyainak
sohasem akartak katonai szolgalatot teljesiteni, es erre semmi ervel sem lehetett ket rabirni. A mi idnkben is
csak keresre es a kiraly iranti szeretetbl hajlandok arra, hogy az isteni Matyasnak idrl idre hazankent
egy-egy krt adjanak. Azt mondjak, amikor meghallottak, hogy a hunok, akiket utobb magyaroknak neveztnk,
visszajnnek a Pannoniakba, kldttseggel jarultak elebk a most Roxianak nevezett Ruteniaba, amelyet egykor
a roxolanok laktak; velk egyeslve tertek vissza a Pannoniakba, mint a kvetkezkben bvebben elbeszeljk.
Ezek azt hittek, hogy Csaba meghalt Grgorszagban, ebbl szarmazott az a szolasmondas, mely a magyarok
szajan maig jar: Akkor jssz te vissza, amikor Csaba Grgorszagbol. (120) Csaba tehat visszament Szkitiaba,
de mert grg anyatol szletett es Ielesege klIldi volt, a szkitak kezdtek becsmerelni, mert ugy tartottak, hogy
veret megIertztette. Aladar es a germanok egypar hunnal meg Attila seregenek nemi maradvanyaival
megmaradtak Pannoniaban. Azt hiszik, hogy Aladart es Detriket e lazadas soran megltek; igy maradtak vissza
Magyarorszagon a legklnbzbb nemzetiseg nepek, amelyek zme a magyarok visszajveteleig az
osztrogotok alatt elt. Ezert van, hogy nemetek es magyarok Daciaban es mindket Pannoniaban ma is vegyest
laknak, tudniillik Attila halala utan mindket nep Aladartol es Detrik vezertl maradt vissza.
Nem tudom azonban, miIele vegzet rendelte, hogy Attila halala utan, az isten ostoranak eltrese es a romaiak
elkeseredett ellenIelenek kimulasa utan ennek maradekai mar megint Italia megtamadasara es meghoditasara
induljanak; mert a ggs romai birodalmat csak szkita Iegyver akarta Iolyvast megtrni. Attila meg halalaban is
nyomorgatja Italiat. (125) Az seregenek maradekai, a herulok es a tringek, akik a hunok veresege es
meneklese utan a Duna torkolatvidekere huzodtak, halala utan mintegy husz evvel Augustulus csaszarsaga
idejen Odoaker vezerletevel megtamadtak Italiat. Aquileiat bal kez Iele hagyva elIordultak a trevisoiak, a
vicenzaiak, majd a bresciaiak Iele. Odoaker Pavia mellett legyzte es meglte Orestes patriciust. Ennek Iiat,
Augustulust, az uralombol kitette, es elkldte a campaniai Lucullanum varoskaba, ahol vezeri kpnyeget
levetve maganemberkent elt. A romai csaszarsag tehat, amely Augustusszal vette kezdetet, Augustulusszal erte
veget. Odoakert, aki a patricius meglese utan Romara Iordult, a romaiak, elebe jarulva, eljenzessel
bebocsatottak, es diadalmenetben kisertek a Capitoliumra; ezutan lecsendesitette Italiat, es a legnagyobb
nyugalomban uralkodott 13 evig, a Ild harmadreszet kisajatitotta maganak meg az veinek. (130) De a
szlIldje Iltti uralmat sem hanyagolta el; mert amikor Feleteus, a rugok kiralya, akit Fevanak is mondtak (a
rugok ugyanis Germaniaban a Duna tulso partjat laktak), az otthon maradt herulokat megtamadta, es
szekhelykrl el akarta kergetni ket, akkor sorozast tartott, ers sereget allitott ki ellene, atkelt a Dunan,
megtkztt Feleteusszal, a kiralyt meglte, a rugokat szinte megsemmisitette, es tzzel-vassal elpusztitotta
egesz tartomanyukat, hogy tovabb ne lakhassanak ott. Odoaker romai kiraly ez tkzetben aratott gyzelme
jelentette az italiaiak jvend tragediajanak a kezdetet, ugyanis a romai provinciak ekkor lattak elszr a
longobardokat, akik Odoaker kiralysaga idejen elIoglaltak a lakossagabol kiresedett Rugilandot, amelyet
mintegy husz evig, egeszen Audoin kiralyuk idejeig laktak.
96
Hogy kisse messzebbrl tekintsk at a dolgot, Attila halala utan az osztrogotok meg az seregenek klnbz
maradvanyai a Pannoniakban eltek. Mint Ientebb emlitettk, Valamir, Thiudimer es Vidimir Iiverek meglehets
bekessegben uralkodtak naluk. Hogy a megkttt szvetseget betartsak, Marcianus Iejedelemtl rendszeresen
evjaradekszer ajandekokat kaptak, amikor azonban azt tapasztaljak, hogy ez az megvetesk jelekent elmarad,
a Iiverek Ieldhdnek, sereget gyjtenek, es berontanak Illyricumba, mindent Ieldulnak es elpusztitanak. (135)
Marcianus megbanja eljarasat, az idei es a tavalyi evre jaro ajandekot leroja, a jvre nezve pedig a
legkomolyabban megigeri, hogy a tbbit evente kldi. A beke zalogaul elIogadta Theodorikot, a kivalo
termeszet gyermeket, Thiudimer es agyasa, Ereliva Iiat, akit elvittek Konstantinapolyba, es amikor
nagyobbacska lett, Leo csaszar a kegyeibe Iogadta, igy szilardabb egyetertes jtt letre az osztrogotok es a
romaiak kztt. Azonban, a gotok nem akartak, hogy erejk a nyugalomban eltespedjen, szerettek volna
megmutatni a batorsagukat, es egy masik hadjaratra hataroztak el magukat. Elszr a sadagak ellen ragadtak
Iegyvert, akik a tulso Pannoniaban laktak. Ahogy ezt Attila Iia, a hunok kiralya, Dinzia megtudta, sszeszedte
az alatta allo keves hunt, hadiszvetsegre lepett az ultingurokkal, az angistrokkal, a bittugurokkal, a
bardorokkal, taborat a pannoniai Bassiana varoshoz vezette, megostromolta, krnyeket pusztitotta. Ezt a gotok
meghallva otthagytak a sadagak elleni vallalatot, es a hunok Iele Iordultak, akiket nemcsak legyztek, de a
lakohelykrl is kikergettek, ugy, hogy aki ottmaradt, maig retteg a got Iegyvertl.
(140) A hunok nyugodvan, a gotok es a svabok kztt keletkezett haborusag. Hunimund, a svabok vezere,
midn Dalmacia kirablasara indul, utkzben elhajtja a gotok nyajat, amely a mezkn koszal, ugyanis a svabok
a dalmatak es a pannoniaiak kzeleben elnek. Ezt a gotok rossz neven veszik, es Thiudimer vezetesevel a
visszater svaboknak a Balatonnal tekintelyes csapattal csapdat allitanak, nem annyira az imenti veszteseg
megtorlasara, mint inkabb nagyobb mereszsegk megelzese vegett, ejnek evadjan rajuk trnek a toparton, ezek
pedig a rajtatestl megzavarodva nem is nagyon tudnak ellenallni. Ez tkzetben Hunimund kiralyt elIogtak, a
svabokat megvertek, de mindnyajuknak kegyelmet adtak, elssorban a kiralynak, akinek Iiat Thiudimer rkbe
Iogadta, majd nemsokara veivel egytt tisztesseggel hazaeresztette Sueviaba. Ez azonban megIeledkezett a
jotetemenyrl, es rvid id mulva a gotok ellen uszitotta a scyreket, akik akkor eppen a Duna Iltt tanyaztak,
es bekeben voltak a gotokkal. Azok a megallapodas ertelmeben megrohantak ket, akik megrendltek, de nem
annyira az ijedelemtl, mint a meglepetestl, hiszen ugy tudtak, hogy a gotok es a scyrek kztt szoros
kapcsolat all Ienn; kegyetlen kzdelem kerekedik; a scyreket vegl lekaszaboljak. (145) A gotok kzl Valamir
lovarol leesve az ellenseg kezetl meghal; a scyreket kemenyen megleckeztetik.
A svabok Iejedelmei, Hunimund es Alarik is tartanak ettl, ezert szarmata segitseggel ujra Iegyvert Iognak az
osztrogotokra. A szarmatak kiralyai, Beuka es Babais, segitsegl sszekaparjak a scyrek maradekat, a gepidak
es a rugok elkelsegeit meg mindenIele nepseget, es a pannoniai Bollia Iolyo mellett tabort tnek. A gotok
Ielindulnak ellenk, es amikor az ellenseggel szembekerlnek, a hadrendet kibontva megtkznek. Annyi vert
ontanak, hogy az a mezn patakokban Iolyik; az ellenseg merhetetlen tmege vesz oda. (150) Thiudimer az
ellenseg ldklesevel betelve, testvere halalat es a gotokat ert serelmet megbosszulva hazamegy. Nem sok id
mulva ugy erzi, hogy meg nem bntette meg elegge a svabokat, es amikor a Duna jege beall, nagy sereggel atkel
ellenk, es varatlanul hatba tamadja ket. A svaboktol keletre a bajorok, nyugatra a Irankok, delre a burgundok,
eszakra a tringek eltek, akik a magas Alpokban lako alemannokkal egytt tkeletesen egyetertettek a
svabokkal; a gotok Sueviat es e szomszed tartomanyokat romboljak es gyujtogatjak, trik az ellenIelet, es
predaval alaposan megpakolva vonulnak vissza a Pannoniakba. Amikor Thiudimer gyztesen es gazdagon
hazaert Germaniabol, par nap mulva nagy rmmel Iogadta Iiat, Theodorikot, akit Leo csaszar tisztesseggel
elbocsatott. A tizennyolc esztends Theodorik nem akar apjahoz meltatlannak mutatkozni, ezert titkon
sszeszed hatezer embert, atkel a Dunan, es alattomban lerohanja Babaist, a szarmatak kiralyat, aki Kamund
romai vezer meglese utan hatalmaskodva uralkodott; az ijedelemtl sszeroskadt kiralyt lenyakazza, palotajat,
gyermekeit, Ieleseget, vagyonat megszerzi, a tbbit romba dnti es Ielgyujtja. (155) Majd, mieltt a szarmatak
sszeszednek magukat, a gazdag zsakmanyt hazaviszi apjahoz, a szarmatak altal megszallt Singidona varost
hatalmaba hajtja, de nem adja vissza a romaiaknak, hanem megtartja maganak.
A gotok szomszedjaikat mar szerteszejjel kiraboltak, ezert kiIogytak a zsakmanybol, es letszksegleti cikkekben
is hianyt szenvedtek, tehat kezdtek azokat bekeben hagyni. Thiudimert arra kertek, hogy nezzen valami uj es
gymlcsz haboru utan, mert szamukra a nyugalom nem lesz hasznos es dvs. Thiudimer ekkor magahoz
97
rendeli ccset, Vidimirt; eladja neki, mi a teend. Egytt elhatarozzak, hogy elljarot hatrahagyva
kivandorolnak, nehogy a harcias, nagy letszamu es szerencses got nep a nyugalomban elpuhuljon, meg
elemessze az ehseg. Es mert a vilagon ket valamirevalo birodalom letezik, sorshuzassal dntik el, hogy
melyikkre melyik jusson. A nyugati Vidimirre, a keleti Thiudimerre esik. Kemeny hadjaratot tervezve
mindketten rendbe teszik tartomanyukat, a Pannoniakban elljarot hagynak. Vidimir, mihelyt behatolt Italiaba,
melynek elen Glycerius allt, varatlanul meghalt. (160) Hasonnev Iiat hagyta hatra, ra rkitette javait, a
hadjaratot meg a hadsereget. Ezt azonban Glycerius ajandekokkal lekenyerezte, igy Italiat elhagyva a Galliakba
vonult, amelyeket krs-krl ellenseges nepek zaklattak. E lepesre sztnzte t a rokon vizigotok ottlete is.
Miutan a Galliakba megerkeznek, az osztrogot sereg a ver szavara nkent egyesl a vizigotokkal, hogy ugy
mondjam, egy testte lesznek, mint hajdan voltak. Felujitjak az si kapcsolatot, es ugy uralkodnak a
Hispaniakban meg a Galliakban, hogy nincs melto ellenIelk.
Thiudimer Illyricum lerohanasara keszlve atkel a Szavan, szerteszet szaguldozik, pusztitja a kzsegeket,
Ialvakat, elskent Nis varost Ioglalja el es gyujtja Iel, Thessaliaban kiostromolja Heracleat es Larisat; majd
megadas utjan megszerzi Nist|!|, rseget allit, es Thessalonikebe megy, amelyet Alarianus patricius ved nagy
lovassaggal, a gotok tmegetl azonban megijed, es tamadasukat nagy ajandekokkal kerli el. (165)
Megegyeznek, es nkent juttat nekik lakohelyeket, ugymint Cerraet, Pellast, Europat, Medimnat, Petinat,
Beraeumot es Siumot. A gotok helyet talalva beket ktnek es lecsndesednek. Thiudimer Cerraeben sulyos
betegsegbe esik, es valamennyi got kivansagara Theodorikot jelli ki tronrksnek, maga pedig, egeszsege
elIogyatkozvan, tavozik az eletbl. Zeno ennek hallatara kesz rmmel magahoz hivta a kiralyt, a Iranguak
kze emelte, es hogy meg jobban megtisztelje, Iiava Iogadta, konzulla tette, es hogy valamiIele
halhatatlansaggal ajandekozza meg, a palota eltt lovasszobrot allitott neki. Minden lehet ranggal Ielruhazta.
Theodorik Bizancban Irdtt a meltosagban, azonban hamarosan eszebe jutott, hogy gotjai, akiket Illyricumban
hagyott, szkseget szenvednek, es nem tartotta tisztessegesnek, hogy itt eldegeljen; a hitvany tespedes helyett a
dicsseges tevekenyseget valasztotta. Titokban Ilkeresi Zenot, es mert Italia, a Ild kiralynje a rugok es
tringek rabsagaban sinyldik, a legalja Odoaker urasagat szenvedi, megkeri, hogy hatalmazza Iel t arra, hogy
a romai birodalmat kiragadja a mocskos nepseg kezebl; ugy veli, hogy ez mindkettejk javara lesz. (170)
Ilyetenkeppen a csaszar megszabadul a got nep sulyos terhetl, Romat megszabaditja a barbaroktol, ami
Ielsegenek is erdekeben all, ha a vallalkozas terv szerint sikerl. Mivel Zeno Iiava Iogadta t, nem lesz
meltanytalan, ha josagosan megengedi, hogy azt a romai birodalmat, amelyet got kltseggel es hadervel szerez
vissza, a got kiraly birtokolja. Megigeri, hogy ha igy trtenik, a romai tanacsot es nepet szeliden es trvenyesen
kormanyozza es berlkent birtokolja. A csaszar hozzajarul, hogy a nemes lelk iIjut ne keseritse, es arra is
gondol, hogy jobb lesz, ha Italiat visszanyeri es Iogadott Iia neve alatt birja, mint ha tri, hogy mindrkke egy
ocsmany Iajzat rabsagaban sorvadjon, es tisztesseggel megajandekozva elbocsatja t. Theodorik, kivansaga
teljeslven, Zenotol elvalik, nagy sereget keszit, gondoskodik a hadIelszerelesrl. (175) A Szeremsegen
keresztl Noricum Pannoniahoz kzel es terleteire vonul. Behatol a velencei tartomanyba, tabort ver az
Isonzonal, es kisse megpihenteti az embereket meg az allatokat.
Odoaker ekzben sorozast tart, sereget gyjt, elebe indul. A got Verona videkere vonul, kesbb Odoaker
szembeszall vele, megtkznek, es elkeseredetten megverekszenek. A rugok es a tringek kenytelenek
meghatralni, teljes kudarcot vallanak es megIutnak, menekles kzben szrny vesztesegeket szenvednek.
Odoaker maradek lovassagaval es nehany gyaloggal Ravennaba vonul vissza, ahol kiralyi szekhelyet Ielallitotta.
Theodorik atkel a Pon, ldzi az ellenIelet, megnvekedett nbizalommal behatol Italiaba, taborat a varostol
harom merIldre elterl Ienyvesnel allitja Iel. Odoaker nem mer szabalyos tkzetben ismet csataba
bocsatkozni az ellenseggel, behuzodik a varosba, es azt sanccal, arokkal oltalmazza. Varatlan kitresekkel
zaklatja az ellenIelet, ejszaka gyakran megrohanja az rhelyeket, es egy-ket embert lecsapva visszaIut a varosba.
(180) De ezzel a taktikaval nem sokra megy, mert egesz Italia Theodorikot kivanja uranak es kiralyanak. Harom
even at szenvedi az ostromot, az ehseget, a haborut, vegl kvetek utjan kegyelmet ker az ellenIeltl, azzal az
igerettel, hogy ha megkapja, Theodorikot tarsul Iogadja az italiai kiralysagban. Kegyelmet kap, majd nemsokara
lakomara hivjak, es meglik. Ez lett Odoaker vege.
Theodorik tehat, mint elmondtuk, a harmadik esztendben megszerzi Italia kiralysagat, es hogy azt mas
uralkodokkal kttt rokonsag is ersitse, kvetek utjan Chlodvig Irank kiralytol Iia szamara Ielesegl keri
98
AndeIledat, amit az szivesen teljesit, st, a szvetseg szilardsaganak kiIejezesel a lannyal egytt harom Iiat is
Romaba kldi. De ez az atyaIisag nem tudta elejet venni az orszaghatarok Iltti torzsalkodasnak mindaddig,
mig a Ieleseg gyermekeket nem szlt. (185) Szeretjetl Mysiaban szletett trvenytelen lanyai kzl
Theudigitot Alarik vizigot kiralyhoz, Ostrogothot Zsigmond burgund Iejedelemhez adja. Alariktol Amalarik
szletik, akit, miutan szleit elvesztette, nagyapja, Theodorik Iogad gyamsagaba. Ekzben Hispaniabol eljut
hozza Euthariknak, Veterik Iianak, Berimund es Thorismund unokajanak, az Amalok trzsebl szletett, kivalo
testi-lelki adottsagokkal Ielruhazott iIjunak a hire, magahoz hivja t, es sszehazasitja lanyaval,
Amalasuentaval. Hogy csaladIajat terebelyesitse, Thrasamund vandal kiralyhoz adja Ielesegl hugat,
AmalaIredat, annak a Theodatusnak az anyjat, aki aztan AIrikaban szeles krnyeken uralkodott. Lanyat,
Amalabergat hozzaadja ErmanIredhez, a tringek kiralyahoz. Krlbell ebben az idben kldte Petanus
lovaskapitanyt tbb szazad, elen Pannoniaba, hogy Szeremet ragadja el Transariktol, Trasistilla Iiatol, es Ioglalja
el Illyricumot, kizve onnan Sabinianus lovasparancsnokot, aki Iel akarta venni a harcot az ott szanaszet
garazdalkodo Mundoval. (190) Petanus mindket megbizatasanak eleget tett, amennyiben Margus varosnal, mely
a Duna es a Morava kztt Iekszik, sikeresen megtkztt Transarikkal es Sabinianusszal, az egyiktl az anyat
es Szeremet, a masiktol Illyricumot vette el. Az Attila nemzetsegebl szarmazo Mundo, mikzben a gepidak
dhe ell meneklt, atkelt a Dunan, sszeszedett egy jo nagy rablobandat, a Duna partjan emelt egy bastyat,
amelyet Ertanak hivnak, es a pusztasagban portyazott szanaszet. Amikor tehat Sabinianus ldzbe vette t,
Petanus a segitsegere jtt, megszabaditotta az ellensegetl, es Theodorik irant keszseges engedelmessegre
szoritotta.
Ez idben Theodorik oly szerencses volt, hogy bar orszagat a kiterjedt rokonsag biztossa tette, a hadvezereire
bizott hadjaratok is sorra sikerltek. Mert az gyek Galliaban sem alakultak rosszabbul, mint Pannoniaban es
Illyricumban. A Irankok ellen kldtt Hibba krlbell 30 ezer ellenseget lt meg, es ragyogo diadallal tert
vissza. (195) Miutan veje, Alarik, a burgundok kiralya meghalt, Amalarik gyamjaul rendelte Thiodis katonai
parancsnokot, a gyamIiu azonban a Irankok cselvetesenek halojaban mind az orszagat, mind az eletet
elvesztette. Nem volt a nyugati terleten nep, amely ne Iogadta volna szivesen Theodorik Iseget vagy
baratsagat es szvetseget, ne ajanlotta volna nkent engedelmesseget. Sziciliat a krltte Iekv szigetekkel es
Dalmaciat orszagahoz csatolta. Amikor megerezte, hogy utolso napja kzeleg, sszehivta a got elkelket, es
Italia kiralyava nyilvanitotta Atalarikot, Amalasuenta lanyatol valo, akkor meg nem egeszen tizenket eves
unokajat, akit apja, Eutharik arvan hagyott, es szonoklatban kert mindenkit, hogy a kijellt kiralyt tamogassa, a
romai szenatust es nepet melyen szeresse es tisztelje. Nehany nap mulva elhunyt Ravennaban, ahol tronjat
mindig tartotta. Nem lehet ra mas bnt stni azon kivl, hogy Boethiust, a latinok alighanem legnagyobb
tudosat, szenatori rend IerIit, testrkapitanyt, akit szabadsagharc Iorralasanak gyanujara korabban
szamzetessel sujtott, majd kegyelemmel visszahivott, aposaval, Symmachus szenatorral es mas jeles IerIiakkal
egytt a halalat megelz evben, nmagat es kiralysagat Ieltve meglette. (200) Theodorik tehat, minden barbar
kztt a legembersegesebb, kivalo uralkodonak bizonyult. Szamos bazilikat epitett, Octavianus mauzoleumat
helyreallitotta, szokas szerint szinieladasokat rendezett. Trentot Iallal keritette; Italiat megszabaditotta a kls
ellensegtl. A herulokat Italia tavoli videken, Aostanal telepitette le. Odoaker meglese utan masik kiralyt adott
nekik; 25 evig uralkodott Italiaban.
Atalarik nyolc even at Iiatal kora miatt anyjaval egytt, annak iranyitasa alatt beken uralkodott. IIjusaga
elmulvan, hogy nyugodtabban kormanyozhasson, magat es zvegy anyjat Justinianus csaszarnak ajanlotta; a
Iejedelem rmmel Iogadta az ajanlkozast es a gyamsagot. Ezt a szerencsetlent azonban elragadja a korai
vegzet; anyja, hogy Iehercseled leven a gotok ne Ilenyeskedjenek vele, nveretl valo unokaccset,
Theodatust, aki Tusciaban maganemberkent eldegelt, magahoz hivja, es megosztja vele az uralmat. Ez a
gazIicko azonban megIeledkezve a rokonsagrol meg a jotetemenyrl, hatalomvagyatol vezerelve nemsokara
elIogja t, bilincsbe veri, aztan elviszi Ravennaba, es a Bolsenai-to egy szigetere allitja Ielre; (205) ez itt kesergi
knnyek kztt szerencsetlenseget szakadatlanul, mignem par nap mulva a csatlosok a Irdben megIojtjak.
Justinianus csaszar a vednksegebe Iogadott Amalasuenta sorsanak hallatara ugy erzi, hogy ez ra is gyalazatot
hoz, ezert megparancsolja a dicsseges hadvezernek, az AIrika meghoditasabol mar visszatert es a vandal vertl
meg cspg Belizarnak, hogy sereget toborozva iparkodjek Italiaba a gotok ellen, es meghagyja neki, hogy
szabaditsa Iel azt a barbar szolgasag alol. Belizar, a sikeres katona, szokott elszantsagaval vag neki a kapott
99
Ieladatnak. Ugy gondolja, hogy a gotokat nem egyknnyen lehet legyzni, ha ki nem kergeti ket Sziciliabol, a
tzIeszekbl, ezert ers Ilottaval elszr Siracusaba megy. A varosved gotok Ieladjak a vedelem remenyet, es
Sinderik vezerkkel egytt megadjak magukat Belizarnak. Theodatus, miutan ertesl arrol, hogy az ellenseg
elIoglalta Sziciliat, ccset, Evermotot, Italia vedelmere a Sziciliai-szoroshoz kldi. Ez Reggio varosnal ver
tabort, de mert nem bizik a gotokban, titkon otthagyja a sereget, es nehany, tervebe beavatott kiservel
Belizarhoz megy, laba ele rogy, kegyelmet ker, es kijelenti, hogy a romai es nem a got Iejedelmeknek kivan
szolgalni. (210) A taborban maradt gotok ennek hallatara Ielhaborodnak, es azonnal lazadasban trnek ki,
ordibalnak, hogy mint egy german szkevenytl kiderlt, Theodatus sszejatszik az ellenseggel, ki kell hajitani
a kiralysagbol, es el kell kergetni; Vitigist, a hadvezert, kirallya valasztjak, aki hogy a kedvez szerencset
lustasagbol el ne szalassza kesedelem nelkl Romaba megy, es elIoglalja. Ugyanekkor Ravennaba is elkld
nehany hseges katonat alruhaban, hogy Theodatust meglepetesszeren ljek meg, es a meglt kiraly utodakent
hirdessek ki Vitigist. Ezek a tervet Irgen es pontosan vegrehajtjak; Theodatus meglese utan kikialtjak a
taborban megvalasztott Vitigist.
Belizar ekzben atkel a Sziciliai-szoroson, elIoglalja Napolyt, majd Romaba megy, ahonnan par nappal
korabban Vitigis kivonult, Ravennaba ment, Mathesuentat, Amalasuenta lanyat trvenyes hazassaggal magahoz
kttte, es a gotokkal megnnepelte a menyegzt. Mig ez zajlik, Belizar elIoglalja Romat, a varos megszallasa
utan Etruriaba indul, es kiostromolja a legerditettebb helysegeket. (215) Vitigisnek jelentik ezt, mire a got
Hunilas vezert tbb szazaddal es a lovassag jo reszevel azonnal elkldi Perugiaba, ahol mig a hosszu Iallal
vedelmezett varost visszaszerezni igyekszik Belizar rajtat, es a sereggel egytt megsemmisiti. Vitigis e
szerencsetlen eset utan sszeszedi a gotok minden erejet, kivonul Ravennabol, 13 honapig ostromolja Romat,
majd az ostrom Ieloldasara kenyszeritve Riminit mereszeli krlzarni, ahonnan hasonlo csalodottsaggal kell
megIutamodnia. Miutan visszavonul Ravennaba, kemeny ostrom ala Iogjak, es Ielesegevel, Mathesuentaval,
meg minden kincsevel egytt, mint beszelik, nkent a gyztes kezere adja magat. Belizar elvitte
Konstantinapolyba, ahol Justinianus csaszar patriciusi cimmel adomanyozta meg es tisztelettel Iogadta;
odaerkezese utan a masodik evben meghalt. Feleseget, Mathesuentat, Justinianus nl adta ccsehez, egy
patriciushoz, es tlk egy utoszltt szarmazott. (220) Hat igy vegeztek az osztrogotok es az Amalok.
Justinianus es Belizar pedig mindenki egybehangzo dntesevel es szavazataval megkapta a vandalok, az
aIrikaiak es a gotok legyzje megtisztel cimet. Errl ennyit.
Mindeddig a lehet legrvidebben azt irtuk meg a most Magyarorszagnak nevezett Pannoniarol, hogy a hunok
kizetese utan mely nepek laktak es kormanyoztak, mert nagy volt a gotok hatalma. Ugy gondoljuk, nem lesz
erdektelen, ha most rendben nyomon kvetjk azokat, akik a hunok es az osztrogotok utan Ioglaltak el
Magyarorszagot. Azon id tajt, amelyben, mint mondjak, Belizar Justinianus csaszarsaga alatt a perzsakat
legyzte, Audoin, a longobardok tizedik kiralya, aki a gepidakon diadalmaskodott, megtudta, hogy a gotok
kiralysaga hanyatloban van, es szamlalhatatlan neptmeggel beszallt a Pannoniakba. De e nep eredetet kisse
tavolabbrol kell attekintennk, hogy a trtenetet egybeIggbben szhessk.
(225) Azt olvassuk, hogy Skandinaviabol es a termekeny Germaniabol szarmaztak ki a gotok, a vandalok, a
kvadok, a herulok es a turcilingok meg, mint a modernek kzl tbben gondoljak, mas barbar naciok. Tudjuk,
hogy innen jttek a winnilek is, akiket longobardoknak neveznek. Mert a German-bl segely tengerrel
krlvett szigetei akkora neptmeggel bvelkednek, hogy nemcsak Germaniat tltttek Iel, hanem a
kivandorlok klnIele sarjadekait is szltek. A longobardok harmadresze tehat Aio es Ibor vezetesevel
Skandinaviabol kivonulva Scoringaba megy, es ott nehany evig megl. A szomszed terletet szelteben a
vandalok birtokoljak, akik a longobardok letelepedeserl erteslve kvetek utjan evi ado Iizeteset kerik. Erre
azok azt Ielelik, hogy jobb szeretnek harcolni, mint szolgalni; a dolgot Marsra bizzak, es a dntes az els
sszecsapasban megszletik. Mert a longobardok az tkzet kezdeten gyznek, es virtusukkal megvaltjak
magukat a vandalok szolgasagatol. (230) Kesbb a videk termeketlensege miatt szkseget szenvedve
atkltznek Mauringaba, es az atkelest parbajjal vivjak ki az assipitoktol. Innen Golandiaba mennek. Miutan
tbb nepen haboritatlanul vonultak keresztl, biztonsagerzetkben rjarat es strazsaallitas nelkl pihennek, es
ime, a bolgarok meglepik a hanyagokat, sokukat meglik, kegyetlenkedve szaguldoznak a taborban, Agelmund
kiralyt levagjak, lanyat Iogolykent elhurcoljak. Ezek, miutan erejket sszeszedik es magukhoz ternek, a kiraly
helyebe Lamisot teszik, aki testi erben es lelki nagysagban egyarant kivalo IerIi leven, uralkodasanak els
100
percetl semmire sem trekszik jobban, mint hogy Agelmund kiraly halalat megbosszulja. Sereget allit tehat,
ratr a bolgarokra, es amikor az els sszecsapasban azt tapasztalja, hogy az vei meginognak es mar-mar hatat
Iorditanak, olyan goromba szavakat vag a Iejkhz, hogy azok visszaIordulnak az ellenIelre, es szrny
vereseget mernek ra. A gyzelem, a preda es a Iegyverzsakmany akkora nbizalmat nt belejk, hogy mar
sokkal nagyobb veszedelmeket is keszek Ielvallalni. (235) A longobardoknak e masodik kiralya dicssegesen
uralkodott; rendben kvette t Lethu, Ildeok es Goden.
Mint Ientebb mondani kezdtk, ugyanebben az idben nem mindennapi meghasonlas tamadt az Italiaban
uralkodo Odoaker, a herulok kiralya, es a rug kiraly, Feleteus kztt. Feleteus ugyanis, aki a Duna tulso partjan
lakott, el akarta Ioglalni a masik oldalt, amibl adaz gyllkdes keletkezett. A noricusok hataraban allt akkor a
boldog Szeverin kolostora, es ez az nmegtartoztatasaval, szenteletsegevel es tekintelyevel jeles IerIi egi
sugallatra gyakran korholta Feleteust meg a Ieleseget, Gisat, hogy hagyjon Iel a Iolytonos kartetellel, es
megjvendlte neki a bekvetkez bajokat. Odoaker tehat tekintelyes herul es tring sereggel kivonul Italiabol,
es az ellenseget seregestl leveri es megli. (240) A rugok nagy tmeget hajtva gyztesen ter vissza Italiaba. A
longobardok odahagyjak eddigi lakohelyket, es elIoglaljak a Noricummal majdnem szemkzt Iekv megrlt
Rugilandot. Land ugyanis barbar nyelven orszagot jelent. Innen kivonulva alaszallnak Feld nyilt mezire, ahol
harom evvel kesbb haboru tr ki a kiraly ccsenek a halala miatt, akit Runetruda, Tato lanya aljasul
meggyilkolt, a longobardok megverik a herulokat, es kiralyukat, RadulIot, meglik. A herulokat annyira
kipusztitottak ekkor, hogy ez id utan mar kiralyuk sem volt.
E sok sikeres csatarozas ugy meggyarapitja a longobardok hadsereget, hogy most mar maguk keresik a haborut,
nemzeti virtusbol igyekeznek dicssegket regbiteni. Vaccho kiraly Iia, Walteri kiraly idejeben a gepidakkal
viselnek hadat. Walteri halala utan Audoin arat ldkl gyzelmet az ellensegen. A szep diadal utan a katonak
kerik a kiralyt, hogy az nnepi lakoman ltesse maga melle Albuin kiralyIit, aki a csataban Thorismundot
levagta, es akinek batorsaga a gyzelem jo reszet kivivta, hogy ha mar virtusat a harcmezn megtapasztalta,
asztaltarsasagaval is emelje tekintelyet. (245) Mire : Hat nem tudjatok, valaszol, hogy a longobardoknal nem
szokas a kiralyIinak atyjanal vendegeskedni, mieltt valamely idegen kiraly Iegyverzetet Iel nem lttte? Az
meghallja ezt, elmegy Turisindhoz, a gepidak kiralyahoz, akivel a haborut vivta; ez tisztesseggel Iogadja, majd
lakoma kzben veszekedes tamad, az apat sszevagdalja, az altala elbb meglt Thorismund Iegyverzetet
elviszi, visszamegy a longobardokhoz, es az iIju dicseretes batorsaga joggal kierdemli a Iejedelmi lakoman valo
reszvetelt, kvetkezett az uralomban, minden tekintetben kivalonak tartottak, Clothar Irank kiraly lanyat,
Clodisuintat vette Ielesegl, akitl csak egy leanykaja szletett, Albisuinda. Turisind gepida kiraly utan a Iia,
Cunimund kvetkezett az uralomban, aki Albuin altal meglt apjaert elegtetelt akart venni, megtrte a
longobardokkal Iennallo bekeszerzdest, es haborut inditott ellenk. Albuin rk szvetseget kt az avarokkal,
akiket elbb hunoknak neveztek, kesbb kiralyukrol avaroknak. Aztan szvetsegeseivel megrohanja a gepidak
terletet, az ellenseget halalra kaszabolja; Cunimundot megli, es koponyajabol serleget keszit. (250)
Fogolykent vitte magaval oriasi embertmeggel egytt a kiraly lanyat, akit Rosemundanak hivtak, es akit,
gyermeke nem leven, vesztere Ielesegl vett. A gepidakat ez a vereseg annyira tnkretette, hogy tovabb nem
birtak uralkodni. Mert akik e haboru utan eletben maradtak, vagy a longobardoknak engedelmeskedtek, vagy a
videket lako hunok sulyos elnyomasa ala kerlve szolgaltak.
A longobardok hatalma es tekintelye megnvekedven, a Belizar altal nemregiben tnkretett gotok maradekabol
szarmazo Totila (ugyanis az eletben maradt gotok az ellenseg tavoztaval sszeszedeldzkdtek, es megtettek
kiralynak Hildebadot, utana Atanarikot, vegl Totilat) tzet vetett Italiara, ezert Justinianus Italia teljes
Ielszabaditasat tervezte. A Leveltaros melleknev Narsest patriciussa tette, es rabizta e hatalmas vallalkozast.
(255) Ez egyezseget kttt a longobardokkal, akik Albuin kirallyal megszalltak Pannoniat, es a gepidakat szinte
kiirtva egytt laktak ott az avarokkal, a paktum megktese utan pedig segelyt kert tlk a gotok ellen. A
szvetseg cimen Narses roppant nagy es ers segelyhadat kapott, amely a romai sereggel egytt atvonult
Italiaba, es Totilat meg a gotokat teljesseggel eltrlte, majd ajandekokkal rakottan hazament Pannoniaba. Es
ameddig a longobardok a Pannoniakban eltek, mindig tamogattak a romai birodalmat. A longobardok tehat az
dvsseg tszazharmincadik eveben, Justinianus csaszarsaga alatt nyomultak be a Pannoniakba, harom evvel
idebb, mint ahogy Belizar AIrikaba ment, es a vandal nepet egeszen megsemmisitette, es krlbell negyvenket
esztendeig laktak ott. De nezzk rendben, mikeppen keltek at aztan Italiaba.
101
Italiaban pedig rengeteg atkos es szerencsetlen jel tnt Iel, amely a jvend bajokkal remisztgetett. Elssorban
mindenIele olyan pestisjarvany tombolt, hogy nem maradt haz gyasz nelkl. (260) A romlas ell Iutva elhagytak
otthonaikat, vagyonukat, allataikat, megsznt a Ildmveles es minden ipar, allt minden tevekenyseg. A
gyermekek magukra hagytak a szleiket, a szlk a gyermekeket, a kegyelet mindenestl eltnt. E korsag egesz
Italiat Noricumig gytrte, leginkabb azonban megis Liguria pusztult ki. Ez idben Justinianus rletbe esett, es
tavozott az elk sorabol. Nem sokkal kesbb meg nagyobb szrnysegek kvetkeztek. Az egen Italia-szerte
tzes seregek bukkantak Iel, amelyek vert ontottak. A Tiberis elnttte a varost, es sokan elmerltek. Egesz
Italiaban napokon keresztl megallas nelkl szakadt az es.
Justinianus halala utan az iIjabb Justinus kvetkezett, akinek ZsoIia volt a Ielesege, az, akit annyi baj
okozojanak tartanak. (265) Narses Italiat megszabaditotta a gotoktol, e nagy haborus siker busas nyereseget
hozott neki, miert is, mint mondjak, igencsak Ilkeltette maga ellen a romaiak irigyseget. Ezek allitolag
bejelentettek a csaszarnak, hogy a romaiak sokkal szivesebben engedelmeskednek a gotoknak, mint a
grgknek, mert Narses basaskodo es kegyetlen zsarnoksaga alatt ugy erzik, hogy nyomorult szolgasagra
jutottak; azzal Ienyegetztek, hogy ha nem gondoskodik a romai kzsegrl megszabaditva azt Narses eunuch
uralmatol, idegen nemzet ala vetik magukat. A csaszar ezen meghkkent, Narsest nyomban elmozditotta, es
Longinust allitotta a helyebe. Azt mondjak, e levelre ZsoIia, Justinus neje is azzal Ienyegetztt, hogy ezt az
eunuchot, aki az allamnak kart okozott, be Iogja csukni a Ionoba, hogy a lanyoknak ossza ki a Ionni valo
gyapjut; amaz erre azt vagta vissza, hogy Ion neki olyan Ionalat, amelyet sohasem tud kibogozni. (270) Igy
aztan reszint haragbol, reszint Ielelembl visszavonult Napolyba, kveteket kldtt a longobardokhoz, es arra
biztatta ket, hogy hagyjak el a nyomorusagos Pannoniat, es Ioglaljak el a gazdag, termekeny Italiat. Ezek ugy
lattak, hogy azt ajanljak nekik, amire mindig vagyakoztak, es az zenetet rmmel Iogadtak. Albuin kiraly nagy
remennyel telve egybegyjttte az sszes longobard csaladot, maga melle vette szasz szvetsegeseit, es mintegy
20 ezer gyermekkel, asszonnyal nekikeszlt a kivandorlasnak. Ugy gondolta, hogy Pannoniat otthagyja a
hunoknak, akikhez rks szvetseg kttte, mert elzleg negyvenket evig egytt laktak a Pannoniakat. A
lakohely atengedese Iell Albuin olyan megallapodast kttt velk, hogy ha a szkseg valaha visszateresre
kenyszeritene, ki-ki Ioglalja vissza a sajat Ildjet. (275) A kijellt napon tehat, amelyet aprilis kalendajara
tesznek, mely napon a hivk husvet nnepet tartottak, az dvsseg tszazhatvannyolcadik eveben, valamennyi
longobard kikltzik a Pannoniakbol. A Szeremsegen haladnak keresztl; viszik magukkal a szaszokat is,
akikrl beszeltnk. Ezek helyet aztan Clothar es Sigisbert Irank kiralyok parancsara a svabok Ioglaltak el.
102
8. fejezet - NyoIcadik knyv
A longobardok meg a szaszok a kivonulasukat kvet harmadik honapban ernek Italiaba. Albuin kiraly a
hataron Ielhag egy magas hegyre, hogy onnan a gynyr es hires-neves taj Iekveset, szepseget megszemlelje.
Ezt aztan kesbb Monte de Renek neveztek, ahol akkora blenyeket szoktak elejteni, hogy brkre, mint Pal
irja, majd tizent ember Iekhet. Azutan benyomul Italiaba, es mert mindeddig senki sem akadalyozta, elIoglalja
a velencei tartomanyt es Friulit, unokajat, GisulIot, nehany kiszemelt longobard csaladdal sajat keresere
megteszi ez utobbi elljarojava. Az aquileiai metropolita, akinek Pal a neve, paratlan eletszentsege miatt
tisztelend ember, Ielti magat meg az egyhazat, ezert a papi Ielszerelessel es testlettel Grado szigetere szalad,
nehogy a vad barbarok megkarositsak. (5) Ebben az idben a szentseges Benedek viselte a papasagot.
A hunok, akiket avaroknak is neveznek, es akik a longobardok tavozasa utan a Pannoniakat a hatalmuk ala
hajtottak, Clothar Irank kiraly halalanak hallatara birodalmuk kiterjesztesenek remenyeben hadat inditanak a
Irankok ellen. Az avar pedig hun Iajzat volt, Attila seregenek a maradeka, melyrl elmondottuk, hogy az
halala utan alulmaradt a gepidakkal szemben, akik nem ohajtottak megint alattvalova valni. Azok a hunok, akik
a vereseget tuleltek, megutaltak a hun nevezetet, es elneveztek magukat avaroknak arrol az Avarrol, aki
Zeliorbist kvette a kiralysagban, aztan elhagytak a Pannoniakat, es Noricumba huzodtak, roluk mondtak ezt a
videket Bavarianak. Strabo ugy velekedik, hogy inkabb Bajoarianak kell hivni a bojokrol, akik Italiat elhagyva
ezt a Ildet valasztottak lakohelyl. (10) Clothartol negy Iiu maradt, aki az orszagot Ielosztva kivant uralkodni.
Charibert Parizsnak parancsolt, Guntran az orleans-iaknak, Chilperik a soissons-iaknak, Sigisbert a metzieknek,
ellene inteztek a hunok ers tamadast, azonban nem kisebb mereszseggel Tringiaba ment elibk, es az Elba
Iolyonal megtkzve legyzte es megszalasztotta ket, majd kereskre beket adott nekik. Rvid id multan a
hunok sszeszedtek az erejket, ugyanazon a helyen sszecsaptak a Irankokkal, gyzelmet arattak, es predaval,
Iegyverzsakmannyal rakottan hazamentek Pannoniaba. Amikor Narses eunuch meghallotta, hogy a longobardok
a megbeszeles szerint megerkeztek Italiaba, visszament Romaba, ahol rvidesen meghalt. Testet rengeteg
arannyal, ezsttel egy olomkoporsoba zartak, es elvittek Konstantinapolyba.
Felix pspk a trevisoiakhoz kzeled Albuin ele ment a Piave Iolyohoz, es eltkeltsegevel elerte, hogy
egyhazanak semmi kart sem okozott. (15) A longobardok ezutan elIoglaljak a velencei tartomanyt, Veronat,
Monselicet, Mantovat meg a Veneto tbbi Po-menti varosat; Brescia es Bergamo megszerzese utan
megostromoljak Milanot, mely nem sokkal elbb mar rengeteg szenvedest allt ki, mi tbb, amikor Belizarhoz
atpartolt, a gotok pedig visszaszereztek, majd a Ildig romboltak; azt mondjak, e pusztitas soran harmincezer
milanoi polgart meszaroltak le. A Pon tuli terlet Pavia kivetelevel rvidesen a longobardok hatalmaba kerlt.
Azt haromevi ostrom utan Ioglaltak el. Ugy mondjak, hogy amikor a kiraly bevonult a varosba, a keleti kapunal
lovastol sszerogyott, es mindaddig nem birt Ielkelni, amig a sokaig ellenallo paviaiaknak meg nem
kegyelmezett, noha megeskdtt volt arra, hogy a keresztenyeket, akik idejekoran meg nem adjak magukat,
kiirtja. A kegyelmet nyert nep a kiralyt szerencsekivanatok kzepette kiserte a palotaig, amelyet egykor
Theodorik emelt, es megszabadulva minden aggodalmatol, tbb szeretettel viseltetett iranta ezutan, mint
amekkora gyllettel ezeltt. De hogy Pavia ostroma kzben a tetlenseg el ne puhitsa, Roman, Ravennan es az
Adria-part tbb varosan kivl Etruriaig mindent elIoglalt.
(20) A tavalyi bseg es pestis utan kegyetlen ehinseg kvetkezett Italiara, ahol igen sok klnIele nemzetiseg
telepes gylt ssze, aki Gallia szamos Ialujaban szetszeledt, es ezek maig rzik a gepida, bolgar, szarmata,
pannon, svab, noricus neveket. Vegl, miutan harom evig es hat honapig uralkodott Italiaban, Ielesege Iortellyal
meglte. Tudniillik Veronaban egy lakoman jokedveben Iektelenl noszogatta az asszonyt ivasra, es
odanyujtotta neki az aposanak, Cunimundnak a koponyajabol keszlt serleget, hogy apjaval egytt vedeljen,
Rosemundat ekkor elIogja a harag, es a kegyelet sztnzesere armanyt sz ellene. Felkeresi a vitez Peredeot, es
mindenIele igergetessel megprobalja rabeszelni Ierje meggyilkolasara, amikor azonban ez nem all ktelnek,
csellel halozza be t. Peredeonak volt egy baratnje, akihez gyakran eljart ejszaka; a kiralyne alruhaba bujt, es a
baratnnek adva ki magat az odalatogato Peredeoval beIekdt az agyba. A kzsles utan kerdezi a becsapott
Peredeot, mit gondol, kivel volt dolga; ez azt Ieleli, hogy egy zsibarusnvel. (25) O pedig IlIedi magat, es igy
szol: Peredeo, vagy te ld meg Albuint, vagy neki kell teged, hiszen a kiralyi agyat meggyalaztad. Ha nem
103
engedelmeskedsz, es nem bosszulod meg apam halalat, tudd meg, hogy hazassagtres vadjaval kegyetlen halalt
Iogsz halni. Az megijed, es megigeri, hogy megli a kiralyt, majd Elmikkel, ez sszeeskves kiagyalojaval
egytt az asszony jeladasara a delel kiralyt meglepi es ledIi. Ennek delceg es hadra termett testet valamennyi
longobard mely gyasza kzepette a veronai palota eltt helyeztek sirba.
Utana Elmik akarja megszerezni a kiralysagot, es eljegyzi magat Rosemundaval; Longinusnak, a ravennai
kapitanynak megparancsolja, hogy tstent kldjn hozza egy Ielszerelt hajot, amelyre Elmik Rosemundaval es a
kiraly lanyaval, Albisuindaval, meg a kiralyi kincstarral Ielszall. (30) Amikor megerkeznek Ravennaba,
Longinus rabeszeli Rosemundat, hogy lje meg Elmiket, es t valassza Ierjel, hogy Ravenna Iltt
uralkodhasson. Az ingatag asszony beleegyezik; Elmiknek merget nyujt a Irdben. Az megissza, es amikor
rajn, hogy halalos szert itattak vele, kivont karddal arra kenyszeriti a Ieleseget, hogy a maradekot ritse ki a
poharbol. Ez enged az erszaknak, es a mereg egyszerre vet veget mindkettejk eletenek. Ebbl lathatjuk, hogy
milyen igazak az istensegek, akik a gazembereket arra kenyszeritik, hogy klcsnsen ljek meg egymast. Ezek
halala utan Longinus Albisuinda kiralylanyt az egesz vagyonnal egytt elkldte Bizancba Justinus csaszarhoz.
Sokan azt mondjak, hogy Peredeo Elmikkel es Rosemundaval egytt szktt, aztan Albisuindaval kelt at
Konstantinapolyba. (35) Ez az arenaban meglt egy irdatlan nagysagu oroszlant, ezert a csaszar veszelyesnek
itelte t, es annak parancsara megvakitottak. De vilagtalanul sem bizonyult alabbvalonak, mint annak eltte. A
meltatlan megvakittatast megbosszulando, bizalmas kihallgatast kert a Iejedelemtl, hogy Iontos allamerdekekre
Iigyelmeztesse, ekzben mindket kezeben egy-egy kest rejtett el, es a ket kzvetit patriciust meglte.
A longobardok gylest tartottak Paviaban, es CleIot valasztottak kiralynak, aki sok romait lemeszaroltatott,
masokat kiutasitott Italia terleterl, amde alig tlthetett be egy evet es hat honapot, amikor az egyik aprodja
megIojtotta. A longobardok kegyetlensege miatt szamos nemes es nagy neptmeg meneklt Velencebe, es a
barbar embertelenseg ell e tengeri menedekben huzta meg magat. CleIo halala utan a longobardok tiz evig
kiraly nelkl eltek, csak kitn vezereik voltak. (40) Majdnem egesz Italiat birtokukba vettek Roma varos
kivetelevel, amelyet sohasem sikerlt megszereznik; a tartomanyok es varosok elljarosagait vezereik szama
szerint osztottak Iel. Zaban Paviat, Valiari Bergamot, Alichi Bresciat, Euin Trentot, GisulI Friulit kapta, masok
mas varosokat rendben. Rajtuk kivl valasztottak harminc kapitanyt, aki a tbbi varos elen allt. Mivel
kapzsisaguk sok romait halalra juttatott, a tbbiek meg klnbz helyekre szorodtak szet, vegl ugy alakult a
helyzet, hogy a termes harmadreszet minden evben a longobardoknak adtak, hogy ugy lassek, mintha
adoIizetik lennenek. A szamtalan zsarnok urasaga alatt sok varos elpusztult, az istenek sok temploma leomlott,
sok papot kegyetlenl megltek, es vegl Italia legnagyobb resze a longobardok szolgasagaba jutott.
A longobardok birodalmuk kiterjesztese vegett at akartak kelni a tulso Galliaba; ezt a Ieladatot a
legtekintelyesebb vezerek vallaltak. (45) A szentseges Hospitius, aki Nizzaban a szerzetesek Inke volt,
mennyei sugallatra tbbszr megjvendlte e vad nemzet tamadasat. Tbbszr Iigyelmeztette a nizzai
polgarokat, hogy erklcseiket, eletmodjukat valtoztassak meg, terjenek meg az igazsaghoz es a jamborsaghoz; a
gallokra haragvo istensegeket bekitsek meg teljes bnbanattal, masklnben a longobardok szrny aradata
Ienyegeti ket, akik het varost el Iognak pusztitani; azokat, amelyek elvetik a hitet es a vallast, eskszegesben,
lopasban, rablasban vetkesek, a gyilkossagot semmibe veszik, a szeretet es irgalom nyomat sem rzik.
Megjvendlte, hogy a nepre ezert iszonyu pusztulas var, st, jol ismerve az isten akaratat, megparancsolta a
szerzeteseknek, hogy kltzzenek el. Ezt jvendlte e IerIi, aki oly szigoru eletmodot Iolytatott, hogy
daroccsuhan es vaslancon kivl semmiIele alsoruhat sem viselt, megelegedett kenyerrel, datolyaval es vizzel, a
negyvennapos bjt idejet gykereken tlttte. A szerzetesek szot Iogadtak a tekintelyes embernek, es egyedl
hagytak t a kolostorban. Alig leptek at a tartomany hatarat, az ellenseg mar meg is erkezik, Ielkutat mindent, es
rabukkan az elhagyott zardara. (50) Hospitius megmutatja magat a toronybol, Ielmasznak, es ott talaljak
bilincsbe verve, darocba burkolva. A bilincsbl arra kvetkeztetnek, hogy bnz gazember, gyilkos vagy
haramia, ezert Iaggatjak, pedig minden bnt magara vall. Egyikk kardot rant ra, hogy a nyomorultat halallal
bntesse, amde a hoher kinyujtott jobbja hirtelen megmerevedik, megbenul, keptelen leereszteni, a szentseges
IerIi pedig, mint mondjak, az dvsseg jegyeben imadkozva helyrehozza. A longobard karja gyogyulasan
almelkodva tstent elhatarozta, hogy Ielveszi Krisztus igaz hitet, aztan a szentsegeket is, es elete utolso napjaig
mely ahitatban elt abban a kolostorban. Akik Hospitius szavanak hitelt adtak, epsegben tertek vissza az
otthonukba, mig viszont akik megvetettek, e hadjarat soran kegyetlen halalt haltak.
104
(55) A longobardok tehat a Galliakon keresztlszaguldozva minden Ialut es varost lerontanak, tzzel-vassal
mindent elpusztitanak. Amatus patriciust, aki Guntran Irank kiraly utasitasara tekintelyes sereggel szembeszall
velk, megsemmisitik. Aburgundok oriasi tmege esik el, hatalmas zsakmanyt szednek. Meggazdagodva
vonulnak vissza Italiaba; nemsokara megint megrohanjak Italiat, de nem jnnek vissza nemi karvallas nelkl. A
szaszok, akik a longobardokkal egytt jttek Italiaba, azok peldajan Ielbuzdulva rarontanak a Galliakra. De a
Galliat vedelmez Mummulus patricius kzbelep, kenytelenek a zsakmanyt otthagyni, es eredmenytelenl
ternek haza. Nem sokkal kesbb, mert rosszalljak, hogy csak ugy lakhatnak Italiaban, ha a longobardoknak adot
Iizetnek, Sigisbert kiraly tamogatasaval gyermekeikkel es asszonyaikkal visszaternek regi hazajukba, amelyet a
svabok azota elIoglaltak. Ervel probaljak visszaszerezni, es nem akarjak elIogadni a harmadat vagy a Ielet,
amennyit a svabok nkent atengednek, vegl ket sulyos vereseg utan belenyugszanak. (60) Ez idben Tiberius
utan Mauricius uralkodott, aki hadvezerei reven leigazta a lazado rmenyeket es perzsakat. Hatalmas arviz
pusztitott, elssorban Liguriaban es a velencei tartomanyban, oktober kalendajan pedig rettenetes egihaboru.
Romat a Ielduzzadt Tiberis arja meg a partra vetett csuszomaszok bze arasztotta el, amibl aztan sulyos
pestisjarvany keletkezett. TbbIele allati szrny bukkant Iel, mint a Nilus aradasakor, him- es nnemek,
amelyek agyekukig emberi Iormat mutattak, es a nap els orajatol a kilencedikig lehetett ezeket latni, amint
istenre rimankodnak. A tiz zsarnok uralma eltelven, a longobardok CleIo Iiat, Autharit valasztjak meg kiralynak,
akit mellekneven Flaviusnak is hivtak, innen aztan a tbbi kiralynak is Flavius lett a neve. Ennek vezetesevel
sikertelenl ostromoljak Romat, az ostrom alatt szakadatlan es es vihar rettegteti ket, ugyhogy emberben es
allatban nagy vesztesegeket szenvedve kenytelenek azt Ieloldani. Aztan sulyos es veszedelmes pestisjarvany
tamad. (65) Mauricius csaszar ekkor Childebert Irank kirallyal szvetseget kt, tvenezer sestertiust kld neki,
es raveszi, hogy inditson hadat a longobardok ellen. Ez megszamlalhatatlan Irank sokasaggal nyomul be
Italiaba, a longobardok nagy ajandekkal megvesztegetik, mire dolgavegezetlen elmegy. Mauricius hiaba
kveteli vissza a penzet, a hatalmassag ra sem hederit. Authari kiraly megostromolja es lerombolja Bersellot,
ahova mint mondjak a svab nemzetiseg DructulI, aki a longobardoktol a csaszarhoz partolt at, bemeneklt.
DructulI testrsegevel egytt titkon elszkik Ravennaba. Aztan a longobardok harom evre szvetseget ktnek
Smaragdus patriciussal, aki Ravennat rseggel tartja. Mauricius elIogja Childebert kiraly nveret, es kvetei
utjan ismet sztkeli t, hogy vezessen hadat a longobardok ellen, megigeri, hogy ha ezeket kikergeti Italiabol,
nemcsak a nveret kldi vissza, hanem busas jutalmat is ad. (70) Ezt a szkseg raviszi erre, es alemannokbol
meg Irankokbol verbuvalt sereggel ismet behatol Italiaba, azonban az alemannok meg a Irankok kztt
meghasonlas tamad, mire a sereget elbocsatja, es szegyenszemre visszavonul Galliaba.
A longobardok a kedvez esemenyektl elkaparva a trentoi herceg alatt egy kisebb sereggel benyomulnak
Isztriaba, az egesz krnyeket messze Ielduljak, es leigazasa utan nagy zsakmannyal hazamennek. Egy mas
reszk megtamadja Comancina szigeten a Narses oldalan ersen kitarto Francio lovasparancsnokot, aki mintegy
husz evig tartozkodott ott. Ez hat honap utan engedelyt kapott a tavozasra, mire a szigetet atadta, es
cokmokjaval, Ielesegevel, gyermekeivel biztonsagban elhajozott Ravennaba. Flavius Authari Childebert
edeshugat Ielesegl kerte, de az a longobard kvetek igergeteseire es ajandekaira gyet sem vetett, hanem
amikor a gotoktol, akik Hispaniaban uralkodtak, es attertek a katolikus hitre, kldttseg erkezett hozza,
szandekat megmasitotta, es a lanyt a hispan kirallyal jegyezte el. (75) Amikor e rokonsagrol Mauricius csaszar
tudomast szerez, titokban zen Childebertnek, es Ielbiztatja arra, hogy amit korabban nem tett meg, a longobard
ellenseg ellen ragadjon Iegyvert. A Irank kiraly sorozast tart, harmadjara tamadja meg Italiat, hogy a
longobardok rabsagabol kiszabaditsa, ezek viszont derekasan ellenallnak, nehogy szerzemenyket elveszitsek,
es a Irankokra oriasi, emlekezetes vereseget mernek. A gallok Iltti gyzelemmel elhiresedett Flavius kiraly
kveteket kld Garibald bajor kiralyhoz, hogy az neveben kerjek Ielesegl a leanyat, akit Theudelindanak
hivnak. Ezek sikerrel teljesitik a megbizast, es a rokonsagot megktve jnnek vissza. Authari kvetseg
rgyevel alruhasan, kiralyi rangjat elrejtve, nehanyadmagaval nemsokara elindul, hogy menyasszonyat
megnezze, aztan keri a lanyt, hogy koccintson vele, s ekzben titkon ertesere adja, hogy a vlegeny; majd
elutazoban egy bardot olyan ervel vag bele egy Iatrzsbe, hogy azzal nyiltan kimutatja, ki volna. A tamado
Irankok altal zaklatott Garibald Ierjesl leanyat Iiaval, GundolIIal egytt elkldi Italiaba. (80) A kivalo
jellem, dalias iIju vlegeny valamivel Verona Iltt, a szardok Ildjen talalkozik Theudelindaval. Majus idusan
a longobardok nagy Ienyesseggel es vigassaggal megtartjak a lakodalmat. E napon villam sujt egy Iat. Authari
kiraly kzeleben AgilulI, a torinoi herceg megkerdez egy Iiatal jost, aki azt valaszolja, hogy az ara, aki most
105
tartja els eskvjet, nemsokara AgilulIIal kt hazassagot.
Mauricius keresere Childebert Irank kiralynak a longobardok ellen negyedik haborut kell viselnie; husz
szazadost visz magaval, batran athatol az Alpokon. De Bellinzona Ialainal a kiraly halalos sebet kap a mellen es
elesik, vezerei tovabbnyomulnak, es Milano kzeleben tnek tabort. A csaszar kvetei azonnal odasietnek,
megigerik, hogy hamarost ers segitseget hoznak, de mert tiz napig hiaba varjak az igeret teljesiteset, ebben
csalatkozva megrohanjak bal Iele a Pon tuli terletet, es mindent tzzel-vassal pusztitanak. (85) Veronaig
dulnak, sok varost megadasra kenyszeritenek, meg tbbet lerombolnak, es leginkabb a trentoi Ildn
kegyetlenkednek. Nagy tmeg barmot es embert hajtanak el. Harom honapon keresztl szaguldanak ldklve,
Iosztogatva; de megsem tudnak artani a longobardoknak, akik Paviaban megersitettek magukat. Majd
elhatalmasodik az ehseg meg a verhas, ugyhogy alig tudjak hazavonszolni magukat. Azt mondjak, hogy ebben
az idben Flavius Authari Italia kzepen jart, elhaladt Spoleto mellett, bevette Beneventot es a Samniumot,
vegl a sereggel egeszen Reggioig elhatolt, Italia szels varosaig, a Sziciliai-szoros mellett egy oszlopot allitott,
es azt jelentette ki a longobard birodalom hataranak, ezt a mi idnkben is Authari oszlopanak mondjak. Zotto,
akit a kiraly Benevento elere helyezett, 20 evig uralkodott a Samniumban. Authari pedig kveteket kldtt
Guntranhoz, a Irankok beket es nyugalmat kedvel kiralyahoz, es mialatt ezek beketargyalasokat Iolytattak,
Paviaban meregtl meghalt, miutan hat evig szerencsesen uralkodott. Feleseget, Theudelindat, szelidsege es
josaga miatt a longobardok Ielhatalmaztak, hogy kedve szerint valasszon Ierjet maganak, es megigertek, hogy
azt tekintik kiralynak. (90) O AgilulIot, a torinoi herceget valasztotta, magahoz hivatta, es a jvendles szerint,
ahogy Ientebb elmondtuk, hozza ment. A menyegzt Milanoban tartottak, ahol valamennyi longobard
egyetertesevel kirallya valasztottak. Amikor AgilulI, akit Magonak is neveztek, az orszag gyepljet kezbe vette,
mint mondjak, elkldte Agnellus trentoi pspkt, hogy valtsa ki a Ioglyokat, es targyaljon bekektesrl a
gallok kiralyaval, ez pedig mindent szandeka szerint intezett el. Ez idben elszr sulyos aszaly, majd hallatlan
saskajaras kvetkezett, amely ket even keresztl mindentt Ielemesztette a vetest, es Italiaban iszonyu ehinseget
hagyott maga utan. Az egen egy honapig stks latszott. MimulIot, San Giulio szigetenek herceget, aki
behodolt a Irankoknak, a kiraly meglte. Azt mondjak, GaidulI bergamoi herceg elpartolt a kiralytol, es ujbol
mar nem beklt ki vele.
A boldogsagos Gergely ebben az idben dedikalta a szentek eleterl szolo dialogusat Theudelinda kiralynenak,
akinek a kegyet olyannyira megnyerte, hogy kzremkdese reven AgilulI kiralyt meg a tbbi longobardot az
igaz hitre teritette, az elnyomott egyhazat Ielszabaditotta, az elztt pspkket visszaallitotta. (95) Romanus
patricius es exarcha pedig Ravennabol Romaba menve visszaterteben a longobardok altal elIoglalt varosokat
visszaadta korabbi tulajdonosaiknak; ezek kztt nagyobb jelentseg volt Sutri, Bomarzo, Orte, Todi, Amelia
es Perugia. Amikor errl AgilulI hirt kap, sebteben sszeszedett katonasaggal rgtn kivonul Paviabol, es
Perugiaba megy. Sulyos ostrom ala veszi a varost es Maurisio longobard vezert, aki atpartolt a romaiakhoz.
Nehany nap mulva a varost beveszi, a partt Maurisiust elebe vezetik, ezt azonnal kivegezteti, majd a videk
elpusztitasa utan gazdag zsakmannyal visszater az Alpokon inneni Galliaba. Megjelenese Gergely papat roppant
modon nyugtalanitotta, ezert Theudelinda kiralyne segitsegeert es partIogasaert Iolyamodott, es AgilulIIal rk
szvetseget kttt. Errl az isteni Gergely levelebl erteslhetnk, amelyben a bekeert ersen halalkodik a
longobardok kiralyanak es kiralynejanak. (100) Ugyanebben az idben a bajorok megtamadtak a szlavokat, de
Kagan, az avarok vagyis hunok kiralya, megerkezett, es lemeszarolta ket. Childebert, a Irankok kiralya, nejevel
egytt meregtl meghalt. Ugyanekkor az avaroknak is mondott hunok kijttek Pannoniabol es ratamadtak
Tringiara; a Irankokkal sulyos haborut vivtak. Galliaban Brnhilda kiralyn uralkodott unokaival,
Theudeberttel es Theodorikkal, akik meg gyermekek voltak. Nagy Iizetseggel kihajtotta a hunokat az orszagbol,
es Guntran halala utan maga kormanyzott unokaival. Azt mondjak, ekkor jtt letre a beke Kagan hun kiraly es
AgilulI kztt. Az elhunyt Romanus patricius es exarcha helyebe Gallicinus lepett rendben, aki nemsokara beket
kttt AgilulIIal. AgilulI is rk szvetsegre lepett Theodorik Irank kirallyal. Arabiaban megszletett Mohamed
alproIeta, aki a szaracenoknak trvenyt adott. (105) ZangrulI veronai es GaidulI bergamoi hercegeket, miutan
ketszeri kegyelem utan is megatalkodottan Iellazadtak, kivegeztette. A kvetkez evben sulyos pestisjarvany
latogatta meg nemcsak az Adriai-bl tengermelleki videket, hanem kesbb a Pon tuli terleteket is. Aztan
remiszt jelek mutatkoztak (vertl cspg landzsak jelentek meg az egen, es egesz ejjel vilagos volt), ezek
rosszat josoltak; Theudebert, a gallok kiralya, sulyos tkzetet vivott nagybatyjaval, Clotharral.
106
A kvetkez evben meghalt AriulI spoletoi herceg, aki Faroaldot kvette. Halala eltt Camerinonal csatat vivott
a romaiakkal, gyztt, majd megkerdezte a katonait, ki volt az, aki az tkzetben oly derekasan viselkedett. Azt
Ieleltek neki, hogy maga, a herceg volt az. De hiszen en lattam, mondta, hogy az sokkal ersebb nalam, es
amikor az ellenseg megszorongatott, mindig Iedezett engem a pajzsaval. (110) Aztan Spoletoban Ielkereste az
isteni Szabin csinos bazilikajat, ahol annak testet elIldeltek volt, es megkerdezte, kie volna ez a templom. Azt
Ieleltek, hogy Szabine, akirl azt beszelik, hogy a hozza imadkozo katonak mellett mindig nyomban megjelenik,
erre azonnal leugrott a lovarol, belepett a templomba, es Szabin kepmasat megpillantva esk alatt vallotta, hogy
ez az a IerIi, aki megvedte t, amikor az ellenseg srjeben verekedett, igy aztan elhitte, hogy az isteni Szabin, a
katonak legkegyesebb partIogoja, a kereszteny hitet meg nem ismer AriulIot sem akarta magara hagyni. AriulI
utan Iia, Teudelap herceg kvetkezett.
Ebben az idben Iosztottak ki a longobardok kimeletlenl az isteni Benedek montecassinoi kolostorat. Zotto
beneventoi herceg halala utan AgilulI kiraly parancsara Iia, Arich kvetkezett, Iennmaradtak az egbeli Gergely
hozza intezett levelei. (115) Ugyanezen napokban Gallicinus patricius lovasai elIogtak es Ravennaba kisertek
AgilulI lanyat a parmai Godescalckal egytt. AgilulI hajoepit mestereket kldtt Kagannak, az avarok, azaz
hunok Iejedelmenek, es igy az elIoglalt Galliaban egy szigetet. Theudelinda kiralyn Ielepitette es birtokokkal,
egyhazi Ielszerelessel bsegesen ellatta boldog Janos bazilikajat Monzaban, Milano Iltt 12 merIldre, ott, ahol
egykor Theodorik, a gotok kiralya, hogy kenyelmesen nyaraljon, egy oriasi kltseggel epitett igen kellemes
villat birtokolt, amelyet az Alpok kzelsege meg az egeszseges es mersekelt eghajlat kedveert gyakran
Ilkeresett. Theudelinda ugyanitt allitott egy ggs palotat is, amelyben a gotok ltzkdeset es szokasait
lehetett tanulmanyozni, akiknel elterjedt, hogy nyakszirttl Iejtetig borotvaltak magukat, hajukat a homlokuktol
az allukig elvalasztva leeresztettek, szasz es brit modi szerint b, csikokkal atsztt lenruhazatot viseltek, amelyet
tarka szegelydisszel szoktak ellatni, tovabba nagyujjig nyitott sarut hordtak, amelyet egy sor nyelvecske Iogott
ssze.
Nemsokara Padova az rseg tiltakozasa ellenere elpartolt a longobardoktol; AgilulI parancsara Ilegettek. A
segitsegl jtt lovassagnak megengedtek, hogy visszaterjen Ravennaba. (120) Ebben az idben rk szvetseg
jtt letre a longobardok es az avarok kztt, Kagan avar kiraly a Galliakba is kveteket kldtt, hogy
Iigyelmeztessek az ottani uralkodokat, hogy mint az avarokkal, ugy a longobardokkal is beken kellene elnik.
Ekzben a longobardok az avarokkal meg a szlavokkal megtamadtak Isztriat, es mindent tzzel-vassal
pusztitottak. AgilulI kiralynak Monzaban Iia szletett Theudelindatol, Adaloald. A kvetkez evben a
longobardok elarasztottak Monselicet. gmaragdust, aki korabban Ravenna patriciusa volt, Gallicinus elkergette a
varosbol. Mauriciust, aki huszonegy evig uralkodott Iiaival, Theodosiusszal, Tiberiusszal es Konstantinnal,
vegl meglte Phocas, aki aztan vitezl legyzte a hunokat, amikor a romaiakkal egytt a longobardok ellen
harcolt. AgilulI a kiralylany Iogva tartasa miatt kivonult Milanobol, a Kagan hun kiralytol kapott nagy szlav
segitseggel megostromolta Cremonat, amelyet szeptember 12. kalendajan elIoglalt es lerombolt. (125) Hasonlo
sikerrel vette be a romai rseggel vedett Mantovat is. A katonakat pedig poggyaszukkal egytt biztonsagban es
epsegben bocsatotta el Ravennaba. Valdoriat a hatalmaba hajtotta. A kiraly lanyat Ierjevel, gyermekeivel es
vagyonaval egytt Smaragdus patricius visszaadta, igy a romaiak es a longobardok kztt letrejtt a beke.
Amikor azonban a kiralylany Ravennabol Parmaba ment, nehez szlesben meghalt. Ebben az evben Theudebert
es Theodorik, a Irankok kiralyai, Iegyvert ragadtak nagybatyjuk, Clothar ellen, es mindket reszen sok ezer
ember esett el.
A kvetkez evben a longobardoknal Adaloaldot az apja kirallya nyilvanitotta, es ugyanazon napon kihirdettek,
hogy Theudebert Irank kiraly leanya a longobardok uj kiralyanak a jegyese lett, igy a Irankokkal rks beke
jtt letre. Ugyanezen idben sulyos es veszedelmes haboru trt ki a Irankok es a szaszok kztt. AgilulI Iizetseg
Iejeben tbbszr megujitotta a Iegyversznetet Smaragdus patriciussal, es ez evben is emlitik egy stks
Ieltneset. (130) BoniIac papasaga idejen Phocas egyetertesevel hatarozatba ment, hogy a romai egyhaz legyen
a tbbiek Ieje, bar ezt a konstantinapolyi sokszor megprobalta maganak kivivni.
Ugyanebben az idben Kagan, az avaroknak nevezett hunok kiralya nagy sereget gyjtve Illyricumon keresztl
betr Italiaba, beszaguldja Isztriat es Friulit, a varosokat, Ialvakat Ieldulja es Ielgyujtja. GisulI, aki Friuliban
parancsnokol, longobard sereggel elebe megy, az ellenseg merhetetlen tmege azonban bekeriti, es elesik. A
107
tbbiek remenyvesztetten a szomszedos varoskakba vonulnak vissza, a tabort otthagyjak, es a varosbeliek
municiojaval vedik magukat. GisulI Ielesege, Romilda, a csatabol megmenekltekkel egytt Cividaleba
huzodik; Kagan hadiszerencseje nyomaba szegdik, es kemeny ostrom ala veszi Cividalet. (135) A virulo
iIjusagaban lev csinos IerIi krbejarja a Ialakat, hogy mely reszen lehetne megtamadni, Romilda megpillantja,
es nyomban beleszeret az ellenIelbe. Az ostoba nszemely egy kldnc utjan titkon hazassagot ker Kagantol, es
megigeri, hogy ha beleegyezik, a varos megadja magat. A kiraly elIogadja a Ieltetelt, es keri, hogy nyissak meg
eltte a kaput. Amikor ezt megteszik, mint ellenseg benyomul, es az igeret ellenere leldsi a polgarokat,
mindent IelIorgat, a varost Ielgyujtja; mindenkit rabsagba visznek, aki eletben marad. Azt igeri, hogy Pannonia
hatarvideken telepiti le ket; de Pannoniaba visszaterben az regebb Ioglyokat mind megli; a gyermekeket, az
asszonyokat meg a kincseket Iejenkent szetosztja. GisulI es Romilda Iiai a hunok embertelenseget latva lora
pattannak es elmeneklnek; csak a gyermek Grimoaldot kapjak el az ldzk. (140) Midn ezt egy avar
Ioglyakent vezeti, derek tettre mereszkedik, megli az eltte halado ellenseget, elmenekl, es testvereihez
csatlakozva korat meghazudtolo batorsaga jovoltabol megszabadul az avar Iogsagtol; asszonyaik es gyermekeik
a hunok kegyetlen rabsagat szenvedik.
Hogy Romilda, e roppant szerencsetlenseg okozoja, lassa, hogy az igeret teljesl, egy ejszakat tlt Kagan kiraly
naszagyaban; aztan atengedik 12 avarnak, akik Ielvaltva kzslnek vele, hogy Iekezhetetlen kejvagyat
kielegitsek. Vegl megparancsolja, hogy ktzzek a mezn egy karohoz, szegezzek hozza nyilakkal, es hagyjak
atlyuggatva az oszlopon, mig meg nem hal. Azt mondhatjuk, hogy a barbar meltan eszelte ki ezt a bntetest a
buja nembernek, aki olyan Ierjet nyert, amilyet megerdemelt. Hallatlan ez asszony vakmersege, amelyet a
szenvedely parancsa szlt, es amely inkabb vagyanak kielegitesere, mint hazajanak es veinek javara buzditotta.
Lanyai viszont tavolrol sem kvettek anyjuk mohosagat, hanem tisztasaguk megrzese erdekeben remek es
minden dicseretre melto tletet gondoltak ki, hogy az arcatlan barbarok meg ne mocskoljak ket. (145)
Keblkre csirkehust raktak, amely a melegben megrothadvan undorito bzt arasztott. Az udvarlok rajuk
rontottak, de mihelyt kezeikkel tapogatni kezdtek ket, a dgletes bztl megundorodva otthagytak ket, st
atkozodva kialtoztak, hogy a longobard nk mind bdsek. Mert szzessegket igy megvedelmeztek, isten
kegyelmebl a legtisztessegesebb hazassagot erdemeltek ki; azt mondjak ugyanis, hogy az egyik az alan
kiralyhoz, a masik a bajorhoz ment Ielesegl.
GisulI halala utan, aki mint emlitettk Iriuli herceg volt, Iiai, Taso es Caco kvetkeztek, akik a tartomany
Iltti uralmat kzsen gyakoroltak. Az a terlet, amely alajuk tartozott, a szlavok Cillinek nevezett Ildjetl
Matreiig nyult; ezert a szlavok, akik Dalmaciat es Isztriat leptek el, egeszen Rachis idejeig a Iriuliak adoIizeti
voltak. (150) Gergely romai patricius e Iivereket Oderzoba rendelte, hogy szakallukat szokas szerint
leborotvalva Iiaiva Iogadja ket, aztan, amikor a varosba beleptek, trbe csalta, elIogatta es leIejeztette ket,
majd Taso Iejet megborotvalta, hogy igeretenek ez aljassaggal eleget tegyen. Kettejk megletese utan
nagybatyjuk, GrasulI Ioglalta el az uradalmat. Raduald es Grimuald emiatt megneheztelt, hajora szallt, es atkelt
a Samniumba, Ielkereste a beneventoi Arichot, egykori neveljet, aki tisztesseggel Iogadta es Iiai gyanant
tartotta ket. Ugyanezen idben meghal Taszilo, a bajorok Iejedelme; Iia, Garibald, Innichennel vereseget
szenved a szlavoktol. Ezek a gyzelemtl elpimaszodva szelteben portyaznak a Ildn, mindentt Iosztogatnak,
a bajorok pedig sszeszedik a batorsagukat es erejket, ismet rajuk tamadnak, a csata megismetldik, a predat
visszaszerzik, ket megszalajtjak, es mindenestl kikergetik hataraikrol.
A szlavok, mint az els knyvben eladtuk, a Dunan tuli terletrl szarmaztak ki, elIoglaltak Isztriat meg
Dalmaciat, es azt magukrol Szlavonianak mondtak. (155) Els szallashelyeiket a Dunan tulon nem hagytak el,
kzlk a csehek, a lengyelek, a hamaxobiusok vagy rutenok es a roxianok maig ott maradtak, tovabba ugyanazt
a nyelvet beszelik a bolgarok, akik a Mysiakat szalltak meg. St, ugyanazon szavakat hasznaljak a vandalok is,
akik Geiserik kiraly idejeben Hispaniat, aztan AIrikat Ioglaltak el, es tbben azt mondjak, hogy a szaszokkal
szomszedos vindelicusok is ezek maradekai. En viszont ugy velekedem, hogy inkabb a vandalokat neveztek el a
sokkal ismertebb es regibb vindelicus neprl. AgilulI tbbszr kttt Iegyversznetet a romaiakkal es a
Irankokkal. Abban az evben pedig, amelyben a szlavok Isztriaban lemeszarolva a katonasagot oly kegyetlenl
pusztitottak, Theudebert Irank kiralyt testverei megltek. Clothar pedig, hogy egyedl uralkodjek, meglte az
apjat, Theodorikot. Egypar honap mulva AgilulI, miutan huszont evig uralkodott, elhalalozott. Az uralomban
Adaloald es anyja, Theudelinda kvette. (160) Valamivel korabban Heraclius patricius meglte Phocast. A
108
Iiaval egytt uralkodo Theudelinda tiz even keresztl megrizte a beket a longobardok es az italiaiak kztt,
ujjaepitett es tekintelyes adomanyokkal gazdagitott egy sor egyhazat, amely a barbar haborusagban tnkrement.
Amikor azonban a Iia megrlt, a kiralysagbol hirtelen kitettek, es Arioald lepett a helyebe, aki 12 evig
uralkodott, aztan elhunyt, megvalasztottak Rotharit, aki ugyan az igazsag nagy tiszteljenek mutatkozott, de az
arianus eretneksegben sorvadozott. Az arianus eretneksegnek megIelelen minden varosban ket pspkt trt
meg. Vegl a romaiak Aio, Arich beneventoi herceg Iia reven rjit merget itattak vele, es az eszet egeszen
elveszitette.
De terjnk vissza Heracliushoz, mert nagy hibat kvetnek el, ha mellznem azt a derek tettet, amelyet a Duna
hidjan hajtott vegre. (165) Tudniillik az uralomra jutasat kvet tdik esztendben sulyos haboruval
nyugtalanitjak a perzsak, akiknek kiralyuk, Cosdroas, Ielmerhetetlen sereggel benyomul Palesztinaba, mindent
tzzel-vassal pusztit, elIoglalja Jeruzsalemet, ahol kilencvenezer embert irgalmatlanul lemeszarol. Megvaltonk
keresztjet elviszi, a patriarka Iogsagba esik. Aztan elesik Damaszkusz. Urunk sirjat, nem tudom, milyen
aggalytol tartoztatva, nem meri megkzeliteni, es nem birja bemocskolni vagy lerombolni a legszentebb
kapolnat sem. Heraclius semmiIele knyrgessel sem tudja rabeszelni t, hogy barmekkora evi ado Iejeben
hagyja el a szent varost, szolgaltassa vissza a keresztet es a patriarkat. Hanem rvidesen elIoglalja Alexandriat
es egesz Egyiptomot, elIoglalja Karthagot, es Libiat a hatalmaba hajtja.
Heraclius Ieladta a bekektes remenyet, a maga helyebe allitotta a Iiat, Konstantint, akit Sergius patriarka es
Bonosus patricius partIogasaba ajanlott. (170) Elhagyta Konstantinapolyt, es szamottev sereggel Szirian
keresztl a perzsak ellen vonult. Magaval vitte a boldogsagos szz kepmasat, amelyet nem emberkez keszitett.
Gazetaba ment, ahol Cosdroas tartozkodni szokott, ez azonban, amint meghallotta, hogy az ellenseg kzeledik,
elIutott Perzsiaba, Ielegette a vetest, hogy a sereg ne talaljon takarmanyt es elelmet. Heracliusszal ket hatalmas
hadsereget allitott szembe egy-egy vezerrel, kik kzl az egyiknek Sambaces, a masiknak Sabar volt a neve,
ezeket a romai csapatok az EuIrateszen atkelve mereszen megtamadtak. A csaszar a hidon landzsajaval
keresztldItt egy gigaszi termet perzsat. Egy saisit, aki harmadjara rontott neki, az isteni szz szellemenek a
segitsegevel parbajban gyztt le. Aztan jeges tamadt, es az ellensegbl sokat meglt, a romai sereg sertetlen
maradt. Vegl Cosdroas Razates kapitanyt allitotta a mindenIell sszeszedett csapatok elere. (175) Ez
hasonloan jart, hatalmas tmeget meg 17 hadijelvenyt veszitett, es elesett. A hallatlanul elbizakodott Cosdroas
meg mindig nem trt meg, , aki isteni tiszteletet rendelt maganak, az emberekkel Iolyvast istenkent imadtatta,
rendeletileg a kiralyok kiralyanak meg az uralkodok uranak neveztette magat. Egy ragyogo kvekkel ekes
ezsttornyot szenteltetett maganak. Megszerkeszttette a napot, a holdat a klnbz csillagokkal, epittetett egy
tronust, ahonnan est ntztt, es utanozta a mennydrgest meg a villamlast.
Legvegl pedig mindenhonnan sszecsditett csapatokkal es szamlalhatatlan tmeg segitseggel a Iia szeglt
szembe Heracliusszal a Dunanal. Midn Ielalltak, innen a perzsak, onnan a romaiak, elzleg tbb veszterhes
tkzet esven kzttk, a ket vezer ugy hatarozott, hogy a Duna hidjan, amelyet valaha Traianus epittetett a
dakok legyzese utan, parbajban kzdenek meg, es azzal a megallapodassal gondoskodtak mindket tarsasag
epsegerl, hogy barmelyikk legyen is a gyztes, annak mindenki habozas nelkl enged, es teljesiti a parancsait.
A ket vezer kiallt a hidra, a Iogadalomnak megIelelen parbajban csaptak ssze, s vegl Heraclius dvzitnk
istensegenek segitsegevel meglte a barbart. (180) A zsakmanyhordozo Jezusnak gazdag ajandekot adott. A
gyzelem nyoman valamennyi perzsa keszseggel engedett, es Ilvette az igaz vallast. Raadasul Syrochius
megigerte, hogy apjat, Cosdroast, es Iiveret, Medarsist, atadja Heracliusnak, ha a perzsa kiralysagot neki juttatja.
Heraclius elIogadta a Ieltetelt, csak ettl Iogva a Tigris Iolyon epitett hidat romai rseg vedelmezze. Ahogy
bevonult Perzsiaba, a tronon l Cosdroast a Iiaval egytt meglte, az orszag elere Syrochiust allitotta, a hidhoz
romai rseget helyezett, a megvalto keresztjet es az elhurcolt kiralyi kincstarat visszavitte Jeruzsalembe.
De semmikeppen sem hallgathato el egy hallatlan csoda. Midn a csaszar hadikpenyben, Ielcicomazott
paripan, a keresztet kezeben tartva paratlan pompaval ahhoz a varoskapuhoz ert, amely az OlajIak hegyere nez,
varatlanul leomlo kvek torlaszoltak el az utjat. A nem mindennapi eseten meghkkent tmeg megpillantott egy
allo keresztet az egen es egy, a kapuhoz alaszallt angyalt, aki e szavakat mondta: (185) Amikor az egek kiralya
az emberi nem megvaltasara belepett e kapun, Heraclius, nem jtt kpnyegben, nem jtt biborral takart lovon,
koronasan, hanem hitvany szamar hatan, hogy hiveinek az alazatossag peldajat hagyja. A csaszart erre nem
109
kisebb dbbenet Iogta el, mint rm, ledobta gyzelmi diszeit, mezitlab, leningben, knnyek arja kztt a
keresztet Ielemelve indult elre az egesz sereggel. Az eddig elzart kapubol a kvek hirtelen elgrdltek, es az
kitarulkozva engedte be a keresztet Ilemelt kezeben tarto csaszart. Kvette a roppant tmeg, amely zeng
hangon egymast valtva enekelte: O, csillagoknal Ienyesebb kereszt. Aztan visszahelyeztek oda, ahonnan
elvitetett. Es amint beszelik Perzsiabol edes illatu szell terjedt egeszen Palesztina tartomanyig. De
eladasunk terjen vissza a longobardokhoz.
(190) Heraclius idejeben Arich beneventoi herceg meghalt, es az urasagot Iia, Aio vette Iel, akinek, mint
mondjak, ccsei, Raduald es Grimoald, keszseggel engedelmeskedtek. Miutan alig egy evig es hat honapig
beken uralkodott, hat a szlavok hajohada ManIredonia kzeleben megerkezik Italiaba, pusztitja a Ialvakat es
varosokat, az ovatlanul odasiet Aiot megli. Amint ezt a Iiverei megtudjak, sebteben sszekapott sereggel
nyomban odasietnek, megtrik a szlavokat, a parthoz hurcolt zsakmanyt visszaszerzik, a tbbieket, akik eletben
maradtak, legyzik es elzavarjak. Nagyjabol ugyanebben az idben Rothari longobard kiraly a hatalmaba hajt
mindent, ami Luni kiktje es a tulso Gallia kztt Iekszik, lerombolja Oderzot, amely Treviso es Cividale kzt
all.
Ugyancsak Heraclius idejeben Mohamed, akit egyesek arabnak, masok perzsanak mondanak, aki pogany
isteneket imado apatol es zsido vagy izmaelita anyatol szletett, mert elmeje eles volt, es a kereszteny
szokasokat nem utasitotta el, dgveszes trvenyeivel oriasi veszedelmet keszitett a lelkeknek. (195) Azt mondta,
hogy az rk isten nagy proIetaja; Azsia es AIrika sok nepet csalta veszedelmes velekedesre, es a hamis hittel
megIertztteket arra utasitotta, hogy nevezzek magukat Sararol, Abraham trvenyes Ielesegerl szerecsennek,
mintha k lennenek az isteni igeret igaz rksei. Egy bizonyos german iro, aki szentIldi utazasat szepen leirta
es a Korant vegigolvasta, sokat idez belle, es azt mondja, hogy ez, amikor Arabiaban utazott, beleszeretett egy
szerecsen nbe, es amikor ettl nem birta kierszakolni a kivant kzslest, Iekezhetetlen vagyaban meghagta a
szamarat, amelyen utazott.
Raduald beneventoi herceg halala utan rendben kvette ccse, Grimoald, es 25 evig uralkodott a samniumiakon,
minden teren kitn IerIi, aki vegpusztulasra juttatta a grgk hajohadat, amely abban az idben a
Gargano-hegynel kikttt, hogy a mennyei arkangyal dus adomanyokkal gazdag templomat kiIossza.
Rothari longobard kiraly a trvenyeket, amelyeket addig Iejben tartottak, kodexbe szerkesztette, es kiralyi
trvenyknyvnek nevezte el; Constans csaszarsaga alatt tavozott az eletbl. A tronon a Iia, Radoald kvette; ez
Ielesegl vette Gundi-bergat, AgilulI es Theudelinda leanyat. Ez derek szleinek peldajara az isteni Keresztel
Janosnak Paviaban tetemes kltseggel bazilikat alapitott, es bven ellatta adozo telkekkel; Ierje eltt
hazassagtressel ragalmaztak meg. (200) Szolgaja, Carellus, azt kerte a kiralytol, hogy urnje vadlojat parbajra
hivhassa ki, hogy a kiralyne artatlansagat az igazsag nyilvanvaloan megszabaditsa a Ienyegetestl. A
verekedesre megadatott az engedely, es a vadlo a nep szeme lattara elesett. A kiralyne igy minden vadtol
megszabadult, es visszakerlt korabbi meltosagaba. Mint sokan irjak, Radoald kiralyt uralkodasanak tdik
esztendejeben hazassagtresen kaptak es megltek. Kirallya tettek Aripertet, Gundoaldnak, Theudelinda
Iiverenek a Iiat; a nyugati kapunal Ielepitette a megvalto templomat, 9 evig uralkodott; az uralmat a Iiaira,
Bertaritra es Godepertre hagyta. Az orszagot megosztva, Bertarit Milanot, Godepert Paviat valasztotta
szekhelyel. Nezetelteres keletkezven, Godepert kvetet kld Grimoald beneventoi herceghez, akit mind
batorsaga, mind blcsessege akar kiralysagra is meltova tesz, hogy Iivere ellen mielbb kldjn neki segitseget;
halabol odaigeri a hugat. Ezzel szemben a kvet a kiralyi zenettl elteren arra biztatja t, hogy Ioglalja el a
longobardok orszagat, hogy Ielkeles trjn ki, amelyben a kiskiraly Iiverek odavesznek, es azonnal iparkodjek
oda a seregevel. (205) Grimoald az zenet vetele utan minden igyekezetet a longobard birodalom meghoditasara
Iorditja. Samniumban maga utan hagyja a Iiat, pedig valogatott sereggel Paviaba megy. Az eskvre
hivatkozik, mire Godepert beIogadja a palotaba, pedig a kvet cselvetesenek segitsegevel Godepertet megli,
a tront elIoglalja. Ahogy a testver, a birodalom megosztasa utan Milanoban uralkodo Bertarit, ezt meghallja,
stllest Pannoniaba szalad, megy Kaganhoz, az avarok kiralyahoz, otthon hagyja a Ieleseget, Rodelindat, es
Iiat, Cunipertet, akiket Grimoald aztan Beneventoba szamztt. De e szerencsetlenseg okozoja, a kvet, a
torinoi herceg, akinek Garipald volt a neve, nem soka elvezhette ravaszsaga gymlcset. A templomban meglte
Godepert szolgaja, aki nem Ielt vallalni a halalt azert, hogy ura vegzeteert bosszut alljon.
110
(210) A longobardok birodalma ezutan a beneventoi hercegek kezere jutott, bar ezek ugyanazon nemzetsegbl
szarmaztak. Grimoald, miutan Paviaban megszilarditotta a hatalmat, Ielesegl vette Godepert neki igert hugat. A
samniumiak sereget, amelynek segitsegevel az orszagot megszerezte, gazdag ajandekkal bocsatotta el; azokat a
katonakat, akiket nem akart elkldeni, termekeny Ildekkel adomanyozta meg. Miutan azonban megtudta, hogy
Bertarit Kagan hun kiralyhoz meneklt, nyomban kvetet kldtt ehhez, es megzente, hogy vagy kikergeti
Bertaritot, az ellenIelet, orszagabol, vagy tudomasul veszi, hogy a hunok es longobardok reges-regi
szvetsegenek beIellegzett, igy a hunok kiralya Bertaritot azonnal elkldte. Ennek nem volt hova mennie, azt
viszont tudta, hogy Grimoald roppant szelid, ezert ugy gondolta, hogy josagos ellenIelenel knnyen talalhat
bocsanatot, ha hozza Iordul; tehat ebben a remenyben visszatert Italiaba. Amikor Lodiba ert, elrekldte
Paviaba Grimoaldhoz bizalmasat, UnulIot, hogy jelentse megerkezeset, es mondja el, hogy a szkeveny Bertarit
Grimoald nagylelkseget ismerve inkabb hozza Iolyamodik, mint a barbarokhoz. (215) Grimoaldot az zenet
hallatara elIogta a szanalom, kegyesen bebocsatotta t, es egyelre gyanakvas nelkl, tisztesseggel tartotta.
Amikor azonban eszrevette, hogy ezt az egesz varos izgatottan latogatja, elhatarozta, hogy mereggel gyorsan
Ielreallitja. De a csapdat, amelyet egy magat becstelennek megjatszo szolga szemelyeben allitott, az ovatos
Bertarit elkerlte, es atkelve az Alpokon elmeneklt a gallokhoz. Amikor a kiraly megtudta, hogy UnulI es a
szolga mesterkedese Iolytan kimeneklt a kezebl, mindkettejk hseget nagyon megdicserte, Ielvette ket a
komornyikjai kze, es arra kerte, hogy hasonlo hseggel szolgaljak t is. Bertarit a narbonne-i Galliat Iellazitotta
a longobardok ellen; a gallok atkeltek az Alpokon, de amikor Asti videkere leereszkedtek, gyes taktikaval
kijatszottak ket. Grimoald ugyanis Iejvesztett meneklest szinlelt, es az egesz taborat hatrahagyta a galloknak.
A tamadok megrohantak a longobardok taborat, amelyben rengeteg bort es mindenIele elelmiszert talaltak, erre
szerencsejktl eltelve bseges es Iektelen dzslesbe kezdtek. (220) Amikor a bor es az alom elnyomta ket,
Grimoald ejnek ejszakajan varatlanul rajtuk ttt, es akkora ldklest rendezett a taborban, hogy a gallok kzl
kevesen terhettek vissza a hazajukba. Az dvsseg hatszazhatvankettedik esztendeje ota e csata helyet, amely
nincs messze Astitol, a Irankok Rivolijanak nevezik.
Constans csaszar nem volt hajlando tovabb trni, hogy az olaszok a longobardok rabsagaban nygjenek, ezert
elszr Athenba ment, aztan tekintelyes Ilottaval elhajozott Tarantoba. Amerre elhaladt, minden longobard
varost elIoglalt. Lucerat, Apulia gazdag varosat lerombolta. Aztan betr Benevento videkere, nagy krben
mindent IelIorgat es kiirt, majd a varost kemeny ostrom ala Iogja. Romoald beneventoi herceg, Grimoald
longobard kiraly Iia, gondviseljet, Sesualdot azonnal elkldi az apjahoz, hogy jelentse a sulyos tamadast, es
kerjen segitseget. (225) A gondvisel rendben eladja az zenetet, keri, hogy Grimoald siessen nagy sereggel.
Amikor Beneventotol a huszadik merIldkig ernek, a kiraly elrekldi Sesualdot, hogy osonjon be a varosba,
es jelentse a Iianak, hogy apja azonnal itt van a segitseggel. A Iutart elkapjak a grgk, mire kenytelen
bevallani utjanak celjat es IelIedni mindent. Constans megijed az ellenseg erejetl, es az ostrom Ieloldasara
gondol. Hogy ezt tisztesebben megtehesse, es visszavonulhasson Napolyba, keri, hogy Romoald hugat, Gisat,
adjak neki kezesl; ha a tuszt megkapja, egyezseget kt. Sesualdot elviszik a varosIalakhoz, a csaszar kitanitja,
hogy Romoaldnak mondja azt, hogy apja megerkezesere semmikeppen sem szamithat. Az ellenben, amikor
odaviszik, elkialtja magat: Legy nyugodt, Romoald, apad azonnal itt lesz, ezert nem szabad az ellenseggel
megalazo Ieltetelekkel beket ktnd. En pedig, akire csak a halal var, hsegem viszonzasara neked ajanlom
gyermekeimet es hitvesemet. (230) Meg tbbet is mondana, de a csaszar parancsara hirtelen a Iejet veszik, es azt
egy hajitogeppel bedobjak a varosba. Mikor ezt Romoald ele viszik, knnyaradattal es cuppano csokokkal
Iogadja, majd a legnagyobb tisztesseggel sirba teszik.
A csaszar Grimoald kiraly erkezeserl erteslve abbahagyja az ostromot, es Napolyba tavozik; utkzben a
Calore Iolyonal Mitola campaniai groItol nem csekely vereseget szenved. Mikzben a csaszar Napolyban
idzik, Sabur 20 ezer embert ker tle, azt igerve, hogy ekkora sereggel legyzi a longobardokat, ezt Benevento
mellett Romoald halalosan megveri. Constans, miutan a longobardok ellen minden vallalkozasa kudarcot vallott,
kegyetlenkedni kezd, es a sajatjait Iosztogatja. (235) Elmegy Romaba, Vitallianus papa a teljes papi testlettel
tiszteletere a hatodik merIldkig elebe vonul; csak 12 napig tartozkodik a varosban; teljesen kiIosztja azt
minden ekessegbl es rezedenybl. A rezlapokkal Iedett Pantheon tetejet leszedeti es atkldi Konstantinapolyba.
Visszamegy Napolyba, elmegy Reggioba. Atkel Sziciliaba, hosszasan idzik Siracusaban, de nem tesz mast,
mint hogy Sziciliat, Calabriat, AIrikat es Szardiniat hasonlo kimeletlenseggel vegigrabolja, gyakran meg a
Ierjeket is megIosztja Ielesegktl, a szlket gyermekktl, az arany-, ezstszobrokat, ertekes edenyeket
111
elhordja a templomokbol, Iegyveresen zi a szentsegtrest, ldklest, rablast, utonallast. Vegl a siracusai
Irdben vei meglik. A csaszar halala utan Mecetius ragadta magahoz a hatalmat; mihelyt elkezdte az
uralkodast, megerkezett a grgk hajohada, es Konstantin, Constans Iia meglte t is meg a tbbi sszeeskvt
is, aki a csaszart meggyilkolta volt. Amint meghallottak ezt a szerecsenek, akik nem sokkal ezeltt lerohantak
Alexandriat es Egyiptomot, nagy Ilottaval ratamadtak Sziciliara, betrtek Siracusaba, es roppant kartetellel
mindent szetdultak, Ileg azt, amit Constans Romabol odavitt; aztan csinos zsakmannyal visszamentek
Alexandriaba. (240) Ez idben Paviat egy even at pestis pusztitotta. Mindenki roppant remletere tiz napon
keresztl tz Ienyeskedett az egen; aztan eleredt az es, oly kegyetlen es villamcsapassal sr, hogy embert,
barmot egyarant lesujtott. Ezert ebben az evben akkora tmeg bab termett, hogy le sem tudtak szedni, amit pedig
otthagytak, az magatol kikelt ismet es megerett.
Grimoald, miutan a beneventoiakkal szomszedos valamennyi nepet meghoditotta, Samniumot, Campaniat,
Apuliat lecsendesitette, hazament Paviaba; lanyat odaadta Transemund campaniai groInak Constans ellen
veghezvitt derek tetteiert; Attot elkergette, es Spalato elere t allitotta. Miutan Paviaba visszater, nagyon
Ilgerjed Lupus ellen, akire tavoztaban az orszag kormanyat rabizta, helytelen es szertelen magatartasa miatt, ez
pedig vetke tudataban elpartol a kiralytol. Grimoald nem akar polgarhaborut tamasztani a longobardok kztt,
ezert ir Kagannak, a hunok kiralyanak, hogy Pannoniabol vezessen hadat Lupus Iriuli herceg ellen, es sulyos
haboruval Ienyitse meg t. (245) Kagan nagy avar sereget gyjtve hozzalat a Ieladathoz, heves rohammal ratr a
Iriulanokra, keresztl-kasul szaguldozva rombol, pusztit. Lupus hadat allit ellene, harom napon keresztl
Iolyamatosan gyzve kergeti az ellenseget, a negyediken a hirtelen Ielbukkano hun tmeg elarasztja, es az
ellenseg srjeben legiojaval egytt elesik. A tbbiek megszaladnak, es a legkzelebbi varoskakba meneklnek
be, az egesz krnyeket odahagyjak az ellenseg kenyere, s az nagy reszben elpusztul, leeg. Hogy az avarok a
pusztitassal egyaltalan nem hagynak Iel, Grimoald levelben Iigyelmezteti ket, hogy most mar tartoztassak meg
magukat a haboruzastol, hiszen Lupus mar elegge megIizetett; keri, hogy menjenek innen, es ha ezt nem teszik
meg azonnal, a longobardok reszerl kegyetlen haboruval Ienyegetzik. Kagan kvetei Paviaba jnnek, azzal az
zenettel, hogy a hunok Friuli terletet sohasem Iogjak elhagyni, mert a legnagyobb ostobasag lenne, ha
lemondananak arrol, amit haboruban szereztek; es amit hadijogon nyertek, azt Iegyverrel meg is tartjak. (250)
Grimoald, hogy azonnali tamadassal ijesztgesse ket, a kvetek jelenleteben azt szinleli, hogy szamlat tart a
longobard sereg Iltt, mert kszbn a haboru. Mivel keves csapata volt, az ellovaglas soran tbbszr
visszatert ugyanaz a zaszloalj, hogy a sereg nepesebbnek tnjek Iel. A megtevesztett kvetek elriadtak a
haborutol, es Kagant megszamlalhatatlan longobard erkrl tudositottak, igy aztan beijedve es megcsalatva,
zsakmannyal es ragadomannyal megpakolva a kipusztitott videkrl visszament Pannoniaba. Lupus Iia, ArneIrit,
Altenburgba szktt a szlavokhoz, abban a remenyben, hogy azok segitsegevel Grimoalddal szemben is
visszaszerzi a Iriuliak Iltti uralmat. De maskent trtent, mint ahogy remelte; a terletre betrven Nimis
varoskanal azonnal megvertek es megltek. A vicenzai szarmazasu, haboruban, bekeben jeles Vetari, a Iriulanok
hercege, kis csapataval a tamado szlavokat is csunyan megverte.
(255) Grimoald tetezve osztott bntetest mindazoknak, akik a grg haboru idejen bajt okoztak neki; nem
hagyta bntetlenl Forlimpopoli romai teleplest sem, hanem nagyszombaton megrohanta a keszletlen varost,
es mindenkit lemeszarolt, az egeszet Ieldulta, ugyhogy az a mi idnkig is alig tudott magahoz terni. Oderzot,
ahol a Iivereit, Tasot es Cacot megltek, alapjaiban lerombolta, hogy ma is epp csak egy keves nyoma latszik.
Aleco bolgar Iejedelem szekhelyet kert Grimoaldtol, ezt elkldte Iiahoz, Romoaldhoz, Beneventoba, aki
megadomanyozta Sipiccianoval, Boianoval, Iserniaval es nehany elhagyott varossal. A bolgarok Italia ezen
reszen laktak, es bar most olasz nyelvvel elnek, mindazonaltal a sajatjukat maig sem hagytak el egeszen.
Grimoald longobard kiralynak az ij megIeszitese kzben megrepedt a venaja, az orvosok el akartak szoritani, de
mergezett gyogyszert tettek ra, a szellemi es testi erben egyarant kivalo, a veszedelem vallalasaban meresz,
kopasz Iej, sr szakallu IerIi pedig Beneventoban meghalt. Testet Paviaban, az isteni Ambrus Itemplomaban
helyeztek el.
(260) Fia, Garimbald alig kezdett uralkodni, amikor a tulso Galliaba szamztt Bertarit visszajtt Italiaba, es
eltavolitotta t a kiralysagbol, majd nyolc evig uralkodott. Tiz eves Cunipert Iiaval a paviai Iolyoparton bazilikat
epitett a szabadito istennek. Felesege, Rodelinda, az isteni anyanak allitott nemes egyhazat a Perticae-nek
nevezett klvarosban. Midn mar reg nyugalomban uralkodik, hat Alahis trentoi herceg varatlan parttese veget
112
vet a longobardok nyugalmanak. Trento-ban megostromoljak, mire kirohan a kiralyi taborra, megveri a
tamadokat, es kiszabadul az ostromgyrbl. Vegl Cunipert kzremkdese reven megbekel a kirallyal, es
ugyanennek a keresere nemsokara elnyeri a bresciai kapitanysagot, megpedig a kiraly ellenere, aki Iolyvast
tiltakozik, azt hajtogatva, hogy ez Iia, Cunipert veszedelmere valik. Halala utan a megvalto templomanal
temettek el, amelyet apja, Aripert epitett.
Amikor a longobardok kiralysaga Cunipert kezere jutott, a jotettrl megIeledkezett Alahis, minthogy a
bresciaiak hercege volt, kzlk kettt ajandekokkal Ilberelt, hogy szjenek a kiralynak olyan halot, amelybl
annak Iejet neki elhozzak; megigerte, hogy ha ezt megteszik, halaja bseges lesz. (265) Ezek elmennek, de az
utasitas ellenere cselekednek, a Pavia krnyeken tanyazo kiralyt magukhoz hivjak, es Ieltarjak eltte bns
megbizatasukat. Cunipert sszeszedi a sereget, es a halatlan Alahis ellen hadat indit. Midn Cornate mezejen
megallapodnak, es mindket sereg Ielsorakozik, parbajrol kezdenek targyalni, amit Cunipert nagyon kivan,
Alahis viszont elutasit. Vegl kitzik az nnepelyes parviadal napjat. Seno, az egykor Gundiperga kiralyne altal
epitett Keresztel Janos-bazilika diakonusa, nagyon Ielti Cunipert kiralyt, es mert hasonlitanak egymasra,
rabeszeli, hogy helyette alltzetben bocsatkozhassak a tusaba, igy is trtenik, a parbaj megkezddik, es
Alahis vegl megli a diakonust. Midn kinyujtott jobbjaval diadalmasan Ielmutatja az elesett Iejet, hogy a
kiraly legyzesevel dicsekedjen, a sisakot leveve Ielismeri a pap Iejet. Megcsalattatasara raebredve meregbe
gurul, es orditozva Ienyegetzik, hogy ha az istenek megadjak neki a valodi gyzelmet, a legmelyebb kutat
papok hereivel Iogja megtlteni. (270) Cunipert erre kiall a kzepre, a dicsekv ellenIelnek megmutatja magat,
es elszant batorsagaval helyrezkkenti embereinek megrendlt nbizalmat. Mindket sereg Ielall, es hogy a
longobardok eletet megkimelje, Alahist hangos szoval parbajra szolitja. Alahis visszautasitja, mert ugy latja,
mintha az ellenIelek dardai csucsanal kivont karddal Mihaly arkangyal allna. Mindannyian kialtoznak, hogy ezt
csak a Ieszltseg lattatja vele, es a ket sereg kztt megkezddik a verekedes, kiraly kirallyal, katona katonaval
csap ssze. Oriasi a meszarlas; vegl Alahis Cunipert kiraly kezetl elesik. Alahis megmaradt emberei sebes
Iutassal szanaszet meneklnek, es belevesznek az Adda Iolyoba. Alahis Iejet levagjak. A semleges Iriulanok a
csata kezdete eltt eltavoztak, a tbbiek nagy vesztesegeket szenvedtek; Cunipert serege Iellkerekedett. (275)
Seno diakonus testet, mert a kiraly iranti hsegbl nkent vallalta a veget, nagy pompaval Keresztel Janos
bazilikaja eltt temettek el. Cunipert gyztesen tert vissza Paviaba, es a meglt ellenseg Iltt diadalmenetet
tartott.
Mig az Alpokon inneni Galliaban ezek trtennek, Romoald beneventoi herceg elIoglalja Tarantot, Brindisit es a
salernoiak egesz terletet, ahol 16 evig uralkodik. Utana a samniumiakat harom evig Grimoald kormanyozta, aki
Cunipert nveret, Vlindat vette Ielesegl. Ot kvette Iivere, GisulI, aki tizenhet esztendeig uralkodott, es
Ielesegetl, Winipergatol Romoaldot nemzette. AnsIrit Cunipert kiraly ellenere elIoglalta a Iriuli uradalmat, es
elpartolt tle; valamivel kesbb Veronaban elIogtak, es Cunipert parancsara megvakitottak. (280) Ugyanebben
az idben Cedoald, a Britanniaban szekel szaszok kiralya, a hazajaban vivott oriasi haboru utan megtert az igaz
hitre, es elment Romaba; Cunipert meltosagahoz illen Iogadta, es a legnagyobb tisztelettel bocsatotta el. Ahogy
Sergius papahoz megerkezett, beavattak a szent keresztsegbe, es rviddel ezutan Romaban meghalt. Testet az
isteni Peter Iszekesegyhazaban temettek el; vegrendeleteben teljes vagyonat egyhazi celokra hagyta. Azt
mondjak, Cunipert 12 evig rendben uralkodott, majd meghalt, a longobard kiralysagot meg gyermek Iiara,
Liutpertre hagyta, es Ansprandot gyamul rendelte melleje; ez alig nyolc honapig uralkodott. Gundipert Iia,
Ragimpert legyzte Ansprandot, es megrohanta a longobardok orszagat, amelyet alig egy evig tudott tartani.
Akkor azonban Aripert, a Iia, ujjaszervezett sereggel Pavia mellett megtkztt Liutpert kirallyal. Az ellenseget
megszorongatta, es a csataban elve Iogta el Liutpertet, a Comancina szigetere menekl Ansprandot
megtamadta, a Bergamoba Iuto es a varost elIoglalo Rotaritot a hatalmaba keritette, ennek szakallat
gyalazatkeppen lenyiratta, majd elkldte Torinoba, ahol nemsokara meghalt. (285) Nehany honap mulva
Liutpertet az parancsara a Irdben megIojtottak. A szigetbeli varost, ahova Ansprand meneklt, szinten
elIoglalta. Ansprand a raetusokon keresztl Teutpert bajor Iejedelemhez Iutott, ahol mint mondjak hat evig
tartozkodott. Fia pedig, Sigiprand, Aripert Iogsagaba esve a szeme vilagatol megIosztatott, tbbi rokona
klnbz bnteteseket szenvedett. Ansprand masik Iia, a kisebbik, brtnbe kerlt, ennek zsenge korat
megsajnalta, es nemcsak a kegyetlensegtl tartoztatta meg magat vele szemben, hanem azt is megengedte, hogy
elmenjen az apjahoz. Mivel ez a kiralysag varomanyosa volt, az isteni szellemek megengedtek, hogy kimelettel
banjanak vele. Liutprand tehat a szabadsagot elnyerve azonnal Bajororszagba siet az atyjahoz, es erkezese
113
Ansprandot csodalatosan megvigasztalja. Azonban Theoderada, az anya, es Aurona, a nver, nem reszeslt ilyen
szerencseben, hanem mindkettt brtnbe vetettek, es mert egyikk azzal hencegett, hogy belle kiralyn lesz,
Ilket, orrukat levagtak, igy csuIitva el az arcukat.
(290) Ado halala utan az altala viselt Iriuli helytartosagot a ligur szletes FerdulI vette at, aki a szlavok Iltti
gyzelemre sovarogva a tartomanynak sulyos kart okozott. Mikzben ugyanis a szlavok sereget meggondolatlan
vakmerseggel bekeriteni igyekezett, nem vette Iigyelembe a terep alkalmatlansagat, es egesz seregevel egytt
odaveszett. A hivatalban Corbul jtt utana, aki Ielsegsertest kvetett el, es ezert a szemetl megIosztatva
nyomorult sorsra jutott. Aztan Pemmo nyerte el e tisztet, aki sokkalta derekabbnak es a Ieladatra
alkalmasabbnak bizonyult. sszeszedte az sszes arvat, akinek az apja a szlav haboruban esett el, es a sajat
gyermekeivel egytt ugyanazon szeretettel es gondossaggal nevelte ket. Ez idben GisulI, a beneventoiak
hercege, elIoglalta Sorat, Arpinot meg a Latium tbb kisvarosat, mindent Ielzavart gyujtogatassal es
Iosztogatassal, de Janos romai pspk bekekldttsege es ajandeka leszerelte, es visszavonult Beneventoba.
(295) Ugyanezekben az idkben Aripert longobard kiraly nkent visszaadta a papanak a Cotti-Alpok terletet,
amelyet a longobardok mar regota birtokoltak, jollehet mindig is az apostoli szekhez tartozott, es errl
aranybetkkel irt adomanylevelet kldtt. Az elhalt Transemund spoletoi herceg helyere Iia, Faroald allt.
Mindez Justinianus, Leo, Flp es Anasztaz csaszarsaga alatt trtent. Ekkor Ansprand mar kilenc evet tlttt
szamzetesben, es most italiai hadjaratra biztatta Iel Teutpert bajor Iejedelmet, aki nagy sereget verbuvalva
megtamadta Italiat. Paviatol nem messze csapott ssze Ariperttel, es bar egyenl remenyekkel verekedtek
napestig, amikor az ejszaka a csatat Ielbeszakitotta, a bajorok mar kezdtek meghatralni. Aripert azonban tabort
bontott, es visszahuzodott Paviaba, amivel az ellenIelnek visszaadta a batorsagot, veit ellenben megIosztotta
attol. Aztan megbanta tettet, el akart meneklni a tulso Galliaba, de mikzben arannyal terhelten igyekezett
atuszni a Ticino Iolyon, elmerlt, es kiralysaganak tizenkettedik esztendejeben meghalt. (300) Szokasa volt,
hogy rangrejtve titokban bejarja a varosokat es kzsegeket, kikemlelje, miIele emberek biraskodnak, hogyan
vezetik a nepet, milyen hir es velemeny terjeng rola. Megelegedett egyszer ltzekkel es ruhadarabokkal, es
kvetek erkezesekor sem ltztt at.
Aripert temetese utan Ansprand szerezte meg a longobard kiralysagot, jeles erenyekkel es blcsesseggel
Ielruhazott IerIi, aki epphogy harom honapig uralkodott. Utana a longobardok egybehangzo elhatarozasabol
Liutprand kerlt Iel a tronra. Ebben az idben Anasztaz Flpt maganeletre kenyszeritette, es magahoz ragadta
a romai csaszarsagot. A hadsereg Theodosiust tette meg csaszarnak, aki Anasztazt elkergette. Ekkor emlitik a
szent es blcs Egyedet. A Tiberis ugy Ielduzzadt, hogy a partjan messze tullepve elnttte a mezket, a
varosban sok hazat elsodort, a Molle-hidtol az isteni Peter bazilikajanak ajtajaig hmplygtt, a Szeles utcan 12
tenyernyire emelkedett. (305) Theodosiust Leo kivetette az uralombol, az Ielvette a szentsegeket, es aztan
maganemberkent elt. Krlbell ebben az idben a morok, akik tiz eve megszallva tartottak a Hispaniakat,
megtamadtak a Galliakat, vereseget szenvedtek, es sulyos veszteseggel visszavonultak. A szerecsenek is harom
evig ostromoltak Konstantinapolyt, mikzben a taborban meg a varosban pestisjarvany dult; aztan vallalkozasuk
meghiusulvan ratrtek a bolgarok nemzetere, amely a Dunanal lakott, azok visszavertek ket, es amikor
tavoztukban hajora szalltak, vihar kvetkezteben hajotrest szenvedtek, ugyhogy kevesen menekltek meg.
Konstantinapolyban 300 ezer ember pusztult bele a pestisbe. Amikor a bolgarokat tamadtak, 32 ezer szerecsen
esett el, a tbbit elvitte a hajotres.
Midn Italiaban Liutprand longobard kiraly uralkodott, Gergely romai pspk es Leo csaszar kztt viszaly
tamadt. Ezert Pal exarcha a papa ellen Italiaba indult, ki megletven, Eutychius kvetkezett az elhunyt helyebe.
(310) Tudni valo, hogy e haboruban a megosztott Italia AnteIari longobard hadvezert kldte a papa segitsegere.
Italiaban 15 napig ket stks latszott, melyek egyike kelet Iele haladt, a masik viszont a lenyugvo napot
kvette. Ez az id szlte Pipint, a Irankok kiralyat, a ragyogo Iejedelmet, akinek batorsaga, hogy ne mondjam,
vakmersege, addig terjedt, hogy egyetlen csatlossal atkelt a Rajnan, ratamadt ellensegere, akit haloszobajaban
emberei kztt meglt, szamos sikeres haborut vivott a szaszokkal, elssorban Ratpotoval, a Irizek kiralyaval.
De hogy a longobard trtenelemhez visszaterjnk, miutan Liutprand uralma megszilardult, kenytelen volt
nyugodtan trni rokonai armanykodasait, amde mereszsege sikeres megoldast eredmenyezett. Rokona, Rothari,
vendegsegbe invitalta t, hogy lakoma kzben hazaban meggyilkolja, de terve meghiusult, a csalardsag
leleplezdtt, es Iiaival egytt megltek. Liutprand kiraly a Cotti-Alpok tulajdonaban megersitette a romai
114
papat; annak a Teutpert bajor kiralynak a lanyat vette Ielesegl, akinel valaha tartozkodott, ez csak egy leanyt
szlt neki.
(315) Ebben az idben Pemmo, a Iriuli herceg, miutan ketszer vagy haromszor kemeny csatat vivott a
szlavokkal, az veit ert serelmeket megbosszulta, majd beket kttt az idegen nepseggel. Kesbb, amikor a
szerecsenek Szardiniaba mentek es ott pusztitottak, a templomokat mindenIele romboltak, Liutprand, aki tudta,
hogy az isteni Agoston teste ott van, nagy penzzel kivaltotta azt, paratlan pompaval atvitte Paviaba, es
nagyszer sirba helyezte. Kevessel kesbb megostromolta Ravennat, gyorsan elIoglalta, es lerombolta Classe
varoskat. Ekkor Pal patricius nehany alruhast akart kldeni Romaba, hogy Gergely papat meglje. De mert a
longobardok, a toszkanok es a spoletoiak ellenkeztek, a ravennaiak tanacskozasa szetoszlott, es semmit sem
tudtak hatarozni. Ezutan sokkal nagyobb ellentet keletkezett a papa es a longobardok kztt; Liutprand ervel
elIoglalta Aemilia varosait, ugymint Feronianumot|?|, Montebellot, Bussentinot, Perticetat, tovabba Bolognat, a
Pentapolist es Osimot, valamivel kesbb Sutrit, melyeket nehany nap mulva visszaadott a romaiaknak. (320)
Ugyanebben az idben Leo csaszar elrendelte, hogy az istensegek sszes kepmasat tavolitsak es egessek el, a
parancs megszegit halallal bntettek, az ez ellen Ielszolalo Germanus patriarkat tisztebl elmozditotta, es
helyebe Anasztazt allitotta. Aztan Romaban Leo ellen ezer pspk tartott egyetemes zsinatot, es szent
hatarozatukkal a csaszart kiatkoztak. Romoald beneventoi herceg Ielesegl vette Gunpergat, Liutprand kiraly
huganak, Auronanak a lanyat, akitl GisulIot nemzette, majd amaz meghalvan, elvette Ranigundat, Gaiduald
bresciai herceg szlttjet. Tovabba nezetelteres tamadt Pemmo, a Iriuliak hercege, es Calixtus patriarka kztt, a
kenyur az atyat elIogta, a tengerre emelked Pogium varaba zarta, bilincsbe verte, es embertelenl tartotta.
Liutprand erteslve a gaztettrl, nagyon Ielhaborodott, ezt az embert megIosztotta a hivatalatol es helyebe ennek
Iiat, Rachist valasztotta, aki az apjat visszatartotta attol, hogy atszkjn a szlavokhoz, aztan pedig sszebekitette
a kirallyal, azonban valamivel kesbb a kiraly parancsara Pemmot tbbi Iiaval egytt bilincsbe vertek. (325)
Rachis, a Iriuliak hercege, benyomult a kranicok terletere, melyet most Krajnanak mondanak, es amelyet a
szlavok reg elIoglaltak, azt Iosztogatva es gyujtogatva dulta, es oriasi pusztitast vegezve rengeteg embert es
allatot hajtott el. Szinte ugyanebben az idben Karoly, az els Pipin Iia, a Irankok kiralya, Iiat, Pipint,
Liutprandhoz kldte, hogy nemzeti szokas szerint hajat lenyirva Iiava Iogadja, ezt aztan Liutprand tisztesseggel
megajandekozva kldte vissza Karolyhoz. Valamivel kesbb pedig a szerecsenek megint ratrtek a Galliakra, a
narbonne-i Gallia nagy reszet Ieldultak, Narbonne kzeleben Martell Karoly szembeszallt velk, az ellenseg
nagy tmeget levagta, es jeles gyzelmet szerzett. A kvetkez evben visszajttek, Arles varost is elIoglaltak es
elpusztitottak; Karoly ekkor, nmagaban nem bizva, Liutprand kiraly segitsegehez Iolyamodott, akinek a
tamogatasaval a szerecseneket megverte es elkergette.
Ezutan Liutprand minden haborut, amelyet a romaiakkal vivott, sikerre vitt, kiveve azt, amely Rimininel zajlott
le, ahol az tavolleteben a sereget levagtak, es egy masikat Pileus Ialunal, mialatt a kiraly a Pentapolisban
tartozkodott, aztan pedig a ravennai Ildn, amikor a kiraly unokaja, Hildebrand, es Peredeo, a vicenzai herceg,
Ravennat elIoglalta, a velencesek mindenIell odasereglettek, Hildebrandot elIogtak, Peredeot megltek. (330)
A kvetkez idben az elbbi gyzelemtl elbizakodott romaiak Agatho perugiai kapitany vezetesevel Bologna
elIoglalasara indultak, ahol Peredeo es Rothari, a bolgarok Iejedelmei taboroztak. Ezek, erteslve a romaiak
kzeledterl, rajuk tamadtak, es sulyos csapassal megszalasztottak ket, mikor Konstantin, Leo Iia, apja halala
utan a csaszarsagot elIoglalta. Ez idben Transemund, a spoletoi herceg Liutprand longobard kirallyal lett
kibeklese utan elpartolt tle, a romaiakhoz szktt, menedekjogot kert, Istvan romai herceg a papaval egytt
elhatarozta, hogy a vedelmere kel. A kiralyt elnttte a mereg, ostrom ala vette Romat, majd az ostrommal
Ielhagyva Ameliat, Ortet, Palenat, Marinot es Blerat elvette a romaiaktol, Hilderiket megtette a spoletoiak
hercegenek, aztan elment Beneventoba, hogy GisulIot, Romoald Iiat, akit apja halala utan a longobardok eretlen
kora ellenere annak helyebe allitottak, megIossza e tisztsegtl, es unokajat, Hildebrandot allitsa a helyebe.
Ezutan visszament Paviaba, egyezseget kttt a romaiakkal, es mert gyengelkedese miatt a halalra gondolt,
unokaccset uralkodotarsava es utodjava nevezte ki.
(335) A romaiak azonban, miutan a beket megkaptak, kisvartatva vissza akartak allitani Beneventoba
Transemundot. Godestall beneventoi herceg is tamogatta t, aki Gergely herceg halala utan az egyeduralmat
magahoz ragadta. Istvan patricius pedig Godestall seregevel egyesitette a magaet, es Transemund hatalma ala
hajtotta a marsokat, a Iorconioiakat, a valvaiakat, a penneieket, spoletoi alattvalokat. Transemund aztan
115
megszerezte a tbbit, bar a romaiak iranti halatlansag vetkevel. Amikor a romaiak megtudjak, hogy Liutprand
hatalmas lovassaggal es sok szazaddal mihamar visszajn, nem akarnak a halatlan Transemund szvetsegetl
elallni. Seregeiket egyesitik, Fanonal szembeszallnak a longobardokkal, az erdben rgtn megkezddik az
tkzet, ahol is Rachis Iriuli herceg egy longobardot, a spoletoi herceg lovasat parbaj kzben a lovarol belelki
a kzeli mocsarba, mire a tbbiek a rossz eljeltl megriadva Iutasnak erednek. (340) Istvan visszamegy
Romaba; Liutprand megszallja Spoletot, majd elIoglalja a szomszed kzsegeket, es seregevel a varoshoz akar
vonulni. De kzbejn masodik Gergely papa halala, akit a grg Zakarias kvet, es ez Transemund ellen
segitseget kld Liutprandnak, a romaiakat sszebekiti a kirallyal, es a megegyezes szerint visszakapja, amit a
longobardok elvettek. Transemund elvesziti a remenyet, nkent Liutprand hatalmaba adja magat, leteszi az
urasagot, es beall papnak.
Utana Liutprand unokaccse, Ansprand lett a spoletoi herceg, amikor pedig a longobard kiraly sokaig
keslekedett visszaadni azt, amit megigert, a papa elment hozza Narniba. A kiraly kteles hodolata jelel a
nyolcadik merIldkig elebe jarult, es az apostoli szeknek nemcsak a megegyezes szerint jaro negy varost adta
vissza, hanem a szabin birtokot is, amelyet a longobardok vagy 30 eve birtokoltak. (345) Odaajandekozta
tovabba Narnit, a picenoi Anconat, Chumat, Sutri hatarat. Paviaba visszaterve a klvarosban az isteni Peternek
bazilikat es sok szep templomot epitett, a palotaban kapolnat szentelt a megvaltonak. Vegl, miutan 30 evig es
hat honapig dicssegesen uralkodott a longobardok Iltt, eltavozott az eletbl; testet Adorjan bazilikajaban
temettek el. Azt mondjak, szamos erennyel jeleskedett, mert kiemelked blcsesseg, paratlan jamborsag es josag
jellemezte. A bajorok sok varosat ervel bevette, a legnagyobb Iigyelemmel rizte a beket a Irankokkal es a
baratsagot a hunoknak is nevezett avarokkal. Liutprand halala utan a longobard birodalom mar nem sokaig allt
Ienn, mert Rachis, aki kvette, a romaiak szamara kellemetlen volt, Zakarias papa rabeszelesere letette a
kiralysagot, es a szerzetesi eletet valasztotta. (350) AistulI, a Iivere, aki utana jtt, a romaiakat adoIizetive
akarta tenni, mire Istvan papa elment Galliaba, segitseget kert Pipin Irank kiralytol, aki oriasi gall sereggel
benyomult Italiaba, a longobard hadat megverte es megIuttatta, AistulI kiralyt Paviaban zar ala vette, es szoros
ostromgyrvel rakenyszeritette a megadasra. Aztan nkent odaadomanyozta a papanak a tekintelyes ravennai
exarchatust, a longobardok altal elIoglalt Riminit, Conchat, Pesarot, Fanot, Urbinot, Calvit, Luceolit, Narnit, a
Picenoban Iesit, Senigalliat meg tbb kisvarost.
A minden rosszal teli Konstantin csaszar a Keleten mindenIele ldzi a keresztenyeket, elrendeli, hogy a
szentek kepmasait vegyek le es semmisitsek meg, Istvan romai papa ezert a pogany es utalatos Iejedelmet
meggylli, a csaszari meltosagot es az sszes rangot az apostoli szek eltt erdemeket szerzett Irank kiralyokra
ruhazza at. Pipint utodaival egytt romai kirallya nyilvanitja, es ezt a meltosagot a tbbiek ell eltiltja.
Atengedett hatalmaval BoniIac mainzi pspk reven Pipint szokas szerint Ielkente a szent olajjal, es a romai
szenatus es nep neveben patriciussa es konzulla nyilvanitotta. A kvetkez evben AistulI villamcsapas
kvetkezteben meghalt, miutan 32 esztendeig uralkodott, helyere Dezs, a longobardok utolso kiralya allt, aki
alig uralkodhatott tizennyolc evet. (355) Mert Pipin Iia, Karoly, akit tetteinek dicssege Iolytan sem
erdemtelenl neveztek Nagynak, Adorjan papa keresere oriasi sereggel benyomult Italiaba, mint apja tette volt,
Paviat kiostromolta, a longobardokat mindentt megverte, Dezs kiralyt Ielesegevel es gyermekeivel elIogta, es
Galliaba vitte, a romai papa pedig derekasan vegrehajtott tetteire tekintettel megersitette t csaszari
meltosagaban, a legmagasabb cimekkel es rangokkal adomanyozta meg, majd miutan az Italia-szerte
ketszaznegy evig szelteben uralkodo longobardok nevet eltrlte, hazament.
116
9. fejezet - KiIencedik knyv
Mint mondjak, krlbell 32 evvel az eltt, hogy Nagy Karoly Italiaban a longobard birodalmat
megsemmisitette, a hunok, akiket aztan magyaroknak neveztek, visszatertek a Pannoniakba. Mert ha
evknyveiknek esetleg hihetnk az dvsseget kvet hetszaznegyvennegyedik, az Attila halala utani
haromszazegyedik esztendben, Leo Iia, Konstantin csaszarsaganak es Zakarias papasaganak az idejen jttek
vissza. Mas szerzk nagyobbreszt azt allitjak, hogy az egyszer mar elIoglalt Pannoniakat nem is hagytak el
sosem. Ezt a longobardoknak az elz knyvben elbeszelt haboruibol egyszeren ki lehet kvetkeztetni, hiszen
a hunok, akiket avaroknak is mondtak, Kagan kiraly idejeben ezekkel tbbszr hosszas szvetseget tartottak,
melynek vege szakadvan, gyakorta kemenyen hadakoztak. (5) Velemenyem szerint az avarok nem kiralyukrol,
hanem allhatatlansagukrol kaptak a nevket, mert lakohelyket gyakran valtoztattak, es mert az vek volt
Szkitia legsibb nepe, melyet szoros rokonsag kapcsolt a hunokhoz, hunoknak tartottak ket. Amikor pedig
Vindeliciat elIoglaltak, a bajorokat, mint sokan velik, a bojokrol es az avarokrol neveztek el; egyparan, mint
Ientebb kiIejtettk, ezeket boioarinak mondjak. Azt tehat, hogy krlbell 300 evig hunok nem lettek volna a
Pannoniakban, masokkal nemigen tudom alatamasztani. Idegen Ildn nem is tehettek szert harmincket ev alatt
akkora erre, hogy Karoly roppant sulyos tamadasat knnyeden elviseljek, es nem talalhattak elhagyatottan azt a
termekeny es kellemes eghajlatu Ildet, amelyre nemcsak a szomszedok, hanem a legtavolabbi nemzetek is
acsingoztak. Az evknyveik is caIoljak, hogy visszatertkben e helyeket resen talaltak volna, hiszen ezek
arrol tanuskodnak, hogy ott reszben szarmatak laktak, akiket lengyeleknek hivunk, es mint alabb elbeszeljk
a Dunanal ott leltek a messze krnyeken uralkodo lengyel Szvatet, Marot Iiat.
(10) A hunok tehat regeik sztnzesere, az ottmaradtak levelein meg emlekeiken Ielbuzdulva elhatarozzak,
hogy ujbol kivonulnak a Ielrees, kietlen Szkitiabol, es Ilkeresik a rokonaikat. A kikltzesre kitztt napon
csoportonkent nekivagnak, viszik magukkal gyermekeiket, asszonyaikat, allataikat, minden motyojukat.
Atkelnek a Donon, atvonulnak a roxolanokon, a szarmatakon, a hamaxobiusokon, a tauroszkitakon. SokIele
nepsegen vezetik at a seregket; mivel a merhetetlen tmeg nem tud egytt haladni, utkzben tartozkodnak az
erszakoskodastol, es nem provokaljak, inkabb csak tavol tartjak azokat. Gyakran elIordult, hogy a vizet, Iat
hordo embereiket a helybeli lakossag zaklatta, amit megvetessel es nem Iegyverrel toroltak meg, nehogy valami
haborusag Ieltartoztassa ket. Oly nagyon vagyakoztak a Pannoniak Iele, hogy sokszor meg a testapolasra
szkseges nyugalmat is megtagadtak maguktol. Mar atjutottak a basternak, a kunok nepen, keresztlznlttek a
besenykn, az albanokon, amikor a hosszu utazastol kimerlve pihenesre gondoltak. (15) Azt mondjak, hogy
sok szekely, aki Attilaval Dacia kls, most Erdelynek nevezett terletet Ioglalta el, es azt maig lakja, amikor
meghallotta, hogy a rokonok megerkeztek, elebk sietett a roxolanokhoz es a hamaxobiusokhoz, akiket most
rutenoknak es russzoknak neveznk.
A hosszu uttol elIaradva megalltak az Amadocus- es Peucinus-hegyseg alatt, es mar-mar elhataroztak, hogy e
helyen Iognak letelepedni, amikor a hegyek kzl sasok akkora raja zudult el, hogy nemcsak a lovakra meg a
tbbi allatra tamadt csrrel, karommal, hanem az asztalrol is Ielragadta az etelt. E baljos jel a tabor
tovabbvitelere kesztette ket, harom honapig gytrdtek a hegyek lekzdesevel, es az istenseg utmutatasat
kvetve benyomultak a Magyarorszag hataran Iekv Erdelybe. Ez ugyan a basternaknak, peucinoknak, Ieher
kunoknak, besenyknek nem tetszett, de a magyarok behatolasat nem tudtak megakadalyozni. Amikor Dacianak
e szels tajan megalltak, meggondoltak, hogy az si orszagot nem tudjak visszaszerezni, ha visszaszerzik, nem
tudjak megtartani, mig nem lepnek Iel seik modjara ervel, Iegyverrel, es a szomszedsag tamadasait nem
Iekezik meg ujra meg ujra haboruval. (20) Ezert a hadra Ioghatokat mind het taborra osztottak, elkre het vezert
rendeltek, mellejk seregkapitanyokat, szazadosokat, tizedeseket, hogy minden szervezetten menjen. Minden
egyes sereg harmincezer-nyolcszaztvenhet emberbl allt. Mert a hunok e masodik kijvetelekor a szaznyolc
trzsbl sorshuzas utjan 216 ezer ember vonult ki, hogy gyermekeiket, asszonyaikat, vagyonukat biztonsagban
tudjak. A seregek szamanak megIelel het tabort sanccal es mely arokkal ersitettek meg. Es ezt a terletet mind
a mai napig Hetvarnak nevezik. A het vezer mindegyike nemcsak eberen rizte magat es a taborat, hanem
vetelkedve trekedett arra is, hogy a szomszedokat hatraszoritva hatarait szelesitse.
(25) Arpad pedig, Almos Iia, mind erben es gazdagsagban, mind nemessegben klnbnek latszott a tbbieknel.
117
Ugy emlekeznek, hogy Almos anyja, amikor terhes volt, almaban latott egy sast, mely lehajtott Iejjel megpihent
az leben, aztan mehebl Iolyo Iakadt, es az minel messzebb Iutott tavoli Ildeken at, annal nagyobbra duzzadt.
Es az asszonyt, bizony, nem csalta meg az alom, mert kiralyok dics sokasaga szarmazott tle idegen tajakra.
Az ezutan szletett Almos tehat nevet az almurol kapta, amit a hunok alomnak mondanak, leszarmazasat igen
hosszan adjak el. Almos Eldtl, Eld gyektl, gyek Edtl, Ed Csabatol, Csaba Attilatol, Attila
Bendeguztol, Bendeguz Tordatol, Torda Szemenytl, Szemeny Etetl, Ete Opostol, Opos Kadicsatol, Kadicsa
Berendtl, Berend Szultantol, Szultan Bulcsutol, Bulcsu Balogtol, Balog Zombortol, Zombor Leheltl, Lehel
Leventetl, Levente Klesetl, Klese Ompodtol, Ompod Misketl, Miske Miketl, Mike Besztertl, Beszter
Budlitol, Budli Csanadtol, Csanad Bkenytl, Bkeny BondoIardtol, BondoIard Farkastol, Farkas Otmartol,
Otmar Kadartol, Kadar Belertl, Beler Kertl, Ker Kevetl, Keve Keledtl, Keled Damatol, Dama Bortol, Bor
Hunortol, Hunor Nimrodtol, Nimrod Kustol, Kus Kamtol, Kam JaIettl, JaIet pedig Noetol szletett. (30)
Ezutan Almos nemzette Arpadot, akitl Zoltan, Zoltantol Taksony szarmazott. Eddig nincs erteslesem arrol,
hogy ezt a genealogiat a magyar evknyvirok honnan halasztak ki, hacsak nem koholmanyt adnak el, vagy ha
az egesz nem az sktl jutott generaciokon keresztl az utodok tudomasara. Azon is meglehetsen
csodalkozom, hogy miIele emlekek alapjan jutnak vissza a leszarmazassal Noeig, akirl sem a grgk, sem a
latinok nem tudtak valos kepet alkotni, hiszen nincsenek is sajat iroik. Valoszin, hogy a regi nepek szokasa
szerint a szlk adtak at gyermekeiknek evszazadokon keresztl, mint a longobardokrol Ientebb elmondtuk.
Hogy azonban a trtenelemhez visszaterjnk, Almos, a magyarok legkivalobbja, Pannoniaba, mint az igeret
Ildjere, nem lephetett be; mert Erdelyben megltek. (35) Tudniillik a magyarok, mieltt a Pannoniakba
behatoltak volna, egy darabig joszagaikkal es gyermekeikkel egytt itt pihentek az emlitett erditett taborokban;
mialatt itt a nyugalmat elveztek, a Ilkbe jutott a Pannoniak termekenysegenek es a Dunanak a hire. Gylest
tartva tehat ugy hataroznak, hogy az oly nagyon kivant terlet kikemlelese vegett kikldik Kund Iiat, a szellemi
es testi kepessegekkel kitn Kusidot. Kusid nehany kiserjevel nekivag, elszr is megmassza a
Karpat-hegyeket, aztan, ahogy Dacia elterl siksagaira alaereszkedik, atkel a Tiszan, keresztlmegy a
metanastakon, es eljut a Dunaig. Elamul a pazar tajon, a Ild termekenysegen, Duna atya josagan, az eghajlat
nyajassagan, es latja, hogy az sk nem oktalanul allapodtak meg a Pannoniakban es Daciaban. Felkeresi Marot
Iiat, a Pannonian szelteben uralkodo szarmata Szvatet, es aprora eladja jvetele okat meg az zenetet. (40)
Szvatet nem kis rm tlti el, amikor meghallja, hogy egy idegen nemzet uj hazat ker tle, a kvetet vidaman
Iogadja, ugy gondolvan, hogy semmi sem lehet szamara kedvezbb, mint az, hogy a dusan term, de
lakossagabol kirlt terletet ilyen allhatatosan kerik a magyarok, akiket Ildturo nepnek tart. Ezert az
ismeretlen sokasagot kesz rmmel hajlando beIogadni, bsegesen el Iogja latni Ilddel, egeszseges lakohellyel,
aztan a kvetet tisztesseggel megajandekozza es elbocsatja. Kusid, kivansaga teljeslven, a videk elnyeinek
bemutatasara magaval visz Erdelybe egy grngyt a Iekete Ildbl, Ivet es egy butykossal a Duna vizebl.
Arpad megnezi a Ildet, a Ivet, a vizet, sszehivja a gylest, es kijelenti, hogy minden terv szerint megy, a talaj
es a I bizonysaga a terlet josagara es termekenysegere vall. Majd egy szarvbol vizet nt, es Iennhangon szol:
Mars atyank, es te, szlenk, Herkules, akiknek a sugallatara seink nyoman az oly messzi, aldott Pannoniakba
jttnk, adjatok neknk rk otthonul. (45) Telepitsetek le itt nepeteket, vessetek veget bolyongasainknak,
bekitsetek hozzank mindrkre Duna atyat! Legyetek mindig mellettnk lelketekkel, hogy a gyllkd
szomszedok el ne nyomjanak. Ha pedig valaha szellemetekben es vezetesetekkel haboruskodunk, adjatok olyan
ert, hogy a nepek mindenIele az istenek es az emberek elharcosainak hirdessenek minket.
Igy szolva, az satyaknak, Marsnak es Herkulesnek, szokas szerint aldozott a Duna vizevel, es kiadta a
parancsot, hogy minden taborban tiszteljek meg a nemzeti istensegeket aldozattal; mindenki haromszoros eljent
kialtott. Negy nap mulva a magyarok orszaggylest tartanak, ahol egyhangulag elhatarozzak, hogy visszakldik
Szvatehoz ugyanazt a IerIit, aki Pannonia Iejedelmetl kerjen Ildet, Ivet, vizet, es Iolytonos szives szolgalat
jelekent adjon neki a magyarok neveben egy Ieher lovat nyereggel, aranyzablaval. A kvet megint elment
Szvatehoz, atadta neki az ajandek ment, amivel kedvet oly nagyon megnyerte, hogy akkora terletet kapott,
amekkorat csak kert. (50) Miutan az veihez visszatert, rendben elbeszelte, hogy hogyan eszkzlt ki ravaszul a
kiralytol mindent, amit az tularado nagylelkseggel atengedett, nehogy az ajandekozasban alulmaradjon. Ezek
ekkor batorsagra kapnak. Arpad es a tbbi vezer ugy velekedik, hogy meg kell szallniuk a Pannoniakat, mintegy
rkseg jogan visszaIoglalva. Kipihenve magukat, elkeszitik a Iegyvert, es a kitztt napon meginditjak a
tabort. Miutan atkelnek a Karpat-hegysegen es megkzelitik a Dunat, ugy hataroznak, hogy harmadszor is
118
kvetet menesztenek Szvatehoz, aki a het vezer neveben szolitsa Iel, hogy takarodjon a Ildrl, amelyet egy
loert eladott, mert a magyarok megvasaroltak Pannoniat, a talajt loert, a Ivet zabjaert, a vizet nyeregert, pedig
merhetetlen kapzsisagaban mindharmat elidegenitette. Erre ez elmosolyodik, es azt Ieleli, hogy a lovat
bunkosbottal agyoncsapja, a zablat a Ibe, a nyerget a Duna vizebe hajitja. Mire a magyar kldtt: Mi rosszat
sem csinalsz ezzel nekik, mert ha a lovat megleted, a mi kutyaink ele vetsz eledelt, ha az aranyzablat a Ibe
hajitod, a mieink kzl Iogsz varatlan szerzemennyel gazdagitani valakit, aki eppen ott legeltet, ha pedig a
Iolyoba nyerget dobsz, a halaszokat szerencselteted; semmi hasznod sem lesz ebbl. Ha a magyarok megvettek
a Ildet, a Ivet, a vizet, ugy latszik, mindent megvettek.
(55) Szvate ennek hallatara haragra gerjed, azonnal sorozast tart, Ielelmeben a szabadcsapatokat is sszeszedi,
mindenhonnan segitseget gyjt. A sereg Ielallvan, a Dunan tul ver tabort, a magyarokhoz kzel, neha elremegy
megszemlelni az ellenIelet, es a knnyIegyverzet katonak lattan jelentektelen csetepatera szamit. Vegl
batorsagra kapva Ieltartott hadijelvenyekkel megtkzik a magyarokkal. A harcedzett nacio hadrendje
Ielsorakozik, es az arcvonala szetzilalodva hatat Iordit. Mikzben szanaszet menekl embereivel a Dunahoz
huzodik vissza, az ellenseg szorongatja, pedig Iejvesztett sietseggel probal a Iolyon atuszni, de a szarmatak
oriasi tmegevel egytt alamerl. A tbbieket a Duna tulpartjan levagtak, nagyon keveset Iogtak el kzlk.
Hogy a terletet bekeben birtokoljak, ugy dntttek, hogy csak azoknak kegyelmeznek meg, akiket a
nyelvrokonsag reven magukhoz hajlithatnak. (60) Ugyanis sok hun, aki Attila utan Pannoniaban maradt, Szvate
taborat kvette, es nem is tudta, hogy ezek a rokonai. A szkitaknak az volt a szokasuk, hogy bar a hadjaratban
tbb vezerk volt, volt egy Ivezerk is, aki az elnyomulo sereg eltt haladt, a visszavonulas soran pedig hatul,
Arpad tehat a tbbiek kztt az elsseget tartotta; a lakosok legyzese utan atkelt a Dunan, es tabort vert a
Novaj nev hegyen Fehervar kzeleben, amelyet az isteni Istvan, a magyaroknak, Herkulesre, legszentebb
kiralya, Arpad nemzetsegenek szltte epitett, nem Ieledkezve meg arrol, hogy nemzete ez istenaldotta helyen
allapodott meg.
Nem lesz azonban Ilsleges, ha vegigszaladunk a vezerek nevsoran, mert a magyarok tbb Inemesi csaladja
ezektl vette a kezdetet. A masodik vezert Szabolcsnak neveztek, tle eredt a Csakok tekintelyes nemzetsege.
Ez Pannonia Ildjen szallt meg, ahol a Csakok altal epitett Csakvar volt. Var ugyanis magyar nyelven erdt
jelent. (65) Ez elszr az alapito Szabolcsrol kapta a nevet, aztan Csakvarnak mondtak, majd Andras, Bela es
Levente idejeben az sszes magyar kzs akaratabol leromboltak. A harmadikat Gyulanak hivtak, azt mondjak,
rola neveztek Laszlo Iia Gyulat. Ez, amikor Erdelyben vadaszgatott, es az erdket jarta, rabukkant az sregi,
rengeteg romai emleket rz Fejer varosra, amelyet teljesen bentt az elburjanzott tviscserje es bozot.
Regisegetl megilletdve elIoglalta a helyet, es elkezdte helyreallitani; ezt most GyulaIejervarnak nevezik,
megpedig nem Juliusrol, hanem Gyula hun vezerrl. Ennek lanya volt a gynyr es karcsu Sarolta, akit sok
Iejedelem krnyekezett, es Geza vezer vett Ielesegl annak a Beliudnak a javaslatara es segitsegevel, aki Kulan
Ildjet birtokolta szelteben. Kulan ugyanis Beliudhoz adta a lanyat, hogy testvere, Kean ellen az inditson hadat.
Miutan ezt megtette, aposa rendelese szerint annak halala utan megszerezte Kulan rahagyott Ildjet. (70) Tle
szarmazott le a harmadik Gyula, aki ellensegesen viselkedett a magyarokkal szemben, ezert az egi Istvan ervel
kenyszeritette arra, hogy atkltzzek a Pannoniakba. A negyedik vezert Kundnak hivtak, akinek ket Iia volt,
Kusid es Koppany, ezek a Nyir Iolyo kzeleben vertek tabort, ahol Ielvettek az igaz hitet, es egy hires kolostort
epitettek. Az tdiket Lehelnek hivtak, aki Mysiabol elkergette a bolgarokat, akik a csehekkel szoros
nyelvrokonsagban allnak, es sokaig ott laktak, majd elIoglalta a lakohelyket. Tle szarmazott a Szovardok
csaladja. Verbulcsu, a hatodik vezer, taborat Pannonia tavanal allitotta Iel, amelyet most Balatonnak hivnak. rs
pedig, a hetedik, a Sajo Ildjen allt meg. A magyarok tbbi nemzetsege tetszese szerint keresett maganak
szallast a Dunan tul meg innen, es Dacia szeletl Illyricumig, a noricusoktol es a germanoktol a getakig, a tavoli
mysusokat is elarasztva, szetterjedt azokon a hatalmas terleteken, amelyekrl beszelnk. (75) A vezerek
csaladjain kivl masok is voltak nagy szamban, akik nemesseg tekinteteben vetekedtek azokkal. Miutan a
magyarok a Ialvakat es kzsegeket nemzetsegenkent elosztottak, nyomban hozzalattak az ellenseges helybeliek
maradvanyainak leigazasahoz, es nem tettek le addig a Iegyvert, amig a Pannoniakat meg nem hoditottak.
Csatlakoztak azokhoz a hunokhoz es avarokhoz, akik mar elbb ideerkeztek, egy allamot alkottak, es a rokonsag
alapjan ugyanazon jelvenyek alatt egytt csataztak, ugy hataroztak, hogy ugyanazon szerencsevel verik vissza a
szomszedok erszakoskodasait es regbitik a szkitak birodalmat. Miutan tehat a kzsseget megszerveztek, es a
hetek a szekeket trzsenkent szetosztottak, elssorban arra Iorditottak a tehetsegket, hogy megvedjek
119
Magyarorszagot, mint egy hadijatek porondjat. Ez idtl Iogva nagy keveredes trtent a tartomanyok kztt,
amelyeknek hatarai a helyzet valtozasa szerint szkltek, tagultak gyakran. Ezert aztan a szkitak
szetterjeszkedese kvetkezteben Magyarorszag magaba Ioglalta mindket Pannoniat, amely korabban sohasem
terjedt tul a Duna partjan, tovabba a metanasta jazigokat es Daciat. (80) A magyarok ostoba evknyveit csak
szidni lehet, amiert kontar hanyagsaggal mellznek egy sereg emlekezetre melto haborusagot, amelyek a
germanok es a gallok ellen Iolytak. Mi pedig ezt az idbeli rt, amennyiben rank tartozik, megkisereljk
kitlteni Liutprand es mas irok segitsegevel.
A magyarok elIoglaljak szinte az egesz Pannoniat, es berendezkednek uj helyeiken, lecsendesitik a videket,
majd mindenIell ellenseg altal bekeritve azon igyekeznek, hogy a szomszedok tamadasait megIekezzek. A
mellekneven Nagynak nevezett Karoly, nemcsak a Irankok kiralya, hanem aztan romai csaszar is, ebben az
idszakban a romai pspk erdekeben sulyos haborut viselt Italiaban a longobardok ellen. Es jollehet mindig a
legklnbzbb hadjaratok ktttek le, valamennyit csodas sikerrel vitte veghez. Ez isteni csaszarban nemcsak
hallatlan lelki nagysagot es a legmelyebb blcsesseget lehetett tapasztalni, hanem e nagy Iejedelemben
IelIoghatatlan eletszentseggel tarsulo, minden isteni es emberi oltalmazasara trekv vallasossagot is
IelIedezhetett az ember. Meg iIju koraban atyja, Pipin, elkldte VanIred, Aquitania Iejedelme ellen, aki a kiraly
hsegetl elpartolt, ekkor ervel elIoglalta Bordeaux-t, Clermont-t es sok varoskat. (85) Olyan szerencsevel
csatarozott, hogy a Irank hatalom adoIizetjeve tette Aquitaniat, amelyben az apja nyolc nyaron at haboruzott.
Testvere, Karlomann, meghalvan, annak Ielesege, Berta, irigyseggel viseltetett Hildegard, Karoly neje irant,
ezert Andoar tanacsara gyermekeivel egytt elmeneklt Italiaba Dezshz, hogy a longobardok erszakoljak ki
Adorjan papatol az Iiainak Gallia kiralyaikent valo elismereset; az igy Iogant Ieszltseg sulyos haborut idezett
el a Irankok es a longobardok kztt. Dezs tudta, hogy a papa a gallok ellenere sohasem Iogja Karlomann Iiait
kiralynak elismerni, ezert ugy dnttt, hogy haboruval szoritja ra erre. Sereget allitott, megtamadta a
ravennaiakat, es ervel elIoglalta Faenzat, Ferrarat, Comacchiot. A kveteknek, akik tbbszr kertek, hogy
szolgaltassa vissza a papanak, amit elragadott, azt valaszolta, hogy a bekerl senki massal, csakis a papaval
hajlando targyalni. Ravennat az ersek es harom Itiszt vedelmezte ereje szerint, es naprol napra srgette a
papatol a segitseget. Ezenkzben a longobardok elIoglaltak MonteIeltret, Urbinot, Senigalliat, Gubbiot, emellett
szerteszet portyaztak mindenIele, Umbriaban mindentt pusztitottak, es eljutottak egeszen Spoletoig. (90) A
papai kveteket megint dolgukvegezetlenl bocsatjak el, Roma varos ostromaval Ienyegetznek. Adorjan nem
sznik a varost ersiteni, majd harom pspkt kld Dezshz, hogy atok alatt tztl-viztl tiltsak el t, ha
ellensegkent romai terletre lep. Ez meg is trtenik, a kiraly pedig szegyenkezve vonul vissza Paviaba, ahova
aztan Karoly kvetei is elmennek, es arra sztkelik, hogy szepen adja vissza, amit a papatol elvett; de
eredmeny nelkl mennek vissza Karolyhoz. A csaszar ektelen haragra gerjed, oriasi erkkel benyomul Italiaba.
Dezs mindenhonnan segitseget szerez, es igyekszik a Irankok elnyomulasat akadalyozni. Karoly csapatai egy
reszet Jupiter hegyen kldi at, maga a Cenis-hegyen kivan atkelni. Az ellenIel azt remelte, hogy a Irankok
sohasem lesznek kepesek Italiaba atjnni, reszben az rsegek miatt, amelyeket minden egyes atjaronal Ielallitott,
reszben az uttalan es ellenseg szamara joszerivel megkzelithetetlen utak miatt, Dezs azonban mindkettben
alaposan csalatkozott. Amikor pedig megtudta, hogy Karoly hatalmas sereggel behatolt Italiaba, a
segedcsapatokat elbocsatotta, es megerditette magat Paviaban. Fiat, Adalgisiust, es Bertat, Karlomann Ieleseget
gyermekeivel egytt elkldte Veronaba. (95) Karoly, ahogy a Pon tuli terletre megerkezik, Dezst
megostromolja Paviaban, es pusztitja az egesz krnyeket. Mihelyt ezt a spoletoiak es a rietibeliek meghalljak,
azonnal az isteni Peter meg a papa hatalmaba vetik magukat, es Peter bazilikajaban lenyirjak a szakallukat meg
a hajukat. Adorjan spoletoi hercegge nevezte ki a legnemesebb longobardot, Hildebrandot, akinek a hatalma ala
a Iorconioiak, most aquilaiak, valvaiak, penneiek, marsok, praecutinusok, rietiek es teramoiak tartoztak.
Valamennyi longobard, aki Romaba at akart kltzni, papai rendeletre egy tanyat kapott a Vatikanban. Ez
idben hasonlokeppen megadtak magukat a papanak a picenoiak kzl a Iermoiak, az osimaiak, az anconaiak,
akiknek Peter bazilikajaban szakallukat, hajukat leborotvalva a spoletoiak modjara eskvel kellett h szolgalatot
igernik. (100) Karoly Pavia ostromara a sereg nagy reszevel hatrahagyta nagybatyjat, Bernatot, maga
Ielesegevel es gyermekeivel, akiket a Galliakbol idehivott, elment Veronaba, es kesedelem nelkl hatalmaba
vette a varost, mert Berta es gyermekei azonnal megadtak magukat neki. Adalgisius, Dezs Iia, elmeneklt
Konstantin csaszarhoz. A Pon tuli varosok valamennyien nkent behodoltak, es Karoly uralma ala kerltek.
120
Amikor a husvet nnepere Ielesegevel es gyermekeivel megerkezett Romaba, mely alazattal megcsokolta a
pspk labat, vele es az egesz papi testlettel vegiglatogatta a bazilikakat meg az sszes templomot, es a romai
egyhazzal rk szvetseget kttt. Az apja, Pipin altal tett adomanyt nszantabol megersitette, es beleIoglalta
Liguriat meg Korzika szigetet is. Hozzatette Sarzanat es Berceto hegyet, amely helyek Lucca es Parma kztt
Iekszenek, tovabba Parmat, Reggiot, Mantovat, Monselicet es az egesz ravennai exarchatust, emellett a velencei
tartomanyt es Isztriat, mely a Iriuli hercegsege volt, hozzacsatolta a spoletoi es a beneventoi hercegseghez.
Visszaterve Paviaba megadasra birta Dezst, es elkldte t Liege-be. Pavia es Milano elere Irankokat allitott,
akik az Alpokig szetszorodott longobardokat rendben kormanyozzak es beken rizzek. (105) Hasonlokeppen
Irank nemzetiseg embereket allitott a beneventoi es Iriuli longobardok elere is; Bertat gyermekeivel egytt
visszavitte magaval a Galliakba. Visszatertet siettette a szaszok veszedelmes lazadasa, akiket tbbszri
gyzelem utan 33 ev alatt is alig tudott a birodalomhoz es az igaz hitre kenyszeriteni. Tovabba a Lippe Iolyonal
Ielallitotta a Heresburgot, amelyet megrakott ers rseggel, hogy ne tudjanak lazadast kezdemenyezni.
Ekzben a szerecsenek, akik Aquitania szelen laktak, segelyt kertek Karolytol, mert partot akartak tni kiralyuk
ellen. Amikor ezt meghallotta, nagy sorozast tartott, es sok-sok csapattal megindult Hispania ellen, azonnal
megostromolta a nagy kiterjedes Pamplona varost, amelyet hosszu ostrom utan vegre ervel bevert es Ildig
rombolt. (110) Aztan atkelt a Pireneus-hegysegen, elment Zaragozahoz, es erkezese ugy megroppantotta a
szerecsenek elen allo harom kiraly batorsagat, hogy erejkben egyaltalan nem bizva Karolyt ajandekokkal
kivantak megbekiteni. Ez a harom kiraly Ibualas, Denises es Alari volt akkor. A hadjarat azzal a
megallapodassal ert veget, hogy ezek a tulso Hispaniaban Iognak uralkodni, az innens Hispaniat es Gascogne-t
atengedik Karolynak. Es lam, a haboruban edzett, isten tiszteletetl idegenked nepseg, a szasz, megint Iellazad,
mely haboru, bizony, tiz even at valtakozo szerencsevel Iolyt. A szaszok es a britek, akik Gallia partvideken
laktak, vegre behodoltak, es Karoly hatalmaba kerltek. Aragisius beneventoi herceg meg akarta szerezni
Campania azon varosait, amelyek a konstantinapolyi csaszarnak, aztan a papanak voltak alavetve, de Karoly
kvetelesere elallt tervetl. Ez nem sokkal kesbb Salernoban meghalt, Iiai ezutan hadat inditottak a szomszedos
grgk ellen. (115) Eddig ugyanis mindaz, ami Napolytol es a most ManIredonianak nevezett Sipontotol a
Fels- es az Also-tenger kztt Iekszik, Sziciliaval egytt Konstantin csaszar es Leo Iennhatosaga ala tartozott,
st, mindeddig Napoly is sertetlenl rizte a beket a grgkkel.
Ugyanebben az idben Konstantin, bar a bolgarok ellen Ielszerelt hatalmas hajohadat nemreg hajotresben
elvesztette, Ielujitotta ellenk a hadjaratot, mert ezek az also Mysiaban a Duna megszallt partjait a csaszarok
tetszese ellenere makacsul tartottak. A bolgarok beket kertek, melyet a csaszar betegsege miatt knnyen
megkaptak, az elhatarozott hadjarat Ielbeszakadt, ezek azonban tudomast szereztek Konstantin aljassagarol,
rosszhiszemsegerl, hogy tudniillik a beket nem embersege, hanem betegsege miatt adta meg nekik, es ujra
kirobbantottak a haborut. Konstantint a lassu betegseg nem akadalyozta abban, hogy sok szazaddal es
jelentekeny lovassaggal lerohanja a Trakiaban vaktaban kodorgo bolgarokat, es ovatlansagukban nagy
meszarlast vegezhessen kztk. A barbarokat megszalasztva es lelve diadallal vonult be Konstantinapolyba.
Aztan a pusztito eleIantkor elrehaladvan, meghalt, oly veget nyerve, amely tetteihez egyaltalan nem volt
meltatlan. (120) rkseg jogan negyedik Leo kvette, aki az apjatol a termeszet reven rahagyott vetkeket, ha az
elet engedi, meg szembetnbbekke tette volna. A szerecsenek betreseinek visszaszoritasa vegett Sziriaba
ment, es gyalazattal tert vissza. A Szent SzoIia szentelyeben elhelyezett szent koronat nem szegyellte a
dragakvek iranti imadataban nyiltan elvenni.
Mig Karoly, tdik es hatodik Konstantin alatt ezek trtentek, a magyarok nemcsak lecsendesitettek az
orszagukat, hanem tbb szomszedjukkal jelents haborukat is viseltek. Tbbet szvetsegktes utjan edesgettek
magukhoz, nehanyat verontassal es rablassal zaklattak, az ersebbektl neha beket vasaroltak, szvetsegeseik
baratain keresztlvagtattak, nagy terleteken pusztitottak, minden szomszedjukat elrettentettek, az egyiket
ervel, a masikat szolgalattetellel tartottak vissza, nehogy a krnyez nepek haboruval tnkretegyek ket, vegl
is mindent megtettek, hogy a helyket, amelyet ervel szereztek, ervel meg is tartsak. Amde a lehet
legrosszabb idszakban akartak uralmuk Iundamentumat megvetni, annak a Nagy Karolynak az idejeben, aki a
dics regisegben is barhol megallta volna a helyet. (125) O, mennyivel knnyebben tudtak volna birodalmukat
megalapozni es alapjait kiszelesiteni, ha nem eppen ebben a korban talaljak magukat! Mert roppant Iaradsagos
es bajos volt barmely birodalom letrehozasa akkor, amikor az uralkodott mindenIele, akinek az istenseg
121
teljhatalmat adott.
Magyarorszag kezdeti idszakaban azon kivl, amit Kaganrol, a hunok kiralyarol elbeszeltnk, a magyarok es a
Irankok kztt sulyos haborusag keletkezett, amely a bajorok miatt aprankent es Iokrol Iokra bontakozott ki.
Mert Karoly a szaszok es a britek meghoditasa utan seregevel visszament Italiaba. Amikor megtudta, hogy a
beneventoi herceg nem viselkedik eleg tisztessegesen Adorjan papaval, Roma ujboli meglatogatasa utart
Capuaba ment, Ielallitotta a tabort, es a beneventoiakat tamadassal Ienyegette meg, ha mielbb meg nem adjak
magukat. Aragisius herceg Ielt a csaszar szigoratol, ezert gyermekeit, Rimoaldot es Grimoaldot tuszul kldte
hozza. (130) Karoly kegyelmet adott, atvette a kezeseket, es Italiat megbekeltetve hazament a Galliakba. Ez utan
trt ki a bajor haboru, megpedig amilyen hirtelen, oly gyors hadjarattal be is vegezve. Espedig Taszilo bajor
Iejedelem tudatlansaga es egygysege miatt keletkezett, ez tudniillik mig Ielesegeben ostoban megbizott,
urasagat meggondolatlanul elvesztette. Neje Dezsnek, egykori longobard kiralynak a lanya volt, aki
ejjel-nappal piszkalta a Ierjet, mig ra nem vette arra, hogy a csaszartol elpartoljon, mert ebben a haboruban
akarta Ierje kzremkdesevel apja szamzeteset megbosszulni. Abban remenykedett, hogy ezt knnyebben
megteheti, ha szvetsegebe vonja a harcias es a bajorokkal szomszedos magyar nemzetet. Es mert a papucsIerjet
knny raszedni, Taszilo nyomban kveteket kld a magyarok vezereihez, akik reven sztnzi es keri ket,
hogy mindket Iel erdekeben kssenek vele szvetseget, Iigyelmezteti ket arra, hogy a bajorok es a magyarok
ket csaszar, ket kimeletlen zsarnok kztt elnek, es azoknak nincs is mas celjuk, mint hogy mindket nepet az
uralmuk ala kenyszeritsek; (135) ez trtent a konstantinapolyi kenyurhoz kzel es bolgarokkal, akik naponta
szenvedik a tamadasokat; ez nyomta el a Karollyal szomszedos szaszokat, briteket, gasconokat, aquitanokat;
Pipin Iia a vilaguralomra trekszik; mindkettejk erdeke, hogy szabadsagukat es sertetlensegket megrizzek,
klnskepp a magyaroknak, akik epp most szalltak meg idegen terleteket. Keri tehat ket, hogy kssenek
rks szvetseget a bajorokkal, akikben mindig a legjobb szomszedot talaltak; mig masok kartetelekkel es
tamadasokkal illettek a szkitakat, a bajorokat az idegen es meneklt nep iranti szanalom vezerelte, es mindig
baratilag eltek a magyarokkal; ezenIell valamiIele rokoni kapcsolat is Iennall kzttk, amennyiben a bajorok
nyiltan kijelentik, hogy az seik a hunokkal rokon avarok kzl valok voltak, akiktl a magyarok is
szarmaztak. (140) Amint a kvetek mindezt szepen eladjak, teljes nepgylest tartanak, amelyen szinte
valamennyi Iember egysegesen ugy velekedik, hogy a szomszedokkal valo szvetseget es baratsagot nemhogy
elutasitani nem szabad, de idegen Ildn jveveny letkre ohajtani is kell, plane a bajorokkal, akikkel mindig
baratkent es bekesen eltek; st, masok szvetsegere is vadaszniuk kell, hogy az idegen Ildet, amelyet
Iegyverrel Ioglaltak el, inkabb jo szolgalattal, mint erszakoskodassal es haborusaggal tartsak meg. Hatarozatba
megy tehat, hogy a bajorokkal szinte es rks szvetsegre lepnek, es masnap ezt szabalyszeren megktik
velk. A kldtteket tisztesseggel elbocsatjak, ezek jelentest tesznek a szvetseg letrejtterl, amely aztan
egyiknek sem hozott szerencset. Ettl kezdve a bajorok nemcsak visszautasitjak Karoly parancsait, hanem
tamadassal is probaljak a kiralyt ingerelni.
Vakmersegkrl erteslve Karoly szeles kr sorozast tart, mindenIell sszeszedi a segedcsapatokat. A
meltanytalansagon ersen Ielbosszankodva a lovassag zmevel es ket legioval maga siet a Lech Iolyohoz, amely
az alemannokat a bajoroktol elvalasztja. (145) A Iolyoparton allitja Iel a tabort, es mig itt a tbbi segelyhadra
varakozik, kvetek utjan megprobalja Taszilo Iejedelem szandekat kipuhatolni. Ezek Ielkeresik a hebehurgya
Iejedelmet, barati szavakkal korholjak partteseert es megbizhatatlansagaert, jozansagra intik. Ez megbanja
tettet, mert rajn, hogy sem neki, sem nemzetenek nem valik hasznara, ha makacskodik Karollyal szemben,
ripsz-ropsz meggondolja magat, esdekelve behodol a csaszarnak, es megigeri, hogy olyan kezeseket ad, amilyet
csak kivan, es utasitasait teljesiti. Tbbek kztt Iiat, Theodont adja tuszul, es eskvel Iogad rks szolgalatot.
Ezzel a haborunak, mely, Herkulesre, oriasinak igerkezett, vege lett. Taszilot elhivtak Karolyhoz, ahonnan nem
bocsatottak el, es tbbe nem birtokolhatta Bajororszagot, melynek elere aztan a csaszar a sajat tarsait allitotta.
Masok mashogy beszelik el a trtenteket. (150) Azt mondjak, Karoly kezdetben Adorjan Ipap kzbenjarasara
beket kttt Tasziloval, aki ennek biztositekaul kezeseket igert, de amikor az magahoz hivatta, nem volt
hajlando sem odamenni, sem a szerzdesben megigert tuszokat atadni; ezert Karoly hatalmas sereggel eljtt
Augsburgba, a vindelicusok Ivarosaba; sereget haromIele osztotta, az egyik resszel azon a helyen ttt tabort,
amelyet LechIeldnek neveznek, a masik reszt, amelyben ausztriaiak, tringek es szaszok voltak, a Duna-menti
Zahringennel allitotta le; Pipin Iiat az italiai csapatokkal Trentonal es Bolzanonal helyezte el. Taszilo pedig,
mihelyt eszrevette, hogy a harom sereg minden oldalrol Ienyegeten bekeritette, hogy nagyobb baja ne essek,
122
azonnal megadta magat. Kezeseket adott, kztk a Iiat, Theodont, elment Karolyhoz, aki egy darabig tartoztatta
t, ekzben megutalta az urasagot, mert eszrevette, hogy a Irankok eltt nevetseg targyaul szolgal, es Iiaval
egytt nkent beallt szerzetesnek.
(155) Hatodik Konstantin meghallotta, hogy Karolyt ez id szerint a bajor haboru kti le, ezert megparancsolta
az sszes grgnek, aki akkor Italiaban meg az Iennhatosaga alatt allt, hogy tamadjak meg a spoletoi es
beneventoi hercegseg terletet, hajtsanak el allatot, embert, romboljanak mindenIele tzzel-vassal. Ezek teszik a
parancsot, vegigpusztitanak mindent a most Pescaranak nevezett Aterno Iolyotol Beneventoig. Azonban
Hildebrand spoletoi es Grimoald beneventoi herceg hevenyeszett sereggel szembeszall, es akkora vereseget mer
a grgkre, hogy aztan hosszu ideig nyugton maradnak.
Mikzben Karoly dolga sikeresen alakul, a bajor zavargas utan azokkal a szlavokkal tamad haboru, akiket a
gallok wilzeknek neveznek, k magukat pedig welataboknak. Erre a hadjaratra a szaszok ill szolgalat rgyen
nagy segelycsapatot kldenek. E haborunak az volt az oka, hogy az abodritokat, a Irankok szvetsegeseit,
veszedelmes tamadasokkal zaklattak, es sem Ienyegetes, sem keres, sem Karoly parancsa nem tartotta vissza
ket attol, hogy azokat Iegyveresen haborgassak. (160) Az oceantol kelet Iele egy rendkivl hosszu, de
meglehetsen keskeny bl nyulik; ennel szamtalan nep lakik. Az eszaki oldalt es az sszes szigetet a danok
meg az altalunk normannak, masok altal rusinak mondott sueonok birjak, a delit pedig a szlavok, az esztek es
klnIele naciok, akik kzl legjelentekenyebbek a welatabok voltak. Karolynak e Duna menti szlavok ellen
inditott haboruja csak egy nyaron at tartott, es a szasz haboru mellett ez volt a legsulyosabb.
Ezt kvette a magyarokkal vivott hosszadalmas es szrnyseges harc, amely mint mondjak nyolc evig
huzodott. Mert egyaltalan nem volt knny letrni a szkita nemzetet, klnskepp a hunt, amely hozzaszokott
ahhoz, hogy a sajat meg a masok Ildjen korlatlanul es szntelenl uralkodjek, az igat nem trte, haboruban
Iekezhetetlen volt. Karoly tehat ezt a roppant veszedelmesnek igerkez viadalt a szokottnal is elszantabban es
Ielkeszltebben inditotta meg. Egy pannoniai hadjaratot, rendkivli Iontossagara valo tekintettel, szemelyesen
vezetett, a tbbit Iia, Pipin, es klnbz helyettesei utjan vivta meg Magyarorszagon, es mig a tartomanyt
megbekeltette, mindket reszrl rengeteg ver mltt. (165) Hogy hany tkzet ment vegbe, mennyi es mekkora
meszarlas trtent, a maig kiIosztott Pannonia kellkeppen tanusitja. Az a hely, ahol Kagan kiraly a szeket tartani
szokta, mara a legcsekelyebb nyomat sem rzi ennek. Elpusztult itt a magyarok egesz nemessege, kimerlt
ekkor minden erejk, es kirlt az a kincstar, amelyet annyi nep kizsakmanyolasa, annyi ellenseges preda, annyi
sok nemzet kirablasa tlttt teli. A Irankok, akik elzleg szks vagyonkaval rendelkeztek, olyan gazdagsaggal
tertek innen haza, hogy a Galliakat megraktak kinccsel, amit a dolgok Iorgandosaga szivesen trt, hiszen a
magyarok azt veszitettek, amit masoktol szedtek el. Annyi aranyat es ezstt talaltak kiralyi palotajukban, az
tkzetekben oly ertekes zsakmanyt szereztek, hogy ugy velik, ennel tbbet Paulus Aemilius sem a macedoniai
hadjaratban. (170) Amde a magyar nemzetet annyi sok csapas es kiIosztas utan sem lehetett semmiIele
haboruval kiirtani vagy a Pannoniakbol kizni es megsemmisiteni. St, amit elvesztett, azt a mi idnkben bven
visszaszerezte, ugyhogy nemcsak szerzemenyet oltalmazta meg, hanem az isteni Corvinus Matyas uralma alatt
birodalmat az Adriatol a Szarmata-tengerig, a vindelicusoktol a Fekete-tengerig kiterjesztette.
Amikor a magyarok erteslnek arrol, hogy Karoly az egesz Nyugatrol sszegyjtve segelyhadait rajuk tamad,
elatkozzak Taszilo gyava ostobasagat, aki Ielelmeben az tudtuk nelkl megadta magat az ellensegnek, majd
vagyonukat, asszonyaikat, gyermekeiket, a harckeptelen koruakat elviszik a Duna szigeteire, amelyeket sanccal,
erditmenyekkel, rallasokkal mindenIell megerditenek; varosaik, amelyekben biztonsagban vedekezhettek
volna, nem voltak. Miutan ez megtrtenik, hatalmas sereget allitanak, es megindulnak a Irankok ellen
Fels-Pannonia vegeinek vedelmere. Karoly hallva a magyarok keszldeserl, a vindelicusoknal Ilottat allit a
Dunan, amelyre sok szazadot es municiot rak, a tbbi csapatot es a lovassagot maga vezeti Iel a szarazIldn.
(175) A hajohadat alabocsatja a Iolyon; a Irank sereg nemcsak a Duna szinet, hanem mindket partjat is elznli.
A kiraly, aki semmibe sem Iog a szellemek megkerdezese es megengesztelese nelkl, amikor az ellenseges
terletre, Fels-Pannonia bejaratahoz erkezik, mert pogany neppel, a keresztenyseg ellensegevel lesz dolga, a
katonakat egybehivja, es harom napot nnepi istentisztelettel tlt el. Megparancsolja, hogy valamennyien
szolongassak ahitatos imaval a josagos es mindenhato Jezus Krisztust, az emberi nem egyetlen dvzitjet. A
szertartasosan vegrehajtott istentisztelettel valamennyi mennylako partIogasat es joindulatat megszerzi, es
123
mindenekeltt az isteni Marton lelkehez imadkozik, hogy alljon az es galljai oldalara, akiket arra meltatott,
hogy naluk eljen es halalaban naluk nyugodjek, hogy ezek csodalatos erdemei miatt imadjak t, valamint a
Pannoniak melle, ahonnan szarmazott, ne engedje, hogy szlIldje allando haboruk porondjava, barbar nepek
jatszotereve valjek, vagy ha a sors eltri ott a jveveny naciot, mert az a rengeteg nepseg tamadasai es haborui
kvetkezteben kirlt, az szellemenek lektelezett gallok segitsegevel es verejtekevel teritse igaz hitre a
lakosokat, akarkik is legyenek.
A szertartast rendben lebonyolitva megkapja a kedvez eljeleket, masnap elinditja a Ilottat meg a sereget, es
elindul ellensegei Iele. (180) Ezek latjak, hogy serege mindent szelesen betlt, es megertik, hogy a gallokhoz
nem ernek Iel, ezert elhagyjak az rhelyeiket, amelyeket a hataron Ielallitottak, es sajkaikkal egytt
visszavonulnak a Raba Iolyo mge, amelyet a regiek egykor Arrabonanak neveztek, es amely Gyrn Iolyik
keresztl, Fels- es Also-Pannoniat elvalasztva. Mihelyt Karoly latja, hogy hatat Iorditottak, gyors lovassaggal a
nyomukba ered, sokukat elkapdossa, az elhagyott tanyakat es erditeseket Ilegeti. Ezek egy resze visszavonul a
szemben Iekv szigetre, hogy gyermeket, asszonyat, vagyonat vedelmezze, mas resz a Rabahoz, ahol most Gyr
Iekszik, es abban bizik, hogy erditett taborban ott megvedheti magat. Ugyanis a Raba es a Duna kztt,
sszeIolyasuknal helyeztek el a tabort, igy ketIell a ket Iolyo oltalmazta ket, a tbbi reszen pedig mely
arokkal es sanccal ersitettek meg magukat. A magyarok elszantan varjak az ellenseges tamadast. Karoly hidat
ver, es a lovassaggal meg t legioval atkel a Raban, sokan hid nelkl mennek at, ahol gazlot talalnak; oldalrol a
Dunan krbe allitja a Ilottat, es megadatja a csatajelet. (185) A Irankok elalljak a tabort, es kemenyen tamadjak,
elszr tavolrol csataznak, dardaval, nyillal kergetik a magyarokat a sancrol, azok viszont kopjakkal tartjak
vissza ket az aroktol, egy resz trmeleket hord, hogy az arkot Ieltltse, nehanyan ervel igyekeznek atgazolni
rajta, es a sanc alatt vakmeren kzelharcot vivnak. A kiraly kialtozik, hogy az arkot be kell temetni, ezek
kemenyen ellenallnak a sancnal es a kapuknal, a parthoz kzeled hajokat makacsul visszakergetik. De ahogy a
harom-evezsorosok rajonkent iparkodnak kiktni a parton, a magyarok kztt szanalmas zavar tamad; nem
tudjak, hova szaladjanak. A parton all a kzelharc, es sokszor olyan sr tmegben Iolyik a verekedes, hogy alig
akad hely a kardcsapasra. Mindket reszen tekintelyes a veszteseg, nemelyek halalIelelmkben a Iolyoba vetik
magukat, masok tisztesebb veget keresnek a Ildn az ellenseg srjeben. (190) Mivel a parton a magyarok
eredmenyesebben tudnak kzdeni, a hajosok kzl sokat levagnak. A Raba Iell a meder melysege miatt nem
lehet komolyabban tamadni. Amikor azonban a gallok az arkot mindentt betmik, a sancnal oly iszonyu harc
kerekedik, hogy mindket Iell sokan elesnek. Pipin a tabor kapujat rohamozva ostromolja kemenyen, sokat
lekaszabol, es igyekszik betrni, ekzben dardaval letik a lorol, es a veteranok tmtt sora siet a segitsegere,
minek latvanyara az ellenIelnek visszater a batorsaga, es holtnak velve t, ki mereszkedik trni a taborbol. De
amikor a testrcsapat elrohan, biztosabbnak itelik, ha a sancnal es nem a mezn verekszenek. Az tkzet
alkonyaiig elhuzodik, a tltest sok helyt attrtek, es ha a legnagyobb elszantsaggal nem vedtek volna a tabort, az
e napon ketsegkivl elesett volna. Mert a magyarok kzl tbben hullottak el, mint a gallok kzl, az ellenseges
nyilak szinte elarasztottak ket. Karoly, hogy az embereit kimelje, e napra megelegeli a dolgot, es visszavonulot
Iuvat. (195) A verekedes vegeztevel mindket Iel apolgatja a testet, de a magyarok mindnyajan rhelykn
esznek, mert e nagy veszedelemben azt senkinek sem szabad elhagynia. A gallok reszint pihentetik Iaradt
tagjaikat, reszint rszemeket helyeznek el mindenIele, nehogy az ellenseg kart tegyen bennk.
Ezek pedig ejnek ejszakajan titkon sszehivjak a gylest, hogy eldntsek, mit tegyenek masnap e
szkseghelyzetben. Jol tudjak, hogy a magyarok dolga vegs szorultsagra jutott, a tabor vedhetsegeben nem
biznak, nem nagyon latjak, mi modon tarthatnak meg magukat epsegben az ellenseg altal mindenIell bekeritve.
Kzsen arra az elhatarozasra jutnak, hogy az eji csendben kitressel Iutasban keresnek menedeket, abban a
remenyben, hogy helyismeretk reven knnyen elillanhatnak. (200) A kitrestl megzavarodott es nmagat Ielt
ellenIel aligha Iogja ldzni ket, a kzvetlen kzelben itt vannak a hegyek, ahol megvedhetik az eletket.
Eddig negyezer ember halt meg a taborban, az tdik ezer es meg tszaz nappal menekles kzben esett el, a
sebesltek szama Ielmerhetetlen; a gallok kzl krlbell haromezer, igy hat ejIelkor titkon jelt adva
eljnnek, rarohannak a szetszort ellenseges posztokra, es az rseg legnagyobb reszet lemeszaroljak, mieltt a
gallok taboraban riadot Iujnanak. Ahogy aztan mindannyian Ilserkennek, elszr megzavarodnak es Ielelembe
esnek, aztan kezdenek Iegyverre kapni ellenk, mert azt hiszik, hogy nem menekles, hanem ldkles celjabol
trtek ki. Azok mar vagy ket merIldnyire Iutottak, mire az egesz gall taborban elterjed a riadalom; elrekldtek
a poggyaszt, Ielsorakoztattak a szekereket, es utnak indultak. (205) A gallok abban a hiszemben, hogy meg
124
mindig a taborban vannak, atmasznak a sancon, es nekirontanak a rongysatraknak, amelyeket Iejvesztett
sietseggel hagytak oda, es leromboljak azokat. Majd napkeltekor rajnnek, hogy azok titokban megszktek, es
gyors menetben a nyomukba szegdnek; mieltt ldzhetnek ket, eszreveszik, hogy azok megszalltak Buda
kzeli hegyeit. Latjak, hogy ott megallapodtak, a hegyek labat sanc modjara szekerek karejaval erditettek meg,
erre lassabb lepesben kezdenek haladni. Ahogy odaernek, a hegyet a krbesorakozo sereggel elvagjak a
siksagtol, a szorosokat es a tbbi bejaratot rallasokkal elreteszelik, azon igyekeznek, hogy az ellenseget inkabb
kieheztetessel, mint Iegyverrel gyzzek le. Karoly a strazsakat krben Ielallitva a legszorosabb bekeritest
kveteli, hogy sem kijnni, sem elelmet bevinni ne lehessen, mert azt remeli, hogy azokat mihamar gytrni
kezdi a nelklzes. (210) Aztan a Ilottat a szarazIldi csapatokkal egytt alakldi es a Duna-parton helyezi el,
nehogy valaki kijuthasson. Huszonnyolc napig vedi magat az ehsegtl mardosott ellenIel, s vegl, amikor a
nelklzes miatt mar senki sem tud megallni a laban, megadja magat, es a magyar kenytelen elIogadni a Karoly
altal szabott Ieltetelt. Aki kesz Ilvenni Krisztus legszentsegesebb hitet, azt eletevel es vagyonaval egyetemben
szabadsaggal ajandekozza meg; aki a szkitak pogany vallasan kitart, annak csak az elete marad meg,
szabadsagat vagyonaval egytt elveszti. Sokan elIordulnak az atyai vallastol, hogy ne valjanak adoIizetve es ne
veszitsek el a vagyonukat, az isteni ahitat keveset lelkesit. Masnap, hogy megadtak magukat, a megatalkodottak
merhetetlen tmeget Iosztjak meg a javaitol; az engedekenyekkel kegyesen bannak.
(215) Aztan taborat utnak inditja, elmegy Obudara, melyet korabban Sicambrianak hivtak, ahol Kagan, a
magyarok kiralya szekel. Ez nagy tekintelynek rvendett hallatlan mennyiseg kincse jovoltabol, amelyet a sok
Iosztogatasbol es az ellensegtl szedett zsakmanybol gyjttt, a sulyos haborut vezerei reven viselte, s most
megriadva a gallok erejetl es Karoly blcsesseggel parosult szerencsejetl abban remenykedett, hogy a roppant
ers varosban megvedheti magat. De a dolog egeszen maskepp ment vegbe, mint ahogy szerette volna, mert
amikor erteslt arrol, hogy az egyik seregresz megadta magat, igencsak megzavarodott. Nem hitte, hogy a
lakossagabol kirlt varost megtarthatja, es nem remelte, hogy a tulerben lev ellenseggel szemben sikerrel
harcolhat. Es ime, a varost krlbell szazezer gall megtamadja, es tamadjak az vei is, akik sajat szanalmas
latvanyukkal akaratlanul is Iigyelmeztetik a varosbelieket. (220) Ezek pedig a Ielkinalt megadast visszautasitjak,
es bar a varos nagysagahoz kepest kevesedmagukkal nemigen allhatnak ellen, masnapra megis varjak a harcot.
Karoly a Duna Iell hajokrol tamad, a tbbi reszt IelIejldtt hadsorokkal keriti be. Az els sszecsapasnal a
hatalmas magyar tmeget a gall hadsorok ele rendeli, hogy a varosbeliek kenytelenek legyenek elbb a
sajatjaikat, csak aztan az ellenseget gyilkolni. A polgarok nagy resze ugyanugy tekinti a sajatjait, mint az
ellenseget, sokan meg kegyetlenebbl, masok viszont lanyhabban bannak velk, es inkabb kiternek a tamadas
ell, mint hogy rokon verrel mocskoljak be magukat, es ugyanigy vannak a behodoltak is. Egesz nap egyenl
eselyekkel csataznak; napnyugtara a gallokhoz szegdik a szerencse, amely Karolyt szinte sohasem hagyta
cserben; mert a magyarok elvedjevel Iedezve biztonsagban mozoghatnak, es a Ialakhoz letrat tamasztva sokan
Ielkapaszkodnak rajuk. (225) Ahogy a csaszar ezt meglatja, vegigszaguld a hadsorokon, kiabalja, hogy a varos
elesett, egyuttal Ielmutatja jobbjat embereinek, mire mindentt oriasi larmaval akkora roham indul meg, hogy a
polgarokat egyszerre lesodorva benyomulnak a varosba. Amikor a magyarok, akik tegnap megadtak magukat,
latjak, hogy ez elesett, az utcakon es tereken a csaszar knyrletessegerl kialtoznak, Karoly joszivseget
hangoztatjak, jajonganak, hogy kegyelmezzen az verknek. A rimankodok a harcolo sorok kze vetik
magukat, mindket Ielnek zokogva knyrgnek, hogy tegye le a Iegyvert. Ezutan kimeletesebben Iolytatjak a
verekedest, es jobban odaIigyelnek a kzbenjarok hangjara. Es ahogy a ket Iel lassacskan kezd engedni, ezek
meg szenvedelyesebben biztatjak veiket a kegyelemkeresre es a csendes megadasra. A varosbeliek elveszitve a
vedekezes remenyet, leteszik a Iegyvert, es csak eletket, asszonyaikat meg gyermekeiket kerik. A gyztest
vegl megszallja a sajnalat, es bar a gallok kzl sokan elestek, enged a knyrgesnek. (230) Kvetelik, hogy
adjak at nekik a varos erditett helyeit, ami megtrtenven, rseget helyeznek belejk, a kapukhoz, a terekre es
szamos utcasarokra szabalyszeren strazsat allitanak, nehogy a magyarok valami kart okozhassanak. Karoly
bevonul a varosba, maganak kveteli a kiralyi palotat. Kagan kiraly egy darabig tiltakozik, de vegre atadja, ez
pedig elIoglalja az erditett, a sok ellensegtl szerzett becses Iegyverzsakmannyal es predaval dugig tmtt
varat a palotaval egytt. Aztan kiriti az arannyal, ezsttel zsuIolt kincstarat, a kiralyt bilincsbe veri, es amikor
ez nkezevel veget vet az eletenek, tisztesen eltemeti. Azt az aranyat, ezstt, sok-sok ev alatt mindenIell
sszehordott szkita zsakmanyt, amelyet Sicambriaban talaltak, a Irankok egyetlen nap alatt elvittek, a
maganszemelyek vagyonat a katonak kztt rang szerint szetosztottak. Az asszonyok szemermet tiszteletben
125
tartottak, senki ellen sem alkalmaztak erszakot, a nep megtarthatta az eletet, es adoIizetve lett.
(235) Pannonia, a romai nep dusgazdag provinciaja, amelyet idegen nepseg ragadott el, visszatert a romai
Iejedelemhez. Ezutan par nappal kesbb Karoly gylest hiv ssze, es arra sztkeli a nepet, hogy magat es
gyermekeit avassa be a kereszteny hitbe, ismerje meg az igaz istent, a mindenseg teremtjet es az emberi nem
megvaltojat, ismerje meg Jezus Krisztust, az isten egyszltt Iiat, es ha megismerte, szeresse es imadja, kvesse
a kereszteny vallas tanitasait, utasitsa el Marsot es Herkulest, a vak nepek koholmanyat, tanulja meg az isteni
titkokat, amelyek segitsegevel megszerezheti lelke halhatatlansagat; kvesse Jezus Krisztus legszentebb tanat,
mert csak abbol vilagol ki az igazsag; ha a balvanyokat es a hamis isteneket elvetik, viszonzaskeppen a
magyarok legkegyelmesebb es legengedekenyebb ura lesz, es a magyarokat ugyanolyan joindulattal Iogja
tartani, mint a Irankokat. Ezt tolmacs utjan eladja, de keveset talal, aki az igaz hitre terne; latva a nemzet
pogany es megatalkodott gondolkodasat, rajn, hogy inkabb szigorral, mint szelidseggel kell elnie vele
szemben. Ezert elszr is leromboltatja a varosIalakat, hogy ne egyknnyen lazadhassanak, aztan
megparancsolja, hogy Iizessek meg a megallapitott adot, adjak at minden Iegyverket, es romboljak le az sszes
regi templomot balvanyostol; akik a szentseges hitet Ielvettek, azokkal jol bantak, azok adomentesseget kaptak,
es hogy tudjak, hol misezhetnek kereszteny szertartas szerint, a varos kls reszen a hegy aljan templomot
allitott Maria istenanyanak, ahova a mi idnkben a krnyekbeliek mindenIell sszesereglenek ajtatos
knyrgesre, es mint egy vesett k ma is mutatja, ezt a Ieher Maria kapolnajanak nevezik, amelyet
Magyarorszagon elszr szenteltek kereszteny istensegeknek. (240) A varos lecsendesitese es az allamgyek
elrendezese utan a varos elere egy igen okos es nagyszer embert allitott, a vallas terjesztese vegett papokat
hagyott hatra, jol tudvan, hogy e vad lelkeket nem egyknnyen lehet az igaz hitre teriteni.
Elesven a tartomany Ivarosa, Sicambria, melyet valaha a german legiorol igy, kesbb pedig Obudanak
neveztek, mint Ientebb reszletesen eladtuk, valahany Ialu es varos csak volt, kveteket kldtt Karolyhoz, es
megIogadta, hogy teljesiti az utasitasait. A sereget egeszen Taurunumig elvitte. A bolgarok altal elIoglalva
tartott Mysiakat nem tamadta meg, nehogy ugy lassek, mintha a keleti birodalom hatarait megsertene. Aztan a
Szeremsegen at jtt vissza, a kzelben atkelt a Dunan, es Dacian meg a metanasta jazigokon keresztl a
hajohaddal egytt visszament ahhoz a szigethez, amelyrl elmondtuk, hogy a magyarok nagyobb resze
asszonyostol, Iiastol, vagyonostol odameneklt. Ezt bekeritette a Ilottaval; haromnapos ostrommal szetszorta az
rseget, mely az rtornyokban helyezkedett el, es megszallta; (245) a szigetbeliek ugyanis veik balsorsatol
megremlve nem mertek ersebben ellenallni, nehogy kegyetlenseget kelljen tapasztalniuk, es bar az irdatlan
Duna meg az erditmenyek vedtek ket, gyorsan megadtak magukat. A gallok kzl nem sok veszett oda, ezert
a legyzttekkel nem bantak mostohan; vagyonukat es Iegyvereiket elvettek, szokas szerint trvenyek ala
vetettek ket, es rseget allitottak oda, ahova kellett; tovabba elljarokat es papokat kaptak, hogy azok a nepet
hivjak ssze imara, hirdessek a szent tant, es terjesszek a kereszteny vallast. A magyar hadjarat soran mindssze
ket Irank Iember halt meg. Henrik Iriuli herceg Liburniaban a tengerparti Tersat varosa mellett, mint mondjak,
a varosbeliek csapdajaban es Gerold bajor kapitany, aki akkor esett el, amikor a magyarok ellen Ilvezetett
csapatat paripaja hatarol hevesen buzditotta. Liutprand azt mondja, hogy ettl eltekintve ez a haboru nem volt
veres a Irankok szamara, csak eppen sulyahoz kepest soka tartott, masok caIoljak, hogy keves ver mltt volna,
hiszen e bsz es vad nemzetet nem lehetett knny legyzni. (250) De mint valamivel alabb meglatjuk az,
amit Henrikrl es Geroldrol mondtunk, a masodik hadjarat soran trtent.
A Pannoniak bekebelezese es meghoditasa utan Karoly a jeles diadal birtokaban ugy hatarozott, hogy
meglatogatja a Galliakat, elssorban a szlIldjet, amelyet most FrankIldnek neveznek, ahol is a masodik
esztendt tlttte, amikor jelentettek, hogy a szaszok, akikkel oly sok evig hadakozott azert, hogy Krisztus hitet
kvessek, az igaz hit tanitasait Ielredobtak, es visszaestek barbar es atkos hitetlensegkbe. Erre a hirre elnttte
a harag, es Iltette, hogy ezt a hitszeg es minden jamborsagbol kivetkezett nepseget erszakkal es sulyos
kartetellel Iogja kijozanitani. Amde a szaszok sem makacsoltak meg magukat kisebb eltkeltseggel, es
szivesebben vallaltak a halalt vagy a legnagyobb szenvedest is, mint azt, hogy az igaz istent imadjak es
parancsnak engedjenek. Mindketten Ilvezettek a sereget, egyIorma kitartassal es kimeletlenseggel verekedtek,
de az a Iel kerekedett Iell, amelyik igazabb gyert erlkdtt; a szaszok kzl ebben az tkzetben
harmincezret vagtak le, es Ildjket teljesen kipusztitottak. (255) Tudniillik nemcsak a Iemberek Iiait hurcoltak
el tuszkent, hanem hogy erejket tisztes szin alatt cskkentsek sokat kzlk elvittek kolonusnak Daciaba,
126
Pannoniaba meg klnbz tartomanyokba, s kzlk nagyon sokan laknak mindmaig Sarmatiaban meg a tulso
Daciaban. Ekzben Adorjan papa tavozik az eletbl, es helyet a szent elet Leo Ioglalja el trvenyesen.
Ugyanebben az idben Irent a konstantinapolyi polgarok ravettek arra, hogy Konstantin Iiat gylletes gaztettei
miatt trbe ejtve Iogja el es vakitsa meg, majd brtnbe vetette t, ahol az bujaban es dheben kiadta a lelket.
Mig mindez igy zajlik, ime, a romai birodalom sulyos es bonyolult haboruba keveredik. Mert a szaszok, mit sem
trdve az imenti vereseggel es orszaguk pusztulasaval, partot tnek Karoly ellen, es peldajukra a magyarok
ugyszinten. Raadasul a bajorok, ezekkel ugyszolvan sszebeszelve, hadat inditanak a szomszed Iriuliak,
longobardok es italiaiak ellen. (260) De nem nyugszanak a szerecsenek sem, akik reszint Barcelonabol, reszint
Lisszabonbol rajtatesekkel es rablotamadasokkal zaklatjak a keresztenyeket. Karolynak minderrl
gondoskodnia kellett, es mert nem tudott egyszerre mindentt jelen lenni, tbb haborut kepviselk utjan vivott
meg. Fiat, Pipint, a magyar hadszinterre rendelte, a Irank Henriket, akit a Iriulanok elere allitott, kikldte, hogy
Italiat vedje a bajorok inzultusai ellen. AldeIondnak, Asturia es Galicia kereszteny kiralyanak segedcsapatokat
kldtt Aquitaniabol, es arra kerte, hogy a szerecseneket Iegyverrel tartsa tavol Luzitaniatol es Baeticatol. A
barcelonaiak visszaszoritasara maga indult, es ahogy oda megerkezett, Zatus, aki szerecsen Iennhatosag alatt a
varost tartotta, atallt Karolyhoz, aki a varos birtokbavetele reven kitn lehetseget kapott az innens Hispania
megvedesere, es gondjainak sulyos terhetl megszabadult. (265) Pipin megbizatasat veve Magyarorszagra ment;
tkepes hadsereggel nyomult be, megtamadta a batran es lelkesen vedekez magyarokat, akiket rvid ellenallas
utan megszorongatott, aztan nekirugaszkodva megvert es megszalasztott. Ezeket azonban nem volt eleg egy
tkzetben legyznie, hanem erejet Herkules hidrajanak modjara tbbszr megujitva Iekezte meg ket, es hogy
a hsegben megszilarditsa, a tartomanyban, Ring varoskanal telelt. Ez idben Henrik Iriuli herceg Noviomir
szlav Iejedelem es kldttei beIolyasara alaposan megbntette az avarokat, akik e haboruban az si rokonsag
alapjan szvetkeztek a magyarokkal, mert azok meg akartak tamadni az italiaiakat. Ugyanis Noviomir csataban
legyzte es meglte Ringet, a bajor nemzet Ivezeret, majd rviddel ez utan csapataival egytt megadasra
kenyszeritette Kagazon es Jugurra vezereket, varosaikat es kzsegeiket kimeletlenl lerombolta. A keresztenyek
gye mar mindenIele kedvezen alakult, Hispaniaban sem kevesbe szerencsesen, mert AldeIond, Galicia es
Asturia kiralya, Ienyes gyzelmet aratott a szerecsenek Iltt, akik Luzitaniat elIoglaltak. Lisszabont, a
luzitanok Ivarosat ervel elIoglalta, es katonainak rablasra atengedte. (270) A szerecsenektl rengeteg ertekes
zsakmanyt szedtek el es kldtek Karolyhoz ebbl a varosbol, aranyos mellverteket es sisakokat, hogy a
gyzelem jutalmatol t se Iosszak meg.
Ebben az idben egesz Italia nyugalomban elt, mert Iren a keleti gyek kezbevetele utan, hogy Karoly kedveben
jarjon, az sszes alaja tartozo italiai nepnek megparancsolta, hogy a romaiakkal es a beneventoiakkal
baratsagosan banjon. Csak a romai nepre tamadt egy uj szrnyseg. Mert Leo papa, a minden tudomannyal es
blcsesseggel teljes IerIi, aki a klerust es a nepet mindig a legszentebb erklcskre es tudomanyokra tanitotta,
knyrg krmenetet vezetett at a varoson, mikzben szent Szilveszter templomanal Paszkal Iur es Campulus
presbiter, akiknek aljas eletmodjat beszedeiben gyakran ostorozta volt, zendlk pogany tmegevel a Ildre
teperte t, es a papai jelvenyeket elszedte tle, majd szemeivel egytt nyelvetl is megIosztotta. Ezutan az isteni
Erazmus kolostoraba vittek, onnan Albin kamaras segitsegevel visszakerlt az isteni Peter bazilikajaba, es azt
mondjak, hogy az ottani zardaban isten akaratabol visszakapta nyelvet es szemet. Vinigisius spoletoi herceg
errl hirt kapva tbb szazaddal Romaba sietett, es a kiszabadult Ipapot Karolyhoz kldte, hogy a romai helyzet
megoldasa vegett biztassa Italia ujabb meglatogatasara; ez nagy tisztelettel Iogadta t, es az gy megtargyalasa
utan nagy lovassag kisereteben visszakldte Romaba. (275) Erkezteben a romai nep es az sszes rend a
Molle-hidig elebe szaladt dvzlesere. Miutan Karoly a Nyugaton elrendezte a dolgait, az oceanon hajohadat
allitott a kalozok megIekezese vegett, aztan elindult Aachenbl, es a mainzi meg a becsi Ildn, tovabba a
noricusokon meg az isztriaiakon keresztl a Iriulanokhoz ment; ott talalta az armanyosan meggyilkolt Henrik
trevisoi herceget, a halott helyere mast allitott, a cselszvket pedig szigoruan megbntette. Aztan Ravennaba
hajozott. Megtudta, hogy a Beneventoban lako longobardok zavargast keszitenek el a szomszed grgk ellen,
ezert Iia, Pipin reven sebteben sszeszedett szazadokkal es segedcsapatokkal gyorsan hadjaratot szervezett.
Kaprazatos pompaval bevonult Romaba, es az isteni Peter palotajaban megpihent. Harmadnapon a szent atyak
teljes tanacsa eltt kivanta kivizsgalni azok gyet, akik a jog es a meltanyossag ellenere megsertettek a papai
meltosagot. Miutan mindket Iel eladta az gyet, halalos itelettel sujtotta ezeket, mint Ielsegsertket. A Ipap
kzbelepett, es kieszkzlte, hogy az eletket meghagyja. (280) Paszkalt es Campulust tehat a tbbi
127
sszeeskvvel egytt elkldtek Galliaba. A megvaltonk szletesnapjara meghirdetett gylesre megerkezett
Pipin, aki tnkreverte a beneventoiakat, es Iekentartasukra megtette elljarojuknak Vinigisius spoletoi herceget,
akinek segit csapatait e haboruban Ielhasznalta.
Az nnepek alatt a tanacs hatarozatabol a nep tetszesevel, a romaiak keresere es papai akarattal Peter
bazilikajaban Leo, mindenki harsogo eljenzese kzepette, Karolyt megkoronazta a csaszari diademmal: Eljen az
isten altal koronazott Ielseges Karoly, eljen Nagy Karoly, Karoly, a haza atyja, eljen a kereszteny kzsseg
legkegyesebb oltalmazoja, a beketeremt! Az eljenzes utan a Ipap a szentseges olajjal Ilkente, aztan a Iiuhoz,
Pipinhez Iordult, Italia kiralyava nyilvanitotta t, es kiralyi szentsegekben reszesitette. A papa es a csaszar
ezutan meg nagyobb gondot Iorditott Italia gyeire. Nehanyan azt mondjak, hogy Leo papak es pspkk
valasztasara is Ielhatalmazta Karolyt, de eleg nehez elhinni, hogy ezt a knyvtarnok elhallgatta volna, es
bizonyos, hogy a Leo utan kvetkez Istvan papat is a romai nep valasztotta. (285) Leginkabb az maradt meg
hatra, hogy a grgkrl es az Italiat szorongato longobardokrol olyan hatarozatot hozzanak, amellyel Italia
biztos beket nyerjen. A longobardok a jveveny neven kivl semmiben sem klnbztek az olaszoktol, hiszen
majdnem 230 eve laktak Italiaban. Nemzetsegk nemesseget csak azok klnbztettek meg komolyabban, akik
a paviai es milanoi kiralyi udvarban vagy a Pon tuli regioban nevelkedtek, valamennyien olyan szoros
rokonsagban alltak a taljanokkal, hogy Italiabol valo kizesket embertelensegnek tartottak volna. Ezert Leo
papanak es Karoly csaszarnak ugy tetszett, hogy a longobard nemzet nevet es honossagat Ienn kell tartani azon a
terleten, ahol regen megtelepedtek es letalapjukat megvetettek, tovabba mindazt, ami a ravennai exarchatushoz
tartozik, el kell nevezni Romandiolanak, hogy ezzel a romai nevezethez valo kzknek es kapcsolatuknak
erzekelhetbb alapjai legyenek, es legyenek a romaiak irant probalt hseg szomszedaik, akiknek gondjuk es
lehetsegk van arra, hogy Ieken tartsak ket, vagy elljaroikat letegyek. Ezzel szemben viszont a grgket ki
kell zni Italiabol.
Ezert Pipin egesz Italiaban sorozast tartott, es a sereggel Beneventoba ment. Karoly az Alpokon inneni Gallian
at visszavonult a tulsoba. Ezutan szrny Ildrenges kvetkezett, amely Italia-szerte romba dnttte a
templomokat es a varosok egy reszet. (290) Pipin sokaig vivta Beneventot; bevetelenek remenyet Ieladva
kemeny ostrom ala Iogta Chieti varosat, mert a longobard szarmazasu Roselim varoskapitany atpartolt a
grgkhz, ezt elIoglalta, elpusztitotta es Ielgyujtotta. Aztan Ortat es Lucerat hajtotta a hatalmaba. Lucera elere
Vinigisius spoletoi herceget tette, aki megbetegedett, Grimoald beneventoi herceg megtamadta, es Lucerat
ervel elvette tle. Pipin odasietett, Grimoaldot bezarta Luceraba, es olyan szksegre kenyszeritette, hogy a
varost atadva elkltztt Paviaba. Amikor ezt Iren megtudta, Karolyhoz kvetet kldtt, es Ielpanaszolta, hogy a
bekeszerzdest megszegtek. Karoly ezzel egytt sajat kveteit kldte hozza, hogy a birodalmat Ielosztva
ersitsek meg a beket. (295) A Ielosztas igy trtent: ami Napolytol jobbra, Sipontotol balra a Fels- es az
Also-tengertl kezddleg Iekszik, tovabba Szicilia egeszen a konstantinapolyi csaszarsagnak iteltetik; a tbbi a
romaie, kiveve a beneventoi hercegseget, amely semleges marad, bar inkabb a grghz, mint a romaihoz huz,
es kiveve a velenceieket, akik noha kzelebb alltak a grgkhz, mint a romaiakhoz, megsem kerltek romai
Iennhatosag ala. Amikor azonban NiceIor csaszar kvetkezett, aki Irent csellel elIogta es Lesbus szigetere
kldte, sokak allitasa szerint a birodalom Ielosztasara nezve megengedtek a velenceieknek, hogy mindket
csaszar tisztelete mellett a sajat trvenyeikkel eljenek.
Karoly az italiai gyek rendbetetele utan a germanokra es a magyarokra Iorditotta a Iigyelmet; egyik tartomanyt
sem tartotta jelentektelennek; mert a pannoniai haboru alig nyolc eve trtent beIejezese utan, GotIred, a
German-ocean partvideken lako danok kiralya, hatalmas sereggel szarazon es vizen megindult Szaszorszag
partjaira, es szvetseget ktve Karollyal visszaadta a szkeveny germanokat, akiknek megmozdulasatol nagyon
Ielt. (300) Karoly a beke letrejtte utan visszatert a FrankIldre; az elz evben, amikor Aachenben telelt, a
szaszok nagy sokasagat telepitette at a FrankIldre gyermekestl, asszonyostol, tanyaikat pedig atengedte az
obderitaknak. Rviddel ezutan Fortunatus velencei metropolita egy bels meghasonlas soran Karoly segitseget
kerte; Pipin mozdult meg az erdekeben, aki megtamadta Eracleat, a velenceiek egyetlen szarazIldi varosat,
amelynek a helyet most Civita Novanak nevezik, es az ehhez tartozo Cavallinot. E helysegek polgarai nem
biztak magukban, elhagytak az otthonukat, es elkltztek Velencebe, kzlk krlbell szaz csaladot
beIogadtak a patriciusi rendbe. Aztan varatlanul szlav es cseh haboru trt ki; tudniillik a szlav eredet csehek es
lengyelek hir szerint parttesre sztkeltek a romai uralomhoz h, velk szomszedos szaszokat. A trvenytelen
128
szletes idsebb Karoly egy szerencses tkzetben ezeket legyzte, meglte a vezerket, Leot, a Ildet
alaposan Ieldulta, es gazdag zsakmannyal tert vissza az apjahoz. Az apa a bajorok, az ausztriaiak es a germanok
elere Lajost allitotta. (305) A haboru ujabb Iellangolasakor az Elba mellett lako szlav szorbok es csehek
lazadnak Iel. Az iIjabb Karoly szli parancsra segitseget gyjt a bajoroktol, a burgundoktol, az alemannoktol,
megindul a szorbok ellen, legyzi es engedelmessegre kenyszeriti ket. Es hogy ne tudjanak knnyen lazadozni,
a Saale es az Elba Iolyok melle egy-egy erdt allit. Aztan a csehekre ront, az els tkzetben szetzavarja ket,
es a Ildjket tzzel-vassal pusztitja.
Pipin sem trt kisebb buzgalommal a dicssegre, aki Italiat kormanyozta, es Ademar genovai groI,
Ilottaparancsnok reven elkergette a Korzika szigetet tamado morokat. Ademar azonban halala aran szerezte meg
a gyzelmet. Apjukat pedig, Karoly csaszart, hasonlo szerencse kiserte, a szerecsen haboruban kvetek utjan
megadasra birta a navarrai es a pamplonai hispanokat, akik valamivel korabban a hitetlenek melle alltak. (310)
Aztan Buccharedus hadvezer reven legyzte a morokat, akik a tarragonai Hispaniat es Luzitaniat elIoglaltak, es
nagy hajohaddal megtamadtak Szardiniat meg Korzikat, ezek tezer halottat es tizenharom hajot veszitettek.
Ugyanebben az idben a velenceieket NiceIor konstantinapolyi csaszar sulyos tamadassal haboritotta meg, mert
Karollyal szvetkeztek, es addig szorongatta ket meg a dalmatokat, amig a szvetsegtl elalltak, es visszatertek
hozza. Niceta patricius ugyanis nagy hajohaddal kiszallt az Adriai-tengerre, es Dalmaciat a Venetoval egytt a
grgk Iennhatosaga ala vetette vissza. Par honap mulva, mialatt Velenceben idztt, Pipinnel Iegyversznetet
kttt, es az egesz hajohaddal visszavonult Konstantinapolyba.
Ha Karolynak melto uralkodotarsa van, ha a Keletnek ugyanolyan csaszara van, mint a Nyugatnak, ez idben
ketsegtelenl knnyen helyre lehetett volna allitani az egesz romai birodalmat. (315) Mert ha a Iigyelmet Europa
meghoditasara Iordito Karoly peldajara NiceIor Azsia es AIrika megszerzesere trekedett volna, a romai
birodalom meltosagat helyreallva latnank, es ha a vegzet nem Iordul ellene, ma is viragjaban, amde a mi
idnkben ennek halvany nyomat sem talaljuk.
Mialatt Karoly azon Iaradozik, hogy itt Karoly reven Germania tavoli nepet, a German-ocean partjan lako dant,
ott meg a masik Iia, Lajos reven a Hispaniakra ahitozo szerecsent leverje, azalatt NiceIor oda sem hederit a
szerecsenekre, akik Trakiat es Bizanc hatarait szanaszet pusztitjak, hanem minden igyekezetevel azon van, hogy
a Pipin alatt nyugvo Italiat Ielzavarja. Flottat allit, behatol a Tirren-tengerre, Ieldulja az etruriai Piombino varost.
Niceta patricius pedig, meg a Pipinnel Velenceben kttt Iegyversznet ervenye alatt, Illyricumbol es
Dalmaciabol Ilottaval probalja haborgatni az Adriai-bl Pipin kiralyhoz h parti terletet. Ahogy errl Pipin
tudomast szerez, az sszes tengerparti varosba rseget allit, a Velencevel szemben Iekv, Ielsziget-Iorman
elnyulo Comacchiot gall es italiai katonaval rakja tele. Amikor Niceta meg a velencesek ideernek, sebekkel
boritva hklnek vissza. Niceta csalodik remenyeben, a velencei vezetk pedig kudarcot vallva
beketargyalasokat kezdemenyeznek NiceIor es Pipin kiraly kztt. (320) Mint az aquileiai Pal irja, a velencei
vezerek, az egyiknek Ubelerius, a masiknak Beatus a neve, ugy tesznek, mintha beket kzvetitenenek a grgk
es a Irankok kztt, ekzben Pipint trbe akarjak csalni. Ez a tudomasara jut, es a megkezdett beketargyalastol
azonnal a velenceseken valo bosszura Iordul, szarazon-vizen ers sereget toboroz, Velencet hajoval es
szarazIldi katonaval krlzarja, hogy sem elelmet, sem segitseget nem lehet bejuttatni; az arulast szervez
vezerek a varossal egytt megadjak magukat. Mas irok, akik a velenceseknek hizelegnek, ugy mondjak, hogy az
elz haboruban igazta le ket, amikor Pipin Eracleat es Cavallinot ervel bevette; ebben a hadjaratban pedig
Pipin egy ravasz asszonyka javaslatara hidat veretett a Rivaltora, amelyen atvitte a lovassagot; a hidat tzzel es
vassal megsemmisitettek, a lovassag elmerlt, es a Irankok nagy veszteseget szenvedtek, amit azonban nem
knny elhinni. Akik az elIogultsagban valoszerbb valtozatot kvetnek, azt meselik, hogy Pipin Ilottaja a gyors
segitseggel odahajozo Ciurano Pal ell meneklt el. (325) IlyenIorman Pipin es NiceIor kztt helyreallt a beke
azzal a megallapodassal, hogy a velenceiek elvezhessek Iggetlensegket, amelyet regebben Karolytol kaptak.
En inkabb Palnak adok hitelt.
Mialatt ezek igy zajlanak, Karolynak jelentik, hogy GotIred, a danok kiralya, tamadassal zaklatta a romai
uralom ala vetett Irizeket, legyzte ket, es ado Iejeben evente szaz Iont ezstt szed tlk. Karoly
megparancsolja, hogy meghatarozott napra gylekezzek ssze minden csapat a Rajnan tuli terleten a Weserbe
ml Aller Iolyonal. Mialatt azonban GotIred erkezeset varja, jelentik, hogy azt egy csatlosa meggyilkolta. De
129
hogy az ellenIel halala Iltti rm ne legyen tartos, ugyanazon a napon masik hir tudatja, hogy Iia, Pipin, Italia
kiralya Milanoban eltavozott az elk sorabol. Ezert visszament Aachenbe, hogy gyeirl rendben gondoskodjek,
maga ele bocsatotta a grgk, a szerecsenek kveteit meg a danoket, akiknel az elhunyt GotIred helyebe Eumig
allt, es mert ezek valamennyien beket kertek, a birodalom megszilarditasa erdekeben mindnyajukkal szivesen
megkttte azt. (330) A Britanniai-oceanra Ilottat allitott, amely az eszaki partvideket vigyazza. A szarazIldi
csapatokat elosztotta haromIele, egy reszt Livoniaba, mely a Szarmata-ocean partjan Iekszik, egy masikat a
britekhez, egy harmadikat Magyarorszagra, jol tudva, hogy ez a haboruval meg nem szelidithet nepseg, amely
alig nyolc eve csillapodott le, az halala utan ers rseg nelkl nem Iog megmaradni az engedelmessegben.
Aztan Aachenbl kiindulva elment Boulogne tengerparti varosba, ahol meg akarta szemlelni es szamlalni az
odarendelt Ilottat, es amikor latta, hogy minden az akarata szerint megy, visszatert Aachenbe.
O, nyomorult emberi szerencse, amely sohasem lehet minden tekintetben boldog! Ime, megjelennek a danok, a
lengyelek es a Duna menten lako csehek kldttei, akik nagy ajandekokat hoznak, es srgetleg rks beket
kernek. Alig hogy ezt kesz rmmel megadja nekik, mar jn is a gyaszhir Iia, Karoly halalarol, aki Germania
hatarait rizte. Hasonlokeppen szomoruan alakult a grg helyzet is, mert azon id alatt, mig a bekekvetek
Konstantinapoly Iele utaztak, NiceIor nem tudott visszajnni a varosba a bekektes szentesitese vegett, mert a
bolgarok ellen ugyan tbb gyzelmet szerzett, de a Krum bolgar kirallyal valo sszecsapas soran a
Magyarorszaggal hataros Fels-Mysiaban vereseget szenvedett es meghalt. (335) Fia, Stauratius, aki a Ile
mgtt sulyos sebet szerzett, visszament Bizancba, es atvette az uralmat, t a harmadik honapban lemondattak,
es nveretl valo unokaccse, Mihaly szerezte meg a hatalmat, akinek legIontosabb trekvese az volt, hogy a
NiceIor altal kezdemenyezett beket Karoly csaszarral megersitse. A szerzdest nehany rvid szoval hirdettek
ki: A Keletet es Konstantinapolyt birtokolja Mihaly, a Nyugatot es Romat Karoly.
A dolgok elrendezdese utan Karoly Italia kormanyahoz allitotta Pipin Iiatol valo unokajat, Bernatot, Walit
pedig, nagybatyjanak, a masik Bernatnak a Iiat, mellerendelte, hogy egyikk a szarazIldi, a masikuk a tengeri
hadjarattal Ioglalkozzek. Ugyanis az a hir jarta, hogy a szerecsenek, Baetica es Luzitania urai, nagy Ilottat
szereltek Il Italia szigeteinek zaklatasa celjabol. (340) A hir nem bizonyult valotlannak, mert ketIele osztott
hajohaduk nekiment Korzikanak es Szardinianak; amelyik Szardiniat tamadta meg, az megsemmislt, a masik
elmeneklt Hispaniaba. Ambulach szerecsen kiraly ezert Iel akarta ujitani a beket Karollyal, ha mar a helyzet
nem alakult varakozasanak megIelelen. Karoly pedig megujitotta vele a szerzdest, hogy Italiat minden
tekintetben nyugalomba tegye. St, evi tezerhusz arany ado Iejeben beket es baratsagot kttt Grimoald
beneventoi herceggel is, aki egyedl maradt Ienn a longobardok kzl. Azutan, erezve kzelg halalat,
orszaggylest hivott ssze Aachenbe, es az sszesereglettek eltt Iiat, Lajost, Aquitania kiralyat, a romai
csaszarsagban tarsanak hirdette ki. Unokajat, Bernatot, Italia kiralyava rendelte. Mialatt a nyugati birodalom
ilyen nyugalomban el, Mihaly konstantinapolyi Iejedelem haboruval szorongatja a bolgarokat, a ket Mysia urait,
es szamos vereseggel sujtja ket. (345) Gyzelmevel azonban elbizakodottan visszael, es ezert Drinapolynal
vereseget szenved es megszalad. Megriadva vonul vissza Konstantinapolyba, Ielti magat a neptl, gytri a nagy
szomorusag, es nkent lemond az uralomrol, a testrk Leot, Pardus patricius Iiat allitjak a helyere. Krum, a
bolgarok kiralya, elIoglalja Drinapolyt, batorsaga megnvekszik, es akkora mereszsegre vetemedik, hogy a
barbar nepseggel bekeriti Konstantinapolyt. Az ostromloit varost tbbszr megrohamozza, Leo a neppel es a
katonasaggal kitr, es nemcsak visszaveri a bolgarokat, hanem Krum kiralyukkal batran sszecsapva megli t,
es gazdag zsakmanyt visz haza az isteni SzoIianak; ez a gyzelem nem csekely nyugalmat szerez a keleti
birodalomnak.
A tettei dicssegevel ragyogo, az okor legkivalobb Iejedelmeivel veteked Karoly megregedve, eletenek
hetvenkettedik, uralmanak negyvenhatodik esztendejeben, Iebruar tdik kalendajan Aachenben beIejezte az
eletet, halalat az egesz kereszteny tarsadalom megsiratta, es mindenki ugy velekedett, hogy az istensegek soraba
kell iktatni t.
130
10. fejezet - Tizedik knyv
A magyarok, akik Karoly uralkodasa idejen tbbszri parttes utan belattak, hogy veszedelmes
meggondolatlansag egesz Europa virtussal es szerencsevel kitn ura ellen rugdalozni, vegre lecsillapodtak, es e
nyugalom alatt hanyattatasaikat kihevertek. Halala utan ugy gondoltak, hogy mindaddig tetlenek maradnak, mig
a biztos gyzelemre nem kinalkozik alkalom. Karoly utan a romai birodalom csucsara a Jambornak nevezett
Lajos kerlt, aki apja halalhiret hallva elhagyta Aquitaniat, es Aachenbe sietett, ahol ott talalta azokat a
kveteket, akik Karolyhoz mindenIell sszesereglettek; nepgylest tartott, es a birodalom gyeit elrendezve a
grgkkel meg a beneventoiakkal beket kttt. Italiabol odahivta Bernat kiralyt, es ket Iia kzl az egyiket,
Lotart, a bajorok, Pipint az aquitaniaiak elere allitotta. (5) Az els hadjaratot Bernat kiraly kisereteben maga
vezette a danok ellen, hogy Haraldot es RanIredot, a danok kiralyait, a romai birodalom szvetsegeseit, akiket
GotIred Iiai kikergettek az orszagbol, visszahelyezze. Trekveset nemcsak a tel akadalyozta, hanem a danok
nagy keszltsege is, akik a tengerpartot 200 teherhajoval tamadtak; ezeknek viszont a beIagyott tenger okozott
nehezseget. Ezenkzben gyorsIutar jelenti Italiabol, hogy sokan sszeeskdtek Leo papa ellen; ezert Bernat
kiraly elindul az italiai gyek rendezesere, de megbetegszik, es Gellert groI utjan teremt csendet.
Leo halala utan negyedik Istvan vette at a papasagot, aki Galliaba utazott, es az orleansiaknal Lajos Iejedelmet
Ielekesitette a csaszari jelvenyekkel. A megkoronazott csaszart klnIele zavargasok Ioglalkoztattak. Az egyik
oldalon a Garonne Iolyo es a Pireneusi-hegyseg kztt lako gasconok tttek partot a romai birodalom ellen,
mert nehezmenyeztek Signinius tartomanyInk elmozditasat; (10) masutt a German-ocean szigetein el
obderitak kiskiralya, Solanius; emitt a britek es a danok; emellett egyes italiaiak Ielbujtasara Bernat, Italia
kiralya mereszkedett lazadasra. De Lajos mindezen haborukat szerencsevel viselte; a gasconokat a velk
szomszedos nepek segitsegevel Iekezte meg; Solaniusszal es GotIred Iiaival a szaszok hatarait rz Irankok
tkztek meg egy kinalkozo alkalommal, legyztek es megszalasztottak ket, majd Haraldot visszatettek
Uj-Dacia atyai kiralysagaba. A csaszar hasonlo szerencsevel lesujtotta a briteket, akiket lazadas emesztett, es
Murmanius Iejedelmet, aki a kiralyi cimet csalardul bitorolta, halallal bntette. Visszament Aachenbe, es beket
kttt a grgkkel meg a szerecsenekkel, akik Zaragozat elIoglaltak volt. Itt orszaggylest tartott, es
elsszlttjet, Lotart, tarscsaszarra nevezte ki. A kisebbik Pipint Aquitania, a harmadikat, Lajost, Bajororszag
kiralyava tette. (15) A partt Bernat gyet a gyles ele terjesztette, amely Ielsegsertes bneben elmarasztalta t,
es a romai birodalom ellensegeve nyilvanitotta. Aztan Bajororszagbol es Germaniabol mindenIell csapatokat
toborzott, es benyomult Italiaba. Italia valamennyi nepet eskjk ellenere gyors megadasra kenyszeritette, amit
azok versengve vallaltak. Az arulok Iltt trvenyt lt, es halalbntetessel illette ket. Bernat kiraly ugyan a
csaszar erkezesenek els perceben letette a Iegyvert es knyrletessegehez meneklt, megis elvittek Aachenbe,
ahol a tanacs hatarozata nyoman barddal lenyakaztak. A hasonlo vetekben elmarasztalt pspkket a Ipapi
zsinat dntese hivatalukbol kivetette, es kolostorokba kldte ket. Viomarch, Britannia tirannusa, aki kiralysagra
trt, a csaszari csapatokkal megtkzni mereszelve elesett, es halalaval Britannia megnyugodott.
(20) Innen Rouenon, Amiens-en es Cambrai-n keresztl visszament Aachenbe, ahol klnIele nepek szamos
kvetet talalta; jelentest kapott a sulyos karteteleket okozo magyar haborurol is. Ugyanis Lindeut,
Also-Pannonia kenyura, elpartolt a romai birodalomtol, es minden modon ugyanerre akarta ravenni Dalmaciat
es Fels-Pannoniat is. A csaszar a magyarok partteserl hallva, azt roppant nagy jelentsegnek itelte, mert
tudta, hogy egy ilyen haboru apjaval, Karollyal nyolc even at Iolyt, ezert valamennyi kvettel szandeka szerint
elintezte az gyeket, es gyorsan elbocsatotta ket. Aztan a raetusoknal, a vindelicusoknal es Nagy-Germaniaban
sorozast tartott. Ahonnan csak lehetett, gyorsan segitseget szerzett. Ezutan a Duna menten alaszallt a
Pannoniakba. A nagy magyar sereggel ellene Ielvonulo Lindeutot megverte, megugrasztotta, es a menekl
ellenseget egeszen a Mysiakat a Pannoniaktol elvalaszto hegyekig kergette. (25) Lindeut a kemeny Irank
tamadas lattara a hegyrl megadta magat; igy bocsanatot knyrgtt ki maganak. A bolgarok, akik Krum
kiralyuk halala utan Leo csaszarral beket ktttek, miutan Mihaly alnokul meglte Leot, a bekenek veget
vetettek. Lajos csaszar Lotart kinevezte Italia kiralyava, elkldte Romaba Paszkal papahoz, aki koronat adott
neki, es augustussza nyilvanitotta. Sokan azt mondjak, Lajos emiatt becslte oly nagyra a romai egyhazat, hogy
azokat a hataskrket es jogokat, amelyeket Adorjan papa az apjara, Nagy Karolyra raruhazott, nkent
131
visszaadta. Adorjan ugyanis a romai egyhaz irant sokszor tanusitott jo szolgalatok Iejeben Nagy Karolynak
atengedte a romai papa es valamennyi pspk megvalasztasanak a jogat, amirl ekkor a husveti nnepek alatt
Iia, Lajos, a maga es utodai neveben lemondott. Ugyanekkor kihirdettek, hogy Italia mely varosai lesznek
csaszari Iennhatosag alatt. Etruriaban ezek kzl Iontosabb volt Arezzo, Volterra, Chiusi, Firenze, Pistoia,
Lucca, Pisa es Luni.
(30) Italia dolganak elrendezese utan Lajos es Lotar csaszarok arra Iorditottak a Iigyelmket, hogy Hispaniaban
megIekezzek a szerecseneket, es megoltalmazzak Germania es Pannonia hatarait. Aquitaniaban ugyanis a
szerecsenek aprankent naprol napra nagyobb erre kaptak, es az innens Hispania kzeli varosainak nemelyike
mellejk allt. A Pannoniak megtamadasara mereszked bolgarokat Lajos a hadsereg puszta Ielvonultatasaval
visszariasztotta; ilyenIorman ketszer nyertek beket a csaszartol, az elst knnyen, a masodikat a dalmaciai
intarran nep Iejedelmei, Aldrik es Gellert reven eszkzltek ki, melyet szinte meg meg sem ktttek, amikor a
bolgarok mar Iel is rugtak, tudniillik Ilottat allitottak, es a Dunan Ilhajoztak a Drava torkolataig. Lajos elszr
sajat hadvezereit akarta megIenyiteni tunyasaguk miatt, leginkabb Pipin aquitaniai kiraly parancsnokait, akik a
barcelonaiaknak nem vittek idejeben segitseget; (35) aztan Baldrik Iriuli herceget, akit a csaszar Pannonia
hatarainak vedelmere rendelt, pedig hagyta, hogy a bolgarok benyomuljanak Szlavoniaba, a csehek otthonaba,
hanyagsaganak azonban sulyos arat adta. Ez id tajt Galliaban akkora jeg esett, hogy sokIele meglte az
allatokat meg az embereket, st, azt allitjak, hogy az egbl majd tizenket labnyi jeg potyogott. Ugy velik, hogy
ez a csodajel Lajos szerencsetlenseget josolta, akit a legkisebb Iia iranti tulzott szeretet elvakitott, ezert vei
csellel megIosztottak a hatalomtol, es az idsebb Lotar rizetere biztak. A szerecsenek nagy batorsagot
meritenek ebbl, hajohadat allitanak, es megtamadjak Centumcellaet, melyet most Civitavecchianak neveznek.
Mikzben a varos megszerzesenek remenyeben a nyarat ott tltik, elmennek Romahoz, es els izben rohanjak le
annak krnyeket, Ielduljak a mezket, rombolnak, pusztitanak, meszaroljak az embereket meg az allatokat. (40)
NekiIognak a varos ostromanak is, es a Vatikan akkor meg arokkal, Iallal nem ersitett klvarosat Ielpredaljak,
Ielgyujtjak, az isteni Peter bazilikajat tzzel, Iosztogatassal, ldklessel meggyalazzak, ami Iabol keszlt,
Ielegetik, csak a Ialaktol es a marvanyoszlopoktol tartja vissza ket, no, nem a lelek, hanem a Iaradtsag; a tet
leegett. Amikor meghalljak, hogy erkezben van Guido, az innens Gallia elljaroja, akit Gergely papa gyorsan
odahivott, Ielhagynak a varos ostromaval, amellyel sehogyan sem tudtak megbirkozni, benyomulnak a Via
Latina meg a Via Appia kze, es mindent Ieldulnak. Az Ostiai kapu mellett lev klvarost es az isteni Pal
bazilikajat hasonlo vadsaggal Ilperzselik. Hatalmas tmeg sszerabolt egyhazi es vilagi zsakmannyal rakottan
elindulnak a Via Latinan, es elmennek a Cassinoi-hegy kolostorahoz, amelyet Ildig rombolnak es Ielegetnek.
Aztan a rablott holmit hajokra rakjak, megrohanjak Tarantot es Sziciliat, ldklve szaguldoznak a keresztenyek
kztt. Es semmit sem lehetett tenni ellenk, mert egyazon honapon bell meghalt Mihaly, a grgk, Lajos, a
romaiak Iejedelme, es Gergely papa.
A magyarok ezalatt Irank Iennhatosag es kormany alatt eltek, es bar Lajos alatt sokszor zavarogtak, a tartomany
most megbekelten nyugodott. (45) Amde semmi sem lehetett szamukra kellemetlenebb, mint az, hogy a Iegyvert
letegyek, hogy a rablastol es portyazastol tartozkodjanak, hogy nyugton maradjanak, hogy idegen parancsot
teljesitsenek. Ejjel-nappal egyre csak azon tanakodtak, hogy a szolgasag szokatlan igajat levetik a nyakukrol, es
inkabb parancsolnak, mint engedelmeskednek masoknak. Mig az alkalmat lesik, bizonyossagot szereznek Lajos
halalarol, es tavozasabol nagy remenyt meritenek, de meg varjak a lehetseget. Lajos utan harom Iiu maradt,
Lotar, Karoly es Lajos, akik az atyai kiralysag elosztasaban nem egyeznek; ezert belhaboru tamad kzttk,
amelyben sok ezer ember esik el. Vegl megallapodnak, es abban maradnak, hogy Lotar tartsa a csaszarsagot
Italiaval, Karoly Galliaban, Lajos Germaniaban beken uralkodjek. (50) Es mert Italian kivl Lotarnak jutott a
narbonne-i Gallianak az a resze is, amelyet romai tartomanynak neveznk, a Galliaknak ama darabkajaval
egytt, amely a Schelde es a Rajna Iolyok kztt Iekszik, e kls terletet Lotarrol Lotaringianak mondtak.
A szerecsenek Sabbas vezerletevel szarazon es vizen kemeny ostrommal szorongatjak Sziciliat es Tarantot,
Theodosius pedig, a konstantinapolyi tengereszek parancsnoka, nem bizik elegge a sajat erejeben, ezert a
velenceiekhez szalad, es a szvetseg jogan 60 hajobol allo kisegit Ilottat ker tlk. Ezt megkapva, Tradenigo
Peter es Janos dozsekat a csaszari kardhordozo cimmel tntette ki, ami a grgk orszagaban igen magasnak
szamit. Amikor Sabbas megtudta, hogy a kereszteny hajohad az Adriai-tengeren at Tarantohoz kzeledik,
Ieloldotta az ostromot, es gyorsan elebe sietett Crotone partvidekehez, hogy Ielelmet elnyomva knny
132
csatarozasban tegye probara a szerencset. Csakhogy a rpke sszecsapas ugy Ielbszitette mindket Ielet, hogy
szabalyszer tkzetbe bocsatkoztak. A grgk hajoraja mar az elejen elmeneklt, a velencesek valamivel
kemenyebben alltak ellent, es iszonyu vereseget szenvedve csaknem minden hajojuk elsllyedt vagy Iogsagba
esett. (55) A szerecsenek e gyzelemmel eltelve Dalmaciaba mennek; ervel beveszik es kipusztitjak Cherso
varost. ElIogjak a velenceiek teherszallito hajoit, amelyek Sziriabol aruval rakottan erkezve a Trieszti-blben
horgonyoznak. A velencei kereskedket egy szalig lelik, mert ezeket nagyon gyllik. Majd Piceno tengerparti
regiojahoz vonulnak, ervel elIoglaljak, elpusztitjak es Ielgyujtjak Anconat.
A Iejedelmek testverhaborujaban nemcsak Italia szenvedett sokat, hanem Gallia is. Mert az emerg elnevezes
normannok Roman kiraly es hadvezer alatt a Loire torkolatan behatolva a teljes Aquitaniat, st Jersey szigetet is
Ieldultak, es tbb kolostort Ielgyujtottak. Aztan Gallia-szerte szetszeledve az egesz videket szelten-hosszan
pusztitottak. Pusztitottak Bordeaux-t, Saintes-et, Angoulme-et, Limoges-t, Parizst, Tours-t, Blois-t, Nemours-t,
az orleans-iakat, a poitiers-ieket es szamtalan varoskat, kzseget. (60) A normannok nem mertek sokaig
tanyazni Gallia elIoglalt varosaiban, nehogy a Irankok Iejedelmei seregket sszeszedve kihajitsak ket, ezert
aztan visszavonultak Aquitaniaba, es ott Ioglaltak maguknak helyet.
Karoly, mellekneven Kopasz, a britek legyzese es vezereik meglese utan megtette magat Limoges varos
kiralyanak. Aztan a sereggel benyomult a FrankIldre, megszerezte a hatalmat, mivelhogy Lotar nkent
lemondott a csaszarsagrol, es szerzetesi eletbe vonult vissza. Lajos meghalt Germaniaban, ahol uralkodott, Iiai,
Karlomann es Karoly, csaszarnak kijellt nagybatyjuk ellen Iegyvert Iogtak. Mialatt a ket Iel nagyban
keszldtt, Kopasz Karoly mergezes kvetkezteben Mantovaban meghalt, es a Inemesek tamogatasaval
Iiveretl valo unokaccse, Hebeg Lajos kvette. (65) Ez, mikzben a szolgasag igajat elviselni keptelen,
lazongo magyarok ellen tbb haborut viselt, testileg-lelkileg olyannyira elgyenglt, hogy a maganeletbe
kenyszerittetven nagybatyja, ArnulI taplalta. A FrankIldet es Lotaringiat pusztito normannok legyzese utan
semmi dicseretre meltot nem cselekedett, ezert az elkelk Irakcioja letette a csaszarsagrol, es helyebe ekkor a
Irankok elere egy bizonyos, alacsony nemzetsegbl szarmazo ArnulI kerlt. A csaszarsagra emelkedett ArnulI
utan a Irankokon Oddo parizsi groI uralkodott, a Nagy Karoly nemzetsegetl idegen Robert herceg Iia, utana az
Egygynek nevezett gyermek Karoly, Hebeg Lajos Iia, Ioglalta el a Irank tront.
Abban az idben, amelyben, mint mondtuk, Kopasz Karoly uralkodott, az aquitaniai es galliai predan hizott
normannok 360 hajobol allo haddal atkeltek Konstantinapolyba; klvarosait Ieldultak es Ielgyujtottak, majd
visszavonultak az oceanra. A szerecsenek mertektelenl Ielgerjedt batorsaggal megtamadtak Kretat, a szigetet
elIoglaltak, es mindent leromboltak. (70) Zmk elment Italiaba. Anconatol Otrantoig a tengerparti terleteket
mind kiraboltak, es minden varost IelIorgattak. Ugyanebben az idben a bolgarok, akik mar sokkal korabban
Ilvettek a keresztenyseget, de mindeddig szakadarok voltak, elIogadtak a katolikus vallas tanitasat, kiralyuk
pedig az orszaglast Iiaira hagyva szerzetesrendbe lepett. Szvetopil, Dalmacia kiralya, es az alaja vetett szlav nep,
amely a germaniai csehektl szarmazott, ekkor vette Iel Krisztus hitet. Azt gondoljuk, hogy ez az dvsseg
nyolcszaznyolcvanadik esztendeje krl trtent. Krlbell ugyanebben az idben a Kreta szigeterl kiznl
szerecsenek az Adriai-tengeren mindenIele kegyetlenkedtek a keresztenyekkel, es sulyos rohamot inteztek
Dalmacianak nemcsak part menti, hanem belsbb reszei ellen is.
A szerecsen tamadas komoly es veszedelmes volt, de a magyar haboru meg veszedelmesebb; ezek tudniillik a
nyugalom idejen roppantul megszaporodtak, Hebeg Lajos alatt lazadasra mereszkedtek, hogy a szolgasag igajat
levessek, es a szerecsenek meg a normannok peldajan es sikerein Ielbuzdulva, emellett jol tudva, hogy a
kereszteny tarsadalmat hanyIele Irakcio marcangolja, adott alkalommal ujjaszervezett es meggyarapodott ervel
elpartoltak ArnulI csaszartol. (75) Ugyanis a longobardok es a romaiak kztt meghasonlas tamadt. A
longobardok, akik az Alpokon inneni Galliat laktak, amelyet most roluk Lombardianak mondunk, az italiai
viszalykodasok miatt kezdtek megvetni a romaiakat ArnulI csaszarral egytt, es ismet maguk ala akartak vetni
Italiat; a magyarsag szilajsagat es hatalmat jol ismerve nagy remenyt Iektettek e nemzet erejebe, igy aztan a
nepgylesen zendles tamadvan, egyesek Guidot, a spoletoi herceget kialtottak ki Italia kiralyanak. A magyarok
tehat nemcsak hogy elpartoltak es megtagadtak a parancsot, hanem a romai birodalom provinciait tamadasokkal
es Iosztogatassal zaklattak is, es hogy ne az aljan kezdjek a dolgot, elszr a nemeteket rohantak meg. A
romaiak iranti sokaig titkolt haragot most tettel es nem szoval mutattak ki. Akkora Ielzudulassal es egyetertessel
133
vetettek magukat a szabadsagra, hogy amikor sorozast tartottak, nemcsak az regek, hanem a nk is
csatlakoztak. Germaniat megtamadva olyan vadul raboltak es gyilkoltak, hogy nem irgalmaztak sem kornak,
sem nemnek, sem helynek; mert szent es vilagi epletet egyarant kiIosztottak es Ielgyujtottak. (80) Azok a
hunok, akik hajdan a Pannoniakban visszamaradtak, a szelidebb nepekkel valo erintkezes Iolytan maguk is
bekesekke es reszben keresztenyekke lettek, de a Szkitiabol visszajv magyarok aradata visszasodorta ket regi
vad szokasaikhoz. Ezert aztan Germania kiIosztasa es Ieldulasa kzben kezdettl Iogva versengtek egymassal a
kegyetlenkedesben; akire csak raakadtak, azonnal legyilkoltak, a barmot elhajtottak, a hadra alkalmatlanokat
rabsagba vetettek, gyakran a szlk szeme lattara megltek a gyermekeket, az anyja lebl kiragadott csecsemt
a Ialhoz vagtak, az embertelenseg egyetlen Iajtajarol sem Ieledkeztek meg, minden csinosabb epletet
leromboltak, a varoskakat, tanyakat, templomokat tzzel emesztettek el. Amikor pedig Germania-szerte
koborolva elegge kidhngtek magukat, behatoltak FrankIldre es a Galliakba, ahol a Nagy Karoly altal rajuk
rott szolgasagot, csapast, az elhurcolt zsakmanyt tetezve akartak megtorolni. Itt elbbeni vadsaguk Ieleledt,
erejkhz merten meg Iokoztak is, es iszonyu bntetest vettek a Irankokon, akik a magyarokat megIosztottak a
dics szabadsagtol, langgal es karddal mindent szetromboltak. Gyakran megsokallva a Ioglyokat, a Ialuval es
varossal egytt valogatas nelkl mindenkit elegettek, a nagyszer epleteket lerontottak, az egyhazi Ielszerelest
sszetrtek, az emberseg arnyekat sem mutattak. (85) Meg az a bestialis bn sem maradt tavol tlk, hogy a
gyujtogatas soran megegett emberhust sszeszedtek es izenkent IelIaltak, gyakran pedig, mikzben ldklve
szaguldoztak Ialu- es varosszerte, embervert is ittak. A kronikasok az embertelenseg minden nemet rajuk rojak,
kiveve az egyik vagy masik nem szemermenek a megbecsteleniteset, mert azt bekeben, haboruban egyarant
tiszteletben tartottak. MindenIele akkora verontassal tomboltak, hogy meghaladtak Attila idejet, es meg mindig
nem tudtak betelni a gyilkolassal es rablassal. A Galliakat mindenestl IelIorditottak, nehogy valamiben is
elmaradjanak sk, Attila mgtt. ArnulI es a tbbi kiraly nem mereszelt szembeszallni velk, reszint irdatlan
tmegk miatt, amely egesz Galliat elznltte, reszint a romai allam megosztottsaga Iolytan es a Irankok bels
meghasonlasa miatt, amely a romai erket teljesseggel tnkretette es elgyengitette.
Italiaban az ujonnan valasztott Iejedelmek egymas kztt veszekedtek es polgarhaborut gerjesztettek. Berengar,
a katonai gyekben nagy tapasztalatu es bator lelklet IerIi, kezdetben ugyan szenvedett nemi kart, de aztan
oda juttatta az ellenIelet, Guidot, hogy az bezarkozott a spoletoi hercegsegbe meg Etruria varosaiba, emellett
hogy biztonsagban tudhassa magat igyekezett megszerezni ArnulI csaszar baratsagat, amelyet kieszkzlve
tamogatast kapott tle. (90) Sokan ugy gondoljak, hogy amikor Senebaldot apja, ArnulI, egyaltalan nem
megvetend sereggel Italiaba kldte, azt Guido igeretekkel megvesztegette, igy Berengarnak nem adott
segitseget, hanem dolgavegezetlenl tert vissza FrankIldre. Vilmos megis azt irja, hogy ArnulI Berengar
kedveert sereggel ment Italiaba, ervel hatalmaba ejtette Bergamot Ambrus tirannussal egytt, ezt Ielakasztotta,
es Formosus papa hivasara Romaig ment, Guidot csataban megIuttatta, es Ieleseget megostromolta abban a
varban, ahova bezarkozott. Formosus papasaga idejen Guido elhunyt, az uralomban Iia, Lambert kvette. Nem
sokkal kesbb ArnulI tetvessegben meghalt. A Irankok ArnulI csaszar helyebe Iiat, harmadik Lajost allitottak,
es FrankIld meg Germania kiralyava nyilvanitottak, aztan a spoletoiak Lambert kiraly helyebe rkseg jogan a
Iiat, Lotart tettek, es az etruszkokkal egytt Italia kiralyava valasztottak.
A magyarok pedig, miutan a Germaniakon es a Galliakon az embertelenseg minden Iajtajaban elegge
kitomboltak magukat, Germania mas terletein keresztl, mint ahol jttek, hazamentek Pannoniaba. (95) Lajos,
Germania kiralya, erteslt arrol, hogy a magyarok ratrtek Bajororszagra, es mindentt mindent tzzel-vassal
pusztitanak, Augsburgnal, a Lech Iolyo mellett szembeszallt velk; ezek meneklest szinlelve trbe csaltak, es
vei oriasi vesztesegevel alig tudott megmeneklni. Ezek a sikeren Ielbuzdulva szelteben-hosszaban pusztitottak
a bajorokat, aztan a svabokat, a Irankokat meg a szaszokat. Visszatertk hallatara mindenIell sszeszedte a
csapatait es a szvetsegeseket, megint megprobalt szembeszeglni velk, arra gondolva, hogy ha gyzelmet nem
is remelhet, legalabb a zsakmanyt meg a Ioglyokat visszaszerezheti. Ugy velte, a magyarok a sok gazdag regio
kirablasa utan ugyis olyan nagy teherrel vonulnak vissza, hogy egyikk sem tud Irgen menetelni. A bajoroktol,
a Irankoktol es a szaszoktol sokkal tbb aranyat es ezstt vittek el, mint amennyit egykor, Nagy Karoly
idejeben a Irankok a Pannoniak kiIosztasaval szereztek. (100) Lajos tehat megint megtkztt a magyar
nemzettel, de nemcsak hogy a predat meg a Ioglyokat nem tudta visszaszerezni, hanem csuI vereseget is
szenvedett, es alig birt elmeneklni. A makacsabb ellenallasra mereszked germanok zmet a kiraly csak
tekintelyes sszeggel tudta kivaltani, st, hogy ezt elerhesse, kenytelen volt meghatarozott evi adot Iizetni.
134
Amikor a magyarok orszaguk hatarszelet elertek, az egesz zsakmanyt es a Ioglyok tmeget diadalmenetben
vittek tovabb, mely menetoszlop ugyanakkora volt, mint a gyzteseke, mert igy akartak kimutatni diadalukat,
amelyet egy szuszra arattak ama dics tartomanyok Ielett, amelyek, mieltt egykor a romai nep hatalmaba
kerltek volna, oly sok haborut viseltek, oly sok legiot lemeszaroltak, oly sok vert ontottak. Megbamulasukra es
dvzleskre mindenIell odasereglettek a tbbiek, akik otthon maradtak, es a tanyasiak meg a Ialusiak akkora
ovacioval Iogadtak a gyzteseket, hogy Magyarorszagon meg egy nap sem ragyogott ennel Ienyesebben.
Egyetlen Ieleseg sem rplt gyermekeivel Ierje dvzlesere anelkl, hogy predaval rakottan jtt volna vissza.
Akkora volt a Ioglyok tmege, hogy a termekeny Pannonian kivl masutt alighanem ehen is halt volna. (105) A
szkita asszonyok ekkor tettek szert elszr cseledlanyra, es ekkor tanultak meg civilizaltan elni; a szolganep,
hogy ne lustalkodjon vagy lazadozzon, reszint Ildet mvelt, allatot legeltetett, reszint uraival katonaskodott. Az
ellenseges Iegyverzsakmannyal teleraktak Mars es Herkules templomait, a zsakmany tbbi reszet Iejenkent
szetosztottak. A rengeteg haboruban kimerlt Pannoniat e hadjarat ugy Ieltlttte arannyal, ezsttel, hogy az
allamnak nem volt szksege a polgarok adojara, es csak klIldn vert penzt hasznaltak.
Hazatertk utan a magyarok egesz telen otthon tartozkodtak, pihentek, Ielditettek a testket, melyet az imenti
hadjarat elcsigazott. A tavasz bealltaval ujabb hadjaratot kezdtek szervezni, hogy idejket ne tltsek hiaba, es ne
szalasszak el lustasagbol a kedvez szerencset, ezert az elkelk tanacsa ugy dnttt, hogy a grgk ellen
ragadnak Iegyvert. Lattak ugyanis, hogy ket oriasi vilagbirodalom kztt helyezkednek el; innen a romai
csaszarsag szorongatja ket, mely a Irankok kezebe kerlt, onnan a grgke, akik a Pannoniakat gyakran
zaklatjak tamadasokkal; (110) tavaly a germanokon es a Irankokon mar elegtetelt vettek az elszenvedett
serelmekert; most a grgk vannak soron, es abban remenykedtek, hogy ha ezeket legyzik, nemcsak rks
szabadsagra tesznek szert, hanem a ket meggyenglt birodalmat elbb-utobb meg is hodithatjak. Mivel ArnulI
halala ota szamukra minden szerencsesen alakult, st remenyeiket is meghaladta, az eddigi siker megnvelve
adta vissza a batorsagukat, es a legnagyobbra is Ielbiztatta ket. Hozzajarult ehhez, hogy erejk most sokkal
nagyobb volt, mint korabban, testket megedzette a Iaradozas, szellemk tapasztaltabb, Ielkeszltebb es
elszantabb lett. igy aztan rajtatesekkel es rablotamadasokkal zaklattak Fels-Mysiat, Illyricumot, Trakiat es
Macedoniat. Olyan hatalmas es sokret hadsereget szerveztek, hogy egyazon idben klnbz terleteket
tamadhassanak, amit a legkevesbe sem oktalanul tettek, hanem azert, hogy a zmmel termeketlen videken
veletlenl se veszelyeztesse ket az elelemhiany. (115) ldklve, gyujtogatva kalandoznak mindenIele,
barmot, embert elhajtanak, mindent szetdulnak, es ezzel ugy megijesztik Konstantint, aki nagybatyjaval,
Sandorral kormanyozza a birodalmat, hogy az kenytelen eltrni, hogy sok alaja vetett varos evi adot Iizessen a
magyar nemzetnek.
Miutan e haboru elkepzelesk szerint sikerlt, Iegyverket a bolgarokra es a jveveny nepekre Iorditottak. A
bolgarok a szlavok nemzetsegebl szarmaztak, ezert a ket nyelv nagyon hasonlo, Szkitiabol jttek ki, mint k, es
a Dunan atkelve a Mysiakban telepedtek le; gyakran tamadtak Trakiat, Illyricumot es Macedoniat, sokaig
haboruskodtak a grgk Iejedelmeivel, es a kett kzl hol az egyik, hol a masik gyzedelmeskedett, vegl
ezek Iennhatosaga ala kerltek. Ki mertek allni a magyarokkal szemben, es szinte vegpusztulasra jutva evi adot
kellett Iizetnik. A magyarok dolga mindentt olyan sikeresen alakult, hogy nem volt veszedelem es nehezseg,
amelyet ne remeltek volna tehetsegkkel es erejkkel lekzdeni. Merhetetlen hatalomvagyuk meg mindig nem
hagyott alabb, a durva nemzet meg mindig nem elegelte meg a rablast es ldklest; nepe akkora sokasaggal
nyzsgtt, hogy a legtavolabbi nemzeteket is elznltte.
Ez idben harom tiszteletre melto hatalmassag letezett, es a Irankokat meg a grgket sulyos haboruban mar
tnkretettek; maradtak az italiaiak, akik Berengar Iejedelem alatt a csaszari hatalmat bitoroltak. (120) Ezert
Italia ellen merhetetlen hadsereget keszitenek, hogy amit Attila sem tudott vegbevinni a romai birodalom
Ienyl hiret elhomalyositsak. Az italiai partoskodas nmagaban is nagy vallalkozasokra ingerelte ket. Ott a
klnbz nemzetek klcsns torzsalkodasaibol ered szakadatlan haborusag nem trt nyugalmat. Harmadik
Sergius papasaga es Lajos csaszarsaga alatt, amikor Berengar Italiaban elorozta a hatalmat, a magyarok tehat
megrohanjak Italiat, atvagnak a Iriuli terleten, amelyet Italia veszedelmere maga a termeszet tart ki mindig a
barbarok eltt. Amikor Berengar az erkezeskrl tudomast szerez, tizentezer lovassal Italia hataraira indul, es a
magyarok az els sszecsapasban tnkreverik.
135
Liutprand azt mondja, hogy eme els tkzetben a taljanok tmegenek lattan nbizalmuk megrendlt, es Padova
krnyekerl visszavonultak telelni a Pannoniakba, hogy e roppant Iontossagu vallalkozast, amelynek
megvalositasatol nagy dicsseget es hasznot vartak, komolyabb erkkel probaljak meg; (125) a kvetkez
tavaszon akkora keszlettel tertek vissza, amellyel a legnagyobb es legersebb sereget is knnyen
megsemmisithettek, ellenallas nelkl elmentek Aquileia, Padova, Verona mellett, es eljutottak Paviaig; Berengar
sorozast tartott, egesz Italiabol sszehivta a segedcsapatokat, es a Pon tuli terleten szallt szembe velk, katonai
tekintelyes tmegevel Iellmulva azokat; a magyarok szamra alulmaradtak, a krnyez Iolyoktol is megijedtek,
es kutyaszoritoba kerltek, mert az ellenseg sokasaga megIosztotta ket a gyzelem remenyetl, ezert nem
mereszkedtek tkzetbe bocsatkozni, a Iolyok azonban meggatoltak a meneklesket; vegl ugy hataroztak,
hogy megis inkabb Iutnak, mint verekszenek, es uszva igyekeztek at az Adda Iolyon, azonban a tulsagos
kapkodasban nagyon sokan belevesztek; az Addan tul letaborozva kvetek utjan kertek a keresztenyeket, hogy
engedjek ket haza zsakmany nelkl bantatlanul, de ezt nem tudtak elerni; (130) Berengar egy varoskaban
szorakozassal Iecserelte az idt; a romaiak tbbet gondoltak a lancokra, amelyekkel majd megktzik a
magyarokat, mint a Iegyverekre, amelyekkel legyzik ket; vegezetl, amikor az ellenseg Iutasban keresett
menedeket, es elmeneklt Verona videkere, az ldzk a leghatso sorral csatat kezdtek, amelyben a magyarok
kerekedtek Iell; ahogy pedig a Brenta Iolyohoz elertek, es a Iolyo elvalasztotta ket egymastol, a magyarok
megint knyrgve kertek, hogy engedjek ket epsegben elvonulni, k otthagyjak a zsakmanyt, a Ioglyokat, a
Iegyvereket, a lovakat, minden poggyaszukat, csak egyetlen lovat hagyjanak nekik Iejenkent, amellyel ki-ki
hazamehet, de nem tudtak ezt kieszkzlni; a romaiak nagy hetyken azt Ielelgettek, hogy ha a dgltt kutyaktol
ajandekot Iogadnank el, es ha a kutyaIajzattal egyezkednenk,
Minket Orestes jozansaga bolondnak itelne;
pimasz beszedkkel a magyarokat oda juttattak, hogy inkabb kivantak bator kzdelemben meghalni, mint
gyalazattal meneklest keresni, arra gondolva, hogy a szabadulas remenye elveszven, nekik az is elegend lesz,
ha az ellenseg gyzelmet veresse teszik, a halal ell a halalba meneklnek, es tisztes elestkkel el dicsseget
szereznek maguknak; a szerencse olykor jo baratja a bator embernek; (135) Mars inkabb a Iuto katonat ldzi,
mint a vitezl verekedt, az istensegek szellemei a gyzteshez szoktak josagosak es meltanyosak lenni, az
elbizakodottat viszont elveszitik. Ezert aztan, mint Liutprand, a derek iro hosszasan elbeszeli, klcsns
biztatgatassal lelkesitik egymast, majd harom reszre oszolva kelepcet allitanak. Amazok meg varjak a kveteket,
es a semmittevesbe beleIaradva nagy reszk leszall a lorol, hogy testet pihentesse. Mig az idtltes kzben
biztonsagban hiszik magukat, a magyarok Ilvezetik a veteranok edzett csapattestet, atkelnek a Iolyon,
megrohanjak a kzephadat, beekeldnek, hallatlan meszarlast rendeznek, es olyan hirtelenseggel kaszaboljak az
embereket, hogy soknak eves kzben a torkaban szurjak keresztl a Ialatot; egyesek a lovakat elkapdosva
akadalyozzak a meneklest, egykedven ldsnek, az ellenallokat dhsebben kaszaboljak le, a mezt
mindentt verrel mocskoljak. (140) AkatasztroIat a bels gyllkdes is nvelte, mert a taljanok kztt akkora
Ieltekenyseg tombolt, hogy sokan Ielrehuzodtak a harctol, hogy veiket, akiknek a halalat kivantak, a szemk
lattara gyilkoljak le; es ezt azert tettek, hogy k aztan szabadabban uralkodhassanak. Az olaszok klcsns
Ieltekenykedese, vetelkedese, gyllkdese megIosztotta ket a hatalomtol, a dicssegtl, a nyugalomtol, a
gazdagsagtol, es voltak mas okok is, amelyek kvetkezteben mindez teljesseggel odalett. Vegl szanaszet
Iutasnak erednek, mig az ellenseg kitart es gyilkol, azok meg, akik az iment semmi knyrgessel es ajandekkal
sem tudtak kegyelmet nyerni, most nem tudnak irgalmazni az esdeklknek; a keresztenyek zme elesett, a
tbbiek elIutottak. A szittya dhet tbbe nem lehetett megIekezni, az egesz Pon tuli terletet Ieldulta es
lerombolta.
A tbbi iro a Ienti elbeszelestl kisse elterleg hozzateszi, hogy miutan Berengar Magyarorszag terletere
meneklt, a magyarok, akik Treviso videkere ratrtek, es ott szelteben-hosszaban mindent elpusztitottak, ervel
bevettek es kiIosztottak Trevisot is; (145) ezutan Milanoba akartak menni, de visszatartotta ket a velenceiek
gazdagsaga es hire, ezert a sereg a kitztt utvonaltol az blk Iele letert. De a varost, mint mondjak, hajohad
nelkl nem tudtak megtamadni, ezert hevenyeszett tutajokat Iabrikaltak, es hogy gyorsabban elkeszljenek, a
deszkakat szijakkal Iogtak ssze. Az igy sszeeszkabalt Ilotta az els rohammal elIoglalta Eracleat, aztan a part
menti szigeteken dhngtt. Utana kipusztitotta a gat Iejenel allo Cavallinot es Clodiat, melyet most
Chioggianak mondanak. Ebbl batorsagot meritve Rialto elIoglalasara keszltek, de mert a varos kls kepet es
136
erditeset ekkorra atalakitottak, tervket nem tudtak megvalositani. Ugyanis Tribuno Peter, a velenceiek akkori
dozseja, amint meghallotta, hogy Pannoniaban megtelepedtek a magyarok, azoknak a hunoknak az utodai,
akiknek vadsagat elkerlend Velence tartomanybol az emberek egykor a mocsaras szigetekre, mint
menedekhelyre szktek volt, azonnal gondoskodott arrol, hogy a hely termeszetevel szembeszallva a varost
Castelrivotol a zobenigoi isteni Maria-templomig egybeIgg Iallal vegyek krl, a Nagynak nevezett kanalist
pedig vaslancokkal zarjak le. (150) Ez a blcs IerIiu attol tartott, hogy amint az Attila vezette hunoktol valo
aggodalom a varos alapitasanak okava lett, ugy Iogja azt a magyarok dhe elpusztitani, ha a velenceiek valami
sajatsagos vegzet Iolytan talan ugyanazon atkos nemzettl veszik kezdetket es vegket. E IerIiu ebersege
megmentette a hazajat a sulyos veszedelemtl. Amikor tehat a magyarok Chioggiabol elindulva kikezdtek a
Malamoccoval szemben Iekv partszakaszt, hogy aztan Albiolan keresztl Malamoccot es Albiolat
megszerezzek, a velenceiek Peter vezetesevel kemenyen ellenalltak. Szamos helyen verekedtek kitartoan,
amelyen a tmegkben bizo barbarok keresztl akartak trni. Nehany napon at, egeszen az isteni Peter es Pal
nnepeig tamadtak, aztan Ieladtak a gyzelem remenyet, mert nem hevenyeszett es latszolagos, hanem szilard es
hatekony Ilottara lett volna szksegk, ezert visszavonultak Padova melle a taborba. Mar az Italiaba valo
magyar betres els eve eltelt, amikor Berengar a kzsseg javara gondolva kezesekkel es tetemes sszeggel
megvaltotta magat es Italiat a barbar nyomastol.
(155) Ugyanebben az idben, amikor a grgknel Konstantin uralkodott, hadvezere, Roman, az apuliaiakat, a
calabriaiakat es a tbbiek nemelyiket csak nehezen tudta megtartani a csaszar Iennhatosaga alatt, ezert ez a
minden gazsagra hajlamos ember Ielbiztatta a szerecsenek kiralyat, hogy az engedetlen calabriaiak es apuliaiak
ellen tekintelyes hajohadat allitson. Ez Italia szels partvidekere erkezett, es a calabraiaiakat, az apuliaiakat, a
salentinusokat es a lucaniaiakat nemcsak a grg csaszar szolgalatara kenyszeritette ra, hanem gyilkolassal,
gyujtogatassal, Iosztogatassal meg is nyomorgatta ket, ugyhogy majdnem vegpusztulasra jutottak. Aztan pedig
a Fels- meg az Also-tengertl es a Sziciliai-szorostol Roma varosanak Ialaig mindent elIoglalt, ugyhogy a
konstantinapolyi hatalomnak meg az emleke is kiveszven, az egesz terlet barbar es pogany uralom ala kerlt.
Ha az elrelato es bator lelklet tizedik Janos papa nem orvosolja e bajt, az igaz hitnek Italiaval egytt mar
beIellegzett volna. O ugyanis Alberiket, Etruria herceget lovasparancsnokka nevezte ki, ez azonnal katonat
allitott, mindenIell sszegyjttte a segelycsapatokat, es a pogany ellenseget mindenekeltt Latiumbol kergette
ki. (160) A meneklket ldzte a Liri Iolyoig, amelyet most Gariglianonak hivnak, ott tkzetben megverte,
majd a gyzelem utan ujjongva bevonult Romaba. A szrny veresegtl megrendlt szerecsenek elIutottak a
Gargano-hegyre, ahol egy erditett varbol ezutan meg hosszu idn at haborgattak Italiat mindenIele.
Ezutan a varos elkelsegei kztt egyenetlenseg keletkezik; Alberik ellen, akit sokan a papa Iiverenek veltek,
nagy irigyseg tamad; a Ieltekenyseg es halatlansag kizi t Romabol. Elmenekl az etruriai Orte varosba, ahol
gondosan vedi magat vetelytarsainak tamadasatol, es hogy a romaiak halatlansagat, irigyeinek meltanytalansagat
megbosszulja, levelet kld a magyaroknak, amelyben keri es biztatja ket, hogy oriasi sereggel tamadjak meg
Italiat, es Ioglaljak el Romat, amelyet eddig nem tudtak bevenni. Ehhez sajat, nem kznseges vagyonat es
erejet is Ielajanlja; a Berengar csaszarral kttt szvetseget bontsak Iel. A nagyravagyo magyar nacio a
Ielajanlott lehetseget semmikeppen sem kivanja elszalasztani. (165) Gyorsan merhetetlen sereget allitanak,
keresztlvonulnak Illyricumon, es szokott utvonalukon, a Iriuli es a velencei terleten at betrnek Haminiaba, a
varoskakat es Ialvakat mindenIele pusztitjak. Alberik ugyan Roma Ildjere hivta ket, de keresevel mit sem
trdve benyomulnak Etruriaba, jollehet az egyezsegben Alberik kerte, hogy ez maradjon ep es sertetlen; az
egeszet beIrcsklik verrel, mindent elpusztitanak gyujtogatassal, Iosztogatassal, rablancra Izik es
Magyarorszagra hurcoljak az egesz Iegyvertelen tmeget, amely vagy tulelte a pusztitast, vagy nem birt
megszkni. Sicardus azt irja, hogy miutan Alberik a magyarokat behivta Italiaba, ezeket ugy begerjesztette a
dusgazdag preda, hogy majd minden evben visszajttek pusztitasara, hogy eltrljek, ami meg maradt. A
nyomorult Italiat ket egyIorman embertelen nepseg, mint ket Iarkas marcangolta ekkor; ami csak a Tiberis
Iolyotol a calabriaiakig es az Aternotol, melyet Pescaranak hivunk, a salentinusokig volt, pusztitja az aIrikai
szerecsen, a Dalmaciaval, Pannoniaval hataros tbbi terletet beszaguldozza a magyar. (170) Berengar pedig,
mert ket ellenseggel nem birt, a csaszari erket visszavonta az Alpokon inneni Galliaba, ott vedte magat, ahogy
tudta, es Italia minden szerencsetlenseget e paholybol szemlelte szomoruan.
Ez idben Lajos elhunyvan, valamennyi nep egyetertesevel a Irankok nemzetsegebl szarmazo, magan- es
137
kzgyekben kivalo Konradot valasztottak meg csaszarnak, akinek uralkodasa alatt szamos nagy hatalmu
Iejedelem tndkltt, kztk elssorban ArnulI, Bajororszag, Burkhard, SvabIld, Eberhard, FrankIld,
Gisilbert, Lotaringia es a tbbi emlitett tartomany Iejedelme, a nagy tekintely Henrik, aki a szaszoknak es a
tringeknek parancsolt. Uralkodasanak masodik eveben ezek a Iejedelmek elpartoltak Konradtol, leginkabb
Henrik lazadt Iel, nemzetsegenek erejeben bizva, az eszes es erenyes Konrad azonban valamennyiket
visszateritette a keszseges szolgalatra. Egyedl ArnulIot, a bajorok Iejedelmet szallta meg a Ielelem, nem bizott
Konrad irgalmassagaban, es Ielesegevel meg gyermekeivel egytt elmeneklt a magyarokhoz, hogy ne kelljen
akarata ellenere Konradnak engedelmeskednie, de makacskodasanak az arat se kelljen megIizetnie. Azzal az
elhatarozassal tavozott, hogy nem jn vissza addig, mig meg nem hallja, hogy ellenlabasa, a csaszar, eltavozott
az elk sorabol.
(175) Konrad uralkodasa idejen Italia kiralya, Berengar meghalt, es Iia, a masodik Berengar kvette, akinek
kiralysaga alatt Bosonak, a romai Gallia es Burgundia kiralyanak a Iia, Lajos, a torinoiakon keresztl betrt
Italiaba; masodik Berengar legyzte es elIogta, s azzal a kiktessel bocsatotta el, ha megeskszik, hogy soha
tbbe nem ter vissza sereggel Italiaba. Azonban nem sokkal kesbb megszegte e Ieltetelt, Ielrugta az egyezseget,
a trentoiakon at visszajtt Italiaba, es elszr Veronat Ioglalta el, de aztan Berengar ostrom ala Iogta, a
veronaiak Ieladtak a varost, t csapataival egytt elkaptak, es az eskszegt kivajt szemmel eresztettek el.
Berengar a burgundok legyzese utan Italia nyugalmanak a helyreallitasara Iorditotta az erejet, amit azonban
nem tartott megvalosithatonak addig, amig a magyarok bsz nepevel nem kt beket es szvetseget, mert azok
minden evben betresekkel es zsakmanyolassal haborgattak Italiat. Miutan ezt elerte, a magyarok eddig Italia
ellen tombolo dhket mas videkekre Iorditottak. Visszatertek az alemannokhoz, akiket gyakran
nyugtalanitottak tamadassal, szokott kegyetlensegkkel azokat dultak es gyilkoltak, mert az embertelenseg bne
e nepnel meg mindig nem enyeszett el. (180) Amde Italia a magyarokkal valo bekektes utan meg mindig nem
csillapodott le, mert a romai nep Albert spoletoi herceg segitsegevel megszallta Ortet, elIogta Alberiket, aki a
magyarokat behivta volt Italiaba, es mint a haza ellenseget alaposan megbntette. Ekzben a szerecsenek, akik a
Gargano-hegyen ldgeltek, Ieldultak Apuliat, Calabriat, ervel elIoglaltak es Ielperzseltek Beneventot.
Megnvekedett mereszseggel ki akartak terjeszteni orszagukat, es tbb varostol igeretet vettek az
engedelmessegre, Guido azonban visszaszoritotta ket, es Roma videkerl eltakarodtak.
Hogy azonban a magyarokhoz visszaterjnk, ezek a Berengar csaszarral kttt beke es Alemannia kipusztitasa
utan ratrnek Elzaszra, amelyet Szaszorszaggal egytt hasonlokeppen Ielpredainak, szokasuk szerint gyilkolnak
mindentt, elhajtanak embert es barmot. Henrik kiraly azonban sulyos csapassal sujtja ket a germaniai
Merseburg varosnal, mely a szaszok, a tringek es a szlavok hatarvideken Iekszik. (185) Mert ahogy
Liutprand eladja Konrad, amikor a halalat kzeledni erezte, sszehivta az elkelk tanacsat, es azt javasolta,
hogy valasszak kirallya es csaszarra Henriket, a szaszok es tringek Iejedelmet, majd nem sokkal ezutan
kilehelte a lelket; egybehangzo szavazattal t emeltek a csaszari meltosagra, es ekkor kerlt at elszr a
csaszarsag a Irankoktol a nemetekhez. Valamennyi Iejedelem trvenyes engedelmesseget tanusitott iranta, csak
ArnulI allt vele szemben, aki Konrad halala utan nejevel es gyermekeivel egytt hazajtt Magyarorszagrol,
nemcsak a bajorok, hanem a keleti Irankok is nagy tisztelettel Iogadtak, es arra biztattak, hogy Ioglalja el a neki
Ielajanlott orszagot, mire Henrik uralma ellen Iordult. Henrik ezen megharagudott, es nagy csapatot allitva
benyomult Bajororszagba; ArnulI Bajororszag hatarain kivl ment elebe. Mikor egymassal szemben harcra
keszen Ielalltak, a blcs Henrik, nehogy meggondolatlansagot kvessen el, amire banat jnne, ArnulIot
szemelyes megbeszelesre hivta, ott nyajas szavakkal megbekitette, es atengedte neki Bajororszag terleten a
pspkvalasztas jogat, amellyel az sei sohasem rendelkeztek. Henrik szavai meggyztek t, letette a Iegyvert,
ktelez engedelmesseget Iogadott, es megigerte, hogy Henriket mindig el Iogja ismerni csaszarnak es egyetlen
uranak. (190) Ez gy rendezdese utan a magyarok kalandozasai, rablasai es ldklesei kerltek a napirendre,
akiket az emlitett varosnal megtamadott, megvert es megszalasztott, a magyaroktol visszaszerezte a zsakmanyt
meg a Ioglyok hatalmas tmeget, es emlekezetes diadalt aratott.
Mig ezek igy trtennek, Italia mar megint visszazuhan korabbi nyomorusagos helyzetebe. Mialatt masodik
Berengar a magyarokkal valo bekektes utan azon igyekszik, hogy a romai birodalmat helyreallitsa, RudolI,
Burgundia kiralya, Ielpiszkalja a kenyurasagokat, akik Berengar hatalmat tulsagosnak tartjak, ezek a Galliakbol
behivjak t Italiaba, es az erejevel Berengart kivetik az uralombol. A Iemberek partIogasaval Italiaba
138
benyomulo RudolI Berengar elkergetese utan csak harom eve tartja a hatalmat, amikor az italiai
armanykodasokert es bels gyllkdesekert a magyarok kegyetlensege bosszut all. Berengar ugyanis azonnal
szalad hozzajuk, akikkel mindig igyekezett baratsagot tartani, es a segitsegket keri, hogy a hatalmat
visszaszerezze. A magyarok Szalard vezetesevel visszamennek Italiaba, es amerre elhaladnak, Iosztogatassal,
verengzessel, gyujtogatassal mindent szetrombolnak. Paviahoz erve a varost megtamadjak, beveszik, es
tzzel-vassal megsemmisitik. (195) Akik RudolIot Italiaba behivtak, most nemigen talalnak benne vedelmet,
ezert elIordulnak tle, es hivjak Hugot, az arles-i herceget, aki oriasi sereggel benyomul Italiaba, atveszi a
hatalmat, majd megbizza Samson legioskapitanyt, hogy a gyanus Iurakat, akik t behivtak, kldje mind
szamzetesbe, nehogy vele is ugy banjanak el, mint RudolIIal. De Hugonak nem hasznalt az elrelatas, mert a
tbbi Iur, meg leginkabb azok, akiket most sujtott szamzetessel, behivjak Italiaba ArnulI bajor Iejedelmet, aki
mihelyt beteszi a labat, rgtn Veronaba megy, ahova a polgarok beeresztik, es a nep ugy dvzli, mint Italia
kiralyat es csaszart. Hugo tekintelyes lovassaggal es nagy gyalogsereggel ellene indul, tkzetbe bocsatkoznak,
ArnulI megIut. Berengart masodszor kergetik ki Italiabol, elmenekl a magyarokhoz, akiknek baratsagat es
tamogatasat minden igyekezetevel, hsegevel, szolgalataval mindig igyekezett megnyerni; sokan ugy mondjak,
hogy Magyarorszagon, masok, hogy a svabok kztt halt meg. A harmadik Berengar, az elsnek leanyatol valo
unokaja, a szamzetesbl tekintelyes segitseggel jtt vissza Italiaba, azt azonban nem tudom, hogy a
magyarokon kivl milyen hatalmassagok tamogattak ebben. (200) Amde nem kapta meg sajat partjatol az igert
tamogatast es segitseget, megtudta viszont, hogy Hugo sereget keszit ellene, ezert vallalkozasaval Ielhagyott, es
visszavonult a SvabIldre. Legtbben ugy mondjak, hogy mindez tizenegyedik Janos papasaga alatt a
kereszteny megvaltas kilencszazharminctdik eveben trtent. Azt mondjak, ugyanezen idben a szerecsenek
nagy Ilottaval Genovahoz mentek, es miutan elIoglaltak, hallatlan ldklessel kegyetlenkedtek minden kor es
nem ellen, mindent leromboltak, es hihetetlen zsakmannyal gyarapodva mentek vissza AIrikaba.
Ugy velem, nem lesz Ilsleges rviden a magyarok evknyveibl ideiktatni nehany esemenyt Konrad es
Henrik idejebl. Azt mondjak ezek, hogy miutan Morva- es Csehorszagot vegigpusztitottak, melyek
Nagy-Germanianak a Dunan tul Iekv reszei, a Duna innens Ielere Iogtak Iegyvert, es nyomban megrohantak a
kranicok es noricusok velk szomszedos, Fels-Pannonia szelevel erintkez terleteit, amelyeket most
Krajnanak, Karintianak es Stajerorszagnak mondunk; (205) tamadasukat es hatalmukat igyekezett megIekezni
GotIred, Merania Iejedelme, Eberhard, Karintia hercege, es Gergely aquileiai patriarka, sulyos tkzetet vivtak,
melyben ugyan sok magyar elesett, de a Iejedelmek odaveszven a patriarka is vereseget szenvedett, es az
alemannok megIutottak; azok pedig a harom tartomany Ieldulasa utan predaval rakottan diadallal vonultak
vissza Pannoniaba; Konradot nagyon Ielingerelte birodalma hatarainak megsertese, elment Augsburgba, hogy
sereget gyjtsn, a Iolyo menten behatoljon a Pannoniakba, es ereje szerint megbntesse a minden nep
nyugalmat haborgato szittya nemzetet vadsagaert, azonban az italiai partoskodasok akadalyoztak t, es tervetl
elallt. Hozzateszik ehhez, hogy a magyarok ezutan harom evig nyugton maradtak, a negyedikben pedig a
bolgarok ellen inditottak emlekezetes hadjaratot, amelyben minden az elkepzelesk szerint alakult, az ellenseg
taborat elIoglaltak, varosait es Ialvait bevettek, a sok even keresztl gyjttt zsakmanyt elhurcoltak, elvittek
minden aranyat, ezstt, elhajtottak a barmokat, es megemlitik, hogy az akkor elIoglalt helysegeket ma is
tartjak; ezutan pedig ismet visszamentek Italiaba, amelyet oly gyakran zaklattak; Padovat tzzel-vassal
megsemmisitettek; elmentek az Alpokon inneni Galliaba, Liutard vercelli pspkt megltek, bazilikajat
kiIosztottak; vegl egesz Gallia kirablasa utan dusgazdagon tertek vissza a hazajukba, es ettl Iogva tiz
esztendn at beken maradtak; aztan megrohantak Szaszorszagot, Tringiat, FrankIldet es Burgundiat; (210)
mikzben zsakmannyal tele visszaIele tartottak, az alemannok varatlanul elkaptak ket, es sulyos csatat vivtak
velk; a magyarokat megvertek, es haromezret levagtak kzlk, akik pedig eletben maradtak, hazaerkezesk
utan krlbell tizenhat evig pihentek. De nem birtak elviselni a hosszas nyugalmat, mert a nemzetek
ostorozasara szlettek, megint megtamadtak a SvabIldet, ostrom ala vettek Augsburgot. Ulrik els Konrad
parancsara italiai es alemann sereggel a varos segitsegere ment, de nem tudom megmondani, hogy vag ez
ssze az idrenddel, hiszen mindssze het esztendeig uralkodott, evknyveik pedig azt mondjak, hogy mindez,
amirl szo van, els Konrad alatt trtent. Ebbl inkabb az evknyvek s nem a trtenelem tevedese derl ki, mert
valamennyi iro hagyomanya szerint a magyarok nemcsak ezeket cselekedtek, hanem sokkal tbbet is. De lassuk,
mit mondanak. (215) A magyarokat Augsburg ostroma kzben ket sereg Iogja kzre, meghozza ugy kzreIogja,
hogy inkabb ostromlottaknak, mint ostromloknak latszanak; innen az arviztl Ieldagadt Iolyo, onnan az alemann
139
meg az italiai ellenIel szoritja ket; a meneklesre nem nyilik egerut. Egy masik magyar sereg Augsburg
kzeleben egy erdben tanyazik, es nemigen talalja a modjat, hogy hogyan segitsen az vein. Szama
negyvenezer. Ezek tudjak, hogy veiket ldsik, keresztre Ieszitik, reszben rabsagba viszik, es ezenkzben
varjak, hogy valamelyik ellenseges sereg elmozduljon; miutan ez meg is trtenik, Konradnak a Rajnahoz vonulo
csapatat megrohanjak; annyit akarnak elIogni belle, amennyi veik kivaltasara es visszaszerzesere elegend.
Tervk nem megy Istbe, mert a bekeritettek es elIogottak kzl az eletben maradottakat csere utjan
visszakapjak. Azokrol, akik itt vesztettek el eletket, leginkabb Lehel trtenete hireslt el; azt mondjak, ezt
Bulcsuval egytt elIogtak, es Konrad ele vezettek. A Iejedelem megkerdezte, miert ldzik a keresztenyeket ily
kegyetlenl, pedig igy Ielelt: (220) Mi vagyunk az emberi bnk megtorloi, az isten a ti bntetesetekre kldtt
minket; ha ldzesetekkel Ielhagyunk, a haragvo istenseg altalatok Iog el es l meg minket. A csaszar ezen
elcsodalkozva Ielajanlotta, hogy valassza meg halalanak nemet. Lehel, mieltt valasztott volna, kerte a krtjet,
amelyet a csataban hasznalni szokott, melyet megkapva Konrad Iejere azonnal halalos csapast mert. Menj
elttem, mondta, az alvilagiakhoz, es ott szolgalj nekem! A szkitak ugyanis azt hittek, hogy akit ez eletben
meglnek, az a masikban szolgalni Iogja ket. De hogy ebbl mit lehet elhinni, mivel az idrenddel nem nagyon
vag egybe, iteljek meg masok.
A tarsak kivaltasa utan a tbbiek tovabbvonulnak, es kiraboljak a dusgazdag Fulda kolostorat, majd atkelve a
Rajnan lerohanjak Lotaringiat. Strassburgnal tkzetben elIogjak es meglik az ellenk vonulo Erardot, a
tartomany herceget, es Bertoldot, Brabant kenyurat. (225) Aztan a gyzelemmel eltelve szaguldoznak
Gallia-szerte, a templomokat mindenIele leromboljak es Ielgyujtjak. Vegigduljak Metz, Trier es Aachen videket.
Szentet es vilagit pusztitanak, verrel aztatnak. A senonokat kiIosztjak, Susat es Torinot leromboljak. Kesbb az
Alpokon at visszamennek Italiaba, kiIosztjak a Pon tuli regiot, es meggazdagodva ernek haza a Pannoniakba,
ahol 20 evig beken maradnak.
E nyugalmas idszak utalt semmittevesben eltelven, ismet megindul a magyarok hadjarata a bolgarok ellen.
Drinapolyt beveszik. Betrnek Trakiaba, es hogy a grgk elmaradt adojat behajtsak, Konstantinapolyt szoros
ostrom ala Iogjak. (230) Ekkor egy gigaszi termet es erej grg kijn a varosbol, es a magyarokat parbajra
hivja, st azt igeri, hogy egymaga kettvel is megverekszik. A magyar Botond all ki elebe, es igy szol: Nosza,
en, a szkitak legkisebbje, meltatlannak talalom a veled valo parbajt, ha nem veszel magad melle ket tarsat, hogy
egyikk trdjn elszallo lelkeddel, a masik gondoskodjek holttested eltemeteserl, mert csaszarotokat
nemzetnk adoIizetjeve es jobbagyava teszem. E szavakra Apor vezer megparancsolta neki, hogy tegye
probara erejet az eltte allo varoskapun, mire ketel bardjat elhajitva ugy betrte azt, hogy bejarat nyilt rajta
gyermekek szamara. Megallapodvan, hogy sebteben megverekszenek a Ialak eltt, mindketten kialltak a
porondra, ahol egy darabig kzdttek, majd a magyar a grgt meglve gyztesen tavozott. A csaszar nejevel
es a polgarokkal a Ialakrol bameszkodott, bantotta a szerencsetlen eljel, ezert elIorditotta az arcat, a magyarok
pedig kveteltek a parbaj Iejeben kialkudott adot. (235) Amikor rajttek, hogy a grgk csaszara gunyt z
bellk, meg nagyobb haragra lobbantak, a grgk tanyait es Ialvait mindentt szetrontottak es Ielegettek, es
mindenIele akkora kegyetlenseggel tomboltak, hogy Grgorszagot es Macedoniat kiritve gazdagon tavoztak.
De errl eleg ennyi, ezt csak kitereskent adtuk el.
Visszaternk Henrik halalahoz, aki elskent vitte at a csaszarsagot a Irankoktol a nemetekhez, es Germania
kiralysagat dicsseggel viselte. Halala utan Iia, Otto kvetkezett, aki Matildnak, Theodorik szasz uralkodo
leanyanak a szltte volt. Ottot nemcsak lelki, hanem testi adottsagai is kivalova tettek, es erenyek csodas
egyttese jellemezte; haboruban szilard es meresz lelk, emellett nyajas es josagos, apjatol elterleg nagyon
emberseges volt. Noha a nemetek ellensegeinek megIekezeseben sok sikert aratott, biztonsaguk es boldogsaguk
erdekeben megis az volt a legtbb, hogy meltanyossaggal, kegyesseggel es szivelyesseggel barataiva es
szvetsegeseive tette a lazongo es nyakas Iembereket. (240) Es ezert oly hsegesek voltak hozza, hogy
tavolleteben a szaszok sulyos csapast mertek a Ildeket szerin-szerte dulo magyarokra, akiket ezzel sok eves
nyughatasra kenyszeritettek. Aztan Henrik, Bajororszag Iejedelme, hogy Italia javarol gondoskodjek, elIoglalta
Aquileiat, es taborat a kzeli varosokhoz vitte. A nyugalmat nem tr magyarok mintegy az elszenvedett
gyalazat jovatetele vegett visszajnnek Italiaba, es elhatolnak Capodistriaig. Amikor azonban tovabb akarnak
nyomulni, Henrik elebk megy, es egy-ket tkzetben ugy elveri ket, hogy nyakukba szedett labbal szaladnak
vissza a Pannoniakba. Henrik a gyzelemtl Iellelkeslve a Pon tuli terletet Paviaig beszaguldja, amde amikor
140
megtudja, hogy Berengar, aki Hugo Iiaval, Lotarral uralkodott Italiaban, rengeteg gyalogost es oriasi lovassagot
szerel Il ellene, megallas nelkl visszavonul Ausztriaba. (245) Alig csendesedett le Berengar tevekenysege
nyoman az italiai zrzavar, Toxis, a magyarok kiralya, akit k Taksonynak hivnak, az isteni Istvan kiraly
nagyapja es Geza apja, arra a hirre, hogy Henrik a magyarok kizese utan uralkodni kezdett Italiaban,
elhatarozta, hogy oriasi keszlettel megtamadja Italiat, hogy a bajorokat ne engedje ott kormanyozni, es hogy
nemzetenek gyalazatos kikergeteset megtorolja. Az olaszokat rettenetes Ielelem Iogta el a magyarok
keszldesenek hallatara, amelyet mint lenni szokott a hir meg nvelt is. Harmadik Berengar, aki melle nem
kevesebb blcsesseg, mint szerencse szegdtt, Iiat, Albertet, azonnal elkldte Taksony megkerlelesere, hogy
tetemes Iizetseg ajanlataval haritsa el a szittya vihart. A Iiatalember igeretei es knyrgesei Taksonyt
leszereltek, tiz mer ezstpenz Iejeben megkegyelmezett Italianak, es visszament a Pannoniakba.
Italiat igy megbekeltetve, Berengar Adelheidet, a csak cim szerint uralkodo Lotar kiraly Ieleseget, Ierje halala
utan brtnbe csukta, sajat Iiat, Albertet, atadva neki Lombardiat, Italia kiralyava nyilvanitotta, nmagat pedig
augustusnak es romai csaszarnak jelentette ki. (250) Zsarnoki uralmuk azonban szinte mindenkinek kezdett a
terhere valni, mert sok kart okoztak a papanak meg a Iembereknek, ezert Agapet papa es az elkelk nagyobb
resze behivta Italiaba Ottot, aki Germaniaban es Frankhonban nagy dicsseggel nagy dolgokat vitt mar veghez,
es hanyatott sorsukban az segitseget kertek. Otto megragadja az alkalmat dicssege regbitesere; tvenezres
hadsereget allit ssze, es a Iriuli Ildn keresztlvezet utat hasznalva, bemegy Italiaba. Megtkzik
Berengarral es Alberttel, es mindkettt legyzi. Italia megszerzese utan Adelheidet, a nehai Lotar Ieleseget,
Paviaban kiereszti a brtnbl, es aztan Ielesegl veszi. A legyztt Berengarnak es Iianak, Albertnek,
knyrgeskre keszseggel megbocsat, st, helytartoi minsegben rajuk bizza kormanyzasra Verona es Aquileia
kivetelevel az egesz Lombardiat. Nemsokara Albert Ravennanal mindenIele kartetelekkel sujtja a velencei
kereskedket, amennyiben a comacchioi hajoraj Ielhasznalasaval kaloz modjara garazdalkodik mindenIele az
Adriai-tengeren, es a velenceseket hevesen ldzi. (255) A velencesek ezen Ielbosszankodva rpteben
sszeszedett Ilottaval megtamadjak Comacchiot, a semmitl sem tarto s aztan ervel bevett varost a varosi
hajorajjal egytt Ielegetik. Mialatt az Alpokon inneni Galliaban es Flaminiaban Berengar es Albert uralkodott, a
grgk meg a szerecsenek kegyetlen haborut vittek Apuliara, Calabriara, a lucaniaiakra es a salentinusokra.
Aromai kztarsasagot ebben az idben az sk szokasa szerint ket konzul es a nep Ielett trvenykez varosbiro,
tovabba a nepbl valasztott 12 tribunus kormanyozta, mely elljarosagot grgl dekarkhianak, latinul
decemviratusnak nevezik. Es a romai kztarsasag Iennhatosaga ala tartozott minden, ami Etruriatol Todi es
Orvieto, tovabba a marsok, a rietiek valamint Napoly kztt Iekdt.
Otto a Lajos Irank kiraly ellen lazadozo Hugot, Parizs ugynevezett groIjat, ket hadjarattal visszakenyszeritette a
kiralyi hatalomnak valo engedelmessegre, az ellene idnkent Iellep Boleszlavot, Csehorszag kiralyat letrte.
(260) A magyarok nehezmenyeztek ezt, a gyllkdes mindket reszen kiujult, Iegyveres legiokat es lovassagot
allitottak Iel, es dhdt indulattal megtamadtak Nemetorszagot, arra gondolva, hogy a Irank gyekbe
belebonyolodott Otto a sajat nepenek nem tud knnyen a segitsegere sietni. Azonban Otto csaszar Germania
pusztulasarol erteslve sszeszedte a segelyhadakat, visszament a hazajaba, es a lehet leggyorsabban
szembeszallt a magyarokkal. Midn a ket hadsor Ielallt, olyan tzzel es haraggal rontottak egymasnak, hogy
nehany napon keresztl a kzepen Ielhalmozodott hullahegyen Iolyt a verekedes; csak az ejszaka szakitotta
Ielbe a kzdelmet. A gyzelem, meghozza a nagyon veres gyzelem ekkor ugyan a germanok melle szegdtt,
de a magyarokat sem lehetett legyzttnek vagy vesztesnek mondani, mert nem hatraltak, hanem elszant
batorsaggal harcoltak mindhalalig. Ebben a haboruban szamlalhatatian tmeg veszett oda, es a magyarok ereje
oly mertekben megcsappant es kimerlt, hogy tbb even keresztl minden hadjarattol tartozkodtak Pannoniaban.
(265) Ebben az tkzetben a magyar nemzet harom kiskiralyat Iogtak el, akiket Otto parancsara a nemetek
rangjuk ellenere bitora huztak, hogy szletett ellensegeiket bosszantsak, es becstelen halallal megalazzak. Otto
hirneve ezert mindenIele elterjedt, ugyhogy valamennyi I- es kzember hozza Iutott Italianak XII. Janos
veszedelmes uralmatol es Berengar kegyetlen zsarnoksagatol valo megszabaditasa vegett. Otto pedig e nagy
horderej Ieladatot elvallalva, alig hetesztends Iiat Aachenben Germania kiralyava nyilvanitja, maga pedig sok
legioval elindul Italiaba. Italianak olyan nepei is voltak, amelyek magas hegyek altal vedelmezve Otto ellen a
szerecsenek segitseget kertek. Azt beszelik, hogy a minden nmersekletet nelklz Janos papa megtudva, hogy
ket kardinalis Ottot levelben meghivta, egyiket orratol, masikat Iletl megIosztotta. (270) Otto maga ala gyrte
Italiat, hatalmaba vette Berengart es Iiat, Albertet, es az egyiket Konstantinapolyba, a masikat Ausztriaba kldte,
141
akik mocsokban es elhagyatottsagban nyomorultan pusztultak el. Ilyen vegre jutottak az italiai szarmazasu
csaszarok, kiralyok es tirannusok, akik tvent evig uralkodtak, miutan a Irankokat Italia kiralysagabol es
birodalmabol kikergettek.
Azonban terjnk vissza Taksonyhoz, a boldogsagos Istvan kiraly nagyapjahoz, mert ketsegtelenl Iontos
meghallgatni, amit a magyar trtenetirok mondanak rola. A szkita nemzet valamennyi elkeljenek a szavazata
juttatta t az orszag elere, es hogy a magyar szilajsagot ne engedje atkos tespedesben eltunyulni, valamint, hogy
a Irankok elbbeni karteteleit es parancsolgatasat megbosszulja, st, parancsolhasson azoknak, akik Karoly
idejeben sokaig uralkodtak a Pannoniakon, lelkesen indult galliai hadjaratra. Miutan hadvezerei reven
elznltte a tartomanyt, es azt mindenIele kiIosztotta, a megpakolt sereg visszaterteben, mieltt Germaniat
elerte volna, atkelt a Rajnan. (275) Harom reszre oszlott, melynek ketteje dicsseg nelkl, a harmadik pedig
diadallal vonult vissza a Pannoniak Iele, es amikor a szaszok megtudtak, hogy ez a gyztes csapat
visszavonuloban van, a tringiai Eisenach varosnal ratamadtak; egytl egyig kegyetlenl levagtak mindenkit,
kiveve hetet, akit elve kaptak el. Ezt a het Ioglyot megkimeltek, hogy elbeszeljek az elszenvedett vereseget, es
levagott Illel eresztettek ket haza Pannoniaba. Ezt zentek velk: Menjetek, terjetek vissza a magyarjaitokhoz,
es a mi nevnkben intsetek, a trtentekkel es peldatokkal Iigyelmeztessetek ket, hogy ne jjjenek tbbe a
veszthely tajara. Az a ket seregresz pedig, amelyik megmaradt, veinek a bukasarol hallva, mieltt SvabIldre
ert volna, elhajigalta a szerzemenyt, hogy kenyelmesebben verekedhessen, lerakta a Iegyverzsakmanyt, aztan
lemeszarolt minden embert es allatot, amelyre csak bukkant, es bajtarsainak szellemet nagyszer aldozattal
engesztelte meg. Azt a hetet, aki Iletlenl ert haza, mert veikkel egytt halni vonakodott, azok halala utan
meg eltrte, hogy rabkent eletben tartsak, a kvetkez szigoru itelettel sujtottak: (280) Minden javukat atadtak
az allamkincstarnak, asszonyaiktol, gyermekeiktl elvalasztottak ket, rkke mezitlab kellett jarniuk,
taborszerte satorrol satorra koldulniuk, es mig eltek, semmi vagyonuk sem lehetett. Vegl rajuk egettek az
rks gyalazat belyeget, amibl az elnevezesk szarmazott, mert Lazaroknak es koldusoknak hivtak ket.
De megint Ottorol, aki Italia kenyurainak elzese utan Romaba ment, s akit nagy tisztelettel bebocsatottak a
varosba, mikor is, mint mondjak, az egesz romai nep elebe Iutott; nyolcadik Leo papa szokas szerint atadta neki
a csaszari koronat, csaszarnak, Ielsegnek nevezte, es azota, hogy a romai birodalom Germaniaba atkerlt, volt
az els, aki a csaszari cimeket es aldasokat szabalyszeren megkapta, mely szokas a jelen ideig ervenyben
maradt. Mi tbb, a nemet gg arra a szemtelensegre vetemedett, hogy Ottonak a magyarok Iltt nehezen es
veraldozattal kiizzadt egyetlen gyzelme alapjan, amelyben meg sem Iuttatta, meg sem lte az ellenseget,
Pannonia birodalmanak a titulusait is elbitorolta. Jobban szereti ez aprocska dolgokkal nmagat magasztalni,
mint a mas dicsseget szamon tartani; olykor-olykor az is az eszebe juthatna, bar ez a romaiaknak meglehetsen
kellemetlen, hogy a magyar kegyetlensegnek, pusztitasnak, zsakmanyolasnak gyakorlopalyaja volt. (285) Bar
inkabb igazsagerzetbl es nem tapasztalatbol tanusithatna ezt akarki is! Azonban a taljanok meg a grgk
gyakrabban Iizettek adot a tamado magyaroknak, es nyugtukat dragabban vasaroltak meg, mint elmondani illik.
Europa hirneves nepe, a gall, a hunok gyujtogatasai, rablasai, pusztitasai utan hosszu id mulva is alig tudott
magahoz terni. Az eg egykor a hun kezebe az isten ostorat adta, a magyar jobbjaba most az igaz hit pajzsat. Es
minden blcs belatas joggal veli ugy, hogy a csaszari nevezetet inkabb tett es erdem, mint szin es latszat iteli
oda dicsseggel. Es mert minden Iorgando, ha a legtbb trzsks nemzetnel a virtus elenyeszett, a
dicssegvagy eltespedt, bizony, nyugodt lelekkel el kell viselnnk, hogy jveveny nepek, melyek tetteik
dicsseget megcsillogtatjak, olykor Iellhaladjanak minket, mit ha trni nem akarunk, am gyzzk le azokat
erennyel es tehetseggel. De beszednk terjen vissza a kiinduloponthoz.
(290) Otto csaszar gyakran vissza-visszament Romaba, hogy a papak serelmeit es bantalmait elharitsa.
Valamivel kesbb a szerecseneket, akikrl elmondtuk, hogy a Sipontoi-bl kzeleben, a Gargano-hegyen
telepedtek le, es Italiat regota sanyargattak, akiket sem a grg es az italiai nemesseg, sem a gall meg a german
kevelyseg nem birt kildzni, elspr lendlettel kitaszitotta egy jttment szlav nep, amely valaha Dalmaciat
Ioglalta el. Azt allitjak, hogy ezek azok a szlavok voltak, akikrl azt olvassuk, hogy Szvetopil kiraly alatt,
masodik Adorjan papa idejeben keresztenyekke lettek. Mi tbb, ha Crescentinus metropolitanak hihetnk, azt
mondja, hogy a szerecsenek megmaradt rajait a szlavok utan Italiaba odahajozo magyarok semmisitettek meg
vegs csapassal, st, azt is megengedi, hogy Italianak ezt a szerecsen kezbl kiszabadult videket tlk
vasaroltak vissza a grgk. Par evvel kesbb, mialatt Otto Germaniaban Iorgolodott, a szerecsenek nagy
142
hajohaddal visszajttek, elmentek Calabriaba, heves ostrom ala Iogtak Cosenza metropolist, majd elIoglaltak,
kipusztitottak es Ielgyujtottak. (295) Ekzben a grgk, hogy a maguk meg a nepk bret megovjak, a
calabriaiakat, a salentinusokat es az apuliaiakat megmentsek a karosodastol, a szerecsenekkel Iegyversznetet
ktttek. Midn PandulI capuai herceg, akinek mellekneve a Kephalliniai volt, Otto erkezesekor Romaba ment,
azt javasolta a papanak es a csaszarnak, hogy azokat a nemet legiokat, amelyeket odahozott, hasznalja Iel a
szerecsenek Italiabol valo kizesere. A csaszar hallgatott ra, Iiat, a hadra ketsegkivl eretlen Ottot a csapatok
elere allitotta, es PandulIot melle rendelte vezertarsul, vagy inkabb nevell. A szerecsenek erteslve a nemetek
jvetelerl, mindenhonnan sszekapkodtak a zsakmanyt, es elhajoztak AIrikaba. Ha a grgk, akik ezekkel
szvetsegben voltak, megprobaltak volna ellenallni, nem illantak volna el ilyen knnyen.
Vannak, akik azt beszelik, hogy Otto ezt a hadjaratot nem a szerecsenek, hanem a grgk ellen inditotta, akik
nem engedtek, hogy NiceIor konstantinapolyi csaszar a lanyat, akit vele eljegyzett, atadja neki; (300) a Iiatal
Otto nemcsak megverte egy tkzetben a grgket, de egesz Calabriabol es Apuliabol is kikergette ket, es
amikor a jeles diadallal visszament Romaba, apja tarsul vette t a csaszarsagba, XIII. Janos papa szabalyszeren
gyzelmi jelvenyekkel adomanyozta meg, a romai nep pedig csaszarkent, Ielsegkent es cezarkent dvzlte.
Amde amikor a koronazasi szertartas utan a csaszarok visszatertek Germaniaba, az regebb Otto a Duna menti
Becsben hamarosan meghalt. Masodik Otto apja halala utan a csaszar hsegerl elpartolt Henrik bajor
Iejedelmet legyzte. Ekzben Lotar, a Irankok kiralya, megtamadja Lotaringiat; latja, hogy Ottot lekti a bajor
haboru, erre elIoglalja a tartomanyt, Ieldulja Aachen krnyeket, majd visszamegy Parizsba. Otto Bajororszag
lecsendesitese utan Lotaringiat visszaveszi. Galliara Iordul, pusztitja, egeti a lyoniak es a soissons-iak Ildjet,
aztan tovabbnyomul, es tzzel-vassal rombolja Parizs klvarosait.
(305) Aztan a grgk ujitottak Iel a harcot Italiaban Otto ellen, mert Bazil es Konstantin mit sem trdve a
rokonsaggal, a Kreta szigeterl elztt szerecseneket lepenzelte, hogy Italia elveszitett partvideket szerezzek
vissza, ezek elszr Bari varost Ioglaltak el, es hogy az tbbe ne tudjon lazadozni, polgarainak egy reszet
leldstek, egy reszet elszallitottak Grgorszagba. Tovabbnyomulva leromboljak Materat, aztan ismet a
hatalmukba hajtjak Apuliat es Calabriat, amelyek nkent megadjak magukat. Ottonak mindezt jelentik, Lotarral
beket kt, es visszater Italiaba. Azt mondjak, magaval vitte a Ieleseget, Theophoniat, Janos konstantinapolyi
csaszar nveret is. Sicardus azt irja, hogy Otto, mieltt sereget a grgk ellen vezette volna, ezek ket
tartomanyat, Szlavoniat es Dalmaciat, amelyekben nem volt katona, gyujtogatassal, ldklessel, Iosztogatassal
alaposan tnkretette; aztan a sereggel atment Italiaba, Romaba, ott sorozast tartott, szabadcsapatokat is szedett
ssze mindenIell; a kitztt napra valamennyien sszejttek Romaban, majd a sereggel Apuliaba ment,
Beneventonal ttt tabort, ahova parancs szerint odagyltek a beneventoiak, a campaniaiak, a napolyiak es a
salernoiak. (310) Ezeket a tbbiek ele bocsatva Basentello varoskanal|!| ratalalt az ellensegre; itt tkztek meg,
es a ket Iel kezdetben egyIorma haraggal es hevvel verekedett. De amikor a romaiak meg a beneventoiak
megszktek a sorbol, es nemcsak a harcot hagytak abba, hanem a jelvenyeiket is elhajigaltak, a csaszar segitseg
nelkl maradt tbbi seregresze kenytelen volt hatat Iorditani, igy aztan nemcsak megIutott es szetszorodott, de
pusztulasra is jutott. Otto ereje olyannyira meggyenglt, hogy ha a grgk kepesek lettek volna kihasznalni a
gyzelmket, egesz Italianak vege lett volna. Otto elrohant a partra, Ielugrott egy csonakra, hogy azon keressen
meneklest, elIogtak a kalozok, akik elvittek Sziciliaba, es csak tetemes summa igeretere eresztettek vissza
Romaba, amit a sziciliaiak megtudtak, es a kalozokon behajtottak a bntetest. A csaszar, csapatai rizete nelkl,
szanaszet szktt seregenek maradvanyait sszeszedve mindent megtett, amit tehetett, de mert a lobogojat
cserbenhagyo romaiak ellen nem mert szigoruan Iellepni, dhet a beneventoiakra nttte ki. (315) A
visszaterkkel egytt magaval vitte a Iegyvervisel romaiak sokasagat, a mit sem sejt beneventoiakra ratamadt,
arulas rgyevel elIoglalta a varost, aztan pusztitotta, rombolta, egette. Benevento IelIorgatasa utan Otto
visszament Romaba, majd nehany nap mulva meghalt, testet az isteni Peter bazilikajaban helyeztek el.
Mikzben Romaban a nemetek a csaszarvalasztasrol tanakodtak, egyesek ennek Iiat, a harmadik Ottot, masok
Henriket, Bajororszag Iejedelmet, az els Ottonak Iiveretl valo unokaccset kivantak. Ezzel szemben viszont a
romaiak, akik a csaszarsagot Italiaba ohajtottak visszahozni, konzulla valasztottak Mentanai Crescentiust, hogy
a konzulatus szine alatt a csaszarsagot visszacsempesszek. Vegl a nemetek hazamentek, es harmadik Ottot
csaszarra tettek.
Mialatt Italiaban es Germaniaban ezek zajlottak, a magyarok csendesen eltek, aleltan attol a Ientebb emlitett
143
csapastol, amelyet els Ottotol elszenvedtek, mert semmi cselekedetkrl nem talalok emlitest azon kivl, amit
Taksonyrol elbeszeltnk. (320) Taksony kiraly halala utan pedig, mint a magyar evknyvek eladjak, a
Pannoniak kiralysagat vagy inkabb Iejedelemseget rkseg jogan Iia, Geza kapta meg, igen jambor IerIiu, a
beke, a vallas es az igazsag baratja, mint Numa Pompilius. Oseinek szokasaval szemben a kemeny es vad,
haborura mindig kesz nepet kezdte elIorditani a hadakozastol es ravezetni a szelidsegre, az isten tiszteletere. Ez
a rendkivl blcs Iejedelem, aki Nagy Karoly utan elskent akarta leIektetni a hit alapjait, nagyon jol tudta,
hogy barmilyen vallasra teriti is at a magyarsagot, az abban a legallhatatosabban ki Iog tartani; ha tehat a
kereszteny hitet megkostoltathatna vele, azt ketsegtelenl rkre megtartana. Csak Ausztria ellen viselt hadat
nemi kitartassal, amelyet Rudiger tirannus halala utan el is Ioglalt. Els Henrik pedig, akit Germaniaban cezarra
nyilvanitottak, Lipotra, SvabIld nemes Iejedelmere, aki az nveret vette Ielesegl, raruhazza Ausztriat azzal
az igerettel, hogy, ha a magyarokat onnan kizi, es az a romai birodalomhoz visszakerl, Iejedelmi cimmel
elskent birtokolhatja azt, amit valamikor Keleti Markasagnak neveztek. (325) Lipot elvallalja a Ieltetell
szabott hadjaratot, sereget gyjt, es Geza ellen indul. Melk varosnal, amely a Dunara rug ki, sszecsap az
ellenIellel; a magyarok meghatralnak, Geza pedig, nehogy ugy lassek, mintha az ervel elIoglalt idegen
tulajdonhoz konokul ragaszkodnek, kivonul Ausztriabol, es az alemannokkal beket kt. Lipot halala utan a
Iejedelemsegben Iia, a Rebellis melleknev Henrik kvetkezik, aki azonban az uralkodoi jogot elvesziti, mert a
csaszarnak nem hajlando engedelmeskedni. Ezt megtudjak a magyarok, es hogy most visszavegyek, amit
egykor Iegyverrel szereztek Aba uralkodasa alatt, akit a legtbb evknyv Alboinnak vagy Ovonak nevez,
Ausztriat ers csapatokkal megtamadjak es elIoglaljak. Henrik aztan, Ielhagyva a nyakassaggal, visszater a
csaszar hsegere, hogy a Iejedelemseg visszaIoglalasahoz segitseget kapjon, de a magyarok kezebl nem tudja
kiszedni. Vegl Albert, az Iia, Lipot testvere, az isteni Henriktl elnyeri a tartomanyt, es nehany honap alatt a
hatalmaba hajtja; innen szarmazott le sorban Ausztria tbbi Iejedelme es az isteni Lipot. Terjnk vissza
Gezahoz.
(330) Az igaz hit tehat Pannoniaban Nagy Karoly csaszarsaga idejen vette kezdetet, azonban kevesen tettek
magukeva. Karolynak az eletbl valo tavozasa utan nehany evvel lazongasok tamadtak, a megkostolt vallas
elenyeszett, es ha maradt is nemi nyoma, az a roppant vadsag kzepette megsemmislt. Az a nehany, aki isteni
sugallatra a vallasrol helyesen gondolkozott, nem mereszelt a nyilvanossag ele lepni, de ha valamikepp
leleplezdtt, vagy nyilt nevetseg targyava valt, vagy poganynak tartottak, hiszen a nemzeti isteneket
megvetette, es idegen babonasagokat kvetett. A katolikus hit beavatottjai titokban miseztek, ejszaka jttek
ssze, es gyakran a szomszed nepekhez Iordultak, hogy tlk tanuljak a szent trvenyt. Ugyanis a kranicok, a
noricusok, valamint a bajorok es a germanok tovabbra is vallottak Krisztus nevet; a velk szomszedos
magyarokat, akik a hatarszeleken laktak, a hit ktelekevel szelidebbekke tettek, es a hitterjesztesre biztattak
ket. (335) Ezek gyakran kzsen Iohaszkodtak azert, hogy legyen egyszer olyan Iejedelmk, akinek akkora
hatalma es tekintelye van, hogy a magyar Iajt ravezeti az dvs blcsessegre, es raneveli arra, hogy ugyanugy
tnjek ki lelkenek epsegevel, mint testenek erejevel. No, de amint az, ami idetlen hirtelenseggel megaszalodik,
gyorsan le is hull, ugy ezzel szemben ami lassabb, az tkeletesebb es tartosabb erettseget er el. Igy a hit isteni
kegyelmet kesve eler nepek ahhoz sokkalta allhatatosabban szoktak ragaszkodni. Ami gyorsan kel, gyorsan is
nyugszik. A jamborok ohajara Geza Iejedelem erkezik, aki az uralmat megszerezve igyekszik Krisztus Ielvett
hitet terjeszteni. Ugy latszott, hogy sokkal buzgobban trdik a lelkek dvevel, mint a vilagi dicsseggel es a
testi gynyrkkel. Ez a kzjora szletett IerIi roppant mod Iajlalta, hogy az sk vadsaga meg mindig nem
lanyhult, es nehezmenyezte, hogy szegyenk meg nem enyeszhetett el. (340) Fellepett az eldk tanitasa ellen,
akik a rablason, verontason, gyujtogatason kivl semmit sem ismertek hasznosnak es dicseretesnek. Nem
kevesbe buslakodott vaksaguk miatt, mert tudta, hogy rengeteg erejk, iparkodasuk, Iaradozasuk mind hiabavalo
volt. Nem Ieledte, hogy csak a halando lelek trdik kizarolag halando dolgokkal; naprol napra azon
elmelkedett, hogy az egi kegyelem azert adta neki ezt az orszagot, hogy az emberek lelket s ne a testet
kormanyozza; tovabba, hogy az istenseg azert vilagositotta meg t a hit mennyei Ienyessegevel, hogy a tbbiek
kztt egyedl birtokolva az isteni blcsesseget, tekintelyevel a tbbieket kijozanodasra kesztesse. Ezert
mindenhonnan szent IerIiakat hivat, akik Magyarorszag-szerte szetszeledve tanitsak a nepet az igaz hit alapjaira,
tavoztassak el a hamis es barbar hiedelmeket, neveljek a mveletlen embereket, szabaditsak meg ket az si
vallastol, es Jezus Krisztusnak, isten egyszltt Iianak a nevet erejkhz merten predikaljak.
Eleinte a Iemberek nagyobbik resze nem kevesse amuldozott a kiraly babonasagan, Ileg azon, hogy ugy
144
latszott, mintha tbbet Ioglalkoznek a ceremoniakkal, mint a haboruzassal. (345) Gyakran korholtak is, hogy
rosszul vegzi a dolgat, ha a hadviselest elhanyagolja; valamennyik ehinsegre es vegs nyomorusagra jut
azonnal, ha nem portyaznak es Iosztogatnak klIldn; az iIjusagot szakadatlan haboruval kell edzeni. Uj
hiedelmek irant ilyen buzgon kutakodni asszonyi ostobasag. Azok sem hianyoztak am, akik a kiralyi Ielseget
sertegetni mereszeltek, semmibe vettek, azok sem, akik a parancsokat megtagadtak, es voltak sokan, akik
pogany lelekkel rlten dhngve, az uralkodo esztelenseget nyiltan szidalmaztak. Es treIalkozva is sok
mindent hoztak Il ellene, ami bels elegedetlensegkrl arulkodott. A Iejedelmi blcsesseg megis meltokeppen
elbant mindenkivel, ahogy minemsegk kivanta. A szelideket szoval, az akaratoskodokat Ienyegetessel, a
makacskodokat Iegyverrel valamikeppen gyesen elintezte, es a mennyei vilagossag reszeseve tette ket. Mivel
a magnasok es a kenyurasagok megatalkodottan ellenkeztek, es azt hajtogattak, hogy sokkal nagyobb gyekkel
kellene Ioglalkozni, es ezeket a sajat erejevel nem tudta megIekezni, a szomszedok segitsegeert Iolyamodott, es
igy kenyszeritette az igaz blcsessegre a makacs lelkeket. (350) Meg azokat a nepeket is ersen igyekezett
megbekiteni, amelyek a magyaroktol sulyos karokat szenvedtek. Ezert aztan az sszes krnyez tartomany,
ahogy meghallotta, hogy ezeknek kereszteny kiralyuk van, rmteli meglepeteseben nkent ajanlotta baratsagat
es szvetseget, minden eszkzt es segitseget megigert ahhoz, hogy a szentseges hitre teritsek ket. A bajorok, a
szaszok, a svabok es mas germanok nemcsak penzzel, hanem katonai segedlettel is tamogattak Gezat abban a
remenyben, hogy ha netalan a magyarok Jezus Krisztus hitet Ilvennek, tbbe nem kalandoznanak
latorkodassal, ldklessel, es az istenIelelem gyorsan veget vetne a szittya kegyetlensegnek. Aztan, ahogy
megvaltonk neve Pannonia-szerte szabadon terjedt, valamennyien kezdtek elIordulni a balvanyimadastol, az
emberlestl, a lopastol, a kegyetlenkedestl, kezdtek vagyakozni a hit edessegere, az isten es ember iranti
szeretetre es josagra, kezdtek megkedvelni az igazsagossagot, elutasitani a hamis istensegeket, es vegl az isten
szeretetetl atmelegedtek. Geza egyhazi epleteket is emelt, papi testleteket hozott letre, naponta miset
hallgatott, peldajaval buzditotta a tbbieket. A magyarok, akik eddig nem ismertek a vendegbaratsagot, es az
idegeneknek ellensegei voltak, vagy azert, mert az sszes szomszedjukat tamadasokkal zaklattak, vagy mert
attol Ieltek, hogy a masokkal valo kapcsolattartas kvetkezteben elveszitik a hazajukat, amelyet azoktol vettek
el, miutan Ielvettek a hitet, beengedtek az idegen kereskedket, es nem viszolyogtak tarsasaguktol. (355) A
szomszed nepekkel baratilag erintkeztek, klcsns szivelyesseggel vendegeskedtek egymasnal, letettek
szilajsagukat; meglatszott, hogy kezdik elsajatitani a civilizalt magatartast, es mindebbl megallapithatjuk, hogy
minden jo tulajdonsag alapja a krisztusi vallas, mig viszont a pogany hitetlenseg minden bn iskolaja.
Mialatt Geza kiraly isteni szellem altal megihletve a magyarok kemeny szivet lagyitgatja, az emberek lelket
tisztogatja, a mennyei vilagossagot terjeszti, amihez hosszu idre volt szkseg, harmadik Otto kihasznalva
katonai sokasagat meg a magyarok nyugtat, akik kls ellenIel helyett kenytelenek a belsvel hadakozni, hogy
azt az isten igaz tiszteletere raszoritsak, megint behatol Italiaba, es kemeny ostrom ala veszi Roma varosat,
amely uralmatol elszakadt. A romai nep pedig, amely nagy dheben elhamarkodott tlettel konzulla valasztotta
Crescentiust, es mint valami diktatornak atadta neki az allamhatalmat, a karvallastol valo Ielelmeben azonnal
meggondolja magat, es alazatosan knyrg bekeert es irgalomert a csaszarhoz, mert nincs allhatatlanabb es
valtozekonyabb a tmegnel. Aztan a konzul beleegyezesevel megnyitja a kapukat, es a nemeteket bebocsatja. A
konzul es unokaccse, Janos papa, behuzodik Hadrianus erdjebe, amelyet most a Szent Angyal varanak
neveznek, es miutan azt sem hosszadalmas ostrommal, sem tbbszri rohammal nem sikerl bevenni, a nemetek
az elkelsegek alnoksagat kihasznalva, Ielkinaljak nekik a bantatlansag remenyet, es a csaszar
engedekenysegere es bocsanatara kicsaljak ket; utkzben pedig elkapjak. Crescentiust helyben Ielkoncoljak, a
papat megIosztjak a szemetl.
tdik Gergely papa szamzetesenek tizenegyedik honapjaban visszaterve, bosszut allt a romaiaktol
elszenvedett serelmekert. (360) Nem sokkal kesbb a nemetek segitsegevel visszakerlt a papai meltosagba, es
mert maga is nemet volt, szasz nembl szletett, Ottohoz szoros rokonsag Izte, es mar elzleg is csaszari
kzremkdes es tekintely juttatta a papasagra, hogy nemzetenek kedvezzen, a csaszarvalasztasrol kihirdette azt
a trvenyt, amelyet aztan tbb mint negyszaz even at szigoruan megtartottak, hogy tudniillik csak azok a
nemetek valaszthatnak csaszart, akik erre jogositvanyt kaptak, ez pedig azonnal cezar es romai kiraly lesz, ha
pedig a romai papa a korona atadasaval megersiti, Ielseges csaszarnak neveztetik. Az ersekek kzl ezek lettek
a valasztok: a mainzi, a trieri, a klni; a Iejedelmek kzl harom: a brandenburgi, a pIalzi es a szasz; a kiralyok
kzl csak egy, Csehorszage. E trveny az dvsseg ezerkettedik eveben jtt letre. A valasztok kztt
145
Ielosztottak a hivatalokat. Harom Ikancellar lett; Germaniae az els, Galliae a masodik, Italiae a harmadik; a
brandenburgi a kamaras, a pIalzi az etekIogo, a szasz az ajtonallo, Csehorszag kiralya a poharnok. A trveny
kihirdetese utan Otto visszament Germaniaba, Gergely papa nemsokara meghalt. De trekenynek es resnek
kell tartanunk azt a csaszari tekintelyt, amely nem meltanyos es becsletes trvenyhozason, nem az erenyek es
tettek klns kivalosagan, hanem szemelyes elIogultsagon alapul. (365) Hiszen a kereszteny tarsadalom nagy
Iontossagu trvenyeinek nem az egyeni meltosagot, hanem a kz javat es a Iejedelmek erdemesseget kellene
tekintetbe vennik, hogy valamiIele hatalmi tulsuly kvetkezteben ne keletkezzek ezek miatt meghasonlas a
nemzetek kztt. Ezert e trvenyt nemileg ki is egeszitettek; mert az Otto utan csaszarsagra kerl Henriknek
els intezkedese az volt, hogy a jvben ne ver szerinti utodlassal szalljon tovabb a csaszari meltosag, hanem a
csaszarvalasztas jogat birjak Germaniaban egyes elkel Iejedelmek, es mint Palmerius irja Pannonia
nehany Iejedelme, mely szokas a mai napig tart. Geza tehat, akirl a magyarok evknyvei joIorman semmit sem
szolnak, nem csekely alapjait vetette meg az igaz hitnek, majd tavozott az elk sorabol, es maga utan hagyta Iiat,
az isteni Istvant, aki rkseg jogan a kiralyi meltosagra emelkedett.
146
II. rsz - Msodik tized
TartaIom
1. Elszo az isteni Ulaszlonak, Magyar- es Csehorszag Ielseges kiralyanak .......................................... 151
2.Elsknyv ........................................................................................................................... 153
3.Masodikknyv...................................................................................................................... 173
4.Harmadikknyv .................................................................................................................... 187
5.Negyedikknyv .................................................................................................................... 201
6.tdikknyv ........................................................................................................................ 215
7.Hatodikknyv ...................................................................................................................... 227
8.Hetedikknyv....................................................................................................................... 247
9.Nyolcadikknyv ................................................................................................................... 261
10.Kilencedikknyv ................................................................................................................. 279
11.Tizedikknyv ..................................................................................................................... 295
cxlix
cl
1. fejezet - EIsz az isteni
UIszInak, Magyar- s Csehorszg
feIsges kirIynak
Az, elz ktetben azert kellett reszletesebben Ielideznnk a magyarok trtenetet, hogy nemzeted nemessege,
Ielseges Ulaszlo, amely az irok csekely szama miatt sokaig homalyban rejtzkdtt, amennyire lehetseges,
napIenyre kerljn. Hogy ezt knnyebben elerjk, elszr a ket Szkitiat es Magyarorszagot irtuk le. A lehet
legrvidebben eladtuk a szkitak szarmazasat, szokasait es tetteit, sszeIoglaltuk a gotoknak, a vandaloknak,
valamint az alanoknak meg a gepidaknak a hunokkal vivott haboruit, de nem Ieledkeztnk el a longobardokrol,
a bolgarokrol es a romai birodalom trteneterl sem. Sok-sok mas, emlekezetre melto dolgot is hozzatettnk,
hogy a trtenetet az esemenyek szorakoztato valtozatossagaval izesitsk. Vegre elerkeztnk a mennybeli Istvan
kiraly idejeig, hogy ebben a munkaban, amelyhez biztato eljelek kzepette, a te jovahagyasoddal tamogatva
Iogtunk hozza, rendben nyomon kvessk az es Magyarorszag tbbi kiralyanak szorgos kutatassal Ielderitett
tetteit Zsigmond romai csaszarig. (5) Vedd tehat partIogasodba, gyzhetetlen Iejedelem, szandekunkat, es
mindenekeltt ismerd meg ahitattal az altalad oly nagyon tisztelt szentseges kiraly eletet es tetteit, hogy
Magyarorszag a te erenyed es blcsesseged altal a kegyeletes emlekezes segitsegevel meggyarapitva maradjon
Ienn tovabbra is.
151
152
2. fejezet - EIs knyv
A mennybeli Istvannak a hunok legsibb nemzetsegebl szletett Taksony volt a nagyapja, apja Geza,
nagybatyja Mihaly, unokatestvere pedig Kopasz Laszlo es Vazul. Azt mondjak, hogy Geza igencsak megutalta a
szkita vadsagot, kezdett kilabalni a hunok pogany embertelensegebl, es azutan sokkal engedekenyebbnek
mutatkozott a klIldiek, mint a sajat emberei irant, tudniillik, hogy ne kelljen a magyarok Iertztt es szennyes
lelkletet erszakkal es Iegyverrel kielegitenie, minden krnyez neppel vei szamara addig ismeretlen beket
kttt. nnepelyes nyilatkozatban minden keresztenynek szabad belepest es serthetetlen vendegjogot biztositott,
a papoknak es a szent trveny tanitoinak tekintelyes Iizetseget igert, hogy a Pannoniakba edesgesse ket.
Mindentt Ielkutatta a szent elet IerIiakat, hogy azok a mveletlen es nyughatatlan nemzetnek nyilvanosan
hirdessek az igaz isten nevet, maga pedig tbb udvarnokaval egytt Ilvette a tiszta hit szentsegeit. (5) Es
mint Ientebb irtuk semmi sem nyugtalanitotta ersebben, mint annak tudata, hogy a kemeny nyaku kznepet
es az elkelk vad lelkletet roppant Iaradsag es komoly szigor nelkl nem lehet igaz vallasra teriteni. Arra is
gondolt, hogy nehez Ieladat lesz a balvanyok rkltt tiszteletet kiirtani, az si szertartasokat megszntetni, egy
uj vallas templomait Ielepiteni, es a regiek ceremoniait eltrlve attol az ellensegtl Iogadni el a szent tant,
amelyet gyakran vertek tnkre sulyos csataban.
Mialatt Geza gondolatai az istenIelelem es a nep dve krl hanykolodnak, lam, a mennyei kegyelem, amely
mindig hivei segitsegere siet, almaban a magasbol egi kldtt reven vigasztalja meg, hogy hagyjon Iel a
nyugtalankodassal, es legyen jo remennyel, nem kell ekkora gondban gytrdnie azert, hogy kapolnakat
szenteljen, jambor elet pspkket szerezzen, a szkita nemzetet megvaltsa a pogany vallastol, mert keze vertl
szennyezett; semmikeppen sem volna illend, hogy emberi vertl cspg kez szent epleteket emeljen, a tiszta
hit alapjait megvesse, hiszen ez jambor es bnnel nem szentsegtelenitett kezet kivan. Megigeri, hogy aldott Iiu
szarmazik tle, kit a mennyei josag e nagy jelentseg dologra kivalasztott; isten akaratabol lesz
Magyarorszag szentseges kiralya is, Krisztus nevenek vei kztt terjesztje, es egyedl Iogja nepenek
megszerezni az igaz dvsseget. (10) Kzli vele, hogy hamarosan egy szent elet embert kld hozza,
Iigyelmezteti, hogy hallgasson ennek inteseire, mert az mennyei zenetet hoz, es az istennek nagyon kedves
aldozatot mutat majd be. Amikor a mennyei hirnk visszater a levegegbe, Geza azonnal Ielebred az almabol,
mely halat ad az istennek, magat, orszagat, szletend Iiat a mindenhato Jezui Krisztusnak ajanlja, sulyos
gondjatol megszabadul, majd a Krisztus-hivkkel es tbb emberevel kzli az isteni almot es zenetet. Par nap
mulva jelentik neki, hogy Adalbert, Csehorszag tekintelyes es csodalatra melto eletszentseg Ipapja hamarosan
megerkezik, hogy a magyarokat megvaltsa a hamis hittl, es a szkitaknak az isten parancsolatat es a kznseges
dvsseget hirdesse. Geza azonnal rajn, hogy a Ipap szemelye az, akire almaban Iigyelmeztettek, es
megallapitja, hogy alma nem volt sem hiu, sem res. Amikor Adalbert erkezeset jelenti a papoknak, azok kztt
nem kis rm tamad. Kerdesere beszamolnak neki e IerIi istenes erklcseirl, elmondjak, hogy Csehorszag
Inemessegebl szarmazik; apja neve Slavnik volt, anyjae Stresislava; mindket szlje derek es vagyonos,
Libehovban birtokos, mely nagyvaros ott Iekszik, ahol a Moldva Iolyo az Elbaba szakad. (15) Azt mondjak, a
birtok kiterjedt Csehorszagban a Szudetakig es a Mzse Iolyoig, a teutonoknal a Hercynia-erdseg kzepeig,
Morvaorszag iranyaban a Svitava Iolyoig, Lengyelorszagban pedig egeszen Klodzko varosaig; gyermekkoraban
sulyos laz tamadta meg, mire a szlei elvittek az isteni Szz Maria templomaba, es egyhazi eletre ajanlottak Iel,
ha a betegsegtl megszabadul, mire azonnal meggyogyult; ezutan tisztes nevelesben reszeslt, es a legnemesebb
tudomanyokban bamulatra meltoan kitnt; a csehek pspkenek halala utan valamennyi Iember szavazataval
kvette az elhunytat, mert erklcseire es tudomanyara nezve szinte egesz Germaniaban sem knnyen talaltak
hozza Ioghatot. Es azon a napon, amelyen cseh pspkke tettek, e IerIiu szentsege csodat mvelt, mint mondjak,
rdgzessel egy embert megszabaditott a demontol, mely kialtozni kezdett, hogy nem maradhat tovabb az
emberben, akit megszallt, mert miutan Adalbert atvette a pspkseget, ennek hatalma ell minden gonosz
szellemnek meneklnie kell Csehorszagbol; pspksege kezdetetl Iogva az volt a leghbb vagya, hogy a nep
istentelen gondolkodasat az dvsseg Iele iranyitsa, a Iurak eldurvult lelkletet a szent vallas segitsegevel
megszeliditse, a szabadossagot megIekezze. (20) Elmondtak, hogy ezt nem tudta megvalositani, ezert, hogy ne
Iaradozzek Ilslegesen, odahagyta a megatalkodott nepseget, elment Romaba, es szerzetesi csuhat lttt, mire a
Ieldhdtt csehek alattomban lerohantak szlvarosat, Libechovot, Adalbert t Iiveret mise kzben az oltar
153
eltt Ielkoncoltak, es a tbbit is mind megltek; Boleszlav cseh Iejedelem kesbb visszahivta Pragaba, de mert a
nepet korabbi megatalkodott vallastalansagaban talalta, maris eltavozott, es visszament Romaba, hogy dvs
csendessegben pihenjen; kis id mulva a zsinat azt a hatarozatot hozta, hogy minden pasztornak el kell vallalnia
egy nyaj gondozasat, es ha nem teszi, sulyos bnbe esik; amikor ezt a rendeletet kihirdettek, Adalbert
megbeszelte a papaval, hogy ha mar a sajat nyaja nem hallgatott a szavara, legyen szabad neki mas, az igaz
vallast nem ismer nemzetek kze utaznia, hogy vagy Krisztus hitere teritse azokat, vagy ha nem sikerl
ezek kreben valamikeppen elnyerje a vertanusag palmajat; most tehat az a hir jarja, hogy nem ok nelkl erkezik
Pannoniaba.
Amikor Geza ezt a jambor papoktol megtudja, rgtn megerzi, hogy Adalbert az, akit az alma megjvendlt.
Ezert a kiraly mindent elkeszit a pspk tisztes Iogadasara, ami hozza es az isteni dicsseghez illik.
Mindenekeltt az elkelsegek ragyogo diszmenetevel es az ujonnan jtt papok gylekezetevel kivonul, es a
pragai pspkt erdeme szerint Iogadja. Az kzremkdeset es predikacioit hasznalja Iel arra, hogy a
magyarsag lelket a pogany vallastol elIorditsa. (25) Az si hiedelmeket sokan elhagyjak, egy nagy resz
megtisztul a keresztvizben, es szamos helyen miseznek az igaz es hatalmas szellemnek. A mennyei Ieny ez
idtl Iogva aradt szet bvebben a magyar nemzeten. Errl aztan igazan el lehet mondani, amit szokas: A
poganyok nepe, amely stetsegben jar vala, lat nagy vilagossagot. Es a lathatatlan vilagossag Ienye Krisztus,
akinek latasat a nepek akkor kierdemeltek, mert a stetsegbl elhivatvan hittek, hogy az igaz isten es az
ember.
Mig a hit eme alapjai mindenIele eplgetnek, ime, Geza hitvesenek, Gyula leanyanak, akinek Sarolta volt a
neve, terhessege idejen almaban megjelenik Istvan els vertanu, hogy mint egy jvend nagy kiraly szljet
megrvendeztesse t. Higgy asszony, Jezus Krisztus urban, mondja, es tudd meg isteni zenetbl, hogy
hamarosan csinos es szepremeny Iiut szlsz, aki elnyeri a pannon kiralysag koronajat. Tudd meg, hogy olyan
IerIi lesz , akinek parjat sohasem latja Pannonia; (30) vegl a mennybeliek kze kerl. Es mert en Istvan
vagyok, az els vertanu, aki sohasem Iogom t elhagyni, csemetednek az en nevemet add! Igy szolvan,
eltavozott. Saroltat Iellelkesitette az alom, istennek nyomban halat adott, es a mennyei protomartir tiszteletere
minden oltarnal miset mondatott. Mialatt az istenseg altal Ieltzelve nagy remenysegben el, hat a kell idben
Esztergomban gynyr Iia szletik az dvsseg kilencszazhatvankilencedik eveben, akinek aztan Istvan els
martir nevet adtak, hogy a szellemnek tett igeret teljesedjek. A magyarokat roppant rm tlti el, mert megertik,
hogy els kiralyukat inkabb az eg, mintsem az emberi vegzet adta nekik. Az alom megersiti hitket, es mert az
igen komoly dolgokat jvendlt, kitarto varakozassal remenykednek. Istvant Adalbert reszesitette a szent
keresztsegben, hiszen ezert erkezett az isteni szellem sztnzesere a Pannoniakba. Ez a tekintelyes atya
intezkedett aIell, hogy a csecsemt hogyan taplaljak, milyen buzgalommal apoljak, elssorban pedig arrol,
hogy amennyire kora engedte a tejjel egytt a szent trveny tanait is magaba szivja, es mindig
istenIelelemben neveltessek. (35) A keresztviz ala pedig az a Theodatus tartotta, aki regebben Apuliaban a
sanseverinoiak kztt uralkodott, de mikor a hazajabol kiztek, Magyarorszagra meneklt, ahol Geza Iejedelem
nagy megbecslesben reszesitette, ezert aztan Istvan a keresztapasag cimen az olaszok anyanyelven mindig
mely tisztelettel tatanak, vagyis atyanak szolitotta t. Es mert ez a Duna kzeleben egy zardat alapitott es egy
Ialut epitett, a Ialuval egytt most azt is Tatanak hivjak, ahol a mi idnkben az isteni Corvinus Matyas nevezetes
kiralyi palotat epitett allatkerttel, toval. Theodatus utan nem maradtak gyermekek, ezert csaladjanak neve
kesbb elenyeszett Pannoniaban. Az eg valasztotta, istenseg nevelte kisded els, ggyg szavai kztt elbb
ejtette ki a megvaltonak, mint a kenyernek a nevet. Meg nem hagyta el els gyermekseget, amikor
grammatikusok, nevelk, papok kezere kerlt, hogy egyszerre sajatitsa el a betket es a szent tudomanyt. (40)
Aki ugy gondolja, hogy uralomra szletett, az egyetlen tisztes tudomanyt sem nelklzhet, hogy az isten eltt
kedves, az emberek szamara hasznos legyen, es aki majd masok elljaroja lesz, annak elssorban arra kell
trekednie, hogy erenyben es jelessegben egykeppen kiemelkedjek. Apja, Geza, semmit sem Ielejtett el, ami a
jvend kiraly Ielkeszitesehez szkseges, es az arado isteni kegyelem sem hianyzott, mert ugy tartjak, hogy a jo
Iejedelem inkabb szletik, mint keszl. Sohasem tavozott Adalbert melll, akinek tanitasabol es peldajabol
annyi eletszentseget sajatitott el, hogy t tartotta a nemzet dve es elete egyedli teremtjenek es mesterenek. A
Iiut gyakran hivtak tanacskozasra, ahol elmesen ertekezett a vallasrol, a hitbuzgalomrol, a kzjorol, az
igazsagrol, a jamborsagrol, elitelte a kegyetlenseget, a gyilkossagot, a rablast, erszakot, hazassagtrest; azt
ersitgette, hogy nincs Iontosabb mint az istent Ielni es szeretni, nincs becsesebb es hasznosabb a vallasossagnal
154
es artatlansagnal. Nehanapjan kikelt a szittya vadsag ellen, az isten imadatatol elIordult elmeket pedig korat
meghazudtolo komolysaggal es hevvel korholta. Sohasem tapasztaltak, hogy az isten neverl vagy a rola valo
elmelkedesrl megIeledkezett volna. (45) Az artatlanoknak es szanalomra meltoknak keszseggel nyujtott
partIogast, megvedelmezte ket atyja eltt, akit mindennap Iigyelmeztetett, hogy el ne kvessen valami
jogtalansagot. Folytonosan a papi gylekezetben es az istentiszteleten Iorgolodott. Kora iIjusagaban sokszor
atvette apja Ieladatat, hogy az reget mentesitse a Iaradozastol es a kellemetlensegektl, az allamot a
karosodastol. Apja helyett gyakran itelkezett, kihallgatta a kveteket, es valaszolt nekik. Amikor Geza
eszrevette, hogy t a kor mar elgyengitette, Iia pedig a legkevesbe sem eretlen az uralomra, gylest hivott egybe,
es az orszag valamennyi Iembere eltt igy beszelt:
Midn regsegnkben veszedelmesen Ienyeget az idejen valo halal, nekem es nektek, tarsaim, gondoskodnunk
kell arrol, hogy tavozasommal baj ne erje allamunkat. Jvevenyek vagyunk idegen Ildn, mindenIell
ellenseges szomszedsaggal bekeritve, ezert az id es a helyzet megkveteli, hogy elebe vagjunk a jvend
bajoknak, es megIelelen gondoskodjunk javunkrol. (50) Mindrkre megbelyegeznenk magunkat, ha a
birodalom, amelyet seink szereztek, gyarapitottak es rank hagytak, hanyagsagunk Iolytan elpusztulna. Nehez
nagy dolgot szerezni, am a megszerzettet megtartani meg nehezebb. En, akit az allam elere allitottatok, nap mint
nap ezen ragodvan magamban, ugy dntttem, hogy eleink szokasaval ellentetben bekevel es igaz vallassal kell
megersiteni a birodalmat, tudvan, hogy nincs annal jobb eszkz az emberi es isteni boldogsagra. A bekevel
magunk Iele hajlitottuk a szomszedokat; a kereszteny vallas Ielvetele utan a magyarok, akiket mindenki ugy
gyllt, mint az emberevket, a klIldiekkel valo kapcsolat reven szelidebbekke valtak, es mindentt jobb
szemmel neznek rajuk. Most pedig dnteni kell, hogy mikepp lehet tovabb ersiteni a szilard hatalom azon
alapjait, amelyeket a beke es a vallas meghonositasaval megvetettnk. Ha elkepzelesemet a ti akaratotok
tamogatja, olyan dntes kinalkozik szamotokra, amelyben nem emberi szandekok kztt kell valasztanotok,
hanem az isteni parancsot kvetnetek. (55) Tbbszr hallottatok tlem arrol a kedvez alomlatasrol, amelyben
az isten egi hirnk utjan kzlte velem, hogy sohasem Iogom Magyarorszag-szerte elterjeszteni az igaz hitet,
nem alapitok a Pannoniakban egyhazakat az igaz istennek, mert e szentseges m alapjait emberverrel mocskolt
kez nem rakhatja le; de nemzek Iiat, aki mindezt vegbeviszi, es mindnyajatokat elvezet a jo vallashoz, az isten
tisztes ismeretehez. Sokakat vontunk hitnkre, a tbbiek azonban, akiknek a szama merhetetlen, nem szakitottak
a szkitak pogany szertartasaival, megatalkodott elmevel mindmaig ellenallnak. Tudtok asszonyom almarol is,
amelyben Istvan, a mennyei els vertanu ugyanerre oktatta ki t, es ezert Iiunk Istvan nevet kapta. Tehat
valamennyi istenseg t jelenti ki birodalmatok szamara a legmegIelelbbnek, en pedig, nehogy kzgyben
egyeni elIogultsag vezereljen, nem is javasolnam nektek ilyen nyomatekosan, ha allitasomat nem tamogatnak
szemmel lathatoan Iiam kepessegei, eletmodja, erklcsei, tettei. (60) Tanusagra hivom megvaltonkat, Jezus
Krisztust, akit Adalbert mostanaban ismertetett meg velnk, hogy kora gyermeksegetl kezdve hihetetlen
tapintattal es hallatlan tisztelettel korholta Iolyvast apja ostobasagat, es intett, hogy allandoan az isten
imadataval Ioglalkozzam. Hogy nyajasan banjak veletek, cskkentsem az adokat, Iekezzem meg az erszakot, a
gyilkolast, a latorsagot, vessek veget a haboruknak, tamogassam a nyomorultakat, adjak mindent a
szegenyeknek, egyIorman tartsam az elkelket es az alacsony soruakat. Bevallom, hogy sok mindent a
gyermek tanacsara es biztatasara tettem, es ugy tekintettem inteseit, mintha egi kldttl kaptam volna.
Kijelentem, hogy tlem szarmazik. Minden eljel azt josolja, hogy nektek es a kzerdekre szletett.
Lelkiismeretem parancsara en is gyakran voltam kenytelen atyai tekintelyem ellenere tisztelni t, mert hogy
mily nagy sullyal bir, arra az isten is Iigyelmeztetett, azt a tenyek is szemmel lathatova teszik. Ezert hat, jo
IerIiak, akik velem es a kzsseggel szemben derekasan viselkedtetek, es a katolikus vallast Ielvettetek,
nyomatekosan kerlek titeket, mert latjatok, hogy eletem vegere ertem, hogy az ertetek es a kzjora szletett
Istvant allitsatok apja helyere, es ez a nep hatarozatabol es a hadsereg beleegyezesevel trtenjen, nehogy
ellenkez esetben ugy lassek, mintha szembeszeglnetek a szellemek akarataval es parancsaval, akik az egbl
dvssegetekre gyelnek. (65) Ha ezt most elhatarozzatok, tekintelyetek ennek elIogadasara Iogja kenyszeriteni
a tbbieket is. Nemcsak nyomorult regsegem es beszedem, nemcsak irantatok valo szeretetem emleke
kesztethet benneteket ennek megtetelere, hanem tulajdon hasznotok, a birodalom erdeke es az isten akarata is.
En pedig, ha kiknyrgtem tletek azt, ami nektek es a nepnek jo, ha a Iiam kezebe leteszitek az eskt, hogy
minden parancsat vegrehajtjatok, ugy tavozom el ebbl az eletbl, mint aki a legnagyobb jotetemenyt kapta
tletek. Szeressetek es tiszteljetek tehat Istvant, akit az eg adott nektek, tartsatok meg az egyetertest es a
155
bekesseget, terjesszetek a katolikus vallast, mely ha egyszer behatol a magyarok kemeny szivebe, kiirthatatlanul
benne is marad rkre. Mert az isten azert telepitette a szkitak dacos maradekat a kereszteny kzsseg eme
vegvidekere, hogy a helyes vallast magaba szivja, s aztan az igaz hitet minden hitetlenseggel szemben
allhatatosan vedelmezze.
Alig hogy az agg ezt eladta, a knnyek arja veget vetett a beszednek. Akik jelen voltak, hasonlokeppen
elerzekenyltek, es valamennyien keszseggel tamogattak javaslatat, mert nem tudtak sem az allamra nezve
dvsebbet hatarozni, sem halasabb ksznetet mondani a mindannyiuk szemeben az oly sok erdemet szerzett
Iejedelemnek. (70) Istvant apja jelenleteben mindenki egyetertesevel, nem emberi, hanem isteni akaratbol
megvalasztjak, megpedig nem Iejedelemnek, mint az apja volt, hanem a magyarok kiralyanak, es atadjak neki a
legIbb allamhatalmat. Valamennyi nemes es kzember leteszi kezebe az eskt, hogy parancsat sohasem szegi
meg, keszseggel es hseggel teljesiti a szolgalatot, mennyei kldttnek tekinti t, majd az elkelk kezkkel a
tronra emelik, es mindenki kiralykent ksznti. Miutan visszaviszik a taborba, a testrlegiok ugyanezen
kszntessel megersitik. Geza a joindulat viszonzasakepp az atyak kzl tbbet hivatalokkal tisztel meg,
elengedi az adokat, a katonak kztt rang szerint elelmet es ezstt oszt szet, a nep kze apropenzt szor, az
altalanos vigassag kiIejezesel jatekokat rendez, es mindentt minden oltarnal nnepi miset tart. Aztan,
elrehaladvan az aggkori hurut, nehany nap mulva a magyarok nagy szomorusagara elkltztt az eletbl, es
Iajdalmas hianyt hagyott maga utan Pannoniaban. A jambor Iiu a legmeltobb temetseggel es paratlan
gyaszpompaval tisztelte meg elhunyt apjat. (75) Mar korabban megkezdett uralkodasat hallatlan buzgalommal
es igazsagossaggal Iolytatta, akar trvenyt lt, akar rendeletet hozott, akar baratokkal beszelgetett, akar uton
volt. Latszott, hogy minden cselekedeteben allandoan csakis az istent tartja a szeme eltt, akit ugy tekintett, mint
tetteinek mennyei birajat es ellenret, aki eltt minden oraban bnsnek vallotta magat, akinek minden tetteert
szamot kell adnia, s erdeme szerint bnhdnie.
Geza halala utan Adalbert pspk ugy velte, hogy pannoniai kldetesenek isten akarata szerint bsegesen eleget
tett, elhatarozta, hogy mashova vandorol, hogy a vilag messzi tajain hintse az isten igejet, es tanitson igaz
vallasra barbar nemzeteket; utnak eredt azokhoz a szarmatakhoz, akiket most poroszoknak neveznk, es akik a
Venedicus-bl menten laknak, azt tervezte, hogy vagy elvezeti a vilagossagra az isten tiszteleteben jaratiari
nepseget, vagy Krisztus neveert szep halalt nyer. Mindssze ket tarsat valasztott maganak, akikrl tudta, hogy
jol trik a Iaradsagot, es elment Poroszorszagba; egy Ielsziget Iormaju helyre erkezett. Amikor a poganyok
meghalljak, hogy mas vallasu ember jtt hozzajuk, nagy tmegben odasereglenek, ahol az idegen IerIit tudjak.
(80) Imadkozas kzben talaljak, mire azonnal rarontanak, versengve kezdenek gorombaskodni, es mikzben a
Ildre terdepelve knyrg, irgalmatlanul megverik. Miutan a barbarok dhe kisse alabbhagy, megkerdezik,
kiIele volna, mire azt valaszolja, hogy kereszteny, es annak a szellemnek a tisztelje, akitl minden szarmazik;
azzal a Ieladattal erkezett az igaz hitet nem ismer Poroszorszagba, hogy kiragadja azt az rdg torkabol, kiirtsa
a pogany ritusokat, es a neppel megismertesse Jezus Krisztust es a mindenseg teremtjet. E szavaira orditozas
tamad, a IerIit roppantul nevetsegesnek tartjak, meg jobban zajonganak, a Ildet talpukkal, dorongokkal
csapdossak, es egyszerre vltznek, hogy az res babonasagot hirdet embert tstent ki kell ebrudalni, sokan
gunyoljak, tbben kegyetlen halallal Ienyegetik, ha Ildjkrl nem takarodik azonnal. Miutan latta, hogy
semmire sem megy velk, azon kezdett gondolkozni, hogy kicsereli az ltzetet, megnveszti a hajat es a
szakallat, hogy a barbarokkal meghittebben tudjon ertekezni. Azt gondolta, hogy ha kapcsolatot teremthetne
velk, lassacskan es eszrevetlenl az isten igejet is hinthetne kzttk. (85) Amikor azonban rajtt, hogy semmi
sem sikerl neki, Ieladta ezek dvzitesenek a remenyet, es utnak indult Livoniaba, mely a Szarmata-bl
partvideken eszak Iele terl el, es azzal a szandekkal ment oda, hogy vagy kereszteny hitre teriti ezt a szrnyen
vad videket, vagy a szentseges vallas hatosugaranak terjesztese kzben dicssegesen meghal. Livoniaba erkezve
igyekezett isten igejevel szeliditeni a vadallati nepseg makacs lelket, es ekzben egyik tarsa, Gaudentius,
almaban meglatta magat, amint mise kzben megkerdi az oltarrt, hogy vajon illend-e az oltarra helyezett
kelyhet egeszen kiritenie; az r tagadolag azt Ielelte, hogy a kehely csakis a pragai Ipapnak van rendelve, azt
egeszen csak ihatja ki. Ahogy ez almarol Adalbertnek beszamolt, a szentseges atya megertette, hogy a varva
vart vertanusag ideje elerkezett. Hatodnapra, midn Gaudentius az jelenleteben miset tartott, az istentisztelet
vegeztevel eltavozast kert, hogy Iaradt tagjait kisse megpihentesse; es mig aludt, varatlanul megjelent az
istentelen tmeg, krlIogta es megragadta t, aki meg sem rettent, bilincsbe vertek, Ielhurcoltak a hegyoldalra,
odaktztek egy karohoz, es testet het landzsaval keresztldItek. (90) Ugy tartjak, kinjai kzt e szavakat
156
mondta: Megkaptad, Adalbert, amit kivantal, most nkent halsz meg Krisztusert, aki erted es a tbbi halando
dveert szivesen vallalta a keresztet, het ajandekkal ekesitett teged az isten, es csodalatos batorsaggal ersitett
meg, mert azt akarta, hogy megtiszteltetesl het landzsa dIjn keresztl; halj meg tehat szepen, csuIold meg az
alvilagot, es kiszabadulva e nyomorusagbol, replj edes megvaltodhoz. Miutan a martiromsaggal gynyr
diadalt aratott, kilehelte a lelket, mire a ktelekek, amelyekkel megktztek, nmaguktol lehullottak, pedig a
poznarol a Ildre esett; teste szettart karokkal, a keresztre Ieszitett modjara terlt el a Ildn; Iejet a
keresztenyek kigunyolasa vegett nyarsra huzva krbehordoztak a Ialvakon es kzsegeken. Azt mondjak,
eleteben is, halalaban is szamos csodat mvelt; amikor a pragai Ipapsagot viselte, megjelent eltte Jezus, es e
szavakat intezte hozza: Adalbert, te itt hortyogsz, mig ez a nep a vesztebe rohan. Ettl sztkelve hirdette
Morva- es Magyarorszag-szerte mindenIele a kereszteny vallast, es ment aztan Lengyelorszagba. Az a
bamulatra nagyon is melto dolog sem hallgathato el, hogy hoherai a tetemerl levagtak az ujjat, amellyel
predikalas kzben gyakran mutogatott, beledobtak a Venta Iolyoba, egy hal bekapta, melynek a gyomraban
valami Iaklyakent vilagitott; (95) a csodatol Ielizgatott halaszok nagy buzgalommal igyekeztek kiIogni a halat;
es amikor Ielvagtak, megtalaltak Adalbert Iaklyakent vilagito ujjat. De terjen vissza a szo Istvan kiralyhoz.
Amikor Geza az dvsseg kilencszazkilencvenhetedik esztendejeben meghalt, az iIjusag kszben allo Iia
valamennyi Iember szavazata alapjan mar elnyerte az uralmat, es masra sem trekedett nagyobb buzgalommal,
mint hogy minden magyart az igazsag vilagossagara vezessen. Jol tudta, hogy egy Iejedelem sem uralkodhat
sokaig, ha nem tnik ki igazsagossaggal es vallasossaggal. Minden erejevel erre trekedett, es hogy ezt
knnyebben elerhesse, nekiIekdt az isteni knyveknek. Maga melle vette a szent dolgok tanitoit, es
bizalmasaikent allandoan ott tartotta ket. Minden komoly gyben szent IerIiakkal tanacskozott, nehogy
tudatlansagbol bnbe sodorja magat es veit. Es mert elssorban a kzjora Iorditott gondot, amelyet a krnyez
tartomanyok nyugton maradasa nelkl nem erhetett el, uralmat mindenekeltt az sszes szomszeddal megkttt
es megtartott bekevel biztositotta, hogy ha a Krisztus hitenek Ielvetele miatt makacskodo nepek vagy Iemberek
kztt lazongas tamadna, azok klIldrl ne remelhessenek segitseget. Attol tartott ugyanis, mint ahogy kesbb
trtent is, hogy a szkita lelek nem Iogja egyknnyen elIelejteni a nemzeti ritusokat. St, azt is eszlelte, hogy a
keresztvizben megIrdettek kzl sokan tisztessegbl, nehanyan a kiraly kedveert vettek Iel a katolikus vallast,
de nszantukbol nagyon kevesen. (100) Azt viszont nem tudta elviselni, hogy a karhozatos balvanyimadas az
egesz nepet tnkretegye, ezert Iltette magaban, hogy vagy elvezeti azt az dvhozo vallashoz, vagy
kiralysagaval egytt eletet is elvesziti. Ugy gondolta, hogy az ellenallokkal kisse szigorubban kell eljarnia, de
mert nagyon sokan voltak, akiket erszak nelkl nem lehetett eszre teriteni, sok Iur hatalmas tmeg elen
sszeeskdtt ellene, belhaborut kezdett, a tbbieket visszariasztotta a mar bevezetett vallastol, es hogy a szittya
vadsagbol ne engedjenek, eleinte a Ialvakban dhngtek szanaszet, pusztitottak a birtokokat, majd erejk
megnvekedven nekimentek a kiralyi varosoknak, es elszr is a jeles Veszprem varosat tamadtak meg, amely
Pannonia tava mellett Iekszik, hogy a kiralynak nagyobb bosszusagot okozzanak, es nveljek azok mereszseget,
akik az vallasaval szemben allnak.
A magyarok evknyvei azt irjak, hogy e lazadas kezdemenyezje Kupa volt, a Kopasz Zerend Iia, aki a somogyi
Ildn uralkodott. Ez Geza halala utan Istvan anyjat bujasagbol Ielesegl akarta venni, hogy e hazassag utan
Istvant csellel megIossza az eletetl, es aztan megszerezze a hatalmat. Mivel naprol napra varta az alkalmat
vagya beteljesitesere, ebben a Iorrongasban nem maradhatott nyugton, mert nem reszt venni akart a lazadasban,
hanem az elere allni annak. A hatalomvagytol elragadva semmibe vette a vallast, a trvenyt, emberseget nem
ismerve szentet, szentsegtelent egyIormanak tartott, es mert vadsaga a szkitaket is meghaladta, buzditotta a
Ialvakat, varosokat egyarant, hogy hagyjak cserben a kiraly iranti hseget es ezt a babonat; veszekedett
mereszseggel az sszeeskves vezetjenek tolta Iel magat, vadaskodasokkal arasztotta el a kiralyt, hogy a
gyllseget nvelje ellene; (105) mindenIele hirdette, hogy nemzetenek apjanal is veszedelmesebb ellensege
lesz, hiszen jobban partIogolja es szereti az idegeneket, mint a sajatjait, megparancsolta, hogy semmisitsek meg
Marsot, Herkulest es a nemzeti isteneket, akiknek partIogasa alatt a magyarok dolga oly szepen haladt,
mindentt sszetrte szentseges szobraikat, egygy babonakat akar bevezetni, st, a harcias nepet
nyugalommal es tetlenseggel ellankasztotta, karos beket kttt, holott a magyarok mindig ervel es haddal
kerestek a kenyerket.
Miutan szinte egesz Also-Pannoniat Iellazitotta, a kiraly gyalazatara sulyos ostrommal szoritotta meg
157
Veszpremet. Istvan azonban e nagy IelIordulasban sem veszitette el a batorsagat, mert tudta, hogy isteni oltalom
alatt all, hanem gyorsan es okosan megtett mindent, hogy Kupa vakmerseget megIekezze; egesz
Magyarorszagon toborzast tartott, elssorban pedig az isten segitseget kerte a mennybl, leginkabb az isteni
Marton partIogasat, hogy ne hagyja magara az Pannoniajat; aztan nnepelyes Iogadalommal Ielajanlotta az
ellenseges zsakmany nagy reszet, tovabba alkalmi sereget allitott, sszeszedte a Iembereket, akiket es az apja
jotetemenyekkel a hsegere vont, es semmit sem hanyagolt el, amit a haborura szksegesnek tartott.
sszegyjtve a sereget, a Garam Iolyonal veri Iel taborat, es az istennek szentelt iIju itt kt elszr kardot a
kzjo vedelme erdekeben. (110) Ket, hsegben es hadtudomanyban kiemelked lovaskapitanyt nevez ki,
egyikket Hontnak, a masikat Pazmanynak hivtak. Azt mondjak, ezek nemes szarmazasu teutonok es buzgo
keresztenyek voltak, akik Geza uralkodasa idejen Pannoniaba jttek, es mert bekeben, haboruban erdemeket
szereztek a magyarok eltt, Geza mellett mindig I helyet tartottak az elkelk kztt, es t is, Iiat is nagyban
tamogattak Krisztus hitenek terjeszteseben. Ezek ugy gondoltak, hogy a hittel ellenkezket szolgakent kell
kezelni, nemesek viszont azok legyenek a magyarok kzl, akik elskent szegdnek a vallas melle. Geza az
javaslatukra adott ki trvenyt. Mellettk a vendegjogon csatlakozott alemann Vecellint teszi meg hadvezernek,
es ra bizza a sereg Ivezerletet. Miutan mindez rendben megtrtenik, hadra kesz sereggel megindul Kupa ellen.
Amikor pedig az sszeeskvk taborat megkzelitik, a ket Iel azonnal sszecsap. Testverharc Iolyvan, annal
elszantabban es kegyetlenebbl verekednek mindket oldalon, mikzben a szerencse hol ide, hol oda mosolyog,
es a csata egyenl eselyekkel Iolyik. Ezert az tkzet hosszu es roppant veres lett. (115) A kiraly elssorban
nem Iegyverrel, hanem imadsaggal es a katonak biztatasaval harcol, vagtat a legiok kztt, batoritja a vezereket
es a szazadosokat, biztatja a szakaszokat es a szazadokat, hogy IerIiasan verekedjenek Krisztus kegyelmeert,
visszaszolitja a megIutamodokat, olykor ersen korholja a gyavakat, segitseget kld a szorongatottaknak, es
mindent megtesz, amit egy kivalo hadvezernek tennie kell. Vecellin, aki a jobb szarnyon parancsnokol, es
negyszg hadrendben Kupaval all szemben, tudja, hogy ha a vezer hadsora enged, a tbbiek knnyen
megIutnak, ezert veszekedetten csatazik. Kupat keresi mindenIele, hogy parbajban csapjon ssze vele.
Amikor a csata kimenetele ketsegesse valik, a kiraly egre tarja a karjait, es a vereseg elkerlese erdekeben e
szavakkal rimankodik: Kegyelmes isten, aki igazsagod Ienyet a ram bizott nyakas es dacos nepre arasztottad,
hogy vallasod sugaraival megvilagositva a kereszteny kzsseg hatarainak allando rzje legyen, alazatosan
kerlek, add vissza az ingadozok batorsagat, nts ert az egbl nepedbe, hogy mennyei segitseggel sszetrje
ellensegeidet. Te pedig, Jezus Krisztus, a legIbb jo, akinek vezerletevel es zaszlaja alatt kzdnk, dvszerz
szenvedesedre kerlek, legy az erted harcolok mellett, kegyelmeddel engedj hiveidnek gyzelmet, allitsd meg
szegyenletes Iutasukat. Halam jelel Ielajanlom mindennek a tizedet, es mindenIele bazilikakat szentelek
dicsseges nevedre. Alig hogy ezt elmondja, a legiok kztt hirtelen zajongas tamad. Vecellin hatraszoritja
Kupa szarnyat; amikor Istvan meghallja, hogy a ket vezer parbajban csap ssze, jelentekeny csapattal azonnal
odasiet. (120) A kimerlt es mar megrenditett ellenIelet sszetri. A hadsor kzepen ratalal Vecellinre, es
istennek halalkodva megdicseri t, amiert levagta Kupa Iejet, es dics zsakmanyt szedett az ellensegtl. A Iejet
krlhordozzak a sorok kztt, es ezzel az ellenIel batorsagat ugy megrenditik, hogy az szanaszet Iut. Nagy es
kegyetlen meszarlas kvetkezik, az sszeeskves vezetit joreszt elIogjak es a taborban meglik, a tbbiekkel a
kiraly utasitasara szelidebben bannak. A gyzelem utan Kupa testet negy reszre vagjak; az egyiket az
esztergomi, a masikat a veszpremi, a harmadikat a gyri kapura Iggesztik Iel, a negyediket elkldik Erdelybe,
es GyulaIejervarott szgezik ki, hogy megriasszak a dakokat. Ezt a regiot a magyarok b aranytermeserl
hajdan kincses Erdelynek neveztek. A tbbi Ioglyot bnk sulya szerint bntettek. Az tkzetben derekasan
viselked katonakat es vezereket pedig a kiralyi nagylelkseg rangjuk szerint jutalmazta, a Ivezer nagy
adomanyt es Iontos tisztsegeket kapott, mint mondjak, az uralkodo bkezen mezvarosokkal es Ialvakkal
adomanyozta meg; tle szletett Rad. (125) Radtol Miska, Miskatol Kupa es Marton szletett, akiket
Magyarorszag vezet Iurai kztt mindig kiemelkednek tartottak. Es hogy a mennyei Martonnak, a pannon
nemzet patronusanak tett Iogadalom teljesljn, a kiraly elrendelte, hogy a somogyi nep, amely a zsarnok Kupa
vakmerseget tamogatta, mindrkre kteles legyen az isteni Marton bazilikajanak evi tizedet adni nemcsak
gabonabol, borbol, barombol, hanem gyermekeibl is. Ezenkivl a Iegyverzsakmany harmadreszet a
templomajtokra Iggesztettek. Az dvs gyzelemert knyrgeseket tartottak, minden oltarnal nnepelyes miset
rendeztek.
A nagy siker nem tette Iennhejazova a kiraly elmejet, hanem az isten h szeretetere gerjesztette; naponta a Ildre
158
borulva kerte t, engedje meg, hogy mieltt e vilagbol tavoznek, nemes elhatarozasat mennyei segitseggel
megvalositsa, es egesz Magyarorszagot az igaz hitre teritse. Hogy az istentl ezt kieszkzlhesse, gyakran
knyrgtt vezeklvben, Iejen hamuval, szntelen imadkozott a templomban, es dicseretes szandekat irataiban
mindenIele hirdette. (130) Ezert a tarsadalmi haszon erdekeben sok pap jtt nkent, hogy Magyarorszagon az
isten igejet predikalja, idezarandokoltak a katolikus vallas kedveert, mert a Iejedelem szentsegenek hire is
vonzotta ket, akinek neveben sok embert tavoli videkekrl hivtak Pannoniaba, es elssorban az
eletszentsegevel kivalo Asztrik jtt a tanitvanyaival, akik kzl BoniIac az ur nevenek hirdetesere
Also-Pannoniaba menve gynyr halallal az istensegek kze emelkedett. Aztan Dalmacia polainak mondott
videkerl ket remete, kinek egyiket Andrasnak, masikat Benedeknek hivtak. Andras eletszentsegevel csodakat
mvelt; Benedek a mennyei vertanuk kze kerlt, mert Krisztusert a veret ontotta. Asztrikot es tanitvanyait a
kiraly tisztelettel Iogadta, a Vas-hegy tvenel telepitette le, es megengedte, hogy ott nagy kltseggel Ielepitsek
az isteni Benedek zardajat. St, ezt a bazilikat jelents adomanyokkal es szamos birtokkal meg Ialuval meg is
ajandekozta, hogy a szerzetesek knnyebben maradhassanak meg ebben a zart vilagban. Mivel kitn
embereknek ismerte meg ket, eletmodjuk nagyon megtetszett neki; az segitsegkkel es kzremkdeskkel
erte el, hogy a magyarok reszint nszantukbol, reszint kenyszersegbl meg Ielelembl elIogadtak az igazsag
vilagossagat. Mindenkit arra kenyszeritett, hogy megtanulja a szent trveny parancsait es az igaz vallas tanait, a
poganyokra kemeny bnteteseket mert; aztan, hogy istennek melto halat adjon, a szent nyajat pedig pasztorokkal
oltalmazza, pspksegek alapitasara gondolt. (135) Es mert a termeszet parancsara szlIldjet kivaltkeppen
szerette, elszr az esztergomi egyhazat allitotta Iel, es azt erseki szekhellye tette, utana megszervezte a kalocsai
egyhazmegyet, es annak Ipapjaul Asztrikot jellte ki, akirl tudta, hogy erklcsben, tudomanyban kivalo, es a
pspkseg Ielvetele utan Anasztaznak nevezte el t. Az apja halalat kvet negyedik evben ugy hatarozott, hogy
elkldi Romaba a papahoz; utasitotta, hogy Krisztus helytartojatol kerjen apostoli aldast a magyarokra, akik az
vallasat most vettek Iel, es kerje, hogy sorolja be ket a Peter nyajaba; azutan, hogy az esztergomi egyhazat
nyilvanittassa erseksegge; tovabba, hogy a Magyarorszagon mostansag alapitott tbbi pspkseget szentseges
hatalmaval ersitse meg; vegezetl, mert minden hatalom az istentl valo es az segitsege nelkl a
legkomolyabb vallalkozasokat sem lehet vegrehajtani, ahitatosan knyrgve eszkzljn ki pspki aldassal
kiralyi jelvenyeket. Asztrik elindul Romaba, es ejt nappa teve siet, hogy megbizatasanak a legnagyobb
buzgalommal eleget tegyen. Es mit tesz isten, aki a jamborok szandekaira es jutalmazasara mindig gondol?
Bizony, a legkedvezbb partIogassal kiseri ket. (140) Mert Benedek papatol ugyanezen esztendben ugyanezt
kerte kvetei utjan Mesko, Lengyelorszag Iejedelme, aki nepevel egytt megtert, miert is a Ipap tekintelyes
kltseggel koronat keszittetett, hogy a vallas es a hit terjedese Iltti rmeben Mesko Iejedelmet, Krisztus
ujonc katonajat, derek cselekedeteert kiralyi Iejekkel tntesse ki. Asztrik egy nappal elbb erkezik a varosba,
mint ahogy a lengyeleknek szant korona atadasra kerl; es lam, elz ejjel a papa eltt almaban megjelenik isten
hirnke. dv neked, Ipap! mondja. Tudd meg, hogy holnap eljn hozzad a pannoniai nemzet kvete, aki arra
ker, hogy a lengyelek szamara keszitett koronat joindulatod es partIogasod jelel kiralyi Iejekkent az
Iejedelmenek add; es mert meltan keri, teljesitsd az egi parancsot, es neki add. Miutan ezt a Ilebe sugta,
Asztrikot a nap masodik orajaban bebocsatottak az apostoli tanacsba, ahol rendben eladta a kiraly zenetet, es
ismertette aldasos cselekedeteit, elbeszelte, mekkora elmenetelt szerzett a katolikus vallasnak a Dunan tul es
innen, azt egeszen a gatakig es a szarmatakig elterjesztve, es ezzel hihetetlen rmet szerzett az apostoli karnak.
Az gyet a tanacs ele vittek, es ellentmondas nelkl a kiraly kivansaga, illetve a kvet kerese szerint dntttek
el, ugyhogy a legkeresztenyibb uralkodo nemcsak kiralyi koronat kapott, nemcsak megersittetett apostoli
tekintellyel kiralysagaban, es nemcsak jovahagytak tetteit az altala Ielallitott pspksegekkel egytt, hanem mint
az isten igaz es h katonajat, mint apostolt, tekintelye nvelese erdekeben azzal is megtiszteltek, hogy is, a
kvetkez kiralyok is mint rks apostoli legatusok visszavonhatatlan engedelyt kaptak ennek jelvenye, a
kereszt viselesere. (145) Miutan a kvet nemcsak tervei szerint, hanem remenye es varakozasa Ielett is mindezt
kieszkzlte, oriasi rmmel visszatert Pannoniaba. Amikor Esztergom kzelebe ert, a kiraly a papok es
pspkk paratlan pompajaval elebe ment, es istennek halalkodva Iogadta Asztrikot, aki hozta a papai
adomanyokat, es Ielmutatta a koronat meg a keresztet; az apostoli jelvenyeket Istvan a legnagyobb tisztelettel
vette, es a romai papa nevenek hallatara a nep szeme lattara minden alkalommal Iejet es terdet hajtott, hogy
peldajaval mindenkit a romai pspk es az apostoli szenatus iranti engedelmessegre es hodolatra sztnzzn.
A beke Iianak vallotta magat, es hogy ennek alapjait meg ne rongalja, ezutan klnbz trvenyeket es
159
hatarozatokat hozott, elssorban a bergyilkosokra, a hazassagtrkre, a gyilkosokra, aztan az erszakoskodokra,
a rablokra es a tolvajokra hirdetett Ibenjaro bntetest; nagyon szigoruan gyelt a szentsegtrkre, a
poganyokra, az istensegek meggyalazoira; sulyos megtorlassal Iekezte a jogtiprast, a vakmerseget es minden
gonosztettet; gondosan gyelt arra, hogy senki se zaklathassa szomszedjat pereskedessel; (150) bamulatosan
partIogolta az zvegyeket es az arvakat; hogy a harom gyermek szokasat tamogassa, jutalmat igert a
hazasparoknak; a vilagiaknal gyalazatosnak nyilvanitotta a maganyos eletet; hogy a kereszteny kzseg
szaporodasat sajat peldajaval elsegitse, mint mondjak, barkivel kttt is hazassagot, azzal elzleg egy darabig
ismerkedett, nehogy idegen termeszetvel ksse ssze magat. Elssorban is a legszentebb masodik Henrik
csaszarral valo rokonsag kerlt szoba, aki harmadik Ottot kvette, a bajor Iejedelmek legnemesebb verebl
szarmazott, es az uralomra reszint emberi, reszint mennyei akarat emelte. Boldog VolIgang regensburgi pspk
joslatabol almaban erteslt arrol, hogy romai csaszar lesz. Majd nemsokara, uralmanak kezdete utan elment
Italiaba, es nyolcadik Istvan csaszarra tette, itt szerencsesen vegrehajtotta jambor kldeteset. Mert Capuat,
amelyet a szerecsenek elIoglaltak, az ellenseg kizese utan visszaszerezte, kegyetlen haboruban elldzte Mel
helytartojat, a konstantinapolyi csaszar kapitanyat, Bubagant, akinek segitsegevel a szerecsenek Italiat ujra
megrohantak, es negy honapi ostrom utan elIoglalta az Apulia hataran Iekv Troia varost, ott, ahol allitolag
Hannibal tabora allt, es amelyet Bubagan grg telepesekkel ujjaepitett, hogy a calabriaiakat es az apuliaiakat
knnyebben tartsa a grgk partjan. Firenze varosa eltt egy magas hegyen megalapitotta San Miniato zardajat.
Hagyta, hogy a Iirenzeiek elIoglaljak es leromboljak Fiesolet, mert ez a varos tulsagosan elhatalmasodott;
Iegyverrel kenyszeritette Krisztus vallasara a cseheket, a polyakokat es a szlavokat. (155) Es mert tkzet eltt
gyakran aldozassal ersitette meg a sereget, ugy gondolta, hogy csapatai eltt az isteni Lrinc, Gyrgy es
Adorjan jar egy Iegyveres angyallal. Aztan az e vilagi csaszarsaggal meg nem elegedve, nehezebb uton
halhatatlan kiralysag Iele kezdett trekedni, es hogy ezt knnyebben megszerezze, minden erejet az isten
tiszteletere Iorditotta; szamos egyhazmegyet es pspkseget Iundalt, a szlavok szomszedsaga miatt leomlott
pspki szentelyeket a sajat kltsegen helyreallitotta; Hildesheimben, Magdeburgban, Strassburgban,
Meissenben es Merseburgban, mint lathato, klnbz templomokat es kolostorokat alapitott, amelyeket
bkezen ellatott javadalmakkal es egyhazi Ilszerelessel. Artatlansaga hasonlithatatlan volt, es hasonlo
Ieleseget talalt, akinek Kunigunda volt a neve. Inkabb mennyei, mint emberi hazassagot ktttek nem viszketeg
vagyakozasbol, hanem a legtisztabb szandekkal, megegyezes szerint egy hittel, erintetlen szzesseggel, jogban
es igazsagban egy akarattal, egyIorman visszautasitva a mohosagot es a mertektelenseget, egyIorman vagyva a
mennyei szeretetre. Hazassaguk kezdeten rk tisztasagot Iogadtak az istennek, azt remeltek, hogy a csaszari
meltosag alatt elrejthetik szzessegket, es versengve igyekeztek jot cselekedni az istenekkel es az emberekkel,
ezert nem veletlenl tettek sok csodat. (160) Tbb iro elmondja, hogy Henrik a halala eltti napon magahoz
hivatta hitvese szleit meg a birodalom Iembereit, es bevallotta elttk, hogy Kunigunda ugyanolyan
szepltelen, mint ahogy elvette.
Istvan tehat ismerve masodik Henrik szentseget, tetteinek dicsseget es vallasossagat, hiszen az segitsegevel
es sztnzesere teritette a magyarokat az igaz vallasra, szeretett volna hasonlo erklcs asszonyt talalni; ehhez
jarult a csaszar tekintelye es hatalma is, amelyet sajat erdekeire tekintve igen nagyra tartott. Es mert Henrik is
ismerte Istvan kivalosagat es vele szletett eletszentseget, ersen szorgalmazta, hogy valamilyen rokonsagba
kerljn vele, melynek reven a ket ellensegesked nacio, amely sok-sok esztendn at kegyetlen harcban allt
egymassal, sszebekl, az isteni kiraly szentsege pedig nagyobb teret kap, hiszen az blcsessegenek es
tevekenysegenek volt ksznhet, hogy a magyarok, akik szittya vadsaggal sokaig haborgattak a szomszedokat,
Krisztus vallasara alltak, es a szomszedok meg a kereszteny tarsadalom szamara hasznosakka valtak, igy tehat,
amikor a pannon kiraly megkerte nveret, akinek Gizella volt a neve, Henrik szivesen hozzaadta, hogy
szenteletsegben vetekedjek a Ierjevel, az alemannokat es a magyarokat pedig mindrkre sszebekeltesse.
Egyesek velemenyevel szemben valamennyi evknyviro errl a rokonsagrol beszel; a magyar evknyvek
azonban maskepp tudjak, amennyiben azt allitjak, hogy a szentseges Istvan Gizellat, Vilmos herceg leanyat
vette Ielesegl. (165) Vilmos szent Zsigmond burgund kiraly Iivere volt, aki Zsigmond vertanuhalala, hogy ne
mondjam, pusztulasa utan Henrik csaszarhoz meneklt, annak tanacsara Velenceben telepedett le, es a csaszar
nvere, Gertrud volt a Ielesege; ettl szletett a leanya, a Magyarorszag kiralyaval eljegyzett Gizella; Gertrud
korai halala utan elvette szent Istvan nveret, akitl Petert nemzette, aki aztan a kiralyi tronra emelkedett. Azt
mondjak, az isteni kiralynak tbb Iia volt ettl az asszonytol; hogy a tbbiekrl, akiknek a neve nem maradt
160
rank, hallgassak, elssorban Imre, aki olyan isteni tulajdonsagokkal rendelkezett, hogy meglatszott rajta az egi
szlktl valo szarmazas. Szemermessege es nmegtartoztatasa mellett oly nagy jamborsagot tanusitott az
istenek es az emberek irant, hogy ugy gondoltak, Gizella nem is Ildi, hanem mennyei akaratbol hazasodott
ssze Istvannal. Egymassal vetelkedve vegeztek a legszentebb cselekedeteket, egyik sem trte, hogy a masik
megelzze az istenessegben, es a hazastarsi szeretetet Krisztusban ktve gyakoroltak. (170) Bar az asszony
mindenki irant igen kegyes volt, a legnagyobb jotekonysagot megis a nyomorultak es a szerencsetlenek, a papok
es a templomok irant tanusitotta. Minden bazilikat arado bkezseggel tamogatott, hogy az egyhazi
Ilszerelesbl semmi se hianyozzek; az istenek szobrait probalt ezstbe, aranyba ltztette. A papi gylekezetek
kztt gyakran osztott szet dragakves talakat, arannyal atsztt, tetemes kltseggel keszlt szent ltzeteket. A
veszpremi szekesegyhazat a sajat kltsegen epitette Il, es bsegesen megajandekozta mindennel, ami az
istentisztelethez szkseges; busas jvedelmet is rendelt, amelybl a Ipapok es a papi testletek meltosagukhoz
illen elhettek. Ferje, hogy nejetl el ne maradjon, hasonlo buzgalommal gondoskodott az erseki
szekesegyhazrol es a tbbi pspkrl, es semmit sem tartott Ilslegesnek, hogy meglassak, nemcsak magat,
hanem minden vagyonat is odaadja az istennek es az istentiszteletnek. Emellett Ildekkel, Ialvakkal,
mezvarosokkal, halaszohelyekkel adomanyozta meg ezeket, es evrl evre gondoskodott gyarapitasukrol,
nehogy az isten szolgainak valamiben hianyt kelljen szenvednik. (175) Evente vegigvizitalta a zardakat, a
bazilikakat, a szent intezmenyeket, hogy ellenrizze a hazakat es az embereket, es a Iellvizsgalat soran
nemcsak a papok, hanem a pspkk erklcseit is szemes gonddal Iigyelte, a hanyagokat korholta, a buzgokat
szemely szerint megdicserte es kitntette. Felgyelk utjan szinte minden honapban megvizsgalta a varosi es
Ialusi papsagot, az sszes szerzetesi zardat, eletmodjukat, es igyekezett gondosan merlegelni kinek-kinek a
szavait es tetteit, nehogy nyiltan vagy titokban vetek essek, vagy Krisztus vallasa ellen trtenjek valami. Azt
mondjak, arra volt a legIbb gondja, hogy a klerus elere mindentt erklcsben es tudomanyban kiprobalt
embereket allitson. Az isteni Marton kolostoraban Sebestyen tnt Iel neki paratlan eletmodjaval es tudasaval, ezt
a kiraly bamulatos szeretettel vette krl, es kegyeltsege es tekintelye reven odaig jutott, hogy esztergomi
metropolitava valasztatott, elnyerve Magyarorszagon a legmagasabb meltosagot. Nem tudom, mi okozta, de
megvakult, es amikor vaksaga megakadalyozta a szent hivatal ellatasaban, ezt apostoli engedellyel Asztrik, a
kalocsai ersek vette at, mintegy helytartokent. (180) Vaksaganak harmadik eveben visszanyerte a szeme vilagat,
es a romai papa visszahelyezte korabbi tisztebe. A kiraly es a kiralyne tehat egyIorma buzgalommal vetelkedett
a legnemesebb erenyekben.
Imre pedig, aki Krisztus ily Iorro szereteteben szletett, mi mas lehetett volna, mint illatos eg aldozat az
istennek? Kora gyermeksegetl nyilvanvaloan mutatta, milyen szentsegre emelkedik majd, tudniillik igen
keveset aludt, az ejszakai masodik rsegvaltastol hajnalig David zsoltarait olvasgatta, es elmejeben mindegyiket
megIorgatva istentl irgalomert knyrgtt. Apja gyakran kileste ezt, es Iia Iell nagy remenyt taplalt. Azt sem
hallgathatjuk el, hogy apja egyszer meg akarta latogatni az isteni Marton kolostorat, amelyet Pannonia hegyen
oriasi kltseggel alapitott, es megtlttt szerzetesekkel; ugy gondolta, hogy a Iiat is magaval viszi, jol tudva,
mily ers benne az isten kegyelme. Miutan utnak eredve a templom kzelebe ertek, a baratok hosszu sorban
elebk vonultak, hogy a kiralyt meltosaga szerint illenden Iogadjak. O pedig elrekldte a Iiat, hogy Imrevel,
mint valami mennyei angyallal megtisztelje az atyakat. (185) Hodolattal Iogadtak es dvzltek, pedig,
mintha az istenseg ihlette volna, nem egyIorman osztotta csokjait a szerzetesek kztt, hanem mindegyiknek
erdeme szerint adott, ugyhogy mint mondjak egyet ketszer, mast haromszor, nehanyat negyszer, tszr,
tbbet hetszer csokolt meg. A kiraly hatulrol, mintegy paholybol szemlelte mindezt, es bar meg volt arrol
gyzdve, hogy Iia nem oktalanul cselekszik, csodalkozasat megsem tudta elIojtani. A mise rendben leIolyvan,
megkerdezte Imret, miert osztotta az atyak kztt csokjait egyenltlenl. nmegtartoztatasuk ideje szerint
adtam a csokokat, valaszolta; es akiknek hetet adtam, azokrol tudd meg, hogy rks tisztasagot riznek, es a
hetes szambol megertheted, hogy az erenyek legtkeletesebbje es legteljesebbje a szzesseg; a sziv melyeben
Ieszkel, amely egyedl csak az isten eltt tarul Iel, mert az, aki az emberek legrejtettebb gondolatait is
megismeri. A kiraly elutazasa utan nem tud nyugodni, mig e dologrol meg nem gyzdik, hogy ebbl Iia aldott
szentsegerl nyilvanvaloan megbizonyosodjek, ezert nehany nap mulva mindssze ket kiservel visszamegy a
kolostorba, es nemcsak a nappali, hanem az ejjeli misen is reszt vesz, hogy kiIigyelje, kik azok, akik a hetszeres
csokot kaptak. A hajnali mise utan belopakodik a baratok kze, es eszreveszi, hogy azokon kivl, akik a legtbb
csokot kaptak, valamennyien visszamentek a cellajukba, ezek viszont ott maradtak a kapolnaban, mindegyikk
161
visszahuzodott egy-egy rejtett zugba, hogy szent rigmusokat enekeljen istennek, es az ejszaka hatralev reszet
az isten dicseretevel tltse. (190) Leshelyerl egyenkent odamegy ezekhez, ksznti es megaldja ket, es vegl
a hetszer megcsokolt Morhoz er, akibl azonban sem hizelgessel, sem Ienyegetessel, sem ravasz Iaggatozassal
nem birja kiszedni, hogy szzesseget vajon erintetlenl rzi-e. Masnapra sszehivja a konventet, hogy ezt
keszakarva mindenIele bnkkel megvadolja es probara tegye. Ez azonban a raszort ragalmakra semmit sem
valaszol, jol tudvan, hogy az isten a halandok minden gondolatat ismeri, miert is a probatetel utan a kiraly
elbeszeli jvetele okat, Mor erenyesseget nyilvanosan megdicseri, es nehany honap mulva a pecsi pspkseg
elere allitja t.
Mast is hiba lenne Imrerl elhallgatni. Amikor Veszpremben jart, egy ejszaka egy szal inas kisereteben
Ilkereste az isteni Gyrgy regi es becses egyhazat, es ott az oltar eltt imadkozas kzben jambor esedezessel
kerdezte az istent, mivel jarhatna leginkabb kedveben szellemenek, ami nagyon kedves lenne eltte. A
templomot varatlanul nagy ragyogas tlttte be, es mennyei hang hallatszott: Tudd meg, Imre, hogy istennek
semmi sem kedvesebb a szzessegnel; ha tehat nagyon szep aldozatot akarsz nekem hozni, a gondolat es a test
szzesseget kerem tled; ezt ajanljad Iel, es tarts ki elhatarozasodban. (195) Mire : Uram, istenem, aki mindent
latsz, es megtartod az esend embert, aki uralkodsz a Ild Iejedelmein es kiralyain, tltsd be rajtam akaratodat,
irgalmad harmataval trld le rolam a karhozatos kivansagokat. Szilarditsd meg trekeny szolgadat, es hogy
mindvegig kitartson szolgalatodban, josagoddal mentsd meg t a gynyrsegek csabitasatol es minden
bukastol, hogy sohase essen ki kegyelmedbl. Aztan Iigyelmeztette az inast, hogy az eleteben soha el ne
arulja, mi trtent.
Kesbb az apja, hogy a kzjo erdekeben utodrol gondoskodjek, a gyermeknemzesre mar erett Imret melto
hazastarshoz kivanta ktni, ugy gondolvan, hogy ha eletben marad, nala nem lesz alkalmasabb az orszag
szamara, ha pedig nem, tle bizvast varhat jambor es a magyarok kormanyzasara kivaloan alkalmas utodokat.
Ezert eljegyzett vele egy kiralyi nemzetsegbl szletett, szepsegre, erenyre kivalo szzet, es Iigyelmeztette,
hogy idvel gyermekekrl kell gondoskodnia, hogy Pannonia kiralysagaban ne hianyozzek a trvenyes es kitn
utod. Nagy nehezen tudta ezt keresztlvinni, miutan Iiat sok kerlelessel rabeszelte, azonban azt tapasztalta, hogy
ez ugyan engedelmeskedett es a tisztes hazassagot megkttte, Ielesegehez azonban sohasem kzeledett, st, ha
lehet, meg ersebben rizte szzesseget, mint annak eltte. (200) Mi tbb, Imre a Ielesegenek, akit szzen
kapott, kikttte, hogy a hazastarsi egyttlet szine alatt a legtisztabb es legszentebb maradjon, tudvan, hogy
sokkal jelesebb dolog erenyekben, mint gyermekekben bvelkedni. De nem elte le az iIjusagat Ielesegevel
egytt, mert az erenyek csucsara eljutva gyorsan kiragadtatott ez eletbl, hiszen meltobb volt a mennybeli, mint
a nyomorusagos halando sorsra. Az apa nem Iia vegzetet, hanem az orszag balszerencsejet siratta, mert latta,
hogy az a legboldogabb, emez viszont e szep remeny elveszven, a legszerencsetlenebb lesz. Az atyai Iajdalmat
egyetlen bizodalom es vigasz enyhitette, az, hogy szltte, akirl tudta, hogy az istensegek kze kerlt, ezutan
az egiek kreben hathatos partIogoja lesz neki is, veinek is. Az isteni Imre halala utan Ielesege kenytelen volt
megvallani, hogy mindketten erintetlenl szzek maradtak, hogy ezzel Ierje rks tisztasagat tanusithassa.
(205) Halala utan az inas nyilvanosan elbeszelte, amit Gyrgy templomaban latott, es bizonysagot tett
szepltelen tisztasagarol. zseb caesareai ersek pedig a nyilvanos bnbanat napjan kijelentette, hogy latta, amint
az egbe Ielvitetett.
E dolog hitelet ersitette az a nagyszer es emlekezetes csoda, mely Laszlo kiraly idejeben trtent. A mindenIele
sulyos bnnel terhelt teuton nemzetiseg Konrad vetkeinek terhe alatt isten kegyelmebl magara eszmelve
elment Romaba, hogy romlott lelket Ieltarva a papa hatalmabol megtisztuljon, es a kiszabott penitenciat kiallja.
Amikor az isteni Peter helytartoja, Hildebrand eltt megallt, es szivenek tredelmes bnbanataval Ieltarta
vetkeit, a papa azt a bntetest szabta ra, hogy alsoruha helyett viseljen pancelt, es tszrs vasbilincsbe verjek.
(210) Utana sszes bnenek hosszu sorat jegyzknyvbe vallotta, melyet a papai gyrvel bepecseteltek. Aztan
rarottak, hogy addig kell zarandokolnia a vilag minden kegyelettel tisztelt szent helyen es az istensegek
siremlekeinel, mig el nem jut oda, ahol bilincsei maguktol sszetrven megszabadul, a jegyzknyv Ieltarul, es
a hosszu elbeszelesben Ielsorolt bnkbl egy arva bet sem marad benne. Sulyos lelkiIurdalastol gytrterve
minden kegyhelyet vegiglatogat, nem Ielejti el Jeruzsalemet, a megvalto sirjat sem. Vegre a szent Istvan kiraly
hirenek hallatara Pannoniaba jn, elmegy SzekesIehervarra, ahol annak teste egy nagyszer kapolnaban Iekszik,
es Ielteszi magaban, hogy nem mozdul el onnan addig, mig a ktelek nmaguktol megoldodvan, a jegyzknyv
162
megrlven, Ieloldozottnak nem tudja magat, es ez elhatarozasat eskvel ersiti. Aztan belep a Iehervari
bazilikaba, megall a mennyei kiraly oltara eltt, elkvetett gonosztettei Iltt mely bnbanatot tart, es esedez
knyrgessel kerleli a szellemet, hogy partIogasaval nyerjen bocsanatot vetkeire. (215) A nap els orajatol a
kilencedikig hever ott knyrgve, testben-lelekben kimerl, es az oltar eltt mely alomba zuhan. Es ime, alvas
kzben megjelenik eltte az isteni kiraly: Kelj Iel, baratom, szol hozza, tudd meg, hogy a mennybeli Ielseg
itelszeke eltt nem az en erdemeimben es segitsegemben kell biznod, mert az en partIogasom nem elegend
ahhoz, hogy a bnk e roppant tmegere bocsanatot eszkzljek ki a szamodra. Eredj hat az en Imrem sirjahoz,
amely itt van mellettem, mert szzessege reven rendkivli kegyet erdemelt ki az isten eltt, es ezert ha hozza
Iordulsz, higgy nekem, minden bndert bocsanatot kapsz. Mert egy azok kzl, akik mocsoktalan ruhaban
kvetik a baranyt, akarhova is megy, es az isten tronszeke eltt sosem hallott eneket enekelnek rkke; hat siess,
es kerd az segitseget! Ez aztan almabol Ielebredve szalad a boldog Imre kapolnajaba, knyrg az isteni iIju
szellemehez, mire a bilincsek, amelyekkel meg volt ktzve, a vartnal gyorsabban szanaszet szakadozva
elromlottak. (220) A bnlajstromtol megtisztult jegyzknyvrl a pecset leesven, az magatol megnyilt, es
egyetlen bn, a legkisebb bet sem volt benne lathato. A bilincscsrgesre a templomIelgyelk meg sokan
masok sszeszaladtak, kerdre vontak az embert, aki az egesz historiat rendre elbeszelte. A dolog szokatlansaga
a jelenlevket isten es az egbeli Imre imadatara kesztette, valamennyiket Iorro ahitat tlttte el ez istenseg
irant, es kapolnaja oly nagy tiszteletre tett szert, hogy a legtavolabbi videkekrl is odasereglettek az emberek,
akik tulsagosan sulyos dolgokert tettek Iogadalmat. Es mivel ez Laszlo uralkodasa idejen trtent, aki maga is az
isten kiemelked tisztelje volt, a csoda hatasara ez a derek kiraly sszehivta a Ipapok es Iurak teljes gyleset,
hogy annak tekintelye Iontos hatarozatot hozzon, mely Imret az istensegek kze iktatja. Majd orszagszerte
haromnapos bjtt rendelt el, aztan november nonaejan a papsag pompas krmenetevel vegigvitette a varoson
Imre testet, egy mauzoleumot szentelt neki, ott elhelyeztek, isteni tiszteletben reszesitettek, es ott naponta Iolyik
a szakadatlan knyrges, es csodak trtennek.
(225) Anyjanak komoly megrazkodtatast okozott a halala, es nagyon gytrdtt amiatt, hogy a kivalo
tronrks elveszett. Volt azonban meg egy bamulatra melto dolog. Halala utan harminc nappal a magyarok
Fehervaron megtartottak nagyszer es nnepelyes temeteset; ugy latszott, mintha ez nem a banat, hanem az
altalanos rm napja lenne, hiszen az istensegek kztt nagy hatalmu partIogot nyertek a maguk es az orszag
szamara. Fia halala utan Istvan meg jobban nyugtalankodott a tronutodlas miatt, mint azeltt, mert ugy gondolta,
hogy legnagyobb remenye odaveszett. Naponta ezen tprenkedve szokasa szerint Iolyvast az isteni segitseghez
Iolyamodott. Az isteni szzet szakadatlan imaval kerlelte, hogy a hatalmas anya vedelmezze partIogasaval t es
orszagat, hiszen magat es az sszes magyart az oltalma es hatalma ala helyezte, ala vetette veinek minden
dolgat es sorsat. (230) St, azt az nnepelyes rendeletet is kzzetette, hogy azt a napot, amelyen a boldogsagos
szz a mennybeliek kze kerlt, mindenki a legnagyobb nnepek kztt tartsa meg, es azt az urasszony
napjanak nevezzek, tbbi nnepet bjttel es paratlan keszlettel tartsak meg, es t tekintsek sajat istennjknek
es egen-Ildn legkegyelmesebb patronajuknak. Hogy pedig szelleme mindig joindulatu legyen a magyarok
irant, SzekesIehervarott gynyr bazilikat szentelt Il, ahol a kiralyok testet eltemetik, es a szokas szerint
megvalasztottak Ielveszik a kiralyi koronat. Hihetetlen kltseggel keszlt alkotas ez, csillogo marvanyboritassal,
mozaikpadloval, nagyszer oszlopokkal, szamos oltarat a legtisztabb arany es ezst boritja, rajtuk csodas
mveszettel keszlt ikonok es tablakepek, aztan a kiralyi kapolna es mauzoleum modjara sok siremlek; emellett
szobrok, dragakvel ekesitett tablak, Krisztus asztala Iltt pedig egy merhetetlenl draga, ekkvekkel es
arannyal kidolgozott csucsos boltozat; van ott mindenIele edeny, kristalybol, tbb a mirha szamara, sok onixbol,
nehany porIirbol, alabastrombol ekkvekkel, s mindezeken aranynal, ezstnel hitvanyabbat latni nem lehet;
(235) a ruhakrol es az egyhazi Ielszerelesrl nincs is mit mondani, mert az istentisztelethez szkseges minden
dolog csodas bsegben van ott. Mivel ezt kiIejezetten a kiralyok templomanak rendelte, azzal a joggal es
kivaltsaggal adomanyozta meg, hogy ennek Ipapja a romai papan kivl egy pspknek se legyen alarendelve.
Tovabba a kiralyoknak joguk legyen gyonas es barmilyen szentsegIelvetel idejere akaratuk szerint pspkt
valasztani, es azt a szentsegek kiosztasa vegett odakldeni. Minden lehet szabadsaggal es jogkrrel Ielruhazta
ezt a bazilikat, egy pspknek sem szabad es illend ott miset mondania, akar tavol van az uralkodo, akar jelen,
hacsak Iel nem keri ra a kiraly vagy a bazilika elljaroja, akit prepostnak neveznek. A nep pedig egy pspknek
sem tartozik tizedet Iizetni rajta es az kaptalanan kivl. Tovabba sem kiraly, sem kiralyn nem lephet
hivatalba es nem kaphatja meg a Ielsegjelvenyeket ez elljaro jelenlete nelkl. (240) Korunkban ezt a bazilikat,
163
amelyen a regiseg mar nemikepp otthagyta a nyomat, az isteni Corvinus Matyas helyreallitas helyett hatalmas
kltseggel elkezdte bviteni, kupolat emelt a nagy oltar Ile, es ha ezt elete soran beIejezheti, a m nemcsak
alkotojahoz lesz melto, hanem minden masnal kivalobb is.
Emellett, nehogy az isteni jotekonysag, amely mindig igen keszseges volt hozza, valami halatlansag miatt
cserbenhagyja, Jeruzsalemben alapitott egy tekintelyes kolostort azon szerzetesek szamara, akik dvzitnk
legszentsegesebb siremlekenel naponta miset mondanak az emberiseg dveert, es azt birtokokkal busasan
ellatta. Romaban Istvan els vertanunak is templomot szentelt 12 Is papi kollegiummal, hozzacsatolt egy
vendegIogadot, amelyben a magyarok, akik Peter es Pal templomat latogattak, kenyelmes es ingyenes szallast
kaphattak; mindkett melle rendelt Ialvakat es bseges jvedelmeket, nehogy valamiben hianyt szenvedjen.
Konstantinapolyban is emelt egy nemes templomot, amelyet hasonlo bkezseggel adomanyozott meg.
Jamborsaganak es jotekonysaganak szamos emleket hagyta maga utan, amibl knnyszerrel megallapithato,
milyen volt mindenki, de elssorban a szegenyek meg a bajbajutottak irant. (245) A nincsteleneket es a
koldusokat naponta segelyezte, sok ejszakat tlttt almatlanul, hogy az elesetteknek titokban alamizsnat
osztogasson. Krisztus hiveit josagaval megszabaditotta a nyomortol. Emlitenek egy amulatra melto dolgot.
Ugyanis egy ejszaka mennyei sugallatra kiser nelkl kiosont a kiralyi palotabol, penzzel teli erszenyt vitt
magaval, hogy Krisztus szegenykei kztt kiossza. Amikor odament hozzajuk, es az adomanyt Iejenkent
szetosztotta, a szemtelen keregetk tlekedni kezdtek, a mohobbak a kiraly gyalazatara megragadtak a szakallat,
es egy nagy csomot kiteptek belle. O azonban ezen a legkevesbe sem haborodott Iel, hanem valami szelid rm
Iogta el, elsietett az anya templomaba, ahol az oltar eltt Ildre borulva mely halat adott az istennnek. Eg
kiralynje, istenek hatalmas szlje, szolt, a magyar nemzet egyetlen patronaja, mulhatatlan halat adok neked,
hogy engem, akit kirallya tettel, szolgaid igy tartottak es tiszteltek; ha ezt a bantalmat az ellensegtl szenvedtem
volna el, a te segitsegeddel megtorolnam. (250) Most jvend boldogsagom elerzete tlt el, es tudom, hogy
Iiad szava nem volt hiu, mikor apostolainak azt mondotta, hogy Iejkrl egyetlen hajszal sem veszhet el. Ez az
eset egyaltalan nem akadalyozta a jotekonysag gyakorlasaban, st, ezutan meg bkezbben ontotta josagat, es
amikor ehhez egymagaban nem volt elegend, szolgakat, szerzeteseket, papokat es titkos adakozokat
alkalmazott. Szavahihet tanuja ennek Gnter cseh remete, aki a Iejedelem nagylelksegenek hirere gyakran
latogatott Magyarorszagra, es a kiraly az sztnzesere epitett Iel es ajandekozott meg bkezen egy kolostort
abban a tartomanyban, amelyet most Belnek neveznek; mint hirlik, itt elt szemleld eletet a melyen vallasos
szerzetes, Gellert, akirl azt mondjak, hogy a kiraly halala utan pspksegre emelkedett, de amikor a kereszteny
hit Pannoniaban valsagba kerlt, megkveztek, es az istensegek kze jutott. De szavunk terjen vissza az egbeli
kiralyhoz.
Isten iranti jamborsagaval annyira kitnt, hogy a tapasztalat tanubizonysaga szerint uralkodasat mennyei
vednkseg es iranyitas alatt gyakorolta. Egy ejszaka almabol egi Iigyelmeztetesre varatlanul Ielriadt, kilepett a
haloszobajabol, magahoz hivatott egy legiokapitanyt, es megparancsolta, hogy kldncekent siessen Erdelybe,
Dacia tulso reszebe, es a Ialvakban szetszorva el nepet Iigyelmeztesse es utasitsa, hogy minden holmijat hordja
be a varosokba es az erditett helyekbe, mert a besenyk, akik a Duna partjan laknak, akik vallast nem ismernek
es a magyar nemzetnek veszekedett ellensegei, az orszag hatarait Ienyegetik. (255) Alig hogy a kldnc
vegrehajtotta a parancsot, es azok javaikat biztonsagba helyeztek, a bsz barbarok maris megjelentek, a Ildeket
mindenIele letaroltak, tzzel-vassal mindent pusztitottak, es azt a keves embert, akire raakadtak, nemre es korra
valo tekintet nelkl lemeszaroltak. Csak nehany restet talaltak meg, akik lustasagukert megIizettek, es bizony,
ha nem menti meg az veit ezzel a Iigyelmeztetessel, Erdelynek vege lett volna. Mas haborui is az isteni
kegyelem jovoltabol lettek sikeresek.
Az dvsseg ezer Iltti masodik esztendejeben Istvan es nagybatyja, Gyula kztt testverhaboru tamad. Ez
ugyanis nagyon nehezmenyezi, hogy unokaccse Ilvette a kereszteny vallast, es a szkita hittl elszakadt, ezert
nemcsak szavakkal gyalazza sokszor keseren, hanem Iegyverrel is megprobalja megtrni, hogy az atyai
szertartasokhoz visszakenyszeritse. Miutan rajn, hogy szavakkal semmire sem megy, Erdely hegyei kzl, ahol
uralkodik, naponkenti tamadasokkal es portyazasokkal zaklatja Magyarorszagot. (260) A jamborsaggal teljes
kiraly viszont, hogy ne kenyszerljn verrokonaval sszecsapni, kvetek es bekekzvetitk reven inti, kerleli
sokszor, hogy ne atalkodjon meg a szkita vadsagban, ismerje meg az igaz istent es megvaltojat; de minden
Iaradozasa meghiusul, igy aztan kenytelen a magyarokrol Iegyverrel haritani el a naponkenti zaklatast es
164
kartetelt. Nem csekely sereggel Erdelybe vonul, es nehany honap alatt az egeszet elIoglalja. Vegl Gyulat
Ielesegevel es ket Iiaval egytt elIogjak, es elhozzak Pannoniaba. Ettl az idtl Iogva ez a dragasagos,
aranyban, borban, gabonaban, marhaban es mindenben bvelked tartomany a magyar kiralysaghoz tartozik. Az
egesz nep, amely Dacianak eme traktusat lakta, reszint erszakra, reszint nkent a kereszteny vallasra allt. (265)
A kiraly hatalmas tmeg aranyat es ezstt talalt a nagybatyja palotajaban, amely gaztettekbl kerlt oda, es
ebbl epitette a kaprazatos Iehervari bazilikat, amely azonban gyakran esett tzvesz martalekaul, amibl az a
kzvelekedes es tapasztalati meggyzdes szarmazott, hogy a templomot azert gytri oly gyakran kegyetlen tz,
mert bns modon szerzett penzbl eplt. Gyula gyermekeivel es Ielesegevel egytt kenytelen volt Ielvenni az
igaz hitet, a kiraly pedig a keresztsegben valo megtisztulasuk utan Ieloldozta a bilincstl es meltosaguk szerint
tartotta ket.
Nem sokkal kesbb a szlav nembl valo bolgarokkal keletkezik sulyos haboru, akik tudniillik egykor
megszereztek Also-Mysiat, amely a Dunan tul es innen a Fekete-tengerig terjed, es most Kean vezetesevel
megrohanjak a szomszedokat, oriasi zsakmanyt szereznek, szelteben-hosszaban szaguldoznak Iosztogatva es
pusztitva, mindent erszakkal dulnak, es hol Erdelyt, hol Magyarorszagot akarjak kirabolni. Vakmersegk
megIekezese vegett a kiraly mindentt nagy sorozast tart, hiszen nemcsak a szamban es erben tekintelyes
ellenIelet, hanem a nehezen jarhato es vedmvei miatt megkzelithetetlen helyet is Iell kell mulnia. Nagy
sereget allitva tehat benyomul Also-Mysiaba, rabukkan a dhdt ellenIelre, es tbbszr dntetlenl merkzik
vele. A legutolso tkzetben vegre a bolgarok hatat Iorditanak, es szanaszet szaladnak. (270) Fejedelmk, Kean,
a harcteren elesik, a tabort szetduljak, es akkora zsakmanyt hurcolnak el, hogy senki sem vonul el teher nelkl,
aranynak, ezstnek, dragaknek oriasi a tmege, mert amit ezek sok-sok hadjaratban szereztek, azt egyetlen
tkzetben elveszitik. Es mert a csata abban a tulso Daciaban Iolyt le, amelyet Erdelynek neveznek, e dusgazdag
terlet elere dedapjat allitotta, akit Zoltannak hivtak. Az ellensegtl szerzett zsakmanyt nem vilagi, hanem
egyhazi celra Iorditottak; az aranybol, az ezstbl, az ekkvekbl kereszteket, kelyheket, talakat, pspki
ruhakat keszitettek, amibl annyi templomi Ielszereles lett, hogy Pannoniaban meg a legkisebb kapolnacska sem
maradt ki a kegyes bkezsegbl. Elssorban a Iehervari bazilika kapott ket jeles ajandekot, amelyet manapsag
stolanak neveznek, amelynek mindkettejen hetven Iontnyi probalt aranyszegely diszelgett, dragakvekkel
teleszorva. Amikor ezt Benedek papa meghallotta, azzal a kivaltsaggal ruhazta Iel, hogy az, aki misezes kzben
ezt hasznalja, teljhatalommal rendelkezzek Magyarorszag kiralyanak a megkoronazasara. (275) Gizella sok
ekesseget tett ezekhez hozza, melyeket senki sem szemlelhetett a legnagyobb amulat nelkl.
Azt mondjak tovabba, hogy a bolgarokkal meg a boldog Imre halala eltt zajlott le ez a haboru, mikor is a kiraly
es a kiralyne a Iiukkal egytt elment Obudara, a hajdani german legiohoz, amelyet Antonius es Severus idejeben
a barbar tamadasok visszaszoritasa vegett helyeztek oda, es amelyet Buda eltt Sicambrianak neveztek;
eszrevettek, hogy az igaz istennek itt semmiIele temploma sincsen, amelyben kegyes szertartasok Iolynanak,
ezert elhataroztak, hogy haladektalanul kolostort es templomot epitenek, amelyet bkezen ellatnak
adomannyal, es a mennyei Peternek es Palnak szentelnek. MindenIele mestert hivtak Grgorszagbol, hogy
jeles mvet hozzanak letre; tekintelyes Iizetsegert mindenIell szobraszokat es kepzmveszeket szerzdtettek.
Hogy a munka serenyebben menjen, Istvan es Gizella letelepedett Budan, amde mialatt egyikk az epitkezesre,
masikuk a Iaragvanyokra, tablakepekre, diszitmenyekre gyelt nagy gonddal, a hatalmas Ieladatot egyik sem
tudta beteljesiteni; (280) mert halaluk eltt nem Iejezhettek be azt, vegl is unokaccse, a szentseges Laszlo
kiraly vitte veghez. Azt mondjak, a mennybeli Istvannak rendes szokasa volt, hogy evente haromszor Ielkereste
a bazilikakat es kolostorokat, amelyeket alapitott, elszr minden oltarnal ajtatos knyrgest es miset tartott,
hogy a nagy istensegeknek megadja az ill elegtetelt; azutan aprolekosan megszemlelte a templomokat, nehogy
valami hanyagsagbol tnkremenjen; ha a tetkn, Ialakon hibat, Ienyeget romlast eszlelt, haladektalanul
kijavitotta; kln erszenyt hordott az oldalan, es abbol a sajat kezevel osztott penzt a koldusoknak meg a
szegenyeknek; a kiralyi ltzeket visel Imre is apjaval egytt latogatta a templomokat, ruhajat az oltarok eltt
levetette, hogy azzal ekesitse azokat. Gizella hasonlo buzgalommal jart el, es semmit sem tartott Iontosabbnak,
mint hogy Ierjevel vetelkedjek a josagban, hogy az egyhazi ltzekeket es a papok Ielszereleset gondosan
megvizsgalja, a hianyzot potolja, az elIoszlottat megIoldozza.
(285) A szentseges Henrik Iejedelem eleteben mindket Iel egyIorma gonddal ovta a beket minden teren, es a
magyaroknal minden a megegyezes szerint Iolyt. Kesbb, ahogy e kivalo uralkodo az egiek krebe vitetett, a
165
svab nemzetiseg, gall anyatol, megpedig Inemesasszonytol szletett Konrad kvetkezett a csaszarsagban, az
Otto idejeben a magyar haboruban elesett Konrad wormsi herceg Iia, akit Henrik alatt lovasparancsnokkent
cezarra valasztottak; ez nem tanusitotta ugyanazon joravalosagot, mert a megteremtett es mindket nemzet
szamara roppant elnys beket megbontotta. Mivel Italiaba valo latogatasat majdnem harom even at halogatta,
Italia Iejedelmei es nepei partot tve szabadda nyilvanitottak magukat, majd Konrad odamenetelet Iegyverrel
akartak megakadalyozni, miert is kenytelen volt ers hadsereggel benyomulni Italiaba. Errl az idrl olvassuk,
hogy elszr vettek Iigyelembe tdik Gergelynek vagy els Ottonak a csaszarokat illeten egykor kihirdetett
hatarozatat, mely elirta, hogy ha valamely Germaniaban kihirdetett cezar Italiaba indul, hogy a romai pspk
csaszari koronaval adomanyozza meg, elbb utkzben ket masikat kell elnyernie az ersektl, egyet Monzaban
szalmabol, egyet Milanoban vasbol. Mivel ugy talalta, hogy a milanoiak, akiknel akkor Heliprand herceg
uralkodott, ellensegesek vele szemben, a varost megostromolta, a klvarost Ilperzselte, vegl azonban a klni
ersek javaslatara, mintegy az istenseg intesere, kenytelen volt Ielhagyni az ostrommal, mert ez azt allitotta, hogy
mise kzben megjelent eltte az isteni Ambrus, aki a nemeteket vegpusztulassal Ienyegette meg, ha az
szellemenek szentelt varost azon nyomban ott nem hagyjak. (290) Egesz seregevel Romaba ment, es
tizenkilencedik Janos papatol rendben megkapta az aranykoronat meg a csaszari Ielsegjelvenyeket. Italia
Iejedelmei, akik ers segitseget kertek a szlavoktol meg a magyaroktol, ezek keslekedese es a csaszar ereje
lattan elvesztettek a remenyket, meggondoltak magukat, es valamennyien nkent Ielajanlottak szives
szolgalatukat.
Italia megzabolazasa utan visszament Germaniaba; a trtenteket kivizsgalva megtudta, hogy kik igertek komoly
segitseget a rebellis taljanoknak. Rajtt, hogy elssorban a magyarok es a szlavok; ezt nem is volt nehez
elhinnie. Tudta ugyanis, hogy mindket nepseg mostanaban vette Il a kereszteny vallast, es ugy gondolta, hogy a
kereszteny kzsseg Iejenek vedelmere kert segitseg celjabol szivesen szvetkeztek ssze, tudta, hogy az isteni
Istvan jo kereszteny, es ugy velte, hogy ez minden kvet megmozgat az apostoli szek erdekeben, mely oly nagy
dicsseggel es kivaltsagokkal tisztelte meg t. Azt mondjak, ez volt a haborusag oka, masok azt allitjak, hogy az
egyetertes es beke atyjanak, Henriknek a halala utan a nemetek es magyarok eredend gyllkdeset nem
lehetett tovabb Ieken tartani; igy tehat Konrad elbb a szlavok, aztan a pannoniaiak ellen inditotta meg a taborat.
(295) Mert egesz Csehorszag, Lengyelorszag es szinte az egesz Sarmatia a szlav nevezet ala tartozik;
mindegyiknek ugyanaz a nyelve. A csehek es a lengyelek hadmozdulatait egy-ket csataban elIojtotta, es Ieltetlen
engedelmessegre kenyszeritette ket, Boleszlav lengyel Iejedelemmel azonban, aki mint Otto irja mar
Henrik alatt trekedni kezdett a kiralyi cimre, elbb sulyos haborut vivott, es leigazta t. Ennek Iiat pedig,
Meskot, aki apja nyoman ugyanarra trekedett, es a Iiveret, Ottot, elzte, magat pedig kiralynak jelentette ki,
elkergette Lengyelorszagbol, es Ottot visszaltette. Ezutan indult az erszakkal nem knnyen megszelidithet
magyarok ellen.
Amikor Istvan tudomast szerzett arrol, hogy Konrad Germania teljes erejevel ratrt Pannoniara, ugy dnttt,
hogy azonnal sszehivja a pspkk es Iemberek tanacsat; ismertette, hogy micsoda veszedelem Ienyeget
Germania Iell. Sorozast tartott, nagyobbat, mint barmikor azeltt; a pspkk, papok, az egyhaziak es vilagiak
elhataroztak, hogy valamennyien Iegyvert ragadnak, hogy hathatosabban tudjanak vedekezni. (300) Tudtak,
hogy tekintelyes ellenIellel van dolguk. Miutan Istvan oriasi sereget allitva nekilatott a taborveresnek,
mindenekeltt imigyen knyrgtt rviden isteni segitsegert, bar a szellemek ejjel-nappal valo kerleleseben es
engeszteleseben sohasem tartott sznetet: Eg kiralynje, magyar Ild patronaja, ha ugy tartod jonak, hogy az
rks jusson neked ajanlott orszagot az ellenseg tzzel-vassal pusztitsa, es Iiadnak a szkitak kebelebe Irissiben
vetett hite maris kivesszen, kerlek, ne az en tunyasagomnak, hanem akaratodnak tulajdonittassek ez. Ha a kiraly
vetke miatt kvetkezik be, akire nepedet rabiztad, t bntesd meg, kerlek, az artatlanoknak irgalmazz, uj
rksegedet tartsd meg szokott kegyelmeddel. Ezutan knnyekben trt ki, es meginditotta a zaszlokat a nemetek
ellen, bizva az isteni szl szellemeben, mert a hivket sohasem hagyjak cserben a kegyes istensegek. Azt
beszelik, hogy ama napot megelzen, amelyen az ellenseget megpillantottak volna, trtent egy nem is annyira
emlekezetre, mint bamulatra melto dolog. (305) Ugyanis minden katonai rhelyen es satoron vegigszalad egy
kldnc, aki csaszari paranccsal minden nemetet a tabor elbontasara es hazateresre utasit. A kvetkez ejjel,
hajnal eltt Konrad a tabort Ielszedve talalja, latja, hogy ki-ki iparkodik hazaIele; a varatlan Iordulaton
meghkkenve tudakolja annak okat; valamennyien egybehangzoan allitjak, hogy egy kldnc szava bocsatotta
el ket; sszehivjak a Iutarokat, de egyet sem talalnak, aki az elbocsato parancsot krlhordozta volna.
166
Konradnak aztan eszebe tltt Istvan kzismert szentsege, es rajtt, hogy annak kedveert mennyei kldtt
oszlatta Iel a sereget Iutar kepeben, hogy a szent kiraly nepe ne szenvedjen tamadast, nehogy a regibb es ujabb
keresztenyek kztti szethuzasbol lazadas keletkezzek. A csaszar belenyugodott az isteni seregbonto parancsba,
helyreallitotta a beket, es visszatert Germaniaba azzal a komoly Iogadalommal, hogy kezet mindrkre
megtartoztatja a pannoniaiaktol, mert megertette, hogy mennyei oltalom alatt allnak.
Mihelyt a kiraly meglatta, hogy az istenanya partIogasaval melle es az Magyarorszaga melle allt a
szksegben, azonnal leborult a Ildre, a kegyes szellemnek halat adott, es elrendelte, hogy az sszes oltarnal
mondjanak miset Pannonia istenasszonyanak. (310) A megtapasztalt egi kegyelem Iltti halabol ezutan meg
allhatatosabban tartott ki az isten szereteteben, azt mondjak, idbeosztasaban olyan rendet vezetett be, hogy
napkzben jogszolgaltatassal, uralkodoi Ieladatokkal es tevekenyseggel Ioglalkozott, az ejszakat pedig majdnem
mind almatlanul tlttte, ahitatos gondolatok kztt, szakadatlan zokogassal knyrgtt hazaja es nmaga
dveert, jambor imadsaggal kesztette joindulatra az istensegeket, es a szentseges elmelkedes kzepette neha
annyira elragadtatott, hogy lattak, amint a Ildrl Ilemelkedve a levegben lebeg. Az istenseg tisztelete vegett
egyszer valamely Iekees bazilikahoz vonult vissza, es ekzben satrakat kiIeszitve ott tlttte az ejszakat; az ej
kzepen, midn satraban elmelkedes celjabol Ilkelt, az istensegrl valo tprenkedes kzben olyan
elragadtatasba esett, hogy a magasba Ielemelked lelket a teste is kvette. St, azt beszelik, hogy a sator, nehogy
meghiusitsa a buzgo elmelkedest vagy a testet megakadalyozza a lelekkel egytt valo Ilemelkedesben, maga is
Ilemeltetven sokaig lebegett a legben. Amikor megtudta, hogy e csoda egy szent IerIiunak a tudomasara jutott,
Iigyelmeztette azt, es meg is Ienyegette, hogy az eleteben el ne aruljon valamit a trtentekbl. A szent elet
kiraly hire megis oly szeles krben terjedt el, hogy a vilag legtavolabbi sarkaibol is sokan sereglettek eme
tisztelend emberhez.
(315) Hirnevetl csabittatva a sulyos haboruval leigazott besenyk es bolgarok kzl mintegy hatvan nemes
IerIi kerekedett Il Pannoniaba a kiraly dvzlesere. Sok szekeret vontattak, amelyre nagy mennyiseg aranyat,
ezstt, mas dragasagot pakoltak Iel, hogy ne csak tiszteletben reszesitsek t, hanem veglegesen kiralyi
szolgalatba alljanak. Ahogy Pannonia terletere ernek, egy hadnagy nehany gazIicko szolgaja az aranyra
ahitozva lesbl megtamadja ket, sokat legyilkol kzlk, egyeseket Ielholtan hagy ott, a tbbieket szanaszet
kergetve kirabolja a tarszekereket, es megtollasodva huzodik vissza az erdbe. Akik e beseny tarsasagbol
eletben maradtak, vegre megerkeznek a kiralyhoz, es sorban elbeszelik az elszenvedett kart, a rablast es
utazasuk okat. A kiraly megsajnalja a szerencsetleneket, es egy kzszolgaval az okot eltitkolva tstent maga
ele idezi a hadnagyot egesz haza nepevel egytt; ha nem engedelmeskedik azonnal, Ielsegsertes bnteteset roja
ra. (320) A hadnagy az zenetre sszeszedi a haznepet, a gondolatnal gyorsabban ott terem, es a kiraly szine
eltt Ielsorakoztatja alarendeltjei csoportjat. Miutan a rossz lelkiismeretek tekintetkkel bevalljak az iment
elkvetett gazsagot, igy szol hozzajuk: Miert Iertztettetek meg kezeteket, kegyetlen dulok, az istenseg es a
mennyei trveny megtiprasaval, a jog es a tisztesseg ellenere a vendegek verevel? Miert dhngtetek ilyen
istentelenl az emberi nem es azok ellen, akik az igaz blcsesseg iranti vagyakozasukban keltek hosszu utra?
Miert sujtottatok halallal artatlan embereket? Isten most ezert az en szemem lattara ugy cselekedjek veletek,
ahogy ti masokkal. Majd kimondta rajuk a halalbntetest. Elrendelte, hogy az orszag minden kapujanal ezeket,
mert sokan voltak, parosaval Ieszitsek keresztre, ezzel jelezven, hogy a vegre vendegszeret Pannoniaba minden
jvevenynek szabad utja nyilik, igy trtent, hogy mig elt, Magyarorszag tbbe a legcsekelyebb bnzest sem
tapasztalta. (325) A szigorusag e peldaja ugyanis a gazemberek mereszseget ugy lelohasztotta, hogy a
jvevenyekre senki sem emelt kezet. Azokat pedig, akiket bantottak es kiIosztottak, nemcsak kartalanitotta,
hanem busasan meg is ajandekozta, es kivansagukat teljesitette.
Nehany evvel kesbb, mert a virtus a balsorsban tkeletesedik, es az isten, mint mondjak, megIenyiti es
megprobalja azokat, akiket szeret, sulyos Iajdalom gytrte meg a kiralyt, amiert Imret elveszitven nem volt egy
unokaja vagy rokona sem, akire az orszagot es a magyarok hitenek rizetet nyugodtan rabizhatta volna,
mikzben tudta, hogy a szkita nemzet gyorsan visszaesik elbbeni oktalansagaba, ha az isten tisztelete es a
vallas apolasa abbamarad, es emiatt klnbz betegsegekbe esett. Egyesek azt irjak, hogy Imre az dvsseg
ezer Iltti 31. esztendejeben halt meg. O maga oly sulyos testi gyengesegre jutott, hogy a laban sem tudott
megallni, ezert ugy latszott, hogy kisse lanyhabban kormanyozza az orszagot. Ennek kvetkezteben negy Iur,
akit addig szive melyen emesztett a hitszeg poganysag, batorsagra kap, es eltervezi, hogy megtamadja a kiralyt,
167
arra szamitva, hogy annak halalaval nemcsak a magyarokat rancigalhatja vissza korabbi vadsagukra, hanem az
egyeduralmat is knnyen megkaparinthatja. (330) Egyikk megbeszeles szerint alkonyattajt, mieltt a Iaklyakat
elhelyeztek volna, eldugott karddal titokban belopakodik a kiraly haloszobajaba. Mikzben a stetben ovatosan
lepegetve keresi, hogy hol Iekszik, nem tudom, milyen vigyazatlansag kvetkezteben a kard leesik, es nagyot
csrren. A kiraly rgtn megkeresi a zuhanas okat, jollehet mennyei Iigyelmeztetes reven ismeri azt, es
magahoz hivja a zaj okozojat. Megkerdezi tle, mit akar. Az pedig mely bnbanattal szinte vallomasra
kenyszerl, es a laba ele borulva az egesz tervet IlIedi, terdet atlelve knnyek kztt ker bocsanatot. A kiralyt
meginditja az esdekles, es bantatlanul elbocsatja. Aztan parancsara kivallattak az sszeeskvket, es az gyrl
bizonyossagot szerezve vegrehajtottak rajtuk a trvenyes bntetest.
(335) Betegsege naprol napra elrehaladvan, varatlanul lazba esett, es amikor megerezte, hogy elete hamarosan
veget er, magahoz rendelte az sszes Ipapot es elkelt, akikhez elszr a kiralyvalasztasrol, aztan a vallas
megrzeserl beszelt; majd ajtatos intessel Iigyelmeztetett mindenkit, hogy megvaltonk meghonositott vallasat
allhatatosan rizzek, apoljak a trvenyesseget, szeressek az egyetertest es a beket, vetelkedjenek egymassal a
hitbuzgalomban, es semmit se tartsanak Iontosabbnak, mint megmaradni a keresztenysegben, azt szentl es
ervel is oltalmazni, inkabb kivanjanak meghalni, mint hamis es res balvanyokat imadni; tartoztassak meg
kezket az emberi vertl, ugyanigy a lopastol, rablastol es minden erszaktol; nagy gonddal gyeljenek az
egyhazi trvenyekre, egyszoval ugy eljenek, hogy istent tartsak a legkedvesebbnek, ki-ki erejehez merten
mindig tegyen meg mindent, hogy sem istent, sem embert ne bantson meg Ibenjaro kartetellel; a
szomszedokkal eljenek nyugalomban, teljesitsek a kiralyok parancsait, a pspkk hatarozatait. Vegezetl
bseges knnyaradat kzepette egre emelt karokkal imaval ajanlotta knyrgve az isteni anyanak, a
mindrkke valo szznek, a magyarok kivaltkeppeni urasszonyanak es istennjenek az egyhazakat, a papsag
teljes gylekezetet, az orszagot, tulajdon lelket a hivek egesz sokasagaval egytt. Beksznttt a Ielseges szz
napja, melyen mint mondjak az a mennybeliek kze vitetett; Istvan h Iohasszal kivanta, hogy ez legyen
elete utolso napja, es a szellemektl nagy buzgalommal kerte, hogy vele egyazon napon vitessek az egbe. (340)
Kivansaga vegre beteljeslven, a pspkk es papok gylekezeteben, a Iurak koszorujaban rendben elvegezve
a szertartasokat az dvsseg utani ezerharmincnegyedik, uralkodasanak pedig 37. esztendejeben lelket kilehelte,
mindenkitl veghetetlen szomorusaggal megsiratva. Az isteni kiraly vegtisztessegere nemcsak egesz
Pannoniabol es Daciabol sereglettek ssze sokan, hanem a szomszedos nepek kzl is, ugyhogy a temetes
paratlan pompaval ment vegbe. Testet a pspkk es a Itisztviselk a vallukon vittek Fehervarra; mivel az
istenanya bazilikaja meg nem volt rendben Ielavatva, az ersek a pspkkkel meg a papi testletekkel egytt
elszr a szokasnak megIelelen Ilszentelte azt; majd a templom kzepen marvanysirba helyeztek, es szertartas
szerint az istensegek kze emeltek. Alig hogy a testet letettek, a Iogadalmasok es a sulyos betegek
szamolhatatian sokasaga szaladt ssze oltaranal; es mindenki csodalatara sokan ugy mentek el istennek
enekszoval halalkodva, hogy keresk teljeslt. Sokaig szamos csoda trtent az oltarnal; ejszaka gyakran
angyalok eneke hallatszott. Mieltt azonban a szo masra Iordulna, ugy velem, kzbevetleg el kell mondanom,
mi az, amit a magyar evknyvek a kiralyallitasrol eladnak, es amit a tbbi iro elmellz.
(345) Istvant ersen nyugtalanitotta utodanak a problemaja, nehogy olyan nyerje el a tront, aki az veretl
idegen, ezert halala eltt kevessel gyorsan Nyitrara kldte Budat, Egrut Iiat, hogy nagybatyjanak Iiat, Vazult,
akit a koraval jaro rakoncatlansaga miatt bilincsbe veretett, haladektalanul szabaditsa ki, es hozza el hozza, hogy
mieltt az eletbl tavozna, kihirdesse t Magyarorszag kiralyanak. Amikor Gizella errl erteslt, tanacsot tartott
a gonosz Budaval, mikeppen tudna meghiusitani a kiraly tervet, hogy a kiralysagban ne Vazul kvetkezzek,
hanem a svab nemzetbl szletett Peter, Istvannak nveretl valo unokaccse, Vilmos Iia. Ezert Buda Iiat,
Sebest, elrekldte Nyitrara, hogy a kiralyra hivatkozva vajja ki Vazul szemet, Ilebe ntsn olvasztott olmot,
es a gaztett vegrehajtasa utan szkjn Csehorszagba. Sebes Budarol kiindulva elmegy Nyitrara, es vegrehajtja a
kiralyne kegyetlen parancsat. Masnap megerkezik Buda, ott talalja Vazult kivajt szemmel, zart Illel, es a
szrnyen megkinzott, a termeszet legIontosabb adomanyaitol megIosztott embert elviszi a kiralyhoz, kit mikor
az igy megcsonkitva meglat, nyomban keserves sirasra Iakad. (350) Emiatt betegsege sulyosbodvan, buja
nehezlven, ertlen vensegeben nem volt kepes sem a bns szemelyeket megbntetni, sem eletet Iolytatni.
Hanem aztan magahoz hivatta Kopasz Laszlonak, nehai nagybatyjanak a Iiait, akik kzl egyiknek Andras,
masiknak Bela, harmadiknak Levente volt a neve. Figyelmeztette ket, hogy a lehet leggyorsabban menjenek
Cseh- vagy Lengyelorszagba, kerljek el a cselvetest, es epsegket meneklesben keressek, mert a halal
168
kszben sem ket megvedeni, sem a gonoszok vakmerseget es a kiralyne megatalkodott lelkletet megIekezni
nem tudja. Az iIjak engedtek a kiraly utasitasanak, gyorsan kikerltek a lest, es titokban elutaztak
Lengyelorszagba. Sokan csodalkoznak a magyarok evknyveinek azon allitasan, mely szerint Gizella ekkora
gaztettre vetemedett, hiszen szinte az sszes iro szent elet, az isteni kiralyhoz es csaszari batyjahoz nem
meltatlan asszonynak allitja. Ha tehat mindket irast Iigyelembe akarjuk venni, azt kell mondanunk, hogy Istvan
ket Ieleseget vett, es mindkettnek Gizella volt a neve, az egyik Henriknek ama ajtatos nvere volt, a masik
szent Zsigmond testverenek, Vilmosnak a lanya, aki a burgundi hercegek Iamiliajabol szarmazott, es
kettejknek elter erklcsket kell tulajdonitanunk; (355) hiszen Konrad csaszar is egy Nagy Karoly
nemzetsegebl szletett Gizellat kapott nl, aki RudolInak, Burgundia kiralyanak is a Ielesege lett, es mieltt
Konrad csaszarhoz ment volna, Ern svab hercegnek, az Ausztriaban uralkodo Albert Iiverenek volt az
asszonya, akitl Ern es Henrik nev Iiait szlte. De menjnk vissza az utelagazashoz.
Mieltt papai rendelettel vagy inkabb isteni kinyilatkoztatassal Ilemeltetett volna, teste negyvent evig Iekdt
ott. Vegl, miutan a kiralysagot az istenIel IerIiu, Laszlo nyerte el, az apostoli tekintely ugy rendelkezett, es
olyan bulla erkezett Pannoniaba, hogy azok, akik Magyarorszagon elskent vetettek meg a kereszteny vallas
alapjait, ne nelklzzek a melto megbecslest, hanem valamennyik testet a megdicsles kiIejezesel
nnepelyes szertartas soran hozzak napIenyre, hogy ezutan ugy tekintsek ket, mint akik az egiek kze jutottak.
Unokaccse, Laszlo, az okirat atvetele utan a Iemberek es Ipapok reszere gylest hivott ssze, mindenkivel
haromnapos bjtt tartatott, es mindnyajukat arra biztatta, hogy imadsaggal, bjttel, knyrgessel,
alamizsnalkodassal eszkzljn ki mennyei jelet, amelybl az isten akaratat megismerik. Letelven a bjtles
ideje, elmentek az isteni kiraly sirjahoz, amelyrl a kvet el akartak mozditani, de semmi erIeszitessel sem
tehettek. (360) E csoda azon idben esett, amelyben Laszlo es Iivere, Salamon kztt viszaly dult, es emez a
masik parancsara sulyos brtnben raboskodott. A probalkozas meghiusulasa a kiralyt nagy gondba ejtette, es e
jel mindenkit megijesztett, mert az istenseg haragjara kvetkeztetett belle. Ekkor egy Caritas neven nevezett
szz, aki a bazilika kzeleben a megvalto templomaban elt szentseges eletet, mindjart Iigyelmeztette Laszlot,
hogy hiaba iparkodik, mert a kvet addig nem lehet elmozditani a sirrol, amig a testveret ki nem eresztik a
tmlcbl. A kiraly a jambor szz kijelentesere Iigyelmezve megparancsolta, hogy Salamont azonnal
szabaditsak meg a bilincstl, majd ismet haromnapos bjtt hirdetett, es harmadnapon nnepelyesen miset tartva
hatalmas neptmeg jelenleteben az oriasi kvet knnyeden eltavolitottak. Az isteni kiraly tetemet kivettek a
sirbol, es mindenki dvrivalgasa kzben krlhordoztak a bazilikaban, majd meltosagahoz illn elhantoltak;
ezutan az istenseg nyilvanvalo joindulatabol oly sok csoda trtent, hogy a rokkant testek vagy betegsegtl
bagyadtak kzl senki sem tavozott anelkl, hogy kivansaga teljeslt volna. (365) Az oriasi tmegben santakat
lehetett latni, amint setalgattak, vakokat, akik szemk vilagat visszanyerve nezeldtek, a nemak beszeltek, a
leprasok es a paralitikusok meggyogyultak, a ketelkedk lelke megszilardult a hitben, es minden testi-lelki
nyavalya elszallt. Meg egy iIju is akadt, aki krlbell 12 evig benasaga miatt nem tudta kezet-labat hasznalni,
ezt kocsin vittek oda, ahol az istenseg segitseget kiknyrgve nyomban Ielpattant, es az istennek halat adva,
Istvan dicsseget kialtozva a sokasagon keresztl Irgen odaszaladt az oltarhoz. Egy Iiu, akit het eve izomgrcs
gytrt, mikor a sirhoz vittek, kiegyenesedett karokkal es labakkal peckesen lepegetni kezdett. A sok jotekony
csodatol lenygztt Laszlo kiraly pedig az oltar kzepere allitotta t, es egy mives erszennyel megajandekozta.
Mar akkorra e hathatos szellem hire ugy elterjedt, hogy a betegek serege Magyarorszag minden tajarol latogatta.
(370) Azok, akik sulyosabban szenvedtek es kenytelenek voltak lassabban utazni, ha az isteni kiralyhoz
benssegesebben imadkoztak, mar utkzben meggyogyultak, es ennek tanubizonysagakent ott helyben kveket
raktak halomba. Ez pedig meghaladja a hihett; egy asszonynak egyetlen Iia volt, aki lelket hirtelen halallal
kilehelte. Az istenseg partIogasaban bizo anya szivenek merhetetlen Ielindulasaban halott Iiat elvitte a szent
kiraly kapolnajaba, megpedig azzal az elhatarozassal, hogy helyebl nem mozdul addig, mig kivansaga szerint a
Iiuba vissza nem ter az elet. Es az elszant asszonykat nem csalta meg a hit es a remeny: midn a kapolnaba
belepett, oly Iorro knyrgessel kerlelte az istenseget, hogy a sr embertmeg szeme lattara a veszteseget
sirato asszony Ildn kiteritett Iia Ilemelkedett, es az anyja karjaba borult. Hogy ebbl mekkora dicsseg aradt
az isteni kiralyra, es mily hihetetlen amulat ragadott el mindenkit, azt ki-ki elkepzelheti.
(375) Tovabba a Ielseges szz mennybemenetelenek tdik napjan Magyarorszag valamennyi Iembere,
ezenkivl a pspkk es a papi rend Laszlo kirallyal egytt nagy ahitattal sszegyltek Fehervaron, hogy a
169
bazilikaban nnepseget tartsanak, es aldozatot mutassanak be a halottakert. A gyaszmise utan odamentek a szent
emlekmvehez, ahol elbb a kiraly utasitasara nagy tisztelettel imadkoztak a lelkehez, majd amikor Ielnyitottak,
olyan edes illat aradt ki belle, hogy mint egi harmat, az egesz bazilikat betlttte. Kesbb, amikor a csontokat
megtapogattak, eszrevettek, hogy valami balzsam boritja es arasztja el azokat. Ezutan sszeszedtek a csontokat,
patyolatba gngyltek, es a Iolyadekban elkezdtek keresni regi aranygyrjet, amelyet viselt, azonban a
legszorgalmasabb kutatassal sem talaltak meg a marvanykoporsoban, ezert arra gondoltak, hogy a Iolyadekot
kimerik. Amikor azonban nekiIogtak meregetni, az megtlttt talakat, hordokat, de sohasem Iogyott ki egeszen.
Mert az istenseg akaratabol a ned minden merites utan megujult. (380) Ahogy ezt eszrevettek, a kimert
Iolyadekot azonnal visszantttek a becsomagolt csontokra, es azt tapasztaltak, hogy a visszatltes utan a
Iolyadek sem nem gyarapodott, sem nem Iogyott. Az ott talalt kincsekbl megujitottak az isteni szz oltarat.
Nem sokkal ezutan egy kivalo Iejedelem Ielesege, akinek Matild volt a neve, es akit alhasi Iajdalma harom eve
gytrt, a hiren Ielbuzdulva elzarandokolt Magyarorszagra, Ielkereste a kapolnat, ahol bels szenvedesetl
megszabadult. De vissza kell ternnk a jobb kezen viselt gyrhz.
Amikor Laszlo kiraly kiadta az utasitast, hogy a sirt nyissak meg, hogy a szent kiraly relikviai kzl el ne
csenjenek valamit, Iejedelmi parancsra odabb zavartak azokat, akik a sir mellett alldogaltak, igy tbb massal
egytt a magyar nemzetbl szletett Merkurt, Katipan Iehervari prepost apjat is, a Iehervari bazilika
Ielgyeljet, aki mar regen odahagyta a politikai palyat, hogy a vallasnak elmelyltebben szolgalhasson. Ha
elkldtek, hat szomoru abrazattal tavozott, es szerzetes leven a szent korusra huzodott vissza, ahol szegyenkez
aggodalommal ragodott azon, hogy a szentseges testet sem tekintetevel, sem ajkaval nem szabad illetnie; es ime,
az ej stetjeben megjelenik eltte egy iIju, elkepzelhetetlen klsvel, kedves orcaval, nem is tudom, milyen
ragyogo patyolatba ltzve, aki igy szolt hozza: Vedd, Merkur, amit szeretnel, vedd, ezt a teged illet dragalatos
adomanyt, amely a te hsegedre van bizva, rizd gondosan, es ha itt lesz az ideje, add el. (385) Miutan az ejjeli
mise beIejezdtt, Merkur odament a rejtekhelyhez, es a ra bizott targyat IelIedte, megtalalta a szent kiraly
jobbjat es gyrjet, megcsodalta, es az istensegnek halat adott. Visszavonult a Karpat-hegyseg labahoz, mely
Erdelyt Magyarorszagtol elvalasztja, hajdan pedig az innens, a part menti Daciat a tulso, hegyeken tulitol
hatarolta el, hogy ott egy Iabol emelt kolostort kormanyozzon. A jobbot oly Ielten rizte, hogy sem nmagara,
sem masra nem merte rabizni. Jobbnak gondolta, ha a Ildnek adja at, ezert elasta, es a szerzetesek kzl
mindennap strazsat allitott, nehogy valamikeppen elemeljek. Naprol napra varta, hogy elerkezzek az id, amikor
IlIedheti, es kolostoranak tbbi lakojat is arra oktatta, hogy azt hasonlokeppen rizze. Vegre elarulta a dolgot
Laszlo kiralynak, akit szentseges IerIinak ismert. Aztan annak rendeletere sszel a pspkk es elkelk
gylese, melyen a kiralyi jobb nnepnapjat hamar kijellik. (390) Ezutan Laszlo az egesz papi testlettel az egi
Istvan rejtz jobbjat Ielmutatja, es beviszi a bazilikaba, amelyet kesbb roppant vagyonnal es Ienyesseges
Ilszerelessel latott el, sok Ialuval, mezvarossal es javadalommal adomanyozott meg. Ennek a zardanak az
iratai es kivaltsaglevelei pontosan tanusitjak, hogy ez az dvsseg ezer Iltti hetvennyolcadik eveben ment
vegbe, es ezt most a kiralyi jobb apatsaganak nevezik. A mi idnkben a nagy tehetseg es a szent
tudomanyokban alaposan kepzett Salonai Antal all az elen, aki megmutatta neknk a kivaltsagleveleket,
amelyekbl mindezt meritettk. Azt pedig senki sem csodalhatja elegge, hogy Istvan porban hever testebl a
csontokon kivl semmi sem maradt meg, es a korhadas azokat is megviselte, gyrt hordozo jobbja viszont
epsegben maradt, es sem Iereg, sem irigy regiseg nem artott neki. Mindenki csodanak tartotta, hogy a jobb kez
inkabb elkerlhette a rothadasi, mint a I es az istennek szentelt sziv, megpedig azon okbol, hogy ez a josag es
knyrlet jobbja volt, amely kln erszenykebl osztogatott naponta alamizsnat minden nyomorultnak. (395)
Ki tagadna, hogy megvaltonk isteni ajkarol hangzott el: Boldogok az irgalmasok, mert k irgalmassagot
nyernek. Ez a kez tehat meltan kerlte el a romlast, mert nem hagyta, hogy barki is kolduljon, ehezzen,
rabsagban vagy mas nyomorusagban sinyldjek. A mennybeli Istvant tehat teljes joggal kialtja es tiszteli
mindenki egybehangzoan a haza els atyjanak. Halalat szamos tzeset, Ildrenges, sokIele josjel kiserte,
tovabba julius tizedik kalendajan ket nap tnt Iel az egen, es nem maradt tavol az ehinseg, a jarvany es a haboru
csapasa sem.
Henrik es Istvan idejeben Italiaban is klnbz dolgok trtentek. Azt mondjak, Etruria tekintelyes reszet egesz
Flaminiaval egytt egy bizonyos normann nemzetiseg Vilmos birtokolta, akit mellekneven Vaskarunak hivtak.
(400) Apja Tankred volt, 11 Iivere pedig Samus, GotIred, Robert apja, Drago, Tankred, HunIred, Malogerius, a
Guiscard melleknev Robert, Rogerius, Albered, GotIred es Frumentanus. Tankredot Lombardia groIjai kzl
170
szarmaztatjak. Amikor az italiai nyugtalansagok lecsndesedtek, Vilmos szvetseget kttt a grg Molochhal,
aki Apulia meg Calabria tartomanyat a konstantinapolyi csaszar neveben kormanyozta, es a salernoi meg a
capuai hercegekkel, hogy dicsseges vallalkozasba Iogjon, a szerecsenek altal regota elIoglalva tartott Sziciliat a
pogany barbarsag alol Ielszabaditsa, es ha a dolog szandekuk szerint t ki, haromIele osszak a zsakmanyt es a
sziget Iltti uralmat. Megallapodasuk ertelmeben negy sereggel vagnak neki, es az ellenseget lelve, elIogva az
egesz szigetet megszerzik. Moloch a zsakmany elosztasaban megtartja az egyenlseget, amde az uralomban
nem, amennyiben a varosokba kizarolag grgkbl allit rseget es tisztviseli kart. Vilmos elleplezi eIltti
bosszusagat, a ket masik herceggel visszavonul Calabriaba, majd szvetsegeseit elbocsatva sajat seregevel
Apulia Iele Iordul, megostromolja es megadas utjan elIoglalja MelIit. (405) Moloch hirt kap errl, tstent ott
terem, tabort ver a kapuk es a Ialak eltt, azonban ovatlansagaban a kitr Vilmos szinte egesz seregevel egytt
megsemmisiti, igy a tamado gyorsan elIoglalja a tartomany nagy reszet. Amikor az dvsseg ezer Iltti
masodik esztendejeben a nemetek Henrik bajor Iejedelmet cezarra nyilvanitjak, es ezt lekti a gallok meg a
metziek haboruja, hat a Sziciliabol kikergetett szerecsenek a Fels- es az Also-tengeren ket Ilottaval
visszajnnek Italiaba. Itt Capuat Ioglaljak el, ott Barit veszik ostrom ala, es a varosnak bizony vege is lenne, ha
hevenyeszett hajohaddal nem siet a segitsegere Orseolo velencei dozse es Gergely katipan, ami egy csaszari
tisztseg elnevezese. A kvetkez evben a trkk, megszerezve Palesztinat, elIoglaljak Jeruzsalemet, azonban
az ur sirjatol, valamint a tbbi kzeli bazilikatol isteni parancsra megtartoztatjak magukat. Az adriaiak is
megtamadjak Velencet, Orseolo Otto nagy vereseget mer rajuk Loreonal, mely Ialu a Po es az Adige torkolata
kztt Iekszik. (410) Vilmos halala utan Apuliat az ccse, Drago Ioglalja el, de a csaszartol kikldtt katipan
nemsokara elzavarja. Capuat a jambor Henrik Ielszabaditja a szerecsenek alol, mint Ient elmondtuk. A Henrik
utan kvetkez Konrad uralma idejen, mivel Apuliat a normannok es a grgk tartottak, az OIanto Iolyo es
Oliva varos kztt nagy erkkel kzdttek meg a videk Iltti hatalomert, vegl a grgk engedtek, es a
gyzelem a normannoknak jutott. Tovabba az ezer Iltti 12. esztendben Kalman, a szentseges IerIi, Stockerau
varosban akasztoIan elnyerte a vertanusag koronajat, ott is temettek el, de a kvetkez evben Megigaud
eberndorIi pspk illenden atszallitotta Melkbe. Ern svab herceget Albertin groI vadaszat kzben nyillal
megsebesitette, es az meghalt. Konrad es a mennyei Istvan kztt haboru tamadvan, Ern, aki Konradtol
elpartolt, majd megadta magat, Verard groIIal egytt Alemanniaban megletik. RudolI, Burgundia kiralya,
orszagat Konrad csaszarra bizta, mert attol Ielt, hogy egyedl nem tudja megvedeni magat vei lazadasaval
szemben; ugy latszik, hogy Burgundia ez idtl Iogva all birodalmi trveny alatt; ezt, miutan ellensegkent ment
oda, tzzel-vassal vegigdulta. (415) Ebben az idben a nap nagy Iogyatkozast szenvedett, a keresztenyseget nem
ismer szarmatak megtamadtak Germaniat, a szaszok hataran Iekv nepes Werben varost a lakossag oriasi
karara elIoglaltak, de aztan a csaszar elkergette ket, vereseget szenvedtek, es adoIizetve lettek. Konrad pedig
az dvsseg ezer Iltti 39., csaszarsaganak tizennegyedik esztendejeben, nem sokkal Istvan kiraly utan, igen
szepen Iejezte be az eletet.
171
172
3. fejezet - Msodik knyv
Gizella gykdese es mesterkedesei kvetkezteben, Vazul szeme vilaganak kioltasa utan, Peter, a legszentebb
kiralynak nveretl valo unokaccse, megszerezte az orszagot, es ezutan, mint mondjak, akkora pimaszsagra
mereszkedett, hogy ugy latszott, nem szarmazasanak megIelelen, hanem a teutonok vadallati erklcsei szerint
intez mindent. Mert valasztott kiraly helyett trhetetlen zsarnoknak mutatkozott, es sem isteni nagybatyja
nyomdokait kvetni, sem a kiralyi Ielseg hivatalat tisztesseggel ellatni nem iparkodott. Kezdettl Iogva guny
targyava tette a legnemesebbeket, barbart is meghalado gggel pIIeszkedett, az alemannokban a kelletenel
jobban megbizott, mindent az szajuk ize szerint vegzett, veit lenezte, szolgaszamba vette, az idegeneket
Ielmagasztalta, a klIldieknek mindenkeppen hizelkedett, a varakat es a varosokat teuton rseggel rakta tele,
kzlk valasztotta a tisztviselket, velk riztette magat, sajat nepet megvetette. Mindehhez jarult Iektelen
kejvagya, roppant zabolatlansaga, mely miatt egyetlen tisztes asszony sem tudhatta szemermet biztonsagban
tle. (5) A szzeket es asszonyokat csatlosai es zsoldosai is sokszor meggyalaztak. A Ipapok gyakran, olykor a
Iurak is egyetertleg a kiraly ele jarultak, es hosszas knyrgessel sztkeltek, hogy ne engedjen meg annyit a
hitvany es vasott embereknek, Iigyelmeztesse a teutonokat, hogy mersekeljek magukat, tartsak magukat tavol a
szemermes matronaktol, es egyaltalan, tiltson meg minden erszakoskodast. Hajtogattak, nem ketseges, hogy ez
a pimasz gazemberseg lazadast Iog szlni, es ha ez megtrtenik, amitl az istenek ovjanak, azt kes banat kveti
majd. A kiraly azonban semmibe vette a jo tanacsot, es hetyke knnyelmseggel Ienyegetztt, hogy ha a
korholast abba nem hagyjak, amely velk szletett rosszmajusagbol es szittya otrombasagbol Iakad, ugy
Ielmergeldik rajuk, hogy a legmagasabb rangokat, a kapitanysagokat es hivatalokat mind csakis teuton
nemzettel tlti be, hogy a magyarok a leghitvanyabb polgari es katonai tisztseget se viseljek, mi tbb, az egesz
Pannoniat az hatalmukba adja. Vegezetl hozzatette, hogy Magyarorszagot azert nevezik Ungarianak, mert
rks angariaban kell senyvednie. (10) Az eIIelek dlyIs szajkozasaval elhintette az elkeseredett lazadas
magvait, mert a magyarok lelkletet ugy Ielbszitette, hogy azok barmit keszebbek lettek trni, mint ezt a
zsarnoksagot.
Orszaglasanak kezdete utan a harmadik evben a pspkk es a papi testletek jovahagyasaval az elkelsegek, a
legioparancsnokok es kapitanyok, a katonatisztek a hadsereggel egytt valamennyien sszeesksznek Peter
ellen. Titkos tanacsot tartanak maguk kztt, amelyen a kiraly elzeserl hataroznak, es aggalyosan keresik azt a
Iejedelmi trzskbl szletett szemelyt, akit a helyebe allitsanak. Felhaborodasukat Iokozza az elz
uralkodokra valo emlekezes is, akiket nemcsak a haza atyjanak nevezhettek joggal, hanem akik meltan kerltek
az istensegek kze is. Tprenges kzben valamennyiknek egy jut az eszebe, az, akit a magyarok Abanak, a
tbbiek Alboinnak hivnak; sokan Ovonak nevezik. (15) Ez az isteni kiraly ntestveret veve Ielesegl, a
szerencses rokonsag Iolytan magasra emelkedett. Tehat Petert kivetik, t megvalasztjak kiralynak, es elviszik a
taborba, hogy a katonak jovahagyjak. Ezek Ielkialtassal elIogadjak t, azonnal kiralykent kszntik, pedig a
sereget Peter ellen inditja. Amikor Peternek jelentik ezt, megtudja, hogy a kzsseg neveben emeltek ra
Iegyvert, es az orszag ellensegenek nyilvanitottak, tehat mindenkitl magara hagyatva utnak ered Vindeliciaba,
melyet most Bajororszagnak mondanak. Mihelyt a magyarok meghalljak, hogy a kiraly elmeneklt, ratamadnak
a mellekneven Szakallasnak nevezett Budara, minden baj okozojara, izekre szedik, ket Iia szemet kitoljak.
Sebest, aki Gizella parancsara Vazult megvakitotta, kezet-labat levagva veszejtik el. A kiraly tbbi baratjat es
kzelvalojat reszint megkvezik, reszint vasszgekkel attve szrny halallal sujtjak. Aba pedig a kiralysag
megszerzese utan szonoklatban Iejti ki a lazadas okat, es hogy nem trtetessel, nem megvesztegetes utjan,
hanem erhatalommal szerezte meg a kiralyi koronat; leIesti Peter kevelyseget es zabolatlansagat, maga Iell
mindenkit joval biztat, es tisztesseges eletmodra serkent. (20) Aztan annak minden rendeletet, trvenyet,
hatarozatat eltrli es ervenyteleniti, es ujakat hirdet. Az sszeeskves vezeti harman voltak, Visko, Tojzla es
Pesli, akik a nemzet szabadsagara es javara trekedtek, es nem akartak engedni, hogy az orszag elszakadjon a
kiralyi vertl.
Aba alig uralkodik harom eve, amikor Peter egy nagy alemann sereggel megrohanja Magyarorszagot, magaval
hozza harmadik Henriket, akitl segitseget kert, Konrad Gizellatol valo Iiat. A kiraly viszont, amikor megtudja,
hogy Petert az alemannok beIogadtak es komoly segitseggel tamogatjak, az ezer utan negyvenkettedik
173
esztendben nyomban kveteket kld a csaszarhoz, mieltt az Magyarorszag hatarat elerne, es azt az utasitast
adja nekik, hogy Irkesszek ki a cezar szandekat, vajon a magyarokkal haborut akar-e az elztt Peter kedveert,
avagy inkabb bekesseget, zenje meg, melyiket szeretne jobban, mert a magyaroktol mindkettt knnyen
megkapja. Azt mondjak, a cezar erre igen rviden azt Ielelte, hogy az vei Iolytonos zaklatasat, Peter jog es
meltanyossag ellenere trtent megszegyeniteset sohasem Iogja eltrni, hanem megmutatja, mire es mennyire
kepes e gyalazat megtorlasa kedveert, nehogy beketrese kesbb megnvelje masok vakmerseget; a kiralyokat
minden nemzet kreben nmaguk jogan kell a legszentebbnek tartani. (25) Ezek azt vetettek ennek ellenebe,
hogy Petert a magyarok semmiIele jogtalansaggal sem illettek, hanem nagyon is tiszteltek a Iejedelmi diademot,
maga volt a sajat ellensege, es zte ki magat az orszagbol; k a kiralyokat mindig szentnek tartottak, csak a
zsarnokokat nem tudjak elviselni. Henrik gondolatait megismerve Aba Ielhaborodik, hamarjaban sereget allit, a
Duna ket partjarol megtamadja Ausztriat es Bajororszagot, mert az ellenseget mereszseggel akarja legyzni;
amire raakad, mindent Ieldul es elpusztit, akivel szembetalalkozik, egytl egyig levagja, a magukat megadokat
elIogja, es egeszen Tullnig szaguldozik. Emberek es barmok oriasi tmeget hurcolja el, majd visszavonul
Magyarorszagra; egy masik hadseregnek megparancsolja, hogy arassza el Karintiat, azonban azt mondjak, hogy
GotIred Pettaunal megrohanta es kiIosztotta a zsakmannyal rakodott tamadokat.
Mialatt ezek zajlottak, Henrik a husvet evIordulojat nnepelte Klnben, ahol gylest tartva a magyarok sulyos
jogserteseirl beszelt a Iejedelmeknek. Az ment hatarozatba, hogy szervezzenek komoly hadjaratot
Magyarorszagra, mert a Ioglyokert es az elhurcolt zsakmanyert csak karddal lehet elegtetelt venni. (30) Ismet
kvetek jnnek Abatol, akik megismerve a nemetek terveit, mindenre keszek, amit Henrik ohajt, megigerik,
hogy egy szalig visszaadjak a Ioglyokat, csak mondjon le Peter visszaallitasarol, mert megvalljak, hogy ezt a
halalnal is nehezebben trnek. A csaszar viszont leginkabb erre trekszik, mert Ausztria hercege, Albert
kvetelesere, aki a nveret Peterhez adta, elktelezte magat, hogy Petert mindenkeppen visszaviszi
Magyarorszagra, azonban a mar elkeszitett hadjarattol visszatartja GotIred lotaringiai herceg, Gozilo Iia, aki
Germaniaban zavargasokat kelt. Aba igyekszik Iolytonos kvetkldesekkel kiIogni a csaszar tervein, es a
kvetkez esztendben ujra megbizottakat kld, hogy targyaljanak a bekektesrl, igerjek meg a meg eletben
lev Ioglyok szabadon ereszteset, mig azokert, akiket mar nem lehet visszakldeni, bseges elegtetelt ad. Azt
mondjak, a cezar ugy valaszolt erre, hogy a beke helyreallitasara semmit sem tesz addig, mig el nem megy
Bajororszagba, ahol Ilmeri a karokat, es az gy elrendezesekor legyenek jelen azok is, akiket jog es igazsag
ellenere megkarositottak. Egy kevessel kesbb nemcsak Bajororszagba, hanem egeszen Gyr videkeig
Ielvonultatja a sereget, Brzetiszlav cseh herceg javaslatara a Rabca es a most Rabanak nevezett Arabo Iolyoig
jn, megtamadja a magyarok vedmveit, akik ott tornyokkal, sancokkal, arkokkal erditettek meg magukat az
alemannokkal szemben. (35) Ekzben Aba egy kzvetit utjan alkalmas idpontban allapodik meg Henrikkel a
Ioglyok visszaadasara, es tekintelyes ajandekot iger. Az ellenIelet tehat megejti a bkezseg, akadalyozza a
vallalkozas nehezsege, ezert atveszi a gazdag ajandekot, es visszavonul Alemanniaba, elmegy a burgundiai
Besanon varosba.
A kiraly azt hitte, hogy ezutan mar biztonsagban lesz, ezt az embert lekenyerezte, nmagat pedig olyan
helyzetbe hozta, hogy az azzal valo legsulyosabb sszetkzest is knnyen elkerlhetnek remelheti, es ezert
ugy IelIuvalkodott, hogy vetelytarsanal is veszedelmesebbnek mutatkozott, tudniillik partIogolni kezdte az
alacsonyrendeket meg a parasztokat, a nemesekkel pedig kegyetlenkedett. Ezert Peter tulkapasainak az
emlekezete Ieledesbe merl, es Aba jelenbeli gaztetteirl beszelnek, mint aki megvetni latszik a Irendeket es
Ielmagasztalni a nemteleneket; igy a nemesseg kreben akkora meltatlankodas keletkezik, hogy valamennyien
sszeesksznek. ElIogja ket a Peter utani heves vagyakozas, es az allamot mielbb meg akarjak szabaditani
ettl a szrnyetegtl. (40) De az sszeeskves leleplezdik, es akit csak el lehet kapni, vallatora Iogjak es
halalbntetessel sujtjak. Emiatt akkora gyllet tamad a kiraly ellen, hogy az ell nincs menekves. O azonban
sajat javat a kegyetlenseg Iokozasaban keresi, es midn a negyvennapos bjtt Csanadon tlti, azt az tvenet,
akit ezek kzl tanacskozas rgyevel mar elbb odahivott, bilincsbe veri, es titkon legyilkoltatja a katonakkal,
ugy, hogy elbb nem is Iordit gondot lelkk megtisztitasara. Amikor Gellert csanadi pspk ertesl errl,
kemenyen megdorgalja a kiraly irgalmatlansagat, es megjosolja neki, hogy eletet vegveszedelem Ienyegeti. Az
eletben maradottak Iutasban talalnak menekvest, sszegylekeznek Henriknel, aki eltt IelIedik ez ember
vadsagat. Elmondjak, hogy legIontosabb celja a nemesseg eltiprasa, a hitvanyak Ilemelese, a parasztokkal valo
komazas, tarsalkodas, setalgatas. (45) Allhatatosan knyrgnek tehat a cezarnak, hogy a patriciusok eme
174
pestiset tavolitsa el, mivel Aba bneit a legsulyosabb bntetessel kell megtorolni, hiszen sem igereteinek nem
tett eleget, sem a Ioglyokat nem kldte vissza, sem az avarok karat nem teritette meg. Henrik nagyon
Ielhaborodik ezen, tamado szandekat elleplezi, es a noricumiak, a csehek meg a nemetek kzl nagy sereget
toborozva alaszall Ausztriaba, azt a latszatot keltve, mintha be akarna hajtani Aban, amiben egymas kztt
megallapodtak, es aztan visszavonulna Germaniaba.
Ekzben a kiraly kvetei a szkeveny magyarok kiadatasat kerik, es klnbz bnkkel vadoljak ket, mert
ezek az okai minden meghasonlasnak es haborusagnak; gyllik a bekesseget, mert abban nem tudnak
akadalytalanul garazdalkodni; tovabba, hogy megelhetesket es poziciojukat a legsulyosabb gaztettekkel
biztositjak, Iolytonosan hintik a viszaly magvait; nyomatekosan kerik tehat, hogy vagy kergesse ki ezeket a
romai birodalombol, vagy Ieledhetetlen jotetemenykent es a tartos bekesseg kedveert megktzve adja at ket
Abanak, amit tetezett viszontszolgalatokkal Iog meghalalni. (50) Henrik azonban visszautasitja ezt a
kvetelest, arra hivatkozik, hogy barkinek joga van a panaszkodasra; a lamentalas a szolgaknak sincs megtiltva;
erzelmeit jo reszben eltitkolja. A kveteket dolgukvegezetlen elbocsatja, majd Sopron krnyekerl benyomul
Magyarorszagra, de amikor Babotnal a Rabca Iolyo mocsaras vizen at akar kelni, az ingovany es a nagy aradas
miatt nem bir atmenni. Amde a magyarok vezetesevel Ilmegy a Raba es a Rabca partjan, es pitymallatra
odaerkezik, ahol mindket Iolyon at tudnak gazolni. Aba Gyrnel megy elebe, sereget Ielvonultatja, es
szembeszall az ellenseggel, abban a hiszemben, hogy knnyen megszerzi a gyzelmet, ugyanis egynehany
bajortol ugy erteslt, hogy a csaszar serege nem nagy, mert csak par szakasszal sietett ide, hogy az adomanyokat
behajtsa. Miutan a csatara alkalom nyilik, a zaszlok egymas Iele indulnak, es a ket Iel elszant szivvel ront ssze;
a jobb szarnyon Henrik, a balon Albert, Peter atyjaIia parancsol. (55) A magyarok, akik Aba kegyetlensege ell
a csaszarhoz menekltek, az els sorban verekednek, a szemben allo magyar hadtestet biztatjak, hogy alljon el
az embertelen kiralytol, csatlakozzon Peter partjahoz, hogy ne tegyek tnkre egymast testverhaboruban. Ezek
viszont arulonak kialtjak azokat, es szrnyen karomkodnak. Aba ekzben nagy sereg elen kzd, mindenIele
keresi a szkevenyeket es az arulokat, hogy tkzet kzben megbntesse ket. Amikor ezt Albert eszreveszi, a
magyarokkal kszkd Peter segitsegere siet; a kemeny kzdelem megujul, mindket reszen oriasi a veszteseg.
Sr tmegben verekednek, es egyik sem akar engedni a masiknak, Mars mve ugy IelIorrosodik, mintha
mindenki a kzs pusztulasra eskdtt volna ssze; vegl mar oly veszekedett lelekkel csataznak, hogy a
tartalekra is sor kerl. Amikor ugyanis Henrik a legersebb csapattal beveti magat a kzepre, mindket reszrl a
leghatso osztagok rontanak egymasnak. Ezenkzben, mig a szanalmas ldkles megujul, es a csata egyenl
eselyekkel Iolyik, Aba mar-mar Iellkerekednek, ha tisztjei mind hek lennenek hozza. (60) De mert
embertelensege miatt sokukat ellensegeve tette, kzlk tbben az tkzet kells kzepen elpartolnak tle, es
jelvenyeit megtapodva atallnak az ellenkez oldalra; ezert a magyarok kenytelenek lassankent helykbl
meghatralni. Tbb alemann is meseli, hogy az tkzet kezdeten a levegben egy vekony Ielhcske jelent meg
mennyei jelkent, ebbl veszekedett szelvihar kerekedett, amelynek a pora elviselhetetlenl ellepte a magyarok
szemet, es a latasukat elhomalyositotta. E csodat azzal magyarazzak, hogy nem sokkal a csata megindulasa eltt
az apostoli legatus Peter jogtalan elzese miatt Abat es a magyarokat kiatkozta, es eltiltotta ket az emberekkel
valo erintkezestl. Mivel pedig az ldkl csata igen sokaig tartott, Henrik vegl is veres diadallal gyzte le es
Iuttatta meg az ellenIelet. A sereg meghatralasa utan Aba atkel a Dunan, elIut egy Tisza-parti Ialuba, ahol
egykor nagy ldklest rendezett a nemesek kztt. A Ialu neve Scoeba |!| volt; itt vei megltek, es a kzeli
templomban eltemettek. (65) Nehany esztend mulva a testet kiemeltek, kendjet es hadikpenyet epsegben
talaltak meg, st, sebei behegedve meggyogyultak, ezert aztan az altala Sar mellett epitett kolostorba szallitottak
at. A csaszar a nehezen kivivott gyzelem, az ellenseg megIuttatasa es lekaszabolasa utan visszatert a taborba, es
hogy az istennek melto halat adjon kpenyet levetette, szrcsuhat lttt, mezitlab a Ildre borult, es a legiok
szeme lattara knnyeket ontva hevert a kereszt szentseges es dvhozo Iaja eltt, ahol az isteni josag mulhatatlan
dicsseget dicserte. Szivbl halalkodott azert is, hogy a magyarok kezetl megmeneklt, kegyetlensegket es
hatalmukat isteni segitseggel visszaverte. Ugyanezen istenIelelemmel enekelte a magassagos dicsseget es a
szent himnuszokat az egesz hadsereg, hogy a csaszar peldaja nyoman megksznje az isteni kegyelmet. A
teutonok kzl az ijaszok gyessege miatt roppant tmeg veszett oda; a magyarok kzl valamivel kevesebb,
mivel azok, akik hatat Iorditottak, menedeket talaltak a Iutasban. (70) A hullabz miatt par honapig senki sem
tudott arraIele kzlekedni, es ez a hely mindket nyelvben errl kapta a nevet.
Mialatt a gyztes sereg kipiheni a nehez Iaradalmakat, egy a testet, mas a sebeit apolja, a magyar allam kldttei
175
ott tartozkodnak, panaszkodnak az erszak, a Iosztogatas, a Ildek dulasa miatt, es kerik vissza Peter kiralyt,
mert banjak, hogy Aba hibajabol elkergettek t; bocsanatot kernek tehat, es megigerik, hogy a cezar utasitasait
betartjak. A cezar baratsagos tekintettel maga ele bocsatja ket, azt mondja, hogy szivesen teljesiti minden
keresket. Ezutan a kvetekkel es az egesz sereggel elvonul Fehervarra, ahol az isteni szl templomaban
rendben visszaadja a kiralysagbol kildztt Petert, atadja neki a koronat, a jogart meg a tbbi Ielsegjelvenyt, es
kibekiti a kiralyt a magyarokkal, a magyarokat a kirallyal. A cezar utasitasara valamennyi Ipap es Iember
leteszi az eskt a kiraly kezebe, hogy parancsait mindig megtartja es sohasem Iogja megtagadni a trvenyes
engedelmesseget. (75) Az gyek elrendezese es Magyarorszag lecsendesitese utan Henrik Regensburgba megy,
Peter pedig birtokba veszi az alemannok segitsegevel visszanyert orszagot. Henrik ugyanolyan kivalonak
mutatkozott ebben, mint a cseh haboruban, amelyet a magyar eltt, uralkodasanak els esztendejeben viselt,
ezert ugy latszott, hogy a legkevesbe sem Iajzott el Nagy Karoly veretl, mert hogy Gizella, az anyja, Konrad
Ielesege, allitolag ebbl a nembl szarmazott, st, ama hatalmas Iejedelem dicssege benne ujra kiviragzott. A
trtenteket azonban kisse reszletesebben kell ismertetnnk.
Azt mondjak, Mesko, a lengyelek Iejedelme, csellel elragadta Krakkot harmadik Boleszlavtol, Csehorszag
hercegetl. Az emiatt kitrt haboru, a Ildek sulyos pusztitasa utan vegl Iegyversznetjtt letre, valamint
megallapodtak, hogy a ket uralkodo talalkozzek Krakkoban, es ott egyezzenek meg a tartos szvetsegrl.
Amikor Boleszlav hitlevel birtokaban odaerkezik, lakoma kzben elIogjak, es megIosztjak a szeme vilagatol,
egesz kiseretet kegyetlenl lemeszaroljak, kiveve a Vrsovicokat, akik a cselvetes reszeseikent urukat
gyalazatosan elarultak az ellensegnek. (80) Ezek hazamenetelk utan Boleszlav ccset, Jamirt, hasonlo
hitszegessel probaljak elveszejteni. Ezert a Vrsovicok kzl hatalomban es vagyonban messze kiemelked
Tochar vadaszat rve alatt egy erdbe viszi az iIjut, ahol egy Iatrzshz ktzi, es megparancsolja, hogy
nyilazzak le. Azonban ennek szolgaja, Ovaras, titkon megugrik, elrohan az veihez, es az embereknek jelenti
ura veszedelmet; ezek nyomban Iegyverre kapnak, Iutnak az erdbe, rarontanak az arulokra, es lenyakazzak
ket, a halal torkabol megmentett Jamirt pedig hazaviszik. Mesko ezutan ers csapatokkal nyilt haboruban
tamadja meg Csehorszagot, szelteben-hosszaban dulja a Ildeket, Ielegeti a tanyakat, vegezetl megostromolja
Pragat, amelyet ket evig tarto ehinseggel meggytrve elIoglal. Vysehrad varat nem tudta megszerezni, mert az
mindvegig kitartott Jamir oldalan. (85) Boleszlavnak volt egy ccse, Ulrik, akit az apja jo neveles vegett
oktatasra elkldtt Henrik csaszarhoz. Amikor ez ertesl Mesko csalardsagarol, titkon elillan Henriktl, es
belopodzik egy kastelyba, melynek Dejvice a neve; azutan katonat szerez, es hirtelen megszallja a Praga varosa
Iltt emelked hegyeket, majd krs-krl krtsket helyez el, megparancsolja nekik, hogy mindent tltsenek
be harsogassal, a pragaiaknak pedig kikialto utjan megzeni, hogy tkzetben legyzte, megIuttatta a
lengyeleket, es a diadalmas Iejedelem mar itt is van a csapataival. Amikor a Pragaba helyezett lengyel rseget ez
a hir meglepi, Ielelmeben sszeomlik. A pragaiak Ieltamadt batorsaggal kaszaboljak, kergetik az ellenseget;
menekles kzben sokat meglnek. Mesko remenyeben csalatkozva nagy veszteseggel visszavonul
Lengyelorszagba, Ulrik birtokba veszi a varost. A szerencse azonban megvaltoztatta a lelkletet, amikor ugyanis
rajtt, hogy a Iivere koranal Iogva elebe kerl, nagyravagyasaban kivajatta annak a szemet. Klnbz tettekkel
valt hiresse. (90) Midn egy vadaszatbol hazatert, megpillantott egy paraszti nembl szletett, nemes orcaju,
nyulank alkatu, gynyr leanyt, amint az ruhat mosott, es akinek Bozsena volt a neve; az els pillantasra
beleszeretett; ehhez jarult a szz edes beszede, tisztes erklcse, es mindez kegyetlenl megragadta. Ezt aztan
haznepe kreben Ielesegl vette, es ettl szletett Brzetiszlav. Ez Ielnvekedven oly meresz lett, hogy Juditba,
Ottonak a regensburgi apacazardaban el lanyaba puszta hire nyoman beleszeretett, es a szent helyrl titokban
megszktette. Amikor az atyja nepes es ers sereggel visszakvetelte, es mar mindketten hadrendben alltak,
Judit odalepett a kzepre, es a szabin nk modjara kibekitette ket.
Ulrik kesbb Iiat Morvaorszag elere allitotta, melyet a lengyelek nagy reszben megszallva tartottak, pedig az
ellenseget megsemmisitve birtokaba vette azt; a haboruban elIogott polyakok nagy tmeget eladas vegett
elkldte Magyarorszagra. (95) A Krakkoban megvakitott Boleszlav meghalt. Fia, Utok is beIejezte az eletet, es
amikor Jamir ezt megtudta, Csehorszag birtokat nkent atengedte az unokaccsenek. Judittol t Iia volt:
Szpitinyev, Vratiszlav, Konrad, Jaromir es Otto, es ezek sokasagaval tamogatva Iegyvert Iogott nagyapjara, a
lengyelek Iejedelmere. Az ervel bevett Krakkot Ieldulta, a gnieznoiak terletenek Ivarosat lerombolta, elvitt
egy 300 Iont sulyu aranykeresztet. Harmadik Henrik ersen megneheztelt, amiert Lengyelorszagot az
engedelye nelkl elpusztitotta, es haborut inditott Ulrik meg a Iia ellen. Mivel ez a hercegseg a romai birodalom
176
tartomanya volt, es evente szazhusz krt, tovabba tven Iont szinezstt tartozott Iizetni, a csaszar ugy dnttt,
hogy Othard szasz herceggel egytt ket oldalrol megrohanja Csehorszagot. Azonban erdk Iogtak kzre, ezert
els alkalommal nem jart szerencsevel; a bozotba belegabalyodott, lesallasokkal krlkeritett lovassag nagy
aldozatok aran is alig birt megmeneklni. (100) A betr Othard karddal es langgal szelteben pusztitotta a
Ildet, majd oriasi zsakmanyt elhurcolva visszatert Szaszorszagba. A kvetkez evben Henrik es Othard
ujjaszervezte es kibvitette a hadsereget, es visszament Csehorszagba, az erdt Ielegette, ugy hatolt at rajta,
majd az egesz videket vegigpusztitotta es Ilperzselte. Pragaban megostromolta Ulrikot es Brzetiszlavot, es a
taborba ejszaka kiszk Severus pspk utmutatasa szerint elIoglalta a varost. Ulrik es Brzetiszlav megadta
magat, a csaszar pedig kenye szerint szabott rajuk trvenyt, behajtott haromevi adot. Megparancsolta, hogy
Szilezia evente aranybol harminc, ezstbl tven Iontot adjon, Csehorszag hercege ugyanannyit. Brzetiszlav
aztan ra akart tamadni Magyarorszagra, amely a sajat trvenyeivel elve nem kivant engedelmeskedni a romai
birodalomnak. (105) Mieltt elindult volna az ellenseges terletre, sszehivta Csehorszag elkelit, es utodava
nyilvanitotta elsszlttet, Szpitinyevet; tbbi Iia kztt Ielosztotta Morvat, es megparancsolta nekik, hogy
engedelmeskedjenek a batyjuknak. Majd Iorro laztol elragadvan meghalt; testet Pragaba, az sk sirhelyehez
vittek. Csehorszag birtokat Szpitinyev vette at. De menjnk vissza a kiterhz.
A Peter visszaallitasat kvet evben Henrik ismet Ilkereste Magyarorszagot, es Peter kaprazatos Iogadtatasban
reszesitette, mert ki akarta Iejezni, ami valojaban trtent is, hogy a kiralysagot tle kapta vissza; a Iemberek es
tisztsegviselk teljes karaval elebe ment, atadta a koronat egy aranyozott landzsaval, majd nagyszeren
megajandekozva visszabocsatotta Germaniaba.
Mialatt ezek zajlottak, Andrast, Belat es Leventet, akik a szent kiraly tanacsara szamkivetettkent Csehorszagba
menekltek, a nelklzes Lengyelorszagba zte, ahol Mesko, Lengyelorszag Iejedelme, szivesen latta es
meltosagukhoz illen tartotta ket. Ebben az idben viszaly tamadt a kereszteny vallastol idegen pomeranok, a
lengyelek adoIizeti, meg a hitre megtert lengyelek kztt, mivel azok vonakodtak az evi adot a lengyeleknek
megIizetni, ezek viszont ervel akartak azt behajtani, es mar a Iegyverekre kerlt a sor. (110) Azonban, amikor
mar mindketten csatarendbe sorakoztak, hogy a kzjorol alkalmasabban gondoskodjanak, celszerbbnek
talaltak, ha a ket vezer parbajjal dnti el a pert. Ha a pomeran esik el, a kivant adot meg kell adni, ha viszont a
polyak, az adoszedes minden joga elvesz. Mindket nepnek tetszett ez a megallapodas. Mivel azonban Mesko es
Iiai Ieltek a parbajtol, Bela kiallt a kzepre, es igy szolt: Ha beleegyeztek, lengyelek, hogy Iejedelmetekert es
becsletetekert en szalljak harcba, bar a pogany es hitetlen ellenIelnel nemesebbnek tartom magamat, ertetek
megis vallalom ezt a veszedelmet. Mesko elIogadta Bela ajanlatat, es megksznte neki; az idegen ellenIelet a
pomeran sem utasitotta vissza, igy aztan, ahogy mindketten harcba bocsatkoznak, mihelyt elreszegezett
landzsaval egymasnak rontanak, Bela a szonal gyorsabban letaszitja ellenIelet a lorol, majd a Ildn kardjaval
atdIve megli. (115) A parbaj veget vet a haborunak es a vitanak, a pomeranok elismerik magukat a lengyelek
adoIizetinek, a jarandosagot rendben lerojak, es megigerik, hogy a megallapitott adot ezutan ellenkezes nelkl
minden evben megadjak. Mesko, aki Bela jovoltabol sertetlenl szerzett maganak gyzelmet es becsletet,
nehogy halatlannak lassek, nemcsak busasan megajandekozta t, de lanyaval is sszehazasitotta, es
nagyvonaluan neki adomanyozta a pomeranok tartomanyat, aztan erdeme szerint naponta kitntette t. Belanak
Mesko lanya Gezat es Laszlot szlte. Andras es Levente viszont abban a tudatban, hogy is kiralyi nembl
szletett, ugy latta, hogy Mesko mellett sokkal alacsonyabb sorban, szinte kolduskent kell tengetnie az eletet,
ezert a szerencse igazsagtalansagan haborogva elbocsatast kert, es Iiveret otthagyva elutazott. Amikor
Lodomeria kiralyahoz erkeztek, az nem eresztette be ket, es mert vendegeskedesket sehol sem engedtek meg,
remenyvesztetten Sarmatia tavoli nepe, a kumanok kze mentek. Itt viszont gyanuba estek, mert azok lattak,
hogy roppant izmos testek, ezert kemeknek tartottak es mar-mar halallal bntettek volna ket, ha egy ottani
magyar rab trtenetesen kzbe nem lep, aki Ielismerte ket, es tanusitotta, hogy hazajukbol jog es igazsag
ellenere lettek szamkivetve, es meltok a szanalomra. (120) Egy darabig a kumanok kztt raboskodtak, majd
kiszabadulva a roxanokhoz utaztak, akiknek tartomanyat most Russianak mondjak.
Amikor Peter kiraly ugy erezte, hogy mar minden veszelytl biztonsagban van, hiszen azt sem tudta, hogy
ellenlabasai a vilag mely tajan bujdokolnak, kezdett nkenyeskedve uralkodni, a varosok es varak elere
mindenhol teutonokat es taljanokat allitani, es mindent az akaratuk szerint intezni, abban a hiszemben, hogy
rksen blben Iog hajokazni, es ezt szamos Inemes rossz neven vette. Naponta azon gondolkoztak, hogy
177
mikeppen szabaditsak ki Magyarorszagot ezek zsarnoksaga alol, st, mivel az isteni kiraly josaga emelte Iel
ket, annak szamkivetett nemzetsege, Andras, Bela es Levente irant nemcsak jo emlekezettel es hseggel
viseltettek, hanem titokban gyakran penzzel is tamogattak ket. Ezek kzl tekintelyben es vagyonban Viska,
Baja es Bonyha emelkedett ki, akik egesz rokonsagukkal egytt sohajtozva es sirdogalva emlegettek az aldott
nemzetseg maradekat, szerettek volna alkalmat talalni arra, hogy ezeket az uralomba visszahelyezzek, es a velk
oly sok jot tett szent Istvan szellemenek melto halat adjanak. A harmadik Henrik partIogasara tamaszkodo Peter
visszaesett abba a vakmersegbe, mely inkabb zsarnoknak, mint kiralynak mutatta, es jollehet termeszettl
Iogva is rosszindulatu volt a magyarok irant, hozzajarult ehhez az aljas magaviselete meg azoknak meg
mindig meg nem szeliditett vadsaga is, amely meggatolta, hogy az idegen nemzetet jo szemmel nezzek. (125)
Emellett egy nagy resz a szentseges vallas igajat pusztan csak annak szokatlansaga miatt is szerette volna levetni
a nyakabol, hogy a szkita poganysaghoz visszaterhessen. Minekutana a szvetkezk szama naprol napra
nvekszik, es sokasaguk miatt nem lehet knnyen titkolozni, a dolog eljut Buda es Devecser Ilebe, akik
Peternel mint besugok nagy tekintellyel rendelkeznek; ezek beszamolnak neki az sszeeskvesrl. Ezt hirtelen
veszekedett mereg Iutja el, azonnal megparancsolja, hogy a tarsasag vezetit meg ezek rokonait Iogjak el, es az
elIogottakat vonjak kinpadra, akiket olyan kegyetlenl vallatnak, hogy azon helyt kiszenvednek; tbbnek
kivajjak a szemet, es halalbntetessel sujtjak ket. Aztan Magyarorszag tbbi resze ellen dhng, es ugy
dhng, mondom, hogy mindenki inkabb akar meghalni, mint siralomban elni. Ezeket uj adokkal, azokat
birsagokkal nyomorgatjak.
Midn az orszag elkeli, Ipapjai es Iejedelmei ezt tovabb nem trhetik, es ki-ki nmagaert retteg, Csanadon
gylest tartanak, ahol kzs megegyezessel arra az elhatarozasra jutnak, hogy Andrast es Leventet hivatalos
kldttek reven visszahivjak a roxanok kzl az orszagba, eskvel igerik halas szolgalatukat, es hogy a nekik
jaro kiralysagot kockazat nelkl megkapjak. (130) Andras es Levente meghallgatta a kveteket, de nemigen hitt
nekik, hanem a helyzet kipuhatolasa vegett maguk jttek el Magyarorszagra, es megbujtak egy varoskaban,
amelyet Aba alapitott, es amelyet most Ujvarnak neveznek. Errl szelteben suttogni kezdtek, es a magyarok
nagy tmege szaladt ott ssze, mely a kiralyokat dvzlve makacs rabeszelessel kvetelte, hogy engedjek az
egesz nepet pogany szokas szerint elni, a szkita szellemeket imadni, ezenIell a pspkket, a szerzeteseket es a
keresztenyeket, de leginkabb az idegeneket akarhol gyilkolni, vegezetre az sszes bazilikat es templomot
lerombolni. Ha ezt megengedik, k meglik Petert, kikergetik a teutonokat meg a taljanokat, es megigertek,
hogy megbekelt orszagot adnak at nekik. Mivel a kiralyIiak e hozzajarulas nelkl nem szerezhettek vissza az
orszagot, keszseggel engedtek a kvetelesnek. Tehat a magyarok kzl legelszr a Belus |!| varoskaban
szletett Vata ajanlotta magat a gonosz szellemeknek, Iejet szkita modra megnyirta, hajat pogany szokas szerint
harmas varkocsban leeresztette, amely divattal most a trkk elnek. (135) Hosszu id multan ennek Iia, Janos,
apja peldajara varazslokat, varazslonket es jvendmondokat vett maga melle, es ezek varazsigeivel nagy
kedvet talalt maganak a Iurak eltt. Leginkabb egy bbajos asszonyt tisztelt, akit Rasdinak hivtak, es akit aztan
a kereszteny Bela tmlcbe vetett, ahol olyan ehseg gytrte, hogy labait, karjait leragva lte meg magat.
Ezek izgatasa nyoman szinte az egesz nep elallt az igaz hit melll. Visszaesett a demonok tiszteletebe, es kezdett
lohussal taplalkozni. Az sszes kereszteny, elssorban a Ipapok meg a papok ellen ugy dhngtek, hogy senkit
sem hagytak eletben; mindenIele leromboltak a bazilikakat es az sszes szentelt helyet; tnkretettek a szent
adomanyokat es az isteneknek Ielajanlott targyakat; aztan Peter kiralyra kialtoztak. A teutonokat a taljanokkal
egytt mindenhol halaba kerestek; kzlk mindenkit megltek, aki tisztseget viselt. (140) Aztan Peter kiraly
taboraba harom krtst kldtek, hogy Andras es Levente kiralyok neveben a sanc tetejerl hangosan ezt
zengjek: Aki magyar, vegye Iel ujra az sk eltrlt szertartasait, tisztelje a szkita isteneket, irtsa ki a kereszteny
es idegen szokasokat, ragadjon Iegyvert a keresztenyek ellen, lje meg a zsarnok Petert, irtsa mindentt a
teutont es a latint, rombolja le az uj templomokat, koncolja Iel mindenIele a pspkket es a papokat; aki e
rendelet ellen beszel vagy cselekszik, nyilvanittassak Magyarorszag halalos ellensegenek ugyanugy, mintha
Mars vagy Herkules oltarara es szentelyere kezet emel. Ejszaka a krtsk a parancs szerint gyors lovakon
maris odavagtattak. Peter ebbl megtudta, amit eddig nem tudott, hogy a kiralyIiak hazajttek, az beIolyasukra
a magyarok elpartoltak az igaz hittl, es megertette, hogy az elljarokat meg a papokat mindentt ldsik. (145)
Felelmet elpalastolta, es taborat Ilszedve atkelt a Dunan, hogy a nemzet Ivarosaba, Fehervarra menjen.
Amikor ezt ellenIelei megtudtak, ostromtornyokkal eltte elIoglaltak a varost meg a bazilikat, es az odaerkez
kiralyt visszaztek.
178
Ekzben Andras es Levente ers magyar sereggel megjelenik a kzelben. Gellert, Besztrit, Buldi es Beneta
pspk meg Szolnok Iehervari Itisztvisel meghallja ezt, es rmmel vonul a kiralyIiak ele, hogy az uj urakat
tisztesseggel Iogadja. Ahogy Diosd Ialuhoz ernek, a mennyei Szabina templomaban szentmiset akarnak tartani,
mieltt a hercegekkel talalkoznanak. Gellert pspk, mieltt a misehez hozzakezdene, Iigyelmezteti a tarsait,
hogy e napon velk egytt vertanusagot kell szenvednie, es az eg kegyelmebl nemsokara az istensegek kze
kerlnek. (150) Jelenti, hogy az elz ejszakan almaban latta a mindenhato, josagos Jezus Krisztust az isteni
szl satraban elttk lni, amint az oltariszentseget es verenek kelyhet mindnyajuknak kiosztotta, kiveve
Benetat, aki a martiromsagot valoszinleg vissza Iogja utasitani. Aztan biztatja ket, hogy klcsnsen gyonjak
meg egymas eltt vetkeiket, varjak allhatatos remennyel a beksznt boldogsagot, es ekzben kerleljek
knnyeikkel az istent bneik bocsanataert. Ezek az dvzit halaltol cseppet sem riadozva vegrehajtjak az
utasitast; majd a mise rendben vegbemegy, es hogy a kiralyIiakkal talalkozzanak, utnak indulnak Pest Iele. Akis
termet es hihetetlenl szigoru eletmodjatol elgyenglt Gellertet szekeren viszik. Ahogy a Dunahoz ernek, Vata
vezetesevel, aki gyermekeivel egytt egeszen a demonoknak adta magat, mindenki kvet ragad a szentseges
atyakra, csapatostol rajuk rontanak, es tik ket. (155) Gellert Iolytonosan szorja az dvsseg jelet azok Iele,
akik kvet hajigalnak ra, es ettl a pogany nepseg meg inkabb Ielbszl ellene. A szekerbl kiboritva
megragadja t, egy korden Ielvonszolja a Iolyo Iltt emelked hegyre, es a meredek oromrol az alanti sziklara
hajitja. Az eses utan keble pihegesebl gondoltak, hogy meg van benne elet, es egy dardaval keresztldItek;
Ieje a Duna partjan szetloccsant egy kvn; a szent IerIiu verevel tapasztott kvet a Duna arja nem tudta
szetmosni, bar krlbell het evig hevert ott, mikor a papok sszegyjtttek ereklyeit, es Csanadon egy
kapolnaban elhelyeztek; e kvet az eset bizonysagaul az oltar tetejere tettek. Most Buda klvarosaban van egy, a
mennyei Gellertnek szentelt kapolna, ott, ahol levetettek. (160) Ez a szentseges IerIiu, velencei sarj, aki Buda
krnyeken remeteeletet Iolytatott, majd eletszentsegerl bizonysagot teve a csanadi pspksegre emelkedett,
ezzel a vertanusaggal rk eletet szerzett maganak. Buldi hasonlo halalt nyert, Besztrit es Beneta atuszta a
Iolyot, es amikor Pestre ert, egyikk a poganyoktol kapott sebebe masnap belehalt, masikuk a kiralyIiak
kzbelepesere kiszabadult a kezkbl. A Dunan lohaton atusztato Szolnoknak Murtmur sietett egy kis sajkaval a
segitsegere, akit a szent keresztseg kteleke Iztt hozza, es ki akarta menekiteni a veszedelembl. Ahogy ezt a
pogany cscselek eszrevette, orditozva halallal Ienyegette, ha a szkita babonasaggal szakito baratjat meg nem
li. Murtmur ezert akarata ellenere ledIte Szolnokot. E napon a papok es hivk nagy sokasaga veszett el
hasonlo kegyetlenseg altal.
(165) Peter pedig, miutan latta, hogy az egesz nemzet a hercegek partjara szegdtt, az alemannok nepes
csapataval Iutasnak eredt Ausztria Iele. Midn Moson krnyekere ert, hogy onnan aztan atosonjon Ausztriaba,
az orszag kapujat mar elIoglalva talalta, melyet a mindenIell odagylt rseg szoros rizet alatt tartott.
Odajttek a kiralyIiak kikldttei, hogy bekektes rgyevel visszahivjak t Magyarorszagra; ersen
gyanakodott, ugyanis eszrevette, hogy a serege elparolgott mellle, de vonakodasa ellenere is visszavittek.
Amikor egy Ialuba ertek, amelynek Zamoly a neve, a kldttek kelepcet allitottak neki, es krlIogtak, hogy
Iogolykent vezessek a kiralyIiakhoz, azonban udvaroncai kis csoportjaval bevette magat egy hazba, es mert
derekasan vedekezett, alig tudtak harom nap alatt is elIogni, miutan embereit egy szalig ledIkdtek. (170)
Mikor a kldttek kezebe kerlt, azonnal megvakitottak, elvittek Fehervarra, ahol nehany nap mulva,
visszajvetelenek harmadik esztendejeben a sulyos Iajdalomba belehalt; a pecsi bazilikaban temettek el, amelyet
alapitott, es az egbeli Peternek es Palnak szentelt.
Aba es Peter viszalykodasa meg a kiralyIiak visszahivasa annyi kart okozott Magyarorszagnak, hogy ugy
latszott, belepusztul a belhaboruba, Ileg, hogy Peter megsegitesere harmadik Henrik is tbbszr tamadta meg
Iegyverrel. Nem maradt el Adalbert es Iia, Lipot, tamadasa sem, akik a magyaroktol srn haborgatott Ausztria
megoltalmazasa erdekeben sokszor csaptak ssze halalos kzdelemben Aba kirallyal, amit az dvsseg ezer
Iltti negyvenkettedik esztendejere tesznek. Mondjak, hogy a kvetkez evben, december tdik idusan,
Adalbert Iia, Lipot, akinek a neve ers vitezt jelent, elhalalozott. Adalbertet Iia, Ern kvette, aki a szasz
haboruban elesven, Ausztria birtokaba Lipot, a jambor Lipot apja lepett. (175) Sokan azt irjak, hogy harmadik
Henrik negyszer vezetett hadat Aba ellen. Felesege Agnes volt, csaszarsaghoz melto asszony, aki Peter halala
utan Romaban a megvalto szletesenek nnepekor masodik Kelemen papatol Ierjevel egytt atvette a csaszari
jelvenyeket, es ez csaszarsagukat Ipapi tekintellyel ersitette meg. Azutan elment Capuaig, elIogta PandulIot,
akit elvitt Germaniaba, mert a herceg ez idben zavargasokat kezdett Campaniaban. Krlbell ugyanebben az
179
idben a szerecsenek elIoglaltak a calabriai Ostuni varost. Drago normann herceg is elhunyt az apuliai Ildn, es
az egyeduralmat Iivere, HunIred kaparintotta meg, aki nemsokara tavozvan az eletbl, GotIred kvette t.
Tovabba Guaimar salernoi herceg, aki ugyanazon nembl szarmazott, az vei altal allitott csapdaba esve
megletett, es az uralmat GisulI szerezte meg. Amikor a normannok roppant nagyratr Iajtaja a papai
Iennhatosag ala vetett Benevento varosat elIoglalta, Leo papa csaszari segelyhadakkal tamogatva hadat inditott
ellene. (180) De egy szerencsetlen tkzetben, melyben a romai katonasag megIutott, a papa Iogsagba esett a
csatateren; meltosagahoz illen bantak vele, es nehany nap mulva Ienyes pompaval visszabocsatottak Romaba.
Romaban epsegben megtalaltak Pallas irdatlan nagysagu testet, amelyen tatongo sebek is latszottak. Feje mellett
egy lobogo Iaklya, melyet sem szel, sem viz vagy mas Iolyadek nem olthatott el, amikor azonban kihuztak
belle a kardot, es a leveg annak helyebe behatolt, a Ieny elenyeszett. Azt meselik, ez volt a sirIelirata:
Evander Iia, Pallas, sulya alatt nyg a Ild itt,
Kit dalias Turnus landzsadIese meglt.
Ezenkivl Apuliaban Ielleltek egy marvanyszobrot, amelynek Iejen rezbetkkel ez a Ielirat Iutott krben: Majus
kalendajan napkeltekor Iejem arany lesz. (185) Hogy ez mit jelent, Guiscard Robert egy szerecsen rabja
magyarazta meg, hogy ha a nap a megadott helyzetbe kerl, az, aki a szobrot kiassa, ott rengeteg kincset Iog
talalni. Es a kimenetel nem caIolt ra e megIejtesre, mert majus kalendajan nagy mennyiseg aranyat talaltak ott,
amellyel a szerecsen kivaltotta magat a rabsagbol. De terjnk vissza a trtenelemhez.
Miutan az ellenseget mindenhonnan elkergettek, es Peter tavozott az elk sorabol, Andras Leventevel es az
egesz magyar sereggel egytt elment Fehervarra, hogy ott a Ipapok es Iurak egyetertesevel es az orszag
jovahagyasaval szokas szerint atvegye a Ielsegjelvenyeket, de mert a pspkk nagy resze Gellerttel egytt
megletett, alig talalhattak harmat, aki a meszarlas utan meg eletben volt. Andras tehat az ur megtesteslesenek
ezer Iltti negyvenhetedik esztendejeben Iltette a kiralyi koronat. Amikor latta, hogy megszerezte a hatalmat,
az egesz orszagban e trvenyt hirdette ki: (190) Aki magyar vagy magyarorszagi lakos vagy itt tartozkodo
idegen a kiraly altal nemregiben szksegtl kenyszeritve engedelyezett pogany szokasokat es szkita
szertartasokat leteve nem ter vissza azonnal Jezus Krisztus igaz vallasahoz, es nem Iogadja el az isteni Istvan
kiraly altal adott szent trvenyt, Ivesztessel bntettessek. A Ialvak, mezvarosok es varosok epitsek ujja az
sszes lednttt templomot es bazilikat, a regi modon tiszteljek es kvessek a pspkket es a papi testleteket,
allitsak vissza a kereszteny szertartast, vessek el a pogany ceremoniakat es a hamis balvanyokat, rontsak le azok
szobrait. Ha valaki a hatalmas es igaz szellemeknek es a papoknak rosszat kivan vagy cselekszik, isten es ember
ellensege legyen. Ha valaki egyhazi vagyontargyat elvitt, azonnal adja vissza, amit elvitt; ha valaki egyhazi vagy
barmely ember verevel a kezet beszennyezte, tisztitsa meg magat az elkvetett vetektl. Minden magyar
tartozkodjek a gyilkossagtol, az utonallastol, minden erszaktol es trvenysertestl. Aki pedig e hirdetmenyt
semmibe veszi vagy az ellen cselekszik, veszitse el Iejet es minden joszagat.
(195) E napokban esett Levente halala, amirl ugy velekednek, hogy nem trtent az istenek kegyelme nelkl.
Mert nagyon is ellenseges volt a keresztenyek irant, es ugy latszott, hogy nem egyknnyen tud megszabadulni a
szkita szertartasoktol es a vad szokasoktol. Ezert ugy velekednek, hogy a halhatatlan istenek id eltti halallal
elragadtak t, nehogy a Iivere altal helyreallitott vallast megrontsa; egy Dunan tuli Ialuban temettek el, ahol
allitolag sapjat, Taksonyt hantoltak el egykor szkita modra, aki a Ialunak nevet adott. Szleikrl elteren
velekednek; mert egyesek ugy hagyomanyozzak, hogy ezek a hercegek a megvakitott Vazulnak es Tatony
lanyanak voltak a Iiai, tbben es alighanem helyesebben, hogy Kopasz Laszlonak, akirl azt beszelik, hogy
roxan vagyis ruten Ielesege volt, es azt hiszik, hogy ettl nemzette Andrast, Belat es Leventet.
Az orszag lecsendeslese es szinte az egesz nepnek isten helyes tiszteletehez valo visszaterese utan Iigyelmet a
szomszedok tamadasainak es betreseinek elharitasara Iorditotta. (200) Brzetiszlav ugyanis Lengyelorszag
leigazasa utan haromszor rohanta meg Pannoniat, es nem csekely kart okozott, hanem amikor harmadjara
tamadott, varatlanul belazasodott, es kenytelen volt visszavonulni. Vegrendeleteben t Iiara osztotta ki es
180
hagyomanyozta Morvat, Csehorszagot meg tbbi uradalmat. A legidsebb Szpitinyev Morvaorszagot kapta
meg; Csehorszag egyik Iele Vratiszlavnak, a masik Konradnak es Ottonak jutott; Jaromir mindaddig meg iskolai
tanulmanyokkal Ioglalatoskodott. Vratiszlav nemsokara kiismerte Szpitinyev rosszindulatat es nagyravagyasat,
ezert Ielelmeben Olmtz varosaban hagyta a nejet, maga pedig elutazott Pannoniaba, ahol Andras kiraly nyajas
vendegbaratsaggal Iogadta, es meltosaga szerint tartotta es becslte. Szpitinyev maga melle vette a testvereit,
akik a palotaban maradtak, Konradot a kiralyi vadaszok, Ottot az asztalnokok elere allitotta, aztan Vratiszlav
Ieleseget elIogatta, es Leskov erditett varaba zaratta, ahol a varnagy allitolag olyan kemeny es embertelen
rizet alatt tartotta t, hogy ejjelente hol egyik, hol masik labat beklyoba verte. (205) Egy honap elteltevel
azonban Severus pragai pspk es a Iemberek kzbenjarasara az asszony kiszabadult a brtnbl. Terhesen
sietett Ierjehez Pannoniaba, de utkzben koraszlesben kilehelte a lelket. Vratiszlav Ielesege halalhiret hallva
egyszerre volt kenytelen a szl es a gyermek vegzetet megsiratni. Andras kiralyt sem kevesse gytrte a
kedves vendeg banata, vigasztalodasra biztatta azzal, hogy semmi sem trtenik az isten akarata nelkl; az emberi
remenyt csalokanak kell tartanunk, istenbe vessk minden bizodalmunkat es hitnket, mert tudnunk kell, hogy
sokkal blcsebben es alkalmasabban gondoskodik az emberek javarol, mint k maguk, es sok dolog trtenik
velnk, amely kellemetlennek es szerencsetlennek latszik, amde ha jozanul merlegeljk, varakozason Iell
hasznosnak Iogjuk itelni; jo- es balsorsban egyarant tartsuk meg a merteket es a lelek nyugalmat, a rossz utan
mindig jot varhatunk. Vegre valamelyest megenyhitve a IerIi Iajdalmat, lakomara invitalja a vendeget; lelkket
Ielditi a bseges etel es a bor. (210) Andrasnak egyetlen lanya volt, Adelaida nev; mar serdlt koraval, sudar
termetevel, Ieltn szepsegevel els pillantasra magahoz lancolta a vendeget, az atya pedig eszreveve e
szerelmet, nyomban eljegyezte vele. Amikor ezt a testvernek, Szpitinyevnek jelentettek, az jutott az eszebe,
hogy a masik magyar segelyhadakkal knnyen el tudja Ioglalni Morvaorszagot, es hogy erdekeit biztositsa,
kveteket kldtt Vratiszlavhoz, hogy hivjak haza Pannoniabol, es igerjek meg neki, hogy mindent visszakap,
amit az atyjuk testamentumaban ra hagyott. Ez a rabeszelesre hazament, batyjaval kzs megegyezessel
kibeklt, es minden rkseget atvette. Szpitinyev ugyan rabja volt a hatalomvagynak, es mertektelen
nagyravagyasnak volt kiteve, egyebkent azonban, mint mondjak, erklcsei tisztessegesek voltak. Azt az
embertelenseget azonban, amellyel anyjaval, Judittal, az regebb Brzetiszlav hitvesevel szemben eljart, a
legkevesbe sem lehet helyeselni; ezt ugyanis kizte az orszagbol. (215) O meg, mivel szltte kegyetlenseget
maskepp nem tudta megbosszulni, megszegyenitesere es a csehek gyalazatara gyorsan hozzament Peter magyar
kiralyhoz, es Pannoniaban Iejezte be az eletet. A Iiuk kibeklese utan azonban Iia, Vratiszlav, elvitte els Ierje
kapolnajaba, es az dvsseg ezer Iltti tvenkilencedik esztendejeben meltosaga szerint eltemette Pragaban az
isteni Vencel templomaban.
Emiatt Andrasnak ellentete tamadt a csehekkel, a lengyelekkel es az ausztriaiakkal, mely haborukat oly
szerencsesen viselte, hogy mint a magyarok evknyvei elmondjak az emlitett harom hatalmassagot harom ev
alatt adoIizetjeve tette. Ezzel szemben az alemannok evknyvei, hogy az ausztriaiakra ne sssek ra e csuI
belyeget, azt irjak, hogy Andras kvetek utjan harmadik Henriknek nkent ajanlott engedelmesseget es
megallapitott evi adot; a tbbi szerz errl nem tesz emlitest, csak arrol, ami nemsokara szoba kerl. Az
mindenesetre teny, hogy az dvsseg ezer Iltti tvenegyedik esztendejeben Andras beket kttt az
Ausztriaban uralkodo Adalberttel, tovabba, hogy Cseh- es Lengyelorszagot nehany haboruval megzabolazta.
(220) Midn latta, hogy az regseg Iele hajlik, gyermekei pedig nincsenek, kveteket kldtt Lengyelorszagba
az ccsehez, a Ientebb emlitett Belahoz, azzal a keressel, hogy asszonyaval es gyermekeivel egytt habozas
nelkl jjjn haza Pannoniaba, es ha mar egytt trtek a bolyongast es a megprobaltatasokat, most egytt
elvezzek az si javakat es az uralkodast is; a kiraly reszerl sem ill es helyes, ha testvere nelkl egyedl
birtokolja az oriasi es nagy hatalmu orszagot, emellett gyermektelensege Iolytan senkije sincs, akire a
kiralysagot ratestalhatja. Bela engedett a keresnek, sszeszedte haza nepet, bucsut mondott Sarmatia nem
akarmilyen hercegsegenek, amellyel Mesko a parbajban tanusitott derek magatartasaert megadomanyozta volt,
es csaladjaval egytt visszajtt Magyarorszagra. Azt mondjak, Andras batyja oly szeret szivvel, a nep akkora
rmkitressel Iogadta, hogy jvetelere nemcsak az egesz Iejedelmi udvar, hanem Magyarorszag is sszeIutott,
es nem volt ennel vidamabb nap. Az erkezese utani masnapon gylest tartottak, es Magyarorszagot haromIele
osztottak; mindenki egyetertesevel ket resz a kiralynak, a harmadik Bela ccsenek jutott. (225) Ebbl aradt el a
szethuzas minden magva, ez lett a civakodas es a haborusag oka, amelytl Magyarorszag allandoan szenvedett;
mert Pannonia hercegei es kiralyai kztt allandosult a meghasonlas, az ldkles, a haboru. Also-Pannonia
181
tavanal, a Tihany szigeten ebben az idben alapitott Andras egy kolostort meg egy oriasi bazilikat, amelyet az
isteni Anyosnak ajanlott. Aztan sarjanak nevelesere gondolt, es Ielesegl vette Agmundat, a regen roxanoknak
es roxolanoknak nevezett rutenok Iejedelmenek a lanyat; ettl szarmazott Salamon es David. Agyasatol, akit
Marot Ialuban rejtegetett, Gyrgy szletett. Belatol Lengyelorszagban Geza es Laszlo; miutan Magyarorszagra
visszakltztt, Lampert es lanyok szlettek. (230) A testverek kztt mindig is akkora szeretet es egyetertes
uralkodott, mintha kettejkben egy es ugyanazon akarat lakozott volna; a Iiuk es az unokak kztt viszont
ellenkezleg, mint alabb rendben elbeszeljk.
Amig Pannoniaban a testverek klcsns szeretetebl szarmazo teljes bekesseg honol, Alemannia sulyos
haborura keszl; harmadik Henrik ugyanis meg akarva torolni a Petert ert serelmet, a magyarok allhatatlansagat
es htlenseget, mindenhonnan sszetoborozva csapatait azzal az elhatarozassal indul hadjaratba, hogy vagy a
romai birodalom tartomanyava teszi Magyarorszagot, vagy annak erejet mindenestl megsemmisiti. Pannoniaba
erkezve elszr Pozsonyt veszi ostrom ala, a Ialakhoz klnIele ostromgepeket vontat, vivotornyokat epit,
elzarja a kzlekedest. A Iolyon hajohadat is usztat ala, ezt elrendezi a Duna Ielli oldalon, hogy a varost
mindenIell tamadhassa, a hajokra bastyaszer erditmenyeket emel, hogy ezek tetejerl a varosvedket
leszoritsa a Ialrol. (235) Ket honapig ostromolja minden oldalrol, de a teutonok erIeszitese teljesseggel
hiabavalo. Andrasnak a varosba behelyezett magyar rsege szokatlan megoldast eszel ki, hogy ehinsegre ne
jusson, illetve hogy el ne torlaszolhassak a Dunat, amelyen az alsobb reszekbl elelmiszert es segitseget lehet
odaszallitani. Akad kztk egy Zotmund nev IerIi, nagyon gyakorlott uszo; ez a kapitany parancsara egy stet
ejjel ovatosan az ellenseges hajok ala uszik, es egy vekony Iuroval aprankent kilyukasztja azokat. Mire az egesz
Ilottat megrongalja, mar alig marad ideje arra, hogy az veihez visszausszon, nehogy napkeltevel tetten erjek. A
nemcsak nsulyukkal, hanem gepezetekkel is terhelt hajok a nap masodik-harmadik orajaban sllyedni
kezdenek; nagyobb resz mar az elejen alamerl a meg mindig gyanutlan hajosokkal. (240) Ezzel a Iogassal tehat
meghiusitjak az alemannok erIesziteseit, es az ostrom abbamarad, mert a varosbeliek es tisztjeik kzl sokan
nap mint nap kitresekkel zaklatjak az ellenseges tabort. Kzlk legtbbszr Vojtech, Andras, Vilungard, Oros
es Marton nevet emlitik, mint akik rajtatessel sokszor okoztak kart az ellensegnek, mely remenyeben
csalodottan visszavonult Alemanniaba. Hogy kenytelen volt kudarccal tavozni, az Henrik csaszart meg jobban
Ielbsziti a magyarok ellen; meg nagyobb sereget allit, poggyaszszallito teherhajoit ujjaepiti.
A kvetkez evben bsegesen gondoskodik minden hadiszksegletrl, a Ilotta elere kinevezi Gebhart pspkt,
sajat testveret, majd alakldi a Dunan, maga a szazadokkal es ezredekkel a Zselice Iolyo Iorrasvideke menten
veszi utjat Magyarorszagra. Andras es ccse, Bela, ennek tudataban kiadja az utasitast, hogy azon az
utszakaszon, amelyen az ellenseg Iel Iog vonulni, a gabonat es a takarmanyt mind egessek Iel, a lakosokat es a
joszagot kltztessek el, hogy az ellenseg ne talaljon zsakmanyt vagy elelmet. (245) Mire a csaszar megerkezett
Pannoniaba, azt a lakosok mar Ilperzseltek, es barmerre haladt, olyan terletet talalt, amely sem a katonanak,
sem a lonak nem kedvezett, es mert azt sem volt kepes megtudni, hogy hol van a hajohad, mindenben insegre
jutott. Athatolt egy erdn, es irgalmatlan elelem- meg takarmanyhianytol gytrve eljutott a bodajki hegyekig.
Ekzben a Ilotta Gyrbe erkezik. A Ilottaparancsnok azonnal kldnct meneszt a csaszarhoz, hogy az kerjen
irasbeli utasitast arra vonatkozolag, hogy hol kell a hajokkal bevarnia a hadsereget. Ezt veletlenl elkapjak
Andras vitezei, akik a jarokelknek csapdakat allitottak, elviszik a kiralyhoz meg Belahoz, es Miklos gyri
pspk tolmacsolasaban az egesz dolgot Andras ele talaljak, aki a magyarsag szamara az alkalom szerint
roppant hasznos ravaszsaggal el. Egy jvevennyel Henrik neveben hamisitott levelet kld Gebhartnak, melynek
ez a tartalma: (250) dv, jo testverem! Varatlan esemenyek gyakran kenyszeritik az embert elhatarozasanak
modositasara; tudd meg hat, hogy birodalmunkat egy masik ellenseg kemenyen tamadja; es ez minket akaratunk
ellenere hazaszolit a magyar hadjaratbol, hogy a sajatunkat oltalmazzuk. Ezert a Ilottat a szonal gyorsabban
szereld le es vond vissza, haladektalanul jjj elenk Regensburgnal, mert Magyarorszagon ezutan nem
tartozkodhatsz biztonsagban. A parancsnok elhamarkodottan hitelt ad ennek, vegrehajtja az utasitast, azonnal
leszereli a hajohadat, es visszavonul a vindelicusokhoz. A csaszar a hiabavalo varakozas kzben katonaival
vegs ehsegre jut, es nem tud elegge csodalkozni a hajohad parancsnokanak restsegen. Raadasul bolgar es
beseny ijaszok sokasaga erkezik; ezek a magyarokkal egytt ejszaka beszaguldjak az ellenseges tabort,
mergezett nyilakkal ldzik, es a satrak kztt egy sereg teherhordot, markotanyost, szolgat hurokkal elIognak
es elhurcolnak. (255) Az ellenseget oly sr nyilzapor boritotta el vaktaban, hogy kenytelen volt gdrt asni, es
arokba bujva pajzzsal takarozni. Sokszor az el a hullat, a hulla az elt szoritotta ki a lyukbol. Amikor Henrik
182
rajtt, hogy es serege nem isteni akarat ellenere jutott erre a vegs szorultsagra, ugy dnttt, hogy a szkseg
parancsara engedekenyebben Iog banni a magyarokkal. Ezert kvetet kldtt a kiralyhoz, hogy az az neveben
kerjen lehetseget es elelmiszert a visszavonulashoz; ha az ellenIel ezt megengedi, rk szvetseget es beket
kt a magyar kirallyal es utodaival, a jvben pedig sem tettel, sem szoval, sem mas modon nem lesz artalmara;
tovabba ha utodai kzl valaki Pannoniara hadat inditana vagy annak kart okozna, tudja meg, hogy azaltal
csaszari rendelet ertelmeben az istenek es az emberek ellensegeve nyilvanitotta nmagat; ezenkivl az rk
bekesseg szoros biztositeka es komoly bizonysagakeppen leanyat, a szemrevalo klsej ZsoIiat, akit nem sokkal
elbb szent eskvessel Henrik Irancia kiraly Iianak, Flpnek igert oda, most e rokonsagot visszamondva
ideadja. (260) Andras es Bela tehat meghallgatva a tiszteletre melto kvetet, mert inkabb nyugalmat mint
haborut kivant, a Ielajanlott beket megkttte a csaszarral, es hogy ennek ervenyet hamissag meg ne rontsa,
mindkettejk eskvel pecsetelte meg azt. Aztan az ehez alemannok jollakatasara kldtek a csaszarnak tven
oriasi meret halat, amelyet vizanak neveznek, tovabba rengeteg disznohust, bort, gabonat ajandekba, amibl az
ehsegtl elgytrtek gyorsan es mertektelenl ugy bezabaltak, hogy jo nehanyan elpusztultak. Miutan az egesz
hadsereg kielegitette testi szksegleteit, otthagyta a Ielszerelest, es sietve visszavonult a noricusokhoz es
vindelicusokhoz. A taborhelyet, amely Budatol 25 ezer lepesre Iekszik, ott, ahol egy elnyulo erdsegen at
Becsbe vezet az ut, es ahol az ehseg szrnyen meggytrte ket, mind a magyar, mind az alemann a maga
nyelven a Vertek hegyenek nevezi. E tekintetben okkal csodalhatjuk a nemetek evknyveit, amelyek azt allitjak,
hogy a magyarok Andras kirallyal egytt harmadik Henrik alattvaloi es adoIizeti lettek, ami nyilvanvaloan
tavol all az igazsagtol. (265) Hiszen Gallia kiralyanak Iiaval eljegyzett leanyat ez elkel rokonsag Ielbontasaval
miert igerte volna Andras Iianak, ha valami kenyszerit szkseg nem vette volna ra erre a dntesre? Errl
keszakarva hallgatnak, hogy eltakarjak a germanokra es a romai birodalomra inkabb isteni, mint emberi ervel
ttt maradando szegyenbelyeget. Azonban ellenkezleg illenek cselekedni; tudniillik minden trtenetironak
inkabb az igazsagra, mint barki kedvere kell trekednie, erzelmeibl szamznie kell a jo- es rosszindulatot, hogy
az utokor eltt megrizhesse a tekintelyet.
Miutan tehat harmadik Henrik visszament Alemanniaba, Andras kiraly par honap elteltevel kvetek utjan keri
tle a neki elktelezett lanyt, hogy a hiabavalo varakozas meg ne csalja t. Az pedig visszazen, hogy nem
tagadja meg a lanyt, de igeretei kzl a legkisebbet sem, a megkttt egyezmenyt es az eskt sem. (270) Kitzte
az eljegyzes es az eskv napjat a Morva Iolyohoz, amely Morvaorszagot Magyarorszagtol elvalasztja. A jelzett
napra valamennyien sszejttek itt; Magyar- es Nemetorszag nagy tetszesere, a Ipapok es Inemesek nepes
gylekezete eltt megtartottak az nnepelyes eskvi szertartast, a szvetseget megersitettek. ZsoIiat paratlan
pompaval elhoztak Magyarorszagra, a ket uralkodo pedig nagy egyetertesben es szeretetben elvalt. Salamon
meg nem ntt ki a gyerekkorbol, es joval id eltt valt Ierjje. A legszentebb Istvan kiraly halalatol Andras
kiralysaganak kezdeteig az evknyvek szamitasa szerint krlbell tizenegy ev es negy honap telt el. Peter, akit
Velenceben el apjarol inkabb velenceinek, mint teutonnak lehet nevezni, ekzben t evet es hat honapot
uralkodott, jollehet nem Iolyamatos idben; Aba harmat.
(275) A testverek kztti viszaly eredete abbol Iakadt, hogy a sajat gyermekek masok Iltt valo szeretete
minden emberben uralkodik, es a szemelyes vonzalom elIorditja a lelket a masok iranti ragaszkodastol es a
meltanyossag kvetelmenyetl. A sok viszontagsagtol es Iaradozastol megviselt Andras a venseg Iele kzeledve
megbenult, es neha kocsin, gyakran hordszeken hordoztak. Mivel tagjai elgyenglven nem tudott jarni, az okos
IerIi e bajban gondolkodoba esett utoda es Iia Iell. Eszebe jutott, amit megigert Henriknek, hogy Iiat kirallya
teszi. Es hogy a szavat allja, uralkodasanak 12. eveben meg gyermek Iiat, Salamont, az sszehivott pspkk es
Iemberek eltt kirallya nyilvanitotta, es trvenyesen megkoronazta, a csaszar kvetelesere hivatkozva, aki az
egyezseg szerint naponta srgette, hogy vejet ekesitsek Iel a koronaval, marpedig e rokonsag nelkl nem jtt
volna letre a beke, amely mindket Ielnek bizalmat es biztonsagot adott. Amikor a koronazas soran szokas szerint
ezt a zsido verset enekeltek, Legy ur a te atyadIiain, es ezt valaki Belanak leIorditotta, eszebe jutott, hogy a
gyermek uralma alatt Iog elni, es e meltanytalansag nagyon lehangolta. (280) Tbben pedig ugy
hagyomanyozzak, hogy Salamont Bela es a Iiuk egyetertesevel, az egesz gyles kzIelkialtasaval valasztottak
kirallya, amit magam is keszseggel elhiszek, hiszen t az rksdes jogcime es ama kivalo rokonsag elnyei
mellett nem is lehetett volna megIosztani a trontol. Nemsokara azonban a partosok elhintettek a viszalyt,
amennyiben egyesek annak sugalmazasaval probaltak Andras kegyeibe Ierkzni, hogy a gyermek sohasem Iog
biztonsagban uralkodni, ha a testveret el nem tavolitja. Masok viszont Belanak suttogtak, hogy e roppant
183
jelentseg urasag egyaltalan nem illik egy gyermekhez, hanem inkabb a kiraly ccsenek jar, es az uralom
megkaparintasara itt is van a kitn alkalom, hiszen a kiraly meg gyermek, az apat pedig tnkretette az regseg
es a sulyos kor. Andras sem Ielejtette, hogy Iivere ellenere az Iia sohasem Iog uralkodni; ezert mindssze ket
bizalmasaval tervet kovacsolt, es amikor a masik a vadaskertbe eljtt, bevezettek egy szobaba, ahol Ildre
teritett barsonyon koronat es kardot helyeztetett elebe; amaz a kiralysagot, emez a hercegseget jelentette. H
kiserit kioktatta, hogy ha Belat bevezetik es a valasztast Ielkinaljak, az pedig a kardot valasztja, tavozzek
dicserettel es dus ajandekkal, de ha a koronat, testveret ugyanazon karddal nyomban Iejezzek le. A velk valo
tanakodast csak Miklos ajtonallo hallotta. (285) Aztan a megbeszeles szerint Belat beeresztik; amikor a szobaba
belep, az ajtonallo gyorsan Iigyelmezteti, hogy ha kedves az elete, a kardot Iogja meg. Odalep a kiraly ele,
megszemleli a ket kitett jelvenyt, Andras pedig igy szol hozza: Salamon Iiamat kirallya tettem, Bela, es
megadomanyoztam a kiralyi koronaval, nem annyira szemelyes meltosaga, mint a kzjorol valo gondoskodas
erdekeben. Jol tudod, mit szenvedtnk mindig az alemannoktol, es nemregiben is mekkora ervel rohantak meg
az orszagot, azt pedig mindenki knnyen belathatja, hogy milyen hasznos a mostani kiegyezes es a beke. Hogy
ebbl a Iordulatbol ne szarmazzon olyan igenyed, amely miatt legkegyesebb batyadat vadolhatnad, most
valasztast ajanlok neked. Itt van szemed eltt a korona es a kard; vedd, amelyiket jobban akarod, a masikat
hagyd Iiamnak. Bela ekkor vagy a jelzett veszely, vagy a belatas es a testveri nagylelkseg hatasara a kardot
valasztotta es vette Il, a koronat nkent atengedte az unokaccsenek. (290) Testvere szerenysegenek lattara a
kiraly knnyeket ontva a hordszekbl Bela labahoz vetette magat, meltosagat semmibe veve atlelte a terdet, es
nagy halalkodasba Iogott. Sok szoval biztositotta t testveri szereteterl es Iia partIogasarol, majd busasan
megajandekozva elbocsatotta, abban a hitben, hogy a masik minden tettetes nelkl cselekedett igy, es amint
Levente puszta szeretetbl nkent Ielreallt az utjabol, ugy Bela is; a Iejlemenyek azonban azt mutattak, hogy
Bela Ielelembl tett igy, tudniillik az ovatos ember nehany honap mulva az armanykodasok elkerlese vegett
egesz Iamiliajaval egytt elszktt Lengyelorszagba az aposahoz, a Ientebb emlitett Meskohoz. Amikor ezt a
kiralynak jelentettek, hogy is hasonlo ovatossaggal jarjon el, Salamont magyar Inemesek tekintelyes
lovassaganak kisereteben elkldte az ipahoz, Henrikhez.
Bela ezenkzben elmeseli Meskonak, Lengyelorszag Iejedelmenek a testveretl elszenvedett meltatlansagot,
arra sztnzi, hogy nyujtson neki segitseget, es allitsa vissza t a neki jaro kiralysagba; ne csupan vejenek,
hanem unokainak es Ileg lanyanak a meltosagara is gondoljon; mert ha visszautasitja, senkije sem marad,
akihez panaszaval Iordulhatna. (295) Megcsillantja a terve sikerebl szarmazo elnyket, tudniillik, hogy ha a
ket nemzet erit egyesitik, knnyen megeshet, hogy nemcsak magukat tudjak megoltalmazni, hanem hataraikat
kiterjesztve idegen orszagok elIoglalasaban is remenykedhetnek. Meskot meggyzi ez, kiallit harom legiot veje
szamara, es Magyarorszag Ildjere kldi. Amikor Bela latja, hogy annyi csapat tamogatja, amennyit az orszag
visszaIoglalasahoz es remenyeinek megvalositasahoz elegendnek itel, megtamadja Iivere orszagat. Ez
megtrtenven, a magyarok kzl igen sokan csatlakoztak hozza, akik elzleg az partjan alltak. A kiraly
testvere tamadasarol hallva Henrik csaszartol ket legiot kapott, melyek egyiket, mint beszelik, Vilmos, masikat
Pot vezette. (300) Ers csapatokkal magaval vitte Brzetiszlavot, a csehek herceget is, Szpitinyev ccset, akinek
leanyat egykor Ielesegl vette, de Magyarorszagon sem mulasztott el sorozast tartani, minek kvetkezteben
oriasi sereget szedett ssze. A ket testver a Tisza Iolyonal talalkozott, hogy a kiralysag Iltti vitat tkzettel
dntse el. Amikor a Iolyoparton mindket sereg Ielsorakozott, az alemannok kezdtek a csatat; mert Vilmos es Pot
atkelt a Iolyon, es olyan gyllettel rontott Belara, hogy nyomban veres verekedesben zsuIolodtak ssze. A
lengyel es a magyar csapatok hasonlo elszantsaggal, de nagyobb ervel alltak ellen, es mert meghatralni nem
akartak, batran Iogadtak es osztogattak a halalos csapasokat. Amikor mar regota egyenl remenyekkel es
kitartassal verekedtek, a teutonok kezdtek a hatukat mutatni. (305) Az ellenIel megingasa IelIokozta a magyarok
harci kedvet, es ujult ervel szoritottak meg hatulrol. Azok kzl sokan elestek, a tbbiek megIutottak. Amikor
az Andrast kvet tbbi magyar ezt meglatta, allaspontjat rgtn megvaltoztatva atpartolt Belahoz, es Iegyveret
sajat kiralya ellen Iorditotta. Ez meg, ahogy eszreveszi, hogy az vei elhagytak, megrettenve Iut a noricusokhoz.
EllenIelei kvetik, meghozza akkora gyorsasaggal, hogy a mosoni kapunal utolerik, elIogjak, es a bakonyi
erdbe viszik. Itt oly hitvany modon tartottak, hogy a sajat keresztjenel, amelyet Zircnek mondanak, meghalt, es
a tihanyi kolostorban temettek el a Balaton tava mellett, melyrl mondtuk, hogy Also-Pannoniaban Iekszik.
(310) Az elIogott tekintelyesebb vezerek es kapitanyok kzl ezeket emlitik: mindenekeltt a csehek Iejedelme,
akirl sokan azt mondjak, hogy Bela tudta nelkl azonnal megvakitattak, aztan Vilmos es Pot, akiket Bela ele
184
vezettek, majd nemsokara tisztesseggel elbocsatottak.
Ez id tajt isten egyhazaban szakadas es sulyos viszaly dult. Egyazon idben harom papa veszekedett Romaban,
amibl az apostoli allamnak Ielmerhetetlen kara keletkezett. Akkor a csaszar nevezte ki a papakat. Ebben az
idben az egyik papa, Theophilactus, a papasagat eladta Janosnak. De harmadik Henrik lecsendesitette ezt a
zrzavart, veget vetett a szakadasnak, es kierdemelte a csaszari koronat. Aztan a Iirenzei zsinaton sok pspkt
kiatkoztak vesztegetes es htlenseg miatt. Az ezer Iltti tvenhatodik evben Adalbert, Ausztria hercege
meghalt; Iia, Ern kvette. Elhunyt Kuno, Bajororszag hercege, akit Henrik elldztt es Pannoniaba zavart.
(315) A kvetkez evben a csaszar bevegezte az eletet, hasonnev csecsem Iiat anyja gyamsaga alatt hagyta
hatra, es az nehany evig annak Ielgyelete alatt szerencsesen uralkodott. Az anyanak Agnes volt a neve, aki
Bajororszag hercegseget igenyelte maganak, es sulyos haborut vivott Gnter pspkkel. Italia elere helyesen
odaallitotta a kitn parmai Gibertet. Italiaban jeleskedett GotIred es Ielesege, Matild, aki Beatrix lanya es
harmadik Henriknek nveretl valo unokahuga volt. Beatrix ugyanis hajdan az etruriai szletes tekintelyes
IerIihoz, BoniIachoz ment Ielesegl. Matild es GotIred Luccaban, Parmaban, Reggioban es Mantovaban
uralkodott; azt mondjak, az ve volt Umbrianak es Etrurianak az a resze is, amelyet Peter birtokanak neveznk,
es ezt az egyhazra hagyta. A Sutriban tartott zsinaton a szakadas Ielszamolasa vegett, hogy papat csak
trvenyesen lehessen valasztani, hatarozatba ment, hogy a jvben a biborosok valasszak meg szabalyszeren,
es bntetest szabtak azokra, akik ezzel ellentetben cselekednek, vagy nem veszik Iigyelembe.
185
186
4. fejezet - Harmadik knyv
Andras kiraly halala utan a testverharcban gyztes Bela, aki ellenIeleit szetkergetve a hatalmat megszerezte,
Fehervarra ment, hogy Magyarorszag pspkei es Inemesei megersitsek es szabalyszeren megkoronazzak.
Uralkodasanak kezdeten a tartomany megbekeltetesere es a nemzet javainak elmozditasara Iorditotta a
Iigyelmet, es amit az elejen maga ele tztt, azt szandeka szerint keresztl is vitte. Tudniillik az orszagot
sulyosabb ellenseges tamadas nelkl, bekeben, nyugalomban megtartotta. Hogy a kereskedelemben ne legyen
visszaeles es csalas, tiszta ezstbl rendeletileg penzt veretett, az arucikkeknek meltanyos arat allapitott meg. (5)
Es hogy a tapasztalt penzvaltok es kalmarok IurIangja meg ne karositsa az egygyeket es jaratlanokat, trvenyt
szabott a penzgyekre es az adasvetelre, melyet ha megszegnek, a szegenyek es vagyontalanok sulyos kart
szenvednek, mig viszont ha kell gonddal betartjak, az adas-veves soran senkit sem lehet megrviditeni.
Monopoliumokat vezetett be, a vasartartasra kijellte a szombati napot, minden piacnak megszabta a helyet es
idejet, Iorgalomba hozta a bizanci aranyat, amelybl egyet negyven ezstpenzert volt szokas valtani; tehat ezt az
arany- es ezstpenzt rendszeresitette a kereskedelemben; mig elt, ez nem valtozott. Van valami, ami melto az
emlekezetre. Azokat, akik Salamon kiralyt kvettek, azok asszonyait, gyermekeit es vagyonat sertetlenl es
bantatlanul hagyta, ugy, hogy akik akartak, mind szabadon visszaterhettek a szamkivetesbl, es hazajvetelket
trvenyileg is lehetve tette. E joindulat hatasara igen sokan hazajttek, es igaz hiveive valtak. A kiraly josaga
kesbb mindenkire kiterjedt, amennyiben cskkentette az adok sulyat, a tartomanyok jarandosagat elengedte.
Ennek kvetkezteben a kznep meg a nemesseg rvid id alatt ugy meggazdagodott, hogy a leghitvanyabb
paraszt sem elt szegeny sorban, es a reges-reg bekesseget elvez szomszedoknal sem akadt senki, aki joletben a
magyarral versenyezhetett volna.
(10) Eszrevette, hogy az altalanos bseg meg a hosszu nyugalom, amely az elmet knnyen helytelenkedesre
csabitja es minden rosszra kaphatova teszi, alattomban kikezdte az igaz hitet, ezert elrendelte, hogy Ialvankent
ket meghivott ven gylekezzek ssze Fehervaron. Ahogy azonban mindenki meghallotta, hogy hamarosan
gyles lesz, nemcsak a parasztnepseg sereglett oda, hanem hivatlan tmeg is. A kiraly, az elkelk meg a
Ipapok nagyon megremltek, hogy a Iejetlen cscselek erszakossagot es trvenysertest kvet el. Ezert a
gyles megnyitasa utan valamennyien behuzodtak a varosba, a kznep pedig krlvette es rizte azt. Ekzben a
paraszti csoportok Ialvankent vezetket valasztottak, akiket azzal biztak meg, hogy kvetek utjan kveteljek ki
Bela kiralytol a magyarok regi vallasat, tovabba a keresztenyek ujdonslt babonasaganak eltrleset, a pspkk
megkvezeset, az sszes pap eltavolitasat, az istenek templomainak lerombolasat, vegezetl srgessek es
szorgalmazzak az adoszedk halalat. (15) Amikor a kiralynak e szrnyseget jelentettek, azt mondta, hogy
harmadnapra valaszt ad, es megIelelen dnt. Kzben a Ialvak elljaroi, akiket kapitanyoknak neveztek,
mindenIele ssze-vissza szonokoltak, harom napon at predikaltak Krisztus vallasa ellen, hogy a hivk hitet
kiljek, helyeseltek a plebejusok terveit, es nagy tetszes kzepette dvzlbeszedeket harsogtak. Az okos kiraly
nem azert kert haromnapi haladekot, hogy a vallasrol barmit is tprenkedjek, hiszen abban teljesen bizonyos
volt, hanem hogy azalatt hevenyeben sereget szedjen ssze, amellyel a pogany es megbizhatatlan
parasztnepseget krlIogja, a lazongas Ikolomposait megleckeztesse, es az ellenallokat kardeke hanyja. A
harmadik napon tehat, amikorra a valaszt igerte, egy lovasszakasz es tbb gyalogosszazad krlIogja az ostoba
tmeget. A katonak adott jelre kivont karddal nekirontanak, az elejen egyparat lekaszabolnak, hogy a tbbire
raijesszenek, a kapitanyokat elkapjak, es a tornyok tetejerl mind lehajigaljak, az sszeIogdosott nepseget
bilinccsel, brtnnel, korbaccsal bntetik. (20) Ez volt a vallas harmadik alapvetese, mert miutan
Magyarorszagot szent Istvan kiraly eltavolitotta a hitetlensegtl es az igaz hitre Iorditotta, ekkor partolt el
harmadszor, azonban Andras, majd Bela erIeszitese es elszantsaga visszateritette. Ezutan, uralkodasanak
harmadik eveben, amikor Dms varoskaba ment, a beszakado veranda sszerontotta a tront, es a kiraly tagjai
ugy sszetrtek, nehany csontja ugy kimarjult, hogy remenytelenl gyengelkedni kezdett. Kesbb bizonyos
nagy jelentseg allamgyek miatt a testrkatonak egy hordszekben a vallukon elvittek a Kanizsa Iolyohoz,
ahol betegsege sulyosbodvan eletet beIejezte. Az isteni megvalto zardajaban temettek el, amelyet maga epitett.
A magyarok Szekszardnak nevezik ezt a helyet, mivel Bela kopasz volt es stet br.
Salamon a kiraly halalhirere rgtn Ielkeresi Ielesegenek, ZsoIianak joindulatu Iiveret, negyedik Henriket, a
187
nevleges csaszart, es megkeri, hogy helyezze t vissza az rksdesi jog szerint neki jaro kiralysagba, ne
engedje, hogy es Ienseges nvere, ZsoIia, tovabbra is kiralyi rang nelkl eljen. (25) Kerese meggyzi ezt,
gyorsan hatalmas sereget gyjt, mindenhonnan sszehivja a legiokat es a segedcsapatokat, aztan gondoskodik a
Ielszerelesrl, hadat meginditja Magyarorszag ellen, melynek sem kiralya, sem vedelmezje nincs, es
megtamadja. Geza es Laszlo, e ket, korahoz kepest megIontolt IerIi, tudja, hogy a csaszar erejevel nem
merkzhet, ezert, hogy eletet mentse, eltavozik rokonaihoz Lengyelorszagba, ahonnan anyja reven szarmazik. A
lengyelek szanjak a kiralyIiak sorsat, es megnyugtatjak ket; megigerik, hogy megIelel alkalommal a vartnal
gyorsabban visszaviszik ket Magyarorszagra.
Henrik Salamon tarsasagaban elmegy Fehervarra, ott sszehivja az egyhazi es vilag rendek gyleset, melyen igy
szonokol: Nem tudom, pannonok, miIele vegzet szabta ratok, hogy nemcsak a Ildi dolgokban gytr
benneteket a gyengeelmejseg, a hitszeges es htlenseg, hanem a mennyeiekben is, hogy nincs az az isten,
akiben nyugalmat lehletek, nincs az a kiraly, aki alatt valodi beket talalnatok. (30) A mennyei Istvan,
dvssegtek megteremtje, ravezetett titeket az igaz isten ismeretere. Felvettetek az dvzit vallast, es
nemcsak irasbol tanultatok meg, hogy mily jotekony es aldasos dolog, ha csakis Jezus Krisztust, megvaltonkat
tisztelitek es imadjatok, hanem csodatetelek lenygz tapasztalataibol is. Azonban az isteni kiraly utan ketszer
partoltatok el az igaz hittl, hogy most ne is beszeljek arrol a legels probarol, amelyet Nagy Karoly tett
seitekkel. Barcsak egyedl a magatok vesztet okoztatok volna hitszegesetekkel, es csak a sajat csaladjaitokat
tettetek volna tnkre magatokkal egytt, hogy a sajat bntkert a sajat romlasotokkal Iizettetek volna. Amde a
ti bntk az igazsag es a meltanyossag ellenere masok vesztere tombol, ugyhogy ha nem tisztelnetek a
legkegyelmesebb es legelnezbb istenseget, sem ember, sem isten nem gondolhatna ki hozzatok melto bntetest.
Hat mit hagytatok erintetlenl Andras es Levente bejvetelekor? A pspkket meggyilkoltatok; de mit
beszelek gyilkossagrol? Rohano szekerekkel szetmarcangoltatok, sziklarol lehajigaltatok ket, a papokat az
istensegek szeme lattara az oltar eltt Ielkoncoltatok, mikzben a kzsseg, st a ti dvtkert munkalkodtak.
(35) A bazilikak lerombolva, a nemzeti isteneket, a leghatalmasabb istensegek kepmasait a tz mind
megemesztette. A vendegjog eltrlve, az olaszok es az alemannok ellen mindentt kegyetlenkedes, hogy senki
knnyei nem talalnak irgalmat. Az olaszoktol kaptatok az allamszervezetet, a trvenyt, az erklcst, a hit
vilagossagat, a tisztes tudomanyokat, a germanoktol es az alemannoktol a politika mesterseget. Jo, dhngjetek
az idegen ver ellen, a szentseges rend emberei ellen, elvegre a szittya vadsag nem kepes jozanul elviselni sem a
tisztes vallast, sem a klIldiekkel valo erintkezest, de mit tomboltok nmagatok ellen, ti vadallatok?
Irigysegbl, partoskodasbol elkergettetek ket, tulajdon nemzetetekbl szletett testvert, csataba szalltatok velk,
es senki irant, nmagatok irant sem tudjatok megtartani a becsletet. (40) Ha klcsns gyllkdes gytr
benneteket, miIele bekeben remenykedhettek? Mindig is sovarogtatok a Iorrongasra, es csupan csak az ujdonsag
kedveert keresitek az alkalmat a szentsegtresre, a gyilkossagra, a rablasra es Iosztogatasra. Bela lecsendesitette
az orszagot, beket teremtett szamotokra, cskkentette az adokat, es a tle telhet igyekezettel tavol tartotta a
szegenyseget es a bajt. Ti viszont visszaeltetek a nyugalommal meg a gazdagsaggal, es csak azon trtetek a
Iejeteket, hogy a vallast ledobva megint es mar megint visszarohanjatok a korabbi vadsagba es a pogany
balvanyimadashoz. Hat meddig Iog meg, magyarok, rjngeni istenek es emberek ellen dhtk es hallatlan
kegyetlensegtek? Mikorra Iog meglagyulni dacos termeszetetek? Ami persze az isteneket illeti, az a szittya
Iajnak ksznhet, mely hajdan oly messze szakadt az emberi tarsasagtol, hogy seitek elbb erintkeztek
Iaunokkal, manokkal, demonokkal, mint emberekkel. (45) De beszeljnk rolatok, es hagyjuk az ismeretlen
hagyomanyokat! Mi dolog az, hogy nap mint nap gytr benneteket a rengeteg partoskodas, a bels gyllseg?
Nem tudjatok, magyarok, nem tudjatok, mondom, mekkora er lakozik az egyetertes szellemeben, amely a
hitvanyat Ilemeli, a stetet megvilagositja, a tarsadalmat es az orszagot nemcsak megrzi, hanem ersiti is es
elpusztithatatlanna teszi. Hiszen eleitek peldajabol mar reg meg kellett volna tanulnotok, mire kepes a
trekvesek egybehangolasa es az egyetertes, k eszak rejtett zugabol ismeretlenkent jttek ki az europai
Sarmatiaba; nem annyira erejkkel, mint egysegkkel tntek Iel, es amerre utjuk vezetett, mindent leigaztak,
meghozza ugy leigaztak, hogy nemcsak az illyricumiakat, a gallokat es a germanokat, hanem a vilag urait, az
italiaiakat is megtrtek, kiraboltak, tzzel-vassal Ilemesztettek. Ti viszont, akik szanaszet huztok, akiket bels
korsag emeszt, nem hogy regbiteni nem tudjatok a hatalmatokat, de meg az seitek altal szerzett orszagot
megtartani sem. (50) Magyarorszag Iolyvast nmagaval kszkdik, holott ha a klcsns vetelkedestl kepes
lenne megszabadulni, ha az igaz vallastol nem szakadna el, mert hiszen minden baj ebbl szarmazik, o, micsoda
188
Ienyre es tekintelyre emelkedne a magyarsag! Kerlek hat titeket, hagyjatok ezeket a karos szokasokat,
mindenekeltt Ieljetek az istent, teljes szivvel es lelekkel Iogadjatok be es szeressetek megtarto Jezus
Krisztusunkat, teljesitsetek a mennyei trvenyt. Emellett tiszteljetek es becsljetek igaz es trvenyes
kiralyotokat, az egbeli Istvan dedunokaccset, Salamont, csak neki engedelmeskedjetek, t akarjatok
kiralyotoknak, valamennyien teljesitsetek a parancsait. Utasitsatok el a kiralyIiakat, zzetek el es nyilvanitsatok
ellensegnek mindenkit, aki Salamonra Iegyvert emel, vagy az iranta valo engedelmesseget megtagadja. Es ti,
pspkk es orszagnagyok, szokas szerint valasszatok kirallya es nnepelyes szertartassal szenteljetek Iel t.
(55) En pedig csaszari tekintelyemmel megersitem azt a Salamont, akit ti kiralynak akartok. Vegezetl
tartsatok meg az igaz vallast, keressetek a beket es a klcsns szeretetet, es apoljatok az egyetertest.
A csaszar szavait elszr a pspkk es a Iurak, aztan az egesz sokasag helyeselte; Salamont kihirdettek es
kikialtottak kiralynak. Aztan a szent kiraly bazilikajaban szokas szerint megtiszteltek a jogarral es a koronaval.
Fltelepedett a tronusra, es mindenki rendben letette a kezebe az eskt, hogy sohasem Iogja parancsat vagy
rendeletet megszegni, hanem nkent kesz lesz barmely szolgalatra. (60) A visszahelyezes nnepi misevel, nagy
tetszesnyilvanitassal es szerencsekivanatokkal ment vegbe; nehany napon at latvanyossagokat, klnIele
jatekokat rendeztek, apropenzt szortak. Salamon visszaltetese es Magyarorszag megbekeltetese utan Henrik
nagyszer ajandekokkal hazament Alemanniaba. Az ausztriaiak evknyvei azt mondjak, hogy ez az ur
megtesteslese utani ezerhatvanharmadik evben trtent.
Ez idben sok szerencsetlenseg esett, ezt jvendlte meg egy Ialuban valamely nnem szrnyszltt
vilagrajtte: kldk alatt egy, attol IlIele ket embert Iormazott. Iszonyu ehinseg es pestisjarvany trt ki egyazon
idben. Amikor a papasagot Sandor Ioglalta el, az Alpokon inneni Gallia, mely mar elpartolt a romai szek
melll, meltatlan dolognak talalta, hogy romai papat mashonnan valasztottak es nem Italia paradicsomabol,
ahogy Lombardiat neveztek, ezert pspki ertekezleten Cadalous parmai pspkt megvalasztotta papanak, st,
e valasztashoz negyedik Henriktl anyja, Agnes tiltakozasa ellenere a Ielhatalmazast is kieszkzlte. (65) A
longobardok Matild es Ierje, GotIred kivetelevel valamennyien engedelmeskedtek neki. Cadalous sereggel
vonult Romaba, es leszallt Nero retjere. A romaiak haboztak, Sandor papa pedig a segitseggel odaerkez
GotIreddal egytt a Lateranban tartozkodott. A varosban megtkznek, Cadalous vereseget szenved es megIut.
A kvetkez evben vesztegetessel megront nehany patriciust, visszajn a varosba, elIoglalja a Vatikant es az
isteni Peter egyhazat, de a romai nep megrohanja, vei cserbenhagyjak, Cinzio romai polgar, egy kapitany Iia,
bevezeti a szent Angyal varaba, ahol a romaiak maris ostrom ala veszik, ketevi ostrommal rakenyszeritik, hogy
300 Iont ezsttel valtsa ki magat, es ezutan egy csontsovany geben elmenekl Germaniaba. Anno klni ersek,
aki az iIju Henriket armanykodasaval behalozta, hogy Agnest, jambor szljet Iossza meg a kormanytol, es az
gyintezest vegye a sajat kezebe, a csaszar parancsara a szentsegtelen szakadassal gytrd Italia
megbekeltetesere erkezik. Elrendeli, hogy ez gyben tartsanak zsinatot Mantovaban, melyen a szakadast
megszntetik, es igazi papakent mindenki Sandort ismeri el es dvzli. Ez visszaterve Romaba a varost
nyugalomban, de Campaniat Ielzavarva talalja. (70) Ugyanis a normann Robert es Iia, Vilmos, leigazta Capuat,
megrohanta Beneventot, es ostrom ala vette Cepranot. Rogerius ostromgyrbe Iogta Brindisit. Henriket aztan
uralkodasanak kilencedik esztendejeben husvet nnepe alatt karddal Ielveztek; valamivel kesbb Ielesegl
vette Bertat, Otto csaszari groI lanyat, es ezutan mindenIele rengeteg baj trtent. Mert Otto, Bajororszag hercege
elpartolt Henriktl, GelIo elldzte Ottot es megkaparintotta az egyeduralmat, aztan RudolI svab es Bertold
karintiai herceggel sszeszvetkezett Henrik ellen, es ezek mas sszeeskvkkel egytt RudolIot valasztottak
meg kiralynak; ezt sokat nyugtalanitotta a szasz haboru. De menjnk vissza a mi dolgunkhoz.
Mihelyt Geza es Laszlo ertesl arrol, hogy Henrik elhagyta Magyarorszagot, nem akarva dolgukat halogatni,
lengyel csapatokkal visszajnnek az orszagba. A meg nem elegge tapasztalt Salamon ellenIelei jvetelenek
hirere, hogy biztos helyet Ioglaljon, a krlmenyekhez kepest igen ers mosoni varba huzodik. (75) A pspkk
es a papok nem akarjak tovabb nezni a testverhaborukat, es a ket Iel kze vetik magukat, leginkabb Dezs
pspk, a becsletben es ekesszolasban egyarant kivalo IerIi, aki nepes papi sereglettel Ilkeresi Gezat. Olyan
arado, tzes es Ilbemaszo szonoklattal sztkeli a bekere es egyetertesre, hogy raveszi t a kibeklesre. Azt
javasolja, hogy a masodunokatestverek olyan egyezseggel kssenek szerzdest, mely szerint ez Salamonnak, ha
az Iiatalabb is, atengedi es mint trvenyes uranak lehetve teszi az uralkodast, pedig megkapja az atyai
hercegseget. sztkelesere es keresere Geza es Iivere, Laszlo, Gyr varosaban egesz Magyarorszag szeme
189
lattara kibekl Salamonnal. Megallapodasukat nnepelyesen ktik es klcsns eskvessel pecsetelik meg, ami
ugy mondjak Fabian es Sebestyen evIordulojan trtent. (80) A kibekles utan a kiraly klcsns szeretetben
elt es allando erintkezesben allt Geza herceggel es Laszloval. A kvetkez husvetot az udvaroncok es
elkelsegek teljes karaval egytt Pecsett ltek meg, ahol is az isteni Peter bazilikajaban nnepi klssegek
kztt, a nep eljenzese kzben Geza ismet megkoronazta Salamont. Ez a magyarok oly nagy boldogsagara
trtent, hogy ez altalanos rmnapot az nnepek kze iktattak. Minden oltarnal halalkodtak es knyrgtek a
mindenhato es josagos Jezus istennek. Am a kvetkez ejjel a bekvetkez meghasonlas eljelekent varatlan tz
emesztette el Peter egesz bazilikajat meg a szomszedos epleteket. Oriasi panik tamadt, mindkettt megszallta a
Ielelem, mindkett azt hitte, hogy ez a masik Iondorkodasabol trtent, bar mindkett artatlan volt. (85) Hajnal
hasadtara ketIele Iutottak; a dolgot megbizhato kzvetitk utjan kivizsgalva mindenki eltt vilagossa valt, hogy
egyik reszrl sem trtent armany vagy alnoksag; megallapitottak, hogy a tz hirtelen es varatlan ttt ki. Amikor
errl mindketten teljes bizonyossaggal meggyzdtek, Ielretettek a gyanakvast, es megujitottak a beket meg az
egyetertest.
Adelaida, Salamon nvere es Vratiszlav cseh Iejedelem neje ket evvel ezeltt eltavozott az eletbl, ami
batyjanak nem csekely banatot okozott; mint az evknyvek mondjak, ez az dvsseg ezer Iltti hatvankettedik
eveben trtent. Vratiszlav, miutan testvere, Szpitinyev meghalt, elnyerte Csehorszag hercegseget,
Morvaorszagot pedig Ielosztotta a Iiverei kztt, a keleti mezseget, amely vadaszatra klnsen alkalmas es
halban bvelkedik, Ottonak, a termekenyebb nyugatit Konradnak itelte oda. A legIiatalabb Jaromirt, akit
tudomanyos palyara allitott, akarata ellenere pappa szenteltette, es Henrik csaszar auktoritasaval pragai
pspkke tette, kinek is a pspkseg Ielvetele utan Gebeard lett a neve. (90) Igy tehat Vratiszlav Iejedelemtl es
nejetl, Andras kiraly lanyatol, Adelaidatol Judit, Ludmilla es ket Vratiszlav szletett. Vratiszlav Ielesege
elhunyta utan elvette Kazmer lengyel Iejedelem lanyat, Szvetanat, Boleszlav es Ulaszlo nveret, akitl negy
kivalo kepesseg Iiut kapott, az egyik volt Boleszlav, a masik Borzivoj, aztan Ulaszlo es Szobieszlav. Azonban
Vratiszlav Iejedelem es testvere, a pragai Ipap, Gebeard kztt meghasonlas tamadt. A Iejedelem lepesei
nyoman Gergely papa elkldte Pragaba RudolI nunciust, aki Gebeardot eltiltotta a szentsegek kiszolgalasatol.
Vratiszlav Iejedelemnek ugyanis nem volt Iontosabb gondja, mint hogy ccset, akitl nagyon-nagyon tartott,
kipiszkalja a pragai pspksegbl. (95) Ezt tehat Romaba ideztek Gergely papa ele, ahol az anyai agon vele
rokonsagban allo Matild partIogasa a kiatkozast ervenytelenitette, es papai dntessel visszakerlt korabbi
meltosagaba. De menjnk vissza a kiterhz.
Mikzben Salamon es Geza klcsns egyetertesben eldegelnek, hirtelen uj haboru hire erkezik. Dalmacia
kiralya, Zolomir, aki Geza es Laszlo nveret vette Ielesegl, kvetek utjan mindkettejket keri, hogy segitsek
meg t, mert mint mondja sulyos tamadast inditottak ellene a karantanok, akik Dalmacia nagy reszet mar
elbb elIoglaltak. A Iiverek baratjuk megsegitese mellett hataroznak; megbeszelve a dolgot, vallaljak a
hadjaratot; sereget toboroznak, elmennek Dalmaciaba, es a karantanokat meg a noricusokat egykettre
kikergetik, majd lecsendesitve adjak vissza a tartomanyt Zolomirnak. Ez nagy josaguktol lenygzve nagyszer
ajandekokkal ereszti haza Salamont, Gezat es az sszes lovaskapitanyt. Magyarorszagra valo visszatertkben
Atya hadseregInk, akit nadornak neveznek, sr kerlelessel Zselicre invitalja a kiralyt meg a herceget, ahol az
isteni Jakabnak kolostort es templomot epitett, hogy aldasos jelenletkkel tiszteljek meg ennek Ielavatasat, a
Iejedelmek pedig keszseggel engednek a meghivasnak.
(100) Salamonnak es ccsenek, Davidnak, az a szerencsetlen sors jutott, hogy mindketten termeketlenek leven,
gyermekk sohasem lehetett; Andras kiraly magva megszakadt bennk. Azt hiszik, hogy ennek oka az isteni
gondviseles volt, mert akkor, amikor Andras es ccse, Levente, visszajtt Magyarorszagra, uralomvagytol
hajszolva a magyarok sztkelesere megengedte a keresztenyek pusztitasat es a szentseges vallas eltrleset,
eltrte, hogy Vata, a poganyok vezere, meg a tbbi gazember dhskdjn Gellert es a tbbi pspk meg pap
ellen. Ezzel szemben Geza Iiainak sokasaga bamulatos volt; mert nemzette Kalmant es Almost, jo nehany
leanyt is, es tle szarmazott ki Magyarorszag kiralyainak raja. Salamon es Geza kztt vagy tizenharom even at
tartott a bekesseg es az egyetertes, mialtal az orszagot gazdagga tettek, haborut pedig nem viseltek jelents siker
nelkl.
Ez id alatt a vakmersegig elpimaszodott csehek Vratiszlav vezetesevel megrohantak Trencsen videket,
190
elhajtottak a joszagot, egy csomo embert elIogtak, es a Ildet tzzel-vassal pusztitottak. (105) A magyarsagot
Ilingerelte ez a sertes, es Salamon meg Geza vezerlete es zaszlaja alatt oly nagy ervel ttt ra Csehorszagra,
hogy joIorman az egeszet Ielpredalta es vegigpusztitotta, mikzben az ellenseg nem is mert csataba bocsatkozni.
E hadjarat soran Marton Iia, Bator Opos hstettet emlegetik; tudniillik parbajban megverekedett egy szrny
termet, gigaszi erej csehvel, akit a Ildhz vagott es meglt. E gyzelme olyan hiresse tette t a magyarok
kreben, hogy maganak es utodainak mulhatatlan nevet szerzett. Miutan a cseheken tetezve behajtottak a
bntetest, Salamon oriasi zsakmannyal rakottan a sereggel visszajtt Magyarorszagra.
De mert a sors nem trte, hogy Pannonia beletespedjen a nyugalomba, kitrt a kun haboru; ezek a hitetlen
poganyok a gataknak azt a mezejet laktak, amelyet most Olahorszagnak mondunk. (110) Ezek tehat merhetetlen
pogany tmeggel a gyepkn es torlaszokon keresztl utat trnek ama Iels reszen, amelyet Meszesnek hivnak,
rarohannak Magyarorszagra, es a Nyirnek mondott tartomanyt egeszen Bihar varoskaig beszaguldozzak.
Elhajtjak a joszagot es az embert, mindent szetdulnak, aztan a Lapos meg a Szamos Iolyon atkelve varatlan
gyorsasaggal visszahuzodnak a hatalmas zsakmannyal. Amikor a Iosztogatas sikeren Ielbuzdulva megint
visszajnnek, Salamon es Geza sebteben sszekapott csapatokkal elIoglalja az atjarokat, es Doboka varosnal het
napig varja ket. Ekzben erkezik egy ujvari szletes kem, akit Fanciskanak hivnak; jelenti, hogy a kun sereg
predaval alaposan Ielpakolva mar kzeledik, mire a kiraly ugy hataroz, hogy az ellenseget haladektalanul meg
kell tamadni. A kvetkez ejjel odalopodznak a taborukhoz, es a Venusnak szentelt nap Ielvirradtaval csataba
indulas eltt lelkket parancs szerint megersitik az oltariszentseggel; aztan kibontjak a hadrendet, meglengetik
a zaszlokat, es ratrnek az ellensegre. (115) Gyula kun kiraly kapitanya, Osul, tavolrol latja ket, es elbizakodott
vakmerseggel elebk kld nehany knnyIegyverzet katonat, hogy azok puhatoljak ki a magyarok erejet,
mert azt hiszi, hogy nincs nep, amely a kunnal megkzdhetne. Amikor azonban ez az elrs megpillantja a
magyarok negyszg hadrendjet es vertes lovassagat, nem mer csataba bocsatkozni, hanem hanyatt-homlok
iszkol vissza Osulhoz, es jelenti, hogy az ellenseg jol Ielszerelt es hatalmas sereget a kunok egesz ereje sem
kepes legyzni; Osul erre eletet Ieltve gyorsan megszall egy kzeli igen magas hegyet, ott ers rseget allit Iel.
A lakosok Kerlesnek nevezik ezt a hegyet, mintha az erdk ura volna. Amikor a magyarok eszreveszik, hogy az
ellenseg elIoglalta a hegyet, legioik sorat szelesre bontjak, azonnal bekeritik azt, es csatajelre lepesben
megindulnak a csucs Iele, mikzben az ijaszok es parittyasok szemben leIele ereszkednek, hogy a IelIele hatolo
tamadokat ne engedjek a hegygerincre. A csata nagy ervel Iolyik, a nyilzapor elstetiti az eget. A magyarok
kitartanak, nehez pancelzatuk knnyen IelIogja a lveseket. (120) A magyarok kzl nehany mereszebb
szamszerijas megsarkantyuzza a lovat, es Ielrugtat a hegygerinc meredek tetejere, az ijaszok nemelyiket megli,
csapatukat szetugrasztja, es az utanuk nyomakodo tbbiben Iellobbantja a batorsagot. Salamon rettenthetetlen
elszantsaggal semmibe veszi a meredely nehezseget; lovasaival Ielvergdve egyenesen nekiront az ellenIelnek.
A nyilvesszk sr Ielhje alatt a Iogat csikorgatja, nem retten vissza sem Iaradsagtol, sem veszedelemtl, csak
az ellenseget keresi. Geza viszont sokkalta ovatosabb, nagy blcsen az enyhebbik lejtn kaptat Iel, ott megy,
ahol lovassaganak kenyelmesebb es alkalmasabb utat talal, majd nyomban az ijaszok csapataval veszi Iel a
harcot. Laszlo rgtn az ellenseg srjebe veti bele magat, es a legels sszecsapasnal negyet leterit az elen
harcolok kzl; de amikor habozas nelkl nekimegy az tdiknek, az sulyosan megsebzi, igaz, nem bntetlenl,
mert azonnal megli azt is. (125) Az isten kedves vitezet kesbb egi segedelemmel meggyogyitottak. A nyilasok
batorsagat megtri ez a roham, es kezdenek hatralni. Emezek annal kemenyebben tamadnak, es kidhngik
magukat a kunok szokas szerint borotvalt Iejen; meztelen kardjukkal apritjak, mint a tkt. Nem mellzhetem
Laszlo ama derek tettet, hogy amikor eszrevette, hogy egy lovas paripaja hatan magaval ragad egy szzet, mint a
szent artatlansag partIogoja azonnal ldzbe vette. Az ellenIel menekl, minden erejevel kergeti, de mert a
sebe akadalyozza a rablo elIogasaban, odakialt a bamulatos szepseg leanyzonak, hogy vesse le magat a lorol es
rantsa magaval a tamadojat is. A leany, akit tevedesbl a varadi pspk gyermekenek hitt, azonnal enged a
Ielszolitasnak. (130) A hs lelk vezer latja, hogy a kun lepottyan a lorol, tisztessegtelennek erzi, hogy lohatrol
kzdjn meg ellenIelevel, klnskepp parbajban, ezert lovarol nyomban lesiklik, nekimegy, es megli azzal a
barddal, amelyet magyar szokas szerint hord. Egyesek azt mondjak, hogy a szz a Laszloval birkozo kunt a
megkaparintott barddal hatulrol lettte, es megmentjet megsegitette. Ezzel szemben masok azt irjak, hogy
knyrgtt az ellensegert. Sokan teszik hozza, hogy Laszlo paripaja nem annyira erejevel es gyorsasagaval tnt
ki, mint inkabb termeszetevel, amennyiben gazdaja parancsait es kivansagait csodamod teljesitette, harapassal,
rugassal maga is tamadta az ellenIelet, urat sohasem hagyta cserben, es a legsulyosabb veszedelemben is csodas
191
tehetsegrl tett tanusagot. Ekeppen tehat Ielhagnak a hajlatra, az ellenseg latja, hogy a magyarok bekeritettek,
batorsaga odalesz, es azt sem tudja, hova Iusson. Mig sszevissza kapkodnak, a Ioglyok sokasaga Ielzendl,
hangos kialtozassal biztatja az veit, es elIoglalja a hegycsucsot. (135) Hogy az ellensegnek semmi eselye se
maradjon, a Ielkapdosott Iegyverekkel hatba tamadja, es a magyarok ldkl kardja ele szoritja. A hegyen a
kunok akkora veszteseget szenvedtek, hogy azt mondjak, hirmondo sem maradt bellk. Salamon, Geza es
Laszlo tehat a gyzelem utan a rabok hatalmas sokasagat kiszabaditotta, es diadalittas vidamsaggal tert meg
Magyarorszagra. Az altalanos rmnapot nneppe nyilvanitottak, a halhatatlan isteneknek szent himnuszokkal
halat adtak, es knyrgeseket tartottak.
Mintegy harom evig eltek nyugalomban, es a hercegek kztt teljes sszhang honolt. Alig telik el a harmadik
esztend, hat Mysiaban sulyos haboru tamad; a besenyk meg a bolgarok, akikrl Ientebb elmondtuk, hogy
Also-Mysiaban es a Duna torkolatanal elnek, a most GrgIejervarnak nevezett Taurinumnal atkelnek a Szavan,
elznlik a Szeremseget es Also-Pannoniat, mindent lerombolnak, barmot, embert elhajtanak, majd predaval
rakottan visszausztatnak a Iolyon, es hazamennek Bulgariaba. (140) A magyar vezetk azt mondjak, hogy ennek
a szerencsetlensegnek a Iejervariak az okai, hiszen azok akarata ellenere a bolgarok es a besenyk sohasem
tudtak volna atkelni Magyarorszagra, ezert hatarozottan arulassal gyanusitjak ket. A magyarok szemeben meg
sulyosabban esik a latba, hogy a rombolast, rablast, gyujtogatast szomszedoktol, baratoktol szenvedtek el, akik
reszerl ez a legkevesbe sem ildomos; a szvetseg es a beke megszegesevel vadoljak ket. A kiraly es Geza
herceg tehat kvetek utjan hadat zen a Iejervariaknak. Mindket Pannoniaban sorozast tartanak; az els csapatok
Zalankemen Ialunal gylekeznek, mely a Duna partjan Buda alatt a hetvenedik merIldknel Iekszik. Itt verik
Iel elszr a tabort, es itt gyarapodnak tovabbi legiokkal es segedcsapatokkal. Vitatkoznak a Iejervariak
arulasanak megtorlasan, majd elhatarozzak az ostromot, es a sereg elvonul a Szavahoz. Miutan a Iolyoparton
megallnak, a nap els orajaban kzzeteszik a parancsot, hogy valamennyien keljenek at a Szavan, es tamadjak
meg Fejervart. A katonak habozas nelkl vegrehajtjak az utasitast. (145) A bolgarok, trakok, macedonok es
grgk, akik a varos vedelmere odasereglettek, Ielveszik velk a harcot, elssorban a grgk, akik Iolyami
Ilottajukkal Ielhajoztak a Dunan, igyekeznek athajigalt tzcsovakkal Ielgyujtani a pannoniai Ilottat, mely a
Iolyon alaereszkedett. A magyarokat azonban Iekezhetetlen sodras viszi ra az ellenIelre, segiti ket hajohaduk es
erejk nagysaga, az athajigalt csovat pokrocokkal eloltjak, atugralnak az ellenseges sajkakra, es matrozaikat
belkdsik a vizbe; ezeket dardaval, azokat karddal csepelik, nem kerlik a veszelyt, a hadiszerencsetl
Ieltzelve szomjazzak az ellenseg veret, azok meg nem tudva ellenallni a hajokra ratrknek, mindahanyan
megzavarodnak. Vegl a csonakok egy resze elsllyed, mas reszet elIogjak, es az eletben maradt grgk
kenytelenek meghatralni. Mialatt e Iolyami csata zajlik, nem kisebb tkzet dul a Szava partjan sem. A
magyarok vegl is kiszoritjak innen a bolgarokat es szvetsegeseiket, akik megIutnak; a Iolyami vereseg
megijeszti, e balszerencse lehangolja ket, es nem hiszik, hogy erdemes serenyen verekednik.
Miutan tehat a pannonok szarazon es vizen visszaszoritottak az ellenseget, megtamadjak Bulgariat, amely
mindket Mysiat elIoglalja, a tartomanyt szelteben-hosszaban vegigszaguldozzak, es harmadnapra visszaterve
krlveszik Fejervart. (150) A varosba bezart grgk es bolgarok Ielve az ostrom sulyos veszedelmetl, titkon
levelben szolitjak Iel a besenyket, hogy segitsek meg ket, hiszen ez az ostrom nem igerkezik komolynak, mert
a varost nem a kiraly tamadja, nem is Geza herceg, hanem csak Vid kiralyi ispan hadseregparancsnok a bacsi
csapatok elen; kerik hat ket, hozzanak mihamar segitseget, es szabaditsak Iel Fejervart a tamadas alol. A
besenyk ostoba hiszekenysegkben nagy hamar sereget kapnak ssze, es mar sietnek is; aztan odaernek az
ellenseges taborhoz, es meg mindig azt hiszik, hogy kezkben van a biztos gyzelem, zsakmanyra ehesen rajta
tnek a soproniak allasain, akiknek Janos a parancsnokuk; megrohanjak a keszletleneket. Ezek azonban vitezl
alljak a besenyk rohamat, egykettre lekaszaboljak azokat, akiket az els sorban elernek, a tbbieket
hatranyomjak. Ennek megtrtentevel amazok mar oly hitvanyul verekednek, hogy nagy reszk elesik, a tbbi
Iogsagra jut; a besenyk Cezar nev Iejedelme alig tud nehanyadmagaval elmeneklni. Janos a hstettert sok
adomanyt, Ialvakat, hivatalokat kap Salamontol es Gezatol; a zsakmanyt atengedik a katonaknak, es Iejenkent
tiz ezstt osztanak ki kzttk. (155) Mivel a kiraly a hercegekkel egytt a varos eltt egy magaslaton
tanyazott, ahol a varosbeliek jol lathattak ket, azon a napon, amelyen az sszecsapas trtent, a kiraly asztala
eltt a katonak Ielhordtak az elesettek Iejet, a lovakat, az ellenseges zsakmanyt, szamolgattak a koponyakat,
hogy e borzalmas es stet latvannyal visszarettentsek a vedk lelket a kitartastol, es megadasra sztnzzek
ket, es ez az ebedidtl majdnem napnyugtaig tartott.
192
A vezetk ezutan a varos ostromarol tanacskoztak. A hercegek ugy tartottak jonak, ha erditmeny modjara
krben nyolc tornyot allitanak Iel, mely minel magasabban emelkedjek a Ial Ile, hogy azokrol ne csak a
varosiakat lehessen a bastyakrol es a Ialrol leszoritani, hanem nyillal, kvel a varos kzepet lvetni is tudjak, es
ezeket szereljek Iel mellveddel meg mindenIele eszkzzel. A tornyok kze hajitogepeket helyeztek,
ostromtetket hoztak, kosokat szallitottak, pajzsIedeleket, mas Ilszerelest rendeltek, melyek a Ial rombolasara
szolgaltak. Rendben elhelyeztek minden hadiszerszamot, majd elkezdtek a varost lni, a Ialat tbb helyt
megnyitni, csatarendben Ielhagni ra. Azok viszont nekigyrkztek, hogy leszoritsak ezeket a Iakoi, letaszigaljak
ket az alanti arokba. Miutan kiderlt, hogy az rszemelyzet, a hely es a Ilszereles olyan ersse teszi a varost,
hogy nem lehet egyknnyen bevenni, inkabb azzal probalkoztak, hogy a bastyakat es a Ialakat Ildig
leromboljak, krlvettek keritessel es arokkal, hogy semmit se lehessen kivagy bejuttatni; aztan kossal,
katapultaval, mindenIele szerszammal ugy nekiveselkedtek a tretesnek, hogy nem hagytak abba addig, mig a
Ialat a Ilddel egyenlnek nem lattak. Amikor pedig megprobaltak benyomulni, azt tapasztaltak, hogy az rseg
batorsaga miatt nemhogy a Ialak kztt megallni nem tudnak, de ha ovatlanok, az idnkenti ellenseges
kitreseket Ieltartoztatni sem kepesek. (160) Mar a hatvanadik nap telt el a tamadasban, es meg semmire sem
jutottak; a vedk gyakran kirohantak a varosbol, es mindket Iel szamara veres verekedes kerekedett, azok egy
resze elesett, mas reszet visszaszoritottak. Valamivel kesbb harom ers es nem kevesbe meresz bolgar rohant
ki a varosbol; ez hajitodardaval, az landzsaval, a harmadik nyillal pusztitott. E varatlan rajtates csunyan elbant
nehany emberrel. Salamon, az egyik kiralyi szamszerijasz, egyikket halalosan megsebezte, es az a Ildre
rogyott. A magyarok megprobaltak elhurcolni a haldoklot, tarsai meg igyekeztek visszavonszolni. Mialatt igy
huzakodtak, es ugy latszott, hogy azok nagyon kemenyen tartjak, a kiraly Ielkialtott: Barcsak olyan virtus volna
ezekben, mint seinkben volt, azzal vedhetnenk meg most a magyarok gyet. (165) Amikor a katonak ezt
meghallottak, harom magyar odarontott, ugy mondjak, egyikk Opos, masikuk Gyrgy, a harmadik Bors volt;
akkora ervel es batorsaggal mentek nekik, hogy azok kenytelenek voltak azonnal hatat Iorditani. Opos a kapuig
kergette ket, de aztan az rseg nyilai es kvei ell sertetlenl visszatert a taborba. A tetemet elragadtak az
ellensegtl, Gyrgy es Bors javaslatara a magyarok horogra akasztottak, es behajitottak a pcegdrbe.
Alig leptek be az ostrom harmadik honapjaba, amikor egy pannoniai szz, akit a szeremi Ildn elIogtak es
Fejervarra vittek rabsagba (bizony, magam sem tudom, veletlenl-e vagy rabsaga Iltti bosszuvagyaban
keszakarva) eszrevetlenl tzet keltett a varosban, mely a napkeleti szellel akkorara dagadt, hogy nemsokara
szerteszet tombolt. A magyarok, hogy a leomlott Ialakon knnyebb atjaras kinalkozott, belopakodtak a varosba;
leldstek a bolgarokat, grgket, besenyket, akikkel elszr szembetalalkoztak. A tbbiek Iutasnak eredtek,
es vezerkkel, Nicotasszal egytt behuzodtak a varba. A varos elIoglalasa utan masnap a tz alabbhagyott, es
sok Ildalatti kincseskamrat tartak Iel. (170) Sok helyen gdrket talaltak, amelyekben aranyat, gyemantot,
dragakveket, ezstt, ertekes kpenyeket astak el; akkora gazdagsagra bukkantak, hogy egy katona sem
tavozott szegenyen, es ez volt az, ami miatt Salamon es Geza kztt nezetelteres keletkezett. Akik a varba
bemenekltek, Ielajanlottak nekik a megadast, ha Ielszerelesket hatrahagyva, a varat atengedve puszta eletket
es szabadsagukat megtarthatjak. Erre megeskdtek, a kiraly es Geza pedig megengedte, hogy a helykrl
lejjjenek es szabadon tavozzanak. Ahogy ez megtrtent, Nicotas az rsereg elen az isteni szl ikonjaval
lepkedve elsl jtt ki a varbol, es az aldott szz szellemehez imadkozva odaborult Geza labahoz, akit melyen
vallasos, knyrletes embernek ismert, es atlelte a terdet. A kiraly terdehez kevesen borultak, mert t
kimeletlennek tudtak, es ugy hallottak, hogy hajlik a gonosz Vid ispan szavara, akirl azt beszeltek, hogy az
isteneket megveti, az embereket trbe ejti. Amikor a kiraly eszrevette, hogy a behodolt ellenIelek kzl
bantatlansaguk kieszkzlese vegett tbben jarulnak Gezahoz, mint hozza, ersen megneheztelt, haragra es
irigysegre gerjedt. (175) Es nem is nagyon illett e meltanytalansag valoszin okat Ieltarni. Fejervar elIoglalasa
es a taborbontas utan visszaIele utaztak Magyarorszagon, es megszalltak Buzias Ialuban, Vid birtokan. Itt a
kiraly Iel akarta osztani a zsakmanyt es a nyeremenyt meg a Ioglyokat, akik a varbol nekik adtak meg magukat,
azonban Geza kzbelepesere semmit sem tehetett, es ez a kiralyt Ieldhitette. Ebbl Iakadt a meghasonlas es
egyenetlenseg kutIeje. A Fejervarott talalt kincset ugyanitt egyetertesben akartak elosztani. Vidnek es
Radvanynak, Bugar Iianak, valamint Ilianak, Vid vejenek, es Frank pspknek a javaslatara negyIele osztottak;
az els a kiralynak, a masodik Vidnek, a harmadik Ilianak, a negyedik resz Gezanak jutott, es ez utobbi ersen
meltatlankodott emiatt.
Ebben az idben, az dvsseg ezer Iltti hetvenedik esztendeje tajan a csehek es az ausztriaiak kztt viszaly
193
es kegyetlen haboru trt ki, mely oriasi pusztitassal jart. Ezeknel Lipot uralkodott, a mellekneven Jambornak
nevezett isteni Lipot apja, azoknal Vratiszlav a Iivereivel, Ottoval es Konraddal; a haboru a hatarok krl
robbant ki, miutan elzleg szoros joindulat Izte ssze ket. (180) Morvat nem hegyek, vlgyek vagy Iolyok
valasztjak el Ausztriatol, hiszen mindkett vizenys lapalyon Iekszik; mindssze egy patak huzodik kzttk,
melyet Dyjenek neveznek. Itt a szomszedos Ialvak elszr csak Iosztogattak egymast, elhajtottak, eloroztak a
marhat, aztan a gaztettek bntetlensege megnvelte a mereszseget, mar nyiltabban erszakoskodtak, Ieldultak a
tanyakat, elkerlt a Iegyver is, es ki-ki kezdte a sajat erdeket vedeni. A szikrabol tzvesz keletkezett, amelyet
aztan vertengerrel is alig lehetett eloltani. Konrad, Morvaorszag tarsuralkodoja, tbbszr Iigyelmeztette levelben
Lipotot, hogy Iekezze meg vei vakmerseget, tiltsa el az erszakoskodast, vegye elejet egy esetleges
haborunak. De ez az intesre csak szavakkal valaszolt. Vegl a masik Ielkerte a testveret, Vratiszlavot, hogy
segitsen neki az ausztriaiak vakmersegenek es szemtelensegenek letreseben. St, noha a sajat erejeben is
bizott, baratsag cimen a regensburgi pspktl is szerzett segitseget, melyet az a Dunan kldtt ala. (185) Aztan
Iemberei egyiket elkldte Lipothoz, aki arra szolitotta Iel es biztatta az ellenIelet, hogy jelenjen meg azon az
nnepi mulatsagon, ahol Marssal Iog kockazni. Az zenet rendben atadatvan, Lipot hadba szolitja nemcsak a
hivatasos katonakat, hanem a mindenhonnan behivott parasztokat is; a kijellt napon talalkozik a ket Iel
gyalogsaga es lovassaga. Miutan itt is, ott is hadrendbe sorakoznak, lobogo zaszlokkal egymasnak rontanak, es
veszekedett dhvel csapnak ssze ugy, hogy rengeteg ver mlik. Vratiszlav a balszarnyra testvereit, Konradot es
Ottot, a jobbra a regensburgi segedcsapatokat allitja, kzepen pedig maga helyezkedik el a legersebb hadtesttel,
es azonnal akkora hevvel veti magat az ekalakban sszevont ausztriaiakra, hogy Iel sem lehet tartoztatni. A
bekeritett ellenseg hamar megtrik; az ausztriaiak akkora veszteseget szenvednek, hogy kevesen meneklnek
meg.
(190) Nemsokara a masok Iltti jog gyakorlasa krl olyan nagy Ieszltseg keletkezett negyedik Henrik
csaszar es hetedik Gergely papa kztt, hogy a Ipap kivetette azt a csaszari meltosagbol, es egyes nemet Iurak
RudolI svab herceget allitottak a helyebe. Ez, amikor az Unsrut Iolyonal a csatateren megmerkztt Henrikkel,
nemcsak vereseget szenvedett, de jobb karjat elveszitve meg is halt. Szrny sebet elszenvedve ezt kialtotta:
Nezzetek, urak, ez a jobb igazsagos bntetest szenved el, mert uramnak, Henriknek esk alatt tett hitet a
tisztesseg es trveny ellenere vakmeren megszegte. Henrik kesbb tamadolag benyomult Italiaba, elIoglalta
Apulia nagy reszet, majd Canossanal kibeklt a papaval, Romaba ment, es Ielvette a csaszari Ielsegjelvenyeket.
Ez id tajt, a megvaltas ezer Iltti nyolcvantdik esztendejeben beIejezte eletet Judit, Ulaszlo lengyel
Iejedelem hitvese, Vratiszlav cseh Iejedelem lanya. (195) Ez szakadatlan knyrgessel zaklatta az sszes
istenseget gyermekaldasert, es vegl ezek akarata ellenere Iiut Iogant, akit koraszlessel hozott a vilagra, am az
a keresztseg Ilvetele utan harmadnapra meghalt. Ket evvel kesbb Henrik csaszar Mainzban orszaggylest
tartott a pspkknek es a Iuraknak, itt Vratiszlavot Cseh- es Lengyelorszag els kiralyava nyilvanitotta, mely
orszagok korabban Iejedelmek uralma alatt alltak, es Ielhatalmazta Egilbert trieri erseket, hogy Pragaban, az
orszag Ivarosaban csaszari tekintellyel ekesitse Iel t a kiralyi jelvenyekkel. Ez vegrehajtotta az utasitast, es
Ielesegevel, Szvetanaval egytt megkoronazta t. Ugyanebben az idben nezetelteres tamadt a csaszar es az
egyhaz kztt. Henrik visszament Italiaba, megostromolta a papa partjan makacsul kitarto Firenzet. Gergely
papa zsinatot tartott, amelyen nehany ellenparton allo pspkt megIosztott a szent hivataltol. (200) Ezert a
csaszar megostromolta a varost, es azt elIoglalva Gergelyt addig tartotta bezarva Hadrianus erditmenyeben,
mig az Apuliaban uralkodo Guiscard Robert segitsegevel megersdtt Gergely-partiak a tamadokat nem
kenyszeritettek tavozasra. Valamivel kesbb a Iirenzeiek nyakassaganak a letrese vegett varosukat megint
kemeny ostrom ala Iogta. Ugyanezen id tajt Lipot, Ausztria hercege, Almann passaui pspkkel es mas
Iurakkal sszeeskdtt a csaszar ellen. A svabok is vele egytt harcoltak a Duna menti Hchstadt Ialunal. Az
dvsseg ezer Iltti nyolcvanhetedik eveben negyedik Henrik hatodszor ujitotta Iel a haborut a svabok es a
szaszok ellen. Azonban beszednk terjen vissza oda, ahonnan kiindultunk.
Salamon kiraly es Geza kztt az ellenseges zsakmany Ielosztasa miatt tehat kiujult a Ieltekenyseg es a
gyllseg, amely naponta nagyobbra hagott. (205) Raadasul a grgk csaszara hallva Geza herceg
nagylelksegerl es josagarol, kvetek utjan vele kttt bekeszerzdest, mire Geza eleresztett mindenkit, aki a
varbol megadta magat. Ezzel szemben Salamon a megadas Ielteteleit megszegte, es azokat, akik hozza Iordultak
kerelmkkel, egytl egyig Iogsagban tartotta. Amikor Salamon megertette, hogy a klIldi uralkodok szemeben
Geza sokkal nagyobb kegyben all, mint , irigysege meg jobban Iellangolt. Hozzajarult ehhez Vid veszedelmes
194
pusmogasa es halalos rosszindulata, aki Iolytonos susarlassal ingerelte mindkettjk lelket; dagasztotta a
viszalyt, es naponta tzelte a kiralyt, hogy unokatestveret allitsa Ielre, Iolyvast Iel-Ielhozva, hogy egy tronon
nem Ier el kett, egy hvelybe nem illik ket penge, nem lhet egy szekben a tekintely es a szeretet, az emberek
egy Napra es ahogy mondjak egy Jupiterre tekintenek. Mondogatta azt is, hogy nincs gyanakvobb a
kiralysagnal, nincs mohobb az embernel, mindenkiben benne Ieszkel az uralomvagy, a megszerzett hatalmat
senkinek, meg tulajdon Iianak sem szabad atengednie, hogy az uralom kedveert nemritkan armanykodik a Iiu az
apa, az apa a Iiu ellen; (210) emellett a kiralynak nagy a tekintelye, a nepszersege, a vagyona, a serege, es
eIIele szavakkal, mindenIele vadaskodassal az uralkodo gyanakvasat nap mint nap nvelte. Ezektl a
piszkalodasoktol a kiraly annal inkabb begerjedt, mert egyIorman hajszolta a gyllet es az irigyseg. Folyvast
Iortyogott magaban, es egyre csak azt Iontolgatta, hogy milyen csapda volna a legalkalmasabb, de
Ieltekenyseget es haragjat eltitkolta, es testveri joindulatot mimelt. Amikor Geza es Laszlo engedelyt kert tle,
szivelyesen megengedte, hogy meglatogassak a Iennhatosaguk alatt allo mezvarosokat es Ialvakat. Nemsokara
kimodolt terv szerint mindket Iiveret level utjan magahoz hivta, es elkldte ket a grgk egyik varosanak az
elIoglalasara, melyet a magyarok Nisnek neveznek, hogy toroljak meg a korabbi karteteleket, amelyeket a
grgk okoztak, amikor a bolgarokkal egytt megtamadtak Pannoniat. (215) Ezt a kiraly azert tette, hogy
megIelel idben mindkettt elIogja vagy trbe csalja. Azok viszont ovatosak voltak, mindazaltal a parancsot
teljesitettek. Laszlo a sereg nagyobb reszevel elment a varos ostromara, mialatt Geza a tbbivel hatramaradt a
kiraly mellett, arra gondolva, ahogy trtent is, hogy Salamon semmikeppen sem Iogja egyikket a masik nelkl
bantani, mert ha ezt megtenne, a tavollev Laszlo alaposan megtorolna a batyjat ert erszakot. Miutan odaertek
Nishez, a polgarok kerlelessel es valtsagdijjal kimentettek magukat, es b Iizetseggel tavozasra birtak a
tamadokat. Ezutan Keve varoshoz vonultak vissza, ahol testket megpihentettek. Innen tovabbhaladva elvaltak
egymastol; a kiraly elment Esztergom Iele. Geza azt ajanlotta Laszlonak, hogy Salamon armanykodasainak
elharitasara abbol a varosbol, amelyet a magyarok Biharnak neveznek, haladektalanul induljon a roxanokhoz,
akiket most rutenoknak vagy oroszoknak mondunk, es a kiraly rosszindulatanak es alnoksaganak kordaba
szoritasahoz eszkzlje ki azok baratsagat es tamogatasat, es egyaltalan, nagy gonddal mozgasson es tegyen
meg mindent, ami eletk es meltosaguk vedelmehez szkseges. (220) Ezalatt az atyaIi hercegek civakodasanak
a hire mindenIele elterjedt, es mindket partban keserves gyanakvast szlt, amelyet a szntelen pletykalkodas
meg Iokozott is, ugyhogy itt is, ott is csapatokat toboroztak a testverhaborura. Mar a teljes zrzavar idejen egyes
Ipapok erIeszitese nyoman kzbenjarok leptek Iel az egyenetlenseg elsimitasa erdekeben. Elszr is
megallapodtak abban, hogy targyalasra tznek ki napot Esztergom mellett a Duna egyik szigeten, es a
megbeszelesre mindkett csak Iegyvertelenl, nyolc pspk kisereteben jhet. E megallapodas szerint a kitztt
napra mindkett eljtt, es ez is, az is szamos vadat hozott Iel es caIolt meg, egymassal vetelkedve igyekeztek
tisztazni a Ielmerlt gyanusitasokat. Vegl is a beket megujitva megegyeztek; Geza visszavonult a
hercegsegebe, Salamon SzekesIehervarra. (225) Aztan, mintegy kezes gyanant, a kiraly elkldte Gezahoz az
istenek es emberek eltt gylletes Videt, a viszaly magvetjet, es a szelid Ernyet, akiket arulastol tartva
gondosan riztetett. A herceg viszont atadta a kiralynak a varadi pspkt es a gazIicko Vatat, akik hasonloan
szoros rizet ala kerltek. Amikor azonban Salamon hiret vette, hogy a noricusok es vindelicusok kzl
hamarosan megerkezik az a harom vezer, aki az keresere Gezaval szemben az igert segitseget hozza, Megyer
Ialubol azonnal elebk indult a Rabca Iolyohoz. Geza mellett viszont nem volt ott sem Laszlo ccse, sem a
baratai altal Ilkeszitett segitseg, ezert thavi eltavozast engedve eleresztette Videt es Ernyet. A kiraly
hasonlokeppen elbocsatotta a varadi pspkt es Vatat; mindket elbocsatas az isteni Marton nnepnapjatol
Gyrgy evIordulojaig szolt.
(230) A megvalto kvetkez szletesnapjat Salamon ekkor, mint mondjak, Ikervarnal nnepelte; aztan Zalara
ment, ahol Marchard, az alemannok vezere, es Vid gonosz tanacsokkal Iontak krl; mert arra biztattak, hogy
rohanja le a segitseg nelkl szklkd Gezat, nem kell bevarnia az eltavozasok lejartat, vagyis a Iegyversznet
kezdetet; hiszen Laszlo tavol, az sereg nelkl, a kiraly viszont mindennek bveben van, itt az alemann
segelyhad; ha hagyja elillanni ezt a remek alkalmat, hajtogattak, soha tbbe nem adodik hasonlo. Mikor pedig a
kiraly elment Szekszardra, es a vecsernyere betert a kolostorba, Vid meg tbb mas megint krlallta, es azt
pusmogta, hogy azonnal tamadja meg Gezat, ne halogassa a dolgot, mert annak ccse, Laszlo, Ruteniaba,
Lampert Lengyelorszagba sietett, hogy az orszag megrohanasahoz es a kenyuralom megszerzesehez segitseget
szerezzen. Kerlelessel es riogatassal srgettek, hogy az Ingovany erdben minden kiseret es testrseg nelkl
195
ovatlanul vadaszgato herceget rohanja meg, kapja el es vakitsa meg; Laszlo es Lampert, ha visszajn, testvere
bukasatol megrettenve magatol meg Iog ugrani, es a legkevesbe sem Iog ellenallni, meg ha hoz is segit
csapatokat; aztan a Gezatol elvett hercegseget oda kell adni Vidnek, a h tanacsosnak. (235) Ersgettek, hogy
ennel hathatosabban nem alapozhatja meg kiralysagat. A kiralyt elegge megragadta ez az tlet, es azt Ielelte,
hogy a hajnali miseig gondolkozik a dolgon. A monostor latin szarmazasu Ipapja, akinek Viliarin volt a neve,
egy rejtett zugbol minden szot hallott, es titkon kldnct szalasztott Gezahoz, hogy vigyazzon magara;
Iigyelmeztette a kiIeszitett halora. A herceg az zenet nyoman kezdett Ielni a kiralytol. Peturd, Szolnok es
Bikacs, akik besugokkent Iorgolodtak krltte, eszrevettek ezt, es igyekeztek nyomban eloszlatni a beleszallt
gyanut, azt mondtak, hogy nincs mitl tartania, hiszen a Ipap reszeges, es mindezt a mamor hatasa alatt irta,
hagyja hat a Ielelmet; tudniillik ezek ovatlansagaban es keszletlensegeben ki akartak t szolgaltatni
Salamonnak. Szavaiknak adott is nemi hitelt, es amikor az Ingovanynak mondott erdben vadaszgatott,
gyanakvasa mar eloszlott. Azonban ovatos ember leven, nehogy meggondolatlansagbol erje valami, Laszlot, aki
Ruteniabol, vagyis Roxiabol epp most erkezett vissza segitseg nelkl, elkldte Csehorszagba Ottohoz,
Vratiszlav es Konrad testverehez, akikrl Ientebb mar irtunk, hogy eletenek megoltalmazasara szerezzen tle
egynehany szakaszt, legalabb azon idre, mig nem rangjaert, hanem eleteert kell kzdenie.
(240) A Ipap, aki Gezat, mint a zarda alapitojanak Iiat, mindenkinel jobban kedvelte, annak megoltalmazasa
vegett mar elbb elrejtztt egy kapolnaban, mint ahogy Salamon, aki a hajnali miseig gondolkodasi idt kert es
akkorra valaszt igert, a templomba belepett volna, mert igy akarta, mint valami leshelyrl, kitudni a kiraly
valaszat, nehogy baratja ellen kiIundaljanak valamit, amirl az nem ertesl. A hajnali mise tehat rendben
beIejezdven, csak Salamon es Vid marad a templomban a Ioltar eltt. A kiraly azt Ieleli, hogy Vid helyenvalo
es dvs tanacsat mindenben kvetni Iogja. Amikor ez a Ipap Ilebe jut, rgtn ledobja magarol a papi csuhat,
kpnyeget huz, oldalara kardot kt, lora pattan, es elvagtat Gezahoz, akit alvas kzben talal, Ielriasztja, es:
Fuss, Iuss, Geza, kialt, hagyd el ezt a gonosz videket, Salamon csapatai mar itt is vannak, hogy elIogjanak vagy
megljenek; elveszel, ha nem ezt teszed. A herceg a veszely hallatara gyorsan sszeszedi a sereget; el akar
meneklni Csehorszagba, ahova valamivel elbb a Iivere elindult, a kiraly azonban Vid javaslatara, akinek
tanacsara mindenben hallgatott, elebe vag, hogy menekleset megakadalyozza; a Tiszan innen a kiraly allitja Iel
a sereget, tulnan a herceg, aki ellen a kemeji mezn mar induloban van a kiralyi lovassag. (245) Kzben a
hercegi szazad- es szakaszparancsnokok levelet kldtek Salamonnak, amelyben megigertek, hogy az tkzet
alatt elIordulnak a hercegtl, es megszerzik neki a gyzelmet, ha tisztsegket es kegyeltsegket mindenestl
megrizhetik nala. A kiraly a gyzelem erdekeben szavat adta, es mindent, st meg tbbet is megajanlott, ha
igeretket bevaltjak. Miutan ez igy trtent, gondolta, hogy mar kezeben a gyzelem, es kiadta a parancsot, hogy
keljenek at mindannyian szaraz labbal a megszilardult jeggel egeszen beallt Tibiscuson, amelyet Tiszanak
neveznek. Az atkeles utan sereget a Nagy-Iele mezn allo kzeli bazilikanal allitja Iel, hogy Gezaval nyilt
tkzetben merkzzek meg. Peturd es Bikacs a megallapodas ertelmeben harom szazaddal elpartol a hercegtl.
A megszorult herceg azonban veitl cserbenhagyarva sem meri elodazni a csatat, es nem vonakodik attol, hogy
egyetlen, bar igen ers es jol Ielkeszlt szazaddal szembeszalljon harminc kiralyival. (250) Az arulok, akik
atpartoltak, megegyezes szerint jelet adnak, pajzsaikat a megadas kiIejezesekent Ielemelik, de ottmaradnak a
szorongatott Geza mgtt, a jelzesbe be nem avatott kiralyi csapatok viszont ugyanugy tamadjak ezeket, mint a
tbbi ellenIelet, ugyanolyan dhvel rontjak es halalra kaszaboljak ket, ugyhogy megadjak arulasuk melto arat,
es mindenki ugy is velte, hogy ez isteni iteletbl trtent.
Geza a sereg megverettetese utan hatat Iordit, atkel a Tiszan, elIut Kotojd mezejere, es kapolnajanak lelkeszet,
Fekete Gyrgyt elkldi, hogy az neveben srgsen rendelje vissza Laszlot, ertesitse azt a Ienyeget
veszelyrl. A tudos Ivankat pedig Lampert visszahivasara szalasztja. Amikor Vacra erkezett, ott talalta Laszlot
es a komoly segitseggel igyekv Ottot, ntestvere reven rokonat, es ahogy megpillantotta ket, nyomban sirva
Iakadt. Eszebe jutott h embereinek az arulok bnebl trtent pusztulasa, atkozta a gazemberek htlenseget, es a
mely Iajdalom bseges okot adott neki a jajveszekelesre. A rendkivli IerIiassaggal Ielruhazott Laszlo viszont
hol vigasztalta batyjat, hol kemenyen dorgalta az asszonyos jajongast, lelki erre, kitartasra, batorsagra biztatta,
kijelentette, hogy jobb volna, ha mennyei kegyelemert knyrgne, hogy az tamogassa az igazakat es tiporja el
a Iennhejazokat, es mert minden hatalom az istentl valo, annak iteletetl varja a civakodas beIejezeset, es
batyja lelket igy nyugtatgatta. (255) Ez az tkzet a tavasz elejen, valamivel a nagybjt eltt Iolyt le a kemeji
mezn; ennek soran megemlekeznek Marton Iianak, a Vecellin nemzetsegebl szletett Oposnak egy masik
196
nagyszer hstetterl, hogy tudniillik Geza roppant meresz lovagjat, Petert, parbajban mellet keresztldIve
legyzte, aztan a tbbiek ellen is ugy tombolt, hogy batorsaganak probajat adva tettl talpig uszott a verben.
Salamon a gyzelem utan atkel a Iagyos telben beallt Tiszan, elmegy Kotojd Ialuba, es ott Peter Iianak szallasat
veszi igenybe. Azonban maris jelentik, hogy Geza a segit csapatokkal kzeled Laszlo es Otto cseh herceg ele
ment. Ekkor Vid a kiralyhoz lep, es megnyugtatja, hogy ellenIeleinek sereget mar megsemmisitette, vezetit
leteritette es szrnyen megijesztette, ezert semmitl sem kell tartania; Geza a legalso szolgareteget lazitja,
Ialvankent szedegeti ssze a parasztokat, hogy ebbl a hitvany cscselekbl allitsa helyre a taborat; minden
tovabbi kesedelem nelkl el kell tehat sprni ellenIelei maradekat, nehogy a szikrabol tz lobbanjon Iel. (260)
Azt is megigeri, hogy az erkez cseh segitseget a bacsi legioval megsemmisiti. Mig Vid, a viszaly szerzje,
ilyeneket beszel, addig a Iurak egyike, az igen derek embernek tartott, bekeszeret Ernye sirva Iakad. Ahogy
Salamon eszreveszi a knnyeit, Lam csak, Ernye, mondja, meg mindig nem birod elIeledni Geza joindulatat,
nem nezheted jo szemmel az en gyzelmemet. Mire ez: Nem ugy, uram, de ki nezheti knnyek nelkl, amint
testver testverrel, Iiu apaval, polgar polgarral ellensegkent hadakozik? Te pedig, Vid, nem szolgalsz hasznos es
h tanacsokkal a kiralynak meg az orszagnak, mert a testverek, rokonok es polgartarsak kztti haborut
nemcsak helyesled, hanem bujtogatod es tzeled is, kigunyolod az ellennk sszegylt paraszt- es kaszas
sereget, amely olykor sokkal tbbet vag le, mint amennyit az sszes tbbi begyjthet. (265) Ha a helyzet ugy
alakul, en szivesen vallalom a halalt a kiralyert; nem tudom, mit teszel majd te, de sokkalta dvsebb volna a
megegyezesrl es a bekerl tanacskoznunk.
Nagyjaban ez id tajt a zaraiak, akiket Orseolo Peter korabban meghoditott, a velenceiektl atalltak
Salamonhoz, azonban Contarini Domonkos gyorsjaratu hajohaddal visszakenyszeritette ket, nehogy Dalmacia
tbbi varosa a magyarok hsegere szegdjn.
A kiraly tehat Vid erveitl meggyzve Ielszedte a tabort, es negyednapra alaszallt a Duna es Pest mellett elterl
mezre, ahol a kiralyvalaszto orszaggyleseket szoktak tartani, es amelyet a rakokrol Rakosnak neveznek. Geza,
Laszlo es Otto viszont egy erdbe ment, onnan 20 merIldnyire, ahol most Vac van. Egykor egy nagy berek volt
ott, amelyben, mint beszelik, csak egy remete lakott, akinek Vac volt a neve. Ez megutalva az emberi elet
nyomorusagat, jozan eszmelkedesre ebredt, es ebbe a vadonba vonult vissza, hol dvssegenek alkalmasabban
es biztosabban szolgalhatott, es ilyenkeppen szent elet ember lett belle, es azt mondjak, Geza rola nevezte el
Vacnak azt a varost, amelyet kesbb, a gyzelem utan itt alapitott egy bazilikaval. (270) Midn Laszlo es Geza
csapatai ebben az erdben allomasoztak, a vezerek tanacsot tartottak ott, ahol most az isteni Peter
templomocskajat latjuk, es a Salamonnal leend sszecsapasrol vitatkoztak, ekkor Laszlo, akirl a kesbbiek
bebizonyitottak, hogy az isten klns kedveltje volt, egyszer csak megpillantott egy angyalt, amint Iivere Iejere
rahelyezett egy koronat, amelyet az egbl hozott, mire igy szolt: Lattad-e, batyam, milyen dicsseggel
magasztalt Il teged az isteni kegyelem, es milyen kedvez eljellel jvendli meg most a gyzelmet? Egy
mennyei kldtt mar ratette az aranykoronat a Iejedre. Hat legy jo remenyseggel, mert az istensegek joindulattal
vannak hozzank, es hitnk nem csal meg. A Iektelenl dhng Salamont legyzzk, megszalasztjuk, es
rakenyszeritjk, hogy mondjon le a kiralysagrol. Mire Geza: Ezt a latomast, amely csak a te szemeid eltt
mutatkozott meg, mert jamborsagod es vallasossagod teged az isteni akarat legbiztosabb ismerjeve tesz, ezt a
latomast a mindenhato isten igazolja, aki minden kiralysag jogat a kezeben tartja. Ha jvendlesed nem csal
meg, most nnepelyesen megIogadom az isteni szlnek, hogy a hatalom megszerzese utan itt pompas bazilikat
epittetek. Mihelyt ezt kimondta, megparancsolta, hogy emeljek Il a zaszlokat, es a tabort helyezzek at a kzeli
Ialuhoz, amelyet Cinkotanak neveznek, hogy masnap megtkzzek Salamonnal. (275) A ket Iel kztt a
Mogyorod-hegy emelkedett, es ugy hataroztak, hogy ha erre Ielhagnak, azonnal sszecsapnak az ellenIellel,
azonban a sr kd megtartoztatta ket, es igy sem a hegyre nem mentek Iel, sem csataba nem bocsatkoztak. A
rakvetkez ejjel ki-ki az rhelyen tanyazott, es az ellenIelet Iigyelte. Napkeltekor Salamon rendezett sorokkal
Ilment a hegyre, es a tetrl megmutatta magat az ellenIelnek, a teherhordoknak pedig megparancsolta, hogy
telepedjenek le a hegygerincen, hogy ugy lassek, mintha nem a poggyasz miatt, hanem hatvedkent almanak ott.
Vid hanyaveti modon gyakran mondogatta a kiralynak, hogy ha az ellenseg megpillantja a Iejedelmi tabort,
menten megszalad. Laszlo es Geza viszont, akik alul, a sikon helyezkedtek el, Salamon csapatainak lattan a nap
els orajaban gondosan elrendeztek a hadsorokat, ahogy a helyzet megkivanta. Laszlo a bal, Otto a jobb
szarnyat tartotta, Geza kzepre allt, es minden sort ers hatveddel lattak el. Laszlo legioja bihariakbol, Gezae
197
nyitraiakbol allt. A csata kezdete eltt Laszlo egy templomot ajanlott Iel az isteni Martonnak, ha az
segitsegevel megszerzi a gyzelmet, es aztan, kivansaga teljeslven, epitett is egy nagyszert. (280) Midn
harcba indultak, es amazok serege Salamonenal kivalobbnak latszott, Ernye e szavakkal Iordult Vidhez: Hat
hova szalad most az ellenseg, Vid, akirl azt Iecsegted, hogy Ielelmeben latni sem bir minket? Ha Ielnek, miert
nem Ielnek a hatuk mgtt lev Dunatol? Bizony, maskepp all a dolog, mint ahogy locsogsz; hidd el, ha ilyen
helyet valasztottak, akkor elhataroztak, hogy vagy gyznek, vagy mind egy szalig elvesznek, hiszen nem
hagytak maguknak lehetseget a hatralasra. Vid erre vakmersegenek es elbizakodottsaganak tudataban csak
hallgatott.
Laszlorol azt a csodat beszelik, ami e IerIi szentsegetl nem is idegen, hogy amikor landzsat ragadva Iellt a
lovara es karejozott vele, hogy beszeddel es peldamutatassal Iellelkesitse a katonakat, Iordulas kzben a rud
veletlenl megerintett egy tvisbokrot, amelyben egy hoIeher menyet ldgelt, es ez, mint a kszbn allo
gyzelem elhirnke, a nyelen a herceg dvzlesere leszaladt az lebe. (285) Nezzetek, bajtarsaim, ezt a jelet,
szolt, mely mai gyzelmnket jvendli! Isteni oltalom alatt csatazunk, mert a jamborsagot es a vallast
vedelmezzk, a magyar nemzetet akarjuk megszabaditani a nemet szolgasagtol. Nem hagyhatjuk hivatalaban
Salamont, aki arulokkal es gonosz tanacsadokkal van krlveve. Eltrtk a nelklzest, a bujdosast, a
szamzetest, az sszes viszontagsagot, hogy a keznket ne Iertztessk rokoni verrel. De amikor azt latjuk,
hogy a nemetek praktikai neknk is artalmunkra valnak meg az orszagnak is, a kzjoval egytt magunkat is meg
kivanjuk vedeni. Tudjuk, hogy a jo akaratuakat sohasem hagyjak cserben a segit isteni szellemek, higgyetek el,
hogy a mindenhato es josagos Jezus Krisztus kegyelme mindig mellettnk lesz, mint errl e hoIeher menyet
jvendlesebl ti is meggyzdhettek. Verekedjetek hat bator lelekkel, es ragadjatok meg a megjvendlt
gyzelmet. En pedig megigerem, hogy ha az isten adja, ma ugy Iogok kzdeni az orszag javaert es hasznaert,
hogy vagy gyztes, vagy az ellenseg srjeben dicssegesen elesett hadvezerkent lattok meg engem.
(290) Majd haladektalanul megadatja a csatajelet, es elskent maga ront heves rohammal az ellensegre; a
katonak ennek lattan egytl egyig hasonlo mereszseggel veselkednek neki a csatanak. Otto, a csehek hercege,
aki a jobb szarny elen all, nem kisebb tzzel veti bele magat a kzdelembe. Salamon a hegyrl leereszkedik a
mezre, a bal szarnyra Videt allitja a bacsiakkal, a jobbra Ernyet, maga a seregzmmel kzepre all. A cseh
szazad Otto vezerletevel az tkzet kezdeten olyan heves rohamot indit Vid ellen, hogy a kiraly henceg ispanja
nemi ellenallasi kiserlet utan meginog, mire azok megnvekedett lelkesedessel csuI vereseget mernek ra meg a
bacsiakra. Mindenki ugy velekedett, hogy megerdemelten trtent igy, mert elszr az bnhdtt, aki az atkos
testverhaborut okozta. (295) Laszlo testveri szeretettl sztnzve nagyon Ielti Gezat, ezert szandekosan
elcsereli vele a cimeret, arra szamitva, ami meg is trtenik, hogy Salamon legelszr Geza herceg csapattestet
Iogja oriasi ervel megrohanni, akit nem sokkal elbb mar legyztt, mert e siker birtokaban a tbbiek Iltt
mar knnyen megszerezheti a diadalt. Ezert testvere biztonsagara gyelve a tamadas egesz lendletet magara
vonja. Elkepzelese nem is bizonyul alaptalannak, mert a kiraly, amint megpillantja Geza jelvenyet, veszekedett
dhvel azonnal ahhoz a hadsorhoz rohan, arra gondolva, hogy az egyszer mar megvert ellenIelet knnyen
megugrasztja. Alig kezd a verekedeshez, mar latja, hogy nem Gezaval, hanem a hs es gyzhetetlen Laszloval
akadt ssze, es rajn a cimercserere. Mindjart megerti, hogy remenyeben csalodott, es ugy veli, hogy a
legkevesbe sem ajanlatos a Ielelmetes vezerrel megverekednie, hanem csapataval mashova kell Iordulnia, ahol
nagyobb sikert remelhet; ezert hatat Iordit, es rgtn Geza Iele indul. Amikor Laszlo eszreveszi, hogy a kiraly
tle valo Ielelmeben masIele vonul a csapataval, tstent a nyomaba ered, hatulrol, Geza szembl tamadja;
Salamon latja, hogy a ket Iiver kze szorult. (300) Es bar ellrl igen tekintelyes csapat szorongatja, megis
hatulrol csepelik kemenyebben. A megszorult kiralynak nem jut mas az eszebe, csak az, hogy ki-ki nmagaert a
legbatrabban alljon helyt halalig. Mivel a tamadas elharitasara nem latszik lehetseg, ugy gondolja, hogy az
ellenIel legalabb sulyos veraldozattal szerezzen gyzelmet. Ekzben az alemannok nagy vesztesegeket
szenvednek, es velk egytt az olaszok egy jelentekeny hadteste is odavesz, mely hogy ne haljon bosszulatlan
jo sok magyart lekaszabol. Vegl is Salamon embereinek nagyobb resze elhull, a tbbi Iogsagba esik, es
nehanyadmagaval elinal; SzigetI Ialuhoz Iut, ahol atkel a Dunan. Marton Iia, Opos, nem tavozik mellle. Aztan
Moson videkere huzodik vissza, mert tudja, hogy Ielesege es anyja ott tartozkodik. (305) Laszlo es Geza
levagja, elIogja a tbbit, egy reszt szetkerget, es ldzi a kiralyt a nap masodik orajatol kes estig. Azt mondjak,
hogy ebben az tkzetben nemcsak az alemannok es az olaszok, hanem a magyarok kzl is hatalmas tmeg
veszett oda, st az eletben maradt gyztesek nagy resze is megsebeslt.
198
A jambor Laszlo a jeles diadal elnyerese utan, amint kisse sszeszedte magat es az elesettek tetemeit szamba
vette, keserves sirasra Iakadt. Arra gondolt, hogy akik meghaltak, Krisztusban mind a testverei voltak, zokogott
mindket sereg veszten, atkozta a szerencse hatalmaskodasat, mindenekeltt az emberi ostobasagot, es e vilag
vaksagat okolta, amely miatt senki sem remelhet beket es nyugalmat. Mert azok, akik uralkodasra szlettek,
keptelenek a nekik jaro kiralysagot verzn es karvallas nelkl megszerezni, akik viszont szolgalatra, azokat a
ktelez engedelmessegtl nap mint nap armanykodas teriti el. (310) Azt hajtogatta, hogy a halandok
nyomorusagos elete szakadatlan vihar, es egyre csak jajongott: Engem es Iiveremet a szkseg hajszolt olyan
helyzetbe, hogy testverhaboru nelkl sem meltosagunkat, sem atyai jussunkat nem tarthattuk meg, es szamunkra
semmi sem volt veszedelmesebb, mint az si Ild. Unokatestvernk szemeben annyira becses volt a gonoszok
tanacsa es az elhintett gyanakvas, hogy ez a szerencsetlen a mi pusztulasunkat kivanta leginkabb. Es raadasul
oly Ierde kepzelgesbe esett, hogy nagyobb biztonsagban hitte magat az idegenek, mint az vei kztt. O, a
szerencsetlen, rossz tanacsadoknak olyannyira kiszolgaltatott Salamon, hogy miattuk a testveri szeretetet valami
roppant karhozatos dolognak hitte! O, mi szerencsetlenek, akiknek nemcsak az eletnkert es a meltosagunkert,
hanem az orszag szabadsagaert is harcolva a sajat vernkben kellett megmartanunk a keznket! (315) Es
magamat masoknal is boldogtalanabbnak mondhatom, hiszen en az isten szolgalatara szlettem es rendeltettem,
melytl visszatart a testveri szeretet es az allamerdek. Bar csak meghalhattam volna mindnyajuk helyett, es
Ielaldozhattam volna a Iejemet a kzjoert, es en szenvedtem volna halalbntetest mindnyajuk vetkeiert! Hiszen
Laszlo szamara semmi sem lehetett volna kivanatosabb e dics es dvs vegzetnel, es sem az unokatestver
gyllete, sem a Iiver szeretete nem kesztetett volna rokoni ver ontasara, ha az isteni gondviseles eljeleivel
nem int a testver s egyben a jvend kiraly megvedelmezesere. Mert ha istentelen haboruban kellett volna
harcolnom, bizony, inkabb akartam volna meghalni, mint az enyeimmel verekedni, es a parancsolo mennyei
intest semmibe venni. Te pedig, vilag legkegyesebb oltalma, aki szentseges vereddel megvaltottad a halandok
minden bnet, es aki nem utasitod el a szivbl knyrgk imajat, valamennyi itt elesett hived lelket vizsgald
meg es tisztitsd meg minden szepltl, trld el vetkeiket, legszentebb halalod emlekezetere mentsd meg ket
az rk pusztulastol, inkabb engem trlnel ki az elet knyvebl, aki a legnagyobb bns es az ldkles okozoja
vagyok, mint azokat, akik elhullottak, es mindezt rank arado josagodra, a kereszten kiontott veredre,
legkegyelmesebb szldnek, a hatalmas istennnek knyrgeseben es partIogasaban bizva kerem tled. (320)
Amikor pedig mar sokat sirt es jajgatott, gondoskodott az sszes holttest melto temeteserl, ezert mindegyiknek
rangja szerint megadatta a vegtisztesseget, es az isteni Martonnak tett Iogadalmat bevaltotta a Mogyorodon egy
templommal, amelynek odaadta az ellenseges Iegyverzsakmanyt; tekintelyes jvedelmet is rendelt, amelybl
allandoan gyaszmiset tartottak a megholtakert. A Ioglyok kztt emlitik a teuton Marchardot es Szvatoplukot, a
csehek kapitanyat, kiknek lovassaga odaveszett, k maguk halalos sebet kaptak.
Nem mellzhet hallgatassal Laszlonak ama jambor cselekedete, hogy amikor a Ildn Iekv holttestek mellett
ellovagolt, hogy az ill tiszteletet mindenki megkapja, es Ielismerte az ellenseg tmegeben hever Ernyet, a
beke es csendesseg jeles baratjat, nyomban leugrott a lorol, veres Iejet magahoz lelte, megcsokolta, es keserves
szora Iakadt; Itt Iekszel hat, Ernye, a beke baratja, a testveri egyetertes es kzjo paratlan bajnoka?
Derekassagod, igazsagossagod nem ezt erdemelte. A beket, amelyet ebben eletben nem talaltal, tisztes
viselkedeseddel es halaloddal a masikban szerezted meg. Elestel, Ernye, holott becsletesseged jogan elned
kellett volna, es sokkal nagyobb hianyerzetet hagytal magad utan ellenIeleidben, mint szvetsegeseidben. (325)
Annal Iajdalmasabban siratjuk vesztedet, minel buzgobban trekedtel maganemberkent es allamIerIikent a
kzs egyetertesre. Es meg sokat kesergett Iltte, majd amikor eleget tett a kegyelet kvetelmenyenek,
gondoskodott tisztes temeteserl. Parancsara a katonak azonnal a vallukra emeltek Ernye tetemet, elvittek oda,
ahol most Vac all, es ott melto modon elhantoltak. A gyztes kisse tovabbhaladt az ismers holttesteket keresve;
es egyszer csak oldalt a szemebe tnt Vid teste, aki nemcsak a mellen, hanem a Iejen is megsebeslt. Mikor
Ielismerte, igy szolt: Bizony, sajnalom halalodat, Vid, bar sohasem rejtetted veka ala irantam erzett
ellenszenvedet. Barcsak tovabb elhetnel, hogy kijozanodva ssze tudnal bekiteni minket Salamonnal! (330)
Amde ha szabad a halottakat olykor kerdezskdessel zaklatni, roppantul csodalkozik mindenki, hogy te aki
nem Iejedelmi vagy nemes trzskbl szlettel, miert palyaztal valamiIele urasagra meg kiralysagra. Miert
ahitoztal kiralyi koronara, es miert trekedtel mertektelen mohosaggal tarsadalmi helyzeted Ile? Tulzott
becsvaggyal sebzett szived azert bnhdtt landzsaszurassal, koronara ahitozo Iejedet megerdemlett
bnteteskeppen azert vagta kette kard, hogy mindenki lassa, ki miben vetkezik, abban bnhdik. E szavak utan
199
megparancsolta, tegyek t rendben sirba. Azonban a lovagok, akik jelen voltak, es lattak a gyllt holttestet,
haragra gerjedve nekimentek, hiszen az szandeka szerint esett el annyi testver es Iiu. Megnyilt es a katonak
kegyetlen jatekanak kitett mellebe port szortak, a szemet is telehintettek es kialtoztak: Szemed sohasem tudott
betelni a dekorummal meg az ajandekkal, Vid, hat tltsd meg most moho kebled es szemed a rad szort Ilddel!
Otto, a csehek hercege, aki rokoni ktelessegbl segedcsapatokkal tamogatta Laszlot es batyjat, dusan
megajandekozva hazament Csehorszagba.
(335) A csuIosan megvert es az orszagbol szinte kikergetett Salamon, amikor Moson videkere Iutott es blcs
anyjat Ilkereste, azon nyomban kemeny Iejmosast kapott tle. Hat ide jutottal, Iiam, szolt az, mert a szli
utmutatast megvetetted? Vid atkozott tanacsai akkora nyomorusagra juttattak, hogy a kiralyi tronusrol letaszitva,
oly sok gyalogosszazadot es lovascsapatot elveszitve, egyedl, az egy szal Opos kisereteben, mindenben
szklkdve, sehol sem talalsz biztonsagos helyet. Ha annak idejen hittel volna josagos anyadnak, Ernyenek
meg tbbi hivednek, nyugton es biztonsagban uralkodnal mindenki tiszteletevel es szeretetevel vezve. Ha
Laszlora es Gezara, unokatestvereidre, rangjuk szerint tekintettel volna, mint illik, es a jogos hatalmat atadtad
volna nekik, magadnak meg az orszagnak allando beket es joletet teremtettel volna. Ugyan kinek a hsegeben
remenykedhettel, ha a tieid ellensege lettel? Mi lehet nagyobb rltseg, mint elhitetni magunkkal, hogy az
idegenek hivebbek hozzank a mieinknel, es inkabb a klIldieknek, mint a sajatjainknak kedvezni, hat meg, ha
ez utobbiak kitnnek jamborsagban es vallasossagban? (340) Laszlo vitezsegben es josagban messze kitnik,
emellett szent elet es a tisztesseg baratja. Gezarol sem mondja senki, hogy tavol allna tle a meltanyossag es a
szerenyseg. Kivel tudtal volna ktelessegteljesitesben es joindulatban jobban vetelkedni, mint azzal a ket
testverrel, aki semmit sem tekintett volna Iontosabbnak a te meltosagodnal es hatalmadnal, ha azt erezte volna,
hogy te hasonlokeppen szereted ket, s nem azt, hogy armanykodsz ellenk? Nos, te tanacsadoid elsejenek
egyedl Videt tekintetted, es amikor neki atengedted magad, nmagad behodolasra, egyuttal tieidet
vegpusztulasra itelted, valamennyiket egyetlen ember szavara egy pillanat alatt elveszejtetted, es mikzben a
besugoknak knnyeden hitelt adsz, a hizelkedk altal beled ltetett aprocska gyanu masok kenye-kedve szerint
rangat. Salamon e szavakra elsapadt a haragtol, ugyhogy tisztesseg es illem ellenere anyjat, aki meg beszelni
akart, megttte volna, ha a Ielesege le nem Iogja a kezevel, eltte gyakran vadolta az istent, Ielpanaszolva,
hogy a csatamezn mindig igazsagtalan volt hozza, es ha az asszony olykor csipkeldve szemrehanyast tett neki,
rgtn elIutotta a mereg. (345) Az asszonyokat otthagyta a mosoni mezn, hevenyeben sszeszedett egy akkora
csapatot, amekkorat tudort, es elIutott Pozsonyba, abban a remenyben, hogy ott biztonsagban lehet, es
knnyebben gyjthet sereget. A krnyez Ialvakban lako magyarokat a kiraly Iolyvast levelekkel sztkelte, de
csak kis reszben mentek hozza, mert hallottak, hogy a Iejedelem lelke Iennhejazo es kemeny, es jobb indulatu az
alemannokhoz, mint a magyarokhoz. Csak azok kvettek, akik kelletlen bar, de kenytelenek voltak neki
szolgalni, nehogy a szomszedsag miatt kart szenvedjenek.
200
5. fejezet - Negyedik knyv
Geza es Laszlo a gyzelem utan egyetlen holttestet sem Iosztott meg a rangjahoz ill temetsegtl, es
mindegyiknek megadta a vegtisztesseget, aztan a tabort utnak inditva atkelt a Dunan, hogy SzekesIehervarra
menjen, ahol az idsebbik testver rendben Ilveszi a koronat. Fehervarra erkezve uralmuk biztositasa erdekeben
rseggel ersitettek meg ezt a varost, a Babot nev kapuvarat meg a tbbi varost is. A katonasagot leszereltek, a
kiseretet elbocsatottak, a tabort Ieloszlattak, es a magyarok kztt polgarkent eltek, hogy azoknak modjuk
legyen azt koronazni kiralynak, akit a legjobban szeretnenek. Ez a legkevesbe sem tettetett nmerseklet
joindulatra hangolta irantuk a pspkket es a Iurakat, mert ugy lattak, hogy amire masok sovarognak, azt ezek
nem trtetessel, hanem virtussal keresik. (5) Orszaggylest tartottak tehat, amelyen kzmegegyezessel es
kzIelkialtassal az idsebbet, Gezat Magyarorszag kiralyava nyilvanitottak, es masnap szokas szerint rendben
megkoronaztak; Laszlot az orszag hercegeve nevezte ki. A hatalom megszerzese utan ez a derek IerIiu nem
kegyetlenkedesre meg mulatsagra gondolt, hanem a vallasra es az istennek tett Iogadalmak bevaltasara;
emlekezve a mennyei gondviselesre, Laszloval ujbol Ielkereste Vac videket, ahol ccse az egbl neki koronat
hozo angyalrol beszelt, es mikzben az isteni szl bazilikajanak Ielallitasarol tanakodott testverevel azon a
helyen, ahol az egbeli Peter kapolnaja van, ime, egy szarvas jelent meg a szemk eltt, mely szetagazo agancsan
lobogo Iaklyakat hordott, aztan Iutasnak eredt, be az erdbe, csak ott hagyva nyomot, ahova aztan a templomot
allitottak. Azt beszelik, hogy amikor a katonak ranyilaztak, beugrott a Dunaba, es aztan soha tbbe nem lattak.
Laszlo a jelenestl megdbbenve szolt: Bizony, az isten angyala volt ez. De miert a Iaklya az agancsan?
kerdezte Geza. Mire Laszlo: Nem agancs az, testverem, hanem szarny, es nem eg Iaklyak azok, amelyekrl
szolsz, hanem ragyogo tollak. Ahol pedig a nyomat hagyta, ott mutatja neknk a helyet, ahol a bazilikat Iel kell
epitennk. (10) Hogy azonban az az isteni szellemmel teljes hely se maradjon ill tisztelet nelkl, ahol az els
jelenest lattak, ott a mennyei Peternek ajanlottak egy kis kapolnat, aztan szentelyt allitottak a hatalmas anyanak,
es szamos Ialuval es kivaltsaggal lattak el. Budan is alapitottak templomot az isteni szznek, amelynek Pest
vamjat es harom somogysagi Ialut adomanyoztak; mives aranyedenyekkel diszitettek Iel.
Miutan ugy iteltek, hogy vallasos ktelezettsegeiknek es Iogadalmaiknak eleget tettek, hozzalattak az orszag
gyeinek az intezesehez; sulyos trvenyeket hirdettek a bergyilkosokra es mas gonosztevkre, dvs
rendeleteket hoztak, es megakadalyoztak a karteteleket. Az orszag joreszben megnyugodott, csak Salamon miatt
maradt Ielelem, aki meg mindig Pozsonyban es Moson videken tartozkodott. Hogy Magyarorszagot ne zaklassa
allandoan, a besenyk leptek kzbe, akik allhatatos kerlelessel kieszkzltek Geza kiralytol, hogy adjon nekik
szabadsagot, es kizarolag rajuk bizza ezt a hadakozast, megigertek, hogy csakis ezt a terletet Iogjak
vedelmezni, es csakis Salamon tamadasainak az elharitasa erdekeben. (15) A kiraly szivesen helyt adott
keresknek, ha igeretket betartjak. A besenyk Iejedelme, akinek a neve Zoltan volt, azonnal sszeszedte
knnylovassagat, es elindult Salamonra. Amikor az latta, hogy a haboru kiujul ellene, nagy zsold Iejeben
segitsegl hivta Ausztria herceget, Lipotot, az isteni Lipot apjat. Ez annal is szivesebben allt ra a harci
szvetsegre, mert megertette, hogy kzs gyrl van szo; ellensegei, a csehek, a magyarok baratai. Tudta, hogy
Otto, Vratiszlav es Konrad Iivere, Geza kiralynak es Laszlonak a nveret vette Ielesegl, es nagy segitseget
nyujtott nekik abban az tkzetben, amelyet Salamonnal a Mogyorod alatt vivtak. A csehektl hajdan
elszenvedett vereseget sem Ieledhette el egyknnyen. Ezert aztan Salamon keresei es igeretei ravettek, hogy
szvetseget kssn vele, de aztan hitvanyul viselkedett. (20) Mert amikor harcra kesz lovassaga szembekerlt a
besenykkel, akiket regen bessusoknak mondtak, adaz abrazatuk lattan nyomban inaba szallt a batorsag. Ezek
ugyanis knnylovas-zaszloaljakat alkalmaznak, hosszu szakallt, Iels ajkukon bajuszt viselnek, bojtos vagy
bokretas sveget es perzsa modi szerint hosszu selyemlebernyeget hordanak, es nagyon kedvelik a gyors
paripakat. Felelmet nvelte, hogy eszebe jutott, milyen kegyetlen halalt halt a magyar haboruban Vilmos, Pot es
legutobb Marchard legioparancsnok. Hogy a Ielelmetes helyzetbl egerutat talaljon, azt ajanlotta Salamonnak,
hogy a nagybjt idejen, amikor nem testi es emberi, hanem lelki es isteni dolgokkal kell Ioglalkozni,
tartozkodjek a csatatol; de ha mar mindenaron verekedni ohajt, mivel a ket sereg Ielsorakozott, am verekedjen
sajat belatasa szerint; mindazonaltal megigerte, hogy ha harcolni nincs is szandekaban, semmi esetre sem Iogja
kznysen nezni, ha Salamon serege, ne adj isten, vereseget szenvedne, hanem akkor Ieltetlenl szorongatott
szvetsegese segitsegere siet. (25) Latva, hogy annak Ieltett szandeka megtkzni, meglt a kzeli hegyen,
201
amelyet Becsinek neveznek, mintha egy hadijatekon biraskodna. Salamon zaszlot bontva azonnal sszecsapott a
beseny lovassaggal, meghozza akkora hevvel, mint aki minden serelmeert kamatostol akar elegtetelt venni.
Mereszseget nvelte pancelos lovassaga, mely a knnyIegyverzet csatarokat knnyen megsemmisitette. Az
ellenIelnek hamar meg kellett hatralnia. Jelentekeny tmeg elesett, illetve meneklest keresve beleIulladt a
kzeli mocsarba, melyet Fertnek neveznek; Zoltan kevesedmagaval meneklt meg. A dolog szerencses
kimenetele, a besenyk lekaszabolasa es elkergetese utan Lipot maris kerte Salamontol a segitsegnyujtas Iejeben
kialkudott bert. (30) Ez viszont arra hivatkozott, hogy semmiIele segitseget sem kapott tle, tehat nem tartozik
semmivel. Hozzatette, hogy nemcsak nem tamogatta t, de gyavasagaban meg az ellenseg latvanyat sem birta
elviselni. MegIenyegette, hogy ha ellene erszakosan lep Iel, Henrik csaszar ele idezteti, akirl mindenki tudja,
hogy vele rokonsagban all. A masik a csaszar szigoratol valo Ielelmeben kenytelen volt tartozkodni minden
kellemetlenkedestl. Egyesek, mint a magyar evknyvek, nem Lipotrol, hanem valami Hermich nev teuton
hercegrl beszelnek. Ezek bizony a nyelvi klnbsegek kvetkezteben ugy sszekeverik a neveket, hogy a
trteneti igazsagot sokszor elIerditik.
Ez a diadal jocskan megnvelte Salamon nbizalmat, es az elszenvedett vereseg utani csggedesbl elegge
magahoz tert. (35) Elhatarozta, hogy elvesztett kiralysaga visszaszerzesere kezdemenyez valahogyan valamit.
Elszr is csaladi gondjaitol akart megszabadulni, hogy a Iontosabbakkal szabadabban Ioglalkozhassak. Anyjat,
a ruten verbl szletett Agmundat, es nejet, harmadik Henrik leanyat, ZsoIiat, elvitte magaval Stajerorszagba, es
otthagyta ket egy apacaklastromban. Aztan visszajtt Moson krnyekere, hogy a magyarok ellen
hatarozottabban lepjen Iel. Tudta, hogy ezek dolga naprol napra jobban all, neki tehat a csaszar segitsegeert kell
Iolyamodnia. Elment ezert negyedik Henrik csaszarhoz, akinel azonban sem italiai, sem teuton katonat nem
kapott, jollehet nagy csomo penzt vitt magaval, hogy azon csapatokat bereljen; azok ugyanis a magyaroktol valo
Ieltkben semmi penzert sem voltak hajlandok reszt venni a veszedelmes vallalkozasban. (40) Salamon erre
meg nagyobb hevvel rimankodott a csaszarnak, Ielhozta, hogy nemcsak szenvedett kart, hanem a csaszari
Ielseg is, hiszen Magyarorszag a romai birodalom joghatosaga ala tartozik, mint mondta, es amig csaszari
vednkseg alatt uralkodott, minden utasitasat teljesitette, a megallapitott jarandosagokat megIizette, es nem
volt ott semmi, ami ne engedett volna a csaszari hatalomnak. Most, miutan azok, akiktl ez a legkevesbe sem
illett, kitettek t a kiralysagbol, a trvenyes engedelmesseget megtagadjak, Magyarorszagon nincs
ellenszenvesebb a csaszar szonal, mi tbb, kiralyuk naponta haboruval zaklatja a nemeteket, bujtogatja a
szomszedokat, es minden lehetseges mesterkedessel Henrik ellen tr; ezt a szittya Iajzatot semmiIele
kzeledessel nem lehet megszeliditeni; a vademberekkel knnyen megerti magat; ezzel szemben civilizalt
nemzettel, mint amilyen tudomasa szerint Germaniaban talalhato, semmi modon nem tud erintkezni, ezert a
kett kztt rks volt az ellensegeskedes, es meg inkabb igy lesz ez a jvben, ha trvenyesen a regi igaba
hajtva emberi magatartasra nem kenyszerl.
(45) Negyedik Henriket e szavak lazba hoztak, ugyhogy rgtn sorozast tartott, nagy sereget allitott ki
Germaniaban, jelentekeny kisegit csapatot is szedett ssze, jol tudva, hogy a szkita nemzet megtamadasa
mekkora keszltseget igenyel. Megparancsolta, hogy a bseges Ielszerelest egy nagy csapat gyalogossal
szallitohajokon bocsassak ala a Dunan, maga a teljes lovassaggal a Duna tulso partjan vonult Magyarorszagra,
es amikor elerkezett a Vag Iolyohoz, tabort vert, hogy a lovaskapitanyokkal megtargyalja, melyik varost
tamadjak meg. Els rohamra Nyitrat lattak a legmegIelelbbnek, mely a taborhoz a legkzelebb esett.
Salamonnak adtak ket gyalogos legiot csinos lovassaggal, hogy ostromolja meg Nyitrat, es Sempte Ialubol
kivonult, majd ezekkel a csapatokkal hadrendbe allva megtamadta a varost. Alakosok kell batorsaggal kialltak
az ellenIel ele. Egy darabig ver nelkl harcoltak, es a csatanak inkabb csak latszatat keltettek. Most az egyik
tamadott, most a masik hatralt, es a gyzelem valtakozva allt hol az egyik, hol a masik oldalon. A lohaton l
Bator Opos nem kedvelte az eIIele jatszadozast, es kzismerten vakmer vitez leven ersen szorongatta a
varosbelieket, st, az ellenseg kzepen attrve egeszen a kapuig elrenyomakodott, es ott a nep szeme lattara
meglt valakit, tbbet megsebesitett, es mialatt az ellenseg srjeben kemenyen verekedett, nehany nyillvestl
elvesztette a lovat, maga azonban derekasan vedekezett, es epsegben tert vissza az veihez. (50) Az
alemannok megbamultak a lovag szembeszk batorsagat, es amikor visszamentek a csaszarhoz, beszeltek neki
mereszsegerl es erejerl. Ez azonnal maga ele rendelte Opost, aki megjelent eltte, nagyon megdicserte,
zsoldjat Ielemelte, es igeretekkel meg jutalmakkal bocsatotta el. Aztan a csaszar megkerdezte Salamont, vajon
sok hasonlo testi es lelki erej vitez akad-e Laszlo es Geza mellett, mire ez, tbbre tartva a magyar nemzetet,
202
mint a sajat erdeket, azt Ielelte, hogy Geza oldalan van szamos hasonlo es sokkal jobb is. A csaszar meghkkent
erre, es igy szolt: Ha neked ilyen ellenIeleid vannak, hidd el nekem, Salamon, sohasem szerzed vissza az
orszagot.
Miutan Magyarorszag kiralya megtudta, hogy a csaszar Vachoz erkezett, meggondolta, hogy jobb lenne csellel,
mint ervel elbannia a german Iejedelemmel. (55) Tudta, hogy a csaszari tanacsosok Ieje az aquileiai patriarka,
es a tbbi alemann Iur nagyon hallgat ennek a szavara. Ezert azt velte a maga szamara a leghasznosabbnak, ha
ezt kerlelessel es vesztegetessel behalozza, es nemcsak a patriarkat, hanem a tbbi nemet elkelseget is
ajandekokkal lektelezi, hogy mindannyian a hadjarat Ielbeszakitasat es a Germaniaba valo azonnali visszaterest
javasoljak Henriknek, mondjak azt, hogy a romai birodalmat nagyobb bajok is Ienyegetik, nem ajanlatos a
nemet gyet a magyarok miatt veszelyeztetni, nehanyan pedig talaljanak ki valamit Henrik visszaIorditasara.
Geza nem csalodott e mesterkedeseiben es varakozasaban, mert az aquileiai patriarka az alomlatas tekintelyevel
tamogatta mondokajat, mely szerint, ha a nemet hadsereg nem vonul vissza, de azonnal, kzeli pusztulas
Ienyegeti. Nem kisebb lelemennyel koholt a tbbi nemet urasag is klnIele tleteket; mert a kvetkez ejjel a
taborban tervszeren zrzavart keltettek; Ielbereltek egyes katonakat, akik orditozassal, pajzscsrgetessel
krlszaladgaltak a taborban. Ez az esemeny nagy riadalmat keltett a csaszarban es mindenkiben; oriasi
Iejetlenseg tamadt, es egeszen virradatig sszevissza rohangasztak. (60) Reggel pedig a csaszar sszehivta a
tanacsot, az atyaknak beszamolt az esetrl, es szavazast kert a sereg visszavonasat illeten. A patriarka, akit
tekintelye Iolytan elskent kertek Iel szavazasra, es akit egy jokora sszeg megvesztegetett, ugy nyilatkozott,
hogy a sereget azonnal vissza kell hivni, a katonak akarata ellenere semmikeppen sem szabad harcolni, ezt a
vallalkozast szerencsetlenl inditottak, a nemetek beleIaradtak a szkita haboruba, es irtoznak e nemzet vad
termeszetetl; ezert celszernek latszik, ha a sereget kivonjak a magyar hadszinterrl, nehogy a katonak
zendlese veszelybe sodorja a romai birodalmat; ha nem igy tesznek, Iel, hogy a kls haboru belsve alakul
at. A tbbi Iember, akit Geza hasonlokeppen megIertztt a penzevel, a patriarka velemenyere allt. Az emberei
altal szandekosan Ielrevezetett cezar tehat Ielbeszakitotta a hadjaratot, es visszavonult Germaniaba. Salamon
eltt azzal mentegette magat, hogy sulyos problemak kenyszeritik vissza, es legkzelebbre, ha alkalom adodik,
segitseget iger; most inkabb a sajat, mint a baratja erdeket kell tekintetbe vennie. (65) Salamon pedig, ahogy
eszrevette, hogy mindenki elhagyta, nagy remenytelensegeben elment a romai nemzet altal epitett Pozsonyba,
mert az roppant ers leven, ott biztonsagban hitte magat. Csak egy testrlegiot tartott ott, amellyel magat es a
varost meg tudta vedeni. Geza az egesz orszagot lecsendesitette, es a Nagy melleknevet kapta.
Laszlo megtudta, hogy Salamon ide huzodott vissza, es mert jol ismerte unokatestvere cselszveseit, ugy
gondolta, hogy nem kell neki idt adni az eszmelkedesre, es Ileg nem akkor, amikor mint hallotta a
nemetek magara hagytak; ezert ugy dnttt, hogy Pozsonyt haladektalanul megostromolja, nem azert, hogy
unokaIiveret tnkretegye, hanem hogy akarata ellenere megtanitsa a rokoni szeretetre es a nyughatasra. Ez meg
is trtent, es az ostrom jocskan nvelte Salamon ketsegbeeseset, hiszen most jog es igazsag ellenere alattvaloi
ostromoltak kemenyen, holott neki illett volna kiralyi jogon megzabolazni ket. (70) Ezert katonasaga es a
polgarrseg naponta hadba szallt, veres csatakat kezdemenyezett, es sokszor a remenytelensegbl meritett ert.
Neha a ket vezer is idegen jelvennyel, klcsnztt Iegyverzettel kzdelembe bocsatkozott, es hol vitez
katonakent, hol kivalo hadvezerkent viselkedett. Nem szabad hallgatassal mellzni, ami ez ostrom alatt trtent,
amelyet egy-ket nap alatt nem lehetett beIejezni. Azt mondjak, Laszlo egy delben idegen Iegyverben egyedl a
Ialakhoz ment, hogy valamit ellenrizzen, vele szemben a tbbiek szeme lattara kijtt Salamon, mintha
parbajozni akarna, tudniillik nem ismerte Iel a masikat, hanem Laszlo egyik vitezenek nezte; amikor odaert
hozza, valami isteni jelenestl megremlve gyorsan visszaIordult; katonai aztan megkerdeztek, hogy miert
meneklt el szandeka es batorsaga ellenere az ellenIel ell, mire azt Ielelte, hogy nem az embertl, hanem a
Ienyeget istenektl rettent meg; (75) ellenIele vallan ket angyalt latott lni, aki kivont, langolo karddal
vedelmezte azt. Ugy mondjak, e csoda utan meg jobban Ieltek es tiszteltek t a vitezek. Ezenkivl ahany katona
Iogsagba esett a csataban, vagy a nagy inseg miatt Laszlohoz atment, epsegben visszaeresztette Salamonhoz,
megpedig erdeme es rangja szerint megajandekozva, miert is az ellenIel oly nagyon megkedvelte, hogy
baratjanak es ohajtott vezerenek tartotta.
Kzeledven megvaltonk szletesnapja, Geza kiraly ezt Szekszardon kivanta meglni. Kvette t Dezs
esztergomi ersek a teljes pspki kar es egy sereg Iur elen, es a szentmisen olyan predikaciot tartott a testveri
203
egyetertesrl, az emberiessegrl meg a kzbekerl es nyugalomrol, hogy az sem hozza, sem hallgatoihoz nem
volt meltatlan. A kiraly lelket annyira megrenditette ezzel, es az annyira magaba szallt, hogy a kznseg szeme
lattara knnyezve borult a metropolita laba ele, szinten megvallotta vetket, hogy a trvenyesen megkoronazott
Salamontol elorozta az orszagot, hogy az igaz kiralyt elzte, hogy mas jussat elbitorolta; (80) bnbanatot tartott,
es nyilvanosan megigerte, hogy az eltulajdonitott orszagot Salamonnak azonnal visszaadja azzal a meltanyos
Ieltetellel, hogy maga az elnyert koronaval megtartja az orszag harmadreszet, mely azeltt hercegi Iennhatosag
alatt allt, Salamon a hercegi koronaval birtokolja, mint regen, azt a ket reszt, amely kiralyi jog alatt szokott
lenni. Geza eszreterese es tekintelytisztelete a jelenlevk lelket ugy eltlttte a reg vart rmmel, hogy a kiralyt
istennek kijaro dicsseggel illettek, kialtoztak, hogy csakugyan melto a Nagy melleknevre, a haza atyja es a
magyarok bekessegenek megteremtje. Rgtn kveteket valasztottak Salamonhoz, hogy vigyek meg a beke es
a visszaiktatas Ielteteleit, melyek ha tetszenek neki, maris egeszen modjaban all visszavennie a Magyarorszag
Iltti hatalmat. A kvetek vegrehajtottak megbizatasukat, meghoztak a valaszt, amely a Ielkinalt Ieltetelek
nemelyiket elutasitotta. Aztan tbbszr jttek-mentek kztk a diplomatak, itt is, ott is klnbz Ielteteleket
szabtak, a megbekeles azonban nem jtt letre.
Mig a beketargyalasok Iolytak, Geza egeszsege megromlott, es bar semmit sem ohajtott jobban, mint ezt a
kiegyezest, mieltt az eletbl tavozik, megis eneikl hagyta el az arnyekvilagot majus 7. kalendajan, rt es
siralmat hagyva maga utan mindenkiben, mert erenyessegben es igaz hitben egyarant megallta a helyet. (85)
Testet Vacra vittek, es Ienyz temetessel elhantoltak az isteni szz bazilikajaban, melyet epitett. Harom evig
uralkodott, es kiralysaganak els eveben sulyos ehinseg trt Pannoniara. Azt mondjak, lanyat Ottoval, a
velenceiek dozsejaval jegyezte el, mert ennek kivalosaga es hirneve megragadta t. Megtudta ugyanis, hogy ez
annak az Orseolo Peternek a Iia, akinek vezetesevel a velenceiek els izben vetettek hatalmuk ala szinte az
egesz Dalmaciat, Liburnia es Isztria partvideket, amikor pedig a Iiu az elhalt helyebe lepett, hivatala kezdeten az
Adige es a Po torkolata kztt Iekv Loreonal jeles gyzelmet aratott a velencei terletet zaklato adriaiak Iltt,
megIuttatta Horvatorszag kiskiralyat, Murcimirt, akit mas szerzk egyebkent Kresimirnek neveznek; aztan
vegigjarta Dalmaciat es Liburniat, es az apja altal regebben meghoditott sszes nepet ujra Ileskette, hogy a
jvben mindig hsegesek maradnak. De mert az emberi dolgokban nincs maradektalan boldogsag, Flabanico
Domonkos aljas sszeeskvesekor elIogtak, szakallat lenyirtak, gyorsan elvittek Grgorszagba, es ugy hiszik,
hogy hamarosan meghalt.
(90) Geza tisztes temetese utan a magyarok a kiralyvalasztassal kezdtek Ioglalkozni. Es bar Salamon, a
trvenyes kiraly, ott volt a hatar mellett, akit bizvast visszahivhattak volna, st, levellel, keressel, neha
vesztegetessel srn szorgalmazta is, hogy ezt tegyek, azonban Laszlot nem birtak kiverni a Iejkbl; mert
valahanyszor az orszag hasznara es javara gondoltak, legkivanatosabbkent a szentseges herceg becsletessege es
batorsaga jutott az eszkbe; emlekezetkbe ideztek e IerIi igazsagossagat, jamborsagat, blcsesseget, vitezseget,
Ileg pedig mely vallasossaggal parosult eletszentseget, tudtak rola, hogy nem tartja sokra az e vilagi szerencse
mosolyat, nincs kiteve nagyravagyasnak, nem Iti ocsmany bujasag, de megveti a mulando meltosagot, es
halalaig rzi tisztasagat. Ehhez jarult a lelki nagysag, a Iekezhetetlen testi er, tettben es szoban az allhatatossag,
a hallatlan szivelyesseg, a nyajassag, vei es masok irant az arado josag. Mindez oly nagy szeretetet keltett
iranta, hogy h Iohaszkodassal kivantak es magasztaltak. (95) Csodatettei sem multak el az emlekezetbl, a
hstettek sem, amelyek nemcsak uralkodasra, de isteni tiszteletre is meltonak mutattak. Tzelte a lelkeket pazar
jotekonysaganak es bkezsegenek az emleke, melyet senki sem Ieledhetett. Sokan mondogattak, hogy
Magyarorszagon a szemerem egyetlen re, a nyomorultak menedeke, a szentseg peldaja, nemzetenek
megmentje, masok azt hirdettek, hogy a hivatastudat paratlan mestere. A nyomortol megszabaditott
koldusok, a segitsegevel Ilemelkedett elnyomottak, a rabsagbol kiszabaditott, hozomannyal Ielruhazott szzek,
a vedelmet elvez becsletesek es a jotekonysagabol reszeslt mindenIele rend es rangu emberek tolongva
gylekeztek a kiralyvalaszto orszaggylesre, hogy szavazathajhaszas es korteskedes nelkl nkent adjak ra a
voksukat. Mindenkit erre sztnztt a szeretetremeltosagot sugarzo Ienseges tekintet, a testreszek harmoniajat
mutato dalias alkat; a tbbi ember kzl vallal kimagaslott. (100) Itelkezeskor oly nagy mersekletet tanusitott,
hogy nemcsak igazsagosnak, hanem irgalmasnak is tartottak, ezert mellekneven kegyesnek neveztek.
Miutan erre az orszaggylesre a pspkk, Iurak, a varosokbol es Ialvakbol az elljarok mind sszejttek,
Laszlot egy akarattal kiralynak valasztottak, es mieltt a gylesbe belepett volna, valamennyien kiralykent
204
kszntttek. A rangot alazatosan visszautasitotta, de a leghevesebb kerlelessel rakenyszeritettek elIogadasara;
nagyon jol tudta ugyanis, mekkora Iaradsaggal jar e veszteli es Iorrongo orszag kormanyzasa, es az annyi sok
neprl, nemzetrl valo szamadas, egy ilyen jelents kzeleti szerep elvallalasa, mikor a maganeletben is nehez
tisztessegesen elni. Emellett az isteni szolgalat lelkeben regen dedelgetett tervet ez a kzhivatal meghiusitotta.
Amikor azonban eszebe jutott az a platoi mondas, hogy nemcsak magunknak szlettnk, hanem a hazanknak es
a baratainknak is, arra gondolt, hogy hasznara lehet az allamnak. Vegl is a kerleles meggyzte, es az orszag
gyepljet szerencsere a kezebe vette, azonban a kiralyi koronaval megkoronazni nem engedte magat, mert tudta,
hogy Salamon meg el; (105) jogtalansagnak tartotta a trvenyes kiraly koronajat elbitorolni; remenykedett
jvbeli kiegyezeskben, es bizott abban, hogy ez a mertektartas elsegiti azt. Es nem is vette Il ezt a jelvenyt
mindaddig, mig meg nem tudta, hogy mar trvenyesen megteheti. Sokan mondjak, hogy azert jart el igy, mert
megvetette az emberi dicsseget. A hatalom csucsara Ieljutva, legIontosabb dolga az volt, hogy templomokat
alapitson, tamogassa a vallast, bsegesen ellassa a papi testleteket, peldajaval az isten tiszteletere buzditson
masokat, es semmit sem apolt lelkesebben, mint a jamborsagot, amelynek ktelesseget a legkisebb izben sem
hanyagolta el. E mennyei Iejedelemben azt tartottak a legcsodalatosabbnak, hogy egykeppen tett eleget az isten
tiszteletenek es a kormanyzasnak, egyik sem ment a masik rovasara, holott mindkettben egyszerre kitnni a
legnehezebb dolog.
Kinalkozo alkalommal regbitette a magyarok hatalmat, ugyanis Dalmaciat es Horvatorszagot rks jogon
Magyarorszaghoz csatolta. (110) Ebben az idben a dalmatokon Zolomir kiraly uralkodott, akinek a Ielesege
Laszlo huga volt; ez az ember gyermekek nelkl tavozott az eletbl, es orszagat a Ielesegere hagyta. A kiralynet
ellensegei mindenIelekeppen zaklattak, leginkabb azok, akik az uralomra palyaztak, ezert tekintelyes batyjatol
kert segitseget. Laszlo sorozast tartott, sereget allitott, es rokoni jogon hadjaratot inditott Dalmaciaba, atkelt a
Dravan, a dalmatok ellen Ielkeltette az egesz Valeriat, mely a Szava es a Drava kzen terl el, huga ellensegeit
gyorsan legyzte es elkergette, az elIoglalt varosokat visszavette, es a villamhaboruval megszabaditott egesz
orszagot megbekeltetve adta at a nverenek. Ennek nem voltak gyermekei, s igy senkije sem, akire az orszagot
jogosan rahagyhatta volna, ezert Iiverenek es utodainak adta, es elrendelte, hogy ettl Iogva egesz Dalmacia es
Horvatorszag magyar Iennhatosag ala tartozzek. Ez id ota a dalmatokon es a horvatokon a magyarok
trvenyesen uralkodnak.
(115) Terjnk vissza Salamonhoz, aki Pozsonybol, a romai koloniabol szakadatlan kirohanasokkal riogatta az
orszagot. Pannonia sszes Ipapja es Iembere masra sem trekedett nagyobb buzgalommal, mint a Iejedelmek
sszebekitesere, akiknek egyetertesetl tartos nyugalmat remeltek. De ezt nem lehetett volna megvalositani, ha
Laszlot nem gyzi le igazsagerzete es a vele szletett josag, annak ellenere, hogy Salamon elmejet es szivet
kemenynek es kerlelhetetlennek tapasztalta. Azt is tudta, hogy az orszag rksdesi jogon inkabb illetne
unokabatyjat, mint t, ha annak kegyetlensege es embertelensege nem tiltana ezt. Vegl inkabb a rokoni
szeretetre, mint nnn erdekere volt tekintettel. Uralkodasanak negyedik eveben azzal a Ieltetellel ktttek
egyezseget es alapoztak meg az egyetertest, hogy Salamonnak evjaradekot Iizet, annyit, amennyi a kiralyi
ranghoz illik, a kiralyi hatalombol azonban az nem reszesl, Magyarorszagon csakis Laszlo parancsol. Salamon
elIogadta a bekeIelteteleket. (120) Azt mondjak, hogy Laszlo a kvetkezkben nkent lemondott volna a kiralyi
hivatalrol, es megelegedett volna a hercegi cimmel, ha unokaIiveret szavatartonak tapasztalja. Amde
kzbeleptek az elkelk es a pspki testlet, akik Salamon visszahelyezeset es a szentseges kiraly tavozasat a
maguk szamara roppant elnytelennek tartottak, es az orszag semmiIele Ielosztasaba nem mentek bele, st
kijelentettek, hogy a legvegsket is szivesebben viselik, mint hogy elveszitsek a legkegyelmesebb es legvitezebb
uralkodot, egtl kapott, gyzhetetlen vedelmezjket. Jol tudtak, mennyi baj leselkedik a magyarokra, ha
netalan ismet e kegyetlen zsarnok markaba kerlnek; tudtak, hogy haragja engesztelhetetlen, es ezt a
Iejlemenyek be is bizonyitottak.
Tudniillik az unokatestverevel kibeklt Salamon vad szive egy darabig nyugodott, de kesbb a kibekles reven
talalt alkalmat a bosszura, es hozzakezdett a cselszveshez, azt azonban nem tudom bizonyosan, hogy ezt
sugalmazott gyanu es gonosz tanacsadok hatasara tette-e, vagy Ieltamadt dheben. Azt mindenkinek nyilvan
tudnia kell, hogy hatalomvagyo, de az uralomtol megIosztott ember szamara nincs srgetbb, mint a rang
visszaszerzese, es nemcsak az allhatatlansag belyegetl nem riad vissza, de hogy kivansagat teljesitse, igazat,
hamisat semmibe vesz, jogost es jogtalant gyakran egybekever. (125) Laszlot ezert level utjan talalkozora kerte
205
Moson krnyekere, hogy a kztk Iennallo tartos egyetertest megersitsek, mikzben azt remelte, hogy e szin
alatt knnyen halot vethet kre. Laszlo megigerte, hogy a kijellt napon ott lesz. De mert isteni oltalom alatt allt,
par nappal kesbb titkos kldnc Iigyelmeztette, hogy a megbeszelesen ovakodjek Salamontol, tudja meg, hogy
unokatestvere lest allit, es ha nem vigyaz, halalos veszedelem Ienyegeti. A kiraly e Iigyelmeztetesre megertette,
hogy Salamonnal hasonlo modon kell harcolnia. Ezert a targyalasra titokban ers rseget vitt magaval, es
miutan megerkezett, az armanykodasban leleplezett Salamont trbe csalta es elIogta. Amikor ez megertette,
hogy tulajdon mesterkedese ejtette Ioglyul, bizony, magan kivl senkit sem okolhatott, es ha a ra allitott rseg
nem akadalyozza, tbbszr is az ngyilkossagra gondolt volna. Szerencsetlenseget egi jelek is josoltak, mert azt
mondjak, hogy ebben az evben villam sujtotta a megvalto keresztjet, amelyet Fehervaron az isteni Istvan
bazilikajaban tiszteltek. (130) A Iogoly Salamont tehat elvittek Visegradra, mely regi kiralyi palota volt, ott
tmlcbe csuktak, nem meltosaganak meggyalazasa, hanem nyakassaganak megtrese vegett. Vigaszkeppen
melle raktak a nehai Bakony Iiat, Bodot, aki sulyos bnei miatt ugyanazt a bntetest szenvedte. Bar ugy latszott,
hogy Laszlo a kelletenel szigorubban banik unokatestverevel, hogy annak mertektelen dacat es embertelen
kemenyseget ezzel a bntetessel megtrje, megsem hagyott Iel az ejjel-nappal valo imadkozassal, hogy ez az
ember mennyei segitseggel talaljon vissza a rokoni szeretet ktelessegehez. Onkent elhagyta volna a kiralysagot,
es szivesen visszamegy a hercegsegbe, ha azt latja, hogy unokatestvere vegre-valahara magara eszmel, azonban
Laszlo a kzjo erdekeben, hogy az orszagot Iel ne zavarja, akarata ellenere kenytelen volt t rks Iogsagban
tartani. De egy eset vilagosan megmutatta, milyen gylletes az isten eltt a testverviszaly. Mert amikor a
magassagbeli Istvan istenseget negyvent eve rejtz testenek imadasa reven ki akarta mutatni, hogy az
istentiszteletre utoda jovoltabol tegyen szert, Laszlo kiralyban heves vagyat gerjesztett ereklyeinek
kierdemlesere. (135) Ezert az atyak hatarozata es kiralyi parancs IerIiaknak, nknek haromnapos bjtt rendelt,
az sszes kegyhelyen aldozatot mutattak be, es minden oltarnal knyrgtek, hogy az istenseg adjon valami
jelet, amelybl a mindenhato ur akaratat megertsek. A negyedik napon nagy tmeg jtt ssze a sirjanal, hogy a
szentseges kiraly testet a Ild alatti boltbol kivegyek, mit mikor megprobaltak, a kvet semmi ervel sem tudtak
elmozditani. Megkerdeztek egy csodas eletszentseg szzet, aki allandoan a megvalto kolostoraban lakott, es ez
azt Ielelte, hogy hiaba erlkdnek, mig Salamon ki nem szabadul a tmlcbl. Laszlo hitelt adott a szz
kinyilatkoztatasanak, azonnal kieresztette, majd haromnapos bjtt es knyrgest rendelt el. Ez rendben
vegbemenven, a pspkk es Iurak nepes csoportjaval megint elment a bazilikaba, es a k, mely oly sokaig
Iekdt a siron, egyetlen erintesre elmozdult, es a szent kiraly maradvanyai Ieltarultak.
(140) Biondo historikus Salamon Iogsagarol egeszen maskepp ir, mint ahogy a trteneti igazsag megkveteli,
mert ugy latszik, a magyarok evknyveit nem lapozta at. Azt mondja, hogy a cezarra valasztott Henrikek szama
szerint negyedik, a nemcsak valasztottak, hanem a papa altal meg is koronazottak kztt harmadik Henrik
csaszarsaganak 18. eveben sulyos viszaly langolt Iel hetedik Gergely romai papa es a csaszar kztt. Ez ugyanis
a kuIarkodas vetkebe esve jog es trveny ellenere aruba bocsatotta az egyhazi es isteni hivatalokat, es a papa
Iigyelmeztetese utan sem tudott kiszabadulni a gyalazatos kapzsisag Iertjebl. Ebben az idben igazta le a
magyarokat is, akik brtnbe vetettek kiralyukat, Salamont, mert azt mondtak rola, hogy nem tud ellenallni a
nemeteknek, hadat zentek Henriknek, akivel szemben Pannoniaban oriasi csapatokat vetettek be. Ez id tajt
Agnes, a csaszar anyja, akit a kormanybol kitettek, Romaban bevegezte az eletet. (145) Aztan a papa szigoru
rendeletet hozott a szimonia ellen, mely az elkvetket nemcsak a predikalastol, hanem a viztl es a tztl is
eltiltotta. E trveny alapjan szamos pspkt notaztak meg, aki a csaszar balgasaganak akart kedvezni. A
Lateranban a pspkk is teljes gylest tartottak, ahol tbbek kztt megjelent Guibert ravennai ersek, a
longobard pspkk nagy serege, tovabba Matild, e korszak disze es a matronak eke, meg GisulI salernoi
herceg. Guiscard Robert, a normannok hercege, aki seregevel Galliabol Italiaba menve Apuliat elIoglalta, es
kikergette onnan a grgket meg az aIrikaiakat, akik az italiaiak elleneben megszallva tartottak azt a terletet,
majd az aIrikaiakat elldzve megszerezte maganak Sziciliat, ez alkalommal ajandekba adta azt ccsenek,
Rogeriusnak. Amikor a papai Iennhatosag ala tartozo Picenot is el akarta Ioglalni, a tbbi normannal egytt atok
ala esett. (150) MindenIele kartetelek, zavargasok es haborusagok utan a bnei tudatara ebred Henrik oly
alazatos lett, hogy rk szolgalatanak igeretevel knyrgve eszkzlte ki a papa bocsanatat. De errl eleg.
Salamon a brtnbl valo szabadulasa utan csak nehany napot tlttt Laszlo kiralynal, mert szokasos mergehez
es gyllkdesehez visszaterve a serelmek megtorlasan kezdett gondolkozni. Nemigen hallgatott a rokonok, a
Ipapok, a Iurak beszedere es kerlelesere, hanem elbocsatast kert, es titkon megszktt. sszevissza
206
bolyongott a szegeny, mert nem egyknnyen talalt olyan hatalmassagot, amelyet a magyarok es unokatestvere
ellen Ielpiszkalhatott volna. Ha Henrik csaszarhoz Iordult, akitl magatol ertetden kerhetett tamogatast, azt
hallotta, hogy azt reszben a papa, reszben a szaszok elleni hadakozas kti le, bar a szaszokat, tezer emberket
meglve, alaposan megverte. (155) A keresztenyek kzl senki sem kinalkozott, akitl komoly segitseget
varhatott, ezert gondolatai a poganyok Iele Iordultak. Rgtn eszebe jutott, hogy a hatalmas barbar hadsereg
Iltt rendelkez Kutesk kun Iejedelem, az orszag szomszedja, aki az Erdely Iltti uralomra sovargott,
knnyen Ieltzelhet lesz erre a haborura. Titkon barbar segitseget ker tehat, esk alatt megigeri, hogy ha
korabbi meltosagaba visszakerlhet, Erdelyorszagot mindrkre atengedi a kunok hatalmaba, annak lanyat
Ielesegl veszi, es rk szvetseget kt vele. A barbar e hiu remenyben roppant tmeget csdit ssze, es ratr
Magyarorszagra. Elszr ket erdt tamad meg, az egyiknek Ung, a masiknak Borsova a neve. A kun tamadas
riadalmat kelt; Laszlo azonnal sereget allit, es indul a barbarok ellen. Alig akar hinni a hirnek, hogy Salamon a
kunok nepsegevel allt ssze. (160) Vegl Ieladva az unokaIivere boldogulasaba vetett remenyt, gyors menetben
megy az ellenseg taborahoz, es nemi pihen utan oly nagy batorsaggal rohanja meg azt, hogy azonnal
meghatralasra es megIutamodasra kenyszeriti. A kunok kzl tizezer, a magyarokbol alig ezer vesz oda. Kutesk
Salamonnal egytt szkve menti az irhajat. A kiraly szep gyzelemmel es jelentekeny zsakmannyal megy haza,
minden oltarnal istentiszteletet es knyrgest rendez, hogy az urnak halat adjon; a zsakmanyt az istenek
templomaiban Iggesztik ki, es az egi segitseggel kivivott gyzelem emlekezetere templomot allitanak a
megvaltonak.
Salamon latta, hogy gye nem alakul remenye szerint, ezert tervet modositva a kunok erejet ezutan Also-Mysia
Iele Iorditotta, melyet most Bulgarianak neveznek. Felzaklatta Trakiat, zsakmanyszedessel, rablassal
nyugtalanitott mindent, ugyhogy Iegyverre ingerelte NiceIor konstantinapolyi csaszart. (165) A grgk nem
trhetve a kunok portyazasait, sebteben verbuvalt sereggel szembeszalltak, es Ilvettek a harcot; amikor
tkzetre kerlt a sor, oly nagy dhvel rontottak a barbar tmegre, hogy Iutasra kenyszeritettek. A kunok zme
elesett; kevesen menekltek meg Salamonnal egytt, aki hatat Iorditott, es sietett a Dunahoz. Annal is inkabb
iparkodnia kellett, mert latta, hogy ers lovassag kisereteben macedon Ialanx ldzi. Attol Ielt, hogy az ellenseg
bekeriti, mieltt a Dunan atkelnek. A veszelyt Iokozta, hogy nehezen tudott haladni, mert a vele egytt
menekl katonak, akiknek segitsegevel a bajbol kievickelt, nagyobb reszben nehezIegyverzetek voltak. Ehhez
jarult a pocsek ut, a kegyetlen tel, amely hoIuvassal nehezitette a tajekozodast, minek kvetkezteben sem az ell
halado bajtarsakat, sem a helyes iranyt nem lathattak; vaktaban meneteltek, nyakukban az ldz ellenseggel.
(170) Egyszer csak egy elhagyott varoshoz ertek, amelyet vedelmet keresve nagy hirtelen megszalltak, amde a
grg katonasag azon nyomban krlzarta ket. Egy nap es egy ejjel pihentettek itt a testket, es erre kaptak.
Azonban a menekles remenye elzaratvan, Salamon a tarsaival semmikeppen sem tudott kijutni errl a helyrl,
ezert az ehhalal helyett a dics veget valasztotta. Masnap kirontott a varosbol az ellensegre, az kemenyen
Iogadta, es mindenIell kzreIogta, nehogy kimenekljenek a kezebl; k azonban karddal vagtak utat
maguknak; igy szrny meszarlas kezddtt. Miutan mindket reszen sokan elestek, Salamon nehanyadmagaval
Iegyverrel attrt, es elIutott a beIagyott Dunahoz, amelyen szaraz labbal atgyalogolt; aztan nagy gyorsan
behuzodott a kzeli erdbe, ahol tarsainak kiadta az utasitast, hogy pihentessek meg tagjaikat, a lovakat csapjak
ki legelni, maga letette a pajzsat, es mintha rgtn visszajnne, Ielrevonult, aztan hogy tarsai szeme ell
eltnt soha tbbe nem lattak. (175) Azt beszelik, hogy ez az oly sok balszerencsevel sujtott ember mennyei
szellem sugallatara kesbb dvs bnbanatra tert, es visszahuzodott a maganyba; amikor megertette, hogy isten
jobbito kezet nem eltaszitani kell, hanem engedelmesen kvetni, a remetesegben mely bnbanatot tartott, es
amilyen dacosan viselkedett az emberekkel, olyan szelid lett aztan az istenhez; akkor mar magasztalta kegyetlen
sorsat, Ielismerte, hogy az egykor elviselt viszontagsagok milyen kedvezek a szamara, es rajtt, hogy akit a
vilag gyll, isten eltt az a legkedvesebb. A pusztasagban bujdokolva Ivekkel es vadon term gymlcskkel
csillapitotta az ehet, testet daroccal es magara aggatott allatbrrel vedte, agyat szaraz lombbol vetett, szomjat
vizzel oltotta, az alvast virrasztassal es munkaval cserelte Il, testet Iolytonos bjtlessel sanyargatta,
ejjelenappala szent himnuszokkal es ajtatos imadsaggal telt. O, megvaltonk arado kegyelme, aki ha ugy akarja,
nyomban meglagyitja a legkemenyebb embert is, Ieleleszti a blcsesseget, es huz-von az dvsseg Iele! (180)
Bizony, senki sem amulhat elegge Salamon kiraly magara eszmelesen, hogy ez a Iennhejazo elmej,
Iekezhetetlen indulata, kiralyi nemzetbl szletett, kiralyi tronusra ltetett, Iolyton gynyrsegek kztt
Iorgolodo ember, miutan az isteni szellem megszallta, azon nyomban levetette a vele szletett ggt, bibor toga
207
helyett darocot, barsonytakaro helyett avart, kiralyi lakoma helyett bogyot, makkot, szeremi bor helyett
mocsarvizet, testrsereg helyett a maganyt valasztotta, es ebben dvsebb nyugalmat lelt, mint a kiralysagban;
semmit sem kerlt jobban, mint az emberek csdletet es tarsasagat. Azt hiszik, hogy Kalman kiraly idejeben
egyetlenegyszer lattak Magyarorszagon, de azonnal eltnt, es tbbe sohasem bukkant Iel. gy emlekeznek,
hogy legutoljara Isztria erdsegeiben eldegelt, ott szunnyadt el az urban, es Polaban temettek el; anyja es
Ielesege pedig allitolag a stajerorszagi Admont kolostoraban halt meg es az is rzi hamvaikat.
Laszlo azt hitte, hogy mar reg meghalt, hiszen sohasem tnt Iel, es minden gondjat arra Iorditotta, hogy az
orszagot megvedje az ellenseges tamadastol. (185) Tudta, hogy a kzseg boldogsagat a kezeben tartja, es hogy a
ra bizott nemzetet a legnagyobb gonddal kell kormanyoznia; es ime, a kunok dhe ujra kitr, Krul Iia Kapolcs
vezetesevel Magyarorszagra rohan. A merhetetlen tmeg az els lendlettel elznli a dus es aranyterm
Erdelyt, elhajtja az embert, a joszagot, tzzel-vassal pusztit mindent. Oly vadallati Iajzat ez, hogy sem istent,
sem embert nem tekint; mindent szethurcol, a nepet rabszijra Izi, a templomokon tombol, Ielegeti az oltarokat,
nem irgalmaz sem az isteneknek, sem az embereknek. Erdely vegigpusztitasa utan atkel a Karpat-hegyen, mely
nevet nem ok nelkl kapta a bsegesen banyaszott so- es aranytermesrl, es maris rohan a bihari tajra, ahol
Varad Iekszik. A kunok annal a Iolyonal vertek tabort, amelynek most Omso-er a neve; par napot itt idztek.
(190) Aztan ugy tetszett nekik, hogy atkeljenek a Tiszan, es arra a Ildre helyezzek at a tabort, amelyet
Kotojdnak hivnak; majd harom reszre osztottak a hadat, az egyiket meg a masikat elkldtek a homokos Ild
Ieldulasara, a harmadik hatramaradt, hogy a Tisza partjan portyazzon. Tervk szerint tehat vegigpusztitottak a
tartomanyt, es sszetalalkoztak egy Becsenek nevezett Ialunal vagy viznel, ahol a zsakmany elviselhetetlen
sulya miatt elhataroztak, hogy azonnal visszavonulnak, es igy kerkedtek egymas kztt: Haboruba jttnk, de
vadaszatbol megynk haza. Erre a hetykesegre a preda addig sohasem latott, merhetetlen bsege adott okot,
mert gyermekek, nemesasszonyok megszamlalhatatlan sokasagat vittek rabkent magukkal.
Laszlo akkor Illyricumban tartozkodott, es a nveretl rklt, Iegyverrel mar korabban megvedelmezett
Totorszagot csatolta Magyarorszaghoz, igy messze leven, a trtentekre nem tudott gyorsan megjelenni. Amikor
azonban Magyarorszag Dunan tuli terleten hiret vette, hogy az a bsz horda mindent elpusztit, siettette a
haladast, gyors lovassagot kldtt elre, melyet maga a vertesekkel ejjel-nappal kvetett. (195) Szakadatlan
menettel a Temes Iolyonal elallta a tavozo kunok utjat, akik azt hittek, hogy a Iolyon atkelve biztonsagban
vonulhatnak vissza hazajukba. Amikor odaertek, ahonnan a nyomorult Ioglyokat latni lehetett, Laszlo gylest
hivott ssze, es igy kialtott: Jaj, milyen iszonyu latvany, bajtarsaim! Nezzetek a Ioglyok vegelathatatlan sorat,
melyben barmelyitek Ielismerheti hosszu ktelre Iztt Ieleseget es Iiat, aki kenytelen gyalog loholni a messzi
uton, es a nyomorult rabsag Iele igyekszik. Hallgassatok a hangos jajongast, csecsemitek rivasat, kik anyjuk
vallan csggve Iokozzak az jajveszekelesket, es velk egytt tekingetnek hatra, hogy vajon latnak-e valami
segitseget. Nezzetek, hogyan grnyednek a Iiaik sulyaval terhelt asszonyok, es hogyan sztkeli ket rugassal
az ellenseg, masokat Iaradtsagukban lustanak tartanak, es hatukat korbacsnyommal irjak tele irgalmatlanul.
(200) Kznysen nezitek ezt, urak, es eltritek, hogy gyermekeiteket es asszonyaitokat, anyatokat ez az alja
nepseg szolgasagba hurcolja? En inkabb kivanok meghalni, mint hitvanyul tovabb elni, ha az ellenseg elhajtja
ezt a sok nemes matronat, ezt a sereg gyermeket, akibe az orszag minden remenyet Iekteti. Ezutan knnyaradat
kzepette az ellenseg Iele ugrasztotta a lovat, es egyuttal elinditotta a vrs zaszlokat; a tbbiek, akiket hasonlo
Iajdalom Iogott el, hasonlo elszantsaggal kvettek a hs vezert. A kunok eszrevettek, hogy hatukol
megtamadtak ket, menetoszlopukat megallitottak, es harci alakzatot ltttek. Rgtn iszonyu kzdelem
kezddtt, melyben egyiknek a Ielelem, masiknak vei szeretete es a rabsag szegyene adott batorsagot. A kiraly
a csata srjebe vetette magat, es vallasos hevleteben azokat sem kimelte, a veszelyt sem kerlte. Mar az elejen
mindket reszen sokan elestek.
(205) Ekzben a sietesre nogatott Ioglyok tmege latja, hogy hatulrol megjtt a segitseg, es szembeIordul a
hajcsarokkal. A IerIiak, nk, gyerekek igyekeznek kiszabaditani magukat, klcsnsen Ieloldjak egymas
megktztt kezet, az asszonyok leteszik draga csecsemiket, hogy szembl segitsek az veiket; ez gyorsan
megtrtenik, mire hangos rvendez kialtozasban trnek ki. Amikor a Ildre letett csemetek eszreveszik, hogy a
szleik otthagytak ket, a szokatlan jelensegen megriadva sivalkodni kezdenek. Hatul a IerIiak orditoznak
mindenIele, hogy legyenek jo remenyseggel, es egyszerre ontjak a knnyet meg a vert. A kunok latjak, hogy
kutyaszoritoba kerltek, hatulrol kemenyen csepelik ket, ellrl a poggyasz, de leginkabb a Iogolytmeg
208
akadalyozza, melyben az asszonyok, a gyerekek, az regek vitezl segedkeznek a hatulrol tamado IerIiaknak.
(210) Mert az aggastyanok szettart karokkal sanckent allnak, es a Iegyvertelen sokasagot testkkel pajzskent
vedelmezik. Az asszonyok batorsaggal es remennyel eltelve Ioggal-krmmel verekednek, az ellenseg kezebl
kikapnak egy-egy Iegyvert, es a kisgyermekek is kvetik anyjuk peldajat. Oldalt a kunok kezdenek meghatralni,
aztan mind hanyatt-homlok Iutasnak ered, a magyarok ldzik ket. Ahogy ezt a kegyes kiraly meglatja,
nyomban Ielkialt: Kimeljetek az emberi vert, kimeljetek, vitezek, eleg ellenseges ver mltt. Kapjatok el a
meneklk tmeget, es ha netan hajlandok lennenek lelkkkel az igaz hit Iele Iordulni, gyarapitsuk az isten
nepet, mert nem tehetnk ennel kedvesebbet a magassagosnak, hasznosabbat magunknak. E szavak lecsillapitjak
a katonak dhet, es az eletben maradt kunokat elIogjak; az emlekezetes vereseg hirmondojakent egyetlen szolga
Iut el, egy Eszemb nev. (215) Kapolcs es az elkelbbek mar az tkzet kezdeten elestek. A gyzelem utan a
magyarok rplnek a szabadsagukat visszanyert Ioglyok draga seregehez. Ki-ki megkeresi az veit, es nemcsak
nevrl, hanem hangrol is Ielismerik egymast; a nem vart szabadulas Iltt oly heves es knnyes rm tr ki,
hogy e meghato latvany meg az embersegbl kivetkztt ellenIelet is megrikatja. De amikor ennek az emberi
erzesnek, azaz az rmnek mar eleget aldoztak, a kiraly parancsara az istenekhez kezdtek imadkozni, aldozatot
mutattak be, es a mindenhato istennek minden oltarnal halat adtak, a Temes Iolyo pedig e jeles diadal rk
emlekezetere a hitetlenek hirhedett veresegerl mind a mai napig a Pogancs nevet viseli.
A kunok nepe ama meneklttl tudomast szerez vei veresegerl, es kzs gyasznnepseget tart, megsiratja
Kapolcs Iejedelem es a tbbiek pusztulasat. Mivel tudjak, hogy embereik megszamlalhatatlan sokasaga maradt
Iogolykent a magyaroknal, szeretnek egyetlen haboruval vezerk halalat is megtorolni meg azokat is
kiszabaditani a rabsagbol; ezert seregket ujjaszervezik, es ennek erdekeben a szolganepet is besorozzak. (220)
Lehetsegk szerint mindenIell segitseget szereznek, tovabba megprobaljak a kumanokat, a hamaxobiusokat es
a rutenokat is mozgositani Pannonia ellen. Aztan kveteket kldenek Laszlohoz, azzal a megbizassal, hogy
utasitsak a kiralyt a Ioglyok visszaadasara, vagy ha ellenkezik, nyomban zenjenek hadat, es jelljek ki az
tkzet napjat. Amikor ezek Laszlo szeme ele kerlnek, kldetesk ertelmeben nagy szemtelenl kvetelik a
Ioglyokat, es nem tanusitanak tiszteletet; meg azt a gyalazatot is elkvetik, hogy a Ioglyokat nem mint
gyztestl, hanem mint valami alattvalotol kvetelik vissza, es pimaszul Ielszolitjak az azonnali atadasra. A
kiraly megmosolyogja az res locsogast, es azt mondja, hogy a legyzttekhez nem illenek e Ienyeget szavak,
es Ileg nem, ha nagy Iontossagu dolgot kernek a joindulatu gyztestl. Flemlegeti a kunok karteteleit, akik
immar harmadszor rohantak meg Magyarorszagot, holott a pannonok nem bantottak ket, es ellensegnel is
adazabbul hajtottak el az embereket es az allatokat. (225) Kijelenti, hogy az eIIele dlyI nincs kedvere, es
dolgukvegezetlen elkldi ket, kik mieltt a labukat kitennek, megjellik az tkzet napjat. A kiraly mihamar
ers lovassagot toboroz, varosonkent es Ialvankent behivja az embereket, nagyon gyorsan az orszaghatarra
megy, hogy idejekoran megelzze az ellenIelet, es ne engedje, hogy az belepjen az orszagba. Azok pedig a
mondott napon merhetetlen tmeggel megjelennek, szombati napon a megallapodas szerint csataba szallnak a
Duna-part kzeleben, es amikor a zaszlokat kibontjak, es elszant batorsaggal verekedni kezdenek, Laszlo
mindenekeltt arra trekszik, hogy a vezerkkel parbajban megkzdjn. Ezert kerlve a tbbiekkel valo
sszecsapast, mindenIele keresi a kunok kiralyat, mindenIele vagtatva kiabal: Akos, Akos! Ez nem mer kiterni a
paros kzdelem ell, es maris ott terem. Egymasnak mennek, es amikor Laszlo erejet megtapasztalja, batorsaga
semmive lesz, ugyhogy a bard els csapasara a Ieje lehanyatlik, aztan a kard keresztldIi, es kiszenved. (230)
Akos vezer halalat latva a kunoknak inukba szall a batorsag, es a rohamozo magyaroknak kenytelenek hatat
mutatni; aztan szanaszet Iutnak, es mindentt hullanak. A kiraly a pimasz barbarok kztt ugy dhng, hogy
keves Ioglyot ejt; szokasa ellenere embereinek is megengedi a hasonlo verengzest, hogy kun tamadas tbbe ne
haborgassa Magyarorszagot. Vegezetl jeles gyzelmet aratott, Istvan egi atyanak gazdag zsakmanyt vitt, es
knyrgest tartva az istennek sokszoros halat adott. A kunok tehat Laszlo alatt trtek be utoljara, holott ez a
nemzet, mint a maga helyen megirtuk, Salamon kiralysaga es a testveri egyetertes Iennallasa idejen is oriasi
karokat okozott Magyarorszagnak. Akkoriban ugyanis ezek keresztlhatoltak Erdelyen meg a Karpatok hegyein
egeszen Bihar krnyekeig, ahol Varad Iekszik, es ott szelteben szaguldoztak es pusztitottak. (235) Abban az
idben az isteni kiraly megszabaditott egy nemes szzet, akit egy kun Iember elrabolt, mint Ient reszletesen
megirtuk.
A kunok veresege utan kitrt a haboru a roxanokkal, akiket most rutenoknak mondunk, terletket pedig
Ruxianak nevezik; a latinok tbbnyire roxolanokrol beszelnek. Laszlo a kunok megtrese utan megtamadta a
209
rutenokat, mert tudta, hogy azok lazitottak volt ellene a kunokat, segitseget kldtek nekik, es emberrel meg
municioval mar haromszor segitettek el a haborut. Azok azonban helyes elhatarozassal ugy velekedtek, hogy a
gyzhetetlen Iejedelmet nem karddal, hanem engedelmesseggel Iogjak leIegyverezni. Tervkben nem is
csalatkoztak, mert amikor alazatosan elebe jarultak, vetkket szinten megvallottak, es megigertek, hogy
minden parancsat teljesitik, rgtn megbocsatotta tevedesket, es oly szelid erzlettel lelte magahoz
valamennyiket, hogy az ellenIelet rkre lektelezte maganak, megpedig nem ervel, hanem joindulattal.
(240) Aztan a lengyel haboru kvetkezett, mert az a hir jarta, hogy ezek a rutenokkal es a kunokkal
sszeszvetkeztek a magyarok ellen; ugyanis a kunok komoly tamogatas nelkl nem tudtak volna olyan sokszor
megujitani tamadasaikat a magyarok ellen. Laszlo ugy velekedett, hogy az ellenIelet inkabb lehet mereszseggel,
mint halogatassal megIelemliteni, ezert a kunok lemeszarlasa es a rutenok behodolasanak elIogadasa utan a
polyakok Iele indult, akiket sem a verrokonsag, sem a regi baratsag, sem a szomszedsag nem kesztetett
tisztessegre. Mar behatolt Sarmatia terletere, amikor a lengyel hadsereg Ielvonult ellene; rvid ideig kemenyen
harcoltak, es mindket oldalon sokan estek el. Vegl a lengyel sereg megingott; a magyar megnvekedett
remennyel hevesebben nyomta; amikor pedig az ellenIel megIutamodott, ezek rohamat tbbe nem tudta
Ieltartoztatni, kaszaboltak, ldztek a meneklket, es a gyztes akkora batorsagot meritett a sikerbl, hogy nem
allt meg addig, mig el nem erkezett a Gracchus romai polgar alapitotta Krakkohoz, a lengyelek Ivarosahoz.
Ideerven, Laszlo kemeny ostrom ala Iogja a varost. Ezen a Visztula Iolyo halad keresztl, amely Szkitiat es
Sarmatiat egeszen elvalasztja Germaniatol, es a Szarmata-oceanba mlik. (245) Az ostrom mar a harmadik
honapra huzodik at, es mind a vedket, mind a tamadokat egyIorman gytri az ehseg meg a nyomor, amikor a
talalekony szkseg szokatlan tletet agyal ki. Egy stet ejjel a kiraly parancsara minden katona kiasott Ilddel
tmtt labvertet vagy sisakot visz a varosIal ele. Amikor vegeznek, az sszehordott Ildbl jokora domb
keletkezik, amelyet a kiraly azonnal beszorat liszttel. Napkeltekor a varoslakok egy irdatlan liszthegyet
pillantanak meg a varIalak eltt, irigylik es bamuljak az ellenseg elelmiszer-tartalekat, es elkeserednek a
varosbeli inseg miatt. Aztan a kzjora tekintve arra a gondolatra jutnak, hogy k elelem hianyaban elerve a
legvegskig, nem tudjak tovabb allni az ellenseg kitarto tamadasat, mely ilyen hosszu idre ellatta magat
elemozsiaval, hiszen ket mar ugy gytri az ehseg, hogy egy oraig sem kepesek ellenallni; ezert masnap a varral
egytt megadjak magukat. (250) A kiraly nemikepp megdorgalta ket makacssaguk miatt, de az alazatos
megadas utan minden jogukat helyreallitotta a varossal egytt, es Iigyelmeztette ket, hogy a jvben semmit se
Iorraljanak a baratsag kvetelmenyevel szemben a magyarok ellen, es ezt mindannyian megigertek. Aztan utja
Csehorszagba vezetett, ahol volt nehany regota ellenseges erzlet csoport, amelynek karteteleit megtorolta,
tbb embert Iogsagba vetett, majd mindentt a legjobb szerencsevel kiserve mint diadalmas gyz tert vissza
Magyarorszagra a meggazdagodott hadsereggel.
Miutan a sok hadakozas utan pihenre vonult, a bihari tajon vadaszat kzben egi hirnk Iigyelmeztette, hogy a
Krs Iolyonal szenteljen bazilikat az isteni szznek, es epitsen melle egy varost, tudatta vele, hogy ez a hely
kivaltkeppen kedves lesz a hatalmas anyanak. Az isteni parancsot azonnal vegrehajtotta, pompazatos templomot
emelt, pspkt allitott az elere, varost alapitott, es azt Varadnak nevezte el; az egyhazi teendk ellatasara a
pspki bazilikat bsegesen ellatta adomannyal. Amikor a nemetek megelegeltek Henrik es a papa
viszalykodasat, sr kerlelessel hivtak a romai csaszarsag elIoglalasara, de amikor ugy talaltak, hogy
hatarozottan ellenkezik, megvalasztottak RudolIot, SvabIld herceget.
(255) Semmire sem vagyott jobban, mint egy jeruzsalemi hadjarat Ivezersegere, hogy veret ontsa annak az
istennek az akaratabol, aki minket verevel valtott meg a halaltol, sirjat es a tbbi kegyhelyet megszabaditsa a
szerecsenek mocskos Iajtajatol, mely azokat proIan celokra hasznalta, mert tudta, hogy ennel a vallalkozasnal
nincs Iontosabb megvaltoja szemeben. Fokozta remenyet az a hir, hogy a gall nemzetbl szletett, csodalatosan
derek eletmodot Iolytato remete Peter szent zarandoklatrol visszaterve az isteni Peter parancsara nemcsak Orban
papat, hanem a gallokat, a hispanokat, a germanokat is Ielhivta, hogy vegyek vissza a szerecsenektl Palesztinat
es azokat a tiszteletre melto helyeket, ahol a vilag megvaltoja szletett es meghalt; nem trhet tovabb, hogy azt
a szentelyt, ahol a legbnsebb kereszteny is knnyen megtisztul, nap mint nap pogany gonoszsag szennyezze,
mert ott az idegenbl erkezett tisztes asszonyokat elvetemlten megbecstelenitik, a IerIiakat meg vagy hallatlan
kinzasokkal az igaz hit megtagadasara kenyszeritik, vagy kiraboljak, meglik; Peter tehat, az apostolok
Iejedelme, megparancsolta a galloknak meg a germanoknak, hogy azonnal inditsak meg ezt a hadjaratot,
210
szabaditsak meg a Ildet, amelyet szentnek neveznek, a gyalazatos szolgasagtol; (260) Orban pedig Peter remete
szavain Ielbuzdulva Galliaba ment, az auvergne-ieknel, Clermontban zsinatot tartott, amelyen elspr
szoaradattal minden jelenlev Iejedelmet rabeszelt erre a szentseges vallalatra; a legkivalobb Bouillon
nemzetsegbl szletett GotIred, Eustak es Balduin, a galliai Boulogne urai, aztan a puyi Ipap, Rajmund,
Saint-Gilles groIja, emellett Nagy Hugo, Flp Irancia kiraly ccse, ket Robert, az egyik Normandia, a masik
Flandria Iejedelme, tovabba Istvan, Chartres ura, mind nkent csatlakoztak e szentseges katonasaghoz; mi tbb,
amikor a hadjaratot meghirdettek, 300 ezer ember cserelte Iel a civilruhat katonakpenyre, es rajzolta Iel a
kereszt jelet a jobb vallara, ami tbbek szerint az ezer Iltti nyolcvannegyedik esztendben trtent. Es Henrik
ebben az idben inditott haborut, mint mondjak, Robert, Flandria Iejedelme ellen, hogy ezt a vallalkozast
meghiusitsa.
Laszlo, aki vagyakozott erre az dvs dicssegre, a husvet nnepet Bodrog varoskaban lte, amikor kldttek
erkeztek hozza Galjabol, Hispaniabol es Bretagne-bol. (265) Apannoniai evknyvek azt mondjak, hogy Vilmos,
a Irancia kiraly ccse, klnmegbizottakat is kldtt hozza, akik a tbbieknel is buzgobban kerleltek a kiralyt,
hogy papai Ielhatalmazassal es a kereszteny nep kivansagara megvaltonk sirjanak a szerecsenek hatalmabol valo
kiszabaditasaert vallalja el ezt a hadjaratot, Iogadja szivesen a szentseges expedicio raruhazott vezeteset es
Iseget, ne utasitsa vissza a szent legiok parancsnoksagat, melyek a hitetlenseg megbocsathatatlan bneit Iogjak
megtorolni. A kiraly nem kerette magat sokaig; ksznetet mondott elszr is a josagos es mindenhato Jezus
Krisztusnak, hogy legderekabb nepeit ilyen gynyr tettre sarkallta, aztan a kereszteny hatalmassagoknak,
leginkabb azoknak, akik a kldttseg kzvetitesevel ezt a legdicssegesebb kapitanysagot Ielajanlottak. rlt a
szent vallalkozasnak, aztan vidaman es batran elIogadta a legszentebb hadvezerseget, a kveteket tisztesseggel
ellatta, es busasan megajandekozva bocsatotta el. Az nnepelyes bucsuztatas alkalmaval Magyarorszag sszes
Ipapja es Inemese eltt bejelentette, hogy ebben az evben vegrehajtja a jeruzsalemi hadjaratot; ezert
mindenkit atlelt, Iigyelmkbe ajanlotta az orszag gondja viseleset, azok pedig szomoruan es knnyezve
tavoztak.
Rgtn kldnct inditott Konradhoz, a csehek hercegehez, Otto Iiahoz, neki nvere reven unokaccsehez,
hogy jelentest tegyen neki a jeruzsalemi hadjarat Ielajanlott vezersegerl, biztassa a Iiatalembert a
katonaskodasra, hazi dolgainak rendbetetelere, es hogy erejehez merten allitson ki sereget a megvalto
serelmeinek megbosszulasara. (270) Az unokacs kesz rmmel engedett a Ielszolitasnak, es a szent
vallalkozasnak ujjongva megigerte, hogy a megjellt napra megerkezik. Mialatt mindketten keszldtek a tavoli
hadakozasra, hat Szvatopluk, aki az iIjuval szoros rokoni kapcsolatban allt, egy stet ejjelen Konrad herceg
neveben Pragaba ment es megszallta azt; masnap az sszeeskvk tisztelettel Iogadtak, es a pragai pspk
tamogatasaval megszerezte a varos Ieletti uralmat. Az urasagabol kivetett Konrad a nagybatyjahoz meneklt,
elbeszelte rokona gaztettet, segitseget kert, es Ilemlegette az atyai partIogast meg a regi jotetemenyeket. A
kiraly pedig jol emlekezett Otto erdemeire, es nemcsak segitseget ajanlott, hanem azt is megigerte, hogy
unokaccse visszahelyezese erdekeben vezerkent is, vitezkent is ott lesz; tehat azonnal sereget allittatott, ers
lovassagot keszittetett Iel, st, hadrakelesre utasitotta Geza batyjatol valo ket masik unokaccset is, kik kzl az
egyiknek Kalman, a masiknak Almos volt a neve. Almost jobban szerette, mint Kalmant, mert blcsessege
Iolytan elre latta, hogy emez sok vert Iog ontani, az viszont szelidebb lesz, ezert Kalmant papsagra szanta,
hogy a vallas megpuhitsa kemeny termeszetet, es e szandek jegyeben egri pspkke tette. (275) Amikor ezt
Kalmannak a tudomasara hoztak, az vele szletett vadsagaban a kvetkez ejjelen elIutott Lengyelorszagba,
emlekezve a regi trtenetre, amikor az apjat es a nagyapjat a lengyelek becslettel Iogadtak. Az iIjut tbb
nemesur is kvette, akik vezetikent Markot es Ugrat emlitik. A kiraly rossz neven vette Kalman szkeset, es
karhoztatta termeszetenek elvetemltseget.
Vegre sszeszedte csapatait, es elment Csehorszagba. Alig ert el a hatarszelig, amikor betegseg es sulyos
gyengeseg lepte meg, mire azonnal odahivatta az sszes Iurat es Ipapot, hogy a magyar gyekrl
gondoskodjek, es mieltt tavozik az emberek kzl, intezkedjek a kvetkez kiralyrol. A szent elet Marcell
prepostot es Peter ispant kldte Kalmanhoz, hogy az neveben hivjak haza Lengyelorszagbol. Aztan betegsege
sulyosbodvan sszehivta a Irendeket, es azt javasolta, hogy a kiralysagban kvesse t a szelidebb termeszet es
kivalobb jellem iIju, Almos. (280) Ezutan minden vagyonat, amirl tudomasa volt, vegrendeletileg a
bazilikakra es kolostorokra hagyta, es egyetlen magyarorszagi egyhazat sem zart ki jotekonysagabol. Masnap, az
211
dvsseg ezer Iltti kilencventdik esztendejeben, augusztus harmadik kalendajan, uralkodasanak
tizenkilencedik eveben, ez a mindenki altal szentsegesnek tartott kiraly elszunnyadt az urban. Egyesek azt
mondjak, hogy gyermekek nelkl tavozott, az sem tudhato bizonyosan, volt-e Ielesege, bar van egy epitaIium a
veszpremi bazilikaban egy siron, amelybe valamelyik Ipap sszegyjttte Gizella es Olhait kiralynek csontjait.
A Ielirat igy szol:
Itt Laszlo, a kiraly Ielesegei csontjai vannak.
Amit knnyen el is hiszek, mert masodik Istvan trteneteben az all, hogy Piriska, Laszlo lanya, a
konstantinapolyi csaszarhoz ment Ielesegl, ahogy az evknyveik mondjak; a csaszar nevet elhallgatjak, en
Emanuelre gondolok. Testet a legnagyobb tisztelettel Varadon temettek el. A jambor egygysegtl vezetett es
Iiatalabb Almos a tront atengedte a Lengyelorszagbol visszater Kalmannak, nehogy megIossza testveret az
elsszlttseg jogatol. (285) Amikor az isteni kiraly halalhire elterjedt, egesz Magyarorszagot akkora zokogas
razta meg, hogy nem talaltal Ialut, amely ne zengett volna a szakadatlan siralomtol. Egyesek a haza atyjat,
masok a legkegyesebb kiralyt gyaszoltak, egy resz az orszag egyetlen oltalmaert, hs vedelmezjeert kialtott,
sokan a szegenyek atyjat, sokan a szent elet Iejedelmet, a szzesseg menedeket emlegettek, mind versengve
magasztaltak aldo jelzkkel, es senki sem a rangja miatt dicserte. Harom even at sirattak a legjobb es
legkegyesebb kiralyt gyaszruhaban vagy nyiratlan szakallal. A tanc es a jatek megbenult, az enek es a lant
megnemult. Mindenki nkent tartozkodott a mulatsagtol, es a jokedv szamzetett. Hogy milyen Iejedelmet
veszitettek el, megmutattak a bekvetkez csodajelek.
Akikre a szent test rizetet biztak, Varad Iele haladnak, viszik a tetemet, mikzben a Iaradtsagtol meg a
szntelen szomorkodastol kimerlve mely alomba merlnek; a szokasosnal melyebben alszanak, es egeszen a
nap harmadik orajaig horkolnak. (290) A szeker, amelyre a tetemet Ielraktak, nmagatol megindul, krk
nelkl, hiszen azokat elzleg eleresztettek legelni, es terhet egyenesen viszi Varadra, oly Irgen Iorgatja a
kerekeit, hogy a Ielserkent rk meg sem tudjak allitani, le sem tudjak Iekezni, mig meg nem all ott, ahol Laszlo
szelleme a temetseget ohajtja. Temetes kzben a tmegbl valaki megjegyezte, hogy bds van, a tbbiek
megrottak, mert k a legedesebb illatot ereztek, mire ennek abrazata azon nyomban hatracsavarodott, es alla a
vallara tapadt, hogy semmikeppen sem lehetett eltekerni onnan, de mindjart megszallta a bntudat, es Ielkialtott:
Vetkeztem a szentseges es istennek kedves Iejedelem ellen, atkozott hebehurgyasagommal megbantottam a
kegyes szellemet, irgalmazz nekem, szent Laszlo! Azzal alazatosan leterdelt a sirhoz, amivel kiengesztelte a
haragvo istenseget, es vallahoz tapadt allat vissza tudta Iorditani, sebhely azonban maradt rajta. Vannak, akik
arrol beszelnek, hogy egy kamaras a templomkapunal sokaig varakozott a kiralyra, es unalmaban visszament a
bazilikaba, ahol megpillantotta urat, amint az isteni elmelkedes olyannyira elragadta, hogy Ilemelkedve Iggtt
a levegben. Azt mondjak, hogy valsagos helyzetekben az istenseg mindig partIogasaba vette, ugyhogy amikor
egyszer a getak vadonaban ldzte a besenyket, akik rengeteg joszagot es embert elrabolva siettek kiIele
Magyarorszagrol, es serege ehsegtl szenvedett, imaval Iordult a josagos es mindenhato Krisztushoz, mire
tstent akkora szarvas- es marhacsordara bukkant, hogy az ehes katonasagot bsegesen jollakatta. (295) Volt
aztan egy vitez, aki valamely tehets urnal elzalogositott egy ezsttalat, amelyet regebben az isteni Laszlo
ajandekozott az apjanak, nehany honap mulva tartozasat megadva kerte vissza a zalogot; annak azonban
megtetszett a tal, es arcatlanul megtagadta, hogy visszaadja, mondvan, hogy nem zalogkeppen van nala, hanem
mindig is az ve volt. A tal tulajdonjoga Iltt per kerekedett. A biro igy dnttte el a vitat: Helyezzek a talat az
isteni Laszlo sirjara, es mindketten vegyek Il onnan a legnagyobb alazattal, a talat pedig annak kell odaitelni,
aki azt a szent helyrl sertetlenl el tudja vinni. A biro dnteset mindketten elIogadjak: legyen az igazsag
megprobalva! A talat rateszik a sirra; aki a zalogot nem adta vissza, az elskent teszi probara a szellemet; alig
hogy alazattal megerinti a szentseges emlekmvet, azonnal rosszullet Iogja el, es sem a talat megIogni, sem
helyebl elmozdulni nem kepes. Amikor viszont ellenIele kzeledik ahitattal a sirhoz, es imadkozik az
istenseghez, hogy ne engedje a Iiut jogtalanul megIosztani attol, amit egykor az apanak, katonajanak ajandekba
adott, az isten engedelmevel maris megIogja a talat, sertetlenl, es az isteni Laszlonak halas ksznetet mond.
Az pedig, akit sszezsugorodott tagjai megnyomoritottak, kesbb megengesztelte az istenseget, es szabadon
elmehetett. Hasonlokeppen segitkesz volt a vakok, nemak, benak vagy mas testi Iogyatekossagban szenvedk
212
irant, akiket egi hatalommal mind meggyogyitott. De mindez tbb idt kivanna. (300) Igy tehat a halala utani
szazharmadik evben a szellemenek erejet tanusito csodak tmege hatasara a papa Romaban a mennybeliek
soraba iktatta, es halhatatlansaganak eme orajaban ki is mutatta, hogy az istenek kze kerlt. Ugyanis sirjahoz
odavittek egy Iiut, akinek a keze es a laba helyen Iormatlan huscsomo volt, amelyben sem csont, sem in nem
latszott, alig kezdtek el szlei knyrgni erte, amikor eszrevettek, hogy laba es keze ep lett. Ennyit a szentseges
kiralyrol.
213
214
6. fejezet - tdik knyv
Laszlo halala utan Kalman kvetkezett szabalyosan, de hogy ez hogyan trtent, arrol elterek a velemenyek.
Sokan mondjak, hogy varadi pspk volt, testverei kzl egyedl maradt eletben, es hogy az orszag el ne
szakadjon a kiralyi trzstl, es ne kerljn idegen kezbe a Iemberek kivansagara papai engedellyel ravettek
t az egyhazi meltosagrol valo lemondasra es a kiralyi tiszt elIogadasara, nehogy az egyebkent is nyughatatlan
orszag ez alkalommal tnkremenjen, a magyarok pedig azert nevezik Knyves Kalmannak, mert pspkk
szokasa szerint a zsolozsmasknyvet Iorgatta. Masok viszont es valoszinbben, ugy tudjak, hogy amikor
Kalman erteslt isteni nagybatyja halalarol, tstent hazajtt Lengyelorszagbol, es Almos visszalepese utan
rendben megkoronaztak, a hercegseget pedig nkent atengedte az ccsenek, aki ezzel megszerezte az orszag
harmadreszet. Inkabb ertelmi, mint testi adottsagokkal jeleskedett, csuI abrazatu volt, nyomorek, bozontos es
szrs, egymashoz nem ill tagokkal, melyek testet utalatossa tettek. (5) Nyelve dadogo, amellyel semmikeppen
sem tudta megkedveltetni magat, mellen kidagado pup; azt mondjak, santa is volt, es baratsagtalan termeszet.
Elmeje kiegyenlitette testi Iogyatekossagait, mert okos volt es ravasz, tehetsege tanulekony es IurIangos. Inkabb
az indulat, mint a jozansag uralkodott benne. Lelke jobban hajlott a kegyetlensegre mint az embersegre. Emellett
engesztelhetetlen, mogorva, gyanakvasra es dhngesre hajlamos; a vallasossagot kevesre becslte, a gyllet
viszont nem hianyzott belle. Ezeket a hibait nem tudta sokaig rejtegetni.
Germaniaban mar elterjedt a hir, aztan a Galliakon is vegigIutott, hogy Laszlo, a jeruzsalemi had vezere,
eltavozott az eletbl, es Iiveretl valo unokaccse, Kalman, t kvetve engedelmessegben tartja az egesz
orszagot, vagyona, hadserege egyarant hatalmas. Emiatt valamennyi uralkodo lelket mely szomorusag nttte el,
mert ugy gondoltak, hogy a palesztinai haboru legszentebb es legvitezebb hadnagyat vesztettek el. (10) Egyetlen
remenyk az unokacs, Kalman maradt, mert abban biztak, hogy nem Iajzott el nagybatyja joravalosagatol es
lelki nagysagatol, igy tehat kveteket kldenek hozza, akiket arra utasitanak, hogy elszr is biztositsak t
baratsagukrol, tolmacsoljak a Laszlo halala Iltti kzs gyaszt, es vigasztaljak az iIjut; aztan szokas szerint
gratulaljanak a Irissiben elnyert kiralyi meltosaghoz, ajanljanak Iel minden eszkzt es segitseget, vegezetl
kerjek meg, hogy Iogadja szivesen a szentseges hadjarat szamos Iejedelem neveben Ielajanlott vezerseget,
amelyet Laszlora nemregiben rabiztak. Azt hittek ugyanis, hogy a Iiatalember, amennyire tle telik, kvetni
akarja annak nyomdokait, es nemcsak a nevnek, hanem a kiralyi hivatasnak is rkse kivan lenni, a dolog
azonban egeszen maskent alakult, mint ahogy vartak. Amikor ugyanis a kvetek megerkeztek Magyarorszagra,
es az zenetet atadtak, semmit sem ertek el, st, amint a kiraly eltt megalltak, annak szerencsetlen klseje
nyomban bizalmatlanna tette ket, es mar sejtettek, hogy dolgukvegezetlen Iognak tavozni, ahogy trtent is;
nem hihettek, hogy ennek vezetese es partIogasa alatt barmi jo is trtenjek, mert ugy veltek, hogy mint testben,
ugy lelekben is jocskan alatta marad Laszlonak. (15) O pedig szamos akadalyra hivatkozva konokul
visszautasitotta a Ielajanlott tisztseget, nem atallotta eltaszitani e nagy dicsseget, egyetlen szazaddal sem
tamogatta a hadjaratot, st, mint alabb mindjart elbeszeljk, a szallast es az atvonulast is megtagadta, mintha azt
hinne, hogy ezek nem a sir visszavetele, hanem Azsia kiIosztasa vegett indulnak klIldre.
A remenykben csalatkozott Iejedelmek azonban emiatt nem riadtak vissza; merhetetlen sereget es
hadIelszerelest gyjtttek, majd egyesek Italian, masok a Pannoniakon es Trakian at elindultak Azsia Iele. Peter
remete, a vallalkozas szervezje, Balduinnal es Iivereivel a nemeteken, a magyarokon es a trakokon keresztl
akart Konstantinapolyba vonulni. A puyi pspk, Nagy Hugo, Rajmund es Istvan az Alpokon at Italiaba ment a
romai papahoz. Majd haromIele valva az egyik resz Bariba, a masik Brindisibe, a harmadik Otrantoba vonult.
Boemund, Guiscard Iia, hasonlo dicsvagytol vezettetve tekintelyes lovassaggal csatlakozott hozzajuk. (20)
Amikor Kalman erteslt arrol, hogy ezek Germanian es Magyarorszagon akarnak keresztlutazni, sereget
allitott, hogy ne erszakoskodhassanak a pannoniai varosokon es Ialvakon, mert a sajat gondolkodasmodjabol
kvetkeztetve a masokera azt hitte, hogy ezek nem a vallas kedveert, hanem rablasra ahitozva vonultak ki a
hataraik kzl. Amikor meghallotta, hogy a nemes vallalat hadserege az orszaghatar Iele kzeledik, harom
legiot elebe kldtt, hogy a Magyarorszagra valo behatolast tiltsa meg, vagy ha erre nem hallgatna, Iegyverrel
verje vissza. A szent menet megerkezven, nemcsak a vezerek, a legiokapitanyok, a szazadosok, de meg a
kzkatonak is megdbbentek annak a kiralynak az arcatlansagan, akit e jeles haboru elere akartak allitani, es aki
215
ezek utan Krisztus vitezeit, a megvaltonk jelvenyet viselket, mit sem trdve a vallassal, nem hogy elelemmel
es tamogatassal nem segiti, de meg az utat is elzarja es eltiltja, mi tbb, haboruval Ienyegeti ket, ha allhatatosan
kitartanak. Es bizony valamennyien nagyon megsajnaltak Laszlot, aki minden tekintetben boldognak iteltetven,
most elIajzott utodjatol gyalazatot szenved.
Miutan latjak, hogy az ut el van zarva, ugy hataroznak, hogy karddal nyitjak meg, ezert a menetoszlopot ers
harci rendbe allitjak, a poggyaszt kzepre helyezik, elrsket es portyazokat bocsatanak ki, batran
megtamadjak a hataron ellenallo magyarokat, es elsprik ket. (25) Aztan meginditjak a hadtapcsapatokat,
nehogy Krisztus legioit vonulasukban akadalyozzak, vagy megvonjak tlk az elelmet meg a legelt, ha mar
segedert nem adtak. Az els sszecsapasban sok magyar esik el, aki a kiraly istentelen parancsara ellenall; a
tbbivel, aki hatat Iordit, szelidebben bannak. Ezutan a kiraly akarata ellenere Iolyik a meneteles, elelmet
hoznak nekik, szallast ajanlanak Iel, es sokan adomanyokkal, a nagyobb resz penzzel, masok masIele
tamogatassal segitik tehetsegk szerint a szent katonasagot, titokban, hogy a trveny szigora ne bntesse ket. A
kiraly latja, hogy a dolog nem az szandeka szerint alakul, Ieltzeli a szegyen meg a dh, es a Temes Iolyonal
tabort ver, mintha vegre-valahara beket ktve meg akarna engedni a tavozasukat. Ezek elernek Zimonyhoz, a
varost azonnal megostromoljak es elIoglaljak, nehogy Kalman legvegl trbe csalja ket. (30) Zimony
elIoglalasa utan a roppant tmegnek szkseges elelem miatt vegigraboljak az egesz videket, es sszehordjak oda
a zsakmanyt. A kiraly aztan meggondolja magat, beket kt velk, gondoskodik elelmezeskrl es ellatasukrol, a
vezetket rangjuk szerint megajandekozza, es az emberseg minden ktelesseget teljesiti, hogy helyreallitsa
megtepazott hirnevet, mert sejti, hogy arra a gyalazat belyeget sttte.
Ezek a joindulattol megbekelt lelekkel Dacian, a Mysiakon es Trakian at Konstantinapolyba mentek. Miutan
odaertek, Alexius csaszar megbotrankozott a szent katonasag elarado szabadossagan, es ezert a legnagyobb
buzgalommal meg lelkesedessel igyekezett azon, hogy a lehet leghamarabb atkeljenek a trakiai Boszporuszon,
es elskent az inkabb embersegben, mint hadaszatban kivalo vezerl remete menjen Azsiaba, ha akarata ellenere
is. A sereg atkelese utan a nemet verbl szletett Rajmundot tettek meg vezernek. Aztan a taborral elvonult
Nikomedia es Nicea Iele. (35) Nehany nap mulva a trkk csapdajaba esett, es vei nagy veresege utan
atszktt az ellenseghez. Mig Bithyniaban ezek trtentek, a tbbi Ink Konstantinapolyban talalkozott. Vegre
mindannyian atkeltek, es a csoportok sszegylekeztek Nikomedianal. Miutan ez megtrtent, egyetertleg
megostromoltak Niceat, Bithynia Ivarosat, amelyet eleinte Flp Iiarol, Antigonusrol Antigonianak, aztan
Lysimachus Ielesegerl Niceanak neveztek. Ezt elhelyezkedese es erditese miatt nem lehetett knnyen
kiostromolni; nagy trk rseg vedte; mellette volt egy szeles to, amelyen at a szkseges segitseget, ellatmanyt
es mindent be lehetett szallitani. Raadasul megerkezett hatvanezer trk, aki a szorongatott varosnak ersitest
hozott, ezeket reszint levagtak, reszint visszavetettek es megIuttattak, de a varost nem sikerlt volna bevenni, ha
Alexius Ilottaja a tavon nem allja azt krl koszoru alakban, amire a segitsegtl elvagott lakossag nehany nap
mulva megadta magat. A varost atengedtek Alexiusnak; akik megadtak magukat, azokat minden holmijukkal
egytt atkltztettek Konstantinapolyba.
Alig vonultak negy napja, amikor mindenIell hirnkk jttek azzal, hogy trkk es szerecsenek
megszamlalhatatlan sokasaga kzeledik. (40) Es meg Il sem sorakoztattak a hadsereget, amikor az ellenseg
hihetetlen gyorsasaggal megjelent; a csata reggeltl estig tartott. A barbarok hallatlan veszteseget szenvedtek,
elkepzelhetetlen zsakmanyt szedtek el tlk, amellyel az egesz hadjarat minden nelklzeset sikerlt bsegesen
jovatenni. Szoliman, a trkk vezere, nem trdve a vereseggel, a szent had eltt szaguldozott, mindent, amire
ratalalt, szetrombolt es kiIosztott, hogy semmit se hagyjon a tamadoknak taplalekul. Aztan kiszaradt, szomjazo
terleten haladt at az ut; vegre elerkeztek Iconiumhoz, a Taurus-hegyseg kzelebe, mely rgtn Boemund
hatalmaba kerlt. Itt megpihentettek a tagjaikat, a sereg elegge Ieldlt, aztan ugy hataroztak, hogy a trkk
lesallasai miatt harckeszltsegben Iolytatjak az utat. (45) Heracliahoz erve a helyrseg nelkli varos lakoi
alazattal elebk jarultak, es megadtak magukat. Balduin es Tankred, hallva, hogy Tarsusban nincs rseg,
odament, es megadas utjan knnyen megszerezte; a tbbi Iejedelem egyetertesevel ezt a varost k kaptak. Ezek
utan nagy sereggel megtamadtak a ket rmenyorszagot, a vedtelen varosokat egykettre megszereztek, es a gall
vezerek mindent atengedtek az rmeny kormanyzonak, aki a kereszt jelehez csatlakozott. Utana elmentek
Kappadociaba, elIoglaltak Caesareat, megszereztek nehany varost, elssorban Surat es Murasist, majd athatolva
a Taurushegysegen alaszalltak egy szeles, vizben bvelked sikra, es megrohantak az egykor vilaghir
216
Antiochiat, tizenket merIldre a Ciliciai-tengertl, melynek van kelet Iele egy roppant ers vara, krben ketts
Iala, egy teglabol, egy kkockakbol, tovabba negyszazhatvan bastyaja, es van a kzeleben egy halasto. A
varosban Cassianus kiraly uralkodott, a babiloni kiraly adoIizetje. A nagy indulatra gerjedt Boemund elskent
inditott rohamot a varos ellen, elkergette az elelmiszer-szallito lovasokat, akikkel sszetalalkozott, elIogta a
szallitmanyt, es azzal csillapitotta katonai ehet. (50) Aztan megtamadtak a varost, es a hosszu ostrom alatt
nemcsak a pusztito ehsegtl szenvedtek, hanem a barbarok Ielelmetes tamadasaitol is, ugyhogy a vezetk kzl
igen sokan, visszariadva a nelklzestl es a Iaradsagtol, elszktek, kik kzl masokon kivl Petert, a remetet,
Vilmost, az Acsot, es Tankredot, Boemund rokonat emlitik, akiket gyalazatukra szkevenykent hoztak vissza, es
ujbol Ilesketve ujonckent soroztak be a seregbe. Az ostrom mar a kilencedik honapja Iolyt, es innen a
kegyetlen ehseg, onnan a tmentelen ellenseg szorongatott. Gyzelem eppen a remenytelensegbl szletett; mert
a varossal szemben veres verekedest Iolytattak az ellenseggel, amely Iele reszben elesett, a tbbi elmeneklt. A
gallok es a germanok a sikeren Illelkesedve meg elszantabban indultak Antiochia elIoglalasara. Vegre
ugyanezen honapban az antiochiai Pyrrhus arulasa Iolytan az ej stetjeben elIoglaltak a varost. (55) Cassianus
kiraly a kaput kinyitva elszktt, es a kzeli hegyekbe meneklt, ahol bolyongasa kzben az rmenyek
megltek. Antiochia elIoglalasa utan nehany nappal a perzsakkal zajlott le sulyos tkzet, mert a varos
kzeleben szerencsesen megverekedtek Corbanaval, a perzsa kiraly kapitanyaval, es Sensadollal, Cassianus
Iiaval, hihetetlen zsakmanyt szereztek, mert ugy hiszik, hogy itt majdnem szazezer tamado esett el, es lovak,
krk tmegein kivl krlbell tizentezer tevet is elhajtottak. Amikor a diadallal visszajttek a varosba, a
varkapitany, aki addig kemenyen vedekezett, a varat nkent atadta a normann Boemundnak. Antiochiat a
nemikepp tiltakozo Rajmund kivetelevel mindenki hozzajarulasaval Boemundnak adtak. A negyedik honapban
pedig a tabort tovabbvittek, ervel bevettek Rugiat es Albaniat, majd a kzelg Iagy ell a sereget teli szallasra
vontak vissza.
(60) A kvetkez tavaszon Tripoliszhoz vonultak, majd megszereztek Tortosat es Gybellumot. Tripoliszt
haromhavi ostrom utan sem volt knny elIoglalni, ezert a tripoliszi kirallyal engedekenyen banva kedvez
Ielteteleket kinaltak neki, es mert penzt, Iegyvert, elelmet ajanlott, nyomban szvetsegesl Iogadtak. Aztan
elmentek Betelonhoz es Zebarishoz, ahol a Brais Iolyonal tttek tabort; innen meredek hegyeken at vezetett az
ut. tdnapra eljutottak Bejruthoz, a hires tengerparti kereskedvaroshoz. Innen tovabb a tizedik napon
Caesareahoz, vegl Jeruzsalemhez erkeztek, es harom reszre oszolva megostromoltak a varost; az els vertanu
eszakra nez kapujanal a normann es a Ilandriai herceg, nyugat Iell GotIred es Tankred, keleten es a
Sion-hegynel Rajmund taborozott le. (65) Az ostrom harminckilencedik napjan, miutan Balduin roppant ers
legioval egy deszkapallon elskent benyomult a varosba es megnyitotta a kaput, a megvalto szletesenek ezer
Iltti kilencvenkilencedik esztendejeben elIoglaltak. David tornyat megadas utjan vettek be; korra es nemre
valo tekintet nelkl ldkltek; a templomban szrny meszarlas Iolyt. A ver egy lab magassagban allt a padlon.
Ez a szerencsetlen varos rkke ki volt teve a pusztitasnak, hiszen hogy a regebbieket elhagyjam azt
olvassuk, hogy lerombolta els Ptolemaeus egyiptomi kiraly, aztan Titus, Vespasianus Iia, utana Hadrianus
csaszar es Nagy Karoly, most meg a gall es a german. GotIredot mindenki szavazataval megvalasztottak
jeruzsalemi kiralynak, aki ugyan a tbbi uralkodoi jelvenyt elIogadta, de a koronat hatarozottan visszautasitotta,
mondvan, hogy kereszteny emberhez nem ill aranykoronat viselni abban a varosban, ahol Krisztus, a
leghatalmasabb kiraly, tvist hordott. Valamivel kesbb jelentettek, hogy nagy ellenseges tmeg kzeledik,
hogy a varost elragadja az europaiaktol, nyomban Ielvonultak ellenk, es GotIred vezerletevel es haditerve
szerint Ascalan kzeleben szerencsesen megverekedtek, a tamadokat levagtak, elkergettek, es jeles gyzelmet
arattak, amelyben az azsiaiak kzl velhetleg szazezer ember esett el, sokan mondjak, hogy a csataban
tszazezer ellenseg veszett oda.
(70) Es most terjnk vissza Kalmanhoz, aki elbocsatva a szentseges vallalkozas hadsereget, hazament a
palotaba, Almos ccsenek megengedte, hogy visszaterjen a sajat varosaiba, es ezutan a rosszakarok
mesterkedese nyoman sulyos gyanakvas tamadt a ket testver kztt. Egyesek az egyiknek akartak kedveskedni,
es Iigyelmeztettek, hogy ovakodjek Iivere cselszveseitl, masok viszont a masikat intettek, hogy semmikeppen
se bizzon testvereben, akirl sohasem lehet tudni, nincs-e benne csalardsag. A Ielkeltett gyanubol Ieszltseg
tamadt, a Ieszltsegbl aztan nyilt ellensegeskedes es harc. Es aztan? Kettejk kztt kitr a testverhaboru. A
kiraly ers lovassaggal elmegy a Tisza Iolyo melle Varkony varoskahoz, Almos atellenben a varos kzeleben
taboroz le, kzttk ott Iolyik a Tisza. Mar beksznt az tkzet napja, amikor egyes joszandekuak
217
kzbenjarasara nehany napos Iegyversznetet ktnek, es ekzben targyalni kezdenek a Iiverek kztti
megegyezesrl. (75) A Iurak meg a ket Iel katonai a vezerek nelkl talalkoznak; miutan a tekintelyesebbek
nemelyike kinyilvanitja a velemenyet, annak adnak igazat, aki gyes Iogalmazasban hosszasan ertekezik a
magyarorszagi belhaborukrol es a Peter meg Salamon idejeben elszenvedett bajokrol, arrol, hogy nem
tisztesseges a testverviszalyt szitani, a polgarhaborut Ieltamasztani, ket testver kedveert valamennyiket
elpusztitani, es vegl ennek szellemeben hataroznak; vegeredmenyben oda jutnak, hogy a magyaroknak semmi
okuk sincs egymassal verekedni, semmikeppen sem szabad polgarhaboruba bonyolodniuk, es e tekintetben nem
kell szot Iogadniuk a vezereknek, ez az dolguk, es ha mar elragadta ket a kegyetlen verekedhetnek,
verekedjenek meg parbajban; aki szoval vagy tettel uszitja ket, az halal Iia; a magyarok pedig elIogadjak
kiralyuknak a parbaj gyzteset. A kzkatonaknak is tetszik e dntes. Grak elmegy a kiralyhoz, Ilia Almoshoz,
hogy kzlje a hatarozatot. Amikor ezt tudattak velk, a ket vezer nyomban tabort bontott, es visszalepett a
testverharctol. Hiszen Kalman, aki mint mondjak vaksi, santa es pupos volt, nem kzdhetett volna egyenl
esellyel Almos ellen.
(80) A kiraly kisse eszre tert, es mast gondolva Iegyveret a regen roxolanoknak nevezett rutenok ellen Iorditotta,
abban a meggyzdesben, hogy hasznosabb, ha idebent a nyugalmat apolja es odakint Iorgatja a kardot, mintha
bels es roppant veszedelmes haborusagba bonyolodik. Tehat oriasi sereget toboroz, es megindul a rutenok
ellen; terletkre lepve tzzel-vassal bszen pusztit mindent, embert, allatot elhajt. Jelentik ezt a kiralynnek,
akinek Lanka a neve, ez Kalman ele jarul, nagy zokogassal knyrgve az ellenIel laba ele esik, bocsanatot ker,
bekeert rimankodik, ahogy tle telik, panaszkodik a Iosztogatasok miatt, allhatatos kerlelessel lelgeti a terdet,
hogy irgalmazzon a rutenoknak. A kiraly azonban bosszankodik az asszony arcatlan kvetelzesen,
meltosagarol megIeledkezve labbal taszitja el t, es azt Ieleli, hogy nem illik kiralyi Ielseget asszonyi
obegatassal megszegyeniteni. Ez az elzetes utan karjat az egre tarva az isten segitseget keri, es atkozza a
kegyetlen visszautasitast. (85) Mellette megjelenik a kun kvetseg is, amely a rutenok szamara hosszas
knyrgessel irgalmat es beket ker; de a kiralyt semmiIele kerlelessel sem tudja megengesztelni. Ekzben a
rutenok odahivjak Mirkod kun vezert es segit csapatait, es mindketten Kalman kzeleben vagy t merIldnyire
taboroznak le. A kvetek a beke remenyeben csalodva jnnek vissza, beszamolnak a IerIi megatalkodottsagarol,
mire nemi pihen utan a masodik ejszakai rseg idejen hadrendbe sorakozva meglepik a mit sem sejt es
elbizakodottsagaban mitl sem Iel ellenIelet; egyenesen megtamadjak es lerohanjak a szekerekkel keritett
tabort, akit az alom es a Iaradtsag elnyomott, azt ledIkdik, aki Ielpattan es ellenall, azt vagy levagjak, vagy
meneklesre kenyszeritik; mert a varatlan tamadastol megrknydve egyesek megIutnak, egyesek ellenallnak,
a harmadik resz nagy larmaval Iegyverert kapkod; nem tervszeren, hanem vaktaban vagdalkoznak mind; vegl
remenyvesztetten megIut mindenki, beveszi magat az erd melyebe, es igy menti a bret; a rutenok
Ielhaborodasukban es a szerencse kedvezesebl mindenIele ldklnek. A magyar hadsereg majd egy szalig
elesik; Kalman nehany nemessel alig tud megmeneklni, krlveszi es kiragadja t a veteranok legioja,
mikzben a tbbiek zme elhull vagy megsebesl. (90) A kunok kergetik, es ekzben nyillvessel meglik az
Almasi nemzetsegbl szletett vitez IerIit, Eszenyt egy sereg emberevel egytt, tovabba a Ipapok kzl Kupat
es Lrincet meg sok mast. Az egyik kun Iember, Monok, hatulrol szorongatja ket, Mate, a testrcsapat
kapitanya szembeIordul vele, hogy mereszseget lelohassza. Amde az megIordul, kld egy nyilvesszt, es
keresztllvi Mate labat, aki sebetl ellankadva mar-mar az ellenseg kezebe kerlne, ha bajtarsai gyorsan meg
nem vedenek a pajzsukkal. Aztan Peter megy neki Monoknak, aki a nyilazasban kiIaradt, elIogja, megsebzi, es
elve viszi a kiralyhoz. Gyula ispan atszurt labaval szinten alig tud kimeneklni a kunok kezebl, majd nehany
honap mulva elmergesedett sebebe Magyarorszagon belehal. (95) A taborbol kiebrudalt magyarok tehat oriasi
vereseget szenvednek, elveszitik Ielszerelesket, ruhaikat, edenyeiket, Iegyvereiket, a kiraly kincseit, es kevesen
meneklnek meg. Akik az erdbe beszaladtak, ehsegkben sarujuk tzn piritott talpat is IelIaljak. A
kzvelemeny minden masnal sulyosabbnak tartja ezt a vereseget. Azt mondjak, a kiralynak ez idben szletett
els Ielesegetl ket Iia, Laszlo es Istvan. Hogy milyen szarmazasu volt az asszony, es hogy hivtak, azt nem
talalom.
A normannok ezutan Boemund Iivere, Rogerius vezetesevel zaklatni kezdtek Dalmacia es Grgorszag egesz
partvideket. A velenceiek nem sokkal ezeltt Ioglaltak el nehany tengerparti terletet Dalmaciaban, mikzben a
tbbit, leginkabb a bels reszeket, mar regota a magyarok birtokoltak, mint ahogy a mai napig is k tartjak, most
a velenceiek szvetseget ktttek Kalmannal, mert Dalmacia vedelme kettejk gye volt. (100) Az egyezmeny
218
pontjait a kiraly szivesen elIogadta, arra gondolva, amint trtent is, hogy a baratsag szine alatt Ielkeresheti a
dalmatokat, a magyarok regi szvetsegeseit, akik pannoniai Iennhatosag ala vagyakoztak, es egyszer megeshet,
hogy visszateriti ket az orszaga hsegere. A megallapodas utan azonnal knnylovassagot allitott meg egy
nagy hajohadat, amelyre Ielszallva elIoglaltak Brindisi kiktjet, megszalltak a varost, es rseget raktak bele.
Aztan beszaguldoztak a szarazIldet, es keresztl-kasul pusztitottak Apuliaban, sszeIogdostak az embereket
meg a barmokat, majd amikor ugy gondoltak, hogy elegge megpakoltak a hajokat, es ki-ki alaposan megszedte
magat, visszavonultak Dalmaciaba. Kalman nem csalodott varakozasaban, mert amikor latta, hogy a
velenceieket lekti a sziriai hadjarat, es hol a normannokkal, hol sajat eleikkel, a padovaiakkal haboruznak, a
szvetseg jogan szabadon mozgott. Dalmaciaban. Amikor e videk nemesei Ielkerestek t, maris Iigyelmeztette
ket, hogy ne Ieledkezzenek meg regi szabadsagukrol es Magyarorszaggal valo szvetsegkrl, es ha ugy
akarjak, szivesen megszabaditja ket a velenceiek nyomoru szolgasagatol. (105) igy szinte az sszes dalmat
elallt a velencesek melll, visszatert a pannonok szvetsegebe, legelszr a zaraiak, akik elzavartak a velencei
hatosagot, es bebocsatottak a kiraly altal kldtt rseget. A tbbiek ezek peldajat kvetve mindenhonnan
elkergettek a velenceseket. Kalman segelyhadakkal rakta tele Dalmaciat, es a dalmatok ezek oltalma alatt rgtn
atpartoltak hozza. A kiraly aztan, mint megigerte, rendeletben adott rks szabadsagot Dalmacianak, es
megkttte a szvetseget a velenceiekkel, mint mondottuk. A velenceiek is belementek ebbe a Ieltetelbe, hogy
az italiai hadjarat soran senki se zugolodhasson Velence ellen Dalmacia megszallasa miatt. Attol tartottak
ugyanis, hogy Dalmacia Ilemlegetese a haboru alatt zugolodast es katonai zendlest okoz. (110) A magyarok
minden mesterIogas nelkl megirt evknyvei csak a pre igazsagot tartalmazzak, es az esemenyt maskent adjak
el, mint azok. Azt mondjak, hogy Kalman megtkztt Peterrel, aki e terlet uralkodoja volt, sulyos csatat
vivott vele Modrus magas hegyen, amelyet most Petrova-goranak, azaz Peter hegyenek neveznek, a kiralyt
meglte, es Dalmaciat hadijogon Magyarorszaghoz csatolta; st, inkabb visszavette Petertl, mert az elIoglalta
azt Laszlo halala utan, aki mar a pannonokhoz csatolta volt, majd e visszavetel utan a normann hajohad kezdte
azt nyugtalanitani; erre a kiraly mindenIell segitseget szerezve, a velencei Ilottat vezette Il a normannok
vakmersegenek megIekezesere, akik egesz Apuliaban uralkodtak, es az Adriai-tengert mindentt haborgattak;
ezutan tengeri hadjaratot vezetett Apuliaba Brindisihez, azt harom honapon at tzzel-vassal pusztitotta, es nagy
zsakmanyt vitt el; (115) ezutan elIoglalta Brindisit es Monopolit, ezeket velencei rsegre bizta, hogy az mindket
varost Kalman neveben rizze; Kalman ezutan a magyarokkal visszament Pannoniaba, a velencesek pedig
nemsokara kisajatitottak es joghatosaguk ala vontak a rajuk bizott varosokat; vegl a csaszar parancsara pisai
katonak kiztek a velenceseket, es visszavettek ezeket. Ezt mondjak az evknyvek, melyek szerzi ugyan
mveletlensegk kvetkezteben szabalytalanul irjak a trtenelmet, ugy latszik azonban, hogy az igazsagtol
eltert nem kltenek. Az pedig mind a mai napig vilagosan latszik, hogy a bels terleteken nincs velencei
birtok, csak egypar megszallt tekintelyes tengerparti varos, amelyen Ilottaval is lehet uralkodni; ezenIell a
tengerparti nepek sohasem tudtak elIeledni a magyarsagot, es ha ers es eber rsegek gondosan nem
vigyaznanak rajuk, a velencei hatalomtol IurtonIurt elpartolnanak. (120) Ennek eleg nagy valoszinseget
mutatjak a zaraiak lazongasai, akiket a legszorosabb erditessel es rkatonasaggal is alig lehet visszatartani
attol, hogy visszasovarogjak a pannoniai szabadsagot. Mert a regi kapcsolat reven a szkita Iggetlenseg ugy
beleivodott a dalmatok leikebe, hogy azt onnan a mi idnkig sem sikerlt kitrlni. Hozzajarul ehhez a zord
hegyvidek, amelyet nem ok nelkl neveznek Adriainak, meg a dalmatak kemenysege, mely inkabb a szkitaval,
mint a taljannal latszik egyezni. Tudniillik az Adriai-tenger valasztovonala szokasaikat inkabb a szkitak, mint a
latinok Iele hajlitja. De terjnk vissza a zaraiak elpartolasahoz.
Meg negyedik Henrik csaszarsaga idejen, aki krlbell tven evig uralkodott, akkor, amikor a velencei
kztarsasag elen Falieri OrdeIalo allt, Zara elkergette a velencei hatosagot meg az rseget, es atallt Kalmanhoz.
(125) Erre a hirre a velencesek roppant mod megremltek, es sokkal nagyobb banatba estek, mint a varos
nemregiben trtent szrny leegese miatt; ugyanis tudtak, hogy erre a peldara rvidesen egesz Dalmacia
Iellazad, es velekedesk meg Ielelmk nem is volt alaptalan. Kalman Zara visszavetele utan nemsokara
Dalmacia tbbi nepet is visszaszerezte, es hogy minel nagyobb es idtallobb jotetemennyel ktelezze ezeket
magahoz, keszseggel adott nekik szabadsagot, a varosi egyhazakat pedig bkez adomanyokban reszesitette. Ez
a josag ugy megejtette a dalmatak szivet, hogy a pannon nevet maig sem Ielejthetik, es a legersebb rseg is alig
tartja meg ket a velencesek szolgalataban.
A velencesek haragosan vadoltak Kalmant, es az altaluk mindeddig hiven betartott szerzdes megszegesenek
219
rk gyalazatat kialtottak ra. (130) Erre azt Ielelte, hogy nem szegte meg a szerzdest, nem Iogott Iegyvert a
szvetsegeseire, es nem sertette meg a baratsagot, hanem a sajat nepet Iogadta vissza, mely nkent kinalta magat
oda, es mely rksdesi jog szerint hozza tartozik. A velenceiek erre nagy Ilottat szerelnek Il, OrdeIalo dozset
Dalmaciaba kldik, amit hivatalanak tizenharmadik esztendejere tesznek. OrdeIalo Zarat szoros ostrom ala veszi
es megtamadja. A magyar helyrseg ellenall es elszantan vedekezik, sokszor vonul ki csatazni, mely
alkalommal mindket reszrl sokan elesnek. A varost szakadatlan tamadas sanyargatja mind a szarazIld, mind a
tenger Iell, ehseg Ienyeget, es vegezetre a magyarok elvonulnak, elsietnek a tbbi varos vedelmere. OrdeIalo
Zara visszaIoglalasa utan rseget helyez bele, elhajozik Sicumba, melyet most Sebeniconak mondanak, es mert
azt is gytri az inseg, megadas utjan elIoglalja, es hogy tbbe ne lazonghasson, Ialait lerombolja. (135) Innen a
tengerpart tbbi helysegehez megy, melyet a magyarok az ehseg miatt kenytelenek Ieladni. Aztan a velencesek
atkelnek a hegyeken, es a sikeren Ielbuzdulva ugyanezen vezer alatt behatolnak Horvatorszagba, es mint
egyesek irjak, Iegyverrel birtokba veszik az egesz tartomanyt, es a velencei dozsek ekkor szerzik meg maguknak
Horvatorszag titulusat, amit azonban masoknal nem talalok.
Miutan a magyarok hiret vettek annak, hogy a velencesek visszavettek Dalmaciat, benyomultak Horvatorszagba,
es ott szelteben-hosszaban szaguldoznak, oriasi zsakmanyt visznek el, Kalman azonnal Iegyverbe szolit a
szvetsegesekert, mindket Pannoniat hadba hivja, mint akinek meg Magyarorszag sem olyan Iontos, mint a
dalmat szvetseg. Nemcsak Ialvankent es varosonkent hivja be a katonakat, hanem hazankent is sorozast tart. A
kiraly parancsa szerint a csapatok a Dravanal gylekeznek, majd atkelnek a Iolyon, es a szvetsegesek
erdekeben hadba allitjak az egesz Valeriat, mely a Szava es a Drava kzen Iekszik. (140) Amikor azonban
megallnak a Szava partjan, meghalljak, hogy a velencesek Horvatorszag vegigpusztitasa es Dalmacia
visszavetele utan mar nagy rmmel hazamentek. A magyarokat leginkabb az dhitette Iel, hogy azok magukkal
vittek tbb dalmaciai urasagot meg egy sereg nemest, es ezeket nemcsak a diadalmenetben vonultattak Iel
maguk eltt, hanem ott is Iogtak Velenceben, hogy tbbet ne lazonghassanak; ezert nyomban tovabbvonultak a
Kulpahoz. Atkeltek a Iolyon, Horvatorszagot kiIosztva talaltak, es a pannonokat nem csekely szomorusag es
szanalom keritette hatalmaba, amikor meglattak a Ilperzselt Ialvakat es a megszallt varosokat. De meg
sulyosabbnak tartottak, hogy sok nemest Iogolykent elvittek. Nehany napig idztek a tartomanyban, mig
valamennyi elIoglalt varost ervel vissza nem vettek. Aztan atkeltek az Adriai-hegyen, es alaszalltak a dalmat
partra. A magyarok jvetelenek a hirere OrdeIalo ugy velekedett, hogy e valsagos helyzetben sem szabad
engednie, es a tanacs hatarozata alapjan nyomban Ilottat allitott, kisse nagyobbat, mint a multkor, es atsietett
Dalmaciaba; elszr is e videk Ivarosahoz, Zarahoz ment, mert azt remelte, hogy ennek birtokaban az egesz
tartomany Iltt knnyen gyzedelmeskedhet. (145) Ott talalta a pannoniai tabort, es batran nekiveselkedett,
hogy a varost Ielszabaditsa az ostrom alol. A magyarsag mit sem ohajtott mohobban, mint alkalmat az
sszecsapasra, remelve, hogy ha gyz, mindent knnyeden visszaszerezhet. A velencei is ugyanezt kivanta, ugy
gondolkozva, hogy a haborut egyetlen nekirugaszkodassal beIejezheti; ezert partra szallitotta a hadsereget,
rendben Ielallitotta a hajokat, elhelyezte a hadigepeket, es a partvonalat elIoglalva Ielallitotta a hadsort. Az
ellenIel ennek lattara szinten Ielkeszitette Iegyverzetet, Ielvonultatta a gyalogosszazadokat, amelyeket
tekintelyes lovassaggal tamogatott meg. Aztan adott jelre kitr a harc, a legnagyobb hevvel sszecsapnak; egy
ideig tavolrol harcolnak. Aztan nekitzesednek, es oly adaz es veres verekedes kezddik, mintha nem is
hatalomert es dicssegert, hanem gyermekeikert es eletkert kzdenenek; mar mindentt kzelharc Iolyik,
ugyhogy a kardcsapasra alig jut hely. A ket vezer derek parancsnokkent es kzvitezkent egyarant helyt all. (150)
A sereg kzepen OrdeIalo hangos kialtozassal biztatja embereit, hogy batran rontsanak a barbarokra, Iekezzek
meg szilajsagukat taljan ervel, ne Ieledkezzenek meg a kztarsasagrol es a velencei hatalomrol. Kalman
viszont a pannoniaiakat lelkesiti, hogy kzdjenek vitezl szvetsegeseikert, hiszen nem a veteranok legiojaval,
nem hs vitezekkel, hanem halaszokkal allnak szemben; ne trjek tovabb a halzabalok szemtelenseget, akik
akkora vakmersegre ragadtattak magukat, hogy mar az Adriai-tenger egesz videket, amelyet a romai nep nemes
koloniai ekesitenek, kalozkodassal magukhoz mereszelik ragadni. Sziriai hajokazasuk minapi sikerevel eltelve
elIoglaltak egypar regisegtl leromlott es szinte elhagyatott varoskat meg nehany szigetet a Kykladokon.
Megparancsolja tehat, hogy mindnyajan kzdjenek batran az orszagert, a becsletert, a szvetsegesek javaert, es
ne Ieledjek a magyar virtust es dicsseget. (155) igy aztan mindket Ielnek megnvekszik a batorsaga, es akkora
erbedobassal verekszik, hogy inkabb meghal, mint enged. Ezert rettenetes a pusztulas. A szerencse egy ideig
mindketthz egyIorma, es mig egyenl gyzelmi eselyekkel csataznak, rengeteg ver mlik. Ezek a
220
szvetsegeseik iranti szeretetbl, azok uralomvagybol harcolnak kitartoan. Amikor mar sokan elestek, a
tartalekra kerl sor. A kiraly megprobal egy utolso erIeszitest tenni a jobbszarnyon, es azzal az elszantsaggal
verekszik, hogy vagy kiszabaditja a dalmatokat a velencei szolgasagbol, vagy a magyarokkal egytt meghal, igy
ujra Iellangol a csata, es megindul a vertes lovassag. A velenceieket meg ugyanekkora remeny Iti, es nem
haboznak a vegsket is megkiserteni, mert k, a gyzelem ketesse valvan, visszahuzodhatnak a kzeli
hajohadra, es hogy visszavonulasukat meg ne akadalyozzak, a partra mar rseget helyeztek. (160) A gyzelem
vegs remenyevel egy utolso probara szanjak el magukat, es minden erejket a jobb szarnyra sszpontositjak,
ahol a kiralyt latjak serenyen Iorgolodni, es a szorongatottaknak segitseget visznek. Ok is hasonlo
vakmerseggel ujitjak meg a kzdelmet, es mert lovasaik nincsenek, azok helyett leginkabb nehezIegyverzet
vertes gyalogokat alkalmaznak, akiket landzsasok, knnyIegyverzetek es ijaszok nagy tmege kvet, es
lesben allnak a klnbz hadigepek, melyek az ellenseges csapatokra iranyulnak; ezert az adaz kzdelem
IelIorrosodik. Amikor a velenceiek erejk Iogytan kisse bagyadtabban kezdenek verekedni, es mar-mar
megrendlnek, OrdeIalo a veszely lattan valtozatlan allhatatossaggal a katonasag srjebe veti be magat, es meg
az eddiginel is hangosabb kialtozassal nogatja veit, hogy a kszbn allo gyzelmet e legutolso erIeszites
soran el ne szalasszak, ne engedjek a barbarok hatalmaba ezt a nemes tartomanyt, amelyet oly sok ver aran
szereztek, jusson eszkbe, hogy most is azokkal allnak szemben, akiket sokszor kiakolbolitottak Dalmaciabol.
De nemcsak biztatassal, hanem ervel is igyekszik segiteni a Iarado sereget, es hogy peldaval is lassak t ell
jarni, maradektalanul teljesiti a legkivalobb vezer ktelesseget, es beIurakszik az ellenseg tmtt sorai kze,
ahol egy landzsa atdIi, es elesik. A hs hadvezer bukasa rgtn megtri az egesz hadsor batorsagat, ugyhogy
akaratuk ellenere kenytelenek meghatralni. (165) Ezzel szemben a magyart ugy Iellelkesiti az ellenseg eleste,
hogy tbbe nem lehet Ieltartoztatni. A rend Ielbomlik, a velencesek hatralnak, majd altalanos Iutasba kezdenek,
es szaladnak a Ilottahoz. A gyalogosok es a lovasok hasonlo Irgeseggel erednek a nyomukba, es utjukat alljak,
mieltt a hajokra visszamehetnenek, igy hat a velenceiek, mint k maguk es tulajdon iroik szinten megvalljak,
Zara Ialai eltt a legnagyobb reszben elestek vagy Iogsagba kerltek, egy kis csoport meneklt meg a
matrozokkal, mely alig volt eleg ahhoz, hogy a Ilottat hazavigye. A tragediat tetezte a kivalo dozse halala, amit a
kztarsasag szamara roppant karosnak iteltek. Azt mondjak, e vereseg ugy megviselte a nepet meg a
nemesseget, hogy 30 napos nyilvanos gyaszt tartott; OrdeIalo testet elvittek Velencebe, hivatalosan megsirattak,
es a legnagyobb tisztelettel elhantoltak Mark templomaban.
(170) Az ellenseges csapatok elzese, szinte lemeszarlasa utan a magyarok birtokba vettek a magat nkent atado
Zarat. Aztan a tbbi varoshoz siettek, melyek a zaszlo lattara azonnal visszatertek a magyarok hsegere.
Dalmacia meghoditasa utan mindenhova rseget raktak, ahogy az egyes helyek igenye megkivanta, majd
Kalman visszatert Pannoniaba. Tudta, hogy amikor OrdeIalo vezer annak idejen a magyarokat Dalmaciabol
kizve visszament a hazajaba, a dalmat nemessegbl tekintelyes szamot vitt el Iogolykent, es azt latvanyos
pompaval diadalmenetben hajtotta maga eltt, es most a kedvez szerencse jovoltabol a velenceiek bosszusagara
nem ellenseges Ioglyokkal tartott diadalmenetet a varosokon es Ialvakon keresztl, mint a masik, hanem
dalmatokkal es horvatokkal. A tartomany szamos nemese es urasaga a kiraly beleegyezesevel az ujonnan
visszanyert szabadsag jelekent megborotvalt Iejjel lepkedett a menet elen, hogy ugy lassek, mintha a kiraly nem
annyira a velencesek legyzesevel, mint inkabb a dalmatok Ielszabaditasaval diadalmaskodnek. (175) E
latvanyossagra mindennnen sszeszaladtak a klnIele rend emberek, akik a gyzteseknek is, a
szvetsegeseknek is gratulaltak, es a kiraly dicsseget a bamulok tmegevel nveltek. BeIejezesl elmentek
Fehervarra, az isteni kiralyok emlekmvehez, ahol meg pompasabb triumIust tartottak. nnepelyes klssegek
kztt knyrgest rendeztek, a bazilikaban kiIggesztettek a rengeteg ellenseges zaszlot es a zsakmanyt, es
harom napon at halaadast tartottak az isteneknek. A dalmatok pedig e gyzelem napjat, amelyen a velencesek
rabsagabol kiszabadultak, az nnepek kze iktattak, es a szent szabadsagnak szenteltek. Ez a Ieledhetetlen
jotetemeny az utodok elmejebe is ugy beleplantalta magat, hogy a mi idnkben is idegen iga alatt nygve nem
Ielejthetik a magyar nevezetet. Mindenki ugy velekedett, hogy Kalman pusztan ezzel a csodalatra melto tettevel
kierdemelte a halhatatlansagot.
(180) A velencesek a nagy veresegtl es szomorusagtol megtrve, Dalmacia visszaszerzesenek minden
remenyet elveszitve, es mert mindenIele alkalmatlansag zaklatta ket, ugy hataroztak, hogy kveteket kldenek
Kalmanhoz, akik kerjenek beket, vagy ha ez nem megy, legalabb hosszabb Iegyversznetet eszkzljenek ki.
Evknyveik azt irjak, hogy a szenatus hatarozata alapjan Falieri Vitalist, Giustiniani Orsot es Morosini Marton
221
jegyzt jelltek kvetnek, akik a legels alkalommal elindultak Pannoniaba. Amikor a kiraly meghallotta, hogy
kzelednek, tbb Ipapot es Iurat elebk kldtt, hogy meltosaguk szerint Iogadjak ket, es tisztesseggel
vezessek a szine ele. Miutan pedig varakozasukat meghalado nagyrabecslessel Iogadtak, es a kiraly ele
vezettek ket, a tbbiek neveben Giustiniani Orsonak adtak meg a szot:
Ha nem tudtuk volna pontosan, kegyelmes Kalman, hogy ki az a kiraly, akihez jvnk, bizony, a velencei tanacs
es nep sohasem dnttt volna ugy, hogy hozzad kld minket, nehogy hiaba kerjen valamit, vagy minket bsz
ellenseg hatalmanak tegyen ki. (185) Azonban tudjak, hogy te az isteni Laszlo unokaccse es tanitvanya, a
legszentebb Istvan kiraly leszarmazottja vagy, es tudjak, hogy sem vallasossagban, sem kegyessegben, sem az
emberseg barmely nemeben nem maradsz el tlk, ezert nem mint ellenIelhez kldtek minket hozzad, hanem
mint az emberi gyek kormanyosahoz, mint kztarsasagunk szentseges baratjahoz, hogy ne annyira a
meltanyossag, mint inkabb a baratsag jegyeben targyalj velnk a bekerl. Jol tudjuk, hogy megtanultal
gyzedelmeskedni nemcsak masokon, hanem nmagadon is, es a legkivalobb kiralyokban ez a legtbb.
Dalmacia megszerzeseert ketten kzdttnk, de okaink elterek voltak; mi kiterjedt birodalmunk jussat ovtuk, ti
regi szvetsegeseitek szabadsagat igyekeztetek megvedeni. Sok es bizony sulyos haboru Iolyt kzttnk,
aminek soran gyakran lattuk valtozni a szerencset, mely hogy alaposan megtreIaljon minket, hol a velenceiekre,
hol a magyarokra mosolygott, es minel kedvezbbnek latszott, annal csalaIintabbnak bizonyult mindkettnkhz.
Nem tagadjuk, hogy a dalmatok es a totok elbb engedtek a magyar, mint a velencei hatalomnak. (190) Mieltt
meg Velence letezett volna, Attila ezt az egesz videket mindentt rombolta, perzselte, Dalmacia shonos nepet
teljesseggel kiirtotta. A totokat, akik kesbb Dalmaciat es Horvatorszagot elznlttek, gyakran tamadtatok es
hoditottatok meg sulyos haboruval. Ha valamilyen Iennhatosagot vallalniuk kell, ezek inkabb kivanjak a
magyart, hiszen mindketten szkitak vagytok, es a hunoknak az istenseg adott Ielhatalmazast az uralkodasra. A
hunokat kveten a velenceiek szereny kezdet utan uralkodni kezdtek, es tudjuk, hogy mi sem vagyunk
meltatlanabbak arra, hogy a sors urra tegyen minket, mint k voltak. A vegzet, mely a hatalmasok harcaban
gynyrkdik, azt akarta, hogy gyakran valtogassuk a gyzelmet es a vereseget, es szinten bevalljuk, hogy a
dalmaciai haboruban nagyon sulyos anyagi es emberaldozatot szenvedtnk, de a tenyeket csak karhoztatni lehet
s nem jovatenni. (195) Sok dolog van, Kalman, amit jobb szeretnenk meg nem trtentnek tudni. Nem rlnk a
haborunak, amely kettnk kztt esett, es sajnaljuk, hogy Dalmacia kedveert szembekerltnk veled, de ha
trtenetesen egyIorma szerencseben reszesltnk volna, mindketten ugyanazon bnben lennenk vadolhatok
vagy Ielmenthetk. Am a vesztesnek minden joga odavan. Ha vetkeztnk valamit a dalmat haboruval, sokkal
elbb megbnhdtnk erte, mint ahogy a bocsanatot kerjk. Hozzad jttnk tehat, Kalman, hogy a velencei
tanacs es nep neveben beket es bocsanatot kerjnk, vagy ha ezt az igazsag es meltanyossag ellenere nem
kapnank meg, a lehet leghosszabb Iegyversznetet eszkzljk ki. Ne gondold, hogy Ielenksegbl vagy erink
kimerlese miatt kerjk a beket, hiszen tudod, hany hadjaratot viselnk szarazon es vizen egyazon idben. A
kegyes sziriai vallalkozas szolit el minket innen, amelyben sokkal nagyobb dicsseget Iogunk szerezni. (200)
Tudod, hogy GotIred jeruzsalemi kiralyt testvere, Balduin kvette; ez meghoditotta Egyiptomot, meglte
kiralyat, a kaliIat, majd meghalt. A masik Balduin kvette t, aki az elmult napokban megtkztt Doloch
parthus kirallyal, es Iogolykent Harranba vittek. Akik Jeruzsalemben eletben maradtak, nagy sirassal varjak
hajohadunkat. Ez a haboru sokkal inkabb illenek Ielsegedhez, mint a mi kztarsasagunkhoz. Ugy gondoljuk
tehat, hogy illetlen es meltatlan dolog tovabb haboruzni a szent kiralyok nemes utodaval, es szkita Iajotokbol
szarmazo szvetsegeseitekkel. Mivel tehat az a szandekunk, hogy az iden nagy hajohaddal segitjk meg a
szorongatott keresztenyeket, akik ama dicsseges es szent regiot a mocskos pogany barbarsagtol
megszabaditottak, hogy Jezus Krisztusert, megvaltonkert kemenyen harcolhassunk, mert ennel a szolgalatnal
nincs jvedelmezbb, esedezve kernk, hogy adj beket a te Velencednek, kss velnk rk szvetseget, es
tetszesed szerint birtokold Dalmaciat, hogy ujitsuk meg most, Kalman, a regi kapcsolatot es baratsagot,
amelynek birtokaban Apuliaban szerencsesen harcoltunk a normannok ellen, ne neheztelj rank tovabb, kerlek,
mi minden tekintetben szeretni es tisztelni Iogunk, ne tarts vissza minket a szentseges sziriai expediciotol, hogy
ne teged okoljon minden nemzet, ha Jeruzsalem a poganyok szolgasagaban marad. (205) Ezt nemcsak a
velenceiek kerik, hanem a legkegyelmesebb isten is, akinek a sirja kockan Iorog, aki teged teremtett, aki teged a
legszentebb es legnemesebb nemzetsegbl teremtett es kiralyi tronusra ltetett, hogy ne csak Pannonia es az
Eszak javarol gondoskodj, hanem az egesz kereszteny tarsadalomerol is. Azt a gyalazatot, hogy bocsanatoddal
mondjam, amelyet a jeruzsalemi hadjaratban szereztel, most teljesseggel jovateheted, ha tartos beket engedsz
222
neknk. Es ezt nem kevesbe varjak tled a magyarok, mint a velenceiek, hiszen ket melyen vallasos nepnek
tartjak. Kernk tehat, Kalman, adj irgalmas szivvel bocsanatot neknk, barmit is vetkeztnk, allitsd helyre a regi
szvetseget es a tartos beket a velenceiekkel, vagy ha meg nem tudtad legyzni magad, engedj hosszu
Iegyversznetet, hogy ne bizonyulj meltatlannak isteni eldeidhez, hivatasodhoz es hitedhez.
Giustiniani szonoklatara a kiraly egy ideig knnyezett, es nehezen jutva szohoz, rviden Ielelte, hogy sohasem
akart haborut a velencei tanaccsal es neppel, nagyon sajnalja a Iosztogatast, ldklest es minden egyeb kartetelt,
ami itt is, ott is megesett, mindig csak szvetsegesei erdekeben, kelletlenl nyult Iegyverhez; eIltti Iajdalmat
csakis ez a bekekvetseg enyhiti, amely a haboru eredmenye; a beket nemhogy a velenceieknek, egykori
szvetsegeseinek, de a pogany ellensegnek sem tagadja meg soha; (210) csak az az egy riasztja vissza, hogy
talan nem szivbl kerik, ezert megigeri, hogy a velenceseknek t evre Iegyversznetet enged, azt tisztesseggel es
szentl megtartja, st, kivansagukra meg is Iogja ujitani, ha Dalmaciahoz nem nyulnak. E valaszra a kvetek
Iellelegeztek, ugy gondolva, hogy hazajukat sulyos haborusagtol mentettek meg. Nehany napig a kiralynal
maradtak, ahol nagy tisztelettel es illemtudassal bantak velk; aztan ajandekokkal mentek haza Italiaba.
Az atyak az tevi Iegyversznet birtokaban minden erejket a sziriai expediciora Iorditottak. Miutan tudtak,
hogy Illyricum Iell nem Ienyegeti ket veszely, rgtn nepes hajohadat szerveztek, mely mint mondjak
ketszaz hajobol allt, ezen bell hetven teherhajo, a tbbi hadigalya volt. Ellatmanyt Dalmaciabol szereztek,
aztan megerkeztek Sziriaba, ahol Micheli Ilottaparancsnok megtamadta a keresztenyek birtokaban lev JaIIat,
amelyet a barbarok kegyetlen ostrommal Iogtak krl, az ellenseges hajohaddal rgtn megtkztt, es a
jaIIaiakat megszabaditotta a szerecsen veszedelemtl. (215) Azt mondjak, hogy Michelire ezutan Tyrus
ostromat biztak. JaIIa Ielszabaditasa utan Jeruzsalembe erkezett, Varimund Ipap meg a tbbiek dvzltek, es
nagy joindulattal Iogadtak. Amikor aztan a hadmozdulatokat megterveztek, nem Iontolgatas, hanem sorshuzas
utjan Tyrus ostroma jutott ra, mint mondjak, azzal a Ieltetellel, hogy mindaz, amit Balduin az elz haboruban
engedelyezett, az mind ervenyes es hatalyos maradjon. Ezek kztt az volt a legIontosabb, hogy a jeruzsalemi
kiralysag es az antiochiai hercegseg minden varosaban az els varat, az els utcat es az els teret a velencesek
birtokoljak. A varost szarazon es vizen, ostrom ala vettek; az az ostrom tdik honapjaban megadta magat.
Varimund a kzremkdes es a h segitseg Iejeben a varos harmadreszet a velenceseknek engedte at. A
szamkivetesbl visszatert Balduin mindezt ervenyesnek es hatalyosnak ismerte el. Mas irok, akik inkabb
akarnak a velenceseknek hizelegni, mint a bizonyossagokrol beszamolni, azt mondjak, hogy ez a Micheli
visszaterteben elIoglalta Khiost, Samost, Lesbost, Androst, a Kykladokon egy csomo szigetet, a
Peloponneszoszon Methonet, aztan Dalmaciaban Zarat, Spalatot es Traut. (220) Masok azt allitjak, hogy
Micheli Domonkos Sziriabol visszaterben Zaran kivl egy varost sem vett vissza, mert Traut, Spalatot,
Raguzat es Dalmacia tbb helyet Micheli Vitalis dozse Ioglalta el. Azonban arrol, ami Dalmaciaban trtent, a
tbbiek hallgatnak, mert nem akarnak az igazsagtol vagy a bizonyostol eltert irni. A keresztenyek gye egeszen
tdik Balduin kiralysagaig Iolyvast hanyatloban volt, mely idben aztan Szaladin egyiptomi kiraly
Jeruzsalemet visszaIoglalta. Ennyit a velencesekrl.
Mig Sziriaban ez elbeszelt esemenyek zajlottak, Kalman, mint mondjak, egy darabig Dalmaciaban idztt, es
hosszasabban tartozkodott a tartomany Ivarosaban, Zaraban. Azt mondjak, tetemes kltseggel egy kiralyi
palotat is epitett itt, ahol a magyarok evknyvei egy alomlatast emlitenek, amelyet nagy hiba volna elhallgatni.
(225) Elbeszelik, hogy Kalman sokat tprengett a lakosok megbizhatatlansagan, emlekezetebe idezte, hogy ezek
nyughatatlansaga miatt mennyi ver mltt itt is, ott is, vegl legjobb megoldaskent az jutott az eszebe, hogy a
sok haborut okozo varost tzzel elemeszti, igy a rengeteg bajnak veget vet. Mikzben elmejeben ezt Iorgatja, hat
almaban megjelenik eltte az isteni Miklos, egykori zarai pspk, bsz orcaval, stkn ragadja, ide-oda
rancigalja, aranyos virgaccsal csapkodja, hatara iszonyu csikokat vag, es szigoruan megIenyegeti, hogy ez
alkalommal ne bantsa a zaraiakat, akik az istensegenek az oltalmaban elnek. A kiraly ebredes utan az
ijedelemtl meg mindig reszketve, alaposan sszeverve, vizsgalgatja a tagjait, hogy vajon valosag volt-e az
alom; es ott latja a vessz kekl nyomait mind. Mivel erzi, hogy a kegyetlen biro elverte a virgaccsal, rgtn
elall a tervetl, hogy az istenseg haragjat elkerlje. Es hagyja, hogy Zara, barha hajlik is a lazongasra, eljen csak
a maga modjan.
A kiraly Dalmacia gyeinek rendezese utan egy masik hadjaratra keszlt a rutenok ellen, mert azok karteteleit es
223
az elszenvedett vereseget meg nem tudta megtorolni, de ezenkzben szetterjedt a hir, hogy erkezben van Iivere,
Almos, aki hogy a noricusokat meg a vindelicusokat Kalman ellen Ieltzelje, vagy hogy testvere
armanykodasait elkerlje Passauba ment volt, ami a magyarok evknyvei szerint az dvsseg ezer Iltti
szazhatodik esztendejeben trtent. (230) A tervezett hadjaratot leIujva megparancsolta Almosnak, hogy jjjn
hozza szabadon es biztonsagban, majd a legszivelyesebben Iogadta, es kibeklt vele. Nehany honap elteltevel
egyikbe is, masikba is beleIeszkelt a gyanakvas, amelyet mindkettejknek bizonyos bajkever baratok sugalltak;
Almos elmeneklt Lengyelorszagba, ahol segitseget szerzett a szarmataktol meg az partjan allo magyaroktol,
es nemsokara visszajtt Pannoniaba, hogy batyjaval nyilt harcban merkzzek meg a kiralysagert. Rgtn
elIoglalt egy varost, melynek Vasvar a neve. Amikor ezt a kiralynak hirl hoztak, meghatralni nem akarva,
megtamadta a varost, es ugy hatarozott, hogy masnap kemenyen megostromolja. Almos azonban visszariadt a
parttestl, ugy gondolta, hogy batyjat inkabb emberseggel, mint ervel gyzi le. Ezert masnap, mieltt az
ostrom megindult volna, kinyitotta a kaput, egyedl kilovagolt a kiralyi taborba, es amikor odaert a satorhoz,
nyomban testvere laba ele borult, terdet atlelte, es hangos szoval karhoztatta allhatatlansagat es hiszekenyseget,
bocsanatert es irgalomert esdekelt; alazatosan kegyelmet kert a magyaroknak es a lengyeleknek is, akik
meggondolatlanul kvettek t. A kiralyt vegl meginditotta a testveri szeretet, mindenkinek keszseggel
bocsanatot adott, a segit csapatokat bantatlanul eleresztette, es testveret visszahivta a kiralyi palotaba. (235)
Sokan azt hiszik, hogy ez a velencei haboru eltt trtent, es en is szivesen egyetertek velk.
Emellett azt is hiszik, hogy Almos elment Jeruzsalembe, es amikor hazajtt, Kalman szeretettel Iogadta. Nagyon
kedvelte a vadaszatot, a kiraly pedig kesz joindulattal es bkezen tamogatta testvere Ioglalatossagat, jo
szimatu, harapos, Irge kutyakat kerestetett mindenIele, hogy szorakozasaban segitse. Almos ezutan
epitkezessel kezdett Ioglalkozni, es elszr Dms videken a Duna partja Iltt allitott Iel nem kis kltseggel
egy szentelyt. Ezt az isteni Margitnak ajanlotta, es a Ielszenteles napjara meghivta oda a Iiveret, hogy a
templomavatas ne menjen vegbe ill nyilvanossag nelkl. (240) Egyesek szerint Almos ezt azert agyalta ki,
hogy a kiralynak knnyebben allithasson kelepcet, ez azonban nem latszik nagyon valoszinnek; mert a
bntetestl eltekintve is, a nepes embertmegben, a pspki gylekezetben nemigen adodhatott alkalom gazsag
elkvetesere. A templomszenteles kijellt napjan a kiraly megerkezett embereivel; a Ialvakbol es varosokbol
nagy szamban sereglettek ssze elkelsegek es papok. A baratok kzl egyesek Iigyelmeztettek a kiralyt, hogy
legyen ovatos, nehogy Almos ccse csellel behalozza. A kiraly ezen Ielindulva tstent elIogatta es bilincsbe
verette t; a Ipapok, a Iurak es a rendek azonnal kzbeleptek, mert rossz szemmel neztek a testverviszalyt.
Valamennyien nyomatekosan kertek a kiralyt, hogy bocsasson meg Almosnak, ne adjon knnyen hitelt a
gyanunak, mely klcsns ellensegeskedest kelt. (245) Kzbenjarasukra a testverek visszaIogadtak egymast a
szeretetbe, es ezt parolaval pecseteltek meg. Almost a kiraly szivelyesen elbocsatotta, es megengedte neki, hogy
kedve szerint vadaszgasson a Bakony videken. Ket kisert is adott melle, hogy a tiszteletadas rve alatt
allandoan eberen es szemesen Iigyeljek szandekait, es amint azt tapasztaljak, hogy valami rosszat Iorral a kiraly
ellen, haladektalanul jelentsek. Amikor Csorhoz erkezett, es madaraszassal tlttte az idejet, a Ielbocsatott
solyom elkapott egy csokat; megrlt a zsakmanynak, es odaIordult a kiserihez, akiket inkabb alcazott
kemeknek, mint tarsaknak nevezhetnk, es ovatlanul igy szolt: Nemde ez a csoka, pajtasaim, most megeskdne
a solyomnak, hogy ha sertetlenl elereszti, tbbe sohasem Iogja az urat Iecsegessel es csavogassal megserteni?
Azok erre azt Ieleltek, hogy a solyom sohasem ereszti el becsletszora a csokat, de a csoka sem tesz eskt,
hiszen nincs esze, mert a termeszet csak az embernek adott ilyet. (250) Ezeket a szavakat, merben maskepp,
mint ahogy elhangzottak, hajnal eltt megjelentettek Kalmannak. Amikor Almos a Bakony videkere ment velk
vadaszni, gyanut Iogott ezekre a kemekre, titkon megszktt, es elment Passauba, hogy mint elbb, most is az
alemannoktol kerjen segitseget. Azt mondjak, e szkes idejen Miklost, Kalman Iiat, elragadta a korai halal, ami
a megvaltas ezer Iltti szaztizenkettedik esztendejeben trtent. Hitvese valamivel elbb halt meg, kinek
elveszteset nehezen viselte; aztan masik Ieleseget vett, a rutenok kiralyanak a lanyat, akivel azonban nem volt
szerencseje. Mert hazassagtresen kapta, elkergette, es nehogy valami kegyetlenseget kvessenek el ellene,
megelegedve az elzessel, visszakldte a szleihez. Ez a hazassagtresbl Boricsot szlte, akitl kesbb, mint
mondjak, a masik Kalman szletett.
(255) A Miklos halalat kvet evben Almos miatt haboru trt ki Kalman es tdik Henrik kztt. Ez annak a
negyedik Henriknek volt a Iia, aki a hatalom megszerzese utan aljas modon halalra kinozta az apjat a brtnben;
bevonult Italiaba, elment Romaba, ahol szivesen es tisztelettel Iogadtak, aztan apja peldajara Paszkal papat meg
224
a romai egyhaz tbbi Ipapjat trbe ejtette, es vagyonukat preda gyanant atengedte a katonainak. Azt mondjak,
ez idben junius idusan az aemiliai es Ilaminiai tajon veres hullott. A csaszar tehat Almos knyrgesen
Ielindulva mindenhonnan sszehivta a csapatait, elvonult Magyarorszag hatarara, hogy sszebekitse a kiralyt
meg az ccset, vagy ha amaz vonakodnek, ervel kenyszeritse ra a megegyezesre. (260) Alig lepett
Magyarorszag terletere, kvetek utjan megbeszelesre hivta Kalmant, jelezve, hogy sok mindent akar kzlni
vele a kzjo meg a testveri egyetertes dolgaban. Kalman odament a kijellt napon, nehogy ugy lassek, mintha a
tisztes gy nem erdekelne. A csaszarhoz melto ajandekot kldtt elre, hogy a Iejedelem haragjat mersekelje, es
az ne lepjen Il ellene kemenyebben. Henrik, amikor a semleges helyen tartott ertekezletre megerkezett,
hosszasan intette es biztatta a kiralyt, hogy Almos ccsevel banjon szelidebben, zze ki lelkebl a gyanakvast,
es ertse meg, hogy ezt a viszalyt tbbnyire kzs ellensegeik mesterkedesei szitjak; azt se Ielejtse el, hogy a
trvenytelenseget a nagyobb hatalommal rendelkeznek szoktak Ielroni az alacsonyabb soruval szemben, megha
jogosat ker is; aki masok Iltt all, annak sokat kell trnie, sokat kell megbocsatania, hogy ne lassek
igazsagtalannak az alul allokkal szemben, es ne sssek ra a zsarnoksag belyeget; (265) ne hagyja Iigyelmen
kivl az uralkodok nyomorult sorsat, akik kenytelenek dohogva elnezni sok mindent, mert rangjuknak es a
kzjonak kell szolgalniuk. Miutan a kiralyt lecsillapitotta, odahivatta Almost, es hosszasan tanitgatta, hogy
regebb es kiralyi rangban lev testveret szeresse, tisztelje, becslje, Iogadjon szot neki, ne keltse azt a latszatot,
hogy eltavolodott a testveri szeretettl, es mindketten viseljek el joindulatu trelemmel a masik tulajdonsagait;
ha a klcsns ragaszkodas Iennall kzttk, mindezt knnyen megtehetik, hiszen a szeretet mindent elvisel. A
cezar szavai mindkettt megszeliditettek, es a szine eltt kibekltek. Almos terdet hajtva bocsanatot kert, es
Kalman knnyezve engedett neki. Az elutazoban lev csaszarnak vetelkedve adtak halat es ajandekot; Almos a
kirallyal egytt visszajtt Magyarorszagra.
(270) Az egyetertes egy ideig eltartott, aztan a gazok mesterkedesei Ielelesztettek a korabbi Ieltekenyseget es
gyanakvast. A kiraly bizalmasai kzl tbben azt pusmogtak neki, hogy amig Almos es unokaccse, Bela,
eletben van, nem remelheti, hogy halala utan szltte, Istvan kveti t, mivel Almos azon nyomban meg Iogja
tamadni az orszagot, es ezert a gazemberek az ccse megleset javasoltak neki. A kiraly a gyilkossagrol hallani
sem akart, de azert megkereste azt a Irtelmes kzeputat, amelyen kezet megkimelheti a testvergyilkossagtol, de
Almost es Iiat a kiralyi meltosagra megis alkalmatlanna teszi. Megparancsolta tehat a hohernak, hogy Iiveret es
unokaccset vakitsa meg; utasitotta tovabba, hogy unokaccsenek, a kisded Belanak vagja ki a hereit, hogy ne
szarmazzanak tle utodok. Azonban az, akire a gonosztett vegrehajtasat rabizta, Ielt az isten haragjatol es attol,
hogy az orszag elarvul, ezert a gyermek herei helyett egy klykkutyaet metszette ki, azokat vitte el Kalmannak,
es e jambor csalassal kijatszotta a kiraly kegyetlenseget. (275) Emellett mas nemeseket is megvakittatott, kztk
elkel allasu Iurakrol, Urosrol, Vatarol es Palrol olvasunk. De iszonyu embertelenseget nyomban kvette a
bntetes, mert az egi igazsagszolgaltatas nem trte el az artatlan ver ontasat. A szemetl megIosztott Almost es
Iiat alig vittek el a dmsi klastromba, mikor mar el is terjedt a hir, hogy Kalmant varatlan kor tamadta meg,
elviselhetetlen IIajas gytri, Ikeppen a halanteka krl. Egy latin nemzetiseg orvosa volt, akit Draconak
hivtak, es probalt hsege meg tapasztalata miatt mas betegsegek eseteben nagyon megbizott benne. Vegs
gyengesegeben csak t eresztette magahoz, hogy Iajdalmat elzze. (280) Draco szoros borogatast tett a Ilere,
melyet azonban a kiraly nem trt sokaig, hanem bosszusan letepte, es odanyujtotta Otmarnak, hogy nezze meg.
A kiralyi ispan ranezett, es meglatta rajta a kitepett agyvelt, mire hirtelen Ielkialtott: Uram, gyorsan Iel kell
keszlnd a halal utjara, mert a borogatas a veg biztos jelet mutatja. Gondoskodj maris arrol, ami az rk
dvsseghez kell, tedd rendbe az orszagot, csinalj vegrendeletet, nehogy mi is elvessznk veled egytt. Az erre
Ielnygtt, inkabb az emberi, mint az isteni dolgokra gondolva.
Legelvetemltebb cinkosaival tanacsot tartott, hogy mit tegyen Almos ccsevel es Bela unokaccsevel, akit
anyja lebl kitepve megvakittatott. (285) Ezek elseje volt SimonIi Mark es Achilles, Jakab Iia. Azt tartottak a
legIontosabbnak, hogy Almost a Iiaval egytt azonnal kapjak el, nehogy baratai segitsegevel az orszagot
megtamadja. A megvakitas ugyanis Kalmannal szemben nagy gylletet, mig viszont azok irant szimpatiat es
szanalmat ebresztett. Almos elIogasat Bot Iia Benedekre biztak. A kiraly betegsege elrehaladtaval, mieltt
kiszenvedett volna, Istvan Iianak, akire az uralmat hagyta, meg a tbbi Iurnak szorosan a lelkere kttte, hogy
halala utan azonnal inditsak meg a hadjaratot a rutenok ellen, es bosszuljak meg a roxolanoktol elszenvedett
gyalazatot. Milyen velemenyt hagyhatott ez a kiraly magarol az utokorra, aki oly nehezen viselte, hogy bosszu
nelkl haljon meg, es serelmei kzl semmit sem akart megbocsatani? Benedek vegrehajtotta az utasitast; egy
225
kis lovascsapattal elindult a dmsi zardahoz. (290) Amikor Almos meghallotta, hogy lovasok kzelednek,
nyomban bevitette magat az isteni Margitnak szentelt templomba, letelepedett a Ioltar ele, ahol vaksaga es
nyomorusaga Iltt naponta imadsaggal szokott vigasztalodni, es ugy hitte, hogy e szent helyen biztonsagban
lesz; Benedek a lovasokkal krlvette a zardat, berontott a templomba, es ott talalta Almost, amint az oltart
atleli. Ezt a poganyt nem tartotta vissza az istenseg tisztelete, megragadta es le akarta rangatni az oltarrol a
vakot. Ez ellenallt, es ket kezzel ugy belekapaszkodott az oltarba, hogy nem egyknnyen lehetett letepni rola.
Elkeseredetten huzakodtak, es Almos makacsul kapaszkodo kezet nem tudta leIejteni addig, mig ujjarol a br le
nem horzsolodott, es a kicsepeg ver az oltart beszennyezte. A szerzetesek eleinte megrknydtek, aztan a
trtentek galadsagan es a gazsag sulyossagan Ielhaborodva becsuktak a templomajtot, hogy a pogany hohert
leIogjak, es a gonosztettben megakadalyozzak. (295) Benedek viszont megijedt, hogy a papok bezarjak, ezert
elengedte Almost, iparkodott kiIele, es kivont karddal nekirontott az ajtonalloknak. Ezek Ielreugrottak,
azonnal kiszaladt, es nehogy Almos Ialujaban valaki zendlest keltsen ellene, titokban meneklt a Pilis erdn at.
Es ugy latszik, hogy nem bntetlenl vetemedett a gonosz parancs vegrehajtasara, mert Iutas kzben lovarol
leesett, koponyaja betrt, es elpusztult. Halalos bnhdeset tetezte, hogy a nyomaban loholo kutyak mint
kegyetlen Iuriak nyomban izekre teptek, es Ielzabaltak, hogy egy porcikaja sem maradt. Ez a borzalom, aminek
nyomban hire jart, a magyarokban olyannyira Ielkeltette az egytterzest Almos es Iia, Bela irant, hogy ha Istvan
hatalma meg nem akadalyozza, vakon is kiralynak kivantak volna. Miutan a kiraly letepte a borogatast,
harmadnapra eltavozott az eletbl. (300) A velencesekkel szemben Dalmaciaban tanusitott derekas magatartasa
miatt nagyon hianyoltak volna, ha a csaladi gyllkdes meg nem belyegzi. Uralkodasanak 25. eveben, hatodik
honapjaban es tdik napjan, az dvssegnek pedig ezer Iltti szaztizennegyedik eveben halt meg. Testet
Fehervarra vittek, es tisztesseggel eltemettek az elz kiralyok sirboltjaban. Kalmanrol pedig ennyit.
Laszlo es Kalman idejeben Vratiszlav, Otto Iia es Konrad testvere, Ausztriat pusztitotta, majd a Mainzban tartott
orszaggylesen negyedik Henrik Csehorszag els kiralyava tette, es a csaszar akaratabol a Iejedelmek hatarozata
szerint Morvaorszagot, Lengyelorszagot, Szileziai es Luzsicat Csehorszaghoz csatoltak. Gilbert trieri erseket
Pragaba kldtek, aki Ielruhazta t a kiralyi szentsegekkel es jelvenyekkel. Feleseget, Szvetanat vele egytt
koronaztak meg. ccse, Konrad kvette t, aki hat honapig birtokolta a kiralysagot, aztan elragadta a halal, es
batyjatol valo t unokaccse kvette, akik sorrendben jttek egymas utan. (305) Kzlk kettt a kiralyok
rks ellensegei, a Vrsovicok trbe csaltak es megltek, az utolso, akit Ulaszlonak hivtak, a Romaba indulo
tdik Henrik melle 300 lovagot adott, akik onnan sok szent ereklyet hoztak Pragaba. A csehek evknyvei
azonban azt mondjak, hogy Vratiszlav, az els kiraly utan egy ideig interregnum volt, Konrad es Vratiszlav Iiai
nem kiralyi, hanem csak Iejedelmi cimet hasznaltak. A Vratiszlav tdik Iiakent szletett Ulaszlo els
Frigyestl utodaival egytt megkapta a kiralyi rangot, st, a milanoi ostromban mutatott derek viselkedeseert a
csaszar cimerkent Ieher pajzzsal es ketts Iarku vrs oroszlannal tisztelte meg. Emlitik meg, hogy Milanobol
Pragaba, Vitus templomaba vitte Salamon gyertyatartojat.
226
7. fejezet - Hatodik knyv
Kalman kiraly halala utan az elkelk egyetertesevel szabalyszeren Iia, a serdlkorban lev Istvan kvette az
atyjat. Szokas szerint megkapta az sszes Ielsegjelvenyt, es a Iurak, a nep meg a nemesseg letette a kezebe az
eskt, hogy a trvenyes engedelmesseget sohasem Iogja megtagadni. Koranal Iogva meg eretlen volt a
kormanyzasra, ezert mindent a Ipapok es elkelk akarata szerint tett, nIejsegre nem vetemedhetett, mert
probalt ereny es blcsesseg kivalosagok tartottak kordaban. Ily modon a magyar gyek kedvezen haladtak.
Majdnem nyolc evig kormanyozta az orszagot masok iranyitasa es Ielgyelete alatt, aztan a maga idejeben
elerkezett IerIiassaganak kora, es szabadsagot vett maganak arra, hogy mindent a sajat Ieje szerint csinaljon,
mert tulsagosan bizott magaban. (5) Ugyanis ridegseg es gg, vadsag es kegyetlenseg tekinteteben nem maradt
el az apja mgtt; nemigen hallgatott masokra, akik becsletesen gondolkoztak, ezert mindenki szemeben
nagyon Ielelmetesse valt. Jobban kedvelte a haborut, mint a beket, ezert amikor megtudta, hogy Dalmaciat a
velencesek nemcsak alattomos mesterkedesekkel, hanem sokszor nyilt es erszakos kalozkodassal is
haborgatjak, apja elkepzelesei szerint akarta azt megvedeni. Uralkodasanak kilencedik eveben tehat elment ebbe
a tartomanyba, ahol a kznep nagy tisztelettel Iogadta, pedig a lakossag hsegnyilatkozatat megujitotta.
Lecsillapitotta azokat, akik a velenceiek ajandekai es igergetesei nyoman ingadozni kezdtek; Magyarorszagrol
hivott tartalekkal varosonkent IelIrissitette az rsegeket, majd a tartomany gyeit rendbe teve hazament
Pannoniaba. (10) Eszerint ugy latszik, hogy a velencei trtenelemrl nem irnak eleg megbizhatoan azok, akik
azt mondjak, hogy a Sziriabol visszater Micheli Domonkos Zarat Dalmacia legnagyobb varosaival egytt
visszavette, a velenceiek evknyveibl ugyanis bizonyos, hogy azt Micheli Vitalis szerezte vissza, aki par evvel
kesbb viselte a dozse hivatalat, a magyar trtenetiras pedig nem riz emlekezetre melto haborut azon idbl,
amikor Istvan kiraly a tartomanyt meglatogatta.
Miutan Magyarorszagra visszajtt, a lengyelek ellen kldtt hadat, akik neki es apjanak sok kart tettek, nem
kimeltek a hatarokat a portyazastol es Iosztogatastol, hanem rablotamadasokkal es gyujtogatassal haborgattak. A
benyomult katonasag szelteben-hosszaban grasszalt, tzzel-vassal mindent Ielegetett, majd jelents
zsakmannyal hazajtt. Ezutan a csehekkel kezdett haborut, akiknek az orszaga, mint ide Iel megirtuk,
visszasllyedt Iejedelemsegge, mert Vratiszlav els kiraly utodai jocskan elIajzottak tle. Ezzel szemben a
Irendek ugy velekedtek, hogy nem kell meggondolatlanul erre vallalkozni, hanem hivjak meg targyalasra a
csehek Iejedelmet, hogy a mindket reszrl Ielmerlt gyanusitgatasokat es ragalmakat szemelyesen tisztazzak,
hiszen a problemat sokkal alkalmasabban lehet szo-, mint kardIorgatassal megoldani. (15) Amikor a csehek
Iejedelmenek ezt jelentettek, neki is tetszett az tlet, es a meghivasra a kijellt napon maris megjelent az Olsava
Iolyonal, mely a hatarokat elvalasztja. A csehet elkiserte egy magyar, a viszaly es lazongas megatalkodott
mestere, akit sulyos bnei miatt utasitottak ki Csehorszagba, es akit Soltnak neveztek. Ez merhetetlen
rosszindulataban, mintha csakis az emberek sszeugrasztasara szletett volna, alkalmat talalva a viszalykeltesre,
nem akarta oktalanul elszalasztani az altalanos pusztulasra nyilo lehetseget. Ezert titokban ezt irta a kiralynak:
Bar szamztt es kitaszitott vagyok, megsem tudom Ielejteni Ielseged iranti hsegemet, mert a termeszet annak
szolgalatara teremtett. Tudd meg a csehekrl: Ha eszreveszik, hogy embereiddel Iegyvertelenl erkezel a
megbeszelesre, katonaik azonnal bekeritenek es elIognak. Elveszel, ha nem vigyazol. (20) Vratiszlav Iiat, a
Ientebb emlitett Iejedelmet ezzel szemben arra Iigyelmeztette, hogy ne menjen Iegyvertelen csapattal a
tanacskozasra, maga se lepjen Iegyvertelenl a kiraly ele, mert tudja, hogy ebbl nem hianyzik az armany,
cselt keszit, es ijaszcsapatot kld elre. Keri tehat, hogy gondosan vigyazzon magara. A csehek Iejedelmk
varatlan parancsara Iegyvert ragadnak, es annal is szivesebben, mert ez az emberi Iajzat egyenesen haborusagra
szletett. Ekzben Solt alattomban kitanitja a kiralyt, hogy a cseh taborhoz kldjn elre ijaszokat meg
huszarokat, akik azok kivonulasat megakadalyozzak. A kiraly knnyelmen hitelt adva e Iigyelmeztetesnek,
nehany szakaszt elrekld. A csehek pedig, amikor latjak, hogy a magyar taborbol csapatok indulnak ki es
Ielejk kzelednek, Solt beszedet igaznak velik, es azonnal rajuk rontanak, kik legnagyobb reszben besenyk es
szekelyek leven, hamar meghatralnak, es Iutva igyekeznek a kiralyi taborhoz. Amint a kiraly meglatja vei
menekleset, baratai meg a Iemberek tudta nelkl maga is lora kap es elszalad. (25) A tbbieknek is ezt kell
tennik, mert egy reszk Iegyvertelen, a masik, amelyik hozott magaval Iegyvert, a nagy kavarodasban es
ijedelemben nem talal idt annak Ielltesere, hiszen hallja, hogy a bsz cseh mar itt van. Ha a kiraly tervebe be
227
lettek volna avatva, valami modon megelzhettek volna e veszelyt. A varatlan verekedesre Ielkeszletlenl
senki sem tudta, mit tegyen; kenytelenek voltak hanyatt-homlok visszavonulni Magyarorszagra. A csehek
nyomban nekirontanak a kiraly taboranak, szetromboljak a szekersancot, elpusztitjak a Ilszerelest es az sszes
holmit. Mialatt ez trtenik, Urosa Iia, Janos, es a palotaispan, akik a kiralytol tavol taboroznak, veik
menekleset es a tabor elpusztitasat latva azonnal Iegyverre kapnak, csatarendbe allnak, es ers pancelos
lovassaggal megtamadjak a cseheket a taborban. Egy darabig sulyos csata Iolyik, vegl a csehek kenytelenek
meghatralni, es nagy vereseget szenvednek. (30) Meg vissza sem Iordulnak az ellensegrl, amikor mar
gyorsIutarral ertesitik a remenyvesztetten menekl, a jeles gyzelemrl mit sem tudo kiralyt, aki az rmhirre
Iellelegzik, istennek halat ad, es azonnal visszater a taborba, ahol nagyon megdicseri Janos es a palatinus
batorsagat, es derek tettkert rangjuk szerint megajandekozza ket. Csak azt sajnalja nagyon, hogy a bajszerz
Soltot nem tudtak elkapni vagy meglni, ez ugyanis galadsaga tudataban, mert egyik Ielnel sem lehetett
biztonsagban, most ugyanugy kiIundalta az elrejtzes es szkes modjat, mint ahogy armanyait.
Ezutan a Iurak a kiraly szamara megIelel asszonyrol kezdtek tanakodni, mert ntlenseget nagyon
trelmetlenl viselte, es ki volt szolgaltatva kejsovar nembereknek, hogy nemcsak sulyos megvetest, hanem az
asszonyok szemermenek zaklatasa miatt komoly gylletet is keltett maga irant. Ehhez jarult a kiralyi
nemzetseg gondja is, mert ha az megszakad, az orszag pusztulasa nemigen lehet ketseges. Ezert a kzerdekre
hivatkozva kerlelessel ravettek, hogy nsljn meg. (35) Eljegyeztek vele az Apuliaban es Sziciliaban uralkodo
Guiscard Robert lanyat, aki nemcsak normann szarmazasaval es klsejevel ekeskedett, hanem a legIbb
asszonyi erenyekkel is, es nemsokara megtartottak a nagyszer menyegzt.
Ezutan haboru trt ki a rutenok ellen. Ezek Iejedelme, akinek Bezen a neve, Istvanhoz menekl, es elpanaszolja,
hogy urasagabol kizte t az ccse, akitl ez a legkevesbe sem illend. Keri tehat kiralyi kegyesseget, amelynek
ama terletet Ielgyelnie kell, hogy kldjn segitseget a Iejedelemsegbe, es helyezze t vissza, megIogadja,
hogy halabol rkre a leghsegesebb szolgaja lesz. A kiraly nem annyira e Iejedelem, mint inkabb az apjat ert
serelem megtorlasa kedveert megigeri a segelycsapatokat sajat vezetesevel es tekintelyevel, igy rgtn sorozast
tart, hadat allit; mindent gondosan Ielkeszit, ami a hadakozashoz kell. (40) Amikor pedig hadra kelve
megerkezik Roxaniaba, megostromolja a videk legIontosabb varosat; nagy gonddal vigyaz, hogy semmit se
lehessen be- vagy kivinni, ezert oriasi gepezeteket keszit. Bezen, akinek visszahelyezeserl van szo, meg
nagyobb buzgalommal gondoskodik minden szksegesrl. Egy hajnalban eppen vizsgalgatja a Ialakat, hogy a
vedk erditmenyrendszeret kikemlelve alkalmas helyet talaljon a bevetelre, amikor az ellenseg varatlanul kitr
a varosbol a magyar allasokra, es legelszr az elldztt Iejedelemre talal ra. Bezen igyekszik Ieltartoztatni
tamadasukat, es vei tekintelyes csapataval egytt sok sebet kapva sszerogy. A kiraly a Iejedelem halalos
sebeslesenek es halalanak hallatara megijed, aztan haragra gerjed, es meg akarja bosszulni baratja elestet. (45)
Ezert megparancsolja, hogy kemenyen tamadjak a varost, es valamennyi magyar egysegnek kiadja az utasitast,
hogy ugy harcoljon a varosbeliekkel, hogy e napon vagy megszerezze a varost, vagy egy szalig hulljon el. A
vezerek rgtn megbeszelest tartanak egymas kztt, es kijelentik, hogy a varos bevetele semmi hasznot sem
Iog hozni a magyaroknak, hiszen nem az hatalmukert, hanem a ruten Iejedelem visszahelyezeseert harcolnak;
nem gondoskodnak helyesen a kzjorol, ha mas erdekeben veres csataba bocsatkoznak; ez a haboru a Inemesek
megkerdezese nelkl indult, es legnagyobb reszk elkerlendnek tartja az ersebb ostromot. Amikor azonban a
megbeszelest beIejezve mindannyian odamennek a kiralyhoz, egy reszt a Ielelem, mas reszt a kzerdek vezet, es
a velemenyklnbseg nyilvanvalova valik a Iejedelem eltt. Amikor kiderl, hogy az emberek elteren
gondolkoznak, az egyik elkel, akinek neve Kozma es a legnemesebb Pazmany nemzetsegbl szletett, e
szavakkal dnti el a vitat: (50) Ugyan, mit akarsz most tenni, Istvan szol hogy embereid oriasi vesztesegevel
kivanod kiostromolni ezt a varost? Ha vegl megszerzed, de egy magyar sem marad eletben, kit allitasz az
elere? A tieid kzl bizony senkit. Ha pedig Magyarorszagrol lemondasz, a kiralysagot odadobod, es csak erre a
Iejedelemsegre palyazol, mi ugyan nem harcolunk mindnyajunk veszedelmevel es az orszag Ielaldozasaval,
hanem maris megynk haza megallas nelkl, es ha te cserbenhagytal minket, hat mas kiralyt keresnk. Szavait a
krtsk harsogasa szakitja Ielbe, akik megegyezes szerint visszavonulot Iujva az egesz tabort
visszaparancsoljak Magyarorszagra. Istvan kenytelen Ieladni makacssagat, nehogy vei teljesseggel elhagyjak,
es visszater Magyarorszagra.
Meg harom evig sem nyugodott otthon, amikor sutba dobva a bekesseget, elkldte a legiok kapitanyait es
228
vezereit Lengyelorszagba, es Sarmatianak ezt a nemes terletet bszen megtamadta, rettegessel es zavarodassal
tlttt be mindent, tzzel-vassal szaguldozott a Ienybl eplt Ialvak es varosok kztt. (55) A szomszedokat
mindenIele nyugtalanitani akarta, hogy inkabb a Ielelem, mint a szeretet es inkabb a karvallas, mint a joakarat
tartsa ket vissza a haborutol. Aztan, hogy semmit se hagyjon bntetlenl, kegyetlen haborura kldte a
darabontokat meg a veteran legiokat Also-Mysiaba, melyet most Bulgarianak neveznek, es majdnem az egesz
Macedoniaba meg Fels-Mysiaba, es e terletek Ieldulasa utan a sereget atiranyitotta Trakiaba es
Grgorszagba. E haboru okaul adjak: Piriska, az isteni Laszlo lanya, hajdan Ierjhez ment a konstantinapolyi
csaszarhoz, akit tbben Emanuelnek gondolnak, es amikor Ierjevel Magyarorszag kiralyarol beszelgetett, az
allitolag Istvant kegyetlennek es embertelennek nevezte, amikor pedig a makrancos asszony ennek
ellentmondott, alaposan elpaholta t, aki mergeben mindezt aprolekosan megzente az unokaccsenek. Ez
Ielhaborodott a dolgon, es ugy hatarozott, hogy tarsa sertegeteseit nem szoval, hanem Iegyverrel torolja meg. A
Pannoniakban nagy sorozast tartott, st, a nemzetsegevel rokonsagban allo gallok es normannok is adtak melle
tekintelyes kisegit csapatokat. (60) Ugy tartjak, hogy Rogerius, Apulia es Szicilia kiralya, hetszaz vasas
lovagot kldtt hozza, akiknek erejevel es tapasztalataval a mysusokat, a trakokat es a macedonokat kegyetlenl
megtamadta, mindent lerombolt, ami az utjaba akadt, nehany varost ervel bevett, es romba dnttt. A csaszart,
aki akkor meg nem szallt szembe vele, naponkenti csuIolodassal provokalta, hogy nem a Ielseg es nem a kiraly,
hanem az anyoka nevezet illik hozza, mert venasszony modra ldgel a zugolyban es szegyenletes tunyasagban
el, nem mutatja Iel a csatateren azokat a hadvezeri erenyeket, amelyekkel az utokor eltt valamiIele dicsseget
szerezhetne. A grgk es a mysusok oly Ielelmetesnek tartottak ezert, hogy a csillapithatatlanul bmbl
klykk Istvan kiraly emlitesere ijedtkben elhallgattak. Amikor pedig a grgk Iejedelmenek mindezt
jelentettek, igy szolt: Ha Magyarorszag kiralya engem most venasszonynak nevez, hat meg az iden kldkig
kimetszem a hereit, hogy nalam is tketlenebbnek tapasztalja magat, igy aztan toborzot tartott, nyomban sereget
allitott, sszegyjttte mindenhonnan a tartalekcsapatokat, es ugy Ieltlttte a taborat, hogy a Pannoniakat
minden oldalrol szaggathatta. (65) Az els utja Haramhoz vezetett, Magyarorszag legkzelebbi terletere, ahol
tzzel-vassal mindent Ieldult, es a magyarok nem alltak ellent. Az elejen vizi csata zajlott le a Dunan, melyben a
pannonok szerencsetlenl harcoltak, mert ocska ketevezseiket az atvetett kenes tz elemesztette, ugyhogy ez a
grg modszer a habok kzepen elegette azokat. A Ilotta nagyreszt elpusztult, elhamvadt; akik a Iolyoparton
verekedtek, a hajohad peldajat kvettek, rgtn hatat Iorditottak, es behuzodtak a kzeli erdkbe. Miutan
Istvan meghallotta, hogy a grgkkel vivott Iolyami tkzet rosszul sikerlt, tudva roluk, hogy a hajozas
mveszeteben termeszettl Iogva mesterek, a dolgot nem tulajdonitotta a szerencse rosszindulatanak, es nem is
csodalkozott azon, hogy vizi sszecsapasban azok knnyen Illkerekedtek, hiszen a hajozast allandoan
gyakoroljak, tehat tbbet ernek a tengeri, mint a szarazIldi haboruban; ezert ugy hatarozott, hogy a szarazon
kell harcolnia. Az orszag minden letez erejet a leggyorsabban sszetoborozta, es Grgorszag ellen kldte. Egy
megIontoltsagban es tapasztalatban kivalo embert allitott e hadjarat elere, akinek Stephel volt a neve. (70)
Amikor ez taboraval Barancs Iele a Karasso Iolyocskahoz vonult, ott talalta a trak es macedon Ialanxokkal
Ieltlttt ellenseges sereget. Mindket tabor Ielallt a keskeny patak partjan, es mindkett hitvanysagnak es
gyalazatnak tartotta, ha nem csapnak ssze, elvegre batorsaguk probara tetele vegett jttek ide Grgorszagbol
meg Pannoniabol, igy hat sszemerve a ket ert, sokaig egyenl remennyel es egyenl esellyel csataztak; hol a
magyarok, hol a grgk latszottak Iellkerekedni. Ha valamelyik a jobb oldalon elrenyomult, a balon
kenytelen volt engedni; innen is, onnan is sokan elestek, es vegl Mars akaratabol a tartalekok ujitottak meg a
kzdelmet. A grgk, akik szam szerint Ilenyben voltak, de erben sem alabb, vegs nekiIeszleskben
megduplaztak Ialanxaikat es a tartalekot, bevetettek a legutolso segedcsapatokat, amelyeket nemregiben hoztak
Azsiabol, es mindent megtettek, amit vegszksegben tenni szokas. (75) A hosszu verekedesben kiIaradt
magyarok, akiknek nem volt tartalekuk, elbatortalanodtak, es kezdtek megrendlni, mire azok meg hevesebben
tamadtak. Nemsokara Ielbomlott a rend, megIordultak, es Iutasnak eredve veresre kinaltak Iel a hatukat az
ldzknek, ugyhogy nyomorultan hullottak mindentt. A nagy sokasagbol kevesen menekltek meg, a tbbiek
reszint Iogsagba estek, reszint odavesztek. A magyarok ugy emlekeznek, hogy ritkan szenvedtek ekkora
vereseget. A ket tabor kztt csrgedez Karasso Iolyo, mely a verzntl megduzzadt, tanuskodik a
vesztesegrl, mert a hullatmeg tlteskent zarta el az utjat, ugyhogy visszaIele Iolyt, es azt allitjak, hogy a
tetemek itt-ott hid gyanant szolgaltak. Az tkzetben sokan estek el az elkelk kzl, elskent Csiz ispant
emlitik. (80) Egyebkent azutan, hogy mindketten alaposan es Ilsen is kidhngtek magukat, diplomatak
kzvetitesevel a bekerl kezdtek targyalni; megallapodtak, hogy tanacskozasra jnnek ssze. A Duna egyik
229
szigeten talalkoztak, amely a Barancsnak nevezett varoska kzeleben van; mindket Iejedelem dntbirok
kisereteben jelent meg. Mindkett sok mindent Ielhozott es caIolt, mindkett mentegetztt es egyIorman
karhoztatta a viszalykodast, vegl bekere leptek, rk szvetseget ktttek, a hadsereget Ieloszlattak, es ki-ki
visszament a hazajaba.
Azt mondjak, Istvan kiralyt olyannyira hatalmaban tartotta a dh es az indulatossag, hogy a Iuriaktol
sarkantyuzva az iszonyu kegyetlenkedes egyetlen nemet sem mellzte. Krisztiana asszonyt egy csekely hibaert
tzhalallal bntette; sok embert lotragyaba temetve egetett el; tbbeknek Iaklyat ttetett a seggebe, vagy eg
gyertya csepegesevel kinzott meg embertelenl. (85) Nagybatyjat, a nyomoru vaksaggal sujtott, impotens Almos
herceget, aki semmi bnnek es rossznak nem volt okozoja, szamzte Trakiaba. Amikor ez odaerkezett, a csaszar
tisztelettel Iogadta, es Konstantinnak, vagyis Szilardnak nevezte el, mert ugy latta, hogy szenvedeset paratlan
szilardsaggal viseli. EzenIell Macedoniaban Ialvakat meg mezvarosokat kapott tle, es ott epitette Iel a sajat
mellekneverl elnevezett Konstanca varost, amelyet rokonszenvbl vagy a zsarnoktol valo Ieltkben
odamenekl magyarokkal tlttt Iel. Ugy tudjuk, itt is halt meg, es amikor Istvan a halalhirt vette, vegre
megsajnalta vak nagybatyja sorsat, es nyomban elkldte Fulbert pspkt Macedoniaba, hogy az elhunyt testet
hozza haza Magyarorszagra. Amikor ez megerkezett Fehervarra, becslettel megadta neki a vegtisztesseget.
Mert ezzel a tisztes temetessel szerette volna lemosni a Iejerl mindazt a gyalazatot, amelyet a szamzetessel
rakent.
(90) Hasonlokeppen vaksaggal sujtott Iiat, Belat, bizonyos Iurak titokban visszahoztak Pannoniaba, es hogy az
uralkodo kegyetlensegenek ne tegyek ki, vegig rejtekhelyen riztek biztonsagban, nehogy hianyozzek a
trvenyes rks, ha a kiralysag elarvul. Utobb, amikor lattak, hogy a kiralynak nincsenek gyermekei, es mar
egyaltalan nem remenykedhet utodokban, ezek az elkelk megbeszeltek es Ieltartak Istvan eltt a dolgot, es
bevallottak, hogy unokaccse, Bela, eletben es Magyarorszagon van. O azt hitte, hogy megvakitasakor annak
idejen meghalt, most e meglepetes nagy rmmel tlttte el, es azonnal magahoz hivatta. Megallapitotta, hogy
csak a vilagtalansag ekteleniti t, egyebkent megjelenese tiszteletre melto, tettben, szoban megIontolt, a
legsulyosabb gyek intezesere is alkalmas, azt mondjak, sirva Iakadt, es sokaig lelgette a Iiveret, majd Iiava
Iogadta, es maga melle vette, hogy apja szivtelenseget jova tegye, azzal, hogy a kiralysagot ra Iogja hagyni. Ugy
hirlik, Pal pspk es Otmar ispan volt az, aki Belat rizte, es az els, aki a dolgot nyilvanossagra hozta. (95) A
regi gyllkdes, a gyanakvas elszallt, es a kiraly szerette volna t nemcsak ranggal, hanem Ienyes rokonsaggal
is megtisztelni, hogy azzal az emberrel szemben, akit a Iiava Iogadott, az atyai szeretet ktelesseget is teljesitse.
Legelszr is, nehogy Magyarorszag a Iejedelmi trzs kihaltaval arvasagra jusson, irt Uros csaszari groInak, aki
Macedonia tartomanyanak rks ura volt, hogy ha velemenye az vevel egyezik, nagyon rlne, ha a kztk
lev baratsagot a rokonsag ktelekevel szorosabbra Iznek; ennek erdekeben Bela Iia szamara Ielesegl keri az
lanyat, akinek Ilona a neve, hogy e ket si nemzetsegbl uralkodasra melto utod szarmazzek; a szkitaknak es a
macedonoknak mindig is hasonlo volt a virtusuk es a lelki nagysaguk. Uros elIogadta lanya szamara ezt az
elkel allast, tudva, hogy Istvan kiraly halala utan nyomban Pannonia kiralyneja lesz. Nem riasztotta vissza
veje vaksaga sem, mert apjat, Almost, es annak Iejedelmi tulajdonsagait egykor alaposan kiismerte
Macedoniaban, es mindig a legmeghittebb viszonyban allt vele. (100) Az eskvt nemsokara Ienyes klssegek
kztt megtartottak. Ebbl a szerencses Irigybl szletett masodik Geza, akinek a kiraly nagyon megrlt. Belat
elkldte Tolnara, es hogy nejevel tisztesen eljen, kiralyi jaradekot rendelt neki, es nagyon szerette, mert tudta,
hogy benne talalta meg trvenyes utodat.
Amikor Belarol meg nem volt tudomasa, gyermekei nem leven, hivatalos rendelettel jvend kirallya
nyilvanitotta nveretl, ZsoIiatol valo unokaccset, Sault, akire az sszes Ipapnak es Iurnak Il kellett
eskdnie. Amikor pedig Egerben sulyos betegsegbe esett, es mar a halalra gondolt, egyes sszeeskvk kirallya
valasztottak a hiu remenytl elcsabitott Bors ispant es Ivant. Aztan a kiraly jobban lett, es ezekre Ibenjaro
bntetest kvetelt; Ivannak Iejet vettek, Borsot Grgorszagba szamztek. (105) Az utodokat mindrkre
kitiltottak a kiralyi udvarbol azzal, hogy ha valaki ezt megszegne, Ivesztessel bnhdjek, vagy a csaladjan
ugyanugy maradjon rks belyeg, mintha az oltarra es a szentelyre tzet vetett volna. Ezert kellett Belat a
nyilvanossag ele allitani, mert megertettek, hogy a kiralyt nagyon nyugtalanitja az utodvalasztas. Bela
elkerlese tehat az eget problemat megoldotta, es a kiraly regi jokedve visszatert. De csak egy-ket evet
elhetett Belaval, mert korai halala Ielbeszakitotta a nem vart rmet; Iekezhetetlen hasmenes tamadta meg, es
230
jobbulasarol kezdett lemondani. Elete bizonytalanna es ketsegesse valvan, a magyarok, akiket a kunok
szertelensege regota karositott, dhskdni kezdtek velk. (110) Ezek a kiraly joindulatatol ugy elbiztak
magukat, hogy a legsulyosabb bnket is nyugodtan elkvettek, a magyarokat gatlastalanul zaklattak
gyalaz-kodassal, Iosztogatassal mindentt. A dolog kivalto oka Tatar kun vezer volt, aki a grg haboruban,
amelybl kevesedmagaval meneklt meg, derekasan vitezkedett, es ezert oly nagy kegybe kerlt a kiraly eltt,
hogy az senkiben sem bizott nala jobban. Az hsege kedveert oly sokat engedett meg a tbbi kunnak, hogy ez
a Iektelen es garazda nepseg kenye-kedve szerint barmit elkvethetett. Amikor az uralkodo allapota
remenytelenne valt, a magyarok kezdtek velk gonoszkodni, es az elkvetett rablasokert behajtottak a bntetest;
emiatt tamadt a zendles, es sok kunt megltek. Tatar az veit ert bantalmakrol erteslve elment a kisse jobban
lev kiralyhoz, panaszkodott es larmazott az artatlan kunok ldklese miatt. (115) A kiralyt ugyan mar szinte
megemesztette a kor, de a modIelett kedvelt kunok panaszaira Ieljajdult, es megigerte, hogy ha egyszer
gyogyulni kezd, minden egyes kunert tiz magyart bntet halallal. Egeszsege Iell jo remennyel biztatta
valamennyiket, majd szavahihetsegenek es joindulatanak jelekent jobbjat nyujtotta, melyet a kunok egymast
letaposva megragadtak, ahitattal csokolgattak, es akkora tmegben rohantak a kezcsokra, hogy a Iekvt
majdnem agyonnyomtak es szetteptek. Ettl a tumultustol annyira kiIaradt, hogy hasmenese kiujult, es
hamarosan tavozott az eletbl, kiralysaganak tizennyolcadik, az dvssegnek pedig ezer utani
szazharmincegyedik eveben. Halalaban a bnbanat jelekent szerzetesi csuhat kert. Testet Egerbl Varadra vittek,
es ott a legnagyszerbb gyaszszertartassal megtisztelve elhantoltak. Ugy gondoljak, hogy halala masodik
Honorius papasaga idejen es masodik Lotar csaszarsaganak kezdete krl trtent.
(120) Istvan uralkodasa alatt elhunyt Boemund, Antiochia Iejedelme, aki Alexius konstantinapolyi csaszarral
hadakozott. Az antiochiai uradalomban vegrendeletileg Boemundot, Flp Irancia kiraly lanyatol, Konstanciatol
szletett es unokaccse, Tankred gondjaira bizott Iiat tette meg utodava. Negyedik Henrik haborut viselt Paszkal
papa es a romaiak ellen. Az egyhazi trvenyhatosagot a papatol at akarta vinni Germaniaba, de nem tudta
kicsikarni tle, ezert elIogta a papat meg a tbbi biborost, es a szent hatosagot akaratuk ellenere magahoz
ragadta. Ezekben az idkben a pisaiak a papa keresere jeles hadjaratot vallaltak a szerecsenek ellen, ujonnan
Ielszerelt hajohadukra Ielltettek az egesz iIjusagot, elmentek a volterrai zatonyokhoz, es mig ott a hajozasra
kedvez alkalmat vartak, a luccaiak megtamadtak rizet nelkl maradt varosukat. (125) Azonban a pisaiak
keresere a Iirenzeiek visszaszoritottak a luccaiakat, es epsegben megriztek szamukra a varost, ennelIogva a
pisaiak megszereztek a Balear-szigeteket, ahonnan kikergettek a szerecseneket, es nagy zsakmannyal rakodva
tertek haza. Az onnan magukkal hozott ket vrsmarvany-oszlopot hazajuk megoltalmazasaert a Iirenzeieknek
adtak ajandekba, mely az isteni Janos szentelyenel ma is lathato. Valamivel kesbb a laterani bazilikaban
zsinatot tartottak, mely a Henrik altal kierszakolt joghatosagot visszavette. Ebben az idben az elaggott Matild
vegrendeleteben a romai egyhazra hagyott minden terletet, amely Pisa, San Quirico, az Alpok es a tenger
kztt Cepranoig Iekszik; ennek az asszonynak a nagylelksegerl, joravalosagarol, blcsessegerl minden
szazad beszelni Iog. Az innens Galliaban, Guastallaban egy masik gyles volt ezutan, amelyen Aemilia
varosait, Piacenzat, Parmat, Reggiot, Mantovat es Bolognat kzs hatarozattal elvettek a ravennai ersektl, mert
regota lazadozott a romai egyhaz ellen. (130) Tovabba mert Henrik meg Italiaban allomasozott es ldzte a
papai partot Gelasius papa, aki Paszkal utan kvetkezett, elmeneklt a Galliakba, es ott elte meg utolso napjat.
Jeruzsalemben pedig els Balduin halala utan a kiralysagban masodik Balduin jtt, aki Kaimot, a perzsak
kiralyat csataban legyzte es meglte, a damaszkusziak es ascalaniak kiralyat tnkreverte. A Gelasiust kvet
Calixtus Henriktl beket nyert, es az egyhazzal kibeklt csaszar visszament Germaniaba. Ebben az idben a
keleti reszeken hajnal tajban hat ora hosszat merhetetlen tz langolt, mig egy nyugat Iell tamadt vihar bseges
esvel el nem oltotta. Palesztinaban az Europabol bekltztt keresztenyek naprol napra Iogytak, ezert Balduin
sok Krisztus-hitt hivott a Jordanon tuli terletrl Jeruzsalembe lakni, es ezeknek mind polgarjogot adott. (135)
Tyrust, Fnicia viragzo varosat ekkor Ioglaltak el a keresztenyek. Irgalmatlan tel kvetkezett, nemcsak a termes
Iagyott el, amibl szrny ehinseg keletkezett, hanem emberek es barmok is egyIorman odavesztek. Tyrust a
lakossag oriasi pusztulasaval Ildrenges dnttte romba. Gelasius megvalasztasaval kapcsolatban az evknyvek
leginkabb azt emlegetik, hogy a IerIiakban es vagyonban egyarant hatalmas Frangipani patriciuscsalad nem
tudta elerni, hogy tagjai kzl valasszanak papat, ezert rohamot inditott, betrte az ajtot, benyomult a Lateranba
az lesterembe, es az uj papat meg a biborosokat mindenIele modon bantalmazta, Cinzio, a csalad Ieje, a
Ipapot Ildre rantva megrugdosta, majd megktzve hazavonszolta; a Ielhaborodott romaiak Ielzendltek, a
231
papat kiszabaditottak Cinzio markabol, es diadalmenetben visszavittek a Lateranba, de Henrik csaszar
erkezesekor beugrott a Tiberisbe, a teutonok utananyilaztak, es vegl elmeneklt Gaetaba; a csaszar Moric
bragai erseket allitotta ellenpapakent a varosba, aki a csaszar tavozasa utan a Frangipanik tamogatasaval
nyilvanosan is gyakorolta a papai tisztet; Gelasius Vilmos apuliai herceg es Robert capuai Iejedelem meg az
aquilai Richard katonainak Iedezete alatt visszajtt a varosba, de amikor Praxedis templomaban mise kzben a
Frangipanik ratrtek, alig tudott baratai segitsegevel elmeneklni; erre (140) zavargas trt ki a varosban, az
ostiai uton elIutott Galliaba, ahol a clunyi kolostorba meltosagahoz illn beIogadtak, es ott, mint mondjak,
nemsokara tavozott az eletbl. Valamivel elbb Alexius csaszart szabalyszeren Iia, Kaloiohannes kvette. Apja
a velencei Ilotta tamogatasaval haborut viselt az Apuliaban es Sziciliaban uralkodo normannok ellen, de mert
Epirusban es Dalmaciaban rosszul alakultak a dolgai, beket kttt velk. Ennyit a klIldi esemenyekrl.
Most szorit az id, hogy visszaterjnk a magyar trtenelemhez, es nezznk Istvan utodja utan, mert alaposan
elkalandoztunk. Amint Istvan nyilvanosan sokszor elre jelezte, vegrendeleteben a vak Belat, unokatestveret
jellte kiralynak. A Ielnyitott vegrendelkez irat az utodlason kivl a vagyon haromnegyed reszet testalta ra; a
hagyatek Iennmarado resze a szent egyhazak es a szegenyek kztt kerlt szetosztasra.
(145) A magyarok ismertek Bela kivalosagat es blcsesseget, ezert ugyanugy szerettek t vilagtalanul, mintha
ep lett volna, erte Iohaszkodtak, es a kiralyvalaszto orszaggylesen, ahogy Istvan kiraly ohajtotta, egyhangu
szavazattal megvalasztottak kiralynak. Nem tudom, vaksaga es apja hanyattatasa mekkora szimpatiat keltett
iranta; mindenki azt varta, hogy kitn Iejedelem valik belle, mert ugy tartottak, hogy az isteni gondviseles
sokkal tbbet adott neki lelkiekben, mint amennyit a szerencse testiekben elvett tle. Vilagtalansagat maga oly
modon egyenlitette ki, hogy a tanacskozasokon es a hatarozathozatalban mindig reszt vett. Dnteseit a jozan esz
itelszeke ele utalta, es annak parancsara Iigyelve attol mint orakulumtol varta a valaszt es a hatarozatot.
Minden Iontos gyben az istent, partIogojat, tanacsadojat, birajat hivta, nehogy valamit meggondolatlanul, a
mennyei es az emberi josag elleneben tegyen, ezert Davidnak ezt a mondasat alkalmazta: Az ur megszabaditja
az elIogottakat, az ur megnyitja a vakok szemeit; es ezt: Az ur volt az tamasza, es bevezette t kegyelme
sokasagaba, agyeka gymlcset ltette szekebe.
(150) Ilonatol, a macedon Uros lanyatol, negy ragyogo tehetseg Iia szletett; az elst Gezanak, a masodikat
Laszlonak, a harmadikat Istvannak es a negyediket Almosnak hivtak. Miutan a hatalmat atvette, csodas
blcsesseggel intezett mindent, sulyos trvenyeket hirdetett a gyilkosokra es az utonallokra, a Iemberek
indulatait lecsillapitotta, es mindenki irant egyIorman igazsagos es joindulatu volt. LegIontosabb celjanak azt
tzte ki, hogy Ielszamolja a regi civakodasokat, lecsendesitse az orszagot, elejet vegye a hatalmaskodasnak es az
erszakoskodasnak, buzgon gyeljen az isten tiszteletere; gyermekeit ugy nevelte, hogy ne csak neki legyenek
kedvere, hanem az orszagnak is. Nagyon gyakran mondogatta, hogy az ember sokkal tbbel tartozik az istennek
a bal-, mint a jo szerencseert, mert emez pimassza es erszakossa tesz, mig az a masik tapasztaltta es edzette.
Senkit sem hallgatott meg ugy, hogy szavaibol Iel ne merte volna az illett. Semmin sem csodalkozott, barmely
sorsot kiegyensulyozottan viselt. (155) Sokszor mondta, hogy a csapasok szakadatlan sorabol, amelyben
szletett es nevelkedett, mar koran megtanulta az nismeretet es a mindenre kiterjed trelmet. Leginkabb ezt
szokta mondogatni: Tanuld meg elviselni es semmibe venni az emberi dolgokat, es hogy nem elvezi a jot, aki
sohasem nyelt rosszat. A trelmetlenek, a Iennhejazok eltt Ielidezte vagy a maga, vagy az apja eletet, mely
emlekeztetessel rajuk piritotta puhany knnyelmsegket vagy izgagasagukat. Tettben, szoban komoly volt.
Isten szerencsesse tette ellensegeivel szemben, akiket annyi csapassal es szegyennel sujtott, hogy azok
mindmaig nevetseg targyaul szolgalnak vilagszerte.
Mondtuk, hogy igazsagossaga es josaga jutalmaul bseges gyermekaldasban reszeslt, minek lattan a magyarok
a kiralyne szavara Ielhevltek, es ellensegeit sulyosan megbntettek. (160) Azt mondjak ugyanis, hogy a kiraly
rendeletere orszaggylest tartottak Arad varoskaban, ahol az elnkl Bela, valamint a kiralyne es a gyermekek
jelenleteben Ilona e szavakat mondta: Mondjatok meg, kerlek, hseges IerIiak, derek nagyurak, hogy ha a
termeszet jovoltabol mindannyiunknak van szemnk, amely minket e Iaradsagos mulando vilagban eliranyit,
miert latjuk Bela kiralyt vaknak, akinek a tbbieknel elesebben latonak es krltekintbbnek kene lennie?
Kerlek benneteket, keressetek meg es mondjatok meg most, ebben a diszes gylekezetben, hogy kiknek az
tletebl es vakmersegevel trtent e gaztett, leplezzetek le ezt a rettenetes bnt, es toroljatok meg az
232
elkvetkn, hogy tbbe senki se merjen kezet emelni a szentseges Iejedelmekre. Isten kegyelme ugyan a
veszteseg karpotlasakent ket szem helyebe negy gyermeket adott, akiket itt lattok, az atkos tettet azonban
megsem szabad bntetlenl hagynunk, mert az utokornak e peldabol meg kell tanulnia, hogy ne nyuljon a
kiralyokhoz, akiket istenkent kell tisztelnie. Vessetek tehat veget a bns vakmersegnek! A gylesben azonnal
nagy zendles tamad erre, a gaztett elkvetire mindenki bntetest kvetel; akit ott ernek, azonnal halallal
sujtjak. (165) A bosszura szomjazo tmeg nehanyat darabokra szaggat, sokat a veszthelyen kampora akaszt;
hatvannyolcat lnek meg. Azokkal, akik nem vetkeztek sulyosabban, enyhebben bannak el; kzlk nehanyat
bilincsbe vernek, hogy rks rabsagban sinyldjn, a tbbit gyermekeivel, Ielesegevel, rokonaival,
pereputtyaval egytt szamzik; az elkobzott vagyont szetosztjak a templomok kztt. Bela a maga reszerl nem
helyeselte ezt a megtorlast, de a Ielbszitett sokasag dhet nem tudta megIekezni. A gylesen tbbszr
belevagott Ilona szavaiba, neje ingerltseget elitelte. Azt hangoztatta, hogy a tulzott bosszuszomj inkabb
asszonyos, mint IerIias tulajdonsag, de a szigorusagot eltrte, nehogy Iiaival hasonlo trtenjek majd.
Ezutan a rutenokkal es a lengyelekkel trt ki haboru. Mert miutan a magyarok kiIujtak a dhket es
sszeszedtek magukat, ez a nyughatatlan es kalandra vagyo emberIajta a szamzttek kereseitl es az irantuk
erzett szanalomtol vezettetve a kegyetlenseg es a merteken Ielli bosszuallas miatt ujra mozgolodni kezdett.
(170) Hozzajarultak ehhez a Leviatan-Iiak, akik partoskodasra bujtogattak. Boricsot, Kalman Ientebb emlitett
Iattyu Iiat, naponta levelekkel nogattak az orszag megtamadasara, segitseget, katonai Ielszerelest igertek, mert
ugy hittek, hogy Kalman trvenyes gyermeke. Az alaposan Ilheccelt Borics a rutenok Iejedelmetl kert
segitseget, csapatot verbuvalt, ahonnan csak tudott, de mert a ruten erket kevesellte Magyarorszag
megtamadasara, lengyel tamogatast is szerzett. Megindult hadaval, es mar megkzelitette Magyarorszagot, azt a
Iolyot, amelyet Sajonak neveznek. A kiraly nem akart keslekedni e veszedelemben, gyorsan sorozast tartott, es
akkora sereget szedett ssze, amekkorat az ellenIel megIekezesere es a partoskodas elnyomasara elegendnek
tartott. A Iurak ingadoztak, Ileg azok, megpedig nem is kevesen, akik kedveltek a zavargasokat. (175) Ezert
mieltt Borics ellen a tabort meginditotta volna, gylest tartott, amelyen tzetesen megvizsgalta, hogy vajon a
Iemberek Boricsot Kalman trvenyes Iianak vagy hazassagtres szlttjenek tekintik-e. Az orszag dolgaval
becsletesen trd elkelk azt valaszoltak, hogy k mar reg tisztaban vannak azzal, hogy Borics
hazassagtresbl szarmazik, nem Kalman kiralytol szletett, es semmikeppen sem melto a koronara. A partosok
nehany vezetje erre morgolodni kezdett, kijelentette, hogy Borics trvenyes hazassagbol szletett, Kalman eltt
a ruten asszonyt hamisan vadoltak, es a hazassagtres gyalazatat isteni es emberi tisztesseg ellenere kentek ra; a
kiraly nehany bizalmasa talalta ki az egeszet, hogy szegenyke ellen gylletet ebresszen, hogy Ierje ne szeresse
t, Ileg pedig, ha gyermekeket kapna tle, azokat mint rutenokat, akik vele szemben mindig ellensegesek
voltak, ne kedvelje meg. Erre a beszedre sokan, a knnyelmek es allhatatlanok, a parttkhz csatlakoztak, es
azok szamat nveltek. (180) Bela ennek tudataban nem akart tovabb habozni, nehogy a partosok es arulok
megugorjanak es atszkjenek Boricshoz, ezert meg ugyanazon a gylesen meg akarta ket bntetni; igy lattak
helyesnek baratai es mas elkelk is. Jelt adott tehat, hogy az arulokat, akik ott setalgattak a gylesben, es akik
az orszag vesztet akartak, rgtn sujtsak halalbntetessel, nehogy a dolog elodazgatasa egesz Pannonianak
sulyos kart okozzon. Az sszeeskvket azonnal megrohantak; nagy zrzavar tamadt. Ezek vedekezni akartak,
szkni probaltak, de a nyilt szinen meglettek. A htlenseggel vadoltakat odahoztak, a partoskodok vezetit
mindentt Ielkutattak, es bnket rajuk bizonyitva leIejeztek ket. Lambert ispant, aki a kiraly labaihoz
meneklt, a hitszegesen Ielhaborodott tulajdon testvere rangatta el onnan, es verte agyon egy letrt szekdarabbal
bezuzva a Iejet. (185) Ennek Iiat, Miklost, a kzepre allitotta, es a tronus eltt leIejeztette. Ugyanott ltek meg
az Akos nembl szletett Majnaltot es a nemesek sokasagat. A tbbi sszeeskv remenyet elveszitve nagy
csoportban Ielrevonult, seregbe tmrlt, es ugy dnttt, hogy mieltt elesik, megtamadja a kiralyt, hogy ne
vesszen el bosszulatlan, mert arra szamitott, hogy ha az uralkodot megli, az ellenIelek haragja nyomban
lecsillapul. E parttk Ieje az si Simadi Iamiliabol szarmazott Todor volt, tovabba Folkus, Titusz es Samson,
akinek nemes es hs lelk Iiai, Tamas es Torda nagyban nveltek vakmerseget. A zrzavar lecsillapodtaval az
sszeeskvk kln gylekeztek, a kiraly pedig sereget a Sajo Iolyonal helyezte el. Az ellenIel a kzelben, a
Iolyon tul allt. Samson es tarsai ugy terveztek, hogy ocsarolni Iogjak a kiralyt, hogy a csuIolodassal
Ielbosszantva ravegyek az ellenseggel valo sszecsapasra. (190) Ezert Samson odament a kiraly satrahoz,
amelyben az az elkelsegekkel klnbz dolgokrol beszelgetett. Odalepve igy szolt hozza: Mit keresel itt,
hitvany kutya, amikor mar elerkezett eltakarodasod ideje, hiszen az orszaglashoz sokkal jobban illik Borics
233
eleslatasa, mint a te vaksagod. Apad peldaja szerint neked is inkabb klastromban volna a helyed, mint az emberi
gyek kormanyanal. Ki Iog, te nyavalyas, eztan a te vezerleted es parancsnoksagod alatt szolgalni, ha sajat
magadat sem tudod vezetni? O, emberi vakmerseg es veszett szemtelenseg! A kiraly krl allo Iemberek e
szavakon Ielbszltek, es Otto Iia, Janos vezetesevel, aki kiralyi jegyz es somogyi prepost volt, meg Bod ispan
biztatasara nekirontottak Samsonnak. Amde ez gyorsan sarkon Iordult, lora pattant, es Iutva mentette az eletet.
Azoknak hamarjaban nem volt keznel a lovuk, es orditozva gyalog kergettek Samsont. (195) Bod ispan egyik
nekivadult embere a kavarodasban Ielkapott egy landzsat, nagy hirtelen Ielugrott egy nyergeletlen paripara, es a
tbbiek peldajara a Sajo Iolyoig kergette a meneklt, es amikor az beugrott a vizbe, hogy atusszon, hatulrol
sulyosan megsebesitve keresztlttte. Todor es a tbbi sszeeskv hajora szallt, hogy megszorult tarsat
kihuzza, de nem ert oda idben; az sebeslten, vaspancellal terhelve elmerlt. Borics mar a Iolyo kzeleben jart,
a parton hozzalatott a taborvereshez, es amikor latotavolsagba kerlt, a magyar Iemberek a rutenok meg a
lengyelek vezereivel klcsns becsletszo mellett targyalni kezdtek, ahol is Bod ezt a beszedet mondta: Mi
dolgotok velnk, polyakok? Miert tamadtatok a Ildnkre, rutenok? Hatarainkon beke honolt, kzttnk nem
trtent jogsertes, ami miatt a szomszedoknak hadakozniuk kellene. Pannoniaban nincs klnbseg lengyel meg
magyar kztt; ugyanezt mondhatom a rutenokrol. Es mert mindannyian szkitak vagyunk, nemcsak a
vendegbaratsag jogan Iogtuk partjat egymasnak klcsnsen, hanem a rokonsag miatt is. (200) Most egy Iattyu
kedveert igazsagtalan es istentelen haborut inditotok ellennk, karddal, gyujtogatassal kegyetlenkedtek. De ha
tudnatok, hogy milyen okbol vallalkoztatok erre a hadjaratra, azonnal tabort bontanatok, es ki-ki hazamenne. Ha
nem tudnank biztosan, hogy Borics nem Kalmannak, hanem egy hazassagtrnek a Iia, sohasem adtuk volna
magunkat egy vak, jollehet blcs es jo Iejedelem uralma ala. Jobban szerettnk volna ep szem, mint vilagtalan
urat, de mert ilyet nem talaltunk, hogy kiralyaink legszentebb sorat Iattyuverrel be ne mocskoljuk, Belahoz,
Kalman unokaccsehez Iordultunk, hogy igaz es legitim urunk legyen. Az egesz nep egyetertesevel
megvalasztottuk, es minden kiralyi Ielsegjelvennyel megersitettk Belat, akit Istvan ajanlott neknk. (205) Ezt
pedig azert tettk, mert Kalman es Istvan kiraly, aki a sajat vere ellen dhngtt, szerencsetlen volt; embertelen
kegyetlensegeert magtalan lett, ugyhogy nem volt gyermeke, akire az orszagot trvenyesen rahagyhatta volna,
hacsak nem Iordul azokhoz a rokonaihoz, akiket elzleg megvakitottak. Bajainkrol nem szivesen beszelnk.
Sokszor hallottatok, hogy Kalman megvakitotta testveret, Almost, es annak Iiat, Belat. Ket Ielesege volt;
egyiktl Istvant nemzette, aki nemregiben uralkodott, a masiktol, aki ruten volt, egyet sem azon kivl, aki
hazassagtresbl Iogant, akit rank akartok erszakolni, es mindez a napnal is vilagosabb, hiszen a hazastarsi
tisztesseg meggyalazasan Ilgerjedve visszakergette t Ruteniaba. Ez elkotrodasa utan Boricsot szlte, akit
trveny ellenere, st az istenek es a kiralyi szellemek ellenere Ilibenk akartok allitani. Ezert, ha valaha is
ismertetek a beket es az igazsagot, ha valaha is tudtatok, mi a vendegszeretet, a baratsag, az emberseg, kerjk,
hogy vigyetek vissza ezt a Iattyu kiralyt, akit hoztatok. (210) Boricsot, akit nemelyek Ieleltlensege
meggondolatlanul meghivott az uralkodasra, Iorditsatok vissza, vagy ha vonakodik, hagyjatok magara, vonjatok
meg tle a segitseget, amelyet hoztatok, ne haboruzzatok az egiek akarata ellenere, es azt se higgyetek, hogy a
magyarok lustasagbol, gyavasagbol vagy nemtrdmsegbl el Iogjak Ielejteni a serelmet. Inkabb szivessegbl
legyetek jo-indulatuak es bekesek, mint erszak hatasara. Ha nem igy tesztek, kedvnk ellenere bar, de megis
azzal az elhatarozassal szallunk szembe veletek, hogy inkabb itt pusztulunk egy szalig, mintsem hogy eltrjk a
Iattyu kiralyt, akit idehoztatok.
A lengyel es ruten Iemberek ennek hallatara azonnal elalltak a szandekuktol, rgtn megertettek, hogy
becsaptak ket, es azt Ieleltek, hogy egy sincs kztk, aki igazsagtalan haboruban harcolna a magyarok ellen.
Megvallottak, hogy Ielrevezettek ket, de mert az sszetkzes meg nem trtent meg, Ileszmeleskre meg
megvan a lehetseg. Nem kivanjak megserteni a regi baratsagot es szeretetet, ezert megigerik, hogy holnap
Ieloszlatjak az igazsagtalan katonaskodast. A vezerek betartottak a szavukat, Ilszedtek a tabort, es mindkett
hazavonult. (215) Borics mellett csak kzkatonak es kzrendek maradtak, sokan, mert a tbbiek megutaltak
megbelyegzett nevet. A lengyelek es a rutenok, akik vele maradtak, atkeltek a Iolyon, Borics harcra sztkelte
ket, es vezerletevel a parton megtkztek a magyarokkal. Bela vak letere is a legokosabban vezette hadba a
sereget, a ket szarnyra ers vertes lovassagot allitott, mely az ijaszok es knnyIegyverzetek rohamat knnyen
ki tudta allni, odahelyezett ket masik zaszloaljat is, hogy a kell letszamot elerje. A csata heveben bekeritettek
es nagy reszben levagtak nehany lengyel segelycsapatot. A rutenok, akik negyszg hadtestben eddig
rendithetetlenl verekedtek, ettl megijedtek, rendjk Ielbomlott, es hatat Iorditottak. (220) A magyarok
234
ldztek ket, es nagy pusztitast vegeztek kzttk, meg akartak semmisiteni az ellenseget. Annyi vert ontottak,
hogy Boriccsal kevesen maradtak meg, mert a szanaszet meneklk a parasztok kezebe estek, akik kimeletlenl
Ielkoncoltak ket. Azok kzl, akik a csataban szepen viselkedtek, dicserik Miksat, Gabot es Batort, akik a
leldstt tmegen kivl rengeteg Ioglyot is ejtettek, panceljuk es Iegyverk cspgtt az ellenseges vertl.
Miksa Todort, az egesz baj szerzjet, Vasas Vitalist, Gab a krakkoi ispan testveret, Bator pedig Andrast vezette
Iogolykent Bela ele, kik mindannyian az sszeeskves vezeti es a haza ellensegei voltak. Bela nagyon boldog
lett, az orszag erdekeben helytallo tiszteket megdicserte, es nemcsak a zsakmany nagyobb reszevel jutalmazta
meg ket, hanem Ialvakkal es mezvarosokkal is. (225) Azutan halat adott az istennek, minden oltarnal miset
tartott, minden varosban knyrgeseket rendelt el. Ez az tkzet az isteni Magdolna nnepnapjan ment vegbe;
ezt a napot az allami nnepek kze iktattak, es a kzjonak szenteltek. Az ellenseges zaszlokat mindenIele
kiIggesztettek a templomkapukon, leginkabb Magdolna egyhazaiban, akinek segitsegevel arattak ezt a Ienyes
diadalt. A Ioglyokat odaadtak a gyzteseknek, kiveve az sszeeskvket, akiket trveny szerint bntettek meg,
es kerekbe trtek ket, mint az utonallokat. Ez a gyzelem akkora dicsseget es tekintelyt szerzett a kiralynak,
hogy egyedl csak t tiszteltek, es mindenki azt hirdette, hogy nem vak, hanem nagyon is szemes, es az isten
tartotta meg az uralkodasra. (230) Ezert ettl kezdve a magyarok szivesen engedelmeskedtek neki, hiven
teljesitettek minden parancsat, a szomszedok is mindenIell kveteket kldve kertek tle a beket. Miutan a
kiraly ezzel a haboruval Ielszamolta a partoskodast, a legnyajasabbnak es a legpartatlanabbnak mutatkozott.
Mindenkinek megparancsolta, hogy maradjon rendben es bekeben, es a korabbi erdekcsoportok emlegeteset
rendelettel eltiltotta.
Az orszag nyugalmanak visszaszerzese utan Bela visszavonult, tbbnyire barataival lakomazott, es sok ejszakat
tlttt tivornyazassal, aminek az lett a kvetkezmenye, hogy magyar szokas szerint reszegeskedesbe esett, mely
szandekos rltseg korabbi erenyeit meglehetsen elpuhitotta. A szemermetlenl kereget udvaroncok a sok
bortol eltompult kiraly ele leptek, es a mamor meg a reszegseg hatasa alatt gyakran olyasmit eszkzltek ki,
amit meltanytalannak kellett tartani. Aztan, amikor a bodulat elszallt, nem egyknnyen lehetett visszavonni vagy
ervenyteleniteni azt, amit borgzs allapotban megengedett es elrendelt, amibl aztan sok kellemetlenseget es
szegyent szerzett maganak. (235) Ezt a hibat kiralyi Ielsegben annal Ieltnbbnek es sulyosabbnak szokas
tartani, mennel nagyobb a meltosaga. Reszeg cselekedetei kzl egyet emlitenek leginkabb; egy lakoman
pityokas engedekenysegeben kiszolgaltatta ellensegeiknek Pocs es Saul szerzeteseket, akik nagy hirtelen
megltek ket, ami rks gyalazatot hozott ra. Egyebkent a kortarsak minden tekintetben dicssegre meltonak
tartottak. A zabalastol es a tunyasagtol, amit a vaksag meg Iokozott, vizkorsagba esett, mely betegsegtl
elgyenglve uralkodasanak kilencedik eveben es tizenegyedik honapjaban, az dvssegnek pedig ezer Iltti
szaznegyvenegyedik esztendejeben Iebruar idusan kenytelen volt engedni a termeszet parancsanak. Testet
Fehervarra vittek, ahol negy eletben lev gyermeke es Ielesege, Ilona, jamborul es tisztessegesen eltemette, es
egesz Magyarorszag megsiratta.
Azt mondjak, Bela uralkodasa alatt trtent, hogy a Tiberisen tuli videkrl szarmazo Ince papa, aki Honoriust
kvette, a San Germanonal taborozo Rogeriust varatlanul megtamadta, megkergette, es a varost elIoglalta. (240)
Kesbb azonban, amikor Rogeriust Galluccional vette ostrom ala, annak Iia, Vilmos, Calabria hercege nemcsak
legyzte, hanem a biborosokkal egytt el is Iogta. Aztan tisztelettel elbocsattatva visszatert a varosba, ahol ott
talalta Anaklet ellenpapat, aki a templomokbol sszerabolt hatalmas penzzel megvesztegette a romaiakat,
magahoz ragadta a papai hatalmat, ugyhogy ettl valo Ielelmeben kenytelen volt eltavozni Romabol. Szkve
meneklt a tulso Galliaba. Ekzben a ket Szicilia kiralyanak nevezett Rogeriust az ellenpapa a maga oldalara
vonta. Ince Clermontban egyhazi zsinatot tartott; itt az ellenpapat kvetivel egytt kiatkozta. A hivek
erdekeben Ielkereste Flp Irancia es Henrik brit kiralyt, majd Lotaringiaba ment, es ott talalta a germanok altal
romai kirallya valasztott Lotart. (245) Megigerte neki, hogy Ielszenteli a csaszarsagra, es ezzel ravette t, hogy a
jeruzsalemiek megsegitesere hadjaratot inditson; Lotar ezert visszahelyezte t a Lateranba, es igy nem
erdemtelenl koronazta csaszarra Romaban. Majd Pisaban tartott zsinatot, amelyen megint kiatkozta az
ellenpapat. De egyes patriciusok Rogerius kiraly segitsegevel ujbol Iellazasztottak Anakletot a papa ellen, erre
Lotart visszahivta, es az bevonult Romaba. A pisaiak nagy Ilottat allitottak a papa oldalan, amellyel
megtamadtak Campaniat es Calabriat. A papa es a csaszar egyszerre ldzte Rogeriust Ildi es tengeri
haboruval, es elszedtek tle, amit csak birtokolt Italiaban. Sok varost ervel elIoglalva leromboltak, es vegl
Rogeriust arra kenyszeritettek, hogy menjen at Sziciliaba. Raimo csaszari groInak a papa Apulia hercegi cimet
235
adta, es nehany nemet szazaddal a tartomany elere allitotta. (250) Lotar Germaniaba visszaterben Veronaban
meghalt. Azsiaban pedig meghalt Balduin, es a jeruzsalemi kiralysag vejere, Falco anjou-i groIra jutott. A
Perzsa-bl menten lako trkk nagy sereget vittek Antiochia krnyekere, Falco ezeket megtamadta,
haromezret levagott, ugyanannyit elIogott, es visszahuzodott Jeruzsalembe. AlaI trk Iejedelem e veresegen
Ielindulva babiloni segitseggel megtamadta Edesszat, Mezopotamia varosat, amelyet Balduin a testveretl,
GotIredtl szerzett volt meg. A varos elIoglalasa es irgalmatlan szetdulasa utan a barbarok egy szalig
lemeszaroltak minden keresztenyt, aki az igaz hitet nem volt hajlando megtagadni. Az asszonyokat es tisztes
matronakat hitnk meggyalazasara az isteni Keresztel oltaran erszakoltak meg. Falco meghalt egy vadaszaton,
amikor egy nyul kergetese kzben a lova Ielbukott, es az orszagot Iia, Balduin kapta meg. (255) Most srget az
id, hogy terjnk a vak Bela utodara, es kvessk, amennyire lehetseges, rendben a magyar trtenelmet.
Bela halala utan a Iemberek egybehangzo akaratabol es a kzseg szavazataval az orszag tronjara elsszltte, a
serdlkorbol meg ki nem lepett Geza emelkedett, mert kivalo tehetsegnek es embersegesnek lattak, es ugy
velekedtek, hogy inkabb az isten adta nekik, mint k kerestek. A kamaszt tehat nagy tetszessel, rmteli tapssal
kirallya nyilvanitottak es megeljeneztek. Valamivel kesbb Fehervarott az isteni Cecilia nnepen szabalyosan
megkoronaztak. Hatalomra kerlve a legkivalobb tanacsosokat valasztotta, semmit sem tett a pspkk es az
elkelk megkerdezese nelkl, es oly buzgon gondoskodott az orszagrol, hogy meghazudtolta a korat.
OdaIigyelt az idsek tanacsara, megejt kedvesseggel es nyajassaggal kerlelte ket, hogy ne hagyjak magara t
es az orszagot.
(260) Meg nem telt el egy ev tisztenek Ielvetele ota, es mar kitrt a haboru az alemannokkal. Okat a
nyughatatlan Ausztria szolgaltatta, mely mindig kesz a haborgasra. Ugyanis Ausztria hercege, valami Henrik,
eszebe idezte az si gyllseget, amely az ausztriaiak es a magyarok kztt regota Iennallt, es amikor megtudta,
hogy Pannonia kiralysaga egy kisIiu kezere jutott, ugy gondolta, hogy itt az alkalmas id Magyarorszag
IelIorgatasara, es sulyos haborut inditott. Jo lehetseget kinalt neki az a segitseg, amelyet korabban meg
sohasem elvezett, tudniillik lett az arva Oroszlan Henrik gyamja, aki egesz Szasz- es Bajororszag Iltt
uralkodott. Nerri habozott tehat, hogy a szaszok es a vindeliciaiak, tovabba az urasaga ala es noricumiak
segitsegevel megtamadja a Pannoniakat. Megkapta harmadik Konrad romai csaszar csapatait is, akit hadi
szvetsegesl hivott. (265) Konrad megigerte, hogy erre az expediciora ket legiot kld, hogy az alemannok si
ellensegeit, a magyarokat eltrljek a Ild szinerl. Henrik, mieltt az orszagot megrohanta volna, elszr
Pozsony bevetelere gondolt, tudva, hogy abbol a varbol egesz Magyarorszagot knnyen haborgathatja. Julian
groIra azt a Ieladatot bizta, hogy barmi lehetseges modon Ioglalja el Pozsonyt. Ez Rapolt alemann vitezt
kitanitotta egy cselre, lovassagot adott melle, es arra utasitotta, hogy hajnal eltt siets utazast tettetve menjen a
varoshoz, Ioglalja el a kaput, es tartsa mindaddig, mig a leshelyrl oda nem siet. Amit sem sejt pozsonyi rk
a csalo Rapoltot es kiserit beIogadtak, hiszen addig haborunak hire sem volt; ezek aztan a megbeszeles szerint
elIoglaltak a kaput meg a tornyot, es onnan jeleztek a tarsaiknak, amit Julian meglatott, tekintelyes lovassaggal
azonnal a kapuhoz vagtatott, aztan benyomult a Iterre, es Ielvonult a csapataval. (270) Amikor riadalom
tamadt, a varosbeliekkel letetette a Iegyvert, kijelentette, hogy bajtol nem kell tartaniuk, es becsletszora
megigerte, hogy a baratsag sertetlen marad, majd sszehivta a szenatust, es eladta jvetele okat. Az alemannok
lakta varos e szavakra azonnal megbekelt, es a nemetek szolgalataba allt. Magyarorszagon rgtn elterjedt a hir,
hogy a nemetek elIoglaltak Pozsonyt, es ettl egesz Pannonia Ielzajdult. Pozsony elIoglalasa utan mindjart
megkezddtek az alemann portyazasok, amelyek nemcsak a Iels, hanem az also Pannoniat is sulyosan
nyugtalanitottak.
Az iIju szive vele szletett batorsagaban nem rezzent meg ettl. (275) Mindenekeltt sszehivta a tanacsot, az
atyakat tajekoztatta a sulyos helyzetrl, es velemenyt kert; kzs egyetertessel Ielvettek a harcot, es minden
egyes Ipap, nemes, hatalmassag parancs szerint Iegyvert Iogott. Sorozast tartottak, hazankent mozgositottak a
IerIiakat erre a nagyon is kenyszer hadakozasra. Geza nepes es lelkes katonasaggal dicsekedett, es az ujonc
meginditotta a tabort a csaszari sereg ellen, mert tudta, hogy sokkal nagyobb dicsseget szerezhet a
gyzelemmel, mint megalaztatast a vereseggel. Ha ugyanis gyz es a nemet cezart megszalasztja, tbbet tett a
koranal, mig viszont ha veszit, iIju kora es helyzete minden dicstelenseg alol mentesiti. Amikor az elkelk
elhozakodtak a veszely nagysagaval es az ellenIel erejevel, hiszen a szaszok es a germanok Iekezhetetlen
hatalommal rendelkeztek, hogy a vindelicusokrol es a noricusokrol ne is szoljunk, mint mondjak azt
236
Ielelte, hogy mellette isteni partIogas es szent katonasag all, es a mindenhato Krisztus jogara es zaszlaja alatt
szolgal. (280) Azt a rendeletet is kiadta, hogy amig a haboru sikeresen be nem Iejezdik, minden pap minden
oltarnal naponta knyrgjn egi segitsegert, es elssorban az isteni szzhz, a magyarok klns patronajahoz
imadkozzon, mert ezt az orszagot a mennybeli Istvan kiraly testamentumaban az partIogasaba ajanlotta. A
kiraly a nep eltt olyan batornak mutatkozott, ugy Iellelkesitett mindenkit meg a kzlegenyeket is a
katonaskodasra, hogy a lagymatagokat is egyszeriben Ielhevitette. A Iiatalember lelki nagysagat latva az
idsebbek valamennyien kenytelenek voltak lelkkben megersdve Iogadni a haborut, amellyel a gyermek
batran szembenezett. A kapitanyok, a szazadosok, a Itisztek, a szazadok es az ezredek belepirultak abba, hogy
a veteranokat egy ujonc batoritja.
Felkerekedik a taborral, es Ausztria Iele indul. Amikor az orszaghatarhoz er, elebe kerl egy nemes arcu,
tekintelyes klsej ember, akinek Gncl a neve, a szkita meg a nemet nyelv tudoja, jelenti, hogy az ellenseg a
kzelben van, es igen kis letszamu, mert azok, akik a kisegit csapatokat igertek, az igert letszamot meg nem
teljesitettek; (285) ezert most van itt az ideje az sszecsapasnak, mieltt a tbbiek megerkeznek; habozas nelkl
meg kell ragadni az alkalmat, es semmiesetre sem szabad elszalasztani a kszbn allo biztos gyzelmet. A
kiraly megbeszelest hiv ssze, bevezeti az embert, es elmondatja vele ugyanezt. Miutan ez megtrtenik, a
kapitanyokat Ielszolitja az azonnali csatara. Kijelenti, hogy ez itt az isten angyala, a bekvetkez gyzelem
hirnke, ezert nem szabad keslekedni, hanem mindentt ki kell adni a parancsot a IegyverIogasra. A tbbiek is
azt tartjak jonak, ha mereszseggel megijesztik az ellenIelet, tehat egyetertesben csataba indulnak. (290) A
nemetek meg el sem ertek a hatart, ezert a tabort harcra kesz menetben azon tul vezetik ellenk; amikor az
ellenseghez latotavolsagba ernek, mindkettjknek csak annyi sznet jut, amennyi a hadrend Ielallitasahoz
szkseges. A magyar ket knny hadoszlopot allit a ket szarnyra, melyek mgtt a vasas lovassag helyezkedik
el; kzepre vertesek negyszg sereget allitja, amelyet jobbrol, balrol ketts gyalogoshadtest vedelmez; ezutan
kvetkezik az ers hatved. A nemetek hasonlo alapossaggal rendezik el a soraikat, magas lovaikon lve ugy
allnak ott, mint az oriasok, es a magyaroknal tbben vannak. Geza a lehet leggyorsabban megadatja a
csatajelet; egyIorma dhvel rontanak egymasnak. Az alemannok nemcsak Iegyverrel tamadjak a magyarokat,
hanem orditozassal es karomkodassal is, hogy batorsagukat megtrjek. A magyarok viszont csata kzben a
mindenhato isten es a hatalmas anya segitseget hivjak, patronajukert kialtoznak. Az alemannok, akik nemigen
alkalmaznak knnyIegyverzet lovassagot, hanem a pancelos lovasokat kedvelik, rgtn hatraszoritjak a
besenyk es a szekelyek sorait, amelyekrl mondtuk, hogy a szarnyak eltt vonultak Iel. (295) Ezek ugyanis a
magyar hadak eltt szoktak jarni, es ekkor, mint birkak a Iarkasok eltt, az els sszecsapasban hatat Iorditottak,
amikor meg a magyarok nem is bocsatkoztak csataba. Ezek veik meneklesenek lattara az ijedtsegtl nemileg
megtorpannak; amazok nekirugaszkodnak, nekibatorodnak, ahogy az ellenseg megzavarodasat es a Iuto sorokat
meglatjak. A magyarok azonban gyorsan visszanyerik a batorsagukat, makacsul ellenszeglnek, azok viszont az
els rohamban kitomboltak magukat, es elegge kiIaradtak; ezert kezdenek joval lanyhabban verekedni. A kiraly
nagybatyja, a ban, aki ismeri az emberi termeszetet, es aki a kzeps hadtestet vezerli, hirtelen nekiugrat a
kiralyi lovassaggal, amely veteranokbol all, es szorongatott bajtarsai segitsegere siet, oriasi rohamot intez az
ellensegre, amelyben a dh mar alabbhagyott, es akkora erIeszitessel veti magat a kzdelembe, hogy az els
sszecsapasnal sokat megsemmisit, a tbbit hatraszoritja. Henrik, Ausztria hercege, aki a gyzelmet mar a
kezeben latta, a tartalekot mozgositva siet segiteni, es megujitja a kegyetlen verekedest. (300) Az elkelk es a
kapitanyok egyetertesevel a kiraly a ket ersen ingadozo szarnyat haladektalanul megersiti, visszaIorditja az
ellenseg Iele, es mert latja, hogy az ellenIel mar a tartalekra szorult, maga is meginditja a hatvedet, igy
mindentt szrny kzdelem Iolyik, mlik a ver. A germanok meg a szaszok mindket szelen engednek, a
visszaIorditott szarnyak kezdik bekeriteni ket, es mindket oldalrol sulyos sebeket kapnak. Henrik hadtestet a
veteran legiok nagy ldkles utan hatralasra kenyszeritik, aztan az alemannok nyilt Iutasnak erednek.
Menekles kzben szamlalhatatlan tmeg kerl kezre, melynek egy reszet levagjak, egy reszet elIogjak. Henrik
a nagyobbreszt sebeslt tbbiekkel kiszorul a taborbol, csuIosan megszalad, es vakmerseget atkozva
visszavonul Ausztriaba. Az alemannok kzl hetezer, a magyarok kzl haromezer halottrol beszelnek. Ebben
az tkzetben az alemann Rapoltot, akirl emlitettk, hogy ejszakai cselvetessel Pozsonyt elIoglalta, Uros
lovag, Ottot pedig Gabor elIogta. (305) A kiraly a gyzelem birtokaban kiIosztotta az ellenseges tabort, egesz
seregevel visszatert Magyarorszagra, es a zsakmanyolt zaszlokkal a templomokat gazdagitotta. Istennek halaado
knyrgeseket rendezett, es az orszag sszes bazilikajaban miset mondatott. Ez a gyzelem akkora hirnevet
237
szerzett neki, hogy a german hatalom csak ezt a Iiucskat rettegte. Henriket is megszallta a Ielelem, ugyhogy
nemcsak Magyarorszagot nem merte tbbe ingerelni, de meg attol is tartozkodott, hogy a hatarszeli Ialvakhoz
nyuljon. A magyarok inkabb az isteni kegyelemnek es az iIju szerencsejenek tulajdonitottak ezt a diadalt, mint
maguknak. Azt beszeltek, hogy a nap harmadik orajatol estig mindket Iel teljes erbedobassal verekedett, k
eleinte hatraltak, de aztan az ellenIel szerencseje lehanyatlott, k pedig makacs kitartassal gyztek. (310) Az
evknyvek emlitik, hogy e haboru utan a Pannoniakat kegyetlen ehinseg latogatta meg, amely mindenIele
tombolt, es nagy tmegeket elemesztett. Ebben az idben, Lajos uralkodasa alatt, a Galliakban olyan hosszu es
perzsel hseg dult, hogy a Ild szamos helyen kigyulladt, megijesztve es elpusztitva a lakosokat, az ehinseg
tehat ebbl a hsegbl eredt. Ezekben az idkben zajlott le Konrad csaszar atvonulasa, amely egyhaziaknak es
vilagiaknak nem csekely kart okozott, de ugy gondoljuk, hogy mieltt tovabbmennenk, errl elbb egyet-mast el
kell mondanunk, hogy a dolog erthetbb legyen.
Harmadik Lucius papasaga idejen ragyogott Bernat clairvaux-i apat, aki Krisztus Iorro szeretetetl vezettetve
szinte minden Iejedelmet Ilkeresett, hogy a Sziriaban es Palesztinaban szenved keresztenyeket a szerecsenek
elleneben ers sereggel tamogassak, ne engedjek meg, hogy az isteni sir rizit a szent varosbol kikergessek. Ez
sztkelesre elskent a svab nemzetiseg Konrad csaszar lepett be a szent seregbe. (315) Kzben Rogerius,
Szicilia kiralya, a papak hanyagsaga reven visszajtt Italiaba, es amit elvesztett, mind visszavette, aztan
hatalmas hajohaddal atkelt AIrikaba, a libiai kiralyt adoIizetjeve tette, es tbb mint harminc even keresztl
szedte is onnan az adot. Tehat Konrad oriasi keresztes haddal elinditotta a taborat Germaniabol, es a Duna
menten vonulva megerkezett Magyarorszagra, ahol valoszinleg a regi ellensegeskedesre emlekezve nem
zarandok hadvezer modjara, nem Jezus Krisztus katonajakent, hanem mint bsz ellenseg meg akarta ragadni a
bosszuallasra kinalkozo alkalmat. Elszr ugyan szivelyes levelben eszkzlte ki Geza engedelyet a
Magyarorszagon valo atutazasra, utobb megis az illendnel kevelyebben haladt az uton. Bar azt allitotta, hogy
szentseges vallalkozas kedveert indult idegen Ildre, utravalo meg kegyes tamogatas Iejeben mertek Iltt
zsarolt ki penzt a templomoktol, zardaktol, ispotalyoktol, szamos bazilika es kegyhely pedig Ielelmeben Iizetett
neki. Geza es a tbbi pannon nem nezte ezt jo szemmel, amde a szentseges vallalkozas kedveert eltrte,
adomannyal, elemozsiaval tamogatta, es a vendegbaratsag es istenszeretet egyetlen ktelesseget sem mulasztotta
el. (320) Konrad Mysian es Macedonian atutazva elment Trakiaba, Konstantinapolyhoz, hogy masodik Emanuel
grg csaszar segitsegevel kenyelmesen atkeljen a trakiai Boszporuszon. A szelhamos Emanuel rabeszelesere
seregevel atkelt Azsiaba, megtamadta Iconiumot, mert az megigerte, hogy Konstantinapolybol teljes ellatasra
szamithat, minthogy azt mashonnan nem tudta beszerezni. Amikor az alaposan megerditett varos ostromahoz
hozzaIogott, a grgk aljas csaszara a liszthez mindig gipszet kevert, mert Ieltekenysegbl el akarta veszejteni
a romai Iejedelem sereget. A katonak a hamisitott eteltl sorra megbetegedtek es zmmel elpusztultak. Konrad
ezert kenytelen volt hamarosan eredmenytelenl visszaterni Germaniaba. Hadjaratanak az volt az egyetlen
eredmenye, hogy Balduin, a negyedik jeruzsalemi kiraly, a csaszar erkezesetl ugy Ielbatorodott, hogy a regota
ostromlott Ascalant bevette, miutan nem sokkal korabban az sregi, de lakoitol elhagyott Gaza varost
ujjaepitette, es mint mondjak, letelepedes vegett atengedte a templomos testvereknek. (325) Ugyanebben az
idben a trk satrapakat is meg merte tamadni, akik ersen szorongattak a jerikoiakat, tkzetben legyzte
ket, es azt mondjak, tezer trk esett el. Emellett Ienyes gyzelmet aratott a Jeruzsalem videket allandoan
haborgato Noradin damaszkuszi kapitanyon is, akit Damaszkusz Ialaig kergetett. Konradrol ennyit.
Lajosrol, a gallok kiralyarol kell beszelnnk, aki ugyanezen id tajt, Konrad utan indult jeruzsalemi expediciora,
es Magyarorszagon athaladtaban sokkal nagyobb gonddal rizte a baratsagot. Azt beszelik, hogy a Pisabol
szarmazott harmadik Eugen papat a partos romaiak kiztek Romabol, elment a Galliakba, egyreszt, hogy a
szentseges Bernat atyat meglatogassa, aki t Ielszentelte volt, masreszt, hogy az isten tiszteletenek hodolo Lajos
kiralyt rabeszelje egy palesztinai hadjaratra, es a hadvezert Krisztus keresztjenek jelevel megjellje. A kiraly
magasztos lelekkel elvallalta ezt, es hogy ne gytrje sereget hosszadalmas hajokazassal, a raetusokon,
vindelicusokon, pannonokon, aztan a mysusokon es macedonokon at vonult Konstantinapolyba Emanuelhez.
(330) Azon id alatt, amelyben Magyarorszagon haladt at, Geza a legnagyobb tisztelettel latta, mert nem sokkal
Konrad utan minden tekintetben egy jambor katonasag szentseges vezerenek mutatta magat. Sereget akkora
szigorral iranyitotta, hogy a leghitvanyabb parasztot sem karositottak meg, egyetlen marhat sem hajtottak el, a
katonaknak minden erszakoskodast megtiltott. Ezzel a paratlan emberseggel parosulo nmerseklettel ugy
megkedveltette magat a magyarokkal, hogy pihenes cimen a kiraly meg a tbbi Inemes egypar napig, a
238
szksegesnel valamivel tovabb is megtartoztatta Magyarorszagon. Azt mondjak, Gezanak ekkor szletett egy
takaros Iiugyermeke, akit a szentelt Iorrasviz Lajos kiraly bizonysagara tett keresztennye, es ez aldott komasag
jogan Geza tisztes kiserettel, szives vendegseggel, a hadsereg ingyenes ellatasaval, st Ilseges ajandekokkal
tisztelte meg, es igy bocsatotta el Trakiaba. Amikor pedig a sereggel megerkezett Konstantinapolyba
Emanuelhez, a csalard csaszar ugyanugy bant vele, mint Konraddal. (335) Rabeszelte, hogy Sziria sivatagain
keresztl Iolytassa az utjat, es mint mondjak, reszint az inseg, reszint a nehez utviszonyok miatt kenytelen volt
Antiochiaban telelni. Rogerius azonban, aki Sziciliaban uralkodott, megharagudott Emanuelre, hatalmas Ilottat
allitott, a szoszeg grgtl elvette Kerkyrat, Korinthost, Thebat es Euboiat, st Ilottajaval Konstantinapolyig is
elhajozott volna, ha az Adriai-blben nem Iel a velenceiek 60 csapatszallitojatol. Ezert az azsiai partok Iele
kanyarodott el, nagy szerencsejere a keresztenyeknek, mert a Palesztinaba, Szent Simeon kiktjehez hajozo
Lajos kiralyt a szerecsen Ilotta bizonyosan elIogta volna, ha nem tudom, milyen szerencse jovoltabol, mintegy
az istentl kldve, Rogerius varatlanul Il nem bukkan hajoival, aki a veszelybe sodrodott jambor kiralyt
megmentette, es a keresztenyeknek nem remelt rmet es meneklest hozott. Aztan sok mindent megszerzett
Sziriaban, amit rseg nelkl hagyott el, es a velencesek vettek birtokba. Lajost otthagyta JaIIanal, es az egesz
hajohaddal elsietett Konstantinapolyba, ahol a varbol nezeld Emanuel szeme eltt a klvarosokat minden
tartozekukkal egytt kegyetlenl Ielegette. Aztan megtamadta a varat, amelyet bevenni nem birt, de addig
verekedte magat elre, mig a csaszari gymlcsskertbl sajat kezevel tudott leszakitani egy almat.
Visszaterben azonban a velencei Ilottaval szerencsetlenl tkztt meg.
(340) Amikor Konrad, Lajos es Balduin talalkozott, egyesitett haditervvel megostromolta Damaszkuszt, amelyet
valaha arab szolgak alapitottak egy siksagon. Itt a talaj termeszetenel Iogva termeketlen es szaraz volna, ha egy
kzeli keskeny Iolyocskabol csveken es arkokon at nem ntznek a Ildet, amibl olyan termekenyseg es edes
gymlcs akkora bsege szarmazik, hogy nem talalsz ennel kedvesebbet a vilagon. A megtamadott varost
rvidesen megadasra kenyszeritettek volna, ha a vizet elzarjak, es ezt knnyen meg is tehettek volna. Kzbejtt
azonban egy asszir armanykodasa, aki Balduin irant valaha hsegesnek mutatta magat. Ezt a lakosok penzzel
megrontottak, mire Balduinnak azt mondta, hogy ha a varost hamar be akarja venni, egy masik reszen tamadjon,
mivel ott a Ialak gyengesege Iolytan knnyebben elIoglalhato. Mialatt az igy tett, ez gyorsan elIoglalta a Iolyot,
es a tamadokat elzarta az utanpotlastol, es elallta az elelmiszer-szallitas utjat. (345) Ez megtrtenven, ugy
megnyomoritotta ket a szomjusag meg az ehseg, hogy Lajos es Konrad rengeteg embert veszitve Ieloldotta az
ostromot, es a megIogyatkozott hadsereget visszavitte Europaba, mint olvassuk, az ezer Iltti
szaztvenkettedik evben. Ebben az idben Eugen visszatert Romaba, es a romaiak tisztelettel Iogadtak. Balduin
jeruzsalemi kiraly pedig ezutan legyzte az egyiptomiakat es a babiloniakat. Ebben a haboruban tezer barbar
esett el. Ennyit Lajosrol es Konradrol, akirl egyebkent azt irjak, hogy Geza uralkodasa idejen atutazott
Magyarorszagon. E dolgoknal kisse hosszabban elidztnk, mint illett volna, nehogy az emlekezetre melto
trtenetet meltatlan hallgatassal mellzzk.
Most visszaternk a magyar trtenelemhez, es rendben nyomon kvetjk Gezanak azokat a haboruit, amelyeket
a nemet utan vivott, amennyire ez Iorrasaink hianyaban kinyomozhato. (350) Mieltt azonban tovabbmennenk,
nem hallgathatjuk el, ami a Iattyu Boriccsal trtent. Mialatt Lajos Magyarorszagon keresztlvonult, bizonyos
Gyrgy vitez Iigyelmeztette Pannonia kiralyat, hogy Borics, Kalman kiraly trvenytelen Iia, egyes magyarok
sztnzesere es keresere a gallok taborahoz csatlakozott; ha a szentseges katonasag kze beIurakodva
valahogyan belopakodhat a Pannoniakba, megeshet, hogy a magyarorszagi nemesek kzl Geza kiralytol sokan
atpartolnak hozza. Ez a szobeszed nem volt alaptalan, mert Borics Lajos taboraban rejtztt; amikor ez Geza
tudomasara jutott, rgtn kzlte Lajossal. Lajos, mondta, taborodban van Borics, aki hazassagtresbl szletve
azt hazudja, hogy Kalman kiralynak, nehai idsebb bacsikamnak a Iia; csapataid kze lopta be magat, hogy
ellenem Iorraljon valamit. (355) Ezert, ha joindulatodra meltonak tartasz, add ki a vesztemre ahitozo Boricsot,
hogy ne csuIolj meg ezzel a bnpartolassal, vagy ne Iizess a joert tetezett rosszal, ami nem Ier ssze a derek s
meg kevesbe a Iejedelmi jellemmel. A gall taboron vegigIut a hir, hogy valami ruten bujkal ott, aki a gallokkal
tisztessegesen viselked magyar kiralytol csalardul el akarja venni az orszagat; ez egy zabigyerek, aki a
trvenyes uralkodot minden lehet modon el akarja kergetni. E hirre nyomban kitr a botrany, minden satorban
keresik a Ielsegsertt. Meghallja ezt Borics, aki bne tudataban nagyon megijed a Ielsegarulasert jaro
bntetestl, es nkent jelentkezik Lajos kiralynal, a labahoz borul, eleteert es bocsanatert knyrg, alazatosan
keri, hogy a sereggel egytt biztonsagban eltavozhasson, es igy kockazat nelkl kijusson Magyarorszagrol. Geza
239
megbizonyosodva arrol, hogy Borics Lajos taboraban tartozkodik, ismet megkeri, hogy ellenseget megktzve
adja at neki. Azt mondjak, a gallok legkegyesebb kiralya erre igy Ielelt: Bizonyara Geza kiraly is tudja, hogy a
jo kiraly satra olyan, mint a szentseges templom, es laba, mint az oltar. (360) Isteni es emberi trveny szerint
hogyan adhatnam ki, ha satramba, mint templomba, es labamhoz, mint oltarhoz meneklt? A kldnc erre azt
mondta, hogy a trvenytelen Iattyat szamzni kell a tarsadalombol, semmiIele tisztatalan emberi szarmazekkal
nem szabad josagoskodni, hanem mindenhonnan gondosan ki kell irtani, nehogy a trvenyes utodok elveszitsek
tulajdon javaikat. Borics vegighallgatta mindezt, megijedt a halaltol, es elktve Lajos kiraly egyik lovat, azonnal
elszelelt. Ahogy ezt a Ilovasz es istallomester eszrevette, masik lora pattant, es hasonlo gyorsasaggal ldzbe
vette. (365) Utolerte Boricsot, aki az els sszecsapasban Iejet ketteszelve meglte t. Azt mondjak,
Magyarorszag trvenytelen kiralya ezzel a bator tettel megmeneklt az ldzestl. Hogy pedig Geza milyen volt
a Iivereihez, azt a testverei szamara tett vegrendelete jol mutatja. Almos meghalt a tbbiek eltt; Laszlo es
Istvan maradt eletben, akikkel szemben ill atyai es Iejedelmi nagylelkseggel es kegyesseggel viseltetett.
Mindkettt hercegge tette, rangjuk szerinti jvedelmet es tekintelyes jarandosagot rendelt nekik,
megparancsolta, hogy kiralyi modon eljenek, hogy csekely klnbseg lassek kzttk. Beszelgetes kzben
gyakran atlelte testvereit, de nem azert, hogy szeretetevel tntessen, hanem inkabb, hogy veinek egymas
kztti regi durvasagat es gyalazatos embertelenseget elIeledtesse.
Ezutan ruten haboru langolt Iel. A kiraly Minoszlo ruten Iejedelem lanyat vette Ielesegl, akitl harmadjara
Istvant es Belat nemzette, masokkal egytt, akiket korai halal ragadott el, es ezt a hadjaratot a rutenok parttese
miatt aposa erdekeben kellett Ielvallalnia. (370) Lodomer ugyanis kun tamogatassal arra mereszkedett, hogy
Minoszlot kivesse a kiralysagbol, es magahoz ragadja az egyeduralmat. A kiraly, amikor megtudta, hogy aposat
Lodomer kemenyen megtamadta, sereget kldtt Roxaniaba, melyet egyik oldalrol a kunok, masikrol a rutenok
szorongattak, es vegl lecsillapitva a haborut, nagy veszteseggel visszatert Magyarorszagra. Aztan nemsokara
Lodomer megint megtamadta Minoszlot, tbb varosat ervel bevette es lerombolta, Ieldulta Ildjet, es minden
lehet csapassal es kartetellel sujtotta. Megint a vejetl kert segitseget. A kiraly nem akarta szorongatott
helyzeteben cserbenhagyni, nagy sereget allitott, es testvereivel, Laszloval es Istvannal egytt a rutenokra
tamadt, hogy rokona serelmeit es legioinak korabbi veszteseget megtorolja. Ahogy az ellenseges hatart
megkzelitette, tamadasra indult a hatalmas tmeggel szembeszallo Lodomer ellen. Nehany napot
engedelyezett, hogy az emberek es a lovak kipihenjek a hosszu ut Iaradalmait, aztan csataba lendlt. (375)
Ebben mindket oldalon sokan elestek, es Lodomer a kunokkal meg a rutenokkal egytt megIutott. Az ellenseg
elzese utan Minoszlo veje segitsegevel azonnal visszakapott mindent, amit elveszitett. A kiraly a gyzelem
utan a multkori bantalmat megtorolva Iivereivel egytt ujjongva tert vissza Pannoniaba.
Mialatt az elbeszelt dolgok imigyen zajlottak, Rogerius, Szicilia kiralya meghalt, a kiralysagot Iia, Vilmos
nyerte el, aki nem sokkal atyja halala utan elIoglalta Benevento klvarosait, Ceprano es Babuco varoskakat.
Ezert Adorjan papa megIosztotta t a kiralyi cimtl es a keresztenyekkel valo kzssegtl, ugyhogy viztl es
tztl eltiltotta; alattvaloi is Ilmentest kaptak adott eskjk alol. Ebben az idben vette Iel Krisztus hitet
Norvegia. A svab nembl szletett es romai csaszarsagot nyert els Frigyes bevonult Italiaba. Megostromolta es
ervel elIoglalta Tortonat, aztan elment Romaba. (380) Kvetek utjan bekitette a papat, aki sutri videken elebe
vonult. Megkapta tle a trvenyes tiszteletet, aztan az isteni Peter bazilikajaban megkoronazta es a romai nep
trvenyes csaszaranak nyilvanitotta t. Ekkor az Adorjannal szemben allo es a kettejk kibeklesetl Iel varosi
vezetk bezartak a kapukat. A nep ezek akarata ellenere Traianus hidjan at ratrt a Vatikanban talalt teutonokra,
kzlk sokat meglt, es ellenseg modjara kiIosztotta azt. De nyomban jtt a bosszu, mert a csaszar taborabol,
amely Nero retjein allomasozott, Ielhaborodott katonak megszamlalhatatlan sokasaga rohant el, mely a romai
nepseget szetverte, sok Ioglyot elvitt, akit azonban a papa keresere a csaszar azonnal eleresztett. Ezutan, mivel
egyikk sem akart a varoson keresztl vonulni a Lateranhoz, Maglianaba mentek, majd a Lucanus hidon keltek
at a Tiberisen a Lateranba, ahol rendbe tettek a kereszteny kzsseg dolgait, es Frigyes hazautazott Germaniaba.
(385) Adorjan az orszagnagyok keresere Beneventoba ment, es az orszag nagyobb reszet elvette Vilmostol.
Tovabba Palaeologus, egy nemes szletes grg, Emanuel csaszar kvete Anconaba hajozott, onnan
Beneventoba sietett a papahoz, azzal a csaszari zenettel, hogy ha Emanuelnek mindssze harom apuliai
tengerparti varost odaiger, az ad a papanak tezer Iont aranyat, valamint eltavolitja Vilmost Italiabol. Amikor
errl Vilmost tudositottak, azonnal szaladt a papahoz, es megigerte, hogy mindent visszaszolgaltat, amit a romai
egyhaztol elszedett, meg hozza is csap nehany varost, a romai lazadokat leszereli, es megadja a grg csaszar
240
altal ajanlott aranyat, ha a papa engedelyevel mindket Sziciliaban szabadon es teljhatalommal uralkodhat, csak
elegend idt kapjon igerete teljesitesere. A papanak tetszett ez az ajanlat, de a penzsovar biborosok
kzbeleptek. Vilmos a visszautasitason Ielbosszankodva megtamadta Apuliat, mindent szelteben-hosszaban
Ieldult, Brindisinel megverte a grg es apuliai csapatokat, hatalmaba hajtotta az apuliaiakat es a
salentinumiakat. A papa ezert megharagudott a kardinalisokra, Vilmost odarendelte Beneventoba, es amikor
megerkezett, a Ielajanlott Ieltetelek Iejeben hozzajarult ahhoz, hogy a ket kiralysagban szabadon uralkodjek.
(390) Adorjan nemsokara Adriaban meghalt, es huszonket biboros szavazata a sienai szarmazasu harmadik
Sandort jellte papanak. Ezzel szemben mindssze harom szavazattal Oktaviant valasztottak romai papava, akit
Viktornak neveztek el. Kettejk kztt versenges tamadvan, Sandor kvetek utjan megkerte az akkor Cremat
ostromlo Frigyes csaszart, hogy siessen a segitsegere, ahogy mindkettejk tiszte megkveteli. Ez valaszkeppen
mindket papat meghivta Paviaba, es megigerte, hogy ott mindket Iel erveit keszseggel meghallgatja. Sandor
tehat Agnoneba, Oktavian Sienaba ment. Frigyes ket pspkt kldtt Sandorhoz, es kerte, hogy jjjn Paviaba
a talalkozora. (395) Csakhogy a pspkk sszetevesztettek a ket papat, Oktaviant kerestek Iel Sienaban, es t
vittek Paviaba. A talalkozon a csaszar t ksznttte megvalasztott papakent, es lovat szokas szerint
keresztlvezette a varoson. Amikor Sandor minderrl tudomast szerzett, Ielszolalt, mindkettejket megintette,
majd Oktaviant es a csaszart eltiltotta az emberekkel valo erintkezestl, a kereszteny kzssegbe mindenIele
diplomatakat kldtt, hogy gyenek igazsagat bizonyitsak. Flp gall kiraly Iigyelmeztetesere es keresere
visszament Campaniaba, aztan rvidesen a tulso Galliaba utazott. Majd Besanonban es Clermontban gylest
tartott, es kihirdette a csaszar kiatkozasat.
Mig Europaban ezek trtentek, Jeruzsalemben meghalt harmadik Balduin, es a kiralysagban ccse, Amalrich
kvette, aki nemsokara megtkztt az egyiptomiakkal, es nagy csapast mert rajuk. (400) Megostromolta
Alexandriai, melyet Szaladin trk kiraly kapitanya, Tirakun csellel elszerzett az egyiptomi szultantol. Az
alexandriaiak semmikeppen sem akartak magukra venni a kereszteny igat, hanem azzal a Ieltetellel adtak meg
magukat Amalrichnak, ha az segitsegevel es kzremkdesevel visszakerlnek a szultan hatalma ala.
Amalrich tekintelyes penzsszeg Iejeben a varost visszaadta a szultannak. Majd a szultan csalardsagarol
erteslve megostromolta Carrhaet, a most Harrannak nevezett hatalmas varost. A zsarnokka lett Frigyes pedig
kirabolta Tortonat, Ieldulta Milanot, a hat kapu szerint kerletekre osztott lakossagot pedig arra kenyszeritette,
hogy a varostol tavol, a tizedik merIldknel hat helyen telepedjek le. Cremanak oriasi kart okozott. Ezert a
velencesek sztnzesere a veronaiak, a padovaiak es a vicenzaiak sszebeszeltek, hogy a jvben a trvenyes
birodalmi adon kivl semmit sem Iizetnek. (405) Aztan ez a csaszar, akit mellekneven Rtszakallunak neveztek,
kvetek utjan kerte a Iranciak kiralyat, hogy hozza el Sandort a kitztt gylesre, es az vezesse be t
gyzteskent. A gylest Dijonba hivtak ssze, ahol a Franchise patak a Iranciakat a nemetektl elvalasztja. A
Iejedelmek a megallapodas szerint bamulatos sokasaggal megjelentek, Sandor azonban, aki az aquitaniai Dole
kolostoraban tartozkodott, megtagadta a zsinaton valo reszvetelt, mert nem akarta a papai tekintelyt kisebbiteni,
mivel azt nem hivta ssze. Ezert Frigyes Ieloszlatta a gylest, es visszament Germaniaba. Sandor Tours-ba
hivott ssze zsinatot, amelyen szamos rendeletet hirdettek ki. Ekzben Oktavian meghalt Luccaban, es
ellenpapakent a cremai Guido kvette. Az italiai varosok szvetsege kibvlt, amennyiben a cremonaiak, a
bresciaiak, a bergamoiak es a szetszort milanoiak is beleptek a piacenzaiak tarsasagaba. Vegl, amikor olyan
konzulokat valasztottak, akik Sandorral regi baratsagban leven az meltosagat tamogattak, a romaiak
visszahivtak t Galliabol Romaba, ami az ezer Iltti szazhatvantdik evben trtent. (410) Mindez tehat Geza
uralkodasa idejen esett meg. Tovabba azt mondjak, hogy ebben az idben AlIonz, Hispania kiralya, a szentIldi
haborubol hazaterve meghalt, a kiralysagban idsebb Iia, Sancho kvette, t pedig nemsokara ccse, Ferdinand,
akirl ugy tudjak, hogy Arabiaban esett el Krisztus neveert harcolva. Az orszagot Iia, AlIonz vette at tle. Es
ezekben az idkben a kereszt jele vilagosan latszott a holdon.
Geza vegl is betegsegbe esett, amely naprol napra sulyosbodvan, magahoz hivatta baratait, a pspkket es a
Iurakat, es hogy ne tavozzek vegrendelet nelkl, intezkedett az orszagrol. Kirallya az idsebb harmadik Istvant
jellte. Arra kerte az elkelket, hogy Iogadjak el t maguk is kiralynak, tiszteljek es szeressek. Fiait Iele
reszben tette rksse; a tbbit reszint a szent egyhazakra, reszint a szerencsetlen emberekre es mindenIele
kegyes celra hagyta. (415) Aztan gyermekei es testverei lel karjai kztt kilehelte a lelket. Azt mondjak, 20
evet, harom honapot es tizent napot uralkodott sertetlen hirnevvel es teljes hatalommal. Elszunnyadt pedig az
241
urban az dvsseg ezer utani szazhatvanegyedik esztendejeben a junius kalendaja eltti napon, es mindenkiben
nagy hianyerzetet hagyott maga utan. Testet elvittek Fehervarra, altalanosan megsirattak, es Iiai a kiralyok sirjai
kztt helyeztek el. A melto gyaszszertartas utan a kiralyvalaszto orszaggyles Iele Iordult a Iigyelem. Mert bar
volt kijellt es trvenyes kiraly, hogy az si szokas Ieledesbe ne merljn, kitztek a dieta napjat.
Amikor Geza kiraly halala utan megnyitottak az orszaggylest, behoztak es nyilvanosan Ielolvastak
vegrendelkez levelet, es egybehangzo szavazattal valamennyien jovahagytak az atyjatol kijellt harmadik
Istvan kiralysagat, akit szerencsekivanatokkal halmoztak el. (420) Minden jot Istvannak, kialtoztak, tisztelet es
dicsseg Istvannak, boldogsagot es szakadatlan gyzelmet Istvannak, minden jot es szerencset
Magyarorszagnak! Valamivel kesbb Fehervarott szabalyosan megkoronaztak, es eldjenek, az isteni Istvannak
a szent Iejekevel megersitettek. A kiralysag elnyerese utan, uralkodasra mar eretten, semmit sem cselekedett a
tanacs jovahagyasa es atyja baratainak megkerdezese nelkl. Haromeves adomentesseggel ajandekozta meg az
orszagot, es hogy nepszersegre tegyen szert, szamos trvenyt alkotott, erejehez kepest kezdettl Iogva rizte a
beket es a nyugalmat, aztan szvetsegesei es orszaga erdekeben haborukat viselt, melyeket valtakozo
szerencsevel vivott, es mint a maga helyen elbeszeljk vei htlensegetl sem maradt ment. E targykrben
azonban nagyon meg kell ronunk a magyarok evknyveit, melyek nemcsak izetlenl irnak, amit meg
megbocsathatunk, elvegre inkabb a trtenelemre, mint az ekesszolasra vagyunk kivancsiak, hanem vetkes
hallgatassal elmellzik egy sereg kiralynak, mint peldaul Istvannak valamennyi tettet, amelyet a legtbb
valamirevalo iro egyaltalan nem hagy Iigyelmen kivl. (425) Hogy tehat a magyar trtenetiras e nagy
hianyossagat potoljuk, elszr is elmondjuk, mit tett a velenceiekkel es Emanuel csaszarral. Emanuel es
Rtszakallu Frigyes ezen idben egyIorman gyakoroltak az embertelenseget, a htlenseget es a kegyetlenseget,
mintha szrny zsarnoksagon kivl masra sem trekednenek. Mialatt az Alpokon inneni Gallia Frigyes
visszateresetl rettegett, Roma varosa pedig Sandor papa visszateresenek rlt, Emanuel sokat zaklatta a
taljanokat, a dalmatakat meg az isztriaiakat, amit kisse elbbrl kell kezdennk, hogy a dolog vilagosabb
legyen.
Azon idtl kezdve, hogy a jeruzsalemi helyzet valsagosra Iordulasakor a velenceiek Micheli Domonkos
vezetesevel emberseges segitseget nyujtottak a Iogsagba esett Balduin kiralynak, Emanuel ellenseges erzletet
tanusitott velk szemben, akiket mindaddig hseges tarsainak tartott, nem palastolva, hogy a segitsegnyujtast
nehezmenyezi. Hogy a velenceseknek artani tudjon, grg szvetsegbe vonta harmadik Istvant, a magyarok
kiralyat, tovabba a dalmatakat, az isztriaiakat, a liburniaiakat es az anconaiakat. (430) Istvan szivesen lepett ebbe
a szvetsegbe, hogy a Dalmacia krl Iennallo reges-regi ellensegeskedesert megIelel elegtetelt vegyen. A
dalmatak, az isztriaiak meg a liburniaiak pedig meg keszsegesebben alltak ra erre az egyezsegre, mert hajdan
csaszari meg konstantinapolyi Ielgyelet alatt alltak, most reszint velencei, reszint magyar Iennhatosagnak
engedelmeskedtek, es e zavarodas reven mindharom hatalmassag jarmat levethettek a nyakukrol, es a korabbinal
is gatlastalanabbul gyakorolhattak a kalozkodast, hiszen mar Livius is azt allitja, hogy ezek hozzaszoktak a
tengeri rablashoz, es hogy ezt knnyebben Iolytathassak, e harom hatalom baratsagat gyakran megcsuIoltak.
Ezert Morosini Domonkos velencei dozse az dvsseg ezeregyszaznegyvenkilencedik eveben a velencei tanacs
es nep hatarozatabol az Adriai-tengert nyugtalanito isztriaiak ellen egy tven hajobol allo Ilottat vezetett,
amellyel rvidesen a velenceiek hatalmaba vetette Polat, Rovigot, Parenzot, Nonat es Umagot. Ez utan a hetedik
evben az elhalt dozse helyebe Micheli Vitalis lepett. Ebben az idben jelentette ki Adorjan papa, hogy a gradoi
egyhaz a velencei tartomanynak, Isztrianak es Liburnianak a tbbi egyhaza Iltt az elsseget tartja. Ulrik
aquileiai patriarka ezt rossz neven vette; segitseget kert Istvan magyar kiralytol, akivel csakis ez gybl
kiIolyolag kttt szvetseget, es reszint csellel, reszint ervel igyekezett elIoglalni Grado varosat, remenyeben
azonban csalatkozott, mert az odavezenyelt velencei hajohad elIogta t hetszaz Iriulannal, illetve magyarral
egytt. (435) Azzal a Ieltetellel eresztettek el mindnyajukat, hogy a Iriuliak evente tizenket disznot es
ugyanannyi kenyeret adnak ado gyanant a velenceieknek. A kvetkez evben a velenceiek leigaztak az arbeieket
es a liburniaiakat. Ugyanezen idben Istvan kiraly baratsagot szinlelt Micheli Vitalissal, es hazastarsul adott e
dozse Iiaihoz ket magyar Inemesi szzet, igy aztan mesterkedesei es kzremkdese reven Spalato, Trau es
Sebenico nemsokara elpartolt a velencei kztarsasagtol. St, a zaraiak is, akik akkor velencei Iennhatosag alatt
alltak, nehezmenyeztek egyhazuknak a gradoi ala veteset, es Istvan kiraly piszkalodasai hatasara Iellazadtak a
velencesek ellen, mert ez idben minden igyekezetet azok romlasara Iorditotta, mintha ennel Iontosabb dolga
nem is volna. Ezert Vitalis dozse 30 csapatszallito hajoval Dalmaciaba ment, hogy visszaszerezze, ami elveszett,
242
de eredmeny nelkl elzetve jtt vissza. (440) Tovabba az anconaiak, akik ez idben mindenestl Emanuel
csaszar hatalmaban voltak, az utasitasara az anconai Guiscard vezetese alatt t haromevezsoros hajoval
rajtatesekkel es rablotamadasokkal nyugtalanitottak a velenceiek egesz partszakaszat. Michelit kldtek ki
ellenk, aki tengeri tkzetben elIogta es halallal sujtotta Guiscardot. Az elIogott hajokat elsllyesztette, es
veres gyzelmet szerzett, mert az elesetteken es sebeslteken kivl elvesztett egy haromevezsorost is, a
legnagyobbak kzl, amelyet az ellenseg elsllyesztett. Istvan kiraly pedig nagy sereget vezenyelt ki
Magyarorszagrol, Dalmacia varosait mindentt telerakta katonasaggal, st, errl a terletrl szelteben-hosszaban
haborgatta a velencei hatarokat. Es hogy a kedvez alkalmat el ne szalassza, kvetei utjan naponta sztkelte es
biztatta Emanuel csaszart is a velencesek ellen. (445) Ezert az ezeregyszaz Iltti hatvanhatodik evben a
velenceiek kenytelenek voltak ugyanazon vezer alatt egy masik Ilottat kldeni Dalmaciaba, melynek
parancsnoka Morosini Domonkos volt. Amikor Vitalis megerkezett Dalmaciaba, legelszr a Ivarost, Zarat
tamadta meg, amelyet Ildrl, vizrl kemenyen ostromolt, es vegl elIoglalta. Sokan elestek, a tenger Ielli
Ialakat lerombolta, hogy a lazongasnak elejet vegye, tovabba a nemesi rendbl ketszazat elvitt tuszkent. Ettl a
szigorusagtol a tbbi dalmat ugy megijedt, hogy elkergette a magyar rsegeket, amelyeket Istvan kiraly az iment
odahelyezett, es azonnal atpartolt a grgkhz, Emanuel csaszarhoz, mert regebben sokaig az Iennhatosaguk
es uralmuk alatt elt. Ezt Istvan sem banta tulsagosan, mert szivesebben latta ezeket csaszari, mint velencei
uralom alatt. (450) Valaha Illiria egesz terlete a keleti csaszare volt, es ennek partmenti szakaszat a velencesek
azert oltalmaztak Ielt gonddal, hogy egyreszt az Adriai-tengeren biztosabb hajouttal rendelkezzenek, masreszt,
hogy segitsegnyujtas rgyevel a romladozo grg birodalom szeleibl naponta lecsipkedhessenek. Istvan kiraly
ajandekkal es penzzel ravette Emanuelt, az armany es hitszeges nagymesteret, hogy a grgk birodalmara
acsingozo halzabalok es halaszok vakmerseget Iekezze meg, es ne engedje, hogy a romaiak legnemesebb
terletet a velencesek bekebelezzek, akik szivesebben Ioglalkoznak ember-, mint halIogassal, mert mint
valamikori pasztorokbol a romai nep, ugy kezdetei utan a velencei hatalom nvekszik akkorara, ha nem veszik
elejet, hogy abbol kar szarmazik, megpedig elbb Grgorszagra es Illyricumra, mint Italiara es Pannoniara.
Emanuel elegge tzbe jtt ettl, hiszen az italiaiak elmenetelen nmagatol is bosszankodott a vele szletett
irigyseg miatt, melyet a grg aljassag rksege meg tovabb szitott, a tbbieket sem kimelte, es nem
mindennapi cselt eszelt ki. Nem allami okiratban, hanem nyilvanosan szavat adva Ielbiztatta a velenceseket,
hogy a grgk egesz birodalmaban mindentt szabadon Ioglalkozzanak kereskedelemmel. Amikor ezek a
szokasos modon ztek ezt, egy napon mindannyiukat elIogta hajokkal, aruval egytt. (455) Ezt jelentettek a
velenceieknek, amin az egesz nep ugy Ielhaborodott, hogy a tanacs hatarozatabol megbizottakat kldtek, hogy
azok kveteljenek vissza mindent, ami elveszett. Megnyugtatta ket az a husz kereskedhajo, amely a grgk
kezebl es csapdajabol kimeneklve sertetlenl visszatert Velencebe. Ezek visszajtten valamennyien ugy
megrltek es Ielbatorodtak, hogy a tanacs rendeletevel azonnal hazahivtak az sszes tbbit, amely kereskedes
celjabol tavol volt, es hallatlan hamarsaggal akkora Ilottat allitottak ssze, amekkorat hasonlo gyorsasaggal a
romai birodalom hanyatlasa ota meg sohasem szereltek Il, ugyanis azt mondjak, hogy szaz nap alatt szaz
haromevezsoros es husz teherhajot gyartottak le, amelyhez a velenceiek utasitasara a nemregiben
visszahoditott zaraiak es isztriaiak meg tiz hosszu galyat adtak. Azt mondjak, hogy ez a Ilotta elIoglalta Traut, es
Micheli Vitalis akarata ellenere lerombolta. Ugyanez elIoglalta Raguzat, majd elhajozott az Egei-tengerre;
Euboiat hiaba ostromolta. ElIoglalta Kiost, es mikzben ott a velencesek a csaszartol a megigert beket vartak,
varatlanul sulyos pestisjarvany tamadta meg a hajohadat, mely Micheli Vitalis vezer szandeka ellenere
kenytelen volt visszaterni Velencebe. Tavozasa utan a Iertztt varost olyan sulyos ragaly arasztotta el, hogy a
betegseg teljesseggel elemesztette. (460) A vezer tanacskozast hivott ssze, es amikor a nepet vigasztalando ott
Iellepett, ratamadtak, es sebeslesebe belehalt. Istvan magyar kiraly pedig Emanuelt mindenIele bekerl le
akarta beszelni, nem trte, hogy barmiIele egyezseget kssn a velencesekkel, a nagyra tr varost Iolytonos
erIeszitessel es Iaradsagos hadjaratokkal igyekezett nyugtalanitani, alattomban uszitotta a dalmatakat, es titkos
mesterkedesekkel igyekezett elteriteni az irantuk valo szimpatiatol es hsegtl a mar atpartolt zaraiakat,
trauiakat, raguzaiakat.
Mig ezek igy trtentek, Rtszakallu Frigyes visszament Italiaba, elIeledte az ellensegeskedest, joindulatot
mutatott, es az elebe jarulo nepet nyajasan es szivelyesen Iogadta. Amikor meghallotta, hogy a cremai Guidot,
az ellenpapat, az etruszkok elutasitjak, egy csapattestet Flaminian keresztl Etruriaba kldtt, a tbbit magaval
vitte a picenoi terletre. Az Emanuelnek engedelmesked Anconat kemeny ostrom ala vette, hogy a grg
243
csaszar iranti hajlandosagtol elteritse. (465) Ekzben a milanoiak a cremonaiak, a piacenzaiak es a veronaiak
tamogatasaval ersebbe epitettek ujja varosukat, mint azeltt volt. A Frigyes altal alapitott uj varos, Lodi
polgarai a szvetsegesek haborujaban a lombardok partjahoz csatlakoztak. Emanuel Ielhagyott a velencei
gyekkel, ami Istvan kiralynak nagyon rosszul esett, es kvetek utjan armanyosan kezdte megkrnyekezni a
papai meltosagot mar hetedik eve visel Sandort, hogy Iorditson gondot a romai birodalom helyreallitasara,
mivel megbizhatosag es hatalom dolgaban Iltte all Rtszakallu Frigyesnek. Azt remelte, hogy a kettejk
kztt Iennallo mely gyllet reven a papat knnyen raveheti erre. Ekzben a romaiak sulyos vereseget
szenvedtek a nemetektl es a toszkanoktol. Amikor Frigyes ennek hiret vette, azonnal Ielhagyott az anconai
ostrommal, es sietett a varosba; Nero mezin vert tabort, elment a Vatikanhoz, es birtokaba vette volna, ha a
papai testrseg vissza nem veri. (470) A csaszar emiatt megneheztelt, csapataival krlallta Peter bazilikajat,
ssze akarta azt trni, es dhe Iokozodvan megparancsolta, hogy az ajtokra es a tetre vessenek csovat. A
templomIelgyelk megijedtek a tztl, megnyitottak a kapukat, es beengedtek az rltet. Sandor Ielt a
Rtszakallu dhetl, es a Lateranbol behuzodott a Frangipanik kzeli epleteibe, melyek az amIiteatrumot, az
isteni Maria uj kolostorat es a palotat Ioglaltak magukban. Aztan a normann Vilmostol, Vilmos Iiatol, Szicilia
kiralyatol, aki apja meghagyasa szerint a papat szlje gyanant tisztelte, harom haromevezsoros galyat meg sok
penzt kapott, hogy azt akar meneklesehez, akar az ellenallashoz hasznalhassa; a penzt teljes egeszeben
szetosztotta a Frangipanik, Leoni Peter Iiai es a kapurk kztt. Amikor pedig hiret vette, hogy a csaszar trbe
akarja ejteni, elment elszr Circebe, onnan Terracinaba, aztan Gaetaba es Beneventoba. A papa meneklese
kzben a csaszar sereget sulyos pestis tamadta meg, amely nemcsak az elkelk es a magnasok kztt, hanem
szerinszerte az egesz tmegben dhngtt. (475) Igy beket hagyott a papanak, jollehet eddig ezt nem akarta, es
elIutott elszr Luccaba, majd Tortonaba es Paviaba. Mivel a lombard szvetsegesek haborujaban a paviaiakon,
a monIerratiakon es a tortonaiakon kivl egy baratja sem akadt, az Alpokon inneni Galliabol szinte kizetve
visszament Germaniaba. Ezutan epitettek a szvetsegesek Frigyes rk gyalazatara a papa neverl Alessandriat.
Azt olvastuk, hogy ez a tizenegyedik szazad utani hatvannyolcadik evben trtent.
Mialatt ezek igy zajlottak, Istvan, Magyarorszag kiralya, eszrevette, hogy Emanuel alabbhagyott a velencesek
ldzesevel, es mas celokra trekszik, ezert kisse maga is lagymatagabb lett a dalmaciai gyekben. Egy csaladi
es bels gazsag is hozzajarult ehhez. Ugyanis ccsenek, a vak Bela kiralynak a Iia, Laszlo herceg,
uralomvagytol vezettetve megprobalkozott a korona megszerzesevel, abban a tudatban, hogy ezt megkaparintva
az orszagot is knnyen megkaparinthatja. (480) Elszr is megtargyalta a dolgot tbb bizalmasaval, es titkos
tervet Iztt ki a korona elorzasara, adomanyokkal, szolgalattetellel a Iranguak kzl is maga melle allitott jo
nehanyat; beIolyasa ala vont varosokat, hbereseket; a nep es a megyek partokra szakadtak. Amikor aztan
Laszlo ugy gondolta, hogy elegend partIogot es vedelmezt szerzett maganak, gyes mesterkedessel ellopta a
szent koronat, es kijelentette, hogy korat, az apja es a sajat virtusat tekintve is az igazi, az orszaghoz melto
kiraly. Szamos Ipappal egytt sok Iur is melle allt, es tamogatta a zavargasra ahitozo nepes cscsejek, amelyet
egy knny Iuvallat barmely part melle odasodor. Istvan pedig a dolog varatlansagan meghkkenve engedett a
Iordulatnak, megersitett kastelyrol kastelyra kltztt, hogy a belhaborut inkabb Ielrehuzodassal kerlje el,
mint nyakaskodassal. Laszlo megszerezve az orszag Iltti hatalmat hat honapig uralkodott, de aztan az
dvsseg ezerszaz Iltti hetvenkettedik esztendejeben, Iebruar kalendajan elragadta a halal. Testet az sk
sirjai kze vittek Fehervarra.
(485) Eppen hogy veget ert nagybatyjanak ez a parttese, es a kiraly Laszlo halala utan igyekezett
visszaszerezni elbbeni hatalmat, amikor kzbelepett Laszlo ccse, Istvan, ugyancsak vak Bela Iia, aki
ugyanazokkal a tamogatokkal a bitorolt koronaval Iebruar harmadik idusan megkoronaztatott, es azt t honapig
maganal tartotta. A kiraly azonban megelegelte nagybatyjai vakmerseget, a Iurak nagyobbik resze is eszre
tert, es haboruba szallva hadat inditott ellene. A ket reszre szakadt Magyarorszagot sulyos bels viszaly
gytrte. Amikor pedig tkzetre kerlt a sor, a nemesseg a csataban akkora veszteseget szenvedett, amelynel
borzalmasabb azon idkben nem esett Magyarorszagon. A nagybacsit vegl is legyzte az unokacs, az
orszagbol kizetett, es nem sokkal kesbb egy varban, amelynek Zimony a neve, az dvzit ezer es szaz Iltti
hetvenharmadik esztendejeben, aprilis idusan meghalt; az testet is Fehervarra vittek. Ugyanebben az evben
Istvan kiraly, Geza Iia, marcius negyedik nonaejan elkltztt az eletbl, mert a pannonok sorsa nem akarta
tovabb trni az egymassal vetelked kiralyi atyaIiakat. (490) Melto vegtisztesseget kapott; testet Esztergomban
hantoltak el. Azt mondjak, tizenegy evig, kilenc honapig es harom napig uralkodott. Ennyit tudtunk tehat
244
sszeszedegetni harmadik Istvanrol, mast nem talaltunk rola, mert az rkke hadakozo Pannonia nagyon-nagyon
szenved a kronikasok hianyatol.
Ebben az idben Emanuel konstantinapolyi csaszar egy magas rangu diplomatat kldtt Beneventoba Sandor
papahoz, az zenetet nagy summa penzzel toldotta meg, amelyet az kitett a kzepre, mieltt megszolalt volna. A
hosszu szonoklat vegen kiIejtette, hogy Emanuel szivesebben ajanlja Iel a grgk alaveteset, mint a ket egyhaz
egyesleset, ha a romai birodalom helyrealltaval a romai papa megajandekozza t a nyugati birodalom
koronajaval, amelytl Rtszakallu Frigyes gaztetteiert joggal megIosztatott. Sandor papa ezt az gyet nemcsak a
biborosok szentseges testlete, hanem a romai szenatus ele is terjesztette. (495) Hosszas vita utan vegl is azt
hataroztak, hogy Emanuelnek semmikeppen sem szabad odaadni a koronat, es a Ielajanlott penzt vissza kell
utasitani, nehogy ugy lassek, mintha a papa kielegithetetlen kapzsisagbol vegeerhetetlen haborusag magvat
vetne el. Ugyanezekben a napokban lehelte ki nyomorult lelket a cremai Guido ellenpapa, akit Frigyes csaszar
nemet rseg Iedezete alatt Peter bazilikajaban hatrahagyott volt, a csaszari Irakcio ennek helyebe az
Also-Pannoniaban szletett Janos szeremi apatot, ezt a tolvajsaggal es utonallassal hirhedett IerIit allitotta.
Ennyit harmadik Istvanrol; most terjnk Belara.
245
246
8. fejezet - Hetedik knyv
A rokonhaboru vegevel, Laszlo partjanak szetugrasztasaval Pannonia, mely addig szethuzo trekveseknek
engedett, magahoz tert, es mert az elz kiraly utan nem maradt uralkodasra erett Iiu, kzs akarattal harmadik
Belat, Istvan kiraly testveret kivanta megvalasztani. Tamogatta ezt a IerIi becsletessege, igazsagos szigora, nem
akarmilyen tekintelye, mert e tulajdonsagokra ama belhaborus Iegyelmezetlensegtl szetzilalt idknek igen nagy
szksegk volt. MindenIele ment a tolvajlas, a rablas, a gonosztevk bntetlenl garazdalkodtak, erely nem
torolt meg bnt; ha kiralyi alattvalo gazsagot kvetett el, atszegdtt Laszlo oldalara, es bantatlanul meguszott
mindent. Azok viszont, akik Laszlo alatt alltak, a gaztett elkvetese utan a kiralyhoz szaladtak; mi tbb, maga a
ket Iejedelem is kenytelen volt szemet hunyni nemcsak a kisszer, hanem a legnagyobb gonoszsagok Iltt is,
nehogy parthivei elhagyjak. (5) Igy, miutan a nagy tekintellyel rendelkez Belat januar idusan szokas szerint
hodolattal megkoronaztak, ki-ki rendeletileg kapott Iigyelmeztetest a tisztesseges eletmodra, es a bnzes
szabadsaga mindentt megsznt. Sok tolvaj, gyilkos, rablo e rendelet utan sem tartoztatta meg magat, hiszen
hosszu id alatt belergzdtt a bnzesbe, ezeket sulyos szigorral es a legkemenyebb bntetessel sujtottak.
Emiatt a gonosztevket akkora Ielelem keritette a hatalmaba, hogy ettl kezdve megIekeztek magukat, a kiraly
pedig akkora tekintelyt es megbecslest szerzett, hogy mindenki a legkivalobb uralkodonak mondotta. Korabban
az emberek ssze-vissza odaszemtelenkedtek az uralkodokhoz, akik Ilet a tanulatlan tmeg hol vegeerhetetlen
locsogassal, hol gyetlen dadogassal terhelte, igy sem a meltosagukhoz ill tekintelyt nem tarthattak meg, sem
illend iteletet nem hirdethettek, es Bela volt az, aki elskent megszabta a kervenyek es beadvanyok Iormasagait
a csaszarok es papak szokasa szerint, alkalmazott ket gyhallgatot, aki a napi kerelmeket bizalmasan Ielolvasta
neki, es a kiralyi kezzel rairt valaszt visszajuttatta, igy alakult ki ekkor Magyarorszagon az itelethozatal es
kegyadomanyozas legalkalmasabb modja.
Az orszagot kesbb minden tekintetben derekasan oltalmazta, es nem engedte, hogy a szomszedok barmiben is
kisebbitsek. A lengyelekkel es a csehekkel vivott alkalomszer, rvid haborukat, az ausztriaiakat hatarukon
bell tartotta. (10) Szandeka mindvegig az volt, amire batyja es a tbbi elz kiraly is Iolyton trekedett, hogy
Dalmacia Iontos tengerparti szakaszat, amelyet a velencesek elIoglaltak, aztan gyakran elvesztettek, a magyarok
szamara veglegesen megszerezze, es semmiesetre se engedje, hogy dalmat szvetsegesei a velencesek
hatalmaskodo elnyomasa alatt eljenek. De ennek megvalositasat akkor megakadalyozta Velence szerencseje es
hatalma, amelyet Sandor es Frigyes kibeklese Iolytan szerzett. A nagy tekintely atya tizennyolc evig viselte a
papasagot, es mindaddig nem tudott, de nem is akart sszebaratkozni a gaz csaszarral, amig a velencesek
kzremkdesevel Frigyes meg nem adta neki az ohajtott beket. St, ez idben Vilmos sziciliai kirallyal tizent,
a lombard szvetsegesekkel hat evre szinten Iegyversznetet kttt. A bekeszerzk a velencesek voltak; a beket
k hoztak letre a legIenyesebb krlmenyek kztt. Meghivtak a csaszart, aki az isteni Mark kapujahoz erve
levette vallarol a kpenyet, a Ildre borulva alazatosan megcsokolta az elnkl Ipap labat, majd a szajahoz
emelte es megcsokolta annak jobb kezet. A beke kihirdetese utan a szeremi Janos az albai hegyseg rejtekeibe
huzodott vissza. (15) Ehhez jtt meg Emanuel csaszar halala, aki batyjahoz hasonloan annyira gyllte a
velenceieket, hogy Dandolo Henrik velencei diplomatat, aki megbizatasat buzgon teljesitette, a nemzetkzi jog
megsertesevel tzes vassal megvakittatta. A csaszarsagban Iiat, Alexiust hagyta utodaul, akinek Flp Irancia
kiraly lanya, Agnes volt a menyasszonya, es aki melle a Iejedelmi nemzetsegbl szarmazo Andronicust allitotta
gyamul azzal, hogy a kisIiu helyett nehany evig igazgassa a birodalmat. Tovabba ebben az idben sulyos
haborusag dult negyedik Balduin jeruzsalemi es a kivalo Szaladin trk kiraly kztt. Nemsokara azonban, hogy
Sandor papa tavozott az eletbl, es harmadik Lucius kvette, Jeruzsalem es Grgorszag dolga gyors
hanyatlasnak indult. Mert a szorakozaskeppen hajokazo Alexiust az uralomvagyo Andronicus behajitotta a
tengerbe, es magahoz ragadta a kenyurasagot. (20) Balduint pedig egyszerre gytrte a kor es a betegseg, mivel
eleIantkor tamadta meg, ami miatt a szokasosnal jobban Ielt Szaladin Ienyegetesetl, akit azeltt sokszor
megIuttatott. Nem sokkal kesbb Szaladin oriasi sereggel megtamadta Jeruzsalem krnyeket, rengeteg barmot
es embert elhajtott, hogy a keresztenyeknek sulyos kart okozzon; tovabba lemeszarolta a templomosok es az
egyeb katonasag nagy reszet. A szorult jeruzsalemi helyzetben kvetek utjan a papatol kertek segitseget, amirl
Lucius halala utan Kelemen papa serenyen gondoskodott is. Szaladin erit a mieink szethuzasa nagyban nvelte,
ugyhogy a keresztenyek oriasi veresege utan elIoglalta Jeruzsalemet, amelyet GotIred utan kiralyaink
247
nyolcvannyolc even at dicssegesen tartottak. A szent varos elestenek hire a palesztinai hadjaratot nagyon
srgsse tette.
(25) Bela kiralynak igencsak rosszul esett, hogy ezek az idk nem voltak alkalmasak a velencei haborura, de
vagya kesbb teljeslt. Ugyanis Peter aranyos mester, velencei dozse, a pisaiakat elvonta az anconaiakkal valo
szvetsegtl, akik ezek segitsegevel a velenceiek eltt bizonytalanna tettek a tengert, majd arra kenyszeritette a
zaraiakat, hogy a sajat metropolitajukat rendeljek a gradoi patriarka Iennhatosaga ala; ezek ugy megnehezteltek
a meltanytalansag miatt, hogy tudniillik a velencesek nemcsak a vilagi, hanem az isteni jogszolgaltatas teren is
szolgasagba vetik ket, hogy negyedszer is Iellazadva atpartoltak harmadik Belahoz. Ahogy a kiraly a szamara
roppant kedvez zendlesrl erteslt, hatalmas hadsereget allitva Dalmaciaba ment. Tekintelyes rseggel
ersitette meg a krnyek legnagyszerbb varosat, es nehany Iggetlen varosba is helyezett katonasagot. A
dalmatak megrltek ennek a Iordulatnak, es egesz Pannoniat hangos rm tlttte el. Ellenben a velencesek az
els hirre ugy letrtek, mintha ennel szomorubbat meg sohasem hallottak volna; (30) az atyak valamennyien
Ielkeszltek a dalmat haborura es a sokszor megszegett hseg miatti megtorlasra; a dh es a bosszuvagy
szrnyen gytrte ket, es mire sem vagytak jobban, mint hogy az alaposan megbntetett zaraiak a tbbi htlen
szamara okulasul szolgaljanak. Egyetlen akadaly merlt Iel, az, hogy az res kincstar nem tette lehetve a Ilotta
gyors Ilszereleset. E problemat sok tanacsos oldotta meg nagy odaadassal, aki inkabb a kzs, mint az egyeni
erdekkel trdve sszeadta a penzt, szerzdtetett nehany rialtoit, es mihamar gondoskodott a Ielszerelt hajohad
kiallitasarol. Ezt bamulatos gyorsasaggal megteremtettek, azonnal athajoztak Dalmaciaba, Zarat ostrom ala
vettek, es a szigeteket egykettre visszaszereztek; a varos ostromaban azonban minden erIeszitesk
meghiusult, mert Bela kiraly azt alaposan megersitette nepes helyrseggel es municioval. A Ialak tveben sok
velencei esett el; amikor a szarazIld Iell probalkoztak a varossal, a magyarok kitrtek, es visszavetettek ket.
A szigeteket knnyen visszavettek, mert kztudomasu, hogy a magyarsag tengereszeti Ielkeszltsege nem sokat
er. Egyesek ugy velik, hogy ugyanekkor Raguza es Trau is elpartolt a velencesektl, de ezek nezetehez en nem
csatlakozom. (35) Ezek ugyanis dugig voltak nepes velencei rseggel, es joval kisebbek voltak, ezert a
magyarok regi hsegere nem tudhattak visszaallni. Bela tehat Dalmacia tengerparti terletet ugy megersitette,
hogy a velencei Ilotta minden probalkozasa teljesseggel meghiusult.
Mig ezek trtentek, a Jeruzsalem elIoglalasan Ilzendlt kereszteny tarsadalom egybehivta a Iejedelmeket, es
lelkesen hatarozott az ur legszentebb sirjanak visszavetelerl, amely a szerecsenek rabsagaba esett vissza.
Kelemen papa lecsendesitette a tbbi hatalmassag viszalykodasait, es a legnagyobb joindulattal intette a
velenceseket meg a magyarokat, hogy a tbbiekkel sszeIogva kergessek ki Szaladint, a pogany ellenseget
Palesztinabol, ne hianyozzanak kln haborujuk miatt a legszentebb es legkegyesebb vallalkozasbol, ne
akarjanak nz vetelkedes miatt a keresztenyek altalanos vesztenek es megcsuIolasanak okaiva lenni. A papai
leirat hatasara mindket Iel lecsillapodott. Bela tudta, hogy a tbbieket Iellmulo velencei tengereszet nelkl a
dolog nem trtenhet meg, a papa javaslatara ketevi Iegyversznetet kttt a velencesekkel, hogy ne tartsak a
kereszteny kzsseg ellensegenek, a szentseges vallalkozas kerekktjenek. (40) Hadvezerkent emlitik elszr
is Frigyes csaszart, aki Italiaban szerzett minden tartomanya es varosa elere a Iiat, Henriket allitotta; tovabba
Flpt, a Galliak, es Richardot, a britek kiralyat, Ottot, a belgak herceget, szamos nagy hatalmu Ipap
kiseretevel; a pisaiak a velenceiekkel az Adriai-blbl hajoztak be, es a tbbiek megerkezese eltt
megostromoltak a Szaladin altal elIoglalt Ptolemaist, amelyet szarazon es vizen kemenyen rohamoztak.
Mondjak, hogy Rtszakallu Frigyes, aki Bela javaslatara Magyarorszagon utazott keresztl, mint masok is,
mindennel Ielszerelve a trakiai Boszporuszon kelt at Azsiaba, Flp es Konrad Messinaban talalkozott, es onnan
indult; Richardot heves vihar dobalta meg, Kretara vetdtt, ahol megerkezese utan nem engedtek kiktni, mire
az egesz szigetet Ieldulta; (45) aztan Sziriaba ment, sereget egyesitette Flpevel Ptolemaisnal, amelyet Szaladin
Ilottajanak legyzese es az ellenseg megIuttatasa utan bevett; Frigyes kisebb szerencsevel jart, elIoglalt egy-ket
azsiai varoskat, majd a kisebbik rmenyorszagba ment, ahol ovatlanul beleereszkedett egy Iolyoba, hogy
izzadsagat lemossa es a hseget mersekelje, ahol lelegzete azonnal elakadt, es menthetetlenl odaveszett. Flp
kezdetben sikerrel harcolt Szaladin ellen, nemsokara azonban a Iejedelmek szethuzasa miatt hazament Galliaba.
Richard, aki ottmaradt a tartomanyban, bator lelekkel tovabbIolytatta a haborut, aztan a kvetkez evben
visszament Britanniaba. Rtszakallu Frigyes halala utan Iia, Henrik kvetkezett, akit Celesztin papa
megkoronazott, a kvetkez evben pedig napIogyatkozas volt. (50) Szaladin a keresztenyek hosszan tarto
ldzese es pusztitasa utan Damaszkuszban meghalt. Fiai az orszagot Ielosztottak egymas kztt, ahogy apjuk
248
meghagyta. Ezt Szaladin testvere, SzaIadin, rossz neven vette, mert ugy latta, hogy t kiIelejtettek a
vegrendeletbl, elkergette a gyermekeket, es birtokba vette az orszagot. Valamivel kesbb Henrik csaszar
elIoglalta Sziciliat, es ugyanebben az idben Italiaban kes hullott. A csaszar kisegit hadsereget kldtt
Sziriaba, azonban a kvetkez evben Henrik meghalt Palermoban, mire a sereg visszajtt. A Sziriaban maradt
keresztenyek igy megIosztattak az oltalomtol, es ami meg az uralombol megmaradt, azt mindenestl
elveszitettek.
(55) Egy kicsit azonban terjnk vissza a pisaiakhoz, akik harom even keresztl eg Ieltekenyseggel hadakoztak
a velencesek ellen, es amikor az Adriai-blbe mentek, a velencei birtokban lev Polat elIoglaltak. Belat nem
csekely rmmel tlttte el ez a hir, mert tudta, hogy a keteves Iegyversznet mar lejart, es mert maga a
szarazIldn nagy ervel birt, kellemesen erintette, hogy akadnak, akik a velenceseket a tengeren is
szorongatjak. De a dolog nem sikerlt valami Ienyesen, mert a velencesek hevenyeszett Ilottaval elsiettek
Polaba; a varost gyorsan elIoglaltak, megIosztottak Ialaitol, hogy a pisaiaknak tbbe ne legyen menedekk.
Aztan igyekeztek Methoneba, hogy sszecsapjanak az ellenseg teherhajoival meg azokkal, amelyek rzeskre
Polabol mentek oda. Par nap mulva, amikor ezek a velenceiekkel sszeIutottak, a varossal szemben
megtkztek; az etruszk rseget elkergettek, ket teherhajot elIogtak, amire mint tbben mondjak beke
kvetkezett a pisaiakkal. (60) Bela nagyon aggodott Dalmacia miatt, es szerette volna a velenceseket sulyos
haborusagokkal megakadalyozni abban, hogy a dalmatakkal Ioglalkozzanak, ekzben gyengeseg lepte meg, es
uralkodasanak huszonharmadik eveben, els honapjaban es tizenkilencedik napjan eltavozott az eletbl; utana
maradtak Iiai, Imre es Andras, meg jambor hitvese, Flp Irancia kiraly ntestvere, akirl a kvetkezkben
elmeselnk egyet s mast. Elszunnyadt pedig az urban majus kalendajan, az dvsseg tizenegyedik szazadat
kvet kilencvenkilencedik evben; testet Fehervaron a kiralyok sirjai kztt hantoltak el tisztesseggel.
Harmadik Bela tavozasa utan az egesz nep es Inemesseg szavazataval Iia, Imre kvette atyjat, mert az
rksdes joga mellett az megvalasztasara sztnztt mindenkit becsletessege es okossaga. Miutan elnyerte
a kiralyi tisztet, a legnagyobb gonddal tartotta eletben apja minden intezkedeset, amely az erklcsk kordaba
szoritasara es a vetkek elnyomasara nezett. (65) Es nemcsak az orszag kormanyzasaban buzgolkodott, hanem a
szvetsegesek, elssorban a dalmatok oltalmazasaban is, nehogy az orszagbol elveszitsen valamit. A magyar
evknyvek arrol szamolnak be, hogy meg apja, Bela halala eltt eljegyeztek vele Konstanciat, Aragonia
kiralyanak leanyat, aki aztan az apostoli szenatus engedelyevel Henrik csaszarhoz ment Ielesegl, aki Celesztin
papa hivasara Italiaba ment; neje, Konstancia kvette t, es magaval vitte negyeves Iiat, akit mindenki
varakozasa ellenere elemedett koraban szlt. Ez volt masodik Frigyes, az egyhaz indulatos ldzje. Henrik
Tankred halala utan, Rogerius csecsemkoraban nem sok Iaradsaggal megszerezte mindket Szicilia kiralysagat.
Mig ezek vegbementek, a velencesek, akik Zarat szamos varossal egytt elzleg elveszitettek, a
visszaszerzesere kinalkozo legkisebb lehetseget sem hagytak Iigyelmen kivl, hanem ebbeli ers
igyekezetkben vartak, hogy valami tisztes ok szine alatt rgyet talaljanak. Erre jtt kzbe a jeruzsalemi
hadjarat, melynek szervezikent MontIerrati BoniIacot, Balduint, Flandria, es Henriket, Saint-Paul herceget
emlitik, tovabba nehany herceget az allobrogok es a montIerratiak kzl. (70) Nem akartak a sereggel
Germanian es a Pannoniakon keresztl utazni, mert ugy tudtak, hogy ott nagy a nyugtalansag, hanem Ielkertek
szvetsegesl a velenceieket, hogy azok hajohadanak a segitsegevel biztonsagban es kenyelmesen eljussanak a
tartomanyba. Mire Velenceben sszejttek, utikltsegk jo reszet mar Ieleltek, a velenceiektl kertek klcsnt,
amivel meglehetsen kiszolgaltattak nekik magukat, ezek pedig ezutan is messzemen bkezseggel tartottak
ket. Megigertek, hogy ezen kivl, amit ugy tekintsenek, mint ajandekot, tbbre is szamithatnak, ha egy kicsit
segitenek nekik a velencei uralomtol Iolyton vonakodo Isztria es a htlen Zara megzabolazasaban, mire ezek, a
velencesek adosainak tudva magukat, a nagylelksegtl lenygzve, hogy halajukat kimutassak, nemcsak nemi
segitsegket, hanem minden erejket Ielajanlottak. Kertek, hogy azonnal szereljenek Il a szamukra hatvan
haromevezsorost, amelyre katonaikat Ielltethetik; a velencesek megadtak ezt, es annyi teherszallito meg
mindenIele mas hajot csatoltak hozza, hogy egy ketszaznegyven egysegbl allo Ilottaval mentek Isztriaba es
Dalmaciaba. (75) Amikor megerkeztek, a triesztiek meg a partvidek mas lakoi, akik a tengert kalozkodassal
nyugtalanitottak, megijedtek, beket kerve elebk jarultak, es adoIizetes Iejeben beket es bocsanatot nyertek.
Isztria meghoditasa utan a gall katonasaggal rakott hajohad azonnal Zarahoz vonult, amely az elbb Belahoz
szegdtt. Imre, Magyarorszag kiralya, ezt apja rendelese nyoman ellatja ers rseggel, minden Ilszerelessel, a
249
mindeddig hallatlan nagysagu velencei Ilotta pedig krlzarja, a magyar rseg megsem riad meg. Mereszen
szembeszall, a lakosok az rsereggel egytt sokszor kitrnek a kapun, az ellenseg megszamlalhatatlan tmege
mindenIell odarohan, mindket Iel rengeteg vert ont. Egy sszecsapas sem zajlik le oriasi ldkles nelkl,
mindkett Ielhasznal mindenIele szerszamot es gepezetet, amelyet ostromra es vedelemre Ieltalaltak, es
veszekedett makacssaggal verekszik. (80) Ezek Iltettek, hogy mindenkeppen megvedik a varost, azok, hogy
vagy elIoglaljak, vagy halalig kitartanak az ostromban. Zara ostroma tbb honapon at Iolyik, es nincs nyugalom
sem a tengeren, sem a szarazon, sem ejjel, sem nappal, es nincs egy pillanatnyi pihenes. A szarazIld Iell
minden Iaradozas meghiusul, mert nemcsak a bastyakrol es a Ialrol harcolnak, hanem a Ialak eltt is, olykor
pedig az ellenIelet hatraszoritva szelesebb teren. A varosbeliek es a magyarok gyakran nagy mereszen
megrohamozzak a szarazIldn allo tabort, sokan beugralnak a sancon keresztl, ugyhogy neha mar a taborhely
atkltztetesere gondolnak. Miutan a velencesek latjak, hogy a magyarok szakadatlan kitresei miatt a
szarazIld Iell igyekezetk meghiusul, a tenger Iell szandekoznak tamadni minden ervel, teherhordo es
magas hajokkal szorosan krbekeritik a varost, es mint valami tabori krsanccal bezarjak, odaszallitjak a
kenvetket, minden eIIelet, megpedig idhuzas nelkl. Innen trik a Ialat, mert a hajokra bastyakat helyeztek, es
neha oly kzel viszik ezeket, hogy kopjaval verekedhetnek, gyakran kzelharcban. (85) A tenger Iell sokaig
szorongatott varos gyenglni kezd, es lelekben is megtrik, ugyhogy az ellenseg szamara megnyilik a bejaras. A
magyarok egy reszet mar elemesztette a sznet nelkli harc, az eletben maradottak ugy hataroznak, hogy veres
gyzelmet engednek a velenceieknek. A polgarok, az rks lazadozas szerzi, elveszitve a siker es a kegyelem
remenyet, a vegszksegben szetszkdsnek, es az rks szamkivetettseget valasztjak. A velenceiek ezutan meg
elszantabban tamadnak, mert erzik, hogy a varos szerencseje lehanyatloban van, es a romlas kzel. A magyarok
latjak, hogy az elkelsegek alattomban megszktek, magara hagytak a varost, es bar a vegskig kitartanak,
amikor eszreveszik, hogy a Ialakat az ellenseg tmege mar megszallta, nagy verengzessel kitrnek a szarazIld
Ielli kapun, es behuzodnak a kzeli hegyekben allo varoskakba; ekzben a velencesek szvetsegeseik hathatos
tamogatasaval birtokba veszik Zarat. (90) Az els benyomulaskor korra es nemre valo tekintet nelkl sok embert
leldsnek, de aztan jollaknak a gyilkolassal, dhk eleg gyorsan lecsillapul, mar csak azert is, mert a lazadas
Ikolomposait nem talaljak odabent. Sem Dandolo Henrik dozse, sem a vele egytt jobb gyert harcolo
szvetsegesek nem akarjak mergket a mindenben artatlan sokasagon kitlteni, es kzbelepesk a veszett
dhngest megIekezi. A velenceiek tehat vegl is megszerzik Zarat, es a szigoru telben az elIoglalt varos iranti
szeretetbl ott telelnek. A Zarabol kiszoritott magyarok a szomszedos varosokba vonulnak vissza.
Mialatt a sokIele nemzetiseg sereg Dalmaciaban telel, odaerkezik a gyermek Alexius, Izsak Iia, aki nagybatyja
bns keze ell menekl, es alazatosan segitseget ker a Irancia vezerektl meg a velenceiektl. Ez emlekezetes
historia magyarazata hatraltat ugyan elbeszelesnkben, megis kisse elbbrl kell vegigkvetnnk, hogy
erthetbb legyen. (95) Ez idkben a grgk birodalmanak elen Izsak allt, aki az elz csaszaroktol elterleg a
keresztenyek iranti szeretetbl mindig szives vendeglatasban reszesitette a gallokat es a germanokat. Testvere
Alexius volt, akit annyira kenyeztetett, hogy a csaszar neven kivl semmit sem tartott meg maganak, st, Iiveret,
aki sajat meggondolatlansagabol a barbarok kezebe esett, oriasi penzen kivaltotta. Ez a halatlan azonban,
minden gazembersegre keszen, elvakult hatalomvagyaban csellel elIogta es megvakitotta Izsakot, majd a vakot
bilincsbe verte. De ezzel az aljassaggal sem elegedett meg, hanem ugyanezen modon el akarta veszejteni batyja
Iiat, az akkor meg tizenkettedik evet meg nem halado Alexiust. Az unokacs, a koraerett ertelemmel megaldott
Alexius, engedelmeskedett atyai baratainak, akik azt tanacsoltak, hogy szkesben keressen menedeket, es
elment a dalmaciai blben telel velenceiekhez es Iranciakhoz, esedezve segitseget kert apja kiszabaditasahoz,
megpedig azzal a Ieltetellel, amelyet a Iranciak es a velenceiek szabtak, hogy elszr is a grg egyhazat a
romai ala veti, a kar Iejeben pedig, amit Emanuel csaszar egykor a velenceieknek meg a Iranciaknak okozott,
tizentezer Iont aranyat Iizet; a velenceieknek megadta a hajobert, es ezekkel a Ieltetelekkel megkapta a kert
partIogast. (100) E megegyezes utan az oriasi Ilotta elhajozott Alexius megsegitesere.
Ezalatt a zarai elkelk, akik nkent rks szamkivetest vallaltak, Imre kiraly tamogatasaval az Adriai-tengert
oly mertekben zaklattak, hogy ugy latszott, Zara elIoglalasaval nem ellt, hanem kitrt a haboru. Ezert, miutan
Alexius visszahelyezese vegett elhajoztak Grgorszagba, egy masik velencei Ilottat rendeltek a zarai
szamzttek megIekezesere, akik szelteben-hosszaban, de Ileg a velencesek ellen a legkegyetlenebbl
kalozkodtak. Henrik Iia, Dandolo Rajner vezetesevel ez legyzte a zarai szamztteket. Tuszkent gyermekeket
szedtek kzlk, es ezek atvetele utan a szamkivetett apakat visszahelyeztek hazajukba, azzal a ket Iel kztt
250
letrejtt megallapodassal, hogy a varos elljarojat, akit most varispannak neveznek, es a gradoi patriarkanak
alarendelt metropolitat a zaraiak a velencesektl kapjak, tovabba ado Iejeben evente haromezer nyulbrt
szolgaltatnak be.
Mialatt Dalmaciaban ezek vegbementek, a velencesek meg a Iranciak elhajoztak Bizancba, es nagy Iaradsaggal
elIoglaltak. Alexius csaszar valamivel korabban egy stet ejjelen remenyvesztetten titokban megszktt. (105)
Ahogy a csaszar szkese kiderlt, Izsakot kiszabaditottak a brtnbl, es elvezettek, a kaput megnyitottak, es
Iiat, Alexiust, nagy rmmel beeresztettek a varosba, majd a nep dvrivalgasa kzepette apjaval egytt
csaszarkent kszntttek. Aztan a grgk klnIele mozgalmai es Alexius szerencsetlen vegzete utan a gallok
meg a velencesek meg egyszer megszalltak Bizancot, megtettek Balduint grg csaszarnak, Morosini Tamast
pedig Ipapnak. Az elIoglalt varosok negyedet a velenceieknek juttattak, melyek kze tartozott az Egei-tenger
szigeteivel egytt Kreta es Euboia. De eleg minderrl, amirl a trtenetiroi hivatas talan a szksegesnel
hosszasabb kiterre kesztetett; terjnk vissza a sajat dolgunkhoz, es elszr is mondjunk el egy keveset Imre
anyjarol es a testverhaborurol, amelyrl a magyar evknyvek hallgatnak.
Harmadik Bela Flp Irancia kiraly nveret vette Ielesegl, akitl a szoban Iorgo, egyesek altal rviden Imrenek
nevezett Emerichet es Andrast nemzette. (110) Ez annak a Marianak is nvere volt, aki Richard brit kiralynak
anyja reven Ieltestvere volt, es Henriket, a jeruzsalemi kiralyt szlte, igy tehat Imre kiraly anyja a Palesztinaban
uralkodo Henrik anyai nagynenje volt. Bela halala es Imre tronra lepese utan langolo istenszeretettl vezerelve
ugy hatarozott, hogy mieltt tavoznek az eletbl, meglatogatja az ur sirjat. Nepes magyar nemesi kiseretet
valogatott maga melle, hogy e tarsasagban meltokeppen tegye meg a szent zarandokutat. A Jeruzsalemben
uralkodo unokaccse iranti kivancsisag is sztnzte az utazasra; de vagya minden varakozasa ellenere sem
teljeslt, mert amikor megerkezett Ptolemaisba, az utazas Iaradalmaitol megtrve hamarosan meghalt. Az itteni
idzes alatt meg egy roppant szomoru esemeny trtent. Mert ugyanezekben a napokban unokaccse, Henrik, a
jeruzsalemi kiraly, egy magas ebedlasztalrol az egyik udvaroncra tamaszkodva kihajolt a palota ablakan,
veletlenl kizuhant es meghalt. (115) A Campaniaban uralkodo Maria nvere es Iia halalatol megtrve nehany
nap mulva belepusztult a banatba. Campania urasagaban Iia, Teobald, a nemes erklcs iIju kvette.
Magyarorszag kiralyat anyja es unokatestvere szerencsetlensege nagy szomorusaggal tlttte el, mert arra
gondolt, hogy josagos szlje klhonban halt meg, nagyszer unokatestveret pedig a korai halal az azsiai
kiralysagtol Iosztotta meg. Nemcsak Imre rendezett mindkettejknek melto gyaszszertartast Pannoniaban,
hanem Flp es Richard kiraly is Galliaban, illetve Britanniaban. Mindezt tehat ezen idkrl emlitik.
Hogy a magyarok trtenetet rendben kvessk, a hatalom atvetele utan nem sokkal testverviszaly trt ki a
kiralyi csaladban. (120) Azt mondjak, hogy amikor az idsebb Imre elnyerte a kiralysagot, ahogy kellett, ccse,
a nagy termeszettel megaldott es oriasi terveket szvget Andras emiatt megneheztelt, mert ugy erezte, hogy
inkabb uralkodasra, mint engedelmessegre termett. Karhoztatta az elsszlttseg jogat, amely megIosztotta t az
uralkodas lehetsegetl. Elegedetlenseget Iokozta, hogy testveretl valo unokaccse, Laszlo miatt nemcsak a
kiralysag, hanem meg a hercegseg elnyeresenek a remenye sem volt meg a szamara. Keserseget vetkes
vakmerseggel akarta elzni. Mivel nagyon nepszer es nyajas volt, tanacsot tartott elszr a barataival, aztan
tbb Inemessel, akinek szimpatiajat gyesseggel es szolgalatokkal kivivta. Titokban nagy tmeg hajlandosagat
Iorditotta maga Iele, batyjat tle telhetleg ocsarolta, szidalmazta tunyasagat, es mindenIele mesterkedessel
szitotta vele szemben a gylletet. PartIogassal es kedvezessel, valamint ajandekkal es vesztegetessel a nemesi
es uralkodo rend sok tagjat megkrnyekezte, hogy az meltosaga mellett tegye le a voksat. (125) Amikor aztan
sok kz- es Iember vonzalmat megszerezte, ugy gondolta, hogy gatlastalanul es nyiltan kell hozzaIognia a
dologhoz; batyja ellen haborut inditott, IlIegyverzett csapatait kivezette a csataterre, es megprobalta az orszagot
Mars iteletebl megszerezni. Imre kiraly sem levelekkel, sem tekintelyes kzbenjarokkal nem tudta megbekiteni
az ccset. A megegyezes remenye vegl is meghiusult, mert Andrast egy sereg zavargast kedvel urasag
polgarhaborura uszitotta, igy Imre kenytelen-kelletlen sereget allitott. Talalkoztak az tkzetre kijellt helyen,
hogy nyilt csataban merkzzenek meg, mely alkalommal Imre, hogy a rokon ver ne rajta szaradjon,
dicssegesebb gyzelmet aratott magatartasaval es szavaival, mint kardjaval. Mert azt mondjak, hogy amikor a
ket sereg harcra keszen Ielsorakozott, Iegyveret letette, testrseget hatrahagyta, es kezeben a jogarral ccse
csapatai kze lepve igy szolt:
251
Nos hat, vitezek, ki lesz az, aki a kiralyok szentseges verere kezet mer emelni? Ki Iog lesujtani arra, aki a
mennybeli Istvan akaratabol e meltosagot elnyerte? (130) Es ha minden hatalom az istentl valo, hat ki lesz az,
aki a kiralyi Ielseget erszakkal meggyalazza? Hiszen maguk a kiralyok meltosagukra gondolva akar akaratuk
ellenere is kenytelenek eltrni a tiszteletet es a hodolatot. Nem Imre vagyok en, nem maganember, hanem a
mennyei Istvan helytartoja, utoda es rkse, az allam kepviselje, akit nem a ti hozzajarulasotok es nem az
rksdes joga tett meg Magyarorszag uranak, hanem ama istenseg es a szent korona szellemisege. Kire
emeltek hat Iegyvert, szerencsetlenek? Enram vagy az egi Istvan utodara, az sszes rend akarataval
megvalasztott kiralyotokra? Ha enram, akkor latrok es gyilkosok vagytok, hiszen en ember vagyok; ha a
kiralyra, Istvan utodara, akkor minden iteletre es bntetesre melto elvetemlt Ielsegsertk. Nem halandoval
alltok szemben, nyavalyasok, hanem azzal, akivel isteni rangjanal Iogva minden a halandosagon Iell trtenik.
(135) A kiralyok a mindenhato isten oltalma alatt allanak, es megsertesket nepek pusztulasa sem kepes
kiengesztelni. En is Iegyvertelenl lepek kivont kardotok ele, mert az istensegtl kapott korona es ez a jogar,
amelyet tartok, a dhngk tamadasai kzepette megoltalmaz. Nezzetek meg, kire tamadtok, vigyazzatok,
ovakodjatok es gyeljetek, nehogy a magatok es a Iiaitok Iejere ontsatok a szent vert! Imrenek egyszer
mindenkeppen meg kell halnia, amde egyaltalan nem mindegy, hogy ezzel vagy egy masik halallal; ez most
nekem dicssegemre, nektek veszedelmetekre szolgalna, az a masik szamomra is, szamotokra is termeszetesebb
lenne. csem knnyelmsege gonosz es szentsegtelen kardot adott a kezetekbe, de mig van ra id, dvs es
helyenvalo megbanassal lemoshatjatok a vakmerseg es istentelenseg belyeget. (140) Terjetek eszre, kerlek, en
vagyok uratok es atyatok, es en a legkegyelmesebb indulattal, atyai engedekenyseggel el Iogom Ielejteni
vetketeket. Ismerjetek Iel atyatokat, es Iogadjatok szivesen az atkos mereszsegetekkel szemben Ielkinalt
bocsanatot, ismerjetek el kiralynak azt, akit az istensegek akarata es a ti megIontolt szavazatotok kivalasztott!
E szavakra valamennyik IelIogasa ugy megvaltozott, hogy azonnal letettek a Iegyvert, egymassal versengve
kertek bocsanatot, szegyenkezve szemtelen vakmersegkert, amelyet nehany magnas aljas szandeka tzelt Il.
Miutan mindnyajan raebredtek a megbekeles szksegere, taborszerte keresni kezdtek Andrast, hogy a jo
kiralytol is kegyelmet kapjon, hiszen mindenki, aki a kzs vetket szinten megvallotta, szinte bocsanatot
nyert. Amikor egy vitez katona es nyomozo menekles es bujkalas kzben raakadt, rajtatve kis hijan meglte.
(145) Azonban a kiraly nagylelksege lattan, melyet nemcsak az vei, hanem az idegenek irant is tanusitott, a
megerdemeltnel szelidebben bant vele. Igy nem a nyomozo, hanem a kiraly adta vissza az eletet, hogy
testverenek joindulattal bntetlenseget engedve megtanulja az uralkodas helyesebb modjat.
E kerdesben nem tudom megvedeni a Iorli Biondo, hajdani kivalo historikus es a latin nyelv teren nagy
erdemeket szerzett iro nyilvanvalo tevedeset, aki bizonyos hazug evknyvek altal megcsalatva azt irja, hogy az
ldz katonak Andrast Ielkoncoltak, ami az igazsagtol egeszen tavol esik, hiszen kztudott, hogy Iiveretl valo
unokaccse, Laszlo utan a magyarokon uralkodott, es kiralysagarol maga Biondo is megemlekezik; nem
tudom, e teren az evknyvek tevedeseit vagy az Iigyelmetlenseget hibaztassam-e inkabb. Az evknyvek
joreszt tudatlan es gondatlan iroi szamos esemenyt az igazsagtol elteren adnak el, ugyhogy a trtentek
elbeszeleseben nap mint nap oriasi kockazatot vallalunk. Ezert manapsag annal elnezbben kell itelkeznnk az
irok Iltt, minel mveletlenebbek es az igazsag Ielderiteseben minel hanyagabbak voltak azok, akik az
esemenyek hamis Iljegyzesevel az utodokat trtenetirasra sztnztek.
(150) Imrerl nem tudtunk mast kibogaraszni, mert azt mondjak, hogy rvid ideig uralkodott. Amikor betegseg
tamadta meg, nehany nap mulva vegrendeletet csinalt, majd engedett az emberi kenyszersegnek, Laszlo Iiat
hagyva hatra. Ugy tudni, hogy nyolc evig, het honapig es hat napig uralkodott, es az dvsseg ezer Iltti
ketszazadik esztendejeben, december kalendajan tavozott; lelklete szelid es rendkivl trelmes volt. Testet az
egri bazilikaban tettek le, mert azon a krnyeken halt meg.
Ez id tajt a velenceiek visszavettek Raguzat, amely regebben Zaraval egytt atpartolt a magyarokhoz. Ugyanis
Morosini Tamas, akirl emlitettk, hogy konstantinapolyi patriarkava tettek, elment Italiaba, ahol harmadik Ince
papa megersitette, majd Grgorszagba visszaterben elhajozott Dalmacia partjai mellett, es ekkor negy
haromevezsorossal bevette a Ielkeszletlen Raguzat, valamint visszaszerezte a grg csaszarok altal magara
hagyott Durazzot. A grg csaszarsagban szabalyszeren Balduin ccse, Henrik kvetkezett, aki MontIerrati
BoniIaccal egytt Iolytatta Drinapoly ostromat, de kenytelen volt abbahagyni es elvonulni Konstantinapolyba,
252
mert kzbeleptek az olahok, akiket a grgk Ielkertek, hogy ne engedjek a latin csapatoknak ezt a jelents
varost elIoglalni. (155) Az olahok pedig a romaiaktol erednek, amit a nyelvk mindmaig tanusit, mely a
rengeteg barbar nepseg kze ekeldve sem veszhetett ki maig, ezek az Al-Dunanak azt a tulso videket lakjak,
amelyen valaha a dakok meg a getak eltek; az innenst kesbb elIoglaltak a Sarmatiabol kivonulo bolgarok. Az
olahok azokbol a legiokbol es koloniakbol szarmaztak le, amelyeket Traianus es mas romai csaszarok
telepitettek Daciaba. Pius ezeket nemet kiejtes szerint Flaccusrol mondja vlaccoknak; mi azonban ugy
gondoljuk, hogy a lvesrl es a nyilhegyrl, |az eredetiben ez a resz grgl| kaptak a nevket, mert kitn
ijaszok. Nehanyan ugy velik, hogy Valacchia Diocletianus lanyarol vette a nevet, aki azok Iejedelmehez ment
hozza, igy tehat a grgk keresere ezek Ielszabaditottak Drinapolyt a latinok ostroma alol. De ennyit eleg errl
beszelni.
Imre halala utan rksdes cimen Iia, harmadik Laszlo vette at Magyarorszag kiralysagat, es ugy tudjak, hogy
oktober hetedik kalendajan rendben megkoronaztak. (160) A tisztseg Ielvetele utan nem kis gondja volt arra,
hogy a lazongasra hajlamos orszagot lecsendesitse, mert ezt a kiraly halala nemileg megbolygatta. Nagybatyja,
Andras mozgalma meg nem csitult el egeszen, st, a rvid interregnum alkalmaval elenklt is; es amire ez oly
sokaig vagyakozott, azt varatlanul elerte. Mert Laszlo alig tlttt el a kiralysagban hat honapot es t napot,
amikor elragadta a korai halal, amely az dvsseg ezerketszazegyedik esztendejeben, majus nonaejan erte el. Id
eltti tavozasat mindenki kegyelettel megsiratta, Andras tisztes gyaszszertartast rendezett neki
SzekesIehervarott, es testet illenden elhelyeztek ott a kiralysirok kztt.
Es most itt az id, hogy raterjnk masodik Andrasra, akirl elmondhatjuk, hogy valoban uralkodasra szlte a
termeszet. (165) Nem is hianyzott belle sem a lelkier, sem a hit, sem a megIontoltsag, sem az igazsagerzet,
eppen csak hatalomvagya latszott tultengeni, mint azt a batyjaval szemben megmutatta, ahogy elbeszeltk.
Amde azt mondjak, a tronra is azert vagyakozott modIelett, hogy valami magahoz es seihez melto dolgot
cselekedhessen. Miutan Laszlot a korai halal elragadta, mindenki t ohajtotta kiralynak. Alig hogy letudtak
unokaccse vegtisztesseget, a Ipapok meg az elkelk egyetertesevel es a tbbiek szavazataval kirallya tettek.
Az unokaccse halalat kvet huszonhetedik napon Fehervarott szertartasosan atadtak neki a Ielsegjelvenyeket.
Aztan hozzalatott az orszagos gyek intezesehez, es sok even at igazsaggal es becslettel Ienntartotta a
bekesseget. A nemes alemann nemzetsegbl szletett Gertrudot vette Ielesegl, akitl sok gyermeket kapott,
elssorban Belat es Kalmant, aztan Andrast es az eletszentsegeert az utokor szemeben mindrkke tisztelend
Erzsebetet. (170) Gertrud azonban egy bnnel tnkretette a maga es a Ierje boldogsagat, rk es Ieledhetetlen
gyalazatot hozott magara es a csaladjara. Mieltt e gazsagot rendre elbeszelnenk, nehany kiegeszitest tartunk
szksegesnek, hogy a trtenet erthetbb legyen.
Mialatt a kereszteny kzsseg tbbi Iejedelme gyakran vallalt szent hadjaratot Sziriaba, Magyarorszag kiralyai
hol a szomszedokkal hadakoztak, hol otthon riztek a nyugalmat, ezert a papak neha, masok eleg gyakran a
szemkre vetettek, hogy ez nem rendes magaviselet, elvegre eppen azok henyelnek otthon haszontalanul,
akiknek a legnagyobb a gazdagsaguk es a tekintelyk, eppen ezek nezik el, hogy a keresztenyek gye
veszelyben Iorog, es egyaltalan nem segitik a tbbieket, akik iparkodnak, Iaradoznak. Ezt meg Belanak is
tbbszr Ielhanytorgattak, aki pedig nmagat is Ielajanlotta az dvzitnkert valo katonaskodasra, hogy e
gyalazkodast elkerlje. Nagyon szegyellte ugyanis, hogy elszalasztotta a reszvetelt sogora, Flp Irancia es
Richard brit kiraly hadjarataban, de akkor mindenIele elIoglaltsag, utobb meg halala akadalyozta jambor
Iogadalma teljesiteseben. (175) Fia, Andras, ugy hatarozott, hogy Iog helytallni apja nevenek meghurcolasaert
es ktelezettsegenek teljesiteseert, minek megtetelere, mikor meg a hercegseget viselte, papai zenet is tbbszr
srgette. St, olykor ejszakankent apja szelleme is ersen sztkelte, hogy oldozza Iel t a Iogadalom
ktelekebl. Erre az idre esett a keresztenyek javara nagy gondot Iordito Honorius papasaga, aki miutan
Perugiaban harmadik Ince rkebe lepett azt tartotta legIontosabb Ieladatanak, hogy mihamar megszilarditsa a
sziriai kereszteny kzsseg bizonytalan helyzetet. Hogy a grgk tamogatasa ne hianyozzek, illetve azok
ellenkezese ne hatraltassa az gyet, az isteni Lrinc egyhazaban, mely a Tiburba vezet uton all, csaszari
Iejekkel megkoronazta a csaszarra jellt auxerre-i Petert, aki ezt kvetelte, es Ieleseget, Jolet. Aztan az apostoli
szek legatusakent kikldte Grgorszagba es Sziriaba biborosat, Colonna Janost. Ez haladektalanul elutazott a
varosbol, elment Brindisibe, ahova magaval vitte a csaszart es Ieleseget. (180) Innen a velencei Ilottaval
mindannyian athajoztak Durazzoba, melyet Todor, az albanok Iejedelme elIoglalt a velencesektl, Peter pedig
253
nkent megigerte, hogy visszaadja nekik; megostromolta, de a tamadas nem jart eredmennyel, majd valamivel
kesbb beleesett Todor halojaba, es a legocsmanyabb tmlcbe csuktak. A biboros elment Konstantinapolyba, a
keresztenyek erdekere gondolva a Iejedelmeket mindenIele buzditotta, es gondoskodott a hadiszksegletrl. A
kereszteny Iejedelmek, akik a kegyes hadjaratra szivesen vallalkoztak, ekzben nagy sereggel sszegyltek.
E Iontos haboru vezerel Andrast neveztek ki, aki a szentseges sorozasnal elskent adta a nevet e katonasagra.
Andras utan kzlk elssorban Ausztria herceget es Henrik nevers-i groIot emlitik, tovabba Valtert, Gallia
kiralyanak a kamarasat, a maule-i Milot es az isteni Zsuzsanna vicomte-jat. (185) A velencei evknyvek azt
allitjak, hogy Andrast es sereget a velencei Ilotta vitte el Sziriaba, es a velencesek ezt azert tettek meg nagy
rmmel, mert Andras csupan csak a szallitas Iejeben nkent odaadta nekik Dalmacia teljes tulajdonjogat,
amely elzleg a magyaroke volt. Errl azonban a magyar evknyvek hallgatnak, vagy azert, mert ilyen
egyezseget a kiraly sohasem kttt azokkal, vagy ha a historia igaz es megtrtent tenyrl beszel jogtalanul
mellzik. Ellene szol azoknak a magyaroknak a hagyomanya, akik az eleiktl hallottak errl, es ugy
emlekeznek, hogy Andras kiraly Pannoniabol kivonulva Konstantinapolyba ment a sereggel, mint ahogy azt az
alabb kvetkezkbl gondolni is lehet, es a trakiai Boszporuszon kelt at Azsiaba. Ugyanis a papai legatus es Jole
a velencei Ilottaval Konstantinapolyba ment el, oda gylekeztek mindenhonnan a kereszt Ielvarrt jelevel
megjellt csapatok. A legkevesbe sem latszik valoszinnek, hogy a keskeny kis szoroson valo atszallitas Iejeben
mondott volna le nkent Dalmacia jogarol, amelyert annyi sok ver mltt. (190) Amikor tehat Andras, akire
papai Ielhatalmazassal a kereszteny kzsseg Iseget biztak, megerkezett Konstantinapolyba, ott talalta a papai
legatust, es egy darabig kenytelen volt varakozni tarsaira, mig a tbbi hadvezer sszegylekezett. Ekzben
trtent az a szrny es rk emlekezetre melto eset, amelynek soran Magyarorszag kiralya bizonysagat adhatta
lelkierejenek es szilardsaganak.
Elmondjak ugyanis, hogy mieltt Andras klIldre indult volna, hogy az orszagrol megIelelen gondoskodjek,
egesz Magyarorszag elere allitotta a nemes Bor nemzetsegbl szletett, probalt hseg es blcsesseg IerIiut,
Bank bant, ra ruhazta a kiralyi palota igazgatasat, becsletere bizta a kiralynet, gyermekeit es vagyonat,
mindenekeltt arra intette, hogy trvenyesen kormanyozza az orszagot, senkivel szemben se trje el a
jogtalankodast, minden szomszeddal egyIorman tartsa a beket; tovabba Iigyelmebe ajanlotta a nyugalmat es a
tisztesseget. Bank ban ers lelekkel vette at az orszag rea bizott Iseget, arra gondolt, hogy remek alkalma nyilik
erenyeinek es hsegenek bizonyitasara. A szerencse Ieltekeny lett ra, es igyekezetenek kedvez kimenetelet
meghiusitotta. Egyszer odaerkezett Alemanniabol Gertrud kiralyne Iivere, hogy a Ierje tavolleten szomorkodo
nenjet vigasztalja; nehany napig ott tanyazott nala, es az asszonyt mindenIele pajzansaggal szorakoztatta; nem
artatlanul cselekedett igy, hanem mert tudta, hogy az mindig nagyon elnez iranta. (195) A kiralyne krl
ejjel-nappal ott Iorgolodott Bank ban Ielesege, egy Ieltnen szep, rendkivl bajos es hihetetlenl szemermes
asszony; Gertrud nagyon kedvelte a tarsasagat. ccset azonnal elIogta az asszony iranti szerelem, tisztessege
meg klsejenel is jobban izgatta, es rvidesen ugy nekitzesedett, hogy majd belepusztult. A kiralyne eszrevette
ccse langolasat, es valami meggondolatlan egytterzesbl, mely tbbnyire az asszonyi lelek sajatja, tulsagos
engedekenyseget mutatott. Nemcsak beszelgetesre hivta magahoz kettejket, hanem sokszor lakomara is, a
csevegket magukra hagyta, es amennyire az illem latszata alatt lehetett, alkalmat teremtett a szerelmeskedesre.
Vegl, amikor latta, hogy az asszony hajthatatlan tisztessege semmikeppen sem inog meg, egy Ielrees
szobaban otthagyta t az ccsevel egytt, ahol az szemermen erszakot vett. (200) Szegenyke hallgatott a
gaztettrl, hazament a Ierjehez, de amikor az magahoz lelte, hogy utodrol gondoskodjon, igy szolt: Milyen
asszonyt szeretnel lelgetni, te boldogtalan, vajon a Ielesegedet, vagy egy bds kis kurvat? Bizony, ha a
Ielesegedet, akkor csalatkozol, ha pedig egy becstelen szajhat, akkor jol vigyazz, hogy meg ne Iertztesd magad
egy bemocskolt ringyoval. Meggyalaztak a te nyoszolyadat, Bank ban, mert hitvesedet a kiralynera biztad,
meg elvetemlt keritnkent odavetett az ccsenek, hogy megerszakoljon. Nosza, szabaditsd meg artatlan
lelkemet ettl a testtl, amelyet nem az en vetkem, hanem a mase Iertztetett meg. Kerlek tehat, Bank ban, itt
helyben lj meg, hogy az artatlansag szellemenek megserteseert bosszut allj, ne kelljen lelkem es testem
engesztelhetetlen gyilkosava valnom, es becsletedet ne szennyezze ez az aljassag. (205) A Ielhaborodott Ierj
haragjat leplezve vigasztalja asszonyat, lelgeti, csokolgatja a zokogot, kerleli hitvesi szerelmkre, melyet nem
az hibaja, hanem mas kejvagya sertett meg, hogy titkolja el kzs gyalazatukat, es megigeri, hogy ha itt lesz
az ideje, mindkettn a legsulyosabb peldaadassal Iog bosszut venni. Az asszony lelket megnyugtatja, de sajat
elleplezett haragjat nem tudja Iekezni, masnap nehany emberrel bemegy a mit sem sejt kiralynehoz, kirantja a
254
kpenye alatt viselt kardot, nekimegy, es halalos szurassal keresztldIi. Aztan a veres karddal a hkkentek ele
lep, kialtozik, hogy jogos haragjaban lte meg Gertrudot, mert az az Ieleseget aljas keritn modjara erszakra
vetette oda elvetemlt ccsenek. A tmeg kzepen becslettel megvallja, hogy semmiIele bntetest sem Iog
visszautasitani, hanem masnap nehany Inemes kisereteben egyenesen megy Andrashoz Konstantinapolyba, es
ott nkent vallalja a Ielsegsertesert jaro bntetest. E szavakra a zajongas ell, pedig a Iurak kzl maga melle
vesz nehany kisert, es megallas nelkl megerkezik Konstantinapolyba; ott talalja a kiralyt, aki meg nem hagyta
el Europat. Ahogy a szine ele lep, igy szol: Itt van, kiraly, orszagod kormanyzoja, akit masok alighanem aljas
kiralygyilkosnak tartanak. (210) Az igazsagossagodban bizo Bank ban elkvetett bne utan nem keres szkessel
bntetlenseget, hanem tisztesseges uton a meltanyos birosag iteletet varva hozzad jn, hogy ha trvenyesen
alulmarad, elszenvedje az azonnali sulyos bntetest. Nem ker maganak mas birot, csak azt, akit megsertett, es
aki inkabb lehet vadlo es bosszuallo, mint biro. De a vadlott e hallatlan mereszseget Iejedelmenek hallatlan
igazsagossaga szli. Gertrud a Ielesegemet, akit szolgalokent biztam ra, odavetette Iektelen ccsenek, hogy
megerszakolja. Jogos haragomban megltem alnok urnmet, mert nem trhettem a gyalazatot, amelyet mint
a te peldadbol megtanultam a halalnal is rosszabbnak tartok. Itt van, kiraly, a jogosan gyilkolo kard, amelyet
hitvesed vere szennyez. Hat ha vetkeztem, amikor az elviselhetetlen szegyentl megszabaditottam magamat,
ezzel a karddal vagj le nyomban; ha ugy gondolod, hogy joggal tettem ezt, az egesz vilag eltt emlekezetes
itelettel ments Il most engem, nehogy ugy lassek, mintha hiaba jttem volna ide az igazsagban bizva. (215) A
kiraly nagy nuralommal hallgatta a vetkest, hogy arca es lelke a legkisebb valtozast se mutassa, igy Ielelt:
Irantam valo bizalmad, Bank ban, elegge megnyugtat Ielled. Ha a dolog ugy all, ahogy mondod, terj most
vissza az orszagba, viseld szokott hsegeddel a rad bizott tisztet, es mert ezt a szent hadjaratot nem illik
Ibenjaro itelettel megakasztani, majd megitellek, ha visszatertem Magyarorszagra. Ezekkel a szavakkal
elbocsatotta az embert, es hozzalatott, hogy csapatait atszallitsa Azsiaba.
Miutan a vezerek a papai legatussal megerkeztek Sziriaba, csapataikat egyesitettek Janos jeruzsalemi kiralyeval,
es elssorban Damiata ostromat terveztek, mely Egyiptom si, Nilus menti varosa, egykor Heliopolisnak
neveztek, mely nev a Napbol szarmazik, melyet a grgk Heliosnak mondanak. Ugyanis ugy gondoltak, hogy
sokat hasznal az gynek, ha elszr ezt a varost tamadjak meg, melynek birtokaban knnyebben szerezhetik
meg Kairot es a kzeli Babilont. Tudtak, hogy e ket varos birtokbavetele utan a szerecsen nemzetet gyorsan
kiirthatjak. Az dvsseg ezerketszaztizennyolcadik eveben, majus idusan Andras Ivezer az sszes Iejedelem
egyetertesevel elinditotta a tabort Damiata Iele; a varost batran megtamadta. (220) Harmas teglaIal, valamint a
Nilusbol kivezetett arok vette ezt krl, es hosszukas sziget Iormajara nyult el. Mellette allt egy Iaroszi torony,
vaskossagara es magassagara nezve nem hasonlithato ahhoz a regihez, amelyrl Pharosnal es a Nilusnal
olvasunk, de amely a klvarost, a kereskedk bodeit es a varosi magtart a kalozoktol es rabloktol megvedte.
Andras kiraly nekimegy ennek a varosnak, amelyet a szultan sok es sokIele municioval latott el, es mert ket
elvarosa van, az egyikhez maga lat hozza Ausztria hercegevel, a masikhoz a kamaras meg a tbbi. Elszr is
a tornyot trik a melle allitott masinakkal. Az ldkles mindket reszen naprol napra Iokozodik, azonban tbben
esnek el azok, mint a mieink kzl. A katonak ereje es a vezerek tehetsege elIoglalja a tornyot meg az
elvarosokat, megszerzi a csrt meg a dusgazdag aruraktarakat, a katona pedig nemcsak az ehsegtl szabadul
meg, hanem busasan meg is gazdagszik. (225) Az rseg reszint elesik, reszint Iogsagba jut; aki kzlk Ilveszi
az igaz hitet, nemcsak eletet es szabadsagat nyeri vissza, hanem elvesztett javait is. Viszont azok, akik
megatalkodottan kitartanak atkozott pogany hiedelmeik mellett, halallal bnhdnek; nehanyan szolgasagba
kerlnek. A szerencse ez els kedvezese a keresztenyek nbizalmat nem kevesse nveli. Elszantsagukat
nemcsak a gyzelem ders eljele dagasztja, hanem a dus preda rme is, ugyanis minden elelmiszert es
elraktarozott arut a katonasag kap meg. Andras e modon kivanja a kzvitezeket Iellelkesiteni a harcra. A
hadvezer bkezsegenek eredmenyekeppen a katonasag mit sem ohajt jobban a csatanal. A tel Iele mar eltelik,
amikor kellemetlen aradas erkezik. A Nilus ebben az idszakban nem szokott kinteni, azonban a heves
delkeleti szel a tengert ugy Ieldagasztotta, hogy visszaaramolva Ielduzzad, a tabort mindenestl elarasztja, ami a
Ielszerelesben es az elelmiszerben szrny karokat okoz, az elemozsia az arvizben megrothad. (230) A Ivezer
sszehivja a pspki kart, mert ugy veli, hogy a bajt egi eszkzkkel kell orvosolni, es az isten segitsegeert kell
Iolyamodni, nehogy a szentseges kezdemenyezest e roppant csapas meghiusitsa. Ezert a pspkk utasitasara
altalanos bjtt hirdetnek. Es ime, a bjt vegere a tenger lecsillapodik, es teljes szelcsend all be.
EzenIell az isteni gondviseles varatlanul egy meg nagyobb diadal lehetseget kinalja Iel a keresztenyeknek. A
255
Nilusnak az az emlitett keskeny arka, amely Damiatat krlveszi, az valasztja el a mieinket a szultan egy sokkal
nagyobb taboratol, amely alig ezer lepesre, az reg Nilus partjan all, amelyen a szultannak lehetsege van
csapatokat meg ellatmanyt ki-be szallitani. Amikor ezt a mieink eszreveszik, hogy hiabavalo ostrommal ne
csapjak be magukat, Andrasban az a vagy ebred, hogy a varost minden oldalrol ostromolja, ezert ugy dnt, hogy
a sereget a Niluson tul es innen is elhelyezi. (235) Azonnal atkld a Niluson egy ers hadtestet taborveres
vegett, megpedig azon a reszen, ahol mint mondtuk az ellenseges tabor helyezkedik el. Ezt a szultan a
kemeitl megtudja, megijed a keresztenyek rajtatesetl, es Ilszerelest, poggyaszt hatrahagyva azonnal kivonul
a dusgazdag taborbol. A vezer ennek lattara nyomban megszallja az res tabort, amelyet minden szksegessel
remenyen Iell rakva talal. A tulparton Ielallitja a masik tabort, a kettt hiddal kapcsolja ssze, hogy
klcsnsen oltalmazhassak egymast, es a varost szorosabban zarjak krl. Damiatat erre sulyos ketsegbeeses
keriti hatalmaba, melynek oka a szultan meneklese. Karadin, a nehai Szaladin Iia, a szultan szkeserl es a
keresztenyek sikereirl erteslve letesz arrol a remenyrl, hogy Jeruzsalemet tovabbra is tarthatja, de hogy azt
elIoglalasa utan a keresztenyek se tarthassak meg, elhatarozza, hogy lerombolja. (240) Megvaltonk sirjanak es
templomanak haborgatasatol visszatartja a kezet, amit egyesek az istenseg tiszteletevel, masok a kereszteny
polgarok tiltakozasaval magyaraznak, tudniillik Jeruzsalemet szirek, rmenyek, etiopok, gruzok es mas,
hitnkn lev azsiai nepek laktak, es azt mondjak, hogy Karadin ezek kedveert tartoztatta meg magat. Andras
emellett Ilottat allittat a Nilusra, nehogy barkinek is bejarasa legyen a varosba, ostromtetket vitet oda,
krs-krl tbb vivotornyot is allit; semmi eszkzrl sem Ieledkezik meg. Az ostrom ala Iogott varosbol
semmiIele Ilszereles sem hianyzik, es ennek birtokaban batran all ellent. A lakok a Ialakon harcolnak, az arok
tavoltartja a tamadot, es nehany honapig nem kell aggodniuk sem az rszemelyzet, sem az elelmiszer miatt;
ekzben itt is, ott is sokan elesnek, igy telik el Damiatanal az els nyar, a tel, a ra kvetkez tavasz. (245)
Andras nagyon aggodik, de a gall elkelk meg inkabb, hogy katonai vallalkozasuk a haboru kezdeten
meghiusul Damiatanal, nem nyilik lehetsegk a szultannal valo tkzetre, akit ha a szerencse ugy hozza
legyzve, a tbbit jatszva birtokba vehetnek.
Mikzben a kereszteny sereg eg a harci vagytol, junius idusa tajan varatlanul Ielbukkan a szultan, merhetetlen
sereget vezet, es tabort ver Babilon es Damiata kztt, azt minden lehet modon biztositja, am az ellensegnek
minden hecceles ellenere sem kinal lehetseget a csatara. A Irancia vezetk, hogy Ielrazzak tespedtsegebl az
ellenIelet, aki biztos gyzelem nelkl nem hajlando tkzetbe bocsatkozni, Andras kiraly tiltakozasa ellenere
kedveztlen harci Ieltetelek mellett is harcba indulnak a szerecsen katonasag ellen, azzal kerkedve, hogy a
szultant megcsuIoljak vagy megkarositjak. Janos jeruzsalemi kiraly tamogatja a Iranciak meggondolatlan
vakmerseget, inkabb a velk valo rokonsag miatt, mint vezeri tisztenel Iogva. A gallok tehat nekiveselkednek a
tabor ostromanak, a sancok mgtt meghuzodo ellenIelet gyalazkodo orditozassal hergelik; az meg az
erditmenyek mgl nezegeti, hogy hanyan lehetnek az ingerkedk. (250) A barbar latva a tamadok kis szamat,
ugy nekibatorodik, hogy rgtn kitr, megrohanja a Iranciakat, es akkora tmeggel ront a hetvenked nepsegre,
hogy joIorman a legels rohammal nemcsak visszaveti, hanem leveri, lekaszabolja, elIogja. A Ioglyok javakent
Valtert, Gallia kiralyanak a kamarasat, a maule-i Milot es az isteni Zsuzsanna vicomte-jat emlitik. Mondjak,
hogy Janos kiralyt kezen es arcan sszeegette az ugynevezett grgtz, amelyet a szerecsenek Iaklyakkal es
hajitodardakkal szoktak dobalni. Andras kiraly a gallok peldajaval Iigyelmezteti a tbbieket, hogy ne csak a
szultannal, hanem az ostromlott varossal valo kzdelemmel is hagyjanak Iel. Rajn ugyanis arra, hogy a varost
sem ervel, sem kieheztetessel nem lehet elIoglalni. A vallasos kiraly isteni segitseget var, hogy a bevehetetlen
varost bevegye. (255) A hadvezer nem is csalatkozik remenyeben, mert a varost varatlanul pestisjarvany
tamadja meg. A Iranciak szerencsetlen csataja utan az tdik honapban nehany katonanak akaratlanul is Ieltnik
a varosban uralkodo csend, kzelebb lappanganak a kapuhoz, hogy kiIrkesszek, mi trtent odabent. Amikor a
bastyakon es a Ialak mgtt mely nemasagot tapasztalnak, azt hiszik, hogy az elrsk elaludtak, vagy valami
okbol tavol tartozkodnak, ezert ovatosan visszahuzodnak, hogy tarsaikat srgessek a letrak azonnali odavitelere.
Ez megtrtenven, az odatamasztott letrakon Ielmasznak a kapubastyara, es mert senki sem all ellen, egy szakaszt
bekldenek, baltaval, Ieszitvassal betrik a kaput, az elszalado szerecseneket leldsik. A kapu megnyilvan a
tbbiek eltt is, az ostrom tizennyolcadik honapjaban egykettre birtokba veszik az ohajtott varost. (260) Oda
benyomulva senki sem bukkan Iel elttk, ezert eleinte arra gyanakodnak, hogy az ellenIel lest es cselt vetett; a
tereken, sarkokon senkit sem talalnak, az ablakokban senkit sem latnak. Mivel azonban a piacokon, utcakon,
epletekben es templomokban holttestek hevernek, ez nyomban elarulja a varos katasztroIajat; az ostrom
256
kezdeten hetvenezer ember elt ott, e napon pedig alig talalhatnak haromezer haldoklot vagy egeszsegeset.
Andras a Ipapok egyetertesevel elszr is knyrgest tart, es buzgon gondoskodik az istennek valo halaadasrol,
mert ezt az sregi es dusgazdag varost az kegyelmebl es segitsegevel szerezte meg veraldozat nelkl. Aztan a
kapukhoz rseget es mindenhova hadiszerszamokat helyez, majd ugy hataroz, hogy mindaddig a taborban
marad, mig a pestis gyanuja eloszolvan a leveg egeszsege helyreall. Ezert a szerecseneknek meghagyjak az
eletket, hogy a tisztogatas Ieladatat es gondjat ellassak. (265) A jarvany elmultaval Mohamed irdatlan
kltseggel eplt bazilikajat a pspkk hatarozatabol a hatalmas szz Maria anyanak szenteli Iel, es pspki
rangban Ipapot allit az elere. Amikor a szultan megtudja, hogy a magyar kiraly Isege es parancsnoksaga alatt
Damiatat elIoglaltak, taborat azonnal megbontja, elinditja, es Kairoba meg Babilonba vonul vissza. A
keresztenyek a tavasz kezdeten, Iebruar kalendajan a leveg megtisztultaval bevonulnak a varosba; masnap a
papai legatus a pspkk paratlan koszorujaban megtartja az isteni szz tisztulasanak az nnepet. Az utcakon,
tereken, sarkokon mindenIele Iaklyakat, gyertyakat helyeznek el, hogy a gyzelem istenenek ill tiszteletet
adjanak. A kiralyt e napon a tbbi vezerrel egytt a katonak dvrivalgasa kzepette ujjongva bevezetik a
varosba, elnkl az nnepsegeken, es minden oltarnal halaadast rendez. (270) A dusgazdag es hatalmas
varosbol szedett zsakmanyt a katonak kztt rang szerint szetosztja, a tbbit istentiszteletre es adomanyra
Iorditja. Aztan a Iejedelmi tanacs ele terjeszti a terlet Ielosztasanak az gyet, ahol mindannyian ugy
velekednek, hogy miutan a szultant Babiloniabol kiztek, a katonak hazakat es hozzajuk tartozo Ildeket
Ioglaltak el, azokbol az peldajukra koloniat szervezzenek, es azt irjak a nevkre. Tehat trvenyt alkotnak a
gyarmat megszervezeserl es a Ildgyrl.
Mialatt Sziriaban igy mentek a dolgok, Peter konstantinapolyi csaszar Todor durazzoi zsarnok brtneben
meghalt; birodalmat ekzben Jole kormanyozta. A latin elkelk erre visszahivtak a Galliakbol es csaszarra
tettek Peter Iiat, Robertet. Honorius papa Toulouse-ban az isteni Domonkos segitsegevel urra lett a
szakadarokon, es nyomban megersitette annak szerzetesrendjet. Ugyanezen idben a romai csaszarra jellt
Frigyes Otto halalaval visszatert Romaba, ahol Honorius atadta neki a csaszari koronat. (275) Valamivel elbb
elveszitette az anyjat, Konstanciat, bitangsaganak jozan Ieken tartojat, es most mintegy zablajat vesztetten
ravetette magat a Iektelenkedesre, es a papa ellen szamtalan gaztettet es jogtalansagot kvetett el. Honorius
megharagudott ra arcatlan pimaszsaga miatt, es a Iiatalurat sulyos atokkal bntette meg.
Sziriaban ezekben a napokban viragzott a kereszteny kzsseg, mert a kereszteny vezerekbe nagy lelkesedest
nttt az a remeny, hogy a szultant es az egesz szerecsen nepseget rvidesen megsemmisitik. Es ezt a vartnal
gyorsabban el is ertek volna, ha nem jn kzbe Janos jeruzsalemi kiraly nhittsege, amely miatt a nagy
vallalkozas nemi kesedelmet szenvedett. Ez ugyanis ugy velekedett, hogy Damiatanak az uralma ala kell
kerlnie, es nem vette Iigyelembe, hogy mennyivel tartozik a papa biborosanak es Andrasnak, a szentseges
hadjarat Ivezerenek; az illendseg ellenere ezek jelenleteben mindent az megkerdezesk nelkl intezett.
(280) E szemtelenseg miatt a legatus egyszer-ketszer Iinoman Iigyelmeztette, hogy ne sertse meg a magyarok
kiralyat meg a tbbi elkelseget, azonban nem trte a kioktatast, hanem az elelem Iogytara hivatkozva elment
Jeruzsalembe; sok katona kvette, es csak kerlelgetessel lehetett ravenni a visszateresre. Ekzben Andras a tbbi
csapattal Damiataban tlttte el a nyarat meg a telet, Janos pedig tavasszal jtt vissza a taborba. Azert a
Damiataban eltlttt, a vartnal tbb id nem mult el haszon nelkl, mert a genovai, a velencei meg a pisai Ilotta
rengeteg katonat hozott Sziriaba, akit a dusgazdag varos bevetele odacsabitott. A jeruzsalemi kiraly
visszajvetele utan tanacsot tartottak, es mindenkinek ugy tetszett, hogy a tabort helyezzek at Kairohoz es
Babilonhoz, ami junius idusan megtrtent. A Nilus Damiatat krlvev csatornaja menten tettek meg az utat; a
Nilushoz erkezve talaltak ott egy hidat, amelyet az ellenIel epitett, es latva, hogy gyenge rseg vedelmezi,
Andras azonnal elIoglalta. Peter es Pal apostol szletesnapja masnapjan Babilontol harom merIldnyire tabort
vert. (285) A szultan Kairoba es Babilonba megszamlalhatatlan szerecsen sokasagot vont ssze, es latszott, hogy
ez nem Iog egyhamar kiIogyni az elelembl; a kereszteny hadvezer, aki reszint a Niluson, reszint szekeren
krlbell negy honapra valo eleseget szallitott oda, azt remelte, hogy az ellenIelet sokkal gyorsabban gyzi le
Iegyverrel, mint kieheztetessel. Ezert naponta provokalta a szultant, hogy az tkzetbe bocsatkozzon, az ellenIel
Ielelmet szinlelt, es a mieink ellen hallatlan veszedelmet agyalt ki. A mieink mintegy ket honap alatt beteltek itt
a pusztitassal es a rohamozassal, az pedig kivarta az alkalmat, a Babilon es Kairo alatt az atlagosnal is magasabb
partok kzt hmplyg Nilust eltorlaszolta, es amikor az nehany nap mulva a vartnal gyorsabban Ielduzzadt,
hirtelen atvagta mindket partot, es a Iolyam arjat az ellenseges taborra vezette ra. A Iolyo kimltt, mint az
257
znviz, es romei nagyobb magassagban mindent beboritott, a mieinknek elviselhetetlen kart okozva, a joszagot
nemcsak a legeltl, hanem a begyjttt takarmanytol is elvagta, az emberek taplalekat tnkretette, es a
taborban semmi sem maradt, amivel a katonasag harom napig taplalkozhatott volna. Azonnal pusztito inseg
keletkezett, amelyet csak bekekeressel lehetett elharitani; a visszavonulast az aradas akadalyozta, a talaj
egyenetlensege es a gazlok bizonytalansaga pedig egyenesen remenytelenne tette. (290) Csak a Nilus tltesen
nyilt kijaras, de azt az ellenseg oly sr es ers rseggel lepte el vegig, hogy semmikeppen sem lehetett
elkergetni onnan. A keresztenyek vegl a legnagyobb szorultsagra jutottak, es kenytelenek voltak meghatarozott
Ieltetelekkel beket kerni Bar jobb szerettek volna ehen veszni, mint szegyenteljes egyezseget ktni, megis
Iigyelembe vettek a kzerdeket, hiszen pusztulasuk a kereszteny kzssegre orias: csapast jelentett volna, azt
pedig, amit megszereztek, a nagy bukasban ugyserr tarthattak meg. Andras kiraly kldttei azzal a Ieltetellel
hoztak beket az ellenIeltl, hogy Damiatat a benne talalt javakkal egyetemben visszaadjak a szultannak,
viszont a kereszt egy darabjat atengedi Andrasnak; a Ioglyokat mindketten el eresztik; a keresztenyek
visszavonulnak Tyrusba es Akkonba, mely varosok nyolc evig beket elveznek. Az isteni szznek Damiataban
szentelt pspkseg a barbarok visszajvetelevel eppen az szletesnapjan visszatert az ocsmany es istentelen
szerecsen szertartashoz, es ez a tizenkettedik szazadot kvet huszonnegyedik evben trtent. (295) Sziria dolga
igy rendezdtt, a szultan visszakapta Damiatat, a valtozatos szerencsej Andras kiraly, Colonna kardinalis, az
apostoli legatus, aztan Ausztria hercege meg szinte az sszes tbbi kereszteny Iejedelem ugyanazon az uton,
amelyen ment, visszajtt Europaba.
A kvetkez evben a szultannal kttt beke oltalmaban Janos jeruzsalemi kiraly is eljtt Romaba, ahol Honorius
papa bkezen megajandekozta. A papa ellenIelevel, a sulyos atokkal sujtott masodik Frigyessel kttt
rokonsagot, amennyiben eljegyezte vele Joletol szletett lanyat, hozomany Iejeben pedig szlttere ruhazta azt
az anyai jogkrt, amely Jeruzsalem kiralysagaban Jole kezeben volt. Ez adott aztan a napolyi kiralyoknak
jogcimet arra, hogy a jeruzsalemi kiraly titulusat is hasznaljak. Elutazott Hispaniaba, ahol Flp kiraly
kaprazatos vegrendelettel gazdagitotta, tudniillik hatvanezer Iont ezstt hagyott Jeruzsalem kiralyara,
ugyanennyit a templom vitezeire es ugyanennyit az ispotaly Ielgyeljere. Vegezetl Iogadalombol
meglatogatta az isteni Jakab hispaniai templomat. Berengariat, a hispan kiraly lanyat vette Ielesegl.
(300) A magyarok evknyvei elmondjak, hogy a magyar legiokkal Pannoniaba visszater Andras magaval hozta
Istvan els vertanu es az isteni Margit koponyajat, tovabba Tamas es Bertalan jobbjat, Aron vesszejenek egy
darabjat es ama kancsok egyiket, amelyekben megvaltonk a vizet borra valtoztatta, valamint nagy tiszteletre
melto ereklyek sokasagat. Az orszagot a legnagyobb nyugalomban talalta, ami valoszinleg nem annyira a
vezet politikusoknak tulajdonithato, mint inkabb azoknak az istensegeknek, akiknek relikviait elhozta. Az
ereklyeket elssorban azok a Ipapok kaptak meg a kiralytol, akik a nehai kiralyne jegyzjenek, Erga Iia
Benedeknek a Iigyelmeztetesere tiszteletadas vegett a visszater uralkodo ele vonultak. Amde alig lepett be
Andras a palotaba, maris megrohanta a halott kiralyne emleke. Sokan azt mondjak, hogy megrizte kezdeti
kiegyensulyozottsagat, masnap Bank bant trveny ele idezte, es iteletet hirdetett. Tudomast szerezve Ielesege
bnerl, ugy itelte meg, hogy az artatlansag megvedelmezesenek peldajakent joggal ltek meg t. (305) A
legIbb biro itelete a Ielsegsertes es kiralygyilkossag vadlottjat Ielmentette. Kesbb azonban Bank ban egesz
csaladja kegyetlen pusztitast szenvedett, mert a kiralyne gyermekei nem tudtak nyugodt szivvel bosszulatlan
elviselni szljk halalat. Azt mondjak, Gertrud testet a pilisi zardaban helyeztek el. Vannak, akik arrol
tudositanak, hogy a kiralyne veszte utan gyilkosat es annak gyermekeit azonnal kemenyen megbntettek.
Az Andras visszatertet kvet kilencedik evben mint mondjak lanyat, Erzsebetet, a szentseges szzet,
hozzaadtak a Irangu nemessegerl es eletszentsegerl hires Lajos tringiai tartomanygroIhoz. Beszelik, hogy
ez korat meghazudtolva olyan hitbuzgo volt, hogy meg alig volt teves, amikor ugy belemelyedt az
imadkozasba, hogy az oltar ell nem lehetett elvonszolni; (310) a leanykakkal valo jatszadozas kzben sokszor
kiosont, hogy orankent alazatos imat mondjon az istennek, akire sznet nelkl gondolt; gyrben es ekkben
jatszott, hogy amit nyer, azzal a szegenyeket segelyezze; a szleitl Iondorlatosan elcsent penzt a raszorulok
kztt szetosztotta; amikor az apostolok oltarara nevkartyakat szortak, es a szolitott leanypajtasok ezek kzl
huztak partIogot, Janos evangelista nevet huzta ki, es az vednksegenek ugy rlt, hogy annak neveben
senki semmit sem kert tle hiaba; ltzeteben utalta a luxust es a ni cicomat; allandoan isteni elmelkedesbe
merlt, a legmelyebb alazattal hallgatta a misen az evangeliumot, csodalta a szent aldozast, a bnbanat napjan
258
mezitlab lepett be; a bds es nyomorult koldusoknak a szolgalok nevetgelese kzepette gyakran megmosta a
Iejet, az nsanyargatas es nmegtartoztatas, a kegyesseg es knyrlet egyetlen nemet sem hanyagolta el. (315)
Amikor Ierje, a tartomanyi groI, Frigyes csaszar latogatasara Cremonaba ment, ehinseg dhngtt, pedig az
ehezk tmeget sszegyjttte, es a magtart kiritve jollakatta, a palotat megtlttte a nyomorgo sokasaggal.
Eletszentsegenek lattan Ierje teljes szabadsagot adott hitvesenek az adomanyozasra, es vele versengve
gyakorolta a keresztenyi ktelessegeket. St, az sztnzese es kerese Ielgyujtotta benne az istenszeretetet,
elment Jeruzsalembe, es a szent tartomanyban Iejezte be az eletet. Ferje halala utan egyesek mint az orszagra
kartekony predat es Iecserlt kiztek. Mikzben nyomorultan bolyongott, szallast egy valamikori disznoolban
talalt. EjIel utan Ielkereste Ferenc kzeli kolostorat, es megkerte a baratokat, hogy adjanak halat a
magassagosnak az paratlan nyomorusagaert. (320) Anyai nagynenje, a szent szzek Inkasszonya azonban
megsajnalta a szamkivetettet, elvitte nagybatyjahoz, a bambergi pspkhz, aki kegyesen Iogadta es tisztelettel
tartotta t, hogy egy masik IerIival sszehazasitsa. A nagybacsi sokaig huzakodott az unokahugaval, de a
roppant szemermes es allhatatos asszonyt nem tudta elteriteni a celjatol; mi tbb, ez elhatarozta, hogy ha a
hazassag kedveert amaz erszakot alkalmaz vele szemben, inkabb levagja az orrat, hogy az ocsmany sebbel
arcat eltorzitva megmenekljn a masodik hazassagtol, mintsem hogy engedjen nagybatyjanak es magat
megadva visszaterjen az emberi bujasagok kze. Mialatt e kenyszerhelyzetben gytrdtt, ime, a messzi sziriai
szolgalatbol meghoztak a Ierje csontjait, es amikor pspk nagybatyjaval egytt paratlan pompaval knnyezve
odajarult, zaklatoja megsajnalta, es az alkalmatlankodas abbamaradt. Ezutan belepett az isteni Ferenc
szerzetebe; miutan a megvetett hitvany kek posztobol varrt ruhat Iellttte, hallatlan alazatossagrol tett
bizonysagot ebben a rendben. Andras kiralynak Ilebe jutott ez a Ieneketlen nyomorusag, nagyon megsajnalta a
lanyat, es elkldtt hozza egy Iembert, hogy hivja haza az atyai kiralysagba, azonban semmikeppen sem tudta
ezt elerni. (325) Ugy tudjak, naponta arra szokta allhatatosan kerni az istent, hogy ltessen bele lemondast az
emberi dolgokrol es elssorban a gyermekekrl, trelmet a megalaztatassal es kitartast a szenvedessel szemben,
hogy annal keszsegesebben imadja es szeresse teljes szivvel es lelekkel megvaltojat, es semmi se legyen
szamara Iontosabb az istenszeretetnel. Az eletszentsegre Konrad, azon idk rendkivl hitbuzgo embere
tanitgatta. Az apacakolostorban nemcsak gyapjuIonassal es szvessel Iolytatta alazatos eletet, hanem a lemondas
gyakorlasa kedveert a legpiszkosabb szolgalatot is elvegezte. Gyakran szokta mondogatni, hogy meg
megvetettebb eletmodot kivanna, ha volna ilyen, hogy az istennek tessek. Azt mondjak, szent eletevel es
elragadtatott elmelkedeseivel vegl is elerte, hogy az eget nyitva latta maga eltt, szemlelte a vigasztalo isten
derlt abrazatat, beszelgetett vele, es ha megkerdeztek, bevallotta, hogy sok titkos dolgot latott. Egyszer egy
biborkpenybe ltztt iIjuval talalkozott, akit megkerdezett, nem akarja-e, hogy imajaval dvsebb eletmodhoz
segitse t, amikor pedig az akarta es megkerte erre, imadkozott annak dveert, mire az nyomban megerezte,
hogy elragadja az isten utani vagyakozas. (330) Azt az tezer Iont ezstt, amit hozomanykent kapott, reszint a
jambor szegenyekre Iorditotta, reszint egy vendegIogado ispotaly epitesere klttte, melyet meg ma is meg lehet
nezni Marburg varosaban. Tbben mondjak, hogy ott a betegeknek maga vegezte a gyenged szolgalatot, labukat
megmosta, gennyes kelevenyeiket gyogyitgatta, gyakran elvallalta a vanyolast, a gyengeknek lehuzta a sarujat,
naponta Ielsprte a piszkos padlot, megvetette az agyakat, a szeretet semmiIele szolgalatatol sem riadt vissza,
mikzben a szolgalok kztt sokszor rvendezve mondogatta: O, mi jol megy a mi dolgunk, hiszen urunkat
mosdatjuk, takargatjuk; emellett gyapjut Iont, mig azok pihentek, es ebbl szerzett keresetet az elesettekre
klttte. Egyszer a nver meglatogatasara eljtt a szegenyhazba egy Radegund nev Ieltn szepseg es
gynyr, dus haju leanyzo, akit Erzsebet elkapott, es ellenkezese, zokogasa dacara levagta aranyhajat. Aztan
megkerdezte, nem volt-e valaha szandekaban dvsebb eletet kezdeni, ez valaszolt: Bizony, mar reg, de hajam
Ienye visszatartott. (335) Erre : Jobban esik nekem, hogy a hajad lenyirasaval elharult minden akadaly
apacaeleted ell, mintha azt hallanam, hogy Iiam romai csaszarsagra jutott. A leany Ielvette az apacakntst, es
a kegyes szegenyhazban vele egytt szentseges eletet elt. Azt mondjak, legvegl, amikor a halando kiralysag
megvetesevel mar kierdemelte a mennybelit, almaban megjelent eltte Krisztus, aki edes biztatassal batoritotta.
Jjj, kedves Erzsebetem, mondta, es lepj be a neked keszitett satorba. Ezutan lazas lett, elmelkedesei kzepette
sokszor lattak rvendezni, mig ejIelkor, azon oraban, amelyben Krisztus szletett, kilehelte a lelket. Itt az id,
szolt, amelyben a kegyelmes isten egi menyegzre hivja baratait. Es mihelyt ezt kimondta, elszunnyadt az urban
az dvsseg ezer Iltti ketszazharmincegyedik esztendejeben. Negy napig volt kint a teste, mieltt Ildbe tettek
volna, es edes illatot arasztott, aztan ahogy sirba helyeztek hamarosan olajat bocsatott ki jotekonysaganak es
knyrletessegenek jelekent. (340) Ez asszony szentseget halala utan szamos csodatett bizonyitotta.
259
Szaszorszagban Henrik szerzetes, akit vegtagjainak elviselhetetlen Iajdalma gytrt, almaban Iigyelmeztetest
kapott, hogy az isteni Erzsebet segitsegeert knyrgjn, mire azonnal annak szellemehez Iordult, es
meggyogyult. Egy mainzi leany, akinek elmejet gonosz demon szallta meg, sirjara Iektetve rgtn
megszabadult. Az utrechti Todor, akinek jobb keze zsugorodasban szenvedett, egy szembejv ven tanacsaban
bizva elment az isteni sirhoz, amelyre a kezet ratette, es mindjart meggyogyult. Emlekeznek a klni Hermanra
is, akit Ibenjaro bnnel vadoltak es bilincsbe vertek, ez pedig ennek az istennnek es tanitojanak, Konradnak a
nevet szolitotta; a kvetkez ejjel egi Iennyel vezve mindketten Ilkerestek, es ez istensegek csodamod
megvigasztaltak; masnap aztan a biro elitelte, es a harmadik merIldknel Ielakasztottak, szlei elkertek, hogy
Iiuk ne nelklzze a temetes tisztesseget; es azt mondjak, hogy amikor a halottat elvittek volna, az istenn
partIogasaert Iolyamodtak, mire az nyomban visszatert az eletbe. (345) Ugyanez trtent a Iolyoba merlt mainzi
Burkharddal es Ildijevel, Utelinnel is. Egy negyeves kisIiu, aki kutba pottyant, es elete kihunyt, e szellem
segitsegevel visszakapta elveszett eletet. A mainzi Frigyest, aki beleIulladt a kzeli Iolyoba, visszahivta a
napvilagra. Az ugyanebben a varosban szletett Janost megmentette az akasztastol. Meggyogyitotta Bolemart,
akinek kezet a malomk szetroncsolta, es Ielepleseben nem is remenykedett. Egy vakon szletett mainzi
gyermeknek megadta a szeme vilagat. Teljesen egeszsegesse tette Beatrixot, a golyvas es pupos leanyt, ket
Gertrudot, egy santat meg egy vakot. (350) Azt mondjak, Erzsebet istensege a legjobb egeszsegre hozta vissza a
szeme Ienyet veszitett mainzi Henriket, a latni, hallani, beszelni, jarni keptelen trieri Matildot, a hasonlokeppen
vaksaggal vert Heliburgot mind. Sokat lehetne beszelni errl a szentseges asszonyrol, de legyen eleg ennyi,
nehogy messze kalandozzunk a targytol; terjnk vissza apjahoz, Andrashoz. Amikor a kiraly erteslt lanya
halalarol, akit aztan a pspkk az istennk kze iktattak, nagy szomorusag Iogta el, mert lanya kivalosagat nem
tisztelte, ahogy kellett volna, mert megalaztatasat es nyomorusagat eltrte. Ennek elhunytat alig negy evvel elte
tul, mert akkora testi gyengeseg trt ra, hogy miutan harmincnegy evig uralkodott, nehany nappal kesbb
kilehelte a lelket, ami az ur ezerketszaz Iltti harminctdik esztendejeben trtent. Testet gyermekei a
legtisztesebb temetseggel hantoltak el abban a kolostorban, amelyet Egresnek neveznek.
260
9. fejezet - NyoIcadik knyv
Andras eltavozvan az eletbl, minden magyar nagyobbik Iiat, Belat ksznttte kiralykent. Rendben
lebonyolitottak a kiralyvalaszto orszaggylest, es az oktober idusa eltti napon szokas szerint megkoronaztak
Fehervaron Peter egyhazaban, amelyet szentelt neki. Az nnepsegen ccse, a hercegge tett Kalman vitte a
kardot. A lovat Daniel, a rutenok Iejedelme vezette nagy alazattal. A kormanyrudat kezbe veve igyekezett
kvetni apja meltanyossagat es igazsagossagat. Kezdettl Iogva rendben es nyugalomban tartotta az orszagot, a
szomszedokkal rizte a beket, amit azonban, mint alabb szoba kerl, az ausztriaiaknal nem talalt meg. (5) Alig
uralkodott krlbell t evet, amikor a magyarokat remletbe ejtette a tatarok jvetele, akiket egyesek
mongoloknak neveznek. Nem lesz Ilsleges, ha mieltt tovabbmennenk, szolunk ezek szarmazasarol es
gyarapodasarol, hogy ennek a zord es rusnya, a nemzetek megbntetesere az Eszakrol elszolitott nepsegnek az
eredete ne maradjon homalyban.
A tatarok szkita nemzete, miutan shazajabol kimozdult, kipusztitotta es kiIosztotta, majd birodalmahoz csatolta
elszr Gruziat, aztan Nagy-rmenyorszagot. Lerohanta a perzsakat, szelteben Ieldulta Azsiat, es sok
tartomanyt tett tnkre; ezutan atkelt a Ripheus-hegysegen, es elIoglalta Sarmatia nagy terleteit. Rablassal,
gyujtogatassal gytrte a rutenokat, a lengyeleket, a kunokat, es jocskan meggyarapodva mar elerkezett a getak
es a dakok hatarahoz. (10) Nehanyan bvebben s tbbet szolnak roluk, es elmondjak, hogy ez a nemzet hajdan
India kiralyanak Iizetett adot, de mert emellett katonai szolgalattal is terheltek ket, ezt megsokallottak, es
Dzsingisz vezetesevel szvetkeztek David kiraly ellen, oriasi tmeget szedtek ssze, es Itykskkel meg
nyilakkal megtamadtak az indusok orszagat, akire raakadtak, azt mind lemeszaroltak, nemre, korra nem voltak
tekintettel, es amikor a kiralyt megtalaltak, azonnal Ielkoncoltak. Gyermekei kzl senkit sem hagytak eletben
egy szem lanyan kivl, akit Dzsingisz Ielesegl vett. A szerencse partIogasa a kiraly meggyilkolasa utan olyan
elbizakodotta tette ket, hogy azt hittek, minden nehezseg nelkl birtokukba vehetik az egesz vilagot, mint
ahogy annak orszagat is knnyen elIoglaltak. Ezert maris kveteket kldtek a velk szomszedos khorezmiekhez,
hogy adjanak evi adot, mit ha nem tennenek, tzzel-vassal kenyszeritik ket a szolgaltatasra. Ezek
Ielhaborodasukban megltek a kveteket, mire azonnal Iegyvert Iogtak ellenk. A khorezmieket kikergettek a
taborukbol, azok elmenekltek, es terletkrl elzetve visszahuzodtak Gruzianak egy, a Kaspi-tengerrel
szomszedos varosaba es Tripoliszba meg Perzsiaba. (15) Majd innen kiszorulva halalra gyilkoltak ket, azutan a
tatarok egy arviz alkalmaval elIoglaltak a perzsak Ivarosat, Joppet, es az egesz orszagot alavetettek. Leigaztak
az ibereken es az albanokon uralkodo kant is. Amikor a keresztenyek az isteni sir visszaszerzesere sulyos
haborut inditottak a szerecsenek ellen, a szultan kihivta ket Perzsiabol, a rnieinket leldstek, es bevonultak
Jeruzsalembe, ahol minden szent helyet gyilkolassal, erszakoskodassal, Iosztogatassal szennyeztek be. Ezert
egyesek nem alaptalanul allitjak, hogy azokbol a tisztatalan nemzetsegekbl szarmaznak, amelyeket hajdanaban
Sandor ketts kapuval zart be a Kaspi-hegyek kze, es talan nem is keptelenseg egyeterteni ezekkel.
Mindemellett szolni kell valamit a klsejkrl is, mert e nemzet otrombasagarol hiba volna hallgatni. Borzaszto
es zord abrazatu emberek ezek, tbbsegk zmk test, nagy, dlledt szem, melyet szeles szempilla Ied be, es
kicsinek latszik, mert alig nyitja ki; (20) orra, homloka, arca szeles; szakalltalan, Iels ajkan es allan piheszer
ritkas szrzet. Kldkig tbbnyire tmzsi, a kzeptermetet kevesen haladjak meg. Fejket oldalt a ket halantekig
borotvaljak a Iejtet kivetelevel, es a tar reszt lopatko Iormara alakitjak. Tarkojukat is borotvaljak, es hajukat a
Iltl hosszan lebocsatjak, ahogy a trkknek, a szerecseneknek meg egykor a kumanoknak volt szokasuk.
Testk knnyed es mozgekony, rvid labszarukkal es vadlijukkal gyermekkoruktol tudnak lovagolni, gyalog
szinte sohasem jarnak. Utazas kzben a szarvasmarhara is Iellnek. Az essedok es a hamaxobiusok modjara haz
helyett brkkel Iedett szekeret hasznalnak. (25) Sohasem haladnak lepesben, hanem vagy cammognak, vagy
rohannak, mint a beka, ezert gyalogosan nem ernek sokat. Hasonlokeppen allatias, ronda asszonyaik IerIimodra
lovagolnak. Paripaik kezesek, arpat nem esznek, vaspatkot nem vernek rajuk, orrukat Ielhasitjak, hereiket
kimetszik. Beszedk zaklatott es larmas, csak kerdesre ered meg, ugato hangjukat a torokban kepezik. Ha
enekelnek, azt hinned, bika bg vagy Iarkas vonit. Lakasuk valtozo es mozgo, satrakat hasznalnak, a nyarat a
hegyekben, a telet a tengerparti siksagokon tltik. Barmuk rengeteg; testket ugyanugy edzik tornaval mint
nyilazassal. Tejjel, klessel, husIelevel taplalkoznak. (30) A Iiukat kezdettl Iogva mindennap tanitjak a
261
nyilazasra, ugyhogy enni sem kapnak, mig bele nem talalnak a celba. Csemegekent lovert isznak, es gyakran
emberhust esznek. Remek vadaszok, mert gyors nyilazok. A helyebl kiugrasztott vadat maguk eltt kergetik,
terelik, majd krbealljak, mintha jatszananak, es dardaval ledIik. Egy istent hisznek, de tisztelettel, imaval,
dicserettel nem illetik. Ember Iormaju, nagy cscs szobrokat es balvanyokat keszitenek rongybol, melyeket az
ajto ket oldalan helyeznek el, es ezeket az allatok rz es ved istensegeinek tartjak. Azt hiszik, hogy ezeknek
ksznhet a csorda teje es a sok baromIi. (35) Selyembl is csinalnak nehany babot, Ielakasztjak a szekerekre,
es babonasan imadjak; ha valaki ezekrl a szekerekrl lop, azt mint szentsegtrt perbe hivjak es azonnal
meglik. Ha eIIele szobrocskakat akarnak csinalni, sszehivjak a nemesasszonyokat, akik ahitattal es tisztelettel
elkeszitik azokat. Az elkeszlt balvanynak birkat aldoznak, csontjat elegetik, a tbbit megzabaljak. A beteg
gyermekekert is babukat ajanlanak Iel, amelyeket Ielakasztanak a Iekhelyhez. Az ezredesek es szazadosok
bakkecskeket tartanak a szallasukon, amelyeket szellemeknek hisznek, es az allatok es marhak tejenek elsejet
ezeknek aldozzak. Lakoma alkalmaval mindenbl, amit Ieltalalnak, izelitt ajanlanak Iel. Ha allataldozatot
mutatnak be, a szivet egy balvanynak szentelik, aztan megIzik es IelIaljak. Kiralyuk szallasa ele tiszteletbl
egy nagy szobrot allitanak, es ennek Ielajanlanak egy lovat, amelyre tbbe senki sem l Iel; mindenIele allatot
levagnak, a csontjat elegetik, a tbbit megeszik. (40) Aki elmegy eltte, annak meg kell hajolnia es hodolattal
kell kszntenie, mit mikor Mihaly ruten herceg megtenni vonakodott, ott helyben azonnal megltek. Imadjak a
napot es a holdat, a negy elemet is, melyeknek etkezes eltt etelkbl, italukbol kostolot aldoznak. Els
kiralyuk, Dzsingisz, azt a trvenyt hozta, hogy aki nagyravagyasaban a Iemberek akarata ellenere magahoz
mereszeli ragadni az egyeduralmat, azt az gy kivizsgalasa utan nyomban ljek meg; tovabba, hogy soha
semmilyen nemzettel se tartsanak beket, amely nem akar engedelmeskedni, es ne nyugodjanak addig, mig meg
nem szerzik a hatalmat, vagy pusztulasra nem jutnak. Az a Iatumuk, hogy nyolcvan evig harcolniuk kell,
tizennyolcig uralkodnak, majd egy masik nep legyzi ket, es aki eletben marad, azt a trvenyt Iogadja el,
amelyet a gyztesek tartanak; ezenIell nagyon sokat adnak a latomasokra, jvendlesekre, kuruzslasra,
bajolasra. Joshelyeiken demonokat ideznek. (45) Egesz hadseregket ezredesek, szazadosok es tizedesek
vezetik. A kan azt az altalanos rendeletet is kiadta, hogy akit k vagy szolgaik elIognak, azt adjak el rks
szolgasagra mind, a szolgakkal pedig legyen szabad kedvk szerint elni es visszaelni. Az utasokrol ezt a
trvenyt hoztak: Ha tatar vagy tatar szolgaja az uton barkivel talalkozik, kiveve a tatar utlevellel rendelkez
kereskedt, legyen joga azt rks szolgasagra vetni, mig korabbi ura vissza nem valtja. A tataroknak ket
nemzetsegk es tbbIele nyelvk van, de egy trvenyk es egyseges szokasuk. Emellett akkora bennk a
barbarsag, az embertelenseg meg a gg, hogy kiralyukat, a kant, isten Iianak mereszelik allitani, istenkent a
Ildn csak t tisztelik es imadjak. (50) Ha idegen a kiralyuk ele lep, a tron eltt haromszor alazatosan meg kell
hajolnia, es terdre esve haromszor a Ildhz tnie a Iejet. Maguknal mindenkit alabbvalonak tartanak. Figyelik
az almokat, tisztelik a magusokat es a bbajosokat. Imadjak a balvanyokban joslatot mondo demonokat. Az
istent Itoganak nevezik, urukat pedig, akit isteni tisztelettel imadnak es Ielnek, kannak vagy kainnak. Etelkbl,
italukbol aldozatot mutatnak be neki, mint az istennek, kijelenteseit es parancsait tisztelik es vegrehajtjak, mint
az orakulumot. Mindegyikkben akkora a mohosag, hogy nincs az a lopas, rablas, utonallas, erszak, uzsora es
eIIele, amit ne tennenek meg. (55) Ki-ki klcsn adja a magaet, es havi kamatkent a hitelezett penz tizedet szedi;
az ado gyakori es sulyos. Mert jarandosagot kell Iizetni elszr a kiralynak, aztan a papoknak, aztan a
tartomanyInkknek meg a helytartoknak. Ott van meg az ajandek es a hozzajarulas Iolytonos ktelessege,
amelyet naponta zengetessel srgetnek. Minden egyes paraszt nmagaert harom denart, mindenki nmagaert
ugyanannyi borjut, ugyanannyi krt ad. Az ajandekot nem szokasuk viszonozni, mivel ugy velekednek, hogy
hallatlan kegyetlensegk Iejeben nekik minden kijar. Kezk az elvetelre mindig kesz, a viszontszolgalat
megkurtitasara hasonlokeppen. (60) Veszett kapzsisaguk kvetkezteben csordakat es nyajakat nevelnek,
amelyekkel merteken Iell takarekoskodnak; egeszseges vagy el allatot sohasem keszitenek el etelnek, csak azt
eszik meg, amelyik elhullott, dgldik vagy megserlt. Szegenynek, koldusnak nem adnak semmit. Egy
bizonyos tekintetben dicseretre melto szokasuk van, hogy amikor lakomat tartanak, barki odavetdt szivesen
Iogadnak, es az asztalhoz engedik. Kejvagyuk zabolatlan, amennyiben nemcsak IerIiakkal es nkkel kepesek
szerelmeskedni, hanem allatokkal is. A szerecsenek ocsmany szokasa szerint kedvktl es tehetsegktl
Iggen tbb asszonyt tartanak. A hazassagktesnek nincsenek kttt szabalyai; csak anyjuktol, lanyuktol es
nverktl tartozkodnak. A IerIi semmibe veszi Ieleseget, mig az nem szl, es akkor kapja meg a szlktl a
hozomanyt. A meddt a Ierj akarata szerint megtarthatja vagy elkergetheti. (65) Emellett pedig oly embertelenek
es vadak, hogy az regeket nem tisztelik, a gyermekeket nem kimelik. Nem atalljak a vert ugy ontani, mint a
262
vizet. A hullarakast olyba veszik, mint a tragyadombot. Az embertelenseg semmi Iajtajatol sem riadnak vissza.
Az emberhust mohon IelIaljak, az ldklesben gynyrkdnek. A legszrnybb halalnemeket alkalmazzak,
iszonyu kinzasokat talalnak ki. Egyeseket lehajitanak a sziklarol, masok nyakat kre Iektetik, es szetverik a
Iejet; soknak a torkat addig tik kvel, amig keserves halalt nem szenved. Az elrejtzknek bicskaval atszurjak
a szivket, es a kicsorgo vert megisszak. Egyszoval, kegyetlensegk olyan iszonyu, hogy emberi elme alig
kepes IelIogni. (70) Emellett ravaszsaguk es alnoksaguk a barbart is meghaladja. Ha valamit ostromolnak,
csabitgatjak a vedket, biztatjak a megadasra, es mindent megigernek; ha celjukat elerik, az igeretet nem
teljesitik, a Ioglyokat reszint meglik, reszint szolgasagba vetik. Altalaban inkabb csellel harcolnak, mint ervel.
Etelk undorito, ugyhogy a tetvet egyenesen nyalanksagnak tartjak, meddseg ellen eszik az szvert, az
emberhust, Ileg az ellenseget, kutyat, macskat hasonlokeppen, mindennel inkabb a lotejet. A serpenyt, Iazekat
sohasem pucoljak meg; a piszok, a mocsok inkabb kedvkre van mint ellenkre. A kumanokkal vivott
haboruban sok Ioglyot ejtettek, es ezeket emberhusra valo szrny ehsegkben Ialank gyomruk kielegitese
vegett megtizedeltek, es minden tizediket mohon Ielzabaltak. Terdig er Iekete ruhat hordanak, amely sem a
karjukat, sem az oldalukat, mellket nem takarja, sem semmit ell a kldk Iltt es alatt, valamint mitraszer
sveget. (75) Karjukat a tehetsebbek brrel es vaslemezzel vedik, sisakot brbl keszitenek. Landzsaja, pajzsa
kevesnek van, inkabb ijukban es lovuk Irgesegeben biznak. Csataba indulva gyors lovasokat kldenek elre,
akik nem Iosztogatnak, nem gyujtogatnak, nem ldsik az allatot, csak az ellenallokat vagjak le vagy kergetik
el. Utanuk jnnek, akik szedik a zsakmanyt, es akik eles szimattal Ielkutatjak az embereket. Ha az ellenseget
megpillantjak, sokan elretrnek, es ahogy csataba bocsatkoznak, haromnegy nyilvesszt kilve maris
visszahuzodnak az veikhez, hogy az ellenIelet az elkeszitett csapdaba csaljak; ha ez sikerl, bekeritik es
lemeszaroljak. Ha latjak, hogy nagy sereg jn ellenk, odahagyjak a harcmezt, ket-harom napi jaroIldre
hatrahuzodnak, elvonulnak, mas terletet rohannak meg es dulnak Iel; ha ez sem sikerl, tizenket napi jaroIldre
mennek vissza. (80) Olykor egy-egy megersitett helynel addig tanyaznak, mig lopva vagy veletlenl meg nem
allapitjak, hogy az ellenseges sereg ovatlanna valt vagy szetoszlott. Inkabb csellel es Iortellyal harcolnak, mint
ervel. A Iemberek nem bocsatkoznak a csataba, a tavolban, a gyermekek es az asszonyok kztt lohatrol
Iigyelnek. Neha emberi Iigurakat akasztanak a lovakra, mintha attol nagyobb vedelmet elveznenek. Az
ellenseggel valo sszecsapasba indulva a Ioglyok sorat a magukei kztt helyezik el. A batran kzd ellenIelnek
utat nyitnak a meneklesre, mivel hatulrol knnyebben tudjak ldsni, mint szembl. Amikor egy terletet le
akarnak rohanni, mieltt odamennenek, szelesen elnyulo lancot alkotnak, amelyben senki sem hagyja el a
helyet, es amikor odaernek a hatarhoz, ejszaka megszalljak az sszes krben emelked hegyet. (85) Napkeltekor
gyors lovasokat bocsatanak le a sikra, akik mindent beszaguldoznak. A Ielriasztott nep bemenekl a hegyek
kze, ahol beleesik a kelepcebe es elhullik. Nagyon ers ellenIellel talalkozva legtbbszr megIutnak, es a
meneklessel maguk utan csaljak, majd amikor a hosszu rohanasban kimerlt, megIordulnak, ratamadnak es
Ielemesztik. Ahol vegigvonulnak es pusztitanak, ott nyomban szrny ehinseg tamad. Az tkzetben gyakran
keszakarva szetszaladnak, hogy az ellenIelet kzelebb eresszek, aztan amikor kzelebb jtt, Ittyszora
sszeszaladnak, bekeritik es lemeszaroljak. A haborubol megmaradt rabszolgakon nagyon hatalmaskodnak,
nemcsak meztelenl jaratjak ket, hanem allando eheztetessel halalukig kemeny munkaban tartjak, es sokszor
szeszelybl vagy szorakozasbol meglik. Minden idegen vallast megtrnek a terletkn, ugyanis nem imadvan
sajat istent, barmilyen IelIogasu Ielekezetet trelemmel elviselhetnek. (90) A mestereknek szivesen
megkegyelmeznek, hogy a szkseglett cikkeket megszerezzek tlk. A lanyokat, matronakat, asszonyokat,
akiket hadijogon szereztek, nyomorult szolgasagra vetik, eheztetessel gytrik, es cseledmunkara Iogjak be. A
haboruval elIoglalt tartomanyokban tizedet szednek a Iiukbol es lanyokbol, ezeket rabszolgakent tartjak, es ha
gazdajuk haldoklik, kzlk valasztjak ki azokat, akiket vele egytt elve elIldelnek. A tatar asszonyok nagyon
rutak. A Ierjezettek masIel lab magas kosarszer, a Iels reszen kiszelesed, kerek, selyemmel diszitett,
pavaszemmel, gynggyel, ekkvel kivarrott Iktt viselnek. Lovukon arannyal, st gynggyel diszitett takaro
van. TbbIele dologgal Ioglalkoznak, mint peldaul a brruha, labbeli, labvert es eIIelek keszitese. Szekeret
hajtanak, javitanak, megrakjak a teveket. FerIi modon lvldznek a nyillal, tegezzel lovagolnak, lohatrol
harcolnak, es megtesznek minden IerIidolgot. Combktt viselnek, mint a IerIiak. (95) Ha valaki a kznepbl
halalosan megbetegszik, szallashelyehez es satrahoz egy dardara Iekete sveget tznek ki; e jel lattara senki sem
lep be; az eletbl eltavozottat titokban temetik el a mezn, es egy sator belsejeben assak el. A temeteskor egy
asztalt allitanak elebe, melyre egy serlegben lotejet es egy talka hust helyeznek, odavezetnek egy tehenet
borjastol, egy Ieldiszitett ment, hogy a masvilagon legyen teje, tehene, Ilszerszamozott lova. Egy masik
263
joszagot megesznek, bret kitmik szalmaval es kiakasztjak egy poznara, az elIogyasztott lo csontjat elegetik.
Ilyen gyaszszertartast rendez ez a kemeny nemzet. Ha egy elkelbb soru IerIi tavozik az eletbl, legdragabb
ruhajaban temetik a Ildbe, de az emberek sokasagatol tavol, egy Ielrees helyen, nehogy ruhaja kedveert
kibontsak es kiIosszak a sirt. Lovanak bret baratai lenyuzzak, megtmik szalmaval, karora tzik, es egy rangja
szerinti magassagu poznara kiakasztjak; a hust megeszik a toron. A halottat harminc napig gyaszoljak. (100) A
Iemberek halaluk eltt kivalasztanak egy szolgat, akit az urral egytt elve eltemetnek. Nehanyan egyebeket is
tesznek ehhez, ami az emberi hihetseget meghaladja. Sokan mondjak, hogy a tatarok valamennyire ismerik a
kereszteny vallast, akik szleiket megvenlni latvan jo zsiros etelekkel tmik, majd gyorsan megIojtjak ket, a
halottat tzn elegetik, a hamvakat gondosan sszegyjtik, hogy kosztjukat azzal Iszerezzek. Talan a
szksegesnel hosszasabban Ioglalkoztunk a tatarok dolgaval, akiket most nemelyek tartaroknak neveznek, hogy
e klns es iszonytato barbarsag ismeretlen szokasait bemutassuk. Hiszen bamulatra melto, hogy ez a rut es
atkozott emberi Iajzat, miutan az dvsseg ezer Iltti szazkettedik esztendejeben szekhelyerl kitrt, oly rvid
id alatt kepes volt az egesz Azsiat es Europa nagy reszet tzzel-vassal vegigpusztitani.
Bela tehat, hogy a kiterhz visszamenjnk, megtudta, hogy a tatarok nemcsak ersen zaklattak, hanem
elIogtak, ldstek, el is emesztettek a kumanokat. (105) A kumanok pusztulasa utan Magyarorszagot Ieltette,
amire annal is tbb oka volt, minel kitartobban Ienyegetztek az ausztriaiak Frigyessel az elkn naponta
haboruval, amely tbbszr megindult, tbbszr abbamaradt. Mikzben mindenki a tatarok miatt riadozik,
egyszer csak megerkeznek a kumanok kiralyanak, Ktnynek a kldttei, es zenetet hoznak Belanak.
Elmondjak, hogy Ktny sokaig viaskodott a tatarokkal, azok elnyomulasat Ieltartoztatta, ketszer kzdtt meg
nyilt csataban ezzel a Iekezhetetlen es kegyetlen neppel, meg is Iuttatta az ellenseget, de harmadjara, amikor a
tamadas keszletlenl erte, vei nagy vesztesegevel alulmaradt; Kumaniat a tatarok elznlttek es
elpusztitottak, miert is alazattal keri, hogy a IldnIuto es menekl nemzetet Iogadja be szivesen, es tartsa ugy,
mint a magyarokat; megigeri, hogy ha ezt kieszkzlheti, nepe nemcsak hogy atter a Ildmvelesre es
allattenyesztesre, hanem a kereszteny vallast is rmmel Ielveszi. (110) Bela ennek hallatara ketszeresen is
megrl egyreszt, hogy a kumanok nala nem sokkal gyengebb Iejedelme nkent alaja rendeli magat, masreszt
hogy az igaz hitnek e sok ezer emberrel varatlan elmenetelt szerez. Azt valaszolja, hogy kesz a kumanokat
beIogadni es ugyanugy kezelni, mint a magyarokat, st, tragediajukrol hallva a legszivelyesebb
vendegbaratsagot ajanlja, hogy ne hanyagolja el az emberseg es baratsag ktelesseget. Ezert nemcsak teljesiti a
kerest, hanem arra is biztatja ket, hogy ugy Iussanak Pannoniaba, mint regi szallashelykre, vallaljak rmmel
Krisztus vallasat, es megigeri, hogy ennek Iejeben jova teszi a kuman nemzet minden veszteseget. A kveteket
aranyos ruhakkal, lovakkal megajandekozza, utravalot ad nekik, hamar elbocsatja ket, papi kiserket ad
mellejk, hogy azok a kumanokat nyilvanos predikaciokkal sztnzzek a mi hitnkre, es keszitsek Iel a
lelkket.
Ktny erre egesz nemzetevel kivonul si szekebl, otthagyja a barbar poganyokat, es utnak indul. Bela egeszen
a hatarszelig elebe megy, hogy meneklt vendeget a legnagyobb tisztelettel Iogadja. (115) Es amikor a kuman
elebe jarul, a kiraly mindenki varakozasan Ielli szivelyesseggel latja t. De mert a ket tmeg nem tud egyszerre
haladni, hiszen egytt sehova sem Ierne be, emellett pedig ugy latszik, hogy a magyarok nem egyknnyen
viselik el e durva nemzet tarsasagat, a kiraly megbiz valakit a Iurak kzl, hogy a kincstar kltsegen vezesse be
ket Pannonia kzepere. A szolganepen kivl negyvenezer kuman jtt Magyarorszagra a kiraly penzen.
BeIogadasuk nem csekely ellensegeskedest tamasztott Bela es a magyarok kztt. Mert amikor a kumanok
keresztlvonultak Magyarorszagon, elhajtottak a nyajakat es csordakat, rengeteg allatot elvittek, a magyarok
veteseiben es szleiben sulyos karokat okoztak, es igencsak megharagitottak ket. Sokkal komolyabb
jogtalankodasok is jarultak ehhez, amelyek meg baratsagtalanabba tettek ket velk szemben. Mert amikor a
Ialvakba es varosokba bementek, semmibe veve a vendegjogot, az alacsonyabb rangu lanyokat mindentt
megerszakoltak, de ha alkalmat talaltak, a nemesek agyat is meg mertek gyalazni. (120) Innen is, onnan is Iolyt
az erszakoskodas, de ha egy magyar kezre kerlt, rgtn vegrehajtottak rajta a bntetest, ha egy kuman, az
meguszta szarazon. Ha a magyarok kzl valaki szidta a kiralyi igazsagszolgaltatast, vad ala helyeztek es
eliteltek. Ezert Belaval szemben olyannyira Ieltamadt a harag, hogy jobban kedveltek az idegenek, mint a
sajatjai. De mas ok is akadt a gylletre, mely a magyarokat a kiraly ellen elkeseritette. Mert miutan Belat apja,
Andras halala utan a Ipapsag es az elkelk egyetertesevel az esztergomi ersek Fehervaron szokas szerint
megkoronazta, merteken Iell dhskdtt ama Iurak ellen, akik vele szemben apjanak Iogtak volt a partjat,
264
egyeseket szamzetesbe, masokat tmlcbe kldtt. De meg magasabb krben is kegyetlenkedett, es
megvakitotta Denes nadort. (125) Szigorusagat megtoldotta rendeleteivel, hogy az orszagot megtisztitsa a
bnzestl. A Inemesseg tiszteletlensegenek a megregulazasa vegett rendeletileg megtiltotta, hogy a
tartomanyurak, ersekek, pspkk kivetelevel jelenleteben leljenek, a Inemesek szekeit elkerestette es
elegette. A szamzttek es elIogottak rokonsaga nagyon Ielt tle.
A Bela kirallyal szembeni gancsoskodashoz az is hozzajarult, hogy az sk szokasaval szemben egyaltalan nem
mutatkozott joindulatunak azok iranyaban, akik a lengyel, a ruten meg a kuman haboruban derekasan
viselkedtek, es nemcsak hogy egyetlen Ialuval vagy birtokkal sem jutalmazta meg az erdemeseket, de meg a
regebben tett adomanyokat is visszavonta. Ezert sok nemes ugy elszegenyedett, hogy nemcsak haza nepet, de
magat is alig tudta eltartani. Fokozta az ellenszenvet, hogy a kiralyt csak beadvany utjan szolithatta meg barki
is; a kervenymesterek kedvk szerint inteztek az gyeket, kit-kit segitettek vagy elnyomtak, ahogy az ellen- es
rokonszenv meg a vesztegetes kivanta. Ezert aztan a kzvelemeny azt kialtozta, hogy a magyaroknak nem egy,
hanem tbb kiralyuk van. Megkeseritette az emberek lelket a kiraly reszerl a kumanok irant tanusitott
nagyrabecsles es elnezes, hogy kzlk akar a leghitvanyabbnak is szabad bejarasa van hozza, perelhet,
mondhat, kerelmezhet, amit csak akar, mindentt a magyarok Iltt, nagy tiszteletben all, ellenben a magyarnak
tilos a kiralyhoz belepni, vele tarsalogni, csak kervenyek Iormulainak kzvetitesevel szolhat hozza, es ket nem
szabadoknak, hanem szolgaknak tartjak mindentt. Mindez a magyarokat nem engedelmessegre, hanem
dacossagra kesztette.
(130) Ezzel szemben a kiraly baratai, akik meltosagat ovtak, mentegettek Belat, kegyes Iejedelemnek mondtak,
hiszen a kumanokat a magyarok kzs egyetertessel es hatarozattal bocsatottak be Magyarorszagra azon az
orszaggylesen, amelyet a Kevinek nevezett kolostorban tartottak a Tisza Iolyo mellett; es hogy a jvevenyektl
ne szenvedjenek serelmet, a kumanokat varosonkent es Ialvankent szettelepitettek a tartomanyok kztt; a
kiralyi ispanok azt az utasitast kaptak, hogy kumannak, magyarnak egyIorman merjek az igazsagot, egyikkel
szemben se alkalmazzanak megklnbztetest; a kumanok nehezen trik szettelepitesket, az orszagban igy
szetszoratva inkabb hasznot, mint kart okoznak; amit pedig nemely elkelsegek szamzeteserl es
bebrtnzeserl Ielhoznak, hat ez sem ok nelkl trtent, ugyanis egyes Iurak akkora gylletet es viszalyt
szitottak az apa es Bela kztt, hogy tbbszr polgarhaboruba sodrodtak; es ha a tisztesseges Ipapok meg
Inemesek nem lepnek kzbe, e gazemberek az apat es Iiat nemegyszer atkos verekedesbe hajszoltak volna;
(135) ezeknek az volt a celjuk, hogy vegl mindkettjket kizzek az orszagbol, az egeszet Ielosszak egymas
kztt, es kedvk szerint intezzenek mindent; Belat mindenIele gyalazattal es ragalommal illettek, es ami meg
sulyosabb, sszeeskdtek a kiralyi Ielseg ellen; rgtn kldnct menesztettek Frigyeshez, Ausztria hercegehez,
egy levellel, amelyben megigertek, hogy atadjak neki a koronat meg az orszagot, ha irasban megkldi a
paktumot es a Ielteteleket; a Iutart utkzben elkaptak, Bela ele vittek, es az a levellel egytt mindent elarult.
Bela az sszeeskvk ellen nem alkalmazta a legsulyosabb bntetest, mint kellett volna, hanem szelidebben bant
velk, egy reszt szamztt, mas reszt bebrtnztt es lancra vert, de az eletet egyiknek sem vette el. (140)
Marmost amit az adomanyok visszavetelevel kapcsolatban vetnek ellene, arra azt a valaszt adtak, hogy
Magyarorszag 70 ugynevezett megyere van Ielosztva, amelyeket a kiralyok az erdemeseknek szoktak atengedni,
amibl azok hasznot es sok elnyt huztak, azonban a multban tbb kiraly bkezsege kvetkezteben a Iolytonos
osztogatas a Ialvakat es birtokokat elIogyasztotta, a megyek nagyon megcsappantak, a kiralyoknak keves
haszonnal szolgaltak, es mert kincstarnokok, etekIogok, elkostolok, szolgak es vegl mar istallomesterek is
megtollasodtak az elkeregetett Ialvakbol es birtokokbol, Bela elhatarozta, hogy mindent visszavesz, ami kiralyi
tulajdonban volt es jogtalanul idegenitettek el; ezzel azonban senkivel szemben sem kvetett el
meltanytalansagot, csak a kiralyi javakat szedte vissza, az erdemesek irant nagyon is kegyes volt; a
kervenyIormulak es beadvanyok dolgaban szinten alaptalanul vadoljak; Iontos gyekben barkinek szabad elebe
jarulnia; a Iormulakat azert vezettek be, hogy a kisebb jelentseg gyek gyorsabban elintezdjenek, ezeket
dntik el a megbizottak; a komolyabbakat Ienntartotta maganak, nehogy jogaibol kiIorgassanak valakit; hogy a
kiraly becsli a kumanokat es nagy joindulattal partIogolja ket, azzal inkabb dicseretet mint karhoztatast
erdemel, hiszen a legnagyobb gonddal rzi a vendegbaratsag jogat, es nem vonakodik semmiIele aldozattol
annak erdekeben, hogy sokezer embert kereszteny hitre teritsen.
(145) A kumanok alig tltttek el egy evet Magyarorszagon, amikor hire erkezett, hogy a tatarok mar Ieldultak
265
Ruteniat, melyet most Roxania helyett Ruxianak neveznek, es megkzelitettek Magyarorszag hatarat. Belat
tbbszr Iigyelmeztettek erre, mire elkldte a nadorispant a Hegyinek mondott ruteniai kapu rizetere, mert
tudta, hogy ott van a bejarat az orszagba. Azonnal sorozast tartott, a Inemeseket egyenkent hivta be; ahonnan
lehetett, segitseget is szerzett, hogy a szamlalhatatlan sokasagot, amely elzleg elarasztotta es Ieldulta Azsiat,
ne csak Ieltartoztassa, hanem messze is zze. A magyarok viszont ezt alhirnek gondoltak, mert azeltt is
tbbszr elterjedt es nyomban alaptalannak bizonyult. Egyparan azt allitottak, hogy azert kltttek e hirt, hogy
visszatartsak a Ipapokat, akiket a papa Romaba hivott zsinatra. Azt is mondjak, hogy Ugrin kalocsai erseket a
kiraly visszaszolitotta az utrol. (150) A kiraly iranti harag Iokozasa erdekeben sokan azt talaltak ki, hogy a
kumanok sszeszvetkeztek a rutenokkal, szamitasbol vonultak be Magyarorszagra, ahol oly sokszor okoztak
haborut es rengeteg alkalmatlansagot, hogy atvegyek az itteni szokasokat, megtanuljak a nyelvet, es amikor
meghalljak majd, hogy a rutenok Magyarorszagra tamadtak, k nyomban lerohanjak Belat, es a pannonokat
kildzzek. Ahogy a tataroktol valo Ielelem ersbdtt, Bela kiraly a lehet leggyorsabban elment Budara, es
ott orszaggylest tartott. Sokaig tanakodtak a Ienyeget veszelyrl, amelyet mindenki igen sulyosnak itelt, es
hatarozatba ment, hogy minden Ipap es tartomanyur keszitse Il magat es veit a haborura. Tovabba pedig
Ktny es gyermekei meg a kuman elkelk megIigyelesere allitsanak mellejk strazsat a gyanu miatt, nehogy
valami bajt okozzanak a magyaroknak.
Meg nem volt kes tavasz, amikor Iutar erkezett a nadortol, aki jelentette Belanak, hogy a tatarok mar elertek a
ruten gyept. (155) Nemsokara megjtt maga a nador, aki marcius idusan sszecsapott velk, embereit
elvesztette, es alig nehanyadmagaval meneklt meg. A kiraly a tatarok megerkezesenek hirere minden Iurnak
azonnal megparancsolta, hogy ki-ki tehetsege szerint azonnal keszitse Iel a csapatait, maga pedig a lehet
leggyorsabban sszeszedte a sereget. Utasitotta Istvan vaci pspkt, valamint az aradi meg a csanadi Ipapot,
hogy haladektalanul menjenek a kiralynehoz, es tudositsak az ujsagrol, Ileg pedig Ausztria herceget kerjek meg
az neveben, hogy a leggyorsabban jjjn hozza. Elrendelte, hogy az sszes kuman jelenjen meg nala, majd
pedig azokkal a csapatokkal, amelyeket e nagy zavarodasban ssze lehetett szedni, Esztergombol es Fehervarrol
kiindulva Pestre ment, ahol a tbbi Iurat es Ipapot varta a lovassaggal. Nehanyan megmondjak a tatar kiralyok
neveit, akik Magyarorszagra trtek. (160) A kiralyok kiralyat, aki a tbbiek Iltt uralkodott, Batunak hivtak,
mellette a hadseregparancsnok Bogotaj volt, tovabba Kadan, Koakton, Siban, Pejdar, Jerme, Keb es Okadar,
akiket a tatar kiralyok kztt Ibbnek tartottak. Rajtuk kivl volt meg szamos elkel, akik sszesen tszazezer
emberrel rohantak meg Magyarorszagot. Miutan tehat a Sarmatiahoz tartozo Roxolaniat es Kumaniat
kipusztitottak es leromboltak, benyomultak Magyarorszagra, ahol t napig haladtak anelkl, hogy a Ialvakban,
varosokban kart tettek volna, reszint azert, hogy a rombolas hire ne erjen tul gyorsan a magyarok Ilebe, reszint,
hogy visszavonulaskor ne szenvedjenek hianyt elelemben. Terv szerint Batu a ruten kapunal jtt be az orszagba,
ott, ahol Magyarorszag Erdellyel erintkezik, megverte a nadort, mint Ieljebb elmondtuk, es igyekezett beIele.
Pejdar Lengyelorszagba ment, meglte a Iejedelmet, szanaszet szaguldozott, tzzel-vassal mindent szetrombolt.
(165) Lengyelorszag kipusztitasa utan elment Boroszloba, Szilezia nagy hir Ivarosaba, azt lerombolta es
elhamvasztotta. Aztan ratrt Morvaorszagra, hasonlo vadsaggal betlttte rablassal es ldklessel, majd
Ielegette, es alaereszkedett Magyarorszagra. Kadan Kumania es Rutenia kztt vonult harom napig az erdkben,
es megerkezett a magas hegyek kze teleplt Radnahoz, ahol arany- es ezstbanyak voltak. Egy csomo teuton,
aki a hegyvideket lakta, nyeresegvagybol Iegyveresen elebk ment az erdben. Kadan meneklest szinlelve
meghatralt. A teutonok, mintha megIuttattak volna az ellenIelet, vidaman hazamentek, letettek a Iegyvert,
mulatsagot rendeztek, es jol teleittak magukat borral. (170) Majd az ellenseg varatlanul visszajn, a
Iegyvertelenl, ovatlanul tivornyazokat megtamadja, az erditetten Ialvakat elIoglalja, es oriasi meszarlast
rendez. A teutonok gyzelemben nem remenykedve az els sszecsapasban rgtn megadjak magukat. A barbar
bantatlansagot igerve Aristaldot, a tartomany groIjat, es hatszaz katonajat besorozza a sajat csapatai kze, es
megparancsolja, hogy ugyanugy szolgaljanak. Bogotaj a tbbi tatar kirallyal atkel a Szeret Iolyon, elmegy a
kumanok pspkenek terletere, leveri es elkergeti a lakosokat, aztan elIoglalja es Ilperzseli a videket.
Miutan Batu tovabbhalad Magyarorszagon, kezd barbar vadsaggal kegyetlenkedni, mindenIele karddal, tzzel
szaguldozik, mindent szetdul, nemnek, kornak nem irgalmaz. Egyenesen Bela Iele tartott, aki akkor Pestnel
taborozott. Amikor Pesttl husz merIldnyire ert, azonnal sok embert kldtt ki a pesti mezre, hogy
szelteben-hosszaban romboljanak mindent, ldssek le az embereket, hajtsak el az sszes barmot. (175) A kiraly
mindig visszatartotta azokat, akik meg akartak merkzni velk, mert tudta, hogy azok inkabb csellel, mint
266
ravaszsaggal |!| jatsszak ki az ellenIelet; ezert tulsagosan Ielenknek gondoltak. Mert azok, amikor ugy latszott,
hogy jnnek, elmentek, amikor azt lehetett hinni, hogy eltavoztak, tamadasra lendltek. Ugrin kalocsai ersek
ettl trelmetlenne valt, es a kiraly tilalma ellenere megtamadta ket; azok azonban hatat Iorditva lassankent
visszavonultak; hatulrol a nyomukban maradt. Vegl egy vizenys vlgykatlanhoz ertek. A
knnyIegyverzet tatarok nehezseg nelkl atkeltek. Az ersek vertes lovassaga nem gondolva a sulyara,
belegazolt a mocsarba, es a tapados sarba ugy beleragadt, hogy sem elre, sem hatra nem mert mozdulni.
Amazok nagy hirtelen visszajttek, krlIogtak a mocsarat, hogy ki ne jjjn valaki, es mind lenyilaztak. Ugrin
alig tudott harom vagy negy emberrel kimeneklni. (180) A kiralyhoz visszaterve elssorban nem a banat
tlttte el, hogy a lovassag odaveszett, hanem a mereg, hogy nem siettek a segitsegere. Ez az ur kinszenvedese
nnepet megelz napon trtent, vasarnap pedig Batu csapatai megostromoltak Vacot, amely a Duna-parton 20
merIldre Iekszik Pesttl, ahol a kiraly tartozkodott a sereggel, aki veivel egytt nyomban Iutassal mentette az
eletet. A papok, a polgarok es a kzeli Ialvakbol szamosan gyerekestl, asszonyostol bemenekltek a varszeren
megerditett bazilikaba; a tatarok ezt az els rohammal bevettek, az egyhazi kincstart, az aranyedenyeket
szethurcoltak, az oltart megIosztottak szent terititl es Ielszerelesetl. A Ioglyul esett tmeget a barbar nem
kaszabolta le karddal, hanem csovat vetve mind elemesztette, miert is ugy emlekeznek, hogy a vaciak
dvzitnkkel egytt szenvedtek ki. Ausztria hercege, Frigyes, akit, mint Ientebb mondtuk, a kiraly elhivott,
mintha mit sem tudna, egynehany emberrel Iegyvertelenl erkezett. (185) Amikor egy napon a tatarok, mint
rendesen, ott kovalyogtak Pest Ialai krl, Frigyes kiszallt ellenk, mire azok szokasuk szerint Iutasnak eredtek,
a nyomukba szegdtt, egyikket landzsaval atdIte, egy masiknak kardcsapassal lemetszette a karjat, a tbbi
elszaladt. Az ellenseg megkergetese utan egypar Iogollyal visszatert Belahoz, mire a magyarok ujabb okot
talalva a rosszmajuskodasra az ausztriaiak herceget az egekig magasztaltak, a kiralyt viszont pirongattak
Ielenksege miatt, es mindenIele gyalazkodassal kezdtek gunyolni.
Ez idben a magyarok bnei is Ilkeltettek az istenek haragjat, mert Ktnyt klnbz vadakkal ostoroztak,
azzal gyanusitgatva, hogy az oka a tatarjarasnak; meg hogy azok, akik Magyarorszagot elznlttek, nem is
annyira tatarok, mint kumanok; ezert mindenIele mindenki azt kialtozta, hogy Ktnyt, a magyarok
veszedelmenek okozojat, meg kell bntetni; Belanak ktelessege mindannyiuk erdekeit megvedelmezni, pedig
az orszagot IelIorgato kumanokat hallatlan engedekenyseggel dedelgeti, es csaknem az sszes tanyat meg
birtokot nekik ajandekozza. (190) A kiraly tehat magahoz rendelte Ktnyt, hogy a tbbi kumannal meg a
magyarokkal egytt is szalljon szembe a tatar dhngessel. Ktny azonban az ellene zugolodo neptl Ielve
azt Ielelte Belanak, hogy nem mehet hozza kiralyi vedelem nelkl, mely a magyarok kezetl megoltalmazza.
Erre a Ielzudult sokasag rohamot intezett Ktny szallasa ellen; az alemannok es a magyarok Ielkoncoltak t
tbb kumannal egytt. Fejet az ablakbol kidobtak a tmeg kze, es a vendegjogot elvetemlten megsertettek.
Masok ezt Ausztria hercegere, Frigyesre kenik, egy resz Belara, a tbbseg ugy veli, hogy a magyarok
eszeveszettsege volt az oka, es az uralkodot minden gyanu alol Ielmentik; elvegre a szent hitbe avatta be, es
megengedte, hogy Pannoniaban beken eljen, marpedig becsletessegetl mi sem allt tavolabb, mint a hitszeges.
(195) Mivel tehat a tatarok naprol napra nagyobb mereszseggel es kegyetlenseggel grasszalnak, a kalocsai ersek
Iolytonosan kvetelzik Belanal, hogy vonuljon ki az ellenseg ellen. Ahogy a tabort a megerkez szamos csapat
jocskan Ieltlttte, Ausztria hercege, akirl semmikeppen sem hihetem, hogy Frigyes csaszar lett volna, mint az
evknyvek kzlik, eltavozott, a kiraly pedig hadra kesz sereggel elindult az ellensegre. A kiraly altal odahivott
kumanok megerkezve ertesltek Ktny meggyilkolasarol, ami Ielhaboritotta ket, es mikzben egymas kztt
vitatkoztak, a magyarok nekimentek az ellenszenves nepsegnek, es kezdtek mindenIele Iosztogatni, ldsni.
Azok viszont egybetmrltek es batran vedekeztek, szanaszet Ielgyujtottak a Ialvakat, kaszaboltak a
parasztokat, es a bosszu meg a kegyetlenseg minden Iajtajat elkvettek.
Ez esemenyek alatt Bulcsu csanadi pspk es Barc Iia Miklos, tovabba nemesek gyermekekkel es asszonyokkal
siettek Fels-Pannoniaba, hogy csatlakozzanak a kiralyi taborhoz, es utkzben kumanokra akadtak. (200)
Knyrtelen csataban csaptak ssze; a magyarok kevesebben voltak, es nem tudtak sokaig ellenallni,
kenytelenek voltak meghatralni, es szinte mind legyilkoltak ket. A pspk betegsege miatt szekeren utazott, es
a verekedes kzben elhajtott. A kumanok szvetseget ktttek a tatarokkal, es atkeltek a Dunan. Megtamadtak
es tzzel-vassal pusztitottak a gyrieket es Fels-Pannoniat. A tbbieknel is jobban tomboltak; ha megltek egy
magyart, ezt orditoztak: Vedd ezt a dIest Ktnyert! Az Olaszinak nevezett Ialut Ilegettek. Leromboltak
Szombathelyet, az isteni Marton hazajat; egy tanyat sem hagytak erintetlenl. Vegl leldsve az embereket,
267
elhajtva a marhat, hatalmas zsakmannyal elkanyarodtak Bulgariaba, mely Also-Mysiaban van. (205) Benedek, a
varadi pspk, a kiraly hivasara sereget allitott, es iparkodott hozza, hogy Magyarorszag veszelyben Iorgo
gyen segitsen. Utkzben megtudta, hogy a tatarok Ielgyujtottak Egert; hallotta, hogy senki sem maradt eletben,
aki az egriek tetemeit sszegyjtse, ezert sereget elbocsatva nehanyadmagaval odasietett. Batorsagot adott neki
egy Iriss gyzelem, tudniillik az elbbi napokban sszecsapott nehany tatarral, akit knnyen megvert es
elkergetett. Amikor az ellenseg latta ezt, hosszu meneklest szinlelt, majd megallapodott egy kzeli helyen, de
mert keves lova volt es szama is igen csekely, taktikat eszelt ki. Kitmtt zsakokbol emberalakokat csinaltak,
lora ltettek, hogy lovasoknak latszodjanak, es otthagytak ezeket egy domb aljan par emberrel, akit kitanitottak,
hogy ha az tkzet kezdetet eszreveszik, azonnal induljanak mint valami ersites, mimeljenek Iegyveres sereget,
es haladjanak lepesben. (210) A tbbiek a mezn vartak a magyarokat. Ezek nemsokara megerkeztek, es a ket
Iel nagy lendlettel csataba kezdett. Bot meg az urak, akik a pspkkel jttek, kemenyen verekedtek. A tatarok
megegyezesk szerint hatat Iorditottak, szaladtak a domb iranyaba, tarsaik a beltztetett lovassaggal
elreindultak onnan; ekkor azok, akik menekltek, mintha Ieltamadt volna a batorsaguk, visszaIordultak az ket
ldz magyarokra. Bot azt hitte, hogy az ellenIel csapdat allitott, veivel nyomban megIordult, a tatarok
ldzbe vettek, hatulrol nyilaztak es halalra kaszaboltak ket. A pspk egypar emberrel alig tudott visszaterni
Varadra, majd atkelt a Dunan, es biztonsagosabb helyre huzodott.
Miutan Bela Pesten az sszes csapatot sszevonja, a tatarok pedig szelteben-hosszaban mindent dulnak, elindul
az ellenseg Iele, mely lepesrl lepesre hatral, lassudan kveti; mindkett probal az tkzetre kedvez alkalmat
talalni. (215) Vegl elernek a Sajo Iolyohoz, amely Eger kzeleben Iolyik, es nemi bolyongas utan a Tiszaba
mlik. A Iolyonal tabort ver, a hidhoz strazsat allit, hogy az atkelt eber rizettel vedje. A tatarok atkeltek a
Iolyon, es mar elzleg Ielallitottak a taborukat a sikon egy mocsar mellett, ugy gondolva, hogy onnan az
ellenseg reszerl nem Ienyegeti ket veszely, mert abban biztak, hogy a posvanyos talajon hid nelkl
semmikeppen sem lehet athatolni. Ekzben a kiraly harcra buzditja a magyarokat; szemk ele Iesti az altalanos
pusztulast, a bsz nacio allati kegyetlenseget, amelyrl nemcsak a Ilkkel, hanem igen sokszor a szemkkel is
meggyzdhettek; Ilemlegeti a gyujtogatasokat, ldkleseket, szentseggyalazasokat, a hallatlan kinzasokat,
amelyeket mostanaban elkvettek. Nem Ielejti el, hogy ezt a borzalmas emberi Iajzatot az isten haragja
bocsatotta ki Szkitiabol, es az nemcsak Sarmatiat es most Magyarorszagot dulta Iel, hanem elzleg egesz
Azsiat is. (220) Mindenkit int es Iigyelmeztet arra, hogy aki ebben a helyzetben nem mozdul, azt a gyermekeit
es Ieleseget Ienyeget veszedelem Iogja rakenyszeriteni. Amde a tebolyodott magyarok alig Iigyeltek a kiraly
intelmeire, grimaszokat vagtak, es az egeszbl viccet csinaltak. Hogy k jobban rlnenek Bela meneklesenek
es veresegenek, a tatarok gyzelmet kivanjak, hogy azutan a kiraly jobban kedvelje majd ket; ugy velekedtek,
hogy ez nem kzs veszedelem, hanem rideg nkenyeskedese miatt csakis az ve, es k, ha akarjak, mindent
jatszva visszaszerezhetnek, ahogy a kumanok es besenyk idejeben is gyakran megtrtent. A kiraly ekzben
minden ejjel ezer katonat allittat rsegbe a sereg krl, jol tudva, hogy roppant IurIangos ellenIellel van dolga;
megparancsolja, hogy a hidat, mely a tatartol elvalasztja ket, a legnagyobb gonddal vigyazzak. Az pedig talal
egy helyet, ahol az egesz hadsereg atgazolhat, es eszrevetlenl atjut a mocsaron. (225) Hajnal eltt bekeriti Bela
taborat, aztan hirtelen oriasi vltzessel valamennyien megkezdik a harcot, tavolrol, a tatar nyilvesszk
zaporkent replnek. A magyarok, amikor eszreveszik, hogy varakozasuk ellenere megtamadtak ket,
megriadnak es annyira sszezavarodnak, hogy nem tartanak rendet; Ielelembl verekednek, a nyilzapor elboritja
ket, es senki sem mer kibujni az arokbol. E szrny zavarodottsagban nem inditjak elre a hadsort, de azt meg
csak Ielallitani sem lehet, mert a kiraly es a kalocsai ersek sem knyrgessel, sem Ienyegetessel, sem biztatassal,
sem Iigyelmeztetessel nem tud a taborbol kikldeni senkit sem. Hajnaltol delig kinlodnak e nagy
szorongattatasban, amikor Kalman, elvegre a Iejedelem ccse, maga melle vesz nehany embert, akit a
kapkodasban lehet, es rohammal a tatarokra tr. Kegyetlen verekedest kezd velk, nehanyat lekaszabol, es azt
hiszi, hogy ekzben vei megsegitik oldalrol; amde amikor eszreveszi, hogy a taborban visszamaradtak
mindannyian magara hagyjak, visszahuzodik az ellenseg ell, es embereivel utnak eredve elmenekl. (230) Erre
a peldara igen sokan jnnek el, es az ellenIel nem akadalyozza ket; Bela azt hiszi, hogy csataba akarnak
bocsatkozni, es egy ideig e tevedesben eleg nagy tmeget enged ki. Amde amikor rajn, hogy egyedl marad,
nehany ember kze ekeldve is kijn, es a kzeli erdbe veszi be magat. Kalman tarsaival uttalan utakon
Pestre huzodik vissza, hanyatt-homlok atkel a Dunan, es elvonul a somogyi Ildre. Masnap megerkeznek a
tatarok, a pestieket gyermekestl, Ielesegestl tzzel es karddal elveszejtik, vagy belekergetik a Dunaba, ahol
268
elmerlnek. Bertalan pecsi Ipap Kalman es Bela meneklese utan a hadsereg vesztet latva, amikor a tatarok
mar kezdik a tabor nagyobb reszet Ielegetni, hadrendbe allitott tekintelyes lovassaggal utat tr maganak; az
ellenseg ldzbe veszi. Es mig igy szenved, hat Ielbukkan egy kitn magyar, Laszlo, aki a veresegrl mit sem
tudva nagy lovassaggal iparkodik a kiralyhoz. A Ipap, amint baratja zaszlojat Ielismeri, csatlakozik a
menethez. A hatulrol ldz tatarok megijednek az ismeretlen ellenIellel valo talalkozastol, es visszakoznak.
(235) Bertalant tehat az ispan varatlan Ielbukkanasa megmentette a tatar Iogsagtol. A hadsereget, amelyet a
kiraly is, Kalman is, a tbbi is magara hagyott, az adaz nepseg halalra gyilkolta. Mert akik egyenest Pestnek
Iutottak, azokat utkzben meszaroltak le; akik a taborban maradtak, azokat az ellenseg bekeritette, es egy szalig
eltiporta. A halottak szama meghaladja a hihett; a Inemesek kzl elssorban emlitik Matyas esztergomi
erseket, akinek segitseget es tanacsat Bela a legkomolyabb gyekben vette igenybe, mivel egytt nevelkedtek; a
legelkelbb trzskbl szarmazott Ugrin kalocsai erseket, aki a legsulyosabb teendket intezte, es nemcsak a
nemesseget szerette, gondozta, hanem a kznepet is; ama idk nagy tudomanyu emberet, Gergely gyri Ipapot,
es Rajnald erdelyi pspkt, az igen derek nyitrai pspkt. (240) Mellettk a szebeni Miklos, Bela ugynevezett
vicekancellarja, aki mieltt elesett volna, hogy ne haljon bosszulatlanul, levagott egy tatar oriast; Heradius becsi
Iesperes, Albert esztergomi pap, az egyhazjog tudora. Az egyhaziakrol eddig az emlekezet; a vilagi tmeg
Ielmerhetetlen, ez reszint elmerlt a mocsarban, reszint elemesztette a nyil meg a tz. MindenIele
megcsonkitott, szetdarabolt hullak latszottak. Akik a Ialvakban az istenek templomaiba beszaladtak, ott egtek el.
Ketnapi jaroIldre szetszort tetemeket es veres Ildet lehetett latni. A szanaszet hever testek ugy szorodtak szet
a szeles mezn, mint az elbitangolt marhacsorda. Ennel nagyobb, ennel emlekezetesebb vereseg nem volt soha.
Magyarorszag bven megadta galadsaganak es megatalkodottsaganak az arat. Nagy engesztel emberaldozatot
mutatott be tznek, viznek, Ildnek. (245) Rengeteg lo koborolt szabadon, melyrl sebeslt gazdaja lezuhant; es
hatalmas zsakmanyt szedtek ssze. Az ellenseg nem tltekezett meg jobban verrel, mint ahogy meggazdagodott
a predaval.
A pompas gyzelmet szerzett tatarok a Iegyverzsakmanyt a legnagyobb gonddal sszeszedtek, egybehordtak, es
mint valami gabonaasztagot Ielhalmoztak a mezn. Szetosztasat a kiralyra es nehany kivalasztott elkelre
biztak. A titkar holtteste mellett talalt kiralyi pecsetet rvendezve elragadtak, arra gondolva, hogy az nagyon
alkalmas lesz a magyarok veszedelmere hamisitott levelek megpecsetelesere; barbart is lepipalo IurIangot
agyaltak ki. A tbbi tatar kiralynak, aki meg nem erkezett meg Magyarorszagra, jelentettek a Ienyes diadalt;
biztattak ket, hogy jjjenek utanuk, mert az uton nincs veszedelem, hogy k is kivegyek a reszket e szeles
orszagbol. Az Italia Iele nez innens Magyarorszagot nem bantottak, nehogy a magyarok elhagyjak az
orszagot. (250) Ekzben, hogy Magyarorszag tbbi lakoja Bela meneklesenek es az oriasi veresegnek a
hallatara el ne parologjon, egyes diakokat, akiket a haboruban megkimeltek, arra kenyszeritettek, hogy Bela
kiraly neveben hamis leveleket irjanak magyarul, amelyekben az egesz nepet arra biztatja, hogy lakasat
semmikeppen se hagyja el, a tatar vadsagtol ne tartson, mert nemelyek oktalansaga miatt elvesztette ugyan
malhajat, de remeli, hogy hamarosan mindent helyrehoz; ezert hat int es utasit mindenkit, hogy nyugton
maradjon otthon, es kerje az istent, hogy a pogany horda Iltt gyorsan megszerezze a gyzelmet. A Bela
pecsetjevel lezart leveleket Magyarorszag-szerte szetkldztek. Azok, akik megmaradtak, hittek a levelnek, es
hasonlo szrnyseggel vesztek el. Mert jollehet naponta hallottak az ellenseg allando portyazasarol, a
rablasokrol, a gyujtogatasokrol, a level igaz voltaban nem ketelkedhettek, es mieltt elszelelhettek volna, mar
mindenIell bekeritettek es lemeszaroltak ket.
Itt az ideje, hogy visszaterjnk Belahoz, aki a hadsereg szetverese eltt par emberrel bemeneklt az erdbe, es
Iutott Lengyelorszag Iele. (255) Szerette volna az ausztriai hatart is Ilkeresni, hogy szot valtson a kiralyneval,
akit ott hagyott. Amikor pihenes vegett egy kicsit megallapodik, es Iegyveret leteve alomba merl, ime,
Ielbukkan eltte Ausztria hercege, aki azt szinleli, hogy tisztelgesre jtt. Az almabol Ilserkent kiraly nagyon
megknnyebbl a herceg lattara, akivel mar kibeklt. Ez pedig leplezve ellenszenvet es alnoksagat, arra biztatja
t, hogy keljen at a Dunan, mert igy knnyebben meneklhet nyugodt helyre, Ielajanlja a sajat varosait, es azt
igeri, hogy azokban mindig biztonsagban lesz. A kiraly sajat artatlansaga tudataban szivesen veszi az ajanlatot,
hiszen az alkalom es a helyzet is igy kivanja. Elmennek egy kzeli kastelyba, ahol nehany napig nagy
baratsaggal tarsalkodnak. Aztan a herceg, hogy vegrehajtsa az elmejeben megIogant galadsagot, hozzakezd;
Belatol valami penzt kvetel, amirl azt panaszolja, hogy egyszer jogtalanul csikarta ki tle. A kiraly latja az
alnok gazda vakmerseget, de hogy a nagyobb kellemetlenseget elkerlje, leIizeti, ami keszpenz van nala, a
269
tbbit arany- es ezstedenyekkel egyenliti ki, es hogy a masik mohosagat teljesen kielegitse, atenged az
orszagbol harom, Ausztriaval hataros ugynevezett megyet, az pedig ketezer Iont ezst Iejeben atveszi tle a
sokkal tbbet er dragakves edenyeket. (260) A herceg azonnal a harom megye birtokaba lep, es gyorsan
megersiti a tatarok tamadasaval szemben. Nehanyan azt mondjak, hogy tizezer Iontot zsarolt ki, tbben, hogy
kevesebbet. Az egyezseget mindketten eskvel pecseteltek meg. Bela aztan elsietett a kzelben tartozkodo
kiralynehoz, akit maga melle vett, majd Istvan vaci pspkt elkldte a romai papahoz es a csaszarhoz, hogy
mindkett kldjn megIelel segitseget, nehogy a poganyok Magyarorszag eltrlese utan a tbbi kereszteny
allamot veszelyeztessek.
Ezalatt az sszegyjthet lovassaggal Segesd videken tlttte az idt. Ausztria hercege ertesl arrol, hogy a
magyarok mindentt megIutottak, es elerkezettnek latja a pompas alkalmat a bosszuallasra, sereget allit, atkldi
Pannoniaba azzal az utasitassal, hogy amint a tatarok a tulso, ugy ez az innens Magyarorszagot dulja Iel. Ez
teljesiti a parancsot, es ugyanugy, mint amazok, Ilperzseli a Ialvakat, sszeszedi a zsakmanyt, es az embereket
mindentt ldklve szaguldozik, Ielgyujtja Gyr elvarosait, es megprobalja elIoglalni a varat. (265) Kzben a
szomszed Ialvakbol es kzsegekbl egy jokora csapat sereglik ssze, mely a veszelyeztetett varos segitsegere
siet, es a varat teutonokkal megszallva talalja; ennek lattan a magyarokat ugy elIutja a mereg, hogy a varral
egytt az sszes teutont elegetik, Amikor ezt a hercegnek hirl adjak, Ielhaborodik, es a tbbi magyart, aki
sertetlensegenek es teljes vagyona erintetlensegenek igereteben Ausztriaba meneklt, a vedelmezes rgyevel
sulyos adoval terheli meg, es akkora nyomorba taszitja, hogy az meg az ellenseget is szanakozasra kesztetne.
Itt van azonban az ideje, hogy sorban visszaterjnk a tbbi tatar kiralyhoz, aki az elsk utan erkezett
Magyarorszagra. A masik kiraly, Kadan, aki, mint Ieljebb elmondtuk, kiostromolta Radnat, elIogta Aristald
rparancsnokot, es katonai kzl hatszazat besorozott, ezek vezetesevel az erdkn, uttalan es meredek
svenyeken oriasi tatar sereggel leereszkedett Varad videkere, ahova a IelIordulasban a krnyez Ialvakbol
IerIiak es nk merhetetlen sokasaga szaladt ssze. A Ipap nehany egyhazIival egytt tavol volt; a tbbi, aki
helyben maradt, lehetsegei szerint elegge megersitette a varost, vagy jobban mondva ezt a nagy kiterjedes
Ialut. (270) A lenyegesen ersebb var meglehetsen biztonsagosnak latszott, hiszen ers rseg, valamint arok,
sanc es Iabastyak vedelmeztek. Egyszer csak megerkeznek a tatarok, egyetlen rohammal elIoglaljak a varost,
mert nem Ial keriti, hanem sanc es palank. ElIoglalasa utan halalba sodornak IerIit, nt, gyermeket, reget
egyarant. Nemre, korra nincs tekintet, egyhazi, vilagi egyIorman romlik es eg. A papi testlet egyik tagja,
Rogerius, akinek emlekirataibol mindezt kigyjtttk, a tatarjaras hallatara bemeneklt az erdbe, es ott
lappangott egy ideig biztonsagban, hogy e pusztulasrol tanusagot tehessen. A varos Ieldulasa utan a tatarok 25
merIldnyire visszavonultak, hogy akik a varban megmaradtak, Ielbatorodjanak. (275) A barbar nem is
csalodott remenyeben es varakozasaban, mert azok, akik a varban meghuztak magukat, lattak, hogy az ellen
elvonult es nehany napon at nem jelenik meg, mire abban a hitben, hogy egeszen eltavozott, hozzakezdtek a
leegett varos helyreallitasahoz, a hazak ujjaepitesehez, a klvaros rendbehozatalahoz, es ejjel-nappal nyugodtan
tanyaztak a varosban. Amikor aztan az adaz ellenseg eszrevette, hogy a varost Ielujitottak es ismet lakjak, az
rseg is nagy biztonsagerzettel nap mint nap kijarogat a varon kivlre, napkelte eltt a terv szerint megint ratrt
a varadiakra, a vigyazatlanokat megtamadta, es akit csak a varosban meg a klvarosban talalt, mind levagta. A
nyomorult varos pusztulasa megismetldtt, es a rettenetesnel is rettenetesebb ostor lesujtott; csak azok
maradtak meg a katasztroIabol, akik bemenekltek a varba, meg akik behuzodtak az erdkbe. Vegl a tatarok
birtokba vettek az ujjaepitett varost, es bekeritettek a varat. Annak egyik reszen a ledlt Ialat nemregiben
allitottak helyre; ezt elkezdtek valami kezdetleges Ialtr kossal tgetni. A Iriss anyag knnyen enged, hiszen
meg nem volt ideje megkemenyedni; itt a tamado eltt megnyilik a bejaras, odaviszik mindenIell a
hajitogepeket, amelyek kemeny ostrom ala veszik a varat; elarasztja a nyilzapor, es aztan masnap elesik. (280) A
papokat es a nemeseket, akiket ott talaltak, reszint megltek, reszint halalos sebkkel ledobaltak a Ial
omladekarol. Az asszonyok, a lanyok, a harckeptelenek beIutottak a bazilikaba, mert azt hittek, hogy a
szentelyben nagyobb biztonsagban lesznek, mint a proIan helyeken; remenyket a templomeplet erditett volta
is Iokozta. Megis tzet vetettek rajuk, es a bazilikaval egytt az egesz tmeg elveszett. De a tbbi szent helynek
sem volt kegyelem, es nincs az az elvetemltseg, vadsag, amelyet azokban mindket nem ne kenyszerlt volna
elszenvedni. A nemesseget, az egesz kznepet, a lovagrendet, a papi testletet a Ialak tveben egy szalig
kiirtottak. Meggyalaztak az istensegek emlekmveit, sszetrtek a szobrokat, megtiportak, tnkretettek a szent
ereklyeket mind. (285) A templomokban hallatlan szentseggyalazas Iolyt, az egyhazi ruhakat sszeteptek, az
270
aranyat, ezstt eloroztak. FerIiakon, nkn kitltttek a kejvagyukat, aztan betereltek a bazilikaba es megltek
ket. Ez iszonyu pusztulas utan, ahogy az ellenIel eltavozott, a tbbiek, akik a kzeli erdkbe menekltek es
meg mindig ott rejtztek, mardoso ehsegtl hajszolva sszegyltek elhagyatott hazajukban, hatha talalnak ott
valamit. A tatarok ugyanazzal a Iortellyal megint visszajttek, es Varadon senkit sem hagytak eletben, aztan
elmentek, mert elIogyott a gyilkolnivalo. Rogerius, aki a Iak kze vette be magat, hazaja odaleven elment az
ugynevezett Tamashidahoz, a teutonok Ialujahoz, mely a Krs Iolyonal helyezkedett el. Aztan elvetdtt egy
szigetre, amelyen azok, akik a kzeli Ialvakat, Agyat, Vajdat, Gyarmatot laktak, a tatar rlet ell sszegylve
elegge megersitettek; a tanyanak harom bejarata volt, es mindegyiket egy-egy torony rizte; nehany napot itt
idztt. (290) Aztan Ielve a barbartol, elment Csanadra, mely a Maros Iolyonal Iekszik, es mintegy negyven
merIldre van a tanyatol; a varost ugy talalta, ahogy elz nap Ilperzseltek azok a tatarok, akik egy masik uton
nyomultak be Magyarorszagra. Mi tbb, szelteben-hosszaban szaguldozo ellensegbe botlott; nappal bujkalt a
szerencsetlen, az ejszaka bealltaval az ellenseges csapatok kztt osonva a szigetre huzodott vissza, azonban
odaerkezve latta, hogy az ellenseg orakon bell ott lesz; visszaIutott az erdbe, amit masok is megtettek.
Masnap a tatarok elIoglaltak a szigetet, es szokasuk szerint mindenkit legyilkoltak. Akik meg mindig az
erdkben lapultak, ehsegkben visszamentek a tanyara, ahol megtalaltak es megltek ket, majd jo szimatu
kutyak modjara Ielkutattak a tbbieket; sokat IlIedeztek es irgalmatlanul Ielkoncoltak.
Tudtak, hogy sokan az erdkbe vettek be magukat, es egy koholmanyt agyaltak ki. Nehany elIogott magyart
eletben tartottak; ezeket krben szetkldtek azzal az zenettel, hogy aki az altaluk elirt hataridre visszater az
otthonaba, az nyugodtan elhet a hazaban, mvelheti a Ildet es gondozhatja a csaladjat. (295) Az emberek nagy
resze hitelt adott ennek, de az inseg is arra kesztette, hogy ezt szivesen megtegye, ezert a bujdoso magyaroknak
az a resze, amely haromnapi jaroIldn bell szorodott szet, ostoba hiszekenysegeben hazament. Emellett az
aratas ideje is elerkezett, es a betakaritasbol ez is, az is, kuman, tatar, magyar egyIorman kivette a reszet. A
szlk tbbnyire leanyuk, a Ierjek Ielesegk, a Iiverek nverk aruba bocsatasaval valtottak meg az eletket az
undok ellensegnel. St, a tatarok jelezni akartak, hogy ez a kerites kedves a szamukra, ezert gyakran az
emlitettek szeme lattara allatok modjara a szabadban kzsltek ezekkel. A vad dhnges csillapodvan
elljarokat allitottak, hogy igazsagot szolgaltassanak, es ezeket kenezeknek neveztek el, ilyenIorman ezek a
terletek nemileg megbekeltek. (300) Mindenki megkapta, ami megillette, mely joindulat vagy kegy
kieszkzlese Iejeben idnkent egy-egy szemrevalo leanyt kldtek az elljaronak, az meg a keritnek viszonzasul
juhval, loval, borjuval, mas eIIelevel szolgalt. Rogerius, akinek emlekirataibol, mint emlitettk, mindezt
kigyjtttk, egy elljaro partIogasa ala huzodott, hogy nmaga es a kz szamara az id szerint megmaradjon.
A kenezek hetenkent gylest tartottak; mert szazan voltak, ugy mkdtek, mint egy szazas kormanyzo testlet.
Nemsokara kiadtak azt az utasitast, hogy az asszonyok, a gyermekek meg a IerIiak egy kitztt napon minden
Ialubol jelenjenek meg a szazas trvenyszek eltt, es hozzanak illend ajandekot. Sokan ersen gyanakodni
kezdtek, es elssorban Rogerius, akinek az elmeje elesebb volt. A parancsra sszegyltek, hoztak az asszonyt
meg a gyereket, tekintelyes ajandekokat ajanlottak Iel. (305) Rogerius, nehogy gyanuba kerljn, egynehany
tatar kze beallt azok hadseregebe. A sokasag, amely a kenezekhez ment, atadta az ajandekokat, aztan
behajtottak egy vlgybe, ahol allitolag kiIosztottak es irgalom nelkl lemeszaroltak.
A vadallati nemzet nem tudott betelni a gyilkolassal, hanem egy adott napon megtamadta a tbbi Ialut, amely a
tulso Magyarorszagon meg megvolt. Mindenkit meglt, de nem gyujtogatott, hogy a kvetkez telre meglegyen
az elelme. Egy darabig nehany embert is eletben hagytak, hogy megmvelje a Ildet, elvegezze az aratast es a
szretet. Rendeletileg megtiltottak, hogy a reszet valaki is kivegye. E rengeteg pusztitas utan Arad es Csanad
Iele Iordultak. UjIalut, melyet regen Peregnek neveztek, keszakarva erintetlenl hagytak maguk mgtt,
valamint a ciszterci rend kolostorat is, amely varszeren meg volt erditve. (310) E ket helyre ugyanis a
szomszedos tanyakrol nagy embertmeg szaladt ssze minden vagyonaval, es ezekhez nem nyultak, hogy aztan
az odagylt sokasagot elkaphassak. Ekzben szerte mindent Ieldultak. Aki kzlk odavetdtt, a magyarok
ell az is rgtn elmeneklt, minek Iolytan ezekbe akkora elbizakodottsag Ieszkelt, hogy azt hittek, egymaguk el
Iogjak haritani a magyarok veszedelmet. A tatarok leromboltak az sszes krben Iekv varoskat es Ialut, majd
vegezetl visszamentek e ket helyhez. Hogy a sajat verket kimelve Ioglaljak el, elszr a magyar, majd a ruten
es a kuman Ioglyokat kldtek csataba, k maguk tartalekban maradtak, hogy masok veszedelmevel szerezzek
meg a gyzelmet. A magyarok, akik az els sorban verekedtek, szanando modon kenytelenek voltak az veikkel
harcolni; a tatarok hatul rhgtek, es nagy vidaman tapsoltak a testverhaborut. (315) Het napig harcoltak tehat
271
szakadatlanul, az arok vegl megtelt magyar es ruten testekkel, es UjIalu elesett. Az sszes IerIi es n a kezkre
kerlt, kivezettek ket a szeles mezre, ketIele osztottak, ide a parasztokat, oda a nemeseket, akiket
megIosztottak ruhajuktol, Iegyverktl, penzktl, ekszereiktl, es irgalmatlan vadsaggal leltek mindannyiukat
ket lany kivetelevel, akit szerelmi jatekra megtartottak. Csak azok maradtak eletben, akik a tbbiek verevel
bemocskolva megbujtak a hullak kztt. UjIalu elpusztitasa utan szoros ostrom ala Iogtak Egres kolostorat,
klnbz ostromgepeket vontattak oda, es a nyomorultakat megadasra kenyszeritettek. Azonban a megadas
utan, amikor az aljas nepseg hatalmaba kerltek, a szokott alnoksaggal megltek mindet, kiveve egypar
szerzetest es nehany csinosabb asszonyt meg leanyt, akiket kejvagyuk kitombolasara megkimeltek. (320)
Bizony, nehez volna Ielsorolni a hallatlan kegyetlenseg minden Iajtajat, mert barmely knyrtelen gonosztettet
vetnk is ssze az vekevel, az a legkisebb mertekben sem er Iel idaig. Ketsegtelen, hogy ez minden mas
istencsapast Iellmult. Ezen a nyaron a tatarok aradata Ausztria es Csehorszag hataraig mindent elpusztitott. A
tulso Magyarorszag, Kumania, Lengyelorszag, Szilezia egeszen a Dunaig krben-krben mindentt
elkepzelhetetlen romlast szenvedett.
A tulso Magyarorszag megszerzese utan a tatarokat Iekezhetetlen sovargasuk az innens megtamadasara
ragadta. Eg mohosagukat Iokozta Esztergom varosanak a latvanya, melyet gazdagsagban es nepessegben
Pannonia minden mas varosanal tbbre tartottak, es abban biztak, hogy ha ezt elIoglalhatjak, a tbbit
knnyszerrel megszerzik egeszen az Adriai-tengerig. (325) Elszantsagukhoz tapot adott a tel szigora, tudniillik
par nappal kesbb a sr hotol es a Iagytol a Duna beallt. Szemben az esztergomiak naponta trtek a jeget, hogy
az ellenseg ne mehessen at a beIedett Iolyamon. Azonban a dhng tel minden igyekezetket meghiusitotta; a
Iolyo vegl is beallt, es a gyalogosok sszecsaptak rajta. A tatarok azonban csalokanak tartottak a jeges talajt, es
nem mertek komoly lovassagot rabizni; ugy gondoltak, hogy ajanlatos lesz elbb kiserletet tenni. A hallatlanul
agyaIurt barbar kihajtott a partra egy csomo marhat, es harom napig otthagyta rizetlenl. Az esztergomiak azt
hittek, hogy a tamadok elmentek, atsetaltak a Iolyon, az sszes allatot megIogtak es athajtottak az innens
oldalra. A gonosz Iajzat ebbl megallapitotta, hogy is hasonlo biztonsaggal eresztheti lovassagat a
megszilardult Iolyora, mint amazok, es a szamlalhatatlan tmeg minden Ilszerelesevel egytt szaraz labbal
azonnal atkelt a Dunan, a teljes partot sok ezer lepes hosszan ellepte nepes lovascsapataival. (330) A sereg aztan
ket reszre oszlott; az a resz, amelynek Kadan allt az elen, Bela nyomaba eredt, aki minden tamasztol
megIosztottan egyenesen Dalmacia Iele meneklt, de mert ott sem lehetett bizton, atkelt a kzeli szigetekre, es
csak ott talalt olyan helyet, amely minden barbar tamadastol vedelmet nyujtott. Kadan csalodva Bela
elIogasanak a remenyeben elIordult Horvatorszag es Fels-Mysia iranyaba, melyet most Racorszagnak es
Bosznianak neveznek, ott mindent szetrombolt, kiirtott, a lakossagot lemeszarolta, es szrny egetessel
szaguldozott mindenIele. E tartomany elpusztitasa utan, nehogy valamit epsegben Ielejtsen, Bulgariaba vonult,
amelyet Also-Mysianak hivunk.
A masik tatar horda siettette Esztergom ostromat; a tabort a varos kzeleben allitottak Iel. Lattak, hogy nemcsak
Iallal, arokkal, sanccal van ellatva, hanem Iabastyakkal es mindenIele municioval is, ezert keszitettek vagy
harminc masinat, es azokat odahuzva vettek ostrom ala a varost, amelyrl hallottak, hogy a legklnbzbb
emberekkel van tele. (335) Itt leven a regi kiralyi udvar, sok Irancia, nemet es olasz keresked gylt itt ssze; a
Ialvakbol, a varoskakbol nemesek es parasztok nagy szamban huzodtak be mindenIell, ezert remelhet volt,
hogy kepes lesz ellenallni a tataroknak. A harmadik napon megparancsoltak a Ioglyoknak, hogy mindegyikk
vigyen egy-egy rzsenyalabot a Ialhoz, amelybl a Iallal szemben csinaljanak tltest, hogy arrol a varost
kzelebbrl tamadhassak, igy a varos arka eltt a nyalabokbol Ialat emeltek, majd odavittek a vivotetket meg a
klnIele ostromeszkzket, kiIeszitettek a hajitogepeket, melyekbe Ilddel tmtt zsakokat raktak, Ieltltttek
az arkot, kdarabokkal sszetrtek a Iatornyokat, es azokkal csepeltek a varosbelieket is. Odabent nagy
Iejetlenseg keletkezett, a nep megzavarodott a Ielelemtl, az egyseg megbomlott, senki sem mereszkedett a Ialak
vedelmere, nehogy sszerontsa a k- meg a nyilzapor. A polgarok akkora ketsegbe estek, hogy a tanacs
rendeletere Ielgyujtottak a klvarost, ruhaikat, lovaikat elegettek mind, az aranyat, ezstt, a tbbi ilyesmit
elastak a Ildbe, hogy a bsz hordanak ne legyen rajtuk nyernivaloja; amikor ezt az ellenseg megtudta, meg
jobban vicsoritotta rajuk a Iogat. (340) A klvaros leegese utan mind visszahuzodtak a keplet belvarosba; ezt
a tatarok kesedelem nelkl krlzartak, minden oldalrol megrohantak, es nagy hevvel veselkedtek neki,
ugyhogy alig par oraig allt ellen; a vedmvekrl leszoritott polgarok a tatarok kezere kerltek. Az elIoglalt
varosban az ellenseg akkora meszarlast csapott, hogy az egesz lakossagbol mindssze tizent ember maradt
272
meg. Minden nem es kor ellen a hihetseg hataran tul tomboltak, azt beszelik, hogy el embereket nyarsra huzva
tzn przsltek, mint a disznot. Az egyik palotaban hazai modi szerint Ielekszerezett nemes matronak huztak
meg magukat, akik vegpusztulasra szanva a tatarok vezerehez Iolyamodtak, es a varoson kivl elebe vezettek
ket, ahol rimankodva kertek, hogy hagyja meg az eletket, de engesztelhetetlen es irgalmatlan ellenIelet
talaltak, aki elbb kiIosztotta, majd egytl egyig halallal sujtotta ket. Az esztergomi var, amelynek akkori
parancsnoka ers rseg elen Simon volt, a tamadastol elriasztotta az ellenseget. (345) A barbar otthagyta, es
elsietett SzekesIehervarhoz, amelyrl tudta, hogy kiralysirok vannak benne, es azt hitte, hogy bven rabolhat
aranyat es ezstt a kiralyi adomanyokbol; e velekedeseben azonban csalodott, mert a mocsarak kze teleplt
varost semmi erIeszitessel es mesterkedessel sem birta elIoglalni. Ezutan az isteni Marton kolostorahoz
igyekezett, ahonnan eredmeny nelkl tavozott. Azt mondjak, csak ez a harom hely maradt erintetlen a tatar
pusztitastol. Az innens Magyarorszagot nem erte tbb csapas, mert ott nem rendelkeztek allando taborral; csak
azt romboltak le tzzel-vassal, amire utkzben raakadtak. Ezutan mindentt elterjedt a hangos hir, hogy a
tatarok ugy hataroztak, hogy az ausztriaiaktol es az alemannoktol megtartoztatjak a kezket, es altalanos
rendelettel visszahivtak a seregket, hogy sikeres vallalkozasukat beIejezve visszamenjenek ohazajukba. Tehat
megpakoltak a szekereket, es utnak indultak visszaIele azokon a kipusztitott terleteken at, amelyeken
benyomultak volt, mikzben szemesen Irkesztek a homalyos rejtekhelyeket, vegigkutattak a bozotot, hogy amit
idejvet kiIelejtettek volna, elmenet elvegyek. (350) Nemi maradek magyart tehat meg megltek, de kivonultak
Magyarorszagrol, es Kumanian meg Rutenian keresztl visszamentek regi helykre.
Bela pedig, aki Dalmaciaba Iutott, a tatarok tavozasarol erteslve, amit alig tudott elhinni, nagy kisegit
sereggel hazajtt Magyarorszagra, hogy erejehez kepest segitsen a tnkretett Pannonian, es orszaganak szetszort
maradvanyait sszeszedje. Ha pedig valaki a tatar kiralyok kzl a videk termekeny es kies voltatol csabitva
visszamaradt volna, azt ezekkel a csapatokkal nehezseg nelkl kikergesse. Ugyanis a rodoszi keresztes vitezek,
akik szentseges szolgalatot vegeznek, valamint nehanyan a Frangepan urasagok kzl, akik Dalmaciaban es
Horvatorszagban a Szavaig nagy terleten uralkodtak, megsajnaltak a pusztulo Pannoniat, es segitkesz
szazadokkal, tekintelyes lovassaggal visszahoztak a kiralyt Magyarorszagra. A kiralyi oklevelek vilagosan
tanusitjak, hogy e derek cselekedetkert nemcsak szeles kr kivaltsagokat kaptak tisztesseggel, hanem
mezvarosokat es Ialvakat is; ugy mondjak, M. es B. volt ez. (355) Ezek bizony nem akartak hitvanyabbak lenni
dics seiknel, akik mint a romai evknyvek bven elbeszelik mindig is a szenatori rend kivalosagai voltak,
es a varosbeli partharcok miatt huzodtak Dalmaciaba, melynek Japidia nev reszen uralkodtak. Szekhelyknek
Zengget valasztottak, es az illir Iemberek kztt mindig az elsseget tartottak. A hazater kiraly puszta
orszagot talalt, amelyet mint mondjak harom evig dult a veszekedett nepseg. A Ildmveles elhanyagolasa
akkora ehseget idezett el, majd az ehseg nyoman pestist, hogy aki meguszta a halalt vagy a rabsagot, azt elvitte
a koplalas vagy a Iertzes. Bela pedig nem Ieledte a csuI sertest, amelyet isteni es emberi tisztesseg ellenere
Frigyestl, Ausztria szoszeg hercegetl elszenvedett, hadsereget meg a Dalmaciabol hozott segedcsapatokat
ellene vitte, hogy illenden es kamatostol behajtsa a bntetest az istenek es emberek meggyalazojan. (360)
Tehat nagy hevvel megtamadja az ausztriai Ujhelyt, ugyhogy az ellenIelet segitsegnyujtasra kenyszeriti. A
varosIalak alatt megkezddik a kzdelem, amelyben az eletben maradt magyarok oly vadul verekednek, hogy az
alemannokat sulyos vereseggel megIuttatjak. Frigyes nem uszhatja meg galadsagat bntetlenl, egy magyarral
vivott parbajban az arcat keresztldIik, sszerogy es meghal. A gyztest a kiraly Ienyesen megjutalmazta, mely
adomanyrol maig Iennmaradt a diszes oklevel. Az alemannok Iltti gyzelem utan Ieldulta Ausztria
legnagyobb reszet, visszatert Pannoniaba, es hozzalatott, hogy az orszagot megnyugtassa, es ami megmaradt, azt
sszeszedje. (365) Sokaig Iaradozott az orszag ujjaepitesen, megkapo gyngedseggel keresgette ssze a
hajotres szetroncsolt darabkaikent tartomanyok es nemzetek kztt szetszorodott, zmmel IldnIutova lett
magyarokat. De meg a gazdajukat vesztett, szabadon nyargalaszo lovak is elvadultak, mely Iajta pataig logo
srenyevel maig tenyeszik a Karpatok hegyei kztt.
Frigyes herceg halala utan, aki gyermek nelkl tavozott az eletbl, es akit a magyar evknyvirok alighanem
tevesen tesznek meg csaszarnak, Ausztriat nvere, Margit rklte a Iiveretl, aki masodik Frigyes csaszar
Iiahoz, Henrikhez ment Ielesegl, es miutan az utod nelkl elhalalozott, visszatert a hazajaba. Medd
venasszonykent Ierjl kapta Csehorszag kiralyat, Ottokart, akit inkabb a hozomany, mint az asszony kora es az
utod remenye vonzott. Ez annak a Primiszlavnak volt a Iia, akit harmadjara masodik Frigyes testvere, Flp
csaszar koronazott meg. (370) Idsebb testverenek, Vencelnek, magtalan halala utan Ottokar megszerezte az
273
orszagot, es a csehek tdik kiralyanak szamitjak. Azt mondjak, kivalo jelleme es szelleme, harciassaga es
nagyratrese nem volt haszon nelkl valo. Miutan magtalan hazassagat megkttte, Ausztria megszerzese meg
nagyobb uralomvaggyal tlttte el. Tekintelyes penzsszeg igeretevel ravette Ulrik karantan herceget, akinek
nem volt IerIi utoda, hogy Iizetseg Iejeben adja el neki Karintiat, Krajnat, Totorszagnak azt a reszet, amelyet
most rgroIsagnak neveznek, es Lajbachot, st, a veronaiak, a Ieltreiek es a trevisoiak sok Iriulival egytt
nkent alaja vetettek magukat, es megallapitott evi adot Iizettek. Stajerorszag miatt, amelyet a magyarok
elIoglaltak, meg a regi, Ileg a Frigyes herceg halalabol ered ellensegeskedes miatt sulyos haborut inditott Bela
kiraly ellen. Pannonia elIoglalasanak ers vagya is sztkelte erre, melyet Magyarorszag mostani
tnkremenetele ltetett bele; batoritotta hadiszerencseje, amely mindig, a tatarjaras idejen pedig a szokasosnal is
jobban partIogolta, mert ezt a dgveszt bator lelekkel kizte Poroszorszagbol, amelyet a regiek Ulmigerianak
neveztek. (375) Megalapitotta a nemetl Knigsbergnek nevezett Kiralyhegy varost. Bela sszeszedte a sereget,
es sietett Iegyvert ragadni Ottokar ellen, bar a sivatagga lett orszagban ez nehezen ment. Az evknyvek azt irjak,
hogy ez a cseh haboru, amely egyesek szerint hatarproblemak miatt trt ki, az dvsseg ezer Iltti
ketszazhatvanadik esztendejeben kezddtt. Mindketten Morvaorszagba mentek; Bela a Iiaval, Istvannal, es a
kumanok vezerevel, Alparral erkezett. Miutan a ket sereg Ielallt, zaszlot bontva kemeny csataba kezdtek. Az
tkzetben tbb kisegit csapat vett reszt, mint magyar, hiszen Pannoniat a tatar a vegskig kipusztitotta. Idegen
ervel ritkan szletik gyzelem. Bar sokaig kitartoan es egyenl esellyel verekedtek, kesbb a pannonok nagy
veszteseggel kezdtek ingadozni, es hatat mutattak a cseheknek. (380) Bela katonasaganak megIutamodasat,
lovassaganak meghatralasat latva maga is kiszorult a taborbol, hatat Iorditott, es elmeneklt Hainburgba, ami
julius harmadik idusan trtent, mint irjak. Masok azt mondjak, hogy a pannonok kzl menekles kzben
tizennegyezer beleIulladt a kzeli Iolyoba, amit ktve hiszek, hiszen a tatar haboruban Magyarorszag ugy
kirlt, hogy Bela serege nemigen rughatott ennyire. Ugy latszik, a jambornak szletett Bela inkabb bekere,
mint hadra termett.
Ottokar pedig a magyarok legyzese es elzese utan meg elbizakodottabba valt, trvenyes Ielesege eleteben
masikat vett, a moszkvai kiraly lanyat, akit Kunigundanak hivtak. Kesbb azok, akik a csaszarvalasztast intezik,
meghivtak a csaszarsagra, amit pimaszul visszautasitott, miert is ezek RudolIot, Habsburg groIjat jelltek
csaszarnak, aki hajdan Ottokar udvarmestere volt. (385) Ottokar kenytelen volt visszaadni neki Ausztriat, hiszen
az nem eshetett ni tulajdonjog ala, ebbl haboru keletkezett, amelyben Ottokar, mint mindjart elbeszeljk,
elesett. Csehorszag kiralysagaba t ev multan visszakerlt Iia, az alig heteves Vencel, aki Otto brandenburgi
herceg gyamsaga alatt nevelkedett.
Allitsuk vissza a Iigyelem kzeppontjaba az oly sok veszdseggel es bajjal vert Belat. Ezt a derek es hitbuzgo
Iejedelmet senki sem Iogja hibaztatni, mindenki azt mondja, hogy szerencsetlen volt a haboruban. Gondoskodott
Esztergom varosanak ujjaepiteserl. Miutan az orszagot lecsillapitotta es lehetsegeihez kepest helyreallitotta,
Esztergomban Iejedelmi kltseggel templomot szentelt az isteni szznek, tudva, hogy annak istensege rizte
meg, hogy halala utan ott nyugodhasson, ahol az udvarat tartotta. Felesegetl, Mariatol, akit a grg csaszar
lanyanak tartanak, ket Iiut kapott, Belat es Istvant. Bela az apja eltt hunyt el, Istvan kvette az apjat. (390) igy
hat a mar megvenlt, de inkabb a bajok roppant sulya alatt megrokkant kiraly az dvsseg tizenkettedik
szazadat kvet hetventdik evben, majus nonaejan a budai szigeten meghalt, es egesz Pannonia keservesen
megsiratta. Testet elszallitottak Esztergomba, es tisztesseggel eltemettek abban a Ienyes egyhazban, amelyet ott
epitett volt; a Ioltar eltt vrs marvanybol emeltek egy kriptat, amelyben elhelyeztek Bela kiraly, hitvese,
Maria, es Bela Iia testet. Azt beszelik, hogy a kedves emleketl buzgo Flp esztergomi metropolita kesbb
szabadsagot vett maganak arra, hogy Bela kiraly tetemet ebbl a templombol atvigye a maga bazilikajaba, hogy
azt a kiralyi egyhazat kiralyi testtel ekesitse. Ezt az isteni Ferenc szerzetesei, akik a templomot gondoztak, igen
rossz neven vettek, es az gyet a romai szek ele terjesztettek. A per sokaig huzodott, es vegl az lett az itelet,
hogy a metropolita vigye vissza Bela elorzott tetemet az eredeti templomba; korunkban mindezt nemcsak a sir,
hanem egy ravesett epigramma is tanusitja. (395) Ugy tudjak, hogy Bela, a becslet es beke baratja, krlbell
harminchat evig uralkodott.
Bela kimultaval rksdesi jogon Iia, Istvan nyerte el Pannonia kiralysagat, akinek az uralkodoi
Ielsegjelvenyeket meltan adtak at mindenki tamogatasaval. Nem ugyanazzal a szerencsevel hadakozott, mint az
apja, tudniillik oly Ienyes diadallal verte tnkre az ausztriaiakat es a cseheket, hogy szlje nevenek
274
meghurcolasat e tekintetben a legnagyobb reszt jovatette. Es bizony, ha tovabb elhetett volna, mindenki a
legjobb es legjelesebb Iejedelemnek tartana; dicssegenek utjat allta az irigy es idetlen halal. Ottokart, aki atyjat,
Belat, Morvaorszagban megverte, es a hatart megsertve oriasi cseh es ausztriai sereggel elznltte az orszagot,
st brandenburgiakat is hozott, akkora vereseggel sujtotta a Rabca Iolyonal, hogy apjaert megIelel elegtetelt
vett az ellenIelen. (400) Ezutan Bulgariaba vezette a sereget, mert az parancsait nem teljesitette, es ott nehany
honap alatt IelIorgatta Also-Mysiat, ahonnan nagy zsakmanyt szedett. Vegl, hogy a tartomanyt ne hagyja el
dolgavegezetlenl, megostromolta a Ivarost, Bodonyt, a harmadik honapban elIoglalta a varost, amelynek
megszerzese utan a bolgarok kiralyat egesz Mysiaval egytt adoIizetjeve tette. Lanyat, Mariat, trvenyesen
Ielesegl adta Santa Karolyhoz, annak a Karolynak a Iiahoz, aki apostoli Ielhatalmazassal elIoglalta Szicilia
kiralysagat. Ettl szletett Martell Karoly, aki mint a maga helyen kesbb eladjuk RudolI csaszar lanyatol,
Klemenciatol, Karolyt, Lajos kiraly apjat nemzette. Vegezetl, kiralysaganak harmadik esztendejeben Istvan
eltavozott az elk sorabol; azt mondjak, a nagy szigeten halt meg, es a pspkk engedelmevel a budai szigeten,
az isteni szz egyhazaban temettek el.
Laszlo, akit a magyarok aztan Kunnak neveztek el, tdik Istvan nIej, nagy termeszet, inkabb harcra, mint
nyugalomra vagyo, a tisztessegre keveset ado, vagyait nemigen Iekez Iia, ugyanazon evben, melyben az apja
meghalt, teljes egyetertessel atvette a kiralysagot, es szabalyszeren megkoronaztatott, amirl az dvsseg
tizenkettedik szazadat kvet hetvenhatodik esztendnel olvasunk. (405) Nem sokkal az orszag atvetele es
lecsendesitese utan kiujult a cseh haboru, mely Istvan elz gyzelmevel ellni latszott. A csehek ugyanis
modIelett igyekeztek hataraikat kiterjeszteni, ami a magyaroknak nem tetszett, es a haboru Moravia hatarai miatt
ujra kitrt. A magyarokat batorsagra es hadakozasra kesztette az a kitn alkalom, amelyet azon idk kinaltak.
Mert amikor Ottokar, mint ide Iel erintettk, Ausztria Iltt veszekedni kezdett RudolI csaszarral, es kettejk
kztt sulyos viszalykodas tamadt, a csaszar tbbszri kvetkldessel sztkelni kezdte a haboruban valo
reszvetelre a pannonokat, a csehek ellenlabasait, jol tudva, hogy magyar segitseggel megtamogatva biztosabban
remelheti a gyzelmet. Az ohajtott haborura Ielszolitott Laszlo hseges es tevleges segitseget igert. Ekzben
egyes joakarok mindket oldalon kzbeleptek, hogy RudolIot es Ottokart sszebekitsek, mert attol Ieltek, hogy
ha ez a bels civakodas tovabb tart, a nemetekre nem csekely pusztulast hoz. (410) Munkalkodasuk nyoman az a
megallapodas szletett kzttk, hogy az ellensegeskedesnek klcsns rokonsaggal vessenek veget, ez is, az is
adja oda a lanyat, hozomany legyen Karintia es Krajna tartomanya, Ausztria pedig maradjon a csaszare. RudolI
Ausztria megszerzese utan azt kivanta, hogy Ottokar az sk szokasa szerint tegyen neki hsegeskt. Ennek
bszke lelke viszont hallani sem akart errl, mert ugy velekedett, hogy ezaltal urbol szolgava valnek. Ebbl uj
viszaly tamad, es mindkett hadat zen. A csaszar Irigyre lep Laszlo kirallyal, rk szvetseget kt vele, majd
pannon segitseget ker, amelyet azonnal megkap. Amikor a ket Iel Iegyveres sereggel tkzetbe bocsatkozik, es
kettejk kztt alig van ezerlepesnyi tavolsag, Ottokar Ielni kezd RudolI csapataitol, es az sszecsapastol meg
inkabb elijeszti a magyar segitseg. Erdekeire gondolva mar egyezkedesre hajlik, kveteket kld, akik reven
megigeri, hogy leteszi a szokasos eskt, ha az meltosagara valo tekintettel a csaszari satorban titokban trtenik.
(415) A csaszar elIogadja ezt a kiktest, am egy mulatsagos tlettel gunyt z a masik szegyenlssegebl. Az
emlitett terseg kzepen kiIeszitik a csaszari satrat, bell a csaszar parancsara, istenuccse!, magas emelvenyt
allitanak egy tronussal. Aztan koronasan, csaszari jelvenyekkel tettl talpig Ielekesitve, a padokon rendben
krben l birodalmi valasztok es a tbbi elkelsegek karejaban magahoz kereti Ottokart. Ez nehany
Iemberrel belep a satorba, alazattal Il az emelvenyre, megall a masik labainal, es mikzben a szokasnak
megIelelen mondja az nnepelyes eskszveget, hat az agyaIurtan megszerkesztett sator hirtelen negyIele
bomolva leomlik. A kiIundalt romlas a ket sereg szeme ele tarja a csaszar terde eltt alazatoskodo Ottokart. Az
egyik oldalon az alemannok rvendezve szemlelik a dicsseges, a tronuson Ielmagasztosult csaszart, a masikon
a csehek buslakodnak a megalazkodo kiralyon. Ottokar egyelre hallgat, es dulva-Iulva hazamegy. Amikor ezt
elmeseltek nejenek, Margitnak, akinek jogan Ausztriat elnyerte volt, ez addig szidta a Ierjet, amig az ismet ki
nem robbantotta a haborut a csaszar ellen, hogy lemossa ezt a gyalazatot. (420) RudolI az egyezseg Ielbomlasa
utan latta, hogy harcra kenyszerl, es ujjaszervezte a hadsereget. Laszlo kiralyt a szvetseg cimen megint
Ielszolitotta a csehorszagi hadjaratra, annak pedig semmi sem volt Iontosabb, mint hogy megkisertse a
szerencsejet a csehekkel szemben, akik atyjaval es nagyatyjaval is kzdttek. sszeszedte a segitseget, amennyit
tudott, es taboraval csatlakozott a cezarhoz. A ket ellenIel a tulso Ausztriaban, a Duna-part mellett talalkozott. A
csehek szamban es haderben, a svabok es a magyarok szervezettsegben es hozzaertesben alltak Ieljebb. A
275
csatajel elhangzasa utan a seregek sszecsapnak, mindket Iel sokaig es elszantan verekszik, mindket oldalon
sokan esnek el. Laszlo, emlekezve nagyapja veresegere, mast sem tesz, mint Ottokart keresve kutakodik az
egesz csatamezn. Vegl megtalalta a csehek kiralyat, es parbajra hivta ki; megallapodtak a Ieltetelekben, es
ha a magyarok evknyveire adunk valamit az sszecsapasban Laszlo meglte t; ezutan a csehek hadrendje
Ielbomlott, es oriasi vereseget szenvedtek. (425) Egyesek azt mondjak, hogy Ottokart az vei cserbenhagytak,
ket stajer pedig az egesz csata alatt t kereste, hogy megbosszulja rajta Iiverk halalat, akit trvenytelenl
meglt, es amikor ratalaltak, azonnal leteritettek. RudolI engedelyevel testet visszavittek Csehorszagba, es
Iejedelmi pompaval eltemettek. Az uralomban Vencel kvette, amint alabb a maga helyen elbeszeljk. A cseh
haborurol ennyit.
Miutan Laszlo a dicsseges zsakmanyt hazahozta Magyarorszagra, hirneve jocskan megnvekedett, mert csupan
ez egyetlen tetteert mindenki atyja es nagyatyja Ile helyezte. Es a RudolI csaszarral multkor kttt szvetseg
jovoltabol az orszagnak oly nagy nyugalmat teremtett, hogy nehany even at bekessegben uralkodhatott. Aztan
varatlanul a kumanokkal trt ki egy sszecsapas; mondjak, hogy ez az dvsseg ezerketszaz utani
nyolcvankettedik eveben trtent. (430) Ugyanis Oldamir kuman Iejedelem sszegyjttte a sereget, es tabort
ttt egy tonal, amelyet Hodnak neveznek, hogy onnan Magyarorszagot Iegyveresen megtamadja, majd amikor
elviselhetetlen rombolassal kimeritette, az egeszet a hatalmaba ejtse. Laszlo a kuman zavargasrol tudomast
szerezve sszeverbuvalta a legiokat, es kiszallt ellenk, hogy Iosztogatasaiktol megmentse az orszagot. Masnap,
amikor nyilt tkzetben sszecsaptak, roppant sulyos csata bontakozott ki. Azt mondjak, mikzben mindket
reszrl elkeseredett verekedes Iolyt, Tamas Iia Lorant batran viselkedett. Mert amikor a kumanokkal
sszerontott, igen sokat meglt, elreszegzett landzsaval sokat keresztldItt, es nem annyira szavakkal, mint
inkabb vitezsegenek peldajaval tzelte gyzelemre a magyarokat. De ez tkzet Iolyaman meg az istensegek is
joindulatuak voltak hozza, mert varatlanul zapor kerekedven amazok ijai, amelyekben a legjobban biztak, ugy
megereszkedtek, hogy tbbe nem lattak hasznukat. (435) Az ellenseget igy megszoritva a magyarok batorsaga
megnvekedett, ugyhogy rohamukat amazok mar nem birtak Ieltartoztatni. Az ellenseg mindentt sszeomlott,
nagy resze elesett, sokat elIogtak, es az egesz krnyeket mindenIele Ieldultak. Aztan a magyarok zsakmannyal
rakodva ujjongva hazajttek.
A kumanok kzl a vereseget kevesen usztak meg, ezek sszeszedtek a tbbieket, akik egykor szetszorodtak, es
elmenekltek a tatarokhoz, hogy vedelmet es megtorlast kerjenek tlk; ejjel-nappal hergeltek ket, es
vednkeiknek meg szoszoloiknak Ielkertek azokat a kumanokat, akik a regebbi bejvetel alkalmaval Ktny
meggyilkolasa miatt csatlakoztak a tatarokhoz, es velk egytt katonaskodtak. A tatarok az uszitasra az
dvsseg ezer Iltti ketszaznyolcvantdik esztendejeben visszajttek Magyarorszagra, a tulso
Magyarorszagot megint tzzel-vassal vegigdultak, a nemreg ujjaepitett Ialvakat leromboltak, szokas szerint
legyilkoltak az embereket, sokat rabba tettek, elvittek az sszes allatot, es Pestig mindent kiirtottak; e
szennyaradatot semmi modon sem lehetett Ieltartoztatni.
Laszlo korabban Karoly sziciliai kirallyal kttt rokonsagot; ez a Karoly pedig Lajos Irancia kiralynak es
Robertnek volt a Iivere, akik egytt hajoztak el Sziriaba, megszalltak Damiatat, amelyet aztan Lajos Iogsagba
esese miatt kenytelenek voltak visszaadni a szerecseneknek. (440) Szicilia kiralysagat kiragadta a nemetek es
Frigyes utodai kezebl, mivel a nemetek eltt ez a normannok Iennhatosaga alatt allt. Frigyes Iia, Konrad,
Germaniabol kivonulva megszerezte Apulia kiralysagat, amelyet ManIred, a nehai Frigyes csaszar agyasatol
szletett Iia tartott, akit Karoly csapatai Benevento kzeleben legyztek es megltek. Karoly nem sokkal kesbb
Alba hataraban legyzte es barddal azonnal leIejezte Korradint, Konrad Iiat, Frigyes unokajat. Laszlo tehat
ennek a Karolynak a lanyat vette Ielesegl, azonban sem ill megbecslesben, sem hazastarsi szerelemben es
szeretetben nem reszesitette; ugyanis azt beszelik, hogy a kuman menyecskekkel szerelmeskedett, trveny es
illem ellenere azok kzl tartott szeretket. Az erklcstelen szenvedely tulsagosan is hevitette, es mindenestl
azok beIolyasa ala adta magat; ezek kzl Ileg harmat emlegetnek, Ajduat, Kupcseket es Mandulat. (445) Ezert
legIontosabb emberei oly nagyon megharagudtak ra, hogy ugy latszott, mintha senkit sem utalnanak jobban
gyalazatnak kiszolgaltatott uruknal. Innen szarmazott a Kun Laszlo nevezet. Eletvitelenek erklcstelenseget a
papa ele terjesztettek. Emellett a kumanokkal valo erintkezes az eretnekseg gyanujat is Ilkeltette. A tbbi
kereszteny Iejedelembe is beIeszkelte magat az aggodalom, hogy a magyarok, akik mar maskor is elpartoltak a
bevett vallastol, kiralyuk peldajara visszaterhetnek seik hajdani tevelygesehez. Ezert hat a legszentebb szenatus
276
ugy latta jonak, hogy legatust kldjn Pannoniaba; az apostoli szek legatusava a tekintetes Flp Iermoi polgart
es biborost neveztek ki. (450) Ez megallas nelkl iparkodott Magyarorszagra, majd megerkezese utan a
Ipapsag es a Inemesseg keresere naponta korholta a kiralyt, eleinte a legnyajasabban Iigyelmeztette es
kerlelte, hogy mondjon le a pogany szeretkrl, becslje meg a megszentelt hitvesi agyat, ne tegyen semmit az
igaz hit elleneben; hiszen mindaz, ami a tbbi, alacsonyabb rangu emberben karhoztatando, az a Iejedelmi
szemelyben sokkal szembeszkbb es sulyosabb, es nem is ok nelkl, elvegre azoknak, akik a tbbiek
erklcseinek iranyitasara es tisztogatasara szlettek, azoknak ugy kell elnik, hogy masok a legkisebb
gyalazattal se illethessek ket; a jo kiraly legIontosabb ktelessege, hogy olyan peldat mutasson a tbbieknek,
akik neki szolgalnak, amelybl mindenki megtanulja a leghelyesebb eletmodot. Szigoruan dorgalta, amiert a
poganyokat a keresztenyek ele helyezi, hogy inkabb a hitetleneknek, mint az veinek akar tetszeni, hogy jobban
szereti az atkozott kumanokat, mint a magyarokat, es ezzel nem csekely gyanakvast kelt maga irant. Ezert hat
Iigyelmeztette, biztatta, korholta, szigoruan megrotta, vegl kiatkozassal Ienyegette, ha erklcseit ki nem
igazitja es meg nem javitja, ha nem el jamborabb es dicseretesebb eletet, es ha eletmodjanak megvaltoztatasaval
be nem bizonyitja, hogy nem tert el a katolikus vallastol. (455) Mindezek utan a kiraly meg jobban
megmakacsolta magat bevett szokasai mellett, meg tzesebben lelgette agyasait, es kereken kijelentette, hogy
naprol napra egyre jobban atadja magat az eszeveszett kejelgesnek es nIejsegnek. A legatus mely
Ielhaborodasaban atokkal sujtotta a kiralyt, a magyaroknak megtiltotta a hosszu szakall viseleset,
megparancsolta, hogy nyirjak le a hajukat, apostoli rendelettel betiltotta a kuman sveg viseleset, beszntette a
kuman ceremoniakat, amelyeket a kiraly peldajara sokIele sokan kvettek, es a katolikus vallas megszilarditasa
utan hazament Italiaba. A kumanokkal valo kzskdes nemsokara veszedelmere lett a kiralynak, mert a
kereszteny dvsseg ezer Iltti ketszazkilencvenkilencedik esztendejeben annak a kastelynak a kzeleben,
amelyet a magyarok Krsszegnek neveznek, dedelgetett kumanjai kegyetlenl meggyilkoltak. A dics
Pannonia az idejeben kezdett vesziteni tekintelyebl, mert mint alabb a megIelel helyen elbeszeljk, ekkor
kezdte bels haborusag marcangolni, melynek soran a Ialvakat, varosokat, mezvarosokat a tz es a kard oly
nagyon rontotta, hogy ugy latszott, mintha vegpusztulasra jutottak volna, hiszen beke es egyetertes sehol sem
mutatkozott, a gazdagsag mindenestl eltnt. A sulyos elszegenyedes kvetkezteben a nemesseg paraszti
eletmodra es, ami alig hihet, a ketkerek korde huzasara kenyszerlt. (460) Tudniillik nem volt kr, sem
masIele joszag, es az inseg miatt eIIele, emberek vontatta kordet hasznaltak, amelyet maig Laszlo szekerenek
hivnak. A belhaboruban nap mint nap klcsnsen irtottak egymast, es a csordak, az igasallatok kipusztulasaval
vegl is oda Iajult a helyzet, hogy barom helyett az emberek huztak parosaval a szekeret. Ennyit Laszlorol; most
terjnk sorban Velencei Andrasra.
277
278
10. fejezet - KiIencedik knyv
Mieltt Laszlo, aki krlbell tizennegy evig uralkodott, kegyetlen sorsat elszenvedte volna, a magyarok
behivtak Pannoniaba Andrast, akit mellekneven Velenceinek mondtak, es megtettek t hercegnek, mely
meltosag az elhalt kiraly helyebe szokott lepni. Szarmazasat kisse tavolabbrol kell nyomon kvetnnk, hogy ki
ne maradjon valami, ami a trtenethez nagyon Iontos, vagy ne tnjek Iel ugy, hogy jogtalanul szamitott a
kiralysagra. Mondtuk, hogy masodik Andras negyedik Belanak es Kalman hercegnek volt az apja, hogy a papa
sztnzesere es megbizasabol a szentseges hadjarat elere allva Ielesege meglese utan elhajozott Sziriaba,
elIoglalta Damiatat, es sok derek tettet hajtott vegre; ugy tudjak, hogy a velencei Ilotta hozta vissza az
Adriai-blbe, ahol az estei herceg regi baratkent Ienyesen Iogadta, es hogy a kereszteny kzsseg eltt nagy
erdemeket szerzett, nagy dicsseggel visszater tekintelyes kiralyt szivelyesebben vendegelje meg, csodas
szepseg lanyat arra utasitotta, hogy Iolyvast mellette tartozkodjek, etkezes kzben szolgalja ki, hogy barati
erzelmei nyilvan megmutatkozzanak. (5) A lany bajainak, nyilt tekintetenek, csoda jo termeszetenek lattan
langra gyult, annal is inkabb, mert Ielesege nem volt. Meg aznap szinten megvallotta szerelmet az apanak, es a
lanyt Ielesegl kerte. Az apa, tudva, hogy az rangja sokkal alacsonyabb, hogy gyermeke szerencsejet ne
akadalyozza, a magaet meg elsegitse, nemcsak rmmel beleegyezett, hanem azonnal odahivatta t, es tanuk
eltt megtrtent az eljegyzes. Andras az eljegyzes napjan aposanal megtartotta az eskvt, lezajlott a
naszejszaka, aztan, ahogy illik, elhozta magaval Pannoniaba. Andras halala es temetese utan az asszony
sszehivta a Ipapokat, es az elkelk sokasaganak a jelenleteben caIolhatatlan bizonyitekokkal igazolta, hogy
teherben van. Nehany nap mulva engedelyt kert a tavozasra, hazament az apjahoz, es Esteben lakott, ahol
megIelel idben egy Iiut szlt, aki az Istvan nevet kapta, es akirl mindenki ugy beszelt, mint Magyarorszag
kiralyanak a Iiarol. (10) E velemeny hitelet nvelte a gyermek szepsege es Iejedelmi termeszete, mely
ketsegkivl tanusitotta, hogy kiralyi verbl szarmazik; kesbb tamogatta az a teny is, hogy meg ki sem ntt az
iIjukorbol, amikor iIjonti uralomvagytol sztkelve megprobalta nagyapjat kiturni a hatalombol. A dolog
azonban nem sikerlt elkepzelese szerint, ezert elkergettek, es Hispaniaba ment Jakab aragoniai kiralyhoz, aki
hajdan az nveret, Andras kiraly lanyat vette Ielesegl; ott tanyazott egy darabig, majd visszament Italiaba,
hatha veletlenl alkalom adodik az uralkodasra. Amikor a ravennaiak megtudtak, hogy hazajtt, nyomban
megvalasztottak elljarojuknak, hogy a varos elere arisztokratat allitsanak. Azonban a poszt atvetele utan nem
sokkal, vagy a polgarok partoskodasa, vagy a sajat hibaja miatt, ezt sohasem tudhattam meg biztosan, kiztek
onnan, es elmeneklt Velencebe. Ott eldegelt egy ideig, es baratai javaslatara Ielesegl vette egy, a Morosini
csaladbol szletett dusgazdag patricius IerIiu lanyat, akinek Tomasina volt a neve, es hozomanykeppen
megkapta aposa terjedelmes birtokat. (15) Ez szlt neki egy Iiut, akit a nagyapjarol Andrasnak neveztetett el;
Velenceben szletven es neveltetven, e varosrol kapta a melleknevet. Mihelyt dusgazdag nagybatyjat mellett
nagyobbacska lett, nem annyira a sajat elhatarozasabol, mint vei biztatasara remenyt kezdett taplalni a
nagyatyai tronra, ezert meg Laszlo eleteben az ellenszenves kiraly iranti gylletbl tbb Inemes behozta
Pannoniaba. Hogy nagyapja orszaganak jussabol ki ne semmizzek, Laszlo kiraly halala utan az egesz nep
szavazataval kihirdettek kiralynak, es a koronajelvenyeket szabalyszeren atadtak neki. Mivel Andras kiraly
Iiatol, Istvantol, es Morosini Tomasinatol szletett, anyja csaladi cimeret hasznalta, amelybe mindssze egy
krkeresztet illesztett bele, hogy a tbbi Morosinitol megklnbztessek, szlje nemesseget annyira tisztelte,
hogy az anyja iranti szeretetbl es ama varos nagyrabecslese miatt az alacsonyabb rangu cimert a hatalom
elnyerese utan sem tagadta meg. De ra kell ternnk a haborukra, amelyeket viselt.
A hatalom megszerzese utan bator lelekkel hadjaratot vezetett Ausztriaba. Serenyen sorozast tartott, sszeszedte
a csapatokat, es Ausztriaba vonult, a tanyakat mindenIele Ieldulta, Ielegette, tbb kisvarost ervel bevett, sok
Ioglyot ejtett, es meglehets sikerrel tert vissza Pannoniaba, mert arrol erteslt, hogy nehany par-toskodo
nyugtalansagot szit ellene, es e gyanut helytallonak tapasztalta, miert is elkeseredett, hogy nem Iejezheti be a
megkezdett haborut, amellyel az ausztriaiak galadsagait es htlenseget meltokeppen megtorolhatna. (20) Ugy
velekedett, hogy egy uj Iejedelemnek nem kell azonnal kegyetlenkednie a parttkkel szemben, inkabb a
szemhunyas es a megbocsatas mellett dnttt, hogy ne kemenyseggel, hanem josaggal alapozza meg a hirnevet.
A lazadok ebbl meg nagyobb batorsagot meritettek, mert a kiraly ovatossagat es trelmet tunyasagra
magyaraztak. Azt mondjak, vezetjk Janos es Henrik ban volt, tovabba Pocs Iia, az Ujlakon szletett Ugrin,
279
akik a tbbi sszeeskvvel egytt kvetek utjan a gyermek Karolyt kertek BoniIac papatol. A papa nemcsak az
elkelk keresere, hanem Szicilia kiralyanak kvetelzesere is, aki ugy velekedett, hogy Iia reven az orszag
rksdes jogan neki jar, a tanacsban ugy dnttt, hogy el kell kldeni a pannonoknak Karolyt, Karoly sziciliai
kiraly alig tizenegy eves Iiat. Es az apostoli tanacs tudtaval sulyos lepest tett ez gyben, amennyiben ennek
Ielhatalmazasaval Karoly az dvsseg ezer Iltti ketszazkilencvenkilencedik esztendejeben, meg Andras kiraly
eleteben eljtt Magyarorszagra. Azonban kisse vissza kell kanyarodnunk, hogy Karoly szarmazasa ne maradjon
homalyban.
(25) tdik Istvannak, negyedik Bela Iianak a lanya Maria volt, aki nehai nagyanyja nevet kapta, aki a grgk
csaszaranak volt a lanya. Apja, Istvan, trvenyes ktelekkel Izte t Santa Karolyhoz, annak a Karolynak a
Iiahoz, aki az apostoli szenatus Ielhatalmazasaval es joindulatabol Szicilia kiralysagat szerezte meg. Ebbl a
Irigybl szletett Martell Karoly, aki Ielesegetl, Klemenciatol, RudolI csaszar lanyatol, egy Iiat nemzett, akit
eleinte Karobertnek, vagyis Karoly Robertnek neveztek, amikor azonban elkldtek Magyarorszagra, csak az
els nevet tartotta meg, es Karolynak hivtak. Ebben a magyarok evknyvei tevednek nemikepp, ugyanis
Magyarorszagra Martell Karoly jtt es nem a Iia. Tudniillik masodik Karoly sziciliai kiralynak Ielesegetl,
Mariatol, Magyarorszag kiralyanak lanyatol hat Iia es t lanya volt. (30) A legnagyobb, Martell Karoly, anyai
rksegkent Magyarorszag kiralysaganak, a masodik, Robert calabriai herceg, apai rksegkent a napolyi
kiralysagnak volt a varomanyosa, a harmadik, Flp, a tarantoi hercegseget birtokolta. A Klemencia nev
elsszltt lanyt hozzaadtak Karolyhoz, Flp Irancia kiraly elsszlttjehez, a masodszlttet, Blankat, a
Sziciliaban uralkodo Jakab vette Ielesegl, a harmadikat, Leonorat, az aragon Frigyes, Jakab ccse nyerte
hitvesl. Mindez Biondotol, a regi trtenelem jeles tudosatol szarmazik. De els Karoly sziciliai kiraly
genealogiajarol egyebeket is ideiktatunk azokrol az olomtablakrol, amelyek Napolyban, az sirjan talalhatok. E
tekintetben bocsanatot kerek, ha messzire kalandozom, hogy az egesz temat megismertessem. A
legkeresztenyibb Vilmos kiraly lanya, Konstancia kiralyne ugyan apaca volt Palermoban, az egyhaz utasitasara
megis Ierjhez adtak a svab nembl szarmazott Henrik csaszarhoz. (35) E naszbol szletett az dvsseg ezer
Iltti tvennyolcadik |!| esztendejeben a mennyei Istvan nnepen lesiben Frigyes csaszar. Ezek eleinte nem
tudtak birtokba venni az orszagot, mivel Rogerius kiraly hazassagon kivl szletett Iia, Tankred, ersen
ellenallt. Tankred halala utan megint hadjaratot inditottak Sziciliaba, es az isteni megvaltas ezer Iltti
szazhetvennyolcadik esztendejeben nagy erIeszitessel elIoglaltak az orszagot. Ebben a kiralysagban
Konstanciat Iia, Frigyes kvette, aki itt tvenegy evig, romai jelvenyekkel 32 evig uralkodott, Jeruzsalemben
pedig huszonnyolcig. Az ur megtesteslesenek 1251. esztendejeben december idusan 56. eleteveben, Luca
istenn nnepen tztl es viztl eltiltatott, st, negyedik Ince papa a lyoni zsinaton Ipapi hatarozattal a
csaszarsagtol is megIosztotta. (40) Az ur 1255. eveben az isteni Magdolna nnepenek elestejen pedig
elhalalozott. Fia, Konrad, szabalyszeren kvette t. Vagy ket evig ostromolta Napoly varosat, Ialait lerombolta,
mert az h engedelmesseget tanusitott a romai egyhaz irant. Konradot a trvenytelen szletes ManIred kvette
a kiralysagban, es tiz evig uralkodott. Beneventonal legyztek es megltek t, tudniillik Alemanniabol szarmazo
menyet nem minden alattomossag nelkl bevadoltatta, mert Konrad, Konrad kiraly Iia, meghalt. A Iejedelmek
es tartomanyurak rendeletebl, a romai egyhaz engedelye nelkl megszerezte Szicilia kiralysaganak a koronajat,
igy csinaltak ezt Szicilia tbbi kiralyai is, akik a Ielsegjelvenyeket a sajat elhatarozasukbol csupan a palermoi
bazilika egy szal Ipapjanak a reven szoktak Ilvenni. Ezutan Karoly, Anjou groIja, Lajos Irancia kiraly es
Blanka kasztiliai kiralylany masodik Iia, aki az eletszentsege Iolytan az istensegek kze emeltetett Lajos Irancia
kiraly es provence-i groI testvere volt, nl vette Rajmund Berengar provence-i groI legIiatalabb lanyat es
rkset, Beatrixot, akitl Karoly szletett. (45) Kesbb negyedik Orban Ipap es papa az isteni megvaltas
1274. eveben Anjou Karolyt Ilkeltette ManIred, Szicilia kiralya ellen, ugy hivta be a Galliakbol, mint a romai
egyhaz vedelmezjet, es raruhazta Szicilia kiralysaganak teljes jogat. Amikor azonban Orban eltavozott az
eletbl, elkepzelesenek pedig nem mutatkozott eredmenye, negyedik Kelemen papa papasaganak els eveben a
laterani bazilikaban a sziciliai kiralysag koronajat szabalyszeren atadta a most szoban Iorgo els Karolynak az
isteni megvaltas ezer Iltti 275. esztendejeben. Ez szerencsevel kiserve bevonult az orszagba, es rvid id alatt
az egeszet a hatalma ala hajtotta, amikor pedig els Karoly a Foggia nevet visel varosban elete utolso napjat
beIejezte, es testet atszallitottak a napolyi bazilikaba, szabalyszeren kvette t Iia, masodik Karoly, a salernoi
herceg.
Most mar azonban masodik Karolyrol es termekenysegerl kell szolnunk. Felesegetl, Mariatol, Magyarorszag
280
kiralyanak lanyatol 14 gyermeke szletett; Iiu kilenc, lany pedig t. Elszr is Martell Karoly salernoi herceg,
akit meg szlei eleteben Magyarorszag kiralyava valasztottak; Lajos toulouse-i pspk, aki nem erdemtelenl
kerlt az istensegek kze; Robert, Calabria hercege; Flp, a tarantoi herceg; Rajmund Berengar, aztan Janos es
Trisztan; Janos durazzoi herceg, vegl Peter, Gravina groIja. (50) A lanyok kzl Klemencia volt az elsszltt,
akit Del Balzo Karoly vett Ielesegl; Blanka, Jakab aragoniai kiraly hitvese; Leonora, Frigyesnek, a sziciliai
kiralynak a Ielesege, Maria Mallorca kiralyae, Beatrix Ferrara hercegee, kinek halala utan nl adtak a Del
Balzo csaladbol szletett Bertramhoz, Motecambio groIjahoz. Azonban masodik Karoly a napolyi kiralysagban
az dvsseg 1308. eveben, majus negyedik nonaejan, uralkodasanak 25. eveben beIejezte az eletet, es a
kiralysagban Robert kvette, mivel Martell Karoly, az elsszltt, az batyja, Magyarorszag kiralysagat nyerte
el, mint alabb szoba kerl. O RudolI romai kiraly leanyat, Erzsebetet kapta hitvesl, akitl negyedik Karoly es
masodjara Klemencia szletett. Martell meg szlei eleteben elhunyt Napolyban, es Ielesegevel egytt az sk
sirja mellett temettek el a bazilikaban. Fia, Karoly, rendben kvette az apjat mind Magyarorszag kiralysagaban,
mind a salernoi hercegsegben. E kiternel meg el kell idznnk egy kicsit, hogy az utokor szamos dologrol
hasznos es tmr ismeretet szerezzen.
(55) Robert apja eleteben, Calabria hercege leven, elvette Violantat, Peter aragoniai kiraly lanyat; innen szletett
Karoly, Calabria hercege. Meg nem kvette atyjat az uralomban, amikor anyja eltavozott az eletbl, Robert
pedig nl vette Mallorca kiralyanak lanyat, Violanta unokatestveret, Sanciat, akitl nem maradt gyermeke. Az
apat, masodik Karolyt, VIII. BoniIac papa rendeletere es partIogasaval kvette az atyai kiralysagban, nem
pedig Karoly, Magyarorszag kiralya, az unokaccse, Martell Karoly Iia. Az ur szletesenek 1308.
esztendejeben, augusztus kalendajan VIII. Kelemen papa Ielesegevel, Sanciaval egytt megkoronazta t
Avignonban. Negyvenharom evig, 8 honapig es 11 napig uralkodott; Napolyban halt meg; Klara istenasszony
templomaban temettek el eletenek 63. eveben. Unokaja, Johanna nyerte el az orszag uralmat. (60) A kiraly
halala utan Sancia kiralyne zvegyi allasat es ruhajat szepen rizte egy evig a palotaban, aztan bevette magat a
szent kereszt kolostoraba a szzi elet apacak kze, ahol a legnagyobb alazatban es szegenysegben eldegelt az
ur szletesenek 1345. esztendejeig. (65) Flp tarantoi herceg ket asszonyt vett, az egyik Grgorszag
despotajanak volt a lanya, a masik Karolye, akinek mellekneve Valois volt; az elstl negy gyermeke szletett,
ket Iiu, ket lany. Az elsszltt Peter volt; anyja rksege jogan az ugynevezett Romania despotajanak
neveztek, es Mallorca kiralyanak a lanyat vette Ielesegl, akitl nem maradt utoda. Meg atyja eleteben meghalt,
es az isteni Domonkos templomaban nagyatyja melle temettek; Iiatalabb Iivere Karoly volt. A lanyok egyike
Alemannia kiralyneja lett, a masik, Beatrix, Brennai Valter Ielesege, akit atheni hercegnek es Licinio groIjanak
neveztek, es akitl nem szarmaztak gyermekek. Flp tarantoi hercegnek Ielesegetl, Katalintol, aki Balduin
konstantinapolyi csaszar lanya leven anyjat kvette az uralomban, harom Iia es ket lanya szletett, elskent
Robert, aki jogszeren kvette a szleit, aztan Lajos es Flp, utanuk Margit es Maria. Ez a Flp tarantoi
herceg vegl is meghalt Napolyban, es az apja melle temettek Domonkos egyhazaban. Rajmund Berengar
Ieleseg es gyermekek nelkl zarta le az eletet. Janos meg nem vette Il a keresztseget, amikor csecsemkoraban
meghalt, Trisztan hasonlokeppen kiskoraban halt meg, amikor apja meg Iogoly volt Aragoniaban. Janos,
Peloponnesus vagyis Morea Iejedelme, Durazzo hercege e Ielsziget urnjet vette Ielesegl, akitl nem kapott
gyermeket, az viszont kijelentette, hogy meg els Ierje eleteben masikhoz megy, ezert elvaltak, es trvenyesen
Ielesegl vette Agnest, Peter calicei groI lanyat. Innen harom Iiu szletett, Karoly, Durazzo hercege, tovabba
Lajos es Robert. Janos meghalt Napolyban, es az apja sirja melle temettek, az isteni Domonkos bazilikajaban.
(70) Azt mondjak, Peter, masodik Karoly legkisebb Iia, Gravina groIja, unokaccsevel, Karollyal, Flp tarantoi
herceg Iiaval egytt meghalt abban az tkzetben, amely a Iirenzeiek megsegiteseert a most Catininak nevezett
hegynel Iolyt. De ra kell ternnk masodik Karoly lanyaira. Els lanyatol, Klemenciatol, Del Balzo Karoly
Ielesegetl, Flp, Franciaorszag kiralya szarmazott, aki Burgundia Iejedelmenek lanyatol Janos kiralyt
nemzette. Janostol es Janos cseh kiraly lanyatol Lajos szletett, Anjou, Berry es Burgundia hercege, tovabba
Navarra kiralynje, elbb Vertus groIjanak hitvese. Karolytol pedig es Bourbon hercegenek lanyatol szletett
Karoly, Franciaorszag kiralya, meg Lajos orleans-i herceg. Masodik lanyatol, Blankatol, az aragonok kiralyanak
nejetl Aragonia szamos kiralya szarmazott. (75) A harmadiktol, Leonoratol, Frigyes sziciliai kiraly hitvesetl, a
kvetkezket emlitik. Elszr Peter kiraly, egy lany, az aragonok kiralyanak Ielesege, utanuk Janos atheni
herceg. Frigyes es Leonora lanyatol Erzsebet szletett, aki Bajororszag hercegehez ment hozza, innen szletett
Istvan, Bajororszag hercege. Peter pedig, Szicilia kiralya, a tarantoi herceg lanyat, Erzsebetet vette Ielesegl.
281
Het gyermeket nemzett tle, elskent Lajost, aki az uralomban kvette, aki azonban eletet gyermekaldas nelkl
Iejezte be, aztan Frigyest, akinek Ielesege Peter aragon kiraly lanya, Konstancia volt, akitl Maria, Szicilia
kiralynje szletett. Ez elhalalozvan, Ielesegl vette Antoniat, Andria hercegenek a lanyat; innen nem
szarmazott utod. Ezenkivl Peter kiraly lanyai ten voltak; az els Leonora, a masodik Peter aragon kiraly
hitvese, akitl az aragon kiralyok es Blamont hercege szlettek; a harmadik Messinaban az isteni Klara szzei
kze allt, es eletszentsegeert rks Inkasszonynak valasztottak meg; a negyedik a Mariatol szletett hires
EuIemia szz. Masodik Karoly utolso eltti lanyanak, Mallorca kiralya Ielesegenek utodairol nem maradt hir.
Az utolso, Beatrix, Ferrara hercegenek hitvese, nverevel vetekedett a gyermektelensegben. (80) Masodik
Ierjetl, Del Balzo Bertramtol, a canosai hercegtl pedig egy lanyt kapott, aki a Maria nevet viselte, es aki
Alberikhez, az ugynevezett vienne-i koronaherceghez ment Ielesegl.
Mindazaltal, hogy vegre visszaterjnk Magyarorszag kiralyaihoz, Karoly, Magyarorszag kiralya, Martell Karoly
Iia, Erzsebetet, Lengyelorszag Iejedelmenek a nveret vette Ielesegl, Iejedelemrl beszelek, minthogy elnyerte
Krakko uralmat. Harom Iiuk lett, Lajos, Andras es Istvan, akikrl meg sok szo esik. Martell Karoly lanya,
Klemencia, Lajost, Franciaorszag kiralyanak, Szep Flpnek a Iiat kapta Ierjl, csecsemjk, az apja halala utan
szletett Janos, alig ert meg nyolc napot. Franciaorszag kiralysaga ezutan atszallt Karolynak es Klemencianak,
masodik Karoly lanyanak szlttere, Flpre, akinek mellekneve, ahogy most mondjak, Valois volt. Karoly,
Robert kiraly Iia es Calabria hercege, ket Ieleseget nyert. Egyikk Katalin volt, Ausztria hercegenek a lanya,
akitl nem szletett utod; ennek testet Napolyban helyeztek el az isteni Lrinc templomaban; (85) a masik Maria
volt, Valois Karoly lanya, Katalin konstantinapolyi csaszarne nvere, akitl ket kisleanyka szletett, megpedig
Johanna es Maria. Ez a Karoly az ur szletesenek ezer Iltti 302. esztendejeben az isteni Marton napjan meg
apja, Robert eleteben elhalalozott Napolyban, es Calabria urasagaban rendben az rkebe lepett lanya, Johanna.
Karoly kiraly Iia, Martell Karoly unokaja, Lajos kiraly, Magyarorszag tronjara emeltetven Ielesegl vette
negyedik Karoly romai csaszar lanyat, akitl nem szarmazott utoda, ezutan amint a magyarok evknyvei
hagyomanyozzak, amelyek errl es egyebekrl sok mindent elIelejtenek elvette Erzsebetet, az ugynevezett
bosnyak ban leanyat. Ettl ket lany szletett, Maria, Zsigmond kiraly Ielesege, aki a magyar kiralysagban
kvetkezett, es Hedvig, aki Litvania Iejedelmehez ment hozza, es aki kvette apjat a lengyel kiralysagban,
melyet anyai rkseg jogan nyert el. Andras pedig, az ccse, a legkisebb, mint alabb bvebben elbeszeljk,
Robert kiraly unokajat, Karoly leanyat, Johannat kapta Ielesegl, akitl apja, Andras kiraly halala utan Martell
Karoly szletett, azt ugyanis az dvsseg ezer Iltti haromszaznegyventdik esztendejeben, szeptember
nonaejan, Aversaban megltek, es a napolyi bazilikaban hantoltak el, vegtisztesseget nem bns Ielesege adta
meg, hanem jambor modon egy napolyi klerikus, Minutoli Orsello. (90) Testvere, Lajos, ezutan a masodik
evben tekintelyes sereggel benyomult Italiaba, es Andras halalat tetezve torolta meg; ugyanis bevonulasa utan
meg egy ev sem telt el (mert az orszagba januar honapban erkezett), amikor Aversat elIoglalta. Tiszteletadas
vegett sszesereglett minden rokon, Robert tarantoi herceg, akit konstantinapolyi csaszarnak cimeztek, ccse,
Flp, Karoly, Durazzo kiskiralya, tovabba Lajos es Robert, a testverek, akiket Lajos kiraly egytl egyig
azonnal bilincsbe vert. Durazzo kenyurat leIejeztette Aversaban, ahol ccset, Andrast, ktellel megIojtottak.
Aztan elment Napolyba, amelyet harc nelkl bevett. Castelnuovot, ahol a palota allt, es amely nkent megadta
magat, nyugodtan elIoglalta, ugyanis Johanna Iiaval, Karollyal egytt hajora szallt, es par nappal korabban
eltavozott innen, miutan a megadast megparancsolta. Az orszag elIoglalasa utan Karolyt, Johannanak Andrastol
valo Iiat, negy kiralyi verbl szarmazo rokonaval egytt atvittek Magyarorszagra. Karoly ugyanazon evben
meghalt, es a kiralysirok kztt temettek el SzekesIehervaron. (95) A tbbi urasag ottmaradt a brtnben;
Istvan, Lajos magyar kiraly Iia, Bajororszag hercegenek lanyat kapta Ielesegl, akitl csak Erzsebetet nemzette.
Es hogy visszaterjnk a tarantoiakhoz, Robert, Flp herceg elsszltte, akit konstantinapolyi csaszarnak es
tarantoi hercegnek neveztek, trvenyes hazastarsul vette Mariat, Bourbon hercegenek a lanyat, akit elzleg a
ciprusi kiraly Iiaval adtak ssze, de tle nem maradt utoda. Az dvsseg ezer Iltti haromszazhatvannegyedik
esztendejeben Napolyban halt meg, es Gyrgy egyhazaban temettek el. ccse, Flp kvette; Maria is
ugyanabban a varosban halt meg, es az isteni szz egyhazaban temettek el. Lajos, a tarantoi Flp masodik Iia,
papai Ielmentes nelkl Ielesegl vette Johannat, Szicilia kiralynjet, akitl elszr a rvid elet Katalin szletett.
(100) Aztan VI. Kelementl kieszkzlte a papai engedelyt meg az apostoli hozzajarulast, mivel ugyanazon
szlktl szarmazott, es egy rvid ideig Avignonban elt, ahova Lajos es Johanna a magyar kiralytol, Lajostol
valo Ielteben elvonult, de amint majd meglatjuk ugyanez a papa visszahelyezte ket a kiralysagba, es junius
282
negyedik kalendajan, pnksdkor, Napolyban a pistoiai Ipap megkoronazta ket. A koronazast kvet hatodik
napon Franciskat elragadta a varatlan halal. Lajos pedig, Johanna Ierje, az dvsseg ezer Iltti
haromszazhatvankettedik esztendejeben az ur mennybemenetelenek napjan Castelnuovoban eltavozott az
eletbl, es vegrendeletenek megIelelen anyja melle a monteverginei kolostorban temettek el. Johanna kiralyn
meg egy evet sem varva hozzament Jakab mallorcai kiralyhoz, akitl nem szlt utodot, hanem ez elment
Hispaniaba, es amint mondjak, KasztIlia kiralysagaban Iejezte be az eletet. Az asszony aztan Ierjl kivanta Otto
braunschweigi herceget, akit valamivel kesbb maga tett meg tarantoi hercegge, utodot pedig nem hoztak
vilagra. Johanna az dvsseg ezer utani haromszaznyolcvankettedik esztendejeben Muro varosaban halt meg,
ahova harmadik Karoly kiraly parancsara tavolitottak el, es az isteni Klara egyhazaban Ildeltek el. Harmadik
Flp, Flp tarantoi herceg Iia, akit konstantinapolyi csaszarnak neveztek, ket Ieleseget kapott, elszr Mariat,
Robert kiraly szlttenek, Karoly calabriai hercegnek a lanyat, de egy sarjuk sem elte tul a gyermekkort,
masodjara Erzsebetet, Istvannak, Magyarorszag kiralya harmadik Iianak a lanyat. (105) Miutan utod nelkl
meghalt Tarantoban, nvere, Margit kvette jog szerint; ez pedig mint Flp tarantoi herceg lanya, rokonai tudta
nelkl trvenyes hazassagot kttt Del Balzo Ferenccel, akit kesbb Lajos es Johanna kiralyn Andria
hercegeve tett meg. Ezektl szarmazott Del Balzo Jakab, akit egykor konstantinapolyi csaszarnak neveztek, a
tarantoi herceg, es Antonia, Frigyes sziciliai kiraly hitvese, aki koraszlesbe halt bele. Margitot pedig, akirl
beszeltnk, Johanna kiralyn a Ierje miatt Napolyba tavolitotta el, ott elte meg utolso napjat, es az elhunytaval
a nemes tarantoi haz teljesseggel kihalt, ugyanis a masodjara szletett Maria, ennek huga, Napolyban szzen
halt meg. Karoly durazzoi herceg, Janos els Iia, Ielesegl vette Mariat, Robert kiraly Iianak, Karoly calabriai
hercegnek a lanyat. Ettl egy alig par napot megert kisIiu szletett, meg negy lany, Johanna, Agnes, Klemencia,
Margit. Azonban ez a herceg Aversaban meghalt az isteni dvsseg ezer Iltti haromszaznegyvennyolcadik
esztendejeben. (110) Lajoshoz, Durazzo kiskiralyahoz, Janos masodik Iiahoz, Sanseverino Robert lanyat,
Margitot adtak nl, aki Karolyt szlte. Lajost Johanna kiralyn utasitasara a Castello d`Ovoban bilincsbe
vertek, es kilehelte a lelket, majd az isteni kereszt templomaban helyeztek el. Ugyanezen Janosnak harmadik
Iiatol, Roberttl, egyetlen n szletett, akinek ket Ierje volt; az egyik, mint mondjak, Lajos, Navarra kiralyanak
a Iia, aki gyermek nelkl halalozott el Apuliaban, es napolyi Ildre, az isteni Marton templomaba vittek el; a
masik pedig Robert, az artois-i groI Iia, akit harmadik Karoly kiraly parancsara a Castello d`Ovoban tmlcbe
csuktak, ahol kiszenvedett. Agnesnek is ket Ierje volt; az els Scaliger Cangrande, Verona zsarnoka, aztan Del
Balzo Jakab, Andria hercege es Margit Iia; utod egyiktl sem lett. Klemencianak De Pace Karoly volt a Ierje, a
sajat unokatestvere, Johanna durazzoi hercegn szlttenek, Lajosnak a Iia; a hazassag apostoli engedellyel jtt
letre. (115) Durazzo hercegenek, Lajosnak a Iia, Karoly, Durazzo hercegenek, Karolynak a lanyat, Margitot
vette nl, akitl Laszlo es Johanna szletett. Ezt a Lajostol szarmazo Karolyt VI. Orban papa az ur ezer Iltti
haromszaznyolcvanegyedik esztendejeben Szicilia kiralyava nyilvanitotta, es pnksd napjan Romaban
szabalyszeren megkoronazta, aki aztan ellenallas nelkl megszerezte Napolyt.
Ugyanez a harmadik Karoly italiai koronazasanak hatodik eveben elnyerve Magyarorszag kiralysagat, mint
alabb bvebben megirjuk, az orszag valamennyi Iuranak es pspkenek, tovabba Erzsebetnek es Lajos kiraly
lanyanak, Marianak a jelenleteben es mindkettejk beleegyezesevel SzekesIehervarott trvenyesen
megkoronaztatott, es ugyanezen a napon, mely december legutolso napja volt, olyan mertek napIogyatkozas
trtent, hogy annal nagyobb soha a mi idnkben, es ez azt jvendlte, hogy rvid ideig Iog uralkodni. Es a
legkzelebbi Iebruar idusan Maria es anyja, Erzsebet, parttese soran a budai varban szamos sebbel attttek,
atszallitottak Visegradra, ahol a 27. napon mereggel vegeztek vele. Szicilia kiralysagaban Laszlo kvette t;
kilencedik BoniIac Acciajuolo Angelo, a szent Lrincrl nevezett kardinalis reven beltztette t a kiralyi
jelvenyekbe, akit aztan Szicilia kiralysagaban rkseg cimen Johanna kvetett. Ha az egesz tema kiIejteseben
messzire kalandozom, az utokor oktatasara valo tekintettel elnezest kerek, mivelhogy szolni kell a kiralyok altal
allitott, hogy ugy mondjam, groIokrol is.
(120) Mert elszr els Karoly, Szicilia kiralya, Vienne-i Valtert Licinio, Sanseverino Gyrgyt Marsico, RuIIo
Petert Catanzaro, Flpt, akinek mellekneve regebben MonteIortei volt, MonteIorte, Del Balzo Bertramot
Avellino groIjava nevezte ki. Aztan masodik Karoly Sabrano Hermengart Ariccia, Del Balzo Bertramot Monte
Canosa, MonteIortei Janost Scilla, Chiaromontei Vitardot Chiaromonte groIjava tette. Orsini Romannak, Orsini
Gentilis Iianak, a sziciliai kiralysag Ibirajanak Anasztazia, MonteIortei Guido groI lanya lett a Ielesege, ezert
nolai groIIa lett; Gaietano GotIredhoz, nyolcadik BoniIac papa unokaccsehez, Fondi Dominiat adtak. A
283
napolyi SiginolI Bertalant ugyanez a kiraly Caserta groIjava es Szicilia kiralysaganak nagykamarasava tette, Ser
Janost pedig, az ccset, AliIe groIjava nyilvanitotta, kesbb Robert kiraly parancsara Iiverevel egytt kitettek az
urasagbol. Ezutan Robert, Szicilia kiralya alatt Marciano Tomasius Scilla, Gaietano Ferenc biboros Caserta,
Gianvillini Miklos Sant`Angelo, RuIIo Jordan Sinopoli, Sanseverino Flp Altomonte, Sanseverino Rogerius
Melito, Miklos eboli es capuai herceg Trevi, Capuai Robert Altavilla, Sanguivetoi Janos Corigliano, Gianvillini
Miklos a nehai Ielesegenek, Lauriai Rogerius lanyanak a tulajdonaban lev Terranova, (125) Pipin Miklos
Minervino, Nizzai Gaspar Trilizio, Agnoi Richard Loreto, Acquaviva Miklos San Valentino, Lussano Richard
Sutri, Visonzi Robert Mirabella, Pipin Peter Vico, Salvacossa Peter Bellante, Agno Tomasius Belcastro groIjava
neveztetett ki mind. Pipin Janos, Miklos minervinoi groI Iia, altamurai palotagroIIa tetetett meg. Johanna
kiralyn pedig uralkodasanak kezdetetl Iogva Artois Karolyt Sant`Agata groIjava es Szicilia kiralysaganak
nagykamarasava tette meg, Campaniai Robertet Eboli groIjava es az orszag Iudvarmestereve, ez bns volt
Andras halalaban, es vegl csuIosan megltek; Gammatesa Karoly, Montoro groIja, Cabanoi Sancia Ierje volt,
akit a Ierje halalaval gyanusitottak, es szinten a Iejet vettek. Mas groIokat Lajos nevezett ki, Del Balzo Ferencet
Montescaglioso groIjava, akibl Andria hercege is lett; (130) Del Balzo Rajmundot Soleto groIjava es az orszag
nagykamarasava, Naupliust Manoppello groIjava, az orszag kancellarjava es itelmestereve, Canzolot MelIi
groIjava es Iudvarmesterre, Gubbioi Lajost Conversano, Sabrano Vilmost Agnone, Artois Carlettot
Monteodorisio, Sanseverino Lajost Lauria, SamIramund Tomasiust Cerreto, az aquilai Camponesco Lallot
Montoro groIjava. Lajos kiraly halala utan pedig Orsini Otto tarantoi herceg, Marzano GotIred AliIe groIja volt.
Sanseverino Robert Terranova, Orsini Rajnald Tagliacozzo, Ceper Jakab Minervino groIja es nagykamaras is,
Gammatesa Karoly, aki Montoro groIja volt, Muranoe is lett. Ezeknek harmadik Karoly, Szicilia kiralya is
megadta a groIi cimet. Acquaviva Antalnak San Fabiano, Protogiudice Janosnak Acerra, Marsiglio bresciai
zaszlosurnak Murano, Filangieri Jakabnak Avellino groIsagat. Celano groIjarol nincs hir, mert ezek a groIok
mar a kiralyok megjelenese eltt megvoltak, es eredetkrl nem maradt emlekezet. (135) Sabran Roberta anyai
rkseg jogan birtokolta Ascoli groIsagat, mert ezt az uradalmat anyja, Marzanoi Maria, szlje, Aquinoi
Margit reven nyerte el, aki Aquinoi Trisztan ascoli groI lanya volt. Vegezetl Laszlo ezeket a rangokat a
kvetkezknek juttatta: az Orsini nembl szletett Del Balzo Rajmundnak a tarantoi hercegseget, MonteIortei
Frigyesnek Bisceglie groIsagat, Caracciolo Janosnak a geracei, Burgio Cecconak az oderisioi, Perettanak a
troiai, MonteIortei Ungaronak a sarnoi, a Tavernai melleknev Marziano Konradnak a castelnuovoi es vegl
Brachatus Palnak a nocerai groIsagot.
E hosszu, de egyebkent hasznos kiter, e rengeteg dolog attekintese es a Karolyok leszarmazasanak
szambavetele utan most, az irok hitelesseget helyreallitva, visszaternk Martell Karolyhoz, akitl egy kisse
elkalandoztunk. Miutan meg Velencei Andras uralkodasa alatt szamos Iember tamogatasaval bejtt az
orszagba, Karoly Iiaval egytt nehany evig a magyarok kreben tartozkodott, mieltt a hatalmat megragadhatta
volna. Ekzben tbb papai legatus erkezett, aki nagy igyekezettel, Iaradozassal es buzgalommal dolgozott azon,
hogy az apostoli tekintellyel tamogatott Iiut kirallya tegye, azonban semmit sem ert el, hanem minden trekvese
meghiusult, es Andras kiraly beIolyasa nem trt meg egyknnyen. (140) Azonban nem sokkal kesbb kzbejtt
a kiraly halala, ami a tronvitat nem hogy el nem vagta, hanem meg jobban kielezte, es uj tronkvetelket hozott,
mert a partoskodo elkelsegek esze jarasa ezt igy kivanta. Azt mondjak, az isteni megvaltas ezer Iltti
haromszazegyedik esztendejeben, az egbeli Felix nnepe tajan hunyt el a budai varban; aztan megadva a
vegtisztesseget, testet elhelyeztek a mennyei Janos egyhazaban. Nevet senki sem karhoztathatna jogosan, ha a
szanaszet huzo arisztokratak civakodasa nem kesztetne velemenyenek modositasara.
Ez id tajan, amikor a velenceseket Ferrara elIoglalasa miatt Kelemen papa az egyhaz ellensegeinek nyilvanitja
es a legszigorubb kikzsitessel sujtja, Velenceben pedig kitr a Tiepolo-sszeeskves a patriciusok ellen, a
zaraiak az idk lehetseget kihasznalva elkergetik Morosini Mihaly groIot, hatodszor is Iellazadnak, es atallnak
a magyarokhoz. Erre rgtn Ielkeszl a Ilotta, elere kinevezik Giustiniani Belletot, aki a hajorajjal meg azzal az
ezer lovassal, akinek az elere a velencesek a probalt batorsagu es tapasztalaul IerIit, a hispan Dalmasiot teszik,
partra szall a kontinensen Zara kzeleben, ezer lepesre annak Ialai eltt. (145) Dalmacia elljaroja, akit bannak
mondanak, ers csapatokkal tabort ver a kzelben, es mindket Iel sanccal, arokkal biztositja allasait. Az egesz
nyar klnsebb esemeny nelkl telik el; mar itt az sz, es meg semmi remeny a varos elIoglalasara. A ban
ravaszsagot eszel ki, Dalmasiot elcsabitja a velenceiek iranti hsegtl, ketezer aranyat es allando jaradekot iger,
ha egy meghatarozott napig atall a zaraiakhoz; mas elnykkel is kecsegteti. A rabeszelt Dalmasio a
284
megallapodas szerint a varos megtamadasanak szine alatt az egesz lovassaggal egytt bevonul a varosba; az
igereteket a paktumnak megIelelen teljesitik. Par honap mulva, hogy az arulas belyeget elIedje, beket kzvetit
a velenceiek meg a polgarok kztt, amiert mindkett szemeben gyanussa valik; a beke vegl is meghiusulvan
kutyaszoritoba kerl, es atkel Italiaba. (150) Kesbb a szelid lelklet Soranzo Janos vezette vissza a varost a
hsegre, es bamulatos engedekenyseggel eltekintett a Ieltetelektl, amivel kivivta a zaraiak joindulatat, es sokan
hiszik, hogy ez lett a hetedik lazadas oka.
A krlbell tizenegy evig uralkodo Andras kiraly halala utan a Inemesek kreben sulyos meghasonlas tamadt,
es a hatalom teljesseggel ketIele szakadt. A tbbseg ugyanis Ielhaborodott Karoly bejvetelen, aki papai
Ielhatalmazas birtokaban kvetelte a kiralysagot, ezek kijelentettek, hogy a magyarokat megIosztjak a valasztas
jogatol, azt a papa isteni es emberi trveny ellenere kisajatitja, es hogy jussukrol le ne mondjanak, mast kell
behozniuk. Az elnezbb gondolkodasuak partjat Iogtak; ezek elen a Inemesseg nagy csoportjaval Matet,
Amadet es Ugrint emlitik. Szembeszeglt velk Istvan Iia Domonkos, az ugynevezett tarnokmester, Demeter,
Henrik, tovabba Janos kalocsai ersek, Andras egri, Imre varadi, Hab vaci, Antal csanadi, Miklos boszniai es
Jakab szepesi Ipap, akik valamennyien Csehorszag kiralyahoz, a nehai Ottokar Iiahoz, Vencelhez Iordultak,
hogy a Iiat elkerjek tle, megigerven, hogy Magyarorszag elere allitjak. (155) Eladtak, hogy nem atabotaban
jttek erre a gondolatra, hanem reszint, hogy a papa elbizakodottsaga ne Iossza meg ket a valasztas jogatol,
reszint, mert a kiralysagra a jelek szerint senki sem illetekesebb Vencel Iianal, Vencelnel. Hiszen Ottokar, akit
mint Ientebb elbeszeltk Laszlo kiraly lt meg, negyedik Bela Anna leanyatol szletett unokajat vette
Ielesegl; tle nemzette Vencelt. Ez uralkodasanak elejen gynyren ujjaepitette a szokasos tzveszben
elpusztult Pragat, koronazasa alkalmaval kilencvenkilencezer lovaskatonat sajat kltsegen megvendegelt, leverte
a polyakokat, es ragyogo tetteket hajtott vegre. A magyarok keresere vegl atengedte a Iiat, aki alig volt
tizenharom eves, amikor az orszag elIoglalasara meghivtak; csoda jo termeszet kamasz volt, akit az apjanak
Ielesege, RudolI csaszar leanya szlt.
A magyarok keresere tehat Vencel kiralyt Hodonin Ialunal rabizta Pannonia Ipapjaira, akik himnuszok hangjai
mellett nnepelyes szertartas kereteben nagy tisztelettel atvettek, rk hseget eskdtek eltte, es megigertek,
hogy mindig hiven Iogjak szolgalni; majd elmentek Fehervarra, ahol szabalyosan megkoronaztak, es
Magyarorszag kiralyakent kszntttek. (160) Ugy tudjak, hogy Janos kalocsai ersek koronazta meg, mivel az
esztergomi nemregiben tavozott az elk sorabol. Amikor pedig megerkeztek Budara, a kalocsai es a szepesi
Ipap is megadta magat az emberi sorsnak, es a mennyei Janos egyhazaban temettek el ket. Vencelt a
magyarok Laszlonak neveztek el, ki koronazasa utan nem kapta meg a kiralyi jogokat, sem a hatalmat a varosok
vezetitl, sem az engedelmesseget masoktol, hanem egyesek Laszlo, masok Karoly Iseget hirdettek. A
magnasok kztt kiujult a zavargas es a sulyos viszaly, es egy sereg ember az egyiket, egy sereg a masikat
kvette. Mindez gyorsan eljutott az apa Ilebe; Ieltette a csemetejet a magyaroktol, es nehogy azok halojaba
belebonyolodva elpusztuljon, nagy sereget gyjttt, es az ezer Iltti haromszazharmadik evben alabocsatkozott
a tulso Magyarorszagra. (165) Pestre ment, a budai varbol kihivta kiralyi Iiat a koronaval meg Verner Iia
Laszlot, a varosbirot, es harckeszltsegben tartott sereggel mindkettejket visszavitte Csehorszagba. A Iiu
kesbb, miutan az apja hazavitte, nyajassagaval es josagaval kivivta a csehek szeretetet, ugyhogy amikor
harmincharom eves koraban belepusztult a sorvadasba, azok sokaig sirattak. Hozzajarult ehhez csodalatos
eletszentsege, melyrl az emberek meggyzdtek, es egy sajat maga altal epitett pragai szentelyben szobrot
allitottak neki. Vencel kivonulasa utan, aki Ielenk bitorlo modjara nkent tavozott. Karoly meg erteljesebben
sztkelte a hiveit, hogy e siker kzepette tartsanak ki mellette. Nyolcadik BoniIac papa egy masik legatust
kldtt a varosbol, az ostiai bibornokot, akinek Miklos volt a neve, hogy a Karollyal szemben konokul ellenallo
magyarokat az atok szigoraval kenyszeritse, rojon ki egyhazi bntetest, es Ienyitse meg a nemzet megatalkodott
vadsagat, ha a papai akaratnak nem enged. (170) Mert azt remelte, hogy ez a kzremkdes Karoly baratainak a
segitsegevel knnyen megszerzi annak az orszagot. A legatus Budara erkezve egypar napig massal sem
Ioglalkozott nagy buzgalommal, mint a Ipapsag es Inemesseg szethuzo allaspontjainak az sszehangolasaval,
de akkora ellenteteket talalt, hogy remenyet maris Ieladta. Voltak sokan, akik Karoly iranti ellenszenvket
eltitkoltak, es megigertek, hogy engedelmeskednek a papa utasitasanak, valojaban azonban kemeny ellenallast
Iejtettek ki. Amult az emberek velemenyenek sokIelesegen, azt azonban sohasem tudta kideriteni, hogy
magukban mit gondolnak; megertette, hogy minel tzetesebben Irkeszgeti a szandekokat, annal tbb res
szoval traktaljak. Vegezetl, kldetese meghiusulvan, nem volt hajlando tavozni addig, amig az sszes budai
285
templomot es kapolnat Ielhatalmazasanal Iogva atok ala nem veszi. (175) Amikor ez megtrtent, visszautazott
Romaba, ahol a papa elhunyta utan elnyerte a papasagot, es Benedeknek neveztek el. Erre azonban a
Ielhaborodas meg nagyobb istentelenseget szlt, mert mig a papok szneteltettek a szentsegek kiszolgaltatasat,
es engedelmeskedtek a papai iteletnek, addig szamos alpap lepett Iel, aki ugy akarta visszaadni a klcsnt a
papanak es a tbbieket elIorditani az igaz pasztortol, hogy a papat es Magyarorszag Ipapjait szentsegtelen es
atkos rendelettel nemcsak a szentsegektl, hanem viztl es tztl is nyilvanosan eltiltotta, es hangosan hirdette,
hogy ezek mind poganyok es meltatlanok az emberi tarsasagra. E rendeletet nnepi klssegek kztt
szabalyszeren kihirdettek, megpedig abban az idben, amikor a budai var rsegenek az elen Peterman allt,
akire mint mondjak egykor maga Vencel kiraly bizta a Iogoly Laszlo rizetet.
Mig ezek lejatszodtak, Karoly meg mindig keptelen volt megragadni a hatalmat, es az t tamogato Inemesek
sem tudtak annyi ert sszeszedni, hogy kiralyt csinaljanak belle. A magyar helyzet mar odaig jutott, hogy a
bels viszalykodas kvetkezteben mindeddig egy kiraly sem lehetett maradando. (180) A magyarok erzletet
leginkabb az a tapasztalat keseritette meg, hogy a kiralyvalasztas jogat, amelyet addig sohasem veszitettek el,
most a papa magahoz akarja ragadni; es mert ezt eddig nem birta elerni, most, hogy kicsikarja es e jogot
kisajatitsa, a papai bntetes legvegs eszkzehez, Jupiter villamahoz nyul, Pannoniat naprol napra sulyosabb
trvenytelenseggel akarja sujtani, marpedig ennek minden pspktl, de leginkabb a legIbbiktl tavol kellene
allnia. Akik tehat a papa szandekanak es parancsanak ellenalltak, azok a gyermek Karoly ellensegei lettek,
sszeszvetkeztek a kznemesseg nagy sokasagaval, es behoztak Magyarorszagra kiralynak Ottot, Bajororszag
herceget.
Amikor ez bevonult az orszagba, magaval hozta a Venceltl kapott koronat, amelyet e valasztas utan elkunyeralt
tle, Fehervaron Ielmutatta a nepnek meg a pspkknek, akik annak latvanyara, mintha szelleme biztatta volna
ket, valamennyien Otto partjara alltak. E cselekedetre reszint a tmeg altal mindig csodamod kedvelt
zavarkeltes, reszint a papa iranti bosszusag es ellenszenv vezette ket, es igy az isteni megvaltas ezer Iltti
haromszaztdik esztendejeben Benedek veszpremi es Antal csanadi pspk Ielruhazta a kiralyi jelvenyekkel,
es megkoronazta t. (185) Ez a minden tekintetben hetvenked, megbizhatatlan es meggondolatlan ember
Budara erkezve, Iejen a szent koronaval, nepes lovassag elen a tereken, utcakon latvanyossagul allitotta ki magat
a nepnek, a Ialvakban, kisvarosokban mindenIele mutogatta, hogy az ur. Elhatarozta, hogy meglatogatja
Erdelyt es az orszag mas szeleit, hogy trvenyes Iejedelem voltat szemelyes megjelenesevel bizonyitsa, ezert
nagy lovassaggal maga melle vesz kiserl egy bizonyos Tamas Iia Belat. Elmegy Erdelybe, melynek Laszlo
vezer az elljaroja, amit az ottaniak vajdanak mondanak. Ahogy odaerkeznek, Laszlo tstent csellel elIogja a
vigyazatlan kiralyt. Lancra veri, az pedig a tronrol lepottyanva nyomorult rabsorsot visel, amelybl nem
szabadulhat addig, mig uralkodoi meltosagarol le nem mond, es el nem hagyja az orszagot. CsuIosan
kikergettetven innen, hazament Bajororszagba, es a sajat peldajan tanulta meg, hogy senkinek sem ajanlatos
hebehurgyan erejen Ielli es trvenytelen vallalkozasokba Iognia. (190) Azt a trtenetet sem szabad
elhallgatnunk, amelyet a korona leeseserl beszelnek, hogy senki se ketelkedhessen abban, hogy ez isteni
oltalom alatt all. Elbeszelik, hogy Otto az orszagba valo bejvetelekor a koronat egy esztergalyozott csobolyoba
zarta be, nehogy esetleg valami alnoksaggal elcsenjek, rabizta leghsegesebb kamarasara, de nem arulta el, hogy
mi van benne. Amikor mind uton voltak, a nagy ertek edeny, amely egy paripa nyergen logott, a szij
megoldodvan, a szolga tudtan kivl leesett, es elveszteset csak kes este vette eszre, amikor mar husz merIldet
megtettek. Ahogy azonban rajtt, hogy elvesztette, azonnal visszaIordult, masnap az ut kzepen megtalalta,
visszavitte Ottohoz az edenyt, amelyet az oly szigoruan a gondjara bizott. Bar azon az uton sokan jartak, azt
mondjak, megsem vette eszre senki. A josok e csodajelet Iejtegetve kijelentettek, hogy Otto igen rvid ideig
Iogja birni a kiralysagot, a korona pedig azert kerlt meg, mert e szent es szinte isteni Iejeket a magyaroktol nem
lehet elvenni.
Verner Iia Laszlo, akirl elmondtuk, hogy Vencel a Iiaval egytt elvitte, ekzben kiszabadult a Iogsagbol, es
krlbell haromevi raboskodas utan Janossal, Csak Iiaval egytt az isteni Petronella nnepen titkon behatolt a
budai varba, megpedig a zsidok zsinagogajahoz kzel es reszen. (195) Ezutan kezre keritette a varat,
rajtatessel megrohant es meglt szamos ellenseges polgart, aki t elarulta volt. Peterman varosbiro alig
meneklt meg. A tizes tanacs ket tagjat, akiknek egyiket Herman Martonnak, masikat Martonnak hivtak, akiket
legnagyobb ellensegeinek tudott, lo Iarkahoz kttette, vegigvonszoltatta a tereken, utcakon, aztan irgalmatlanul
286
szettepette, maglyara rakatta ket, majd minden vagyonukat elkobozta. Valamivel kisebb kegyetlenseggel
bntette meg azokat az istentelen papokat, akik trveny es jog ellenere iszonytato atokkal sertettek meg a papai
Ielseget, kezket, labukat megbilincselve atadta ket bntetesre Tamas esztergomi erseknek, aki hogy trveny
szerint bntesse ket mindannyiukat koplalassal es rks brtnnel pusztitotta el. Laszlo azert dnttt velk
szemben a kemeny kimeletlenseg mellett, hogy ezzel a szigorusaggal elriassza a tbbieket, akik Karoly
meltosaganak az utjaban alltak. Bar Laszlo ezzel a knyrtelenseggel jocskan raijesztett a kiraly ellenIeleire,
Karoly meg mindig nem volt kepes a hatalom megragadasara, csak a remeny nvekedett meg.
(200) Ekzben egy masik apostoli legatus erkezett, egy igen tekintelyes, megIontolt es erklcss bibornok,
akinek Gentilis volt a neve. Az ezer Iltti haromszaznyolcadik evben erkezett Pannoniaba, itt egy esztendeig
Iorgolodott, mialatt kipuhatolta es teljesen kiismerte az elkelk gondolkodasat, mieltt komolyabban
hozzaIogott volna barmihez is. Majd, amikor mar nehany ellenkez lelket ravett a papa iranti engedelmessegre,
es az elkelsegek vezetit elgondolasa melle allitotta, ugy gondolta, mar itt az ideje, hogy nyugodtan
belevagjon terve megvalositasaba, es Karoly megatalkodott ellenIeleire sulyos atkot hirdetett ki: Aki tehets es
nemes magyar, hasonlokeppen pspk vagy pap nem adja meg az ill engedelmesseget vagy a Ielsegjogot
Karolynak, a trvenyes kiralynak, vagy vonakodik t kiralynak nevezni, vagy alkalmatlansagot okoz neki, vagy
e dologban ketsegbe vonja az apostoli szenatus akaratat es tekintelyet, az legyen eltiltva a hiveknek
kiszolgaltatott minden szentsegtl, a temetseg tisztessegetl, viztl es tztl, legyen a kereszteny tarsadalom
ellensege mindentt e vilagon, eppen ugy, mintha az oltarra es a szentelyre tzet vetett volna. Egesz
Magyarorszag trvenyes kiralya anyai rkseg jogan legyen Karoly, Karoly sziciliai kiraly Iia. Vedelmezzetek
az igaz hitet, mindenben engedelmeskedjetek a papanak es a romai tanacsnak, ovjatok a romai egyhazat, mint
illik. (205) Laszlo, az ugynevezett erdelyi vajda ellen szigoru rendeletet hoztak, mert a koronat, amelyet az
Erdelyben elIogott Otto kiralytol elvett, vonakodott atadni Karolynak, es mindeddig sem ajandekokkal, sem
Ienyegetessel, sem ervel nem lehetett rabirni a visszaszolgaltatasara. Mi tbb, az igaz vallast teljesseggel
semmibe veve, lanyat trvenyes hazastarsul adta Istvannak, a most Szerbianak mondott Macedonia kiralyanak a
Iiahoz, holott tudta rola, hogy szakadar. Ot tehat e ketts ok miatt a legatus sulyos atokkal sujtotta.
A magyarok, latva, hogy el vannak tiltva mindenIele alkalmatossagtol, amely nelkl hiv ember nem elhet
tisztes es jambor eletet, hogy a holtak szamara nincs temetes, ezen mindannyian megszeppentek, es egy akarattal
elhataroztak, hogy kiralyvalaszto orszaggylest kell tartani azon a Pest melletti mezn, amelyet Rakosnak
neveznek. Itt mind sszegyltek a Inemesek, a nemesek es a megyenek mondott ispansagok kldttei, es
egyseges szavazattal, bamulatos egyetertessel megtettek kiralynak Karolyt, majd a mennyei Istvan nnepenek
nyolcadnapjan SzekesIehervarott az ezer Iltti haromszaztizedik esztendben szokas szerint megkoronaztak a
szent Iejekkel, amelyet Laszlo vajda nemreg visszaadott. Ugyanebben az evben egy papai okirat es rendelet
teljes bnbocsanatot es a lelkek biztos megvaltasat engedte a hiveknek a rodoszi vitezek javara, akik egy
jeruzsalemi hadjarat rgyen Kelemen papa tekintelyevel tamogatva annyi penzt haracsoltak ssze mindenIell,
hogy azt elhinni sem lehet, vegl azonban a papa gyalazatara az egeszbl semmi sem lett.
(210) Ket ev mulva Karoly uj haboruba indult. Trencseni Peter Iia, Mate, elIoglalt egy kiralyi varat, amelybe
rseg elen behelyezte Miklos Iia Demetert. Ez a tartomanyur vagyonban is, katonai erben is egyIorman
hatalmas volt; megvetette az uralkodo parancsait, es az elIoglalt varoskat a sokszori Ielszolitas es a kiraly
ellenere is makacsul tartotta. A kiraly nem akarta vakmerseget helyen nem valo engedekenyseggel dagasztani,
ezert nehany csapatot sszeszedve megtamadta a kastelyt, hogy Demetert megadasra kenyszeritse. Mate a
vartnal gyorsabban kiallitott ezerhetszaz vasas lovast meg egy nagy gyalogoscsapatot. Az ostrom Ieloldasa
vegett a kiraly ellen inditotta ezt egy lovaszaszloaljjal egytt, amelynek az elen Demeter es a Nagy melleknev
Aba allt. (215) Karoly megijedt az ellenIel jveteletl, mert ugy erezte, hogy ereje nem er Iel azzal, ezert rgtn
visszavonult a Szepessegbe; az ottaniak, mint illett, bebocsatottak, segitseget is hoztak, es lovashadsereget
toboroztak ssze nem csekely szamu gyalogsaggal. A Szepesseg ekkor jelentekeny szamu sereget allitott ki,
amellyel megkezdte Kassa varos ostromat, mert meg akarta torolni a bntettet, hogy a Szaszorszagbol
kiszarmazott polgarok meggyilkoltak Amade nadort. A kiraly erkeztenek hirere a szaszok kivonultak ellene, es
mindket Iel versengve iparkodott elIoglalni egy kzeli, tkzetre Ielettebb alkalmas helyet; emezek egy
dombocskat szalltak meg, a kiraly a vlgyet, es a Hernad mellett ttt tabort. Jelen volt a rodoszi vitezeknek egy
harcban kivaloan edzett segedcsapata is, amelyben a kiraly ersen bizott. A csata kszben mindenkit biztatott a
287
helytallasra; elszr is arra kerte ket, hogy minden buzgalmukkal es erejkkel vedelmezzek a kiraly jogat es a
kiralyi Ielseget. (220) Mindenkit tzelt az orszag ellensegeinek eltiprasara, ersitgette, hogy jobb meghalni, mint
eltrni amazok arto kevelyseget. Miutan a legiokba lelkesedest nttt, kivezette a hadsort. Ekzben az ellenIel a
hegyoldalon alaereszkedett, es rohamot inditott a tabor ellen. Karoly srgsen segitseget vitt, es egyszerre
viselte a hadvezer meg a kzkatona tisztet; ahogy az id es a helyzet megkivanta, ugy valtott. Mindket Iel
akkora elszantsaggal kzdtt, hogy az els sszecsapasban sokan elestek, azonban a kiraly reszerl valamivel
tbben. Azt mondjak, ez a csata Vitus es Modestus nnepen zajlott le, es a tatarjaras ota nem volt ennel
veresebb. Igaz, hogy a kiraly kerlt ki belle gyztesen, de megis tbbet veszitett, mint az ellenIel. (225) Mert a
kiraly Iemberei kzl odaveszett Porcs Istvan Iia Kakas, Bagyon Istvan, TamasIi Laszlo, Aladar Iia Jakab,
Peter Iia Mihaly, Beregi Peter es a Gyrke Iiak, Gyrke es Mihaly. Gyrke zaszlotarto jobb kezet levagtak, es
elbb szakadt izekre, mint ahogy a zaszlot elengedte. A masik oldalon az ellenIel ket vezere, Demeter es Aba,
meg Amade ket Iia es nem csekely tmeg esett el. Az tkzet olyan adaz es makacs volt, hogy a tartalekra is sor
kerlt; a zaszlotarto elesven, a kiralyi jelvenyt megtapodtak. Karoly a rodosziak zaszlaja ala huzodott; a ket Iel
szinte egyenl batorsaggal es remenyseggel kzdtt a vegskig, mig vegl Karoly veres diadalt aratott.
Karoly tbb Ieleseget vett, elszr a lengyel nemzetbl szarmazo Mariat, Kazmer Iejedelem nem kevesbe
szemermetes mint szepseges leanyat. (230) Ez az isteni Luca nnepenek masnapjan Dms varoskanal
eltavozott az eletbl; tetemet Fehervarra vittek; azt mondjak, az dvsseg ezer utani haromszaztdik
esztendejeben a szz egyhazaban hantoltak el. Ferje harom evig tartozkodott az uj hazassagtol, aztan Ielesegl
vette Beatrixot, hetedik Henrik romai csaszar es luxemburgi groI leanyat, a csehek kiralyanak ntestveret, aki
meg egy evet is alig tlthetett el Ierje oldalan; sirja a varadi bazilikaban lathato. Karoly nem Ieledkezve meg a
jamborsagrol, a Iehervari egyhazat, amelyet a Iolytonos tzvesz mar tnkretett, ebben az esztendben elkezdte
oszlopokkal szilarditani es olomlemezekkel ersiteni; latvanyos boltozatot is epitett hozza. Ekkortajban tavozott
az eletbl Mate nador is. Az ezer Iltti haromszazhuszadik esztendben baratai nogatasara trvenyesen nl
vette Erzsebetet, Laszlo lengyel kiraly lanyat. Tbbi Ielesegevel nem sok szerencseje volt, ettl azonban a
kvetkez evben Iiut kapott, akinek az apja nevet adta; ez azonban igen korai halaltol elragadva alig egy
esztendeig taplalhatta atyja remenyseget. (235) A kisded gyaszszertartasat Fehervaron rendeztek meg, es
testecskejet a kiralyi kapolnaban Iektettek le. A kiralyne erre a harmadik evben Visegradon Laszlot szlte.
Ezutan valami sajatos buzgalom szallta meg a kiralyt, melynek sztkeje annyira sarkallta, hogy nem tudott
veszteg maradni addig, amig Iogadalmanak nem tett eleget. Nehai nagybatyja Lajos volt, az elsszltt,
kiemelkeden jambor, aki kora iIjusagatol kezdve viszolygott a vilagi hiusagoktol, papsagra adta magat, es
annyira elrehaladt a szentsegben, hogy a toulouse-i polgarok t kveteltek ki pspkknek. Nemcsak halala
utan tett szamos csodat, hanem eleteben is, es amikor az istensegek kze iktattak, egi erejet egeszen kimutatta.
Hogy tehat a csaladi szellemek partIogasat mindrkre biztositsa maganak, Lippan kiralyi kltseggel egyhazat
alapitott az isteni Lajosnak, mellette Ielallitotta Ferenc szent kollegiumat, ami nem ok nelkl trtent. (240)
Ugyanis Lajos, Maria Iia, tdik Istvan unokaja, negyedik Bela dedunokaja, Iogadalomtetelekor Ferenc
rendjebe lepett be, ahol csodas elrehaladast ert el, es Karoly is neki szentelte az egyhazat az ugyanazon
szerzetbeli rendhazzal egytt. A jambor es tisztesseges buzgalom soha senkinek sincs artalmara, es a jogos, a
trvenyes szandek nem hiusul meg. Karoly evi Iogadalmi ajandekot rendszeresitett Lajosnak, az pedig az
kereseit sohasem hagyta teljesitetlenl. Mert amikor jvend utodert Iordult hozza, az ezer Iltti
haromszazhuszonhatodik evben, marcius harmadik nonaejan megszletett Lajos. Az atya a nevenek els Ielet
Layusrol adatta neki, hogy a gyermek mindenben szerencses legyen; a szleteset kiser csodak azt josoltak,
hogy nehez munkara jtt a vilagra. Bar a csecsem klseje a legjobbakat igerte, mas jelek megis Ienyegetek
voltak, amelyek azt jvendltek, hogy probatetelekre termett, mint Herkules. (245) Azt mondjak, ezek a jelek
meg is ijesztettek volna az apat, ha nemes termeszete nem igerte volna, hogy a legnagyobb nehezsegekkel is
meg Iog birkozni. Ugy veljk, a csodajelek kzl az egyiket nem mellzhetjk. Mert a kvetkez evben, ama
nap elestejen, amelyen a viragok nnepet lik, a mennyei Istvan kiraly bazilikaja, amelyet mint mondtuk
Karoly olommal ersitett meg, rettenetes tzveszben elhamvadt, a langoktol izzo lemezek teljesen szetolvadtak,
csak az a harangtorony maradt meg, mint mondjak, egi oltalom alatt, amely azon szentely Iltt emelkedik,
ahova a legszentebb kiralyok ereklyeit helyeztek. Karolyt szanalomra inditotta a pusztulas, a templomot
ujjaepitve gyorsan helyrehozta a tz okozta romlast, a bazilikat megint olomtetvel latta el. Es meg ugyanabban
az evben, hogy hite ne hagyja t magtalanul, Andras apostol nnepen Iia szletett, aki az apostolrol kapta a
288
nevet. O es Lajos sokaig eletben maradt. Laszlot azonban elragadta a korai halal, es tdik evet is alig erhette
meg.
(250) Bizony, csodalatos az isteni vegzes az emberi dolgokban, mert ugy latszik, mintha neha szigorubb lenne a
jokhoz, mint a rosszakhoz. Ezert, ha esznkbe nem jutna, hogy a kegyelmes Krisztus, a mi megvaltonk, meg
akarja osztani velnk a szenvedes kelyhet, hogy ugyanazzal a tressel kierdemeljk az alazatossag jutalmat, es
ezt az eletet nem szabad szorongattatas es Iaradozas nelkl leelnnk, hogy mint tzben az arany, ugy a bajban
mi is megprobaltassunk, hat bizony nehanapjan visszariadnank az ereny utjatol. A hasonlithatatlan jamborsaggal
es igazsagossaggal tndkl Karoly, bizonyara az eg engedelmebl, gyermekeivel es hitvesevel egytt olyan
rettenetes es veszedelmes sorsot volt kenytelen eltrni, hogy az nemcsak az emberi varakozast, de a kepzeletet is
Iellmulja. Volt mellette egy IerIi, akit Feliciannak neveztek, es a Zach Iamiliabol szletett; ez regebben
Trencseni Mate nador mellett vagyonban es rangban alaposan megszedte magat; aztan tle elbocsattatvan
nyomban beallt a kiraly szolgalataba, hogy meltosagat sorsat meghalado mertekben kenyelmesen gyarapitsa.
Szertelenseget es nagyravagyasat elpalastolva, a legnagyobb gonosztettre is kesz elszantsaggal es
hajlandosaggal rablas es mindenIele bnteny utjan vitte elre a dolgat. (255) A kegyetlenseg, szoszeges es
htlenseg egyedlallo peldaja volt, azonban sulyos vetkeit valamin knnyed vakmerseggel es tettetett
Iolytonos szolgalatkeszseggel ugy elleplezte, hogy nagyon beIerkztt az uralkodo kegyeibe. Az utasitasok
latszolag engedelmes es buzgo vegrehajtasa reven oly knny bejarast teremtett maganak a kiralyhoz, hogy az
ajto ejjel-nappal nyitva allt eltte. A gyalazatos bn lehetsege hallatlan vakmerseget plantalt bele. Elhatarozta,
hogy etkezes kzben varatlanul megtamadja a kiralyt, a gyermekeit es a kiralynet, hogy vele egytt utodait is
meglve zsarnoki uralomra tegyen szert, es mindennel kenye-kedve szerint rendelkezzek. Latta ugyanis, hogy az
orszag bekeben leven nyugalommal es tetlenseggel semmire sem mehet, ha viszont IelIordulast csinal, a
gazemberek eltt mindenIele lehetseg megnyilik. Masok azt mondjak, hogy e sulyos bntettre az ragadta, hogy
a kiralyne ccse meggyalazta a Ieleseget. Terve szerint tehat majus tizentdik kalendajan Visegrad
elvarosaban szolgalattetel rgyevel belepve rarontott a nejevel es gyermekeivel az asztalnal l Ielsegre,
kardot rantott, megtamadta a kiralyt, es a csapast elvetve knny sebet ejtett a jobb kezen. (260) Rgtn a
szentseges nagyasszony Iele Iordult, es a jobbjarol levagta negy ujjat, amelyeket bizvast mondhatunk az
asszonyi ktelessegtudas es az arado nagylelkseg szolgainak, hiszen ejjel-nappal egyhazi ruhakat sztt-varrt
velk. Nem kimelte az ott acsorgo kicsiket sem, akikre kardjaval hadonaszva rarohant, mire a nevelk rgtn
kzbeugrottak, es sajat testkkel dicseretes hseggel megvedelmeztek a rajuk bizott gyermekeket; ezalatt azok
kiszaladtak. Az egyik nevel Knyezsic, Gyula Iia volt, a masik Miklos, Janos nador szltte. A nagy
IelIordulasban, az urak megrknydese kzepette Pataki Sandor Iia Janos, a kiralyne szolgaja, derek jellem
Iiatalember odaugrott, a szanaszet dhng Feliciannak nekiment, trevel atttte a nyakat, es a Ildre teperte.
A teremben tamadt orditozasra a testrkatonasag tbb tagja sszeIutott, az istentelen kiralygyilkossal vivni
kezdett, az az asztal eltti pamlagon szembeszeglt velk, azok pedig szetvagdaltak, majd darabokra teptek.
(265) Kisvartatva a kiraly az egesz udvarral egytt magahoz tert, es szamba veve, ami trtent, mintegy alomban
latta magat, es meg mindig nem hitte, hogy igaz; Iejet kesbb Budara kldtek, kezeit es labait a bnzestl valo
elrettentes vegett szethordtak Pannonia klnbz varosaiba. Felician Iia h szolgajaval egytt szkesben
remenykedett, de hamar elkaptak ket, es lo Iarkahoz ktzve adtak ki a lelkket, tagjaikat a piacon az ebek ele
vetettek, es a kutyak meg a disznok sokaig hurcolasztak szetmallott csontjaikat. Feliciannak volt ket lanya; az
egyiket a kiralyne szolganepe kze adta, ennek Klara volt a neve, a masikat, a Sebe nevt, Kopaihoz adta nl,
ez a kiralynenak szolgalt. Amannak ajkait, orrat, nyolc ujjat lemeteltek, ugy hordoztak krl a tereken es
utcasarkokon, ahol ezt kellett kialtoznia: Aki kiralyat elarulja vagy a vesztere tr, ezzel a bntetessel lakol. (270)
Sebet pedig leIejeztek Leva varanal Becsei Imre utasitasara, aki a varban az rseg parancsnoka volt; Ierje,
Kopai, tmlcbe kerlt, es ehhel Iejezte be az eletet. Fiait a keresztes vitezek elszallitottak Rodoszra, es rkre
szamztek ket. Ezenkivl mindazokat a nemeseket, akiket Felician nemzetsegebl barhol Ieltalaltak, mind
halalbntetessel sujtottak. Ez volt tehat a Felician vege, aki a bne nagysagahoz ill bntetest sohasem Iizette
meg. E Ienyeget veszedelem utan a kedelyek elcsitultak, es Karoly joravalosaga egy ideig pihent; azt mondjak,
nem sokkal kesbb kezet es labat megtamadta a kszveny, de mindent ugyanazzal a kiegyensulyozottsaggal
viselt el.
Hogy azonban hitet ne hagyja cserben, kzismert eletszentsegen csorbat ne ejtsen, es istenes zarandoklattal
minden vetket jova tegye, varatlanul elindult Jeruzsalembe, hogy megvaltonk sirjat meglatogassa. (275) Nem
289
sokat hajokazott elre, amikor baratai levelebl arrol erteslt, hogy sokan uj haborut szitanak ellene,
Iigyelmeztettek, hogy az olahokkal roppant sulyos viszaly all a kszbn, es nem hiszik, hogy az a kiraly
jelenlete nelkl sikerrel megoldhato. Ehhez jarult a Felician csaladjatol valo Ielelem, mert a nemzetseg ugyan
eltrltetven szinte kipusztult, amde akik megis eletben maradtak, szinten veszedelmeseknek latszottak. A
kiralyt tehat mindez megtartoztatta, es ha kelletlenl is, de megkezdett zarandokutjarol visszajtt Pannoniaba,
melyet hazateresekor nem kis zavarodasban talalt, a bekesseg Ielbomloban volt, tbb szomszed haborura
keszlt. Visszateresere sok minden lecsillapodott, nehanyan, akik a tavolleteben lazongasra gondoltak,
lekushadtak. Ugy latszott, csak a hegyeken tuli olahok mereszkednek valamire Bazarab vezerletevel.
Abban az evben, amelyben Feliciant egesz sarjadekaval egytt megltek, Karoly hadjaratot vezetett az olahok
ellen. (280) Bar Magyarorszagon nagy sorozast tartottak, a csapatokat szetosztottak a klnbz terleteken es
az orszaghatarokon, ahogy a helyzet es az ovatossag megkivanta; maga a maradek legiokkal megindult az
olahok ellen, akik most a getak helyen laknak. Erre a haborura Tamas, az ugynevezett erdelyi vajda, es az
Ivanka verebl szarmazo Miklos Iia Denes sztnzte t, akik arra szamitottak, hogy ha Bazarabot elkergetik
vagy legyzik, k a kiraly engedelmevel birtokba vehetik a getak terjedelmes birodalmat. A tamadas
meginditasanak semmiIele jogszer oka sem volt, mert Bazarab Iizette a megallapitott evi jarandosagot, az evi
adobol egy Iityinget sem Ielejtett el, mindeddig senki sem vadolhatta htlenseggel, hanem a bekesseg az
emlitettek bujtogatasara indokolatlanul szakadt meg most. igy hat az Erdelyben kiallitott sereg megindult az
olahok ellen. A kiraly legelszr Szrenyi tamadta meg, ugyanis e varoskat igy neveztek, es nehany napos
ostrommal elIoglalta, majd a krnyeken szetbarangolva Ieldulta a Ialvakat, es nem kevesbe rombolt tzzel, mint
vassal. Az ervel elIoglalt mezvarost adomanyul adta a remenyeben nem csalatkozott Denesnek, es a kiraly
eltt megnyilt a Fekete-tenger Iele Ielmerhetetlenl huzodo, bviz, szeles tartomany. (285) Amikor
Bazarabnak hirt adtak errl, a legkevesbe sem zkkent ki higgadtsagabol, hanem mieltt barmire is vallalkozott
volna, kveteket kldtt a kiralyhoz, akiknek azt az utasitast adta, hogy jelentsek Karolynak, hogy ezt a haborut
jogszertlenl inditotta meg, hiszen minden reszben megtartotta a ktelez hseget, teljesitette a parancsokat,
megIizette az evi adot is; de mert a Iejedelmek sokkal tbbet engedhetnek meg maguknak a sajat jogukon, mint
az alantabb allok, es trvenyserteseiket sokszor trveny gyanant veszik, Bazarab hajlando magara vallalni az
egesz hibat, hogy kiralyatol ne Iorduljon el; nem vadolja t, hanem megigeri, hogy az elIoglalt varoskat
tartozekaival egytt nkent atengedi neki, atengedi aIltt a teljes joghatosagot, st, a hadjarat kltsegeinek
megteritesere hetezer Iont ezstt Iizet; megadja az evi jarandosagot, mindenben engedelmesseget tanusit,
tuszkent odaadja a Iiat, hogy az allandoan az udvarnal szolgaljon a kiralynak; egyszoval megtesz mindent es
minden mast is, ha beken hagyja es elvonul; ha viszont szolgalatait visszautasitja es megveti, ha ellenseges
indulattal tovabbvonul, Iigyelmezteti, hogy e perctl kezdve vigyazzon a Ienyeget veszedelemre, mert nemcsak
megbanja majd a jogtiprast, hanem csunyan meg is bnhdik. (290) Midn Karoly ezt az zenetet vette, azon
hiveinek biztatasara, akik e hadjaratra Ielpiszkaltak, elegge gyalazatosan azt valaszolta, hogy Bazarab igencsak
pimasz, ha urat is Ienyegeti, holott tudja, hogy csak az nyajanak a pasztora; hozzatette, hogy az olaht
szakallanal Iogva rancigalja ki allati vackabol. E Ieleletre az elkelk egyike, Zolyom es Lipto ispanja, akit
Doncsnak neveztek, nemi szabados bizalmaskodassal baratilag megdorgalta, hogy az szinten es tisztessegesen
beszel Bazarab nem erdemel ilyen valaszt; az atyai barat szolgalatkeszseget nem szabad visszautasitani, a
bekeert Iolyamodokat sohasem szabad ellkni, legkevesbe azokat, akik mindig hiven engedelmeskedtek;
azokkal szemben, akik h szolgalatot ajanlanak es meltanyosat kernek, nem kell kevelyen Iellepni; elvegre a
kiralyi Ielsegtl mi sem all tavolabb, mint a dlyI es a trvenytelenseg. Karoly Ielbosszankodott erre a
Iigyelmeztetesre, valaszat makacsul megismetelte, es Doncsra oda sem hederitve masnap meginditotta a tabort
Bazarab ellen. (295) A hegyek es erdk kztt haladva sem a lonak legelt, sem a katonanak elelmet nem
talalhatott, a parasztoktol elhagyott Ialvakra bukkant, amelyeket szantszandekkal kiritettek, hogy a tamadot
altalanos inseggel veszejtsek el. A sereg szrny ehsegre jutvan Karolyt a vegszkseg arra kenyszeritette, hogy
az olah hsegnyilatkozatat elIogadva beket kssn vele, modot kerjen es kapjon tle a biztonsagos
visszavonulasra. VisszaIordulvan, semmit sem tartott a hitszeg ellenIeltl, nem sejtette, hogy remenye csaloka;
visszavonulasa kzben a masik lest allitott neki; mert amikor a hegyszorosokban menetelt, az elIoglalta eltte az
utkanyarulatokat es a hegygerinceket. Ahogy a magyarok serege a szurdokokba beszorulva haladt elre, Iellrl
kdarabokkal, nyilakkal rontotta, gyilkolta, es amikor meg akart Iordulni, minden Iordulot megszallva talalt, a
Ielelemtl mindenki megzavarodott, es sem elre, sem hatra nem tudott mozdulni. (300) A meredek,
290
megkzelithetetlen helyekrl nem tudtak leszoritani az ellenseget, valamennyiket Ienyegette a halal es a
pusztulas, remenyk odaveszett, erIesziteseik meghiusultak, es sokan elhullottak. Az elkelk a tisztekkel, a
kzkatonakkal egytt pusztultak, es negy napig vergdve a szorosban, szinte mindannyian odavesztek, akik
pedig meneklni probaltak, egymast sszenyomva haltak meg nyomorultul. A legiok elkepzelhetetlen
veszteseget szenvedtek itt, oriasi volt a pusztulas, ezt az isteni Marton nnepe tajara teszik. Andras, a Iehervari
bazilika kitn Ipapja, aki a kiraly jegyzje volt, Mihaly pozsegai es Miklos gyulaIejervari pap, tovabba
Andras, a sarosi egyhaz Ipapja Domonkos szent szerzetebl, paratlanul derek ember, tbb tarsaval egytt,
ahogy az ellenseg kezebe kerlt, koponyajukba szget tven mind kegyetlen halallal szenvedett ki. A kiralyi
kapolna papjai is, akik az ellenseg hatalmaba estek, egytl egyig embertelen kinokat szenvedtek el. (305)
Emellett szamlaihatatlan sokasag esett el a kumanok kzl is, a legutolso eletben maradt csapat pedig reszint
sebeslten, reszint epsegben az olah kezere kerlt. Az elhullottak merhetetlen tmege, amely a hegyszorosokba
es vlgyekbe belezuhant, nem kapta meg a temetes tisztesseget, mert a barbar dhe a halottaknak sem
kegyelmezett. Azt mondjak, Karoly ugy meneklt meg, hogy Iegyverzetet elcserelte, a magaeba beltztette
Dezst, annak a Denesnek a Iiat, aki a geta haborut kiagyalta; a kiraly a hadastyanok egy kisded csoportjanak a
Iedezeke alatt alig illanhatott el; a kiralyi Iegyverzetbe bujt Dezst az ellenseg a kiraly helyett meglte, mert
apja vetke igy kvetelte. Azok kze, akik a Iejedelmet a legvitezebbl vedelmeztek, odaszamitjak Doncsot es
Iiat, Laszlot, tovabba Berend Iia Martont, a testrseg egy reszevel. A IelIele nyomulo vagy kitr magyarok
rengeteg sokasagat az ellenseg nyilai teritettek le. A ket Ielen elesettek szamat Ilbecslni sem lehet, de hogy
mindkett emlekezetes veszteseget szenvedett, azt mindenki tudja, bar az evknyvek nem mondjak, hogy a
magyarok pusztulasra jutottak volna. (310) Vegl is miutan a kiraly e nagy veszedelembl inkabb isteni, mint
emberi segitseggel Iiaval es sebeslt kiseretevel egytt kiszabadult, elszr Temesvarra, aztan Visegradra ment.
Szokas szerint halaado istentiszteletet tartott elszr a szabadito Jezus Krisztusnak, aztan a tbbi istensegnek.
Kiserinek hseget rkre szolo adomanyokkal es jotetemenyekkel halalta meg, tbbeknek varosokat
adomanyozott, meneklesenek elsegitit a szokasos tisztsegekkel magasztalta Iel. E vereseg es veszedelem
utan, midn a mennyei Istvan kiraly nnepet ltek, gyogyirkent a balszerencsere Karolynak csinos Iiacskaja
szletett, akit szinten Istvannak neveztetett el, es azt mondjak, hogy ez a tizenharmadik szazadot kvet
harminckettedik esztendben szletett.
Aztan jo remeny tamadt a napolyi tronra, amelyet a kvetkez evben probalt megszerezni. A dolgot azonban
valamivel tavolabbrol kell attekintennk. Masodik Karoly nehai apuliai kiralynak a tbbiek eltt ket remek Iia
volt, Martell Karoly, ahogy mondtam, aki Iiat, Karolyt, Magyarorszag kiralyaul rendelte, es Robert, Calabria
hercege, aki apja halala utan a romai papa engedelmevel es rksdes jogan atvette a napolyi kiralysagot. (315)
Mivel papai uradalom birtokaba jutott, hogy e nagy jotetemenyert ne mutatkozzek halatlannak, amikor Italiat a
guelIek es a ghibellinek partharca hosszasan marcangolta, minden igyekezetevel es erejevel vedelmezte a papai
partot. Miutan a Iirenzeieket a partIogasaba vette, Iiat, Karolyt allitotta azok elere. Ez Etruriaban hosszadalmas
haborut viselt, es a Iirenzei Ildn uralkodott, halala utan azonban, meg Robert kiraly eleteben, Firenze az atheni
hercegek zsarnoksaga ala kerlt. Ezekben az idkben Europa es elssorban Italia a szokottnal zaklatottabb volt.
Mert azt mondjak, hogy miutan Kelemen papa, aki Celesztint az istensegek soraba iktatta, elhalalozott, a romai
tron sokaig resen allt. Germania Iejedelmei, akiknek csaszarvalaszto joguk van, ekkor meghasonlas
kvetkezteben ket cezart valasztottak; egyesek Lajost, Bajororszag, masok Frigyest, Ausztria herceget, minek
kvetkezteben Iegyverrel kellett a vitat eldnteni. Az tkzetben Frigyes vereseget szenvedett es Iogsagba esett.
Lajost elkapatta a szerencse kedvezese, es papai hozzajarulas nelkl Ielvette a csaszar es Ielseges cimet. (320)
Baratsagot kttt a Viscontiakkal meg Italia nehany tartomanyuraval, es mert Janos papatol nem tudta kicsikarni
az elismerest, Italiaba ment. Romaba bevonulva Janost megIosztotta a papasagtol, es Colonna Sciarra
megkoronazta t. Janos helyebe Corbieres-i Petert valasztotta meg, akivel ismet megkoronaztatta magat. A
pisaiak, akik Castruccio tirannus halala utan Lajos csaszar hatalmaba kerltek, Ielszabaditottak magukat, es
miutan Lajos visszament Germaniaba, a hamis papat elIogtak, es a Ioglyot nyomban elkldtek az akkor
Avignonban tartozkodo Janos papahoz (tudniillik a romai testlet ebben az idben mintegy 74 even at ebben a
varosban lakott), ez vetket szinten megvallotta, mire megtarthatta az eletet, es haromevi tisztes Iogsag utan halt
meg. Miutan a pisaiak ezt megtettek, a kvetkez evben Janos, Csehorszag kiralya, hetedik Henrik csaszar Iia es
Karoly csaszar atyja, benyomult Italiaba, es hatalmaba keritette Bresciat, Bergamot, Luccat, Parmat, Reggiot,
Modenat. Mindeme viharok kzepette Robert vegig kitartott az egyhaz oldalan, azonban a papai legatussal
291
szvetkez Janos kirallyal valo baratkozas miatt partot cserelt, es csatlakozott a Scaligerekhez, a Gonzagakhoz,
a Carrarakhoz es az Estekhez; mert rossz szemmel nezte, hogy egy csaszar bevonul Italiaba, es ott valamiIele
jogot gyakorol.
(325) Mivel azonban nehany honappal elbb elveszitette Karolyt, Firenze kiskiralyat, akit korai halal ragadott
el, becsvagya es hatalomehsege nemileg megcsappant, es a kiralysag utodlasarol kezdett gondolkozni. Fia
halalarol azonnal tudositotta Iiveret meg unokaccset, Karolyt, aki Magyarorszagon teljhatalommal uralkodott,
es akirl tudta, hogy b gyermekaldasnak rvend; tle kert segitseget az utodlashoz. Karoly megsajnalta Robert
szerencsetlenseget, es ugy dnttt, hogy Italiaba kldi Andras Iiat, aki alig volt hateves, hogy annak szerencsejet
ne akadalyozza, es ne engedje, hogy nagyapja orszaga idegenre szalljon. Tbben azt irjak, hogy Andrassal
egytt nagyapja, Martell Karoly is elment Italiaba, de ez nem biztos. Hogy rangjahoz ill kiseretet vigyen
magaval, magahoz hivatta elssorban az esztergomi erseket, akinek a neve Csanad volt, es Andras varadi
Ipapot, a longobard nemzetsegbl szletett Jakab csanadi pspkt, Doncsot, akirl Ientebb szoltunk, meg egy
nepes nemesi csapatot, majd az ezer Iltti haromszazharmincadik esztendben az apa es Andras elindult
Visegradrol, es a tizedik napon megerkezett Zagrabba. (330) Ugy hataroztak, hogy Dalmacian at utaznak, ezert
atkelve Japidia hegyein alaszalltak Zenggbe, ahol hajorajt allitottak, es negynapi hajozassal atkeltek Apuliaba.
Az apat leginkabb az a remeny vezette, hogy a Robert kiraly keresere megvalasztott Iiat XXII. Janos papa
engedelyevel rvidesen meg is koronazzak, t otthagyja Italiaban, Magyarorszag tronjat pedig atadja, mint illik,
az elsszltt Lajosnak, es azt hitte, hogy belle igy a legszerencsesebb apa valik. Robert rvendezve sietett az
erkez ele, meglelte unokaccset, Karolyt, es a Iiut, Andrast, megvallotta, hogy jvetelk jova teszi utodjanak
elvesziteset. Mert mar vensegtl megtrten, miutan eletet derekasan es blcsen leelte, ugy dnttt, hogy
hatralev eveit szentseges elmelkedessel kivanja tlteni, a kiralysagot unokaccsere bizza; azonban hivei
allhatatos kerlelesere elhatarozasat megmasitotta. Ezert elete utolso napjaig uralkodni kivan, Andrast pedig
unokajaval, Johannaval egytt rkbe Iogadja, hogy majd az halala utan a rajuk hagyott orszagot egyenl
hatalommal kormanyozzak. (335) Az anyanyelvben es a latinban egyarant kitn Petrarca Ferenc Robert kiralyt
azon idk minden Iejedelme ele helyezi, mert csodas tisztesseggel es minden tudomanyban Ienyeskedve a
tanulmanyoknak es a tudosoknak szentelte magat. Karoly Iia, a Iirenzei Iejedelem, halala utan Robertnek ket
leanyunokaja maradt, Johanna, akit Andrashoz adott hozza, es egy masik, aki kevesbe nevezetes. Azonban nem
szabad hallgatassal mellznnk azt sem, amit a magyar evknyvek iroja hanyagsagbol vagy tajekozatlansagbol
elhagy. Robert kiraly Iivere, Martell Karoly, Iiaval, Karollyal egytt eljtt Magyarorszagra, es sokaig itt
tartozkodott, mieltt a hatalmat elnyerte volna, vegl ugy hatarozott, hogy inkabb szlttet koronazzak meg.
Amikor ez a Ielsegjelvenyeket megkapta, apjaval egytt uralkodott, es mint az elbb elmondtuk, Lajost meg
Andrast nemzette, majd a vegzet koran elragadta, es beIejezte az eletet. Ezalatt az apa, Martell Karoly
kormanyozta az orszagot. (340) A magyar trtenetiro sszekeveri a ket Karolyt. Biondo es a tbbiek Lajost es
Andrast Martell Karoly magyar kiraly unokainak irjak, mert Robert es Martell Karoly a sajat Iiaikat egyIorman
elveszitve kenytelenek voltak adoptalni unokaikat. Martell halala utan Lajost Magyarorszag, Robert unokajat,
Johannat, es Andrast Apulia elere allitotta vegrendeleteben. Egy kicsit elkalandoztunk, hogy az italiai
esemenyeket es az idk allapotat attekintve knnyebben IelIogjuk a trtenteket. A pannoniai evknyvek ugy
tartjak, hogy Karoly otthagyta Italiaban Andrast, akit Robert azonnal a Iiava Iogadott, de megkoronazni halalaig
nem engedett; ugyanazon evben, amelyikben odament, visszajtt Magyarorszagra, abban a biztos tudatban valva
el Robert batyjatol, hogy az az orszagot ketsegkivl unokaccsere, Andrasra, es a vele sszehazasitott Johannara
rkiti, ami nemsokara a megegyezes es a varakozas szerint meg is lett.
(345) Miutan Karoly Magyarorszagra visszajtt, a kvetkez evben Janos, Csehorszag kiralya, es Iia, Karoly,
aki nemsokara elnyerte a romai csaszarsagot, valamint Kazmer, Lengyelorszag kiralya, Marton nnepe tajan
Visegradon talalkozott Karolynal, hogy a beke megteremteserl targyaljon. A Ientebb nehany szoval mar
emlitett Janos, aki a luxemburgi groIok nemzetsegebl eredt, a viszalykodo cseheket kemenyen megleckeztette,
az ausztriaiakat sulyos haboruval megbntette. Italiaban sok varost meghoditott, Lengyelorszagot elIoglalta, de
nem tudta nyugton birtokolni, ezert jogat nkent atengedte Kazmernak, aki ezert huszezer Iont ezstt Iizetett.
Krakko ostromatol az elelemhiany miatt elallt, amikor a gallok kiralya a rokonsagra hivatkozva a britek ellen
hivta. Miutan harminct esztendeig uralkodott, egy irgalmatlan tkzetben az ellenseg srjeben veszett el.
(350) Ugy emlekeznek, hogy Iia, Karoly, semmivel sem volt nala hitvanyabb, hiszen meg apja eleteben vitezl
leverte a tatarokat. Az Alpokon inneni Gallia varosait, amelyeket egykor az apja elIoglalt, hsiesen megvedte. A
292
veronaiakat batran megIuttatta; ebben a haboruban ketszer lttek ki alola a lovat, Iellt a harmadikra, es mitl
sem Ielve a legmereszebb katonai tetteket hajtotta vegre. Pannaban srn gyalazott meg idegen agyakat; atyja
korholasa sem tartoztatta meg. Csehorszag tronjat hitbuzgosagaval es kitn intezkedeseivel Ielmagasztalta.
Pragaban meghonositotta a tisztes tudomanyok oktatasat. Az Ujvarost Iallal vette krl, szamos kolostort
alapitott, csodalatos varat emelt, csinos palotat epitett, vegl is az egesz orszagot bekessegre hozta. Amikor
csaszarsagra jutott, ismet bevonult Italiaba, a longobardokat a hatalma ala hajtotta, Firenzebl kizte a guelIeket,
es visszahozta az elkergetett ghibellineket, Etruria tbbi reszenek a sajat akarata szerint szabott trvenyt. (355)
Romaban pazar klssegek kztt koronaztak meg, ezert hogy a romai testlettel ne kerljn szembe a
lazadas minden vezetjenek a megbnteteset rabizta a papara. Morvat atengedte az ccsenek, akinek Janos volt
a neve. A pragai bazilikat erseki ranggal ekesitette. A birodalmi valasztoktol kerlelessel es tekintelyes
vesztegetessel kieszkzlte, hogy szlttet, Vencelt, meg az eleteben romai kirallya valasszak. Karoly masik
Iiat, Zsigmondot, joval kesbb Lajos, Magyarorszag kiralya Iogadta rkbe a kiralysag igeretevel. Minderrl
ennyit. Janosrol es Karolyrol ezt mondtuk el, es hozzatettnk valamit Kazmerrol is, hogy vilagosan meg
lehessen itelni, mily nagy Iejedelmek voltak azok, akik Karolyhoz, Pannonia kiralyahoz a beke megteremtese
vegett eljttek. (360) Miutan tehat ez uralkodok kztt Visegradon lezajlott a targyalas az egyetertesrl es az
rk szvetsegrl, nehany nap mulva letrejtt a beke. Akkora bkezseggel tartottak ket, es olyan ellatast
kaptak, hogy a csehek es a lengyelek kztt egy sem akadt, aki elegge bamulhatta volna a bor es a koszt
bseget. MindenIele szksegletket Ilsen kielegitettek, rangjuk szerint ajandekokat osztogattak a kiralyoknak,
akik szntelen dicserettel tanusitottak a pannon Iejedelem nagylelkseget. Janos, Csehorszag kiralya, mas
ezstnemkn kivl kapott Karolytol tvenket puzdrat es ugyanannyi hevedert, ezenIell egy csodas
mivesseggel, rengeteg arannyal kidolgozott sakk-keszletet, amelyen sarokbastyak, ketIell Ielsorakozott
Iegyveres gyalogok, vertes lovasok es lobogo zaszlok alatt igazi csatat megjelenit kiralyok voltak lathatok, akik
mind aranyos, ekkves Iegyverzetben, jaspissal es smaragddal kockazott harcmezn tkzetre keszltek,
tovabba ket, nemcsak arannyal, hanem kvek soraval is diszitett nyerget. Ehhez jarult ket dragakves kehely, az
egyik 200 Iont sulyu ezstbl, a masik kagyloIormara sararanybol, mind kidolgozottsagra, mind a kvek
szamara nezve igencsak szemrevalo. (365) Kazmer irant sem mutatkozott kevesbe bkeznek, aki lerotta a
Csehorszag kiralyanak jaro adot, ugyanis mint az elbb elmondtuk az a Lengyelorszag Iltti teljes
joghatosagot nemregiben atengedte neki, majd Magyarorszag kiralyatol tszaz Iont aranyat kapott ajandekba,
hogy mieltt elbocsatast nyer, Janosnak az utolso Iillerig kiIizesse a jaradekot. A beke es a tartos szvetseg tehat
ugy jtt letre kzttk, hogy annak, akit e kiralyok kzl els izben sert meg valaki ervel vagy Iegyverrel, a
tbbi a szerzdes ertelmeben azonnal segitseget vigyen. A megallapodast mindannyian a legkomolyabb eskvel
ktttek es ersitettek meg.
Mindezek az elbeszelt dolgok az dvsseg ezerharomszazharminctdik esztendejeben trtentek; harom evvel
ezutan Visegradra erkezett Lokka ruten Iejedelem, valogatott lovassagot hozott magaval, rks bekesseget
kert, es minden hseges barati szolgalatot megigert. Karoly jovahagyta a kerest, es a szerzdes megktese utan
nagy tisztelettel megajandekozva bocsatotta el az embert. (370) A kvetkez evben a lengyelek kiralya, Lajos
nagybatyja, Kazmer jtt vissza Karolyhoz, arisztokratak es Ipapok Ienyes kiseretet veve maga melle. A kiraly
Iembereinek es pspkeinek nepes gylekezeteben Iogadta, hogy rokonaval rangjahoz illen talalkozzek. A ket
Iel elkelsegeinek nagy szamu gylekezete eltt Kazmer gyermektelensegere hivatkozva Lengyelorszag
kiralysagat nyilvanosan rahagyta Lajosra, nveretl valo unokaccsere, Karoly elsszltt Iiara, Iiava Iogadta
t, es Ielkerte valamennyi jelenlev pspkt es Inemest, hogy vegakaratanak tanuja legyen; a megjelent tbbi
lengyel ezt keszseggel megersitette, es errl nnepelyes okiratot allitottak ki. Karoly a remenyen Ielli
kedvessegnek megrlve Kazmer es a tbbi lengyel Iejedelem irant a hala es a nagylelkseg legkisebb jelet sem
hanyagolta el.
Ket evvel ezutan a Szeremseg Iell akkora saskajaras arasztotta el Pannoniat, hogy a vetesbl, az erdkbl, a
Ibl semmi sem maradt; azt mondjak, a szlt minden varakozas ellenere megkimelte. (375) A harmadik evben
Lengyelorszagra, Ausztriara es Csehorszagra tamadt ra, majd ketIele oszolva Italia es a Galliak Iele znltt,
Ilemesztette a Ildeket, es altalanos pusztulast hozott mindentt. Ugyanebben az idben stks is tnt Iel az
egen, es Etruriaban, de leginkabb Firenzeben oriasi pestisjarvany dhngtt. E Iertzesben tizenhatezer ember
veszett el, miutan tavaly a varosban nepszamlalast es szokasos tisztujitast tartottak, mely alkalommal
kilencvenezer lakost szamlaltak ssze.
293
A kvetkez evben az stksk es az uralkodokat Ienyeget csodajelek a leghatalmasabb urak veget hoztak.
Mert a tizenharmadik szazad Iltti negyvenkettedik esztendben trtent Robert es Karoly halala, kiknek
vegzete mind Italiat, mind Magyarorszagot megrazta; eme korszak mindkettt a legkivalobbnak teremtette, aki
mind bekeben, mind haboruban egyarant ragyogott. (380) Robert ugy rendelkezett, hogy utana az unokaccse,
testverenek, Karoly magyar kiralynak a Iia, Andras uralkodjek, akihez Ielesegl adta unokajat, Johannat, es
mint alabb elbeszeljk harom evig uralkodott Italiaban, amikor az uralomra ahitozo rokonsag Ielesege tudtaval
alnokul megIojtotta. Apja, Karoly, negyvenket esztendei kiralysag utan Iorro lazba esett, es augusztus 17.
kalendajan beIejezte az eletet Visegradon, nevenek rk dicsseget hagyva hatra. Azt mondjak, olyan szeles
terleten uralkodott, hogy Dalmacia, Horvatorszag, Rama, Szerbia, Galicia, Lodomeria, Kumania, Bulgaria,
Magyarorszag es a Gargano-heggyel egytt Salerno engedelmeskedett es megallapitott evi adot Iizetett neki. A
kiraly halalanak a hire elIutvan, mindenkit ugy elIogott a szomorusag, hogy Magyarorszagot szerinszerte
megrazta a zokogas; a Ipapokat, az elkelket, a kznepet es a nemesseget egyIorman megszallta a banat mind,
a magyarok es a szomszedok kztt egy sem akadt, akinek a lelkebe ne hatolt volna be a bu. Legkeservesebben
Erzsebet, Lajos es Istvan siratta meg tavozasat, akit a gyasz a legkzelebbrl erintett. (385) A pspkk, a
tartomanyurak, az elkelsegek, a papi testletek mindenIell sszesereglettek, a testet raIektettek egy magas
ravatalra, amelyhez odaraktak a skarlatkpenyt, az ekkves koronat, a kardot, az aranysarkantyukat meg a tbbi
uralkodoi jelvenyt. A gyaszszertartas kitztt napjara a varosokbol es a Ialvakbol merhetetlen tmeg jtt ssze,
minden a rengeteg nep szertearado jajongasatol visszhangzott; a koporsot atvittek az isteni szz egyhazaba; a
gyaszruhas rendek tiszteletket tettek eltte. Miutan az istentisztelet vegbement, masnap ratettek a
Bucentaurusra, es nepes hajokiserettel alabocsatottak a Iolyon Budara. Itt megismeteltek a szertartast; masnap
elvittek Fehervarra; amely Ialut, kisvarost erintettek, ott a IerIiak, a kibontott haju asszonyok sszeszaladtak, a
szertartast ujbol megtartottak, es a lehangolt nepseget szakadatlan gyaszra kesztettek. Menet kzben a koporso
eltt mindvegig a Inemesek egyike, a tot nemzetbl szletett Lrinc vitte a jelvenyeket, kivaloan bator es ers
IerIi, egykor zaszlotartoja, eltte haladt es Iegyvereit vitte harom biborral, dragakvel, arannyal ekes vertes
lovag. (390) Karoly sas helyett struccot viselt. Ezek mindentt uruk veszten jajongtak, es a tbbieket kegyes
gyaszdalokkal rikattak meg. A testet vegl kzszemlere kitettek az isteni Istvan bazilikajaban, ahol sokat
sirankoztak Iltte. Az ekkves Iegyverzetet, a ruhakat, az aranyedenyeket, a tekintelyes Iogadalmi ajandekot
kiIggesztettek a templomban. A kvetkez honapban Kazmer Lengyelorszagbol, Janos, Morvaorszag
tartomanyura, Karoly csaszar testvere, nemesek es pspkk tisztes gylekezetevel talalkozott Visegradon, a
gyaszszertartast kegyeletesen megismeteltek, aztan elmentek Fehervarra, es Karolyt szertartas szerint
elparentaltak, majd miutan ugy veltek, hogy eleget tettek az elhunyt kiralynak, a kiralynet, Lajost es Istvant
vigasztalgattak buzgon. Azt mondjak, Karoly temetesen dicssegerl a csanadi es az esztergomi Ipap tartott
gynyr szonoklatot, amelyre a hallgatosag bseges knnyaradatban trt ki.
Ez idben Petrarca Ferencet, a ragyogo kltt, Orso neptribun, Colonna Istvan kollegaja, a Capitoliumon
borostyankoszoruval adomanyozta meg. (395) Nehany evvel korabban Ildim, a szinten ascoli Cicco, aki Robert
kiralysaga alatt mkdtt, es azon idk legjelesebb asztronomusai es magusai kztt tartottak szamon, mert
megjvendlte Johannanak, Karoly Iirenzei kenyur lanyanak a vegzetet, Accursius inkvizitor vadaskodasara
halalbntetessel tavozott az eletbl, es mindenki ugy velekedik rola, hogy igazsagtalanul szenvedte el a halalt.
Negy evvel elbb pedig negy honapon keresztl egy stks mutatkozott, amely mieltt lealdozott volna, egy
masik tnt Iel ket honapra, es ezekbl nem volt nehez megjosolni ket kiraly vegzetet. Ugyanezen idben a
hispanok megltek tizezer szerecsent, es elIogtak ugyanennyit. Tovabba a gallok sszecsaptak a britekkel,
kikaptak es megIutottak, mely tkzetben tizezer veszett oda kzlk.
294
11. fejezet - Tizedik knyv
Tbben azt allitjak, hogy miutan Karoly gyaszszertartasat rendben lebonyolitottak, a Iiu utan eletben volt meg
Martell Karoly, Lajos nagyapja. A magyar evknyvek nem hatarozzak meg, hogy kettejk kzl melyik halt
meg elbb, mi pedig ugy veljk, hogy dicsseges cselekedeteire valo tekintettel egyiket sem Iosztottak meg a
temetes tisztessegetl. Mindkettejk tavozasa utan a nep Ielkialtasa es az elkelsegek szavazata az sei
erklcseivel Ielruhazott iIju Lajost tette Magyarorszag kiralyava. Nemes termeszete, apja es nagyapja gondos
nevelese alapjan a kzvelemeny a legjobbakat varta. (5) Nagy remenyt keltett a Iiatalember nemes megjelenese,
mert olyan meltosag sugarzott belle, hogy aki csak ratekintett, azt knnyen lektelezte maganak, bamulatra
ragadta, es valamiIele hallgato tiszteletet parancsolt. Kegyes tekintete nemcsak szives valaszt igert, hanem
engedekeny josagot es szolgalatkeszseget is. Es bar lelki nagysagat lathatoan kimutatta, megsem hianyzott
belle a szemerem es a szerenyseg. A korabol kvetkez hevesseget komolysaggal es nmerseklettel ugy
visszaIogta, hogy ugyanazon szemelyben egyazon idben lehetett tapasztalni a Iiatalos elenkseget es az reges
higgadtsagot. Mindezt kiegeszitette a mely vallasossag, a hallatlan jamborsag, a paratlan igazsagerzet, a
termeszetes nagylelkseg es a nagyvonalusaggal parosult erett megIontoltsag. Kedveltseget es tiszteletet nvelte
a rendkivli kzvetlenseg es a Iaradhatatlan szivelyesseg, termeszete es erklcsei elarultak, hogy uralomra
termett. (10) Elmondhatod, hogy a Irancia es a pannon Iajta legjobb adottsagai talalkoztak benne. Semmit sem
tartott magara nezve meltatlanabbnak es kellemetlenebbnek, mint ha jotekonysagban vagy nagylelksegben
alulmarad, vagy ha uralkodoi jogait masok elorozzak; bekeben, haboruban egyarant Ieltalalta magat. Az apja es
nagyapja halalat kvet altalanos szomorusagot mindenIele szolgalattetel remenyevel enyhitette, cskkentette,
es eletszentseggel parosult derekassaga a legkegyeletesebb vigaszt nyujtotta jambor szljeert, ami az sszes
Ipap es Iur remenyeit naponta nvelte. Ezert a kiralyvalaszto orszaggylesen mindenki t valasztotta, es a
pannonok teljes gylekezeteben Fehervaron szertartasosan azonnal megkoronaztak. Mint mondjak, a nep es az
sszes rend ehhez hasonlo teljes tamogatasaval es keszseges egyetertesevel meg soha senkit sem tettek kirallya.
(15) Ugy tudjak, az emberek jokivansagaira nem Ielelt egyebet, mint hogy mindenkit megnyugtatott maga Iell,
hogy az orszag javaert kesz lesz eltrni minden veszedelmet es Iaradsagot; ezert mindenkit megkert, hogy ltsn
Iegyvert; keszljn Iel a haborura, es vele mint vezerrel es kzvitezzel tamadjak meg azokat, akik az orszag
szeleibl lecsipkedtek, elszereztek, bekeltessek meg Pannoniat, Illyricumot es Daciat; az eskszegk es arulok
ellen ervel es Iegyverrel kell Iellepni, a hazaert, a gyermekekert, az oltarokert es a tzhelyekert a legbatrabban
kell harcolni. A magyaroknak a Iejedelmek halalan elkeseredett lelke Lajos kiraly biztato szavaira ugy
nekitzesedett es megersdtt, hogy mire sem vagytak jobban a bosszuallo Marsnal. Kveteltek, hogy azonnal
tartsanak sorozast, es Ielkialtassal mindannyian nkent jelentkeztek, de meg a venek es az egyhazi emberek is
Iellelkesltek az dvs hadjaratra. A legtbb asszony is megigerte a segitseget. A magyarokban ugy
megnvekedett a batorsag, hogy Iogadkozva srgettek a hadzenetet. (20) Lajost nap mint nap ersen Ittte a
halhatatlansag iranti vagy es a hazaszeretet is. Ezert mieltt ez a koronazogyles eloszlott volna, sszehivta a
tanacsot, es megparancsolta, hogy tarjak az atyak ele az sszes elszenvedett serelmet, az alattvalok hitszegeset,
az orszag javainak megkarositasat, es mindazt, amit ervel elhoditottak. Legelszr is az Erdelyben lako
szaszok nyakaskodasa es lazongasa kerlt szoba, ezek ugyanis a Iejedelmek halalhirere, az utod joindulatat
leIitymalva, a valtozast kihasznalva beszntettek a kiralynak jaro ado Iizeteset, megtagadtak az
engedelmesseget, es egyaltalaban is elpartoltak a kiraly hsegerl. A szenatusnak tehat ugy tetszett, hogy
elszr is a szaszok ellen inditsak meg a hadat, a tbbiek elrettentese celjabol, akiket titkos Iondorkodassal
gyanusitottak. Valamennyien nagyon kivantak ezt a haborut, mindenekeltt hatalmas sereget verbuvaltak, es
szinte az sszes orszagnagy csatlakozott az iIju kiralyhoz. Amikor benyomultak Erdelybe, egynehany var
megszerzese utan a tbbi szasz, elszegyellve knnyelmseget es pimaszsagat, visszaallt a magyar Iennhatosag
ala. (25) Akiket a megbanas idejekoran szallt meg, azokkal szemben josagosnak mutatkozott, akik hsegesek
maradtak, azokat kegyelmessegevel es nagylelksegevel megszilarditotta. Volt nehany kzrend es nemes, aki
mar korabban bizonytalankodni kezdett, vagy meggondolatlanul ttt partot, es idejeben bocsanatot kert, meg is
kapta azt, mieltt a bntethadjaratrol erteslt volna. A tartomany megbekeltetesehez nem csekely mertekben
jarult hozza Sandornak, a havaselvi Olahorszag Iejedelmenek a peldaja. Ez regebben elpartolt Karoly kiralytol,
akinek sei szokasa szerint addig engedelmeskedett, makacsul kitartott a lazadas mellett, es semmiIele
295
erszakkal, kerlelessel, Iigyelmeztetessel sem lehetett a ktelez szolgalattetelre visszakenyszeriteni. Annak
halala utan, amikor megtudta, hogy Lajos vette kezebe a kormanyt, erteslt az iIju aldott nagylelksegerl,
remek jellemerl, es amikor hiret vette, hogy az terlete Iele kzeledik, azonnal hodolattal elebe jarult, atlelte
a terdet, bocsanatot kert, dragalatos ajandekokat ajanlott Iel, es hogy ne ugy lassek, mintha megtagadna a
ktelez adoIizetest, atadott tizszer szaz Iont aranyat azzal az igerettel, hogy ezutan minden utasitasat teljesiti, es
mindig engedelmes lesz. (30) Lajos viszonzaskeppen beket engedett neki, es nemcsak hogy bntetlensegben
reszesitette, hanem hasonlo bkezseggel meg is ajandekozta, es ugy bocsatotta el. Ezert Sandor, akit a
Iiatalember nyajassaga es jotekonysaga lebilincselt, megujitotta vele a szvetseget, es a hseget mindvegig
megrizte.
Erzsebet pedig, a legjamborabb anya, a matronak paratlan disze, a blcsesseg es eletszentseg peldaja, Ierje
halala es Lajos uralkodasanak kezdete utan reszint tavollev gyermeke, Andras kedveert, aki meg nem kezdett
el Apuliaban uralkodni, reszint Roma varosanak meglatasara vagyva, mert mind a Ildi, mind a mennyei
szeretet sztkelte, masik Iiatol kiseretet kert, hogy atkeljen Italiaba. Elkel IerIiakbol es asszonyokbol tisztes
csapatot valogatott ssze, tudomanyban es becsletben kivalo Ipapokat kert maga melle. Hogy utravaloban ne
legyen hiany, sok penzt vitt magaval; azt mondjak, 27 ezer Iont szinezstt es tizenhetezer Iont probalt, tiszta
aranyat, emellett nem kis mennyiseg aranypenzt es denart. (35) Lajos negyezer Iont aranyat tett ehhez hozza,
hogy magahoz es anyjahoz meltoan bocsassa el t. A velencesek ket haromevezsorost keszitettek Il ingyen,
amelyen es egesz kiserete szerencses hajozassal atkelt Apuliaba a tizenharmadik szazadot kvet
negyvenharmadik esztendben. Alig ert a Sipontoi-blhz, mar meg is pillantotta a Iejedelmek diszes
tarsasagaban elebe siet Andrast es Johannat. A talalkozas pillanataban kitrt a vidamsag es az rm, es a
klcsns dvzlesbe knnyeik vegyltek. Erzsebet a hosszu es nehez varakozas utan majd odalett Iianak es
menyenek leleseben, mire csokjaiktol megknnyebblve nagy nehezen magahoz tert. Majd elindultak Napoly
Iele; minden varosban kitntet tisztelettel Iogadtak ket. (40) Robert nehany nappal korabban halt meg, mint
ahogy Napolyba megerkeztek, es mar kszbn allt Andras es Ielesege, Johanna koronazasanak az ideje, de nem
volt szabad mas koronat Iltennik, mint amelyet a romai papatol kernek. A Iejedelmeket sszehivtak, es a
tanacs megbizottkent nagy nemesi sokasag elere kijellte Miklos nadort, Pal udvarbirot, RuIus Tamast, Vitus
nyitrai pspkt, Peter Iia Tamast, valamint a beneventoi erseket, bizony, igen tisztes kldttseget, amely a nagy
Iontossagu Ieladathoz a legkevesbe sem volt meltatlan. A keszlet sem volt ennel alabbvalo. Avignonba
indultak, hogy Andrasnak es Ielesegenek koronat kerjenek hatodik Kelemen papatol, akinek Iennhatosaga ala
tartozott a napolyi kiralysag, s igy mindkett papai Ielhatalmazassal birtokolja az orszagot, amit mint alabb
kivilaglik eleg nehezen ertek el.
Erzsebet a Iurak es Ipapok valogatott csapataval a szent kereszt nnepen kiindul Napolybol, es Romaba
megy, hogy az apostolok bazilikait meglatogassa. A napolyi ersek elkiseri t. Campanian atutaztukban a
Ialvakbol es a varoskakbol mindenki szalad bameszkodni; nem annyira a ragyogo kiseretet csodaljak, mint
inkabb a kegyes kiralyne ajtatossagat. (45) Bamuljak a jambor asszonysagot, aki sohasem hagyja abba az
imadkozast, es utkzben minden keregetnek es nyomorultnak bsegesen osztogatja az alamizsnat. DicsIenyet
emeli a kedvesseggel parosult erklcs, amely minden nezt langolo tiszteletre indit. Mar minden tekintet Ieleje
Iordul, es kezdik istennkent imadni; mind azt mondjak, hogy Saba masik kiralynje. Az egesz utazast imaval
tlti; amikor a varost harom merIldnyire megkzeliti, az egesz nep, a szenatori es a papi rend elebe znlik, a
varos vezeti, elssorban az Orsinik es a Colonnak, versengve sietnek a tiszteletadasra. A varosba belepve a
romai nk szerencsekivanatokkal kszntik, a nepseg mindentt kialtozik: Eljen Magyarorszag kiralyneja, eljen
Andrasnak, Italia kiralyanak jambor szlje, eljen a legszentsegesebb nagyasszony! Nem istenes
zarandoklatnak, hanem a szentseg Ienyes triumIusanak latszik ez. Ahogy az isteni Peter bazilikajahoz erkezik, a
Ipap a teljes papi testlet elen azonnal Iogadja t, odavezeti az dvzit Ioltarahoz, ahol az istensegnek
tekintelyes adomanyt ajanl Iel, gyngykkel himzett egyhazi ruhakat, ekkves aranyedenyeket es
gyertyatartokat, mas eIIelet, es mint mondjak, emelle negyezer ezstpenzt. (50) Felkeresi a tbbi templomot es
szent zardat, es egyiket sem hagyja Iejedelmi adomany nelkl; a szent apacakolostorokat hihetetlen
jotekonysaggal halmozza el. Tbbszr kap engedelyt, hogy Ielmenjen az dvzit kendjehez, amelyen az
istenseg izzadsagtol letrlt kepmasat szabad szemlelni, es azt a legnagyobb tisztelettel nezi; mondjak, hogy
szentsegtartojanak diszitesere rengeteg aranyat es ezstt ajanlott Iel, es ott oly benssegesen knnyezett, hogy
mint sokan irjak azon helyt Ieloldozast kapott minden vetke alol; ugy tudjak, hogy gyontatoja, egy igen
296
tekintelyes lelkesz, az halala utan ezt a nyilvanossag eltt kijelentette es allitotta. Aztan, amikor ugy gondolta,
hogy eleget tett Iogadalmanak es a vallas ktelezettsegenek, az isteni Ferenc nnepnapja utan elutazott.
Egy ideig a Iianal tartozkodott Napolyban, es gyorsan kiismerte menye, Johanna mertektelenseget,
meggondolatlansagat, gatlastalan mohosagat; nem talalt benne semmi becseset, semmi szegyenerzetet,
jamborsagot. (55) Andrast lenezte, es inkabb parancsolni akart a Ierjenek, mint engedelmeskedni, szegyentelen
knnyelmseget mutatott, es a trhetetlen ggn meg az eluralkodo elvhajhaszason kivl semmi sem latszott
benne. Galad erklcsei ugy megviseltek nagyon Iegyelmezett anyosat, hogy visszaztek Pannoniaba. De mieltt
ezt bejelentette volna, hogy ne mulassza el a jo szl ktelesseget, menyet elszr nyajas Iigyelmeztetessel es
intessel kereste meg, majd amikor belatta, hogy ezzel semmit sem hasznal, olykor-olykor kemenyebb szavakkal
dorgalta; szeme ele idezte a kiralyi rang tekintelyet, az erklcstelenseg, a gyalazat, az elvetemlt
gondolkodasmod karhozatos voltat, a bnre kvetkez bntetest, ami ezt az istentelent a legkevesbe sem
inditotta meg. Amikor aztan egyre jobban atlatta veszekedett elbizakodottsagat es szemermetlen lelkletet, letett
megmenteserl, nagy Iajdalommal megvalt a Iiatol, akinek rossz hazassagat Ielismerte, es bar a kldttek, akik a
galliai Avignonba Kelemenhez mentek, meg nem erkeztek vissza, mert Andras megkoronazasat illeten a papat
nemileg nehezkesnek talaltak, a kvetkez esztendben az isteni Matyas nnepe tajan elutazott Napolybol, es
elment Bariba, hogy Ilkeresse a mennyei Miklos egyhazat, amelynek nagyszer adomanyt szentelt. (60) Aztan
egesz kiseretevel megerkezett Sipontoba, itt hajo hianyaban nehany napot idztt, majd husvet nnepe utan
gyorsan Ielszallt az Andras altal kldtt negy galyara, es haromnapi hajokazassal Zenggbe ert. Bevonult az
orszagba, ahol jelentettek a kiralyasszony hazaerkezeset, mire a varosokbol es a Ialvakbol mindenki kicsdlt az
dvzlesere, mintha a haza vagy az istenek anyja volna, mindenhol hihetetlen rmmel Iogadtak, egeszsegben
valo visszatereseert minden oltarnal halaadast tartottak. Meg nem kelt at mindenestl a Dravan, amikor ket
gyermeke dvzlesere elebe sietett, es ezt tettek a Iemberek meg a Ipapok is; e napot az altalanos
vidamsagnak szenteltek. Ahogy az egesz rvendez sokasaggal vegre megerkezett Visegradra, ott az anya es Iiai
az sszes istensegnek miset mondtak, ezek azert, mert szljket visszahoztak, pedig, mert a gyermekeket
egeszsegben talalta es mindent biztonsagban, epsegben.
A megbizottak meg mindig nem erkeztek vissza a papatol, es nem tudtak megbizatasuknak megIelelen eleget
tenni, mert a kuriabeliek kapzsisaga naprol napra huzta az gyet, es bar a kiralysagot illet rksdesi jogot
kiIejtettek, a remelt gyors dntes helyett megis vesztegeteshez kellett Iolyamodniuk. (65) A kikldtt birak
keslekedtek; a per igen nagy javadalom krl Iorgott, ezert nem dlhetett el a papa beleegyezese nelkl, aki
midn meghallgatta a kerelmez megbizottakat, kiszamitotta, hogy bseges sap jar neki, elvegre ez az orszag az
Iennhatosaga ala tartozik. A koronazas gyet tbbszr visszautaltak az apostoli tanacs ele, es latszott, hogy
tekintelyes summa nelkl sohasem lesz vege. A megbizottak ugyan nagyon Ieltek attol, hogy Andras kiralyra a
vesztegetes szegyene harul, vagy ugy Iog Ieltnni, mintha nem a sajat jogan, hanem kenpenzzel szerezne
kiralysagot, megis, amikor kiismertek a Ipapok gyengejet, a papai megersitest penz igeretevel vasaroltak meg.
Es bar az zlet megktesere nem volt Ielhatalmazasuk, hogy e sulyos dologban ne menjenek haza eredmeny
nelkl, az uralkodok tudta nelkl, mint mondjak, negyvennegyezer markat igertek a papanak. Galliaban igy
megoldva az gyet, megirtak Lajosnak es Andrasnak, hogy mennyit ajanlottak a napolyi kiralysag megersitese
Iejeben, es kertek, hogy a kitztt hataridre kldjek meg a penzt. (70) Lajost vele szletett becsletessege es a
testveri szeretet mozgatta, es hogy Andras ne legyen kenytelen lemondani az orszagrol, magara vallalta annak
egesz terhet, bar ersen bosszantotta a papa kapzsisaga es a draga penzen vasarolt kiralysag szegyene. A helyzet
meltatlansagat Iokozta, hogy rkltt birtok jogaert volt kenytelen arverezni, de hogy a Iivere meltosagat ne
kisebbitse, az orszagra rendkivli adot vetett ki, es azt gyorsan behajtva elkldte a papai kincstarnak. A
megbizottak a megersites arat a megegyezes szerint leIizettek, es dolgukat vegezve hazajttek. Andrast a
megkldtt koronaval a papa neveben megkoronaztak.
Az isteni megvaltas ezerharomszaznegyvennegyedik esztendejeben, mieltt a megbizottak hazaerkeztek volna,
Lajos, hogy ne tltse eletet haszontalan tunyasagban csendesen, elment Lengyelorszagba, hogy segitseget
vigyen a lengyelek kiralyanak, akinek Margit nev lanyat Ielesegl vette volt, es a Iianak, Kazmernak. Ennek a
hadjaratnak a kereszteny vallast nem ismer Litvania volt a celja, mely regiot, ha nem csalodom, sokan
Livonianak neveznek; ez az igaz hit trvenyet makacsul visszautasitotta. Lengyelorszag kiralya semmikeppen
sem tudta elerni, hogy a vele szomszedos, szinte atyaIi nemzet jobb belatasra terjen, ezert Iegyverrel akarta erre
297
rakenyszeriteni. (75) Az dvs haborura elhivta Lajost, aki aposa segitsegere es a hit vedelmenek a remenyeben
ers lovassaggal indult oda. Gondoskodtak minden hadiszksegletrl, es megszamlalhatatlan sereggel a jegen at
benyomultak Litvaniaba, ahol a megatalkodott Iajzatot intessel meg kerlelessel nem birtak az dvssegre
ravenni, ezert ugy gondoltak, hogy tzzel es vassal kimeletlenl kell Iellepnik, azonban Ieltamadt a deli szel,
amely a jeget lagyitani kezdte, es ezert kenytelenek voltak eredmeny nelkl, karba veszett Iaradsaggal maris
visszaIordulni. Senki sem csodalhatja elegge, milyen messzire ment el Lajos az vei iranti odaadasban.
Nem sokkal ezutan Kazmernak masik, nehez haboruja tamadt, amelyet Csehorszag kiralya, Janos robbantott ki,
akirl valamivel elbb beszeltnk. Janos ugyanis, ez a hatalmas Iejedelem, orszaganak kiterjesztesere vagyva
megint ratr Lengyelorszagra, sok Ialut es kzseget elpusztit, nehany nagyvarost megadas utjan elIoglal, vegl
megszailja es megtamadja Krakkot, a lengyelek Ivarosat. (80) Lajostol aposa a rokonsag jogan segitseget ker;
rgtn sorozast tart, es nepes sereget kld, amelyben ott emlitik a ket kivalo lovaskapitanyt, Szecsi Miklost es
Poharos Petert. A sereg megerkezik Krakkohoz, es megszabaditja a varost az ostromtol, Lengyelorszagot a cseh
tamadotol, mire Lajos csapatai dolgukat jol vegezven ujjongva ternek vissza Magyarorszagra. Ez a ragyogo
hstett a lengyelek lelket rk joindulatra ktelezte a magyarok irant, ugyhogy mind a mai napig szinten
megvalljak, hogy mulhatatlan halaval tartoznak nekik.
Ezutan tatar haboru trt ki, nemcsak sulyos, hanem veszedelmes is. Lajos azonnal magahoz rendelte a szerteszet
szortan telel valamennyi legiot, nehogy ugyanazt a sorsot szenvedje el, mint az sei, vagy az vekhez hasonlo
nemtrdmseg valsagos helyzetbe sodorja Magyarorszagot, ezert a nagy hirtelen sszetoborzott sereget
elkldte Erdelybe, mert a tatarok annak a hataraira trtek ra, es az olahok szekelyeknek nevezett szomszedait
zaklattak kemenyen. (85) Laszlo Iia Andras, a sereny hadIi, aki vajda cimmel a tartomanynak parancsol, Lajos
kiraly utasitasara azonnal a csapatok elere all. Lajos kinevezi t a lovassag parancsnokanak, mire nyomban
elindul a tatarok ellen, es a bsz ellenseget az orszaghatarnal megtamadja; egymassal szemben Ielallitjak a
tabort, es masnap zaszlot bontva tkzetbe bocsatkoznak. Andras a jobb, Istvan a bal szarnyon verekszik
vitezl. A tatarok eleinte megprobaljak nyilaikkal elboritani a magyarokat, ezek annal kemenyebben allnak
ellent, mert Ieltettek magukban, hogy a regi vereseget megbosszulando, vagy gyznek, vagy meghalnak. Ezek,
nem tudva a nyomast tovabb viselni, nemzeti szokasuk szerint lassankent hatralnak, tudva, hogy ha Iutnak,
kevesbe dIkdhetik landzsaikkal az ellenIelet, mint helyben allva. Ezek utan a magyarok oly ersen kezdik
ket hatulrol szorongatni, hogy aztan az egesz mocskos nepseget meneklesre kenyszeritik. Futas kzben
legnagyobb reszk elesik. (90) A tatarok vezeret, Atlamost, elIogjak, es amikor visszavonulot Iujnak, a taborba
viszik, es rgtn leIejezik. Az ellenseg taborat kiIosztjak, zaszlait megszerzik, a Ioglyok megszamlalhatatlan
sokasagat megktzve elviszik Visegradra a kiralyhoz. A Lajos neveben kivivott gyzelmet megnneplik, es a
bosszuallo isteneknek haromnapos halaadast rendeznek. Ezutan a szekelyek a Havaselven tbbszr
megtamadtak a tatarok maradekat, amely hogy pusztulasra ne jusson hamar odahagyta ezt az olah terletet,
es visszahuzodott vei rengeteg sokasagahoz, amely a Fekete-tenger partvideken aradt szet. Igy kvetkezett
Lajosra mindvegig az egyik haboru a masik utan, mintha csakis Iegyverre es szakadatlan Iaradozasra szletett
volna.
Mert Horvatorszagban es Dalmaciaban egynehany tartomanyur sok nemessel egytt Iellazadt; egyesek ugy
gondoljak, hogy ez a velencesek bujtogatasara trtent. (95) Az a hir jarta, hogy vezetjk a horvat Cirjek Iia
Gergely es Nelipic, akik htlensegenek es vakmersegenek ervel valo megIekezeset a tbbi Inemes gyakran
javasolta a tanacskozasokon. Ezt a kiraly is helybenhagyta, mert ezeket a parttket sem levellel, sem kvetek
utjan nem volt kepes a h szolgalattetelre visszakenyszeriteni; ezert hadat zentek nekik, mint az allam
ellensegeinek. Elnykre szolgalt, hogy Horvatorszagban mindenIele sok varost es kastelyt elIoglaltak, es ezert
minel lassabban haladt a dolog, annal nagyobbra ntt a veszedelem. E hadjaratra szvetseg cimen csatlakozasra
szolitotta Iel Istvant, a bosnyakok Iejedelmet, akinek lanyat, Erzsebetet kesbb trvenyes hazassaggal kttte
magahoz. Abessusok, mint az elejen elmondtuk, regi nepseg voltak, akiket a grgk gyakran bossusoknak
neveztek; ezeket a bolgarok Also-Mysiabol kiszoritottak, atkltztek a Felsbe, es a Szava kzeleben azt a
terletet laktak, amelyet a bossusokrol nehany bet elhagyasaval Bosznianak neveztek el. (100) Ezen a videken
uralkodott tehat Istvan, a mysusok kiralya, aki ez idben hatalmat Illyricumig es Macedoniaig kiterjesztette;
Ielkeretven e haborura, szivesen eljtt, szamra, erre nezve kivalo segit csapatokat hozott, es a Szava Iolyonal
egyesitette Lajossal elszant sereget. Horvatorszagba benyomulva eljutottak egy telepleshez, amelyet Bihacsnak
298
neveznek, es itt tabort tttek egy patak Iorrasanal, amelyet KlokocsInek hivnak, es mikzben egy darabig itt
allomasoztak, tzzel es vassal ugy megremitettek a zendlket, hogy valamennyien kenytelenek voltak
bocsanatert jnni. Elskent a ket kiskiraly jtt, a parttes kezdemenyezi, Gergely es Nelipic Iia Ivan, akinek az
apja par nappal korabban meghalt; szepszamu nemesi csoport kvette ket; kieszkzlve a kegyelmet es
elnyerve a beket, valamennyien letettek Lajos kezebe az eskt, hogy a trvenyes adot evente megIizetik,
utasitasait es a Magyarorszag iranti hseget mindrkre megtartjak. Miutan ez vegbement, Horvatorszag es
Dalmacia behodolt, a kiraly elbocsatotta ket, es a tabor Ieloszlott. Nem sokkal kesbb jelentettek Lajosnak,
hogy Gergely megint mozgolodik Horvatorszagban, adott hitet megszegte, letett eskjet megtrte. Lajos
bosszankodott a tartomanyur htlensegen, es ahogy az id szerint lehetett, ujra Ielallitotta a sereget, es egy
lovaskapitanyt ket legioval elszalasztott Horvatorszagba. (105) Miutan ez odaert, egy rvid csataban megtrte
Gergely nyakassagat, az elpartolt varosokat azonnal visszaIoglalta, es megszilarditotta, ami a velencei
mesterkedesek hatasara megrendlt. Miutan a tartomany lecsndesedett, Gergely pedig rk engedelmesseget
igert, amit eskvel is megersitett, a lovaskapitany hazajtt Pannoniaba, es derekas helytallasaert a kiralytol nem
csekely dicseretet es adomanyt kapott.
Horvatorszagban rendezdven a dolgok, nehogy a sors nyugalmat engedjen Lajosnak, Dalmaciaban egy masik
haboru tamadt a velencesekkel; ez Zara miatt trt ki, es hogy errl vilagosabb ismerettel szolgaljunk, a dolgot
kisse tavolabbrol tekintjk at. A velencei evknyvek is tanusitjak, hogy a zaraiak magyar vednkseg alatt
szoktak elni, am a velenceiek sokszor megszalltak ket; es amikor mar regota cipeltek azok igajat, Lajos uralma
idejen, megemlekezve a pannon szabadsagrol es az dvs szvetsegrl, szet akartak azt trni, azt gondolva,
hogy ehhez most a legjobb es leghatalmasabb tamogatora es vedelmezre talalnak. Ezert a velencesektl
hetedszer is elpartoltak, elkergettek a velencei tisztviselket, es valamennyien elszant szivvel raadtak magukat a
lazadasra. (110) Nyomban kveteket kldtek Lajoshoz, akik altal megzentek es megigertek a kiralynak, hogy
ha seregevel bejn Dalmaciaba, nemcsak a regi engedelmesseget tanusitjak, hanem keszseggel atadjak a varost,
a kiktt es a Ildet, valamint minden vagyonukat. Lajos a legkevesbe sem becslte le a zaraiak buzgo hseget,
hanem elhatarozta, hogy vedelmkben egesz erejet probara teszi; hatalmas sereget verbuvalt, mert tudta, hogy
igen ers ellenIellel lesz dolga. Ekzben a velenceiek ertesltek Zara elpartolasarol, ingerltsegkben nagy
sorozast tartottak, szinte hevenyeben Ilottat allitottak, mert azt reg megtanultak, hogy ebben az gyben nagy
gyorsasagra van szkseg. A sebteben Ielszerelt t haromsorost tehat Canale Peter parancsnoksaga alatt elkldtek
Dalmaciaba; ez a kis hajorajjal Zarahoz ment, es Ielvette Cornaro Markot gyermekeivel es Ielesegevel meg a
tbbi velenceivel, aki a zavarodasban ott ragadt. Ezutan visszament Pago-szigetre, bevonult a varosba, es a
lakosokat visszatartotta a hsegen, a zaraiak altal kldtt tisztviselket az eppen ott talalt tbbi zaraival egytt a
pagoiak beleegyezesevel bilincsbe verte, es azonnal Velencebe kldte. (115) Pagoba rseget allitott, a kzeli
szigetek krl a zaraiak szamos hajojat megrongalta, es krskrl bizonytalanna tett mindent. Miutan
megtudta, hogy Giustiniani Mark a szarazIldi sereggel megerkezett Zarahoz, es a varos melletti Iorrasnal
megallapodott, is Zarahoz vitte a Ilottat. Giustiniani a Iorrasnal katonaival erdt emeltetett, hogy ha Lajos
kiraly megerkezik, amirl tudta, hogy hamarosan bekvetkezik, ne terithesse el t a szarazIld Iell az
ostromtol. Dalmacia elljaroja a tenger, Giustiniani a szaraz Iell ejjel-nappal iparkodott Zara ostromaval, hogy
mieltt Lajos megerkeznek, szerencset probaljanak; tudtak ugyanis, hogy erkezese utan a rendithetetlen varost
rengeteg ver nelkl nem lehet elIoglalni. Ezert a tengerrl es a Ildrl kemenyen tamadjak a Ialakat; a Ialakhoz
ostromtetket, kosokat, emelvenyeket, eIIele eszkzket vontatnak, a matrozok pedig kzelebb huzodnak a
galyakkal, es az arbocok magassagaban pallokat Iektetnek, amelyekrl a varosra trnek; mindket reszrl akkora
ervel Iolyik a verekedes, hogy csunya verengzes keletkezik. (120) A Ialaktol Iolyvast elztt velenceiek
elIoglaljak a Damjan erdt, es miutan ez megtrtent, a Ilotta hol lehorgonyoz, hol eltavozik, majd a korabbinal
hevesebb rohammal visszater, megtamadja a kiktt, es naponta viaskodik a kiIeszitett vaslanccal, amely a
kiktt es a dokkokat oltalmazza. Megerkeznek a tanacs kikldttei, akiket biztosoknak neveznek, mint
mondjak, egyikk Morosini Andras, masikuk Dandolo Simon; ezek meg jobban srgetik es szorgalmazzak a
varos elIoglalasat, mert azt allitjak, hogy Lajos orakon bell elkepzelhetetlen sereggel itt lesz. A csata kiujul, a
varost a szarazIld meg a tenger Iell irgalmatlanul tamadjak; mindket Ielet egyenl makacssag tart megszallva,
ezeket a hetedik parttes, azokat a Ienyeget vegveszely tzeli. Sokat, aki a Ialrol a varosba beugrik, nyomban
szettepnek, masokat emezek szerencsetlensege visszariaszt, es hatrahuzodnak, nehogy veletlenl leessenek;
vegl is eddig a velencesek minden erIeszitese meghiusult.
299
Aztan megerkezett Lajos szazhuszezer emberrel, hogy Dalmaciat, amely magyar Iennhatosag ala szokott
tartozni, megszabaditsa a velencei szolgasagtol; masok azt hiszik, hogy csak huszezret hozott. (125) Erkezese
masnapjan akkora rohamot intezett a velenceiek altal a varos eltt Ielallitott, olasz es nemet rseggel meg
mindenIele hadieszkzzel alaposan Ielszerelt erditmeny ellen, hogy sokan a clpsanc kze bezuhanva
elvesztek, azonban a hajitogepek visszavetettek a magyart, Lajos nagy ldkles utan takarodot hivatott, es a
tamadast abbahagyta. Ezt a kastelyt a magyarok sztekatnak nevezik. Masnap megint megtamadta az ersseget;
megparancsolta, hogy ugyanakkora erIeszitessel harcoljanak szvetsegeseik Ielszabaditasaert, mint
nmagukert. A matrozok Ieltettek a szarazIldi csapatokat, es latva az veiket ert sulyos tamadast, kiugraltak a
partra, hogy a szorongatottaknak segitseget vigyenek. A kiraly ketIele osztotta a hadat, es a tengereszeket is
visszaszoritotta a hajokra, a kastelyt is ostromolta. Emellett a zaraiak reszint a tengereszek, reszint az erd ellen
allandoan rohamoztak, ugy tamadtak az ellenseget, ahogy a helyzet kivanta; mindket reszen sokan elestek. A
polgarok bator kzdelme meg hevesebb verekedesre sztnzte a magyarokat. A velencesek kitrtek az erd
sanca mgl, es mindket Iel akkora makacssaggal kzdtt, hogy oriasi meszarlas keletkezett; a csata estelig
tartott. (130) Ekzben az erd szemelyzetet a kemeny tamadas alaposan megtizedelte, Giustiniani a Ilottabol
Ieltlttte, a lehetseghez kepest megersitette, es mert eddig kitartott, ebbl meg nagyobb batorsagot meritett.
A Ialakrol sok embert letaszitottak, es hogy a hajohadat el ne Iogyassza, a kzeli szigetekrl szerzett utanpotlast,
de az atyak is naponta uj meg uj csapatokat kldtek, hogy a kimerlt hadsereget megsegitsek. Allandoan az
lebegett a szeme eltt, hogy ha az elveszett Zarat nem szerzi vissza, a meg meglev tengermelleki varosokat
hamarosan elvesziti; Lajos viszont arra gondolt, hogy ha most a velenceseknek enged, valamennyi dalmat
elveszti a Ielszabadulas remenyet, es rks szolgasagba sllyed. Ezert elhatarozta, hogy ujra meg ujra a
vegskig megIesziti az erejet; masnap kivezette a sereget a taborbol, es ismet megtamadta a kastelyt, aztan
minden modon nekiIekdt az ostromnak, es megparancsolta, hogy ne engedjenek, hanem halalig verekedjenek,
mig az ellenseges erditmenyt el nem Ioglaljak, es gondoskodott az allando utanpotlasrol, hogy bar a csata
ejszakaig tartson is, a segitseg hosszu sora ne Iogyatkozhasson meg; aztan megadatta a csatajelet, es habozas
nelkl nekimentek a sancnak. Az ellenIel igyekezett ket kopjaval, kvel, mindenIele hadiszerszammal
lekergetni, a IelIele igyekvkre sokszor olvasztott szurkot, kent, tzet, mas eIIelet zuditottak ala, sokra ratapadt
a Iorro ragacs, es langolva verekedett az ellenIellel. (135) Tbben Ilkapaszkodtak a sancra, a tltesre, az
ellenseges kardok kztt probaltak behatolni, es siker nelkl estek el a clpk kztt; a kiraly parancsara
tbbszr kiegeszlt a hadsor, es az ostrom makacsul megujult; a varvedk bekerittetven, nem tudtak kitrni, es
igy a szkseg akaratuk ellenere is arra kenyszeritette ket, hogy nagy batorsaggal kzdjenek; ejszakaig
megszakitas nelkl csataztak. Lajos sajnalta vei veszteseget, es bar az ejszaka kesztette a csata Ielbeszakitasara,
megis megknnyebblessel hivta vissza legioit az ostromtol. Nagyon bosszantotta, hogy erIeszitese es
iparkodasa meghiusult, de lovasainak epseget is Iigyelembe kellett vennie; arra gondolt, hogy hosszu ostrommal
kimeriti az erdt, ebben azonban akadalyozta, hogy hatalmas serege az elelemhiany miatt nem tartozkodhatott
sokaig Zara krnyeken, rvid ostrommal viszont nem birta kiszoritani onnan az ellenIelet. Vegl ugy dnttt,
hogy engednie kell a kenyszernek, ezert a varost megersitette rseggel es Ielszerelessel, maga meg egy
meghiusult roham vegrehajtasa utan nagy veszteseggel elvonult Zara krnyekerl, arra gondolva, hogy mas
modon tavolitja el onnan az ellenseget.
A velenceiek evknyvei azt mondjak, hogy a kiraly kikapott es elmeneklt onnan, ami azonban a trteneti
igazsagtol igen messze all, mivel nem szorgos kutatomunka, hanem elIogultsag alapjan nyilatkoznak igy. (140)
Ki hinne el egyknnyen, hogy legyenglt kevesek elkergettek volna egy merhetetlen, hatalmas erej es a halalra
elszant tmeget? Ezek hozzateszik, hogy Lajos veresege es szkese utan a rothado hullak bzebl a velencei
taborban pestisjarvany trt a katonakra, ujrakezdtek az ostromot, melynek soran nem Ieltek a Iaradsagtol es a
virrasztastol, attrtek a kikt eltt kihuzott lancot, a zaraiak pedig csalodva a segitsegben, sajat erejk
kimerlven, Giustinianitol engedelyt kertek arra, hogy kveteket kldjenek Velencebe, akik bocsanatot nyerve a
varost atadjak az atyaknak, es ezt nehezseg nelkl kieszkzltek tle. Ezek vegl kegyelmet kaptak, a varost
atengedtek Giustinianinak, aki mihelyt velencei uralom ala vette azt, a hetedik zendlest szervez zaraiakat
messzire szamzte hazajukbol, a tbbieknek elengedte a bntetest, es egy darabig allt a varos es Dalmacia
elen. A magyar evknyvek, amelyek nem ternek el a pre igazsagtol, maskepp adjak el a trtenteket, mint
ezek; nem tagadjak, hogy Lajos vei es ellenIelei oriasi vesztesege utan eredmeny nelkl tert vissza Pannoniaba,
es ebben a haboruban elesett tbbek kztt a Totok nemzetsegebl szletett Lrinc Iia Bertalan meg a teuton
300
HaschendorIer, ket lovaskapitany. Hozzateszik, hogy a velencesek Iolytattak az ostromot, es egyes polgarok
arulasa Iolytan megadas utjan megszereztek a varost, szamos polgar es nemes ellen embertelenl dhngtek, a
zendles tbb szerzjet klnIele kinzasokkal bntettek, sokat rkre szamztek, IerIiak es asszonyok nagy
tmeget brtnztek be, nemre es korra valo tekintet nelkl kegyetlenkedtek, egyesek ehen vesztek, masok
hosszu Iogsagot szenvedtek. Hogy melyik esik kzelebb az igazsaghoz, senki sem tudja jobban, mint a zaraiak.
(145) Hogy Lajos kiralynak milyen Iaradsagos volt az elete, megallapithato abbol, hogy uralkodasanak
megkezdese utan egy evet sem tlttt nyugalomban. A dalmat utan napolyi haboru tamadt, amelynek oka
Andras kiraly veszte volt. Andras apuliai kiralyt ugyanis uralmanak harmadik eveben a kiralyi hatalomra
ahitozo sszeeskv rokonsag Ielesege, Johanna egyetertesevel Aversaban selyemktellel aljasul megIojtotta. E
merenylet kiagyalojanak Catanzaroi Konradot, hohernak Sancia vitezt mondjak. Andras rokona, Novello groI
pedig, aki a kiraly gyalazatos halalan Ielhaborodott, hogy a hitvany kiralygyilkosok ne usszak meg bntetlenl,
egy hevenyeszett csapattal elIogta ket. (150) Amikor a bntettrl tudomast szerzett, ugy dnttt, hogy nem
kevesbe kegyetlenl bnteti meg ket, mint ahogy azok eljartak, hogy egyidejleg alljon bosszut Iejedelmenek
meltatlan vegzeteert, es e szigorusaggal a tbbiek vakmerseget is visszariassza a szrny bntettektl. Es
megparancsolta, hogy groIsaganak minden Ialujan hordozzak krl a kiralygyilkosokat, tzes Iogokkal
szaggassak ket caIatokra, es vegl negyeljek Iel. Andras szrny halalat a sebes hir sokkal gyorsabban
megvitte Pannoniaba, mint a Iutarok; a szobeszednek nemigen adtak hitelt. A kldnck szavara mindenki lelket
sszetrte a Iajdalom, elssorban Lajos volt az, aki mint hihetetlenl kegyes es szeret szl, nem talalt
merteket a bubanatban; ugy veltek, hogy e tettet nem kvethettek el Johanna tudta nelkl, es ezt mindenkinel
inkabb hangoztatta a kiralyne, aki menye aljassagat es vakmerseget kiismerve azota is Ieltette a Iiat; egesz
Pannonia nkent tartott emiatt siratast es hosszu gyaszt. (155) Par nap mulva meghoztak Lajosnak Johanna
levelet, amelyben minden gyanu alol mentegette magat, azt mondta, hogy nem tudott a gyalazatos bntettrl,
szomorusagot mimelt, es annak melyseget hangoztatta. Hozzament masik unokatestverehez, a tarantoi
herceghez, annak a Flpnek a Iiahoz, akirl elmondtuk, hogy Robert kiraly Iivere volt. Ezt Lajosnak neveztek,
es uralomvagytol hajszolva ugyanugy sszeeskdtt Andras meggyilkolasara, mint Johanna, akit aztan Ielesegl
vett. Azt mondjak, Lajos ilyesIelet valaszolt neki: A segitsegnyujtas elmaradasa, a kiralyi hatalom nagyravagyo
megragadasa, a bosszu elmulasztasa es az utolagos mentegetzes azt bizonyitja, hogy tudtal Ierjed
meggyilkolasarol, es annak reszese voltal, amde az aljas bntettert jaro vilagi es mennyei bntetest senki sem
kerli el. Az italiaiak Ielhaborodtak a kiraly halalan, es Johannat, akinek ezt a legkevesbe lett volna szabad
megtennie, mindannyian meggylltek. (160) Csodalkoztak is azon, hogy a minden blcsessegben es a
legkivalobb tudomanyok ismereteben jelesked Robert kiraly, azon idk egyedlallo ekessege utan ilyen alavalo
unoka maradt. Valamennyien bosszuert kialtottak az artatlan es derek Iejedelem halalaert, kveteltek a
hadzenetet, es hirdettek, hogy e szrny gazsagot egesz Italianak ktelessege megtorolni; Lajos kiralyt be kell
hivni Pannoniabol bosszuallasra. Italiabol szamos Iur es tartomanyur irt neki, kerve, hogy egesz seregevel
keljen at Apuliaba, Ioglalja el a neki jaro kiralysagot, ne engedje, hogy azt az aljas bnzk jogtalanul
bitoroljak, k Italiaban sohasem Iognak hianyozni mellle segitseggel, ellatmannyal, penzzel, segedcsapatokkal.
Lajost ugyan e sok level is serkentette, mindazaltal a testvereert valo bosszuallas vagya nmagatol is ingerelte
erre a hadjaratra. De nem vesztette el az ovatossagat, es az apuliaiak velemenyenek kipuhatolasara gondolva,
elkldte Tot Lrinc Iiat, Miklost, akit kesbb Kontnak neveztek el, hogy tapasztalja ki a Iemberek es
hatalmasok hajlandosagat, vizsgalja meg az emberek szandekat, hogy megtudhassa, mit kell mondania es tennie;
(165) tartson tanacsot az idvel, a helyzettel, a szemelyekkel, akit lehet, allitsa Lajos partjara, ereje szerint
Iorditsa ide a hercegek joindulatat, alakitson ki elegend egyetertest a hatalmassagok kztt, es iparkodjek,
buzgolkodjek. Ez elmegy az akkortajban jeles Aquilaba; itt talalja Lallot, Andras kiraly egykor sereny szolgajat,
aki az Ujvaros elljaroja, amit joggal mondhatunk varosbironak. Becsletes es h embert talalva benne,
erzelmeit kipuhatolja, es aprankent Ieltarulkozik eltte, ismerteti vele megbizatasat, es rendben elbeszeli, mit
szandekozik tenni. Mivel Aquila a marsok, a praecutinusok, a samniumiak, tovabba az apuliaiak es campaniaiak
Iltt all, es ezert jelentekeny hatalommal rendelkezik, keri es biztatja, hogy a kedvez lehetsegekkel
rendelkez varost allitsa Pannonia kiralya, Lajos oldalara, sztnzzn erre masokat is, hogy azok az aquilaiak
peldajara es a szerencsetlen Andras Iltti szanakozasukban szvetkezzenek ssze azokkal, akikrl beszeltnk.
Aztan a trtentekrl rendben beszamol Lajosnak.
Mialatt Italiaban ezek titkon zajlanak, a kiraly naprol napra gyjti a hadat, mindenhonnan sszehivja a
301
segedcsapatokat, es nem hanyagol el semmit, ami a haborura szkseges. (170) Miutan sszegyjt tizennyolc
legiot es igen ers lovassagot, az Adriai-blt megkerlve az isztriaiakon es a Iriulanokon at Italiaba vonul. Oda
benyomulvan, a Ialvakban es varosokban tisztelettel Iogadjak; a kz- es Inemesek versengenek a
szolgalatkeszsegben. Midn a Venetoba behatol, mindenki ingyen szallasolja el; az Alpokon inneni Gallianak
majdnem az sszes egyeduralkodoja a Iejedelem dvzlesere siet, sokan kvetek utjan teszik tiszteletket.
Visconti Lucchino, Scaliger Mastino, Gonzaga Flp, Carrara Albertin, Este Opizo, a ravennai Polenta Guido,
mely tartomanyurakat a papa, aki akkor Avignonban lakott, helytartoi minsegkben nem sokkal ezeltt
ersitett meg az urasagban, teljesitik a vendeglatas ktelesseget. Amikor pedig Flaminiaba erkezett, nagy
lovassaggal elebe sietett Malatesta Galeotto a testvereivel; azt mondjak, tarsuk volt a Iorli Ferenc es a Iaenzai
ManIredi Janos. (175) Apicenoi terleten az urbinoi Ferentinoi Antal, a Iabrianoi Clavello Allegretto, a
matelicai Bulgaritius, Sanseverino Ismeducius, Varano Gentilis, Milonei Mihaly, a cingoli Pangonus, picenoi
tartomanyurak, a tlk telhet szivelyesseggel, elelemmel, adomanyokkal segitettek a kiralyt. Kzlk sokan
egeszen Napolyig tisztes kiserettel kvettek t, ugy tudjak, hogy ezek elen OrdelaIIi Ferenc es Gonzaga Flp
allt szamos picenoi es praecutinus nemessel. Amikor a Tronto Iolyohoz jutottak, az ascoliak Iogadtak tisztelettel
es mindenben a legnagyobb szolgalatkeszseggel. Az orszag hatarat elerve Teramot, Adriat, Chietit, a penneieket
messzemenen engedelmesnek talalta, es ezek minden utasitasat buzgon teljesitettek.
Elskent a sulmonaiakat latta ellenszeglni, akit nyiltan Johanna partjat kvettek, es az altala odahelyezett rseg
segitsegevel szembe mereszeltek szallni a magyarokkal; a kiraly szoros ostromgyrvel vette krl a varost,
hogy ezzel biztositsa a jvbeli gyzelmet. (180) Petrarcank ostromlott baratainak a neptribuntol segitseget
igert, es egy levelben, amelyet a sulmonai Barbatohoz irt, akinek a kedveert a tribunus segitseget ajanlotta,
megmondja, hogy Lajos elIogta ket. Az uj tribunus emlekezetre melto tetterl bvebben kell szolnunk. A
romaiakat hatodik Kelemen papa igazgatta a nemesseg soraibol az neveben allitott szenatorok reven. A
szenatori hatalmat t even at gyakorlo Colonna Istvan, tovabba Orsini Rajnald es Colonna Jordan meg Peter
utan Lrinc Iia Miklos romai polgar es kzjegyz magasztos lelkletetl vezettetve es nagy nepszersegere
tamaszkodva zendlest keltett, megtamadta a Capitoliumot, elkergette a szenatorokat, es Romanak
visszaszerezte si szabadsagat. E hstettel annyira a sajat akarata ala edesgette a romai nepet, hogy kedve szerint
vezette es kormanyozta. Azt mondjak, titulusaban ily szerenyseggel elt: Miklos, a szabadsag, a beke es igazsag
szigoru es kegyes tribunusa, a szent romai kztarsasag nemes szabaditoja. (185) Italia tbbi nepe annyira
csodalta ezt a IerIit, hogy kevesen akadtak, akik ne vartak volna tle a legnagyobb tettek vegrehajtasat, st,
abban biztak, hogy Roma varosanak visszaadja regi tekintelyet. Italia tbbi Iejedelme es tartomanyura, a romai
nep hajdani hatalmat es birodalmat visszakivanva, versengve kldte hozza a kveteket, akik reven aldasos
kezdemenyezesekre sztnztek, tamogatast ajanlottak, es keszseggel Ielkinaltak minden vagyonukat es
erejket a romai kztarsasag helyreallitasara; st, azt beszelik, hogy erre a hirre a romai nep kls tartomanyai is
mind rmmel ujjongtak Iel. A romai szabadsagnak ez a vednke, anelkl hogy a papa vagy a romaiak ervel
elldztek volna, a hetedik honapban a varosbol titkon, alruhaban elment Csehorszagba Luxemburgi Karoly
valasztott csaszarhoz, hogy szvetseget kssn vele, ez azonban, mint a trtentek mutatjak, kicsinyes lelekkel a
tribunust megktzte, es elkldte ajandekba a papanak.
Sulmona elIoglalasa utan Lajos atkelt az Appenninek hegyein, es az egesz orszagot knnyszerrel hatalmaba
vette. Johanna megijedt az ellenseg jveteletl, es Napolyban rseget allitva otthagyta azt a Ierjevel, Tarantoi
Lajossal egytt, es mint mondjak harom galyaval elhajozott Avignonba, a narbonne-i Galliaba. (190) Az
orszag vedelmenek elere allitotta a durazzoi herceget, a gravinai groI Iiat, akirl azt tartjak, hogy Robert kiraly
Iivere volt; amikor ez meghallotta, hogy a magyar egyenesen Napoly Iele tart, sszes csapataval es egesz
lovassagaval azonnal odasietett, nehogy a Ivaros es a kiralyi palota elIoglalasa utan az ellenseg a tbbit is
knnyen megszerezze. Amikor a kiraly ideert, egy kenyszeredetten ellenallo varost talalt, bejaratat a herceg
elallta, akit a szksegesnel makacsabbnak es ellensegesebbnek ismert meg, ezert az ellenallasra mereszkedt
megrohanta, benyomult a varosba, az egesz rseggel egytt nyomban elIogta, es a Ioglyot halalbntetessel
sujtotta, a tbbieknek megkegyelmezett. Az elkelk es a napolyi nep nagy tetszessel Iogadta, st, kivetel nelkl
mindenki Szicilia es Jeruzsalem kiralyakent ksznttte. Aztan vizsgalatot rendelt el a kiralygyilkosok Iltt.
Sokat allitottak el, kik kzl emlekezetre leginkabb melto elszr is Durazzo hercege es ket Iivere, Lajos meg
Robert, tovabba Lajos tarantoi herceg es unokaccse, Flp. Durazzo herceget Aversaban, abban a varban, ahol
Andrast ktellel meggyilkoltak volt, a kiraly parancsara mint a kiralygyilkossag Ikolomposat az allami hoher
302
kivegezte. (195) Az Andras kiraly Iiakent emlegetett gyermek Karoly kiseretebl valo tbbi urasagot, mivel a
gaztettet nem akadalyozta meg, a Ielsegsertes bnenek elkvetit nem nyomozta ki, ahogy ill es ktelez lett
volna, a bnsket halallal sujtani elmulasztotta, mint a szrny cselekedetbe bevatottat testrseg kisereteben
rizet vegett elszallitottak Magyarorszagra. A Ioglyokat Ielgyelet mellett a visegradi varban tartottak bseggel
es tisztelettel, nem maskepp, mint ahogy a kiralyi rokonsag megkivanta, mely Ienyitesben Lajos kiraly nem
mindennapi joszivsege dicserhet, hiszen kevesek verevel megengeszteldve a kiralygyilkossag tbbi
reszesevel embersegesen es szeliden bant.
Ezenkzben az egesz Ildkereksegen es elssorban Italiaban mindenIele kegyetlen pestisjarvany dhngtt, nem
latszott enyhles, es a kor szeszelye oly irgalmatlanul tombolt minden nemzet kztt, mintha az emberi nemet
az isten haragja ezzel a legujabb Iertvel ki akarna irtani. Ezert Lajos, hogy a kzjorol gondoskodjek,
megbizhato magyar lovassagot hagyott hatra Apuliaban, szkseg szerint mindenhova rseget rendelt, es az
orszag meghoditasa utan, hogy a szrny pestis ell kiterjen, a tbbi csapattal az erkezese utani harmadik
honapban visszatert Magyarorszagra. Azt mondjak az evknyvek, hogy a sereg elere allitotta Laszlo Iiat, a hadi
tapasztalatban es vitezsegben kivalo Istvan erdelyi vajdat, atadta neki a Ihatalmat, Napoly varosba pedig ers
rseggel a teuton VolIardot helyezte be.
(200) Nagyjabol ugyanezen idben halt meg Visconti Lucchino, es az uralmat Iivere, a varos nagy blcsesseg,
paratlan becsletesseg erseke, Janos vette at. Tovabba a genovaiak es a velenceiek sulyos tengeri haborut
vivtak, es klcsnsen karositottak egymast. Valamivel korabban, kilencedik Gergely idejen, a genovaiak olyan
szerencsevel tkztek meg a velenceiekkel, hogy az akaratuk ellenere senki sem mereszkedett hajozni az
egesz tengeren; a szerencse Iordulasa szerint hol a velenceiek, hol a genovaiak kerekedtek Ill. Petrarca
elmondja, hogy az a neptribun, akirl az iment beszeltnk, Avignonban Kelemennel szinten bevallotta, hogy
Iel akarta szabaditani a varost, es bar a papa kegyet keresk kzl sokan ugy velekedtek, hogy rks rabsaggal,
nehanyan, hogy halallal kellene sujtani, azonban klt hirere valo tekintettel enyhebb vegzessel tmlcre iteltek.
De terjnk vissza a targyhoz.
Miutan Lajos kiraly Magyarorszagra visszajtt, Johanna partja azonnal lazadast keltett Napolyban. A napolyi es
a campaniai elkelsegek sszeeskdtek, hogy a napolyi var kapitanyat, akirl elmondtuk, hogy VolIardnak
hivtak, kergessek el, es a visszaszerzett varat adjak vissza Johannanak meg a szeretjenek. (205) A szerencse
eleinte nem kevesse kedvezett az sszeeskvknek, VolIardot elztek, es elment az orszag helytartojahoz,
Istvanhoz. A napolyiak es a campaniaiak valamennyien sszegylekeztek Aversa es Napoly kztt; azt hittek,
hogy a ket varos kze szinte beszoritott magyart knnyszerrel legyzhetik. A magyarbol nem hianyzott a
batorsag, hogy az sszeeskvk vakmerseget megtrje, es mindkett ellen Ielvonultatta a sereget; veres tkzet
kezddtt. Az elkelk nem engedtek, hanem kemenyen ellenalltak, az els sszecsapasban mindket reszrl
sokan elestek, es eleinte egyenl szerencsevel verekedtek. A magyarokat tzelte a nagy pimaszsag es a hitszeges
Iltti meltatlankodas, es elhataroztak, hogy vagy gyznek, vagy meghalnak; nagy batran megujitottak,
IelIokoztak a harcot, es ezutan az olasz Iurak kzl tbben elestek, a tbbiek lassankent hatralni kezdtek. (210)
A magyarok valamivel kemenyebb nekirugaszkodasara nyiltan megIutottak, az elkelk, nemesek,
orszagnagyok kzl sokan Iogsagba estek. A lazadast kezdemenyez napolyiakkal szemben nagyon
kimeletlenl leptek Iel; kastelyaikat Ieldultak, es tekintelyes zsakmanyt talaltak bennk; a szerzemenybl a
sereg igencsak megszedte magat, mert hiszen az sszeeskvket sok kiskiraly es dusgazdag ember kvette; nagy
volt a Ioglyok szama is, akik sulyos penzen valtottak ki magukat. E gyzelem eredmenyekeppen a kznep es a
Inemesseg krebl sokan, akik addig ingadoztak, maguktol a magyarok partjara szegdtek, es nyiltan
elatkoztak Johanna urasagat es tettet. A jol vegzett munka hamar lecsendesitette az orszagot. Emlitik, hogy
raadasul Istvan nehany nappal korabban Cornetonal elIogta Verner herceget tszaz lovasaval egytt. (215)
Ugyanis allt Tarantoi Lajos csapatainak az elen, es azert erkezett, hogy Johanna kiralyn megsegitesere
Iellazitsa a nepeket; az ellenIelek batorsagat e remenyk ellenere trtent esemenyek alaposan megrenditettek.
A megbizhato Istvan vajda azokban a csatakban is hasonlo sikert aratott, amelyeket valamivel kesbb vivott,
amikor tudniillik Tarantoi Lajos partja Ielujitotta a haborut, es nem kisebb veszedelmet kellett vallalnia; mert
annak jokora serege Napolyhoz vonult, hogy Istvant kizze a kiralyi varbol es a varost visszaIoglalja, mert ugy
gondolta, hogy ha azt megszerzi, az ellensegnek beIellegzik, ezert a Ialak eltt a varosert es az orszagert kellett
303
kzdeni. Lajos es Johanna serege szamra sokkal nagyobb volt, emez erben es hsegben kivalobb; a kitztt
napon mindkett kivezette a hadsorokat, es nem sebteben, hanem megIontoltan kezdtek az tkzethez. Zaszlot
bontva egyenl hevvel csaptak ssze, es egy ideig egyIorma ervel csataztak, sokan hullottak el azok kzl,
akik nem alacsony sorsot viseltek; az ldkles megindulasa mindkettt egyIorman harcra ingerelte; az adaz
gyllet makacs verekedesre sztkelte ket. (220) A taljanok nagyon nehezen trtek, hogy idegeneknek
engedelmeskedjenek, plane a magyaroknak, akiknek mveletlenseget megvetettek. Ezek viszont allhatatosan
trekedtek Andras vesztenek megtorlasara, kitartoan az ket illet orszag megtartasara, es inkabb meghalni
akartak, mint engedni az ellenszenves nacionak. Amikor mar hosszan verekedtek es sokan elestek, vegl is az
olaszok meghatraltak, es nyilt Iutasnak eredtek, az ldz magyarok hatulrol ldstek, kapdostak ket; egy
jelents resz mar elre elszaladt es megmeneklt; a magnasok es a tartomanyurak kzl sokan Iogsagba estek,
akikre nagy valtsagdijat szabtak ki. A diadal utan Istvan azokra a varosokra es helysegekre vezette a tabort,
amelyek Tarantoi Lajost tamogattak, es a haboruban elelmet meg segitseget kldtek neki, sokat elIoglalt
megadas utjan, nehanyat ervel kenyszeritett az engedelmessegre, a lazadas tbbi reszvevjet szigoruan
megbntette; ezzel a peldaadassal a tbbieket visszarettentette a htlensegtl, es mindentt mindenki
engedelmeskedett a magyarnak. Az olaszok visszaadtak a klcsnt a barbarnak, tudniillik ha evknyveiknek
adhatunk valami hitelt ugy gondoltak, hogy akit a magyarok kzl elkapnak, megnyuzzak, vagy mas roppant
sulyos bntetessel sujtjak. (225) Tehat mindketten ugy velekedtek, hogy az orszagot nem tisztesseges haboruval,
hanem kegyetlen kinzassal es vadsaggal szerzik meg. Istvan cselekedeteirl a Lajos kiraly altal adomanyozott
privilegiumok tanuskodnak, ezek kztt elssorban azoknak a kastelyoknak az odaadomanyozasa, amelyek,
mint mondjak, a Drava meg a Mura kztt allnak, az egyiket Stridonak, a masikat Csaktornyanak hivtak; azt
mondjak, hogy a kiraly Italiaban viselt derek dolgaiert szamos mezvarossal es Ialuval is megajandekozta.
Johanna kiralyn es Tarantoi Lajos, akit Ierjenek vagy szeretjenek mondhatunk, hiszen igazsag szerint a kett
kztt nincs nagy klnbseg, meghallva, hogy a pannonok megtartottak Apulia kiralysagat, sszeszedtek a
batorsagukat, mert nem akartak oly szinben Ieltnni, mintha tunyasagbol lemondananak e tekintelyes
birodalomrol, ezert a narbonne-i tartomanybol es Avignonbol, ahova mint elmondtuk rgtn az elejen
menekltek, nepes sereggel visszajttek Italiaba, tehetsegk szerint zaklattak a papat, es igyekeztek a sajat
oldalukra vonni. Amikor Istvan megtudta, hogy ezek Calabria Iele kzelednek, amire a nep
hangulatvaltozasabol nem volt nehez rajnni, rgtn Iutarokat menesztett Lajoshoz Magyarorszagra, es ezek
reven jelentette Johanna visszatertet es az orszag veszedelmet, Iigyelmeztette, hogy kiralyt a kiralysagbol kiraly
nelkl nem lehet egyknnyen kizni. Lajos Ielpattant a Ienyeget veszelyre, meg ssze sem gyjttte a sereget,
amelyet maga utan rendelt, amikor nagy Inemesi sokasaggal mar vissza is sietett Italiaba. (230) A magnasok es
Ipapok rendjebl elssorban GiletIi Miklos akkori nadort emlitik, Iiait, Janost es Domonkost, Iiveret, Janost,
ugyancsak Gilet szlttet, aztan Miklost, aki Tot Lrincnek volt a Iia, es akit ket testvere, Lukacs es Bertalan
kvetett, ezeken kivl Bebek Iiait, Istvant es Gyrgyt, Szecsi Miklost, Tamas vajda Iiat, Konyat, es Andrast, a
masik ugynevezett vajdat, Iivereivel egytt, tovabba Laszlo Iiait, Miklost, Palt es Mihalyt. Hasonlokeppen
szolgalatot teljesitettek a Ipapok, Miklos zagrabi pspk, akit Aversaban szenteltek volt pspkke, Istvan, a
budai bazilika Ipapja, testvere, a roppant erej Janos, Kanizsai Lrinc Iia. Mindezek a kiraly nyomaban
atkeltek az Adriai-bln, es elmentek Apuliaba. A kiraly elIoglalta Siponto kiktjet, bevonult a magat nkent
Ielkinalo varosba, ahol megpihent, majd masnap ervel visszavette Teano es Barletta varoskakat. Nyomban
megtamadta Barit, amelyet nehany napos ostrom utan bevett, megszallt a varban, es kiIizette a zsoldot a teuton
szazadoknak, amelyek parancsnoka VolIard testvere, Konrad volt. Aztan megjtt Magyarorszagrol a tbbi
egyseg, melyek megerkezese a kiralyi tabort naprol napra jobban Ieltlttte. (235) Mivel Bariban teuton es
magyar katonak tanyaztak, nemsokara komoly zendles tamadt kzttk; ennek a teutonok voltak az okai, akik
eredend ellenszenvtl vezettetve isteni es emberi trveny ellenere aljasul sszeeskdtek a kiraly ellen. Egy
megbeszelt napon tervk szerint Iegyvert ragadtak, hogy a kiralyt meglve, a pannonokat elkergetve
kipusztitsak a varost, es azoktol elragadjanak minden zsakmanyt. Felzendlnek, es mindannyian Iegyverre
kapnak. A magyarok elIoglaljak a piacokat, a tereket, az utkeresztezdeseket, mindenIele kiIeszitett lancokkal
zariak el az utcakat, es igy a bekeritett teutonok nyomorultan elesnek, a tbbiek Iogsagba jutnak, es ha egy kaput
meg nem szalltak volna, amelyen at megIuthatnak, egy szalig odavesznenek. Akik kiszktek innen, nehogy a
mezkn szanaszet leldssek ket, azzal a kiktessel nyertek bocsanatot a kiralytol, hogy semmikeppen sem
szolgalnak az ellenIel parancsnoksaga alatt, hanem azonnal kivonulnak Italiabol, es a kiszabott Ieltetelt eskvel
304
Iogadtak el; kzlk nehany artatlant Lajos visszaIogadott a korabbi szolgalatba.
Amikor a kiraly megallapitotta, hogy a tabor mar elegge Ielduzzadt, tovabbvonulva a Cannae mellett Iekv
Canosahoz vezette a sereget, mert hallotta, hogy az elpartolt az oldalarol. (240) Ezt a helyet ugyanolyan
szerencsetlennek tartjak Lajos szamara, mint amilyen a romaiaknak volt, ugyanis mikzben az ostromlott varost
bevettek, az odatamasztott letrara szinte az elsk kztt IelIele nyomakodo kiralyt a kzapor lesodorta es
sszetrte, ugyhogy majdnem halalra zuzta magat, es ha a testrklnitmeny nem siet a segitsegere, es meg nem
szabaditja a varoslakok Ienyegetesetl, Lajos urnak e napon bizony vege lett volna, miert is a katonak meg a
kapitanyok alaposan megszidtak, hogy magaval mit sem trdve eletet meggondolatlanul veszelyeztette. A
sereg innen elvonulva Lucera Iele haladtaban tbb kisvarost visszaallitott a hsegre. Ahogy Luceraba erkezett,
Ialaitol megIosztott es ezert keszseggel engedelmesked varost talalt. Szemben, a harmadik merIldknel egy
termeszet es emberkez altal alaposan megerditett var allt, amelyet a tarantoi herceg helyrsege vedelmezett.
Mialatt a kiraly par napig a varosban idztt, a Laszlotol szletett Miklos es Pal a krnyek Ielderitese kzben
krlbell szaztven ellenseges lovasba botlott; mindketten restelltek meghatralni a masik eltt, ezert
hirteleneben adaz sszecsapas kerekedett; miutan az ellenseg tisztjei kzl nehanyan az els rohamban elestek, a
tbbieknek inukba szallt a batorsag, es nkent megadtak magukat a magyarnak. (245) Miklos hatraktztt
kezzel vezette ket a kiralyhoz; az pedig megparancsolta, hogy az isteni Ferenc kollegiumaban Iogadjak es
traktaljak meg ket bsegesen, majd masnap katonai szokas szerint elvette a Iegyverket, es mind eleresztette.
Ezutan Salernohoz ment a tabor, amely nehany napi ostromra megadta magat; a krnyez varoskakat is
visszaIoglaltak. A sikeres gyzelmi sorozat a kiralyt Napoly megtamadasara kesztette. A Vezuvhoz vonult, a
varossal szomszedos helysegeket elIoglalta, es mindenhonnan kizte az odaallitott gall rseget. Majd elvonult
Aversahoz, melyet akkor meg nem vett krl Ial, csak sanc meg ers tltes, es mert ez ellensegesnek
mutatkozott, kemeny ostrom ala Iogta. A tamadas vezetesevel Istvant, az ugynevezett vajdat elmozditva, a
batorsagban es eszessegben kitn Kont Miklost bizta meg; ez a sokak altal helytelenitett intezkedes Istvant
nagyon elkeseritette, mert elegge rosszul esett neki, hogy , aki derek tettei Iejeben nap mint nap jogosan
remelte meltosaganak gyarapodasat, a sajat es a tbbiek varakozasa ellenere ez utodallitas Iolytan kisebbseget
szenved; (250) Lajos elrehaladasat ez igencsak hatraltatta. Aversa krlzarasa es az ostromhoz hasznalatos
hajitogepek Ielkeszitese utan masnap harom orakor megindult a tamadas. Lajosnak szokasa volt, hogy a
haboruban ugyanugy szolgaljon kzvitezkent, mint hadvezerkent, es noha az imenti veszedelem ovatosabba
tehette volna, amikor megkezddtt annak a varosnak az ostroma, amely ccsenek meltatlanul elszenvedett
halalara emlekeztette, annak bukasara gondolva Ieldhdtt, es kockazatos verekedesbe bocsatkozott, ugyhogy
belevetette magat a nyilzaporba, es a labat egy vessztl sulyosan sebesitve huzta vissza; azonnal orvosi
segitseget kapott, amely azonban nyilvanvalo isteni oltalom nelkl mit sem hasznalt volna. Az ostrom a
harmadik honapra huzodott at, mikzben a varosbeliek es az rkatonak ejjel-nappal srn inteztek
kirohanasokat; mindket reszrl sokan hullottak el; a varos elIoglalasanak nehezseget az elelem es egyeb dolog
hianya oldotta meg, amely varatlanul keletkezett odabent. (255) Pignataro Jakab, a varos es az erditett var
kapitanya titokban targyalt Lajossal, es megigerte, hogy ha katonaival es a Ielszerelessel sertetlenl elvonulhat,
a varat a varossal egytt atadja. A kiraly, hogy ellenIelevel, akit vegszksegre juttatott, szeliden banjon, szivesen
engedett; masnap a sereggel bevonult a varosba, es egyuttal birtokba vette a varat, az ellenIelnek biztositotta a
megigert bantatlansagot. Lajos Andrasnak gyasszertartast es halotti jatekokat rendezett, a katonak kze penzt
szort, a kapitanyok es az erdemes lovagok irant klns nagylelkseget mutatott, kzlk sokat magyarorszagi
birtokkal, mezvarossal, Ialuval adomanyozott meg Ienyesen; az adomanyok nagysagat a szamukra kiallitott
kivaltsaglevelek tanusitjak. Lajos ezutan nehany napig laba gyogyitasa vegett a varban pihent, mely nyugalom
kzben, nehogy tulsagosan henyelni lassek, naponta kihallgatta a kervenymestereket, okleveleket irt ala,
tisztsegekrl rendelkezett, masodnaponkent itelkezett, es senki szamara sem nehezitette meg a bejutast. Ahogy a
laba meggyogyult, LackIi Andrast, az ugynevezett vajdat kinevezte a lovassag teljhatalmu parancsnokava es az
orszag helytartojava, hogy a nagy tapasztalatu, hadban ers es megIontolt IerIiut meg ne Iossza az t megillet
rangtol. (260) Druget Miklost, Vilmos nador Iiveret, Salerno, ennek ccset, a hadaszatban jartas keresztes vitezt,
Vrana Ipapjat Aversa elere allitotta, ez azonban kesbb Johanna ajandekaitol es igereteitl megrontva nem
trdtt a htlenseg gyalazataval, hanem a varost a varral egytt atadta a kiralynnek.
A tisztsegek es egyeb, nagy Iontossagunak szamito gyek elintezese utan, mivel Italiaban mindenIele sulyos
dgvesz pusztitott, es kszbn allt a jubileumi ev, amelynek alkalmabol a bnbanok knnyen talalnak
305
Romaban bneikre bocsanatot es lelkknek tisztulast, a nagyon jambor es melyen vallasos kiraly az emberi
dvzlesnek eme nagyszer alkalmat semmikeppen sem akarta elszalasztani, hanem elhatarozta, hogy ellatogat
Romaba, es azutan visszater Magyarorszagra. Szandekat a tbbi magyar Iur is helyeselte, tudniillik ezek,
amilyen nehezen Iogadtak el az igaz hitet, olyan allhatatosan tartjak es apoljak azt. Acampaniai Ildn utazott
keresztl a legpompasabb lovas kiserettel, Ilkereste Capuat, elhaladt Montecassino Ialai alatt, amelyeket
nemregiben Ildrenges rontott le. Amikor hire Iutott, hogy kzeledik a varoshoz, a varos tribunusa, akirl
valamivel Ieljebb szoltunk (ez idben ugyanis a papa Avignonban szekelt), hogy a nagy uralkodonak megadja
az ill tiszteletet, a tisztviseli karral es az egesz nemesseggel egytt paratlan keszlettel elebe sietett a tizedik
merIldkhz, ahol krlbell negyszaz, latvanyosan egyIorma biborba ltztt tanacsnok, biborszegely
togasok szamlalhatatlan sokasaga es a romai regiseget pontosan Ielidez togas nep jelent meg. (265) Ugy
velekednek, hogy a tribunus nem oktalanul cselekedett igy, hanem reszint azert, hogy a ragyogo es hatalmas
kiralyt meltosaga szerint Iogadja, reszint pedig, hogy a kitntet vendeglatassal kivivja Lajos halajat, minek
segitsegevel szvetsegre es egyezsegre lephet vele, hogy tamogatasaval knnyebben megoltalmazza Roma varos
Iggetlenseget. A kvezett utcakat bamulatra meltoan Ielviragoztak es Ieldiszitettek, es a tiszteletadasbol semmi
sem maradt el. Hat a neptribun, a szabadsag bajnoka, ilyen nagyszer pompaval Iogadta a kiralyt. O e napon oly
kedves volt a romai nephez, hogy szinte mindenkinek hagyta, hogy megIogja, meglelje, nem kiraly, hanem
kzember modjara nyajasan magahoz engedett mindenkit, aki elebe lepett. Amikor Romaba bevonult, mindenki
megcsodalta a szeretetre melto, kzkedvelt Iejedelmet, mindenhol szerencsekivanatokkal dvzltek, a
kereszteny tarsadalom vedelmezjenek, a legkegyesebb atyanak neveztek, t mondtak Italia kiralyanak, a
kereszteny vallas egyetlen oltalmanak, Iohaszkodva kertek Iel a romai szabadsag megmentesere, megvedesere; a
romai nep nem ugy bocsatotta be a varosba, mint klIldi uralkodot, hanem ujjongva, kitr tetszessel es
rmmel, mint romai csaszart. Ahogy bevezettek a papai palotaba, hogy illenden Iogadjak, a neptribun es az
sszes szenator Ielkerte, hogy Iogadja el a romai kztarsasag Iseget es vednkseget, amit azonban hatarozottan
visszautasitott, hogy ne sertse meg a romai egyhaz tekintelyet. (270) Azt mondjak, a Ipap sem illette kisebb
megbecslessel; a tribunus a szenatori renddel egytt naponta tiszteletet tette. Amikor nepes es bseges
lakomara invitaltak, nehezen allt ktelnek, nehogy a szentseges szemleldes tervetl elteritsek; az apostolok
bazilikajat tbbszr Ielkereste gyalog, Peter egyhazaban a Ioltar eltt naponta reszt vett a szent misen.
Mindennap meghatottan szemlelte az dvzit izzadsagaval nyomott kepmast, mikzben a tbbi hiv t nezte;
meglatogatta az dvzit oltarat, es a papai engedely szerint minden bne alol Ieloldozast nyerve negyezer
aranyat ajanlott Iel az oltar reszere; mas ajandekokat is hagyott ott, es azt mondjak, egy bazilikat sem Ielejtett ki.
A varosbol elindulva Umbrian es Flaminian at utazott, es mindentt hasonlo nagyrabecslessel Iogadtak.
Amikor Veronaba erkezett, a Scaligerek tartottak szives vendegszeretettel, otthagyott negyezer teuton gyalogot,
akik elen VolIard meg Konrad allt, es megparancsolta, hogy maradjanak ott mindaddig, ameddig Pannoniabol
meg nem erkezik a zsoldjuk. Az orszag meghoditasa es a tisztsegek kiosztasa utan visszajtt Magyarorszagra,
majd nehany nap mulva megkldte a katonaknak jaro bert, es elbocsatotta ket. (275) A szazadparancsnokokat
magahoz rendelte, es mihelyt megerkeztek Pannoniaba, tetezve megadta a Iizetsegket; Ildekkel,
mezvarosokkal adomanyozta meg mindegyikket, es mint a kivaltsaglevelek mutatjak mas Iejedelmi
jutalmakkal is megbecslte ket.
Ugy latszott, hogy Johanna, aki az orszagbol kizetve Ierjevel egytt Avignonban elt, Lajos kiraly tavozasa utan
masra sem gondol ejjel-nappal, mint a kiralyi hatalom visszaszerzesere. Ezert naponta allhatatosan knyrgtt
Kelemen romai papanak, hogy adja neki rklt orszagat, papai tekintelyevel allitsa t vissza, ne trje, hogy
atyja utodlasanak jogatol a barbar erszak elsse. Szem eltt tartotta a papa kapzsisagat, es hogy celjat
knnyebben elerje, megigerte, hogy nkent atengedi az egyhaznak a narbonne-i Gallia legjelesebb varosat,
Avignont, rks birtokat, ha annak tamogatasaval es akaratabol megkoronazva visszakerl a napolyi
kiralysagba. De hogy ne ugy lassek, mintha megvasarolna az orszagot, ugy tesz, mintha az odaajandekozott
varost eladna, amivel szemben a papa az evi adobol vetelar gyanant valami csekelyseget Iizet Johannanak; igy
talaltak tehat csinos leplet ennek vesztegetesere, annak kapzsisagara. (280) Vegl megegyeztek, Kelemen pedig
a tisztesseg rve alatt vallalta kiralysaganak gondjat, es hogy ugy lassek, mintha trvenyesen jarna el,
Limoges-bol Italiaba kldte az apostoli szek kvetekent rokonat, Guido kardinalist, portoi pspkt, hogy Lajos
kiraly es Johanna kztt beket szerezzen. Ezenkivl ir a kiralynak, es megkeri, hogy mivel az atyaIiak mar
eleget csetepateztak egymassal vele szletett becsletessegenel Iogva az egyhaz keresere es az apostoli testlet
306
kedveert Iejezze be a hadakozast az veivel, engedje vissza huganak, Johannanak a hatalmat, kedvezzen egy
kicsit rokonanak, es ne azon ragodjon, hogy mit erdemel az asszony jelleme meg egyesek bns vakmersege,
hanem inkabb azon, hogy mi illik hozza, mi kell Italia nyugalmahoz, mit ker nyomatekosan a papa meg a szent
szenatus; eleg bntetest vett mar azokon, elegge kitombolta magat Italiaban, most itt az ideje a nyugtalan orszag
megbekitesenek, a vihar lecsendesitesenek, es annak, hogy josagaval ne csak az orszagot, hanem a romai
egyhazat is mindrkre lektelezze maganak; Iontolja meg, mit kivan Robert szelleme, akinek joindulatabol a
kiralysag joga rea szallt, mit kivan a romai egyhaz tekintelye, amelytl eldei ideiglenesen birtokul kaptak ezt az
orszagot; gondolja meg, hogy a legIbb pspkre is adnia kell valamit, akie az orszag Iltti minden hatalom,
hozzateszi, hogy eleg birtoka van, es ket, ilyen nagy Ildrajzi tavolsaggal elvalasztott, termeszetenel Iogva
haborgo, terhes es veszedelmes orszagnak nem eleg egy uralkodo; (285) a kiralyi Ielseg jelenlete nelkl,
helytartok, lovassagi parancsnokok es elljarok utjan keptelenseg ezt a civakodo orszagot rendesen
kormanyozni; ezenIell azt ajanlja, hogy emlekezzek meg a hanykolodo egyhazrol, hogy Petert, az isten
helytartojat a Galliakba szamztek, eltavolitottak a narbonne-i tartomanyba, es egy nemzetnel sem lel
nyugalmat; romai szekebl kizetve tbb jamborsagot talalt a barbarokban, mint a romaiakban es az
italiaiakban; Lajos sokkal tbbet tud hasznalni a kereszteny kzssegnek a Pannoniakban, a Mysiakban es a
Daciakban, mint Apulia szk orszagaban Ielreallitva, ahol vagy elsenyved a kedvetlen tespedesben, vagy az
italiai partoskodasokba belebonyolodva semmit sem cselekedhet, ami melto a halhatatlansagra; keri tehat Lajost
ujra meg ujra, hogy Italia megbekitese kedveert engedje at Johannanak a kiralysag egesz jogat, amely az ve
volt, es bocsasson meg ccsenek, Tarantoi Lajosnak; a Iogolykent Magyarorszagra hurcolt italiai
tartomanyurakat a papa keresere engedje el, rendezze veivel az gyet, nagybatyjait ktelezze le joindulattal,
tartozkodjek az erszaktol, hivja vissza onnan a hadsereget, es a papa kivansagara, sztnzesere, parancsara,
keresere hagyja azt rokonanak. (290) Azt mondjak, a leveltl meggyztt Lajos a legatus kzbenjarasara
kedvere tett Kelemennek, es miutan a dhng pestis miatt kivonult Italiabol, a papa akarata szerint rendbe
hozta a dolgot Johannaval. A magyar trtenetiro ebben nemikepp elterni latszik a tbbi evknyvtl, mert azok
Johanna es Lajos egyezsegenek megkteset Kelemen idejere teszik, ez pedig hatodik Ince papasagara, aki
Kelement kvette.
Miutan Lajos visszament Magyarorszagra, kapitanyai es a lovasok parancsnoka krlbell harom evig maradtak
Italiaban; mert Guido legatus nem tudta olyan gyorsan tet ala hozni a megegyezest. Ez id alatt ezek allandoan
harcban alltak Tarantoi Lajossal, csapataival gyakran megtkztek, es ellenIelk erejet ugy kimeritettek, hogy
nem birt tovabb mozogni; rcsapatai bevettek magukat a varosokba, es oda beIeszkeldve vedekeztek. Ekzben
szakadatlanul Iolyt a targyalas a bekerl es a megegyezesrl; a legatus semmit sem Ielejtett el dolgabol,
ktelessegenek serenyen nekilatott, ugy targyalt Andras lovasparancsnokkal meg a tbbi Itiszttel, valamint
Tarantoi Lajossal es Johannaval, hogy minden Ieladatat terv szerint elintezte. (295) Az gyet jocskan
elmozditottak a papa altal allandoan kldzgetett nunciusok, legutoljara az egyhazjogban igen jartas Bertalan,
akik valamennyien szntelenl a papa ohajtasa iranyaba tuszkoltak Lajost. Azt mondjak, vegl is ugy egyeztek
meg, hogy a Ielsegjogot atengedi Johannanak, az orszagot es egyuttal a kiralyi rangot nkent visszaadja neki,
Lajos, legyen akar Ierj, akar szeret, csak a tarantoi herceg cimet hasznalja, uralkodonak csak Johanna
neveztessek. Mindenki csodalja a pannoniai kiraly nagylelkseget ebben az gyben, tudniillik a papa tekintelyet
oly nagyra tartotta, mint illett, hogy Janos veszpremi pspkt nehany Iemberrel azonnal elkldte Kelemenhez,
hogy ez adja vissza az sszes nagy- es kisvarost, erdt es kastelyt, helyezze vissza Johannat a kiralysagba, es
neveben igerje meg a Ipapnak es a szent atyanak a legszolgalatkeszebb Iiu rk engedelmesseget. A
tartomanyurakat es orszagnagyokat, akiket Visegradon tartoztatott, nagyvonaluan megajandekozva kldte vissza
Apuliaba, es megparancsolta, hogy a papa tetszese szerint mindegyikknek adjak vissza az urasagat. Lajost
Kelemen es az egesz testlet csodas dicseretekkel halmozta el, mint aki nagylelksegevel, josagaval es
becsletessegevel az apostoli szenatus rk halajat erdemelte ki, ellenIeleit, akiket elzleg Iegyverrel gyztt
le, paratlan szolgalatkeszseggel megbekitette, egyszoval kimutatta, hogy nemcsak a haborunak, hanem a
bekenek is mestere.
(300) A bekektes eveben napnyugta utan delnyugaton szeles savban tz csapott Iel az egen, es rettenetes
langolassal, oriasi morajjal keresztlrohant a mennybolton. A kvetkez evben is egy hasonlo lang, hosszu,
elhalvanyulo nyomot huzva maga utan, eszakrol delre Iutott at. A masik evben pedig saskak vegtelen raja jelent
meg AIrikaban es Cipruson, mely a Ivek es Iak leveleit elpusztitva hallatlan inseget idezett el az elelemben es
307
mas cikkekben; de a napIogyatkozas sem maradt el. A kvetkez evben negyedik Karoly, Csehorszag kiralya,
ellenszavazat nelkl elnyerte a csaszari koronat.
Magyarorszag kiralya tehat az Apuliabol visszarendelt csapatok tisztjeit es legvitezebb katonait Ienyesen
megadomanyozta. (305) Az italiai gyek lezarulasa utan kellemetlen tetlensegre kenyszerlve tprengeni
kezdett az orszag elIoglalt terletei es leginkabb a velencesek altal kisajatitott tengerpart Iltt. A taljan
nemzetiseg nep ellen vonakodott ujrakezdeni a hadakozast; erzekeltetni akarta, hogy nem hatalomvagybol,
hanem a sajatja visszaszerzesenek a remenyeben lep Iel, ezert az gyet elszr levelek es kvetek, majd
diplomatak utjan akarta ujra hatarozottan Ilvetni. Nem trhette egykedven, hogy az Adriai-tenger szamos
romai teleplessel ekes legnemesebb traktusat, amelyet elbb Attila hajtott a hatalmaba, aki a velenceiek varosa
eltt uralkodott a szeles vilagon, a hun haboru potyadeka tartsa megszallva. A temarol sokaig Iolyt a targyalas
levelek, kldttek utjan, tbbszr diplomatak reven kerte vissza Dalmaciat, a levelek es a kvetek azonban mind
hiabavalonak bizonyultak. Azt is nehezen viselte, hogy elszr res szavakat kapott, aztan azt vette eszre, hogy
szemtelenl megtagadjak tle a sajatjat. Latva, hogy a vitat karddal kell elvagni, tanacsot tartott, nehogy az
elkelk tudta nelkl cselekedjen. (310) Amikor az atyaknak az elIoglalt Dalmaciarol, a szolgasagba vetett
szvetsegesekrl es vegezetl a tengermellek visszaszerzeserl beszelt nem csekely hatassal, mindenki nagy
egyetertesevel hatarozatba ment a velencesek elleni haboru meginditasa, aztan minden korabbinal nagyobb
aranyu sorozast tartottak. A velencei evknyvirok, hogy maguk eltt tetszelegjenek es dicsekedjenek, am
egyertelm allasponttal akkor sem rendelkeznek, amikor koholmanyokkal probalnak hencegni, e haborunak ket
okat adjak, mindvegig bizonytalankodva abban, hogy melyiket allitsak inkabb; egyszer, hogy amikor Lajos
Johanna ellen csapatait at akarta dobni, a velencesek megtagadtak tle a hajokat, masodszor a zarai haborut,
amelybl szerintk Lajos vereseggel tavozott; hozzateszik, hogy midn Apuliaban tartozkodott, kveteket
kldtek hozza, es nyolc, vagy mint tbben mondjak, tiz evre Iegyvernyugvast kttt velk; st, a liguriai haboru
kitresekor Lajos alattomban tamadassal kezdte zaklatni a velenceieket Dalmaciaban, jollehet a Iegyversznet
meg nem jart le, es ha abba nem hagyja a haborut negyedik Karoly kzbelepesere, aki raparancsolt, hogy varja
ki a Iegyversznet veget, mar reg megzente volna a hadat; emiatti Ieltkben siettettek a bekektest a
genovaiakkal. Az megis tagadhatatlan, mint k maguk is szinten elaruljak, hogy a velenceiek, mihelyt
meghallottak, hogy a magyar hadat indit ellenk, azonnal ket kvetet kldtek hozza, az egyiknek Cornaro Mark,
a masiknak Grimani Marin volt a neve. (315) Ezek elmentek Pannoniaba, de nem ajanlottak meltanyos
Ielteteleket, hanem makacsul probaltak ragaszkodni Dalmacia Ielsegjoganak a birtokahoz, es eredmenytelenl
mentek haza. Egynemelyik evknyvk azt mondja, hogy a kvetek beket kthettek volna vele, ha megigerik,
hogy a dalmat kiralysagert evi ado gyanant az allam neveben egy Ieher lovat kldenek Lajosnak. Ebbl knnyen
belathato, hogy nem a hasznot, hanem a dicsseget, nem az adot, hanem az uralkodoi jogot tartotta Iontosnak.
A Iegyversznet idejenek lejartakor Lajos szvetseget kttt Lipottal, Ausztria hercegevel, meg Carrara
Ferenccel, es egesz seregevel betrt egyIell Dalmaciaba, masIell Isztriaba es a Iriuli terletre. A pannoniai
evknyvek azt mondjak, hogy negyvenezer, a velenceiek meg, hogy szazezer emberrel szallt ebbe a hadjaratba;
(320) tehat irdatlan tmeggel znltte el az Adria tajat; egyazon idben vette ostrom ala Zarat, Sebenicot,
Spalatot, Traut, Nonat, majd titkos szvetseget ktve az ausztriaiakkal, az aquileiaiakkal, a Carrarakkal meg a
padovaiakkal, alabocsatkozott a trevisoi Ildre, ahova megerkezven a Collalto groIok, szamos tartomanyur es
nemes atalltak a magyarokhoz. Par napos ostrommal megadas utjan elIoglalta Coneglianot, melynek elen
Contarini Zakarias allt, es Sacilet. Ezutan a taborral odavonulva megtamadta Trevisot, amelyet a velencesek a
pannon tamadas els hirere gondosan ellattak Iegyverrel es elelemmel, ers rseget helyeztek bele, melynek
elere Giustiniani Markot, DelIino Janost es Loreo Palt tettek. A kiraly ekkor a Carrarakkal kttt szvetseggel
egyidejleg kihirdette azt a rendeletet, hogy padovai terletre senki sem lephet Iosztogatas vagy legeltetes
celjabol, es ott nem alkalmazhat erszakot; aki maskepp cselekszik, Ieje vetessek; ebbl mindenki megtudta,
hogy a pannoniai es a padovai kztt ervenyes es hatalyos baratsag all Ienn. Gradenigo velencei Iejedelem az
ostrom kezdeten elhalalozott, es helyebe a tavol lev Janos kerlt, akit a Iejedelemseg elIoglalasara elhivtak
Trevisobol, de a tamado Lajostol nem tudta kieszkzlni az engedelyt a sertetlen tavozasra, ezert a varos tulso
reszen titokban szkve ment Velencebe. (325) Lajos mindenIele gepezetet sszeszed, elrendezi a hadsorokat, es
krs-krl hozzalat a varos ostromahoz, odaviteti az ostromtetket, tornyokat emel, letrakat hozat, es a Ialakat
olyan hevesen tamadja, hogy alattuk sok nemes elesik; emlitik, hogy a Ialaknal a kiraly egyik rokona is meghalt.
A varost azonban a velencei rseg remekl vedelmezi. A kiraly a krnyez teleplesek Iele Iordul, sokat bevesz
308
ervel, elIoglalja Asolot, Crespignanat, Gorgoniat |?|, Fregonat es tbb mas Treviso videki kastelyt. Aztan,
amikor rajn, hogy alkalmatlan idben valo erIeszitesei karba vesznek, hogy ne Iaradjon hiaba, az ostrom
Iolytatasara elegend letszammal hatrahagyja Tamas lovassagi parancsnokot, aki az emlitett Miklos esztergomi
erseknek volt a Iivere, es telelre eltavozik Pannoniaba. A velenceiek megneheztelnek a Carrarak meg a kiraly
baratkozasa es szvetkezese miatt, es a padovaiaknak megtiltjak a soszallitast, megakadalyozzak a kereskedest,
es hazahivjak onnan Morosini Marin birot. Germaniabol busas zsolddal nem csekely letszamu sereget hoznak,
amelyet a szakadatlan eszestl megaradt Brenta Iolyo Ieltartoztat, es nehany napig kenytelen a parton meglni;
(330) ezt a magyarok a taborban kemeiktl megtudjak, gyorsan Ielsorakoznak, meglepik az ovatlan nemet
csapatokat, es rvid csataban nagyobb reszket levagjak, a tbbi szetszalad.
A Pannoniaba visszatert kiraly Kont Miklos nadort hadvezerkent rgtn visszainditotta Italiaba, nehogy
tavolleteben a hadviseles ellanyhuljon. Ez nem akart sznetnyi lelegzetvetelt engedni a velenceseknek, es hogy
Treviso knnyebben jusson magyar kezre, szoros ostrom ala vette CastelIrancot, sok-sok napon at szorongatta a
varoskat, azonban a tamadassal semmire sem ment, mert olyan erddel allt szemben, amelyet emberkez,
termeszet es rszemelyzet roppant biztonsagossa tett, es semmikepp sem volt knny bevenni. Hogy ne
Iaradozzon hiaba, a kiraly beleegyezesevel hatrahagyta a varos ostromara Tamas parancsnokot, es hazament
Magyarorszagra. Ez a hadaszatban jartas IerIi gyakran csapott ssze sikeresen a velencesekkel, csataba
bocsatkozott a varoskapu eltt a kitr rseggel es a varosbeliekkel, mely alkalommal sokat lelt, sokat elIogott,
es vegl az ellenIelet visszaszoritotta a varosba. (335) Aztan velencei sereg erkezett az ostrom Ieloldasa
celjabol; ezzel a varossal szemben nyilt csataban tkztt ssze, es mint a kimenetel mutatja, a velencesek
kikaptak es megIutottak. Ezutan a Brenta Iolyonal a teutonokkal vivott adaz kzdelmet, akik mindenestl
bealltak a velenceiek zsoldjaba, mely tkzetben nagy reszket elIogta, es italiai hadiszokas szerint
Iegyvereiktl megIosztva eresztette el; a tbbiek meghaltak vagy elmenekltek, es mert a mely Iolyon ezek is,
azok is loval usztattak at, sokan elmerltek. Emlitik, hogy a magyarok kztt katonaskodo igen derek IerIi, a
nemet Pal, Janos Iia, Kel unokaja, szamos magyarral egytt megIulladt itt. Tamas utoda ezutan a kiraly
parancsabol HimIi Benedek lett, aki nagy katonai tapasztalataval a parancsnoksag atvetelekor sok sikeres harcot
vivott a velencesekkel. Tamas pedig egy id elteltevel visszament Italiaba, miutan nem jart kisebb szerencsevel,
mint korabban, mert mindazt, ami Italiaban a kiraly Iennhatosaga ala kerlt, szilardan megtartotta, a trevisoiakat
pedig szorosabb ostrom ala Iogta, mint azeltt.
(340) Mialatt a magyarok tettek azt, amirl beszeltnk, azonkzben a velenceiek huszont IerIit valasztottak,
akire rabiztak a hadviseles gondjat, es a tanacs Iigyelmeztette ket, hogy ne engedjek az allamot megkarositani
Ezek ugy hataroztak, hogy azonnal kveteket kldenek Pannoniaba, akik Lajossal a bekektesrl targyaljanak.
Contarini Andrast, Falieri Mihalyt es Bonitendi jegyzt kldtek; azonban a Pannoniakba erkezve
dolgukvegezetlenl mentek haza. A Iegyversznet lejartaval a tamado elIoglalta Serravallet, es a velenceseknek
meg nagyobb karokat okozott Dalmaciaban. Ugyanis a haboru roppant terhe miatt ezek kenytelenek voltak
Dalmaciabol kivonni a csapataikat, nehogy mig klIldn nagy buzgalommal gondoskodnak az gyeikrl,
odahaza sulyosan megszenvedjenek, es a kiritett tartomanyban Spalato, Sebenico, Trau meg szamos
szomszedos kisvaros atallt a magyarhoz. (345) Nonat, ahol az rparancsnok Giustiniani Janos volt, ennek
elszant okossaga es batorsaga megvedelmezte, noha akkora ehseg es altalanos inseg kinozta, hogy a katonasag a
legocsmanyabb eledelt sem vetette meg. Mikzben Trevisot ersen ostromoltak, azalatt Zara a teuton Ellerbach
mereszsegenek es ravaszsaganak ksznheten visszakerlt Lajos hsegere es hatalmaba, mert ez egy pannoniai
egyseggel eszrevetlenl behatolt, es a varosbol kizavarta a velencei kapitanyt es katonasagot; a varos elIoglalasa
utan a dics tett vegrehajtoja halalos sebeslesebe belehalt. A Dalmaciaban hatralev tbbi hely rohanvast
partolt at a magyarhoz.
Az italiai helyzet valsagosra Iordulvan, Treviso reg szorultsagban leven, a velencei tanacs ugy hatarozott, hogy
ujra kveteket kld Pannoniaba, akik Lajostol, mint a velencei evknyvek elmondjak, barmely lehetseges
Ieltetellel szerezzenek beket. Pannoniaba utazott Trevisani Peter, Gradenigo Janos es Bonitendi jegyz, akik a
nagylelk uralkodoval a bekerl targyaltak, es meltanyos Ielteteleket kerve tle, nehezseg nelkl megkaptak.
Lajost sem ellensegeinek erszakoskodasa, sem baratainak jotekonykodasa nem tudta knnyen megingatni,
ezert szivesen megadta a beket, melyet oly Ieltetelekkel emlegetnek, hogy mindaz, amit a Quarnero-bltl
Durazzoig a velenceiek birtokoltak, legyen Lajos kiralye, a velencesek vonuljanak ki Dalmaciabol, a terlet
309
masik Iele pedig, amely az bl krl es azon innen esik, velencei birtok legyen; (350) ezzel szemben, amit
Lajos Isztriaban, Treviso es Cerreto videken a velencesektl elvett, nkent visszaadja; tovabba megigeri, hogy
egy dalmatat sem enged kalozkodni, a kiktktl es szigetektl tavol tartja az idegenek rablotamadasait,
vegezetl mindent megtesz, hogy a velencesek szamara egesz Dalmacia ugyanolyan biztonsagos legyen, mint
annak eltte volt. A velencesek viszont Lajos kiraly keresere megigertek, hogy semmiIele vizsgalatot vagy
bntetest nem kezdemenyeznek azokkal szemben, akik a trevisoi haboruban a kiralyt tamogattak vagy az
oldalan alltak, hanem rks bntetlenseget biztositanak nekik, es sem azokat nem szamzik ismet, akiket Lajos
visszahivott, sem Dalmacia titulusat nem bitoroljak ezutan.
A beke tehat e Ieltetelekkel letrejtt, azonban a velenceiek azt hazudjak, hogy elszr Lajos szegte meg azt,
amikor a tartomanybol kivezenyelt tisztviselknek nem engedte meg, hogy a holmijukat elszallitsak, ami hogy
igy volt-e, nem tudom bizonyosan. Az azonban mindenki szamara vilagos, hogy a velencesek kelletlenl
Iogadtak el a beket, es k sertettek meg elskent, tudniillik a megallapodast Ielrugva ugy gondoltak, hogy
irgalmatlanul meg kell bntetnik azokat, akik a trevisoi harcokban a pannoniaiakat tamogattak. Mert az sszes
varosban, amely ebben a haboruban Lajosnak megadta magat, a birakat, a hivatalnokokat es a nemeseket reszint
leIejeztek es vagyonukat elkoboztak, reszint messzire szamztek. (355) Legkegyetlenebbl a coneglianoiakkal
bantak; sokukat a legcsekelyebb gyanura rks brtnnel sujtottak, amely eljaras soran letett eskjkre oda
sem hederitettek. Ez Lajost nagyon Ieldhitette. Emellett meg a haboru idejen Ielakasztottak Marin velencei
dozset, akit a kiraly baratsagaval gyanusitottak; szamos tanacsnokot hasonlo kegyetlenseggel bntettek, akiket
ugyanezzel a vetekkel vadoltak. Tovabba ersen dhngtek a trevisoiak ellen, akiket a leghalvanyabb gyanu
alapjan Ivesztesre vagy vagyonelkobzasra es szamkivetesre iteltek. Ez az embertelenseg azt eredmenyezte,
hogy a trevisoiak, mint alabb elmondjuk, nemsokara atpartoltak Ausztria hercegehez, Lipothoz, aki egy darabig
a Iennhatosaga alatt takargatta ket, majd atengedte Carrara Ferencnek.
A kiraly, rendezve dolgait a velencesekkel, a litvanok ellen kezdett hadjaratot, mert ezek szakadatlan
rajtatesekkel haborgattak nemcsak a szomszed keresztenyeket, hanem a Lajosnak alavetett Roxia orszagat is.
(360) Ezt a haborut nem megbizottak utjan akarta megvivni, hanem elment Sarmatiaba, elIoglalta es kiIosztotta
az egesz tartomanyt, elIogta a tirannust, aki h engedelmesseget es megallapitott evi adot igert, mire busas
ajandekokkal hamarosan eleresztette t. A szoszeg litvan nemsokara megtrte a hseget, a Lajosnak adozo
Roxiat Iegyveresen lerohanta, szelteben-hosszaban tzzel-vassal dulta. A kiraly a kert segitseggel tstent ott
termett, elzavarta a barbarokat, es megnyugtatta a tartomanyt. Magyarorszagra hazajve alig hat honapot
nyugodott, amikor megjtt a hir, hogy Sarmatiaban kiujult a haboru. Ezert hadvezereket kldtt a neki
engedelmesked Roxiaba, kenytelen volt azt harmadszor is kiszabaditani a litvanok markabol, es hadnagyok,
helytartok, lovassagi parancsnokok reven tartotta azt meg sokaig az engedelmessegben es a hitben. A tartomany
igazgatasabol a pspkket sem hagyta ki, hanem a most rutenoknak nevezett roxanok kormanyzasara
Ielhatalmazassal odakldte Imre egri pspkt, tovabba Cudar Gyrgyt a Iivereivel, aztan Bebek Imret meg
Kapolyai Janost, akiknek blcsessege es virtusa Roxia tartomanyt kivaloan igazgatta Lajos Iennhatosaga alatt.
(365) A romai papak erdekeben hadvezerei reven haromszor vallalt hadjaratot Italiaba, hogy Ince, Gergely es
Orban papanak a kert segitseget megadja. Ugyanis a megvaltas tizenharmadik szazadat kvet tvenkettedik
evben Kelemen tavoztaval Ince kapta meg az els pspkseget, es mert a pspkk nem tartottak rendben az
egyhazat, valamennyiket visszaparancsolta a sajat egyhazmegyejebe, es olyan legatust akart Italiaba kldeni,
aki kepes az apostoli tulajdonba tartozo varosokbol es tartomanyokbol az nkenyurakat kikergetni es
visszaszerezni azokat a papa birtokaba. A pspkk kzl egyedl a Karolyok nemes nemzetsegebl szletett
hispan Egyed jutott az eszebe, aki blcsessegben, lelki nagysagban es gyakorlati tapasztalatban kitnve e Ieladat
elvallalasara a legalkalmasabbnak latszott, es ez elnyerve az egyhazi allam Iseget Ielhatalmazassal elment
Italiaba. Lajostol is kapott segit csapatokat, amelyekkel Flaminiabol, Picenobol, Umbriabol es az isteni Peter
birtokarol elldzte a tirannusokat, tudniillik bajor uszitasra hajdan mindezeket szamos nkenyurasag ragadta
magahoz, pedig ismet apostoli birtokba vette ezeket, azzal a csekely kivetellel, hogy aki a parancsait
teljesitette es a helytartosag tisztet elvallalta, ezeket a sajat hataskreben megersitette; kzttk volt tbb
massal egytt Malatesta Galeotto, Polenta Guido es a Varano csalad. Az egyhazi varosokban erdket emelt,
amelyek segitsegevel azokat knnyebben tarthatta meg az engedelmessegben. Egyed biboros tamogatasara a
kiraly az els csapattesttel Italiaba kldte Laszlo Iia Miklost. (370) Lajos utana Moric Iia Simont kldte, aki
310
nem nagyon buzgolkodott, ezert visszahivatvan, a kiraly kegyet egeszen elvesztette. Aztan Peter ban ment ers
lovassaggal Orban papahoz, hogy Bolognat visszavegye Bernabo es Visconti Galeazzo kezebl, es az Italiaba
epp akkor visszatert Egyednek e haboruban jelents tamaszt nyujtott. Mert amikor ez kldetesenek tdik
eveben megbizatasat letette, es atadta utodanak, a burgund Arduin cisztercita apatnak, a Viscontiak rgtn
Ilemeltek a Iejket, elIoglaltak az Oleggiotol atadott Bolognat. Egyed visszament Italiaba, a Viscontiak ellen az
egyhazi szvetsegbe vonta Cangrandet, Gonzaga Lajost, Este Miklost, Carrara Ferencet, es magyar segitseggel
visszavette Bolognat. Ebben a csataban Bernabo vereseget hozta a sors, mely sszecsapas soran sok emberet
elIogtak; Visconti Lajost, Bernabonak agyasatol szletett Iiat, es Pepoli Andrast elkergettek Bolognabol.
OrdelaIIi Sinibald, Mirandola Pal, Polenta Guido, Correggioi Azo, a cremonai Cavalcabo Vilmos Iogsagba
esett, a kezen sebeslt Bernabo pedig Iutassal meneklt meg. (375) A Cesenaban tartozkodo Egyedhez eljttek a
Iranciaknak, Britannia es Ciprus kiralyainak a kvetei; beket kertek a Viscontiaknak, mely a hadi szvetsegesek
sszehivasa utan letre is jtt. Peter tehat, dolgat jol vegezve, csapataival visszament Magyarorszagra.
Azonban terjen vissza a szo Lajoshoz es a velenceiekhez, akik a Iegyverek letetele utan a csalaIintasaghoz
nyulva harom kvetet kldenek Germaniaba Karoly csaszarhoz, hogy valami ellentetet szitsanak es Lajos
kztt, amely Dalmacia visszaszerzesere lehetseget kinalna. Ugy mondjak, Cornaro M., Gradenigo Janos es
Celsi Lrinc volt ez. Celsi ott maradt Karolynal; a tbbiek Germanian utaztak keresztl, ahol egy kiskiraly
elIogta es tmlcbe dugta ket. Aztan kzbejtt a triesztiek elpartolasa, akik a velenceiek zaszlajat lehajitottak a
magasbol, es nemcsak kezzel tepkedtek, hanem csuI szitkozodassal szidalmazva a Ildhz is csapkodtak. A
parttest jelentettek az atyaknak, mire Micheli Domonkos a szarazIldi, Molin Cressius a tengeri csapatokkal
azonnal ott termett. (380) A triesztiek krajnai segedcsapatokkal raktak tele a varost, es a tamadokkal szemben
vitezl vedekeztek; az ostromlo velenceiek minden igyekezete meghiusult volna, ha nem erkezik utanpotlas. A
varosbeliek lattak, hogy az ellenIel ereje naprol napra nvekszik, mire Ausztria hercegenek segitsegeert
Iolyamodtak, akinek atengedtek a varost, a Ildet es mindent, ami egyhazi es vilagi, csak hogy vedelmet es
segitseget megkapjak. A herceg tamogatast kert Lajostol, szepszamu sereget allitott, es idejeben megerkezett;
Trieszt Ialai alatt hosszasan csatazott a velenceivel, de mert az ostromot nem tudta megakadalyozni, ugy dnttt,
hogy visszahivja a csapatokat. A velenceiek evknyvei azt mondjak, hogy igy a triesztiek bekeIeltetelek mellett
visszakerltek az szolgalatukba, viszont a magyar szerz ugy emlekszik, hogy Lajos csapatkapitanya, akinek
Laszlo Iia Pal volt a neve, az ausztriaiaknak es a triesztieknek segitseget vitt, es a varost megszabaditotta a
hosszu ostromtol.
A velenceiek ezutan Carrara Ferenccel keveredtek haboruba, es hogy ez ne lassek jogtalannak, hatarproblemat
koholtak hozza. (385) Italia szamos helyerl meg Pannoniabol jttek kvetek, akik elmondtak, hogy a Carrarak
Lajos kiraly vedelme alatt allnak, es igyekeztek a kztk lev vitat megoldani. Kethavi Iegyversznetet
ktttek, mindket Iel kinevezett t-t IerIit, hogy kzs megegyezessel szabjak ki a hatarokat. De amikor ezek
veszekedes nelkl semmit sem tudtak Ilmerni, a velencesek panaszkodni kezdtek, hogy a Carrarak bizonyos
berenceket kldtek a varosukba, hogy a szenatori kar tbb tagjat megbizasuk ertelmeben meggyilkoljak; egy
elallitott besugo Ieltarta a Iondorlatot. A tanacs hatarozata alapjan vizsgalatot tartottak ellenk, es trveny
szerint megbntettek ket. A tanacstagok kzl is lelepleztek nehanyat, aki bizalmas kzvetitk utjan titokban
mindent jelentett a tirannus Carraranak, ami a szenatusban trtent; ezeket kivetettek a szenatori rendbl es
minden hivatalbol. Bar a nezetelteres elsimitasa vegett a kldttsegek klcsnsen ide-oda jarkaltak, megsem
trtent semmi, hanem az egesz gy Mars itelszeke ele kerlt; a velenceiek ennek tudataban minden
tehetsegket es az allam egesz erejet a padovai haborura Iorditottak. (390) A velencei szenatus Etruriabol elhivta
a hadimesterseg kitn szakemberet, Vasco Rajnert, hogy a padovai hadjaratban megtegyek Ivezernek. Ez a
parancsnoksag atvetele utan roppant sereggel betrt Padova terletere, hevesen tamadta, pusztitotta azt. A
padovai nagyur latva, hogy kls segitseg nelkl nem bir ellenallni a velenceieknek, Pannonia kiralyatol,
Lajostol kert tamogatast, akivel a trevisoi haboru alkalmaval szvetseget kttt, es mert azt messzemen
lelkiismeretesseggel megtartotta, nem ketelkedett abban, hogy az akkor megnyert kiralytol megkapja a
segitseget. Ahogy a pannonok oriasi hada a trevisoi terletre belepett, kezdett mindent ldklessel,
Iosztogatassal, gyujtogatassal pusztitani. A pannon erk visszaszoritasara Giustiniani Tade a Stella Iolyohoz
sietett. A Iolyonal hevenyeben csatat vivtak, amelyben a magyarok ugy megvertek a velenceseket, hogy a
gyilkolasbol kevesen menekltek meg. Mint historiajuk tanusitja, a legnagyobb resz elesett, igen kevesen
jutottak Iogsagba, akik kztt emlitik magat Tadet es Caminoi Gellertet. (395) A magyarnak nem leven
311
Ielhatalmazasa a tovabbi harcra, visszavonult a krajnaiak terletere, es a bellunoiakon meg a Ieltreieken
keresztlvonulva harcra kesz sereggel elment Bassanohoz, a vicenzai krnyek varoskajahoz. Belluno es Feltre
Albert hercege volt, akit Lajos, mint azeltt is, hadi szvetsegbe vont; egyesek ugy emlitik, hogy Albert a
Carraraktol kapta ezeket vissza azert, hogy a velencesek elleneben Iegyvert Iogjon. Valamivel kesbb a velencei
szerencsetlenl harcolt a mocsarak kztt; mert amikor egy nagyon veszelyeztetett helyet megerditett, Carrara
varatlanul rajtattt, elszr szetzilalta, majd megverte es megIuttatta az ellenseget, mely tkzetben sok
patricius es rengeteg ijasz veszett el, a tbbiek Ilmenekltek a hajokra. Az erdelyi Istvan pedig a velenceiekkel
harcolt szerencsetlenl ugyanott, ugyanis csatat kezdett, hogy az allast, amelyet ellenIele a ket tabor kztt
kezdett kiepiteni, meghiusitsa vagy ervel lerombolja, de mint mondjak az ellenIel akkora rohammal sprte
el, hogy sokan elestek, maga szamos nemessel egytt annak hatalmaba kerlt; a taljan nemzetisegek kzl
Iogoly lett Lupius BoniIac es Antal. Lajos tudomast szerezve vei veresegerl es az erdelyi Iogsagba eseserl,
nem kivanta a haborut nmaga es baratai vesztere Iolytatni, ezert gyorsan valaszolt, es targyalni kezdett a
bekerl. (400) A velenceiek azzal a Ieltetellel ktttek meg a beket Carrara Ferenccel, hogy az kzremkdik a
Lajos kirallyal valo kibekiteskben, es a magyar segedcsapatokat elbocsatja.
Ezutan mindssze harom evre megszletett a nyugalom, amelyet Ausztria hercege, Lipot szakitott meg;
ugyanis negyezer emberrel betrt Treviso Ildjere, szanaszet dult es rombolt mindent, tamadta a velenceieket es
szelteben pusztitott. Ezek segitseget kertek az Estektl, hevenyeszett sereget verbuvaltak ssze, es Cavallo Jakab
vezerletevel Onigonal vertek tabort, ahol alkalmat talalva az tkzetre nehany embert lekaszaboltak, es Lipotot
megvertek, elkergettek. Aztan gyorsan elvonultak a vittorioi szoroshoz, utana megostromoltak Feltret, a
klvarost Ielgyujtottak, az egesz krnyeket csunyan kipusztitottak, majd amikor meghallottak, hogy Lipot
Ielment csapatokkal erkezik, visszavonultak Treviso tajara. Lipot Bellunohoz megerkezve megorrolt, amiert a
velenceiek tavozasa nem adott neki alkalmat a csatara, majd Lajos kiraly kzbenjarasara keteves Iegyversznet
jtt letre vele. (405) Lajos jol ismerte a velencesek esze jarasat, es ezert ezalatt szvetsegre lepett ellenk a
genovaiakkal, az aquileiai Ipappal meg a Carrarakkal. Azok viszont tudva, hogy suttyomban haborut keszit el
ellenk, nehogy egy idben tul sok ellenIellel kenyszerljenek megkzdeni, Lipot kegyet kerestek, es amilyen
Ieltetellel lehetett, beket teremtettek vele; Dandolo Lenard es Cornaro Peter kzvetitesevel nkent visszaadtak a
helysegeket, amelyeket elvettek. Nemsokara negyedszer is kiujul a haboru a genovaiakkal, melynek Iolyama
alatt Carrara Iejedelem meg az aquileiai Ipap Lajossal egytt megallapodasuk szerint hadat indit a velenceiek
ellen. Amikor ezek eszreveszik, hogy birodalmuk megsemmisitesere ennyi sok hatalmassag kelt Il,
szvetsegbe Iogadjak Visconti Bernabot es Petrinust, Ciprus kiralyat. Aztan innen a padovaiak, onnan a
kranicok serege ratr Treviso krnyekere, mindent dul es pusztit, Caminoi Gellert Meta |?| varoskajat elragadja
Iiveretl, Richardtol, es elszakad a velenceiektl. (410) A genovaiak a tlk elvett nemely liguriai varoskakert
elIoglaljak a ciprusi Famagusta varost. Pisani Viktor tizennyolc haromevezsoros galyaval elIoglalja es
lerombolja Lajos kiraly varosat, Cattarot. Aztan a liguriai Ilotta Ielvonul az Adriai-blben, es a velenceiek
szamara a tengermellek minden pontjat bizonytalanna akarja tenni, Pisani viszont, a velencei tengernagy,
mindent vedelmez. Ekzben a szarazIldn Carrara es az aquileiai Ipap a magyarokkal ostrom ala Iogja Mestre
varoskat, de DelIino Ferenc serenysege es a kellemetlen idjaras megmenti. Ezutan Pisani a most Sebeniconak
nevezett Sicum Iele iranyitja a hajohadat, nagy rohamot indit, es a meglepett varost odatamasztott letrak
segitsegevel elznli. Alakosok kzl sokat lekaszabol a Ialak mgtt. Ennek vara azonban igen ers, a
pannoniai rseg visszazi, elhajozik Trauhoz, mert tudja, hogy a genovai Ilotta ott van; igyekezete meghiusul, es
innen Zara haborgatasara siet. (415) Tiz haromsorost kld az arbeiek szandekanak a kipuhatolasara, akik a
cattaroiak es sebenicoiak bukasan megremlve ellenallas nelkl megadjak magukat a velenceieknek. Vegezetl
Trau es Zara elIoglalasaban csalodva, a dhng telben visszahuzodik Isztriaba.
A kvetkez evben Polanal szerencsetlen vereseget szenvedett a genovaiaktol, tizent haromsorosat vesztette el
matrozostol; kevesen menekltek meg a partra kievickelve; ketezer ember Iogsagba kerlt; a tbbiek reszint
elestek, reszint megsebesltek. Ez a vereseg a marcius nonaeja eltti napon trtent, es szinte az egesz tengeri
hader megsemmislt. A ligurok mereszsege megntt, Ilottajukat kibvitettek, tizenhat hosszu teherhajot
vonultattak ki Zarabol, es ugyanazon idben Ioglaltak el Umagot, Gradot es Caorlet, nyomaba szegdtek egy
teherszallitonak, amelyet a varossal szemben kiIosztottak es Ielgyujtottak. Ezutan elsiettek Kis-Chioggiahoz,
mely varosreszt az els rohammal bevettek es tzzel elemesztettek, a varosbol kirohano rseget visszakergettek
a hidon, majd nagy rmmel eltelve a velenceiek Polanal elragadott zaszloit kivittek a tenger kzepere, aztan
312
ujjongva visszamentek Zaraba. A sok veresegtl megtrt velencesek merlegeltek a varos erejet, es mert nem
volt, amivel a ligurokkal szembeszallhattak volna, a harcra Ielkeszitett legtbb hajo pedig tavol jart, a Lajos
kiraly altal elidezett mindenre kiterjed sulyos szorultsagban kenytelenek voltak hazajuk megmentesere
gondolni. (420) A kikt vedelmere egy tizent galyabol allo rajt allitottak Iel; a szenatus hatarozatabol
Giustiniani Tadet valasztottak parancsnokaul. Lajos kiraly oly ketseges es nyomorult helyzetbe szoritotta a
hetyke velenceseket, hogy azok, akiknek a Ioga Iolyvast a masera vagyott, most a sajatjukert es mindenekeltt
az otthonukert kenyszerltek verekedni. Aztan a tenger Iell a genovaiak, a Ild Iell pedig a Carrarak es a
pannonok elIoglaltak Chioggiat. A varos bevetele es a velenceiek kizese utan egy magaslaton nyomban
kitztek Lajos kiraly es a ligur zaszlajat; a varosiak es a velenceiek kzl hatezer ember esett el, az asszonyokat
a gyztes beparancsolta a templomba, es masnap mindnyajukat hazakldte. A velenceiek minden modon
igyekeztek Chioggiat visszaszerezni. Ekzben tizezer pannonnal Trevisonal megallapodott Karoly, mint egyesek
velik, Lajosnak, vagy mint masok mondjak, annak a Karolynak a Iia, aki ManIredot, Apulia kiralyat legyzte, de
ezt nemigen hiszem. Erkezesere sszegylekeztek Carrara Ferencnek, valamint a genovaiaknak es az
aquileiaiaknak a kldttei, hogy dvzljek, es dntsenek a bekerl vagy haborurol aszerint, ahogy Lajos kiraly
es szvetsegesei tekintelye megkveteli. (425) Masnap kvetsegbe erkezett Morosini Miklos, Gradenigo Janos
es Contarini Zakarias, akik Ielhatalmazast kaptak, hogy akar a legkellemetlenebb Iltetelekkel is megteremtsek a
beket. Par napig eredmenytelenl vitatkoztak a bekerl, mert a velenceseknek eletkn kivl semmit sem
ohajtottak meghagyni, mire ezek Ieldhdtek, es dolgukvegezetlenl busan eltavoztak. Karoly ket honapig
tartotta taborat a trevisoi Ildn, latta, hogy ha nem mozdul, semmit sem er el, ezert vegl Ielhagyott az
ostrommal, es hazament Pannoniaba.
Aztan klnIele hadiesemenyek utan a velenceiek szerencseje Ieltamadt, a ligurok pedig sikertelenl harcoltak
Chioggianal, azt mondjak, hogy kzlk haromezer, a padovaiak kzl ketszaz, az illirek es grgk kzl egy
csomo a velenceiek kezere kerlt. Ettl a veresegtl a liguroknak nem szallt inukba a batorsag, hanem
ujjaszerveztek a Ilottat, es az elznel is nagyobb hevvel tamadtak a velenceieket. (430) A triesztiek Lajos kiraly
mesterkedesere es liguriai tamogatassal megint elalltak a velenceiek melll, Trono Donat varosbirot egesz
Iamiliajaval egytt bilincsbe vertek, a varosbeli ikervarbol kikergettek az rseget, es elIoglaltak azt. Hasonlo
sikerrel szereztek meg Polat, aztan Arbet. Trevisot pedig a padovai herceg kemeny ostroma gytrte. Serravallet
a velencei atengedte Lipot ausztriai hercegnek, st, hogy ezt a zsarnokot tamaszul megnyerjek, a tanacs
hatarozata alapjan odaadtak neki Trevisot, nehogy a padovai Ferenc szerezze meg, es azt hiszik, hogy ez
negyvenharom evvel az utan trtent, hogy a Scalaktol elvettek azt. Carrara herceg Lipot kzeledtere odebb
huzodott ugyan Trevisotol, azonban a varos Ildjenek a dulasaval nem hagyott Iel, egy sereg helyseget elIoglalt,
es nyiltan mondogatta, hogy itt Lajos kiraly utasitasara Iorgatja a Iegyvert. Azt beszelik, hogy Lipot, aki
Magyarorszag kiralyaval ujabban rokonsagot kttt, emberei eltt kiralyi zaszloval allt meg a varos kzepen.
(435) Lajos nem akart olyan szinben Ieltnni, mint aki a rokona erdekeit nem tartja szem eltt, ezert megkereste
a kzeputat, ne gondolhassak, hogy hadi szvetsegeseit elarulta, es megkerte Lipotot, hogy viselje trelemmel
Carrara szemtelenseget. Amikor a sulyos haboru mar regota dult kzttk szarazon es vizen, az allobrogok
hercege, Haimon, kzbelepett, es attol szamitva, hogy utoljara harcoltak a genovaiak ellen, a hatodik evet
kvet negyedik honapban a velenceiek a genovaiakkal, Lajos kirallyal, a padovai herceggel es az aquileiai
Ipappal beket ktttek a kvetkez Ieltetelekkel: Elszr is, hogy a Ioglyokat mindket Iel elengedi, a padovai
visszaadja a velenceieknek Cavallinot es Moranzanit, a vizen es a Iolyoknal Ielallitott erditmenyeket lebontja,
ezzel szemben a velenceiek otthagyjak neki a Curame tornyot; Padova es Velence hatarvitajat Este Albert dntse
el; a velencei kivonja az rseget Tenedosbol, a szigetet ket evig az allobrogok hercege rizze sajat
Iegyvereseivel; a Iirenzeiek ketszazezerert elvallaltak a kezesseget arra, hogy a Don krnyeken sem velences,
sem ligur nem kereskedhet, nehogy mint annyiszor megtrtent a regi vetelytarsak megint lre menjenek;
(440) ezenIell a velencei tiz even at hetezer aranypenzt Iizet Lajos kiralynak, viszont a velencei kereskedk
szamara a dalmat partvideket megtisztitja a kalozoktol, es sem a dalmata, sem az illir nem gyart sot. Azt
beszelik, azon nap, amelyen a beket kihirdettek, negykaru, negylabu csecsem szletett. Ugy tartjak, hogy ez a
haboru alaposan letrte a velencesek ggjet, es senki sem ketli, hogy ez Lajos kiraly tevekenysegenek es
erejenek volt a kvetkezmenye; aki a sajat es baratai erejet probara tette azert, hogy az elIoglalt Dalmaciat
kiragadja a velencesek torkabol, hogy a nagyszer Iejedelem, akihez hasonlo addig meg sohasem jutott
Magyarorszagnak, ne hagyjon Iel csuIosan nagyszer vallalkozasaival.
313
Ra kell azonban ternnk a vezerlete es iranyitasa alatt vivott tbbi haborura is. Azt mondjak, hogy azt a
hadjaratot, amelyet a nehany nemes parttese altal Iellazitott Boszniaban, amely a magyar birodalom adoIizetje
volt, egy lovashadnagy es megbizottak utjan vallalt, keves szerencsevel Iolytatta le. Ugyanis Miklos nadorispan
es Miklos esztergomi metropolita elkelk tekintelyes seregevel ment a tartomanyba, megostromolta
Szreberniket, de miutan a tamadast megkezdtek, mint mondjak, kenytelenek voltak oriasi emberi es anyagi
veszteseggel Ielhagyni az ostrommal. (445) Meg egy masik kellemetlenseg is trtent. Mialatt a taborban voltak,
az ersek satrabol titokban elloptak a kiralyi pecseteket, a tolvajlassal Belial Iiait vadoltak; nehany evvel kesbb
Besztercen egy ezstmves mhelyeben megtalaltak ezeket sszetrve. Lajos nem sokat trdtt a pecsetek
elvesztesevel, hanem kiralyi utasitasra rgtn masikat keszitettek, es megparancsolta, hogy minden korabbi
oklevelet es privilegiumot ezzel pecseteljenek es ersitsenek meg.
Aztan a pannoniai Iennhatosag ala vetett Bulgariaba vezetett a kiraly sereget, az ottani Iejedelem, Stracimir
lazongasa miatt; itt a haboru sikeresen zajlott le, amennyiben a Ivarost, Bodonyt az els lendletben
megtamadta, es rvid ostrom utan bevette. Stracimirt, aki mindenIele csaszarnak neveztette magat, elIogta; aztan
alig harom honap leIorgasa alatt egesz Bulgariat a hatalmaba hajtotta. Stracimirt elhoztak Magyarorszagra, egy
ideig rizet alatt Govnievoban, a zagrabi pspk kastelyaban tartottak. (450) Aztan Lajos kiraly kezebe letette
az eskt, Pannonia uralkodojanak rk hseget es engedelmesseget igert, mire Ienyesen megajandekoztak,
orszagat visszakapta, es hazaengedtek, a visszanyert Bulgariaban pedig, mig elt, betartotta a kikttt Ielteteleket
es a parancsokat.
EzenIell Karoly csaszar ellen indult haboru; oka ismeretlen. A velencesek Ientebb emlitett diplomatai
gyanusithatok vele. sszegyjtve a sereget, Morvaorszag hatarara ment, sajat kezleg alairt levellel megzente a
hadat a csaszarnak, bevonult Trencsenbe, es krltte elhelyezte a tabort. Mialatt ott varakozott a tbbi csapatra,
Karoly neveben szamos elkelvel megerkezett a swidnicai herceg; nehany napig vitatkoztak a bekerl, amelyet
ilyen gyorsan nem lehetett tet ala hozni, mire Iegyversznetet ktttek. Miklos nadort es Bebek Istvan
orszagbirot pedig elkldtek Karolyhoz, hogy targyaljanak a bekektesrl; ezek a csaszart a hadsereggel Brodnal
talaltak, tanakodtak vele a bekerl, de vegl eredmeny nelkl jttek vissza. (455) Lajos a Iegyvernyugvasra valo
tekintettel tabort bontott, es visszavonult Pannoniaba. Amikor a Iegyversznet lejart, Laszlot, Oppeln herceget,
es Peter bant gyors lovassaggal elkldte Morvaba, akik a tartomanyba behatolva a tanyakat es a hanyagul
erditett varakat pusztitottak, Ilperzseltek, elhajtottak a marhat, es szamos Ioglyot ejtettek, majd a videk
Ielegetese es kiIosztasa utan zsakmannyal rakottan eltavoztak. A dolog oly hirtelen trtent, hogy nem lehetett
megakadalyozni.
Ezt kvette Kazmer lengyel kiraly halala, akit Lajos nagybatyjanak mondtunk. Ez gyermekek hijan Lajosra
testalta Lengyelorszag kiralysagat, mert kzelebbi rokona nem volt, a kiraly pedig nem szandekozott keslekedni,
hanem nagyaranyu sorozast rendezett, es indult Sarmatiaba. Krakkoba ment, ahol valamennyi tartomanyur,
Ipap es nemes szamara orszaggylest tartott, Ielbontotta a vegrendeletet, Ielolvastatta, es mert abban az allt,
hogy a testamentum szerint az egyetlen rks, emberseges szonoklatban arra kerte a Iejedelmeket es a nep
kepviselit, hogy t, mint Kazmer unokaccset, valasszak nkent kiralyuknak; igy aztan egy akarattal mind
uruknak es Lengyelorszag kiralyanak jelentettek ki, es megkoronaztak.
Az orszag birtokbavetele es a tisztsegek szetosztasa utan visszatert Pannoniaba, ahol maris tudomast szerzett a
havaselvi reszek ugynevezett vajdajanak, Lajknak az elpartolasarol, ami miatt megneheztelt, mert mindket
Olahorszagot a sajat birtokanak tudta; haragjat hadjarat inditasaval Iejezte ki. Ugyhogy nagy hirtelen sszeallit
ket hadsereget, elmegy a havaselvi Olahorszagba, es a tartomanyt ket oldalrol rohanja meg; (460) hatulrol, es
ahol Erdelyt erinti, Miklos erdelyi vajdat es Moric Iia Simont kldi ra nagy nemesi sereggel, maga szembl
tamad az ellensegre a hajdan Mysianak nevezett Bulgaria Iell. Lajk a Duna-parton probalja megakadalyozni
Lajos seregenek az atkeleset; hatulrol Miklos szorongatja t, aki minden csapataval benyomul Olahorszagba, es
a Jalomica Iolyonal ver tabort. Hallja, hogy athaladasat nehany rseggel rakott erd akadalyozza, az rseget
hamar elkergeti, az erssegeket elIoglalja, majd atvonul a sereggel, megtkzik Lajk lovassagaval, amelynek az
olah Dragomir all az elen; egy rvid csataban megveri es elspri az ellenIelet. Miklos a gyzelem utan
megnvekedett batorsaggal behatol a tartomany belsejebe, ahol sszes legiojaval egytt belegabalyodik az erdk
es hegyek rengetegebe, a hegytetkrl tamado ellenseg nyil- es kzaporral ugy tnkreteszi, hogy a nemesek
314
tbbsegevel meghatral, de meneklesenek utja elzaratvan nyomorultul ott pusztul; a tbbiek reszint elhullanak,
mas resz a poggyaszt otthagyja, az ellenseg pedig elereszti. Emlitik, hogy Miklossal egytt veszett el Peter
alvajda, Vrs Peter, Kkll var kapitanya, tovabba a szekely Laszlo es Peter meg a nemesek sokasaga. (465)
Miklos tetemet kiragadtak az olahok kezebl, a katonak elvittek Esztergomba, es az isteni szz egyhazaban
helyeztek el. E vereseget Garai Miklos tette jova egeszen, aki bamulatos batorsaggal es paratlan
hadtudomannyal a kiralyi sereget Lajk akarata es ellenallasa ellenere hajokon vitte at Bulgariabol Olahorszagba,
a Duna partjan megverte az ellenseget, sokat lekaszabolt, aztan a kzeli varoskakat megszallta. Lajos kiraly,
hogy az olahoktol beken uralkodjon, ekkor epitette ujja Szreny varosat, amelyet hajdan Severus csaszar emelt,
a regiseg pedig tnkretett. Aztan a Prut Iolyonal egy varat allitott, amelyet Tresnek neveznek, es mindkettbe
rseget helyezett. Vegre meghoditva a tartomanyt, elment Pannoniaba.
Az volt a szokasa, hogy a lazadok, az ellensegeskedk, a gyanusak ellen evente hadat inditott, az ellenieinek
nem adott lehetseget a Iellelegzesre, nem adott alkalmat a pihenesre, batorsaggal remitgette, es szakadatlan
haboruval Iarasztotta, a makacsok, az arulok, a megbizhatatlanok ellen meg allhatatosabban kzdtt, es nem
hagyta magat legyzni sem az ellenseg bosszuja, sem a baratok jotetemenyei altal, a knyrgk irant
engedekenynek mutatkozott. (470) Azt mondjak, emellett dicsvagyo volt es ersen trekedett a halhatatlansagra,
szntelen haboruval gytrte a racokat es a moldvaiakat, akik Also-Daciat lakjak, es a hegyi Olahorszagban
tanyaznak, Ileg a racokat, akik Fels-Mysiaban elnek, mert ugy tapasztalta, hogy mindkett alnoksaga
meghaladja a barbaret. Ezert Osl sarjat, Domonkost, Szemerevel egytt Mysia tartomanya elere allitotta; ezeket
Garai Miklos kvette, mert Lajos latta, hogy lelki es testi erenyekben kiemelkedik. Ezek a legnagyobb
buzgalommal tartottak a mysusokat es a dakokat a pannoniai kiraly szolgalataban.
Tovabba semmit sem tartott Iontosabbnak, mint az elrelatast, a nagylelkseget meg az orszag gyarapitasat es a
dicsseget, minden tudomannyal mohon ismerkedett, Ileg az asztronomiaval, amelynek megkerdezese nelkl
semmibe sem szeretett kezdeni. Jogot elIogulatlanul szolgaltatott, lelkesen regbitette az orszagot, a vallasi
gyekben, valamint a trekvk irant mindig rendkivl nagylelknek tartottak. Hogy a nepet es a paraszti
tmeget az adoszedk es az elljarok ne terheljek a szokasosnal sulyosabb adoval es vammal, ne nyuzzak hamis
birak, ne nyomorgassa kizsakmanyolas, gyakran alltzetben mint valami ravaszdi kem vegiglatogatta a
tanyakat es kzsegeket, hogy kiIrkessze a kztisztviselk es hivatalnokok erklcseit, visszaeleseiket a nep
panaszaibol megtudja, es azt mondjak, a josagos Iejedelem azert cselekedett igy, hogy ne csak a Iranguak,
hanem a kznep gondjat is viselni lassek. (475) Mi tbb, alruhaban sokszor a kiraly magatartasa irant is
erdekldtt, es az egygyek Ieleletei alapjan olykor nmagat is megmegzabolazta.
Hogy milyen jambor volt es kedves az istennek, az lathato az alabb kvetkezkbl. Elszr is, hogy a zsidok a
kegyetlen jarom szoritasabol kiszabaduljanak es kijozanodjanak, megigerte, hogy magyarokkent Iogja kezelni es
rks adomentesseggel adomanyozza meg ket. Amikor azonban vegl is sem az , sem a szent atyak szava
nem tudta ezeket az igaz hitre teriteni, allami rendelettel valamennyit kizte Magyarorszagrol, megengedve,
hogy holmijukat es vagyonukat sertetlenl magukkal vigyek; ezek aztan kizetven, elarasztottak Ausztriat es
Csehorszagot.
Az isteni Pal els remete rendje bejtt Magyarorszagra, testet Velencebl athoztak Lrinc egyhazaba, amely
Budatol harom merIldre egy kzeli hegyen magaslott, mely remetek szerzetet elszr atyja, Karoly vezette be,
ezek pedig birtokba vettek Lrincnek, a szent keresztnek, a szent leleknek es az isteni Laszlonak a szentelyeit.
Lajos Nosztran adott nekik gynyrseges kolostort, es a karthauziaknak Lvldn epitett egy masikat, amelyet
nagyszeren megajandekozott. (480) Tovabba kiralyi kltseggel ket kapolnat emelt a hatalmas anyanak, es b
adomanynyal tisztelte meg; az egyiket Aachenben, a masikat Zellben. Peldajaval a Ipapok, a Inemesek es a
nemesek kzl sokat kesztetett a vallasos kegyelet szolgalatara, akik nem akartak elmaradni kiralyuk
nagylelksegetl, es maguk is aldoztak templomra, adomanyra. Ily modon Magyarorszagon a vallas minden
varakozas Iltt megersdtt, es oly nagy teret hoditott, hogy az orszagnak tbb mint harmada az egyhaz
birtokaban allt.
A tatar vadsaggal es szokasokkal Iertztt kumanokat allhatatosan igyekezett megteritem az igaz hitre,
remenyeben nem is csalatkozott, a megterteket pedig szent predikatorok es hitoktatok kldesevel, amennyire
315
rajta allt, gondosan ersitgette. Boszniaban a patarenokat teritette a helyes vallasra, akik mindenIele tevelygesbe
keveredve atkos istentelensegbe sllyedtek; ebben a dologban a szentseges Peregrin bosnyak pspk
kzremkdeset vette igenybe. (485) Arrol is erteslt, hogy szlav Ildn, megpedig azon a terleten, amelyet
most Lippanak neveznek, sokan vallanak elIerdlt nezeteket, akiknek a szerzetesek a nehai szentseges Jeromos
oktatasa szerint szolgaltattak ki a szentsegeket, ezeket visszavezette az igaz blcsesseghez; azonban azt
mondjak, hogy most visszaestek korabbi tevelygeskbe. Az idejeben Bogdan, az olahok Iejedelme, aki
regebben Maramaros mellett az Olahorszag belsejet kepez, a tatar szomszedsag miatt kirlt Moldaviaban
lakott, sszeszedte az olahokat, es visszakltztt a Lajos kiraly Iennhatosaga alatt allo si Ildjere, amde ezt a
kiraly tudta nelkl tette, amit az rossz neven vett; amikor azonban azt hallotta, hogy ezek szaporasagukkal
kezdik maris benepesiteni a tartomanyt, szerzdest kttt vele, es szivesen megengedte, hogy Moldavia
ugynevezett vajdaja a pannoniai kiralynak halas szolgalatot teljesitsen es megallapitott evi adot Iizessen. Lajos
uralkodasa alatt kegyetlen pestis, kartev saska- meg egerhad es veszedelmes Ildrenges is meglatogatta
Magyarorszagot. EzenIell, mert mindenki irant roppant nagylelk volt, azokat, akik szokas szerint a kiralyi
udvar szolgalataban alltak, embersegesen a nemesi rendbe emelte, es Ielszabaditotta ket e szolgalat alol.
(490) Felesege kett volt. Az egyik annak a Karolynak a lanya, aki aztan a romai csaszarsag csucsara
emelkedett; ennek Margit volt a neve, es korai halaltol elragadva gyermekek nelkl tavozott az eletbl. A masik
Erzsebet, Istvannak, az ugynevezett bosnyak bannak a lanya, akitl harom leanygyermek szletett, Katalin,
Maria es Hedvig. Katalin nem lepte tul a gyermekkort. Mariat kisded koraban eljegyeztek a cezari trzskbl
szarmazo brandenburgi Zsigmonddal, aki aztan elnyerte a csaszari meltosagot es koronat. Hedvig apja halala
utan a Inemesseg egyetertesevel megkapta Lengyelorszag kiralysagat, Ielesegl ment Jagulahoz, Litvania
Iejedelmehez, aki meg nem vette Il az igaz hitet; ez a hazassagi szerzdes szerint egytt vette az orszagot a
kereszteny vallassal, es elneveztek Ulaszlonak, igy ugyanazon idben valtott sorsot es nevet.
(495) Lajosrol azt mondjak, hogy odahaza mindig beket, klIldn haborut kivant, hiszen egyiket a masik
nelkl nem lehet megteremteni, otthon igazsagossagot, josagot, vallasossagot, kint batorsagot, szigorusagot,
lelki nagysagot es mindentt blcsesseget tanusitott; a nep kivaltsagait es mentessegeit tiszteletben tartotta, a
szent egyhazak jogat sohasem sertette meg, a tartomanyokat, amelyeket Krisztus hitere teritett, a
legkeszsegesebb szolgalattetellel lancolta magahoz, es mindenki, de leginkabb a nyomorultak es szerencsetlenek
irant kegyelmes volt. A zsarnok nevezettl a halalnal is jobban irtozott, ezert nemhogy zsarnoknak nem
mutatkozott soha, hanem arado nyajassagaval es szelidsegevel meg kiralynak sem, hanem a haza atyjanak, az
orszag legeberebb renek es gyzhetetlen vedelmezjenek mondtak. IIjusagaban szivesen vadaszgatott,
elrehaladottabb koraban katonaskodott, erett nyugalomra jutva az gyintezes gondjaitol az isteni
elmelkedeshez vonult vissza. Ekkor, amennyire tehette, Ielrehuzodott a kzgyektl, szent atyak tarsasagat
kereste, az rk dvssegnek aldozta magat buzgon, mindket elet ktelezettseget egyszerre teljesitette, nem
Ieledkezett meg ezenkzben az ellenseg armanykodasairol es az orszag vedelmerl sem, mert erre kesztette a
Iiugyermek hianya. (500) Hogy az orszagot biztositsa, azt mondjak, rkbe Iogadta Zsigmondot, akirl tudta,
hogy csaszari szarmazasu es a legkivalobb jellem; Iiai hianyat ezen a modon kivanta potolni, es nem oktalanul,
mert ez a melyen blcs Iejedelem ennel jobban es nagyszerbben nem gondoskodhatott volna Pannonia javarol.
Es a dolgok alakulasa megmutatta, hogy senki sem csodalhatja elegge e IerIiu blcsesseget, aki joval a halala
eltt mar latta a jvendt, vei erdekerl sokkal elbb megIelelen gondoskodott, mint ahogy a helyzet azt a
maga idejen megkvetelte volna, es elrelatoan intezkedett. A kiraly egeszsege tvenhat eves koraban kezdett
kedveztlenre Iordulni; es meg is lehetett josolni, ahogy trtent, mert a haborus Iaradozasok, a napi gondok, az
arto hseg es hideg, a Iolytonos utazas, meneteles testet ugy tnkretettek, hogy aztan knnyen esett sulyos
betegsegbe. Miutan gyogyulasarol lemondva elete utolso napjat kzeledni erezte, sszehivta a Inemeseket, es a
kiralysagot Maria lanya kezebe tette. (505) De parancsa nelkl is mindenki a sajat joszantabol megeskdtt,
hogy ugyanugy engedelmeskedik neki, mint apjanak, es nemcsak a kteles hseget es szolgalatot teljesiti,
hanem ha a helyzet ugy kivanja, akarata es parancsa szerint nkent Ielajanlja Iiait, erejet, testet, vagyonat,
istenit, emberit egyarant, a legnagyobb veszedelmet is rmmel vallalja. Miutan az elkelk gondolkodasat
kitapasztalva azt messzemenen keszsegesnek talalta, sirva Iakadt. Amikor Lajos haldoklasanak hire kelt, a
kznep olyan aggodalomba esett, mintha ki-ki a tulajdon eletet Ieltette volna, a kiraly egeszsegeert nyilvanos
knyrgeseket tartottak, varosonkent es Ialvankent minden ember az oltarok ele jarult, hogy el ne veszitse ezt a
jeles bajnokot es szlt; korra es nemre valo tekintet nelkl egyIorman remldztt mindenki, mintha az
316
ellenseg ott allt volna a haz kzepen, ime, valamivel a halala eltt megjelent egy stks, amibl mindenki arra
kvetkeztetett, hogy a kiraly vegzete kzel van. A betegseg tehat elrehaladvan szeptember idusan beIejezte az
eletet, es akkora rt hagyott maga utan, hogy Pannonia minden mas kiralyanal jobban siratta. Amikor a halalhir
elterjedt, a varosokbol es Ialvakbol mindannyian sszegylekeztek Visegradon, mindenhonnan sszeIutottak a
Iejedelmek es a Ipapok, a nemesek es a tartomanyok kldttei, akik Iolyamatos gyaszszertartassal tiszteltek
meg Lajos tetemet. (510) Klnbz nepek klnbz nyelv jajszava hallatszott, mindenIell hangzott az
asszonyok jajongasa, akik gyermekeikkel egytt jttek el videkkrl nkent, ugy, mintha mindegyikk a sajat
szljet gyaszolna. Ezek a josagos atyaert, azok a kegyelmes kiralyert zokogtak. Egyik a hs vedelmezt es a
gyzhetetlen harcost kialtotta, masik legkegyelmesebb ura utan jajgatott, sokan az orszag oltalmat, Dalmacia
szabaditojat emlegettek, sokan az ellenseg megIekezjet knnyeztek, es ugy latszott, hogy senki sem tud betelni
a kegyelet ktelezettsegevel. Es bar mindenki versengve es szive melyebl gyaszolt, lanyai jajveszekelese a
nepet akkora siralomra kesztette, hogy ugy latszott, mintha halalra zokognak magukat. A Ipapok es lelkeszek,
az elkelk es nemesek rendjebl senki sem nezhette szaraz szemmel ezt, st, sok pap ml knnyei kztt alig
tudta elvegezni a miset. A lovaskapitanyok es katonak kzl egynemelyik melle rket kellett allitani, hogy
vegtelen Iajdalmukban ne emeljenek kezet magukra, es ha nem vigasztalja ket, hogy itt van Maria, akit
mindannyian kiralyuknak valasztottak, sokan ngyilkossagukkal tartottak volna knnyes gyaszszertartast. (515)
Mit meg? Hogy halala mekkora bubanattal tlttte el a magyarok es szvetsegeseik szivet, kny-nyen lemerhet
abbol, hogy harom even keresztl egesz Magyarorszag Iekete ruhaban jart, es kerletenkent ugyanannyi ideig
tartottak a gyaszt. Nem volt sehol mosoly, treIa, dal, tanc, semmiIele nnepseg, haromeves orszagos gyaszt
rendeltek el. Azt mondjak, a gyermekek, mintha apjukat vesztettek volna el, sohajtozva jarkaltak; a
szvetsegesek mind, leginkabb a roxanok, a mysusok, a bolgarok es az olahok, akiket leigazott, szomorusaguk
jelel levagtak a szakallukat. A velencesek kivetelevel mindenki megsiratta ezt a Iejedelmet, ezek viszont
halalanak els hirere akkora jokedvre derltek, mint mondjak, mintha ennel kellemesebbet es rvendetesebbet
sohasem hallottak volna; es bizony nem ok nelkl, hiszen tudtak, hogy egyedl okozta Velence
szerencsetlenseget Dalmacia miatt. Testet Fehervaron temettek el a szentseges Istvan bazilikaja melletti
kapolnaban, amelyet sirhelyel epittetett. (520) Azt mondjak, hogy Erzsebet kiralyne ez utan a tizenhatodik
napon a nagyszeren megajandekozott kapolnat tisztes papi gylekezettel bvitette ki, hogy ott Lajos lelkeert
naponta misezzenek. A kiraly az dvsseg ezerharomszaz Iltti nyolcvankettedik esztendejeben halt meg;
negyven evig, egy honapig es huszonket napig uralkodott. Kzeptermet, bszke tekintet, gndr haju es
szakallu volt, derlt abrazatu, kisse elreugro ajkakkal, enyhen hajlott vallal, es ugy emlekeznek ra, mint
mindenki mas Iltt allo kiralyra.
317
318
III. rsz - Harmadik tized
TartaIom
1.Elsknyv ........................................................................................................................... 323
2.Masodikknyv...................................................................................................................... 339
3.Harmadikknyv .................................................................................................................... 357
4.Negyedikknyv .................................................................................................................... 373
5.tdikknyv ........................................................................................................................ 391
6.Hatodikknyv ...................................................................................................................... 409
7.Hetedikknyv....................................................................................................................... 423
8.Nyolcadikknyv ................................................................................................................... 441
9.Kilencedikknyv................................................................................................................... 457
10.Tizedikknyv ..................................................................................................................... 469
cccxxi
cccxxii
1. fejezet - EIs knyv
Lajos kiralynak halala utan ket leanya maradt es egy unokaccse, Karoly; a lanyok egyike Magyarorszag,
masika Lengyelorszag kiralysagat nyerte el. A nagyobbik Maria volt, a kisebbik Hedvig. Karoly, aki a Kis
melleknevet kapta, es akirl azt beszeltek, hogy Andras kiraly Iia volna, meg Lajos eleteben elIoglalta Napolyt,
mint kesbb eladjuk, de bizony hogy Lajos Iianak mondhatnam-e t, mint sokan, vagy Andrastol valo
unokaccsenek, nem tudom pontosan, hacsak tan azt nem hisszk, hogy adoptalta t. Midn tehat egyik
oldalrol, a tenger Iell a ligurok, a masikrol, a szarazIld Iell az aquileiaiak es a carraraiak, Lajos szvetsegesei
haborgattak a velenceseket, a chioggiai Ilottat meg a nem sokkal elbb kttt beket, Orban papa, aki szerette
volna megzabolazni Johanna kiralyn pimaszsagat, Ielkerte Lajost, hogy az segitsegevel tetezve bosszulja meg
Iiverenek, Andrasnak a halalat, szerezze vissza az orszagot, amely a rokonaie volt, kergesse el Johannat, aki
nemcsak veivel, hanem a romai egyhazzal szemben is gonoszul viselkedett. Lajos keszsegesen megragadta a
haboruzasra Ielkinalt alkalmat, hogy mint ket lanyanak, ugy unokaccsenek is orszagot szerezzen, megpedig
eppen azt, amelyet vei jogaraval volt szokas kormanyozni. (5) Ezert Karolynak, aki mint Ientebb mondtuk
a trevisoi Ildn gykdtt a velencesek ellen, megparancsolta, hogy onnan kivonulva tamadjon, igyekezzek
visszaszerezni az atyai kiralysagot. Karoly engedelmeskedett az utasitasnak, a velencei es liguriai beke
megktesenek rve alatt magahoz kerette a velenceiek kveteit, de a bekerl emlitest sem tett, hanem azt tarta
Iel elttk, amit az elmejeben Iorgatott, majd nagy hirtelen hazament Magyarorszagra, es nyolcvan bajtarsat
elkldte a Piave Iolyohoz, hogy atkeljenek rajta. Seregenek vezerekent hatrahagyta Giannozzot, Salerno
herceget, es megparancsolta neki, hogy siessen Etruriaba. Giannozzo maga melle vette tarskent Alberiket,
Cuneo groIjat, es a german Ferrobracciot, az egyik csapatkapitanyt. Benyomulva Etruriaba, sszegyjttte a
Iirenzei szamztteket, es leszallt a sienai tajra. A sienaiak es a pisaiak a salernoi Giannozzot sok penzzel
megengeszteltek, hogy ne dulja Iel a Ildjket. Ugyanezt szerettek volna a Iirenzeiek is, de mert kenytelenek
voltak visszaIogadni szamzttjeiket, semmit sem birtak kieszkzlni tle. Zsoldjukba Iogadtak az Acutonak
nevezett Janost, hogy az vezerletevel zzek el Giannozzot. (10) Mig ez vegbement, Karoly nyolcezer lovassal
megjtt Magyarorszagrol, elszr lerohanta Arezzo krnyeket, megadas reven elIoglalta a guelIek es ghibellinek
partoskodasatol marcangolt varost. Aztan sienai terletre nyomult, megtamadta a Iirenzeieket, akik vezerket
tstent elveszitve 40 ezer aranyert beket vasaroltak tle. Acuto Bagnacavallo varosat eladta Este Miklosnak es
Albertnek, akiknek nem sokkal elbb ManIredi Astorre a polgarok arulasa reven titokban megnyerte Faenzat.
Karoly aztan egyenest Romaba ment, hogy Ilkeresse Orban papat. A papa tisztesseggel Iogadta, Ielhatalmazta
t az orszag visszaszerzesere, aminek szamos csapattal es ers lovassaggal batran neki is vagott. Azonnal
szembeszegltek Johanna kiralyn csapatai, s mihelyt ezeket legyzte, Napoly Iele Iorditotta az utjat; az
ellenseg megujitotta a hadsereget, ismet ellenallt, es miutan ezt tbbszr megIutamitotta, megverte, vegre
elerkezett Napolyhoz, majd megadas utjan elIoglalta a varost. (15) Abban a varban, amelyet Castelnuovonak
neveznek, megostromolta Johanna kiralynt; hogy az orszagot tehermentesitse, Alberiket es a german
Ferrobracciot nkent elbocsatotta azzal, hogy probaljak meg a sereget zsakmanybol vagy valami mas modon
taplalni. Karoly Arezzo elere a verduni pspkt allitotta, aki a partoskodast utalta, es egyIorman bant a
ghibellinekkel meg a guelIekkel. De mert meltanyossaggal es josaggal nem tudta magahoz edesgetni a polgarok
hajlandosagat, utoda Caracciolo Jakab napolyi polgar lett. Amikor ez elkezdte a kormanyzast, es hasonlo
igazsagossaggal, meltanyossaggal igyekezett lecsendesiteni a meghasonlott varost, a guelI nepseg lazadast
szitott, es beszoritotta t a varba, ahova vele egytt a ghibellinek is beszaladtak. Caracciolo magahoz
parancsolta Alberiket, aki Todi krnyeken tevekenykedett, ejszaka titokban bebocsatotta t a varosba, aki
mikzben a guelIek mereszseget megIekezni iparkodott, a ghibellinek joszagat is szetdulta, bar az asszonyok
megerszakolasatol tartozkodott. (20) Kisvartatva kvette t Ferrobraccio, es ami meg megmaradt, mindenestl
elpusztitotta, nagy zsakmanyt juttatott a Iirenzeieknek is.
Mindez a nyolcvanegyedik evben trtent ezerharomszaz utan, mely idben uj vihar kerekedett Galliabol Italia
Ile. Anjou Lajos ugyanis, Ieltzelve a Irankok kiralya es Kelemen ellenpapa rabeszelesetl, egyreszt Johanna
kiszabaditasa, masreszt Orban letetele vegett 30 ezer lovassal benyomult Italiaba, es elszr Bologna videken
szallt meg. Karoly eszlelte a Ienyeget veszedelmet, hatrahagyta a nemesseget, es Arezzobol magahoz hivta
Alberiket meg Ferrobracciot. A Iirenzeiek Orban papa keresere Acutot Karolyhoz kldtek. Lajos a marsokon
323
keresztl a cassinoi hegyseghez ment. (25) Anjou megerkezesenek masodik esztendejeben tizenketezer lovas
jtt at Galliabol, akik az vezetesevel a piacenzai, luccai, Iirenzei, sienai Ildn keresztl Arezzo terletere
erkeztek. A guelIek beengedtek ket a varosba, es azt Alberik veresegenek harmadik eveben a ghibellinekkel
hazrol hazra Iolytatott utcai harcban szetdultak. A varos erdjet a guelIek rsege tartotta, melyet krlbell
negyvennapi ostrom utan a gallok a hatalmukba keritettek volna, ha Lajos vegzete kzbe nem szol. Ennek
hallatara Anjou engedett a keresnek, Ielhagyott a hadjarattal, es eladta Firenze varosat, majd Ieloldva az
ostromot, visszatert Galliaba. A nagy riadalomban Lajos hadserege nyomban Ieloszlott, meghozza olyan csuIos
modon, hogy a katonak kettesevel-harmasaval koldulva huzodtak vissza Galliaba. (30) Orban ezutan
udvaroncainak egesz seregevel Napolyba ment, hogy unokaccse szamara elnyerje a capuai hercegseget, es
amikor ez nem sikerlt, remenyeben csalatkozva Ienyegetzni kezdett. Karoly tudomast szerzett a papa
nagyravagyasarol es allhatatlansagarol, ezert ezutan rket allitott melle, akik elalltak a palota kijaratat. Orban
elpalastolta galad terveit, elbocsatast eszkzlt ki, es azt szinlelve, hogy nyaralni akar, Noceraba ment, ahol
szamos biborost nevezett ki; a regiek kzl hetet, akikrl azt allitotta, hogy a kirallyal egytt sszeeskdtek a
papa ellen, tmlcbe vetett. Aztan Karoly ellen kezdett el dolgozni, hogy ugy lassek, mintha trvenyesen tenne
le t a tronrol. A jogszerseg latszatanak a kedveert kitzte lemondatasanak a napjat, hogy ez jelenjen meg a
papai itelszek eltt. Karoly azt valaszolta, hogy a mondott napra keszseggel megjelenik, aztan haladektalanul
legiokat gyjttt, es Noceraba ment, nem mint vadlott, hanem mint biro, es megszallta, mint ellenseg, hogy a
pert Mars dntse el, ne pedig a szaztagu birosag. (35) Kzbeavatkozott az Orsini csaladbol szarmazo Del Balzo
Rajmund, a nolai groI Iia, aki ezutan a tarantoi Iejedelemseget szerezte meg; ez maga melle vette a csapatokat,
amelyeket a kiraly alatt vezenyelt, es Orbant az egesz papai kollegiummal egytt a tengerhez vezette, majd
Ielrakta a liguriai Ilottara. Mikzben Genova Iele hajozott, a Noceraban elIogatott het biboros kzl tt zsakba
varrva a tengerbe dobott, ugyanugy, mint az apagyilkosokat, akiket brtmlkbe dugva szoktak a melybe vetni.
De a trtenelem arra kesztet, hogy terjnk vissza Mariahoz, es ezutan sorra beszeljk el, mi trtent koronazasa
utan vele es Karollyal. Maria, Lajos lanya, ahogy apja a vegrendeleteben meghagyta, szerzdes szerint ugy
hazasodott ssze a brandenburgi Zsigmonddal, Karoly csaszar akkor meg gyermek Iiaval, hogy az idejen valo
naszig ne vegye t maga melle Ierjkent, a nasz vegrehajtasa utan pedig Zsigmond uralkodotarskent alljon
mellette. Ezt a Ieltetelt akkor egesz Magyarorszag szivesen Iogadta, hiszen Lajos kiraly Ielejthetetlen
jotetemenyei mindenkit egyIorman lekteleztek. (40) Mivel a nasz ekkor meg korai lett volna, az atyanak,
Lajosnak erdemei miatt viszont mindenki adosnak erezte magat, az interregnumot pedig nem szivesen Iogadtak,
Mariat olyan szeretettel es olyan kedvez szavazatarannyal emelte kiralyi tronra egesz Pannonia, hogy nem
kiralynnek, hanem kiralynak kialtottak ki, es ugy tiszteltek t. Amit nemetl a termeszet megtagadott, azert a
szerencse arado kedvezessel karpotolta; kiralyn helyett mindentt kiralykent dvzltek, es mig Ierjet nem vett
maga melle, Pannonia akaratabol mindig kiralynak neveztek, es igy irtak valamennyi oklevelben. St, a teljes
Ipapi, Iuri es nemesi rend kisereteben elvittek Fehervarra, ahol szabalyszeren megkoronaztak, nehogy azt
mondhassak, hogy a szent korona, melyet valami isteni szellem Magyarorszag Iejedelmeinek rendelt, t
meltatlannak talalta; knnyen le lehet ebbl merni, mekkora volt Lajos josaga es milyen kegyeletes volt az
emleke. Bar serdl leanykent jutott uralomra, es ugy latszott, hogy eretlen kora meg nem tud megIelelni a
Ieladat sulyanak, anyja blcsessegevel megis derekasan teljesitette a Ieladatat, es bizonyara meg sokkal jobban
teljesitette volna, ha kedvezbb szerencset nyerhet osztalyreszl hiszen minden kiralysag joga ennek
hatalmaban van , vagy ha inkabb a sajat, mint a masok akarata szerint intezte volna a legIontosabb dolgokat.
Ott volt ugyanis Garai Miklos, a nemzetsege es vagyona Iolytan egyarant igen tekintelyes IerIiu, akit derek tettei
miatt Lajos hajdan az ugynevezett nadorsag tisztere emelt; az anya, Erzsebet, leginkabb vele szokott
tanacskozni, mert hsegesnek es joindulatunak ismerte t. (45) O, amit Lajos kiralynak eleteben nem tudott
visszaIizetni, azt halala utan Ielesegenek es leanyanak igyekezett trleszteni, nehogy a halatlansag vadja erje.
Sohasem tavozott a kiralyne oldala melll, mert nem akarta, hogy a gyenge n a klnbz szandekok kztt
meginogjon; amennyire rajta allt, azt tanacsolta Erzsebetnek, ami meltosaganak es erdekeinek hasznalni latszott.
Ez viszont Ielismerte a nador langolo hseget, teljesseggel megbizott benne, mindent az akarata szerint csinalt,
tanacsa nelkl nem tett semmit, mert tudta, hogy a IerIi megbizhato, tapasztalt es mindenestl az szolgalatara
szentelte magat. Ez a kiralyne eltt szerzett tekintelyet lassacskan kevesbe ildomosan kezdte Ielhasznalni, arra
biztatta, hogy Iembereit ne emelje Il tulsagosan, ne ajandekozza meg mertektelenl, masklnben
ellenrizhetetlenl hatalmassa valnak, es nem teljesitik a parancsokat, vonakodnak a hsegtl es a szolgalattol,
324
marpedig akiket a hirtelen tamadt kevelyseg megront, azok lazongast szoktak tamasztani, okosabb, ha ugy tartja
ket, hogy ne tudjanak nagyon artani; (50) tovabba egyeseknek, akik tul hatalmasak, meg kell nyirbalni az
erejket, el kell venni a hivatalaikat, barmilyen Ielelmetesek legyenek is, nehogy IelIuvalkodjanak; csak
azoknak a h embereknek kell juttatni tisztseget es ajandekot, akik sosem hianyoznak az oldala melll; nincs
senki, aki Lajos gyermeke irant szembetnbb hseggel es allhatatossaggal viseltetne, mint , hiszen annak
iranta tanusitott josagat semmikeppen sem tudja elIeledni. BeIolyasa ala vonja a kiralyne elmejet, rabeszeli,
amire csak akarja, es mindent a sajat Ieje szerint cselekszik. Emiatt az asszony sok Iurra gyanut Iogott, szamos
artatlan irant gylletet es gyanakvast kezdett erezni, es ezzel meggondolatlanul kihivta nemelyek
elegedetlenseget, st utalni kezdtek, mert latszott, hogy nem egyIorman kedvel mindenkit. Amikor az egyiket
megtiszteltetesben a masik ele helyezte, az egyenetlenseg es szethuzas magvat szorta szet az arisztokratak
kztt, akik magukat Miklosnal elkelbbnek tartottak; rossz neven vettek, hogy a tbbiek mellzesevel
egyes-egyedl vele tanacskozik. (55) Mod nelkli gyllseg langolt Iel emiatt az elkelk kztt, es elssorban
a Garai-haz ellen, mint amelyik nemcsak arra trekszik, hogy naluk nagyobb hatalommal rendelkezzek, hanem
mindahany Iurat ki akarja rekeszteni a kiralyne kegyebl, es el akarja nyomni. Ezert tehat Lajos erdemei is
kezdtek elhomalyosulni, egeszen megcsmrlttek a szzi uralomtol, es kezdtek azt semmibe venni. Klcsns
haboruskodas tamadt a magnasok es nemesek kztt, egyik a masikra nyilt erszakkal rohant, idegen tulajdont
rabolt, Iegyverrel pusztitotta a Ialvakat es a varosokat. Sokan lazadozni kezdtek, az elkelsegek kzl tbben
elpartoltak, es mas kiralyt akartak valasztani. A htlenseg elszr ezeket Iertzte meg: az olasz nemzetbl
szletett zagrabi pspkt, akit Lajos adomanyozott meg ezzel a meltosaggal, aztan Istvan erdelyi vajdat es
ccset, Andrast, akiknek apjuk Laszlo volt, valamint Simontornyai Istvant meg Janost, Horvatorszag elljarojat,
es Janost, a keresztes lovagot, Vrana Ipapjat, akik jollehet mindnyajan alacsony sorbol szarmaztak, es egykor
Lajos joindulatanak ksznheten emelkedtek Iel mind meltosagban, mind vagyonban, megis valamennyien
sszeeskdnek Maria ellen. (60) Megallapodasuk szerint titokban Ilkeresik a tbbieket, szapuljak es atkozzak a
nuralmat, karhoztatjak a magyarok trelmet, Ielpanaszoljak Garai Miklos zsarnoksagat, klnbz bnkkel
ragalmazzak, es valtozatos ervekkel bizonygatjak, miIele veszedelem Ienyeget minden egyes nemest. Sokan
egyetertettek a velemenykkel, megpedig elssorban azok, akik szeretik a zavargast. Hozzatettek ehhez, hogy a
kiralyne elIordult minden tisztesseges embertl, megakadalyozza a bejutasukat, csakis Miklost ereszti be a
tanacsterembe, a tbbieket megveti, a nemesseg legnagyobb reszere grbe szemmel nez, csak a Garai csaladot
respektalja, lebecsli a Iurak szolgalatat, azt sem tartja emlekezeteben, mennyi vert ontottak egykor, Lajos
idejeben; egyszoval nincs veszedelmesebb es trhetetlenebb az asszonyok uralmanal, es eppen nem volna
indokolatlan, ha egy derek es trvenyes urrol gondolkoznanak. Ezek a beszedek, bizony, nem kismertekben
duzzasztottak az sszeeskvk szamat, melybe a lovagok tekintelyes tmege is beallt. (65) Midn azok, akikrl
beszeltnk, elszakadtak Maria hsegetl, es egymas kztt gyakran tartottak titkos tanacskozasokat a
megvalasztando kiralyrol, mindannyiuknak csak a Kis melleknev Karoly jutott az eszebe, Apulia Iejedelmi
nemzetsegbl szletett kiralya, Lajos unokaccse, akirl azt remeltek, hogy a nep beleegyezesevel biztosan
allithatjak szembe Maria uralmaval es Miklos zsarnoksagaval.
Miutan tehat Karoly meghivasaban egymas kztt megegyeztek, kzs akarattal ugy dntenek, hogy kvetkent
a zagrabi Ipapot kldik hozza; ez keszseggel Iogadja a rabizott Ieladatot, hiszen a Irakcio alapitoja. Hogy a
dolog biztonsagosan menjen, ekzben vegrehajtjak az asszonyi parancsokat, megIizetik az adot, es ugy latszik,
mintha egyaltalan nem vonakodnanak a trvenyes engedelmessegtl. A kvet azt szinleli, hogy Iogadalma
teljesitese es tularado ajtatossaga viszi t Romaba, nehogy ugy lassek, mintha lazadast szitani menne Italiaba.
Maria meg nem uralkodott ket teljes eve, amikor ez Karoly meghivasa vegett elindult Italia Iele. Elert
Sipontohoz, es megallas nelkl ment Napolyig; ide megerkezve ugy velekedett, hogy a keslekedes minden
sulyos dologban veszedelmes, ezert semmit sem tartott Iontosabbnak, mint hogy srgsen Ilkeresse Karoly
kiralyt, eladja az zenetet, es gyorsan meggyzze t a sajat igazarol. (70) Ezert habozas nelkl azonnal
Karolyhoz megy, es miutan lehetseget kap arra, hogy titokban szoljon, elszr is szivelyesen dvzli, majd a
legalazatosabban igy beszel hozza:
Oseid szentseges emlekezete, akik orszagunkat mindig a legkegyelmesebben kormanyoztak, es ezert sohasem
merlhetnek Ieledesbe, most arra kesztet minket, hogy ugy Iussunk hozzad, mint Magyarorszag szent
kiralyainak igaz maradekahoz, biztosak leven abban, hogy minket, akik mindig a tieid Iennhatosaga alatt
alltunk, bajunkban sosem Iogsz cserbenhagyni. St, ezuttal eltkelt lelekkel meg biztosabban remeltk, hogy a
325
pannon nemzetet, amely mindig a tieid vednksege alatt elt, sem jo, sem balsorsaban nem Iogod elarulni. Jol
tudjuk, kegyelmes Iejedelem, hogy a szent kiralyok vere immar egyedl benned Iolyik, es hogy Iejedelmeinktl
ennyire megIosztva csak te maradtal, akirl ugy gondoljuk, hogy Magyarorszag gondjat viselheti es az si
kiralysagot kormanyozhatja, es aki Iell bizvast remelhetjk azt, amit a magunk szamara szksegesnek tartunk.
Biztat minket Ielseged kivalosaga, melyben ugy latjuk egyeslt seid blcsessege, erenye, szerencseje. (75)
Ezert, mivel nemzetnk egyetlen remenye vagy, mint ahogy ez zenetbl megtudod, minket Magyarorszag
tekintelyesebb Iurai azert kldtek hozzad, hogy vegre megemlekezzel a hanyattatott orszagrol, rksegedrl, es
az si birodalomnak ne helyezd elebe azt, amelyet Italiaban birtokolsz. Hogy jvetelnk oka milyen
tisztesseges, azt, kiraly, halld rviden. Miutan meghalt Lajos, aki egesz Magyarorszag es a kereszteny kzsseg
eltt oly nagy erdemeket szerzett, hogy ugy veljk, meltan helyezhet az istensegek kze, e jeles szl kedveert,
aki minket mulhatatlan erdemekkel lektelezett, hihetetlen szeretettel es minden rend szavazataval kiralykent
kszntttk szlttjet, Mariat, megparancsoltuk, hogy igy nevezzek t, mert mas rkset nem talaltuk a ket
Pannoniaban; azt gondoltuk, hogy ezzel a keszseges halaadassal Lajos szellemet lektelezzk es irantunk
mindrkre joindulatuva tesszk, abban a hiszemben, hogy tettnk nem kevelyseget ltet a nyakunkba, hanem
hasznot hajt. EzenIell nagy rmmel megkoronaztuk t, hogy ugy latszott, nem okoz nagyobb banatot
Magyarorszag atyjanak elvesztese, mint amilyen hallatlan boldogsag Maria kiraly kikialtasabol Iakad.
Csakhogy, miutan mindent az asszonyi nIejseg kezdett igazgatni, a dolog egeszen maskepp alakult, mint
ahogy remeltk. Az anyja, Erzsebet, eszrevette, hogy lanya meg eretlen az uralomra, es meg nem birja el a
jogart, ezert akarta ellatni a hivatalt, kezdett mindent a sajat es Garai nador akarata szerint intezni, csak t
hivta tanacskozni, visszautasitotta a tbbi Iurat, es mindent a nador ohaja szerint cselekedett. (80) O sok
alaptalan gyanut ltetett Erzsebetbe, naponta bevadolt valakit, visszas dnteseket sugalmazott, arra sztkelte,
hogy azoktol, akiknek erenyeit veszedelmesnek tartotta, vegye el tisztsegeiket, es Iokozatosan gyengitse meg
ket. Igy tehat, Karoly, nem Maria es nem szerencsetlen anyja vezeti az orszagot, hanem egyedl a nador az, aki
szelteben uralkodik Magyarorszagon, kegyetlen zsarnoksagot gyakorol, es a derek emberek ell kenye-kedve
szerint elzarja a kiralynehoz valo bejutast; Ilemel egyeseket, alataszit masokat. Ezert a Iranguakat mind
meltatlankodas keritette hatalmaba, a gazembereket pedig olyan mereszseg tlttte el, hogy Ielredobva a
szemermesseget, megtaposva trvenyt es jogot, mindenhova behatol az erszak, mindentt dul a rablas, a Iurak
kzl egyik a masiknak hadat zen, Ielgyujtja a Ialvakat, elhajtja az embereket es a barmokat, vegl is mindent
betlt a vas meg a tz. Es az egyedi haboruskodas altalanossa Iajul, bels polgarhaboruva, melyben a Iurak es a
nemesek klcsns veszedelme naprol napra sulyosbodik. Maria, aki a hanykolodo kiralysag gyepljet Iogja,
reszint neme, reszint kora Iolytan keptelen e sulyos dolgokat iranyitani, es mint Phaethont, t is gyermeki
tapasztalatlansag es idegen indulat ragadja magaval, es mintha leszedlt volna a tronrol, ertetlenl es Ielve
bamulja a szelesen terjed tzveszt. Balga kegyeletnk es hiu hsegnk juttatott ide, mert mig arra trekedtnk,
hogy Lajos szellemenek kedveskedjnk, es ezert Mariat ostoban kirallya tettk, magunkat es vagyonunkat a
legsulyosabb bajba taszitottuk. (85) Most a Iranguak tulnyomo tbbsege hozzad kldtt engem, azert, mert mi
teged a legnagyobb szeretettel es nnepelyes kihirdetessel kiralynak kivantunk es valasztottunk, tehat minden
keslekedes nelkl vigyelek Magyarorszagba. A Ipapok es Iurak tudtaval jttnk hozzad, Karoly, szent
kiralyaink egyetlen tisztelend leszarmazottja, hogy a Ielajanlott kiralysagot habozas nelkl Iogadd el, azt a
kiralysagot, amelyet nem is annyira mi adunk neked, hanem mint mondtam si rksegkent jogosan teged
illet meg, es amelyet kegyeletsertes es tunyasag bne nelkl vissza sem utasithatsz. Az, amit mi ajanlunk, a tied,
mig viszont az, amit Italiaban birtokolsz, a mase, es a papai hatalomnak engedelmeskedik, csak
knyradomanybol birhato, veszelyeztetett, ingadozo es bizonytalan. Mi erte itt egykor a te Andrasodat,
mennyit hadakoztak itt Lajos es a magyarok, mennyi vert ontottak, mennyit szenvedtek, lehetetlen lagy
szavakkal ecsetelni, ugy, hogy meg ne sertsem, Iel ne szaggassam a behegedt sebeket. Azt pedig nagyon is
vilagosan kell latnod, mit mesterkedik most Orban papa becstelensege, marpedig , aki bns kezet nem tartotta
tavol a sajat legszentebb testletetl sem, ugyan nem Iog kegyelmezni neked, akit nem azert hivott a
Pannoniakbol Italiaba, hogy itt uralkodjal, hanem hogy a szamara ellenszenves Johannat elkergessed. (90) A
hosszu tapasztalat mar elegge megtanithatott arra, hogy a papak mindig inkabb a sajat hasznukkal trdnek,
mint a masokeval. Hiszen a napolyi kiralysagert sok harcot Iolytattal, te magad is tanu lehetsz arra, hogy milyen
valtozekonyak a taljanok szandekai, hanyIele cselk van, amit a legovatosabb sem tud kivedeni soha.
Cserelgette ez az orszag a romaiakat, a grgket, most a gotokat, most a longobardokat, aztan a gallokat, a
germanokat, a normannokat, az aragoniaiakat, neha-neha a szerecseneket Ielte; csakis a lazongasnak, a
326
Iejedelmek bukasanak rl es ujjong; most idegen Iennhatosag alatt es knyradomanybol kell birtokolni. A
tieid, st a te magad peldajan a legpontosabban megtanultad, milyen valtozekony a papak szandeka, mennyit er
joindulatuk. Hat gondolj a sajat javadra, Karoly, emlekezz arra, hogy magyar vagy, hogy a szent kiralyok
nemzetsegebl szlettel, gyzd meg magad arrol, hogy biztonsagosabban Iogsz uralkodni a tieid Iltt, mint
idegeneken, kpnyegIorgatokon, ambar blcsessegeddel, erddel es a magyarok segitsegevel mindkettt
megtarthatod. (95) Kepzeld el, hogy ebben az orszagban nagyon sok ellenseged van, st hidd el, hiszen naponta
tapasztalod! Az si es dusgazdag Sanseverino-haz baratsagtalan veled szemben, a papa meg inkabb. Ott vannak
ellensegkent a gallok, akik szarazon es vizen roppant hatalommal rendelkeznek, es akik az orszagbol kizetve
ejjel-nappal masra sem trekednek, mint hogy a nekik jaro birodalmat visszaszerezzek. Hat, ha a sajat jol
IelIogott erdeked meg nem indit, nem illend-e, hogy kegyeletbl tavozz most innen, es ne hagyd cserben
dhng viharban hanykolodo nemzetedet, melynek segitsegevel es vere aran szerezted a napolyi kiralysagot?
Vajon, mig Magyarorszag haborog, te ldgelhetsz-e nyugalomban, hiszen ha azt veszni latod, nem
uralkodhatsz bizony sem itt, sem ott. Ezert knnyezve es leborulva ker most, knyrg Magyarorszag, hogy
tekints ra nagy bajaban, mert nemcsak kls, hanem bels haboru is gytri, kinozza kegyetlenl. (100) E
szerencsetlen nemzet a magas sarkvidekrl szallt le a Dunahoz, szekhelyet Ioglalt maganak, es minden
szomszed ellensege lett, ellenseg kzepen tanyazik, es mert most nincs ers kormanyzoja, kivl-bell kegyetlen
vihar tepazza. Kepes vagy-e szaraz szemmel, nyugodt szivvel nezni ezt, amikor tudod, hogy a te javad is a
magyarokeban gykerezik? Ezert rajta, gyzhetetlen Iejedelem, akit kezdettl Iogva szerencses eljelek
kzepette Pannonia kiralyakent dvzltnk, batran kezdj neki e hadjaratnak, gyjtsd ssze ragyogo csapataidat,
azonnal tedd rendbe az orszagot, helyezz mindenhova megbizhato rseget! Utravalot bsegesen hoztunk neked,
sereget is toboroztunk, amely Pannonia lecsendesitesehez Ilsen is elegend lesz szamodra. Csekely letszamu
katonasagra van szkseged, mert Ielseged megpillantasakor ki-ki le Iogja tenni a Iegyvert, hiszen mindenki
dvs erkezesedet varja. (105) Jjj tehat, Karoly, vedd at rkltt kiralysagodat, kernk, knyrlj, hazad
nepen, melynek hsegevel es segitsegevel te es seid ily nagy nevet es birodalmat szereztetek! Gondolj arra,
hogy az knyrg szellemk ugyanarra sztnz es ker, hiszen sulyos Iajdalmat okoz nekik, hogy orszaguk,
amelyre eletkben oly gondosan vigyaztak, most mindenestl valsagba kerlve veiknek nemtrdmsege es
ktelessegmulasztasa kvetkezteben tnkremegy. Fogj tehat Iegyvert szerencses eljelek kztt, es az isteni
kiralyok partIogo szellemeitl segitve kelj at a Pannoniakba, csillapitsd le a magnasok viszalykodasat, oltsd el a
tzet es a belhaboru langjat, melyet a gyenge asszonyok nemk Iolytan ertlen tehetsege keptelen megIekezni.
Vedd Iel az atyai orszag gyepljet, amellyel asszonykezek nem tudnak kormanyozni; vedd partIogasodba kls
haborusagokkal sanyargatott nemzetedet, mely ha kitn vezere akad mindig a Ildkerekseg Ielelmere
szolgal. Hiu kegyeletbl, veszedelmes meggondolatlansagbol hibaztunk ugyan, amikor asszonyi hatalomnak
vetettk ala magunkat, de jveteled jovateszi a hibat, es a jogar, mely a gyenge asszonykezbl kikivankozik, a te
ers jobboddal Ilemelve mindent szerencsesen rendbehoz. Ezert hat Iogadd el a neked ajanlott orszagot,
gyorsan es batran vezd Iel magad a szerencses vallalkozasra!
(110) A szonoklat utan bemutatta a tekintelyesebb elkelsegek pecsetjevel ellatott megbizolevelet, megmutatta
az utazasra es a katonaallitasra szant penzt. Karolyt meggyzte a zagrabi beszede, dersen atlelte a Ipapot,
elszr is halas ksznetet mondott az uraknak es a kvetnek, majd, mivel az gy igencsak nagy jelentseg
volt, nehogy ugy lassek, mintha vaktaban vagna neki, megigerte, hogy harmadnapra valaszol. Kiadta az
utasitast, hogy a legnagyobb tisztesseggel szallasoljak el ket, aztan tprengeni kezdett. Egyik oldalon a
nyugalom, Ielesegenek es gyermekeinek kedves tarsasaga, az Italiaban Irissiben szerzett orszag a nyugton
maradast ajanlotta. Azt is Iontolgatta, hogy milyen veszedelmes es nehez dolog naponta ujat probalni, a biztos
helyett bizonytalant keresni, hogy mennel tbbre trekszik, annal inkabb kiszolgaltatja magat a szerencse
hatalmanak, es egyre sulyosabb bonyodalmak kze keveredik. (115) Masreszt kegyetlenl kinozta az
uralomvagy, hogy tudniillik gyermekeirl gondoskodnia kell, milyen hasznos es pompas lenne, ha egyiket a
magyarok, masikat az olaszok elere allitana, es ha mindket orszagot megszerzi, knnyeden lecsendesit mindent.
Kzben Ielmerlt a szanalom a szenved Magyarorszag irant, a tunyasag vetke, meg hogy az a IerIi, akit a
termeszet uralomra szlt, ha a neki Ielajanlott es rkltt kiralysagrol nkent lemond, sohasem moshatja le
magarol a gyavasag belyeget. Vegl gyztt az uralomvagy, es mert Ielesege volt szemeben a legdragabb, ugy
hatarozott, hogy kzli vele a dnteset, Ieltarja eltte a lelket, es ha lehet, megprobalja ervekkel a sajat
allaspontjara vonni. Elmeseli neki, hogy a magyaroktol kvetek erkeztek, akik Ielajanlottak a tront, ugy veli,
327
hogy ezt az alkalmat semmikeppen sem szabad elszalasztania, hiszen a tapasztalat megmutatta, milyen
valtozekonyak az apuliaiak szandekai es a taljanok Iondorlatai. Felhozza Orban papa es a Sanseverino-haz
ellenseges erzelmeit, a gallok megatalkodott lelkletet, akik nemregiben hatalmas hajohadat es szarazIldi
csapatokat allitottak ellene; (120) ezenIell, hogy idsebb Iiat magaval viszi Pannoniaba, es mihelyt megszerzi
az orszagot, atadja neki a jogart meg a koronat, maga, rendezve a dolgokat, nyomban visszater Italiaba, hogy
magyar penzzel es segitseggel a napolyi birodalmat is biztositsa; vegl, hogy hiszen minden hatalom az
istentl valo a kiralyok szellemenek jovahagyasaval hivjak t az si tronusra. Amikor ezt a Ielesege
meghallotta, mintegy elre megerezve a Ienyeget veszedelmet, ugy ratrt a Iajdalom, hogy mint mondjak
knnyezve ezt mondta:
O, micsoda szrny szerencsetlensegre jttek hozzank ezek a kvetek! O, Karolyom, milyen silany
itelkepesseggel merlegeled a dolgokat! Nem tudod, jaj, nem tudod, milyen veszedelmes volt mindig
Magyarorszag, minden baj melegagya! MennyiIele bels armanykodas, vetelkedes tlti be, ugyhogy addig, amig
bels es kls ldklesek el nem pusztitjak, a bekessegnek meg csak nyoma sem lesz lathato a Pannoniakban.
(125) Olyan nemzet ez, amelynek lelke sohasem tarulkozik ki, orankent uj cseleket kohol, orankent tizszer
valtozik; a masiknak tetsz arckiIejezest lt, de mas van a szajan, mas a sziveben, amely titokban Iolyvast Iorral
valamit, ezert mindig csak a mas karan, a kiralyok cserelgetesevel keresi a hasznat. Ujjong a gyilkossagnak,
rvend a kegyetlensegnek, es a barbarnal is irgalmatlanabbul pusztit mindenIele. Semmit sem vet meg
melyebben a nyugalomnal; az els csapdat szokas szerint kiralyanak allitja, mint a megelz uralkodok peldaja
mutatja, amelybl, ha jozanul Ielidezed, knnyen kiszamithatod, milyen dntesre kell jutnod. Ezert hat, edes
hitvesem, utasitsd vissza a hitszeg nemzet igergeteseit; nem az atyai kiralysagot kinalgatjak ezek neked, hanem
tulajdon vesztedet. Ne higgy, kerlek, Karolyom, a szkita mesterkedeseknek, ha nmagadnak es a tieid dvenek
hasznara akarsz lenni. Vedd Iigyelembe nvereid erdeket is, es tekintsd a mind irantad, mind atyad irant nagy
erdemeket szerzett Lajos szellemet. Kevessel halala eltt ers lovassaggal Italiaba kldtt teged; az
vezerletevel es zaszlaja alatt Ioglaltad el Apulia kiralysagat is. (130) Tehat eleg nagy terleten uralkodoi
Italiaban; itt van a kiralysagod, itt vannak a gyermekeid, itt a Ieleseged, egyszoval itt van a te Magyarorszagod;
ezert harcolj, ket vedd! Nem illik megsertened Lajos vegakaratat, aki Magyarorszagot Mariara hagyta, es
Ierjel jellte Karoly csaszar Iiat, Zsigmondot, rad pedig Apuliat testalta. Hidd el nekem, ha masok kedve
szerint elkvetsz valamit az atyai kiralysagban tronolo artatlan szz ellen, sulyos bntetest Iogsz Iizetni. Isten
sohasem trte kznysen az artatlanok, klnskepp a nk bantalmazasat, jogIosztasat, es elssorban a szzek
allnak a partIogasa alatt. Herkulesre, nem az orszagodat kveteled te vissza, Karoly, hanem a sajat veredre
emelsz Iegyvert, es igy magadra meg gyermekeidre hozol pusztulast. (135) Ami pedig az orszag valsagos
helyzetet illeti, az isten megnyilatkozo josaga arra biztat, hogy ne veszitsd el a bizalmat sem nmagadban, sem
az italiai gyekben. Isten segitsegevel zted el nemregiben Ottot, Bajororszag herceget, aki nepes hadsereggel
trt be Italiaba, hogy teged az orszagbol kivessen. Anjou Lajos 30 ezer lovassal znltte el Italiat, es amikor a
vegzet nemsokara varatlanul elebe vagott, az oriasi hadsereg oly nyomorultan zlltt szet, hogy
kettesevel-harmasaval koldulva huzodtak vissza Galliaba. Ovakodj tehat a pannonok armanyaitol, utasitsd
vissza a Ielkinalt urasagot, vagyis inkabb a halalt es pusztulast. Ne Iertztesd meg vered szent csarnokat, ne
sertsd meg Lajos szellemet, mert ha ellenkezleg cselekszel, tudom, hogy abbol pusztulasod kvetkezik, amit az
irgalmas isten tavoztasson.
Ezeket mondva a Ildre rogy, knyrgve atleli a kiraly terdet, es az istenekre, a gyermekeikre, mindenre, ami
emberi vagy mennyei, rimankodik neki, hogy ne vallalja ezt a szerencsetlen hadjaratot. (140) O azonban
makacsul kitart elhatarozasa mellett, ugy veli, hogy az asszony erzelmei es Ielelmei a nemebl Iakadnak, es a
mely hitvesi szeretetnek tulajdonitja azokat. Kesbb, amikor rajn, hogy nejet nem tudja meggyzni,
elpalastolja a gondolatait, nyugtatgatja t, ahogy tudja, batoritja, hogy ne gytrje az aggodalom. Majd elkldi,
es mert izgatja a vagy, hogy urasagat kiterjesztheti, maga ele kereti a kvetet. Ez tstent odamegy, a kiraly pedig
a vartnal is kedvezbb valaszt ad, kijelentve, hogy Magyarorszag Ielkinalt kiralysagat elIogadja, a szent koronat
es a nagy tekintely jogart, amelyek sei jelvenyei voltak, nem utasitja vissza, elvegre ezt vetek nelkl nem is
tehetne, st, hogy a Ielkinalt meltosagnal semmit sem tart Iontosabbnak; rkre lektelezi magat a
pannonoknak, akik a kiralyi leszarmazottakat nem Ieledtek el, hanem Italia kells kzepebl is igyekeznek
azokat hazavinni; ha a megkezdett targyalasok kedvez eredmenyre vezetnek, mindnyajuknak a legmelegebb
ksznettel, az egesz orszagnak pedig javara szolgal. Megparancsolja, hogy mindent titkoljanak el a kiralyne
328
ell, ami trtenik, nehogy a kelletenel tbbet szenvedjen. (145) A zagrabi Ipap a kedvez valasz birtokaban a
Ilotta Ielszerelesere biztatja. Iszonyu tel dhngtt akkor. Mig nem lehet hajora szallni, Karoly Ilottat acsoltat,
sorozast tart, penzt gyjt, mindenhonnan elelmet hozat. A kvet segiti t a magaval hozott sszeggel, es
iparkodik mindent elteremteni, ami a hadakozashoz kell. Karoly mindent rendben elkeszit, nehogy ugy lassek,
mintha a hatalmas vallalkozasnak hebehurgyan Iogna neki, es hogy a napolyi kiralysagot ne tegye ki
veszelynek, minden varat kellkeppen Ilszerel municioval, rseggel, elelemmel, a tartomanyok elere
megbizhato elljarokat allit.
Vegre elrendezven az italiai gyeket, midn a hajora szallas napja beksznttt, vigasztalta a Ieleseget, hogy ne
sirassa oly keservesen induloban lev Ierjet. Bar a nagyravagyas magaval ragadta t, lelkeben megis ott Iorgatta
az asszony szavait, es ragodott, hogy vajon nem bizonyulnak-e azok igaz joslatnak. (150) Ezert, nehogy a
kiralynet tnkretegye a ketsegbeeses, meg nehogy a vallalt hadjarat kudarca az egesz csaladot sujtsa, Iiat, akit
magaval akart vinni, otthon hagyta az anya vigaszakent, mert merhetetlen Iajdalmat mas modon nem tudta
mersekelni. Miutan mindezt rendben elintezte, elszr a kiskiralyok es nemesek tiszteletet kelt lovascsapataval
Sipontoba ment; a kvet sosem tavozott mellle, mert a legnagyobb gonddal vigyazott, nehogy a kiralyne
knnyein es knyrgesein ellagyulva keslekedjek. Itt Ielszallt az elkeszitett hajohadra, es a szokottnal gyorsabb
menetben nyolcadnapra Zenggbe erkezett. Nehany Iur a megbeszeles szerint megerkezese eltt idejtt egy
legioval, hogy az erkez Karolyt tisztesseggel Iogadja, es az orszagba valo belepesekor kiralykent kszntse.
Nagy tetszessel es dvrivalgassal vezetik be Zenggbe, szerencsekivanatokat kialtoznak Ieleje. (155) Itt harom
napig pihenteti tagjait, ezalatt Ilszerelik a sereget, aztan atkelnek az Adriai-hegysegen, es a hatodik napon
Zagrabba erkeznek. E varost egykor allitolag OlaszIalunak neveztek; pspke, hogy kveti megbizatasanak
megIelelen melton Iogadja a kiralyt, a lehet legszivelyesebb vendegszeretettel vezette be. Ugy hatarozott,
hogy nehany napot idzik itt, mig az uj kiraly megerkezeset mindenki meghallja, mire az asszonyok hsegerl
sokan atpartolnak, elvetik a nuralmat, es az iranta ebredt remenyseg naprol napra hizik. Ekzben levelek utjan
gyarapszik a hivek tabora, Iellobban a baratok buzgalma, megszilardul az ingadozok batorsaga, az ellenIelek
nagyobb reszet megpuhitja az igeret meg a hizelges; st, a bnsknek bntetlenseget, a varosoknak kivaltsagot,
a nepnek adocskkentest, a katonaknak nagy zsoldot igernek. (160) Titkos kldncket menesztettek a
kiskiralyokhoz es a Iurakhoz, hogy mindenhonnan szavazatokat szerezzenek; soknak tisztseget, pspkseget,
hatalmas adomanyt helyeztek kilatasba. Ezekkel a mesterkedesekkel Karoly akkora szimpatiat keltett maga
irant, hogy ugy latszott, a kiralyi palotat ellenkezes nelkl elIoglalhatja; ezert nap mint nap sokan hivogattak
levelben az orszag birtokbavetelere.
Maria es Erzsebet nagyon is jol erteslt mindenrl, amit Karoly eddig ellenk Iorralt; sok mindent azonban
megbocsatottak, mert tudtak, hogy asszonyi kormanyzat nem kegyetlenkedhet; tudtak, hogy ehhez IerIi kell.
Zsigmond, akit a csaszari udvarbol meg Lajos eleteben, gyermekkoraban a kiralyi palotaba kltztettek at, hogy
majdani uralkodasahoz magaba szivja ott a magyar nyelvet es szokasokat, tudomast szerzett a lazadas
sulyossagarol, es anyosa srgetesere megkttte a hazassagot, nehogy valami akadaly meggatolhassa a
Iejedelmi menyegzt. Amikor a neki jaro orszagot elkezdte pusztitani az a nem kis gyllseg, amelyet Karoly
partja szitott, es megtudta, hogy vetelytarsa megerkezett, a magyarok cselveteseinek elkerlese vegett magara
hagyta a Ieleseget, es Csehorszagba huzodott. (165) A hazassag vegrehajtasanak hire Karolyt nagy zavarba
hozta, mert attol tartott, hogy a csaszar semmikeppen sem Iogja jo neven venni, ha szlttjet az kedveert
kitessekelik Magyarorszag kiralysagabol, hanem Iianak visszahozatala erdekeben a legvegsket is meg Iogja
kiserelni; igy hat aggodni kezdett, hiszen tkeletesen ismerte a csaszar erejet es hatalmat.
Zsigmond tavozasa utan az asszonyok magukra maradtak a kiralyi palotaban, ugy tettek, mintha nem tudnanak a
lazadasrol, es kvetet kldtek Karolyhoz, tudakolva, vajon unokatestverkent avagy ellensegkent j-e. Azt irtak,
nem ok nelkl kerdezik ezt, mert ha testverkent kell Iogadniuk, elebe mennek, mint dukal, es illend tisztelettel
veszik krl; mig viszont ha ellenseg, amit egyaltalan nem hisznek, ertlenek leven, kegyelmeert Iognak
knyrgni. Ez pedig, palastolva a gazsagot, azt valaszolta, hogy nverei erdekeben jn, mert hallotta, hogy az
orszagban kitrt vihar tepazza ket; a jambor Lajos emleke inditotta Iel, mert nem tri, hogy a sok bajnak kitett
Maria veszelybe kerljn. Megvallja, hogy a Pannoniakat a Iurak egyenetlenkedeseinek kiigazitasa, a
vetelkedesek megszntetese, valamint az orszag megbekeltetese vegett latogatta meg, ezert azt ajanlja, hogy
mindketten hagyjak a Ielelmet es a gyanakvast. (170) Ismet Ieltamad a remenye, mely Zsigmondtol Ielteben
329
hanyatlani kezdett; es mert ugy gondolja, hogy az asszonyok elhittek, amit a kldnccel zent nekik, abban
bizik, hogy a szeretet meg a segitseg rve alatt biztonsagban elIoglalja az orszagot, ezert gyorsan elindul Buda
Iele; kvetik emberei es baratai csapatai. A kiralynk, miutan a valaszt megkaptak, megertettek, hogy puszta
szavakat kldtek nekik, de mert keptelenek voltak arra, hogy a kzeled ellensegnek ervel alljak utjat, kezdtek
vele hasonlo Iortellyal jatszani, ugy veltek, hogy csellel kell kzdenik, mivel eszrevettek, hogy ket is csellel
tamadjak. Mihelyt megjtt a hir, hogy Karoly kzeledik, Ielkeszltek batyjuk es nem ellensegk Iogadasara;
aranyozott hintoba lve mentek elebe, es lepleztek szomorusagukat meg Ielelmket. Mikor pedig a talalkozasra
sor kerlt, derlt arccal Iogadtak, klcsns lelgetessel szeretgettek egymast, a rokonsagrol
meg-megemlekezve knnyekbe trtek ki, jollehet mindket Ielnek ugyanaz a becsvagy tlttte el a lelket. Aztan
csapataikat egyesitve Buda Iele vettek az utjukat. Amikor beerkeztek a varosba, Karoly, hogy meg jobban
elleplezze szandekat, illem- es tisztelettudast mimelt, ugy dnttt, hogy nem veszi igenybe a varat es a kiralyi
palotat, mig alkalom nem adodik, hanem maganszallast Ioglal el.
(175) Midn Maria es anyja kztt ldgelt, Erzsebet igy szolt hozza: Senki sem csodalhatja elegge, Karoly,
szeretetedet, es haladatos lelkednek senki sem mondhat melto dicseretet, hogy a mi kedvnkert es Lajos
emlekezeteert elhagytad orszagodat, Ielesegedet, gyermekeidet, es megszanva a mi nyomorusagunkat meg
Magyarorszaget, atkeltel a tengeren, legyrted Dalmacia hegyeit, es Pannoniaba jttel. Bizony, olyan dolgot
cselekedtel, mely nem kevesbe melto hozzad, mint seidhez, es most megmutattad, mily nagyra ertekeled Lajos
kiraly jotetemenyeit, midn a helyzet ugy kivanvan, azon igyekszel, hogy szlttenek hasonloval viszonozd.
Vetelkedsz Lajos jamborsagaval, es dvs jveteleddel nyiltan megvallod, mit tett atyadert es a te erdekedben.
Mi ugyan szinten elismerjk, hogy mindazert a joert, amit neknk hoztal, es amit meg tetezve hozni igyekszel,
rkke adosaid lesznk, busas halaadast megsem remelhetsz tlnk, hiszen gyenge nk vagyunk, hajtsd be tehat
kamatostol az istenen, aki a bven arasztott jambor szolgalatokat megteriti. Tudod, hogy lektelezettjeid
vagyunk, vagyonunkkal es hatalmunkkal tetszesed szerint elhetsz, a te veredet, a te nveredet vedelmezd, mint
illik, es megis, ha az utazas Iaradalma megkveteli, pihenj ezen a szereny szallason, amelyet valasztottal. (180)
Karoly halat adott a szives Iogadtatasert, megismetelte, hogy a szeretet adojanak lerovasa vegett jtt, es
megersitette, hogy sohasem Iogja elIeledni a nagylelk es szent elet Lajos jotetemenyeit.
Az asszonyok ezutan eltavoztak, a kiralyi palotaba vonultak vissza, es eberen Irkesztek, mit mvel Karoly
naponta; lestek a be- es kimenket, sok kemet bereltek Il, akik mindent buzgon megIigyeltek. Ezalatt Miklos
nador, akinek irigysege a partoskodast kiklttte, nem tavozott a kiralyne melll, megbizhato testrseget es
rcsapatot szerzett, nehogy Marianak valami cselt vessenek; mivel tudta, hogy az ellen szinte a kiralyi palotaban
tanyazik, minden tehetseget arra Iorditotta, hogy amennyire lehet, hathatos modon tavol tartsa attol a
veszedelmet. Mig mindket Iel csellel csatazott, Karoly leste a var elIoglalasara alkalmas idt; latta, hogy a hozza
Iutamodo Iurak naprol napra tbben lesznek, viszont az asszonyokhoz es a palotaba igen kevesen mennek, es
azok tekintelye lassacskan alaszall. (185) Hogy biztosabban cselekedhessek, elszr is Ilvette a kormanyzoi
cimet, mint az ellenseges tamadas elharitoja, es a kormanyzosag rgyevel belopodzott a palotaba. Ezalatt egyes
bnzk Ielbiztattak a kznepet, hogy t nyilvanitsak kirallya, Mariat pedig leptessek le, hiszen ki-ki tudja,
hogy Maria uralma alatt a ni nem gyngesege kvetkezteben mennyi veszedelem Ienyegeti Magyarorszagot. A
lazongasra hajlamos cscselek elszr alattomban gunyolni kezdi az asszonyokat, aztan nyiltan mondogatja,
hogy szerencsetlenek a magyarok, akiknek asszony parancsol, visszas az a tarsadalmi rend, amely a IerIiakat a
nk ala rendeli, IelIordult mar a termeszet rendje, es nincs mas hatra, mint hogy az asszonyok helyett a IerIiak
szjenek, gyapjut Ionjanak, ezek viszont helyettk Iegyvert ltsenek, es mindenIele IerIiui Ieladatot ellassanak;
ezert hat nem szabad tovabb trni a termeszetes szokasok IelIorgatasat, vissza kell allitani a IerIiuralmat, nehogy
a Ildkerekseg elasszonyosodottnak nevezhesse a magyarokat. Amikor a nk meghallottak, hogy utcan, sarkon,
piacon, mindenIele ezt kiabaljak, mar nem annyira urasaguk, mint eletk veszedelmen aggodtak, attol tartva,
hogy kszbn a veg, lazadas es Ielkeles Ienyeget, hogy a Iurak arulasa most mar halalba sodorja ket, ezert
szobajukban mely banatba merltek, es jajveszekeltek, hogy Lajos kiraly erdemei ily gyorsan Ieledesbe
merltek a magyarok kreben.
(190) Karoly, akit a kznep partIogasa elkapatott, ugy gondolta, hogy nem kell tovabb keslekednie, es a nemzeI
megbekeltetesenek cimen orszaggylest hirdetett, hogy azon mindenki altal kirallya valasztassak; az asszonyok
jol tudtak, hogy ez kiralyvalaszto orszaggyles lesz. A Ipapok es a Iurak a budai varban jttek ssze, melynek
330
kapuit olaszok riztek; itt kezdtek targyalni a kiralyvalasztasrol. Az elkelk zme es a bargyu tmeg Karolyt
jelentette ki kiralynak; azok a kevesek, akik Mariat partoltak, a kzneptl valo Ieltkben hallgattak. A nep
akaratabol kihirdetett kiralyt szinte valamennyi ur megersitette a tekintelyevel. Mieltt ez a gyles Ieloszlott
volna, mar szaladt is egy aldatlan kldnc Mariahoz, azzal a paranccsal, hogy a kiralysagtol megIosztatvan, adja
at a jogart, azt mondta, hogy ez a Iurak hatarozatabol es a nep parancsara trtenik igy, hogy Pannoniat ne
veszelyeztesse tovabb az asszonyi uralom; a tapasztalat mar mindenkinek elegendkeppen megmutatta, mire
kepes a ni nem es tehetseg; vegezetl arra intette, hogy ha mar a kzsseg igy ohajtja, mondjon le a
kiralysagrol, szolgaltassa vissza a szent koronat meg a jogart, nehogy oly szinben tnjek Iel, mintha egymaga
allna szemben mindenkivel. (195) A megzavarodott nk eleinte szinte szolni sem tudtak a kldnchz, aztan,
amikor kisse magukhoz tertek, elszr Maria Ielelt rviden: A nekem jogszeren adott atyai koronat sohasem
adom at, es sohasem mondok le arrol az rkltt jogrol, amellyel ezt az orszagot elnyertem, ti viszont
kvessetek az utat, amelyen elindultatok, en az aradattal szemben nem nyujtom ki a karomat. Nekem eleg lesz,
ha atyam, Lajos emlekezetere kiknyrghetem tletek az engedelmet, hogy joindulatotokbol biztonsagban
elIuthassak Ierjemhez Csehorszagba. Erzsebet kiigazitotta leanya valaszat: Meltanytalanul viselkedsz velnk
szemben, baratom mondta , ha azt kveteled, hogy ilyen gyorsan valaszoljunk neked, hiszen a gondolkozasra
keptelen asszonyi elme nem tud rgtnztt valaszt adni. Ezert menj, es mondd meg azoknak, akik idekldtek,
hogy ez az gy mirank es Karolyra tartozik, mi pedig ugyanabban a palotaban lakunk, es itt tudunk szemtl
szemben megIelelni neki. (200) Igy bocsatotta el Erzsebet a kellemetlen zenetet hozo nyomorult kldnct,
aztan leanyaval egytt ismet szomorusagba merlt, atleltek egymast, egyik a masiknak szolgaltatott okot a
sirasra, es egybeIolyo knnyeikkel ntztek egymast; mindkett szenvedett, mert egyIorman aggodtak eletkert
es meltosagukert. A sirankozashoz jocskan hozzajarult a nemesasszonysagok meg a szolgalok serege, es
mindannyian elssorban Lajos kiraly erdemeinek elhomalyosulasat, Ielejthetetlen jotetemenyeinek elIelejteset
gyaszoltak; ez a halatlansag szomorusagot okozott, es messze ztt minden vigaszt. Mindannyian a bosszuallo
istenhez knyrgtek, hivogattak a mennyei igazsagszolgaltatast, es az arulast megtorlo Iuriakat, Lajos
szellemet ideztek Karolyra es parthiveire. A zokogas lassacskan alabbhagyvan, az anya arra biztatta a leanyat,
hogy mivel Karoly, aki mar megszerezte a kiralysagot, a koronat kveteli es halallal Ienyegetzik, mondjon le
az orszagrol, vonuljon vissza a maganeletbe, nehogy az vltz nepseg berontson az udvarba, es a kiralysaggal
egytt eletktl is megIossza mindkettejket; ugy gondolta ugyanis, hogy a magyarok dhe a vadnal is vadabb,
hiszen ezeknel mit sem szokott szamitani a meltosag, az erdem, a ni nem; adazabbul kegyetlenkednek mint a
barmok, gyorsan Iellobbannak, haragjukban semmit sem merlegelnek, nem gondoljak meg, mit cselekednek, mi
lesz a kvetkezmenye, csak az allati sztn vezeti ket, leszegzik a Iejket, es ha haragra gerjednek, teljesseggel
elvesztik a jozansagukat. (205) Hozzatette, hogy a vagyon, a kiralysag, a hatalom a szerencse markaban van; ez
kormanyozza kenye-kedve szerint a Ildi dolgokat; a halando lethez tartozik a csapas, szamzetes, nyomorusag,
bilincs, nincstelenseg eltrese, mert a szerencse parancsara minden rossznak ki vagyunk szolgaltatva; nem
alkotott a termeszet szanalmasabbat es gyengebbet az embernel; az allapotunkon szanakozo isten csak bell
vertezte Iel az embert ertelemmel, mely megtanit minket arra, hogy jo es balsorsunkat kiegyensulyozottan
viseljk; az, aki a magasbol Iigyeli az emberi sziveket, eszebe vesz mindent, oltalmazza az artatlanokat, es
bnt nem hagy bntetlenl; vegl azt tanacsolta, hogy hagyja el az udvart, engedjen a Iekevesztett cscselek
dhenek. Maria kitartott elhatarozasa mellett, mert eltkelte magat, hogy inkabb meghal, mintsem hogy az
udvart elhagyja vagy a koronat atadja. Az anya, miutan mindezt elmondta, es Ielszaritotta kisse a knnyeit,
Karolyhoz ment. Vedd at most, Karolyom mondta , a vad es durva Magyarorszagot, miutan asszonyi kez
nem kormanyozhatja azt, birtokold satyaid kiralysagat, kedved szerint iranyitsd a pannon gyeket, minket
pedig, ha mar a szerencse igy akarja, engedj a maganeletbe. (210) Emiatt Iutott szet varosszerte az az alaptalan
hir, hogy Maria lemondott a kiralysagrol es a koronarol. Karoly megnyugtatta Erzsebetet; megigerte, hogy t
anyjakent, a masikat legdragabb nverekent Iogja tartani, es vegezetl, amilyen meggyzen csak tudta, szavat
adta neki.
Karoly elbizakodott ettl, es e nagy siker birtokaban srgette a koronazast. Fehervarra orszaggylest hiv ssze,
es az elorzott koronat odaviteti. A szertartasra meghivja Erzsebetet es Mariat, megparancsolja, hogy mindketten
legyenek jelen, hiszen kzs gyrl van szo. A kitztt napra tehat negyszg rendbe allitott haddal Fehervarra
megy, a Ipapok es Iurak minden rendje kveti t; nemcsak a varosba vonul be Iegyveresen, harcra kesz
csapattal, hanem kevelyen az egi Istvan templomaba is; a szentegyhaz kre rseget allit. A megbeszeles szerint
331
megjelentek az asszonyok, akik ugy gondoltak, hogy nem annyira a szertartas Ienyenek emelese vegett, mint
inkabb gunykeppen es Iajdalmuk kesersegenek Iokozasara hivtak meg ket; (215) Erzsebet megis ugy
velekedett, hogy szinleljenek, mert abban remenykedett, hogy az isten vegl is megbosszulja majd e nagy
elbizakodottsagot, st, az egi vagy Ildi megtorlas remenyevel lanyat is hasonlo szinlelesre vette ra. A
koronazas napjan, miutan az utasitas szerint megerkeztek a bazilikaba, elszr az egi Istvan Ioltaranal
imadkoztak, aztan, mieltt a mellekoltarokat krben Ielkerestek volna, leterdeltek Lajos kapolnajaban, amely
jobb kez Iele esett, hogy sirjanal nnepelyesen engeszteljek szellemet. Mikor odaertek, ismet eltrt titkolt
szomorusaguk, es mintha a halottsiratasbol sosem lehetne eleg, knnyekkel es csokokkal boritottak el a sirt.
Maria terdre borulva atlelte a kvet, es igy beszelt: Miert hagytal el, atyam, engem, nyomorultat? Miert nem
viseled gondjat boldogtalan leanyodnak? Miutan a mennylakok kze emelkedtel, mint ahogy istenek es emberek
eltt szerzett erdemeid kveteltek, a testtel egytt az emberi gyek gondjat is letetted mindenestl, nehogy az
eIIele nyugtalansagokkal valo Ioglalkozas megzavarja elnyert boldogsagodat. (220) Miert engeded, hogy
lanyod, akit az orszag elere allitottal, ilyen veszelybe kerljn, hajotresnket a magasbol szemleled, szentseges
atyam, es jaj, knny nelkl Iigyeled; jotetemenyeidet a gazemberek mereszsege es a magyarok halatlansaga
eltrlte, leanyod es szerencsetlen anyja nemcsak a tronrol vettetett le, hanem a nep gunyolodasainak targyaul is
szolgal, ellensegtl krlkeritve azonnali halalra kell gondolnia; a testveri gazsag parancsara kell egyszerre
trnnk meltosagunk es eletnk veszedelmet. Nezz rank, atyam, a mennyekbl, ha emlekszel meg szlttedre;
ha az Pannonianak dvere szolgal, es a szellemek is akarjak, oltalmazd meg lanyod meltosagat, amelyet
halalodban rea hagytal; ha a vegzet nem engedi ezt, ragadj ki e bajbol gyors halallal, ne valjak nyomorult
jatekszerre az egesz nep kezeben. Majd olyan ervel kezdte odaverni a Iejet, hogy ha a tbbi urasszony meg
nem akadalyozza, eltkelt szandekkal kiadta volna lelket az atyai sirnal; hangos kialtozassal az anya is rgtn
odaszaladt.
Gyorsan beIejeztek a halottsiratast, mert mar kzeledett a koronazas oraja, mindketten Ielszaritottak a
knnyeiket, es elleplezve Iajdalmukat Ielltek az emelvenyre. Szertartas kzben, mint szokas, Karoly
Iltelepszik a tronra, varja az uralkodoi jelvenyeket. (225) Az esztergomi ersek, akinek Ieladata a kihirdetett
kiraly megkoronazasa es a kiralyi szentsegekkel valo Ielkenese, megIogja a koronat, es mieltt Ieltenne a Iejere,
szokas szerint haromszor megkerdezi, akarja-e a nep, hogy ez legyen a kiraly. Karoly parthivein es a velk
tartokon kivl kevesen kialtottak, es minel hatarozottabban hangzott a kerdes, annal lanyhabb volt a kialtas. Az
anyjaval egytt jelen lev kitaszitott Maria meg az isteni Lajos Ieltr emleke a gyles nagyobb reszet
varatlanul ugy eltlttte meltatlankodassal es szanalommal, hogy barki csodalkozhatott volna az emberek
lelkiallapotanak kavargasan. Az nnepelyes koronazas utan meg ersebben gyulladt Iel a magyarok
rokonszenve, mert senki sem tudott knnyek nelkl nezni az orszagatol jogtalanul megIosztott Mariara,
ugyannyira, hogy ha ott helyben vezerk akad, a zsarnokot a templomban Ielkoncoljak; leginkabb Maria hivei
szerettek volna, ha vezetre talalnak. E lazadas Ikolomposai lelkiismeret-Iurdalasukban csak szomorkasan
tapsoltak es gratulaltak, a tbbieket pedig mind megszallta a bntudat e tett miatt. (230) Az ostoba tmegnek
vele szletett tulajdonsaga, hogy ha az iment igazsagtalanul es meggondolatlanul akart valamit, erzelmei
megvaltozvan, mar meg is gylli azt. Azt beszelik, hogy Karolyt kedveztlen eljelek kzepette koronaztak
meg, amit a ra kvetkez csodajel bizonyit. Szokas szerint az uj kiraly eltt vittek az egbeli Istvan zaszlajat a
Ilvett uralkodoi jelvenyekkel egytt, amikor a koronazas beIejeztevel a Iurak es Ipapok kisereteben a
templombol kivonult; ezt egyenesen a magasba nyujtottak, es veletlenl a templomkapu szemldkehez tdve
darabokra trtt, mintha rossz neven venne, hogy a jogart gonosz csellel szereztek meg. Elrehaladott leven az
sz, mar harmadnapja heves vihar ostromolta az eget, Ielh boritott es mennydrges razott mindent, mindentt
lesodorta a magasabb tetket, szanaszet zsindelylemezek rpkdtek a levegben, hazak dltek ssze, es a szilard
epletek is remegtek; emiatt az emberek es barmok akkora veszedelembe kerltek, hogy nem keves el is
pusztult kzlk. Ehhez jarult a hollok szamlalhatatlan tmege, mely a palota teti Iltt keringett, es semmi
modon sem tudtak elkergetni, neha-neha csapatostol nekirpltek az ablakoknak, es ugy karogtak, mintha
Iojtogatnak ket, ellensegesen ssze-sszecsaptak egymassal, es szabalyos hadsorokba rendezdve csatat vivtak.
(235) Karoly nem hitt ezekben az eljelekben, elnyomta a Ielelmet, es szilard remennyel bizott abban, hogy
minden sikerlni Iog.
Az asszonyok immar szinte minden meltosaguktol megIosztottan, mint egy maganszallason eldegeltek
ugyanabban a varban, es csak Miklos nador allt mellettk tanaccsal, akinek jo es balszerencseben megtapasztalt
332
hsege miatt oly sokat tulajdonitottak, hogy mint azeltt, most is legIbb tanacsadojuknak es vezetjknek
tekintettek. Mivel Maria gyakran kesergett elrabolt meltosaga miatt, es kerdezgette, nem lehetne-e valamilyen
modon visszaszerezni azt, a nador ezen tprengett, nem hagyta t bekeben sem a nk szntelen busongasa, sem
Lajos kiraly emleke, akinek oly sokat ksznhetett. Megkerdezte Erzsebetet, el akarja-e tenni lab alol Karolyt,
aki az orszagot alnoksaggal elIoglalta; az kijelentette, hogy semmit sem ohajt ennel jobban. Megismerve az
asszony szandekat, a nador megemlitette, hogy van egy roppant ers embere, akinek mereszsege es
kzremkdese a zsarnokot knnyeden elveszejti. (240) A kerdesre azt valaszolta, hogy a mellekneven
Forgacsnak nevezett Balazs az; azt mondjak, az nemzetsegebl szlettek azok, akik Gimes varoskajat
birtokoljak, es ugy hiszik, hogy ezt Balazs kapta eme tettenek dijakent. Titokban odarendeltek ezt a IerIit,
Ieltartak eltte mindent, amit meg akartak tenni, busas jutalmat igertek, es rk halajukrol biztositottak; a dolog
vegrehajtasanak mikentjet egytt eszeltek ki, hogy minden terv szerint sikerljn. A nador azt terjeszti, hogy
hamarosan leanya eskvjere indul, hogy ekeppen modja legyen hazabol Iegyveres csapattal kijnni, es utravalo
kieszkzlese vegett a varba bemenni Karolyhoz, akinek a halalara keszlt. Flkesziti Maria valamennyi hivet,
akinek hseget regen ismeri; utasitja ket, hogy rejtett Iegyverrel setalgassanak a palota krl, es ha valami
miatt, amit meg nem tar Iel elttk, segitsegre volna szkseg, tstent ott teremjenek. Kioktatja Erzsebet
kiralynet, hogy a rozsak napjan, mely nnep Iebruar honapra esik, koholt rggyel hivja magahoz a kiralyt,
mondja, hogy levelet kapott Zsigmondtol, jelentse, hogy emiatt bizonyos titkos es igen Iontos dolgokat akar vele
megbeszelni. (245) Valamennyi sszeeskvnek elarulja a kijellt napot, de meg mindig nem Iedi Il elttk az
egesz gyet, hogy biztosabbra menjen. Amikor pedig a nap elerkezik, Balazst, akinek a tettet vegre kell hajtania,
maga melle veszi, Iegyveres csapattal, mintha mar leanya eskvjere indulna, a varhoz megy, es miutan
megkapja a Iigyelmeztetest, ugyanabban az oraban jelenik meg a kiralynenal, amelyben az odahivott Karoly is
megerkezik hozza, hogy minden a megallapodas szerint trtenjek. Karoly a legcsekelyebb gyanakvas nelkl
ldgel Erzsebet es a nador kztt. Elszr a nador szol a kiralyhoz, elelmet ker tle, lanya kzeli menyegzjere
hivatkozva, ami igaz is volt, hogy igy a IerIi gyanakvasat eloszlassa. A kiralyne elveszi Zsigmond levelet,
akinek megbekiteserl nemi eszmecsere kerekedik. Beszelgetes kzben a nador megallapodas szerint
kacsintassal jelt ad Balazsnak, hogy rontson kivont karddal a kiralyra. Balazs vegrehajtja a parancsot, Karoly
koponyajat a szemeig kettevagja. A halalosan sebeslt kiraly kialtozik. Az olaszok, akik vele jttek, de a
megbeszelesrl kimentek, a larmara sszeszaladnak; a kiraly sebet latva megzavarodnak. (250) Balazs a veres
karddal atrohan kzttk a nadori csapathoz, melyet a nador a palota kapujanal hagyott hatra az elbb. Erzsebet
az ijedtsegtl ajultan rogy ssze a Iogadoszobaban. A kiraly szetrepedt koponyaval a mindentt vertl azo
padlorol a haloszobajaba vanszorog vissza, ahonnan nem sokkal elbb kijtt. A nador, aki most mar egeszen
biztos a sikerben, a magaval hozott katonakat beparancsolja a palotaba; ezek vegrehajtva az utasitast, elIoglaljak
az epletet, kizik az olaszokat, rseget allitanak a varba es a terekre. Az olaszok Iegyvert ragadva probalnak
zavargast kelteni a varosban. A kiraly keves baratja jn ssze, akik ijedsegbe esnek, mert latjak, hogy senki sem
kel Iegyverre; szaladnak a varhoz, es amikor eszreveszik, hogy a nador elIoglalta azt, ketsegbe esnek Karoly
gyen, es hazamennek. Akik viszont Maria partjan allnak, ejnek ejszakajan behatolnak a palotaba, a sebeslt
kiralyt elhurcoljak, es mert latjak, hogy haldoklik, riztetik. (255) Az olaszok, Ieladva a kiralyt illet
remenyket, hogy a dhs nepseg Iel ne koncolja ket, meg azon ejjelen titokban utnak erednek Italia Iele,
elegend nyeresegnek tartva, ha ep brrel hazaernek.
Virradat eltt a krnyez Ialvakbol es kzsegekbl nagy tmeg erkezett, amely Budara benyomulva nagy
hangon kialtozta Maria nevet, eltette az isteni Lajos lanyat, eltette Ierjet, Zsigmondot; kvetelte a zsarnok
Karoly es cinkosai halalat; aztan Iosztogatashoz latott, rarontott a Pannoniaban keresked taljanok hazaira,
vagyonara, nem irgalmazott sem kornak, sem nemnek, es szethurcolta az ertektargyakat. Akit Karoly baratai
kzl eltalaltak, azt legyilkoltak, az asszonyokat ert gyalazatot kemenyen megbosszultak, ldklve
szaguldoztak utca hosszat. Es sokkal kegyetlenebbl tomboltak volna, ha mint mondjak Janos horvat ban ez
rjngesben kzbe nem lep; ugyanis ers csapattal veres verekedesben elIoglalta a Szombati kaput. A meg
eletben lev kiralyt elvittek a visegradi varba, ott brtnbe dugtak, ahol mint beszelik sebenek
megmergezese, gegejenek megszorongatasa kvetkezteben meghalt. (260) Testet Andras templomaban pompa
nelkl helyeztek el. Kesbb, nem tudni, hogyan, sok even at temetetlenl szolgalt latvanyul. Az emberi sors es a
kiralyi nyomorusag e tanubizonysagahoz tavoli Ildekrl sok bameszkodo sereglett oda, ez pedig Iigyelmeztette
a hatalomra ahitozokat, hogy mire mereszkedjenek, es hogy milyen veszedelmet szl az emberi lelek becsvagya.
333
A szerencsetlenseget, hogy teste temetetlenl maradt, tbben elre lattak, hiszen papai atokkal sujtottan hunyt
el; az atoknak nmaga volt az oka. Mivel tehat kegyetlen bntetesnek volt alavetve, a gyalazatot holtteste sem
kerlhette el. Ez lett hat Kis Karoly vege, aki igaztalanul es halatlanul viselkedett Lajos kiraly rksevel
szemben, es tulzott uralomvagya miatt meltan raszolgalt erre az iteletre. Ugy mondjak, Karoly bukasa krlbell
a nyolcvantdik esztendre esett ezerharomszaz Iltt. (265) Ebben az idben Visconti Bernabot Janos
Galeazzo, a testveretl valo unokaccse Monza varaban bilincsbe verte, megparancsolta, hogy halalaig ott
rizzek, es birtokanak nagy reszet elIoglalta. Kzttk ugy volt korabban megosztva a hatalom, hogy Galeazzo
Paviat, Vercellit, Novarat, Tortonat es az Appenninek meg az Alpok Iele es tbbi terletet, Bernabo Piacenzat,
Cremonat, Pannat, Lodit es Bergamot tartotta.
Mieltt azonban ujra Ielvesszk a magyarok trtenetenek Ionalat, Iutolag erintennk kell nehany dolgot Karoly
gyermekeire vonatkozolag is, nehogy meltatlan hallgatassal mellzzk a magyar Iejedelmek leszarmazottait.
Karoly halala utan az olaszok, akik megmenekltek, Ielesegenek es gyermekeinek rendre elbeszeltek a IerIi
szerencsetlenseget, amit az asszony mar az indulaskor megjvendlt, es most megparancsolta, hogy amennyire
lehet, tartsak magukban, mig a varakat az orszag ellensegeivel szemben hamarjaban megersiti; marpedig ezt
nem lehetett egyknnyen eltitkolni, a Iajdalom rvid ideig maradt palast alatt. Karolynak ket gyermeke volt,
Laszlo, meg kisIiu, es Johanna; ezeket a baratok tanacsa szerint, akik ugy sejtettek, hogy az Anjou-part veszelyt
hoz Napoly varosara, azonnal atkltztettek Gaeta erdjebe, hogy a hseges varosban es az igen ers varban
rizzek ket. (270) Karoly halalanak hallatara itt Orban papa, ott a gallok, emitt a Sanseverino-haz meg az e
parthoz tartozo tbbi tartomanyur es nep elkezdtek keszldni az orszag megtamadasara. Miutan a kiraly
halalhire elterjedt, a varosok es varoskak meg a plebejusok Ieltttek a Iejket, megtagadtak a parancsot, ezek a
szabadsagot kivantak, azok a papa uralmat, emezek meg a Iranciakat, ezenkzben minden sszezavarodott, es
senki sem engedelmeskedett. Orban, miutan Genovaban egy evet tlttt, Luccaba ment, ahol azt tapasztalta,
hogy a Iirenzeiek kezdik alaasni az apostoli hatalmat, amennyiben a bolognaiakat meg a tbbi lazadot nap mint
nap a papa ellen uszitjak, a perugiaiakat lazadasra ingerlik, ezert a pisai es a sienai videken at Perugiaba utazott;
aztan a honvagy Ferentinoba huzta, abban a remenyben, hogy a gyermek Laszlot es Johannat knnyen ki tudja
kergetni az apai kiralysagbol; a sok nemes es tartomanyur ugyanis, aki annak idejen Anjou Lajost tamogatta,
Ilkeltette benne az orszag megszerzesenek a remenyet. Kvetek es levelek utjan, hizelgessel es igerettel
mindent Ielzaklatott, az egesz orszagot megzavarta, a gaetaiak hseget azonban nem tudta megingatni, st, ezek
csodalatra melto buzgalommal vigyaztak a gyermekekre, es az orszagot is az szamukra riztek. (275) Amikor
a papa rajtt, hogy minden probalkozasa hiabavalo, visszament Romaba, ahol nagy tisztelettel Iogadtak; aztan
az Orsinik vakmersege kezdte t haborgatni, akiknek cselvetesetl 29 biboros kinevezese mentette meg. A
negyszazegyedik evben ezer Iltt vegre IX. BoniIac az iIju Laszlot, Karoly Iiat veglegesen visszahelyezte az
atyai kiralysagba, melyet a zsarnokok es plebejusok tartottak elIoglalva. Ervenytelenitette Karoly lemondatasat,
amit egykor VI. Orban Noceraban hirdetett ki. A Iirenzei biborost Ielhatalmazassal Gaetaba kldte, aki abban a
varosban, mely egyedl maradt hseges, Laszlot szabalyszeren megkoronazta. Eleg most ennyi Karolyrol es
gyermekeirl, mert Laszlorol a tbbit majd a maga helyen mondjuk el.
Az mindenki szamara eleg vilagos lehet, hogy Lajos kiraly halala utan Pannonia kiralysaga, melyet oly
nagyszeren kiterjesztett, mellektartomanyai innen is, onnan is lemeteltetven, ugy megkisebbedett, hogy
helyreallitasara tbbe senki virtusa, senki szerencseje sem lehetett elegend; ugyanis az egyetlen, aki a magyar
szivekben rk emlekezetet erdemel. A velencesec azt remeltek, hogy Lajos halala utan megzabolazhatjak
Carrara herceg szilajsagat, aki mindama napig sem hagyott Iel Treviso zaklatasaval, aztan a Veneto es Friaul
megbekeltetese utan visszaszerezhetik Dalmaciat, amelyet egykor bitoroltak, de elvesztettek. (280) O viszont
ezuttal nagyobb erkkel rohamozta meg Trevisot, mint annak eltte, Lipotot, Ausztria herceget olyan
remenytelen helyzetbe hozta, hogy az kenytelen volt a varost es krnyeket bizonyos Ieltetelek mellett elhagyni.
Carrara Ferenc hercegnek ezutan a veronai Scala Antallal tamadt sulyos haboruja. Visconti Janos Galeazzo,
akinek hatalmas vagyonat akkor birtokolta, Carrara biztatasara haborut inditott a Scalak ellen, akiket Mars
segitsegevel legyztt, es elvette tlk Veronat meg Vicenzat. Aztan megnvekedett uralomvagya, es
megrohanta Padovat, e haborura maga melle vette szvetsegesl a velencesek hadsereget, mert tudta, hogy k
azoknak eskdt ellensegei. DelIino Jakab Ilottaparancsnok a velenceiek parancsara majdnem negyszaz, haborura
IlIegyverzett hajoval megjelent, es azonnal elIoglalt minden varoskat, erditmenyt, helyet, amelyet azok a
mocsarak kztt es a Iolyok torkolatanal tartottak. Galeazzo a deli videkeken vette birtokba az egesz terletet a
334
krnyez varoskakkal egytt, es nehany havi ostrom utan hatalmaba keritette Padovat es tirannusat. (285) Fia,
akit Novellonak hivtak, a riadalom kzben titkon megszktt, es Germaniaba meneklt. Galeazzo ezutan
Trevisot igazta le. Feldulta a Carrarak birtokait, es szvetseget kttt Padovaval, Feltrevei, Bellunoval, a
velencesek viszont visszaszereztek Trevisot, Este groI pedig, aki az partjukon allt, sei egykori birtokait.
Novello azonban Robert bajor herceg tamogatasaval nemsokara tekintelyes segedcsapatokkal visszatert Italiaba,
ervel visszaIoglalta Padovat, aztan lerohanta Veronat, amelynek elere a Iiat allitotta; de k sem sokaig tudtak
tartani, mert a velencesek, akik mindig a kztarsasag gyarapitasara trekedtek, elIoglaltak Vicenzat, Veronat,
Colognat, Feltret, Bellunot es vegezetl Padovat. Ily modon a velencesek szamara komoly lehetseg adodott
Dalmacia nyugtalanitasara, mert a Carrarak elzese es Lajos szvetsegenek Ielbomlasa utan Pannonia
kiralysaganak Italia Iele es resze gyenglni kezdett.
(290) Kisse elkalandoztunk, azonban a Ieladat arra int, hogy terjnk vissza a magyar problemakhoz. Mert nem
hallgathatjuk el szo nelkl Erzsebet kiralyne tragediajat es a kiralygyilkosok esetet, hogy vilagosan
megnyilvanuljon, mily meltanyos az isteni igazsagossag az emberi dolgokban, es mily nagyon kell mindenkinek
ovakodnia attol, hogy kezet kiralyi verrel Iertztesse, hiszen tudni valo, hogy a szent Iejedelmek az isten
oltalmaban vannak. Karoly meggyilkolasa utan a kiralyne, Miklos nador es Balazs, a kiralygyilkos, elhatarozta,
hogy testrcsapat nelkl Ielkeresi az orszag also reszeit; julius idusan nagy vidamsaggal Szeremre erkeztek,
hogy meglatogassak a Szava mentieket es a mysiaiakat. Karoly meglese utan nem Ieltek tbbe semmitl,
mindent biztonsagosnak tartottak; nem gyanakodtak cselvetesre senki reszerl sem; csak az udvarnep serege
kvette ket. Amikor az isteni Jakab nnepen Diakovar Iele haladtak, a mez kzepen szamos lovassal
varatlanul meglepte ket Janos, Horvatorszag kapitanya, aki korabban szilardan Karoly kiraly partjan allt, es a
kiralynk meg a kiralygyilkosok erkezesenek hallatara maga kre gyjttte a cscseleket, hogy ha alkalom
adodik, Karoly meltatlan halalat megbosszulja, mert ezt a ktelessegenek tartotta. Amikor az udvaroncok es a
nador emberei eszrevettek, hogy erejk nem er Iel az ellenIelevel, az els sszecsapasra hatat Iorditottak,
nehogy a hiu erlkdesben valamennyien elhulljanak. (295) Forgacs Balazs vele szletett batorsagaval Iogadta
az els rohamokat, de letaszitottak a lorol; elIogtak, es a kocsin l kiralynk szeme lattara lenyakaztak. Ezek
meg lesujtva a verekedes borzalmatol, mintegy elzsibbadva es megnemulva, azt sem tudtak, mitevk legyenek;
mindkettjket halottnak mondhatod. A nador latta, hogy vegveszely krnyekezi, Ieladta a remenyt, es ugy
dnttt, hogy batran hal meg, leugrott a lovarol, kardot rantott, es a kiralynk jobb oldalat hsiesen vedelmezte.
Rohammal vert vissza sokat, aki illetlen kezzel erintette a kiralyi hintot; tudta, hogy mindjart el kell esnie, es
ugy gondolta, hogy legalabb veres gyzelmet enged az ellensegnek, szepen, a kiralynknek halalig szolgalva
kivant meghalni. Ekzben nyilzapor boritotta el, es testebe annyi vessz Iurodott, hogy szettrdelesk nelkl
nem tudta a karjat mozgatni; helytallt meg, es a kzeli halalbol meritett batorsagot; a szolgalolanyok kialtoztak,
es remenyvesztve sirattak urniket meg vedelmezjket. (300) Nehanyan a kocsi ala masztak, a meglepett
nadort a labanal Iogva a Ildre rantottak, es a kiralynk szeme eltt, azok sikoltozasa kzben irgalmatlanul
megltek. Aztan a horvatok megrohantak az asszonyok kocsijat, a Ildre dntttek, a kiralynket es a Irangu
urhlgyeket kirancigaltak belle, labbal tapodva a szemermet es Ieledve a kiralyi meltosagot, megragadtak a
hajukat, szitkok es sertegetesek kzepette Janos hadnagy ele vonszoltak ket. Amikor ez Iogat csikorgatva a
szemkre hanyta Karoly kiraly halalat, Erzsebet a terde ele rogyott, es igy szolt: Kegyelmezz, Janosom,
kegyelmezz, emlekezz, istenre kerlek, a jotetemenyekre, melyeket egykor Lajos kiralytol kaptal, knyrlj,
leborulva kerlek, rajtunk, es szolgalj meg most bsegesen minden erdemet, amivel Lajosodnak tartozol. Ha
elhataroztad, hogy a szent kiralyi verben tombolsz, legalabb artatlan lanyomnak bocsass meg, hiszen , isten es
ember legyen a tanum, nem tudott a kiraly megleserl, hidd el nekem; megvallom, e gonosztettnek egyedl en
voltam tudoja; a bntett elkveti immar elestek, elegendkeppen kiszabtad a bntetest. Engem e tettre leanyom
kiralysaganak elvetele inditott; jol tudod, milyen meltanytalansagot viseltnk el; bocsass meg nekem, akit sulyos
ok tett bnsse. (305) Merlegeld, hogy nemikepp az asszonyi gyengeseget is Iigyelembe kell venni, mert az a
jogtalansaggal nem tud IerIiert szembeszegezni. Gondold meg, hogy kiralyne voltam, a te Lajosod hitvese,
akinek meltosagod es vagyonod gyarapodasat ksznheted. Es ha nem akarsz meggondolatlanul vetkezni
ellenem, ha igaz biro leszel velem szemben, legy knyrletes elssorban artatlan lanyomhoz, aztan hozzam,
hogy eletnk visszanyereset mindketten a te josagodnak ksznhessk. Erzsebet mellett knyrg gyermeke is,
terdre rogyva, istenre, a kiralyi Ielsegre, az atyai erdemekre, sajat artatlansagara, a jvbeli remenyre, hogy
mindkettejknek irgalmazzon, engedje, hogy legyzze a josag es a hala, kegyelmezzen a kornak es a nemnek,
335
merlegelje magaban a bn okat is, anyja ellen se vetkezzen elhamarkodottan. Ha mertektelen nteltsegeben
bosszuallasra hatarozta el magat, keri, hogy vagy mindkettejket tartsa eletben ugyanazon joindulattal, vagy
mindkettejket veszejtse el, a halatlansag es gonoszsag rk gyalazatat hozva nmagara. Bar sr knnyhullatas
kzepette tbb eIIelet hoznak Iel, egyre hangosabban jajgatnak es bocsanatert esdekelnek, leborulva lelgetik
Horvati terdet, az ugyan meg nem enyhl semmikepp, st, meg engesztelhetetlenebbl tkeli el magat az
irgalmatlansagra; (310) hogy a szrny kegyetlenseget mielbb megtegye, nema dhvel hatat Iordit, elIordul
tlk, es zsoldosainak mondja meg, mit akar. Az ej bealltaval az anyat elviszik Maria melll, es Janos parancsa
szerint az els ejszakai rsegvaltaskor bekttt szajjal alameritik a Bozuta Iolyoba. Marianak megbocsatott az
ellenseg, mert azt beszeltek, hogy nem vett reszt a bntettben, vagy inkabb isteni irgalom adta vissza az eletet,
hogy maradjon valaki, aki Horvati embertelenseget megtorolja. A szzeket, akik nem annyira nemessegkkel,
mint klsejkkel tndkltek, mint mondjak, a katonak kedvk szerint megbecstelenitettek; e nagy
embertelensegben nem jutott hely a szegyennek, nem az irgalomnak, barbarnal is barbarabb modon
szethurcoltak ket, es egymast valtva gyalaztak meg a szemermet. Egyes-egyedl Maria maradt erintetlen, akit a
kiralyi Ielseg isteni ereje megvaltott a halaltol es a gyalazattol; kis hija volt, hogy a szerencsetlen szljevel
kzs vegzet meg nem lte. (315) Egesz ejjel elhurcolt anyjat hivogatta, jajgatott, sirt, es amikor rajtt, hogy azt
a halalba vittek, hajat tepte, arcat karmolaszta, st, Iejet olyan ervel verte, ha Ielallt, a Ialnak, ha elvetette
magat, a Ildnek, hogy szinte belepusztult, es igy is trtent volna, ha odarendelt rk nem vigyaznak ra.
Gyakran akart kezet emelni magara, eszelsen kereste a halalt, ha tanuk nelkl maradt. Ennel szanalmasabb
esetet sohasem lehetett latni, es ebben nemcsak a Iejedelmek nyomorusagat meg a szerencse Iorgandosagat
szemlelhetjk, hanem sokkal inkabb a mennyei igazsagszolgaltatas szigorusagat es az isten Ielelmetesseget. Az
isten sajat ellensegeit ellensegeik altal veri, es nehogy valami bn bntetlenl maradjon, a bnt mas bn
Ielhasznalasaval bnteti. Karolyt mertektelen hatalomvagy tlttte el, tisztesseg es meltanyossag ellenere
elragadta a jogart nveretl, elvetemlt mereszsegenek azonnal megadta az arat; a kiralyne, a nador es Balazs, a
kiralygyilkos, az elkvetett bnert nemsokara elnyerte a legsulyosabb bntetest. (320) O, milyen nyomorusag az
emberi elet, es legIkeppen azoke, akik magas allasban Iorognak, ezeknek ugyanis, minel magasabbra emeli
ket a szerencse, annal meredekebb bukastol kell Ielnik, vagy meg inkabb, ha jo remennyel akarnak elni, ugy
kell ezt megelznik, hogy nem keverednek sulyos bnbe. Terjnk vissza tehat a targyunkhoz!
Masnap a kiralyi zsakmannyal Horvatorszag Iele indultak, magukkal vittek a Iogoly Mariat meg a tbbi szzet,
akit aljasul meggyalaztak. Janos dhe kisse csillapodott mar, es megszelidlt Maria irant. Ugy gondolta, hogy
mar eleg a kegyetlenkedesbl; ha a dolog maskepp alakul, mint ahogy remeli, Maria elete sok bajt harithat el a
Ieje Ill, halala viszont minden remenyt semmive tesz. Olykor lelkiismeret-Iurdalast is erzett az elkvetett
szrnyseg miatt, amely raszabaditott Iuriakkal remitette, arra is gondolt, hogy a jvben ajanlatos lesz
cselekedeteiben mersekeltebben eljarnia, hiszen ami megtrtent, azt nem lehet meg nem trtentte tenni; veget
kell vetni a gonoszkodasnak, mert ha Iolytatja, szakadatlan bajok magvat veti el; gaztetteinek tudata ezert
gytrni kezdte. Volt Horvatorszagban egy kastely, amelyet nem annyira helyzete, mint a mesterseg es az rizet
tett igen ersse, Kruppa volt a neve; itt riztette Mariat, megbizhato rseget es testenek gondozasara engedelmes
szolganepet helyezett bele, st, maga is gyakran meglatogatta, es kzben eberen Iigyelte, milyen
kvetkezmeny szarmazik a gonosztettbl.
(325) Zsigmond, aki a menyegz megtartasa utan Csehorszagba meneklt, levelekbl erteslt arrol, hogy Karoly
meghalt, Maria es Erzsebet visszaszerezte a kiralysagot, es nem kis rmmel lelegzett Iel; a kiralynk
szerencsetlensegerl azonban, ami epp az iment trtent, meg nem tudott. Ugy gondolta, a szerencseje altal kinalt
alkalommal nem keslekedik tovabb, es mivel srn erkez levelek hivtak a tron elIoglalasara, Csehorszagban
nagyaranyu sorozast tartott, sereget allitott, bevonult Fels-Magyarorszagra, es Iogadta az orszag szamos
Iemberet, aki a segitsegere sietett. Megallas nelkl ment Budaig, es minden ellenallas nelkl bebocsattatott a
varba; itt erte anyosa es a tbbiek meggyilkolasanak, Ielesege tmlcbe vetesenek a hire, amely nemcsak
Iajdalommal, hanem a bntett Iltti Ielhaborodassal is eltlttte. Maria kiszabaditasara nem tudott gyors
hadjaratot inditani Horvatorszagba, mert meg nem eskdtek neki engedelmesseget, es meg kiralysaga sem
szilardult meg.
Ezalatt Janos, aki Mariat Iogsagban tartotta, erteslt Zsigmond erkezeserl, meg arrol, hogy ellenallas nelkl
birtokba vette a kiralysagot, es bnbanattol vezerelve azonnal e szavakkal Iordult a lanyhoz: (330) Tbbszr
336
gondoltam ugyan arra, kiralyn, hogy Karoly halalat megbosszulva anyadhoz hasonloan teged is elteszlek lab
alol, Lajos kiraly Ieledhetetlen josaga megis megtartoztatott; megkegyelmeztem neked, es most mar az
elkvetett gyilkossagot is banom. St, ha a multat nemcsak atkozni, hanem jovatenni is lehetne, bizony, semmit
sem szeretnek jobban, mint tettemet kijavitani, vagy ha ezt nem lehet emlekezetet eltrlni. Karoly meltatlan
halala ingerelt Il engem az irantatok valo kegyetlenkedesre, rajtad, Maria, megis megknyrltem, atyad
emlekezeteert es artatlansagodert nkent dntttem igy, nehogy az irantam oly josagos Lajos verevel
szennyezzem be a kezemet. Most szabadon bocsatasodrol gondolkozom, ha esk alatt biztositekot tudsz nekem
adni arra, hogy szabadulasodat sohasem kell megbannom; de ha ugy latnam, hogy az ajanlatomat visszautasitod,
te is az anyad sorsara jutsz. Ezeket mondva tavozott, az pedig sirva Iakadt, visszahivatta t, rimankodva kerte,
hogy bocsassa szabadon, helyezze vissza a kiralysagba, es megigerte, hogy ha ez az joindulatabol megtrtenik,
Janost atyjanak es kormanyzojanak Iogja tekinteni mindig; (335) nemcsak eskvessel, de a szentek ereklyeire is
Iogadja, hogy megtartja a szavat; terdet atlelve ujra meg ujra kerlelte, hogy tegye meg ezt. A IerIi, akit inkabb
a dh es a meggondolatlansag vezerelt, semmint a megIontolas, vegre megengeszteldtt, megnyugtatta t,
aztan szelidebben es nyajasabban kezdett tarsalogni. Ekzben elkesziti a kiralyi hintot, a szolgalok csapatat,
szamba veszi az elrabolt zsakmanyt; amit nem tudnak megtalalni, a magaebol potolja, vegre a Iurak es
nemesek tisztes kisereteben elbocsatja Budara.
Amint elterjedt a hir, hogy a kiralyn kiszabadult a brtnbl es Budara tart, mindentt, amerre utja vezetett, a
kzsegekbl es Ialvakbol mindenki sszesereglett bameszkodni, szerencsekivanatokkal, dvzlesekkel
arasztottak el ugy, mintha vagy atyja, Lajos, az alvilagbol tert volna vissza. A varatlan rmkben zokogo
emberek egymast letaposva znlttek a kszntesere. Maria is knnyezve Iogadott minden elebe jv
csoportot. (340) Amikor Buda kzelebe ert, nemcsak Ierje Iutott ele minden Iegyveres legiojaval, hanem az
egesz varos is. A visszatert Mariat mindannyian tapssal, hihetetlen rvendezessel Iogadtak, eljeneztek, hullott a
knny, hangzott az rmujjongas, Maria sohajtozasat minden visszhangozta. Amikor pedig a Zsigmonddal valo
talalkozasra sor kerlt, az igy szolt: Legy dvzlve, edes hitvesem, Ierjed es a magyarok annyi sok
veszedelmet kiallt egyetlen remenysege, aki mindent knnybe boritottal. Kiszabaditasodra es szent szld
halalanak megtorlasara mar sszeszedtk a legiokat es a hadiIelszerelest; de a szomorusagot eloszlatta a varatlan
rm, es a gonosz ellenseget engedelmes szolgalatra kenyszeritette a Ielelem es a bntudat. Adjunk hat rk
halat a kegyelmes istennek es a szent kiralyok szellemeinek, akik Pannoniara vigyaznak, amiert teged, akinek
szerencsetlensegerl a minap ertesltnk, sertetlenl adtak vissza nekem es a kzssegnek. (345) A trtentekbl
meg kell ertennk, hogy az istenek partIogolnak minket, gondot viselnek a halando vilagra, merlegelik az
emberek tetteit, klns gondot Iorditanak a Iejedelmek oltalmazasara, hogy azok, akiket a tbbiek Ile
uralkodni allitottak, mert minden hatalom az istentl valo, a legjobban szolgalhassak ket. Melletted es egyuttal
az orszag mellett allt jambor atyad szelleme, aki nem hagyta cserben sem a te javadat, sem Pannoniaet. Boldog
es aldott legyen tehat visszateresed, es valjon az egesz allam dvere. Vedd Il a kiralysag gyepljet, amelyet
atyad annak idejen read hagyott. Vedd vissza a tront, a jogart, a palotat, amelyet a gazemberek semmiIele bne
sem tudott tled elorozni. A szerencse, hogy a nemzeteknek megmutassa erenyedet es hsiessegedet, a
legnagyobb veszelynek tett ki teged, hogy jo es balsorsban egyarant a legblcsebben viselkedhess; iIjusagodtol
kezdve probara akarta tenni lelki erdet, hogy mint nemzetek jvend urnje tanulj meg igazgatni es
knyrlni. Sosem valik jo katona abbol, aki nem szokta meg ujonckoratol kezdve, hogy Iaradozas es
veszedelem kzepette eddze magat. (350) Tudd meg ezert, edes kiralyn, hogy nemcsak szabadulasodert kell
halat adnod a mennyei josagnak, hanem a veszedelemert is; az egyikben az ereny erdeme, a masikban az isten
irgalma mutatkozik meg. Megprobalja a magassagos az embert, de nem meriti el. Jjj tehat, kzssegnk dve,
kzssegnk szabadsaga, Magyarorszag kormanyzoja, egyetlen remenysegem, most mar csak jot varj, mert mar
eppen eleget jatszott veled a szerencse, eleg veszelynek tett ki, tehat minden magyar szamara nyilvanvalo, hogy
teged nem a sajat dvdre rztt meg, hanem inkabb a kzssegere, es hogy Maria uralkodasra szletett. E
szavak utan atlelte hitveset, egymast knnyekkel es csokokkal boritottak, krs-krl sirassal vegyes rm
kerekedett. Az asszony mindenkinek megszoritja a jobbjat, nemcsak a Iranguakat leli at kegyes szeretettel
mind, hanem az alacsonyabb rendeket is egytl egyig odaengedi magahoz, akik kszntesere odamentek.
Zsigmond a sajat kiseretet egyesiti az vevel, aztan megIogja a jobb kezet, es paratlan nnepelyesseggel
bevezeti a varosba. (355) A varos harsog az ujjongastol; vidamsag es jokedv tlt be mindent. A megszabadult
urnert miseket celebraltak, sok napon at aradt a knyrges, hogy a halhatatlan isteneknek melto ksznetet
337
mondjanak. Kapraztatoan Ienyes halaado istentiszteleteket tartottak; nem allt oltar, ahol ne mltt volna bven a
Iohasz. Aztan, amikor ugy veltek, hogy az rkkevalo szellemeknek mar mindenki eleget tett, Zsigmond
koronazasarol kezdtek targyalni, ezert Maria Fehervarra meghirdette az orszaggylest, amelynek napjat
pnksdre tzte ki.
338
2. fejezet - Msodik knyv
A kitztt napra a rendek valamennyien sszegyltek; ekkor Maria, Zsigmond jobbjat Iogva, igy szonokolt: A
negyedik esztend Iolyik immar isteni atyam halala ota, hseges Iuraim, es hogy ez id alatt mennyi
viszontagsagot szenvedtnk el, mennyi zavargas, szethuzas volt az orszagban, Ilsleges volna szavakkal
ecsetelni, hiszen mindezt lattatok is, hallottatok is. A Ilemlegetes csak Ielszaggatna a sebeket, megkeverne az
elmeket, es azt a napot, amelynek boldognak es szerencsesnek kellene lennie, e bajok emleke kellemetlen
erzelmekkel szennyezne be. Ket dolog van, amely engem e szonoklatra sztnz; egyik a hala azok irant, akik
velem es az orszaggal szemben dicseretesen jartak el, masik a jvrl valo gondoskodas, amely arra kesztet,
hogy allamunkra ugy viseljnk gondot, hogy a megtrtent bajok sohase ismetldhessenek meg; tehat a hala es a
szkseg. (5) Elszr is tehat mulhatatlan halat adok nektek mindnyajatoknak, akik vagy riztetek a nyugalmat,
vagy meltanytalansagokat szenvedtetek el, vagy eppenseggel tamogattatok engem meg az orszagot. Mert nem
hagytatok magara oly sok bajjal bekeritett Mariatokat, mert megmaradtatok a hsegen, mert ugy
gondolkoztatok, hogy el kell tavolitani a zsarnokokat, amiert eddig sajnos nem tudtam melto dicseretet es
ksznetet mondani nektek. Roppant Iontos a hseg, mely derekassagot es allhatatossagot kvetel, es nem
hagyja magara a jogot, amely magaban Ioglalja szinte a teljes igazsagot, es ha ezt Ielretolod, nemcsak az
erenyek egyttese romlik el, hanem az egesz emberi tarsadalom is szetzllik. Emiatt kell nemcsak baratainknak,
hanem ellensegeinknek is megadnunk, ami jar, ez kt ssze bennnket a Iels hatalmakkal, ez ved meg az rk
halaltol, ez vonzza magahoz az istent, ez teszi t hajlandova az ertnk valo csodatetelre, ez erdemel ki tle
olyasmit, amivel a termeszet nem tud szolgalni. Ezert senki se tartsa klnsnek, ha az isten semmi vetket sem
bntet szigorubban a hitszegesnel, holott azt tapasztaljuk, hogy a tbbi bn Iltt tbbnyire szemet huny. (10)
Ezert most, az orszag megbekelese utan, Ierjemmel egytt nem oktalanul igerem nektek mindnyajatoknak a
legbvebben arado halat, es azt, hogy sohasem Iogtok tlem barmit is hiaba kerni. St, Iellmullak titeket a
szolgalatban, mindenkivel erdemei es meltosaga szerint Iogok banni, mindenkit jotetemenyekkel Iogok
lektelezni, megpedig kamatostol, ahogy Iejedelmekhez illik; ez az en Ieladatom, ez Lajos lanyanak a
ktelessege, erre utasitja Mariatokat a hala. Mivel azonban ezt inkabb tettel kell bizonyitani es nem beszeddel,
errl csak rviden kivanok szolni. Most az a dolgunk, hogy gondoskodjunk a jvendrl, nehogy rltek
modjara mindent tnkretegynk. gy velem, ez gyben ket dologra van szkseg, ahogy azt nem annyira sok
tapasztalatbol, mint inkabb az imenti bajokbol megtanultam: elszr is egyetertes kell, aztan egy kivalo
kormanyzo. (15) Ha nem orvosoljatok a bels szethuzast, nagyurak, mely minden bajunk oka, sohasem lesz
orszagotok nyugodt. Higgyetek nekem, Il kell hagyni a gyllkdessel, meg kell Iekezni a trvenyserteseket,
vissza kell adni mindent, amit erszak szerzett, el kell Ielejteni a serelmeket, es mindenekeltt a trvenyen kivli
megtorlas legyen tilos. Jusson eszetekbe a vallas es az igazsagszeretet, hagyjatok, kerlek, a szemelyes
indulatokat, lassatok vegre-valahara a kzgyekhez, apoljatok a kzerdeket. Keressetek a nyugalmat, melyet
idebent a maganbosszu Ieldult, es amelyet helyre kell allitani, tanuljatok meg az elmult bajokbol, hogy nincs
Iontosabb az emberek szamara a bels egyetertesnel. Mert otthon a beket, kint a haborut kell keresni. Ezzel
szemben nincs halalosabb az allam szamara, mint a szethuzas. (20) Ha tehat az orszagot kivl-bell epsegben
akarjatok latni, kerlek, Iurak, valasszatok az egyetertest, hagyjatok a szokott Ieltekenykedest es gyllseget.
Senkivel se erszakoskodjatok, es a pert ne karddal, hanem a birosag eltt dntsetek el; egyIorman Iogunk
Ilttetek itelkezni, mert ezutan minden erszakot nyilvanosan Ibenjaro bntetessel sujtunk. Aki a maset
elIoglalta es egy honap leIorgasa alatt nem szolgaltatja vissza a jogos tulajdonosnak, azt rablas bneben
marasztaljuk el. Okkal hataroztunk igy, mert a jogtalankodas kikszblesevel a szethuzas minden oka
megsznik, helyebe a kznyugalom es a bels egyseg lep, amelynel semmit sem respektal jobban az ellenseg.
Vegezetl arrol kell gondoskodnunk, hogy gyeinket a legalkalmasabb kormanyzora bizzuk, es bar beszedem
soran ezt tettem az utolso helyre, a megIontolas tekinteteben ezt kell a legIontosabbnak tartanunk. (25) Hiszen
remelhet-e menekvest a hajo a haborgo tengeren, ha nincs jo kormanyosa? Nem Ielejtettetek meg el atyamat,
Lajost, aki mindnyajatokkal, de leginkabb az allammal oly sok jot cselekedett, es blcsessegevel mindeme
bajokat elre latta; a Iejedelmi iIjak kzl kivalasztotta a legkivalobbat, a csaszari nemzetsegbl szletett
Zsigmondot, es jvend Iejedelemkent a sajat udvaraban neveltette t, rkbe Iogadta, es mint tudjatok hites
hazastarsamma tette, aki masodik Lajoskent a hatalmas orszagot ugyanugy megrzi, megvedi, mint , es
Pannonia kiralysagat csaszari meltosaggal is ekesiti. Amit egy IerIitol el lehet varni, a lelki nagysagot, a
339
nyilvanvalo becsletesseget, a kellemes klst, azt az Iensege mutatja. A hazassagot ti ugyanugy
helyeseltetek, mint apam. Isteni szlm halala utan sokszor kiralykent kszntttetek t, es nem kevesbe
engedelmeskedtetek neki, mint annak. (30) Azt hiszem, most is ugyanigy Iogtok itelni es dnteni, mint akkor,
annal is inkabb, mert egyreszt nincs ennel hasznosabb az allam szamara, masreszt az szemelyeben trvenyes
kiralyotok lesz, akit Lajos nektek szant, es hozzam Ierjl adott, es nem kell tovabb trntk a nuralmat. Nem
asszonykezbe valo Pannonia, hiszen IerIi markaval sem knny Ieken tartani. Ezert tehat most a ti
beleegyezesetekkel a szent koronarol, a jogarrol es a kiralysag minden jogarol nkent lemondok e derek IerIi es
blcs Ierj, Zsigmond javara. nkent atengedem neki a kiralyi hatalmat, amelyet atyam hagyott ream, ti pedig
jogkrtk szerint megersitettetek benne, kerlek tehat, hogy jo remennyel t kialtsatok ki Pannonia kiralyanak,
t Iogadjatok el kormanyzotoknak, t kvessetek mint Magyarorszag vezeret, aki az orszagot, mint majd
meglatjatok, a romai csaszarsaggal Iogja ekesiteni. Le Iogja csititani az allamot, szokatlan beket teremt, es
higgyetek el, hogy megszabaditja Magyarorszagot a trkk igajatol es az ellenseg armanykodasatol. (35) igy
akarja ezt a josagos mindenhato Krisztus, igy akarjak a hazai istenek, hogy ezutan csak boldogsag es szerencse
jusson mind neknk, mind az allamnak.
Mihelyt beIejezte, a nep akaratabol es az orszagatyak egyetertesevel a szent koronat es a jogart, amelyet beszed
kzben a kezeben tartott, atadta Zsigmondnak, akinek kezet mindeddig szoritotta, egyiket a Iejere tette, a
masikat a jobbjaba. Nagy tetszes es rm kerekedett erre, mindenki jokivansagokkal halmozta el Zsigmond
kiralyt es Maria kiralynet. Aztan Istvan templomaban miset tartottak, melynek Iolyaman az esztergomi Ipap a
koronazast szabalyszeren elvegezte. Ekkor valamennyi herceg, Iember, Ipap, nemes es megyei kepvisel
megeskdtt, hogy Zsigmondnak, a megkoronazott kiralynak mindrkre h szolgaja lesz, es ez, mint irjak, az
dvsseg nyolcvanhatodik esztendejeben trtent ezerharomszaz Iltt, huszeves koraban, es aztan a kiralyi
szentsegekkel szertartas szerint Ilkenve visszakisertek Budara. (40) Miutan hazamentek a kiralyi palotaba, jo
nehany napot targyaltak az orszag lecsillapitasarol es a Iemberek civakodasainak elsimitasarol.
Maria pedig, aki azt tartja a legIontosabbnak, hogy az anyjan elkvetett bnt megbosszulja, ejjel-nappal erre
izgatja Zsigmondot, Il-Ilemlegeti a hallatlan serelmet es az elszenvedett gyalazatot. Azt mondja, hogy a
kiralyi meltosagnak meg az arnyeka sem Iog raesni, ha erdeme szerint meg nem bnteti a gyilkost, aki kezet
szent verrel mocskolta be, az artatlan kiralynet es a szzet sulyos brtnnel kinozta. A kiralyne knyrgese
vegl is meggyzi Zsigmondot, es Iegyveres lovagokbol ket legiot allit Iel. A Dunan tuli reszekre indul, azt
szinlelve, hogy Bulgariaba igyekszik a trkk ellen. Kzben azonban barati levelek Iigyelmeztetik, hogy Janos,
Horvatorszag elljaroja elvigyazatossagbol titokban megszallta Pozsegat, mely kiralyi varos volt, mind
helyzetenel, mind kiepitettsegenel Iogva igen ers. (45) Elhatarozasa szerint tehat erre Iordul a sereggel,
megostromolja az erdt, klnIele hadigepeket vontat oda, ejjel-nappal ersen tamadja. Gyors bevetelre nincs
remeny, hiszen mind mesterseg, mind termeszet erditi; abban bizik, hogy csellel vagy kieheztetessel veszi be.
Janos, nehogy vegszksegre jusson, csalaIintasaghoz Iolyamodik, ugy hataroz, hogy titokban kiszkik a varbol;
tudja ugyan, hogy ellenIele krs-krl rallasokat es rjaratokat helyezett el, megis ugy gondolja, hogy azon az
oldalon, ahol az baratai tartozkodnak, ki tud szkni; egy alkalommal, vakstgt ejszakan, megugrott. Amikor a
kedvez id elerkezett, tudniillik a kd miatt nemhogy ejjel, de meg nappal sem lehetett utnak indulni,
eszrevetlenl leereszkedett oda, ahol Laszlo vajda Iia, Istvan, es Simontornyai Istvan taborozott, akik
htlensegket eltitkolva beIurakodtak a kiraly bizalmaba es seregebe; miutan elert ezek rhelyere, knnyen
talalt alkalmat a szkesre. Atkelt a Szavan, de azt nem lehet tudni, hajoval-e vagy uszva, Dobor varoskahoz
lopodzott, amely Bosznianak azon a reszen Iekszik, amelyet Uzoranak neveznek, mert tudta, hogy ott
allomasozik a zagrabi Ipap a tbbi sszeeskvvel. (50) Ezek cselszvenye es htlensege eltantoritotta a kiraly
melll az sszes dalmatot, bosnyakot, horvatot, ezek, ahol csak lehetett, zaklattak a Pannoniakat, beszaguldoztak
a Ialvakat, tzzel-vassal pusztitottak mindent. Zsigmond igy arra kenyszerlt, hogy Ieloldja az ostromot,
atkeljen a Szavan, es nvelve a sereget, bekeritse az arulok menedekhelyet, Dobort. Ezek nagyon Ieltek attol,
hogy a kiralyi ostrom gyors lesz es kemeny, st, akkora volt a rettegesk, hogy Janos, nehogy mar megint
sarokba szoritsak, nehanyadmagaval meg a komoly tamadas megindulasa eltt kitrt, azt gondolva, hogy
ugyanaz a szerencse segiti menekleseben, de bizony a dolog maskepp alakult, mint remelte. Titokban kijtt a
varoskabol, es dombokon, jarhatatlan hegyi svenyeken haladt, mikzben beleesett a kiraly egyik csapdajaba,
amelyet az krben mindentt Ielallitott, es Iogolykent vezettek Zsigmond ele, aki eber rizet ala helyeztette.
Ezalatt Dobort bevette; aztan hatalmaba hajtotta Boszniat, utobb Horvatorszagot es egesz Dalmaciat; a lazadas
340
vezetinek elIogasa utan ugyanis a tbbiek egykettre visszatertek az engedelmessegre. (55) E terletek
lecsillapitasa utan a kiraly Pecs varosaba vonult vissza a sereggel, magaval vitte a Ioglyokat is mind. Itt Maria
kegyetlen ohajara Janost megbntettek; megpedig karohoz ktztt kezekkel vegigszekereztettek a varoson,
utcakon es tereken, mikzben izzo csipvassal aprankent tepkedtek szet a testet, vegezetl miszlikbe vagva,
darabjait a varoskapuknal helyeztek el, hogy a gazemberek mereszseget visszaborzasszak. Janos vegre megadta
melto arat kegyetlensegenek; a tbbinek a Iejet vettek. A zagrabi pspkt, e zendles Ikolomposat, szentseges
meltosaga miatt nem lehetett halallal sujtani, ezert megIosztottak pspksegetl es vagyonatol.
Ezutan az olahok ellen kvetkezett egy sikeres hadjarat. Mialatt ugyanis a nuralom idejen Magyarorszagot
belhaboru razta, az olahok, akik a dakok es getak terletet lakjak, maguk is megvetve az asszonyi
kormanyzopalcat, a nagy IelIordulasban elpartoltak Pannonia kiralysagatol; az engedelmesseget es az
adoIizetest Ielszolitas ellenere is megtagadtak; Zsigmond a koronazas utani negyedik evben joggal inditott
haborut ellenk. Azon idben mindket Olahorszag elljaroja, akit vajdanak mondanak, Istvan volt; ez erteslt a
kiraly jvetelerl, a havasalIldi terletet Iegyveres katonasaggal es ijaszok roppant tmegevel rakta tele,
minden bejarast es hegyszorost megszallatott, hogy a behatolasban megakadalyozza az ellenseget, mint
regebben masokkal is megtette, es sulyos csapast merjen ra; a hegygerincekre is szamos posztot allitott, hogy
mindenhonnan szoritsa az ellenseget. (60) Zsigmond nepes sereggel es elszant akarattal nyomul be a
tartomanyba; midn a hegyek kztt vonul elre, megrohanja az ellenseg, az ijaszok sokasaga bekeriti a
magyart, mind a gyalogost, mind a lovast ldzi, sziklakat grget ala, es ahogy tle telik, meg akarja ket
semmisitem. Zsigmond hangja azonban batorsagot nt belejk, mereszebben allnak ellen, vezerk parancsara
leszallnak a lorol, es gyalog kzdenek. Eltkelt lelekkel rontanak az olahra, es lekergetik a magasbol, arra
kenyszeritik, hogy a szakadekokon keresztl menekljn, a Iutokat kergetik, menekles kzben sokat meglnek,
levagnak, egy reszt letaszigalnak a sziklakrol, egyszoval karddal trnek maguknak utat a hegyi szorosok es
svenyek kztt. Vegre elerkeztek a vajda varosahoz, ahol testrseg vigyazott ra. Miutan ez eszrevette, hogy
vakmer ellensegre akadt, nem ervel akart gyzni, hanem knyrgessel, ugy gondolta, hogy nem makacssaggal
keresi a javat, hanem alazatos keszseggel. Ezert mieltt meg a kiraly hozzakezdett volna a taborvereshez, szabad
oda- es visszautat eszkzlt ki, es a varbol szamos elkelvel elebe ment, a labaihoz rogyott, es igy szolt: (65) A
te kegyelmessegednek ksznhet, Zsigmond, hogy bar Iegyvert Iogtunk ellened, sokkal jobban bizunk Ielseged
joindulataban legyztten is, mintha mi arattunk volna rajtad diadalt. A nagy lelket ugyanis sem Iegyverrel, sem
szolgalatban nem lehet legyrni, kelletlenl szokta elviselni, hogy akar az ellenseg, akar a barat Iellmulja, mert
ezt Iegyverrel, azt szolgalattal es, ha a helyzet ugy hozza, mindkettt jotetemennyel akarja lektelezni.
Vetkeztnk tehat, kegyelmes kiraly, szinten bevalljuk tevedesnket, nem kevesse bnhdtnk, megverettnk
jobbod altal, mely mint a tapasztalatbol most megtanultuk melto a jogarra, es jobban szeretnenk annak
oltalma ala huzodni, mint nIejsegbl valamennyien elpusztulni. Azert partoltunk el a magyaroktol, mert
egyreszt az elszenvedett esemenyek szokatlansaga miatt nem akartuk a nuralmat, masreszt Magyarorszag
sulyos beteg leven, azt hittk, hogy ott a kiralysag arnyeka is eltnt. Most azonban, miutan megtudtuk, hogy
teged nem is a szethuzo magyarok kerestek, hanem az isten adott, most mar banjuk tettnket, es alazatosan
bocsanatot kernk tled. Ami kart meggondolatlansagunk kiralyi Ielsegednek okozott, kerjk, josagod nezze el
azt. (70) Fenyes kiraly, kernk, kvesd a halhatatlan isteneket, akiknek kepet viseled a Ildn, tanuld meg tlk,
hogy a bnbanatra ter lelket nem szabad elhessegetni, nem szabad a knyrgvel szembeIordulni, a
kerelmeztl a bocsanatot megtagadni, csak a megatalkodottakat kell sszetrni, es hogy az emberek joindulatat
knnyebb engedekenyseggel es jo cselekedettel kivivni, mint szigorusaggal. Azt szeretnenk, hogy ez a haboru
szamodra szerencses emlek legyen, melyben a gyzelem babert, az irgalom, ha elsz vele, dicsseget hoz neked.
Kegyelmezz orszagod szvetsegeseinek, akiket seid sohasem ismertek sem tisztessegtelennek, sem
haszontalannak. Ma jeles lehetseget kinaltunk neked az irgalmassagra, ne engedd, Zsigmond, elszaladni a
dicssegszerzesre kinalkozo alkalmat, hanem vesd meg viragzo iIjusagodban a halhatatlansag szilard alapjait.
Isten a jamborokat es knyrleteseket szereti, es elssorban ket tartja meltonak a kegyelmere. Ezert, mivel
kiralyunk es urunk vagy, amit ezeltt nem ismertnk Iel, bocsass meg szvetsegeseidnek, es Iogadj vissza
bennnket a regi szolgalatba es hsegbe. A szokasos adokat megIizetjk, es annal tisztelettudobban hajtunk
vegre minden parancsot, minel kivalobb kiralyunknak ismernk meg. (75) Hogy igy cselekedj, Lajos
szellemere, veled szletett josagodra, Maria szent hazassagara ujra meg ujra kerlelnk. E szonoklat utan
alazatosan Zsigmond laba ele borultak, mig a valaszt hallgattak. O keveset mondott erre: Nehogy szolt
341
kiralyi Ielsegnket a kegyetlenseg belyegevel szeplsitsk meg, jollehet gaztetteteket bntetlenseggel nem
kellene megjutalmazni, hiszen nem jo szivvel kertek bocsanatot, hanem kenytelensegbl, megis szivesen
megkegyelmezek mindnyajatoknak. Ugy illik, hogy a mereszen megvivott haboru a htlensegtl elrettentsen
titeket, a knnyen kieszkzlt kegyelem pedig h szolgalatra sztnzzn. Most mar csak arra Iigyelmezzetek
es vigyazzatok, nehogy ugy lassam, mintha visszaelnetek a josagommal. Ezzel Ilemelte a labainal heverket; jo
remennyel biztatta ket, ha a hsegben megmaradnak. Azok pedig Ielkeltek, kpenyenek cscsket csokolgattak,
eskt tettek a csaszar kezebe, hogy parancsait sohasem szegik meg. (80) Igy tehat lecsillapitva a tartomanyt, a
kiraly e sikerrel tert vissza Budara, es a katonasagot egyevi pihenre bocsatotta.
Uralkodasanak hatodik eveben ujra Iellangolt a havasalIldi haboru az olahokkal, ezek ugyanis megvetettek
Zsigmond josagat, es megint elpartoltak tle. Sajat erejkben kevesse biztak, ezert a trkket hivtak a harcra
szvetsegesl, igy tehat a kereszteny hitre es szabadsagra elszr az terletkrl rontott ra a pusztulas. Ezek
pompas alkalmat talalva pogany birodalmuk kiterjesztesere, a legnagyobb rmmel alltak ra e szvetsegre, es
szamos lovascsapattal, tekintelyes gyalogsaggal kivonultak Trakiabol, es atkeltek a Dunan. Amikor a kiraly
erteslt a szvetsegesek elpartolasarol, sorozast tartott, a tartomanyba ment, es vertesekkel bven Ieltlttt
sereget vitt magaval. (85) Miutan atkelt a hegyeken es alaszallt az elterl mezsegre, ahol az ellenseg
taborhelyet tudta, tkzetre kesz hadrendben Iolytatta az utat. Az ellenseg kzvetlen kzelebe erve, Ilvezette a
vertesek csillamlo hadoszlopat. Mihelyt sszecsapasra kerlt a sor, a ket ellenIel megremlt a Iegyverek
csillogasatol, hatat Iorditott, es meneklessel mentette az irhajat. A magyar hatulrol szorongatta, es a Iuto
ellenseg soraiban kegyetlen ldklest vegzett. Futas kzben sokan odavesztek, elssorban a gyalogosok, akik
nem tudtak lehagyni a lovakat, es ezert majdnem mindnyajan ott pusztultak, elestek; a knnyI egyverzet
gyalogosok knnyebben tudtak meneklni. A magyarok rohamat a hullahegy is ersen Ieltartotta, ami nem
kivanatos idt engedett a meneklesre, emellett a nap is lenyugodott, a Duna is kzel volt, amelyen nem tudtak
gyorsan atkelni. Az ejszaka bealltaval visszavonulot Iuvattak, nehogy az ellenseg cselt vessen. A trkk es az
olahok nagy tmegenek lemeszarlasa utan a kiraly Kis-Nikapolyba megy, mely az Al-Duna tulso partjan
Iekszik, ezt szoros ostromgyrvel veszi krl, gepeket hozat, es hevesen vivja. (90) A varos, amelyet kettztt
rseg ved, makacsul tartja magat; a varat az olahok, a varost a trkk oltalmazzak, a lakosok napkzben
ki-kirontanak, es neha ejszaka is kegyetlen verekedest kezdenek a taborban. A kiraly annal eltkeltebben
Iolytatja a tamadast, az ostromgepek leromboljak a varat es a varos nagy reszet. Vegre elIoglalva Nikapolyt, akit
ott ert, reszint Iogsagba vetette, reszint meglette, a varosba ers rseget helyezett, aztan az egesz tartomanyt
lecsillapitotta. Majd e jeles gyzelemmel az gyet beIejezven, Magyarorszag Iele iranyitotta lepeseit.
Meg nem ert Budara, amikor jelentest kapott a kiralyne halalarol; e hirre oly nagy szomorusag nttte el,
amekkorat meg soha mas nem okozott neki. Mariat valami varatlan, sulyos betegseg teperte le, es rvid nap alatt
vegzett vele. A kiralyra ers nyugtalansag trt emiatt, mert attol tartott, hogy Ielesege gyermektelen halala
kvetkezteben az orszag jog szerint annak nverere, Hedvigre, Lengyelorszag kiralynejara szall. Zsigmondot
nem is csalta meg e gyanuja. Laszlo ugyanis, a lengyelek kiralya, nagy sereget toborzott, es arra gondolt, hogy
Ielesege jogan a Iegyverek segitsegevel megszerezhetne Magyarorszagot. (95) Megtudta, hogy Zsigmond
olahorszagi tartozkodasa alatt Maria gyermek nelkl elhunyt, az pedig eddig meg nem ert vissza Magyarorszag
terletere; ebbl az a hir tamadt, hogy az uralomvagytol sztkelt Laszlo tbb legioval megrohanta az orszagot.
Bizony, a lengyel nem kis zavart okozhatott volna Magyarorszagon, ha kzbe nem lep Kanizsai Janos, az
esztergomi Ipap, e nagy blcsesseg es hatalmu IerIi, aki a kiraly tavolleteben a szarmatak erkezesenek
hallatara sebteben sszegyjttt hadsereggel elebk ment, lezarta a hatarokat, es Magyarorszagot megmentette a
szarmata tamadastol. A kiraly megerkezett Budara, Maria vegzetet keservesen megsiratta, melto
gyaszistentiszteletet tartott, es a holttestet Fehervarott, apja kapolnajaban temette el.
Amikor mar eleget siratta, visszavonult pihenni, es a bosszuallason kezdett gondolkozni; ugyanis Iolyton az
eszeben jartak azok, akik a kiralynk idejeben vele vagy azokkal Iondorlatoskodtak, es e gonoszkodokat nem
egyknnyen tudta elmejebl kizni. Es bar Iontolgatas kzben hol erre, hol arra hajolt, vegl ugy dnttt, hogy
nemelyikket josaggal lektelezi maganak, azokat viszont, akik sulyosabban vetkeztek, es nem nyujtanak
remenyt arra, hogy barmiIele jo szolgalat is visszateritene ket a hsegre, azokat Ivesztessel bnteti. (100)
Ezek viszont inkabb a halalt valasztottak, mint hogy engedelmeskedjenek a parancsainak; ugy megmakacsoltak
magukat, hogy sem dvssegkre, sem a meltosagra nem gondoltak; kzlk a leghatalmasabbak harmincketten
342
voltak. Vezetjkkent Kont Istvan lepett Iel, vagyonban, erenyben kivalo ember, aki a Hedervariak igen nemes
nemzetsegebl szletett, a lantosok mind a mai napig enekelnek rola a piacokon, utcakon, sarkokon. Ezek, mivel
megtagadtak a parancsot, az orszagban szerteszet bolyongtak, es hogy ne kelljen engednik az erszaknak, nagy
reszk ejjel a szabad eg alatt pihent, buvohelyeket keresett, es a kiralytol tavol, mezkn, erdkben eldegelt.
Zsigmond, nehogy ezek valami adodo alkalommal lazadast szithassanak, kivalasztja VajdaIi Gyrgyt, a hozza
h, egyebkent ravasz, igen tapasztalt es vakmer IerIit; Ieltarja eltte a szandekat, rabizza a dolgot, es utasitja,
hogy barmiIele eszkzzel kapja el az ellenpart embereit, es keritse ket a kiraly kezere. Ez nagy mereszen
nekivag a rabizott Ieladatnak, megbizhato csapattal az orszag also reszeibe megy, es azt szinlelve, hogy utasitas
szerint szemlet tart a videk Iltt, megtudja, hogy azok a Szava kzeleben egy nyilt mezn tanyaznak a szabad
eg alatt; (105) kemeket kld ki, akik tajekoztatjak t a hely Iell, es a kvetkez ejjel lest vet nekik; mieltt
megvirradna, valamennyit bekeriti. Egyetlenegy szktt el kzlk, akit Korpadi Janosnak hivtak; ez annyira
ovatos termeszet volt, hogy sehol sem nyomta el az alom, es joval napkelte eltt mar talpon volt. Amazok
viszont almukbol ebredve Iegyvereikert tlekednek, hogy a rajtatessel szemben vedekezzenek. Gyrgy a
legszelidebb szoval nyugtatgatja ket, hogy ne Ieljenek, mert nem ellensegkent, hanem baratkent erkezett; kzli,
hogy az uralkodot valamennyikkel megbekitette, es most azert jtt, hogy a megengeszteldtt kiralyhoz
vezesse ket, k pedig esk alatt ajanljak engedelmessegket neki. Ezek lattak, hogy szam es er tekinteteben
egyarant alulmaradnak, es a Ielelem ravette ket, hogy vakon higgyenek, letettek a Iegyvereiket, es nkent
megadtak magukat, majd remennyel telve hagytak, hogy elvezessek ket egy varoskaba, melynek neve Horom
volt; itt Gyrgy a terv szerint bilincsbe veri ket, majd kezket, labukat sszektzve szekerekre dobatja, es ers
rizet alatt Budara viszi. Utkzben kes banatukban megbeszeltek, hogy ha Zsigmond szine ele allitjak ket, a
kiralyt nem Iogjak kszntessel megtisztelni, sszeszedik a batorsagukat, es a hodolat semmi jelet sem adjak,
ugy velekedve, hogy jobb lesz nekik vallalni a halalt, mint engedelmeskedni a dhdt zsarnoknak. (110) Amikor
a kiraly ele vezettek ket, akit nemesek tekintelyes serege allt krl, megallapodasuk ertelmeben sem Iejkkel,
sem terdkkel, sem semmi modon nem adtak a tisztelet jelet, szemket mereven a Ildre szgeztek, dacos es
rezdletlen arckiIejezest ltttek, mintha a josag gyakorlasara valo alkalmat megatalkodottsaggal akartak volna
tnkretenni. A kiraly roppant mod Ielingerlt, es meg hevesebben tzelte a bosszusag; nehany nap mulva az
isteni Gyrgy egyhaza eltt a piac vegen a hoher parancs szerint vegrehajtotta rajtuk a halalos iteletet. Azt
mondjak, mind kztt Istvan volt a legbatrabb, aki oly nagyon megvetette a halalt, hogy mig a tbbieket a bako
hatulrol Iejezte le, volt az egyetlen, aki nem Ielt, hanem rezzenestelen pillaval szembl nezte a hohert, st, azt
mondta, hogy ha ezzel a zsarnoknak rmet okozhat, azt sem banja, ha a torony tetejerl hajitjak is le. Mivel
egyaltalan nem Ielte a halalbntetest, batorsagaval mely sajnalatot vivott ki a nep kreben. Szolgaja, akinek
Csoka volt a neve, latva ura halalat, keserves zokogasban trt ki, szanalomra melto jajveszekelese a
szemlelkbl is knnyet Iacsart. (115) O volt Istvan kardhordozoja, es mert ura Iejvetele utan ugyanazt a lelki
nagysagot es allhatatossagot tanusitotta, semmi biztatasra, vigasztalasra, korholasra sem volt hajlando Iekezni
zokogasat. Ezzel Ilkeltette Zsigmond Iigyelmet, akinek tetszett a szolga hsege, es igy szolt hozza: A te urad
mar en vagyok, es en tbbet tudok hasznalni neked, mint az a Iejetlen. Erre a Iiu: Cseh disznonak sosem
szolgalok, es inkabb tepjenek ezer darabra, mint hogy elIelejtsem uram nagylelkseget, akiehez hasonlo
batorsagot az sszes cseh sem tud mutatni. Erre az haragra gerjedt: Vadsagoddal kveted urad sorsat,
szerencsetlen Iicko, mondta, es ha mar eleteben minden kegyetlensegenek kiserje voltal, hat tarts ki mellette
halalaban is. Ez pedig szivesen engedett a kiraly parancsanak, a nyakat keszseggel odahajtotta a hohernak, es
rmmel zarta le a kivegzettek sorat. (120) Testket a varosIalon kivl, az Obuda Iele es klvarosban temettek
el; a temetben egy kicsi kapolnat emeltek, hogy ott gyasznnepsegeket tartsanak. Most hullottak el a kesbbi,
Zsigmondra sokkal veszedelmesebb sszeeskves magvai, mert e sok nemes es Iember bntetese az elkelk
lelkeben ingerltseget ebresztett, titkon meggylltek a kiralyt, es kezdtek maguk is tartani attol, amit masokon
tapasztaltak. Ot pedig, akit eleinte szerettek es tiszteltek, az elkelk most mint kegyetlen zsarnokot Ielni
kezdtek. Mindezt tetezte Maria halala, mely a magyarok szeretetet jelentsen cskkentette; Zsigmondnak tehat
ezutan a legvegs veszedelemtl kellett tartania. Ugy gondoljuk, most reszletesen be kell szamolnunk arrol az
tkzetrl, amelyet Nikapolynal szerencsetlenl vivott meg, hogy a dolgok alakulasat attekintheten kvessk.
(125) Kernem az istenektl, hogy rontsak meg a grgket, ha szethuzasuk es hitszegesk arat mar meg nem
Iizettek volna, hiszen szinte meg az emlekezetk is eltrltetett; k voltak azok, akik a trkket elskent
vezettek be Europaba. Tudniillik, amikor a Palaeologusok, mint mondjak, csaszari Iamiliajabol ketten
343
vetelkedtek az uralomert, Grgorszagban ket Irakcio alakult ki, ami az egesz allamot igencsak meggyengitette.
Sokaig kszkdtek egymassal, minek kvetkezteben a grgk ereje nagyon megIogyatkozott; az egyik, aki
alulmaradt, nem engedett egyknnyen, hanem a barbarokhoz Iutott segitsegert, ugy gondolva, hogy tbb hseget
talal majd a pogany, mint a kereszteny nemzetben. A trkk tamogatasat kerte, akik Kis-Azsiaban nagy terlet
Iltt uralkodtak. Els Murad trk csaszarhoz, akinek ereje mar ugy meggyarapodott, hogy a Ildkerekseg
meghoditasaval Ienyegetztt, kvetet kldtt, hogy az kialkudott berert szerzdtesse ennek csapatait. A kvet
igen gyorsan vegrehajtotta a megbizast, hiszen a trknek mi sem volt Iontosabb, mint hogy megragadva az
alkalmat, atkeljen Europaba, abban a remenyben, amely be is teljeslt, hogy birodalmat knnyeden
kiterjesztheti. (130) Eddig a tenger Iekentartotta a hajozas mesterseget nem ismer nepseget, de most megtanulta
ezt, mert kapott a lehetsegen, hogy a segitseg rve alatt csapatot vessen at Europaba. Megigeri, hogy nemcsak
zsoldoskatonakat kld, hanem maga is szvetsegesl szegdik; a trk atjn, azzal a Ieltetellel, hogy a haboru
beIejeztevel visszavonul Azsiaba; e Ieltetelt mindket Iel elIogadta. Es a barbar els izben hajozik at a
Dardanellakon Grgorszagba, elszr hoz pusztulast Europara, es ennek okozoja, mint lattuk, meltan szenvedte
legelszr a kierdemelt bntetest. A grgk haboruskodasa trk segitseggel kiujult, es a partok megersdese
utan sokaig Iolyt. Amikor mar mindket Iel szeretett volna veget vetni a bajoknak, mert megerezte a kzelg
pusztulast, a trk naponta uj okot talalt, hogy a haborut megujitsa, es annyira Ilemessze a grg erket, hogy
mindket Iel elgyengljn, es knnyszerrel leigazhassa azokat. (135) Ez az elgondolas nem is bizonyult hiunak,
mert a grgk ereje megcsappant, mire a Iegyvert ellenk Iorditotta, elIoglalta Gallipolit, mely a
Dardanellaknal Iekszik. Miutan megszerezte a tamadashoz alkalmas hidIt, ahova Azsiabol kenyelmesen tudott
csapatokat atszallitani, elkezdte a tbbi Ildet zaklatni, pusztitani, a szomszedos tartomanyokat beszaguldozni.
ElIoglalta Grgorszag es Macedonia nagy reszet, majd a trakok ellen Iorditotta a Iegyvert, miutan ugyanis
lerohanasokkal es rablotamadasokkal szelteben-hosszaban mindent meghaboritott es kimeritett, sok nepet arra
kenyszeritett, hogy megadja magat vagy beket vasaroljon. Bajazet trk csaszar, aki az apjanal, Muradnal,
sokkal mereszebb es tetteiben hatarozottabb volt, rvidesen hatalmaba hajtotta Trakiat, Thesszaliat, Macedoniat,
Phocist, Boeotiat es Attikat. Aztan a ket Mysiara rontott, amelynek lakoit most bolgaroknak hivjuk, es akikrl
tudta, hogy a magyarok Iennhatosaga ala tartoznak.
(140) Amikor Zsigmond a szvetsegesek leveleibl es klnbz hirekbl megtudta, hogy a trkk
megtamadtak a ket Mysiat, ott isten es ember ellen kegyetlenkednek, mindent tzzel es vassal pusztitanak,
haladektalanul kvetet kldtt Bajazethez, Iigyelmeztette t, hogy ha tudja, mi a jogos es meltanyos, vegye le a
kezet e tartomanyrol, amelyhez semmi kze sincsen, mas joszaga az. Ez pedig addig halogatta a valaszadast,
mig el nem Ioglalta szinte az egesz tartomanyt; aztan, miutan a hazakra Ielrakta a cimeret, maga ele szolitotta a
kvetet, es azt a valaszt adta neki, hogy most mar elegend jogcime van, mert a Ialak is az jelvenyet mutatjak.
A kvet ezt azonnal kzlte Zsigmonddal, aki megertette, hogy a masik minden igazsaga Iegyvereben rejlik; es
alaposan megijedt, mert latta, hogy irgalmatlan ellenseggel van dolga. Uralkodasanak tizedik esztendejeben
hadjaratot kezd a trkk ellen; az dvsseg ezerharomszaz Iltti kilencvenhatodik eveben meghirdetik a
hadat, nagy sorozast tartanak, es mindenkit sszeirnak. Ennek nyoman annyi legio es segedcsapat verbuvalodott
ssze, hogy azzal Ielelem nelkl indulhattak a pogany ellenseg ellen. Jttek burgund es gall segedcsapatok,
amelyek az igaz hit szeretetetl Itve e szent szolgalatot ber nelkl vallaltak. (145) Magas rangu IerIiak
sereglettek oda a belgak es a keltak kzl, nehany kiskiraly is, akinek cimeres pajzsa Budan, Miklos
templomaban a Ialra Iggesztve mutatja a vallalkozas paratlansagat. sszegylt tehat a hadsereg, elkeszlt
minden, ami a hadakozashoz kell, es a tabor elindult Magyarorszagrol Racorszagba, Fels-Mysia egyik reszebe.
Azt beszelik, hogy Zsigmond, mikzben a roppant sereget vezenyelte, gyakran mondogatta: Nemcsak a trktl
nem kell Ielnnk, de ha a mennybolt veletlenl rank szakadna, Ilemelt landzsainkkal azt is kepesek lennenk
megtartani. Nem minden pusztitas nelkl vonultak at Racorszagon, aztan, amikor az Also-Mysiahoz tartozo
Bulgariaba ertek, nagy veraldozattal bevettek Orjahovot, Bodonyt meg nehany mas varacskat, amelyet trk
rseg tartott. Oktober kalendajan Zsigmond Nagy-Nikapoly ala vezette a tabort; az Al-Duna egyik partjan
Nagy-, a masikon Kis-Nikapoly Iekszik, emez Traianus, amaz Hadrianus gyzelmenek emleke, mint nehanyan
velekednek. Zsigmond nem tartotta biztonsagosnak, hogy a seregtrzset elmozditsa innen addig, mig Nikapolyt
be nem vette. (150) A trkk csaszara, akit a magyarok evknyvei Bajazetnek neveznek, a tbbiek pedig
Aleppoinak mondanak, tudomast szerzett a keresztenyek nagy keszldeserl, es hogy ki ne kergessek
Europabol, az egesz trk allamot Iegyverbe szolitotta, hatalmas lovassaggal, megszamlalhatatlan gyalogossal
344
ellenk vonult Nikapolyhoz. A szoros ostrom ala vett es jelentekeny rseggel vedett varos derekasan ellenallt; a
trkk gyakran kitrtek a varosbol, es hol ilyen, hol olyan eredmennyel huzodtak vissza. Mindket Iel naponta
kezdemenyezett csatat, de ahogy a trk sereg kzeledett, az erket az ellen kellett Iorditani; hatrahagytak egy
legiot meg nehany lovascsapatot, hogy az akadalyozza meg a varosbol valo kitrest, a tbbiek pedig mind a
trkkre Iordultak, akik mar latotavolsagba ertek. Mieltt tkzetre kerlt volna a sor, a gallok nagy batran
kertek Zsigmondot, hogy az els rohamot engedje nekik; dicssegvagytol vagy vallasos buzgalomtol Itve az
egesz gall tabor ezt kvetelte; szivesen engedett nekik. Aztan, amikor a trk harcra kesz sorokkal Ieltnt a
tabor eltt, de a magyarok hadrendje meg nem allt Iel, csatajel sem hangzott, a gallok nagy kialtozassal
kirontottak a taborbol az ellensegre. (155) Lovaikat hajszolva rohannak a csataba; varatlanul tkzet kerekedik.
Amikor azonban sszecsapasra kerl a sor, ezek gall modra leugranak a lorol, hogy gyalogosan verekedjenek.
Az eleresztett lovak az tkzet kezdeten hangos nyeritessel visszarohannak a taborba. A trkknek mi sem
jhetett jobban, mint hogy lohatrol harcolhattak a gyalogosok ellen. Az ellenseg Iegyveres lovassaga bekeriti,
megsemmisiti es kegyetlenl lemeszarolja a gallokat. Mig ezek igyekeznek, hogy landzsaval vagy barddal
megsebezzek a trkt, az ide-oda nyargalva kiIarasztja es kijatssza ket. Mar banjak vakmersegket,
nyilzapor es grbe kard, landzsa kaszabolja ket hol kzelrl, hol tavolbol. Segitsegre varva halalig kzdenek,
de remenykben csalatkoznak, mert az elszabadult lovak sokasaga nagy dbrgessel visszarohan a taborba,
megrettenti a magyarokat, akik nem is sejtik, hogy szvetsegeseik ilyen harcmodorban csataznak; (160)
ijedtkben odahagyjak a tabort, mindahanyan egytl egyig Iutasnak erednek; a borzaszto riadalomban oda sem
hederitenek a vezer utasitasara, parancsara. A trk ldklve kergeti a megvert gallt, a szetszeledt magyarok
szaladnak, es menekles kzben nagy veszteseget szenvednek. A kaszabolasba beleIaradt ellenseg a
zsakmanyolasra es nyereszkedesre veti magat; a Ioglyok szama tmentelen. St, maga Zsigmond, aki nemreg
meg az egszakadast is kicsinyelte, az ellenseg markaba kerlt volna, ha egy apro sajkaval at nem evickel a
Dunan, Xerxes sorsat kvetve, aki a tenger birodalmat megvetve egy kis hajon jutott Azsiaba. Ez tkzetben
huszezer kereszteny es hatvanezer trk veszett oda. A kiraly, miutan atkelt a Dunan, Ielt a magyarok
haragjatol, mert dolgat rosszul vegezte, ezert Trakiaba meneklt, Konstantinapolyba, innen hajozott Rodoszra,
majd az Egei- es Ion-tengeren at Dalmacia partvidekere es Horvatorszagba erkezett. Tekintelyes es vagyonos
IerIiak voltak akkor a kisereteben; azt mondjak, elkn Kanizsai Janos esztergomi Ipap es Iivere, Istvan allt;
ezek szolgaltak a kiralynak mindig a leghivebb kiserettel es tanaccsal.
(165) Az orszag elkelivel egytt nagy gonddal megtettek mindent, ami a kiralyi meltosag megovasahoz
kellett, igyekeztek elharitani a lazongast, es mindenek ele helyeztek a nyugalmat meg a beket mindaddig, mig a
hivatalokat ez igen derek IerIiak tltttek be. Ezzel szemben a ket Istvan Ilkereste a Karoly-part hajdani
vezetit; ezek egyike Laszlo vajda Iia volt, masika Simontornyaitol szletett. Eszrevettek, hogy a szerencsetlen
nikapolyi eset miatt a magyarok meginognak a kiralyhsegben, ezert arra szantak el magukat, hogy Ielelesztik
az egykori partot, es ugy gondolva, hogy kedvez szamukra az alkalom, a Iemberek kzl sokat megnyertek
szvetsegesl az sszeeskveshez, a kznep hajlandosagat pedig jo szolgalattal es altalanos jotekonykodassal
Iorditottak maguk Iele, azt sugalmaztak, hogy ez a kiraly veszedelmet hoz az allamra, es ha idejekoran nem
gondoskodnak, elbb-utobb meg veszedelmesebbe valik. Szelteben-hosszaban hirdettek, hogy Maria halalaval a
kiralysag Karoly Iiara, Laszlora szallt, aki Italiaban uralkodott nagy terleten, beszeltek a kegyetlen tirannus
irgalmatlansagarol, amely harmincket nemest gyilkolt meg a piacon. E beszedekkel sok embert ugy
Ilhecceltek, hogy azok mertektelen gylletre gerjedtek a kiraly ellen, megkevertek az elkelk lelket, es
azokat is ellenseges erzletre hangoltak. (170) Tehat kveteket kldenek Laszlohoz, Apulia kiralyahoz, es ezek
reven biztatjak t, hogy Ioglalja vissza az rksdes jogan trvenyesen neki jaro pannon kiralysagot; azt igerik,
hogy ha vallalja a Magyarorszagra valo jvetelt, minden veszedelem nelkl atadjak neki az orszagot.
Tudomasara hozzak, hogy az sszes Iember es Ipap gylli a zsarnok Zsigmond kegyetlenseget, es nem
hajlando azt tovabb trni, mert Magyarorszagot pusztulasba sodorja, a bel- es klgyeket rosszul intezi, a
nemesseg es a patriciusrend ellensegeve valt; Karoly kiraly becsletessege, igazsagossaga, vitezsege mindenki
szivebe beveste magat ugy, hogy kitrlni sem lehet; vegzetet mindentt mindenki ugy megsiratta, hogy masert
sem Iohaszkodik Iorrobban, mint a Iiaert, aki e hallatlan bnt megtorolhatja, a pannon kormany jogszer
vezetjeert; ezert nyomatekkal kerik, hogy Ioglalja el a neki jaro atyai kiralysagot, hiszen ezt ellenallas nelkl
megteheti. Neki azonban, mihelyt meghallotta, hogy e sulyos vallalatra hivjak, rgtn eszebe jutott az apja,
Karoly, Ielremlett eltte annak sorsa, nyomorult vegzete, a pannonok allhatatlan lelklete, kiismerhetetlen
345
hajlandosaga, megannyi elter trekvese, es mindez arra kesztette, hogy a javaslatot megIontoltan kvesse. Ezek
ugyan megigertek, hogy Zsigmondot elzavarjak, es az orszagot bekesen atadjak neki, apja szerencsetlensege
megis visszariasztotta. Mivel ugy lattak, hogy Laszlo keslekedik az tlet Ielkarolasaban, naponta levelekkel
srgettek es kitartoan sztkeltek. (175) Vegre kzvetitk utjan eskvel pecsetelt egyezseget ktttek vele, hogy
amit a ket Istvan a Pannoniakban az neveben mindaddig cselekszik, amig az orszagot el nem Ioglalja, azt
trvenyesnek es hatalyosnak Iogja majd elismerni. Az egyezmeny megktese utan az sszeeskves vezerei
erejkhz merten naprol napra gyarapitottak Laszlo partjat; a htlenseg mergevel ugy megIertztek a
nemeseket, hogy az arulok utodai mind a mai napig jobbagysorba vetve kesergik seik botlasat.
Ezek ugyan titokban mkdtek, Zsigmond megis rajtt a dologra; Dalmaciaban idztt, ahol mint mondjak
tizenket honapot tlttt, mieltt Magyarorszagra visszajtt volna. Mindenrl hallgatott, hogy ne Iokozza maga
irant a haragot a szerencsetlen nikapolyi eset miatt. Vegre az esztergomi ersek, a Kanizsaiak meg az akkor
kormanyzoi hatalommal Szlavonia kapitanysagat visel Maroti Janos segitsegevel hazater az orszagba.
Megtudja, hogy a ket Istvan lazadast szit, de mert arrol is ertesl, hogy ezeket ers rseg vedelmezi, nem meri
vakmersegket megtorolni. (180) Az orszagba valo visszaterese utan mar a negyedik esztend telt, es a lazadas
vezeti egyre nagyobb hevvel szorgalmaztak kezdemenyezesket; mar szinte az egesz nemzet es minden rend
elpartolt a kiralytol, es rossz szemmel nezett ra. Utalta t a harmincket lovag kivegzese, a nikapolyi vereseg,
Maria halala, erre kvetkez zabolatlansaga miatt, es meg inkabb a nk miatt, akikkel ntlen leven kenye
szerint sszeIekdt. Mindez sokkal kisebb jelentseg volt, mint amennyit Iecsegtek rola, de az sszeeskvk
pletykaja alaposan Ielnagyitotta, st, meg azt is bnel tudtak be es rosszra magyaraztak, amit joindulattal es a
nep kedvere cselekedett. Csak az alkalmas idt vartak, amikor a kiralyt biztosan elIoghatjak, es a legnagyobb
buzgalommal, krltekintessel keszitettek el mindent, ami a bn elkvetesehez kellett. Vegezetre az dvsseg
negyszazegyedik eveben az ezredik utan, Vitalis nnepen, megallapodas szerint a Iemberek zne jarult a
kiraly ele, szolgalat rgyevel nagy embertmeg vette krl. Odajtt ket iIju vitez is, a nehai Garai Miklos
nador Iiai, akit mint elmeseltk Erzsebet kiralyne oldalan lt meg Horvati Janos; ezek egyiket Miklosnak,
masikat Janosnak hivtak. (185) Haragjukban, melyet apjuk meggyilkolasa Iltt ereztek, szivesen csatlakoztak
az sszeeskveshez, mert azt hittek, hogy Zsigmond parthivei ltek meg t. Amikor pedig a kiraly eltt
sszegylekeznek, elkezdenek beszelni az altala elkvetett bnkrl, az allamot ert bajokrol; kitr a veszekedes,
hiszen sulyos dolgok Iorognak sznyegen, civakodasra es gyalazkodasra kerl sor. A sertegetesek mindket Ielet
Ielingerlik es a vegskig elkeseritik; aztan, ahogy elzleg megallapodtak, mindannyian ratamadnak a kiralyra,
ravetik a kezket, szidjak, mint a bokrot, elIogjak, elhurcoljak, es mar-mar elhatarozzak magukat arra, hogy
meglik, ha nehany barat kzbeavatkozasara vissza nem Iognak magukat. Ha a jobb szande-kuak nemelyike
kzbe nem lep, alighanem elszenvedte volna Julius Caesar sorsat. Vegl meltosagaval mit sem trdve
nyomorultan bilincsbe vertek, es Iuri rseget allitottak melleje. Az rparancsnok szemelyerl egyhangulag ugy
dntttek, hogy a kiraly melle Garai Miklos Iiait allitjak, akikrl tudtak, hogy a legellensegesebb erzlettel
viseltetnek vele szemben; ezek a Ieladatot keszseggel elvallaljak, a Ioglyot Siklos varoskaba viszik, es a kiralyt
ott rzik.
(190) Amikor Zsigmondot siralmas Iogsagra vetettek, az ellenparthoz tartozok valamennyien Ielkaptak a
Iejket. A Iurak egy csomo lovassal zsibongva beznlttek a varosba, Laszlot kirallya kialtottak, igazi
kiralynak harsogtak. Cimeret kitztek a piacokon, az utcakon, st, az orszag minden szegleteben
krlhordoztak. Akarmelyik varoshoz kzeledtek is a lobogo jelvennyel, a papok testlete a hazai es Iistenek
kepmasaival elebk sietett; zsoltarok es himnuszok hangja mellett nagy reverenciaval Iogadtak, bevittek a
templomba es elhelyeztek a Ioltaron, tapssal, dvrivalgassal kszntttek, mindentt megknnyebblessel es
rmujjongassal tiszteltek. (195) Mialatt ezek vegbementek, es az atyak dntese alapjan Magyarorszag a
tavollev Laszlo hatalmaba kerlt, azalatt gyorsan kveteket szalasztottak hozza Italiaba, hogy jelentest
tegyenek Zsigmond elIogasarol es az kirallya valasztasarol, meg hogy kerjek, azonnal iparkodjek
Magyarorszagra, mert minden jol megy. Laszlo ezektl meg a nemregiben szerteIuto hirbl mar sorban
mindenrl tudomast szerzett, es most azt hiszi, hogy egy Ielkeszitett, lecsillapitott orszagba hivjak, ezert a
varakozasnal gyorsabban Ilottat allit, katonai toboroz. Kedvez idjarassal a lehet leggyorsabban elmegy
Dalmaciaba, a hajohaddal elszr Zaraba er, melyrl tudja, hogy magyar Iennhatosag alatt all. A zaraiak
hallottak Zsigmond Iogsagarol, Laszlo kihirdeteserl, ezert szivelyesen es tisztelettel Iogadjak t, kiralykent
kszntik, es ugy bocsatjak be, mint igaz es trvenyes uralkodot, jollehet Magyarorszagon a budai var meg a
346
tbbi kiralyi ersseg az orszag Iels, Morvaorszag Iele nez reszeivel egytt megmaradt Zsigmond hsegen.
Nehany napig Zaraban ldgel, mialatt varja a hajohad lemaradt reszet, es barataitol megtudja, hogy mi zajlik
Pannoniaban. (200) Sokkal ovatosabban es megIontoltabban intezte a dolgat, mint az apja, nehogy ugyanarra a
sorsra jusson, es nehogy tettere banat kvetkezzek. Mindennap jttek hirnkk, akik szemtanukent jelentettek,
mi Iolyik Italiaban es Magyarorszagon. Pannonia megszerzesenek a remenye nem tzelte annyira, mint
amennyire az Apuliaert valo aggodalom tartoztatta. A velenceiek evknyvei azt hagyomanyozzak, hogy Laszlo
ervel vette be Zarat, de ez aligha Ielel meg az igazsagnak. Hiszen ha a magyarok letettek Zsigmondot, es t
kirallya nyilvanitottak, nem lehetett nehez a hozza lathatoan vonzodo zaraiaktol kieszkzlnie a beIogadast.
Ezalatt Zsigmond, aki Siklos erdjeben egy szk cellaban a Garaiak rsege alatt szorongott, ejjel-nappal sirva,
zokogva hanytorgatta magaban a Iejedelmek sorsat, meg inkabb a magaet, melynel nem talalt nyomorultabbat,
hiszen sem a halalt nem tettek neki elerhetve, sem bakot nem kldtek, aki e bajtol megszabaditotta volna, de az
eber rseg azt sem engedte, hogy nmagat emessze el. (205) Miutan a szep halal lehetseget megtagadtak tle,
azon meltatlankodott, hogy mas modon sem halhat meg, st, amit meg sulyosabbnak tartott, elni sem hagyjak,
halni sem engedik. Viselt dolgaiert a legcsekelyebb bntudatot sem erezte, mert ugy itelte meg nmagat, mint
aki leginkabb helyesen jart el, ritkabban tevedett; ha valamelyest kegyetlenkedett is, ugy latta, hogy az jogos
bosszu volt. Miklos nador Ielesege, a Garak anyja, nem birta sokaig hallgatni a Iogoly kiraly szntelen
jajgatasat, mert t nemcsak az asszonyi sztnnel, hanem tulajdon termeszetenel Iogva is klnsen joszivnek
tartottak mindig. Megsajnalta a kiraly nyomorult allapotat, de nehogy Iiai tudta nelkl tegyen valamit, elszr
velk akart szot valtani szabadon bocsatasarol, ezert Ielrehivta ket, es igy beszelt hozzajuk: Edes Iiaim, hogy
jutott ratok az a sors, hogy egy undok brtn rzeset vallalva a tbbiek szemeben rks gyalazat szegyenevel
belyegezzetek meg magatokat? Mennyivel ert tbb jogtalansag titeket, mint a tbbieket? (210) Miert vallaltok
tbb terhet es veszedelmet a szent es csaszari ivadek kinzasaban? Atyatokat, Miklost, aki nador volt, Maria es
Zsigmond mindig kegyes szljekent tartotta; t Horvati Janos lte meg, aki a Garai-haznak kegyetlen ellensege
volt. Ti, szerencsetlenek, sszeeskdtetek apatok ellensegeivel, kezet emeltetek a szentseges kiralyra, bilincsbe
vertetek, es vallaltatok e Irtelmes brtn rzeset. Emlekszem en jol, atyatok gyakran szokta volt mondogatni,
hogy a szent koronaval koronazott uralkodo megsertese sulyos vetek, meg ha egyebkent vadallathoz lenne is
hasonlo; hat, ha a kezetek kztt meg talal halni, nem sttk-e magatokra es utodaitokra rks
szegyenbelyeget? Masok, akik az uj kiraly behozatalan buzgolkodnak, meg Iogjak kapni, amit szeretnenek, ti
viszont, akik a szent Iejedelmet brtnben kinozzatok, sokszoros halalt szenvedtek, es titeket istentelen
gyilkosoknak Iognak tartani. (215) Mit remeltek, szerencsetlenek? Amit ellene elkvettek, attol a kvetkez
kiraly is Ielni Iog, higgyetek el nekem. Ugy mondjak, a zsarnok dicseri az arulast, de megveti es Ieli az arulot.
Ha ti lesztek a kiraly vesztenek az okozoi, remelhettek-e rk gyalazaton kivl barmit is az istenektl es az
emberektl? En bizony nem tudom, mi mast varhattok a peldas bntetesen, a vegpusztulason vagy az rks
szamzetesen es a vagyonelkobzason kivl. Emez itt tbb eve trvenyesen hordja a koronat es birja a
kiralysagot, az meg, aki majd megjn, nemhogy nem kiraly, de meg csak nem is tanult uralkodni. Bizony, nincs
nagyobb knnyelmseg, nincs nagyobb veszedelem es nincs sulyosabb hiba, mint a biztos helyett a bizonytalant
keresni, a vegsket probalni, gyalazatos gyilkossagba esni, es Ielidezni az istenek meg az emberek haragjat.
Ezert, edes csemeteim, alljatok el a megkezdett gaztettl, hagyjatok az istentelen sszeeskvest, mossatok le,
mig lehet, magatokrol es maradekaitokrol az rk belyeget. (220) Anyatok szerelmere, sajat dvssegetekre
kerlek, hagyjatok el Laszlo partjat, aki emlekszik arra, hogy az apjat, Karoly kiralyt, a ti szletek lte meg, ezert
sohasem Iog jo szemmel nezni ratok. Zsigmond apatokkal es csaladotokkal szemben mindig tisztessegesen
viselkedett, Ielesege es anyosa volt az, aki t vagyonban es tekintelyben ugy Ilemelte, hogy a pannonok kztt
masodik kiralynak szamitott. Ha tehat ram hallgattok, ha a kiralyi Ielseget, akit jog es tisztesseg ellenere tartotok
Iogsagban, joindulattal szabadon bocsatjatok, akkor biztos, hogy a legjobbat remelhetitek attol, akiert atyatok az
eletet adta.
Az anyai szavakra az iIjak magukba roskadtak, remletbe estek, remeny es Ielelem kzt hanykolodva sulyos
ketsegbe zuhantak. A jo anya masnap lemegy a tmlcbe. Legkegyesebb kiraly szol , ellensegeid most mit
sem kivannak jobban, mint hogy teged bnsen meltatlanul elveszejtsenek, engem viszont, az asszonykat,
Iolyton gytr szntelen jajongasod es zokogasod, en megszantam meltosagodat es Iiatalsagodat. (225)
Felseged, aki az allammal csak jot cselekedett, nem ezt erdemli, aldott es viragzo iIjusagod, az isteni Lajos
rkse nem ezt erdemli. Isten, aki a kiralyokat oltalmazza, annak a IerIinak a lelke, aki egykor erted elesett,
347
nem tri, hogy teged, akit mindenki elhagyott, en is elhagyjalak. Javadra trekszem, es azt szeretnem a
legjobban, ha azok kezebl nyerned vissza a szabadsagodat, akik Iajdalmamra brtnben aszalnak. Van azonban
valami, ami e jambor trekvesemben visszatart, megpedig, megmondom, Iiaim erdeke, rnert ersen ketelkedem
abban, hogy te nem Iogod ket majd cserbenhagyni; ezert, ha megigered, hogy kiralysagod visszaszerzese utan
engem es gyermekeimet, szemem ket Ienyet, sohasem Iogod elhagyni, azonnal kiszabaditalak, es
visszahelyezlek boldog es melto allapotodba.
(230) Zsigmond elveszett remenye erre visszatert, az asszony labaihoz borult, es karjat szettarva mondta: Isten
dvhozo angyala, aki egyedl knyrltel meg Zsigmond kiraly nyomorult szenvedesen, teged ugyan mindig
szlem gyanant tisztelt nadorom tiszta elet Ielesegenek tartottalak, de most megis kerlek, barki is legy,
knyrlj szenvedeseinken. Inditson vegre irgalmassagra nyomorusagunk, mindannyiatok irant mutatott korabbi
josagunk, a Ielsegsertes kisertete, sorsunk hallatlansaga. Bar viszontagsagaimnak es zokogasomnak veget
leginkabb csak a halal vethet, megis szivesen Iogadom a remenyt, amelyet hoztal, hogy megmeneklhetek ez
aljas sors ell. Ha valoban megteszed, amire bennem remenyt keltettel, rajtam teljek be peldakent a halatlansag
bntetese, ha valaha is a legcsekelyebb mertekben elIelejtenem e nagy jotettet. (235) Legyek szerencsetlen
mindenben, amit kigondolni csak lehet, legyek minderi boldogtalansagnak peldaja, ha korabbi meltosagomra
visszajutva nem tapasztalod, mint illik, es mint kivanod, az irantad es a tieid irant valo legmelyebb halamat.
Ezert isten es ember eltt ezt a szvetseget ktm kettnk kztt: Zsigmond most gyermekeidet testverl
Iogadja, teged legkegyesebb anyjava, es tanusagra hivja az isteneket, eskvessel pecseteli meg ezt a szvetseget.
Aki e ktest megserti, ne csak szabadsagat veszitse el, mint minden nyomorusag reszese, hanem mocskos
disznokent vagjak darabokra. Erre mindketten kezket advan, a szvetseg megkttetett.
Az anya ezutan gyermekeivel targyalt a kiraly szabadon bocsatasarol; azt igerte nekik, hogy a kieresztett kiraly
Morvaorszagban Iog uralkodni; ezt a ravasz meset az asszony azert agyalta ki, hogy a Iiuk keszsegesebben es
szivesebben eresszek el Zsigmondot. Minden az elkepzelese szerint trtent; Zsigmond kiszabadulasa utan
Morvaorszagba, onnan Csehorszagba ment. Igy hiusitotta meg egy jambor asszony az sszeeskvk
csalardsagat, mely a kiralyt cselszvesek halojaba vonta. (240) Igy szabadult ki Zsigmond, aki mihelyt a
bilincset ledobta, Cilli groIjahoz sietett, akinek a nveret, Borbalat eljegyezte, es akinek segitsegevel eljutott
Csehorszagba, majd aztan visszaszerezte Magyarorszagot. Midn a kiraly Csehorszagba meneklt,
szabadulasanak hire a szonal gyorsabban elterjed a Pannoniakban, a Galliakban, Germaniaban; a hir megingatja
ellensegeinek batorsagat, nem tudjak, mitevk legyenek eztan, hova szaladjanak, nem latjak, miben
remenykedjenek. Ezzel szemben azok, akik a kiraly bebrtnzeset helytelenitettek, azonnal hajtogatni kezdik,
hogy k mar a kezdetektl ki akartak szabaditani Zsigmondot a Iogsagbol, mindaz, ami ebben akadalyozta vagy
ellenkez cselekedetre kesztette ket, az allam ellensegeinek a rovasara irando, es e hallatlan vetek elkvetit
nyilvanosan meg kell bntetni. Fegyvert ragadnak azokra, akik a kiralyt elIogtak. A Pannoniakban minden
IelIordul, a kiralyt ert serelem megtorlasanak rgyen erszakkal tamadnak az ellenparti nemesekre, pusztitjak a
Ildeket, elhajtjak a Ildmveseket es szarvasmarhaikat, mindentt tzzel-vassal kegyetlenkednek, es nem
riadnak vissza a gonoszsag es kimeletlenseg egy Iajtajatol sem. A tbbiek eltt leginkabb Maroti Janos,
Szlavonia elljaroja tombolt, mint mondjak, jogtipro es minden embersegbl kivetkztt ember. Velk szemben
e jogtalankodasok szenved alanyai hasonlo vadsaggal kzdttek. (245) E tkeletes zrzavar kzben Zsigmond
tkepes sereget toboroz a csehek kzl, hozzajuk csatolja az orszag Iels reszein el magyarok segedcsapatait,
es nagy erkkel benyomul Magyarorszagra. Az ellenIel szerteIut, nem mer ellenallni, mert tudja, hogy a budai
var es a tbbi erditett hely kitartott a kiraly hsegen. A kiraly egyenest Budara megy, elIoglalja a varat,
visszaveszi a Pannoniak tbbi megersitett kiralyi erdjet.
Ez a hir egesz Dalmaciaban es Velenceben elterjedt. A jelentes megriasztotta Laszlot, aki vallalkozasa
meghiusulvan igyekezett haladektalanul visszaterni Italiaba. rlt annak, hogy Dalmaciaban keslekedett, es
igy nem kell csuIos visszavonulassal megbelyegeznie magat; egyesek ugyan azt irjak, de alaptalanul, mert az
igazsagtol elteren, hogy a hadjaratbol vei levele hivta vissza, akik azt jelentettek, hogy nemcsak a napolyiak,
hanem az orszag mas Iejedelmei is veszedelmes tamadasra keszlnek. (250) Hozzateszik, hogy Laszlo az ervel
elIoglalt Zarat az egesz terlettel meg a hozzatartozo szigetekkel es tengerrel egytt szazezerert eladta ekkor a
velenceseknek, es hogy a Ioglalas meg az adasvetel Ioganatositasa vegett ers rseggel negy megbizott erkezett
oda, Cornaro Ferenc, Mocenigo Lenard, Contarini Antal es Micheli Fantin. Vannak, akik meg keptelenebb
348
modon azt allitjak, hogy Laszlo Zaraval egytt egesz Dalmacia tulajdonjogat atadta a velenceseknek, es
Dalmacia megvetele Iltt a velencei tanacsot es nepet altalanos rm keritette hatalmaba, ugyhogy halaado
krmeneteket es egynapos nnepet tartottak. Errl mindenIele ostobasagokat es valotlansagokat irtak ssze.
Azok, akik azt hagyomanyoztak, hogy Laszlo az elIoglalt Zarat atadta, csak arrol tesznek tanusagot, hogy
elIogultsag vezeti ket az irasban, es ugy akarjak Ieltntetni a dolgot, mintha Laszlonak jogaban allt volna
eladnia azt, amit hadijogon szerzett. Valojaban azonban a zaraiakat, akiket a velenceiek es a pannonok sok
haboruval sem tudtak egyknnyen megadasra kenyszeriteni, Laszlo csekelyke Ilottaja az els rohammal ugyan
meg nem szerezhette. Ok beeresztettek, mint kiralyi verbl szarmazo baratjukat, es annal szivesebben, mert ugy
tudtak, hogy az uralom remenye hivta oda. (255) Mialatt ott tanyazott, a velencesek penzzel es hajokkal
segitettek, amit viszonozni akart, ezert tavoztaban atengedte nekik azt, ami Zaraban a kezen volt, ami azonban
nem az ve, hanem a magyarok tulajdona volt. De meg nagyobbat tevedtek azok, akik azt hagyomanyoztak,
hogy a velenceiek Dalmacia tbbi reszet megvasaroltak tle. Ugyan miert Iizettek volna az gyeikben rendkivl
ovatos velencesek szazezer aranyat Laszlonak Dalmacia vetelara Iejeben, melyet az el sem adhatott, hiszen
magyar tulajdonban volt, es akkor nem Laszlo, hanem Zsigmond jogara kormanyozta? Bizony, ezek sohasem
dobtak volna ki ekkora sszeget egy ilyen hiu es bizonytalan celra. Laszlo tehat remenyeben csalatkozva
visszament Apuliaba. Mieltt Dalmaciabol elhajozott volna, ezt irta Zsigmondnak: Oszinten bevallom,
Zsigmond kiraly, hogy engem a magyar Iemberek sokaig es kitartoan sztkeltek, mig vegre a megigert
kiralysagert kelletlenl Dalmaciaba mentem, ott hosszu idre megallapodtam, hogy megvarjam a dolgok
kimenetelet, es mintegy tkrben szemleljem, mit is akar a szerencse meg a magyarok mindenIele trekvese.
Tkeletesen kiismertem e nemzet allhatatlansagat es csalardsagat; es barcsak ne tapasztaltam volna meg
ugyanezt atyam sorsaban! Semmi sem Iontosabb szamukra, mint a kiralyok cserelgetese, es akkor ujjonganak
szivbl, ha ezeket sikerlt csellel egymas ellen Ieluszitaniuk; ebbl nyereszkednek. (260) Fogadd tehat
bocsanatkeresemet, mert nem nkent alltam erre a vallalatra, es mikor beleIogtam, lassan haladtam, hogy
azonkzben kikemleljem az isten akaratat, mert kinek-kinek adja a Ildi hatalmat. Tehat nkent meghatralok
eltted, akit a sok viszontagsag kztt maga az eg rztt meg, es ezutan bennem szolgalatkesz baratodat, st
mindenben legbuzgobb rokonodat Iogod megismerni. Az en kedvemert pedig nem tehetsz tbbet, mint ha
megbnteted azokat, akik a kiralyok cserelgetesenek rlnek, ugyanugy, ahogy k akartak teged bntetni.
Zsigmond azt valaszolta, hogy a jvben Iiverenek tekinti t, a Ielsegsertket pedig peldasan megbnteti.
Az orszagaba hazaerkez Laszlo a cuneoi Alberik segitsegevel lecsendesitette a napolyi kiralysagot, es ennek
megtrtentevel, mert hihetetlen blcsesseggel es lelki nagysaggal tndkltt, kezdett Ielelmetesse valni Italia
tbbi hatalmassaga, elssorban a papa szemeben. (265) Alberiket ugynevezett hadseregIparancsnokka nevezte
ki. A klgyeket tbbe nem helytartok es megbizottak utjan intezte, hanem maga allt a dolgok elere, hatalmaba
hajtotta Perugiat es a Latium sok varosat. Uralkodasanak huszadik eveben baratsag rve alatt bevonult Romaba,
es a romaiakat rauszitotta BoniIac papara. Lajos, a papa unokaccse, a varosban kitr zavargas kzben
tizenegy patriciust elIogott es hoherkezre adott. A papat megremitette a patriciusok kivegzese, es udvarnepevel
Viterboba meneklt. Kesbb, Gergely papasaga idejen, ennek tavolleteben elIoglalta Roma varosat. A papa
Ieldhdtt a jogtalansag miatt, Laszlot megIosztotta a kiralyi cimtl, es a titulust Lajosra ruhazta, Anjou Lajos
Iiara, akirl azt tartottak, hogy Gallia kiralyanak a testvere. (270) Amikor helyebe Janos lepett, es a haboru
kiujult, a papa hadvezerei rettenetesen megvertek, ugyhogy be kellett vallania, hogy ha az ellenIel kepes lett
volna kihasznalni okossagat es a gyzelmet, mar reg beIellegzett volna neki is meg orszaganak is. Kettejk
kztt eztan hol igy, hol ugy Iordult a szerencse; hol haboru jtt, hol Iegyversznet. Cortonat eladta a
Iirenzeieknek. Mialatt azon igyekezett, hogy Firenzet es Italia tbbi szabad varosat szolgasorba vesse,
Perugiaban megbetegedett, es elment Napolyba. Itt Ielgyogyult, de par nap mulva a Iirenzeiek cselvetese
kvetkezteben, akik nagyon Ieltettek tle a szabadsagukat, egy lany, megpedig a sajat orvosanak a lanya,
kzsles utjan megmergezte, es meghalt, igy vegezte Laszlo, az ugynevezett Kis Karoly Iia, akirl azt
jegyeztek Iel, hogy legyzte es meglte Johannat.
(275) Ezekben az idkben, ezerharomszaz utan a kilencvenkilencedik esztendben, Gallia Alpokon tuli reszebl
az innensbe znltt a Feherruhasok klns zarandokmenete, mely harom honap alatt Italia legtavolabbi
videkeire is eljutott, es az egesz nepet ravette arra, hogy Ieher ruhat ltsn, es csatlakozzek a bnbanok
seregehez. Bnbanatuk kzben szntelenl az isten irgalmaert kialtoztak, a kzsseg bekejeert knyrgtek,
hangos szoval imadkoztak a hivk nyugalmaert es a csendessegert, amelyet mar oly sok eve nelklztek. Azt
349
mondjak, ez az ahitat ekkortajt ugy eltlttte a nepet, hogy aki nem Ieherben jart, az az emberiseg es az istenhit
ellensegenek latszott. A kvetkez evben Vencelt, Karoly csaszar Iiat, Zsigmond batyjat, aki hajdanaban az
apjaval egytt kezdett uralkodni, tunyasaga es trhetetlen Ieslettsege miatt a valasztoIejedelmek megIosztottak a
csaszarsagtol; a bajor RudolI kvette t, de nem mindenki egyenl helyeslesevel. A Iirenzeiektl tekintelyes
sszeg klcsnt vett Il, es hatalmas sereggel benyomult Italiaba Visconti Galeazzo ellen, de ugy vonult vissza
Vindeliciaba, hogy semmi emlekezetre meltot sem mvelt. (280) Az egen stksket lattak; erre kvetkezett
Galeazzo halala, akirl azt mondjak, hogy Milano krl, Melegnanonal hunyt el. Ugyanebben az evben tavozott
az elk sorabol Tamerlan is; ez a hallatlan hatalmu csaszar a tatarok kztt alacsony nemzetsegbl szletett,
majd oly magasra emelkedett, hogy taboraban tizenketszer szazezer embert tartott. E sokasaggal haboruban
legyzte a trkket, es azok csaszarat aranybilinccsel ktzte a szekerhez, amelyen diadalmenetben hurcolta
magaval. Szetzuzta az rmenyeket, leverte a perzsakat, Ieldulta Egyiptomot, szinte eltrlte Damaszkuszt.
Azsiat es Europat akkora rettegessel tlttte el, hogy az emberi bnk megtorlojanak neveztek. A Iranciak
ugyanezen idben Ioglaltak el Genovat, es kezdtek uralkodni Liguriaban mindenIele. Az tdik evben Pisat
tnkretette az ehinseg meg a haboru, es a Iirenzeiek hatalmaba kerlt. (285) De az id arra int, hogy terjnk
vissza Zsigmond trtenetehez, es mondjuk el rendben, mit tett Magyarorszagra valo visszaterte utan.
Zsigmond, miutan Pannoniaba visszajtt, ugy gondolta, hogy nem szabad azonnal bosszura sietnie, bar az
elszenvedett meltatlansag melyen belevesdtt a lelkebe; haragjat elrejtette, nyajassagot erltetett magara,
nehogy vegs ketsegbeesesbe hajszolja ellenIeleit, es azok eltkelten lepjenek Iel ellene. A hivei altal kert
birtokokat keszseggel atengedte, nehogy halatlannak lassek, soknak adomanyozott Ialut, meltosaganak
megIelel allast. Ugy tervezte, hogy nem Ivetellel, hanem vagyon- es joszagelkobzassal Iog bntetni, ami altal
amazoktol sem veszi el a remenyt, es a kerelmezkre sem kell Ierde szemmel neznie. A kegyelmet kerkkel
szemben nem mutatkozott hajthatatlannak es embertelennek, mindenki varakozasa ellenere knyrletesnek
latszott, mintha elIelejtette volna a serelmeket, varakozason Iell szelid volt, hogy azokba, akik sulyosan
vetettek ellene, bizalmat ntsn, megszabaditsa ket a Ielelemtl es a gyanakvastol. (290) Amikor elegend
biztonsagerzettel tlttte el ket, orszaggylest hirdetett Szlavoniaba, azt a varoskat jellte ki, amelyet barbar
nyelven Krsudvarhelynek neveznek. Istvan vajda, Laszlo Iia, bizva erejeben meg a kiraly josagaban nagy
lovascsapattal jelent meg a dietan, de csalatkozott, mert egeszen maskepp jart, mint ahogy remelte. Mihelyt
megerkezett a gylesre, a nemesseg megbeszeles szerint adott jelre elIogta, bnet raolvastak, es a hoher azon
helyben leIejezte. A kivegzes hire szerteIutvan, lovasai, hogy vezerk halalat megtoroljak, Iegyverre kaptak,
krlzartak a hazat, ahol aznap a gylest tartottak, es mar veres verekedesre kerlt volna a sor, ha a testet az
ablakon ki nem hajitjak a terre, mely latvany ugy megriasztotta embereit, hogy letettek az urukert valo
bosszuallasrol. A tmegbl valaki rajuk kialtott: Minek rohantok, szerencsetlenek, hova rohantok? Ime, akiert
Iegyvert ragadtatok, mar meghalt; hiaba dhngtk. Alljatok meg, emberek, ne rugoddzatok a kiralyi Ielseg
hatalma ellen! (295) E hang lelohasztotta a lovasok dhet, az ijedseg lesujtotta ket, es gyorsan szetoszlottak.
Emlegetik, hogy Istvan vajda mas sulyos gaztettein kivl a kvetkezre is mereszkedett. A nikapolyi vereseg
utan, amikor Zsigmond a tengerparton idztt, mint mondjak, postast kldtt Bajazethez, a trkk kiralyahoz,
es titokban targyalast kezdett vele arrol, hogy hazasitsa ssze a lanyat Laszlo kirallyal, oly Ieltetellel, hogy
Zsigmondnak Pannonia kiralysagabol valo kizese erdekeben segedcsapatokkal es penzzel tamogatja a vejet; a
kzvetitk reven mar odaig vitte a dolgot, hogy a pogany barbar a Ielkinalt es hn ohajtott rokonsag remenyeben
nehany trk legiot at is vetett a Szava es a Drava kze Zsigmond erinek megsemmisitese vegett, amibl a
magyar vegekre sulyos csapas es pusztulas szarmazott; ugy hiszik, hogy ez volt az els trk betres
Also-Pannoniaba. Mostanra a szeremi Ild, amely szamos varossal es kzseggel viragzott, mar ugy
elneptelenedett es elpusztult, hogy a sok varosnak halvany nyoma is alig maradt. Miutan Istvan, e sok bn
elkvetje, elnyerte bnteteset, a tbbiek is megIizettek a bak arat; nehanyukat ugyanis penzbntetessel,
tbbsegket szamzetessel sujtottak, es vegl is a hatalmasabbak kzl senki sem uszta meg bntetlenl. (300)
Kzben azonban egy kicsit elhagyjuk a magyarok trtenetet, mert ugy veljk, nem ternk el a targyunktol, ha
megemlekeznk ket Iiverrl, Vencelrl es Zsigmondrol, meg arrol, ami kzttk trtent.
Vencel ugyanis, aki nagyon elttt az apjatol, aljas elvezeteknek hodolt, tunya volt, lagymatag es gyava, a
Iaradozastol irtozott, jobban szerette a bort, mint az uralkodast, es a Iejedelmek erzletet ugy elidegenitette
magatol, hogy valamennyien meggylltek es megutaltak; ezert a Iemberek elIogtak, harom honapra tmlcbe
csuktak, de Janos, Luzsica hercege, es Prokop, Morvaorszag zsarnoka, az allam sulyos karara kiszabaditotta t.
350
Hamarosan visszaesett korabbi szertelensegebe, mire Iivere, Zsigmond megint elIogta, es rizetet rabizta
Albertre, aki abban az idben Ausztria hercegseget viselte. Becsben egy Ienyz epletben riztek, ahonnan az
rk gondatlansaga kvetkezteben megugrott, ismet elIoglalta az orszagot, es ismet visszatert korabbi
szokasaihoz; napjait bor es mamor kztt tlttte. Mindenki ugy itelte meg, hogy meltatlan a csaszarsagra, ezert
a valasztoIejedelmek a papa beleegyezesevel megIosztottak a csaszari meltosagtol; eletenek hatralev napjait
hasonlo gyalazatban tlttte.
(305) tvenedik esztendejeben trt el a huszitak pogany rltsege, amely gyorsan megIertzte egesz
Csehorszagot es Germania tekintelyes darabjat. A pragai gimnaziumot mindaddig egeszen a teutonok
igazgattak, amit a csehek, e dacos es szelidithetetlen Iajzat, nehezen trtek. Akadt kztk egy nemes
nemzetsegbl szletett szemely, aki a britanniai OxIord varosaban tanult, es ott rabukkant WicleI Janos
knyveire, melyeknek cime A dolgok egyetemessege, ezek az iromanyok nagyon megtetszettek neki, es elhozta
hazajaba; ezekben a polgari uralomrol, az egyhazrol, a klerusrol van szo. A wicleIistak mergetl megIertztetve
hamarosan masokra is rahozta a romlast, a knyvet megismertette polgartarsaival, akiket a teutonok elleni
gyllet vezetett, elssorban az alacsony sorbol szarmazo Janossal, aki Ialujarol a Husz melleknevet kapta, ami
csehl ludat jelent. Ez rendkivli tehetseg ember volt, szellemessege es ekesszolasa Iurcsa ugyan, de nem
kznseges; ehhez jarult Iortelyos vitakeszsege, torz gondolatainak tamado elessege, amellyel a teuton tanarokat
Iolytonosan izgatta, mert abban remenykedett, hogy ha ravasz entimemakkal sszezavarja ket, azok
odahagyjak a sokaig birtokolt gimnaziumot. (310) Amikor azonban a dolog nem sikerlt elkepzelese szerint, az
ostoba Vencel Iejedelemtl kieszkzlte, hogy a gimnaziumot parizsi szokas szerint igazgassak, minek
kvetkezteben a klIldi proIesszoroktol elvettek az allasukat, ezek a meltanytalansagon Ielhaborodtak, es
sszebeszelve tanitvanyaikkal egytt valamennyien eltavoztak. A megallapodas szerint egy napon ketezren
Ilkerekedtek, nemsokara meg krlbell haromezer kvette ket, elkltztek a Pragatol haromnapi jaroIldre
Iekv meisseni Lipcse varosba, es ott Ioglalkoztak a szabad mveszetek valamennyi agaval. A kirlt pragai
gimnazium a csehek kezere jutott. Husz, reszint eletmodjanak mertekletessege, reszint beszedkeszsege reven
knnyen megszerezte maganak a gimnazium vezeti posztjat. Az isteni Matyas templomaban, melyet
Betlehemnek neveznek, megszerezte a predikalas jogat, es nnepnap, hetkznap nyilvanosan predikalni kezdett
egi es Ildi dolgokrol. Es mert gonosztev szajaban az ekesszolas ugyanugy szolgal, mint rlt markaban a
kard, mindazt a merget, amelyet a Iertztt knyvekbl valaha magaba szivott, most az egesz nepre raokadta.
(315) Nyilvanosan magasztalta WicleIet, meltatta tanait, kijelentette, hogy isteni ige az, es az egbl szarmazik;
bizonygatta, hogy elbb-utobb az istenek kze kerl. A mergezett tanokat elszr azok a papok szivtak
magukba, akiket sulyos adossagok terheltek, nagy bnk csuIitottak, es azt remeltek, hogy e torz tanitas
ujszersege megmenti ket a bntetestl. Sokan voltak a kivalo tudosok kztt is olyanok, akik csatlakoztak
ehhez a tanitashoz, mert isten egyhazaban nem tudtak elerni az ket megillet rangot; ugy tapasztaltak, hogy
vannak nehanyan, akik nem tudasuk es derekassaguk, hanem a vakszerencse reven emelkedtek magas papi
allasokba, es ezt mely Ielhaborodassal szemleltek. Ezert hat elszr a dusgazdag papok ellen kezdtek nyelvelni,
sszehordva mindenIele gyalazkodast es koholt vadat. Aztan sulyos szavakkal ostoroztak a papat, es elhajoltak a
katolikus egyhaztol. E tan azt hirdette, hogy a romai papa egyenrangu a tbbi pspkkel; a papok kztt nincs
klnbseg; a lelkeszt nem szentseges meltosaga teszi naggya, hanem eletmodjanak Ieddhetetlensege; (320) a
testet elhagyo lelek vagy a poklokra szall azonnal es mindrkre, vagy a mennyekbe, de e kett kztt semmi
sincs, a tisztitotz nem letezik; a halottakert Ilsleges gyaszmiset tartani es hiabavalo knyrgeseket mondani,
mert mindez csak a kapzsi papok koholmanya; tovabba el kell tavolitani az istenek kepmasait; a szenteltviz
hintese Ilsleges; a koldulorendeket az rdg talalta ki; a lelkeszeknek teljes szegenysegben kell elnik, es csak
adomanybol tarthatjak Inn magukat; az isteni iget barki szabadon predikalhatja; halalos bn semmikeppen,
meg a nagyobb baj elkerlese vegett sem engedhet meg; aki halalos bnbe esett, nem birhat sem vilagi, sem
egyhazi meltosagot, az ilyennek nem kell engedelmeskedni; az olaj es az utolso kenet nem tartozik a szentsegek
kze; elegend, ha mindenki az istennek gyonik meg; a kereszteleshez eleg a tiszta viz; a temetest csak a haszon
kedveert talaltak ki; isten temploma a Ildkerekseg; a templomok es kapolnak korlatozzak az isteni Ielseget; a
papi ltzek, az oltari Ielszereles es a tbbi eIIele holmi Ilsleges es jelentektelen; az oltariszentseget barmely
helyen es idben ki lehet szolgaltatni annak, aki keri; a lelkesz mindig es mindentt kiszolgaltathatja az oltari
szentseget, ehhez elegend az isteni ige; kar azokhoz segitsegert knyrgni, akiket az istensegek kze soroltak,
mert ugysem tudnak segiteni; (325) nem kell az idt tlteni zsolozsmazassal; a vasarnapon kivl nincs mas
351
nnep; az istensegekre nem kell nnepeket pocsekolni; bjtlessel semmit sem lehet kierdemelni.
Zbinko pragai Ipap magahoz kerette WicleI Janos kteteit, sszehivta a tudosok gylekezetet, es a piacon
elegettette azokat. Janosnak megtiltottak a predikalast, es megIenyegettek. Erre visszament a Ialuba, amelyrl
egykor a melleknevet kapta; talalt itt egy vele szimpatizalo Ildesurat, es ugyanazokat a tanokat az odagylt
nepnek kezdte hirdetni. A romai meg a tbbi pspkre nap mint nap sok mocskot nttt, a nep joindulatanak a
megnyerese vegett kijelentette, hogy a tized olyan, mint a knyradomany, a birtokosoknak szabadsagukban all
adni, ha akarnak, de jog szerint senkit sem lehet a megIizetesere ktelezni. (330) Az urvacsorarol szolo pogany
tevtan meg nem bukkant Iel; ezt a dgveszt az Elba-parti Drezdabol szarmazo Peter terjesztette el. A nemetek
elkergettek t, mert Ierde nezeteket vallott; hirdette elszr, hogy az ur testet mindket szin alatt ki kell
szolgaltatni, nagy oktalansaggal vadolva az egyhazat, amely azt tanitja, hogy csak egy szin alatt szabad Ilvenni;
mert a megvalto szajarol ez hangzott el: Ha nem veszitek az ember Iianak testet es nem isszatok az veret, nem
lesz bennetek elet. Ez a metely lassankent a tbbiekre is atragadt. Vencel kiraly ugyan Ielhaborodassal hallott
errl, de tunyasagaban megis eltrte, hogy ez a pestis akadalytalanul grasszaljon. Zbinko Ipap a jarvany
megIekezesere nem kapott segitseget a kiralytol, ezert Zsigmondhoz meneklt, kerve es kvetelve, hogy
oltalmazza meg a romlasnak indult igaz hitet. (335) Elmondta, hogy e veszedelmes eretnekseg magaval ragadta
a nep elmejet, meggyalazzak a szent szertartasokat es az isteni titkokat; ha gyorsan nem veszik elejet, a katolikus
egyhaz elpusztul. Zsigmond megigerte, hogy hamarosan visszamegy Csehorszagba, es a szentsegeket a
legnagyobb buzgalommal vedi meg. Mig azonban gyes-bajos dolgai kzepette az id haladt, Zbinko
Pozsonyban meghalt, utoda a cseh nemzetbl szletett, hallatlanul kapzsi Albik lett, aki minden kerest
Ianyalogva hallgatott, es azt vagta ra: Csontot a harapo allkapcak kze!
Ez idben zaklatta Laszlo a romai egyhazat, es viselt sulyos haborut Janos papa ellen. A Ipap az egyhaz
vedelmeben mindenIele hivatalos kzlemenyt tett kzze, melyben teljes bnbocsanatot engedett azok szamara,
akik a papa ellensegere Iegyvert Iognak. (340) Amikor e hirdetmenyt a pragai bazilikaban Ielolvastak, a
kznepbl harman azonnal Ielkialtottak, hogy Janos papa az Antikrisztus, hiszen keresztenyek ellen hirdet
keresztes hadjaratot. Ezeket a tanacs utasitasara nyomban letartoztattak es bilincsbe vertek. A nep Ielbolydult,
sszeszaladt, es kvetelte szabadon bocsatasukat, de a tanacs szavara lecsendeslt, letette a Iegyvert, es a
lazadas ellt. A kvetkez ejjel kivegeztek ket. A tanacshaz ajtaja alatt kiszivargo ver elarulja a gyilkossagot,
es mikor ennek a nep kreben hire terjed, a lazongas ujra kitr, ujra Iegyverre kelnek, es mindenhonnan a
tanacshazhoz rohannak. A megltek tetemeit elragadjak, aranyos barsonyba tekerik, varosszerte minden
templomnal krlhordozzak, es a pogany szekta papjaival egytt kialtozzak, hogy ezeket szentseges
vertanuknak kell tekinteni, mert testket az istennel kttt szvetsegert aldoztak Iel. A tetemeket a Betlehem
sekrestyejeben helyezik el tmjenezessel. Amikor a tmeg elegge kiordibalja magat, szetoszlik, es a nyugalom
helyreall.
(345) Nem sokkal ezutan zsinatot hirdetnek Konstancaba, a svabok varosaba; a kereszteny vilag szamos
elkelsege jtt itt ssze; a cseh helyzetrl kezdtek tanacskozni. Zsigmondnak, akit mint alabb elmondjuk a
romai csaszarsag meltosagara emeltek, ugy tetszett, hogy a tartomany eszre teritese erdekeben meghivja a
zsinatra Husz Janost es Jeromost. Janos, korban es tekintelyben, Jeromos, tudasban es ekesszolasban kivalobb,
eljtt a hivasra. Minden nemzetbl kivalogattak a legIelkeszltebb atyakat, hogy melyenszanto vitat
Iolytassanak velk. Kimutattak, hogy ezek tanai az isteni trvenytl es a jo erklcstl teljesen idegenek,
kerleltek ket, hogy ne akarjanak okosabbak lenni az egyhaznal, intettek ket, hogy dvssegkre es ne
vesztkre blcselkedjenek. Erre azok meg makacsabbul cvekeltek meg magukat, kijelentettek, hogy k
Krisztus igazi tanitvanyai, a romai egyhaz pedig teljesen eltert az apostolok tanitasatol, kincsekben es
elvezetekben leli a kedvet, gazdag uralomra trekszik; (350) az egyhazi jvedelmet nem a szegenyek kztt
osztjak szet, mint illenek, hanem Ienyzesre es tobzodasra herdaljak; az ocsarlasbol egyetlen mozzanatot sem
Ielejtettek ki. Vegezetl, mert semmi keresre sem valtoztattak meg allaspontjukat es nem tertek jozan eszre, az
atyak hatarozata alapjan tzhalalra karhoztattak ket. A bntetest elszr Janoson hajtottak vegre, kisvartatva
Jeromoson; mindkett hallatlan batorsaggal lepett a maglyara, es egy jajszot sem hallatott. A tz
Iellobbanasakor mindkett himnuszt enekelt, amit a lang es a tz ropogasa alig tudott tulharsogni. A hamvakat a
kzeli toba szortak, nehogy a csehek magukkal vigyek. Tanitvanyai csak a maglya hamujat kapartak ssze es
vittek haza, ahol szentsegkent tartottak. A csehek mindkettejket az istenek kze soroltak, es kznseges
352
nnepnapot rendeltek nekik. (355) Kvetik nehany partIogo segitsegevel kicsikartak egy-ket templomot a
kiralytol, es ott predikalni kezdtek a nepknek. Kladnonal Ieldultak a domonkosok nemes kollegiumat, es igy ez
lett Csehorszagban az els kolostor, amely a huszitak istentelensege miatt dlt romba, pedig ez mind
epleteinek, mind szent Ilszerelesenek pompajaval kitn volt. Aztan varos- es Ialuszerte dhngeni kezdtek a
nagyobb templomok ellen. Hasonlo szentsegtressel emesztettek el a kiralyi udvar vilaghir monostorat, amely
a Moldva partjan allt, ott, ahol a Mzse Iolyo mlik bele, es ahol a kiralyok testet temettek el. Az egyik kastelynal
harmincezer ember gylekezett ssze, akiknek a nyilt mezn haromszaz asztalt allitottak Iel, es ket szin alatt
kiszolgaltattak az urvacsorat.
Vencelt nagyon megremitette ez a dolog, mert csak Koranda lelkesz szonoklata mentette meg attol, hogy ezek
ellene Iorditsak a Iegyverket, es letegyek t a kiralysagrol; Vysehrad varaba vonult vissza, melyet Pragatol
csak egy Iolyocska valaszt el. (360) Aztan nehanyadmagaval elkltztt egy uj kastelyba, melyet a varostol t
merIldnyire maga epittetett, es melynek Kunratic a neve, majd haladektalanul kveteket kldtt Iiverehez,
Zsigmondhoz, hogy kerjenek tle segitseget. Aztan megparancsolta a pragai Ujvaros tanacsosainak, hogy tiltsak
meg, hogy az eretnekek az ur testet krmenetben krlhordozzak a varoson. Azok viszont semmibe vettek a
tanacsosok utasitasat, es a julius kalendaja eltti napon, amikor a karmelitak bazilikaja eltt sszegyltek,
krlvittek a varosban az oltariszentseget, leromboltak a lelkesz hazat, aki a pogany elmebajtol tavoltartotta
magat. Aztan zajongva krlalltak a tanacshazat. Tizenegy tanacsos ugy megremlt, hogy szkessel keresett
menekvest, a masik hetet, aki helyben maradt, azonnal elIogtak, es a magas ablakokbol kihajitottak a piacra,
ahol a cscselek Itykskkel varta ket, es szetmarcangolta. Ekzben Vencel megbenult, es sulyos kin
gytrte. Tizennyolc nap mulva megjellte azoknak az eretnekeknek a nevet, akiket halalra szant, majd
szakadatlanul hivogatta Iiveret, szorongva varta baratai segitseget, de elbb tavozott az elk sorabol, mint ahogy
Zsigmond meg az idezett Iejedelmek megerkezhettek volna.
(365) Vencel halala utan tnt Iel egy bizonyos Ziska Janos, aki Trocnovban szletett nemes csaladbol, csekely
vagyonu ember, aki gyermekkoratol az udvarban nevelkedett, a hadban Irge volt es bator, egyik szemet egy
csataban elveszitette, lelklete vad volt, es Iekezhetetlen rablosztn lakozott benne. A huszitak metelye
megIertzte, a szentsegtiprokbol sszeszedett egy csapatra valot, es megrohanta a meg allo templomokat,
trdste a szentek szobrait, tepte a josagos mindenhato Krisztus kepmasait, Ieldulta es Ielgyujtotta a karthauziak
regi, csodalatos eplet kolostorat. A hegylakok tmegebl mintegy negyszaz, huszita szennyel mocskolt ember
szallt le hozza Ielesegestl, akik szamara a tanacsosok a tmegtl valo Ielelmkben kzkltsegen rendeltek
kosztot; Ziska ezeket Ilvette a sajat csapatai kze. Amire a Kereszteknek nevezett helyhez ert, mar az eretnekek
sokasaga kvette. E helyen vagy negyvenezren gyltek ssze, minek kvetkezteben a hitetlenek mar a
legsulyosabb gaztettre is kezdtek hajlandosagot erezni magukban. Gylekezetk mindenIelet kigondolt es
elhatarozott Zsigmond csaszar elleneben, mert tudtak rola, hogy rkli a kiralysagot, es hogy trekveseikkel
mereven szembeszegl. (370) Ezutan Ziska Koranda vezetesevel Pilzenbe ment, mert hallotta, hogy ott igen
sokan vannak az partjan, a varost rgtn a hatalmaba keritette, es ers rseggel latta el. Akik a Kereszteknel
maradtak, Vysehrad varat rohantak meg, mert tudtak, hogy azt hanyagul rzik. Ekzben a szorongatott kiralyne,
ZsoIia, ide-oda kapkodott; nehezen talalt modot a vedekezesre. Sr zengetessel kerte Zsigmond segitseget
meg a szomszedok tamogatasat, elmeje mindenIele krbejart, es kerte az istenek meg az emberek oltalmat.
Akkortajt bizony Zsigmond kzremkdeset hiaba varta barki is, mert neki ugy tetszett, hogy elbb a
taborukbol mar korabban kiindult trkk ellen ragadjon Iegyvert, es csak azutan menjen a szorongatott
Csehorszagba. Ha sereget azonnal Pragaba vezette volna, mieltt az eretnekek ereje meggyarapszik, Germania
nem szenvedett volna el annyi tzveszt. (375) O pedig, mialatt azon igyekezett, hogy a trkt haboruval
zaklassa, elveszitette Csehorszagot, de Magyarorszagot sem vedte meg, mert segitsege mar kesn jtt.
A kiralyne a vartenbergi Csenekkel kormanyozta az orszagot. Kiralyi kltsegen csapatokat allitott, es a pragai
varat meg a var alatt Iekv Kis-Oldalt rseggel ersitette meg, a Moldva hidjahoz tornyot allitott, hogy az
eretnekek atkeleset megakadalyozza. Azok pedig orszagszerte mindenIele gyleseket tartottak, tzeltek a nepet,
kit Ienyegetessel, kit hizelgessel haloztak be, a varost sajat embereikkel raktak tele, es ejjel-nappal egyre
elszantabban vitatkoztak arrol, hogy milyen eszkzzel tudnak megszerezni a Ihatalmat. Sternberg Peter
megtkztt velk Benedek szigetenel; a kzdelem dntetlenl vegzdtt. Pragaban a hitetlenek Ielduzzadt
tmege a hidert csatazott; mindket reszrl sokan estek el, vegl a hid a huszitak hatalmaba kerlt. Aztan a hivek,
353
miutan a magasabban Iekv reszre vonultak vissza, batorsagukat sszeszedtek, es ujra Ielvettek a kzdelmet; t
napon keresztl szakadatlanul verekedtek, mindket oldalon sokan hullottak el, szamos gynyr haz egett le,
hasonlokeppen elhamvadt az alacsonyabb helyen Iekv tanacshaz is.
(380) A teljes zrzavarban, a polgarhaboru kells kzepen megerkeztek Zsigmond kiraly megbizottai, akik
atvettek az orszag, egyszersmind Praga kormanyat, Iegyversznetet ktttek azzal, hogy Vysehrad varat
visszaadjak a polgaroknak, Zsigmondhoz kveteket kldenek, akik az gyeket megtargyalhatjak vele. Ziska
nkent visszaadta Pilzent, Piseket es minden mas helyet, amelyet elIoglalt. Az egyezseg megktese utan a nem
odavalosi eretnekek elhagytak a varost, a tanacsosok ismet kezkbe vettek az igazgatast es a vezetest. A varosba
igy nemikepp visszatert a beke, az elmeneklt katolikusok megsem mertek hazajnni, hanem vartak Zsigmond
erkezeset, abban a remenyben, hogy az jelenleteben majd biztonsagban elhetnek ott. De minden remenyk
szerteIoszlott, amikor elolvastak a levelet, melyben tudatta, hogy az orszagot apjahoz, Karolyhoz hasonloan
tartomanykent kivanja kormanyozni. Ebbl az eretnekek azt vettek ki, hogy szektajukat szamzik innen, hiszen
az Karoly idejeben meg nem is letezett; ezert egyre jobban nekikeseredtek. (385) Megvaltonk szletesenek
napjara Zsigmond Brnnbe erkezett, amely Morvaorszag varosa; nyomban odaIutottak a pragaiak, es esdekel-ve
bocsanatot kertek. Azzal a kiktessel kaptak kegyelmet, hogy a barikadokat es sorompokat az egesz varosbol
eltavolitjak, visszaIogadjak az elljarosagot, es szokas szerint engedelmeskednek neki; Ielelmkben elIogadtak
e Ilteteleket. Az orszag elkelit az uj kiraly erkezese nagy rmmel tlttte el, szent Iogadalmakkal vartak t,
a varosok beengedtek a kiraly altal kldtt kapitanyokat, es az els perctl valamennyien engedelmesseget
tanusitottak iranta. Senki sem ketelkedik abban, hogy ha akkor Brnnbl egyenesen Pragaba siet, a huszita
pestis mindenestl kiveszett volna egesz Csehorszagbol. De Zsigmond trtenetesen Szileziaba vette az utjat,
Boroszloba ment, amely e nep Ivarosa. Utazasara az adott okot, hogy a tanacsot, amelyet nemregiben allitott
oda, a Iellazadt nep legyilkolta. (390) Miutan a varosba bement, es az gyet kivizsgalta, a gaztett elkvetit
azonnal megbntette. A pragaiak a boroszloi eset hallatara nagyon megijedtek, es nyiltan elpartoltak
Zsigmondtol. Hizelgessel megrontottak es partjukra vontak Cseneket, a varkapitanyt; ez levelben utasitotta az
egesz lakossagot, hogy ne engedje meg Zsigmondnak a bevonulast, mert az a szlav Iaj ellensegeve lett, az
orszag vesztere tr, az si rgroIsagot elzalogositotta a porosz lovagrendnek, a brandenburgit elidegenitette, a
zsinat rendeletere elegette a ket tkeletes szentseg IerIit, Janost es Jeromost, ezek szent tanait
ervenytelenittette. Ziska Iellazadt, ratrt a katolikusokra, pusztitotta, ldzte ket. Aztan megtamadta Usti
varosat, mely a Luzsnice Iolyonal Iekszik, mert meghallotta, hogy Prokop es Ulrik, az igaz hit jamborsagaval
vertezett ket testver elkergette onnan a nep huszita metellyel Iertztt zmet; rvid ostrom utan elIoglalta a
varost, lerombolta es Ielegette. Innen ezer lepesre ervel bevette Luzsnica kastelyat, ahova Ulrik a csaladjaval
egytt behuzodott. Ulrikot egesz haznepevel egytt megltek; egy kapott csak kegyelmet, aki a tbbieket
legyilkolta. Fallal, bastyakkal ersitett varossal eddig nem rendelkezett, ezert most, e tebolyult cselekedet
sikeren Ielbuzdulva, valasztott maganak egyet, ugyanezen Iolyo partjan, Ustitol nyolc stadiumra, es
megparancsolta, hogy ersitsek meg Ialakkal, tekintelyes erditmenyekkel; mindenkit utasitott, hogy ugy epitse
Iel a hazat, ahogy a satrat szokta allitani. (395) A teleples a Tabor nevet kapta, mert a katonai szallast magyarul
tabornak mondjak; ez ket Iolyo kztt Ielszigetkent terlt el, es a szorgalom meg a termeszet ugy megerditette,
hogy nem lehetett egyknnyen elIoglalni; Ziska azt akarta, hogy ez legyen az eretnekek legbiztosabb
menedekhelye. A taboritak erejet nvelte Miklos penzvermester is, Zsigmond gyvivje, akit a kiraly
lovassaggal Csehorszagba kldtt; tudniillik mihelyt megerkezett az orszagba, hogy Ziska mozgalmaval
szembeszalljon, az ellenseg varatlanul lerohanta, es megIosztotta Iegyvereitl meg lovaitol; a Ialu leegett,
Miklost bezartak a varba.
Mivel pedig Csehorszag AIrikahoz hasonloan mindig kohol valami ujdonsagot, egy meg keptelenebb eretnekseg
is Ielttte a Iejet, melyet az adamitakenak neveztek. Belgiumbol a Rajnan at Csehorszagba jtt egy picardiai,
aki bveszkedesekkel es bamulatos ravaszsaggal bizalmat keltve maga irant, nagy tmeget vonzott a tanai melle.
ElIoglalt egy szigetet a Luzsnice Iolyon, az isten Iianak jelentette ki magat, kvetinek megparancsolta, hogy
vetkzzenek meztelenre, nevezzek magukat Adamnak, hazasodjanak egymas kztt sszevissza; (400) barki
kedve szerint elkaphat egy asszonyt, azt vezesse egy Adam ele, es mondja: Erte eg az en lelkem; erre a pap:
Sokasodjatok, szaporodjatok, es tltsetek be a Ildet. A tbbi embert szolganak neveztek, csak sajat magukat es
szltteiket mondtak szabadnak. Negyven ember kiszallt innen a szomszedos Ialvakra, kivont karddal
szaguldozott, meglt vagy ketszaz parasztot, akirl kijelentette, hogy az rdg Iia. Amikor mindez Ziska Ilebe
354
jutott, az adamitakat megltek, kett kivetelevel, akitl e babonasagot megismerhettek. Az eletben maradt
asszonyok hajtogattak, hogy aki ruhat, Ileg pedig ktenyt hord, az nem lehet szabad ember; Rosenberg Ulrik
brtnbe dugta ket, majd konoksaguk es hallatlan makacssaguk miatt megegette, de kacagva es dalolva trtek a
bntetest.
Zsigmondot vegre Ielbosszantja a pogany lazadas es a nep htlensege, sszeszedi Szilezia Iejedelmeit, es
sereggel megy Csehorszagba. (405) Ellenseg modjara megtamadja Hradec Kralovet es Kutna Horat. Cseheket
sok igerettel raveszi, hogy adja vissza a pragai varat, az ottani erdben negyezer lovast helyez el, hogy tamadja a
varost. A ketts arulas reven elhiresedett Csenek hazamegy. A szorult helyzetbe kerlt pragaiak odahivjak
Ziskat, aki mihelyt megjelenik a taboritakkal, azonnal birtokba veszi a varost, a varat szigoru ostromgyrbe
Iogja, mert azt csak kieheztetessel lehet bevenni, ezert elzar minden bejaratot, nehogy elelmet szallithassanak
be. Zsigmond viszont nem trte, hogy a varba behelyezett lovas rseg ehsegre jusson, ezert karddal utat trt, es
bevitte az elelmet meg a szkseges holmit. Aztan Germaniabol segedcsapatokat hivott, es ostrom ala vette a
varost; elskent a szasz hercegek es a brandenburgi kiskiralyok erkeztek meg, valamint veje, Albert, Ausztria
hercege. Miutan a segedcsapatok sszejttek, megkezddtt a varos ostroma, es tartott krlbell negyvenket
kemeny napig. (410) Ekzben Zsigmond, hogy Csehorszag kiralyi es szent jelvenyeivel szabalyszeren
Ielekesittessek, az erseki templombol megkapja az orszag koronajat, amellyel ahitatos nnepseg kereteben
szertartas szerint megkoronazza t a vesztIaliai nemzetsegbl szarmazo Konrad ersek, aki kesbb eretneksegbe
esett. A kiralyi jelvenyek Ielvetele utan igyekezett a varost a legnagyobb erkkel tamadni. Ezalatt a Rosenberg
urasagok es a Hradeciek elIoglaltak a taboritak taborat, Ziska azonban odakldte nehany szakasszal Husz
Miklost, aki legyzte es elkergette ket. Hradec Kralovet az ellenseg kiostromolta. A varos Ile emelked
Vitkov-hegyet Ziska jo elre megszallta, rseget helyezett oda, es megersitette, nehogy a hivk kezere
kerljn; azt mondjak, a meisseni Iejedelem igencsak sulyos veszedelembe vitte az embereit, amikor
megtamadta azt. Mikor a meisseniek mar elIoglaltak a hegytett, Ielszorultak a legmeredekebb csucsra, onnan
probaltak minden erejkkel letaszigalni az eretnekeket, ekzben azonban reszint megltek, reszint elIogtak ket,
es a hegyrl lezavartak. Zsigmond, remenyeben csalatkozva, visszavonult Kutnaba.
A kiraly tavozasa utan Ziska kezebe kaparintotta a varos vezeteset, es az eretnek papok akaratanak megIelelen,
akik azt hirdettek, hogy az egy istenen kivl senkinek sem szabad templomot emelni, hozzakezdett a bazilikak
lerombolasahoz. (415) A varosban tehat egyetlen rohammal IelIorgattak a zardakat, a papok sok szent
kollegiumat, amit a polgarok kelletlenl trtek, mert ugy veltek, hogy ezzel csuIot ejtenek a varos tisztessegen,
es a varosban titkos sszeeskves tamadt. Ziska attol tartott, hogy szektajan bell nezetelteres keletkezik, ezert
embereivel visszavonult a taboritakhoz, majd az eretnekek hatalmat vadsaggal kivanva terjeszteni, a hivk
szamos varosara Iegyverrel tamadt. Bevette Prachaticet, ahol sem nemnek, sem kornak nem engedett
irgalmazni, hat tzet vetett a templomba bemeneklt sokasagra, s tbl Ielegette azt. Mig mindez ekeppen
zajlik, az eretnekek mar egy ideje ostrom alatt tartjak a pragai varat. Az rseg akkora insegre jut, hogy nehany
napja mar lohussal taplalkozik; muszaj tehat targyalni a megadasrol. Vegl is a lovasok megigerik, hogy ha
Zsigmond a kitztt napra meg nem erkezik, megadjak magukat. Emelle azt a Ieltetelt szabjak, hogy a kiraly
megerkezese utan a vysehradiak bantatlanok maradnak. (420) A kijellt napon Zsigmond megjelenik, amde a
megegyezesrl t nem tudositottak, es mikzben egy szk sikatoron keresztl a var ala vonul, ahol vei knnyen
meg tudnak vedelmezni, a pragaiak tamadasra lendlnek, az emberei sulyos vereseget szenvednek, es
kudarccal kell tavoznia. A morva Iemberek kzl 14 esett el itt, a magyarok es mas nemzetbeliek kzl sem
kevesen. A lovasok a megallapodas szerint atadtak az erdt a pragaiaknak. Ezalatt Ziska Bohuszlav
tartomanyurat, akinek Hattyu volt a mellekneve, es aki korabban gyakran mert sulyos vereseget az eretnekekre,
alaposan megerditett varosaban megtamadta, eretneksegre kenyszeritette, es ravette, hogy hadseregevel az
erdekeit szolgalja, ez azonban, amikor nem sokkal kesbb csapataival az ausztriai Retz varoshoz vonult,
halalosan megsebeslt es elesett. Ziska ezutan, hogy raboljon is, meg egyuttal ovja is magat, Pilzen videken
Ielegetett t, gazdagsaggal es epitmenyekkel tndkl kolostort. A mesterseg es termeszet altal roppant ers
kladrubi zardaba rseget helyezett. Zsigmond azonnal kapitanyokat kldtt ide nehany szakasszal es
lovasegyseggel, ezeket azonban Ziska, mihelyt a szeme ele kerltek, csuIosan megverte es megszalasztotta.
Zsigmond ezutan egesz Csehorszagot odahagyta. Ziska erre Pilzenhez vonul, megostromolja, de csalatkozik a
gyzelem remenyeben, mire Klatovyba megy, ebbe a hires varosba, melyet nehany napos ostrom utan ervel
elIoglal, es az egesz lakossagot, mely a papokkal egytt bemeneklt a templomba, es most hiaba knyrg
355
irgalomert, tzzel elemeszti, amde nemsokara szenvedni kezdi atkozott vakmersege bnteteset. (425) Ziska
Ielszem volt; mikzben a taboritak es az arvak segitsegevel, akiket testvereknek volt szokas nevezni, Rabi
varoskajat ostromolta, es a legnagyobb erIeszitessel igyekezett azt elIoglalni, meglev masik szemet nyillves
kvetkezteben elveszitette; azonnal Pragaba vittek, gyogyitottak a sebet, de a szeme Ienye odaveszett. Azonban
latasanak elvesztese utan sem hagyott Iel az atkos hadvezerseggel, st, a vak nepsegnek meg jobban tetszett a
vilagtalan vezet. A pragaiak elIoglaltak Brnnt, ahova Zsigmond tekintelyes rseget helyezett, mint beszelik,
Iiatalsag, venseg ellen halalig kegyetlenkedtek; alig egynehanyat ajandekoztak meg az elettel. Aztan
Nemetbrodot keritettek a hatalmukba, legyilkoltak az rseget, nem sokkal kesbb megadasra kenyszeritettek
Kutnat es szamos varost. Amikor a meisseniek birtokaban lev Brck varoskajahoz ertek, ott a szaszok
szegltek velk szembe, akiknek erejetl nagyon Ieltek, es tstent visszavonultak.
(430) Zsigmond, akit eddig a szerencse a legkevesbe sem kenyeztetett el, meg mindig nem allt el a szandekatol,
es mert legIontosabb dolganak az eretnekek levereset tekintette, Ielszolitotta a romai birodalom sszes
valasztoIejedelmet, hogy az isteni Bertalan nnepnapjan sszehangoltan tamadjak meg Csehorszagnak az
oceanra nez videket, jelentette, hogy a magyarokkal a napkeleti reszt Iogja megrohanni. A kitztt napra
valamennyien megerkeztek, az elsk kztt a mainzi ersek, a pIalzi groI, Szaszorszag es a brandenburgiak
tartomanyai, es meg igen sokan kldtek katonat Alemannia Ipapjai es nagyurai kzl. Elszr az igen ers
Susice nev helyet vettek ostrom ala, es mikor ezt nem tudtak Iegyverrel elIoglalni, szelteben-hosszaban
pusztitottak a Ildjet. Zsigmond nem erkezett meg a kitztt napra, ezert az ostromot azonnal abbahagytak. O
pedig, miutan magyarokbol, morvakbol es ausztriaiakbol sereget toborzott, a megvalto szletesnapjan
benyomult Csehorszagba, es tbb varost ervel bevett, Kutnat megadas utjan keritette a hatalmaba. De aztan a
tamado Ziskaval szemben balszerencsevel harcolt, mert a vak ember Ielelmetes hadseregenek szinte az els
sszecsapasban hatat mutatott, Iutasnak eredt, es a hadiIelszerelessel egytt a nemesek tekintelyes reszet is
elvesztette. (435) Kutnat, melyet ezstbanyai miatt a taboritak az Antikrisztus erszenyenek neveztek, tzzel
Ielemesztette. Azt beszelik, hogy Ziska, aki Zsigmond csaszart egynapi jaroIldre kvette, a meneklktl
szerzett zsakmanybol igencsak meggazdagodott. Ziska ezutan kiostromolta es Ielgyujtotta Nemetbrodot. A
csaszar a Jihlava Iolyon hidon kelt at; a Iirenzei Pipo, aki tizentezer lovast hozott Magyarorszagrol, a jegen at
vette az utjat, mely a sokasag sulya alatt beszakadt, es rengeteg ember a Iolyoba veszett. E gyzelemtl Ziska
pimaszul IelIuvalkodott, hiszen megverte es megIutamitotta a romai csaszart, es a korabbinal sokkal
dhdtebben tombolt a szent templomok ellen. Mar reg Iltette magaban, hogy szent szobrot vagy Iestmenyt
sehol sem Iog megtrni, es nem engedi meg, hogy a papok szent ltzetben tartsak az istentiszteletet, ami miatt
Ziska meg az orszag Iurai kztt komoly ellentet tamadt. (440) Praga tanacsurai zokon vettek a hitehagyott
premontrei Janos nteltseget, azt zentek neki, hogy a kzgyekrl akarnak vele targyalni, ezert a tanacshazba
hivtak t es a bntarsait, akik trtenetesen kilencen voltak; amikor a hivasra odamentek, odabent a hoher
titokban azonnal lenyakazta ket. A tanacsnokok a tett elkvetese utan Ieloszlattak az ertekezletet es eltavoztak,
az artatlan hivatalszolgak a gyilkossag helyet Ielmostak vizzel, es a megltek veret a csatornan keresztl
ovatlanul kintttek a piacra, amibl nyomban valami gyilkossag gyanuja kelt ki, es a titkolt tettre Ieny derlt.
Az sszeIutott tmeg Iegyverbe kialtotta a varost, a tanacshazat erszakkal elIoglaltak, es azt a tizenegy polgart,
akit a gyilkossag elkvetjenek tartottak, azon nyomban Ielkoncoltak. Janos Iejet, akit a legszentebb embernek
tartottak, az asszonyok nehany napig hodolattal, jajveszekelve krlhordoztak a templomokban, es az istenek
ereklyei kztt helyeztek el. Ugyanezen idben Horice, ahova Zsigmond csekely rseget helyezett, es ahova sok
igazhit huzodott be Ielesegevel, gyermekeivel, a lakosok gondatlansaga kvetkezteben a tz martaleka lett;
akik a langok ell megmenekltek, Pilzenbe kltztek at. (445) Abbol, amit elbeszeltnk, vilagosan kiderl,
milyen balszerencse ldzte Zsigmondot a csehorszagi eretnekekkel szemben. Celszernek latszik, ha a
kvetkez tbbi haborut a harmadik knyvre hagyjuk, hogy ez ne duzzadjon Iel tulsagosan.
356
3. fejezet - Harmadik knyv
En bizony nem tudom, miert szokott az ugy lenni, hogy azokkal a Iejedelmekkel, akiket a termeszet meg a
szorgalom paratlan lelki adomanyokkal ruhazott es ekesitett Iel, a szerencse igen-igen mostohan banik, st,
bennk oly ellensegesen viselkedik az erennyel szemben, mintha inkabb gyllne azt es hadat viselne ellene.
Eppen Brutusrol, Catorol es sok masrol, akit a tisztesseg meg a hazaszeretet vezerelt, olvassuk azt, hogy a
legkegyetlenebb sors sujtotta. Ha ezt megmagyarazhatatlan es elmenkkel teljesseggel IelIoghatatlan isteni
iteletnek tulajdonitjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a szerencse titkos inditekbol szegl az ilyennel szembe,
de ha gyakorlati magyarazatot keresnk, akkor legtbbnyire ugy talaljuk, hogy a szerencse a gyzhetetlen ereny
ele a legalkalmasabb gyakorlopalyat tarja. Elmondtuk, hogy a cseh es a nikapolyi haboruban Zsigmond
szerencsetlenl jart, es bar lelkiereje, josaga, nagylelksege, vallasossaga kiemelked volt, harcteri sikerrel nem
dicsekedhetett.
(5) Tehat, amikor az eretnekek a csatarozasok sikerebl nagyobb batorsagot meritettek, tbb cseh kiskiraly es a
pragai tanacs elkldte kveteit Vitoldhoz, Litvania Iejedelmehez, hogy azok hivjak meg t kiralynak, es
szolitsak Iel az orszag elIoglalasara. Ziskaek ersen elleneztek ezt, mert ugy velekedtek, hogy szabad nepet nem
illik es nem szabad kiraly szolgajava tenni, plane nem, ha az pogany vallas szerint el. Vitold ketezer lovassal
Csehorszagba kldte a nagybatyjat, Korybutot, akit a pragaiak tisztelettel Iogadtak, es aki kedvezbbre Iorditotta
az allam dolgat. Mert keszseget es joindulatot tanusitott a nemesseg es a beke baratai irant, a gonosztevkkel es
a bajkeverkkel szemben viszont hajthatatlan volt, a bnket megtorolta, es magatartasaval ksznetet erdemelt
ki. Megerkezese utan az elljarok es a tanacs ugy hataroztak, hogy ostromoljak meg azt a kastelyt a hegyen,
amelyet Karoly Kvenek neveznek, es ahol, mint tudtak, Zsigmond negy szazadot hagyott rsegben. (10)
Haromszoros gyrvel veszik krl, az ostrom hat teljes honapig huzodik, a tamadas ejjel-nappal Iolyik, t
hajitogep tri szakadatlanul, sulyos szikladarabokat zuhogtatva ra, vagy ketezer, rothado hullaval es emberi
rlekkel telt cserepedenyt hajitanak at az ellenseghez, hogy egeszsegtelen bzzel megIertzzek, aminek az a
kvetkezmenye, hogy a Irtelmes szagtol valamennyiknek kihullik vagy mozogni kezd a Ioga. Az ostromlottak
azonban mindent elviseltek, es a haborut egeszen telig kihuztak, azt mondjak, hogy az ostrom vegl is ugy
Iejezdtt be, hogy Frigyes brandenburgi tartomanyur hatalmas sereggel megtamadta Csehorszagot, mindenIele
zsakmanyolt, gyujtogatott, ldklt, miert is a megszoritott pragaiak gyorsan eloszlattak taboraikat; raadasul
Vratiszlav, Lengyelorszag kiralya keresevel ravette Vitoldot, hogy Magyarorszag hataran kssn szvetseget
Zsigmond csaszarral, mire az Korybutot visszaparancsolta Csehorszagbol.
Az ostrom tehat ekeppen abbamaradt, a csehek elveszitettek a klIldi segitseget, es Zsigmond azt hitte, hogy
magukra maradva ezutan keszseggel teljesitik a parancsait, remenyeben azonban csalatkozott, mert ezek
elkeseredeskben meg dhdtebben rjngtek. Elszr azokat nyomtak le, akik Csehorszag hatarain bell
helyesen velekedtek a katolikus vallasrol, aztan kitrtek az orszaghatarok kzl, es minden szomszedra sulyos
haborut vittek, hol az egyiket, hol a masikat rohantak meg, es szelteben-hosszaban mindent elpusztitottak. (15)
St, mint mondjak, Ziska egeszen Ausztriaig szaguldozott tzzel-vassal. Hogy milyen IurIangos volt ez a
zsakmanyszerzesben, kitnik az alabbiakbol. Amidn a Duna partjaig portyazott, a lakosok sszetereltek es egy
kzeli szigetre athajtottak a joszagot, hogy a pogany Iosztogato tamadasatol megmentsek; de az tletesseg a
zsivanybol sem hianyzott: nehany borjut es malacot, amelyet veletlenl ottIelejtettek, kihajtott az innens partra,
es addig verette ezeket, mig a barom meghallotta klykenek bgeset, visitasat, izgalomba jtt, es az ers
vagyakozas miatt atuszott, erre a lesben allok krlIogtak, es elhajtottak Csehorszagba.
Azt beszelik, hogy Zsigmond ez idben vejenek, Albertnek, Ausztria hercegenek ajandekozta Morvaorszagot,
mert azt nem tudta egyknnyen megoltalmazni, es emiatt szamos Iur allt at a huszitak rltsegere.
Zsigmondhoz ugyan a legtavolabbi terletekrl is erkeztek segedcsapatok, ezek megsem ertek el semmit, ezzel
szemben a minden vallasossagot es emberseget sutba hajito Ziska naprol napra nagyobb sikerrel hadakozott a
csaszar ellen. (20) Ket, vagyonaval es haderejevel kitn IerIi, Erik, a germaniai Dacia kiralya, meg Peter,
Luzitania kiralyanak ccse ezt a terletet Hispaniaban ma Portugalianak nevezik , pompas lovassaggal es
nehany szakasszal a csaszarhoz jtt, hogy a sok haboru kzepette tamogassa t; az eretnekek kegyetlenkedese
inditotta ket erre, mert ugy velekedtek, hogy a legsulyosabb szentsegtres volna trni azt. Miutan
357
segedcsapataikkal csatlakoztak Zsigmond seregehez, a tabort Lichtenburghoz, Morvaorszag egyik varosahoz
vezettek, es azt harom honapon keresztl kitartoan ostromoltak. A huszita Iekellyel mergezett Prokop, Ziska
bajtarsa, aki kegyetlensegben es hitetlensegben egyenrangu volt vele, es akire az eretnekek a morvaorszagi
kapitanysagot biztak, keresztltrt az ellensegen, Lichtenburghoz nyomult, a varost Ieltlttte katonaval es
rengeteg elelemmel, mire Zsigmond elvesztette a remenyt, es kenytelen volt Ieladni az ostromot. Az Elba Iolyo
menti Brck es Usti varosokat nem sokkal korabban atengedte a meisseni kiskiralyoknak, hogy ezek rakjanak
belejk rseget, es vedelmezzek meg azokat az eretnekek tamadasaival szemben, most Ziska a pragaiakkal
egytt ostrom ala Iogta Ustit. Frigyes, a meisseniek hercege, es Iivere, a tartomanygroI, hogy az ostromlott
varosnak segitseget vigyen, Szaszorszagbol, Tringiabol, Meissenbl es a ket Luzsicabol katonat szedett, majd
megjelent a kszkd ustiaknal. (25) Megindult a kzdelem a Ialakert, sokaig egyenl hevvel csataztak, es a
szerencse hol ide, hol oda szegdtt, a legbatrabbak kzl igen sokan elhullottak; vegl az eretnekek kerekedtek
Iell. A nemesseg soraibol sok massal egytt meghaltak itt a meisseni, a kyburgi, a gleicheni vargroIok, akik
kzl nehanyan eldobtak a Iegyverket, es az ellenseg terde ele borulva hiaba kertek irgalmat. Ebben a csataban
kilencezer hiv pusztult el. Ustit vegl is az ellenseg megszerezte es Ildig lerombolta.
Ziskat IelpIIeszti e sok gyzelem, es minden videket gggel, vadsaggal araszt el. Eltrli a meg allo
templomokat, kegyetlenl ldzi a papokat, akik ill modon vegzik az istentiszteletet. Mindentt szorongatja a
nemesseget, a varosokon esztelen adot hajt be. Majd haragjat a pragaiakra zuditja, akik nem teljesitettek
utasitasait, pusztitja a mezket, Ielgyujtja a Ialvakat, nem tartoztatja meg magat semmiIele karteteltl. (30)
Ezzel szemben a pragaiak a magnasoktol kertek segitseget, es Iegyvert ragadtak ellene; Ielismerte, hogy
azokkal szemben nem rendelkezik megIelel erkkel, ezert elkerlte az sszecsapast. Az Elba Iolyohoz Iutott,
es kis hija volt, hogy nem esett az ellenseg markaba, de annak a Gyrgynek az apja, aki kesbb a kiralysagot
megszerezte, ateresztette t Podjebrad varoskajan. Am a sulyos vereseget ezzel a segitseggel sem kerlte el,
mert a pragaiak szetoszlottak a tbbi hidhoz, es Ziska utolso hadoszlopat megakadalyoztak az Elban valo
atkelesben; csataba bocsatkoztak vele, a taboritakat meghatralasra kenyszeritettek, kemenyen megszoritottak, es
igen sokat megltek kzlk. Amikor azonban a hegyi svenyekhez ertek, Ziska Ielallitotta a hadrendet, kiadta
az utasitast, hogy Ioglaljak el a hegyszorosokat, melyeket az ellenseg nem tudott krlzarni; itt a csata
ujrakezddtt. Ezek a szk terepen nem tudtak kibontakoztatni soraikat, es kedveztlen hadiszerencsevel
kzdttek; a pragaiak kzl haromezer veszett itt el, a tbbit Ziska megverte es megIuttatta. (35) Aztan
Kutnahoz siet, melyet a pragaiak ujra rseggel ersitettek meg; ismet elIoglalja, es Ielgyujtja. Az ott elkapott
pragaiakat ugyanaz a tz emeszti el, mely a varost. A kedvez szerencse meg szemtelenebbe tette Ziska
mereszseget; Praga ellen inditotta el a taborat, es onnan ket stadiumnyira allitotta Iel. Azt mindenki latta, hogy
itt belhaboru Iolyik, es nemcsak a taborban, hanem a varosban is sokan karhoztattak ezt a meghasonlast, emezek
Ziskat, amazok a pragaiakat okoltak. Sokan azt mondtak, hogy Praga ostroma a legsulyosabb bn volna, hiszen
ez a nemzet Ivarosa, masok azt dnnygtek, hogy a testverharc idestova Ilemeszti a csehek erit. Egy
bizonyos Janos, akinek a vezetekneve Rokycana volt, es aki a varosban isten igejet predikalta, a tanacsosok
beleegyezesevel kiment a varosbol, es ugy targyalt Ziskaval, hogy gyorsan megbekeltette t a varossal.
(40) Zsigmond pedig, aki abban remenykedett, hogy ebben a bels torzsalkodasban az eretnekek ereje
hamarosan elapad, a kibekles hallatara roppant mod megijedt, es mar nem ervel meg Iegyverrel akarta
legyzni Ziskat, hanem csaszari meltosagat megalazva ajandekokkal, vesztegetessel, tisztsegekkel. Ez a Caesar
Augustus, akit nemcsak Italia, Gallia, Germania tisztelt, hanem egesz Europa is, odajut, hogy ha a cseh kiralyi
cimet birni akarja, knyrgnie kell egy hitvany szarmazasu szemelynek, egy vak aggastyannak, egy pogany,
minden bnnel terhelt, szentsegtipro eretneknek. Azt hiszi, hogy penzzel es ranggal kell Ilebe kerekednie,
Ielajanlja neki Csehorszag rks kormanyzosagat, a lovagmesterseget, hatalmas evi Iizetseggel, ha elismeri
Zsigmond kiralysagat, es erdekei melle szegdik. A kapzsi Ziska elIogadta az ajanlatot, es elutazott a
csaszarhoz, ekzben Pribislav varoskanal elkapta t a pestis, es meghalt; azt kell hinnnk, hogy az isteni
gondviseles intezte ezt igy, hogy a Ielseg meg ne belyegezze magat ezzel a szegyennel. A vad szrnyeteget, akit
emberkez nem tudott megsemmisiteni, az isten ujja lkte Ielre. Nem sokkal a halala eltt megkerdeztek, hogyan
kivanja, hogy eltemessek, mire azt valaszolta, hogy nyuzzak le a bret, testet tegyek ki a madaraknak es
vadaknak, bret keszitsek ki dobnak, es annak hangjara menjenek a csataba, mert ha az ellenseg meghallja azt
josolta , tstent meneklesbe kezd. (45) A taboritak a varoskapu Ile Iestettek Ziska kepmasat meg egy kelyhet
tarto angyali alakot, es evenkent allando nnepet rendeltek neki. Halalat az egesz nep keservesen meggyaszolta,
358
es azt mondogatta, hogy hozza Ioghato hadvezert nem talalhatnak. A roppant Iajdalom a katonakat ket reszre
osztotta, az egyik csoportot veneknek, a masikat arvaknak neveztek. A venek a Nagy melleknev Prokopot
jelltek ki maguknak, az arvak valasztottak nehany embert, aki kzs egyetertessel vezesse a haborut; a
valasztottak vezetje egy bizonyos masik Prokop volt, mellekneven Kis. A ket Iel neha torzsalkodott ugyan
egymassal, de ha kls tamadas Ienyegetett, vallvetve viselte a haborut. Mindannyian gyermekeikkel es
asszonyaikkal egytt eltek a taborban, kerltek a varosokat, megvetettek a beket es a nyugalmat, a szabad eg
alatt tanyaztak, rengeteg szekerk volt, es azokat hasznaltak sanckent. (50) E ket sereg megindul, az egyik
Szileziai, a masik Morvaorszagot pusztitja, a szomszedokat rajtatesekkel es rablotamadasokkal zaklatja.
Csehorszagot az igeret Ildjenek mondjak; a nemeteket reszint Iiliszteusoknak, reszint palesztinaiaknak meg
moabitaknak nevezik. Volt egy harmadik sereg is, az orobitake, melynek vezere a straznicei Bedrik presbiter
volt, aki sokaig zaklatta Szileziat. A taboritak es az arvak egytt rohantak ra Ausztriara, es szorongattak Zwettlt,
majdnem harom napon at megszakitas nelkl ostromoltak. A varost Albert herceg erkezese szabaditotta Iel az
ostrom alol, aki az eretnekekkel csataba bocsatkozott, negy oran at valtozo szerencsevel kzdtt, ugy, hogy az
els sorban harcolok mindket reszen elestek, vegezetl az ellenseget kiszoritotta taborabol, az elveszitette a
szekereit, es elvonult. (55) Par nap mulva az a Prokop, akinek Kopasz volt a mellekneve, Retzet ostromolta meg.
Hattyu Bohuszlav nyillvestl sebeslve meghalt. Retzet, melyet egykor a raetusok epitettek, elIoglaljak,
rablassal, egetessel Ielemesztik, a lakossag kztt nagy meszarlast csapnak. A magdeburgi vargroIot, aki a
varost birtokolta, rabkent vittek Pragaba, es eletet a brtnben Iejezte be.
Mialatt mindez ekkeppen trtent, Zsigmond csaszar, akit az atyai es si cseh kiralysag elvesztese nagyon
Iajdalmasan erintett, orszaggylest hirdetett, es Csehorszag Iejedelmeit Pozsonyba hivta ssze, mely szinte
Magyarorszag es Ausztria hataran Iekszik. Ezek sszegylekezve a varos eltt vertek tanyat, hogy ne lepjenek
be oda. Zsigmond kiment hozzajuk, szonoklatot tartott, melyben sokat beszelt a jogairol, es kiIejtette, hogy az
ellene Iolytatott haboru igazsagtalan. (60) Megigerte, hogy ha netalan volna valami, ami a nep lelket a kiraly
iranti hsegtl elidegeniti, azt megsznteti, s a jvben mindenkinek josagos es szelid kiralya lesz. Erre azok azt
mondtak, hogy a lazadas oka a romai egyhaz, melynek dntese nyoman ket igazsagtalanul eretnekkent
kiatkoztak; az imenti haborusag azert trt ki, mert a csehek meg akarjak oltalmazni a becsletket. Zsigmond
joindulattal valaszolt, Ielajanlotta, hogy egyetemes zsinatot hiv ssze, amelyen artatlansagukat es tanaikat
megvedelmezhetik. Ezek azonban, akik hozzaszoktak, hogy az eIIeleket ne vitaval, hanem Iegyverrel dntsek el,
nem akartak, hogy az ervek korlatai kze szoritsak ket, es a targyalast Ielbeszakitva eltavoztak.
Miutan Marton Ipap megertette, hogy ez az eretnekseg naprol napra egyre jobban elharapodzik, ugy dnttt,
hogy haladektalanul a kereszteny vallas vedelmere siet. (65) A winchesteri biborost, aki Britannia kiralyi
trzsebl szarmazott, teljhatalommal Germaniaba kldte, utasitotta, hogy a szomszedos nemzeteket mindenestl
inditsa Csehorszagra, meghagyta neki, hogy tekintelyevel tamogassa Zsigmondot, amiben csak lehet, hogy ezt
az eretnekseget kiirthassak. Harom hadsereg allt Iel; az elsben Szaszorszag Iejedelmei szolgaltak meg az
ugynevezett tavi varosok, a masodikban a Irankok a brandenburgi herceggel, a harmadikban Otto trieri ersek a
rajnaiakkal. Tovabba bajorok es svabok, akik benyomultak az erdbe, es Mzsenel vertek tabort, melyet az elz
ejjelen a klenovi Przibik, az eretnekek vezere, kiragadott a hivk kezebl; azonban az ellenseg kzeledesetl
megijedtek, otthagytak azt, es gyorsan Tachovba huzodtak, ahol rseg Iedezete alatt a hadigepeket elhelyeztek.
Aztan a csehek kzeledesenek kelt hire, mire mindahanyan megIutottak, sem a szegyen, sem a biboros nem
tudta ket Ieltartoztatni; az eretnek tamado hatulrol Ienyegette ket, ezert minden Ilszerelesket otthagytak.
(70) Ez a diadal batorsaggal tlttte el az ellenseget, Meissenre rontott, es mindent Ieldult. Amikor
keresztlvonultak a Irank videken, a bambergiek es a nrnbergiek nagy summaval vasaroltak meg tlk Ildjk
sertetlenseget.
Zsigmond erteslt a balul vegzdtt vallalkozasrol, de meg mindig nem akart meghatralni a balszerencse eltt,
Nrnbergbe sietett, es a Iejedelmektl uj segelyhadat szerzett. Marton Julian biborost kldte legatuskent
Germaniaba, ezt a blcs es becsletes embert, hogy a bazeli zsinaton a papa kepeben elnkljn, es a csehek
ellen sereget szervezzen. Ez Nrnbergben talalkozott a csaszarral, es vele egytt hatalmas hadi vallalatot terveit
ki; a napot julius nyolcadik kalendajara tztek ki. A hadvezetest Frigyes brandenburgi Iejedelemre biztak, azzal,
hogy a Teplice Iele vezet uton nyomuljon Csehorszagba. (75) Albert, Ausztria hercege, a bajor KristoI es
Frigyes, Szaszorszag Iejedelme azt az utasitast kapta, hogy a papai legatussal egytt Morvaorszagon keresztl
359
vegye utjat Csehorszagba. Rajtuk kivl reszt vettek a wrzburgi, a bambergi, a mnsteri pspkk, az isteni
Gyrgyrl nevezett svab liga, a csaszari varosok es Mainz, Trier, Kln pspkeinek segedcsapatai. A
tartomanyokbol is sokan jttek az eretnekek ellen inditott kegyes expediciora. A tudositasok szerint lovas volt
negyvenezer, gyalogos valamivel kevesebb. Az indulast augusztus kalendajara halasztottak, s ekkor vegre terv
szerint valamennyien rarontanak Csehorszagra. Szamtalan eretnek Ialut Ielgyujtanak, sok mezvarost
kirabolnak, IerIiakat, nket ldsve garazdalkodnak; nem a kapzsisag, hanem a kegyetlenseg nyomat hagyjak
maguk mgtt mindentt. (80) Az orszag szelein tombolnak, de Csehorszagba nem mernek behatolni. A csehek
viszont, akik ertesltek a rendkivli erej ellenseg megjeleneserl, a hivk Ialvait, varoskait romboljak, es senkit
sem hagynak eletben. Az arvak elIoglaljak Silberberget, a varos lakoit egy szalig lelik. A csehek kzeledesenek
hallatara, akar arulas, akar esztelen gyavasag volt ez, a nemeteket akkora Ielelem szallta meg, hogy sem a
szegyenerzet, sem a gyalazattol valo Ielelem, sem a papai legatus szava nem tudta visszatartani ket a Iutastol.
Mihelyt meghallottak, hogy az ellenseg kzeleg (jollehet az meg Iel sem tnt a szemhataron), meneklni
kezdtek, elhajigaltak a Iegyvert, Iejveszett sietseggel szetszortak a malhat a Csehorszagot borito erdkben, pont
ugy, mintha az ellenseg a nyakukon volna. Amikor az eretnekek erteslnek arrol, hogy a nemetek hatat
Iorditottak, menekleskbl roppant batorsagot meritenek, teljes erbl ldzbe veszik ket, a Ilszereles
sszegyjtesebl meggazdagodnak, es knny, vertelen diadalt aratnak. Albert, mihelyt meghallja, hogy a
biboros a tbbi szvetsegessel megtamadta Csehorszagot, maga is elindul Morvaorszagbol. (85) Ostrom ala
veszi Pilzent, de a szvetsegesek meneklesenek hirere visszavonul Morvaorszagba; ez igen sulyos kart okozott
nmaganak azzal, hogy meg mindig nem akart engedelmeskedni Zsigmondnak, az tudniillik atadta Albertnek.
Ez pedig ellenseg modjara szaguldott keresztl rajta, tzzel-vassal elpusztitott vagy tszaz Ialut, szamos
kzseget Ieldult, lerombolt, ldste a tartomanybelieket, es ezzel rakenyszeritette Morvaorszagot arra, hogy
engedelmeskedjek akaratanak, az igaz hitrl pedig ugy gondolkozzek, ahogy a kszbn allo zsinat hataroz.
Ezutan Julian Ipap elnkletevel sszel Bazelben az egyetemes zsinat.
Zsigmond, aki ez id alatt Nrnbergben tartozkodott, ahonnan a papai kldtt vezetesevel a nemetek
Csehorszagra tamadtak, italiai utazasra keszlt. A cseh elkelknek es tisztviselknek megirta, hogy Romaba
megy a csaszari korona vegett, hogy atvegye a romai csaszari jelvenyeket, mert az dvsseg
ezernegyszaztizedik esztendejeben trvenyesen csaszarra valasztottak. (90) A csehek szamara sem elnytelen,
ha nem kiralyuk, hanem Ielseges csaszaruk lesz, es az Iogja ket kormanyozni, dicssegk ezaltal csak regbl.
Biztatja ket, hogy vegyenek reszt a mar megnyitott zsinaton, ne akarjanak okosabbak lenni a romai egyhaz
tanitasainal; tanaikat ismertessek es vitassak meg a szentseges testlettel, es ne partoljanak el az igaz vallastol;
szakadas nelkl rizzek szamara a testveri, atyai, si kiralysagot, mig Italiabol visszater. St, a zsinat is irt a
cseheknek, kerve, hogy kldjenek kveteket. Az arvak a taboritak es a kznep tiltakozasa ellenere igen tisztes
kldttseget menesztettek a zsinatra, melyhez haromszaz tagu lovassag csatlakozott. Kvet volt Kostka Vilmos,
a Kopasz melleknev Prokop, Rokycana Janos, Biskupec Miklos taborita pap es a jegyzekek ravasz
ertelmezesevel Ielkeszlt angol Peter. (95) Amikor megerkeztek Bazelbe, bebocsatottak ket a szent
gylekezetbe, az apostoli legatus joindulatu szavakkal Iogadta ket, es szamos ervvel sztkelte a
kijozanodasra. Ezek pedig negy cikkelyt terjesztettek a zsinat ele, az oltariszentseg kenyer es bor szine alatt valo
Ielvetelerl, a vilagi urasagrol, mely allaspontjuk szerint papok szamara tilos, az isteni ige szabad hirdeteserl,
es arrol, hogy a kzsseg ellen elkvetett bnt semmiIele cimen sem szabad eltrni. A csehek kzl
kivalasztottak negy tudost, az atyak kzl is ugyanennyit; tven napon at vitatkoztak. Mivel az alulmaradt
huszitak megatalkodott makacssagukban semmikeppen sem engedtek, az atyak ugy dntttek, hogy
beklekenyebben bannak velk. A zsinat kveteket kldtt Csehorszagba, nagy tudasu, a csehek
mesterkedeseibe alaposan beavatott IerIiakat, akik sok mindenrl targyaltak velk, mikzben hol a beke
remenye, hol a haboru rettegese villant Iel.
(100) E targyalasok kzben a taboritak es az arvak, illetve a Majnard vezette nemesseg kztt nezetelteres es
sulyos gyllkdes keletkezett. Ugyanis a Iurak meg a nemesek kijelentettek, hogy rajttek, milyen bajba
sodortak magukat, mert mig a kiraly uralmat elutasitottak, Kopasz Prokop szolgasagaba estek; ez hatalmaskodva
uralkodik, kenye szerint latja el tisztet, veti ki az adot, hajtja be a jarandosagot, tart sorozast, kedve szerint indit
haborut, itelkezik, bntet birsaggal es Ivesztessel, dnteseiben nem tr ellenkezest, rlt tleteit es kijelenteseit
trvenynek, rendeletnek tartja, a nemessegnek ugyanugy kell szolgalnia es engedelmeskednie neki, mint a
pornepnek; ennel semmi sem lehet rosszabb a cseh nemzet szamara. Ezert tehat ugy velekednek, hogy az
360
allamIorma helyreallitasa vegett orszaggylest kell sszehivni; Majnard azt javasolta, hogy ezen a nemesseg
soraibol valasszanak vezett, hogy a Iurak ne sajatithassak ki a hatalmat, emelle rendeljenek tanacsosokat,
tekintelyes IerIiakat, hogy csak megIontoltan cselekedhessek. Valamennyien az velemenye melle alltak;
megtettek vezetve Rosenberg Eleket, a Ielsegjelvenyeket kapta meg, a hatalom Majnard kezeben maradt.
(105) Amikor Prokop errl erteslt, azonnal polgarhaborura szolitotta az arvakat meg a taboritakat; a hivk altal
lakott Pilzen varos alatt vert tabort; aztan szoros ostromgyrvel vette krl. Ekzben Pragaban a nemesek meg
a taboritak es arvak kztt belhaboru tr ki. Majnard es Elek megszerzi a gyzelmet, az eretnekek partteset
megIekezi. Prokop tudomast szerez tarsai veresegerl, Ieloldja az ostromot, es Pragaba megy, ahol azonban
semmiIele meltanyos bekeIeltetelt sem hajlando elIogadni, hadrendbe all, de szerencsetlenl harcol. A taboritak
es arvak serege elhullott, maga Kis Prokop is ugyanezen vegzet aldozata lett. Egyesek azt beszelik, hogy a
veszedelmes eretneket Kostka lte meg, a diadal szerzjenek Majnardot tartjak. Mivel a hitetlen sokasagbol csak
ezret Iogtak el elve, Majnard javaslatara ezeket egy csrbe tereltek, azt Iegyveresekkel krlalltak, es csovat
vetve rajuk elegettek ket. (110) Igy bnhdtt tehat elIajzott babonasagaert az a pogany tmeg, amely
rksen taborban elt, minek kvetkezteben abrazata remiszten stet lett, szeme mint a sase, haja borzas,
szakalla hosszu, teste orias, vegtagjai bozontosak, bre durva, szine Iekete, mint a vas.
Ezalatt Zsigmond csaszar Visconti Flp penzevel es tamogatasaval bevonult Italiaba, es aztan eleg sok bajjal,
hosszasan elidzgetve nagy nehezen megerkezett Romaba, ahol Eugen Ipasztortol atvette a csaszari diszeket es
a koronat. Azonban Flp, aki Germaniabol odahivta t, nemsokara kezdett iranta ellenszenvvel viseltetni, mire
elhagyta Italiat, ami mint olvassuk az dvsseg 32. esztendejeben trtent ezernegyszaz Iltt. Az els
koronat Aachenben, a masodikat Milanoban kapta. Italiabol Bazel Iele vette az utjat, mert hallotta, hogy ott meg
mindig tart a zsinat. Amikor odaert, az atyak kztt dult a meghasonlas Eugen miatt; ezt a csaszari Ielseg
jelenlete es tekintelye eloszlatta. Aztan Csehorszag hatarara sietett, hogy megvizsgalja, mit lehet tenni a cseh
gyben. (115) Amikor SvabIld varosaba, a Duna tulpartjan Iekv Ulmba ert, oda, ahol a Lech Iolyo, mely a
svabokat a bajoroktol elvalasztja, belevegyl a Dunaba es elvesziti a nevet, erteslt a taboritak es arvak
veresegerl. A jo hirnek nagyon megrlt, azonnal kveteket kldtt Csehorszagba, hogy neveben dicserjek
meg a Iejedelmek blcsesseget, derekassagat, batorsagat, gratulaljanak az imenti dicsseges gyzelemhez, hogy
kiirtottak a pogany, szentsegtr, kegyetlen embereket, amivel a josagos es mindenhato Krisztus legnagyobb
kegyelmet erdemeltek ki, eltiporva az igaz hit ellensegeit; biztassak tehat ket, hogy ki-ki tehetsege szerint
apolja a kznyugalmat az orszagban, es ha maradt volna meg valami haborus tzIeszek, azt tapossa el; rizzek
meg a megszletett beket, mert nincs annal kedvesebb az istennek, hasznosabb az allamnak, es vegezetl
ismerjek el t kiralynak, mint Iivere utodat, az atyai es si kiralysag rkset, ahogy a nemzetek joga
parancsolja, es vegyek jo szivvel, hogy a kiralyuk. A csehek szivesen Iogadtak a kveteket, nagy tisztelettel
tartottak ket. Bejelentettek, hogy kereset teljesitik, ezert a nemesseg hamarosan nagy tmegben jarult ele
Regensburgnal, ahol romai csaszarkent es sajat kiralyakent dvzlte. (120) Csapek es Rokycana meg a
Pragaban tartozkodo bazeli kldttseg kln megjelent eltte, es beszamolt arrol, hogy a vallas dolgaban kezd
kialakulni az egyetertes, mire helyesleset Iejezte ki, es megparancsolta, hogy tartsanak meg mindent a
megallapodas szerint. Majd a magyarok srgetesere lehajozott a Dunan elszr Pozsonyba, onnan Budara, ahol
Iigyelmet a helyzet rendezesere Iorditotta. Szamos rendeletet, klnbz trvenyeket adott ki, sok pert es vitat
elintezett a nemesek kztt, civakodasokat simitott el, helyreallitotta az orszagban a nyugalmat. Mieltt azonban
tovabbmennenk, es elbeszelnenk, hogy mit vegzett a csehekkel, eladasunknak ki kell ternie nehany eddig
mellztt dologra. A cseh haboru es az eretnek szekta messze teritett minket a magyarok trtenetetl, de mert
nem akartuk Ielbeszakitani e rendkivl erdekes dolgok ismerteteset, nem kanyarodhattunk vissza Ielvett
targyunkhoz, a magyar trtenelemhez. (125) Ezert ugy gondoljuk, hogy most a bosnyak haborurol kell rendben
beszamolnunk, mely valamivel a konstanzi zsinat sszehivasa eltt trt ki.
Az dvsseg ezernegyszaz Iltti tizentdik eveben Hervoja, Spalato Iejedelme, aki mindaddig minden
tekintetben h szolgaja volt Zsigmondnak, nem tudom, milyen vakmersegtl elragadtatva, elpartolt a kiraly
hsegerl. Hogy arulasat biztosabban vegbevigye es Iedezze, a trkkkel szvetseget kttt, sok lovascsapatot
es gyalogosszazadot hozott tlk, hogy sikeresebben tudjon portyazni, mindenIele rabolni, Ialvakat, varosokat
Iosztogatni. A zsivany batorsagat nvelte a kiraly tavollete, aki a konstanzi zsinat megnyitasa vegett elutazott,
hogy a Csehorszagban tamadt eretnekseget megIekezze, eljarjon a romai csaszari korona Ielvetele gyeben,
lecsendesitse az isten egyhazaban keletkezett meghasonlasokat es partoskodasokat. A Iurak, akikre kiralyi
361
meghatalmazas alapjan Magyarorszag gondviselese harult, meghkkennek a bosnyakok lazadasan, es
gondoskodniuk kell az allam es a szvetsegesek bantatlansagarol. (130) A Pannoniak kapitanyai azonnal
sorozast tartanak, csapatokat es segelyhadakat gyjtenek, a lovashadtest elere szabalyszeren kinevezik Garai
Janost, Maroti Janost, valamint Csupor Palt, a tartomany elljarojat; az egyes csapatok parancsnoksagat mas
nemesek kapjak. Ezek elegge nepes sereget vezetnek a bosnyakok Ildjere. A trk segitseggel tamogatott
ellenIel meginditja a sereget velk szemben. Az tkzetbe mindket Iel batran bocsatkozik, ki-ki bizik a sajat
erejeben, es sszecsapnak. Sokaig egyenl eselyekkel harcolnak, egyIorma kitartassal csataznak, mindket reszen
nagy sokasag esik el. A bosnyakok tartanak attol, hogy esetleg alulmaradnak a magyarokkal szemben, ezert cselt
eszeinek ki, a krnyez hegygerincekre Ielkldenek egy csomo embert azzal a Ieladattal, hogy kialtozzak azt,
hogy a heves csataban a magyarok megIutottak, aztan a hegyek kzl rohanjanak ki az ellensegre, ujitsak meg a
kzdelmet, es ijesszenek ra a remhirrel az ellenIelre. A csel sikerl; amikor ezek eszreveszik, hogy az veik
kezdenek Iaradni, a megallapodas ertelmeben kialtozassal biztatjak ket, hogy tartsanak ki allhatatosan, mert az
ellenseg hatat Iorditott. (135) A magyarok ostoban bedlnek, azt hiszik, hogy embereik megIutottak, elvesztik a
batorsagukat, es kezdenek lanyhulni a verekedesben. A rend sszezavarodik, egyesek helytallnak, masok hatat
Iorditanak; a pannonok dolga rosszra Iordul. Annal lelkesebben kzdenek a bosnyakok, szorongatjak a
megrendlt ellenseges Irontot, a csel visszaadja batorsagukat, erejket IelIrissitik a hegyrl leereszkedk, es mar
mindentt tik-vagjak a magyart. Kegyetlen meszarlas kerekedik, a nagy zrzavarban elhagyjak a tabort, mely
szinte teljes Ilszerelesevel egytt az ellenseg kezere kerl; Magyarorszag Iejedelmei kzl sok elesik, sok
Iogsagba jut. Garai Janos es Maroti Janos rabba lesz, k ugyanis nem akarnak szegyenszemre meghatralni, de
miutan egypar tamadot lekaszabolnak, vegl bekeritik ket, mire megadjak magukat. (140) Garai sok id mulva,
hogy a nehez Iogsagbol kivaltotta magat, sulyos bilincseit, amelyeket elhozott magaval, elvitte Bata csodatev,
az oltariszentseg vedelme ala szentelt templomaba, es Iogadalma teljesitesel Ielakasztotta annak kapujara; azok
meg ma is ott lathatok az isten csodateteleinek mas bizonysagai kztt. Maroti visszautasitotta a menekles
lehetseget, es azt rengeteg penzzel vasarolta meg az ellensegtl. Csupor Pal hasonlokeppen esett Iogsagba,
azonban kegyetlenebb ellenIelet talalt, mert Hervoja marhabrbe varratta t, es a Iolyoba dobatta e szavakkal:
Te, aki annak idejen emberi alakban marha modjara bgtel, viseld most a marha hangjaval egytt klsejet is.
Ugyanis ez a Iejedelem abrazatat es viselkedeset tekintve a marhara hasonlitott, Pal pedig a kiralyi palotaban
treIabol gyakran bgessel ksznttte t, amiert ez nagyon meggyllte, es most, alkalom adodvan a bosszura,
ilyen kegyetlenl bntette meg.
Ezekben az idkben a havasalIldi reszekre is gyakran kellett hadat vezetni, mert az olahok sokszor Iellazadtak,
es a boszniai vereseg utan most errl kell beszamolnunk. Zsigmond e tartomany kapitanysagat Losonci Istvanra
bizta, es a kiraly tavolleteben itt is lazadas trt ki. (145) Oka az olahok ket Iejedelme volt; az egyiket Dannak, a
masikat Mercsenek hivtak, egy nemzetsegbl szarmaztak. Az uralomvagy vetelkedest tamasztott; Dan ugy latta,
hogy ereje kevesebb, mire meggondolatlanul trk segitsegert Iolyamodott, es knnyen kieszkzlte a kert
segedcsapatokat, mert a trkk ezt a legjobb alkalomnak talaltak arra, hogy Daciat elIoglaljak, igy tehat
pogany csapatokat hozott, hogy gyllt rokonat kiebrudalja az orszagbol. Mercse Zsigmond segitseget kerte,
mert meg akarta akadalyozni, hogy a trkk elarasszak Daciat, es hogy az ocsmany nepseg tamogatasaval
elkergessek t az orszagbol. A kiraly odakldte Losoncit, akire rabizta a tartomany Iltti hatalmat. Ez Ieltlti a
legioit, es megtamadja az ellenseget. Amikor azonban ahhoz latotavolsagba erkezik a taborral, latja, hogy a
trkk es olahok tbben vannak, megis bizik katonai batorsagaban, es nem is meri elodazni az sszecsapast.
(150) Masnap csataba bocsatkozott az ellenseggel, sokaig Iolyt a veres viadal, es mindket Iel eltt Iel-Ielcsillant
a gyzelem remenye, amikor a csata heveben Losonci halalos sebet kapott, es elesett. A vezer halala
megrenditette a legiok batorsagat; soraik hirtelen meginogtak, es Iutasra Iogtak a dolgot, a tbbiek is
szetugrottak, otthagytak a tabort meg a poggyaszt, aztan menekles kzben reszint elhullottak, reszint Iogsagba
estek; a nagy veresegbl kevesen menekltek meg.
Nem lehet azonban hallgatassal mellzni azt a hihetetlen csodat, amely kevessel utobb esett. Ket vagy harom ev
mulva tbben ellatogattak arra a mezre, melyrl azt beszeltek, hogy ott esett ez a vereseg, megneztek a magas
hullahegyeket, es a csontok kzl Ielszallo hangra lettek Iigyelmesek, mely a megvalto Jezus Krisztus es az
isteni szz Maria aldott nevet zengte. Ez Ielelemmel vegyes amulattal tlttt el mindenkit; a szavak elhaltak,
majd valamivel kesbb ismet Ilcsendltek, kisse nehezebben kiveheten. Borzongo kivancsisagtol hajtva
kerestek a csontok kztt a hang Iorrasat, es a tetemek kzt rabukkantak egy beszel koponyara. (155) Ez
362
eszrevette a krltte jaro embereket, es rajuk szolt: Mit acsorogtok itt, bamesz emberek? Kereszteny vagyok,
allhatatos rajongoja a hatalmas anyanak, az isteni Marianak, es e csataban aldozas, gyonas nelkl estem el. A
hatalmas istenn, akinek oltalmaban az eletem leeltem, nem engedi, hogy rkke bnhdjem; ezert
beszelkepessegemet mindeddig megtartotta, hogy vetkeimet megvallhassam, es az apostoli szentsegekkel
rendben megtisztithassam a lelkemet, kerlek hat, kldjetek papot, aki gyonasomat meghallgatja, es Ieloldoz.
Arra a kerdesre, hogy mivel erdemelte ki e jotetemenyt az istenntl, azt valaszolta, hogy eleteben az
szellemet tisztelte elssorban, evi het nnepet a legnagyobb alazattal meglte, ahitattal bjtlt, csak kenyeret es
vizet Iogyasztott, a misen buzgon reszt vett, es lelkenek minden tehetseget ennek az istensegnek ajanlotta Iel. A
kzeli Ialubol papot hoztak, a halott Ieje a gyonast rendben elvegezte, minden vetkeert Ieloldozast nyert, Ilvette
az utolso kenetet, majd nyomban elhallgatott, es rkre megbekelt.
A havaselviek ellen kesbb tbb mas haboru is Iolyt, kedvezbb szerencsevel, de igazan emlekezetes ez a
hirhedt vereseg maradt. (160) Mysia kenyurainak arulasa es szvetsege segitette a trkket, hogy tamadjak a
Duna menti videket, es elssorban a Temeskzt, hajtotta ket a zsakmany utani ehseg es a Ild termekenysege,
miert is keptelenek voltak megtartoztatni magukat a tartomany zaklatasatol. Ha epp ez id tajt nem lep a szinre
Miklos, Macedoniai Peter Iia, bizony, rvid nap alatt vegk lett volna a mysiaiaknak. De a hadban sereny es
bator volt, testi-lelki erenyekben kitn, megIontolt mvesze a strategianak, es jocskan trlesztett az egykor
szerencsetlenl sikerlt hadjaratert, ketszer okozott a trknek emlekezetes vereseget, megIosztotta malhajatol,
kiverte a taborabol. Ebben az idben els Mahomet, a trkk tdik csaszara szerezte meg a hatalmat, miutan
Iivereit eltette lab alol; minden varakozason Iell kiterjesztette a birodalmat, mert korunk nem latott hozza
hasonlot igazsagossagban, ravaszsagban, hadtudomanyban; elIoglalta Mysianak azt a reszet, amelyet
Fels-Bosznianak mondunk, az uj tartomany elere egy alacsony nembl szletett kiskiralyt allitott, akit Ikacsnak
neveztek. Ez IelIuvalkodott a kiralyi cimtl, es a szomszedokat krs-krl rablasokkal es sulyos haborukkal
kezdte zaklatni; hatalmas lovassaggal rohamozott, mindenhonnan elhajtotta a barmokat es az embereket,
kegyetlen sztntl hajszoltatva tzzel-vassal pusztitott mindent. (165) Emberek tmege volt kenytelen
elmeneklni a Ialvakbol es a kellkeppen meg nem erditett varoskakbol, nem trhette sokaig a bsz ellenseg
vakmerseget es szerte tombolo kegyetlenseget; tudta ugyan jol, hogy sokkal gyengebb annal, megis
Ielhaboritotta ez a vadsag, es gylevesz sereget toborzott ssze. Csak kzlegeny es parasztnep katonaskodott
alatta; ahonnan csak lehetett, segitseget gyjttt, Zsigmond kiralytol is kieszkzlt egypar szakaszt meg valami
csekely lovassagot, amely a tartomanyban telelt, sszeverbuvalta a mezei sokasagot, hiszen mindenkinek
megvolt az oka arra, hogy hazaert es csaladjaert verekedjek. Es amikor ugy gondolja, hogy mar van akkora
serege, barmilyen is az, amekkora az ellenseg visszaszoritasahoz elegend, megtamadja a kobor trkket.
Amikor Ikacs eszreveszi, hogy itt az ellen, Ielallitja a hadrendet, es Iegyvert szgezve ellene indul. De bizony
sem kerli a harcot, mert roppant batorsag es bosszuvagy ingerli az sszecsapasra. Tehat nagy hevvel es egyenl
dhvel rontanak egymasnak, veres verekedesbe kezdenek. Ikacs eszreveszi Miklost, akit az ellenseg vezerenek
tart, mint ahogy az is, es vagtato lovan egyenest ra ront. (170) Miklos nem ter ki az ellenIel ell, hanem parbajba
bocsatkozik vele, hiszen ez a leghbb vagya. Elreszegzett landzsaja az els sszecsapasban sulyos sebet ejtve
atdIi es lovarol letaszitja a trkt, maga is lecsuszik, labat annak torkara teszi, es mit sem trdve a
rimankodassal, keresztldIi a Ildn hevert. A trk sereg vezere halalat latva meneklni kezd, a magyarok
kergetik, Iutas kzben sokat meglnek, sok az ldzestl kiIaradva rabul esik. Miklos a jeles gyzelem utan
gazdag zsakmanyt kldtt Zsigmondnak. A trk zaszlokat es a zsakmanyolt Ilszerelest elkldtek a romai
csaszarnak; sajat sereget es a jobbagytmeget az ellensegtl szerzett dus preda gazdagitotta. Nem sokkal kesbb,
amikor a trkk megint betrtek Mysiaba, bizony, megint hasonlo vereseget es kart szenvedtek el Miklos
hadnagytol. (175) Ugy emlekeznek, hogy amikor rajtt, hogy ereje csekelyebb a tamado trkkenel,
ravaszsaggal vivta ki a gyzelmet. Elszr is sszeszed annyi katonat, amennyit lehet; de midn latja, hogy
emberei csekely szama miatt nem Iordulhat szembe az ellennel, a Iortelytol es az alkalomtol ker segitseget;
tudja, hogy a Ialvakban es kzsegekben hatalmas csorda van, megparancsolja a parasztoknak, hogy
mindannyian ljenek Il a marhakra, kiadja az utasitast, hogy a Iegyverk mellett Iogjak meg a kolompokat meg
a tlkket is, es mihelyt az tkzetre sor kerl, csapjanak hatalmas zenebonat. Aztan a kvetkez ejjelen, a
harmadik rseg alatt megrohanja a trkket; az elvonalban csekely seregevel rohamoz, oldalrol a marhakon
kucorgo paraszti tmeg, a megbeszeles szerint ektelen ricsaj kerekedik, a kolompok krs-krl zengnek. A
trkk azt hiszik, hogy a pannonok merhetetlen sereggel keritettek be ket, azt sem tudjak, mihez Iogjanak,
363
megzavarodnak mind, nehanyan batorsagra kapva szembeIordulnak az ellenseggel, de elesnek, masok Iutasnak
erednek, es szerteszaladnak; a vezer parancsara e nagy IelIordulasban senki sem hederit. (180) Miklos a maga
negyszgbe allitott hadoszlopaval az ellenseg kze nyomul, rengeteg ellenseges vert ont; hogy a koromstet
ejszakaban vei meg tudjak klnbztetni magukat az ellensegtl, a Krisztus es Szent Mihaly jelszot kialtozzak.
A trkk elveszitettek taborukat es hadiIelszerelesket, irgalmatlan vereseget szenvedtek. Miklos es a
parasztsereg zsakmannyal rakottan, ujjongva ment haza.
Zsigmond ezutan harmincnegy evig uralkodott szerte Magyarorszagon, batyja letetele utan kormanyzokent
viselte Csehorszag kiralysagat. Vencel halala utan az ur megtesteslesenek ezer Iltti negyszazhuszadik eveben
megkoronaztak a cseh koronaval. Ugy emlekeznek ra, hogy eredend becsletesseggel es arado josaggal elt;
nemcsak a nemesseggel, hanem a kzneppel szemben is jotekonysagot gyakorolt. (185) Egykeppen szerette a
nemeseket meg a nemteleneket, es sorsuk allapotan meg mindenki varakozasan tul is becslte ket.
Magyarorszagon igen sok embert adomanyozott meg varosokkal, mezvarosokkal, hatalmas uradalmakkal.
Sokaknak olykor meggondolatlanul is merteken Iell osztogatott tisztsegeket. A Palociak es a Rozgonyiak
csaladjat szamos javadalommal gazdagitotta. EzenIell sok megtiszteltetesben reszesitette Orszag Mihaly nador
hajdan nemes csaladjat is. Az altala rendkivl kedvelt Ozorai Pipo gyermek nelkl halt meg. Ez a Iirenzei Flp
reszint a kiraly, reszint a sajat erdemei Iolytan roppant hatalomra tett szert. Szamos meltosaggal tisztelte meg t,
aki Zsigmond jogara es zaszlaja alatt husz alkalommal verte meg a trkt. Hogy hanyat emelt Il ismeretlen es
paraszti nemzetsegbl, azt halatlan munka volna Ielsorolni. Zsigmond udvaranak Ienyet senki sem tudta elegge
csodalni, hiszen Iejedelmekkel tndklt szakadatlanul, mert a jeles IerIiak Europa minden tajarol ugy
znlttek oda, mintha itt lett volna az arisztokracia otthona. (190) E csaszar hire Hispania legtavolabbi
hatarairol sok embert vonzott a Pannoniakba. Zsigmond nevenek hallatara utazott Magyarorszagra Luzitania
kiralyanak a Iia. Azt mondjak, hogy a Ielseg visszatartotta t, arra kesztette, hogy itt tltse a telet, es amikor a
Dunan beallt a jeg, hogy trelmesen trte a terhelt szekerek meg a gyalogosok atkeleset, ez mint valami csodarol
szamolt be errl az apjanak es Hispania tartomanyurainak. Aztan, amikor az els alkalmas id beksznttt,
elbocsatast eszkzlt ki, a csaszar nagyvonaluan megajandekozta, es szamos megtiszteltetessel elhalmozva
hazabocsatotta. Meglatogatta udvarat Gyrgy is, Fels-Mysia Iejedelme, akit despotanak neveznek. Ezt
Zsigmond jotekonysaga lenygzte, es rk hsege zalogakent, mint valami biztos kezest, nkent adomanyul
adta a csaszarnak a Duna es a Szava talalkozasanal Iekv SzekesIejervart|!|, ahol egykor Taurinum allt, mely az
egyetlen bastya Mysiaban es Magyarorszagnak a trkre nez videken. O viszont, hogy ne maradjon el mgtte
a jotetemenyben, atengedte neki az orszagban Zalankemen, Becse, Klpeny, Vilagos, Tokaj, Munkacs, Tallya,
Regec varat, Szatmar, Bszrmeny, Debrecen, Tur, Varsany mezvarost es tbb mast is, Budan pedig nehany
nagyszer epletet, amelyet Iejedelmi palota gyanant hasznalhatott.
(195) Mig ez a tevekeny Iejedelem a kereszteny kzssegben akkor mar reg huzodo szakadas Ielszamolasan, az
eretnekek tanainak kiirtasan, Csehorszag megbekeltetesen, a korona megszerzesen buzgolkodott, tavolleteben
egynemelyek gazsaga lazadasokat keltett, melyeket az orszag kapitanyai nem egyknnyen tudtak lecsillapitani.
Azt mondjak, hogy egy bizonyos, hitvany nemzetsegbl, szegeny sorbol szletett Balazs a csaszar tavolletebl
akkora batorsagot meritett, hogy bnzkbl sereget verbuvalt, amelyet kzkatonakkal Ieltlttt, ejszaka titkon
benyomult Nagyszombatba, magyar es cseh katonaival legyilkolt egy sereg polgart, es a varost a hatalmaba
hajtotta, igy Nagyszombat megszerzesevel alkalmas tamaszpontot szerzett maganak a krnyekbeliek elleni
tamadashoz, majd szelteben-hosszaban ldklessel, rablassal, gyujtogatassal, zavargassal zaklatta
Fels-Magyarorszag egesz videket, mely Ausztria es Morvaorszag Iele rug, pusztitassal es rettegessel tlttte be
azt az egesz Ildet a Dunaig, amelyet Matyusrol neveznek, es e vesz meg nagyobb terleten dhngtt volna, ha
a nemesek sokasaga sszeszaladva hevenyeszett sereggel ellene nem all. Amikor ez megtudta, hogy a nemesek
az vakmersegenek a megIekezesere Ilkeltek, ovatosabba valt; bekektesrl kezdett targyalni; egyezseget
ktttek azzal a Ieltetellel, hogy ez a kegyetlen lator a nemesek beleegyezesevel nyugton birtokolhatja, amit
megszerzett.
Nem sok idvel ezeltt Magyarorszagon paraszthaboru is tamadt, semmivel sem kisebb, mint a rabszolgak es a
szvetsegesek haboruja volt; ez idben elszortan zajlott le. Erdelyben Antal szitott lazadast, aki tekintelyes
parasztsereget gyjttt, es azzal az rggyel partolt el a kiralytol, hogy le akarja vetni a szolgasagot, aztan
sereget a varosok ellen inditotta, amelyek e lazadast eliteltek; az ellenallo nemesseget tkzetben szetzuzta,
364
sokat meglt; a Ialvakat es kzsegeket, amelyek nem akartak engedelmeskedni neki, lerombolta, tzzel-vassal
pusztitotta. (200) A pogany cscselek sok Iurat Ielkoncolt, aki Antal partjat nem kivanta kvetni, sokat
bilincsbe vert, az sszegylt zsakmanyt Iejenkent elosztotta, igy az ujszer szabadsag cimen Antal zsarnoki
hatalmat teremtett maganak. Ugyanerre mereszkedett egy parasztember, Marton, abban a tartomanyban, amelyet
Nyirnek es Szamoskznek neveznek, tudniillik lazadast szitva hadrendbe allitott parasztsereggel
szelteben-hosszaban grasszalt, Ialu- es varosszerte iszonyu veszedelmet vitt a nemessegre. Ha a tartomanyi
kapitanyok hevenyeben sszeszedett csapatai szembe nem szallnak e vesszel, az orszagot minden bizonnyal
altalanos lazongas razta volna szet. Mindkettt kln-kln vertek le csataban, a lazadas szitoit megltek, a
paraszttmegbl nemelyeket szemk, nagy reszt orruk, masokat Ilk vagy eppen ajkuk vesztevel bntettek,
voltak, akik levagott kezkkel Iizettek, hogy mindazok, akik ez aljas bnben vetkeztek, utalatos sebkkel
mindentt hirdessek ezt. Mindabbol, amit elmondtunk, knnyen meg lehet erteni, hogy micsoda veszedelmek es
gondok gytrtek a csaszart.
(205) Most arra int az id, hogy rviden leirjuk, mi modon kezdett Zsigmond idejeben hanyatlani Dalmacia
gye, es hogyan kerlt a velencesek birtokaba. Amikor ezek Laszlotol, Apulia kiralyatol megkaptak Zarat,
melyet Ildjevel es tartozekaival egytt szazezer aranyert vasaroltak meg mint k allitjak , igyekezetket a
dalmat partvidek tbbi reszenek a visszaszerzesere Iorditottak. A nepet alattomban elpartolasra bujtogattak,
mindenIele szortak a viszaly magvait, izgattak az erdekcsoportokat, igergetessel krnyekeztek a nemesseget,
klnIele machinaciokkal megingattak az emberek erzelmeit, az ingadozokat pedig maguk melle vontak. Ennek
kvetkezteben a sebenicoiakat nemsokara bels szethuzas kezdte marcangolni; a varosban ket part alakult ki,
egyik a nemessege, masik a plebejusoke. A nemesek a velencesekhez huztak, a tbbiek kitartottak a pannonok
hsegen. Amikor a tmeg azt eszleli, hogy a nemesseg elpartolt a pannonoktol, rgtn kitr a zendles,
Iegyverre kel ellene, sokukat legyilkolja, kikergeti a varosbol, es kezebe veszi a kzigazgatast. (210) Az elztt
elkelsegek a veleneesek segitsegeert Iolyamodnak, megadjak magukat nekik, es a tanacstol tamogatast
knyrgnek ki; a tanacs hatalomvagyaban szivesen megigeri ezt, es az els alkalommal Dalmaciaba kld negy
haromevezsoros galyat meg tven kisebb barkat. A sebenicoiak viszont egesz telen at srgettek a pannon
segitseget, es ers magyar rseggel raktak meg a varost. Amikor a velencesek nekilattak Sebenico ostromanak, a
polgarok a magyarokkal egytt kitrtek a varosbol, es ugy meghajtottak ket, hogy ha gyorsan vissza nem
huzodnak a hajokra, azon a napon vegk lett volna; igy is sokan elestek, akik a tengerpartra kimereszkedtek, es
Iel akartak hagni a Ialakra. Miutan rajttek, hogy Sebenicot nem lehet csekely keszlettel kiostromolni, azonnal
jeleztek a tanacsnak, hogy ide komolyabb erket kell kldeni, es szarazIldi csapatok nelkl keptelenseg
elIoglalni. Az atyak odakldtek Bucecarino Lajost, akinek megIelel csapatokat adtak, es olyan utasitast, hogy a
szarazIld es a tenger Iell minden erejevel vegye ostrom ala a varost. (215) Miutan odaerkezik, krlzarja a
varost, krs-krl elhelyezett strazsakkal elrekeszt minden bejaratot, meg tornyokat is allit, rallasokat helyez
ki, nehogy Iegyvert, segitseget, elelmiszert tudjanak bevinni. Mialatt a varost ez a kitarto ostrom gytri, a tanacs
kveteket kld Magyarorszagra, hogy beszeljek meg a dolgot Zsigmonddal. Barbo Janos es Mocenigo Tamas
volt a kvet; megerkezve Pannoniaba, sok napot tltttek vitatkozassal, hiszen nehez gyrl volt szo. Vegezetl,
mikor mindent meghanytak-vetettek, es egymas kztt semmire sem jutottak, a sebenicoi dolgot kzs
megegyezessel rabiztak Janos papara.
Mig mindez zajlott, a Scolariak csaladjabol szletett Iirenzei Pipot, akit Flpnek neveznk, Zsigmond tizezer
lovassal Italiaba kldte, hogy tamadja meg a velencei terletet. (220) Sokan arra gyanakodnak, hogy e haboru
oka a Iriulanok es a kranicok veszekedese volt, mert ezek kzl egyesek a velenceieknek, masok a pannonoknak
es az aquileiai patriarkanak akartak szolgalni. E vallalkozas oka ketsegkivl Dalmacia volt, ez kenyszeritette e
hadjaratra nemcsak Pipot, a legiok kapitanyat, hanem magat Zsigmond csaszart is. O ugyanis nem akarta
knnyeden odahagyni azt, amit aposa, Lajos, egykor annyi erIeszites es kltseg aran szerzett. Meltatlankodasat
Iokozta Zara Laszlo altal trtent eladasa es Sebenico ostroma. sztkelte a haborura Scala Brunorio, aki azt
remelte, hogy Zsigmond segitsegevel visszaszerzi atyai birtokat. Azt is hallottuk, hogy Maria, Zsigmond
Ielesege, Dalmaciaba ment, es szabaditotta Iel Sebenicot az ostrom alol; a lakosok a mi idnkben is
bizonygatjak, hogy a Sebenico kzeleben lev kolostort, vagyis vendegIogadot allitotta. (225) Amikor tehat
Zsigmond parancsara Pipo betrt Italiaba, Savorgnano Frigyes egesz partjaval egytt atallt a velencesekhez. Az
udineiek megadtak magukat a pannonoknak. Pipo birtokba vette Udinet, majd taboraval a trevisoiak terletere
vonult, a velenceiektl elragadta Serravallet, Bellunot, Feltret es Metat|?|. Szamos derek tettet hajtott itt vegre,
365
de a velencei arany megvesztegette t, elhagyta a tartomanyt, es visszavonult Magyarorszagra. Kapzsisaga
leleplezdven, mint mondjak, Zsigmond megparancsolta, hogy tltsenek aranyat a szajaba, es igy Iojtsak meg.
Amikor pedig rajtt, hogy kapitanyanak mohosaga miatt a gyzelmi sorozat Ielbeszakadt, ujjaszervezte a
hadsereget, es Italiaba vonult; leginkabb azt olvashatjuk, hogy ez a hadsereg negyvenezer emberbl allt, masok
sokkal kevesebbrl beszelnek. Elszr a krajnaiakra rontott. A velenceiek Malatesta Karolyt Iogadtak Iel, e b
tapasztalattal rendelkez, hadtudomanyban kivalo IerIit. (230) Feltre es Treviso krnyeken tbbszr
megtkztek, es olykor igen veres csatat vivtak. A magyarok bestialitasarol is tbb helyen emlites trtenik, hogy
tudniillik azoknak, akik a csata utan eletben maradtak, kinyomtak a szemket, vagy levagott kezzel eresztettek
el ket. A haboru e borzaszto barbarsaga miatt a tanacs ismet harom kvetet kldtt Zsigmondhoz; Foscari
Ferenc, Mocenigo Tamas es Cornaro Antal volt a megbizott, aki Pannonia kiralyaval t evre beket kttt.
Ez a nyugalom azonban nem tartott sokaig, mert Krajnaban megint haboru tamadt; okot az udineiek partja
szolgaltatott. A kranicok egesz terletet, amely a Livenza es a Timavo, valamint az Alpok es az Adriai-tenger
kzti Ildet Ioglalja magaban, Teck Lajos birtokolta, ez idben az aquileiai egyhaz Ipapja. (235) Lajos es az
udineiek kztt nezetelteres tamadt a szamzttek miatt, mert ezek vissza akartak telepiteni a varosba a
Savorgnano-part embereit, akik a multkori haboruban a velencesek melle alltak, miert is elveszitettek a
hazajukat, viszont ersen ellenezte ezt, es kijelentette, hogy semmikeppen sem jarul hozza; ebbl sulyos
viszaly tamadt. Kzben a velencesek elIoglaljak Sacilet. Lajos raebred, hogy nehez ellenIellel akadt dolga, es
Zsigmondhoz Iordul segitsegert. A velenceiek eszreveszik, hogy kitn alkalmuk nyilt a terlet elIoglalasara,
ezert minden lehet eszkzzel szitjak az ellentetet, a hozzajuk hajlo cividaleieket rmest szvetsegkbe
Iogadjak. Nem sokkal kesbb megerkezik Lajos a magyar segelycsapatokkal, mert negyezer pannont hoz
magaval, a kranicok kzl szamos zaszloaljat toboroz, meg eleg tekintelyes lovassagot is, majd elszr
Cividalenal ver tabort. Az oda behelyezett velencei rseggel alaposan megersitett varost ostrom ala veszi, a
krnyez Ildeket szelteben-hosszaban pusztitja, egeti, de aztan a tel szigora az ostrom Ieladasara kenyszeriti,
igy hadsereget Ieloszlatja, minden varosba rseget rak, maga pedig a segelycsapatokkal visszavonul
Magyarorszagra. (240) Ezen a telen a velenceiek visszaszereztek azokat a varosokat, amelyeket az elz
haboruban elveszitettek, elssorban Feltret es Bellunot Ioglaltak vissza, aztan megtamadtak a krajnaiak terletet,
akiket tbbnyire Iriulanoknak neveznek, legelszr megrohantak es leromboltak Pratot. A velencei sereget
Artois Flp, a sereny hadIi vezerelte; ugy velte, hogy ilyen nagy katonai siker birtokaban nem szabad
keslekednie, tehat megszallta Udinet, mert tbb ottani polgar, aki Savorgnano partjan allt, megigerte, hogy a
kvetkez ejszakan megnyitja a Cividale Iele nez kaput. A kapu a megegyezes szerint Ieltarult, a zrzavarban
benyomultak, de az sszeeskvesre Ieny derlt, es az sszeseregl polgarok visszaszoritottak a szamztteket.
Ezeket, akiket az ostoba vakmerseg elragadott, reszben megltek, reszben visszavertek. Az udineieket nehany
evig gytrte a haboru. Ezalatt a velenceiek hatalmukba keritettek a krajnaiak tbb varosat es Iemberet. Az
udineiek egy darabig vartak a Pannoniaban tanyazo aquileiai Lajost, de aztan lemondtak a segitsegrl, a
velencesek mesterkedese meggyzte ket, es kveteket kldtek hozzajuk, hogy megIelel Ielteteleket
dolgozzanak ki a megadashoz. (245) A velenceiekkel elkepzelesk szerint megegyeztek azzal az egy kiktessel,
hogy a szerzdes eletbe lepese utan Frigyest es parthiveit visszaIogadjak hazajukba es minden javukat
visszaadjak. A megallapodas szerint megktttek az alkut. Az udineiek megadasanak hallatara szamos krajnai
varos is elIogadta ugyanezt a Ieltetelt. Az aquileiai Lajos Ielhaborodott az udineiek elpartolasan, a Pannoniakbol
a noricusokon at ers pannon lovassaggal azonnal a kranicokra rontott. Elszr a hegyszorosban Iekv
ChiusaIortet vette be rohammal, letamadta Mutianumot|?|, kiostromolt nehany krnyekbeli varoskat. De a
velencei kzbelepes megallitotta gyzelmeiben. Zsigmondot ugyanis leIoglaltak a klnbz hadjaratok, es hol
a trkkkel, hol a csehekkel, hol mas nemzetekkel vivott haborut, ezert az italiai hadviselesrl kenytelen volt
lemondani. (250) Nem sok id mulva Lajos, Zsigmond segitsegevel, az elznel nem kisebb keszlettel
visszater a Iriuli Ildre. Beveszi elszr Manzant, aztan Rosazzot meg a tbbi kastelyt. Krajnaban kiujulvan a
haboru, a velenceiek szembeszallnak, elkergetik Lajost, aki az elelemhiany miatt nem tud tovabb hadakozni ott.
Vegtere is visszament Zsigmondhoz, es amikor a noricusok meg a pannonok kztt lazadast szitott, eletet
vesztette. Az aquileiai Ipap halalanak hirere a velencesek elIoglaltak a Iriuli terletet, mialatt Zsigmondot
klnIele haboruk ktttek le. Ennyi az, amit Zsigmondnak a velencesekkel viselt dolgairol olvastam, es amit
hallottam egy sereg magyartol, aki a Iriuli tajon at vonult Italiaba, es megvallotta, hogy ekzben jo nehany
levagott kez ellenseget latott. (255) Miutan egy-ket dolgot elbeszeltnk a magyar, dalmat es velencei
366
trtenelembl, a hatralevkben kvessk Zsigmondot.
Miutan tehat a csaszari koronat elnyerve mint Ientebb elbeszeltk visszatert Magyarorszagra, megbekeltette
a Pannoniakat, es uj trvenyeket hozott. Hogy a csehek joindulatat megnyerje, Iembereiket magahoz hivta
Magyarorszagra; azt mondjak, hogy SzekesIehervarott hatvanezer aranyat osztogatott szet kzttk. Emelle
merhetetlen tmeg szarvasmarhat adott. Kzlte velk, hogy mely napon megy majd Csehorszagba. Azutan
Csehorszag Iele vette az utjat, elment Iglauba, ahol orszaggylest tartott a cseheknek. Itt ujra megersitett
mindent, amit az igaz hit gyeben a bazeli zsinattal vegeztek. A zsinat megengedte a cseheknek es a morvaknak,
hogy az oltariszentseget kenyer es bor szine alatt vegyek, de minden masban ertsenek egyet a romai egyhazzal.
A bazeli zsinat a tekintetben is allast Ioglalt, hogy ez az isten akaratabol trtenik. Azt is kiktttek, hogy az
oltariszentsegben csak azok reszeslhetnek, akik jozan eszkn vannak, es azt teljes alazattal kerik; (260)
tovabba, hogy kiosztasakor a papok nyilvanosan intsek a nepet arra, hogy katolikushoz illen higgye el, hogy a
kenyer szine alatt Krisztusnak nemcsak a teste, a bor szine alatt nemcsak a vere rejtzik, hanem egyik is, masik
is mindkettt magaban Ioglalja. Zsigmond es a csehek mas bekeIeltetelekben is megegyeztek; az egyhazi
birtokok zalog cimen megmaradtak a Ioglaloknal, mig meghatarozott sszeggel ki nem valtjak azokat. A szent
zardaiktol megIosztott egyhazi IerIiak es nk, valamint a szamzttek szamara nem tettek lehetve a
visszaterest, Rokycananak megigertek a pragai egyhazmegye Ipapsagat. A cseh egyhazak Iltti hatalmat
mindenestl kivettek a romai papa kezebl. Miutan a megegyezes ertelmeben mindenben megallapodtak,
Zsigmond Iellt a csaszari tronra, melyet a piacon allitottak Iel, mellette allt veje, Albert, a Iurak nepes
gyrjeben es Rokycana negy lelkesszel, akikre a tbbiek Iltti hatalmat biztak, ez megIogadta, hogy minden
vallasi gyben teljes engedelmesseget tanusit a romai egyhaz irant. Masnap ugyanezen gylesben hasonlo
nnepelyesseggel az eretnekeket Ieloldoztak az atok es a tbbi papai bntetes alol, a zsinat kldttei bevezettek
ket a templomba, ahol mise kzben Rokycana nem Ieledkezve meg hamis hiterl, odahivott egy embert a
tmegbl, es a kehelybl kiszolgaltatta neki a szentseget. (265) Erre Palomar Janos, az egyik zsinati kvet,
kiabalni kezdett, hogy mas templomaban ezt nem teheti meg, meg akarta akadalyozni, az azonban kitartott a
szandeka mellett, nem trdtt a tilalommal, es az oltariszentseget kiosztotta annak az embernek. Ezert aztan kis
hijan az egesz megegyezes Istbe ment. A beket a megallapodasnak ama pontja mentette meg, amely szerint
egy-ket meghaborito miatt nem kell a letrejtt egyetertest Ielboritani.
Az isteni megvaltas ezer Iltti negyszazharminchatodik esztendejeben, szeptember kilencedik kalendajan, eme
gyek elrendezese utan, Zsigmondot, akit nemreg a csehek ellensegenek, az Antikrisztus Iattyanak, poganynak
tartottak, es akinek vesztere mindenki eskdtt, hihetetlen pompaval es a legnagyobb tisztelettel bevezettek
Pragaba, ahol hallatlan hodolattal Iogadtak. Valamennyi Iur es minden varosi kldtt letette kezebe az eskt,
hogy parancsait mindig teljesiti. Az altala kinevezett tisztviselket keszseggel elIogadtak. Mindannyian
versengtek a szolgalattetelben, es ebben az idben azt gondolhattad volna, hogy a cseh engedetlensegben es
engedelmessegben egyarant szertelen. (270) Aztan a bazeli zsinat kveteket kldtt Pragaba, kiknek vezetje
Filibert konstanzi pspk volt. Ezek bevezettek az egyhazi szertartasokat, visszahelyeztek a papokat,
kiigazitottak, kijavitottak a szentmiset es az enekeket, amelyeket a nep szamara korabban megtoldottak,
visszatettek a szentkepeket es a szenteltvizet, megaldottak a keresztelmedenceket, Ieldiszitettek az oltarokat, es
megtisztitottak minden mocsoktol a templomokat. A jozan eszek legtbbje engedelmeskedett, Rokycana
kveti ellenalltak, nem szntek tiltakozni, atkozodni, nyilvanos szonoklatokban gyalazni a romai egyhazat es
az apostoli szenatust, st, meg a zsinati kvetek ellen is sok armanyt szttek. Zsigmond tartozkodott a
beszennyezett templomoktol. Azt kerte, hogy allitsak helyre szamara Jakab egyhazat, mely hajdan a minorita
rend zardaja volt, es melyet ezek kincstarra alakitottak at; a varos engedelmeskedett. A koldulo baratok kzl is
tbben visszajttek, ugymint a celesztinusok, a szlavok, az isteni szz szolgai, a jeruzsalemiek es sok szent rend,
tovabba nehany apat, az isteni Gyrgy papjai, valamint a varosi bazilika kanonokrendje; (275) az oltarokra
visszaraktak az ekessegeket, helyreallitottak az isteni szertartasokat; mivel a bazilika javait, amibl a
templomszolgak eltek, elzleg elvettek, ennek a zardanak a kincstar juttatott heti jarandosagot; ezert a
szekesegyhaznak evente hatezer aranyat Iizettek ki. A csaszar a tbbi templomnak sok adomanyt juttatott. Vegre
tehat, nem a jo szandek, hanem a szkseg parancsara, letrejtt a megegyezes az eretnekekkel. Csehorszag
megbekeltetesevel a csaszar igen nagy hirnevet szerzett maganak. A kereszteny tarsadalomban t tekintettek a
legnagyobbnak es a legtekintelyesebbnek. Mindenhonnan dvzl kvetek jttek hozza, es mindenki igazi
Ielsegnek, cezarnak hirdette. Eugen papa dvzletenek es rmenek kiIejezesel arany rozsat kldtt a varosbol.
367
A meg megmaradt taboritakat varoskajukban riztek, es azzal a kiktessel kaptak kegyelmet, hogy szokasaikat
csak t evig tartjak, ado cimen evente hatvan Iont ezstt Iizetnek, polgarjoggal rendelkeznek, leveleiket vrs
viasszal pecsetelik. (280) Zsigmond megIenyegette ket, hogy ha az istentiszteletben visszaesnenek atkos
szertartasaikhoz, azonnal megbnteti ket. Rokycana viszont szntelen bujtogatassal taplalta pogany
rltsegket, naprol napra erszakosabban viselkedett, a visszater szerzeteseket szrnyetegeknek nevezte, mig
vegre Iigyelmeztettek t a csaszar Ienyegetesere, mire titokban megszktt. Egyhazat egy Papousek nev
becsletes es tudos IerIira biztak, aki aztan, a dolgok ujboli IelIordulasa utan szamzetesbe ment.
Mieltt Zsigmond Csehorszagba erkezett volna, egy Rohacs Janos nevezet, kitn szarmazasu de romlott
erklcs IerIi a Kutna Hora melletti magas hegyen kastelyt epitett, amelyet Sion hegyenek nevezett el, es
jvendlgette, hogy errl a helyrl jn el egyszer az igazsag, amely a cseh nemzetnek valahara visszaadja a
szabadsagat. Amikor a tbbi Iur a csaszar erkeztenek hallatara az egesz nemesseggel egytt Iglauba megy,
hogy meltosaga szerint Iogadja, ez otthon marad es rablasba kezd. (285) Zaklatja a szomszedokat, es attol sem
riad vissza, hogy a kiralynak is artalmara legyen. Elragadja az krket es a bort, amelyet Magyarorszagrol a
kiralynak szallitanak, bizonytalanna teszi az utakat. Zsigmond Ptacsek Henriket kldte e zsivany kiostromlasara,
aki negy honapon keresztl trette a termeszettl es emberkeztl erditett kastelyt, mire elIogta Rohacsot, es a
tbbi rablot megadasra kenyszeritette. Velk egytt Iogsagba esett a huszitak lelkesze is, aki az istentiszteletet
vegezte nekik. Pragaba vittek ket, bitora iteltek, es mindet Ielakasztottak; ugy tudjak, hogy kilencvenketten
voltak.
Az elrehaladott koru Zsigmondot ekzben az regseg klnbz nyavalyai kezdik gytrni. Borbala csaszarne
emiatt komoly aggodalomba esik az uralom miatt. Magahoz hivatja Ptacsek Henriket, Sternberg Eleket,
Podjebrad Gyrgyt es a tbbi kiskiralyt, akirl tudja, hogy a csehek kreben nagy tekintellyel rendelkezik.
(290) Az udvar egy Ielrees szgletebe vezeti ket, es amikor ott sszelnek, kzli velk, hogy a csaszar
hamarosan meghal, mert sok es sulyos betegseg tamadja, igy nincs remeny arra, hogy sokaig huzza. Azt mondja,
hogy mindentt rengeteg zavar Iog tamadni, ezert hasznos lesz, ha az uralom megtartasarol idejekoran
gondoskodnak; az lesz a legjobb, ha t, megzvegylven, trvenyesen sszehazasitjak Lengyelorszag
kiralyaval. Ugy velekedik, hogy e gazdag nasz gondolatat az semmikeppen sem Iogja visszautasitani, elvegre
hozomanyul ket orszagot nyer; tovabba Cilli groIjai, egyik a Iivere, masik az unokaccse, jelentekeny
segitseggel allnak majd melle; st, Magyarorszagon is szamos Iembere van, aki a partjara Iog allni. A csehek
helyeselik a csaszarne tervet, es az elkepzelese szerint szvetseget ktnek. A meggondolatlan es tulajdon
vagyainak tulsagosan kiszolgaltatott asszony teljesen megIeledkezik a lanyarol, Erzsebetrl, aki Alberttel,
Ausztria hercegevel mar evekkel korabban sszehazasodott, es az uralom igereteben nevelkedett, izgatja t az uj
hazassag, es bolondsagaban odaig megy, hogy minden igyekezetevel a naszagy Iele trekszik, es mar ugy erzi,
mintha el is erte volna. (295) A csaszar Iigyelmet persze nem kerltek el Ielesege mesterkedesei es tervei,
akinek szandekaiban es erklcseiben mar korabban is ketelkedett, mert tudta, hogy Ern, Ausztria hercege a
szeretje volt. Mivel az orvosok ezenkzben Zsigmondot megIosztottak a gyogyulas minden remenyetl, es arra
intettek, hogy gondoskodjek lelke es birodalma dvssegerl, hajat lebocsatotta, zldell koszorut illesztett ra,
es jo egeszseget szinlelve elhagyta Csehorszagot, amelyrl tudta, hogy szntelenl parttesre trekszik,
Morvaorszagba ment, hogy mieltt eltavozna az eletbl, meglassa lanyat es vejet. Lanya pedig Alberttl
tudomast szerzett apja sulyos allapotarol, Ausztriabol azonnal Znaimba sietett, es ott talalkozott a csaszarral.
Borbala csaszarnet, aki Ulrikkal, Cilli groIjaval, es Iiverevel kvette Ierjet, a csaszar parancsara rizetbe vettek.
Ulrik, aki tudott az sszeeskvesrl, nvere elIogasa utan eppen hogy el tudott meneklni.
Zsigmond naprol napra jobban szenvedett, es erezte, hogy halala kzeledik, agyashazaba rendelte Magyar- es
Csehorszag hatalmasabb Iurait, es mikor ezek megerkeztek, igy szolt hozzajuk: Erzem immar, hogy a vegem
kzeleg, es mi sem aggaszt jobban, draga barataim, mint a ti javatok es a ket orszag sorsa. (300) Ezert, amikor
Pragaban elIogott ez a gyengeseg, a betegseg eltitkolasa celjabol azonnal utasitottalak benneteket, hogy
eresszetek le a hajamat, szakallamat, szepen koszoruzzatok meg a Iejemet, hogy a hitszeg eretnek nemzet
krebl biztonsagban kimenthesselek titeket. Nagyon jol tudtam ugyanis, hogy ha Pragaban er a halal, a
szentsegtrk zajos dhngesenek kiszolgaltatva semmikeppen sem tavozhattok onnan ep brrel. Miutan pedig
ezt a veszedelmet elkerltk, tarsaim, most, mig veget nem er oly sok haborusagnak, Iaradsagnak,
hanyattatasnak kitett eletem, arrol kell gondolkoznunk, hogy milyen kormany alatt legyen ez a ket orszag, es
368
hogyan rizheti meg a kivivott beket es nyugalmat. Tudniillik az imenti bajok arra intenek, hogy a kvetkezket
meg kell elznnk, es minel sulyosabbak voltak azok, annal komolyabbak lesznek az eljvendk, erre
Iigyelmeztetnek titeket Borbala tervei; igy hat, ha nem keszlnk Iel idejeben, meg nagyobb gondok jnnek.
Hiszen kezdeti stadiumban sok betegseg meggyogyithato, es meg knnyebben elharithatja a puszta elrelatas,
mieltt meg megkezddtt volna, miutan azonban melyen beIeszkelte magat, halalt hoz, vagy nagyon nehezen
orvosolhato. (305) Elssorban kiralyra es talpraesett kormanyzora van szksegetek, akit szeretni es tisztelni
tartoztok, akinek hseggel szolgaltok, es akinek meltanyos parancsait teljesititek. Nehezen tudnam
megmondani, ki jobbat kivanhatnek nektek kiralyul, mint azt, akit magamnak vejeml es Iiamul valasztottam.
Albert erenyben, blcsessegben, bseges gyakorlati tapasztalatban kitnik kzlnk, nemzetsegenek
nemessegevel, erklcseinek tisztasagaval annyira kiemelkedik, hogy gynket jo Iejedelem hijan meg akkor is
rea kellene biznunk, ha trtenetesen az ellensegnk volna. Derekassagaval nem annyira velem szemben, mint
inkabb, ha szabad igazat szolanom, elttetek szerzett erdemeket. Itt van a leanyom, itt vannak Zsigmond mas
maradekai, akiket az irantam erzett szeretet bizonysagakent gondoznotok es szeretnetek kell. Erre sztkel
minket Albert igazsagossaga es becsletessege, az irantatok valo roppant szeretet es joindulat, amelyet nalam,
mint kiveteles patronusotoknal, st atyatoknal mindig elveztetek. (310) Higgyetek el, boldog lesz az a
birodalom, amelyet Albert mint vezer es I kormanyoz majd. A legeslegjobbat lehet es kell varni attol a
Iejedelemtl, akiben egyedlallo vallasossag, jamborsag, nagylelkseg, meltanyossag es okossag lakozik.
Minden remenyemet beleje helyeztem, Iiamma Iogadtam, azt remeltem, hogy egyedl Iogja kiteljesiteni
mindket orszagban a beke, az igazsag, a nyugalom alapjait, amelyeket leraktam. Nem hiszem, tarsaim, hogy ti
mast ereznetek vagy kivannatok, hiszen mindig ugyanugy szerettetek t, mint en, es Iolyvast arra biztattatok,
hogy azt tegyem, amit most mondok. Ha lehetseges lenne, hogy kivansagom szerint meghosszabbitsam az
eletemet, e sok bajtol es gytrelemtl Ilemesztve nkent mondanek le rola; csak az irantatok erzett szeretet
tartoztat e Ildn. Most, miutan testem a kegyetlen benulastol tnkrement, es hamarosan tavoznom kell,
irantatok tanusitott kegyessegemre, irantam tanusitott hsegetekre kerlek, a ket orszag javara, sajat erdeketekre,
amiert a legsulyosabb veszedelmeket is elviseltem, hogy Albertet, akit most elttetek kiralynak jellk, akihez
leanyomat hozzaadtam, akire hatalmamat es minden vagyonomat trvenyesen ratestaltam, t ti egyhangu
szavazattal tegyetek meg es kialtsatok ki kiralynak, es tegyetek meg egyseges akarattal, mieltt az eletbl
eltavozom. (315) Erzsebethez legyetek azzal a hseggel, amellyel tartoztok, ovjatok t ugy, ahogy ertetek tett
szolgalataim megkvetelik.
Ezeket mondva, knnyekbe trt ki, es nem tudott tovabb beszelni; a Iurak egytl egyig helyeseltek, es parolat
adva megeskdtek, hogy a dolgot minden krlmenyek kztt veghezviszik. Ott helyben megvalasztottak a
kiralyt, es Albertet az aposa eltt valamennyien kiraly es csaszarkent kszntttek. Aztan szabalyszeren
Ieleskdtek ra. Bevezettek a leanyt is, es szerencsekivanatokkal halmoztak el. Miutan knnyei kzl
valamelyest Ielocsudott, hogy a megIogant terv szandeka szerint sikerljn, kveteket jellt ki, hogy halala utan
menjenek Csehorszagba, es a gylesben tolmacsoljak vegakaratat. A kvetseg vezetje a bamulatos tehetseggel
es ekesszolassal rendelkez Slik Gaspar volt, harom csaszar titkara, aki Pius papa eltt annak noricumi
tartozkodasa idejen nagy erdemeket szerzett. (320) Hogy tehetsege milyen sokoldalu volt, meglatszik a
kvetkezkbl. Harom igen-igen klnbz jellem csaszar krl mindig a legnagyobb dicsseggel es
meltosaggal Iorgolodott, es a titkarok kztt az els helyet Ioglalta el. Zsigmond neki adta Germaniaban Chebet
es Elbogent, a masik Magyarorszagon Galgocot es Feheregyhazat, Frigyes Ausztriaban Gracot. Masnap, amikor
az isteni szz Iogantatasat nnepeltek, Zsigmond elrendezte Ildi eletenek dolgait, ellatta magat minden
szentseges utravaloval, mely a tulvilagi utazashoz szkseges, es mindenki legnagyobb banatara tavozott az
emberek kzl, Znaimban, az ur szletesenek ezer Iltti negyszazharminchetedik, eletenek hetvenedik,
magyarorszagi uralkodasanak tvenegyedik, romai kiralysaganak huszonhetedik, cseh kiralysaganak
tizenhetedik, romai csaszarsaganak tdik esztendejeben. Halala utan mindenki megsiratta, olyannyira, hogy a
nemetek sohajtoztak, a magyarok zokogtak, a csehek knnyeztek, a katolikus egyhaz magasztalta, az egesz
kereszteny tarsadalom meg az utokor a legnagyobb dicseretekkel halmozta el es emlegette. Szletett
becsletesseg IerIi volt, csaszari nemzetsegbl, jo arcu, nagy termet, dalias alkatu, ami nagyon is illett
csaszari meltosagahoz, haja aranyszin, iIjusagatol gndr, tekintete derlt, szeme kek, hosszu szakalla nagyban
Iokozta komolysagat, errl azt allitjak, hogy a magyarok szimpatiajanak elnyerese vegett, az kedvkert
nvesztette es viselte, mert azok hosszu szakallt hordtak; a nep nagyon kedvelte, a termeszet pedig semmi mast
369
sem tudott hozzatenni testi szepsegehez. (325) Lelklete rendkivl magasztos es Ienseges volt, aradoan bkez
es nagyvonalu, mindent a barataira pazarolt, es sszes jvedelmet sokszor ugy elosztogatta, hogy maganak
semmi sem maradt, ami a megelheteshez kell. Gyakran, amikor a palotaban nem volt, amibl rendes ebedet
Izhettek volna a szamara, baratait kereste Iel, akik megvendegeltek t; ezektl penzt is srn kunyeralt.
Nyajassaga, josaga, keszsegessege akkora, hogy kora minden Iejedelmet Iellmulta. Kegyetlensegre sohasem
ragadtatta magat, csak a legsulyosabb jogsertesek eseteben. A kereszteny tarsadalmat es a romai egyhazat
minden kepzeleten Iell szerette. Ezt akar csak az alabbiakbol is meg lehet itelni; amikor tudomast szerzett arrol,
hogy az isteni Peter hajoja hanykolodik a sulyos es hosszadalmas egyhazszakadas kzepette, mely
harminckilenc evig elhuzodott, sszehivta a konstanzi zsinatot, ahol Janos, Gergely es Benedek papakat
leleptetve, tdik Martont valasztotta meg papanak, azon igyekezett es Iaradozott, hogy rendbe hozza a
kzsseget. A zsinat hatarozatabol Janost azonnal elvittek a nemetorszagi Heidelberg kastelyaba; Gergely, akit a
pisai zsinat mar kiatkozott, kvete, Malatesta Karoly utjan nkent leksznt a papasagrol; (330) Benedek,
mellekneven Boltrinus, Peniscolaban, a tarragonai Hispania roppant ers varaban vedekezett, es makacsul
Krisztus helytartojanak allitotta magat, ezert t ugyanezen zsinat tekintelye ismetelten levaltotta. Ezek az
eretnekek sulyosan megbnhdtek, kihirdettek az uj hatarozatokat, es a romai egyhaz megIelel szervezetet
kapott. Tehetsege szerint igyekezett mindentt beket teremteni, az igaz hit szeretetetl tzelve szamos haborut
vivott Csehorszagban, megIekezte az eretnekek dhet, es amennyire rajta allt, visszaszoritotta a huszitak
szektajat. A trkket rakenyszeritette, hogy sajat hazajukban beken maradjanak, ezeket a Iirenzei Pipo
lovaskapitany reven husz tkzetben gyzte le. Ketszer vonult be Italiaba; elszr, amikor csaszarra kialtottak, a
konstanzi zsinat eltt, amikor a haboruskodas lecsillapitasa vegett szinte az egesz Alpokon inneni Galliat
vegiglatogatta. Tekintelye reven a milanoi herceg cimevel emelte Il Flp Mariat. (335) Flp ismet behivta t,
amikor a velencesek tamadasa kegyetlenl megszorongatta, es megigerte neki a csaszari koronat, ha a
segitsegere lesz; elment Milanoba, mert nagyon szeretett volna ertekezni a herceggel, de sohasem talalkozhatott
vele, mert az bezarkozott Jupiter varaba. Sokan ugy velekedtek, hogy azert tette ezt, mert megvetette a csaszar
tehetetlenseget, igy hat Parmaban tlttte a telet, majd nagy dohogassal Etruriaba ment. A sienaiak tisztelettel
Iogadtak, nehany honapig ott tartozkodott, es gyakran lelte rmet a szepasszonyok latvanyaban. Ekkor esett
ama ket szerelmes emlekezetes trtenete. Mert a szembetn szepseg, lovagrend iIju, Euryalus csaszari groI
az els pillantasra szerelemre gyulladt a sienai Lukrecia irant; hasonlo tz ragadta magaval a szzet, akirl azt
mondjak, hogy baja es gynyr klseje miatt az idben sokan masodik Venusnak neveztek. (340) A szerelem
langja rvidesen mindkettejk vagyat beteljesitette. A csaszar azonban Romaba tavozvan, Euryalus is kenytelen
volt elhagyni a szeretjet, elutazasa utan a leany nemenek gyengesege miatt nem tudott kitartani, es a szerelme
utani vagyakozasban kilehelte a lelket, a masik baratainak unszolasara es vigasztalasara nemikepp sszeszedte
magat, de bar elete megmaradt, mosolyogni tbbe nem lattak. Amikor a csaszar Romaba ert, Eugen
megkoronazta. Innen Flaminian keresztl Riminibe utazott, majd meglatogatta Ferrarat es Mantovat, ahol
Gonzaga Janos Ferenc a legmelyebb hodolattal Iogadta, amiert csaszari hatalmaval nemcsak uralkodoi jogaban
ersitette meg t, hanem ennek Iiaval, Lajossal, a brandenburgi Iejedelem lanyat, Borbalat is sszehazasitotta,
akit rokoni ktelek Iztt hozza; e hazassag nem kis meltosaggal tisztelte meg ezt a csaladot. Flp azutan beket
kttt a velencesekkel, mire dhsen visszatert Nemetorszagba, es hazaterte utan alig harom-negy evet elt.
A Iejedelem nemeslelksegerl beszelnek nagyszer epletei is, elssorban az, amelyet Budan emelt. A var ele
egy kapolnat allitott, amelyet az isteni Zsigmondnak szentelt, tudniillik az szellemenek klns tisztelettel
ktelezte el magat, ezt tekintelyes papi kollegiummal is megadomanyozta. (345) Epitett tovabba a varban egy, a
romai regiseget idez palotat, a varat Iallal keritette, ablakokkal ellatott bajos oszlopIolyosokkal ekesitette. A
var kzepe tajan hatalmas tornyot allitott negyszgletes kvekbl, mint minden egyebet is, amelyen ket erkely
volt, de a megkezdett m beIejezeseben megelzte a halal. A Duna tulso partjan, Pest varosaban, amely
szemkzt Iekszik, atellenes var gyanant egy hatalmas tmbt helyezett el, hogy onnan a Duna Iltt e ket varat
allando hiddal ksse ssze. Az irigy halal azonban megszakitotta e nagystil kezdemenyezest; ha beIejezdhet,
ketsegkivl Iellmulja Traianus hidjat, melyet egykor az a Iels-mysiai parton keszitett. Barmely alkotasat
nezed is, Ielmerheted belle lelkenek nagyvonalusagat. Minek errl tbbet? (350) Bar hire itthon es klhonban
igy is Ienyesen ragyogott, megis, sok evszazad sem latott volna hasonlo Iejedelmet, ha a szerencse
meltanyosabb hozza.
Zsigmond halala utan a korabban kijellt kvetek a vegrendeletet tartalmazo iratokkal Csehorszagba sietnek,
370
nehogy halala miatt valami lazadas trjn ki. Albert es hitvese, Erzsebet, a tetemet Magyarorszagra hozzak, es a
kiraly testevel egytt viszik a Iogoly csaszarnet is, az emberi nyomorusag szanando latvanyakent. Midn elszr
Pozsonyba erkeztek, a Ialvakbol es varosokbol mindenIell gyaszolo magyarok jarultak elebk, sirdogaltak, es
zokogasukkal dagasztottak a lany meg a v knnyaradatat, a kiralyne bilincsei is mely szanalmat valtottak ki.
Valamennyik szamara egyedli vigaszkent az uj kiraly megvalasztasa szolgalt, akit mindenki a legjobbnak
jvendlt. (355) Azt remeltek, hogy a kiraly valaszto orszaggyles nezetelteres es vitatkozas nelkl zajlik le,
hiszen Albert erenyeit mar mindenki ismerte, de megis sirva Iakadtak, amikor eszkbe jutott a legkegyelmesebb
Zsigmond kiralynak, mindnyajuk jotevjenek temetese. Azt mondtak, nem lehet erdemeihez melto gyasszal
leroni a vegtisztesseget. A pozsonyiak melton Iogadtak a testet, megadtak a tisztesseget, es nyilvanos gyasszal
sirattak a magyar nemzet legkegyelmesebb atyjat. Aztan Budara vittek, majd amint meg eleteben meghagyta
Varadra, mert az isteni Laszlo szellemet mindig tisztelte. A kznep es az elkelk nepes tmege eltt vegbement
a gyaszszertartas, es vegrendelete szerint Laszlo bazilikajaban helyeztek el. Azutan Albertet kikialtottak, es
Ielesegevel meg a nemesi sokasaggal egytt a kiralyvalaszto orszaggylesre sietett. Errl ennyit.
(360) Zsigmond idejeben Italiat sokIele haboru egette, Ileg az Alpokon inneni Galliat Flp herceg es a
velencesek ellentete, mely az uralomvagy miatt lobbant Iel ujra; sulyos es sokkal hosszabb haboru gytrte nap
mint nap a napolyi kiralysagot, amelynek megszerzeseert az aragonok es a Iranciak sok even at vadul kzdttek.
Johanna ugyanis, Laszlo kiraly huga, gyermektelenl elhunyt batyja utan rkles jogan elnyerte az orszagot,
huszonegy evig uralkodott, mely id Iolyaman asszonyteste IerIilelekrl tett tanusagot, a rengeteg haborusag es
baj kzepette nagy kitartast mutatott. Tbb uralkodo igyekezett megnyerni t, es elszr a tarragoni AlIonz
kiraly Ierkztt be a kegyeibe, annal is knnyebben, mert hallotta, hogy els Karollyal szemben az dedapja is
igenyt tartott az orszagra. Johanna Iiava Iogadta t, viszont nehany ember pletykaja nyoman az asszony
allhatatlansagatol tartva a tengerre nez napolyi varat rseggel rakta meg, bilincsbe verte Ser Janot, az
ugynevezett udvarmestert. Azert tette ezt, hogy kordaban tartsa a kiralyn klnIele terveit. Vegl is a napolyi
varban ers katonasaggal krlvette; aztan a halatlansag szamos tanujelet mutatta. (365) Johanna a IerIi sulyos
halatlansagara hivatkozva Marton papa engedelmevel Ielmondta AlIonznak az rkbeIogadast, es SIorza
biztatasara behivta a ket Galliabol Anjou Lajost. Ferrobraccio ezert szvetseget kttt AlIonzzal, SIorza
Johanna vezetesevel es zaszlaja alatt kizte Napolybol az aragonokat. Lajos halala utan Johanna Renet, a
narbonne-i Gallia Iejedelmet Iogadta rkbe, aki valtozo szerencsevel sokaig kszkdtt AlIonzzal, mig vegl
az orszagbol kizetve kenytelen volt engedni.
Csaszarsaga idejen Eugent a romai nep elzavarta, es beledobta a Tiberisbe, aztan Firenzebe meneklt. Mivel
tudta, hogy a bazeli zsinat, amelyet Marton hivott ssze, ellene dolgozik, tbbszri hivasra sem jelent meg ott,
holott Hispaniabol, a ket Galliabol, Germaniabol es a ket Pannoniabol szamos elkelseg gylekezett ott ssze;
ezert a zsinat hatarozatabol letettek t a Ipapsagrol, es Amadet, Szavoja herceget valasztottak meg papanak.
(370) Ugy tudjak, hogy miutan Karoly, Gallia kiralya, es Burgundia hercege kztt a beke letrejtt, Eugen
Ielhaborodasaban tekintelyes lovassaggal a bazeliekre uszitotta Karoly Iiat, es e tamadas kvetkezteben a zsinat
azonnal Ieloszlott. Aztan egyetemes zsinatot hirdetett Firenzebe, melyre roppant kltseggel a legtavolabbi
videkekrl is meghivta a Iejedelmeket; keszseggel jtt ide Palaeologus Janos, a grgk csaszara, meg a
konstantinapolyi patriarka, Grgorszag szamos nemesevel, a legtudosabb pspkkkel es papokkal. rmenyek,
etiopok, gruzok, jakobitak kvettek ket Azsiabol es Libiabol. dvs talalkozas jtt igy letre a keleti es a
nyugati egyhaz kztt.
371
372
4. fejezet - Negyedik knyv
Megmondtuk, hogy Zsigmondnak ket Ielesege volt, Maria es Borbala; megirtuk, hogy amaz Lajos kiraly, emez
Herman cillei groI lanya volt. A csaszar temetese szertartas szerint megtrtenven, a Borbalatol szletett Erzsebet
Ierjevel, Alberttel, meg az elkelk es pspkk sokasagaval Fehervarra ment a kiralyvalaszto orszaggylesre;
itt a pannonok nepes gylese az sszes rend es az egesz nep szavazata nyoman januar kalendajan a legnagyobb
egyetertessel ksznttte a kiralyt es a kiralynet, Erzsebetet. Ugyanezen a napon szerencses eljelek kzepette
szokas szerint mindkettejket megkoronaztak; ez ezernegyszaznyolcban|!| trtent. A Pannoniakban tehat
Zsigmond szandekai az elkepzelese szerint valosultak meg. Azok a kvetek pedig, akik Csehorszagba mentek,
sszehivtak a gylest, es nyilvanosan Ielolvastak a vegrendeletet. (5) Ebbl mindenki megertette, hogy az apa
trvenyesen Albertre es Erzsebetre testalta mindket orszagot, es azt is, hogy sulyos meltanytalansag es
erklcstelenseg lenne, ha ezeket az atyai rksegtl megIosztanak; de volt meg egypar mas tenyez is, amely
nem engedte, hogy Zsigmond vegakaratat megmasitsak. Elssorban Albert erdemessege a csehek szemeben,
vele szletett becsletessege, igazsagossaga, gazdagsaggal es nemes szarmazassal parosult blcsessege, ami
miatt ugy velekedtek, hogy a jelen pillanatban nem ismernek jobbat nala, akit elebe tehetnenek; mondogattak,
hogy a szomszedos uralkodok kzl volt a legjosagosabb es a legnyajasabb a csehek es a morvak irant.
Megemlekeztek Janosnak, Karolynak, Vencelnek es maganak Zsigmondnak a csehek irant tanusitott
mulhatatlan jotetemenyeirl; ha tehat naluk ez a ver kiIogyott, sulyos bn volna Erzsebetet, e Iejedelmek es
csaszarok egyetlen maradekat istentelenl megIosztani az atyai rksegtl. Ehhez jarult tovabba, hogy
erintetlenl Ienn akartak tartani a Csehorszag kiralyai es Ausztria hercegei kztt megkttt es csaszari
tekintellyel megersitett egyezseget, mely szerint az az orszag, amely elbb vesziti el a kiralyi trzsbl szarmazo
uralkodocsaladot vagy IerIiutodot, kteles a masiktol kiralyt Iogadni; (10) Ausztriabol pedig nem lehet
tekintelyesebb utodot hivni annal, akit mind a sajat, mind a Ielesege joga, mind az isteni Zsigmond akarata az
sszes tbbi Ile helyez. Ajanlatos a magyarok dnteset kvetni, akik t olyan mohon ragadtak meg, mintha az
eg kldte volna. A cseheket meggyztek ezek az ervek, es majus masodik nonaejan Albertet kirallya
valasztottak. Csak azok a Iurak akadekoskodtak, akik Borbalaval sszeszrtek a levet, ezek azt mondtak, hogy
csak azzal a Ieltetellel adjak szavazatukat Albertre es Erzsebetre, ha azok teljesitik a kivansagaikat. Ezek
neveben Sternberg Elek elment a kiralyhoz, a kveteles azonban egeszen meghiusult; mert Albert semmit sem
mondott azon kivl, amit az aposa meghagyott. Ekzben Borbala, akit a magyarok riztek, atadott az uj
kiralynak nehany ers magyarorszagi varat, amivel visszavaltotta a szabadsagat; a kincstarbol elete Iogytaig evi
huszezer aranyat utaltak ki a szamara. (15) Ennyit a cseh gyekrl. Most pedig vissza kell ternnk a
pannoniaiakhoz, elbeszelend, micsoda zendles tamadt Budan, miutan Albertet szabalyszeren
megkoronaztak.
Albert megkoronazasa utan veres lazadas trt ki Budan; a varosban ugyanis magyar es alemann nemzet lakott,
es az elter szokasok meg az ellentetes erdekek kvetkezteben sulyos partoskodas gytrte. A lakossag kreben
regi megallapodas szerint egyik evben az alemann, masik evben a magyar nemzetbl valasztottak varosi
elljarot, akit bironak neveznek; bevett, elIogadott es szentsegkent tisztelt szokas volt ez. Az alemannok ipar,
civilizacio, vagyon es mveltseg tekinteteben elbbre alltak, igyekeztek kiturni a birosagbol ellenlabasaikat,
gyakran leptek Iel velk szemben trvenysertessel, gyalazkodassal, de azok nem viszonoztak a gyllkdest,
hanem trelemmel kitertek a zaklatasok ell; amazok a magyarok erejetl is Ieltek, es buzgon kemleltek, mi
trtenik a masik kzssegben. Most alkalom kinalkozott a gaztettre, mert alemann lett a kiraly, ezert ugy
gondoltak, nem haboznak tovabb, es elhataroztak, hogy megsemmisitik a masik nemzetet. (20) Volt a varosban
egy elkel magyar civis, akit tvs Janosnak hivtak, tekintelyes, megIontolt es ennek kvetkezteben szamukra
Ielelmetes IerIiu, tudniillik nehezebben trte alavalosagukat, mint a tbbiek. O volt az egyetlen, aki sem a
tanacsban, sem a nyilvanossag eltt, sem a maganeletben nem hagyta, hogy nemzete becsletet valamikeppen
megsertsek, miert is azok egesz gylletet magara vonta. A magyarok viszont egyedl benne talaltak
partIogojukra a kzssegben, aki mindentt szabad emberhez melton nyilatkozott. Amazok tehat Janost valami
bn rgyevel elIogtak, hazukban bilincsbe vertek, majd egy Ielrees bels helyisegben klnIele kinzasokkal
kezdtek gytrni, amitl vegl is kiszenvedett, ekkor zsakba varrtak, nyakara kvet ktttek, es titokban
beledobtak a Dunaba. Vagy nyolc napig maradt rejtve a gaztett, aztan a tetem a Ielszinre emelkedett, a hullamok
373
kisodortak a partra, es az alattomos gazsagra Ieny derlt; mivel sok sebhely es hasonlo nyom volt rajta, a kznep
azonnal rajtt, hogy ezt csak az alemannok tehettek, hiszen mindenki tudta, hogy azok mindig is ellensegknek
tartottak t. (25) Trtenetesen ez idben az uj kiraly kedveert sok magyar nemes jtt ssze Budan, amikor a
bntett leleplezdese nyoman a magyarok nyugtalankodni kezdtek a varosban, majd iszonyu ribillio trt ki. A
gaztettbe beavatott alemannok behuzodtak a hazaikba, reteszekkel, torlaszokkal elzarkoztak, IlIegyverkeztek,
rseggel ersitettek meg magukat, mert lattak, hogy Iegyvert ragadnak ellenk. Akkor a tmeg rajuk rontott,
elszr megostromolta a gyanus hazakat, amelyek telve voltak a kereskedk kaprazatos kincseivel, meglt
mindenkit, akit eltalalt, nem irgalmazott sem kornak, sem nemnek. Aztan a tbbiekre tamadt, es mindentt
hasonlo kegyetlenseggel garazdalkodott. A tmeg mereszsege egyre nvekedett, es zsakmanyra ehesen ravetette
magat a tbbi idegenre, a taljanokra, elssorban a kereskedkre. A vadallati nepseg rjngese az egesz varost
betlttte ldklessel es orditozassal. Ebben az idben Budan tartozkodott Jakab, az ascoli Ildn szletett szent
elet IerIiu, aki az isteni Ferenc rendjenek megszilarditasa vegett a hasonloan szent Kapisztran Janossal
nemregiben jtt Italiabol a Pannoniakba. (30) Megdbbent a barbar nemzet kegyetlensegen, es a lazadas
hallatara Ielragadta megvaltonk keresztjet, majd a teljes papi testlettel kilepett Janos hazabol, es hol irgalomert
kialtozott, hol Jezus Krisztus segitsegeert knyrgtt, Krisztus szenvedesere kerte a Iegyvereseket, hogy tegyek
le a Iegyvert, irgalmazzanak a kereszteny polgartarsak verenek, Ieljek az isten haragjat; olykor terdre borulva
rimankodott, ne dhngjenek tovabb, hagyjak jozan esszel istenre a trvenytelenseg megbosszulasat. Azok
azonban, mintha azt hinnek, hogy isten az oldalukon all, meg esztelenebbl tombolnak, akire csak ratalalnak,
tstent Ielkoncoljak, vagyonukat, arujukat, javaikat elragadjak, kihordjak a piacra, hogy a nep szethurcolhassa.
Jakab latja, hogy az rjng tmegben sem szoval, sem az isteni megvalto kepmasaval nem megy semmire,
ezert visszahuzodik Janos hazaba, ahonnan az iment kijtt. A magyarok vegre beteltek az alemannok
ldklesevel, es abbahagytak. Errl ennyit.
Albert tehat elnyerte a ket orszagot, es ugyanakkor romai kirallya es csaszarra valasztottak; e legmagasabb
tisztsegekben es a csaszari meltosagban mindenki megelegedesere tevekenykedett, egyetlen ev alatt
egyenranguva valt aposaval, es arra kezdett trekedni, hogy hasonlo dicsseget is szerezzen. Elszr egy cseh
haboru trt ki. (35) Ptacsek ugyanis Elektl ertesl Albert szandekarol, ezert magahoz hivatja partja vezet
embereit, mely part nagy reszt huszitakbol all; a part sszegylekezik, es elhatarozza, hogy mas urat valaszt,
majd kirallya kialtja Kazmert, Lengyelorszag kiralyanak ekkor meg csak tizenharom eves ccset; haladektalanul
kveteket indit, hogy szerezzenek segitseget, amellyel a neki szant kiralysagot megvedelmezhetik. Ezalatt a
csaszarvalaszto hatalommal Ielruhazott Iejedelmek FrankIurtban Albertnek Ielajanlottak a romai kormanyt. O
azonban a romai allam Iseget nem merte elvallalni a magyar Iurak beleegyezese nelkl, akiknek kiralysaga
kezdeten erre igeretet tett, ezert elszr az tanacsukat kerte ki. Ezek a kerdesre Zsigmond kiraly peldajara
hivatkoztak, es lebeszeltek t; az tudniillik Magyarorszagot a trk martalekaul hagyta, mig a kereszteny
kzsseg erdekeben Italiaban, Germaniaban meg mas terleteken utazgatott; vegl aztan, miutan innen is, onnan
is szamos erv hangzott el, Albertet kzmegegyezessel Ielhatalmaztak a romai csaszarsag elIogadasara, mert nem
akartak megIosztani e nagy meltosagtol, es ezt a nemetek nagy rmere elIogadta. A cseh nemzet neveben
Lengyelorszag kiralyahoz kvetek mentek, akik kzl az egyiknek Rabenstein Janos, a masiknak Plaueni
Henrik volt a neve; arra kertek a kiralyt, ne engedje, hogy az ccse meghaboritsa Csehorszag kiralysagat, hiszen
azt semmiIele cimen sem szerezheti meg, elvegre ott a Iurak meg a nep akaratabol es Zsigmond vegrendelete
ertelmeben Albert lett a kiraly; (40) azt ajanlottak, hogy emlekezzek a regi baratsagra; beIejezesl
Iigyelmeztettek, hogy ha jog es meltanyossag ellenere megis meg akarna azt kaparintani a Iivere szamara, hat
majd ugy jar, hogy mig a mase utan nyulkal, a sajatjaert lesz kenytelen kapaszkodni; Albertnek es a cseheknek
megvan az erejk, megvan a batorsaguk ahhoz, hogy megtartsak, megvedjek azt, ami az vek; ne bizzon a
kevesek knnyelmsegeben es vakmersegeben; Iigyelmeztettek, hogy Albert tekintelye es ereje nehany napon
bell nagyra nvekszik; gondolja meg, hogy az, amire vetemedni szandekozik, nemcsak a csehek ellen iranyul,
hanem a nemetek, a magyarok, az alemannok, st az egesz kereszteny tarsadalom ellen is. A lengyel erre
kijelentette, hogy a csehekhez klcsns baratsag Izi, most sincs mas szandeka, mint regebben, minden
igyekezetevel es tehetsegevel rzi az sk altal megalapozott regi joindulatot; amde a Iiveret, akit a
legtekintelyesebb Iemberek valasztottak ki, nem Iogja megIosztani a jogos kiralysagtol, nem lep kzbe soha,
ha az a neki juttatott hatalmat elnyeri; st, arra biztatta a cseheket, hogy valasszanak rokon nemzetiseg kiralyt;
a csehek es a lengyelek egy Iajbol szarmaznak, amit nyelvk hasonlosaga igazol; ha idegen uralkodot eresztenek
374
magukhoz, artalmukra valik, hogy allandoan tolmacsra lesz szksegk; (45) nem lehet azok kztt egyetertes es
szeretet, akiket nem hangol ssze a kzs nyelv es szokas; a teutonok es a szarmatak szokasai es igenyei annyira
klnbzek, hogy mindeddig keptelenek voltak sszhangba kerlni egymassal; a sajat orszagat egyaltalan nem
Ielti, az idegen ertl nem retteg; ezert nyomatekosan keri es Iigyelmezteti ket, hogy inkabb k iparkodjanak
az ccset elnyerni, mint hogy az nyerje el ket, nehogy kes legyen a banat. Miutan ezt elmondta, draga
premekkel gazdagon megajandekozta es elbocsatotta ket. A masik Iel kveteinek pedig azt a valaszt adta, hogy
hamarosan csapatokat kld.
Albert ezalatt Iglauba ment, ahol Rosenberg Ulrik, Majnard es egy sereg Iember h vagyakozassal varta az uj
kiralyt. Ptacsek kzvetitk utjan Iigyelmeztette Albertet, hogy az partja akarata ellenere ne lepjen be az
orszagba, hanem kerje ki elbb a hozzajarulasukat, mert kereken kimondja, hogy ha ezt ket lebecslve
elmulasztja, Csehorszagban sohasem Iogjak kiralykent megtrni. (50) Albert szerint viszont azt kell trvenyes
kiralynak tekinteni, akit Csehorszag nagyobb resze megvalasztott; emellett megigerte, hogy mindenki irant
joindulattal lesz, ovakodni Iog az orszag nyugalmanak meghaboritasatol, ismeri azokat a problemakat, amelyek
Csehorszagot regota kinozzak, es inkabb beket, mint haborusagot keres; aki nemzete szamara nyugalmat es
csendet ohajt, az soha semmit sem ker tle hiaba; vesse ki elmejebl a lazadas gondolatat, kvessen biztosabb
megIontolasokat; vegl tudatta az emberrel, hogy ha ellenkezkeppen cselekszik, azt nyomban megbanja.
Albert Ielszedte a taborat, es ervel elIoglalta Kutnat, melyet Ptacsek rseg nelkl hagyott. Azutan a nemzet
Ivarosaba, Pragaba vette az utjat; dvzlesere hatalmas tmeg sereglett ide, amely kiraly es csaszarkent
ksznttte. Ptacsek parthivei azt kveteltek, hogy ujra hivjak ssze a dietat; ezt visszautasitottak, es julius
harmadik kalendajan Pragaban szabalyszeren megkoronaztak t. Amikor Ptacsek megertette, hogy celjat
semmiIele beavatkozassal sem tudja elerni, ugy gondolta, hogy Iegyverrel kell Iellepnie, es rseggel, municioval
ersitette meg Kolint meg nehany mas szvetseges varost; a lengyelektl ketezer lovast kapott. (55) Midn ugy
erezte, hogy mar egyebekre is mereszkedhet, mindenekeltt sulyos tamadast intezett azok ellen, akik Albert
mellett alltak; ezek Ildjet pusztitotta, irtotta. Ezt a tamadast akkora nbizalommal inditotta meg, hogy a
kezdetben elIogott nemeseket eleresztette, miutan megeskette ket arra, hogy a gyles napjara visszajnnek
hozza, a gylest pedig arra a napra tzte ki, amelyen meghalljak, hogy tabora Praga ala erkezett. Albert
hasonlokeppen elrendezett es elkeszitett mindent, ami a hadakozashoz szkseges volt; katonat toborzott,
sorozast tartott, a ket Pannoniabol es Ausztriabol csapatokat hivott. A csekely sereggel, amelyet a segedcsapatok
megerkezese eltt a nagy kavarodasban rvid id alatt ssze tudott szedni, a lengyelek ellen indult, es kereste az
tkzetet, amely ell azonban azok Iolyton kitertek; st, a kutnai hegyeken es Sobeslavon keresztl a taborita
eretnekekhez vonultak, Ialaik eltt tabort vertek, es ugy hataroztak, hogy a varos eltt varjak meg Albertet, mert
arra gondoltak, hogy ha a csataban remenyk ellenere Iordulnanak a dolgok, azonnal bemeneklhetnek a barati
varosba, mintha az a sajat varuk lenne. Ezalatt a kiraly Benesovon at vonult a sereggel, hogy amilyen gyorsan
csak lehet, talalkozzek az ellenseggel. Kveteket kldtt elre, hogy Iigyelmeztessek ket, tartozkodjanak az
ldklestl es a gyujtogatastol, kimeljek a Ildet, az embert, a joszagot; (60) es Kazmer kztt Csehorszag
birtokaert Iolyik a kzdelem, tehat a pert tkzettel es nem a tartomany elpusztitasaval kell eldnteni;
mindkettjknek hasznosabb, ha mvelt Ildet es nem sivatagot vesz birtokba; mindkettjknek hasznara valik,
ha nem okoznak kart a nepnek; a nemzet artatlan, nem azt kell kegyetlenseggel sujtani. A lengyelek azt
valaszoltak, hogy mihelyt megerkezik, megkapja a lehetseget az tkzetre, amire annyira vagyott, es k is jol
tudjak, hogy a halhatatlan istenek nem kedvelik azt, aki emberverre szomjuhozik; a szarmata nemzet nem szokta
elutasitani a harcot, mert tudja, hogy arra szletett. Albert megrl ennek az zenetnek, meginditja a tabort, es
masnap negyszg hadrendben a lengyelek ele erkezik; az ellenIeltl krlbell ezer lepesre taborozik le. Par
napon at alkalmi csatarozasok Iolynak, a hadrendek nem tkznek ssze, a lengyelek nem merik megprobalni a
dntest, csak henceg szavakat kialtoznak. (65) Ezalatt a kiraly tabora kiegeszl a mindenIell erkez
segelycsapatokkal, mert mar megerkezett KristoI, Bajororszag hercege, aki kesbb Dania kiralysagat nyerte el,
tovabba megjtt Frigyes, Szaszorszag, es Albert, Brandenburg hercege. Ugy mondjak, hogy Albert taboraban
harmincezer ember volt, a lengyelekeben tizennegyezer; ezek nem mertek hadrendbe allva csataba bocsatkozni,
ezert huzodtak oly kzel a taboritak Ialaihoz. Nem nyilvan lehetseg az tkzetre, Albert az ellenseg taborara
iranyitott egy roppant masinat, amely akkora ldklest rendezett, hogy hinni is alig lehet. Amint kilttek,
nyolcvan embert azonnal elpusztitott; az emberek koponyajat betrte, karjukat, labukat izekre szedte, es mindent
verrel szennyezett; bizony, iszonyu latvany. A lengyelek megriadtak ettl a hajitogeptl, es behuzodtak a Ialak
375
kze. Ezalatt Podjebrad Gyrgy, aki Ptacsek partjan allt, kitn lovassagaval mar Tabor Iele tartott, ratamadt
Albert lovascsapatara, amely kenytelen volt ereje megIeszitesevel verekedni, de vereseget szenvedett; Podjebrad
itt szerzett elszr hirnevet. (70) Ekkor a kiraly belatta, hogy a taboritakat nem lehet kiostromolni ervel, csak
eheztetessel, igy tehat, hogy az idt ne tltse ott hiaba, Ieloldotta az ostromot; maga Pragaba ment. Frigyes,
mikzben hazaIele, Szaszorszagba igyekezett, az ellenseg csapdajaba esett, de lelekjelenletet a nagy
riadalomban sem veszitette el, hanem a szonal gyorsabban Ielallitotta a hadrendet, sszecsapott az ellenseggel,
sok embert meglt, a tbbit megverte, megszalasztotta, es hatalmas tmeg Iogollyal epsegben hazavitte az
embereit. A lengyelek elveszitettek penzket, lovaikat, es kenytelenek voltak szegyenszemre visszavonulni
Lengyelorszagba. Lengyelorszag kiralya, midn meg nem erteslt veinek sorsarol, ketszer akkora hadsereggel
Szileziaba nyomult, hogy Csehorszagba siessen, de amikor meghallotta, hogy emberei meneklnek, csak
Ieldulta a Ildet es visszaIordult. Albert kesedelem nelkl meg akarta torolni a lengyelek vakmerseget, ezert
Ulrikot, Cilli groIjat Csehorszag elere allitotta, maga pedig Szilezian at megallas nelkl elsietett Grlitzbe, a
boroszloiak gazdag es hirneves varosaba, a szileziaiak Ivarosaba. Amikor a boroszloiak hadvezert kertek tle,
hozzajuk kldte Albertet, a brandenburgi Iejedelmet, aki a tartomanyt szelteben-hosszaban beszaguldozta,
zsakmanyt szedett, es a lengyeleket alaposan megbntette. (75) Azonban nehany nap elteltevel elkezdtek
targyalni az egyezsegrl, mert a bazeli zsinat kvet utjan kzbelepett; ugy tudjak, hogy ez a spanyol szarmazasu,
derek, becsletes es nagy tekintely Rodrig burgi pspk volt. Elszr Alberttel talalkozott, aki eltt mindket Iel
kldtteinek jelenleteben targyaltak a megegyezesrl, de nem tudtak tet ala hozni, mire a kvet a sajat
hataskreben Iegyversznetet rendelt el. Aztan Vratiszlav lengyel kiralynal hivtak ssze gylest; Albert, odaIele
igyekezve veletlenl leesett egy lepcsrl, alaposan megserlt, es egy darabig mozdulni sem tudott, ugyhogy a
bekektes ismet meghiusulvan santan bicegett innen haza Morvaorszagon keresztl Ausztriaba; ugy velekedett,
hogy a jol indulo bekektesben elarultak t, es meg kevesebbre becslte a lengyel baratsagot.
Mindehhez jarult Ulrik groI jogtalankodo magatartasa, akit Csehorszag elere allitott; ebbl megallapithato, hogy
nagy krltekintessel kell eljarni, ha valakire egy orszag vezeteset bizzuk. (80) A hatalomvagyo Ulrik, miutan
megragadta e nagy orszag kormanyat, titokban azonnal targyalni kezdett a Iurakkal az uralom megszerzeserl,
naponta klnbz modokon kereste az emberek kegyet. Albertet levelben Iigyelmeztettek a baratai, hogy miket
mvel; ravaszul ugy dnttt, hogy megIosztja a masikat attol az eszkztl, amellyel az a Iurak lelket
csabitgatta, es nyomban megvonta tle a megallapitott Iizetest. Ebbl az rajtt, hogy a hivatalbol ugyszolvan
kitettek, es nkent lemondott rola, majd eltavozott a tartomanybol. A kiraly parancsara Majnard es Rosenberg
lepett a helyebe.
Mig ezek zajlottak, a trkk Zsigmond halalhirebl nagy batorsagot meritettek; lattak ugyanis, hogy
Racorszagban, melyet a regiek Fels-Mysianak neveztek, knnyen kiterjeszthetik a hatalmukat. Gyrgy despota,
a tartomany kiskiralya, nem tudott ellenallni a bsz nemzetnek, atkelt a Szavan, a Dunan, es Magyarorszagra
kltztt. (85) A tbbi nemes es pap kvette t, Mysiaban csak egyik Iia maradt, aki a Duna partjan allo
Szendrt vedelmezte a trkk ostromaval szemben. Amikor a magyarok megtudtak, hogy a trk mar elerte
Also-Pannonia hatarat, es az ellensegtl csak a Szava valasztja el ket, egymasutan szalasztottak a kveteket a
kiralyhoz, hogy kldjn csapatokat az orszag megvedelmezesere; jelentettek, hogy a hitvany nepseg a kzvetlen
kzelbl Ienyegetzik, knyrgve srgettek. Albertet a kellemetlen hir sietsegre sztkelte, nehogy ostromloit
szvetsegesei vesztet kelljen latnia, ezert amilyen gyorsan csak tudott, szakadatlan menetben iparkodott
Magyarorszagra. Mihelyt Budara ert, jelentettek Paloci Gyrgy esztergomi ersek halalat, es e nagy tekintely
IerIi vegzete sulyos banatot okozott neki; az rizetere volt bizva az esztergomi varban a korona a kiralyi
jelvenyekkel. A kiraly a kiralyneval egytt odautazott, es a varat atadta a Ielesegenek; ez a kincstar
Ielgyeljenek kisereteben megszemlelte azt, es nezeldes kzben titkon elemelte a koronat, amelyet atadott egy
venasszonynak. Miutan mindent szabalyosan szamba vettek es lepecseteltek, Albert nyomaban visszament
Budara. (90) Mivel a haboru rettenete es riadalma a kszbn allt, a kiraly segedcsapatok nelkl meginditotta
taborat Murad trk kiraly ellen, es a Tisza meg a Duna kztt allapodott meg. Mialatt a srgetett segitseget
varta, a trkk bekeritettek Szendrt, ejjel-nappal hevesen tamadtak, es annal ersebben rohamoztak, minel
kzelebb tudtak a segitsegl erkez ellenIelet, nem kimeltek az ostromgepeket, es nem riadtak vissza a
legsulyosabb kockazattol sem. Sem remenyk, sem buzgalmuk nem csalta meg ket; mert mieltt Albert a
taborral odaert volna, bevettek a varat, amelyet a barbarok Szendrnek neveznek, ambar nevet Szent Endrerl
kapta. A varos elIoglalasa utan szokasuk szerint kegyetlenkednek, elIogjak Istvant, a despota Iiat, szemet
376
kinyomjak, nveret Iejedelmkhz adjak Ielesegl. Hasonlokeppen megvakitjak Istvan ccset, Gergelyt. Lazar
azonban, aki kzlk a harmadik volt, apjaval, Gyrggyel egytt elmeneklt Magyarorszagra. A varoslakokat az
rseggel egytt egy szalig lemeszaroltak. (95) Sokan, hogy kisebb kegyetlenseget szenvedjenek, a trkk altal
kitalalt modszert alkalmaztak, tzes vasat huztak el a szemk eltt, igy az irgalmatlan hsegtl kiszikkadt szem
elveszitette a tisztasagat, es olyan benyomast keltett, mintha vak lenne. A bator iIju irant nem keltett szanalmat a
trkkel kttt rokonsag sem, mert ezeknel az az illem, hogy a vagyon aranyaban ki-ki tbb Ieleseget vesz, ezert
a szerelem tbb Iele oszlik es knnyen elapad, mint a Iolyo, a sok Ieleseg ertektelenne valik a szemkben,
inkabb szolganak tekintik, mint elettarsnak es szvetsegesnek. Ugy tudni, hogy Szendrt augusztusban Ioglaltak
el. E szomoru hir megrenditi Albertet es Pannoniat. Latjak, hogy a trk varakozason Iell kiterjesztette a
birodalmat, kzvetlenl Magyarorszag hataraira erkezett, st, ez az engesztelhetetlen es roppant ers ellenseg a
kapuban all.
Megtudtak, hogy a varos elIoglalasa utan a trkk elmentek onnan, es csak rseget hagytak hatra, azonban a
kiraly maga is kenytelen volt Ieloszlatni a tabort, es vissza kellett ternie Budara, mert a seregben zendles
tamadt, mivel a nagy hseg miatt kegyetlen hasmenes gytrt mindenkit. (100) A rekken hseg kvetkezteben,
ami e hadjarat idejen uralkodott, t is veszedelmes kolika es verhas tamadta meg. A betegseg okaul a
sargadinnye zabalasat hoztak Iel, mert mig bensejet torka gynyrsegere hsiteni igyekezett, eletet hozta
veszedelembe. A kiraly tehat, ha mar a Iosast nem tudta megallitani, halalat erezve Becs Iele vette az utjat, hogy
odahaza haljon meg. Esztergomba ment, ahol gyengesege miatt egy darabig elidztt, de miutan Esztergombol
utnak indulva egy Neszmely nev Ialuba erkezett, betegsege sulyosbodott, vegrendelkezett, majd november
hatodik kalendajan eltavozott az elk sorabol. Nehanyan azt irjak, hogy Simon es Judas nnepen lehelte ki a
lelket. Ket evet sem tlthetett el a kiralysagban, hanem egy evet, kilenc honapot es huszonnyolc napot
uralkodott. Meghalt pedig az dvsseg negyszazharminckilencedik esztendejeben az ezredik utan. A kiraly
halala utan Erzsebet a Ipapok es Inemesek nagy sokasagaval SzekesIehervarra vitte a testet, es a legmeltobb
vegtisztesseggel illette. Latszott ott, hogy harom nemzet ugyanazon banattal, zokogassal siratja kiralyat; itt a
noricusok, ott a csehek es a magyarok emlegettek arado knnyek kztt a legjobb uralkodo erdemeit. (105) A
temetes paratlan pompaval ment vegbe, a testet a magyar Inemesek szokas szerint a kiralyok siremlekei kztt
helyeztek el. Albert a kzepesnel kisse magasabb testalkatu volt, csodas batorsaggal es nagylelkseggel
tndkl; paratlan erenyei kztt emlitik hitbuzgosagat es jamborsagat. Stetbarna, tiszteletet ebreszt tekintet,
emellett igen szelid, vei irant engedekeny volt, mint mondjak. Mindenki ugy velekedett, hogy a romai
csaszarsag Magyar- es Csehorszaggal egytt szerencsesebb lett volna, ha tovabb kormanyozhatja.
Murad, a kiraly halalhiretl nekibatorodva pusztitotta Fels-Mysiat, elIoglalta annak nagyobb reszet; aztan a
thessalonikiek ellen inditotta el a hadat, jol tudva, hogy ha megszerezheti ezt a regi es gazdag varost,
Grgorszag tbbi terletet knnyszerrel birtokba veheti. Minden erejet e varos ostromara Iorditotta;
odagyjttt mindent, amit a Ildn megmozdithatott. Vegl Thessaloniket ervel elIoglalta, es taborat
tovabbvezette Aetoliaba meg Epirusba; e tartomanyokat gyakori betesekkel, Iolytonos zsakmanyolassal es
rablassal zaklatta, ugyhogy a lakosoknak vagy engednik kellett a barbarnak, vagy tavozniuk szlIldjkrl.
(110) Az innen kildztt nepek atkeltek az Adriai-tengeren, elarasztottak Italia szembenIekv partvideket meg
a tengermelleki varosokat, es odakltzeskkel ez idben uj eletre keltettek ezeket, amelyeket a kedveztlen
idjaras vagy a tulsagos regiseg mar tnkretett. A trkk gyenek nagy lendletet adott az a bels szethuzas,
amely Pannoniat ez id tajt gytrte.
Mikor elterjedt a hir, hogy Albert eltavozott az eletbl, a csehek, akik mar ket partra szakadtak, es akiket ersen
razott a bels viszalykodas, valamennyien sszegyltek Pragaban; elszr egy darabig az allam
megreIormalasarol vitatkoztak. Majd, hogy ezen tulvoltak, majus kalendajara kiralyvalaszto orszaggylest
hirdettek meg. Miutan az igaz hit atyja meghalt, az eddig ersen elnyomott eretnekeknek Ieltamadt a
batorsaguk; Rokycana, akit Hradecba kldtek volt, azonnal visszajtt Pragaba, ahol a kiraly halalaval
megereszkedett a gyepl; itt szokasahoz hiven pogany rjngesben trt ki, minden beszedeben szegyentelenl
karomolta a romai egyhazat, a papat, az apostoli tanacsot, a patriarkakat es a metropolitakat, a szerzetesrendeket,
a szent testleteket, mindenki eltt hirdette, hogy a szent miszteriumokat a sok vetek beszennyezte, es egyedl a
csehek kreben maradt Ienn az igaz vallas eredeti szepltelensege. (115) Bns aljassagat megatalkodottsagaval
tetezte; Krisztus legdragabb veret csecsemkre es bolondokra ksznttte. Az ellenallo papokat kiakolbolitotta a
377
hazukbol; aki visszautasitotta a titkos szvetseg kenyer es bor szine alatt valo Ielvetelet, annak megtiltotta, hogy
szentelt helyen temessek el; Ilkeltette a lelkek atkos pestiset, es ujrakezdte a lelekgyilkolast. Most, miutan
bemutattuk, milyen lazadast kezdtek a csehek a kiraly halala utan, rviden el kell adnunk, mi trtent
Magyarorszagon.
Erzsebet, aki a kiraly halala utan terhesen maradt zvegy, visszatert a palotaba, gyaszban eldegelt, es azon
tprenkedett, hogy Ierje elveszitese utan ra is ugyanolyan szenvedesek varnak, mint egykor Erzsebetre es
Mariara; apja sorsabol alaposan kitanulta a csehek marakodo, a magyarok csalaIinta termeszetet. Leginkabb az
aggasztotta, hogy es a csecsem, akit akkor meg a meheben hordott, nem lesz mas, mint a szerencse
jatekszere; Ierje halalabol, sajat korai zvegysegebl, jelenlegi tarstalansagabol csak boldogtalansagot jvendlt
maganak, ugy velte, hogy maga elhagyatott es nyomorult, gyermeke pedig, akar Iiu, akar leany, meg
szerencsetlenebb lesz. Tekintetbe vette az asszonyi nem ertlenseget is. Nem vetette el azt a gondolatot, hogy
uralkodotars legyen, mert igy biztosabban allna a dolga; legkevesbe a vakszerencsenek kivanta kiszolgaltatni
magat barmely tekintetben is, ehelyett szeretett volna biztosabb eletIelteteleket keresni, ha ezt tisztesseggel
megteheti. Leginkabb azonban arra vagyott, hogy kiszallhasson ebbl a jatekbol. (120) Zavaros gondolatai
kztt igy hanyattatvan, magahoz hivatta a vezetket, elssorban azokat, akikrl tudta, hogy hazaszeretetk,
blcsessegk, jamborsaguk sokat er. Magyarorszag akkoriban bvelkedett elkelsegekben, es nem kevesbe
viragzott a Ipapok serege. Mihelyt a sok Iember sszegylt, a kiralyne e szavakkal Iordult hozzajuk: Atyak,
mivel elveszitettk a legjobb kiralyt, st a legkegyelmesebb apat, immar a kvetkez Iejedelemrl kell
dntennk, nehogy mi, elkelk, I es kormanyzo hijan elpusztuljunk, de meg inkabb azert, mert hivatalunk es
meltosagunk megkveteli, hogy gondoskodjunk a kzjorol; kihunyvan a ragyogo Ieny, stetseg borult ratok, es
most minden ember enram szegezi a tekintetet, mint a holdra, ezert szinten meg kell vallanom, hogy en nem
tudok nektek vilagoskodni. Allitom ugyan, hogy mint Zsigmond leanya, Albert kiraly Ielesege es a ti
tekintelyetek altal reg elismert kiralyne az orszag jogos rkse vagyok, megis keszseggel elismerem, hogy ily
sulyos dolgokhoz gyenge vagyok, es nem szeretnek arra vetemedni, hogy korom es nemem erejen Iell e nehez
uralkodas terhet vallalni mereszeljem. Nem kis mertekben rettent vissza ettl Maria es Erzsebet vakmersege,
mert jol ismerem a pannon Iondorlatokat es a cseh partoskodast. (125) Felmerve tehat nemem kepessegeit es
teherbirasat, belatom, hogy nem tudnam megIelelen iranyitani a sulyos gyeket. Ha a szletend gyermekre
akartok varni, varakozasotok, bizony, hosszu es aggodalmas lesz; attol is Ielek, hogy lanyt szlk es nem Iiut.
Gondoskodjatok tehat allamotokrol, en Ielhatalmazlak titeket, hogy valasszatok helytartot vagy kormanyzot.
Olyat keressetek, aki ez orszag gyepljet gyesebben tartja, mint egy asszony. Ebbl megerthetitek, hogy en
nagyon is szem eltt tartom a ti erdekeiteket, ezert a maga idejen ti is emlekezzetek meg Erzsebetrl es
gyermekerl, akar Iiu, akar lany legyen is az, ezek alapjan merlegeljetek irantatok erzett szeretetemet. Am
akkor, amikor erre Ielhatalmazlak titeket, atyak, nem mondok le az orszagrol, nem engedem at a jogot, nem
lepek vissza az rksegtl, st ellenkezleg, az istenekre, Zsigmondra es a most tavozott Albertre kerlek titeket
es knyrgk, ne zarjatok ki a kiralysagbol es jogaimbol, ha pedig az isteni josag aldott sarjat ad nektek, s
mintegy az egbl utodot kld szamotokra, kerlek, rklt kiralysagatol ne Iosszatok meg azt. (130) Istenre es az
emberi hsegre, rizzetek rkke emlekezetetekben szlje josagat, es gondoljatok mindig arra, hogy ezt
odaado hseggel kell viszonoznotok. Ovakodjatok attol, hogy halatlansaggal bnt kvessetek el szelleme ellen,
mert az isten azt sokkal szigorubban torolja meg, mint barmely mas vetket.
Ezutan knnyezve elhallgatott. A kiralyne e szavaibol sok es hosszan tarto baj szarmazott, mert a Iemberek a
Ielhatalmazas birtokaban a kiralyvalasztasrol kezdtek tanakodni, amibl roppant veszedelem tamadt, es ebbl
eredt a lengyelmagyar haboru. Megegyezes szerint sszehivtak a kiralyvalaszto orszaggylest, amely nyomban
sszelese utan Iejedelemme kialtotta az iIju Ulaszlot, Kazmer testveret, Lengyelorszag kiralyat. Ugy latszik,
hogy ezt az elhamarkodott kikialtast inkabb a meggondolatlansag, mint a meggondolas szlte; ugyanis
biztonsagosabb lett volna, ha akkor interregnumot vezetnek be, mint hogy elvessek a hosszadalmas viszalykodas
magvait. (135) Helytartokent kormanyzot kellett volna valasztani, amivel elharithattak volna a haboru
veszedelmet, mely minden kiralyvalasztas alkalmaval Ielti a Iejet. A kiralyt azzal a Ieltetellel valasztottak meg,
hogy a kiralynet Ielesegl veszi, es mert Alberttl esett teherbe, az utod megkapja Ausztriat meg Csehorszagot,
mig Ulaszlonak a kiralynetol szletend gyermekei Lengyelorszagra es Magyarorszagra nyernek jogot. A kiraly
kihirdetese utan kveteket valasztottak, hogy a szarmatak kzl elhozzak az uralkodot. Azt mondjak, ezek
negyen voltak, a knini pspk, a raguzai Matyus, Dalmacia kapitanya, Marcali Imre, a vajda Iia, es Paloci
378
Laszlo, akik az id tajt hatalom es vagyon dolgaban messze a tbbiek Iltt alltak. A magyarok azert
valasztottak Ulaszlot szivesen kirallya, mert a szomszedsag, a derekassag, az igazsagossag, a vallasossag es a
roppant hatalom ajanlotta t. De mert a tulzott sietseg tbbnyire mindig megbanast szl, alig erkeztek meg a
kvetek Krakkoba, maris gyorsIutarok jelentettek, hogy a kiralyne egeszseges es gynyr Iiut szlt, hat
Iorduljanak vissza. (140) Mert visszaveszik tlk a megbizast es visszavonjak a Ielhatalmazast. Ezek az ujsagtol
megzavarodva nemigen tudtak, mitevk legyenek. A hir, hogy miert jttek, mar mindentt elterjedt. Ulaszlo,
mint illett, a legnagyobb tisztelettel es rmmel Iogadta ket; a hosszu utazas Iaradalmai miatt ugyan meg nem
kerltek a tanacs ele, ezert az zenetet meg nem adhattak at, de a szobeszedbl mar mindenki erteslt arrol.
Tprengtek, es vegl ugy dntttek, hogy a kiralynenak es a kzsseg nagyobb reszenek akarata ellenere megis
atadjak a meghivast, hogy ne tavozzanak csuIsaggal. Krakkoban voltak ekkor a trkk kvetei, akik meg
Albert eleteben indultak el Trakiabol, es utkzben ertesltek a halalarol. Ezek Murad neveben penzt es
hadsereget ajanlottak Ulaszlonak Albert ellen a haborura Csehorszagban, amely Zsigmond halala ota ket partra
szakadva hevesen Iorrongott, mert az egyik Iele Kazmernak itelte a kiralysagot, a masik meg a Ieleseg jogan
Albertet probalta megtartani. (145) Azzal a Ieltetellel akartak egyezmenyt ktni, hogy ha Kazmer elnyeri
Csehorszagot, Ulaszlo Ielmondja a magyarok baratsagat es szvetseget. A ket kvetsegrl egy idben
ertesitettek a tanacsot. A trkknek azt valaszoltak, hogy Albert halalaval kldetesk targytalanna valt; majd
akkor kell beszelni az egyezsegrl, ha Ulaszlo Magyarorszagon lesz.
Igy hat a pannonokat behivtak a tanacs ele, akik a Iemberek nepes gylekezete eltt rendben atadtak az
zenetet, amelyet valamennyi tanacsos nagy tetszessel hallgatott. Bar sokan Iejtettek ki abbeli velemenyket,
hogy nem rlnek e tekintelyes Iejedelem tavozasanak, megsem akadt senki, aki ugy velekedett volna, hogy
meg kell t Iosztani e hatalmas kiralysag dicssegetl; azt remeltek, hogy Kazmer virtusa karpotolja ket e
vesztesegert. Vegl is Ulaszlo a tanacs beleegyezesevel, a lengyelek nem csekely karara, elIogadta Pannonia
Ielkinalt kiralysagat; a szarmata es a pannon rk szvetseget kttt. (150) Aztan sereget allitanak, mely
Ulaszlot Magyarorszagra kiserje. A kvetek az uj kirallyal egytt megallas nelkl igyekeznek Budara. Ulaszlo
belep Magyarorszagra, es minden Ialuban, minden varosban kiralykent dvzlik. A lengyel Iurak diszes serege
kiseri; elssorban Tancini Andras es Janos, Ostrorog Dobrogost es Sandivog, aztan ket Janos, mindkett
Tarnowi, Samaluly Vince es Svidova, mellettk Gorki Lukacs, Lasocki Miklos, Sanoki Gergely, aki huszont
esztendeig allt Lemberg elen, meg a hadmveszetben tekintelyes gyakorlattal rendelkez Bobricki Lesko. A
kiraly elbocsatotta anyjat, ZsoIiat, es Iiveret, Kazmert, akik ket napon at kisertek t. Erkezesenek hallatara
elsiettek Pannonia elkeli, hogy dvzljek. Mindentt teljes tisztelettel Iogadtak. Ekkortajban Rozgonyi
Simon egri pspk meghallotta, hogy Eperjest hanyagul rzik, es alkalom adodvan ejszaka elIoglalta a varoskat,
mely a lengyelek adaz ellensege volt, rseget helyezett bele, majd a kiraly ele ment Kesmarkra, es arra biztatta,
hogy szerezze meg az orszagot; Budara vitte magaval Tancini Andrast, Samaluly Vincet es Bobricki Leskot,
mert Cillei Frigyes groI azt meg elttk el akarta Ioglalni, ezert megallas nelkl sietett, es utat trt a kiraly
szamara. Hedervari Lrinc, aki ez evben a nadorsagot es szokas szerint egyuttal a helytartosagot is viselte, az
erkez kiraly eltt nkent megnyitotta a budai varat, es elszallasolta t a kiralyi lakosztalyban.
(155) Amikor a pannonok Ulaszlo kiralyt Lengyelorszagbol behivtak es a kiralysagba beltettek, az dvsseg
ezer Iltti negyszaznegyvenedik esztendeje Iolyt, es a pnksd nnepe kzeledett. Erzsebet, amikor rajtt,
hogy a magyarok visszaeltek a lehetseggel, amelyet engedett nekik, holott gynyr Iiugyermeket szlt,
nyomban megbanta, hogy kiengedte a kezebl a hatalmat. Neki es baratainak Iokozta szomorusagukat es
Iajdalmukat az a tudat, hogy a vilagra hozott gyermeket tulajdon hibajabol es ostoba engedekenysegbl maga
Iosztotta meg az uralomtol. A szvetseg, az Ulaszloval valo egyezkedes es a hazassag meghiusult; az elkelk
nemelyike nem volt hajlando megtrni az uj kiralyt, es haragudott a kvetekre, akik a visszahivo parancs
ellenere nIejen vegrehajtottak a megbizatast, ezert azokat, akik kzlk elskent erkeztek haza, brtnbe
vetettek, igy hat ket part alakul az orszagban; sokan a lengyel melle allnak, a tbbseg a gyermek Laszlo oldalara,
mert ezek ugy velekednek, hogy nem illend es nem tisztesseges dolog a kiraly es romai csaszar Iiat kisemmizni
az rkltt kiralysagbol. (160) Emellett sajnaltak is gyamoltalansaga es arvasaga miatt, ami szamos pspkt es
kiskiralyt vonzott az utoszltt melle; Zsigmond tetteit, jotetemenyeit sem Ielejtettek el az urak. Ezek a
kiralyneval egytt arra az elhatarozasra jutottak, hogy a kisIiut haladektalanul meg kell koronazni, es
megegyezesk ertelmeben az egesz part Fehervarra sietett. Mihelyt ideerkeztek, a biborosi meltosaggal
kitntetett Szecsi Denes esztergomi ersek az orszaggyles eltt tartott mise soran szabalyszeren megkoronazta
379
az anyja leben rivo, meg negy honapot sem betlttt kisdedet. A koronazas kzben, a tmeg eltt, Erzsebet
keptelen volt visszatartani knnyei aradatat, mert ugy erezte, hogy a Iiucskat nem a nyugalom es boldogsag,
hanem a szenvedes es gytrelem jegyeivel illetik, es meg a csecsem sirasabol is valami szerencsetlensegre
kvetkeztetett. A Iiaval egytt zokogo kiralynet a pspkk es a nezk sem tudtak knny es jajszo nelkl nezni.
(165) Laszlo kiraly koronazasan a tekintelyesebb Ipapok es Iemberek kzl ezek voltak jelen: Matyas
veszpremi es Benedek gyri Ipap, Ulrik, Cilli groIja, Ujlaki Miklos, Garai Laszlo, Botos Andras, tovabba
Laszlo es Imre, Kanizsai Janos vajda Iiai, aztan Szecsi Tamas es a kznemesseg nepes tabora. A kiralynehoz
legkzelebb Cillei Ulrik groI, Erzsebet nagybatyja allt, es mert a kiralynak meg kellett eskdnie arra, hogy az
orszag szabadsagat, trvenyeit, rendeleteit es a nep akaratat sohasem Iogja megserteni, Laszlo kiraly helyett
eskdtt. Viszonzaskepp, miutan Denes Ipap a csecsemt a kiralyi szentsegekkel illette, az sszes Ipap es
elkelseg meg az egesz nemesseg neki eskdtt meg arra, hogy rks hseget es engedelmesseget tanusit
iranta. Miutan a koronazasi nnepseg lezajlott es a gyles Ieloszlott, az anya es a Iiu a Iemberek tisztes
kisereteben elment Visegradra, hogy a szentseges Iejeket elhelyezze a roppant ers varban, amelynek
parancsnoka Garai Laszlo volt, mert az sk a korona rzesere ezt az egyetlen helyet jelltek ki mint
legmagasabbat es legbiztonsagosabbat. Amde, amikor a varba ertek, a kiralyne becsapta az sszes jelenlev
elkelseget, Ielve tudniillik a bekvetkez viszontagsagoktol, ugy tett, mintha visszahelyezne a koronat,
mikzben megint elcsente azt, gyes szemIenyvesztessel kijatszotta a Iigyel tekinteteket, aztan
megparancsolta, hogy a ladikat a Iurak zarjak le pecsettel. (170) Ezutan az orszagban uralkodo civakodasra
hivatkozva elutazott Ausztriaba Frigyeshez, a romaiak kiralyahoz, Stajerorszag Iejedelmehez, aki mint tbben
allitjak a gyermek nagybatyja volt, es a Iiut meg a koronat az hsegere bizta, amibl rks visszavonas es
az alemannokkal szntelen haborusag szarmazott.
De terjnk vissza a csehekhez, es nezzk meg, hogyan probalta a kiralyne megszerezni ezt az orszagot. Amikor
a csehek megtudtak, hogy marcius nyolcadik kalendajan egy szep Iiut szlt, akit Laszlonak neveztek el, es akit
Magyarorszag szent koronajaval szabalyszeren megkoronaztak, kveteket valasztottak hozza, hogy tudassak
vele, sszelt kiralyvalaszto orszaggylesk, es ha Ienntartja a jogat Csehorszagra, kldjn szoszolokat a
gyermek neveben, akik a gylesen Laszlo erdekeit kepviseljek; megpedig idejen gondoskodjek errl, mieltt a
Iiucskat kiebrudaljak a jogaibol. A kiralyne az odaerkez kveteknek megmutatta a blcsben Laszlot, akit
Alberttl szlt, aztan istenre es emberre kert, knyrgtt hsegkert, hogy meg ne Iosszak a kisIiut atyai
rksegetl, halasszak el a gyles idpontjat, amit tizentd napra jelltek ki; ez az id rendkivl rvid az
sszegylekezesre; megigerte, hogy ha elnapoljak, kveteket kld, akik a gyermek jogat vedelmezik. Volt a
kldttek kztt egy, akit a kiralyne igen-igen kedvelt, akit Albert kiraly jotekonysaga lektelezett, ennek
Rabenstein Prokop volt a neve, lovagrend, tudomanyaval, erklcseivel kiemelked IerIi, ez megigerte
Erzsebetnek, hogy a gyermek erdekeben mindent el Iog kvetni a cseheknel. (175) Miutan a kiralynet
meghallgattak, es visszatertek Csehorszagba, Prokop beszelt Albert kiraly minden regi baratjaval, Erzsebet irant
szeretetre hangolta ket, es az neveben javasolta, hogy az orszaggylest napoljak el, hiszen nagyon is
meltatlan es karos lenne, ha egy ilyen Iontos dolgot hebehurgyan elsietnenek; elmagyarazta, hogy az
elhamarkodott dntest es a meggondolatlansagot banat szokta kvetni; ezt klnIele regi es jelenkori peldakkal
bizonygatta; kijelentette, hogy a kiralyne kerese messzemenen jogos. Ezeket knnyen a maga velemenyere
hajlitotta. Vele szemben Ptacsek, aki Albert partjanak regi ellensege volt, azt hajtogatta, hogy az orszagrol minel
elbb gondoskodni kell; ilyen jelents gyben nem szabad asszonyra szamitani, csecsemk rivasara hallgatni,
azonIell sem Zsigmond, sem Albert nem tudta gondjat viselni Csehorszagnak; mindentt kikialtatta, hogy az
orszaggylest azonnal meg kell tartani, szembeszallt az ellenkezkkel, es mint valami helytarto, kitzte a gyles
napjat; Laszlo partja viszont ervek soraval indokolta a hatarid elnapolasat, erskdtt, hogy nem szabad
annyira sietni, es naprol napra huzta-vonta a dolgot, mig a kiralyne kvetei megerkeznek. Ptacsek nagyon
Ielhaborodott azon, hogy igyekezetet idhuzassal meghiusitjak, es meg mergesebb lett, amikor meghallotta,
hogy azok megjttek.
Masnap megkezddtt az orszaggyles, a gyermek kvetei beleptek, es azon nyomban krlvettek az
elkelket, kezket szorongattak, mindegyikknek Ielhivtak a Iigyelmet Laszlo rksdesi jogara, ersen
kerleltek ket, hogy emlekezzenek Zsigmond es Albert kiraly josagara, ovakodjanak a halatlansag gyalazatos
aljassagatol. Aztan, amikor szot kaptak, igy beszeltek:
380
(180) Ha valamelyiktek, Iurak, csodalkoznek jvetelnkn, gondolja meg becslettel, mi a jog, mi az igazsag,
es ra Iog jnni, hogy nem azok erdeke es java hozott ide minket, akik idekldtek, hanem azoke, akik itt
hallgatnak. A szvetseg es baratsag Ieljogosit arra, hogy Iigyelmeztessk a meltanyossagra, a ktelessegre es az
erdekre azokat, akikhez hseg es regi baratsag kt, es senki sem erezheti kellemetlenkedesnek vagy zaklatasnak,
ha a vele egyenranguak vagy a Iltte allok baratsagosan emlekeztetik a magan- meg a kzerdekre. Erzsebet
kiralyne azzal a keressel kldtt minket, hogy sem t, sem a Iiat ne engedjetek Albert kiraly halala utan kiturni
Csehorszag kiralysagabol, mert k nem ezt erdemlik, akar Zsigmondnak, akar Ierjenek, akar az seiknek
ertetek tett szolgalatait tekintsk is, melyekre mindig emlekeznetek kell. Nagyon jol tudjatok, nagyurak, mit
kvetel a nemzetek joga, a romai birodalom trvenye, a szvetseg, amely az ausztriaiakkal Iennall, a
jotetemenyek emleke, a gyermek iranti szanalom, st, maga az erdek. Nincs is kztetek senki, aki be ne latna
mindezt, ha egyeni elIogultsagaitol eltekint. Kit lehetne megIosztani a tisztesseg latszataval atyai es si
rksegetl? (185) Milyen esszer ervet lehet ezzel szemben Ielhozni, hacsak nem Iolyamodtok erszakhoz, a
Iegyver hatalmahoz, az isteni es emberi trveny megtiprasahoz? Bizony, semmilyet. Es mikeppen
semmizhetnenk ki atyai es si kiralysagabol a gyermeket, aki irant a termeszet is joindulatot szokott tanusitani,
hiszen a Ieszket, a buvohelyet, a Ielajanlott aldozatot valami termeszetes sztn es vallasos erzlet parancsara
egy elleny sem meri megtamadni, kiveve azokat, amelyek rablasbol elnek. Valaki talan arra hivatkozik, hogy
ez az eletkor zsenge, elegtelen, eretlen a nagy Ieladatra? Aki ezt hozza Iel, ovakodjek, nehogy csuI gyalazattal
illesse a cseheket es az ausztriaiakat. Nincs vajon e ket nemzetben annyi kitn tehetseg, hogy eligazitsa az
orszagot addig, mig a kisIiu Ieln? Mert bizony, mar hogy meg ne sertselek benneteket, cseh IerIiak, hiszen
szeretnem, ha jo neven vennetek, amit mondok, jaj, barcsak kevesebb blcsesseget adott volna nektek az eg, es
ne lennetek a szksegesnel okosabbak az isteni es az emberi dolgokban! (190) Higgyetek el, bizony nem
szenvednetek oly reg e sok es sulyos belharctol. Nem Ielednetek el, hogy tarsadalmi rend nelkl semmi sem
lehet rendben, es nemcsak a csecsem, hanem az erett koru kiraly melle is tanacsadokat kell allitani, ott kell
lennie a szenatusnak es a nep tekintelyenek, hogy ezek nelkl semmit se cselekedhessek. Mind a Ielntt, mind a
gyermek melle a legalkalmasabb vezetket kell rendelni, hogy ezek iranyitsak a politikat. Egy ilyen kiraly
kormanya alatt sokkal biztosabban halad az allam, mert az ilyen nem mereszel szembeszeglni a vezetkkel, a
trvenyekkel, a tanacs hatarozataival, mig a masIelet gyakran alantas vagyak tzelik, es ha elragadja a
hatalomvagy, mindent sarba tipor, a dolgokat kenye-kedve szerint intezi; a biraskodast gyakran megIertzi a
vesztegetes, a trvenyeket Ielrugjak, az atyak akaratat semmibe veszik. Ezert hat, Iurak, ha nem akarjatok
megserteni a nemzetek jogat es a trveny tekintelyet, azt a kiralyt valasszatok, akinek nemcsak apjat, de
nagyapjat es seit is oly nagyon kivantatok egykor uralkodotoknak. Nem Ieledkezhettek meg arrol a baratsagi
szerzdesrl sem, amelyet valaha az ausztriaiakkal ktttetek, akik ezt az si szvetseget igen sokra becslik.
(195) Ha most nincs Iejedelmetek, a helyzet azt kivanja, es a szvetseg pontjai azt kvetelik, hogy mi e
kenyszerhelyzetben olyan urat kinaljunk nektek, aki nemcsak ausztriai, hanem jogos rks is, akit a termeszet
eredenden uralkodasra teremtett, es akit nem utasithattok vissza a szvetseg megsertese, a szerzdes Ielrugasa,
az isteni es emberi trveny athagasa, az orszag rks gyalazata, a kegyetlenseg legsulyosabb bne nelkl.
Ezenkivl olykor-olykor arra is gondolnunk kell, hogy mi illeti Laszlo kiraly eldeit, akik oly sok Ieledhetetlen
jotetemenyben reszesitettek titeket; k nemcsak altalaban tettek jot a csehekkel, hanem szemely szerint is.
Hiszen ezt az orszagot csaszari meltosaggal ekesitettek, ugy szerettek titeket, hogy a romai csaszarsagot sem
becsltek tbbre Csehorszagnal, nemzeteteket bel- es klIldn roppant tekintelyesse es dusgazdagga tettek, es
szamos csaladot jeles tisztsegekkel es uradalmakkal tntettek ki. Tprenges kzben bnsk modjara ne
Ielejtsetek el az indusok trvenyet sem, amely a halatlanokat halallal bnteti. Ha azok vagytok, akiknek lennetek
kell, nem egyknnyen Ieledkezhettek meg arrol, mit tett, mennyit szenvedett, milyen sokat hasznalt Zsigmond
es Albert orszagotok lecsendesitese, testi-lelki javatok megrzese erdekeben; bizony, csak az nem reszeslt e
Iejedelmek arado josagabol, aki arra nem tartott igenyt, vagy aki ugy utasitotta el, hogy nem is kerte. (200)
Fontoljatok meg ezert, mit kivan szellemk, mit a sok kitntetes, amelyett erdemeitekert kaptatok, es mit
ktelessegtudasotok. Es mert ma megszolgalhatjatok, barmivel tartoztok is, kerlek, most alkalom nyilvan,
tetezve Iizessetek es bseggel ntsetek vissza a kedvezest. Ha mindez nem inditana meg titeket, amit a
legkevesbe sem hiszek, hat teljesitsetek az emberiesseg parancsat, mert emberek vagytok. Azt olvassuk, hogy az
oroszlanok, tigrisek, Iarkasok es a legverengzbb vadak is ismerik a halat, az irgalmat, a szanalmat,
megkegyelmeznek a csecsemknek, hajlandok a viszontszolgalatra, irgalmaznak az artatlan eletkornak es a
balsors altal sujtottnak. Ha nehanapjan igy cselekednek az allatok, amelyeket a termeszet megIosztott az
381
embersegtl, mit tegyen az ember, aki e vele szletett tulajdonsagarol kapta a nevet? O, mennyire maskepp
ereznetek most, Iurak, ha latnatok a csecsem Laszlot, akinek minden porcikaja tanusitja, hogy sei
legszerencsesebb tulajdonsagait hordozza. Nagyobb remenyt kelt, mint azok, es olyan akarat mozgatja, hogy az
hihetetlen. Ha eletben marad, tetteinek dicssegevel alkalmasint megelzi seit. (205) Frigyes csaszar gyakran
viteti t a kzepre, s mikor odateszik, elszr az elkelk koszorujat vegigmeri, aztan karjat a csaszar Iele
nyujtja, sirassal odahivja t, atleli batyjat, arcat knnyei nedvesitik, mintha gyamjanak es a keresztenyseg
kormanyzojanak ajanlana magat, es kerlelne t, hogy ne engedje orszagat elragadni tle, megIosztani t az atyai
rksegtl; aztan megszemleli a krlallok gyrjet, a Inemesek lel karja krbeadja t, mintha
valamennyiket Ielkeresne es kerne, hogy oltalmazzak zsenge meltosagat. Senkit sem ereszt el leles es csok
nelkl, akaratat hol ggygessel, hol sirassal Iejezi ki, ezert sohasem kerl az emberek szeme ele anelkl, hogy
minden bamulojat ne Iakasztana knnyekre. Nincs ebben a Iiuban semmi, ami ne latszanek csodasnak,
szerencsesnek, hihetetlennek; tbb van benne az istenibl, mint az emberibl. Aki e Iiut latta, mind azt gondolja,
hogy isteni oltalom alatt all. Ketkedes nelkl el kell hinnnk, hogy az embereknek az ur ad minden hatalmat. Ki
allhat ellent az isteni akaratnak? A csecsem Cyrust kitettek, Romulust es Remust a Tiberisbe dobtak, Servius
Tulliust Iogoly anya szlte, megsem akadalyozhatta meg semmiIele erszak sem, hogy elnyerjek az uralmat,
amelyre szlettek. Kvessetek ezert, nagyurak, az isten utmutatasat, Iogadjatok el azt, akit kiralyi trzsbl adott,
egybehangzo szavazattal valasszatok kirallya, dvzljetek rmteli szerencsekivanatokkal, hivjatok,
tiszteljetek t, mint az egbl kldtt angyalt, igy zhetitek el a meghasonlast, a belhaborut, minden kls bajt;
igy allitjatok helyre a hajdani joletet. (210) Mert kit kellene jobban szeretnetek, javatok erdekeben buzgobban
kivannotok, mint azt, aki a veretekbl, udvarotokban, letekben szletett es nevelkedett? Higgyetek el, sohasem
eresztettek be meg orszagba idegen Iejedelmet ugy, hogy az ne eredmenyezett volna veszedelmes zavargasokat,
szakadatlan bajt. igy hat, hogy beszedemnek veget vessek, Istenre es az emberi hsegre kerlek, hogy, mint
ktelessegetek es javatok parancsolja, egyez akarattal valasszatok kirallya Laszlot, az igaz Iejedelmet.
A kvet beszede utan az elkelk nagy resze tapssal helyeselte ennek javaslatat, ugy velekedve, hogy k sem
gondolkozhatnak maskepp, nehogy az igazsagtalansag es halatlansag rks gyalazataval belyegezzek meg
egesz Csehorszagot. Ezzel szemben azok, akik Albertet gylltek, a Iiat nem akartak kirallya tenni; azt
mondtak, nincs meggondolatlanabb cselekedet, mint az orszag elere eretlen es hasznavehetetlen embert allitani,
plane olyat, aki nemhogy kormanyozni nem tud, de maga szorul kormanyzasra; (215) hosszu-hosszu id telik el
addig, mig Laszlo alkalmassa valik az uralkodasra, Csehorszagban azalatt interregnum lesz, marpedig a haborgo
orszag nem nelklzheti oly sokaig a derek kormanyost; ezert, mig Laszlo Ielserdl, kiralyt kell valasztani, amit
annal nyugodtabban megtehetnek, mert Frigyes, a Irissiben megvalasztott romai kiraly a kiralyvalasztas jogat
atengedte nekik. Vegl is ez a velemeny diadalmaskodott, igy tehat, amikor az uj kiraly megvalasztasanak
kerdeset Iltettek a Iembereknek, ezek nagyobbik resze Albertet, Bajororszag herceget valasztotta kirallya, aki
kora gyermeksege ota Vencelnel nevelkedett; es kijelltek nehanyat a legelkelbbek kzl, hogy hozza el t
Bajororszagbol. Vezetjk Rosenberg Ulrik volt, aki ugyan mindig ugy mutatta, mintha Albert partjan allna,
ezen az orszaggylesen megis ugy velekedett, hogy idnkent engedni kell a krlmenyeknek. Masok viszont,
akik helytelenitettek ezt, meltatlankodtak, es Prokopot titokban elkldtek Frigyeshez, kertek a csaszart, ne
engedje, hogy a kisdedet kiturjak az atyai kiralysagbol, most lassa el serenyen, mint illik, a gyermek
vednkseget, amit eppen az iment vallalt el, gondoljon arra, hogy a Laszlonak kijaro urasag gyalazat nelkl nem
kerlhet mas kezere. (220) Prokop buzgon es megIontoltan teljesitette a megbizatast. Amikor Frigyes Iigyelmet
Ielhivta erre az gyre, az rgtn irt Albert hercegnek; ovta, intette t, hogy ne Ioglalja el becsvagytol Itve mas
orszagat; a csehek nem valaszthatnak mast kirallya, hiszen itt van az rks, akit az orszag megillet; akik a
gylesen azt allitottak, hogy valasztojogot adott nekik, esztelenek voltak; hatarozottan leszgezi, hogy a
cseheknek soha semmiIele jogot nem adott kiralyvalasztasra. Azt mondjak, amikor Albert megkapta a csaszar
levelet, olyan nmersekletet tanusitott, ami keves embernel tapasztalhato; mert amikor a cseh kvetek
megerkeztek es Ielajanlottak a gazdag es hatalmas orszagot, tisztesseggel visszautasitotta. Mely halat adott,
amiert e kitn orszagra meltonak iteltek; mindazonaltal embertelensegnek jelentette ki, hogy csecsemk jogat
kisebbitsek; nem lehet sulyos bn nelkl megrviditeni azt, amit mindenkinek gyarapitania kell; is nagyon jol
ismeri azt az egyezmenyt, amelyet egykor a csehek es az ausztriaiak ktttek. Es ezert mindenki ugy velekedett,
hogy Albert derekabb kirallya valt a visszautasitas reven, mint amilyenne az elIogadas tette volna.
Amikor a csehek ertesltek az elutasitasrol, ujra gylest tartottak es ugy hataroztak, hogy kveteket
382
menesztenek a csaszarhoz, azzal a keressel, hogy gyamkent kormanyozza az orszagot addig, mig Laszlo
Ielnvekszik. (225) A kldttek megvittek az zenetet, amire a csaszar azt Ielelte, hogy most a csaszari korona
gyeben a belgakhoz megy, de ha visszater, megIelelen gondoskodik a csehek dolgarol. Amikor a csaszar
visszatert Galliabol, Csehorszagbol szamos Iur jelent meg eltte; Ptacsek, a kisgyermek adaz ellensege, arra
sztkelte, hogy vesse el gyermek Iltti gyamsag gondolatat; megigerte, hogy ha visszautasitja, azonnal
megszerzi neki az orszagot; tudniillik, mint mondta, knnyen megtrtenhet, hogy a szerzdes jogan kiraly
hianyaban a csehek a megegyezes szerint Ausztria idsebb herceget kialtjak ki kiralynak. A csaszar
visszautasitotta, hogy aljasul es bns modon kijatssza a Iiucskat, akinek a gyamsagat elvallalta, es annak
rkltt orszagat elIoglalja, de azt is, hogy Csehorszagot gyamkent kormanyozza, mert nagyon is tisztaban volt
azzal, hogy azt tetemes kltseg nelkl nem lehet igazgatni. A csehek ugyanis azonnal megtagadjak az
engedelmesseget, ha nem kapnak uralkodoiktol naponta zsoldot vagy adomanyt. A kincstar res, a kiralyi
birtokokat a hatalmasok kisajatitottak, a hajdan bseges ezstbanyak kimerltek, az elelemado megIogyatkozott,
a penzado elparolgott. Barki lesz is tehat kiraly vagy kormanyzo, nem elhet rangjahoz illen, ha nem keresi meg
a kenyeret rablassal, koldulassal, vagy nem szerez penzt a sajat Ildijeitl. (230) Ezert azt ajanlotta, hogy mig
Laszlo Il nem serdl, kormanyozzak csak a csehek orszagukat, es ezzel a gazdagon megajandekozott kveteket
elbocsatotta. Amikor aztan a nepnek kihirdettek hogy az interregnum idejen a csaszar javaslatara kormanyzok
Iogjak vezetni Csehorszagot, Ptacseket es Majnardot valasztottak meg. A hivatalbalepes utan egy darabig
megriztek az egyetertest, jollehet az egyik a katolikus vallas elharcosa volt, a masik Rokycana Ionaksagainak a
kvetje, megis, hogy ne kerljn sor a Iegyverekre, a ket partvezer kitltte azt az igen hasznos athidalo
megoldast, hogy ki-ki eljen a sajat meggyzdese szerint. Ptacseket nem sokkal kesbb sulyos betegseg tamadta
meg, amelybe belehalt, minek kvetkezteben Majnard tekintelye annyira megnvekedett, hogy a pragaiak es
Csehorszag tekintelyesebb varosai neki engedelmeskedtek. Az ellenpart emberei nagyon nehezmenyeztek ezt,
Podjebrad Gyrgyhz Iordultak, akit ugy ismertek, mint blcs, hadban jartas, tetteivel dicsseget szerzett
embert; (235) vezerkke valasztottak, es nogattak, hogy ne trje partja meggyengleset, sem azt, hogy Majnard,
akinek Praga, a nemzet Ivarosa engedelmeskedik, es aki a romai vallas szertartasait helyezi elterbe, eltrlje a
hazai vallast, majd vegl zsarnoksagra trjn, es hatalmaskodva uralkodjek mindentt; azt mondtak, hogy a nep
nehezmenyezi ennek uraskodasat, mig viszont Rokycananak sok a baratja es a h szolgaja; Pragat knnyen
kiragadhatja a kezebl, tehat arra kerik, hogy gondoskodjek a sajat meltosagarol, ezzel egytt az vei javarol.
Gyrgynek nagyon tetszett a pogany tmeg beszede, mert nagy lelke nagy tettekre vagyott; titokban szeleskr
sszeeskvest sztt, es lazadast tervezett; egyeseket alattomban Pragaba kldtt, hogy puhatoljak ki a polgarok
velemenyet, izgassak az elmeket, erjek el, hogy Majnardot mint zsarnokot, mint idegen vallas hivet minden
hatalomtol megIosszak. Kerjenek tanacsot Rokycanatol, mi a teend, es avassak be t az sszeeskvesbe.
Miutan a dolgokat elkeszitettek, es az sszeeskveshez sokan csatlakoztak nkent, kitzik a lazadas napjat.
Ugy hataroznak, hogy a varos egy Ielrees zugaban tzet keltenek, hogy mialatt a tajekozatlan nep odarohan, a
masik reszen megnyitjak a kaput Gyrgy es csapatai eltt. A kijellt napon minden a megallapodas szerint
trtenik, es a terv sikerl. A tzvesz kitr, szokas szerint mindenki odaszalad; Gyrgy idben megerkezik,
benyomul a nyitott kapun, riadalommal, Iegyvercsrgessel tlt be mindent. (240) Eluralkodik a remlet; aki
Iegyveresen ellenall, azt lecsapjak. Szegeny Majnardot elIogjak, es miutan a varos az ellenIelenek a hatalmaba
kerlt, beviszik a varba es brtnbe csukjak. Sokan azt mondjak, hogy a brtn mocska, nehanyan, hogy mereg
vegzett vele. Azt irjak, hogy miutan Gyrgy megszerezte a teljes hatalmat, nyomban lecsendesitette a varost es
Csehorszagot, aztan hosszu idn keresztl nyugalomban tartotta; senki sem merte volna megjosolni, hogy egy
ilyen gaztettbl ilyen bekesseg szarmazik.
Csehorszagban mindez igy zajlott, ahogy Intebb elbeszeltk, de neknk azt kell eladnunk, ami Pannoniaban
trtent, ezert a magyar trtenelem visszaparancsol minket oda. Miutan Erzsebet Ausztriaba utazott, es Iia
gyamsagat Frigyesre bizta, maga hiveinek tekintelyes tmegevel visszajtt Magyarorszagra. Mikor Pannonia
hatarat atlepte, es a Ialvakon, varosokon keresztlutazott, az arckiIejezesekbl, szavakbol, a tmeg zajongasabol
eszrevette, hogy az emberek hangulata megvaltozott; ez bizony mindig igy szokott trtenni az eIIele dolgokban,
reszint mivel a kznep lelke Iolyton ujdonsagra vagyik, reszint mivel az Ulaszlo Iell tamadt remeny azt igerte,
hogy minden jora Iordul. Ehhez jarult az eredend es rks gyllseg a pannon es az alemann kztt, amely
mindig is Iennallt. Ulaszlo jo kiallasu, izmos test, harmonikus taglejtes, baratsagos tekintet volt, es
nyajassagayal, szelidsegevel, valamiIele veleszletett erklcsi tisztasaggal gyorsan magahoz edesgette a nep
383
hajlandosagat, mert az ilyesmi knnyen kelt kedvez visszhangot a tmeg kreben. (245) Hozzajarult
mindehhez jellemenek tbbi kivalo tulajdonsaga, a parjat ritkito vallasossag, a buzgosag isten tiszteleteben,
emellett az igazsagossag, a jamborsag es a hallatlan nmerseklettel parosult allhatatossag. Lelke mindemellett
nyugodt es egyszer, bntl erintetlen, csak arra trekv, hogy a magyarok halajat es a halhatatlansagot
kierdemelje, harcban bator es rettenthetetlen. E derek es kiralysagra erett IerIit nem tzelte mohosag, nem
gytrte uralomvagy. Mindig engedekenynek es kerlelhetnek mutatkozott, amiert kedveltek, es nagy
nepszersegre tett szert. Szajabol sohasem hangzott el serten vagy vakmeren okoskodo szo, amely
rosszindulatot sejtetett volna. Viselkedese kedves, szokasai szelidek; mindezert ugy velekedtek rola, hogy a
szarmatak kztt nem egyknnyen lehetne meg egy ilyen IerIit talalni. Ulaszlo e tulajdonsagaival nagy
szimpatiat keltett maga irant. Ezert sok embernek megvaltozott a velemenye, es sok Inemes, aki az ellenparton
allt, az elzmenyek ellenere az oldalara szegdtt at, mindenekeltt Ujlaki Miklos, Horvatorszag elljaroja,
aki eszrevette, hogy a Iiucska tabora naprol napra gyengl, miert is, hogy a sajat javarol gondoskodjek, elallt a
kiralyne melll, Ulaszlo Irakciojahoz csatlakozott, es a lengyel meltosaganak vedelmeben oly kemenyen es
hatarozottan allt ki, hogy nagyobb batorsagot latszott tanusitani ennek vedelmeben, mint amennyi aljassagot
mutatott annak elarulasaban. (250) Ugyszinten Rozgonyi Simon, az egri pspk, meg valamennyi Iivere
allhatatosan a lengyel part melle szegdtt. Rozgonyi atpartolasanak Erzsebet volt az oka, mert az esztergomi
erseksegert Iolyamodo, akkor meg veszpremi pspk Simont azzal utasitotta vissza, hogy mig Erzsebet
uralkodik, Simon nem lesz ersek; ez erre azt Ielelte, hogy mig el, Erzsebet nem lesz uralkodo. Az ersekseget a
kiralyne akaratabol Denesnek adtak. Mivel pedig Magyarorszag Iels reszein hatalomban es vagyonban a
Rozgonyi csalad roppant tekintellyel rendelkezett, e videk Iembereit es nemeseit tmegestl vonta Ulaszlo
melle.
EzenIell eszrevettek, hogy a lengyelt hathatosan tamogatja Hunyadi Janos is, marpedig birtok es katonai er
tekinteteben nem volt az idben nala nagyobb hatalom, mint ahogy ezt a kvetkezkben, ahol a tema
megkivanja, elegendkeppen kimutatjuk, olah apatol, grg anyatol szletett, nemzetseget igyekezetevel es jo
tulajdonsagaival minden varakozason Ill elhiresitette; azt beszeltek, hogy szlei egyaltalan nem voltak
alacsony rendek. (255) Apja allitolag igen sokra vitte az olahok kztt, akik most a getak es a dakok helyen
laknak, es bizonnyal hihet, hogy a romai gyarmatosok kzl maradtak hatra, mint nyelvk hasonlosaga
tanusitja. Nemcsak eszessegevel es bseges tapasztalataival szerzett maganak tekintelyt, hanem erejevel es
vagyonaval is, allandoan a csatateren Iorgolodott es a katonaskodas reven legalabb akkora gazdagsagra tett
szert, mint hirnevre. Corvinum Ialuban szletven nemzetseget a romai Corvinus csaladra vezette vissza. Grg
szarmazasu anyjarol pedig azt tartottak, hogy si es csaszari verbl ered. Egyesek azt mereszelik allitani, hogy
Theodosius nemzetsegere t vissza. Kezdetben 12 loval Demeter zagrabi pspknel szolgalt, es elszr Italiaban
katonaskodott ket evig a milanoi Flpnel, mert miutan Zsigmondot elkiserte Italiaba, ott maradt. Ugyanis azt
beszelik, hogy Zsigmond az apa hirnevetl indittatva Janost meg gyermekkoraban a havasalIldi videkrl
Erdelybe vitte at, es derek tetteiert megajandekozta t a hunyadi birtokokkal, melyek Erdelynek kls,
Olahorszagra nez tajan terlnek el. Ugy emlekeznek, hogy els zsoldjat egy magyar zaszloaljparancsnok alatt
kereste. (260) Egyszer mi is hallottuk, hogy az isteni Matyas, amikor egy bizonyos kapitany Iiat a szine ele
bocsatotta, es vele atyjarol tarsalgott, bizalmasan mondta a tbbieknek: ime igy szolt , ez annak a Iurnak a
sarja, aki alatt apam elszr szolgalt; eleinte Ielt a szazados orditozasatol, de kesbb virtusaval es partolo
szerencsejevel minden katonai Ieladatot a legnagyobb tisztesseggel teljesitett, derek ujoncbol vitez katonava,
katonabol a legkivalobb hadvezerre emelkedett. Amikor hirneve es dicssege minden rend szemeben bamulatra
meltoan megnvekedett, tartomanyi parancsnoksagokat kapott, es rokonsagot kttt a Gerebek igen elkel
hazaval. Tlk vette Ieleseget, Erzsebetet, aki Laszlot es Matyast szlte. Olyan IerIi volt, akiben Iel lehetett
ismerni a Corvinusok erenyeit, lelki nagysagukat, a romai blcsesseget es batorsagot. Tekintete meltosagteljes
es tiszteletet ebreszt volt, katonai ervel megIekezhetetlen, szelid es kivalo erklcse megIelelt a romai
meltosagnak. (265) Szeme es arca kedvesseget sugarzott. Szokasai minden tekintetben a legnemesebbek,
minden barbar vadsagtol mentesek. Nagy buzgalommal gyakorolta a vallast, az igazsagot, a nagylelkseget es a
jotekonysagot. Nem hianyzott belle a dicssegvagy, apolta a baratsagot, a katonak joindulatanak megnyeresere
es masok halajanak kierdemlesere annyira kesz volt, hogy egytl egyig mindenki szerette. Nyajassaggal,
joindulattal, helyenvalo megbocsatassal elharitotta magatol az ellensegeskedest es a gyllkdest, ugyhogy e
lektelez Iortellyal mindenki bamulatara utat nyitott maganak a meltosag csucsara. E IerIi kemeny volt es
384
magasztos lelklet, eszjarasa okos es IurIangos, semmit sem cselekedett meggondolatlanul, elhamarkodottan.
Ugy latszik, nem vagyakozott semmire sem, amit ne tudott volna gyesseggel vagy megIontoltsaggal elerni. A
haboruzasban hol ilyen, hol olyan szerencse kiserte, de hogy ez ne lehessen iranta allandoan ellenseges, a
hunyadi Ildn, amelyet egykor Zsigmondtol adomanykeppen kapott, egy magas hegyen kastelyt epitett,
amelyet csendes Iolyok leltek krl, es amelyet emberi kez meg a termeszet ugy megersitett, hogy semmiIele
ellenseges tamadastol sem kellett tartania. (270) Corvinus Janos tehat a tbbi hivatal utan, melyeket a
legnagyobb dicsseggel tlttt be, derek cselekedeteiert kierdemelte Erdely kormanyzosagat, es innen
knnyeden jutott Iel a legmagasabb Iokra. Ezutan, mint ugynevezett vajda, roppant tekintelyt es hatalmat vivott
ki. Nos tehat, amikor egesz Magyarorszagot a partszakadas kinozta, neki ugy tetszett, hogy Ulaszlo oldalara
alljon, ami az ellenIel erejet alaposan meggyengitette; a lengyelek pedig ugy megersdtek, hogy knnyszerrel
megtehettek mindent.
Amikor tehat a kiralykoronazas ideje elerkezett, a kisIiu helyzete pedig naprol napra rosszabbra Iordult, a nador
gylest hivott ssze Budara. Azonnal sszesereglettek a Iurak, a Ipapok, a varosok kldttei, az orszag egesz
nemessege, ezenIell a kznepbl merhetetlen tmeg, es mindenki az uj Iejedelem uralman rvendezett,
ujjongott. Az sszehivott orszaggylesen menlevel vedelme alatt az ellenpartbol is megjelent jo nehany Iur,
mindenekeltt Denes esztergomi metropolita, azon idk legtekintelyesebb biborosa, meg Garai Laszlo, a
visegradi var kapitanya; kettejket a Inemesseg es a nemesseg tekintelyes tmege kvette; (275) ezek egyike
igen-igen szerette a kisgyermeket, hiszen reszesitette a szent keresztsegben, masikuk kiprobalt hsegevel
megerdemelten nyerte el a kincstar es a legersebb var renek tisztet. Miutan meglehetsen nagy varakozas
kzepette megerkeztek Budara, sok mas Ipappal es elkelseggel egytt a kiralyi var ala mentek, mire a gyles
Ielbomlott, a tbbi orszagatyaval egytt elebk ment, elallta az utat, es nem engedte addig tovabbmenni ket,
mig az uj kiraly kezebe le nem teszik a hsegeskt es Laszlo vissza nem adja a kincstarat meg Visegradot.
Kenyszer alatt megtettek, amit kivantak tlk; erre halasan eleresztettek ket. Aztan, amikor a Iranguak eleget
tanacskoztak Ulaszlo megkoronazasarol, valamennyien elmentek Visegradra, hogy megszemleljek a kincstarat
es atvegyek a szent Iejeket. A kincstarat kinyitottak, es mindent erintetlenl talaltak, csak azt allapitottak meg,
hogy Erzsebet ellopta a koronat. Emiatt oriasi zavar tamadt az elkelk kztt, es maris Ielmerltek a
veszedelmes es hosszan tarto haborusag baljos eljelei, a tmeg pusmogni kezdett, es a partoskodas
varasodasnak indult sebei Ielszakadtak. (280) A lengyel part azt kialtozta, hogy azonnal SzekesIehervarra kell
sietni, es meg kell koronazni a kiralyt; SzekesIehervarott nem Iog hianyozni a szent korona; a kiralyokat nem
egy idegen asszony, hanem a magyarsag tekintelye teszi. A Ielelem es szegyen miatt mindenki lapitott, aki a
kiralynet es a kisgyermeket kedvelte. Egyesek eliteltek a kiralyne tettet, azt mondtak, hogy jogtalan es bns
dolog szentsegtr modon eltulajdonitani a kiralyi Ielseg isteni jelvenyet, es azok kezere bizni, akik a magyarok
irant si, st mi tbb, eredend gyllettel viseltetnek. Es meg sok bajt josoltak emiatt. Meltatlankodo lazongas
kzben todulnak Fehervarra. A kiralyt hiveinek nagy sokasaga kiseri oda; Ulaszlot az egi Istvan bazilikajaban a
legnagyobb egyetertes kzepette szertartas szerint megkoronazzak. (285) Mivel az igazi korona, melyet a
kiralyne elcsent, nem volt meg, az isteni kiralynak arrol a szobrarol, amely a kapolnaban allt, nagy ahitattal es
engesztel ceremoniaval levettek a Iejdiszt, es, a szkseg igy kivanvan, korona gyanant azt helyeztek a lengyel
Iejere. Ennek kvetkezteben Magyarorszag sszebekithetetlen partokra szakadt, az egyetertes Ielbomlott, bels
viszaly keletkezett, Iellobbant a vetelkedes es a gyllseg. A trveny lekushadt, az igazsagszolgaltatas
szetzlltt; ki-ki kedve szerint cselekedett; ki-ki nmaganak lett a biraja, dult az erszak, a rablas, gyilkolas
szanaszet; eluralkodott az ellensegeskedes; azt kialtottak ki jogtipronak, aki kevesebbet markolt. Szegyenkezes
nelkl elIoglaltak az idegen birtokot, megsertettek a templomok jogait, sem egyhazi, sem vilagi hatalom nem
riadt vissza a trvenysertestl. Szaporitotta ezeket a bajokat, hogy mivel mindenki, aki a Iegyvercsrges
kzepette ugy erezte, hogy az ellenIelenel gyengebb, kls segitseget hivott, az mindket Ielet dhngve
pusztitotta. (290) Ezek a gyermeket hivogattak, azok a lengyelt akartak megtartani. Nemelyek az alemannokat,
masok a lengyeleket szolongattak egymast tulkiabalva. A dhsseg a vegtelensegig Ieltzelte a szittya nemzet
barbar vadsagat, amely egyebkent is megveti az egyetertest meg a nyugalmat, es, ha nem csalodom, Iogja is
tzelni mindaddig, mig meg nem tanulja, hogy mindenki mersekelje magat, Iekezze meg a nagyravagyasat, adja
vissza azt, ami nem az ve, hagyja a gyllkdest, es kedvelje meg a klcsns egyetertest. De errl ennyit.
A Iellobbant civakodasbol tehat, amely Magyarorszagot kegyetlenl sanyargatta, vegl is polgarhaboru tamadt.
Laszlo partjanak elen ezek alltak: Garai Laszlo, az ugynevezett bani tiszt viselje, Korogyi Filpes Janos, aztan a
385
Harapko Ialubol valo Botos Andras es Tamasi Henrik, a vajda Iia, akik ez idben haderejk, okossaguk es
roppant vagyonuk kvetkezteben igen nagy tekintellyel rendelkeztek. Ezek nyiltan elpartoltak a lengyeltl, es
kijelentettek, hogy kemenyen kitartanak a gyermek oldalan. Nemcsak Erzsebet kiralyne tamogatta ket penzzel,
hanem sajat kltsegkn is tekintelyes lovassagot es gyalogsagot allitottak ki, hogy a Pannoniakat
megszabaditsak a szarmata szolgasagtol. (295) Legelszr Also-Pannoniaban keltettek lazadast, ahol tabort
vertek Cikador kolostornal, amelyet most Sziknek hivnak, es amely a Duna mellett Bata alatt krlbell tezer
lepesre Iekszik. E parttk mereszsegenek megIekezesere az uj kiraly Corvinus Janost jellte ki, aki Erdely
tartomanyanak igazgatasa kzben rks vajdai cimet szerzett; bajtarsul kapta a hadjaratra Ujlaki Miklost, a
macsoi tartomany parancsnokat, aki kesbb a bosnyak kiraly rangjaval ekeskedett. Fegyveres ervel,
tekintellyel, vagyonnal, hatalommal ez idben k ketten emelkedtek ki, ezert az elkelk nem ok nelkl
szemeltek ki ket a Ienyeget haboru langjanak elIojtasara. Miutan gyors menetben megerkeztek a
monostorhoz, mindssze egyetlen napot Iorditanak testk Ielditesere, es mar a kvetkez hajnalon
megkezddik az tkzet. (300) A ket reszrl meg nem adjak meg a jelet, mar Iolynak a knny elcsatarozasok;
a jobb szarny elen Corvinus all, a balen Miklos, kzepen a lengyel. Nemsokara sor kerl az sszecsapasra, es
ekkor olyan hevvel rontanak egymasnak, mintha nem a sajat nemzetkkel, hanem gyllt idegennel
verekednenek. A lengyeleket Illelkesitette a magyarok peldaja, es mar csak azert is tzesen akartak kzdeni,
mert nem szerettek volna, ha batorsagban lemaradnak azok mgtt, akik nekik engedelmeskednek. E makacs
verekedesben Corvinus elnyomta Garai Laszlot, aki a jobb szarnyon csatazott, ez kenytelen volt meghatralni, es
Iutasnak eredt, hogy ellenIele kezet elkerlje; ez a csuI gyalazat megzavarta emberei lelket, soraik
sszezavarodtak. Henriket es Andrast a szarmatak szoritottak meg; Garai meneklesenek, a hadrend
Ielbomlasanak lattara k is Ielelembe esnek es megIutnak; a tbbiek azonnal odahagyjak a tabort, a Ielszerelest,
es beveszik magukat a kzeli erdbe. (305) Uttalan utakon haladnak, kemlelik a csapdakat, a legklnbzbb
modokon probalnak vedekezni; amazok viszont hasonlo Irgeseggel kvetik a nyomukat, ldzik, ldsik ket
mindentt. A roppant kegyetlen Botos Andrast menekles kzben meglik. Henriket elIogjak. Garai Laszlot es
Filpes Janost kedvezbb szerencse kiserte, jollehet kversegk mindkettejket akadalyozta; vaktaban eredtek
utnak, de vegl kimenekltek a veszedelembl. Aki eletben maradt, az tbbe nem mereszkedett nyilt csataba
bocsatkozni. Janos es Miklos a gyzelem utan szetdulta a tabort, a hadiIelszerelest, aztan megostromolta a
Dunahoz kzel Iekv Simontornyat meg a Drava menti Siklost. Azonban az ostrommal semmire sem mentek,
tudniillik mindkettt igen ers rseg vedelmezte, ezert sebesen vegigszaguldoztak az also reszeket, hogy az idt
ne tltsek hiaba aprosagokkal, es Ulaszlo melle Iorditottak a lakossag ingadozo vagy ellenkez lelkletet. Midn
Budara visszatertek, a kiraly es a Iurak nagy rmmel Iogadtak es erdemk szerint dicsertek ket.
(310) Mialatt Also-Pannoniaban ezek trtentek, azok, akik a Felst laktak, Ausztria szomszedsaganak
ksznheten szinte valamennyien a kiralynenak Iogtak a partjat; elszr a zalai videken tamasztottak lazadast,
mindenIele tamadasokkal zaklattak az Ulaszlonak engedelmesked szomszedos Ialvakat es kastelyokat, minden
igyekezetkkel azon voltak, hogy a kzelben lakokat a sajat velemenykre allitsak. Mindenekeltt Szecsi Tamas
trekedett erre, Denes esztergomi ersek hadra termett, testi-lelki adottsagaival kitn testvere, aki keptelen volt
letenni a gyermek iranti hsegrl. O vedte rseg elen Komarom kiralyi varat, amely a Iolyami sziget Iejenel
helyezkedik el, nem messze Esztergomtol. Amikor tudomast szerzett arrol, hogy tarsai Corvinustol es Miklostol
vereseget szenvedtek, meg jobban Ielgylt a harcra, az egesz hatart tzzel-vassal haborgatta,
szelteben-hosszaban szaguldozott, oriasi zsakmanyt szedett, elhajtotta a barmot emberestl, Ielgyujtotta a
Ialvakat, es mindent betlttt Ielelemmel. Mereszsege odaig ment, hogy nem atallotta magat Budat is zaklatni,
megvetve meg a kiralyt is; tudniillik Iegyvereseivel kiszallt az esztergomi varbol, es Ieldult, elpusztitott
mindent, ami elebe kerlt. (315) Obudahoz erkezve Ielelem nelkl megrohanja Uj-Buda klvarosat, mely a
meleg vizeknel Iekszik, es melyet most szkitaul Felheviznek neveznek. Elszr is tzet vet az epletekre, az
ellenallokat lekaszabolja, dhdten kegyetlenkedik a klvarosiak ellen. A kiraly a varbol nezi a rablast,
gyilkolast, gyujtogatast, es Ielti a varost, mert latja, hogy annak Ialai errl az oldalrol tamadhatok; legIkeppen
pedig attol tart, hogy a varosban valami Iondorlatot sznek, amely Tamast beljebb segiti; parancsba adja, hogy
mindenhova katonai posztokat helyezzenek, es a varat meg a varost a legnagyobb gonddal rizzek. Hirteleneben
nem mert kirohanni az ellenseg visszaszoritasara, elegendnek tartotta, ha a varost megoltalmazza; a masik
ugyanis olyan ers csapatokkal erkezett oda, hogy nem lehetett volna egyknnyen visszaverni. Tamas Ielegette a
klvarost, Ieldulta a mezt, aztan visszavonult Esztergomba.
386
Ulaszlot Ielbatoritotta, hogy vei reszerl hseget tapasztalt, az ellenseg pedig megIutott Also-Pannoniaban,
ezert elhatarozta, hogy megIekezi Tamast, aki a megmaradok kzl a legveszelyesebbnek mutatkozott.
sszegyjttte a sereget, es elszr is Esztergomba sietett, megostromolta a varat, amely egy magas hegyen a
Duna Ile emelkedik. (320) A varos szoros bekeritese erdekeben arra a hegyre, mely azzal szemben emelkedik
es az isteni Tamas kapolnajarol kapta a nevet, rseget allitott, es municiot, ostromgepeket helyezett el. A
varosbeliek gyakran kitrtek a varbol, rajtatttek a taboron, egynehany embert megltek, majd visszahuzodtak
a varba, emezek viszont krs-krl rseget allitottak, Iekeztek a kitrk mereszseget, es naponta
hasonlokeppen pusztitottak ket. A josagos, vallasos es tisztes elet Denes ersek nem nezhette nyugodt lelekkel,
hogy itt is, ott is naponta mlik a magyar ver; nehezmenyezte ugyan, hogy a csecsemt megIosztjak a jogaitol,
de azt megsem trhette, hogy a belhaboru egyre sulyosbodjek, ezert knnyekben trt ki, es mennyei segitsegert
knyrgtt; vegre megelegelte a kzs veszedelmet, es egy Iiuval levelet kldtt Ulaszlonak a taborba,
amelyben Ielajanlotta neki az egyezkedest. (325) A kiraly, akit hasonlo vallasossag Ittt, nem utasitotta vissza
a meltanyos ajanlatot; masnap kzvetitk utjan targyalni kezdtek; harmadnapra megktttek a beket. Ez az gy
lezarulvan, Ulaszlo Zala megyebe vezette a tabort, mert megtudta, hogy az elIordult tle; itt elIoglalt ket
kastelyt, amelyet az alemann rseg makacsul vedelmezett, az egyiket Pakanak, a masikat Kigyosnak hivjak. E
helysegek visszaszerzese es a tartomany megzabolazasa utan vidaman tert vissza Budara. Ugy gondolom
azonban, hogy nem szabad elhallgatnunk azokat a sulyos bajokat es kartekony rablotamadasokat sem,
amelyekkel ugyanebben az idben a szomszedok sujtottak Magyarorszag klnbz terleteit, es amelyek
krlbell huszonnyolc evig, Matyas kiraly idejeig Iolytatodtak.
Mig Ulaszlo a ket Pannoniaban ezeket veghezvitte, a tulso Magyarorszagon mindent IelIorgatott a klIldiek
zsivanykodasa es rablohaboruja. Erzsebet kiralyne ugyanis Albert kiraly halala utan Zolyom kiralyi varosat es
tartozekait eladomanyozta a Brandysiak nemes nemzetsegebl szletett cseh Giskranak, e vallalkozo szellem,
bator, Iolytonos hadakozasban edzdtt, masklnben azonban a kelletenel mohobb, rablasra hajlando IerIinak.
(330) Neki adta emellett Kassa varos es a banyavidek kapitanysagat, hogy azt az embert, akirl tudta, hogy
beIolyasa, Iegyvere es tekintelye Csehorszagban igen sokat szamit, e hivatalokkal lektelezze maganak, es ily
modon sztkelje t buzgosagra Iiacskaja vedelmezeseben. Ez latta, hogy Magyarorszag Iurai klcsns
jogtalankodasokkal es bels haboruval marcangoljak egymast, ami pompas alkalmat nyujtott kapzsisaga
kielegitesere, tehat beszaguldozta Kassa krnyeket es Fels-Magyarorszag egesz terletet, Ielgyujtotta a
Ialvakat, mindentt Ieldulta a Ildet, roppant zsakmanyt szedett, egyIorman ldklt embert es allatot.
Leginkabb azokat gytrte kemeny tamadasokkal, akikrl ugy tudta, hogy az ellenparton allnak. Ha besugoi
reven arrol erteslt, hogy valamelyik nemes szembenall a gyermek partjaval, arra tzzel-vassal rarohant, es hogy
haboruskodasat biztonsagosabban tudja Iolytatni, klIldi katonasagot szegdtetett, sereget bnz elemekkel
tlttte Il, akik zsivanykodassal szoktak megkeresni a kenyerket. Aztan, amikor ugy szamitotta, hogy elegge
bebiztositotta vakmer vallalkozasat, nyilt haboruval tamadta meg valamennyi ellenIelet, Ielgyujtotta a Ialvakat,
sok mezvarost erszakkal elIoglalt, es mereszsegevel raadasul a tbbieket is Ilgerjesztette. Zsakmanyra
ehesen csatlakozott hozza Liptoi Pongrac meg Komorowski Peter, aztan Axamit, TalaIusz es Ribald, Krzki,
Urik, Szlovak, velk egytt lengyelek es szlavok nagy tmege, kzkatonak sokasaga. (335) Az orszagban sok
erditmenyt, ideiglenes varacskat epitettek, ezeket rseggel raktak meg, a Ildet beszaguldoztak, pusztitottak,
zavarral es Ielelemmel tltttek be mindent; amit a belhaboru megkimelt, azt a kls emesztette Il, es
Magyarorszag abba a nyomorult helyzetbe jutott, hogy az vei es az idegenek latorkodasai egyIorman
szorongattak a kznepet es a paraszti tmeget, amely sem naponkenti adoIizetessel, sem Iolytonos
kiraboltatasaval, kizsakmanyolasaval nem tudta megvaltani a beket es a nyugalmat; vegl is iszonyu nyomorra
jutott, elhagyta a Ialvakat es a mezvarosokat, behuzodott az erdkbe, a barlangokba, rejtekhelyeket keresett,
sokan vadak modjara mocsarak kze bujtak, mert az rks gyilkolas, gyujtogatas mindent elpusztitott. Hogy e
nagy IelIordulasban a tz egy darabkat se kimeljen meg, Ulrik, Cilli groIja, Erzsebet kiralynenak, mint mondjak,
nagybatyja, a krajnaiak es a noricusok terleterl zaklatta sulyos tamadasokkal a Pannoniakat. Azoknak a
Iembereknek es nemeseknek, akikrl azt beszeltek, hogy szembeszeglnek unokaccsevel, Laszloval, ugy
pusztitotta, rontotta, dulta minden Ialujat es varoskajat, mintha kerlelhetetlen pogany ellenseggel banna el. (340)
Mindentt Ielegeti a tanyakat, az udvarhazakat, elhajtja a barmot is, az embert is, ki nem Ielejti a remletkeltes
egyetlen eszkzet sem, hogy a nemesseget es a kznepet elidegenitse Ulaszlo kiraly hsegetl, a szomszedokat
pedig mind a magyarokra uszitsa. Azt tartanank celszernek, ha mieltt Corvinusnak a trkk ellen valtakozo
387
szerencsevel vivott haboruit erintenenk, elbb rviden elbeszelnenk azt, amit az orszag hatarain bell mvelt,
elssorban azt adnank el, hogy mit tett Giskraval szemben, aki, mint Pius papa irja, ket alkalommal is legyzte
t. Az idvel valo gazdalkodas azonban nem engedi ezt, ezert kenytelenek vagyunk megzavarni az eladasnak
ezt a rendjet, es idrendben beszeljk el, ami trtent. A trk haboru kerl tehat sorra, melyet kisse
reszletesebben kell Ielideznnk.
Krlbell abban az evben, amelyben Albert kiraly tavozott az eletbl, Murad, a trkk kiralya, a pannoniai
lazongast kihasznalva elIoglalta Fels-Mysiat, amelyet most Racorszagnak hivnak, amit knnyen megtehetett,
hiszen a magyar allamnak nem volt kiralya, es megtrte a ket Irakcio meg a belhaboru; Murad elzavarta Gyrgy
Iejedelmet, es mert senki sem allt ellent, csak remelnie kellett, es mar meg is valosult, amit akart. Mysia
meghoditasa utan Magyarorszag megtamadasara hatarozta el magat, amire az orszag bels meghasonlasa
Ielbatoritotta; legelszr ostrom ala vette GrgIejervart, amelyet elbb Taurunumnak mondtak, es amely a
Duna meg a Szava sszeIolyasanal Iekszik. (345) A varat Janos, Vrana katonas Ipapja, buzgo es nagy hir
IerIiu tartotta rseggel; Matenak, Horvatorszag banjanak volt a testvere, es a raguzai patriciusrendbl
szarmazott. E kivalo erklcs es magasztos gondolkodasu csaladot derek tettei miatt Zsigmond csaszar igen
magasra emelte, es mindenIele meltosaggal megtisztelte. Mihelyt eszrevette, hogy az ellenseg odaerkezett,
kirohant a varosbol, hevenyeszett csataba bocsatkozott, majd amikor megallapitotta, hogy a trk ersebb,
azonnal visszavonult, es bamulatos krltekintessel megersitette a varost. Az ellenseg pedig olyan kzel
huzodott a Ialakhoz, amennyire lehetett, krl rallasokat helyezett el, odavontatta a hadigepeket, krlzarta a
varost, es a lehet legkemenyebb ostrom ala Iogta. Odabent hasonlo buzgalommal gondoskodtak mindenrl a
varosbeliek, eber rseget alltak, varatlanul ki-kitrtek a taborra, majd nehany embert lekaszabolva
visszahuzodtak, es meghiusitottak az ellenseg erIesziteseit. (350) Amikor Murad latta, hogy a gyakori
kirohanasok sok kellemetlenseget okoznak az veinek, es naprol napra tbben hullanak el kzlk, meg
elszantabba valt, es annal inkabb tzelte magat a harcra. Nekiszegezte a masinakat, makacsul trette a Ialakat es
bastyakat, nehany tornyot lednttt, es a vedk kzl is mindennap sokan elestek. A nap mint nap dngetett
Ialak reszben tnkrementek, az ostromlottaknak nem volt pihenesk, hiszen napkzben a varost vedelmeztek,
ejszaka a ledlt Ialakat allitottak helyre; sszehordott Ildbl, szemetbl, allati rlekbl Iaval boritott sancot
emeltek, es meg inkabb csuIoltak az ellen erIesziteseit, tamadasait. A ket Iel batorsaga neha annyira Ilgerjedt,
hogy azok a varos ala lopakodva letrakat tamasztottak a Ialakhoz, kezitusaban rohantak Iel, ugyhogy a Ial
hemzsegett az ellensegtl, ezek viszont csendben lapulva Ielbatoritottak ket, majd elugrottak, barddal
csepeltek ket, olvasztott szurkot es kent zuditottak a nyakukba, mehrajt eresztettek rajuk, mely Iullankjainak
dIesevel kinozta ket; buzogannyal, karddal letaszigaltak ket a Ialakrol, es akik lezuhantak, azokat
szikladarabokkal nyomban agyonzuztak; azok vegl is sulyos veszteseget szenvedtek. (355) Amikor a trk
latta, hogy sem az egyik, sem a masik harcmoddal nem er el semmit, megint a gepekbe vetette a remenyet, es
nem hagyott Iel a varos ers bombazasaval; a varoskapitanyt ajandekokkal, igeretekkel titokban gyakran
megkrnyekezte. Ez enged nekik, olykor elIogadja az ajandekot, res igereteket tesz, mikzben nem bizva
elegge a kls Ialban, odabent egy arkot es egy magasabb tltest huzat. St, az ellenseges tamadas kells
kzepen varatlanul kitr a varosbol, meglepi az ovatlan katonakat, es mieltt a riadalom kzepette a hadrend
kibontakozhatna, sulyos csapast mer rajuk. A trk csaszarnak eddig minden iparkodasa kudarcot vallott, de
meg mindig nem akar Ielhagyni szandekaval. Uj tervet kovacsol, mert jol tudja, hogy ha Fejervart gyorsan
elIoglalja, szeles kapu nyilik szamara a Pannoniakba, igy hat meg eltkeltebben veti magat a varos ostromanak,
es azt tervezi, hogy rejtett Ild alatti aknak segitsegevel Ioglalja el. (360) Ket merIldnyire emelkedett egy
dombocska, amely mgtt titokban barmit megcsinalhattak. Folytatja tehat az ostromot, ugy tesz, mintha csak a
kimerltseg miatt hagyna alabb a rohamozassal. Azonkzben hozzaIog az alaguthoz; huszezer embert allit
munkaba; elkezdenek kesziteni egy barlang Iormaju vajatot, ejjel-nappal assak; hogy a kivajt Ildet knnyebben
szallithassak el, egy sereg krt, tevet, szamarat, szvert hajtanak oda, es elelmiszerszallitas szine alatt hordjak
el, majd a kzeli Iolyoba ntik. A varosbeliek nem is gyanitottak a cselt, mert a szemben Iekv dombtol semmit
sem lattak. Azok szakadatlan munkaval mar a Ialakig vittek az alagutat, es ezek a szerencsetlenek meg mindig
nem vettek eszre a trk csalaIintasagat; a jarat olyan szeles volt, hogy a lovasok negyes sorban knnyen
lovagolhattak benne. Az isteni kegyelem azonban meghiusitja a gonosz ellenseg tervet, nehogy a hivek
veszedelmere elbukjon Magyarorszag egyetlen vedbastyaja, mely oly sok even at maganyosan dacolt a vad
nemzettel szemben a kereszteny tarsadalomert; a dolog kiderl. (365) Nem tudhato, ki altal es hogyan;
388
nemelyek ugy emlitik, hogy egy kereszteny katona Iigyelmeztette az egyik varoslakot; masok ugy mondjak,
hogy egy cedula arulta el, amelyet nyilvesszre tzve belttek a Ial Iltt. A Iigyelmeztetesre Fejervar
kapitanya, ahogy hasonlo esetben szokas, tstent egy masik alagutat Iurat amazzal szemben; ejjel-nappal
nyomul a trkk alagutja Iele. Amikor bizonyos jelekbl megallapitja, hogy mar megkzelitette azt, a sajat
vajatat gyorsan megtlti lporral, kennel, szaraz rzsevel, egyeb gyulekony anyaggal, aztan a bejaratot szorosan
beIalazza; csak egy egeszen szk nyilast hagynak az elzart lyukon, melyen keresztl alkalmas idben tzzel es
gyulekony anyagokkal meg tudjak semmisiteni a stetben lappango ellenseget. Janost nem csalta meg a
remenye, mert amikor kemei utjan megtudta, hogy az ellenseges akna a Ialak alatt sszeert az vevel, a lyukon
keresztl azonnal langot dobatott, odabent hatalmas tz tamadt, mindent betlttt a Iekete Ist, amely nem talalt
kiutat; az embereket es a barmokat meglte a tz es a Ist. Ugyanis az sszetorlodott es stetsegbe burkolt
tmeg megzavarodik, ki-ki a masikat akadalyozva tolong, nem tud sem hatralni, sem elremenni, rohan a kzs
pusztulasba. (370) Amikor odabent kitrt a zrzavar, azok, akik a bejaratnal tartozkodtak, a hatalmas drdlesre
berohantak, elrenyomakodtak, es mig a baj okat kerestek, Ieltartottak a halalra itelt tmeget, a tevek, szamarak,
lovak megriadtak a larmatol, hatraltattak, akadalyoztak a meneklket, igy az allatokon kivl tizenhetezer ember
pusztult el az aknaban. Murad, terve meghiusulvan, megparancsolta, hogy hordjak ki a gdrbl az odaveszett
tmeget, embereinek katasztroIajat latva nagyon elkeseredett, es vegre megertette, hogy veszedelmes nemzettel
van dolga. Ezenkivl a varos ostromaban krlbell nyolcezer embere veszett oda. Miutan meggondolta, hogy
het honap alatt semmit sem tudott elerni, Ieloldotta az ostromot, es elhatarozta, hogy a magyarokat masutt Iogja
zaklatni. Elhagyta Mysiat, telelre vonult vissza Macedoniaba es Trakiaba, hogy helyreallitsa es Ieltltse a
sereget. Raguzai Janos Fejervar hsies vedelmevel rk dicsseget szerzett maganak es csaladjanak.
Szlt ez az id egy IerIit, Corvinus Janost, akirl Ientebb beszelni kezdtnk. (375) Ha t e szrny
IelIordulasban nelklzni kellett volna, bizony reg beIellegzett volna a pannonoknak, a noricusoknak, a
germanoknak, de az egesz kereszteny vilagnak is. O volt az orszag es az igaz hit legelszantabb vedelmezje, aki
nemcsak a hatarokon bell Iekezte meg a trkt, hanem szamos csapassal arra is rakenyszeritette, hogy adja
vissza Mysiat Gyrgynek, mint majd a maga helyen elbeszeljk. Hsegenek es erenyeinek jutalmaul derek
tetteiert az erdelyi tartomany teljhatalommal viselt kormanyzosagan kivl hamarosan elnyerte Szreny es
Temesvar kapitanysagat is. Ezek a helyek ugyanis a trk torkaban Iekdtek, t pedig az adaz ellenseg
Ieltartoztatasa vegett Magyarorszag also reszenek kapitanyava tettek. Jol tudta, hogy olyan Ieladatot kapott,
amelyben a veszedelem virtusanak es dicssegenek romolhatatlan emlekmvet allit. Ennek tudatahoz jarult a
hazaszeretet es a kzeli pusztulastol valo Ielelem, amely ersen nyomasztotta t. (380) A magyarok a bels
viszalykodas kzepette klcsns ldklessel es rablassal hizlaltak kapzsisagukat, es ekzben nem trdtek sem
a hazaval, sem a Ienyeget veszedelemmel, nnn javukra sem gondoltak, es inkabb akartak a trknek, mint
sajat polgartarsuknak behodolni. A magyar ekkor odaig jutott az rjngesben es dhngesben, hogy nehezebben
viselte a honIitars, mint a trk altal okozott kart. Murad pedig, aki a Iejervari ostrom alkalmaval rengeteg penzt
es embert veszitett, hogy el ne szalassza ezt a pompas alkalmat, ahol csak lehetett, tamadta az orszagot; hol a
Tiszanal pusztitott a Duna tulso oldalaig, Ielgyujtotta a Ialvakat, elhajtotta az embereket es az allatokat, hol meg
azt dulta, rabolta, ami a Drava es a Szava kztt Iekszik. Hol innen, hol onnan hajtottak rks rabsagba a
veneket es iIjakat, a IerIiakat es asszonyokat, a gyermekeket, de Magyarorszag belviszalytol dhdtt Iurai
meg mindig nem tertek eszhez. (385) Egyedl Corvinust hatotta at a hazaszeretet, szeglt szembe a rengeteg
bajjal, gyzte le a trkket, szerzett beket az orszagnak. Mi azonban, akik e nagy IerIiu tetteit leirjuk, nem
a mindennapos csatarozasokrol szamolunk be, hanem nehany hires, jelents es emlekezetre melto hadjaratrol,
mig a kisebb jelentseg csetepatekat, melyek nem igazi tkzetek voltak, hanem csak portyazasok,
hadgyakorlatok, hallgatassal mellzzk.
Ebben az idben a hatarszelen ket derek hadvezer talalkozott egymassal: Corvinus Magyarorszag also, Izsak
pedig Racorszag es Mysia Iels vegeit oltalmazta. Az egyik Temesvart, a masik Szendrt kormanyozta. Az
egyik megIontoltsagban es virtusban volt nagyobb, a masik mereszsegben es ravaszsagban kivalobb; a
dicssegre es a gyzelemre mindkett egyIorman ahitozott. Fels-Mysiat es Dacia jelentekeny darabjat Izsak
tartotta. Szerette volna elnyerni Murad tetszeset, mert alatta kapta a legnagyszerbb Ieladatokat, ezert minden
erejevel arra trekedett, hogy a birodalom terletet kiterjessze. (390) Ugy hatarozott, hogy megtamadja a
Iejervari Ildet, amelyen egykor a taurinok laktak, hogy a ketsegbeesesbe kergetett jobbagyok kenytelenek
legyenek onnan kikltzni, es vegre elIoglalhassa a vegszksegre jutott Fejervart, amelyet a csaszar nem birt
389
bevenni, hogy innen aztan kenyelmesebben kzelithesse meg a Pannoniakat. Minden rendelkezesere allo
eszkzzel kerlgette a trekveseivel allhatatosan szembeszegl Corvinust; neha bettt a tartomanyaba,
maskor cselt vetett neki, mikor az portyazni indult. MindenIele utat, modot megragott magaban, amivel az
ovatos es bator ellenIelet trbe ejthetne. Elszr is tehat lerohanja Fejervar krnyeket, lerombolja, Ielgyujtja a
Ialvakat, emberek es allatok hatalmas tmeget ejti zsakmanyul. A krnyez videk elpusztitasa utan megtamadja
a klvarost, ahonnan nagy nehezen vetik vissza. Corvinus nem nezheti nyugodtan, hogy krs-krl
tzzel-vassal grasszal, ezert titokban ers lovassagot szed ssze, es nehany zaszloaljjal meg vezertarsaval, Ujlaki
Miklossal atkel a Dunan, es tabort t Fejervar es Szendr kztt, melyek egymastol hetven stadiumnyi
tavolsagra Iekszenek. (395) Izsak roppant tmeg seregevel nagy mereszen azonnal szembeszall vele, nehogy
ugy lassek, mintha megijedne a sok kartetellel es zaklatassal Ielbszitett ellenIeltl. Amikor alkalom nyilik az
tkzetre, nem meri elodazni a csatat, hanem azonnal a kzepre vezeti Iegyverbe allitott csatasorat; ugyanezt
teszi Corvinus is. A ket szarnyra ket knnylovaszaszloaljat helyez, mgejk a vertes lovassagot allitja, ezek
mgtt a karabelyos lovasok kvetkeznek, a derekhadban nehez- es knnyIegyverzet gyalogosok es ijaszok
Ioglalnak helyet, mgejk ers tartalekot es tekintelyes rseget rendel. Aztan megIuvatja a csatajelet, es azzal az
elhatarozassal kezdi az tkzetet, hogy vagy dics gyzelem, vagy szep halal lesz az osztalyresze.
sszecsapnak, es sulyos, veres verekedes kezddik; a trkk hangos vltzessel rohannak a csataba, azzal,
hogy ha eszrevennek, hogy nem nekik all a szerencse, visszavonulnak; a knnylovas-zaszloaljakat hamar
megingatjak. (400) Amikor azonban a vertesekhez ernek, megtorpan a rohamuk; itt egy ideig mindket Iel
hevesen kzd. Innen is, onnan is sokan hullanak el, emez ervel, amaz Irgeseggel iparkodik, de a kzelharcban
a trkk sszeroppannak. Iszonyu ldkles kezddik, amirl Izsak tudomast szerez, es amikor mar egy oraja
nezi a magyarok kitartasat, meneklni kezd Szendr iranyaba, hogy megmentse az irhajat meg eletben maradt
embereit. Ahogy a vezer hatat Iordit, ugyanezt teszi a tbbi is. A magyarok azonban a sarkukban vannak, Janos
a tbbinel sebesebben ldzi ket, sok meneklt lelds, peldajaval buzditja a tbbieket, egyszerre teljesiti a
derek hadvezer es a vitez katona ktelesseget. Egeszen Szendr klvarosaig kergettek az ellenseget; a trkk
kzl kevesen menekltek meg, a tbbseget reszben elIogtak, reszben megltek. (405) A poggyaszt es a
rengeteg zsakmanyt elvittek. Corvinus e Ienyes gyzelem utan hatalmas nyereseggel es rengeteg Iogollyal tert
vissza Fejervarra; az elszenvedett karokat ezuttal tetezve Iizette vissza a trknek. Izsak izelitt kapott a
Corvinus batorsagbol, es ezutan sokkal szerenyebben viselte magat. Ez az esemeny alaposan megnvelte Janos
hirnevet, mert amikor Budan jelentest tettek a trkk veresegerl, mindenkit oriasi rm Iogott el, legjobban
Ulaszlo kiralyt, aki a diadalrol tudosito levelet megkapva azonnal halat adott a halhatatlan isteneknek, hosszu
levelben gratulalt Janosnak, ekes dicseretekkel es bseges ajandekokkal serkentette t a haboru Iolytatasara. O
ebbl meg nagyobb batorsagot meritett, annal is inkabb, mert olyan szent hadjaratot biztak ra, amelytl meltan
remelhette nemcsak vagyonanak gyarapodasat es az utokor eltt valo halhatatlansagot, hanem lelkenek biztos
dvzleset is.
390
5. fejezet - tdik knyv
Mialatt Also-Pannoniaban es Mysiaban ezek trtentek, a csehek nyugtalansaga nem sznt. Gyrgy, miutan
elnyerte naluk a Iejedelemseget, akkora ert gyjttt maga kre, hogy az elkelk kzl sem nyiltan, sem
titokban nem mert ellenkezni vele senki, st, Ielelmetes hatalma a tanacsnokokat is megIosztotta a
szolasszabadsagtol. Mindenki szerenszerte dicsitette t, versengve magasztaltak kormanyzatat, krlhizelegtek,
mindent akarata szerint cselekedtek, es ersen kerleltek, hogy kldjn kveteket a csaszarhoz, akik reven
igyekezzek megszerezni a Iiucska Iltti gyamsagot; az allam szamara semmi sem lehet hasznosabb, mint ha
kormanyzo, mi tbb, rks diktator lesz; ha ezt a csaszar megtagadna, mondtak, minden tovabbi tprenges
nelkl mas kiralyrol gondoskodnak; ilyen jelentekeny orszag nem lehet meg kiraly vagy alkalmas kormanyzo
nelkl, aki a legIbb hatalmat kezben tartja; az orszagos vihar csak akkor Iog lecsendesedni. Gyrgy ugyan nem
tul szivesen hallgatta az eIIeleket, de mert a nep kegyet kereste, annak hizelgesevel nem szallhatott szembe, es
nem utasitotta vissza a kvetelest, nehogy veszitsen nepszersegebl. (5) Kveteket kldtt a csaszarhoz, akik
rendesen eladtak az zenetet, de nem ertek el semmit, st, a csehek szamos kldttseggel kesbb sem tudtak
kieszkzlni kivansaguk teljesiteset. Gyakran mentek kzlk elkelk a csaszarhoz, akik tiszteletadas
rgyevel a gyermek meglatogatasa vegett kerestek Iel udvarat, legtbbszr az a Gyrgy|!|, akinek Giskra volt a
vezetekneve, es aki nem sokkal kesbb sulyos csapassal megIuttatta Corvinus Janost. Sokszor verte meg a
Kassa krnyekere behatolo polyakokat, csuI veresegekkel es kudarcokkal sujtotta az ellenparton allo
magyarokat. Amikor Laszlo szine ele bocsatottak, nyomban knnyekbe trt ki, hodolattal megragadta a gyermek
kezet, csokolgatta, es igy szolt: Vegre latlak es erintelek teged, hn ohajtott kiralyom, aki korodnal Iogva meg
nem ismerheted Iel a tieid buzgo hseget. Barcsak kepes volnal IelIogni a veszedelmeket, amelyeket erted
vallaltam, a Iaradozasokat, amelyeknek kitettem magamat, a sebeket, amelyeket nekiIeszl keblemre kaptam,
es aterezned vitezed szeretetet! (10) Ezek a sebhelyek a tanuim. A te szolgalatodban telik egesz eletem, amelyet
most neked, hajdan atyadnak ajanlottam Iel. Lelkemet nem Iorditja el tled semmi veszedelem, semmi erszak,
sem a sors, szolgalatomnak csak a halal vethet veget. Te azonban, uram, kicsinyseged miatt nem erted, amit
mondok, csak mosolyogsz, es Iigyelmesen hallgatsz. Milyen jutalmat igersz Iaradsagtol kimerlt reg
katonadnak? Milyen zsoldot Iizetsz? Laszlo, aki akkor meg hatesztends sem volt, hogy a vitezt ne bocsassa el
ajandek nelkl, ide-oda tekintgetett, majd hirtelen megragadta Janos akkori kincstarnok erszenyet, es a jelenlev
szamos Iur bamulatara kivett belle hat Iillert, amennyit talalt benne, es odaadta Giskranak. Ekkor adta az iIju
els jelet csodalatos lelklete kesbbi nagysaganak. Giskra kitr rmmel Iogadta a Iillereket, aranyos,
ekkves szelencebe rejtette, mely a nyakan Iggtt, es a kiraly kedvessegenek emlekezetel allandoan magaval
hordta. (15) Igy tehat a csaszar es a csehek sokaig huzakodtak Laszlo gyamsaga Iltt. De most nezzk, milyen
haboru Iolyt ezalatt Magyarorszagon.
Gyrgy despota, akit a trkk kikergettek Mysiabol, Zsigmond halala utan Pannonia sulyos valsaga miatt
Iiaval, Lazarral, es minden vagyonaval egytt Raguzaba huzodott, ugy gondolva, hogy e szabad varosban maga
is szabadon elhet. Rengeteg aranyat es dragakvet vitt magaval, hiszen dusgazdag, aranyterm orszagat sokaig
nyugalomban birtokolta. Azt beszelik, tszr szazezer aranyat helyezett el a raguzai kincstarban, hogy ott
biztonsagban rizzek. Ugy erezte magat, mint aki hajotresbl kiktbe erkezett, csndesen eldegelt, es
kiralykodasanak minden nyavalyajat jotekony polgari nyugalommal gyogyitgatta. Mikzben e bekessegben
lubickol, ime, megerkezik a tanacshoz Murad levele, melyben inti, keri a raguzaiakat, hogy Gyrgyt adjak ki
neki, es tartsak meg kincseit, vagyonat; semmi mast sem ker, csak ezt az embert, a gyermekekkel es az
orszaggal egytt az apat is hatalmaba szeretne keriteni; megigeri, hogy e szivesseg Iejeben nyomban rk beket
es szvetseget kt velk. (20) A szenatusban Ielolvastak a levelet, majd megszavaztattak az atyakat, akik
egyhangulag elutasitottak az ajanlatot, ugy velekedve, hogy a raguzai kztarsasag meltosagat nem szabad a
kapzsisag bnevel bemocskolni, es a vendegjogot senkivel szemben sem serthetik meg. Gyrgyt azonnal
behivatjak a tanacsba, aki nagy nyugalommal erkezik, majd Murad gonosz Iondorlatarol erteslve elsapad, a
szenatorok azonban ennek lattan megnyugtatjak, es eloszlatjak a Iejedelem minden gyanakvasat. Egy ideig
tanulmanyozza a levelet, vegl megigeri, hogy hamarosan elkltzik, nehogy okava legyen a pogany nepseggel
valo haborunak. Miutan a tanacsbol elbocsatjak, hitvesevel, Irennel, Palaeologus csaszar nverevel megbeszeli,
mi latszik tanacsosabbnak, hogy Pannoniaba vagy Konstantinapolyba menekljenek-e a trk Iondorkodasa
391
ell. Iren a grgkhz vonzodik, t viszont a magyarokhoz huzza a szive, mert kzlk jtt, es hsegket mar
megtapasztalta. (25) Akkor meg nem tudta, hogy Iiait a trk nemcsak rabsaggal bntette, hanem rks
vaksaggal is. Vegeredmenyben Ulaszlo uralkodasanak idejeben visszatert Magyarorszagra, magaval hozta
vagyonat, azt remelve, mint meg is trtent, hogy elvesztett orszagat pannon segitseggel knnyen visszaszerzi.
Eljn Pannoniaba, es bekltzik varosaiba, melyekkel hajdanan Zsigmond ajandekozta meg t. Kveteket kld
Ulaszlohoz, hogy azok reven dvzlje es engedelmesseget Iogadjon neki. Nem sokkal kesbb szemelyesen
latogat Budara, mikor is Ulaszlo kitntetleg Iogadja, rk szvetseget kt vele, es a kiraly meg a tbbi Iember
nagy tisztessegben reszesiti. Corvinus gyzelmenek hallatara Ieleled a remenye, hogy Mysiat visszakaphatja,
mely remeny Janos harcteri sikereinek aranyaban naprol napra nvekszik. (30) Alig telt el nehany honap, s a
trkk ujrakezdtek a hadakozast az erdelyi terleten; errl rendben be kell szamolnunk, mert igencsak melto az
emlekezetre.
Nem sokkal Janos imenti gyzelme utan egy masik, sokkal Ienyesebb kvetkezett Erdely tartomanyaban;
tudniillik a trk, aki Fejervarnal ketts vereseget szenvedett, legioit a legjobb segedcsapatokkal tlttte Iel, es
Daciaban ujra kirobbantotta a haborut, nehogy ugy lassek, mintha meghatralt volna a magyar eltt.
Megparancsolta a kiemelked batorsagu es blcsesseg, hadi dicsseggel Ienyesked Mezid hadvezernek, hogy
a havasalIldi terleten keresztl hatalmas sereggel alattomban trjn az erdelyi tartomanyra. A buzgo vezer
haladektalanul atvonult Mysian, atkelt a Dunan, es teljesitette a parancsot. Meglepetesszeren lerohanta
Corvinus tartomanyat; amire bukkant, azt megsemmisitette, lerombolta, Ilegette, a koborlo lovasok mindent
kiirtottak, komak nem kegyelmeztek, harci zajjal es rettenettel tltttek be mindent. Corvinus Janos, aki nehany
nappal korabban erkezett a tartomanyba, erteslt a trkk betreserl, es szanalomra meltoan gytrdtt,
tprengett, mert a hatalmas es ers ellenseget nem tudta Ieltartoztatni, es a nagy Iejetlensegben katonasagot sem
gyjthetett eleg gyorsan. (35) Vegl is GyulaIejervarra sietett, mert tudta, hogy ott tartozkodik Lepes Gyrgy
pspk, a kiemelked batorsagu es nagy tekintely IerIi, akit regi joindulat kt hozza. Mialatt baratjaval
hevenyeszett hadsereg verbuvalasarol tanacskozott, megjelent az ellenseg, amely, miutan beszaguldozta a
tartomany legnagyobb reszet, akkora zsakmanyt szedett es annyi embert hajtott rabsagba, hogy csak lassacskan
tudott menetelni. A varosbol kitekintve krs-krl langokat latott, ezert meg elszantabban keszlt a csatara.
Hasonlo tz Ittte a pspkt is, akit lelkesitett vallasossaga, jamborsaga, a videk pusztulasa es az ellenseg
kegyetlensege. Jollehet mindketten tisztaban voltak azzal, hogy a trk megrohanasahoz erejk elegtelen, megis
ugy hataroztak, hogy inkabb dicsseggel meghalnak, de nem trik a tartomanybeliek lemeszarlasat, a kartetelt, a
nyomorgatast. Tehat mindketten haragra gyulva nekivagtak azzal a sereggel, amelyet az id szerint ssze tudtak
szedni. (40) Rettenetes bosszuvagyukban ovatlanul indulnak el, nem kldenek ki kemeket, sem gyors lovasokat,
hanem negyszg hadrendben egyenesen mennek a mennyei Imre Ialujaig. Az ellenIel ovatosabban viselkedik,
lovassagat szetszorja a krnyez vlgykatlanokban, es mindenIele csapdakat allit; amikor eszreveszi, hogy a
magyarok besetaltak az egyikbe, a vlgyben rejtzk hirtelen elugranak, heves tamadasba lendlnek, amit
dobolassal, vltzessel meg is teteznek. Janos es a pspk a krlznl tmeg lattan megretten, es
visszavonul, nehogy valamennyien oktalanul es vedtelenl elessenek. Azok azonban a nyomukban maradnak,
akit utolernek, azt elkapjak es levagjak. A tbbiek Iutassal meneklnek meg. A pspk, miutan mindenki Iutvan
Iut, hasonlo Irgeseggel akarja menteni magat, eljut egy Iolyoig, de mikzben ezen atkelni igyekszik, hirtelen
letaszitjak a lorol, es a ra rohano ellenseg megli. (45) Ilyen veget ert a pspk, hogy elnyerhesse a vertanusag
koronajat; lovasai meg a gyalogosok sertetlenl vonultak vissza Fejervarra. Eleste nagyon Iellelkesitette
Mezidet, amde Corvinus batorsagat sem lohasztotta le; amaz meg magabiztosabban es meg nagyobb terleten
koborol, es pusztit tzzel-vassal mindent, ami meg megmaradt; mar semmitl sem tart, a poggyaszt es az
sszeharacsolt zsakmanyt kocsisok rzik szekereken a tavolban, hogy a ragyogo gyzelem bizonysagakent
erintetlenl mutathassa be a csaszarnak. Ezenkzben emez a tartomany videkein hallatlan gyorsasaggal veres
kardot rptet krl, Ialubol, varosbol katonat szed, a szekelyeket Iegyverbe szolitja, a kzerdekre hivatkozva
altalanos mozgositassal hadba hivja a Ialusiakat es a varosiakat egyarant. A szkseg szoritasaban mindenki
enged a parancsnak, nehogy gyermekeivel, Ielesegevel egytt elvesszen. Ezek megtrtenven, a trkt, aki a
tartomany hallatlan merv kipusztitasa utan tavozni keszl, ldzbe veszi az sszeverdtt hadsereggel, hogy
amint az id es a hely alkalmat nyujt, elkapja az ellenseget. (50) Mezidnek jelentettek, hogy Corvinus nagy
sokasaggal a nyomaban van; azt mondjak, erre igy Ielelt: Jjjn csak, es engedjen gazdagabb gyzelmet, mint a
multkor. E szavai kzben jelen volt egy Janos nev kem, aki kesbb azt is kihallgatta, hogy mit tanacskozik
392
Mezid tarsaival a csata leIolytatasarol, es elssorban azt hallotta, hogy a trk megparancsolta a Ieladatra
kijellt embereinek, hogy rgtn a csata kezdeten keritsek be es ljek meg Corvinust, mert a vezer eleste utan a
tbbieket knnyebben megverhetik; pontosan leirta nekik a jeleket, amelyek segitsegevel Ielismerhetik az
embert es lovat. Miutan a kem ezt kihallgatta, titkon elosont, visszatert Janoshoz, es Iigyelmeztette t az egesz
dologra, legIkeppen arra, hogy vigyazzon magara, mert az es lova jegyeit az ellenseg jol ismeri; a veteranok
legioja azt a kln Ieladatot kapta, hogy csakis az meglesere trekedjen. Az ekkepp kiokositott vajda
mindenekeltt tehat tulajdon biztonsagara gondolt; hirteleneben sszelt a haditanacs. Volt egy, a nemes
Kemenyek kzl szarmazo katonaja, akit Simonnak hivtak, es nagyon hasonlitott Corvinushoz, emellett bator es
sereny IerIi volt. Ezzel paripat meg Iegyverzetet cserelt, es ers lovassagot rendelt melleje. A Corvinus helyebe
allitott Simon megvetette a veszelyt, tudta, hogy elesik, de baratjaert szivesen vallalta a halalt, hogy a sajat
vesztevel megmentse az allam megszabaditojat. (55) Ezutan Corvinus az elvonulo ellenseg nyomaba szegdik,
es hol oldalrol, hol hatulrol keresi az alkalmat az sszecsapasra. Meg a tartomany hatara eltt egy Ialuban
varatlanul megrohanja a trkket, meghozza olyan lendlettel, hogy azokat, akik Irontot probalnak kialakitani,
szerteszet szorja. Ezek elszelednek a vlgyek, dombok kztt, de konokul visszaIordulnak, rendezetlen
sorokban csataba bocsatkoznak, es mindket reszen sok ver mlik. De mert nem ugyanazon okbol verekedtek,
hiszen az egyik a hazaert, gyermekeiert, az oltarert es csaladjaert harcolt, a masik meg zsakmanyert,
elszantsaguk es batorsaguk, amellyel harcba bocsatkoztak, hasonloul egyenltlen volt. Mikzben egyIorma
kitartassal csataztak, mindket Ielen sokan estek el, megis a trkk kzl hullott el tbb. (60) A legvitezebb
trkk terv szerint krlIogjak a Corvinus Iegyverzetet visel Simont, meg akarjak lni, de a vertes lovassagon
keresztl nem egyknnyen Ierkznek hozza, mert igen sokan tmrltek kreje. Amde vegre akarjak hajtani a
vezer parancsat, levagjak Simon vedit, majd a sokasag roppant ervel ratamad, es hiu remenykben meglik a
hadvezer helyebe allitott lovagot. Corvinus ezalatt ide-oda szaguldozik, biztatja bajtarsait, el ne eresszek a
kzelg diadalt, ne engedjek el bntetlenl az annyi sok gyilkossagot, gyujtogatas vegbeviv ellenseget; vivas
kzben gondoljanak arra, hogy gyermekk es Ielesegk az kezkben van, egyetlen tkzettel
megbosszulhatjak az istenek es emberek ellen elkvetett serelmeket; az ingadozokat segitseggel tamogatja, a
meneklket visszatereli a harcmezre, igyekszik betlteni mind a hadvezer, mind a derek katona Ieladatat, es
mindket teren helytall, ahogy a helyzet kivanja. A Iegyvercsere mind a haza, mind az szamara meghozta a
meneklest; ha a kem tanacsat Iigyelmen kivl hagyja, bizony, e napon vege lett volna a tartomanynak. (65) A
tombolo csata kzben, amikor ugy latszott, hogy a szerencse nem nagyon akar elpartolni az ellenIeltl, es
mindket sereg vegs erIeszitessel kzdtt, azok a tartomanybeliek, akiket Imre Ialujanal elIogtak es a taborban
riztek, elhataroztak, hogy inkabb meghalnak, mintsem hogy rabsagba vigyek ket, lattak, hogy nem
habozhatnak tovabb, sszetrtek a bilincseiket, es Iegyvert ragadtak a trk ellen, harcot kezdtek odabent,
leldstek az rket, aztan lelkesen kirohantak a porondra, batorsagot ntttek az veikbe, az ellenseget pedig
megremitettek. A trkk, akik a gyzelem remenyeben mar egyebkent is meginogtak, testi epsegk
megovasara kezdtek gondolni, es amikor tudomast szereztek a Ioglyok lazadasarol es vad tamadasarol,
lassacskan es Iokozatosan hatraszorultak, amazok viszont, mivel a szerencse egyre inkabb mellejk szegdtt,
meg hevesebben nekiduraltak magukat a csatanak, es a Ioglyok batorsagat latva k is a legnagyobb kitartassal
akartak verekedni. Mezid eszreveszi, hogy hadsorai mindentt alulmaradnak, megijed, es mikzben tetovazva
nezeget maga krl, mindentt szetvert vagy menekl csapatokat lat. Erre minden remenye szerteIoszlik, es
hogy epsegerl gondoskodjek, lovassagaval egytt maga is Iutni kezd. Hatulrol szorongatjak a magyarok,
ldsik a szerteszaladokat. Mezid es Iia minden remenyet a lababa veti, de elIogjak es Ielkoncoljak ket;
bajtarsainak szamlalhatatlan tmege elhull. (70) Amikor elterjed a hir, hogy a trk vezert a Iiaval egytt
megltek, uj erre kapva meg elszantabban tombolnak. Corvinus annak ellenere, hogy a zsakmanyt
visszaszerezte es az ellenseget megIosztotta taboratol es Ielszerelesetl, a Ienyes gyzelem utan teljes
megsemmisitesere trekedett, es nehany napon at egeszen a hegyek gerinceig valtozatlan hevesseggel ldzte. E
hosszu Iutas kzben sokat elkaptak es megltek, st nemegyszer elIordult az is, hogy ebed kzben a katonak
trkket hurcoltak a vezer ele, es egymassal versengve karddal kaszaboltak ket. A hegyek kztt a ragyogo
gyzelem emlekere diadaloszlopot allitott. Miutan pedig valamennyien ujjongva visszatertek a taborba,
Corvinust kitr rmmel kszntik, a kiszabadult Ioglyok sokasaga a laba ele borul, es halasan lelgeti a
terdet; egyesek a haza atyjanak, a tartomany Ielszabaditojanak nevezik, a katonak gyzhetetlen hadvezernek, a
Ioglyok szabaditojanak, az asszonyok szemermk megmentjenek, a gyermekek es iIjak josagos apjuknak; es e
szamos aldo jelz kztt, mint abban mindenki egyetertett, egy sem volt, amely ezt a szentseges IerIit ne illette
393
volna meg meltan. (75) O pedig knnyet ontva mindenkit atlel, rvend a kz javan, szivbl halalkodik az isteni
kegyelemert, varosonkent istentiszteletet tartat, dicseri a katonak vitezseget, a nep hsiesseget es
Iegyelmezettseget, reszletesen megemlekezik a kiemelkedk hstetteirl, magasztalja a nemesseg derekassagat,
es Ilemleget minden egyes tettet e nagyszer haboruban. A trkktl szerzett zsakmanyt reszint a halhatatlan
isteneknek ajanlotta Iel, reszint szetosztotta a katonak kztt. Vegl nyomatekosan Iigyelmeztette a tartomany
lakosait, hogy imadsagaikban adjanak halat a josagos es mindenhato Krisztusnak, es minden oltarnal mondjanak
miset; a zsakmanybol kesbb templomokat epittetett a tartomanyban. 20 ezer trk es krlbell haromezer
magyar veszett oda. E Ienyes gyzelembl az erdelyiek akkora batorsagot meritettek, hogy hosszu evekig nem
Ieltek a trktl. E gyzelembl szarmazott az a nem mindennapi haszon is, hogy az olahok, akik a havasokon
tuli reszeket es Moldvat, a getak egykori terletet lakjak, es akik Pannonia kiralyaihoz korabban htlenek lettek
es szvetkeztek a trkkel, Corvinus tetteinek es tekintelyenek hatasara visszatertek a regi engedelmesseghez,
ami Murad trk kiralynak hallatlanul rosszul esett, ugyhogy nem nyugodott addig, mig ujabb es meg sulyosabb
haborut nem tamasztott Daciaban, mint alabb elbeszeljk. (80) Azt mondjak, Corvinus Janos nem akarta azt a
latszatot kelteni, mintha a kiralyt megIosztana e jeles gyzelem hasznatol es a zsakmany ill reszetl, ezert
ellenseges Iejekkel, Iegyverekkel, katonai jelvenyekkel megrakott egy nagy szekeret, az elejere odatette Mezid
meg a Iia koponyajat, es elebe allitott egy ven trkt, akit a despota regtl ismert; ugy meg volt rakva ez a
szeker, hogy tiz lo alig birta elhuzni; ezt az reget kldte Ulaszlo kiralyhoz meg Gyrgy despotahoz, aki ezek
szeme ele kerlve, mint mondjak, megbizasa szerint igy beszelt:
Corvinus, Ielseged leghivebb szolgaja, es a despota Iia kldi, jo kiraly, e reszt az iment kivivott gyzelem
gymlcsebl, hogy ne Iosszon meg teged a zaszlod alatt Iolytatott haboru dicssegetl. Ajandekul kldi neked
az azsiai vitezek koponyait, amelyeket e szekeren latsz, hogy eltted legyen a bizonysag a jeles diadalrol. Itt van
ket Iejedelem koponyaja, az egyik Mezid hadvezere, a masik a Iiae, a tbbi parancsnokoke es nemeseke, ezeken
nemreg meg Irig sapka diszelgett. (85) Ezek mutatjak veresegk nagysagat; ezek sztkeljenek komolyabb
vallalkozasokra, amit kiralyi Ielsegedtl a vele szletett jamborsag es vallasossag Iolytan el is lehet varni; ti
pedig mindannyian ebbl lathatjatok, hogy milyen pompas alkalom kinalkozik a halhatatlansagra es a
dicssegre. Corvinus isten es ember iranti hsegetekre Ielszolit benneteket a szent es dvs katonaskodasra, es
azt keri, hogy tartsatok krmeneteket, allitsatok hadba tekintelyes sereget, mert mindenki attol tart, hogy a trk
vegs leszamolasra keszl, es e csuIos vereseg megtorlasara mindent el Iog kvetni.
Miutan szavait beIejezte, dacos es bubanatos kepet vagott; a Iurak meg a tbbiek amultak es bamultak.
Elssorban a kiraly es a despota hkkent meg Corvinus batorsagan es szerencsejen, es amikor levelebl rendre
megismertek az egesz trtenetet, gyzelmet tularado dicseretekkel magasztaltak, egymas szavaba vagva
meselgettek, es azt mondtak, hogy romai diadalmenetre melto. A hir azonnal elvitte ezt a gyzelmet a
nemetekhez es a trkkhz, bejarta Italiat, es a nepek ugy velekedtek, hogy ez id szerint az egyedli, aki
bosszut all a kereszteny tarsadalom neveben. (90) A papa es a szentseges testlet, mely a kereszteny
tarsadalomert ersen aggodott, mert tudta, hogy Grgorszagot, Epirust, Macedoniat, a ket Mysiat es Illyricum
nagy reszet a trk mar megszallta, minden remenyet Corvinusba veti, azt jvendli, hogy lesz a
keresztenyseg leghathatosabb vedelmezje. Corvinus virtusanak hire egesz Europat bejarja, es azt josoljak, hogy
tetteivel mindenkit Iell Iog mulni. Ulaszlo az isteni gondviseles altal adott diadalert Pannonia minden
pspkevel krmenetet rendeztet, minden oltarnal miset mondat; Corvinushoz kveteket kld, akik reven halat
ad neki, dicseri hseget es virtusat, ahogy tudja, ajandekokkal tiszteli meg, kerleli, hogy Iolytassa hasonlo
mereszseggel es okossaggal a megkezdett hadjaratot, igeri, hogy mindig tamogatni Iogja a legiok Ieltltesevel,
Iegyverrel, elelemmel, penzzel. Errl ennyit.
Most vissza kell ternnk Giskrahoz. A kiralyt ket haboru nyugtalanitotta, mindkett roppant veszedelmes,
tudniillik a bels meg a kls gytrte Ulaszlot, es bar Cilli groIjat katonai Gyrben elIogtak, Esztergomot
lecsendesitette, Garai Laszlot ket kapitanya segitsegevel megverte es megIutamitotta, e ket veszedelem megis
megint Iellobban. (95) A trk Iolyvast mozgolodik Mysiaban es Daciaban, Giskra meg a tbbi cseh, akit a
kiralyne Zolyomba es Kassaba beltetett, szelteben rabolja, pusztitja az orszagot. Ezert Sanoki reven mar
korabban lengyel segedcsapatokat hivott, melyek azonban nehezen indultak utnak, reszint azert, mert Ieltek a
tatarok betreseitl, reszint pedig azert, mert Litvaniaban naprol napra zavarosabba valt a helyzet; nehanyan ugy
velekedtek, hogy ketezer vagy tezer embert kell csak kldeni, nehogy az orszagot kiritsek. Mig ezeket a
394
szarmatakat vartak, Sanokit, aki nemreg erkezett vissza Lengyelorszagbol, meg Lasocki Miklost tbb szlav
nemessel elkldtek Dalmaciaba es Horvatorszagba, hogy az ingadozo nepet Iorditsak a kiralyne partjatol
Ulaszlo hsegere es szolgalataba. Eleg knnyen megoldottak a dolgukat, mert amikor Ielkerestek a Ialvakat es a
varosokat, nyomban kiderlt, hogy rokonok, ugyanazon trzskbl erednek, szarmazasuk es nyelvk azonos,
raadasul a Iejedelem reszerl joindulatot es kiralyi szabadsagot igertek, ilyenIorman nemcsak szolgalattetelre
vettek ra a dalmatokat, hanem arra is, hogy e nehez helyzetben zsoldot adjanak a katonasag szamara.
Ezenkzben Perenyi Janosnak nem volt ilyen knny dolga Giskraval. Giskra ugyanis szaguldozasaival es
rablasaival szinte pusztasagga tette a Szepesseget; megszallta Eperjest, Sarost, Kelecsenyt meg nehany
kisvarost. (100) Kelecsenyt, mely egy magas hegyen Kassa Ile emelkedik, akna segitsegevel Ioglalta el;
Giskraek innen jttek ki zsakmanyolasra, sulyos karokat es vesztesegeket okoztak, majd oda vonultak vissza.
Perenyi Janos egy esztendeig hiaba Iaradozott e varoska visszaszerzesen. Garai Laszlot, akit Corvinus es Miklos
megIutamitott, a kiralyne ersen biztatta es szamos ervvel sztkelte, hogy a lengyel elleneben szervezze ujja a
sereget, de annak megrendlt batorsagat tbbe sohasem tudta Ieltzelni a hadakozas Iolytatasara. A kiralyne
elment Gyrbe, mely akkor az utoszltt kiraly Iennhatosaga alatt allt, de nehany nap mulva hirt kapott a csehek
lazadasarol, hogy tudniillik ezek uj kiralyvalasztasrol beszelnek. Erre kenytelen volt Ausztriaba sietni; Laszlot,
aki kvette t, Frigyes csaszar letartoztatta, es a magyaroknak nagy sszegert kellett kivaltaniuk; ezek kitartoan
kerleltek erdekeben a csaszart, de vegl ugy kellett megalkudniuk, ahogy annak kapzsisaga kvetelte. Kzben
megjtt a szarmataktol a kert segitseg, kitn lovassaggal, mely szamaval es Ielszerelesevel a magyarokat
elragadtatasra kesztette.
(105) A kvetkez ev elejen Magyarorszagon ehinseg es Iagy dhngtt, a segitseg megerkeztevel Ulaszlo
ennek ellenere az orszag lecsillapitasara keszlt, mert ez volt az elIeltetele annak, hogy teljes erejet hatekonyan
Iordithassa a trkk ellen. Budarol tehat elszr Giskra ellen indult, hogy visszaIoglalja a megszallt varosokat,
Ielszamolja a kiralyne szanaszet elhelyezett rsegeit. A pannonok azonban nem ok nelkl tartottak attol, amit a
kiraly nehanapjan maga is mondogatott, hogy ha egyszer Lengyelorszag kzelebe erkezik, hazamegy az
veihez, mert utalja ezt a veszedelmes es Iaraszto urasagot, ezert hat azt a hirt hintettek el, hogy a kiralyne es a
csaszar mar gondolkozik a megegyezesrl es a korona visszaszolgaltatasarol; azt is mondogattak, hogy jobb
volna paktummal es nem haboruval megbekeltetni az orszagot; Kassa ostromara elegend szkseg szerint
nehany kapitanyt hatrahagyni; a kiraly menjen szepen vissza Budara, nehogy a trkk varatlan betrest
intezzenek, vagy valami mas baj trtenjek, alljon ott keszenletben a Ienyeget veszedelmekre gyelve. Vegl
engedett a magyarok unszolasanak, megszakitotta az utjat, es arra utasitotta a Inemeseket, hogy kezdjenek
beketargyalasokat. Tudta, hogy amikor a hadjarat megkezddtt, a csaszar megijedt, attol tartva, hogy a korona
visszaszerzese vegett ellene Iogott Iegyvert; eleinte gondolt is ennek visszaadasara, de amikor rajtt, hogy a
hadjarat Giskra ellen Iolyik, elallt ettl az dvs szandektol. (110) A kiraly, mihelyt visszaerkezett Budara, ahol
pestisjarvany dhngtt, nyomban elkezdte az alkudozasokat; rajtt azonban, hogy az ellenIelek nem partnerei
ebben, ezert parancsot adott, hogy ne huzzak Ilslegesen az idt, hanem Ioglaljak vissza Kassat. A megbizast
Sveg Janos kapja, aki melle eleg ers lovassagot es tekintelyes gyalogsereget adnak; utasitjak, hogy
csatlakozzek Perenyi Janos kesmarki kapitanyhoz, es cselekedjek mindenben vele egyetertesben es kzs terv
szerint. Amde Giskra is jol tudta, mit Iorralnak az ellenIelek. Krmcn az utoszltt neveben es cimevel penzt
veretett, amibl Csehorszagbol Iriss katonasagot hozatott; ily modon igencsak Ieltlttte a sereget, de megsem
annyira, hogy nyilt tkzetben is egyenl ert kepviselt volna ellensegeivel. Sveg, a lengyel vezer, bajtarsaval,
Perenyivel egytt megostromolja Kassat; Giskra Iel, hogy szorosabban bekeritik, ezert naponkent ki-kitr a
varosbol, es, mert rendes tkzetre nem elegseges, hevenyeszett csetepatekba kezd. A lengyelek krben
odagyjtik az ostromgepeket es a klnIele hadiIelszerelest, nehogy a csehek modot talaljanak az attresre, es
addig Iolytatjak az ostromot, mig a varosbelieket nem kezdi el gytrni az ehseg es a dragasag. (115) A
kzlekedest minden oldalrol ugy elzarjak, hogy elelmet egyaltalan nem lehet bevinni; ezzel szemben viszont a
taborban a katonak beleIaradnak az ostromba, es lassacskan tmegestl kezdenek elszallingozni. A cseh rseg
mindennapos kirohanasokkal Iolyton hatbatamadta a lengyel tabort, st, sr tamadasai Kesmark varost is az
atpartolas gondolatara vezettek, es mindez az ostrom Ieloldasara kenyszeritette ket. Kassa ostromaval tehat
Ielhagytak, Sveg es kollegaja, Perenyi, Kesmarkra ment, hogy megrizze azt a hsegben; de hiaba igyekeztek,
mert az odaerkezesket megelz napon Giskraek arulas reven elIoglaltak a varost. Perenyi Miklos meg az
rseg nehany tornyot kitartoan vedelmezett, de a lengyel segitseg elmaradt, es vegl kivertek ket. Giskraek
395
aztan elkezdtek nagy erkkel ostromolni Podolint, amelyet Komorowski Miklos tartott kiralyi katonasaggal.
(120) Erzsebet tudomast szerzett arrol, hogy Kassa Ielszabadult az ostrom alol, a jo hir megrvendeztette, es
elindult Pozsonyba, mely mindaddig megmaradt az utoszltt partjan. A varat kiralyi rseg elen Rozgonyi
Simon vedelmezte. Hozzakezdett a varostromhoz, de a nehezsegektl megriadva nyomban abba is hagyta, es a
katonasagot Nagyszombat krnyekere kldte, egyreszt azert, hogy a csapatok zsakmanyolassal tartsak el
magukat, masreszt, hogy az ldkles es kartetel a nagyszombatiakat elriassza Ulaszlo kiraly oldalarol. Amikor
ezt a kiralynak jelentettek, ers lengyel es pannon lovascsapatokkal haladektalanul Nagyszombatba kldte
Tancini Andrast, es meghagyta neki, hogy vedje meg a varost az ellenseges tamadastol, rohanja le Pozsony
krnyeket, es az ostromlott varat ersitse meg katonaval, elelmiszerrel, Iegyverrel, municioval. A kapitany
derekasan vegrehajtotta a Ieladatot; miutan Nagyszombatba erkezett, nemcsak az ellenseges tamadasoknak
vagta utjat, hanem Pozsony krnyeket is tzzel-vassal pusztitotta, hogy az ostromlok inkabb ostromlottaknak
ereztek magukat; a varat minden szkseges dologgal teljesen Ieltlttte, aztan nap mint nap rombolta a varost,
szakadatlan csapasokkal visszaszoritotta a tamado alemannokat, ugyhogy azok tbbe nem is mereszkedtek ki
Pozsonybol. (125) Egesz erejket a var ostromara sszpontositottak, krs-krl tornyokat emeltek, a Ialakat
ostromgepek sr csapasaival bombaztak, ostromtetket allitottak, mindenIele masinaval trtek, letrakat hoztak,
es kzelharcban rohantak meg; a tel elrehaladtaval olyan elkeseredetten tamadtak, hogy mint mondjak ha a
kiraly ers sereggel el nem indul Budarol, es nem siet a var segitsegere, a kiralyi rseg vegs szorultsagaban
hamarosan kenytelen lett volna megadni magat. Megerkezese a kiralynet annyira megijesztette, hogy nyomban
visszavonult Becsbe, miutan a varosban jelentekeny rseget hagyott. Ulaszlo ujra megersitette a varat Iriss
katonasaggal, elelemmel, Iegyverrel, municioval, majd hazament Budara.
Ugyanebben az idben egy tekintelyes lengyel csoport zsold nelkl, pusztan a Iejedelme iranti szeretettl
indittatva Odrowanszs Peter vezetesevel be akart hatolni Magyarorszagra, a csehek ellenalltak, elIoglaltak a
hegyszorosokat, de azok esszel legyztek a nehezsegeket. A lengyelek ugyanis megtudtak, hogy a
hegygerinceket nem rzik kellkeppen, tehat egy ess ejszakan elrekldtek az ers Iiatalokat, akik utat trtek,
hogy, ha szkseges, Magyarorszagra vonulhassanak, es aztan megallas nelkl egyenesen Budara mentek. (130)
A pannonok nem kis csodalattal adoztak az nkentes katonasagnak, amely nemcsak letszamara nezve volt
remek, hanem Ielszerelesevel, hsegevel es buzgalmaval is; a kiraly halas tekintettel bocsatotta maga ele, sok
szoval dicserte es biztatta ket. Nehany nap mulva, miutan kipihentek az ut Iaradalmait, az orszag lecsillapitasa
vegett ez ingyen szolgalo hadsereget Kassa ostromara kldte. A lengyelek batran vagtak neki a Ieladatnak, es
hogy Ielelmet keltsenek, kegyetlenl lemeszaroltak minden csehet, aki a markuk kze kerlt. Aztan jelentik,
hogy a tatarok betrtek Podoliaba, mire a kiraly kenytelen Odrowanszst seregevel egytt Lengyelorszagba
visszakldeni, hogy az orszagot megvedelmezze. Az elbocsatas utan ezek Egerbe erkeztek, ahol az egri pspk
bkezen ellatta ket, k meg naprol napra kenyelmesebben es lazabban eltek; TalaIusz, a kassai rseg
kapitanya, tudomast szerzett az ellenIel gondatlansagarol, es nem szalasztotta el a kinalkozo lehetseget; (135)
az ejszaka kells kzepen csndben megrohanja az ernyedten, ovatlanul szendergket, az els csapassal
tnkreteszi szekereiket, mindenIele tzet gyujt, a Ielalomban kodorgok kzl sokat levag. Az almukbol
Ielriasztott lengyelek es magyarok zbe veszik a visszavonulo TalaIuszt, abban a remenyben, hogy az ejszakai
menetelestl kiIaradt es zsakmannyal terhelt ellenseg nem tud gyorsan szaladni. TalaIusz Iogolykent hurcolta
magaval Odrowanszs Petert a lengyelek tekintelyes sokasagaval egytt, es rabizta egy Soloma nev, probalt
hseg emberere, hogy rizze, es kiserje ket egy kzeli varoskaba, majd elrekldte a poggyaszt, es minden
erejet sszeszedve Ilvette a harcot az ellenseggel. Latja, hogy a lengyelek utolertek, elrendezett hadsorait
Ielejk Iorditja, es kegyetlen csata kerekedik; egy darabig kiegyenlitetten Iolyik a kzdelem, mindket Iel
egyenl eselyekkel tusazik. Itt is, ott is sokan elesnek, vegl is a sok Iaradozastol kimerlt TalaIuszek kezdenek
meghatralni es szetszorodni; amazok a nyomukban vannak, nagy tmeget levagnak, es a zsakmanyt
visszaszerzik; TalaIuszt sok ausztriaival es csehvel egytt elIogjak es Egerbe viszik; a tbbiek szetszaladnak.
(140) Soloma a rabizott Odrowanszst Cudar Miklos kzeli varaba vitte; Cudar nemregiben partolt el a kiralytol,
azonban nem bizott a kiralyne gyeben, ezert megragadta az alkalmat, Odrowanszst Budara vitte, es visszaadta
Ulaszlonak, mely szolgalattetellel bocsanatot nyert az arulasert.
E napok tajan Caica es Komorowski, akik kzl az egyik Berzevicet, a masik Podolint rizte, ejnek ejszakajan
elIoglalta Eperjest, amelyrl azt rebesgettek, hogy hanyagul rzik. Azonban az elz napon mintegy tven cseh,
396
aki a Rihnyo megvetelere keszld es ehhez mindenhonnan csapatokat toborzo Giskrahoz igyekezett, Iogsagba
esett a varosban, es most, mialatt a lengyelek Eperjes Ieldulasaval voltak elIoglalva, kezre keritett egy ers
bastyat, es vitezl vedelmezte. (145) A lengyelek tartottak Giskra kzelsegetl, ezert a varos kiIosztasa utan
eltavoztak. Giskra hiret veszi ennek, a predaval rakott lengyelek nyomaba ered, es knnyszerrel megveri,
megIuttatja ket; Caica es Komorowski sok massal egytt az ellenseg hatalmaba esik. Giskra a lengyelek
megszalasztasa utan azon nyomban Berzevice ostromahoz lat, hiszen kapitanyat mar Iogsagba ejtette; ket var
volt itt, melyek kzl az egyiket IurIanggal Ielgyujtottak, mire az rseg bemeneklt a masikba, masnap azonban
megadta magat Giskranak, nehogy hasonlo modon azt is Ilegesse. A lengyelek ugy hataroztak, hogy Podolin es
Lublo rseget IelIrissitik, ezert mindket varoskat rkatonasaggal raktak meg. Giskra Rihnyo ala vezette a tabort,
szoros ostromgyrvel vette krl, es mert nem latszott knnyen bevehetnek, ostromgepeket szallitott oda,
nehany honapig a lehet legnagyobb ervel es gyesseggel ostromolta, s vegre a varosbelieket kieheztetessel
megadasra kenyszeritette; azt beszelik, hogy ezek lemondtak az egri pspk segitsegebe vetett remenykrl, es
kiktttek, hogy sertetlenl, poggyaszukkal egytt tavozhatnak. A Rihnyo megadasat kvet napon az egri
pspk megerkezett csapataival; a ket eszes IerIi nem akart meggondolatlanul csataba bocsatkozni; (150) a
szamtalan dics haditettel Ienyesked, a szerencse Iorgandosagat sokszor megtapasztalt cseh nem merte
megkockaztatni a vegsket; ezzel szemben a hadimestersegben jaratlan, hirteleneben sszekapott csapataiban
alig-alig bizo magyar ugy velekedett, hogy az ellenseget knnyebben gyzi le krlzarassal, mint tkzetben;
ezert aztan mindketten szivesen lemondtak a csatarol. Elkezdtek egyezkedni; egy ideig kzvetitk utjan a
klnbz Ieltetelekrl targyaltak, vegl nemcsak beket es rk szvetseget ktttek egymassal, hanem meg
rokonsagot is. Az egri pspk eljegyezte az unokahugat Giskraval; tbben bizton allitottak, hogy ez a bekektes
nem volt ment a csalaIintasagtol, tudniillik a kiralyne nem ersitette meg, de a csehek sem tartottak meg az
igeretket, mely szerint a Ioglyokat visszaadjak. St, amikor a tbbieket eleresztettek, Caicat es Komorowskit
nem akartak a megegyezes szerint kiadni. Aztan pedig, az egyezseg megktese utan, Giskra elIoglalta a
Szepessegben aposjelltje varosat, es mindenkivel ellensegkent bant, akirl azt hallotta, hogy a kiralyi parthoz
tartozik.
Magyarorszagot meltan tartottak ekkortajt a keresztenyseg legIontosabb vedbastyajanak es a trkk
Ielelmenek, ezert a belhaboru, mely itt dult, ersen nyugtalanitotta az apostoli szenatust, bar a szentseges rendet
is atkos meghasonlas gytrte, tudniillik az egyik Iel Germaniaban a bazeli zsinat hatarozata alapjan Felixet tette
meg papanak, a masik viszont Romaban a biborosi kollegium dntese nyoman Eugent, ennek ellenere mindket
Ipap ugy hatarozott, hogy legatust kld a Pannoniakba; Felix Sandort kldte, a trentoi pspkt, aki Moszkva
Iejedelmeitl szarmazott, es igy nem allt tavol Ulaszlotol, Eugen meg Cesarini Julian biborost, akit az idben a
legblcsebbnek tartottak. (155) Amikor a kiraly es a Iurak mindkettejket meghallgattak, megallapitottak, hogy
Sandor az igaz paparol ertekezik szivesebben, Julian viszont a kiraly es a kiralyne kztti bekektesrl, ezert
amazt elbocsatottak, es a biborosra biztak a bekeszerzest, mert lattak, hogy nem a papa iranti szimpatia
Ielkeltese vegett jtt, hanem az orszag valos erdekeben. Igaz, hogy a beke gyerl mar elbb is szamos kvetseg
targyalt, es mindegyik kudarcot vallott, megis ugy gondoltak, hogy meg kell becslni e derek ember ez iranyu
Iaradozasat, igyekezetet es tekintelyet. Emelle szegdtt a kiraly szelid es jambor termeszete, mely ersen
trekedett az igazsagra es a bekere, Ielt a bels haborutol es az orszag pusztulasatol. A biboros elment a
kiralynehoz, ecsetelte eltte az egyetertes valamennyi hasznat, a haboru kartekonysagat, mindezt multbeli bajok
peldaival bizonyitotta; hivatkozott az asszonyi nem ertlensegere, hatranyos helyzetere, a nep szandekainak
Iorgandosagara, Giskra meg az egri pspk rokonsagara, amelynek sokat tulajdonitott; Ielhozta az utoszltt
csecsem voltat es a veszedelmet, hogy ha az szerencseje vagy egeszsege valtozasa kvetkezteben meghalna,
baratai valamennyien habozas nelkl elpartolnanak tle, nehogy az orszag arvasagra jusson; maga Iogja
szerencsetlenne tenni ket Ielntt leanyat is; (160) masreszt arra intette, hogy merlegelje az ellenseg erejet, hiszen
nyilvanvalo, hogy annak tbb a penze, katonaja, Iegyvere, lova, elelmiszere, jobb a vezere; a lengyelek es
magyarok lehetsegei nagyobbak, es mert asszonnyal meg gyermekkel Iolytatjak a haborut, naprol napra
nagyobbak lesznek; ha hadsereget akar csak egyszer is megverik, soha tbbe nem allithatja helyre, Ulaszlo
viszont ket orszag Iltt uralkodik, ezert ereje, penze, tartaleka sohasem Iogy ki; allandoan merlegelni kell az
idket es a krlmenyeket, es sohasem szabad annyit tulajdonitani a becsvagynak es az egyeni erzelmeknek,
hogy miattuk a kzjot elhanyagoljuk; Magyarorszag erdekeit kell Iigyelembe venni, mert ha meg nem szabadul
a bels haborusagtol, hamarosan elznlik a trkk, es ha a keresztenyseg e bastyajat elIoglaljak, rvidesen a
397
tbbi is a hatalmukba jut; ezt az oriasi tragediat meg kell elzni, es mindig csak az igaz hitet Ienyeget veszelyt
szabad szem eltt tartani, nehogy, mig makacsul vedelmezi a gyermekbe vetett csaloka remenyt, mindent
elveszitsen; (165) ha lesz e roppant szerencsetlenseg okozoja, isten all rajta bosszut, de azonnal; ezert tehat, ha
a korabbi Ielteteleket nem akarta elIogadni, nehogy az utoszlttet megIossza orszagaitol, ajanlatos lenne ugy
dntenie, hogy ket, hazassagra erett lanyat Ulaszlohoz es Kazmerhoz adja nl; a Ierjben es az asszonyban csak
nemk klnbzik, a szlk iranti szeretet egyIorma.
A kiralyne erre azt valaszolta, hogy mar untig eleget merlegelte a maga meg az ellenIel erejet; szinten
bevallja, hogy kelletlenl Iogott e haboruba; az ele tart Ielteteleket a ratermett es gynyr utoszltt irant erzett
szeretetbl utasitotta vissza, nehogy Iiat megIossza az si es atyai kiralysagtol; Laszlo mellett ott all az isten, az
artatlansag es meltanyossag vednke; emellett, amennyire asszonyi mivoltatol telik, nem hagyhatja cserben a
hozza h magyarokat, sem a hozza h Pannoniat, azonban a haborut nem Iogja gonoszul tzelni, ha a bekektes
esszer Ielteteleit megtalaljak; vegl pedig abban az egyben biztos, hogy jobban szeretne, ha erszakkal tnek ki
az orszagbol, mintha tunyasag, Ielenkseg vagy hanyagsag miatt nmaga hagyna el. A legatus helyeselte a
kiralyne szandekat, mert az inkabb IerIias, mint asszonyos lelekre vallott; de amint eszrevette, hogy nem utasitja
vissza a bekektes lehetseget, nyomban az egyezkedesre terelte a szot. Mindket Iel szamos Ieltetelt hoz Il,
mindegyiket klcsnsen visszautasitjak, hogy egyikk meltosaga se szenvedjen serelmet, vegl is a kiralyne
rakenyszerlt az egyezsegre, mert nem Ieltette kevesbe a lanyai, mint a Iiacskaja sorsat. (170) A legatus a
kvetkez bekeIeltetelekrl tudositotta leveleben Ulaszlot: A kiralylanyok egyike Ulaszlonak, masika
Kazmernak, Litvania Iejedelmenek legyen a Ielesege. Kazmernak szazhuszezer arany jar hozomany gyanant,
Ulaszlonak ketszazezer arany Iejeben Szilezia Ildje. A Irigy megktese utan a kiralyne elhagyja Szileziat, de ha
valaha modja lesz ra, jogaban all visszavaltani a tartomanyt. Ami pedig Magyarorszagot illeti, Ulaszlonak ettl
kezdve nem jar a kiralyi cim, hanem viselje a gondnoksagot es a gyamsagot addig, mig az utoszltt el nem eri
az erett kort, azutan hagyja el az orszagot. Ha az utoszltt ezalatt esetleg elhalalozna, vagy az orszag elnyerese
utan gyermektelenl mulna ki, Ulaszlo kapja visza a kiralysag teljes jogat es cimet. Vegezetl azon kltsegek
Iejeben, amelyeket a kiraly e haboruban kiIizetett, a Szepesseget veglegesen csatoljak Lengyelorszaghoz. Ha a
magyaroknak meg valami kvetelesk volna Podoliaban vagy Olahorszagban, azt maga teritse meg a
lengyeleknek.
(175) A kidolgozott egyezmeny passzusait Ielolvastak a jelenlev Inemesek eltt, a tavollevknek pedig
megkldtek. Az elkelsegek klnIelekeppen velekedtek, es mindegyik a sajat esze jarasa szerint mondott
velemenyt. Corvinus, aki otthon mindig a nyugalmat, klIldn a haborut szerette, a trk Ienyegetes miatt nem
hagyhatta el tartomanyat, hanem levelben ismertette az allaspontjat, melynek az volt a veleje, hogy ha az
egyezmeny meltanyos Ielteteleket kinal, semmikeppen sem szabad visszautasitani, mert az orszag lecsillapodasa
utan batorsagosabban lehet expediciot inditani a trk ellen; a kzs egyetertesnel nem lehet dvsebbet
kigondolni; ha azonban nem igy van, bator lelekkel kell viselni a kls es bels csapasokat, es inkabb vallalni
kell a legsulyosabb kockazatot is, mint megengedni, hogy az az orszag, amelyet meglehets hatalomban vettek
at az sktl, meltanytalan bekeIeltetelek miatt kisebbseget szenvedjen; elidegeniteni belle egy darabot sem
meghatarozott idre, sem veglegesen nem szabad; nem lehet nagyobb gyalazat a magyarok szamara, mint ha azt
az orszagot, amelyet az eldk peldaja szerint gyarapitani kellene, nemtrdmsegbl es kishitsegbl naprol
napra gyengitik; ha Iolytatodik a kiralyne ellen a haboru, knnyebb Ieltetelek szlethetnek, kisebb jelentseg
dolgokban kell majd engedni, mint ebben a kenyszersegbl kttt szerzdesben, amelyet az orszag jelentekeny
darabjainak elkotyavetyelese aran vasarolnak meg. (180) Erre nehany cikkelyt modositottak, es a legatus ismet
elment a kiralynehoz; aztan visszajtt, es mert mindket Iel minden nap ujabb s ujabb Ielteteleket szabott, vegl
is Julian kieszkzlte, hogy Ulaszlo menjen Gyrbe a kiralynehoz, hogy kettejk kzvetlen targyalasain a beke
knnyebben letrejjjn; jol tudta, milyen sokat er a szemelyes erintkezes es a parbeszed. Tehat a derek
Iejedelem, hogy a kznyugalomnak hasznara legyen, elment Gyrbe; megerkezven a targyalasra, az els
megbeszeles alkalmaval mindket oldalrol tmentelen panasz es mentegetzes hangzott el. Azt azonban mindket
Iel beismerte, hogy ezt a trvenytelen es szentsegtelen haborut bizonyos kenyszerit krlmenyek nyomasara
inditotta el. Aztan par napig targyaltak a megegyezesrl, de hogy ez tenyleg letre jtt-e kzttk, arra csak a
bensseges bucsuzkodasbol lehet kvetkeztetni, melynek alkalmabol klcsnsen megajandekoztak egymast, es
elterjedt a hir, hogy Erzsebet a napokban Budara latogat. Ez nem is volt hamis; ugy mondjak, hogy a kiralyne
tiszteletet kelt lovassag kisereteben nemsokara Budara erkezett, ahol masnap kieresztettek a brtnbl Cilli
398
groIjat, akit elIogatasa napjatol, illetve a haboru kezdetetl szigoruan riztek, aztan megallapodtak a beke
kihirdeteseben, es ezt masnap kzzetettek, mire mindenkinek kimondhatatlan rm tlttte el a lelket; a
bekeIeltetelekrl pedig leginkabb csak annyit pletykaltak mindenIele, hogy a ket Iel eskvese szerint Ulaszlo
nyugton uralkodhat Magyarorszagon, ha akar megvaltas utjan, akar erszakkal visszaszerzi a szent koronat es az
utoszlttet Frigyestl, akirl kimondtak, hogy Albert halala ota trvenytelenl tartja gyamsaga alatt
Ausztriaban a gyermeket.
Miutan Budan elrendeztek ez gyeket, a kiralyne visszatert Gyrbe, es harmadnapra varatlan hascsikaras kzben
elhunyt. (185) A mergezes gyanuja is Ielmerlt, Ulaszlot azonban, amennyire nyilvanvalo jelekbl kvetkeztetni
lehetett, az eset Iltti megdbbenese teljesen tisztazta; ugyanis a kiraly napokon keresztl melyen gyaszolta t,
es valahanyszor az eszebe jutott, knnyekre Iakadt, emellett jol tudhatta, hogy e halalesettel a szvetseg odalett.
Tulajdon szemevel latta, hogy az orszag nyugalma elveszett a csehek izgagasaga miatt, akik semmit sem
ahitanak jobban a haborunal, es a kiralyne halala utan a kassai tartomanyban tartott sszes rsegkkel es
varosukkal azonnal atpartoltak a csaszarhoz. Mintha brtnkbl vagy lancaiktol szabadultak volna, rarontanak
a kiralyi Ialvakra es varoskakra, ujra kezdik a rablast es ldklest, meg dhdtebben tombolnak, mint korabban;
a bels bajok kiujulnak. A csaszaron sem latszott, hogy tisztehez hiven mersekelni kivanna a bajokat; az
utoszlttet szigoruan rizte, eltrte, hogy a csehek a gyermek miatti bosszuallas rve alatt szelteben-hosszaban
tzzel-vassal szaguldozzanak, de erszak es pusztitas nelkl nem is tudta volna Ienntartani ezt a ragadozo
Iajzatot, amely csekely vagy eppen semmi zsoldon elt. (190) Mindezzel szemben Ulaszlo Iajdalmat
jelentekenyen enyhitette, hogy a kiralyne halala utan az ellenparti magyarok kzl sokan visszatertek a
kiralyhsegre es az iranta valo engedelmessegre, minek kvetkezteben a lengyel eri jocskan megnvekedtek.
Hozzajtt ehhez az egri Ipap es Giskra nemregiben kttt atyaIisaga, es mindez kezdte lohasztani a csehek
mereszseget, akiket a csaszar lomhasaga es bekes termeszete is Iekezett szokasos erszakoskodasaikban. Ezek
kvetkezteben a bels zajgas gyorsabban csitult, mint varni lehetett.
Mialatt Ulaszlo ezeket cselekedte, Corvinus Janos es Miklos derekasan vedelmezte az orszag hatarait a
trkkkel szemben; ez idben mindenki ugy velekedett, hogy e ket IerIit az istenek kegyelme kldte a
pannonok hanyatlo gyenek vedelmezesere, es elssorban Corvinust, aki amaz idkben csodas szerencsevel
rizte Magyarorszagot. A Iolytonos trk tamadasok kzepette sohasem bocsatkozott olyan sszecsapasba,
amelyben meg ne verte, szet ne ugrasztotta, meg ne szalajtotta volna az ellenseget, sehol sem ment vegbe olyan
tkzet, amelyben legalabb tizezer embert ne allitottak volna szembe egymassal. Mindentt oly kedvez
szerencsevel harcolt, hogy a pogany ellenseg akkortajt senkitl sem Ielt jobban, mint tle. (195) St, gyakorta
bettt trk Ildre is, ahol rengeteg embert lemeszarolt es hatalmas zsakmanyt szerzett. Hadserege e hadjaratok
soran alaposan megszedte magat. E sok kztt volt egy olyan nevezetes csata, melyet csak az irigyseg
mellzhetne hallgatassal, ezt a Sehabeddin nev igen-igen hires trk basa ellen vivta. Azt mondjak, Murad
keptelen tovabb trni, hogy Corvinustol oly sok vereseget szenvedjen, vagy meg inkabb, hogy Moldva es
HavasalIld Iejedelmeit Ielszabaditotta az iranta valo hseg es elktelezettseg alol; ezert iszonyu hadjaratot
szervez az olahok es Corvinus erdelyi tartomanya ellen, a katonak kzl kiszemeli a gyalogsag javat, akiket
janicsaroknak neveznek, szamlalhatatlan sokasagu lovast, Ileg veterant, sszehiv majdnem minden legiot,
amellyel az europai terleteken rendelkezik; ezekhez csatlakoznak azok a segedcsapatok, amelyeket az azsiai es
europai varosok szvetseg cimen kldenek. Sokan mondjak, azok a magyarok is, akik jelen voltak, hogy ez a
hadsereg nyolcvanezer emberbl allt, amit nem knny elhinni; e had gondjat bizta a kitn kepesseg es
hseges basara. (200) Corvinusnak jelentik, hogy a trkk keszldnek valamire, is sorozast tart a
tartomanyban, sszeszed vagy harom legiot, es minden remenyet a vertes lovassagba veti; nem kevesbe bizik a
helybeliekben es a szekelyekben. Szetrppen a hir, hogy a basa merhetetlen sereggel hamarosan benyomul
Daciaba. Ennel a nemzetnel a csaszar utan a basak Ioglaljak el a legIelsbb helyet, es mkdesk szinhelyen a
csaszar hatalmat kepviselik. Ennek a basanak Murad azt parancsolta, hogy elszr nyomuljon be HavasalIldre,
es a lehet legkegyetlenebbl alljon bosszut az olahon, aki a vele kttt szvetseget Ielmondta; hasonlokeppen
bntesse meg a moldvaiakat, akik Corvinus bujtogatasara megsertettek a megkttt egyezmenyt; aztan teljes
erejevel es minden igyekezetevel rohanja le az erdelyieket, tetezve torolja meg a Corvinustol elszenvedett
veresegeket, es bsegesen Iizesse meg az adot a meglt bajtarsak szellemeinek. A basa teljesiti a parancsot, es
krlbell nyolcvanezer embert szamlalo sereget elinditja Macedoniabol, Mysian keresztlvonul, megall a Duna
partjan, Ielkesziti a csapatait, hogy Kis-Nikapolynal atkeljenek. A merhetetlen tmeg miatt nehany napig
399
vesztegel az atkelesnel, (205) ezert tabora egy darabig mindket parton elidzik. Az olahokat pani Ielelem szallja
meg; a szrny retteges es zavar mindent betlt; mar banjak, hogy atalltak a magyarok oldalara, mert a trkk
kzelsege miatt nem hiszik, hogy azok kellkeppen megvedik ket. Janos viszont mindket olah tartomanyt jo
remennyel elteti, meghagyja, hogy huzodjanak vissza biztonsagos helyre, semmikeppen se szegljenek szembe
a pogany dhevel, ha erik nem elegendek; higgyek el, hogy bator lelekkel szembeszall az ellenseggel; sem
az ertl, sem a sokasagtol nem kell Ielnik, mert a josagos es mindenhato Krisztus, az igaz hit vedelmezje,
nem Iogja cserben hagyni sem t, sem szvetsegeseit, pedig megigeri, hogy gyzhetetlen szellemenek
segitsegevel mihamar megtorolja az ocsmany nemzet bneit. Azt javasolja, hogy ha tulsagosan Ielnenek,
menekljenek az taboraba. A trkk a basa parancsara atteszik taborhelyket a kzelebb es HavasalIldre.
Majd atlepnek a hataron, seregket ket reszre osztjak, es ugy szaguldoznak szelteben-hosszaban mindenIele,
karddal es tzzel elpusztitjak a Ialvakat meg a kevesse erditett kastelyokat, elraboljak az ertekeket es a
barmokat, az embereket, akire ratalalnak, egy szalig lelik, levagjak az asszonyokat, a gyermekeket,
hasonlokeppen az aggokat is; nem ismernek irgalmat sem nem, sem kor irant. (210) Az olahok kzl nemelyek
beveszik magukat a hegyek kze, egy resz Ielrees helyekre huzodik, nehanyan a megersitett varosokban
gylekeznek ssze; csak az esik az ellenseg kezebe, aki hanyagul gondoskodik magarol. Amikor a hegyeken
atkelve megkzelitik Erdely hatarat, Corvinus nem ijed meg, hanem mindssze tizentezer emberrel kiszall a
trk ellen, megpedig azzal az elhatarozassal, hogy inkabb meghal, de nem hatral meg. A basa retteg e IerIi
hirnevetl es szerencsejetl, es mihelyt kemeitl arrol ertesl, hogy ez seregevel a kzelben van, batorsaga
elparolog, ovatosabban jar el, es trk szokas szerint azt tervezi, hogy elszr valami csellel kiserti meg a
vezert, Iigyeli, hogy mikeppen tudna a legalkalmasabban trbe ejteni, ezert egy idre megall, hogy annak
batorsagat es erejet kipuhatolja. A kemek jelentik neki, hogy ellenIelenek letszama az venek a negyedreszet
sem eri el, azonban lovassaga sokkal gyorsabb, es csak nagy erIeszitessel lehet legyzni, mert nemcsak
mozgekony csapatok, hanem gyors szekerek is kritik; igy, ha a dolog szamukra rosszul alakulna, a szekerek
Iedezekebe vonulhatnak vissza, idevonjak a hadIelszerelest, es mint valami Ial mgl, batran vedelmezhetik
magukat. (215) Taborukat ugy megersitettek, hogy semmiIele ejszakai meglepetestl, rajtatestl nem kell
tartaniuk. Bamulja Corvinus mereszseget, jartassagat a hadmveszetben, de bizik emberei sokasagaban. Amikor
a kettejk kztti tavolsag t merIldre cskkent, egyikk sem akart kiterni az tkzet ell, mert mindkett
ersen bizott a gyzelemben, de a dolgot egyik sem akarta elhamarkodni; mindkett a sajat eszetl kert tanacsot,
hogy valami Iortelyt tljn ki e nagy csatahoz. A trk tmegeben remenykedett, ugy tervezte, hogy lepesrl
lepesre harcol, csata kzben megtartja a hadrendet, es ha a legkisebb lehetseg mutatkozik, bekeriti az ellenIelet,
majd kiIarasztja, es oriasi nyomassal megsemmisiti. Amaz viszont elssorban azt parancsolta meg embereinek,
hogy senki se hagyja el a helyet es sorat, ne engedje, hogy az ellenseg elszakitsa vagy elvagja. Amikor masnap
talalkoztak annal a helynel, amelyet Vaskapunak neveznek, a nap els orajaban elkezdtek Ielallitani a ket
arcvonalat; a trknek sok idre volt szksege ahhoz, hogy nyolcvanezer emberet elrendezze; Corvinus
tehetsege es precizitasa sem kivant kevesebbet. (220) Elszr elrendezte a sorokat, majd sszehivta a legiok
kapitanyait, a katonai tribunusokat, az sszes szazadost, es igy szolt hozzajuk:
Higgyetek el, bajtarsaim, semmiIele vakmerseg sem kesztetett volna arra, hogy ezzel az irdatlan tmeggel
szembeszalljak, ha a szkseg nem kenyszerit ra, ha nem nt belem remenyt hsegetek es virtusotok, amelyet
regota ismerek, es nem lelkesit elssorban Jezus Krisztus kegyelmes lelke, aki minket szant e szent
katonaskodasra, es azt akarta, hogy neveert a ti jobbotok alljon bosszut. Abbol, hogy e gynyr harcra
Ielszolitott, lassatok meg, hogy mennyire szeret titeket, es ismerjetek Iel a megvalto merhetetlen josagat. Ha ma
is ugyanazok a IerIiak akartok maradni, akik korabban voltatok, az isten harom olyan lehetseget kinal Iel
neknk, amelynel nagyobbat kivanni sem lehet. Elszr azt, hogy vagyonunk sertetlensegevel egytt
megmenthetjk gyermekeinket, hitveseinket, hazankat, emellett ismerjetek Iel a mulhatatlan vilagi dicsseg es
az rk boldogsag elnyeresere kinalkozo alkalmat. (225) Barcsak olvastatok es ne lattatok, ne szenvedtetek
volna el azt a rengeteg tzveszt, csapast, kart, amelyet a trkk eddig neknk okoztak! Ha a megvalto
legkegyelmesebb szelleme es a ti Iekezhetetlen batorsagotok nem all mellettnk, mar regen nem volna
gyermeketek es hitvesetek, hanem nyomorult rabszolgasagba estek volna, nem volna csaladi tzhelyetek es
szentelyetek, amely krl elhettek es imadkozhattok, es ha a legszentsegesebb hit, az elszant lelek meg az
istenbe vetett remenytl szilard er meg nem rzi szamotokra mindazt, amirl beszelnk, nem volna hazatok,
nem volna vagyonotok, nem viselnetek tisztsegeket, nem riznetek szabadsagaitokat. A trkk dhe mar
400
mindent a maga hatalma ala hajtott volna, ha Iegyveretek vissza nem hklteti es sok csapassal hatra nem
szoritja azt. Sehol sem tudtak ket megIekezni, eriket keptelenek voltak meghatralasra kenyszeriteni a
grgk, a macedonok, akik egykor a vilaghatalmat birtokoltak, sem a trakok batorsaga, a mysusok ereje, Epirus
es Illyricum sem. Az atheniek, a thebaiak, a spartaiak; akik az sidkben a katonaskodast meghonositottak,
nkent meghatraltak elttk. Az istenseg rank ruhazta a dicsseget, a diadalkoszorut, rank, akik gyakorta
csekely sereggel, neha vedtelenl bekeritve sulyos veresegeket szenvedtnk, szetszorattunk, megIuttattunk.
(230) De nincs az az emberIajta a Ildn, amelytl jobban sapadoznanak es rettegnenek, mint tletek, mert a
Iolytonos veresegekbl megtanultak, hogy ugyanugy tartsanak tletek, ha kevesen vagytok, mint ha sokan. Most
pedig megszamlalhatatlan legiokkal jttek, hogy vegs erprobat tegyenek; am nektek nem kell jobban Ielnetek,
mint eddig, hiszen mennyei vezerlet es oltalom alatt Iorgatjuk a Iegyvert, es a szamos gyzelem, a hosszu
tapasztalat meg a sok probat kiallt batorsag reg megtanitott arra, hogy mire vallalkozhatunk. Ehhez jarul, hogy
katonaik bakak vagy szolgak, kisegit vagy ervel kenyszeritett tmeg es pogany; a testrkatonasagon kivl
nincs igazi vitez az ellenseg soraiban; a tbbiek erszak alatt, kelletlenl mennek a csataba, ezek eppen
gyavasaguk miatt kerltek szolgasorba. Gondoljatok meg, hogy azok a grgk, macedonok, illirek, akiket a
segitsegkre kldtek, nem hagytak el a kereszteny hitet, es nem ertk, hanem miertnk Iognak kzdeni; azt
remelik, hogy mi allunk bosszut ertk, mi lesznk a gyztesek. Ezek ebben a haboruban a trkknek csak a
nevket adjak, de erejk es szivk a mi oldalunkon all; k a mi diadalunkert imadkoznak. Ezert akkora
batorsaggal es ervel kell verekednetek, amekkora gyzelem, zsakmany es dicsseg var ratok. (235) Nem
idegen tzhelyert es oltarert kell vivnotok, hanem a sajatotokert; ma odaig vitt minket a szkseg, hogy ha mi
magunk nem allunk bosszut magunkert, es nem iparkodunk a szokott elszantsaggal es batorsaggal, akkor holnap
a legrettenetesebb szenvedeseket lesznk kenytelenek elviselni. Mindenekeltt javaink vesztet, gyermekeink
szolgasagat, a szzek megbecsteleniteset, a nk meggyalazasat, a szlk legyilkolasat, a hazak es a templomok
Ielegeteset, es ami mindennel sulyosabb megvaltonk es minden istennk megcsuIolasat; sszetrik vagy
horogra vonjak az istenek szobrait; az ezstt, aranyat beolvasztjak es proIan celra hasznositjak, a vallasi
szertartasokat eltrlik, es ha az isten nem talal bennnk derek vedelmezre, arulasunk es tunyasagunk miatt
kikltzik a szivnkbl. Istennk, ha akarna, egy szempillantas alatt a kisujjaval sszezuzhatna az sszes
trkt, de mert nevenek vedelmet a mi jobbunkra bizta, elszr a mi virtusunkat teszi probara, hogy ha azt
ersnek es hnek tapasztalja, hatalmas karjaval megoltalmazzon es megersitsen minket. Isten soha senkit sem
hagyott el, aki h es halas volt; a megvalto Jezus sem tavozik mellletek soha, ha ti nem hagyjatok cserben
magatokat. Nevenek hatalmaval, mely nev mindenek Iltt valo, sszetri az ellenseget, es Ielmagasztalja az
istenben bizo igazat. (240) Raadasul neknk mas okunk van a harcra, mint nekik, es sszehasonlithatatlanul
szilardabb a remenynk. Ezek egy urert, megpedig egy pogany urert, minden gaztett Ikolomposaert ragadtak
Iegyvert, zsakmanyert es rablasert, nemzetek pusztitasaert, mas orszagaert es annak gyarapitasaert, mulo
dicssegert. Ezzel szemben mi az igaz hitert, a kereszteny kzssegert, gyermekeinkert, hitveseinkert,
vagyonunkert harcolunk. Marpedig nincs, ami nemesebb ennel, ami meltobb az utokor emlekezetere,
alkalmasabb a halhatatlansag kierdemlesere. O, mennyi jutalom var az egekben azokra, akik gyarapitjak vagy
megszabaditjak a hazat, akik rzik es oltalmazzak az istenek tiszteletet, az igaz hitet! Tapasztalatbol tudjuk,
hogy az ur sohasem hagyja el a jambor, igaz es jo embert. (245) Gondoljatok meg tehat mindebbl bajtarsaim,
hogy nekik vagy neknk van-e tbb eselynk. Bizzatok megvaltonkban, aki mennyei jutalmat iger, es
mutassatok meg most hsegteket, hsiessegteket az isten es a haza irant egyarant. Mivel pedig egi segitseg
nelkl nem Ioghatunk semmibe sem, arra kerlek benneteket, legioparancsnokok, szazadosok es kapitanyok,
hogy mieltt a csatajel Ielharsanna, csapatonkent es zaszloaljankent mondjatok ahitatos imat, buzditsatok a
katonakat az dvs es szent harcra, legionkent tisztitsatok meg egymast a szent gyonas miszteriuma altal,
mondjatok miset, es egre nez arccal vegyetek az aldozas titkos szentseget; majd, miutan lelketek megtisztult,
leljetek es csokoljatok meg egymast, eskdjetek egymasnak klcsnsen, es tegyetek visszavonhatatlan
Iogadalmat, hogy e szent csataban egyiktek sem hagyja el a masikat, hanem egy emberkent hsiesen verekedtek
az oltarert es a csaladi tzhelyert. Vegl pedig ditsetek Il egy kisse testeteket a tabori reggelivel, majd
jeladasra kialtsatok haromszor Iennszoval Jezus Krisztus hatalmas nevet, es azzal a hsiesseggel, azzal az
elszantsaggal vagjatok neki az tkzetnek, amellyel vallalta halalat a ti megvaltasotokert es
megszabaditasotokert. Megvaltonk szent imadatara, a hazaszeretetre, isten es ember iranti hsegtekre
elrendelem es megparancsolom, hogy igy tegyetek, es kerek, knyrgk, harcoljatok azzal az elhatarozassal,
hogy vagy Ienyes diadalt arattok, amiben nem ketelkedem, vagy, ha a dolog maskepp Iordulna, ma boldog eletet
401
nyertek a mennyben, es nem az alvilagban ebedeltek, mint ama grg, hanem a magassagban. (250) Mert
Krisztus, a vegtelenl jo es mindenhato, mindvegig mellettnk Iog allni, es higgyetek nekem, bizzatok bennem,
ma nemhogy kiszabadit a trkk markabol, de halhatatlan neve altal az ellensegtl nyert dus zsakmannyal is
gazdagit, es epsegben, ujjongva vezet haza mindnyajunkat.
Sehabeddin basa hasonlo tzzel buzditotta veit a tuloldalon, hogy emlekezzenek meg a birodalom
gyarapitasarol es a regebbi gyzelmekrl, meg ne csuIoljak szokott batorsagukat es dicssegket, terjesszek
Iegyverkkel a trkk hirnevet, hiszen Mohamed, az istenek kldtte, azt jvendlte, hogy minden szellem
nekik szanta a Ildkerekseg Ieletti uralmat. Isteni igevel megjosolta, hogy e Ilseges nemzet lesz az emberiseg
Ielernie, a bnk bntetje, a nepek ura. Felhozza, hogy milyen nagyra ntt az orszag ama rvid id alatt,
amiota Europaba atkeltek, oriasi zsakmanyt es a batraknak komoly jutalmakat iger, megengedi, hogy a Ialvakat
es varosokat, a rablott holmit es a zsakmanyt a katonak kzt szetosszak. Ha mindenki teljes ervel harcol
mondja , az ellenseg gyengesege es az tekintelyes szamuk garantalja a biztos gyzelmet. (255) Hozzateszi,
hogy ha megverik Corvinust, akirl szinten megvallja, hogy a keresztenyek kztt egyedl mondhato
serenynek es katonai szakertnek, tbbe semmi sem Iogja akadalyozni, hogy a vilag tbbi resze Iltti uralmat
is megszerezzek. Ha ma tnkreverik, nem lesz ennel nagyobb gyzelem Europaban; ezert kitanitja ket, hogy az
els sszecsapasban tamadjanak Corvinusra, es leteritjenek gazdag jutalmat iger. Amikor ugy veli, hogy
katonait mar kellkeppen Iellelkesitette, Ilvezeti a rendezett hadsorokat, a ket szarnyra elosztja a gyalogosokat
es a lovasokat, kzepre allitja a testrkatonakat, akiket janicsaroknak neveznek, es klnsen ers emberek;
ezeket kveti a hatalmas segeder, szamos zaszloaljat allit Iel a ket szarnyon is, hogy ezek kezdjek az tkzetet,
keritsek be az ellenseget, es ahogy a helyzet hozza, tamadjanak vagy huzodjanak hatra. Azt mondjak, hogy
Corvinus a ket szarnyra egy-egy negyszg vertes lovashadtestet allitott, ezeket a karabelyosok kvettek; ezek
eltt nyujtotta el a knnylovas-zaszloaljakat, hogy azok az oldalak elen harcoljanak; (260) kzepre ket
negyszg vertes lovascsapatot allitott; ezek kze nehezIegyverzeteket helyezett, akiknek hatat dzsidasok es
ijaszok biztositottak; mindket szarnyat szekerek hosszu kareja lelte krl, amelyeket mindenIele municioval
alaposan megrakott. Azutan kiadta a parancsot, hogy a sorok induljanak el az ellenseg Iele; amikor ket
stadiumnyi tavolsagra megkzelitettek, megadatta a csatajelet; amazok ugyanezt tettek ugyanilyen gonddal.
sszecsapnak. Corvinus latja az ellenseg sokasagat, ezert az els sort ekke alakitja, hogy megossza az
ellenseget; azok erre ollo alakba nyilnak. Mindket Iel olyan vadsaggal es orditozassal verekszik, hogy annal
iszonyatosabbat sohasem lehetett hallani. A trkk Irge lovassagukban bizva sarlo alaku kardjaikkal
vagdaljak a keresztenyeket, szembeszegezett landzsaval rohannak, es mindket oldalon sokan buknak le a lorol.
Az ollo agai nem tudjak szetrombolni a vertesek eket, mert pancelzatuk miatt nehezen sebezhetk. Helytallnak
tehat, es kettevagjak a szembenallo rajvonalat. (265) Kzepen es ketoldalt hasonlo hevvel verekednek; itt is, ott
is sokan hullanak el, de miutan az ek kettehasitotta a trkk hadsorat, kezdtek nagyobb vesztesegeket
szenvedni. Mivel kiszorultak oldalra, az ellenIel kardja ele kerltek; es most az ekbe, amelyrl szo volt,
beletkztt a masodik sor, es hasonlo hevesseggel Iolyt tovabb a csata. A szarnyakon valtakozo szerencsevel
dult a kzdelem a zaszloaljak kztt, es egy ideig egyenl esellyel harcoltak. Mivel azonban amazok lovaik
gyorsasaga es mozgekonysaga Iolytan e harcmodorral tbbre mentek es szamuk is nagyobb volt, emezek
kenytelenek voltak meghatralni a sokasag ell, es hatrahuzodtak a vertesek sziklaszilard csapattestehez. Amikor
a vertesekhez ertek, a trkk szerencseje alahanyatlott; mert mikzben mindket Iel elkeseredett szivvel
verekedett, a jol IelIegyverzett lovassag nagyobb reszket lekaszabolta. (270) Ugyanis a vertesek kemeny
landzsai es dzsidai meg roppant hosszu, harom el kardjai eltt a szinte Iegyvertelen trkk keptelenek voltak
megallni, ezert mindket szarnyon meginogtak. A helyzet meg mindig ketes leven, a kzepIronton tovabb Iolyt a
kzdelem, a darabontok ers lovassaggal meg tbb huszarzaszloaljjal egytt bekeritettek a vertesek negyszg
hadtestet, amelyrl megmondtuk, hogy a kzepen helyezkedett el, a veteran gyalogosok heves rohamozas
kzben grbe kardjaikkal meteltek a lovak terdet. Sokan lezuhannak roluk a Ildre, ezeknek levagjak a Iejet, a
lovagok viszont tapossak a gyalogosokat, mialatt azok a verteseket akarjak pusztitani. A trkk oriasi kart
szenvednek, es mikzben veszekedett vakmerseggel dhngve rlt verekedes Iolyik itt is, ott is, a ver
patakokban arad. A testrk zme elesik, a lovasok kzl is sokan meghalnak. A basa latja, hogy a ket szarnyon
es kzepen lassacskan a magyarok kerekednek Ill, de azt remeli, hogy a nagy megerltetesben kiIaradnak, es
bar mindentt iszonyu veszteseget szenvedett, ugy hataroz, hogy a tartalekra bizza a csata kimenetelet, es azt a
tbbi sokasaggal, amelyet rsegben hagyott hatra, meg a segedcsapatok meg meglev nagy reszevel a magyarok
402
hada ellen inditja. (275) Az tkzet kezdete ota mar majdnem a negyedik ora Iolyt, amikor elhatarozta, hogy
megujitja a kzdelmet. Es a barbar pogany nem ok nelkl tette ezt; attol tartott ugyanis, hogy ha vei elkezdenek
hatat Iorditani, a tmeg tbbi resze otthagyja a csatamezt es megszalad. Hogy tehat senkit se hagyjon ki a
verekedesbl, amikor megallapitotta, hogy az aradat krlznltte az ellenseget, az utolso sort vegs rohamra
szolitja, valtozatlan lendlettel a magyar ellen vezenyli, biztatja a veteran tartalekot, megparancsolja, hogy a
megIogyatkozott ellenIelet bekeritve semmisitse meg; azzal altatja ket, hogy ez a magyarok utolso haboruja.
Corvinus ellenben, latva az ellenseg ravaszsagat, egy ideig engedi, hogy elnyomjak, aztan kiadja az utasitast,
hogy inditsak elre a szekerhadat, a szekereszeket pedig utasitja, hogy eszrevetlenl Iogjak krl a trkket
mind, aztan ujult ervel Ilveszi a harcot. Fellangol a kzdelem, es bar a trkk mindentt roppant kart
szenvedtek, hatalmas tmegk reven megis kitartanak. Amikor azonban eszreveszik, hogy a jobb szarnyon
bekeritettek ket a szekerek, hatulrol meg tzes nyilakkal es hajitogepekkel lvik ket, elbizonytalanodnak,
lelassulnak, es mert Ieltik a hatukat, a Ironton abbahagyjak a harcot. (280) A magyarok viszont szemk eltt
latjak a gyzelmet, ezert harsany kurjongatassal Iellobbantjak batorsagukat, es meg hevesebben tamadnak a
Ironton, biztatjak bajtarsaikat, akik a szekereken harcolnak, hogy meg szorosabban vegyek krl az ellenseget.
A trkk sszekeveredett hadrendje meghajlik, es hogy be ne keritsek ket, hatraIutnak. Mindenkit meglnek,
aki a szekerIal es a szemkzti hadsor kze szorul, akik pedig a bal szarnyon harcolnak, ettl a latvanytol
megriadva hatat Iorditanak; mindenki szanaszet szalad, kergeti ket a gyzelemtl megittasult magyar. A basa
Ieladja a remenyt, es nehany testrcsapattal, amelyre a vedelmet bizta, Iutasnak ered. Corvinus a hata mgtt
kialtozott, a Iuto sorok kztt kereste a basat, hogy ha lehetseg nyilna a vezer meglesere, a mindenhato
Krisztusnak gazdag ajandekot adjon; a trk kiszorult a taborbol, aki eletben maradt, a vezerrel egytt sebes
Iutasban meneklest talalt; masok azonban, akik szkes kzben szetszorodtak az erdkben, a hegyek kztt, a
mezkn, aldozatul estek az ehsegnek vagy az olahoknak, akik elkapdostak ket. Mintegy 200 zaszlot szereztek,
es tezer embert Iogtak el. A segedcsapatokkal, amelyek meg tartottak a kereszteny hitet, kegyelmesen bantak.
(285) A roppant hadseregnek alig a Iele meneklt meg es kelt at a Dunan. Corvinus a jeles diadal birtokaban
vegl visszament az ellenseges taborba, es gazdag zsakmannyal jutalmazta magat meg a hadsereget. Azoktol,
akik els idejkben alatta szolgaltak, azt hallottuk, hogy amikor az ellenseg megIutasa utan biztonsagban
erezte magat, predara ehesen azonnal nekiesett a trk tabornak, nem ldzte tovabb az ellenseget, holott ha
egeszen a Dunaig kergeti, ugy veltek, e szrny vereseget egy sem elte volna tul. Hosszu id kellene elbeszelni,
mekkora zsakmanyt, hany aranyos, gyemantkves kardot, draga ruhat es loszerszamot, mennyi aranyos turbant
es Irig meg perzsa divatu sveget szereztek; egyszoval, aki csak ott volt a csataban, gazdagsagot nyert maganak
es minden utodanak.
E szerencses esemeny es a ket tartomanynak a trk Ienyegetestl valo megszabaditasa miatt minden varosban
harom napon at istentiszteletet tartottak, hogy mennyei megvaltonknak megadjak a tisztesseget. Minden
templomban sok Iegyvert es zaszlot Iggesztettek ki, a Vaskapunal pedig a diadal emlekezetere gyzelmi
emlekmvet emeltek. Corvinus triumIussal tert vissza Budara, Ulaszlo kiralynak atadta az ellenseges zaszlokat
meg a Iegyverzsakmany Iejedelemhez melto reszet mint a ragyogo gyzelem bizonyitekat es buzditast a
dicsseges haborura. (290) Corvinus ama idkben hallatlan sikerenek hire mindenIele elterjedt. Ulaszlo, aki
termeszetenel Iogva melyen vallasos volt, e csataban az isteni kegyelmet csodalta, es hadvezerenek peldaja szent
haborura lelkesitette t. Budan nnepi miset mondatott, Corvinust csodara Ielmagasztalta, es mig az Budan
tartozkodott, szavaival szntelenl a kereszteny kzsseg iranti jo cselekedetekre sztnzte. Julian rmteli
predikacioja es a dicseretek utan, melyekkel a kiraly es az egesz tanacs elhalmozta t, Janost elbocsatottak
tartomanyaba, ott a ket Olahorszag nepet alkalmasabba es Ielkeszltebbe tette arra, hogy a jvben batrabban
szalljon szembe a trkkkel. E diadal Corvinus nevet egesz Europaban elhiresitette; mindenki azt mondogatta,
hogy a hit egyetlen vedbastyaja.
Nem sokkal a basa erdelyi veresege eltt Murad, aki biztos volt a gyzelmeben, kveteket kldtt Budara,
inkabb kemkedes mint targyalas vegett, mert a magyar gyek alakulasa meglehetsen aggasztotta; (295) mivel
ugyanis a tartomanybol minden csata utan Corvinus sikererl hallott, remenyet kizarolag a pannoniai bels
viszalykodasba Iektette. Tudta, hogy a magyarokat csak tulajdon Iegyverk gyzheti le. A kvetek egyezseget
ajanlottak Ulaszlonak, biztositekul GrgIejervart kertek, melyet most Belgradnak mondanak, vagy ha ezt nem
akarna, evi adot. Most azonban a magyaroknak a Iriss gyzelem visszahozta a batorsagukat, es nem adtak
nyajasabb valaszt, mint amilyent a kvetek szemtelensege kivant. Ulaszlo azt mondta, hogy az erdelyi helyzet
403
eldlte utan hamarosan valaszt ad, tudniillik a trkk kveteit a kiraly nem sokkal Janos megerkezese eltt
bocsatotta el. Murad pedig, miutan erteslt a katasztroIarol, amelyet a basa az iment elszenvedett, kicsppent a
nagy remenybl, es vegs probara szanta el magat. (300) Ulaszlo jol ismerte hatalmat es tehetseget; ugy
velekedett, hogy dntenie kell arrol a roppant jelentseg hadjaratrol, amelyre Corvinus biztatta t. sszelven
a szenatus, odahivatta Julian papai legatust, es amikor az nyomban ott termett, az gy jelentsegehez illen
eladta neki a dolgot; Julian elssorban epp emiatt ment oda, es amikor Ielkertek, hogy elskent mondjon
velemenyt, igy beszelt:
Miota a trk dgvesz nagy terleten kezdett Europaban tombolni, nem jelenthettek kedvesebb hirt a Ipapnak,
az apostoli gylekezetnek es Italia tbbi hatalmassaganak, derek kiraly, vitez Iurak, mint azt, hogy
Magyarorszag kiralyava Ulaszlot, a szarmatak Iejedelmet kialtottatok ki. Hiszen a magyarok egy mas nemzet
kreben sem talalhattak volna alkalmasabb kormanyzot a pannoniai politika elere, alkalmasabb vezett a szkita
erknek nala, aki igazsagossagaval, vallasossagaval, blcsessegevel, batorsagaval, katonai kepessegeivel
annyira kitnik, hogy ugy latszik, mintha nem is ti valasztottatok, hanem az eg kldte volna. E szerencses es
aldott valasztas az italiaiak elcsggedt batorsagat Ielelesztette, es valamennyien benssegesen knyrgtek
azert, hogy ez aldast es boldogsagot hozzon a kereszteny tarsadalomra. (305) Amikor a legszentebb gylekezet
tudomast szerzett az orszag bels meghasonlasarol es a kzeli trk veszedelemrl, idekldtt engem, hogy
targyaljak veletek az orszag megbekelteteserl es a baj visszaszoritasarol, mint azt gyakran hallottatok tlem. Az
orszagot kzbenjarasomra es a kiralyne halalaval Iegyveretek es ratermettsegetek lecsillapitotta; hatravan meg a
masik, tisztesseggel, haszonnal, st dvvel, dicsseggel es halhatatlansaggal teljes Ieladat; Ulaszlo vezerletevel
es zaszlaja alatt, pannon ervel meg kell Iekezni a trk kegyetlenseget es hatalmat, nagyuraim, ssze kell trni
es messzire elhajitani a jarmot, amely a nyakatokat Ienyegeti. Hogy mire vallalkozhattok, megmutatja Corvinus
batorsaga es szerencseje; Corvinus szerencsejet mondtam, pedig a kereszteny nep szerencsejet kellett volna, es
az isteni megvalto keszseges josagat, amely megengedi a hozza szegdtt nep megprobalasat, de nem
elmenteset. Ha vezerednek igen csekely letszamu csapatai megvertek es megsemmisitettek az ellenseg hatalmas
sereget, mit varhatunk tled, nemes kiraly, ha sajat vezerleted es Krisztus partIogasa alatt csatazol? Minden
kereszteny Iejedelem Iigyelme rad, a pannon es szarmata erkre iranyul, valamennyien beled vetik minden
remenyket; (310) mind ugy nez rad, mint az embertelen gonoszsag megbntetjere, a hit bajnokara, Europa
megmentjere, es ez az, amiert a papa leveleiben mindennap srget es szorongat; ezt ugyan az igaz hit kveteli
tletek, de Magyar- es Lengyelorszag erdeke sem sztkel kevesbe, hiszen az egyiket a mysusok es Illyricum, a
masikat a dakok es a getak Iell nyomorgatja szntelenl szrnykepp a trkk Iegyvere es tamadasa. Akit
sem az isten iranti szeretet, sem a szkseg, sem a dicsseg, sem a halhatatlansag Iel nem indit, azt mozditsa e
szent hadjaratra tulajdon erdeke, gyermekeinek es hitvesenek Ienyeget rabszolgasaga, vagyonanak es
szemelyenek sertetlensege, a rablasok jogos megtorlasa. Kitn alkalom kinalkozik most szamotokra arra, hogy
lelketeknek megszerezzetek az igaz dvt es vigassagot, testeteket pedig megszabaditsatok minden
nyomorusagtol, es egy csapasra mindkettt megajandekozzatok a mennyei es a Ildi dicsseggel, boldogsaggal.
Itt vannak a legjobb vezerek, itt van a penz, a haboru lelke, amelyet az egesz kereszteny kzsseg ad ssze; van
itt katonai er, esz, itt a szerencse, es itt vannak a partIogo istensegek, akik azt akarjak, hogy ti legyetek a
szentseges hit bajnokai. A szarmatak erejet, a hunok virtusat inkabb erezte, mint hallotta a vilag. Nincs
szksegetek, Iurak, masra, csak akaratra. (315) A hadjarat szkseges, kegyes, hasznos, minden tekintetben
melto a dicssegre es a halhatatlansagra, es mindket eletben bseges es mulhatatlan jutalmat iger. Ezert hat,
nemes kiraly, elssorban teged, aztan Iemberek, titeket kerlek es kerlellek Krisztus hitere, gyermekeitek
szeretetere, az orszag javara, a Ienyeget pusztulas elharitasara, hogy bator lelekkel es kzs akarattal
vallaljatok Iel ezt a haborut, es ha a sorozas megkezddik, mindannyian csatlakozzatok. Es mert nem emberi,
hanem isteni vallalkozasba kezdtek, azzal az elszant buzgosaggal ragadjatok Iegyvert a trk ellen, amelyet az
emberek varakozasa es remenye, a ti virtusotok, a Ienyeget pusztulas es az isten irantatok tanusitott josaga
megkvetel.
Julian szonoklatara a nyomorult despota knyrgese es rimankodasa kvetkezik; a hadjarat meginditasa mellett
a szkseggel ervel, ecseteli a trkk vadsagat, a szenvedeseket es a hallatlan kinzasokat, szol Iiai
megvakitasarol, kihereleskrl, hogy sokat kettevagtak, meg tbbet Iresszel daraboltak szet, egyeseket
megnyuztak vagy a Ildbe astak, leirja a klnbz halalnemeket, amelyektl borzad az emberi Il. Sajat
peldajaval Iigyelmezteti a pannonokat, mennyire kell vigyazniuk magukra; a trkktl csak a Szava valasztja
404
el ket, amely nyaranta gyakran atgazolhato, Iagyos telben a jegen lehet kzlekedni; a Dunan tuli terlet
egeszeben nyitva all; (320) maga hajdan Mysia dusgazdag kiralya volt, most a trk erszak elzte
orszagabol, megIosztotta gyermekeitl, a leggyalazatosabb meltanytalansagokkal sujtotta, megIosztotta
meltosagatol, vagyonatol, es szamztt maganemberkent bolyongva mindeddig egy nemzetnel sem talalt
biztonsagos lakohelyet; a raguzaiakhoz ment, ahonnan a trkk ravaszsaga kitessekelte; visszatert
Magyarorszagra, de azt is minden oldalrol zaklatjak a trkk betresei; a pogany kiraly most adot kvetel,
hogy a haboru meginditasara lisztesebb rgye legyen; az irgalmatlan ellenseg nincs messze, a nyakukat
Ienyegeti, st, mar az orszag kzepen szaguldozik naponta tzzel-vassal; tanu erre Olahorszag meg Erdely, a
pannoniai birodalom eme dusgazdag tartomanyai, es ha a corvinusi batorsag, az allam szerencseje, Ikent pedig
Krisztus josaga ki nem szabaditja ezeket a mocskos nepseg markabol, bizony, vege lenne mar a magyarok
trtenetenek; a haboru kimenetele bizonytalan, a szerencse allhatatlan, es istennek sem tetszik, hogy miatta
naponta itt leskeldjek a veszedelem. (325) Hullo knnyekkel keri tehat Ulaszlot, knyrg a tbbieknek, hogy
ne szalasszak el ezt az alkalmat, restsegbl es nemtrdmsegbl ne vagjak utjat a sikernek; jobban jarnak, ha a
masokat ert katasztroIat bosszuljak meg, mintha a maguket, tegyenek tehat eleget annak a varakozasnak,
amelyet Ilkeltettek. Azt mondta meg, hogy legyen szamukra elegend pelda maga. Mindezek melle penzt is
ajanlott, nem is keveset, a hadikiadasokra, es azt allitotta, hogy nem Iog hianyozni a kereszteny kzsseg
hatalmassagainak segitsege es penzadomanya sem.
Kettejkhz sokan csatlakoztak velemenykkel, es igy kzs egyetertessel hatarozatba ment, hogy a kiraly a
legels alkalommal inditsa el hadat a trk ellen; miutan a tel kzeledik, addig tartsanak toborzast, kerjenek
tamogatast a szvetsegesektl, es targyaljanak a bekerl meg a hadjaratrol a csaszarral, aki a kereszteny
kzsseg Ieje. Kveteket rendeltek a lengyelekhez, az olahokhoz, a poroszokhoz, elssorban pedig a csaszarhoz,
hogy segitseget, illetve Iegyversznetet kerjenek a vallalkozashoz; a csaszar azt valaszolta, hogy nem jhet, es
tamogatast sem tud nyujtani; a csehorszagi Iorrongasokra tekintettel harom evre beket kttt. (330) A poroszok
azt zentek, hogy nem birnak segiteni, mert tartomanyukat a hosszu haboru kimeritette. A lengyelektl es az
olahoktol segelycsapatok erkeztek Ielevi zsolddal, es ezeket tekintelyes nkentes tmeg kvette. Mert sok
embert a hitbuzgalom arra inditott, hogy elhagyja gyermekeit, Ieleseget, joszagat, es a sajat kltsegen
katonaskodjek Krisztus nevenek megoltalmazasaert es megvedelmezeseert. A gallok es a germanok kzl is
sokan jttek a kereszt jelvenyet ltve magukra. A tavasz kezdeten Ialvankent es varosonkent knyrgeseket,
miseket tartottak a szent hadjaratert. Minden templomban nnepelyes istentiszteletet vegeztek, hogy a kegyes
haboru a legjobb eljelek kztt kezddjek. Majdnem mindenki a Duna ket partjan gylekezett. Ugy mondjak,
hogy a hadsereg letszama krlbell tizentezer volt.
A kiraly tehat majus kalendaja krl kiindul Budarol, atkel a Dunan, lassu lepesben vezeti a tabort, hogy a meg
tavol levk knnyebben csatlakozhassanak. (335) Elszr a Tisza Iele veszi az utjat, es aprankent sszeszedi a
mindenhonnan odarendelt csapatokat; a Tisza partjan harom napra megallapodik, hogy az utana jvk
megtalaljak. Aztan atkel a Iolyamon, keresztlhalad Dacian, es ugy igazitja az utjat, hogy a Duna tle balra
essek, es annak partjatol sose tavolodjek el messzire. Majd, amikor eszreveszi, hogy Bulgaria kzelebe erkezett,
Sosknel es Kevenel, mely Szendr eltt Iekszik, atkel a Dunan, es a tabort, melyet a lassu vonulas soran a
segedcsapatok Ieltltttek, egyenesen SzoIiahoz vezeti, mely hatnapi jaroIldre esik a Dunatol, es Bulgaria els
reszen Iekszik. A despota a Dunanal egyesitette taborat a kiralyeval. Masok azt mondjak, hogy a kiraly harom
taborveressel tette meg az utat, Corvinust es a despotat ket sereggel elrekldte. O maga egynapi jaroIldre
kvette ket. E varos arrol a templomrol nyerte a SzoIia nevet, amelyet Justinianus emelt tetemes kltseggel,
egykor Sardacianak neveztek a sardokrol es a dakokrol, akik benne laktak, kesbb a bolgarok beznlese es az
Al-Dunan tuliak Iolytonos tamadasai tnkretettek, es csak a templom nevet rizte meg. (340) Azt mondjak,
hogy itt tartottak az egyetemes zsinatot azok ellen, akik Macedonius konstantinapolyi metropolita sztnzesere
eletre hivtak a szentlelekre vonatkozo atkos eretnekseget, mely szerint ez kisebb az atyanal es a Iiunal, st, csak
szolgaja e kettnek, es a mennyei adomanyok saIara. Ez a regiseg miatt legyenglt, sem emberkeztl, sem
Iekves altal nem ersitett varos az els varatlan rohamra elesik, es mert csak nagy kltseg aran lehetne
vedhetve tenni, meg azert is, hogy mindjart ez az els tamadas mindent Iegyvercsrgessel, tzzel es Ielelemmel
tltsn be, a katonak kiraboljak, masnap a bazilikaban szertartas szerint miset tartanak, majd a kiraly
Ielgyujtatja, a kzelben Iekv Ialvakat es varoskakat knnyszerrel elIoglalja es lerombolja. Aztan a Morava
Iolyonal ttt tabort, ahol a siksag aprocska dombjaival es vlgyeivel hullamzo tenger modjara emelkedik Iel es
405
szall ala. Innen tven lovast kldtek ki a Moravan tulra, nemcsak zsakmanyszerzes vegett, hanem kikemlelni,
hogy merre lehet biztonsagosabban es kenyelmesebben tovabbhaladni, ezek beletkztek a trk elrskbe,
akik kzl negyet elkaptak, es megtudtak tlk, hogy ketezer ellenseg van a kzelben; ezert visszaIutottak a
Iolyohoz, hiszen azok ersebbek voltak naluk. A trkk nem veszik eszre, hogy ezek elszaladtak, mert kztk
es a Iolyo kztt egy domb emelkedik, elrenyomulnak, a meneklk azonban a domb tetejerl hanyatt-homlok
belepotyognak az alant hmplyg Iolyoba; odaerven ugyanis a meredek partrol sokan lovastol beleesnek a
vizbe, a tbbiek pedig meghkkenve megtorpannak; igy egyik a masiknak valik veszedelmere. A Iolyon innen
egy masik domb emelkedett, es a kiraly, aki vadaszni indult, trtenetesen eppen ennek a gerincen tartozkodott
eleg jelents lovaskiserettel; amikor a trkk szembl megpillantottak, azt hittek, hogy csapdat allitottak nekik,
es tstent megIutottak. (345) igy hat a Ielreertes mindket Ielet megtevesztette, es mindkett visszavonult. Az
ellenseg meneklesenek lattara a kiraly vadaszat helyett csatara kapott kedvet, odaszolitotta a Iolyohoz azt a
csapatot, amely mint mondtuk a tulso parton allt, es hirteleneben segitsegert kldve ldzbe vettek a
menekl ellenseget. A ket Iel riadalma es meneklese sszecsapas nelkl vegzdtt. Miutan pedig a taborba
visszatertek, a dolgot vegiggondolva arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy a trkkkel szemben ovatosabban
kell viselkednik, jollehet mindket Iel ugy erezte, hogy csalodott. Masnap atkeltek a Moravan, elrekldtek a
kemeket, hogy mindent aprolekosan Iigyeljenek meg. Kzlk nehany visszajtt, es jelentette, hogy a trkk a
kzelben vannak, lest vetnek, es csak az alkalomra varnak. A kiraly tanacsot tartott a legiok kapitanyaival,
Corvinust tizezer valogatott lovassal elrekldte, hogy a mit sem sejt ellenseget az ejszaka csendjeben lepje
meg. A kemek vezetesevel megkzelitettek az ellenseget, es az els ejszakai rseg idejen bukkantak ra.
Veletlenl eppen kiragyogott a hold, mintha partIogasaba venne a derek vallalkozast. (350) Miutan odaertek,
ahonnan az ellenseges tabort latni lehetett, Corvinus a sereggel bekerittette azt, nehogy egynek is ut nyiljek a
szkesre; majd hangos kialtozassal raront az alvokra es keszletlenekre. Ezek a hirtelen es varatlan ijedsegtl
lenygzve Iutni kezdenek, Iegyverert kapkodnak. A Iutok beletkztek a krben allo seregbe, es
visszaszaladtak; akik helyben maradtak, alomtol es remlettl kaban, alig Ielocsudva, keptelenek voltak
sszeszedni magukat a harcra. Corvinus a sorok kztt szaguldozva kiabalja, hogy az ellenseg alszik, ertlen,
lesujtotta a Ielelem, es habozas nelkl le kell vagni; a gyzelem e pompas lehetseget nem szabad elszalasztani,
mindenIele kialtozza, hogy batran es elszantan tamadjak a megzavarodott, elbodult ellenIelet; a gyzelem mar a
kezkben van. Az els rohamra inkabb zavargas keletkezett es nem csata; amikor pedig a trkk megtudjak,
hogy Corvinus jelen van, puszta nevetl megremlve hatat Iorditanak; amerre szaladnak, megsebzett, Ielholt
tarsaikba botlanak; (355) a riadalombol akkora Iejetlenseg tamad soraikban, hogy sszevissza meneklni
igyekezve egymasba gabalyodnak, egyik a masikat agyonnyomja, es az ldz kez eltt ellenallas nelkl elesik.
A tbbseggel gyorsan vegeztek a bozotban es az uttalan utakon, mert nem tudtak idejekoran Ielkeszlni, es az
ldzknek knny gyzelmet engedtek. A szanaszet koborlokat egesz ejjel ldklve ldztek a tamadok,
majd miutan megvirradt, Ielmorzsoltak a tbbit is, aki meg eletben volt. Sokkal sulyosabb vereseget szenvedtek,
mint amilyen Corvinusek szamabol kvetkezett volna, vagy amilyent az ember Iltetelezne, ugyanis tizezer
lovas egyetlen ejszaka harmincezer trkt vagott le, negyezret elIogott, es kilenc hadizaszlot szerzett az
ellensegtl. E pusztitas nagysagahoz kepest Corvinus emberei kzl nem sok veszett oda; tbben ugy
emlekeznek, hogy alig tszazan estek el, mert kevesen talalkoztak Iegyveres ellenseggel. (360) A gazdag tabort
szetdultak; jelents mennyiseg Ielszerelest vittek el. Aztan Ielgyujtottak, es a jeles gyzelemnek rvendez
Corvinus ujjongva tert vissza a meggazdagodott sereggel a kiralyhoz. EgyIorman vidam nap volt ez a
visszaterk es a varakozok szamara, mert amikor hirl adtak, hogy Corvinus a trkk legyilkolasa utan
kzeledik, a kiraly meg a despota a tbbi legioval egytt kitr rmmel, szerencsekivanatokkal kszntve t
harom merIldre elebe ment. Amikor a Iejedelmi jelvenyek alatt diadalmaskodo Corvinus a talalkozaskor
hodolata jelel le akart szallni a lorol, a kiraly nem engedte, hanem megragadta a jobbjat, es gratulalt a Ienyes
gyzelemhez; a nyilt szinen halat adott a mindenhato jo istennek, hogy magyar kiralysaga melle ezekben az
idkben az egi kegyelem ilyen hadvezert is adott neki, akit minden nemzet Ieltekenyseg nelkl a romai
birodalomhoz is meltonak tarthat. Rviden kiIejtette, mennyivel tartozik neki a haza, az orszag es a
keresztenyseg; meltato dicseretekkel halmozta el, es biztatta a tbbieket, hogy kvessek Corvinus peldajat; aztan
az elkelsegek rottak le a tisztelet adojat. (365) Ezutan hadtestevel csatlakozott a kiralyehoz, a katonasag nagy
tetszese es rvendezese kzepette elhozatta a kaprazatos zsakmanyt es a Ioglyok hosszu sorat, akiket
megbilincselve vitetett maga eltt; igy ment vissza Ulaszlo es Corvinus dvrivalgas kzepette a taborba; a
szerencses esemenyert halaado istentiszteletet tartottak, mise kzben ksznetet mondtak a legkegyelmesebb
406
Jezus Krisztus szellemenek. A keresztenyek ezutan ugy hataroznak, hogy Iolytatjak a hadjaratot. Julian papai
legatus, a szent hit iranti szeretetbl zsold nelkl katonaskodo keresztes tmeg parancsnoka, lelkesen biztat
mindenkit a diadalmenet Iolytatasara, azt mondogatja, hogy az isteni kegyelem ilyen partIogasanak birtokaban a
tabort nem szabad hatravonni, hanem mindennap elbbre kell nyomulni, es vissza kell Ioglalni Bulgaria minden
kzel Iekv varosat.
Corvinus kemeitl mar elbb tudomast szerzett arrol, hogy SzoIiatol krlbell haromnapi jaroIldre esik
Plovdiv, Trakia varosa, ugyanennyire van onnan Drinapoly, es tovabbi haromnapi jarasra Konstantinapoly. Csak
a Haemus megmaszasa jelentett nehezseget, tudniillik ez hosszan es szelesen nyulik el oldalvast azok eltt, akik
SzoIiabol Macedoniaba es Trakiaba igyekeznek. Bulgaria most a Cibrica Iolyo Iorrasanal kezddik, mely Iolyo
hajdan a triballokat elvalasztotta a mysusoktol, a Haemus-hegy gerincevel parhuzamosan nyulik el
delkelet-eszaki iranyban, del Iell a macedonok es a trakok Iele hajlik, eszakon a Duna Iele terve nagyreszt
Also-Mysiaig terjed. (370) A Haemus magas hegye, amilyen hosszan elnyulik, a ket emlitett regio kztt
huzodik; berce annyira hideg, hogy rks ho boritja, es evente alig ket honapig tri, hogy a pasztorok a nyarat
rajta tltsek. Aki SzoIiabol Macedoniaba vagy Trakiaba megy, a Haemuson ket uton kelhet at; az egyik romai
munkaval eplt, mint sokan hiszik, Traianus alatt, itt egy negyszgletes kvekbl emelt hatalmas kapu lathato,
mely a ki- es bejarast tetszes szerint biztositja, a masik egy kis Iolyonal van, amelyet a bolgarok most Zlaticanak
neveznek. Ket utvonal kinalkozott tehat, es Corvinus hajlando volt azon az uton menni, amelyet a kiraly a
hadjaratra kijell.
Igy hat Ielszedik a tabort, es reszint ervel, reszint megadas utjan elIoglaljak Bulgaria minden varosat, amelybe
belebotlanak, mely dologban nem kis segitseget jelentett a kereszteny vallas hasonlosaga, a trkk borzaszto
kegyetlensege es a kzeli nyelvrokonsag, mely a lakossag joindulatanak megnyereseben igen hathatos
eszkznek bizonyult. A szlav nembl ered lengyelek es bolgarok ugyanis ugyanazt a nyelvet hasznaljak, es
ezert akarmelyik varoshoz ert a lengyel lovassag, az azonnal megadta magat. (375) Nem kevesbe derekasan
viselkedtek a keresztesek is mindentt. Amikor pedig a Haemus alatt mar dhng telben Trakia bejarataihoz
erkeznek, a kemektl megtudjak, hogy mindkettt sziklak es trmelek zarja el. Az egyiket, a szkebbet, amelyet
emberkez alkotott, otthagyjak, ez az az ut, amelyet hajdanan a romaiak epitettek, ezt a trkk nemcsak
gerendaval es szikladarabokkal tltttek tele, hanem a melyebb helyekre ejszaka vizet is ntttek, hogy az a teli
hidegben jegge Iagyva a lovakat es krket megakadalyozza a Ielkapaszkodasban. A Jezus Krisztus
szletesnapja eltti napon odaerkeznek a masikhoz, amely alatt a Zlatica Iolyik, es amelyet hasonlo modon
zartak el. Szamos alkalmatlansag merl itt Iel, elssorban az atjutas nehezsege, melyet, mint mondjak, Murad
trk kiraly megIontolassal tamasztott, minthogy Corvinustol mar rengeteg vereseget szenvedett, es a ket atjaro
eltorlaszolasa meg az ott Ielallitott rsegek segitsegevel harc kockazata nelkl akarta magat megvedeni
Pannonia kiralyaval szemben. Emellett a magyar sereg minden dologban akkora szkseget szenvedett, hogy
mindenki megutalta a katonaskodast, es kezdtek zendlesre gondolni. A meredek es megkzelithetetlen, csupasz
hegyekben bvelked Haemus lejti termeketlenek; gabonaban es elelemben vegszksegre jutottak; az egesz
sereget elgyengitette a nelklzes, es az ehseg csillapitasara csak egy kis buzat meg egy keveske hust volt
szabad Iznik. (380) Ehhez jarult a tombolo tel, a legel hianya, a Iagy elviselhetetlen szigora. Mivel mindent
jeg boritott, gyakran nem lehetett legeltetni es itatni; a hideg, az ehseg meg az ut Iaradalmai miatt a sereg
kenytelen volt visszaIordulni, es szet is zlltt volna, ha nem hallgat Corvinus szntelen biztatgatasaira. O
ugyanis Iolyvast mondogatta, hogy a nehezsegek nagyjan mar tulvannak, ami meg adodik, azt szokott
batorsagukkal es edzettsegkkel kibirjak, hiszen nem ismernek Iaradtsagot es nehezseget; nemsokara elerik a
mindenben bvelked Trakia kzeli hatarat; be kell oda nyomulniuk, mert ha hatraIordulnak, a hadjarat okozta
pusztitas kvetkezteben sokkal nagyobb bajokat kell atelnik ujra, mintha tovabbmennenek; ha attrnek ezen a
szoroson, nincs tbb szenvedes; csak a vig haracsolasra kell majd gondot Iorditaniuk, nem szabad a siker
kszben Ieladni az gyet; hiszen nem szolgal mindig ugyanaz a kedvez szerencse, nem lehet a szellemek
Ianyar kedvet egykettre megIorditani; minden eddigi eredmeny karba vesz, ha nem mennek tovabb, mert az
ellenseg nyomban visszaszerez mindent, amit elIoglaltak; Iel kell egetni otthonaikat, hiszen mar eddig is sok
trkt megltek, azt a parat, aki meg megmaradt, kizavarjak Trakiabol, Macedoniabol, st Europabol. A
katona, ameddig Corvinust hallgatja, erre kap, de aztan megint eszebe jutnak a viszontagsagok, amelyek
krlveszik, es atkozza a vezerek meggondolatlan vakmerseget. (385) Ekzben a kemek jelentik, hogy a
trkk kzelednek; a legiok gratulalnak egymasnak, amiert lehetsegk nyilik a tisztes halalra, mert sokkal
407
szebb dolognak tartjak, ha harcban pusztulnak el, mintha ehseg es Iagy altal. A lovassaggal es nehany
gyalogoscsapattal elrekldik Corvinust, aki, mihelyt az ellenseghez er, knnyeden leveri es megszalasztja azt.
Akik e hadjaratban reszt vettek, arrol tanuskodnak, hogy nyolc alkalommal tkztt meg az ellenseggel, bar
nem mindig nyilt csataban es szabalyos hadrendben. Mi pedig azt gondoljuk, hogy az esemenyeket ugy kell
elbeszelnnk, ahogy Corvinus nehany katonajatol hallottuk, akik megmutattak az e haboruban szerzett sebeiket.
Ezektl egy kisse elter Callimachus, korunk nagy mveltseg kltje, a kitn iro, aki Ulaszlo eletrajzaban azt
mondja, hogy mieltt seregnk elkezdett volna visszavonulni, megtkztt a trkkel, es a harambasat elIogtak.
De halljuk, mit mondanak a magyarok.
(390) Mivel a szoroson athatolni es a Haemus-hegyen atkelni az odaallitott trk rcsapatok miatt semmikeppen
sem tudtak, es a hadsereg szenvedett a nelklzes meg az irgalmatlan hideg miatt, elkezdtek visszavonulni a
Zlaticatol, nehogy belepusztuljanak a hiabavalo erIeszitesbe. Es mint ahogy jvet Corvinus meg a despota
csapataival egynapi jaroIldre a kiralyi tabor eltt haladt, ugy visszaterben a kiraly vonult ell a seregevel, a
trkk pedig megltek a hegyen, hogy az atkelest megakadalyozzak. Amikor jelentettek, hogy a keresztenyek
visszavonulnak, Ielbatorodtak, a hegygerincen kvettek az ellenseget, lesve az alkalmat, hogy elegtetelt
vehessenek rajta, mieltt Mysiabol kivonulna. A trkk vezere a harambasa volt, akit masok Cselebinek
neveznek; volt az azsiai parancsnok es Iivere a basanak, aki az kiralyuknal a tbbiek kztt a I helyet
Ioglalja el; a harambasa Murad nveret trvenyesen Ielesegl vette, es a csaszar parancsara e haborura az azsiai
csapatokkal atkelt Europaba. Amikor kiralya a szorosok rizetenek parancsnoksagat rabizta, nyomatekosan
Iigyelmeztette, hogy meg a legbiztosabb gyzelemmel kecsegtet alkalommal se csapjon ssze az ellenseggel;
Murad ugyanis a maga reszerl elegend sikernek tartotta, ha az ellenseget nem engedi Trakia terletere.
Cselebi emlekezett erre az utasitasra, kvette a keresztenyek taborat, es a hegyek kzl Iigyelte vonulasukat. A
mieink harom seregben meneteltek, a kiralyi tabor ment ell, Corvinus es a despota harminc merIldnyire
kvette. Ezen az uton ezt a rendet tartottak.
408
6. fejezet - Hatodik knyv
Az emlitett nehezsegek legyzese utan a kereszteny sereg visszaerkezett a Haemus-hegy egyik nyulvanyahoz,
amelyet a bolgarok most Kunovicanak hivnak, a harambasa pedig a hegygerincrl leskeldve kvette az ellenIel
elvonulasat; a katonak parancs ellenere elkezdtek elvigyazatlanul kijarogatni a taborbol, olykor-olykor
nekiugrottak a hegyek kztt lapulo trkknek, megpedig, mintha elvesztettek volna az eszket, alkalmatlan
helyeken; arra gyanakodtak, hogy az ellenseg le akar csapni rajuk, ezert nem hallgattak a kapitanyokra es a
szazadosokra, akik le akartak beszelni ket a meggondolatlansagrol, hanem azt mondogattak, hogy nem halnak
meg bosszulatlanul, es szivesebben pusztulnak el verekedesben, mint ehen. A harcra kesz es dicsvagyo
harambasat az ellen vakmersege csatara csabitotta, hiszen tudta, hogy a letszamot, a helyzetet es az ert
tekintve van Ill, igy hat nem birta magat megtartoztatni az sszecsapastol, hanem, mintha mar a kezeben
volna a diadal, ugy gondolkozott, hogy a dics gyzelem busasan ki Iogja egyenliteni az engedetlenseg bnet, es
ugy dnttt, hogy mindenkeppen megtkzik az ellenseggel. Corvinus es a despota latja, hogy a katonaik altal
Ielingerelt trk mindjart tamad, es aggasztja ket a kiraly tavollete, aki mint mondtuk egynapi jaroIldre
jart elttk. (5) Tisztaban voltak azzal, hogy sem az tkzetet nem tudjak elkerlni, sem a kiralyi legiokat
elteremteni, de az elkeseredett katonakat sem kepesek visszatartani a verekedestl. Amikor tehat latjak, hogy a
harambasa a hadrendbe allitott sereget nyomban rajuk ereszti, nagy kelletlenl kerlelni kezdik bajtarsaikat, hogy
hagyjak magukat rendbe szedni, ne tamadjanak Iejetlenl, mert ha mar gyzni nem lehet, legalabb ne
engedjenek ver nelkli diadalt az ellensegnek. A hadsort tehat hirtelen sszekapjak, es inkabb isteni, mint
emberi segitsegben bizakodva megparancsoljak, hogy induljanak az ellensegre.
A harambasa mar lebocsatja a hegyrl a lovassagat, es Ielallitva a hadrendet megkezdi az tkzetet a mieinkkel.
A ket Iel veszekedett dhvel csap ssze, az emelkedk es vlgyek kztt a hegy labaig Iolyik a verekedes, es
mint beszelik az els sszecsapasnal sokan elesnek. A lengyel lovassag, amelyet a kiraly nemregiben kldtt
elre Corvinusszal, es amely ott maradt, hogy sulyos veszedelem eseten a segitsegere legyen, meg a magyar
csapatok a knnyIegyverzet zaszloaljakkal, melyek elen maga a despota all, eletkrl lemondva ugy
verekednek, mintha mast sem kivannanak Iorrobban a halalnal. (10) A trkk egy ideig makacsul tartottak
magukat, es az elejetl Iogva sulyos vesztesegeket szenvedtek; de amikor eszrevettek, hogy ketsegbeesettekkel
allnak szemben, elbatortalanodtak, es lassankent hatralni kezdtek, mert ugy ereztek, hogy nem emberekkel,
hanem Iekezhetetlen vadakkal van dolguk. A harambasa hatul intezkedik, a Iaradoknak segitseget iger, a
csggedket korholja, a meneklket visszakergeti, az ingadozok batorsagat hol karomkodassal, hol kerlelessel
tamogatja, mindentt ujjaeleszti a harcot, es mindenrl krltekinten gondoskodik. Corvinus es a despota
elszr ugy gondoljak, hogy gyk elveszett, aztan eszreveszik, hogy az ellen megrendl; k is lelkesen
kialtozzak, hogy az ellenseget mar legyztek, biztatjak, kerlelik veiket, hogy tartsak meg a rendet es a harci
taktikat, ne szolgaltassak ki magukat vaktaban valo csapkodassal az ellenseg kardjanak, ragadjak meg a
kinalkozo gyzelmet, legyenek tudataban annak, hogy isteni gondviseles es partIogas alatt csataznak. Aztan
nehany gyalogoscsapatot lekldenek a hegyoldalon a bozotba, ahol alabardjaikkal vagdalkozva, dIkdve
ldklnek, es oldalrol szurkaljak a trkk szerteugralo lovait. Ez a csapat oriasi meszarlast visz vegbe a
lovassag kztt, amely szet is bomlik, es kzlk az eletben maradok gyorsan visszameneklnek a
hegygerincre, ahol az rseg all; a mereszebbeket, akik alaszalltak a vlgybe, a vertes lovassag bekeriti, es ezek
csak nagy nehezen tudnak az emelkedn visszakapaszkodni. (15) A harambasa hatul ordibal, hol a Iutokat hivja
vissza a csataterre, hol a Iaradoknak kld segitseget, Iel-Iellobbantja a batorsagot meg a tzet, megtesz mindent,
ami a vitez katona es a derek parancsnok dolga, beveszi magat az ellenseg srjebe, ketsegbeesve rohangaszik
ide-oda, batoritja a rettegket, es tartoztatja menekl bajtarsait. Amde mialatt erejenek vegs megIeszitesevel
iparkodik, megcsalja t a horeteg, melyet szilard jegpancelnak nez, es belezuhan egy toba, ahonnan sem , sem
a lova nem tud kievickelni, es egy kzkatona elIogja. A tbbiek, akik megmeneklhettek a veres csatabol,
visszahuzodtak az rseg maradekahoz, mely a hegytetn varakozott. A keresztenyek uttalan utakon trekednek
utanuk, de a nap mar lehanyatlik, az ut jarhatatlan, hat visszavonulot Iuvatnak, es visszaternek a taborba. A
harambasat szamos elkelvel egytt elIogtak; sokan elestek a csataban, meg tbben menekles kzben. Azok
kzl, akik nem Iutottak a hegyek kze, kevesen maradtak meg; a Iolytatast Corvinus masnapra hagyja. Egyszer
csak eszreveszi, hogy az egyik kzkatona egy tiszteletre melto klsej, azsiai, azaz perzsa ruhazatu ellenseget
409
vonszol meltosagahoz nem ill modon, megktzve; keri a katonat, hogy adja el neki a Ioglyot. (20) Ez tizet
ker, negyvenet Iizet. Hat ennyibe kerlt a harambasa, Azsia kapitanya, akit a legszorosabb rokonsag Iztt a
csaszarhoz. Corvinus satrahoz vezetik, meltosagahoz illen rzik, es megnyugtatjak. Ezen az ejszakan veletlenl
odateved a despota, hogy a csata Iolytatasarol tanacskozzek; a tz Ienyenel megpillantja a nemes abrazatu,
komor tekintet Ioglyot, trk nyelven megszolitja, mert az e nemzettel valo regi szomszedsag es kapcsolat
kvetkezteben jol beszeli azt, es azonnal Ielismeri az embert. Magaban sajnalkozik a sorsan, es gyaszolja t, de
Corvinushoz Iordul, es keri, hogy adja el neki. Ez azt Ieleli, hogy neki ugyan negyven aranyaba kerlt, de
bizony negyvenezernel sem tbbert, sem kevesebbert nem adja senkinek. A despota megigeri, hogy megad
ennyit. Addig is tartsak szepen, tisztesseggel, es rizzek gondosan. Lam, a szerencse arveresre bocsatotta a
harambasat, Azsia kapitanyat, hogy megmutassa az emberi sors valtozando es allhatatlan voltat, es megtanitsa,
hogy mindig erett megIontolassal, ne pedig elhamarkodottan cselekedjnk. A lengyelek azt mondjak, hogy
Ulaszlo jelen volt az tkzetben, es parancsnokolt, a magyarok ellenben ugy tudjak, hogy az zaszlaja alatt,
de tavolleteben zajlott le.
(25) Masnap virradatkor tanakodni kezdtek a meredelyen Iennmaradt trk rseg kiostromlasarol es az tkzet
hatralev reszenek beIejezeserl. Ulaszlo ugy velekedett, hogy ugyis kudarcot vallanak, ezert a katonak
epsegenek megrzese erdekeben hagyjak abba az egeszet, es Iorditsak minden erejket a visszavonulasra, hogy
az ehinseget elkerljek. Corvinus es a despota viszont azt remelte, hogy a gyzelemmel es a harambasa
elIogasaval visszaszerezhetik ennek orszagat, ezert azt tanacsolta, hogy zzek el innen a trk rseget,
tapossanak el minden szikrat, amelybl tzvesz tamadhat, mert k ugy gondoltak, hogy katonaik ereje es
batorsaga ellenallhatatlan. Corvinus es a despota velemenye gyztt. A kiraly is beleegyezett, mert nem akarta
ellenkezesevel cskkenteni a vezerek es a katonak elszantsagat; megparancsoljak a katonasagnak, hogy Irissitse
Iel magat es ltsn Iegyvert. A nap harmadik orajaban a kiraly Iegyveres csapatai elkezdenek IlIele
kapaszkodni a hegyen, megprobaljak lekzdeni annak irdatlan meredelyet. (30) A bakkecske gyesseget kivano
szakadekok meg-megakasztjak ket; Corvinust a makacs gyzni akaras arra sztkeli, hogy probaljon meg
mindent, nezegeti a hegyet, es egy lankasabb reszen kellemesebb, kenyelmesebb utat talal. A hegytet, amelyen
az ellenseg tartozkodik, egy meredely Ile nyulik; ilyenIorman az alul kzeledket nem lehet latni; Corvinusek
minden Iaradsag nelkl Ieljutnak a masik hegygerincre, abban a remenyben, hogy innen knnyszerrel
megtamadhatjak az ellenseget. Amde amikor kezdenek elrenyomulni, egy letrt szikla helyen keletkezett
szakadek utjukat allja, es sem trmelekkel Ieltlteni, sem athidalni nem tudjak. Az ellenseget tehat nem lehet
kezitusaban elzni, ezert ostromgepekkel probalnak tamadni. Katapultakat, hajitogepeket, mas eIIele
szerszamokat iranyitanak oda, melyek roppant kdarabokat hajigalnak, trnek, zuznak, remitenek. A trk latja,
hogy az ellenseg egyre kzelebb kerl, iszonyu sziklaes is rontja, es igencsak megszeppen. (35) A harambasa
helyebe a mult ejjel Ali beget allitottak; amikor ez latja, hogy a kvek kegyetlen becsapodasai sok embert
megsebesitettek es sszeroncsoltak, sulyos gondba esik, mert ugy veli, hogy minden remenye odavan. A
megzavarodott es mar-mar halalra itelt tmeg szamara ment tletet talal, kiadja az utasitast es a parancsot,
mindenkit kioktat, hogy ha svltest hall, lapuljon a szirtek es a sziklak mge, amivel a pusztulast pillanatnyilag
elkerlheti, es ezzel a modszerrel Ielbatoritja veit az ellenallasra. Corvinus ezalatt tbb csapatot elindit a
meredek emelkedn, amely az ellenseghez vezet, de mert ezeknek alulrol kell verekednik, a hely
alkalmatlansaga es a trk ellenallas visszaveti ket. Vegl kenytelen belatni, hogy az ostromgepek
mkdtetese hiabavalo, a csucson es a meredelyen a sajat es a kiraly embereit csak veszelyezteti, hat Ieladja a
probat, es az uralkodo beleegyezesevel visszavonulot Iuvat, a sereget visszahivja a lapalyra. A kiraly tavozasa
ujjaelesztette a trkk batorsagat, mereszseget, es rmmel tlttte el ket.
Masnap, mikzben dhng a Iagy, es a szkseges dolgok egyre jobban Iogynak, a kiraly megint a visszavonulas
gyorsitasarol tanacskozik a vezerekkel es a legioparancsnokokkal, hogy meg mieltt az ehseg kipusztitja a
hadsereget, e termeketlen es rideg videkrl gazdagabb tajra erjenek. (40) Mar Corvinus is belatta, hogy a
szkseg eltt meg kell hajolni, mert ez nem mindig engedi Iigyelembe venni a becslet kvetelmenyeit, es
egyetertett a kiraly velemenyevel. Masok maskepp gondolkoztak, Ileg a despota korholta vezertarsait, hogy,
miutan elIogtak a vezert es szinte teljesen szetvertek az ellenseget, kiengedik a kezkbe kaparintott gyzelmet,
nem Iejezik be azt a hadjaratot, amelynek vegehez kzel jarnak, gyavasagbol es tunyasagbol meghatralnak a
levert ellenseg ell; emellett azt is megigerte, hogy az ehezes Iejeben akkora sszeget Iizet, amekkorat csak
kernek. Ugyanezt hajtogatta a papai legatus is. De mert a nehezsegek es bajok elviselhetetlenne Iokozodtak, a
410
katonak szivet semmiIele elnyk igergetesevel sem tudtak meglagyitani. A legiok nyiltan zugolodtak, azt
mormogtak, hogy a bakak vesznek ehen, nem a vezerek meg a hadnagyok, akiknek mindenk megvan; a
despota abban a remenyben, hogy orszagat visszaszerzi, olyasmire biztatja ket, ami trhetetlen es
elviselhetetlen; (45) t nem erdekli, hogy a katonak es a barmok naponta hullanak; a muszajt nem lehet
legyzni; a tel vegen nkent visszajnnek a szent hadjaratra; addig engedni kell a dhng Iagynak es a
parancsolo ehsegnek; a katonakat telelre kell bocsatani, hogy a kimerltsegtl, hidegtl, nelklzestl
meggytrt tagjaikat apoljak es megersitsek. Ennek kvetkezteben a kiraly elrekldte a poggyaszt, es
megindult visszaIele azon az uton, amelyen korabban elrehaladt. Visszavonulasat a trkk inkabb
meneklesnek Iogtak Iel, a nem vart rm visszaadta az erejket, es ugy hataroztak, hogy ldzik a vonulokat.
Neki-nekirontanak a leghatso sornak, es sr csipkeldesekkel haborgatjak azt hol hatulrol, hol oldalrol;
klcsnsen okoznak is, szenvednek is vesztesegeket; azt a harcmodort alkalmazzak, hogy a tamadok ell
kiternek, majd a hatramaradokra, sszetorlodokra megint rarohannak. Idnkent ugy elalljak az utat, hogy a sereg
nem tud haladni; de a zsakmannyal, az sszerablott holmival terhelt poggyasz sem trte a sietseget.
(50) Egy erdbe ertek, amelyet nem Iak srje arnyekolt, hanem bokrok athatolhatatlan tmege tlttt be,
mocsarak, pocsolyak, Iorrasok tettek jarhatatlanul ingovanyossa, egyenetlenne, ugyhogy alig lehetett
keresztlhatolni rajta. A hatved, amely vertes lovasokbol allt, es a sereget hatulrol Ialkent vedelmezte, az erd
bejaratanal megelzte a tbbieket. Ekkor a trkk knnylovassaggal tamadnak, a knnyIegyverzetek
szembeIordulnak velk, hogy Ieltartoztassak ket; ezek helytallnak, es az erdben kemeny csata kerekedik.
Nagy larma tamad, mire az ell haladok visszaIordulnak, de verekedes kzben vizenys helyre tevednek, ahol a
lovasok elakadnak, es a mely mocsarbol alig tudnak kivergdni. Ehhez jn meg, hogy a rejtett melyedesekben, a
kanyargos svenyeken, a talaj alattomos sppedekein a lovak Iel-Ielbuknak; az erdei terepen kenytelenek
gyalogosan harcolni; akik segitsegl hatraszaladnak, meggondolatlan joszandekukban belesllyednek a
mocsaras talajba, vagy a lathatatlan vizmedrekbe. (55) A csata vegen a keresztenyek kzl krlbell nyolcvan
lovas hianyzott, akiket a legutolso sorbol elIogtak; a trkk kzl szazhetvenet kaptak el, akiket Corvinus
azonnal kivegeztetett; a tbbiek elmenekltek, elszaladtak. Ebben az erdben inkabb a hely nehezsegeivel kellett
kzdeni, mint az ellenIellel. Mivel tehat az ehseg naprol napra Iokozodott, a poggyasz sulya es tmege meg a
trkk szntelen tamadasa ersen kesleltette a haladast, a kiraly es a tbbi Iur jonak latta, hogy a malhat
sszehordjak kzepen, es ami inkabb tehertetel volt, mint nyereseg, azt mindenki szeme lattara elegettek, az
elesett katonak es az ellenseg Iegyvereit elastak, a gyenge es Ilsleges allatokat levagtak, nehogy a nelklzes
es a bagyadtsag Ilemessze a sereget. A haszontalan nyg alol Ielszabadult hadoszlop kenyelmesebben tudott
menetelni, es ezutan nem kinalt a tamadoknak oly knny lehetseget a zaklatasra es rajtatesre.
Ulaszlo vegre hosszu ut utan minden csapataval egytt megerkezett GrgIejervarra, melyet most Belgradnak
hivnak; vei tisztesseggel Iogadtak, nehany napig pihenessel es b etkezessel gyogyitgatta, ersitgette a
katonakat meg a lovakat. (60) Aztan atkelt a Szavan, es Corvinusszal, a despotaval meg a tbbi elkelvel
Budara ment; amikor jelentettek, hogy csapataival a varoshoz kzeledik, a tanacs utasitasara a polgarsag es a
polgarmester az sszes rend es a papi testlet kisereteben elebe znltt, hogy visszater kiralyat meltosagahoz
illen Iogadja. A Ipapok es a papok megalltak az els merIldknel, a polgarmester es a varnagy a tbbi
tisztviselvel a nep elen tovabbment, es talalkozott a kirallyal, akinek jobbjan Corvinus es Julian, baljan a
despota haladt; ket kvettek a lovaskapitanyok, a loIk, a vidam es bszke katonak, akik nemcsak a Iejkn,
hanem dardajukon es landzsajukon is koszorut viseltek. A talalkozaskor akkora taps es eljenzes trt ki, hogy
minden visszhangzott az rmujjongastol. Dagasztotta az altalanos vidamsagot a harangzugas es a katonak
csatakialtasa. Aztan kialakult a diadalmenet. (65) A kiraly eltt az elkel Ioglyok hosszu sora haladt, legell a
harambasa, Azsia kapitanya, legyzje eltt megktztten, aki minden szemet magara vonzott; eltte vittek az
ellensegtl szerzett zaszlokat es a zsakmanyt, amennyit haza tudtak hozni. A papai kvet es a despota kztt
palma alaku kpnyegben Corvinus kvette t, mert ezzel Iejeztek ki, hogy a kiraly utan is megerdemelten tart
diadalmenetet. Ezeket kvette a keresztesek szent serege, melyet ket oldalrol Ipapok es tisztviselk Iogtak
kzre; aztan a legiok Iolytattak a sort, melyek harsany vidamsagat a Duna meg a krnyez hegyek
visszhangoztak. Ezt az egesz Ientebb leirt oszlopot a papok diszmenete elzte meg, akik szent ltzekben,
nnepelyesen lepegetve vittek maguk eltt a hazai szellemeket es isteneket, az istensegek aranyos, ezsts
kepmasait; halaado szent himnuszokat zengtek a mindenhato, josagos Jezus Krisztusnak es az isteni anyanak,
Pannonia patronajanak; (70) jobbrol es balrol mindenIele nepseg verte kialtozasaval az eget, ahogy versengve
411
eltette Ulaszlot es Corvinust. Amikor pedig a varoskapuhoz erkeztek, a melyen vallasos Ulaszlo kiraly, tudvan,
hogy a gyzelemnek isten a szerzje, leszallt a lorol, gyalog ment be rvendezve a varosba, es a gyzelmi
menettel mindenekeltt az isteni anya bazilikajat kereste Il. Miutan minden oltarnal istentiszteletet tartottak, a
kiraly halat adott mindenhato vedelmezjenek es az sszes istennek, elhelyezte a templomban az ellenseges
zaszlokat meg a Iegyverzsakmanyt, es alul egy tablat Iggesztett ki, amelyen beszamolt a gyzelemrl, amelyet
a mennyei kegyelem a trkk Ielett adott. Az istentisztelet utan a varba mentek, a kiraly Corvinust erdemei
szerint nyilvanosan megdicserte, hiszen az egesz siker az virtusanak es blcsessegenek volt ksznhet.
Erdeme szerint megdicserte a tbbi Iurat es kapitanyt is; aztan utasitotta ket, hogy mindegyikk sorban
Iggessze ki Ieliratos cimeret ugyanazon bazilikaban a Ioltarnal, hogy igy a mostani diadalnak megadjak a
melto dicsseget, mely tablak napjainkig ott lathatok. (75) A diadalmenet meg nagyszerbb latvanyt nyujtott
volna, ha bemutathatjak azt a zsakmanyt is, amelyet szksegbl kenytelenek voltak elasni es elegetni.
A kiraly es Corvinus diadala utan, melynek hire napok alatt egesz Europat bejarta, a kereszteny Iejedelmek
batorsaga, mely a trk sikerek miatt megrendlt, annyira Ielgerjedt, hogy ugy ereztek, Ulaszlo uralkodasa es
Corvinus elete Iolyaman nem kell Iernik e vad nemzet kegyetlensegetl, ha haborut inditana. Jttek tehat
mindenhonnan az dvzl es buzdito kldttsegek. Elskent Eugen papa kldtt kveteket Pannoniaba, meg a
velencesek, a genovaiak, Flp burgund herceg, hogy miutan e Ienyes es dvs gyzelemhez gratulaltak a
kiralynak es Corvinus Janosnak, biztassak es kerjek ket a trkk elleni haboru Iolytatasara, igerjenek penzt es
segitseget, ajanljanak emelle ers hajohadat a Dardanellakhoz, mely az azsiai csapatok atkeleset
megakadalyozza, hogy azok a trkk, akik a Corvinustol elszenvedett sok csapas utan Europaban meg
megmaradtak, knnyen megsemmisithetk legyenek. Fenyes kldttseg erkezett Palaeologus Janostol, a
grgk csaszaratol is, akinek birodalmat a trk er annyira tnkrezuzta, hogy szamos tartomanyanak
elveszitese utan alig maradt valamije Trakiaban es Grgorszagban; az dvzlet atadasa utan keri a kiralyt es a
tanacsot, hogy mielbb Iolytassa ezt az dvs es kegyes haborut. Ramutat az alkalom nagyszer voltara, hiszen
mint mondja a trk dolga Azsiaban is, Europaban is rosszul all; innen a magyarok, onnan roppant hatalmu
Iejedelmek szorongatjak kegyetlenl; (80) hozzatesz ehhez egy csodat, azt tudniillik, hogy azon a napon,
amelyen a harambasa Iogsagba esett, Konstantinapolyban a macedoniai kapunal egy lovon l, Ieher ruhas iIjat
lattak, aki az rmhirrel krbevagtatott, jelentette a trkk vereseget, es hadjaratra biztatott a bsz nemzet
kipusztitasa vegett. Utoljara megigeri, hogy ha Ulaszlo Iolytatja a haborut, tavasszal a grg csaszar Trakiabol
ers csapatokkal jn. Mindehhez jarult Julian allhatatos sztkelese es a despota knnyes rimankodasa, aki
Corvinust meg a tbbi Iurat nap mint nap krnyekezte, lelgette a kiraly terdet, es szntelenl azon iparkodott,
Iaradozott, buzgolkodott, hogy a hadjaratra rabeszelje ket. A lengyelek kvetei hevesen elleneztek ezt, es az
dvzlet atadasa utan igyekeztek a kiralyt visszatartani a kls hadakozastol, amig a belst le nem csendesiti;
azt mondtak, hogy tavolleteben az elkelk nem trdnek a kzjoval, csak a magukera gondolnak, kenyk es
becsvagyuk szerint inteznek mindent, a nemtrdmseg es a hanyagsag kvetkezteben teljes a pusztulas; ebbl
a tatarok akkora batorsagot meritettek, hogy Oroszorszag es Podolia nagy reszet elpusztitottak; a szomszedok
jogos haboru rve alatt rabolnak; Boleszlav, Oppeln Iejedelme, kedvere grasszal, Kazmer Litvaniabol Mazovia
ellen tamadast inditott; ha tehat nem jn haza, hogy Lengyelorszagot megbekeltesse, az rvidesen elpusztul.
(85) Ulaszlo minden kvetsegnek megksznte jokivansagait, megdicserte a vallas es az igaz hit iranti
buzgalmukat, majd azt valaszolta, hogy hamarosan orszaggylest tart, es ott hataroznak majd a haboru
Iolytatasarol, mindazaltal igyekszik, hogy a hatalmassagok kereseinek tehetsege szerint eleget tegyen. Masnap
elbocsatottak az sszes kvetet, es Budan orszaggylest tartottak, amelyre nemcsak a magyarokat hivtak meg,
hanem kiralyi oltalomlevellel a Magyarorszagon tartozkodo cseheket is, elssorban vezetjket, Giskrat. Julian
ugyan tiltakozott amiatt, hogy a szent hadjaratrol a csehek jelenleteben targyaljanak, de Frank ban ellentmondott
neki, mire megis megengedtek, hogy eljjjenek es jelen legyenek. A gyles megnyitasa utan elszr a bels
haboru beIejezeserl kezdtek tanacskozni, de mert ez nem sikerlt, ket evre meghosszabbitottak a
Iegyversznetet, megpedig azzal a Ieltetellel, hogy a Ioglyokat mindket Iel bocsassa el, kik azonban, ha a beke
nem jn letre, a Iegyversznet lejartaval terjenek vissza a Iogsagba. Miutan igy ket esztendre megszabadultak a
benti veszedelem Ielelmetl, ratertek a klsre. Julian es a despota hathatosan ervelt az uj trkellenes hadjarat
meginditasa mellett, es knnyen ravette a gyzteseket, igy hat hatarozatba ment, hogy az alkalmas lebonyolitas
erdekeben a tartomanybeliekre es a lakossagra rendkivli adot vetnek ki, a szent zsold kezelesere pedig
szamvevket valasztottak. A Ielkeszles gondjat Corvinusra biztak. (90) Ulaszlo az orszaggylesi
412
hatarozatokrol tudositotta a kereszteny vilag sszes erintett Iejedelmet, hogy az elkeszleteket idejekoran
megtehessek. Reszt vett a dietan Pongrac, aki Szent Miklosrol kapta a vezeteknevet, a magyarorszagi lengyel
partnak azon idben allhatatos hive. A nemesseg, megsertve a gyles szentseges szabadsagat, az altalanos
gyllettl vezettetve rarohant, elIogta es bilincsbe verte. Hasonlo jogsertessel bntettek tarsait is. Azt mondjak,
e haragnak az volt az oka, hogy szntelen rablasaival veszelyeztette azt a terletet, amelyet a Vag ntz; ezzel
hivta ki maga es tarsai ellen az altalanos ellenszenvet, mely a kzsseg becsletenek meltosagat is megsertette.
Giskraval sem bantak volna szelidebben, ha a kiraly segitsegevel es knyrletebl odarendelt lengyel csapat a
hatso ajton ki nem csempeszi, majd alruhaba bujtatva azonnal el nem viszi Gyrbe, miert is aztan Ulaszlot elete
megmentjenek es megtartojanak nevezte mindig. (95) A kiralyt ugyan nagyon nyugtalanitottak a pannoniai
gyek es a jvend hadjarat, de atyai orszaganak hanyattatasa is ersen aggasztotta. Eszeben jart Inemeseinek
szethuzasa es vetelkedese, a tatar betres, az allamgyek elhanyagoltsaga, a haboru, melyet testvere, Kazmer, a
hamaxobiusokkal Iog viselni. Gyakran gondolt arra, hogy hazamegy, megbekelteti az orszagot,
megIelelkeppen hataroz Iiverevel a kormanyzatrol, mialatt itt sszeszedhetik mindazt, ami a trk haboruhoz
szkseges, es behajthatjak az e celra kirott adot. De Julian es a despota allhatatos knyrgese es Iigyelmeztetese
visszatartotta, ezert kveteket kldtt lengyeleihez, akik e sulyos helyzetben kimentsek t. A pannonokat is
nagy aggodalom szallta meg, hogy a kiraly hazamegy Lengyelorszagba, vagy hogy az anyja es a rokonai iranti
jambor szeretet elteriti haborus szandekatol.
(100) A tavasz elrehaladtaval Ulaszlo es Corvinus kvetek utjan Iigyelmeztetett minden Iejedelmet, aki ez
dvs expediciora hajohadat, segedcsapatot vagy penzt igert, hogy igeretet mihamar valtsa be; elssorban a
konstantinapolyi csaszart, hogy mihelyt meghallja, hogy seregevel Trakia vagy Macedonia hatarahoz erkezett,
azonnal teremjen ott maga is segedcsapataival; aztan Eugen Ipapot, a velenceieket, a genovaiakat es a tbbi
szvetsegest, aki nkent vallalkozott Ilottaallitasra, hogy inditsa azt a Dardanellakhoz; azok serenyen meg is
tettek ezt. A Gaetanal Ilszerelt, hetven harom-evezsorosbol allo hajohad elere a Iirenzei patriciuscsaladbol
szarmazo, tehetseggel es batorsaggal aldott Ferenc Albert biborost allitottak. O azon nyomban a Dardanellakhoz
hajozott, elIoglalta a kiktt meg a partot, hogy a trknek ne lehessen Azsiabol segitseget kldeni. (105) A
haboru meginditasara kiszemelt alkalmat meg kedvezbbe tette az a remek hir, hogy Karman hercege hatalmas
hadsereggel siet Pontusba es Bithyniaba, hogy az Europa meghoditasara keszl trkktl elragadja
Kis-Azsiat.
Ez a jo hir meg jobban Ieltzelte a keresztenyek harci kedvet, mert megertettek, hogy nemcsak az europaiakkal
ktttek ers szvetseget e haborura, hanem varakozasukon Iell az azsiaiaktol is segitseget kaptak. Murad
pedig a Karmannal kszbn allo haboru hirere ugy elcsggedt, hogy kenytelen volt inkabb, ha lehet, bekere es
nem haborura gondolni. Felidezte magaban, hogy hanyszor szenvedett vereseget az Ulaszlo vezerlete es zaszlaja
alatt Corvinus altal vezetett magyaroktol es lengyelektl, merlegelte Kerman erejet, es ketelkedni kezdett mind
az europai, mind az azsiai gyzelemben. Hozzajarult ehhez az italiaiak es a burgundok egyseges tamogatasa,
amely szarazon es vizen igen hathatosnak latszott. (110) Ebben a helyzetben, amelyben Europa es Azsia nem
csekely resze egyidejleg sszeIogott ellene, nem tud hasznosabbat kitalalni, mint ha a bekere gondol, amelyet a
birodalom terjesztesere ahitozva mindeddig visszautasitott. Ugy veli, hogy a despotaval kell errl targyalnia,
akit gyermekei Iogsaga es orszaga elvetele miatt a legadazabb ellensegenek ismer, igy hat titokban kveteket
kld hozza, hogy azok a legnagyobb ovatossaggal targyaljanak vele a bekerl, ki ne derljn, hogy kivanja
azt. Elszr csak a harambasa kivaltasarol beszelgessenek, igerjek meg, hogy viszonzaskent visszakapja a Iiait
es Mysiat; aztan tapogatozva terjenek ra a bekektesre, mintha kiralyuk utasitasa nelkl tennek. A despota, aki a
trkk cselveteseit sulyos veszedelmek aran tanulta ki, eleinte el a gyanuperrel, aztan rajn, hogy a maga
hasznarol targyal, es kezd odaIigyelni ezek szavaira, majd ugy latja, hogy a dolog a magyaroknak is a javukra
szolgal; kzli az gyet Corvinusszal. O is merlegeli a haboru veszedelmeit, a magyarok es a lengyelek bajait,
hiszen egyIorman szenvednek a bels szethuzastol, mindkettjk ellensege a nagy hatalmu es tekintely
Frigyes, ezert ugy velekedik, hogy a beket nem szabad visszautasitani. (115) Majd amikor a despota ismerteti az
sszes Ieltetelt, amelyet szintenek tart, meg jobban megersdik a bekektes gondolataban. Az is tetszik neki,
amit a despota mond, aki tudniillik megigeri, hogy ha az kzremkdesevel jn letre a beke, neki adja a
harambasaert a trkktl jaro negyvenezer aranyat, es ha az orszagat visszakapta, azt a nehany varost is,
amelyet Zsigmond csaszartol Magyarorszagon adomanyul nyert.
413
Amikor Murad a despotatol megtudta, hogy Corvinus, akitl Europaban egyedl Ielt, hajlik a bekektesre,
junius idusan kveteket kldtt hozza Szegedre, hogy ott minden tekintetben egyezzenek meg a bekerl.
Corvinus azonnal zent Ulaszlo kiralynak, hogy ugyanazon a napon, amelyen a trk targyalo kvetseg
megerkezik, jelenjen meg ugyanott Iegyveres sereggel, mintha a hadjarat mar elindult volna, hogy igy
kedvezbb bekeIelteteleket csikarhassanak ki. Minden pontrol tudositotta a kiralyt, aki ugy itelte meg, hogy
azok mind az orszagnak, mind a krlmenyeknek megIelelnek, Ileg a veszelyben lev Lengyel- es
Magyarorszag biztonsaganak, ezert rmmel vette a bekektes hiret; a kitztt napon szepszamu sereggel
megjelent. (120) Szegeden bebocsatottak a trkk kveteit, es nehany napon at hevesen vitatkoztak a bekerl,
mert a trk konokul meg akarta tartani Bulgariat es a szerbiai ezstbanyakat, Ulaszlo viszont mindezt vissza
akarta adni trvenyes uraik kezere. Vegl ugy egyeztek meg, hogy Bulgaria maradjon a trke, a tbbi viszont,
amit Mysiaban elIoglalt, szalljon vissza a korabbi birtokosokra; ezenkivl mindket Iel visszaadja a Ioglyokat,
elssorban a despota Iiait, majd kitztek a mezvarosok, a varosok, a Ioglyok atadasanak a napjat. Megktttek
a beket tiz esztendre, megpedig Juliannak, az apostoli szenatus legatusanak a jelenleteben, aki ugyan
kelletlenl Iogadta ezt, de semmi sem jutott az eszebe, amivel elutasithatta volna; jvend esemenyeknel nehez
elre latni a biztos hasznot; ersen nyugtalankodott, mert Ileg az levelei nyoman ktttek Italiaban szilard
szvetseget, es szereltek Il tekintelyes hajohadat; most azt latta, hogy ez a beke az egesz vallalkozast
meghiusitja, pedig kenytelen lemondani a Ienyes gyzelem es a halhatatlansag remenyerl. (125) Ellenben a
magyarokat, a mysusokat es a dakokat hallatlan rm tlttte el, mert lattak, hogy nkent adjak nekik, amit
rengeteg ver nelkl nem tudtak volna visszaszerezni. Minden gyet elintezve, a beke szentesitesenek
mikentjerl kezdenek targyalni. A trkk az oltariszentsegre kvetelnek eskt a kiralytol; Sanoki Gergely
ingerlten tiltakozik, hogy a szent titkokat, amelyeket csak a legtisztabb hittel szabad Ilvenni, a hitetleneknek
kiszolgaltassak. Vegre a ket Iel abban allapodik meg, hogy a mieink az evangeliumra, azok a Koranra
eskdjenek. Ket nyelven, de ugyanazon tartalommal leirjak a bekepontokat, es mindketten a legszentebb
eskvessel megersitik, hogy azokat egymassal szemben mindenkor sertetlenl megtartjak.
Amikor a beke mar letrejtt, es a trkk elutaztak, hogy a megegyezes szerint teljesitsek az igereteket,
kezbesitettek Ferenc Iirenzei biboros levelet, aki a Dardanellaknal a latin Ilotta parancsnoka volt, es ebben
jelentette, hogy Murad, Europat szinte kiritve, minden csapataval atkelt Azsiaba Karman ellen; itt van tehat a
pompas alkalom, hogy knnyszerrel visszaIoglaljak, amit Europaban elvesztettek. Nyomatekosan intette es
Iigyelmeztette ket, hogy seregkkel mielbb igyekezzenek Macedoniaba es Trakiaba; idejeben ott lesz a
Dardanellak bejaratanal, es megegyezes szerint vegrehajtja, amit igert, jatszva megakadalyozza, hogy a trkk
visszajjjenek. (130) Megerkeztek a konstantinapolyi csaszar Iutarai is, akik tolmacsoltak srget kereset, hogy
a trkk tavolleteben siessenek az expedicioval, mert ennel kedvezbb alkalom sohasem lesz arra, hogy
megmentsek Europat az undok Iajzat uralmatol, egyuttal megzente, hogy a trk bekeajanlatat visszautasitotta.
Vegl nyomatekosan kerte, hogy el ne Iogadja a kiraly a hitszeg nemzet valamiIele bekejavaslatat, ne hagyja t
elpusztulni a trkk kedveert. Mindket levelet Ielolvastak a tanacsban, mire a kiralyt es az sszes Inemest
olyan bntudat tlttte el, hogy jobban nem bankodhattak, nem szegyenkezhettek volna. Belattak, hogy a
trkkel a szvetsegesek tudtan kivl es ellenkre kttt beke lerombolta halhatatlansaguk mar megvetett
alapjait, megcsalta a varakozast, amelyet a kereszteny kzssegben maguk irant keltettek. Eszkbe jutott, hogy
regebben a szent hit vednkeinek, a vallas bajnokainak, Krisztus megbosszuloinak, a hiv nemzetek
Ielszabaditoinak neveztek ket, most azonban azt Iogjak roluk tartani, hogy megsertettek a tarsadalmi
szerzdest, megIeledkeztek latin es grg szvetsegeseikrl, megvetik a halhatatlansagot, es csak a maguk
hasznaval trdnek. Julian azon nyomban a bntudattol marcangolt lelkekhez Iordul:
(135) Ha, Iurak, kzletek valaki talan csodalkoznek azon mondja , hogy bekebontasrol es hitszegesrl
akarok beszelni, elszr is tudja meg, hogy ma nem masrol Iogok veletek targyalni, mint a szvetseg
megtartasarol, es veletek egy bntudat gytr; bntudatot mondtam, nem bosszusagot. Mivel mindazt, ami
ellenemre es a ti elhatarozasotokkal szemben trtent, en mint valami paholybol szemleltem, ezert kveti
hivatalomnal es keresztenyi hitemnel Iogva kenytelen vagyok veletek egytt erezni a lelkiismeretIurdalast,
leginkabb azert, mert a mai napon kzs becsletnk es tisztessegnk Iorog kockan; ha nem igyeksznk kzs
akarattal es szokott becsletessegnkkel orvosolni ezt, jaj, nagyon is Iel, hogy e hallatlan gyalazat miatt nektek
is tavoznotok kell a Pannoniakbol, nekem is vissza kell ternem Romaba, ahol a terhel bizonyitekokat merlegre
teszik. Fontoljatok meg, milyen sanyaru helyzetbe hozott minket az elhamarkodott dntes; ugy ktttnk beket a
414
hitetlen trkkel, hogy a hivknek adott szent eskvesnket megszegtk, es megtrtk a papaval meg a
szvetseges Iejedelmekkel korabban kttt legszentebb szerzdest; es kinek a hasznara, kerdem, kinek? Talan
azert, hogy a Ildig rombolt Mysiat visszaszerezzk? Bizony, gyengecske es veszedelmes haszon ez, amely
rvid idn bell elenyeszhet, es eltrli, megsemmisiti a tbbi jot, ami allando es tetemesen nagyobb lett volna.
(140) Hat lehet-e valami ostobabb es meggondolatlanabb, mint ha a dntesnel csak a maganerdeket vesszk
Iigyelembe, es nem trdnk sem a kzssel, sem a tisztessel, sem a szenttel? En, Julian, a papa es a latin
szvetseg kvete, a Istbe ment igeret, a megszegett esk, a Ielrugott szvetseg szerzje es kezdemenyezje,
nem azt kerdezem ma tletek, nagyurak, hogy mivel kell viszonoznotok a trk hitetlenseget, hanem tulajdon
lelkiismeretetek ele idezlek benneteket, nem az isten es nem mas, hanem nmagatok birosaga eltt vadollak
titeket, ha el tudjatok viselni szinte szavaimat. Feleljetek nekem, Iurak, miutan hat honapig oly sok csatat
vivtatok sikeresen Mysiaban es Trakia hatarain a trkkkel, es aztan rvendezve visszatertetek Pannoniaba,
vajon nem Iogadtatok-e szinte egesz Italiabol es a grgk csaszaratol a legIenyesebb kvetsegeket, az
dvzleseket a szerencses gyzelemert es a biztatast a haboru Iolytatasara? Fogadtuk. Vajon ktttetek-e
nkent, jelenletemben es kezdemenyezesemre szent szvetseget az italiaiakkal es a grgkkel, hogy ezek
Trakiabol segedcsapataikkal vonuljanak Iel, azok tekintelyes hajohadat kldjenek a Dardanellakra? Ktttnk.
Ha ktttetek, miert szegtetek meg, es miert egyeztetek meg maskepp a trkkel? Milyen jogon tudjatok ezt
megtartani, meg ha megkttetett is? (145) Ha tehat az elmult esztendben szvetsegre leptetek a papaval, aki az
isten kepet viseli a Ildn, ha emberek vagytok es eszeteknel vagytok, ha keresztenyek vagytok, e masodik
szvetseget mindenestl Iel kell bontanotok, hogy meg ne sertsetek az elst, az istenit. Ha maskepp cselekedtek,
Ielek, ahogy Judas Krisztust, ugy ti a helytartojat aruljatok el, es meg Iogjatok tapasztalni, hogy a mindenhato,
aki mindeddig kegyes es joindulatu volt hozzatok, ezutan az ellensegetek lesz. Es most kerlek, mondjatok meg,
mit valaszoltok a konstantinapolyi csaszarnak, aki a megegyezes ertelmeben maris taborba szallt, es e kitn
alkalommal a ti seregeteket varja, mit a legIbb papnak, a velenceseknek meg a genovaiaknak, akik a
megallapodas szerint Ielszereltek a Ilottajukat, mit a burgundoknak, akik hitbuzgalmukban a tenger veszelyeit
lekzdve partjaiktol messze, a Dardanellakon hajoznak? Kerlek, talaljatok ki valami mentseget, ha tudtok,
valami rgyet, hogy ne tnjnk Il egeszen idegennek a mieink szemeben. Adjatok el, ha kiastatok valami
melyen jaro tletet! Ti is megigertetek, hogy amint lehet, ott lesztek a csatateren; katonaink most eltltik a
tavaszt, a nyarat, es e veszedelmes tunyasag es gondatlansag kzben elillan a pompas es kihasznalhato alkalom.
(150) O, iszonyu lelki vaksag, o, vaskos lomhasag, o, keresztenyekre veszt hozo atkos szvetseg! Engem
vadolna valaki, hogy miert trtem ezt a tbbiekkel egytt? Ott voltam, bevallom, de amennyire tlem telt,
tiltakoztam, hogy ez ne trtenjek meg, ellenkeztem, es kvetkezetesen karhoztattam, mint ezt kzletek is sokan
tanusithatjak, akik itt vagytok; elnyomott Corvinus okossaga es tekintelye, a despota iranti szanakozas, nehogy
ugy lassek, mintha az en beavatkozasom miatt nelklzne ez a szerencsetlen tovabbra is orszagat es Iiait, es
hogy senki se mondjon javatok megkarositojanak, ellensegenek, engedtem, szomoruan es kelletlenl, jol tudva,
hogy ennek kvetkezteben a kereszteny tarsadalom tnkremegy, a dicsseg es halhatatlansag remenye
szerteIoszlik, es minket mindnyajunkat az isteni es emberi szvetseg megbontoinak, hitszegknek, a kereszteny
nemzet aruloinak Iognak tartani, ha meg nem sertelek benneteket. Ezert nem lesz aljassagotoknal es bntknel
sulyosabb es nyomorultabb, ha le nem mossuk magunkrol ezt a gyalazatot, mieltt hitszegesnk hire
orszag-vilagra terjed. Ha meg akarjuk tenni, megtehetjk knnyen, jogosan es Ieddhetetlenl; Mysia
visszaszerzese es a Ioglyok visszaadasa utan nincs mas teendtk, Iurak, mint ujraszervezni a hadsereget,
elkesziteni, ami a hadakozashoz szkseges, betartani a keresztenyekkel korabban kttt szerzdest es
kijelenteni, hogy a latinokkal es grgkkel trtent szvetsegktes utan Ulaszlo kiralynak nem volt joga beket
ktni a partnerek tudta nelkl, hiszen a kzs haboru az nevkben Iolyik, es plane nem volt joga a kereszteny
hit ellensegeivel; amiben a trkkkel megallapodott, az ervenytelen, es az els szerzdes all. (155) Van-e az
emberi dolgoknak oly igaztalan biraja, aki ne tudna knnyen eldnteni, hogy a keresztenynek vagy a trknek, a
hivnek vagy a hitetlennek adott szot kell-e inkabb megtartani? A pogany ellenseggel szemben minden Iogas,
er, csapda jogos, a cselt csel hiusitja meg, az armanyt armany semlegesiti. A trk a kezdet kezdeten csalassal
jtt at Europaba, csalassal Ioglalta el lepesrl lepesre orszagat, soha senkinek sem tartotta meg a szavat, inkabb
ravaszkodassal, mint Iegyverrel jutott a csucsra, ti viszont olyan vakok lennetek, hogy azt hiszitek, inkabb a
hseget, trvenyt nem ismer trk irant kell megtartanotok az esktket, mint a hiv keresztenyek es Ileg a
szentseges papa eltt? A legnagyobb tetteket ravaszsag es megIontolas szli; seink, a romaiak,
szvetsegeseikkel szemben mindig tisztesseggel es szentl megtartottak eskjket, de a hitszegket hasonlo
415
modon jatszottak ki. Caesar ugy velekedett, hogy a hatalom erdekeben neha meg szabad serteni a trvenyt,
Flp, Azsia leigazojanak szlje es mestere, uralomvagyaban gyakran elt Iortellyal es raIinalt csellel. Megsem
nevezik ket aruloknak. (160) A kzjo erdekeben neha meg szabad szegni az egyezmenyt, es a hitszegkkel
szemben nem kell megrizni a hitet. A bns esk visszavonasa jogszer, klnsen, ha ugy iteltetik, hogy az a
meltanyossag, a tisztesseg es a jo ellen iranyul. Diomedesnek, aki Ielajanlotta a halhatatlan isteneknek azt,
akivel hazaja Ildjen elskent talalkozik, vajon szabad volt-e Iogadalma es eskje szerint meglni szembejv
Iiat? Ugy-e, hogy nem. Mindenki egyetert abban, hogy a jogos es igaz eskt szentl meg kell tartani; annak
azonban, amely nemcsak az egyenre, hanem a kzssegre is pusztulast hoz, semmisnek es ervenytelennek kell
lennie. Mindezert kerlek titeket, knnyezve kerlek, Iurak, es elssorban teged, nemes kiraly, hogy meg mieltt
hitszegesnknek hire terjed, mondjatok le arrol, hogy meghaboritsatok a kereszteny tarsadalom erdekeben a
szentseges atyanak es a tbbieknek adott igeretet. Orizzetek meg hseggel es szentl a latinokkal es a
grgkkel kttt szvetseget, tarsaitok peldajara a megegyezes szerint csatlakozzatok a hadjarathoz, rizzetek
meg a halhatatlansag es dicsseg mar lerakott alapjait, szabaditsatok Iel a trk szolgasaggal elnyomott
tartomanyokat, valtsatok be a beletek Iektetett remenyt, ne csaljatok meg a nemzetek varakozasat, mert ennel
semmi sem volna gyalazatosabb. (165) A trkkel kttt paktumot egyaltalan nem kell tisztelnetek; nektek a
papaval es a keresztenyekkel kttt egyezmeny megserteset kell gyalazatnak es utalatnak tartanotok;
gondoljatok az istenre, aki ha maskepp jartok el nem reszesit mennyei josagabol, es a hitszegesert rettenetes
bosszut all rajtatok, higgyetek el, hogy nincs kedvesebb a josagos es mindenhato Krisztus szemeben, es semmi
sem lehet dicsbb szamotokra, mint ha a trk altal elIoglalt tartomanyokat Ielszabaditjatok a minden egi es
Ildi trvenyen kivl allo Ienevad rabsaga alol. Ne szalasszatok el ez egyedlalloan alkalmas lehetseget,
amelynel kedvezbb soha tbbe nem kinalkozik. Kerman tamadasa kivonta a trkket Europabol,
visszateresket a papai hajohad a Dardanellaknal megakadalyozza, egyszeren csak Il kell keresnetek, be kell
jarnotok Trakiat, Macedoniat, Grgorszagot, Epirust. Egy szal ellensegetek sincsen ott. Ezert hat, az istenre
kerlek, rizzetek meg a papai szvetseget, inditsatok el boldog es aldott hadatokat Macedoniaba es Trakiaba,
ahogy tarsaitokkal megegyeztetek.
Julian szonoklata utan valamennyien Ielkialtottak, hogy a trkkel kttt beket ervenyteleniteni kell;
semmikeppen sem szabad megserteni a kereszteny Iejedelmekkel Iennallo szvetseget, hiszen k maguk kertek
azoktol segitseget; inkabb viseljek el a legrosszabbat is, mint hogy megszegjek az igeretet, es bar a trk haboru
mindenIele haszon biztos remenyevel kecsegtet, megis, ha a dolog balul tne ki, sokkal jobb lesz meghalni a
kereszteny vallasert, teljesitve a Ilkeltett varakozast, megtartva a hitet, mint gyalazatos es aljas eletet elni. Igy
tehat a tanacs hatarozata alapjan a kiraly dntese ervenyteleniti es hatalytalanitja a trkkkel kttt beket,
bizony, mondom, elrevetve a baj arnyekat, mert a szellemek, akik a beke es az esk ervenyesseget rzik, nem
engedhettek, hogy ez a szoszegk pusztulasa nelkl trtenjek. (170) Sem Corvinus, sem a despota nem lepett
kzbe, az egyiknek gyzelem esetere Bulgaria kiralysagat igertek oda oklevelben, a masikat megpuhitotta az
rm, hogy verekedhet. Ezalatt a trkk kldttei, mit sem sejtve az eskszegesrl, a megallapodas
szellemeben teljesitettek az igereteiket; a varosokbol, amelyeket Mysiaban es Szerbiaban tartottak, kivontak az
rket, es visszaadtak azokat korabbi birtokosaiknak, a harambasaert, akit magukkal vittek, kiIizettek
Corvinusnak a negyvenezer aranyat, a despotanak visszaadtak Racorszagot, gyermekeit meg a tbbi Ioglyot.
Ulaszlo a trkkkel kttt szerzdes Ielbontasarol tudosito hatarozatot haladektalanul megkldte a
konstantinapolyi csaszarnak es Ferenc biborosnak, a latin Ilotta parancsnokanak, nehogy azok Ielhagyjanak
vallalkozasukkal. A lengyelek igen rossz neven vettek a bekebontast, mert azt remeltek, hogy a kiraly
hazalatogat Lengyelorszagba, es most, e szep remeny elparologvan, nem ketelkedtek abban, hogy a litvanok es a
hamaxobiusok miatt rvidesen sulyos haboru tr ki Kazmer es Boleszlav kztt.
A kiraly kvetek utjan nyugtatgatta a lengyeleket, majd Julian sztkelesere oktober tizenegyedik kalendajan
Szegedrl elindult a taborral, valamivel kisebb sereggel, mint tavaly, mert a trk beke hallatara a keresztesek
tekintelyes csapata eltavozott; ugyanezen okbol a polyakok es az olahok kzl is sokan hazamentek. (175)
Amikor a magyarok Orsovahoz erkeztek, a november nonaeja eltti napon atkeltek a Dunan; miutan pedig
Bulgariaba ertek, elszr elmentek Florentinbe, majd a Duna-parton Iekv Bodonyba. Elhaladtak jo nehany
trk kisvaros es rhely mellett, de ellensegeskedesre sehol sem kerlt sor, igy a legrvidebb idt sem
pocsekoltak el. A kiraly ugy hatarozott, hogy nem bocsatkozik csataba, ha a szkseg nem kenyszeriti ra,
mindaddig, amig a Dardanellaknal nem egyesiti sereget a latin hajohaddal es a grgk segelycsapataival.
416
Gallipoli Iele ket ut kinalkozott, az egyik sik es rvidebb Trakia szels, Macedoniaval erintkez reszen, a
Rodope es a Bistonia-mocsar kztt; ha ezt az utat valasztja, egyenesen at kellett volna vagnia a Haemuson, es
az emelkedk meg a szorosok miatt kenytelen lett volna hatrahagyni a szekereket; a masik napkelet Iele vezetett
a Fekete-tengerhez, majd annak menten Trakiat atszelve delre kanyarodo vonalban Gallipolihoz; (180) ez ugyan
sokkal hosszabb volt es tbb helyen grngys, megsem annyira nehez, hogy a szekerezest lehetetlenne tegye.
Ulaszlo ezt valasztotta, hogy ne veszitse el a szekereket, amelyek gyrje a trk tamadast teljesen kivedhette.
Megerkeztek Nikapolyhoz, a bolgarok metropolisahoz, melynek egyik Ielet a Duna mossa, masik a hegyre
szkik Iel; az a hir jarta, hogy a krnyekbeliek a haborutol valo Ielelmkben ezen a hegyen hordtak ssze a
kincseiket, es a sereg nem birta megtartoztatni magat a varos ostromatol; az els roham a klvaros ellen iranyult,
amelyet rgtn elpusztitottak; de amikor a derekasan vedelmezett Ialakhoz jutottak, Ielhagytak a tamadassal. A
katonak es az allatok megpihentetese vegett a tabor harom vagy negy napot idztt itt; a videk gazdagsaga
minden nelklzesnek veget vetette, es potoltak mindent, ami a hadjarathoz szkseges volt, tudniillik hatravolt
meg a nehezebb es grngysebb utszakasz, raadasul a sr trk rallasok miatt sokkal veszedelmesebb is. Itt
a kiraly seregszemlet tartott.
(185) Mieltt a tabor tovabbindult volna, Ulaszlo ele jarult Drakula, a hegyi Olahorszag Iejedelme, tisztan lato
es jozan gondolkodasu IerIiu, aki minden haboruban rendkivl bator hadvezernek bizonyult; lelki nagysaggal es
okossaggal, valamint katonainak kiemelked batorsagaval ezek csekely szama ellenere minden szamitassal
szemben, kls segitseg nelkl hosszu ideje Ieltartoztatta a trk tamadasokat, amelyeket a keresztenyek
mindahanya is alig tudott elviselni, es az rks csatarozasok akkora vesztesegeket okoztak a
tartomanybelieknek, hogy alig maradt valaki, aki a Ildet megmvelje. Nem akart trk rabsagba esni, de ereje
nagyon Iogytan volt, ezert ugy szaladt ehhez a hadi vallalkozashoz, mint az azonnali dvsseghez. Megnezte a
kiraly hadsereget, megtkztt annak csekely letszaman, es azonnal knyrgni kezdett neki meg a tbbi
nagyurnak, hogy ne menjenek tovabb, Iorduljanak vissza, mert a maga sulyos karan meglehetsen
kitapasztalta a trk erejet, es tudja, hogy az sokkal nepesebb szolgahaddal szokott vadaszatra kilovagolni, mint
amekkora ez a magyar katonasag. Hozzatette azt is, hogy kszbn a kegyetlen tel, amelyen nem tudnak urra
lenni; ezeket a legiokat rizze meg legkzelebbre, es keressen azonkzben tekintelyes klIldi segitseget. (190)
Drakula szavait nehanyan rosszra magyaraztak, ugy gondolva, hogy sszeszrte a levet a trkkel, es ezert
bens meggyzdese ellenere beszel igy. Amde a tenyek bebizonyitottak, hogy Drakula egy szot sem mondott,
ami ne lett volna igazsag es hasznos tanacs. Mivel azonban a kiraly mgtt ott allt a vegzet, Julian pedig nap
mint nap srgette a haladast, Drakula tanacsat megkszntek, es eleresztettek a Ilk mellett, pedig, miutan
latta, hogy a kiralyt nem tudja elteriteni utjatol, segitsegkeppen elkldte vele a Iiat negyezer gyors lovassal,
tovabba ket derek, a helyszint jol ismer iIjut, es eltavozott, atadva ajandekba ket villamgyors harci ment, hogy
ha veletlenl valami baj trtenne, amitl isten mentsen, minden veszedelembl knnyen kimenthesse magat.
Drakula Ielelmet egy bolgar josn is nvelte, akit Szumla Ialuban megkerdezett a haboru kimenetelerl, mire az
azt Ielelte, hogy Ulaszlo kiraly szerencsetlenl Iog harcolni Varnanal, de aztan a megvert sereg maradvanyai
sikeresen kzdenek a trkkel. Fiat, mieltt elbocsatotta volna, nyomatekosan Iigyelmeztette, hogy ha a csata
veresegre Iordul, ne rugodozzek a balszerencse ellen, hanem rizze meg magat jobb idkre.
(195) A kiraly ezutan Trakiaba vette az utjat, elert a Kamcsija Iolyohoz, amely a Haemus-hegybl ered, es
Nesebar meg Varna kztt Iolyik a Fekete-tengerbe, itt egy csomo Iolyami sajkat talaltak, melyeket Ilegettek;
azt hittek, hogy ez egy Ilotta, melyet a trk azert acsoltatott, hogy a Fekete-tenger elhagyatott partvideken a
Duna torkolatahoz hajozzek, aztan megrakja katonaval, Iellopoddzek a Dunan, es megtamadja a Pannoniakat.
Ezutan, mert rgs es szk ut allt eltte, ketIele osztotta a sereget, hogy a trk rajtateseket knnyebben vissza
tudja verni, es megkezdte az atkelest a Haemuson. Corvinust az olah segedcsapatokkal es haromezer pannonnal
elrekldte; maga a sereg tbbi reszevel es a keresztesekkel megIelel tavolsagra kvette. A szekerek es a
poggyasz kzepen voltak, hogy mind az ell, mind a hatul haladok vedelmezzek. A szorosokban elrenyomulva
vigyaztak arra, hogy hatul ne maradjon semmi, ami a visszautat elzarhatja. (200) Mindket oldalon minden kzeli
trk varost es rallast elIoglaltak es Ielegettek; a katonak nemcsak a vilagiakra emeltek kezet, hanem a papokra
es a bolgarok templomaira is. A kiraly nagyon dhs lett emiatt, es kiabalt, hogy jobban bizhatnanak az
istenben, mint a Iegyverkben, es az egiek neveben Ielvett karddal nem szabad szent dolgokra sujtani;
bntetessel Ienyegetztt a szentsegtresert, es megparancsolta, hogy a papoknak adjak vissza, amit elvettek
tlk. A Iogsagba kerlt trkkkel megzente kzeli rsegeiknek, hogy mindenki epsegben, szabadon tavozhat
417
a varosbol, melyet riz, de ha akar, a keresztenyek zsoldjaba is szegdhet; sokan elIogadtak ezt az ajanlatot,
nehogy megkinozzak ket, ha netalan az ellenseg kezebe esnenek. Ezekkel szemben hiven betartottak az
igeretet. Sumen es Pazar rei viszont biztak a termeszetes erssegben, mert mindkett meredek sziklan
helyezkedett el, meg a jo katonaban, es visszautasitottak ezt a Ieltetelt. A kiraly mindkettt megtamadta, mert
hatulrol knnyen elzarhattak az utat; vegl a katonak ervel es batorsaggal mindkettt elIoglaltak, tezer trk
esett el, es hatalmas zsakmanyt osztottak szet az emberek kztt; a varosok birtokbavetele utan a csucsokrol is
lekergettek az ellenseg nagy reszet. (205) Ez ostrom Iolyaman Tarnowi Janos es Bobricki Lesko batorsaga tnt
ki, midn az egyik ket sebesles aran betrte a kaput, a masik elskent hagott Pazar Ialara.
A magyarok eppen hogy csak tul voltak e nem mindennapi gyzelmen, amikor level erkezett Ferenc biborostol,
a hajohad parancsnokatol, melyben kzlte, hogy Murad ravaszsaggal vagy vesztegetessel kijatszotta az rket,
akik Gallipoli alatt a Dardanellak partjara vigyaztak, roppant sereggel visszajtt Europaba, es a trak Ielsziget
tengerszorosa mellett egyeslt azokkal, akik Europabol odasereglettek. Ez a hir bizony igencsak megzavarta a
keresztenyek elmejet. Egyesek ugy velekedtek, hogy vissza kell vonulni, masok, hogy gyorsan el kell Ioglalni
valami biztonsagos erdt, mig kipuhatoljak az ellenseg utvonalat es letszamat. Vegl is Pazarbol
hegyen-vlgyn at, ahol knnyebben tudtak vedekezni, leszalltak a sikra (mert ekkora ereje van a vegzetnek);
ket napon at haladtak egy Ierde vlgyben a Rodopen at, es a tizediken a Haemus alatt balra kibukkantak a
Fekete-tengerhez. Kavarna megijedt a kiraly megjelenesetl es Pazarban mutatott kegyetlensegetl, elbocsatotta
az rseget, es megadta magat. (210) Erre azok a trkk is megIutottak, akik a tbbi varoskaban alltak rsegen,
igy a trkk elhagytak Varnaburunt, Kaliakrat, Galatit, Varnat meg a legtbb tengerparti helyseget, es ezek
megadtak magukat a keresztenyeknek, akik rseget helyeztek belejk.
De mert a varnai katasztroIarol kell beszelnnk, rviden leirjuk a hely Iekveset. A Haemus Nesebartol nagyjabol
kelet Iele szakadatlan lancolatban nyulik el Macedonia es Fels-Mysia iranyaba, a Duna menten szemben
Iekszik a Fekete-tengerig huzodo ket Pannoniaval, es nem lehet rajta atkelni, csak a tenger Iele. Lassan-lassan
mindket oldalan alacsonyabb gerincekbe es dombokba megy at egeszen a tengerig, melynek partjan termekeny
es kies vlgyeket alkot, Ileg Varna krnyeken, melyet minden oldalrol nyajasan lel krl. Varna pedig ket
hegyIok kztt egy szk blben helyezkedik el; egyik oldalrol Galati, a masikrol Varnaburun emelkedik Ile;
eredetet es nevet az Azsiaban szerencsetlenl hadakozo, majd visszater galloknak ksznheti, mint Gallipoli es
Kaliakra is; amazt a varos hosszusagarol neveztek el. Varna krl a partig szlk es gymlcssk, lejjebb, a
vlgy jobb oldalan nehany Ialu, balra, ahol Galati emelkedik, egy to terl el a mocsaras dombok alatt.
(215) A keresztenyek tehat Varnanal tttek tabort, ahol ugy latszott, hogy a katonaknak mindenk megvan. A
trkk ezalatt a tengerszorostol Drinapolyig jttek, ahol jelentettek nekik a magyarok erkezeset; aztan
szakadatlan meneteles utan a hetedik napon megallapodtak Varnatol nem messzebb, rnint negyezer lepesre.
Amikor a kemek ezt hirl hoztak, mint hasonlo esetben trtenni szokott, megersitettek az ejszakai rjaratokat.
A kiralynal, aki egy, a bal labszaran keletkezett Iurunkulussal mar napok ota kinlodott, sszegylt minden
Iember, hogy az tkzetrl dntest hozzon. Julian ugy velekedett, hogy a tabort szekerekkel kell megersiteni,
a hadigepeket krben kell Ilallitani, mert igy megvedhetik magukat a merhetetlen trk sokasaggal szemben;
az tkzetet el kell kerlni mindaddig, amig a latin Ilotta megerkezik, mert ugy gondolta, hogy az azonnal
megtamadja az ellenseget, es igy, mig k szemben csataznak, lesznek majd, akik a trkket hatulrol zaklatjak.
Kvette velemenyet Rozgonyi Simon, az egri pspk, Frank, Dalmacia banja, meg a magyarok es lengyelek
nemelyike. A kiraly meg ingadozott. (220) Corvinus es a despota viszont az ellenkezjet tanacsolta; ugyanis azt
mondtak, hogy taborban, sanccal, arokkal, szekerkeritessel csak a ketsegbeesettek es a halalra keszlk szoktak
vedelmezni magukat; nekik a csatat vallalniuk kell, nem kerlnik, es sohasem szabad Ielelmet mutatni sem a
katona, sem az ellenseg eltt; batorsaggal, mereszseggel es gyorsasaggal meg lehet Ielemliteni az ellenIelet; ha a
taborba bezarkoznak, es elharitjak az tkzetet, akkor majd megostromoljak ket, hamarosan ehinsegre jutnak,
mivel nem rendelkeznek elegend elelemmel, es az ellenseges Ildn szerezni sem tudnak; nem varhatjak a
hajohad segitseget sem, hiszen a matrozok nem konyitanak a szarazIldi harchoz, de meg ha ertenenek is hozza,
aligha erkeznek meg idben; igy tehat, ha mar odaig mentek, ahonnan gyzelem nelkl sem vissza, sem elre
nincsen ut, legalabb elszant lelekkel es vegs erIeszitessel tkzzenek meg az ellenseggel. Targyalas kzben
civakodas tamadt az egri pspk es Corvinus kztt; mert Simon azt javasolta, hogy odazzak el a csatat, es
huzodjanak hatra vedettebb helyre, Corvinus viszont ezt a pannon lustasagra es kenyelmeskedesre magyarazta.
418
(225) Corvinusom, mondta amaz, en nem Iogok megIutamodni, es nem kerlm el a csatat, es tudom, hogy
meghalok, ha nem gyzhetek; de megjosolom, hogy te leszel az, aki hatat Iordit, es jobb idkre teszi el magat. A
kiraly, mintha a vegzet hajszolta es taszigalta volna, erre elkialtotta magat, hogy azonnal meg kell kzdeni az
ellenseggel vitezl, es mert a kemek jelentettek, hogy a trkk mar magukra ltttek a Iegyvert, Corvinusnak
kiadta az utasitast, hogy keszitse Iel a hadsorokat, es kinek-kinek jellje ki a helyet. A krltekint vezer elszr
is szekerekkel elzaratta a hegyszorosokat, amelyek a melyedes es a dombok kztt nyiltak, nehogy valami
veszedelem erje hatulrol, a vlgyek kzl, es hogy arraIele, ha a helyzet ugy kivanja, bajtarsai knnyen
kimenekithessek a csatabol. A masik utat hajitogepekkel zarta le, amelyek a tamado ellenseget mar tavolrol
elijesszek vagy megsemmisitsek. Ezek utan elrendezte a hadsorokat, a vlgy kzepet a mocsarnal, amely hely
biztonsagosnak latszott, a kiraly es az udvarnokok szamara jellte ki, odarendelte a magyarok es a lengyelek
nehany legiojat, a jobb oldalt, amerre a taborral szemben Varna Iekdt, a lovassag tbbi reszevel ersitette meg,
mert a mocsar es a tenger kztt itt nyilt ut a trkk szamara. (230) Itt tzette le a magyar zaszlot, es a jobb
szarny elere Frank bant meg az egri pspkt allitotta. Mellejk rendelte a despotat a racokkal es Juliant a
keresztesekkel. Hatulra, a municio es a szekertabor melle helyezte a segedcsapatokat es az isteni Laszlo
zaszlajat, oda osztotta be a varadi pspkt a hadaval egytt es Bobricki Lesko csekely lovassagat. nmaganak
es a jol Ielszerelt olah lovassagnak nem jellt ki meghatarozott helyet, hanem valamennyiknek kzs
segitsegl szanta, hogy azonnal ott teremjen, ahol a bajtarsakat megszorongatjak.
A masik oldalon a trk hatezer lovast elrekld, hogy kemlelje ki es merje Iel az ellenseg szamat es erejet.
Ezek nyomban vegrehajtjak a parancsot, es a dombok kztt jobbra mar Iel is bukkannak; meglatjak a
kereszteny sereget, es csekelyseget lebecslve messzirl lvldzni kezdenek. Az egri Simon es Frank nem akar
alkalmatlan helyen harcolni, ezert hatrahuzza magat es embereit, Ielelmet szinlelve a siksagra csalja az
ellenseget; ez megnvekedett batorsaggal alaszall, es a sikon tkzetbe bocsatkozik. (235) Ekkor az egri azonnal
csatajelet ad, kialtozva biztatja embereit, hogy gondoljanak si batorsagukra es szakadatlan gyzelmeikre,
rohanjanak batran a trkre, rontsanak hatarozottan az ocsmany pogany nepsegre, higgyek el, hogy az sszes
istenseg mellettk all, mert az oltarert es a tzhelyert kzdenek. Erre nyomban olyan rohamra lendlnek, hogy
gond nelkl hatrasprik azokat, es beszoritjak a vlgybe. A dombrol ers lovassag bocsatkozik ala, es a
meneklket ujra csataba szolitja; egyik resze rsegkent megall a hajlaton, a masik leszoritja a magyarokat a
dombrol, es leereszkedik a sikra. Ezek utan Frank es Simon ismet elrendezi es megersiti a sereget, ujra
nekimegy a trknek, nehanyat megl, a tbbit megIuttatja, es a domb legkzelebbi kanyarulataig kergeti. A
varadit a trk meneklesenek lattan elragadja a vakmerseg, elhagyja a posztjat, es embereivel elrerohan,
mintha nelkle nem szlethetne gyzelem. Ugyanezt teszi az egri meg a despota is, mintha versengenenek a
meneklk ldzeseben. Amikor a dombhoz ernek, baka elteriti ket a megszaporodott trk tmeg; a despota
visszahuzodik az veihez, a varadi, aki most ebred ra meggondolatlansagara, vaktaban beveszi magat a
mocsarba, abban a hiszemben, hogy onnan knnyen Ielszaladhat a kzeli hegyre, de mint beszelik
Iegyverestl elmerlt a mocsar Iertjeben, es lovastol odaveszett. (240) Az egri Simon eszrevette a mocsarat, el
akart meneklni Galati Iele, de az ellenseg meglte; masok ugy emlekeznek, hogy a Ipapot elIogtak,
rabszolgasagra vetettek, es balszerencseje kvetkezteben hosszu ideig, halalaig a trkknel birkapasztorkodott;
tbben nem atalljak azt allitani, hogy lattak is t.
Ezalatt a trkk, akik a keresztenyek hadrendjet sszezavartak, eljutottak az isteni Laszlo zaszlajahoz, ahova
Frank, Julian es a despota visszavonult, miutan a dombrol leszoritottak ket. Itt megujult a heves csata, egy
ideig egyenl esellyel kzdttek, a hadIelszereles krl sokan elestek, de aztan Iellkerekedett a trkk
sokasaga, es ugy megszorongatta a keresztenyeket, hogy Lesko is tbb sebet kapott, a katonak is, es mar a
szekereket is kikezdtek. A kiraly es Corvinus latta, hogy a municional allo rseg vegveszedelemre jutott, ezert
heves rohammal odaszaguldott. Erkezesk ugy megijesztette az ellenseget, hogy az azonnal hatat Iorditott.
Ulaszlo kergette es kegyetlen ldklessel meszarolta a menekl trkket. (245) Ezek a kzeli varos melle
huzodtak, es jelentest tettek veik veresegerl. A kiraly azonnal visszament a vlgybe, hogy Juliant es Frankot
megint megsegitse, mert hallotta, hogy a Iriss trk segelycsapatok bekeritettek ket. A kiraly megjelenesevel
heves csata langolt Iel, innen is, onnan is Iolyvast znlttek a trk rajok, es mert szamban messze Iellmultak
a mieinket, az egyre ujabb segitseg kiIarasztotta ezeket. A kiraly iIjonti hevvel es gyzni akarassal vette bele
magat az ellenseg srjebe, es mindent megtett, amit egy katonanak es egy hadvezernek meg kell tennie; ahova
Iordult, oriasi pusztitast vegzett. Hatalmas termet lovan barkivel talalkozott szembe, azonnal lekaszabolta;
419
ide-oda vagtatva ldste, aki elebe kerlt, szoval es peldamutatassal biztatta bajtarsait, kialtozott, hogy
gondoljanak regi szerencsejkre, es kzdjenek vitezl; tudjak, hogy a mindenhato Krisztusert verekednek,
alljanak bosszut a megvalto Jezus Krisztust ert gyalazatert, verekedjenek az otthonukert es az oltarert; (250)
senki se veszitse el a remenyet, hiszen azokkal harcolnak, akiket le szoktak gyzni; a mai nap veget vet a haboru
minden tovabbi szenvedesenek, mert idegylekezett a trkk egesz nemzete. A masik Ielen Murad kialtozott
csapatai kzepen; amikor eszrevette, mekkora verontast rendez Ulaszlo kiraly az vei kztt, Ieldhdtt, hogy
kiszabja az eskszegesert jaro bntetest, hogy megtorolja a keresztenyek hitetlenseget, es bosszut alljon a
bekebontasert; kikapta keblebl a szentesitett egyezseglevelet, szemet az egre emelte, es jajongva kialtott: Jezus
Krisztus, ime a szvetseg, melyet a te keresztenyeid velem ktttek; a te lelkedre eskdtek, es a te nevedben
adott hitet szegtek meg, a sajat istenket tagadtak meg hitetlenl. Krisztus, ha isten vagy, mint mondjak es
meselik neknk, kerlek, torold meg most a teged es engem ert gyalazatot, es az eskszeges megtorlasaval
ismertesd meg szent nevedet azokkal, akik azt eddig nem ismertek.
Alig ejtette ki ezeket a szavakat, mikzben mar az utolso rohamtol rettegett, a magyarok pedig a verekedest
kvet zsakmanyszedesre gondoltak, varatlanul Ielbukkantak a tevek, es ha az tkzet eddig ketseges es
bizonytalan kimenetel volt, ezzel a helyzet megvaltozott. (255) A lovakat Ielingerelte az ismeretlen allatok
szokatlan szaga, elkezdtek nyugtalankodni es riadozni. Kiralyunk nehany lovassal tovabbnyomult elre, es
odaerkezett a testrkhz, akiket janicsaroknak neveznek; ezek kiemelkeden vitez, a kiraly vedelmere rendelt
gyalogosok. Corvinust es az olah lovassagot ekzben a szorongatottak tamogatasa kttte le. Eszrevette, hogy a
bal szarnyon bajtarsait hatalmas trk sereg tamadja es nyomja sulyosan. Odarohant, es a tamadast visszaverte.
Aztan masutt nezett krl, de a kiralyt sehol sem latta, ezert elrenyomult a janicsarokig; itt talalta t a
legvalsagosabb helyzetben, szrny ldkles kzepette, az ellenseg srjeben, amint eletevel mit sem trdve a
legsulyosabb veszedelmet vallalta. Amikor Corvinus ki akarta t ragadni a tombolo kzdelembl, es
Iigyelmeztette, hogy vigyazzon az eletere, az ra sem hederitett a h vezer szavaira, mert elragadta a harci dh;
(260) ekzben jobbrol atdItek a lovat, mely leroskadt, a kiralyt a janicsarkardok ele vetette, es mert
Ielsegjelvenyek diszitettek, azonnal nepes testrcsapatot vonzott maga kre, mely dardazaporral boritotta el. A
kiraly kiserete sehol sem latta urat, azt gondolta, ami trtent is, hogy elesett, ezert hatat Iorditott. Az eddig
visszakozo janicsarok az ellenseg meneklesenek lattara azonnal megvetettek a labukat, visszahivtak az
egysegeket, amelyek idaig bizonytalanok es zavarodottak voltak, es most ismet csataba bocsatkoztak. Fordulvan
a keresztenyek szerencseje, akik az egesz napi verekedestl mar elIaradtak, irgalmatlanul ldklni kezdtek
ket. A sorok sszegubancolodnak, a kiraly seregresze megIutamodik. Amikor Corvinus ezt eszreveszi,
otthagyja a Ielseg tetemet, amelyet amugy sem tud megszerezni, es nagy gyorsan visszahuzodik az veihez,
hogy maradjon valaki, aki az istenek engedelmevel megtorolja majd ezt a vereseget es gyalazatot. A despota es
Julian az ejszaka bealltaval a kzeli hegyek srjebe huzodott.
(265) E napon valtozo szerencsevel es kilatasokkal Iolyt az tkzet, mert a kiraly elszr elkergette a trkket,
akik a kzeli varosokban elterjesztettek a kereszteny gyzelem hiret; akik kes estig alltak a sarat, azok nem
tudtak, hogy mindentt k gyztek, nem tudtak, hova tntek a magyarok, a szekerek krnyeket betlt csendbl
cselre gyanakodtak, es ket napig nem mertek kiIosztani a tabort. A csata es a menekles Iolyaman
megszamlalhatatlan sokasag esett el mindket reszrl; az tkzetben trkk sokkal tbben, a keresztenyek
kzl, akiknek a szamat 16 ezerre teszik, alig harmadresz ert haza. Azt beszelik, hogy a trkkbl, akik
hatvanezren gyltek ssze a haborura, krlbell harmincezret ltek meg. A meneklk kzl sokan haltak meg
klnbzkeppen a helyszin nem ismerete miatt, kiveve az olahokat. Sokan ehen vagy szomjan vesztek, masok
hidegtl es Iaradtsagtol hullottak el; egyesek ellenseges terletre keveredtek, es rabsagba estek; megis
mindannyian jobban szerettek volna meghalni a csatateren, mint szkes kzben. Labatlan Gergelyt elkaptak,
rabsagba hurcoltak, es sokaig elt a trkk kztt, ahol Iiakat is nemzett. Azt mondjak, Julian, mindeme baj
szerzje, menekles kzben pusztult el; masok szerint a taborban ltek meg csata kzben. (270) Batori Istvan, a
kiralyi udvar ispanja, csodas batorsagu es paratlan hseg ember, akire a kiralyi zaszlot is rabiztak, hsiesen
kzdtt, es a lelt ellenseg tetemeinek hegyen talaltak meg. O volt az apja Istvan vajdanak, e tiszta elet, blcs
es szigoru IerIiunak, aki a mi idnkben sokkal nagyobb szerencsevel harcolt Erdelyben a trkk ellen, es
mint mondjak vezertarsaval, Kinizsi Pallal, hatvanezer tamadot lt meg, hogy apjaert dus halotti aldozatot
mutasson be. Itt veszett el Henrik, Tamasi vajda Iia is. A kvetkez ejszakan a mezt es a krnyez dombokat
betlttte a sebesltek szanalmas jajgatasa, akik megcsonkultak, halalos sebet kaptak, es mert lelkket meg nem
420
tudtak kilehelni, panaszos nygeseket kldtek az ejszakaba. Amikor pedig benyomultak a taborba, ahova a
keresztesek menekltek, sem a sertetlenek, sem a sebesltek kzl nem hagytak eletben senkit sem, hanem
vadallati modon levagtak mind egy szalig, es a tabort Ieldultak.
Az igaz isten tehat meghallgatta a trk Iohaszat, es igy bntette meg a keresztenyeket. (275) A derek kiraly
szerencsetlen vegzetet tbb jel jvendlte. Elszr is, amikor Iegyverzetet magara lttte, a szolga kezebl
kiesett a sisakja; paripaja szokatlanul hanykolodott; a hadrend Ielallitasa utan derlt es csendes idben hatalmas
szelvihar kerekedett, megtepdeste a kiralyi zaszlot, es lerantotta a nyelrl, aztan mindjart el is allt; nem sokkal a
beket Ielbonto gyles Ieloszlasa utan heves Ildrenges es varatlan arviz jtt. Miutan a tabor es a Ilszereles
odalett, a sereg elesett vagy elIutott, Corvinus az olahokkal, a megmaradt magyar es olah lovassaggal egyenest a
Dunahoz sietett, atkelt a Iolyon, es mint ahogy alabb elbeszeljk, Olahorszagon keresztl a leggyorsabban
iparkodott vissza Magyarorszagra, nehogy e vereseg nyoman Frigyes csaszar meg a tbbi ellenseg
kezdemenyezzen valamit.
Callimachus es a magyarok igy adjak el e haboru leIolyasat, megis hasznosnak tartjuk, ha ideiktatjuk a trkk
beszamolojat is, hogy az elbeszeles hitelessege teljesebb legyen. Azt mondjak, a varnai mezn mindket sereg
harom oszlopra bomlott; Murad az egyik szarnyra Azsia, a masikra Europa basajat allitotta, mindkettt a sajat
csapataival, maga a kzepen helyezkedett el a testrcsapatokkal, vagyis a janicsarokkal, es haromezer jol
IlIegyverzett lovassal, a sajat oszlopat ell sekely arokkal es tltessel erditette meg, hogy ha valami baj
trtennek, ide, mint biztos taborba, visszavonulhasson, a sancon bell Ialszeren szorosan egymas melle
ktztette a teherhordo teveket es krket; szemben, a magyaroknal, a jobb szarny elen Corvinus, a balen a
Fekete melleknev Mihaly allt, Ulaszlo kiraly kzepen helyezkedett el; mieltt az tkzet megindult volna, a
taborban ugy hataroztak, hogy Corvinus es Mihaly egyidejleg kezdjen csatat a ket basaval, a kiralyi oszlop
pedig a kiralyival csapjon ssze. (280) A csata e terv szerint kezddik; Mihaly nagy lendlettel megtamadja az
azsiai basat, Corvinus az europait; a ket szarnyon sokaig eldntetlen es makacs kzdelem Iolyik. Bar mindket
reszen sokan elestek, elszr megis Corvinus szoritotta hatra az europait; az azsiai, tarsa esetet latva, megijedt,
es is hatat Iorditott. Aztan mindket oszlop szetszaladt, es igyekezett vissza a dombok kze; a vezerek ldzik
ket, es menekles kzben sokat leldsnek; krlbell tiz merIldnyire, a kzeli Iolyoig kergetik ket. Mialatt
a ket vezer ezt ilyen szerencsesen vegrehajtja, a kiralyi oszlopban latjak ezek gyzelmet, es egy darabig
vitatkoznak, hogy megtamadjak-e Murad sereget, aki a szerencse Iorgandosagaval szemben megersitette
magat. Egyesek ugy velekedtek, hogy a basak meneklese utan meg kell tamadni a trkk kiralyat, nehogy az
uralkodo kimaradjon a gyzelembl; nehanynak mas volt a velemenye, azt ersitgette, hogy meg kell varni a
bajtarsakat, mert ugy biztonsagosabban ostromolhatjak meg a tabort. (285) A dicsvagyo Iejedelem, hogy ha
vezerrel vezer, hat kirallyal kiraly csatazzek, a keslekedes miatt trelmetlen lett, es negyszg hadrendben
megindult Murad ellen. Ez az erditmenyek es a sanc mgtt meghuzta magat a janicsarokkal, es sem kitrni,
sem megtkzni nem mert. St, mar korabban is a meneklesen jart az esze, es csak egy katona bator szava
tartotta vissza, akit kesbb vagyonnal es meltosagokkal halmozott el. Ulaszlo az els roham alkalmaval az arkot
es a sancot tamadja nagy hevvel, az erditmenyek elIoglalasara biztatja embereit. Aztan, amikor krbejar, nyitva
talalja a tabor kapujat, melyet ket oldalt janicsarok hosszu sora biztosit; a kiralyt elragadja az iIjonti
vakmerseg, es a tarulkozo bejaraton keresztl alig hetven lovassal beront a taborba, az els sszecsapasban
sokat leterit, atdI. Nyomban krlveszi t a macedon Ialanx, hogy elkapja a kaprazatos ekesseggel es
vitezseggel tndkl, Ienyes Iegyverzetben ragyogo IerIit, ugy gondolva, amint volt is, hogy ez lesz a kiraly.
(290) Mig batran vedekezik, ide-oda dIkd, csapkod, a janicsarok megvagjak paripaja oldalat es labait, mire az
sszerogy, es odaveti t kzejk; leveszik a sisakjat, es arckiIejezesenek meltosagarol, Iegyverzetenek gynyr
veseteirl tbben azonnal Ielismerik, Murad parancsara nyomban levagjak a Iejet, landzsara tzik, es kiteszik a
sancra. Amint ezt az emberei meglatjak, azon pillantasban elszall a batorsaguk, es hatat Iorditanak; akik vele
egytt nyomultak be a taborba, ugyanerre a sorsra jutottak. A trkk maris ldzni akartak a menekl
kereszteny legiokat, de Murad nem engedte, ugy gondolkozva, hogy sokkal biztonsagosabb dolog elIogadni a
szerencse altal Ielkinalt gyzelmet, mint veszedelem aran kicsikarni azt az ellensegtl; ezert senkit sem engedett
ki a taborbol. Amikor pedig alkonyattajt Corvinus es Mihaly az ellenseg ldzesebl visszatert, a kiralyi sereget
szetverve, szetszeledve talalta, latta, hogy a trkk tabora ujjong, meghkkentek veik szerencsetlensegen, k
is megIutottak, es egyenesen a Duna Iele siettek; az uton Iaradtan vanszorgo katonaktol ertesltek a kiraly
halalarol es a csata kimenetelerl; ennek hallatara meg jobban megremltek, atkeltek a Iolyon, es atvonultak
421
Olahorszagon, hogy ezen at Erdelybe jussanak. (295) A trkk masnap nem meneklesnek, hanem Corvinus
cselenek tartottak a dolgot, hogy tudniillik mihelyt megvirrad, a kzeli erdkbl ismet Ielveszi a kzdelmet,
ezert a sereget harcra keszitettek, es kikldtt kemeik az egesz krnyeket atIesltek; nem mereszkedtek az
ellenseges taborhoz sem, amelyet szekerek vettek krl; amikor azonban megbizonyosodtak arrol, hogy
valamennyien elmenekltek, megrohantak a tabort; akit ott talaltak, azt megltek. Megtudtak e napon, hogy az
azsiai basa meghalt, ami Muradnak nagyon rosszul esett. A taborban meghalt a janicsarok kapitanya, akit
Ulaszlo tegnap megsebesitett, igy Iolyt le ez a haboru, mint nehany trktl hallottuk.
Ugy tudjak, hogy a varnai katasztroIa az ezer Iltti negyszaznegyvennegyedik evben, a Marton-nnep eltti
napon trtent. Isten azt akarta, hogy a hitszeges sulyos bneert haragvo szelleme kiengesztelesere szent, artatlan
es Iejedelmi aldozatot ajanljanak Iel neki; hogy azt, akire a Ildet meltatlannak itelte, kiragadva a halandosagbol
az istenek kze allithassa. (300) Ulaszlo magyar kiralysaganak negyedik eveben, legviragzobb koraban halt
meg; ha elhet, minden kiralyok Iejedelme lett volna, aldott derekassaggal, igazsagossaggal, becsletesseggel;
lelke harmonikus es magasztos, nmerseklete kiemelked, batorsaga paratlan, tehetsege uralkodasra es a
legsulyosabb haboruk megvivasara a legalkalmasabb, dicssegre es halhatatlansagra vagyo; ezenIell szelid,
nyajas es az erdemesekhez josagos, minden szolgalatra kesz, ugyhogy senkit sem bocsatott el anelkl, hogy az
illet be ne ismerte volna, hogy e kiralyi kedvesseg rkre lektelezte; veit nagyon szeret, nemes
erklcskkel ragyogo. Termete dalias volt, Iaradsagot es nelklzest tr, arca barna, haja Iekete, ereje
hatalmas, tekintete meltosagteljes es csndes tiszteletet ebreszt. Halalhiret a magyarok sokkal jobban
megsirattak, mint a lengyelek, mert emezek ugy velekedtek, hogy elhagyta, amazok meg, hogy a legjamborabb
modon kormanyozta ket. Meggyaszolta a dics Iejedelem halalat a kereszteny tarsadalom minden
hatalmassaga, kivaltkepp a papa, aki a halalhirre nyomban sirva Iakadt, es elrendelte, hogy az isteni Peter
bazilikajaban tartsanak nnepelyes gyaszmiset. (305) Meg ellensegei is Ielsohajtottak, ha a nevet meghallottak,
es bukasa Murad vad lelket is valami szanalomIelere kesztette, ugyanis ott, ahol a taborban elesett, batorsaganak
es vitezsegenek rk emlekezetere eltemettette, es a Iejehez egy oszlopot allitott, amelyre Ielvesette a nevet es
tisztes halalat. ccse, a kegyes Kazmer, a szarmatak egesz nemessegevel egytt sokaig siratta t, es
gyasznnepseget rendezett. A mi idnkben sem esik rola emlites anelkl, hogy aki a nevet hallja, Iel ne
sohajtson; es ketseg nelkl isteni tiszteletre meltonak tartja mindenki, meg azok is, akik az ellenparton alltak. A
papai Ilotta az tkzet hirere Italia Iele Iorditotta a vitorlait, hiszen mar a magyarok, akiket az alaptalan Ielelem
es a tapasztalatlansag veszejtett el, gyaszos es knnyes gyzelmet engedtek a trkknek.
Amikor Corvinus athaladt azon az Olahorszagon, amelyet Havaselvinek neveznek, a barati tartomanyban
Drakula vajda meglepetesszeren gyalazatosan elIogja; nehany napig nagy tisztelettel tartoztatja. (310) Vegl
megbanja tettet, es nehogy ugy tnjek Iel, mintha meggondolatlanul elIogta volna t es megsertette volna a
szvetseget, dus ajandekokkal elhalmozva elereszti Erdelybe. Maig sem tudom, miert tette ezt Drakula; sokan
azt hiszik, legIkeppen az volt az oka, hogy a trknek akart kedvezni egy kicsit, akivel valamivel elbb
szvetseget kttt; masok szerint aggodott a Iia miatt, akit Corvinus rabeszelesere negyezer lovassal a kiraly
melle adott e hadjaratra, es aki meg nem tert vissza. Miutan Corvinus hazaerkezett tartomanyaba, megpihentette,
IelIrissitette a katonait; a Iokozodo hideg miatt itt kellett telelnie, a tavasz bekszntevel pedig elment Budara.
422
7. fejezet - Hetedik knyv
Miutan a Ipapok es a Iurak tudomast szereztek arrol, hogy Ulaszlo kiraly meghalt, es a varnai vereseget a
hadseregnek alig harmada elte tul, szigoru trvenyeket bocsatottak ki az orszagban tombolo klcsns
karokozas megIekezesere, az erszakoskodas, a csalas, az utonallas, a gyilkolas, a rablas ellen, hogy mig a
Inemesek es nemesek maradeka, mely a haborubol megmeneklt, hazaerkezik, nyugalomban es bekeben
tartsak az orszagot. Legjobban attol Ieltek, hogy ebben a nagy Iejetlensegben a regi partoskodas lazadassa Iajul.
A legjobb es legszentebb kiraly halala, akit nemre es korra valo tekintet nelkl mindenki elsiratott, nagyon
megrenditette a lelkeket, mert akik mar szep remenyeket melengettek a trk Europabol valo kizeserl, most
azt voltak kenytelenek tapasztalni, hogy az egyszeriben a Ialakat ostromolja. Trkorszag ebben az idben gond
nelkl elt. Ulaszlo halalaval esedekesse valt a kiralyvalaszto orszaggyles, melyet az atyak a legkzelebbi
pnksd nnepere hirdettek meg a Rakos mezre, amely Pest Ialai krl terl el, es maig rzi a rak nevet.
(5) Corvinus, miutan hazaerkezett Magyarorszagra, ezen a telen nem birt nyugalmat talalni, mig ki nem
kszrli azt a csorbat, amelyet neven az eskszegesert haragvo vegzet rendelesebl szarmazott
szerencsetlenseg ejtett, es mig el nem haritja a Ienyeget veszedelmet. Bosszantotta t a trk elbizakodottsaga,
aki nem is erejenek, nem is okossaganak, hanem szerencsejenek ksznhette a gyzelmet; a diadal utan egeszen
a Szavaig eresztette gyors lovasait, akik mindent vegigszaguldoztak. Sulyos Ielelem szallta meg, hiszen egyIell
Murad volt elkeseredett ellensege, masIell a romai csaszar tamadta; tetezte gondjat az orszagot regota gytr
bels haboru miatti aggodalom, aztan a csehek kartekonysaga, akik a Dunan tuli reszeken szamos helyen
erdket emeltek, es rablasaikkal bizonytalanna tettek a videket, bar azt remelte, hogy Laszlo majdani
megvalasztasa ezeket gyorsan lecsillapitja. Mivel pedig a trknel nem volt veszedelmesebb Ienyegetes, a
pannoniai allam eme szentseges atyja es az orszag re elssorban ennek a visszaveresere Iorditotta a Iigyelmet.
Ezert ket legiot, amely az imenti haboruban jocskan megIogyatkozott, Ieltlt, es azonnal elindul Fels-Mysia
Iele; utkzben jelentik, hogy a trkk Sarno varoskajaig jttek, mindenIele szaguldoznak, ldsnek,
pusztitanak. Ez a varos 20 merIldre Iekszik a Szavatol. (10) Corvinus nem indul kisebb batorsaggal az
ellensegre, mint azeltt, szakadatlan menetelessel megerkezik a Szava partjara, es a trkkkel szemkzt ver
tabort, mert ugy gondolkodik, hogy Julius Caesar tanitasa szerint az ellenseget mindig mereszseggel es
gyorsasaggal kell megijeszteni, az allast megIontoltsaggal ersiteni, a kszbn allo csatara pedig az eles elme
segedcsapataival Ielszerelkezni. Azon az ejszakan, amelyen meg akart tkzni az ellenIellel, sok tabortzet
rakatott, hogy szembl lassak a nagy Ienyt, es ezen az ejszakan ne tartsanak a magyaroktol. Majd az els
rsegvaltaskor Iegyverbe szolitja katonait, es megparancsolja, hogy hadrendbe sorakozva azonnal keljenek at a
Iolyon; a harmadik rsegvaltasra az egesz sereg a Szava tulso partjan all, aztan zart sorokban, nyujtott leptekkel
megindul a mit sem sejt trk tabor ellen; az ovatlan alvokat megrohanja. Ezek a hirtelen rajtatestl es
larmatol megzavarodnak, egyesek Iegyverkert kapnak, a hitvanyabb resz megszalad; nehanyan, akiket
egyIorman nyom az alom es az ellen, az els sszecsapasban megsebeslnek. Corvinus elvakult
bosszuvagyaban ugy dhng, hogy mialatt az elsket egy szalig le akarja meszarolni, masoknak kenytelen idt
engedni a meneklesre. (15) Az elejen sokan elesnek, a tbbiek aztan az ej leple alatt megIutva az erdkbe
veszik be magukat. Corvinus a trk sereg szetverese es elzese utan visszajn Also-Pannoniaba.
Ezalatt, hogy a corvinusi virtus el ne tespedjen, jelentik, hogy Ulrik, Cilli groIja, a varnai vereseg utan lazadast
szitott, es a Ieltamadas negyvenedenek idejen ellenseg modjara megtamadta egesz Horvatorszagot es Szlavoniat;
a ket tartomanyban sok varost elIoglalt, es ha nem vigyaznak, mihamar zsarnoksaga ala veti egesz Dalmaciat.
Az atyak kerik, hogy a trk legyzese utan Iorditsa Iegyveret Ulrikra. Corvinus, nehogy az interregnum ideje
alatt a pannoniai allapotok megromoljanak, a Drava Iolyo menten kesedelem nelkl elindit annyi csapatot,
amennyi e vallalkozasra elegendnek latszik; megall Pettau Iltt, amely a Drava partjan Iekszik, es amellyel
szemben a Cilleiek groIsaga latszik. Ezek a kiskiralyok hajdan hatalmas vagyonnal es hatalommal rendelkeztek,
mert Zsigmond csaszar nem atallotta Ielesegl venni Borbalat, Herman leanyat. Ulrik, akirl szo van, Frigyes
Iia, Herman unokaja volt, es tbbek kztt Zagorjet, Varasdot, Kapronca varosat birtokolta. (20) Corvinus tehat
Ielbukkan a Drava mellett, es ahogy az ellenIellel szembekerl, a kvetkez ejjel negyezer lovassal atusztat az
arado Iolyon, majd megtamadja Cilli veszedelmes terletet, pusztitja a Ildeket, Ielgyujtja a Ialvakat, elIoglal
423
nehany Ielkeszletlen kastelyt; a tartomanyt akkora riadalommal tlti be, hogy az maris Ieltetel nelkli
megadasra gondol. Ulrikot a dhs es varatlan tamadas bnbanatra ebreszti vakmersege Iltt, es alazatosan
beket ker Corvinustol, megigeri, hogy ha megkapja, rkre engedelmes lesz Magyarorszag koronajahoz.
Corvinus joindulattal Iogadta az orszag es az atyak engedelmessegere visszakenyszerlt groI knyrgeset. Mivel
kzeledett a kiralyvalaszto orszaggyles a Rakoson, a tartomany megzabolazasa utan hatrahagyta ott csapatai
nagy reszet, es elindult a meghirdetett sszejvetelre.
Miutan a dietara idben megerkezett, elszr a kiralyvalasztasrol kezdtek tanacskozni; ez nezetklnbseg nelkl
zajlott le. Mert, mint kellett, valamennyik egybehangzo szavazataval es egyetertesevel Magyarorszag
kiralyanak jelentettek ki az utoszltt Laszlot, Albert Iiat, aki akkor tdik esztendejeben jart. Mivel pedig
koranal Iogva eretlen volt a kiralysagra, kormanyzo kijelleserl dntttek. (25) Bar a gylesen tbb palyazo
vett reszt, aki e tisztre meltonak tartotta magat, mint Ujlaki Miklos es nehanyan masok, megis mindenkit
meggyztt Corvinus Janos virtusa, amely nagyon sok jot tett a pannoniai es a kereszteny tarsadalom erdekeben,
ezert mindenki szavazatat megszerezte, es senkit sem engedett maga Ile kerekedni; meg irigyeinek tamogatasat
is elnyerte; Ienyes tetteinek emleke mindenkinek a szeme eltt lebegett. Ha valaki Ieltekenysegbl maskepp is
gondolkozott, megsem szavazhatott ellene, mert Corvinus visszavonulasa a kzsseg dvet asta volna ala. Ezert
az atyak es a tbbiek egyetertesevel, mig Laszlo alkalmassa nem valik az uralkodasra, Magyarorszag
kormanyzojanak nyilvanitottak Corvinust, atadva neki az allam Iltti teljhatalmat, es ez az dvsseg ezer
Iltti negyszaznegyventdik esztendejeben, a pnksdi nnepek alatt trtent. A kormanyzot mindenki a
legnagyobb tetszessel ksznttte, valamennyien azt kivantak, hogy ez neki es Pannonianak boldogsagot es
aldast hozzon, Iogadalmakat tettek erte es az allam dveert; knyrgeseket tartottak, es az rm minden jele
megnyilatkozott.
(30) A gyles Ieloszlasa utan elszr is Drakulanak, a hegyen tuli Olahorszag Iejedelmenek a megbntetesere
kerl sor, aki tudniillik megsertve a vendegjogot meg a szvetseget, a varnai csatabol hazaIele jvet elIogta t.
Ezert azonnal sorozast tart, es a kiallitott hadsereggel benyomul a tartomanyba. Atkel a hegyeken, ellensegkent
betr Olahorszagba, sok Ialut es varost Ielgyujt, rvidesen elIoglalja az egeszet, az egyik varosban elIogja
Drakulat ket Iiaval egytt. Az apat, aki hiaba knyrg, idsebb Iiaval egytt kivegezteti, mindkettt leIejezik;
igy Iizettek meg htlensegkert; a masik Iiunak, aki a Iiatalabb volt, mindket szemet kitoltak. Corvinus ekkor
Drakula helyebe masik ugynevezett vajdat allitott. A tartomany meghoditasa utan vigan ment vissza Budara.
Nehany nappal kesbb sszehivta a Ipapokat es a Iurakat, hogy tanacskozzek velk a teendkrl. Az
utoszltt kiraly es a korona visszakveteleserl beszelt az atyaknak; ezek ugy gondoltak, hogy kveteket kell
kldeni a csaszarhoz, akik elszr is tudassak a kiralyvalasztas eredmenyet, aztan kerjek vissza az urukat es a
koronat, hogy az egyik a Pannoniakban nevelkedve jobban megszeresse a magyarokat, a masik pedig azoknal
legyen, akik kiralyai gyalazat nelkl nem nelklzhetik azt. (35) A megbizott kvetek megerkeznek Becsbe, es
az zenetet rendben atadjak a csaszarnak. Ez azt Ieleli, hogy a magyarok vegre tisztesseggel jarnak el, amikor
elismerik igaz urukat; valasztasra nem volt szksege annak, akit a jog rksnek, a termeszet kiralynak
teremtett; amde a gyermeket es a koronat nem lehet addig visszaengedni, mig az alkalmassa nem valik a
kiralysagra, es majd egyszer szabalyszeren meg nem koronazzak; addig gyam, megpedig nagyon megbizhato
gyam alatt kell elnie, olyan pedig aligha akad, aki nala szigorubban rizne es megbizhatobb lenne; meg kell
varni az uralkodasra alkalmas kor elerkeztet, nehogy az iIjonc kiraly rosszul iranyitsa az gyeket, ezert hat, ha
mar van ideiglenes vezetjk, annak Isege alatt igazgassak a magyarok orszagukat. A kvetek visszajttek, a
tanacsban Ielolvastak a csaszar valaszat, amely bizony nem nagyon tetszett az atyaknak. Megertettek ugyanis,
hogy valamiIele aljassagtol es a regi rosszindulattol bzlik, melynek kvetkezteben Frigyes csaszar ket ev alatt
tbbszrs kvetjarasok ellenere sem tudta raszanni magat arra, hogy visszaadja a Iiut meg a koronat, amelyet
Erzsebet bizott ra. A kiraly es a korona megtagadasa komoly ellenerzest szlt, es ehhez jarult nehany olyan
varos visszakvetelese is, amelyet a csaszar Magyarorszagon megkaparintott volt. Corvinus, az ideiglenes
vezet es kormanyzo, tehat a tanacs hatarozata alapjan ugy dnt, hogy hadjaratot indit Ausztriaba a romai
csaszar ellen, es karddal szerzi vissza azt, amit eddig szavakkal kertek. (40) Jelentekeny hadsereget allitva telviz
idejen megtamadja Ausztriat, tzzel-vassal pusztitja a Ialvakat es a varosokat. Beszaguldja Sopron, Becs es
Ujhely krnyeket, mindent Ieldul, lerombol, Ileget. Megostromolja a termeszet es emberkez altal nagyon
megerditett Ujhelyt, de hogy ne tltse hiaba az idt, abbahagyja az ostromot, es a tartomany rontasaba,
perzselesebe kezd. Hasonlo knyrtelenseggel es kartetelekkel gytri Stajerorszagot es Karintiat. A taborba
424
annyi rablott holmit, annyi elhajtott allatot es embert hord ssze, hogy mar maga is szanni kezdi a szrny
kegyetlenseget. E csapassal kenytelensegbl sujtja az ellenseges tartomanyt, csak azert, hogy a csaszart
kvetelesei teljesitesere szoritsa. Az azonban meg inkabb megmakacsolja magat elhatarozasaban, a hadszinteren
nem all ellen, csak az erditett varosokat vedelmezi helyrseggel, ahogy tudja, inkabb meghal, mint enged, es
nem inditja meg sem keres, sem Ienyegetes, sem erszak, sem Ielelem. Corvinus pedig, nehogy ugy lassek,
mintha a meltanyossagon tul gonoszkodnek, a tartomany kipusztitasa es tnkretetele utan, dus zsakmannyal
rakottan elegedetten hazamegy Budara.
(45) Mintegy ket evig nyugton maradt az orszagban, hogy a polgari pereket eldntse es az elkelk vitait
elintezze. Ezalatt mindenkinek egyenlen szolgaltatott trvenyt, megvesztegethetetlenl elnklt a birosagon, es
azon kivl is szamos vitat eldnttt. E IerIiuval szemben sohasem merlt Iel az elIogultsag vadja; az
gyintezesben gyors es sereny volt, a kihallgatas soran minden rend Iellel szemben trelmes es Iaradhatatlan,
ugyhogy ha kertek lve, allva, Iuttaban vagy lovagolva igazsagot szolgaltatott. A nyomorultak, a
kerelmezk, az elebe jarulok irant rendkivl kegyes es joindulatu volt; nem hagyta, hogy a baratok
szolgalattetellel vagy az ellensegek askalodassal beIolyasoljak. E rvid nyugalom idejen a kvetkez hadra
keszlt; gyjttte a penzt es mindent, ami a haboruzasra kell. Csodas buzgalommal, gyesseggel es szivossaggal
Iaradozott a magnasok es a nemesseg indulatainak megIekezesen, nehogy azalatt a Iurak kztt egyenetlenseg
keletkezzek. (50) Amde nem pihenhetett sokaig, mert megtudta, hogy Murad dhdten keszl ellene. O sem
erzett iranta szelidebben, mert semmi sem volt szamara Iontosabb, srgsebb, mint a varnai veresegnek es
hirneve megtepazasanak a megtorlasa. Ekzben kemei jelentik, hogy a trk mozgolodik, sorozast tart Azsiaban
es Europaban, komoly keszleteket tesz, es mindenIele terjed a hir, hogy a magyarok ellen Iegyverkezik.
Corvinus tehat, aki a nyugalmas idszakban mivel sem Ioglalkozott buzgobban, mint a trk hadjarat
elkeszitesevel, kormanyzosaganak negyedik, a kereszteny dvssegnek pedig az ezer Iltti
negyszaznegyvennyolcadik esztendejeben 22 ezer emberrel kivezette a sereget Magyarorszagrol. E haborura
megnyerte szvetsegesl a hegyi Olahorszag ugynevezett vajdajat. A mindig nagy dolgokra vallalkozo
Corvinust elssorban az apostoli legatus kvette, a coroni pspk, Magyarorszag elkeli kzl pedig Pelsci
Imre, az erdelyi vajda, ennek Iivere, Laszlo, Marcali Imre, a kiralyi ajtonallok mestere, Rozgonyi Rajnald,
Szecsi Tamas, mellettk Talloci Frank, Dalmacia es Horvatorszag kapitanya, Szekely Janos, Corvinus
unokaccse, Losonci Benedek, BanIi Istvan, BanIi Miklos apja, a nehai ban Iia, kik melleknevket
valamennyien Lindvarol vettek. Rajtuk kivl Csaki Gyrgy|!|, Garai Robert, Korotnai Janos, a negyes tanacs
tagja, akit most orszagbironak neveznek, es a nemesseg megszamlalhatatlan sokasaga. (55) A Dunan tul kezdtek
meg az utat; atkeltek a Tisza Iolyon, Dacian keresztl alaszalltak Mysiaba, amikor pedig elerkeztek Kevehez,
amely Mysiaval atellenben Iekszik, valamivel lejjebb, mint ahol a Mysiat atszel Morava Iolyo a Dunaba mlik,
atkeltek a Dunan, masok Szreny varoskanal mentek at. Megallnak a Duna szemkzti partjan, es a despotat, aki
miutan visszaszerezte Mysia kiralysagat, bizalmas kzvetitk reven szerette volna megrizni a beket a trkkel,
Corvinus kvetek utjan Iigyelmezteti es keri, hogy a tbbszri Ielszolitas utan jjjn vegre e szent hadjaratba,
emlekezzek a jotetemenyekre, amelyeket a magyarok reszerl elvezett, rizkedjek a halatlansag gyalazatatol,
melynel jobban semmi sem csuIolja meg a derek IerIi meltosagat. Emellett bizonygatja, hogy a haborutol csak
jot lehet varni, mert sem a penz, sem a hadsereg nem hianyzik; maga huszonketezres sereget vezet, ehhez jarul
az olahok segitsege; csak a despota, Racorszag Iejedelme hianyzik ebbl a katonasagbol, aki ha ezt a
vallalkozast tapasztalataval es erejevel meg megtamogatja, egyebet mar kivanni sem lehet. Nyomatekosan keri
tehat, hogy szedje ssze azonnal knnylovascsapatait, es csatlakozzek az taborahoz. Az azonban, rosszat
sejtve, klnbz okokkal mentegeti magat, hogy a katonaskodas alol tisztesseggel kibujhasson. (60) Elszr is
a bekevel ervel, melyet a trkkel kttt, es amelyet ugyan a varnai haboruval akarata ellenere megsertett
nemikepp, megis mindmaig arra trekedett, hogy Murad joindulataval megtartsa azt, nehogy visszaessen
korabbi nyomorusagaba. Aztan Ielhozza az id alkalmatlansagat, hiszen Szrenyhez az sz derekan ertek el, es
roppant nehez dolog akkor, amikor masok telelni szoktak, e hideg videken haboruzni, mint ezt a legutobbi
hadjarat alkalmaval a sajat bren elegge megtanulta. Ilyeneket es sok eIIelet eszel ki a despota, hogy az indulast
tisztesseggel megtagadhassa. De valojaban inkabb az irigyseg vezerelte t; ugyanis nagyon-nagyon rosszul esett
neki, hogy az Ielreszoritasaval Corvinust tettek meg kormanyzonak. Azt is szegyellte egy kicsit, hogy , a
despota es Mysia kiralya, csaszari ivadek letere egy kormanyzo parancsnoksaga es vezerlete alatt
katonaskodjek, mert ugy itelte meg, hogy sokkal magasabb tisztre melto, mint amilyet betlthet; a
425
Ieltekenyseg nem engedte, hogy nmagaba nezzen, es ebben az gyben mast is Iontosnak tartson. Corvinus
Ieldhdik ezen a valaszon, es ersen Ienyegetzik, hogy az vedszellemei irant halatlan embert az indusok
modjara leIejezi, Racorszagot valaki meltobbnak adja, ha ebbl a haborubol gyztesen kerl ki. Aztan Mysian,
mint valami ellenseges terleten keresztl Bulgariaba veszi az utjat.
(65) Corvinus elvonulasa utan a despota azonnal arulova lett, gyorsIutarok utjan tajekoztatta Muradot a
magyarok megerkezeserl es hadaik szamarol, st utvonalukrol is naponta tudositotta t, reszint
Ieltekenysegbl, reszint kegyhajhaszasbol, mert abban bizott, hogy igy knnyen meg tudja rizni a vele kttt
beket. Kzlte vele tovabba, hogy Corvinus jelentektelen csapatokkal vonult at, nem kell tle Ielni; ezenkivl,
hogy az ellenseget nem szabad megtamadni, hanem hagyni kell, hogy tovabbnyomuljon, aztan hatulrol kell
elvagni az utjat; biztositotta, hogy ha igy jar el, az sohasem tud visszaterni. A sulyos haborura Ielkeszlt
Corvinus pedig erejehez kepest igyekezett az uton, sr levelvaltassal srgette az albanok Iejedelmet, Szkander
beget, akivel a trk ellen nemregiben szvetseget kttt, hogy jjjn, mert mar kzeledik az ellenseghez;
tudniillik abban a tervben allapodott meg vele, hogy a magyarokkal Racorszagbol es Bulgariabol, az pedig
Illyricumbol egyttesen intez tamadast a trkk ellen, hogy szembl es hatulrol megszoritva knnyen
legyzzek ket. Ez hasznos is lett volna, ha Szkander beg, ami barbar nyelven Sandor urat jelent, a csataban
idben megjelenik. De az sszecsapas id eltti megtrtente a kitn tervet dugaba dnttte.
(70) Murad nagyon is Iigyelembe vette a despota tanacsait, az orszagaba benyomulo Corvinusszal nem szallt
szembe, engedte, hogy elrehaladjon, maga ket- vagy haromnapi tavolsagban kvette, es elzarta az utat
hatulrol, hogy az ne tudjon visszaIordulni. Mar mindketten egy siksagra ertek, mely Racorszag es Bulgaria
hataran terl el szelesen, es melyet most a magyarok Rigomeznek, a racok Koszovonak hivnak, es melyet mi a
rigok mezejenek ertelmeznk. Ezt egy Iolyo szeli kette, amely most Sitnicanak mondatik, es Illyricum hegyei
kzl alaIolyva nemi bolyongas utan az Al-Dunaba mlik. Ennek a meznek a hossza 20 merIld, szelessege t.
Mindket oldalan cirkusz modjara kies hegyek veszik krl, meg a Iolyo, a hegyek nyulvanyai, mely vlgyek, es
a kzelben bajos Ialvak sokasaga elenkiti. Amikor elszr a magyarok, aztan a trkk lebocsatkoztak a
mezre, mint valami porondra, egy Iolyoparti tanyan, amely a bejaratnal Iekdt, egy regasszony Ielkialtott:
(75) Bravo, azt hiszem, most a magyarok nem egyIorma esellyel Iognak harcolni, mert az seregk atkelese a
medren alig egy napig zavarta Iel a Iolyot, a trkke pedig haromig; mintha a csapatok csekely letszamabol
josolta volna meg a jvend vereseget. Nagyjabol a siksag kzepen egy kzepszer domb emelkedett, amelynek
labat a Sitnica kerlte meg. A lapaly bejaratatol nem messze volt egy torony, egy bizonyos nehai Muradnak a
sirja, piramisa, akit seregenek veresege utan megltek es eltemettek ott. Murad most megijedt, hogy Corvinus,
aki megelzte t, elIoglalja ezt a piramist, ami ra nezve kedveztlen eljel lesz. Ezert lepteit megnyujtva a
nyomaba ered, hogy elbb tkzzek meg vele, mintsem az a tornyot eleri. Corvinus tehat a mez kzepen
emelked dombhoz vonul, es Szkander beg csapatait varva tabort ver, mert azt beszelik, hogy azok orakon bell
megerkeznek. Murad attol tart, hogy a kzeli tornyot elIoglaljak, es az illir segitseg megjn, ezert Corvinust
csatara ingerli; az nem all ki, mig a segelyhadak meg nem erkeznek Illyricumbol. (80) A masik meg ersebben
szoritja, megakadalyozza a vizhordast, a Iagyjtest, elIoglalja a legelt, minden lehet eszkzzel es ervel
zaklatja; a trk mereszseget nveli csapatainak nagy szama, melyekben allitolag vagy nyolcvanezer ember
volt. Corvinus szandeka ellenere kenytelen csataba bocsatkozni, mert elzartak a viztl es a tbbi szkseges
dologtol. Vegl is az isteni Lukacs nnepen, Jupiter napjan kiadja az utasitast, hogy a sereg ltsn Iegyvert, es
az egeszet harmincket oszlopra bontja; a teljes hadigepezet-allomanyt a dombon Ielkesziti es rairanyitja az
ellensegre. Az igy elrendezett sereget utasitja, hogy tartson miset a megvalto istennek, vegezze el egymas kztt
a titkos gyonast es a Ildi aldozast, majd a katonakat beszeddel buzditja a harcra:
O, bajtarsaim, eljtt vegre a nap mondja , amelyen, ha a varnai menekles szegyent es gyalazatot hozott
ratok, most visszaszerezhetitek megbizhatosagotok es batorsagotok regi hiret, es bosszut allhattok az
elszenvedett veresegert, ha IerIiasan viselkedtek. (85) A rengeteg vereseg utan, amelyet az ellenseg tletek
elszenvedett, most csak ezt a maradekot tudja veletek szembeallitani, mely ugyan szamra tekintelyesebb,
remenye, celja es ereje azonban sokkal alabbvalo. Mit is lehetne azoktol varni, akik nem a sajat birodalmukert,
hanem idegenert harcolnak, es ha gyznek, ebben az eletben rabszolgasagot, a tulvilagiban gytrelmet es
mindkettben rk nyomorusagot szereznek maguknak? Ti viszont, barhogy Iordul is a kocka, orszagotokert,
gyermekeitekert, hazatokert, hazatokert es oltaraitokert verekedtek, es mindket eletben rks es biztos
426
boldogsagot remelhettek. A ti celotok tehat sokkalta lelkesitbb, hiszen ha az ellenseget vitezl le nem gyzitek,
eleteteknek es vagyonotoknak mindenestl vege. Jol ismerjk mindket Iel kepessegeit. Varnanal egyszer mar
sikertelenl harcoltunk, ahol ha jo es balszerencset a Ielek kzt neha Iel lehetne cserelni a trk vei
pusztulasa helyett alighanem a mieink menekleset valasztotta volna, hiszen sulyosan megtepazva keptelen volt
a meneklk ldzesere, nepe akkora veszteseget szenvedett. (90) Azok nagyobb kart, ti nagyobb szegyent
vallottatok, jollehet azokra erszak hozta a pusztulast, ti viszont nkent vallaltatok Iutassal a gyalazatot. Azt
hiszem azonban, hogy a vereseg oka talan inkabb a haragvo istenseg volt, amely hitszegesnkert bosszut akart
allni, es nem a ti hitvanysagotok. Mert a htlenseg szerzi valamennyien halalbntetest szenvedtek ott. Mi, akik
akaratunk ellenere mentnk abba a haboruba, isten kegyelmebl veletek egytt meg mindig elnk, megtartatvan
a kereszteny kzsseg oltalmara es elssorban Magyarorszagera, nehogy sszerontsa azt a trkk Iegyvere es
vadsaga. Az ellenseg szamatol egyaltalan nem kell Ielnetek, hiszen megtanultatok, hogy igen gyakran kevesek
allnak ki, es gyznek. Eddig is inkabb isteni, mint emberi ervel csataztunk, megvalto Jezusunk neveben
semmisitettk meg knnyeden a pogany seregeket. (95) Ahova betettk a labunkat, az hatalmas neveben
mindig gyzelmes Iegyverrel vagtunk utat, mert egi vezerlettel es jegyben katonaskodtunk; mindig magunk
mellett ereztk a halandok megvaltojat es az isten anyjat. Hisszk, hogy ma sem Iog hianyozni melllnk, ha
megemlekeztek a mennyei kegyelemrl es batorsagotokrol. A szent celert batran kzdk mellett mindig ott all a
segit isten. Ehhez jarul a biztonsagos harci taktika, a vertes lovassag, mely ugyanolyan bevehetetlen, mint egy
megersitett var. Itt vannak a mi vitez csapataink, amelyek bven elegendek egy kiralynak is, az ellensegnek is
ahhoz, hogy szamolhatatlan tmeget megverjenek. Itt vannak a klnbz hadigepek es hadieszkzk, ilyenek
nekik nincsenek. Emellett Szkander beg a segit csapatokkal orakon bell megerkezik. A veszely nem olyan
nagy, hogy Ieljetek, es nem olyan csekely, hogy alabecsljetek. (100) Csak akkor vonulhatunk vissza, ha az
ellenseget legyztk, masklnben e hegyszorosokon keresztl bajos a meneteles, de ha lehetseg nyilnek is
mindenkinek a hazateresre, siker es a szokott dicsseg nelkl nem mehetnk haza. A legnehezebb proba a
legbatrabb IerIiaknak jut. Mivel tehat az utolso Ieladat var ratok, amellyel a trkk minden erejet tvig le lehet
nyesni, kerem, es knyrgk nektek, bajtarsak, arra az istenre, akinek a neveben katonaskodunk, hazankra, a
gyermekekre es vagyonunkra, hogy ha a csatajel Ielhangzik, kzdjetek derekasan, es tetezve toroljatok meg azt a
kart, amit isten es ember e piszkos nepsegtl elszenvedett, legIkeppen pedig a varnai vereseget. Elvesztettk ott
szent kiralyunkat, aki a hitszeges bnenek kiengesztelesere dvssegnkert Ielaldozta magat. Isten haragjat
kiralyi aldozat csillapitotta le. Igyekezzetek, kerlek, hogy gazdag ajandekot mutassatok be szellemenek. Meg
kell torolni a tbbiek halalat is, akik abban a csataban estek el. Ma egyszer s mindenkorra veget kell vetni a
trkktl valo Ielelemnek, ugy veget vetni, hogy vissza ne terhessen, meg kell valtani Pannoniat a rabszolgasag
iszonyu veszedelmetl, mert igy keszithetnk magunknak rk nyugalmat, dicsseget es mindket vilagon
boldog eletet. (105) Vegs erIeszitessel kell tehat verekednnk, bajtarsaim, mert erre kenyszerit a szkseg, erre
hiv a becslet, es erre sztkel a tetemes haszon. Mar sekely vizben, a kiktben hajokazunk; akarhogy ssn is
ki a dolog, mi jol jarunk. Gyzelmnkbl hazankra rks dv es bantatlansag, mirank halhatatlansag
szarmazik. Ha elesnk, gynyren halunk meg, es a Ientiek kreben rk eletet nyernk. Kerlek tehat
benneteket, azzal a gondolattal bocsatkozzunk csataba, hogy vagy gyznk, vagy ha a helyzet ugy hozza
tisztesseggel meghalunk.
A kormanyzo szonoklata mindenkinek langra gyujtotta a lelket, es a beszed is meg maga a termeszet is
kellkeppen Iellelkesitett mindenkit a bator kzdelemre. A tuloldalon Murad kiraly nem kisebb buzgalommal
szedte rendbe a hadsereget, es ersitette szoval, igerettel, paranccsal. (110) A trkk Ielvonulo es a ronan
kibontakozo seregei mindketoldalt elertek a hegyeket, ami nem csekely megrknydest valtott ki a
keresztenyekbl. A nap harmadik orajaban megadtak a csatajelet. Corvinus a dombrol a siksagra bocsatotta le
mindket szarnyat, a knnyIegyverzetek szethuzott zaszloaljait pedig az elen bontotta ki. Kzepre helyezte a
vertesek negyszg csapattestet, elen nveretl valo unokaccsevel, Szekellyel, a dombon szekerekkel es
gepekkel ersitette meg az rseget. A csatajelre a testileg-lelkileg Ielkeszlt katonak elszr tavolrol kezdtek
hevesen merkzni, aztan mindket Ielet elragadta a siker, es megnvekedett mereszseggel kzelharcba
bocsatkoztak. Krlbell harom ora hosszat elkeseredetten verekedtek; vegl Losonci Benedek, aki a jobb
szarnyat vezette, hatraszoritotta a trkk sorat. (115) Ugyanilyen derekasan viselkedett BanIi Istvan is, aki a
bal oldalon volt, ugyanis sulyos csapast mert a makacsul rohamozo europai basara. Murad latja, hogy az
emberei mindket szarnyon meginognak, ers segitseget kld, es megujitja a kzdelmet. Az uj rohamra indulo
427
trkk kiIarasztjak a magyar es olah knnylovassagot, ez visszahuzodik a vertesek arcvonalahoz, amely
Ialkent allva knnyeden Ieltartoztatja az ellenseg legsulyosabb rohamat is. Mindket reszen sokan elesnek, de a
trkk kzl joval tbben, mivel sem Iegyverk, sem lovuk nem eleg ers. Corvinus a dombrol az elkeszitett
hajitogepekkel a tavolbol tri, zuzza a trkket. Amikor ezt Murad eszreveszi, csapatait a lehet legkzelebb
kldi a dombhoz, hogy ily modon a Ientrl hajigalo gepek talalatait elkerlje. Ezzel a taktikaval kijatssza a
hadigepek munkajat. (120) Corvinus ennek lattan a szorongatottak segitsegere siet; mindket szarnyra ersitest
kld, szoval, karral buzgolkodik. Tamogatja a Iaradokat, rakiabal a riadozokra, ujra sorba allitja a meneklket,
vadul szembeszegl a tamadokkal, semmit sem hanyagol el a derek vezer es katona Ieladatai kzl; hol a
batrakat biztatja es dicseri, hol a resteket dorgalja es Ienyegeti; mindentt ott van. Mars tehat szerteszet tombol,
es minden verben uszik. Murad Iolyvast kldi a segitseget, nem erdekli emberei halala, mert oriasi tmeggel
rendelkezik, amely eltkelte magat a harcra. Bizton remelte, hogy az egyre ujabb s ujabb utanpotlas teljesen
kimeriti az ellenIelet, es remenyeben nem csalatkozott; egyetlen magyar szakasz negy-t trk szakaszt volt
kenytelen kiIarasztani, amelyet rendre Iriss tartalek kvetett. A csatateren reggeliztek es ebedeltek, Iuttaban
Irissitettek Iel magukat. E napon a trk sereget az egesz arcvonalon hatranyomtak, tbbszr a taborig
kergettek; a magyarok sikerrel harcoltak, a trkk nagy tmege esett el. (125) A keresztenyek ugyan most
Iellkerekedtek a csataban, megis mind a ket Iel olyan kitartoan verekedett, mintha ugy hatarozott volna, hogy
vagy gyz, vagy meghal. Estig Iolyt a kzdelem; az tkzetnek az ej vetett veget; mindketten azzal az
elhatarozassal vonultak a taborba, hogy masnap ujra viadalba szallnak, es nem tagitanak addig, mig Mars oda
nem iteli az elsseget; az ejszakat almatlanul tltttek, mindket tabort sr rallasok vettek krl.
Masnap mindnyajan olyan izgatottak voltak, mintha az elet-halal Iltt itelkez Mars dnteset vartak volna; alig
virradt, mindket sereg ott allt Iegyverben, ujra elkezddtt az tkzet, de a magyarok mar nem azzal a hevvel es
ervel harcoltak, mint tegnap; senki sem volt kztk, aki az elz napon ne Ieszitette volna meg vegs erejet a
verekedesben. Maradt meg vagy negyvenezer trk, aki eddig vagy nem szallt harcba, vagy knny
csatarozasokkal jatszadozott. Corvinus megis biztatja embereit, hogy az elz nap elkeszitett gyzelmet ne
rontsak el lustasaggal, gyavasaggal, Iolytassak a diadalt, amint elkezdtek; knyrg nekik, hogy ne hagyjak
cserben nmagukat es a hazat; gondoljanak arra, milyen derekasan verekedtek tegnap, kevesedmagukkal hany
ezer ellenseget semmisitettek meg, hanyszor szoritottak vissza, kergettek meg ket; (130) vigyazzanak,
erlkdjenek Iingasig, tekintsek semminek az eddig ontott izzadsagot, az eddig elszenvedett veszedelmet;
Iontoljak meg, hogy nem azokat tartjak dicseretre meltonak, akik nagy dolgokba vagtak, hanem azokat, akik
szepen be is Iejezik, amit elkezdtek; gondoljanak arra, mennyi bajuk lesz, ha eredmenytelenl csataznak,
elssorban is a halal es szenvedes ezernyi Iormaja, asszonyaik, gyermekeik rabszolgasaga, az orszag
vegpusztulasa, a szzek elrablasa, emberseg es istenseg meggyalazasa, a legutalatosabb aljassagok; mindez
egyetlen napi Iaradozassal elkerlhet; keri es kerleli tehat ket az isten es az emberek iranti hajlandosagukra,
hogy szokott batorsagukkal valtsak meg magukat, hazajukat, gyermekeiket, hitvesket, vagyonukat, szabaditsak
meg mindezeket az rks rabsagtol. Murad hasonlokeppen tzeli az veit jutalommal, igerettel, Ienyegetessel,
hogy ezen a napon trjenek el mindent, de ne engedjenek Europanak. Megszemleli mind a ket szarnyat, es
komoly szavakkal nogat mindenkit a kzdelemre. Amikor pedig a ket Iel sszecsap, ugyanazzal a hevvel es
tzzel indul a csata, mint tegnap. (135) A sebeslt keresztenyek kzl igen sokan visszatertek a mezre azzal,
hogy sebket vagy halallal, vagy gyzelemmel gyogyitjak meg; mint elbeszelik, k sem kzdttek lanyhabban.
Mindket reszen nagy a pusztulas, es a magyarok rohamat nem lehet Ieltartoztatni, a trkk nem tudjak hasonlo
allhatatossaggal viszonozni, az ellenallhatatlan ert gyors es Iriss lovassaguk csellel probalta ellensulyozni. A
rajuk ronto magyaroknak hatat Iorditottak, engedtek, hogy egy darabig ldzzek es hatulrol tamadjak ket,
mindenIele szanaszet Iutottak, messze elszeledtek. Ezek meg, mintha a gyzelem rajuk mosolyogna, meg
lelkesebben kergettek ket, Iutas kzben sokat megltek, am azok egyszer csak adott jelre sszetmrltek, a
szetszorodott pannoniai sorokat bekeritettek, ldkltek, oda-vissza rohangalva Iarasztottak, a nagy erIeszitest
kijatszottak, a rendet Ielbomlasztottak, es egesz nap igy csataztak megallas nelkl. A magyarok e napon oriasi
veszteseget szenvedtek, es a trk kerekedett Iell; mindket sereg elIaradt, az tkzetnek az ejszaka es a
kimerltseg vetett veget. Mindkett visszahuzodott a taborba, ahol a legnagyobb gonddal allitott strazsakat es
rjaratokat.
(140) Amikor szombat napjara virradtak, es meg egyik sem engedett, hajnalban ujra kezddtt a harc. Elskent
Corvinus unokaccse, az olahok kapitanya vonult harcba a knnylovassaggal. Kvette a tbbi Inemes, aki az
428
elz napi rendben helyezkedett el. A kzdelem kiujulvan, egy darabig egyenl remennyel verekedtek; mindket
reszen nagy volt a veszteseg, elssorban a magyaroknal, akik csekely szamuk miatt a hosszas csatarozasba
beleIaradva, rengeteg sebesltet veszitve is kenytelenek voltak helytallni a haromnapos tkzetben. A legiok
kapitanyai kzl elskent Szekely esett el, aki az ellenseg srjeben az els sorban kitartoan kzdtt. Marcali
Imret es BanIi Istvant a trkk bekeritettek, es a gyr kzepen megltek. Amikor Murad eszreveszi, hogy a
Szekely hadsoraban elhelyezett els zaszlokat elragadtak, es a kapitany eleste utan a katonak meghatralnak,
azonnal kiadja a parancsot, hogy minden csapat, amely a taborban allomasozik, rontson ra a keresztenyekre,
sprje el azt a par embert, aki a haromnapos Iaradozastol kimerlt. Most tehat kikialtjak a kiraly parancsat,
hogy mindannyian egyszerre trjenek az ellensegre, mire nyomban odaznlenek a ket magyar szarnyhoz, ahol
tarsaik kszkdnek, a csata megelenkl, a Iemberek elesnek, a roppant sokasag es a nyilzapor elboritja ket, a
zaszlokat elragadjak, es minden seregresz egynteten Iutasnak ered. (145) Corvinus pedig, amikor meglatja,
hogy az ccset megltek, tbb zaszlot elvettek, es a sereg Iutni kezdett, nyomban otthagyja a tabort meg a
Ilszerelest, vagtara sztkeli a lovat, es egyedl menekl, hogy az orszagot ne Iossza meg h retl. A
megvert, menekl magyarokat az ellenseg deltl kes ejjelig kergeti es kaszabolja; aztan Ieltartoztatja a
stetseg, es ejjelre visszahuzodik a taborba. A tbbiek, akik ott maradtak a csatamezn, bekeritettek a magyar
tabort, amelyben egy szalig megltek mindenkit, lovaszlegenyt, markotanyost, kocsist, hajcsart, a sebesltek
tmeget, jollehet ezek halalig verekedtek, es nem engedtek kzel az ellenseget, mig egy arva nyiluk, dardajuk
volt, es nem talaltak magyar holttestet a taborban, amely krl ne hevert volna harom-negy trk. Murad, hogy
veinek borzaszto pusztulasa Iel ne tnjek, a nemesek tetemet azonnal elhantoltatta, az ezernyi kzkatonat a
Iolyoba dobatta, miert is a Sitnica mellekenek lakoi sokaig nem ettek halat belle. A mezn ma is ugy hever a
csont, mint a k, es nem lehet a Ildet megmvelni anelkl, hogy Iegyvereket ne talaljanak mindenIele. E videk
errl a sulyos veresegrl valt ismertte.
(150) Bar a trk, legyzve, megszalasztva az ellenseget, veres gyzelmet aratott, vesztesege megis sokkal
sulyosabb volt, mint a magyaroke, tudniillik azt mondjak, hogy harmincnegyezer trk es mindssze nyolcezer
kereszteny esett el. Ott maradt Pannonia egesz nemessege. Mert odaveszett a ket Imre, Laszlo, Szecsi Tamas,
Frank ban, Szekely Janos, Corvinusnak a nveretl valo unokaccse, Losonci Benedek, BanIi Istvan, a coroni
pspk, papai kvet, Csaki Gyrgy es Garai Robert, szamtalan Iember es nemes. Sokat elIogtak, es masnap
Murad szine eltt parancsara kivegeztek. Korotnai Janost is elkaptak, atvittek Azsiaba, Iel evig raboskodott
Bursaban, majd az Egei-, a Kretai-, az Ion-, az Adriai-tengeren es Dalmacian keresztl jtt haza a Pannoniakba.
Murad ebben a honapban azt jelentette a korinthusiaknak, hogy a haboruban nyolcezer magyar esett el. Az
eletben maradottak kzl egyesek Illyricumon at menekltek, es Dalmacian keresztl epsegben tertek vissza;
akik Racorszag Iele mentek, es azon at akartak visszajnni, mindentt rablotamadasoknak kitett reszeken
talaltak magukat, es kevesen usztak meg, hogy ki ne Iosszak, vagy meg ne ljek ket.
(155) Corvinusra, akirl elmondtuk, hogy sebesen elIutott, kellemetlen es hanyatott sors vart; lova harom napig
vitte etlen, szomjan, uttalan utakon; a negyediken ket rablo kezebe esett, miutan a lovat elvesztette, mert az a
tulhajszoltsag miatt kimult. Faradt leven, hagyja, hogy kiIosszak; ruhait letepik, aztan a gazIickok kztt
civakodas tamad az aranykereszt miatt, amely a nyakaban log; mikzben a meneklesre kinalkozo alkalmat lesi,
meglatja az egyik haramia kardjat, Ielragadja, es nekimegy a veszekedknek, az egyiket halalosan megcsapja es
atdIi, a masik megugrik, igy tehat e szentsegek IerIi a kereszt segitsegevel megmenekl a kirablastol es a
halaltol. Nem ok nelkl cselekedett igy az isteni gondviseles, hanem hogy az, aki a keresztre Ieszitett megvalto
neveben kzdtt, a kereszt segitsegevel menekljn meg. Tovabbhaladtaban kinozza az ut, a szomjusag, az
ehseg, mire az tdik napon egy pasztorra bukkan, aki a magyarok Iutasarol hallva zsakmany remenyeben
koszal mindenIele; a talalkozas pillanataban mindketten megtorpannak; a pasztor latja Corvinus arcan a
meltosagot, es mint a rablokrol meg Scipiorol olvassuk, visszahkl a gaztettl. Az ehsegtl agyongytrt
Corvinus sem meri t megtamadni. Aztan kszntik egymast, megenyhlnek, es gyanakvas nelkl szoba
elegyednek. Az egyik isten szerelmere kenyeret ker; a masik a nevet es a dolgat tudakolja. (160) Meghallva a
IerIi trtenetet, a pasztort elIogja a szanalom, megejtik az igeretek, es Corvinust egy kzeli kunyhoba vezeti;
kenyeret, hagymat, vizet tesz a vendeg ele, aki kesbb, mar vidaman emlekezve vissza a nyomorusagra, gyakran
emlegette, hogy ennel Ienyzbben sosem lakmarozott. A pasztor innen Szendrbe vezeti, a despota ezt
megtudja, es a varkapitany annak parancsara Iogsagba veti. A halatlansag rks belyege gyalazza meg azt, aki
a jotetemenyrl elIelejtkezik. Nehany napig egyezkednek szabadon bocsatasarol; megallapodnak, hogy a
429
kormanyzo azzal a Ieltetellel tavozhat, hogy Iia, Matyas, Ielesegl veszi a despota lanyat, Cillei groI unokajat,
es hogy az egyezseget biztosan betartsak, Corvinus tuszul adja a masik Iiat, Laszlot. A kormanyzo tehat atadja a
tuszt, es tavozik.
Elve szabadsagaval, megvaltonk szletesnapjara hazajn, es Szegeden a Iurak, nemesek tekintelyes sokasaga
Iogadja. Valamennyien versengve rvendeznek epsegen, egeszsegen, vigasztaljak szomorusagaban, biztatjak;
azt mondjak, eleg jol bant velk a szerencse, ha kormanyzojukat visszaadta; (165) sem klIldi, sem hazai
katonaban nem lesz hiany soha; de ilyen vezert, ha elvesztik, egy nemzetbl sem talalnak; a magyarra a
legcsekelyebb gyalazat sem szarmazott az esetbl, hiszen mind valamennyien derekasan kzdttek, az
ellensegnek veres es siralmas gyzelmet engedtek; egy sincs az vei kztt, aki ne a legszebben halt volna meg;
harom napon at szakadatlanul harcoltak, alig egyparan a szamlalhatatlan tmeggel szemben, harmincnegyezret
vagtak le az ellensegbl, a magyarok kzl alig nyolcezer veszett oda; aki helyesen gondolkozik es nem
elIogult, az elismerheti, hogy egy kicsivel tbb siker mar gyzelem volna. Vegezetl mindahanyan kerve kerik,
hogy a haza es a kereszteny tarsadalom erdekeben szedje ssze magat, szedje ssze a batorsagat, alljon talpra,
mert ha igy tesz, rvidesen melto bntetesben reszesiti a trkt meg a despotat, es minden jora Iordul.
Corvinust a Iurak vigasztalasa elegge Ielbatoritotta. nbizalmat nvelte annak latvanya, hogy naprol napra
tbben ternek meg a hadjaratbol, mint amennyire szamitani lehetett. Azok tudniillik, akik a trkk ell
Illyricum Iele menekltek, epsegben ertek haza, mert utkzben a huszadik merIldnel talalkoztak Szkander
beggel, aki a segit csapatokkal velk szembejtt, hozza csatlakoztak, es az vezetesevel biztonsagban jutottak
Illyricumba.
Corvinus megpihentette testet, sszeszedte erejet, es mar sokkal jobban ingerelte lelket a despota halatlansaga,
mint a trk iranti gyllet; a Iogsag gyalazatat keptelen volt elviselni. (170) Ezert nyomban Ielallitja a sereget,
a despota varosaihoz megy, amelyeket az Zsigmondtol egykor adomanyul kapott, Ielgyujtja a Ialvakat, Ieldulja a
Ildeket, ervel beveszi a varosokat, es vegl e villamhaboruban hatalma ala hajt mindent, amit a despota
Magyarorszagon birtokol. Mar indulna Racorszagba, amikor megerkeznek a despota kvetei, akik Laszlot, a
tuszt, ajandekokkal megrakva visszaszolgaltatjak, es alazatosan beket kernek. Az elkelk kzbenjarasara a
kormanyzo beket enged a despotanak, egeszen elIelejti a meltanytalansagot, az ellensegeskedest; es igy
vegezven dolgat, visszajn Magyarorszagra. A sors sohasem engedi pihenni ezt a vitezt, hanem naponta gytri,
probalja, nehogy erdemtelenl ekesitse baberral es halhatatlansaggal. Mindez az dvsseg ezer Iltti
negyszaznegyvennyolcadik, kormanyzosaganak negyedik esztendejeben trtent.
(175) Negyvenkilencben ujra Iellangolt a trk haboru. Amikor ugyanis Murad tudomasara jutott, hogy Gyrgy
despota eleresztette Corvinust, holott rendkivl Iontosnak tartotta volna annak Ioglyul ejteset, haragra gerjedt
ellene; rajtt, hogy ohaja Istbe ment, Corvinus szabadulasa rettenten Ielbszitette, mivelhogy a despota nem
ksznte meg neki a Iogoly atengedesevel azt, hogy visszahelyezte t a kiralysagaba. Elmulasztotta ezt a
pompas alkalmat a jo szolgalatra, ezert elhatarozta, hogy megbnteti a halatlansagert. Racorszag hatarara ereszti
Feriz beget, harom legio kapitanyat, helyre allittatja vele a Morava partjan Iekv es a sok haborusagban
tnkrement Krusevac varoskat, es utasitja, hogy a despota terletet innen tamadja, Ildjeit pusztitsa,
tzzel-vassal szelteben szaguldozzon, igy bntesse meg a halatlansagert. Feriz beg vegrehajtja a parancsot,
mindenekeltt a szomszedsagbol kmveseket es mestereket szerez, ujjaepiti a Morava menti varost, ekzben
azonban leplezi a jogsertest, titkolja tamado szandekat, nehogy a racok akadalyozzak; keritessel, arokkal,
sanccal, Iallal krs-krl megersiti, es amikor eljut odaig, hogy a bele helyezett rseg az ellenseg
legkemenyebb tamadasat is kivedheti, megrohanja a despota tartomanyat, rombolja, messze krnyeken pusztitja.
(180) Ez a varatlan szerencsetlensegtl megzavarodva azt sem tudta, mihez kapjon; a trkt szegyenteljes
gyalazat es tetemes karvallas nelkl nem tudta megengesztelni. Ha ellenallasra gondolt, ketsegei tamadtak
Corvinus segitseget illeten, akinek baratsagat Iogsagba vetesevel megsertette, es nem jutott az eszebe semmi,
hogy hova Iorduljon. De barmit szivesebben viselt, mint az embertelen trk rabszolgasagot. Vegl is a
kormanyzo segitsegeert Iolyamodott, es nagy szegyenkezessel alazatosan megkerte t. A kormanyzo szivesen
megigerte a tamogatast, reszint az imenti vereseg megtorlasa kedveert, reszint a krlmenyek miatt, hiszen
nagyon jol latta, hogy Fels-Mysia elIoglalasa utan a trk azonnal a pannon hazak es templomok ellen Iordul,
igy hat sszeszedte a sereget, es Ienyes keszlettel alaszallt Mysiaba, melyet Racorszagnak neveznek. A kz
erdekeben hatterbe szoritotta a sajat serelmet, nem helyettesek es kapitanyok kepeben kldtt segitseget, hanem
430
sajat vezerletevel es jelvenyei alatt inditotta meg a hadjaratot. (185) Szendrnel atkelt a Dunan. Behatolt
Racorszagba, taborat kiegeszitette a despota csapataival. Ejjel-nappal menetelt, hogy az ellenseget varatlanul
lepje meg. A negyedik nap a trkk kzelebe ertek. Amikor Krusevac mezejere kileptek, mar virradni kezdett;
a ket Iel kze, mint az ilyentajt lenni szokott, kd ereszkedett, mely a kilatast mindkettejk ell elIogta. Majd a
nap hirtelen eloszlatta a kdt, es megcsillantak a tamado sereg Iegyverei, messzirl latszottak Corvinus
jelvenyei. A keresztenyek hirtelen es varatlan Ielbukkanasa megriasztotta a trkket, es amikor lattak, hogy
maga Corvinus szakadt a nyakukba, annyira megrknydtek, hogy nem a hadrend Ielallitasan, az rsegek
elhelyezesen, az tkzeten kezdtek gondolkozni, hanem mindannyian csak a meneklesen, igy aztan tolongas
tamadt, es mind elkezdtek hatraIutni. A knnylovassag ldzbe veszi ket, Iutas kzben sokat megl es elIog.
Szorongatjak ket, ahogy tudjak, es az ejszaka bealltaig Iolytatjak az ldklest a meneklk kztt; ezek vegre
szetszelednek az erdkben, es mar nem lehet tovabb kvetni ket. (190) A vasas lovassag Iegyverzetenek sulya
miatt lassabban haladt, hogy az ellenseg ne tudjon veletlenl valami bajt okozni a bajtarsaknak, akik ell
nyomultak. Ha az ejszaka veget nem vet az ldklesnek, a pusztitas meg sokkal nagyobb lett volna. Feriz beget
nagy tmeg nemessel egytt elIogtak. Corvinus a diadal utan elment Bulgaria Ivarosaba, Bodonyba, mely a
Dunanal Iekszik; a varost, amely gyakran adott okot haborura, Ielgyujtotta, majd Racorszagon keresztl
visszavonult, a Ioglyokat a despotanak ajandekozta, es vigan visszatert Budara.
Az orszagba valo hazaerkezese utan a csehek kezdtek nyugtalanitani, akik a Dunan tul sok helyen rtornyokat
allitottak, elIoglaltak a varosokat, es rablasaikkal az egesz krnyeket bizonytalanna tettek. Vakmersegket
ugyan korabban tbbszr megzabolazta, megszeliditeni azonban sohasem tudta ket. Akadalyozta ebben nehany
Irangu ur ers Ieltekenysege is, aki naprol napra minden varakozason Iell gyarapodo tekintelyet nehezen trte,
es hogy virtusa ele akadalyt grditsen, titokban tamogatta a cseh banditak vallalkozo kedvet. (195) Hirnevenek
megnyirbalasa erdekeben tamadasra bujtogatta ezeket, akiknek gonosztetteit a kormanyzo a trkkel vivott
sulyos, kls haboruk miatt sokaig elnezte; most mar meghaladta a trelmet, es elhatarozta, hogy megIekezi,
vagy egeszen megsemmisiti ket. Az ezer Iltti negyszaztvenegyedik esztendben nkentesekbl hadsereget
allitott, mindenhonnan gyalogosokat, paraszti tmeget hivott ssze, es legelszr Giskra Janost, az sszes
gazember vezeret tamadta meg Losonc varoska kzeleben, ahol ez az isteni Istvan kiraly templomanal elzleg
rallast emelt, azt sanccal es Iallal keritette, megrakta sok katonaval es mindenIele hadianyaggal. Giskra
veletlenl eppen tavol volt, amikor meghallotta, hogy a kormanyzo kemenyen ostromolja az erdjet, titkos
Iutarok utjan intette tarsait, hogy helyket a legnagyobb batorsaggal vedelmezzek, mig a segitseggel
hamarosan meg nem erkezik. Corvinus olyan heves ostrommal tamadta az rseget, hogy a megadas napokon
bell varhato volt, amikor Giskra a Magyarorszag Iels reszein sszeszedett segitseggel, tekintelyes hadsereggel
megjelent. Tudniillik sok Iur a kormanyzo bszkesegenek letrese vegett ingyen kldtt csapatokat, es
sszeeskvest sztt mas elkelkkel, akik Corvinus taboraban voltak, hogy a csatat megtagadjak, es hagyjak,
hogy legyzzek ket, mert igy le tudjak trni a ggjet. (200) A virtus melll sohasem hianyzik a Ieltekenyseg.
Az sszeeskvk terve sikerlt; mert amikor a ket sereg mar harcra keszen egymassal szemben Ielall, meg meg
sem adjak a csatajelet, es az sszeeskvk nehany csapatteste a megallapodas szerint maris Iutasnak ered,
megpedig hogy a Corvinustol valo elpartolasnak elIogadhatobb klst adjanak Ielelmet szinlelve. A csehek
elve a lehetseggel megindulnak, es megtamadjak a kormanyzo magara maradt sereget. Corvinus megerti
veinek arulasat, es embereivel egytt hatat Iordit, az ellenseg ugyan ersen szorongatja, de epsegben behuzodik
a kzeli varoskaba. Pelsci Istvan, akit az erd ostroma soran egy kenhajito gep halalosan megsebesitett, a
halala eltti napon vallomast tett az sszeeskvesrl. A Iurak kzl sokan elvesztek ebben a csataban,
elssorban Kompolti Janos, aki elnevet Nanarol kapta; aztan Hedervari Laszlo egri pspk, a santa, aki
megadta magat az ellensegnek, es Iogsagba esett. Giskra megszerezve a tabort es a Ilszerelest, mintha valami
jeles gyzelmet aratott volna, sereget Gede varoskajahoz vezette, ahol Lorand Iiai voltak a birtokosok. (205)
Mivel azonban a lakosok batran vedekeztek, csalodott remenyeben, es Egerbe ment, ugy gondolva, hogy a
pspk Iogsagara tekintettel a varkapitany azonnal megadja magat. De maskepp trtent, mint ahogy varta; az
eltuszkolt pspk ugyan megparancsolta a kapitanynak, hogy varat adja at Giskranak, knyrgtt neki, aztan
Ienyegetztt, az azonban meg a tbbi r, mivel valamennyien nemes magyar csaladbol szarmaztak, nem
akartak nemessegket rk gyalazattal megbelyegezni, az orszagnak sulyos kart okozni, ezert a kzjot elebe
helyeztek egy ember bajanak, es meghiusitottak Giskra tervet.
Corvinus roppant meltatlankodassal vette tudomasul az arulast, es hogy a csehek vakmerseget ne hagyja
431
bosszulatlan, ujjaszervezte a sereget, magahoz rendelte a veteran legiokat, amelyeket Magyarorszag also reszein
a trk betresek Ieltartoztatasara helyezett el, aztan megbizhato csapatokbol ismet Ielallitva a sereget, ujra
megindult Giskra ellen. Nehez ostrommal megtamadta azokat az rsegeket, amelyeket a Sagnak nevezett
templomnal az Ipoly Iolyo kzeleben, a Gacsvar-hegyen, Rozsnyo es Szepes varosok mellett allitott Iel meg
regebben, es ezeket gyors megadasra kenyszeritette. ElIoglalasuk es rsegk Ielmorzsolasa utan egy masik
ideiglenes erdhz vonul, amelyet Giskra a Derencseny nev vlgyben allitott, es amelybe ers rseggel a cseh
Valgatat helyezte bele. (210) Ezt sanc, arok, mindenIele eszkz ersitette, ezert ugy gondolta, hogy nem
kzdelemmel, hanem mesterkedessel Iogja bevenni. Ez ugyanis egy vlgyben helyezkedik el, amelyet egy kis
Iolyo szel at. Valamivel alabb magas tltessel elzarta a vlgyet, hogy az eltorlaszolt Iolyo es a visszaaramlo viz
boritsa el az erdt. Terveben nem csalodott, mert amikor az rallo katonak azt tapasztaltak, hogy a naprol napra
dagado viz elarasztja ket, annyira megijedtek a Ienyeget halaltol, hogy szemelykkel, vagyonukkal, az
erddel egytt knyrgve megadtak magukat. Azonnal tovabbment Zolyomhoz, minden baj Iorrasahoz es
Ieszkehez, a rablok varosahoz, Ielgyujtotta, a varat pedig ellatta Iegyverrel, elelmiszerrel, rseggel,
hadigepekkel. Vegre, elIoglalva a csehek eme menedekhelyeit, Giskra ellen indul, ldzi mindentt, Iegyveres
ervel ugy megszorongatja es meghajszolja, hogy az kenytelen beket kunyeralni.
(215) Giskra hosszadalmas ldzesevel egyidejleg mas csehek mas haborusagokkal arasztottak el
Magyarorszagot, ezek szvetkeztek egymassal, amit testveri szeretettel megpecseteltek, es egymast klcsnsen
testvernek szolitottak, rablo szandekkal erdket emeltek Magyarorszagon, amelyeket teleraktak katonaval es
municioval, es szelteben-hosszaban koborolva Iosztogatasbol, utonallasbol eltek. Tulso Magyarorszagot, amely
Cseh- es Lengyelorszag Iele nez, bizonytalanna tettek, ugyhogy senki sem lakhatott, utazhatott ott
nyugalomban, st, amikor erejk megnvekedett, szamos Ialut es kzseget is a hatalmukba keritettek. Rajtuk
kivl masok is pimaszul erszakoskodtak, mint Komorowski Peter, aki a liptoi megyet elIoglalta maganak, mig
a magyar nemzetsegbl szletett Pongrac Turoc Iltt szerezte meg a hatalmat, elIoglalta Ovar, Berencs es
Sztrecsno varoskakat; gyilkossagokkal, rablotamadasokkal az egesz videket nyugtalanitotta. Klcsns
gyllkdessel, marakodassal marcangoltak, klcsnsen Iosztogattak egymast. De terjnk vissza a
testverekhez!
Gazemberekbl es nemtelenekbl allt ez a Iajzat, csak kzlegenyekbl verdtt ssze, varacskaik voltak,
amelyeket vagy ervel Ioglaltak el, vagy Irissiben maguk epitettek. (220) Szerzetes modra testvernek hivtak
egymast, megis bestialis szokasokat tartottak, amennyiben legszivesebben rablasbol eltek, szerettek Ildeket
pusztitani, mindenIele dulni, ldklni, jogot, szentseget megtapodni. Vezereiket valasztottak, rablas kzben
keszseggel engedelmeskedtek nekik, es azt tartottak maguk kztt a tekintelyesebbnek, aki sulyosabb
gaztettekkel tnt ki. A szomszedos videkeket tehat ldklessel, gyujtogatassal, rombolassal tamadtak, Ieldultak
mindent, es arra kenyszeritettek a parasztokat, hogy vagy adot Iizessenek, vagy kltzzenek el. A kormanyzo
kiismerte a Magyarorszag Iels reszein el magyarok irigyseget, es ezert egy idre lemondott ezek varosainak
elIoglalasarol, a trvenysertesek megakadalyozasarol, es hagyta, hogy gytrje, bntesse ket a tulajdon
gazsaguk meg a masoke, hadd terjenek eszre valahara. De mert ezekrl a dolgokrol mar eleget szoltunk, terjnk
vissza az utoszltthz, nehogy a magyar kiralyrol megIeledkezve eltorzitsuk a trtenelmet.
(225) A magyarok es a csehek mindeddig hiaba kveteltek vissza Laszlot a csaszartol, es ez az gy immar
tizenket eve huzodott. Amikor elterjed a hir, hogy a csaszar a korona atvetele miatt Italiaba utazik, indulasa eltt
mindket Iel a legtisztesebb kvetseggel kerleli, hogy adja vissza a kiralyt. Az ausztriaiak hasonlo elszantsaggal
kvetelik hercegket. A csehek nagyon hatarozottan lepnek Iel kivansagukkal, es amikor a tbbiekkel egytt
ket is visszautasitjak, azzal Ienyegetznek, hogy azonnal kiralyvalaszto orszaggylest hivnak ssze, es
kijelentik, hogy ezen mas urat Iognak valasztani. A csaszar ugy dnttt, hogy kveteket kld hozzajuk, akik
melle rendelte Aeneas Sylvius csaszari titkart. A gylest a dhng pestis miatt nem lehetett Pragaba
sszehivni, Podjebrad Gyrgy Benesovba helyezte at, es ott tartottak meg. Azt olvastuk, hogy Aeneas Pius
tarsanak, Prokopnak a tolmacsolasaval ekes es jol megszerkesztett szonoklatot tartott, e beszed lecsillapitotta a
csehek kedelyeit, es ravette ket, hogy varjak meg a csaszar visszaerkezeset, aki azt zente, hogy utazasa
meltosaganak nvelese erdekeben Laszlot magaval viszi. (230) Pius megigerte, hogy ha visszajn, mind a
cseheknek, mind a magyaroknak, mind az ausztriaiaknak visszaadja uralkodojukat. A meggyzes kedveert
IurIangos ervekkel hozakodott el, ecsetelte a kiraly bevonulasanak pazar klssegeit, a kiralyi keszlet
432
dragasagat, a hatalmas kltsegeket, a kincstar resseget, az ado szksseget, emellett, hogy milyen
problematikus es bonyolult dolog a beIolyt sszegekbl Iedezni a merhetetlen kiadasokat; aztan, hogy a kiraly
id eltti visszahelyezese nem lenne mas, mint az anarchia magvetese; ha a Iejedelmet most kldik vissza,
amikor meg nem alkalmas a kormanyzasra, mas gondviselesere szorul; aki t kezben tartja, azt gyllt
urasagnak Iogjak tekinteni; marpedig a csehek kzl sokan tartjak magukat meltonak e tisztre, ezert rossz neven
veszik majd, ha nem tudjak elnyerni; Frigyes gyamsaga elejet veszi ennek a civakodasnak. A cseheket nemcsak
megnyugtatja ez az erveles, de meg kveteket is kldenek, hogy halat adjanak a csaszarnak, amiert a tbbiek ele
helyezi ket; megigerik, hogy kivarjak mindkettjk boldog es szerencses hazatertet. (235) St, a csaszari utazas
Ienyenek nvelesere dalias nemesi iIjusagot is kldenek. A magyaroknak es az ausztriaiaknak is megzentek,
hogy varjak meg a csaszar visszajttet, kertek ket, hogy addig is kormanyozzak orszagukat a szokott
krltekintessel.
Azt mondjak, ez id tajt hunyt el Gracban Borbala csaszarne, ez a Iekezhetetlen bujasagu asszony, aki mindenki
szeme lattara elt a szereti kreben, es Ielreteve a szemermet gyakrabban kivanta a IerIiakat, mint azok t.
SemmiIele vallasos erzletet nem ismert, nem hitt sem a menny-, sem a pokolbeliekben; hiv, bjtl,
imadkozo, misere jaro szolgaloit lepocskondiazta, mert ugy velekedett, hogy a testet nem szabad
kellemetlensegekkel es sanyarusaggal kinozni, ellenkezleg, bsegesen kell taplalni, elvezetek es gynyrk
kztt melengetni, es mert a halal utan nincsen semmi, egyaltalan nem kell trdni az istenekkel meg a
lelkekkel. A pogany Borbala testet a csehek megis elvittek Pragaba, nnepelyes gyaszszertartast rendeztek, es a
kiralyok siremlekei kztt helyeztek a Ildbe.
A csaszar, miutan a csehek mozgolodasat, a kvetelz magyarokat es ausztriaiakat lecsillapitotta, Laszlo
kirallyal meg a nemet Iejedelmek pompas lovassagaval elvonul Italiaba, megerkezik Romaba, ahol tdik
Miklos Ipap szertartasosan megkoronazza a csaszari diademmal. (240) Aztan Napolyba utazik, ahol Ielesegl
veszi a kivalo erklcs, aldott nemzetsegbl szletett Leonorat, AlIonz kiraly unokajat, Edvard luzitaniai kiraly
leanyat. Ez utazas kzben a gyermek Laszlo, akinek rosszul esik, hogy elvalasztjak t sajat nepeitl, gyanakodni
kezd, es nevelje tanacsara szkni probal; de a dolog nem sikerl, az egeszet rakenik a nevelre, akit rkketig
kinoznak a tmlcben.
Ezalatt az ausztriaiak Eyzinger Ulrik vezetesevel elpartolnak a csaszartol, lazadast robbantanak ki, a csaszar
altal kinevezett sszes tartomanyi tisztviselt ervel elkergetik, valasztanak tizenket IerIit, hogy azok
kormanyozzak a tartomanyt; a vezetest Eyzingerre bizzak. Szvetsegkbe vonjak Cillei Ulrik groIot, a
szomszedoktol segitseget szereznek, hogy a makacskodo csaszart knnyebben rakenyszeritsek hercegk
visszaadasara. Kzben a csaszar hazajn Italiabol, legelszr az ausztriaiak kvetei keresik Iel, akik kerik
Laszlot, es ha az atadast megtagadna, hadat zennek; a csaszar nem utasitja el a kerest, de a valaszt halogatja,
hogy a hosszu keslekedessel meghiusitsa azok knnyelm vallalkozasat; azok viszont elunjak a varakozast, es
elmennek. (245) A tartomanybeliek latjak a csaszar konoksagat, Iegyvert Iognak, es megtamadjak Napolyt,
melyet Ujhelynek neveznek; mihelyt odaernek, megrohanjak a varost, azonnal harcot kezdenek a kapunal, ahol
a hadigepek nagy pusztitast vegeznek a vaktaban csapkodok kztt. Amikor a csaszariak kirohantak,
kzelharcra kerlt a sor, a tamadok vagtak es nyomtak ket, ezek teljesen sszezavarodtak, ugyhogy azok kis
hijan elIoglaltak a varost; egyetlen katona batorsaga rizte meg, akinek Paumkircher Andras volt a neve, ez
ugyanis addig, amig a meneklk el nem torlaszoltak a kaput, a Ial mellett, a hidon hsiesen Ieltartoztatta az
ellenseg rohamat, es mert a varost az vitezsege rizte meg, a csaszartol szamos kitntetest kapott. Miutan a
csaszariak visszahuzodtak a Ialak mge, ezek szoros ostromgyrt vontak, ejjel-nappal trtek a Ialakat. A
csehek kzl ott volt Rosenberg Henrik, aki ketszaz lovassal es nyolcszaz igen ers gyaloggal erkezett oda; a
magyarok meg nem jttek meg, mert a Iegyversznet ideje meg nem jart le; igy tehat tizenketezer ember volt a
taborban. (250) Podjebrad Gyrgy, aki Csehorszagban a csaszar partjan allt, es kitarto hseggel,
engedelmesseggel kvette t, ezalatt 16 ezer emberbl allo sereget szedett ssze, hogy segitsen neki, utnak
indult, majd a megegyezes hallatara visszaIordult, csapatait a Rosenbergek birtoka ellen Iorditotta, Ielegette a
Ialvakat, es mindentt mindent pusztitott. A beke, mint mondjak, Karoly badeni rgroInak es Zsigmond
salzburgi erseknek a kzbenjarasara jtt letre.
Laszlo a csaszar kezebl visszakerlt az ausztriaiakhoz, akik hercegk megszerzese utan az egyezmeny nehany
433
pontjat megszegtek, abban ugyanis kimondtak, hogy november harmadik idusan Becsben gylest tartanak,
amelyen Laszlo rokonainak, valamint a magyaroknak es a cseheknek a jelenleteben hataroznak a Iiu
kormanyzojarol, addig pedig nem mehet be Becsbe, hanem Cilli groIjanak a keze alatt marad, es a gyles
dntese eltt semmi sem trtenhet az akaratabol. Az ausztriaiak ebbl semmit sem tartottak be. Ellenkezleg,
az elbocsatott Iiu masnap bevonult Becsbe, a rendek szerencsekivanatokkal es paratlan pompaval Iogadtak, azon
nyomban hivatalnokokat nevezett ki a varosban, elljarokat az egesz tartomanyban, a pspksegeket es a szent
hivatalokat a maga es a baratai tetszese szerint osztogatta, az udvart Iejedelmi modra visszaallitotta. Nemsokara
megjttek a magyarok, az elen Corvinus kormanyzo, akit Iurak es nemesek tekintelyes sora kvetett, hogy
Irissiben visszanyert kiralyuknak lerojak a kteles tiszteletet, es trvenyes engedelmesseget Iogadjanak. (255)
Csehorszagbol, a morvak es a szileziaiak kzl nagyurasagok es nemesek Ienyes sokasaga gylt ssze,
dvzlesere eljttek a nep kldttei es a klnIele tisztviselk.
Becsben tehat megtartottak a ket kiralysag es az ausztriaiak orszaggyleset, amelyre a kitztt napon
megerkeztek a csaszari kldttek is, Lajos, Bajororszag, es Vilmos, Szaszorszag hercege, a brandenburgi Albert,
a badeni Karoly, rajtuk kivl sok Iejedelem es Ipap Germaniabol. A gylesen a Ielsegjelvenyekkel elnkl
kiraly utan az els helyet Corvinusnak adtak. Elszr a csaszari kveteket hallgattak meg, megpedig mint a
jelen lev Aeneas Pius Iljegyezte oly ellenseges indulattal, mintha a gyztesek legyztteket hallgattak volna
ki. A publikum rossz neven vette visszatetsz kvetelesket az egyezmennyel meg a bekeIeltetelekkel
kapcsolatban. (260) Cilli groIja valaszolt, akinek akarata szerint trtent minden, azt mondta, hogy a gyztest
nem ktelezi sem trveny, sem egyezseg; a jog Mars kezeben van; a brtnben nem lehet ervenyes
ktelezettseget vallalni; a bekeIelteteleket Laszlo kiraly kedveert Iogadtak el, aki oly sok even keresztl
meltatlan Iogsagban sinyldtt, ezek egyaltalan nem ervenyesek, st, jog es igazsag szerint hatalytalanok, igy
tehat a csaszariak elutasito valaszt kaptak. Meg Miklos biborost is, a papai kvetet, aki a bekektes vegett
erkezett, nyomban lehurrogtak, amikor az egyezmenyrl kezdett beszelni. Midn az orszagok es tartomanyok
Ielosztasara es dvzletenek tolmacsolasara kerlt a sor, elskent a magyarok neveben Corvinus Janos Iogadott
szepen megszerkesztett szonoklatban engedelmesseget, aki az atyak hatarozatabol mar nyolc eve kormanyozta
Magyarorszagot, vedelmezte azt derekasan minden veszedelemmel szemben, viselt dolgainak dicssegevel
minden Iejedelem tekintetet magara vonta, es most a kormanyzoi tisztrl nkent lemondott. Azt mondjak, e
szavakkal szonokolt:
Eljttel vegre, dvhozo csillagunk, Ielbukkanasod sokIele es hosszadalmas hanyattatasok utan kiszabaditott
minket a hajotresbl. (265) Nem kisebb vagyakozassal vartunk rad sokaig, mint amekkoraval a hagyomany
szerint seink az alvilagiakhoz sohajtoztak az emberiseg megvaltojaert. Es mert a tiltott vagy nmagatol is egyre
hevesebben dobog, minel ersebben tagadott meg tlnk a csaszar, annal hevesebben kellett knyrgessel,
erszakkal, vesztegetessel es Iegyverrel visszakvetelnnk teged, Iejedelmnket es urunkat. Mert ha a csaszar
konoksagat haboruval meg nem trjk, meg mindig nelklznenk teged, aldott es dvhozo vezernket,
igazgatonkat. Megismerik a juhok pasztorukat, es mindig hallgatnak ra, ha visszanyertek, ha ugyszolvan
szamzetesbl tert vissza. Mert tudjak, hogy nem, Iizetesert vigyaz rajuk, hanem a trvenyes es h uruk, aki,
ha a helyzet ugy kivanja, juhaiert eletet sem vonakodik Ielaldozni. Ezert rvendnk most, aldott kiraly,
valamennyien teljes szivbl visszateresednek, st dvssegnknek. Hiszen mi es a tbbi nemzet, amely a te
jogarod ala tartozik, nem ismertk a nyugalmat, mig nem a te vezerleted kormanyzott minket, mig nem te
iranyitottal, es mig nem kaptuk vissza igazi urunkat. (270) dvz legy tehat, Magyarorszag kiralya, az ausztriai
polgarok hercege, a harcias Csehorszag hatalmas Iejedelme, dvz legy, emberek remenysege es dve, a nepek
gynyrsege, dvz legy, nemzetek es orszagok egyetlen bekeszerzje; aldott es boldog legyen erkezesed,
rkre dvs visszaterted. Tartson meg neknk a megvalto, hatalmas es josagos Jezus mindig epsegben, hogy ne
hanykolodjunk kormanyos nelkl rksen viharban. Azt hisszk, hogy nem is kiralyaink szent nemzetsege
adott teged, hanem inkabb az eg kldtt ala. Ha jambor anyad szarmazasat tekintjk, seinek csaladIajan negy
romai csaszart talalunk; ha atyadet, az ausztriai haz t csaszart adott. Magasabb emberi nembl nem szlethettel
volna. Nagy dolgok, bizony, ezek, de amit mindannyian benned latunk es tled remelnk, az meg nagyobb;
isteni tehetseg, koraerett blcsesseg, szletett becsletesseg, kiralyi Iigyelem, nem mestersegesen alakitott,
hanem termeszettl adott ekesseg. Tbb Caesart es Augustust latunk benned; egi angyalnak es kldttnek
tartunk, akit az isten a nepek dvere teremtett, es akit nem ok nelkl hisznk szentnek es szepltelennek, inkabb
isteninek, mint emberinek. (275) Ezert hat, mivel uralkodasra szlettel, vedd Iel bator lelekkel orszagaid
434
gondjat. Mi, a te sszebujt juhaid, hozzad jttnk, pasztorunkhoz, hogy zd el mereszen a Iarkasokat, melyek
ejjel-nappal aklod krl olalkodnak, mi h es rks engedelmesseget, tamogatast, ert, penzt igernk neked.
Megadunk minden emberit es istenit, lessk a parancsaidat, es utasitasaidat a szonal gyorsabban teljesitjk.
Minden a rendelkezesedre all, ami a nepek varakozasanak teljesitesehez, a halhatatlansag megszerzesehez kell.
Nepeid sokasaga megszamlalhatatlan, vagyonunk bseges, minden elegend, sok mester, megbizhato es kivalo
emberi elmek, a IerIiak Iekezhetetlen ereje. Ragadd meg tehat batran, ami neked boldogsagot es szerencset hoz,
vallald a kereszteny kzsseghez es hozzad, seidhez melto Ieladatot. Magyarorszag, mint illik, mindenestl a te
uralmadnak es parancsodnak ajanlja es szenteli magat, hiszen oly sok evig vart banatosan szomorkodva;
alazatosan keri jveteledet, hogy az atyad, Albert Ieletti Iajdalmaban a te boldogito latvanyodbol nyerjen
vigaszt, mert ha annak rvendhet, a legszerencsesebbnek tartja magat. (280) En pedig, miutan eszhez tertnk, es
sokaig megtagadott urunkat Iegyverrel kezdtk visszakvetelni, azota, mintegy nyolc esztendeje tartom
nevedben az orszag kormanyat, amennyire tlem telik, igyekszem megvedeni Magyarorszagot a bels es kls
tamadasoktol, es az isten kegyelmebl itthon is, odakint is mindent lecsendesitettem. Ami kint meg hatravan, az
neked kinalja a dicsseget. Husszor tkztnk meg sikeresen a trkkkel, csak ketszer voltunk kenytelenek
meghatralni katonaink kis szama miatt, de sohasem engedtnk anelkl, hogy az ellensegtl ne kveteltk volna
a legveresebb aldozatot, ugyhogy azok, akiket a menekles legyztteknek mutatott, azok az okozott pusztitast
tekintve az ellenseg megitelese szerint is gyztesek voltak, igy tehat az isten oltalmaban mindig szerencsevel
kzdttnk. Miutan Julian biboros beszedetl es tekintelyetl vezettetve a trknek adott szent eskt
megszegtk, az elkvetett bnnek ketszer adtuk meg az arat, es tulontul is meglakoltunk a vetekert. Most
azonban, mert aldott jellemed, koraerett blcsesseged alkalmasnak mutat teged az uralomra, a trk haborut
pedig nagyobb erkkel es Ielkeszltseggel kell Iolytatni, engem viszont a sulyos es szntelen Iaradozas mar
elgyengitett, Ileg pedig, mert itt az ideje, es igy kivanja a trveny, kormanyzoi tisztemrl nkent lemondok, a
ram bizott hatalmat atadom igaz uramnak es trvenyes kiralyomnak, visszavonulok a maganeletbe, neked
ajanlom ma, Laszlo, minden jogomat, vagyonomat, azt akarom, hogy e Ielajanlasnak e szentseges gylekezet
legyen a tanuja, es Ielseged rkke eljen Corvinus jogaival.
A kormanyzo beszeden minden jelenlev Iember elamult, csodaltak a ragyogo, a kereszteny tarsadalommal
annyi jot cselekv IerIi meltosagat es szerenyseget. (285) Elssorban a kiralyban ebredt Iel iranta megbecsles
es szeretet, atlelte a terdehez borulo embert, hogy szeret gazdakent viselkedjen vele szemben, es igy szolt:
dvzllek, Magyarorszag atyja, a kereszteny nep oltalma, akit mindig legkegyesebb szlmnek kell tartanom,
aki ha ezekben az idkben nem lett volna Pannoniaban, a kzsseg mar elveszett volna. Barcsak olyan
Iejedelmet adna bennem az isteni kegyelem, amilyet az emberek remenye es Corvinus velemenye megkvetel.
Magamat illeten mindenkit megnyugtatok, mert mindig te leszel a vezetm es a mesterem. Itt van aztan a
hseges es blcs Iejedelmek sora, akiknek tanacsai szerint minden rendben megy majd. Nem akarom, hogy
tisztedrl lemondj, a legmagasabb rang es hivatal is meltan ekesit teged, hiszen a Pannoniakban mindent a te
batorsagod es blcsesseged rztt meg.
(290) Miutan ezt elmondta, neveljenek, Cilli groIjanak a tanacsara, az sszes Iur beleegyezesevel ezen az
orszaggylesen Corvinus Janost besztercei groIIa tette, kinevezte az orszag rks kormanyzojava, es bkezen
megajandekozta. Tiszteletteljes eljenzessel valamennyien megtapsoltak Corvinust, gratulaltak neki,
magasztaltak, Ilemlegettek tetteit, hseget, vallasossagat, erenyeit, blcsesseget, mindenki dicserte
szerenyseget. A groIIa tett Corvinust a kiraly az isteni Istvan bazilikajaban egy magas emelvenyen kiralyi
ltzekben lve, a nemesek es Iejedelmek sokasaga eltt Ielekesitette elnyert meltosaganak jelvenyeivel,
megersitette nemzetsegenek hollos cimeret, es mert Magyarorszag lehullo koronajat az vitezsege tartotta
Ienn, kibvitette azt egy agaskodo oroszlannal, mely a kiralyi koronat tartja. Vegezetl e gyles elhatarozta,
hogy a kiraly kiskorusaga idejere valasszanak egy haromtagu bizottsagot, mely az gyeket vezesse; Corvinusnak
jutott Magyarorszag, Podjebradnak Csehorszag, Ulriknak Ausztria. A Ihatalom megmaradt Ulriknal, a kiraly
neveljenel.
Mivel a magyarok es a csehek versengve es kitartoan kveteltek a kiraly latogatasat, Ulrik mindkettnek
megigerte, hogy erre hamarosan sor kerl, es ugy dnttt, hogy elszr a magyaroknak tesz eleget. (295)
Kitzetven a kiraly erkezesenek a napja, Corvinus orszaggylest hirdetett Pozsonyba; a magyarok nagy szamban
gyltek ssze, es kiralyukat kitr tetszessel, szerencsekivanatokkal Iogadtak. Az altalanos rm
435
kinyilvanitasara megerkezese alkalmabol tbb napig nnepeltek. A groI tanacsara nem ment tovabb, hanem
visszaIordult Becsbe. A csehek szamara is megjelltek a napot, amelyen Iogadhatjak a megkoronazando kiralyt.
Ekzben, mig az utazasrol tanakodtak, Smirzicky Janos, egy nemes trzskbl szletett cseh, aki a nemet
nyelv ekesszolasnak sem volt hijaval, a kiraly eletenek megmentesere trekedve a magaet elvesztette, tudniillik
azt mondjak, hogy igy irt a Csehorszagba indulo Laszlonak: Helyeslem, hogy mielbb eljssz orszagodba, de
csak, ha parancsolni jssz es nem engedelmeskedni; nem tartom jonak, hogy gyenge iIjukent jjj, hacsak anyad
nem szlt veletlenl ket Iejjel, hogy az egyiket Becsben hagyhasd barataidnal, a masikat vakmeren a csehek
ketes hsegere bizzad. dv! A levelet atadtak a groInak, elolvastak, es azonnal Gyrgyhz tovabbitottak; ez
sszehivta a tanacsot, Janos jelenleteben Ielolvasta a levelet, mire annak szerzjet tstent halalra iteltek. A virtus
es a magasztos jellem nem lehet meg gyllseg nelkl. (300) Mivel azonban a cseh kincstar res volt, az utazas
meg a koronazasi nnepseg viszont tisztesen es ranghoz illen nem lehetett meg tetemes kltseg nelkl, Cillei
groInak klcsn Ielvetelere kellett gondolnia; ehhez azonban sem az urak, sem a kereskedk nem voltak eleg
tehetsek, ezert az ausztriai szokashoz Iolyamodott, mely szerint a Iejedelmek hirtelen szorultsagukban a
polgaroktol vesznek Iel klcsnt az ado Iejeben, mit azonban a tartomanybeliek hozzajarulasa nelkl nem volt
szabad megtenni. Tehat, mint mondjak, ehhez nyult; ahogy a szokas megkivanta, negy rend, ugymint a papok, a
Iurak, a nemesek es a lovagok embereibl gylest hivott ssze Korneuburgba. A gylesen kzepen a kiraly
elnklt, Cillei groI sokat beszelt az utazasrol es a penzszkerl; hogy siessenek nkent Iejedelmk segitsegere,
es kerte ket, ne engedjek, hogy a korona Ielvetelere szegenyen es kolduskent menjen. Az elkelk idt kertek a
tanacskozasra. Eyzinger, akit a groI mesterkedese addigra mar teljesen megIosztott a kiralyi kegytl, mohon
Ielkapta a bosszuallasra kinalkozo alkalmat. (305) Amikor a Iemberekkel hatarozathozatalra Ielrevonultak, a
groI megbizhatatlansagarol, rablasairol, trvenyserteseirl beszelt, es mindenkiben ugy Ielkorbacsolta a
gylletet vele szemben, hogy addig el sem mozdultak onnan, mig a kiraly szamara megszavazott penzsszeget
a groI elleni veszedelmes sszeeskvesre nem Iorditottak. Ezutan a groI tavolleteben Ielkeresik Laszlot, a
koronazasra tbbet igernek, mint amennyi szkseges, es a gyors segellyel a Iejedelem joindulatat csodamod
maguk Iele hajlitjak. Ezutan Eyzinger elkezd mindenIelet eladni a groI zsarnoksagarol, gyilkossagairol,
rablasairol, ersitgeti, hogy ha a kiralyi blcsesseg elejet nem veszi, minden Ienekestl IelIordul es tnkremegy.
Mesel rengeteg gaztetterl, ellteti a gyanakvast, vegl a tartomanybeliek neveben arra keri a hiszekeny kiralyt,
hogy haladektalanul tavolitsa el ezt az atkos es veszedelmes embert, kldje szamzetesbe. A Iiut knnyen meg
lehet gyzni, azonnal hivatja a groIot, Eyzingerrel zen neki, hogy kitiltja az udvarbol, megIosztja hatalmatol,
eltrli kiralyi tanacsadoi es Iamiliarisi cimet, es megparancsolja, hogy menjen, ahova akar. (310) Ez ugyan
larmazik, hogy nem a kiraly akarata, hanem irigyeinek rosszindulata zi t ki a palotabol, es sok mindenIelet
sszehord nmaga tisztazasara, nagy gyalazattal megis mennie kell. Vegre is csendben, mintha Ivesztessel
bntettek volna, mindssze negy lovas kisereteben eltavozott az otthonaba. Albert brandenburgi Iejedelem
egeszen a kapuig kiserte, es megakadalyozta, hogy a becsi nep kvekkel hajigalja meg, a gyalazkodo
szidalmakat azonban nem tudta elhallgattatni. Ez az id a szerencse allhatatlansaganak ezt a nem eppen
mindennapi peldajat szlte.
A kiraly nehany nap mulva a legIenyesebb kiserettel Csehorszagba megy, Pragaban a legnagyobb hodolattal
Iogadjak, es szabalyszeren megkoronazzak. Az sszes kltseget a csehek adomanyabol Iedeztek, st, ebbl
olyan nagy summa jtt ssze, hogy nehany kincstari tulajdonba tartozo varat is visszavaltottak. (315) Laszlo
eleg sok idt tlttt Csehorszagban, es kisIiu letere az isteni jamborsag tanujelet adta, amennyiben sokszori
invitalas ellenere sem latogatta meg az eretnekek templomait, sohasem vett reszt istentiszteletkn. A
varkapolnaban egy pap, aki Rokycana szektajahoz tartozott, az uralkodo jelenleteben szent ltzekben mar az
oltarhoz lepett; amikor ezt eszrevette, megparancsolta, hogy vagy azonnal tavozzek onnan, vagy, ha nem
engedelmeskedik, rakldi a lovasok hadnagyat, hogy az azonnal hajitsa le t a kzeli sziklarol. Az ember az
eletet Ieltve rgtn engedelmeskedett a parancsnak. Amikor az ablakbol megnezte Rokycanat, az eretnekek
Inket, amint az Krisztus testenek nnepen nyilvanosan, hosszu krmenetben vitte az oltariszentseget, a
tisztelet legkisebb jelet sem adta. Az okot tudakolo baratainak azt Ielelte, hogy Krisztus legIelsegesebb teste oly
vegtelen kivalosaggal rendelkezik, hogy dicsseget semmiIele tisztelettel sem lehet Iokozni, es semmiIele
tiszteletlenseggel sem lehet kisebbiteni, de mert a kznep a Iejedelmeket kveti, neki ovakodnia kell attol, hogy
tiszteletadassal az eretnekek szektajat tamogatni lassek. Miutan par honapig ott tartozkodott, az eretnek
tmegnek kezdett terhesse valni a kiraly jelenlete, mert azt latta, hogy annak peldajara idvel masok is kezdenek
436
Ielhagyni templomaik latogatasaval. (320) Ezert trtent, hogy amikor vissza akart menni Ausztriaba, a huszitak
kzl alnokul senki sem tiltakozott. Mieltt visszautazott volna, meglatogatta Boroszlot, a szileziaiak Ivarosat.
Podjebrad, Csehorszag helytartoja elkiserte. A boroszloiak vegtelen tisztelettel es altalanos tetszessel Iogadtak
t, mint kiralyukat, aki meg nem lepte at a gyermekkor kszbet, aki korat meghazudtolva mindenben
blcsesseget tanusitott, es aki kedves arcaval, tiszteletet ebreszt tekintetevel mindenki szimpatiajat Ilkeltette,
aki csak ranezett; a nep akkora csodalattal vette krl, mintha nem embernek, hanem istennek tartana.
De terjnk vissza Cilli groIjahoz! Miutan, mint elmondtuk, Laszlo udvarabol es orszagabol kikergettek, es
maradek remenyetl megIosztottak, szeretett volna visszaterni a csaszar kegyebe, melyet Laszlo kedveert
csunyan megtaposott. Tevedeseiert protektorok utjan bocsanatot ker, bnbanatot tanusit; egyebekben rk
hseget iger, meg azt, hogy ha megbocsat neki, kzremkdesevel egykettre visszaszerzi Frigyesnek az
elveszett Ausztriat. (325) A csaszar, akit a tenyek es nem a szavak erdekeltek, sok kart emleget Il, melyet
elszenvedett; kijelenti, hogy t kartalanitani kell, hiszen csak azt keri vissza, ami az ve volt. A groI latja, hogy
a csaszar kegyet semmiIele bnbanattal es igerettel sem tudja visszaszerezni, ezert mas utat keres. Hallja, hogy a
velenceiek es SIorza Ferenc milanoi herceg kztt sulyos haboru dul; megigeri a velenceseknek, hogy
tekintelyes cseh csapatokkal odamegy, ha ill zsoldot Iizetnek neki. De kzbejn a bekektes, a dolog Istbe
megy, a szamzetesbl nem tud kilabalni, remenyeben csalatkozik, es Laszlo kegyenek visszaszerzesere
palyazik. Megtudja, hogy Eyzingert a Iurak Ieltekenysege kvetkezteben a kiraly nem kedveli tulsagosan, mert
azok mohosagaval es haracsolasaival kvetkezetesen szembeszegl. (330) Titokban targyalast kezd azokkal,
akikrl tudja, hogy Eyzingert gyllik, raveszi ket, hogy szrmenten celozgassanak Laszlo eltt az artatlanul
elztt groI visszahivasara; mondogassak neki, hogy nem nelklzheti sokaig a blcs rokon segitseget, hseget,
tanacsat; meltatlan dolog, hogy az, akinek a segitsegevel a multkor ismet kiraly lett, gyalazatosaan elzetven
tovabbra is bolyongjon. Ezek Laszlot aprankent megbekitik a groIIal, neki pedig jelentik a kiraly neveben, hogy
a lehet legdiszesebb kiserettel jjjn vissza Becsbe. Amikor meghallja, hogy a Iejedelem szivesen latja t,
baratai ertesiteset veve ezer knnyIegyverzet lovassal bemegy Becsbe; a kiraly hallja, hogy kzeledik a
varosIalakhoz, erre az udvarral es a neptmeggel a Iurak es a nemesek tisztes seregeben elebe megy, ugyhogy
a diszes Iogadas a gyalazatos szamzetest diadalmenette valtoztatja. (335) Azt mondjak, Eyzinger igen okosan
cselekedett, amikor a groInak a varosba valo bevonulasa utan a barataival egytt nkentes szamzetesbe ment,
hogy ne legyen kenytelen lenyelni azt, amit a masiknak Iztt. Amikor ezt a groInak jelentettek, mint beszelik,
kenyszeredetten megdicserte azt, aki nem ohajtott a szerencse jatekszereve valni; a kvetkezkben aztan
valamivel szerenyebben viselkedett, es mindig blcsnek nevezte azokat, akik elkerlik az udvar armanyait, mert
ugy latszik, nincs allhatatlanabb a Iejedelmek kegyenel.
Amikor a magyarok meghallottak, hogy a kiraly a csehektl es a szileziaiaktol visszament Ausztriaba, azonnal
kveteket kldtek hozza azzal a keressel, hogy latogassa meg megvetesre nem melto orszagat, ne becslje le azt
annyira, hogy nepet az utana valo varakozassal gytrje. Az allam es Magyarorszag Iltti teljhatalom abban az
idben Corvinus kezeben volt, csakugy, mint a kiralyi varak, erssegek es az egesz hadsereg; de nem jutott
osztalyreszel tbb siker, mint gyllseg, mert Pannonia jo nehany Iejedelme utalta t es viszolygott tle,
legIkeppen pedig Cilli groIja, aki a helyere palyazott. (340) Az ajandek cimen evek soran kialkudott penzt
szamzetese utan nem kapta meg a kormanyzotol. Ezert alnokul sulyos vadakkal kezdte ragalmazni t, hogy a
kiraly eltt beIeketitse: hogy nem Laszlo, hanem Corvinus a kiraly; hogy az tetszese szerint osztogatja a
tisztsegeket, az egyhazi hivatalokat, a kapitanysagokat, a tbbi meltosagot; neki Iizetnek minden adot, neki
engedelmeskednek a legiok es a kapitanyok, akarata szerint dlnek el a perek, egyszoval minden az vezetese
es ellenrzese alatt trtenik; Corvinus hatalmaban vannak az erditett varosok es varak, a kincstar, a sereg es
idestova minden; mi sem hianyzik neki a kiralysaghoz a cimen es a koronan kivl; st, azt is mindenki sejti,
hogy nemsokara egyeduralomra palyazik; ha pedig ezt a keresztenyek segitsegevel nem remelheti, a trkk
tamogatasahoz Iog Iolyamodni, akiknek mar ket roppant ers magyar hadsereget eladott; a hitetlenekkel reg
titkos baratsagot kttt, es meg veszedelmesebb bnkre keszl; ketszer szegte meg a szavat, behozta
Lengyelorszag kiralyat, a jog es meltanyossag ellenere elzte a kiralynet, aztan a csataban magara hagyta a
polyakot, akit behivott; (345) most Laszlot csalogatja Magyarorszagra, hogy erszakkal vagy csellel eltegye lab
alol; gondoskodni kell tehat a kiraly eleterl, es az aljassagot vissza kell Iorditani arra, aki kiagyalta; ez knnyen
vegrehajthato, ha megigeri, hogy odamegy, de elbb az orszag megbekeltetesenek rgyevel maga ele idezi t.
A Iiu hallgat e veszedelmes pusmogasra, es mert egynemely dolog valoszeren hangzik, a groI esze jarasa
437
szerint aljas cselt akar vetni Corvinusnak. Megallapodasuk szerint a kormanyzo nehany nap mulva levelet kap a
kiralytol, amely Becsbe hivja. Bizonyos jelek leleplezik az armanyt, mert Iontos titkokat nehez rejtve tartani.
Corvinust Iigyelmeztetik az arulasra, tehat azt valaszolja, hogy Magyarorszagon mindig a kiraly
rendelkezesere all, es megteszi, amit parancsol, de az orszag hatarat nem lepi at, mert hivatala erre nem ktelezi.
Miutan rajnnek, hogy Corvinust nem knny szavakkal atejteni, ugy gondoljak, hogy el kell kldeni Cillei
groIIal az udvar elkelsegeit, ezek talalkozzanak es targyaljanak a kormanyzoval Magyarorszag hataran, Kocs
mezvarosnal; probaljak meg elhozni Becsbe, vagy ha ez nem megy, hizelg szavakkal csaljak be, es ljek meg
a varoskaban. (350) Ez a roppant agyaIurt IerIi, aki az egiekkel es a halandokkal oly sok jot tett, a kijellt napon
ketezer lovassal odaerkezett a megbeszelesre a varoskahoz, azonban az isteni oltalom nem hagyta el t. Az
arulas gyanujat mindenIele szobeszed dagasztotta, tehat jol tudta, kivel van dolga, es hogy az emberek
termeszetknel Iogva a masiktol csak a hatalmat es nem a munkat szoktak irigyelni, ezert mintegy az istenseg
sugallatara elhatarozta, hogy nagy ovatossaggal jar el. Amikor nyillvesnyire ert a varoskahoz, a meghivasra
nem lepett be. Cillei groI, az arulas kiagyaloja, aki a kiralytol Ielhatalmazast kapott, a terv sikere erdekeben
nogatja, hogy jjjn be a varosba, ahol szives vendegszeretetre talal, es ahol kenyelmesebben lakhat, mint a
szabad eg alatt; Iigyelmezteti, hogy a kiraly kepet viseli, ezert tiszte es meltosaga megkveteli, hogy es
tarsai megrizzek a kiralyi tekintelyt; a kormanyzo szamara a legkevesbe sem megalazo, ha azok ele jarul, akik
a Iejedelem zenetet hozzak; de ha a szemelyes allast vagy meg inkabb a nemesseget veszik Iigyelembe, sem
alacsonyabb rangu Janosnal; a varoskaban nyugodtabb es illendbb krlmenyek kztt tanacskozhatnak, es
jobban megrizhetik mindkettjk meltosagat. (355) Corvinus minderre azt Ielelte, hogy a kldttseg hozza
jtt, tehat ugy illik, hogy a kvetek keressek Iel azt, akihez kldtek ket; a nemessegrl ez id szerint Ilsleges
vitatkozni; megis nyomorult es hitvany embernek kell lennie annak, aki nemesseget nem a sajat virtusaval,
hanem a maseval keresi; vegl is megzente a groInak, hogy soha semmiIele megersitett varosba be nem teszi
a labat, hacsak nem egyenl erej kiserettel, igy aztan dolgukvegezetlen mindketten eltavoztak.
Ez tehat nem sikerlven, az irigy groI uj cselt eszelt ki Corvinus ellen; a Iemberek rossz neven vettek, hogy a
kormanyzo nem engedelmeskedik a kiralynak, akinek joindulatabol es engedelyevel viseli magas hivatalat.
Ezert kzs barataik meggyztek t, es rabeszeltek arra az igeretre, hogy elmegy Becsbe, ha kap egy
oltalomlevelet, amelyben a kiraly es az elkelsegek sertetlenseget biztositanak neki. Megigerik, amit ker; erre
aztan elindul Becsbe. Amikor a nyolcadik merIldkig megkzeliti a varost, elebe kerl a hires lovag,
Lamberger, srgeti t, mert Laszlo nepes es tisztes lovassaggal mar elindult elebe, vele van Cillei groI is, aki siet
a megigert oltalomlevellel. (360) Corvinus ebben bizva a negyedik kig halad elre. Krlnez a mezn, de nem
lat senkit sem, aki vele szembe jnne, mire gyanut Iog, es a legkzelebbi tanyanal megall. Epp csak egy kicsit
idzik itt, amikor megerkezik Cillei groI negyven lovassal; keri, hogy azonnal ljn lora, es iparkodjon, mert az
elebe indulo kiraly a rekken hseg miatt nem mer kiszallni a nyilt mezre, ezert a gymlcssk es szlk kzt
varakozik; hozzateszi, hogy az oltalomlevel nala maradt. A kormanyzo nyomban megszimatolja a csapdat,
amelyet neki allitottak, es Lambergerhez Iordul: Lam, mondja, hazudtal nekem, baratom. Mire Lamberger: En
csak a groI zenetet hoztam; ha csalas trtent, a bns, is itt van, mentse ki magat az, aki az zenetet kldte.
Corvinus atlatva a csalaIintasagon, a groIhoz Iordul: Hat igy akarod elveszejteni a derek IerIiakat? Lest vetsz
nekem; en azonban agyoncsaphatnalak teged, aljas ven roka. (365) Lam, beleestel a verembe, melyet masnak
astal, es ha a kiraly iranti tisztelet meg a sajat josagom nem tartana vissza, melto bntetesben reszesitenelek,
hiszen nincs senki, aki a kezeim kzl kimenekithetne, ha azt akarnam. Nem neked, hanem a kiralynak adom
ajandekba az eletedet. De ha eztan meg egyszer a szemem ele kerlsz, vesszek el, ha gazsagodat nem bntetem
halallal. Cillei armanykodasa leleplezdven, minden remenye odalett, hogy Corvinust elteheti lab alol.
Laszlo ezutan ugy gondolta, hogy kedvesebben kell bannia Janossal; banta, szegyellte nagyon, hogy Cillei
sugalmazasara aljas cselt vetett az orszag hatalmas es hires vedelmezjenek, amivel kiralyi tekintelyet
megtepazta, az emberek rola alkotott velemenyet megrontotta; ugy hatarozott, hogy megbizhato es derek
kzvetitk reven Iog targyalni Corvinusszal es a tbbi magyarral. Az elkelk kzl egyeseket ide-oda
kldzgettek, es oly gyesen, sikeresen kezdtek egyezkedni, hogy a kormanyzo nkent visszaadott a kiralynak
szamos megersitett varat, Iiat, a meg gyermek Matyast szolgalataba bocsatotta, akit az szivesen Iogadott
legbelsbb cseledei kze, nem sejtve, hogy rvid id mulva mindket orszagaban es a csatolt tartomanyokban
lesz az utoda; a kiraly engedelyebl csak az also reszeket tartotta meg maganak, hogy a trkk dhe ellen
438
vedelmezze, igy trtent, hogy Laszlo meltosagteljes udvarneppel Budara jtt, es kvette t Ulrik groI meg
hosszu sorban a tbbi Iember. (370) Eletenek tehat tizenharmadik, az dvssegnek ezer Iltti
negyszazharmadik|!| esztendejeben Iebruar idusan bevonult Budara, ahol eget ver rmmel es eljenzessel
Iogadtak. Corvinus ekkor nem volt jelen; hogy elkerlje a groI armanykodasat es gylletet, Magyarorszag also
reszein tartott szemlet, Iellvizsgalta a hadsereget, es krltekinten gondoskodott arrol, hogy a trkk semmi
rosszat se Iorralhassanak. A kiraly erkezesenek hallatara a maga es a baratai szandekat kvetve ugy hatarozott,
hogy oltalomlevel es sertetlenseg igerete nelkl is meglatogatja t, es eleget tesz ktelessegenek, nehogy ugy
lassek, mintha elpartolt volna tle, vagy egyeduralomra palyazna, mint ahogy a groI Ielhozta ellene. Tehat eljtt
a kiralyhoz akkora es ugy IlIegyverzett sereggel, hogy menlevel nelkl is barhol eleg biztonsagban erezhette
magat. Mert nagy urasagok kvettek t, kitn nemesi sereg, ers lovassag; elssorban Szekely Tamas, az
ugynevezett vranai perjel, Vlad, a hegyi Olahorszag Iejedelme, aztan Kanizsai Laszlo, Rozgonyi Sebestyen es
sokan masok, akik mar regota Corvinus parancsnoksaga es zaszlaja alatt harcoltak, es akik nagy meltosagot
szereztek ezzel. (375) Amikor a kormanyzo a Iurak diszes kiseretevel a kiraly ele jarul, Laszlo es a tbbi
Iejedelem tisztelettel es rmmel Iogadja, kiveve Cillei groIot, aki az irigyseg miatt kenytelen eltakarni az arcat;
mindenki megadja az ill tiszteletet es becsletet. Tbb napig tartozkodott az udvarban, szivelyes es barati
legkrben, a legtitkosabb tanacskozasra is mindig bebocsatottak; semmi sem trtent a tudta nelkl. De amikor a
trk gyanussa valt, a kiraly tisztelettel elbocsatotta t es bajtarsait meg a legiok kapitanyait, lement
Magyarorszag also reszeire, Temesvarhoz, es most rendben el kell beszelnnk, mit tett itt Kapisztran Janossal
egytt a trkk elleneben.
439
440
8. fejezet - NyoIcadik knyv
Hogy a dolgot kisse elbbrl kezdjk, Murad atkelt Drinapolyba, es meghalt Krujenel az dvsseg ezer utani
negyszaztvenedik esztendejeben, mely szent ev leven, a mieink kreben jubileuminak neveztetik. A trk
birodalmat Iia, Mahomet vette at, Oszman nemzetsegebl a hetedik kiraly, hadmveszet, lelki nagysag, vadsag,
megIontoltsag, ravaszsag tekinteteben, viselt dolgainak dicssegeben sokkalta elbbre valo, mint az apja es sei.
Roppant ers hatalomvagy Ittte, ezert a tron megszerzese utan beket kttt a despotaval es Palaeologus
csaszarral, aztan atkelt Azsiaba, megtamadta Karmant, Kuniah tirannusat, aki sulyos zavargasokat keltett
Azsiaban, es Ieleves haboruban legyzte t. A tartomany leigazasa utan, hogy a lelkeben megIogant oriasi
terveket megvalositsa, seregevel visszajtt Europaba, es elkezdte bontogatni a csaszarral meg a despotaval
kttt beket, kvetve Euripides mondasat, amellyel Julius Caesar szivesen elt vissza, hogy tudniillik az uralom
kedveert olykor jogot is szabad serteni. (5) Elszr is, hogy haborus tzIeszket teremtsen es egyuttal Bizancot is
Ienyegesse, a trak tengerszoros mindket partjan egy-egy varat epitett, melyet bamulatos gyorsasaggal Iejezett be,
hogy Bizancot elzarja a Fekete-tengertl es a Maeotistol, utjat allja minden segitsegnek nemcsak a pannonok es
a mysusok reszerl, hanem egesz Szkitiabol is. A csaszar levelek, aztan kvetek utjan kerlelte, hogy ne
torlaszolja el a szvetseges tartomanyokbol odavezet utat; ez meghallgatta a panaszt, alakoskodott,
olykor-olykor mentegetztt, ilyen-olyan indokot hozott Iel, de amit elkezdett, azt serenyen Iolytatta; vegl
nyiltan megtamadta a vegskig elgyengitett Palaeologust. Tisztaban volt azzal, hogy mekkora varos ellen
keszl, ezert Azsiabol es Europabol minden csapatot es segitseget sszeszedett, amit tudott. Aztan a tenger es a
szarazIld Iell dbrg gepekkel trni kezdi a Ialakat, hogy a polgaroknak ne engedjen pihenest testk
Ielditesere. A tornyok es a Ialak nagy resze leroskad; a bentiek kijavitjak az erditmenyeket, gyors kezek
tlteseket emelnek, es a vad ellenseget ujabb Iaradozasra kenyszeritik. A klIldi hajohadat a tengeren reszben
elztek, reszben hajitogepekkel megsemmisitettek, igy a segitseg meghiusult, es vegl is az ejjel-nappali
erIeszites hiabavalonak bizonyult. Uralkodasanak harmadik eveben, az ostrom tvenedik napjan elIoglalta a
varost, az ellenseg ldklve szaguldozott, mindent lerombolt, az erszak nem irgalmazott sem kornak, sem
nemnek. Bemocskoltak es megszentsegtelenitettek mindent, leginkabb a templomokat. Annyi bnt kvettek el,
hogy annal tbb nincs. (10) Palaeologus Konstantin, akit Ilona szlt, hogy becslettel haljon meg, az ellenseg
srjeben harcolva esett el, es csak kpnyegerl ismertek Iel. A varos tehat az dvsseg ezer Iltti
negyszaztvenharmadik eveben a kereszteny tarsadalom legnagyobb Iajdalmara barbarok es poganyok
hatalmaba kerlt, a romai birodalom megsznt letezni.
Konstantinapoly pusztulasanak hire minden hivt remlettel tlttt el, leginkabb a szomszedokat, akik azonnali
romlasukat ereztek. Miklos papa, a tudomanyok partIogoja es a katolikus nep legjamborabb pasztora nagyon
Ieltette a pannoniaiakat es a mysiaiakat, mert tudta, hogy azok veszte a kereszteny vilag veget jelentene, ezert
szent hadjaratra adott ki dvs Ielhivast, amely szerint mindenki, aki a trk ellen nkent Ilveszi a szent
kereszt jelet, es ingyenes katonai szolgalatot vallal, minden bneert teljes bocsanatot kap. St, az alemannokhoz,
a magyarokhoz es a lengyelekhez elkldte a samniumi szletes, az isteni Ferenc szentsegebe beavatott
Kapisztran Janost, e szent elet IerIit, akit ekesszolasa es Ieddhetetlen eletmodja kivaloan alkalmassa tett a nep
kztti agitaciora, hogy szent szonoklattal buzditsa az embereket az dvs hadjaratra. (15) Ez tarsul vette maga
melle a hasonloan szent elet Picenoi Jakabot, ugyanazon rend papjat. Midn szent zarandoklatjuk kzben at
akartak kelni a Pon, a revesz megatalkodottan elkergette ket, mert isteni szabalyzatuk ertelmeben nem volt
naluk penz, amit viteldijkent adhattak volna, erre a vizre teritettek kpenyket, tarsaikkal egytt ratelepedtek, es
a kapzsi revesz csodalkozasara, mint deszkara Ielkapaszkodo hajotrttek, egi segedlettel biztonsagban atkeltek
a tulso partra. Miutan Ausztriaba es Germaniaba megerkeztek, mindenekeltt az isteni Ferenc hitvallasanak a
terjesztesebe Iogtak nagy eredmennyel. A noricusok, a germanok, a szarmatak es a pannoniaiak kztt e szerzet
reszere sok zardat es templomot alapitottak, ujjaelesztettek a mar-mar haldoklo istenIelelmet es az isten
tiszteletet. Egyszer azonban a mindenhato szeretetetl hevl IerIi, Corvinus Janos Becsbe ment, hogy
Laszlonak engedelmesseget Iogadjon, es ott izelitt kapott Kapisztran es Jakab szentsegebl; ezek, mint az egiek
szoszoloi, a trkk elleni haborura gerjesztettek t, aki miutan ott dolgat elvegezte mindkettjket elhozta
magaval Magyarorszagra. Mialatt Cillei armanykodasa es ragalmai miatt a gyermek Laszloval huzakodott, k
oriasi keresztes tmeget szedtek ssze. Aztan Konstantinapoly odalett, es ez a szent IerIiakat meg inkabb
441
sztnzte arra, hogy a hirdetmeny Ielhatalmazasa szerint mindenhonnan segitseget gyjtsenek, varosonkent
penzt szedjenek, es a beIolyt sszeggel segitsek a kz javat.
(20) Mahomet, a grgk meghoditasatol IelIuvalkodva, nagyobb terveket dedelget magaban, erit Ielmerve
tisztan latja, hogy tengeri haboruban alatta marad az italiaiaknak, ezert Italia zaklatasarol lemond; tudja, hogy
a szarazIldn hatalmas, tehat a kiskiralyoknak alavetett, Ialvakra, apro varoskakra osztott Illyricumot meg
Daciat szakadatlan tamadasokkal meggyengitheti es knnyszerrel elIoglalhatja. Csak a despotatol es a
magyartol Iel, mert hallja, hogy penzzel es katonaval mindkett jol all. Ha ezeket sikerlne levernie, a tbbinek
batrabban vaghatna neki. Elszr tehat Fels-Mysiat tamadja meg, es megprobalja megszerezni a despota
ezstbanyait; krlzarja es elIoglalja Ujhegyet, Trepnat es Prislint, ezeket az ezstben es Iemben bvelked
varosokat. A despota szorult helyzetbe kerl, mert sajat erejevel keptelen ellenallni, es legdusabb jvedelmei,
legnagyobb bevetelei elapadtak; egy ersebb es Magyarorszaghoz kzelebb Iekv kastelyba huzodik vissza,
hogy bajat megossza a magyarokkal, mert sokszor tapasztalta, hogy ezek a legjobb oltalmazol. (25) Kzben
elterjed a hir, hogy a trk rvidesen hadat indit GrgIejervar ellen, melyet mostansag Belgradnak mondanak;
a kedvez szerencse nagy batorsaggal tlttte el; ha nem szeglnek vele szembe, hamarosan minden sszeomlik,
es az ellensegtl nem varhato sem kegyelem, sem elIogadhato Ieltetel; legyen pelda mindenki szamara a
konstantinapolyi katasztroIa.
Corvinus pedig, akit a kiralyi akarat Magyarorszag also reszeinek vedelmere rendelt, de nem varhatott semmit
sem a gyermek kiralytol, sem az artalmara tr groItol, e nagy riadalomban megrizte a batorsagat, es nem
veszitette el a jozansagat. Elszr is, erre az ostromra maga melle veszi Kapisztrant, hogy egyikk emberi,
masikuk isteni ervel dolgozzek; megbeszeli vele a legIontosabb teendket. Ez megnyugtatja, kzlve, hogy
Germaniaban nem csekely keresztes sereget toborzott. Ugy gondolja, hogy bar ez a nemzet a magyarnak si
ellensege, ebben a kzs gyben es bajban megsem Iog kimaradni a haborubol. (30) Azzal is bszkelkedik,
hogy Konstantinapoly eleste utan egesz Magyarorszagot Iellarmazta a trk ellen. Corvinus csak arrol
gondoskodjon, ami a hadakozashoz kell. Megigeri, hogy ha a halhatatlansag megszerzesere alkalom nyilik,
idben ott lesz a segitseggel. Corvinus sszetoborozza a veteranokat es tapasztalt batorsagu katonait, hallatlan
gyorsasaggal hajohadat allit a Dunan, hogy az sebesen leusszon, es ott allomasozzon, ahol majd a tabor lesz,
mert kemeitl megtudta, hogy a trk is sok hajot acsoltatott es vont ssze a Fekete-tengeren.
Calixtus papa, aki Miklost kvette, tudataban volt a kzelg veszedelemnek, es elkldte Germaniaba meg
Pannoniaba Janost, a szent Angyal bibornokat, a blcs es bator lelk IerIiut, hogy a bsz ellenseg ellen a
lehetseg szerint keltse Il az eszaki taj nepeit. Ekzben meghozzak a hirt, hogy Mahomet mar atkelt a
Haemuson, a triballokon, az Al-Dunan, es szaztvenezer embert visz Fejervar ostromara. (35) Magyarorszag a
legmelyebb valsagba kerl. Corvinus is, Kapisztran is a sajat seregevel batran megindul Fejervar vedelmere.
Viszik a Ilszerelessel, katonaval zsuIolt Ilottat. A biboros Budan tartozkodik, hogy a kiraly krnyezeteben a
tbbi dologrol gondoskodjek. A trkk jvetelenek hallatara Laszlo es Cillei groI annyira megremlt, hogy
vadaszat rgyevel eltavozott Budarol, es azonnal Becsbe ment. Minden rizet nelkl otthagytak a budai varat
is, amely vagy harminc napig nyitva allt az ellenseg eltt.
Ezalatt a trkk, mint mondjak, junius idusan ostrom ala veszik Fejervart. A varos egy szgletben Iekszik, ott,
ahol a Szava a Dunaba mlik; eszakrol a Duna, nyugatrol a Szava mossa. (40) A helyzetenel es erditesenel
Iogva igen ers var egy hegyen magasodik; a hegy labanal, a ket Iolyo partjan terl el a varos; vastag Ial es a
Iolyok oltalmazzak, a szarazIld Iell ketts sanc, arok, Ialak rzik. Mahomet ket reszre osztja a sereget; az
egyiket szabalyszeren elhelyezi a Szava, a masikat a Duna mellett, amazt Azsia basaja, ezt maga vezeti. A
sajat taboraban minden hadigepet ell allit Iel, sanccal es arokkal vesz krl, nehogy az ellenseg kitresei
veszelyeztessek. A tmeg tbbi reszet szetszorja a mezn, es az mindent elnteni latszik. A szarazIld Iell
szinte egybeIgg taborral szallja meg a varost, es hogy sem ki-, sem bevinni ne lehessen semmit, a Szavat es a
Dunat hajohaddal teriti be. Mivel a varos ostroma oriasi mennyiseg hadigepezetet igenyelt, de azt az ut
nehezsegei miatt nem lehetett knnyen szallitani, a barbar elme a kvetkez modszert alkalmazta. (45) Mieltt
utnak indult volna, a gepeket szetszedte, hogy a nehez utszakaszokon knny darabokban kenyelmesen
szallithassak; majd amikor Fels-Mysiaba ert, Krusevacnal olvasztott Iemmel gyorsan sszeszerelte, amikor
pedig a varos kzelebe vontatta, ott ellatta a szkseges erditesekkel, aztan hozzaIogott az ostromhoz;
442
ejjel-nappal tri a Ialakat, nem enged pihenest a varosbelieknek.
Corvinus es Kapisztran hallja, hogy a varost kemenyen tamadjak, a keresztes magyarokat szallito hajohadat
lebocsatja a Iolyon, hogy a viz es a Ild Iell ostromlott Fejervarba rohammal benyomuljanak. Amikor kzelebb
ernek, latjak, hogy a varost sznet nelkl lvik, a varat magasba Ielhajitott kvekkel morzsoljak, a kenes Isttl
homalylo videket allando stetseg boritja. Sajnaljak bajtarsaikat, akiket szakadatlan ostrom gytr, ebbl nagy
batorsagot meritenek, es Ielbuzdulnak a kzdelemre. Ott volt haromszaz lengyel, aki eg vallasossagaban a
kereszt jelet lttte magara, ugy katonaskodott, valamint tekintelyes szamu nemet, aki nkent vallalta a szent
hadjaratot, es ezek egymassal vetelkedve akartak segitsegl sietni az ostromlottaknak. (50) Az ercagyuk drgese
Szegedig elhallatszott. A Ilotta es a szarazIldi sereg hadrendbe all, es lebocsatkozik a Iolyon. Mahomet
szembeszall velk, Ielvonultatja a hajohadat, nehogy segitseget vihessenek a szorongatott varosnak.
sszecsapnak a Dunan, es megkezddik a vizi csata. Mindentt Ielharsan az orditas, a Duna visszhangzik az
agyudrgestl, es nyg a ket Ilotta sulya alatt. A negyszg rendbe IlIejldtt kereszteny sereg a ket parton
haladt. A partokon a vertes lovasok harcra kesz rendje oltalmazta a hajohad mindket szarnyat; jobb oldalt
Corvinus, a balon Kapisztran vezenyelt. Emez egy hajo orran terdre borulva a Ieszletet lelte, biztatta veit az
dvsseges csatara, egi segitseget igert, atkozta a pogany ellenseget. (55) Corvinus elkeseredetten harcolt, es
sajat peldajaval tzelte a magyarokat a verekedesre, megparancsolta, hogy Iekdjenek az evezknek, es a Duna
aramlasat kihasznalva bocsatkozzanak kzelharcba. Ez meg is trtent; a hajokat lancokkal egymashoz ktztek.
Corvinus a vezerhajon tartozkodott, tarsai kvettek t, es kivont kardjukkal lkdstek a sebeslt vagy Ielhalott
trkket a Dunaba; a tbbiek ugyanezt tettek. Heves tusakodas Iolyik mindenIele, mindket reszen sokan
elesnek, mindenki kegyetlen ldklessel viaskodik, es a Dunat bemocskolja a ver. Mivel a mieinket a Iolyo
aramlasa segiti, a trkk Ilottajat megnyomjak es hatraszoritjak. Kenytelenek engedni a szembeIolyo viznek, es
hajoikat megIorditjak; menekles kzben sok hajot elkapnak es a hullamokba sllyesztenek, a tbbiek
visszaiszkolnak veik taborahoz. A Ilotta elzese es legyzese utan Corvinus Fejervarhoz er, megnyitja, es
bevonul a varosba, amelyet Ieltlt Iegyverrel, katonasaggal, elelemmel, a sebeslt, beteg varosiakat kiviszi, a
varba tekintelyes ersitest helyez, az ostromlottak batorsagat az imenti gyzelemmel visszaadja, es
Kapisztrannal, e szent IerIiuval egytt mindenkit biztat a varos megvedesere.
(60) A Ilotta veresegenek hirere Mahomet igy szolt: Ha nehezebben is, de vegrehajtjuk az akaratunkat. Ami a
hajohadbol megmaradt, azt Ielgyujtatta, es meg eltkeltebben Iolytatta a varos ostromat. Atyai baratai
elmeseltek neki, hogy Murad hajdanan ket honapot tlttt Fejervar ostromaval, es dolgavegezetlenl tavozott,
ezert atyja szellemet gyalazattal illette, es azzal kerkedett, hogy ket heten bell megszerzi a varost. Trtenetesen
jelen volt az azsiai basa; ez, hogy hizelegjen a kerked Iejedelemnek, azt allitotta, hogy kzel van mar a biztos
gyzelem, hiszen Bizancot is megvette ervel, pedig azt si szakertelem es hatalmas erdites vedelmezte; a
magyarok sem erdithetik meg jobban es oltalmazhatjak derekabbul varosaikat, mint a grgk szoktak,
akiknek nem veletlenl adjak az elsseget nemcsak az ekesszolas es a blcselet teren, hanem a hadtudomanyban
is; emellett sok torony mar leomlott, az arok Ieltltdtt, a Ialak a Ilddel egyenlek; azt ersitgette, hogy a
sikerben a legkevesbe sem kell ketelkedni. (65) Mahometet Iellelkesitette ez a beszed, es masnap mindenkit
Iegyverbe szolitott, mert elhatarozta, hogy nem tagit addig, mig Fejervart be nem vette. Sereget annyi reszre
osztotta, hogy a tamadast sznet nelkl Iolytathassa, es a Iaradt csapattesteket azonnal levalthassa, hogy a
varosiaknak ne engedjen pihenest, es azok kimerljenek.
Az isteni Sixtusnak szentelt nap ez, augusztus nyolcadik idusa, amikorra a bastyak mar mind leomlottak, az
arkot betlttte a trmelek, a Ialak sszedltek, megnyiltak, es az ellenseg napnyugtakor a varosra tamad. A
lakosok ellenallnak, de mert a varbol latjak, hogy a szamlalhatatlan tmeg az egesz mezt betlti, a Ialak pedig
mindentt elromlottak, le kell tennik a remenyrl. Nem marad tbb vigaszuk es kilatasuk, mint hogy testi
eletkrl lemondanak, es szepen halnak meg. Janos az isteni Ferenc testletenek elen a kereszteseket harcra
buzditja a hitert, atleli megvaltonk keresztjet, es terdre borulva knyrg az isten kzbelepeseert es
segitsegeert. (70) Ezek inkabb kivantak, mint Ieltek a dics halalt, es a legnagyobb harckeszseggel rohantak a
trkre. Csak az az egy hatraltatta ket, hogy inkabb lelkileg, mint testileg voltak IlIegyverkezve. Csak karddal
es kopjaval kzdttek, sisakkal, pancellal kevesen vedtek magukat. A Ialak romjain iszonyuan kegyetlen es
veres verekedes Iolyik, mindket Iel a legnagyobb erIeszitessel harcol. Adaz vltzes, dob- es krtszo, ropogas
tlti be a leget. A romokat beszennyezi a gyilkolas, mert amazok betrni igyekeznek, emezek visszatartani ket.
443
Corvinus barhol is kzd, hol szoval, hol tettel segitseget visz mindenkinek, korholja a Ielenkeket es tunyakat,
szidja ket, a serenyeket magasztalja, a legbatrabbakat egyenkent megdicseri, es biztatja, hogy vitezl
vedelmezzek ezt a varost, a kereszteny kzsseg bastyajat; emlekezzenek, hogy azokkal van dolguk, akiket
azeltt oly sokszor megszalasztottak, legyztek, sokszor halalba kergettek, az elz tkzetben meg a Dunaba
veszejtettek; itt van az isteni segitseg, itt van Jezus Krisztus, akinek neveben, vezerletevel, szellemeben
harcolnak. (75) Maga kre gyjti a veteranokat, mindenIele szaguldozik, rendbe szedi a sorokat, amint kell, a
Iaradtak helyebe pihenteket, a halottak helyebe elket, a sebesltek helyett egeszsegeseket, a Iegyvertelenek
helyett Iegyvereseket kld, mindentt segit, ahol megszorulnak, beveti magat az ellenseg srjebe, visszaveri a
benyomulo tamadokat, teljesiti a legjobb parancsnok es katona ktelesseget. Mahomet ezzel szemben hatulrol
hajszolja az veit, oriasi jutalmat iger a katonaknak, a hatrahuzodokat visszakldi a csatasorba, idnkent
vagdalkozik grbe kardjaval, knyrg, hogy batran kzdjenek, kialtozik, hogy a varost mar elIoglaltak, es
embereik mar behatoltak; sztkeli ket, hogy nagy tmegben nyomuljanak elre.
Sokaig valtakozo szerencsevel harcoltak, mert a trkk tbbszr bejutottak a varosba, a keresztenyek pedig
roppant verontassal visszakergettek ket. A tetemek es a Ialak romjai Iltt sokaig ketseges es bizonytalan volt a
gyzelem. Ezert aztan vegs erIeszitessel Iaradhatatlanul csataztak, mert a remeny mindkettt sarkallta. A
trkk tbbszr heves rohammal benyomultak a varosba, tbbszr visszavetettek ket, aztan megint rajuk
mosolygott a szerencse, megint Ielallitottak az ekket, es megint makacsul kerestek az elillant gyzelmet. (80)
Egyenl kilatasokkal csataznak, Mahometnek pedig uj tlete tamad, megpedig, hogy a lehet legersebb sereg
tamadja a varost, es tartson ki a legmakacsabbul. Ha nem er el sikert, huzodjon hatra, szinleljen meneklest, es
csalja ki a mezre a megtevesztett varosbelieket, majd a hatul lesben allo lovastmeg elrerobogva zarja el a
visszautat, hogy a keresztenyseget ellrl, hatulrol egyarant kaszabolhassak; roppant ers diviziot allit tehat
ssze. Atgazolnak a hullahegyen, amely a romokon emelkedik, hatraszoritjak a varosbelieket, es behatolnak a
varosba. A piacig nyomulnak, es annak kzepen Iellangol a csata. Egynehany trk a piacra viszi a zaszlot,
nemelyik a tornyok tetejerl igyekszik letepni a kiraly jelvenyet, mely eladdig erintetlenl Iennmaradt a Ialakon.
Emlekeznek egy zaszloval odalopakodo trkre, aki gyorsan kuszott IlIele a legmagasabb toronyra, hogy
kiralyanak jelvenyet annak a csucsara kitzze, es ezzel batorsagot ntsn a tbbiekbe, akik meg nem nyomultak
be, hogy k is jjjenek a varosba, a magyart pedig le akarta hajitani, hogy a keresztenyeket elcsggessze. (85)
Nyomban utanaered egy magyar, es mieltt amaz a nemzeti zaszlot ledobna, a torony tetejen verekedni
kezdenek. Es mert a magyar maskepp nem tudja megakadalyozni, megragadja a trkt, es a legmagasabb
csucsrol azzal egytt a melybe veti magat. Corvinus latva, hogy a varos vegveszedelembe kerlt, magahoz hivja
nagybatyjat, Szilagyi Mihalyt, Kanizsai Laszlot meg Rozgonyi Sebestyent es a tbbi hs magyar Inemest, a
varbol a piacra rohan, es a trkket hatraszoritja. Roppant dhvel csapnak rajuk, tereken es utcakon sokat
levagnak, es mihamar a Ialon kivlre szoritjak azokat.
A keresztesek abban a tudatban, hogy ket isteni segitseg tamogatja, nekiveselkedve a Ialon kivlre nyomulnak,
es kegyetlen ldklessel szaguldoznak az ellenseg kztt. Mahomet latja, hogy megint es mar megint
visszavetettek, tervenek megIelelen Iutast szinlel, mindenestl hatat Iordit, es magaval vonja ezeket. (90) A
keresztesek ldzbe veszik, es a Ielcsillano gyzelem remenyeben kitartoan a nyomaban vannak. Es mar
odaernek az azsiai basa taborhelyehez, mely a Szava partjan all. Kapisztran a varbol eszreveszi Mahomet
kelepcejet, rgtn rakialt az veire, hogy Iorduljanak vissza. De az ektelen larmaban es kavarodasban nem lehet
hallani, ezert visszavonulot Iuvat; csakhogy azok diadalittasan ra sem hederitenek, megrohanjak es Ielgyujtjak
az ellenseges tabort. Az atya es a szerzetesek csoportja a varbol kardok srjen keresztl odarohan, hogy
visszahivja ket. Mahomet, aki a hadigepek erditmenyehez huzodott vissza, eszreveszi, hogy ezek a basa
taborat egetik es romboljak, a hatul hagyott lovassaggal segitsegl indul, hogy a varosiak ell elzarja a
visszautat. A nap ekkor mar hanyatloban volt. Corvinus meglatja, hogy Mahomet otthagyta a municiot meg az
agyukat, tarsaival kirohan a varosbol, azonnal elIoglalja azokat, az ercmasinakat szggel keresztlti,
betmkdi, hasznalhatatlanna teszi, egy reszet az ellensegre Iorditja es rasti. Miutan a trk kizavarta a
taborbol a kereszteseket, akik Kapisztran hivasanak is engedtek, visszamegy az agyuallashoz, es latja, hogy
Corvinus elIoglalta azt. (95) Visszaszerzeseert az alkony bealltaig harcol, de azt tapasztalja, hogy a lvegek
ellene iranyulnak, es tarsainak sulyos vesztesegeket okoznak, ezert ejszaka gyalazatos szkessel hatrabb Iekv
taborba huzodik vissza. Masok azt mondjak, hogy mellbimboja alatt megsebeslt, es ugy vonult vissza a
taborba. Corvinus a megszerzett municiot Ielgyujtja. Mivel az ejszaka bealltaval az ercmasinakat nem lehetett
444
elvontatni, szajukat betmve hasznalhatatlanna tette azokat, es gyztesen, ujjongva visszatert a varosba.
A trk megerti, hogy a varostol szamtalanszor visszavertek, az azsiai tabor es a hadiIelszereles odalett, hat
ejnek ejszakajan Macedonia Iele veszi az utjat. Nehanyan azt mondjak, hogy miutan nyillvestl sebeslve
Ielholtan a taborba visszavittek, egy darabig csak hevert; a trkk Ielszedtek a taborukat, es a csaszart Sarno
varosahoz vittek, attol tartva, hogy halala masnap mindnyajukat pusztulasba sodorja; (100) miutan Sarnonal
valamelyest magahoz tert, erdekldtt a haboru kimenetele Iell; erre elmondtak neki, hogy az azsiai basa es
szinte az sszes elkel elesett, a hadsereg nagy resze elpusztult, Curtcidoas|?| testrparancsnokot a Ialaknal
megltek, es az ellenseg a teljes Ilszerelest megkaparintotta; erre mint mondjak oly nagyon elkeseredett,
hogy a Iajdalmas elet helyett merget kert, es amikor ezt a baratai megtagadtak, Ielgyujtotta a tabort, riadtan es
sszeroskadva szegyenteljes Iutasnak eredt, ugy, hogy nem jtt oly mereszen, mint amilyen zavarodottan
tavozott, es az, aki a vilag Ielelmenek neveztette magat, egy kis seregtl vereseget szenvedett. Tbben beszelik,
hogy Azsia basaja, akinek Karadzsa volt a neve, nehany nappal korabban, a hadieszkzk krl halt meg, mert a
varosbol eltalaltak. Az ostrom negyvenhatodik napjan tehat Fejervar inkabb mennyei, mint emberi segitsegnek
ksznheten kiszabadult a trkk kezebl. Igaz, hogy mindket reszen igen sokan estek el, megis tbben haltak
meg a trkk kzl; sokan azt mondjak, hogy az ellensegbl negyvenezer veszett oda, nehanyan huszezerrl
beszelnek, vannak, akik azt allitjak, hogy csak negyezer. De hogy mekkora volt ez a vereseg, megmutatja a
hatalmas kiraly Iutasa. (105) A trkk sem ketelkednek abban, hogy oriasi volt es hihetetlen, st, azt hiszik,
hogy kzlk sokat az istenek ltek meg azon a napon es nem is a keresztenyek, ugyanis sok halott testet seb
nelkl talaltak meg, miert is ugy gondoltak, hogy nem Ildi, hanem mennyei er vegzett velk.
Kapisztran es Corvinus a Ienyes gyzelem kivivasa utan a maga neveben kln-kln beszamolot irt e
haborurol Calixtus Ipapnak, es leveleben e gynyr tett dicsseget mindkett nmaganak tulajdonitotta, es
egyik a masikrol emlitest sem tett. Bizony, a kivalo IerIiak inkabb orszagokrol mondanak le, mint a
megerdemelt dicssegrl. Azonban, mivel a ket vezer kzl az egyik imaval, a masik kllel harcolt vitezl, a
szent embernek tbben tulajdonitjak a sikert, hiszen ebben a csataban inkabb az egi, mint a Ildi er tnt ki, es
ezt a trkk sem tagadjak. A verekedes iszonyu es hallatlan volt, tudniillik huszonnegy oran keresztl
megszakitas nelkl tusaztak. Es hogy a ket vezer boldogsagat ne lehessen Iokozni, az isteni josag a mulando
dicsseg utan nehany napra az egivel is megajandekozta mindkettejket; (110) ezt Corvinus erte el elbb, aki
tudniillik a sok es trhetetlen haborus Iaradozastol kimerlve Iorro lazba esett, mely nehany nap alatt
elemesztette. Az orvosok utasitasara, akiknek minden iparkodasuk hatastalan maradt, baratai Zimony varosaba
vittek, ahol a kedvez eghajlat miatt teste-lelke sokkal knnyebben kzdtt a bagyadtsaggal. Ott volt ket Iia,
Laszlo, a Iektelen lelk, robusztus test iIju, meg az isteni tehetseggel, kivalo jellemmel megaldott Iiatal
Matyas, tovabba a rokonok es baratok hada; Kapisztran nem tavozott az oldala melll. Laza mindennap tombol
es az orvosi tudomany nem birja megIekezni; eletben maradasara nincs remeny, az orvosok igyekezete
meghiusul. Vegl is Kapisztran Iigyelmezteti Corvinust, hogy alighanem elkvetkezett az isteni hivas ideje,
ezert tegyen vegrendeletet, rendezze el emberi dolgait, gondoljon dvssegere, es mint a szent trvenyek
parancsoljak, keszitsen el mindent, ami lelkenek kibocsatasahoz kell, es most, amikor szkseges, ne lassek
kevesbe gondosnak es elrelatonak, mint eddig. (115) A vitez IerIi erre elmosolyodott, megksznte az atya
jambor tanacsat, es azt Ielelte, hogy joval ezeltt gondoskodott mar mindenrl, mert tunyanak es ostobanak
tartja azt, aki e ktelesseget elete vegere halasztja, amikor a halalIelelem miatt senki sem tud magan uralkodni.
Nem rlnek, Kapisztranom szolt , ha olyan vigyazatlannak es gondatlannak tartanal engem, hogy azt, amit
jo szivvel javasolsz, a halalkzdelem es a tavozas idejere odazzam; joval ezeltt elinteztem mindent, mar reg
elkeszitettem, ami a tavozashoz kell, reg megcsinaltam a vegrendeletemet, melyben, ha nem csalodom,
vagyonom bsegehez merten eleg jol gondoskodtam arrol, hogy mi maradjon gyermekeimre, barataimra, a
halhatatlan istenekre. Ugy gondoltam, hogy lelkem gondjat es dvet nem bizom a gyermekeimre, es tehetsegem
szerint alapitottam nehany templomot. Hagyakoztam a szegenyekre, ahogy az emberseg es josag trvenye
parancsolja. Az elttem allo utra is sszeszedtem magamnak a poggyaszt, hitem ers es szilard, remenyem
biztos, az igaz hitert vallalt rengeteg seb es Iaradsag, elssorban pedig a sokszor megtapasztalt isteni josag es
segitseg megnyugtat, es jol tudom, hogy Corvinus, aki ebben a nyomorult halando eletben annyi armanynak volt
kiteve, annyi veszedelem es vihar tepazta, vegre boldog nyugalomra lel. Egyedl az szorongat es gytr, hogy
az id rvidsege miatt meg nem tudtam viszonozni a ram aradt egi josagot. (120) Amde ebben is megsegit a
445
megvalto Jezus Krisztus arado kegyelme es gondviselese, aki megengedi, hogy elmem valtozasa nelkl tegyek
eleget neki. Egesz eletemben az vezerlete es zaszlaja alatt katonaskodtam, es bar ingyenes szolgalatot
vallaltam, megis sokkal tbbel jutalmazott az elet Iolyaman, mint amennyit erdemeim kivantak; ez a vezer nem
hagyta cserben hseges reg katonajat. Ti pedig, kedves Iiaim es barataim, kerlek, trjetek nyugodtan, hogy
kilepjek ez elet nyomorusagos szolgalatabol; itt minden allhatatlan es esend; nincs semmi, amiben a jo
arnyekanal tbb volna. Untig eleget katonaskodtunk itt, katonaskodasunk jutalmat az egiektl Iogjuk megkapni,
s meghozza olyan javadalmakat nyernk az isteni nagylelksegtl, melyek mindrkke megmaradnak. Ha
jozanul gondolkoztok, es nem csal meg, nem teveszt meg benneteket a mulando dolgok iranti ostoba
vagyakozas, belatjatok, hogy sorsom inkabb irigylesre, mint sajnalatra melto. (125) Az a hatalmas es kegyes
vezer, akinek a zaszlaja alatt szent szolgalatot teljesitettem, megszanta ven katonaja szenvedeset, elbocsatja a
seregbl, es most megadja az obsitosnak azt a nagy jutalmat, amelyet regota iger; trjetek hat trelemmel
kenyszer tavozasomat. Ha ugy gondoljatok, edes Iiaim, hogy az indulo Corvinusnak e diadalmenet es
kivonulas alkalmabol valami ajandekot kell adnotok, ami kedves lehet, kvessetek atyatok nyomdokat,
versenyezzetek az batorsagaval es dicssegevel, probaljatok meg Iellmulni, ha kepesek vagytok ra,
Iolytassatok es Iejezzetek be a trk haborut, amiben a halal engem megakadalyozott. Azt tartsatok biztosnak,
maradandonak es dicsnek, ami a tisztesseget es a jamborsagot szolgalja, higgyetek el, hogy ez a legkedvesebb
az rkkevalo eltt. Legyetek allhatatosak az tiszteleteben, a hitben, es szerezzetek hirnevet azzal, ami nekem
nem adatott meg, a trkseg eltrlesevel. Bizony, nem meltatlan, nem dicstelen dolog, ha a ratok maradt
vagyonnal egytt atyatok szandekat es haborujat is rkl veszitek. Es elssorban arra kerlek, igyekezzetek,
nehogy hanyagsaggal es tunyasaggal meggyalazzatok a nevet. (130) Elssorban neked parancsolom ezt, edes
Matyasom, mert amennyivel Iiatalabb vagy, annyival tbbet iger kitn tehetseged. Legyetek hat boldogok
mind, akik emlekeztek Corvinusra; legy te is boldog, Kapisztran, mondj jambor imakat dvssegnkert,
knyrgj, es igyekezz velem egytt Ilvenni a zsoldot, hiszen ugyanazon parancsnok alatt szolgaltunk.
Miutan ezt elmondta, ott allo gyermekeit megcsokolta, megaldotta, krs-krl sirdogalo baratainak ajanlotta
ket, megszoritotta mindegyikk jobbjat, aztan megkerte ket, elssorban Kapisztrant, hogy vigyek t
istentiszteletre az istenanya kzeli templomaba, mert magahoz akarta venni az oltariszentseget, de nem engedte,
hogy az ur jjjn hozza, a meltatlan szolgahoz, hanem maga kivant a templomban az ur ele jarulni. Miutan
atvittek a templomba, ahol lezajlott a mise, megaldozott, megengesztelte a szellemeket, majd kilehelte a lelket,
es a magyarok szamara betlthetetlen rt hagyott maga utan. Eletet tehat az dvsseg ezer Iltti
negyszaztvenhatodik esztendejeben Iejezte be, szeptember negyedik idusan. (135) Testet, mint meghagyta,
elvittek Erdelybe, es pompas temetessel abban a templomban helyeztek el, amelyet GyulaIejervarott alapitott.
Kzeptermet IerIi volt, nagy Iej, gndr, gesztenyeszin haju, nagy szem, ders tekintet, pirospozsgas, igen
kellemes arcu, csinos es kedves megjelenes, ugyhogy klns szimpatiat ebresztett, es csendes tiszteletet
parancsolt; tagjai olyan aranyosak voltak, hogy elegansabbat kivanni sem lehetett; testi es lelki adottsagaival
egyarant kitnt. O, boldog ember, akinek megadatott, hogy utanozhatatlan erenyekkel eljen es a dicsseg
teljeben haljon! Mig elt, minden veszelyt tavol tartott Pannoniatol es a kereszteny kzssegtl, ezert halalhiret
korra es nemre valo tekintet nelkl okkal siratta sokaig mindenki nyilvanosan szerte Magyarorszagon.
Nemelyek a bator harcost gyaszoltak jajongva, a katonak a gyzhetetlen hadvezert, es valamennyien a haza
atyjat. (140) Hogy mennyi sok Ielejthetetlen jotetemennyel ktelezte le maganak a magyarokat, es hogy viselt
dolgainak dicssegevel mekkora szeretetet es halat keltett maga irant, azt a dolgok kesbbi alakulasa mutatta
meg, az tudniillik, hogy Laszlo kiraly halala utan mindenki egyhangulag Iiat, a nem kiralyi nemzetsegbl
szletett, kormanyzasra meg eretlen gyermek Matyast kialtotta kirallya.
Haldoklasa kzben Kapisztran jajongott. Irigyellek mondta Corvinus, halalodert, mert te megtettel mindent,
ami egy kitn hadvezer dolga, megverted, elzavartad az ellenseget, melyet a Ildkerekseg Ielelmenek tartottak,
es hogy boldogsagod csorbat ne szenvedjen, maris rplsz a mennybeliekhez, tied a Ildi es a tulvilagi elet
dicssege. Jaj neknk, nyomorultaknak, akik itt maradtunk, hiszen mi, tulelk, ha szereztnk is valami hirnevet
magunknak az imenti gyzelemmel, azt a szerencse allhatatlansaga egyknnyen veszelybe sodorhatja. Barcsak
megadna nekem a vegzet, hogy kvesselek, es ha mar kzsen szolgaltunk az egi vezer alatt, egytt lnenk
diadalt a mennyekben is!
Azt beszelik, hogy Mahomet Corvinus halalhirere a Ildre szgezte a tekintetet, knnyekre Iakadt, es azt
446
mondta, hogy a vilag kezdete ota idegen Iejedelemnek nem volt meg egy olyan alattvaloja, akit meltan es joggal
kellett volna megsiratnia, mert az elszenvedett vereseg gyalazataert most mar nincs kin bosszut allnia. (145) E
IerIi vegzete egesz Europat megrikatta. Calixtus a halalhirre nemcsak knnyekre Iakadt, hanem a kereszteny hit
bajnokaert nnepelyes gyaszmiset is tartott az isteni Peter bazilikajaban. Halalat szamos eljel hirdette; elszr
is, junius honapban a tizentdik Iokon krlbell harminc napon at egy stks volt lathato; Iebruarban a
szabinok Ildjen ketIej borju szletett; emlitik, hogy Romaban Venus kapujanal ver, Liguriaban hus hullott a
Ielhkbl, Piceno videken hat Ioggal es szokatlanul nagy Iejjel szletett egy csecsem. E csodajelek nemcsak
Corvinus vegzetet jeleztek, hanem sok mas bajt is. Ez volt hat Janos vajda vege.
Mint mondottuk, Corvinus utan ket Iiu maradt, Laszlo es Matyas; amaz, az idsebbik, katonaskodasban es
batorsagban volt kivalo, paratlan tekintellyel es lelki nagysaggal rendelkezett; (150) a masik pedig, a kisebbik,
ugy latszott, hogy tbbre szletett, mint az apja; atyjukhoz azonban mindketten hasonlitottak, a legcsekelyebb
dologban sem Iajzottak el annak virtusatol. Kapisztran, mintha az istenseg ihlette volna meg, pontosan
megjosolta, melyikknek jut hosszabb elet es nagyobb dicsseg. Mert amikor Corvinus ket Iia tarsasagaban
Ielkereste t, Kapisztran Matyast mindig a jobb, az idsebb Laszlot a bal oldalara ltette. Apjuk csodalkozott
ezen, es a szokatlan dolog okat tudakolta; ez azt Ielelte, hogy nem ok nelkl cselekszik igy, tudniillik az egyiket
id eltti halal ragadja el, es ezert nem tud a magasba emelkedni, a masik elnyeri Magyarorszag kiralysagat,
erenyben es dicssegben Sandorral vetekszik, a kereszteny nep legbatrabb vedelmezje lesz, es ha sokaig el, a
Ildkerekseg minden Iejedelmenek bamulatat kivivja.
Corvinus halala utan Kapisztrant tbbe nem lattak mosolyogni, mert , aki ugyanazon jelben csatazott es nyert
Ienyes gyzelmet, nem reszeslt diadalmas kollegajaval egytt a kierdemelt dicssegben. (155) Nehany ejjelt
almatlanul tlttt; elmelkedes kzben gyakran panaszkodott istennek, amiert nem engedte, hogy bajtarsaval
egytt tavozzek; teste lassacskan elgyenglt, mert ama napok Iaradalmai is meggytrtek; az orvosi segitseg
hiabavalonak bizonyult, es nehany nap mulva, diadalmenetre hivatvan, elaludt az urban; a szeremi Ildn,
Ujlakon, az egbeli Ferenc templomaban es zardajaban temettek el. Az emberek velekedese szerint az istenek
kze vitetett, ezert naponkent knyrgve hivjak segitsegl, szellemenek hatekonysagat a templomban
kiIggesztett csodatetelek meggyzen bizonyitjak. A picenoi Jakab, e teljes szentseg IerIi, tarsa elhunyvan, az
isteni Ferenc rendje kiteljesedven, visszament Italiaba, ahol meg sokaig elt, es vegezetl Napolyban tavozott el
az elk sorabol; hogy elve es holtan mennyi csodat tett, egesz Italia tanusitja.
Laszlo kiraly a trkk paratlan veresegenek hallatara nagyon megknnyebblt, elveszett batorsaga visszatert;
Corvinus halalat nem azzal a jamborsaggal magasztalta, mint illett volna, Cillei groI gonosz beIolyasa alatt
titokban ugy rlt, mintha ezutan minden Ielelemtl es Ienyegetestl mentesen birhatna az orszagot. (160) Ulrik
groI pedig nem annyira a trkk veresegenek, mint inkabb Corvinus halalhirenek rvendezett, mert abban
remenykedett, hogy ellenlabasa eltnven, kenye-kedve szerint kormanyozhatja egesz Pannoniat. Bizony, vak az
emberi elme itelkepessege, melyet olykor ugy elragad a szenvedely, hogy rosszat kivan a jo es jot a rossz
helyett. Ulrik szamara bizony sokkal jobb lett volna, ha Corvinus eletben marad, es elharitja a magyarok
reszerl neki szant halalt. Azonban a Ieltekenyseg es gyllet, mely a halalat okozta, nemcsak az apara, hanem
annak Iiaira es barataira is razudul. Ebben nemcsak a roppant nagyravagyas, a ggs termeszet es a gyllseg
jatszott kzre, hanem mas is trtent. (165) Mindenekeltt rossz neven vette, hogy az alacsonyabb nembl
szletett Corvinus az egesz orszag kormanyzosagat viselte, uralkodonak tekintettek, mely tisztsegre sokkal
meltobbnak tartotta nmagat, Laszlo kiraly nagybatyjat. Nem ment ki a Iejebl a pusztitas, gyujtogatas, rablas,
amelyet Corvinustol a gyermek es a korona visszakvetelese alkalmaval annak idejen elszenvedett, mert a
csaszar parthivekent az orszaggal szemben allt. Nem tudott lemondani az adando alkalommal kinalkozo
bosszurol. A halal ugyan eltavolitotta ellenIelet, megsem volt kepes nyugodtan elviselni, hogy annak megmaradt
Iiai birtokoljak az apai meltosagot es hatalmat, megmaradjanak a nagy tiszteletben es szeretetben, a magyarok
kedveljek es becsljek ket, birtokoljak a rengeteg varost, Ialut, szeles uradalmat, es barataik, parthiveik
szamaval, vagyonuk nagysagaval messze megelzzek a tbbi Iurat. Ezert a Iiaival szemben Iolytatta a
vetelkedest es a gyllkdest, ellenk kezdett armanykodni, es mert a kiraly mellett tartotta az els helyet,
hiszen annak tanacsadoja es nevelje volt, minden modon e kett vesztere trt. Meg azzal is gyakran hencegett,
hogy ezt az ebIajzatot hamarosan kiirtja Pannoniabol. (170) Az iIjak es mas elkelk pontosan ismertek Ulrik
gonosz szandekait, tudtak, hogy nem szabad vele ovatlanul szoba allni. Apjuk peldajabol alaposan megtanultak,
447
mitl kell tartaniuk.
Tehat Corvinus halala utan egy esztendvel Ulrik sztkelesere Laszlo kiraly kiindul Becsbl, es az
elkelsegek nepes soranak, a keresztesek hatalmas seregenek kisereteben alaereszkedik a Dunan, es a Iolyon
Budara megy, hogy megszemlelje Magyarorszagot. Miutan nehany napot eltlt a varban, a groI tanacsa es
akarata szerint ugyanazzal a hajohaddal Futakra megy, mely varoska a bacsi Ildn es a Duna partjan Iekszik. A
groI armanykodasa kvetkezteben a kiraly orszaggylest hiv ide ssze; mindenhonnan sszesereglik a
Inemesseg es a nemesseg tekintelyes szamban. Laszlo, aki Fejervart meg Also-Magyarorszagot ugyanazzal a
hatalommal tartja, mint az apja, mihelyt a kiraly kzeledterl ertesl, tekintelyes lovassaggal elebe siet
Futakhoz, nehogy ellensege valami bajt hozzon ra. (175) A kiraly jo keppel Iogadja, es kzli vele, hogy
hamarosan Fejervarra megy, megszemlelend az ellensegtl szerzett zsakmanyt meg a taborhely maradvanyait.
Sokan Iigyelmeztetik t, hogy legyen ovatos, mert ismerik a kiraly szandekat, es Ielvilagositjak arrol, hogy Cilli
groIja az uralkodo lelkletet iranta ellensegesse hangolta; azert megy Fejervarra az alemann keresztesek
hadaval, hogy t onnan kiebrudalja, a var vedelmet azokra bizza, minden varosbol, kapitanysagbol,
elljarosagbol, mely a magyarok kezen van, ezeket kitegye, az alemannoknak adja, es legIkeppen azt vigye
keresztl, hogy Corvinus gyermekeit apjuk minden rangjatol megIossza; mindeme rossznak Ulrik a kutIeje. E
szobeszedek szrnyen megremitik a szegeny Laszlot, megis, ahogy tudja, leplezi indulatait, es sszeszedi magat.
Mindezt tudatja a barataival es a magyar elkelkkel, akiket a groI ellensegeinek ismer, es akiket erintetteknek
gondol. (180) Ezek azonnal Ielindulnak, es ugy velekednek, hogy ez alkalommal el kell veszejteni az ellenIelet.
Vegl is elmennek Fejervarhoz, amelyet Laszlo igen ers rseggel tart; az erkez kiraly eltt megnyitja a varat,
beIogadja t az udvaroncokkal es a tanacsnokokkal, azonban a tbbi Iegyveres eltt, es volt az vagy negyezer is,
becsukja a kaput; inti az rket, hogy rejtett Iegyvereiket ejjel-nappal szorongassak, nehogy az ellenseges
erzelm alemannok valami rosszat tegyenek. A var kulcsat atadja a kiralynak; Iogadd, mondja, jo kiraly, varad
kulcsat, amelyet atyam egykor oly nagy izzadsaggal, verontassal tepett es szabaditott ki a trkk torkabol. Azt
hiszem, ez vilagosan megmutatja Ielsegednek es a kerek vilagnak atyam batorsagat, hseget, becsletesseget.
(185) Mi, akik utana maradtunk, arra treksznk, hogy ne csak az egyeb javakban, hanem az erenyben es a
hsegben is rksei legynk, hogy meltatlanna ne valjunk hozza. Ulrik gyllkdve tamad minket, kegyelmes
Iejedelem, es nemcsak meltosagunktol, hanem eletnktl is megIosztana, ha tudna. Ezert vedd ezt a kulcsot,
csak ne add vetelytarsunknak es ellensegnknek, hiszen mi a tieid vagyunk, es mindez a tied. Ha az irigy
ellenseg tanacsara es ohajara hallgatsz, kiraly, kerlek es kerlellek, ne alazd meg meggondolatlanul a jog es
meltanyossag ellenere Corvinus sarjat, akit miatta a halandok kzl a leghsegesebbnek kellene tartanod. Tudd
meg, hogy Ielsegednek, mint illik, mindig engedelmeskedem, de apam ellensegenek sohasem engedek.
(190) A kiraly mindenekeltt atvette a kulcsot, majd azt mondta neki, hogy lassa el a var gondjat, viselje az apja
tisztet, es legyen nyugodt. Mialatt ott idzik, Cilli groIja szntelenl uszitja a kiralyt Laszlo ellen, mindenIelevel
ijesztgeti. Vakmerseggel vadolja t, amiert nem eresztette be a varba a Iegyveresek sokasagat. Az iIju viszont a
mindennapos vadaskodasokon bosszankodik Iel; a groI megleserl tanakodik atyai barataival, elssorban Vitez
Janos varadi pspkkel, Corvinus egykori tanacsadojaval, akit kesbb Matyas kiraly az esztergomi erseksegre
emelt; ez vallasos leven, hogy ne tartsak gyilkossag szerzjenek, azt Ieleli, hogy semmikeppen sem biztatja t
erre, de ha megtrtenik, nem karhoztatja; a tbbiek arra sztkelik, hogy lje meg ellenIelet. A leleplezett ujabb
askalodasok aztan siettettek a tervezett tettet. Laszlo nemregiben jegyezte el a Garaiak igen nemes csaladjabol
szarmazo nadorispan leanyat, Ulrik Ielesege pedig a despota leanya volt. Mar elbb irt egy levelet a despotanak,
hogy miutan a kirallyal megerkezik Fejervarra, hamarosan ket golyot kld neki, amellyel kedvere jatszadozhat.
(195) Ezen Corvinus ket Iianak a Iejet ertette. Laszlo inasai elIogtak a levelet, atadtak uruknak, aki elolvasta azt.
A kiraly trtenetesen misen vett reszt, a Iurak pedig azon a napon, mely az isteni Martonnak volt szentelve, egy
Ielrees teremben tanacsot tartottak. Odahivtak a bnenek tudataban lev groIot, aki egy darabig habozott, hogy
menjen-e; aztan, mieltt odament volna, pancelinget huzott. A level miatt dhbe gurult Laszlo elebe megy,
magyarazatot kvetelve hadonaszik a papirral, es arulonak kialtja azt, aki egykor az apa, most a Iiuk halalara tr
aljasul, aki az ellensegeve tette a kiralyt; azt hajtogatja, hogy elerkezett a bntetes napja. Egyesek azt mondjak,
hogy a groI elzleg szidalmazta Laszlot, es vakmerseggel vadolta, amiert a testrcsapatokat nem bocsatotta be
a varba. (200) Az bizonyos, hogy Ulrik kikapta a kardot az egyik Iegyverhordozo kezebl, Laszlo Iejehez vagott
vele, aki hirtelen Ielkapta a kezet, es Ieje tetejen meg az ujjain megserlt, mire kitr az orditozas, a magyarok a
448
groIra rontanak, es mikzben az hevesen vedekezik, szamos sebet ejtve rajta meglik. Ulrik halala utan
Laszloval egyetemben a kiralyhoz mennek, kialtozzak, hogy meghalt az orszag ellensege, a nyugalom es a beke
megbontoja, azt mondjak, hogy a cselszv elnyerte melto bnteteset, a Iejedelemnek nincs mitl tartania,
hiszen most lett igazi kiraly es ur, most kezddik szamara a nyugalmas uralkodas; mindeddig nem is volt kiraly,
mert Cillei groI parancsolt kenye-kedve szerint. A kiraly elleplezi Iajdalmat, haragjat es Ielelmet, megpedig
gyesebben, mint az koratol elvarhato volna, es kijelenti, hogy a groIot jogosan ltek meg, azonban a vakmer
tett nagyon megrazza. Baratai nyugalomra intik, mire azt mondja nekik, hogy el kell viselni, amit a kenyszerit
szkseg hozott; Ulrik eletet nem lehet visszaadni, most az eletben maradottak sorsarol van szo, es adja az isten,
hogy az jobb legyen. A testet Cillibe viteti, es sei sirjaba temetteti. Ulrik csinos es karcsu volt, ers test,
keskeny arcu, bajos es igen kedves tekintet, nagy hodoloja a ni nemnek, miert is szakallat borotvalta, hajat
apolta, mindig Iinom holmikat viselt. Amikor a korai halal elerte, az tvenes evei krl jart.
(205) A kiraly Ulrik halala miatt csak rvid ideig tartozkodott Fejervaron, kivonult innen, utjat a trknek kitett
Temesvarra vette, amely egy kies tartomanyban Iekszik a Temes Iolyasanal, epletei ekesek, erditese nagy
mestersegrl tanuskodik. Laszlo es Pannonia sok Inemese kiserte t, elssorban Garai Laszlo nadorispan,
Laszlo aposa; mellette Guti Orszag Mihaly, Pal, a ban Iia, akinek Lindvai volt az elneve, a kiralyi ajtonallok
mesterei meg az udvaroncok tekintelyes sokasaga. Amikor kzel ertek a varoshoz, amelyet Laszlo rztt,
Corvinus Ielesege, Erzsebet, Iiaval, Matyassal egytt gyaszruhaban, Iekete ruhas szolgalok kisereteben, akik
uruk halala miatt a Ildre szgeztek tekintetket, a kiraly ele jarult, es mint illik a legnagyobb alazattal,
terdet hajtva, knnyezve ajanlotta kegyelmebe Iiait, Laszlo reszere bocsanatot kert, rimankodott es knyrgtt,
hogy ne Ielejtse el Corvinus jeles jo tetteit. A kiraly atlelte az asszonyt, es igy szolt:
Hidd el nekem, Erzsebet, hogy nem illik stet ruhaban, szakadatlan zokogassal gyaszolnod Ierjed kimultat;
istennel es az emberekkel egyarant jot tett a te Corvinusod, az istenek kze jutott, es ott meltan elvezi a boldog
rkletet. Megtartotta Krisztusnak Magyarorszagot, nekem a kiralysagot, megmentette Pannoniat a bels es
kls haborutol, legyzte, elzte a trkket, sokszor pusztitotta ket, szabalyos tkzetben tizszer,
hevenyeszett, varatlan sszecsapasban tizennegyszer kzdtt meg velk sikeresen. (210) Ket alkalommal ugy
gyztek le, hogy az ellensegnek draga diadalt engedett. Oly sok templomot alapitott es latott el Ilseges
adomanyokkal, vele szletett jotekonysaga es nagylelksege parancsara oly mertekben tamogatta a bajba
jutottakat es a nyomorultakat, hogy e tekintetben Iellmulta a kiralyok erIesziteseit is. A hivket
megszabaditotta a hitetlenek Ienyegetesetl, a magyaroknak beket szerzett, mindnyajunk javarol gondoskodott;
eletszentsegerl, tetteinek dicssegerl, Ielejthetetlen jotetemenyeirl, szamos diadalarol minden nep, minden
korszak megemlekezik majd. Olyan eletet elt, oly Ienyes tetteket hajtott vegre, hogy az egesz vilag csodalatat
Ilkeltette, es halalat nem sirattak jobban baratai, mint ellensegei. Odahaza kiegyensulyozott es nyajas volt,
kiIele allhatatos es ers. Nem tudta t Iellmulni az ellenseg Iegyverrel, a barat jo szolgalattal. Eleteben legyzte
az ellenseget, halalaban nmagat. Amikor megerezte, hogy elete utolso oraja kzeledik, nem engedte meg, hogy
ura latogassa meg t, hanem mar gyengl tagokkal, megtrt testtel a templomba vitette magat. (215) Uratol,
istenetl, akinek vezerlete es parancsnoksaga alatt szolgalt mindig, knnyen kieszkzlte bnei bocsanatat,
kiengesztelte parancsnokat, magahoz vette az oltariszentseget, majd boldogan es ujjongva kvette kegyelmes
vezeret az rkkevalo jutalomhoz, igy hat Corvinust inkabb irigyelnnk es dvzlnnk kell sorsa miatt, mint
sajnalnunk, hiszen gynyren es dicssegesen elt, a legszebben halt meg, es most a kivant halhatatlansagnak
rvendezik. Tavol legyen tehat minden szomorusag, tavol legyen a banat, vessk le a gyaszruhat! Maradt ket
Iiad, akiknek virtusa atyjukeval Iog vetekedni; en ket Iivereimme Iogadom, teged anyamma. Laszlonak
bntetlenseget biztositok Cillei meglese miatt, es a legszentebb oltariszentseget hivom tanusagra e testveri
szvetseg mellett. Kvetelem, elrendelem es megparancsolom, hogy valamennyien vessetek le a stet ruhat, es
ezt az nnepnapot veletek egytt lm meg.
(220) Mihelyt beIejezte, arannyal atsztt barsonyruhakat hozatott el. Ezeket odaajandekozta az zvegynek,
Laszlonak es Matyasnak. Nagy kegyesen mindenkit meglelt, a szolgalolanyok sereget sem engedte el ajandek
nelkl, es utasitotta ket, hogy valtsanak ruhat, meghirdette az rm es vidamsag napjat, dus lakomat rendeztek,
amelyet enekszo, szinjatek, tanc szinezett. Az elkelsegek kreben Laszlo es Matyas a terde ele borulva
knyrgve kerte, hogy mint mar megigerte bocsasson meg az elkvetett gyilkossagert, keblere vonta
ket, es a legnagyobb komolysaggal szentl es tiszteletteljesen megeskdtt az oltariszentsegre, hogy letett
449
minden sertdesrl es haragrol, melyet Ulrik halala miatt erzett, es mindkettejket testvereve, Erzsebetet
legkegyesebb anyjava Iogadta mindrkre. A testverl Iogadas napjat mindenki altalanos rmmel nnepelte
meg. Mint azonban a kvetkezkben rendre elbeszeljk, a kiraly masok sztkelesere aljasul megtrte a
testveriseg szentseges szvetseget, majd mieltt a hitszeges utan egy esztend kitelt volna, a legsulyosabb
bnhdessel lakolt. Knnyen megallapithato ebbl, mily aggaszto es veszteljes az iIjak uralkodasa, akik
keptelenek helytallni magukert, es ezert szandekukat masok akarata szerint naponta valtoztatni kenytelenek. De
terjnk vissza a reszletekhez!
(225) Laszlo es Matyas, akit a kiralyi ajandekok es nyajaskodasok elragadtak, minden gyanakvas nelkl kvetik
Budara az elvonulo kiralyt, csaladtagkent Iorgolodnak krltte, es az elsk kztt Ioglalnak helyet. Nemcsak
kedveli ket, hanem tiszteli is. Atyjukra emlekezve egesz Magyarorszag mellettk allt, anyjuk azonban
aggodalmaskodva intette ket, hogy sohase menjenek egytt az udvarba, nehogy egyszerre sujtson le rajuk a
veszedelem; ha ezt megIogadtak volna, bizonyara nem trtenik akkora baj. Ahogy Budara erkeztek, mindketten
tisztes kiserettel Ilkerestek a kiralyi palotat, barataiknak partjukat Iogtak az uralkodo eltt, es lektelezettjeiket
keszsegesen tamogattak. Ezzel szemben Ulrik groI baratai, akik annak halalat nehezmenyeztek, naprol napra
ragtak a kiraly Ilet, kiIorgattak jozansagabol az iIjonc allhatatlan es hiszekeny elmejet, azt mondogattak, hogy
a tebolyodott Iiatalember jogtalanul gyilkolta meg a kivalo herceget, a kiraly nagybatyjat; panaszkodtak a
Ielsegsertes miatt, hogy e vakmer bntettet semmikeppen sem szabad megtorlas nelkl hagyni; ha rgtni
bntetessel meg nem Iekezi az iIju nagy mereszseget, az odaig Iajul, hogy apja peldajara az uralomra Iog
ahitozni; aki a kiraly kzelvalojat meglte, elbb-utobb kiralysagra is mereszkedik; (230) amire az apa
vagyakozott, de a dolog nehezsege miatt megvalositani nem merte, azt ez iIjonti vakmerseggel egykettre
elerheti; a bajt elbb kell kezelni, mint ahogy elhatalmasodik, es a tzet kezdetben kell elIojtani; Laszlo ellen
Ibenjaro bntetesre barmely pillanatban lehet okot talalni. Vegl a kiraly vagy nagybatyja meggyilkolasa miatt
haragra gyulva, vagy az eIIele beszedektl Ilheccelve mindkettnek csapdat allitott. Azoknak a soraban, akik
megtorlast kivantak, az elsk kztt volt a nadorispan, Laszlo aposa, Ulrik unokaccse, aki nagybatyja
meglesenek megbosszulasaban mit sem trdtt vjelltje halalaval, aki leanyat meg nem vette el; tovabba
BanIi Pal es tbb mas, aki vagy irigysegbl becsmerelte egykor Corvinust, es most a Iiait tartotta ellensegenek,
vagy a kiralyi haraghoz es bosszuvagyhoz akart hizelegve drglzni. A kiraly utasitasara mindkettnek lest
vetnek. Amikor belepnek a palotaba, terv szerint bezarjak a kapukat, a testrseg elkapja ket es brtnbe zarja;
(235) velk egytt elIogjak legtekintelyesebb barataikat is, mint Cillei halalaban cinkosokat, mint a kiraly ellen
sztt Iondorlat kiagyaloit, elssorban Janos varadi pspkt, akit a tbbi rangIokozat utan Corvinus emelt erre a
meltosagra, Iiainak nevelje es mestere volt, olyan IerIi, aki az id tajt erenyeivel, blcsessegevel es nem
kznseges ekesszolasaval tnt ki. Nehany elkelt is bilincsbe vernek vele egytt, akik kztt emlitik a kivalo
nemzetsegbl szletett, vagyonnal, katonasaggal tekintelyes Rozgonyi Sebestyent es Kanizsai Laszlot; tovabba
a Corvinus Iiaival egytt nevelkedett Bodo Gaspart, nemes, okos, ekesszolo es tapasztalt IerIit, aztan a
dusgazdag Modrar Gyrgyt, a Horvatok kzl ket Palt, az alemann nemzetiseg Frodnoart. Ezeket Corvinus
nevelte katonanak, hadi tisztsegben, rangban gyarapitotta ket, es sohasem tavoztak Laszlo meg Matyas melll.
(240) Ha Laszlo hallgat az anyjara, hogy sohase menjenek egytt a palotaba, e gonosz sorsot valoszinleg
elkerlte volna. O azonban, amikor hire jtt, hogy a trkk a Mysiakban mozgolodnak, Magyarorszag Iels
reszeirl sereget verbuvalt. Mar induloban volt a tartomanyba, amikor engedett aposa, Laszlo nador alattomos
tanacsanak, aki arra Iigyelmeztette t, hogy a kiraly tudta nelkl ne induljon el, es Matyast se engedje a palotatol
tavol maradni, nehogy tavolleteben megIeledkezzenek rola vagy hatterbe szoruljon. A szerencsetlen blcs anyja
tanacsa helyett az alnok aposra hallgatott. Hogy a kiralytol kegyes elbocsatast kerjen, Matyas pedig az es
baratai szoszolojakent, mintegy a bizalom zalogaul maradjon az udvarban, vele es baratai tisztes seregevel
elment a Iejedelmi lakba, ahol aztan marcius idusan raszakadt a veszedelem. Masok azt mondjak, hogy erre a
napra tervszeren ideztek t a kiralyi tanacsba. Amikor belepett, a hata mgtt bezartak az ajtot, aposa elallt, es
kzlte vele elIogatasanak okat. (245) Jelen volt Pal, a ban Iia, Giskra Janos, Turoci Benedek es az alemann
Lamberger.
Szetszalad a hir, hogy a Corvinus testvereket es legtekintelyesebb barataikat elIogtak. A nepet borzasztoan
megrazza ez az ujsag, es mindenki sajnalja ket. Ujlaki Miklos, az ugynevezett erdelyi vajda, magas szarmazek,
aki korabban Corvinus virtusanak es dicssegenek legIbb irigye volt, es mint mondjak nagyon is be volt
avatva e cselvetesbe, a palotaba siet. Megtudja, hogy a terv sikerlt; minden erejevel Laszlo halalara trekszik.
450
Matyast testveretl tavol rzik. Harmadnapon a Ivesztesre itelt Laszlot atadjak egy testrnek, es mikor a nap
mar nyugovora hajlik, gyaszIekete lobogo alatt hatraktztt kezzel kivezetik a terre, amely Zsigmond palotaja
eltt nyulik el; leeresztett hajjal, Ieltartott Ivel, abban az aranyos ruhaban, amelyet eppen a kiralytol kapott,
odalep a veszthelyhez. (250) Batran vegignez az itt is, ott is sirdogalo tmegen. Amikor a kivegzesre kijellt
helyre er, megparancsolja a hohernak, hogy ksse ssze a hajat; aztan nehany szot szol a maga mentsegere, majd
engedi, hogy leterdeltessek, es a Ielelem legkisebb jelet sem mutatja. A kikialto, aki szokas szerint kzhirre teszi
az eliteltek vetkeit, csendet parancsolva csak annyit tud kihirdetni, hogy az uralkodoknak meg kell bntetnik a
htlenek es aruloik eIIele vetkeit. A testrparancsnok kiadja a parancsot, hogy a hoher sujtson kardjaval a dalias
iIju nyakara, az azonban a sajnalattol es Ielelemtl megzavarodva harom csapassal sem tudja a Iejet levagni, de
meg csak halalos sebet sem ejt. A nemes iIju kemenyen Iogadta a nyakara mert harom csapast, de amikor a
harmadikra elrebukott, es nagy erIeszitessel Ilegyenesedett, az istenek es emberek igazsagerzetet szolitotta,
es azt kialtotta, hogy a bako nem sujthat ra tbbszr; a trveny tiltja a negyedik csapast; ime, az artatlansag
megsertett istensege csodat tett. Erre nehany Inemes, aki a kirallyal egytt Zsigmond palotajabol
bameszkodott, es Laszlo halalat kivanta, raripakodik a hoherra, es megparancsolja, hogy a karddal ismet vagjon
a nyakara. (255) Igy tehat az tdik|!| tessel leIejezik a szerencsetlent, alig huszonhat esztends koraban. Ers
teste es termete az apjaehoz volt hasonlo, meresz, bator szellem, engedekeny, kerek arcu, barna, hosszu,
gesztenyeszin haju; arckiIejezese kedves es josagos, jamborsagot sugarzo; szolgalatkesz, haragra, bosszuallasra
knnyen hajlo; inkabb haborut, mint nyugalmat kedvel; teste kecsesseget szeles valla hangsulyozta. Az egesz
kivegzes a piacon meg a veszthelyen nem tett ki egy ill es szokasos orat. A kiraly tartott a nep es a
szlmveles vegett Budara sereglett paraszttmeg haragjatol, mert tudta, hogy a kznep nagyon rossz neven
Iogja venni a halalat, es az aljas tett miatt knnyen lazongas robbanhat ki. A testet kesedelem nelkl Iekete
posztoba csavarjak, es elviszik az isteni Magdolna bazilikajaba, majd meg hajnal eltt titokban atszallitjak
Krisztus teste kapolnajaba, mely a klvaros egyik szgleteben all, es ott helyezik el az apagyilkosok es
Ielsegsertk sirjainal. (260) Ezt ugyan a kivegzes jogossaganak az igazolasara szantak, hogy ugy lassek, mintha
trvenyesen ltek volna meg, a tmeg meltatlankodasat megis csak Iokozta, mert a halal csuIsagahoz ezaltal az
aljas bn gyalazata is hozzajarult. De bizony nem sttt bntetlenl kisebb belyeget a kiralyra meg a gaztett
kiagyaloira sem. A kiralyra a htlenseg gyalazatat, az eskszeges szegyenet, a hitszeges es a tetova
knyrtelenseg bnet rotta ra; ezek meg a kegyetlenseg, a gyllkdes es a jogtipras rk belyeget egettek
magukra. Ez adott a sorsnak okot a kiraly eletenek megszakitasara, mieltt egy esztend eltelt volna; akik pedig
gonosz tanacsaikkal az iIju becsletet beszennyeztek, melto bntetest szenvedtek.
Hogy mar most a Ioglyokhoz visszaterjnk, a varadi pspkt a szent Angyal kardinalisanak, papai legatusnak a
kzbenjarasara itelkezes vegett atadtak Denes esztergomi biboros metropolitanak, aki sajat jogan a
Pannoniakban rks legatus volt. (265) A tbbiek Iltt elhalasztottak a vizsgalatot, akik aztan a kvetkez
ejjel, Krisztus testenek nnepe utan Ieltrtek a brtnt, es titokban kiszktek a varbol. Csak Matyas groI es
Modrar Pal maradt ott. Matyast a toronyban riztek, amely Hevizre nez; Pal azert nem tudott elmeneklni, mert
a tbbiektl elvalasztottak. Hajnalban jelentettek a szkest a kiralynak, aki szorongani es nyugtalankodni
kezdett, es hasonlo Ielelembe estek a tbbiek is, akik mindezt sugalltak. Tudtak ugyanis, hogy Rozgonyi
Sebestyen es Kanizsai Laszlo hatalmas vagyonnal, rokonsaggal es szolgahaddal rendelkezik Pannoniaban,
emellett eszessegk, tekintelyk es batorsaguk is kiemelked; borzasztoan aggodnak, hogy ezek kiszabadulasuk
utan kezdemenyeznek valamit. Ezert sszekapjak a csapataikat, es Matyassal meg Pallal egytt Becsbe sietnek.
Kettejket egy szekeren vittek. (270) Az egyiket a kora Iltti szanakozasbol es artatlansaga tudataban
eloldoztak, a masikat sulyos bilincsbe vertek, mert roppant vagyonabol nagy zsakmanyt remeltek. Ahogy a
kiraly Esztergomba er, magahoz hivatja Janos varadi pspkt, akit Denes itelete ala bocsatottak, es kedves
szavakkal vigasztalja a szomoru embert. Legy nyugodt, varadi atyam mondja , hidd el, hogy akaratom
ellenere kerltel a brtnbe. Sajat elhatarozasombol sohasem dntttem volna ugy, hogy egy ilyen tekintelyes es
derek IerIit barmiIele gyalazattal is illessek. Budan trtent ez, ahol nemcsak elnezni, de trni is kellett mindent,
amit a Iemberek kegyetlen kenye elkvetett. Ott nekem semmihez sem volt jogom; most, Budat elhagyva,
visszaszereztem a szabadsagomat. Mas juttatott brtnbe. (275) Jol ismerem erenyessegedet es derekassagodat,
ezert most ne kegyem, hanem iteletem tegyen szabadda, vedd vissza korabbi meltosagodat, es viseld a varadi
pspkseget ugyanazzal a hatalommal, mint korabban.
Amikor pedig Becsbe ertek, tanakodni kezdtek a kiraly szamara kivanatos menyasszony szemelyerl. A
451
tekintelyes, nemes es csinos iIjunak az egesz vilagrol a legnagyobb uralkodok ajanlgattak naponta lanyaikat. A
virtus, a kls, a szarmazas es a hatalom mindenkit versenybe allitott, hogy t kivanja vejenek. Egybehangzo
itelet szerint a legmeltobbnak Magdolna bizonyult, Karoly Irancia kiraly leanya, akinek kora, nemzetsege,
klseje, erklcse egeszen megIelelnek latszott. Fenyes kvetseg keri meg a leanyt, es mindket Iel rl a kivant
rokonsagnak. De a hazassagktes helyet illeten vita tamad; a magyarok Budan, az ausztriaiak Becsben, a
csehek Pragaban kivanjak megtartani a lakodalmat. Sajat velemenyet ki-ki nyomos ervekkel ersitgeti; a kiraly
egy ideig habozik es tetovazik. (280) Emlitik, hogy ez okbol Podjebrad Gyrgy, Csehorszag kormanyzoja
nyolcszaz lovassal Ausztriaba jtt a Dunahoz, azt zenve, hogy Iontos kzlendje van a kiraly szamara;
megparancsoljak neki, hogy keljen at a Dunan es vonuljon be a varosba, amit nyomban visszautasit, es azt
mondja, hogy a becsiek mindig gyanusak voltak a szemeben; kerik, hogy kvetek utjan zenje meg titkat a
Iejedelemnek, de makacsul ellenkezik, es kijelenti, hogy rajta kivl senkire sem bizza ra azt. A kiralyt vegl is
legyzi e nagy allhatatossag, es krlbell haromezer inkabb diszbe, mint Iegyverbe ltztt lovaggal
meltosagat sutba dobva atmegy a Dunan a kormanyzohoz. A ket tabor kztt a Duna tulpartjan satrat vernek a
negyszemkzti beszelgetesre. Negy napon at targyalnak; az els nap eltelik az dvzlessel, a szolgalatkeszseg
meg a tisztelet kiIejezesevel; a masodik es a harmadik napon ket tanut hivnak a targyalasra; vegl a negyediken
kettesben beszelgetnek, a kiraly csak Gyrggyel volt egytt; azt hiszik, hogy a kiraly csehorszagi utazasarol volt
szo. (285) Amikor azonban semmire sem jutottak, a kormanyzo dhsen es Ienyegetzve visszatert
Morvaorszagba, a kiraly pedig azon az ejszakan hazament Becsbe, es aztan ersen bankodott, hogy a
kormanyzot, akinek a kezeben Csehorszag kormanya van, haraggal bocsatotta el. Azonnal utanakldtt nehany
Iembert, hogy vagy kibekitve hozzak vissza t, vagy ha ez nem sikerl igerjek meg, hogy a kiraly minden
kvetelest teljesit. Ezek Morvaban utolertek Gyrgyt, de nem tudtak elerni, hogy visszaIorduljon, vagy
szandekabol barmennyit is engedjen. Megigertek tehat, hogy a kiraly elmegy Csehorszagba, es bejelentettek,
hogy a menyegzt Pragaban Iogjak megtartani.
Elrendezve Ausztriaban az gyeket, Laszlo pompas kiserettel es a Iemberek hosszu soraval Csehorszagba
indul. (290) Midn Pragatol a masodik merIldkig erkezik, Rokycana az istentelen papok nepes tarsulataval es
az eretnekek nagy tmegevel dvzlesere elebe vonul, es ekes beszedben rvendezik aldott es szerencses
jvetelen. A kiraly viszont kelletlen es zord tekintettel meregeti a pogany sokasagot, st, Podjebrad unszolasara
is csak szkszavu ksznetet mond, mintha Ielseges abrazatat e latvany bepiszkitana. Az els merIldknel a
pragai bazilika romai egyhazat kvet papjai jnnek elebe, akiket az eretnekek istentelen szektaja kiztt,
kereszttel, szentkepekkel, rvendez isteni himnuszokat zengve, es amikor ezekkel sszetalalkozik, igy szol:
Megismerem az isten igaz szolgait. dv nektek, szentseges atyak, akiknek szertartasai es knyrgesei
bocsanatot szereznek az emberi bnkre. Majd lovarol leugrik, megcsokolja es alazatosan imadja a keresztet. Az
eretnekek lelke roppant mod Ielhaborodott ezen, mert ugy velekedtek, hogy ez a kiraly nem lesz hozzajuk
joindulatu, Ileg azokhoz nem, akik Rokycanat kvetik; egyelre azonban elpalastoltak es lenyeltek a
gylletet.
(295) Pragaban aztan sokIele kldttseget jelltek ki, mert szamos nagy Iontossagu dologban intezkedtek; itt
volt elssorban is a menyegzi nnepseg es elkeszlet, az eretnekseg gyogykezelese, a trk Ienyegetes, a
csaszar halaszthatatlan megbekitese. Igy hat azonnal ket kvetseget menesztettek, egyet a csaszar
megengesztelese celjabol, melynek vezetje Eyzinger volt, egy masikat Karoly Irancia kiralyhoz a menyasszony
elhozatala vegett; ennek vezeteset Udalrik kapta, a nagy vagyonu es tekintely, erklcsben, tudomanyban kivalo
passaui pspk. Mindket kldttseg a legragyogobb volt azok kzl, amelyeket korunkban latni lehetett, mivel a
Iemberek es nemesek sora rendkivl meltosagteljes volt; az elsbe a magyar arisztokratakbol ketszazat, az
ausztriaiakbol szinten ketszazat, a csehekbl ugyanannyit valogattak bele, valamennyi kitnt klsejevel,
ltzetevel, nemessegevel es kiseretevel, es mind kiralysagra meltonak latszott. Udalrik a passauiak kzl szazat
valasztott ki, es hetven barsonnyal, arannyal, dragakvel tndkl lovag indult Galliaba. (300) Tovabba szzek
es matronak negyvenen, a menyasszony kiseretere, tndklen ltztt es bajos valamennyi, emellett aranyos,
ekkves hintok, es a ruhak, a jegyajandek hallatlan pompaja. A harmadik kvetseget Calixtus Ipaphoz
rendeltek, hogy vessen veget a papok vallasgyi vitajanak, es a huszitakat teritse vissza a romai tanhoz. A nemes
kiraly negyedik gondja pedig egy akkora hadsereg Ielallitasa volt a trkkkel szemben, amely elegend ahhoz,
hogy Europat Ielszabaditsa a pogany szolgasag alol.
452
A csaszarral mar megegyeztek, es a kiralyi eskvt mertektelen kltseggel elkeszitettek; a csaszar a
csaszarneval, a ket nver Ierjevel egytt jelezte, hogy reszt vesz a lakodalmi nnepsegen. Rajtuk kivl Germania
es a Rajna-videk szamos Iejedelme, Galliabol is sok kiskiraly megigerte jvetelet, nemcsak azert, hogy
jelenletevel megtisztelje az eskvt, hanem azert is, hogy hatarozzon a trk haborurol. (305) Mindeme nagy
varakozas es keszldes kells kzepen o, csaloka emberi remeny, o, allhatatlan emberi sors! december
tizedik kalendajan az ejszaka tizenkettedik orajaban kegyetlen es varatlan betegseg elragadja a kiralyt. Egyesek
azt mondjak, hogy a pestis jelekent agyeka Ieldagadt, masok azt allitjak, hogy ennek a kornak a gyanuja sem
merlt Iel. Az inasok es az orvosok ugy adjak el a dolgot, hogy a kiraly aznap nem kiralyi ltzekben lt
trvenyt, hanem lenvaszon ingben es perzsa ruhaban, hogy dntsn a vitaban, amely Podjebrad es a morva
Csernahora kztt dult, akik emiatt ugy Ielbszltek, hogy parbajra hivtak ki egymast; a Iogadoteremben el nem
mosolyodott, arca szomoru volt, amibl mindenki lappango betegsegre gyanakodott; az itelszek eloszolvan,
helyet Ioglalt a helytartok kztt, nehany komoly es megIontolt szot szolt; visszaterve a lakosztalyaba az ejszaka
tdik orajaban repat szolgaltak Iel neki, amely Csehorszagban nagyon edes, ezt mohon IelIalta, palinkat ivott,
majd mieltt lenyugodott volna az agyba, barataival Ieldleskeppen valtott nehany pajkos es csipkeld szot;
(310) aztan szokas szerint imadkozott a szellemekhez, es azt mondta, hogy ers gyomorIajas kinozza, amire
azok alvasra biztattak, mondvan, hogy az nagyon hasznos a Iajdalom elzesere, erre egy ora mulva elaludt. Mar
az ejszaka tizenharmadik oraja Iolyt, amikor sulyos rosszulletre riadt Iel, es nem tudott enyhlest talalni.
Azonban olyan tapintatos volt, hogy nem akarta a szolgakat Ielzavarni, es ezert a Iajdalmat pirkadatig trte.
Akkor odahivjak az orvosokat, akiknek egeszsege helyreallitasaban minden Iaradozasuk karba vesz. Magat
Gyrgyt is odaszolitottak, aki megerkezve es a betegseg okat tudakolva, megnyugtatta a kiralyt. A te hsegedet
es erenyessegedet, Gyrgym mondta az neki , mi mar regen ismerjk, a csehek a te jovoltodbol neveznek es
Iogadnak el engem uruknak. (315) Azt remeltem, hogy amit elkeszitettel, azt veled egytt sokaig Iogom
birtokolni; de az istenek szellemei az orszagok sorsat a kezkben tartjak, es nem akarjak ezt; tudom, hogy meg
kell halnom, es boldogabb eletet nyerek. Ugy eltem, hogy a legjobbat remelhessem; a varatlan halal nem rendit
meg jobban a kelletenel, hiszen a Ildiek helyett egieket kapok cserebe. Mivel tehat mindenkeppen meg kell
halnom, ket dolog van, amit kerek tled, mieltt az eletbl tavoznam; ezeket a legnagyobb jotetemenynek
Iogom tartani, neked pedig irantad valo eddigi josagom Iejeben ill es meltanyos lesz megtenned. Az egyik az,
hogy a kiralysagot, amelyet visszautasitottal, tisztesseggel es kegyesen igazgasd, legy igazsagos es keszseges az
arvak, az zvegyek es az sszes nyomorultak irant. A masik, hogy mindazokat, akik engem a Pannoniakbol,
Ausztriabol es a tbbi tartomanybol ide elkisertek, sertetlenl es epsegben bocsasd el. (320) Megigerem, hogy
ha ezt megteszed, viszonzaskepp a mennybelieknel joindulatra kesztetem irantad megvaltonk szellemet.
Mig kezet szorongatva mindezt elmondta, Podjebrad nem tudta visszaIojtani a knnyeit, egy darabig
vigasztalgatta t, majd hit alatt megigerte, hogy kivansagait teljesiti. A betegseg elrehaladvan a kszbn allo
halal srgette a bucsu szent ktelessegeinek teljesiteset. Azonnal odahivattak a papokat, hogy azok a keszld
lelket szent utravaloval es titkos poggyasszal nnepelyesen ellassak. Az egesz kiralyi Ielszerelest a pragai
bazilikara hagyomanyozta; megparancsolta, hogy aranyszin hajat, amelyet mint bevallotta mindeddig a
vilagi elet hiusaga kedveert viselt, tvig vagjak le, nehogy akadalyozza t ez uj utazasban; a krltte allok
mindenIele ervekkel elhozakodtak, es kivansagat meghiusitottak, pedig, ahogy a lelket mar-mar kireplni
erezte, szent keresztet kert, amelyet ersen megmarkolt, megvaltonk kepmasat nezve elimadkozta a Miatyankot,
es ahogy az utolso igekhez ert, tbbe egy szot sem szolt, hanem mintegy megnyugodva, kilehelte a lelket, es
semmi jelet sem mutatta a halal Iajdalmassaganak. (325) Laszlo tehat, akit a vilag gynyrsegenek neveztek,
aki a legmagasabb nemesseggel ragyogott, a boldog es hasonlithatatlan szepseg, borotvaeles elmej,
nyajassagban es kegyelmessegben paratlan, ritka tisztasagu iIju, oly sok orszag es tartomany ura, aki roppant
vagyonnal es meltosaggal tndklt az elerhet legmagasabb csucson, tizennyolc eves koraban, harminchat
oraval az utan, hogy gyengelkedni kezdett, az dvsseg ezer Iltti negyszaztvennyolcadik eveben eltavozott
az elk sorabol, valamennyi nemzet veg nelkli szomorusagara. Teste elegansan nyulank volt, arca hallatlanul
kedves, szeme Iekete, tekintete nyugodt es ders, bre Ieheres es rozsahoz hasonloan pirosas, aranyhaja hosszu
es gndr, ami valami angyali szepseget klcsnztt az arcanak; orra csinos es kisse hajlott, alakja es tagjai
roppant Iormasak. Nem volt rajta semmi, ami ne sugallt volna ritka kivalosagot; jarasa meltosagteljes, beszede
emberseges es josagos.
Egyesek ugy gondoljak, hogy betegseg ragadta el, masok, hogy mereg, Ileg a teuton orvosok, akik elssorban
453
viseltek testenek gondjat; ezek, miutan Ausztriaba hazatertek, makacsul hajtogattak, hogy mergezes nagyon is
nyilvanvalo jeleit talaltak rajta; k azonban idegen Ildn semmit sem mertek szolni, nehogy megsertsek azokat,
akiknek csalardsagabol is elveszett. St, azt allitottak, hogy titokban a kiralynak is megmondtak, hogy merget
ivott, mire azt valaszolta, hogy tudja, de hallgatast parancsolt, nehogy kiralyukkal egytt ket is elemesszek.
(330) A becsi tanacs, hogy a cseh vadsagot maga ellen ne ingerelje, szigoru parancsban tiltotta meg ezt a
hiresztelest, es Iigyelmeztette az orvosokat, hogy ne ersitgessek ezt a beszedet. De a mergezes gyanuja megis
mindentt Ielttte a Iejet, es a pletyka Gyrgyt tartotta az elkvetnek, aki Becshez jven a parancs ellenere
sem akart belepni a varosba, mert a kiralyt gyanusnak talalta, es ugy gondolta, Corvinus es Iia, Laszlo peldajara
neki is ovakodnia kell. Hozzajarult ehhez Rokycana gyllkdese, akit, mikor istentiszteletet tartott, mint
Ientebb elbeszeltk, a kiraly nyilvanosan sulyosan megszegyenitett. E Ieltetelezesek kvetkezteben egyikk sem
tudott kibujni a kiraly meglesenek a gyanuja alol. Mi tbb, ekkortajt mindenki hallotta azt a szeles krben
terjeng pletykat, hogy a kiraly azert rendelte Pragaba az eskvi szertartast, hogy ott az nnepseg alkalmara
sszeseregl nagyhatalmu Iejedelmek jelenleteben egyeslt ervel az sszes eretneket knnyen elkaphassa, es a
huszitak pogany szektajat mindenestl eltrlje; amikor Podjebrad es Rokycana ennek hiret vette, eletk
vedelmeben vakmer bntenyre vetemedve a kiralynak tstent csapdat allitott, hogy a cselt csellel hiusitsa meg.
(335) Nem egyknnyen mernem megmondani, melyiket ersitenem meg; ugy dntttem, hogy semleges
maradok, es azt szedegetem ssze, amit masok mondanak es gondolnak. Az megis mindenki szamara
nyilvanvalo, hogy Gyrgy is, es Rokycana kivetelevel valamennyi cseh elkel is, a kiraly veszten melyen
szomorkodott, es egesz Csehorszag nyilvanos gyaszt es siratast tartott, amely mint mondjak december
hetedik kalendajaig egyIolytaban tartott. A temetes kiralyi pompaval ment vegbe, a testet nem hordtak krbe a
varoson, mint si szokas lett volna; a tetemet az sk kapolnajaba vittek, es az isteni negyedik Karoly romai
csaszar oltalma alatt helyeztek el.
A kiraly halalhire elterjedven, Europa szinte valamennyi Iejedelme sajnalkozott vagy gyaszolt. Egyesek az
iIjusagot, az erteljesseget, a remenyt es a balsorsot gyaszoltak, masokat, akiket a banat kzelebbrl erintett, a
josagos, igaz es szent Iejedelem elvesztese sujtott nagy Iajdalommal, es leginkabb az ausztriaiakat, akik veres
haboruban visszaszerzett termeszetes urukat korai halallal elvesztettek, es kenyszersegbl Frigyes kezebe estek
vissza, aki nemreg meg az ellensegk volt. (340) Magyarorszagon nem volt ekkora a bubanat, mert Laszlo groI
meltatlan halala kiszoritotta ezt a lelkekbl, kiveve azokat, akik a Corvinusok ellenIeleikent annak idejen a
kiralyi parthoz tartoztak. Karoly galliai kiralyt, aki Laszlot vejenek varta, es keszlt az aldott hazassag hamaros
megktesere, a tbbieknel nagyobb szomorusag sujtotta le; azon a napon, amelyen a diszes kldttseg Parizsba
bevonult, mieltt megallapodott volna, gyorsIutartol erteslt a kiraly halalarol. A kldttseg a hirtl
megdbbenve Karoly kirallyal bizalmasan kzlte veje halalhiret, amire a Iejedelmet, mint mondjak, olyan
Iajdalom ragadta magaval, hogy sem valaszolni nem tudott, sem a mely banattal tavozokhoz szolni. Valoszin,
hogy nem volt kisebb a szivek gyasza Galliaban, mint Csehorszagban. A kldttseg szetoszolvan, ki-ki
banatosan ment a hazaba. E nagy Iejedelem halalat nehany jel is josolta. Az elz evben egy stks, amelyet
Ieketenek neveznek, junius honapban a Halak huszadik Iokaban Ieltnve krlbell harminc napig rettegessel
tlttte el a halandok lelket. (345) Halala eltt tbb napig klnIele alomkepek gytrtek; elszr is reg elhunyt
szlei latogattak Iolyton, nagyszlei szoltak hozza, es mint Ielserkenve az inasoknak elarulta tbbszr hivtak
a mennybeliekhez. A megbetegedese eltti napon itelkezesre induloban szokasaval es modoraval ellenkezen
szomoru es elgondolkozo volt; amikor baratai kerdeztek, miert hagyta el vele szletett vidamsagat, azt Ielelte,
hogy nem tudja, miert ragadta el a bubanat; de nem tud tle szabadulni, hat enged az isteni akaratnak. Nem
maradtak el a szrny Ildrengesek sem, elssorban Napolyban, Capuaban, Gaetaban, Aversaban es az egesz
O-Campaniaban.
Ugyanezen evben AlIonz, az aragonok kiralya, minden korabeli Iejedelmek legkivalobbja, lazba esett, es
Napolyban meghalt; a napolyi kiralysagban Iia, Ferdinand, a sziciliai es a navarrai kiralysagban Iivere, Janos
kvette. Mahomet trk csaszar Korinthust megvivja, es mikzben a Palaeologus testverek, Tamas es Demeter a
terlet Iltti hatalomert egymassal civakodnak, joIorman az egesz Ielszigetet az adoIizetjeve teszi, majd
nemsokara elkergeti a Palaeologusokat, es az egesz Peloponnesust megszerzi, Trapezunt kiralyat is megli, es
Pontust azonnal a hatalmaba hajtja. (350) Calixtus Ipapot, e nemes lelklet aggastyant augusztus nyolcadik
idusan elragadta a nem eppen korai halal, es nveretl valo unokaccse, Borgia Rodrig, a romai egyhaz
ugynevezett vicekancellarja allitott neki melto sirt az isteni Peter bazilikajaban. Azt hiszik, hogy Calixtus
454
szaztvenezer aranyat hagyott a trk elleni hadviseles celjara; a papasagban a blcs, derek lelk, ekesszolassal
tndkl Pius kvette, aki az aragoniai Ferdinandot azonnal megtette Apulia kiralyava, es odakldte Orsini
Latino kardinalist, aki a kiralyi diademmal szabalyszeren megkoronazta t, majd Mantovaban gylest tartott a
kereszteny Iejedelmek szamara, ahol kis hijan nyolc honapig tanacskoztak az apuliai es a trk haborurol.
Ez id tajt eltavozott az eletbl Karoly, Gallia kiralya, akit szelid erklcsnek, egyebkent azonban butanak es
meggondolatlannak tartanak, ugyanis Henrik, Britannia kiralya, es Janos burgund Iejedelem ellen inkabb
zenebonat, mint haborut inditott, es ovatlansagaban mindketttl oly sok vereseget szenvedett el, hogy
orszaganak legnagyobb reszet elveszitette. Nehanyan halatlansagat es trvenyszegeseit hozzak Iel okul, es ha
egy kanaszlany nem nyujt neki isteni segitseget, mar egesz Gallianak reg vege lett volna. Amikor ugyanis a ket
gyztes kegyetlensege es haracsolasa a gallokat a legsulyosabb insegbe es pusztulasba sodorta, knyrgesket
es jajongasukat az isten meghallgatta a magasbol. (355) A kiralyi palotatol nem messze egy lany legeltette a
disznait; egyszer oriasi zivatar kerekedett, ez beszaladt a kzeli kapolnaba, elnyomta az alom, melyben egy egi
kldtt Ielszolitotta t, hogy keresse Iel a kzelben tanyazo kiralyt, es jelentse neki, hogy az isten megknyrlt
a gallok nyomorusagan, es ha az ellenseg ellen ujra Ilveszik a harcot, tbbe nem hagyja el ket; ha tehat e
parancsnak enged, Galliat rvidesen kiragadja az ellenseg kezebl. A szz buzgon vegrehajtotta az utasitast. A
kiraly hitt a szavainak; ujjaszervezik a hadsereget, szarazon es vizen oriasi elkeszleteket tesznek. A kiraly a
Rhne-on meginditja a haborut, Ilottat keszit a vizen, szarazIldi csapatokat is toboroz, melyek parancsnoka a
lany lett. Amikor az ellenseget megkzelitik, jelt adva sszecsapnak, mindket reszen sok ver mlik. Vegre a
britek es burgundok nagy resze elesik, es csuIos Iutassal megszalad. A Ilotta, hallva az tkzet sikeret, a barati
csapatokkal hasonlo szerencsevel harcol. (360) Igy hat a paraszt szz vezetesevel es zaszlaja alatt Gallia egesz
kiralysaga kiszabadult az ellenseg kezebl. Legvegl a szzet a britek csataban elIogtak, es maglyara vetettek.
Valamivel kesbb Miklos biboros kzbenjarasara, akit a szent Keresztrl neveztek, a kiraly beket es szent
szvetseget kttt a burgundok hercegevel, de amikor az eskt megszegve a herceget csalardsaggal elIogta es
meglte, ebbl oriasi es hosszan tarto bajok szarmaztak.
Szinten ezen id tajt Jakab, Janos ciprusi kiraly trvenytelen Iia, megszerezte elhunyt apja orszagat; az apja
tudta rola, hogy uralomvagyo, mert nemes klseje, elegans testalkata, kitn ekesszolasa es paratlan eszessege
miatt a kiralyi tisztre meltonak itelte magat. Ezert Ielesegenek, Ilonanak az sztnzesere pappa szenteltette t,
hogy ezzel ambiciojat mas iranyba Iorditsa, es ne arthasson Karlotanak, egyetlen leanyanak, akire halala utan az
orszagot hagyta, es akit Lajoshoz, Szavoja Iejedelmenek Iiahoz adott Ielesegl. A szlk halala utan Lajost
szamos levelben hivta a Ielesege, es a nep nagy tetszessel Iogadta t a kiralysagba. (365) Jakab egy valogatott
nemesi csapattal Alexandriaba meneklt a szultanhoz, knyrgtt es zokogott neki, hogy annak segitsegevel es
hatalmaval visszaszerezhesse az orszagat. Felvette Alexandria kiralyanak jelvenyeit, Iegyveres Ilottaval
visszatert Ciprusra, elzavarta Karlotat es Lajost, visszaszerezte a genovaiaktol Famagustat, es megbekitett
orszagot birtokolt. Joval kesbb Ielesegl vette Cornaro Mark lanyat, akit a velencei tanacs adoptalt. Amikor
hasmenesbe belehalt, utoszltt Iiaval egytt t tette rkseve. Vegrendeleteben mindkettt a velencei tanacsra
bizta. Az utoszltt kiskoraban meghalvan, az orszag rkseg jogan a velencesek birtokaba kerlt. Ennyit a
klgyekrl; terjnk vissza most a megkezdett elbeszelesre.
Gyrgy azon a napon, amelyen Laszlo kiraly temetese megtrtent, sszehivatta az sszes Inemest, es amikor
sszegylekeztek, bejelentette nekik, hogy kormanyzosagat a kiraly mar korabban meghosszabbitotta
pnksdig; (370) azalatt hatarozni kell a kiralyvalasztasrol; az interregnum idejen sajat kezdemenyezesebl
eliranyitja a kzgyeket, es igyekszik, hogy azok ne szenvedjenek rvidseget. Mivel ereje hatalmas volt, es
testrcsapatok nyzsgtek krltte, sem a tanacsban, sem odaknn nem mereszelt senki ellentmondani, es nem
vetettek ellene, hogy a megbizo halalaval a megbizatas is beIejezdtt. A pragaiak habozas nelkl
engedelmeskedtek utasitasanak. Corvinus Matyast, amikor a kiraly meghalt, Pragaba vittek, es Gyrgy
hatalmaba kerlt. Sokak velemenye szerint azert tette ezt, hogy ne kelljen a dusgazdag iIjut ingyen eleresztenie.
Mint alabb kiderl, varakozasa nem is csalta meg. Matyast mindeddig Becsben tartottak rseg alatt a palotaban.
A tbbieket, akik Laszlot Csehorszagba elkisertek, bantatlanul hazaeresztettek. (375) Gyrgy ezutan
kiralyvalaszto orszaggylest hivott ssze, melyen szamos tronigenyl lepett Iel; elssorban Karoly kiraly
megbizottai kveteltek, hogy a megkttt rokonsag ertelmeben vagy az Iiai egyikenek adjak az orszagot, vagy
egy olyan Iejedelemnek, akihez leanyat szegyenvallas nelkl hozzaadhatja. Kazmer, Lengyelorszag kiralya, aki
455
egykor Laszlo kiraly nveret vette el, azt allitotta, hogy Csehorszag tronja az Ieleseget illeti; ugyanezt a jogot
tamasztotta Vilmos, Szaszorszag hercege is, akinek Ielesege Laszlo masik, idsebb nvere volt. Frigyes csaszart
is hasonlo trekves Ittte, aki azt mondta, hogy ennek a kiralysagnak a betltese ra tartozik, mert az
ugynevezett hber Iormasagait megszegtek. Tovabba elkel kldttek utjan jelentette be igenyet Zsigmond es
Albert, Ausztria ket hercege, arra hivatkozva, hogy Csehorszag a regi szvetseg es paktum jogan ket illeti,
mivel aszerint, ha Csehorszag kiralya IerIiutod nelkl hal meg, annak Ausztria hercegeire kell szallnia.
Rokycana meg szelteben larmazott, hogy nem idegen, hanem honi kiralyt kell valasztani; ha senkit sem talalnak
e nagy tisztre meltonak, allitsanak a zsidok modjara birakat, vagy a romaiak szerint tizes tanacsot. (380) Miutan
a kiralyvalaszto gyles sszelt, Csehorszag kiralyava kialtottak az otthon es klIldn nagy hir, erett koru es
jozan esz Podjebrad Gyrgyt, ami a mergezes imenti gyanujat megersitette. A megvalasztott kiraly a
palotabol nnepi pompaval, a tanacs kisereteben Maria istenanya templomaba vonult, melyben Rokycana viselte
a pspkseget, aki miset tartott, es halat adott az istennek. A kiralyt a nep mindenIele dvzlte, es mindenki
nagy tetszessel Iogadta; nehany napon at nnepelyeket, jatekokat, tancmulatsagokat, lakomakat tartottak; a
tmeget megvendegeltek. Miutan az allamgyek Iele Iordult, nagy gondot Iorditott az elkelk kreben arra,
hogy eltavoztassak nehany, vagyonnal es szarmazassal kiemelked Iurnak a Ieltekenyseget, es lecsendesitsek
az orszagot. Mindenki irant joindulatot mutatott, es kereste az eretnekek kedvet, mert bevallotta, hogy azoknak
ksznheti a tronjat. Bamulatos gyesseggel jart el a kormanyzasban. (385) Jollehet a hatalmasok kveteleseit
sohasem utasitotta vissza, sajat erejenek kimutatasaval megis minden lazongast elrettentett. St, gyakran elebe is
ment kivansagaiknak, hogy azok indulatat erdemeivel meglagyitsa es lektelezze. Eberen kereste a nep kegyet,
hogy annak szimpatiajaval az elkelket sakkban tartsa. Ehhez jarult meg gyermekeinek serege, a szolgak,
rokonok, baratok hada, amellyel magat a hatalmasok mereszsegevel szemben alaposan megersitette.
Messzemenen kereste Frigyes csaszar baratsagat es partIogasat. Kazmer lengyel kirallyal, aki azt allitotta, hogy
az orszag t illeti, a legnagyobb kedvesseggel bant. A Laszlo kirallyal egykoru Corvinus Matyast, akit
Iogsagban tartott, nem akarta ingyen elengedni, jol tartotta, hozza melto Iogdaban riztette, mindig meghivta
asztalahoz, es ameddig kezei kztt volt, csodalattal adozott a Iiu jellemenek, tehetsegenek, szavainak es
erklcseinek. (390) St, naponta vigasztalgatta t, nyugtatta, hogy semmi rossztol sem kell tartania; azt mondta,
hogy Corvinus Janos nevet mindig tisztelte, annak idejen a legnagyobb joindulat Izte hozza, es e nagy IerIiu
kegyessege, halhatatlan jotetemenyeinek emleke neki meg mindig oly sokat er, hogy Iia minden jot bizvast
remelhet tle. Csak a kapzsisag volt az, amely Matyas elereszteseben kesleltette. Mert nem volt titok eltte,
hogy mekkora sszeget lehet erte kicsikarni, hiszen nemcsak az anyja, hanem a magyarok is nagyon szerettek
volna visszakapni. Tehat Pannonia is, Csehorszag is olyan arvasagra jutott, hogy a legnemesebb es legIelsbb
nemzetseg kezebl mindkett kzepes allapotuakhoz kerlt. Ez Podjebradhoz, akit si cimer nem ekesitett, az
Corvinushoz, akinek Roma varosabol egykor kiszarmazott trzse a tulsagos regiseg miatt mar elenyeszett, es
Olahorszagban a barbarok altal letapodva teljesseggel beleveszett a homalyba. Ezt a szerencse jatekanak tartjak
egyesek, azok, akik nem az isteni blcsessegnek tulajdonitjak a gondviselest a halandok es elssorban az
orszagok Iltt, melyek jollehet trveny es Iegyver altal szereztetnek, megis isteni akaratnak tulajdonittatnak.
(395) Hiszen ki tudta volna elhinni, ha nem latja, hogy a Corvinus-haz, amely egyetlen s meghozza Iogoly iIju
remenyere zsugorodott, egi parancsra ugy Ielszkken, hogy az isten Pannonia es Csehorszag kiralysagara emeli
Iel, amely seinek sohasem volt osztalyresze? De ezt hagyjuk a kvetkez knyvre!
456
9. fejezet - KiIencedik knyv
Miutan Magyarorszagon hire ment, hogy Laszlot elragadta a varatlan halal, Corvinus Matyas pedig Gyrgy
kormanyzo kezebe kerlt, noha megsem szabadult, a pannonokat klnbz erzelmek reszkettettek meg.
Azokba, akik Corvinus Laszlo halalara sszeeskdtek volt, nem csekely aggodalom Ieszkelt, a tbbiek viszont
rvendeztek, k klcsnsen gratulaltak egymasnak, hogy az alemannok igaja leesett a nyakukrol. Hiszen eddig
egy helyett tbb urnak voltak az alattvaloi, kiknek kiszolgaltatva azok kenye-kedve szerint sok meltatlansagot
szenvedtek el. Elssorban a Corvinusok baratai ujjongtak roppant rmkben, arra gondolva, hogy az
interregnum jovoltabol maris itt az alkalom Laszlo igazsagtalan meggyilkolasanak a megtorlasara. (5) Es bizony
meg is ragadtak volna, ha nem tartja ket Ieken a kszbn allo, Garai Laszlo nadorispan altal eppen most
sszehivott kiralyvalaszto orszaggyles, amelyen Matyast kirallya akartak valasztani. Attol tartottak ugyanis,
hogy ha valami zavargast kezdemenyeznek, Matyas erdekeben sztt terveiket Ielboritjak; ezert ugy dntttek,
hogy higgadtabban jarnak el. Az egesz tlet es a korteshadjarat kormanyosa az nagybatyja volt, Szilagyi
Mihaly, magasztos lelklet IerIiu, tapasztalt katonai szakert, nem csekely tekintellyel es blcsesseggel.
Figyelembe vette azoknak a nagyuraknak az ellenszenvet, akik egykor a Corvinus-haz ellen sszeszvetkeztek,
es ugy gondolta, hogy a kiralyvalasztashoz nem eszmecsere, hanem er szksegeltetik. Flmerte, hogy a kznep
okvetlenl unokaccse melle Iog allni szavazataval, megis ugy velte, hogy az ellenlabasokat Iegyverrel kell
visszariasztani attol, hogy valami klnvelemenyre mereszkedjenek, tapasztalatbol tudva, hogy ez nagyon is
bekvetkezhet. (10) Ezert az erdelyiek kzl meg Magyarorszag also reszeibl, tovabba csehekbl,
lengyelekbl, alemannokbol jo penzert szamottev, mintegy huszezres sereget verbuvalt ssze. Nem hianyzott a
penz, a hadak eltet ereje, amivel nvere, a rendkivl eszes Erzsebet nap mint nap tamogatta. O ugyanis
rengeteg aranyat meg ezstt kapott a Ierjetl, es Laszlo halala a legkevesbe sem trte meg, es most irdatlan
sszeget klttt arra, hogy masik, eletben maradt Iiat megszabaditsa ellensegeinek armanykodasatol, vagy a
kiralysag csucsara Ieljuttassa. Latta, hogy itt az id, amikor egyszem Iia java es meltosaga erdekeben celszer az
egeszet Ielhasznalnia. Mikzben Mihaly iranyitasaval Magyarorszagon mindenrl gondoskodott, nem
Ieledkezett el Iia kiszabaditasarol sem, aki Pragaban Gyrgy kiraly hatalmaban tengdtt.
(15) Matyas kiraly eleteben Becsben becsppentnk egy vitara a magia tudomanya krl, es emlekszem, amint
Matyas elmeselte, hogy rabsaga idejen anyja olyannyira nyugtalankodott miatta, hogy keresett egy Iutart, aki
Magyarorszagrol Pragaba, a Iiahoz hat ora leIorgasa alatt eljutott, ugyanannyi id alatt visszajtt, es vitte-hozta
a levelet meg a valaszt. Azt hittek, hogy rdgk segitettek a levegn at. Tehat Vitez Janos akkori varadi
pspkt, a probalt hseg es blcsesseg IerIiut, az atyai baratok legtekintelyesebbiket, akit Budan Laszloval
egytt tartoztattak le, azzal az utasitassal kldte Csehorszagba, hogy vissza ne jjjn Pragabol mindaddig, mig
Iia kiszabaditasat barmely lehet modon el nem intezte. Amikor ez Csehorszag kiralyat Ilkereste, rajtt, hogy a
Iogvatartasnak nincs egyeb oka a kapzsisagnal. Mihelyt megertette, hogy arannyal knnyen meg lehet oldani az
gyet, megkttte az zletet, es visszatert az anyahoz. A kivaltas arat tbben hatvanezer, nehanyan negyvenezer
aranyban adjak meg. Magyarorszagra visszaerkezve, mieltt a kiralyvalaszto orszaggylest megtartottak volna,
Mihalyt es Erzsebetet tajekoztatta a megallapodasrol, amit azok rmmel elIogadtak, majd e nagy blcsesseg
es tekintely IerIi velk egytt nekilatott a kiralyvalasztas es a szavazas megszervezesenek.
(20) Mivel tehat a dietat a Rakos mezn, Pest klvarosaban szokas tartani, a kiralyvalaszto orszaggylesre
elskent Mihaly erkezett meg szamos csapattal, elkelk es nemesek pazar seregevel. Az uj kiraly valasztasara
ugyanis Magyarorszag valamennyi Ipapja, magnasa, nemese, az egesz tisztviseli kar es a varosok kldttei
regi hagyomany szerint Iegyveresen gyltek itt ssze. Mihalyt ezek a Iurak kvettek: elssorban Szekely
Tamas, a vranai perjel, Rozgonyi Sebestyen, Kanizsai Laszlo, Szentmiklosi Pongrac meg Erdely es az alvidek
tbbi nemese, egyszoval azok, akikkel Corvinus Janos bekeben, haboruban hajdan jot cselekedett. Mert ez a
halas sokasag a barat halala utan is hasonlo szivesseggel akart trleszteni. Emellett pedig tudtak, hogy sajat
tekintelyk a Corvinusokehoz ktdik. Budan jttek ssze viszont az ellenpart elkelsegei, kiknek vezetikent
a kvetkezket emlegetik: Garai Laszlot, a nadorispant, Ujlaki Miklost, a legrangosabb nemesseggel Ienyesked
vajdat, Corvinus hirnevenek irigyet, Lindvai Palt, a ban Iiat, a kiralyi ajtonallok mesteret, meg a tbbi nemes
szamottev csoportjat, Ileg azoket, akik a Corvinus-haz ellen sszeszvetkeztek. (25) Ezek mind a budai
457
varban gylekeztek, es ersen tartottak Mihaly erejetl, eszessegetl es mereszsegetl, emellett a lelkiismeret is
Iurdalta ket, mert Laszlo groI meggyilkolasanak nemcsak cinkosai, hanem tettesei is k voltak. Felelmket
Iokozta a Duna varatlan beallasa, mert lattak, hogy ellenIeleik Ienyegetesetl igy kevesse vannak biztonsagban.
Ugyanis Iebruar negyedik idusan, hogy Mihaly Pestre bevonult, a ra kvetkez ejjel a kegyetlen hidegben a
Duna mindenki varakozasa ellenere teljesen beIagyott, ugyhogy jegpadlatat barki biztonsagban taposhatta.
Eszrevettek, hogy ellenlabasaik szamban, Iegyverben, lovassagban, elszantsagban jocskan Iellmuljak ket,
mint a kimenetel aztan meg is mutatta. Mi tbb, a Corvinus-parti tmeg a Dunan at Budara ment, hogy azokat,
akik ott voltak, erszakkal elvigye a gylesbe. Mihaly oszlatta el a Ielelmet, mert nyilatkozataban meghirdette a
gyles szabadsagat, kzvetitk utjan tbbszr szavat adta a Budan levknek, es athivta ket a dietaba. (30)
Aztan, amikor a gylessel mar sok nap eltelt, a mez kzepere nyakvillakat es egy meszarosasztalt allitott ki
kemeny hirdetmeny kisereteben; aki szavazatat Matyasra adni vonakodott, azonnali halallal Ienyegette meg. E
borzongato latvanytol bizony az ellenIelek igencsak megijedtek, es bar rossz neven vettek, hogy a szabad
valasztas odalett, panaszkodni semmikeppen sem mertek, nehogy aztan olyasmit kenyszerljenek hallani es
elviselni, ami meg sulyosabb. Amikor a mezn az elkelket velemennyilvanitasra kertek, Mihaly, aki az egesz
gylest harcra kesz sereggel keritette be, kilepett a kzepre, es igy szonokolt:
A kiraly nyomorusagos halala szolt arra kenyszerit minket, nagyuraim, hogy uj Iejedelemrl hatarozzunk,
hiszen azt semmikeppen sem nelklzhetjk. Mint ahogy nincs, ami komolyabb megIontolast igenyelne, ugy
olyan sincs, ami gyorsabb dntest kivan, nehogy minden sszezavarodjek es odavesszen. (35) A huzavona
meghasonlast es sok torz gondolatot szl, mely a Iigyelmet eltereli a kzjorol. Ha jo kiralyt nyernk, nem lehet
jobb, ha rosszat, nem lehet rosszabb az allam szamara. Regota jol tudjatok mindannyian, mennyi bajt
szenvedtnk el, amiota a szent kiralyok aldott nemzetsege Mariaban kiveszett, es idegen uralkodokat kellett
kunyeralnunk. Most olyan arvasagra jutottunk, hogy senkink sincs, akihez Iordulhatnank. De meg ha idegen
kiralyokat akarnank is keresni, akkor sem akadna senki, akire az orszagot nyugodtan rabizhatnank. Nemregiben
ugyanezzel a problemaval kszkdtek a csehek, es hogy a kzjot ne bizzak idegenekre, az veikhez Iordultak,
tudva, hogy a sajatjaik sokkal buzgobban es hivebben Iogjak viselni az allam gondjat, mint a jvevenyek. A
klIldi tronkvetelket visszautasitottak, es kiralyukka valasztottak azt a Podjebrad Gyrgyt, akinek
igazsagossagat, virtusat, blcsesseget, becsletesseget hosszu kormanyzosaga alatt elegge kitapasztaltak, es
valasztasukat nem banjak, nem szegyellik, mert Csehorszagot, amely Zsigmond, Albert, Laszlo alatt sokaig
nyomorultan hanykolodott, most tisztessege es okossaga megbekeltette. (40) Ill bizony es ajanlatos, nagyuraim,
hogy masok probajan megtanuljuk, ami a mi hasznunkra valik. Ha azt gondoljuk, hogy Ieltetlenl kormanyzonk
Iiat kell megvalasztanunk, kzssegnk javara aligha dnthetnk kedvezbben. Ugy velem, hogy a klhoni
tronigenylket mindenkeppen vissza kell utasitanunk, ha pedig a magyarokat reszesitjk elnyben, en Corvinus
Matyast kivanom valasztani, hogy amint atyja kormanyzata oly sok even at tavol tartotta tlnk a bels es kls
bajokat, ugy a jvben Iia uralma alatt legynk ezektl szabadok. Azt hiszem, mindnyajatok eltt ismeretes,
hogy termeszete milyen aldott es nemes, milyen isteni tehetseg, mekkora leleker es dicssegvagy Iti.
Higgyetek el nekem, hogy nem Iajzik el az apjatol, hanem vetekedni Iog vele hirben es dicssegben; taborban
szletett, Iegyverben nvekedett, a veteranok satraban nevelkedett, csecsemkoratol megtanulta, hogy ne
sapadjon el a trkk zenebonajatol, csatasoratol, megtanult ostromtet alatt harcolni, a szazadparancsnok
utasitasanak engedelmeskedni, lovon, gyalog egyIorman verekedni, naponta kopjat trni, a Dunan atusztatni,
Iagyban es hsegben ejjel-nappal sisakot hordani, trelemmel viselni Iaradtsagot es szkseget, masra sem
vagyni, mint az ellenseg latvanyara, elvezni a parbajt, a taborban tarsaival Iolyvast haborusdit jatszani,
mindennel jobban megvetni a gyavasagot es a tunyasagot, mindennel jobban kivanni a haborut. (45) Ehhez jarul
a vele szletett nyajassag, josag, a becslettel parosult nemes erklcs, ezenIell a mely vallasossag, a korat
meghazudtolo blcsesseg. Ha az , mint atyja reven nem jutunk el a kzjohoz, bizony, nem akad mas, akibe
remenynket eleg biztosan vethetjk. Ha nem Iordulunk Corvinus szent ivadekahoz, nincs szamunkra mas
lehetseg. Azt sem szabad elIeledni, mit kivan tlnk isteni atyjanak Ieledhetetlen josaga, aki, mig elt, a
virtusaval szerzett dicssegen kivl semmi jutalmat sem kapott az orszag megoltalmazasaert, a kereszteny
kzsseg allando vedelmeert, a trkk annyi sok ldseseert, legyzeseert, megIuttatasaert, a Ialank irigyseg
mindent megtagadott tle, mi tbb, ha maga nem vigyaz elegge magara, a gyllseg vegpusztulasba sodorja.
Ugyan mit kerne tlnk, ha szolni tudna? Bizony, a ti ragyogo oltalmazotok elttetek szerzett Ieledhetetlen
erdemei Iejeben nem kerne mast, mint hogy a gyalazatos aljassagot, amelyet Iia igazsagtalan meggyilkolasaval
458
elkvettetek, ha mar meg nem akadalyoztatok, Matyas ill megvalasztasaval tegyetek jova. Ezt kveteli a ti
ktelessegtudasotok, ezt az atya erdeme, ezt az arva orszag es ezt a helyzet is; ugy latszik, ezt kerne tletek is,
nem azert, hogy hazanak Ienyet emelje, hiszen eleteben eleg hirt szerzett annak, hanem hogy a kzsseg
hasznarol es javarol gondoskodjek. (50) Amit pedig az nerdek, a gyllkdes, az emberi halatlansag megtagad
az erenytl, azt megadja tetezve az isten, aki sem a jo, sem a rossz cselekedeteket nem hagyja semmive Ioszlani;
visel gondot a Ildi kiralysagokra, es az, aki akarata szerint ruhazza a birodalmat a jambor lelkekre. Minden
hatalom az istentl szarmazik; akaratatol olykor elIordulhatunk, ellene azonban megsem allhatunk. Matyast
sokkal jobban becslte es szerette az apja, mint a masikat; minden remenyet bele vetette, megsejtve benne a
legnagyobbat; velemenyeben megersitette ama szentseges Kapisztran atya, ugyanis, amikor az apa tisztelges
vegett elebe vezette a Iiait, Matyast mindig a jobb, a sokkal idsebb Laszlot viszont a bal oldalara allitotta. Az
apa kerdesere, miert tesz ily Ionak rendet Iiai eletkora kztt, mintegy az istensegtl megihletve nyiltan
megmondta, hogy nem ok nelkl cselekszik, mivel a kisebbik masodik Sandor lesz, a hit szenvedelyes bajnoka
es kiraly, az idsebb dicssegenek utjat megszakitja a korai halal. (55) Beszelik ezenIell, hogy amikor Iivere
meggyilkolasa utan Laszlo kiraly Becsbe vitte, az alemannok kigunyoltak, hogy ez itt Magyarorszag kiralya
akarna lenni, mire nyugodtan ravagta: Es ha elek, a tietek is. Hallgatok a bbajos asszonyok jvendleserl,
akik midn atyjaval Mysiaban katonaskodott vilagosan megjosoltak neki a kiralysagot. A sors rendjet nem
tudjuk IelIorgatni; en pedig nem szeretnek ugy Ieltnni, mint aki szembeszegl az isten akarataval, a kzjoval es
a meltanyossag szellemevel, mint aki jogos tisztetl megIosztja azt az iIjut, akit apja irantunk valo josaga mar
meltova tett az uralomra, ezert, nagyuraim, bizonyos vagyok abban, hogy Matyast kell kirallya valasztanunk, es
ha az ellenszeglk gancsoskodasa ezt nem engedi keresztlvinni, ettl a kardtol Iogjuk megkapni a kiralysagot.
Fel Iogjak hozni egyesek uralkodasra meg eretlen eletkorat meg a Iivereert valo bosszuallas gyanujat. Ez az,
amit hamarabb lehet megcaIolni, mint Ilvetni. Nem szolok koraerett blcsessegerl es isteni tehetsegerl. Itt
vannak az atyak es az elkelk tanacsai, amelyeket allandoan kvetni Iog. A ti tanitvanyotok lesz, es a ti
blcsessegetek iskolajaban Iogja gyakorolni Iogekony elmejet. (60) Semmit sem tesz majd megkerdezesetek
nelkl; olyan kiralyt kaptok, akit a legaldasosabb mestersegekben es tudomanyokban sajat szandekotok szerint
mvelhettek ki. Az idsebbeknek es valamennyi Irangunak mindig a legnagyobb tisztelje volt; igy hat nincs,
ami miatt kora visszariaszthatna titeket. Bosszura sohasem trekszik, mindannyian ismeritek nagyvonalusagat;
mint minden egyebben, ugy ebben is mindenekeltt az atyja gondolkodasmodjat kveti, annak pedig az volt a
szokasa, hogy inkabb megbocsatotta a sertest, mint megtorolta, ellenIelet jo szolgalattal bekitette magahoz, es
semmit sem tartott IerIihoz meltobbnak, mint hogy nmagat legyzze, haragjat egykettre megIekezze, es azt
mondogatta, hogy ugyan semmit se tarts kemenyebb bosszunak, mint ha minden meltanytalansagot termeszetes
joravalosagoddal megbocsatasz, ha teheted. Emellett, ha erre az elhatarozasra jutnatok, en magam igerem meg
nektek, s gondoskodom rola, hogy a legsulyosabb eskvessel Iogadja meg is, hogy soha semmiIele serelmet
sem Iog Ielidezni, megbocsat mindenkinek, es leginkabb azokhoz lesz kegyelmes, akiktl sertve erzi magat,
mert meg kell mutatnia, hogy inkabb az josaguknak, mint atyai baratainak ksznheti Iejedelmi meltosagat.
Nem kell tehat, hogy ez a gyanakvas barki elmejet elteritse a helyes itelettl. EzenIell azt is meg kell
Iontolnotok, hogy ez a csalad mennyi veszedelmet, mennyi serelmet, kart, alnoksagot viselt el azert, hogy a
moho alemann hatalmaskodas el ne nyomoritsa, szet ne szaggassa Magyarorszagot. (65) Janost egykor Cillei
groI szakadatlanul ragalmazta, Iondorlataival ldzte, Laszlo igazsagtalanul szenvedett halalt, Matyas
szamzetesbe kerlt es most kegyetlen brtnben senyved. Az iIju apjat is, batyjat is elveszitette, st kis hijan,
ha a mennyei gondviseles meg nem rzi a tronra, is hasonlo gyilkossaggal vesz el, mint a batyja. A Corvinus
nemzetseg, amely oly sok even at tavol tartotta tlnk a trkk meg a szomszedsag tamadasait, egyedl viselte
el mindazt a bajt, amely az allamot Ienyegette, es mert Magyarorszag dvere jtt a vilagra, ma is a kzseg
biztonsagara aldozza magat. Most tehat kerlek es intelek benneteket, pspkk, Iemberek, teljes hivatalnoki
kar es kldttek, hogy az egesz nemesseggel egytt emlekezzetek Corvinus Janos mulhatatlan jotetemenyeire,
es Iiat minden vonakodas nelkl tegyetek meg Pannonia kiralyava, gondoljatok arra, hogy nem szabad
ellenkeznetek az istensegek akarataval, a joslatokkal es az eljelekkel. Valasszatok t, aki nem Iogja
visszautasitani az orszagatyak tiszteletre melto tanacsait, akinek lelket nem rontotta meg semmi rosszindulatu
gyanakvas, sem a sziv melyen Ieszkel mohosag. (70) Ot kszntsetek kiralykent, akit dicssegvagyanal Iogva
a kzerdekre es az orszag hasznara nevelhettek. Kerlek, vessetek el a sulyos gyanut, a maganerdek merlegeleset,
hogy minden vetelkedes es meghasonlas nelkl hasznos Iejedelmet valasszatok magatoknak. Isten es ember
iranti hsegtekre, hazaszeretetetekre kerlek es ujra kerlek benneteket mind, hogy ezt tegyetek.
459
Ahogy Mihaly ezeket a szavakat elmondta, sokan megnyugodtak. Az elkelk nagy resze kijelentette, hogy
magat Mihalyt kellene kirallya tenni, amit unokaccse kedveert kereken visszautasitott; es sokan mindjart
megvaltoztattak a velemenyket, egy resz Ielelembl, mas resz e beszed hatasara, hiszen Iegyveres legiok vettek
krl ket. Ugy latszott, hogy Ujlaki Miklos, aki nemzetsege nemessegenel, lelki nagysaganal es tetteinek nem
csekely dicssegenel Iogva a kiralysagra meltonak velte magat, kelletlenl adja Iel remenyet. (75) Nehezen
engedett Garai Laszlo nador, akit elkel szarmazasa es igen magas rangjanak tekintelye kvetkezteben hasonlo
becsvagy Ittt. Tovabba Frigyes csaszar is elt a remennyel, aki meg mindig kezeben tartotta a szent koronat, es
akinek voltak nepes sleppel rendelkez titkos parthivei. Azonban amikor a Iegyveres hadsorok kztt mar senki
sem mert ellenkezni es meggondolatlanul klnckdni, a nador, jollehet a tbbseg helyeselte Mihaly javaslatat,
meg mindig ugy velekedett, hogy az gyet masnapra kell halasztani, hogy a jvend kiralyrol es a kzerdekrl
ne szlessen dntes a Inemesseg egyetertese nelkl. Meg maga Miklos es Pal is, hogy a nyakukat Ienyeget
Iegyveresek dhet elharitsa, es Ieltekenyseget elleplezze, azt mondta, hogy Mihaly helyesen es gyesen beszelt,
azonban meg bizalmasabb targyalasokra van szkseg. A dolog masnapra halasztasa veget vetett a
meghasonlasnak es a civakodasnak; ez id alatt ellt a viszalykodas. (80) A pspkk mindket Iellel targyaltak,
es letrehoztak az egyetertest, a nador es Miklos meg a partjukon allo tbbiek az erszak es a Ielelem hatasa alatt
megigertek, hogy elIogadjak Mihaly allaspontjat, ha Laszlo meggyilkolasat sohasem vetik a szemkre, es szent
eskvessel kihirdetik, hogy a regi serelmek es a bosszu rks Ieledesbe merlnek. Mihaly, ahogy megigerte
volt, ezt keszseggel megtette, es az egyezseg letrejtt.
Masnap aztan a titkos tanacsban teljes egyetertessel mindenki kirallya valasztotta Matyast, akit a pesti tmeg
meg a gyerekek a sarkokon, utcakon, piacokon mar par nappal korabban szerteszet kikialtottak. Ahogy ezt
ellenIelei meghallottak, ugy velekedtek, hogy a nep es az isten szavaval semmikeppen sem szabad
szembekerlnik. A klykk es a nepseg zajongasat az ellenpart sehogyan sem tudta elhallgattatni, es ezt a
legnagyobb csodanak tartottak. Az elkelk es a kvetek meg nem hirdettek ki a kiralyt a gylesben, amikor a
papi testlet, mintegy az istenseg sugallatara, a pesti bazilikaban nagy rmmel es hangos enekszoval vidam
halat adott a mindenhato Jezusnak, az isteni szlnek es a tbbi hazai istensegnek. (85) Miutan pedig
nyilvanosan kihirdettek, egesz Magyarorszag rvendezesbe es nneplesbe kezdett. A legklnbzbb koruak a
Ialvakban es varosokban az rm legklnbzbb jeleit mutattak, ami a korabbi kiralyoknal sosem volt lathato.
Trombita, dob, sip, tanc, enekszo mindenIele, szerencsekivanatok hangzottak sok napon at: Eljen Corvinus
Matyas kiraly, eljen a haza atyjanak Iia; eljen szabaditonk sarja; eljen a tbbi Corvinus; eljen Matyas, a mi
remenysegnk; eljenek Pannonia Iemberei is, akik megvalasztottak; eljen egesz Magyarorszag! Az idegenek
elnyomo uralma alol Iog minket Ielszabaditani; atyja peldajara diadalmaskodik a trkkn; ment meg
minket a csehek rablasaitol es pusztitasaitol; kergeti el a polyakokat, tri le az alemannok ggjet. Az uj
kiralyert knyrgeseket tartottak, es mindenIele miset mondtak.
(90) Ezenkivl e gylesen a Ipapok meg a Iemberek elhataroztak, hogy az iIju melle kormanyzot allitanak,
nehogy tapasztalatlansaga es csekely gyakorlata miatt az allam rvidseget szenvedjen, hiszen Matyas tizenhet
esztends volt, es ugy hittek, hogy meg nem bir el ekkora orszagot. Ezert, mieltt a dieta Ieloszlott volna, az
atyak hatarozata Mihalyt kormanyzova tette, es t evre ra bizta a I hatalmat, amibl a nagybacsi es az unokacs
kztt meglehets Ieszltseg es egyenetlenseg szarmazott, es ezt az ellenparton allo Iurak, akik ersen
irigykedtek ra, hizlaltak is. Igy tehat Mihalynak atadtak a kormanyzosagot, es rabiztak a kiraly terelgetesenek a
gondjat. O aztan elbb levelben, majd kvetek utjan jelenti Gyrgy kiralynak, hogy Matyast Magyarorszag
kiralyava valasztottak, es keri, hogy hozza az orszaghatarra, kzli, hogy a kivaltas kialkudott dija meglesz.
Miutan Csehorszag uralkodojanak ebed kzben egy hivatalos level a tudomasara hozta azt, amit a hir mar elbb
szetkrtlt, az asztalvegen ldgel Matyast azonnal Ieljebb es maga ele parancsolta. Ez elcsodalkozott a
szokatlan esemenyen, hiszen batyja meggyilkolasa meg a maga meltanytalan rabsaga mindeddig mely
bubanattal tlttte el, es a varatlan remenytl szinte megkvlten alldogalt, Ielve puhatolta, vajon nem
csuIsagbol trtenik-e mindez ily hirtelenl. (95) Kzben ebedre invitaltak azzal, hogy etkezes utan kedvez es
boldog hirt hall. Az iIju hallgatasba merlt, es remennyel telve enni sem tudott. Ebed utan a kiraly igy szolt: Mit
Iizetsz nekem, Matyas, ha rendkivli es hallatlan rmmel szolgalok neked? Nemde, hogy a nagy rmert igen
nagy jutalommal tartozol nekem, es megadod-e szivesen, amit kerek tled? Mire : Szamomra nincs
rvendetesebb, kiralyom, a szabadsagnal, es ha azt megadod, rk halat igerek neked, es mindent, amire csak
kepes vagyok. Aki mas kezeben van, azt kenyszeriteni lehet, s nem kerni, hanem utasitani szokas. Amaz pedig:
460
dvz legy szolt , Matyas, Magyarorszag kiralya, dvz legy, Pannonia Iejedelme, akit inkabb mennyei,
mint Ildi akarat valasztott! Isteni atyad Ieledhetetlen jotetemenyeiert, nemes termeszetedert es a mostanaban
Ielled tamadt remenyseg miatt a magyarok Pest varosanal, a Rakos mezn nszantukbol a kiralyukka
valasztottak teged, hogy amint a nehai Corvinus tisztesseggel es becslettel kormanyozta es megmentette ket,
ugy most is a Corvinusok maradeka tartsa szabadsagban. (100) Nem ketlem, hogy az isten oltalma alatt allsz;
azert tartott meg teged e hatalmas orszag elere, hogy ne csak haladhass atyad nyoman, hanem nagyobb
hatalommal rendelkezven, Iell is mulhasd dicsseget. Azert ltettelek magam ele az asztalIre, hogy vedd
eszre, nalam sokkal hatalmasabb ur lettel. Az iden a szerencse ugyanazon kedvezeseben reszeslnk; Laszlo
kiraly halala ota alig telt el harom honap, es mint latod az egi kegyelem mindkettnket Iejedelmi rangra
emelt, ekkora meltosagot sohasem tapasztalt csaladunkat ugy Ielmagasztalta, hogy az istennek rk halaval
tartozunk, es ha emberek lesznk a talpunkon, alkalmat talalunk mulhatatlan dicsseg szerzesere. Kerlek tehat,
Matyas, nosza kssnk egymassal tartos szvetseget, es ha megktttk, szentesitsk azt az aldott rokonsag
ktelekevel es zalogaval, vedelmezzk orszagainkat egy akarattal es klcsns segitseggel. Mert zavarosak a
klnbz emberi trekvesek, igen-igen allhatatlanok a szandekok; a nemesseget es a kznepet egyIorman
izgatja a nagyra vagyas, a Ieltekenyseg, a nyughatatlansag. (105) Igerd meg tehat most hit alatt, hogy Corvinus
nyoszolyajara nem meltatlan gyermekemet Ielesegl veszed, uralkodj draga hitveseddel egytt, es vegl, Iiam,
Matyas, legy szabad, es mert hatalmas, dusgazdag orszagot kaptal, viseld el beken, hogy aposod, akinek eletedet
es szabadsagodat ksznheted, a tieidtl hatvanezer aranyat kapjon, amellyel boldog hazassagod sulyos
kltsegeit knnyebben elviselhesse. Matyas engedett e kereseknek, es meg tbbet is igert volna, csak
szabadsagat visszanyerje; ksznetet is mondott, es megigerte, hogy lelkiismeretesen teljesit, megad mindent,
amit az kert.
Mialatt Csehorszagban ez igy trtent, az orszaggyles Ieloszlott, es bar az elkelk a pspkkkel ott maradtak
Budan, hogy a jvend kiralyt megvarjak, Mihaly elment Krisztus testenek a kapolnajaba, hogy unokaccse,
Laszlo teteme ne legyen kenytelen az apagyilkosok kztt heverni, a nemes iIju nevehez ne tapadjon szegyen; a
meltatlan sirbol sr knnyhullatas kzepette kiemelte, es atszallitotta az erdelyi Fejervarra; ott megadta az ill
vegtisztesseget, es elhelyezte szlje sirja mellett. Azutan, mert Matyast mar hozni kellett, hallatlan
gyorsasaggal nekilatott a dolganak. A kiralyt meg ezen a telen be akarta vezetni, mieltt a jeg Ielolvadt volna.
Elszr sereggel es nagy Inemesi kiserettel elment Esztergomba; elkiserte t a varadi Janos, Szekely Tamas,
Rozgonyi Sebestyen es Kanizsai Laszlo meg Pongrac; (110) tovabba Szokoli Peter, a mostani csanadi pspk,
Janos, apja, sereny es derek IerIi, akit Mihaly a sereg elere allitott. Ugyanis szakadatlanul a trk haboruban
jeleskedett, es hosszu katonai tapasztalattal tnt ki, ezert a kiraly nagybatyja allando kapitanyava tette t, aki
eddig meg sohasem csatazott sikertelenl. Esztergomnal mindannyian szaraz labbal keltek at a Dunan, majd
megallas nelkl elmentek Morvaorszag hatarahoz. Utkzben Iolytonosan kldzgettek Gyrgy kiralyhoz a
hirnkket, hogy Matyast hozza az orszaghatarra, amilyen gyorsan csak lehet, jelentettek, hogy itt van a kert
summa, es minden ugy lesz, ahogy kivanta. O is hasonlo sietseggel iparkodott, hogy az igeretet teljesitse, a
pannonoknak atadja a kiralyukat, es atvegye ezert a rengeteg aranyat. (115) igy aztan is nagy sereget keszitett
Iel, hogy lassak, a kiralyt es a vejet meltosagahoz illen viszi vissza Magyarorszagra. Midn a megallapitott
napon a megegyezes szerint a ket sereg talalkozott az Esztergomtol kilencven merIldre Iekv Straznicenel,
napnyugtakor tabort vertek a Morva Iolyo partjan, amely Morva- es Magyarorszagot elvalasztja. Masnap
mindket oldalon Ielsorakoztak, es amikor Matyast a szemkzti parton kivezettek a kzepre, a legiok nyomban
terdre borulva kszntttek es dvzltek Magyarorszag kiralyat. Ugy latszott, leszakad az eg, ahogy a
merhetetlen rmben az arado knnyekkel vegyes dvrivalgas, krtharsogas, dobszo, agyudrges egy ora
hosszat aradt mindenIele. Ehhez jtt a katonak kurjongatasa, a szazadok eljenzese, az ujjongok hihetetlen
dvrivalgasa. (120) Egy darabig versengve zugott az rm es a taps, majd, amikor kisse mar megelegeltek, a
Iemberek kzelebb huzodtak; ezt tettek a csehek is, hogy knnyebben meghalljak egymas szavat. Vitez Janos
varadi Ipap, mint az orszagatyak Ieje, ekkor a Iolyoparton igy szolt a sokasaghoz:
dvz legy, Matyas, Pannonia kiralya, akit a magyar szenatus es nep kzs ohajjal, ahogy meg soha senkit, es
egybehangzo szavazattal Iejedelmenek es kiralyanak valasztott; dvz legy, a pannon nemzet egyetlen
remenysege; dvz legy, Corvinus nemzetseg szentseges sarja; legyen a te kiralysagod hajnala aldott es
szerencses neked meg az egesz Pannonianak, legyen dvs a keresztenysegnek! Magyarorszagod srgetve
kveteli, hogy ragadd kezedbe az orszag gyepljet, kormanyozd igazsaggal, es oltalmazd mindentt birodalmad
461
hatarait. (125) Ebbl a vegzesbl, amely inkabb teged akart kiralynak iIjan is, semmint erett gondolkodasu,
tapasztalatu, koru IerIit, most tudd meg, mennyire Ielt teged, mily vagyva vart vissza. Tudja, hogy uralomra
termettel, es azt varja, azt remeli tled, amit dics atyadtol tapasztalt. Corvinus iranyitas es jogar alatt
kormanyozva minden Ienyeget veszedelmen urra lett, mindig viragzott, es minden haborut sikerrel vivott. A
legnagyobb Iejedelmeket is visszautasitotta, hogy Corvinus hatalom vezesse. Azt varja, hogy nemcsak atyad
masa leszel, hanem nagyobb hatalommal rendelkezven Iell is mulod az hirnevet. Eltkelte, hogy nemcsak
kivalt teged, barhol is legy, hanem ha megtagadnanak, ervel is visszakvetel, es ha valahol idegenek bne miatt
elvesznel, Iegyverrel torolja meg halalodat. (130) Azonban a sok Ienyegetessel szembeszallt Csehorszag
kegyelmes kiralyanak blcs elmeje, aki bamulatos ravaszsaggal kiragadott az alemannok markabol, hogy
megtartson a magyarok szamara. Ez ugyan emberi es Ielebarati ktelessege volt, Magyarorszagnak megis
Ieledhetetlen jotetemenykent kell szamon tartania. Most mulhatatlan halat ad, es hogy alkalma adodott, tetezve
Iizeti vissza. Ne ugy lassek tehat, hogy halatlant ert a joindulat, ezt a rakas aranyat adja ajandekba, es ha a
helyzet ugy hozza, tbbet is Iog adni, megigeri, hogy a csehekkel rk baratsagot tart, es a Podjebradok
emlekezetes jotetemenyet sohasem Iogja elIeledni. Amiben Matyas a ti kiralyotokkal megegyezett, Iurak, azt
egesz Magyarorszag ervenyesnek es hatalyosnak tekinti. St, megvalljuk, hogy nem kevessel tartozunk nektek
azert a kedvessegetekert is, hogy kiralyunkat egeszsegben riztetek meg, es ily nagyszer keszlettel, ily jeles
lovassaggal megtisztelve vezettetek ide. (135) Adjatok tehat vissza Matyast, es nemes kiralyotokkal kttt
szvetseget mindketten tartsuk meg mindrkke.
Mihelyt ezt elmondta, a penzszallito kordeval atkelt a Iolyon, Viktorint, a cseh kiraly Iiat bizalmasan Ielrevonta,
es a kialkudott sszeget rendben leolvasta. Mialatt a szamolas Iolyik, Matyas a tulpartrol halas ksznetet mond
orszaga nepenek, amiert kiralysagra meltatlan es meg alkalmatlan letere is megtisztelte a legIelsbb es szinte
mennyei tiszttel. Azt mondja, hogy sokkal tartozik hazajanak mar csak azert is, hogy a kzsseg neveben hivtak
vissza. Megigeri azt is, hogy eletet sohasem kimeli, nem kerli a szntelen Iaradozast, a legnagyobb
veszedelmet, hogy bebizonyosodjek, nem oktalanul tisztelte meg hazaja e nagy meltosaggal; a Csehorszag
kiralyaval kttt szvetseget becslettel es hiven megrzi. Vegezetl a magyarokat es a cseheket megnyugtatja,
szinten megigeri, hogy elete egesz Iolyaman klnbsegtetel nelkl banik mindket neppel, es semmire sem
trekszik buzgobban, mint arra, hogy az emberek remenyet betltse, a haza varakozasanak eleget tegyen, atyja
virtusabol ne engedjen, es egyikkel szemben se essek a halatlansag vetkebe. (140) A jambor iIju alig tudta ezt
elrebegni, mert a knnyaradat beleIojtotta a szot. A jelenlev csehek kijelentettek, hogy a megkttt baratsagot
es szvetseget hiven megrzik, erejket, Iegyverket Ielajanljak a magyaroknak es kiralyuknak, es ha szkseg
lesz ra, a legkeszsegesebb segitseggel itt lesznek mindig. A szamolas beIejeztevel Viktorin herceg meg Janos
Ipap megparancsolja a katonaknak, hogy klcsnsen kezet razva es sszelelkezve ersitsek meg a ket
uralkodo altal kttt egyezseget. Ezek hodolattal kszntik a kiralyt, es melegen atkaroljak egymast; a nagy
rmben bven arad a knny. Viktorin elbocsatja a kiralyt, aki atmegy a sajat taboraba, ksznetet mond a cseh
elkelknek, akik el akartak kiserni egeszen Budaig, majd a ket Iel egyidejleg elvonul.
A magyarok visszaszerzett kiralyukkal megallas nelkl sietnek Budara, hogy atjussanak a Dunan, mieltt a jeg
Ilenged; (145) amerre utjuk vezet, a tanyakbol es kzsegekbl iIjak es venek seregeinek elebk dvzlesre, es
mindentt leirhatatlan az rm. A venasszonyok, a gyermekek, az aggastyanok, a paraszti tmegek mindenhol
krlznlik Matyast, mindenki a kiralyt dvzli, csokolgatjak kezet, labat, szerencsekivanatokkal halmozzak
el, es mindentt hangzik a kialtozas: Magyarorszag remenye, a vilag gynyrsege, a haza vednke, Pannonia
dve! A tapsolo, nnepl tmeg kzepen Matyas olyan szivelyesen, josagosan, nyajasan viselkedik, hogy a nep
hajlandosagat bamulatos modon maga Iele Iorditja. Azt a szeretetet, amelyet az apja emlekevel erdemelt ki,
baratsagossagaval es koraerett szelidsegevel oly mertekben megnvelte, hogy minden ember sziveben Iellangolt
iranta a szeretet es tisztelet; ezeket testvernek es atyanak, azokat anyanak es nvernek szolitotta, mindentt
mindenkivel szivesen valtott lelest, csokot, jobban rvendezett a tbbiek, mint a maga javanak, a katonak
kztt ill meltosaggal, de egyben knnyed nyajassaggal Iorgolodott, olykor-olykor sulyos szavakkal sztnzte
ket a kzelg haborura, es a szot mindig a dicssegszerzesre terelte. (150) Miutan valamivel marcius kalendaja
eltt, a husev nnepek krl Esztergomba ert, a jeg mar kezdett repedezni, es nem igert eleg biztos atkelest a
seregnek; a lovasok azonban jokedvkben oda sem hederitettek a veszelyre, es zmk atment a hajladozo jegen;
a tbbiek Pestnel keltek at. Ugy latszott, a Duna is enged es kedvez az altalanos vidamsagnak, ugyanis e
kapkodo sietsegben es meggondolatlan atkelesben senkinek sem esett baja; mindenki azt rebesgette, hogy ez a
462
Corvinus szerencsenek ksznhet.
Miutan masnap Budahoz erkeznek, minden Ipap, elkel es nemes, aki odagylt, tovabba a varosbiro a teljes
tisztviseli karral, ezenkivl minden papi testlet isteneket es szent targyakat hordozva nnepi menetben jn
szembe, es szent himnuszokat zeng. KiIut az egesz nep, hogy az uj es varva vart kiralyt nagy
tetszesnyilvanitassal es eget ver kialtozassal Iogadja. De meg a zsidok csoportja is elebe vonul, maga eltt az
otestamentum tablaival, az elsk kztt dvzli a kiralyt, keri es knyrg, hogy ersitse meg seik kivaltsagait.
(155) A varoskapunal a polgarok egy baldachin alatt Iogadjak, es mieltt a varosba bebocsatanak, a biro
keresere eskvessel igeri meg, hogy sohasem Iogja megserteni azokat a szabadsagjogokat, trvenyeket,
hatarozatokat, szenatusi rendeleteket es egyeb kivaltsagokat, amelyeket a regi Iejedelmektl kieszkzltek, es
mieltt a varba beengednek, ugyanezt az igeretet teszi az orszag minden Iemberenek es Ipapjanak. A varosba
bevonulva egyenest az isteni szl bazilikajaba vezetik. Ahogy utja a varoshaza eltt elvisz, megnyittatja a
tmlct, es a knyrg bnsket, akiket a biro bilincsbe veretett, mind kiereszti, hogy a kiraly erkezese
mindenki szamara szerencses es rvendetes legyen. Midn a templomba belep, halat ad a mindenhato es josagos
Jezus Krisztusnak meg az isteni szlnek, akinek oltalma alatt all Magyarorszag, es kijelenti, hogy az egyhazi
jogokat sertetlenl megtartja. Innen elvezetik a kiralyi palotaba, mikzben a sarkokon, utcakon, tereken civilek
es katonak olyannyira rvendeznek, hogy az altalanos vigassag mindent betlt. (160) Amikor a palotaban
letelepedett, Iigyelmet az orszag gyeinek a rendezesere Iorditotta. Megerkezesevel mindenki varakozasat
csodamod kielegitette. Szerinszerte dicserte mindenki az iIju erklcseit, mert a kiralyi meltosagot korat
meghazudtolva kezdettl Iogva derekasan megrizte; jelenlete meg azokat is megnyugtatta, akik ellenkez
velemenyen voltak. Janos varadi pspk, Denes ersek es a tbbi Ipap sohasem tavozott mellle. Ugyanigy jart
el nagybatyja, Mihaly, Rozgonyi Sebestyen, Kanizsai Laszlo, Szokoli Peter meg a tbbi atyai barat is, aki attol
tartott, hogy a koraval jaro Iogyatkozas miatt rangjahoz meltatlanul viselkedhet. O viszont az els perctl
kezdve Iontos dolgokban semmit sem akart hatarozni a pspkk, az atyai baratok es az elkelk megkerdezese
nelkl; (165) mindenki bamulta komolysagat es ekesszolasat, akar a tanacs ele terjesztett valamit, akar a nephez
szolt. Amikor kerdesere a pspkk es a Iurak velemenyt nyilvanitottak, Iigyelmesen es odaadoan hallgatta
ket. Latva az atyak egymas kzti civakodasat, olykor nagy tisztelettel megdorgalta ket, ha azt erezte, hogy a
tanacsban a gyllkdes meg a Ieltekenyseg miatt meghasonlas tamad; neha viszont ellenkezes nelkl eltrte
ezt, jol tudva, hogy az egyeni vetelkedes es ellensegeskedes nemritkan ersiti az allamot. Emellett masok szavait
olyan elmesen caIolta meg, a kiIejtett velemenyeket ugy utasitotta vissza, hogy kijelenteseit ki-ki megbanta, es
ezt nyiltan be is vallotta. (170) Akit azeltt az apja emleke miatt kedveltek, kesbb kezdtek tisztelni es csendben
becslni; a megIogant remenyt nemcsak megersitette, hanem nvelte is. Nagybatyjat, aki a kormanyzoi tisztet
viselte, es szeretett az gyek mozgatojakent Ieltnni, gyakran megpirongatta, es az kenytelen volt velemenyet
megvaltoztatni.
Ujlaki Miklos nador meg Pal es a tbbi ellenlabas a kiraly tehetsegenek lattan, akit korat meghazudtoloan
krltekintnek tapasztalt, kipottyant a nagy remenybl. Azt hittek ugyanis, hogy hebehurgya iIjusaga Iolytan
elhamarkodott lesz az iteletben, nap mint nap hibat, a kormanyzasban Iolyvast trvenysertest Iog elkvetni,
minek kvetkezteben a magyarokat elIogja majd a megbanas, es nagy valtozas kvetkezik a dolgokban. Miklos,
aki nemzetsegenek elkelsege es vagyona meg tekintelye Iolytan nagyon acsingozott a kiralysagra, es a
gylesen csak az erszak hatasara engedett Mihalynak, sohasem hitte volna, hogy az iIju ilyen lesz. (175)
Nagyon aggasztotta, hogy kora ellenere mindent gyesen es tisztesseggel intez. Nehezmenyezte, hogy
nagybatyja iranyit mindent, baratainak kedvez, embereit elterbe tolja. PartIeleit is hasonlo Ieltekenyseg
kinozta; azonban ugy gondoltak, hogy egy darabig leplezik mergket, mig nem akad alkalom arra, hogy
zavargast keltsenek. Addig is ragalommal, csellel, armannyal akartak Mihalyt behalozni. A kiraly krl
nyzsgtek, hseget, nagy szeretetet szinleltek, szolgalatukat ajanlgattak, es titkon minden kinalkozo alkalmat
igyekeztek kihasznalni arra, hogy Mihalyt tehetsegk szerint meggylltessek a kirallyal. A kiraly pedig nem
mondott le baratai tanacsarol, Iigyelmet a helyes kormanyzas elsajatitasara Iorditotta, keresgette magaban a jo
uralkodas benne rejl tudomanyat; az igazsagszolgaltatasban meltanyos es trelmes volt, a bntetesben elnez, a
szerencsetlenek irant josagos, az gyintezesben krltekint es sereny, veszedelemben, nehez helyzetben
nagyvonalu es meresz, cselekvesben ovatos es elrelato, modIelett dicsvagyo, a tettetesben es titkolozasban
roppant gyes. (180) A rangosabbak eltt mindig valamiIele egygyseget mutatott, ravaszul kicsalta bellk,
ha elmejkben rosszat Iorraltak, IelIedezte a torz gondolatokat, az emberek szivet ovatosan kiIrkeszte, es ugy
463
latszott, hogy masok csalaIintasaga nem egyknnyen teveszti meg.
Miutan az orszag gyepljet megragadta, Iigyelmet a szent korona visszaszerzesere Iorditotta, amely Frigyes
csaszar kezeben volt, mert ugy velekedett, hogy e szentseges Iejek nelkl nem birtokolhatja trvenyesen a
kiralysagot. A szenatus megbizasabol Janos varadi pspkt ket Iurral elkldte, hogy kerjek azt vissza a
csaszartol. Amikor ezek Becsbe erkeztek a cezarhoz, es az zenetet eladtak, rgtn megertettek, hogy
szavakkal elegitik ki ket. Dolgukvegezetlenl tavozva jttek vissza Budara. A csaszar ugyanis arra gondolt,
hogy az birtokaban van a korona, amely nelkl senki sem mondhatja magat trvenyes uralkodonak,
Magyarorszag innens reszein pedig sok Iur az partjan all, ezert nagy remenyt taplalt a tronra, amit ha
trtenetesen ki tudott volna zni az elmejebl, bizony, jobbat tett volna maganak is, Pannonianak is. (185)
Remenyseget nvelte Miklos is, Laszlo, Pal meg a tbbi, aki Matyas megvalasztasat ellenezte; ezek naponkenti
titkos zengetessel bujtogattak a csaszart, nem annyira azert, hogy nagy igeretei Iejeben legyen a kiralyuk,
hanem inkabb, hogy erejevel es tekintelyevel kivessek Matyast az uralombol, es aztan k parancsoljanak
kenyk-kedvk szerint. Elssorban azonban Miklosba Ieszkelt bele a mardoso uralkodhatnek, es ez volt az oka
annak, hogy a kvetek semmit sem tudtak elerni. Az ingadozo tronon l Iiatalembert Frigyes is hajlando volt
semmibe venni; remelte, hogy ha nem is az erIeszitesei, de a Inemesseg partoskodasa miatt egykettre el
Iogja a hatalmat vesziteni. Ezert tamogatta a Irakciokat, szakadatlanul hintegette a viszaly magvat, es a
szethuzas terjesztesevel, az erdekellentetek szaporitasaval probalta megszerezni a hatalmat a Pannoniak Iltt.
(190) nbizalmat nvelte Matyas nemzetsegenek alacsony es ismeretlen volta, ahogy velte, ugy gondolta,
hogy az idegen nemzetbl, olah apatol szletett iIju semmikeppen sem uralkodhat sokaig az atyaIisagukkal,
barataikkal, vagyonukkal kivalo legnemesebb arisztokratak kztt. Mi pedig ugy gondoljuk, hogy mieltt
raternenk a vezerlete es zaszlaja alatt vivott haborukra, az orszagban zajlo sulyos esemenyekre es lazongasokra,
bvebben kell szolnunk szarmazasarol.
Mint Intebb mondtuk, Matyas kiralynak az olah But Iia, Corvinus Janos volt az apja, aki az atyai Ialuban
szletett, melyet a mi idnkben is Corvinumnak mondanak, Zsigmond uralkodasa idejen, aki elszr ismerte Iel
virtusat es lelkenek kivalosagat; anyja az amazonnak tartott Szilagyi Erzsebet volt. Ahogy Ielcseperedett, azt
allitotta, hogy romai nemzetsegbl szletett, ahogy szleitl gyakran hallotta, trzset a Corvinusokra vezette
vissza, akik a romaiak si csaladjai kze tartoztak. A nemes ver es Erdely kzelsege ebbe a tartomanyba
hajtotta, kezdetben a Csakiak szolgalatara adta magat. (195) Aztan megnvekedett nbizalommal
Magyarorszagra jtt be, Csanadi Ferencnek kezdett szolgalni, aki annyira megkedvelte t, hogy Iiakent tartotta;
mellette szerencses csillagzat alatt kezdte ujonckodasat. Ezutan Demeter zagrabi pspk partIogoltja lett, de
mert a tunya tetlenseget nem allhatta, mihelyt meghallotta, hogy Zsigmond csaszar Italiaba keszl, azonnal
melle szegdtt, hogy romai eleit, a vilag urait meglatogassa. A hadtudomany kedveert nyomban Flp milanoi
herceg zsoldjaba szegdtt. Magyarorszagra visszaterve a trk haborukban edzette magat, es ekkor, mieltt
meg lovastisztte lett volna, tarsaival betrt Mysiaba, ahol nagy haszonra tett szert. Az ugynevezett
kalugyereknek egy regi kolostorat kiIosztva az ott talalt ekszerekkel es dragakvekkel nagyon megszedte magat.
Amikor erteslt arrol, hogy Zsigmond visszamegy Germaniaba, azonnal csatlakozott hozza, hogy Ielkeresse az
udvart es a kiteljesedett Corvinus virtust napIenyre hozza. (200) A szinieladasokon, tancmulatsagokon,
lakomakon olyan draga, ekkvekkel kivarrt ruhakban jelent meg, hogy ltzetenek elkelsegevel irigyseget
keltve sok kiskiralyt leIztt. Testalkata es arcanak baja nagy tetszest valtott ki; delceg jarasa miatt a
legnemesebb asszonysagokkal kellett tancolnia. Beszelik, hogy Zsigmond rossz neven vette ezt, es azt
mondogatta, hogy Corvinus Janosban nem kell nagy remenyeket kltgetni, mert iIjonti becsvagya azt
jvendli, hogy az egesz vilaggal sem tud majd betelni. Azt mondjak, amikor Zsigmond halala utan mar
teljhatalmu tartomanyi elljarosagokat viselt, es az orszag kormanyanal elnyerte a I hatalmat, lelke oly szereny
es halas maradt, hogy sem uton, sem asztalnal nem tolakodott Csanadi Ferenc ele, akar allt, akar lt, rangjan
Ill tisztelte, es annak Ieleseget mindig legkegyesebb anyja gyanant tartotta. Janos tehat a Corvinusokra vezette
vissza a csaladIajat, mint ezt nemzetsegi cimere megmutatta, a romai nembl ered Matyas pedig eppen innen
nyerte lelkenek nagysagat, mint a kvetkezmenyek mutatjak.
(205) Most pedig rendben be kell szamolnunk a Corvinus csalad skorarol, es arrol, hogy hogyan szarmazott at
a dakok es getak kze. A Corvinusok a Valerius Volusiusoktol eredtek, a Valeriusok meg a varos alapitasa eltt
a szabinoktol, a szabinok a lacedaemoniaktol. Amikor a lacedaemoniak hajdan az achajokbol koloniat
464
alapitottak Italiaban, a szabinok, mint Plutarchus allitja, az gyarmatuk voltak. Elkn a Herkules utodaitol
valo leszarmazasrol hires Heraclidak alltak, es Jupiter Iiarol, Lacedaemonrol neveztek ket, akit az Taygetatol
nemzett. IlyenIorman a Corvinusok nemcsak hogy leteztek mar a varos alapitasa eltt, hanem rendkivli
regisegk Iolytan szarmazasukat Jupiterre tudtak visszavezetni. Italiat ugyanis eleinte a pelasgok, az aboriginek,
a mely vallasossagukrol nevezett szabinok laktak; aztan, sokkal kesbb, Romulus a varost megalapitva elrabolta
a szabinok szzeit, majd beket ktve beengedte a varosba az aposokat, elssorban kiralyukat, Tatiust, mint
Dionysius irja. (210) Tatiusszal harom jeles szabin csalad honosodott meg, es viselt tisztsegeket Romaban, es
ezek elszaporodott utodai sok evszazaddal kesbb is rendben Iennmaradtak. Valerius Volusus es a Tyrannus
melleknev Talus volt ez, valamint Mettius Curtius, aki Iegyverestl uszva kelt at egy tavon. Velk egytt a
szvetsegesek, rokonok, atyaIiak, szolgak szama nem volt kevesebb szaznal. Amikor e rokonsag jovoltabol
Roma varosa megnvekedett, Tullus Hostilius es Mettius idejeben, Marcus Valerius elt; volt az els papkvet,
aki a harmasikrek kzdelmeben a szvetsegktesnel Spuriusra bizta az atyak vezeteset. Aztan Publius Valerius
tnt ki, mert Brutus az segitsegevel zte ki a kiralyokat a varosbol, es amikor Collatinus a konzulsagtol
megvalt, a valasztogylesen t tettek meg Brutus tarsava. (215) Meg azt is mondjak, hogy a romai kiralyokat a
Valeriusok es a Horatiusok vezetesevel kergettek el. Tovabba Publius Valeriust Titus Lucretiusszal masodszor is
konzulla valasztottak, megpedig abban az idben, amikor a Tarquiniusok Porsennahoz menekltek. Mellekneve
Publicola volt, mert amikor gyanuba Iogtak, olyan trvenyeket hozott, amelyek nemcsak Ilmentettek a konzult
a gyanu alol, hanem nepszerve is tettek a publikum szemeben. Harmadjara P. Lucretiusszal viselte a
konzulsagot. M. Valeriust pedig P. Postumiusszal jelltek konzulnak, es mert a szabinok ellen sikerrel harcolt,
tarsaval egytt diadalmenetet tartott. Emellett azt olvassuk, hogy Lucius Valerius konzul Iellebbezett els izben
a nephez, es Marcus Valerius jeles diktator volt. Tovabba Lucius Valerius Spurius Cassiusszal, P. Valerius C.
Nautiusszal, es ugyan Titus Aemiliusszal viselt konzulsagot. (220) M. Valeriust, T. Virginiust konzulla tettek;
amikor Publicolat kormanyzova valasztottak, kormanyzosaganak harmadik napjan konzulla nevezte ki L.
Lucretius Tricipitinust es Titus Veturiust. L. Valeriust es Horatiust kikldtek, hogy a plebejusokat, akik a
nemessegtl elszakadtak, visszahivjak. Aztan, az gy rendezese utan, M. Manliusszal Valerius Potitus lett
konzul; rendezte a nagy jatekokat, amelyekre a vei haboruban M. Furius Camillus diktator tett Iogadalmat. Az
Algidus-hegysegben haborut vivott az aequusokkal, miert is triumIust tarthatott Valeriusszal, aki az ellenseg
meszarlasaban Ieltartoztathatatlan volt. Miutan kollegajaval ujjongva bevonult a varosba, Camillus kormanyzo
P. Valerius Iiat, Valeriust konzuli hatalommal Ielruhazott katonai tribunussa tette. Tovabba azt mondjak, hogy
L. Valerius Potitus kormanyzo L. Valeriust harmadszor is konzuli hatalommal Ielruhazott katonai tribunussa
valasztotta. (225) A gall haboruban M. Valeriust Caius Sulpicius diktator melle allitottak. A diktator Valerius
okossaganak meg Tullius es a katonak biztatasanak ksznheten legyzte a gallokat, es Camillust kveten
tartott lovas diadalmenetet a gallok Iltt. Ebbl a patriciusnemzetsegbl meg nem hiresedett el a Corvinus nev,
amikor megint gall zavargas tamadt. A hadjarat elere Camillust, az elz Camillus Iiat tettek meg diktatornak,
akivel egytt vonult ki M. Valerius katonai tribunus. Miutan a ket Iel Ielttte a tabort, hat egy bamulatos
Iegyverzet es termet gall parbajra szolit egy romai vitezt. Az iIju Marcus Valerius a diktatortol engedelyt kap
a kzdelemre, es bator szivvel kiall az ellenIel ele, ahitattal IelIohaszkodik az istensegekhez, hogy segitsek meg
azt, aki hazaja meltosagaert harcol. Majd sszecsap a bsz ellenIellel; az elrelendl gall sisakjara hirtelen
ratelepszik egy hollo, csrevel, karmaval nekiesik az arcanak, szemenek, es az ellenIelet addig riogatja, mig a
Iiatalember vitezl levagja, a hollo pedig a diadal utan a legbe rppen, es elszall keletnek. (230) A konzul
sszehivta a katonak gyleset, es M. Valerius tribunust tiz krrel meg egy aranykoszoruval ajandekozta meg. E
jeles tettrl ettl kezdve viselte minden maradekaval egytt a Corvinus |Hollos| melleknevet. Huszonharom
eves koraban M. Popilius Laenasszal es ismet Petiliusszal viselte a konzulsagot. Ha valaki netalan csodalkoznek
ezen a josjelen, ha masok madarjoslataibol levonja a kvetkeztetest, meg Iogja tudni, hogy a hollok a
Iejedelmek vedelme alatt allnak. Mert az Amon templomahoz igyekv Sandornak hollok jelentek meg, es az
eltevedt vezetknek nappal es ejjel mutattak az utat. Tovabba, amikor Sandor Babilonhoz kzeledett, varatlanul
marakodo hollok tntek Iel, melyek kzl egynehany elebe ereszkedett, hogy utjat allja, es a kiralyt e josjellel
visszatartsa a halaltol. (235) Augustus megrlt egy hollo dvzlesenek. Ha Herodotusnak hisznk valamit,
Aristeas hollo kepeben ertheten beszelt. Egy hollo ksznttte a romaiakat, a vilag urait, es Tiberiust meg
Drusus Germanicust, melyet a piacon egy kzeli susztermhely berlje elpusztitott, mire a romaiak bosszut
alltak, majd tisztes temetest rendeztek neki. Matyas kiraly tehat meltan tartotta hazanak mas jelvenyei kztt a
hollot, hiszen bizonygatta is, hogy sulyos valsaghelyzetekben nemzetsegenek peldajara gyakran hasznositotta e
465
madar aldasos jvendleset.
Lassuk hat tovabb e boldog haz termekenyseget, amelybl tbb konzul, diktator, csaszar es kiraly znltt ki,
mint Iejedelem a trojai lobol. Amikor az egbl k hullott, P. Valerius Publicola lett a diktator; aztan valamivel
kesbb ket patricius lett kormanyzobol konzul, M. Valerius Corvinus harmadjara es Aulus Cornelius Cossus,
akiknek konzulsagara esik a samniumi haboru kezdete, es hogy ezek milyen tzes lelekkel tettek a dolgukat, az
megtudhato Liviusbol. (240) Tovabba abban az evben, amelyben Alexander, az epirusiak kiralya Italiaba jtt,
kormanyzova tettek Marcus Valerius Corvinust es M. Fabiust, akik Titus Marilius Torquatust es Publius Decius
Must neveztek ki konzulnak. Ezenkivl M. Valerius Corvinus M. Attilius Regulusszal negyedizben lett konzul.
ElIoglalta Calvit, az ausonok varosat, rseget allitott bele, majd a legiokkal hazaterve diadalmenetet tartott.
Fabius Maximusszal egytt kormanyzo is lett, es konzulla tette P. Philot meg P. Cursort. Amikor Romaban
ismetelten vita keletkezett azon, hogy ha Sandor Azsia leigazasa utan Italiara Iorditana a Iegyvert, ugyan ki
lenne az a diktatori es konzuli karbol, akit vele vezerkent szembeallithatnanak, elszr mindenkinek M. Valerius
Corvinus jutott az eszebe. Ot az etruszkok zavargasa idejen P. Deciusszal egytt konzulla is valasztottak,
derekasan viselkedett, majd Etruria lazadasakor diktator lett, es Marcus Aemilius Paulust valasztotta maga melle
lovassagi parancsnokul. (245) Pyrrhus ellen Valerius Laevinus konzul vonult ki. Valerius Maximus C.
Semproniusszal volt cenzor. Tovabba Valerius birot Flp ellen kldtek Macedoniaba. Ezeken kivl egyesek e
Iamiliabol az egesz pun haboru alatt jeleskedtek. Midn Sylla idszaka elerkezett, L. Valerius Flaccus
tanacselnk javaslatot tett, melynek alapjan a szenatus hatarozatot hozott, hogy a bekektes gyeben Syllahoz
kveteket kldjenek. Az a Valerius kvette t, aki Szardinian Marcus Lepidus ellen hadat vezetett, a Mithridates
elleni haboruban pedig Azsiaban es Pontusban L. Lucullus alvezere volt. Fia, Valerius Triarius, az tdik honap
nonaeja eltti napon a szardok panaszara Cato eltt zsarolas miatt bevadolta M. Scaurust, M. Scaurus Iiat. (250)
Nem tartjuk mellzhetnek unokajat, Publius Valeriust, aki Marcus Antoniusszal es az idsebb Appiusszal
egytt a Cicero altal vedett Milo ellen szolt; tovabba Valerius Catullust, aki Caesar ellen gyalazkodo versikeket
adott ki, meg Valerius Nepost, akire Caesar a Ildosztast bizta, es akinek Cicero elegans levelben ajanlotta a
volterraiakat. Miutan pedig Caesar kerlt hatalomra, M. Messala Corvinus tnt ki a kztarsasagban, akit Caesar
halala utan Brutus es Cassius vadjara kzhatarozattal eliteltek.
Es rendben elbeszeljk, hogy a Corvinus nevezet hogyan jutott egykor Pannoniaba es Daciaba, nehogy ez
homalyban maradjon. Hiszen ki mellzhetne hallgatassal Corvinus Messalat, a latin ekesszolas atyjat, a
poetaknak is jeles partIogojat, aki nagyon kedvelte Tibullust, akit vensegeben az iIju Tiberius csaszar oly
nagyon tisztelt, es a latin szonoklatban utanozni igyekezett? (255) O volt az els, aki legyzte az alpokbeli es a
pannoniai nepeket, utat nyitott Dalmacia hegyei es jarhatatlan bejaratai kztt is, es a Dunan tulra vitte a
Corvinus nevet, az els, akit Augustus a varos parancsnokava tett, azonban tulsagos szelidsege es szerenysege
miatt a hatodik napon lemondott e tisztsegrl, arra hivatkozva, hogy ez nem polgari hivatal. Ez a Valerius
Messala Corvinus tehat Augustus neveben legyzte a pannoniaiakat, st azt hiszem, hogy Valerius Messala
Corvinusrol neveztek el Valeria provinciat is, amely a Duna es a Drava kztt Iekszik. Tovabba azt a terletet,
amely Dalmacia es Pannonia kztt helyezkedik el, nem ok nelkl hivjak maig Messala Corvinusrol
Corvatianak |Croatia|. Tovabba azt olvassuk, hogy Teutoburgium mellett volt egy, a Corvinusok altal epitett
varoska, Corvacum. Julius es Octavianus uralkodasa alatt nyitottak utat a Juliai-Alpokon at, es az alpokbelieket
legyzve megszereztek a noricusok tartomanyat. A dardanokat es az europai mysusokat Curio prokonzul igazta
le. Tiberius cezar vitte veghez a raetiai, a vindeliciai, aztan a pannoniai meg a germaniai haborut, es a romai nep
hatalmaba hajtott mindent, ami Italia, Noricum, Trakia, Macedonia, a Duna es az Adriai-tenger ble kztt van,
es mert diadalmenetet tartott Ilttk, a Pannonicus melleknevet kapta. (260) Bato pannoniai kiralyt, akit a
diadalmenetben Ilvezetett, nagy jutalomban reszesitette, atkldte Ravennaba, es ksznetet mondott neki, mert
amikor egy szk helyre beszorult, az lehetve tette, hogy kiszabaduljon onnan. Claudius csaszarsaga idejen
Pollio es Messala szonokok unokai, Gallus Asinius es Statilius Corvinus sszeeskvest szttek.
Emellett a Corvinus csaladot Romaban mindig oly nagy tisztelet es dicsIeny vezte, hogy gyakran kttt
rokonsagot a romai csaszarokkal. Claudius csaszar az unokatestverenek lanyat, Valeria Messalinat vette nl.
Nero a Corvinus verbl szletett Statilia Messalinat, a ketszeres konzulsagot es triumIust viselt Taurus
kunokajat jegyezte el. Domitianus pedig legyzte a dakokat es a germanokat, Traianus a dakokat es a szkitakat,
Decebal kiraly leverese utan Daciat provinciava tette, es sok koloniat telepitett oda, meghoditotta az ibereket, a
466
szarmatakat, az osdroenokat, a boszporusziakat es a colchisiakat. (265) Tovabba Hadrianus a szarmata
expedicioban es a IilozoIus Antoninus a germanok, a markomannok, a kvadok, a szarmatak es a dakok elleni
hadi keszletben, ezek mind, mindezekben a hadjaratokban eltek a Corvinus csalad remek szolgalataival.
Bizonyitja ezt az a rengeteg Ielirat, amely a Pannoniakban es a Daciakban talalhato, elssorban Valeria
Cocceiae, hiszen mint Ient emlitettk a Valeriusok es a Corvinusok trzsrokonok voltak. A Ielirat ilyen:
Cocceia Valerianak P. Tenacius Gemellinus az apulumi csaszari koloniaban P. Tenacius Vindexnek, a legio
szazadosanak testamentumabol kegyeletes megemlekezesl szivesen adomanyozza es ajanlja. Tovabba, mint
Buda klvarosaban egy siron olvassuk, Valerius Heliodorus akkoriban nagy tekintellyel birt a Pannoniakban. Az
emlitett csaszarok idejeben Egnatius csaszari alvezer, helytarto., Piso a legiok vezere, Maelius es Maximus
konzulok alatt. (270) Tovabba P. Marcius P. Iia, Sextianus Epheso. Ezenkivl tbb jeles tettet hajtott vegre
Aurelius Laurentius, Marcia Candida Iia, Septimius Longinus es Sabucius Modestus. Aztan Lucius Annius
Fabianus, a ketts vizsgalobirosag tagja, Valens es P. Furius Saturninus jeleskedett Daciaban. Ezutan, Modestus
es Probus konzulsaga idejen, mint egy elrskepz iskola Ieliratan olvassuk, Magyarorszagon nem akarmilyen
batorsagaval tnt ki Flavius Aelianus, Aelius Optatus, Macer Sabinianus, Julius Secundanus, Julius Emeritus,
Cassius Fuscinus, Julius Probinus, Aelius Urbanus, Valerius Festus, Julius Alexander, Flavius Emeritus,
Valerius Clementinus, Julius Priscianus, Verus Verissimus, Julius Ingenuus, Julius Celerinus, Junius Adiutor,
Aurelius Lupus, Flavius Celsinus es Aurelius Pertinax elelmezesi tiszt a Pannoniakban a tisztes hseg szrenyi
els es masodik kisegit hadosztalynal. Ebbl arra lehet kvetkeztetni, hogy a Corvinusok Valerianus aga
sohasem Iogyott ki a pannonoknal. Severus csaszarsaga idejen a patricius nemzetseg Valerius Catulinus es
Valerianus jeleskedett, es mert virtusuk a csaszarra veszedelmesnek latszott, tbb patriciussal egytt meg is
ltek ket. (275) Mamaea Iia, Alexander uralkodasa alatt Valerius Cordius volt a csaszar tanitoja es nevelje;
st, ugyanabban az idben egy masik, rendkivli batorsaggal es hadtudomannyal jelesked Messala Corvinust
mint langlelk szonokot tartottak nagyra; miert is maig Iennmaradt Alexandernek anyjahoz irt levele, melyben a
tanacsat keri, hogy ha katonai gyekbe kezd, vajon sogorat, Maximust, Maximinus Iiat javasolja-e, vagy Marcus
Corvinust, a nagy szonokot es vitez IerIiut. Alexandert pedig egy trakiai Ialu szltte, Maximinus kvette.
Ebbl az sregi nemzetsegbl vette eredetet Valerianus is, a szenatus Ieje, majd csaszar, az iIjabb Valerianus es
Gallienus apja, akinek batorsagahoz sohsem tarsult szerencse, s akit Sapor, a perzsak kiralya elIogott. A
historikusok olyan becsletesnek mondjak, hogy amikor a Decius konzulok a szenatusnak elterjesztest tettek a
cenzorvalasztasrol, a szavazast Ielbeszakitottak, es valamennyien igy szoltak: Valerianus elete a merce;
itelkezzek a szenatusrol, akinek nincs vetke; mondjon velemenyt az eletmodunkrol, aki ellen semmit sem lehet
Ielhozni. (280) Valerianus els gyermeksegetl cenzor volt, blcs es higgadt szenator, a jok baratja, a zsarnokok
ellenIele, a bn ellensege, nemzetseget tekintve patricius, szarmazasat tekintve nemes, eletviteleben
kiIogastalan, tudasban ragyogo, erklcseiben paratlan, az si becslet mintapeldanya. Tedd hozza, legtbben
ugy gondoljak, hogy ebbl a trzsbl szarmazott a szeremsegi szletes Aurelianus es a Szerem varosabol valo
Marcus Aurelius Probus, aki a Szerem melletti Almus- es Arany-hegyet katonaival betelepittette szlvel, es
mvelesre atadta a helybelieknek. St, azt is hiszik, hogy a dalmaciai szarmazasu Diocletianus leanya, a
Galerius csaszarral eljegyzett Valeria is a Valeriusoktol eredt, es mert a dalmatak a sajat nyelvkn Valachianak
hivtak t, Valerius, mint nemelyek velik, a tartomanyat elnevezte Valachianak; Daciat, a romai nep provinciajat,
meg a getak terletet ugyan a Pannoniakkal egytt elarasztottak a klnIele barbar betresek, a nemregiben
Ielviragzott romai gyarmatok es legiok megsem semmislhettek meg. A barbarok kze sllyedve is sejtetik a
latin nyelvet, nagyon vigyaztak, hogy el ne veszitsek egeszen, mintha nem is annyira eletkert, mint nyelvk
epsegeert kzdttek volna. (285) Ki az, aki vegiggondolja a szarmatak szakadatlan aradatat, a gotok, a hunok, a
vandalok, a gepidak betreseit, a germanok rohamat, a longobardoket, es nem almelkodik azon, hogy a latin
nyelv nyomai mindmaig Iennmaradtak a dakok es a getak kztt, akiket kitn ijasztudasukrol olahoknak
mondunk?
A Corvinus ver tehat ezutan igen hosszu idn at itt lappangott, s vegre Corvinum Ialuban trt a Ielszinre. Es
bizony nem trtent ez a hatalmas istensegek akarata nelkl, hanem hogy amint a Corvinus tehetseg oly sok even
at vedelmezte a romai nepet a barbaroktol, ugy most ugyanezen vezerlet alatt a kereszteny kzsseg szabaditsa
meg ezeket a tartomanyokat a pogany rabsagtol. Ebben a Ialuban szletett tehat Matyas apja, Janos, akinek
rendkivli virtusa es dicssege a Intebb irtakbol knnyen Ielmerhet. Fia, Matyas, Erdelyben szletett,
Kolozsvarott, es ott nevelkedett eretlen kamaszkoraig.
467
(290) Talan azt gondoljak rolunk, hogy hosszasabban taglaltuk mindezeket, mint a targy megkvetelni latszik,
sokan megrojak a szoszatyar irot, azonban nem ok nelkl tettk ezt, ugyanis Matyas, aki jol ismerte trzsenek
regiseget, talan semmit sem viselt nehezebben, mint amikor irigyei kzl valaki szarmazasanak ismeretlenseget
hozta Iel ellene, vagy barbar nemessegevel pIIeszkedve nem sajat erenyeinek erdemevel akart elebe tolakodni.
Jol tudta, hogy ellenIelei lenezik alantas szarmazasat; szelteben beszelik, hogy olah nembl szletett; egyesek
korcsnak mondjak, akit klnbz nyelv szlk hoztak a vilagra; elssorban az innens Magyarorszag Iurai
mondogattak, hogy nem kell trni az olah kiralyocskat. Frigyes csaszar is nehezen viselhette, hogy e dusgazdag
kiralysagot egy iIjonc es ugyszolvan jttment uralkodo birtokolja, es egynemely irigyked elkelseg naponta
bujtogatta, hogy a koronat vissza ne adja. A magyarok irant termeszettl ellenseges alemannok a nehai Cillei
groI jovoltabol kiagyaltak egy meglehetsen szellemes meset, amely szerint Matyas meg az apja nem a
Corvinus Iamiliabol szletett, mint ahogy a nemzetseg hollos cimere tanusitja. Azt mondjak, hogy az Erdelyben
tartozkodo Zsigmond sszeIekdt egy nemes olah intelligens es bajos lanyaval, harom honap mulva megtudta,
hogy az teherbe esett tle, Ienyesen megajandekozta, es emlekeztetl egy gyrt hagyott nala, utasitotta, hogy
szlttjet gondosan taplalja, nevelje, s ha Ilcseperedett, kldje el hozza a jellel; (295) a kisasszony aztan esetet
IlIedve gazdag hozomanyaval hozzament egy nemes olahhoz, aki a moring bsegere, meg a becstelenseg
nagybecs voltara tekintve szivesen Iogadta a leany ajanlatat; ez a maga idejen csinos es Iormas Iiucskat szlt,
akit Janosnak nevezett el; midn a kisded anyja leben Iekdt, odarppent egy hollo, es a jell adott gyrt
Ielragadta; az asszony nagy ijedsegeben gyorsan megkerte a Ierjet, hogy vegye ldzbe a hollot, es szerezze
vissza a gyrt, nehogy a kisIiu nagy remenyseget az atkozott madar elrabolja; erre a IerIi nyilaval
megsebesitette a hollot, es a gyrt maris visszavette; kesbb a Ieltn szepseg iIju Janos az anyja tanacsara
elment Zsigmondhoz, es Ielmutatta a gyrt; a kiraly raismert, es birtokokkal, Ialvakkal bsegesen
megadomanyozta t. Ki ketelkedne abban, hogy ha ez a mese igaz volna, a knnyelmen pazarlo Zsigmond
csaszar nem Ilddel, hanem orszaggal ajandekozta volna meg t, hiszen Iiugyermeke nem volt. Akik eIIeleket
Iecsegtek, azokat a Ieltekenyseg tartotta vissza az si szarmazas elismeresetl, mivel az iIju uralmat nem birtak
knny szivvel elviselni. (300) Nem tudtak, hogy az si cimerben azert van benne maig a hollo, hogy ne
hianyozzek az sregi nemzetseg es a romai nemesseg bizonyiteka; ez a cimer nem mesterseges, nem bitorolt,
nem Irissiben kiagyalt volt. Ugyanez lathato a romai csaszarok szamos ermejen. Buda krnyeken sok talalhato
rezbl es ezstbl, amelynek egyik lapja Constantinus csaszar Iejet es nevet mutatja, a masik egy mezitelen
IerIit a ,Megment Ielirattal, ez jobbjaban hajitodardat, baljaban landzsat Iog; a labanal csreben gyrt tarto
hollo, mely egy csupasz agon l, es a Iltte allo IerIira mint urara tekint; ezert Constantinus csaszart nem
oktalanul soroljak sokan a Corvinusok kze. A regi gemmakon is latjuk a Corvinusok nehezIegyverzetbe
ltztt ketts kepmasat es labuknal a hasonlo hollot. Tehat sokszor megcsodaltuk a Corvinus-haz
Magyarorszagon Illelt rengeteg emleket, mi tbb, Bornemissza, aki Orban kincstarto szamvevje volt, sok
ermet mutatott neknk, amelyen gyrvel hatratekint hollo volt lathato, s azt mondta, hogy ezeket a
Pannoniakban es Daciaban talaltak. Elegend ennyi Matyas kiraly szarmazasarol. A kvetkez knyvben most
raternk arra, hogy a nyugalmat sohasem ismer iIju az orszag megszerzese utan kezdettl kezdve milyen
haborukat viselt.
468
10. fejezet - Tizedik knyv
Uralma kezdeten Matyas kiraly ele harom nehez haborut allitott a sors, megpedig olyat, amely nem valami
iIjoncot, hanem masik Hannibalt vagy Sandort kivant volna, mert meg akarta mutatni, hogy mint Herkules,
roppant Iaradozasra szletett; egyik a romai, masik a trk csaszarral Iolyt le, harmadik a csehekkel, akik maguk
kztt szvetsegeket alakitottak, ezeket testverisegeknek neveztek, es mint Intebb elmondtuk, Giskra
vezetesevel a tulso Magyarorszag egesz terletet szakadatlan rablasaikkal es dulasaikkal olyannyira
bizonytalanna tettek, hogy sem otthon, sem uton nem lehetett biztonsagban senki; meg Pest klvarosat is
naponta meg-megrohantak es Iosztogattak; a Istt meg a cseh portyazokat Ujbudabol is latni lehetett. Amikor
ugyanis Erzsebet kiralyne Giskraval es TalaIusszal a cseheket behozta Magyarorszagra, ezt rablasnak,
ldklesnek, gyujtogatasnak tette ki, ugyhogy a vilag egyetlen taja sem volt nyomorultabbnak mondhato.
Igy tehat a Ildkerekseg ket csaszaraval allt kszbn a haboru, es hogy ez milyen nehez es veszedelmes volt,
azt ki-ki knnyen Ielmerhette. (5) Ezek egyiket az rk ellenseg, a trk nagyratrese es korlatlan uralomvagya
inditotta ujra, aki azt hitte, hogy Pannonia elIoglalasa utan a kereszteny kzsseg tbbi tartomanyat egykettre
uralma ala vetheti. Nem Ieledte a merhetetlenl sulyos vereseget sem, amelyet multkorjaban GrgIejervarnal
Corvinus Janostol szenvedett, st, bar a Matyas kiraly megvalasztasarol szolo hirt aggodva Iogadta, hogy a
Corvinusok szerencseje mar megint halalra gyilkolja, visszaadta a batorsagat a Iiatalember tapasztalatlansaga es
hozza nem ertese, mivel kora Iolytan eddig meg nem kellett rettegnie tle. A masikat Frigyes csaszar
hatalomvagya es Ujlaki Miklos parttese okozta, aki ha mar a kiralysagban nem remenykedhetett inkabb
ohajtotta magat a cezarnak, mint az iIju Corvinusnak alavetni. GraIIeneck, Paumkircher, Ellerbach, BanIi Pal,
Paloci Laszlo es az innens Magyarorszag nehany mas Iejedelme kvette t. Tovabba a Inemesi nembl
szletett, vagyonban, Ildekben, Ialvakban, mezvarosokban, szolgaszemelyzetben, atyaIisagban hatalmas
Zsigmond groI, akinek mellekneve Szentgyrgyi volt, az alemannok partjahoz csatlakozott, mivel ennek a
tartomanyurnak a magyarok es az ausztriaiak kztt Iekdt a birtoka. Ezek azt javasoltak a cezarnak, hogy ne
adja vissza a koronat, tartsa meg maganak, kergesse ki a kisIiut az orszagbol, es aztan uralkodjek szerte
Magyarorszagon. (10) Igertek nagy segitseget, elelmet, Iegyvert, penzt, Frigyes pedig ezek uszitasara mindjart
nekitzesedett, hogy Matyast kizze az orszagbol. E harom roppant veszedelmesen Ienyeget haborura raadasul
ott volt az res kincstar, a bels meghasonlas, a Iurak partoskodasa, a magyarok szandekainak es trekveseinek
szethuzasa, es bizony mindez nemhogy a gyengecske kiraly lelket, de a legvitezebb IerIiak akarmelyiket is
megriasztotta volna. Mindehhez Matyas es nagybatyja kze sokan a sulyos viszaly magvat szortak, hogy az iIju
elmeje szamos ballepessel botladozva tevutra tantorodjon, es vegl is kenytelen legyen nkent lemondani az
uralomrol.
Nos hat a kiraly e rengeteg vesz es nehezseg kzepette nem jn zavarba, hanem mindezt megbeszeli Mihaly
nagybatyjaval, aki a kormanyzoi tisztet trvenyesen viseli; tanacskozik atyai barataival, elsben is Janos varadi
pspkkel, Kanizsai Laszloval, Rozgonyi Sebestyennel, Imre kincstartoval es Pongraccal. (15) Vegl e
veszedelmes es sulyos gyekkel a tanacshoz Iordul, hiszen elhatarozta, hogy annak megkerdezese nelkl semmit
sem cselekszik. A tanacs ugy dnt, hogy ha harom haboru Ienyeget, es elharitani egyiket sem lehet, akkor
allitsanak egyidejleg harom hadvezert, kapja meg mindegyik a maga Ieladatat, hogy a harcteren gykdjn.
Nagy Simont, Rozgonyi Sebestyent es Szilagyi Mihalyt jellik ki; hivatalosan megbizzak Simont Frigyes cezar
ellen, aki a kvetektl megtagadta a szent koronat, Sebestyent a csehek, Mihalyt a trkk elleni hadjarattal. A
vezerallitas utan sorozast tartanak. Asok veszellyel keritett magyarok versengve jelentkeznek, nehogy ugy
lassek, mintha bosszulatlanul roskadnanak le az ellenseg eltt; elhatarozzak a legiok Ieltlteset. Es mert a
kincstar res, a Iurak es Ipapok kenytelenek tehetsegk aranyaban allami zsold nelkl kiallitani a
lovascsapatokat es a gyalogosszazadokat.
(20) A kiraly elterjesztese alapjan a tanacs meg alig hatarozta el azt, amirl beszeltnk, amikor hire Iutott, hogy
Ujlaki Miklos, Paumkircher, Ellerbach, Zsigmond meg az alemann part tbbi hive majdnem az egesz innens
Magyarorszaggal egytt atpartolt a kiralytol Frigyes csaszarhoz. A tulsoban a csehek tomboltak naponta,
ldklessel es latorkodassal egeszen Pestig veszelyeztettek azt. A trkk betresetl mindennap Ielni kellett. A
haboru elszr Ausztria Iell langol Iel. A cezar ugyanis, ahogy Miklossal meg a tbbi parthivevel megegyezett,
469
Pannonia megszerzesenek remenyeben megparancsolja kapitanyanak, hogy tezer emberrel rontson ra
Fels-Pannoniara. Ez a parancs szerint elszr Szombathely krnyeket tamadja meg, dulja a tanyakat, tbb
kisvarost megadas utjan bevesz, a cezarnak engedelmeskedni vonakodokat ldsi, rengeteg Ioglyot elhurcol, sok
makacsabbul ellenallot gyilkolassal, gyujtogatassal, Iosztogatassal bntet. Majd elrenyomul abba a
tartomanyba, amelyet Vasvar megyenek neveznek, hogy a taborat egyesitse barataival. (25) A megallapodas
ertelmeben Also-Pannoniabol odasiet Miklos haromezer lovassal, kik kzl ezer pancelos, a tbbi
knnyIegyverzet; hoz tovabba negy gyalogosszazadot is. A tbbi sszeeskv a sajat csapataival gyorsan
odagylik.
Matyas pedig e kavarodasban meg nem reml, hanem megparancsolja Nagy Simonnak, hogy igyekezzek a
varosbol seregevel az ellensegre. A haboru sulyossaga nem cskkentette az nbizalmat, hanem inkabb nvelte,
mert arra gondolt, hogy a romai csaszar elleneben nyugodtan harcolhat, hiszen ha gyz, az nagy dicssegere
szolgal, ha alulmarad, abbol egy kamaszra nem szarmazik csuIsag. E sok tamadas kzepette tehat nem veszitette
el a batorsagat, st, a haboruskodas bseges lehetsegebl a halhatatlansag nagyobb remenyet meritette.
Lelkesedeset Iokoztak a legderekabb Iurak, az apja haboruiban gyakorlott, a hadtudomanyban tapasztalt,
bekeben, haboruban blcs es magasztos lelklet baratok. (30) Simon elinditotta a sereget a tamadoval szemben;
ahol az ellenpartiak Ildjein, varoskain haladt keresztl, ott szanaszet mindent lerombolt es Ieldult. A htlenseg
bnseivel kegyetlenkedett, szamos tanyat Ielegetett; vegl elerkezett Krmend mezvaroshoz, amely Vasvar
megyeben Iekszik, mert azt hallotta, hogy az ellenIel ott vert tabort. Aztan seregevel vakmeren latotavolsagban
allapodott meg, es egy magaslatrol Ielmerve az ellenseg erejet, kezdte banni, hogy oly nagyon iparkodott;
megallapitotta, hogy szamban es erben nem er Iel azzal, es Iejetlen sietsegen ragodva nemigen jutott az eszebe,
hogy mit kene tennie. A csatat gyalazatos szkes nelkl nem kerlhette el, megvivni vereseg nelkl nem
lehetett; de azt sem Ieledte, hogy a batraknak nagyon gyakran kedvez a szerencse. (35) Katonai elszantsaganak
latvanya arra sztnzte, hogy ne kerlje az tkzetet; vegl is szivesebben szallt csataba, mint hogy hatat
Iorditson. Amikor eszrevette, hogy az ellenIel tkzetre vezeti Iel a sereget, is Ielallitotta a hadsort, es Ilemelt
jelvenyekkel megkezddtt a harc. Miklos a jobb, Zsigmond a bal szarnyat tartotta, kzeptt az alemannok
csapatteste kzdtt. A ket Iel nagy lendlettel csapott ssze. A katonaskodasban tapasztalt Miklost, a hatalmas
vezert megszallta a harci vagy meg a dh, attol Ielt, hogy ha enged a kiralyi seregnek, nagy bajokat kell
elszenvednie, mig ha gyz, alkalmasint a kiraly helyett uralkodhat. A csaszariakat sem kisebb Ielelem tartotta
Iogva, akik arra gondoltak, hogy ha a sors rosszindulata miatt elesnek, a cezar Ielsegere rk szegyenbelyeg
tapad; batorsagukat erejk nagysaga nvelte. (40) Simon viszont csak a szerencseben bizott, biztatta a
magyarokat a csatasorban, es klnsen a hadastyanokat, hogy vivjanak derekasan, hirnevket ne homalyositsak
el gyalazattal; a Ielenkeket es meneklket visszaparancsolta a sorba, a lankadokat megsegitette, az ingadozokat
batoritotta, a jo katona es vezer ktelessegebl semmit sem mulasztott el; ezek meg ugyanolyan buzgalommal
megtettek mindent; elszr a bal szarnyon Miklos szoritotta hatra a kiralyiakat. Ahogy ezt az alemannok
eszrevettek, a darabontokkal es a vertes lovassaggal akkora rohamot inditottak kzepen, hogy Simon csatasorat
hatratoltak, mert azt katonak hianyaban nem lehetett tartalekkal megtamogatni. Mivel az tkzetben mindket
reszrl mar korabban sokan elestek, Simon Ieladta a remenyt, es hogy Iutasban keressen menedeket, jelt adva
megparancsolta, hogy mindenki Iorditson hatat, es vele egytt inaljon el; a hata mgtt ers lovassagot hagyott,
hogy az ldzk rohamat kesleltesse. Zsigmond es Miklos azonnal visszavonulot Iuvatott, mert nem akarta,
hogy az alemannok a rokon Iajzaton tltsek ki a dhket, elvegre a gyzelem es nem a dhskdes kedveert
verekedtek; (45) a magyar hullak lattan egynemelyikket elIogta a megbanas es a szomorusag, sokan knnyet
ejtettek, es sokan voltak, akik csatakzben latva, amint az alemannok magyarokat meszarolnak, megundorodtak
a polgari meghasonlastol, es lanyhabban tusaztak. A megvert es megkergetett Simon visszatert Matyashoz. A
gyzelemmel eltelt hetyke csaszariak tabort bontva visszavonultak Ausztriaba.
A kiralyi katonak, akik Simon Isege es vezerlete alatt els haborujukban balszerencsevel kzdttek, olyan
szegyennel es Iajdalommal teltek el, hogy azt kertek a kiralytol, tizedelje meg ket. O pedig nem buskomor,
hanem nyugodt es vidam abrazattal Iogadta ket, azt magyarazgatta, hogy az eIIele a jvend gyzelem
elhirnke; szerencses az a Iejedelem, akit kezdetben balsors kiser; a szerencse allhatatlan es valtozekony; ha
eleinte sikert ad, aztan keser veggel szolgal; ha az elejen ellenseges, Iorgandosaga Iolytan ketsegtelenl
kedvez kimenetelt hoz; (50) Sandor szakadatlan gyzelmi sorozata kzepette allandoan arra kerte az isteneket,
hogy vessenek kzbe valami kedveztlent is, nehogy ha a boldogsag Iolyama megszakad a nyomorusag ra
470
szakado sulya sszenyomja; Polycrates eleinte sokaig a legboldogabb, vegezetl a legnyomorultabb lett. Ker
tehat mindenkit, hogy nyugodjek meg, ez a visszavonulas ne cskkentse regi vitezsegket es mereszsegket,
hiszen szamra es erre nezve az ellensegnel gyengebbek voltak; arra kell a jvben trekednik, hogy ezt a
Ioltot Ienyes diadallal letrljek.
A kiraly tehat a legkevesbe sem rendl meg, esszer megoldast keres, tudva, hogy ezt az sszeszvetkezest Iel
kell bomlasztania, mert mint mondjak a sok szalbol sodort Ionalat sem lehet knnyen eltepni, ha szet nem
bontjak. Kveteket meneszt az sszeeskves Iontosabb vezetihez es elssorban Zsigmondhoz meg Mikloshoz,
hogy mindkettt beszeljek le vallalkozasukrol, gyzzek meg ket, hogy a belhaboruval oly sokaig gytrt
allamot nem szabad tovabb sanyargatni, az eddigi bajokbol kvetkeztessenek a bekvetkezkre; meltobb rokon
es trvenyes kiralynak, mint idegennek es partoskodonak engedelmeskedni; igerjenek nekik idehaza zsirosabb
hivatalokat, szelesebb uradalmakat es Matyassal kzs hatalmat; a kzssegtl kapott kiralyi cimen kivl
semmit sem tart meg maganak; vegl intsek ket, hogy kerljek el a jvben a htlenseg es Ielsegsertes belyeget
meg egesz Magyarorszag gylletet. (55) Vegl is a Iolytonos kvetjarasok mindkettt meggyzik, es
visszaternek a kiraly hsegere; mert az imenti haboruban megtapasztaltak, milyen karos lehet a kzsegre a bels
szethuzas, es bar nehezen viselik az ujdonslt iIju kiraly uralmat, megis ugy dntenek, hogy inkabb eltrik azt
nnn hasznukkal es meltosaguk gyarapodasaval, mint hogy Magyarorszag a cezar szolgalataba essen; abbol
aztan ki nem labalna, meg ha akarnak is. Ezutan a bekeIeltetelek kvetkeztek; a nemzetsegevel es vagyonaval
Ienyesked Miklost, Matyas vetelytarsat, a hatalomvagy sztkelte, hogy a kiralytol elpartoljon; Zsigmondot
Ausztria kzelsege, mely miatt ugy latta, hogy baj nelkl nem terhet el a cezar akaratatol. De mivel nagyobb
veszedelem Ienyegette a magyarok, mint az ausztriaiak reszerl, szorultsagba kerlve vegl is inkabb akarta a
magyarok javat, mint a cezar ambicioit tamogatni. Matyas, aki kora gyermeksegetl nyilt es gyors eszjarasu
volt, ugy velte, hogy mindkettt tekintetbe kell vennie. Miklos nagyravagyasat a boszniai kiralysag koronajanak
Ielajanlasaval elegitette ki, Zsigmondot Fels-Pannonia kapitanysagaval bekitette meg, ccsenek, Janosnak
pedig az Erdely tartomanya Iltti hatalmat igerte. (60) Miutan a csaszari partrol elvonta azt a ket Iejedelmet,
aki erben, megIontoltsagban es tekintelyben a legnagyobb volt, a csaszar Irakcioja alaposan meggyenglt.
Azon nyomban ujjaszervezte ellene a hadsereget, nehogy ugy lassek, hogy az bntetlenl tamadta meg az
orszagot, amelyhez semmi joga sem volt.
A cezar viszont, akinek nbizalmat az imenti gyzelem megdagasztotta, bosszusan Iogadja ugyan amazok
kijozanodasat, megis a vallalkozasara kezdetben ramosolygo szerencse melle szegdik. Csapatait idejekoran
Ielujitja, segitseget szerez, a parttes kezdemenyezit elhalmozza igeretekkel, biztatja ket, hogy megint
ragadjanak Iegyvert a kiraly ellen; ugy latja, hogy ezek sokkal kelletlenebbl mozognak; ugyanis haragjuk mar
lelohadt, elIogta ket a lelkiIurdalas, es azoknak a tarsaiknak a peldajara sanditanak, akik nemregiben
visszaalltak a kiraly melle; vegl Frigyes noszogatasara szvetseges seregkkel megint csatlakoznak hozza. (65)
Matyas a tamadoval szemben kiparancsolja Simon tarsasagaban Zsigmondot, es ket legiot meg tartalekot ad
neki; ez atveve a sereget bator lelekkel indul ellenk; amikor a cezar embereivel Fels-Pannoniaban
szembetalalkozik, ugy gondolja, hogy az tkzetet nem kell halogatni, hanem tarsaval egytt elhatarozza, hogy
kesedelem nelkl Ilveszi a harcot. Nem lehet, Simon mondja , kiralyokat nemi civodas nelkl valasztani, az
emberek gondolkodasmodja elter, szandekaik klnbzek, es sohasem lehet ilyen nagy Iontossagu dologban
egy akarattal dnteni. Az emberek a veszekedes utan kijozanodnak a tapasztalat jovoltabol, mely a dolgok
tanitomestere, es Ielismerik velemenyk Ierdeseget. Oszinten bevallom, hogy elpartoltam a kiralytol, mert a
kiralyvalaszto gyles erszakos volt, es nem volt meg a szavazat szabadsaga, es nemigen tudtam meggyzni
magam arrol, hogy a kzsseg hasznara valnek, ha egy meg meg sem koronazott klyk hatalma ala vetjk
magunkat, es azt sem hittem, hogy a kiralyban ilyen koraerett blcsesseg lakozik. (70) Hidd el, hogy te, aki az
parancsara hadat vezettel ellennk, es kudarccal harcoltal, te is vallottal bizonyos szegyent. Most, Simonom, itt
az id, amikor mindketten lemoshatjuk a gyalazatot; kerlek, trljk el most a szegyent, en hsegesebb, te
ovatosabb kzdelemmel. Mar jelentettek a kemek, hogy kzel az ellen; ha te is jonak latod, amit gondolok,
kerlek, holnap hajnal eltt csatasorba allva nyomuljunk a csaszariak ellen. A mereszseg olykor megijeszti az
ellenIelet, plane az alemannt, aki termeszettl Iogva hetvenked, es ha Ielelmet tapasztal az ellenIelben, akkora
magabiztossag kltzik bele, hogy senki sem bir neki ellenallni; ha megijed, a sziveben kihuny a batorsag, hogy
nemigen lehet ujraeleszteni. Hivjuk tehat ssze a szazadosokat es a kapitanyokat, tartsunk tanacsot, es intsk
ket, hogy mieltt megvirrad, keszitsek Il a Iegyvert, es adott jelre rohanjak meg az ellenseget.
471
(75) Simon helyesli Zsigmond elkepzeleset, hiszen bator es eszes hadvezer. A katonai tribunusokkal,
szazadosokkal, hadnagyokkal megallapodnak ebben, es a megbeszeles szerint meg pirkadat eltt megtamadjak a
csaszariakat; ahogy ezek eszreveszik, hogy a pannonok varatlanul Ielbukkannak, elegge megremlnek. A
szekerek kareja ugyan sanckent vedelmezi ket, az ellenseg rohamat megsem tudjak knnyen Ieltartoztatni;
mindenIele kitrven a zrzavar es az oriasi larma, a seregben olyan Iejetlenseg keletkezik, hogy mig egyesek a
tabort tartjak, masok alig tudjak hevenyeben kialakitani a hadrendet. Aztan ahogy kitrnek, a magyarok azonnal
kaszaboljak ket; a tbbiek nem tudjak visszaszoritani a benyomulo tmeget, ezert a tabor tuloldalan
poggyaszukat odahagyva megIutnak. Simon a lovassaggal kergeti ket, es menekles kzben sokat leterit.
Zsigmond a tabor elIoglalasa utan visszavonulot Iuvat, megdicseri a katonakat, es ujjongva hazaviszi a kiralyhoz
a sereget. A kiraly tehat hadvezerei reven mar ket hadjaratot vezetett Frigyes ellen, az egyikben legyzetett, a
masikban diadalt aratott. (80) A csaszar nagyon elkeseredett, amikor meghallotta, hogy Zsigmond leverte a
sereget, es aztan pironkodva bankodott e haborun. A legnagyobb szegyennek tartotta, hogy egy Iiatalember
legyzte a cezart, lemondott a kiralysag remenyerl, es a kvetkezkben bekesebb hurokat pengetett. Oktalan
nagyravagyasat banva sajat meltosaganak gondja kezdte Ioglalkoztatni, es aki nemregiben meg idegen orszag
zaklatasara trekedett, az most messzebbre tekintett elre a jvbe, es kezdte Ielteni a sajat urasagat. De barcsak
a helyzet kvetemlenyeinek megIelelbb tletek jutottak volna az eszebe, mintegy belelatva a jvbe!
Matyas viszont allhatatosan trekedett a szent korona visszaszerzesere; a tanacs hatarozatabol mas kveteket
rendelt, hogy azok sokkalta udvariasabban kerjek az t illet Iejeket, mint elzleg, semmiIele szemtelenseget
se mutassanak, mert az a Corvinus meltosagban sohasem volt eszlelhet; (85) emellett targyaljanak a bekerl,
biztassak t es kerjek, hogy Matyast tekintse Iianak, vallaljon, mint illik, a magyarok Iltt vednkseget, es
semmiben se legyen klnbseg a magyar meg az alemann kztt. A kldttseg Ieje a varadi pspk volt.
Amikor ezek az ausztriai Ujhelynel talalkoztak a cezarral, rendben tolmacsoltak a kiraly zenetet, es jobb
indulatu Iejedelmet talaltak, mint a multkor, es mert a pspk ugy latta, hogy engedekenyebbe valt, blcs es
ekes bbeszedseggel ravette, hogy szinten igerje meg a korona visszaadasat, hogy Matyast Iiakent Iogja
tartani, a pannonnal tartos szvetseget kt, csak az mindket Iel szamara egyenl Ieltetelekkel legyen. Elismerte,
hogy a korona nala letetben van, es nem titkolta, hogy azert jog es meltanyossag ellenere rengeteg bajt kellett
elviselnie; azt mondta, hogy ezert szenvedte el Ujhely ostromat, a mindenIele veszedelmes betest, a Ildek
Ieldulasat, a Ialvak kiIosztasat es Ielegeteset; Laszlora is keptelen kltseget aldozott, es ersitgette, hogy
meltanyos mindezeket szamitasba venni; ezutan kijelentette, hogy megertette Matyas kiraly szandekat, aki beket
kivan, es nem utasitja el az dvs nyugalmat, tbbe semmit sem kezdemenyez Magyarorszag ellen, Ileg
akkor, ha azt hallja, hogy Magyarorszagon lev regi barataival es hiveivel a kiraly tisztessegesen banik, a
partoskodasokat es vetelkedeseket megsznteti. (90) A kvetek erre a Iejedelem neveben hatarozottan
megigertek, hogy ha a beke letrejn, es a korona visszakerl, Matyas minden serelmet elIelejt, es a jvben
jobban banik a cezar, mint a Corvinus partjan lev emberekkel. Ezzel az egyezseggel a cezar elbocsatotta a
kveteket, hogy beszeljek meg a kirallyal a kltsegek megteriteset es a korona kivaltasat, ne kapkodjak el a
dolgot, mindket Iel hatarozzon a Ieltetelekrl, es ugy valaszoljanak. Ekzben haboritatlan es sertetlen
Iegyversznet legyen.
A Budara visszater kvetek a kiralyt a cseh haboruval elIoglalva talaltak; ugyanis megparancsolta Rozgonyi
Sebestyennek, hogy ket legioval keljen at a Dunan, es a tulso Magyarorszagot szabaditsa meg azoknak a
cseheknek a Iosztogatasaitol, akiket elszr Erzsebet kiralyne hozott be oda Giskra vezetesevel, st, Hedervari
Laszlo egri pspkt is Iegyverbe szolitotta ellenk. Miutan a kveteket meghallgatta, es rajtt a cezar bibejere,
latva, hogy a nagy kapzsisag gytri, elragadta az rm es a megknnyebbles, mert azt remelte, hogy a harom
haboru kzl az elst es legsulyosabbat a cezar mohosaganak kielegitesevel megszntetheti, es abban bizott,
hogy a tbbit sikerrel viszi vegbe. A cezar valaszat a tanacs ele terjesztette, es az atyak hasonlokeppen
megrltek; ugy dntttek, hogy a bekeIeltetelekrl es a korona kivaltasarol nyugalmasabb krlmenyek kztt
Iognak targyalni; (95) egyetlen nehezseget lattak az gyben, de nem tulsagosat, hogy sok penzre lesz szkseg,
amit azonban, ha a dolog sorra kerl, barhonnan is ssze Iognak kaparni. Matyas szamara sokkal kisebb
jelentseg volt ez a kerdes, mint a szenatusnak, ugyanis tudta, hogy a magyarok gyjtes utjan is keszek
lesznek kivaltani a szent koronat. Mihaly, a kiraly nagybatyja, ekzben Also-Magyarorszag vegeit vedelmezte
mindenIele a trkkkel szemben, es amikor tudomast szerzett a csaszarral kttt Iegyvernyugvasrol, nagy k
esett le a sziverl.
472
Krlbell ebben az idben tartottak a kiralyi menyegzt, mivel Ientebb emlitett els menyasszonyanak halala
utan mar elkvetkezett a hazassag Gyrgy cseh kiraly lanyaval, akit a brtnbl valo szabadulasa eltt jegyzett
el. Gynyr keszlettel hozta el, es csodas szerelemmel szerette. A cseh Inemesek Trencsenig elkisertek, itt a
magyar Ipapok es elkelk Iejedelmi pompaval Iogadtak, es elvittek Budara, ahol az eskvi nnepseg
lezajlott. (100) Katalin volt a neve. Alig tlttt el a kirallyal negy esztendt, es a koronazas eltt korai halaltol
elemesztetven az isteni Zsigmond egyhazaban temettek el.
Tehat kszbn allt a cseh haboru, amely Magyarorszagot iszonyuan megnyomorgatta. Azt mondjak, e bajnak
Erzsebet, Laszlo kiraly anyja volt az oka. O hozta be elszr Giskrat es TalaIuszt, akiket odaallitott Kassa,
Zolyom es a tulso Magyarorszag tbb varosa elere. Ezutan benyomultak a csehek testveri szvetsegei, amelyek
krs-krl mindenIele hevenyeszett varacskakat emeltek, ezeket megraktak katonaval, es ki-kitrve
szelteben-hosszaban dultak minden helyet, Iosztogatasbol eltek, gyilkolassal, rablassal, egetessel tettek tnkre
mindent. Krlbell huszonnyolc evig tombolt ez a pestis a tulso Magyarorszagon; ez az istentelen horda az
egesz krnyeket Pestig latorkodasaval elviselhetetlenne tette. Megirtuk, hogy Corvinus Janost ketszer megverte
es megugrasztotta. Matyason kivl senki sem akadt, aki kepes lett volna ezt az atkozott nepseget kiirtani es az
orszagot ettl a Ierttl megtisztitani. (105) A haboru kegyetlen es nehez volt, es t ev alatt is alig lehetett
veghezvinni. Azokon kivl, akikrl szoltunk, ez artalmas bandanak volt ket masik vezere, akik kapitanyi tisztet
viseltek, az egyiket Komorowskinak, a masikat Valgatanak neveztek. Ezek kezeben volt Sovar, Szecs, Kassa,
Zolyom, Beszterce, Szepes es sok mas varos, tovabba Komorowski es Valgata a hegyekben hirteleneben most
emelt ket erditmenyt, amelybl szeles krben biztonsagban zsivanykodtak. Meg nem telt el uralkodasanak els
eve, amikor a kiraly lezarva a cezarral a hadakozast, meginditotta a cseh haborut. Rozgonyi Sebestyen, akire a
hadvezetest rabiztak, mint mondottuk, atkelt a Dunan, es Eger Iele vonult a seregevel, hogy egyesljn
Laszloval, az akkori egri Ipappal. Gyorsan iparkodott Egerhez, hogy azt a ket erdt, amelyet a csehek a
hegyek kztt most epitettek, elbb lerombolja, mint ahogy municioval es katonasaggal megrakjak; ezek most
adtak az egyiknek a Galgoc, a masiknak a Vadna nevet. (110) Sebestyen elszr a hegycsucsra teleplt
Vadnahoz siet, amelyet meg nem Iejeztek be; Iivere sereget otthagyja a sikon, hogy az erditmenyekbl kirajzo
cseheket akadalyozza meg az egyeslesben. Els rohammal a ket vezerkkel kint heveresz csehekre tamad.
Kitrven a zrzavar, Valgata egy jo nagy csapattal beveszi magat Vadnaba, hogy a magyarok tamadasa ellen
megvedje, de amikor a bastyarol letekintve eszreveszi, hogy Sebestyen akkora hevvel rohamoz, hogy
semmikeppen sem tudja azt megtartani, rgtn inaba szall a batorsag, a tulIelen leugrik, es elszalad Galgocra.
Rozgonyi tovabbra is serenyen ostromolja Vadnat, harom oran bell beveszi a Iellegvarat, az ellensegbl csak
hetet vag le, a tbbit Iogolykent kldi a kiralyhoz. Azutan hasonlo indulattal siet Galgochoz, ahova Komorowski
es Valgata az elebb Iutott be. Ezeket Vadna elIoglalasa megijeszti, ezert Ielhagynak Galgoc megvedelmezesenek
a remenyevel, es be sem varva a tamadokat elrohannak innen, hogy Szecsre huzodjanak vissza, mely Eger
kzeleben Iekszik. (115) Ahogy azonban leernek a sikra, utjukat allja Laszlo pspk a kiralyi csapatokkal,
amelyeket Sebestyen a hegyek labanal szetteritett, hogy a szerteszaladokat Ieltartoztassa, es nem tudnak bejutni
Szecsre. A ket vezer ennek lattan mintegy hetszaz csehvel gyorsan Iutasnak ered a kzeli erdkbe; a pspk
gyors lovassagaval utanuk vagtat, es a srben sokat lekaszabol; az ejszaka kzeledtevel kikld egy csomo
lovast, hogy megallas nelkl kergessek es kutassak ket, maga pedig visszater a taborba. Masnap az ldzk
nagy parasztcsapatot uszitottak rajuk, igy az ldkles Iolytatodott. Hogy tul messzire ne bolyongjanak el, a
harmadik napon 250 Iogollyal visszajttek a taborba. A parasztok vagy nyolc napon keresztl szakadatlanul
kergettek a gyllt es atkozott cseh cscseleket, es Iolytattak a meszarlast, akit a bozotban, vapaban, tanyan
elkaptak, irgalom nelkl helyben Ielkoncoltak. (120) Vegl is valamennyien elestek a 250 Ioglyon meg az
erdben elIogott Valgatan kivl, akiket Sebestyen elkldtt a kiralyhoz, igy tehat a masik vezer kivetelevel a
hetszazbol egy sem maradt eletben. Ez az akcio, a csehek ellen az els, a mennyei Gyrgy nnepe tajan ment
vegbe.
Sebestyen gyzelme akkora rmet szerzett mindenkinek, hogy a csehek rablasainak oly sok even at kitett tbbi
terlet Ielszabaditasaert sokan ingyen vallaltak katonaskodast, st, a lelkesedes mindenkit ugy elIogott, hogy a
parasztnepbl krlbell tezer ember nkent Iegyvert Iogott, bal mellere varrva a kereszt jelet viselte, hogy
masokat is buzditson e szent vallalkozasra. Ezek Sebestyen es Magyar Balazs mellett gyltek ssze; a pnksd
eltti harmadik napon bamulatos gyorsasaggal bekeritettek Miszloka kastelyat, amelyet amazok regebben az
isteni szz temploma mellett epitettek Iel es nagy rseggel lattak el (ez Kassatol haromezer lepesre Iekdt), es
473
akkora hevvel kezdtek ostromolni, hogy a tamadast abba sem hagytak addig, mig az erditmenyt be nem vettek.
Az odabent tartozkodo negyszazat az utolsoig leltek; egyetlen asszonyka maradt meg, akinek nemere valo
tekintettel megkegyelmeztek. (125) Sebestyen, Iivere, Laszlo, es Magyar Balazs ugy velte, hogy e nagy siker es
lelkesedes kzepette nem allhatnak meg; pnksd tajan megtamadtak es ervel elIoglaltak Galszecs cseh
ersseget. Ezutan TalaIusz es Axamit jeles rablovezerek ellen inditottak a tabort, akik Sarospatakot es a
klnbz kastelyokat tartottak; Sarospataknal tkztek meg mindkettvel. Mivel azonban TalaIusz mellett
mindssze ketezer cseh volt, a nagy tmeg rohamat nem viselhette el; nem volt hosszu a csata, jollehet az elejen
nagyon veres; hatszazat azonnal megltek kzlk, 200-at pedig elIogtak. Mivel a tbbi elmeneklt, azokon a
parasztok dhngtek ki magukat. Vegl is a ketezer cseh kzl alig emlitenek 200 megmenekltet. Axamitot az
tkzetben ltek meg. Azt mondjak, TalaIusz mindssze tizennegy lovassal szaladt el.
(130) A gyzelem es a nepakarat Rozgonyiekat a cseh haboru Iolytatasara sztnzte, de ugyanezt az utasitast
hoztak naponta Matyas zenetei is. Laszlo ldzbe vette a szkeveny TalaIuszt, aki a meredek hegyre teleplt,
nemcsak a termeszet, hanem a mesterseg jovoltabol is alaposan megerditett Saros varaba huzodott vissza.
ldzese kzben megostromolta Jaszot, amelyet a csehek egy templom melle epitettek erdnek, mert
meghallotta, hogy a gonosztev nepseg egyik vezere, Uderski ott van. Uderski ejszaka titokban kiszktt, es
elIutott egy masik erdhz, amelyet Lengyelorszag hataran epitett, es amelyet Berzevicenek neveztek. Laszlo
masnap megadassal megszerezte Jaszot. Uderski szkese ugyan Berzevice ostromara ingerelte, Saros azonban,
ahol TalaIusz tartozkodott, visszatartotta. Ez nehany napos ostrom utan megadassal a kezere kerlt. (135) Aztan
Uderski nyomaba eredt, es mert kemeitl megtudta, hogy az elmeneklt a Lengyelorszag hataran Iekv Ujvarba,
a kzeled tel ell diadalmasan visszatert Magyarorszagra a kiralyhoz. Mindez, amirl beszeltnk, ezen a
nyaron Iolyt szerencsesen a csehek ellen. Mely haborut, bizony, ezutan negy ev alatt is alig sikerlt beIejezni.
Ez id tajt az irigyek mesterkedese es Iondorkodasa kvetkezteben a kiraly olyannyira megharagudott Szilagyi
Mihalyra, hogy nagyerdem nagybatyja halalara gondolt. A nezetelteres okat senki sem ismeri biztosan. A
talpig becsletes, minden nagyravagyastol ment derek IerIiut egyesek azzal ragalmazzak, hogy egyeduralomra
trt, holott ha akarta volna, a kiralyvalaszto gylesen szamos Iur altal Ielkinalt tront megkaphatta volna, s nem
kszkdtt volna annyit unokaccseert. Akik meltanyosabban latszanak itelkezni, azt mondjak, hogy a
gylletes kormanyzoi tisztseg meg a roppant hatalom keltette Il ellensegei Ieltekenyseget, es a baj oka a kiraly
szigoru biralgatasa volt. (140) Olyan szabadosan zabolazta Matyas Iiatalos tulzasait, mint az apja, olykor
negyszemkzt kemeny szavakkal dorgalta, nehogy iIjonti hibai sulyos Iektelensegre ragadjak. Azok pedig, akik
a kiraly kegyet a gynyrsegekre valo csabitassal probaltak keresni, meg azok, akik Mihaly hatalmatol Ieltek
vagy tekintelyet irigyeltek, azok versengve igyekeztek megutaltatni t az unokaccsevel; egyesek azert, hogy a
kiraly hasonlo legyen hozzajuk, masok, hogy a gyllt ember beIolyasat cskkentsek, es hogy bosszut alljanak a
gylesen tanusitott peldatlan vakmersegert. Hogy pedig ezt knnyebben elerjek, a kiraly eltt mindenIele
ragalmakkal illettek; megvadoltak zsarnoksagra trekvessel, klnbz gyanukat elesztettek, szokimondo
zsrtldeseit, erelyes biralatat minden tekintetben rosszra magyaraztak. Ehhez jarult a kiraly kevely lelklete,
amely az reg Iennhatosagat es sztkejet nehezen trte. (145) Bizony emlekszem, hogy Matyas kevessel a
halala eltt Becsben gyakran mondogatta, hogy az orszag kormanyzasaban sohasem szorult mas tanacsara, es
meg uralmanak kezdeten is alig egy esztendeig tudta elviselni egy kormanyzo iranyitasat es utmutatasat. Ezert
aztan knnyen kiszolgaltatta magat a vadaskodo besugoknak. A viperanyelvek odaig hajtottak a dolgot, hogy
ravettek az uralkodot Mihaly megbilincselesere, remelve, hogy aztan halalba hajszolhatjak. A megtevesztett
kiraly Iontos megbeszelesre a Tisza Iolyohoz parancsolta a nagybatyjat, azt zenven, hogy hamarosan is ott
lesz. Ez ccse kezirasat latva gyors lovassaggal odasietett, mert nem akarta, hogy rosszakaroi gyanusitgatasa ura
lelket elIorditsa tle, hiszen ismerte azok iranta ellenseges erzletet; hanem a verseg joga, az atyai szeretet ereje
es a Ieledhetetlenl nagy jotetemeny minden gyanakvast kiztt az elmejebl.
Amikor megallapodasuk szerint egy, a Tiszahoz kzeli Ialuban talalkoznak, megparancsolja, hogy Mihalyt
Iegyveres lovassag azonnal vegye krl, Iogja el, es verje bilincsbe. (150) Alig hogy ezt kimondja, a
testrklnitmeny meglepetesszeren leIogja t, aki nem kevesse elcsodalkozik unokaccse tetten es a dolog
varatlansagan, st, egyes Ionakul gondolkodok szerint, amikor a kiraly kez- es labbilincset kert, nagybatyja ezt
vagta ra: Az en kocsimon keressetek, mert elkeszitettem azokat a kiraly szamara, hogy ha a gazemberek
ragalmaira tenni mereszelne valamit a batyja ellen, a kormanyzo igy bntesse meg t. E szavak miatt egyesek az
474
egyeduralomra trekves hamis vadjat szorjak erre a becsletes emberre. Ezzel szemben azok, akik jelen voltak,
azt mondjak, azonnal Ielkialtott: Mit jelentsen e szokatlan dolog, Matyas? Hat igy Iizeted vissza nagybatyad
erdemeit a kiralysag krl? Ez a bseges hala? Vajon ezt erdemli Mihaly hsege es szeretete? Hiszen josagos
atyad gyanant kimentettelek a brtnbl, amikor csaladoddal egytt vegveszedelembe jutottal, es Ielemeltelek
az orszag tronjara; (155) ide vitt teged a gazok tanacsa es ragalma, hogy hallatlan halatlansag gyalazataval
alapozod meg kiralysagodat? O, szerencsetlen kezdet uralom, o, istentelen gyermek, o, minden nemzetek
kztt elhiresed halatlansag! Ha a sajatjaidnak ellensegk vagy, melyik idegen lesz hozzad h? Nem a magam
tragediajan gytrdm, nem a jog es meltanyossag ellenere elszenvedett gyalazaton, hanem nevednek es a beled
Iektetett remenynek a veszten; eleget eltem, eleg dicsseget szereztem bekeben, haboruban; nem Ieltem magam,
derek tetteim tudata jo remennyel tlt el. Az rettegtet engem nagyon, a bntetes, amely read szarmazik e
gaztettbl, amelyet a kegyeletsertest megbosszulo istenek Iognak kimerni.
(160) Ezt a larmat a kiraly nem viselhette tovabb, megparancsolta, hogy verjek bilincsbe, aztan hatat Iorditott.
Azok alltak krltte, akik arra biztattak, hogy dugja be a Ilet nagybatyja szavai eltt, azt allitottak, hogy
jogosan Iogatta el, mast mond a kiralynak, es mast tervezett; szavai nem egyeznek tetteivel; unokaccsevel
mindig rideg es morcos volt, szelid soha, szavait, tetteit egyarant helytelenitette, es hogy mindenert maganak
sajatitsa ki a dicsseget, ugyanezt a modszert alkalmazta a kormanyzosagban is; Magyarorszagnak sohasem volt
ket, egyenl hatalommal parancsolo ura; az orszagnak eleg Matyas, megpedig azzal a blcsesseggel, amely nem
szorul gyamra, gondnokra; csak azok melle ad ilyet a trveny, akit megIontolasra es gondolkodasra keptelennek
tartanak. Az iIju indulatat eIIelekkel ugy tzbe hoztak, hogy amikor a masik beszelni akart vele, kereken
visszautasitotta. (165) Masnap a kiraly utasitasara Mihalyt a testrklnitmeny rizete alatt guzsba ktve a
trkkkel szomszedos Vilagusvarumra viszik, amit Vilagos varnak ertelmeznek. Rabizzak a ket varkapitanyra,
akik a trk Ienyegetes miatt ers rseggel tartjak azt. Kzlk az egyiknek Labatlan Gergely, a masiknak
Dolhai Gyrgy a neve. A rajuk bizott IerIit becsukjak a brtnbe, rket allitanak oda, a szkes minden
lehetseget elzarjak. Egyebekben rangja szerint tisztesseggel tartjak. Keresere megengedik, hogy regi, h, ura
izleset jol ismer szakacsa szolgaljon neki.
Ezenkzben Mihaly ellensegei nem ohajtanak tetlenkedni, es halalaert sokat gykdnek a kiralynal, a
nyavalyasra rengeteg vadat szornak, hogy az unokacst a nagybacsi halalos iteletere ravegyek. (170) Vegl is
az iIju gyengecske akaratat legyri a gonosz uszitas, es az irigyek ohaja szerint kiralyi oklevel hagyja meg az
rkapitanyoknak, hogy Mihalyra merjenek halalbntetest. Akik a trtentek valosagat gondosabban nyomoztak,
ugy tartjak, hogy ezt a kiraly tudtan kivl hamis levellel tettek meg. A Ivetelre utasitott Gergely es Gyrgy ugy
velekedett, hogy ilyen nagy Iontossagu gyben nem szabad hirtelenkedve cselekednik; gyanakodtak, hogy
mindez gazIickok alnoksagabol es a kiraly tudta nelkl trtenik, ezert egymassal tanacskozva ugy dntttek,
hogy a kiraly szandekanak kipuhatolasa vegett egyikk elmegy, es Mihaly megbnteteserl nem dntenek
addig, mig a hirszerz a kemeny parancsot maganak a kiralynak a szajarol nem hallja; ugy velekedtek, hogy
Iejedelmi rokon ellen nem kell sem elhamarkodottan, sem egyetlen parancsra kegyetlenseget elkvetni, csak ha
a masodik meg a harmadik rendelet is ugyanazzal a I- es joszagvesztessel bnteti. A kiraly szandekanak
kitudakolasara Gergely indult el.
(175) Ezalatt a ravaszdi es egyben h szakacs harom hasonlokeppen megbizhato szolgatarsaval sszebeszel ura
kiszabaditasara; a dolog megvalositasa erdekeben varatlan trk rajtatest kohol; kialtozik a varban, hogy itt a
trk, a testrszazadot meg a brtnrket kardra szolitja, maga is Iegyverben handabandazik. A hiszekeny
sokasag kitodul a varbol; harom cimborajaval leghatra maradva ugy tesz, mintha kvetne ket, majd a
kivonulok hata mgtt bevagja a kaput, a varban visszamaradok kzl egyet-kettt ledI, betr a tmlcbe, es
Mihalyt elhozza, visszaadja korabbi szabadsagat, es megteszi a var uranak. Akik a hamis riadora kivonultak,
nem lattak semmit, nyomban visszajnnek, es ott talaljak a kastelyt Mihaly kezen, a kaput bezarva;
megprobaljak ervel visszavenni, de elzetve tavoznak. Mihaly tehat varatlanul meneklest es egyuttal varat
lelven megtlti a varoskat hozza ragaszkodo paraszttmeggel meg elelemmel, majd sszehivja a baratait, a
legioit, es rseggel megersiti azt. (180) Mondjak, hogy ezutan emlekezetre melto nmerseklettel elt,
amennyiben eletet es hatalmat visszanyerve nem ccse meg ellenIelei jogtalankodasanak megtorlasara
trekedett, hanem az also-magyarorszagi trk betresek visszaszoritasara; a kvetkezkben tavol kivant
maradni az udvartol. A kiralyhoz kesbb jelentest kldtt szabadulasarol, tudatva, hogy tbbel tartozik egy
475
szakacsnak, mint neki, mivel az egyikk igazsagtalanul brtnbe csukta, a masikuk hseggel kiszabaditotta a
rabsagbol, ekeppen az egyik halatlansagaval, a masik hsegevel szerzett maganak rk nevet. Azt beszelik,
hogy Matyas nem kevesse pirult emiatt; es nem is mutatta a bosszusag jelet. Raebredt, hogy masok hibajabol
kvetett el kegyetlenseget, es ebbl tanulta meg els izben, hogy a rossznyelvekre nem szabad knnyelmen
odahallgatni. Nagybatyjanak azt valaszolta, hogy szabadulasanak, amely mar kszbn allt, nagyon rl, eppen
csak az az illetlen kzlese szomoritja, hogy a szabadsagat megszerz szakacs megIosztotta t a megkegyelmezes
es a magara eszmeles dicssegetl. Kijelenti, hogy mindez masok vetkenek a kvetkezmenye, mert kezd
uralkodo volta, a Iiatalsag Iogyatekossaga, meg meg nem szilardult uralkodoi tekintelye kiszolgaltatta t ezek
akaratanak; allitja, hogy nem gondol rola egyebet, mint amit jotetemenyeinek nagysagara es a rokonsag
szentsegere tekintve illik. (185) Megvallja, hogy eppen a trtentek reven tett szert meglehets tekintelyre, mert
szamos jellemtelen urasag most kezdte el tisztelni es Ielni a kiralyi Ielseget. Tehat megnyugtatta, es azt zente,
hogy a legkzelebbi jvben tisztesseggel kiengeszteli. Vannak, akik azt beszelik, hogy Matyas keszakarva jart
el igy, hogy a Ielsegenek kijaro tiszteletet es az elkelsegek rettegeset elszr nagybatyjatol nyerje el. De errl
ennyit.
A kvetkez evben, amikor meg hatravolt a cseh haboru Magyarorszag belsejeben es Mihaly elengedhetetlen
kiengesztelese, a kiraly parancsara Rozgonyi Sebestyen a lehet legkorabban elinditotta taborat a csehek ellen;
maga maris indult a Tisza Iolyohoz, hogy batyjaval kibekljn, noha az orszagos gyek nemi kesedelmet
okoztak. (190) A csehek a hegyen egy Iavarat csinaltak, amelyet Patanak neveztek el, es amelyet nemcsak
helyzete, hanem temerdek volta, a szakertelem es a nepes rseg is erditett. A kiraly hadnagya elszr ide megy,
es ezt tamadja meg; az els napon, amikor az ostromnak nekiveselkedik, a csatat Ielbeszakitja a zapor; masnap
megismetli a tamadast, Ieltlti az arkot, es nekimegy a sancnak, megparancsolja, hogy minden vitez batran
hagjon Iel a Iakeritesre. Amazok viszont, amikor latjak, hogy kemenyen szoritjak ket, a Ieltrekvket
letaszigaljak, a Ialhoz tamasztott letrakat ledntgetik, ezekre kdarabokat hajigalnak, azokat Iejszevel Iejbe
verik. Ezek nyillal, landzsaval, kenes lvedekkel veretve dhdten tamadnak. E napon sokan meghalnak, meg
tbben megsebeslnek. (195) Miutan Rozgonyi megallapitotta, hogy erIeszitesei hiabavaloak, hogy az idt ne
tltse hiaba, elhatarozta, hogy elmegy a kiralyhoz, mert rajtt, hogy ehhez a haboruhoz kiralyi hader illik.
Meghallotta, hogy az a kibekles vegett a Tisza Iolyohoz indult; ezert rgtn a nyomaba eredt, es a Tisza
innens partjan, Varkonynal talalt ra. Bacsikaja, Mihaly, a tulson tartozkodott, Tiszavarsanynal; egypar napig itt
idztek; a megbeszelest a Tisza-parton tartottak; mindket reszrl nehany tanu volt jelen. Eleinte mindkett
vadakat meg panaszokat hozott Iel, mindkett mentegetztt. Vegl klcsnsen bocsanatot kertek es kaptak
egymastol, indulataik lecsitultak, odahivtak a Ipapokat, a legiok kapitanyait, az elkelsegeket, es knnyek
kztt megtrtent a kibekles, nnepelyesen letrejtt az rk szvetseg. (200) Szilagyi Mihaly ezutan a kiralyt
elkiserte Egerig, hogy ott a Ienyeget haborusagok es a hadjaratok Ielosztasa gyeben orszaggylest tartsanak.
Mihaly itt visszakapta korabbi rangjat, es Ielhatalmazassal elnyerte Also-Magyarorszag tartomanyat, hogy
szokott buzgalmaval es batorsagaval vedelmezze azt a trkk betresei ellen. Sebestyen a kiraly
parancsnoksaga es iranyitasa alatt visszament a csehekre, hogy a kirallyal meg a tbbi Inemessel egytt
megszabaditsa Fels-Magyarorszagot a rablotamadasoktol es a csehek szolgasagatol. Mihaly ezutan
tartomanyaba leutazva csodas szakertelemmel es mindenIele municioval megersitette a Szendr melletti Kevet,
nehogy valami baj erje Szendrbl, amitl ersen tartott.
Matyas a batyjaval valo kibekles utan a nyomaszto kellemetlensegtl egeszen megszabadulva bator lelekkel
vag neki a cseh hadjaratnak, es mindenekeltt kemeny ostrom ala veszi Patat, amelyrl emlitettk, hogy
Sebestyen hiaba tamadta, megpedig azzal az elhatarozassal, hogy nem tagit onnan addig, amig a Ienyeget es
veszedelmes varost be nem veszi, tudva, hogy az az utonallok menedekhelye. (205) Az ellenIel megijed a kiraly
megjelenesetl es Ielkeszltsegetl, ezert kzbenjarok reven rgtn targyalni kezd vele, hogy kssn velk
negynapos Iegyversznetet, mialatt a megadasrol megegyeznek. A Iegyvernyugvas letrejn, es megallapodnak
abban, hogy ha meghatarozott napig nem erkezik segitseg, megadjak magukat. Mivel a kiraly minden bejaratot
elIoglalt, segitseget nem kaphattak, es az egyezseg szerint az adott idben megadtak magukat. Maradt meg
szamos varacska es kastely, amelyet reszint egykor a magyarok, reszint maguk a csehek epitettek, es makacsul
tartottak. Pata bevetele utan Matyas megostromolja Sajonemeti es SajoI varat, amelyeket hajdan emeltek
Fels-Magyarorszagon, es azokat nagyobb gond nelkl megszerzi. (210) Azutan viszi a tabort Balassavarhoz,
elIoglalja a varost, es nehany honap alatt harom ersseget ostromol ki, elszr Gmrt, aztan Derencsenyt,
476
harmadjara Ozorint. Maradtak meg masok, amelyek miatt a cseheket nem lehetett kikergetni Magyarorszagrol;
Matyas nem sokkal kesbb ezeket mind a hatalmaba hajtotta. Mert reszint ervel, reszint megadas utjan
elIoglalta Rimaszecset, Serket, ZagyvaIt, Salgot es nehany mast. Pata ostromatol eddig a napig ket evet tlttt
el itt, es meg nem nyult hozza Giskrahoz, a csehek Iejedelmehez, e haboru iranyitojahoz, aki Zolyom messze
krnyeken uralkodott.
Az iment Ielsorolt erssegek es varoskak elIoglalasa utan a kiraly visszatert Budara, es tekintelyes hadervel
hatrahagyta itt Imret, az orszag kincstartojat. Ugyanis Magyarorszag Iels reszeinek elere Imret, az atyai baratok
kztt ketsegkivl els, probalt batorsagu es blcsesseg IerIiut, az alsokra nagybatyjat, Mihalyt nevezte ki
hivatalosan. (215) Imre melle ezenIell tarsul adta az si magyar nemzetsegbl szletett Batori Istvant is, aki
mint ennek az egesz trtenetnek szamos helyebl megallapithato igen derek, eppen hadakozasra termett, kora
iIjusagatol kezdve a legjobb remenyeket kelt IerIi volt, hiszen ujonckoratol Iogva akkora batorsagot,
okossagot, hallatlan becsletesseggel parosult szigorusagot tanusitott, hogy mar akkoriban is barki knnyen
megallapithatta, mennyit Iog majd erni. Imre ccse, Istvan, kisebb tekintellyel, amde hasonlo batorsaggal es
vitezseggel vett reszt ebben a haboruban, ugyhogy Iivere dicssegevel vetekedett. Batyja egyetertesevel
krlzarta Saros varosat, amelynek elere Giskra ers rseggel odaallitotta a kiprobalt vitezseg es hseg
szazadosokat, Pan Matyast, Korabint, Macist, Beliat es Russiat. Ez egy hegycsucson allt, amelynek labanal volt
egy cseh Iavar, melyet a magyarok ervel elIoglaltak. Istvan gyalogsaga az tavolleteben es tudta nelkl
megtamadta es megostromolta Sarost. Meggondolatlanul bocsatkoztak a csataba, ezert sikertelenl harcoltak;
mert ebben az tkzetben tbb magyar esett el es kerlt Iogsagba, mint cseh. (220) Sarostol egyIele Eperjes,
masIele Szeben van; t merIldnyire Eperjes, tizre Szeben, ahol Istvan telelt; az egesz Iabol eplt. A csehek az
imenti gyzelemmel eltelve Sarosbol kiszalltak Szebenhez, hogy a Iavaroskat Ielgyujtsak, Istvant es csapatait
Ioglyul ejtsek. A taborban tartozkodo lovassag azonban latva a csehek tamadasat, a hatukba kerlt. Mialatt ezek
nekikezdtek Szeben ostromanak es Ielegetesenek, romboltak a klvarost, azalatt ezek hatba tamadtak ket, es az
egesz rohamot magukra vontak. Ebbl adaz es csunya verekedes kezddtt; sokaig kzdttek valtakozo
szerencsevel, mindket reszen sokan megsebesltek es elestek. Vegl ebben a hevenyeszett sszecsapasban a
szamra es erre Ieljebb allo csehek megingattak a magyar lovassagot; kenytelenek voltak meghatralni,
szetszorodtak a kzeli erdben, es az ejszaka bealltaval a csata Ielbeszakadt.
(225) Imre es Istvan megtudva, hogy az veik szerencsetlenl harcoltak, a korabbinal sokkal nagyobb
elszantsaggal es szorosabb ostromgyrvel veszi krl Sarost, es mert ezt a helyet a termeszet meg az emberkez
roppant ersse teszi, ugy latszik, hogy ervel bevehetetlen, elhatarozza, hogy kieheztetessel gyzi le, minden
utat elall, hogy Giskra ne szallithasson be elelmet. A csehek latjak, hogy az ellenIel elzarta ellk a vizet meg a
kenyeret, es hogy ehen ne vesszenek, levelet kldenek Imrehez es Batori Istvanhoz, amelyben talalkozot kernek
tlk, es miutan ezt knnyen elerik, Pan Matyas tarsaival egytt elkezd targyalni Saros atadasarol meg ennek
Ielteteleirl. Egy-ket nap alatt megallapodnak, megpedig azzal a Ieltetellel, hogy testk es holmijuk
sertetlensege Iejeben atadjak a varost. Imre elIogadja a kiktest, es harmadnapon birtokba veszi Sarost. Saros
visszavetele utan, ami nagyon Iontosnak latszott, a sereget Ujvarhoz helyezte at, hogy megszerezze a krnyez
varoskakat, amelyek meg a csehek kemeny uralma alatt nygtek, es nehany honap alatt elIoglalta Ujvart,
Rihnyot, Szepest, Kesmarkot. Reszint megadas utjan, reszint penzert megszerezte a csehek tbbi kastelyat es
ersseget is.
(230) Egyedl a kivaltkeppen ravasz, tapasztalt es bator lelk Giskra maradt hatra; ez a Iejedelem jellemet
kiismerve, mivel tudta, hogy erben alatta marad, ugy gondolta, hogy tettetett joindulattal kell vele targyalnia,
hiszen nem t akarta Iellmulni jotekonykodasban, hanem magat es veit megmenteni csalaIintasaggal. A kiraly
ellene keszl tamadasat es a magyarok gylletet egy kurta levellel elharitotta: A nehai Laszlo kiraly iranti
nagy szeretetem miatt kezdtem latorkodasba es utonallasba, nemes kiraly, isten engem ugy segeljen, kelletlenl;
Erzsebet kiralyne hivott be engem a tulso Magyarorszag e reszebe, es adta azt nekem, hogy az utoszltt
kiralysaganak jogat a lengyellel szemben megvedjem. Ezutan gazIickok mindenIele bandaja jtt a nyomomban,
es nagy szabadsagot adva nekik szivesen bebocsatottam ezeket, hogy a ram bizott tartomanyt a lehet
legalkalmasabban megvedhessem. (235) Amennyire rajtam allt, nem kevesbe eltkelt, mint h lelekkel
cselekedtem ezt. A polyakokat sokszor megvertem; atyaddal ketszer csaptam ssze, nem annyira legioim
erejenek, mint a Ieltekeny magyarok arulasanak ksznheten sikerrel. A ram bizott orszagreszt mindeddig
477
megtartottam a hatalmamban, es ha Laszlo meg elne, az Iennhatosaga alatt meg is tartanam. Most viszont,
amikor azt latom, hogy meghalt, te pedig a mennyei istenseg segitsegevel minden varakozas ellenere a
tmlcbl a kiralyi Ielseg csucsara emelkedtel, nem vetkztem ki embersegembl, es nem hagyott el a jozan
eszem, hogy a magyarok ellen tovabbra is erszakoskodni, az rkkevalo akarata ellen rugdalozni akarnek. Jol
tudom, mennyit ernek atyad erenyei es erdemei, mennyit Iivered meltatlan halala es a te nemes tulajdonsagaid,
koraerett blcsesseged. Bator lelekkel elkergetted es megsemmisitetted azokat a kalozkodo testverisegeket,
amelyek itt az en vednksegem es nevem alatt szelteben-hosszaban Iosztogattak; egyedl Giskra maradt hatra,
mind a mai napig ellenIeled, aki, nem is tudod, milyen sokat tart Matyas diadalairol es tekintelyerl. (240) Ezert,
hogy dicsseged es gyzelmed els probait az istensegek akarata ellenere ne nehezitsem, tudd meg, Iltettem
magamban, hogy tartomanyombol nkent tavozom, engedelmeskedem Matyas diadalmas jobbjanak, es barhol a
vilagon teljesitem parancsait, Iogadom megbizottait, es nkent visszaadok minden varost es kzseget.
Giskra nem csalodott remenyeben es tleteben. A kiraly elolvasta a levelet, ugy gondolta, hogy sokkal illbb
dolog, ha az ellenseg Iegyverrel gyzi le, mint ha joindulattal, tstent kveteket inditott hozza, hogy azok
vegyek vissza a varosokat, a tavozni keszl Giskrat az neveben tartoztassak, es helyezzenek kilatasba remek
Ielteteleket es mindenIele bseges adomanyt. A kldttek elinteztek a Ieladatukat, rendeztek az gyet, es
Giskrat sertetlenseg igeretevel elvittek a kiralyhoz. O kegyes es vig tekintettel e szavakkal Iogadta: Hidd el
nekem, Giskra, hogy sohasem Iogsz engem joindulattal legyrni; hitvany dolog, ha kiraly csataban szenved
vereseget, de hitvanyabb, ha josagban; st, a kirallyal szemben szerzett erdemnek uzsorakamatra kiadott tkenek
kell lennie, hogy a Ielseges meltosag illendkeppen Iennmaradjon. Jol ismerem hsegedet es erenyeidet. Es mert
te, Giskra, a kevesek kze tartozol, nem engedem, hogy mas szolgalataba lepj. Katonaskodj ugyanazzal a
hseggel Matyas vezerlete es jogara alatt, mint egykor Laszlonak. (245) Azert, mert harc nelkl visszaadtad,
ami a mienk, hogy ugy dntttel, nem Iogsz tbb gondot okozni, amiert velnk inkabb nagylelksegben, mint
tkzetben akartal megmerkzni, halld elszr ezt a te Matyasodtol: Vedd vissza Lippa es Zolyom varosat,
Iogadj el ajandekba 25 ezer aranyat, vallalj nagy tisztesseg rokonsagot Magyarorszag Inemeseivel, es
katonaskodj velem jokedvvel. Giskra zavarba jtt a Iejedelmi nagylelksegtl, mivel inkabb bntetesre, mint
nagyszer adomanyokra tartotta magat meltonak, knnyekre Iakadt, es keves szoval valaszolva szent eskvessel
a leghivebb rk engedelmesseget igerte es Iogadta a kiralynak. Nehany honap mulva kivalasztotta maganak az
elkel Inemesnek, Orszag Janosnak tbb lanya kzl az egyiket, akivel nnepelyes klssegek kztt
hazassagot kttt, es a kiralynak igert hseget halalaig szentl megtartotta. TalaIusz pedig, aki elzleg
vereseget szenvedett, hazament Csehorszagba. Mivel senkihez sem volt h, azt mondjak, akkora nyomorra
jutott, hogy a piacon tanyerozott, es olykor egy Iityingje is alig akadt, amibl a kocsmaban egy kis hust vehetett
volna. (250) Igy adta meg tehat alnoksaganak es latorkodasanak arat a gazIickok Iejedelme. Ezzel ert veget a
cseh haboru. Mert miutan Giskra engedett, semmi sem maradt hatra. A szerencsetlen Magyarorszagot, amely
mintegy 28 esztendn at szenvedett a csehek utonallasaitol es rablotamadasaitol, es soha semmiIele er nem
tudta megszabaditani, Matyas uralkodasanak kezdeten vegre megtisztitotta a kobor cscselektl.
Ezekben az idkben kezddtt a trk haboru; Mahomet ugyanis Pannonia leigazasanak a Iejervari vereseggel
hajdan megtepazott remenyet kezdte elesztgetni. Ingerelte a kiraly iIjusaga, az elkelk viszalykodasa, Frigyes
hatalmi trekvese, meg a bels es kls haborusag, mert nem erteslt arrol, hogy ez addigra szerencsesen
megoldodott. Tehat megparancsolta Ali begnek, Fels-Mysia parancsnokanak, hogy rontson at a Szavan
Pannoniaba, es tzzel-vassal pusztitson mindent. (255) A Szava apadasakor elszr a szeremi videket rohanja le,
lerombolja es Ilegeti Klpenyt es Szentdemetert, e nepes varoskakat; aztan batorsagra kapva
szelteben-hosszaban pusztit, elszaguld a Duna partjan Iekv igen gazdag Futakig, amelyet az arok meg a
Iakerites alig-alig kepes megvedelmezni a bsz horda rohamatol. Szetszalad a hir, hogy a trkk kenykre
mindent Ielbolygatnak, sszerontanak, Mihaly es Szokoli Peter, a csanadi pspk apja, sereny es erteljes, nem
kisebb lelkiervel, mint hadi tudomannyal jelesked IerIi, hevenyeszett csapatokkal nyomban odasiet, meg ne
engedje, hogy Also-Pannonia eme szels traktusa, amelyet maig Nagy-Italianak neveznek, a trkk rabsagaba
jusson. Futak kzeleben rohanjak meg a b zsakmannyal cammogokat; Ali beg szorosabban megktzi a
Ioglyok rajat, lerakja a predat, es hadra kesz lovassaggal ellenk Iordul. Az sszecsapas mindket reszrl nagy
hevvel indul, mert az egyik el akarja hurcolni, a masik vissza akarja szerezni a zsakmanyt; egy ideig egyIorma
erbedobassal verekednek. Ali beg azonban latva a magyarok kitartasat es erejet, vegl otthagyja a predat, es
hatat Iordit, nehogy a gazdagsag kedveert az eletet aldozza; lovaik Irgeseget kihasznalva peldajat a tbbi trk
478
is kveti. Peter ldzi ket, visszaszerzi a zsakmanyt meg a Ioglyok hosszu sorat, es meg mindig igyekszik
megbntetni a tamadokat. (260) Hasonlo gyorsasaggal kiseri t a kiraly knnylovassaga. Ahogy pedig a Szava
Iolyohoz elernek, a parton megujul a nagy ldkles; mert azok a trkk, akik a hatulrol szorongato ellensegtl
Ielnek, belevetik magukat a Iolyoba, elarasztja ket a nyilzapor, es egyuttal alamerlnek. Masok, hogy ne
essenek el bosszulatlanul, szembeIordulnak az ldzkkel, es makacsul verekednek halalig. Sokan a parton
ismet csatasorba allva batran kzdenek, es szepen halnak meg ott. A Szavan lovastol atusztatva kevesen
vonultak vissza Szendrbe. Azt mondjak, Peter egeszen Sarno varoskaig kergette ket.
Ali beg elIutott Szendrbe; a csuI menekles gyalazata annyira kinozta, hogy mihamar jova akarta azt tenni.
Kivalasztott negyezer knnylovast, hogy eszrevetlenl lerohanja Erdelyt, es oriasi ldkles, gyujtogatas utan
gyorsan visszahuzodjon Mysiaba. Matyas, aki korat meghazudtolva ismerte a pogany ellenIel ravaszsagat, tudta,
hogy az nem Iog nyugton maradni, es az sszes legiokapitanynak megparancsolta, hogy Iokozott eberseggel
vigyazza a hatarokat, es meg ovatosabban banjon a trkkel. (265) Utasitotta ket, hogy titkos kemek utjan
tudjak meg, mit Iorral; ezek beszamoltak az Erdely ellen tervezett lerohanasrol. A kiraly Iigyelmeztette
Pongracot a Ienyeget veszedelemre, es megparancsolta neki, hogy allitson mindenIele rszemeket, vedje meg a
tartomanyt a trkk rohamatol, vagy ha megtudja, hogy ezek masIele vettek az utjukat, alljon elebk. Pongrac
a kiralyi utasitasnak megIelelen ers szekely sereggel Temesvarnal szembeszall a trkkkel; veres csata
keletkezik itt. Ali beg igyekszik eltrlni az imenti szegyent, Pongrac viszont meg akarja ovni a tartomanyt, es
meg akarja trni a veszedelmes nepseg mereszseget. Mindket oldalon sokan esnek el, de amikor a trkk mar
nem allhatjak tovabb a magyarok erejet, Ali beg engedelyevel Iutasnak erednek. (270) A szekelyek kergetik
ket, Pongraccal az elen nem csekely verengzest rendeznek, es a Dunaig a nyomukban maradnak. A megvert,
megszalajtott Ali beg Szendrbe vonul vissza, es az uj kiraly szerencsejet latva ugy velekedik, hogy a jvben
ovatosabban kell viselkednie az iIjuval. Az immar ketszeres vereseg ersen aggasztja, mert attol tart, hogy
hirneven nagy csorba esik.
Matyas ezzel szemben naprol napra nagyobb batorsagra kap, lelkeben egyre nagyobb terveket szvget, es ha
eddig, hogy ugy mondjam, az eleteert kzdtt, ezutan a dicssegert kivan hadakozni. Csak az az egy
akadalyozta, hogy latta, mig szabalyszeren nem koronazzak meg, nagy aggalyoskodas nelkl semmit sem tud
kezdemenyezni; ezert a korona visszavaltasanak a dolgat rabizta a kzismert hseg es blcsesseg Janos varadi
pspkre. (275) Ez bizalmasan, de a kiraly tudtaval ugy egyezett meg a csaszarral, hogy Magyarorszag
hetvenezer aranyert visszavasarolja a koronat. Ahogy ezt a Iurak veletlenl megtudtak, irtak a csaszarnak, hogy
a varadi Janossal kttt egyezmenyrl k csak az iment szereztek tudomast, es nagyon csodalkoznak azon, hogy
a sajat koronajukat ilyen dragan kell visszavaltaniuk; Iigyelmeztetik Ielseget, hogy ovatosan targyaljon
Janossal, mert igencsak Iel, hogy az kijatssza t, ugyanis e rendkivl Iontos egyezkedesrl eddig meg semmi
sem kerlt a tanacs ele; marpedig tanacsi hatarozat nelkl az semmikeppen sem jhet letre; mindaz, amit k
ketten Janossal megbeszeltek, akaratukon es tudtukon kivl trtent. Ahogy a csaszar kezhez vette ezt a levelet,
nyomban irt Janosnak; hogy amennyire, az orszagnagyok levelebl megertette, a kztk letrejtt paktumot azok
semmisnek tekintik, morognak es panaszkodnak a sulyos ar miatt, amelyet nem kepesek megIizetni, de ha
birnak is, sohasem adnanak ennyit; keri tehat, tudassa vele mielbb, vajon a megkttt megallapodast tenynek,
avagy hiabavalosagnak es keptelensegnek kell-e tekintenie. (280) Janos, aki trtenetesen Varadon tartozkodott,
e level olvastan, hogy egyes Iurak Iukarsagat es aljassagat leleplezze, a csaszar levelet a sajatjaval egytt
azonnal atkldte Matyashoz Szegedre, aki ott szervezte a csapatait, hogy a havaselviekre induljon. Amikor a
kiraly mindkettt atolvasta, nem akart oly szinben Ieltnni, mint aki a cezart becsapja, ezert a Iurakkal azonnal
elment Varadra, ott sszehivta a szenatust, es targyalni kezdtek a haborurol meg a koronarol. Innen Szebenbe
ment tovabb, ahol elbb hatarozatot hoztak a korona kivaltasarol, majd ugyanott az atyak hatarozatabol
megvalasztottak egy hetes bizottsagot, amely a szent koronat valtsa vissza, es ha kivaltotta, hozza haza, mint
illik, tisztes kiserettel. A hetes bizottsagba ezeket jelltek: elskent Janos varadi Ipapot, Istvan kalocsai
metropolitat, Ujlaki Miklost, Paloci Laszlot, Imre kiralyi kincstarnokot, Lambergert es Turoci Benedeket. A
tanacs szetoszlasa utan a kiraly elsietett a havaselviekhez, a megbizottak a cezarhoz. Szoljunk pedig elszr
Matyasrol, aztan a korona kivaltasarol.
(285) Azt mondtak, hogy a kiraly a havaselviek ellen indul, hogy kiszabaditsa a trkk markabol Drakulat,
akinek a sajat rokonsagabol adott asszonyt trvenyes hazastarsul. Miutan odament, nem tudom, mi okbol,
479
ugyanis errl senkinek sincs Iogalma, Erdelyben elIogta Drakulat, es mindenki varakozasa ellenere megersitett
egy masik Drakulat, akit a trk allitott a tartomany elere. Amazt Iogolykent Budara vitte, es tiz ev tmlccel
bntette. Ugy emlitik, hogy Drakula hallatlanul kegyetlen es igazsagos volt. Mondjak, hogy a trkk kvetei
dvzles kzben nemzeti szokasuk szerint vonakodtak Irigiai sapkajukat levenni, mire harom szggel rgzitette
azt a Iejkhz, hogy a szokast megersitse, es tbbe le se vehessek; szamtalan trkt huzott nyarsra, es a
barataival ezek kztt lakomazott jo etvaggyal; maskor minden vegskig legyenglt, szerencsetlen egeszseg es
soru koldust bseges traktan latott vendegl, majd etellel-itallal teletmve tzzel emesztette el ket; tovabba a
trk rabok talpat gyakran megnyuzta, rlt soval bedrzslte, majd a sos talpakhoz nyaldoso kecskeket
engedett, amelyek erdes nyelvkkel a Iajdalmat Iokoztak; (290) amikor egyszer nyugtalankodott amiatt, hogy a
penze, amelyet egy Iirenzei kereskedre bizott, megvan-e, azt kiIektette az ut kzepere, es csak akkor bocsatotta
el bantatlanul, amikor ejszaka a penzt megszamolta, es kiderlt, hogy az nem csapta be t; akkora szigorusaggal
elt, hogy ezen a barbar videken meg az erd kzepen is barki biztonsagban lehetett a holmijaval egytt. Kesbb
Matyas visszahelyezte a korabbi meltosagaba; de aztan a trk haboruban elesett; Iejet ajandekba kldtek
Mahometnek.
A kvetek vagy haromezer lovast vittek magukkal, hogy a koronat meltosagahoz illn hozzak el. Mivel
hallottak, hogy a cezar az ausztriai Ujhelyen tartozkodik, Sopronba mentek, de mieltt a varosba beleptek volna,
engedelyt kertek tle, hogy elhessenek a soproniak vendegszeretetevel, mialatt a koronarol targyalnak, majd a
dolog lebonyolitasa utan a varost sertetlenl hagyhassak el. Erzsebet ugyanis egykor Sopront a varral egytt
elzalogositotta a cezarnal. A diplomatak ezutan az egesz lovassaggal igyekeztek Ujhelyre. Ahogy a varos
kzelebe ertek, a cezar a varban meghkkent a csapatok nagysagan, es ennek szokatlan volta miatt aggodni
kezdett, majd bezaratta a kapukat, es strazsakat allittatott a Ialakra; azt hitte, hogy ez nem kvetseg, hanem
tamado hadsereg. (295) Amikor a kapu ele ertek, es kertek, hogy a kvetseg jogan nyissak meg elttk, meg
szorosabban bezaratta. Valamivel kesbb a cezar kldnce kijtt a varosbol, mondvan, hogy ekkora sereggel es
harcra kesz lovassaggal nem koronat visszakerni, hanem varoson rajtatni, ostromolni, zsakmanyt szedni,
Ildeket dulni szokas; vegl is, nehogy a megkttt paktum serelmet szenvedjen, ugy tetszett a cezarnak, hogy a
varosba be vagy onnan ki csak Janos varadi pspk lephet bantatlanul ketszaz lovassal. A kvetek azt
valaszoltak, hogy a szent korona tisztelete miatt jttek nagyszer lovassaggal; gyanakvasra semmi ok, k a cezar
kivansagatol nem ternek el. Igy hat Janos mindssze ketszaz lovassal vonult be Ujhelyre; tarsai visszatertek
Sopronba. Janos egy honapot tlttt itt. Vegl is rendezven a dolgot a csaszarral, keresztlvitte, hogy Sopronbol
Ujhelyre hivtak Paloci Laszlot, hogy a szent koronat azonositsa. (300) Az a hir jarta, hogy a csaszar ket hamis
koronat keszittetett mesterien, hogy a valodit ne lehessen Ielismerni, es ezt a romaiak peldajara tette, akik
Mamurius mesterrel tizenket pajzsot csinaltattak, hogy az igazit nehezebb legyen ellopni. Az odahivott Laszlo
egy bizonyos jelrl az els pillantasra Ielismerte a valodi es szent koronat. A cezar elkldte Sopronba a
tbbiekhez Paumkirchert es GraIIenecket, hogy kiserje ket a varosIalhoz, es ellenrizze a penzt, amit hoztak.
Masnap megerkeztek a klvarosba. Ekkor megint kitrt a civakodas a ket Iel kztt, mert ezek a koronat penz,
azok a penzt korona nelkl nem voltak hajlandok atadni. Ugyanaz az aggaly allt Ienn mindket reszen. Vegl a
varadi es a passaui pspk kzbelepesere mindket Iel eskje mellett abban maradtak, hogy a varos kapujaban
egy es ugyanazon pillanatban adassek at itt a korona a kldtteknek, ott a penz a cezarnak, es egyidejleg
trtenjek meg a csere, igy tehat a dolog a megallapodas szerint vegbement, es a szent korona 80 ezer aranyon
visszavaltatott, mindket Iel megkapta az rks beke Ielteteleinek ugyanazon peldanybol kiirt szveget, hogy
azt ne lehessen egyknnyen megserteni vagy semmisnek tekinteni.
(305) Aki a Frigyes cezar es Corvinus Matyas, a Pannoniak kiralya kztt most kttt szvetseget es egyezseget
ismerni kivanja, ezt olvassa el: A cezar, hogy a nala letetben lev koronaert Iolyo haborunak veget vessen, adja
azt vissza tulajdonosanak, a pannonnak, hogy az orszagok kormanyzoja ne lassek jogsertnek; a jogszeren
megallapitott penzsszeget vegye at, Matyast mindig Iia gyanant tartsa, az orszagra valo jogot egeszen engedje
at neki. Ezzel szemben Matyas, hogy a josagot ill halaval viszonozza, csak a cezart tekintse szljenek; ha
trvenyes Iiak nelkl Iejezne be az eletet, a pannoniai kiralysag joga azonnal legyen a cezare, es kerljn az
birtokaba nehany ujhelyi terlethez tartozo, Pannonia hataran bell Iekv kisvaros es Ialu is; alemannt es
magyart mindket Iejedelem minden megklnbztetes nelkl kezeljen, a regi jogtalankodasok Iolytatojanak
vagy a viszalykodasok ujjaelesztjenek Ieje vetessek; vegezetl pedig, aki e szabalyosan es szentl megkttt
egyezseget megserti, vagy a teljhatalommal Ielruhazott megbizottak reven letrehozott szerzdest meghaboritja,
480
mint a kznyugalom es a kzbekesseg IelIorgatoja, a vedelmez istenek ellensege, mocskos disznokent
tzzel-vassal pusztuljon.
(310) Tehat a koronat, amely 24 even at a cezar hatalmaban volt, Ielszalagozva, paratlan pompaval es
nnepelyes vidamsaggal Sopronba viszik, mintha az egbl szallt volna ala. Itt a megbizottak Ielhatalmazasa
alapjan Ielhivast tesznek kzze, es messze tajon kihirdetik, hogy akiket a visszanyert szent korona szeretete es
tisztelete Ielindit, Sopronban harom napon at mindenkinek modja nyilik megszemlelesere es megvizsgalasara. A
szomszedos varoskakbol es Ialvakbol az ahitatos szeretet szamlalhatatlan sokasagot vonzott oda, Ielismertek, es
Ielismerven mely alazattal imadtak; aztan Budara vittek, es elhelyeztek a varban. A kvetek pedig siettek a
kiralyhoz, akit Szerem videken a trkk ellen keszldve talaltak. Ugyanis a trkket Markus Laszlo,
legioinak kapitanya reven most kergette el innen, ettl Iellelkeslt, nbizalmat tovabb nvelte, hogy a szent
diademot visszaszerezte, a Ildkerekseg egyik csaszaraval pedig beket kttt, es sietett Jajca ostromara. Ez a
varos Illyricum terletenek a kzepen egy magas hegyen Iekszik, ket Iolyo leli krl, mely meredek sziklakkal
es vizekkel oltalmazza, ezek a varost megkerlve a hegy labanal Iolynak ssze, es aztan egymasba vegylve
mlenek a Szavaba; (315) mgtte szeles siksag (hajdan a boszniai kiralysag Ivarosa volt ez), bevehetetlen
varral, az ellenseg szamara megkzelithetetlen. A trtenetet tavolabbrol kell attekintennk.
Gyrgy despotanak, akirl odaIent sokat beszeltnk, harom Iiugyermeke volt: Istvan, Gergely es Lazar; Istvant
es Gergelyt a trk megvakitotta. Istvantol a hallatlan batorsagu Vuk, Gergelytl a mi idnkbeli despotak, Janos
es Iiverei szlettek. Lazar, aki a kiralysagban kvetkezett, csak egy leanyt nemzett, ezt Istvan, a bosnyakok
kiralya vette Ielesegl. Aposa, Lazar halala utan nemcsak Ieleseget, hanem orszagot is nyerve tle Bosznian es
Racorszagon egyszerre uralkodott, megpedig adaz lelklettel, hatartalan kegyetlenseggel es pogany vallassal. A
megvaltas ezer Iltti negyszazhatvanharmadik esztendejeben, midn Fels-Mysian szelteben uralkodik, a
trkk csaszara, Mahomet, nyajaskodassal titkon kiedesgeti a varbol, a megbeszelesre menben hirtelen
elkapjak, es a barbar parancsara megnyuzzak; igy vesztette el eletevel egytt az orszagot is, amelyet az apjatol
csellel rztt el. (320) Ekeppen az meggondolatlansaga es hibaja miatt kerlt trk kezre Racorszag, Bosznia
meg Szerbia nagy resze.
Matyas tehat latva, hogy a trktl csak a Szava valasztja el, ugy hatarozott, hogy a szent koronahoz melto tettet
hajt vegre. Kipuhatolta a jajcaiak lelkletet, akik a trk igajat nehezen viseltek, hatalmas sereggel
haladektalanul atkelt a Szavan, es elment Jajcahoz, mely a Szavatol negynapi jaroIldre Iekszik. Az iIju lelket
dics tettre sztnzte az a hir is, hogy Pius papa Roma varosabol egesz Europat a trkk ellen tzeli, igy hat a
varost, amelynek lakoi nem alltak ellen, az els rohammal megszerezte. Csak a var maradt hatra, amelyet a trk
ers rseggel tartott; ezt nemcsak Iekvese, hanem emberkez, katona, gepezet es Ielszereles is roppantul
megersitette, es ejjel-nappal kezdte ostromolni. Minden modszerrel es lelemenyesseggel, ervel, igerettel,
cselIogassal szakadatlanul tamadja. Vegre a varkapitany, a harambeg, talalkozot ker a kiralytol; engedelyt kap,
hogy Ielkeresse. Miutan a kiraly tisztesseggel Iogadja, egy darabig mindkett hallgat. (325) Vegl a trk kezd
bele, megigeri, hogy az inseg miatt atadja a varat, ha eletk es poggyaszuk sertetlensege mellett a Ioglyok
tmeget magaval viheti; ha nem, Ienyegetzik, csaszara mihamar itt terem. A kiraly azt Ieleli, hogy hiszen
eppen a Ioglyok kiszabaditasa vegett kezdte ezt a haborut, es a legkisebb inast sem engedi at. Vegl is letrejtt a
megallapodas a var atadasarol; a trkk engedelyt kaptak, hogy aki kzlk a kiraly alatt kivan szolgalni, az
akadalytalanul megtehesse; aki nem akar, az biztonsagban elmehet. A harambeg ketszaz lovassal kvette a
kiralyt, es koronazasanak Ienyet a Iriss gyzelem tanusagaval emelte. Oktober kalendajan vette be a varost,
januar 17. kalendajan megszerezte a varat. Hogy a hadsereg ne tltse a telet unalmas tetlensegben, ugyanezen
idben elIoglalt 27 krnyez varoskat. (330) A tartomanyban rendezve a dolgokat, Jajcaba rseget helyezett, es
dvzitnk szletesnapjan diadalmasan ujjongva bevonult Budara, ahol a tanacs meg a nep oriasi rmmel es
tetszessel Iogadta. A halhatatlan isteneknek knyrgeseket rendeztek, minden oltarnal miset mondtak. Corvinus
kiraly akkora hirnevre tett szert, hogy nemcsak a pannonok tekintettek t meltonak a szent diademra, hanem a
velencesek, a papak es a kereszteny tarsadalom minden Iejedelme is a trk elleneben valasztando egyetlen
hadvezernek.
Azt mondjak, hogy amikor az oszman Mahomet erteslt Jajcanak, ama tartomany kzpontjanak az
elIoglalasarol, ugy nekibusult, hogy a szive kis hijan megszakadt. Hihetetlenl gyorsan sszeszedett egy
481
krlbell harmincezer emberbl allo sereget; korabban a kegyetlen tel miatt nem tudott Jajcanak segitseget
vinni. De sohasem is gondolta volna, hogy a var olyan gyorsan elesik. Emellett csinaltat ostromtetket,
katapultakat, kosokat, mas eIIele szerszamot, Ileg kenes lvegeket; ki nem Ielejt semmi ujIajta eszkzt, es a tel
dhenek enyhltevel, mihelyt lehetseges, nekiindul Jajca ostromanak. (335) A magyar rseggel vedett varoskat
krben Ielallitott kosokkal, ercmasinakkal ejjel-nappal tri, most agyukkal ijesztgeti, rontja, most ejszakai
tamadassal gytri kitartoan. A varosbelieknek nem hagy pihent, akik hol a Ialakat javitgatjak, hol a bels arkot,
sancot, tltest igyekeznek ersiteni; az asszonyok es gyermekek is katonai szolgalatot vallalnak, ki-ki egyIorma
buzgalommal kzd a kzs gyert. Amikor aztan Mahomet ugy veli, hogy a Ial mar elegge leromlott, nyilt
rohammal mereszeli megtamadni a varost, emellett rengeteg embere leven annyi csapatot keszit Iel, hogy a
tamadast harom napon at egyvegteben Iolytathassa. Mieltt ugyanis az utolsok is elIogynanak, az elsk ujult
ervel knnyen bocsatkozhatnak ismet harcba. Tehat mindenIell nekiesik a varosnak; megparancsolja, hogy a
katonak ne csak a jarhato, hanem a megkzelithetetlen reszeken is tamadjanak; maga hatulrol intezkedik,
mindenkit harcra biztat, a vitezeknek hadikoszorut meg oriasi jutalmakat igerget, vltzik, hogy Jajcat el kell
Ioglalni. (340) Mivel a trk meg semmit sem szerzett, amit ervel vettek volna el tle, Ilemlegeti es
Ilhanytorgatja a bajtarsaik tunyasaga miatt elszenvedett gyalazatot, es obegat, hogy azt mostani virtusukkal kell
lemosni. A trkk akkora lendlettel masznak IlIele a Ialakon, hogy sokan Ielhagnak az oromzatra es a
parkanyra, ugy latszik, hogy tbb Ialszakaszon kitzik a zaszlojukat, de aztan a varosbeliek visszavetik ket.
Megemlekeznek egy magyar ragyogo hstetterl, aki eszrevette, hogy egy trk ki akarja tzni a csaszari
jelvenyt az egyik toronyra, mire a magasbol a tamadoval egytt levetette magat a melybe, hogy tovabbra is
Corvinus zaszlajat lassa mindenki. E napon akkora volt a meszarlas, hogy az arkot eltmitette az ellenseg. A
vedk kzl sokan elestek, es szinte mindenki megsebeslt. Matyas Jajca irgalmatlan ostromarol erteslve a
szepesi Imret ket legioval haladektalanul odaparancsolja. Ez a sereny es derek, nem kevesebb batorsaggal, mint
esszel es ravaszsaggal Ielruhazott IerIi a parancsot a leggyorsabban vegrehajtja, szamos hirnkt kld elre, aki
elterjeszti, hogy Corvinus kiraly merhetetlen sereggel mihamar megerkezik. (345) A trk mindenIell hallja,
hogy a magyarok rgtn itt lesznek. Eszebe jut, hogy apja, Murad, es maga nyilt csataban hanyszor es milyen
balszerencsevel vivott Corvinus vezer ellen. Erre azonnal ratr a Ielsz, amelyet Matyas elbbi varatlan gyzelme
is Iokoz. Aztan egyre hangosabb lesz a szo Corvinus kiraly jvetelerl, jelentik, hogy mar itt is van, mire
iszonyu rettegeseben hatrahagyja a municiot, a hadigepeket, a poggyaszt, es visszavonul Macedoniaba. Imre
puszta hirveressel megszabaditotta a varost a kemeny ostromtol. Aztan IelIrissitette a helyrseget, Jajcat
megersitette, es igyekezett a koronazasra, amelyet a kiraly meghirdetett. Itt legyen a harmadik tized vege.
482
IV. rsz - Negyedik tized
TartaIom
1.Elsknyv ........................................................................................................................... 487
2.Masodikknyv...................................................................................................................... 499
3.Harmadikknyv .................................................................................................................... 511
4.Negyedikknyv .................................................................................................................... 525
5.tdikknyv ........................................................................................................................ 535
6.Hatodikknyv ...................................................................................................................... 551
7.Hetedikknyv....................................................................................................................... 567
8.Nyolcadikknyv ................................................................................................................... 579
9.Kilencedikknyv................................................................................................................... 595
10.Tizedikknyv ..................................................................................................................... 607
cdlxxxv
cdlxxxvi
1. fejezet - EIs knyv
A teli napIordulo utan, azt kvetleg, hogy Jajcat es Bosznia nagy reszet elIoglaltak, Corvinus Matyas Budara
ment, es nemes lelkeben nem Iorgatott mast, csak a trvenyes koronazast. A szenatus hatarozata erre a viragok
napjat jellte ki, mivel azonban akkorra az elkelk, a nemesek, a tisztviselk es a kvetek a tavoli videkekrl a
tel kegyetlensege miatt nem erkezhettek meg, a dolgot nagypentekre halasztottak. sszegylt tehat Fehervarra
az egyhazi es vilagi rendbl valamennyi Iember, pspk, Magyarorszag egesz nemessege, hogy a szent
Iejekkel, amelyet eppen most szerzett vissza, annak rendje-modja szerint megkoronazza a legragyogobb tettekre
szletett kiralyt, aki a hazaval szemben korat meghazudtolo erdemeket szerzett. A kitztt napon itt, a
mennybeli Istvan bazilikajaban, a rengeteg nep gylekezete eltt Szecsi Denes esztergomi metropolita a kiralyi
jelvenyekkel szokas szerint Ilekesitette Corvinust. (5) A tmeg kitr rmujjongasa kzepette koronaztak
meg es vittek krbe, ugyhogy a sok nep klnIele nyelveken kialtotta ki t nemes lelk Iejedelemnek, masodik
Sandornak meg masodik Caesarnak, Pannonia gyzhetetlen vednkenek, sokan szkita Marsnak, nemelyek a
romai nemzet sarjanak neveztek. Ajandekokat, apropenzt, ruhadarabokat, eIIelet osztogattak, amelyet ilyen
nnepsegeken szokas, bvebben es pazarlobban, mint azeltt barmikor. Eljen Corvinus kiraly, eljen a pannoniai
nep Ielszabaditoja, sokaig eljen a diadalmas Matyas! kialtozta a kzneppel versengve a katonasag. E napon
tbb IerIit lovagrendi meltosaggal adomanyozott meg, akiknek az sszes Ipap es Inemes amulo szeme lattara
a kiraly arado bkezsege vagy arany nyaklancot vagy biborkpenyt ajandekozott, amivel az sszes rend
hajlandosagat nagyon is megnyerte. Eleteert nemre es korra valo tekintet nelkl minden ember klns ahitattal
imadkozott. Tehat azt mondjak, hogy a megvalto ezer Iltti negyszazhatvannegyedik, uralkodasanak pedig
hatodik esztendejeben koronaztak meg.
(10) Semmikepp sem hallgathatom el, amit a koronazas alkalmaval halaja jelel tett. Janos varadi pspkt, aki
apjaval es vele szemben is erdemeket szerzett, mindrkre megadomanyozta azzal a szeles es dusgazdag
megyevel, hogy azt es pspki utodai trvenyesen elvezhessek. Ezzel az adomannyal az egi Laszlo kiraly altal
az isteni szlnek szentelt varadi szekesegyhaz jocskan meggyarapodott es meggazdagodott. A kivaltsagot
Matyas a magas tronon a szent koronaval, a jogarral es az almaval Iensegesen lve a sajat szajaval hirdette ki.
Ez igy hangzott: Minthogy Vitez Janos, akinek haldoklo atyank egyedl ajanlott minket, nem vonakodott jo es
balsorsot velnk egytt vallalni, ugyanazon veszedelemmel velnk egytt kerlt Iogsagba, a cseh tmlcbl
kiszabaditott, bekeben, haboruban tanacsaval, iparkodasaval, Iaradozasaval mindeddig mellettnk allt, elIojtotta
a viszalykodasokat es a haborusagokat, a cseh, a trk, az erdelyi es a boszniai hadjaratban vagy sajat
szemelyeben vagy csapatai reven mindig jelen volt taborunkban, tovabba dvs diplomaciai szolgalataval a
legsulyosabb gyeket is sikeresen megoldotta, legutobb a szent koronat visszahozta hosszu szamzetesebl,
neknk es az orszagatyaknak ugy tetszik, hogy ama paratlan ahitattol vezettetve, amelyet az isteni szl es
Laszlo szelleme irant erznk, t es utodait mindrkre megadomanyozzuk Bihar megyevel, hogy ugyanezen h
szolgalatait alkalmasabban Iolytathassa, mi pedig a halatlansag gyalazatat elkerlve megadjuk a virtusahoz nem
meltatlan jutalmat.
A koronazasi nnepseg vegbementevel Matyas a teljes pspki es Inemesi renddel visszatert Budara, es ott
tlttte nyugalomban ezt a nyarat, naponta rendezett klnIele eladasokat, melyekrl sohasem maradt el a
lovagi torna, a kocsiverseny, az oroszlanvadaszat, ket-harom gladiatorjatek, ami kivaltkeppen szorakoztatta. (15)
Mi tbb, maga is nap mint nap megmerkztt a cirkuszban a lovagi tornan, akkora erbedobassal es
vakmerseggel, hogy elreszegzett landzsaval a legizmosabbakkal is sszecsapott. Megparancsolta, hogy a
viadal kzben ne tekintsenek a rangjara, st, ezt hivatalos rendeletben is tbbszr kihirdette. Allandoan reszt vett
a kocsiversenyeken; a tunyasagnal es a gylletes lustasagnal semmit sem tartott alabbvalonak; a budai nyaralas
idejen az orszagban szamos perben itelkezett. Az sz kzeledtevel ugy gondolta, hogy nem tlti tovabb az idejet
Budan szorakozassal, hanem valamely nem kevesbe hasznos, mint szkseges hadjarat megszervezesere Iorditja
a Iigyelmet. A jajcai gyzelem arra kesztette, hogy ujabb trk haborura gondoljon; mert semmi mas nem jutott
az eszebe, ami elbbre valo, ami neki es a kzssegnek dicsbb es Iontosabb lehetne. Veszedelmes es hatalmas
ellenIel leskeldtt a hata mgtt, amelyet oriasi kockazat nelkl sem Iigyelmen kivl hagyni, sem restsegbl
megtrni nem lehetett semmikeppen; ezert ugy velekedve, hogy az ellenseget knnyebb legyzni mereszseggel,
487
sorozast tartott, es ahonnan lehetett, tamogatast szerzett. (20) Megerkeztek a keresztes vitezek jambor
segedcsapatai, amelyeket a moldvai pspk hozott magaval. Tehat tizezer lovassal Futakra ment. Kvette t
Emo Janos velencei kvet, aki Jajca elIoglalasakor is a kiraly mellett volt. A velenceieket ugyanis ket evvel
ezeltt a trk kemenyen kezdte szorongatni a Peloponneszoszon, ezek pedig a Dardanellaknal az Ion- es az
Egei-tenger Iell gyors munkaval Ialat es arkot huztak, hogy a Ielszigetet a trktl megoltalmazzak, azonban a
rajuk tr ellenseges sokasag a munkat ervel meghiusitotta; a pannonnal valo szvetseghez Iolyamodtak, es
idekldtek ezt a diplomatat. Ezutan Pius papa, aki teljes bnbocsanat igeretevel szinte egesz Europat
Iellelkesitette a trk hadjaratra, elment Anconaba, es nyomban csatlakozott hozza Moro KristoI tiz Ielszerelt
haromevezsoros galyaval, azonban ket nap mulva, szeptember tizenkilencedik kalendajan a papat alattomos laz
tamadta meg, es tavozott az eletbl. A biboros atyak azt a negyventezer aranyat, amelyet a papai penzesladaban
talaltak, odaadtak KristoI dozsenak, hogy kldje el a trkk ellen elszantan kzd Matyasnak. Ezt a dozse
lelkiismeretesen meg is tette. Tehat a szvetseg a pannon meg a velencei kztt letrejtt; a velencesek sok even
at hatvanezer aranyat kldtek Matyasnak, hogy a kzs ellenIellel szakadatlanul viseljen haborut. (25) Emo
Janos kvet tehat harom evig tartozkodott itt; vegignezett minden haborut; aztan hazament Italiaba azokkal a
kiralyi kvetekkel, akik mint alabb sorra kerl Pal papahoz utaztak. De menjnk vissza a kiterhz!
A kiraly aztan atkelt a Szavan, benyomult Fels-Mysiaba, es megtamadta a meredek hegyen allo racorszagi
kisvarost, Zvornikot. A Szava Iolyo gazlojanak vedelmere ers lovassaggal hatrahagyta Istvan kalocsai erseket,
nehogy az ellenseg a visszautat elvagja. Mikzben Zvornikot, amely a Szavatol negyven merIldnyire Iekszik es
ezstbanyakkal szolgal, szoros ostromgyrvel veszi krl, Imret a testrcsapatokkal elkldi Szrebernik
kiostromlasara, mely a tabortol husz merIldnyire helyezkedik el, es ezstbanyai olyan termekenyek, hogy a
nevet is az ezstrl nyerte; szrebro ugyanis szlav nyelven ezstt jelent. A kikldtt vitezek reszint dicssegre,
reszint ezstre szomjazva akkora hevvel rohamoznak, hogy egy vagy ket csapassal elIoglaljak. (30) A varost
kezre keritve mindent szetrombolnak es elhurcolnak; aztan azonnal rseget raknak bele, es predaval rakottan
vidaman visszamennek a taborba. Mar vagy ket honapja tamadjak Zvornikot, gyakran szoritjak meg kemeny
rohammal, de elIoglalni meg nem tudtak. A legutolso roham alkalmaval Imre lovaskapitanyt a szemen
megsebesiti a varosvedktl kiltt nyilvessz; kis hija, hogy kiszurja a szemet; a szrny Iajdalomtol leverten,
elcsggedve viszik vissza a satorba. A kiraly hadnagya sebeslesen meghkkenve eztan joval lanyhabban kezd
eljarni. Nemsokara egyre hangosabban terjed a szobeszed, hogy Mahomet, nem akarva elvesziteni az ezsts
varost, nepes sereggel mihamar megerkezik, a kirallyal Ieltetlenl nyilt csataban kivan megtkzni, es
negyvenezer emberrel orakon bell itt lesz. A szemen sebeslt Imret ez a hir meg jobban aggasztja es ijeszti, azt
javasolja a kiralynak, hogy hagyja abba az ostromot, es vigye innen a sereget, azt mondja, hogy gyengebb a
trknel, a hosszu hadakozasban es a szakadatlan Iaradozasban kimerlt katonasagot meg kell pihentetni, Iel
kell Irissiteni, es a diadallal meg a nagy zsakmannyal mindenkeppen visszavonul. Aszobeszed masnap meg
jobban nveli a katonak kztt a Ielelmet meg a zugolodast. (35) Vegl riadalom tamad, hogy a trk a
kzelben van, harcra keszen mar-mar meg is jelent, es a kiraly a puszta hirtl megriadva megparancsolja, hogy
vegyek Iel a zaszlokat, es induljanak a taborral; ez a katonak akkora rettegese kzepette megy vegbe, hogy az
ercmasinakat meg a Ilszereles jo reszet otthagyjak, es nyomban visszavonulnak a Szava partjara, majd a Iolyon
ismet atkelve hazamennek a Szeremsegbe. Azt mondjak egyesek, hogy mindket Iejedelemre ugyanazt merte a
szerencse, tudniillik ahogy Mahomet Jajcanal az erkez Corvinus res hirere odahagyta rezagyuit es
Ilszereleset, ugy Zvornik Ialainal Imre miatt a magyarok eredtek csuIos Iutasnak a trk puszta hirere. Amikor
a kiraly rajtt, hogy hamis szobeszed es Ielelem ragadta t magaval, nem kivanta ezt a tamadast megismetelni,
hanem Szegedre orszaggylest hivott ssze, ahol az allam erdekerl es a szabalyszeren meginditando haborurol
sokak velemenyet akarta meghallgatni. A tabort tehat Szegedre vezette, ahol a kiadott rendeletre a tbbi pspk
es Iur sszegylekezett. Az elkelsegek kztt ott volt Szecsi Denes esztergomi ersek, Janos pecsi pspk,
korunk bizony kivalo kltje, meg Orszag Mihaly nador, aki akkora blcsesseggel, becsletesseggel es
szerencsevel volt megaldva, hogy miutan Zsigmond alatt kezdett Ielemelkedni, es t saIarjakent elkiserte
Italiaba, eletet t kiraly alatt szakadatlan sikerrel a legnagyobb dicssegben es tekintelyben elte le utolso
napjaig. Paratlan eszessege, gyakorlati tapasztalata es igazsagossaga miatt Garai Laszlo lemondasa utan Matyas
t valasztotta nadorra. (40) Emellett igen sok mas Iur jelent meg. Denes azonban, rk dicssegre es
emlekezetre melto IerIiu, ugyanezen evben e teli gyles utan nem sokkal eltavozott az eletbl. A nyolcezer
aranyat, amelyet a bazilika restauralasara hagyott, a kiraly hadicelokra vette igenybe. Vitez Janost, aki a varadi
488
pspksegrl lemondott, szamos erdemeert es kzismert hsegeert Matyas esztergomi ersekke nevezte ki, es ezt
papai megersites hagyta jova, jollehet erre masok is ersen trekedtek. Hogy ezen a dietan mit hataroztak, azt
eleg pontosan tudom a velencei dozsehoz irt kiralyi levelbl; Emo Janos velencei kvet jelenleteben a trk
haborurol es a Romaba kldend kvetsegrl dntttek itt; mindenki egyetertesevel ket kitn diplomatat
jelltek ki, Janos pecsi pspkt, a remek ekesszolassal es tudomannyal Ielruhazott IerIit, meg Rozgonyi Janost,
a Inemesseg vezetinek egyiket; azt a Ieladatot kaptak, hogy jelentsenek kesz engedelmesseget Pal papanak, es
kerjenek tamogatast meg segitseget a kereszteny tarsadalom kzs ellensege ellen. Harmadikkent csatlakozott
hozzajuk Emo Janos, aki szamos trk tkzetben jelen leven, a pannonok erIesziteseinek es batorsaganak
szemtanuja volt. Ezt a nyarat a kiraly Budan latvanyossagokkal tlttte.
(45) Miutan a koronazas els eveben Racorszagban ezek trtentek, a kvetkezben, szeptember erkeztevel,
Horvatorszagba inditotta a sereget. Hogy ennek a vallalatnak mi volt az oka, maig sem tudom biztosan. Ugy
velik, hogy a kiraly kezdeni akart valamit ekkor a Frangepan groIok elleneben, akik Zengget, Modrust es
Dalmacia klnbz varoskait birtokoltak, es nem szivesen engedelmeskedtek neki. Ez id tajt e romai
eredetnek tartott csaladbol sok tartomanyur es groI emelkedett ki, elssorban a modrusi Istvan, aztan Marton,
Duim es ket Janos. Tbben mondjak, hogy nehany kiskiraly es nemes trvenysertesei miatt vette erre az utjat,
akik utonallasaikkal es rablasaikkal az egesz tartomanyt veszelyeztettek. A kiraly tehat elszr Fehervarra ment;
itt nyolc napot tlttt, mialatt Iolyvast lovagi jatekokat rendezett; itt elreszegzett kopjaval derekasan kzdtt a
sereny es izmos cseh Svehla is.
(50) A kiraly Fehervarrol kiindulva Zagrab Iele ment, es a harmadik merIldknel egy Ialuban Svehla hosszasan
gyzkdte, hogy engedje eltavozni. Hogy az elbocsatast kieszkzlje, vagy rgyet talaljon a tavozasra, arra
hivatkozott, hogy messze es haszon nelkl kellene katonaskodnia; elkezdte a zsoldjat id eltt kvetelni, hogy
ha a beret megtagadjak, akar a kiraly engedelme nelkl is joga legyen elmennie. Cselekedeteben ket tarsat
emlitik, Batolecki Gyrgy morva kiskiralyt es vejet, a cseh Ferencet. Valojaban tavozasuknak az a kilatas volt
az oka, hogy a kiraly elutazasa a kormanyzojat nelklz Pannoniaban lehetve teszi a rablast es a Iosztogatast.
Vegl Svehla a kiraly akarata ellenere elment tarsaival. Magyarorszagra inkabb portyazni, mint katonaskodni
visszaterve elszr is elIoglalta a kiraly varat, amelyet Kosztolanynak neveznek, aztan nagy hirtelen sszehivta
azt a cseh szvetseget, amely a testverek nevet viselte, amely akkor Morvaban tlttte a nyarat, es amelyet a
romai csaszar szerzdtetett (ez pedig krlbell hetezer ember volt), meghivta haszonszerzesre Magyarorszagra,
es gazdag zsakmanyolast, kenyelmes latorkodast igert. Ez a testveri sereg Svehla igereteivel tltekezve
Pozsonyhoz ment. (55) Itt Nagyszombat megszerzesevel kezdett Ioglalkozni. A szazadosok egyike magyar volt,
Podmanicki Balazs nev; ezt magaval ragadta a hazaszeretet, es batran kiallt a kzepre. Barhova parancsol
engem szolt , bajtarsaim, a mi szvetsegnk, akar a lengyelekre kell mennem, akar a csehek vagy az
alemannok ellen, sohasem vonakodom. De hazam ellen semmikeppen sem vagyok kepes Iegyvert Iogni, hiszen
ez mennyei es Ildi trveny ellen valo. Remit az istentelenseg, Ienyeget a kegyelet, eltilt a hazaszeretet, a hazai
es nemzeti istenek pedig azonnali bntetessel Ienyegetnek. Most tehat vagy Iorditsatok masIele a Iegyvert, vagy
ha kitartotok, engedjetek el es mentsetek Il engem nkent. Nyomban megkapta az elbocsatast, es a kvetkez
ejszakan satortarsaival egytt titkon elosont Nagyszombathoz. Amikor a strazsa nem akarta beereszteni,
magahoz kerette a varos birajat; eladta neki siets jvetelenek az okat es hogy micsoda veszely Ienyeget,
kerve, hogy tegyenek le minden gyanakvasrol. Miutan mindezeket elmeselte, a varosbiro nyomban beengedte.
Masnap mindenIele elterjedt a hir, hogy a Pozsony es Nagyszombat kztt elterl egesz Ildet a csehek
kipusztitottak. (60) Amaz ugyanis Pozsonytol huszont merIldre Iekszik. Amde a Iejlemenyek megelztek a
hirt, mert a varos kapujanal maris megjelentek a csehek, akik kveteltek, hogy adjak at nekik a varost, es
elpusztitasaval Ienyegetztek, ha a kaput nyomban ki nem nyitjak. Azt mondtak, hogy nincs miert Ielni, k
elelmen es szallason kivl semmit sem kernek, es Iizetseg nelkl nem vesznek el semmit; megigertek, hogy ha
beengedik ket, mindenkinek megtartjak a szabadsagat es epseget. Balazs viszont a Ialakrol mindjart
megmutatta magat, kemenyen rajuk ripakodott, hogy takarodjanak, kijelentette, hogy ijesztgetessel es
erszakkal itt semmire sem mennek, mivel a varos elegge el van latva elelemmel es rseggel, st, bntetessel
Ienyegette meg ket, ha stllest vissza nem huzodnak. Miutan ezek lattak, hogy Balazs a varosban van, azonnal
meghatraltak, es tiz merIldnyire onnan az isteni Vitus szentelyenel helyreallitottak egy erdt, amelyet
Kosztolanynak hivtak, es amelyet Svehla elzleg elIoglalt. Ezt a helyet arokkal, dupla sanccal, szamos
toronnyal megerditettek, es aztan innen znlttek ki rablotamadasaikra. (65) A vesszIonadekkal keritett
489
Ialvakat es kzsegeket Ielgyujtottak, elhajtottak a barmot, rabsagba hurcoltak minden rend embert, az
ellenallokat leltek, es mindent szetdultak. Svehla az elvetemlt cscselekkel naprol napra szelteben-hosszaban
szaguldozott. Mindenki jajveszekelt, hogy Fels-Magyarorszagon Ieltamadt a regi rablovilag; Ialu- es
varosszerte ismet Ielhangzott a nk es a IerIiak sirankozasa; hogy a kiralyt visszahivjak a dalmaciai
expediciobol, Iutarokat szalasztottak, akik Svehla gaztetteirl es a kiujult cseh latorkodasokrol beszamoljanak.
A kiraly eppen hogy Zagrabba ert, amikor Svehlanak hiret vette. Azonnal megIordult a sereggel, megallas
nelkl sietett Esztergomba, es a Iolyoparton vert tabort; masnap, ahonnan csak lehetett, hajokat szerzett, es
kezdte atszallitani a csapatait; a Dunan atkelve elment Nagyszombatba, majd megtamadta a portyazok hirhedett
Ieszket, Kosztolanyt. Az erd, amelyet ervel nem lehetett egyknnyen elIoglalni, mindket reszrl nagy
veraldozatot kivant, es ugy latszott, hogy semmiIele szerszam es lelemeny nem tudja gyorsabban bevenni, mint
az inseg, mert a hatalmas tmeg a Iaradsagos erditesi munkalatok meg a villamgyors ostromzar kvetkezteben
nem tudott annyi elelmiszert becipelni, amennyi elegend lehetett volna. Svehla tehat, akit a kiraly mindennap
ktellel Ienyegetett, es megjosolta neki, hogy a markabol nem Iog kicsuszni, mindenekeltt a szkesre gondolt;
szeme eltt latta a Ienyeget ehseget, es nem szivesen vette, hogy tarsai nagy tmegevel egytt elemeszti az
inseg; a csalaIintasagtol kert menedeket. (70) Ejjel titokban kivagta a sudar Iakat, amelyek a Iabol es dnglt
Ildbl keszlt Ial krl alltak, ezekbl egy pallot csinaltatott, hogy az erd tulso oldalan az arok Iltt rejtett
hidat atIektetve kereket oldjanak. Miutan minden terv szerint megtrtenik, Svehla az ej csndjeben csaknem az
egesz szvetseggel egytt titkon kioson a hevenyeszett hidon, a varban mindssze ketszaz kurvat meg
haromszaz IerIit hagy, hogy mig tavolabbra ernek, ez az rseg a kiraly igyekezetet meghiusitsa. Amde a kiraly,
mihelyt eszreveszi, hogy ezek zmmel megszktek, gyors lovassagot kld ki, es tbb szazaddal ldzbe veszi
ket; a csuIos Iutas kzben sokan elesnek. A kiraly ezen az ejszakan visszajn a taborba, csapatainak nagy
reszet a nyomukba inditja. Amazok az erdben huzzak meg magukat, es az sszes zugban, minden bokorban
keresik ket. A szetIuto hirre megjelennek a parasztok, akik meg jobb szimattal kutatjak a nyomukat; sokra
ratalalnak, akit azonnal lemeszarolnak es kiIosztanak. (75) Iszonyu bntetest hajtanak be a rablasokert, es
serelmeikrl meg nem Ieledkezve dhdten kegyetlenkednek. Kevesen meneklnek meg; ketszaztvenet
elkapnak es a kiralyhoz visznek a taborba. Par nap mulva hozzak a Iogoly Svehlat; ez tudniillik egyedl pattant
lora, es mikzben az erdkben kodorgott, hogy Morvaorszagba szaladjon, egy Iavagoba botlott, akit ersen
kerlelt, hogy alljon melle utmutatonak addig, mig Morvaorszag kzeli hatarat el nem eri. Fizetsegkeppen lovat,
Iegyvert, penzt es rk halat igert. Kerdesere, hogy mi a neve, megmondta, hogy Svehla, mire ez nyomban:
Hoha, Svehla, dvzllek, latrok alavalo Iejedelme; no, hanyszor hajtottad el a nyajamat, a marhamat? Mennyi
bajt okoztal a hazamnak? Flsleges, hogy magadert igergess; az enyem vagy mar, Svehla; lovad, Iegyvered az
enyem. (80) Majd megragadta a zablat, megIogta Svehlat, aki a haromnapos koplalastol kornyadozva mar alig
tudta meglni a lovat. Csejte kastelyaba vitte, es a Ioglyot rabizta a varkapitanyra, akinek Szenas Laszlo volt a
neve. Ez rgtn levelet kldtt a meg Kosztolanyt ostromlo kiralynak, amelyben tudatta Svehla elIogasat, es
erdekldtt, hogy mit tegyen. A kiraly a taborban nagyon megrlt ennek az zenetnek, es megparancsolta,
hogy gondosan megktzve, megbizhato rk kisereteben kldje hozza. Szenas Laszlo azonnal teljesitette az
utasitast, Svehlat kezen-laban guzsba ktve, biztos rseggel kzreIogva elkldte a kiralyhoz a taborba. Ahogy a
szeme ele vezettek: Ugy-e, hogy sokszor megIenyegettelek szolt a kiraly , hogy kezemet meg az akasztoIat
egyszer nem Iogod elkerlni? Ugy-e, hogy emlekszel, amikor egyszer egy kerdesre azt valaszoltad, hogy
harminc Iogad van, minden asztaltarsunk kijelentette, hogy bitoIara Iogsz te meg jutni? (85) Bnd es
csillagzatod egytt hoztak el a vegzetedet; komisz aljassagod juttatott ide, Svehla; hanyszor mentettelek meg,
amikor raszolgaltal az akasztasra, mert arra gondoltam, hogy katonai tehetseged es batorsagod megerdemel
valamit? Megmondtam, hogy a hatso varkapun Iogsz titkon elillanni, hogy ne kelljen a csrhevel egytt
veszned. Megtetted, megszktel, amde a kezemet nem kerlhetted el. Igy hat hitszegesed, sorsod es
gazemberseged azt parancsolja, hogy ktelen halj meg, amire raszolgaltal, es halalod vessen veget a
gonoszsagodnak. Mert a vegzetet lehet kesleltetni, de elkerlni nem. Hiaba knyrgtt, elvitette a tmlcbe. A
bnsk kivegzesevel Magyar Balazst bizta meg. Ez masnap a kastely kapuja eltt hosszu sorban bitoIakat
allitott Iel, egyeseket magasabbra keszittetett, amelyen a latrok Iejedelme logjon. (90) Majd mindet kivezettek a
veszthelyre, es a kastelyban tartozkodo tarsaik szeme lattara az alacsonyabbakra ketszaztvenet huztak Iel
sorban, a magasabbakra pedig a jelesebbeket, a kzepre Svehlat, jobbra a papjat, balra az aprodjat, aki mgtte a
kardot hordozta. A tbbiek, akik bent maradtak a varban, tarsaik iszonyu latvanyatol megremlve az ellenIel
490
kenyere megadtak magukat. Haromszazat Iogtak el ott, meg ketszaz nembert, akik hasonlokeppen gazsaggal
kerestek a kenyerket. Batori Istvan a Iolyon valamennyit elvitte Budara, es bedugta a toronyba, amelyet
Csonkanak neveznek. Ez idben Czobor Mihaly volt a varnagy, eppen nem kedelytelen IerIi, a bnskkel
azonban szigoru es durvasagtol sem ment; ezt Ielbosszantotta a Ialank tmeg, hatot-nyolcat a szabadon eresztes
rve alatt ejnek ejszakajan kihozatott, nyakukra kvet kttt, es titkon behajitotta ket a Dunaba. Ezt ejszakarol
ejszakara addig ismetelte, mig a rabok egesz tmeget el nem Iogyasztotta ezzel a bntetessel. (95) Hat ebbl a
cseh szvetsegbl, amely egeszeben hetezer emberbl allt, igencsak kevesen menekltek meg; mert valamennyit
elemesztette vagy az ehseg, vagy a vas. Ez lett ennek a testverisegnek a vege.
Ez esemenyek kzben, ugyanezen idben, a koronazas masodik eveben a szegedi gylesen kijellt kvetek Emo
Janos velencei diplomataval egytt Ienyes keszlettel es ragyogo lovassaggal elmentek Italiaba; mint Ientebb
elmondtuk, a pecsi pspk es Rozgonyi Janos. Emo Janos a velencei tanacs kivansagara es tudtaval ment velk,
nem annyira kvetkent, mint inkabb tekintelyes tanunak. O ugyanis sorban vegignezett mindent, amit Matyas
Boszniaban, Racorszagban, Szerbiaban mvelt; jelen volt minden veszedelemben, minden tkzetben, es
nemcsak mint kiser meg bajtars, hanem mint a tervek kovacsa es resztvevje is. Mert ez a nagy blcsesseg es
tapasztalatu IerIiu bekeben, haboruban mindig ott allt a kiraly mellett. A nem annyira pompas paripakkal, mint
inkabb viragzo iIjusaggal ekesked kvetseg minden nez szemet magara vonta; ehhez hasonlot ritkan lattak
Italiaban. (100) A kldttek a kiraly parancsa szerint elszr Velencebe, majd Romaba mentek, hogy a
velenceiek dozsejaval targyaljanak a kzs hadjaratrol. Ahogy a varos kzelebe ertek, a tanacs es a nep
bamulatos nagyrabecslessel Iogadta ket. Itt szandekuk szerint elintezve a dolgukat elmentek Firenzebe, es ugy
tudjak, hogy a szenatusba bebocsattatvan a kzjo erdekeben segitseget kertek a trkk ellen. Legkzelebb
Romaba erkezve a Ipap es a szentseges testlet tisztelettel latta ket. Amikor Janos pspk engedelyt kapott a
szolasra, az ekesszolasban remek IerIi elegansan adta el a kiraly zenetet. Miutan a kiraly ill es szives
szolgalatat, erejet, tehetseget es a papai rendeletek irant akar a legeslegsulyosabb gyekben valo
legengedelmesebb keszseget tolmacsolta, szepen es hosszasan ertekezett a Ienyeget trk veszedelemrl es a
magyarok naponkenti trhetetlen szenvedeseirl, st, amint a kiraly mar elutazasuk utan tajekoztatta ket, a
trkk legujabb keszldeseirl, arrol, hogy Mahometet az utobbi harom ev szamos veresege utan nemcsak
szokott haragja es gyllete ragadta el, hanem valami rettenetes rlet is, minden modot es Iondorlatot
megprobal, hol armanyos Iegyvernyugvast ajanlgat, baratsagot ker, beket es nyugalmat szinlel, hol sulyos
haborut tervez; legutobb ket vezeret kldte villamgyors sereggel, hogy Magyarorszag bensejebe behatolva,
amennyire tudjak, duljak azt tzzel-vassal, es szokas szerint tltsenek be mindent ldklessel, visszamenet
ostromoljak meg Belgradot; (105) ezek mar kzel jarnak Szendrhz; Mahomet meg idsebbik Iia megbizhato
es Ielmerhetetlen trk erkkel nem messze kveti ket, hogy az iden nyaron elIoglalja a varost, megszerezze
Szerbiat es visszavegye Jajcat, vegl Boszniat; azert tr oly makacsul e ket hely megszerzesere, mert ugy
latszik, hogy az egyik Magyar-, Lengyel- es Csehorszag, a masik Dalmacia, Isztria, Italia es Alemannia iranyaba
nyit kenyelmes utat; Matyas kiraly tle telheten szembeszall e sulyos Ienyegetesekkel, rengeteg Iat tutajoztat le
a Iolyon, hogy Belgradot megersitse, ellatja Iegyverrel, katonasaggal, elelemmel; Boszniaba Imre
Iparancsnok elIoglaltsaga miatt, aki Magyarorszag Iels reszeit vedelmezi a csehekkel es a lengyelekkel
szemben, mas kapitanyokat rendelt, es csapatokat kldtt; a kiraly sorozast tartott, es Budarol elment
Fels-Magyarorszagra, hogy a tartomanyt megszabaditsa a csehek es a lengyelek rablotamadasaitol, akikrl
tudja, hogy tekintelyes szvetsegeket gyjtttek maguk kre; (110) vegl is a krs-krl Ienyeget
veszedelmekkel erejehez merten Ilveszi a kzdelmet; elhatarozasra es gyorsasagra kesz lelket a Iaradozas sulya
nem lankasztja; az ellensegnek nem okossagban, nem lelki nagysagban enged, hanem csakis erben, mert
elismeri, hogy ereje csekelyebb. Vegezetl, mivel senki sem tagadja, hogy Magyarorszag a kereszteny kzsseg
vedbastyaja, a hivek kzs erdekeben tamogatast es segitseget ker a papatol. A papa es az apostoli atyak
joindulatuan valaszoltak; a szentseges testlet dntesevel elhataroztatott, hogy Matyasnak Magyarorszagra
evente kldjenek tvenezer aranyat a hadviseles celjara, melyet sok even keresztl meg is Iizettek. Emellett meg
a kvetek romai tartozkodasa idejen Matyas uj kvetet kldtt a varosba, Mark knini pspkt, akirl
megtudtuk, hogy reszben azert ment, amirl szoltunk, reszben Istvan kalocsai ersek bibornoksaga gyeben
erkezett a Matyas irant igen joindulatu Pal papahoz. A kvetek minden dolgukat szandekuk szerint elvegezve,
hazamentek Magyarorszagra.
(115) A trk ekzben Achaiaban gykdtt, hogy a velenceieknek Matyassal kttt szvetseget szetszakitsa,
491
hol a velenceseket, hol a pannont ingerelte most Iegyversznettel, most bekektessel, st Matyast a nagyobb
Olahorszag vajdanak mondott kiskiralya utjan is sokszor megkrnyekezte, remek bekeIelteteleket ajanlgatott, itt
is, ott is Ielhasznalta a Bosznia es Szerbia hatarszelen el nemeseket, elssorban Racorszag despotajat, akirl
tudta, hogy a kiraly eltt nagy tekintellyel rendelkezik. Naponta erkeztek a kzvetitk is, akik reven engedelyt
kert kvetkldesre, hiszen tudta, hogy ha e ket hatalmassag szvetseget nem bontja meg, haboruval egyik ellen
sem megy semmire; a nagy ert csak a meghasonlas teszi tnkre. Amde a beke szine alatt meg elszantabban
keszlt a haborura; azonban a pannon es a velencei is tisztaban volt az ellenseg ravaszsagaval, barbart is
Iellmulo alnoksagaval es armanyossagaval; mindkett meg eltkeltebben trekedett a szvetseg Ienntartasara.
Ezekben az gyekben Emo Janos is sokszor reszt vett, mig el nem utazott.
Ezekben az idkben Matyas, a romai csaszar es Gyrgy cseh kiraly kztt sok klcsns panasz adodott, amely
erzelmeiket meglehetsen elidegenitette, es elre jelezte kesbbi haboruskodasukat. Fels-Pannoniaban, Sopron
videken Frigyes kezen volt egy-ket var, mint Kismarton, Frakno, meg nehany mas Magyarorszag hatarain bell
is. (120) Mivel ezek a csaszarnak Iizettek adot, az egyezseg ertelmeben Pannonia kiralyatol mentesseget
elveztek; a kiraly nem rott rajuk terhet, csak akkor tartoztak Iizetni, ha trk haboru Iolyt. Ez idben a kiraly
reszint a trkk, reszint a tmegnyi testveriseg rablotamadasai miatt rendkivli hadiadot kenyszerlt kiszabni
ezekre is, csakugy, mint a tbbire. A csaszar Ielbosszankodott, hogy az nepe sem kap Ielmentest, a
ktelezettsegbl engedmenyt sem kap, a Ielseges rangot semmibe veszik, mintha csak t magat porcioztatnak.
Matyas a cezar es Leonora Ielseges asszony leveleire a haboru miatt kirott adot ugyan gyakran elengedte, de
hogy a jog el ne evljn, nem vegleg, es amikor elengedte, ovatosan a Ienntartas jogaval elt. A soproni biro az
eIIele adok behajtasaban kenytelen volt az ellenallokkal szemben kisse szigorubban Illepni, amire viszont azok
rosszhiszem tulkapasnak minsitettek azt is, amit jogosan szenvedtek el, a cezarhoz Iordultak, es a dolgot
eltulozva Iontoskodva Ielpanaszoltak, hogy a soproniaktol ellenseg modjara elhajtjak a barmot, elraboljak az
embert, pusztitjak a Ialvaikat. (125) Miutan mindenki szivesebben hisz az veinek, mint az idegeneknek, a
csaszar megharagudott Matyasra, panaszos levelet irt, es mindkett bosszus lett a masikra. Hitvese, Katalin
elhunyta utan Matyast knnyen a Csehorszag kiralyaval valo hadakozasra ingereltek azok a kartetelek,
amelyeket a testverek szvetsegei okoztak, meg azok a rablotamadasok, amelyek hol morvaorszagi, hol
csehorszagi rabloIeszkekbl indultak Magyarorszag ellen, de masok is tzeltek erre. Mire vegre ez gyben
levelvaltas utjan klcsnsen megbekitettek egymast, a sors uj haborut hozott.
Mert kzs egyetertessel hadjaratot hataroztak az erdelyiek es a moldvaiak ellen, ugyanis az egyik uj kiralyt
valasztott, es Iellazadt, a masik Istvan vezetesevel htlen lett a kiralyhoz. Az erdelyi mozgalom kezdemenyezje
Veres Benedek volt, a tartomany vagyonban es tekintelyben Iontos embere. Ebben az idben a kiralytol atvett
tartomanyt teljhatalommal Janos groI kormanyozta, e terlet ugynevezett vajdaja, nemessegben, okossagban,
tekintelyben, hatalomban kitn IerIi, aki a magyarok kztt mindig a legelkelbbnek tartott Szentgyrgyi
Iamiliabol szletett. (130) Ehhez jarult Iivereinek magas allasa, baratainak es partIogoltjainak sokasaga, emellett
elkel rokonsaga es atyaIisaga, meg a nagy gazdagsag, amely mind a legnagyobb remenyekre sztnzte ezt az
embert. Amikor hadicelokra rendkivli adot vetettek ki az erdelyiekre, aminek nem annyira a sulya, mint inkabb
a szokatlansaga zugolodasra inditotta a tartomanybelieket, Veres Benedek elszr t kezdte el alattomban
piszkalni es biztatni, hogy szerezze meg ezt a hatalmas es dusgazdag orszagot. Azt mondta, hogy Matyas mar
nem is kiraly, hanem tirannus, a nepet sulyos es szokatlan adoztatassal terheli, semmiIele kivaltsagot, rendeletet,
mentesseget es tartomanyi jogot nem tart be, mindent kedve szerint intez; a helybeliek nem trhetik tovabb ezt a
hatalmaskodo es arcatlan uraskodast; azt keresik, akit kirallya tegyenek; maganal a vajdanal nem akad meltobb,
hiszen benne annyi a nemesseg es blcsesseg, mint senki masban; emellett akkora a hatalma es joravalosaggal
parosult tekintelye, hogy senkit sem talalnak, akit jobban kivanhatnanak. Ilyen es eIIele beszedekkel ingatag
lelket aprankent nagy remenyekre gerjesztette, es nem is alaptalanul, mert egy kiralyvalaszto orszaggylesen
ebbl a trzsbl senki sem lett volna meltatlan jellt. (135) Az elmejenek sszezavarasa utan Benedek
targyalni kezdett a tbbi elkelseggel, szamos nemessel es kzrendvel megosztotta a velemenyet, es ravette
ket, hogy Iellazadjanak, aztan a titkos gyet kezdtek nyiltan targyalni. Klnbz helyekre kikldtek egy
csomo embert, hogy azok Ialu- es varosszerte terjesszek a panaszokat, a kiraly iranti ellenszenvet, a lazadas
gondolatat, vadoljak Matyas kiralyt, amiert szokatlan es sulyos adokat vet ki, a kivaltsagokat, a mentessegeket, a
szabadsagjogokat nem tartja meg, penz haracsolasa vegett rkke haborut gyujtogat; Ieltetlenl mas uralkodot
kell keresni, szabadsag- es bekeszerett, nnepelyes Iogadalommal a vajdat kell valasztaniuk szivesen, akirl
492
tudjak, hogy Erdelynek mindig a legkegyesebb atyja volt; Erdely orszagat maga a termeszet ugy megerditette,
hogy ha ehhez bels egyetertes jarul, sehonnan semmitl sem kell tartaniuk; ez a videk minden masnal jobban
bvelkedik aranyban, ezstben, marhaban, marvanyban, ezenkivl borban, gabonaban, soban es mindenben,
amit a bseges megelhetes kivan, telve van hajdani romai gyarmatokkal es legiokkal, a legpompasabb lovakat
nemzi, amelyeket az erdk maguktol is nevelnek, a marhanak termekeny szlje, a gazdagsag isten adta
kincstara, es a termeszet nem oktalanul vette krl hegyekkel, hanem hogy a barbar nepsegek ne egyknnyen
Iosszak ki; raadasul az erdelyieket minden szomszedjuk kedveli, hiszen eme bseg nelkl nem tudnanak
megelni; aljas es ostoba dolog tehat valamiIele kislelksegbl tunyan elvesziteni az sktl rajuk hagyott
szabadsagot; rendkivli adoztatast semmikeppen sem trhetnek; Ieltetlenl meg kell keresni a Iggetlenseg
vednket, az uj kiralyt, leginkabb Janos vajdat kell megvalasztani. (140) Veres kezdemenyezesere ilyesIeleket
kezdenek pusmogni. Az sszeeskvk szama naprol napra nvekszik. Aztan nyilvanossagra bukkan az gy. A
vezet varosokat is kvetsegekkel, kldnckkel zaklatjak, hogy alljanak el a kiralytol; amelyek a parttes
bnetl visszariadnak, azokat a szabadsag megvedelmezesenek rgyevel kesztetik a kiraly elleni
IegyverIogasra. Vegl is Erdely egesz tartomanya elpartol a kiraly hsegetl, reszint Ielrevezettetve, reszint
nszantabol; Janos vajdat akarata ellenere is megteszik kiralynak, es igy kszntik. Egesz Magyarorszagon
keresztlszalad a nem is alaptalan hir, hogy az erdelyiek Iellazadtak, uj kiralyt valasztottak, es a szent korona
iranti engedelmesseget nyiltan megtagadtak. A szobeszed tehat mindezt szethordja.
A kiraly sorozast tart, nagybatyjanak, Mihalynak, es Ujlaki Miklosnak megparancsolja, hogy rizzek az
orszaghatart a trkktl. O maga Mihaly nadorral meg sok Inemessel es Ipappal haladektalanul elindul az
erdelyi hadjaratra, nyolcezer lovast es negyezer gyalogot visz magaval; a tbbi szazadot es szakaszt atadja
Miklosnak meg Mihalynak, hogy a trkk rohamait knnyebben viseljek. Azonban nem sokkal Zvornik
ostroma utan, mert ugy tudjak, hogy alig telt el ket honap azota, Mihaly balszerencsevel harcolt, es a trkk
elIogtak; ugyanis, amikor a kemektl erteslt jvetelkrl, gyorsan sszeszedte a sereget, es Pozsarevacnal,
amely hely Szendr alatt harom merIldre Iekszik, szembeszallt a trkkkel; (145) gyengebb volt az
ellenIelnel, de mert tisztesseggel nem vonulhatott vissza, mereszen sszecsapott vele, arra gondolva, hogy a
szerencse esetleg tekintettel lesz az igazsagra es a batorsagra. Az els sszecsapasban Mars ra mosolygott; a
trkk kzl elszrre sokan elestek. Ali beg es ccse, Szkander, mivel mindkett egy-egy szarnyat vezetett, a
keresztenyek csekely szamat latva, nyomban be akarta keriteni a magyarokat. Ezt meg is tettek, ezek meg
krlvetetven az ellenseggel, megijedtek, hadrendjk reszben Ielbomlott, es sokan megszaladtak. Mihaly vei
vereseget latva maga sem kivant megmaradni; nehany eletben lev tarsaval egyszeriben bevetette magat az
ellenseg srjebe, es elIogtak, de meg a trk hadban hosszu tapasztalatot szerzett Labatlan Gergely
lovasszazad-parancsnok sem tudott kimeneklni az ellenseg markabol, akirl elmondtuk volt, hogy a varnai
tkzetben is elkaptak. Mindkettjket Iogolykent viszik Konstantinapolyba, es a csaszar parancsara
Ivesztessel bntetik. Rosszindulatu sietseggel elszr Mihalyt Iejezik le; aztan Gergelyt vezetik el, es mar egy
oraja Ielti a nyakat, amikor varatlanul megjelenik egy trk, aki t Iia kivaltasara elknyrgi a Iejedelemtl, es a
Iogoly trkkel kicsereli; Gergely egerutat kapott a vegzet ell. (150) A kiraly Iajlalta nagybatyja halalat; tudta,
hogy az orszagot nem kis veszteseg erte ezzel; hasonlokeppen megsiratta minden rend.
Az erdelyiek ellen megallas nelkl Ielvonulo Matyast rohanvast valo sietsegre kesztette annak tudata, hogy ez a
videk a tamado szamara megkzelithetetlen, ha a tartomanybeliek mindenhova kiallitott rseggel vedik a
hegyszorosokat; Magyarorszagtol tudniillik a Karpatok megszakitatlan es irdatlanul magas hegyei valasztjak el,
es az egybeIgg hegygerincek az egesz tartomanyt krszinhaz modjara veszik krl. A szk es knnyen
elallhato bejaratok a szekereket egyenkent is epp hogy ateresztik. A hegyszorosok tizentezer lepes hosszan
huzodnak, es itt a legkisebb rcsapat is kepes nemcsak Ieltartoztatni a legersebb sereget is, hanem akar le is
ldsni. Matyas tehat legelszr ezeket Ioglalja el, es a kvetkez napon benyomul a nyilt mezsegre. A
tabortol nem messze Ielbukkan a tartomanybeli sereg, amelyet az sszeeskves kezdemenyezi megkerdeznek,
hogy ha a szkseg ugy hozza, vajon hajlando-e harcolni Magyarorszag kiralya ellen, mire az egesz egyhangulag
azt Ieleli, hogy ket a tartomanybeliek szabadsagjogainak megtartasaert, a kivaltsagokert es mentessegekert
knyrgni hivtak ide, nem pedig verekedni; a kiraly ellen nem Iognak Iegyvert soha, a parttes es htlenseg
bnetl a halalnal is jobban irtoznak. (155) Ahogy a mozgalom Iejei ezt meghallottak, megrettentek, es
bnbanattol vezettetve eloszlattak a sereget; az odagylt nep hazament. A kiraly a taborral Ilkerekedve
tovabbindult a lazadok ellen, es masnap eljutott oda, ahol tegnap ezek taboroztak. Janos vajda a tartomany
493
sszes birajaval egytt nyomban elebe sietett, es alazatosan bocsanatot kert.
Sohasem tudtam volna a szemed ele lepni, kegyelmes kiraly mondta , ha nem tapasztaltam volna regtl
elegge knyrletessegedet es engedekenysegedet, ha nem ismernem Ielsegedet annyira megIontoltnak, hogy
semmit sem tesz vaktaban es oktalanul. Meg azt is tudjuk, hogy ha egyszerre kinalkozik alkalmad az
igazsagtetelre es a knyrletre, akkor te inkabb a megbocsatas, mint a szigorusag ktelezettseget valasztod,
hiszen az egyik jol illik a kiralyi meltosaghoz, a masik viszont kellemetlen es ellenszenves; amaz a nagyszer,
emez a kisszer lelek tulajdonsaga. (160) A birakkal egytt elibed jarulunk, Matyas, hogy ha vetkeztnk,
bocsanatot kerjnk, ha pedig azt nem kapunk, akkor kegyelmet. De hat ki oly derek, hogy neha ne tevedjen?
Keszebb a halandok lelke a rosszra, mint a jora; de ha megbotlik, gyors kijozanodas utan az idejen valo
megbanas bocsanatot erdemel. A magam es a birak reszerl az egesz dolgot szinten megvallom, hogy az
nkentes vallomas kierdemeljen valamit. Amikor a hajdan nagy szabadsaggal megadomanyozott erdelyiek a
sulyos haboru miatt parancsodra rendkivli ado megIizetesere kenyszerltek, ebbl mindentt ingerlt
panaszkodas tamadt, mindenki atkozta a szokatlan rovast, es vonakodott megIizetni. Altalanos elegedetlenseg
szarmazott ebbl, es ki-ki nyiltan karhoztatta a szolgaltatas szokatlansagat es sulyossagat. A kzIelhaborodast
nem tudtam knnyen megIekezni; ugy veltem, hogy azt inkabb elnezessel es trelemmel csillapitani kell, mint
szigorusaggal elvaditani. (165) E sirankozas kzepette egyszer csak megjelent Veres, es az esetet alaposan
eltulozva a haborgo elmeket parttesre izgatta. Nehany zavargast kedvelt ravett erre, engem kirallya
nyilvanitott, es bar sokaig ellenkeztem es makacsul tiltakoztam e beszed ellen, sszeeskv tarsaival egytt
rakenyszeritett, hogy eltrjem ezt; azzal Ienyegetztek, hogy ha nem Iogadom el a kiralysagot, k lengyelt vagy
olaht vagy rutent hivnak be. Nehogy ezek idehozzanak valami idegent, aki tartomanyunkat nagy erkkel
elIoglalja, nkent elIogadtam a kiraly cimet, mig az orszag oltalmazoja es az igazi uralkodo szemelyesen meg
nem jn, aki majd mindent elrendez. Mivel itt kiralyIele voltam, megengedtem, hogy kiralykent kszntve
tiszteljenek mindaddig, mig meg nem erkezik a hadsereg, amellyel a bnsk vakmerseget megIekezhetem. De
meg azt is szinten be merem vallani, hogy ha ezt az uralmat idegeneknek akartak atadni, hat jobban szerettem
volna, ha en veszem Il a kiralyi meltosagot, mint akarmelyik klIldi, egyaltalan nem ketelkedve abban, hogy
az nem tri az alja lelkeket. (170) Ha nem erkezel meg, Matyas, inkabb akartam uralkodni kzttk, mint a
nepharagot magam ellen Iorditani. Miutan megerkeztel, szentseges kiraly, a juhok Ielismerik a pasztorukat;
mindenki igazi kiralykent, Magyarorszag es Erdely urakent ksznt. En is habozas nelkl elismerlek
Iejedelmemnek es uramnak, alazatosan tisztellek es imadlak. Jveteled mindent lecsendesitett, es a Ilemelt
Iegyvert letettek, mieltt szined ele jarultam volna. Mindenki banja tettet, knnyelmseget, es, Herkulesre,
nagyon kevesen vannak, akiket htlenseggel lehetne megbelyegezni. Az itt megjelent varosbiroktol
megtudhatod, hogy az sszegylt kznep a lazadasert valo bocsanatkeresre sereglett ssze, bar a zavargas
szerzi haborura uszitottak. Miutan rajttek, hogy az sszeeskves vezeti az ellened valo IegyverIogasra
sztkelik ket, azonnal visszakoztak, hogy ne viseljenek istentelen es hitszeg hadat; tehat kevesen maradtak
meg a bnben. A birak pedig, akik a Iontosabb varosokbol idejttek, az egesz nep ill es szives engedelmesseget
igerik Ielsegednek, azt valljak, hogy a szokatlan es rendkivli ado miatti panaszkodason kivl semmit sem
kvettek el. (175) Ha irantad ellenszenvvel viseltetnenk, bizonnyal szembeszalltunk volna veled meg
bejveteled eltt, eltorlaszoltuk volna a hegyszorosokat, es a lezart bejaratokhoz rsegeket allitottunk volna. De
miutan Erdelybe benyomultal, akkor sem jttnk eled harcra kesz sereggel, nem leptnk Iel veled szemben
hadrendben, hanem Iegyvertelenl es knyrgve jttnk kegyelmedet kerni, elssorban azert, hogy ha valamit
hibaztunk, bocsanatot es tevedesnkert bntetlenseget eszkzljnk ki. Felsegednek, bizony, vilagraszolo tette
lesz, ha enged a kerelmezknek, plane, hogy idejekoran kijozanodtak. A hamar bnbanat, az szinte vallomas a
legnagyobb bnt is eltrli. Add meg, josagos kiraly, hogy a mai napon kegyelmed reven Ielismerhessk benned
igazi kiralyunkat es legkegyelmesebb atyankat. A jo uralkodonak az a ktelessege, hogy legtbbszr szemet
hunyjon a vetkek Iltt, es semmikeppen se szalassza el az irgalmassagra kinalkozo alkalmat. Bizony, nincs a
kiralyi Ielsegben megbecsltebb es ragyogobb ereny, mint eppen a szelidseg, amellyel a kiralyok az istenhez
kerlnek kzelebb. (180) Hiszen mi illbb a kiralyhoz, mint legyzni nmagat, kegyelmezni a knyrgknek, es
ha bizton megteheti, inkabb engedekenyseggel, mint szigorusaggal helyreigazitani a halandok tevedeseit? Hat
bocsass meg neknk, alazatosan knyrgknek, es joindulatod szerint gondoskodj arrol, hogy az erdelyiek si
szabadsaganak kivaltsagai meg ne serljenek, es vedd meg jogaikat.
E szavakkal a birokkal egytt a kiraly labaihoz borul, majd engedelyt kap a csokra. A kiraly megigeri, hogy a
494
hitszeges es parttes szerzin kivl mindenkinek bocsanatot Iog adni, Erdely szabadsagait es kivaltsagait pedig
szivesen megtartja; megdicseri Janos groI bizodalmat, nyilt beszedet, szinte beismereset; kijelenti, hogy Erdely
hsegeben sohasem ketelkedett; ha trtent is valami zendles, az egynemelyek arulasa es alnoksaga miatt esett,
es csak enyhe szamkivetessel Iogja ket bntetni.
Egyetlen dolog volt, ami e hadjarat soran a kiralyt nagyon nyugtalanitotta, a szepesi Imre illetlensege, aki e
vallalkozas kzben elhagyta a kiralyi tabort. (185) Az ok senki eltt sem volt ismeretes, de mindenkinek az volt
a velemenye, hogy a kiraly a Iranguak szemeben kezdett Ielelmetesse valni, nem mas, hanem a maga Ieje
szerint akart cselekedni, minden Inemestl hallgato tiszteletet es maradektalan engedelmesseget kvetelt;
Imret, atyai baratai elsejet, akit mindenIele meltosaggal elhalmozott, es aki szabadszajuan beszelt,
elkepzeleseivel ellenkezett, nehanapjan Ienyegetleg megdorgalta; Ielbosszankodott ra, ami Mihaly peldaja
nyoman Ielelmet plantalt bele; ehhez jarultak az askalodok ragalmai is, akik mondogattak, hogy kevesre becsli
a kiralyt, st, magat nagyobbra tartja nala. Tehat az ebbl tamadt Ieszltseg es gyanakvas kezdte megzavarni a
regi baratsagot. Imret csak csupan a gyanakvas vezette arra, hogy a tabort elhagyja, es mert vagyona meg
tekintelye akkorara dagadt, hogy magat tehetsegevel es erejevel megoltalmazni remelte, nyilt elpartolasra
gondolt, mindenki Ile hallatara kijelentve, hogy ragalmazoinak mesterkedese t ugyan sohasem Iogja
nelklzesre es szegeny sorsra juttatni, hanem inkabb meghal. A kiraly ugy gondolta, hogy ilyen jelentekeny,
raadasul probalt hseg es esz embert nem ereszthet el meggondolatlanul. Utana menesztette Janos esztergomi
erseket, hogy bekitse meg, oszlassa el a gyanakvasat, es legyen azon minden buzgalmaval es iparkodasaval,
hogy a regi kiralyhsegre visszateritse. (190) Az ersek a megbizast megIelelen teljesitette, tudniillik a
Moldvabol visszater kiraly ele Imre megengeszteldve ragyogo hadsereggel jarult, es megigerte, hogy minden
parancsat teljesiti. Amde terjnk vissza az erdelyi hadjarathoz!
Miutan a kiraly mint elbeszeltk Janosnak meg a biraknak megbocsatott, elszr Kolozsvarra ment, onnan
Tordara; itt a zendles miatt tartomanyi gylest tartott, amelyen a kitztt napra mindenki megjelent. A
hsegesekrl es a htlenekrl targyaltak, es csak azokra mondtak ki az rks szamzetest, akiket lazadonak es
htlennek nyilvanitottak, megpedig azzal a Ieltetellel, hogy meghatarozott napig vagyonukkal szabadon oda
mehetnek az orszag hatarain kivlre, ahova akarnak, st, a szabad tavozasra ki-ki oklevelben kapott lehetseget.
Veres Benedek, e baj okozoja, elpucolt Lengyelorszagba, es ott Iejezte be az eletet. Az enyhe iteletet mindenki
helyeselte, meg maguk a htlensegben eliteltek is megvallottak, hogy szelidebben bantak velk, mint
megerdemeltek volna. Azonban a kiraly elnezese es szelidsege sokat nagyon megcsalt, tudniillik azt remeltek,
hogy velk szemben mindent elnez, amde varakozasuknal szigorubbnak tapasztaltak. (195) Amikor ugyanis
elment Szebenbe, Erdely e dusgazdag varosaba, maris jelentettek neki, hogy vannak ott nehanyan azok kzl,
akikre a hazaarulas bntetesenek napjat kitztek, de ezek a rendeletet meg Iejk veszedelmet teljesseggel
semmibe veve meg mindig nem akarnak tavozni. A kiraly nem kevesse Ielgerjedt ellenk, es nehogy a tulzott
elnezesbl es engedekenysegbl valami veszedelmesebb engedetlenseg szlessen, tstent hivatta a birot, hogy a
bnsket meg azokat, akiket a tordai orszaggylesen az orszag ellensegeinek nyilvanitottak, nyomban kapja el,
es az sk szokasa szerint hajtsa vegre rajtuk a halalbntetest. E napon nyolcat Iogtak el, kik kztt elssorban
Gereb Petert es Suki Mihalyt emlitik, tovabba a varosbirot meg Cseri Janost, akiket az allami hoher a piacon
barddal leIejezett mind; kivegzesk miatt Szeben varosaban semmiIele haborgas sem tamadt, azt mindenki
jogosnak mondta.
A kiraly a tartomany lecsendesitese utan, midn az isteni Katalin nnepet lik, kivonul Erdelybl, es sereget
Olahorszag ama reszere vezeti, amelyet most Moldvanak mondanak. Itt Istvan vajda uralkodott mindenIele, aki
Magyarorszag kiralyanak a Iennhatosaga ala tartozott, es ezert kteles volt evi adot Iizetni es utasitasait
teljesiteni; kevely lelklet, vad termeszet, emellett sereny es hadban kemeny leven az engedelmesseget
megtagadta; tamogatta az erdelyi partoskodasokat is, hogy a zavarosban knnyen halaszhasson. (200) A
kiralynak erdkn es hegyszorosokon keresztl kell vonulnia, hogy a rebellis olaht engedelmessegre szoritsa.
Ahol gerendakkal, trmelekkel eltorlaszolt torkolatra talal, ott reszint tzzel, reszint vassal vag maganak utat;
miutan a jarast szabadda teve lapalyosabb videkre jut ki, Romanvasar varoskanal ver tabort, amelyet az ottaniak
romai vasarhelynek ertelmeznek; ennek sanccal, arokkal ersitett Iakeritese van; a Szeret Iolyo ntzi; a parton
egy Iavar, amelyet inkabb rseg erdit, mint az epitmeny. Itt volt Istvan, a tartomany kiskiralya, akinek minden
moldvai egysegesen engedelmeskedett. Romanvasart a kiraly az els rohammal beveszi, es amikor ezt az
495
ellenIel meglatja, kvetek utjan masnap targyalni kezd a bekerl. A megegyezesrl sokat vitatkoznak
egymassal; vegl semmit sem tudnak intezni. Amikor Matyas eszreveszi, hogy az ellenIel szavakkal jatssza ki,
bekektes nelkl tovabbmozdul innen; mieltt eltavozna, a varoskat Ielegetteti es leromboltatja. Romanvasar
Ilperzselese utan, amerre az utjat veszi, tzzel-vassal pusztitja mindenIele a Ialvakat, kzsegeket, mindent, a
katonasag visz embert, barmot, nagy zsakmanyt.
(205) Aztan harmadnapon egy pspksegerl nevezetes varoshoz er, amelyet Moldvabanyanak hivnak, es itt az
els ejszakai rseg idejen a kiralynak meg kell tkznie az alnok es ravasz ellenIellel. Mindenki azt mondja,
hogy ebben a csataban megmutatkozott a kiraly virtussal parosult szerencseje. Szallasa a piac egyik Ielen volt,
es a pspksegre nezett, ahol ket utca is sszeIut, mely a bazilikat kzreIogja. A tbbi pspk, Iur, legios tiszt
a piac krl Ioglalt szallast, hogy szkseg eseten mindig gyorsan szolgalatara alljon. Vacsora kzben elebe
vezetnek egy elIogott szekelyt; tolmacs segitsegevel megkerdik, ki volna, honnan hova igyekszik, es mi az
uticelja, mire azt Ieleli, hogy tolmacsra nincs szksege, magyar, erdelyi, es az esemenyekrl mit sem tudva
Moldvaba tart, hogy megszemlelje a birtokat, mely Ielesegenek magvaszakadt joszaga; utkzben nem messze
innen tizenketezer olahval talalkozott, aki az ejszakai els rseg idejen az ovatlan magyarokat megtamadja es
lemeszarolja; t nemzetenek szeretete ide hajtotta, hogy ne trje vetkes hallgatassal vei pusztulasat. (210)
Eleinte ezt nemigen hiszik el, mert talan szabadulasa kedveert talalta ki, es a kiraly megIenyegeti, mire
hozzateszi, hogy tartsak t rizet alatt; ha alhirt hozott, nyomban bntessek halallal. A kiraly megparancsolja,
hogy az embert rizzek, DragIi Bertoldnak pedig, ez idbeli saIarjanak, a bator es hadra termett lovagnak, hogy
vendegeit tartsa jol. O maga vacsora nelkl kel Iel az asztaltol, haladektalanul sszehivja az sszes Inemest,
szazadost, lovaskapitanyt, elbeszeli, milyen veszedelemmel Ienyeget az ellenseg, elrendeli, hogy titkon
mindenki ltsn Iegyvert, a varosban minden utnal es kapunal strazsat allit, a piac bejaratanal elhelyezi a
testrcsapatokat. Ketszaz veterant, megpedig nehezIegyverzett, a maga szallasa ele rendel, hogy az ott
egymasba torkollo ket utcan IelIogja az ellenseg rohamat; a lovascsapatokat az utkeresztezdesekhez osztja be.
Alig hogy ezt elrendezi, az els ejszakai rseg idejen megerkezik az ellen; a vesszIonadekkal keritett Iavarosra
harom oldalrol nyomban tzet vet es ratr; mindentt oriasi ricsaj es zrzavar keletkezik. (215) Az olahok
varosszerte gyujtogatva benyomulnak; a szanaszet lobogo tz a vak ejszakaban akkora Ienyesseget kelt, hogy
teljes vilagossagban verekednek. Elszr a kapunal, aztan az utcakon es a sarkokon Iolyik remes ldkles,
aminel pusztitobb nem lehet. A kiralyi szallashoz terv szerint a ket utcan ket harcra kesz hadtest kzelit, ott
beletkzik a Ielkeszlt hadastyanokba, es kegyetlen, ldkl tusa kezddik. Rengetegen esnek el itt az olahok
kzl, es mig emezek igyekeznek az ellenseget a haztol elzni, amazok meg gyzni es az eletket megmenteni,
rengeteg vert ontanak. Mihaly nador, Csupor Miklos es Pongrac Janos, a ket erdelyi vajda, BanIi Miklos, Batori
Istvan meg a tbbi Iur eltkelten vedi a piac bejaratat, es visszaszoritja a tamadok rohamat. (220) Tudni valo
ugyanis, hogy a piac, mint valami erd, elestevel a tbbi egykettre odavesz. Krs-krl nyilzapor es langok
kztt Iolyik a kzdelem makacsul. Vegl is az olahokat a piac egesz terleterl kiszoritjak, es azok ejIel utan
hatat Iorditanak. A magyarok kergetik ket, es mieltt az ellenIel kiszkne a varosbol, rengeteget elkapnak,
masokat a Iejvesztett Iutas kzben a tzbe, sokat a kardokba kergetnek, es amikor a Iejetlen sietsegben
egymasba gabalyodnak, hatulrol ledIik ket landzsaval, vagy egymast klcsnsen letaposva hullanak el.
A varosbol alig negyezer inalt el; a tbbieket elkapdostak odabent, es egytl egyig lemeszaroltak. A kiraly ezen
az ejszakan hol szallasaert a veteranokkal egytt harcolva, hol a piacon az rallasok kztt szaguldozva a
legjobb vitez es hadvezer Ieladatat betlttte. Els volt a legadazabb verekedesekben, most a batrakat biztatta,
most a gyavakat korholta, most a Iaradoknak segitett, es mindentt hsies csatarozassal vedte magat meg a
sereget. A lazado olahokon sulyos bntetest hajtott be; hiszen halalra verte ket. Pitymallatkor szam szerint
hetezer meglt olaht talaltak; a magyarok kzl ezerketszazat, a tbbiek joreszt megsebesltek. (225) De ezen az
ejszakan egy geta nyilvessz meg a kiralyt is megsebesitette a hatgerince mellett; es mert a vesszt kitepve a
vashegy melyebbre Iurodott, negy evet tlttt nem csekely kinnal, majd amikor ott, ahol meglt, a sebhely
elsorvadt es elernyedt, a termeszet kivetette, es lassacskan kibujt. Ezen az ejszakan inkabb az eletert, mint a
tekintelyert Iolyt a kzdelem. A krnyez kzsegek es Ialvak hasonlokeppen leegtek es elpusztultak mind.
A sebeslessel akadalyozott kiraly az ellenseg halalra ldsese utan elhatarozta, hogy visszavonul Erdelybe,
majd Magyarorszagra, es a megvalto szletesnapjara visszaerkezett Brassoba; itt a parttes vetkeseit
kemenyebben bntette. A vajdak jeles nemzetsegebl szletett havaselvi Mihalyt Ivesztessel sujtotta.
496
Megparancsolta, hogy a lazadas szervezi kzl a biro altal elIogott Szekely Mihalyt, Aladart es Miklost, aki
vezeteknevet Vizaknarol kapta, Kolozsvarott tzes Iogokkal tepkedve hordozzak krl a varoson, szedjek
izekre, es vegl Iejezzek le. E szrny bntetes akkora remlettel tlttt el mindenkit, aki Veressel
sszeszvetkezett volt, hogy gyermekeiket es vagyonukat hatrahagyva titokban elillantak a lengyelekhez meg az
olahokhoz. Javaikat vagy beszallitottak a kincstarba, vagy egyes kerelmezknek adtak adomanyul. (230) Meg
nem huzta ki Erdelybl a labat, amikor knyrg levelet kapott Istvan vajdatol, amelyben az szinten
megvallotta vakmerseget es meggondolatlansagat, amiert elvetemlten Iegyvert Iogott az isteni ervel teljes
kiralyi Ielseg ellen; elmondta, hogy aran Iell, kamatostol megIizetett erte; vegezetl, mivel a bntetesre
bocsanat kvetkezik, keri elnezeset, azt gondolja, hogy ezt knnyen elnyeri, es knyrg, hogy a kiraly
enyhljn meg iranta. A kiraly nem akart ugy mutatkozni, mint akiben tbb a kemenyseg, mint az irgalom,
Ielcsillantotta a megbocsatas remenyet, es kzlte, hogy mindennapos cselekedeteivel es szavaival, ha akarja,
ezt ersitheti is; ha kesz es trvenyes engedelmesseget tanusit, sohasem lesz hajthatatlan, am ha nem, vitajukat
a verengz Mars Iogja eldnteni, az emberi vetkek legigazsagosabb bosszuloja. Matyas tehat a ket tartomany
megbekitese utan visszajtt Magyarorszagra. Meg nem bukkant ki a Karpat-hegysegbl, amikor egy tanyanal
ragyogo hadsereggel varatlanul elebe kerlt Imre, akit mint az elbb elmondtuk Janos esztergomi ersek
kiengesztelt, es alazatosan bocsanatot kert a kiralytol; derlt es nagyon vidam tekintettel Iogadta, meglelte, es
legott szvetseget ktttek az rks bizalomra. Matyasnak ket titkara volt ebben az idben; a kiralyi pecsetet
megegyezes szerint hathavonkent Ielvaltva kezelte a kett; (235) a titkari hivatalt ezen a modon vita nelkl
viselte Janos, az esztergomi, es Istvan, a kalocsai ersek, akik azokban az idkben nagy tekintely es igazsagos
embereknek szamitottak. Ezeket a haborusagokat tehat Matyas a koronazas utan krlbell harom ev alatt vivta
meg.
A koronazas negyedik eveben pedig, mert lelke mindig dics tettekre trt, Iigyelmet a trkkre es a cseh
eretnekekre Iorditotta. Erdelybl hazaerkezve atkelt a Tiszan, jokedven elment Egerbe, oda orszaggylest
hirdetett, es egypar napig ebben a varosban tanyazott, hogy a kvetkez vallalkozasrol dntsn. Amint azt az
eddigiekben bven megirtuk, az orszagot megtisztitotta a rabloktol, a lazadok vakmerseget letrte, a zavargo
tartomanyokat ohaja szerint lecsillapitotta, igy Matyas szamara ket haboru maradt hatra, egyik a trkkkel,
akikkel a kzdelem szakadatlan volt, masik a cseh eretnekekkel; az egyik szkseges, a masik a romai papa
kivansaga. Mert Pal papa, a romai egyhaz igaz pasztora, a hivk atyja, aki nem kevesbe tnt ki lelkenek
nagysagaval, mint kegyessegevel, elszr Italia lecsendesitesere, aztan az eretnekek helyrepoIozasara meg a
trkk megIekezesere szanta el magat. Barcsak az istensegek szerencseltettek volna szandekat! (240)
Papasaganak negyedik esztendejeben, miutan a telen at nagy iparkodassal es Iaradsaggal igyekezett az italiai
gyeket rendbe tenni, es a partok kztt meg nem alakult ki elegge az egyetertes, mint az allam ura es
bekeszerz, nnepelyes mise kereteben bizonyos Ieltetelekkel altalanos beket hirdetett, es Mark egyhazaban a
szentmisen az sszes biboros teljes egyetertesevel rendeletet tett kzze, amelyben az italiai beke es egyetertes
minden megzavarojat eltiltotta a keresztenyekkel valo erintkezestl es minden szentsegtl, igy jart el, hogy
knnyebben megvalosithassa tbbi tervet, amely az emberek javara iranyult. Az akkortajban barmely dics
tettre alkalmas Matyast olyannak tartotta, akit nemcsak a termeszet, hanem az isten is arra teremtett neki, hogy
vezerletevel es iranyitasaval mind a poganyt, mind az eretneket megtrje; Csehorszag kiralyat, az atkos
eretneksegnek mindenestl aldozatul esett Gyrgyt, hivatalos es szigoru rendelettel megIosztotta kiralysagatol
es meltosagatol. Ez a megvaltas ezer Iltti negyszazhatvanhatodik esztendejeben trtent, megpedig azon evben,
amelyben Janos pecsi Ipap es Rozgonyi Janos kvetsegbe ment Pal papahoz. Ez idtl Iogva a papai levelek
Iolyvast erre a ket haborura tzelik Matyast.
Odzkodott, mondogatta, hogy ket ellenIellel nem er Il, mindenIelevel mentegetztt, amde a romai csaszar
levelekkel es kvetekkel halozta be, akik igeretekkel elhalmozva vegl ravettek az eretnekseg eltiprasara. Erre
sztnzte a Iiatalembert, hogy latta, a trk Azsiara Iorditotta a Iegyvert, sziriai es egyiptomi haboruba
bonyolodott. Bosszuvagyat taplalta a meg Iriss serelmek keser emleke. (245) Mert csehek es lengyelek voltak
azok a testveri szvetsegek is, amelyek Magyarorszagon, oly sok varost elIoglaltak, annyi erdt es kastelyt
emeltek, latorkodasukkal annyi sok even at veszelyeztettek az orszagot, es amikor innen kizettek, ugy
szaladtak Morva- es Csehorszagba, mint otthonos es biztonsagos Ieszekbe. Emellett a szomszedok klcsns
kartetelei, betresei, rablasai itt is, ott is haragot ebresztettek, tudniillik az ertelem nemigen hajt a valosagra meg
az igazsagra, mivel mindenki a sajatjainak ad knnyen hitelt. De a dicsseg- es becsvagy termeszet adta
497
sztkeje sem hianyzott, amely a legnagyobb tettekre sarkallta. Mert a termeszet olyan ers vagyat plantalt bele
a halhatatlansagra, hogy a hirnev megszerzese erdekeben gyakran a legsulyosabb veszedelmet is megvetette.
Tzelte a vallasossag is, a szentseges testlet tisztelete, az igaz hit szeretete es az istenIelelem, a
legkegyelmesebb papa es a romai csaszar tekintelye; egyikk Janos kvet, a pecsi pspk, meg tarsa utjan
tvenezer aranyat kldtt neki, masikuk e vallalkozasra nkent Ielajanlotta Ausztria egyevi adobevetelet,
tovabba Iegyvert, elelmiszert meg hadigepeket is. Raadasul, mint ez kivilaglik a kiralynak azokbol a leveleibl,
amelyeket Esztergombol Gyrgy kiraly Iiahoz, az akkor Morvaorszag helytartosagat visel Viktorin
mnsterbergi herceghez a koronazas masodik eveben irt, Lippe Henrik es Steinberg Mate is hintette a gyllseg
es a haborusag magvait. (250) Egyik az orszaghataron Mihaly nadorral klcsns kartetelekkel viaskodott, es
bar volt a provokator, gazsaganak Iedezesere megsertett ellenIelet vadolta, az okozott serelmeket elegtetelnek
tntette Iel, a masik arcatlan meg hasonszr cimboraival gyakor betresekkel haborgatta az orszagot. Nem
kisebb bosszusagot okozott a kiralynak Eyzinger Istvan pimaszsaga. Ugyanis az elz evben nehany embert
elkldtt Germaniaba nyilak es dardak vasarlasa vegett, melyek hianyat a trk haboruban ersen erezte, akik a
kzhasznu haboru es a kiraly tekintelye Iolytan sehol sem Iizettek vamot; amikor Morvaorszag hatarara ertek, a
vamszed Istvannak sulyos penzt kellett adniuk. Matyas emiatt nagyon Ieldhdtt Istvanra. Egyes gazemberek
emellett meg a regi serelmekbl is nap mint nap ujakat teremtettek mindket oldalon, a letrejtt szvetseg es beke
IelIorgatoi Iolyvast Ieltttek a Iejket; tovabba, mint a kiraly panaszlevele tanusitja, Kosztolany ostroma
kzben, midn a beszoritott testverek lovaikat meg csaladjaikat nem tudtak etetni, ezeket az ej csendjeben
titokban atszktettek Morvaorszagba, Henrik varoskaiba, ahol szives es biztonsagos szallast talaltak. Amikor
tehat a kiraly mindezt megIorgatta elmejeben, lelke a cseh haborura hajlott, azonban ugy gondolta, hogy semmit
sem tesz az atyak es az elkelk megkerdezese nelkl.
(255) Amikor a haboru meginditasarol beszelt az orszaggylesen, ket elter velemeny hangzott el. Tbben ugy
velekedtek, hogy a veszedelmes es hatalmas ellenIel, Mahomet miatt tartozkodni kell mas vallalkozasoktol; eleg
a magyarnak, ha a trk lendletet es dhet Ieltartoztatja; az rks, vad es hatalmas ellenseget nem lehet
mellzni; Magyarorszag ket haborura teljesseggel keptelennek latszik, es a szakadatlan harc gytrelme mar
mind Ilemesztette a katonasagot meg a penzt. Masok ellenkezleg gondolkoztak; a magyar szamara
artalmasnak mondtak a nyugalmat; mert ha tetlenkedik, azonnal vissza szokott esni a partoskodasba es a bels
viszalykodasba; testi erben kivalo, Iaradozast es nelklzest knnyen tr leven csakis hadakozasra szletett;
Europa minden Iejedelme bamulja rengeteg kszkdeset, mindennapos csatait. Hozzatettek a vezer szerencsejet,
blcsesseget, batorsagat, aki semmibe sem Ioghat ugy, hogy ne vinne a legjobb sikerre; mindket haboru kegyes
es szentseges; a csehek reg tamadt eretneksege ragalyos; ersen Iel az is, hogy amint Csehorszagbol
nemregiben atterjedt a szomszedos Morvara, eszrevetlenl es aprankent a magyarok lelket is megIertzi. (260)
Vegl is valamennyien a hallgato kiraly iteletet es nyilatkozatat vartak.
498
2. fejezet - Msodik knyv
A kiraly az atyak ellentmondasos allasIoglalasa utan nyomban Ielolvastatta Pal papa es a cezar leveleit, amelyek
arra biztattak es kertek t, hogy a cseh haboru papai es cezari Ielhatalmazassal mar elbb ra bizott Iseget
vallalja el szivesen, es meghatarozott Iizetseget meg tamogatast igertek. Knyrgtek neki, hogy mint ezeltt a
trkktl, ugy most az eretnekek pestisetl oltalmazza meg a kereszteny kzsseget es az igaz hitet. A levelek
Ielolvasasa utan igy szolalt meg a tronusrol: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a haborut el kellene utasitania szolt
, az kzlnk egyedl Matyas lehetne, akit sem a meltanyossag, sem a tisztesseg nem biztat arra, hogy Iegyvert
emeljen aposara, eletenek megmentjere, akit mindig kegyes apjanak tekintett. Ha azonban meggondolom
magamban, mi a ktelessege az allamIerIinak es leginkabb a Iejedelemnek, a kzerdeket a magame ele kell
helyeznem. (5) Ha meggondolom, hogy inkabb szlettem az orszag es a keresztenyseg, mint rokonsagom javara,
gyakran vagyok kenytelen a magamerol megIeledkezni. Mindenhato es josagos dvzitnknek azt a tanitasat
sem szabad elIelednnk, hogy sokszor, amikor az isteni es az emberi trveny ugy kivanja, nemcsak a mieinkre
nem szabad tekintettel lennnk, de ha az istenrl van szo, tulajdon lelknket is el kell veszejtennk, hogy a
mennyekben megtalaljuk azt. Valojaban, ha helyesen meritek Iel, hogy milyen nagy jelentseg dolog az,
amirl a mai napon targyalunk, bizony, ugy Iogjatok talalni, hogy ezt a haborut akar a papa meg a Ielseg akarata
ellenere magunktol is vallalnunk kellene. Ha valakinek e sulyos Ieladattol vonakodnia kellene, bizony, Ileg
nekem kellene. De a mi orszagunk olyan videken Iekszik, nagyuraim, es oly nyomorult idkre erkeztnk, hogy
inkabb a szkseg, mint az akarat kenyszerit e had meginditasara, ugyanis a trknel nagyobb veszedelem
latszik. A trk engedelmessegen es adon kivl mit sem kivan; sajat ceremoniaira nem kenyszerit sem
erszakkal, sem kinzassal, a lelket nem Iertzteti pogany hiedelmekkel; a test es nem a lelek Iltt keres
uralmat; (10) a cseh eretnekseg, mely oly sokret es sokIele, hogy Iolyton ellentmondo nezetek kztt
ingadozik, olyannyira terjedni kezdett, hogy nemcsak Csehorszagot Iertzte meg, hanem mar-mar egesz
Morvaorszagot es Szilezia tekintelyes darabjat is. Ez a dgvesz mar hatarainkat tamadja, es mint epp most
hallottam, a harcteri erintkezes Iolytan behatolt egyesek elmejebe. A test pusztulasa, karvallasa csekely
veszteseg, atyak, a lelkeke rettenetes. A cseh nem akar mast, mint hogy a sajat romlasodba rangasson, bels
mocsokkal rutitson; ejjel-nappal szivelyeskedik veled, es mindenIele jo szolgalattal segit, amivel csak kepes, es
a legkarhozatosabb elvezetekre csabit. Teljesseggel IelIorgatja az igazat, a trvenyt, a meltanyost; szertartasai
szentsegtelenek es elIajultak; a helyes istentisztelet bnk tmegetl torzult; a vallas eltrlve, a templomok,
szent szerzeteshazak kiIosztva; az igaz hitet annyi teveszme metelyezi, hogy az ejszakai misebl gatlastalan
paraznasag es verIertzes lett. Itt vannak elttnk az adamitak, akiknel Adam modjara mezitelenl jarnak egytt
IerIiak es asszonyok, pirulas nelkl mutogatjak szemermket. (15) Itt lathatja ki-ki a jakobitakat, a paulinusokat,
a taboritakat meg a huszitakat, a klnIele eretnek szektakat, es az sem mellekes, hogy mert ezek elternek az
igazsagtol, minket is klnbz tevtanok veszelyeztetnek. Tehat hatarainkat ragaly es pusztulas Ienyegeti, es ha
nem vagyunk olyan rltek, hogy remenyvesztve lemondjunk meneklesnkrl, akkor a szkseg arra
kenyszerit, hogy a bukast elkerljk. Emellett kinalkozhat-e tisztessegesebb es dicsteljesebb haboru annal,
amely nemcsak mindnyajunk testi szabadsagaert, hanem minden lelek dvssegeert is Iolyik? Titeket, mint az
igaz hit vednkeit, mint a kereszteny tarsadalom tamaszait, mint az emberiseg dvenek rzit most a nepek
pasztora, a szentseges kollegium, a romai birodalom biztat es ker ersen, hogy Krisztus nepet ne csak a trk
rabsagtol, hanem az eretnek Iertbl is szabaditsatok ki. Es mert nem akarnak olyat kerni, ami az erinket
meghaladja, penzt, Iegyvert, ellatast es nem csekely segitseget igernek. Talan azt mondja valaki, hogy
veszedelmes munkat ajanlgatnak. (20) Inkabb, ha helyesen gondolkoztok, es IerIiak akartok lenni, teret kinalnak
a dicssegre es lehetseget a halhatatlansagra. Dicsseget mondok es halhatatlansagot, st, orszaggyarapitast es
tartos hasznot. Amit Iegyverrel szereztek, a tietek lesz, nem a csaszare. Nekik csak az eretnekseg pusztulasa kell.
Akit nem vonz a hirnev, a haboru szentsege, azt lelkesitse a katonak haszna es a birodalom gyarapodasa. Bar
hitvany dolog a pillanatnyi elnyt az rkkevalo dicssegnek elebe helyezni, s nem tartos, hanem hiu celt
kitzni. Valaki talan nyugalmat kivan. Milyen nyugalma lehet a magyarnak a tespedesen es a kedvetlen
tunyalkodason kivl? Kerlek, gondoljatok meg, mi a mestersegetek, mi a hivatasotok. Magyarorszag egesze
harom emberIajtara oszlik: az egyik istennek szentelve a vallas krl Iorgolodik, a masik hadat, a harmadik
Ildet mvel. (25) Titeket nem Ioglalkoztatnak mindenIele tudomanyos trekvesek, klnbz mestersegek,
kereskedes; tbbsegetek Iegyvert Iorgat, es hacsak nem szolgaltok szakadatlanul, nem Iolytathattok tisztes
499
eletmodot. Ha otthon tanyaztok, a nelklzesbe beleunva elmetek Iolyvast az erszakoskodas, a lazongas, a
Iosztogatas krl Iorog. Higgyetek el nekem, hogy szamotokra karos a nyugalom, titeket hadra szlt a
termeszet. Ne kivanjatok hat, kerlek, gyalazatos lomhasagban, tetlensegben eltunyulni; vedjetek meg a
csehekkel es a trkkkel szemben az seitek altal annyi veren vett orszagot. A lustasagbol nem lesz dicsseg.
Meg maga a virtus sem hoz hirt es kitntetest rengeteg erIeszites es verejtek nelkl. A nemes embernek
Herkules modjara Iolytonosan Iaradnia es izzadnia kell. Nem a hasunkert, nem renyhesegre, hanem munkara
szlettnk. Nezzetek, mily kegyes hozzank a szerencse! A trkk es a trkknel sokszorosan veszelyesebb
eretnekek kze szlettnk; az egyik rabsagba, a masik rkkevalo lelki nyomorusagba akar taszitani. (30)
Magyarorszag, ha seitl elIajzani nem akar, Marsnak szolgal. Mindkett alkalmat kinal neknk a dicssegre, a
haszonra, az rk dvssegre. Ki kivanna itt hadmentesseget, pihenest, obsitot, hacsak nem akarja a hasat
dagasztani, es Ieherszemelyek kztt a penzet herdalni? Nehez es kzdelmes dolgok csak a legmereszebbek
eltt kinalkoznak, es meltan; a restet es tespedtet eltaszitja a dicsseg. A kzvetlen tapasztalatbol elegge
megtanultatok, hogy szamotokra nincs veszelyesebb a gylletes nyugalomnal, mely az emberi tehetseget csak
elsorvasztja. Kerlek benneteket, Ipapok, gondoljatok meg olykor, hogy ha elssorban vallasossagnak es igaz
hitnek kell bennnk lakoznia, amelyet inkabb isteni, mint emberi jotekonysag teremt, ugyan mit kivan tletek
leginkabb az anyaszentegyhaz, mit jegyese, a mi dvzitnk, mit Krisztus helytartoja, az apostoli kar, a Ielseges
cezar, mit a hatarainkat mar kzelesen Ienyeget pusztulas, a lelkek dve es vegl ez a helyzet. Gondoljatok
arra, hogy maga a josagos es mindenhato Jezus ker mindnyajatokat vetlen szenvedeseire, a keresztIan
megvaltasunkert bven ontott szentseges verere, dvhozo halalara, mely titeket megszabaditott a halaltol, hogy
ne engedjetek, hogy nevenek ellensegei, vallasanak megrontoi a hivk pusztulasara, a lelkek vesztere nveljek
erejket es hatalmukat. (35) Ezt kerik a tbbiek is, akikrl szolunk. Nem azert keszitettek nektek eldeink
dusgazdag pspksegeket es egyhazmegyeket, a Iuraknak es a nemeseknek dusgazdag varosokat es Ialvakat,
hogy dzsljetek, hogy tivornyazzatok, hanem, mert Krisztus katonai vagytok, a sereg Ienntartasara, a hit
vedelmezesere, az istentelen eretnek pestis megsemmisitesere. Higgyetek el nekem, hogy ha ezt netalantan
megtagadnatok, testetek-lelketek rk nyomorusagara Iogtok szolgalni. Ez a nyilhegy, amely az olah haboruban
nemregiben melyen a hatgerincembe Iurodott, kedvem ellenere nyugalomra kenyszerit; igaz, hogy almomat
elzi, pihenesemet zavarja, etkezesemet kenyelmetlenne teszi, megis naprol napra nehezebb pancelt huzok a
testemre, es oda sem hederitek a Iajdalomra, mert az orszag java tbb elvezetet nyujt, mint amennyi
kellemetlenseget az. Ha nem lelkesit Iel benneteket Krisztus szeretete, a Ielkerk tekintelye meg a tbbi, amirl
beszeltnk, lehettek-e annyira lomhak, bargyuak es minden erzelembl kivetkzttek, hogy a vallasert es
Krisztusert Iolytatando harcra nem sztnz a korabbi trhetetlen serelmek emleke, amelyeket oly sok even at
szenvedtetek a csehektl? Elszr TalaIusz, Giskra meg rengeteg tarsuk hozott rank huszonnyolc even keresztl
ldklest, Iosztogatast, tzveszt, aztan Ielttte Iejet a testverek meg sulyosabb latorsaga, akik amazok peldajara
Csehorszagbol mint minden rossz barlangjabol kiaradtak, erdket emeltek, leromboltak a templomokat,
meggyalaztak a szzeket es a szemrevalo asszonyokat, szelteben tomboltak tzzel es vassal, nem kegyelmeztek
kornak, nemnek, oltarnak, otthonnak. (40) Hogy Svehla mit mvelt, azt veres szinjatekon magatok is neztetek.
Amit pedig tavaly Lippe Henrik, a rablok testveri szvetsegenek hazigazdaja, mellette Eyzinger Istvan meg
Steinberg Mate a mieink ellen elkvetett, azt mind lattatok, es az elszenvedett csapasokbol tbbnyire ereztetek
is. Ezek a kartetelek megtorlast kvetelnek, hiszen azok, akik ellen haboruzni szandekozunk, a latroknak mindig
sziveslatassal szolgaltak, rmmel Iogadtak es vesztnkre patyolgattak ket, es talan meg a predan is osztoztak.
Meddig tritek hat ezt bosszulatlan, Iurak? Meddig engeditek, hogy e gyaszos emberi Iajzat halalotokra es
vesztetekre ujjaeledjen? Hat az rks bajtres mar annyira elIasitott benneteket, hogy vagyonotok vesztet
elviselve most lelketek elpusztitasat is elnezitek? Olykor-olykor el kell nezni azokat a vesztesegeket, amelyeket
jova lehet tenni, amde ha test es lelek rkkevalo megnyomoritasarol van szo, az embernek minden erejet meg
kell Ieszitenie a karhozatos bukas elkerlese erdekeben. Lesz, aki ellenveti a hadakozas bajos voltat, az id
alkalmatlansagat, es hogy ket nehez, egyben veszterhes haborut nem lehet egyidejleg sikerrel megvivni. (45)
Bevallom, hogy a cseh harcias, dalias emberIajta, testenek s leginkabb hajanak apolasaval trdik; imadja a
verekedest, kesz a veszedelemre, alkata nyulank es csinos; halalmegvet nagyon is, es a tarsasagban, istenuccse,
kellemes. De a testi-lelki gynyrknek tulsagosan is hodol, es ez az erejet egeszen elernyeszti; a nelklzest es
Iaradozast egyaltalan nem birja. Az els sszecsapasban sokat er, de a szakadatlan izzadast, szomjazast, a tabori
mocskot nem allja; meghal vagy megIut, de a hajapolast nem Ielejti el. Az is idetartozik, hogy nem az egesz
Csehorszaggal kell hadakoznunk, csak az eretnekekkel, akiket ertk, hitetek, az igazsag istensege es
500
dvzitnk hatalmas jobbja meg Iog trni. Okkal remelem, hogy most maskepp Iognak harcolni, velnk,
magyarokkal, mint Zsigmonddal, aki Marssal mindig hadilabon allt, maskepp mint a nemetekkel. (50) Mas
ellenseggel Iognak talalkozni, akit egeszen maskent tamogat az isteni gondviseles, a mennyei trveny, az igaz
hit igazsaga. Gyzelmnkert a papa rendeletere Romaban knyrgeseket tartanak, minden oltarnal istentisztelet
lesz. Gyzelmnk erdekeben a Ielseg jovoltabol egesz Ausztria megnyitja Iegyverhazait, Ielajanlja az
adobevetelt, tekintelyes segedcsapatokat iger. Tegnapeltt Pal papa, a legkegyelmesebb atya, apostoli diplomat
kldtt hadvezeri palcaval, karddal, amely altal az apostoli szenatus hatarozatabol, csaszari Ielhatalmazassal, a
keresztenyseg tekintelyevel engem, akar tetszik, akar nem, hadvezerre nyilvanit es nevez ki a cseh eretnekek es
a trkk ellen. Biztosak lehettek abban, hogy Mahomet az iden semmit sem tervez a hatatok mgtt. Azsiaban
van dolga a szirekkel meg az egyiptomiakkal; az asszirok kiralyaval kezdett haborut. Higgyetek el, hogy Scylla
es Charybdis kze kerlt. Dolgunk jol all; csak az eretnekekkel lesz haborunk, akik egyebkent derek lelk,
bekeben, haboruban kivalo emberek, ezert dvs kijozanodasra kenyszeriteni ket nemcsak dics, hanem
kegyes es aldasos tett is lesz. (55) Ki szamlalhatna ssze, mennyi lelki es testi haszon szarmazik ebbl? Az
orszag gyarapodasa, mindket Iel kzs java, a papa es a Ielseg lektelezese, halhatatlansaggal parosult dicsseg.
Mindezekert vessetek Ielre, szentseges atyak, vitez Inemesek, a gylletes lustasagot, egy akarattal dntsetek
ugy, hogy ezt a haborut vallalnunk kell, vegyetek Iel a kegyes es szent katonasagot, kvessetek engem, a
kereszteny kzsseg hadnagyat, az eretnekek ellen az apostoli tanacs altal kinevezett hadvezert; kerlek, Iogjatok
Iegyvert az igaz hitert, az igazsag szellemenek eljveteleert. E nemes es derek emberi Iajt ervel kenyszeritsetek
vissza a joravalosagra, hogy ezzel a Ielejthetetlen jotetemennyel megengesztelve aztan az en vezerletem es
iranyitasom alatt veletek egytt Iogjon majd Iegyvert a trkk ellen. Keszitsetek Iel tehat a csapatokat, kerjetek
segitseget, Corvinust es a Corvinusok szerencsejet bator lelekkel kvetve tamogassatok! Teged pedig, josagos es
mindenhato Jezus Krisztus, akinek neveben ezt a haborut elvallaljuk, most alazatosan kernk, hogy az eretnekek
altalunk terjenek eszre a te josagodban, hatalmas jobboddal verd le a trkket, akikkel oly sok eve hadakozunk,
adj neknk igaz dvsseget, nevednek rk dicsseget.
(60) A kiraly lenygz szonoklata utan kivetel nelkl mindenki az velemenyere allt. Sulyos hatarozatban
dntttek el ez igazsagos es szent hadjarat meginditasat. Leszgeztek, hogy a papanak engedelmeskedni, a
cezarnak kedvezni kell. Mindnyajuk nbizalmat megnvelte az a tekintelyes trk kldttseg, amelyet
tisztelettel hozott magaval Ujlaki Miklos, azon idk vagyonban, hatalomban kiemelked embere, aki
Also-Pannonia kapitanysagat viselte. A diplomatakat bebocsatottak a tanacsba, es joindulattal meghallgattak.
Mahomet neveben Iegyvernyugvast kertek, es a jo baratsag remenyet nyujtottak. Nem ok nelkl kerte ezt az
oszman alnoksag, hanem hogy a pannonnal Iegyversznetet ktve addig semmitl se kelljen Ielnie Europaban,
mig Azsiaban Ioglalatoskodik. A kiraly nem engedte ket maga ele addig, mig meg nem mutattak nekik a
Iogsagaban tartott Drakulat, a trkk veszekedett es rksen rettegett ellenseget. (65) Ezek raismertek arra az
emberre, akitl annyi iszonyu kint szenvedtek el, aki oly sokszor tnkreverte ket, Ierde szemmel meregettek, es
ez meg inkabb a Iegyversznet letrehozasara kesztette ket. A kiraly pedig Ielelmk allandositasa erdekeben
megtagadta a Iegyvernyugvast, kijelentve, hogy a hazai trveny szerint Pannonia uralkodojanak nem szabad a
trkkkel Iegyversznetet vagy beket ktnie; ha megtenne, azonnal kivetnek a Iejedelmi meltosagbol; azonban
ami szavakkal nem megy, azt a valosagban megis megadja a trkknek, ha tisztesseggel viselkednek vele, ha a
kartetelektl tartozkodnak, az erszakoskodast es Iosztogatast megakadalyozzak. A remenykben nem egeszen
csalatkozott kveteket tisztesseggel elbocsatotta, es Miklos vajda biztonsagban hazavezette ket. Mieltt a
kiraly a gylest Ieloszlatta volna, Ienyesen megadomanyozott nehany Iurat, aki a moldvai hadjaratban
derekasan viselte magat; BanIi Miklos vitez tetteiert a kiralytol szamos Ialut kapott ekkor; Matyas ugyanis ugy
tartotta, hogy a katona batorsagat es hseget nagy jotetemenyekkel es busas jutalmakkal kell elismerni.
A kiraly Egerbl Budara ment; itt sorozast tartott, intezkedett a legiok Ieltlteserl. Alig nyolc napot
tartozkodott ott, amikor hivatalos kvet utjan megzente a hadat Gyrgy kiralynak, majd a tabort elinditva
elment Pozsonyba; megparancsolta az sszes Ipapnak es Inemesnek, hogy csapataikkal kvessek t. (70)
Nehany napig Pozsonyban varakozott, mig a Inemesek es a segedcsapatok megerkeztek. Gyrgy kiraly viszont,
aki megtudta, hogy a hamis hitben valo megatalkodottsaga miatt Pal papa a kiralyi meltosagbol kiebrudalta t,
es sejtette, hogy mihamar haboru indul ellene, hasonlo buzgalommal ers, jol Ielszerelt hadsereget allitott, es
remelte, hogy magat, hitet es rangjat Iegyverrel megvedi. Nemzetenek erejeben bizva Pragabol Morvaorszagba
ment, ahol a tartomanyt Ielhatalmazasabol Iia, a tettre kesz, derek Viktorin kormanyozta. Taborukat
501
egyesitettek, es Morvaorszag hataran elszant lelekkel vartak a magyart. Matyas, mieltt Pozsonybol kiindult
volna, a papai kvet, Roverella Lrinc Ierrarai pspk Ielhatalmazasabol, aki nemregiben erkezett Roma
varosabol, kzhirre tette a papa rendeletet a morvak ellen, amelyben a Ipap sulyos atokkal bntette mindazokat
a morvakat a csehekkel meg a szileziaiakkal egytt, akik az eretnekek partjara hajolnak. Ugy tudjuk, hogy ez a
cseh haboru a megvaltas ezer Iltti negyszazhatvannyolcadik, Pal papasaganak es Corvinus koronazasanak
negyedik eveben kezddtt. A morvak es a szileziaiak a kikzsites kzzeteteletl megriadtak, es nem kivantak
Gyrgy oldalara allni. A zm elpartolt a csehek melll; a varosok ragaszkodtak a romai egyhaz tanaihoz. (75) A
Ilttk valo hatalom azonban az eretnekek kezeben volt, hiszen az sszes katonaval rakott varat k tartottak, a
varosok es mezvarosok tehat engedelmeskedtek, es Iizettek az sszes adot.
A kiraly aztan a papai legatussal elinditotta a tabort Pozsonybol, es Laaba ment. Ez a varos egy sikon Iekszik a
Morva Iolyonal, amely Morvaorszagot elhatarolja Magyarorszagtol, es elvagja a tulso Ausztria terletetl.
Csaszari birtok volt. A polgarok az erkez Matyas eltt megnyitottak a varost meg a Iegyverraktarat, elelemmel
segitettek, es ugyanolyan keszseges szolgalatot tanusitottak neki, mint a cezarnak. A magyar a parton taborozott
le, szemben Csehorszag kiralya allt Iel; eltelt egy honap, es egyik sem kezdemenyezett nyilt csatat, azon a
nehany csetepaten kivl, amelyben egypar devajkodo katona nehanapjan sszecsapott. Mindkettnek egyIorma
volt az ereje, egyIorma az aggodalma, a batorsaga, a szama, az elszantsaga. A vezerekben is egyIorma a virtus
meg az esz, csak az eletkor nem, mert Matyas alig tlttte be huszonhetedik esztendejet, Gyrgy talan hatvanas
volt; a veteran az ujoncnak, az ujonc a veterannak tisztelte a tehetseget es szerencsejet. (80) Es neha itt is, ott is
Iel-Ielmerlt a hajdani kedves rokonsag emleke, amely lankasztotta a verekedhetneket, beklesre hajlitott es
visszahklt az erszaktol; a megszokott atyaIisagos megszolitast a haboru sem ervenytelenitette; egyik Iianak,
masik apjanak hivta a masikat; az apos es a v e szives nevezettel elt. Amikor azonban eszkbe jutott a
hadakozas oka meg a tekintely, a szivelyesseg nyomban szerteIoszlott, az ellenszenv kiujult, es egymas romlasat
akartak; egyszer-egyszer megbeszelest tartottak a Iolyoparton es nem keser szocsatak nelkl. Az apos veje
szemere vetette kegyeletsert magatartasat, a v ostorozta az apos istentelen gondolkodasmodjat; tbbnyire
szelidebb szora erkeztek. Gyrgy puhitgatta az iIjut, hizelgessel, ravaszsaggal krnyekezte, melybe olykor
Ienyegetest, knyrgest kevert, hogy lebeszelje t az igazsagtalan es erklcstelen haborurol; az makacsul
ellenkezett, ervekkel caIolt, es hasonlot hasonloval igyekezett viszonozni. Az elkelsegek kzvetitesevel is
targyaltak a Iegyversznetrl es a bekerl. Matyas mindezek ell bedugta a Ilet, a keresekre es a kzbenjarok
altal Ilemlegetett rokonsagra oda sem Iigyelt. (85) Lrinc tamogatta t, nem tagitott mellle, nehogy Ielesege
emleke megingassa. Mivel vegeredmenyben egyikk sem talalt alkalmat az tkzetre, Gyrgy aggodni kezdett a
sulyos hadikiadasok miatt, amelyeket nem tudott elviselni, es megkezdte a visszavonulast. Trebics vedelmere
ers rseggel gyorsan elkldte idsebb Iiat, Viktorint, a tamadonak kitett varakba es varosokba katonasagot
rendelt.
Ezen a telen a kiralyt az alabbi Iurak kvettek: Imre szepesi groI es Iivere, Istvan, akinek virtusa es
rendithetetlen hsege magasan kitnt e haboruban; tovabba Csupor Miklos, az ugynevezett erdelyi vajda, Batori
Istvan es Mihaly nador, aztan Magyar Balazs, Kinizsi Pal, Vuk despota, BanIi Miklos, mindket ersek meg Janos
pecsi pspk, a jeles poeta, es meg tbb Inemes es tartomanyur szamos nemessel. Az alacsony nembl
szletett Pal egy szarazmalombol kerlt a katonasaghoz, es elszr Magyar Balazs alatt szolgalt; vezeteknevet
az atyai Ialurol kapta; lelki es testi ereje hallatlan volt; termetre, izomzatra, tagjai Iormajara nezve Herkules
tkeletes masa. Amikor apja malmaban nevelkedett, a Ildrl minden segitseg nelkl egyedl gyakran Ilemelte
a malomkvet, olykor a szekernek is sulyos boroshordot. (90) A haditancot teljes Iegyverzetben Ioga kze
kapott pancelos emberrel lejtette krben. Birkozasban, klvivasban legyzhetetlen; Balazs satortarsa leven az
annyira megkedvelte, hogy nemcsak a legIontosabb katonai Ieladatokat ruhazta ra, hanem batorsaga es
megbizhatosaga lattan a leanyat is hozza adta Ielesegl. Jeles emberek akkora termekenysegevel szolgalt az a
kor, hogy a trojai lo aligha bocsatott ki ennyit. Aki Imre ravaszsagat, okossagat merlegeli, azt Iogja mondani, itt
a masik Ulysses vagy Palamedes, Istvan minden tekintetben mintazta Agamemnont, Pal Aiaxot, Csupor
Diomedest, Mihaly Nestort, a kiraly pedig Achillest. Matyasnak hasonszr urakat adott a sors, hogy ezek
segitsegevel a legjelesebb tetteket hajthassa vegre.
Jelentik a kiralynak, hogy Viktorin a taborhoz kzel es Trebicset tartja rseggel, es latja, hogy Gyrgy a
sereggel eltavozott, mire megtamadja a varost, hogy a kiraly Iiat elIogja. (95) Az els rohammal Ielgyujtja a
502
klvarost; a lakosok nem birjak a tzet megIekezni, mely igy atterjed a varosra, es Ilemeszti az egeszet.
Viktorin a krlbell kilencszaz rkatonaval es szamos polgarral eljn, es elmenekl a varoshoz kzeli magas
hegyen allo varba; a varnagy nyomban beIogadja. A polgarokat elkergetik, es azok az ellenIel kezebe kerlnek,
igy tehat Trebicset csupan a tzvesz segitsegevel alig ket ora alatt elIoglaltak. Ez pnksd szent nnepe eltt a
tizedik napon trtent; a varat husvet nnepe tajan veszik ostrom ala. A tamadas par napig Iolyik. Azonban
hanyagul vegzik, es ime, a Gyrgy altal kldtt haromezer lovas ejnek ejszakajan eszrevetlenl odalopakodik.
Viktorint a kilencszaz katonaval kesedelem nelkl magaval viszi. Az rallasokon szetszort strazsak a Iegyveres
sereget nem vettek eszre idben, es ezert nem tudtak Ieltartoztatni. (100) Viktorin meneklese utan Matyas
megadas utjan megszerezte a varat. Az rszolgalatot teljesitket alaposan leszidta, hogy oly hanyagul es lomhan
viselkedtek.
Miutan Viktorin elmeneklt, a kiraly a tabort Brnn Iele vezette, amely a morvak Ivarosa; a jeles epleteirl, a
kalmarok sokasagarol, gazdagsagarol nevezetes varos egy sikon Iekszik, ketts arok es Ial oltalmazza; a varos
Iltt emelkedik a var, amelyet Spielbergnek hivnak, mind elhelyezkedese, mind epitmenye Iolytan ellenseg
szamara megkzelithetetlen, ers eretnek rseg is vedelmezte. Miutan a varoshoz ert, a klvarosban vert tabort.
Aztan kldnc utjan megkerdezte a tanacsot, hogy vajon az istentelen eretnekseget, avagy a romai hitet
kivanjak-e kvetni. Ha a romait, a papa legatusa es a papa hadvezere eltt nyissak meg nkent a kaput; ha az
eretnekseget, vegyek e hirnktl a hadzenetet. A tanacs azt valaszolta a kldncnek, hogy holnap kveteket
kld. A varosbol masnap kileptek a kvetek, es szolasra engedelyt kapva egyikk igy beszelt:
Ha a brnni tanacs es nep akaratat kivanjatok megtudni, Iejedelem, tudjatok meg, hogy nincs varosunkkal
ellensegeskedesre okotok. (105) Mi, Matyas kiraly, az igaz hit es a romai tan kveti vagyunk, es valamennyien
inkabb pusztulunk egy szalig, mintsem hogy elalljunk a romai egyhaz apostoli igazsagatol. Mivel nem volt
vedelmeznk, elviseltk az eretnekek uralmat, ahogy erdeknk kivanta; karhozatos babonasagukat sohsem
vettk magunkba, hogy megadjuk a csaszarnak, ami a csaszare, az istennek, ami az istene. Lelknk artatlan,
elmenket a romai tan ersiti; az eretnekek uralma es tarsasaga szivnket nem Iertzte meg; hitnk tiszta es
erintetlen, a szent ritusok tkeletesek, a szertartasok sertetlenek. Ugy dntttnk, hogy a trvenyes adon es
szolgaltatasokon kivl, amelyeket nem tagadhattunk meg, massal nem tamogatjuk az eretnekeket. Mar korabban
hallottuk, hogy a papa e hadjarat elere Matyas kiralyt allitotta, t adta Iejedeleml es vednkl a hiveknek, es
teged kldtt, josagos atyank, legatuskent, hogy a papa neveben intezz mindent. Szenatusunk a legIbb pspk
rendeletet nem veti meg; bekeben, haboruban keszseges szolgalatat ajanlja elszr is annak a hatalomnak, amely
az isten kepet viseli a Ildn, aztan Matyasnak, a gyzhetetlen Iejedelemnek, az igaz hit bajnokanak, megigeri,
hogy parancsait teljesiti, Ielajanlja a varos szabadsagat, es keri, hogy sertetlenl maradjanak meg si kivaltsagai.
St, azt keri, hogy a sokIele eretnek szekta kztt tisztan megrztt vallas kedveert bvitsetek is ki
szabadsagjogait es mentessegeit, hogy ugy lassek, mintha mi gyzettnk volna le jo szolgalattal, s nem ti
gyztetek volna le minket. (110) A tiszta hitnek nagy a jutalma, es mert minket az igaz hit ersit, ti is kvessetek
megvaltonk tanitasat, akinek a neveben Iegyvert viseltek, es hitnkert tegyetek minket szabadda, a jog es
meltanyossag szellemeben mentsetek Il minket minden szolgaltatas terhe alol, adjatok adomentesseget, hogy az
eretnekek tamadasanak ellenallhassunk. Vegezetl a tanacs es a nep neveben a szentseges vallas oltalmaert, a
papai tekintelyert es a kiralyi meltosagert Ielajanljuk, atengedjk, jo es balsorsra odaigerjk, ha szkseg lesz ra,
tamogatasunkat, ernket, vagyonunkat, varosunkat, Ildnket, embereinket, mindent, ami egyhazi es vilagi.
Hitnkert inkabb vallaljuk a veszedelmet, mint hogy azt megtagadva elveszitsk. Elttetek tehat mint baratok,
mint polgartarsak, mint birtokosok es urak eltt megnyilnak a varos kapui es hazai mind, keszen allnak a
szallasok. Ha ugy tetszik, vegyetek at a varos Iltt az uralmat, hogy pedig e szk teleples epleteiben az
elkelk, a katonai tribunusok es a tisztek baratsagosabb lakast talaljanak, a kzkatonakat tartsatok tavol.
A legatus es a kiraly dvzlte ket, amiert a helyes vallason kitartottak, hogy a dgletes ragallyal nem
mocskoltak be magukat, hogy lelkknek jovatehetetlen kart okozni nem akarva inkabb a cseh kiralytol alltak el s
nem a Ipaptol. (115) A kiraly azt valaszolta, hogy ez a hseg es becslet sokat erdemel; ezert megnyugtatta a
brnnieket; nemcsak a regi kivaltsagokat Iogja megrizni, hanem teljes szabadsaggal ruhazza Iel ket; a katonak
zaklatasaitol nem kell Ielnik; a varost ugy Iogja rizni a legcsekelyebb kartol es teherteteltl, mint szentelyt
vagy az otthonat, st, a polgarsag hasznat tabori vasarral nveli. Aztan a legatussal egytt Iogadta mindannyiuk
keznyujtasat es csokjat, es megksznte a keszseges engedelmesseget es a Ielajanlott szolgalatot. Masnap
503
bevonult a varosba, es a brnniek tisztelettel Iogadtak; szallast ki-ki rangja szerint kapott.
Ezutan megtamadta a varos Iltt emelked ersseget, amelyet tekintelyes eretnek rseg vedelmezett. Krisztus
teste nnepenek nyolcadik napjan tamadta meg, es kilenc honap alatt is alig tudta bevenni. Gyrgy megtudva,
hogy Brnn megadta magat a kiralynak, kesedelem nelkl sietett a sereggel, hogy a varszer erdt
Ielszabaditsa az ostrom alol. A kiralyi tabor mellett harcra kesz csapattestekkel vonult el; a kiraly a magaslatrol
biztonsagban megtamadhatta volna, de nem akarta. (120) Amikor amaz a sereg kzepen vasas lovasokkal
krlveve elvonult, es a kzelben megpillantotta a kiralyt: Hat igy bansz velem, Iiam? szolt. Ellensegkent
ldzd szldet, es az igaz hit rgyevel ki akarsz turni az orszagombol? Nem a vallas, hanem a nagyravagyas,
nem az istenszeretet, hanem a hatalomvagy hajszol teged, te bolond. Barcsak egy szk porondon mi ketten
megvivhatnank, Matyas! Mire ez: Terj eszre, apam, terj eszre, probalj meg jozanul gondolkozni a szentseges
hitrl! Nem nagyravagyo, hanem jambor es trvenyes haboru Iolyik ellened, hiszen a kereszteny kzsseg
ellensege vagy. Ha pedig engem parbajra hivsz ki, hat tudd meg, Gyrgym, hogy nem paraszt vagyok en, aki
egy szk lyukban csephadaroval veri a gabonat, hanem Iejedelem, Gyrgynel nem alabbvalo. A Iejedelmek a
csatamezn kzdenek meg Iegyverrel; nos hat, ha igazi Iejedelem vagy, rajta, verekedjnk meg lohaton, hogy
Iejedelmi csatat vivjunk. A nemes kzdelem ajanlatat a venember nem Iogadta el, hanem dohogva tavozott.
Miutan a kzelben tabort ttt, egyes derek urak kzbenjarasara megbeszelesre jttek ssze k ketten. Matyas
ezekben a napokban az inge alatt rejtett pancelt viselt, nehogy aposa dhe veszelybe sodorja.
(125) A ket tabor kztt ket satrat Ieszitettek ki, ahol negyszemkzti es nepesebb megbeszeleseket tartottak
tbbe-kevesbe sulyos veszekedesekkel. Lakomat is rendeztek itt, es hogy ezen mi trtent, az nem mellzhet
hallgatassal. Az ebednel jelen volt a ket udvari bolond is, hogy a komolysagot treIaval enyhitse; egyik a cseh,
masik a magyar kiralye volt. Az elkelsegek kztt ott volt Csehorszag kormanyzoja, Zdenko is, az igaz vallas
es Matyas buzgo hive. E kedelyes IerIiu a ket uralkodohoz Iordulva azt mondta, hogy az igaz vallast a
bolondokon kellene probara tenni; eresszek ssze ket birkozni; elbbrevalonak a gyztes vallasat tartsak. A
kormanyzo tlete mindkettejknek megtetszett, es mindketten kialtozassal, tapssal biztattak bolondjukat a
parviadalra. (130) A magyar kis termet, a cseh joval nagyobb volt; erejk ismeretlen, batorsaguk egyenl;
azonban mindenki azt josolta, hogy az otromba test cseh Iog gyzni. A ket kiraly eltt mar megkezddik a
viadal; sajatjai mindkettt biztatjak a gyzelemre. Ott van a papai legatus is, aki rossz neven veszi, hogy az
isteni gyet bolondok szerencsejere hagyjak. Erre a treIarol mindenki komolyra Iordul, mintha testi-lelki
dvssege es meltosaga a bohocoktol Iggene. Ez a kett mereszen csap ssze, kezzel-labbal nekiIeszl; ervel,
csellel verekszik. A kimenetel ketseges; hol a cseh csepeli, csavarja a magyart, hol a magyar a csehet, mindkett
teljes ervel tusakodik, a ket Iel kialtozva nogatja a magaet; itt is, ott is oriasi a zsivaj. Vegl a magyar mintegy
a szentseges vallas istensegetl tamogatva a cseh idomtalan tmeget Ilemeli a levegbe, hogy majd mindjart a
Ildhz csapja; egy kzelben allo cseh kzbelep, kinyujtja a karjat, nehogy az vet a Ildhz vagjak. (135)
Zdenko, a versenybiro, a jogtalanul beavatkozonak hirtelen lekever egy poIont; azon percben kitr az orditozas
es a zendles; a ket Iel Iegyvert rant. Vegl a Iejedelmek parancsara es utasitasara leteszik a kardot, es minden
elcsitul. Miutan a zrzavar ellt, Gyrgy ingerlten ripakodik ra a kormanyzora: Vedd tudomasul, Zdenko, hogy
mert ma, mint a beke es egyetertes meghaboritoja, en es a Iiam kze nyugtalansagot es Iegyvert hoztal, ezt a
tettedet sohasem Iogom elIelejteni. Nem miattad, hanem a magam josagabol kegyelmezek meg neked, jol tudva,
mily sokra kell becslnm Matyas aldasos jelenletet. Fiam kedveert elnezem a vetket, hallgatassal mellzm a
meltatlansagot, es bntetlenl hagylak. A lakoma vegeztevel a Iejedelmek dolgukvegezetlenl mentek haza a
taborukba.
Nehany nap mulva Gyrgy Ilszedte a tabort es elvonult, Matyas szorosabb ostrom ala Iogta a Spielberget.
Amikor azt tapasztalta, hogy a tamadasban minden erIeszitese meghiusul, ugy hatarozott, hogy Iolytatja a
gyzelmi sorozatot. Magyar Balazst Pallal egytt otthagyta az ostromra, maga pedig a taborral elvonult
Morvaorszag legrangosabb varosahoz, Olmtzhz. Utkzben ervel vagy megadassal el-elIoglalt egy-egy
kisvarost. (140) Ahogy Olmtzhz kzeledik, a polgarok maris jnnek elebe, jelentik, hogy k hivk, a romai
egyhaz kveti, a kiralyt es a papai kvetet nagy rmmel Iogadjak; klcsnsen gratulalnak egymasnak, hogy
szabadsaguknak es vallasuknak aldott vednkt, szentseges Ipapot kaptak. Csak a varoson kivl volt egy
eretnek katonasaggal rakott var. Ezt kesedelem nelkl megtamadja, es egynehany nap alatt ervel kiostromolja
es megszerzi. A krnyez varoskakat kikldtt csapatkapitanyai reven Ioglalja el; amelyikrl megallapitja, hogy
504
eretneksegtl bzlik, azt zsakmanyul engedi a katonaknak es Ilegeti.
A tel mar kzeledven, mivel Magyar Balazst megbizta a Spielberg ostromaval, a sereget otthagyta a
tartomanyban, es Imrevel meg nehany Inemessel es a testrklnitmennyel hazajtt Magyarorszagra telelni. Az
a hir jarta ekkor, hogy Becs varosan keresztl Iog utazni. A varosbiro es a tanacs, a kiralynak nagy tisztelje es
kedvelje, hogy meltosaga szerint lathassa, a pspki palotat es a varosbeli varat elkeszitette. (145) O azonban,
hogy a csaszar gyanakvasat eloszlassa es a becsiek lelkesedeset lehtse, masIele vette az utjat, es a tulso
Magyarorszagon at egyenesen Budara ment. Meg azt is beszelik, hogy amikor Drakula elIogasa vegett Erdelybe
es a HavasalIldre indult, a becsiek, akik akkor a csaszart a varban szigoru ostromzar alatt tartottak, titokban
levelet kldtek a kiralynak, amelyben Ielajanlottak, hogy ha meg akarja szerezni a varost meg azzal egytt a
csaszart, k atadjak neki. O azonban az ajanlatot kereken visszautasitotta, nehogy galadsagot kvessen el
apjaval szemben, ahogy azt mindig szolitotta.
Az isteni Mihaly nnepe krl tehat visszajtt Magyarorszagra, es mintegy negy honapig telelt, tartalekot
gyjttt, Imrevel egytt gondoskodott az sszes hadiszksegletrl, majd Iebruar idusan utnak eredt, hogy
visszamenjen a tartomanyba; hajszolta t a haboru nehezsege, meg hogy a sereg az ellenseg kells kzepen
elegge kellemetlenl tlttte a telet, valamint a varak kilatasba helyezett megadasa. A Magyar Balazs ostromolta
Spielberg a kiraly megerkezesere azonnal megadta magat. A cseh haboru masodik esztendejeben, a Spielberg
bevetele utan az uralkodo Olmtzhz vonult a taborral, mert Morvaorszag tekintelyesebb varosainak es szinte az
egesz tartomanynak a megszerzese utan elerkezettnek latta az idt arra, hogy Ielvegye a cseh kiralysag es eme
rgroIsag cimet. Ezt a maga rendje es modja szerint kivanta megtenni. (150) Hogy igy legyen, Olmtzbe
orszaggylest hirdetett a Iurak es a nemesek szamara, hogy a cseh es a morva katolikusok szabalyszeren
megvalasszak Csehorszag kiralyava. A kitztt napon megtartottak az nnepelyes gylest, es mindket cimmel
Ielruhaztak, hogy a neki atengedett orszagert tisztesebben es jogosabban csatazhasson. Itt nagy tetszessel es
sszhanggal Csehorszag kiralyava es Morvaorszag ugynevezett rgroIjava nyilvanitottak es kialtottak ki, mert
miutan a lakosokat mind megtartotta szabadsagukban, csodamod megkedveltette magat mindenkivel.
Ezutan Szileziaba ment a taborral, amely nkent behivta t, nehogy ugy lassek, mintha a hittl a cseh parthoz
hajolt volna at; legelsbb is Boroszloba, mely a tartomanynak nagysaganal, epleteinek szepsegenel, emellett
gazdagsaganal, becsletessegenel, civilizaltsaganal, no meg kereskedelmenel Iogva kivaltkeppen Iigyelemre
melto kzpontja; az Odera Iolyo ntzi. A boroszloiak Matyast es a papai kvetet a legnagyszerbb modon
Iogadtak, keszseges szolgalatot ajanlottak, megigertek, Iogadalmat tettek es megeskdtek, hogy jo es balsorsban
mindrkre elismerik uruknak, szabadsaguk vednkenek, az igaz hit bajnokanak. (155) Ugyanezt cselekedte a
tbbi nagy- es kisvaros is, a boroszloiak peldajara Ielajanlotta hseget es engedelmesseget, es esk alatt
ersitette meg, hogy a kiraly parancsat sohasem Iogja megtagadni.
Kevessel a Boroszloba valo bevonulas eltt Mihaly esztergomi olvasokanonokot, aki az id tajt az irnoka volt,
penzert kldte Becsbe, hogy a csaszar tenylegesen is allja, amit erre a hadjaratra igert; a cezar Ielajanlotta volt
Ausztria egy teljes evi adojat, ezenkivl ezer lovast a nemesi rendbl. Azt az ezer nemesi lovast, akit a
megegyezes ertelmeben elkldtt, Matyas visszairanyitotta arra hivatkozva, hogy katonaskodasra alkalmatlan
Iajta. Jobb szeretett volna ezer lovasra valo zsoldot kapni, mint lovasokat, amit az ausztriai nemesek nem is
utasitottak el. A csaszar altal megigert Iizetseg elmaradt, Mihaly penz helyett szavakat kapott, azon az sszegen
kivl, amelyet a nemesseg gyjttt ssze, hogy ezer veteranra Iorditsak. A csaszar a tbbi igeretbl is keveset
vagy semmit sem teljesitett, es innen mltt ki a magva annak a nezetelteresnek, amely Matyas es a cezar kztt
keletkezett, es amelybl az ausztriai haboru kisarjadt. (160) A megigert hozzajarulas megtagadasa Matyast
annyira Ieldhitette, hogy addig nem tudott nyugodni, mig eme ber es zsold Iejeben adott alkalommal szinte
egesz Ausztriat el nem Ioglalta.
Szilezia tartomanyanak meghoditasa utan, melyet az eretnekek markabol ragadott ki maganak, visszament
Morvaorszagba, mert arrol erteslt, hogy Viktorin itt elIoglalta Veseli varoskat, es kzelesen Iorral valamit.
Ezert megallas nelkl odasiet, es ostrom ala veszi Veselit, amelyet Viktorin ers rseggel vedelmez; a Ialakhoz
tornyokat, ostromtetket vontat, rezagyukat hoz, ejjel-nappal ersen tri; a Ialakat nagyreszt lednti. Aztan
rohamot indit, es amikor a varosbeliek nem tudnak tovabb ellenallni, Veselit elIoglalja. A testrcsapat elIogja
505
Viktorint, a kiraly ele vezeti, pedig eleteert knyrg. dv, Viktorin testverem szol a kiraly , hat ide
vezetett most megatalkodottsagod meg atkos babonasagod, amelyet az apad tlttt beled, hogy ha ez a haboru
mas vezerletevel es zaszlaja alatt Iolynek, istentelensegednek megadnad a vegs arat? Sokszor
Iigyelmeztettelek, hogy hagyd el apad balhiedelmeit, taposs a nyakara, es kvesd az istent, hiszen az embernek
meg kell tagadnia nmagat, hogy az dvzit Jezus Krisztust kvesse. (165) Ha szkseges, inkabb az apankat
kell cserben hagynunk, mint az istent. Te azonban joindulatunkbol es az odalett rokonsag emlekezetere elj, legy
jo remennyel; ne az ellenseget, hanem atyadIia josagat tapasztald; nemcsak eletedtl, de meltosagodtol sem
hagylak megIosztani. Elj hat, terj eszre, es tanuld meg ebbl, milyen arcatlan, vakmer es veszedelmes dolog az
istensegek haragvo lelke ellen hadakozni! Kvesd eztan a romai egyhaz legigazabb tanait! Viktorin erre
Illelegzett, es aki mar attol tartott, hogy eletenek es meltosaganak egyszerre vege, a kiraly szavaira remenyre
kapott. Tisztesseggel tartottak, es nap mint nap aldotta a kiraly josagat. Viktorin Iogsagba ejtese es Moravia
nagy reszenek meghoditasa utan a kiraly Iel akarta keresni Magyarorszagot, hogy orszagaban teleljen, es
megIelelen gondoskodjek a legiok kiegesziteserl meg a tbbi hadiszksegletrl. Ezek trtentek a cseh haboru
masodik esztendejeben. A tel kzeli erkeztevel a kiraly Imrevel, Mihaly nadorral meg nehany Ipappal es
Itiszttel visszatert Pannoniaba.
(170) Ebben az idben a kivalo hadIi, Uzon Hasszan, Mezopotamia es rmenyorszag kiralya, a perzsak, az
asszirok es a medek vele ellenseges Iejedelmeinek hadsereget ejszaka csellel megrohanja, oriasi vereseget mer
ra, a kiralyt megli, es a sok orszagot nagyobb reszben elIoglalja. Aztan Mahomet trk uralkodora Iorditja a
Iegyvert, es az oszman nemzetet sulyos tkzetben tnkreveri. St, ugyanezen idben az a ketszaz hajobol allo
Ilotta, amelyet Mahomet azert allitott ki, hogy Trapezuntnak segitsegere legyen, a Dardanellaknal tamadt
viharban mindenestl sszetrik es megsemmisl. Ekkor Canale Miklos, a velencei tengernagy lerombolja es
Ielegeti a trakiai Karaburun varost, hatalmas zsakmanyt visz el. Nem sokkal kesbb a patrai parton ketezer
trkt megl, Aigion varoskat helyrseggel ersiti. Tovabba ugyanezen evben, amelyet az ezernegyszaz Iltti
hatvankilencediknek mondanak, Pal papa a trkk es a romai egyhaz mas ellensegei ellen sszeszvetkezik a
velenceiekkel. Midn a papa serege Riminit ostromolja, Ferdinand kiraly segelyhadai megverik es elkergetik,
Robert pedig, a varos hercege, megmenekl a kemeny ostromtol. A hosszadalmas betegsegben megtrt Medici
Peter meghal, hatrahagyva gyermekeit, Lrincet es Juliant. (175) Amikor a triesztiek Iellazadtak, Frigyes
csaszar odakldtt nehany lovas- es gyalogoshadnagyot, aki a varost ervel bevette, kiIosztotta, IelIorgatta, es
akkora verengzest rendezett, hogy nemnek, kornak nem volt irgalom. Ugyanebben az evben a trkk
Alemanniaba trtek be pusztitani, es korra valo tekintet nelkl rengeteg embert hajtottak el. Miert is Matyas nem
oktalanul latott a cseh hadjarat Iolytatasahoz, hanem mert tudta, hogy Mahomet Azsiaban nagyon le van
Ioglalva.
Mar a megvaltas ezer Iltti negyszazhervenedik esztendeje Iolyt, amikor a kiraly Magyarorszagon eltltve a
telet, IelIrissitett hadsereggel a legkorabbi idben megint visszaindult Morvaorszagba. Ahogy Gyrbe ert, maris
tbb hirnk erkezett azzal, hogy Gyrgy, Csehorszag kiralya eltavozott az elk sorabol; mert Viktorin Iia
Iogsaganak hallatara a Iajdalom valami betegsegbe dnttte, amelybe nehany nap alatt belepusztult. (180) A
kegyes Iejedelem ellenIele halalhirenek hallatara nyomban Ieljajdult es sirva Iakadt; senki sem tudta, hogy vajon
sorsat vagy lelkenek elkarhozasat sajnalja-e, s hogy banata nem tettetes-e. Azonban ugy dnttt, hogy el kell
sietnie a tartomanyba, mert kszbn allt a csehek kiralyvalaszto orszaggylese, hogy kvetek utjan igenyelje a
kiralyi tisztet, ha tudta is, hogy ebben vetelytarsai is lesznek. A becsvagy siettette az utazast, mert nyilvanvalo
volt, hogy az idegen nemzet kreben keves szavazatot nyer, ha vesztegetesek, nagy igeretek, Iegyveres erk,
keresek nem tamogatjak. A moraviai Iglau varoskanal szallt meg, hogy innen diplomatakat kldjn
Csehorszagba a gylesre, akik szoszolo utjan megkrnyekezzek az sszes Inemest, kerleljek ket, igeretekkel
es vesztegetessel allitsanak melle egyeseket, es vegezetl kerjek neveben a kiralysagot. Hir szerint a gylest a
csehorszagi Kutna varosban akartak megtartani, ahol ezstbanyak vannak, es amely Pragahoz kzel esik. A
kivalasztott kveteket Csupor Miklos erdelyi vajda vezetesevel elkldte Kutnaba. Itt gylt egybe az sszes
eretnek meg a tbbi cseh, hogy szokas szerint kiralyt valasszon. (185) A gylesre, istenuccse, mindenIele
tronigenyl eljtt, elssorban Magyar- es Lengyelorszag kldttsege; de a csaszarbol sem hianyzott a becsvagy,
tudniillik titkon maganak igenyelte ezt a meltosagot; Ielleptek Gyrgy kiraly Iiai is, akik abban biztak, hogy
mintegy az rkseg jogan nekik kell adni ezt a tisztseget. Matyas kveteit alig akartak meghallgatni, mivel azon
idben sulyos haborut Iolytatott a csehek ellen, bar ezek elmondtak, hogy Corvinus a kiralyi cimet Pal papatol
506
kapta, akinek engedelye es hozzajarulasa nelkl semmiIele orszagot, semmiIele hatalmat nem lehet elnyerni;
kijelentettek, hogy ennek ellenere azt szeretne, ha aposa, Gyrgy halala utan a cseh Inemesek szavazataval
valasztanak meg. Azt is mondtak, hogy az orszag gyakran volt sszektve Magyarorszaggal, amelytl kar es
vetek nelkl el sem szakithato; Zsigmond, Albert es Laszlo mindket kiralysagot birta; egyik a masik nelkl nem
elhet megIelelen; ehhez jarul a kett regi rokonsaga; az egyik az emberek bsegevel, a masik a javak
sokasagaval jeleskedik; mindkett meltan rvendhet a sajat elnyeinek, miert is ez egyesitesnel mi sem lehet
hasznosabb, szerencsesebb, dvsebb, minthogy igy egyseges vezetes es iranyitas lesz a kormanynal; a mostani
haboru nem nagyravagyasbol, hanem dvs szeretetbl Iolyik, hogy a cseheknek azt a reszet, amelyet maskent
nem lehet meggyogyitani, Mars orvossaga teritse magahoz; a hivk mindeddig nem szenvedtek kart, st,
valamennyik rks szabadsagot kapott; (190) ezert Matyas kiraly, ha megtisztelik ezzel a trvenyes kirallya
valasztassal, rks szabadsagot es teljes adomentesseget iger, ami pedig a szeretetet illeti, cseheket,
magyarokat minden megklnbztetes nelkl Iog tartani. Az urasagok oda sem Iigyeltek erre, legkevesbe az
eretnek tevelyges kveti, arcukat elIorditottak, es neha morgolodassal szakitottak Ielbe a szonok beszedet.
Matyast kereken visszautasitottak. Ordibaltak, hogy sosem vesznek a nyakukba ellenseget. A kvet tehat
pironkodva szonokolt. De a csaszar kldttei is hasonlo Ilekre talaltak, pedig mast mondtak, es mast probaltak
Ielhozni; beszeltek a megkttt szvetsegrl, a regi megallapodasrol, es ersitgettek, hogy annak ertelmeben a
cseheknek trvenyes kiralyi sarj hianyaban az ausztriai Iejedelmekhez kell Iordulniuk, Iigyelmeztettek a
ktelessegre, a becsletre meg a paktumra. A tbbseg ugy velte, hogy Gyrgy Iiaihoz kell Iolyamodni, ezt
leginkabb az eretnekek javallottak, mert mindig volt a huszita tan legallhatatosabb vedelmezje. (195) Amde
Viktorin balesete meghiusitotta ezt, hiszen Iogsagban leven nem tudta megkrnyekezni a I- es kznemesseget.
Apja halalat mindenki Iajlalta, mondogattak, hogy csodas batorsaggal oltalmazta a mindenIell Ienyegetett
orszagot, a zsarnoksagra ahitozo Iurak szemeben Ielelmetes, a nep szamara a beke tartos biztositasaval a
legmegIelelbb volt.
Vegl bebocsatottak a Kazmer kiraly kldtte lengyeleket; neki akkora becsletet, blcsesseget es jamborsagot
tulajdonitottak, hogy sokukat puszta neve is megnyerte. Azt mondjak, egyikk, akinek igen jo beszelkeje volt,
igy szonokolt a podiumon: Ha a mai napon ugyanakkora tekintelyt szerznk elttetek, nagyurak, mint amekkora
jogunk van, bizony, mit sem Ielnk attol, hogy ne lenne meg napnyugta eltt Csehorszag megvalasztott kiralya
Ulaszlo, kiralyunk Iia, a ti Laszlo kiralyotok unokaccse, es ha most, amikor a legnagyobb szkseg van ra,
ragaszkodtok ahhoz a kvetkezetesseghez, itelkepesseghez es meltanyossaghoz, amelyet mas gyekben
tanusitani szoktatok, akkor a legkevesbe sem ketelkednk abban, hogy mi megvalositjuk az ohajunkat, ti meg a
kz javat. Az eleink altal klcsnsen apolt regi baratsagot, kapcsolatot es szolgalatkeszseget, a szokasok
hasonlosagat, a nyelv rokonsagat es a ket nemzet atyaIisagat ki emlegetne Il azert, hogy egy gyenge s magaban
roskatag gyet kegyhajhasz szonoklattal ersitgessen? Mi ellenkezleg, rvidek kivanunk lenni, reszint hogy ne
kinozzunk titeket unalommal, mint a tbbiek, reszint mert nem ketelkednk igazsagerzetetekben es
becsletessegetekben. (200) Jollehet, nagyurak, orszagok olykor Iegyverrel szereztetnek, es nagy neha
hadijogon megmaradnak, mindazonaltal, ha utod nincs, tbbnyire az isteni akarat es az rksdesi vagy
valamilyen mas jog szokta odaitelni. Minden kiralysag Ielett az istene a hatalom. Ha isten akaratat Iirtatjuk, a
megkerdezett joshelyek, a megismert jvendlesek, a kiIaggatott csillagok, a Ieltn jelek es sok mas meg a
kzohaj Ulaszlot kivanjak Csehorszag kiralyanak. Ha a halandok kreben meg kell tartani a jogot, az emberi es
az isteni trvenyt, ki tagadhatna, hogy Csehorszag tronja, amely oly sok even at a korai halallal elragadott
Laszlo atyaie es keie volt, az unokaccset illeti? Ki Iosztana meg a nagybacsi gyermektelen kimulasa utan a
trvenyes rksegtl az unokaccset, a nver tavoztaval a Iiveret? Ki tagadja meg az utodtol sei jogat? Ha itt el
a trveny, ha all a vallas, ha az emberszivekben meg bent Ieszkel az isteni es az emberi jog, bizony, senki sem
lehet oly esztelen, hogy Ulaszlot ne tartana megvalasztasra jogosultnak. (205) Nemde hogy amikor Zsigmond
meg Albert kiraly idejeben Csehorszagot lazadas reszkettette, nemcsak segitseget kertetek Lengyelorszag
kiralyatol, hanem uralkodot is? Ha a trvenynelkliseg idejen ez trtent, mit tesztek a trvenyesseg idejeben a
trveny parancsara, a jog kivansagara, a vallas kvetelesere? Nagybatyja rksegetl az cst nem Iosztja meg
ertelmes ember, csak akit dhng rlet ragad el. Soha es legkevesbe a legIontosabb gyekben nem szabad az
istenseg ellenere, az egi es Ildi trvenyesseget megsertve eljarni. Ezekben elszr az isten akaratara, aztan a
jogra es a tisztessegre kell Iigyelmezni. Kerlek tehat, nagyurak, most az igazsag vezerletevel, az esszerseg
tarsasagaban intezzetek dolgotokat. Ha valaki nemzetsegenek alacsony voltat vetne ellene, hat van-e valami,
507
amit maga a termeszet gyorsabban megcaIol, mint ahogy Ilmerl? Vegyetek szamba atyai trzset, nezzetek az
aldott Ulaszlokat es Kazmerokat! A nagon hosszan sorolhatjatok a kiralyokat es isteni Ielsegeket; Ulaszlo
jambor anyja anyai nemzetsegeben negy, az atyaiban t romai csaszart mutat Iel seinek csaladIajan. Aki ennel
tbb nemesseget keres, annak az skdbe kell visszamennie. (210) Persze, a szarmazas meg az rksdesi jog
nem sokat erne, ha becstelen vagy alkalmatlan ur kerlne szoba. A kiralyIiak, akik Iolyton a nyilvanossag eltt
nevelkednek, nemigen rejtzkdhetnek el a homalyban, plane azok, akik korukat meghaladoan tevekenykednek.
Nem szegyelljk, csehek, hogy a magunket dicserjk, elvegre ha a sorsrol es a meltosagrol van szo, ki-ki pirulas
nelkl ajanlhatja a magaet. Ugyanis ahol a hallgatas kartekony, a szemerem pedig megIosztja az embert a neki
jaro megbecslestl, ott a hallgatas elvetend, az ndicseret elviselhet. Tehat ki ne tartana Ulaszlot meltonak a
tronra? Ki gondolja rola, hogy nem eppen uralkodasra szletett? Ki veli ugy, hogy meg kell Iosztani az rkltt
orszagtol? (215) Talan nemzetsege akadalyozza? Szamtalan kiraly unokajat, szamtalan csaszar dedunokajat, egy
mostani nagy kiraly aldott es nemes termeszet Iiat? Talan a sok tudomannyal, szentseges tanokkal kimvelt
iIjusag? Kora eveitl megtanulta, hogy bekeben-haboruban parancsoljon, az alapokat mar igen koran
elsajatitotta, szentseges szljetl a tejjel egytt szivta magaba az istenIelelmet, a vallast, a jamborsagot, a
knyrletet, a becsletet, az nmersekletet. Amint az anyai lbl kikerlt, nem tanito vezetesevel, hanem a
sajat joszantabol vetette magat a tanulmanyokba. Kora gyermeksegetl Iogva hallgatta Krakkoban a szonokokat,
a IilozoIusokat, a poetakat; latogatta a tudosok iskolait, es blcseikedve, vitatkozva Iejlesztette testevel egytt
elmejet is. Fennmarado idejeben az isteni dolgokkal es a hadimesterseggel Ioglalkozott. Eletszentsegevel es
jambor beszedevel barmely istennek szentelt papot Iellmul. Vele szletett artatlansaggal ragyog, hogy ugy
latszik, eletkorat meghaladva e legkivalobb ereny szellemeben el es gondolkozik. (220) A nyugalom es a
pihenes idejet Mars Ioglalatossagaival tlti; a katonai mesterseg oktatoi Ielkeresik, tanitjak a versenypalyan
kocsizni, lovon, gyalog harcolni, szurva-vagva talalni, hadsort rendezni, sereget vezenyelni es barmely modon
diadalmaskodni az ellenIel Iltt. Teste nagy termetet es roppant ert, szepseget es IerIias klst-belst iger. Az
iIjuban mar Ielismerheted az idset, a Iiatalsagban a koraerett blcset. Tbb Ulaszlo, tbb Kazmer, tbb Karoly
es Zsigmond sejlik benne; nincs ebben a Iiatalemberben semmi szellemeskedes, semmi pajkossag; nemcsak
tetteiben es szavaiban, hanem tekinteteben es jarasaban, minden gesztusaban komolysagot, blcsesseget,
jamborsagot mutat. Nem ragadja magaval szeleburdi tlet, hirtelen harag, kejvagy, bns kivansag. SemmiIele
veteknek sincs kiszolgaltatva; lelklete szelid, nyugodt, josagos, egyebekben blcsessegre, tiszteletre es
dicssegre vagyo; teste pompasan tri a Iaradsagot es a nelklzest. Orcaja kiralyi Ielseget tkrz, es valamiIele
hallgato tiszteletet parancsol. Barcsak itt lenne most, nagyurak; az istent es az emberi becsletszot hivom
tanusagra, hogy hallgatva is tbbet tudna elmondani gye erdekeben, mint mi akar Cicero szajaval szolva is.
(225) Ha szavazataitokkal megvalasztva latnatok t, bizonnyal azt hinnetek, hogy inkabb az isten kldte, mint a
ti iteletetek jellte. Azt gondolnatok, hogy nem Ildi kiraly adatott nektek, hanem mennyei kldtt a kzjo es az
rk bekesseg erdekeben. Valaki talan meg Iiatal es uralomra eretlen korara hivatkoznek, de ki gancsolhatna ezt
ebben az isteni es koraerett blcsesseggel Ielruhazott iIjuban? Abban, aki elbb valt regge, mint iIjuva? Az
isten oltalmaban allnak a kiralyok es a kiralyok Iiai, akik uralkodasra szletven elnyerik a legjosagosabb
termeszetet, es az isten klns kegyelmet es gondviseleset. Itt lesz a ti igazsagra klnskepp gyel
tanacsotok, amely mindennap krltte all. Neha jobb a tanacs vegzeseit, mint a mindenben a maga Iejet kvet
kormanyzo. Aki tul sokat tulajdonit maganak es masok minden tanacsat megveti, az gyakran csalatkozik. Alatta
nincs Ielelem, nincs gyanakvas, mely zsarnokok uralma alatt Iolyvast Ielbukkan; nincs kls haborus veszely es
IeIelem. (230) Nagy hatalmu atyja a kzelben van, es mellette uralkodik, nem indul ellenetek bsz had
Ielekezetek es velemenyek miatt, nem dhdik Iel ratok a Ipap, nem j harci szvetsegeskent a csaszar. De
meg ha mindez meg is trtennek, itt lesz a kzelben a vedelmez, es nem Iog hianyozni a tarsak tekintelyes
sokasaga; tarsakat mondtam, pedig atyaIiak k, akikkel egy a Iajotok, ugyanaz a nemzetisegetek, mint a
nyelvrokonsag mutatja. EzenIell mindannyian keresztenyek vagyunk, az evangeliumi trvenyben jarunk; a
nezetek es szektak kztt csekely a klnbseg, az pedig, amirl szo van, barcsak ervekkel s nem Iegyverekkel
volna helyrehozhato es megszntethet! Csak kvessk hajszalra Krisztus tanitasait; ha valaki az atyak
nezeteivel szabadosabban banik, az, higgyetek el nekem, keveset szamit. Mindezekert, cseh nagyurak, Kazmer
kiraly neveben arra biztatunk, intnk es kernk benneteket, hogy emlekezzetek az isteni es emberi trvenyre.
Joindulattal iteljetek Iianak az rkseg jogan t illet kiralysagot. Higgyetek el, hogy nem annyira a papa
parancsara inditotta meg ellenetek a haborut, hanem elssorban azert, hogy a gyermeket illet varosok ne
kerljenek idegen kezbe. (235) Erdekeitekrl gondoskodjatok megIelelen es helyesen; ha igy tesztek, e
508
valasztassal cskkentitek ellensegeitek szamat is. Ha igy tesztek, a legjobban gondoskodtok mindkettnk javarol
es tekintelyerl.
A lengyelek szonoklataval meggyztt csehek bizalmas megbeszelest tartanak egymas kzt, rendenkent itt meg
ott sszejnnek, azt suttogjak, hogy keszseggel Ulaszlora kell adni a szavazatot; mondogatjak, hogy egyedl
szletett a csehek bekejere es nyugalmara; egy darabig egybegylve targyaljak ezt. Miutan egymas kztt
megegyeztek a kiralyrol, a Inemesek az egesz nemesseggel es a lovagi renddel azonnal kirallya nyilvanitjak az
alig tizent esztends Ulaszlot. Valamennyien kialtoznak: Eljen Ulaszlo kiraly, eljen atyja, Kazmer is, eljen
Csehorszag, eljenek az urak es a tanacs! Egyesek egbl alakldtt angyalnak, szzi es szent kiralynak nevezik,
masok dvhozo Iejedelemnek es az aldott bekesseg megteremtjenek, sokan a sok kiraly es csaszar egyetlen
szentseges maradekanak. (240) A szonokoknak nagy tapsvihar kzepette mindenki csokokat dobal. A tbbiek
viszont, es leginkabb a magyarok, a visszautasitas csuIsagan pirulva elkullognak. Amikor Matyasnak mihamar
elbeszeltek, hogyan zajlott a dolog, a kiraly remenyeben csalatkozva Ieldhdtt a csehekre, es a haragbol meg
a bosszuvagybol semmit sem engedett, bar zord hirt kapott a Szavan mozgolodo trkrl.
A trk, ahogy megtudta, hogy a pannont lekti a cseh haborusag, amennyire lehetett, titokban huszezer embert
kldtt gyes mesterekkel es munkasokkal a Szava Iolyohoz, hogy a szeremi Ilddel szemben ideiglenes Iavarat
epitsenek, erditsek meg a legjobb eszkzkkel es nagy rseggel, hogy valahanyszor csak kedve szottyan,
lerohanja a Szeremseget, Also-Pannonia szels terletet, es aztan megtamadja egesz Magyarorszagot es
Alemanniat. A kellemetlen hir nem zavarja meg Matyast, es mikzben valtozatlan buzgalommal Iekszik a cseh
gyeknek, nyomban magahoz hivatja Gabor kalocsai erseket es Janost, akinek vezetekneve Ungor, e hadban
nevelkedett, veszedelemben tapasztalt, probalt ereny es hseg embert. Megparancsolja, hogy igyekezzenek
Magyarorszag also reszeire, megmagyarazza, hogy mi a teend, Iigyelmezteti ket a veszelyre, es azt jvendli,
hogy ha a trk altal kezdett varat azonnal le nem romboljak, Pannonianak vege lesz. (245) A trk az epl
erdt Szabacsnak nevezi el, ami trk nyelven valami csodalatosat jelent. Felhatalmazast ad nekik sorozasra,
adobehajtasra, es hogy a varosoknak mindent megparancsolhassanak, ami a haboru erdekeben szkseges, ir
emellett Mihaly nadornak es a tbbi Iurnak, hogy csapataikkal kvessek Gabort, es amennyire rajtuk all, a
trkk altal a Szava tulso partjan kezdett varat semmisitsek meg, ne engedjek a kereszteny kzsseg nyakara
telepitem ezt az uj terhet; ezek tehetsegk szerint igyekeznek teljesiteni a kiralyi parancsot. Gabor es Ungor
Janos Magyarorszagra visszaterve sszehivja a Iurakat, sereget gyjt, es mindenIell beidezve a
segedcsapatokat alaszall a Szava Iolyohoz. Amikor pedig megallapodnak a parton, elszr is drg agyukkal
kezdik kergetni az ellenseget a tervezett epitkezestl; ezek akadalyozoikat ugyanilyen masinakkal riogatjak;
neha mindket Iel nekivadulva belegazol a Szavaba, es klcsnsen nyillal ldzi egymast. Amde a Iolyon egyik
sem mer atmenni, mert erejk es katonasaguk szama egyenl. A trkk Ielhalmozott Ildbl tltest emelnek a
parton, hogy odabent a magyar agyuktol biztonsagban dolgozhassanak. (250) St, a helyet meg azok
megerkezese eltt arokkal es sanccal vettek krl, bven hordtak be elelmet, es mindenIele Ielszerelessel
ellattak. A nador, Gabor es Janos latva, hogy minden erIeszitesk meghiusul, bar nehanyan itt is, ott is elestek,
a szeremi videk megoltalmazasa celjabol szemkzt egy masik varoskat kezdenek epiteni, es azok bosszusagara
ejjel-nappal serenykednek a munkaban.
Mialatt a Szavanal ez trtenik, Matyast a meghiusult remeny haragra gerjeszti, es Moraviabol gyakori
betesekkel, gyujtogatasokkal pusztitja Csehorszagot mindenIele, szakadatlan rablotamadasokkal es rengeteg
rontassal sujtja, ugyhogy a nagy- es kisvarosok nagy resze kenytelen beket vasarolni vagy megadni magat. Ugy
tudjak, hogy a Pragat krlIogo hegyekig is elkalandozott es pusztitott. Csehorszagban egy varos sem esett el
ervel, azonban a kartetelek trhetetlensege Iolytan megadas utjan nem keves kerlt a kiraly hatalmaba. A cseh
haboru harmadik eveben tehat ezek trtentek. A kiraly pedig rsegeket helyezett el minden helysegben, amelyet
Morva- es Csehorszagban meg Szileziaban megszerzett, otthagyott nehany legiot, hogy a provinciat rizze, es
hazajtt Budara. (255) A Iogolykent elhozott Viktorint rangja szerint riztette Visegrad Iellegvaraban, hogy a
haboru beIejeztevel epsegben elbocsassa, es ill joindulattal visszaallitsa korabbi meltosagaba.
Abban az evben, amelyrl Ientebb szoltunk, Mahomet trk csaszar kiallitott egy negyszaz hajobol allo Ilottat,
amelyben ketszaz haromsoros galya es tizezer lovas volt, megtamadta Euboiat, megostromolta Khalkist, es
akkora hevvel rohanta meg a varost, hogy vei nagy vesztesege aran a harmincadik napon elIoglalta. Mivel
509
junius negyedik idusan Romaban eszmeletlen nagysagu jeg esett, melynek darabjai tizenket latot nyomtak, Pal
Ipap a beke kieszkzlese es az elnyomottak Ielszabaditasa celjabol minden oltarnal nnepelyes knyrgest
rendelt el, maga az isteni szl szent kepmasat ajtatos krmenetben gyalog vitte a laterani bazilikaig, es ott
miset mondott. A velenceieket nem razta meg Euboia elIoglalasa, a trk tengerpart megtamadasara nyomban
kikldtek egy hatvan hajobol allo hadiIlottat, amelyben hatvan haromsoros es husz teherhajo volt. Canale
Miklos, a Ilottaparancsnok, ebben a vallalkozasban hitvanyul viselkedett, mert Khalkisnak nem vitt idejeben
segitseget, ezert a tanacs gyanuba Iogta, megktzve elvittek Velencebe, aztan rks szamzetessel bntettek.
(260) Anjou Janos szerette volna visszaszerezni a napolyi kiralysagot, de remenyeben csalodva visszament a
narbonne-i Galliaba, hogy ott zavargasokat tamasszon, megszerezte Barcelonat, majd meghalt. A Galliakban
kegyetlen haboru trt ki Lajos kiraly es Karoly burgund herceg kztt.
A Budara visszatert kiraly teli taborban kivanta megpihentetni es IelIrissiteni a szakadatlan hadakozasban
kimerlt katonasagot. Ket dolog azonban ersen Ioglalkoztatta az elmejet. Elszr is a Szava-parton Ielepitett es
alaposan megerditett Szabacs, aztan a trkk birodalmanak gyarapodasa, amennyiben Euboia elIoglalasanak
hire nagy aggodalmat okozott neki. Attol Ielt, ami meg is trtent, hogy kenytelen lesz egyidejleg ket roppant
hatalmas ellenIellel megkzdeni. A trkk erejet mindenki ismeri. A harcias csehek nem ismerik a Ielelmet,
meg kevesbe a halalIelelmet, hiszen most valasztottak meg Ulaszlot, Kazmer kiraly Iiat, es a lengyel erkkel
meggyarapodva nagyhatalomnak szamitanak. Ugyanis abban az idben, amikor Matyas hevesen tamadta
Csehorszagot, a papa sztkelesere es keresere Kazmer is Iegyvert emelt a csehekre. Amde miutan megtudta,
hogy azok kirallya valasztottak a Iiat, es latta, hogy a Medvesek es a Csillagosok a tbbi Iurral egyetemben
mind ersen buzognak Ulaszlo mellett, szivbl Ielvallalta a csehek vednkseget. (265) Matyas tehat az atyakkal
es az elkelkkel szokatlan aggallyal es igyekezettel tpreng azon, hogy mi modon szalljon szembe e Ienyeget
veszedelmekkel. Mivel hadat viselni penz nelkl nem tudnak, mindenekeltt ennek elteremtesere Iorditja a
Iigyelmet; a szokottnal kemenyebben hajtja be a jarandosagokat, a pspkktl es papi gylekezetektl
elkveteli a gyjttt penzt, uj adokat vet ki, srgeti a papatol es a velencesektl a megallapitott Iizetseget, hogy
szembeszalljon az eretnekekkel es a poganyokkal. Es ugy velte, hogy a katonak erdemeirl galadsag lenne
megIeledkezni. Mivel a szepesi Istvan meg Vuk despota a cseh harcteren igen derekasan viselkedett, es nem
kimelte magat sem a veszedelemtl, sem a Iaradozastol, a szepesit szamos tisztseggel gyarapitotta, a nincstelen
despotat Fejerk varaval adomanyozta meg. A tbbieket rangjuk szerint jutalmazta tisztsegekkel, hivatalokkal,
kitntetesekkel. Nyomban a cseh haboru utan a ra kvetkez evben jtt a lengyel, amelyrl a kvetkez
knyvben bven beszamolunk.
510
3. fejezet - Harmadik knyv
Matyas, mint egesz eletIolyama tanusitja, ketsegkivl arra szletett, hogy nyugalmat sohase leljen, haborubol
haborut keltsen, es vegs perceig tbb rmet talaljon a hadban, mint a bekeben. Bar otthon nyugalmat kivant,
haborusagot csak idegenben, megis gyakran megesett, hogy idehaza sem csak kls tamadas gytrte meg,
hanem bels parttes is. Hogy bent csendesen elhessen, kint taplalta a haborut; nehanapjan azonban csalodott
elkepzeleseben, meghaboritotta az arisztokratak lazongasa, amit a szerencse alkalmasint nem ok nelkl tett,
hanem hogy a herkulesi Iejedelem virtusat mindenIelekeppen probara tegye. Hidd el nekem, ha sok munkat
tztt is ele, sohasem hagyta t magara. Bizony, nem szegltek szembe szivesebben Corvinusszal a szakadatlan
veszedelmek, mint amilyen keszsegesen vallalta azokat mindig.
(5) Mert mialatt a kvetkez evben Csehorszagban tevekenykedett, kitrt a lengyel haboru, amely az dvsseg
ezer Iltti negyszazhetvenegyedik esztendejeben kezddtt. Magyarorszag Ipapjai es Iurai ugyanis nagyobb
reszkben sszealltak ellene; ugy hataroztak, hogy behozzak Kazmert, Kazmer lengyel kiraly masodik Iiat, es
megteszik kiralynak, hogy seregevel elzzek Corvinust.
Ez az sszeeskves oly jelentekeny es szeles kr volt, hogy a tulso Magyarorszagon Gabor kalocsai erseken,
Mihaly nadoron es nehany elkeln kivl senki sem maradt, aki a kiraly hsegerl at ne tert volna a lengyelhez.
Azt beszelik, hogy Orszag Mihaly, ez a rendkivl eszes es rengeteg tapasztalata Iolytan nem ok nelkl blcsnek
tartott IerIiu nemcsak a sziveben, hanem a szajan is vallotta: Akit a szent koronaval koronazva latsz, imadd,
szentseges kiralynak tekintsd es tiszteld, ha kr volna is. Az sszeeskves annyira kiterjedt, hogy abbol a
mintegy hetvent kerletbl, amelyet mint Ientebb irtuk megyenek neveznek, alig kilenc akadt, amely
Matyasnak engedelmeskedett es az adot megIizette. (10) A szvetkezk Ieje a ket Janos volt, nagybacsi es
unokacs; az egyik a Matyas altal mindig apjanak tekintett esztergomi ersek; a masik a mindket nyelvben
alaposan kikepzett pecsi Ipap, ki ha az allamgyektl visszavonulhatott volna, a mi korunkban is akadna, aki
az egesz antikvitassal vetekedjek. Egyesek bizony meg Imre szepesi groIot sem zarjak ki kzlk, aki mint
elbeszeltk egyszer mar, az erdelyi hadjarat eltt, elpartolt a kiralytol. Egy izben arra a kerdesre, hogy a sok
jotetemeny es megtiszteltetes ellenere miert tette ezt, igy valaszolt: Megvallom, elpartoltam a kiralytol, de csak
ugy, hogy a parttessel a legkevesbe se artsak neki, hanem magamat mentsem ellensegeim Ieltekenysegetl es
armanykodasatol. Mert ebben az emberben annyi IurIang es esz volt, hogy parttesevel kijozanodasra kesztette a
ragalmazok altal ellene Ielbszitett kiralyt, es ezzel a mesterkedessel megmutatta a Iejedelemnek meg
ellenlabasainak, milyen Iontos . Ezt a modot hasznalta tehat arra, hogy blcsen megrizze a kiralyt az
orszagnak, nmagat a kiralynak.
Hogy pedig az sszeeskves kezdemenyezi miert eppen az atyai baratok voltak, arra nehany okot hoznak Iel.
Ezeket ugyanis oly megIontoltaknak es hsegeseknek ismertek, hogy semmiIele elhamarkodott es hitszeg
cselekedetet nem lehetett Iltetelezni roluk. Azt mondjak, hogy a metropolita klnbz meltanytalansagok
miatt lazadt Iel. (15) Ugyanis a kiraly a maga urava valvan, kezdte magat Iggetleniteni a Iurak utmutatasaitol,
amelyekre korabban raszorult; a masoke helyett a sajat Iejet es akaratat kvette; ha azok neha erszakosabban
gyzkdtek, belejk Iojtotta a szot; meg akarta mutatni, hogy mindent egymaga csinal. Azok meg ugy
velekedtek, hogy tekintelyk emiatt jocskan megcsappan. Ehhez jtt a dikanak nevezett rendkivli rovas
szokatlan kivetese, amelyet tbbnyire nem hazankent, hanem Iejenkent szabott ki. Es jollehet a szakadatlan
haboruzas sulyos adoztatast kvetelt, az uj terhet megis mindenki tulzottan neheznek erezte. St, a pspksegek
jvedelmeit is kezdte kisajatitani, mert ugy gondolta, hogy a kzjoert harcolva ezt megteheti. Amde ezt az
apostoli legatus, Roverella Lrinc Ielhatalmazasaval tette meg. Sokan keseren vadoltak is t, amiert els izben
adott lehetseget Matyas kiralynak a pspkk es papok megsarcolasara es az egyhazmegyei jvedelmek
hadicelokra valo Ielhasznalasara. A legnagyobb szrnysegnek tartottak ugyanis, hogy a pspkk es papok,
akiket Ielisteneknek kellene tekinteni, vilagi adoztatas ala essenek. (20) Az esztergomi ersektl elszedte az
aranybanyak nagy jelentseg tizedet, amit urburanak neveznek; nehany pspksegnek is leIoglalta a vamjat.
Sokan hiszik, hogy nem meggondolatlanul jart el igy, hanem egyreszt, hogy a nagy bsegben ne lehaskodjanak,
masreszt, nehogy vagyonukkal IelpIIeszkedve tamadast inditsanak a kiraly ellen. EzenIell kezdett
veszedelmesse es erszakossa valni a Iurakkal szemben, kimutatta, hogy valamiIele szotlan Iejbiccentessel
511
egyedl parancsol, a tbbiek engedelmeskednek. Akik pedig nagyon nagy tekintellyel rendelkeztek eltte,
azok ezt beIolyasuk cskkenese miatt nehezmenyeztek. gy velik tehat, hogy ezek az okok kesztettek lazadasra
az esztergomi erseket meg a tbbieket.
Miutan az sszeszvetkezk titkon mindezt megtargyaltak, es egymas kztt kirallya valasztottak Kazmert,
nyomban irtak Lengyelorszag kiralyanak; minden tettkrl Ielvilagositottak. (25) Jelentettek, hogy majdnem
minden Inemes nkent elpartolt Matyastol, aki pedig habozik, vagy hamarost megteszi ugyanezt, vagy nem Iog
ellenkezni; a magyarok valami meggondolatlan kegyeletbl valasztottak kirallya a nem uralkodoi, alacsony
nemzetsegbl szletett Corvinust; ez a kiralysagrol zsarnoksagra ragadtatta magat, hiszen nem Iejedelmi verbl
szarmazvan nem is kepes megrizni a tron meltosagat es becsletet; elejetl Iogva kegyetlenkedett nemcsak az
idegenekkel, hanem az veivel szemben is; nagybatyjat, aki a Ielajanlott tront visszautasitotta, es unokaccsebl
kiralyt csinalt, bilincsbe verte, st halalra is itelte; most pedig erszakoskodni kezd atyai barataival, akik oly
nagyon tiszteltek, es soha semmi veszedelemben nem hagytak magara; elbitorolja az egyhazi vagyont, dhng a
papok ellen, elszedi a pspkk adobeveteleit, IelIorgatja az egyhazi es a polgari jogot, az esszerseg helyett
nkenyt alkalmaz; ezert a Matyasnak jogtalanul atadott Magyarorszagot jogosan el kell tle venni, es annak
szabaly szerint vissza kell szallrtia a lengyel dinasztiara; vegezetl kerik, hogy a minap kirallya valasztott
Kazmer Iiat kldje ide, es az vegye at a Ielkinalt orszagot. A lengyel minderrl tudomast szerezve ugy
gondolkozott, hogy szamos gyermeke leven a szerencse kedvezeset nem szabad elszalasztania, es a varatlanul
Ielajanlott orszagot elIogadta. (30) Nagy rmmel eltelve halat adott az istennek, amiert ket ev alatt ket Iiat ket
kiralysagra valasztottak meg, es most is allhatatosan kerik ket. Haladektalanul sorozast tartott, jo pancelos
lovassaggal harom legiot allitott ssze, azt atadta Kazmernak, aki a tron elIoglalasara induloban volt
Magyarorszagra; nem Ielejtette el, hogy egy masik sereget Ulaszlo reszere kell sszeszednie, aki ellenallas
nelkl keszlt Csehorszag kiralysagara. Megirta tehat az erseknek meg a Iuraknak, hogy Iiat ers haddal
mihamar Ieltetlenl elkldi.
Ezalatt a pletyka IlIedte az sszeeskvest es a vetelytars jvetelet. Midn az gy a kiraly Ilebe jutott, igencsak
megdbbent, es alig tudta elhinni, hogy leginkabb azok az atyai baratok mozgolodnak ellene, akiket olyannyira
patyolgatott es annyi hivatallal meg kinccsel gyarapitott; azonban nem ijedt meg, hanem azt mondogatta, hogy
ersen Iogja Iigyelni, ki akar az Iemberei kzl Kazmer hazigazdaja lenni. (35) Azok ellen, akiket az
sszeeskvessel gyanusitottak, nem tudott Iellepni, mert titkon elosontak, es visszahuzodtak a sajat varaikba, de
ha tudott volna, ez id szerint akkor sem kivant erszakoskodni; sokat szinlelt es titkolozott, haragjat elnyomta,
nyajassagot, engedekenyseget mutatott; jol ismerte a magyarok termeszetet, es nem Ieledkezett meg az emberek
elmejenek valtozekonysagarol; tudta, hogy akaratuk allhatatlan, a tmeg pedig a lehetseg es a szerencse utan
megy. Ezert hat ersitgette az ingadozokat, igeretekkel, vesztegetessel tbbek szandekat megIorditotta,
mezvarosok adomanyozasaval sok Inemest magahoz edesgetett, tbbet tett esszel, mint ervel, nem uszott az
ar ellen, hanem ravaszsaggal es okossaggal haritotta el a balsorsot. nmagaban sohasem ketelkedett, st,
Ienyeget helyzetben mindig nagyobb batorsagra kapott, mintha mereszsegenek kimutatasara tbb lehetsege
nyilnek. Szivesen tanacskozott es bizalmaskodott azokkal, akikrl sejtette, hogy a szvetkezk kze tartoznak.
Ekzben elterjedt a hir, hogy Kazmer huszezer emberrel Magyarorszag Iele tart, a magyarok kzl sokan
szaladnak dvzlesere, sereget a csatlakozok naprol napra gyarapitjak. (40) Az isteni megvaltas ezer Iltti
negyszazhetvenegyedik esztendejeben, november kalendajan tehat atlepi az orszaghatart. Amerre utjat veszi,
hodolattal kszntik; mindenki bokol a szerencsenek. A kzeli teleplesekrl szamos Inemes jarul elebe, es
paradesan Iogadja az uj kiralyt, kesz engedelmesseget iger. A lengyel sereg naprol napra nvekszik, es sokan
megIontolt szandekkal, nehanyan a tbbiek peldajara csatlakoznak Kazmerhoz. A lengyel mindennap nagyobb
batorsagra kap, ugy hiszi, hogy a sajat orszagaban bizton csatangolhat. Mar athaladt Kassa es Eger terleten, a
tabort Nyitra krnyekere es Vachoz vezette, mikzben varta az sszeeskves Iejeit, hogy Iogadjak t. Ezert
megallapodott, es sr levelkldessel, titkos Iutarokkal szolongatta a vezet Iurakat.
Matyas sem bobiskolt am ezalatt, hanem ereje szerint sereget allitott, sok Inemest hivott ssze Budara; odajtt
a nador meg Gabor ersek, aztan Imre meg az alemann Janos varadi pspk es az sszeeskvk kzl is sok, akit
mezvarosokkal, Ialvakkal titkon megvesztegetve magahoz bekitett. (45) Bosznia tartomanyurat, Ujlaki Miklost
kldnck utjan kerdezte meg, hogy vajon szerinte nyomban meg kell-e tkznie a tamadoval, avagy jobb a
512
halogatas. Az eszes IerIi azt valaszolta, hogy odazgatni kell, mert nap mint nap sok landzsa Iordul tamadasbol
vedelemre. Matyasnak tetszett a tanacs, es Budarol elinditva a tabort ezekkel a Iurakkal Esztergomhoz vonult.
Nem ok nelkl gondolta, hogy ez az els teend. Latta ugyanis, hogy az sszeeskvk vezetjenek, az erseknek
a megbekitese utan tbbe semmitl sem kell Ielnie. Midn Esztergomhoz ert, maga megszallt a varosban, a
tabort a klvarosban helyezte el; aztan a kzismerten komoly es blcs IerIiut, az ekesszolasban es
ravaszkodasban egyarant kitn szepesi Imret a nadorral meg nehany pspkkel bekldte a varba, hogy bekitsek
ki az erseket. Ezek Ielkerestek, majd elkezdtek kerlelni, hogy ne hagyja el most neminem meltanytalansagok
miatt annak a kiralynak a hseget, akit mindig Iiakent tartott, akit tulajdon buzgalmaval es Iaradozasaval emelt
tronra. Azt mondtak, hogy ha a Iiu neha-neha hibazik, az apanak meg kell bocsatania; a szlk legtbbszr igen
engedekenyek, es gyermekeik vetkeit tbbnyire elnezik; (50) Ieltetlenl el kell allnia kezdemenyezesetl, mert
ez a lazadas nem lesz meg az orszag roppant kara nelkl; a sok egyeb erennyel jelesked uralkodot el kell
viselnie, ha valamiben botlik is; nem szabad visszatartani t dicssege gyarapitasatol, az orszag vedelmezesetl;
a legsulyosabb bn nelkl nem lehet utjat allni Iolyton ragyogo tettekre trekv akaratanak; a mostani
mozgalom alaposan kijozanitotta, nvizsgalatot tartott, es megszallta a bnbanat, megigerte, hogy megvaltozik;
a tulkapasokat a haboru erdekeben kellett elkvetnie; igazan mondja, hogy nem maganak gyjttt kincset; eztan
mindenkivel trelmesebben banik; vegezetl mind a maga, mind a kiraly neveben kerve kerte, hogy Iiat szokott
josagaval, szeretetevel es buzgalmaval oltalmazza; amit parancsol vagy ker, azt a kiraly helybenhagyja es
megersiti; de meg a kicsikart dezsmat is nkent visszaadja, es ha a baratsag helyreall, a legnagyobb reszet mar
most, mieltt a taborral tovabbvonul, visszaIizeti.
(55) E szavak utan knyrgessel Iogtak kzre a IerIit; egyesek leborultak, atleltek az atya terdet, hogy
megkerleljek, es lebeszeljek az orszag Ielzavarasarol es veszelyezteteserl. O pedig, bar nehanyukat Ierde
szemmel meregette, es elcsodalkozott hirtelen Iordulasukon es allhatatlansagukon, megis megadta magat, es azt
Ielelte, hogy sohasem Iog elterni a tbbi Ipap es Iur szandekatol, es sohasem Iog annyira mereszkedni, hogy
azok akarata ellenere kezdemenyezzen barmit is; nem tagadja, hogy neha-neha megharagudott Matyasra, Iiakent
szabadosabban dorgalta, es sokszor Ielpanaszolta, hogy trvenytelen es illetlen, ha a kiraly elbitorolja az egyhazi
emberek jvedelmeit, a szent adot meg leIoglalja; nem ismeri el, hogy egyedl hivta volna be Kazmert, hiszen
ebben sok tarsa volt, akik aztan megvaltoztattak a IelIogasukat es lapitanak; egyedl nem is tartoztatja Kazmert
Magyarorszagon, es nem Iordul szembe a tbbiek akarataval; reg ismeri Matyas jellemet, es jol tudja, hogy ez a
szelidseg neki is es meg tbbeknek a vesztere lesz; de hat ha mar igy akarjak es erltetik, ha hivatalos
biztositekot kap, engedelmeskedik a kiralynak, mint azeltt. (60) Miutan ezek mindannyian a maguk meg a
kiraly neveben megeskdtek, es a tized Iejeben, mint tbben mondjak, penzzel Iizettek, keresztlvittek a
kibeklest. Aztan lementek, hogy a kiralyt bekiserjek a varba; mindenrl beszamoltak, ahogy trtent, es maris
megszabaditottak t egy oriasi gondtol. Velk egytt kesedelem nelkl Ielment a varba, es amikor keves tanu
jelenleteben beszelgetesre keritettek sort: Sohasem tudtam volna elhinni, szentseges atyam mondta , hogy
cserbenhagysz engem. Tudtam, te sem Iogod sohsem elIelejteni, hogy haldoklo atyam rad bizott engem; nem
hihettem volna azt sem, hogy az Iog tlem elpartolni, akit a szeretet es hseg rk peldakepenek mondhatnak.
Velem egytt jutott neked is tmlc es beklyo, szivesen vallaltal eletemert es meltosagomert minden
veszedelmet, a cseh brtnbl is te valtottal ki, kiralysaggal es koronaval ekesitettel; semmi sem volt olyan
bajos es nehez, hogy a te segitsegeddel es utmutatasoddal ne vittem volna keresztl dicsseggel. (65) Most sem
hiszem, hogy elhagyod Matyast, aki a karjaid kztt szletett, es akit a legnagyobb gonddal nevelgettel. Ha
iIjusagom elkvetett ellened valamit, kegyes atyam, bocsasd meg; irgalmazz Iiadnak; kerlek, ha volna kztnk
harag, adja vissza helyet a korabbi szeretetnek. Kerlek, vedd meg most megtamadott Iiadat, akit masokkal
egytt Magyarorszag kiralyava tettel, szokott kegyessegeddel Iolytasd Ieledhetetlen jotetteidet, es mutasd meg,
hogy teljesited, amit eletbl tavozo atyamnak igertel. E szavakra mindketten knnyekre Iakadtak; a metropolita,
mert szandekat mar megbanta, labahoz roskadva bocsanatot kert. A kiraly csokra lelte magahoz,
viszonzaskeppen is engedelmet kert es adott. Mindketten hitet tettek es kaptak, hogy minden sertest
elIelednek, majd a kibekles megtrtenven mindkettejk szive megnyugodott, es a kiraly elment a Iurakkal.
Kazmer, akirl az a hir jarta, hogy az elz ejjel az esztergomi varban egytt volt az ersekkel, meltosagaert
nyiltan kivant Iegyvert ragadni, a tulso Magyarorszagot egeszen a Dunaig vegigrohanta, es kart tett azokban,
akik nem rantottak mellette kardot, ezert a kiraly masnap megkezdte csapatainak atszallitasat. (70) Aztan hire
ment, hogy Matyas megengesztelte az erseket, es mar megkezdte az atkelest a Dunan, mire a lengyelek
513
Ielhagytak a portyazassal. Kazmer elment Nyitrara. A varos keszseggel beIogadta, mert Magyarorszag igazi
kiralyanak mondta magat. A Ialak eltt ttt tabort. A kiraly atkelve a Dunan egyenest Nyitra Iele vitte a hadat,
es amely Ialuban, kzsegben lengyelt talalt, kiverte onnan. Ahogy hire jart, hogy kzeledik Nyitrahoz, a
magyarok tmege, amely eddig Kazmer szerencsejehez szegdtt, nyomban elparolgott. Sokan titkon a kiraly
taboraba szktek, egy resz a sajat varosaba huzodott vissza, masok a tamado karteteletl valo Ielelmkre
hivatkoztak; akik a kiralyi taborba jttek, azokat Matyas ders tekintettel Iogadta, es hasonlokeppen hivatalos
kzlemenyben igert bntetlenseget Kazmer minden kvetjenek, ha harom napon bell elhagyja t. Az
ellenseges tabor eltt kzzetettek ezt a hirdetmenyt, mire titkon a tbbiek is megszktek, es kevesen maradtak
ott; erre Kazmer nagy zavarba kerlt, es a seregevel behuzodott Nyitraba, Matyasnak viszont megntt a
batorsaga, amint latta, hogy a magyarok visszaternek a hsegre. Tehat Nyitrahoz siet. Amint odaer, ostrom ala
veszi Kazmert a varosban, megakadalyozza az elelmezest, es ezaltal kegyetlen inseggel Ienyeget. (75) Kazmer
szinten megvallja, hogy t a magyarok galadsaga hivta ide, kzvetitk utjan bizalmas targyalast Iolytat a
kirallyal, es kieszkzli, hogy ejnek ejszakajan kijhessen es biztonsagban visszamehessen Lengyelorszagba,
megigeri, hogy eztan soha tbbe nem indit hadat az orszag ellen, es ezt eskvessel ersiti. Egynehany nap mulva
a megegyezes szerint hetszaz lovassal elillan, es mint mondjak, megallas nelkl megy vissza Lengyelorszagba.
A visszamaradt hadsereg meg szorosabb ostrom ala Iogva, hogy az ehseg el ne veszejtse, kzvetitk reven
naponta keri az engedelmet, hogy epsegben eltavozhasson. Es azzal a kiktessel kapnak elbocsatast, hogy
brket es poggyaszukat bantatlanul vihetik, ha az orszagnak nem okoznak kart, es utkzben nem viselkednek
ellenseg modjara. Ha erre tett eskjket nem tartjak meg, barmely nemesnek, plebejusnak, valamennyi
varosinak, Ialusinak legyen szabad barhol tetezve behajtani rajtuk a bntetest. Az elvonulas Ielteteleit a
lengyelek elIogadjak; a kiraly elereszti ket, es taborukat elinditjak Lengyelorszagra. A kiraly a sereggel
egynapi jaroIldre kveti ket, es ha kzlk a Ialvakban meg a kzsegekben ellenszeglt talal, azt
Ielkoncolja. (80) Ezek pedig, mintha brtnbl szktek volna, kezdve erezni az ehseget, neha-neha kisse
gatlastalanabbul ragadoznak elemozsiat a tanyakon, a mezkn, olykor ugy tesznek, mintha vasarolni akarnanak
a gymlcsbl, a takarmanybol, aztan erszakkal elviszik. Nem tartjak be az eskjket, hogy a tartomanynak
nem okoznak kart, kezket nem birjak megtartoztatni a ragadozastol, vakmersegk mindennap Iokozodik, es
minel kzelebb jutnak Lengyelorszag hatarahoz, annal nagyobb kart tesznek a marhaban meg a javakban.
Egyesek az inseggel, tbben a velk szletett rablosztnnel magyarazzak ezt. A Ialvakbol es a kzsegekbl nap
mint nap kel a panasz, a nagy sirankozas, es eljut a kiralyhoz. O az eskszeges hallatara mindenkit Ielhatalmaz a
megtorlasra, elrendeli, hogy az erszakra mindenki erszakkal valaszoljon, ki-ki Iegyverrel vedje, s ha elveszik,
szerezze vissza a magaet. Az engedely kzzetetele utan a parasztok minden Ialuban megtagadjak az elelmet a
lengyelektl, es amikor ezek ervel probalnak hozzajutni, a szerzdesszeges miatt a parasztok haborut inditanak
ellenk, zendles tamad, es elhatarozzak, hogy a magyar hataron mindannyiukat kiIosztjak. (85) Ezek nem
menetelhetnek negyszg hadrendben, mert az inseg miatt, amelyet a behatolaskor a Ielhalmozott gabonat
Ielegetve maguk okoztak maguknak, kenytelenek kln utakon haladni. A megosztottsag cskkenti az erejket,
Ileg amikor Lengyelorszag hataraihoz kzel ernek; a szanaszet koborlokat a parasztok bekeritik, kiraboljak, es
valamennyien predava valnak; egynemelyikk Iosztogatas kzben vesz oda. A lengyeleket tehat, akik Kazmer
vezerletevel november kalendajan tamadtak meg Magyarorszagot, negy honappal kesbb kisprtek. Matyas a
sereggel ellenrizte a tulso Magyarorszagot, hogy azok, mig ki nem vonulnak, ne tehessenek kart. Vegl a
tartomanyt megbekitve, a tamadot kizve a szent heten ujjongva tert vissza Budara, a sok Iaradozasban kimerlt
legiokat, amelyek az egesz telet a taborban tltttek, tavaszra es nyarra elbocsatotta, hogy lovaikat es tagjaikat
megpihentessek. Emlekezetre melto trtenetet e nyarrol nem hallottunk.
Miutan az ellenseget elzavarta es a veszedelmet elharitotta, a kiraly visszamegy Budara, es a serelmek
megtorlasara gondol. Latja ugyanis, hogy ha a legnagyobb gonosztetteket Iolyvast bntetlenl hagyja, maga
nveli a bitangok vakmerseget s egyben a htlenseget, es kiralysaga kurta lesz, ezert, hogy masokat a
Ielsegarulas bnetl elrettentsen, az esztergomi erseken kezdi. (90) Fontos targyalas rgyevel kldnck utjan
Budara hivja. Ez ugyan sejtette, hogy vesztere indul utnak, a Iejedelmi szoban meg regi jotetteiben bizva megis
keszseggel ment oda, s nem gondolta, hogy a kiraly reszerl veszedelem Ienyegeti. Jollehet ugyanis
meltosagban volt az els, az sszeeskveshez megis utolsokent allt oda, a Iurak sztkelesere es leginkabb
unokaccse Ielbujtasara, es tudta, hogy ez nemcsak a kiraly, hanem a tbbiek eltt is nyilvanvalo. Es amikor
Kazmer az t behivo elkelknek Iolyvast jelentgette, hogy hamarosan megerkezik a Rakos mezre, ahol a
514
kiralyvalaszto gyleseket tartani szoktak, es kerte ket, hogy a kitztt napra gylekezzenek ott ssze, a Iurak
unszolasara azt Ielelte, hogy utolsokent megy oda. Igy trtent, hogy a tbbiek lagymatagon mozogtak, es az
sszeeskves lassacskan elernyedt. Ezzel ugyan az uralkodo is tisztaban volt, de amikor Iel-Ielmerlt benne,
hogy mikeppen Ioganhatott meg a galad arulas az atyai baratban, akit mindig apjanak tekintett, keptelen volt a
megtorlas jelzese nelkl eltekinteni az esettl, igy tehat, amikor az ersek Budara erkezik, megparancsolja, hogy
tisztelettel tartsak vissza a palotaban, es rangja szerint vegyek rizet ala. Aztan titokban atviszik Visegradra, es
egypar honapig a varban a kiralyi testrseg vigyaz ra. (95) Utobb Matyast legyzte a nagy jotetemenyek emleke,
a vele szletett kegyesseg meg az adott szo tudata; szeme eltt Ilremlett a kegyetlenseg es a becstelenseg vadja,
mert meggondolta, hogy szentseges pspkket nem bntethet Irtelmes vetek nelkl. Megutalva tehat haragjat,
kieresztette a brtnbl, es meltosagaval egytt visszahelyezte t az esztergomi varba. Odarendelt nehany
rkatonat, nehogy megint Iorralhasson ellene valamit. Az pedig, midn latta, hogy szegyenszemre elIogtak, s
eleresztettek, de csuIsaggal, es kes vensegeben Iolt esett eleten, amelyet mindig becslettel Iolytatott, olyan
bubanat szallt bele, hogy naponta hivta a halalt, es nemritkan Iohaszkodott is erte. Agg korara belekltztt az
eletundor, es mit sem vart jobban a vegnel, hogy megszabaduljon a gyalazattol es a szegyentl. Alig elte meg
ezt a nyarat, mert augusztus tdik idusan, egy nappal elbb, hogy az isteni Lrinc nnepet lik, a Iurak es
nemesek legnagyobb Iajdalmara beIejezte az eletet. Aki csak megtapasztalta e nagy tekintely IerIiu
becsletesseget, szntelen szenved hianyatol es a kegyes emlekezestl. Az erseksegre rendkivl ratermett volt,
hiszen a varban epitett egy tagas ebedltermet, elebe csinaltatott vrs marvanybol egy hosszan nyulo
gynyrseges kerengt ketts podiummal. (100) Az ebedl Iejenel Ielallitotta a Szibillak csucsives boltozatu
szentelyet, amelyben valamennyi Szibilla ott sorakozik. A teremben nemcsak Magyarorszag sszes kiralya
lathato, hanem a szkita eldk is. Ezenkivl meleg es hideg vizes kamrakat csinaltatott meg ket kertet, melyet
oszlopsor ekesitett, es a tetejen setaut kritett. A kett kztt egy szikla mellett kerek tornyot emelt, amely
klnIele etkez- es lakoszobakra oszlott, Iell tarka ablakokkal diszitve, es a kapolnat sem hagyta ki belle;
szinte allandoan ebben lakott, mert ez a Dunara es a kies kertekre nezve szep kilatast nyujtott; blcselkedesre,
elmelkedesre kivaloan alkalmas hely. Hogy az isteni Adalbert bazilikaja ne legyen tznek kiteve, veglapokkal
Iedte be, es a tett menedekesre csinalta, hogy az es meg a ho lecsorogjon rola. A ket nyelvnek gazdag
knyvtarat szentelt. Hat ez volt Vitez Janos ersek vege.
Janos pecsi pspk, nveretl valo unokaccse, aki nagybatyjat annak akarata ellenere belerangatta az
sszeeskvesbe, annak elIogasarol erteslve Iutni kezdett Zagrab Iele, hogy ha a kiraly netalan zbe venne, a
hatarrol gyorsan megugorjon. (105) Amde, hogy az ersek halalat hirl hoztak, ezt alig nehany honappal elte tul,
mert ketszeres banat trt ra, es ugyanabban az evben meghalt, mulhatatlan hianyerzetet keltve nemcsak
Pannoniaban, hanem Italiaban is. Tizenhet evig tanult a veronai Guarino keze alatt, kora gyermeksegetl szivta
magaba mindket nyelvet. Tanitoja sokszor szokta mondogatni, hogy meg sohasem volt sem az olaszok, sem a
klhoniak kzl olyan nvendeke, aki kivalosagban, tanulekonysagban es tehetsegenek gazdagsagaban a
pannoniai Janossal vetekedhetett volna. Ha latinul beszelt, azt mondtad volna, hogy Roma varosaban, ha
grgl, hogy magaban Athenben szletett. Taglejtesen, beszeden nem erzett barbarsag. Azt hihetted, hogy a
lelke dalra termett; a prozaban sem volt kellemetlen. Ha nem vergdik a kzgyek es viharok kztt, bizony,
hogy Ilveheti a versenyt az antik irokkal es poetakkal. A szerencse tbbnyire irigykedik a kivalo elmekre, es
megakadalyozza, hogy tehetsegk szerint Ilemelkedjenek. Hogy egyhazmegyeje szent testlete mennyire
kedvelte, kepzeld el az alabbiakbol. (110) Mivel a kiraly haragja miatt mintegy kzellensegnek tartottak, es
senki sem merte neki a szokasos vegtisztesseget megadni, testet a papok titkon bevittek egy pecsi kapolnaba, es
sokaig egy szurkos ladaban tartottak. Hosszu id mulva, midn Matyas trtenetesen meglatogatta a varost es a
bazilikat, a papi kollegium megkerte t, hogy engedje meg vegre melto temetseggel megtisztelni Janos poeta
testet, melyet haragjatol valo Ieltkben regota rizgetnek temetetlenl. A kiraly elbusult a nagy IerIiu sorsan,
alaptalan velekedesk es Ielelmk miatt megdorgalta ket, es aztan pompas gyaszszertartast rendezett neki,
hogy a jeles kltt ne Iossza meg a temetes tisztessegetl. Ez a veg jutott tehat a pannoniai dalnoknak. Mindez a
megvaltas ezer Iltti negyszazhetvenkettedik esztendejeben trtent.
Ebben az evben a velencesek Ferdinand napolyi kirallyal szvetseget ktttek a trkk ellen. Aprilis idusan Pal
papa nnepi szertartas kereteben Este Borsot Ferrara hercegeve tette, aranytogat, almat, jogart, nyaklancot,
kpenyt adott neki, es megparancsolta, hogy a teljes tanacs a hercegi jelvenyekkel Ielekesitve vezesse be t az
isteni Mark egyhazaba es a palotaba. A Galliakban a papa veget vetett a haborunak a burgundiak es a kiraly
515
kztt. (115) Frigyes csaszar es Piccolomini Ferenc sienai biboros, apostoli kvet, rk dicseretre es
emlekezetre melto IerIiu, az ausztriai Ujhelyen altalanos gylest tartott a kereszteny uralkodok szamara,
amelyen a kereszteny kzsseg hasznara es javara szamos hatarozatot hoztak, elssorban a trkk ellen,
amelyek aztan a Iejedelmek szethuzasa es hanyagsaga kvetkezteben jelents kart okozva nem valosultak meg.
Pal papa augusztus hatodik kalendajan, mikzben haloszobajaban magaban pihent, gutatest szenvedett es
kimult, rendben jtt utana Sixtus. Es meg Moro KristoI, a velencei szenatus Ieje is beIejezte az eletet, es az
elhunyt helyebe Trono Miklos lepett. A szlavoniai csaladbol szletett Janos esztergomi metropolitat a kiralyhoz
nagyon kzel allo alemann Janos varadi pspk kvette. Unokaccsenek, a pecsinek, Ernuszt Janos kiralyi
kincstarto Iia, Zsigmond lett az utoda.
Ugy latszott, hogy a sors szakadatlan munkat szab ki Matyasra, mert nem engedett neki nyugalmat. Ugyanis a
kvetkez esztendben, amely az ezernegyszaz Iltti hetvenharmadik volt, egyszerre kelt lengyel es cseh
haboru, de a trkkkel sem maradt el, mert ezek megallas nelkl betresekkel zaklattak hol a dalmatokat meg a
kranicokat, hol a pannonokat es a dakokat. A lengyel okat akarki is knnyen kitalalhatja. Elvegre ki tudja
nyugodt lelekkel semmibe venni Iia meltosagat? A csehek nagy tetszessel es oriasi nnepseggel Iogadtak
Ulaszlot, akit most valasztottak kirallya, es akit az apja tisztesseggel eresztett el orszagaba, majd par nap mulva
szokas szerint megkoronaztak. (120) Ersen nehezmenyezte, hogy olyan orszagot talalt, amelyrl Matyas a ket
leggazdagabb tartomanyt leszakitotta, st, Csehorszag tekintelyes darabjat is elIoglalta, es magat nemhogy
kiralynak, de meg aIIele negyedes Iejedelemnek sem tapasztalta. Megirja az apjanak, hogy nem kiralysagra,
hanem egy kiralysag hulladekara hivtak. Ezt bizony az apja is tudja, hiszen mieltt a Iia megvalasztasa a
csehekkel sszebekitette volna, Matyassal egytt haboruzott ellenk. Most viszont, mivel gyermeke
meltosagarol van szo, megvaltoztatja a IelIogasat, es a Iiu erdekeben illem es tisztesseg ellenere a csehek
gyenek vedelmere kenyszerl. Ezert Kazmer gyakran szolitja Iel levelben Matyast, hogy nkent adja vissza
Ulaszlonak Morvat, Szileziai meg mindazt, amit Csehorszagbol elIoglalt; megigeri, hogy megteriti a
hadikiadasok nagy reszet, es emellett nehany varost is atenged. Az viszont a klcsns baratsagra hivatkozva
nkent Ielajanlja mindezt, ha visszakapja azt a negyszazezer aranyat, amelyet erre a hadjaratra Iorditott; addig
birtokolja a megszerzett terleteket. (125) Mivel roppant nagy sszeget ker, amelyet sem Csehorszag, sem
Lengyelorszag, de az egesz Sarmatia sem tudna megIizetni, mindkett hadat kezd. A nepe sokasagatol hatalmas
lengyel nagy letszamu hadat toboroz, es nemcsak a nemeseket rendeli katonaskodasra, hanem a plebejusokbol
meg a parasztokbol, valamint a roxanokbol es tatarokbol is tekintelyes sokasagot Iogad Iel abban a hiszemben,
hogy ha Matyast legyzi, nemcsak a tartomanyokat meg az orszagot szerzi vissza, hanem Ielesege jogan
Magyarorszagot is birtokba veszi. Fiat arra keri, hogy ugyanigy cselekedjek. Mindketten nagy sorozast tartanak,
a kett harmincezer embert szed ssze. Akik a nagyrol sokszor nagyobbat mondanak, hatvanezerrl
handabandaznak. Matyas pedig sok bajtol keritve sem riadozik; tanacskozik az atyakkal meg a Iurakkal, es bar
azok nagyon is reszketnek, maga megis, mintegy megkisertve a vegsket, a remenytelensegbl merit ert es
vesz batorsagot. Alig szed ssze nyolc- vagy legIeljebb tizezer embert, melybl a legersebb resz a vertes meg a
knnylovassag; nem kivanja odahaza bevarni az ellenseget, hogy ne kelljen a sajat kltsegen etetnie; ugy veli,
hogy Szileziaban kell szembeszallnia vele, hogy ne engedje kzel az orszaghatarhoz. (130) A boroszloiak
gyakori kvetkldessel hivjak; tudositjak, hogy veszelyes a keslekedes, es azzal riogatjak, hogy ha a
vetelytarsak megelzik, megnyitjak a kaput. Az sszes Ipapot es vezet allasu Iurat viszi tehat a sereggel
Boroszloba, es megallas nelkl iparkodik, hogy a varost elbb erje el. Az uralkodot gyors lovassaggal kveti
Lrinc herceg, Miklos bosnyak kiraly Iia; ez a meresz ujonc vegig az udvarban nevelkedett, es Matyas mindig
Iiakent kedvelte. Aztan a bresciai Gabor, az egri pspk, akit az isteni Ferenc testverkeinek kzssegebl a
vilagi nagyravagyas emelt hatalomra, elzleg Kapisztran Janossal jtt Italiabol a Pannoniakba, es e kivalo
ember halala utan, pompas tehetseggel, esszel es tekintellyel jeleskedven, a nagyra vagyas rontasa vilagi
tisztsegekre csabitotta, es mert a kiralynak megtetszett, annak akaratabol egeszen a biborossag csucsaig
emelkedett.
(135) Amikor Boroszlohoz ertek, amelyet az Odera Iolyo ntz es vedelmez, az ellenseg remiten nagy taborat
megpillantva nem mertek vele szemben letaborozni. Mivel ugyanis a varosokat rsegekkel tlttte Iel, hogy az
ellenseges sokasag ne Ioglalja el azokat knnyen, kenytelen volt a sereget megritkitani. Meglehetsen sokaig
habozott, hogy vajon behuzodjon-e a taborral a varosba, vagy kint ssn tanyat, mivel szamra jocskan az
ellenIel alatt allt. Megkerdezte az elkelket meg a baratait, mit latnak jobbnak; nehanyan ugy velekedtek, hogy
516
a varosban kell meglni, masok viszont, hogy inkabb rejtsek el a Ielelmet, es ne kerljek a veszelyt, a tabort az
ellenIellel szemben kell Ielallitani, vedelml pedig arokkal, tltessel, szekersanccal krbekeriteni, hogy ne
nveljek a helybeliek aggodalmat, es ne lassek ugy, mintha nem biznanak magukban. Gabor ebed kzben
trtenetesen szoba hozta ezt, mire irnoka, a pengeeles elmej Tamas, aki mar legenykoraban kimutatta, mire
viszi majdan, azt mondta, hogy mindkettt meg kell tenni, a tabort bent is, kint is Il kell allitani. A pspk nem
hitte ennek a lehetseget, mire az kiIejtette, hogy a tabort a Ialak eltt a klvarosban kell Ieltni, amely igy a
varosbol vedhet, es a klvarosban leven bent is lesz, kint is lesz. Az iIju tlete megtetszett az atyanak. (140)
Aztan, amikor egy hivatalszolgaval elhivattak, eladta nvendeke blcs mondasat, ami olyannyira megnyerte a
Iejedelem tetszeset, hogy a tabort masnap athelyezte a Ialakhoz, es hogy a varost ne zaklassa a katonasag, a
belepest megtiltotta; a klvarosi tabort megersitette gepekkel, bastyakkal, emellett sanccal, arokkal. A
lengyelek kzelebb mozdultak seregkkel, t merIldnyire allapodtak meg, es kezdtek probalgatni a pannon
erket, arra gondolva, hogy az ellenIelet nemsokara ostromzar ala veszik, es vagy inseggel emesztik Iel, vagy
eppenseggel ervel kzdik le. Azt mondjak azonban, hogy a dolog egeszen maskepp slt el, mint remeltek. Mert
a kiraly olyan varost talalt, amelyet Iekvese es Ielszereltsege roppant ersse tesz, amely emellett dugig van
minden szksegessel, es ersen tamogatja t, ezert ugy velekedik, hogy revbe ert, batorsaga, ereje tehat az
ellenIellel szemben megujul, es ugy iteli, hogy ha okosan jar el, gyzelemre s nem veresegre jut. Megengedi,
hogy a vitezek naponta ki-kiugorjanak a taborbol, es a lengyelekkel meg a csehekkel csataba bocsatkozzanak;
azok is ezt teszik; nap mint nap zajlanak a csatarozasok, espedig egynemelyek elestevel, Iogsagaval. A
csetepatek utan kezdenek kemenyebben is verekedni. A ket Iel hadrendben tkzik meg mindennap, de nem
kzdenek teljes ervel. (145) Az elcsatarozasokban mindig Matyasra mosolyog a siker, mert ahogy latja, hogy
gye kedvezen alakul, zi, kaszabolja, Iogdossa az ellenIelet. Ha eszreveszi, hogy a tamado tmeg elnyomja,
azonnal visszavonul a taborba vagy a varosba, es az ellenIelet a varosbeli agyukkal megakadalyozza az
ldzesben. Mindennap sok lengyel esik Iogsagba, mert ez a nepes sereg inkabb bakakbol meg hitvany
legenysegbl all es nem kepzettekbl, a pannoniai viszont csupa veteran, valogatott.
A haderben gyengebb kiraly ravasz eszehez Iordul segitsegert, az ellenIelet mindig varatlanul rohanja meg;
nem zaszlolobogtatassal, nem tkzetre kitztt napon indul meg; nem Iuvat riadot a krtskkel; hol ejjel, hol
nappal csap ssze az ellennel, hol derlt, hol ronda idben, hirtelen. Sok kart okoz, keveset szenved. Sokszor
elkerli a csatat; ha nyilt tkzetre csabitjak, visszautasitja, vagy nem is hallja; mivel erben az ellenIel alatt all,
azt egy-ket nap alatt nem tudja legyzni, tehat igyekszik naponta Iogyasztgatni. Nincs nap, hogy huszat vagy
harmincat el ne Iogna belle; a taborbol vagy a kzeli kisvarosokbol nehanapjan ketszaz Ioglyot is hoznak be a
varosba, mert a krnyez helysegekbe ers rsegeket helyezett, es megparancsolta, hogy a szanaszet kodorgo
lengyelekre csapjanak le. (150) Elrendelte, hogy krs-krl egessek Iel a takarmanyt, gyjtsek be
mindenhonnan az elelmiszert, es semmibl se hagyjanak keszletet. A krnyeken szamos Ialu es ideiglenes
erditmeny leegett; k mind behuzodtak az erditett helysegekbe. Kazmer meg Ulaszlo bosszankodva latja,
hogy erIesziteseik meghiusulnak, nagy igyekezetk hiabavalo. Sr zengetessel sztkelik a kiralyt, hogy a
kztk Iennallo pert Mars iteletevel dntsek el, adjon alkalmat az tkzetre, amit egy bator lelk uralkodo sem
utasithat vissza. Nagyon is latjak, hogy kszbn az elelemhiany, gabonaert, takarmanyert messzebbre kell
kldeni, azonban a taborbol rizet nelkl senki sem mehet ki biztonsagban, a krs-krl portyazo ellenIel
naponta szedi a Ioglyot. Matyas mindezt nem hallja, azt Ieleli, hogy csak az isteni igazsagszolgaltatasban meg
a sajat katonasagaban bizik; mi tbb, a naponkenti csatarozasbol szorakoztato latvanyossagot csinal, a Ial
tveben ideiglenes szinpadot allit Iel, melyet az ellenIel is lathat; elrendeli, hogy nk, IerIiak sznet nelkl
ropjak ott a tancot, es gyakran hivja mulatsagba a polyak meg a cseh urakat is. Lakomakat rendez, tancosnkkel;
olykor kiralyi bkezseggel megvendegeli a nepet meg a katonasagot; a zenekarban apropenzt osztogat, a varos
vezetinek ajandekokat ad; a citeraslanyoknak is nagy jutalmat iger. (155) A katonakat ket lang heviti; Venus
meg a gyzelem vagya egykent Iti a szivket, es hogy jobban tessenek, hstettekre buzdulnak. Valtakozva
mennek tancba es csataba; a baratnik szeme eltt Iolyo kzdelemben ki-ki vitezebbl verekszik; aki tbb
Ioglyot vezet maga mgtt, vagy keblen tbb sebbel diszitve ter vissza, vagy gazdag zsakmanyt szerez, az
hiresedik el, arrol beszelnek a lanyok. Ezek meg neha elebk sietnek, dvzlik ket; egymas szavaba vagva
dicsekszik mindegyik a maga legenyevel, es az egesz majdhogynem nepnnepellye valik. A boroszloiak
messzemen tisztesseggel parosult gazdagsagat is csodalta mindenki, hogy semmilyen elelmiszert sem
arusitottak dragabban, mint azeltt; a gabona es a bor a vegen sem kerlt tbbe, mint az elejen. A masik Iel
517
viszont mindenben insegre jutott; a gyzelem megszerzesenek a remenye Istbe ment; sokIele modszerrel
kiserleteztek, hogy az ellenIelet tisztesseges es nyilt tkzetre kicsaljak; gyakran visszakoztak, neha hatat
mutattak es szanaszet szaladtak, hogy kihuzzak a nyilt mezre, majd az eszrevetlenl visszakanyarodo
szarnyakkal hatulrol bekeritsek. (160) Ezek tamadnak es ldzbe veszik ket, amig tudjak, hogy biztonsagban
visszajhetnek; mert Iigyelmeztettek ket, hogy ne nyomakodjanak tulsagosan elre, nehogy a visszaut
elzaratvan, bekeritsek es lemeszaroljak ket. A cselt csel jatssza ki; az is dhiti a lengyeleket, hogy nincs
modjuk szabalyos, csak hevenyeszett tkzetre; szamuk naprol napra cskken, a varosban a Ioglyok tmege
nemcsak a varosi brtnt tlti meg, hanem a Ialak krl allo bastyakat is.
Es Matyas sem henyel ezalatt, a szepesi Istvant es Kinizsi Palt, e sereny es vitez vezereket, akik virtusukrol es
megbizhatosagukrol gyakran adtak bizonysagot, villamgyors huszarzaszloaljakkal suttyomban bekldi
Lengyelorszagba, azzal az utasitassal, hogy ne alljanak meg sehol, ne kezdjenek ostromba, hanem
szelteben-hosszaban szaguldozzak be az orszagot, pusztitsanak, gyujtogassanak, tzzel-vassal tomboljanak
mindenIele. Ezek megIelel vakmerseggel es elszantsaggal teljesitik a parancsot, ami tanya elebk akad,
Ielegetik, mindentt elhajtjak a barmot, az embert, idt egyetlen erditmeny ostromara sem pazarolnak, hanem
elrohannak egeszen Krakkoig; e riadalom akkora Ielelemmel tlti el a szarmatakat, hogy minden retteg es
reszket. A kiralyne latja a varbol, hogy mar nemcsak az orszag, de Krakko elvarosa is Ielkavarodik az esztelen
tumultusban, lekldi a testrklnitmenyt, hogy vedelmezze a klvarost, es azonnal Iutarokat szalaszt a
kiralyokhoz, a Ierjehez meg a Iiahoz, jelenti a pusztitast es gyujtogatast, beszamol a Ienyeget veszedelemrl, es
vegezetl keri, hogy az orszag megvedelmezesere stllest jjjenek vissza, nehogy mig a maseert kszkdnek, a
sajatjukat elveszitsek. (165) Kazmer a Lengyelorszagot ert csapas utan ersen aggodni kezdett az orszagert,
ugyanis az sokkal nagyobbnak hirlett, mint volt, hiszen ami hallomasbol ismeretes, rendszerint nagyobb, mint
amit a szem lat. Tudniillik a varosok es a kzsegek szinte mind Iabol epltek, Ialaik is, ugyhogy nehany ember
knnyen Ielegethette mind; a k ugyanis olyannyira hianyzik, hogy szinte egesz Sarmatia ki van teve a tznek.
Emellett klnbz nemzetisegekkel zsuIolt tabora is kezdett szenvedni az elelemhianytol; a Iejedelmet ersen
nyugtalanitotta, hogy nyilt tkzetre nem adodott alkalma, atyai kiralysagat viszont tzzel-vassal pusztitottak.
Mindket reszen derek Iurak leptek kzbe, akik targyalasrol meg bekerl kezdtek tanakodni. Sokan azt allitjak,
hogy ez Matyas kiraly ravaszkodasanak es vesztegeteseinek volt az eredmenye, ezzel Kazmer nehany Iemberet
megrontotta, es azok biztattak t a kiegyezesre. Ki ne tudna pedig, hogy Matyas ez idben sem eletet, sem
Iaradsagat, sem penzet, sem gyesseget nem sajnalta, hogy e sulyos haborubol karosodas es szegyenvallas
nelkl kiszabaduljon? Mert azt beszelik, hogy dragakves serlegekkel az ellenIel tbb emberet vonta a maga
oldalara. (170) A nagyok kzbenjarasara tehat abban allapodtak meg, hogy nehany napra legyen
Iegyvernyugvas. Mar majd negy honapja Iolyt a mindennapos hevenyeszett csatarozas, azt mondjak, a lengyelek
kzl krlbell nyolcezret Iogtak el, es ezek szabadulasat Kazmer nagyon szorgalmazta.
A Iegyversznet megkezddven, a Iemberek mindket reszen ersen szorgoskodtak a kiralyok megegyezese
erdekeben. A kibekles nem mehetett knnyen vegbe, mert Matyas semmit sem ohajtott visszaadni, mig nem
kap kartalanitast, amazok viszont kveteltek, hogy valamit kapjanak vissza Csehorszag reszei kzl, holott a
hadikiadasok Iejeben kivant sszeget az id szerint nem birtak kiIizetni. Irdatlan sereget allitottak ki, es nagyon
rhelltek, hogy semmi haszon belle. Vegl is a Irendek mindket Ielen addig zaklattak uraikat a kzjo
erdekeben, mig ravettek ket, hogy velk szletett joravalosagukkal intezzek el egy megbeszelesen, amit k
nem tudtak keresztlvinni. A Iejedelmek kivalosaga mindket oldalon nyilvanvalo volt, es ebbl taplalkozott a
megegyezes remenye. Vegl mindenki belatta, hogy nekik kell targyalniuk, es az talalkozojuktol ketsegkivl
vartak valamiIele megbekelest. Itt is, ott is szentseges pspkk kzvetitesevel hivatalos biztositekot adtak es
kaptak, es a kitztt napon a harom kiraly sszejtt a mezn a megbeszelesre, mikzben mindegyiket a sajat
harcra kesz serege kiserte, jollehet esk alatt. (175) A pancelos lovagok negyszg hadrendje csillogo
Iegyverzetevel mintha a nappal versengett volna; ell haladtak a lovaszaszloaljak, melyek pompas latvanyt
nyujtottak. Amikor a szeles mezn sszetalalkoztak, valamennyi legio krbe allt, es bar csekely tavolsag
valasztotta szet ket, es Iegyverket harcra keszen markoltak, a talalkozaskor klcsnsen dvzltek egymast,
es katonas eljennel Iejeztek ki a beke remenyet. Midn a kr kzepen a kiralyok kzelebb leptek, vedelmezn
krlalltak ket, valamennyiknek csendet parancsoltak, es mindegyik Ieszlten Iigyelte a sajat uralkodojat, es
bar szavaikat nem hallhattak, igyekeztek bolintasaikat, gesztusaikat, mozdulataikat megerteni. Ezek a tavoli
csapatok Iedezekeben haromszg Iorman alltak meg, tiszteletteljes es barati szavakkal klcsnsen kitntetleg
518
kszntttek egymast. Aztan elszr a Ienyesseges kiraly, a joval idsebb es oriasi tekintellyel rendelkez
Kazmer szolalt meg:
Nem a nagyratres vagy az uralomvagy hozott ide engem Iegyvert ltve, Matyas testverem, hanem Iiam
szeretete, amely annal jobban eltlt minket, mennel regebbek lesznk, mert Ielpanaszolta, hogy amikor
Csehorszag tronjat nemregiben elnyerte, nem kiralysagra, hanem annak tredekeire, negyedes Iejedelemsegre
hivtak. (180) Tavaly ugyanazon akarattal tamadtuk meg a papa parancsara Csehorszagot; most az id es a
helyzet mas okot ad a harcra. Ha engem az uralomvagy vezerelne, ugyan nem alkalomszer, hanem Iolytonos
haboruval gytrnelek, hiszen az orszaggylest megsertve elIoglaltad a Ielesegem orszagat. De meltanyoltam a
Corvinus dicsseget es a magyar nrendelkezest, a dolgot az istenre biztam, mert a kiralyvalasztasra nala a I
hatalom, hagytam, hogy uralkodjal a szeles Pannonian, szem eltt tartva, milyen sokkal tartozunk atyadnak
Ulaszlo Iivernkkel es nem kevesbe a kereszteny kzsseggel szemben mutatott Ieledhetetlen josagaert, igy
tehat, ha nkent atengedtem neked Magyarorszag kiralysagat, amelynek joga a Ielesegemet illette, ha a javak
elosztasat az isteni gondviselesre hagytam, tudva, hogy a mennyei kegyelem, ha a vegzet ugy parancsolja,
Pannonia orszagat egyszer majd akar vissza is juttathatja gyermekeimnek, akkor most miert haboritod Iiamat a
sajat kiralysagaban? Miert zaklatod konokul a hozzad porcikajaban sem tartozo Csehorszagot? Miert nem trd,
hogy a szomszedsagban barki is egyenl legyen veled? Higgy nekem, Matyas, a mertektelen nagyratres es
hatalomvagy gyakrabban eredmenyez sulyos bukast, mint magas allast. Ha meggondolnad Caesar es Sandor
sorsat, kiknek, bevallom, kivalo vetelytarsuk vagy, ralelnel a Iekezhetetlen uralomvagybol kvetkez korai
vegzetre. Senki sem vesziti el szivesen a magaet, senki sem mond le rmest az orszagrol, amelynek joga t
illeti, legkevesbe az, aki erejevel nemcsak a sajatjat megoltalmazni, de a maset elIoglalni is kepes. (185) Terj
kisse magadhoz, ebredj Iel vegre ebbl az nhittsegbl, amely oly nagyon hajszol, beszelgess el nmagaddal, es
gondold vegig, hogy mily jol bant veled a szerencse. Kzember otthonaban szlettel; tmlcbl jutottal a tronra,
es azt megszerezve virtusoddal es szerencseddel rengeteg szep tettet hajtottal vegre. Tudd, hogy a szerencse
allhatatlan es valtozekony, es mikzben azt szinleli, hogy alarendeltje a virtusnak, egyszer csak alattomos lest
vet neki. St, hidd el, hogy a virtus es a szerencse rk irigyei egymasnak. Vedd tehat tudomasul, hogy sem
szolgalattetelben, sem harcban nem akarunk alattad maradni. Kerlek, add vissza Iiunknak, Ulaszlo kiralynak
Csehorszag tartozekait. Hagyd el Boroszlot es Morvaorszagot, ha jotetemennyel akarsz minket legyzni, ha
nem, tetszesed szerint tarts meg nehany varost, mig a hadikiadasokert kartalanitunk. (190) Gondolj a kzjora
meg az egyetertesre, es ne takarozz a papa tekintelyevel sem; gondolkozz el azon, hogy mit kivan a kiralyi
becslet, es helyesen merlegelve az erviszonyokat, ugy cselekedj es ugy hatarozz, hogy a Iegyvert mindketten
leteve rks bekeben es szeretetben eljnk.
Azt mondjak, miutan Matyas megertette Kazmer e sulyos szavait, amilyen komolysaggal beszelt az,
ugyanolyan mereszseggel valaszolt: Ha remeltem, hogy valaha valaki megsajnalja szenvedeseimet, Kazmer
atyam, mert ezt a megszolitast illik hasznalnom veled szemben, hiszen az atyammal tartott reges-regi jo viszony
meg a veled szletett becslet Iolytan mindig is szlem gyanant kivantalak tartani, akkor elssorban benned
hittem, hiszen amennyivel tbb vagy jamborsagban, blcsessegben es korban, annyival jobb indulatunak kell
lenned velem meg masokkal szemben, annyival keszsegesebbnek a kereszteny tarsadalom irant. Az elmult
idben szamomra nem voltal kellemetlen, Kazmer, mondom, nem voltal, mig masok uszitasara nem kezdtel
acsingozni Magyarorszag tronjara. Nehany evig elnezted, ahogy ggyel-bajjal kezembe veszem az orszag
gyepljet, nyiltan nem kivantal nekem nehezseget okozni; amde nem tudom bizonyosan, vajon ezt dicseretes
tisztessegbl cselekedted-e, avagy aljas szamitasbol addig, mig engem alamerit a krlttem tombolo
haborusagok vihara. (195) Azonban barmi is volt az ok, a becsletnek a latszata is eleg. Aztan engem a
magyarok, akiknek kizarolagos joguk van kiralyaik megvalasztasara, atyam jotetemenyeinek emlekezeteert a
brtnbl nkent Ielkertek a tronra, altalanos tetszes es rm kzepette megkoronaztak, es miutan sok even at
uralkodtam, a nepek sulyos karara megtamadtal engem az orszagomban. Megsegitett es megoltalmazott az isteni
gondviseles, amely hajdan a tronra emelt. Kihivas nelkl sohasem tamadtam volna meg Lengyelorszagot;
lengyeleknek sem en, sem apam nem okoztunk kart, csakis azoknak, akik regota latorsaggal kerestek a
kenyerket, es akiket az orszagban rajtacsiptnk. A szomszedok kzl egyet sem bantottam, ha a megtorlas nem
kenyszeritett. Csak a sajat Iembereimet es tartomanyainknak a trvenyes engedelmesseget megtagado vajdait
kivantam jogos haboruval megbntetni. A trkkel szakadatlan a harcom, azzal rks haborut viselnk, mert
nem trhetjk, hogy a kereszteny kzsseg tbbi orszaganak a tnkretetelere induljon. Papai es csaszari levelek
519
hosszas unszolasara a dgletes eretnekseg pestise miatt kelletlenl inditottunk hadat a csehekre. Te magad
dntsd el, atyam, nevezhet-e ez nagyravagyasnak es mertektelen hatalomehsegnek; ha mi nagyratresbl
vallaltuk a cseh haborut, Ielseged is ugyanezzel vadolhato. (200) Nem raboltam el a maset, nem gyakoroltam
zsarnoksagot senki Iltt; a hivket szabaditottam meg az eretnekek igajatol es Iertzesetl. Moraviat es
Szileziat, amelyet Iegyverrel valtottam ki az eretnekek rabsagabol, rks szabadsaggal es adomentesseggel
ajandekoztam meg. Nem uralomvagy ez, Kazmer, hanem a dicsseg es halhatatlansag vagya, melyre, nem
tagadom, nagyon is szomjazom, hiszen a nemes lelk Iejedelemnek ez a dolga. Hogy engem kioktatsz a
szerencse Iell es Ilemlegeted alacsonysagomat, azert sokkal tartozom neked, elvegre a jo szl ktelessege,
hogy Iiat naponta sztnzze az eszmelesre es az nismeretre. Amde ha ebbl tulzott Ielenkseg tamad, ez az
emlekeztetes gatja lesz a dicssegre trekvesnek. Oszinten megvallom, Kazmer, hogy a szerencse jatekszere
voltam; jol tudod, mennyire gytri a Corvinus-hazat az emberi sors e hatalmaskodo urnje. Atyam meghal;
minket batyankkal egytt elIognak; ezutan meltatlan halalt szenved; Matyas eletben marad a tmlcben, s kis
hija, hogy Iiverevel egytt vegveszelybe nem kerl. (205) Egy ev leIorgasa eltt kijn a brtnbl; kiralyi tronra
jut. Nem szerencse van emgtt, hanem emberi bn es isteni gondviseles. Amaz pusztulasra juttatta a
Corvinus-hazat, emez megujitotta es Ilemelte. A szerencse eme valtozatossaga batorsagot nttt belem. A
bajok tapasztalata tanitott meg a jot elviselni. Es tbb hirt meg dicsseget szerzek magamnak azaltal, hogy
szereny otthonban a legkeresztenyibb atyatol, mi tbb, a keresztenyseg bajnokatol szletve eljutottam idaig,
mintha Iejedelmi udvarban hitetlen szlktl szarmazva uralkodnam. Ami pedig a lenyeget illeti, tudjatok meg:
Matyas, a beke es egyetertes mindenkori buzgo hive, baratsagotok es szvetsegetek odaado apoloja, semmiIele
Ieltetelt sem Iog visszautasitani, mely ment a hamissagtol es a sulyos hatranytol, es elssorban Ulaszlo irant volt
mindig is nagy tisztelettel, akit, hogy atyja szives engedelmevel mondjam, jamborsagban, batorsagban es
becsletben joval tbbre tartok. Nincs, ami knnyebben gyzne le engem, mint Ulaszlom tisztessege, akit
mindig is Iiveremnek kivantam tekinteni. Hogy rkre testveri szeretetben eljnk egytt, megigerem, hogy
vissza Iogom adni Morvat, Szileziat es a tbbit, amit Csehorszagban birtokolok, mihelyt megterititek nekem a
negyszazezer aranyat, hogy e hadjarat kltsegeiert karpotoljatok. (210) St, ha latom, hogy ez tetszik nektek,
mint remelem, mindennap tbb joindulattal leszek. Azt viszont vegyetek tudomasul, hogy amig a kiadasaimat
meg nem terititek, egyetlen Ialucskat sem bocsatok vissza, es nem engedek sem az orszagbol, sem a kiralyi
titulusbol; elvegre senki sem adna oda knnyelmen ennyi Iaradsaggal, verrel, kltseggel szerzett terleteket, es
nem hallottam, hogy ez id szerint barmely uralkodo is ekkora nagylelkseget tanusitott volna. Ha Matyas
jelleme ezt meg is engedne, es Ulaszlo becsletessege meg is erdemelne, tisztesseg ne essek szolvan, Kazmer
viselkedese akkor is visszatartana ettl a jotetemenytl, hiszen gyakran tamadott meg sulyos haddal. Ne
higgyetek, hogy az erk merlegelese nelkl valaszolom ezt, ne gondoljatok, hogy szavaimon barmit is
modositani Iogok; soha semmire sem vallalkozom elhamarkodottan, mieltt a lehetsegeimet Ielmertem volna.
Ezert, Kazmer atyam, Iiad, a legragyogobb iIju eltt most kerve kerem Ielsegedet, hogy a mai napon kss ssze
minket testveri szeretettel es egyetertessel, Izz ssze kettnket Ieledhetetlen joakarattal, adj Cseh- es
Magyarorszagnak beket, de Lengyelorszagnak is, mert az sem Iog kimaradni a haborubol, amely minket emeszt.
(215) Hagyd el a veremmel szerzett tartomanyokat, menj vissza Lengyelorszagba, es engem meg Ulaszlo
csemet egyIorma Iigyelemmel es szeretettel onnan igazgasd. Erinket es Iegyvereinket ne egymas kztt,
hanem a trkk elleneben gyakoroljuk; ott igyekezznk rks kiralysagot szerezni, amelyet er el nem vehet.
Ujra meg ujra knyrgk, Kazmer, igy cselekedj; ha nem, tudd meg, a jogtipro emberen az istenek allnak
bosszut.
Ahogy a lengyel ezt vegighallgatta, meghkkent Matyas kemenysegen, es egy pillanatra dhbe gurulva elkezdte
szidni makacssagat, hogy ez a csknysseg nem valik e sok nemzet javara, nem lehet a maganerdeket Iolyton a
kzgyek Ile helyezni; amit a tarsadalom dvere es bekejere klt, azt tetemes kamattal Iogja visszaIizetni; az
ebbl keletkezett haboru nem Iog egyhamar veget erni. Ezutan az akkor tizenhatodik eleteveben jaro Ulaszlo
kiraly beszelt Matyashoz; szelidebben sztkelte es kerlelte, hogy inkabb a Ielkinalt bekesseget valassza, mint a
harcot, adja vissza orszaga tartozekait, vetelkedjek vele a testveri szeretetben. Majd az engedmenyre nem
hajlando Matyast az apa es a Iiu kemenyebb szavakkal rohanja le, mindketten haboruval Ienyegetznek. (220)
Matyas viszont konokul ellenallva igy szol: Istent, az emberi becsletszot es mindketttk Ielseget hivom
tanusagra, hogy bizom annyira az egi es Ildi igazsagban, hogy ha a szkseg rakenyszerit, egyazon napon
Ilemelt jelvenyekkel kzdk meg elbb az apaval, aztan a Iiuval, ezt megigerem; hiszem, hogy az igazsag
520
hatalmas szelleme sohasem hagy cserben, es bizonyosan megved azokkal szemben, akik jogtalanul
megtamadnak. Azt is igerem es Iogadom, hogy ekzben nkent megteszek mindent, ami a bekesseg kedveert
tlem joggal elvarhato; ha a beket megtagadjatok, jogomat es a sok veren vett orszagokat nemcsak a magam
csekely erejevel vedelmezem meg allhatatosan, hanem annak Iogytan masok segitseget igenybe veve is. Ahogy
ezt kimondta, maris hatat akart Iorditani. Kazmer azonban, ez a megIontolt Iejedelem, hogy ne bocsassa el t a
beke remenye nelkl, harmadnapra uj targyalasra hivta meg. Azt ajanlotta, hogy addig is gondolkozzek a
megegyezes meltanyos Ieltetelein. A talalkozo beIejezdven a legnagyobb tisztelettel valtak el egymastol; a
legiok kvettek uralkodoikat a taborokba.
A nagyurak hallva, hogy ezen a tanacskozason semmit sem dntttek a bekerl vagy a haborurol, masnap
mindket oldalon kzbevetettek magukat; versengve javasoltak a megegyezest, ramutattak a IennIorgo bajokra,
megjosoltak a kvetkezket, es hogy a beke sokkalta dvsebb lesz megha veszteseggel is, mint a haboru
valamicske haszonnal. (225) Mondtak, hogy mindharom orszag egysegesen elutasitja a haborut, beket akar, es
ha nem kapja meg, inkabb elpartol Iejedelmeitl. Ekzben a kiraly sem lustalkodott, megduplazta a lengyel
nagyurak ajandekait, hogy Kazmert a bekere rabeszeljek, nem Iukarkodott a kltseggel, es megtetezte az
igereteket. Lengyelorszagbol is jttek a levelek, melyek a naponkenti ujabb gyujtogatasokrol es rombolasokrol
szamoltak be, amazok szaja pedig mindezt Iel is nagyitotta. Nemelyek a Ienyeget inseget es az altalanos
nyomorusagot hoztak Iel, masok Ielhanytorgattak az ellenIel kimerithetetlenseget, emlekeztettek a Ioglyok
sokasagara, melyet az ellenseg nem egyknnyen tud taplalni. Mondogattak, hogy az ellenIel remekl all,
hivatkoztak a tancmulatsagokra meg a naponkenti szinjatekokra.
Kazmer tehat belatta, hogy elarasztottak t a nehezsegek, mindenkeppen hajlott a bekektesre, mert megertette,
hogy a szksegtl kenyszeritve ezt nem utasithatja vissza egyknnyen. (230) Ekzben a pspkk es a Iurak
kzbenjarasukkal elertek, hogy a masodik megbeszelesre a Iejedelmek meg a legiok Iegyvertelenl menjenek,
hogy ugy lassek, mintha inkabb biztos megbekelesre, mint veszekedesre vonulnanak ki.
A harmadik napon, amikor a terseg kzepen talalkoztak, a tiszteletteljes dvzles utan bementek abba a harom
satorba, amelyet megallapodas szerint ott valamivel korabban Ielallitottak. Majd tanuk nelkl mindharman a
lengyel satraban jttek ssze; ott vagy harom orat vitatkoztak a megegyezesrl es annak Ielteteleirl. Vegl
abban allapodtak meg, hogy ki-ki menjen haza biztonsagban a maga orszagaba, tbbe egyikk se tegyen kart a
masikban; Morvaorszag es Szilezia maradjon Matyase, mig el; halala utan Iizessek meg utodainak a
negyszazezer aranypenzt, es mindkett szalljon vissza Ulaszlo kiralyra; Ulaszlo birja egesz Csehorszagot,
visszakapva annak elIoglalt terleteit; a cseh kiralyi cimet trvenyesen hasznalja mindkett, mig el; Matyas
kiraly halala utan a titulus, az orszag es minden tartozeka Ulaszlora szalljon; ha viszont trtenetesen Ulaszlo
eltte mulna ki, mindezt teljes joggal birja Matyas az utodaival egytt. (235) Sokan hozzateszik, hogy igencsak
megnvekedhetett kzttk a klcsns joindulat, ha ugy egyeztek meg, hogy barmelyik is tavozik elbb az
eletbl, azt a masik ugyanazon joggal kvesse; vegl mindketten bocsassak vissza a Ioglyokat, es mindrkre
legyen tlk tavol a gonosz csel es artas. Miutan a ket Iel megegyezett, tanukent odahivattak a Iurakat, hogy az
egyezseg trvenyet Ioglaljak irasba. Ez megtrtenven, a kiralyok kezet raztak egymassal, es a megkttt beke
meg az rk szvetseg jelekent klcsnsen megleltek egymast. Az odahivott Ipapok, tartomanyurak,
kiskiralyok szabalyszeren vegrehajtottak az egyezmenyt es megvalositottak a hatarozatokat. Aztan az altalanos
rm jelekent bevezettek Bacchust, a vigalom istenet, amitl mindannyian ugy Ielvidultak, hogy masnap, midn
a tavozo ej mar indulasra srgetett, a talalkozo beIejezese eltt a kiralyoknak lakomat, a katonaknak daridot
rendeztek. A beke kihirdetesekor mindket Iel valamennyi legioja sirva Iakadt rmeben. Mindenki rvendezett,
hogy a Iejedelmek veget vetettek a sulyos es nagyszabasu haborunak, es utjat alltak a bajok hosszu soranak.
Matyas visszatert a varosba, es elrendelte, hogy lakassak jol a Ioglyokat, akik a tornyokban meg eletben vannak,
amde a nyolcezerbl alig ketezer elre talaltak, mert a sr tmegben megIulladtak, reszint pedig az ehseg vitte
el ket, sokat a haboru els dheben belehajitottak az Odera Iolyoba. (240) A brtnparancsnokok a varosbeli
insegtl valo Ielelmkben megvontak tlk az elelmet, bezartak a cellakat, hogy a kegyetlen eh vegezzen velk;
mert a Iogolytmeg utalata meg a haboru embertelensege allati vadsagra kesztette ket.
Matyas, aki nemcsak Iegyverrel, hanem kaprazatos pompaval is szeretett kitnni, egesz ejjel gondosan gyelt
arra, hogy a kiralyokat rangjukhoz illen lassak el, es kijelentette, hogy aznap a hazigazda. Ugyanott, ahol
521
tegnap, Ielhuzott egy Ilseges satrat biborral, arannyal, dragakvel, kzepere allitott egy mindenIele edennyel,
dragakves kupakkal ekesked, sok lepcsIokkal emelked poharszeket. Krben bamulatos etkeszlet, igazi
inyenc altal kigondolt, roppant valtozatos etelek tmege. Miutan a Iejedelmek idben megerkeztek, mindharom
egy-egy negyszg asztalhoz telepedett le; aztan szineszek szorakoztattak ket, hogy a Iogasok hosszu sorat
Iszerezzek. Ez idbl nem emlitenek bamulatra meltobb latvanyossagot ennel, ahol oly sok megjelent pspk
es elkelseg koszorujaban harom kiralyt lehetett latni, kiknek mindegyike meltosagahoz illen lt a lakoman.
(245) A Iogasok izletesseget a Iejedelmek komoly beszelgetese Iokozta. Nem mondtak, tettek semmit, amit ne
lehetne meltan knyvbe irni. Joggal emlitik Lrinc hercegnek, Miklos bosnyak kiraly Iianak derek tettet. O meg
iIju volt, es kora ellenere I etekIogo e kiralyi lakoman, apja kardszijat viselte, melyen annyi gyngy es dragak
volt, hogy hatvanezer aranyra becsltek. Illett ltzetehez a nemes termeszet, a Iinomsag, a delcegseggel es
bajjal parosult bszke lelek. A pompas talalast bamulatos Irgeseggel es gonddal intezte, szokasa szerint
peckesen lepegetve, es azt mondjak, hogy ezzel oktalan bosszusagot valtott ki az egyik lengyel nagyurbol, aki ki
nem allhatvan t, nem tudom, mikeppen, az ide-oda srg Iiatalembert inzultalta. Ez meg haragra lobbanva
tiszteletlenl poIon csapta a polyakot, mire hirtelen zavar tamadvan, a Iejedelem megkerdezte, mi trtent, majd
meghallva az esetet, mint mondjak, mindket kiraly megdicserte Lrincet. A lakoma beIejeztevel Matyas
nemcsak Kazmert meg Ulaszlo kiralyt, de a rangosabb elkelket sem eresztette el ajandek nelkl. Mindenki
magasztalta a Iejedelem bkezseget. (250) Masnap keszseggel visszaadta a meg eletben talalt Ioglyokat; azt
mondjak, a brtnparancsnokok embertelensege nagy pusztitast vegzett kzttk. A beke letrejttevel a lengyel
es a cseh egyarant eltavozott; a tartomany lecsendeslt, es nemsokara a kiraly is elvonult a sereggel
Magyarorszag Iele.
Ennel a hadjaratnal jelen volt a bari pspk, Ferdinand kiraly kepviselje, aki ekkor Aragoniai Beatrix es
Matyas hazassagarol targyalt. Matyas viszont BanIi Miklost es Gyrgy kalocsai erseket kldte az eskv
dolgaban Napolyba. E boldog Irigyet ekkor hirdettek ki Boroszloban. A cseh es a lengyel haboruban a magyar
Iurak kzl sokan viseltek szepen magukat, ugyhogy a nevek Ielsorolasa idigenyes volna; elssorban Istvan
szepesi groIrol, Despot Palrol es Jaksics zaszloaljparancsnokrol mondjak, hogy derekasan allt helyt; Matyas
pedig mindegyikket rangja szerint megajandekozta, leginkabb Istvant, aki egy csataban sem hianyzott a kiraly
melll, es a legnagyobb veszedelemben sem kimelte eletet, vagyonat, adomanyul kapta Trencsen mezvarost a
krnyez Ialvakkal es birtokokkal, tovabba az adokkal es vamokkal, amelyek a trencseni uradalomhoz
tartoznak; a kiraly meg azt is kikttte, hogy ha az trvenyes utodai ezt vissza szeretnek valtani, tizentezer
aranypenzt tartozzanak leIizetni, es az adomanyosok beleegyezese nelkl ingyen nem szabad tlk visszavenni.
(255) Ebben az evben Ferdinand kiraly leanyat, Aragoniai Leonorat eljegyezte Herkules, Ferrara Ienyes hercege,
es midn Ierjehez paratlan pompaval elkldtek, mindentt rangjahoz melton Iogadtak, elssorban Romaban,
Sixtus papa utasitasara, aki Peternek, szent Sixtus biborosanak a kezdemenyezesere a mennyei apostol
templomanal Iogadta t, es ott olyan hallatlan cicomaval, akkora luxussal es a legklnbzbb latnivalokkal
Ilszerelkezett menyasszonyi kiseretet lattunk, hogy korunkban ennel nagyszerbbrl hallani sem lehetett.
Kesbb lattuk, hogy b gyermekaldas es blcsesseg ekesitette t, ugyhogy azon idk legszerencsesebb kiralyi
matronaival is batran vetekedhetett. Uzon Hasszan rmenyorszag hataran nagy csataban tkztt meg Mahomet
trk csaszarral, melyben harmincezer trk veszett oda, aztan poggyaszat hatrahagyva visszavonult orszagaba.
Cipruson Jakab kiraly meghalt, egyetlen csecsem es egy velencei asszony maradt utana, mire a velencesek
elztek, es szetromboltak Ferdinand kiraly Ilottajat, megragadtak az orszag kormanyat, majd amikor a csecsem
hamarosan kimult, megkaparintottak Ciprus kiralysagat. Peter, a szent Sixtusrol cimzett biboros, aki legatuskent
bamulatos gyorsasaggal latogatta vegig Italiat, Romaban a papa igen nagy banatara betegsegben meghalt. (260)
Ezeket az esemenyeket ismerjk tehat a megvaltas ezernegyszaz Iltti hetvenharmadik esztendejebl.
A kvetkez evben a hazaIele tarto kiraly semmiesetre sem kivanta letenni a Iegyvert, mig az orszag Dunan tuli
reszet meg nem tisztitja az ott meg megmaradt lengyelek latorsagatol. Ezek ugyanis Magyar- es Lengyelorszag
hataran ket erdt emeltek, es onnan Iolytattak szelteben rablotamadasaikat; azt mondjak, az egyik
Nagymihalynal, a masik Homonnanal volt. A sereg vezeteset ekkor Csupor vajda latta el. Mivel ezek makacsul
tartjak megerditett varaikat, a kiraly csellel kivanja kikezdeni ket. Odahivja Jaksicsot, a
knnylovas-zaszloaljak hadnagyat, es megmagyarazza neki, mit akar. Ez magahoz veszi kollegajat, es tszaz
lovassal az ej leple alatt nekiered, a taborbol hallatlan gyorsasaggal pirkadat eltt megerkezik Nagymihalyhoz,
ahol a lengyelek rsegenek a zmet tudjak. (265) Kettt, aki eppen kijn a kastelybol, elkapnak, nyomban
522
ktelre huznak, nehogy valamit tudathasson az rkkel. Aztan a szomszedos erdben Ielallitjak a kelepcet.
Napkeltekor ketszaztven lovas mit sem sejtve kinyargal a varbol; odabent ugyanennyi marad. Bemennek a
kzeli erdbe, s vagy negy stadiumnyit haladnak, amikor a hatuk mgtt megpillantanak nehany huszart. Paran
megijednek, azonban azok szamat kevesellve tovabbmennek. Alig ernek az erd kzepere, amikor
leereszkednek egy stet vlgybe, eszreveszik, hogy csapdaba kerltek. MindenIell kialtas harsan; kemeny
verekedes kezddik. A lengyelek inkabb csataban szeretnenek elesni, hogy a Ienyeget Iogsagot elkerljek;
amazok viszont eltkelten kzdenek, krlzarjak ket, hogy a latrok kzl egyet se engedjenek meglogni.
Vegezetl az ellensegnek mintegy a Iele elhullott a harcban, a tbbit elIogtak, es a kiraly megerkezese utan az
erddel szemben Ielkttetve csuI ktelen Iejeztek be az eletket. (270) Masnap megkezdtek a var ostromat, ahol
nemsokara egy tragikus eset trtent. Mikzben ugyanis az odavontatott rezagyukkal ersen lttek az rseget,
Csupor a tulso oldalon Ielmaszott a svenykeritesre, es egy drg masinabol kiltt kdarab sszeroncsolta.
Amikor ezt a kiraly es a tbbi Iur megtudta, megsiratta a derek vezer szomoru balesetet, mert megertettek,
hogy tbbet trdtt a gyzelemmel, mint epsegenek megovasaval. A vitezekben kitrlhetetlen emleket
hagyott. A varacskat vegl kiostromoltak; a ketszaztven ott elIogott lengyelt elkldtek egy budai toronyba,
amelyet Csonkanak neveznek, es reszben a Dunaba veszejtettek ket. Aztan ezen a telen a sereg elvonult
Homonnahoz, amelyet igen ers lengyel rseg vedelmezett. Ezt rvid ostrommal elIoglaltak; akiket itt talaltak,
reszint levagtak, reszint Iogsagba vetve elkldtek Budara. E telen ezeket vegezte Matyas. A haboruban mindig
mellette volt Gabor erdelyi pspk, mert volt a kiralyi titkar, es leveleinek megirasaban hasznaveheten
szolgalt.
(275) Ez evben szokatlan szarazsag volt; az aszaly az allando Iorrasokat is kiszikkasztotta. A trkk a Szavan
atkelve megrohantak Pannoniat. Keresztely, Dacia, Gotland es Norvegia kiralya Iogadalmat bevaltva
elzarandokolt Romaba a papahoz, es nagy tisztelettel Iogadtak. Scutarit, az illiriai partvidek magas hegyen allo
varosat, szazezer trk ostromolta, de az ers velencei rseg megvedte, ezeket pedig meghiusult vallalkozasuk
utan betegseg tamadta meg, amelyet az alanti Iorras Iertztt vizetl es a levegtl kaptak, mire elvonultak a
szomszedos hegyek kze. Karoly, a burgundok hercege, a Rajna partjan megostromolta a Kln krnyeki Neuss
varoskat, azonban amikor Frigyes csaszar az ostromlottak segitsegere jtt, egyezseget ktttek, es visszavonult a
belgakhoz. Marcello Miklos velencei dozse meghalt, es az elhunyt helyebe Mocenigo Peter kerlt. Tovabba
Sixtus papa ez evben megrendezte a Pal altal meghirdetett jubileumot. Matyas viselt dolgai kzl mas emlitesre
meltot nem talalok ez evbl.
Azonban amikor az dvsseg ezernegyszaz Iltti hetventdik esztendeje beksznttt, vegbement Szabacs
minden dicseretre es emlekezetre melto bevetele, amelyet azonban a Szavarol helyesebben alighanem
Szavacsnak mondhatnank. (280) Mert amint Int elbeszeltk, mikzben a kiralyt lekttte a cseh haboru, a trk
a Szava partjan Ielallitotta Szabacsot, hogy ne csak a szeremi videket tamadhassa meg kenyelmesen, hanem a
Pannoniakat meg a noricusokat is, es bar Gabor ersek igyekezett megakadalyozni az epitkezest, nem tudta ket
elhajtani. Most viszont, hogy Csehorszagban a helyzet rendezdtt, Morvaorszag es Szilezia lecsendeslt, a ket
kirallyal letrejtt a szvetseg, Matyas elszanta magat ennek az erssegnek a bevetelere, melyet a trk a
keresztenyek vesztere allitott, jol tudva, hogy ha ezt a kastelyt le nem rombolja vagy nem veszi a hatalmaba, a
Pannoniakat ketsegkivl rks tamadasnak teszi ki. Ezert a kvetkez telen tekintelyes sereggel nekiindult,
megpedig azzal az elhatarozassal, hogy vagy ott veszti el az eletet, vagy megszerzi az elpusztitasara allitott
gyllt varat. Bator es allhatatos elszantsagat szerencse kiserte, mert akaratat megvalositotta. Mahomet, aki
tudta, hogy Matyas krlbell het even at a cseh es lengyel hadakozassal Ioglalatoskodott, meghallotta, hogy
visszatert Magyarorszagra, mire elhatarozta, hogy Szabacsot teljesseggel Ielujitja, tudva, hogy mig az all, a
pannon nem Iog nyugodni. Ezert a testrcsapatokbol kiszemelte a legersebb embereket, es a varat ezzel a
roppant rseggel rakta tele, st, hogy ez osztag valogatott voltat lathatobban is kimutassa, mindenkinek, akit oda
osztott be, mint mondjak, sajat kezevel tztt tollat a svegere, vagyis turbanjara. (285) Matyas tehat negy legio
kisereteben erkezik a Szavahoz, a tulparton t tabort, minden remenyet a gyorsasagba es a tel kemenysegebe
veti, mert abban bizik, hogy e kett utjat allja a trk segitsegnek. Kesedelem nelkl atkel a Szavan, az uj
teleples kre odavontatja az ostromtornyokat meg a rezagyukat, svennyel, arokkal veszi krbe, hogy semmit
se lehessen ki- s behordani. Majd ejszakai tamadasra lendl, nem hagy el modot, munkat, nem enged pihenest a
bentieknek; mindket reszen oriasi az ldkles, es sokszor a Ialak omladekain meg a tornyok tetejen verekednek.
Vegl a keresztenyek visszaszorulnak. Azt mondjak, hogy a kiraly bakaruhaban egy szolgaval s egy
523
evezslegennyel csendben beszallt egy sajkaba, es hogy a bastyakat kzelebbrl szemgyre vegye, a Ialak
tveben hajokazott, es mindent megvizsgalt. Amikor az rszemek eszrevettek, a trkk nyomban a csonakra
iranyitottak egy ercagyut, melynek lvese leteritette a szolgat, az alruhas Iejedelem azonban ijedelmet elnyomta,
es Iolytatta a szemlet. Ezt meresz tettnek mondtak.
(290) Miutan tehat a hosszu ostrommal kiIarasztotta az ellenIelet, amde a varat megsem Ioglalta el, a hatso
oldalon egy rejtett vlgyben otthagy egy jokora osztagot; maga napkeltekor a sereg tbbi reszevel szembl
szall csataba, es szinte az egesz napon at veres verekedest Iolytat. Valamivel alkonyat eltt abbahagyja a harcot,
Ielszedi a tabort, es ugy tesz, mintha a gyzelem remenyet Ieladva elvonulna. A szakadatlan tusakodasban
kimerlt vedk megpihennek, nemelyikk a testet apolja, masok Ielelem nelkl eljnnek; mind azt hiszi, hogy
a tamado elment, es ha tart is valamitl, azt szembl vigyazza, amerre az ellenseget elvonulni latta; hatulrol
mitl sem Iel. Az ejszaka elrehaladtaval azok, akik lesben allnak, a terv ertelmeben a masik oldalrol
megrohanjak a varat, es elbb masszak meg a Ialat, mint ahogy a varosbeliek eszbe kapnak. A kiraly, aki alig
ket merIldnyire tavozott, azonnal visszakld egy gyorshadtestet; maga a tbbi lovassal kveti. Az
elrekldttek megujitjak a csatat; visszaadjak bajtarsaik batorsagat, akik a Ialak tetejen meg ingadozo sikerrel
tusakodnak. A lendlet akkora, a kzdelem olyan ervel langol Iel ujra, hogy az ellenseges var gyorsan elesik. A
benyomulaskor sokat meglnek, de ahogy a dh lecsillapszik, a tbbiek megadjak magukat, es rks
szolgasagba kerlnek. (295) Rengeteg municiot talalnak ott. Masnap a kiraly parancsara nem egetik Iel, hanem a
Ialakat ujjaepitik, szakadatlan munkaval megersitik, es kreje vezetve a Szavat, szigetet alakitanak belle; az
ostrom harmincadik napjan Ioglaltak el. Miutan a ragyogo diadalnak hire Iutott, hogy Szabacsot, a
keresztenyseg nyakara telepitett epitmenyt Matyas oly gyorsasaggal Ioglalta el, hogy elbb rontotta le, mint
ahogy az ostromrol barki is erteslt volna, a nepeket akkora rm tlttte el, mintha ennel rvendetesebbet
sohasem hallottak volna. Pannonia-szerte Ialvankent, varosonkent knyrgeseket rendeztek, Romaban a papa
parancsara, Velenceben a tanacs hatarozata alapjan minden oltarnal nnepelyes miset mondtak. St, mindkett
kveteket is kldtt, hogy gratulaljanak a kiralynak a szerencses es dvs gyzelemhez, es e hadakozas
kltsegeinek a Iedezesere penzt hozzanak. Sixtus papa Domonkos rieti pspkt, a velencei szenatus a nagy
tekintely Emo Janost kldte, es ezek kilencvenharomezer aranypenzt hoztak.
(300) A kiraly lelkesedeset ugyan a jeles diadal megnvelte, de a haboru eme eltet ereje is jocskan hozzajarult
ahhoz, hogy Szabacs Ielszamolasa utan Ielelemmel tltse el a pogany ellenseget, es egeszen Szendrig
mindenIele elszaguldozzon, tzzel-vassal pusztitson mindenhol mindent. Csak a Duna partjara teleplt Szendr
allt meg, amelyet a trk nepes rseggel es mindennem Ilszerelessel erditett meg; ezert heves vagyat erzett
ennek kiostromlasara. Hogy ezt keresztlvigye, ezen a telen a kzeleben krben harom Iabol es sszehordott
Ildbl keszlt varacskat allitott Iel, mindharmat megersitette sanccal, arokkal, katonasaggal, vesszIonadekkal
vette krl, es ezek Ildbl, trmelekbl leven, nem Ieltek az agyulvestl. Kzlk az egyiket, amely
Szendrre nezett, a katapulta vetlapjarol elnevezte Vitez asztalkanak. Ezek annyira beszoritottak ezt a varost,
hogy csak a Duna Iell nyilt bejarata; ha ezeket meg tudta volna tartani, mint a kvetkez knyv majd
megmutatja, bizonnyal beIellegzett volna a mieink nyakat meg mindig Ienyeget Szendrnek.
Ez evben a trkk atkeltek az Al-Dunan, es balszerencsejkre behatoltak Olahorszagba, ugyanis az ellenIel
elbb kiIarasztotta, aztan bekeritette es halalra gyilkolta ket, majd amikor valamivel kesbb az also Mysiara
tamadtak, jeles vereseget szenvedtek. (305) Aztan Iordulvan a kocka, nagy hajohaddal megrohantak a Krim
Ielszigeten Iekv Theodosiat, mely a genovaiak birtokaban volt, es sikeresen elIoglaltak. Hiba nelkl nem lehet
elhallgatni az igaz hitnek ama emlekezetes csodajat, amely ez evben Trentoban trtent. Azt mondjak, aprilis
nyolcadik kalendajan, amely az ur szenvedesenek napja volt, a zsidok alattomban elraboltak egy kisdedet,
akinek Simon volt a neve, majd a szent kereszthalal minden miszteriumat sorban vegrehajtottak rajta, es
irgalmatlanul megltek. Az istenseg azonban IlIedte e szrny bntenyt, azok pedig klnIele kinzasokat
szenvedve elnyertek melto bntetesket. A sok kinnal gytrt kisgyermek testecskejenek az altala naponta tett
hatalmas csodak miatt bazilikat szenteltek, t magat az istenek kze iktattak.
524
4. fejezet - Negyedik knyv
Hogy az elz evben a trkkkel meg a tbbi ellenIellel milyen jol mentek a dolgok, az a leirtakbol knnyen
megallapithato. A kvetkezben viszont, amelyet az ezernegyszaz Iltti hetvenhatodiknak szamitanak, a
szerencse Iordultaval a magyarok sora egeszen maskepp alakult, amit sokan az esedekesse valo kiralyi
menyegznek, egyesek a trkk vallalkozasait elsegit kemeny teli idjarasnak tulajdonitanak. Miutan az
eskvt elszr Boroszlonal, a taborban egy kikialto nagy meltosaggal kzhirre tette, a kiraly rendelete a
szertartast erre, a kihirdetes harmadik esztendejere helyezte at. Ez evben Matyas ket komoly keszletre Iorditja a
Iigyelmet, a haborura es a menyegzi ceremoniara. Es az egyikkel nem Ioglalkozik lanyhabban, mint a
masikkal; mert mindenben igyekszik erejenek es kepessegeinek teljesseget kimutatni. (5) A Dunan nagy Ilottat
allit, amellyel a Iolyon leereszkedjen, klnbz es sokoldalu gepezeteket keszit, emellett elemozsiat, katonat,
Iegyvert, jol tudva, mekkora Ieladatra vallalkozik es milyen ellenIellel kell megkzdenie. St, Ienygerendakkal
toronyszeren megrakott szeles tutajokat is bocsat ala az Al-Dunara, amelyeket sancnak, rgtnztt erssegnek,
valamint vedIalnak es hadi epitmenynek szokas hasznalni. Az elrelato Iejedelem arra is gondolt, hogy ebben a
hadjaratban talan utoljara kell megverekednie a trkkel. Tudta ugyanis, hogy az Szendrnek, Trakia
vedbastyajanak a megtartasaert mindent el Iog kvetni; ezenIell nagyaranyu sorozast tartott, es mindenIell
tekintelyes segitseget toborzott.
Az eskvre pedig, amelyet az idei telen szandekoztak megtartani, nemcsak az orszag valamennyi elkelseget
hivta meg, hanem a krnyekbeli tartomanyurakat es Iejedelmeket is; a vendegIogadast es a latvanyossagokat
szertelen kltseggel es bseggel keszitette Il. Megszallottan trekedett arra, hogy a palota butorzata, a
meghkkent teritek, a gazdagsag Iitogtatasa Iellmulja a perzsa Ienyzest es a szksegeset. Ez a ket dolog
pedig, amely a legtehetsebb uralkodo szamara is igen sulyos lett volna, elapasztotta azt a penzmennyiseget,
amelyet reszint az orszag adoibol, reszint az olaszok megallapitott Iizetsegebl az iment szerzett. (10) Ez evben,
Iebruar idusan az alemann Janos esztergomi ersek vagy a csaszar csabitasara, vagy a ra gyanakodni kezd
kiralytol valo Ielteben sszekuporgatott vagyonaval es nagy tmeg arannyal Ausztriaba szktt a cezarhoz, es
ott megkapta tle a salzburgi ersekseget, amit mindenki megdbbenessel Iogadott. Matyast e buzgolkodas
kzepette Iellelkesitette egy uj gyzelem, amely augusztus idusan esett, es az az rvendetes hir, hogy
Fels-Mysiaban a Duna partjan halalra ldstek a trkket. A trtentekrl ezt hallottuk:
Midn a most Belgradnak nevezett GrgIejervar kapitanysagat trtenetesen NiIor Imre es Csepeli Janos
viselte, ezek megtudtak a kemektl, hogy Ali beg negyezer knnylovassal atkelt a Dunan, Temesvar
krnyekeig mindenIele szelteben szaguldozik, tzzel-vassal kegyetlenl tombol, rengeteg embert is elhurcol, es
ha elejet nem veszik, rvidesen kietlen pusztasagga teszi az Al-Dunan tuli terletet. Ennek hallatara azonnal
zentek Mysia despotajanak, Vuknak, tovabba Nagy Albertnek es Nagy Ambrusnak, akik Temesvart ers
rseggel tartottak, rajtuk kivl Jaksics Demeternek, a roppant bator Haraszti Ferencnek meg a harom Docinak,
Peter, Imre es Laszlo derek huszarkapitanyoknak, hogy mindannyian gylekezzenek ssze gyors lovassagukkal,
mert a trkk szanaszet mindent pusztitanak. Felhivtak a vasas lovassag hadnagyait is, akik a nyarat a Tiszan
tul tltttek, Pecsi Mihalyt, AbrahamIi Sebestyent, Adam Iia Janost es Markot, vegl Henyeit meg a Laszlokat,
hogy a Tiszan nyomban atkelve jjjenek, ne engedjek, hogy a trkk betrese veszelybe sodorja a kzseget.
(15) Ezek erre az zenetre teljesitik a parancsot, es habozas nelkl Iegyvert Iognak a veszedelmes ellensegre.
Utkzben barati seregek csatlakoznak hozzajuk, es szakadatlanul kutatjak a trkt; miutan Imre es Csepeli
Iigyelmeztetik az also resz kapitanyait, haladektalanul kiindulnak a lovassaggal Fejervarrol, atkelnek a Dunan,
es csatlakoznak a despotahoz meg a tbbiekhez. Harom napon at keresik a trkket; vegre megtudjak a
kemektl, hogy a kzelben vannak. Az ej bealltaval elerkeznek egy hegyhez, amelynek a tvenel
sszetmrlve allnak meg, nehogy az ellenseg rajtuk thessen, Ielderitket kldenek ki, hogy kikemleljek, mit
tesz es tervez az ellen. Azok viszont titkos megIigyelket kldtek a hegy tetejere, hogy a gerincrl kilessek, mit
csinalnak egesz ejjel a taborozo magyarok; ezek pedig a zsuIoltsag miatt kis letszamunak itelve ket, pitymallat
eltt visszaternek a trkk taboraba, elmondjak, hogy a nyomukba szegdtt kereszteny keves es egyaltalan
nem Ielelmetes. Ali beg tehat Ielbatorodva ugy dnt, hogy napkeltekor megtkzik az ellenIellel. A magyarok,
akik a hegy aljan nyugtalanul tltttek az ejszakat, es egy reszk lovon, a tbbiek allva, kantarral a kezben
525
Iigyeltek az ellenseget, elhatarozzak, hogy mihelyt virrad, sszecsapnak, es nem engedik a trknek e nagy
zsakmanyt bntetlenl elhurcolni. Valamivel pirkadat eltt negyszg hadrendet alkotnak, es napkeltekor
Ieltnnek az ellenseg szeme eltt. A trkk a hegyen allnak Iel, es az ellenIelet megpillantva Ielkeszlnek a
csatara. Ali beg es Iivere, Szkander beg, rgtn ket szarnyat bocsat le a hegyrl, es ugyanott rseget allit; a
zsakmanyt hatul, egy rejtett szurdokban helyezi el. (20) A pannonok ugyanezt teszik; ket huszarzaszloaljat
bocsatanak ki szarnynak, megpedig jol szethuzva, nehogy az ellenseg atkarolhassa; kzepre vasas lovasokat
allitanak; ezek ele helyeznek tven lovast, aki a csatat megkezdje. A trkk els rohamat a jobb szarnyon Doci
Peter Iogadja vitezl, de Ferenc sem restebb, aki a bal oldalon csatazik. Mindkett arra trekszik, hogy kzepen
visszanyomja es szelrl bekeritse az ellenIelet. Mindentt kegyetlen verekedes Iolyik, az els sszecsapas soran
sokan elhullanak. Amikor azonban a trkk eszreveszik, hogy a szelekrl atkaroltak ket, rgtn
megrettennek, egy reszk a vertesek kezebe esik, masok, hogy brket mentsek, hatat Iorditanak, es Iutni
kezdenek a Duna-partra. Emezek ldzik ket; egyeseket menekles kzben, masokat a parton lnek le, a tbbit
beleszoritjak a Iolyoba; ezek reszint belevesznek a hullamokba, reszint csonakokra kapnak, es atszknek a
tulpartra; nehanyan, a Iolyami csatarozasban gyakorlottabbak, atusznak a Dunan. Ali beg, aki Szendrbl
odarendelte a Ilottat, mihelyt hadsora megbomlik, siet a partra, es egy kicsiny sajkaban meneklest talal.
Szkander beget Iuttaban elkapjak es meglik; a tbbieket, akik ott maradtak, a csataban levagjak. (25) A
vlgyben elrejtett rabok a trkk veresegenek hallatara eltrnek, IelIorgatjak a taborukat, es a szerencsetlenek
szerencset talalva, ha az iment szabadsagukkal egytt elveszitettek gyermekeiket, asszonyaikat, vagyonukat, hat
most tetezve szereznek vissza mindent, st, legtbbjk rkre meggazdagszik; nincs n vagy gyermek, aki csak
lne egy lovat, es ne vezetne predaval rakottan egy masikat a kezen is. Ezutan a szabaditok es a szabadultak
kztt akkora a vigassag, akkora az ujjongas, hogy rmkben knnyeket ontanak. A trkk nemcsak a
taborukat veszitettek el, hanem halalra is pusztultak. Ez az tkzet a Dunan tuli terleten zajlott le Pozsarevac
varoskanal, amely Szendr alatt harminc merIldnyire Iekszik. Hallottuk, hogy ugyanezen a helyen gyztek le
es Iogtak el Szilagyi Mihalyt Labatlan Gergellyel egytt, azonban nem ugyanazon sorsra, ugyanis az egyiket a
trk kegyetlensege Konstantinapolyban hoher altal nyilvanosan leIejeztette, a masikat kivaltottak egy
lovaskapitanyert, mint Ientebb megirtuk. Ketszaztven Ioglyot elvezettek a kiralyhoz; elvittek t zaszlot is. A
trk zsakmany java elajandekozasra kerlt, elssorban az arannyal, kvel dusan diszitett grbe kardok, aztan a
perzsa modi lobogo ruhak, a szinarannyal atsztt svegek, sok dob meg sip, amely a lovat a madar
tulszarnyalasara sarkallja. (30) Ez a menyegz eltt krlbell t honappal trtent. Az uj diadal nagyon
megnvelte a kiraly nbizalmat, szelteben elhireslt, es a kereszteny kzsseg sszes Iejedelmenek szivet
csodas rmmel tlttte el. regbitette a dicsseget, es a becsvagy naponta nagyobb tettekre sztnzte t.
Miutan ugyanis Szendrt harom krben Ielallitott erddel krlzarta, mar a varos elIoglalasara gondolt. Tervet
keresztezte a kzelg hazassag, amely nem engedett nagy kezdemenyezeseket. Mar elhatarozta, hogy minden
erejet sszeszedve odavonul, es kiostromolja a trk birodalom e vedbastyajat, de azt remelte, hogy ez
knnyebb lesz telen, mint nyaron, reszint a trk segitsegnyujtas nehezsege miatt, reszint pedig azert, mert a
Duna bealltaval a jegrl knnyebben lesz elIoglalhato. Ehhez jarul a kemeny hideg, amelyet a bor es mamor
segitsegevel knnyebben szokott elviselni a magyar, mint a bornemissza, vizvedel trk. Mikzben hol a dolog
nehezseget, hol az id rvidseget merlegelgeti aggalyos Iontolgatassal, visszariad a megIogant tervtl, azonban
megsem adja Iel egeszen a gondolatot. Sorozast tart, csapatokat gyjt, es nemcsak azokat rukkoltatja be, akik
maskor is szolgaltak, hanem azokat is, akik alkalmasint meg sosem Iogtak Iegyvert.
(35) Az eskvi keszldest a haborus nyugtalansag sem akasztotta meg; mert Domonkost, a Iehervari egyhaz
kitn Ipapjat, a nagyon derek, elnys klsej es ekesszolasban kitn embert kvetsegbe kldte a cezarhoz
es Germania tbbi Iejedelmehez, hogy neveben hivja meg ket a menyegzi nnepsegre. Mashova is kldtt
masokat. Mikzben tehat nagyban keszldik, Janos varadi pspk meg a tbbi megbizott, aki Beatrix kiralyne
elhozatalara az italiai Napolyba ment, tudositja t, hogy a boldog araval mar elindult Napolybol, taljan
elkelsegek pompas lovassaga tart vele, vezetjkl meg szl es nevel gyanant Adria nagy tekintely es
jamborsaggal tndkl herceget adtak, Sipontonal Ielszalltak harom hosszu hajora, hogy vegigutazzanak az
Adriai-bln, Herkules, a Ienyes herceg, es a nver, Leonora kedveert ellatogassanak Ferraraba, de ne Ielejtsek
ki Velence varosat sem, amely gazdagsagaval es polgarai tekintelyevel bizvast helyezhet a Ildkerekseg
barmely varosa ele; aztan Friulin, Isztrian es Krajnan at alaszalljanak a Pannoniakba. Azt mondjak, hogy a
menyegzre valo varakozas a kiraly elmejet nagyon elvonta a Ieszlt harckeszltsegtl; vallalkozo kedve
526
megcsappant, a kivant asszony utani sovargas lelohasztotta nemes nekibuzdulasat, Iellobbantotta IerIiui
termeszetet; Beatrix valtozatlan es altalanos hire tulsagosan is ellagyitotta, mert mindenki szajarol azt hallotta,
hogy termete hasonlithatatlan, baja dvsseges, szemerme paratlan, nemessege ritka, hogy rgtnztt beszedben
es varatlan kiszolasban kivalo. Ehhez jarult az asszony jotulajdonsaganak sokasaga, tbb is, mint amennyi
nemetl elvarhato, es ezektl Ielgyulva szerelembe esett. Ha valaki tudni kivanja, milyen volt, olvassa el azt a
knyvet, amelyet a szzessegrl es az asszonyi szemeremrl kibocsatottunk; abbol kivl-bell megismerheti.
Beatrix kiseretere a kiraly tiz Iurat kldtt, hogy paratlan Iennyel es keszlettel utazzon at Italian. Egy sem volt
kztk, aki valamennyi nevezetes varosban ne allitott volna soklepcsj poharszeket dragakves serlegekkel,
aranyos, ezsts edenyekkel telirakva. (40) A kldttseg Iejet, a varadi Ipapot, aki nagyvonalusaga, hsege,
ekesszolasa, megIontoltsaga es derek jelleme miatt a kiraly szemeben mindig az elsk kztt allt, az urbinoi
herceg a legnagyobb tisztelettel latta vendegl, pedig kitett az asztalra egy sotartot, amely e dusgazdag
Iejedelmet is elragadtatasba ejtette. Ez egy hegyen magaslott, oldalt arany Ia borult Ile, gymlcs gyanant
gyngykkel, a legszebb dragakvekkel rakva, es arnyek helyett kapraztato Iennyel tndkltt; a hegyoldalban
mveszileg kialakitott barlangok, amelyek dragakvel teli kincstarakat utanoztak; aztan egy aranykancsot,
amelynek Ielnyulo csre helyen egy tatogo sarkany agaskodott; teste gyngyhazbol volt, Iejet Ieltartotta;
aranyIarkat csigavonalban tekerte vissza a labahoz; raadasul Iogoja ekkves, szajanak Idele tornyos tetkent
masIel labnyira magasodott; egyebkent arany az egesz; a roppant talapzattal az epitmeny haromlabnyira
emelkedett. Tarsai is vetekedve Iitogtattak gazdagsagukat. Nem emlitem Ienyz ltzetket, parades
aprodjaikat, Ienyes lovassagukat, amely Iellmulta a mi idnk minden latvanyossagat. Menet es jvet nemcsak
Napolyban lattak ket a legnagyobb tisztelettel a trtentek miatt, hanem Matyasra, a kereszteny vilag vednkere
valo tekintettel mindentt rangjukhoz illen tartottak. (45) Mindebben a velenceiek meg a Ierraraiak tntek ki,
tudniillik ezek annyival Ienyesebben Iogadtak Magyarorszag kiralynejat, amennyivel vagyonosabbak voltak.
Ugy emlekeznek, hogy amikor a velencei szenatus az egesz patriciusi karral elebe hajokazott, az t ksznt
atyaknak es nemes matronaknak egyenkent oly talpraesetten es valasztekosan valaszolt, a tanacsban pedig olyan
komolyan es ekesen szonokolt, hogy azt mondtak, blcsebb a nemenel; midn a kldttek ezt meg az erkezes
eltt jelentettek Matyasnak, naprol napra jobban hevlt varva vart arajaert, es Iigyelme egyre inkabb elIordult
a hadakozas gyetl. Az eskv gondjai mellett Mahomet is utasitotta a hadsereget, hogy a kvetkez telen
gyakran trjn be Dalmaciaba, hogy Matyast elriassza Szendr kszbn allo ostromatol, a kiralyne erkezeserl
hallva talan azt is remelte, hogy nagy zsakmanyt szerez, es a mardoso bosszuvagy sem hianyzott belle, mert
nem tudta nyugodt szivvel viselni a Dunanal nemreg elszenvedett vereseget. Dalmacia ilyeten lerohanasa tehat,
amely a szvetsegeseknek mar kezdett oriasi karara valni, meg az eskv komoly gondja teljesseggel kizte
lelkebl Szendr elIoglalasanak ers vagyat. (50) A kiralyne meg nem halad el a Velencei-bl mellett, amikor
a Horvatorszaggal hataros trkk Mahomet parancsara megtamadjak Dalmaciat, hihetetlen gyorsasaggal
vegigszaguldjak a tartomanyt, Ielgyujtjak a Ialvakat meg a Iabol eplt, erditetlen kzsegeket, mindent
elpusztitanak, mindenhol elragadjak a barmokat, az embereket, a vagyontargyakat, az ellenallokat lekaszaboljak,
a munkakeptelen koruakkal, a hasznalhatatlanokkal irgalmatlanok, mindentt Ielegetik a templomokat, az
istenek szobrait Ialhoz csapkodjak, sszetrik, a papokat az oltar eltt legyilkoljak, a szent hajlekokat a szzek
meggyalazasaval, az asszonyok elrablasaval gyalazzak meg, de allatok modjara nt, IerIit meg is hagnak,
megbecstelenitenek, isteni es emberi kztt nem tesznek klnbseget, mintha vallasuk, eszk sem volna.
Amikor pedig ugy erzik, hogy elegge kitomboltak magukat, a rengeteg zsakmannyal visszavonulnak Illyricum
szelere es Macedoniaba.
A kiralyne, ahogy a krajnai hegyeken megkezdte az atkelest, maris erteslt a trkk betreserl, es a tartomany
pusztitasarol. Kezdett megIontoltabban haladni, minden komoly dologban Iigyelembe vette a kldttek
tanacsait, sok varosban meg-megallt, es egy nap sem vagtak neki az utnak, mig az elz napon kikldtt
Ielderitktl meg nem tudtak, hogy biztonsagban vonulhatnak tovabb, st, Iegyveres osztagot is kldtek elre,
mely a trk veszedelmet elharitsa. Miutan pedig nemsokara Dalmacia bels, Iokrol Iokra lapalyosabb videkere
leereszkedtek, amelyet a trkk az iment beszaguldoztak, meglattak a gyujtogatas es pusztitas sr nyomait,
neha olyan helyen ejszakaztak, ahol a trkk tabort vertek volt, st, mindenIele lattak a megltek hever, meg
oszlasnak sem indult tetemeit. Ez mindannyiukat mely szanalommal tlttte el, es nagyon megsajnaltak a trk
rablotamadasoknak kitett tartomanyt. Utjukat is nagy rettegessel Iolytattak a Dravaig, bar aztan, az atkeles utan
Ielelmk valamelyest cskkent. Valoban, a Dravan atmenve ugy ereztek magukat, mintha minden Ienyegetesen
527
tuljutottak volna. Amint Magyarorszagra ertek, mindennap pspkk, Iurak ujabb csoportja jarult elebk
ksznteskre. A vegig mely hoban megtett utat meg a tel kegyetlenseget mindmaig Ilemlegetik. (55) A kiraly
a Iurak es nemesek egesz sokasagaval SzekesIehervarra ment, hogy ott Iogadja elszr a kiralynet, es mint
illik, mieltt a hazassagot megktik, szabalyszeren megkoronazzak t, a lakodalmi nnepseg es a naszejszaka
pedig Budan legyen. Minden a terv szerint trtent. Midn megtudta, hogy neje a nyolcadik merIldkhz er,
Ienyes pompaval es az elkelsegek nagyszer lovassagaval azonnal odasietett. Dersen, mindkettejk
rangjahoz illn Iogadta a szzet, es az els merIldkig vrs posztoval boritott uton vezette be Beatrixot a
varosba, ami a nepseg akkora rmujjongasa, dob- meg harsonaszo kzepette trtent, hogy azt hihetted volna,
az emberi Iantaziat meghalado rmnnepet latsz. A pannonok boldogsagat ersen nvelte Beatrix kedves es
nyilt tekintete, akinek gynyr homloka, magas szemldke, telt halanteka meg piroslo ket orcaja a vidam
szemekkel, aranyos orra, Iormas szaja oly ritka bajt klcsnztt az arcanak, hogy alakra es tartasra nezve
minden porcikajaban megIelelt Venusnak, szemermetessegben Diananak, okossagban, ekesszolasban Pallasnak.
Az dvsseg ezernegyszaz Iltti hetvenhatodik esztendejeben, december idusan, a koronazas megtrtentevel a
kiraly bekiserte Budara, es a szz szepsegetl, szellemenek ragyogasatol annyira Iellangolt, hogy ugy latszott,
semmire sem vagyik mohobban. (60) Itt par napig eltartott a lagzi, gyakran adtak lakomat, rendeztek klnIele
latvanyossagokat, a lovagjatek pedig allandoan Iolyt, a bevonulas alkalmaval rengeteg apropenzt szortak, az
egyes mezvarosok es varosok viszont, tovabba a Inemesek es a kiskiralyok szamlalhatatlan adomannyal
halmoztak el Matyast es Beatrixot, de meg a keresztenyseg tbbi hatalmassaga is dragalatos ajandekokat
kldtt, ami mint mondjak megtlttte a kiralyi kincstart. Az altalanos rm kedveert valamennyi brtnbe
vetett bnst kieresztettek; a bnk bocsanatot kaptak, a targyalasokat a biro elnapolta, a tartozasokat
ideiglenesen IelIggesztettek, es hogy a hitelezk ne kellemetlenkedjenek valamikeppen, nehany honapra
trvenykent hirdettek ki ezt. Ho is leven, a kiraly gyakran kihajtott a kiralyneval, egy oraig sem tudott meglenni
nelkle.
A kiralyi nasznnepre joIorman egesz Magyarorszag sszejtt, mit mikor a trk biztosan megtudott,
megragadta a terveinek kedvez alkalmat, Europabol titkon hihetetlen gyorsasaggal sszeszedett negyvenezer
embert, es hallva, hogy a kiraly az egesz Pannoniaval egyetemben a lakodalomban Iorgolodik, a kemeny telben
hirtelen krlIogta azt a harom erdt, amelyet Matyas Szendrnel allitott volt; a kegyetlen Iagyban nemcsak a
vizesarkok alltak be, hanem a Duna is, a sancot meg a palankokat Ielegettek, es komolyabb erIeszites nelkl
megtamadtak a pannon helyrseget. Ez Ieladva a remenyt, megadta magat, es az ellenIel holmijaval egytt
sertetlenl eleresztette; a rezagyuk, az sszes hadIelszereles, valamint a hajohad meg a Iegyvertar a trk kezere
kerltek. Aztan az erdket IelIorgattak, Ielgyujtottak es a Ilddel egyenlve tettek. (65) A bsz ellenseg
masklnben sem szalasztja el knnyelmen a kitn alkalmat. Latja, hogy a Duna meg be van Iagyva, kemeitl
megtudja, hogy az erdelyiek meg az olahok is odagyltek a lakodalomra, ezert harmincezer knnylovassal
megrohanja Daciat, szelteben-hosszaban portyazva tzzel-vassal ront mindent, pusztitja, egeti a tartomanyt,
korra, nemre valo tekintet nelkl negyvenezer embert elhurcol onnan, es mieltt az Al-Duna Ielengedne,
visszahuzodik Mysiaba. A menyegzt december havaban tartottak, Dalmaciaban, Mysiaban es Daciaban pedig a
trk ezen a telen sujtotta a keresztenyeket ezekkel a csapasokkal, ami a kiralyt es az egesz Pannoniat annyira
megrazta, hogy ugy tartjak, a kesbbiekben nem is vallalkoztak mereszebb tettre a trk elleneben.
Kzbejtt a komoly nezetelteres es kiIejezett gyllkdes Frigyes csaszarral is, amely Matyast egeszen
visszatartotta a trk haborutol. Mert ez a viszaly arra kesztette, hogy ezutan inkabb csak nmaga
megoltalmazasara trekedjek, ne a trk megtamadasara, st, a kvetkezkben az is untig eleg gondot okozott,
hogy rohamaikat Ieltartoztassa. Igaz, hogy Matyas gyakran szokta mondogatni, hogy rajta meg a csaszaron kivl
senki sem lehet, aki ismeri e haboru melyebb okat, amely kzte es a cezar kztt IennIorog, mi megis eladjuk
azokat az okokat, amelyekre masok gyanakodnak, es amelyekrl tekintelyes emberektl hallottunk, mert sokan
nemcsak bizonytalansagokat, de hazugsagokat is irnak. Ismeretes, hogy Matyas az alemann haborura szamos
indokot hozott Iel, es hogy melyik volt ezek kzl a legIontosabb, azt maga tudta. Sokan azt gyanitjak, hogy a
gyllseg a korona miatt keletkezett, mivel a cezar, aki mohon vagyodott a kiralysagra, Matyastol hat even at
megtagadta azt, mert nagyon bosszantotta, hogy a magyarok kiralyvalaszto orszaggylesen kosarat kapott egy
klyk miatt, es mert a rabizott diademot nagy summa arany, a Iurak sulyos elktelezese es a tronrkles
nelkl nem volt hajlando visszaadni, a Ielseges hivatasbol pedig vegl kupeckedest csinalt, miert is Matyas ugy
528
tartotta, hogy a Ielseg a kapzsisag kitrlhetetlen belyeget sttte magara. (70) Az orszag lecsendesitese utan
mind diplomatak, mind bizalmas kzvetitk utjan gyakran kerte, hogy oldja Iel vegre azt a kierszakolt
ktelezettseget, amellyel a Iurakat kenyszeritve kisajatitotta maganak a pannoniai kiralysag utodlasat, hogy ne
banjon olyan erszakosan es hatalmaskodva a pannonnal, emlekezzek a kegyes atya ktelessegere, es kerlelte,
hogy ha mar a Iiava Iogadta, nyajasabban banjon vele, emellett Iigyelmeztette, hogy kerlje el azt a csuIos
latszatot, mintha gyamIia behalozasa vegett Iondorlatbol vallalta volna a gyamkodast. Az viszont erre oda sem
hederitett, hajtogatta, hogy szerzemenye jogos. Amikor a kiraly a ktelezettseg Ieloldasaban makacsnak talalta
t, mint mondjak, nem kevesse Ielingerlt es Ielgerjedt ellene, es nemcsak leveleiben, hanem sokszor
nyilvanosan is kijelentette, hogy azt a jogot, amelyet erszak hatasara trvenytelenl engedett at a cezarnak,
egyszer igazsagos haboruval Iogja visszaszerezni, es amit mas galadsaga miatt elveszitett, azt Mars mezejen
veszi vissza. Kesbb, amikor egy trvenytelen agyassagbol helyre es csinos Iiura tett szert, meg nehezebben
viselte azt a kiktest, hogy ha trtenetesen nem lennenek gyermekei, akkor is legyen, aki a tronon kveti.
Masok mas okokat is hoznak Iel, es ki-ki a sajat velekedese szerint beszel. Okul mondjak a csaszar sulyos
halatlansagat Matyas jotetemenyeivel szemben, es ugy gondoljak, hogy ez nvelte haragjat. Azt mondjak, hogy
Csehorszag kiralya, a huszita eretneksegbe esett Gyrgy, akit emiatt a legIbb pspk atokkal sujtott, a
tamadasra nem szamito Frigyes csaszart igazsagtalan haboruval zaklatta, nagy haddal kikldte Iiat, Viktorint,
lerohanta Ausztriat, es tzzel-vassal oriasi karokat okozott, vegezetl pedig meg mereszelte ostromolni Becs
nagy hir varosat, ahol akkor a cezar tartozkodott; Frigyes gyorsan megkerte Magyarorszag kiralyat, akit mindig
Iianak nevezett, hogy hirteleneben kldjn segitseget, es szabaditsa meg t az eretnekek tamadasatol, mire a
sajat kltsegen is azonnal sereget meg segitseget szerzett, es mar ott is termett Becs Ildjen; (75) erkeztere a
tamadok nyomban abbahagytak az ostromot, es visszavonultak a Dunan tuli terletre; Matyas a csaszar
csapataival kiegeszitett sereggel egeszen Csehorszag hataraig kergette es nem akarta beken hagyni ket, mig
vagy elegtetelt nem adnak a csaszarnak, vagy a pert nyilt csataban Mars dnti el; Viktorin kutyaszoritoba kerlt,
Matyas tudta nelkl hirtelen beket kttt a cezarral, es nemcsak minden idkre trvenyes engedelmesseget igert,
hanem a kartalanitast is kilatasba helyezte; a bekektes utan a csaszar csapatait titkon es azonnal visszavonta
Matyas taborabol, hogy az dicstelenl vonuljon vissza orszagaba, ugy lassek, mintha nem is vitt volna
segitseget, es vegeredmenyben minden Iaradozasa, buzgalma, iparkodasa es tetemes kltsege karba vesszen;
emellett azzal is tetezte a halatlansagot, hogy gyakran masok neve alatt kikldtt legiokkal zaklatta az orszagot,
a hatarmenti terleteket rablassal, gyujtogatassal karositotta.
Raadasul nemsokara a cseh haboruban is tapasztalta a csaszar irigyseget, midn nemcsak a katolikusok
valasztottak meg Csehorszag kiralyanak, hanem Pal papa tekintelye is kihirdette es jovahagyta ezt, es
trvenyesen beiktatta t az uralomba. (80) Ugyanis emlitik, hogy Gyrgy kiraly kimulasa utan, amikor az
eretnekek a kvetkez uralkodorol tanakodtak, a csaszar szivosan gykdtt azon, hogy Matyast elutasitva
Kazmer kiraly Iiat valasszak meg Csehorszag kiralyava, es minden kvet megmozgatott, hogy a jogosan szerzett
kiralysag titulusat elveszitse. Mert a benne Ieszkel Ieltekenyseg nem trte, hogy Corvinus ereje es birodalma
nvekedjek, es azt mondjak, hogy ebbl Iakadt a boroszloi lengyel haboru is, amelyrl Ientebb irtunk. St,
nehany honap elteltevel anelkl, hogy Matyas barmiIele serelemmel provokalta volna, megengedte, hogy egyes
nemet csapatok tamadolag Magyarorszagra trjenek, arra a keresre pedig, hogy akadalyozza meg ezt, reszint
res szavakkal Ielelt, reszint alakoskodott, es hol tajekozatlansagara, hol tehetetlensegere hivatkozott. Sokan ugy
velekednek, hogy az alemann haboru legIbb oka a cseh hadjaratra igert penzsegely volt, amelyet a cezar
sohasem volt hajlando megIizetni, holott azt Matyas az unszolasara es knyrgesere inditotta, meg mieltt a
romai papa erre Ielszolitotta volna; azt mondjak, harminchatezer aranypenz volt ez, tbben hatvanezret
szamolnak. Vannak, akik mas okra gyanakodnak. Azt beszelik, hogy Matyas ket hitvese halala utan a csaszar
leanyat kerte Ielesegl; a cezar mintegy leIitymalva a IerIi hitvany szarmazasat, nemcsak visszautasitotta az
eIIele vt, de megvetleg, nem tudom, miIele pimaszsagot valaszolt; Matyast nagyon Ieldhitette a kikosarazas,
mashova Iordult, es eljegyezte Aragoniai Beatrixot. Olyanok is akadnak, akik az apjaval Iogant es Cilli groIja
altal huzamosan melengetett regi ellensegeskedesre vezetik vissza ezt a dolgot. Hozzateszik a csaszar altal az
uralkodasa kezdetetl Iogva sokszor klnIele rgyekkel inditott haborusagot. (85) Azonban, mig klnbz
emberek klnbz okokat hoznak el, senki sem tarthatja keptelensegnek, ha egy dolgot tbb oknak
tulajdonitunk. Ami ugyanis megtrtenhet es nagyon is valoszin, az nem allhat tavol az igazsagtol.
529
Vegl sokan nem atalljak elhozni azt a titkos okot, amely allitolag Pal idejeben a cezar zarandokutja alatt
adodott; megersiteni nem mernem, ismerteteset azonban helyenvalonak tartom, hogy a sokIele Ieltetelezesbl a
masok velekedese szerinti igazsag kibukkanjon. Midn tehat a csaszar a varos meglatogatasara Italiaba utazott,
Pal papa kitntet nagyrabecslessel Iogadta t, es harom honapig idztt ott. Ausztria elere egy Inemest
allitott, egy nagy tekintely es hatalmu IerIiut, akinek Paumkircher volt a neve. Ez, mint a kvetkezmenyek
mutatjak, a cezar tavolleteben lazadast kezdemenyezett a csaszari Ielseg ellen, es azt mondjak, Ausztria
huszonhet Inemesevel egytt sszeeskvest sztt, megpedig Matyas tudtaval, akit a lazadas vednkel
valasztottak. A Ielseges asszony, akit az sszeeskvesrl Ielvilagositottak, a Romaban mit sem sejt cezart sr
zengetessel Iigyelmeztette a parttesre es a veszedelemre, es kerte, hogy amilyen gyorsan tud, jjjn vissza a
tartomanyba. (90) O pedig ejjel-nappal megallas nelkl utazva a vartnal gyorsabban megjelent. Visszaterte utan
legIbb gondjat arra Iorditotta, hogy Ielkutassa az sszeeskvket. Levelbeli hivasra nem jttek; klnbz
okokkal takaroztak es magyarazkodtak a kesedelem miatt. Vegl a cezar a szvetkezk vezeti kzl hatot
hivatalos menlevellel sszehivott Ujhelyen, targyalast tartott, es becsletet semmibe veve, hitszegen, titokban
leIejeztette ket a kertben. Mieltt a bntetest elszenvedtek volna, megkerdeztek, miert szegi meg adott szavat,
mire azt Ielelte, hogy arulokkal es Ielsegsertkkel szemben meltanyos es jogos az eskszeges, es a bnt hasonlo
modon kell megtorolni. Azt hiszem, ebben az gyben Matyast minden gyanu alol Il kell menteni, ugyanis
mint Ientebb elbeszeltk ha tenni akart volna valamit a csaszar ellen, bizony nem ereszti el az alkalmat,
amidn Drakula ellen keszlteben a becsiek a varossal egytt at akartak neki adni a varban szorongatott,
vegszksegre juttatott cezart, es srgetleg unszoltak, hogy Iogadja el az ajanlatot meg a birodalmat. Hogy
pedig a trtenetet rendben ismertessk, nem sokkal ezek megbntetese utan a cezar, mintegy Iigyelmeztetve
Matyast a ktelessegere, apja meglatogatasara meghivja Becsbe. (95) O enged a jambor ohajnak, es par nap
mulva Ienyes lovassaggal megjelenik ott. Apja ill tisztelettel Iogadja, es egy-ket napot lovagjatekokkal,
klnIele latvanyossagokkal es tanccal tltenek. Ekzben egy kes ejjelen egy polgar Iigyelmezteti Matyast,
hogy a szonal gyorsabban ugorjon ki a csaszar csapdajabol, tudja meg, hogy nem tisztelges, hanem halalbntetes
vegett hivtak meg, es ha nem vigyaz, ketsegkivl elvesz. A kiraly hirteleneben meghkken e baljos kzlesen, es
ket mellette tartozkodo bizalmas baratjaval kzli a dolgot; az egyik Czobor volt, a masik a BanIinak mondott
Miklos. Mindkett ugy veli, hogy gyors Iutasban keressen meneklest; azt mondja, a tamaskodasban nagy a
kockazat, es az elet megmentese erdekeben vaktaban is sok mindent el kell hinni, hogy revbe erjen. Tehat
azonnal elillannak Becsbl; beugranak az els csonakba, amelyet a Dunan talalnak; a Iolyo sodraval eszrevetlen
eljutnak Pozsonyba. Azt mondjak, eztan soha tbbe nem bizott a csaszarban, es mindenki ugy veli, hogy emiatt
szakadt Iel a hajdani ellensegeskedes sszes sebe. (100) Nem hianyzott bizonyos nemesek es kiskiralyok
partoskodasa sem, akik a hatarszelen birtokoltak mezvarosokat, Ialvakat, uradalmakat, es a Iorgando szerencset
kvetve hol ide, hol oda probaltak trleszkedni, mialtal mindket reszen dagasztottak az ellenteteket. Matyas
egyes alattvaloi a Ielseg erejere tamaszkodva kapaloztak ellene; a csaszar Iennhatosaga ala tartozok kzl sokan,
ha bajuk adodott, halatlanul a kiraly tamogatasaval alltak bosszut. Ebbl nap mint nap ujabb okok keltek ki a
civodasra. Tovabba, ha e Iurak kztt valami viszaly keletkezett, azt azonnal az allamkzi erdekellentetekre
vezettek vissza.
Az elmondottakon kivl hozzajarult a magyarok es az alemannok termeszete kztti oriasi klnbseg es a velk
szletett, si ellenszenv. Matyas ugyanis termeszettl Iogva bkez es nemes lelk volt, tulzottan is becsvagyo,
dicssegre szomjas, merhetetlen lelki nagysaggal, szive a veszedelemre es a dics tettre mindig kesz; ezzel
szemben Frigyes csaszar nemcsak kicsinyes es takarekos, hanem Isveny, inkabb penzre mint dicssegre vagyo,
es akar a sajat, akar a masok hibajabol lelke sohasem emelkedett Il a kereszteny kzsseg egyetemes
erdekeihez. (105) Ez harcias es sereny volt, Iaradsagot, nelklzest kivaloan tr; az a beke es a nyugalom
kedvelje, st, tulzottan is nemtrdm, tunya es lomha. Ez mint a leghiresebb Iejedelmek versenytarsa Iolyvast
vetekedett a regiek dicssegevel; az irigynek tartatvan, masok derek tetteinek rendszerint utjat szegte, a bekeben
haborut, a haboruban beket szokott keresni, es egyikben sem mutatott kvetkezetesseget. Ennek lelklete nemes,
harcmodora nyilt, szive bekere, haborura kesz; az szerette minden dolgat csellel, Iontolgatassal, ravaszkodassal
es a sajat eszjarasa szerint intezni, baratai tanacsat semmibe vette, s vegeredmenyben ebben is, abban is
nehezkes volt. Ennek eletmodja pazar, perzsa Ienyzessel, lelkenek a borban talalt dlest, es nem volt
ellensege a Ildi gynyrsegeknek; annak ltzete szereny, termeszete nmegtartoztato, utalta a
reszegeskedest, st mindvegig bornemissza es vizivo maradt, a magany es az elmelkedes baratja. Ezt nagyon is
530
gynyrkdtette az elmesseg, a treIa, a barati kompania, azt a visszavonult, morc, savanyu elet, messze tavol
vei tarsasagatol. (110) A kiraly ezenkivl derek lelkletevel knnyen elengedett mindent, Iel is elt mindent,
hogy a kiralykodasbol semmit se szalasszon el, jobban szerette a dicsseget, mint a penzt, emellett vidam volt,
kedelyes, szeretetre melto es mindenre kaphato; a csaszar konokul elviselt mindent, a kudarcot nem vette
szamba, az ellenIelet makacssaggal Iarasztotta ki, hajlando volt inkabb mindent elvesziteni, mint hogy a
ladikabol egy Iityinget is elhuzzon, jobban kimelte a penzet, mint a szvetsegeseit, azt remelte, hogy
idhuzassal mindent visszanyer, es nem engedett a ridegsegbl es a zarkozottsagbol. Mindkettjkben egyIorma
volt a vallasossag, egyIorma az asztrologusok es a csillagjosok hiu babonasaga, mindketten bevallottak, hogy
ezeknek nagyon is kiszolgaltatjak magukat, de a cezar sokkal kitartobb volt az ajtatoskodasban, es sokat
Ioglalkozott isteni elmelkedessel. Barcsak szabad volna a hazugsag abban, amit irtunk, mert ha a termeszetk
hasonlosaga sszebekitette volna ket, a sulyos es szakadatlan ausztriai haborusag nem okozott volna annyi
tragediat es tzveszt a ket Ielnek, sohasem ontott volna annyi vert! De ki is hinne, hogy ennyire elt es
klnbz jellemek kztt knnyen elsimithatok a regi, beidegzett egyenetlensegek es a szitott civodasok? Mint
Ientebb megirtuk, Matyast tehat mindez a Frigyes elleni haborura sztnzte.
(115) Tovabba talan senki sem Iogja keptelensegnek tartani, ha mast is hozzatesznk. Matyas szerIelett
becsvagyo volt; megertette, hogy ket vilagbiro csaszar kze kerlt. A trkkel sokaig sikeresen harcolt, es ezzel
nagy hirnevet szerzett; latta, hogy elleneben tbbet nem erhet el, hiszen az szarazon es vizen roppant hatalmas
volt; talan nem is banta, hogy a sulyos serelmek miatt megneheztelve most a masik csaszar ellen Iordithatja a
Iegyvert, akirl tudta, hogy kisebb ervel rendelkezik, tehat tbb eredmenyre juthat vele szemben, es azzal is
tisztaban volt, hogy ha mindket cezarral diadallal megkzd, oriasi dicsseget es hirt szerez. Nvelte harci kedvet
Ausztria szepsege, gazdag es bszke varosainak sokasaga, mert megtapasztalta, hogy ott van a gynyrk
otthona, a Ildi elvezetek tarhaza. Meg nem Ielejtette el Becs csabitasait, emlekezett ra, hogy tzesebb koraban
ezek nehanapjan t is legyztek. Ugy gondolta, hogy a varosokban szklkd Magyarorszag
Ildhzragadtsagat a hadijogon megszerzett Ausztria knnyen ellensulyozhatja, es ha nem is allitom, hogy ezt a
haborut Ileg ez gyujtotta Iel, azt mondhatom, hogy meg nem akadalyozta.
(120) Matyas tehat mindezek hatasara ugy dnttt, hogy a menyegz utan a lehet legkorabban meginditja a
hadat, bar elkerlese erdekeben minden tle telhett megprobalt. A cezart gyakran kvetek, meg gyakrabban
levelek utjan intette, kerlelte, hogy akadalyozza meg a tamadasokat es a karteteleket, es ha mar az apja, hat
hagyja abba Iia orszaganak a zaklatasat, ne Ieledkezzek el a kegyes szl ktelessegerl; ha eddigi
megatalkodottsagaban kitart, az sszes serelmet karddal Iogja megtorolni. Amde a kvetekkel, a levelekkel
semmire sem ment. Kedves szavakat kapott, amelyek azonban nem alltak sszhangban a tenyekkel. Vegl is a
kiraly az alemann haboru gyet a tanacs ele terjesztette. A kiIejtett allaspontok ket iranyban tertek el; az
orszagnagyok kzl a kiraly a trzsks nemesseggel, oriasi tekintellyel es probalt erennyel, blcsesseggel
rendelkez Batori Istvant kerte Iel velemenynyilvanitasra, aki kelletlenl bar, de igy szonokolt:
Csendet parancsoltam ma magamra, atyak, nehogy esetleg valamivel megsertsem gyzhetetlen Iejedelmnk
erzletet, akirl tudjuk, hogy az orszag gyarapitasara es a halhatatlansagra trve nagyon kedveli a haborut. (125)
Mivel azonban nmerseklete es joravalosaga Iolytan a szenatust sohasem Iosztotta meg a szolasszabadsagtol,
engem pedig velemennyilvanitasra kert, nyiltan megmondom, mit gondolok a kzerdekrl, es a kiraly
bocsanatat elre is kikerve disputalok az orszag javarol. Nehezen magyarazhatnam meg, miert keres sulyos,
veszterhes es hosszadalmas hadat az, aki bekeben lehet, mikor a haborut inkabb kerlni kell, mint provokalni.
Az alemannok karteteleit regota trjk, es neha kemenyen megtoroljuk; hol barataink, hol titkos ellensegeink;
ingatag beke es hadakozas kzt tltttk az idt. Mi az, ami miatt eztan ne viselkedhetnenk ugyanazon modon,
mint ezeltt? A trkkkel, az eretnekekkel jogosan vivtunk haborut, mert erre kenyszeritett a mennyei es a
Ildi trveny, st maga a szkseg, nehogy oly szinben tnjnk Iel, mintha pogany es istentelen nemzettel
ertenenk egyet; velk szemben csaknem mindig elveztk Mars partIogasat, elvegre a hazaert es az oltarert, az
istenekert es a kereszteny tarsadalomert csataztunk; most, ha az alemannokkal keresnk haborusagot, hat miIele
nemzettel Iogunk haboruzni, mondjatok, mondjatok meg, kerlek, orszagatyak, szomszedokkal, kitn
keresztenyekkel, akikkel igenis sszebekithetne bennnket az atyaIisagszamba vehet regi kzelseg, a vallas
meg a katolikus hit. (130) Azt mondjatok, hogy nap mint nap ujabb serelmekkel illetnek minket, naponta uj
armanyt sznek a magyarok ellen, uj galadsagokat kovacsolnak; nezetnk szerint eleg lenne a hasonlot
531
hasonloval viszonozni; most megakadalyozni a kartetelt, most megbosszulni, nehanapjan az ellenIelet
jotetemennyel legyzni sem haszontalan. Ha a szomszedok hibait nem birjuk elviselni, mikent Iogjuk az
idegeneket? Hiszen nem szerez az csekelyebb becsletet, aki trni tud, mint aki bosszut allni. Sokat kell
elviselni, alakoskodni, sokat kell elnezni is; a helyenvalo trelem bizony nagy hasznot hoz. Vegyk szamba a
kart, szamoljuk ssze a hasznot is; neha mi is okoztunk nekik serelmet; bizonyara sulyos okok Iorognak Ienn a
kiralyi Ielseg es a csaszar kztt, amelyeket mi nem ismernk, tehat a haboru meginditasarol nem tudunk
mervado velemenyt mondani. Abban bizonyosak vagyunk, hogy semmit sem cselekszik meggondolatlanul; beke
es haboru a kezeben van, mi kvetjk az vezeteset es akaratat. Am ha netalan a noricusokkal es az
ausztriaiakkal kell verekednnk, ki lesz kepes oly reg ota Krisztusert kzd szivet Krisztus nyaja ellen Iorditani?
Ha Krisztusban valamennyien testverek vagyunk, ki mereszeli testveri verrel szennyezni a kezet? Nem alemann,
hanem testverhaboru lesz ez. (135) Hany Iurat, hany polgart, hany nemest kt ssze a ket reszen klcsns
atyaIisag es rokonsag ugy, hogy ha a haboru kitr, testverharcra kenyszerl? Melyik varos az nalunk, amelyet
nem az alemann nemzetiseg tlt meg, nem az ruhaz Iel civilizalt intezmenyekkel es iparral, nem az ekesit
hazakkal, bszke epletekkel? Nincs kzseg, nincs Ialu, amelyben alemann ne lakna. Bar inkabb hamisan, mint
igazan mondhatnam, hogy az alemannok kikergetesevel Magyarorszag semmive valik. Legyen a haboru a
legigazabb, hasznos es szkseges. Vajon nem kell-e megIontolnunk, kivel lesz dolgunk? A romai csaszarral lesz
dolgunk, aki Ielseges tekintelyevel tbbre mehet, mint mi ervel; a mindenIele nemzetiseggel bvelked
Germaniaval, a hadaszat tanitojaval, a klnbz mestersegek szljevel, amelyet a romai nep annyi esztend
alatt verznnel is alig birt meghoditani, ahol Caesar Augustus sohajtozva kerte vissza Quintilius Varustol
halalra meszarolt legioit; az ausztriaiakkal, akiknek merhetetlen a vagyonuk, Iekezhetetlen a ggjk, IurIangos
es csalaIinta az eszjarasuk, kedvelik a lazongast, szakadatlan hadakozasban edzdtek, emellett a varak
erditeseben es vedeseben oly tapasztaltak, hogy nagy ldkles nelkl semmit sem lehet ervel elvenni tlk.
Ehhez jn a termeszet es mindenIele eszkz segitsegevel megerditett varosok es varak sokasaga, ugyhogy egy
lepest sem tehetnk meg ver nelkl. (140) Ki Iogja bevenni Hainburgot, Becset, Becsujhelyet? Bizonnyal senki,
hacsak nem szandekozik nemzetenek korai es rideg sirt asni. Legyen, Iuttassuk meg a cezart, es szerezzk meg
Ausztriat; megis mire jutunk? Mars jatekat jatsszuk szakadatlan, haborubol haborut keltnk, az egy nap tizszer
megIutott cezar tizszer ujitja meg roppant sereget. Higgyetek el nekem, Herkules hidraja Ausztria, ha egy Iejet
levagjak, hetet nveszt; a szomszedokat is rank uszitja mindenIell. Nehez a Iarkast a Ilenel tartani. Mi tbb,
ha ma nehezseg nelkl megadja magat neknk, es a birtokunkka valik, megtartasaert bizony minden evben
sokkal tbb penzt es vert kell majd aldoznunk, mint ha evente akar negyszeres adoztatast trne is. Ha azt az
sszeget, amelyet ennek megszerzese igenyel, a trkk elleneben kltjk el, ami jogos es illend, st a
legkegyesebb dolog, ugyan hogy harom esztend alatt egesz Europat kiszabaditjuk a pogany ellenseg markabol.
Most emellett meg az is eszembe jut, amit a tisztelet belem Iojt, bar a velemenyszabadsag es a Iejedelem
joindulata megenged. Mit tegyek tehat, mondjam-e, milyen jvt josolok? Mondom, nemes kiraly,
engedelmeddel elmondom. (145) Ha Ausztriat megszerzed, elvegre a Corvinus virtusnak es szerencsenek semmi
sem allhat ellen, higgy nekem, ritkan, jaj, nagyon ritkan lat teged a te Magyarorszagod; ugyszolvan zvegyen
hagyod, es Ausztriaban Iogsz lakni; az elszegenyedik, ez meggazdagszik; adoinkat a Ialank Ausztria emeszti Iel.
Bar hamis jost hallanatok bennem! Urunkat es kiralyunkat elragadjak az ausztriaiak. Ezen okok miatt velem
ugy, hogy az alemannokkal nem kell hadat kezdennk, mind azert, amit elmondtunk, mind azert, hogy a
magyarok, a katolikus hit rks bajnokai, ne valljanak szegyent a kereszteny hatalmassagok eltt. Kerlek, ne
kivanjatok karos es vegeerhetetlen haborut inditani, iIjaitoknak korai sirt asni. nmagam Iell kijelenthetem,
hogy igaz keresztenyekre sohasem Iogok kardot rantani. Lelkemmel a teremt istennek tartozom, testem
Matyase; ha ti az alemannokra viszitek a hadat, en a trkk ellen Iordulok, es ott az enyeim peldajara szivesen
lehelem ki a lelkemet az istenert, Matyasert es nmagamert.
Miutan Batori ezt elmondta, minden pspk hajlandosagat maga Iele Iorditotta, es senki sem akadt kztk, aki
ne allt volna az velemenyere. A harcszomjas, dicsseg- es becsvagyo Iurak ellenben nagy reszben maskepp
gondolkoztak; azokat a beke es a kznseges szeretet, ezeket a hadakozas es Mars dija mozgatta. (150) Tzelte
ket a kiraly ohaja is, akinek tekintetebl kiolvastak, hogy ugyszolvan valami Iatum kenyszeriti erre a haborura.
Mialatt a padsorokban Istvan allasIoglalasarol sugdoloztak, a kiraly altal velemennyilvanitasra Ielszolitott
Kinizsi Pal e szavakat mondta:
Flsleges, orszagatyak, hogy a kiralyi Ielseg eltt velemenyt mondjunk nemcsak a haboru meginditasarol, de
532
barmely komoly gyrl is; elttnk ugyanis rejtve van szamos ok, amelyet csak tud, es elegge ismert
blcsessege es elmejenek melysege rank inkabb hallgatast, mint beszedet ro; regota tapasztalatbol ismerjk
isteni elmejet, becsletesseget es szerencsejet. Az uralkodo kegyessege arra utasit, hogy szabadon beszeljnk, de
ez a szabadsag mit sem tesz hozza az gondolataihoz; blcsessege meghaladja az emberi elme kepessegeit. En
megis kiIejtem, amit gondolok, mert engedelmeskednem kell, es allaspontomat katonas nyiltsaggal Iogom
kimondani. Amikor most meghanyom-vetem magamban, Iurak, a cezar regi karteteleit, a szent korona
kivaltasat, amaz aldatlan ktest, st jaromktelet, aztan a kiralytol megtagadott Iizetseget, a mindennapos
armanykodast es tamadast, semmikeppen sem tudom gondolatomat a hadjarat meginditasarol elterelni. Ha ezt a
tisztes haborut, mint Batori megIelelkeppen es vilagosan kiIejtette, elkerlhetnenk, inkabb kivannam a beket,
mint ezt a veszterhes vallalkozast. (155) De a szkseg annyira kenyszerit, hogy semmikeppen el nem
kerlhetjk, ha ki nem vetkznk magunkbol. A cezar kiralyaink szent jelvenyet isteni es emberi trveny
ellenere arucikke tette, st, ha masok szemeben is oly sokat erne, mar reg kotya-vetyere bocsatotta volna a
kereszteny vilag piacan. Es bar megelegedett volna ezzel a cezar mohosaga! Minket es utodainkat trvenytelen
es kierszakolt ktelezettseggel szolgasagba taszitott, nem atallotta magahoz kaparintani egy idegen kiralysag
jogat, a magyar birodalom cimet elorozta, amellyel nem el maskepp, mint a romai arnyekcsaszarsaggal. De st,
ha a hatalmaba esnenk, higgyetek nekem, kalapacs ala kerlnenk. Hagyjuk ezeket, hiszen elviselhetk. Ki
vedheti meg magat eztan Iolytonos armanykodasatol? Naponta ldz minket az alnoksag. Hol ezt, hol azt az
ellenseget uszitja rank. Mas neve alatt alkalmatlankodik, neha szemermetlenl ratr az orszag terletere, sznet
nelkl pusztit; most alcazott csapatokat kld; a diplomatak panaszara nyajas szo a Ielelet. Tehat nem
pasztillaval, hanem karddal kell ezt a betegseget elzni, es nem szabad tovabb taplalni a magunk es a mieink
veszedelmere. Nem latjatok az esztergomi Janos ersek szkeset? Nem Iigyelitek, mint Iondorkodik ellennk a
cezar mindennap? Azt hiszitek, nincsenek cinkosai? O, mi vakok es ostobak! (160) A tanacs kebeleben volt az
ellensegnk, mi tbb, a tanacs Ieje volt, az orszag primasa, es nem vettk eszre? Hat trjk csak mindezt, mig a
cezar mesterkedeseibe egy szalig bele nem pusztulunk! Ezert, mivel a rengeteg haborutol kisse Iellelegeztnk,
es nincs mas viszaly hatra, csak amit a trkkel rkltnk, aki nemcsak Iegyversznetet ker naponta, hanem
beket is, ugy velem, bator lelekkel vallalnunk kell ezt a hadjaratot Frigyes ellen. Kerlek, nagyuraim, vessetek le
nyakatokrol az igat, es az egykor jogellenesen keletkezett kteleket Mars segitsegevel vagjatok el; szabaditsatok
meg magatokat es maradekaitokat, es ne hagyjatok abba a harcot mindaddig, mig a jogtalankodasoknak veget
nem vet, es nem mond le arrol az igenyrl, amellyel minket megbilincselt. Higgyetek el nekem, hogy nem
allnak ellen az erditett varak, a german csapatok, a rezmasinakkal szembecsrtet szazadok. Elviseltnk es
viselnk naponta nagy dicsseggel hatalmasabb ellenIelet is; regota ismerjk az ausztriai erket, es ismerjk
gyzhetetlen Iejedelmnk szerencsejet. A pannon erket mindennap megkisertjk; nem riaszt vissza a
hadakozas nehezsege, hosszadalmassaga. Biztos vagyok abban, hogy bekeben, haboruban barhol a vilagon bator
lelekkel teljesitjk parancsat, akar joba, akar rosszba vag bele. (165) Bar tehat engem a serelmek emleke
haborura kesztet, megis ugy velem, hogy mindent ra kell biznunk uralkodonk iteletere es tetszesere; kerlek, akar
beket, akar haborut kezd is Ielsege isteni vegzesbl, lelkesen kvessk vezerletet es parancsait.
Pal allaspontjat zmmel azok helyeseltek, akik kizarolag hadakozassal Ioglalkoztak, annyiban azonban
mindannyian egyetertettek vele, hogy a dolgot a Iejedelem dntesere kell bizni. Ersen a cezar ellen hangolt
mindenkit Janos ersek Ilemlegetese, aki a kiralynal a I helyet tartotta, es egesz vagyonaval atszktt. Vegl a
szenatus arra kerte az uralkodot, hogy mondja ki a szentenciat, dntsn, es gondoskodjek a ra bizott orszagrol,
mint azeltt mindig tette, hogy az ne szenvedjen karosodast, hanem inkabb gyarapodjek.
O pedig: Tanusagra hivom szolt az istent es az emberek bizonysagat, elssorban pedig a tieteket, Ipapok es
bajtarsaim, hogy en, a ti Matyasotok, a jovoltotokbol nyert kiralysagom kezdetetl kezdve semmire sem
trekedtem ersebben es buzgobban, mint arra, hogy a rajtatok uralkodni vagyo csaszart minden tlem telhet
szolgalattal megbekitsem. (170) Tudtok a sr kvetkldesekrl, rengeteg arannyal tmtem a Iejedelem ismert
kapzsisagat, hogy visszaszerezzk a szent koronat, amelyet oly sok even at megtagadott tletek. Amde ez sem
volt eleg. Abban a hitben, hogy rvidesen elpusztulok, erszakkal akarta kisajatitani a tronrklest, es
elbirtokolta a kiralysag res cimet; a parancsolo muszaj arra kenyszeritett, hogy elIogadjam ezt a trvenytelen
Ieltetelt, hogy ne kelljen nelklznnk a szentseges koronat. A regiekrl meg sok egyebrl nem szolok. Vajha e
gytrelmes Ieltetellel is, de nyugodtan elhettnk volna! Tudjatok, hogy rkbe Iogadott engem, hivasara neha
meglatogattam apam udvarat, es a tlem telhet szeretettel es tisztelettel kedveskedtem Ielseges szlemnek;
533
tudja, mit Iorralt ellenem, mialatt en a tiszteletemet tettem. A Ipappal egytt biztatott a cseh haborura; miutan
hadisegelykent Ielajanlotta jelents tamogatasat es az ausztriai tartomany egy esztendei adojvedelmet, semmit
sem Iizetett; hogy a cseh kiralyvalasztaskor meg minden mas dologban, ahol az en meltosagomrol volt szo,
mennyit segitett es hogyan partIogolta a Iiat, mindketten tudjuk. A mindennapos jogtalankodasokat meg az
orszag rosszindulatu pusztitasat magatok latjatok. Sem a Iolytonos kvetsegek, sem a levelek, sem a szavak nem
hasznalnak, es nem segithetett a kereszteny uralkodok megtapasztalt partIogasa sem, amely lebeszelte errl az
istentelensegrl. (175) Es nem trnem ily soka e sulyos serteseket, hogy ne mondjam, az eletveszedelmet, ha
nem tartanek a gyermeki halatlansag belyegetl meg attol, hogy ez a ti karotokra Iordul. Akaratom ellenere bar,
de rakenyszerlk a Iegyverre, ezt a haborut, higgyetek el, keptelen vagyok elkerlni. Ti pedig eljetek jo
remennyel, es elssorban is igazsagotokban, aztan hsegetekben, serenysegetekben es szerencsenkben bizzatok.
Vegyetek Iigyelembe, amit az ersek szkese jvendl, akit oly sok tisztseggel halmoztam el es Iiveremkent
tartottam. Tetteim tisztessegenek a tudata es az apam irant mindenben tanusitott kegyesseg bizakodassal tlt el.
Ezert, bajtarsaim, a mellem szegdtt szellemekben bizva vallaljatok mereszen a haborut; mutassatok most meg
probalt hsegeteket es virtusotokat! Matyas ma hatarozottan megigeri nektek es biztosit arrol, hogy nemcsak
megtorolja a serelmeket es megteriti a karokat, hanem Mars segitsegevel szet is szabdalja ama meltanytalanul
szorito kteleket, vagy ha ez nem sikerl a cezar tartomanyait adoIizetkke teszi.
A gyzhetetlen Iejedelem szonoklata mindenkinek a lelket megnyugtatja; egeszen elszanjak magukat a
haborura. Sorozast rendelnek el, es megparancsoljak minden egyes Inemesnek, hogy csapataival a
leggyorsabban keszen alljon; (180) akit a haboru komolysaga netan visszarettent, a kiraly virtusa es szerencseje
Ielbatoritja; valamennyien keszitik a Iegyvert a gazdag es kies Ausztria ellen. Mieltt azonban Ausztriara
ternenk, ugy veljk, nem lesz Ilsleges, ha nemi Ielvilagositast nyujtunk Iekveserl.
Mig hajdan a Dunan alul a raetusok, a vindelicusok es a pannonok tanyaztak, most ezek helyere a bajorok, az
ausztriaiak es a magyarok alltak; azonban a Dunanak nemcsak az innens, hanem a tulso Ielet is elIoglaltak.
Mert a Duna menten az eszaki terletet a Iolyon tul es innen a vindelicusok helyett a bajorok lakjak, aztan az
ausztriaiak meg a magyarok, majd a mysusok helyen a racok es a bolgarok; a tbbi tartomany kztt a Iesti
Ausztria a noricumi hegyekbl emelkedik Iel, es magasan elnyulva a Duna menten terjeszkedik, majd aprankent
ellapalyosodik Pannonia Iele; a Dunan tul egy-ket hegytl eltekintve hullamzo siksagban terl el; nyugatrol
Bajororszag, napkeletrl Magyarorszag van mellette. Innen Stajerorszag, tulnan Morvaorszag zarja be; bajos
Iolyoival, Ialvainak es varoskainak sokasagaval mindentt az ember varakozasat meghaladoan szemrevalo.
(185) ErreIele Ujhely es Becs, arra Eggenburg, Retz es Laa. A Duna mellett all Krems, Klosterneuburg,
Korneuburg, Becs meg Hainburg, es mindvegig annyi Ialu kiseri, hogy knnyen barmely videk ele helyezheted.
Itt az epletek mertektelen ggje, a gymlcs es a gabona tmege, a kitn bor bsege, mely a Iels es az also
reszek szomjat oltja. Innen egeszen eltakarodott a parasztossag, ugyanis a Ialusiak is varosi es Ienyz modon
elnek. Viragaban talalhato itt az sszes ipar es nagyon is a kereskedelem, amelyet az asszonyok sokkal
szivesebben znek, mint a IerIiak. Mindket nem csodalatra meltoan gyes mind a haztartasban, mind a kls
gazdasagban, es oly nagyon sereny, hogy megelheteset knnyeden biztositja, amit pedig megkeresett, az
rmest elvezi is. A varosi asszonyok tulsagosan is tevekenyek, pirulas nelkl emelt Ivel mennek a piacra,
bszken lepegetnek, elvarjak a IerIiak szotlan tiszteletet, intezik a hazi es a kls dolgokat, a reszegeskedesen, a
kicsapongason es a politikan kivl semmit sem hagynak a IerIiakra; a tbbi IerIidolgot elvallaljak; szorakozni
nagyon szeretnek; szeretnek mindenen uralkodni, kiveve az elvezetet; egyebkent vigyaznak az illemre. (190) A
kznep elete Iaradsagos, amit hetkznap megkeres, nnepen elklti az egeszet; imadja a hasat, es tulsagosan
rabja a bornak, azonban minden mestersegben oly szorgalmas, hogy nem kereshetsz olyan ipart, amelyet ne
talalnal meg knnyszerrel. Nagy a gazdag polgarok szama is, leginkabb a kereskedke, igen sok a nemes,
valamint a Inemes es tartomanyur, aki ausztriai groIIa tetetven kzsegeket es varosokat birtokol. Ggjk
jokora, ltzetk komoly es meltosagteljes, eletmodjuk kiIinomult, eredenden hajlamosak az elvhajhaszasra.
Sokan katonaskodassal Ioglalkoznak, igen kivaloan; ha akarnak, bekeben es haboruban kitnek. Elmejk
egyebkent szeszelyes es allhatatlan, a hadakozasban azonban annyira gyakorlott, hogy nem talalhato emberi
Iajzat, amely a varerditesben es -vedelemben tanultabb volna.
534
5. fejezet - tdik knyv
Matyas kiallitja a hadat meg mindazt, amit haborura hasznalni szokas, es mieltt a megvaltas ezernegyszaz
Iltti hetvenhetedik esztendejeben a lehet legkorabban nekiinditana a tabort, megkerdezi a csillagokat, es
joslatot ker a hadjarat Iell; ugy latszik, hogy az egitestek kiIaggatasa nelkl semmibe sem kezdett; ekkeppen
probalta kihamozni az isten akaratat es a kedvez idpontot. Hogy barmely nagyszabasu kezdemenyezese
sikerrel jarjon, csakis az atyak, a trvenyek meg a csillagjosok megkerdezese utan vagott bele, nehogy nIejen
es vaktaban mereszkedjek valamire; st, minden oltarnal istentiszteletet is tartott, hogy az egiek joindulatat
megnyerje. Miutan ugy tapasztalta, hogy szamara minden kedvez, a tavasz elrehaladtaval Beatrix kisereteben
elinditotta Budarol a tabort. Ket szenvedely tartotta ekkor megszallva; egyik a tisztes Venus, masik Mars irant.
Nem olvastuk, hogy Mithridatesnek oly kedves lett volna Hypsicratea, akit sohasem hagyott otthon haboru
idejen, vagy Pompeiusnak a polgarhaborus zavargas idejen Cornelia, mint Matyasnak , amint ezt magunk
lattuk. (5) Mert az els evekben egyetlen ejszakat sem tlttt el Beatrix nelkl, es nem oktalanul; termetenek
szepsege, elmejenek szellemes kiszolasokkal parosult ele, hidd el nekem, magat Socratest szerelemre
lobbantotta volna. De hogy a hadakozas Iaraszto alkalmatlansagait ne kelljen elviselnie, egy-egy, a taborhoz
kzeli varosban vagy kastelyban szokott megpihenni.
Mieltt Gyrbe ert, egy elrekldtt Iutarral hadat zent a csaszarnak. A hadzenetnek ez volt a Iormulaja:
Mivel, Cezar, jog es meltanyossag ellenere a velnk Iennallo beket tbbszr megbontottad, a megkttt
szvetseget sokszor megtrted, egyetlen igeretedet sem tartottad be, st az egyezseget megsertve Ildnket,
Ialvainkat es varosainkat igen gyakran galad tamadassal megrohantad, mi, Matyas, Magyarorszag kiralya es
tbbi Inemese, pspke, tartomanyura es elkelje igazsagos haborut inditunk ellened, es knyrgnk a
josagos es mindenhato Jezus Krisztusnak, az isteni szlnek, Magyarorszag klns istensegenek, es a tbbi
nemzeti istennek, a megsertett igazsag, a megrontott beke es a telhetetlen kapzsisag megtorloinak, hogy
gyzelmes Iegyvereinket vegyek partIogasukba, legioink erejet nveljek, a jogsertesek es a bekebontas
megbosszuloinak, a hit vedelmezinek engedjenek megerdemelt jeles diadalt, es ily modon vagy jozanitsak ki a
cezar elmejet, vagy jogszer vallalkozasunkat es elhatarozasunkat szerencseltessek.
A cezar eltt sem volt titok, hogy hamarosan haboru indul ellene, is nagyaranyu sorozast tartott a noricusok es
a vindelicusok kreben, az sszes nagy- es kisvarost megersitette tekintelyes rseggel meg mindenIajta
Ielszerelessel, mindenve rcsapatokat helyezett. (10) A kiralyt sok Inemes kvette; elssorban pedig a szepesi
Istvan groI, a mindig hseget es virtust tanusito IerIiu, aki ezer vertes lovast es tszaz huszart hozott magaval;
aztan Kinizsi Pal knnylovassaggal, BanIi Miklos, Szelenyi, Jaksics, Doci Peter es Imre huszarhadnagyok; a
Iekezhetetlen erej es allhatatossagu Vuk despota is, akire ugy emlekeznek, hogy mindig a leghsegesebb volt a
kiralyhoz; ezenkivl a csodasan vitez es meresz DragIi Bertold, aki a kiraly melll sohasem tavozott; a sereny es
az apja virtusabol mit sem enged Lrinc herceg sem hianyzott tisztes alvideki kiserettel, akit a kiraly mindig
Iiakent tartott, es aki egy lepest sem mozdult mellle; ezenIell a tbbi nemes es Inemes sokasaga, melynek
nevsora unalmas lenne. Mindentt harmas tabort allitottak, itt a csehek, ott a magyarok, amott a racok tanyaztak.
A csehek mind pancelosok vagy szamszerijaszok voltak; a magyarok egyenlen oszlottak nehez- es
knnylovassagra; a racokat csak portyazasra alkalmaztak; (15) valamennyi nemzetbl tekintelyes szamu
gyalog is; ugy gondoljak, hogy nehez- es knnyIegyveres talan ha tizezer volt.
Gyr Ildjen at vonul tehat Ausztriaba. Ahogy ennek hatarara er, az els lendlettel a termeszettl Iogva igen
ers TrautmannsdorI varoskat rohanja meg, amelybe a cezar komoly rseget helyezett. Amikor a kiraly altal
kikldtt katonasag az els roham alkalmaval beszktt a bastyak kze, a varosbeliektl sulyos vereseget
szenvedett; ebben a csataban sok bator IerIi veszett oda; vegl a reszint ervel, reszint csellel elIoglalt kisvaros
az els lett, amely a kiraly hatalmaba kerlt. Innen nem messzire, PetersdorIhoz vezette a tabort, amely Becstl
a masodik merIldknel Iekszik. Ezt gond nelkl keritette kezre, mert a vedelemben nem remenyked
varosbeliek nagy riadalmukban azonnal megadtak magukat. (20) Miutan augusztus 16. kalendajan itt
letaboroznak, a knnyIegyverzet racok engedelyt kapvan hamar lovaikkal maris beszaguldozzak az innens
Ausztriat; a lehetseggel tulsagos rosszindulattal elnek, mindent IelIorgatnak, Ielegetik a tanyakat, korra, nemre
valo tekintet nelkl dhngenek, gyilkoljak, aki elebk akad, jobb szeretik a vert, mint a Ioglyot; azt hiszik,
535
mennel nagyobb pusztitassal tombolnak, annal nagyobb a hasznuk; tzzel-vassal rombolnak mindent, a
templomokat kiIosztjak, mennyeit, Ildit embertelenl tnkretesznek. Emiatt a helybelieket akkora Ielelem
szallja meg mindenIele, hogy a krnyez kzsegek nkent Ielajanljak a megadast. Mivel a tabor PetersdorInal
allt, ki tagadhatta volna, hogy Becset ostromoljak? A huszarok ldkleseikkel olyan veszelyesse tettek a
krnyeket, hogy a varosbol senki sem mereszkedett ki; st, a klvarosok is annyira rettegtek, hogy allando
rjaratokat tartottak Ienn. (25) Mivel mindenkit roppant Ielelem szallt meg, egyetlen napon tizennegy Becs
krnyeken Iekv, a varost koszorukent krlvev kzseg adta meg magat nkent a kiralynak. Ami csak a kies
ronasagon szetszorva, Ialvak es varoskak gymlcsskertkent virulo sokasagaval telehintve, szanaszet kanyargo
Iolyocskakkal ntzve Ujhely es Becs kztt Iekszik, mindaz egyetlen napon kerlt Matyas hatalmaba. Ez a
behodolas pedig olyannyira akadalyozta a becsiek elelmezeset, hogy ugy latszott, mihamar vegs insegre jutnak;
emellett a csaszarnak igencsak lelohasztotta a batorsagat, ugyhogy ersen banta, amiert nem kerlte el a
haborut; Becset es Ujhelyet megis minden ervel es eszkzzel igyekezett megtartani.
Becs joggal szamithato a barbarok legszebb varosai kze, noha nagysagban sok Iellmulja; a Dunanal Iekszik,
melynek partjan kr alakban terl el. Hogy a Iolyo meg jobban hizelegjen a varosnak, szemkzt egy szigetet
Iormal kertek szamara, melyek gymlcsIakkal beltetve a legkomolyabb polgarok kedvet is Ielditik, a
csintalan iIjusagot meg lakomara, tancra hivogatjak. (30) Ketezer lepes hosszan Ial kriti, bell es kivl sanccal
ersitve, hogy a dbrg agyuk ne tudjak megcelozni; Iolyamatos jarda vonul rajta vegig, korona modjara
bszke bastyak sora disziti, nemelyikk szgletes kvekbl negy sarokkal, egypar teglabol kerek Iorman
emelkedik, racsos vasablakok vannak bennk, a kapuk is vasbol, harminc lab mely arok veszi krl, melynek
szelessege akkora, hogy a nyillvest meghiusitsa. A legmelyebb arok elejen annyi viz buzog Iel, hogy ha
szkseges es hasznos, a levezet csatornat a Ialrol lezarjak, es az egesz arok rvidesen megtelik. A varoskapuk
Iltt negyszg tornyok szknek Iel, melyek a legersebb rohamot is knnyen kialljak. Krben terjedelmes
klvaros karolja at, amely ugyanugy krlIogja a varost, mint a varat vagy a kastelyt, es vetekszik a varos
szepsegevel. Ha a belvaroshoz kzelitesz, az nem is varosnak, hanem gondosan megtervezett szerkezetevel
egyetlen gynyr palotanak latszik; minden haz elbvli a latogatot, es azt szeretne, ha epitmenyenek
bszkesegevel minel jobban tetszenek a szemlelnek, Ieltartoztatja t, es ekessegevel megallasra keszteti;
mindet Inemesi palotanak mondanad. (35) Minden haznak van els es hatso kapuja; terjedelmes, Iedetlen
csarnoka odabent, mert a kzeli hegyek magasa miatt nagy a hideg. Ebedltermeik tagasak, IenyIaval
burkoltak, a sarokban kalyha szolgal melegedesre. Minden ablak veg, a betres megakadalyozasara vasraccsal
Ilszerelt; a haz tbbi resze meleg vizes kamrakra es lakoszobakra oszlik, amelyekben berlket meg vendegeket
szallasolnak el; a szabad eg alatt kereskedbodek allnak krben. Mivel az egesz varos dimbes-dombos, a Ild
szine alatt boltozatok, teres borospincek talalhatok. Az ablakok es ablaktablak annyira diszesek es Ienyzek,
hogy a regiek pazarlasaval vetekednek; beszel meg csicserg madarakkal rakjak tele ezeket, ugyhogy ha a
varoson vegigsetalsz, ugy erzed, mintha zeng, bajos ligetben koszalnal; a terek, az utcak, az utkeresztezdesek
tetszetsek. Eszmeletlen kltseggel eplt templomok tnnek Iel, leginkabb az egi Istvan bazilikaja meg az isteni
szl egyhaza, amelyben nincs olyan malkotas, amely a szemlelt ne ragadna amulatra. (40) Van egy torony,
amelyrl nemcsak az egesz varost, hanem az egesz krnyeket es az innens Ausztriat latni lehet. Nyolcszgletes
es gulaIorman egy almaban vegzdik, itt annyi istenkepmas, annyi remek mveszettel Iaragott k lathato, hogy
a vilagon semmit sem mondhatsz pompasabbnak. Nvelik a varos nagyszerseget a papi kollegiumok, a
blcselkedk iskolai, az apacazardak. Ha megnezed a skotok kollegiumat a templommal, ha meglatogatod a
nagyurak egyik-masik palotajat, azt gondolod, hogy a romai Iennhejazas idegenekhez kltztt at.
Felismerheted itt a Scaligerek es a Carrarak hazait, nemzetsegi cimereit, akik Padovaban, Veronaban,
Vicenzaban meg az Alpokon inneni Galliaban szelteben uralkodtak. (45) Itt talaljuk szamos nemes siremleket is,
akinek maradeka Rtszakallu Frigyes meg a tbbi csaszar vezerlete es zaszlaja alatt Italiaban katonaskodott, es
itt maradt Ienn mezvarosokkal, Ialvakkal nagyszeren megadomanyozva. Midn a haboru eltt nepszamlalast
tartottak, a gyermekeken es a csecsemkn kivl tvenezer embert irtak ssze, az iskolakban nemritkan hetezer
tanulot tartanak szamon. A tizennyolc IerIiubol allo tanacson kivl ket hivatalnok van; a varosi elljaro, aki a
nepnek igazsagot szolgaltat es polgarmesternek neveztetik, meg a vizsgalobiztos, aki a bngyek nyomozasat
vezeti, es biro a neve. Rajtuk kivl nincsenek masok, csak akik a borarusitas vamjat hajtjak be. Az otthoni
kocsmatartas senki szamara sem tilos; st, aki odahaza kepes ezt allandoan mvelni, az tehetsnek es
patriciusnak is szamit, mivel e borissza es rengeteg nepseg Ildje b borterm. Ezert nnepnapon annyi itt a
536
reszeg, hogy nem mulik el vigassag csetepate meg emberhalal nelkl, es nnepen Bacchus nemhogy ejszaka, de
nappal sem engedi a bekes setalast. Amit a kznep a munkas napokon megkeres, azt nnepeken a bacchanaliak
Ilemesztik. (50) Ha a bortol Ilhevlnek, Mars hol a diaksag meg a plebejusok, hol a Ialusiak meg a varosiak
kztt ti Iel a Iejet, es mert a haddelhadd dhdten es vaktaban Iolyik, gyakran tulsagosan is adazul tombol;
nincs hivatalos kzeg, amely a dulakodasokat megIekezhetne. Leginkabb a szerelmi gynyr viragzik itt. Senki
sem rideg es savanyu annyira, hogy a ni bajak meg ne lagyitanak. Sok leanyzo a szlei tudta nelkl kveti el a
becstelenseget, es hazas emberekkel baratkozik. A nemesek Ilkeresik a polgarokat, es asszonyaikkal bizalmas
egyttletet kernek tlk; a Ierjek odateszik a bort, es lelepnek. A varosban olyan nagy a nepmozgalom, hogy a
szomszedsagban is keves az ismers. Keves a trzsks csalad; sok itt a keresked, kinek gazdagja
megvenlven, leanykakkal hazasodik ssze; ezek rvidesen mar meg is zvegylnek, es nyomban hozzamennek
bizalmasukhoz, akihez a megszokott hazassagtres kti, vagy akinek iIjusaga csabitja ket. Az apat ritkan
kveti a Iiu. A becsieknel olyan a hazassagi trveny, hogy a tulel Ielnek Iele reszt juttat. A vegrendelkezes
szabadsaga igen nagy itt. (55) A Ierjnek jogaban all az asszonyra hagyakozni, az asszony is tetszese szerint
hagyja a Ierjre a hozomanyt, az ingosagokat. Nem hianyoznak az rksegvadaszok meg az olyan nk, akik
szeretjk kedveert utalt Ierjket teszik el lab alol, es aztan az agyassagbol hazassag lesz. Irott jog nincs; a
szokas parancsol. A trvenykezes megvasarolhato, a nehany tanacsi rendeletet tetszes szerint magyarazzak.
Zalogot kernek, es ha haszon szarmazik belle, azt nem vetik meg, es nem tekintik uzsoranak. A tolvajnal talalt
zsakmany a Ivesztest kimondo biroe. Embertelen bnteteseket szabnak ki. Akiket tzzel akarnak bntetni, elve
teszik a maglyara es lassan perzselik meg. Barmit keresnek, vagy a gegejkre, vagy az epleteikre, vagy a
ruhazatukra Iorditjak; a nk ugyanugy kalmarkodnak, mint a IerIiak, es szegyen nelkl latogatjak a piacot. A
becsi Ild egeszen be van ltetve szlvel es gymlcsssel. (60) Krs-krl bajos majorsagok; ezekben
gondosan emelt epletek lathatok, nem hianyzik a baromIiudvar, a halasto, a tbbi baromallas; minden utazot
elgynyrkdtetnek a hegyvonulatok, a Ialvak, kastelyok sokasaga. Ha Becs es Ujhely krnyekere erkezel, erre
a szelteben-hosszaban szetterl mezsegre, ezt a videket ketsegkivl elebe helyezed minden szep es kies
tajnak; ha megvolna itt a nyugalom es a biztos bekesseg, inkabb Ausztriat valasztanad, mint Italiat, azonban a
mi idnkben hol cseh, hol pannoniai tamadas reszkettette szntelen.
Miutan a kiraly elIoglalta Dblinget, PetersdorIot, TrautmannsdorIot, Lainzot, Meidlinget, Margarethent,
SchwadorIot meg a tbbi krnyez ersseget, a varost kemenyebben tamadni szandekozva, semmit sem tesz a
vallasos elirasok Iigyelembevetele nelkl, es ugy hataroz, hogy mindenekeltt a becsiek vedszellemeit hajlitja
magahoz. A mennybeli Istvannak es Lipotnak meg a tbbi nemzeti istennek tiszteletk gyarapitasat es a
mostaniaknal nagyszerbb templomokat ajanl Iel, ha, isten ments, a makacs varos pusztulasa bekvetkeznek; ha
megadja magat, az isteneknek es az embereknek tetemes gyarapodast helyez kilatasba. Ezutan tezer lovassal
kivonul a taborbol, kes ejjel megtamadja es elIoglalja Klosterneuburgot. (65) E varoska Becs Iltt a masodik
merIldknel van, a Dunara nez le, az isteni Lipot bazilikajarol es sirjarol nevezetes, ahol a szabalyzat szerint
el szerzeteseknek egy roppant epletevel es remek termeivel meg szobaival ekes kolostora all; van egy oriasi
kltseggel keszlt terasza, ablakai szent historiakkal irottak, van egy valamennyi tudomannyal gazdag
knyvtara, amelyben sok, italiai varosokbol elhordott ktet lathato, melyeket a regiseg becsenel Iogva igen
nagyra ertekelnek. A Ioltarnal egy bronzasztal; hatul Salamon gyertyatartoja; mindkett a legnagyobb
mivesseggel kidolgozva; a templomkapuk bronzbol vannak, es a bazilika kockakbl eplt. Alant term Iaval
teleltetett kertek, egy hosszukas halasto, amelyben sgert es pontyot hizlalnak meg mas eIIelet. Az elvaros a
hegyoldalon nyulik ala es a Dunara rug ki.
A kiraly nem ok nelkl Ioglalta el elszr ezt, ugyanis itt akarta elzarni a Iolyot, hogy a csaszar ne szallithasson
le elelmet a becsieknek. (70) Orseget hagyott itt hatra, aztan a lovassaggal titokban visszament Becshez, atkelt a
Iolyon, megtamadta es elIoglalta a varos hidjat, hogy a tulso Ausztriabol se juthasson elelmiszerhez. A Iahidhoz
ketIell erditmenyt emelt, megrakta katonasaggal, rezagyukkal, mindenIele Ielszerelessel. A hidIkhz a
hadaszatban igen tapasztalt ket Tettauert allitotta, akik cseh szlktl szarmazo testverek voltak, hogy egyik se
hagyja knnyen a masikat ellenseges tamadas aldozataul; ezek minden elelmiszer-szallitast megakadalyoztak,
ejjelente Iigyeltek a Dunat, es mindket parton helyrseggel gyeltek arra, hogy egy kicsiny sajka se szallitson be
elelmet, st, kemenyen megbntettek a bajtarsaikat is, ha neha nyeresegvagybol be mereszeltek csempeszni
valamit.
537
Ahogy a polgarok eszrevettek, hogy utjukat elalltak, megijedtek, es aggodni kezdtek a bekvetkez ehseg miatt,
Ieltettek magukat meg a csemeteiket, hogy eletket ehen Iejezik be; (75) titkos kldncket menesztettek a
csaszarhoz, Iigyelmeztettek a kszbn allo veszedelemre, aztan kertek, hogy gyorsan segitsen az
ostromlottakon; ha az inseg megszorongatja a varost, azt nem lehet megtartani az engedelmessegben; mi tbb,
sokan a megadasra gondolnak. A csaszar a csapatait szetosztotta a varosokban es a varakban, hogy a pannoniai
erket hosszadalmas hadakozasban kimeritse, ezert nem tudott sereget kldeni, mely az ostromnak veget vessen
es a kirallyal szabalyos hadrendben megtkzzek. Jo remenyseget kldtt; tamogatast igert, amely allitolag
napokon bell megerkezik; azonkzben semmit vagy keveset segitett. Nehanyan azt mondjak, hogy Frigyes
keszakarva tette ezt, nem banta, ha a becsiek szorultsagra jutnak, hogy szenvedjek csak el azt az ehseget,
amelynek elviselesere egykor a varban ostromolt cezart kenyszeritettek. Egyesek arra is gyanakodtak, hogy az
ausztriai haboru megegyezes szerint ment vegbe, hogy a Matyas Iiu apja utasitasara letrje a lazongo polgarok
meg elkelsegek szarvat. A jozanul gondolkozoknak azonban nemigen lehet ezt bemeselni.
(80) Minthogy a kiraly ugy velekedett, hogy e gyzelmi sorozat kzepen nem kell tetovaznia, a tabort a Duna
tulso partjan Iekv Korneuburghoz vezette, amely Klosterneuburggal nez szembe; a varoska sikon helyezkedik
el, elegans epletekkel tndklik, remek Ialak, mely arok es sanc oltalmazzak. Az ostrom tizedik napjan
elIoglaljak, mert nem birja tovabb allni a hajitogepek csapasait. A kiraly a megszerzett gazdag varoskaba
rseget helyez. Aztan a negyedik napon Tullnnal allitja Iel a tabort; ez egy Duna-parti varos, huszont
merIldnyire Becstl. A kiraly visszamaradt Korneuburgban, a kiralyne udvarnokok tekintelyes seregevel
Pozsonyban tartozkodott. Megparancsolta tehat a katonasagnak, hogy vegye sulyos tamadas ala a varost, amely
nagy Ielelmeben az odaerkezesket kvet hetedik napon a tbbiek peldajara a kiraly hatalmaba kerlt. Tulln
behodolasa a krnyekbelieket is elcsggesztette. (85) Batori Istvan, aki kelletlenl szallt e hadjaratba, Kinizsi
Pal meg Szelenyi lovashadnagyok ugy gondoltak, hogy a meg mindig kedvez szerencse mellett Ilsleges a
tovabbi idhuzas, es megtamadtak Kremset es Steint, melyek a Duna tulpartjan egymastol alig egy stadiumnyira
Iekszenek. E kivalo katonai szakertk nem celtalanul cselekedtek igy, hanem azert, hogy Krems Iellrl ne
juthasson eleseghez es ersiteshez; ugyanis nem kis jelentseg ez a varos, hanem gazdagsaggal es remek
epletekkel viragzik. Pal es a tbbi huszarkapitany megparancsolta, hogy a knnylovassag messze krnyeken
zaklassa a szomszedokat; ezek pedig tavolra elportyaztak, es mindent betltttek zajjal meg Ielelemmel, akire
rabukkantak, vagy levagtak, vagy rabul ejtettek, a tanyakat Ielgyujtottak, a krnyez videket kiIosztottak,
IelIorditottak. A bsz tamadas hire gyorsan szetszalad Germania-szerte. Mindenki szidja a cezar Isvenyseget,
bakaIantoskodasat, megatalkodottsagat, atkozza nemtrdmseget, es sokan azzal vadoljak, hogy mindez nincs
is ellenere. A nemet birodalom hatalmassagai semmit sem tesznek, egyreszt, mert a csaszar Ielhatalmazasa
nelkl nem is mernek, masreszt, mert a kiraly mar korabban Ielvilagositotta ket, es megertettek, hogy a haboru
jogosan Iolyik. Hat csak buslakodnak es sopankodnak barataik veszedelmen.
(90) Ekzben a csaszar Linz varoskajabol szemlelte az ellenseges rohamokat es gyujtogatasokat, vegl
meginditotta a kremsiek veszedelme es sajnalata, akiket nagyon kedvelt, nyugtalanitotta a becsiek szorultsaga,
mert nem trhette szenvtelenl, hogy a pannonhoz atalljanak, amde nem toborzott valamirevalo sereget, nem
hivta a german Iejedelmek segitseget, hanem hamarjaban kveteket kldtt a kiralyi taborba, hogy az ellenIellel
a bekerl targyaljanak. Ha az elejen nem veri a Iogahoz a garast, ha akkora hadat gyjt, hogy az meg tudja
akadalyozni a varosok kiostromlasat, bizony nem szenvedett volna akkora veszteseget a birodalom, annyi bajt,
egetest ez a viragzo tartomany. Midn a cezar kepviseli a kiralyi taborba erkeztek, a vezerek rangjukhoz illn
Iogadtak ket. Masnap, amikor targyalast kertek, tisztelettel megkaptak. Aztan eladast tartottak a bekerl;
atkoztak a haborut, meg hogy meltatlan es roppant erklcstelen dolog, ami az apa es a Iiu kztt megesett.
Batori meg Pal nyomban ravagta, hogy ket haborura s nem bekere alkalmaztak; egyaltalan nincs
Ielhatalmazasuk a hadjarat beszntetesere; a kiraly Korneuburgban l, menjenek oda; (95) hogy pedig a katonak
meggondolatlan vakmersege alkalmatlansagot ne okozzon nekik, megigertek, hogy megIelel tisztes
lovassagot adnak mellejk. A beszelgetes megszakadvan Ielvettek a kiseretet, es iparkodtak Matyashoz. Az
uralkodot emberei az elmult ejjel titokban mar ertesitettek a diplomatak erkezeserl. Amikor a Ielderitktl
megtudta, hogy a varos kzelebe ertek, szinte az egesz pspki es Iuri kart elebk kldte, hogy illenden
Iogadja ket; maga a tronusrol az erkezk ele sietett, es sorra atlelte mindegyiket, hogy a cezar
kldttsegenek minden tiszteletet megadjon. Miutan pedig valamennyien leltek, a megbizottak vezetje igy
538
szonokolt:
Mind a cezar, mind a te legkegyesebb atyad kvetei vagyunk, nemes kiraly, es nem annyira haragod
megIekezesere, mint inkabb szereteted kiIrkeszese vegett kldtt minket hozzad, es elssorban arra utasitott,
hogy jol Iigyeljk meg, vajon az ellenIel vagy a szl szoszoloikent Iogadsz-e minket. Most pedig, miutan ebbl
a Iogadtatasbol megallapitottuk, hogy a veled szletett szeretetet es nyajassagot semmikeppen sem lehet tagadni,
most nem ugy szolunk hozzad, mint a romai birodalom ellenIelehez, hanem mint Ielseges Iiuhoz. (100) Atyad
panaszkodik, Matyas, hogy ellensegesen bansz vele. Azt mondtam, ellensegesen? Hat, hogy engedelmeddel
szoljak, inkabb embertelenl; a tanyak Ilperzselesen, a Ildek Ieldulasan, a Ioglyok es az allatok elhajtasan
egyaltalan nem csodalkozik. A dhng Mars Iektelensege ezt megengedi. Amde templomokat kiIosztani,
szzeket rabolni, gyilkolva, gyujtogatva tombolni, kisdedeket Ialhoz csapkodni, mennyei, Ildi trvenyt
megtapodni, a bnk e tobzodasara atyad dbbenettel atkot szor. Bar nem hiszi, hogy ezt te parancsoltad volna,
tudtodon kivl es szamunkra is alig hiheten parasztjainak tmege, a veled szomszedos, szorgos, kereszteny,
tisztelettudo nep megis elszenvedi mindezt. Mivel erdemelte ki a szerencsetlen? Mit kvetett el? Mit mereszelt a
nyomorult? Ugy bannak velnk, Matyas, a keresztenyseg bajnoka, a hit vednke, mint a trkkkel. Marpedig
mi nem vagyunk trkk, nem vagyunk barbarok, vadak. Civilizalt mestersegeket, kereskedelmet visznk
mindenhova, mveljk a mveletlent, es ha Magyarorszagon nem volnanak alemannok, hogy engedelmeddel
mondjam, vagy sivatag volna, vagy mveletlen, lakhatatlan. (105) Olyan Iejedelem eltt szolunk, akinek
sohasem volt ellenszenves az igazsag es a szokimondas. A cezar tanusagra hivja az istenek es az emberek hitet,
hogy ma sem tudja, milyen cimen indult ez a haboru. Tudja, hogy az alattvalok kztt mindket reszen estek
serelmek, de allitja, hogy egynek sem volt az oka; ha valami az vei vakmersegebl trtent, az tudtan kivl
trtent; szinten megvallja, hogy a hambol kirugo emberei pimaszsagat olykor nem tudta megIekezni; viszont
sokakat vadolnak jogtalankodassal, akiket valojaban inkabb megtorloknak kellene mondani, s nem sertknek.
Ki-ki jobban hisz a magaenak, mint az idegennek, es vei szeretete neha elIerditi a meltanyossagot; ha a
klcsns kartetelek kerlnek szoba, a merleg nyelve mar egyensulyt mutat. Untig eleget incselkedett mind a
ket Iel; amde hibaink nem erdemelnek ekkora bntetest. Jo, vetkesek vagyunk pusztitasban, gyujtogatasban,
azonban nagyobb Ienyitest kaptunk, mint talan kijart volna, hacsak nem kell halalraiteltkent a megallapitott
bnert nyomban teljes pusztulassal Iizetnnk. De hiszen ki csodalkozik a naponkenti civodason szomszedok
kztt, akik klcsnsen elvezik egymas tarsasagat? Csak azok nem prlnek, akiket nagy tavolsag valaszt szet.
A szomszedok kztt Iolyik a perpatvar hol a bizonytalan hatarok, hol a vamok, hol az sszemosodott
jogszolgaltatas miatt. Az az okosabb, az a derekabb, aki szolgalattetellel es joindulattal megnyeri maganak a
szomszedsag trelmet; azt tartom en magasztosabb lelkletnek, aki inkabb jotetemennyel, mint Iegyverrel
gyzi le akarmelyik kzelvalojat; az egyik teljes jamborsagra, a masik IorroIejsegre vall. (110) Mi mind
egyetertleg hirdetjk, Corvinus, hogy te a romaiak nemzetsegebl szarmazol, akik inkabb gyesseggel, mint
karddal terjesztettek ki a birodalmukat, mert szivesebben merlegeltek azt, hogy mi illik hozzajuk, mint azt, hogy
mit erdemelnek az idegenek jogtalankodasai. Hidd el nekem, hogy Messala Corvinus, hajdani sd, nem
kevesebb josaggal, mint ervel hoditotta meg a ket Pannoniat. Engedje meg Ielseged, gyzhetetlen kiraly, hogy
atyja kepviseli olykor ne Marsot, hanem a szeretetet ajanljak a Iigyelmebe, mivel amaz sem hoz tbbet az
altalad oly nagyon kivant halhatatlansagbol, mint emez. Az uj es mostanaban elszenvedett roppant sulyos karok
a serelmek trlesztesere kenyszeritenek minket. De ki mondhatna, hogy apa es Iiu kztt barmi vegzetes is
trtenhet, hacsak valami eszeveszett dh ki nem vetkeztette ket az embersegbl? Barmit tett is az apa a Iiu
ellen, ugy gondoljak, okkal tette; barmit vetett is a Iiu, a tulzott engedekenyseg vagy az elbizakodottsag miatt
vetett; ami serelem kettejk kztt nehanapjan meggondolatlansagbol esik, azt a mertektelen szeretet
bohosaganak tulajdonitjak. Bar a csaszar azt hallja es tapasztalja, hogy te az ellensege vagy, megis lasd meg
most, vajon ellenIelednek vagy legkegyesebb atyadnak kell-e t tartanod. E veszekedett es rlt haboruban, oly
sok varos es var elIoglalasa, oly sok Ialu Ilegetese, oly sok ember rabsagba hurcolasa utan, rkltt birtoka
nagy reszenek megszallasa utan nem hivta segitsegl a szvetsegeseit, nem lazitotta Il ellened a nepes es
harcias Germaniat, nem vonultatta Iel a svabok szazadait, a romai birodalom segelyhadait, amelyeket ingyen
Ielhasznalhat, sajat erit sem zuditotta rad; (115) epp hogy egy kicsiny gyalogcsapatot kapott ssze hevenyeben,
azt is szetszorta a varrsegekbe, hogy nemileg mersekelje Iia tombolasat; ez nem ellenseges, nem cezari
hadikeszlet. Vedd hat Iontolora, Matyas, megbocsato atyad trelmet. Ha a cezar es az ausztriai nep ellen
haragra gerjedtel, mersekeld mar vegre, gyzhetetlen kiraly; es ahogy masokon Iegyverrel meg vitezseggel
539
diadalmaskodtal, ugy most gyzz engedekenyseggel es josaggal. Embersegben es joindulatban vetelkedj a
cezarral, es ne erszakoskodasban, hanem irgalmassagban keress dicsseget. Hogy ezzel a haboruval mennyit
veszitesz a hirnevedbl, azt knnyebb elkepzelni, mint kimondani. Mit gondolsz, mit beszel majd rolad a Ipap,
az apostoli szenatus, egesz Italia, a keresztenyseg minden allama, ha megtudja, hogy adaz tamadassal
szorongatod a romaiak csaszarat, a ket pallos egyiket? A Iogadott Iiu helyzete is jocskan tetezi a vetek sulyat.
Lam, ez a kereszteny hit bajnoka es vedelmezje, aki a keresztenyek Iejedelmet, az emberiseg kormanyzojat
embertelen dhvel ldzi! (120) Igy hat, nemes kiraly, aki Iolyvast a halhatatlansagot hajszolod, terj eszre, mosd
le magadrol ezt a gyalazatot. Ismerd Iel, mi jogos es illend, Matyas, aki maskor a tbbi uralkodonal blcsebben
szoktal viselkedni. Az elszenvedett serelmekert eleg volt egyik-masik varost a birtokodba venni, Ilsleges
mindent szetdulnod, ugy velekedned, hogy csekely hibakert mindent elIoglalhatsz, istenit, emberit tnkretehetsz.
A bntetes nem lehet sulyosabb a bnnel. Emlekezz ra, hogy halando vagy, hogy Iejedelem, aki nem a nepek
pusztulasara, hanem javara szletett, es nem zsarnoksagra, hiu dicssegre jttel a vilagra, hanem dvs
kormanyzasra, igaz boldogsagra. Ne Ieledkezznk meg a kzs alkalmatlansagokrol sem. Ki ne tudna, hogy mi
nagyobb kart szenvednk, amde ugy veljk, hogy nektek sincs ebbl sok hasznotok. Emitt Magyarorszag
kimerl, amott Ausztria elhamvad. A kvetkezmeny Iogja megmutatni, vegl is mit teszel es mit hasznalsz az
orszagnak. Senki sem uralkodott soka ellenallokon; a termeszet rendje szerint az erszak sohasem tartos; igy
karba vesz a kltseg, a Iaradsag; igy itt is, ott is mlik a ver; igy a mardoso megbanas hiaba gytri majd a
lelkeket. (125) Gondolj neha a szerencse Iorgandosagara, melyben egy blcs sem kivan tulsagosan megbizni, es
senkit sem ismerek, aki csalardsagat es veszedelmeit naladnal jobban megtapasztalta volna. Gondolkozz azon,
hogy uralomra kerlesed eltt es utan hogyan bant veled neha, es merlegeld a tbbiek erejet is. Nem illik, hogy
az atyai trelem nvelje mereszsegedet, es nem szabad gyengesegnek, hanyagsagnak meg kishitsegnek
tulajdonitanod azt, ami a kegyesseg es a beketres szamlajara irando. A cezar mindeddig eltrte, hogy te,
mintegy Iiakent, megzabolazd a veletek jogtalankodo, neki sem engedelmesked hatarmentieket; engedd,
kegyelmes Matyas, hogy az atyai szo visszahivjon ebbl a hadjaratbol, nehogy az artatlan tbbseget karositsd
meg. A cezar mindeddig az igazi, a megbocsato atya ktelesseget teljesitette; te vigyazz a derek Iiu becsletere.
O, a cezar, eddig jotev atyad es gyamod, Iegyverletetelt parancsol; emellett int, ker es knyrg, hiszen mar
untig eleg volt a kegyetlenkedesbl, hogy Iiakent a sajat erdekedben Iogadd meg az atyai intelmet, es kerese
nyoman nkent visszakozz. Ez a haboru nem terem neked babert, mert knny legyzni azt, aki nem all ellen;
megakadalyozza ebben az atyai szeretet es a jamborsag, amely semmikeppen sem engedi, hogy szlttevel
verekedjen; inkabb tr, mintsem hogy megtagadja az atya nevezetet; jobb szereti, ha kegyesseget, mint ha erejet
magasztaljak. (130) A romai birodalom erejet nem a Iia, hanem az idegenek elleneben tartogatja, es hogy az
mekkora, azt te is jol tudod, blcs Matyas; a cezar ugy veli, hogy dhdet nem Iegyverrel, hanem atyai
elnezessel kell megIekeznie. Raadasul, mivel nem szall veled szembe, Germaniaban Ieltamadt az a gyanu, hogy
ez a haboru megegyezes szerint zajlik. Ezert a cezar es atyad neveben intnk, biztatunk, kernk, hogy tedd le a
Iegyvert, gatolj meg minden ellenseges kartetelt, Iorditsd elmedet az dvs nyugalomra, targyalj velnk az
egyetertesrl, a tartos bekerl, es mivel a jogserelmek mar mindket oldalon kiegyenlitdtek, bizalmasabb
megbeszelesen tanacskozzunk a bekektesrl.
Ahogy ezeket elmondta, a magyarok erzlete kezdett elidegenedni a haboru szandekatol. Tarsai is sok mindent
hozzaIztek, es kerleltek a kiralyt, hogy gondoljon mindket Iel erdekere. Az ausztriai kvetek keresere vegl a
kiraly rviden ezt Ielelte:
Istenre es az emberek hitere mondom, aldott kldttek, hogy sohasem Iogtam ratok Iegyvert joszantambol.
SokIele sulyos serelem kenyszeritett, hogy hadat zenjek nektek. Amennyire rajtam allt, halogattam ezt a
hadjaratot, hogy ne essem a szlje ellen tamado gonosz Iiu latszataba, es valahogyan elkerljem ezt a
gyalazatot. (135) Higgyetek el, es ebben az gyben a ti lelkiismeretetekre hivatkozom, vegl is a szakadatlan
sertegetesek sulyossaga es a ktelez igeretek be nem tartasa akaratom ellenere kenyszeritett Iegyverbe, hogy a
trhetetlen es karos becsmerlest ne nyeljem le tulzott trelmessegbl. Minden ellenszert kiprobaltam; mit sem
hasznaltak; utoljara ugy dntttem, karddal kell a kort gyogyitanom. Nem hiszem, hogy itt rendben el kene
sorolnom a haboru okait es az sszes serelmet, ne zavarjak meg kellemetlen emlekek a szerencses
bekekezdemenyezest. Ahol bekerl Iolyik a szo, ott izlestelenseg a haboru okairol reszletesen ertekezni; a
bantalmak Ilemlegetese tbbnyire Ielszaggatja a sebeket, es a lagyulo lelkek ujra megkemenyednek. A haborus
kegyetlenkedesekbl, amelyekrl beszeltek, semmi sem trtent meg. A megelhetes kedveert kellett nemileg
540
erelyesebben Iellepni elelmiszerert, holmikert, allatokert. Igazsagos haborut inditottunk, es azt igen-igen
kimeletesen viseltk; st, megakadalyoztuk, hogy ugyanazt ugyanazzal viszonozzak, hogy meglassek, az atyai
tekintelyt minden teren tiszteljk. Megparancsoltuk, hogy az illem es a szemerem mindentt sertetlen maradjon.
Amde ami hallatszik, az tbbnyire sokkal sulyosabbnak tetszik, mint ami latszik. (140) Mivel most azt latom,
hogy beket kertek, atyam pedig azt kivanja, hogy hajoljak a megegyezes Iele, amennyire rajtam all, igyekszem,
hogy kivansagotoknak eleget tegyek es atyam akaratanak engedelmeskedjem; jobban szeretnem, ha
Iegyverekkel, mintha joindulatban gyznetek le engem. Megerdemelten tarthatnanak embertelennek, ha a
mindkettnk szamara dvs bekeajanlatot visszautasitanam, es nem Iogadnek szot, mint ill es meltanyos, a
csaszari es atyai tekintelynek. Azt az egyet teszem hozza, hogy ha Iondorkodas nelkl ajanljatok. Ezert bizzatok
abban, derek IerIiak, hogy ha a beket meltanyos Ieltetelekkel keritek, azt hamarost megkapjatok; ha
meltanytalanul es gonosz armannyal, tegyetek le minden remenyrl. Ha aztan a ktest megszegitek, varjatok az
igazsagert bosszut allo megtorlo istent. Tudjatok meg, hogy en a bekessegert viselek hadat, es nem tamasztok
artalmunkra viszalybol viszalyt. De a lenyeget halasszuk a bizalmasabb megbeszelesre.
Miutan ezt elmondta, a tanacsot elbocsatotta, a kldtteket maga melle ltette. Masnap megkezddtt a
targyalas a bekeIeltetelekrl. A kiraly kijelentette, hogy jogszeren zent hadat, roppant sszeget lt bele; nem
meltanytalan, ha talan nem is az egeszert, de valamely reszben kartalanitjak; ezert keri a hadikltsegeket, es
kvetel haromszazezer aranypenzt. (145) Azok viszont nem beszeltek a haboru jogossagarol, azt mondtak, hogy
a zsakmany minden raIorditast kiegyenlitett, egyikknek sem kell tehat kart teritenie. Mire , hogy az
alemannoknak most okozott kar nem er Iel azokkal a csapasokkal, Iosztogatasokkal, a Ildek pusztitasaval,
amelyeket a magyarok az ausztriaiaktol korabban elszenvedtek. Vegl a kiraly meggyzte a kldtteket, es azok
nem mertek tagadni, hogy kartalanitani kell t; azonban sr Iutarkldes reven tanacskoztak a kzelben
tartozkodo csaszarral. A cezart ersen aggasztotta Krems es Becs ostroma is. Becs behodolassal Ienyegetztt,
ha nem erkezik vagy eleseg vagy segelycsapat; hire jart, hogy a zsuIolt varosban mar nagyon draga az
elelmiszer; a valaszt nem halogathatta, es nem kldhetett szokas szerint res szavakat; ugy latszott, hogy minden
kesedelem oriasi kockazattal jar. Emellett a cezarral rokonsagban allo Beatrix kiralyne gyakori kvetkldessel
kerlelte t, hogy alljon el kartekony makacssagatol, kssn a Ierjevel meltanyos Ieltetelek mellett beket; a Ierjet
viszont a maga reszerl mindennap levelben sztkelte es biztatta, hogy ne dhskdjek annyira, Iorditsa
elmejet a bekere es a nepek javara.
Hat hosszadalmas vitatkozas utan a Iejedelem ugy egyezett meg a cezar kepviselivel, hogy a csaszar
kartalanitsa Matyas kiralyt a jogszeren inditott haboruert; az ev egy meghatarozott napjaig Iizessen le neki
szaztvenezer aranyat a hadikltsegek Iejeben; Matyas haladektalanul oldja Iel az ostromot, es mihelyt
megkapja az elegtetelt, azonnal adjon vissza minden elIoglalt varost es erditmenyt; a kegyes Iiui es atyai
nevezet meg a regi szerzdesek maradjanak ervenyben es hatalyban. (150) Ha a kikttt napig Matyas nem
kapja meg a kielegitest, egesz Ausztriat a sajat jogan elIoglalhatja, amit elIoglalt, trvenyesen birtokolhatja, es a
pannoniai kiralysag tartomanyava teheti anelkl, hogy a vilagon barhol is megbelyegeztetnek a kegyelet- es
jogsertes bneert. Miutan e Iltetelekben egymas kzt megegyeztek, az nnepelyes esktetelre, mint az
orszagatyak Iejet, az egri pspkt kzepre szolitottak, es igy szolt: Kivanod-e, Matyas, Magyarorszag
kiralya, hogy a bekeokmanyt kihirdessem? Kivanom. Kivanjatok-e ti, a Ielseges cezar kvetei, akik teljhatalmat
kaptatok a szerzdes megktesere? Kivanjuk. O pedig Iellepve az emelvenyre kihirdette, majd mindkettejket
Ileskette az okmanyra. Uram, Jezus Krisztus, legjobb es leghatalmasabb szolt az emberi nem megvaltoja, es
te, isten szlanyja, mindrkkn szz, Pannonia klns patronaja, es ti mind, egbeliek, hazai isteneink, te,
mennyei Istvan, es szentseges Lipot, kernk, vegyetek partIogasotokba e beket, szilarditsatok meg a Iejedelmek
es a ket nemzet kztt most megkttt egyezseget es rk baratsagot. Amelyikk e szentl Iogadott egyezseget
elsl megserti, ne ugy sujtsatok le, mint a regiek a mocskos disznot, hanem villamcsapassal.
Az egyezseg megkttetven, a kiraly meg Pannonia tbbi Iura szertartasosan meglelte valamennyi kldttet; a
beke es egyetertes letrejtten mindket Iel knnyeket ontott. A megegyezes Iltti klcsns gratulacio utan a
kiraly, hogy meglassek, nem annyira Iegyverrel, mint joindulattal diadalmaskodott, mindenki meglepetesere
Ielkialtott: Kerlek benneteket, szentseges kvetek, pspkeim es Iuraim, legyetek most tanuim, Iigyeljetek e
szavaimra, es lassatok meg, mennyire bizom a romai csaszarban, kegyes atyamban. (155) Noha a megallapodas
rendje szerint nem kell visszaadnom, amit elIoglaltam, a cezari es atyai tekintelyre valo tekintettel nkent
541
visszabocsatok neki mindent, amit megszereztnk, elhagyom Ausztriat, hogy az engedelmes es jambor Iiui lelek
vegre-valahara kitnjek, es lassa be mindenki, hogy inkabb vagyok a beke, mint a haboru hive. Majd odahivta a
Iutarokat, es az sszes rparancsnoknak, aki az elIoglalt varakat tartotta, nyilvanosan megparancsolta, hogy az
rsegeket azonnal szerelje le, a varosokat adja at az ausztriai meghatalmazottaknak, es az elIoglalt helyekrl
haladektalanul tavozzek. Ezek meg elamultak a Corvinus nagylelksegen, knnyekben trtek ki, halalkodtak,
csokolgattak a jobbjat, es a ksznetnyilvanitas egyetlen jelet sem Ieledtek el. Tehat azonnal tudositottak a
cezart Matyas nemeslelksegerl es a bekektesrl. A dolog hallatan a csaszar elcsodalkozik, es levelben halas
ksznetet mond Matyasnak. Ezutan kiralyi paranccsal rgtn visszahivjak a Kremsnel es Steinnel Ielallitott
tabort; visszaadnak mindent, es egesz Ausztriat betlti a nem remelt rm; nem kisebb boldogsagtol repes mar
Magyarorszag, melynek bsegen nem csekely haszonnal osztozkodik az alemann.
(160) Ez idben a kereszteny kzsseg ket hatalmas vezetjet teritette le a balsors; az egyik a milanoi Galeazzo
Maria volt, akit az egbeli Istvan templomaban gyilkolt meg Lampugnani Janos Andras, a masik Karoly, a
burgundok hercege, aki midn a langres-iakkal es a trieriekkel harcolt, a trieriek Ildjen Nancy varoskajanal
kikapott es elesett.
A kiraly visszavonja hadait Pannoniaba, es mert e telen mar megkttte a szerzdest a csaszarral, a kvetkez
evben, mely ezernegyszaz Iltt a hetvennyolcadik volt, elmegy Pozsonyba, es a nagybjtt ott tlti. Azutan,
hogy a haborus gondok utan lelket kisse Ielditse, az udvaroncok nepes csapataval es az Beatrixaval egytt
utazgat az orszagban, a nevezetesebb helyeket es varosokat meglatogatja, megmutatja hitvesenek, ujra
Ilkeresik Kassat, Krmct, Besztercet es a banyavideket; megnezik az arany- meg ezstbanyakat;
elbameszkodnak az arany kitermelesenek, aztan zuzasanak, szetvalogatasanak, olvasztasanak Iortelyain, amit
azeltt sosem lattak. A kiraly, ahogy csak tud, kedveskedik Beatrixnak. A varosokbol mindenIele kiszaladnak a
helybeliek, mindkettjket mely hodolattal, dvrivalgassal kszntik, es mint illik, nagyszeren Iogadjak.
Ekzben a romai csaszarral kttt beket vilagga krtlte a szobeszed, es e hirnek minden uralkodo igencsak
megrlt; lattak ugyanis, hogy mekkora batorsagot meritettek a trkk ebbl a hadakozasbol, es ersen
Ieltettek a kereszteny kzsseget. (165) A romai pspk es a velencei tanacs Matyas kiralynak Iolyositott
penzsegelye, amely jo szazezer aranypenzre rugott, ez idtl kezdve sznetelt. Nem ok nelkl jartak el igy,
hanem hogy ugy ne lassek, mintha a kereszteny tarsadalom vezeti Matyasnak a cezar ellen nyujtananak
tamogatast. Miutan megtudtak, hogy kibekltek, versengve dvzltek az ohajtott beket. Vendramino Andras, a
velenceiek dozseja, mint az eredeti levelbl megtudtuk, igy irt: Egy ideig halogattuk szerencsekivanatunkat,
Ienyes Iejedelem, mivel a te kiralyi Ielseged es a csaszari kztti bekektesrl szolo hirek ingatagnak es
bizonytalannak latszottak, de a napokban bizonyossagot szerezve ugy dntttnk, hogy meg kell irnunk ezt a
kurta levelket, amellyel ugyan rmnket es boldogsagunkat szkszavuan Iejezzk ki, rviden azonban megis
kiIejezzk, tovabba valamikeppen kinyilvanitjuk ama mely erzelmnket, hogy amikeppen a haboru miatt
komolyan aggodtunk, azonkeppen a most megkttt dvs egyezseg csodamod megrvendeztetett. Gratulalunk
tehat Ielsegednek, st a nemzetek kzs javanak, kiknek biztonsaga a ti egyetertesetektl Igg. Gratulalunk a
barataidnak, ahanyan csak vannak, akiknek soraban nem tartozunk az utolsok kze. Gratulalunk tovabba a
kereszteny vilagnak, amely a rokon- es testverhaborutol megszabadult Ielsegedtl ezutan remelheti azt a
segitseget, amely hatalmassagodhoz, kegyessegedhez, vallasossagodhoz es a keresztenyseg irant lobogo
szeretetedhez igazan illik. (170) Nem eppen kedvetlenl olvasta ezt Matyas, es szinte ugyanazon tmrseggel
ezt irta vissza: Matyas, Magyarorszag kiralya, Vendramino Andrasnak, a velencei tanacs Iejenek, dvzletet
kldi. Jol teszitek, hogy a Ienyes csaszarral megkttt bekehez szivbl gratulaltok, hogy a baratsag ktelesseget
igazan teljesititek, es erre ily buzgon gyeltek. E szerencsekivanatot a leghalasabban vesszk, es nagy
ksznetet mondunk erte, mert tudjuk, hogy szinte es joakaro szivbl Iakad, elhisszk, hogy nem kevesbe
rltk a mi javunknak, mint a magatokenak, elvegre velnk sem trtenhet rvendetesebb, mint ha viragzo es
hatalmas kztarsasagotok kedvez elmenetelerl hallunk, igy parancsolja mindkettnknek a regi baratsag, az
szinte szvetseg, a mindket reszrl regota probalt hseg. A level zaro soraiban hozzateszitek, hogy gratulaltok
a kereszteny kzssegnek, amiert tlnk, megszabadulvan a rokon- es belhaborutol, remelheti azt a segitseget,
amely hatalmassagunkhoz es kegyessegnkhz illend, ezert tudatjuk veletek, hogy mint azt az elmult idben
kveteitek utjan is tbbszr jelentettk, a keresztenyseg megvedelmezesenek h vagya bennnk sohasem hlt ki
es a jvben sem Iog kiIogyni, ha masok tamogatasa nelkl kepesek lesznk a vallunkra venni annak az izgaga
542
ellensegnek a sulyat, amelynek erejet egyedl nem birjuk viselni. A penzsegely beszntetese tehat Matyas kiraly
lelket elidegenitette a velencei szvetsegtl es baratsagtol. Ehhez jarult a dalmat partvidek hajdani
megszallasanak az emleke, amelyet bosszusaggal idezett Iel, valamint az a szobeszed, hogy az ausztriai
haboruban inkabb a cezari, mint a pannoniai Ielet partIogoltak.
Mivel ezekben a napokban Fels-Szilezia elljaroja, Bielek Janos tudositotta a kiralyt arrol, hogy egyes
lengyelek ezen a videken valamiben mesterkednek, haborgatjak a Ialvakat, elhajtjak a joszagot, a Kazmer
kirallyal regebben kttt egyezseget megsertik, a Iejedelem meglehetsen Ielbosszankodott, Iigyelmeztette es
megkerte Lengyelorszag kiralyat, hogy ne trje meg a Iennallo megallapodast, ne szegje meg az egyezmeny
elirasait; megIenyegette, hogy ha Iolytatja ezt a tenykedest, is ugyanezt teszi. (175) Ez pedig elszr a
panasztev elljarohoz, majd a kiralyhoz irt levelben buzgon mentegette magat, hogy mindezt az tudta es
akarata nelkl cselekedtek nehanyan, akik a maguk urai; klnIele dolgokkal exkuzalta magat a bekeszeges
vadja alol. A kiraly ellenben visszairt, hogy az orszagban is sokakat berelhetne Il, hogy a lengyeleket jogtalan
kartetelekkel zaklassak, es mondhatna, hogy azok a maguk urai; vegezetl az egyezseg betartasara biztatta,
nehogy elbb a mesterkedesre mesterkedes legyen a valasz, aztan a kicsiny szikrabol tzvesz keletkezzek.
Kazmer e Iigyelmeztetesre visszaIogta azok vakmerseget, akik Szilezia Iels reszein zavargasokat kezdtek
tamasztani.
Majd a velenceiekre valo emlekezes tette naprol napra ingerltebbe Matyast; tudta ugyanis, hogy azok a
pannoniai szvetseg Iedezete alatt mkdtek szerencsesen a trkkkel szemben. Regebben a velencei tanacstol
szamos kvet erkezett hozza, akinek a jelenleteben sikeresen csatazott Mahomettel, es valahanyszor a trkk
Illyricumban meg Epirusban kezdemenyeztek valamit a velenceiek karara, Mysiaban azonnal kiujult a
hadakozas, mire kenytelenek voltak Ielhagyni a tamadassal, amit Kruje es Scutari ostroma tbbszr bizonyitott.
Kezdetben Venerio Ferencet kldtek hozza, aztan Emo Janost, utana Diedo Ferencet meg Giustiniani Ferencet,
legutobb pedig, Scutari ostromakor, Badoaro Sebestyen tlttte be a kveti tisztet. (180) Vegl Vitturio Antal
jtt a rieti pspkkel, es k ketten a romai papa meg a velencei szenatus neveben az ugynevezett evjaradekbol
mintegy szazezer aranypenzt hoztak Magyarorszagra.
A cezar elleni haboruval tehat elakadt a jaradek, ami a keresztenysegnek nagy kart okozott. Sokan nem ismertek
a trkk erejet, es inkabb kepzeldesnek meg koholmanynak tartottak, mint valosagnak. Hagyta hat, hogy a
tamaskodok megtapasztaljak vadsagukat, hogy a tbbiek is rajjjenek, mekkora keszlet kell a bsz tamadoval
szemben. Ezert Illyricum hatararol, amelyet erssegenkent elhelyezett rcsapatok vedelmeztek, a sulyos
kltsegek meg a taljanok nemtrdmsege es Isvenysege miatt visszahivta a legiokat, es csak a sajat
tartomanyaival trdtt. Mihelyt a vad ellen eszrevette, hogy Dalmaciabol az rsegek visszavonultak, a pannon
lelkesedese pedig megcsappant, az Illyricumban, Mysiaban, Macedoniaban szetszort csapatokat Dalmacia
hatarara parancsolta ssze. Amikor latja, hogy Scutari kzeleben tizentezer lovas sszegylt, kiadja az
utasitast, hogy keljenek at a dalmaciai es a krajnai hegyeken, rohanjak meg Friulit, pusztitsak mindenIele a
Ildet. (185) A trkk Ali beg vezerletevel atkelnek Dalmaciaba, utkzben semmi kart sem okoznak a
tartomanynak, gyors lovaikkal nagy utat tesznek meg. Aztan atszelve Dalmaciat es Krajnat, rarohannak a Iriuli
Ildre, az emberek varakozasa ellenere atusztatnak a Iolyokon, meghagjak a legmagasabb hegyeket, es mit sem
tartanak oly neheznek, Iarasztonak, hogy mereszsegkkel neki ne vagnanak. Ahogy a velenceiek tartomanyaba
alaszallnak, annyi IerIit, nt es gyermeket hajtanak el, hogy azt mondjak, huszezernel tbb embert vetettek
szolgasagba. Emiatt a velenceiek keblebe akkora bubanat, egesz Italiaba akkora remlet kltzik, hogy tbben a
kivandorlasra gondolnak. Knyrgnek, rimankodnak a romai pspknek meg Italia tbbi Iejedelmenek, hogy
egyttes elhatarozassal es kzkltsegen haritsak el a veszedelmet. A taljanok bels gyllkdese meg a
karhozatos partoskodas megis elallitja ket a kzerdektl, ugyhogy mit sem kivannak jobban, mint ellenlabasaik
pusztulasat. AlIonz, Calabria hercege, meg az urbinoi Frigyes Jeromos groIIal egytt Sixtus papa neveben
Ieldulja es elIoglalja a Iirenzei Ildet, a hihetetlen kltseggel eplt villakat, a kies Ialvakat es varoskakat. (190)
A velencesek a szvetseg ertelmeben segitseget kldenek a Iirenzeieknek, es midn latjak, hogy barataik sulyos
haboruval kszkdnek, nagyon aggodnak. Mert Etruriaban hadakozasba bonyolodtak, Macedoniaban es
Friuliban a trkk kegyetlenl nyomjak ket, es sulyos karokat szenvednek el. Sixtus papat megprobaltak
lebeszelni az etruriai haborurol, hogy a kereszteny erdekekkel trdjn, ezzel azonban hiaba tltttek az idt,
kvetet menesztettek Lajoshoz, a gallok kiralyahoz, kerve, hogy Iojtsa el az italiai lazongasokat es
543
egyenetlensegeket. Lajos e kvetseg hatasara Sixtusnak hatarnapot tztt ki, es azzal Ienyegetztt, hogy
odakldi Renet, Lotaringia herceget, Anjou Rene kiralynak leanyatol valo unokajat, hogy nagyapja elorzott
orszagat visszavegye. St, hogy az italiai gyeknek erteljesebben nekiIekdhessen, Iegyversznetet kttt
Miksaval, Burgundia hercegevel. Ebben az idben a velenceiek, a Iirenzeiek es a milanoiak sszeszvetkeztek,
es a had elere Herkules estei herceget allitottak.
Emellett a velenceieket nagyon megriasztotta a trkk sikere, es ezek els italiai betrese utan az Isonzo Iolyo
menten sszeIgg tltessel torlaszoltak el minden gazlot, amely a goriziai hid es Aquileia mocsarai kztt volt,
katonai rallasokat es erditeseket helyeztek oda. (195) Azt hittek, hogy ez az epitmeny Ialkent tartja tavol
Italiatol a barbart, es ugy gondoltak, hogy innen tbbe nem Ienyeget veszely. Lam, a bsz ellenseg varatlanul
Ielbukkan, es mindenki varakozasa ellenere megall az Isonzo tulpartjan, sereget tbben tizezer lovasra teszik. A
trkk kapitanya, Mar beg, egy lovaszaszloaljjal krlveszi a hid Iltt emelked erdt, knnyszerrel
elIoglalja, az rseget behajitja a Iolyoba, es a hidat megszallja; ezt a taborbol nem lehet latni, mert negyezer
lepesre van onnan. Azutan megparancsolja, hogy ezer knnylovas keljen at a Iolyon, megmondja, hogy a
tbbi lovassal kvetni Iogja ezeket, kiadja az utasitast, hogy tamadjak meg a velencesek taborat, ingereljek ket
csatara, majd lassacskan visszavonulva az ket hatulrol ovatlanul szorongato ellenIelet csaljak a Ielallitott
kelepcebe. Ezek vegrehajtjak a tervet. Mikor a velenceieket becsaljak a csapdaba, a tbbiek szembl
sszetmrlnek, els szazadukat egy szalig lemeszaroljak, senkinek sem irgalmaznak egynemely elkel
kivetelevel, akinek Iogsagba ejtesetl nagy hasznot remelnek. A kvetkez szazad az elz pusztulasan
megremlve Iutasnak ered. Mar beg a tbbi lovassal hatulrol szoritja ket, vagtato lovakon kveti a
szetszaladokat, szanaszet kaszabol, kapdos. Mossaig Iolyik az ldkles. (200) Ebben az tkzetben odaveszett
Jeromos, a hadparancsnok, a Iia, tovabba Badoaro Jakab, a Ilaminiai Anasztaz es tbb elkelseg; Mar beg is
sulyosan megsebeslt. Masnap tzzel-vassal vegigpusztitanak minden Ialut az Isonzo es a Tagliamento kztt, a
Ist Udineig elszall, hogy a krnyekbeliekkel tudassa az ellenseg jelenletet. A pusztitast nveli a barbaret is
Iellmulo agyaIurtsag. Visszavonulast szinlelnek, Ilszedik a tabort, es visszamennek a Iolyon. A Tagliamenton
atkelve egy napi jaroIldre vonulnak, majd a kvetkez ejjelen visszajnnek, es a Ielelem alol mar-mar
Ielszabadult vigyazatlan helybelieket megint lerohanjak, es a korabbinal sokkal nagyobb kegyetlenseggel,
predalassal szaguldoznak; IerIiak, nk szamlalhatatlan sokasagat hajtjak el. Minek tbbet? Veronaig reszketett
minden, a velenceiek pedig az isteni Mark magas tornyabol, mint valami kilatobol szemleltek, amint a tz
elemeszti a barataikat es a termekeny videket. Vendramino Andras, a velenceiek dozseja ebben az evben
meghalt, Mocenigo Janos kvette.
A Matyassal valo szvetseg Ielbontasa es a Iizetseg megtagadasa kvetkezteben mas csapasok is sujtottak a
velenceseket. Mahomet varatlanul megtamadta Krujet, Macedonia legerditettebb varosat, ehinsegre juttatta, es
a tizenegyedik honapban megadas utjan bevette; azt mondjak, hogy a varosbeliek, mieltt megadtak volna
magukat, ehsegk csillapitasara minden ellenszert megprobaltak, ugyhogy mohon IelIaltak a marha- meg a
lobrt is. (205) Meg nem jtt el a bajok vege, mert Ali beg Kruje elIoglalasa utan Scutarit tamadja meg.
Hamarosan utana megy Mahomet, aki mintha a legvegsket kellene probara tennie Azsiabol es Europabol az
sszes rendelkezesere allo csapatot mozgositja, hogy az rsegenel es Iekvesenel Iogva roppant ers varost
kiostromolja. Aztan, mialatt Scutarit ketes eredmennyel tamadja, Dalmacian keresztl oriasi trk lovassagot
ereszt ra Friulira, es megparancsolja, hogy ujra rohanjak meg az isonzoi vedmveket. Megprobaljak tkzetre
birni Karolyt, az erditmenyek parancsnokat, aki az egybeIgg tltes mellett Ielallitott varacskakat vedelmezi.
O azonban el nem Ieledve az imenti vereseget, hadra kesz sereggel a sanc mgtt varja a trkk rohamat, es
csatarozgatas kzben hosszadalmas varakozassal kiIarasztja az ellent. Vegl is a sok pepecselessel kijatszott
trk visszahuzodik a gradoi taborbol, es a kvetkez ejjel megl innen negy merIldnyire a Monte Medea es
Cormons kztt. A kvetkez ejjel a Manzan mellett kinalkozo vlgyeken keresztl a taborat athelyezi a hegyek
labahoz. Aztan atkel a krajnaiak szabdalt, tredezett hegyein, es visszavonul a scutari taborba. E legutobbi
kirohanasban harmincezer trkrl beszelnek. (210) Mialatt a hadigepek szakadatlanul es irgalmatlanul trik
Scutarit, Mahomet, hogy a legiok e roppant tmegevel ne Iecserelje az idt, Csernovics Janostol elveszi Zabljak
varosat. Az azsiai terlet parancsnoka Trebistebe megy, es agyuk segitsegevel egykettre megszerzi; a
varosbeliek kzl tszazat elhurcolnak, bevisznek a taborba, es a scutariak szeme lattara kivegzik ket.
Mahomet beleun a kilatastalan ostromba, a tamadas Iolytatasara nyolcezer emberrel otthagyja Mar beget, maga
a tbbi legioval eltavozik. Azon a napon, amelyen elvonul, hatalmaba keriti a Drina-parti Lest ket velencei
544
teherhajoval egytt. Ketszaz ott elIogott evezst elkld Mar beghez, hogy a scutariak eltt meszarolja le ket; a
parancsot embertelensegkkel vegre is hajtjak.
Tehat e rengeteg baj, amelyet elsoroltunk, a harcias Matyas kiraly szvetsegenek a Ielbontasabol szarmazott;
belattak, hogy nem ok nelkl gerjedt Iel ellenk, es ugy veltek, hogy nem engesztelhetik meg egyknnyen,
holott amig a pannonnal rendben es hiven Ienntartottak az egyttmkdest, a trkk minden tamadasat batran
es karvallas nelkl Iogadtak.
(215) Ezzel szemben a kiraly naprol napra jobban megkeseredett, es akar a sajat, akar a masok akaratabol, de
baratsagukat tbbe nem kereste, ha nem is utasitotta vissza; csak a maga dolgaval trdtt. Vegl is a
velenceiek, miutan rajttek, hogy a trkkel nem merkzhetnek, ebben a viszalyban pedig Italia valamennyi
hatalmassaga magukra hagyja ket, Matyas megengesztelesenek a remenyevel Ielhagyva, a trkkel valo
bekektesre gondoltak. Ebben szamos tenyez jatszott kzre: a velencesek bszkesege, a hatalmassagok
gyllkdese, az olaszok viszalykodasa, a haboruval visszaszerzett javak elosztasaban megmutatkozo,
messzemen meltanytalansaggal parosult kapzsisag, es mindezek merlegeleset kinek-kinek a tetszesere es
dntesere bizom. A kvetkez esztendben, a tel elmultaval a szenatus megbizasabol Dario Janos jegyz
megkezdte a beketargyalasokat, nehogy e haborusag aprankent tnkretegye a kztarsasagot. Azonban
meglehetsen meltanytalan es tisztessegtelen Ieltetelekkel hozta azt tet ala, tudniillik, hogy Scutari legyen a
trke, miutan a varosbol kivonjak azokat az rkatonakat es lakosokat, akik ezt kerik; a velenceiek hozzaadjak a
laconiai Tenaron-Iokot meg Lemnosz szigetet, tovabba evente kiIizetnek Mahometnek nyolcezer aranyat azon a
cimen, hogy a velencei kereskedknek megengedi a biztonsagos hajokazast a Fekete-tengeren. (220) Tehat az e
Ieltetelek mellett letrejtt beke nemigen illett a szabad Velencehez, hiszen ugy latszott, hogy a trk szolgalo es
adoIizet varosava lett, amde minden tamogatas hijan nem indokolatlanul gondoskodott ugy a kzjorol es a
menekvesrl, ahogy a helyzet megkivanta. St, a velenceiek eltrtek, hogy erszakkal trk birtokba kerljn az
Aetoliaval szemben Iekv KeIallenia sziget is, melyet az isteni Mariarol neveznek, nehogy a vegre megkttt
szerzdest tulajdon vesztkre megsertsek. Errl azonban ennyit; terjen vissza a szo Matyashoz.
A kvetkez evben az volt a legIontosabb dolga, hogy az Ulaszloval, Csehorszag kiralyaval korabban kttt
beket megersitse. Tisztaban volt azzal, hogy az mar Ilserdlt, hs lelk es blcs, valamint, hogy harcias
nepekben bvelkedik. Minden iranybol haboru igerkezett ellene; ez a trkkel rks es rkltt volt, barha
Mahomet egyetertesevel gyakran korlatozta is Iegyversznettel, mivel latta, hogy az italiaiak megvontak tle a
tamogatast. Emellett az sem volt titok a Iejedelem eltt, hogy a cezar elmeje megatalkodott, olykor
kvetkezetlen es allhatatlan; masreszt ersen tartott Lengyelorszag kiralyatol, Kazmertol is, hogy a poroszok
miatt Ielbontja a szvetseget. (225) A poroszok a Szarmata-ocean blenek a lakoi; ott elnek a Visztula Iolyo
torkolatanal, amely elhalad Krakko mellett, es belemlik az oceanba, a partvideken szorodnak szet, es a
Venedicus-hegyekhez kzelitenek. Maria istenn tekintelyes es szent szerzete parancsol naluk; a tartomanyt a
sok keresked nagyon is civilizaltta es gazdagga teszi; Kazmer pedig mar eltervezte birtokba vetelet, mert latta,
hogy Poroszorszag meghoditasaval Lengyelorszag a Szarmata-oceanig terjedne ki. A Lengyelorszag mgtt
lev poroszok igyekeztek vednkt talalni maguknak, aki szemkzt tamadja a lengyelt, ha az a tulIelen kezd
valamit ellenk; szvetsegre leptek Matyassal. Ezutan a kiraly targyalt Kazmerral, hogy a legkzelebbi, dietanak
mondott gylesig ne inditson tamadast a poroszok ellen; amely csapatait mar kikldte ellenk, azonnal hivja
vissza, hogy szabad menetelk legyen a dietara. Kazmer kezirassal is, eskvel is megigerte mindezt, igy a
poroszokkal letrejtt a Iegyversznet. Csakhogy, mint Matyas levelebl tudjuk, Kazmer hamarosan megszegte
az igeretet, ahogy azon a kiraly egy hosszu levelben panaszkodik. (230) A poroszok ellen kikldtt sereget nem
hivta vissza, nem adott nekik lehetseget a gylesen valo reszvetelre, mely becstelenseg ersen Ielingerelte a
pannont. A kiraly elkldte Lengyelorszagba Boskovic Jaroszlavot, aki az neveben kerje meg Kazmert, hogy
allja az igeretet, Iigyelmeztesse es intse, hogy tartsa be az imenti egyezseget, ahogy illik, es vegl tudassa vele,
hogy a pannon a szvetseg ertelmeben sohasem Iogja cserbenhagyni a poroszokat.
Igy tehat Matyas, mivel tartott a haboru Ienyegetesetl, ugy gondolta, hogy Csehorszag kiralyaval meg kell
szilarditania a beket, nehogy egyidejleg tbb ellenIellel kelljen megkzdenie. Elbb kvetek utjan elerte, hogy
tartsanak talalkozot, amelyen a ket kiraly megbeszelesre jn ssze. Gyrgy kalocsai erseket, Protaz olmtzi
pspkt, tovabba Istvan szepesi groIot, Boskovic Vencelt es Szecsi Miklost jellte ki kvetnek. Istvan ugyanis
545
ez idben Szilezia kapitanysagat viselte teljhatalommal. Ulaszlo is tekintelyes IerIiakat delegalt a kldttsegbe,
elssorban Cimburk Janost meg Boleszlavot, Csehorszag Ibirajat, es a legkivalobb tarsakat adta mellejk,
Weitmhl Benes vargroIot, Carisius |?| penzvermestert, Janos udvarmestert, akinek mellekneve Rapovsky
volt. (235) A ket Iel e neves emberei Olmtzben talalkoztak, es mert Ielhatalmazassal rendelkeztek uraik
gyeinek intezesere, egymas kztt vita nelkl ugy elrendeztek mindent, hogy az minden tekintetben
egybevagott. Csak az maradt hatra, hogy a Iejedelmek talalkozzanak, es amit a diplomatak vegeztek, azt
tekintelykkel es aldott szemelykkel megersitsek. Ezert mindket kiraly rendeletere orszaggylest hirdetnek
Olmtzbe, es megparancsoljak, hogy a kitztt napra ne csak a ket uralkodo, hanem az sszes Ipap,
tartomanyur es nagyur jelenjen meg az egesz nemesseggel egyetemben. Mindket reszrl szokatlan elkeszlet
Iolyik, Ileg Matyas oldalan, akit modIelett is becsvagyonak tartottak, es aki el nem trte, hogy akar
bosszuallasban, akar jotetemenyben meg nagyvonalusagban barmely ellenIel vagy barat Iellmulja. A kitztt
idre Ulaszlo erkezett elskent, par nappal elbb, elkelsegek diszes soraval, ragyogo sereget hozott magaval
es a csehek mellett ket Ienyes herceget is, rokonait, kik kzl az egyik Bajororszag, a masik Szaszorszag
uralkodoja volt. A csehek bizony a Ild minden nemzetsege kzl kitnnek elegans alkatukkal, testi erejkkel,
szepsegkkel, tetszets Irizurajukkal, nyajas tarsalkodassal; testket, hajukat tulzottan is apoljak, ruhazatuk,
ltzetk csillogo es roppant Iinnyas, egyenest hadra es szorakozasra termettek; kzvetlenek es kedvesek mind;
baratkozasra nagyon is keszek. (240) A magyarok ellenben mogorvabbak es elegge parasztosak, harcedzettek,
az erintkezesben baratsagtalanok, Ileg az idegenekkel, a klIldieket nem nagyon szivelik, tbbnyire utaljak is,
lelkletk Iennhejazo, paripara, ltzekre mertektelenl pazarloak; leginkabb a Iegyverzetre meg az asztalra
viselnek gondot; massal igencsak keveset Ioglalkoznak, trdnek; a veszelyt megvetik, a haborut szitjak, a
bekesseget gyllik; megbecslesre, dicssegre vagynak, es ezt Iegyverrel akarjak elerni.
Matyas a nagy keszldes miatt lassabban erkezett a cseh sok srget levelenek sztkelesere; magaval hozta a
kiralynet a Iiverevel, Aragoniai Ferenccel egytt, tovabba az sszes Ipapot es Inemest. Midn megerkezik
Olmtzbe, a cseh, aki egy darabig es az illendnel tbbet varakozott a hataron, az tdik merIldknel t tabort;
masnap a tavolsag kzepen satrat Ieszitenek ki, melyben a kiralyok tanacskozhatnak. Azutan megegyezes
szerint mindketten Iegyveres sereggel vonulnak Iel. Mikor a satrat mar-mar darda- vagy khajitasnyira
megkzelitik, a ket sereg megall. A kiralyok kzepen talalkoznak; egymashoz erve klcsnsen megszoritjak a
masik jobbjat, es bekecsokot valtanak, majd leszallnak a lorol, es tanu nelkl belepnek a satorba. A targyalas
megkezddven vagy harom orat beszelgetnek a kzs egyetertesrl, a szvetseg megujitasarol. (245) Vegl ugy
hataroznak, hogy a Irigyet szorosabban kell ujraktni, kettejk kztt ismet szentl Ielallitani es testveri ktessel
megersiteni, hogy ne lehessen knnyen megszegni, majd mindkett tanunak szolitja a Ipapokat, a Iurakat, es
kinyilvanitja, hogy szent legyen az. Ezutan beIejezdven a talalkozo, egyikk a taborba, masikuk a varosba
vonul vissza. Harmadnapon pedig a kiraly a Iemberek teljes rendjevel Iegyvertelenl kilep a varosbol, es
csapatat a cseh tabora Iele vezeti. Az a taborbol elebe siet, talalkozasukkor kezet szoritanak, a kiser csapatok
egyeslnek es a varosba mennek. Itt a kiraly parancsara a csehek sszes elkelsegenek Ienyz szallast
keszitenek; a kiralyokat a piacter mellett ket, egymassal szemben Iekv, perzsa luxussal berendezett palota
Iogadja be. Bajor- es Szaszorszag hercegeit meltosaguk szerint helyezik el. Matyas hihetetlen keszletet tett a
varosban. Ulaszlo Iegyveresen, hadra kesz sereggel vonult be, mintha maga Mars lett volna; dalias termetehez
jobban illett a Iegyver, mint a toga. A kiraly bamulatos Ienyzessel keszitette el szamara az epletet; az
ebedlket, haloszobakat, a bels udvarokat, aztan az egesz elcsarnokot gondosan bevonta Iestett
selyemkarpittal. Kiralyi butorzattal is berendezte, nehogy azt hihessek, valamit is elIelejtett ccse
megtiszteleseben. (250) A parade mindentt nagyszerbb, mint elkepzelni lehet. A tbbiek is mind rangjuk
szerint kaptak csinos szallashelyet. A Irissiben kttt testveri szvetseg Iltt tizent napon at szakadatlanul
Iolyt az nnepseg. A piacteren nagy kltsegen ideiglenes szinhaz keszlt szinpaddal, lhelyekkel, szemrevalo
nket hivtak oda, es nagy vidamsaggal zajlott a szinieladas meg a tanc; a szinpad eltt a piac versenypalyava
meg cirkussza valtozott, ahol nap mint nap allt a lovagjatek, melyen a gyzteseknek klnIele komoly
jutalmakat tztek ki, es az eladasok alkalmaval a bkezseg kimutatasara rengeteg apropenzt szortak; trakta
volt mindennap, husosztas a nepnek, a pannoniai meg a cseh katonasagnak; a Iejedelmek lakomait a piacteren
rendeztek. A ter kzepen egy negyszg, piramisszer, minden oldalon emelked lepcszetes poharszek allt,
amelynek polcain aranyos, ekkves, ezsts edenyek sorakoztak rendben. A poharszek eltt ket orrszarvu, egy
jobbrol, egy balrol, mindkett roppant nagysagu, es leszegzett szarvval ijesztgette a bameszkodokat; alul
546
szinezstbl mivesen kidolgozott, bls vizes- meg borosedenyek, kancsok; Iell pedig dragakvel, gynggyel
rakott aranytalak, kelyhek, serlegek, kupak, poharak. A gyemantos poharszek tehat ugy szktt Iel a piac
kzepen minden oldalan kapraztatoan, mint valami aranyhegy, es nezinek szemet irgalmatlanul kiIarasztotta. A
kiralyok a Iurasagokkal a szinpadon ltek asztalhoz, ahova tiz asztalt allitottak egymas melle. (255) Etkezes
kzben a szinpadon meg a palyan sohasem sznetelt a msor, mindig Iolyt valami eladas; itt szineszek,
bohocok, citerasok, ott szembeszegzett kopjaval sszecsapo lovagok tornaja. Aztan elvittek az asztalokat, es a
Iejedelmek tancra perdltek a nemes hlgyekkel. A kiralyne Ulaszlo kirallyal, Aragoniai Ferenc a
legszemrevalobb nemeskisasszonnyal ropta a nemet Iegyvertancot a nepseg nagy kurjongatasa es tapsa
kzepette. A kiraly tisztelges kedveert az uton atsetalva naponta baratilag Ilkereste a szemben tanyazo
Ulaszlot, atvezette a kiralyi lakba, betessekelte a bels szobaba, es Beatrix jelenleteben csaladiasan, kedelyesen
eltarsalgott vele; neha megkerte, hogy sakkozzon a kiralyneval, ami majdani alhazassaguk eljateka volt. A
testveri szeretetnek es nagyrabecslesnek Iolytonosan annyi jelet adta, hogy annal tbbet sem adni, sem kivanni
nem lehetett, mintha csak ez az isteni Iejedelem megsejtette volna, hogy Ulaszlo az utoda lesz. St, amikor
egeszsege kedveztlenre es Ienyegetre Iordult, vei kerdesere, kit kivanna utodaul, es kit ajanl kirallya
valasztani, azt Ielelte, Ulaszlot, ha a legjobb It akarjatok.
(260) Mikor a talalkozo az gyek rendezese utan mar beIejezes eltt allott, ugy gondolta, nem bocsathatja el
ajandek nelkl Csehorszag kiralyat, akit testvereve Iogadott. Mindenekeltt neki ajandekozta annak a szallasnak
a teljes berendezeset, amelyben Iogadta t (a szobakat aranyos karpittal huzta be, az agyakat aranyos takaroval
boritotta, dragalatos poharszeket is emelt). Tovabba, ezt kevesnek tartva, mint mondjak, ket varos
visszaadasaval tetezte a bkezseget. Beatrix arannyal sztt kpenyt, kiralyi ruhakat, pompas pamlagokat es
mas eIIelet tett ehhez, ami a ntlen Iejedelemhez illett. De a ket herceget es a tbbi Inemest sem engedtek el
ajandek nelkl; senki sem ment el res kezzel. Leginkabb pedig azt emlegetik es csodaljak mind, hogy
valamennyi cseh szallasaba a kiralyi kincstarbol vittek a berendezest, a szinpadon tiz asztal allt, amelyre
eveshez-ivashoz tmentelen arany meg ezst kellett, a piacon emelt kiralyi poharszekrl megsem hasznaltak Iel
semmit sem a talalashoz. Ezert eleg nehezen lehet Ilbecslni, mennyit ert a Corvinusok kincse.
De hat ki hinne, hogy a halandok eleteben tartos lehet a boldogsag? Amikor a trk meghallja, hogy Olmtzben
orszaggylest tartanak, minden varakozas ellenere hatalmas es villamgyors sereget kld portyazni
Magyarorszagra, hogy az augusztus honapban tartott dieta miatt Iejetlenl maradt orszagot alattomban rohanja
le, rabolja ki, es amire meg sohasem mereszkedett pusztitsa tzzel-vassal. A szerencse partIogasaba vette es
megnvelte a trk mereszseget, mert ez az ev olyan aszalyos volt, hogy egeszen aprilis 7. kalendajaig annyi es
sem hullott, amennyi a szomjuhozo Ild hatat egy icipicit megnedvesitette volna. (265) A ket Pannoniat innen a
Szava, onnan a Drava keriti, az Al-Duna vedi, es a Iolyok akadalyozzak meg a trkk betreset, amde a
szokatlan szarazsag kvetkezteben a Szavan tbb helyen at lehetett gazolni. Az allandoan es mindentt
hajozhato Drava ebben az esztendben eltrte, hogy atlabaljak; ennek a rendkivli szarazsag volt az oka, hiszen
e harom Iolyon mindentt hajoznak. A trk talal a Dravanal egy revkalauzt, akit nagy penzen Ielberel. A
Szavan atkelve harmincezer trk maris Ielall a Drava-parton, es itt a biztonsagos gazlora kitanitva atkel a
Iolyon, es megrohanja a Pannoniakat, egykeppen dhng Ialu, ember, allat ellen, tzzel-vassal tombol
szerinszerte, elszaguld egeszen Vasvarig, Stajerorszagig es Regedeig. A tartomany nem kis reszet Ilperzselve
es kiIosztva harmincezer embert es oriasi zsakmanyt visz magaval, es hazamenve visszahuzodik Boszniaba.
Ahogy a dieta beIejeztevel ezt jelentik a kiralynak, minden Iurat es zaszloaljparancsnokot utasit, hogy
hamarjaban sereggel eredjen a trkk nyomaba; maga a kegyetlen pestis miatt, amely abban az evben egesz
Magyarorszagon mindenIele tombolt, egeszsege megovasa erdekeben erds, kies tajakon koszalt. A kiralynet
elkldte magatol Kassa Iele, nehogy az embersokasag meg a Iertzes megartson neki.
(270) E nagy kavarodasban es veszedelemben a Iejedelem egyaltalan nem riadt meg, st, akkor, amikor a
trktl meg nem tartott, ausztriai haborura gondolt; ezert kttte meg ujIent a szerzdest Ulaszlo kirallyal, es
ezert ujitotta meg a szvetseget. Tudniillik a romai csaszart sr levelirassal es szamos kvettel kerlelte, hogy
teljesitse a megallapodast, valtsa be az igeretet, a szaztvenezer aranyat, a hatarid reg lejarvan, Iizesse meg.
Hallotta, hogy a becsiek kzadakozasbol szazezret atadtak a csaszarnak, aki azonban kapzsisagtol es
megatalkodottsagtol vezettetve semmit sem ohajtott Iizetni. Ezert ugy itelte, hiszen ebben megallapodott vele,
hogy a megtagadott penzt a szerzdes jogan mindenkeppen szabad haboruval megszereznie. Ezzel szemben a
547
cezar, aki tudta, hogy meg Iogja makacsolni magat, es elre latta, hogy ebbl haboru kerekedik, titkon mar
Ielkeszitette a csapatait, es Fels-Pannoniaban meg Stiriaban valamivel a trk zavargasok eltt mozgolodni
kezdett. Matyas tehat e nagy zrzavarban semmit sem enged hatarozottsagabol; batran vallalja a ketIrontos
harcot, es nem Iel egyazon idben az emberiseg ket I hatalmassagaval, ket cezarral es Ilseggel megverekedni;
(275) megveti ezeket az res rangokat, batorsagot es ert a haragbol, a sertett igazsagbol es a megszegett
eskbl merit; abban bizik, hogy az erte haragvo es harcolo isten sohasem Iogja cserbenhagyni, hiszen a sajat
tapasztalatabol tudja, hogy az mindig a pannonok gye mellett all.
Igy hat tekintelyes sereget toborozva azok utan, akiket elrekldtt, a trk nyomaba szegdik, es remeli, hogy
nemcsak az elragadott predat tudja visszaszerezni, hanem a barbarok karteteleiert is elegtetelt vesz; mivel a
csaszartol nem tudta behajtani a kialkudott penzt, rviddel a trkk betrese eltt Stajerorszagba kldte Gereb
Petert es Istvan szepesi groIot, akiket utasitott, hogy tamadjak meg Regedet, Pettaut es FrstenIeldet. A trkk
benyomulasa miatt Iegyversznetet kt a csaszarral, Istvant es Gereb Petert visszahivja a sereggel, hogy egytt
ldzzek a trkket. Aztan az ellenseg nyomaba ered, ha azonban a Pannoniakban nem tudja utolerni, az
orszaghataron kivl kveti addig, mig alaposan meg nem bnteti. Meg Jajcan is tul viszi a hadat; haromnapi ut
utan egy mezn allitja Iel a tabort, amelyet Gerebennek mondanak. Innen tizenhatezer huszart kld ki, hogy
kutassak Iel a trkket a zsakmannyal, es ugyanazon kegyetlenseggel irtsak, pusztitsak kzeli terletket,
amelyet Verbosznanak hivnak. (280) Vegl eljutnak Illyricum egyik hatalmas varosahoz, amelyet Verbasznak
neveznek, es rabukkannak az ellensegre meg a predara. Megtamadjak a basat, aki az iment a Pannoniakat dulta,
es ejszaka eszrevetlenl behatolnak a Iolyoval keritett varosba. Rettent ldkles tamad; a mit sem sejt
trkkkel egytt irgalom nelkl kaszaboljak a lakosokat is; a gyermekekkel, IerIiakkal, nkkel, cokmokkal
telezsuIolt egyhazakat mind Ielgyujtjak; Ieldulnak mindent, a verengz Mars szelteben tombol. A basa az ejben
alattomban megugrik, sszeszedi a krnyez kzsegekben es tanyakon szetszort csapatait; aztan gyors
lovassagaval hatbatamadja a pannonokat, akik ott harom napot idztek, mindent leromboltak, es most nagy
zsakmannyal rakottan Ielelem nelkl ballagnak vissza Jajcahoz a taborba. Az adaz verekedes ujrakezddik, mert
mig ezek igyekeznek a nagy zsakmanyt elvinni, azok meg visszavenni, ldkl csata keletkezik. A magyarok
nemcsak lovaikat pakoltak meg a szerzemenynyel, hanem magukat is, es a teher alatt nem tudnak Irgen
Iorgolodni; sokan inkabb meghalnak, mintsem hogy eleresszek a draga terhet, amelyet cipelnek; azok meg a
meggazdagodas vagyaban halalmegvet kitartassal csataznak; nagy resz batyujat lerakva tusazik. (285) Es mar a
magyarok nemhogy vereseggel, hanem csuIsaggal vonulnanak vissza, ha veletlenl Iel nem bukkan haromszaz
horvat lovas, aki oldalrol megujitva a harcot, visszaszoritja a trkk rohamat. Ezek azt hiszik, hogy sokkal
tbben vannak, es megremlve gyorsan hatat Iorditanak. A magyarok mar meneklIelben voltak; a horvatok
megszereztek a nagy reszben eldobalt poggyaszt meg a zsakmanyt, es valamivel kesbb a tbbi magyarral
egytt tertek vissza a kiralyi taborba. Tzzel-vassal szanaszet Ieldultak mindent, ami Illyricumban a taborhoz
harminc merIldnyi kzelsegben a trkk birtokaban volt. Ha a romai csaszar ebben az idben betartja a
Iegyversznetet meg a regi egyezseget, es a Iegyvernyugvas megtresevel a haborut Ielujitva nem tamadja meg
Gyr krnyeket, Matyasnak bizony kivalo alkalma lett volna arra, hogy Illyricumot a trkk markabol kivaltsa.
Azonban a cezar megatalkodottsagan Ieldhdve visszahivta a csapatait, es az ausztriai haboruba vetette magat
halalig, megpedig azzal az elhatarozassal, hogy vagy elvesziti Magyarorszagot, vagy a csaszar rkseget
mindenestl megszerzi, igy hat a cezar megbizhatatlansagan ragodva Boszniaban elrendezte az gyeket, es ezen
a telen a sereggel Zagrabba vonult, hogy ott szabalyszeren eldntse a Iurakkal, mi legyen a teend
Stajerorszagban vagy Ausztriaban a csaszarral szemben. (290) Mindez tehat abban az esztendben ment vegbe,
amelyet szokas szerint ezernegyszaz Iltt a hetvenkilencediknek szamitunk. Kevessel ezeltt beIejezte eletet
Gyrgy kalocsai ersek, nagy tekintely IerIiu, akit mindvegig a legnagyobb dicssegre meltonak tartottak.
Helyere az uralkodo Petert allitotta, e nyilt es eles elmej, szellem embert, aki az igazsag es a kzerdek
vedelmeben sokszor oly heves es bator volt, hogy neha a kiraly Ienyeget haragjatol sem ijedt meg; tudos
tanulmanyokat Iolytatott, amelyekkel sokaig Ioglalkozott Italiaban; ugyanis kiemelked tehetsegevel es kivalo
termeszetevel kora gyermeksegeben annyira megtetszett Vitez Janos akkori varadi pspknek, hogy a sajat
nvendekei kztt neveltette gondosan, es amikor az esztergomi erseksegre emelkedett, nem erdemtelenl
kanonoksagot adott neki, gondoskodott arrol, hogy az kltsegen Bolognaban a tisztes tudomanyok
tanulmanyozasaval Ioglalkozzek, viszont kegyes partIogot talalva a nagy IerIi nevelesehez nem lett meltatlan.
Aztan, mert mind Iogalmazasban, mind rgtnzesben kitnt ekesszolasa, es nem csekely lelki nagysagaval is
548
kiemelkedett, a kiralyi irnokok kze kerlt, Matyas Iogalmazoja lett, akinek annyira megtetszett, hogy
mindenkinel inkabb t kivanta megtenni Gyrgy utodava. Mert a kalocsai metropolitanak hivatalanal Iogva
kiralyi irnoknak es ugynevezett titkarnak kell lennie. Erenyeivel, szorgalmaval, becsletessegevel hamarosan
elerte, hogy a kiraly bizalmasai es tanacsadoi kztt megszerezte az elsseget.
(295) Ernuszt Janos kincstarto halala utan e hivatalt Gyrgy viselte, mar mieltt ersekke lett volna, es ebben az
idben, minthogy az kimulta utan a kincstarto megvalasztasarol dnteni kellett, az uralkodo eltt jo darabig
elter velemenyek csaptak ssze. A tisztre ket palyazo jelentkezett, az egyik Orban, aki az alkincstarnok volt, a
masik Domonkos Iehervari prepost. Mindkett lehetsege szerint tekintelyes partIogast szerzett maganak, hogy
elnyerje azt a meltosagot, amely az orszagban igen magasnak szamit. Mindkettt okosnak es e tisztseg
betltesere alkalmasnak tartottak. Domonkos erszakosabban, Orban ovatosabban es szerenyebben kerte a
rangot; amaz tekintelyes prepostsaga miatt tbb szavazatot kapott, a masik, aki szelidebb lelkletnek latszott,
es egyhazi hivatalban joval lejjebb allt, emellett attol is Ielt, hogy a Iejedelem eltt trtetnek mutatkozik,
kevesebbet. Vegl is a kiralynak jobban tetszett a szerenyseg, mint az ambicio, es mert tudta, hogy amaz sokaig
alkincstarto leven nagyon jol ert a Ieladathoz es az adobehajtasban igen gyakorlott, bar meg mindig habozva es
bizonytalankodva, de nehany napra t allitotta a hivatal elere. Ez derek jellemevel, munkabirasaval,
tapasztalataval, beketresevel, hihetetlen embersegevel, nagy hsegevel es becsletessegevel ebben a tisztben
Iellmulta a kiraly varakozasat, es az rks kincstartova nevezte ki. (300) Rajtt ugyanis, hogy minden mas
szokasa kztt elssorban takarekos, a legnehezebb Ieladatokban is keszseges, emellett tavol all tle minden gg
es magamutogatas, tehetsegenek erejet szerenyen elrejti, csakis az akaratanak teljesitesere trekszik. Aztan az
evek multaval virtusa, buzgalma, hsege oly kedvesse tette t a kiraly eltt, hogy tbbi hive ele helyezte,
mindenIele ranggal, hatalmas vagyonnal roppant elkelve es tekintelyesse tette, viszont minel nagyobb
beIolyassal es hatalommal rendelkezett a kiraly eltt, annal alazatosabb szivet mutatott. Ezen a modon lett
kincstarto, ahogy most a magyarok, apochrysiarius, ahogy a grgk, quaestor, ahogy a romaiak nevezik. A
Iehervari bazilika Ipapja, Domonkos, mas tisztsegeket, mas udvari hivatalokat es Iontos kveti megbizasokat
kapott. Mivel ugyanis nemcsak eszesseggel es becsletesseggel tnt ki magasan, hanem csinos arcaval es delceg
termetenek szerencses klssegevel is, a kiraly parancsara gyakran hajtott vegre meltosaggal diplomaciai
Ieladatokat, es azokat nagy pompaval es dicsseggel teljesitette.
Ugyanezen evben Herkules Ierrarai herceg pusztitva ratamadt a Iirenzeiek es a sienaiak Ildjere, es tbb
varosukat elIoglalta. Lajos, a Iranciak kiralya, a Iegyversznet lejartaval nagy haddal trt be a burgundiai
herceg, Miksa terletere, es balszerencsevel csatazva vagy huszezer katonat vesztett el ekkor. (305) Lajost,
Galeazzo Maria milanoi herceg Iiveret, Sanseverino Roberttel szamzetesbe kldtek, a genovaiak IelIogadtak
t, pedig a sajat parancsnoksaga es zaszlaja alatt sereget vezetett, elIoglalta Tortonat, a milanoiak varosat, tbb
mint husz szomszedos varoskat az alessandriaiakkal egytt a hatalmaba hajtott, melyeket kesbb, az gyeket
rendezve, mindenestl visszaadott a milanoiaknak. A sok csapassal sujtott Iirenzeiek varosaikat elveszitve a
velenceiek tudta nelkl, tarsaik nagy karara gyalazatos egyezseget ktttek Ferdinand napolyi uralkodoval,
minek hallatara Lajos, a Iranciak kiralya, tbbi italiai tarsat semmibe veve csak a velencei tanacscsal kttt
szvetseget tartotta Ienn. Mahomet csapatait, amelyeket a Iia, Bajazet vezerelt, a kermani Pyrametus|?| legyzte
es megIuttatta. Mahomet csaszar hatalmas Ilottaval es nepes haddal megtamadta Rodoszt, megostromolta a
varost, es harom honapon at kemenyen szorongatta; vegl csapatainak zmet elveszitve kudarccal tavozott; azt
allitjak, hogy a varost inkabb isteni, mint emberi oltalom rizte meg, mert a legnagyobb haborus veszedelemben
az egbl Jezus Krisztus harcos szolgai jelentek meg, akik a mieinknek segitsegkre es csodalatukra, a
trkknek ellenben oriasi remletere voltak. Ez ev vegen, december honapban, ejjeli harom orakor Aragoniai
Janos biborost es apostoli legatust, Beatrix kiralyne Iitestveret Matyas kiraly Iogadta Budan, megpedig akkora
keszlettel es tisztesseggel, hogy ennel nagyszerbben a papat vagy a Ilseges csaszart sem lehetett volna. (310)
Mert a Iurak es papok olyan pompaja es tetszesnyilvanitasa kzepette, annyi viaszgyertya mellett bocsatotta be
a varosba, hogy azt mondhattad volna, az ej nappa lett. Mindentt mindvegig szerencsekivanatokkal vettek
krl, jobban, mint ohajtani lehet; az erkezese utani hatodik honapban a kiraly bkezen megajandekozta es
elbocsatotta, st, udvarnokai kztt sem akadt senki, aki nagylelksegebl ne reszeslt volna. Errl azonban
ennyi eleg; most terjnk vissza az esemenyek megkezdett sorahoz!
549
550
6. fejezet - Hatodik knyv
Matyas alighogy visszaert Boszniabol Zagrabba, amikor a Kassarol nehany nappal korabban elindult kiralyne
mar sietett is a Ierje dvzlesere. Zagrabban a Iurak kiralyi trvenyszeket kveteltek, mely bizony rvid es
Ielelmetes. Aki e trvenyszek ele kerl, landzsa ala kell allnia; miutan az gyet a ket Iel eladja, akinek Iejere a
landzsat lebocsatjak, az Ivesztesre iteltetik, es azonnali kivegzessel sujtjak. Ez azert trtent, mert a magnasok
es a nemesek kzl sokat vadoltak gyilkossaggal, utonallassal, rablassal, nehanyat sikkasztassal, masokat
zsarolassal. Tuz Janost is beideztek; amikor ezt a kirallyal kzltek, rgtn ravagta, hogy az nem Iog megjelenni
a birosagon. Ugyanis kitnt szarmazasaval es vagyonaval, ezert regota a leghatalmasabb elkelsegek kztt
tartottak szamon, tanacsa, tekintelye, esze sokat ert a kiraly szemeben; nehany evig kincstartosagot, valamint
klnIele tisztsegeket viselt dicsseggel. (5) Am raesett a kiraly gyanuja vagy haragja; az okot senki sem
ismerte kellkeppen; Szlavoniaban es Pannoniaban szamos mezvarosa es kastelya volt. Vegl, nem ohajtva az
itelkezest, irigyei Ieltekenyseget elkerlend, gyermekeivel es vagyonaval elszktt Velencebe; azt beszelik,
hatvanezer aranyat vitt magaval; ott a velenceiek a IerIi rangjat elismerve beIogadtak a patriciusok rendjebe, es
nyugodalmas, boldog eletet el. Ezen a trvenyszeken tbbeket kemenyen megbntettek. Ez annak az evnek az
elejen kezddtt, amely az ezer utani negyszaznyolcvanadik volt.
Mialatt a kiraly Zagrabban idzik, varatlanul caIolhatatlan hir erkezik, hogy a zavargason mesterked romai
csaszar Bruck videken at tszaz lovast kldtt Fels-Pannoniaba, hogy a Iegyvernyugvast semmibe veve
szelteben-hosszaban pusztitsa a tartomanyt, es tzzel-vassal Iorgasson Iel mindent Gyrig. A kiraly ektelen
haragra gerjed, Zagrabbol elinditja a tabort, es elmegy Regedehez. Innen tovabbvonulva elerkezik Marburghoz,
amely ugyanabban a vlgyben Iekszik; a varoska, amelyet inkabb a mesterseg ved ersen, mint a termeszet,
majdnem egynapi jaroIldre van Regedetl. Latja, hogy rajtatessel nem lehet elIoglalni, ezert rezmasinakat
hozat, es lveti a Ialakat, az ers rseggel tamogatott lakossag minden lehet ervel es eszkzzel ellenall; a
tamado csapat megis Ielgyujtja az elvarost; a Ial az egyik reszen tulsagosan sszetrik, es az ellenseg szamara
eleg knny bejaras nyilik, jollehet a lakosok odabent serenyen javitgatjak a romlasokat. (10) Amikor elterjed a
hire, hogy a varos vegveszedelemre jutott, CaIIarelli Prospero papai kvet, ascoli pspk, szarmazasara,
tudomanyara, jellemere es ekesszolasara nezve kitn IerIiu, megerkezik a cezar kveteivel, mentegeti a csaszar
hibajat, beket ajanl, es megigeri, hogy ha a kiraly hajlik a szora, azt egykettre tet ala hozza; ha valami
galadsag trtent, az nem a cezar akaratabol, hanem egyes kiskiralyok rosszindulatabol esett; amaz inkabb beket
kivan, mint haborut; vegl hozzateszi a papa zenetet, inteset, kereset, akit oly nagyon aggaszt ez az atkozott
civakodas, amely mar pusztulassal Ienyegeti a kereszteny kzsseget es a katolikus vallast; erre a kiraly azt
valaszolja, hogy a papai kvettl es a cezar kldtteitl kelletlenl hagyja magat visszacsabitani a bekere, mert
alaposan kitapasztalta, hogy a csaszar t minden kvettel csak becsapta; de hogy ne lassek ellenszeglni a papai
tekintelynek, melyet mint illik eleddig buzgon tisztelt, Iegyversznetet Iog ktni a cezarral, bar tudja, hogy
azt amaz minden bizonnyal semmibe Iogja venni. Ehhez jarul a kvetek unszolasa, amely kevesse inditja meg
t; ugy veli, hogy inkabb kell a romai papa, mint a csaszar kedveben jarnia. Prospero ascoli Ipap tehat
letrehozza a Iegyversznetet; az egesz tamadas Ielbemarad. A kiraly a tbbi seregresszel visszament Regedebe,
csak egy legiot hagyott az ostromra, melynek elen Istvan groI es Tettauer allt; az ostromot nem oldotta Iel
teljesen, mert jol ismerte a cezar jellemet; tudta, hogy a Iegyversznetet nem a beke remenyeben, hanem
sereggyjtes celjabol keri.
(15) A kldttek a papai kvettel visszamentek a cezarhoz, hogy a Iegyvernyugvas lejarta eltt keresztlvigyek
nala a bekektest. Mihelyt a targyra tertek, nyomban rajttek, hogy csak res szavakat kapnak; Magyarorszag
kiralya elre megmondta az igazat. Prospero tbbszr kert kihallgatast, de elodaztak. Neha megakadalyoztak a
belepest, es klnbz rgyekkel gatoltak, hogy bejusson hozza. Azon ragodott, hogy a kiralyt az hibaja
ttte el a kzeli es biztos gyzelemtl, utjat allta harcteri sikerenek, erIesziteset hiabavalova tette. Jol tudta azt
is, hogy mig a csaszar az apostoli legatust az orranal Iogva vezeti, komoly kart okoz a ktelessegtudo
Iejedelemnek. Ezalatt a csaszar Marburghoz kld egy legiot ketezer lovassal, hogy Istvan groIot es Tettauert
szolitsak Iel az ostrom Ieloldasara, meg hogy a marburgi terletet ritsek ki es tegyek szabadda; ha ellenallassal
talalkoznak, csapjanak ssze az ellenIellel, es szabaditsak Iel a h varost. Ezek pedig vegrehajtjak a parancsot.
551
Miutan a kzelben tabort tnek, kldnc utjan azonnal Iigyelmeztetik a pannoniaiakat, hogy az ostrommal
Ielhagyva tavozzanak, es erszakkal, tkzettel Ienyegetik meg ket, ha masnap nem teszik meg ezt. Mivel
Istvan es Tettauer latja, hogy szambelileg alulmarad, a krlmenyek kenyszerere visszavonul, barha ezt nem is a
kiraly tudta nelkl teszi. Matyas tehat, miutan latja, hogy a csaszar raszedte t, Buda Iele veszi az utjat, es
Sikloshoz kanyarodik, mert hallja, hogy a mezvaros ura elhalalozott. (20) Ugyanis a Inemesek kzl
szarmazasaval es vagyonaval ketsegkivl messze kimagaslo Garai Mihaly gyermektelenl tavozott az elk
sorabol; a mezvarosok, Ialvak, az egyeb javak mindenestl visszaszalltak a kincstarra. Ez utja soran
megbizottai reven a Garaiak valamennyi kastelyat birtokba vette. Miutan tehat megerkezett Budara,
legIontosabb teendjenek azt tartotta, hogy a csaszar reszerl szamtalanszor megsertett Iegyversznet miatt
bosszut alljon, azonban nem ugy, hogy Iortelyt Iortellyal semlegesit, hanem hogy nyilt csataban legyzi az
ellenIelet. Amde mivel egyidejleg ket vilagbiro csaszarral allt kszbn a haboru, ezt nem tudta nagyon
gyorsan lebonyolitani, hanem nyugalomra es idre volt szksege; ezert krlbell tizenhet honapot pihent
Budan. Ekzben sokat dolgozik; a trkre nez egesz orszaghatart elbastyazza katonai rallasokkal, hogy azok
az ellenseges betreseket IelIogjak, a szvetsegeseket megvedjek; emellett tkepes hadsereget allit Iel a csaszar
ellen.
Ugy latszik, mialatt a kiraly nyugalomban tevekenykedik, hadvezerei es tartomanyi elljaroi reven tbb jeles
tettet is vegrehajt. A Frangepanok legnemesebb Iamiliajabol szletett Janos groI, a most Veglianak nevezett Krk
sziget kenyura, a szigetbeliekkel egyenetlenkedesbe bonyolodott. (25) Ebbl lazongas tamadvan, ezek
szabadsaguk vedelmezikent a velencesektl kertek segitseget, meg Matyas kiralytol, aki ugyan a haragosa
volt, de akinek a Frangepanok mindig is a Iennhatosaga es oltalma alatt alltak. A kiraly Magyar Balazst kldi
Dalmaciaba t gyalogos- es harom lovasszazaddal, ez atkel a szigetre, elszr ervel beveszi a Fulcinium
erdt, amelyet most Omisaljnak hivnak, aztan a varoshoz vezeti a tabort, hogy azt megszerezve az egesz
szigetet birtokba vegye. E kurta haborut a kiraly nem kezdte jogellenesen, mert Janos Iivere, Marton, az sei
altal regota birtokolt Krket meg tbbi varoskajat a szarazIldn, gyermekeit elveszitven egeszeben Matyasra
rkitette. Janos, aki Iivere javait a kiraly akarata ellenere elIoglalta, gerinctelensegben szenvedett, es hol
velencei, hol pannon segitsegert Iutkarozott. A velencesek a vegliai haboru hallatara kzbeleptek, nehogy a
sziget visszacsusszon a pannonok kezebe. Venerio Jakabot tehat Loredano Antal tengernagy nehany
haromsorossal gyorsan kikldte Kerkyrarol, ott termett, aztan a velencei tanacs utana inditotta Vinciguerra
Antalt negy szallitohajoval. Ahogy ezek odaertek, Ielszolitottak a magyarokat, hogy ne viseljenek haborut a
szigetlakok ellen, tartozkodjanak a jogsertestl; ha makacskodnak, megakadalyozzak a visszavonulasukat.
Egyuttal a vegliaiakat elpartolasra buzditottak; elnys Ielteteleket ajanlottak, ha megadjak magukat a velencei
tanacsnak. (30) Janost ijesztgetessel, igergetessel noszogattak, ne becslje tbbre a barbarokat a velenceseknel,
hiszen ezeknek nemcsak hogy a baratjuk, hanem a tanacsosok rendje polgartarsnak is elismerte t, es
nemregiben odakltztetett gyermekei meg Ielesege naluk tanyaznak. Vegl ez az allhatatlan Irater a nep
lazongasatol megremlve, ezek kereseinek es igergeteseinek hatasara minden jogat atengedte a velenceieknek,
amivel a szigeten rendelkezett, atadta a varat, elhagyta a szigetet, es elhajokazott Velencebe. A tanacs rks
eletjaradekot rendelt neki; a tanacs hatarozatabol negyezer aranyat Iolyositottak a lanya kelengyejere.
Gonosztettei tudatatol megtrve nem sokkal kesbb gyermekeivel egytt elkltztt Germaniaba, es nagy
nyomorban elt. Miutan a negy haromsoros megerkezett, Magyar Balazs arra gondolt, hogy utjat szabadda kell
tennie, ha vissza akar vonulni, ezert elIogadta a hivatalos biztositekot, es visszatert a szarazIldre. Sokan
mondogatjak, hogy a sziget Matyas lassusaga es hanyagsaga miatt ment veszendbe. Azt beszelik, hogy Janos
tbbszr is eljtt az uralkodohoz, kerlelte, hogy vegye vissza a szigetet, ersitse meg helyrseggel, neki pedig
adjon ugyanannyit a szarazIldn; a kiraly viszolygott a gerinctelen es gyava embertl, ezert nem hallgatta kell
Iigyelemmel. (35) Hajdan a velenceiek hadijogon vettek birtokba ezt a szigetet; kesbb Geno Rainer Iejedelem,
mint mondjak, az egeszet atengedte Schinellaek adoIizeti kze, kiknek csaladja azon idben neves volt a
vegliaiak kztt. Ezek es utodaik krlbell ketszaz even at megmaradtak a hsegen, kesbb aztan a mozgalmas
dalmaciai trtenelem soran a sziget hol a velenceiek, hol Bela, Laszlo, Lajos meg a tbbi kiraly kezen volt.
Amde, ha az idk Iolyamat kvetjk, ezt, mint Dalmacia tbbi varosat, ervel vagy armannyal megszereztek a
velenceiek.
Corvinus vezetesevel vagy neveben ebben a nyolcvanadik evben is mindenIele sikerrel Iolytak a harcok.
Tudniillik Iebruar hoban Stiriaban elIoglaltak Pettaut, Regedet es a cezar tbb kisvarosat; Pettaut a varost
552
kemenyen ostromlo Szekely Jakab ravaszsaga es hadteste hajtotta a kiraly hatalmaba. Regedet nem kisebb
lelemenyesseggel Ioglalta el a Iekezhetetlen batorsagu es nagyon tletes Istvan groI. Sereget a klvaroshoz
vezette, es a lakosoktol atvonulast kert a trkk ldzesere; ugyanis ennek labat egy Iolyo ntzi, es a Ialhoz
egy hosszu hid vezet. A mit sem sejt varosbeliek a meltanyosnak tetsz kerest teljesitik. Istvan erre kevessel
napnyugta eltt katonait atkldi a hidon, es Ielallitja ket a tulparton, amely a zsidonegyedhez tartozik, ott, ahol
a Ialat gyengenek sejti. (40) Az ej leszalltaval az atengedett hidat elIoglalja, mindketIell rseggel biztositja,
aztan a masodik ejszakai rseg idejen rezmasinakat vontat a Ialhoz, es azt a bmbl agyuk szakadatlan tesevel
hajnal eltt szelesen megnyitja, emellett ugyanezen az ejszakan az odavontatott gepekkel kiostromolja a Ialakon
kivl, a hegytetn elhelyezked varat is. Az ejszakai rajtatestl megzavarodott, a var elesten megremlt
lakossag megadja magat a pannoniaiaknak, hogy otthonat megmentse. Erre a peldara sok krnyez kzseg
kerlt magyar kezre. Nem kisebb sikerrel Iolyt a csatarozas Erdelyben sem.
Hire szallt, hogy Szendrhz naponta komoly trk hadak gylekeznek csapatonkent; senki sem tudta biztosan,
mely tajra keszlnek. A szobeszed hangosodvan, Matyas az els jelentesre megersiti Also-Magyarorszag
hatarvideket, hogy a trkk rohamat batran kiallja. Kldnck utjan Iigyelmezteti az orszag ket elszant
vedelmezjet, Batori Istvant, aki az erdelyi tartomanyt teljhatalommal igazgatja es korabban vajdava tettek, meg
Kinizsi Pal temesvari ispant, a krzet elljarojat, hogy a vegeket szemesen rizze, mert az a jelentes erkezett,
hogy a trkk hamarosan kitrnek. Azt is megparancsolja, hogy tartsanak mindenIele kemeket, hogy mieltt
amazok Szendrbl kimozdulnanak, utvonalukat Ielderitsek, es egyik a masiknak a megIelel helyen segitsen;
k pedig bamulatos buzgalommal teljesitik az utasitast. (45) Istvan nagy sereget szed maga melle; Pal ugyanigy.
Aztan a kemek jelentik, hogy Ali beg megkezdte az atkelest a Dunan, az erdelyiek Iele veszi az utjat, es
krlbell hatvanezer embert hoz magaval; errl mindket vezer ertesl. Istvan segitseget toboroz
mindenhonnan, ahonnan lehet, hadba szolitja a szekelyeket, magyarokat, olahokat, a szaszokat, es a tabort
mindenIele nepseggel Ieltlti, ersiti a tamado Iogadasahoz. Jelentik, hogy Ali beg hatalmas sereggel kzeledik
a tartomany Ildjenek Ieldulasara. Batori vajda bator szivvel elebe indul. Sr zengetessel tudositja bajtarsat,
Palt, hogy a trkk Erdelyre Iordultak, hogy a napokban megindult ellenk a taborral, Kinizsinek hatulrol
kell kvetnie az ellenseget, es gondosan gyelnie arra, hogy tkzet eseten egyikk szembl, masikuk hatulrol
tamadjon; ha igy jarnak el, bizton remeli, hogy kettesben Ienyes diadalt aratnak a bsz ellensegen, es a jambor
kezekbl nem csuszik ki a gyzelem. Emez megtudva, mit kell tennie, lesi a mit sem sejt ellent. Nem all elebe,
hanem hadra kesz rendben tavolrol kveti. Raadasul a trk hatulrol semmitl sem tart. Aztan a betrk, ahogy
Erdely terletet elerik, mivel maguk eltt semmiIele ellenallo sereget sem eszlelnek, nekiesnek a rablasnak,
predalasnak, gyujtogatasnak, irtjak a tanyakat, egetik a kzsegeket, es magabiztosan nyomulnak elre a szeles
mezn, amelyet a Maros Iolyo szel at. (50) A sikot ketoldalt hegyek hataroljak, melyekben az olahok IldnIuto
nepe szetszortan tanyazik; az egyik oldalon roppant magas hegy emelkedik. Miutan a trkk benyomultak a
tartomanyba, GyulaIejervaron tul szetaradva mindent lerombolnak; aztan hihetetlen zsakmanyt sszeszedve
ellenallas nelkl visszaIordulnak. A vajda a sereggel hatulrol kveti ket, hogy alkalmas helyen megrohanja a
trkket; a tarsat is varja; igy ezek eljutnak egy tanyaig, amelyet magyar nyelven a kenyerrl Kenyermeznek
hivnak, es Fejervartol huszont merIldnyire Iekszik. Itt a kemektl erteslnek arrol, hogy a vajda a seregevel a
kzeli varosban van, amelyet szaszok laknak es Szaszbanyanak neveznek. Tehat egy idre megallnak, ugy
gondoljak, nem vonulnak tovabb ovatlanul, mig az ellenIel legyzese es elkergetese utan biztonsagban nem
tehetik; ezt Istvan is azonnal megtudja a kemektl. Mivel egyik sem utasitja vissza az tkzetet, mihelyt
pitymallik, mindkett sikra szall. Nyolcstadiumnyi tavolsagban allnak vagy harom orat, hogy mindkett
Ielmerje a masik erejet, meg hogy csapatait szarnyakban, ekekben elrendezze, es igy biztositsa maganak a
gyzelmet. (55) Istvan elrendeli, hogy mindenekeltt tartsanak csoportonkent istentiszteletet, aztan ott helyben
mindenkinek osszak ki az oltariszentseg titkos kenyeret, reggelizzenek meg labon, hogy nemileg megersitsek a
vitezek testet, azutan megparancsolja, hogy adjanak egymasnak hitet, valtsanak csokot, es igy Iogadjak meg,
hogy egyik a masikat nem hagyja el a csataban, a vezer parancsa nelkl nem mozdul el a helyerl, nem adja Iel
a harcot, hanem batran verekszik halalig. Majd gylest hiv ssze, es igy szol:
Masok talan rosszallanak vallalkozasunkat, harcostarsak, elkerlnek a vad trk kzelseget es Ienyegeteset, en
viszont ugy velem, hogy ennel Iontosabb es szerencsesebb lehetseg nem kinalkozhat, nem adodhat a
szamotokra. Masok artalmas, sokan Ilsleges szolgalatot vallalnak, amikor nyamnyila es gyenge csaszarert,
amikor mulando es pillanatnyi erdekekert kzdenek, mi azonban a legdvsebb es legszentebb harcot harcoljuk,
553
midn a josagos es mindenhato Jezus Krisztusert, a kereszteny tarsadalom megmaradasaert, a hazaert, az oltarert
es az otthonert, gyermekeinkert es asszonyainkert, vagyonunkert, testnk es lelknk javaert vereksznk.
Nehanyan idegen erdekekert es hatalomert mennek haboruba, mi a magunk hasznaert, orszagunkert es
halhatatlansagunkert ragadunk Iegyvert. Sokan egesz eletket koplalassal, nsanyargatassal, kegyetlen
ceremoniakkal emesztik Iel, mi egyetlen pillanat alatt tbb hasznot nyernk, mint azok teljes eletk soran,
megpedig biztos es mulhatatlan hasznot. Bizony hogy tbbet er az a csepp ver, amely Krisztus kegyelmeert hull,
mint minden egyeb erdem, amelyet papucsban es eletbiztonsagban szerznk. dvzitnk kvetirl es
tanitvanyairol vegyetek peldat. (60) Miert nem Iogadott be senkit az apostolok csapataba, a boldogok seregebe,
csak azt, akivel megosztotta a kelyhet? Miert allitotta az istensegek es rkstarsai kze elssorban az eletket
Ielaldozo vertanukat? Bizonnyal azert, mert ezek a legblcsebb mester peldajabol es tanitasabol megtanultak,
hogy a katolikus hit megoltalmazasaert a testi szenvedest semminek kell tartani, st, ugy velekedtek, hogy
semmit sem kell nagyobb isteni jotetemenynek tekintenik, mint ha az igaz hitvallas kzben halalbntetest es
iszonyatos kinzatast szabnak rajuk, amit nem hogy nkent, de vagyakozva vallaltak. Vajon hol onthatnank
hasznosabban a vernket, mint az igazsag nevenek megoltalmazasaban, annak a nemzetnek a szetzuzasaban,
amely alproIetak karhozatos tevelygeseit kveti es vedelmezi, megtagadja Jezust, az isten egyszltt Iiat, az
igazsag kutIejet, eg es Ild teremtjet? Sokan vannak, bajtarsak, akiket ez kevesse erdekel, reszint, mert az eg
meg a termeszet nemigen vigyaz rajuk, reszint, mert emberi szenvedelyekbe belemerlve nem nagyon Iigyelnek
erre. Azt szeretnem, ha az ilyen emberek tekintetbe vennek mind a tartomany romlasat es veszedelmet, mind
hazajuk es otthonuk karosodasat. Karosodast mondtam? Inkabb kietlenseg es pusztulas ez. Es vajha pusztulas
lenne, hiszen a nyomorusag vege csak a legjobb lehet, amde ez kezdete a vegeerhetetlen szenvedeseknek. (65)
Nemcsak a tartomanybelieket hurcoljak el vagyonukkal, joszagukkal egytt, vitezek, hanem a Iiaitokat is, akiket
tisztesseggel neveltek, akik szamotokra a legdragabbak, akikert annyi Iaradsagot, veszedelmet vallaltok; es edes
asszonyaitokat, akik lelketek egyik Ielet birjak; a nemes matronakat, akik oly nagyon rzik a tisztesseget, a
jamborsagot; vagyonotokat, amelyet itthon es idegenben b verejtekkel szereztetek; a becsletet, amelyet oly
nagy virtussal teremtettetek; es odavesznek a nemzeti istenek meg a tbbi, ami mennyei, ami Ildi, es ami nelkl
tovabb elni nem lehet. Mindez nem a halalhoz, nem a szenvedesek vegehez vezet, hanem az rks rabsaghoz, a
halalnal sokkalta szrnybb nyomorusaghoz. Szegyellem es restellem Ilemlegetni, bajtarsak, mennyi gyalazat,
Iertztetes, szentsegtres var a kvetkez ejjelen a tiszta szzekre, a szemermes asszonyokra, ha batorsagotok
meg nem oltalmazza ket. Higgyetek el nekem, ez az ocsmanysag nagyobb szerencsetlenseg, mint minden mas
baj. Hat nem halljatok a nk zokogasat, a csecsemk rivasat? Hat nem jut el hozzatok a rabok jajongasa?
Hatrakttt kezzel hosszu ktelen vonszoljak ket, es meg csak egre tart karral rimankodniuk, knyrgnik,
szokas szerint a szellemekhez imadkozniuk sem lehet, mert a bilincsbe vertek nem Iordulhatnak az istenekhez,
es ha vitezsegetek meg nem valtja ket, mit sem kivannak jobban a halalnal. Serkenjetek Iel hat, bajtarsaim; ma
nemcsak az istenert, az orszagert, a tartomanyert kell megkzdenetek, hanem tulajdon javatokert is, nehogy a
trk majd megint azt is elhurcolja, ami a zsakmanyolas utan meg megmaradt. (70) Ha a jel Ielhangzik,
harcoljatok, megpedig, ha lehetseges, nagyobb ervel, mint barmikor ezeltt, nagyobb batorsaggal, mert a
helyzet ezt kveteli. Az ellenIel sokasagatol ne Ieljetek a kelletenel jobban, hiszen mar reg megtanultatok,
hogyan csatazik a keves a sokkal, sohasem verekedtetek egyenl szamban a trkkel, es sohasem Iorditottatok
hatat. A lelek az, amely a szamot nveli, amely meggyarapitja a legiokat, Ielvertezi a mezitelen keblet, amely
oda sem hederit a torkotokra, testetekre kivont szablyara. Emellett, mint epp most jelentettek, orakon bell itt
lesz a mi rettenthetetlen tarsunk, Pal, es remeljk, hogy idejeben hozza a segitseget. Kerlek, bator szivvel
harcoljatok Jezus Krisztus neveert, akirl tudjuk, hogy ilyen haboruban sohasem hagyott el titeket. Gondoljatok
arra, milyen es mennyi baj szakadna rank, ha netalan, ne adj isten, engednetek a barbar dhnek. Halal, amely a
tbbihez kepest tbb jot, mint rosszat iger, azonkivl hallatlan gytrelem, rks szolgasag, elviselhetetlen
szegyen kvetkeznek, es minden nyomorusag elkepzelhetetlen zne. Ha IerIiak lesztek, jobbotokkal mindezt
elharithatjatok. Tehat rajta, tarsaim, Jezus Krisztus kegyelmes nevevel az ajkatokon induljatok a csataba,
tiporjatok el vitezl a rusnya nepseget, hiszen reg megtanultatok legyzni azt, kerlek, az istenek es emberek
iranti hseggel, a Iiaitok iranti szeretettel induljatok Iel a rab sokasag jajveszekelesen. (75) Ma tehat azzal az
elszanassal vivjatok, hogy vagy halalba gyilkoljatok a bsz ellenseget, vagy ha a balsors arra kenyszerit,
gynyr halalt haltok, hogy ne kelljen elszenvednetek mindazt a bajt, amelyrl szoltam, s meg sokkalta tbbet;
Batori mindentt veletek lesz, a srben harcol, es hogy az atyai dicssegbl ne engedjen, ma vagy gyzteskent
latjatok, vagy talan az istenek asztaltarsakent.
554
Amint Batori ezt elmondja, valamennyi vitez egytl egyig kitr lelkesedessel kveteli, hogy adjak meg a
csatajelet, Iogadkozik, hogy a vezer minden parancsat trik-szakad teljesiti. A IerIiak e langolasa kzepette a
vajda ugy gondolja, hogy nem kell haboznia, a szarnyakra tstent harcra kesz csapattesteket allit, maga a
vertes lovassaggal elhelyezkedik a kzepen, hatul ers tartalekot hagy, a ket szarny eltt egy-egy
lovaszaszloaljat bont ki. A jobb szarnyat szethuzza a Iolyoparton, a masikat a magas hegy labanal nyujtja el. A
sereg szaszokbol, olahokbol es magyarokbol all, tudniillik ugy tudjak, hogy Nagy Karoly, miutan
Magyarorszagot meghoditotta, ezt a krnyeket mintegy szamzeteskent szaszokkal telepitette be, akikkel oly
sokszor kszkdtt; a szaszok, akik civilizaltan elnek es varosokban laknak, maguknak kerik az els csatasort,
az olahok a kvetkezt, a magyaroknak meg a szekelyeknek az utolso jut. A vezer megdicseri batorsagukat, es
enged nekik. Szemkzt a trkk kibontjak zaszloaljaikat, hatul elhelyezik a zsakmanyt, es a ket Iel Ilemelve a
zaszlokat nagy hevvel sszecsap; egy trk hadtest a jobb szarnynak ront, a szaszok pedig bator szivvel
Iogadjak; a Iolyoparton akkora ervel csataznak, hogy rvid id alatt mindket reszrl sokan elesnek. (80) Az
tkzet meg egyenl eselyekkel Iolyik, amikor egy masik trk hadtest erkezik, melynek rohamat a joval kisebb
letszamu szasz nem birja Ieltartoztatni. Akik tehat a Iolyo menten meginognak, azok elhullanak, masokat
elboritanak a sebek, es mert nem tudnak visszahuzodni, beszorulnak a vizbe es elmerlnek; a tbbiek hatat
Iorditva az olahok vedelme ala huzodnak. Ezek pedig nekiveselkednek, szembeszallnak, megujitjak a
kzdelmet, es az ellensegbl sokat lekaszabolnak, tbbet beugrasztanak a vizbe. Mialatt itt kemenyen tusaznak,
a szekelyek, akik a bal szarnyat tartjak, nem csekelyebb veszedelemben izzadnak; veres verekedesben mindket
zaszloaljukat visszaszoritjak, mert az arado ellenseges tmeggel szemben nem tudnak helytallni, ezert
visszavonulnak a vertesek sorai kze. Az olahokat meg a szaszokat a jobb szarnyon szrnysegesen
kaszaboljak, bar az ellenseg soraibol joval tbben esnek itt el; az egesz Maros Iolyot ver Iesti. Mialatt a ket
szarnyon teljes ervel kzdenek, mieltt a tartalekra sor kerlne, a vajda elrelenditi a pancelosok negyszg
rendjet, amely kzepen helyezkedik el. Mivel a sorban all az els helyen, lovat megsarkantyuzza, es az az els
lepesnel vele egytt elbukik; tarsai a baljos jeltl megremlve ugy velekednek, hogy vissza kell vonulni a
GyulaIejervartol t merIldre Iekv Szaszbanyara vagy a kzeli hegyekbe. (85) Mire : Hogyan indulhatna
rossz eljellel csatazni az, aki a josagos es mindenhato istenert es az istenanyaert kzd? Hagyjatok hat a
Ielelmet, bajtarsaim, es kvessetek batran; a lo a varhato sebeslestl hklt vissza, ami nelkl nincs haboru; de
higgyetek el nekem, gyztesen hoz ma vissza engem veletek egytt. Aztan a szonal gyorsabban nekiront a
trkknek, Ieleleszti a kszkdk batorsagat; akkora hevvel ugrik az ellensegnek, hogy els csapatukat azon
nyomban szetzuzza. Ahogy ezt Ali beg eszreveszi, sszevon negy szakaszt, hogy az a lovasok sokasagaval
krben Iedezve semmisitse meg a vajda hadtestet. Ekzben a ket szarnyon ellankad a dhsseg, es Mars
mindenestl a seregzmkre Iordul, melyek oly szoros kzelsegben verekednek, hogy vezer vezerrel, veteran
veterannal Iolytat kegyetlen kzelharcot. A vajdat meg a lovat hat seb boritja, es tarsaival egytt
vegveszedelembe kerl, bar krlsancoljak az elesettek tetemei; minel tbb ellenseg hullik el, annal srbben
znlik el a tmeg mindenIell.
Midn igy gytrdnek, es mar a kzephadhoz visszavonulni sem lehet, egyszer csak a trkk hata megett a
hegytetn Ielbukkan Pal, a bajtars, negyszgbe allitott pancelos sereggel, knnylovas-zaszloaljakkal, nyomban
meglatja, hogy Iolyik a kzdelem az ellenseggel, hatalmas kialtassal, trombitaharsogassal gyors vagtaban raront
a trkkre, es hatulrol akkora rohammal szoritja meg ket, hogy a legels sszecsapasban rengetegen
elhullanak. (90) Ezek szambeli Ilenyben es mar gyzteseknek tudtak magukat, most hatba tamadtatvan
nemcsak a diadal remenyet veszitettek el, hanem a tbbsegket is. A ket karddal vezett Pal mint az ordito
oroszlan szaguldozik mindenIele verznnel; ahova ront, ott Iekezhetetlenl minden ellenallast elspr, szeles
krben oriasi pusztitast vegez, most vegveszedelmet kialtoz az ellensegre, most veinek dhet tzeli, neha
hatalmasat mennydrg, hogy a csggedk es hatralok meghalljak. Amikor eszreveszi, hogy Jezus Krisztus
legkegyelmesebb neve megsegiti t, es a gyzelem Iolyama Iolytatodik, megkettztt ervel es batorsaggal
szeles csapast vagva az ellenseges rajban kialtozik: Hol vagy, Batori, hol vagy, hol vagy te, a tisztasag tiszta
tkre, a hit bastyaja, az igaz becslet mintakepe? Barhol is vagy, ha elsz meg, Batori, valaszolj, en vagyok Pal,
aki erted, a haza dveert barmely sorsra kesz. A vajda inkabb az ellenIel vadsaganak lanyhulasabol, mint a
szetszallo kialtasbol rajn, hogy a tarsa idejekoran megerkezett, es noha a rengeteg sebtl mar kimerlt, megis,
mivel tbb rajta az idegen ver, mint a sajatja, a hullahegy kzepebl kiszol: Itt vagyok, Palom, itt vagyok, meg
eletben. Mivel roskadt testnket a pusztulas Ienyegeti es hanyatloban van, vedelmezd te a katolikus vallast, az
555
orszagot, a hazat. Midn az ldkles es a klcsns kaszabolas kzepette Pal ezt halvanyan meghallja, igy szol:
Ha elsz meg, hat bizzal, es tudd meg, hogy az sszes istenseg Iegyvert Iogott ertnk. (95) Aztan a megszorult
vajdat krlznl csapatot megsemmisiti; kollegaja szakaszat, amely a szorito trk gyrben mar-mar veszni
latszik, megmenti a biztos halaltol; lelket nt bele, es meginditja a tbbi ellen. Ahogy a trkk megertik, hogy
ellrl-hatulrol bezartak ket, szetszaladnak az emlitett magas hegyre meg a kzeli lejtkre, taboruk a dus
zsakmannyal odavesz; amilyen Irgen emezek Iutnak, ugyanugy kergetik azok ket, s keresik a nehez terepen; a
sikon oriasi a pusztulas, es ketsegkivl parjat ritkitja. Azonban a hegyek kztt sem kisebb az ldkles, mert
mikzben ezek uttalan utakon bolyonganak, a videket ismer helybeliek elalljak a kijaratokat, vagy ha ez nem
megy, a tekervenyek es szakadekok kztt ugyanolyan ver- es bosszuszomjasan zik ket, amilyen elet- es
szabadulasvagy hajszolja ezeket; szanaszet rohannak a hegyoldalra Iel; ugyanilyen sebesen kvetik ket; sokan
Ielkapaszkodnak a szakadek- es sziklaIalra, ezeket a labuknal Iogva megragadjak, lerangatjak es irgalmatlanul
szetmarcangoljak; egy resz az svenyeken kodorog, ezeket parasztcsapatok ldsik le aznap meg masnap;
egynemelyik sebeslten, elverezve pusztul, reszint az ehseg, reszint a halalos kimerltseg vegez vele. Akit a
hegyzugokban el tudnak kapni, helyben Ielkoncoljak; keves a Iogoly, csak az, akinek nemes klseje tekintelyes
valtsagdijat iger. Ali beg ruhat es nyelvet valt, egy pasztor vezetesevel bemenekl a hegyek kze, es ezen az
ejszakan egy kis kunyhoban lappang. (100) Pirkadatkor pedig lora kap, es igy szol: Eredj a vajdahoz, pasztor, es
mondd meg neki, hogy Ali beg vendeglatoja voltal. Aztan a lovat megIorditja, es szonal gyorsabban elnyargal.
Miutan a trkket levertek es szetkergettek, nekiesnek a taboruknak, es a rengeteg zsakmanyt szethurcoljak, a
minden nem es koru Ioglyot kiszabaditjak, a megmeneklt tmeg rvendezik, szabaditoi kezet-labat tolongva
csokolgatja es halalkodik. Aztan, hogy az ellenseget szinte egy szalig leldstek, visszavonulot Iuvatnak, es
valamennyien sszegylnek a csatateren, az tkzet helyen.
Pal rlt a gyzelemnek, ha az veres volt is, es mert az ej kzeledtevel a szallasukra nem mehettek vissza, az
ellenseges tabor elIoglalasakor pedig rengeteg elemozsiat es bort szereztek, ugy hatarozott, hogy tarsaval meg a
diadalmas jambor legiokkal a holttestek kztt vacsorazik. Az asztalokat a tetemek Ile allitottak, tudniillik ezek
oly srn es szorosan hevertek, hogy az egesz mezn minden iranyban majd tizenhat stadiumnyi krben
hullakon kellett atugralnod. A vitezek tehat odatelepedtek a Ieltalalt lakomahoz, alaposan Ielditettek tagjaikat,
es az rm meg a bor szokatlanul Ielviditotta ket; bven lakmaroztak ott a Ioglyok is, akik a gyzelem lattan
nyomban nekilattak az ellenseges tabor kiIosztasanak. (105) A vacsora vitezi enek kisereteben Iolyt; a vezerek
es a daliak dicsseget szabalytalan, rgtnztt versben enekeltek meg; kesbb, hogy Bacchus nekitzesedett,
haditancot jartak. Mikzben meg Iegyveresen roptak a harci tancot, a tmeg messzehangzo ordibalasa mindent
betlttt, aztan, mert az altalanos vigsag jelekent mind valahany vitez hadonaszassal, testmozgassal igyekezett a
tbbit megrhgtetni, Palt is tancba vittek, pedig a kr kzepere ugy szktt ki, hogy egy Ildn elnyult
ellenseges hullat a keze segitsege nelkl a Iogaval Ielragadott a derekanal, es a nezknek inkabb
megdbbenesere, mint mulatsagara szaporan krbejarta, es nmagahoz mint valami Herkuleshez melto tancot
mutatott be. Ez az ej a tombolo vigassagban almatlanul telt el. Masnap a ket vezer a sereggel ujjongva tert vissza
GyulaIejervarra; nehany embert kikldtek, hogy bajtarsaik tetemet sszegyjtse es halomban eltemesse.
Valamivel kesbb Batori meghagyasabol es kltsegen a sirnal egy kapolnat allitottak, hogy ott evente
gyasznnepseget es miset tartsanak; az ellenseges hullakat sok kupacba hordtak ssze, mint azt mind a mai
napig barki lathatja. A magyarok kzl nyolcezer veszett oda, a trkk kzl mintegy harmincezer esett el,
emellett a hegyek lejtin mindentt Iel-Ieltnnek a megltek csontjai; krlbell ketezer szasz es olah esett a
Iolyoba, kiket kesbb egyenkent Ielkutattak. (110) A kiralyt nagyon nyomasztottak az erdelyi esemenyek, es
lam, hirnk erkezik a Ienyes diadallal, aki jelenti, hogy a trkt egy szalig lemeszaroltak. A varatlan rmtl
Iellelegezve nagy halat ad az istennek, amiert Pannonia gyet mindig partIogasaba veszi. A kiralyneval egytt
imadkozva krbejarja az sszes oltart, az egesz nepnek knyrgeseket rendel, maga is tbb napon at miseztet
minden templomban, amiert marcius 12. kalendajan StajerIldn, ezen a telen pedig Erdelyben sikeresen ment a
haboru.
Ugyanebben az evben majus tdik idusan Aragoniai Janos kardinalis, aki nemregiben papai Ielhatalmazassal
erkezett Magyarorszagra, bevonult Esztergomba, es atvette a Matyastol kapott ersekseget. Mivel azonban az
alemann Janos, akinek az utoda lett, meg mindig a cezar udvaraban elt, es azt hangoztatta, hogy t nem lehet a
romai birosagon jogatol megIosztani, a kardinalis minden jvedelmet letetbe helyeztette az esztergomi
kaptalannal, mig a per eldltevel jogos tulajdonossa nem valik. Janos arra a kerdesre, hogy miert hagyta ott oly
556
sebbel-lobbal az ersekseget meg az orszagot, azt Ielelte, hogy nem trhette tovabb a Iarkcsovalo barat hosszu
csuhaja altal vert port, Gabor bibornokot csuIolva ezzel, mert nem viselhette nyugodt lelekkel, hogy az a
kiralynal megelzi t. (115) Az ersekseg negy ev mulva a birak dntese nyoman az Aragoniaie lett. Ez az
esztend az apuliaiak meg a salentinumiak szamara is rkre emlekezetes lesz.
Mert Vlonebl, mely az okorban kikt volt, a trkknek egy valogatott katonasaggal megrakott Ilottaja Iut ki,
atkel Otrantoba, partra tesz huszezer embert, aki a keszletlen es a hosszu bekesseg Iolytan eltunyult varost
megtamadja, a tizenhetedik napon ervel beveszi, a lakossagot egy szalig Ielkoncolja; nemnek, kornak nincs
irgalom; a templomokban az oltar eltt legyilkoljak a papokat; a pspkt megnyuzzak; nincs az a kegyetlenseg
es megbocsathatatlan elvetemltseg, amirl megIeledkeznenek. Majd tzzel-vassal duljak a krnyeket, az sszes
kzeli varost; akit elkapnak, rabba teszik. A Garganonal Iekv sregi Vieste varoskat leromboljak, tven
merIldnyi tavolsagban mindent Ielpredainak. Ezert AlIonz, Calabria hercege, odahagyja az etruriai haborut,
csapatait visszahivja Apuliaba, es egesz Italiabol segelyhadakat toborozva szarazon es vizen iparkodik Otranto
visszaIoglalasara. Italia oriasi Ielelembe esik ekkor; sokan elhatarozzak, hogy kivandorolnak, de meg a
partoskodasoktol megcsmrltt Ipapnak is eszebe jut nehanapjan, hogy elhagyja Roma varosat, es azzal
Ienyegetzik, hogy elkltzik a narbonne-i Galliaba. (120) Az ujIajta harcmodor ugy megijesztette az olasz
katonakat, hogy nem mertek megtkzni; ereztek, hogy a barbarok csuIot znek az erikbl. Ferdinand kiraly
a vejehez Iutott segitsegert; Matyas ketezer kemeny lovast kldtt, elkn Magyar Balazs meg Nagy Janos.
Midn ezek atertek Apuliaba, es meglattak, hogy Otrantot a tenger es a Ild Iell megszalltak, azon oraban,
ahogy az italiai taborba betettek a labukat, ssze akartak csapni a trkkkel, hogy a taljanoknak megmutassak a
pannoniai virtust. ElIoglaltak egy tekintelyes rseggel vedett bastyat, amelyet a trkk a kapu eltt egy kzeli
Iorrasnal epitettek, es komoly vedelemmel, municioval lattak el; mindket reszen sokan elestek. A magyarok
vegl is megszereztek, es az ellenIel batorsagat ezzel ugy lelohasztottak, hogy az tbbe nem mereszkedett ki.
AlIonz herceg aztan a kvetkez evben, nem sokkal a magyarok jvetele utan, szeptember tizennyolcadik
kalendajan vei nagy veraldozata aran visszavette a varost.
Ugyanebben az evben Lajos, a gallok kiralya, lejarvan a Iegyversznet Miksaval, Dle kiostromlasara
harmincezer embert kldtt Burgundiaba, kit a dle-iak nemcsak megvertek, hanem le is kaszaboltak. Lajos
okkal dhdtt Iel ezen, ersebb sereget keszitett, a veszedelmes varost ervel bevette, es a Ilddel egyenlve
tette. (125) Modrusban beIejezte eletet Frangepan Istvan, akit a zenggi groIok kztt virtusban, becsletben,
vallasossagban mindig meltan az elsnek tartottak, hatrahagyta Iekezhetetlen erej es batorsagu Iiat, Bernardint,
es unokai nemzedeket. Az idejen valo halal Firenzeben elragadta a mi nyolcvan esztends picenoi FilelIo
Ferencnket is, a grg es latin nyelv jeles tudojat, aki szamos emleket hagyott maga utan. EzenIell Cleda
Coriandrulus|?| hajoskapitany, mikzben a Peloponneszoszon hadakozott, megtamadta a Tenaron-Ioknal allo
Capo Grossot, levagta, elkergette a trkket, es e videk varosat, Mainat|?| a hatalmaba hajtotta. Ez evben
sulyos pestisjarvany dhngtt Magyarorszag-szerte.
Matyas pedig, mialatt ez idben Iolyvast Budan tartozkodott, Iegyversznetet kttt Frigyes csaszarral, hogy a
trkk ellen kezdemenyezhessen valamit. Az egri pspk kikldese utjan elzleg is tbbszr targyalt a tartos
bekerl, azonban sohasem tudta elerni a biztos es szilard megegyezest; ez kesbb a kiraly tamogatasa es
tekintelye segitsegevel biborosi meltosagra emelkedett, es ohaja teljeslven a megunt Magyarorszagbol Romaba
kltztt, az otrantoi haboru es az italiai zavargasok idejen mint teljhatalmu apostoli legatus Apuliaba ment.
(130) Mieltt azonban Pannoniat elhagyta volna, az uralkodo beleegyezesevel a kiralyi pecseteket, amelyekkel a
leveleket lezarjak, atadta Peter kalocsai erseknek. Sem ez, sem a csaszarral kttt tbbi Iegyversznet nem
hasznalt a kiralynak soha, mert valahanyszor sereget allitott es utjat az oszman ellen Boszniaba vette, a cezar
kapitanyai a Iegyvernyugvast Ielrugva azonnal ratamadtak Magyarorszagra.
Aztan a kvetkez evben, amely az ezer es negyszaz Iltti nyolcvanegyedik volt, a cezar csapatai
megostromoltak a kiraly varosat, Hainburgot, amely Pozsony kzeleben Iekszik. Ez nagy haragra lobbantotta a
kiralyt. Azonnal odakldtt egy hadi dolgokban jaratos, probalt hseg lovaskapitanyt, Jaroszlav cseh
tartomanyur Iiveret, akinek Pan Tobias volt a neve, hogy az ostromot Ieloldja. Ez titokban kelt utra az addig
meg gyanutlan tamadok ellen. Mikor a taborukat megkzelitette, mar kzelgett az ej; az ellenseg szanaszet
teritett asztaloknal ldgelt, es mar Ielhevlt a bortol. (135) Pan Tobias szelsebes lovassagaval hatba tamadja a
557
vigyazatlanokat; az els rohamra a taborban nagy riadalom keletkezik, mindenkit magaval ragad az ijedt
meglepetes, sok ldgelt levagnak, szekket mindentt ver mocskolja, es aki valamire mereszkednek, annak
sincs alkalma, lehetsege Iegyvert ragadni, sorba rendezdni, Iogadni a tamadast. Ezert inkabb a Iutas, mint a
verekedes jut az eszkbe; akinek modja van elszelelni, mind hatat mutat; a pannonok egy darabig kergetik ket,
aztan az ejszaka setetje utjukat allja, es az ellenIel megkergetese utan birtokba veszik a tabort, bevonulnak az
ostrom alol Ielszabaditott varoskaba. A rokoni bizalom jegyeben Beatrix kiralyne is igen sokszor sztkelte a
csaszart levelek meg kvetek utjan, hogy kssn beket a Ierjevel; nyajas szavakon kivl semmit sem kapott. Az
alabbiakbol knnyen megerthet, mennyi bajt okozott a cezar megatalkodott nIejsege nemcsak nmaganak
meg ellenlabasanak, hanem a kereszteny tarsadalomnak is.
Tudniillik Mahomet keleti hadjaratra keszlteben, miutan szarazIldn es tengeren kiemelked tetteket hajtott
vegre, ebben az evben majus tdik nonaejan, konstantinapolyi csaszarsaganak huszonhetedik eveben,
tizenegyedik honapjaban es tdik napjan mindenki meglepetesere mergezes gyanujaval a taborban elhalalozik.
Ket Iia marad, Bajazet, a nagyobbik, es a kisebb, Zaliabus. (140) A csaszar halalhirere a varosban oriasi
zrzavar tamad. Ket Iiu leven, a nepseg ket partra szakad; vegl gyznek Bajazet hivei, es ha nincs is jelen,
tudniillik Kermanban vezenyli a hadsereget, az eltavozott apja helyebe a Iiut allitjak a csaszarsagra. Amikor
Bajazet junius tizenhatodik kalendajan Konstantinapolyba visszater, a nep csaszarkent ksznti. Zaliabus
erteslve a konstantinapolyi esemenyekrl, Azsia uralmat ohajtja maganak, hogy egyikk Europaban, masikuk
Azsiaban uralkodjek. A dolog azonban egeszen maskepp sl el, mint ahogy remeli. Assziria terleterl
visszahivatvan Bithyniaban elIoglalja Bursat, Iivere viszont, mivel a hatalom nem tr versenytarsat, sereget
gyjt, atmegy Azsiaba, megveri es elzavarja az ccset, majd az azsiai birodalmat is a hatalmaba hajtja. Matyas
olyan alkalmat talalva, amelynel kedvezbbet addig meg soha, hadat toboroz, sorozast tart. Ahonnan tud,
segedcsapatokat gyjt, hogy visszaIoglalja a ket Mysiat, Illyricumot meg Daciat. Mialatt ez egyetlen celra
trekszik, es a trk ellen roppant keszleteket tesz, mert mar el is inditotta oda a tabort, hat megjn a gyaszhir,
mely szerint Frigyes csaszar hadnagya tzzel-vassal pusztitja Fels-Pannoniat. (145) Corvinus nagyon
nekikeseredett, es ersen gytrte, hogy a cezar megbizhatatlansaga miatt e remek lehetseg kicsuszik a
kezebl. Az oszman testrcsapatok Otrantonal szorongattatasban voltak, marpedig a trkk ereje jo reszben
bennk allt. Bizancot a sulyos partviszalyok, a testverek meg egymast emesztettek. Gingi Miklos herceg |?|
behatolt Macedoniaba, es egykor elvesztett urasagat a trkk nagy veresege utan egeszen visszavette. Megtette
ugyanezt Csernovics Janos, aki Bajazettel vegre rendezve a dolgat, Zabljak kivetelevel ervel visszaszerezte a
birtokat, megmaradt regi orszagaban, csak evi adot Iizetett a trknek. Mint valamivel Ientebb elmondottuk,
Mahomet halalhirere AlIonz olasz es pannoniai csapatokkal ebben az evben megadas utjan visszaIoglalta
Otrantot, az elIogott barbar csapatokat galyarabsagra vetette. Tehat a hadjarat lehetsegeben csalodott Corvinus
igencsak Ielhaborodva minden energiajat arra Iorditotta, hogy a cezar konoksagat viszonozza; Magyarorszagnak
a trkkkel erintkez vegein mindentt gondoskodott arrol, hogy azok tamadasa el ne szolithassa
vallalkozasatol. Szvetseget kttt Istvan vajdaval, a hajdan Also-Mysianak nevezett Olahorszag Iejedelmevel,
mely tarsulas reven Fels-Mysiaban egyet s mast ervel visszavettek a trkktl. (150) Majd Ielbiztatta es
Ielbatoritotta Bajazet ellen Szkander beg Iiat, Janost, meg az oszman altal Illyricumbol hajdan kiztt tbbi
tartomanyurat, hogy atyai joszagaikat Ioglaljak vissza, es aposat, Ferdinandot, aki Vlonerl lemondva csellel
megszallta Himaret. Bajazet csaszar pedig ugyanezen evben Iortelyosan kiragadta Pannonia kiralyanak kezebl
Rizan varoskat. Ebben az evben tehat ezen emlekezetre melto dolgok trtentek.
Aztan a kvetkezben a kiraly ugy hataroz, hogy ostrom ala Iogja a Magyarorszag es Ausztria hataran Iekv
Hainburgot; ez a kisvaros a Duna innens partjan Pozsony Iltt tiz merIldre egy magas hegy lejtjere tapad;
az ormon megkzelithetetlen var, egesz Ausztriabol es Pannoniabol szembetl; a cezar ezt a legjobb rseggel
latta el. Hata mgtt krlbell egy tucat stadiumnyira Bruck Iekszik. Matyas, a hadtudomany atyamestere, jol
tudta, hogy Ausztriaban semmit sem kezdhet biztonsaggal, mig Hainburgot be nem veszi; latta ugyanis, hogy ha
nepes katonasaggal teli otthagyja a hata mgtt, az sokat arthat neki. A haborut ezert a legnehezebb ponton
inditja ujra. Elszr elmegy Pozsonyba. Julius negyedik kalendajan egypar lovasszakasszal alakld nehany
gyalogosszazadot, hogy a varoskat szallja meg; maga a tizedik merIldknel t tabort. (155) Mivel ez a terlet
egyetlen vedbastyaja, a csaszar a tamadas hallatara odairanyit haromezer lovast, hogy az ostromot
megakadalyozza, azzal, hogy ha a szkseg megkivanja, napokon bell tbbet is kld, nehogy e Iontos gyet
gondatlanul es tunyan elhanyagolja. Az ellenIel kzeledtenek hire erkezik, es riadalom tamad. Istvan szepesi
558
groI es Tettauer, a kiralytol kikldtt lovaskapitanyok, szekerek es poggyasz nelkl elindulnak ellene. Ahogy
elernek Bruck Ildjere, az alemannok negyszg alakzatban kivonulnak ellenk a varosbol; a ket reszrl igen
heves rohammal indul a csata; az elejen egyparan kiesnek a sorbol, de a magyarok, akik kevesebben vannak, es
inkabb Ielderitesre, mint tkzetre keszltek, az ellenIel elszantsagatol hatrahklve szanaszet Iutnak; ezek
kergetik ket, ldzik a meneklket. Istvan, akit a Ildkerekseg legbatrabb hadvezerenek tartanak, a szegyentl
valo Ielteben nekilat, hogy a megugro sorokat megallitsa, nehany szaladora raripakodik, hogy rendet teremtsen,
a szorongatottakat megtamogatja, igyekszik minden lehet ervel es eszkzzel helyreallitani a csatarendet.
Hiabavalo iparkodasa kzben az ellenIel bekeriti es elIogja, s meg mindig rugkapalo rabkent elviszi.
LeIegyverzik, es ket rt adnak melleje, hogy vigyazzon ra. Mialatt tarsait a csapat kergeti, a ket oldalat
kzreIogo kett Bruck Iele tereli t. (160) Alkalmas helyet es idt talalva a bal Ielli r oldalarol varatlanul
kirantja a kardot, mindkettt atdIi, es kezk kzl megugorva uttalan utakon vegl is visszamenekl a kiralyi
taborba. A szetkergetett lovasok kevessel eltte jttek vissza ugyanoda; a hs kapitany megmeneklesehez
mindenki gratulal, mert sohasem hittek volna, hogy ily szerencsesen Iogjak viszontlatni. A tbbiek, akik a
kirallyal a taborban maradtak, veik veresegerl az elbb erteslve azt sokkal sulyosabbnak hittek, es az
uralkodoval egytt visszahuzodtak Pozsony kzeli varosaba, hogy ott biztonsagban legyenek. Miutan a kiraly
megtudja, hogy keveset Iogtak el, a tbbi pedig Istvan hadnaggyal egytt epsegben visszajtt a taborba,
Hainburgot az elznel sokkal ersebben zarja krl. Budarol tstent rez hadigepeket hozat, elssorban egy
ritka nagysagut, amelyet vasalt talapzatan talan nyolcvan lo is alig tud a helyebl kimozditani. Miutan ezeket a
varoshoz vontatta, tri a Ialakat, rombolja a zmk tornyokat, es mindenIele szeles bejarast nyit. (165) Az
rcsapat a varosbeliekkel viszont ejjel helyreallitja a Ial romlasait, a Ial mge sancot rak. MindenIele alattomos
csapdak huzodnak, a varost harmas tabor gyrzi, nehogy valamerrl megsegithessek.
A csaszart titkos Iutarok Iigyelmeztetik, hogy a varos olyan szoros ostrom alatt all, hogy gyors segitseg nelkl
ketsegtelenl megadasra kenyszerl. Harom honappal kesbb a csaszar tizezer lovast kld, hogy a pannonokat
elkergesse onnan, vagy ha ez nem megy, tltse Iel a varost katonaval es eleseggel. A cezar csapatai az
utasitasnak megIelelen megerkeznek, es alkonyattajt Ielbukkannak az ostromlok szeme eltt. Jvetelkor
elrekldik az sszes szekeret, hogy a sereg nagysagat meg a csapatok szamat eltitkoljak az ellenIel ell; az ej
leszalltakor csak egyetlen Iaklya latszik a taborban, mindentt mely csend, mindenIele kiallitott strazsak. Csak
akkora a tavolsag kzttk, hogy rezagyukkal klcsnsen lhetik egymast. A kiraly viszont ezen az ejszakan a
Hainburg Iele vezet sszes utat katonai rallasokkal zarja le, a Ialakhoz vontatott sszes lveget az ellensegre
iranyitja, egy ostromlo szakaszt hatrahagyva a lovasokat meg a gyalogokat az alemannokkal helyezi szembe.
Szamra ugyan gyengebb, azonban a terep nehezseget es a gepezetek sokasagat kihasznalva ugy megersiti
magat es embereit, hogy meg komolyabb erkkel sem lehetne onnan kimozditani. (170) Az alemannok ejnek
ejszakajan a varos minden bejaratat Ielderitik, mindentt kihelyezett rsegbe botlanak, megprobaljak ezeket
elzavarni, es latjak, hogy probalkozasuk meghiusul, mire dolgukvegezetlen visszakullognak a taborba. Amikor
az ellenseg varatlanul Ielbukkan, a vranai perjel egy hevenyeszett huszarcsapattal nyomban szembeszall, tbbet
levag, elIog, visszajn a kiralyhoz, es sztkeli a csatara. A Iejedelem, ahogy nagy mereszen elindul ellenk,
Iegyverzetben lora pattan, kibontatja a kiralyi zaszlokat. Amint ez megtrtenik, a szel maris az ellenIel iranyaba
lobogtatja meg azokat. A vitezek a siker kedvez eljelere alig tudjak trtztetni magukat. Ahogy az
alemannokhoz kzelkerlnek, egesz ejjel lvik ket a hadigepekkel; aztan, mikor megvirrad, amazok, hogy az
idt hiaba ne tltsek, Ieladjak a kzs gyet, teljes egyetertesben visszaindulnak a taborral, es amint tegnap a
szekereket elrebocsatva erkeztek, ma Iorditva, azokat hatrahelyezve vonulnak el, hogy ha hatulrol tamadas
Ienyegetne, a szekersanc mgtt knnyen vedekezhessenek. Miutan a magyarok latjak, hogy az alemannok
eltavoznak, sokan ugy gondoljak, hogy ldzni kellene ket, gyorsan rajtuk tni, hogy ne eresszek el ket
bntetlenl. (175) A nagy hadi tapasztalattal rendelkez despota, aki melleknevet a Iarkasrol kapta, a legkevesbe
sem javasolta az ellenIellel valo sszecsapast, mert azt szamra, erre, Iegyverzetre joval ersebbnek allitotta;
egyesek a kiraly parancsa nelkl megis ldzbe vettek es vakmeren hatba tamadtak, de balszerencsevel
harcoltak. Amikor Haraszti Ferenc huszarkapitany meglatta, hogy ezek csataba bocsatkoznak, sem volt kepes
megtartoztatni magat a harctol. Valogatott lovasaival Bruckig a nyomukban volt, es mikzben a vitez dalia
kemenyen verekedett a srben, egy ellenIele keresztldIte a vallat. Mozes ugyanerre mereszkedett, es sulyos
lvestl sebeslve tavozott a sorbol. Amikor azok egyenes menetben elertek Bruckhoz, a lakosok nem
bocsatottak be ket, nehogy esetleg a pannonok ostrom ala vegyek ott ket, es egytt pusztuljanak bele az
559
ehsegbe meg az insegbe, ezert a klvarosban allapodtak meg. Akik oldalrol meg hatulrol csipkedtek ket,
elragadtak husz tarszekeret, nemi poggyaszt, es visszajttek a taborba. A kiraly ujra nekiIekszik az ostromnak, a
segelyhadak visszaverese utan mereszebben tamadja a varost, tri a Ialat, es par napon keresztl az ostromgepek
egy Iajtaja sem pihen. A minden tamogatastol megIosztott lakossag lemond a segitseg remenyerl, vegs
insegtl tart, es vegl is megadja magat. Hainburg tehat oktober kalendajanak elestejen elesik. (180) Hogy ez
az ostrom mennyibe kerlt a kiralynak, az alig hihet; egyesek ketszer szazezer aranyrol beszelnek. A varat
ugyan par napig meg lehetett volna vedelmezni, a kapitany haromezer aranyert megis atadta a kiralynak.
Tovabba, talan ugyanebben a honapban, valogatott trk lovassag indult ki Szendrbl, hogy megrohanja
Magyarorszagot, es szokas szerint mindent Ielduljon; Kinizsi Pal, a despota, Doci Peter es a videk tbbi Iura
szembeszallt Szendr kzeleben egy mezn, amelyet Becsenek neveznek. sszeakadtak; kibontott zaszlokkal
tkzetbe mentek, ugy, hogy a jobb szarnyon Pal vezenyelt, a balon a despota; a ket hs vezer krbekldtt
lovascsapatokkal ugy bekeritette az ellenIelet, hogy mindket reszrl megIeszitett ervel kellett verekedni. A
trk nem tudott visszavonulni, mert minden oldalrol szorongattak; ugyanigy a pannon, aki azt hitte, hogy mar
biztos a gyzelem. Mikzben az egyik kitartoan vedekezett, a masik gyzni akart, mindket Iel nagy
vesztesegeket szenvedett; aztan hatulrol megjttek a tartalekcsapatok meg az ujabb lovasszakaszok, hogy a
szorongatottaknak segitsenek. Ezekkel Iellangolt a kzdelem; miutan a pannonok minden pancelos lovasa egy
tmbbe tmrlt, az ellenIelet nemsokara visszaszoritottak, es az hatat Iorditva megIutott. Ezek kergettek, es a
Iutok kztt nagy verengzest csaptak. (185) A legyztt es elztt trkk vegl beszaladtak Szendrbe. Az
tkzetben haromezret levagtak, sokat elIogtak es megsebesitettek; a magyarok kzl tszaz veszett el. Pal a
gyzelem bizonysagakent a zsakmany nagy reszet elkldte a kiralyhoz; egy reszt, a zaszlokat meg nehany
Iegyvert kiIggesztettek a templomokban.
A meltan egesz Ausztria vedbastyajanak mondott Hainburg eleste utan a csaszar a tbbi ersseget rsegekkel
latja el, elssorban az ellenIelhez kzel es Bruckot meg a tulso Ausztriaban nagy jelentsegnek tartott
Korneuburgot. Matyas nem akarvan idejet es erejet ott Iecserelni, elvonul Bruck mellett, es megkettztt
mereszseggel betr Becs videkere, azt zaklatja, mert ugy sejti, hogy Frigyes csaszar ott tanyazik. Nem celtalanul
jar el igy, hanem, hogy aprankent es lepesrl lepesre megIelemlitse Becset, a nemzet Ivarosat. A klvarosban
egyet-kettt elIognak, a krnyez varoskak kzl is elIoglalnak vagy nyolcat, elssorban Sankt Veitet, Badent
meg tbb mast. Aztan rettegtetesl Stiriaba akar behatolni. A sereggel nekiindul tehat egy varoskanak, melynek
a Neunkirchen nevet adtak, es Ujhelyen tul tiz merIldnyire van. (190) Schottwiennel a szk ut es az ott
Ielallitott rsegek megakasztjak, visszavonul, es elmegy Sopronba. Innen egy kisebb lovas szakasszal meg
nehany gyalogos szazaddal Kszeg varoska ostromara indul, nem messzire Soprontol. Knnyszerrel elIoglalja;
aztan visszamegy Sopronba, ahol par napot idzik. Ezutan visszaterne Becs ostromahoz, ha a Iaradozasban
megIogyatkozott katonasag, a lovak kimerltsege es a szkseges dolgok hianya nem akadalyozna. Ugy dnt
tehat, hogy a szigoru telben csapatait visszavonja Magyarorszagra telelni. Kiindul Sopronbol, Tatara megy. Itt
tlti a negyvennapos bjtt; a kiraly a haborus Iaradalmak utan testet-lelket megpihenteti, Ielditi; husvet
nnepe eltt tizenharom nappal visszajn Budara.
Ez evben ez trtent; a kvetkezben tbb varos elesett, mint sorban kvetkezik. Hatra volt Bruck,
Fels-Pannonia es Ausztria hatarvidekenek Iontos erssege, melyet a cezar ers rseggel es mindenIele
eszkzzel megerditett, ugy gondolva, hogy a pannon erknek itt ugyanugy utjat allhatja, mint Hainburgnal. Ez
a Pannoniakbol Ausztriaba tarto utat egeszen bizonytalanna teszi, megakadalyozza a szallitast, es Iegyveres
kiseret nelkl senki sem haladhat itt el. A kiraly a lehet legkorabban idekldi David Istvant, akinek mellekneve
Hazi, darabontokkal, valogatott lovassaggal; ezek megostromoljak. (195) A nemcsak katonasaggal, arokkal,
Iallal, hanem kitn varral es egy krbeIuto Iolyoval is vedett varos egy sikon Iekszik; kapuja eltt elnyulo,
csinos klvaros. Az ostrom tavasz idejen kezddik, es bevetele nem megy knnyen, mert krben klnIele
vedermvek akadalyozzak; tbbszr probalnak rohamot, a Ialakhoz vontatjak a gepeket; atusznak a vizen,
tbbszr atkelnek az arkon, a sancon, a Ialaknal kzelharc Iolyik, elIoglalni megsem lehet; a Ial tveben sokan
elesnek; akik vakmeren letrat tamasztanak es IlIele iparkodnak, azokat hamar letaszigaljak es kdarabokkal
sszezuzzak. Mar a negyedik honap telik az ostrommal, amikor David meregtl es szegyentl hajszolva elszanja
magat, hogy vegs erIeszitessel megy neki, elrendezi a sorokat, Iennszoval korholja a katonak nyamnyilasagat,
megadja a csatajelt, es a Ieltlttt arkon keresztl elskent lep Il a Ialra. A kapitany peldaja Ieltzeli a
560
kzlegenyeket; a lakosok ellenallnak, kdarabokkal hajigaloznak leIele. Ezt az ijaszok akadalyozzak, a varost
mindenIell egyIorma batorsaggal tamadjak. Vegl eljutnak a leomlott Ialig, amelyen a tamado knnyszerrel
be tud nyomulni; a varosiak odabent ellenallnak, a rezmasinak nyitotta reseknel kemeny verekedes Iolyik. (200)
Szrny az ldkles. Ezek a gyzelem remenyeben tamadnak, azok halalIelelmkben vedekeznek. Krlbell
hat oran at tusakodnak. A magyarok vegl benyomulnak, es megszerzik a varost. Az els behatolaskor nagy a
kegyetlenkedes, aztan mersekldik a verengzes. A var maga pedig meg ott van, meg nem sikerlt elIoglalni. Egy
honapon at ostromoljak, es a varkapitany a harmincnyolcadik napon insegtl kenyszeritve Ieladja. Ez az ev
Bruck elIoglalasarol nevezetes.
A kvetkezben pedig, amely az ezernegyszaz Iltti nyolcvannegyedik, Korneuburg kemeny es bizony roppant
nehez ostromara kerl sor, ami ugyanolyan emlekezetesse teszi ezt, mint a masik a tavalyit. Becs hatalmas
varosa nem volt addig elIoglalhato, mig a meg Iennallo nemely ersseg el nem esik. Ugyanis sohasem lehetett
volna megszerezni, ha a Dunat a ket partjan emelt bastyak es Ielallitott rsegek el nem zarjak, hogy az
alemannok ne tudjanak a Iolyon knnyszerrel elelmet es segitseget alabocsatani. David tehat a kiraly
utasitasara ugyanazon csapatokkal es testrlovassaggal megszallja Korneuburgot. Klosterneuburgot pedig,
mieltt Bruck elesett volna, a kiraly parancsara elIoglalta a hirneves lovashadnagy, a cseh nemzetbl szletett
Pan Tobias. (205) St, a varnagyot jokora summaval megvesztegetve nemsokara megszerezte azt az ersseget
is, amely az egi Hippolitrol kapta a nevet. David jelenti a kiralynak, hogy a varost a cezar alaposan
megersitette katonasaggal meg mindenIele hadiszerszammal, tudatja, hogy kiostromlasahoz tbb emberre van
szkseg; ezert a kiraly utasitasara gyorsan cseh sereg erkezik oda. A varos kemeny ostromgyrbe kerl, es a
tamado mar az arkokat meg a Ialakat Ienyegeti; krben szamos, allando szemelyzettel ellatott ostromtorony
emelkedik; tavolbol naponta csataznak a bentiekkel. Mindket oldalrol vasgolyokat, kdarabokat ldznek, a
vedket elkergetik a Ialrol, nehezebb tegek erkeznek, hogy trjek a Ialat, es bejaratot nyissanak a tamado
szamara. A lakosok odabenn helyreallitjak a romos Ialat, Iabol, Ildbl sancot emelnek mge. Ejszakai
munkaval rejtett arkot meg tltest csinalnak, es serenyen iparkodnak, hogy az ostromlok erIesziteseit
meghiusitsak. Amikor a csaszar meghallja, hogy a varost kemenyen szorongatjak, ugy hataroz, hogy tekintelyes
alemann sereget kld oda, mely a tamadast egykettre elharitja. (210) Igy hat katonat toboroz a noricusok meg a
vindelicusok kzl, valogatott lovassagot keszit Iel, es a lehet leggyorsabban odainditja a sereget, hogy
tamogatast vigyen az ostromlottaknak. Ahogy hire Iut, hogy az alemannok a kzelbe ertek, hatramarad egy
ostromlo szakasz, nehogy a varosbol kitrjenek, es azt a Ieladatot kapja, hogy vigyazzon a bentiekre, es ne
trdjn azzal, ami a hata mgtt trtenik. David a tbbi csapattal harcra keszen kivonul a kzelben taborozo
ellensegre. Ahogy latotavolsagba er, oriasi orditozas hangzik Iel, es zaszlokat lengetve sszecsapnak; eleinte
mindket Iel hallatlan vadsaggal tamad a masikra, tbben elesnek, akik elreszegzett landzsaval rohamozva
lebuknak a lorol, azokat a pancelos lovassag a Ildn nyomorultul eltiporja. Alig egy oraja tart ez az rjnges,
amikor az alemannok lovassaga meginog; ahogy ezt a pannonok es a bamulatos erej csehek eszreveszik,
meggyarapodott batorsaggal elrehajszolja ket a kszbn allo gyzelem, hevesebben, mint eddig. Amazok
nem mernek a tzes roham ele allni, hatralni kezdenek, aztan szerteIutnak; ezek kergetik ket, sehol sem
engednek megallast, t merIldn at a nyomukban maradnak. A taborukat igy kiritik, menekles kzben sokat
elkapnak, azok pedig behuzodnak a legkzelebbi varoskakba. (215) David visszavonulot Iuvat, es a diadalmas
csapattal boldogan ujjongva ter vissza a taborba, ahol az rvendetes gyzelmet lakomaval, vidam kurjongatassal
nneplik; a varosbeliek bosszusagara vigadoznak mind, es az ejszakat ebren tltik. Odabent viszont szomoruan,
csendesen sohajtoznak, es akik az iment meg szabadulasukban remenykedtek, varakozasukban csalodva
hallgatagon buslakodnak; aztan eppen a remenytelensegbl meritenek ert es batorsagot. Virradat utan a
hivatalos eskvel biztositott tltesrl sokan megadasra sztkelik ket, kerlelik is, ne atalkodjanak bele a
kartekony makacskodasba, elvegre mind a sajat becsletknek, mind a cezar iranti hsegnek eleget tettek, ne
varjak be az ellenseg vegs dhet; jozanodjanak ki, mig itt az ideje, es Iogadjak el a legkegyelmesebb es
leghatalmasabb uralkodo Ilteteleit. Azok azonban oda sem hallgatnak, nemasaggal jelzik szandekuk
eltkeltseget, st, a varnagy parancsara egymasnak megesksznek, hogy barmit szivesebben eltrnek, mint hogy
a pannon Iennhatosagat vallaljak, mert annak uralmanal semmit sem tartanak nyomorusagosabbnak, igy hat
kiujul az ostrom, azonban a segitseg remenye naprol napra Iogyatkozik. A Ialnal tbbszr probaltak csatazni, de
sohasem lehetett azt ervel elIoglalni, mert nem ugyanazzal az elszantsaggal verekedtek, ezek a dicssegert meg
a haszonert, azok viszont kemeny szivvel az eletert, a hazaert, a szabadsagert, tudniillik a josagos cezar uralmat
561
a legnagyobb szabadsagnak tartottak. (220) David pedig, mikzben harcra buzditott, egy drg masinabol kiltt
golyotol talalva a Ialnal meghalt. A tel a taborban telt el. A kiraly ugy velte, ehseggel kell gyznie; es amikor ez
a hetedik honapban dhngeni kezdett a varosban, a korneuburgiak vegs insegtl szenvedtek; akkora ehseg trt
rajuk, hogy a lo meg a macska inyencIalatnak szamitott.
Ezen a telen, mialatt a kiraly Budan telelt, hire erkezett, hogy az Al-Duna torkolatanal Iekv Achileiat, amelyet
most Kilijanak mondanak, es Belgorodot a trkk sulyos ostrommal gytrik. Olahorszag Iejedelme, Istvan, akit
ez a haboru a leginkabb erintett, a szvetseg cimen Matyashoz Iordult, es segitseget kert. A kiraly ugyan
Iegyversznetben allt a trkkel, melynek pontjai kztt Ieledekenysegbl nem gondoltak Also-Mysia
uralkodojara, a baratsag meg a katolikus vallas kedveert Korneuburg ostromat Ienntartva megis nagyaranyu
toborzast tartott, es a nemesseggel egytt minden Iurat besoroztatott; a veszely nagysaga miatt szivesen
jelentkeztek, hogy Achileia el ne essen. Nagy had allt Iel, es mar elindult Varad Iele. A tabor meg oda sem ert,
amikor megjtt a szomoru hir, hogy Achileia meg Belgorod mar odalett. (225) Az uralkodo, aki meg nem
mozdult ki Budarol, hogy ne ugy lassek, mintha egy ekkora sereget Ilslegesen mozgositott volna,
megparancsolta, hogy a tabort a Duna tulso partjan vonjak vissza Pozsonyhoz; titkon utasitotta Istvan groIot, aki
Stajerorszagban a Regede melletti alaposan megersitett FrstenIeld varoskat nemregiben elIoglalta, hogy a
Duna innens partjarol tamadja meg Becset; maga kvette a tabort Pozsonyhoz, es nehany napig ott idztt.
Istvan Ieltlttte a sereget, es hihetetlen gyorsasaggal vegrehajtotta a kiralyi parancsot. Mieltt azonban
tovabbmennenk, kzbe kell vetnnk nehany dolgot, ami ebben az evben trtent.
Az ev elejen Aragoniai Janos biboros visszajtt Magyarorszagra, es miutan Roma varosaban az alemann
Janosnak nemet mondtak, kihirdettek t az esztergomi egyhaz trvenyes ersekenek, marcius tizedik kalendajan
bevonult Esztergomba, es apostoli jovahagyassal, kiralyi kegyelembl a Pannoniakban megkapta az erseki
meltosagot. Ugyanezen idben hetezer trk lovas Horvatorszagon keresztl betrt Karintiaba es Krajnaba,
hogy nehany vasart megraboljon, tizezer Iogollyal es oriasi zsakmannyal visszaterben a Szavaba ml
horvatorszagi Una Iolyonal Vuk despota, Gereb Matyas ban, Bernardin meg a tartomany tbbi nagyura halalra
ldste ket, es mindent visszavett; ugy tudjak, hogy Frangepan Bernardin batorsaga klnsen kitnt itt.
Ugyanezen evben Orban kincstartonak a nveretl valo unokaccse, a human tudomanyokban elbb Ferraraban,
majd Romaban csodamod kimveldtt, ragyogo tehetseggel es arado ekesszolassal aldott Fodor Istvan, els
izben kapott diplomaciai megbizast Kazmer lengyel kiralyhoz, amire mindenki velemenye szerint nagyon
alkalmasnak latszott. (230) Mert orcaja oly ders, baratsagos, kedves volt, hogy aki ranezett, azt az els
pillantasra megnyerte; ehhez jarult a rendkivli nyajassag, az sszeIogott es kellemes beszed, a ritka
humanummal parosult szletett becsletesseg, mely az embert akarata ellenere is rokonszenvre inditotta, a
berzenked szivet is meglagyitotta, a hajthatatlant meghajlitotta; nem hianyzott belle a nagyvonalusag, a
szokimondas, a Iondorlattol ment szinte gondolkodas; szive jo cselekedetre mindig kesz, haragtol, irigysegtl
tavol.
Ezt az evet Peter kalocsai ersek Iogsaga is nevezetesse tette, ami valamennyi Iur legnagyobb megdbbenesere
kvetkezett be. O volt a Iejedelem els titkara, aki egyedl beszelt eltte mindenrl szabadsaggal. Nyiltan
elitelte a dikanak nevezett rendkivli adot, amelyet a sokIele terhes haborusag miatt a kiraly evente
haromszor-negyszer kivetett, amelynek cimen nem hazankent, hanem Iejenkent kellett kinek-kinek egy
aranypenzt leIizetnie. Ezt nyilvanosan es az uralkodo eltt is sokszor karhoztatta. Szabadszajusaga mellett,
amelyet neha a legtekintelyesebbek is megereztek, hozzajarult a dologhoz egy bizonyos partoskodo vetelkedes
is, amely a Iurak kztt az kedveert Iolyt, es amely a kiralyt bosszantotta, jollehet egyebkent szerette es
tisztelte t. (235) Vegl a kiraly Ielingerlt, es szentseges erseki meltosaga ellenere tmlcbe csukatta, vagy
szabadossaganak megIekezese vegett, vagy azert, hogy kedvenc baratja peldajaval visszarettentse a tbbi
Inemes vakmerseget. Azonban a kiralyi brtnkben a legnagyobb tisztelettel riztek, es mintegy hat evig
Iizetett nyelveert.
Tovabba nem sok hija volt, hogy ebben az evben irigyei askalodasa kvetkezteben Orban kincstarto is brtnbe
kerljn, azonban artatlansaga, becsletessege, kzismert hsege megszabaditotta a bajtol e nagyon derek es a
kiralynak nelklzhetetlen IerIiut. Meg a kiralyne es Iivere, az aragoniai biboros is kzbelepett, nehogy ezt az
562
artatlan embert, aki nelkl a kiraly talan nem is tudott volna gond nelkl megelni, masok Ieltekenysege
meltatlanul alanyomja. Matyasnak neha a rovasara irtak, hogy kisse hajlott a ragalmazokhoz meg a
vadaskodokhoz, es emiatt barataival sokszor tul szigoruan bant. Az a tulsagos jotekonysag, amelyben ket
reszesitette, meg a ragalmazok sugalmazasa szerint megsebzett nagylelkseg okozta a kiralynak ezt a hibajat, es
a sertett bizalom tbbnyire mertektelen szokott lenni a megtorlasban. Orban naponta bizonyitott becsletessege,
megbizhatosaggal parosult hallatlan kitartasa, jellemenek kivalosaga, Iaradhatatlan szolgalatkeszsege, paratlan
blcsessege nem hagyott helyet semmiIele vadaskodasnak. (240) Sokan meselik rola, ami Hainburg ostroma
alatt trtent. A kiralyt nagyon nyomasztotta akkor, hogy penze es a sereg megIogyatkozott, ami tetemes potlast
igenyelt volna, magahoz hivatta Budarol a kincstartot, bevallotta szorultsagat, es beavatta nagy gondjaiba. Vegl
elbocsatotta, es csak ennyit szolt: Orbanom, buzgalmaddal, hsegeddel, szorgalmaddal teremtsd el es szerezd
meg, amire szksegnk van, gondoskodj a terveinkhez es diadalainkhoz hianyzo eszkzkrl es segitsegrl.
Ezutan tvenednapra tezer katonat kldtt a kiralyi taborba, amennyit az uralkodo keptelen lett volna
sszeszedni, ha Magyarorszagon sorozast rendez. Gyorsasaga es segitkeszsegenek merteke meghaladta a kiraly
varakozasat, aki igy szolt: Ilyen embert aligha szl egesz Magyarorszag szaz evben is. Ez idtl Iogva a
Iejedelem kegye es joindulata megnvekedett Orban irant, ugyhogy a tbbieknel jobban szerette t, es rengeteg
kitntetessel, javadalommal halmozta el. De a beszed terjen vissza a kiterhz!
Amikor a kiraly a dhng telben megerkezett Pozsonyba, ahova a sereget valamivel korabban elrekldte,
egyIell Istvan groI biztatta arra, hogy a kemeny tel kihasznalasaval Ioglalja el Becs hidjait meg a hozzajuk
tartozo erditmenyeket, masIell azok, akik Korneuburgot ostromoltak, hogy szerezze meg a varost; es egyazon
idben mindkettt megtette. (245) Tehat Iebruar tizentdik kalendajan a sereggel kivonul Pozsonybol,
Korneuburghoz megy, mialatt a Iagy ugy megersdik, hogy a kemeny telben huszonnyolc bakanak leIagy a
tke. Megkerdi a varosbelieket, nem akarjak-e mar megadni magukat, mire az a valasz, hogy meg nincs itt az
ideje, elkldenek a cezarhoz, vajon varhatnak-e ujabb segitseget; ha nemmel valaszol, a varost azonnal
atengedik. Erre nehany napot kapnak. Ekzben, hogy az id ne teljen hiaba, megersiti az ostromzarat, a szilard
jegen szaraz labbal atkel a dermedt Dunan, magaval viszi a testrseg lovasait es gyalogosait, elmegy
Klosterneuburghoz. Itt tlt egy-ket napot, majd a legsulyosabb menetelest is elvisel Dunan hadrendbe allitott
sereggel terv szerint Becs hidjaihoz vonul ala. Ott a polgarok altal Ielallitott harom rtorony kzl kettt azon
nap elIoglal a szigeten; a harmadikat, amely a szarazIldn Morvaorszag Iele nez a hidInel, nem tudja
megvivni; abba a ket toronyba, amelyet aznap elIoglalt, a sajat rseget helyezi be. (250) Aztan, a ket hidat
megszerezve, ugy veli, hogy mara eleg lesz, es visszaIordul. Ezutan megteszi az utat Korneuburgig, es
hazamegy a taborba. Ekkorra a segitseg remenyet mar Ielado korneuburgiak szksegtl kenyszeritve nkent
behodoltak.
Tehat Korneuburg elIoglalasa utan, amely Becs vedbastyajanak szamitott, es miutan a Duna ket partjara
rseget allitott, hogy ne lehessen elelmet leszallitani, a kiraly teljes erejevel Ielvonul, hogy Becset szoros
ostromgyrvel vegye krl. Azon a napon, amelyen az isteni Pal Iordulasat nneplik, hogy az ostromot jo
eljellel kezdje, a Klosterneuburg Iele es reszen t tabort; a Baden Iele nezn valamivel elebb Istvan groIot
taboroztatta le. A husveti nnepek utan hivasara oriasi haddal megerkezik Also-Pannoniabol a tbbi Inemes
kzl szarmazasaval, batorsagaval, vagyonaval kiemelked Lrinc herceg, akit a Iejedelem mindig Iianak
tekintett, akinek a Duna mellett Magyarorszag Iele kell letelepitenie a taborat. A morvaorszagi reszen, amely
eszakra tekint, a kiraly mar elzleg magahoz ragadta a hidakat, es a gabonaszallitas legIbb utvonalat elzarta.
Az erdt, amely a szarazIldn megmaradt, miutan ott tabort vertek, aprilis tizentdik kalendajan megadas
utjan megszerzik, megpedig azon a napon, amelyen oly nagy merv napIogyatkozas volt, hogy sok csillagot
latni lehetett. (255) Sokan elre megmondtak, hogy a napnak ez a Iogyatkozasa baljoslatu lesz a cezar szamara,
es nem is alaptalanul, mert abban az evben, amelyet ezer es negyszaz utan a nyolcvantdiknek szamitanak, a
csaszar atyai rksegenek roppant karara elveszitette Ausztria Ivarosat, Becset. Mivel tehat a kiraly Becs
ostromat a csillagok es josjelek tanacsara kezdte ennek az evnek az elejen, amelyrl tudta, hogy csillagzata
kedveztlen Frigyes szamara, minden igyekezetet arra Iorditotta, hogy vagy ervel, vagy inseggel megadasra
kenyszeritse a pannon altal meg soha meg nem hoditott, viragzo es dusgazdag varost. Tudta ugyanis, hogy ha e
ggs varost megszerezheti, az gyzelmenek rkre szolo emlekmve lesz mindenkeppen. A Iels reszen a
varos kzvetlen kzeleben erditmenyt emel; ugyanerre utasitja a tbbi tabort is. Aztan elIoglalja es kiIosztja az
elvarost; a katonasag krs-krl pusztitja es egeti a gazdag, kies majorsagokat. A varosbol senki sem mer
563
kilepni, s az szamlalhatatlan tmeggel zsuIoltan mar kezd szenvedni a gytr ehsegtl. A kisember szamara valo
eleseg elIogyvan a szkseg tisztatalan es tiltott eledebe kenyszerit. A meszarszekekben es a kiIzdekben
hihetetlenl dragan merik a lohust; titokban a macskatol, egertl sem tartozkodnak. (260) Ekzben a kiraly hol a
klvarosbol, hol a Duna szigeterl probalgatja a Ialat, naponta csatat kezd, nehanapjan maganyosan, egyetlen
csatlossal megkerli a Ialat, es elbeszelget nehany polgarral; a katonak csodaljak a Iejedelem magabiztossagat.
Lrinc herceg jvetelet kveten a kiraly azonnal elhagyta a taborat, amelyet a Iels szakaszon helyezett el.
Elere az unokatestveret, Gereb Petert allitotta, maga az udvarneppel Lrinc taboraba kltztt at; pihenni
egyetlen napon sem lattak.
Ostrom kzben a testrcsapatokkal elindult EbersdorI elIoglalasara, mely egy igen nemes hlgy nagy gonddal es
kltseggel megersitett varoskaja, es amikor azt tapasztalta, hogy a varos megatalkodott es gonosz galadsagra
vetemedik, a Ikolomposokon megerdemelt bntetest vett. Amikor a Ial mellett Ielallitotta a tabort, es egy
kulipintyoban nehany Iemberevel es Iamiliarisaval ebedelt, egy, a varosbol kiltt vasgolyo atttte a valyogbol
tapasztott Ialat, es kis hija volt, hogy a kenes lvedek a kiralyt keresztlsse. Nyugodt es rezzenestelen maradt; a
tbbiek megijedtek a kzeli veszedelemtl, majd Ielocsudva azt mormogtak, hogy ez gonosz armany es sulyos
arulas kvetkezmenye volt. A varoskat hamarosan beveszik; az rkatonakat hadiIogsagba vetik. (265) Az urn
kegyelmet kap; Jaroszlavot, a kiraly irnokat es a cseh gyek intezjet gyanusitjak a merenylettel, es e velemeny
naponta ersbdik. A kiraly elIelejti a bntenyt, Becs meghoditasaval Ioglalkozik, a vadaskodokra nem Iigyel, a
gonosztett kinyomozasat nyugalmasabb idkre halasztja.
A taborba visszaterve ostromtetket, tornyokat, drg masinakat, mas eIIele eszkzt vontat a Ialakhoz. Az egyik
elvarost egy ejszaka ervel elIoglaljak, nagy reszben leeg, mikor is, mint mondjak, a kznep nem csekely kart
szenved. Ettl a polgarok mind megremlnek, mert latjak, hogy a varos nagy Iontossagu resze esett el. A cezar
arra a keresre, hogy kldjn segitseget, igy szol: Trjek csak a becsiek ugyanazt a nelklzest, aminek eltresere
egykor k kenyszeritettek a varban ostrom ala vett uralkodojukat. A tamadok meg a kapukat is naponta
dngetik, leginkabb azok, akik a szigetbeli allomashelyeken laknak. A Duna-parton valtozo szerencsevel Iolyik
a csatarozas. Egyszer a magyarok innen megkzelitettek a Ialat, de a varosbol kirajzo sokasag visszaszoritotta
ket, elvagta a hidtol, es mert a szigetre nem tudtak visszahuzodni, a hullamok kztt, a Ildn kuszva
Iegyverestl evickeltek at es jutottak biztonsagba. A vitezek mereszseget nagyon megdicsertek. (270) Vegl is a
minden segitsegtl megIosztott, iszonyatos ehsegtl meggytrt becsiek junius kalendajan a cezar mulhatatlan
gyalazatara megadtak magukat Matyasnak. Aznap nagy Ildrenges volt, mely esemeny megjelentette, hogy a
kiraly nem birja sokaig a varost, es ott eri utolso napja. Krisztus isteni teste nnepenek elnapjan a Iejedelem
diadalmasan bevonult Becsbe, gyzelmi palastban kvette t Istvan szepesi groI, Gereb Peter, Lrinc herceg es
a csehek meg a pannonok kzl szamos elkelseg. Masnap minden rend tmeg tolongasa, lovascsapatok
latvanyos paradeja kzepette bevezettek a varosba Beatrix kiralynet. A vitezek itt es a kzeli varoskakban
tltttek a nyarat, pihentettek, apolgattak a hosszu hadakozas Iaradalmaiban kimerlt tagjaikat. A kiraly
mindennel bsegesen ellatta a varost, igerete szerint tbb kivaltsagot adott a polgaroknak; krlbell hat
honapig tanyaztak Becsben.
Ezalatt sem volt nyugalom; hanem Becs bevetele utan Istvan groI parancsot kap, hogy ket legioval es nehany
Iurral tamadja meg a szepsegben Beccsel veteked Ujhelyet, ne maradjon Ausztriaban semmi, ami a Irissiben
megszerzett uralmat jelentekenyen veszelyeztethetne. (275) Hat ho multan az uralkodo kivonult Becsbl a
kiralyneval, aki nelkl sem bekeben, sem haboruban nem kezdett semmit, es az ur szletesnapjanak elestejen
megerkezett Budara. Am ugy veljk, melto a megrkitesre az az armany is, amelyrl az elbb mar beszelni
kezdtnk.
A varos elIoglalasa utan a kiraly elrendeli, hogy kutassak Iel az arulokat, Ielsegsertket, merenylket, mert az
EbersdorInal ellene sztt cselt nem Ieledheti. Egy biztos nyom alapjan elszr Jaroszlavot hallgatjak ki. A kiraly
bizalmas irnokat letartoztatjak, bilincsbe verik, vallatas ala vetik, mire az beismeri, hogy tudositotta
alattomban annak az erdnek a kapitanyat, hogy a tamadas Ienyegetesetl nem meneklhet maskepp, csak ha a
kzeli vityilloban etkez kiralyt golyohanyo geppel eltalalja; aztan, hogy a lves el ne tevedjen, a kiraly
szekenek helyet egy szikla kepeben elre megjellte; a becsi ostrom alatt is hamisitott levelekkel titokban
tbbszr kldtt a polgaroknak Morvabol es Csehorszagbol elelmiszert. Valamivel kesbb ugyanezekre a
564
kerdesekre kijelentette, hogy mindezt a kinzasok hatasara vallotta, es nehogy Ivesztesre iteljek, tetteinek
tudataban kinvallatas nelkl semmit sem ersitett meg a vallomasbol; aztan azzal a kibuvoval elt, hogy a kinzast
nem birja elviselni; meg hogy artatlan, es jotev ura ellen soha semmit sem tett; vegl, hogy inkabb meghalni
szeretne, mint a halalnal sulyosabb gytrelmeket elszenvedni. (280) Azt mondtak, hogy a kiraly eleget tudott a
bntettrl, egy kldnc meg a brtnparancsnok reven megintette t, es megigerte, hogy ha kegyelmet ker, nem
Iogja tle megtagadni. Ezt azonban nem lehetett rabeszelni arra, hogy bocsanatert knyrgjn, es a Iveteltl
kegyelemkeressel mentse meg magat, mert nem akart Ielsegsertesben bnsnek mutatkozni; inkabb vallalta,
hogy kivegezzek, mint hogy bocsanatkereset es visszarimankodott eletet vallomasnak Iogjak Iel, es viselnie
kelljen a sulyos gonosztett gyalazatat. Ez a konoksag Ielbosszantja a Iejedelmet, szabalyszer iteletet hozat ra,
es mieltt Becset elhagyna, ezt Ivesztesre itelve kivezetik a piacterre. A becsi nep nem tudta kznysen
vegignezni az irnok halalat. Sokan titkon arra biztattak a hohert, hogy ne ejtsen halalos sebet a nyakan; ez pedig
vagy kialkudott Iizetseg Iejeben vagy a veletlen Iolytan nem vagta el a nyakat, az test a nyak kzepe helyett a
vallra merte. Amikor meg akarta ismetelni, a nepseg kvel meghajigalta, meg a kivont karddal Iutasnak eredve
elszelelt. Jaroszlavot atvittek egy kzeli templomba, ahol a verveszteseg kvetkezteben nemsokara kilehelte a
lelket. (285) Pan Tobias a testvere halalan Ielhaborodva atszktt a cezarhoz. Ez lett a szegeny titkar vege.
565
566
7. fejezet - Hetedik knyv
Matyas tehat Ieleves ostrommal bevette Becset, majd a nep srget kerlelesere visszajtt Budara, mert
tavolleteben a latorsag es a jogtipras az orszagot egeszen elviselhetetlenne tette, ezert srget Ieladatanak
tartotta, hogy a bnket kiirtsa, az allamrendet megIelel jogszabalyokkal es intezkedesekkel megszilarditsa,
minthogy a regi trvenyek erelytelensege Iolytan bnhullam aradt el. Mar az ezernegyszaz Iltti
nyolcvanhatodik esztend jart, amikor Budan Ioglalkozni kezdett az alabb kvetkezkkel. Ugyanis Becs
bevetelet alig t evvel elte tul, hogy a Ildrenges jvendlese szerint ne elvezze tovabb a gyzelmet. Elszr is
tanacskozasra hivta Orban kincstartot es Imre nadort, akiket nyilvan szeretett es tisztelt. Odakerette Janos varadi
pspkt, az akkori Ikancellart, hogy szabaly szerint hatarozzon a Budara meghirdetend orszaggylesrl.
Tovabba negyszemkzt beszelgetett Dragi Tamas orszagbiroval, e rendkivl eles elmej, a legnehezebb
Ieladatokra szletett, emellett szkita nyelven ekesen szolo IerIiuval, akit nem sokkal azeltt Sixtus papahoz
kldtt kvetsegbe, mely alkalommal minden megbizatasanak a legnagyobb dicsseggel es bkezseggel
pontosan eleget tett; tle tudakozodott a kzerklcskrl, es vele valtott szot az eltrlend es bevezetend
trvenyekrl, mert sok even at itelkezett Magyarorszagon; megtudta tle, mire van szkseg, es milyen sulyos
bnk tmege nyomasztja Pannoniat. (5) Ezutan sszehivta a tanacsot; az atyak es Inemesek kztt senki sem
volt, aki ne karhoztatta volna az orszag erklcsi allapotat, es ne javasolta volna a trvenyek megujitasat.
Januar kalendajara tehat a Irendek, a kznep es a nemesek szamara meghirdettek a gylest, amelyet dietanak
neveznek; a kitztt napra valamennyien sszejttek, nem huztak az idt, mert az gy sulya ezt kivanta. Itt
meghoztak a hatarozatokat, melyeket a kiraly es a tanacs tekintelye megersitett; elszr is eltrltek a nadori
trvenyszeket. Es mert Magyarorszag kerletekre oszlik, amelyeket megyeknek neveznek, mindegyiket
Ielhatalmaztak a megatalkodott rablok, gyilkosok, tolvajok megbntetesere oly modon, hogy a megye
elljarojanak elnkletevel a legsulyosabb gyekben is targyalast tartva kiszabja a bntetest, es a szokasosan
elIordulo bntettek elharitasara szolgalo ugynevezett kihirdetett gyleseket betiltottak. Evente ketszer
meghatarozott idben a megbizott birak vagy helyetteseik jelenleteben nyolcados trvenyszeket kell tartani.
Ugyanez az eliras az erdelyiek es a szlavonok szamara. A perek vegtelen elhuzodasanak megakadalyozasara
trveny szletett, mely szerint minden gyet be kell Iejezni mindssze negy nyolcados trvenyszakban, azon tul
halogatni tilos. (10) A nyilatkozatoknal is meghataroztak a beterjesztes modjat. A peres Ielek tavolmaradasanak
megakadalyozasa vegett ervenytelenitettek a kiralyi Ielseg valamennyi engedelyet a nyolcados trvenykezes
elhalasztasara, kiveve azoknak, akik klIldre utaztak, vagy a taborban es kzszolgalatban vannak elIoglalva.
Ezeknek is csak harom nyolcadra engedtek halasztast, a negyedikben pedig az gyben dnteni kell. St, azok a
tavollevk sem reszeslnek halasztasban, akiknek egytt el szlei vagy Iiverei otthon tartozkodnak, a
halasztast csalardul kieszkzlk vagy kerelmezk pedig nyelvvaltsagban marasztaltatnak el. Tovabba, hogy az
elljaro ne lassek egyedl itelkezni, minden megyeben kteles evente a nemessegbl nyolcas vagy tizes tanacsot
valasztani, es a trvenykezes alkalmaval ezzel egytt biraskodni. Akik e megbizatast elvallalni vonakodnak, a
trveny szerint megallapitott bntetessel, akik hamissagban leleplezdnek, embersegk es becsletk vesztevel
Iizetnek, amihez meg hozzajn szazhuszont arany bntetes.
Mivel a trvenykezest nemesek gyakoroljak, es regebben alacsonyabb allasu is itelkezett a masikon, hogy az
alsobbak ne kerlhessenek olykor Ionakul a Ielsbbek Ile, trvenyt hoztak, hogy a nemesek pereben a
nemesseg soraibol a tehetsebbeket tegyek meg biraknak. (15) A szent testletek es konventek szamara elirtak
a bizonyitas es a vegrehajtas modozatat, es Zsigmond kiraly szokasahoz igazitottak vissza. A hitszeg es
hamisito papokra sulyos bntetest rottak, amennyiben szent hivataluktol azonnal meg kell ket Iosztani. A
szigorubb eletre szegdtt apatoknak es prepostoknak megparancsoltak, hogy a tanubizonysagokban es mas
dolgokban ne terjenek el rendjk szabalyaitol. A pspkknek is megparancsoltak, hogy egyhazmegyejk
minden egyes papi kollegiumat evente ketszer latogassak meg; ha tavol volnanak, a jo pasztor e ktelesseget
helyetteseik utjan teljesitsek. Tovabba megtiltottak az egyetertessel es akaratbol trten perbe hivasokat, mivel
az emberi szivbe az istenen kivl senki sem lathat bele. A kzs tanuvallatasok vegrehajtasaban megtartottak a
korabbi szokast, ugyanigy a szemgyre vetelben is. A vallomas kivetelenel ezt a rendet szabtak: Ha valamelyik
jelentesbl a valosagnak megIelel panasz tnnek ki, nem az alperesnek kell magat tisztaznia, mint eddig szokas
567
szerint trtent, hanem a Ielperesnek kell a sajat meg az esktarsai eskjevel, ahogy az gy sulya meg az itelet
dntese megkveteli, a keresetet megtamogatnia, olykeppen, hogy ha kartetelrl van szo, kteles az orszag
szokasa szerinti eskre. (20) Ha elegge bizonyitottnak latszik, az alperes meg mindig nem marasztalhato el
hatalmaskodasban, hanem szaz arany bntetest Iizet a biro es a Ielperes kztt egyenlen megosztva, ellenIelet
pedig kartalanitja. Ha pedig a tanuvallomasok ellentmondoak volnanak, a biro belatasara van bizva, hogy a
Ielperest esketteti-e meg az elszenvedett karrol, vagy inkabb az alperestl kivanja, hogy tisztazza magat.
Elirtak, hogy hatalmaskodas eseteben hogyan Iolyjek szabalyszeren a per a Ielperes es az alperes kztt,
milyen modon trtenjek a tanuztatas es a bizonyitas. Tovabba gondoskodtak az artatlansag vedelmerl meg
azokrol, akik idegen erszakra, kenyszeritesre vagy szksegbl vetettek valamit, mely esetekben a birot arra
utasitottak, hogy vegye Iigyelembe az igazsagot es a meltanyossagot. Eltiltottak a visszazeseket, hogy a jog
meg ne serljn, es megsznt a harom vasaron valo kikialtas.
Minthogy a ket Iel bizonyito anyaga hijan a magyaroknal barmely gyben szokas a pert parbajjal eldnteni, ami
keptelen es klIldi birosagon hallatlan dolog, most trvenyt hoztak, mely szerint (kiveve ott, ahol lehet, mint a
katonai birosag eltt) a parviadal eltrltetik. (25) Tovabba elhataroztatott, hogy a negyedik nyolcados szakban
a legsulyosabb gyet is be kell Iejezni. A Ijegyznek vagy itelmesternek nevezett birak kzl senki, a Ibiro
sem, aki elnkl es aki a kiralyi Ielseget kepviseli, a trvenyszeken kivl, tarsai nelkl, maganszemelykent
semmiIele iteletet sem hozhat, vegzest, iratot nem adhat ki. Mindazoknak, akik a Ilttk valo biraskodast
visszautasitjak, minthogy csak a kiraly itelkezhet Ilttk, ez a kivaltsaguk megsznik, kiveve az ugynevezett
rks ispanoket, akik az isteni kiralyok kegyelmebl kivetettek a tbbi trvenyszek alol, es csakis kiralyi
biraskodas ala tartoznak. Megtiltottak azt is, hogy javakat rosszhiszemen vagy jogellenesen elnyerjenek,
ugyhogy a kiralyi Ielseg altal atengedett joszagot senki sem Ioglalhatja el, ha a megye elljaroja es birai azt az
idegen jog ala tartozo birtokot ervel eltiltjak, a biro es az egesz megye Ielhatalmazast kapott a Ioglalo
elkergetesere; mi tbb, kimondtak, hogy az adomanyleveleken a kiraly kezetl valo zaradeknak, amelyet nagy
Iontossagunak szokas tartani, ne legyen ervenye, tovabba kzhatarozattal visszavontak minden korabbi
birtokadomanyt, amely jogtalanul es az orszag szokasai ellenere trtent. Az uzsorasok mohosaganak
megIekezese erdekeben kimondtak, hogy azokat az elzalogositott javakat, amelyeket a haszonelvezet kedveert a
klcsnt visszaIizetknek nem adtak vissza, az els nyolcados trvenyszeken az gyet letargyalva, kamat es
tke nelkl vissza kell adniuk a tulajdonosnak, st, az uzsora bntetesekent a hitelez tartozik ugyanakkora
sszeget Iizetni az ellenIelenek, mint amennyire egykor a zalogtargyat ertekeltek. (30) Trveny intezkedett
azokrol, akik kernek vagy kvetelnek olyan birtokjogot, amelyrl azt hiszik, hogy rks hianyaban visszaszallt
a kincstarra, tovabba a kiralyi adomanyozasnak ellentmondokrol is. Az asszonyok hozomanyat erintetlenl es
epsegben hagytak; az egyhazi urasagok es tisztviselk hataskret is megszigoritottak egy kisse a tekintetben,
hogy ha nemesemberrel perk volna, a kiralyi Ielseg tudta nelkl nemesekre ne mondhassanak ki kikzsitest,
nehogy ugy lassek, mintha a Ielperes hatalommal rendelkeznek az alperes Iltt.
Mivel a kalmarok es masok nem utazhatnak bizton az orszagban az embertelen hitelezk miatt, akik adosokat
vagy azok kepeben masokat kzterleten letartoztatnak, errl megIelelen intezkedtek, es mindket Ielrl
gondoskodtak.
A Iuraknak es a nemeseknek eltiltottak a kartetelt, barmerre utaznak is Magyarorszagon. Tovabba minden
gyalogos es lovas katonat arra kteleztek, hogy az elelmet es takarmanyt eladonak mindentt megIizessen; ha
ervel ragadja el, a megyei birak vagy a kiralyi Ielseg eltt bnhdjek. St, ha a kiralyi csapatok utkzben
ragadoznanak, a kapitanyt vadoljak be, aki a vakmerseget nem Iekezte meg, es adjon helyettk elegtetelt
tetezve. (35) Tovabba, hogy a sereg eloszlatasa es elbocsatasa utan valaki idegen birtokon ne tanyazzon, mert
hogy kart okoz, errl ugy gondoskodtak, hogy aki a katonak ott tartozkodasa miatt kart szenved, az
kapitanyuktol kapjon kartalanitast. Ha pedig az igazsagszolgaltatasban a megye birai vagy elljaroja
tehetetlennek vagy hanyagnak bizonyulnak, Iellebbezni lehet a kiralyi Ielseghez, es tartozik kartalanitani a
sertettet. Trvenyt mondtak ki a lengyelekre es a velencesekre is, hogy ezeknek senki sem adhat vagy
zalogosithat el birtokot. A szolgaszemelyzet bns vakmerseget is megIekeztek, ugyanis az lett a trveny,
hogy ha az ur altal valamilyen tisztsegre allitott alkalmazottak masok ellen gaztettet kvetnek el, a bnteny
Ilderitese utan a megye elljaroja eltt helyettk a gazda kteles elegtetelt adni a karvallottnak, ha viszont nem
568
tisztkben jartak el, hanem a maguk hazaban elvezik uruktol a Iizetseget, a megyebirosagon k maguk
bnhdjenek, uraiktol ne kapjanak vedelmet, es mas urnak se legyen szabad vedelmet nyujtani nekik. St, a
gazdak is Ielhatalmazast kaptak arra, hogy ha alkalmazottaik masokkal erszakoskodnak vagy jogtalankodnak,
valami bnt elkvetnek, vagy a javakat htlenl kezelik es megszknek, a kezeli szamadast elmulasztjak,
azokat a nemesi kivaltsagot es mentesseget Iigyelmen kivl hagyva bilincsbe verhessek, elegtetelre
kenyszerithessek, ha viszont ezek panasszal elnek, hogy jogellenesen Iogtak el es csuktak tmlcbe ket, a
gazdat trvenybe kell hivni, es az gyet az els nyolcados szeken megitelni. (40) Ha szolga vagy Iamiliaris mas
patronushoz szkik es masnal vallal szolgalatot, az illet kteles t haladektalanul elkldeni, mit ha nem tesz,
ketszeres bntetest tartozik erte Iizetni, es az gyet az els nyolcados szeken targyalni kell.
Hogy a szabalyosnal tbb vamot sehol se szedjenek, elirtak a megyei elljaroknak, hogy a tekintelyesebb
nemesekkel vizsgaljak Iell az utakat, hidakat es tlteseket. A parasztoknak, akik mas Ialubol Ieleseget hozvan a
vamszedknek korabban negyven denart tartoztak Iizetni, valamint a posztonyiroknak es a szaboknak, akiknek
ugyanennyit kellett Iizetnik, a vamot a tbbi utas lenyegesen alacsonyabb szintjere szallitottak le. Ismet
hatalyba lepett Zsigmond kiraly reg Ieledesbe merlt rendelete, mely szerint a hajdani mennyei kiralyok altal
alapitott es adomanyozott Iszekesegyhazak, apatsagok, prepostsagok Iltt tartomanyi kormanyzo vagy
elljaro vagy a nador ne intezkedjek, ne rendelkezzek, mivel ez az egyhazgyi eljaras csakis a kiralyi hatalomra
tartozik. Aki elIogott tolvajt, gyilkost, rablot, barmely bnst nkenyesen elenged, Iizesse meg a valtsagot a
kerleti bironak, es karpotolja a sertetteket. Aki jobbagyot egy even bell elvitt, a megye elljaroja eltt adja
vissza a gazdajanak; ha ellenkezik, Iizessen erte valtsagdijat; ezzel szemben a gazda minden erszakoskodas
nelkl bocsassa el a kltzni kivano parasztokat. (45) Akik klnIele okokra hivatkozva a jobbagyokat akaratuk
ellenere rosszhiszemen megtartoztatjak, jobbagyonkent harminchat aranyat Iizessenek. A tized behajtasarol is
trvenyes intezkedes trtent. A dezsmaszedknek elirtak az eljarasmodot; a kertektl es borospincektl minden
Ialuban eltiltottak ket. A dezsmaszedknek segedkez parasztok mentesseget kaptak. A tizedvitakat a romai
birosagtol az orszag es a kiralyi trvenyszek ele utaltak at. EzenIell a romai biraskodas tilos valamennyi
allampolgar szamara, az arisztokrataknak, a pspkknek, a prepostoknak is. A tized Iltti dntes kizarolag a
kiralyi Ielsegnek van Ienntartva. A kiralyi hatalomra is azt a trvenyt szabtak, hogy az els panaszra vagy
Ieljelentesre vagy a Iurak tanacsabol senkit sem bntethet, es nem marasztalhat el becsletvesztes vagy
htlenseg vetkeben, mig a megye elljarojatol es nemessegetl a valodi tenyallast vilagosan meg nem ismerte.
Az arulok, a htlenek, a gonosztevk ellen is inkabb enyhe, mint szigoru rendelet szletett. A kiraly irant
htleneket bntetlenl csak tizent napig szabad a haznal tartani, ezalatt barkinek jogaban all ertk knyrgni,
artatlansagukat vedelmezni, a kiralyhoz szabadon odavinni es tle visszahozni ket, tovabb azonban nem
szabad. (50) Aki az ellenkezre vetemedik, legyen az allam ellensege, haza, vagyona szalljon a kincstarra.
Tolvajokat, orgyilkosokat, gyilkosokat, rablokat, gyujtogatokat, okirat- es penzhamisitokat senki se Iogadjon be
a hazaba; aki megteszi, a megye nyomozo elljarojanak es birajanak adja at. Aki a gonosztevt vedelmebe
veszi, vagy ellenkezleg cselekszik, haza es vagyona azonnal a kincstarra szalljon. Akik ilyenekert Iegyvert
Iognak, ugyanugy lakoljanak, mint amazoknak kell. Az arany- es ezst-, tovabba a so- es egyeb asvanybanyakat,
amelyek maganbirtokon Iekszenek, a kiraly ne vegye el egyenertek karpotlas nelkl; ha nem kivanja
megvaltani, azok minden joga es haszna legyen a birtok tulajdonosae. Zagoria ispanjainak trvenyszeke
Varasdon megsznik; e megye lakosainak a tot Iurak trvenyszekehez kell Iordulniuk. Azokrol, akik
keszakarva lnek embert, igy rendelkeztek: Aki embert l, Ivesztett legyen; ha megszkik, barhol Iogjak is el,
a megye elljaroja es birai az orszag szokasa szerint hajtsak rajta vegre a bntetest. (55) Ha pedig nem
szandekosan, hanem veletlenl vagy varatlanul lt meg valakit, a vadlottnak es az aldozat rokonsaganak legyen
modja a megegyezesre. Barmely trvenyszeken itelnek is el valakit, ha ellenkeznek, a biro Ielszolitasara azonnal
Iizesse meg a biraskodas dijat, valamint a szokasos perkltsegeket. A Ilsleges es knnyelm Illebbezgetesek
megakadalyozasa vegett elrendeltek, hogy aki a kiralyi Ielseghez Illebbez es alulmarad, dupla perkltseget es
dupla biraskodasi illeteket Iizessen, es semmiIele engedmenyt ne kapjon. Aki pedig az itelet trvenytelensege
ellen panaszkodik, Iorduljon tiszteletteljesen a kiralyi Ielseghez, a nadorhoz vagy az orszagbirohoz; ha
visszakozik vagy alulmarad, azt a bntetest Iizesse, amit a vadlottaknak kellene. A trvenyszeken Ivesztesre
iteltekkel kapcsolatban helyreallitottak Lajos kiraly rendeletet. Ez a kvetkez volt: A trvenyszeken Ivesztesre
itelt a biro eltt azonnal verettessek bilincsbe; a megegyezes remenyeben maradjon ott harom napig;
megegyezes eseten|!| adjak ellenIele kezebe, hogy az a bntetest trvenyesen megvegye rajta, az testevel, es
569
ami rajta talaltatik, jogosan rendelkezik. Felesegek, Iiak, nverek, atyaIiak es birtokok Iltt tovabbi eljarasnak
nincs helye. Ha a biro keresztlviszi a megegyezest, ez gyben semmiIele biroi javadalom nem illeti meg. (60)
Ez is hozzajarult: a Iiu apja vetkeert sem testevel, sem vagyonaval ne bnhdjek. Egyhazi IerIiak vagy
szerzetesrendek tagjai a kiralyi Ielseg engedelme nelkl nem rendelkezhetnek semmiIele birtokkal.
Aki a biroi szeket megserti, nyomban szaz aranyat Iizessen. Valamennyi konventben jelljek ki azokat; akik a
biraskodast vegzik. A kiraly a tanacs meghallgatasa utan nevezzen ki minden megyebe ugyanazon megyebl
valo elljarot, aki a nemesseg soraibol valasztott biroval egytt igazsagot szolgaltat. Senki lovas vagy gyalogos
katona a templomajtot betrni, onnan valamit elrabolni ne mereszeljen. Ha a szentely ellen a katonasag barmi
erszakot elkvet, a szakasz- vagy szazadparancsnok bnhdjn azert, es egesz birtoka szalljon a kincstarra. Ha
az inseg kveteli, azonnal hivjak oda a Ialu birajat vagy papjat, es a templomban tarolt elelmiszert megallapitott
meltanyos aron arusitsak ki a katonasagnak.
Az esperesek kapzsisaganak megIekezesere visszaallitottak Karoly kiraly rendelkezeset a temetsegrl, amely igy
szol: A Iesperesek es plebanosok egyike se mereszeljen a szokasos temetesi dijon Iell barmit beszedni a
temetesert; ha megteszi, azonnal veszitse el egyhazi javadalmat. (65) Tovabba megparancsoltak, hogy minden
megye kzkltsegeit a begyjttt penzbl Iizessek. Tovabba a peres Ielek egyike se lephessen Iegyveresen a
biroi szek ele. St, Matyas azt ohajtotta, hogy a hetivasarokra, boltokba es piacokra is Iegyvertelenl menjenek;
ezt rendeltek, hogy a biraskodas biztonsagat es elIogulatlansagat szavatoljak: Aki Inemes vagy nemes a birosag
elnket es annak megbizottjat a jogszolgaltatasban es a vegrehajtasban akadalyozza, htlensegbe essek. Akinek
szolgaja vagy parasztja a birosagi eljarast akadalyozza, s az elkvett az elljaro kezere mielbb nem adja,
szaz arannyal bnhdjek. Meghataroztak a rendes es trvenyes birakat, ugymint a nadort, az orszagbirot, akit
udvarbironak is mondanak, az ugynevezett titkart vagyis kancellart. A nador utan pedig az orszagbiro kepviseli
a kiralyi Ielseg szemelyet, es az itelmesterekkel vezeti a jogszolgaltatast. Masokat pedig, mint a tarnokmestert
meg az ugynevezett vajdakat es Szlavonia banjait nem kivantak a kiralyi birosag rendes birai kze szamitani.
Aki ok nelkl vagy hivatlanul tanacshazukba belep, szaz aranypenzt Iizessen. (70) Korlatoztak az gyvedek
gyeinek a szamat, amennyiben ezeknek nem szabad tizennegynel tbb szemely peret elvallalniuk. Akik pedig
dulas, rablas, tz kvetkezteben kivaltsagleveleiket elvesztettek, a trtenteket illeten hatvan evre
visszamenleg elhetnek nemesek tanusagaval es bizonysagaval. EzenIell, hogy egy biro sem gyakorolhatja
tisztet esktetel nelkl. Elirtak az eskIormulat is. Megszabtak a kaptalani, a kolostori es az ugynevezett kuriai
oklevelek kivaltasanak a modjat is. Azonban a trvenyekrl es az uj rendelkezesekrl ennyit.
Amde Matyas nemcsak uj trvenyeket es rendeleteket hozott, hanem Beatrix jvetelevel egesz eletIormajat is
megvaltoztatta. A pannon kiralyoknak az volt a szokasuk, hogy az elkelsegekkel es a nemesseggel csaladiasan
eltek, a bejutast nemigen ellenriztek, sok asztalt teritettek, a Iurak kzt lakomaztak baratilag, etkezes kzben
az ajto nyitva allt, a kereget koldusokat beeresztettek, alamizsnat osztogattak nekik, mindenkit szivesen
meghallgattak, tbbnyire kznseges kenyeret ettek, a kiralyhoz valo bejutast lehetve tettek barkinek, a
legnyomorultabb szemelyeknek is, igenytelenl eltek, hitvany lakassal is megelegedtek, a kapraztato haborukra
eszmeletlen kltseget aldoztak, de a Ienyes epleteket lebecsltek, odahaza szkmarkuak, kiIele nagyvonaluak
es pazarloak voltak, nepszer es josagos magatartasukkal es mindeme szokasukkal mindenkinek megnyertek a
tetszeset, tehat a regi kiralyok nyomdokan jart, st, nyajassagaval, keszsegessegevel, derek jellemevel
mindenIele szolgalattetelben Iell is multa azokat, hogy latni lehessen, nemcsak tetteinek nagyszersegevel,
hanem eletmodjuk kvetesevel is eleri, hogy ne mondjam, megelzi kzlk a legkivalobbakat is. (75)
Nagylelksege, nyajassaga, szivelyessege, joindulata alkalmassa tette a Iurak es kznemesek szimpatiajanak
elnyeresere, ugyhogy mindenki szivbl szerette. Az arisztokratak es tisztek kztt tbbnyire oly csaladiasan
Iorgolodott, hogy megnyer tarsasagaval mindenkit lektelezett maga irant. Nem tudott betelni a josag es a
bkezseg kimutatasaval. Nemcsak a Irangu vagy nemes vitezeket reszesitette nagyrabecslesben, hanem a
kzkatonakat is. A taborban a betegek iranti egytterzesbl vegigjarta a satrakat, a gyengelkedket sokszor a
sajat kezevel etette, odanyujtotta nekik az etelt; jobbulast kivant, a kishiteket korholta, a ketsegbeesetteket
vigasztalgatta; a csatateren sokszor bektzte a sebeket. Ezzel a segitkeszseggel mindenkiben bamulatos
hseget keltett maga irant. St, tbbszr meselte dicsekedve, hogy amikor tisztelg latogatast tett Miklos
bosnyak kiralynal, beteg labujjaira kente a kencst. Vendegeskedes kzben csunya klendezestl gytrt
baratait embersegesen tamogatta, s mintegy megIeledkezve es lemondva a kiralyi meltosagrol tartotta a Iejet
570
annak, akinek a gyomra haborgott. (80) Elhagyom elceit, amelyekkel a csgged lelkeket ersitgette es a
holtakat visszahivta az alvilagbol. Baratai szamara nehanapjan Iektelen lakomakat es nagy zabalasokat
rendezett, hogy gondjait elzze. Mysusokkal es racokkal, csehekkel es alemannokkal, magyarokkal es
kumanokkal bekeben, haboruban testrseg nelkl tarsalkodott; mindnyajuk, elssorban pedig a katonak
hsegenek ksznheten gyelt ra a kzs Ieltes es aggodalom. Testrseg helyett eber vigyazatban vetelkedve
ovta t mindenki. Otthonaban nem voltak dragakves kelyhek, sem aranyedenyek vagy pomades szelencek,
termeit nem boritotta karpit; butorzat semmi, vagy ha itt-ott megis, hat Iaragatlan es nyers; szgletes asztalon
koszos abrosz; csak a lovakra es a Iegyverzetre adott; ott aztan volt arany, dragak, ezst bviben; emellett
apolta a hajat, gyngys koszorut hordott, pompas ruhat viselt, amely hajazta a romai premes kntst; mas
ciIrasagra nem volt gondja.
Miutan pedig a kiralyne megerkezett, az asztalt es az eletmodot kulturaltabba tette, a hitvany haztartastol
viszolyogva nagyszer ebedltermeket rendezett be, diszes csarnokokat, aranyozott lakoszobakat teremtett, a
kiralyt visszaIogta a kzvetlensegtl, az ajtokhoz silbakot allitott, megszntette a szabad bejarast, ravette a
kiralyi Ielseget, hogy sokkalta gondosabban rizze a meltosagat. Figyelmeztette, hogy meghatarozott idben
lepjen be a Iogadoterembe es szolgaltasson igazsagot. A szkita szokasok kze olaszokat hozott, es a latin
konyhat is megkedveltette. Italiabol nagy kltsegen klnbz mestersegeket es kivalo mestereket hivott be, mi
azeltt hianyzott. (85) Igy aztan jttek Italiabol Iestk, bronzntk, szobraszok, metszk, asztalosok, tvsk,
jttek kIaragok es epiteszek, akik jokora Iizetseget kaptak; majd kiteljesedett az istentisztelet, a kiralyi kapolnat
egesz Galliabol es Germaniabol szerzdtetett enekesek gazdagitottak, de meg konyhakerteszeket, kert- es
mezgazdaszokat is hozott Italiabol; olyanokat is hivott, akik a sajtot romai, sziciliai, Irancia modon keszitettek.
Csatlakoztak a bohocok, a szineszek, akiket a kiralyne nagyon kedvelt; tovabba szolo es zenekari Iuvolasok,
dudasok, citerasok. Az ajandekok idehivtak a poetakat, a szonokokat, a grammatikusokat is, akik
varakozasukban csalodva joval szegenyebben vittek haza Italiaba muzsajukat, mint ahogy idehoztak. Mindez
Matyasnak csodamod tetszett, es tamogatta; Pannoniabol masodik Italiat akart csinalni. MindenIele Ielkutatta,
idehozta valamennyi tudomany kivalo szakembereit. Kedvelte a csillagaszokat, az orvosokat, a
matematikusokat, a jogtudosokat; a magusoktol es a josoktol sem idegenkedett; semmiIele tudomanyt sem vetett
meg.
A mveltseg es az elvezet irant erzeketlen magyarok viszont mindezt Ierde szemmel neztek, karhoztattak az
ektelen kltekezest, nap mint nap szidtak a kiralyi Ielseget, amiert a penzt jatekszernek tartja, a tisztesebb celra
rendelt adot silany es res dolgokra Iecserli, amiert sutba dobta a regi kiralyok takarekossagat es
gazdasagossagat, odahagyta az si es szigoru erklcsket, eltrlte a hajdani szokasokat, es egeszen atallt a
romai, mi tbb, a spanyol elvhajhaszasra meg az elasszonyosodott eletmodra. (90) Morgolodtak, hogy
papucsIerj lett, hogy az idegenek nemcsak az aranyat raboljak el, hanem az uralkodo puhanysaga Iolytan
idestova az egesz orszagot is; sok mast is rosszallottak es Ielremagyaraztak. Am ez az isteni Iejedelem, minden
nemes m atyja, a mveltseg partIogoja, Iolyvast korholta a magyar szokasokat, nyiltan Ieddette a szkita
parasztossagot meg a civilizalatlan eletmodot, kvetkezetesen elutasitotta a barbar izlest, aprankent bevezette a
varosiassagot, buzditotta az arisztokraciat meg a nemesseget a kulturalodasra, ajanlgatta, hogy tehetsegk
szerint epitsenek csinos hazakat, eljenek kenyelmesebben, viselkedjenek baratsagosabban a klIldiekkel, akiket
korabban minden kepzeletet Iellmuloan utaltak. Minderre elssorban a sajat peldajaval sztnztt mindenkit.
Nekilatott, hogy a budai varat, amelyben Zsigmond Inseges epletein kivl nem volt semmi latnivalo,
Ilekesitse; a hatso palotasort szepen kiepitette, tudniillik a dunai oldalon egy kis kapolnat emelt viziorgonaval,
a ketts keresztelkutat marvannyal es ezsttel diszitette; ehhez csatolt egy tisztes szerzetesi kolostort; Ient
mindket nyelv csodas gazdagsagu knyvtarat rendezte be; a ktetek kiallitasa is pazar. Ez eltt, ahol delre nez,
bolthajtasos terem van, melyben az egesz mennyet latni lehet. A romai Ienyzestl nem klnbz palotakat
epitett, ahol Ienyes termek, pIIeszked elszobak es lakoszobak, mindentt tarka kazettas mennyezet, sok es
sokIele aranyos cimerrel; emellett mutatos intarzias ajtotablak, gynyr kalyhak, tetejkn negyesIogat meg
szamos Iaragott romai cimer, alul tarhazak es kincseskamrak, napkelet Iele klnbz ebedl- es lakoszobak,
ahova szeles lepcsk es Iolyoso vezetnek. Itt van a tron- es tanacsterem. Ha tovabbhaladsz, klnIele, magas
boltozatu helyisegek; szamos telel-, nyaralolak, aztan meleged-, aranyos szobacskak, mellettk rejtett,
behuzodo Ilkek, ezstztt agyak, ezstztt szekek. (95) Nyugatra egy odon, meg Iel nem ujitott eplet;
571
kzepen egy regi arkadsorral keritett udvar, amelyet ketts kereng koronaz, a Ielsn, amely az uj palota ele
vezet, oda, ahol az emeleti nagyterembe lehet belepni, nem nezheted bamulat nelkl a csillagos mennybolt
tizenket csillagkepet; mindenhol negyszg, ciIra kvecskekkel kirakott padlo, nemelyik mazas csempe;
mindenIele hideg es meleg vizes Irdszobak; a lakosztalyokban gzIrdk, lyuggatott teglaval burkolva,
melyet nemcsak a szep szinek, hanem a klnIele mesebeli lenyek is szemet gynyrkdtetve tesznek. A bels
udvarban szemkzt a magasban harom Iegyveres szobra tnik a belep szemebe. Kzepen all a sisakos Matyas,
elgondolkodva tamaszkodik landzsajara es pajzsara; jobbrol az apja, balrol a bus Laszlo. Az udvar kzepen egy
marvanymedencevel krlvett bronzkut, Iltte a sisakos, Iegyveres Pallas magaslik. E palota bejaratanal az
ells, sokkal szelesebb udvarban ketIell egy-egy mezitelen bronzszobor pajzzsal, barddal, karddal Ienyeget, a
talapzaton krben dombormv diadaljelvenyek. E negyszg tersegben tehat, amely Zsigmond palotai eltt
Iekszik, elkezdte Ielujitani az oldalso regi palotat, mit ha megvalosithat, az igencsak vetelkednek a bszke
okorral. Ketreszes lepcst toldott hozza vrs marvanybol, bronzkandelaberekkel. Ugyanebbl a kbl emelt a
tetejen egy ketszarnyu bejaratot, amelyet ell is, hatul is mveszi kivitelezes, Herkules munkaival csodalatos
bronz ajtotablak ekesitettek, amelyekre BonIini Antalnak ezt az epigrammajat vesette: (100)
Bronzbol nttt szobrokkal teli csarnokok, ajtok
Jelzik Corvinus nagyszer lelkletet.
Virtus, marvany, bronz meg az iras tartja rkke
Eletben Matyast, nemcsak a sok diadal.
Emeleteket szant ra hallatlan kltseggel, hogy azok kazettas mennyezetei az eteren keresztlkocsizo planetakat
abrazoljak, es a bolygok palyajat mutassak a Ielbamulonak. A homlokzaton a tetzet ereszei ala trigliIeket
tervezett, es a lehet legmvesziesebbnek szanta a latvanyt. A kiralyi lak kutjaba krlbell nyolc stadiumnyi
tavolsagbol katranyozott csveken es olomvezetekeken hozta a vizet. Folytatni kezdte Zsigmond kerengjet,
amely majd az egesz varat krbeerte, azonban kisebb kltseggel. Az allando, pedig atmeneti tartozkodasra
epitette ezt a Iolyosot. Szeles es hosszu szarnyat csinaltatott ide, sok vegablakot, valamint a Ialak
parkanyzatara egy Iabol keszlt lakosztalyt, amelybe ebedltermet, halot, emellett ltzt, valamivel hatrabb
olvasoszobat meg masolohelyiseget epitett, azonban ugy latszott, mintha az alkotmany a Dunaba zuhanassal
Ienyegetne.
A varon kivl a legkzelebbi vlgyben bajos kertek Iekszenek es egy marvanyvilla. Ennek teraszat negyzetes
klapocskakkal burkolt meg kanneluras oszlopok veszik krl, amelyek bronzkandelabereket tartanak. (105) A
villa ajtoi diadalkapuszerek, az ebedl- meg a lakoszoba a kazettas mennyezettel es az ablakokkal oly
latvanyos, hogy kzel jar az okori pompahoz. Ahol a kertre nez, van alatta egy tornac; a kertben ltetett Iakbol
egy labirintus. Emellett madarhazak klhoni es hazai madarakkal, melyeket vasracsozat tart Iogva. A
madarhazakban is bokrok, gymlcsIak, liget, alakzatba rendezett, klnIele Iakkal krlltetett pergolak.
EzenIell Ild alatti kunyho, ret, kavicsos utak, halastavak. Az etkezhelyek es pergolak kztt elbujva tornyok,
melyeknek vegablakai mgtt oly jolesik a Ialatozas, hogy kellemesebbet el sem kepzelhetsz. A villat
ezstztt lemezek Iedik. St, volt egy dlje a Duna tulso oldalan, a pesti mezn is, az els merIldknel,
kellemevel nem kevesbe gynyrkdtet, itt szokta lelkebl kiszellztetni a gondokat. (110) Aztan Buda
videken a harmadik merIldknel egy masik dlje is volt, ahol egy oriasi vadaskert volt lathato erdei
allatokkal; szelid is akadt itt bven. Buda varosatol nem messze, a sohaznal volt a harmadik.
No, es ki tudna meltokeppen elbeszelni, amit SzekesIehervaron az isteni szl bazilikajaban tett, ott, ahol a szent
kiralyok siremlekei talalhatok; hiszen nemcsak helyre akarta allitani az egeszet, hanem sokkal nagyszerbbe is
tenni, s ez a kivalo Iejedelem meg is tette volna, ha a korai halal el nem ragadja. Elszr is nekikezdett a
korabbinal sokkal terjedelmesebb Ioltar Ielallitasanak, hogy atyjanak itt mauzoleumot epitsen. Athozta ide nem
sokkal elbb elhunyt jambor szleje, Erzsebet testet is, hogy kapolnat szenteljen itt szleinek, Iiverenek meg
maganak; a mveszi es roppant magas boltozat epitmenyet kvaderkbl kezdtek, amely a homoru Ielkrivnel
572
emelkedni kezdett, es krben oly sok boltszakaszbol szerkesztettek ssze, hogy a legelesebb elmet is
meghkkentette, es mert mocsaron Iekdt, roppant mely alapokat vetettek neki. Tehat oly szertelen epletbe
Iogott, hogy csupan ez eggyel elhomalyositsa a korabbi kiralyok minden munkajat. Visegradnal, a regi
uralkodok magaslaton allo hajdani vara alatt a Iejedelmi palotat ugy kibvitette, parkjat vadaskertekkel,
halastavakkal oly gazdagga tette, hogy epleteinek Ienyessegevel meg a tbbit is Iellmulni latszik. A
berendezes, mint Attaluse, az ebedltermek tagasak, a Iolyosok stukkokkal ragyogoak, es pompas ablakok
lathatok itt. Fggkertek es bennk kutak, amelyeket vrs marvany es bronzlkek ekesitettek.
(115) Ha tovabbmegy, Tatat talalod, amely legalabbis az en velemenyem szerint kicsinysege ellenere a tbbi
var ele helyezhet; itt ugyanis a vlgykatlanok vizet egy egybeIgg, tmr gat megallitja, az Ielgylik, es egy
krlbell het negyzetmerIld terlet tavat alkot. A viz levezetcsatornajanal sorban kilenc gabonamalom all,
amely a varhoz tapad, ugyhogy harcban nem lehet elragadni onnan. A var kocka alaku, dupla Iallal, bastyaval,
arokkal vedett; arkadsorok kztt kicsiny udvar, amelyet aranyos ebedltermek, remek lakoszobak vesznek
krbe; rekeszes mennyezetek gazdag aranyozassal es domboritasokkal. A tobol kiIolyo viz tbb helyen
megreked, es hajlamos szamtalan halastavat alkotni; sok a csuka es a ponty. KetIell ket meglehets Ialu es ket
bazilika. Minden iranyban kiterjedt erdseg krnyekezi, mely igen sok vadat nevel. Nem messze innen, a Duna
partjan egy romai legio szamos nyoma maradt Ienn, es e helyet kies volta, a Ild termekenysege miatt maig a
romai nemzet koloniajanak hivjak. Valamivel Iljebb, a szigetInel tnik Iel a sokkal terjedelmesebb Komarom,
amelynek udvarai tagasabbak, termei nagyobbak, ciIra kazettas mennyezetei mindentt sulyos kltseggel
keszltek. (120) Dunai vitorlazasra Iabol megszerkesztette a Bucentaurust is; lakaskent szolgal, orra es tatja
kztt bven talalhato ebedl, elszoba, haloszoba, IerIi meg ni lakosztaly.
Ezenkivl az elIoglalt Becsben a varban Iggkerteket, napozokat, odavezetett vizzel marvanykutakat csinalt.
Egy Iggkertben hideg- es melegvizes kamrak keszltek. Lejjebb is kerteket ltetett; madarkalitkak es
vashaloval boritott madarhaz; liget egy zugolyban, diszkert, egy terasz krl szlvel beIuttatott kereng; a Ial
tetejen setanyt vezetett vegig, amelyen kellemes az andalgas. Azon gondolkozott (es ha elete engedi, minden
bizonnyal meg is valositotta volna), hogy hidat allit a Dunan, Traianus cezar peldajan Ielbuzdulva, aki az
Al-Dunan Szendr mellett vezetett at marvanyhidat, melynek egynehany pillere maig Iennmaradt. Szandekaban
tamogatta egy epiteszeti m, amelyet BonIini Antal kerek harom honap alatt anyanyelverl latinra Iorditott. A
tbbit, amit a kiralyi varakban es a bazilikakban epittetett, csak hosszabb irasban lehetne rendre Ielsorolni.
(125) Mindezeken tul Ioglalkozott Iianak, Corvinus Janosnak a nevelesevel, aki meg nem lepte at a
gyermekeveit; ugyanis egyedl benne volt minden remenye, hiszen tiz even at bekeben, haboruban Iolyton
egytt volt a kiralyneval, egy lepesre sem engedte maga melll, miert is sokan papucsIerjnek tartottak, nejetl
megsem kapott utodot. Hogy gyermekei nem voltak, hat t kivanta az orszag elere allitani. Elhatarozasat
megersitette, remenyet nvelte a Iiu jo megjelenese, nemes termeszete. Mert nemcsak apjara hasonlitott
minden porcikajaban, hanem szeme a Corvinus nagyapae volt, melyrl azt beszelik, hogy annal derltebbet
sosem lattak. Ugyanaz az arc, ugyanaz a kez, mint az apjae, ugyanaz a szaj, tekintet, homlok, orr; Ieje, mint
annak, hibatlan; komolyan es lassan hordozta krbe a tekintetet, szemeit nem kapkodta ide-oda, egy cseppet sem
villogtatta, hanem minden pillantasaval, testmozdulataval, gesztusaval valami kiralyi meltosagot sugarzott,
amelyet gondolataiban, szavaiban egyarant megrizni latszott. Tekintete rezzenestelen es Ienseges volt, inkabb
josagot es kedvesseget arasztott, mint szigort es zordsagot. Matyas kesbb, lemondva a gyermekaldasrol, a
termeszet parancsara ugy velekedett, hogy regbitenie kell mind rangjat, mind tekintelyet. Gyermekkoratol ugy
nevelte, ahogy jvend uralkodohoz illik, hogy mindenkivel elismertesse, es megmutassa, mire szanja t,
igazsagszolgaltataskor gyakran a jobbjara ltette, ugyanigy mindig a jobb oldalara allitotta a Iiut, amikor miset
celebraltak, nnepseget tartottak, vagy a ket cezar, a romai pspk, a tbbi kiraly meg hatalmassag kveteit
kivanta Iogadni a szenatusban. (130) St, az uralkodoi hivatas gyakorlasa kedveert is sokszor elt szolgalataival.
Ha Iejedelmek vagy elkel kvetek szamara nnepelyes Iogadast szandekozott adni, a megteritett kiralyi
asztalhoz hirtelen tamadt betegseg rve alatt maga helyett sokszor a Iiat ltette. O pedig az apja helyett szepen
rizte a tekintelyt, okos, szellemes tarsalgassal alaposan racaIolt a vendegsereg varakozasara es a sajat korara.
Tbbnyire olyan sulyos szavakat ejtett el, hogy beszede ugyanugy apja valodi es melto Iianak mutatta, mint
abrazatuk hasonlosaga. Ezzel rengeteg hivet es tarsat szerzett naponta, kzeli baratai kerlelesere kezdett szives
es keszseges patronuskent Iellepni az apja eltt, igy az elkelk, a nemesek, a lakossag kreben naprol napra
573
nagyobb nepszerseget szerzett; soha senkiert sem lepett Iel hiaba. Az apa viszont, hogy a pannonokat minel
nagyobb jotetemenyekkel ktelezze le neki, Iia kereset soha semmiben sem tagadta meg. Tovabba, hogy a
kiralyi mag Iogyatkozasat orvosolja, tisztes kihazasitasara gondolt. Valoban, bamulta a Iiatalember tehetseget,
akit sohasem kapott rajta meggondolatlan kijelentesen; Iigyelte szokasait, es alcazott rket, szemIles kemeket
alkalmazott, akik minden eszrevetelkrl tajekoztassak. (135) Nehanapjan a taborban bamulattal tapasztalta
erintkezeset a csapatokkal es gyesseget a legiok joindulatanak megszerzeseben. Megsiratta magaban a Iiu
sorsat, mert megsejtette, hogy egynemelyek kegyetlen kritikaja es gyanakvasa az halala utan megIosztja majd
attol, amivel a termeszet bkezen megajandekozta, es amit az emberseg jogan megkapott. A palota megujult
szokasairol, az epitkezesekrl es Corvinus Janos hercegrl szolva tettk eddig ezt a kitert, hogy ez emlekezetre
erdemes dolgokat ne mellzzk illetlen hallgatassal. Most vissza Iogunk terni az esemenyek eltervezett
rendjehez, hogy ne kalandozzunk el tulsagosan.
Mint mondottuk, Becs bevetele utan Matyas t evet elt, amelyrl egybeIoglalva Iogunk beszelni, hogy ne kelljen
minduntalan az eveket szamolgatnunk. Miutan Budan orszaggylest tartva az allamrendet kitn trvenyekkel
es intezkedesekkel megszilarditotta, majd sorozast tartott, es a legiokat Ieltlttte, a hadsereget megujitva Iiaval
meg Beatrix kiralyneval egytt a leggyorsabban megindul a tulso Ausztria elIoglalasara. Elszr Pozsonyba
mennek; itt eltelik nehany nap, mialatt tbb tartomanyurat es kitnseget levelek meg bizalmas kzvetitk reven
behodolasra igyekeznek ravenni. (140) Aztan elrekldtt csapatok megtamadjak ZistersdorIot, es e jelentekeny
varost a kiraly nagyobb nehezseg nelkl a szolgalatara vonja. A tabor innen egyenest Laahoz vonul. Ez a varos a
Morva Iolyonal Iekszik, teglalapot Iormaz; vegeben egy nem csekely technikaval megersitett var, kzepen egy
bazilika, Ialai pedig vaskosak, magasak, vizzel teli ketts arok, dupla Ial, valamint tltes es sanc vedi, amelyet
kellemetlen tskes karozat haloz be; oldalt mocsarak erintik. Latszik, hogy a varos nem Ioglalhato el knnyen,
ha itt is, ott is nem hoznak Ialaihoz ercmasinakat, amelyek az arok Ieltltese vagy athidalasa utan a katonaknak
bejarast nyitnak. Ezert elszr is a Pozsony Iele nyilo kapu eltt hatalmas erditmenyt emel, amelyet tltessel,
arokkal, sanccal kerit be, nehogy a varosbeliek rajtatessel elIoglaljak, gepeket allit sorba, amelyek trik a
Ialakat. Az ellenkez oldalon, mely a morvaorszagi Znaim varosra tekint, ugyanezt teszi, a varos vegeben allo
varat sem hagyja bantatlanul, mert latja, hogy Laat nem gyengecske rseg vedelmezi. (145) Mikzben a varost
mindenIell irgalmatlanul trik, otthagyja a sereget, es elutazik Morvaba arra a dietara (mert igy nevezik),
amelyet megallapodas szerint Csehorszag kiralyaval, Ulaszloval tztt ki Iglauba. Tudniillik az ausztriai erk
tnkretetelere es a csaszar konoksaganak megtresere azt talalta a legcelravezetbbnek, ha maga melle allitja a
harcias neppel rendelkez cseh kiralyt. Ugy latszott ugyanis, hogy a cezar szamara a cseh es a nemet tamogatas
a legkezenIekvbb. Attol is tartott, ami korabban egyszer mar megesett, hogy az Ulaszloval megalapozott
baratsagat a cezar armanykodasa megtri, a harcra termett, dics tettekre szletett iIjut nagy penzen Ilbereli, es
ellensegeve teszi. Ha Frigyes csaszar a Iukarsagat egy kisse Ielreteve megtette volna ezt, a pannonok sohasem
Ioglaltak volna el Ausztriat. Csakhogy ez az emberi korsag, ha a halando keblebe alattomban beIeszkelte magat,
ugy elgyengiti vagy kiszoritja a tbbi jo tulajdonsagot, hogy a legsulyosabb helyzetbe taszit nemcsak egy nepet,
hanem szeles tartomanyokat is. Tudta Matyas, hogy ha a cseh kiraly az ve, tervevel semmi sem szallhat
szembe.
Kitzven a mar harmadik talalkozot, elindul a kiralyneval meg Janos Iiaval Morvaba, hogy Ulaszloval
megersitse a baratsagot, es aztan biztonsagban Iolytassa a kzdelmet a csaszarral. (150) A kiraly utasitasara
szamos diplomata kveti t, kik akkor veletlensegbl sszetalalkoztak; legkivalt a napolyi kiraly embere, meg a
Ienyes Ierrarai hercege, aki Iekezhetetlen batorsaga miatt a Herkules nevet viselte. Iglauban megtartjak ekkor az
orszaggylest, amelyen a kiralyokkal egytt a ket orszag Iemberei talalkoznak. Itt akaratuk szerint ujra
megktik a szvetseget es megszilarditjak a regi baratsagot. Matyas nagyszeren megajandekozza Ulaszlot;
dragakves sisakot ad neki ajandekba, es hozzatesz egy mezvarost; a kiralyne is rengeteg arannyal, biborral
sztt ruhat, hozza sok Iejedelmi holmit, hogy a dragalatos ajandekok a szvetseget szorosabbra Izzek. Az
gyek rendezese utan egyikk Csehorszagba, masikuk az ostromlott Laahoz indul vissza. A kiraly
megerkezesekor a taborparancsnokok mar a vedkkel valo tkzetrl tanakodtak, mert az tegek szamos helyen
szetromboltak a Ialat, es a tamado eltt eleg szeles rest nyitottak. Mar csak a kiralyt vartak, hogy a csatat
kedvezbb kilatasokkal inditsak meg. Mikor a hadsorokat mindentt elrendeztek, hogy megadjak a csatajelet, a
lakosok haromnapos Iegyversznetet kertek, hogy ezalatt targyaljanak a bekerl. A kiraly szivesen adott helyt a
keresnek, hogy mindket Iel javarol megIelelkeppen gondoskodjek. Masnap megbizottak jttek ki Laabol, es
574
targyalasba bocsatkoztak a Ieltetelek es a megadas Iell. Harmadnapra nyelbe tttek a dolgot, es a kiraly
hsegere Iogadta a varost.
(155) Laa elIoglalasa utan a sereget odebbvezette. Mikor tartomanyanak, Morvaorszagnak a hatarara ert, elment
Znaimba, ahol elbocsatotta a kiralynet meg a kveteket, es Corvinus herceggel elsietett Retz ostromara. Serege
ebben a hadjaratban harom reszbl allt, mint komolyabb haboruk idejen mindig, az els a magyaroke, a masik a
cseheke, a harmadik a kizarolag huszar- es knnyIegyverzet csapatokbol szervezett racoke. A harom taborral
krlzarta a varost, hogy annak ers rseget gyorsan kiostromolja. Ez lankas dombok kzt lejtsen Iekszik;
tornyok, bastyak, igen mely arok veszik krl, ercmasinak nelkl nem lehet bevenni, ezert nagy rontast tettek a
Ialakban. A lakosok eleinte eltkeltebben vedekeztek; ejjel-nappal ki mereszeltek trni a taborra, leginkabb
akkor, amikor az elelmiszer szallitasnak volt itt az ideje. Tbbnyire inkabb zavargas es csetepate Iolyt, nem
tkzet. (160) Amikor azonban egyszer az rk hanyagabbul jartak el, amazok meg valami utanpotlas elcsipese
celjabol kirohantak a varosbol, a lovasok kzl nehanyan meggondolatlanul rajuk tamadtak, es mikzben vitezl
verekedtek, az ellenIel bekeritette ket, es hsiesen elestek. Egy olah, igen kedves a kiralynak, aki az sszetzes
kirobbanasakor elskent Iutott oda, es az ellenseges rohamot egyedl is Ieltartoztatta, kemeny kzdelem kzben
harmat leteritett, sulyos sebet kapott, es alig tudott visszavanszorogni az veihez; masnap kilehelte a lelket, es a
kiraly nagyon megsiratta. Az alemannok rajtateseinek elharitasa vegett a kiraly ugy hatarozott, hogy a varost
szorosabb gyrbe kell Iogni, krs-krl nehezebb tegeket helyezett el, hogy trjek a tornyokat meg a Ialakat;
st, aknakat is asatott, ugy gondolva, hogy ezek segitsegevel knnyebben elIoglalhatja. Amikor a polgarok erre
rajttek, elkezdtek gondolkozni a megadason, es az ellenseg haragjatol tartva nehany nappal kesbb atadtak a
varost. A retziek behodolasat kimeletesen Iogadta. Ezutan a tabor elvonult Eggenburghoz, es a varost sulyos
ostrom ala vette.
Ekzben hire jn, hogy erkezik a gallok kvete, es mar a kzelben jar; a kiraly utasitasara ezert Iemberek,
pspkk nepes csapata indul elebe, Ienyes lovascsapatok znlenek a kszntesere. (165) Paratlan paradeval
Iogadjak, majd miutan a taborban megbeszelest tart a kirallyal, a tbbi diplomataval egytt meltokeppen
megszall Retzben Beatrixnal, mig a varos eleste utan a kirallyal egytt Becsbe nem megy telelre. Frigyes
csaszar Iia, Burgundia hercege, Gallia kiralyanak elszant ellenIele, Miksa elleni szvetseg megktese celjabol
erkezett, aminel egyik Iel szamara sem lehetett elnysebb. Mert mialatt ez a belgakkal kinlodott, apjat meg
Noricumban a pannon szorongatta, ketts haboruban szetIorgacsolodva egyik sem tudhatta szandekat
megvalositani. Matyasnak a galliai kirallyal valo szvetkezeset az atyaIisag is elsegitette, ugyanis Beatrix anyja
kzel allt ehhez az uralkodohoz. Megallapodas szerint megvalosult tehat az egyezseg a magyar meg a Irancia
kztt, letrejtt a testveri szvetseg, amelyet a klcsns haszon es a rokonsag javallott. A kvet melle a kiraly
megtisztel kiseretl es segitsegl a nemes termeszet, baratsagos tekintet, paratlan ekesszolasu, behizelg
modoru IerIiut, Fodor Istvant rendelte.
A kiraly maris Eggenburg bevetelere Iorditja a Iigyelmet. A varos dimbes-dombos terleten Iekszik, hegyecskek
karejaban, maga is hegyen, nagy kiterjedes halastavak veszik krl. (170) A tulso Ielen eleg ers var, es ahol a
dombra Ielkapaszkodik, szeles, mely arok, egybeIgg Ial, tltes, sanc es hihetetlenl sok bastya rzi. A ket
kapunal egy-egy par torony emelkedik, ers, hogy lerombolni nem knny. Igen tekintelyes rseg is van benne.
A megkisertett roham alkalmaval a bentiek Iegyvereitl sokan elhullottak; st, a vigyazatlanok kzl a taborban
is tbben meghaltak az inkabb vak dhbl, mint katonai megIontolasbol odairanyitott lvedekek miatt. A kapu
eltt allo egyik ers, bastyaszer torony a sr agyulvestl leomlott; oldalan a Ial egy darabon romma lett, es
itt a szrny hidegben beIagyott halastavon at szeles bejaras nyilt a varosba. A Ienyeget veszedelemtl
megrettent polgarok nagy nehezen kiknyrgtek, hogy a kiraly Iogadja el hsegnyilatkozatukat. Vegl a
harmincnyolcadik napon a varos a kiraly hatalmaba kerlt; a tabor azonnal tovabbvonult, az rseget
poggyaszaval egytt szabadon eleresztettek. Miutan az eggenburgiak a pannonok hsegere tertek, a kiraly
DragIi Bertold, a vertes lovassag kapitanya, es tarsa, Moroc Laszlo reven odahivta a kiralynet, akit tisztes
lovaskiserettel nagy ujjongas kzepette elhoztak Eggenburgba, s mikor a kiraly meghallotta, hogy az els
merIldkhz kzeledik, elebe ment, atltette a sajat kocsijaba, a csapatok egyesltek, es ugy vonultak a varos
ala, mintha mindkett diadalmenetet tartana. Par napig pihentek itt. (175) Aztan a Dunan atkelve ketnapi uttal
elmentek Klosterneuburgba; a kiraly Beatrixszal az isteni Lipot bazilikaja mellett egy hazban ejszakazott. A
szazadosok es a lovas hadnagyok a klvarosban szalltak meg. A sereget kikldtek egynehany kisvaros
575
megszerzesere, majd klnbz utvonalakon Becsbe, s aztan a kiraly parancsara haladektalanul elvonult
Ujhelyhez, amelyet Istvan groI, Tettauer, Kanizsai Laszlo es Szekely Jakab reven mar egy esztendeje
ostromoltatott. Masnap a kiraly az egesz udvarnep kisereteben Klosterneuburgbol alaszallt Becsbe, Imre nador
es Orban kincstarto, aki akkortajt Gyr pspke volt, a becsiek valamennyi rendjevel a varosbol a harmadik
merIldkig sietett a tulso Ausztria meghoditojanak dvzlesere; ilyenIorman januar 13. kalendajan a
kiralyneval paratlan pompaval bevonult Becsbe.
Par nappal ezeltt BonIini Antal ascoli polgar Corvinus kiraly hiretl Illelkeslve Piceno Ildjerl Retzbe jtt,
ahol a kiraly es Beatrix ele jarult, es atadta akkoriban kiadott klnbz knyveinek peldanyait. Harmat a
kiralynak ajanlott, Hermogenest es Herodianust, amelyeket Iorditott grgbl latinra, valamint egy kurta
knyvecsket a Corvinus-haz eredeterl. (180) Kettt a kiralynenak, egyet a szzessegrl es a hazastarsi
szemeremrl, egyet Ascoli trteneterl. Egy epigrammas knyvecsket pedig Corvinus Janosnak dedikalt, nem
erdektelen es haszontalan elszoval, melyben a Iiatal herceg neveleserl volt szo. Mikor a kiraly ezeket a
kteteket a taborban kivancsian elolvasta, elamult a szerz tehetsegen, hiszen meg nem ismerte ezt az embert,
majd januar kalendajan Becsben sszehivta minden rend udvarnokat meg a kveteket, Iigyelmesen
vegighallgatta Antal szonoklatat, odahozatta az sszes knyvet, es atadta elolvasasra az elkelsegeknek meg a
pspkknek; tavozasat keresere sem engedte meg; bizony, nem csekely Iizetseggel alkalmazta a picenoi retort,
arra utasitotta, hogy olvasson Iel az aldott Beatrixnak, irjon sokat kedve szerint, es megparancsolta, hogy
kvesse az irok es elmelkedk szamara ellenszenves tabort. O, mivel kedve ellenere kenyszerlt erre, hogy a
tabori ricsaj es kenyelmetlenseg kzepette ne eljen utalatos henyesegben, harom ho alatt latinra ltette at a
kezebe adott Philostratust, elszr a napolyi kepeket, majd a szoIistak eletrajzait meg a leveleket.
A kiraly pedig, mialatt a karacsonyt nnepelte, ket Iontos es nagyon srgs dolgot keszitett el, elszr egy
kaprazatos kvetseget Galliaba, aztan Ujhely bevetelet, mely mindenIele eszkzzel es ervel Ilszerelkezve a
legmakacsabbul ellenallt. (185) A Iranciakhoz Janos varadi pspk volt kijellve kvetnek, akinel e Ieladat
ellatasara a mi korunkban senki sem latszott alkalmasabbnak. Ugyanis, mint maga szinten megvallotta,
alacsony allasu szlktl, szegeny sorban szletett Olmtzben, oly kivalo tehetseggel, megIontoltsaggal es
szorgalommal rendelkezett, hogy a kiraly eltt az elsk es a legkedvesebbek kztt allott, es ugynevezett
Ikancellar es titkar lett. A cseh haboruban, mikor a kiraly Morvaorszagot tartomannya tette, Olmtz
megszerzese utan ezt a Iiatalembert beajanlotta Csupor vajdanak. Talalekony elmejevel es gyakorlati
tapasztalataval hamarosan odaig vitte, hogy ez a tartomany kormanyzasaban es a cseh gyek
adminisztraciojaban leginkabb az segitsegevel es tanacsaival elt. Hsege, becsletessege, okossaga es lelki
nagysaga nemsokara ugy megtetszett a kiralynak, hogy elbb a varadi, aztan az olmtzi pspkseggel tisztelte
meg. St, sok egyhazmegye elljarosagaval is gazdagitotta; mert javadalmaibol evente harmincezer aranyat
huzott. Merhetetlen bkezseg es nagyvonalusag volt benne, ugyhogy a rabizott kldeteseket egytl egyig a
legnagyobb dicsseggel teljesitette; nem kimelt sem Iaradsagot, sern kltseget. Hazanal mindig a legnemesebb
szemelyzetet tartotta; a kiraly minden parancsat nemhogy kivansaga szerint, de minden varakozast meghalado
sikerrel vitte vegbe. A klIldn Ielmerlt legIontosabb gyeket az uralkodo ra szokta bizni. Hozzajarult ehhez
kedves es tiszteletet parancsolo abrazata, nyilt beszede, lelki nagysaga, Iaradhatatlan testenek ereje es szepsege,
melyben kimerithetetlen es intelligens termeszet lakozott; (190) tedd ehhez kiIogastalan erklcseit, messzemen
nyajassagat, arado derjet, emellett a vegtelen kzvetlenseggel parosult szivelyesseget. Jo szolgalatra mindig
messzemenen keszseges volt, semmi sem volt szamara kellemetlenebb, mint valakit megserteni, valamit
szinlelni, alakoskodni. Baratait szivbl szerette; irigyeit, haragosait inkabb joindulattal kiengesztelni ohajtotta, s
nem rosszindulattal bntetni. Nem bosszura szletett, hanem a serelmek megbocsatasara es jo cselekedetre.
Elegend megtorlasnak tartotta, ha rosszakarojanak alkalomadtan nyiltan es varatlanul odamondott; az aljas
bosszuallastol mindig tartozkodott, miert is a kiraly derek es Ieddhetetlen jellemnek tartotta es vallotta.
Mikor tehat kvetkent Galliaba indult volna, es a Iranciak kvetet is haza kellett kisernie, hallatlan paradet
keszitett el, hogy a dolgat mind az uralkodohoz, mind nmagahoz melton vigye vegbe. Mindenekeltt
kivalasztott haromszaz azonos szin es termet paripat, az egesz Iuri es nemesi rendbl haromszaz iIjut, hogy
diszruhaban lepkedjenek vegig minden varoson, es mindannyian biborkntst viseljenek; valamennyi hosszu
haju, egyIorman nyulank, egyIorma koru. (195) Soknak volt nyaklanca; a tbbiek Iejere pedig, akik aranyhajat
viseltek, dragakves koszorut illesztett. Emelle jarult egy tbb mint Ipapi etkeszlet, amelyet barhol rakott is ki,
576
a kiralyi Ielseg vendeglatasara emlekeztetett.
Az uralkodotol klnbz utasitasokat kapott, legelszr is, hogy midn az Alpokon inneni Gallian
keresztlutazik, a kiralyIi neveben jegyezze el a milanoi herceg hugat; ezt az atyaIisagot a kiralyne tudta nelkl
sztte, es titkos levelezes utjan mar majdnem keresztl is vitte a ravasz bresciai IerIi, a szkest szinlel Fontana
reven, akinek segitsegevel es alkalmas szolgalataival mas italiai gyekben is sokszor elt; azutan, hogy kssn
egyezseget es letesitsen testveri szvetseget a gallok kiralyaval, hogy a ketts haboruval bajoskodo Miksat
kimeritsek; tovabba kerje el ajandekba az oszman Mahomet trk csaszar Iiat, Zaliabust, akit a batyja kiztt
Azsiabol, elszr Rodoszra, aztan Galliaba meneklt, es most a Iranciak kiralyanak a hatalmaban volt, hogy
ennek neveben a korabbinal sulyosabb haborusagot es riadalmat vigyen a trkre. Az sszes utasitast
megIelelen vegrehajtotta, kiveve, hogy a trk ccset, akit a papanak odaigertek, nem tudta elhozni. A
kvetseget mindentt akkora pompaval vitte veghez, hogy azt beszelik, a mi korunkban ennel Ienyesebbet sehol
a vilagon nem lattak. Lakomai megrendezesekor Parizsban tbbszr ugy kiIosztotta a halpiacot, hogy neha a
kiralyi saIarok is kenytelenek voltak sszekoldulni a halat. Atnyujtotta a Iranciak kiralyanak szant ajandekot,
amely tbb mint huszontezer aranyba kerlt; elszr is huszont kaprazatosan gyors trk ment, mellette
dragakves aranyedenyeket, vertes es paradesan lepeget paripakat, daciai versenylovakat. (200) Ehhez jttek
az arannyal, dragakvel kirakott nyergek, remek boglarok, zablak. A kiralynenak aranyszalbol sztt kntst,
perzsa ruhakat, veket, aranyozott szobabutort kldtt. A Iranciak kvetet, akinek neve KristoI volt, tisztelettel
elbocsatotta a varadi pspkkel, es magunk lattuk, hogy a kiraly meg a kiralyne gazdagon megajandekozta t.
Ajandeka mindenki becslese szerint kzel jart a haromezer aranyhoz.
Ezekben a napokban targyaltak az egri pspk kijelleserl, es az uralkodo dntesevel, a kiralyasszony
tamogatasaval Orban kincstarto lett az egri pspk, aki eddig gyri volt, mert nem akadt nala kivalobb, a gyri
egyhazmegyet mindig a legnagyobb hseggel es buzgalommal vegzett szolgalatai Iejeben nehezseg nelkl
kieszkzlte maganak Tamas, a kiralyi irnok; mert ez idben Matyas kettejket kedvelte a legjobban, meg a
varadi pspkt, aki epp akkor utazott el a Galliakba, gazdagitotta ket rangokkal, javakkal, es szivesen beszelte
meg velk elkepzeleseit. Orban kincstarto szelidebb termeszet volt, a legnagyobb gyekre hasznalhato, a masik
ellenben, mint vrhenyeges abrazata elarulta, hevesebb, kemenyebb, azonban az gyintezesben gyakorlott,
emellett eles szem, ravasz, Iaradhatatlan, szolgalatkesz, kitarto es becsletes. (205) Am csodalatra melto
joravalosagaval, hsegevel, trelmevel es elmeje melysegevel a kiraly eltt mindig is Orban tartotta az els
helyet, bar veleszletett blcsessegenek merteket nem Iitogtatta.
577
578
8. fejezet - NyoIcadik knyv
Aztan, a kvetseg Ielkeszitese utan, Matyas megkerdezte a matematikusokat meg a csillagaszokat, es januar
idusan nekivagott a mar tavaly is ostromolt Csaszarujhely elIoglalasanak; Beatrix kiralynet a meg ott maradt
tbbi diplomataval Becsben hagyta. Valamivel jobban sietett, mint ahogy tervezte, mert az esztendnyi
ostromba beleIaradt vezerek, legiokapitanyok es kzkatonak kveteltek, hogy a lovak teli pihentetese vegett
eresszek ket szabadsagra, es a nehez hadakozas miatt sokan elosontak a taborbol, miert aztan haromszaz
alemann lovas ketszaz tarszekerrel es az azt vontato rengeteg krrel az ej stetjeben az rseg ellenere bejutott
az ostromlott varosba, es par honapra valo ellatmannyal Ieltlttte, ami miatt a kiralynak sokkal tovabb kellett
kszkdnie. Bosszankodott is, mert azt remelte, hogy az ervel bevehetetlen varost kieheztetessel hamarost a
hatalmaba hajtja. Ahogy odaert, a jogosan kvetelzknek megengedte a tavozast, a legiokat kiegeszitette, a
tabort Ieltlttte ujoncokkal. Ujhely varosa sikon Iekszik, melyet a kzeli pannoniai es noricumi hegyek lelato
Iormajaban vesznek krl. A varos talaja mocsaras, vizenys, egy reszen kavicsos; emellett Iel-Ieltr
buggyanasokkal annyira bvelkedik, hogy sehol sem ashatsz le harom-negy labnyira anelkl, hogy viz ne
szkjn Iel. (5) t-hat lab alatt szilard es massziv kavicsreteg van. Az arkok melyek es szelesek, ezeket
mindentt kockak szilarditja es burkolja, kieresztett vizk tele van hallal, mintha a tengerbl Iolyna. A varos
negyszgletes, negy kapuja is van. Ha a Iter kzepen megallsz es krlnezel, egyenesen ralatsz minden kapura.
Mindegyiknek megvan a maga elvarosa, a varosbeliekhez elegge hasonlo epletekkel, es ezeket is sanc meg
vizzel teli arok veszi krl. A Ialak minden sarkanal es a kapuknal az arkon kivl harmas arokkal es sr
bastyasorral erditett vedIal all. A varszer bastya telve rseggel es sokIele Ielszerelessel. A varos Pannonia Iele
nez szgleteben a viz Iltt van egy var Iggkertekkel, ezt roppant szeles arok veszi krl. Ez is negyszg es
kocka Iormaju, ennek sarkan is all egy magas torony, mgtte a cezar parkjai es vadaskertjei, melyekben
tizentezer lepes hosszan szepen el lehet setalni, krlttk egybeIgg Ial. MindenIele vad, klhoni is,
haziallat is rengeteg koszal itt a klnbz kertekben. A Ialakon vegig hadigepek sorakoznak, amelyek kiltt
olomgolyokkal es vaskockakkal a masodik merIldkig biztos talalattal sujtjak le a celt.
(10) Tavaly Istvan groI es tarsai az els merIldknel harom-negy tornyot allitottak Iel, tovabb nagy kockazat
nelkl nem kzelithettek, mert a nyilt es lapos tersegen egy halom sem takarta ket. A kiraly jvetelevel
megelenklt az ostrom, az els knel krlbell 18 ezer lepes hosszan sszeIgg sanccal es arokkal vettek
krl a varost, es mindenhova strazsat allitottak, hogy semmit se lehessen bevinni. Mig Istvan es tarsai a
masodik knel tttek tanyat, a kiraly egy merIldn bell taborozott le; a tornyokat es erditmenyeket gyorsan
kzelebb mozditotta. Nehany nappal erkezese utan ejnek ejszakajan a Becs Iele es kapu elvarosat titokban
odalopakodo legiok veres diadallal elIoglaltak es Ilegettek. Az rseg egy Ielvonohidon at remenyvesztetten
visszahuzodott a Ialak mge. Ezt arok, mely sar meg viz, raadasul sanc es szamos torony erditette, a tamado
mereszsege es virtusa megis bevette. ElIoglalasakor a lakosok nagy veszteseget szenvedtek, ugyanis
sszegabalyodtak az rseggel, es ahogy a varosba visszavonultak, hatulrol megszorittatvan reszint egymast
taszigaltak le a keskeny hidrol a szeles arokba, reszint az ldz ellenseg levagta ket, a tbbiek a bentiek
segitsegevel bemenekltek. (15) Miutan e Iontos elvaros odalett, mely a varos igen megbizhato
vedbastyajanak latszott, es elhagytak a masikat is annal a kapunal, amely Pannonia Iele nezett, a var biztonsaga
erdekeben a tbbi elvarost, mert vedhetsegkben nem biztak, leromboltak; az esettl az ujhelyiek batorsaga
nagyon megcsappant, hiszen ha az ellenseg valamivel kemenyebben rohamoz, kzejk keveredve be is
nyomulhatott volna. Egesz ejszaka reszkettek. A polgarok komoly epletekben laktak, melyeknek vastag Ialuk,
racsos ablakuk, vaskapujuk volt, ezert elkeseredeskben raszantak magukat, hogy az ellenseg els rohamat
hazankent Iogadjak. IIju, reg egesz ejjel zajongott a varosban. Ha a nagy hadi tapasztalattal rendelkez es nagy
tekintet varosparancsnok nem jn ki a varbol a piacra, es Iel nem batorit mindenkit, Ujhely bizony masnap
nkent megadja magat. O azonban nemet szonoklattal ugy megersitette mindnyajuk szivet, hogy a vegs
insegig kitartottak a hsegen. Sokan ugy tudjak, hogy az rsereg erszakkal kenyszeritette ket erre.
A kiraly ugy gondolja, hogy ezen az ejszakan eleget vegzett, masnap a varos arkaban, amely az elvaros es a
varosIal kztt huzodik, oriasi gepeket helyez el, amelyekkel a Ialakat ejjel-nappal kedvere trheti. (20) A
trkktl zsakmanyolt masinakkal lerombol hat szemben allo tornyot, elssorban azokat, amelyek a kapuknal
579
lnek, tarszekereken Becsbl teherhajokat hozat ide a Dunarol, hordozhato hidakat is szerkeszt, melyek
segitsegevel a katonasag atkelhet a varos arkan, es a romlott Ialak kze nyomulhat. Az ujhelyiek valtozatlan
elszantsaggal vedekeznek, kiltt golyokkal nap mint nap pusztitjak a pannoniai agyuk szemelyzetet, st, gyakran
vaskockakkal ldznek, es a satrakban sok vigyazatlant meglnek. A lesallasokbol naponta indul kimeletlen
tamadas. A megadasra tbbszr Ielszolitott polgarok oda sem Iigyelnek. A kiraly vegpusztulassal Ienyegetzik.
A varosparancsnok, aki nemregiben Becset vedelmezte vele szemben, azt Ieleli, hogy a varban Ielallitotta
maganak a sirt. Fellengz szavakat valtanak, mig azoknak odabent elegend az elelmk az elesre, ezeknek meg
az sszekapart penzk tartja a lelket a hadban; naponkent nem kevesen hullanak le a tornyokrol es bastyakrol.
Amikor a kiraly elhatarozza, hogy az ostromtornyokat minden oldalon kzelebb viszi a Ialakhoz, utasitasara a
kzkatonak lecekbl es vesszbl rengeteg henger alaku kosarat Ionnak; ezeket leIektetik a Ildre, Ielig
megtltik Ilddel, kvel, es ejjel kuszva a Ialakhoz gurigatjak; amikor odaernek a helyszinre, az odacipelt
rzsehengereket oszlop modjara Ielallitjak, es Ilddel teletltik. (25) Ezeket hasznaljak maguk eltt Ialkent,
mgttk trmelekbl tornyokat emelnek, mellvedeket, ostromtetket keszitenek, itt helyezik el a tamado
eszkzket, innen trik az ellenseges elbastyakat, a Ialakrol lezavarjak a vedket; a taborban is a Ikapunal,
ahol a kiraly arokkal es sanccal biztositott satra all, az acsok pontonhidakat csinalnak, vedtetket,
ostromIdeleket, vivoallasokat keszitenek. Egyaltalaban, a kiraly semmiIele talalmanyt es modszert nem Ielejt
el, hogy mindenki varakozasa ellenere elIoglalja ezt a roppant ers varost, amelynel a vilagon semmi sem latszik
szilardabbnak, amelyet a cezar nemcsak szekhelyl, de sirhelyl is valasztott, es hogy megszerezze a csaszari
otthont; st, ugy veli, hogy itt er dicssege csucsara. A kiralyne az udvaroncok es a diplomatak nagy seregevel
kvette a kiralyt; elszr a becsi hadjaratban Istvan groInak adomanyozott EbenIurthban, aztan a tabor
kzeleben, Lichtenwrthben tartozkodott nehany honapig, es varta Ujhely elIoglalasat.
Marcius hatodik idusan a kiraly ostromgepekkel kemenyen lveti hatulrol a Ial szgleten a noricumi
hegycsucsok Iele nez oriasi tornyot, hogy az leomolva, trmelekevel jo darabon betltse az arkot, es ezzel a
katonasag szamara bejarat nyiljon, a parancsnok pedig megertve a kiraly eszjarasat a tornyot a varos Iell
bellrl gyorsan krbevajja, es alatamasztja Iagerendakkal, hogy tzet vetve ra az omladekot a Ialakon bell
tartsa. A tornyon es az arkon kivl van egy masik torony sszehordott Ildbl, a szglet ers elbastyaja,
amelyrl a varos ket oldalat nagy tavolsagban vedik az agyulvesek ellen. (30) Minthogy amazt a tornyot
hatulrol lvik, es az kzeli sszeomlassal Ienyeget, a parancsnok Ielgyujtatja. Bent azonnal nagy tz tamad,
amelyet a bels deszkazat taplal; ahogy a lang eler a gerendakhoz es a tamasztekhoz, elkepzelese szerint bedl a
varosba. A remenyeben csalodott kiraly nyomban szolit harom cseh gyalogosszazadot, es megparancsolja, hogy
villamgyorsan rohanjak meg a kls tornyot, a szglet elbastyajat. Ezek teljesitik a parancsot. Azonnal csataba
indulnak, a nehezIegyverzet katonak attrik a sancot, egykettre keresztlgazolnak a sekely arkon, a tltesen
keresztl Ielmasznak a Iels parkanyra, es odaernek a mellvedhez; az elsk kzl harman vakmeren
beugranak, ezeket nyomban Ielkoncoljak; a tbbieket hamar visszavetik. Amikor a polgarok es az rkatonak
eszreveszik, hogy az elbastyat kemenyen tamadjak, mind sszeszaladnak ott; a Ialakrol hirtelen tarsaik mellett
teremnek. A toronynal sszetmrlt cseheket a Ialrol nyillal, tzes golyobissal sebesitik. A varosbol egy rejtett
kapun segedcsapatot kldenek ki, a tamadokat elkergetik es visszaszoritjak, ambar a hadmvelet sikertelensege
miatt a kiraly is visszarendeli ket, hogy ne nvelje a verontast. Ez az ej kzeledtekor trtent. Rvid id alatt
elesett vagy szaz katona, es megsebeslt ugyanannyi.
(35) Bar ez balszerencsevel esett, az ostrom megsem Iolyt lanyhabban. A vezer eltkeltseget nem cskkentette
sem a roppant ers helyrseg, sem a szamtalan erdites, sem a polgarok rendithetetlen batorsaga, noha senki
sem tudott biztonsagban egy-ket merIldnyire odaIerkzni, a vizenys es mocsaras talaj miatt utepites nelkl
kzelebb jutni sem lehetett, sem a krbeIuto Iolyot elvezetni, es aknaasassal sem tudtak a Ialak ala hatolni
(barhol is astak le, a talajviz azonnal Ieltrt), megsem riadt vissza a szandekatol. Hamarosan mindenIell
ostromgepeket vontatott a Ialakhoz, es varszer tornyokat allitott Iel krben olyan kzel, hogy ha a kzbens
arok nem akadalyozza, a varosbeliekkel akar kzelharcot is lehetett volna vivni. Ez a lakosok erejet igencsak
kimeritette, es batorsaguk megrendlt; a ggs kupolakat a masinak mindentt letaroltak. Azok viszont a
vedekezes egyetlen modjat sem Ielejtettek ki, a romlott Ialakat helyreallitottak, ami megroggyant, megingott, azt
ledntttek, nehogy kiIele zuhanva nagy szakaszon Ieltltse az arkot; a Ialat krbeIolyo emlitett vizek
atgazolasara klnbz instrumentumokat agyaltak ki, amelyekrl a hadtudomany egyetlen szakiroja sem
ertekezik. A segitseg remenyerl lemondva olykor mar a megadasra gondoltak volna, ha lehet, azonban a
580
helyrsegtl valo Ielelem ezt nem engedte. A corvinusi knyrletesseg, amelynel azon idben nem letezett
szemIlesebb, rajtt erre, tehat ugy gondolta, hogy a varost insegre kell juttatni; ha akarja, eppenseggel ervel is
bevehette volna, elre latta azonban, hogy az nem lesz meg oriasi ldkles es a varos pusztulasa nelkl; hogy
veit kimelje, a varost pedig megmentse a katonasag dhetl, meg hogy ne pocsekoljon kltseget es Iaradsagot,
elhuzta az ostromot, hogy ep varost vegyen birtokba. (40) Ekeppen ovta tehat mindket Iel javat, het honapot
tlttt a taborban; ideiglenes kiralyi lakot epitett itt, amIiteatrumszer ebedltermet, a kzeleben egy kapolnat.
Mar a mertektelen kltseggel ugy kimeritette a kincstart, hogy sem a sereget nem etethette tovabb, sem
utanpotlast nem tudott szerezni, es eppen abban az idben, amikor hire terjedt, hogy az ostromlottaknak komoly
segitseg erkezik. Orban kincstartot srgette es kerte, hogy szokott hsegevel, buzgalmaval, gyessegevel
szerezzen penzt es utanpotlast, ahogy tud, nehogy ugy lassek, mintha a siker kszben visszakoznek gyalazattal.
Ez pedig azon nyomban csapatokat toborzott, az egri egyhazmegyeben sorozast tartott, behajtotta az adot,
amennyit csak birt, penzt kapart ssze nemcsak a sajat pspksegebl, hanem mindenIell a barataitol is, sajat
kltsegen allitott sereget kldtt a taborba; adott penzt is meg utanpotlast. Orban Irgeseget, hseget es
buzgalmat ez gyben szelteben magasztaltak. Ezzel aztan a Iejedelem hajlandosagat ugy megnyerte maganak,
hogy az halalaig klnskeppen szerette t. Amikor a vedk eszrevettek, hogy a tabor naprol napra gyarapszik,
a pannonok eri merhetetlenre nvekednek, kenytelenek voltak a megadasra gondolni. (45) Elneztek a naponta
erkez csapatokat, es ez lelkesedesket igencsak lelohasztotta; dhbe gurulva a Ialakrol golyokat, vaskockakat
ldztek a vakvilagba; egyetlen lvessel harom aprodot teritettek le az uralkodo eltt, szetzuzva a koponyajukat,
amikor az ebedlnel alldogaltak. Azonban a kiraly egyaltalan nem rettent meg e veres es iszonyatos latvanytol,
hanem rezzenestelen maradt, es az ijedtseg semmi jelet sem mutatta. Aztan irdatlan masinakat szegeztetett a
varosra, amelyek szamos palotat leromboltak. Es mert az ujhelyiek hazuk beIedesere nagyobb reszt
IenyIalapocskakat hasznalnak, amit zsindelynek neveznek, a gyalazatos eset miatt mar-mar a varos
Ielgyujtasara gondolt. Tudniillik a parancsnok nehany nappal korabban egy kldtt utjan nagyon megigerte,
hagy a tabori kiralylakot soha semmilyen eszkzzel nem lvi; a kiraly mar azzal Ienyegetztt, hogy sszeront
minden templomot, ahonnan ldznek, majd igerete szerint marvanybol ujjaepitteti, Ielgyujtja a varost, es meg
is tette volna, ha a bentiek meg nem kerlelik, es ha nem bizik abban, hogy hamarosan a hatalmaba kerl.
Ekzben a hatalmas milanoi herceg kldttei, Naso Mate es Fontana Ferenc eljttek a taborba, es jelentettek,
hogy a varadi pspk a megallapodas ertelmeben Milanoban megkttte a rokonsagot Corvinus Janos es SIorza
Blanka kztt; a kiraly Ienyesen Iogadta ket, es nehany nap mulva elbocsatotta. (50) Erkezesket kveten jtt
Ienyes Ierrarai kiserettel Pannoniaba Este Hippolit, Beatrix kiralynenak nveretl valo unokaccse, akinek
nagyapja Ferdinand, dedapja pedig AlIonz kiraly volt, hogy az esztergomi erseki egyhazmegyet, amelyet
korabban nagybatyja, Aragoniai Janos birt, atvegye. Matyas kiraly, hogy unokaccset rangjahoz illen Iogadja,
elszr Bernardin modrusi groIot menesztette elebe nemesi lovassaggal Zagrabig, aki az erseket Sopronba
kiserte. Azutan a kiralyne, ahogy erteslt kzeledeserl, Fodor Istvant kldte ele kvetsegbe, hogy a neveben
kszntse az unokaccset, Iejezze ki rmet jvetelen, es mondja meg neki, hogy maradjon ott, mig a kiraly
nem hivja a taborba. Ekzben a kiraly a mindenben vegs szksegre jutott varosparancsnokkal a megadasrol
targyalt. Tettauer es nehany mas volt a kzbenjaro es kzvetit. A parancsnok a varos atadasat augusztus idusara
megigerte, ha a csaszar nem kld szamottev segitseget, es ha Ilszereleskkel, valamint az uralkodoi
ingosagokkal egytt sertetlenl elvonulhatnak, es magukkal vihetnek haromszaz tarszekeret; a kiraly belement e
Iltetelekbe. (55) A varosparancsnok tiz IerIival kijtt hozza a taborba, itt klcsns esktetel utan kihirdettek a
megadast, amelyet a harmincadik napon kellett Ioganatositani; ekzben, hogy az idt ott ne tltse, hatrahagy egy
ostromlo csapatot, es nehany lovas hadnaggyal Stiriaba viszi a tabort, a sereget elvezeti Schottwienhez, amely a
noricumi vlgytorkolatokban Iekszik. Ezt a varoskat akarja elIoglalni, hogy Stajerorszagba tetszese szerint
betrhessen, es itt elvaghassa mindenkinek az utjat, aki az ujhelyieknek meg a becsieknek segitseget visz.
Nekiinditva tehat a tabort, huszarokkal es knnylovassaggal pusztitja szekeben az ellenseges Ildet. A
kzsegek, Ialvak krs-krl kigyulnak, minden zsakmanyul esik. Schottwien azonnal elesik. GraIIeneck ekkor
egy visszapattano lvedek tesetl szetroncsolva meghal. A kiraly BanIi Miklost, akit testverenek tekintett,
brtnbe veti itt, ami az elkelsegek nagy megdbbeneset valtja ki, de kisvartatva sertetlenl kiereszti.
Kiostromolnak egy csucson emelked kastelyt, majd a hegygerincre Ilvontatnak egy oriasi rezagyut, hogy
azzal ljjek a Iellegvarat. Megnyitva a szorosokat, a legiok benyomulnak StajerIldre, es ez alkalommal
elIoglalnak vagy husz kisvarost. (60) Kevessel augusztus idusa eltt, amely napon a megallapodas ertelmeben az
581
ujhelyieknek at kellett adniuk a varost, a kiraly az ujjongo sereggel visszater a korabbi taborba, hogy a kijellt
napon atvegye a varost.
Mihelyt Matyas Stajerorszag Ieldulasa utan visszatert Ujhelyhez, legsrgsebb dolga Hippolit meghivasa volt,
hogy annak olasz kiseri alaposan Ielmerjek az ostrom es a diadal jelentseget, e mind a kiralyhoz, mind a
szemlelhz melto esemenyt. Hippolit kedves tekintet, bajos arcu kilenceves Iiucska volt akkor; kisse hosszu
orral, gynyr, nagy szemmel, Ieje, valla, tbbi tagja csodas kecsesseggel illett egymashoz. Szine rozsas, haja
gesztenye, arckiIejezese elgondolkodo, tbb kiralyi meltosagot, mint gyermeteg csintalansagot sugarzo, mintha
minden oraban korat meghazudtolo terveken es elmes valaszokon spekulalna. Emellett termeszete parancsolo es
Iensbbseges, inkabb nemeslelksegrl, mint alazatossagrol tanuskodo. Ha nemes abrazatara nezel,
komolysagot latsz a komorsag arnyeka nelkl, Ieltn szepseget hiba nelkl, labszarai elegans testalkatot
igernek. (65) A szigoru es gondos hercegi neveles koraerett tekintelyt termett benne. Elmeje roppant szellemes,
lelemenyes, annyira Irge es gyes, hogy sosem talalod keszletlenl. Beszede az id es a hely szerint
nyomatekos es vilagos; izetlenseg sohasem j ki a szajan. Vita kzben nemritkan olyan Iortelyos, talalekony es
elenk, hogy iIjusaga ellenere tudos IerIiakat is sokszor lenygz az erveivel; a Iuri tereIereken tmren es
kereken beszel; ha a krltte levk szorakozaskeppen szolasra ingerlik, kerekded valasszal es hathatos
ervelessel barkit lepipal. Latszik tehat, hogy Ienyes tettekre szletett, hiszen nincs e Iiuban semmi alantas,
semmi kiIogasolhato. Mintha a hiba arnyekatol is tavol lenne. Csodas szemerem ragyog benne es mely
vallasossag; pspki szokas szerint naponta elmondja a szent imadsagokat, elvegzi az istentiszteletet; annyira
utal minden aljassagot, hogy ugy latszik, csakis papsagra szletett. Erklcsei minden tekintetben Ilsegesek es
szigoru neveltetesrl vallanak. Ha Hippolit neveljetl engedelyt kap arra, hogy a koraerett komolysag Ieloldasa
vegett a vele egyivasuakkal jatsszon, rendszerint oly jokedvnek es treIasnak mutatkozik pajtasai kztt, hogy
azt mondanad, sokaig taplaltak attikai soval. (70) Korat megelz virtus es Iegyelmezettseg van benne; sohasem
tesz olyat, ami ne haladna meg Iiatalsagat. Aki csak ranez, szamos aragoniai es estei Iejedelemre nezhet ra
benne. Mind, aki latja, a remek tulajdonsagokbol azt josolja, hogy ha a veg es a kezdet egeszen egybevag, dics
nagyur valik belle.
Tehat a kiraly Batori Istvant, akit nemregen elhivott Erdely tartomanyabol, hogy Ujhely vegs megvivasanal
jelen legyen, pedig ezerInyi valogatott lovassaggal erkezett, elkldtte Sopronba, hogy Hippolitot erseki
meltosaga szerint tisztesseggel kiserje a pannon taborba. Ez a mogorva, becsletes IerIi, a hadtudomany kivalo
mestere, akirl mindenki ugy tudja, hogy rk szzesseget Iogadott, az utasitast nagy lelkesedessel hajtotta
vegre. Fenyes lovassaggal elment Sopronba, es elhozta magaval az erseket; amikor a kiraly a Iutaroktol
meghallotta, hogy tiz merIldnyi kzelsegbe ertek, rgtn elebk inditott ket hadrendbe allitott ezredet, hogy
hodoljon, mint illik, az esztergomi erseknek, Magyarorszag Imeltosagu primasanak, es ahogy nevezik a
szletett papai legatusnak, ne a korat, hanem Irangu szarmazasat es meltosagat tekintse, visszautjaban pedig a
Iiu szorakoztatasara mutasson be hadijatekokat, klnbz harci gyakorlatokat. (75) Kesbb az arisztokratak es
az elkelsegek teljes karaval meg a Itisztekkel maga ment elebe a harmadik merIldkig; ugy lelte meg
Hippolitot, mintha a sajat szltte volna, csokkal boritotta, es nemes termeszetet latva mindvegig Iiakent
szerette; paratlan pompa es a katonasag dvrivalgasa mellett vezette be a taborba es a sajat satraba. Hippolit a
Ierrarai nemesekkel egytt a legkitntetbb Iogadtatasban reszeslt itt, a kiraly ejjel is, nappal is
meg-meglatogatta, gyakran meglelgette, es naponta gyengeden dedelgette. Aztan elvittek a betegsege miatt
Lichtenwrthbe tavozott kiralynehoz, aki lelkendez anyai rmmel Iogadta, majd visszahoztak a kiralyhoz a
taborba.
Amikor a varos atvetelenek az ideje elerkezett, a kivonulo nemetek a megbeszelt napon atadtak azt a kiralynak;
nyomban rseget kldtt be, hogy a varosbeli tornyokra mindenIele kitzze a corvinusi es a pannon jelvenyt, a
gyztes legiok Iegyveresen bevonultak az egyik kapun, es a masikon visszamasiroztak a taborba. Ezutan a
kiralyne az udvarnokok es a kvetek tarsasagaban bement a varba, hogy atvegye a cezar varosa Iltti uralmat,
es Iogadja Ierje diadalmenetet. Matyas, megvarva a csillagok kedvez allasat, harmadnapra baldachin alatt,
Ienyes paradeval, valamennyi papi es tisztviseli rend nyomaban ujjongva bevonult a varosba. (80) Ebben a
diszmenetben nem vittek eltte a zsakmannyal rakott saroglyat, sem a Ioglyok tmeget, nem elevenitettek Iel az
ostrom jeleneteit, csak a diadalmas corvinusi zaszlok vonultak. A kiraly utan Hippolit, a pannoniai Imeltosagok
legIbbje, aztan Orban, Tamas titkar, a pspkk es gyzelmi palastban a hadsereg tisztjei kvetkeztek. Ell
582
Batori Istvan, Istvan groI, Tettauer, Gereb Peter es ccse, Matyas, majd Bertold, Szekely Jakab es Kanizsai
Laszlo, az nyomukban a lovas- es gyalogoscsapatok tbbi hadnagya, akik versengve harsogtak: Huj-huj,
gyzelem, huj-huj, gyzelem! Es Corvinust Ielseges cezarnak, igazi csaszarnak kialtottak ki. A klnbz
nemzetisegek a maguk nyelven kivantak Iennhangon minden jot az isteni Matyasnak. Az Ujhelyet vegre
elIoglalo, a csaszari szekhelyen diadalmaskodo Matyas dvzlesere szinte egesz Magyarorszagbol kldttek
erkeztek. St, a tbbi tavol marado Ipap es Iur is ajanlotta eletIogytig valo szolgalatat. Az pedig bizony
igen-igen meglepnek mondhato, hogy a gyztesek sem egytt, sem egyenkent nem bantottak sem erszakkal,
sem tulkapassal, sem gyalazkodassal vagy mocskolodassal a veszteseket, hanem mindentt tisztesseggel es
jamborul viselkedtek. (85) Inkabb az bizonyult kzttk derekabbnak, aki szallasadojanak a huzamos
koplalastol megsapadt kepet hamarabb Ielditette. St, a lakosok nemelyike ki is szenvedett a mertektelen
zabalastol IelpuIIadva.
Hanem ki mellzhetne hallgatassal azt a seregszemlet, amelyet azon a napon tartott, amelyen az ujhelyi helyzet
rendezese utan a taborral megindulva elsietett Schottwienhez, es azt egyetlen nap alatt megostromolta,
megszemlelte es birtokba vette? Ujhely eltt a szeles mezn Ielsorakoztatta az sszes legiot, hadrendbe allitotta,
es ekkor Ielidezhettem mindent, amit csak a regieknel a hadi Iegyelemrl olvastam. Bizony, itt nemcsak a
legblcsebb kiralynak es a leghatalmasabb uralkodonak mutatta meg magat, hanem a legtkeletesebb
hadvezernek is. A lovassagot csak negy hadoszlopba rendezte, a huszarokat es a knnyIegyverzet portyazokat
csak ket szarnyra bontotta, hogy a kis szamu egysegre osztott sokasag knnyen iranyithato legyen, es minden
kavarodasnak elejet vegye. (90) A sereg, amely a taborbol kivonult a mezre, hogy hadrendbe allva meginduljon
a noricumi hegyszorosok es vlgytorkolatok elIoglalasara, nyolcezer gyalogbol, huszezer lovasbol, valamint (az
aprodok, csicskasok, markotanyosok nelkl) krlbell kilencezer szekerbl allt. A kiraly pedig szemelyesen
kivanta Ielallitani az sszes hadoszlopot, es a harci Ieladatokat maga osztotta ki erdemesseg szerint. Minden
hadoszlopnak megvoltak a maga zaszlai, amelyek leginkabb a kereszteny vallas, aztan a Corvinus-haz, tovabba
a gyzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmacia, Csehorszag es az ausztriaiak jelkepeit abrazoltak; de a lovas-
es gyalogoskapitanyok zaszlai sem hianyoztak, st, minden egyes lovas is lobogot vitt a kopjajara tzve, ami a
katonai paradet nagyon megemelte. Elszr is, ahogy a csapatok ele kilepett, csendet parancsolt, amelyet
nemcsak az emberek, hanem a lovak is szigoruan megtartottak. Az els hadoszlop zaszlajat kihoztak a kzepre,
es ezt nnepelyes szavakkal, megIontolt utasitasokkal sajat kezleg atadta a legkivalobb hadastyannak. Nagy
csodalkozassal lattam, hogy ennek nincs sarkantyuja. Azt hiszem, azert, hogy a nagy kavarodasban a
megsarkantyuzott lo ijedteben meg ne ugorjon, es Iutasaval a tbbiek batorsagat meg ne renditse. (95) Ezutan
tizenket kardot, ugyanannyi bardot es buzoganyt adott at az erdemeseknek. A bardosok, kardosok,
buzoganyosok krlalltak a zaszlohordozot. Aztan a szakaszok Ielsorakoztak a zaszlo eltt, ezek mindegyike
huszont lovasbol allt, ugyhogy a lovasok szama a szakaszokeval egyezzen, igy tehat krlbell nyolcvan
lovasszakasz haladt a zaszlo eltt es ugyanannyi utana; a tbbi hadoszlopot ugyanezen mod rendezte. A sort
ki-ki ugy megtartotta, hogy ha csak egy ujjnyival is megelzte a masikat, mar tartania kellett a roppant eles
szem vezer haragjatol. Akkora engedelmesseg uralkodott mindentt, akkora volt a vezer iranti szeretettel
parosult Ielelem es tisztelet, hogy parancsat mindenki a szonal gyorsabban teljesitette, es hogy utasitasanak
eleget tegyen, az eletet is semmibe vette. Akkora csnd honolt mindentt, hogy a parancsszon kivl nemhogy
emberi hang, de egy lonyerites sem hallatszott sehol. Ezutan, ahogy az egyes hadoszlopok kisse elbbre
haladtak, adott jelre a Iejedelem eltt hadgyakorlatot mutattak be, es a sorok valtakozva Iejldtek hol ek alakba,
hol krbe, hol harom- vagy negyszgbe, Iresz meg ollo Iormajara. (100) Miutan pedig nagy tapasztalattal es
gyesseggel eleget gyakorlatoztak, mikzben senki sem hagyta el a helyet, hogy Beatrixnak szemleletesen
bemutassa, mikeppen harcolnak hadrendben, hirtelen Ielallitotta a hadoszlopokat. Mindkettben elhelyezett ket
ers vertes lovashadtestet, szakaszokra osztotta, es kzepre ket masikat tett; ezek kze gyalogosszazadokat is
allitott. Az els sorba beosztotta a nehezIegyverzet gyalogokat, aztan rendben a dzsidasokat, az ijaszokat, a
huszarokat meg a tbbi knnyIegyverzet katonat. A harmadik sor eltt a darabontok alltak, es riztek a
vezerzaszlot. Tovabba mindket szarny eltt egy-egy huszarzaszloaljat bontott ki, melyek megtartottak a rendet,
mikzben olyan gyorsan mozogtak, hogy ugy latszott, mintha madarak rppennenek. En pedig, ahogy Beatrix
kisereteben a szemlere Ielsorakoztatott sereget Iigyeltem, amely kibontott zaszlokkal szinte sszecsapott az
ellenIellel, egyik amulatbol a masikba estem, mert az egy valosagos skorpio benyomasat keltette. (105) Kesbb,
amikor Beatrix mar eleget latott, a hadoszlopok kezdtek rendben elvonulni. Oldalt parhuzamosan hajtottak a
583
szekereket, amelyekkel a magyarok Corvinus oktatasa szerint a tabort arok es sanc helyett vedeni szoktak, st,
kaszakkal Ilszerelve a csataban is alkalmazzak, es ezeket hasznaljak az ellen bekeritesere. Bizonyara
csodalatos, amit elbeszeltnk, hiszen Italiaban ilyet sohasem latni.
En pedig, aki egy darabig a taborban tartozkodva magam lattam azt a katonai rendet es azokat a szigoru
szokasokat, amelyekre Matyas a magyarokat nevelte, igencsak amuldozom. Sehol a vilagon nem lehet latni
meleget, hideget, Iaradsagot, nelklzest jobban tr katonat, aki a parancsot pontosabban teljesiti, aki a jelre
szivesebben indul csataba, aki a halalt keszsegesebben vallalja, aki jobban viszolyog a katonai zendlestl, a
taborban bekesebben es tisztessegesebben viselkedik, aki vallasosabb, aki tavolabb tartja magat a zavargastol es
ramazuritol, akiben tbb az nmerseklet es a szemerem, akitl messzebb all az istentelenseg, a szoszeges, a
tisztatalan szerelmeskedes. Azt beszelik, hogy a lovasok legnagyobb resze, akinek Ielesege, gyermeke van,
olykor harom egesz esztendt is kenytelen egyIolytaban szolgalni, a hitvesi hseget megsem szegi meg. Ha
valakit rajtakapnak egy lotyoval, rk szegyen harul ra. (110) Vitezsegk es trelmk nagyobb, mint a
spartaiake. Telen is, nyaron is a taborban elnek. Es amit a sajat szememmel lattam tbbszr is, hogy a
megkezdett ostromot Il ne adjak, teljes nyugalommal telelnek a ho alatt a Ildn. Sokszor ugy bujnak el
onnan, mint az egerek, a lovasok az rparancsnok utasitasa szerint egesz ejjel alljak a strazsat, helykrl nem
moccannak, es nem panaszkodnak a dermeszt hideg miatt. Es ha legtbbjk tagjai el is gemberednek a
kegyetlen Iagyban, rendithetetlenl trnek mindent; a gyermekeket a taborban nevelik, es ott oktatjak a
katonamestersegre. Ezert van az, hogy a hadban edzett magyar nemzet Corvinus intezkedesei, vezerlete es
iranyitasa segitsegevel ugy megersdtt, hogy mig azeltt csak a hazai rgt birtokolta Pannoniaban, st,
ellenseges zonak kztt ver nelkl magat is alig tartotta Ienn, most akkora elmenetelt tett, hogy a szarmataktol
az Adriai-tengerig, a mysusoktol es a macedonoktol a noricusokig es a germanokig terjesztette ki a hatalma ala
es birodalmat. Aki ebben az idben a pannoniai taborban krlnezett, ott is lathatott szamos Curiust, Camillust,
Fabriciust, szamos Fabiust, Scipiot, Aemiliust. Matyas pedig szo es valosag szerint mintazta Caesart vagy
Sandort.
(115) Ebben az evben a kiraly szvetseget kttt az anconaiakkal, pecsetet es kiralyi jelvenyeket kldtt nekik,
amelyeket szarazon es vizen viselhetnek, hogy aki ket megserti, Matyas ellensegenek szamitson. A pannonnal
teremtett szvetseget Ince papa nagyon rossz neven vette, es ervel kenyszeritette Anconat a szerzdes
Ielbontasara. A Ipappal szvetsegben allo velencesek vadaskodasaikkal Ilhecceltek az anconaiakban a pannon
iranti ellenszenvet, es nem nyugodtak addig, mig a polgarok az haragjuk lecsillapitasa kedveert a Iejedelem
jelvenyeit el nem kldtek Incehez Romaba.
Hogy a historiahoz visszaterjnk, tehat a kiraly Ujhely varosanak megszerzese utan par nappal a Ierraraiakat,
akik Aragoniai Hippolitot idekisertek, nagyszer ajandekokkal hazabocsatotta Italiaba. A kedveztlen
idjarastol magas lazba esett kiralyne visszautazott Becsbe. De az elhuzodott ostrom kvetkezteben a taborban
es a varosban is sulyos pestisjarvany ttte Il a Iejet, amely sok udvari embert es derek katonat elemesztett. A
kiraly az gyek rendezese vegett ottmaradt Stiriaban. Az ujhelyiek hivatalosan eskt tettek a kezebe, hogy az
es utodai parancsat mindenben teljesitik, a megkttt szerzdest es igeretket sohasem szegik meg.
(120) Rvid id multan a cezar emberei Ausztria belsbb videkein, az isteni Hippolit varosatol nem messze,
haborut kezdemenyeztek, nehany kiralyi lovas- es gyalogoscsapat szembeszallt velk, hirteleneben tkzet
kerekedett, amelyben kemeny verekedes Iolyt sokaig ketseges kimenetellel; vegl az alemannok megszaladtak,
de mindket reszen sok volt a Iogoly meg a sebeslt, es ebben a csataban nem kevesen vesztek oda. Es mert
Ausztria mindig Iorral valamit, Frigyes csaszar meg gyenek e sulyos valsagaban nem takarekoskodott sem az
armannyal, sem az erlkdessel, nehany ismerset Ilhergelte, hogy partoljon el a kiralytol. IlyenIorman ebben
az esztendben Viktorin herceg, a nehai Gyrgy kiraly Iia, Vilmos groI es Ausztria nehany kiskiralya
sszebeszelve Iellazadt, hogy klnbz tamadasokkal kiIarassza t. A kiraly a lazadok minden mezvarosat
allamositotta. tszaz gyaloggal es lovassal elkldte Bot Andrast, a sereny, lelkes es IurIangos elmej
lovashadnagyot, akit Ielsege nagyon kedvelt, hogy Ioglalja el Viktorin szlavoniai varosait, amelyekert
regebben az oppelni hercegseget elcserelte a kirallyal, valamint Szekely Jakabot Vilmos es testverei varaihoz,
amelyek Zagrab kzeleben emelkedtek. Ez az iden Stiriaban, Krajnaban es Karintiaban portyazott, az egesz
videket szelteben beszaguldotta, pusztitotta, a csaszar szamos varoskajat bevette, es egeszen a velencei hatarig
584
akadalytalanul elkalandozott. (125) Amikor pedig a kvetkez evben a parttes napIenyre kerlt, a kiraly
minden mezvarosuktol es vagyonuktol megIosztotta azokat is, akik Ausztriaban lazadtak Iel. Az Ujhely
bevetelet kvet telen megallapodas szerint ertekezletet tartottak annal a varoskanal, amely nevet az isteni
Hippolitrol kapta, es a kiraly talalkozott ott a cezar kveteivel es Bajororszag hercegeivel; ekkor Iegyversznetet
ktttek.
Az elz esztendben pedig, majus idusan, Janos Antal, aki akkor meg nem volt milanoi ersek, diszes nemesi
kiserettel eljtt Becsbe a kiralyhoz, hogy megersitse Corvinus Janos es Blanka rokonsagat, amelyet a varadi
pspk korabban megkttt, a lehet legnagyobb tisztelettel Iogadta t, es szandekuk szerint mindent
elrendezve gazdag ajandekkal bocsatotta vissza Italiaba mindannyiukat; tudniillik, mint sokan velekednek, a
krltekint Iejedelem erezte, hogy gyengelkedik es hamarosan meghal, hiszen a haborus Iaradozasok egesz
sereg betegseget ltettek bele, ezert siettetni kezdte Iia eskvjet, amelyet azonban a hazassagi szerzdes
ertelmeben nem lehetett addig nyelbe tni, mig Janost nem teszi uralkodova. Elhatarozta, hogy lemond
Csehorszag tronjarol, es a Iiat teszi utodava, mivel Beatrix, a mostoha, ellenallasa miatt Magyarorszagon erre
nem mereszkedett. Ezert Szileziaban haborut szitott egy herceg ellen, hogy szlttenek terjedelmes uradalmat
juttasson. Luzsicat sem hagyta beken; mindket tartomanyban ravett nehany nagybirtokost, hogy adjon el neki
varosokat, a tiltakozok ellen pedig valami trvenyes alkalmat elrangatva tamadast inditott. (130) Midn tehat
Szileziaban kitrt a haboru, Trnka cseh lovaskapitanyt es Haraszti Ferencet gyors lovassaggal elkldte a
tartomanyba; ezek, ahogy a kiraly parancsolta, megostromoltak valamelyik ottani herceg egyik erditett varosat,
akirl azt allitottak, hogy elpartolt a kiralytol, segitseget kerve elszalad Ulaszlo kiralyhoz; Ulaszlo a Matyassal
Iennallo regi baratsagra tekintettel megtagadja a tamogatast, nehogy a szent Irigyet megserteni lassek. Erre az a
Iurakhoz Iordul segitsegert, es Iigyelmezteti ket, hogy ha nem vigyaznak, k is ugyanezt a bantalmat Iogjak
elszenvedni, amit most. Ezek meggyzetven kzs penzen segit csapatokat kldenek, hogy ne engedjek
tarsukat es baratjukat atyai es si jussatol megIosztani. Mikzben a varos ostroma kemenyen Iolyik, ezek
megjelennek a tamadas elharitasa vegett, szemben Ielallitjak a tabort, es megIelel alkalommal csataba
bocsatkoznak. Akkora hevvel csapnak a pannonokra, hogy rvidesen megingatjak ket. A magyarok emiatt a
cseheket arulassal vadoljak, azt mondogatjak, hogy nem akarnak rokonhaborut, es ezert vonakodnak a harctol.
Haraszti nem bizva a csehek hsegeben, knnylovassagaval behuzodik az erdbe, hogy az ellenIelet hatulrol
vagy oldalrol varatlanul megrohanja; okosan karejba allitja a sereget, es megtamadja a cseheket. (135)
Veszekedett verekedes Iolyik; mindket reszen sokan elesnek. Trnka ugyan kelletlenl harcol tulajdon nepe ellen,
es nem szivesen ontja a cseh vert, megis, hogy katonai ktelesseget teljesitse, a csehek negyszgbe rendezett
hadtestevel kemenyen csatazik, es vei szeretetet Ielreteszi; mivel szembl, tarsa hatulrol vagy oldalrol tamad,
a csehek lassacskan kezdenek szetszorodni. Az ellenIel legyzese es szetugrasztasa utan a pannonok a veres
diadallal visszamennek a taborba, a varos a segitseg meghiusultatol megrettenve vegl is kenytelen megadni
magat. Ebbl egyenetlenseg szarmazott Matyas es Ulaszlo kztt. Amaz Ielpanaszolta, hogy a szvetsegi
ktelezettseg ellenere tamogatast nyujtott az ellensegeinek, emez visszautasitotta a vadat, kijelentette, hogy
szentl betartotta az egyezseget, bar annyit szinten beismert, hogy azokat a cseheket, akik katonai zsoldbol
elnek, nem tilthatja el hivatalosan mas szolgalatatol. Matyas a szerzdesszeges miatt Janost, a cseh kiralysag
gyeiben meghatalmazott varadi pspkt kldte el a panasszal, Ulaszlotol pedig ebben az gyben ketszer jtt
Becsbe mentegetzni valogatott Iuri kldttseg.
Vegl kettejk kztt rendezdven a problema, Matyas Ielreteszi a haragot, es ujra nekilat, hogy Iia birodalmat
a szileziaiak es a luzsicaiak kztt gyarapitsa. Csakis a varadi kzvetiteset hasznalja Iel ebben, akirl tudja, hogy
a cseh gyek leggyesebb kormanyosa. (140) Ez a Iejedelem megbizasabol ebben a ket evben tbbszr
Ilkereste ezeket a tartomanyokat, a nagybirtokosokat biztatta, hogy varosaikat adjak el a kiralynak, tekintelyes
arat igert keszpenzben, ijesztgette ket a Ienyeget veszedelemmel. Mondjak, hogy e kitn alkusz ravaszsaga
reven a kiraly a ket tartomanyban klnbz varosokat vasarolt meg szltte szamara jogaikkal es
uradalmaikkal egytt. Luzsicaban ugy kiterjedt a birtoka, hogy ketnapi jaroIldre megkzelitette a
Szarmata-oceant. Hogy e terleteken ilyen sikeresen ment minden, annak oka a varadi volt, meg a kiraly ott
portyazo valogatott lovassaga, mely messzire szetszaguldozva mindent nagy remlettel tlttt be. A dupla
zsoldon kivl a zsakmany is gazdagitotta a sereget, a varadi Janos pedig tekintelyes uradalmat kapott adomanyul
a kiralytol, amely evente hetezer aranyat Iialt. Ujhely elIoglalasa utan a kiraly ket evig es majdnem nyolc
honapig tartozkodott Becsben, ezalatt az ugynevezett dieta rgyevel tbbszr bejelentette, hogy elutazik
585
Szileziaba meg Luzsicaba. Hogy mi egyebet tervezett, azt nem tudom biztosan.
(145) Ebben az idben a stajerek es a karantenok a pannonok gyakori betresei miatt tbbszr kenyszerltek
megvasarolni a beket. St, a tartomanyi elljarok, a nagybirtokosok, az apatok, pspkk es prepostok egy
csaszari kvettel eljttek Becsbe is, hogy a kiralytol beket vegyenek. Itt ezeket a dolgokat Tamas gyri pspk
segitsegevel Orban intezte, es a nyugalmat alighanem dragabban vasaroltak meg, mintha haborut viseltek volna.
Aztan az gylet lebonyolitasa utan a kiraly dus lakoman Iogadta ket, es nehanyan ajandekokkal tavoztak, hogy
a bkezseg megkedveltesse velk a pannon szolgalatot; a kapzsisag is, amit elkvettek rajtuk, csak arra kellett,
hogy az erszak elrettentse ket a csaszartol. Ugyanebben az evben a Iegyversznet sokadik meghosszabbitasa
vegett trk kvetek jttek Pannoniaba. Beallitottak a lengyelek kldttei is, hogy minden lehet modon vegleg
elsimitsak a Matyas es Ulaszlo kztt nemreg keletkezett Ieszltseget es bizalmatlansagot, meg hogy nehany
mas dolgot is elintezzenek. Osvat zagrabi pspk viszonzasul Lengyelorszagba ment, es Ieladatat a kiraly
szandeka szerint vegrehajtotta. Aztan a kvetkez evben a kiraly elkldte ugyanoda Domonkos ugynevezett
Iehervari prepostot, az isteni szz bazilikajanak Ipapjat, aki diplomaciai Ieladatok ellatasara nagyon
alkalmasnak latszott, hogy oszlassa el a mindket reszrl nap mint nap Iel-Ieltamado ellenteteket es
gyanakvasokat.
(150) A kvetkez evben pedig, amely az ezer es negyszaz Iltti nyolcvankilencedik volt, januar kalendaja
krl, midn a kiraly Becsben tartozkodott, az eg szokatlan modon hatalmasat drdlt, mely csodajeltl
megremlve es megdbbenve mindnyajan kezdtnk ersen aggodni a Ielseg miatt. Ugyanis kezdd kszveny
es valami alattomos bagyadtsag trt ra, hogy tbbe nem tudott a labara allni. Els orvosa Milio Giulio volt,
nemcsak szarmazasara, hanem tudomanyara nezve is kitn, aki mindaddig nem kis sikerrel Ioglalkozott a
kiraly egeszsegevel; amikor egy masik taljant adtak melleje, buzgalma alabbhagyott, mert azt gondolta, hogy a
vetelytarsat az iranta valo Ieltekenysegbl hoztak. Kesbb a betegseg elhatalmasodvan, eletet az orvosok alig
ket evvel tudtak meghosszabbitani. Ez evben az egesz vilagrol szamos kvet jtt Matyashoz. Hirneve ugy
elterjedt, hogy az egesz Ildkerekseg tisztelte es Ielte, es nemcsak kereszteny uralkodok, hanem a legmesszibb
videkekrl poganyok is kvetek utjan ostromoltak t es kerestek a baratsagat. Az elz esztendben Ferdinand
kiraly elkldte a sziciliai Peter lucerai pspkt, a kivalo historikust es szonokot. Ezen a tavaszon Angelo ortei
pspk, apostoli kldtt jtt Becsbe, hogy a mar negy eve tmlcben sinyld Peter erseket kiszabaditsa, es a
kiraly tisztesseggel latta t. (155) Azutan, a tavasz bealltaval, a kiraly, akit a magyarok kldttsegekkel srn
zaklattak, a Iolyon leutazott Budara; nemsokara megjtt a velenceiek kvete, hogy a hatarok krl Dalmaciaban
tamadt nezeteltereseket elegyengesse. Ezzel az rggyel takarozott, azonban ahogy sokak velemenye tartotta
inkabb kemkedni, mint targyalni jtt, mert a roppant hatalmu pannon ereje kezdett veszedelmesse valni a
velencesek szemeben, es hire terjedt, hogy elete nem tart soka.
Nehany nap mulva megjelent a trkk Ienyes kldttsege, mely nem Iegyversznetet, hanem beket kert
srgetleg, hogy a pannonnal dolgait elrendezve megtorolhassa azt a roppant sulyos vereseget, amelyet ebben az
evben Sziriaban a szultantol elszenvedett. Ezt meg tisztesseggel el sem bocsatottak, amikor megerkezett Assziria
uralkodojanak, a szultannak reg vart kvete, a jeruzsalemi patriarka. Tavaly ugyanis Giugno raguzai patricius
reven a szultan klnIele ajandekokat es tyrusi ruhakat kldtt a kiralynak. Ez ersen szorgalmazta a trkk
elleni szvetseg megkteset, sok mindennel kecsegtetett, ha ez a hadjarat kzs vezerlet es iranyitas alatt
megvalosul. Miutan ugyanis az asszir tirannus Sziriaban nemregiben szarazon es vizen komoly csapast mert a
trkre, ersen kerte, hogy Matyas tamadjon hatulrol; (160) abban bizott, hogy ha ez a szvetseg letrejn, a
trkk ereje rvidesen megcsappan. Amde a halal, mint kisvartatva rendben elbeszeljk, mindent
megakadalyozott. Ezen a napon Iogadta kihallgatason a roxanok kveteit a peloponneszoszi despotaval,
mindnyajan tisztes Iogadtatasban es elbocsatasban reszesltek. Tovabba ekkortajban jelentek meg Frigyes
csaszar es Miksa romai kiraly kldttei pazar kiserettel, hogy beketargyalasokat Iolytassanak a magyarral, es a
hosszu hadakozasnak veget vessenek. Mikor Ferdinand napolyi kiraly erteslt errl, azonnal atkldte
Pannoniaba Montano Ferenc capuai polgart, hogy mindket Ielet sztkelje az dvs egyetertesre; magara
vallalta leanya gondjat, hogy Beatrix kiralynet tamogassa trekveseben, es kzremkdjn a kivanatos
bekektesben. A csaszar eme kvetei pedig ismetelten ide-oda jartak, hogy a Ieltetelekben mindket Iel
egyetertsen. Ezalatt meghosszabbitottak a Iegyversznetet, hogy a bekerl nyugodtabban targyalhassanak.
Vegl Ienyes ajandekokkal eltavoztak. E mozgalmas kvetjarasban a kiraly senkit sem eresztett el ajandek
586
nelkl. Mi tbb, az isteni Matyasban akkora nagylelkseg lakozott, hogy nem volt diplomata, nagyur, kznemes,
barmiIele allasu jveveny, aki elebe jarult, hogy a gazdag ajandek mellett ne kapott volna bseges napi ellatast
is a Iiskustol.
(165) A kiraly viszont a cezarhoz es annak Linzben idz Iiahoz, Miksahoz kldte kvetsegbe Janos varadi
pspkt, hogy a bekerl targyaljon, es ez csakugy, mint maskor, paradesan hajtotta vegre a kldetest, amikor
pedig rajtt, hogy Miksa szavakkal eteti, is ugyanezt tette. A beke pedig nem tudott megszletni. A csaszar
ingyen kvetelt vissza mindent, amit elvesztett, de meg karteritest is a javakert es a szemelyekert. Matyas
viszont, mivel jogos haborut viselt, kijelentette, hogy kartalanitani kell t, es a hosszan tarto haboru kltsegei
Iejeben hetszazezer aranypenzt kert. Miksat bosszantotta apja konoksaga, de azt sem Iogadta szivesen, hogy a
kiraly ekkora summat kivan a hadi kiadasokra, a vegletek kztt kereste a kzeputat, es mert jol sejtette, hogy
Matyas kedveli es becsli t, azt remelte, hogy az kedveert szamos varost nkent visszaad; mivel jol ismerte a
Iejedelem nagylelkseget, nyajas szavakkal tartotta t. Matyas viszont ugy velekedett, hogy a cselt csellel kell
meghiusitani, ezert elszr Miksat kezdte ajandekokkal puhitani, es mikor az Linzben tartozkodott, kldtt neki
ajandekba negyszaz hordocska bort, ugyanannyi krt es tizenketezer penzt. Ujra elkldte a varadi Ipapot,
hatha talan jut valamire a beke dolgaban; a cezar annal makacsabbnak mutatta magat, es gyanakodni kezdett a
Iiara, aki Matyas Iele hajolgatott. Ezert tbbszri keresere sem engedte maga ele, es megtagadta a targyalast.
(170) A csaszar legutoljara Bajororszag herceget, Ottot kldte kvetsegbe het tarsaval, hogy a Ienyes kldttseg
hatasara a kiraly knnyebben alljon ra az szaja ize szerinti egyezsegre. A kiraly nagyszeren Iogadta ezeket,
nagyon bkezen megajandekozta, am a bekerl semmit sem tudtak intezni, mert mindkett meltanytalan
Ielteteleket ajanlgatott. Raadasul Miksa ebben az evben Gallia kiralyaval Iegyversznetet kttt, es jo okkal
elsietett Ausztriaba, mert nemcsak a matematikusok jvendleseinek tulsagosan is kiszolgaltatott csaszari apja,
hanem tbb csillagasz is Iigyelmeztette, hogy a kiraly ebben az evben meg Iog halni, is jol tudta, mivel
Ienyegetnek a csillagok, melyek megkerdezese nelkl soha semmit sem tett. Miksa tehat amikor
Fels-Ausztriaba jtt, az egyezkedes szine alatt a kiraly halalat leste, Iolyvast kldzgette a kveteket meg a
Iutarokat, hogy ingadozo egeszsegerl bizonyossagot szerezzen.
Valamivel korabban a betegesked kiraly a Iolyo hullamain Becsbl alaereszkedett Budara, es Otto erkezese
eltt, mialatt a szentseges eucharisztia nnepet tartottak, amikor a szent menet hosszu athaladasa alatt a kiraly
egy magas emelvenyen lt, a nepes gylekezetben hivatalos hirdetmenyben kzhirre tettek a pannon es az
alemann kztt letrejtt beket, es hogy szeptember idusara sszehivjak az ugynevezett dietat, amelyen a ket
uralkodo jelenleteben megktik a cezar es a kiraly egyezseget. Azonban Matyas betegsegenek sulyosbodasa
miatt ezt a kvetkez honapra halasztottak. Aztan ez a talalkozo honaprol honapra csuszott. A kiraly
kedveztlen egeszsegere hivatkozott; indulasanak jelekent Ielallitottak vagy tven tarszekeret, amelyre
Ielpakoltak az egesz kincstart, es ott riztek a var eludvaraban harom honapig. (175) Az alomIejtk es
csillagjosok azt jeleztek, hogy novemberben es decemberben kellemetlensegektl kell tartania, es nem is
alaptalanul, mert ezekben a honapokban harmadnapos hidegleles gytrte. Elmulvan tehat isteni megvaltonk
szletesnapja, horoszkopja, amelyben nagyon hitt, rosszat mutatott, erre elrekldte a szekereket, es mintegy
Iutva a halal Ienyegetese ell elutazott Becsbe.
A tavalyi evben Fodor Istvan, most szeremi pspk, a humanista tudomanyokban minden magyar kztt a
legkepzettebb, elegans ekesszolasban kivalo, a kiraly megbizasabol kvetsegbe ment a milanoiak nemes
Iejedelmehez, hogy Corvinus es Blanka eskvjet a kvetkez esztendre halassza, es az aldasos atyaIisagot
megersitse; a milanoiak a legnagyobb tisztelettel Iogadtak, es bebocsatottak a szenatusba. Engedelmet kapva a
szolasra, egy szepen Iogalmazott es magvas gondolatokkal jeles szonoklatot tart, amely ma is megvan, majd
bizalmasabb megbizatasaira is rater. Egesz Magyarorszag neveben megismetli szerencsekivanatait, a kiraly es a
tanacs Ielhatalmazasabol megersiti a regebben megkttt rokonsagot, ajanlja, hogy minden Ieltetel maradjon
hatalyban es ervenyben. Vegl keri a Ienyes herceget es nagybatyjat, Lajost, minden szandekanak mozgatojat,
kit mindenki azon idk legmegIontoltabb emberenek tart, valamint az egesz szenatust, hogy mivel a kiralyt az
iden igen sulyos gyek ktik le engedjek meg trelemmel, hogy Iia eskvjet a kvetkez evre halassza, mert
igy mindket Iel meltosagahoz illn Ienyesebben es nyugalmasabban mehet majd vegbe. (180) Nem ok nelkl
keri ezt, tudniillik a hazassagi szerzdes ertelmeben Iiat az eskv eltt kirallya kell tennie, Magyarorszag
koronajat viszont Beatrix heves ellenzesetl es a Iurak rebelliojatol valo Ielteben nem tudja biztonsaggal
587
atruhazni ra, ezert gyermeke szamara Csehorszagnak Luzsicaban es Szileziaban kiterjesztett kiralysagat
szandekozik atengedni. Es hogy ez gyben mi trtent, azt maga tudja; ezert keri az eskv elhalasztasat a jv
evre, hogy a milanoi hercegeknek tett igeretet teljesithesse. Fodor behizelg szonoklataval es a kiraly
tekintelyevel mindent elert naluk. Hogy a herceg gazdagsagat megismerje, az gyek elintezese utan bevezettek a
kincstarba, ahol megszemlelte a merhetetlen vagyont, a gyngy es gyemant Iantasztikus tmeget. Mieltt
Magyarorszagra visszaterend utnak eredt volna, Italiaban sok mindent vasarolt; hazajve a kiralyhoz, nem
hagyta ajandek nelkl sem t, sem a kiralynet, de egy baratjat sem.
A kvetkez telen sok es sokIele viadalt rendeztek Becsben, elssorban lovasjatekot es paros bajvivast.
Corvinus Janos itt bocsatkozott elszr kzdelembe; nagyurak valogatott lovassagaval Iegyveresen szallt ki a
kzdterre, es a nezteren l szlei eltt igen szepen megverekedett egy joval idsebb lovaggal. (185) Mert az
els sszecsapasban, ahogy az arenaban elreszegzett kopjaval sszerontottak, vivotarsat sebzett Iejjel
letaszitotta a lorol. A kiraly pedig Becsben, mialatt betegsege naprol napra regblven Iokozatosan
lesovanyodott, Iolytatta a bel- es klgyek intezeset. Majd bekszntven a Iebruar, aztan a marcius, miutan
tavasszal az emberi testben Ielgyorsul a nedvek keringese, meg jobban megrokkant. Mindazaltal meg mindig
trdtt mindennel, korabbi Ioglalatossagaibol es serenysegebl nem engedett. Mar az ezernegyszaz Iltti
kilencvenedik esztend jarta, es hire szallt, hogy a kiraly a kvetkez nyaron Szileziaban orszaggylest Iog
tartani, es evegbl nemregiben elre is kldte a tartomanyba Janos varadi pspkt, hogy a tartomanybelieknek
meghirdesse a dietat, sszeszedje erre a Inemeseket, es az embereket alaposan Ilkeszitse a kiraly iranti
engedelmessegre, ezalatt ott maradt Becsben, nagy terveket sztt. Orban kincstartot utasitotta, hogy a
beszedett adoval iparkodjek hozza; kzeledett az ur Ieltamadasanak az nnepe; bejelentette, hogy ennek
elmultaval azonnal indul a gylesre Szileziaba; a miserl es a szent napok klnbz elkeszleteirl a maga
belatasa szerint gondoskodott.
A viragok nnepen az sszes kvet, az apostoli kldtt es valamennyi Iuri rend kisereteben hordszeken vittek
arra az alkalmi tribnre, amelyet a var udvaran elz nap emelt, hatraIogott, Ieslt hajjal, ders tekintettel
keszlt a szentseg szokasos Ielvetelere. (190) Egy igen dragan Ieldiszitett oltart allitott oda, mig a viragok
nnepe szokas szerint lezajlik. Krlbell hat orat tartozkodott ott hallatlan trelemmel; a mise rendben
vegbemenven, a velencei kvetet a tron ele allitotta, aztan Ilvette t a lovagi rendbe, es aranyos ruhaval,
Ieldiszitett paripaval megajandekozva tisztesseggel elbocsatotta; addig meg semmit sem evett, ezert bagyadtsag
Iogta el, es visszavonult a lakosztalyaba. Gyomra gyengesege miatt harom orat halogatta az evest, de megvarta a
kiralynet is, aki e szent napon krbejarta a varos templomait; mig rea varakozott, hogy gyengesege elzese
vegett egyen valamit, Peter kamarastol picenoi Iget kert; am ez rothadtat, allottat hozott, es amikor belekostolt,
az els Ialasra ugy Ielbosszantotta ennek ostoba szolgalata, hogy haragra lobbant. Erre lep be a hazaerkez
kiralyasszony, aki ahogy tle telik nyugtatja, csendesitgeti haborgo urat. Az ebedre tereldik a szo, az
asszony klnIele, Iogara valo eledelekkel kinalgatja, de semmit sem Iogad el; szedl Ieje, homalyos latasa
miatt panaszkodik; beviteti magat a haloszobaba. Ekkor hirtelen gutates eri; Corvinus herceg, Gereb Peter es
Matyas, ket unokatestvere, a hivasra azonnal megjelenik, aztan Orban egri pspk, Tamas titkar, Istvan groI
kapitany, Batori vajda meg a tbbi Iur. A pspkk es az elkelsegek sszeszaladasara minden jelenlev
egeszen elalel; mert mind latja, hogy urat iszonyu testi Iajdalom gytri, es a betegseg hatalmaban beszelni sem
tud, csak annyit kialtozik: jaj, jaj, Jezus, mas egyeb szot nem tud kinygni; a Iejedelem iranti roppant tisztelet
miatt meg e vegs eletveszedelemben sem meri megerinteni senki, senki sem mereszkedik arra, hogy szoval
vagy etellel megsegitse. (195) Csak a kiralyne az, aki majd sszeszoritott ajkat ervel szetIeszitve eltet szert
tlt bele, majd Ilet, ujjat, hajat rancigalja, hogy Ileszmeljen, majd, mint ilyen bajban szokas, elktzi karjat,
kezet, labszarat; aztan belekialt a Ilebe, Ielnyitja beIordult szemet, abba nem hagyja a buzgolkodast, a szeret
gondoskodast, a kor sulyatol megrknydtt orvosokat kerdezi, noszogatja. Amaz meg a kinok ersd
rohamaban jajgat, ordit, mint az oroszlan, es magaval a halallal kzd keservesen.
Baratait, aki csak ott volt, csendes zokogas razta. Busongtak a Iurak es a legiok kapitanyai, akik kepesek voltak
varat bevenni, es vezerket oly sok haborus veszedelemben megovtak, hogy most a vegzet hatalmaval szemben
nem tudnak neki segitseget nyujtani. De Ieltettek magukat is meg az orszagot, jol tudva, hogy ha a Iej lehull,
minden IelIordul es sszezavarodik. Egesz ejjel rettenetesen bmblt. Vegl a hajnal kzeledtevel az rjng
Iajdalom alabbhagyott. Par orara elnyomta a nyugtalan alom. Aztan az iszonyu szenvedes megint Ielriasztotta,
588
es az egesz napot neman, hanyatt Iekve, ebren tlttte; gyakran meredt pillantassal nezett hol az egyikre, hol a
masikra, most eltte allo Iiara, most a kiralynera, mintha srgetni vagy mondani akarna valamit, sokszor
szavakat probalt Iormalni, de kiejteni nem tudta. A kiralyne knyrgve tudakolta, mit ohajt, es akaratat
mintegy megertve probalkozott, hogy ezt vagy azt kivanja-e, azonban egy iget sem csikart ki. (200) Amikor az a
halalos kabulatba visszazuhant, Iolytatja megint az elbbi orvoslast; ismet elszoritja az izleteit, szajaba valami
eltet szert tltget, a Ilebe Iuj, es minden lehet modon tartoztatja a tavozo eletet, igy telt el e boldogtalan
nap. A harmadikon pedig, amely a nevet Marsrol kapta, deleltt, a hetedik es nyolcadik ora kztt, szntelen
rekedtes nygesek es az szinte bnbanat klnbz jelzesei kzepette, mintha az isten irgalmaert knyrgne,
a IelbIIen slejmtl vegre kilehelte a lelket. Haldoklasa kzben hirtelen egy dio Iormaju gomboc keletkezett a
gyomraban, s ahogy a lelket kiadta, lassankent a szaja iranyaba emelkedett; amikor a gegeIedhz ert, azonnal
kimult. Matyas tehat, a gyzhetetlen Iejedelem, az dvsseg ezer es negyszaz Iltti kilencvenedik
esztendejeben, aprilis nonaejan, Mars napjan, eletenek pedig negyvenhetedik eveben meghalt, es betlthetetlen
rt hagyott maga utan. Es amint Mars honapjaban szletett, ugy Mars napjan es orajaban tavozott az eletbl.
Halalat sok eljel jvendlte. Elssorban pedig az elz evben januar kalendaja utan megdrdlt az eg, halala
utan pedig a Duna szerIelett megduzzadt, sok Ialut es parti varost elnttt, hogy az orszag vednkenek tavozasa
utan a Pannoniakat megoltalmazza a trkk betresetl. (205) Az oroszlanok is, amelyeket Budan tartottak,
mind elpusztultak azon a napon, amelyen a kiraly. Tovabba ebben az idben Budan nem lattak egy hollot sem, a
Corvinus-haz jelkepet, ellenben Fehervarott, ahol Magyarorszag kiralyainak sirjai talalhatok, annyi egymasra
karogo hollo tnt Iel, hogy abbol mindenki knnyen megsejthette az uralkodo halalat. Es az alomIejtk meg a
matematikusok sem hallgattak el, hogy ebben az esztendben meg Iog halni. EzenIell nem sokkal elbb, midn
Becsbl Budara tartottunk, es a kiraly megallt Komaromnal, egy torony tetejen, amely a kapu Iltt emelkedett,
eszrevettnk egy golyaIeszket, melyert negy golya, a gazdat kildzve, adazul verekedett egymassal; velem
egytt a tbbi udvari embernek is megmutatta ezt, es kesbb barataim kztt, mintegy az istensegtl megihletve,
megjvendltem ebbl, hogy Pannoniaban ez evben megbomlik az egyseg, es a Iejedelem halala kzel van,
valamint, hogy a magyarok hajlandosaga negyIele agazik, mert negy kiraly Iog civakodni az orszagert; es ezt a
joslatot az gyenge egeszsege is alatamasztotta. Halala masnapjan a tetemet Iejedelmi pompaval, jelvenyeivel
Ielekesitve biborral takart ravatalon egy tagas csarnokban helyeztek el, hogy mindenki megnezhesse; aztan,
jollehet kizsigereltek, szaglani kezdett, ezert betettek egy szurkos ladaba, es megbiztak a testrparancsnokot
meg Bodo Gaspart, hogy szallitsa le a Iolyon Fehervarra, mig a temetesi szertartas rendben megtrtenik, mint
alabb elmondjuk. A kiraly tavozasa utan pedig Beatrix es Corvinus Janos a varba hivott Inemesekkel es az
egesz udvarneppel egytt keservesen megsiratta. Az elkelsegek egytt gyaszoltak b knnyhullatassal az
isteni Matyast, a legderekabb kiralyt, a gyzhetetlen uralkodot.
(210) Valamennyiknek knny szktt a szemebe, amikor lattak, hogy a meg iIju, ily kitn apat vesztett
Corvinus herceg magatol a kiralyne labai ele borul, es terdet atlelve knyrg neki, ne hagyja el az arvat, ne
nyomja el magaban a vele oly sok jot tett szentseges szljenek emlekezetet, hanem inkabb vegye t
partIogasaba, tekintse a Iianak, amint azt atyjanak azeltt gyakran megigerte, mert is megigerte, hogy
mostohajat legkegyesebb anyjanak Iogja tekinteni mindig, es kedvelje, szeresse szivbl a baratokat oly nagyon
nelklz gyermeket. Az atyak es elkelk terdet hajtva ugyanerre kerik a kiralynet, es versengve biztatjak a
Iiatalember partIogasara. A zokogas valamelyest csendeslven, hogy Pannonia gye kormanyos hijan romlasra
ne jusson, valamennyien nkent eskt tettek a kiralyne es Corvinus herceg kezebe, hogy mint Matyas kiralynak
megigertek volt, mindkettejkhz hseggel es engedelmesseggel lesznek, minden parancsukat teljesitik, es
egyetlen utasitasukat sem szegik meg soha. Mert amint napIogyatkozaskor szemnket csakis a holdra Iorditjuk,
ugy a kiraly halalaval mindenki Beatrixba meg Janos hercegbe vetette a remenyet es bizodalmat. A kiralyne
megcsokolta az esdekl Corvinust, es megigerte, hogy mindig Iianak Iogja tekinteni. Ot s nmagat a
pspkknek es az orszagnagyoknak ajanlotta. A Ielkinalt engedelmesseget elIogadta, es kijelentette, hogy az
orszagot sohasem Iogja cserbenhagyni. Majd a mely gyasztol kimerlve szanalmasan kuszalt hajjal, orcajan
krme nyomaival visszavittek a haloszobajaba.
(215) A tanacs hatarozatabol es a kiralyne engedelmevel a kiraly kincstarat es minden holmijat, amit sokan
negyszazezerre becsltek, Corvinusra biztak, akinek az apja meg eleteben hatalmaba adta a legersebb varakat
mind, atadta a Ielsegjelvenyeket, es nemcsak minden varkapitanyt, hanem szamos Iurat is Ilesketett a Iiara,
589
hogy t nem masnak, hanem helyebe kiralynak valasztjak. Egyesek ravasz elmejkkel valami kibuvot talalva
megusztak az esktetelt. Ezenkivl, nehogy az atmeneti idben a kiralyi Ielseg alnokul megpecsetelt leveleivel
csalardsagot es gaztettet kvessenek el, a tanacs eltt a kiralyne es Corvinus elnkletevel sszetrtek a kiralyi
pecseteket. Csak a kiralynee maradt meg, amellyel s a Iurak pecseteivel az okleveleket es a kzokiratokat
hitelesitettek. A kiraly halalat kvet harmadik napon megjelent a Morvaba es Szileziaba kikldtt, majd utjarol
visszaszolitott Janos varadi pspk, es elhunyt urat szivbl megsiratta.
Ugy tetszett a tanacsnak, hogy az isteni Iejedelemnek ketts temetseget rendezzenek, egyet Becsben, egyet meg
Fehervaron, hogy ott siremleket, itt kkoporsot allitsanak meltosagahoz illn, igy hat a szazadosok paratlan
pompaval vittek vallukon a koporsot az isteni Istvan bazilikajaba, az arannyal takart saroglya bojtjait krben
elkelk, tartomanyurak, legiokapitanyok tartottak, gyaszruhaban kvettek ket a pspkk, az sszes varosi
rend, es nem volt ott senki, aki ne meltatta volna szinte knnyekre a kiraly jambor vegtisztesseget; de meg az a
nep sem tudta visszaIojtani a zokogast, amelyet kegyetlen eheztetessel kenyszeritett a hatalmaba. (220) Akik a
ravatalt krlalljak, vagy a legderekabb kiralynak, vagy gyzhetetlen hadvezernek, vagy a legkegyelmesebb
Iejedelemnek, a kereszteny tarsadalom bajnokanak, a kiralyok kiralyanak, a vilag Ielelmenek hirdetik, sokan a
ket cezar egyedli megcsuIolojaert, a minden ragyogo ereny peldakepeert jajongnak; masok a nemeslelkseg es
dicsseg tkrenek mondjak. A katona a bkez vezert gyaszolja, a polgar a kormanyzot keresi, a kznep meg a
paraszttmeg a jo urat, a nep baratjat siratja. Az idegenek arado szomorusaggal szolongatjak a trkk zabolajat,
a vad szkita idomarjat, a csehek Iekentartojat, az alemann dlyI es gg megszegyenitjet, valahany tisztes
tudomany legjosagosabb atyjat; mondogatjak, hogy Magyarorszagot kitn intezkedesekkel Ielviragoztatta,
megszilarditotta a katonai Iegyelmet, klnbz gepezeteket es IegyverIajtakat talalt Iel, es a regionak
jelentseget adott. Az altalanos kesergesben tehat az volt a bamulatos, hogy e rengeteg sohajtozo es jajveszekel
kzl senki sem alakoskodott. Az altalanos szomorusagot es a halalat nyomban kvet pusztulast elegge
peldazta a becsi tzvesz, a hatodik napon, mialatt a husveti nnepeket ltek. Ugyanis egy hitvany viskobol
tamadt tz majdnem Ielgyujtotta a varost, amelynek ama napon ketsegkivl beIellegzett volna, ha az elkelk es
a lovashadnagyok az rkatonasaggal oda nem sietnek, elssorban Istvan groI, a tartomanyi elljaro, aki harminc
eve vezette a sereget.
(225) Masnap a kiralyne Corvinus herceggel meg a tbbi pspkkel es kiskirallyal a kiraly gyaszszertartasara es
a kiralyvalaszto orszaggyles megtartasa vegett a Iolyon leereszkedett Budara. A tartomany kormanyat a tanacs
hatarozatabol Istvan groIra bizta; a varos megvedelmezesere es a terlet biztositasara sok ezstt is kapott a
kincstarbol. Az egesz stet ruhas tmeg tven gyaszba burkolt hajon kiserte Beatrixot. Ahogy Pozsonyhoz ertek,
a varos minden asszonya Ieketebe ltzve kiszaladt elebe, es kzs siralommal kesergett a gyzhetetlen
uralkodon, a josagos kiralyon. Magyarorszagon haromhavi orszagos gyaszt rendeltek el. Az utazas alatt a
kiralyne banataban egy kiralyi varba sem ohajtott belepni. Amikor pedig Budara ertek, bebocsatottak a varba,
melynek elen a nehai Matyas klns kegyeltje, Raskai Balazs varnagy allt. Corvinus herceg megerkezese utan
azonnal atadta neki a varat a kincstarral meg a dragasagokkal egyetemben, mivel meg atyja eleteben
megeskdtt Corvinusnak, hogy rajta kivl senkinek sem engedi at a varakat, es masnak nem tanusit rk
engedelmesseget, ezert amikor az odaerkezett, teljesitette a Iogadalmat, es igerete szerint rendelkezesere
bocsatott mindent, ami a kezeben volt. O pedig a h vegrehajtot megersitette a tiszteben, es a lemondasat nem
Iogadta el. (230) Ezutan tanakodni kezdtek a kiraly temeteserl, ugyanis mig Matyas lelkenek a vegtisztesseget
meg nem adtak, nem dnthettek a kvetkez uralkodo es az orszag Iell. Ezert a pannoniai tanacs szamara
semmi sem volt ennel Iontosabb.
Tehat nehany nap mulva az sszes pspk, arisztokrata, tartomanyur, nemes stet ruhaban, Ieketebe burkolt
hinton, lovon, rang szerint SzekesIehervarra kiserte Corvinus herceget, Budan hagyva a kiralynet, hogy a
tulsagos zokogasba bele ne rokkanjon. De odament az apostoli legatus is meg minden jelen lev diplomata,
elssorban Ferdinand kiraly ket szoszoloja, az ekesszolasban es tudomanyban nem akarmilyen Peter, meg a
masik, a nagy tekintely, gyakorlott es tapasztalatat csips beszeddel parosito szonok, akinek neve Montano
Ferenc volt. A kzeli varosokbol es Ialvakbol is rengetegen znlttek a szertartasra, amely az isteni Mark
nnepen ment vegbe. A gyasznnepsegre az egesz sokasag odasereglett. A kiraly biborral takart teste palastban,
karddal, jogarral, koronaval, orszagalmaval, aranysarkantyuval, Idetlen arccal a bazilika kertjeben Iekdt. A
nemesseg nagy tmege allta krl, innen a pspkk, onnan a Iurak. (235) Aztan, mialatt a szertartas Iolyt,
590
megindult a pompas gyaszmenet, es mieltt bevonult volna, az isteni Ielajanlas alatt krbekerlte a templomot,
eltte lepdelt tizenket biborba ltztt pancelos lovag, aki az oly sok diadalt megert Ielsegjelvenyeket vitte,
aztan egy masik, aki a kiralyi kardot hordozta. Mgtte a Iiu haladt gyaszruhaban, jobbrol a papai kvet, balrol
Hippolit, az esztergomi ersek Iogta kzre. Kvettek az egyhazi es vilagi Imeltosagok, ell a pspkk kzl
Orban egri Ipap, Batori Istvan, Janos varadi pspk, aztan a zagrabi Osvat, a vaci Miklos, a gyri Tamas, a
csanadi Gyrgy meg a Irendek es nemesek sora.
Mikor az isteni szz bazilikajahoz ertek, a testet letettek a kzepre, a lovagok, akik a karddal egytt a tbbi
jelvenyt hoztak, mindent sohajtozva Ildre dobtak a Ioltar eltt, mintha a kiraly bukasaval minden dicssege,
diadaljelvenye, meghoditott orszaga is odaveszett volna. E latvanyra mindenki sirva Iakadt. Ezutan a bazilika
Ipapjanak, aki a szertartast vegezte, Domonkosnak, Corvinus herceg ertekes ajandekokat nyujtott at,
mindenekeltt egy mveszileg kidolgozott, tmr sararanybol keszlt gyemantos keresztet, amelyrl azt
suttogtak, hogy negyventezer aranyba kerlt, aztan dragakves kelyheket, aranypoharat, gyertyatartokat,
cseszeket, szentsegtartot, mind tiszta, tmr aranybol, ragyogo kvek sokasagaval. (240) Ehhez jarult nehany
ezstztt szobor meg tizenket rend gyngykkel alaposan megrakott egyhazi ltzek, mely mindsszesen
hetventezer aranyba kerlt. Tovabba mise kzben a Iurak az oltar szarnyaira tettek hetszaz aranyat. Mivel az
els boltozat alatt joval korabban megkezdett mauzoleum a varatlan halalra nem keszlt el, a testet a bazilika
kzepen ideiglenes sirban helyeztek el, ahol Iia rendelesebl orankent szent himnuszokat enekelnek. A nagy
tudomanyu IerIiu, Peter lucerai pspk, napolyi kvet kapta azt a megbizast, hogy a szertartas kzben a kiralyt
magasztalja. Dicssegerl es tetteirl elegge ekes es gondolatgazdag szonoklatot tartott, es (a tanacs meg az
sszes pspk helyeslese mellett) szamos ervvel bizonygatta, hogy Matyast, a keresztenyseg vedelmezjet, a
gyzhetetlen Iejedelmet, a romai egyhaz erdemes jotevjet meltan az istensegek kze kellene iktatni, amit az
egesz gylekezet hangosan helyeselt, a szenatus pedig ez gyben komoly hatarozatot hozott. A megdicsles
utan Corvinus a Iurak egesz seregevel visszaIordulva hazament Budara, hogy az uj uralkodorol dntsenek.
Az isteni Matyas termete a kzepesnel kisse magasabb volt, delceg alaku, nemes, ers akaratrol tanuskodo
tekintettel; orcaja pirosas, melynek a szke haj, a szeles szemldk, az eleven, stetl szem, a tkeletes orr nem
kznseges szepseget klcsnztt; pillantasa nyilt es egyenes, es ha valamire ranezett, oroszlan modjara szinte
nem is pillogott. (245) Tetszeset mindig rezzenestelen tekintettel mutatta, akire pedig hunyorogva nezett, azt
ellenszenvesnek latta; nyaka es alla elreszgellt, szaja elegge szeles. Feje eppen megIelel, sem kicsi, sem
nagy, homloka nem nagyon magas. Hosszu vegtagjai egymassal harmonizaltak; karja gmblyded, kezIeje
hosszukas, valla szeles, mellkasa domboru volt. Labikrai azonban nemileg eltartoak, lovaglasra nagyon is
alkalmasak, igy hat teste Iormas volt, szine pirosas Ieher, es mint Sandorrol meselik neha valami klns
illat aradt belle. De meg szeme allasa es elenksege is nagyon hasonlatos volt az vehez, akit eletviteleben
mindig peldakepenek tekintett. IIjusagatol Irge volt, szilard jellem, rendkivli dicssegvaggyal parosult
merhetetlen nemeslelkseggel, ereje, tehetsege akkora, hogy sem a szellemi, sem a Iizikai Iaradsag ki nem
merithette. Teste munkabiro, hideget, izzadsagot, nelklzest jol tr; semmit sem viselt knnyebben, mint a
haborus Iaradozast, es nehezebben, mint az otthoni semmittevest. Az emberi gynyrsegektl nemigen hagyta
magat megIosztani, neha szerelembe keveredett egy-egy ncskevel, de az asszonyoktol tartozkodott. (250)
Baratai kreben sokszor ditette lelket mamorral, borral; knnyen kesz volt az igeretre, kesz a haragra;
termeszete nemes, nagyvonalu, barmely dics tettre hajlando; tavol a kegyetlensegtl, a barbar
embertelensegtl, h vagy lobogott benne a romaiak kvetesere, akikkel Iolytonosan vetelkedni akart, ezert
nagyon szivesen Iogadta a Corvinus nemzetseg ra ruhazott nevezetet. Az a vad erte, hogy baratai szereteteben
allhatatlan, es tbbket elveszejtette. De akit a magasba emelt, azt oktalanul sohasem ejtette el, st, sohasem
Ienyitette meg a baratot, ha elszr kapta vetken, azonban a masodjara botlot kemenyen megbntette. Tbbnyire
szerencsetlen is volt a barataival, mert azok praktikaltak ellene, akiket mertektelenl elhalmozott kinccsel,
ranggal. Sokat emelt Il alacsony sorbol, es ezekkel tbb szerencseje volt.
Egyebekben mindig szerencsesnek tartottak. A cseh haboruban kiIogyott a penzbl, a sereget tehat szavakkal
meg holnapra valo igerettel etette. (255) Amikor a zsoldosztas kitztt napja eljtt, es azt tovabb halogatni nem
lehetett, a lovas hadnagyok meg a legiokapitanyok kockajatekra invitaltak; egesz ejjel jatszottak; oly
szerencses kockat kapott, hogy az sohasem Iordult maskepp, mint amilyen dobas eppen kellett. Azon ejjel a
jatek tizezer aranyat hozott neki, es mieltt a helyerl Ilkelt volna, kiosztotta a katonaknak, es a zsoldot a
591
kocka nyeresegebl Iizette ki. Ritkan vagott olyasmibe, amit ne Iejezett volna be sikerrel. Tekintelyenek Ienyet,
bamuloinak csodalatat az is nvelte, hogy a kiralyi Ielseget nem bastyazta krl gg, kevelyseg,
megkzelithetetlenseg, ajtonallok huncutsaga, hanem annyi nyajassag, emberseg, szelidseg vezte, hogy aki
elebe jarult, az nemcsak kegye, de puszta latasa miatt is boldognak vallotta magat.
Am Beatrix erkezese nagyban cskkentette megkzelithetseget es kzvetlenseget. Nincs, aki ne csodalna
jotekonysagat. Minden nemes mesterseget szivbl tamogatott, a legtavolabbi videkeken is Ielkutatta a nagy
tudomanyu embereket, minden tehetseget gondosan apolt. Magyarorszagot megtisztitotta a parasztossagtol,
behivta a civilizalt mestersegek kepzett mvelit, megszeliditette a szittya szokasokat, visszaIogta az embertelen
dlyIt, es Attila utan elskent kenyszeritette Iegyelemmel engedelmessegre a kemeny nyaku magyart. (260)
EzenIell nem csekely vallasossaggal is kitnt, olyan hihetetlen jamborsag es hitbuzgalom lakozott benne, hogy
mint Sandor bekeben-haboruban jobbjaban az istent, baljaban a landzsat hordozta. Istenek, emberek irant
egyarant bkez volt. Elszantsaga barmely nagy tettre azonnal kesz; de emelll nem hianyzott a batorsag es a
kitartas sem, es meg a szerencse partIogasa is kiserte. Egyszer a trkk kzeleben ttt tabort, es az ellenIel
erejet igy kemlelte ki: Parasztruhat huzott, es egy szal kiservel meg egy krrel belopta magat azok kze, akik
az ellenseges taborba elest szallitottak; ahogy bejutott, napestig arpat arult a trk satra eltt; az ej leszalltaval
sertetlenl tert vissza a taboraba. Megirta az ellenIelnek, hogy az elz napon tbl kikemlelte a taborat, paraszti
alruhaban arpat arult a satra mellett, es hogy az szavainak nagyobb hitelt adjon, a Iogasok szamat es az egesz
ment Ielsorolta. Mikor az ellen ezt megtudta, ijedteben masnap Ilszedte a tabort, attol tartva, hogy Corvinus
kiraly nemcsak a cvekig hatol, hanem a satra kzepebe is betr.
(265) Emellett pedig nem volt Illelhet benne az a kiralyi gg, amely szazadunk szamos uralkodojat Iogva
tartja. Nem ragyogott allandoan a bibor meg az aranyknts, nem volt naponta Ieldiszitve az ebedlasztal es a
pamlag, hogy a belep szemet kiszurja, amulatba ejtse; nem volt rk es portasok sokasaga, deakok raja, akik
hosszas es nyomatekos kerlelesre is alig meltoztatnak irasban valaszolni. Az otthonos, szereny ltzetet
kedvelte; akkor gyelt gondosan a meltosagra, amikor a helyzet azt megkivanta. Beszede halk, komoly, tmr,
nagy nyomatekkal es ellel; a szavakat tagoltan es hangsulyozva ejtette ki, ostobasagot nem lehetett hallani tle.
Vita kzben keves szoval szokta leIegyverezni es meggyzni az ellenIelet. A harcteri szonoklatban tzes es
ekesszolo; sok nyelvet ismert; a trkn es a grgn kivl ertette az sszes europai beszedet.
Emlekeztehetsegben nem engedett sem Scipionak, sem Mithridatesnek, sem Simonidesnek. A szellemesseg es
a treIa nagyon szorakoztatta, es annyira kzvetlen volt, hogy ha barataival keszlt csaladias lakomara, gyakorta
maga viselt gondot a konyhara. Nemcsak vei, hanem a klIldiek irant is kesz volt a jotekonysagra. IIjusagatol
kezdve nagy gynyrseggel Iorgolodott a lovasversenyen es a kocsizasban. A budai es a becsi kzdteren
sokszor merkztt meg elreszegzett kopjaval. (270) Matyas allandoan a nyilvanossag es a vilag szeme eltt elt,
nyilvanosan hallgatott meg mindenkit joindulattal, nyilvanosan etkezett es beszelgetett is, ugy velekedve, hogy a
stetseg az aljas tettekhez illik, mig a tisztes eletnek a vilagossag nagyobb diszere valik. Mindenkit keszseggel
beengedett, es a belep kivansagat nyomban teljesitette; nem tette probara a kerelmezk trelmet, nem
intezkedett udvari hivatalnokseregek altal, hanem maga egyedl adott, csinalt, Iizetett mindent.
EllenIeleit is legyzte a megtorlasban, baratait is a jotettben; jo szerencsejeben nem hitte el magat, hanem halat
adott az istennek, tbbet remelve attol, ha jo dolgaban halalkodik, mintha a bajban Iogadkozik. Felelmeben
kedelyesseget mutatott, jo soraban megIontolt joindulatot. Nem orrolt meg a nyiltan beszelkre, kinevette a
kerkedket; a komediasokat es a sarlatanokat tulzottan is becslte. Csak a sajat erbl szerzett dicsseget
ismerte el; a blcsesseget inkabb tettel, mint szoval gyakorolta. Barataival kegyesen, ellensegeivel irgalmatlanul
bant. A csataban kemeny harcos, a gyzelemben engedekeny, knyrletes, az erdemesekhez pedig a
legkegyesebb vezer volt; a hadmveszetben a legjartasabb. (275) Nemcsak arra rendelt idben kezdett csatat,
hanem sokszor meneteles kzben adodo alkalommal es pokol idben is, amikor az ellenIel azt kepzelte, hogy
Ieltetlenl biztonsagban van, es a hadaszatban addig ismeretlen talalmanyai voltak. Kerdeses, hogy egy-egy
hadjarat megkezdesekor ovatos volt-e vagy vakmer, noha a horoszkop megtekintese nelkl semmibe sem
Iogott bele. Hihetetlen gyorsasaggal utazott, es gyorskocsin naponta szaz merIldet tett meg. A Iaradozast es a
virrasztast remekl birta; hely es id szerint megIelelkeppen volt a katonakkal szigoru es elnez. A
szkevenyekre es arulokra kemeny bntetest rott, a tbbieknek megbocsatott; nehezen gerjedt haragra; ha
megharagudott es Ielbszlt, nem csillapodott le knnyen.
592
Midn a magyarok elveszitettek e szamos erennyel jelesked kiralyukat, nyomban megszallta ket a nagy
Ielelem, mert ugy latszott, hogy a Iejedelemmel egytt korabbi kivalosagukat, erejket, mereszsegket es
tekintelyket is elveszitik. St, kijelentettek, hogy nem a kiraly kapta tlk az ert, a batorsagot, az tleteket,
hanem inkabb k kaptak tle. Ugy latszott, vele egytt odavesz a pannoniai dicsseg, batorsag es hirnev. Ezert a
Inemeseket akkora retteges ragadta meg, hogy ugy ereztek, mintha mind pasztor nelkl maradtak volna a
vadak barlangjaban. (280) Es azok, akik elzleg vadakkal tamadtak, hogy a nepeket a meltanyossagon tul
szokatlan adokkal terheli, hogy a Iurakat es a nemeseket az rks haborusaggal kiszipolyozza, hogy hadrol
hadra valt, es nem keresi a beket meg a nyugalmat, halala utan valamennyien megIorditjak a szot, ijedeznek, es
szakadatlan gyaszban sirjak vissza a bator es Iekezhetetlen Iejedelmet. A kznep meg a paraszti tmeg, amely a
sok es sulyos hadakozas miatt kenytelen volt evente negyszeres adot leroni, es panaszkodott a terhek jogtalanul
nehez voltan, most sohajtozik, es retteg a Ildjet mindenIell Ienyeget dulas, pusztitas, gyujtogatas miatt. Ha a
kiralyt az alvilagbol visszaszolithatnak, akar hatszoros Iizetseget is vallalnanak. A nemesseg, amely azon
kesergett, hogy a Iaraszto katonaskodas Ilemeszti, most az altalanos es egyenkenti pusztulason remldzik.
Egyesek azt gondoljak, hogy az isteni Matyas szent maradvanyait ki kellene emelni a sirbol, vegighordozni az
orszag hatarain, vigyek szembe vallasos tisztelettel az ellenseggel, masklnben azt elldzni nem lehet. Mivel
ugyanis az parancsara az sszes szomszedot sulyos tamadasokkal zaklattak vagy leigaztak, most Ielnek azok
sszeszvetkez seregeitl, es akik mindenkinek rettent aggodalmara voltak, most tartani kenytelenek
akarkinek akar legcsekelyebb erejetl is; (285) mindenIell Ielmorajlik a haboru, sulyos veszely Ienyeget, a sok
bajjal behalozott pannonok ugy latjak, hogy minden odavesz, es nem szegyellik bevallani, hogy csak a jvben
Iogjak vilagosan megtudni, mekkora uralkodot vesztettek, igy tehat Ialuban, varosban egytt siratja mindenki, es
tbbre tartjak t a hajdani es a jvend kiralyoknal.
593
594
9. fejezet - KiIencedik knyv
Miutan az isteni Matyasnak rendben megadtak a vegtisztesseget, es a temetes nagy pompaval lezajlott, a helyzet
komolyra Iordult, mert az interregnum mar az erdekcsoportok hatranyara valt, trvenysertesre ingerelt, es
nvelte a bnzk mereszseget; a kiralyvalasztas tehat nem oktalanul Ioglalkoztatta az orszagatyak elmejet.
Orban egri pspk, az orszagnagyok ez idbeli vezetje, tudott a klnbz partok leterl, es nehogy az allam
valami kart szenvedjen, a tanacs hatarozata alapjan meghirdette a kiralyvalaszto orszaggylest, amelyet a pesti
mezn, a Duna partjan szoktak tartani. Napjat majus idusara rendeltek. A tartomanyuraknak es a nemessegnek
annyi idt engedtek, amennyi alatt a magyar birodalom legtavolabbi sarkabol is ssze tudtak gylekezni. Ugy
latszott, hogy a dolgot siettetni kell, nehogy a partok naprol napra ersdjenek, mert a velemenyeket most meg
nem beIolyasolta semmi, meg nem osztottak meg igeretek es ajandekok, es ilyenkor meg altalaban knnyebb a
tanacskozas. (5) Kesbb, amikor az emberek hajlandosaga megoszlik az egyes Irakciok kztt, mar nagyon
nehezen lehet egy akaratra kenyszeriteni ket. Orban jelentekeny pancelos es knnylovassaggal a kitztt
napon elskent erkezett a gylesre. Baratainak tekintelyes serege kvette t, elssorban Gyrgy csanadi pspk,
tovabba Doci Peter, ennek Iivere, Imre, es Haraszti Ferenc zaszloaljai; a lovagok sszesen vagy ketezertszazan
voltak. Erdelybl a tartomany elljarojat, Batori Istvant vartak, aki nyolc nap mulva jtt meg elkelk es
nemesek diszes csapataval; a Batori-jelvenyt krlbell haromezertszaz lovag kiserte. Tarsa volt DragIi
Bertold, a ket Laszlo, Moroc es Losonci, meg a nemesseg tbb vezetje, csapat- es seregkapitanyok. Ugyanezen
vezerlet es parancsnoksag alatt jttek a szekelyek is, a magyarok legsibb nemzetsege, mely idegen verrel nem
keveredett, kemenysege, szokasai es szabadsaga a hajdani szittyake, k tudniillik landzsa helyett gerelyt,
valamint ijat, tegezt es kardot hasznalnak. (10) Testket vaszonmellennyel vedik, elelmket legeltetessel
keresik. E nemzet haboruban kemeny, szolgasagot nem tr, es semmi erIeszitessel sem hodithato meg.
Valamennyien a Duna-parton vertek tabort. Utanuk jelentek meg valamivel kisebb csapattal a Szentgyrgyi
csaszari groIok, akikhez a legnemesebb trzsbl szletett Kanizsaiak es Szecsiek csatlakoztak. Magyarorszag
also reszeibl meg nem erkezett meg nehany elkel es kiskiraly, akit a hosszu ut vagy valami elIoglaltsag
kesleltetett.
Amikor azonban a gyles mar eleg teljesnek latszott, es a mindenhonnan Ienyeget veszedelem kvetelte az uj
Iejedelmet, a legszelesebb nyilvanossag eltt targyalni kezdtek a kiralyvalasztasrol. Azt, hogy kit kivannak a
legjobban, meg nem terjesztettek a nep ele, meg senkit sem kertek Il, hogy mondja ki az atyak hatarozatat,
amikor egyesek sszebeszelve, mint valami titkos Irakcio biztatasara, a gylesen vaktaban kirallya kialtottak
Albertet, Kazmer lengyel kiraly Iiat. (15) A kikialtast azonban az atyak ellenkezese azonnal hatalytalanitotta,
ami annal is knnyebben trtent, mert masok szavazata nem jarult hozza; nagyreszt ez okozta a tulso
Magyarorszag Ieldulasat, ugyanis Albert e kikialtas jogan kihirdetett kiralynak mondta magat. De mar amikor
meghallotta, hogy az isteni Matyas meghalt, nagy sereget gyjtve Magyarorszag hatarait Ienyegette, es a dolog
kimenetelet leste; a kzelben tanyazott, hogy gyorsan a partja mellett teremhessen, es vetelytarsai benyomulasat
megakadalyozza. Miksa romai kiraly, miutan tanacskozott a csillagjosokkal, akik erre az evre csakugyan
megjosoltak Matyas halalat, az uralomnak es az elveszett Ausztria visszaszerzesenek remenyeben elrendezte a
dolgait Galliaban, nyomban visszatert Noricumba, es a beke szine alatt a kiraly kimulasat varta.
Igy aztan ebben az idben ugy hozta a magyarok vegzete, hogy t kldttseg zaklatta a kiralyvalaszto gylest.
Elszr is a csaszari, mely ugy latszott, hogy mennel nagyobb tekintellyel rendelkezik, annal tbb jogot Iormal a
kiralysagra, azon egyezmeny alapjan, melyet a csaszar kttt volt Matyas kirallyal, amikor visszaadta neki a
szent koronat. (20) Aztan a cseh, amely ha a valasztas sora kedvez a tbbinel sokkal inkabb
remenykedhetett, hiszen az rksdes joga tamogatta. Tovabba a lengyel, amely Albertnek kvetelte a tront; es
az aragoniai, mely hogy Beatrix kiralyne meltosagat megrizze azon iparkodott, hogy hazastarskent
kvetkezzek az uralomban. Ezekhez jarult a Corvinus-Iele, mely sokat Iaradozott azert, hogy Janos herceg,
Matyas Iia, kvesse az atyjat, es ketsegkivl ellenkezes nelkl kvette volna, ha trvenytelen szarmazasa gatat
nem emel elebe. Ot tamogatta minden elkel, egyhazi es vilagi egyarant, akit a Corvinus bkezseg megnyert,
es mulhatatlan jotetemenyekkel lektelezett. Hajlandosagukat Corvinus irant ujabb jotettek is regbitettek es
ersitettek. Ezt a nagy reszrehajlast az iIju hatalma is nvelte, apja ugyanis, jol sejtve a bekvetkez bajokat, a
595
koronat, az rkseget, a kincstarat, az sszes varat elre neki rendelte, st, Ileskette Iiara az sszes
varkapitanyt, nagyreszt a Iurakat is, es igy bizony kis hijan, ha az esktevk becslete es az tanacsadoinak az
esze nem hianyzik, ma t uralna az orszag.
A gyles idejen e sok kldttseg ejjel-nappal az atyak krl srgldtt, igeretekkel, vesztegetessel,
knyrgessel ugy besztte-Ionta az emberek itelkepesseget, hogy senki sem tudta, mit kivanjon leginkabb. (25)
A klnbz trekvesek e sokIele mesterkedese kzepette senki sem tudta megitelni, mi hasznos az allamnak.
De hat ki csodalhatja a Irakciok e sokasagat a magyarok kztt? Bizony, ezek sidktl Iogva ujra meg ujra
kihajtanak, taplalojuk a szomszedsag meg a Ielelem. Akik az innens Magyarorszagot es Dalmaciat lakjak,
minthogy a romai csaszarral hatarosak, mindig a csaszari parthoz csatlakoztak, akik pedig a Dunan innen es a
lengyelekhez kzel esnek, ebbl a dinasztiabol kivannak Iejedelmet. Akik aztan a csehekkel szomszedosak, cseh
kiralyt akarnak. Ki-ki a sajat erdeke szerint gondolkodik; az allam ritkan talal hseges rzt, es akiket az isteni
kegyelem megis arra rendel, azok vajmi kevesen vannak. Kzbejttek aztan mind Magyarorszagon, mind
klIldn mas dolgok is, amelyek a Irakciok szamat nveltek.
Mig tehat Budan ennyiIele kvetseg gykdtt es korteskedett buzgon, Pesten az isteni szz egyhazaban vegre
megkezddtt a gyles, meg mindig varva a tbbieket, akik nem erkeztek meg. Elszr Corvinus szoszoloit
bocsatottak be, Janos varadi es Tamas gyri pspkt, akik mindketten alacsony rend csaladbol szarmazva
Matyas joindulata es a sajat tehetsegk segitsegevel emelkedtek Iel. (30) Janos, ahogy szot kap, mindenekeltt
az isteni Matyas tetteirl emlekezik meg knnyezve; eladja, mennyire megersitette es kiterjesztette ezt az
orszagot, mennyi erdemet szerzett a kereszteny tarsadalom eltt. Hozzateszi ehhez nagy jotetemenyeit minden
egyhazi es vilagi irant, amelyeket ugy iteli meg mindenkeppen tekintetbe kell venni (mar persze, ha szegyen
a halatlansag). Emlekeztet arra, milyen szenvedellyel ajanlotta annak idejen Iiat egyenkent mindenkinek; hogy
Corvinus hatalmaban van a kincstar, a Iegyverzet, a hadsereg, valamint a kiralyi var es az sszes erd, az orszag
valahany megersitett varosa, es bizony mindez, ugy latszik, nemcsak ajanlhatja, de kvetelheti is az
megvalasztasat; nemes termeszetre is van remeny, mert nagyon hasonlit az atyjahoz, szletesenek belyeget
pedig nem szabad tulertekelni: az olaszok, ha a kzsseg hasznat es dvet keresik, az eIIele Iejedelmeket
egyaltalan nem szoktak megvetni; hogy minden tekintetben az apja nemeslelkseget mutatja; hogy a legkevesbe
sem biztonsagos dolog idegen urakat koldulni, mint erre az elmult idk mindenkit megtanitottak; pontosan ezt
parancsolja a jog es a meltanyossag, ezt a kzerdek es ezt a szkseg. (35) Nem rvidebb szonoklattal ugyanezt
ersitgette a tarsa is. Es a dolog ketsegkivl az elkepzelesk szerint valosul meg, valamennyien ellentmondas
nelkl kirallya valasztjak, ha alacsony szarmazasanak a hire makacsul ellen nem all. Corvinus sorsat nehanyan
tovabbra is szantak, azok, akik ersen remenykedtek abban, hogy nem Iajzik el az apjatol. Ezek szamat nem kis
mertekben gyarapitotta a Corvinus jotekonysag emleke, az iIju Ielelmetes hatalma es uralomvagyo lelke,
amellyel knnyen megszerezhette volna a jogart, ha erettebb kor tapasztalata jarul hozza, baratai reszerl pedig
hseg es egyetertes.
Masnap, amikor a nemetek kvetei kaptak engedelyt a szolasra, egyikk a tbbiek neveben beszelve, Frigyes
csaszar vagy a Iia, a mar korabban romai kirallya tett Miksa szamara erszakosan latszott kvetelni
Magyarorszag kiralysagat, a szent korona visszavaltasa alkalmaval Matyassal kttt paktum Ilteteleire
apellalva; elssorban azt idezte Il, amirl ugy gondolta, hogy nem egyknnyen lesz megtamadhato, azt
tudniillik, hogy ha Matyas trvenyes hazassagbol szletett Iiak nelkl tavoznek az elk sorabol, az egyezmeny
szerint Magyarorszag kiralysaga nyomban a csaszar hatalmaba kerl; a kettejk altal kttt szerzdest
Magyarorszag Iemberei nnepelyes Iogadalommal es eskvessel megersitettek; ha tehat valamit ennek
ellenere tesznek, a hit es beke szellemet sertik meg, es ezt a gazsagot az sszes isten egyIorman bntetni szokta.
(40) Azt mondta, hogy a szrny haboru veszelyenek eltavoztatasara es a gyllseg mindket oldalon valo
eltrlesere nincs alkalmasabb gyogyir, mint ha az apat vagy Miksat sajat akaratukbol meghivjak, akiknek a
vedelemhez es a trkk beteseinek visszaveresehez bven van erejk. Elhozta Miksa nemeslelkseget, hadi
tapasztalatat es kivalosagat minden erenyben; senkirl sem mondhato, hogy a magyarok szamara kivanatosabb
volna a mindenIell Ienyeget veszedelmek elharitasara; Ielelmetes a gallok, nagyon-nagyon kedves a
germanok es a katonak szemeben, igazsagossaga kiprobalt, es mindig nagylelknek tapasztaltak; tovabba
nemzetsege elkelseget, lelkenek emelkedettseget tekintve mindenkinek elebe helyezend; vegl megtorlassal
Ienyegetztt a szvetseg megsertese esetere, amitl az istenek ovjanak.
596
A nemetek utan a lengyelek kveteit hallgattak meg, akik sokkal szerenyebben viselkedtek. Mert amikor
Kazmer kiraly Iiaert, Albertert, az apja neveben szot emeltek, a joval es a meltanyossal igyekeztek ervelni;
beszeltek a kapcsolatrol, amely az kiralyaik es a magyarok kztt sidk ota megvolt, a sokIele szalu
rokonsagrol es atyaIisagrol, elmondtak, hogy a ket nemzet kztt mindig is oly nagy joindulat es szivelyesseg
honolt, hogy a lengyelek, ha kiralyi magjuk elIogyatkozott, gyakran kerestek pannon kiralyt, viszont a
kerelmez pannonoknak is sokszor adtak; (45) hogy Lajos magyar kiraly, akit a szarmatak elkertek,
Lengyelorszagon is uralkodott; mig viszont Ulaszlo, Kazmer elsszltt batyja, Magyarorszagon tronolt
dicssegesen; hogy kiraly hianyaban nincs jobb, mint ha a szomszedokhoz, a regi es h baratokhoz Iordulunk,
akikre az allam Iseget biztonsaggal bizhatjuk; a szomszedok hsege reg kiprobalt leven, mindenki szamara
eleg vilagos lehet, mi a legIontosabb szempont a dntesben; hozzatettek, hogy Kazmert a bel- es klgyek
viteleben egyarant kivalo gyermekek ekes koszoruja veszi krl; hogy ezek a Iiatalok uralkodasra es
hadviselesre erettek; hogy ket is Ielajanlja a magyaroknak, es ha Albert a valasztas utan nem Ielel meg nekik,
szenatusuk tetszes szerint rendre megprobalhatja a tbbit is egyenkent; vegl, hogy a regi kapcsolat cimen Iiait,
Iegyvereit, birodalmat es egesz vagyonat Magyarorszag vedelmere ajanlja.
A kvetkez napon bebocsatott aragoniaiak Ielolvastak Ferdinand kiraly levelet, es az neveben bbeszeden
ajanlottak a tanacsnak Beatrixot; ami penzre es segitsegre szkseg lehet, mindent megigertek, mondvan, hogy az
apa mar megparancsolta a lanyanak, hogy ha az atyai kegyet minden tekintetben meg akarja rizni, ugy azt
tegye, amit a szenatus kivan, annak tudta nelkl zvegysegerl vagy hazassagarol semmit se hatarozzon; nem is
Iog soha a tanacs tekintelyetl es az allamerdektl eltekinteni, maganak es apjanak minden erejet, ami csak
szarazon es vizen van, keszseggel bocsatja az orszag rendelkezesere.
(50) Legutoljara a csehek ket kvetet hallgattak meg, kiknek egyike, aki a legsibbnek tartott Hradeci nembl
szarmazott, igy szonokolt az ingadozo itelet emberek eltt:
Jollehet, hs pannonok, nem lehet annal sulyosabb problema, mint ha kiraly valasztasa Iorog a sznyegen,
megpedig olyan kiralye, akire az allam Iseget, a magunk es a gyermekeink dvet minden vagyonunkkal egytt
mindenestl ra Iogjuk bizni, az isteni kegyelem jovoltabol most megis ugy adodott, hogy mi sem latszik
knnyebbnek, mint dnteni ebben az gyben, ha regi jozansagotok nem hagy cserben. Csakugyan, sokan
vagyunk versenytarsak, akik elmeteket klnbz Iogasokkal ostromoljuk; nemelyiknk vesztegetessel, mas
igergetessel, egyesek Ienyegetessel es szvetseg cimen, a tisztessegesebb resz rabeszelessel es mindegyiknk a
sajat erdekeben keveri, zavarja ssze itelkepessegeteket; barcsak a versengk e vetelkedeseben kinek-kinek
erdeme szerint jutna itelet! Mi azert jttnk, mert a Ielseges Ulaszlo kldtt ide, es nem zsarnokot, nem zord,
nem iIju kiralyt kinalunk, hanem embersegeset, kegyeset, bekere, haborura erettet. Nem azert jttnk a
gylesetekbe, hogy olyasmit tanacsoljunk, ami art nektek, hanem az si joindulat jogan azt, amivel a Ienyeget
veszelyektl meg lehet szabadulni. Ezt parancsolja neknk, hogy a ket orszag gyakran allt egy kormanyzo
vezerlete es iranyitasa alatt, ezt a ti hsegetek es ezt a klcsns szeretet. Nem meltatlan dolgot kernk tletek,
pannonok, nem jogtalant, nem elnytelent, hanem olyat, ami meltanyos es jogos, ami nagyon is szolgalja
mindket nemzet kzs javat. (55) Ha kereszteny emberek kztt elssorban a jogot es a meltanyossagot kell
szem eltt tartani, bizony, a mi kiralyunknal senki sem lehet szamotokra alkalmasabb. Ha szokas rkles cimen
orszagokat nyerni, es ha a sajat rksegebl senkit sem lehet nagy gazsag nelkl kiIorgatni, akkor bizony
Ulaszlo a sajat jogan keri maganak ezt az orszagot. Hiszen Ulaszlo kiralynak nveretl valo elsszltt
unokaccse, Albertnek meg Zsigmondnak unokaja, dedunokaja, azoknak, akik mind aldasosan uralkodtak
mindig Magyar- es Csehorszag Ildjen, es akiket az istensegek kze soroltak. St, nagybatyja jogan is keri azt.
Nemde Ulaszlo lengyel kiraly, Kazmer Iivere, igazsagosan es jamborul uralkodott a magyarokon, es hogy ket
megvedje a trkk kegyetlensegetl, mindhalalig harcolt? Hat nem helyezte-e a javatokat az elete elebe,
amikor, mint a jo pasztor, az ellenseges aradatban Ielaldozta azt juhaiert? O pedig eppen ennek unokaccse,
megpedig, mondom, elsszltt, es benne lehet IlIedezni Zsigmond nagylelkseget, Albert szentseget, Laszlo
tisztasagat es nagybatyjanak, Ulaszlonak, Lengyelorszag es Magyarorszag egykori kiralyanak batorsagat.
Raadasul, ha a Iejedelmek szent verseget orszagotokban helyre kell allitani, vagy ha kiralyvalaszto gylesen a
szarmazas nagyszerseget semmikeppen sem illik megvetni, akkor ki lehet nala elkelbb, (60) nala, aki
sszehasonlithatatlan nemesseggel dicsekedhet, mindenekeltt maga is kiraly, espedig, mondom, a csehek altal
alig tizenhat eves koraban megvalasztott kiraly, Kazmer kiraly elsszltt Iia, a szarmatak kzt a
597
leghatalmasabb; Ulaszlonak, Magyar- es Lengyelorszag kiralyanak unokaccse, Ulaszlonak, Litvania
Iejedelmenek unokaja, es kunokaja Sarmatia leigazhatatlan Iejedelmeinek, akik szarmazasukat Gelonustol,
Herkulesnek es egy ketalaku asszonynak Szkitiaban szletett Iiatol hozzak le. Ez az atyai nemzetsege. Ha az
anyait szabalyosan levezetjk, nagybatyja Laszlo volt, Ausztria hercege, Magyar- es Csehorszag messze Ildn
hatalmas kiralya; nagyapja Albert kiraly es romai csaszar volt, dedapja ama Ienyes Zsigmond Iejedelem, aki
halhatatlan erdemeket szerzett az apostoli szek eltt; kapja Karoly csaszar. Ha az iIju Laszlo visszahozatvan az
alvilagbol nemzetsegevel bszkelkedhetnek, bizony, anyai sei kztt negy romai csaszart, az apai, vagyis az
ausztriai dinasztiabol, a hatalmas uralkodok e Ieszkebl, tt szamlalhatna ssze. Kit latunk tehat napjainkban,
aki ilyen csaladIat, ilyen trzset mutathat Iel, aki a mi Iejedelmnkkel, hogy a tbbiek serelme nelkl mondjam,
sszehasonlithato? (65) Ezert, ha szeretnetek a szent kiralyok megszakadt si nemzetseget Magyarorszagon
helyreallitani, ismet szvetsegre lepni a rokon termeszet es barati nemzettel, velnk egyenl kormanyzat alatt
elni, mint seink ezeltt gyakran, ha azt akarjatok, hogy uratok a ti kiralyaitok kzl szarmazzek, hogy
visszaljn si tronjara, Ulaszlot valasszatok, t hivjatok, t kivanjatok, kerjetek, akarjatok kormanyzotoknak,
nehogy ugy lassek, mintha ti pasztorotokat nelklznetek oly sokaig, juhait. Ezenkivl, ha a halandok
szemeben szamit valamit az atyak, az eldk kedve, ha a jotetemenyeket illik Iigyelembe venni, es ezt bn
nelkl nem lehet elhanyagolni, vagy Iorditva, ha az sk kedveert az ellenseg legsulyosabb bnet is meg szoktak
bocsatani, ki lehet annyira oktalan es halatlan, hogy ne adna versengve szavazatat Ulaszlo kiralyra? Kerlek
benneteket, atyak, gondoljatok most meg, mit kvetel annyi Iejedelem boldog emlekezete, megszamlalhatatlan
erdeme, mindenIele dicssegesen vegbevitt tette. Mit tenne Albert es Laszlo, Ulaszlo es Zsigmond, hogy a
tbbiekrl ne is szoljak, ha beszelni tudna? Bizony, mast sem kerne tletek srgetbben, mint hogy nkent
emeljetek magatok Ile t, aki uralkodasra szletett, igy kveteli Albert derekassaga, Laszlo tisztasaga, akik,
mivel a zord vegzet nem adta meg az uralkodasra nekik jaro eveket, azokat szentseges ccsk kiralyi hatalma
szamara kerik, igy Ulaszlo lelke, aki a ti dvtkert es a kereszteny tarsadalomert Varnanal halt hsi halalt a
trkkkel szemben, igy erdemli, igy kveteli Zsigmond egykori lankadatlan buzgalma. (70) Es ha
elhatarozzatok, amint ill es jogos is, hogy az szellemisegknek tisztesseggel eleget tesztek, akkor sem
gondoltok tbbet az dicssegkkel, mint a magatok hasznaval. Vegyetek szamitasba, hogy az istenek
emlekezetben tartjak az igazsagos es igazsagtalan szandekot, es Iontoljatok meg, errl milyen megvetessel
Iognak itelkezni. Nem Iogjak trni, hogy valaki rksegebl kiIorgattassek. Ha Janos vajda Ienyes erdemei es
tetteinek nagyszer dicssege annyit nyomtak elttetek a latban, hogy uralomra eretlen Iiat keszseggel magatok
Ile emeltetek, miert nem kialtjatok egy akarattal kirallya azt, aki annyi sok kiralyotoktol es csaszarotoktol
szarmazik? Az megbuktatasa, amitl isten mentsen, az sszes egi szellemet az ellensegetekke tenne. Aztan
gondoljatok meg, kerlek, pannonok, mit is remelhettek a tbbi szomszed uralkodotol; hol a hseg, hol a szeretet
kztetek, velnk egytt Iorgassatok meg elmetekben, hogy ti is megertsetek, milyen knny ez a dntes, milyen
magatol ertetd az egyetertes, mi is egykettre megtudjuk, mit varhatunk ettl a gylestl. Haborutok a
nemetekkel rks, itt is, ott is szamlalhatatlan a vereseg, a gyujtogatas, szntelen a gyllkdes, es mindez, ha
mint azeltt, most is esszel eltek, lelketeket ketsegkivl visszariasztja tlk, es arra kenyszerit, hogy erdeketekre
gondoljatok. (75) Es a ti szempontotokbol az sem jobb, ha a polyakokat reszesititek elnyben, akik Iltt egykor
uralkodtatok, akikkel sulyos kartetelek mellett veszes csatakat vivtatok, es akik vegre is oriasi sereget
toboroztak, Ielszitottak a partoskodast, es erszakkal probaljak kezetekbl kicsavarni a jogart. AzonIell itelje
meg ki-ki maga, milyen veszedelmes dolog iIjura bizni az orszagot; mert hogy mennyire helyes erre az idegen
vezetesre szorulo, izgaga, tudatlan, trelmetlen es mindenIele bnnek kiszolgaltatott eletkorra rakni a kormany
sulyos terheit, azt mindenki belathatja. Mindent a kenye-kedve szerint intez; inkabb a Iiatalok tanacsaval el,
mint az regekevel, a komoly IerIiaket megveti; hajhassza az elvezeteket, az ereny nehezsegetl visszariad;
Iolytonosan knnyelmskdik; sokra tartja a hizelkedket, azokban bizik, azoknak ad hitelt, es vegl a sajat
vagyainak a rabjava valik. Ezzel szemben biztonsagos es dvs, ha komoly es erett uralkodokra bizzuk
magunkat. A meg gyenge kor nem lehet tapasztalattal teljes. Nem oktalanul rendelkeztek az seink minden
tisztseggel es elljarosaggal kapcsolatban ugy, hogy iIjak sulyos Ieladatokat nem vallalhatnak, nehogy
magukkal egytt a kzsegre is pusztulast hozzanak, vagy eltelve a roppant hatalommal, szabadosabban
szolgaljanak vagyaiknak es elvezeteiknek. (80) Magas tisztsegekre a komoly es erett koru, kiralysagra a
legkomolyabb IerIiakat szoktak emelni. Itt csak az erenynek es a blcsessegnek van helye; ha nincs uralkodasra
alkalmas polgar a varosban, nem szegyen szomszedok es idegenek kzl valasztani. St, ha a szabadokbol senki
sem lenne melto e hatalomra, a szolgarendekhez is szabad Iordulni, nehogy a kzsseg valami kart szenvedjen.
598
Gondoljatok meg, mit tanacsol neknk Ulaszlo komolysaga es blcsessege, mit melyrehato tapasztalata es
jamborsaga, mit ahitatossaga es becsletessege, kegyessege es nyajassaga, igazsagossaga es hallgatagsaga, mit
mertekletessege es erett kora, mely orszagunkban mar huszadik eve allja a probat. A bels es kls haborusagtol
oly soka gytrt Csehorszag sohasem talalt nyugalmat, mig nem kerlt e szent es derek kiraly jogara ala. Sem
Zsigmond, sem Albert, sem Laszlo nem tudta lecsillapitani e hanyatott orszagot; a kiskiralyok es nagyurak
sosem jutottak klcsns megertesre, mig meg nem valasztottak e bekeszerzt, a legblcsebb kormanyost. (85)
Ki hitte volna? Szajat sohasem hagyja el pajzan vagy illetlen, meggondolatlan szo; sohasem indulatos, sohasem
haragos. Jo es balszerencseben ugyanazzal a kiegyensulyozottsaggal viselkedik, ugyanazt a meltosagteljes
komolysagot rzi. Tudja, hogy tronra szletett, ezert azt a knnyelmseg es allhatatlansag vetkevel sohasem
Iertztette meg. Az elkelsegek partoskodasai es civakodasai kzepette trelmesen meghallgatja mindket Iel
vadaskodasait, majd kiIrkeszve lelkk melyet, atyai szeretettel szokta Ieddeni ket, Iekezni a vakmer
gazsagot, vigasztalni a megkarositottakat, az ket ert serelmeket igazsagosan megtorolni. Messzemenen
keszseges a jogosat kerk irant, a jogtalant kvetelkkel szemben hajthatatlan es hallgatag, hogy a ridegseg
bnet szotlansaggal kerlje el. Senki sem tudja kiismerni lelkenek melyseget es titkait, rejtett gondolatait. A
minden erennyel teljes eletkor, a mindenki eltt nyitott elet es a minden tekintetben nemes erklcs
mindnyajatokat Ieltetlenl arra Iog sztkelni, hogy ezt a hatalmas uralkodot valasszatok meg. (90) Ezert,
pannonok, ha magatokrol a legjobban akartok gondoskodni, ha keresitek a kz javat es dvet, sose higgyetek a
vesztegetesnek es az res igereteknek; utasitsatok vissza az uralomvagyo es erszakos zsarnokokat; es t
tegyetek kirallya, aki nektek meg a kereszteny tarsadalomnak a hasznara valik, es akit megtenni nem szegyen.
A csehek szonoklata utan nemcsak azok voltak kenytelenek szavazatukat nmagukban Ulaszlora adni, akik az
allamnak jot akartak, hanem mintha lelkiismeretk megszolalt volna azok is, akiket vesztegetes es igeret
terhelt, es akiknek az elmeje elIerdlt. Az igazsag szelleme eszre teritette ket, de egyetertesket lelkk melyen
rejtve tartottak. Attol Ieltek ugyanis, hogy ha az uj kiraly megvalasztasanak a hire elterjed, a visszautasitastol
Ielbszlt vetelytarsak mindenhonnan sereget gyjtve sszeIognak, es eltiporjak Magyarorszag birodalmat,
nepet. Mert eleg szeles krben jart a hir, hogy a nemetek es a lengyelek sszeszvetkeztek, hogy a magyarokat,
akik mindkettjket sokaig sulyos haboruval zaklattak, leigazzak, az orszag innens reszet Miksanak, a tulsot
Albertnek vetik ala, es az orszag nevet is eltrlik a Ild szinerl. Hogy tehat nagyobb biztonsagban tudjak
magukat, a Iurak titokban tartottak maguk kztt tanacsot, es titokban valasztottak meg Ulaszlot. Aztan
mas-mas idpontban minden kvetnek kedvez valaszt adtak, hogy a mindenhonnan Ienyeget haborut
elodazzak, es ha azok nyugtalankodnak is, remenyket megse veszitsek el teljesen. (95) Hozzatettek, hogy a
gyles meg mindig nem teljes letszamu, a Iegyverben es vagyonban tekintelyes Zsigmond pspk sem erkezett
meg meg Lrinc herceggel, Also-Pannonia es Horvatorszag tbbi nagyuraval. Ezek hamarosan itt lesznek mind,
es akkor egyetertleg valasztanak uralkodot.
A Iiatal Corvinust szletesenek szegyenbelyege ugyan remenytelensegre itelte, de megis bizott a sajat erejeben
es azok segitsegeben, akik napokon bell megerkezendk voltak, es meggondolatlanul eltkelte magat a tron
megkaparintasara. Neki az isteni atya emlekere valo tekintettel nyiltan megmondtak, hogy kiraly sosem lesz, de
annal csak kevessel all majd alabb, nehogy ugy lassek, mintha az elkelk elIeledtek volna Matyas Ieledhetetlen
erdemeit. Egyezmenyt ktttek vele, mely szerint, ha nkent visszaadja a koronat, a kiralyi varakat es
egyetertesre jut az elkelkkel, elIoglalhatja Bosznia, Horvatorszag es Szlavonia kiralysagat, rks jogon
birtokolhat minden varost, Ialut, kincset es uradalmat, amelyet isteni atyja hagyott ra, es masodik kiralynak
Iogjak tekinteni. Vegre ugy latszott, hogy belenyugszik ezekbe a Iltetelekbe, de vei uszitasara sajat magahoz
sem tudott h maradni. A nemeteknek, akik a hajdan kttt paktumra hivatkozva kveteltek az orszagot, azt a
valaszt adtak, hogy a kiralyvalasztas joga nem a halottake, hanem az elke; (100) ezen a gylesen szabad a
szavazat; ha a szent korona visszaszerzese kedveert valaki igert nekik valaha valamit, am most valtsa be az; st,
bilincsbe vert ember modjara a Iogsagban tartott koronaert sem lehetett jogszer ktelezettseget vallalni; az
igeretnek, mar persze az ervenyesnek, szabadnak kell lennie; vegl azt tanacsoltak nekik, hogy varjak meg a
teljes gyles dnteset. A lengyeleknek joindulatuan valaszoltak, halat adtak azert, hogy e kiraly nelkli idben
Iiukat, penzt, csapatokat ajanlanak, es komoly remenyt keltenek bennk. Az aragoniaiaknak meg jobban
halalkodtak, es e nagy szorultsagban szivesen Iogadtak mindent, amit kinaltak. Viszonzaskepp megnyugtattak
ket Beatrix kiralynet illeten. Vegl a cseheknek azt mondjak, hogy legyenek a legjobb remenyseggel, Ieltarjak
elttk a Irissiben szletett titkos hatarozatot, es srgetik ket, hogy irjanak Ulaszlonak, aki meghivatvan a tron
599
elIoglalasara, keszljn mihamar, nehogy a vetelytarsak megakadalyozzak; amint megerkezik, kirallya kialtjak,
es elIoglalja a tront.
(105) Beatrix kiralyne ekzben a budai varban lakott, amelyet Corvinus herceg tartott ers rseggel, es mert
nagyon Ielt a mostohaIiatol, akinek Blankaval valo hazassagat mindeddig ersen ellenezte, az elkelk
sztkelesere elhagyta a varat, es megknnyebblve megszallt Orban kincstarto hazaban, hogy a hercegtl
bantodasa ne essek. Nvelte gyanakvasat az iIju termeszete, az ugyanis Iiatal kora ellenere bizonyos
hajlandosagot mutatott az erszakoskodasra. Par nappal korabban a kiralyne napolyi udvaroncai kzl tbben
kopogtattak a varkapun, de nemelyikket nem eresztettek be, egyeseket gyalazattal elkergettek, ezert, hogy ovja
magat, kenytelen volt visszavonulni a maganeletbe. Mi tbb, Petert, a tapasztalt es ravasz kalocsai erseket, akit
Matyas kiraly, mint beszelik, a kiralyne kedveert tartott rabsagban hat evig a varban, az iIju Corvinus a papai
kvet keresere, az atyak es Beatrix akarata ellenere par nappal ezeltt szabadon bocsatotta, szabadulasa utan
gazdagon megajandekozta, es a szabadsaggal egytt meltosagaba is visszaallitotta.
Mikor mar a nemesek panaszkodni kezdtek, hogy a gyles tul hosszan huzodik, es naponta tavozassal
Ienyegetztek, ime, megerkezik Zsigmond pecsi pspk, tekintelyes, nagy hadervel rendelkez IerIi, meg
Lrinc herceg nem csekely sereggel, tarsuk es kiserjk a despota, Jajca banja, a vranai perjel meg
Also-Pannonia, Horvat- es Totorszag tbbi urasaga, akik szvetseges csapatokkal hozzajuk csatlakoztak.
Zsigmond ezer lovassal jn, Lrinc is ugyanannyival; a tbbiek a sajat tehetsegk es vagyonuk szerint; van vagy
hetezer lovasuk. (110) Amikor a tbbi Ipap es Iur eszreveszi, hogy ezek roppant haddal jelentek meg,
szandekukat meg nem ismerve, nagyon megijed, es minden modon igyekszik megnyerni ket. Ugyanezt
szeretne a tbbi tronigenyl kvete is, mert ugy latszik, hogy ezek szavazataba biztos remenyt vethetnek.
Kesbb, miutan atkeltek a Dunan, es az dvzleskre elebk siet egyhaznagyok, magnasok es kznemesek
tekintelyes lovascsapatanak kisereteben Pest varosa alatt az els merIldknel tabort vertek, legelsnek
Corvinus herceg ment a varbol hozzajuk ejnek ejszakajan a kalocsai ersekkel egytt, es kereste Iel elskent
Zsigmondot meg Lrincet, akikrl tudta, hogy annak idejen apja legkzelebbi hivei voltak, es knyrgve kerte
ket, hogy ne hagyjak el Corvinus partjat, elssorban az apja kedveert, aki mindkettjkkel sok jot tett. Ezutan
Zsigmond es Lrinc tisztelg latogatasra a kiralynehoz ment, aki sok keressel meg rabeszelessel addig
gyzkdte ket, mig vegre ezen az ejszakan a budai varba mentek vacsorazni, ahol Corvinus igen ers rseggel
szekelt. Ebbl azon nyomban szarnyra kelt a gyanu, hogy ezek mind a Corvinus-parthoz csatlakoztak.
Masnap aztan egyesek kezdemenyezesere Orban kincstarto gylest szervezett, de nem olyan nepeset; mint
korabban, es nem a rakosi mezn, ahol, mint mondjak, tartani szokas, nem is azoknak a taboraban, akik
legutoljara jttek, hanem mindketttl egyenl tavolsagban, Pesten, az egi szz egyhazaban. A nemesek tmege
ugyanis meg a Ialusbirak es a papok nepes serege, mely varosonkent, Ialvankent gylekezett ssze minden
megyebl, nem tudta tovabb viselni a rendkivl hosszu dieta kltsegeit, es az atyaktol engedelyt kerve
hazament; hatvan nemesnek hagyta hatra a jogot, hogy ugyanazon joggal vegyen majd reszt a
hatarozathozatalban. (115) Itt elszr nemely trveny beiktatasarol es modositasarol kezdenek targyalni. Ismet
meghallgatjak a napolyi kvetet, aki Ferdinand kiraly neveben mindent keszseggel Ielajanl, ami az orszag
szamara szkseges lehet, katonat, penzt, Iegyvert iger; nagyon keri, hogy Beatrixot tartsak meg korabbi
meltosagaban, es hazasitsak ssze a jvend uralkodoval. Neki, akarcsak a tbbinek, biztato szavakat
mondanak, es a megbeszeles Ieloszlik. Masnap, amikor ugyanabban a bazilikaban gylest tartottak, es az
altalanos szethuzasrol Iolyt a tanakodas, Orban szkita nyelven sokaig szonokolt, hosszasan Iejtegetve, milyen es
mennyi baj Ienyegeti a pannonokat az rks torzsalkodas miatt; azzal a gondolattal is bven Ioglalkozott, hogy
mennyi vereseg es kar les meg rajuk, hiszen minden szomszed orszag gylli ket a sok haboru miatt, amellyel
azokat gytrtek, ezert a bels szethuzastol vegpusztulasukon kivl semmit sem varhatnak. Mivel a kzseg
atyjanak a hangjan beszelt, szonoklata oly nagyon hatott mindenkire, hogy valamennyien eskvel igertek, egy
akarattal valasztanak kiralyt, es a hatarozatban nem Iognak partot szakitani.
Ezutan, mig ama elkelk kitartottak a titkos kiralyvalasztas mellett, es masokat is igyekeztek erre az allaspontra
es velemenyre vonni, Zsigmond es Lrinc valamennyi szvetsegesevel egyetemben komoly engedmenyek
ellenere sem akart csatlakozni ehhez a hatarozathoz; st, ujabb ellentetekre adott okot a meltatlankodas, hogy
ezek, ket semmibe veve, tavolletkben kiralyt jelltek. (120) A kegyelet es hala szelleme nem is engedte
600
szivkbl kizni a Corvinus Iltti szanakozast. igy aztan, amikor a szenatus Ieloszlott es a Iemberek tavoztak,
Zsigmond es Lrinc a vranai perjellel meg a tbbi szvetsegessel kln vonult, es ismet eletre keltette Corvinus
hanyatlo partjat. A kalocsai ersekkel egytt titokban a budai var ala vonultak, es harmadnap atvezettek a sereget
a Duna innens partjara. Meg azon is gondolkoztak, hogy elIoglaljak Buda varosat, amelyet az orszagnagyok
vedelmeztek, akik azonban a gyles miatt meg Pest varosaban tartozkodtak, most pedig erteslve az ellentabor
mereszsegerl, hogy az a ket Pannonia szekhelyet el akarja Ioglalni a varbol, atkeltek a Dunan, nagy hirtelen
visszasiettek Budara, es izzo haraggal tanacsot tartottak a var megostromlasarol, nehogy ugy tnjek Iel, mintha
meghatralnanak ellenlabasaik eltt. Ezt a Ieladatot Batori Istvan, Kinizsi Pal meg a vitez Bertold kapta, e harom
ragyogo hadvezer; itt ostromhoz valo hatekony szerszamokat, ott vedIalakat keszitettek egyIorma
buzgalommal; Batori helyettesseget DragIi Bertold viselte. Es mikor a hadrend mar Ielallvan, sszecsapasra
kerlt volna a sor, itt is, ott is kzbeleptek bizonyos derek IerIiak, es nehogy polgarhaboru trjn ki dvs
Iegyversznetet szereztek arra az idre, mig ismet targyalnak a bekerl, az egyetertesrl es a kiralyvalasztasrol;
ezzel a Iogassal es tlettel elodaztak a belhaborut; a beketargyalasokat ujra elkezdtek; a ket Iel vezeti az isteni
Zsigmond templomaban talalkoztak, amely a var eltt all. Innen Orban es Batori Istvan, onnan Zsigmond es
Lrinc. (125) Sosem sikerlt olyan javaslatot tenni, amely mindket part ohajanak es akaratanak egyIorman
megIelelt volna, hogy megegyezhessenek. Haromszor vagy negyszer tartottak ott megbeszelest, de nem tudtak
dlre jutni a bekektesrl. Megis megujitottak a Iegyversznetet, es egymas kztt arra a megallapodasra
jutottak, hogy ket-ket kvetet kldenek Istvan szepesi groIhoz, akire a kiraly halala utan valamennyi Iember es
tartomanyur neveben Ausztria kormanyzosagat biztak nagy summa ezsttel, hogy a haborgo tartomanyt
knnyebben vedelmezhesse, es ezek puhatoljak ki az szandekat es elkepzeleseit, hogy azt, akit kiralynak
javasol, az sszes tbbi elIogadja. Az orszagnagyok Janos varadi pspkt kldtek, Corvinus herceg is kettt,
hogy Istvan allaspontjat megtudakoljak.
Miutan Budarol elutazva az utasitast vegrehajtottak, ugy talaltak, hogy Istvan inkabb Csehorszag kiralyat
partolja, mint barki mast, st, velemenyehez hozzatette, hogy ha a Iurak valaki mast valasztananak, akkor is
azt tekinti kiralynak, aki az allam szamara a sajat meggyzdese szerint a legmegIelelbb. A tbbieket
knnyeden ervelve haritotta el, mondvan, hogy sem a nemet, sem a lengyel, sem pedig Matyas kiraly Iia nem
alkalmas a megvalasztasra; az elst az si ellensegeskedes es az eredend gyllet meg ggs zsarnoksaga
ellenzi; a masiknak erklcse es vakmersege nem tetszik, nem is illik, nem is meltanyos, hogy a kisebb,
kormanyzasban gyakorlatlan testver elragadja Magyarorszag kiralysagat es az elsszlttseg jogat batyjatol, aki
Csehorszag jogarat szinte gyermeksegetl tartja; (130) a harmadikat pedig, akit az apa dicssege es Ieledhetetlen
jotekonysaga ajanl, nemcsak a szletes meltatlansaga es a pannon szokas utasitja vissza, hanem az allamerdek
is. Mert ha a harom klIldi kzl az egyiket valasztjak kirallya, a jvbeli ellenseg szama egyharmaddal
cskken, ha viszont Corvinust, az iIjusag es tapasztalatlansag veszelyen kivl minden szomszedos terlet Iell
meg haboru is kvetkezik; jobb tehat Ieddhetetlenebb, jamborabb, tapasztaltabb Iejedelmet valasztani es az
ellenseg szamat apasztani, mint akar haborut szitani, akar az allamerdek ellen dnteni. Istvan gondolatat
megertve a varadi a veteranok Morvaorszagban nyaralo sereget, amelynek erejevel Matyas kiraly a legnagyobb
tetteit veghez vitte volt, szazezer aranypenz Iejeben Ileskette az orszag neveben. Mikor ezt a vetelytarsaknak
megjelentettek, valamennyien ersen megorroltak, Ileg Miksa es Corvinus, akik valamivel korabban sok
igergetessel srn kerlgettek ezt a sereget.
(135) Amikor a kldttek visszajttek es beszamoltak Istvannak, ennek az elIogulatlan IerIinak a velemenyerl,
az atyak valamennyien nagyon helyeseltek es dicsertek azt, Corvinus baratai viszont indulatba jttek, mert jol
tudtak, hogy ha sikerlt volna megnyernik a Ieketek sereget, a kiralysagot az atyak akarata ellenere is
magukhoz ragadjak. Ezt a sereget azert neveztek Ieketenek, mert Matyas parancsara telen-nyaron allandoan a
szabad eg alatt elt, hsegtl, Iagytol egyIorman edzdtt, a katonaskodas szntelen Iaradalmaitol ersdtt,
ugyhogy semmi sem lehetett olyan nehez es Iaradsagos, amivel ne mert volna szembeszallni. A kiralyne, bar
kiralynak Miksat kivanja, hogy csaszarne lehessen, ahogy erteslt az uj kiraly titkos megvalasztasarol, e
remenyeben csalatkozva kenytelen a hazassag tervet modositani, az elkelk es pspkk pedig, hogy az
asszonyi ingatagsagbol szarmazo veszedelemnek elejet vegyek, megigerik Beatrixnak, hogy az uj Iejedelem
Ielesegl veszi t. A varbol megint tanacskozasra hivjak az urakat, es megujitjak a Iegyversznetet, de
Zsigmondot es Lrincet nem tudjak rabirni arra, hogy elalljon az iIjuval valo egytterzestl es a hala
ktelezettsegetl. Es bar a kzerdek a tbbiekkel valo egyetertesre biztatja, a kegyelet es az erdemek emleke
601
ettl megis elteriti ket.
(140) Mivel kzs egyetertessel nem tudtak dnteni, Corvinus nehany parthivenek a biztatasara elhatarozza,
hogy megprobalja a szerencset es a vegsket is. Minden Iurat gazdagon megajandekoz, mire azok kiralykent
kszntik t. Majd kiterveli, hogy ers rseget hatrahagyva eltavozik a varbol es elviszi a kincstart, nehogy
megszoruljon, ha az elkelk itt megostromoljak. Miutan a tavozas tervet megtanacskozza, ugy dnt, hogy
poggyaszaval, seregevel maga es a baratai varosaiba huzodik vissza, ahonnan knnyen megcsuIolhatja az urak
minden erIesziteset, es Also-Pannonia Iltt maris uralkodni kezdhet. Mivel Zsigmond es Lrinc a tarsakkal,
mint mondtuk, a Duna innens partjara tette at a taborat, sajat sereget az vekehez kzel vive egeszen
csatlakozik hozzajuk, majd julius kalendaja krl megrakott szekerekkel es hajokkal, IlIegyverzett csapatokkal
szarazon es vizen Pecs Iele veszi az utjat. A kalocsai ersek, nehogy a viszaly szerzjenek tartsak, Kalocsara
vonul vissza. Varosszerte nyomban szetIut a hir, hogy Matyas kiraly Iia kiritette az allamkincstart, kiIosztotta a
kiralyi varat, es partja sszes vezetjevel egytt Iegyveres sereggel Also-Pannonia Iele indult; hogy Zsigmond
es Lrinc csapatai altal krlveve biztonsagban teheti meg utjat; hogy a tront nem a megyeiek szavazata, nem a
szenatus hatarozata reven, hanem erszakkal akarja megszerezni. (145) Aztan a hirrel egytt riadalom
keletkezik, Iegyvert ragadnak, a szentseges atyakhoz es az elkelkhz szaladnak, nem kellene-e Corvinust
ldzni. E Ieladatot Batori Istvan es Kinizsi Pal kapja; ezek a tbbi elkelseggel es a Ipapok csapataival meg
pancelos lovasseregekkel julius negyedik nonaejan szelsebesen utnak erednek. A gyalogos zaszloaljakon kivl
harom lovascsapat emelkedett a tbbi Ile, az egyik igen ers, a kiralynee (Matyas kiraly sszes lovasa kzl
valogatta), a masik Hippolit esztergomi erseke, a harmadik Orban egri pspke. Mialatt mindnyajan sietve
haladnak, hat Zsigmond es Lrinc a vranai perjellel meg Kishorvatival egytt menlevelet kap, es az urak a kzs
egyetertes meg a belhaboru elkerlese vegett visszahivjak ket a varosba. Ennek mar csak azert is szivesen
eleget tesznek, hogy a csapatok es a poggyasz elszallitasara tbb idejk legyen, hiszen tudjak, hogy mig a
bekerl targyalnak, egyik reszrl sem kezdemenyeznek csatat. (150) De a dolog maskepp t ki, mint remelik,
mert amazok azzal az elhatarozassal vettek ldzbe Corvinusekat, hogy vagy visszakapjak az egesz rakomanyt,
vagy megtkznek.
Miutan az orszagnagyok es Zsigmond meg Lrinc kztt a kiralyIit illeten semmiIele egyezmenyt sem sikerlt
nyelbe tni, dolgukvegezetlen eltavoztak, es elsiettek a hadsereghez. veikhez kzeledve nehanyszor megalltak,
hogy az ellenIel csapatait kiIrkesszek, hat egyszer csak Ielbukkannak az ellenpart elrsei, amelyek seregk
eltt jarnak. A nehany ember kztt hirteleneben tusa kerekedik. A vranai perjel sebeslten Iogsagba esik,
Zsigmond es Lrinc sebes vagtara sarkantyuzza a lovat, es visszalohol az veihez. Istvan es Pal masnap az
ellenIelet egy Iolyocskanal Iedezi Il, amelyet iszapossagarol szkita nyelven Sarviznek neveznek. Corvinusek a
Sarviz tulso partjan emelked hegyen szalltak meg, amelyet a magyarok Csont-hegynek, vagyis temetdombnak
mondanak.
(155) Az egyebkent knnyen atgazolhato vizen, az ellenseg elszaggatvan a hidakat, a sar melysege miatt nem
tudnak atjutni, de Pal, aki vakmeren elsnek vallalkozik az atkelesre, talal egy biztonsagos gazlot, es
megmutatja az utat a tbbieknek, akik a nyomaba szegdnek. A Corvinus-partiak szeretnek megakadalyozni az
atkelest, de nem tudjak, es a hegyen gylnek ssze, hogy nagyobb biztonsagban harcolhassanak. Miutan a
hadsereg ater, mindket reszen elrendezik a sorokat, majd utnak inditjak a poggyaszt, es kitr a harc. Itt Pal, ott
Batori all helyt; mindket Iel keserves csapasokat szenved. Az orszagnagyok kzl elsl a sereny Moroc Laszlo
esett el, midn az ellenseg srjeben batran verekedett; a Corvinus-partbol Kis Matyas es Dombai Ferenc halt
meg akkor, amikor meg mindket Iel egyenl remennyel csatazott. De amikor azok Beatrix kiralyne nagyon ers
lovassaga es a vertesek csapata reven tulerbe kerltek, a Corvinus-partiak, bar tbb zaszloaljuk volt, vegl is
engedni kenyszerltek. Soraik meginogtak, mikor meg alig negyven katona veszett oda es 70 kerlt Iogsagba,
hatat Iorditottak, es szanaszet Iutasnak eredtek. Corvinus es emberei Zsigmond kzeli kastelyaiba es Pecs
varosaba huzodtak biztonsagba, a poggyasz eppen nem csekely reszet elvesztve. (160) A gyztesek birtokba
vettek a tabort, es odahagyva az ellenseget, zsakmanyra ehesen ravetettek magukat a szekerekre es a malhara;
ezek a kiralyi ruhak, aranyos, dragakves edenyek kztt, azok masban, ki-ki, ahogy a veletlen hozta,
Iosztogattak a rengeteg dragasagban. Szethordjak az annyi sok esztend alatt sszegyjttt kincstar nagy reszet,
es szetszorjak a katonak kenyere. Sok, ertekes holmival rakott szeker Zsigmond kzeli varoskaiban megis
megmaradt. A szomszedsagban lako parasztnep hasonlokeppen a predara vetette magat, a kzeli tanyakra,
602
erdcskekbe tevedt tarszekerek hajtoit meglte, es mindet kiIosztotta. Corvinus baratai is, alkalmat talalva a
meggazdagodasra, szanaszet raboltak, hogy inkabb maguknak hasznaljanak, mint az ellenIelnek es a pogany
tmegnek, igy hat Corvinust e napon sulyos vereseg erte, es tbb mint szazezer aranyat veszitett. Tragikus
gyzelem szletett ekkor, hiszen nem mas, hanem magyar ver mltt, es az allamkincstar egyeni kapzsisagbol
szethordatvan, a kzssegnek tbbe nem hajtott hasznot.
(165) Miutan Corvinus tbbi parthive Pecsre vonult vissza, Zsigmond a meneklket mind beIogadta varosaba;
itt a Corvinus-parti Iurak kztt az elszenvedett vereseg miatt civakodas tamadvan, klnbz iranyokba
hajoltak, mert a hseg es becslet megIogyatkozasaval az nerdek irant valo hajlandosag jar egytt. Ki-ki arra
trekedett, hogy Corvinus herceg mellett kedve szerint elbbre jusson, es hatalmat szerezzen. Es mindenki
lopkodni akart, es tbben igyekeztek erre, mint arra, hogy hasznaljanak. Ha azokban, akikben kellett, hseg lett
volna, Magyarorszag, bizony, kiralykent latta volna meg t, de ellensegeinek sokasaga miatt nem remelhette,
hogy sokaig helytall, ami veinek a hseget es elszantsagat alaasta, es ujabb tapot adott a szethuzasnak. Szekely
Jakab sszeklnbztt Corvinusszal, es zajos veszekedesek kzepette Fels-Pannoniaban lev szekhelyere,
Ormosra ment haza; Lrinc Also-Pannoniaban Iekv atyai birtokara huzodott; a tbbiek a sajat otthonukba
tavoztak. A herceg atkelve a Dravan a hatalma ala szant Szlavonia tartomanyaba vonult. Azt mindenki szinten
bevallotta, hogy a kiralyne roppant ers lovassaga nelkl sosem gyztek volna le a haboruban, es a vertesek
ereje Iuttatta meg. (170) Ezert Zsigmond es Lrinc nyiltan mondogatta, hogy soha tbbe nem bizik a
gyalogoszaszloaljakban es a knny csapatokban, mert a tapasztalat immar megtanitotta arra, hogy a pancelosok
erejevel szemben a knnyIegyverzet lovasok semmire sem kepesek. Julius tdik idusan a ket hadvezer,
Batori Istvan es Kinizsi Pal a tbbi Iur meg a legiok elen a Iriss gyzelemmel elegedetten tert vissza Budara;
krlbell hetven Ioglyot hoztak, akik kztt a I szemely a vranai perjel meg Kanizsai Gyrgy volt. De mert a
belhaboruban aratott gyzelem nem lehet rmteli, megmutattak ugyan ket a kiralynenak, de aztan honIitarsi
kegyelettl vezerelve a szavukat vettek es megis elbocsatottak ket; nem akartak elni a hadiszerencsevel,
reszint, mert meg ket ellenIelk maradt, reszint pedig, hogy azok idegenked lelket kisse helyrezkkentve
knnyebben megbekitsek, es a kijellt kiralyt egy akarattal Iogadhassak.
Orban sem szunyokalt am ezalatt, hanem Zsigmondot es Lrincet, Ileg pedig a herceget bizalmas zenetekkel
naponta igyekezett az veivel valo egyetertesre birni. Remenyeben nem is csalatkozott, mert az akarat es a
buzgosag, ha becsletesseg kiseri, tbbnyire sikerrel szokott jarni, de meg a kiralyne tekintelyet es segitseget is
Ielhasznalta.
(175) Ezert aztan, mert ugy velekedett, hogy a dolgot nem szabad tovabb halogatni, nehogy az elkelk es a nep
elhatarozasa elbizonytalanodjon, a hadvezerek visszaterte utani negyedik napon az isteni Gyrgy temploma eltt
tartott egyetemes gylesen Ulaszlot, Csehorszag nemes kiralyat az orszagatyak es elkelk akaratabol
Magyarorszag uralkodojanak kialtotta ki, es ezt minden jelenlev nagy tetszessel Iogadta. Azt is megkivanta,
hogy ez alkalommal ott legyen minden vetelytars kvete, elssorban pedig a papai nuncius, hogy a kihirdetest a
papa tekintelye es kepviseljenek jelenlete a lehet legjogszerbbe tegye. Itt sokat beszelt szkita nyelven az
egysegrl es e valasztas hasznos voltarol, vele szletett es arado ekesszolasrol teve tanusagot. Aztan hosszasan
indokolta az orszagatyak es elkelk kesedelmeskedeset, hogy tudniillik a kiralyt nem hirdettek ki elbb, ezt sok
okkal mentegette. Vegl a hatalmas istenseget szolitva, hogy Magyarorszagnak es az egesz kereszteny
tarsadalomnak javara, szerencsejere, boldogsagara legyen, mindenki egyetertesevel kiralynak hirdette ki
Ulaszlot, Kazmer Iiat. Erre a nep akkora dvrivalgasban es eljenzesben trt ki, hogy Buda e napon mastol sem
visszhangzoit, csak Ulaszlo aldott nevetl; Beatrix maganhazai eltt is naphosszat rivallt a szerencsekivanat,
harsogott az dvzles, es az altalanos rm jelekent penzt szortak. (180) A Iejedelmek kvetei, akik
szandekukat nem tudtak keresztlvinni, a szegyenteli visszautasitason Ielhaborodva nagy Ienyegetzessel
tstent eltavoztak. A meltatlankodast az is Iokozta, hogy megtudtak, a Ieketek sereget, amelyrl valamivel
Iljebb szoltunk, Janos varadi pspk Ileskette az orszag nevere, es ugy gondoltak, hogy elssorban az
mesterkedese es eszessege tette Ulaszlot kirallya.
Ezutan az atyak es elkelk, mert az orszag epsege es a mindennnen Ienyeget veszedelem ugy kivanta,
minden tehetsegket latba vetettek, hogy a Corvinus-partot ravegyek a megbekelesre es a kzs megegyezesre,
amiben a kiralyne is ersen tamogatta ket, mert arra trekedett, hogy az orszagatyak segitsegevel a kihirdetett
603
uralkodo Ielesege legyen. Orban es Tamas gyri pspk ejjel-nappal nagy buzgalommal targyalt Balazzsal, a
budai udvar gondnokaval, aki kezeben tartotta a szent koronat es a tbbi kiralyi varat, valamint Zsigmonddal, es
kerlelte ket, hogy Corvinus herceget biztassak a korona visszaszolgaltatasara es az egyezseg tisztes
Ielteteleinek az elIogadasara. St, Beatrix meg Balazs aposat is elkldte a mostohaIiahoz, hogy nogassa t, a
pecsi pspkt meg a tbbi partvezert, ez pedig Zsigmond partIogasaval es veje tamogatasaval knnyen ra is
vette Matyas Iiat a beleegyezesre, mert az iIju tisztan latta, hogy ha t ezek ketten magara hagyjak, minden
trekvese meghiusul, hiszen egyikket hatalmassa teszi a vagyon, a masik meg a koronat es a varakat tartja
birtokaban. (185) E reszrl tehat ez a kett volt a megegyezes leghathatosabb elmozditoja, es Ileg Zsigmond,
ugyanis, mihelyt IelIogta, hogy az isteni Matyas Iiat nem celszer uralkodonak megtenni, Iigyelmet nyomban
az allam hasznara es erdekeire Iorditotta; mert ugy lattuk, hogy a korona visszaszerzese es a bekektes
elssorban neki volt ksznhet. Tovabba a klnbz bekeIeltetelek kztt az a hatarozat is szerepelt, hogy
azoknak, akik a gyzelem kivivasa utan a kiralynetol a minap kieszkzltek a polgarhaboruban elesett vagy az
allam ellensegeive nyilvanitott Corvinus-partiak Ialvait es javait, azoknak valamennyi oklevele az egyezmeny
megktesekor nyomban hatalytalanittassek es ervenytelen legyen; aki az ez idben elIoglaltakat visszaadni
makacsul vonakodnek, Ielsegsertes bnebe essek egeszen. Ezert az elvettek mind visszaadattak, az adomanyok
visszavonattak, a makacskodokra kitztek a Ielsegsertes targyalasanak a napjat, es a bntetest vegrehajtottak.
Miutan az egyetemes gylesen kihirdettek a kiralyt, a szenatus hatarozatabol kldtteket valasztottak, elsnek
Janos varadi, Tamas gyri, Janos csanadi es Istvan szeremi pspkt, a Irendek es tartomanyurak kzl Batori
Istvant, Istvan szepesi groIot, Zsigmondot, Szent Gyrgy groIjat, DragIi Bertoldot, Orszag Laszlot, a nehai
nador Iiat, Rozgonyi Laszlot, Losonci Laszlot es sok mas igen elkel urasagot, akik azt a Ieladatot kaptak,
hogy a legnagyobb tisztelettel hozzak el a kiralyt, es hozzatettek azt az utasitast, hogy mieltt a hataron bell
Iogadnak, eskessek Il a megszabott Ieltetelekre. A megbizottak becslettel vegrehajtottak a parancsot.
Tekintelyes es megersitett lovassaggal elmentek az orszaghatarhoz, a Sempte varoskatol tiz merIldre Iekv
Nagyszombatba. Nagyszombatot es Semptet a Vag Iolyo szeli at, amely Magyarorszagot a cseh birodalomtol
elvalasztja. (190) Ulaszlo, akit az elkelk levele mar elzleg Ielhivott Magyarorszag jvend kiralysagara, a
csehek valogatott seregevel megkzelitette a hatart, hogy barmely pillanatra gyorsan keszen legyen. Krlbell
tizezer volt a mindenkepp szemrevalo vertes lovassag szama, a gyalogosoke mintegy tezer. Amikor a kiraly a
hatarszelre ert, Magyarorszag Ipapjai es elkeli tstent odasiettek, es azonnal mely alazattal dvzltek;
mindket reszrl aldast kialtoztak. Ulaszlo, mint a nyajassag, a meltosag es a josag peldaja, derlt tekintettel
Iogadott mindenkit, es a Iembereket meglelte. Akkor Janos varadi Ipap, a diszes kldttseg vezetje, a
kzepre kiallva e szonoklatba kezdett:
dvz legy, nemes Ulaszlo kiraly, dvz legy egyetlen kormanyzonk es vezetnk! Ha elIogadod a Ilteteleket,
ez az dvzlet Ielsegednek es a pannonoknak boldogsagara es szerencsejere valik, mert ugy gondoljuk, hogy
teged nem annyira az rkseg joga, a mi szabad valaszto hatalmunk es a megyek szavazata, mint inkabb isteni
dntes es parancs adott neknk Iejedelml. Tudd meg, hogy pspkk es arisztokratak hatalmas serege jarult
eled kvetsegben, hogy a kldttseg tekintelyes voltabol is megertsd, hogy bizalmat, remenyet, hseget, rk
engedelmesseget szinte az egesz pannon birodalom egyetertleg egyedl neked ajanlja. (195) Nemcsak
hallottuk, hanem lattuk es bamultuk is mindnyajan, hogy a hanyatott Csehorszag, amely azeltt, Zsigmond,
Albert es nagybatyad, Laszlo alatt sohasem talalt nyugodalmat, vezeteseddel es kormanyzatoddal, eretlen
iIjusagodtol mutatott komolysagod es blcsesseged segitsegevel tartos bekere es hallatlan nyugalomra jutott.
Amikor az isteni Matyas halala utan kiralyt kerestnk, akit rajtad kivl leginkabb megvalaszthatnank, senkit sem
talaltunk, hogy eldbe helyezhettk volna. Dntesnkkel visszautasitva a tbbi tronkvetelt, teged mar
Magyarorszag kiralyanak kialtottunk, orszagod gyepljet most ers jobbodba tesszk es nkent atadjuk,
elssorban azzal a Ieltetellel, hogy minden Inemesnek, tartomanyurnak, Ipapnak es nemesnek, tovabba
masoknak, legyenek akar egyhazi, akar vilagi, akar nemes, akar alacsony allasu szemelyek, Ielseged
csorbitatlanul rizze meg az orszag trvenyeit, kivaltsagait, kz- es maganjogat, mindazt, ami a hajdani
kiralyoktol szarmazik; ujdonsagot senki karara be ne vezessen, mint azt Matyas kiraly gyakorta megtette; Ileg a
rendkivli, egy aranypenzt tev adot ervenytelenitse es trlje el, amelyet annak idejen evente Iejenkent
haromszor, negyszer is kivetett. Azutan pedig vonja vissza es nyilvanitsa ervenytelennek minden rendeletet es
adomanyat, amelyet a szokason es az orszag trvenyein kivl jogtalanul hozott vagy rendelt; csakis a rendes
adokat es a trvenyes jvedelmeket szedje; jogtalan taksat szokas ellenere ne rojon ki; (200) azokat a javakat,
604
amelyeket Matyas es Beatrix uralkodasa alatt az utasitasukra jogos tulajdonosuktol meltanytalanul elvettek,
itelje vissza a visszakvetelknek; a szent korona rzeset nem szabad masra biznia, mint Magyarorszag ket
Imeltosagara, egy pspkre es egy Inemesre, kiket a teljes orszaggyles valaszt. AzonIell Morvaorszag,
Szilezia es Luzsica, melyet Matyas kiraly regebben tartomannya tett, ki ne szakittassek valamikeppen ez orszag
testebl, hanem mint az olmtzi ertekezleten kttt egyezseg rendeli, maradjon magyar birtok, mig vissza nem
valtjak. Es ha a Ielseg, isten ments, Iiak nelkl hunyna el, vegs napja eltt gondoskodjek arrol, hogy azokat
valami rggyel el ne tulajdonitsak. Gondoskodjek arrol is, hogy ama hat varos, mint az egyezmeny kimondja,
az ugyanazon talalkozon kzokiratban kinyilvanitottak szerint hasonlokeppen Magyarorszag hatalmaba adja es
ktelezze magat, a teljesitend szolgalatokrol ez gyben kiallitott okmanyokat pedig az allamkincstarban
helyezzek el. Ha ezt a harom tartomanyt a megallapitott idben visszavaltjak azok, akiknek erre joguk van, az
egesz sszeget a szent koronaval egytt rizzek az allam hasznara es erdekeben, az orszagatyak es elkelk
hozzajarulasa nelkl a kiraly semmikepp sem hasznalhatja es kltheti azt, hanem vegveszely esetere es az orszag
vedelmere tartalekolja. (205) Azonkivl Ausztria es Stajerorszag, Karintia, Krajna tbb varosa, melyet Matyas
kiraly tartomannya tett es allamkltsegen szerzett, az orszagatyak es Iemberek tudta nelkl nem valhat el
Magyarorszag kiralysagatol, inkabb allhatatosan meg kell tartani es rizni a kzsseg erdekeben; a szenatus
megkerdezese es beleegyezese nelkl a csaszari Ielseggel semmiIele egyezseg, szvetseg nem kthet, st, ha
ketoldalu megallapodas jnne letre, es abbol a kiralynak valami varos, birtok vagy jvedelem jutna, az mind a
magyar birodalom jussa legyen, a penz ugyancsak a szent korona mellett riztessek az allam hasznara, es a
tanacs tudta nelkl az uralkodo el ne klthesse. Azonkivl Ielseged, hogy mindig alkalmasan es knnyen
szolgalhassa az orszagot, legtbbnyire Magyarorszagon szekeljen, es ha olykor az gyek megkivannak, hogy
Csehorszagban es mas tartomanyokban latogatast tegyen, az orszagot olyan bekeben, erben es rendben hagyja
hatra, hogy szerencses visszatertekor nyugalomban talalja azt. Mig Magyarorszagon tartozkodik, az orszag
minden tisztseget kizarolag magyaroknak, ne pedig klIldieknek ossza, mindig csak magyar udvarnokok
szolgalataval eljen, az orszag kormanyzataban vagy az udvar es a kiralyi var igazgatasaban a klIldiek kzl
tanacsost, kincstarnokot, udvarmestert vagy titkart, kamarast, minisztert, asztalnokot es etekIogot ne trjn. Ha
magyar dolgokrol van szo, ne engedje, hogy a magyarokon kivl barmiIele idegen belepjen a tanacsba; st,
szent hivatalok, tisztsegek, egyhazi elljarosagok is csak magyaroknak, vagy regota a magyar birodalom ala
tartozo s meltatlannak nem mutatkozo alattvaloknak jussanak; tovabba a tartomanyok, kiralyi varosok
kapitanysagat, ugymint Dalmaciaet, Horvatorszaget es Szlavoniaet, ezenIell Temeset, Pozsonyet, Szrenyet,
GrgIejervaret, Jajcaet es Szabacset, Ileg pedig Erdelyet es a szekelyeket a kiralyi Ielseg senki masnak se
adhassa, csak az allam eltt erdemeket szerzett es erenyekkel, okossaggal, hseggel Ielruhazott magyarnak, de
idegennek meg birtokot vagy birtokjogot sem szabad adnia. Igazsagszolgaltatas alkalmaval pedig, amikor az
ugynevezett nyolcados trvenyszeket tartjak, teljesseggel minden kijellt biro jelen legyen, hacsak hivatalos
elIoglaltsag vagy valami sulyos es meltanylando ok nem akadalyozza, es szabad hatalma legyen neki meg
tarsainak es helyetteseiknek helyesen es becsletesen igazsagot tenni, es a Iggetlen jogszolgaltatas mindenkit
egyIorman megillessen, semmiIele hivatalos vagy maganszemely tekintetbe ne jjjn, egyedl csak az igazsag,
a szokas es a magyar trveny, es igazsagaban senki meg ne csalattassek. (210) A penzrl pedig es a penzveresrl
az orszagatyak tudta nelkl uj hatarozat nem szlethet. Azutan amit a Ipapok, a tartomanyurak es az elkelk a
tbbi nemessel a koronazas eltti idben az orszag szabadsaga erdekeben es javara a regiek szokasa szerint
trvenybe iktattak, azt Ielseged ervenyesnek es hatalyosnak tartsa, sajat tekintelyevel ersitse meg, szentesitse,
es a szent kiralyok trvenyeibl el ne vegyen, meg ne valtoztasson semmit. Tovabba, Iizesse ki a szenatus
adossagat, amelyet a Ipapok es elkelk nemregiben csinaltak, amikor Ileskettek a Ieketek sereget, hogy az
orszagot, nemes kiraly, biztonsaggal adhassuk a hatalmadba; tovabba azokat a varosokat es kiralyi
jvedelmeket, amelyek ama napokban az orszag dveert zalogba kerltek, mert a sok alkalmatlansag alol
szabadulni kellett, meltoztassek Ielseged visszavaltani, az allam eltt erdemeket szerzett Iekete lovagoknak
pedig a meg Matyas kiralytol jaro jogos jarandosagat kiIizetni. Midn tehat, Ienyesseges Ulaszlo, Magyarorszag
kiralysagat e trvenyekkel elhozzuk es Ielajanljuk Ielsegednek, ujra es ujra kerjk, hogy benned jogszeret es
igazsagos kiralyt, josagos Iejedelmet es kegyes atyat ismerjnk meg, ne pedig zsarnokot, ne kegyetlen urasagot,
ne kimeletlen es erszakos kormanyzot, hogy ezt a kzs egyetertessel neked adott, isteni akaratbol, emberi
megIontolassal, rkseg jogan, szabad szavazassal es a mi tetszesnkkel neked rendelt kiralysagot szivesen
Iogadd, es ez Ielsegednek s a magyar allamnak boldogsagara, szerencsejere szolgaljon. Olyan orszagot kapsz,
amely termeszetes aranyat es ezstt terem, gabona, erc, barom es minden mas jo csodas bsegevel ekeskedik,
605
amely katonai erben es hadi tapasztalatban hatalmas. (215) AzonIell vallasos, allhatatos es gazdag, benne
tekintelyes pspkk sokasaga, minden teren nagy hatalmu papok, aztan dus Iurak es nemesek diszes es
Iolytonos haboruskodastol edzett serege, hogy benne a hajdani Roma katonai hatalma tarnad Iel. Itt tbb vezert
talalsz, tbb Curiot es Scipiot, mint ahany Iejedelmet a trojai loban es hadvezert Romaban, igy tehat orszagot
kapsz, orszagot, mondom, st orszagokat, st lehetseget az rk dvssegre, alkalmat a dicseretre es a
dicssegre, a legszebb erenyek gyakorlasara, kedved szerint hiresitheted a nevedet akar bekeben, akar
haboruban, akar a kz-, akar a maganeletben a Ildkerekseg legszels hataraig, es kiIejtheted a jambor lelek
melyeben rejtz kiralyi virtusok sorat. Nincs, ami hianyoznek, vagy ami hatraltatna a szent elhatarozast, es
gynyr alkalom nyilik itt az egyetemes kereszteny tarsadalom eltt valo erdemszerzesre, amivel
megbosszulhatod nagybatyad, Ulaszlo lelket, es megvedheted Krisztus nepet a trk vadsagtol es a nyomorult
szolgasagtol. Ha benned magadban nem lesz hianyossag, ha kesbb sem veszited el lelki nagysagodat, a veled
szletett erenyt, amivel elkezdted, akkor megismerjk benned a blcset, az igazsagosat, a szentet, a
legbecsletesebbet es a legkegyelmesebbet. Nagyon szeretnenk, ha egyet nem Ielejtenel el, hiszen harcias es
szilaj nep gyepljet ragadod meg: a magyart nem bocsanattal, hanem szigorusaggal kell megpuhitani, nem
kegyelemmel es bntetlenseggel, hanem vaspalcaval kell engedelmessegre szoritani. Vedd tehat a szenatustol
szerencses oraban neked rendelt magyar birodalmat, es jobbod hatalmaval vedd meg kiralysagodat.
(220) Ezek utan Ulaszlo szivesen elIogadta a Ielajanlott kiralysagot, es hogy a magyarok paratlan
szolgalatkeszsegeert, a nagy egyetertesert, amelyet a kiralyvalaszto orszaggylesen tanusitottak, a kiralysagert
szabott nagyon meltanyos Ieltetelekert valami reszben halatlannak es a Iejedelmi meltosagra meltatlannak ne
lassek, szivesen megengedett mindent, amit a kldttek kertek, valamennyi Ieltetelt elIogadta, es nemcsak
eskvel, hanem kereszteny hittel, kiralyi szoval es becslettel is megigerte, hogy es vei mind, akik neveben
majd tisztet viselnek, a trvenyeket epsegben es sertetlenl megtartjak, st, errl kzokiratot is adatott ki. Majd
magahoz hivta es meglelte a kldtteket, mindegyiket megnyugtatta, megigerve, hogy soha semmiIele
zsarnoksaggal nem el, hanem mindenben jambor, kegyelmes es igazsagos urukkent viselkedik, egykeppen lesz
gondja a varosokra, a Ialvakra, a mezvarosokra, valamint istenire es emberire, soha ki nem ter semmiIele
sulyos es veszedelmes haboru ell, h pasztor modjara kedves juhaiert, ha a szkseg ugy hozza, a halalt
barmikor elszenvedi, keresztenyek ellen, hacsak nem kenyszerbl, hadjaratot nem indit, csak a trkk ellen
vallal nkent; Iolytonosan imadkozik a josagos es mindenhato Krisztushoz, az istenanyahoz es a tbbi hatalmas
nemzeti istenhez, hogy olyan kiralyava legyen a magyaroknak, amilyet a birodalom szksege, az emberek
varakozasa es a sajat meltosaga megkvetel. Erre ujjongas es dvrivalgas harsanvan, a kiraly a kldttekkel,
Csehorszag es Pannonia elkelsegeivel Sempte varoskaba ment, ahova ebedre hivta meg a helyseg ura,
Rozgonyi Laszlo; itt tapasztalta meg elszr a magyaros vendegszeretetet, ugyanis nemcsak hogy meltosagahoz
illen Iogadtak, hanem minden varakozasan Iell bsegesen meg is ajandekoztak, es igy lepett be
Magyarorszagra.
606
10. fejezet - Tizedik knyv
Amikor Magyarorszag Iltt atvette az uralmat (mert az emberi dolgok termeszete mar csak olyan, hogy minel
nagyobb valami, annal tbb nyugtalansaggal, bajjal, veszdseggel jar), rgtn ket s eppen nem csekely sulyu
tamadassal talalta magat szemben. EgyIell az hallatszott, hogy Iivere, Albert, a kiralysagban legelszantabb
vetelytarsa roppant hadsereggel es a melle eskdtt magyarok jelentekeny csapataval Budara igyekszik;
masIell Visegrad Iellegvarat kellett megostromolnia, ahol a szent koronat riztek, hogy SzekesIehervart
szabalyszeren megkoronaztassa magat. Ulaszlo tehat azonnal kikld ketezer gyalogot, hogy a varat megszallja
es a koronat birtokba vegye, meg mieltt maga megerkeznek Budara. Testverehez, Alberthez ket kvetet kld,
Istvan szeremi pspkt es Svihovsky Putat, a cseh orszagbirot, ezeknek meghagyja, hogy beszeljek ra,
kerleljek a Iiveret, vonuljon vissza a csapataival, Iekezze meg a katonasagot a szokasos rablasban es
gyujtogatasban, hiszen jol tudja, hogy elsszltt batyja a trvenyesen megvalasztott uralkodo; inkabb
tamogassa t, mint illik, hadakozzek Magyarorszag ellensegeivel, vegl pedig igyekezzek mindenben, amire
szkseg lehet, eleget tenni a testveri szeretet kvetelmenyenek, mint ahogy is tenne. A kldttek utnak eredve
ejjel-nappal sietnek, mig augusztus 6. idusan meg nem erkeznek Szecseny Ialuhoz, Albert taboraba.
Rgtn a szine ele bocsatjak ket, es elszr Istvan beszel: Ulaszlo kiralyunk aldott Ielsege mondja
dvzletet kldi neked, tndkl herceg, es ahitatos imaval a legjobbakat keri, kivanja neked. (5) Amde
csodalkozik es rossz neven veszi, hogy nem latja benned a szandekot a testveri szeretet apolasara, hiszen nagyon
jol tudja, hogy nemcsak az atyai levelekbl, hanem a szobeszedbl is reg ertesltel arrol, miszerint t jog es
szabaly szerint a magyarok kiralyava kialtottak, es a szenatus level utjan tbbszr, most pedig az orszagatyak es
Iemberek nagyszer, nepes kldttsege reven is az egesz nep legnagyobb tetszese es szerencsekivanatai
kzepette meghivta a tronra. Ugy veli, nem ismeretlen eltted, amit a napokban jelentettek neki, es aminel
szamara rmtelibb dolog nem is trtenhetett volna, hogy kzte es Corvinus herceg kztt a tanacs
kzbenjarasara egyezseg jtt letre, es rk szvetseget ktttek, melynek legIontosabb pontjai szerint a herceg
engedelmeskedik kiralyunknak, magat mindig szives szolgalataba ajanlja, nkent visszaadja a szent koronat meg
minden, a kiralyi Ielseg tulajdonaba tartozo varat es varost. Ezert csodalkozik azon, hogy a Iiver, akirl azt hitte,
hogy neki es szerencsejenek rlnie illik, most, amikor mar semmi sincs, ami a dolgat tovabbra is hatraltathatna,
mindenki varakozasa, a jog es az igazsag ellenere testverenek orszagaban sulyos zavargasokat es haborusagokat
tamaszt, csodalkozik azon, hogy ccsenek csapatait, amelyeknek segitsegl kellett volna erkeznik, a sajat
orszagaban ellensegkent latja. Fleg pedig az undorito pimaszsag miatt aggodik, hogy peldaddal most
mindannak az igazsagat tanusitod, amirl azt allitjak, hogy Eteoclesrl es Polynicesrl, Romulusrol es Remusrol
szolva reszint klti tulzas, reszint iroi kitalalas, mert a dolgok maskeppen trtentek, mint ahogy elbeszelik, es
igazolsz mindent, amit csak a testveri halatlansagrol es gyllkdesrl meselnek. Fajlalja, hogy egy jambor es
szent nemzetsegbl most olyanok szletnek, akik seik dicsseget hallatlan vadsaggal megIertztetik. Jol tudja,
hogy Lengyelorszagbol hatalmas pancelos lovassaggal Magyarorszagra trtel, a testveri szeretetre gyet sem
vetve nepeinek nap mint nap sulyos karokat okozol, katonaidnak szabad dulast engedsz, es Iolyvast meg
nagyobb pusztitassal Ienyegetzl, ha melled nem allnak. (10) Rossz neven veszi, hogy szerencsejet, amely oly
kedvezen szegdik melle, megzavarod, megsem tudja raszanni magat semmire sem, ami joakarataval es
jamborsagaval ellenkezik. Ezert azt parancsolta, hogy siessnk hozzad, es meghagyta, hogy neveben biztassunk
es kerjnk, tiltsd el katonaidat a rablastol es gyujtogatastol, vond vissza a hadsereget, emlekezz az atyaIiui
kapcsolatra, es lelkiismeretesen teljesitsd, ami abbol kvetkezik. Tovabba emlekeztetni szeretne arra, amiben a
h kzvetitk mindket oldalon megallapodtak. Aztan ajanlja, legy biztos abban, hogy ezek az akadekoskodasok
legIeljebb is csak kisse lassithatjak, de nem Iordithatjak vissza jo szerencsejet, hiszen minden hatalom az
istentl valo. EzenIell arra is ker, hogy eridet, mint illik, nkent Iorditsd a testver kiralysaganak es
meltosaganak a vedelmere. Keri, hogy legy Iigyelemmel szent elet atyatokra is, aki elrehaladott koraban
keptelen lesz elviselni Iiai aldatlan torzsalkodasat, es ez siettetni Iogja a halalat, rokoni marakodasnak nem
szabad t megIosztania a boldogsagtol es a becslettl. Azonkivl, nemes herceg, ami hirnevet bekeben,
haboruban szereztel, legott semmive lesz, ha szandekodtol el nem allasz, es a nagy dicssegre az istentelenseg
gyalazata kvetkezik. Mert tudom, ha int szavara es knyrgesnkre nem hallgatsz, a sereggel egytt vissza
nem vonulsz, katonaidnak meg nem tiltod a Iosztogatast es a gyujtogatast, Ielsege, nehogy a neki nkent
607
ajanlott orszagot a veszelyben magara hagyja, ketsegkivl meg Iogja azt ovni, isteni meltosagara tamaszkodva a
sertest, ha kelletlenl is, knnyen megtorolja, es alattvaloi nyakarol ezt az igat letri. (15) Ez olyan biztosan
remelhet, amilyen szkseges es igazsagos lesz a haboruja, hiszen az okozott neki serelmet, akihez ez a
legkevesbe illik, es akinek nemcsak a legszorosabb versegi ktelek, hanem sok mas bizalmas, csak kettejkre
tartozo ok miatt is a legelnezbb Iiver rks lektelezettjenek kellene lennie, es hogy minderre ne kerljn sor,
neveben ujra meg ujra intnk es kernk.
A heves uralomvagytol Ittt Albert keves megertessel Iogadta ezt, es kurtan valaszolt. Azt mondta, hogy
Ulaszlohoz, Csehorszag kiralyahoz, masnap kveteket kld, azok utjan tudatja a neki szolo zenetet es a valaszt;
hozzatette, hogy , akit a kiralyvalaszto gyles els napjan a tbbi tronkvetelt megelzve trvenyesen
Magyarorszag kiralyanak kialtottak, puszta szora nem egyknnyen Iogja Ieladni ezt a jelentekeny orszagot. Erre
a kvetek azt Ieleltek, hogy az a kikialtas nem volt trvenyes, hanem valami Ielberelt, jelentektelen es plebejusi
allasu emberektl eredt, ezek kialtozasa Ieleltlen es elhamarkodott volt, az atyak es az elkelk kzl senki
sem helyeselte, st, azon nyomban vissza is vontak, mert a kiralyvalasztassal kapcsolatban addig meg semmit
sem tartak a nep ele, hanem csak az orszag regi, Matyas altal ervenytelenitett privilegiumainak es hatarozatainak
a helyreallitasarol volt szo. Miutan ezt igy megcaIoltak, Albert rgtn elbocsatotta ket, es visszamentek a
kiralyhoz. Masnap megjttek Albert kvetei, akik kereken bejelentettek a kiralynak, hogy , akit elbb hivtak
meg Magyarorszag tronjara, ezt a meghivast sohsem Iogja hebehurgyan Ieladni, a neki szant orszagrol sem
mond le egyknnyen, hanem szerencsejet a legvegskig megkiserti. Es voltak olyan magyarok, akik nem is
engedtek, hogy vallalkozasaval Ielhagyjon.
A ket gyalogoskapitany, aki azert ment Visegradra, hogy a koronat visszaszerezze, a varat tstent szoros ostrom
ala Iogta. Balazs, aki az rseg elen allt, lemondott a Corvinus sikerebe meg a segit csapatokba vetett
remenyrl, es mert masok, Orban meg Zsigmond pspk is rabeszeltek, Corvinus tudtaval es beleegyezesevel
atadta a koronat meg a varat, nehogy a haza megatalkodott ellensegenek tekintsek. (20) Kzben a kiraly a
magyarok Ienyes kldttsegevel meg a csehek ers lovassagaval keresztlutazott Magyarorszagon, es iszonyuan
rossz idben vegre Buda varosahoz erkezett, mikzben a Ipapok, Iemberek kztt a nyajas es nepszer
magatartas minden jelet bemutatta. Amikor elterjedt a hir, hogy az aldott Iejedelem kzeledik, az egesz varos
remennyel telve, a kzeli rmtl vidaman sszesereglett. Elssorban Osvat zagrabi Ipap, valamint Orban es
Batori Istvan meg a tbbi Inemes, aki a varos rzesere helyben maradt, a negyedik merIldkig ment, es ott
Osvat a szenatus megbizasabol e szavakat mondta:
dvz legy, Ienyes kiralyunk szolt , dvz legy, dvssegnk es biztonsagunk egyetlen remenye, aldott es
boldog legyen a te erkezesed, egesz Pannonianak rkke dvs, ezert ujjongunk szokatlan rmmel integetve,
ezert kszntjk szivnkbl Ienyessegedet, hiszen csaknem az sszes Ipap es Iember egyetertesevel urunkka
tettnk, nemcsak a magunk, hanem az isten akaratabol, es a szenatus utasitasara ill tiszteletadas vegett a
pspkk es Inemesek nagy resze az orszaghatarig ment Ielseged ele, hogy meltosaga szerint Iogadja azt, akit
mint egi ajandekot oltalmazunk. Mi, akik Buda vedelmere hatramaradtunk, most vegre Ienyesseged ele jarulunk,
hogy gratulaljunk a szerencsedhez, es rljnk a kz javanak. A becsletesek messzemen egyetertesevel
valasztottunk kirallya, megvalasztva es kihirdetve az egesz nemzet szerencsekivanatait kialtozzuk, mert az isteni
Matyas halala utan a sok szomszed Iejedelem kztt egy sem volt nalad alkalmasabb a magyar politika
iranyitasara. Eszessegre, tekintelyre, hatalomra, no meg becsletessegre, igazsagossagra, vallasossagra, aztan a
szarmazas nemessegere nezve es rkseg jogan is valamennyi kzl teged talaltunk a legkivalobbnak. Ezert
nem annyira a mi szavazatunk es a nep valasztasa, mint inkabb a magyar nemzet irant joindulatu istenseg jellt
uralkodonkka. (25) Vedd tehat vidam es bator lelekkel a sorstol nyert orszagot, a most megragadott gyeplt
blcsesseged szerint iranyitsd es kormanyozd, az isten altal, hiszen minden hatalom tle valo, a hitedre bizott
harcias nemzetet vezesd az orszag bekejere es oltalmara, a kereszteny tarsadalom vedelmere. Nemcsak
kiralysagot nyertel, hanem jo alkalmat is a halhatatlansagra, Ienyes Iejedelem. A haboruhoz nem hianyzik a
penz, itt vannak a legjobb vezerek es a legedzettebb harcosok, akiket joggal nevezhetni a harcmez
mennykvenek es a kereszteny birodalom pajzsanak, akiknek segitsegevel, csak te magad is helytallj, a
halhatatlansag es a dicsseg barmely csucsat elerheted. Jttdet ezert mindenki repesve varja. Kormanyozd hat
bator lelekkel a szerencses eljelek mellett elnyert orszagot, hogy az utokor a legboldogabb uralkodokent, a
legnagyobb szabaditokent, a legkivalobb hoditokent es az igaz hit leghiresebb vedelmezjekent nnepelhessen
608
mindrkke.
Ehhez, beszedre szolitva, a szoIukar Orbannak kellett hozzatennie egy keveset: Miutan, nemes Iejedelem, nem
oktalanul, nem trvenytelenl biztuk hitedre es blcsessegedre a kiralysag hatalmat es az allam Iseget, semmit
sem kivanunk jobban, es a nagy istenhez h imaval masert sem knyrgnk, mint hogy meltosagodnak,
varakozasunknak, a pannonok remenyenek es javanak megIelelj. Es nem nehezebb ez, mint amennyi lehetseg
van ra, mert (mint az elbb elhangzott), ha magad is helytallsz, ha veled szletett si erenyeidet el nem hagyod,
bven rendelkezesedre all minden, amire neked es neknk szksegnk van; st, szerencsed istensegeinek
tamogatasaban is bizunk, mert jambornak es vallasosnak ismertnk meg; hsegnket pedig minden tekintetben
tapasztalni Iogod. (30) Ezert a meltosagot dvssegnkkel egytt bizzuk Ielsegedre, hogy javunkrol es
dicssegnkrl egykeppen gondoskodjunk, mert mindkett Iell jo remennyel vagyunk. A kiraly valaszkeppen
nehany szot szolva arra kert mindenkit, hogy bizzek benne, es mert tudja, hogy nem annyira a sajat, mint inkabb
a masok hasznara szletett, Iolytonosan es buzgon iparkodik, hogy az emberek varakozasat es a magyarok
remenyet bsegesen betltse.
Azutan az egyesitett csapatokkal Uj-Buda klvarosaba mennek, ahol a Isveny zsidok csapata jarul ele Mozes
tablait hozva, es szokas szerint knyrgve keri, hogy az isteni kiralyoktol egykor kieszkzlt kivaltsagaikat
ezutan is sertetlenl tartsa meg. A kiraly tisztelettel tekint a szentseges tablakra, keszsegesen megigeri, hogy
mindent megtart, nehogy az igaz hit ellensegeinek el peldajakent mutassa magat. A zsidok utan a teljes
tisztviseli kar, a klerus, a nemzeti isteneket es az istensegek kepmasait maguk eltt hozo Ipapok jnnek elebe,
es szent rigmusokkal, szerencsekivanattal Iogadjak. A legIelsbb magisztratus krs-krl lobogo, kiralyi
cimeres zaszlok kztt, bojtos, biborszin ernyk alatt a varoskapuhoz vezeti. Krljarva a tanacshazat es az
allami brtnt, a bnsk kialtozo sokasagat bntetlenseggel ajandekozza meg. Vegl bevezetik a varba es a
kiralyi palotaba, amelyet Balazs varnagy a mennyei Lrinc nnepenek elestejen adott vissza.
(35) Testvere, Albert, aki szandekarol semmikeppen sem akart lemondani, nyolcezer lengyellel hosszu utat
megteve elz nap a pesti mezn, a Duna mellett allitotta Iel taborat. Lam, a derek kiraly megtudja, hogy
mindenIele veszedelem krnyekezi, es ugy erzi, hogy nem annyira egy gazdag orszag, mint inkabb a haborgo
tenger Iltt nyert kiralysagot. Innen a rokonsagrol megIeledkezett Miksa mar a hatarokat Ienyegeti, onnan a
testver agal a szeme eltt konokul es ellensegesen, Also-Magyarorszagon a trkk kezdenek mindenIele
haborusagot, es nem sznik a bels viszalykodas, a magyarok Iondorkodasa, amely sehol sem tr meg szilard
hseget. Es, mert innen a nemetek, onnan a lengyelek hiusitottak meg es Iorditottak visszajara az emberek
minden igyekezetet, az igergetesek es Ienyegetesek nyoman a dolgok allasa minden oldalon veszedelmesre
Iordult. Ezert ugy hatarozott, hogy elszr a legkzelebbi es szkebb csaladbol valo ellenIellel, aztan Miksaval
es a trkkkel, majd a bels bajokkal szamol le. Alberthez elkldi Janos varadi pspkt, aki ugy gyeskedik,
nagyratr szandekait jol Ielepitett beszeddel ugy lelohasztja, remenyet egy jvend meltosagra nezve ugy
Ilgerjeszti, hogy erkezese utan tdnapra Albert elmozditja a taborat a Duna partjarol. A testver a sereggel
visszaIele indul, dohogva, hogy tervei Istbe mentek, es amikor elerkezik az tdik merIldkhz, a kiraly
gyorsan Iutart szalaszt utana, es Ieltartoztatja, hogy ccse lelket kisse lecsillapitsa, es birodalma Ill minden
Ienyegetest elharitson. (40) Majd Budarol talalkozora indul; Albert enged, es mikor a ket tabor kztt kijellt
helyen sszetalalkoznak, Iiatalabb leven meltosaga szerint dvzli t. Megkezddven aztan a tanacskozas, a
tanukat elkldik, es a kiraly megbocsato atya modjara korholja Iiveret makacssaga es tiszteletlensege miatt,
Iejere olvassa, hogy nem kialtottak ki trvenyesen, es az urak sem engedtek be; hogy nem szep es nem ill
dolog az elsszltt testvernek juttatott orszagot akar egyesek elhamarkodott kialtozasara hivatkozva, akar
erszakkal elrabolni, es az uralkodas jogat a rokoni szeretet megsertesevel elvenni. Biztatja tehat es keri, hogy
ne is testverenek, hanem a jognak es igazsagnak Iogadjon szot, st, a sok ellenseg rohamaval szemben, amiben
csak tud, segitsen, es tamogassa t. Vegezetl megigeri, a szivesseg viszonzasaban nem lesz halatlan, es ha
Magyarorszag megbekel, az els alkalommal, mihelyt rendelkezik nmagaval, teljesseggel szolgalatara all.
Albert ellenkezik, par dolgot caIolni igyekszik; vegl, mint mondjak, megigeri, hogy lemond a kiralysagrol, ha a
hadjarat kltsegei Iejeben megkapja Erdelyorszagot. Ulaszlo erre kisse meghkkenve azt Ieleli, hogy az orszag
tartomanyai elidegenitesenek joga nem az ve, hanem az elkelke es a nemessege. A beszelgetes vegl
eredmenytelenl szakadt Ielbe. Masnap is, nehogy a testveri szeretet ktelesseget valami modon meghaboritsa,
visszakldte a varadit es Batori Istvant, hogy amilyen gyeskedessel csak lehet, kssenek beket. (45) Ezek
609
ketszer-haromszor megteve az utat, ujra es ujra Ilkerestek Albertet, mignem szavukat es bizonyos nagyon is
elnys Ieltetelek remenyet nyujtva vegre megallapodasra jutottak vele; ennek a pontjait sohasem hoztak
nyilvanossagra. A bekektes kellemetlenl erintette a nemeteket, hiszen minden remenyket a testverharcba
vetettek.
Mialatt Magyarorszagot bellrl Irakciozas es szethuzas emeszti, lam, az ausztriaiak kedvez alkalmat talalnak a
kpnyegIorditasra. A nep, amely termeszetenel Iogva magyargyll, nehany evig megis trte a magyar igat,
szeretne visszaszerezni a regi szabadsagot, leginkabb az ujhelyi meg a becsi; ez a kett a varrseg tiltakozasa
ellenere beengedte Miksa csapatait, es a segitseg megerkezese utan azonnal elpartolt a magyaroktol. Annak
idejen, amikor az isteni Matyas kiralyra Ileskdtek, megIogadtak, hogy Magyarorszag kiralyainak rk
engedelmesseggel es h szolgalattal tartoznak, most a becsiek, nehogy hitszegknek lassanak, nyiltan azt
hangoztattak, hogy Miksa raszedte ket. Azt mondtak, megirta a varos urainak es a tizek tanacsanak, hogy
ketsegkivl lesz Magyarorszag kiralya, mert megegyezett Corvinusszal, akinek a hatalmaban van Ausztria es
Magyarorszag majd minden Iembere, hogy rajta kivl mast nem engednek a tronra; ezert esk- es
szerzdesszeges bne nelkl bizvast melle allhatnak, hiszen mint latszik nem mashoz, hanem Magyarorszag
trvenyes uralkodojahoz szegdnek. A szenatus meggondolatlanul hitelt adott a szavanak, st, ez rgy alatt
rmest el is trte a megcsalattatast; az is latnivalo volt, hogy a magyarok irant ellenseges lakossag nem ohajt
nkent visszaterni a szolgasagba. (50) A hsegen mindssze egy-ket elkel maradt, aki Miksa zsarnoki
urasagat veszelyesnek tartotta, ezeket magyarpartiaknak gondoltak. Szepesi Istvan csaszari groI, akirl Ient
elmondtuk, hogy Ausztriat kormanyozta, nehany nappal korabban eszrevette, hogy a varost lassacskan idegen
katonak lepik el, es Ielve a parttestl, lehordta a tizek tanacsat, hogy lazadast szit. Erre azok azt Ieleltek, hogy
az interregnum ideje alatt, amikor nincs ers rseg a varosban, meg kell elznik a Iorrongast, nehogy a kzseg
valami kart szenvedjen, ezert idegen katonasagot szerzdtettek; a pornep, mely a magyarok uralmat tovabb nem
trhette, ebbl batorsagot meritett. Ezert aztan szelteben beszelni kezdtek, hogy Miksat, a noricumiak egyetlen
vedelmezjet, vissza kell hivni, hogy a magyarok igajat a nyakukbol mindenkeppen le kell razni, es a serelmek
miatt az utcakon es sarkokon naponta verekedesbe kezdtek. Istvan Ieladva a remenyt, arra hivatkozott, hogy ki
kell jnnie a megersitett varbol, nehogy bezarjak, es kivonult. Miksa szeptember 11. kalendajan a nep nagy
tetszese mellett egy kis lovassaggal bevonult Becsbe. A mennybeli Istvan bazilikajaban a hazai istenek
dvzlesere nyilvanosan a szabadsag himnuszat enekeltek. Masnap megostromoljak a varat, es minel
hevesebben tamadnak ezek, annal ersebben vedekeznek azok; minthogy nagyon ers rseg vedte, a minden
oldalrol odaallitott ercmasinakkal sem tudtak megadasra kenyszeriteni mindaddig, mig a Ialak sszeromolvan az
ellenseg a kzeps udvarba Il nem ugralt. (55) Miksa, mikzben a tbbiek elen hevesen csatazott, megsebeslt
a mellen, az rk pedig, mikor lattak, hogy az gy remenytelen, vegl valamennyien megadtak magukat, az
ellenseg pedig a vartnal szelidebben bant velk. Ugyanezt tettek az ujhelyiek is, a krlzart varat ehinsegre
juttattak es megadasra kenyszeritettek, minthogy Corvinustol segitseg nem erkezett; mindenkit epsegben,
Ielszerelessel egytt bocsatottak el. Aztan a nem messze, Ausztria hataran Iekv Bruck varosa allt at Miksa
partjara. Amikor Tarcai Janos, aki rseggel tartotta a varat, hajnalban a kzeli kapolnaba ment, a polgarok
sszebeszelve rajtatessel elIogtak, es guzsba ktve arra kenyszeritettek, hogy a varat atadja.
Nehany nappal korabban, augusztus kalendaja krl, a magyar kvet, akit Matyas kiraly kldtt volt
Konstantinapolyba, visszaerkezett a trkk csaszaratol; elmondta, hogy az tisztesseggel Iogadta, jol tartotta t,
es attol erteslt elszr a kiraly halalarol. Azt is hozzatette, hogy a trk baratilag meggyaszolta Matyas halalat,
es halasan emlekszik iranta tanusitott joindulatara, hogy tudniillik amikor az apja meghalt, es az interregnum
ideje alatt bven lett volna alkalma, hogy ellene haborut inditson, nem tette ezt; azonIll elmondta, hogy a
vilagon egyetlen kiralytol sem Ielt a gyzhetetlen Matyason kivl, es egyenesen Ielajanlja, hogy Iianak, ha
szkseg lenne ra, az atyai kiralysag megszerzesere negyvenezer embert szivesen rendelkezesere bocsat. (60)
Szept. negyedik kalendajan a zagrabi Ipap a szent koronat Visegradrol Budara, az isteni anya templomaba
vitte, s odajarult minden rend es a papi testlet. Majd szertartas szerint miset mondva, a ket valasztott r,
egyikk Orban, a masik Batori Istvan volt, kinyujtott karral tartotta azt, es a kirallyal egytt az elkelsegek
nepes csapata kisereteben diadalszekeren bevitte a kiralyi varba, ahol rket allitva a koronazas napjaig
elhelyeztek. Az rseg elere Gyrgy csanadi pspk allt.
Augusztus honap meg nem telt el, amikor Ulaszlo Miksahoz kldte Istvan szeremi pspkt es Schellenberg
610
Janost, Csehorszag ugynevezett kancellarjat, akiknek legIkent azt hagyta meg, hogy jelentsek a legadazabb
tronkvetelnek es Iejedelmi rokonnak, hogy t jogszeren kirallya tettek, es a gylesen Miksa vagy csaszari
apja egyetlen szavazatot sem kapott. Ezert a klcsns verrokonsagra keri nagyon, hogy tamogassa t az orszag
megbekelteteseben es birtokbaveteleben, azt is megigeri, hogy mindig mindenben keszseggel a csaszar
rendelkezesere all, amiben csak szksege lesz, es a halas Iejedelem tisztebl soha semmit el nem Ielejt. Ezek
azon a napon erkeztek Becsbe, melyen Miksa Klosterneuburg elIoglalasa utan seregevel visszajtt a varosba.
Nagyon hamar beengedtek a kveteket, es midn ezek Ulaszlo, Magyar- es Csehorszag dics kiralya neveben
illendkeppen kszntttek t, ez olyan rosszul esett neki, hogy nem tudta magat mersekelni, hanem elIorditotta
az arcat. (65) Ezek megis rendben atadtak az zenetet, pedig nem ellenseges erzlettel hallgatta vegig;
mindenben kegyesen eleget tett nekik, kiveve azt, ami a kiralysag jogat illeti; nyiltan megmondta, hogy a neki
jaro orszagrol sosem Iog knnyen lemondani, hogy a Iemberek tekintelyesebb resze titokban az partjan all, es
bar az alacsony rend tmeg a nemzetre jellemz tkeletlenseg kvetkezteben kevesse kivanja t, ezt akar
haboruval, akar partjanak segitsegevel megis knnyen a sajat oldalara kenyszeriti; a lengyelek sem hagyjak el
t, akik vele egytt hadakoznak; a jelenlegi beke nem tart soka; eleg Ulaszlonak Csehorszag Ildje a hozza
kapcsolt Morvaorszaggal, Szileziaval, Luzsicaval, a legkevesbe sem meltanyos, nem jogos, hogy egy uralkodjek
mindenek Iltt. Par nap mulva az elsiet kveteknek eleg tisztes Iogadast adott, es elbocsatotta ket, akik
semmikepp sem tudtak elerni, hogy engedjen nekik. Buda Iele utaztukban hallottak, hogy a kiraly az urak es
Ipapok egesz karaval a koronazas miatt SzekesIehervarra ment. Ezert kisse megvaltoztatva az utiranyt maguk
is Fehervarra igyekeztek, es atadtak Miksa valaszat. Az pedig azonkzben minden erejet meg inkabb arra
Iorditja, hogy Ulaszlo ne koronaztassek meg, vagy ha megis, hat az orszagot ne vehesse birtokba. Ezert
mindenhonnan segedcsapatokat gyjt, rengeteg ujoncot szed, klIldi katonasagot szegdtet, megprobalja
kicsikarni az urak tamogatasat, mindenIele igergetessel, ajandekkal krnyekezi ket, naponta veti, ntzi a
szethuzas magvat, hogy Ulaszlo erit leIoglalva knnyebben szerezhesse meg Magyarorszagot. A nemetek oly
nagyon ertenek a mesterkedeshez es szervezeshez, hogy ha Iegyverrel, ervel, katonai kitartassal ugyanugy
birnak, no meg ha maguk kztt egyetertk lennenek, igazi csaszarsagot teremthetnenek maguknak, de gyakran
sajat cseleikben botlanak el, es az ellenIel vitezsege eltt lerogynak. Amde Ulaszlo trvenyes megkoronazasarol
es annak leIolyasarol kell beszelnnk.
(70) Elszr is, mar joval elbb, mint ahogy Fehervarra beerkezett, az urak hosszan vonulo sora olyan
latvanyossagot mutatott, hogy az akarmelyik nemzetnel is igen-igen tiszteletre meltonak szamitott volna, hiszen
a cseh nemesseg egesze, a magyar java lathato volt ott. A megyek ispanjai, a katonak parancsnokai, a legiok
tisztjei, a szazadosok es ezredesek meg a legdaliasabb Iuri iIjak a kiraly eltt vonultak, a Ipapok sorrendben
kvettek t. Itt tarka, dragakves, vilagszep ltzetek latszottak, ott boglarral es nemcsak arannyal, ezsttel,
hanem ekkvekkel minden emberi kepzeleten Ill megrakott paripak. Versengve diszitette magat mindenki a
Ienyzes tetejen is tul, hogy a kiralyi Ielseg dvzlese kzben dicsekedhessek. Azt hihetted volna, itt szortak
szet a szkitak minden kincset. Fokoztak a bamulatot a Iegyverek, mert arany meg ezst sisakot, dragakves
mellvertet, sisakIorgo gyanant cimert hordtak. Aranybol, ezstbl cimerallatokat, gyemanttol szikrazo
lotakarokat hoztak. Az utolso csoportban a szerenyebben ltztt budai polgarok haladtak, akik koronazas
kzben a Iehervariakkal es a Iegyveres katonasaggal egytt a templom kapuit szoktak rizni. Mivel szamos
Inemes, elssorban pedig a kalocsai ersek es Lrinc herceg nem jtt el, a koronazast egy kisse kesbbre
halasztottak, nehogy valaki a tulzott sietsegben talalja mentseget, de azok csak nem erkeztek meg. (75) Igy a
kiraly oktober tizenegyedik kalendajan szabalyszeren megkoronaztatott. A nagyszer kiseret nyomaban es a
pspki ltzetet visel teljes Ipapi kar eltt a kiraly lehajtott Iejjel, kibontott hajjal, hadikpnyegben
Domonkos Ipap kzeli hazabol, ahol megszallt, az istenanya bazilikajaba ment; jobbjan Orban egri, baljan
Zsigmond pecsi pspk lepdelt. Elttk Corvinus Janos vitte kinyujtott karral a szent koronat, egyik oldalrol
Batori Istvan a kiralyi jogarral, masikrol Szentgyrgyi Janos groI az aranyalmaval Iogta kzre. Ezeket
kzvetlenl megelzte Istvan szeremi pspk, aki az aranyos bekejelvenyt, es a vranai perjel, aki a keresztet
vitte. Elttk vonult kivont karddal Kinizsi Pal, aranyhvelybe dugott karddal Gereb Matyas, aztan Laszlo, a
nehai nador Iia, a Ilovaszmester loval, Losonci Laszlo a kiralyi zaszloval. A szertartas iranyitasat Janos varadi
pspkre biztak, a miset Osvat zagrabi pspknek, mint az ersek kepviseljenek kellett celebralnia, mert
Hippolit esztergomi metropolita, akinek ez a Ieladata lett volna, eretlen kora miatt nem volt jelen; ez nem
oktalanul trtent, hanem azert, hogy tavollete ne kisebbitse meltosagat. Es ha maga nem jtt is el, mint illik,
611
tekintelyes lovassagot kldtt. Amikor pedig a bazilikahoz erkeztek, itt egy emelveny allt, amelyet a varadi
Janos keszitett, aki a dolog nagyszersegehez ill gondossaggal gyelt mindenre, es a kzepen tronolo kiraly
krl elhelyezkedtek a padokon. (80) A pspkk Ielkeszltek a misere a Ioltar ele szerkesztett lepcsn, az
oltaron helyeztek el a meztelen kardot, a jogart, a koronat es a tbbi kiralyi jelvenyt meg a titkos, rdgzesre
valo olajat, amely nelkl a kiraly Ielkeneset nem lehet elvegezni. A melyen vallasos Ulaszlo mindezek
Ilvetelere a legbuzgobban keszlt Iel; ezen a heten masodnaponkent mar haromszor tartott bjtt, es
mindennap istenhez Iordulva egi segitsegert knyrgtt, hogy e hatalmas kiralysag terhet elviselhesse, nagyon
jol tudvan, hogy az istentl nyert hatalmat isteni rizet nelkl viselni nem kepes. Nehany napon at azert
sohajtozott az istenhez, hogy azt, akit kirallya valasztott, segitsegevel ersitse, az orszaggal egytt rizze, tartsa
meg mindig isten szolgalataban.
Miutan tehat mindannyian elhelyezkednek, a zagrabi pedig, aki a koronazason az ersek kepeben jar el, a Ioltar
ele all, a meg mindig kpenyben lev kiraly az t ket oldalrol krlvev pspkkkel es a Iurak csoportjaval
leszall a tronrol, es ket Ipapi ltzet pspk az ersek helyettesehez vezeti. Megallva eltte illn ksznti.
Majd a ket kiser pspk egyike igy szol: Tisztelend atya, a szentegyhaz arra ker, hogy ezt a kiszemelt vitezt
emeld kiralyi meltosagra. Mikor pedig az tudakozodik, vajon melto-e erre a tisztsegre, mindenki azonnal
Ielkialt, hogy kiprobalt blcsessege es erenye Iolytan a legmeltobb es az allam szamara a legdvsebb.
(85) A metropolita helyettese ezutan a szentatya tiszteben jar el, es inti, hogy mivel a halandok kztt Ienyes,
amde veszelynek, Iaradsagnak, allando nyugtalansagnak kitett allast nyert, meg ne Ieledkezzek magarol, mert
minden hatalom az istentl van, es a ra bizott nyajrol istennek is szamot kell majd adnia; vallasossagat minden
tekintetben meg kell riznie; istent egesz lelkevel imadja, tiszta szivvel szeresse; az igaz hitet, mellyel
blcsjetl el, halalaig allhatatosan megtartsa, erejehez kepest vedelmezze; Krisztus helytartoit, az sszes
pspkt meltosaga szerint tisztelje; mindentt oltalmazza az egyhaz szabadsagat; egykepp gondoskodjek
istenirl es emberirl; az igazsagot minden szemelyvalogatas nelkl rizze; magasztalja Iel a jokat, es sohase
hagyja bntetlenl a gonoszokat; ovjon meg a jogtalan bantalmazastol minden nyomorult embert; az elebe
jarulokat szivesen hallgassa, legyen hozzajuk nyajas es josagos, semmit se trjn, ami a kiralyi meltosagtol
idegen, es a hitere bizott orszagot ugy kormanyozza, hogy ne a sajat, hanem a kzseg hasznara lassek uralkodni;
vegezetl pedig jol vegzett dolgaert ne a Ildn, hanem az egben varja jutalmat.
A kiraly ez intesre igy szol: Mivel tudom, hogy Magyarorszag kormanyzasara isteni hatalom hivott el, elszr a
mindenhato jo istent es a mennyei szellemek karat szolitom tanusagra, azutan titeket mind, akik jelen vagytok,
hogy mind az egyhaziaknak, mind a vilagiaknak es valamennyi embernek, aki uralmam alatt el, legyen
barmilyen allasu szemely, az igazsagot, a trvenyt, a vallast es a beket, amennyire tlem Igg, a leghivebben es
legteljesebben megrzm, a papaknak mindig megadom a trvenyes tiszteletet, istenire es emberire egyarant
gondot viselek, az egyhaz jogait vedelmezem, a Ipapjainknak es Inemeseinknek kijaro megbecslesre mindig
gondolok, es teljes szivemmel, egesz lelkemmel arra trekszem, hogy az allamnak gondatlansagbol valami kart
ne okozzak.
Aztan az elebe tett evangeliumra szabalyszeren megeskdtt, hogy a mondottakat mindenki ervenyesnek es
hatalyosnak tekintse. Utana terdet hajtva az ersek kepviseljenek laba ele borult, hogy isteni aldasban
reszesljn. (90) Az pedig Ilegyenesedve, mikzben mindenki terdre rogyott, a mitrat letette, es eg Iele nyujtva
karjat Iennhangon igy knyrgtt: Mindenhato, rkkevalo isten, mindenek teremtje, angyalok uralkodoja,
kiralyok kiralya, aki megengedted a h Abrahamnak, hogy ellensegeit legyzze, aki Mozest es Jozsuet, neped
vezetit diadalra vitted, aki az alazatos Davidot kiralyi tronra emelted, aki Salamont arado blcsesseggel es a
beke ajandekaval adomanyoztad meg, hozzad knyrgnk, hallgasd meg imankat, ontsd ki kegyelmedet e
kedves szolgadra, akit a te nevedben tisztelnk, es kirallya valasztottunk, hatalmaddal rizd t bekeben,
haboruban, tartsd meg szentseges szolgalatodban, es add, hogy mindentt haboritatlanul vigyazza az igazsagot
es a vallast, szellemeddel IlIegyverkezve az igaz hit ellensegei Iltt ohajtott gyzelmet es gazdag zsakmanyt
szerezzen. Es hogy ezt Ielseged kegyelme megadja neknk, Krisztus urunkra, istennkre, egyszltt Iiadra, az
rk birodalomban veled egy es egylenyeg tarsadra kernk h imaval.
Ezutan a Ioltar eltt az ersek helyettese meghajolt, baljan a kiraly a Ildre borult, a korus Ielzengett, szent
612
knyrges es buzgo imadsag aradt. Miutan ez megtrtent, a metropolitanus ismet Ilteve sveget lel a
legkzelebbi padra. A pspkk koszorujatol krlvett kiraly terdet hajt eltte, es meztelen karjan, vallan a regi
kiralyok modjara, mint David Samuel proIeta altal, megkenetik a keresztelkedk titkos olajaval. Ekzben a
metropolita kepviselje knyrgve imadkozik: A legjosagosabb Krisztus mondja , az el isten Iia, ki
atyjatol a Ieltamadas olajaval kenetett meg, e szent kenetben valo szemelyes jelenlete reven bocsassa read a
szentlelek aldasat, es ntse azt szived melyeig ugy, hogy leteve a Ildi birodalom dicsseges kormanyat, melto
legyel a kiralyok kiralyaval egytt uralkodni a mennyekben mindrkke. (95) Ezutan szemet az egre emelve igy
knyrg: Mindenhato es rkkevalo isten, aki megparancsoltad, hogy neped kiralyai knyrleted szent
olajaval megkenettessenek, kernk, ntsd keznkbe aldasod erejet, es szolgadra, Ulaszlora, akit a te nevedben
kirallya kennk, arasszad e kenet kell Ioganatjat es hatoerejet, hogy a parancsodra rea bizott orszagot ers
kezzel es izmos vallal batran, igazsagosan es blcsen kormanyozza, szentseges vallasodat mindentt
vedelmezze, es hogy ezt josagod megadja neknk, egyszltt Iiadra kernk.
E szent szertartas vegeztevel a pspkk es Iurak csapata a kiralyt visszakiseri a tronra. A metropolitanus
nyomban hozzakezd a misehez, es megkezddven a gyonas, a templomi korus Ilzendl. Kzben a kiralyt a
sekrestyebe viszik, es levetve rola a kpnyeget, az egi Istvan kiraly ruhajat adjak ra, aranyos csizmaba
bujtatjak; a barsonypalast egszinkek volt, palmaaggal kivarrott gyzelmi diszruha modjara isten tronusat es az
apostolokat szttek ra kaprazatos ragyogassal aranybol, es a regisegnel meg dragasagnal is nagyobb becset adott
neki a kepek szentsege.
Szent kiralyi ltzetben l vissza a tronra, majd miutan a korus allelujat enekel, szertartasosan visszakiserik a
Ioltarhoz, ahol ksznti a metropolita helyetteset. Akkor ez Ielragadja az oltarrol a csupasz kardot, es ezt
mondja: Vedd az isteni apostolok erejevel Ilszentelt kardot, amelyet az ur lelke neked rendelt; ksd az
oldaladra, es uralkodj, ennek erejevel gyakorold az igazsagot, gazold le a jogtalansagot, vedelmezd a szent
egyhazat, ovd a hiveket, ldzd mind az eretnekeket, mind a keresztenyseg ellensegeit, gyamolitsd az
zvegyeket es az arvakat, epitsd ujja, ami leomlott, tartsd, ami ujjaeplt, sujtsd melto bntetessel a bnsket,
adj ill tisztesseget az erdemeseknek. (100) Mindent a szellemek tanacsa es az isteni sugallat szerint tegy, hogy
mint az igazsag derek mivese meltokeppen uralkodjal mindrkke az emberiseg megvaltojaval egytt, akit a nep
kztt kepviselsz.
Miutan ezt elmondta, rgtn rakttte a hvelyebe dugott kardot. Az oldaladra kttt kard, szolt, melyen vesse
elmedbe, Ielseg, hogy a szent elet IerIiak nem karddal, hanem hittel gyztek le birodalmakat.
A helyettes ersek szavai utan a Irissiben Ielvezett kiraly nyomban Ielpattan, a kardot kirantja es ersen
megrazza, aztan bal oldalt a hvelybe visszadugja. Ezutan ismet meltosaga szerint terdhajtassal dvzli a
metropolitanust. Aztan az ersek kepviselje valamennyi Ipapi ruhaba ltztt pspk segedletevel az oltarrol
levett koronat a kiraly Iejere teszi, szolvan: Vedd a szent koronat, amelyet a szentharomsag neveben meltatlan
pspkk keze tesz a Iejedre. Tudd meg, hogy ez a szentseg gloriaja es dicssege, a vitezseg mve, hogy ettl
Iogva elhetsz a mi szolgalatunkkal, es ezert, mig mi a lelkipasztori tisztet viseljk, te a kls dolgok vezetese
kzben a hitedre bizott kereszteny nep minden ellensegevel szemben rettenthetetlen es bator, dicsseges
elharcos legyel, nehogy a neked juttatott kiralysagra meltatlannak bizonyulj.
(105) Miutan ezt elmondja, a kiralyi jogart nyujtja elre, mondvan: Fogd az ereny es az igazsag vesszejet,
mellyel, tudd meg ezt, a bnskre lecsapnod, a jamborokat tamogatnod, a tevelygket vezetned, a leroskadokat
segit kezzel Ielemelned, a ggsket megalaznod, az embersegeseket Ielmagasztalnod, a becsleteseket
vedelmezned, a jogtalansagot ldznd kell. Naponta Iorgasd meg elmedben ama isteni mondast: az igazsag
palcaja kiralysagod palcaja. Ezert szeresd az igazsagot es gylld a hamissagot, hiszen az isten azert kent Iel
teged a Ieltamadas olajaval az reszesei altal, hogy megtudjuk, csupan e kenet erejet megrizve uralkodhatsz
mindrkke az rksevel, Iiaval.
Aztan a kiraly Ielkel, oldalarol lecsatoljak a kardot, es Matyas kardhordonak adjak, hogy allandoan vigye a
kiraly eltt; es a kiralyt Iejen a szent koronaval, jobbjaban a jogarral, az ersek kepviselje visszavezeti a kiralyi
tronra es lelteti, majd igy szolitja meg azt, akinek minden izebl arad a Ienseg: Itt allj es uralkodj, nemes
kiraly, tartsd meg az isten altal szamodra kijellt helyet es orszagot! A mindenhato isten erejevel, a tizenket
613
apostol es a tbbi istenseg hatalmabol az en szolgalatommal vegzett szent koronazasra kernk nagyon, hogy
nepeid kreben Ipapjaidnak annyival tbb tiszteletet adj, amennyivel a szent testlet a Ioltarhoz kzelebb all,
es ugy, ahogy Jezus, a kzvetit isten es ember kztt, teged ide Ilemelt, ugy tegyel te klnbseget jog es
meltanyossag szerint klerus es kznep kztt, es rizd erdeme szerint mindkett jogat. Meg alig Iejezte be,
mikor a szent korus ers hangon isten dicsitesebe es halaadasba Iogott. A himnusz eleneklese utan a
metropolita kepviselje Iennhangon kialtott: Ersittessek meg kezed, magasztaltassek Iel jobbod, es itelkezessel
kezdd uralkodasodat! (110) Aztan a mindenhato Krisztushoz es a tbbi istenseghez aldasert imadkozik. Ezt
beIejezve az oltarhoz Iordul, Iolytatja a miset, es mikor az urvacsorara kerl sor, szent aldozassal ersiti,
oltalmazza nmagat es a kiralyt.
A szentmise vegeztevel a kiraly az egesz tmeggel egytt a mennyei Peter bazilikajaba vonul, es lel az
odakeszitett tronra, majd egy darabig igazsagot szolgaltat. Innen a varoson kivlre, a nagyobbik klvarosba
megy, es nehany Iur sorIala kzt elhelyezkedik a magaslatra allitott podiumon; menet kzben pedig penzt
szornak. Itt az egyetemes gylesen mindenki kerte, hogy az orszag sszes trvenyet, az isteni Iejedelmektl, de
leginkabb Andras kiralytol kieszkzlt kivaltsagokat a tbbi dekretummal egytt tartsa meg. Batori Istvan egy
emelvenyrl a kzsseg neveben kerte, hogy most mar, mint trvenyes es megkoronazott kiraly, meg inkabb
tartson ervenyben es hatalyban mindent.
Ekkor a kiraly csendet intve igy szolt: Uraim, nepeim! Semmi sem illik jobban a kiralyokhoz, ha igazsagban es
egyenlseggel akarnak kormanyozni, mint hogy elssorban mindig az istenre Iigyeljenek, mindenben
megrizzek az igazsagot es becsletesseget, megtartsak az igeretet. Szemnket Iolyvast az isteni blcsessegre
kell Iggesztennk, hogy onnan meritsnk vilagossagot es kegyelmet meg alkalmat a jo cselekedetre, ahonnan a
Ildi tisztseget es birodalmat kapjuk, es hogy semmit se tegynk, ami kiralyi szemelyhez meltatlan; ne
probaljunk semmi olyat, ami a kzsseg hasznaval es erdekevel ellentetes. (115) Szivnkben azt kell
legmelyebbre elltetnnk, hogy minket, mint hajdani eldeinket is, a kegyelmes isten allitott allamotok elere, de
szavazatotokkal es kzs hatarozatotokkal ti is megersitettetek az isteni akaratot. Ezert leginkabb arra kell
trekednnk, hogy meltosagunknak es varakozasotoknak eleget tegynk. Ulaszlo Iell mindnyajatokat
megnyugtatunk, es mindegyre kerjk a hazai istensegeket, hogy azt, akit a ti helyeslesetekkel kiralyotokka
tettek, dolgaitok iranyitasaban az egi kegyelem joindulataval mindig tamogassak, bekeben, haboruban minden
tervet segitsek, elssorban pedig ez orszag patronaja, az isteni anya, akinek partIogasaval minden bajt elharitunk
az allam Ill. Tudjatok meg, hogy ezutan meltosagunk szerint mindenkihez egyIorman igazsagosak lesznk,
mert jol tudjuk, hogy az igazi Iejedelmeknek azt kell kvetnik, akitl a birodalmat nyertek, magat az istent, aki
egyIorman visel gondot minden teremtmenyre, josaganak znet mindenre arasztja, hiszen a jo annyival jobb,
amennyivel tbb. Azt hisszk, nincs Iejedelemhez meltatlanabb, mint a maganerdeket a kzerdek ele allitani. Ez
a zsarnoksag szokasa, mely a kzsseg veszedelmere keletkezett, es nem a kiralysage, melyet a kzhaszon
erdekeben talaltak Il. Aki a kzseg dvere szletett, annak a kzjora kell trekednie es a jo pasztort utanoznia,
aki nem Iel eletet kockara tenni juhaiert. Elttnk tehat az a Ieladat all, hogy eldeim peldaja nyoman, akik
hasonlo jogon jutottak uralomra, nagyobb gondot Iorditsunk az allam, mint a magunk dolgaira, dvssegetekert
semmi Iaradsagtol, semmi veszedelemtl ne vonakodjunk, semmit se tartsunk Iontosabbnak, mint jol szolgalni
kzsegteknek, hogy ha eltavozunk az elk sorabol, az isten eltt nyugodtan adhassunk szamot az rizetnkre
bizott nyajrol. (120) Ezert tehat, urak, mivel az igazsagossagnak az a tiszte, hogy kinek-kinek megadja a maga
jussat, megigerem, hogy Ulaszlo, amennyire az emberi tehetseg engedi, istennek megadja az engedelmesseget,
imadatot, tiszteletet, egyIorman rzi az istenit es az emberit, sem itthon, sem idegenben nem hagyja cserben
allamotokat es a kiralyi meltosagot, ha ti is helyeteken lesztek, az igazsagszolgaltatasban mindenkinek megadja
a trvenyes egyenlseget, a szerencsetlenekre Iigyelemmel lesz. Ezert, ha igeretet kertek, tudjatok meg
mindannyian, akik itt vagytok, hogy nem a trveny megszegesere, hanem betltesere jttnk hozzatok,
dekretumaitoknak es kivaltsagaitoknak nem eltrlesere es ervenytelenitesere, hanem helyreallitasara, nem
szokatlan adok bevezetesere, hanem az adossaggal terhelt allam megknnyebbitesere, nem haszontalan haboruk
Iolytatasara, hanem a beke es nyugalom megalapozasara, es nem azert erkeztnk, hogy az igereteket akar a
legcsekelyebb reszben is elIelejtsk, hanem hogy megtartsuk. Barcsak olyan szandekot talalnank bennetek
iranyunkban, amilyet mi taplalunk irantatok! Ezert hat, ha az isten es az isteni anya, a mi patronank, a ti
szavazatotokkal tamogatva becsletes Iejedelmet, jo kiralyt, kegyes szlt, megbocsato atyat es kormanyzot
adott, aki tavol all a kapzsisagtol es igazsagtalansagtol, kernk, rajta legyetek, hogy a rendeleteket megtartsatok,
614
a parancsokat teljesitsetek, s mindenben hiven vegezzetek szolgalatotokat; kzs ervel mindig arra
trekedjnk, dolgunkat naprol napra egymassal versengve ugy vegezzk, hogy a szomszedok nehezen tudjak
eldnteni, vajon ti kaptatok-e jobb Iejedelmet, vagy mi derekabb nepet. Ha pedig arrol kerdeztek, hogy mi lesz
az eskvel igert Iogadalom teljesitesevel, tudjatok meg mindnyajan: Mivel, ugy latszik, a kiralyi meltosagot
semmi sem gyalazza meg jobban, mint ha az ervenyes ervenytelenne, az igeret hiuva valik, ha a szo nem all
meg, es a hit semmive lesz, ezert az sszes istent es embert tanusagra hivjuk, es annak a szentseges keresztnek,
melyen az emberiseg megvaltoja nszantabol Iggtt, annak istenseget szolitjuk alazatosan, s eltte esksznk,
hogy isteni parancsra es a ti joindulatotokbol megkezdven uralkodasunkat, mindent, amit Magyarorszag
terleten megktve talaltunk, sszes pontjaival egytt oklevelnkkel megersitjk, mindig teljessegeben es
sertetlenl megrizzk, es nem jarunk el maskepp, mint ahogy becsletes es engedekeny Iejedelemhez illik;
igyeksznk jot cselekedni az allammal, es mit sem tartunk megvetendbbnek a zsarnoksagnal.
(125) E szavakkal megcsokolta a keresztet, es minden igeretet megersitette eskvel; mindenIell viharos taps
trt ki. Fnseges kiralyi ruhaban, a mennyei Istvan palastjaban, koronaval a Iejen csodalatos latvanyt nyujtott.
Amikor a szent jelvenyekkel Ielveztek, nem tudta a knnyeit visszaIojtani. A gyles vegeztevel visszaIele
indult, a kzelben, a klvarosi dombon megragadta a meztelen kardot, amelyet Pal vitt eltte, az orszag
vedelmeben haromszor megrazta napkeletre es napnyugatra, aztan delre, eszakra, es eliras szerint haboruval
Ienyegetztt, mint a romaiak tettek, akiknel hadba indulas eltt a konzul a Mars-mezei oszlopnal landzsajat
szokta volt elhajitani a vilagreszek Iele. Visszaterve az udvarba, Iemberei kreben ugyanabban a ruhaban,
koronasan lt az asztal melle, es olyan meltosaggal elnklt, hogy minden izeben igazi kiralyt mutatott.
Mindannyian Iellelegeztek, akik rea Iorditottak a szemket, es a kiralyt illeten a legjobb remeny eledt bennk,
mert lattak IerIias komolysagat, st sokan, akik elbb meg ketelkedtek, kezdtek megnyugodni. Bizony, azt sem
mernem eltagadni, hogy voltak ott nehanyan, igen-igen kevesen, akik inkabb a leskeldes, mint az dvzles
kedveert mentek oda; tbben sokaig szinleltek es tettettek. Ezen a napon sokan kaptak lovagi rangot.
(130) Amikor a magyarok mar igaz es trvenyes kiralyt allitottak, mert krs-krl haboru Ienyegetett, a
tisztsegek elosztasarol kezdtek targyalni. Ejjel-nappal Iolyt tehat a tanacsles. A papai kldtt, aki a szertartason
jelen volt, es Ferdinand kiraly kvete rgtn engedelyt kapott az Italiaba valo visszateresre. Janos veszpremi
pspk azt mondta, hogy a nemet ellenseg az szomszedsagaban van, es nagyon aggodik a dolgai miatt, ezert a
pspkk kzl t bocsatotta el a kiraly elszr; a tbbiek vagy nyolc napig tartozkodtak mellette Fehervart,
mig a Iontosabb gyekrl rendben gondoskodtak. Az udvari tisztsegeket igy tetszett Ielosztani: Batori Istvan az
orszagbirosagot, a szeremi pspk a kiralyi itelmesterseget kapta, es azt a jogot, hogy a Ielseg helyett igazsagot
szolgaltasson, Gereb Peter a kiralyi udvar elljarosagat, a palatinus Iia az istallo gondjat, Losonci a
zaszlotartosagot, a zagrabi pspk, mivel Orban regi tisztsegerl nkent lemondott, a kincstarnoksagot nyerte. A
mindenhonnan haboruval Ienyegetett tartomanyokat ekkepp osztottak el: a kiralyt Corvinus Janossal es Lrinc
herceggel Miksa meg a nemetek ellen jelltek hadvezernek, Istvannak a tulso Magyarorszag jutott a lengyelek
elleneben, mert Albert nem nagyon tartotta meg a beket, Pal a trkk elleni hadjaratot kapta Ieladatul, mert
ezek naponta be-betrtek Dalmaciaba. Tamas gyri pspk, aki eszessegevel, ravaszsagaval tnt ki, es Iaradsag,
virrasztas ki nem merithette, amiert nemregiben Matyas kiraly is nagyon kedvelte t, Ulaszlotol Ititkari
kinevezest kapott.
(135) Janos varadi pspk, aki Orbannal egytt Matyasnal mindig a I helyet tartotta, amikor a kiralyt
elkepzelese szerint megkoronaztak, mar ugy gondolta, hogy a hazanak s a vilagi dicssegnek eleget tett, es
mindenki varakozasa ellenere hatat Iorditva a mulando dolgoknak, a kiraly akarata ellenere az isteni Ferenc
szerzetebe meneklt. Gynyren s minden idkre emlekezetesen viselkedett, mert egyIorman tudott
diadalmaskodni a tevekeny es a szemleld eletben; ugy erezte, hogy mar tul van minden Ildi dicssegen,
amelyert lelknket a becsvagy be szokta halozni. Barmilyen Iontos kldetest biztak ra, olyan remekl
teljesitette, hogy kiseretben, okossagban, bkezsegben es ekesszolasban koranak minden mas kvetet
Iellmulta. A Iamiliarisok tisztes es nagy mveltseg seregeben mindig kedvet lelte; az isteni Matyas josaga
reven annyi kincset es varost szerzett maganak, hogy a Ialvakon es mezvarosokon kivl krlbell szazezer
aranya volt. Csak egy unokaccse maradt nveretl, es ez olyan tehetseg, hogy ugy latszott, sem a
nagybatyjahoz, sem a birtokhoz nem meltatlan, igy tehat dvs eszmelkedesbe kezdett:
615
(140) O, halandok ostoba blcsessege, o, emberek hiu kszkdese, o, res legvarak! Vegl is mit lehet ezektl
remelni a papasagon kivl? Hiszen annal Iljebb nem juthatok. Mire megynk a bilincs szoritasu munkaval, a
szntelen viharokkal, a lelek Iolytonos gytrdesevel? Viruljanak csak ama dolgok mind, amelyek elIeledtettek
velem nmagamat, amelyek a Ildi nyomorusagok ala temettek, amelyek sohasem engedtek, hogy az istenseg
arcaba tekintsek. nszantambol dobom vissza azt, ami emberi, Ielszabaditom magam minden nyavalya alol, es
az istenseg segitsegevel elindulok azon az uton, melyen ha nem csalodom megmeneklk a halandosagtol.
Megszamlaltam a gynyrk hosszu sorat, vegigkostoltam a hatalomvagy minden gymlcset, ereztem a
gazdagsag nyomaszto kenyelmet, megismertem a szolganep hajlongasat, a kengyelIutok rajat, az alarendeltek
sokasagat, elveztem a nepszerseget, a Iejedelmek kegyet, a tmeg tapsat, a baratok gratulaciojat, idebent es
odakint az allando tiszteletet. S vegl mi az a maradando haszon, amit mindebbl gyjthettem? Semmi, bizony,
csak a szellem nyomora, a lelek betegsege, pusztulasa es az rks idegeskedes. El hat e Ildi hazbol, es
mondjunk le nkent az idlegesrl, nehogy, mig a halando utan kapdosunk, rk halalt keszitsnk magunknak!
(145) Eleg a jatekbol es az esztelenkedesbl, eleg a nevetseges tevelygesbl, eleg a test szolgalatabol; most a
lelekre, a halhatatlansagra kell gondolnunk, hogy ne allatkent eljnk. Miutan pedig a halandok e szntelen
haboruskodasa kzepette senki sem elhet biztonsagban, ha erditett varba nem huzodik, keressnk Iellegvarat,
es alacsonyan szletve is eljnk a magassagban. Bizony, nem valik karunkra, ha a mindenhato Krisztust,
megvaltonkat kvetjk; es ebben a hiu vilagban annyival szebben elnk, amennyivel melyebben rejtznk, hogy
res dicssegnkert kamatostul Iizessnk; peldankon ki-ki tanulja meg, hogy szilard remenynket ne idleges es
valtozekony, hanem allando es rks dolgokba vessk. Alacsony sorbol szarmazunk, tehat eletnk hatralev
reszet ugyanazon alacsony sorban tltjk, nehogy abban a korban, melyben blcsebbe kellene valnunk,
makacsul megatalkodva az elet nyomorusagaban es vaksagaban, ostobabbak legynk. Mentsk ki hat magunkat
a naponkent ismetld hajotresbl es a szerencse hatalmabol, utanozzuk megvaltonk alazatossagat, es vegyk
Il keresztjet, hogy megvetve e romlando eletet, mulhatatlant keressnk magunknak. (150) Ha ugyanannyit
Iaradoztunk volna isteni hivatalban, mint amennyit halando Iejedelmek szolgasagaban trtnk, mar ugyancsak
szenteknek tarthatnanak bennnket. Hagyjuk el hat egeszen a hivsagot, es alljunk az isten dvs szolgalataba!
E gondolattol Illelkeslve, mintha egi szellem szolitotta volna, elszr is minden egyhazi elljarosagot letett, a
varadi pspksegtl nkent megvalt, hogy boldogabb eletet kezdjen; nem Ieledte el a baratait, a Iamiliarisait
sem, mert vele szletett josagat teljesseggel megrizte. Mivel a kiraly nagyon engedekeny volt iranta es imenti
erdemei miatt keszseges, uralkodoi beleegyezessel knnyen kieszkzlte, hogy pspkseget a pannoniai
Balintra hagyja, akinek a vezetekneve Farkas volt, es ez nyomban birtokba is vegye azt. A Buda-klvarosi
prepostsagot Osvat zagrabi pspkre, a varadi Iprepostsagot pedig regi baratjara, Miklosra, a pspksegben
elbbeni helyettesere hagyta. Masoknak erdemk szerint mast osztott. Mieltt Fehervarrol elutazott volna,
baratai kztt mindent szetszort, amije volt. Meg a dragakves gyrket is, amelyeket viselt, a pspki
kivetelevel, nekik adta; pecsetgyrjet Domonkos Iehervari Ipap kapta meg. Janos tehat, miutan Ulaszlo kiraly
nagy nehezen elbocsatotta az udvari szolgalatbol, a morvaorszagi Olmtzbe ment, hogy mindent rendesen
elintezzen, mieltt az isteni Ferenc szerzetebe lep. (155) Familiarisait reszint a kiraly szolgalataba, reszint
utodjanak, Balintnak a haza nepe kze juttatta, ezt hosszu ismeretseg utan annyira szerette, hogy mindig Iiakent
bant vele. Mieltt Iellttte volna e szerzet ruhajat, ott tlttt egy evet. Kzben Iogadalombol Olmtzben egy
csodas gyorsasaggal epitett es Pantheonnak nevezett templomot szentelt az sszes istensegnek, es dusan
megajandekozta; arannyal, dragakvel kivarrott egyhazi ruhakat, sokIele edenyt nemcsak a varadi es a budai
bazilikanak juttatott, hanem bamulatos bkezseggel masoknak is. Minden Ialujat es mezvarosat, amelyet a
sajat tehetsegevel szerzett, nveretl valo, meg gyermek unokaccsere hagyta. Egyhazi celokra krlbell
tvenezer aranyat utalt ki. Aztan letelven az esztend, nyilvanos bnbanatot tartott, mintha tavoznek az elk
sorabol, a nep szomorusagara, baratai siralmara Szileziabol odahivatta az isteni Ferenc szerzeteseit, Iellttte a
szentseges ruhat, Iellt mellejk a szekerre, amely Boroszloba vitte, es ott Iorgolodik Ferenc szent zardajaban
ejjel-nappal az isten tiszteleteben. Ezzel az emlekezetes tavozassal a magyarok es a csehek kztt akkora rt
hagyott maga utan, hogy mindenki ugy erezte, mintha josagos szljet, szives partIogojat veszitette volna el.
616
V. rsz - tdik tized
TartaIom
1. Elszo az isteni Ulaszlonak, Magyar- es Csehorszag Ielseges kiralyanak .......................................... 621
2.Elsknyv ........................................................................................................................... 623
3.Masodikknyv...................................................................................................................... 633
4.Harmadikknyv .................................................................................................................... 641
5.Negyedikknyv .................................................................................................................... 651
6.tdikknyv ........................................................................................................................ 661
dcxix
dcxx
1. fejezet - EIsz az isteni
UIszInak, Magyar- s Csehorszg
feIsges kirIynak
Elerkeztnk vegre, Ienyes Iejedelem, aldott korszakodhoz, mint a munka vegs celjahoz es ertelmehez, amikor
nagy lelegzetet kellene vennnk, es sem a Iaradtsagtol sszeroskadnunk, sem tehetsegnkben
megIogyatkoznunk.
Antalt hihetetlenl bantja, hogy gutates erte, es hogy minden erzeke es tehetsege elertlenedett, a szolgalat
ideje lejart, es erenyeid latvanyaban nem gynyrkdhet.
621
622
2. fejezet - EIs knyv
Ulaszlo kiraly a koronazas utan alig ert vissza a Ipapok es elkelsegek kisereteben Fehervarrol Budara, es mar
az orszag minden szgleteben nyugtalansagok, sulyos haborus veszedelmek tttek Iel a Iejket. Mert
jelentettek, hogy Szekely Jakab atpartolt Miksahoz, a Balaton tava mellett elIoglalt egy varoskat, es Veszprem
krnyeken szitja a lazadast; gyakor hir jtt a trkk mindennapos betreseirl es pusztitasairol; a lengyel es a
nemet seregek az orszag hatarait Ienyegettek, es naprol napra nagyobb Ielelmet keltettek, mert Albert, a kiraly
Iivere, ugy velekedett, hogy nem kell megtartania azt a beket, amelynek a Ilteteleit nem teljesitettek, Miksa
pedig, akit a partIelei tzeltek, ersen zokon vette, hogy Ulaszlot hivtak meg szabalyszeren arra a kiralysagra,
amely utan maga is kimondhatatlanul sovargott. Mindehhez jarult az a nem kis jelentseg teny, hogy Beatrix,
korabban Matyas kiraly Ielesege, trelmetlenl kvetelte az Ulaszloval valo hazassag megkteset, hogy korabbi
meltosagaban megmaradjon; marpedig az senki eltt sem volt ketseges, hogy ha ezt az asszonyt megsertik,
penze es katonai ereje segitsegevel annak jatssza at az orszagot, akinek a partjara all. (5) Aztan meglehets
aggodalmat keltett Corvinus Janos Iiatalos heve is, mert Miksa Szekely Jakab kzvetitesevel Iolytonosan
parttesre sztkelte t. Ezt a gyanut a IurtonIurt kldzgetett kvetek is hizlaltak.
A kiraly tehat, hogy hirteleneben ennyiIele nehezseggel talalkozik, ugy gondolja, hogy a lehetseg szerint
mindezzel idejeben kell szembeszallnia, ezert azonnal Tatara kldi Zsigmond pecsi pspkt, aki Budan
csatlakozott hozza, es akirl tudja, hogy Corvinus szemeben nagy a tekintelye, hogy az iIjut megtartsa az
engedelmessegben; ujra es ujra tanakodik az atyakkal, hogy vegre is milyen valaszt adjon a kiralynenak, aki a
hazassagot naprol napra trelmetlenebbl srgeti, es Magyarorszag lerombolasaval Ienyegetzik, ha celjat el
nem eri. Amikor pedig errl Iolyik a szo, kiderl, hogy ezt a hazassagot senki sem helyesli azon a par szemelyen
kivl, akit az asszony penzzel es hivatalokkal magahoz lancolt. A kiralyt leginkabb az asszonysag kora es
kztudott meddsege riasztotta vissza, az atyak pedig attol Ieltek, hogy az idegen nemzetekkel megosztott
orszagnak rvidesen a neve is kivesz; a csehek tbbek kztt azt az altalanos erveny trvenyket is elhoztak,
amely megtiltja, hogy Csehorszag kiralya zvegyasszonyt vegyen Ielesegl. (10) Mivel azonban azt senki sem
vonta ketsegbe, hogy ha a kvetelz kiralynet kereken visszautasitjak, az sajat es masok erejevel azon
nyomban rettent haborut indit, ugy velekedtek, hogy azert az eskv remenyet nem kell tle egeszen elvenni
mindaddig, amig az orszag minden haborus Ienyegetestl meg nem szabadul.
Mivel nap mint nap erszakosabban kvetelztt, es a megkzelithet orszagnagyok lelkiismeretet ajandekkal,
penzzel vesztegette, a Iejedelem attol tartott, hogy ha az atyak tanacsat kvetve a kiralynet hamis igerettel
magahoz kti, vegl majd ugy latszik, mintha nem teljes becslettel uralkodnek; ezert oktober 4. nonaejan
titokban sszehivta a Itisztviselket es a vezet urakat, akikhez igy szolt:
Oszinten szolva, mikor engem, mint kihirdetett kiralyt, egyes magyarok arra biztattak, hogy Aragoniai Beatrixot
jegyezzem el Ielesegl, ezt az tletet eleinte egyaltalan nem talaltam rossznak, mert ugy lattam, hogy az altala
hozomanyul igert ketszazezer arannyal meg azzal a haromszazezerrel, amely neki a hozomanybol meg jart,
nemcsak a cseh sereget tudom kielegiteni, melynek Matyas kiraly rengeteg zsolddal maradt ados, hanem
knnyebben tudok szembeszallni a lengyelekkel es a nemetekkel is, akik sszeszvetkezve mar-mar
megtamadtak az orszagot. Azutan viszont, hogy ezekbl az igeretekbl mit sem teljesitve tovabbra is a velem
valo hazassagra trekedett, es kijelentette, hogy ha a Ielteteleit nem teljesitem, haborut indit, ellensegeinkhez
csatlakozik, atadja nekik Zolyomot, Diosgyrt, Esztergomot, es mar nemcsak a vele baratkozo klIldi
Iejedelmeket meg a sajat lektelezettjeit vonta hadi szvetsegebe, hanem mindazokat is ellensegeinek
nyilvanitotta, akik engem partoltak es errl a hazassagrol lebeszeltek, azutan, bevallom, ez a hallatlan galadsag
es meg inkabb az asszony nyilvanvalo meddsege a korabbi elhatarozastol egeszen elriasztott, es ha adtam is
valami remenyt az eskvre, azt csakis a kzjo kedveert es a ti akaratotokbol tettem, hiszen miutan minden cseh
csapatot elbocsatottam, a kiralyne ellenseges, engem es orszagomat Ienyeget sereget mas alkalmas modon nem
tudtam tavol tartani. Most pedig, amikor latom, hogy ti megmaradtatok ugyanazon az allasponton, hogy
tudniillik szinleljk neki a hazassagot es a cselt valamikepp csellel jatsszuk ki, hogy a nagy hatalmu asszony
Iondorlatait knnyebben elkerljk, megteszem, amirl ugy velem, hogy nektek tetszik. (15) Ha pedig elttetek
tanusitom, hogy erre az elhatarozasra nem annyira a magam joszantabol, mint inkabb a ti akaratotokbol
623
jutottam, akkor ezt azert jelentem ki, nehogy egyszer majd valaki kiralyi meltosagommal ellenkez hitszegessel
gyanusithasson, vagy ha rosszul t ki a dolog joggal tartson engem az tlet szerzjenek.
Miutan ezzel mindannyian egyetertettek, nem sokkal kesbb a kvetelz asszonnyal nehany tanu jelenleteben
megtrtent a hazassagktes, azt a kiIejezest hasznalva, hogy a Ipapok es elkelk akaratabol Ielesegl veszi a
kiralynet. Ezutan pedig, mikor az gyakori kvetkldesekkel naponta hivogatta magahoz, neki mar eppen
indulnia kellett az orszag vedelmere, es a kszbn allo haboru sulyara hivatkozva csak vonakodva ment el
hozza ugy, hogy a hazassag semmi jelet sem mutatta, sem mosolyt, sem nyajassagot; meg sem csokolta, a
legkevesbe sem enyelgett vele, csak mint idegen idegennel, kizarolag tanuk jelenleteben szolt hozza, es ha a
masik olykor hizelegni probalt, bus es komor keppel eltavozott.
Zsigmond megersitette a hsegben Corvinust, majd visszajtt, es ugy talalta, hogy tavolleteben az urak uj
adokrol dntttek, keptelen szethuzas uralkodik kzttk, ezert megsejtve a Ienyeget veszedelmet, hazament,
es teljesen visszavonult a kzgyektl. Oktober honap meg el sem telt, amikor minden orszagreszbl ujabb
elpartolasokrol es nehezsegekrl erkezett hir; hogy az Ausztria hataran Iekv Sopron nehany Ieltetel mellett
megadta magat a cezarnak, Szombathelyet a nemetek serenyen ostromoljak, es napokon bell az ellenseg kezebe
esik, a gyrieket a tamadas veszelye Ienyegeti, es a varon kivl sem Ial, sem arok nem vedi ket; (20) hogy
Albert az egyezseg ellenere a lengyel sereggel Kassat vivja, Magyar Balazs, aki nyiltan atpartolt Alberthez,
Beatrix negyszaz knnylovasat csellel meglte, illetve elIogta; raadasul a trkk naponta be-betrnek
Horvatorszagba, egeszen Modrusig, es roppant karokat okoznak a lakossagnak. Nem sokkal kesbb jn a
jelentes, hogy Szombathely elesett, es az ujhelyi var, amelyet a varos korabbi lazadasa miatt az rseg elhagyott,
megadta magat Miksanak. Kzben Albert, aki Miksahoz csatlakozott, nem elegszik meg Kassa ostromaval,
hanem abban a remenyben, hogy a nagyon megersitett varost az elelem Iogytan amugy is knnyen a hatalmaba
keriti, elhatarozza, hogy ha mar az orszag mindentt haborog, atmegy a tulso Magyarorszagra, a tartomanyt
szelteben-hosszaban pusztitja, es egeszen Varadig meg Egerig elretrve, a Iallal, arokkal nem keritett varost
nagy reszben Ilegeti; miutan a vartol elzavarjak, a videket dulja, elhajtja a marhat, Ielgyujtja a tanyakat, a
kveteleseit nem teljesit parasztokat Iogsagba veti. Vasvart pedig a cezar parancsara hetszaz svab katona
ostromolja, barha keves sikerrel, mert az rseg varatlan kirohanast intez, es az ellenallo ostromlokat reszint
Ielkoncolja, reszint megsebesiti, a tbbiek megIutamodnak.
Aztan november ho elejen Vitez Janos veszpremi Ipap srgs zenetet kld, melyben arrol ertesiti a kiralyt es a
szenatust, hogy Miksa Iolytonosan elpartolasra biztatja t, es haboruval meg varosanak az elIoglalasaval
ijesztgeti, ha nem ezt teszi; keri tehat ket, hogy kldjenek sebteben sereget, melynek segitsegevel az
uralkodonak adott szavat a vegskig vedelmezheti. (25) A kiraly es az atyak azt a Ieleletet adjak, hogy egyelre
maga lassa el a varost minden szkseges Ilszerelessel, nehogy az ellenseg az els rohammal bevegye, k majd
idejeben kldik a megIelel tamogatast. Emellett megnyugtatjak, hogy legyen jo remennyel, vessen szamot a
jelen helyzettel, es ertse meg, hogy minden iranybol sok haboru all a kszbn, a kincstar kimerlt, a
Inemesseg klnbz partokra szakadt. Ezutan a kiraly, az atyak keresere es a szksegtl is kenyszeritve,
elhalasztja a Beatrixszal valo hazassagot (az asszonynak ezzel kapcsolatban azt valaszolja, hogy pillanatnyilag
nem menyegzi szertartasra, hanem eletenek a vedelmere kell gondolnia), es egy-ket nappal kesbb Orban egri,
Tamas titkar gyri pspk, Batori Istvan es tbb magnas meg tartomanyur kisereteben Pozsonyba megy, hogy a
Iekete veteranok Ilesketett seregevel innen Ausztria terletere trjn be, es mialatt a tbbi Inemessel ezt
elkesziti, Corvinus ingatag szandekanak megszilarditasa celjabol Komaromba kldi Orbant, akire probalt
hsege es jo tanacsai miatt az iIju az atyai baratok kzl egyedl hallgat.
Amikor a veszpremi Ipap meghallotta, hogy segitseg nincs es a kincstar kong, inkabb a sajat, mint az allam
javan aggodva a legklnbzbb terveket kezdte Iorgatni a Iejeben. Lelkenek haborgasahoz bizonyos csunya
meltatlansagok is hozzajarultak, hogy az atyak ritkan hivtak meg a tanacsba, es az egyik szomszedos kiskiraly is
eleg baratsagtalanul bant vele. (30) A cezar annal inkabb sztkeli naponta, hol levellel, hol kvettel, hogy
gondoljon a sajat sorsara, hogy Ulaszlonak nemcsak a romai birodalom az ellensege, hanem az vei is joIorman
mind, hogy a Iurak zme mar atszegdtt az partjara, es igazan nem Ioghatjak ra, hogy kezdene az
elpartolast, iger aztan neki becsi Ipasztorsagot meg sok mas kegyet, ha atall; mig ha nem, hat vegpusztulast
visz ra. Amikor Szekely Jakab ezeket az zeneteket meghozta, es atadta a cezar hitevel ersitett menlevelet,
624
rabeszelte, hogy vele egytt menjen el a taborba. Ahogy odaerkezett, mindenki a legnagyobb szivelyesseggel
Iogadta, es megegyeztek, hogy atadja Miksanak Veszpremet, ha az minden krlmenyek kztt kezeskedik
azert, hogy a ket pspksegbl szarmazo bajbol kihuzza t. Miksa rseget helyez a varosba, taborat Ielti a
mezn, aztan Kanizsai Laszlot knnylovasokkal es egypar gyaloggal elkldi a somogyi tajra, hogy ott minden
Ialut, varost kenyszeritsen behodolasra es vegyen birtokba; miutan ez ide megerkezett, az ellenallokat es akik
utasitasait nem teljesitettek, kiIosztotta, az engedelmeskedknek semmi kart sem okozott, csak annyit parancsolt
meg, hogy vigyenek elelmet a taborba. Innen visszatert Miksahoz, a Iiveret azonban megis Ulaszlonal hagyta
azzal a megIontolassal, hogy mivel Ausztriaval szomszedosak, barmely reszre essek is a gyzelem, dolgukat
biztonsagban tudjak, es egyikk a masik szerencsejevel ovja meg magat.
(35) Veszprem elpartolasanak es a nemetek jvetelenek a hallatara a kiralyt es az atyakat nem kis aggodalom
Iogta el; leginkabb SzekesIehervar kzelsege nyugtalanitotta ket, hiszen ha ez az ellenseg kezere jut, az orszag
elIoglalasahoz nem marad mas hatra, mint Buda erditetlen varosa. Tudva tehat, hogy Fehervar megersiteseben
semmi kesedelemnek sincs helye, evegett Batori Istvant es Kinizsi Palt kldtek oda a hadsereggel. Amikor ezek
megerkeztek, a polgarok kelletlenl bocsatottak be ket a varosba, mert megijedtek attol, hogy a mindenIele
Iajta erditmenyek elkeszitese rengeteg penzbe kerl (ott ugyanis a huzamos beke kvetkezteben semmiIele,
haboruhoz szkseges Ilszereles nem volt), tagadtak, hogy erditesre szkseg volna, hiszen ugymond a
varos Iekvesenel Iogva eleg ers, meg a szkitak serege sem tudta bevenni, mikor egesz Magyarorszagot
vegigpusztitotta, emellett kellleg megvedi azt a nagy tmeg, ugyanis a szomszedos Ildekrl, mezvarosokbol
vagyonukat Ieltve nagyon sokan huzodtak be oda. Igy trtent aztan, hogy nagy nehezen tszaztven katonat
Iogadtak el rsegkent.
Azonkzben Miksa mindenhonnan sszeszedte a csapatait, es Fehervar Iele vezette a sereget, mert hallotta,
hogy azt csekely rseg vedi; elhatarozta, hogy a varost azonnal megtamadja, nehogy az ellenIelnek ideje
maradjon a Iontolgatasra. (40) Amikor a kiraly tudomast szerzett a dologrol, a hadastyanok katonai eskvel
ktelezett sereget haladektalanul atkldte a Dunan, hogy Fehervarnal szalljon szembe a tamadoval, melyrl azt
beszeltek, hogy krlbell nyolcezer Ibl all; ugy dnttt, hogy maga sszegyjti a magyar hadat, es
nyomban utanuk siet, hogy ha lehet, egyetlen tkzetben kzdjn meg a kiralysagert. Matyas halala utan a sereg
Morvaorszagban allomasozott, a Iolyon valo atkelessel sok idt vesztegetett, es ezert nem tudott idben
megerkezni, mert Miksa, aki a hosszu uton nagyon iparkodott, mar atkelt a mocsaron, es azon a siksagon ttte
Iel a taborat, amely a varossal szemben Iekszik. Istvan es Pal nem bizva a varos Ialaiban elvonult onnan, hogy a
kz szamara alkalmasabb idkre rizze meg magat, es elszr Tatara, onnan Budara huzodott. Miksa kemeket
kldtt ki, hogy a varos erditmenyeirl bizonyossagot jelentsenek; megtudta, hogy a klvarost Ielgyujtottak,
hogy a varost errl az oldalrol ne lehessen elIoglalni (ez ugyanis ket terjedelmes mocsar kze ekeldik, es csak
ket bejarata van, egy Buda s egy mas a Balaton tava Iele nez, egyebnnen a viz meg a sar miatt
megkzelithetetlen); ezen kivl nem latszik a Ialakon sem k, sem mellved, sem rejtett agyuallas es egyaltalan
semmi harcos; maga a lakossag reszint teljesseggel jaratlan a katonai dolgokban, reszint hallatlanul tunya, es
nagyon csekely rsegre bizta magat.
Ezek a dolgok arra sztnztek, hogy a varost mielbb megtamadja, es engedelyt adott a predalasra a svab
gyalogosoknak, akik a zsakmanyt elre lektve vallaltak, hogy azt elIoglaljak neki. (45) A svabok elrekldtek
a landzsasokat es a nehezIegyverzet vitezeket, a tzereket hatra allitottak, majd odanyomulva a varoshoz
sszecsaptak az rcsapatocskaval, amely vaktaban kitrt ellenk; az rseg lohaton, elreszegezett kopjaval
mereszen rajuk rohant, ezek krlbell husz lab hosszu krisIa dzsidaikkal egy darabig hatraltattak, hogy
kzelharcba bocsatkozzanak, es Iedeztek az elrenyomulo csatasort, mig a tzerek be nem tltttek mindent
Isttel es drgessel, amitl az rseg megzavarodott, es kenytelen volt visszahuzodni a varosba, mikzben a
svabok olyan eltkelten szegdtek a nyomukba, hogy egyesek amazok kze keveredve a varoskapun bellre
trtek. E csata sikere mindnyajukat eltlti a varos megszerzesenek a remenyevel, es odahagyva az ers bastyat,
amelyet a varos eltt erkezeskkor emeltek, gyorsan odagylnek az ugyancsak szeles, arokkal, mellig er vizzel
vedett Ialakhoz, es mivel az arok eltt Ielsorakozott ijaszok es tzerek senkit sem engednek a Ialak vedelmere, a
landzsasok az iszapos arkon atkelve landzsaikat letraIokkent a Ialhoz illesztik, es azok segitsegevel nagy
hirtelen Ielmasznak a Ialra. A varoslakok veik csuIos visszaIutasat latva, kapzsisagukat es nemtrdmsegket
mar elbb banni kezdtek, kesbb pedig, amikor az ellenseg hirtelen megjelent a Ialon, elvesztettek a
625
remenyket, a harc es a vedekezes gondolatat egeszen elvetettek; mindssze haromszaz lovas akadt kzttk,
aki a varosi rsegben allt, es aki nehany polgarral avegbl huzodott a piac Iele, hogy ha csatara alkalom adodik,
ne engedjen az ellensegnek ilyen nagy gyzelmet. Akik a kapuhoz legkzelebb es Ialakat Ioglaltak el, azt
betrtek, a vertesek nyomban benyomultak, es a piac Iele vezet szeles uton kegyetlen harcot kezdtek a
lakosokkal meg az rseggel, es olyan veszekedetten verekedtek, hogy az rsegbl mindenkit lekaszaboltak,
mikzben az asszonyok, gyermekek jajveszekeltek, ahogy ez elesett varosban lenni szokott. Innen a piacra
todulva mindenre ratamadnak, karddal pusztitanak, a piacon pedig kegyetlenl lemeszaroljak azokat a papokat,
akik az isteni anya temploma eltt mereszen ellenallnak. (50) Aztan nekiIognak a varos Ieldulasanak, hogy
elmaradt korabbi zsoldjukert karpotoljak magukat, minden polgart Ielesegestl, gyermekestl Ioglyul ejtenek, es
nemcsak javaikat, vagyonukat ragadjak el, hanem az asszonyok es lanyok szemermenek sem irgalmaznak.
Akadtak, akik betrtek a mennyei anya templomaba es a szent kiralyok kapolnajaba is, kzlk harom, mint
mondjak, az isteni Matyas sirja Iltt ldklt, es mar aszott hullajat akarta szetdarabolni. Masok a sekrestye
ajtajanak a Ieltresere indultak, mert hallottak, hogy az szentek dragakves ereklyeivel, egyhazi ruhaval zsuIolt,
azonban amikor meghallottak a cezar parancsat, aki kihirdette, hogy sulyos iteletet hoz azok Iltt, akik akar
szent epletekre emelik a kezket, akar gyengere kardot rantanak, Ielhagytak a szandekukkal, es onnan
Domonkosnak, a varos Ipapjanak a kiostromlasara indultak, aki az ellenseg kzeledesekor nehany polgart
maga melle vett, es a bazilika legmagasabb tornyaba meneklt, odavitte a templom roppant ertek kincstarat.
Ezek megtrtente utan, masnap, Miksa nagy ujjongassal bevonult a varosba, kisereteben nemet elkelk es
nemesek megszamlalhatatlan sokasaga, a magyarok kzl Szekely Jakab, Kanizsai Laszlo es nehanyan masok,
akik Ulaszlo kiralyt elhagytak. A katonak szakadatlan eljenzese es szerencsekivanatai kzepette azon az uton
vezettek be, melyen mint elmondtuk az rseggel es a polgarokkal ldkl harc Iolyt, es ezt azert inteztek
igy, hogy a hullakkal, amelyek meg mindig ott hevertek szanaszet, ahol Ielkoncoltak ket, ki-ki kezzelIoghatoan
bizonyithassa a cezarnak azt, amivel kerkedett, hogy tudniillik az egyik haromszazat, a masik meg tbbet
gyilkolt le a sajat kezevel. (55) Azt mondjak, hogy nagyon Ierde szemmel nezte ezt a pusztitast, akar azert, mert
azt gondolta, hogy az imperatornak, akit nemsokara csaszari dicsseggel Iognak Ielekesiteni; birodalmanak
alapjait inkabb szelidseggel mint kegyetlenseggel illenek megvetnie, akar azert, mert Ielt, hogy ezzel az
irgalmatlan gyzelemmel a magyarok tetovazo lelket egeszen eltaszitja magatol, hiszen tudta, hogy lelkletket
knnyebben hajlitja az engedekenyseg, mint a kimeletlenseg. Kerdesere, hogy miert viselkedtek ilyen durvan a
kereszteny atyaIiakkal, azt a valaszt adtak, hogy a megltek makacssaga kenyszeritette ki ezt, akik Iegyverket a
vegskig allhatatosan markoltak. Ezutan megparancsolta, hogy az sszes hullat temessek el, majd a piacra ment,
ahol nagyon megrettent, mert amikor a bazilikaba belepett, a lova hirtelen sszerogyott, es altalaban azt
gondoltak, hogy ez azok gazsaga miatt trtent, akik az istenek szentelyere szentsegtr kezet emeltek.
Kzben Domonkos Ipap maganak, veinek meg az egyhazi kincstarnak sertetlenseget eszkzl ki, es kijn a
toronybol, de nem sokkal kesbb, mivel azt beszeltek, hogy rendkivl gazdag, mint aki az isteni Matyas
kincstarat hosszu ideig rizte, minden vagyonabol kiIosztjak, es rakenyszeritik, hogy a bazilikaerol is
lemondjon. A zsakmanyra ehes katonak pedig egyetlen rejtekhelyet sem Ielejtettek ki, hogy at ne kutattak volna,
olyannyira, hogy amikor a hazak Iundamentumat keresztl-kasul Ielturtak, nehanyan egy borospinceben a
boltozat alatt talaltak harmincezer aranypenzt. (60) Amikor aztan a katonak elegge megszedtek magukat a
tekintelyes zsakmannyal, a tisztek szerettek volna eleget tenni az irigyked lovasok kivansaganak, meg hasznot
is huzni, ezert kihirdettek, hogy az egesz szerzemenyt hordjak ssze a piacra, ahol egymas kztt igazsagosan
Iogjak elosztani, igy hat, miutan mindent, amit eldugni nem lehetett, a kzsbe adtak, az elosztas nem erdemek,
hanem rangIokozatok szerint trtent, amit elssorban a svabok vettek zokon, akik a varos elIoglalasat a
zsakmany Iejeben vallaltak, ugyhogy megIogadtak, hogy ezutan semmiIele parancsnak sem engedelmeskednek.
A cezar, hogy amennyire lehetseges a varos korabbi allapotat helyreallitsa, nyolc nap mulva hirdetmenyt tett
kzze, mely szerint minden polgar kltzzek vissza a hazaba, es visszaterve a polgari mestersegekhez,
szokasokhoz, tltse meg elettel a varost; maga igyekezni Iog, hogy a jvben mind joindulatat, mind
igazsagossagat megtapasztaljak. Ezt aztan a legszegenyebbek mind Iigyelmesen meghallgattak, a vagyonosok
kzl azonban a sulyos penzveszteseg kvetkezteben senki sem tudta a szabadsagat visszaszerezni. Ezen a
modon esett el Fehervar az dvsseg 1490. esztendejeben, okt. 14. kalendajan, nem egeszen hatvan nappal az
utan, hogy a kiraly hallatlan lelkendezes kzepette elnyerte ott a koronat. A magyarok ugy megrendltek, hogy
azt gondoltak, ez egyetlen varos elvesztese semmive tette minden korabbi, Ienyes diadallal szerzett hadi
626
dicssegket. (65) Bar mindannyian tisztaban voltak azzal, hogy ez nem annyira az ellenIel vitezsegenek, mint
Irakcioik atkos nzesenek ksznhet, hiszen a nemetek magyar vezetes nelkl sosem mereszeltek volna atlepni
az orszag hataran, azert azok sem hianyoztak, akik azzal magyaraztak Fehervar cserbenhagyasat, hogy
Ulaszlonak igy nyilt alkalma arra, hogy megteritse a karokat, amelyek Miksat a sok varos elvesztese Iolytan
ertek, es hogy kenytelen legyen visszaadni neki Ausztriat.
Fehervar elIoglalasa utan a cezar minden igyekezetet es gondolatat nyomban Buda Iele Iorditotta, melyben
akkor rseg es municio nem volt, a kzeli varos tragediaja pedig megijesztette, igy hat senki eltt sem latszott
ketsegesnek, hogy ha gyorsan odavonul, gond nelkl a hatalma es az uralma ala hajthatja. Amde ezt azert sem
tehette meg, mert visszatartotta a katonak lazadasa, amikor ugyanis a sereget odainditotta, ezek nem akartak
kvetni t. Igy aztan, mialatt Fehervarott a zendles csititgatasaval es a dolgok rendbehozatalaval tlttte az
idt, Batori es Kinizsi, akiket a kiraly a varos megersitesere odakldtt, a szomszedos Ialvakbol az egesz
paraszti tmeget odahajtotta, bort, gabonat, marhat es sok mas eIIelet szallitott be, az ejjel-nappal serenyen
srgld polgarokkal a Ialakat helyrehozatta, sanccal, arokkal megersitette, es ezzel olyan allapotba hozta,
hogy a gyz cezar tamadasat ketsegkivl nmaga is Ieltartoztathatta, es meg inkabb, ha megerkezik a kiraly,
akirl azt beszeltek, hogy a csehek jol Ilszerelt csapataval egykettre ideer Pozsonybol.
Amikor a cezar rajn, hogy a katonak sulyos alkalmatlansagot okoznak neki, azonIell penze is szrnyen
megIogyott, levelet kld Zsigmond pecsi pspknek, akirl tudja, hogy azon idk leggazdagabb embere, es arra
keri, hogy csatlakozzek a partjahoz, sziveskedjek harmincketezer aranypenzt klcsnzni, amivel lecsndesitve
a lazongo katonasagot Ienyes gyzelmet arathat. E nagy jotetemenyert a salzburgi pspkseget igeri meg sok
varost, es hogy az igereteknek hitelk legyen, elkldi neki a nemet Iejedelmek errl szolo pecsetes igervenyet.
(70) Zsigmond, ez a nagy blcsesseggel es csodas tehetseggel megaldott ember, aki a ktelessegerl es a
rangjarol nem Ieledkezett meg, rviden azt valaszolja, hogy velemenye szerint nem illik Ulaszlonak adott szavat
megszegnie, es azt hiszi, ezt egyetlen becsletes ember sem tenne; nincs bveben a penznek, amit adhatna, es ha
megis, hat a dolgok ily nagy kavarodasaban nmaga es vei javara kell tartogatnia, ugy gondolja, meg kell
riznie arra az esetre, ha valami baj erne; ha mar a ket Ienyes Iejedelem kztt a hatalomert ekkora csetepate
tamadt, igyekszik meghuzodni a privat eletben, es egyikk szerencsejet sem tamogatja partIogassal vagy
katonasaggal.
Miksat ugyan mindennel jobban nyugtalanitotta, hogy a zsakmanyra ehes katonakat alig-alig tudja visszatartani
a rablastol, ezenIell Fehervarott rseget hagyva mar el is mozditotta a tabort arrol a videkrl, megis, amikor ezt
meghallotta, megrlt a pspk okos valaszanak es szinte mar divatjamult becsletessegenek, mert ugy
velekedett, hogy nem csekely sikert ert el, ha a nagy tekintely Ipapot elriasztotta Ulaszlo melll, mert ha ez
vagyonaval amelle all, vilagos, hogy jelentekenyen hozzasegiti azt a gyzelemhez. Miutan pedig megtudta,
hogy Ulaszlo mar athozta a Dunan a sereget, Budahoz kzeledik, a varos pedig minden hadIlszerelessel ellatva
nmaga is kepes Ieltartoztatni a legsulyosabb tamadast, lelohadvan a nagy remenyseg, visszavonult Veszprem
videkere, ahol Pal hir szerint kinccsel zsuIolt kastelyahoz kldtt egy csapatot, es nehany nap alatt megadasra
kenyszeritette azt. Innen Becs Iele vezetve a parancsnak ellenszegl svab katonak taborat, ugy gondolta, hogy
nyakassagukat meg kell trni, ezert kapitanyaik kzl nehanyat utkzben Ielkttetett, masoknak kesbb Becsben
a Iejet vette; a katonak kzl egyparat csuI halallal vegeztetett ki, hogy a tbbieknek peldat statualjon, egyeseket
gyalazattal elzavart, a maradek sereg egy reszet a Dravan tulra, Illyricumba kldte telelni, a masik reszt a
somogysagi, a veszpremi, a Iehervari Ildre.
(75) Ulaszlo, amikor Esztergom Ildjen keresztlhaladt, dvzlte Beatrixot, majd Budara ment, es erteslve
Miksa tavozasarol, ugy dnttt, hogy bar a tel Iolyaman Fehervar visszaIoglalasat tervezte, elszr megis a
Kassat ostromlo es a krnyekbeli lakossag Ildjet pusztito Albert ccse ellen indul. Balint varadi Ipap, akit a
kiraly elzleg pspki rangra emelt, hogy halajanak jelet adja, derek lovassaggal Budara ment, es csapataival
hozzajarulva a varos megersitesehez, a retteg polgarokba meglehets batorsagot nttt, aztan az erkez
uralkodo ele jarult, es tekintelyes penzsszeget nyujtott at neki, kesbb pedig allandoan mellette maradt, es
semmi szolgalatrol sem Ieledkezett el, amellyel akar batorsagat, akar hseget bizonyithatta. A kiraly latta, hogy
a magyarsag kiirtasara mindenIell sszesereglett es mar az orszag sziveben dulo rengeteg ellenseg az allamot
vegs valsagba sodorta, es ezert ugy gondolta, hogy a hadsereg allitasara a legnagyobb gondot kell Iorditania.
627
Megparancsolta, hogy meghatarozott napra minden ur gylekezzek ssze a tehetsege szerinti csapatokkal,
maga a legnagyobb telben Kassa Iele vonulva mar Egernel allomasozott, hogy innen batoritsa a kassaiakat, es az
elirt napra itt jttek ssze serenyen a tbbiek is, akiket a Ienyeget veszely nagysaga vagy Fehervar hanyag
elvesztesenek a szegyene nem hagyott nyugodni. Legeslegutoljara Corvinus erkezett, aki Komaromban idztt
egy darabig, mert azt hallotta, hogy Miksa kveteket kldtt hozza szandekai kipuhatolasa vegett (azonban
hiaba, mert Orban ellene munkalkodott, es naponta Iigyelmeztette a ktelessegere).
(80) Kinizsi alig erkezett meg a parancsnoksaga alatt allo Also-Magyarorszagra, hogy a hatarokat vedje a
trkk tamadasatol, maris mindenIele kellemetlensegekrl erkezett hir; hogy a trkk elIoglaltak
GrgIejervar ket bastyajat, majdhogynem a varos is a hatalmukba esett; az illir ban ingadozik; Zagrab a
nemetek hsegere adta magat; Osvat pspk ket kastelyat ervel elIoglaltak; a vranai keresztesek perjele es
Kishorvati masokkal egytt Miksahoz szegdtt, a tartomanyt pusztitja, es tbb varost haddal zaklat. E sok baj
kztt az volt a jo, hogy tudni lehetett, sokan a sajat hasznukat keresve egyik eskjket sem Iogjak megtartani,
mely Iltetelezest a dolgok kimenetele igazolta is, amennyiben a ban es Karoly groI elIogadta a penzt Miksatol,
Frangepan Bernardinnal egytt megis megmaradt a hsegen. A Kassara igyekv kiraly eltt megjelent Istvan
szepesi groI igen ers lovassaggal es negyezer-tszaz gyaloggal. Mikor a kiraly meghallotta, hogy kzeledik,
tudva rola, hogy kiemelkeden bator vezer, hadban, bekeben ragyogo Iejedelem es a kiralyi Ielseg buzgo
vedelmezje, a masodik merIldkig elebe ment, es hatalmas sereget mar messzirl megpillantva, a nagyur
hsegen es hatalman elamulva emelt hangon szolt hozza: dv neked, derek groI, akit meltan nevezhetnk ma
Magyarorszag egyetlen oltalmanak, mert a legnagyobb veszedelemben az allammal es az uralkodoval szemben
olyan buzgosagot es szolgalatkeszseget tanusitasz, hogy ha mindenki, akinek illenek, igy cselekednek, bizony,
nem hanyodnank e nagy szksegben. (85) Aztan az rmtl megilletdtt es a Ielseg dvzlesere lovarol
illendseg szerint leszallni akaro embert visszatartotta, jobbjat nyujtva baratsagosan meglelte, amit aztan a
tbbi Iur es hadnagy is utanozott, meghivta t, es magaval vitte vissza a taborba. Ezutan kzelebb vezette a
tabort a varoshoz, mert hallotta, hogy azt mindennap ersebben szorongatjak, es latta, hogy serege ugy
meggyarapodott (szama ugyanis elerte a 16 ezret), hogy mar nyilt tkzetben is megmerkzhet az ellenIellel,
ezert elkezdett gondolkozni az sszecsapason. Albert, hogy raijesszen, varatlanul ott teremve olyan kzelre
hozta a sereget, hogy az egyikbl at lehetett latni a masikba. Itt aztan az ide-oda jarkalo bekekldttek sok napot
tltttek el a megcsknysdttek hiabavalo bekeltetesevel, ugyanis a lengyelek azt allitottak, hogy Albert
kiralyt jogszeren hivtak be az orszagba, ezert kveteltek az igazsagos haboru kltsegeit es az orszag nehany
varosat, a magyarok viszont ezt tagadva, a jog es igazsag ellenere elpusztitott, kiIorgatott Ildjeikert akartak
penzt.
Ezekben a napokban szntelen esvel, hoval, Iaggyal, szellel olyan kegyetlen hideg tamadt, amelynel iszonyubb
azon a tajon sohasem Iordult el, es amelyben nemcsak a lovak, krk es mas allatok dermedtek meg, hanem
sok ember is, mert egyetlen napon vagy szaz jobbagy halt meg, aki Iavagas, takarmanygyjtes vegett kijtt, sok
embert talaltak szanaszet megIagyva, masok a marhak meleg lelegzetevel probaltak megmenteni az eletket; az
is tbbszr elIordult, hogy a mely ho miatt senki sem tudott szekerrel, loval kijnni a taborbol. Raadasul egy
ejjel a masodik rseg idejen akkora szelvihar kerekedett, hogy egy csomo satrat Ielboritott es szetszaggatott, kis
hijan elsodorta az embereket es a lovakat, a tzet pedig, melyet a szakadatlan havazas nem oltott el, hirtelen
Ielkapta a levegbe. (90) Batorit, akinek a satra leomlott, emberei alig tudtak kimenekiteni; a kiralyt kpenybe
burkolodzott sokasag vette krl, mint valami palank, az is epp hogy csak megovta a vihar veszedelmetl. Es
nemcsak Magyarorszagon dult vegig a tel iszonyusaga (melyet egyesek a testverek embertelen civakodasat
kvet csodajelnek ertelmeztek), hanem egesz Europan is ugyanigy.
Ebben a nagy szorultsagban a magyar sereg megsem kivant jobban semmit, mint azt, hogy ha mar tisztes beket
nem lehetett elerni, dics haborut vivjon, biztos volt abban, hogy az istenek melleje allnak es a veres tkzetben
a szvetsegesei lesznek, hiszen jogosan, az orszag vedelmeben Iogott Iegyvert, es az igazsagtalansagot nem
elkveti, hanem elharitja. Ezert kihirdettetven az tkzet, a kiraly megparancsolta, hogy masnapra mindenki
harckeszltsegben legyen. Mihelyt kivilagosodott, a ket sereg csatara keszen elhelyezkedett egymassal szemben
a szeles ronan, es a ket vezer batorsagra biztatta az embereit. Ulaszlo, aki Ielpancelozott lovon lt, es aranyos
sisakjaval, delceg termetevel, Ienseges kiallasaval messze kimagaslott a magyarok kzl, ekepp beszelt:
628
Ha a balsors ereje tulajdon magamat nem kenyszerit e csatara, sosem hittem volna, hogy csaladunk vegzete oly
szerencsetlen es szomoru lesz, hogy ugyanazon szlk gyermekei dhdten ragadnak Iegyvert egymasra. (95)
Abban a mely Iajdalomban, amelyet ez a tragedia nekem okoz, az vigasztal ersen, hogy mindannyian jol
tudjatok, mindig viszolyogtam ettl az sszecsapastol, es most sem azert nyultam Iegyverhez, hogy elkvessem,
hanem hogy elharitsam a jogtalansagot. Errl a szandekomrol tanuskodnak azok a kvetsegek is, amelyeket az
egyetertes es sszhang megteremtese kedveert naponta kldtem a testveremhez, amelyek utjan kerleltem,
amennyire lehetett, hogy engedjen akaratotoknak es az idsebb Iivernek, igyekeztem kijozanitani abbol az
rletbl, hogy engem, az altalatok szabalyszeren kihirdetett kiralyt, haboruval zaklasson, azonban mindezt
annyira semmibe veszi, hogy nem atallott meltosagom es eletem vegs veszedelmebe sodorni engem, akit a
rokoni szeretet sugallatara a bajban akar Iejenek kockaztatasaval is vedenie kellene. Es barcsak ugy esett volna,
hogy titeket biztonsagba helyezve e varosert egyedl vivhattam volna meg a harcot; bizony, semmi mas csatat
sem vallaltam volna elszantabban. ModIelett aggaszt es gytr az irantatok erzett rendkivli szeretet; mind
velem szemben mutatott Ieledhetetlen joindulatotok, mind maga a Iejedelmi meltosag arra sztnz, hogy
titeket testvereimkent es Iiaimkent kedveljelek, mert tudom, hogy e hatalmas orszag az en meltosagom
vedelmeben kerlt e szrny haboruba. Meltosagomat mondtam? Inkabb hataraitokat kellett volna, melyeket
sulyosan veszelyeztet, Ielgyujtva a Ialvakat, elhajtva a joszagot, Ieldulva a szantoIldeket, megkinozva a
Ildmvelket; es nektek mindezt azzal a batorsaggal kell a legsulyosabb karosodastol megoltalmaznotok,
amellyel seitek, ama kemeny es ketsegkivl mindenkinel vitezebb IerIiak egykor szamotokra megszereztek, es
bizonyosak lehettek abban, hogy ez oly nagyon jogos csataban az isten veletek lesz, mint maskor is mindig, es
velnk egytt all bosszut e sok meltanytalansag okozoin. (100) Ami pedig engem illet, ugy tartom, velem a
leggynyrbb dolog trtenik, ha epp ebben az tkzetben, a ti tekintelyetek es az orszag Insege vedelmeben
esem el. Nektek most arra kell igyekeznetek, hogy szeretetben vagy batorsagban el ne maradjatok mgttem,
mert ha nem igy tesztek, biztosak lehettek abban, hogy a magyar kiralysagnak a neve is eltrltetven a lengyelek
es nemetek hatalmaba esik azonnal, ami, hogy meg ne trtenjek, istenre es emberre kerlek, emlekezzetek az si
dicssegre, es meg ne engedjetek.
Mialatt a magyarok eltt Ulaszlo ezt elmondta, a lengyeleknek Albert knyrgtt, nem kisebb hevvel biztatva
ket, hogy ne engedjek vezerket megIosztani a hatalmas orszag birtokatol, ne trjek, hogy a kiralyvalaszto
gyles els napjan a magyarok altal kikialtott uralkodot jogtipro testvere kisemmizze; eljtt az a nap, amelyen,
ha si virtusukat elveszik, egyszerre vedhetik meg az jussat, es gondoskodhatnak a sajat erdekkrl; mert
hiszen ugy latszik, nem ismer hatart annak a mohosaga, aki meg nem elegedve Csehorszag, Morva, Szilezia
Iejedelemsegevel, a tulso es az innens Magyarorszag utan is ahitozik, hogy urasagat az oceantol az
Adriai-tengerig kinyujtsa, aki ugy trtetett a sajat birodalma utan, hogy szeret testverere gyet sem vetett,
marpedig a mai napon elssorban vitezsegkre es hsegkre tamaszkodva vagy gyzteskent vedi meg, ami az
ve, vagy velk egytt legyzetve becsletes halalt hal.
E szavakkal mindketten Ieltzeltek a vitezek lelket, a harcra kesz soroknak megadtak a csatajelet, heves
rohammal elrerobogtak, es a Irontok elnyomulasaval egyidejleg mindket oldalon Ieldrgtek a rezagyuk;
ekkor azonban tbb dolog jtt kzbe, ami Albert vakmer batorsagat nemileg lehttte. (105) Tudniillik, amikor
a kassaiak eszrevettek a Ialakrol, hogy Ulaszlo a taborbol kivonult es csatasorba allt, gyorsan kitrtek a
varosbol, levagtak az rseget, es a lengyelek altal ellenk epitett tizenket tornyot leromboltak, az ercmasinakat
birtokba vettek, mert azok a tusakodassal akadalyoztatva nem tudtak segitsegl visszarohanni; aztan meg egy
tatart, aki a lovaval elrerugtatva a legersebb magyart nagy pimaszul parviadalra hivta ki, Jaksics, aki kiallt
vele, kopjaval letaszitotta a lorol es diadallal meglte; a kiraly kialtvanya utan pedig, amely bntetlenseget igert
mindenkinek, aki haromnapi jaroIldre visszavonul, sokan elhagytak t.
Meghanyt-vetett magaban mindent, majd vegre a beke Ieltetelein kezdett gondolkozni. Ezert aztan egy aproddal
gyorsan dardara tztt levelet kldtt a kiralynak, amelyben talalkozot kert tle. Ulaszlo elolvasta a levelet,
megrlt, hogy Iiveret jozansagra terni latja, es szivesen beleegyezett az azonnali targyalasba, igy hat a ket
csatasor kztt hamarjaban Ieltttek egy satrat, es a ket vezer, mindegyik a sajat Itisztjeinek a kisereteben,
ellepett. Mikor Albert leszallt a lorol, hogy testveret uralkodoi meltosaga szerint kszntse, Ulaszlo hasonlo
tisztelettel Iogadta t, jobbjat nyujtotta, es rgtn megkerdezte: Miert ldzl engem, Albert, ellenseges
gyllettel? Mire az: Nem teged ldzlek, uram, hanem ezeket (a magyarokra mutat), akik Ielszolitottak az
629
orszag elIoglalasara, de szavukat megszegtek.
Ezek utan mindketten beleptek a satorba, es elkezdtek tanakodni a megegyezesrl; kzelkben csak a varadi
pspk volt, aki a kiraly oldala melll sohasem tavozott. (110) Ulaszlo ccsenek istentelensege es vakmersege
miatt panaszkodott, de sokkal mergesebben szidta a szleik eljarasat, akik a Iiverek kztt tamadt sulyos
viszalyt szitottak, es az isteni akaratbol, emberi trveny szerint neki itelt Magyarorszag ellen Miksaval eskdtek
ssze. Albert viszont mentegetztt, es az egesz dolog odiumat a magyarokra haritotta, akik nemcsak elhivtak t
Lengyelorszagbol, hanem Iegyvert, elelmet, varosokat ajanlva szavazatukkal is t tettek elszr kirallya. A
vadak klcsns tisztazasaval mindkettjk lelke megknnyebblven, megktttek a beket azzal a Ieltetellel,
ahogy hirlik (tudniillik bizonyossag sohasem szivargott ki), hogy Albertnek Magyarorszagon semmi
keresnivaloja sincsen, viszont Ulaszlo nehany szileziai varost meg evente haromezer aranyat ad neki azzal, hogy
valahanyszor szksege lenne ra, elhessen az segitsegevel. Mikor a varadi pspk ezt meghallotta, nyomban
atlelte es klcsns csokra biztatta ket, igy szolva: Szeressetek egymast, es apoljatok az atyaIisagos szeretetet,
ha a magatok es nepeitek dvssegerl gondoskodni akartok. Kssetek meg a beket rkre, ha azt szeretnetek,
hogy urasagotok tartos legyen.
Mig a boldogsagtol knnyeket ontva igy beszelt, azok sszelelkezve megcsokoltak egymast. Albert pedig a
Ipaphoz Iordulva igy szolt: Derek Balint, nyujtsd tovabbra is batyam uramnak segitsegedet es hsegedet, mint
eddig tetted, es hidd el, ha igy viselkedsz, en sem leszek kevesbe halas, mint . (115) Ezutan a kiraly a satorbol
kilepett a ket sereg szine ele, Albert atkarolta az bal vallat, megIogta a jobb kezet, mire a katonak mindket
oldalon hihetetlen ujjongassal beket kialtoztak, ujra es ujra Ielharsant: Eljen Ulaszlo es Albert, eljen Kazmer es
Erzsebet, eljenek a testverek es utodaik; a mindenhato josagos Krisztus, az isteni anya, az sszes hazai istenseg
rizze mindrkke a testverek szent egyeterteset, szent szvetseget!
Erre a kapitanyok kzvetitesevel a ket sereg szazadai es szakaszai hasonlokeppen kibekltek, es a magyarok
meg a csehek rk szvetseget ktttek a lengyelekkel. Ez marcius 8. kalendajan trtent. A bekektes es a varos
ostromanak Ieloldasa utan a kiraly gazdagon megajandekozta az ccset, es megbizottakat kldtt ki, hogy azok
az egyezmeny szerint atadjak neki a szileziai varosokat, ezek vezetje Schellenberg Janos cseh titkar volt (aki
blcsessege es hsege Iolytan akkoriban nagy kegyben allt az uralkodo eltt), aztan bevonult a varosba. Itt
beszedet tartott, amelyben megdicserte a polgarok hseget es batorsagat, amelyet reszint az ostrom trelmes
elviselesevel tanusitottak, reszint pedig akkor, amikor az ellenseg erditmenyeit a kell pillanatban
szetromboltak, szabadsaggal ajandekozta meg ket, es azzal, hogy az egyik kzeli varos Ialait htlensegere
hivatkozva lebontatta, ezenkivl tbbeknek kivaltsagokkal bvitett lovagrendseget adomanyozott, es semmit
sem mulasztott el a halas halando vagy a mindenki irant bkez uralkodo tisztebl. (120) Albert a sereggel a
magyarlengyel hatarra vonult vissza, de mig az igereteket bevaltjak, Kassa Iltt husz merIldre meg
hatalmaban tartotta Saros, Eperjes es Szeben varat.
Ekkortajban Albert lengyel es Ulaszlo cseh katonai a tartomany szamos helyen sok kart okoztak. Ketezer polyak
meg mindig tartott egy tornyot, amely az ostrom idejen a kassaiak elleneben eplt. Ezek a haboru alatt ugy
hozzaszoktak a Ildek pusztitasahoz es kizsigerelesehez, hogy a dolgok megbekelese utan sem tudtak
megtartoztatni magukat, elhajtottak a joszagot, Ilemesztettek a gabonat, bort, meghaboritottak a templomokat
is, a kassaiak Ildjet mint ellenseget zaklattak, mikzben Albert, valahanyszor kerdre vontak, ujra meg ujra
mentegetztt, arra hivatkozva, hogy a katonaknak ez a kordaban nehezen tarthato Iektelenkedese az tudta es
akarata nelkl van. A kiraly a tulso Magyarorszag lecsititasa utan a csehek es a veteranok sereget Budara
visszaterteben Vac es Eger kztt allomasoztatta le, es mivel a zsold nem jtt meg idben, ez ugy hatarozott,
hogy szkseglete szerint rabol mindent, es akarhonnan is elelmet kerit maganak; es nem elegedett meg azzal,
hogy termenyt, marhat, baromIit szerezzen, hanem a jobbagyokat elzte a sajat tzhelyk melll, elhordta az
agyakat, a szekereket, a tbbi hazi es mezgazdasagi eszkzt, arra vetemedett, hogy kiIossza a templomokat,
ahova a parasztok biztonsag kedveert sszehordtak a holmijukat, vallatassal, kinzassal kenyszeritette ket, hogy
eladjak, amit eldugtak. (125) Veszedelmes Iektelensegk mar annyira ment, hogy egy papnak, aki egy
haldoklohoz Krisztus ezst ladikoba zart szentseges testet vitte, kezebl, Krisztust is semmibe veve, kiragadtak
a ladikot, masok meg nemely szzeket, akik trtenetesen epp akkor kisertek a menyasszonyt Ierje hazahoz,
amikor rajuk bukkantak, megerszakoltak; ezert aztan az allando ehezes kvetkezteben sokan meghaltak,
630
masokra pedig, akik eletket hitvany es sovany koszton tengettek, sulyos es undok dgvesz kvetkezett.
Ezen a telen Herkules, Ferrara hercege, dvzl kvetseget kldtt, amely Zagrabba megerkezve a nemetek
miatt megszakitotta az utjat, Ielbehagyta a dolgot, amely miatt jtt, es hazament. A despota pedig es Kishorvati
Also-Pannoniaban a szomszedokkal egytt lehasagbol probalt lazadast szitani. Hainburg vara, miutan a varost a
nemetek mar elbb elIoglaltak, Miksa hatalmaba kerlt, mert parancsnoka, nem tudhato, elelemhianytol
kenyszeritve-e, vagy szep summaval megvesztegetve, behodolt. (130) A Korneuburgba helyezett magyar rseg,
amikor a Dunan szallitott elelmet e napokban Becsben elIogtak, minden dolognak szkebe kerlt, haromezer
gyalogos is ostromolta, odahivott hat negy, a kzelben tanyazo cseh szakaszt, majd kirohant az ellensegre, nagy
verengzest csapva megIuttatta azt, es ezzel kivonult a varbol.
Miksa, amikor Fehervar elIoglalasa utan visszament Becsbe, es a vallalkozas Iolytatasahoz (ez a hir jarta) mast
sem kivant, csak hogy penzt szedjenek ssze, semmikeppen sem tudta kieszkzlni az apjatol, hogy a
megkezdett haboru Iolytatasahoz valami segelyt adjon neki. Az ugyanis elegendnek tartotta, hogy Ausztriat
legnagyobb reszben visszaszerezte, es nem ohajtotta, hogy Iiat e hadjaratban tamogatva rks haborusagba
keveredjek a magyarokkal, akiknek erzlete es gondolkodasmodja elegge ismeretes volt eltte. Miksa tehat e
remenyeben csalodva a birodalom segitsegeert szeretett volna Iolyamodni, es mert volt a romai kiraly,
Augsburgban egyetemes gylest tartott, ahol azt magyarazgatta a germanoknak, hogy a birodalom tekintelyet
nvelne, ha a hatarokat kitagitanak, es Csehorszag kiralyatol elvennek Magyarorszagot, melyet ha a nemetek
magukhoz csatolnanak, bizony nem ketseges, hogy hatalmuk Iellmulhatatlanna valnek; ez pedig minden
problema nelkl megvalosithato, ha megadjak neki azt a penzt, amit ker. A Iejedelmek azt Ieleltek, hogy
keresztenyek, plane szomszedok elleni hadakozashoz senki sem hajlando penzzel hozzajarulni; Csehorszag
kiralya a birodalom elkel tagja; el sem lehet nagyobb igaztalansagot kepzelni, mint ha Iegyvert ragadnak a
legderekabb uralkodo, a het valasztoIejedelem egyike, a barat es szolgalatkesz szomszed ellen, aki semmi
rosszat sem kvetett el. (135) Ettl a valasztol meg a Franciaorszagban ugyanekkor kitrt zavargasoktol
elszontyolodva dolgainak rendbetetelehez kellett latnia. Ezert aztan, mieltt elindult volna Galliaba az ott
titokban lazadast szito Iia|!|, a burgundi Iejedelem ellen, megkttte a beket Ulaszloval.
631
632
3. fejezet - Msodik knyv
Mindenki ugy velekedett, hogy a tulso Magyarorszag megbekelt, de hatravan meg a tovabbi kzdelem az
innens Ielszabaditasaert. A kiralyt es az atyakat ejjel-nappal gytrte Veszpremnek meg sok mas DravaSzava
kzi varosnak az elveszitese, legIkeppen pedig Fehervare, mert nem viselhettek nyugodt lelkiismerettel, hogy a
nemetek az hanyagsaguk miatt Ioglaltak el, es onnan nap mint nap egyre dlyIsebben csuIoljak a budaiak
kapuit. Nehezitette azonban a dolgot, hogy ugy latszott, nagy kltseg es sulyos emberaldozat nelkl nem
szerezhet vissza, hiszen nagyon ers rseg vedte. Hatraltatta az gyet a Iejedelmek mertektelen szethuzasa is,
amely minden mas bajt Iellmult, es ezzel egytt az anyagiak elkepzelhetetlen szksege, aminek kvetkezteben
nem tudtak kielegiteni a cseheket, akik viszont zsold nelkl nem latszottak kimozdithatonak teli
szallashelykrl. A kiraly ez gyek miatt Budara utazott, ahol e napokban az allando tanacsles az orszag
pillanatnyi helyzeterl targyalt, es elhataroztak, hogy Kinizsi Pal kiralyi Ielhatalmazassal menjen
Also-Pannoniaba, haddal szoritson mindenkit, aki a parancsot megtagadja, es ha az allamerdek megengedi,
sereget a lehet leghamarabb vigye Fehervar ostromara, a kszbn allo haboru Iolytatasahoz pedig
mindenhonnan gyjtsek a penzt, ne csak a vamokat meg az adokat zalogositsak el, hanem egynemely kiralyi
mezvarost is, es ki-ki kenyszerittessek a maga kltsegen katonaskodni.
A kiralynak Budan kellett maradnia, mig minderrl gondoskodott, aztan Visegradra ment, negyvenhetezer arany
zsoldot Iizetett a cseh katonaknak, es megparancsolta, hogy a Dunan haladektalanul atkelve egyenest Fehervarra
menjenek; ezek azonban nem tudtak levetkzni korabbi szabadossagukat, emellett rajttek, hogy az orszag
aligha nelklzheti a szolgalatukat, ezert az atkeles utan szetszorodtak a Ialvakban, a tanyak kztt, es
dulasukkal Ilmerhetetlen kart okoztak a parasztnepnek. (5) Fennallt meg az a regi kellemetlenseg is, hogy
Beatrix naprol napra erszakosabban kvetelztt, hogy a kiraly, ha isten kegyelmebl valahara tulesett mar a
sulyos testverhaborun, jjjn vegre az eskv megtartasara. Mindenkit elIogott a gond es a remlet, hogy ha
netan megtagadna ezt, a remenyeben csalatkozott asszonysag Miksahoz szalad, es meg nagyobb haborus tzet
tamaszt. Ezert az atyak tanacsara a Iejedelem elment Esztergomba, megnyugtatta az asszonyt, es arra kerte, hogy
varja meg, mig Magyarorszag tbbi terlete is megbekel, megmondta neki, hogy a haborus gondoktol
akadalyoztatva mostansag nem tud asszonydolgokkal Ioglalkozni, aztan Ienyes ajandekokkal megpakolva
harom nap mulva visszajtt Budara, hogy elintezze a hatralev gyeket, amelyek a hadviseleshez kellettek. Az
uralkodo es a tanacs hatarozatabol Batori lett a hadvezer, utasitottak, hogy a lehet leggyorsabban inditsa elre a
Ilszerelest, a szekereket, a hadigepeket, alljon a cseh sereg elere, mely mar odaerkezett az ellenseghez, es Iogja
ostrom ala Fehervart; tehat junius nonaejan kivonult Budarol, Banhidanal megtartotta a szokasos seregszemlet,
es masnap rendezett sorokkal megerkezett Fehervarhoz, a tabort Ielallitotta a Budara nez oldalon, aztan varta
Kinizsit Also-Pannoniabol, hogy az a csapataival a masik oldalrol zarja be a varost, mert azt a tbbi reszen
mindenhol szeles es nehezen jarhato mocsar vezte.
Ekzben Corvinus Janos, aki az elmult honapban kiralyi hatalommal Ielruhazva erkezett Illyricumba, hogy
visszaszerezzen nehany, az ellenseg altal elIoglalt varat, legelszr a var modjara epitett es megersitett, nemet
kezen lev zagrabi kollegiumot probalta meg visszavivni, ahol egy bazilika emelkedett. Hatszaz katonabol allo
helyrseg tartotta ezt a helyet, amely nagyon alkalmas volt minden elelmiszer-szallitas megakadalyozasara es
sulyos kartetelekre; odahivta a tartomany elen allo bant, aztan elszr is a klvaros Iell megtamadta a
kollegiumot, mert bar azt vesszsvennyel meg arokkal gondosan krlsancoltak, es meredek dombon tronolt,
neki pedig hadigepei nem voltak, annyira hajtotta az iIjonti hevlet, a dicssegszomj, no meg az nerdek is,
hogy nem habozott az ostrommal. (10) A bell levk azzal a remennyel alltak ellent, hogy Szekely Jakab, akit
nehany napon bell oda vartak, hamarosan segitseggel tamogatja meg ket; ez par nap mulva Irge lovassaggal
meg is erkezett, de a hevesen es vitezl csatazo Corvinus megszalajtotta, es ettl az iIju mereszsege es batorsaga
ugy megnvekedett, hogy masnap rohamot rendelt, Ielnyomult a meredelyen, atkelt az arkon, es a svenyt
Iejszevel, tzzel akarta lekzdeni. A ved minden mesterkedesnek ellenallt, Corvinusekra kvet, gerendat,
trmeleket hajigalt, sokaig igyekezett ket kenes lvedekkel tavol tartani. Amikor azonban kzelharcra kerlt a
sor, es sokan megsebesltek, szorult helyzetbe kerltek, es megijedtek, hogy tulzott verekedhetnekkkel
elvagjak a kegyelem utjat, ezert harc kzben megadtak magukat, es Ilszerelesket hatrahagyva valamennyien
633
bantatlanul elvonultak.
Kinizsi pedig, aki mint Int mondottuk Magyarorszag also reszein parancsnokolt, hogy a srgs Iehervari
ostromra idben erkezhessek, nagy sietve igyekezett a kiskiralyokat sszebekiteni, es miutan Peter kalocsai
ersektl szerzett vagy ezer lovast, masoktol is tehetsegk szerint, jo sikerrel intezte el a dolgat. Mert Lrinc
herceg, a despota es masok engedtek az akaratanak. Amikor pedig a parancsot megvet Kishorvatit (a helyzet
altal megkivant) komoly keszlettel ostromolni kezdte, a tamadas meginditasa utani negyedik napon Hedervari
Miklossal negyszazan kitrtek a varbol, kzlk ketszazat a nyomukba ered csehek elkaptak es Iogsagra
vetettek, a tbbieket Trnka ket napig kergette, ezek bevettek magukat a kzeli elpartolt varosokba. Miutan
szandeka szerint elintezte ezeket a dolgokat, ezenkivl nehany Ialut es varoskat is visszaszerzett, bejarta es
lecsendesitette a tartomanyt, majd tisztjeivel es egyaltalan nem lebecslhet seregevel Pecsre ment. (15)
Odamenetelenek az volt a celja, hogy kipuhatolja Zsigmond Ipap szandekat, akire az emberek komolyan
gyanakodtak, hogy Miksanak Iogja partjat. Miutan, mint Intebb elmondtuk, minden kzszereplestl
visszavonult es Ielrehuzodott a maganeletbe, ekkor Szent Gyrgy varoskajaban tartozkodott, mely egy
termeszettl es mestersegesen nagyon megersitett hely a Drava innens partjan, hogy maga es az vei javarol
gondoskodjek. Kinizsi a varos alatt elterl sikon tabort vert, nehanyadmagaval bebocsatast nyert a varosba, es
egykettre megallapitotta, hogy mind a polgarsag, mind a Ipap megmaradt a kiraly oldalan, a regi
engedelmessegen, a varost pedig, tovabba a nemcsak hadianyaggal es csapatokkal, hanem elelemmel es
hadimvekkel is remekl Ilszerelt varat a kzhiedelemmel ellentetben az uralkodo szamara rzi. Melegen
dvzlte a Ipapot es a lakossagot, megdicserte az epitmenyeket es az erditmenyeket, aztan tezer lovasaval
haladektalanul Fehervarra vonult, es megszallt a varos masik oldalan. A kiraly harmadnapja, jul. 8. kalendajan
erkezett oda, masnap elment hozza, es az elkelk nepes gylekezete eltt beszamolt a lenti tartomanyokban
vegzett tevekenysegerl; mikor az egyes magnasok hsegere es engedelmessegere Iorditotta a szot, a pecsi
pspkrl olyanIele tanusagot tett, hogy nem habozott kijelenteni, hogy az egesz kiralysagban sem talalni nala
okosabb, tisztessegesebb, hsegesebb, allhatatosabb nagyurat; sulyosan tevednek azok, akik ketelkednek a
Iejedelem iranti szandekaban es erzleteben; eme viharos es haborgo idkben a kiraly minden Itisztviselje
elhanyagolt valamit a rabizott dolgok kzl, egyedl oltalmazta meg az veit eszesseggel es serenyseggel
sertetlenl az ellenseg erejevel es cselveteseivel szemben, varosait is, amelyek megersitesere es megrzesere
rendkivli gondot Iorditott. (20) Alig lehet elmondani, hogy e szavakra milyen remeny es rm tlttte el a
Iejedelmet es a tbbieket mind. Szinte ugyanezen a napon jtt Fehervarhoz a kiralyi taborba Istvan szepesi groI,
e derek IerIi, nagy tapasztalatu hadvezer, krlbell haromszaz vertes, ketszaz knny lovaggal, hatszaz nehez
es (mint hirlett) ketezer knnyIegyverzet gyalogossal, t egy-ket nappal utobb Orban egri Ipap kvette, aki
betegsege miatt eddig Budan maradt, hetszaz lovassal, es mas elkelk is (ki-ki amilyen gyorsan csak tudott).
A sereg letszama ilyenIorman negyvenezerre nvekedven Batori haditerve szerint a varost minden oldalrol nagy
keszlettel elkezdtek ostromolni. Ez a keszlet pedig a kvetkez volt. Elszr is szamos erditmenyt emelt,
aztan, hogy az ercmasinakkal az ellenseges zaklatastol biztonsagban trhesse a Ialakat, a kapunal ket kis
varacskat epitett, amelybl rejtett lreseken at nyilakkal es kisebb lvedekekkel szorta a vedtelen ellenIelet;
ezeket pedig gerendakkal, pokrocokkal vette krl, nehogy katapultaval vagy valami mas szerkezettel
megrongaljak, emellett sanccal es arokkal is megersitette, hogy az ellenseg varatlan kitressel el ne Ioglalhassa,
Il ne gyujthassa, majd ott, ahol a mocsar nem akadalyozta, srn tornyokat emelt a varos krl, es ezeket ugy
telerakta katonaval, mint a varakat, hogy a Ialakon vedekezes celjabol senkit se engedjen megmaradni, igy aztan
hevesebben tudta azt ostromolni es tamadni. Akik pedig odabent voltak, lehetsegeikhez kepest a legnagyobb
igyekezettel hiusitottak meg a tamadok terveit, es a Ialnak azt a reszet, amelyet nappal leromboltak, ejszaka
helyreallitottak es Ilepitettek. Es nehogy a Ialapokkal Iedett haztetk tzet Iogva meggyulladjanak,
valamennyit lecsupaszitottak, a kapukat nehez anyagokkal, vaskos Iallal ersitettek meg. (25) Aztan a
szakadatlan becsapodastol nehany helyen megnyilt a Ial, a katonak mohon kertek engedelyt a verekedesre, a
kiraly azonban visszatartotta ket, mert ugy latta, hogy ha harcba bocsatkoznak, mindket reszrl vadul es
makacsul Iognak kzdeni, amazok azert, mert elkvetett kegyetlenkedeseik miatt ketlik, hogy sertetlensegket
kieszkzlhetik, emezek azert, hogy az elszenvedett megalaztatast hasonloan sulyos megtorlassal egyenlitsek ki,
es mert tudta, hogy ha csatat kezdemenyez, es meg nagyobb karokat okoz, akkor a megegyezes minden
remenyenek teljesseggel elejet veszi; es ez elgondolas helyesseget nem sokkal kesbb eppen a dolog kimenetele
bizonyitotta be. Ugyanis amikor az ellenIel elvesztette a hitet abban, hogy a varost megvedheti, atadasarol es a
634
bekektesrl kezdett gondolkozni, es Batoritol meg a szepesitl talalkozot kert ez gyben.
Mig Fehervarnal igy alltak a dolgok, a veszpremi var helyrsege Ielve a kzeli ellensegtl, kvetek utjan
targyalni kezdett a kirallyal a megadasrol. Ennek legnagyobb resze cseh volt, ezert nehany havi ingyenes
katonai szolgalatot ajanlottak Iel, ha utana a cseh katonasaghoz sorozzak be ket, es a tbbiekkel azonos bert
kapnak. Kinizsi lovasainak egy csapataval Veszprem tajara ment a Vazsony nev kisvaroshoz, amelyet a
nemetek megszalltak, es a Keresztel Szent Janos szletesenek szentelt nap elestejen visszaIoglalta. (30)
Szombathelyet Tamas gyri Ipap katonai szereztek vissza; a varban lev nemet rsegbl hetvennyolc Ioglyot a
kiralyi taborba vittek. Ugyanebben az idben, hogy a magyarok szerencseje gyarapodjek, es az orszag sorsat
illeten jo remenyre gyulladjanak, a kiraly apja, Kazmer, Lengyelorszag kiralya, kveteket kldtt Frigyes
csaszarhoz es Iiahoz, Miksahoz, hogy arra kerje ket, ne viseljenek haborut Magyarorszag ellen, es Iiat,
Ulaszlot, Magyarorszag szabalyszeren megkoronazott kiralyat ne ldzzek Iegyverrel; zeni nekik, hogy ha ezt
tovabb Iolytatjak, meltanytalansagukat nem Iogja Ieledni; masokat hatodik|!| Ince papahoz kldtt, hogy arra
kerjek t, ersitse meg a sajat es az apostoli szenatus tekintelyevel a Magyarorszag kiralyava tett Ulaszlot,
riassza el a tronkvetelket attol, hogy Iegyvert emeljenek ra.
De hogy a magyarok rme megse legyen haboritatlan, varatlanul a trkk mindenIele betreseirl es
rablasairol erkeztek hirek. Amint ezek megtudtak, hogy Kinizsi szinte sszes csapataval Fehervarra ment, es a
videken nincs rseg, nyomban elznlttek a tulso Magyarorszagot, gyujtogattak, gyilkoltak, Iosztogattak,
korra, nemre valo tekintet nelkl rabsagba hurcoltak az embereket, Ielgyujtottak az istensegek hajlekait; amikor
husz merIldnyire megkzelitettek Varadot, megriadtak a tartomanyban sszeverdtt tmegtl, es a
zsakmannyal bantatlanul gyorsan visszavonultak a hataraik mge; aztan a sikertl megnvekedett batorsaggal
Temesvaron tulra inteztek kirohanast, Ielegettek a varoskat, mely Batori Istvan birtoka volt, sulyos csapassal
sujtottak az egesz tartomanyt, amelyrl tudtak, hogy katona nincs benne. Amikor pedig Horvatorszagra
rohantak, nagy tmeg embert es allatot hajtottak el, Iirenzei kereskedket is hurcoltak rabsagba, akik
Magyarorszagon Ioglalatoskodtak. (35) Ezek a sulyos bajok a kiraly gyenge egeszseget meg jobban
megrontottak, a rekken nyari hsegben a mocsaras helyeken idzve lazas lett, es nagyon sulyos verhast kapott.
Ezert aztan Batori es a szepesi tnapi Iegyversznetet adott a Fehervarott ostromlott nemeteknek, hogy a
megadas Iell knnyebben hatarozhassanak, es vegl abban egyeztek meg, hogy a germanok, akik a varost
tartottak, poggyaszukkal egytt sertetlenl es biztonsagban visszavonulhatnak Ausztriaba, harminchat szekeret
kivihetnek a varosbol, ha azonkzben tartozkodnak a templomok kiIosztasatol, az asszonyok
megerszakolasatol es a szolganep elhajtasatol. A kiralyt megremitette kedveztlen egeszsegi allapota, meg attol
is Ielt, hogy az betegsege rgyen ccse ujra Iegyvert ragad, ezert ugy gondolta, hogy el kell Iogadnia ezeket a
Ilteteleket. Biztosokat kldtt tehat a varosba, hogy bocsassak el a nemeteket csupan csak (mint kialkudtak) a
sajat Ielszereleskkel, es Fehervar aug. 14. kalendajan visszakerlt az ellenseg kezebl.
Az uralkodo, miutan e dolgokat szandekanak megIelelen elintezte, rgtn megparancsolta, hogy a hadsereget
vezessek a veszpremi Ildre, kizend abbol a varbol a nemet helyrseget, maga visszavonult Lrinc herceg
kzeli nyaralojaba, melyet hajdan ennek apja epitett Ienyzen es Iejedelmi bkezseggel, hogy itt a kedvezbb
eghajlat es a kellemesebb videk jovoltabol meggyogyuljon. (40) E szerencses Iejlemenyek utan sok minden
trtent, ami a magyaroknak a Iehervari sikerbl szarmazo rmet lerontotta. Mert a cseh katonak megtagadtak a
vezerl Batori parancsat, mig az igert zsoldot ki nem utaljak, es mert nem volt, amibl nmagukat es lovaikat
Ienntartsak, sokkal nyughatatlanabbul viseltek magukat, mint ahogy a katonai Iegyelem megengedi, es ugy
latszott, hogy ha a parancsnok erhatalommal akarna megzabolazni a mereszsegket, egykettre Iellazadnak; azt
is jelentettek, hogy a lengyelek semmibe veszik az egyezseget, zavarognak, Albert testver pedig elnezi, hogy a
hatar menti Sopron varat ostromoljak. Nyilvanvaloan zokon vette, hogy a szerzdes szerint neki jaro haromezer
penzt meg nem kapta meg, aztan egyreszt a Krakkoban nyzsg jvendmondok es asztrologusok azt allitottak,
hogy Ulaszlo elete rvid lesz, masreszt nehany elkel a kiraly eleterl lemondva a haboru Ielmelegitesere es a
tron elIoglalasara tzelte naponta. Amikor az uralkodo betegsegenek hitelesebb hire apjanak, Kazmernak a
Ilebe jutott, elszr t biztatta kvet utjan arra (es ez a kiralyt nagyon elszomoritotta), hogy banjon
kedvesebben Alberttel, trje el, ha az halala utan a tron inkabb a Iiverere, mint valami idegenre szall; kesbb
pedig, amikor meghallotta, hogy a betegsegbl kilabalt, mas kveteket kldtt, akik most meg a magyaroknak
tolmacsoltak a szavait, hogy mit se Ieljenek Alberttl, mert akar iIju kora hibajabol, akar partt szemelyek
635
sztkelesere, akar Iiverenek eletben maradasarol lemondva inditott is haborut a terletk ellen, nemcsak errl
az rltsegrl Iogja letiltani, hanem ha a tekintelyenek nem engedelmeskednek Ulaszlo Iia es a magyar
birodalom javaert orszagat es eletet is kesz kockara tenni.
(45) Ezenkzben Albert es serege naprol napra kzelebb jutott Kassahoz, jol tudva, hogy ha ezt a varost
birtokba veszi, knnyen elIoglalja a tulso Magyarorszagot, es egy lovas- meg egy kisebb gyalogoscsapatot
kikldve mar Lichtenwrtht ostromolta, melyet a magyarok tartottak. Amikor a kiraly errl erteslt, azonnal
utasitotta Hippolit esztergomi erseket, hogy menjen lovassaggal Lichtenwrthbe, az pedig, mihelyt odaert,
megIuttatta a tamadot, elIoglalt harom kzeli kisvarost, es a lakossag sulyos karara szelteben portyazott. A
kassai ostrom miatti aggodalmaban kvetsegbe kldte apjahoz es ccsehez Domonkos Iehervari Ipapot es
Panzolzius|!| palatinust, hogy panaszt tegyenek a megallapodas pontjai ellenere trtent Iegyveres tamadas miatt.
A kvetek, mieltt a Karpatok hegysegen atkelve Lengyelorszagba atertek volna, a kiraly utasitasa ertelmeben
elmentek Alberthez, es Domonkos, aki szemeben elegge kedves volt, szonoklatba kezdve ekkeppen beszelt
eltte:
Lam, nemes Albert herceg, kiralyunk, testvered, es a lengyelekkel szvetseges magyarok ismet elkldtek minket
hozzad, hogy megtudakoljuk, vajon ervenyesnek tartod-e a kzttnk nemregiben letrejtt megallapodast, vagy
ami a legkevesbe sem illik megint haborut akarsz kezdeni velnk, mint mutatod. (50) Urunk, bizony,
szivesebben visel el barmit, mint azt, hogy a Iiverevel ujra veszedelmes haborusagba bocsatkozzek. Mi ugy
gondoljuk, hogy elhatarozasa amilyen jambor, olyan ellentetes az erdekeinkkel, mert tudjuk, mennyi kar eri
orszagunkat az joszivsege miatt. Nagyon szeretnenk meghallani, mi a te velemenyed ebben az gyben.
Vannak, akik azt beszelik, hogy el akarod t zni s aztan elIoglalni az orszagunkat. No, de ugyan hogy jut
eszedbe ilyesmiben remenykedni? Mikor akartunk mi valaha is mas uralkodot, ha egy kiralyt mar
megkoronaztunk, vagy hat mikor trtk el, hogy valaki valasztasunk nelkl Ioglalja el a tront? Testveredet,
Ulaszlot, szabalyszeren valasztottuk kirallya; add Iel a remenyt, hogy az eleteben Ieljuthatsz a tronusra, azt se
hidd, hogy a barataidda tehetsz bennnket, akiket ellenseg gyanant kegyetlenl marcangolsz. A kiralysag nem a
testver megtamadasaval, nem a szvetsegesek meghaboritasaval, nem a szerzdesek megszegesevel kezddik,
hanem a jamborsag apolasaval, a baratsag megrzesevel, az egyezmenyek betartasaval. Mert hat kell-e Ielnnk
attol, hogy a veszekedett ellenseg, a trk, sulyosabb bantalmakat hoz rank azoknal, amiket az altalad vezetett
lengyelektl, rokonainktol, baratainktol szenvedtnk el? Ki ne tartana untig elegendnek, hogy gatlastalanul
Iosztogatnak, zsakmanyolnak, gyujtogatnak, rabokat Iogdosnak, st (nem tudjuk zokszo nelkl elmondani vagy
Ielidezni) a szzek es asszonyok szemermet, a szent epletek szellemet semmibe veszik. (55) Albert nagyapad,
Laszlo nagybatyad, Zsigmond es a tbbi nem ezen a modon kereste ezt a kiralysagot, es ha az tetteiket, nemes
herceg, tanacskent veszed, ha sszehasonlitod azokkal, amelyeket te kvettel el, nem ketelkednk abban, hogy a
jozan eszedre hallgatva Iltett szandekodtol nyomban elallsz, es csapataiddal visszavonulsz a sajat Ildedre. Ha
pedig nem ezt tenned, az istenek segitsegeben bizva remeljk, hogy elhatarozasodat es vakmersegedet
hamarosan megbanod.
E nagy szabadsaggal mondottakat Albert baratsagosan Iogadta, st, az igy szonoklo pspkt a legnagyobb
tisztelettel vette krl, es magat tisztazando azt valaszolta, hogy a haborut reszint az egyezseg be nem tartasa,
reszint testverenek sulyos betegsegtl ketsegesse valt elete miatt inditotta, de ezutan, hogy egeszsege
helyrealltarol erteslt, megigeri, hogy leteszi a Iegyvert, es a kzjora gondol. A kvetek ezzel a valasszal
tavozva tdnapra Krakkoba ertek, es Kazmer kiralynak reIeraltak Albert gyujtogatasairol, Iosztogatasairol,
meg a tbbirl, amirl a jelen helyzetben be kellett szamolniuk; kertek, hogy hatalommal kenyszeritse
engedelmessegre nem hajlando Iiat. Kazmer azt Ielelte, szamara kellemetlen ezt hallania Albertrl, a kveteket
megnyugtatta, neki pedig Iutarok utjan tstent megparancsolta, hogy taboraval a lehet leggyorsabban terjen
vissza Lengyelorszagba; ha nem igy cselekszik, nem kld zsoldot a seregnek, es Ulaszlo oldalan Iegyvert Iog
ellene. (60) Amikor a polyakok lattak, hogy a zsoldjukat megtagadjak es vezerket visszarendelik a hadjaratbol,
minden erejkkel igyekeztek az apai utasitast lomhan es lagymatagon mar-mar vegrehajto Albertet elteriteni a
parancsnak valo engedelmessegtl; es mert zsold hianyaban nemritkan eddig is rablassal tartottak Ient magukat,
most latva, hogy a Lengyelorszagba valo visszateres mellett hatarozottan kitart, elpartoltak a vezertl, es
ellenseg modjara nekitamadtak mindennek, hogy Albertet, ha lehetseges, akar ezen a modon is rabirjak a haboru
Iolytatasara. A hazaerkezett kvetek utjukrol jelentest teve a kiralynak es az atyaknak, remenyt hoztak a
636
lengyelekkel leend bekektesre, meg arra, hogy minden gondjukat a nemet haborura Iordithatjak, mert ugy
latszott, hogy egyedl ez maradt meg hatra.
Amikor a kiraly ezek utan szeptember kalendaja krl Lrinc herceg nyaralojabol, ahol gyogyulas vegett
tartozkodott, Budara ment, megtudta, hogy a trk Szabacsot ostromolja, ezert Lrincet a lovasaival
Also-Magyarorszag vedelmere utasitotta, Orban egri Ipapot pedig, akit par nappal elbb kldtt Budara, a
szepesi Istvan tarsaul rendelte, es mindkettjknek meghagyta, hogy a tulso Magyarorszagon vigyazza a kz- es
maganjavakat, alljon ellen Albertnek, ha mozgolodnek. Ebben a honapban, amikor a Iejk Iltt lebegett a
nemetekkel es Miksaval valo sulyos haboru, a Iejedelem es az atyak rajttek arra, hogy ennyiIele hadakozast
nem kepesek vallalni, ezert mindannyian ugy dntttek, hogy meltanyos, vagy ha nem megy, trhet
Ieltetelekkel beket kernek. (65) Ez okbol okiratokkal es Ielhatalmazassal kveteket kldttek Pozsonyba, innen
Tamas gyri pspk ment, aki ez idben az orszagnak szinte minden gondjat blcsen viselte, onnan Batori
Istvan es Paumkircher Janos|!| cseh kancellar, tekintelyes IerIiu. Miutan elkezdtek targyalni a megegyezesrl, a
nemetek szinte elIogadhatatlan Ilteteleket szabtak, ismetelgetve tudniillik a Matyas kirallyal egykor kttt
paktum pontjait, abbol az idbl, amikor Frigyes csaszar Ujhelyen visszaengedte a koronat. Miksa pedig nem
volt hajlando veglegesen lemondani a Magyarorszag Ieletti uralomrol, kijelentette, hogy egyedl Ulaszlonak
engedi at pillanatnyilag a verseg jogan, de kzben vele is kzs kiralyi cimet kvetel, es keri a hadjarat
kltsegeit. A kvetek nem Iogadtak el e tulsagosan kemeny Ielteteleket, melyek a magyarokat az ausztriaiak
uralma ala vetettek volna, viszont a nemetek makacsul kvetelztek, mind a ket Iel gyakran jtt tzbe, es igy a
megegyezes egeszen remenytelenne valt, hat hazamentek a talalkozorol, amellyel sok id telt el.
Kzben minden varakozas ellenere minden oldalrol meg nagyobb bajok hire erkezik: hogy tudniillik Albert
visszatert Kassa ostromahoz; hogy a Perenyi csalad derek iIjai knnylovassaggal, meg mieltt tabort tttek
volna, meggondolatlanul ratamadtak a lengyelekre, es szanalmasan elestek; (70) hogy a Duna-parti
Korneuburgnal az ott rkd katonak mind egy szalig elhullottak, amikor a nemetek varatlanul rajtuk tttek, es
Ielgyujtottak a tornyot, amelyet var gyanant emeltek azert, hogy a becsiek reszere a Iolyon trten
elelmiszer-szallitast elvagjak; Kinizsi, akinek a trkk gyakran okoztak kellemetlenseget, nagy kinnal
igyekszik e barbar nepseget a hatarok elznlesetl eltiltani, de naprol napra nagyobb csapasokat kell elviselnie;
hogy Albert mar nemcsak Kassa krnyeket pusztitja, hanem szanaszet is mindent Iosztogat, ketezer hordo bort
Lengyelorszagba hurcolt, sokat vaktaban szetlocsolt, nem keveset haborus celokra tartott meg; raadasul Miksa
svab katonai betrtek Morvaorszagba, rengeteg barmot elhajtottak, es Nagyszombat ostromara atkeltek a Dunan.
A megbizottakat rettegesben tartottak ezek es a hasonlo dolgok meg a bels lazongas es szethuzas, amely
Also-Magyarorszagon dult, es mert mindenkit gytrt a leghbb bekevagy, az elszenvedett vesztesegek el
emleke meg a jvendk Ielelme, ugy ereztek, hogy nincs vesztegetni valo id, hanem az els alkalommal,
amilyen Ieltetelekkel lehet, meg kell ktni a beket.
Igy aztan hosszan es alaposan meghanyva-vetve a dolgot, a kiraly beleegyezesevel e Ielteteleket Iogadtak el:
hogy a Matyas kirallyal a korona visszaadasakor kttt szerzdes visszaallittassak; hogy ha Ulaszlo trvenyes
Iiak nelkl hunyna el, a magyar kiralysag Miksara vagy halala eseten trvenyes rkseire szalljon; (75) hogy
kzben a kiralyi titulus mindkettt megilleti; hogy az imenti haboru kltsegeire Ulaszlo szazezer aranypenzt
Iizet Miksanak; hogy senki semmiIele Ielsbb tisztseget sem kaphat, mint koronarseget, nadorsagot, akar
egyhazi, akar vilagi hivatalt, tartomanyi kapitanysagot, csak mindkettejk kzs akaratabol es mindkettejknek
eskt teve; hogy barataik, parttik, ellensegeik kzsek lesznek, es szvetseg cimen haboruban egyik a masikat
segiti; magyarok es nemetek ugyanazon allapotban es tekintelyben legyenek; egy magyarnak se valjek karara,
hogy Miksahoz csatlakozott, es ezert senkit sem sujthat megbelyegzes, bntetes, hanem allamositott javait
visszakapva ugyanolyan helyzetbe kerl es marad, mint a hsegesek; vegezetl minden Ipap es metropolita,
Iember, elljaro es biztos, a varosok es az egesz nemesseg Miksa megbizottainak a jelenleteben megeskszik,
hogy az egyezmeny e trvenyeit utodaival egytt mindrkre sertetlenl megrzi. A beket meg ezekkel a
haboruval kikenyszeritett Ieltetelekkel is mindenki legnagyobb remenysege kzepette hirdettek ki a nepnek.
Azutan pedig, mikor a kvetek visszaerkeztek Budara, hogy a szerzdest kzs hatarozattal megersitsek, a
kiraly a tanaccsal es a varosok kldtteivel leszallt a varbol a gylesbe, melyet a Iejedelmi palota eltt tartottak,
es ott cseh nyelven, melyet a nepnek a varadi Ipap tolmacsolt, vegigsorolt minden bajt, amely uralkodasanak
637
kezdetetl Iogva trtent, es vegl elerkezve a bekektes szksegessegeig, arra buzditott, hogy Iogadjak azt
szivesen es rmmel, hiszen annyi sok nehezseggel kszkdnek, majd beszedet vegezve az atyakkal egytt
gyorsan visszavonult a palotaba. (80) Miutan eltavozott a gylesbl, a ket tanu es bekekvet, a gyri meg Batori
emelkedett Il, hogy hazai nyelven Iejtse ki a sokasagnak azt, amit a bekerl el kellett mondani. Kzlk a gyri
hosszabb szonoklatba Iogva elszr Ielsorolt minden haborus kart es csapast, amelyet elszenvedtek; hogy a kz-
es a maganpenzek Ilemesztetven, a Ildmvesek, akiknek a munkaja mind az egyhazi, mind a vilagi rendet
taplalja es Ienntartja, az innens es a tulso Magyarorszagon kiIosztatvan, az orszag a bels szethuzas
kvetkezteben reszekre szakadvan, az allam nem kepes tovabbi ellenallasra; hogy kzs elhatarozasbol kereste
a beket, minden baj egyetlen orvossagat, es azt a kvetkez Ieltetelekkel eszkzlte ki. Ezutan Ielolvasta a
bekepontokat, amelyeket addig keszakarva titokban tartottak, es javasolta, hogy hagyjak jova azokat, melyek, ha
talan nem is tulsagosan meltanyosak, az allam szamara megis nagyon hasznosak; mert csak igy valik lehetve,
hogy megszabadulva a nemet haborutol, gond nelkl zzek ki a lengyel tamadokat. Amint a sokasag
meghallotta a Ielteteleket, rgtn dhs orditozasba es tiltakozasba kezdett, mintha nem a beke, hanem a rabsag
Ielteteleit kellene elIogadnia, es kis hija volt, hogy komoly lazadas nem trt ki. Nem volt ketseges, hogy nehany
Inemes es maguk a bekekldttek par napig Iegyveres kiseret nelkl aligha mehetnek biztonsagban az udvarba,
es sok nemes az orszagatyaktol valo elpartolast Iontolgatta. (85) Igy aztan, mert a nep ejszakankent cedulakat
aggatott az utcasarkokra es a templomajtokra, melyeken azt hirdette, hogy inkabb ezerszer hal meg, mint hogy a
szerzdes ilyen gyalazatos Ilteteleihez hozzajaruljon, a kiraly elzleg a nador es Batori kzvetitesevel
lecsititotta a kedelyeket, majd mindenkit maga ele hivatott, rvid szoval biztatta ket, hogy legyenek jo
remenyseggel az es az hitere bizott orszag meltosagat illeten, a kvetek enyhiteni Iogjak a Ielteteleket, es
ravette ket, hogy eskvel ersitsek meg a szerzdest, nehogy Ielbomoljek ez a Iontos egyezseg. Ugyanebben a
honapban a horvatorszagi Una Iolyonal a tartomany pusztitasara betr trkk kzl ezertszazat levagtak es
ugyanannyit elIogtak, kzlk a ban szazhuszat a kiralynak, nehanyat a kiralynenak kldtt ajandekba. Ebben a
csataban elssorban Bernardin groI vitezsege tnt ki.
Az elbeszelt modon megkttetven a szerzdes a nemetekkel, a kiraly biztos erteslest kapott arrol, hogy Albert
katonai Kassa krnyeket pusztitjak, nyomban visszahivta Ausztriabol a krlbell hetezer csehet, es
megparancsolta, hogy Pestnel, kegyetlen telben ugyan, gyorsan keljenek at. Mivel a szepesi Istvan, aki
december idusan nagy lovas- es gyalogoscsapattal a tartomanyba kldetett, mindeddig meg semmi emlitesre
meltot sem vegzett, sokan Ielelembe estek, hogy mint elbb Ausztria, most majd Kassa vesz el a hanyagsag
miatt. Ez okbol nagyon szeretett volna csataba bocsatkozni, amde nehez helyzetbe kerlt, mert a csehek nem
voltak hajlandok csatarendbe allni es harcolni, mig a zsoldjukat meg nem kapjak. (90) Hogy ezzel a nehezseggel
megbirkozhassak, ajandekokkal es jutalmakkal maga melle allitotta a lovaskapitanyokat es a szazadosokat,
elssorban Haugwitzot, ezt a vitez es nagy katonai tapasztalattal rendelkez IerIit. Azutan a katonaknak
elmagyarazta, hogy az orszag es az allam veszedelembe kerl, ha nem hajlandok harcolni az ellenseggel,
megigerte, rajta lesz, hogy ha az orszag kievickel e bajokbol es veszedelmekbl, ki-ki kamatostol kapja meg a
zsoldjat es a jutalmat, azutan majd a katonasag ketszeres becsletnek rvend; ezzel mindannyiukat ravette, hogy
batran es szivesen Iogjanak Iegyvert, majd mindenIell sebteben katonat, parasztokat toborozva a sereget
jelentekenyen Ieltlttte.
Albert, amikor eszrevette, hogy a magyar csatat keresve kzeledik hozza, latta ugyan, hogy a katonak szamat
tekintve alulmarad, megis ugy velte, nem kell visszautasitania az tkzetet, es bizva seregenek erejeben meg a
szerencseben, amely eddig gyakran szegdtt melle, mereszen elrenyomult, es taborat a magyarok orra eltt
verte Il. A csatakezdest megelz egesz ejszakan mindket Iel ugyanakkora gondban es aggodalomban, de nem
ugyanazon okbol hanyodott, mert hiszen azok dicssegkn, ezek tulajdon epsegkn tprengtek. Mihelyt
megvirradt, Istvan, mieltt kivezette volna sereget a taborbol, beszedet tartva Iigyelmeztette katonait, hogy most
nem a birodalom gyarapitasaert es a nemzeti becslet regbiteseert harcolnak, mint hajdan, Matyas uralkodasa
alatt, hanem az orszag vedelmeben es a kzjoert. (95) Egyenkent elszamlalt minden bajt es meltatlansagot,
amelyet ket esztend alatt Alberttl elszenvedtek, Ielidezte hitszegeset es rideg kegyetlenseget kiralyi
testverevel szemben, hogy atkos uralomvagytol tzelve jogos kiralysagat elragadni es a magyarok ellenere
megkaparintani igyekszik. Hozzatette, hogy vagy bator lelekkel szallnak szembe mindezzel, vagy vallaljak a
rabszolgasag gyalazatos igajat; a magyarok es cseh szvetsegeseik hihetetlen batorsaga, a haboru igazsagos
volta, es a halhatatlan istenek partIogasa ketsegtelen gyzelmet iger. Albert ezzel szemben a lengyeleket
638
biztatta, hogy akit a testveri kiralysag masodszori megtamadasara ravettek, azt most aztan mereszen es vitezl
kzdve vedjek is meg; ersen remeli, hogy ha csapatai szamat tekintve alul is marad, batorsagukkal megis
Illkerekedik, annal is inkabb, mert hevenyeben szedett es kiralyi vezerletet nelklz sereggel lesz dolguk.
Mas eIIelet is tett hozza, amivel az ellenseg erejet ocsarolhatta, a magaet magasztalhatta, es a gyzelem biztos
remenyet kelthette.
A polyakok erre tzbe jttek, azonnal kveteltek a csatajelet, es hangos orditozassal kenyszeritettek, hogy
szalljon hadba is (aki akkor mar kezdett Ielni az sszecsapastol, mert tudomast szerzett a magyar sereg
Iegyelmezettsegerl es szamarol, es tudta, hogy az ve annak melyen alatta marad). (100) Megadatvan a
csatajel, elszr a csehek bocsatkoztak harcba, akik a bal szarnyon helyezkedtek el, a lovassag mindket reszrl
derekasan kzdtt, sokan lovaikrol levettetven gyalogosan sem hagytak abba a verekedest; a masik reszen Istvan
szallt harcba, aki a magyarokkal a jobb szarnyat tartotta, t kvettek azok, akiket Beatrix kiralyne kldtt, es
egyenl hevvel sszecsapva, hujogatassal es larmaval tltttek be mindent. A csata a nap vegeig tartott,
mikzben mindket reszrl sokan hullottak el. Vegl Albert kerlt nehez helyzetbe, mert nem voltak pihent, uj
emberei, akiket a Iaradtak helyebe allitson, azok pedig, akik mar regota kzdttek, a Iaradtsag es a sebek miatt
alig tudtak helytallni. Amikor az a magyar csapat, amely tabori rsegen maradt vissza, ezt eszrevette, kirohant,
megtamadta a lengyeleket, es klnsebb erlkdes nelkl elzavarta ket, hiszen a hosszu csata Iaradalmaitol
kimerltek. Albert egyedl allt ellen lovassagaval az utolso sorban, vegl sok embere elesven, kenytelen volt
meneklesre Iogni a dolgot, es egy Iogolytol megtudva az ejjeli jelszot, az ellenseges rallasokon keresztl
nehanyadmagaval, mint valami barat, atcsuszott a mit sem sejtk kztt, es Eperjesre jutott. A tisztek kzl
kevesen menekltek meg; sokan elestek vagy Iogsagba jutottak; a sereg tbbi resze megIutamodott, a tabort
Ielpredaltak, az egesz poggyasz es a teljes hadiIlszereles, Ileg pedig a Krakkobol hozott, szokatlan nagysagu
ercagyuk kezre kerltek; visszaszereztek a Ioglyokat, akiket elzleg a lengyelek ejtettek. Istvan a masodik
ejszakai rseg idejen szaztven lovast a szanaszet csatangolo ellenseg ldzesere kldtt, melyet reszben a
parasztok, reszben a lovasok megltek es kiIosztottak. (105) Albertet, aki husz lovassal Eperjes varosaba
szktt, masnap Istvan megostromolta, es mivel innen nem meneklhetett ki, kell idben segitseget sem
varhatott, utoljara kenytelen volt elIogadni a beket azzal a Ieltetellel, hogy Magyarorszagrol mindenestl
kitakarodik, agyuit es a Ioglyokat visszakapja, visszaadja Sarost, Szebent, Eperjest es a tbbi varost, amelyet a
tulso Magyarorszagon elIoglalt, a magyarok ellen haborut tbbe nem indit, a szvetseg es baratsag mindrkke
sertetlenl megmarad. Amikor ezt Budan bejelentettek, mindenki jobban rlt a bekenek, mint a gyzelemnek,
Ileg pedig a kiraly, mert Iiverenek bantodasa nelkl szabadult ki a sulyos es veszedelmes viszalybol.
A nemet es lengyel haboru beIejeztevel, miutan az orszag a legegetbb veszedelmektl megmeneklt, egy
maradt hatra, a trk haboru, melyet az elbbi gondoktol akadalyoztatva kenytelenek voltak Ielbeszakitani,
minek okabol a kiraly Iebruar kalendajara egyetemes gylest hivott ssze Budara, es mialatt erre az
orszagnagyok gylekeztek, hire jtt, hogy a trk a kznsegesen Belgradnak mondott GrgIejervar Iele siet,
melyet nem csupan Magyarorszag, hanem az egesz kereszteny tarsadalom legIontosabb vedbastyajanak
tartottak, es ez nemileg megzavarta a gylest. Par nappal ezutan ugyanezek Szendrnel csoportosultak, hogy
atkeljenek a Dunan (amelyrl azt hittek, hogy a kemeny es ers hidegben be Iog Iagyni), es elarasszak a tulso
Magyarorszagot, azonban remenykben csalatkoztak, es hogy ne ugy lassek, mintha Ilslegesen mozgolodtak
volna, titokban elIordultak Szabacs Iele, a Szava partjan az sszes lovukat kicsaptak, a klvarost alattomban
megszalltak, a varat pedig ejjel-nappali ostrom ala Iogtak; az rseg batorsaga es ereje ugyan elzte innen ket,
de visszavonulas kzben a klvarost megis Ielgyujtottak. Ebben a csataban a trkk kzl tszazan, az
rsegbl tvenen estek el; az ellenseget nem hadigepekkel, hanem Iegyveres kezzel zavartak szet, mert a
rezagyuk mind el voltak mozditva a helykrl, amely teny nem csekely gyanujat keltette az arulasnak. (110)
Ugyanezekben a napokban mas trk egysegek, amelyek a tulso Magyarorszagot rohantak le, Kinizsi embereibe
tkztek, es szinte mindenestl megIutottak, sokan elestek, masok Iogsagba kerltek, kzlk nemely
elkelket elkldtek a kiralyhoz. Ez esemenyek miatt nyilvanosan adtak halat es mondtak imat az isteneknek.
Nemsokara jelentettek, hogy GrgIejervar mellett vagy hatszaz masikat vertek meg, akik megtudva, hogy a ket
kapitany a budai gylesre indul, knnylovasokat allitottak lesbe, hogy varatlanul megrohanjak ket, amde k
ugyanezt a cselt alkalmaztak velk szemben, a meglepetteket bekeritettek es keves kivetellel lekaszaboltak. Jol
vegzdven tehat a nemet, lengyel, trk gy, az 1492. ev kedvezbb eljelekkel kezddtt.
639
Peter ersek a gylesre ketszaz vertes lovaggal es haromszaz huszarral erkezett, amikor pedig a Beatrixszal valo
eskv megtartasat szoba hozta, mindenkibl tiltakozast valtott ki, mert ugy velekedtek, hogy a kiralynak
termekeny szzet kell elvennie, es a magyar birodalom szamara semmi sem lehet karosabb a kiralyasszony
meddsegenel. More szrenyi varkapitany, mikzben a trkn aratott diadal, a vitez varvedelem es a sajat
batorsaga bizonyitekakent ket, levagott trk Iejjel rakott szekeret hozott a dietara, utkzben sulyos betegsegbe
esett es meghalt; (115) amikor a testvere, Gyrgy, ezeket a Iejeket behozta Budaba, es a Iejedelem parancsara
magaba a gylesbe is, a latvanyra az elkelsegeket roppant rm Iogta el, de egyben dbbenet is, mert a
halottak tekintete meg mindig zordsagot es engesztelhetetlenseget sugarzott. Aztan mindenki teljes
egyetertesevel megdicsertek es gazdagon megajandekoztak t, majd az uralkodo es az atyak akaratabol
kineveztek meghalt batyja utodaul; vitez IerIi volt , a trkk Ielelme. A gyles Ieloszlasa utan a kiralyne, aki
sem kvetek, sem Iutarok utjan nem tudott hirt szerezni arrol, hogy mit hataroztak az orszagatyak a menyegz
dolgaban, ugy gondolta, hogy kijatszottak, es Esztergombol azzal az elhatarozassal utazott Obudara, hogy ha
lehet, kepviseli a sajat erdeket, es ha belep a kiralyi palotaba, ki nem jn onnan maskepp, mint dolga vegeztevel.
Uj-Budaba kiralyi engedelem es a tanacs tudta nelkl megsem mert bemenni, attol Ielve, hogy a kapukat esetleg
becsukjak eltte, es kenytelen lesz szegyenszemre visszakullogni. dvzlesere sok Iejedelem jarult elebe,
elssorban azok, akiket ajandekokkal es igeretekkel magahoz lancolt; a kiralyt alig tudtak odavonszolni, hogy
legalabb egyszer talalkozzek vele. (120) Ebbl aztan rajtt, hogy becsaptak, banta, hogy odament, es a hetedik
napon hazatert Esztergomba, apjat, Ferdinand napolyi kiralyt kerte meg, hogy kvetek utjan puhatolja ki Ulaszlo
szandekat. Junius kalendaja krl tehat CaraIIa Andras, elkel szarmazasu IerIi, az uralkodotol azt a valaszt
vitte, hogy az a sajat kvetei reven Iogja tudatni Ferdinand kirallyal, mit hatarozott a kiralyneval valo hazassag
Iell, mely gyben aztan kesbb, oktober idusan Antal nyitrai pspkt kldte megbizottkent Italiaba Sandor
papahoz, aki Ince halala utan tronra kerlve a magyarokat partIogasaba vette, es Ferdinand kiralyhoz.
640
4. fejezet - Harmadik knyv
Azt beszeltek, hogy Czobor Martont, akit a kiraly mar nagyon regen Iontos dolgokban kldtt el kvetsegbe
Bajazet csaszarhoz, keszakarva tartottak ott vissza, sokaig valaszt sem adva neki, nehogy haborus
keszldeseikrl hirt hozzon, es ez mindenkiben nagy nyugtalansagot keltett, a kiralynak meg az atyaknak a
trk hadjaratrol mindenIele szallongo riogato hirek sulyos aggodalmat okoztak, vegre junius 6. idusan megjtt,
es rendben beszamolt mindenrl, amit a trkk legujabb mozgolodasairol megtudott; hogy Bajazet szarazon es
vizen oriasi hadi keszleteket tett; hogy a Marvany-tengeren ketszaz haromevezsoros galyat gyjttt ssze, a
Fekete-tengeren sok hajot epitett es nem keves gyorsjaratu tutajt is, amelyet a Dunara kldtt, Boszniaban
szamos knny sajkat szerelt Il, melyet a Szavara bocsatott, Azsiabol es Europabol hihetetlen tmeg katonat
toborzott, es hogy az emberek szama elerte a ketszazezret; mire valo mindez, azt nem tudhatta meg
bizonyossaggal, mert klnbz hiresztelesek Iorogtak kzszajon, amennyiben egyesek azt beszeltek, hogy ez a
roppant er Ciprus ellen vonul, masok szerint Dalmaciaba, sokan mondtak, hogy a getakra es az olahokra;
egyaltalan nem hiszi, hogy GrgIejervar Iell ez id szerint komolyabban aggodni kellene, mert Bajazet az
egyik basa biztatasara seregevel az also-mysiai SzoIia varosaig vonult, hogy mig a magyarok kls
haborusagokkal es bels viszalykodasokkal bajlodnak, innen Fejervar elragadasara induljon, miutan azonban
tudomast szerzett a magyaroknak a nemetekkel meg a lengyelekkel kttt imenti egyezsegerl, amelyrl
hazulrol indultaban meg Iogalma sem volt, dhs szemrehanyast tett a basanak meggondolatlansagaert, es a
hadjarat egesz celjat es tervet megvaltoztatta; (5) st kijelentette, hogy a magyarokkal beket is Iog ktni azzal a
Ieltetellel, ha megengedik neki, hogy rajtuk keresztl szabadon tamadjon az olahokra es az albanokra,
Dalmacian keresztl a kranicokra es a noricusokra, amikor azonban e Iltetelt visszautasitotta, olyan heves
haragra gerjedt, hogy a szakallat dheben tbbszr is megtepte, es masnap, be sem Iejezve a targyalast,
haladektalanul elbocsatotta t; vegezetl, hogy gyalogos- es lovasserege pillanatnyilag csak a huszezres szamot
eri el, a tbbi egeszeben gylevesz, Iegyvertelen, hadakozasra alig alkalmas nepseg, merhetetlen paraszti
cscseleket hurcol magaval, melynek nincs mas Iegyvere, mint a bunkosbot, es mert csak vizen meg a
leghitvanyabb koszton el, pestis es verhas gytri szrnyen.
A kiraly ezek hallatara, ha batorsaga sok dolgot illeten meg is nvekedett, megis, ugy velekedve, hogy ilyen
jelentekeny ellenseg ilyen komoly keszldeset nem szabad lebecslnie, a trkkkel szomszedos minden varat
azonnal katonaval, agyuval, elelemmel es Iegyverrel rak meg, Szrenyt, Szabacsot es Jajcat kettztt rseggel
latja el, Fejer varat ezer cseh katonaval es minden, hadakozashoz szkseges dologgal ersiti; a tbbi csehnek
megparancsolja, hogy menjen Kinizsi Palhoz Also-Magyarorszagra. Aztan az egesz orszagban nagy gonddal es
krltekintessel ujoncozast tart, a szvetseg jogan a nemetektl is segitseget ker; mert ugy latszott, hogy ha
Bazajet tovabbnyomul elre, a tavolabb levk nem erhetnek ide idben. Es e kivanalmaknak az orszag epsege es
tekintelye erdekeben rendre, korra, nemre valo tekintet nelkl mindenki oly igyekezettel es keszseggel tett
eleget, hogy a haborura a maguk joszantabol jelentkez katonak nagy seregeben a papok es szerzetesek is
nkentes hadiszolgalatot vallaltak; (10) a szent szzek pedig, a gyerekek es az regek, akiket nemk es
szerzetk szemerme, koruk es gyengesegk a nehezebb munkatol eltiltott, meg nem szntek naponta knyrgni
istennek az orszag epsegeert; a kapitanyok azonnal nagy elszantsaggal indultak, ki-ki a maga tartomanyaba,
hogy ers rizettel vedjek azt. Mindebbl a kiraly remenyt meritett arra, hogy ha a trk Iolytatna a Iegyveres
elnyomulast, azalatt, mig az orszag szels varainak az ostromaval tlti az idt, ket honapon bell knnyen
sszegyjthet egy hatvanezer Ibl allo sereget; mert Batori es Istvan, az olahok Iejedelme, a havaselvivel
egytt huszezret igert, ugyanennyit az also- es Iels-magyarorszagi terlet, es egyaltalan nem ketelkedett abban,
hogy tovabbi huszezret kldenek a nemetek, a csehek meg a hozzajuk tartozo tartomanyok. Bajazet pedig, aki
Fejervar gyors lerohanasanak tervevel SzoIiaig nyomult elre, tudomast szerezve az emberek nagy
egyeterteserl es a Ielkeszlesrl, remenyet letette, tovabbhaladni nem szandekozva a sereget elbocsatotta, es
ket basat harmincezer emberrel SzoIiaban hagyva, a Iegyversznet gyeben kvetet kldtt Ulaszlohoz, majd
visszatert Bizancba. Mialatt pedig a Iegyversznetrl Iolyt a targyalas, az egyik basa barbarhoz sem ill
alnoksaggal Olahorszagot pusztitva, nem keveset veszitett el vei kzl, es kenytelen volt szegyenteljesen
visszavonulni; a masik a hegylako albanokra tamadt, akik a termeszettl Iogva lekzdhetetlen hegyvidek
vedelmeben bizakodva elpartoltak a trk hatalomtol, ezt ers lovassagaval egytt megvertek, bar aztan a
641
trkk helyreallitva a sereget vegl hatalmukba keritettek ezt a terletet. (15) Nyolcezret Szreny ostromara
kldtek, Kinizsi azonban idejeben erkezett a segitseggel, mire ezek gyorsan visszavonultak.
Ez id tajt a Iejedelem apja, Kazmer, Lengyelorszag kiralya, Litvaniaban meghalt, a gytrelemtl es banattol
emesztett kiraly pompas gyaszszertartast rendezett, amelynek a Ienyet az orszag elkelsegeinek nagy sokasaga
emelte. BonIini Antal, aki ezt a trtenetet irta, a tle telhet legekesebb beszedben dicsitette eletet, a csalad
magasztalasara reszletesen ismertette az egesz dinasztia leszarmazasat. Kesbb pedig, amikor a Kazmer helyebe
valasztando utod gyeben sszelt a lengyel orszaggyles, a kiraly ket kvetet kldtt oda, Kanizsai Laszlot es
Janos cseh kancellart, akik az neveben a lengyel kiralysag jogat, mely, mint idsebb testvert, meltan t illetne,
joindulatuan atengedtek Iiverenek, Albertnek, es nem volt ketseges, hogy a kiralyt erre a nagylelksegre reszint
nehai apja es meg el anyja gyakori h knyrgese kesztette, Ileg azonban az ccse irant regota erzett
hasonlithatatlan szeretet.
Az elkvetkez augusztus honapban a veteran csehek ugynevezett Iekete serege, melyet Also-Magyarorszag
hatarainak vedelmere, a trk betresek visszaszoritasara kldtek, nkenyeskedeseinek es mohosaganak
trhetetlen szabadossagaert Kinizsi Pal kapitanytol elnyerte melto bnteteset. (20) Emlekezett ugyanis arra,
mennyi gyalazatos es szomoru dolgot vittek vegbe ezek korabban a Iels-magyarorszagi reszeken, amikor a
rablas, szentsegtres es tobzodas minden nemet aljas modon gyakoroltak, ezert amikor szazadosaik eljttek
hozza, elszr kegyesen Iogadta es bkezen megajandekozta ket, majd nyomatekosan Iigyelmeztette, hogy
tartoztassak magukat es embereiket a jogtiprastol es a gaztettektl, nehogy esetleg bneik es kapzsisaguk
ugyanolyan peldait mutassak itt is, mint amilyeneket Fels-Magyarorszagon tanusitottak, hiszen ennel semmi
sem lehet hirnevkhz meltatlanabb, a nepnek a hitben valo megtartasara alkalmatlanabb, a kereszteny
jamborsaggal ellentetesebb; ugyanis, ami az ellatasukat illeti, szigoru bntetessel Iogja elerni, hogy a legeln
kivl, melyet ingyen hasznalhatnak, minden mas elelmiszert szabott, megpedig alacsony aron vasaroljanak.
Miutan pedig beszedet a szazadosok valamennyien helyeseltek, megigerve tudniillik, hogy amennyire kepesek,
ezutan igyekezni Iognak, hogy ilyesmi ne Iorduljon el, nyari szallasra bocsatotta ket a szeles es gazdag
varosba, Sigidinumba|?|. Nehany napig idzve itt, mintegy visszatertek regi nmagukhoz, es olyan
Iegyelmezetlenseggel es gatlastalansaggal kezdtek viselkedni, hogy a krnyekbelieknek sem vagyonat, sem
szemermet nem kimeltek, olykor meg az eletet sem, ha arrol volt szo, hogy kapzsisaguk es kejvagyuk
kielegithetetlen es mertektelen szomjat csillapitsak. Hire jart, hogy egy tisztes es becsletes csaladbol szarmazo
asszony mezitelenl, szegyenet kezeben tartott Ivel takarva, sirva-riva ment Palhoz, es laba ele borulva
elbeszelte, hogy a cseh katonak milyen gazsagot kvettek el rajta, minden vagyonabol kiIorgattak, tulajdon
testet takaro ruhait is elraboltak, segitseget kert tle, hogy nyomorult sorsanak igaz birajakent az t ert bantalom
es gyalazat melto bosszuloja legyen; (25) nem sokkal kesbb egy Ialusi plebanos jarult elebe szomoruan, es
keseren panaszkodott az egyik katona vakmersege es arcatlansaga miatt, aki a templombol elrabolta a
Krisztus urunk testet magaba zaro ezst ladikat, es a szentseges testet gyalazatos es hallatlan elvetemltseggel a
Ildre hajitotta.
Pal pedig, aki az eIIele katonai magatartast mindig is rosszallotta, a zokogo asszony jogos panaszait hallva
nagyon Ielhaborodott, es szivesen megtorolta volna erdeme szerint a sereg gyalazatos pimaszsagat, ha nem
kellett volna tekintetbe vennie, hogy ez elegge alkalmatlan id a velk valo szembeIordulasra, es nem teheti
ket ellensegge eppen most, amikor a tartomanyt mindennap trk betrestl kell Ielteni, amellyel
szembeszeglni csak a veteranok h es kiprobalt segitsegevel remelhet. Kesbb azonban, amikor megtudta,
hogy a levelet, amelyet a meggytrt parasztok szntelen panaszaiba beleIaradva ebben az gyben kldtt
nekik, szetteptek, es az gyalazatara labbal tapostak, hogy ezek olyan messzire mereszkedtek a tombolasban,
dhngesben, hogy mar semmiIele katonai Iegyelemmel, keresztenyi jamborsaggal, st meg Krisztus
tiszteletevel sem trdnek, es mindezt semmibe veszik, valami bels vallasos ktelessegerzettl indittatva
elhatarozta, hogy Krisztus nevenek megveteseert szigoru bosszut all, ugy gondolva, hogy Iektelensegk es
pimaszsaguk tovabb nem trhet, igy hat megbizhato kldttek reven Also-Magyarorszag tartomanyuraitol es a
szomszedos varosokbol titokban legott segitseget szedett ssze, mas hadjaratot szinlelve paraszti tmeget
toborzott, es minden Ialubol katonat allitva jogos haborut inditott ellenk. Elrsbe kldtt egy huszarszakaszt,
amely veletlenl hetszaz cseh lovasba botlott, es csataba bocsatkozva derekasan megverekedett. Eleinte mindket
oldalon egyenlen allt a harc. (30) Vegl a csehek, akik inkabb portyazasra, mint verekedesre keszltek,
642
kenytelenek voltak visszavonulni veikhez, Ielvilagositottak ezeket, hogy veszedelemben Iorognak,
Iigyelmeztettek ket, hogy gyorsan gyljenek ssze a taborba, ha Iel akarjak tartoztatni a tamado Pal rohamat.
Ennek hallatara, amennyire ilyen varatlan helyzetben lehetett, gyorsan es serenyen tabort vertek a Halasznak
nevezett Ialunal, sanccal, arokkal krlkeritettek, hogy tudniillik bveben legyenek a viznek, meg hogy legalabb
az egyik oldalrol vedje ket a halasto. Pal elvagta az utjukat, es megelzte a szandekukat, maga is e hely
kzeleben ttte Iel a taborat, es az id engedte lehetseg szerint eleg gondosan elkeszitett mindent, ami a
csatahoz kell.
Amikor pedig az ellenseg taborat annyira megkzelitette, hogy mar ugy latszott, knnyen lhet a tavolbol,
kisebb lvegekbl agyugolyokkal arasztotta el ket, es igy kenyszeriterte, hogy kijjjenek a mezre es a csatara,
ekzben a szarnyakra egy gyalogos- es egy huszarcsapatot, kzepre verteseket allitott. A csehek negyszgbe
Iejldve kirohantak a taborbol, es olyan hevvel inditottak rohamot a pancelosok ellen, hogy Pal hadtestet
hatravetettek. Amikor ezt eszrevette, azonnal jelt adott a lovasok tizedeseinek es kapitanyainak, hogy lassan
vonuljanak vissza, es a szelesebb sorokra bomlo ellenseget csaljak tavolabb a helyetl. (35) Az a megIontolas
vezette, hogy a tabortol eltavolitott ellenIelet knnyebben be tudja keriteni, es szandeka szerint megsemmisiteni,
ami ugy is trtent, ahogy eltervezte; mikzben ugyanis a csehek ersen rohamoztak a hatra-hatrahkl
magyarokat, nagy igyekezetkben eszre sem vettek, hogy egyre tavolabb kerlnek; Pal ekkor, mint valami
hajtovadaszaton, minden oldalrol paraszti tmeggel keritette ket krl, mely a lovak terdet sarloval elmetszette,
aztan rajuk eresztette a lovascsapatokat, hogy hatulrol zzek, szoritsak ket; ezutan megallitotta hatralo
embereit, a parasztoknak es a lovasoknak megparancsolta, hogy hajtsak vegre a haditervet, igy aztan, mert
mindenki pontosan es serenyen betartotta a parancsot, a csehek nagyon kimerltek, hiszen sem hatralni, sem az
ket krlznl sarlos paraszti tmegen attrni nem tudtak, hatulrol is, oldalrol is szorittatva, a szembl ersen
tamado magyarokon sem hatolhattak keresztl. Ezert aztan nagy vesztesegeket szenvedtek, es vegl kenytelenek
voltak beadni a derekukat. A sereg megIuttatasa utan szekersanccal krlvett taborukat Ioglaltak el es romboltak
szet nem minden ldkles nelkl. Megbizhato hirek szerint negyszazan estek el (de voltak, akik hetszazrol
beszeltek). A megadas azzal a Ieltetellel trtent, hogy a csehek megeskdtek, eztan mindig engedelmeskednek
Pal parancsanak, a jvben a magyarokkal szemben semmi rosszat el nem kvetnek, az elmult idkben elmaradt
zsoldot tbbe nem kvetelik. Knnyezve eskdtek Il erre. (40) Kesbb azonban, hogy Pal varatlanul gutatest
kapott, es eleteert aggodva szerette volna, ha ujra megeskdve rk engedelmesseget Iogadnak elssorban a
kiralynak, masodsorban Batorinak, ezek megtagadtak ezt, st, a kiraly segitsegeert Iolyamodva nemcsak ujabb
eskt nem kellett tennik, hanem meg az elz alol is Ilmentest kaptak, legjobbjaikat egyenkent a kiraly,
tbbet Batori meg a nador vett Il a sajat katonai kze; a tbbiek nem tudtak magukat mersekelni a regi,
megszokott gazsagban, ezek Ausztria es Morvaorszag terletere huzodtak, ott nap mint nap lopva, rabolva
elviselhetetlenne valtak, Ausztria elljaroja elkapta es valogatott bntetessel szinte valamennyit kivegeztette. Par
nappal kesbb kobor trkk behatoltak Magyarorszag terletere, sok embert elIogtak, barbar kegyetlenseggel
megkinoztak, es a konstantinapolyi veszthelyen Ielkoncoltak, azonban elnyertek melto bntetesket. Pal
ugyanis Ilgerjedve allati vadsaguktol, cselt vetett elebk, amelybe sokan ostoba es ovatlan knnyelmseggel
beleestek, ezeket Temesvarra vitte, es keresztenyeknel azeltt hallatlan modon megkinozva kivegeztette,
megpedig egyeseket vizben Iorgo malomkerekhez kttt, masokat a tzhz egyre kzelebb lkdsve lassacskan
megsttt, tbbet megnyuzott, mint egy allatot, nehanyat hatrakttt kezzel kiehezett disznok ele lktt az olba,
mindezt ketsegkivl azert, hogy az eIIele bntetestl valo Ielelem a barbar ellenseget visszarettentse attol, hogy
hatarai mgl kimereszkedjek.
A kvetkez, ezernegyszazkilencvenharmadik evben mindenki nagy banatara elkltztt e vilagbol Gereb
Matyas, a nehai Matyas kiraly anyai unokatestvere, olyan hadi tudomannyal es gyakorlattal rendelkez IerIiu,
hogy kznsegesen csak Matyas tanitvanyanak neveztek, valamint Batori Istvan, ez a haboruban es bekeben
roppant tekintelynek rvend, okos ember. (45) Batori helyebe, aki Erdely elljarosagarol valamivel elbb
nkent lemondott, a kiraly Losonci Laszlot es DragIi Bertalant nevezte ki. Janos csanadi pspk Ieladva a
remenyt, hogy az orszag valaha is megbekel, es megutalva az e vilagi elet allapotat, Remete Szent Pal
szerzeteseinek a rendjebe adta magat. Februar kalendaja krl Ali beget, Bajazet csaszar szendri kapitanyat, aki
tekintelyes lovassaggal Erdelybe trt, es t nap alatt nagy zsakmanyt szedve mar visszavonuloban volt, a
szekelyek sszeverdtt csapata megIosztotta a predatol, es a legtbb trkt levagta. Augusztus kalendajan
pedig meghalvan Frigyes birodalmi csaszar, Miksa Iia kvette a tronon, akit az apja meg eleteben romai kirallya
643
nyilvanittatott.
Ezekben a napokban a mieink sulyos es nagyon emlekezetes vereseget szenvedtek a trkktl
Horvatorszagban. (50) Horvatorszag es Dalmacia kiskiralyai mar korabban megtagadtak az engedelmesseget
Corvinus hercegnek, es csak a kiralyt voltak hajlandok elismerni; ezek lazadast Iorgatva a Iejkben reszint a
szomszedokon hatalmaskodtak, reszint pedig Frangepan Janos kezdemenyezesere, aki regebben a tartomany
els embere volt, elhataroztak, hogy az sk hanyagsaga Iolytan elveszitett varosokat akar a herceg akarata
ellenere is Iegyverrel szerzik vissza. Corvinus ilyen kellemetlensegek kzepette, Ileg pedig, mert a Jajcat
Ienyeget roppant veszedelem miatt Ieladta a remenyt, hogy azt a kszbn allo trk tamadassal szemben
megmentheti, a tartomany parancsnoksagat visszaadta a kiralynak. A kiraly a tartomanyt Derencsenyi Imrere, e
nagy szorgalmu, paratlanul jozan IerIira bizta, es a ket Iel nagy ervel meginditotta a haborut. Amikor pedig
Bernardin, testverehez csatlakozva es a tengermelleki Japidiaban negy varat elIoglalva, Zengg megostromlasara
indult, Imre nagy ervel arra kenyszeritette, hogy a sajat varosaiba vonuljon vissza, aztan a haboru egesz sulyat
es minden erejet ellene Iorditotta, mert a csellel elIoglalt Brinjet, mint si birtokot, a kiraly keresere sem akarta
visszaadni, es miutan a szomszedos trk kapitannyal erre az evre egyezseget kttt, elhatarozta, hogy a sereget
Ielvonultatva ostrom ala veszi Brinjet. Mialatt pedig a varat, amely inkabb termeszettl, mint mestersegtl
erditetten emelkedett a varos Ile, tarsaval, Bot Janossal egytt nagy igyekezettel ostromolta, az trtent, hogy
Bot Janos egy agyugolyotol talalva szerencsetlenl elesett, akinek halala t es a tbbieket mind annyira
nekikeseritette, hogy meg nagyobb ervel es batorsaggal Ieszltek a varos ostromanak, es Frangepant, aki latta,
hogy tovabbi ellenallasra nem kepes, arra kenyszeritettek, hogy titkon megigerje a szomszedos trk basanak,
ha valogatott lovascsapattal pusztitva elznli Krajnat es Karintiat, amivel a magyarokat Brinje ostromatol
elvonja, e nagy jotetemeny Iejeben mindrkre alaveti magat Bajazet hatalmanak es uralmanak.
(55) Akkor a basa, ugy velekedve, hogy nem szabad elszalasztania a kinalkozo lehetseget, nyolcezer
villamgyors lovaskatonaval Horvatorszagon keresztl hirtelen lerohanta a nemet birodalom lakoit, Juliaig es
Pettauig zsakmanyt szedett, Cilli krnyeket szinte letarolta. Derencsenyi szembe akarva szallni e bajjal, kibeklt
Frangepannal, es az ostromot Ieloldva az egesz tartomanybol nagy sereget gyjttt, mert nemcsak szamos
nagyur jtt hozza, hanem Illyricumbol is tbben, es a Ialvakbol is nagy sokasag jarult ezekhez, barha
Iegyvertelen es Iegyverviselesre csak reszben alkalmas, igy a basa, aki a hatalmas zsakmannyal gyorsabban tert
vissza, mint ahogy eltervezte, mert Ielt Miksa csapataitol, melyek allitolag a predalok ellen indultak, a
tartomany hataran a Derencsenyi vezette magyarokba tkztt, akik a kijaratot szembl elzartak; hatulrol
Szekely Jakab ldzte tszaz lovassal, aki mgtt jelentekeny nemet segitseg kzeledett. Amikor ezt a basa a
modrusi videk Iele haladtaban megtudta, elszr kvetek utjan kerte Derencsenyit, hogy tartson ki az egyezseg
mellett, hiszen magyar tartomanynak semmi bajt sem okozott, ha pedig idegen terleten tett kart, e serelem
megbosszulasa nem ra tartozik, de ha mint latszik megis erre keszl Iegyverrel, az istenekhez Iolyamodik,
akik az eskszegest mindig kegyetlenl megbosszuljak, es remeli, hogy mellette lesznek, batran vallalja a
csata kockazatat. Nem hianyoznak, akik hozzateszik, hogy a basa Derencsenyitl szabad elvonulast
eszkzlhetett volna ki, mert ez azt mondta, parancsot kapott a kiralytol, hogy a kereszteny Ioglyokat barmilyen
modon is ragadja ki a szolgasagbol, igy hat, ha a rabokat elbocsatja, semmi akadalyt sem grdit elebe; de ha
nem, a parancsnak engedelmeskedve szabadsagukert harcba szall. (60) A basa ggsen elutasitva e Ieltetelt, ugy
hatarozott, hogy nem marad tovabb az erdsegben, amelyen at odajtt, meg Ielt is, hogy ha tul lassan cselekszik,
az egyre szaporodo kereszteny csapatok ellrl is, hatulrol is krlzarjak, es csunyan elbannak vele, kivagva hat
a Iakat, utat nyitott az erdben.
Amikor a trkk mar kiIele jttek az erdbl, es csapataikkal kezdtek a nyilt mezt elIoglalni, a mi vezereink
kztt vita kerekedett, mit kellene tenni. Derencsenyi, aki addig, mig a sikot elIoglaltak, az erdn tul varta ket,
hogy rajuk tamadjon, latta, hogy lovasainak szamat es erejet tekintve elmarad mgttk, es visszariadt a
megtkzestl; megtudta ugyanis, hogy a trkk kilencezren vannak, valamennyien nagy hadi es katonai
tapasztalattal, hosszu, Iaraszto katonaskodasban edzdtek, neki viszont alig hetezer embere volt, ebbl is
mindssze tszaz lovas, a tbbi vagy hevenyeben szedett katona, vagy ujonc, vagy paraszt, csak nemelyik
karddal IlIegyverkezve, pajzs, sisak nelkl, labnyi hosszu, vasalt veg bottal, Itykssel, kezdetleges ijjal,
amellyel ilyen kitn ellenseggel szemben valami jeleset aligha mvelhettek, es ugy gondolta, hogy ezeket a
mozgekony trk lovassaggal szembeallitani, megpedig csatara alkalmatlan helyen, csak meggondolatlan vezer
644
kepes, vagy aki mit sem trdik vei epsegevel. Frangepan Bernardin mas velemenyen volt, kijelentette, hogy
Ieltetlenl harcolni kell, ekkora zsakmanyt, ennyi sok keresztenyt a legnagyobb erIeszitessel is ki kell ragadni
az ellenseg kezebl, ersitgette, hogy ez a Ieladat elssorban Derencsenyire, Horvatorszag kapitanyara tartozik,
ha pedig lassan es kelletlenl cselekednek, sajat elhatarozasabol es minden krlmenyek kztt megtamadja a
(hiszen ez latszik) beijedt ellenseget, es a kereszteny rabokat a sajat Iejenek a kockaztatasaval is csataval Iogja
kiragadni a barbarok gyalazatos Iogsagabol, ha pedig ebben az tkzetben t netalan valami baj erne, az egesz
Ielelsseg arra szall, aki a harctol vonakodott, es (ha elve megussza) az Iljelentese nyoman a kiraly meg az
atyak itelkezni Iognak aIltt. (65) Derencsenyi vegl alulmaradva azt Ielelte, hogy olyan javaslatot tett,
amilyent a jelen helyzetben dvsnek tart, de ha mar amaz biztosan es szilardan elhatarozta a harcot, , nehogy
ugy lassek, mintha gyavasagbol kerlne a csatat, a keresztenyek javaert es szabadsagaert hajlando a nyilvanvalo
veszedelembe vinni a sajat Iejet, egyetlen Iiaet, szeretett Iivereet, akik vele voltak, es az istentl csak azt az
egyet keri knyrgve, hogy inkabb vakmersegbl, mint erett megIontolasbol szarmazo vallalkozasukat
szerencseltesse.
Mig a mieink kztt ez a civakodas Iolyt, a trkk mar kijttek az erdbl, es soraikat kibontva Ielkeszltek az
tkzetre, a mieink viszont sebteben harom negyszg hadtestet alkottak ellenk, es az els sorok batran
sszecsaptak. Mindket oldalon kitartoan es gyavasag nelkl kzdttek; a basa eszreveszi, hogy az vei mar
meginognak, es a ketts tartalekbol egy csapatot segitsegl kld; Derencsenyi Bernardin sereget allitja vele
szembe, maga a segedcsapattal veszi Il a harcot, es a ket szarnyra gyalogsagot helyez. Bernardin az ellenseg
heves rohamat nem tudja Ieltartoztatni, Iutasban probal meneklest keresni, cserbenhagyja az embereit, akik az
els sorokban csatazva mar kimerltek, es a meneklesevel megzavart sorokat magaval ragadja. A trkk
ldzik a Iutokat, az ell allokat megsemmisitve a kzd arcvonalra rontanak, es a szetzilalt csapatokat
knnyszerrel megugrasztjak. Derencsenyi ennek lattan a hatso sorbol kiabalva igyekszik megallitani es az
ellensegre Iorditani a Iutokat, mint a bokrot szidja, atkozza Bernardint, ez tkzet okozojat, aki kevessel elbb
meg hencegve, hanyaveti szavakkal leszolta a halalos veszedelmet, azutan viszont, Ieledve a regi hirnevet es az
si dicsseget, hanyatt-homlok megIutott. (70) Mindenben alulmaradva es mar-mar teljes remenytelensegben
jobbnak talalta a dics halalt, mint hogy az ellensegnek vertelen gyzelmet engedjen, hat a legutolso sort
rohamra vitte, es a srbe vetve magat sokat levagott; rengetegen tamadtak, mig lova alulrol leszuratvan,
gyalogosan kenyszerlt Iolytatni a verekedest. Egy ideig meg vitezl osztogatta maga krl a sebet es a halalt,
vegl kardmarkolata eltrtt, es az ellenseg krlIogta. Amikor veszelybe kerlt, Iia es Iivere meg egy-ket
katona a segitsegere sietett, de mind megltek ket. Derencsenyit elve Iogta el az ellenseg.
Igy vegl megIutott es tnkrement a hadsereg, Frangepan Janos, ez a derek es testben-lelekben kivalo IerIi
elesett, ugyanabbol a csaladbol Iogsagra kerlt Miklos, es odaveszett Karoly groI a lovassag zmevel egytt.
Masok csapatonkent verettek le es Iutottak meg, ahol sszeverdtek, ott kellett Ielujitaniuk a harcot az
ldzkkel, hasonlo szerencsevel, vagy megltek, vagy rabsagra vetettek mindenkit. A mieink kzl
tezer-hetvenhet, az ellensegbl krlbell ezer esett el. Minden elesett magyarnak levagtak az orrat, hogy az
orrok szamabol a halottaket a gyzelem biztos jelekent pontosan megallapitsak. Ez a vereseg szept. 3. idusan
trtent. Aztan a Ioglyok tmeget sszeterelve sok nemest ismertek Il; tbbek kztt hatrakttt kezzel magat a
vezert, Derencsenyit vittek bemutatni a basa ele, es mindenki szeme rea szegezdtt. (75) Ebed kzben a basa
parancsara az asztalra tettek Iia es testvere Iejet, melyet Ilismerve mely Iajdalommal szolt: Miert nem
Iosztottatok meg inkabb az elettl, mint hogy ilyen kegyetlen es borzalmas latvanyt tartok elem? Erre az: Meltan
tarul eled ez a latvany, Imre, aki megszegted a szavadat, es veszelybe sodortal annyi derek katonat es bator
tisztet. Ugyan mi bajt okoztam en a te tartomanyodban, hogy visszatertemet Iegyverrel akadalyoztad? Ezert hat
ne is remeld, hogy szenvedeseidnek veget vet a halal; mert hogy nyomorusagod sokasodjek es gyarapodjek,
szorgalmatos gondom lesz ra, hogy eleted hosszura nyuljon.
Igy aztan, amikor valamivel kesbb lo hasa ala ktztt labbal rseg kisereteben a tbbi Iogollyal egytt
Konstantinapolyba vittek, megprobalta a vad es adaz ellenseget a sajat meglesere Ilingerelni; a legkzelebbi
katona oldalarol kirantva a kardot, meglte az egyik rt, a basa azonban megtiltotta, hogy vegezzenek vele, mert
megmondta, hogy elete hosszu es barmiIele halalnal kegyetlenebb es keserbb lesz. Kesbb, amikor Bajazethez
vezettek, tekintete meg mindig rizte regi zordsagat, es annak parancsara valamivel enyhebb Iogsagban
tartottak. Aztan ket szolgajaval egy kis szigetre szamztek, ahol harom honappal kesbb a dgletes eghajlat
645
vagy (ez is hirlett) mereg vegzett vele. Tarsait reszint a veszthelyen temettek el, reszint szetosztottak az
erdemes szazadosok es tisztek kztt.
(80) A kiraly erteslve e sulyos katasztroIarol, egyIorman siratta a vezer es a hs hadsereg szomoru,
szerencsetlen esetet, es orszagos gyaszt rendelve, a nagy-nagy kar jovatetelen kezdett gondolkozni.
Horvatorszagban mindent betlttt a bu es a jajveszekeles, hiszen ki az apjat, ki a Iiat, ki a Iiveret, iaIiat
gyaszolta, akit rokonsag es szeretet Iztt hozza. Es mert nem volt senki, aki akar a rablo ellenseggel
szembeszegljn, akar a kzjorol gondoskodjek, szrny nyomorusagra jutottak. Hogy a bajokon, ahogy lehet,
kiIogjanak, athuzodtak a Szava es a Drava kztt Iekv tartomanyba, igy kerlve el a szaguldozo ellenseg
erszakoskodasait es tamadasait. Sandor papa, aki Bajazet ccset Iogva tartotta, tudomast szerzett a magyarok
veresegerl, es arra kerte Bajazetet, hogy kimelje meg Derencsenyi eletet.
Ebben az evben az uralkodo szivelyesen es tisztelettel Iogadta a hozza erkezett velencei kveteket. (85) Ezek
udvariasan gratulaltak neki a szerencsejehez, es a kiraly meg az orszag javara Ielajanlottak kztarsasaguk teljes
erejet es vagyonat; kertek, hogy Dalmacia ama reszen, amelyet k korabban Iegyveres Ioglalassal birtokoltak, a
Ielsegjogot mindenestl adja vissza nekik; bar ezt nem eszkzlhettek ki, a regi szvetseget megis megujitva,
baratkent tavoztak, atmentek Lengyelorszagba, es Albert kiralynak meltosaga ujonnan lett gyarapodasahoz a
varos regi szokasa szerint gratulalva, megujitottak Lengyelorszag kiralyaival lev regi szvetsegket. Utanuk az
albanok kldttei erkeztek, akik a regi baratsag es vedszvetseg cimen kteles szolgalatukat ajanlottak a
magyaroknak, mint becsletes partIogoiknak, es az evi adoval egytt ajandekba hoztak egy nagy ertek,
aranyos, ezsts kupat; a kiraly hasonlo szivesseggel Iogadta ket, majd viszonzaskepp nagyszer ajandekokkal,
emellett lovagi meltosaggal tisztelte meg es a korabbi szvetseget megujitva bocsatotta el ket.
Ezen a telen az orszaggylesen a nemesseg visszakerte a kiralyi koronat, amelyet addig a napig Istvan szeremi
pspk es Batori Andras rztt. Sokan ugyanis meltanytalannak tartottak, hogy ilyen Iontos dolog rizetet
rkre kisajatitsak, es azt mondtak, hogy az rks tisztsegek a zsarnoksag gyanuja miatt haszontalanok es
karosak a kzszabadsagra. Ugyanezen a dietan csaknem valamennyi Ipap, a Iurak kzl legIkeppen Istvan, a
nemreg megvalasztott nador, meg Lrinc herceg, aki szinte testveri egyetertesben es rokonsagban is volt a
nadorral, aztan sok mas nemes sulyos szavakkal es keser szemrehanyassal korholta es szapulta a kiralyt, amiert
a haboru es katonaskodas minden gondjat reg letette, nem is emlekszik ra, tetlenl es tunyan meghuzza magat a
budai varban, es sem az orszag, sem a sajat meltosaga vedelmeben ki nem mozdul onnan haborura; eppenseggel
vagy maganak kellene hadba szallania, vagy ha ezt nem tudja megtenni, a hadvezerseget kellene atengednie
masnak. Sokan azonban ugy magyaraztak az orszagnagyok e beszedeit, hogy azok a kiralyt ki akarjak
zkkenteni vele szletett Iensbbsegebl, szamitasbol ingerlik, hogy jobban belemerljn a kedvteleseibe, es
csak magaval trdjek. Ezert aztan akadtak, akik vedelmeben azt mondtak, hogy nem az lustasagaban van a
hiba, hanem a magyarok kapzsisagaban es pimaszsagaban; a kiraly ket even keresztl batran Iogadta az ellenseg
vad tamadasait, es amennyire e zord id engedte, a legnagyobb jozansaggal meg is mentette ket; (95) ugyan
mit tehetne ilyen sulyos penzgyi problemak, ilyen anyagi inseg kzepette, amikor sem a kiszabott adokat, sem
a vamokat nem Iizetik be, hanem privat celjaikra Iorditjak; a hadjaratba nem kldik el az elirt szamu csapatot,
hanem minden regi szokashoz kepest Iel letszamot allitanak ki; az sem titok, miert van mindez, hogy tudniillik
elnyomva a kiralyi Ielseget, sokan csipkedhessek meg a kiralyi hatalmat, es a birodalom egy-egy darabkajat
ki-ki sajat egyeni celjara, hasznara Iordithassa; sznjenek hat meg gyalazni a kiraly tekintelyet, kigunyolni
hatalmat, nehogy mig az egyetlen trvenyesen valasztott uralkodot ocsarolva hatraszoritjak, vagy egymas kzti
Ieltekenykedesktl tzelve, maganerdekeiktl vezettetve lealacsonyitani igyekeznek, sok hatalmaskodo
zsarnokot tamasszanak, elssorban nkenyeskedest es kapzsisagot, ami minden jol rendezett allamnak artalmara
van; igy ugyanis az trtenik majd, hogy a gyllkdes tapot talalva, a szethuzas ersdve, az alattvalok celjai
szerteagazva, a Itl elszakadva, az orszag vagy bels lazongastol megy tnkre hamarosan, vagy a kls
ellenseg Iegyveretl megromolva sszedl es teljesseggel elpusztul.
A kiraly, amikor hirt kapott errl a vitarol, rettenetes Ielhaborodasaban azonnal sszehivta a tanacsot, es ott
ellenIeleinek keser szemrehanyasait azzal utasitotta vissza, hogy mindssze egy evet es akkor is akarata
ellenere pihent otthon, mert miutan az orszag megbekelt, es regi ellensegeivel megegyezett, egyetlen teend
maradt hatra, megpedig a trk ellen, aminek viszont nem mert nekivagni, mert hianyzott hozza a penz (ami
646
nelkl haborut inditani es Iolytatni keptelenseg); (100) hiszen Magyarorszagrol mindeddig alig negyvenezer
aranypenzt kapott, es nemcsak a kiralyi udvart, de tbbe-kevesbe az orszagot is a cseh adobol tartotta Ienn; ezert
hat, ha a csapatokat es a ktelez adot megadjak neki, az allam javaert es meltosagaert szivesen teszi kockara
akar vagyonat, akar eletet. Az okos kiraly elgondolasa es terve az volt, hogy ha a szkseg ugy hozza, barmiIele
gyalazkodast eltrve elbb kiismeri a magyarok erszakos termeszetet es szethuzo szandekait, mieltt
nkenyeskedeskkel es szemtelensegkkel szemben barmiIele orvossagot is alkalmazna, hogy a bajon
gyorsabban es krltekintbben segithessen, Albert kirallyal es tbbi testverevel tanacsot szandekozott tartani,
es titkos kldttek utjan az sszejvetel napjat mar pontosan meg is beszelte. Kzben Budan a gylesben sok
hatarozatot hoz, szamos kerelmeznek sok mindent engedelyez, a visegradi varbol az reitl visszakert koronat
megrzesre a Ilesketett Istvan nadornak es Tamas egri Ipapnak adja at, es az nagy tekintelykre, az allam
iranti kiprobalt hsegkre bizza. E napokban Miksatol jttek kvetek a kiralyhoz Iontos, de titkos gyben,
melyet gyorsan elintezve az egri pspk, a tanacs elnke, es a tekintelyes BanIi Miklos Becsbe kldetett
Miksahoz, reszint, hogy az elhunyt Frigyes csaszar temetesen szemelyes tiszteletadas celjabol reszt vegyen,
reszint, hogy vegrehajtsa a bizalmas kiralyi utasitasokat. Nem sokkal kesbb, ugyanezen a telen megtartottak
Miksa es a milanoi Blanka Ienyes eskvjet.
(105) A gyles epphogy csak Ieloszlott, amikor Istvan nador, aki az orszagbiro helyett az egesz orszagban
trvenyt szokott tenni, es minden trvenynapon elnklt, miutan egri tarsaval egytt atvette a Iejedelmi koronat,
mindenki varakozasa es sajat meltosaga ellenere parttesre adta a Iejet. A nador varosai kztt Iekdt Corvinus
herceg egyik kastelya, Szamobor nevezet, egy igen magas dombon, nemcsak mestersegesen, hanem
termeszettl is ers, amelyre a nador mar reg Iente a Iogat vagy jvedelmeinek es vamjainak nagysaga es
Ialvainak gazdagsaga miatt, vagy talan azert, mert nagyon Ielt, hogy adando tamadas alkalmaval innen kart
szenved. Elhatarozta hat, hogy ezt a kastelyt akar erszakkal, akar csellel elIoglalja; elszr is a varnaggyal, egy
mint az esemenyek megmutattak jellemtelen Iraterrel targyalt, nagy summat adott neki, es komoly igereteket
tett, ha barmilyen lehetseges modon atadja neki a kastelyt. Ezt nagyon Ielpiszkalta a jutalom, es amikor
megtudta, hogy az utoda hamarosan megerkezik, elhatarozta, hogy a varat Ilszereles, elelem es Iegyver nelkl
hagyja ott, hogy tavozta utan a lakosok a vedelemhez szkseges dolgok hijan es insegre jutva, rgtn
kenytelenek legyenek a nador kezere adni magukat. Ezert egyes agyukat Ilddel betmtt, masokat
vasszegekkel keresztlttt, a kutakat marhadggel telehordva megIertzte, minden holmit, ami az elethez kell,
gondosan szetszort, vagy tnkretett. (110) Miutan mindezt vegrehajtotta, es elmagyarazta a palatinusnak, hogy
all a helyzet, es mi a teend, atadta az utodjanak a kastelyt, a nador pedig, ahogy megegyeztek, szabalyos
hadsereggel Ielvonult, es a varat kemenyen ostromolni kezdte. Tekintetbe vette, hogy kegyetlen tel van, hogy
Corvinus tavol leven Illyricumban, vei segitsegere idejen nem erkezhet, sszehordott trmelekbl, Ildbl
krs-krl tornyokat rakott, es nehogy valamit kivinni, bevinni lehessen, a kastelyt Iolyamatos sanccal es
arokkal vette krl, a krnyekbelieknek pedig nyiltan kihirdette, hogy ha ellensegeive lenni nem akarnak,
semmiIele segitseget se vigyenek az ostromlottaknak. Amikor a kiraly errl hitetlenkedve tudomast szerzett,
megparancsolta a nadornak, hogy a kastely ostromat azonnal hagyja abba, ha netalan Corvinusszal valami vitaja
van, inkabb bizza birosagra, mint Iegyverre, hiszen nem is illik hozza, aki masoknak igazsagot szolgaltat, hogy
valakivel szemben erszakot alkalmazzon, jogtalansagot kvessen el, vagy rgyet es okot adjon az
embereknek, hogy rossz hirbe hozzak. A nador erre azt mondta, hogy engedelmeskedik a kiralyi tekintelynek,
de vallalkozasat egyaltalan nem hagyta abba, hanem megvetve a Iejedelem parancsat, az ostrom Iltett
szandekaban meg inkabb megatalkodott. A kiralyt es az atyakat szrnyen Ielhaboritotta ez a dolog, Ieltek is,
hogy a nador peldaja hasonlo cselekedetekre batoritja a nagyuraknak a kzseg szamara egyaltalan nem hasznos
mereszseget, mely a naprol napra minden tisztes merteken Ill elhatalmasodo szabadossaggal egyebkent is
jogtiprassa dagadt. (115) Ezert hat, amikor a kiraly meghallotta, hogy az ostromlottak meg sanyarubb helyzetbe
jutottak, es mindenben hianyt szenvednek, ismet megintette a nadort, hogy gondoljon jo hirere es korabbi, sok
derek tettevel szerzett becsletere, kerte t, hogy hagyjon Iel az eIIele hadakozassal. Erre az valaszt sem adott
addig, mig a lakossaggal meg nem allapodott a varos atadasarol. Akkor aztan ggs es pimasz Ielelettel
elbocsatotta a kiralyi kldtteket, azonnal birtokaba vette a kastelyt, amivel magara vonta az uralkodo meg a
tbbi tisztesseges ember jogos gylletet es haragjat.
Ugyanebben az idben Lukacs csanadi pspknek, aki a szamvev (ezt kincstarnoknak mondjak) tisztet ket
even keresztl nem a legteljesebb hseggel viselte, meg kellett valnia a hivatalatol, es a Ielseg meg a tanacs
647
knyrgesetl meghatott Zsigmond pecsi Ipap, az id szerint dusgazdag IerIi, az allam erdekeben elvallalta ezt
a Ieladatot. Gereb Laszlo pedig, Matyas kiraly unokatestvere, erdelyi pspk, a kiralyt a szenatussal es az
elkelk teljes kiseretevel egytt kaprazatosan gazdag vendegsegben Iogadta, a kiralyt egy roppant nagy
ezstserleggel, gyors versenylovakkal es mas egyebekkel ajandekozta meg, amelyeknek az erteket negyezer
aranypenzre becsltek, es nemcsak az ajandek ujszer nagysagaval hajlitotta maga Iele mindenki vonzalmat es
nagyrabecsleset, hanem a Iogadas nyajassagaval is. Este Hippolit pedig, az esztergomi ersek, meg Frigyes,
Kazmer kiraly Iia, Ulaszlo testvere, a nemcsak szarmazasanak Ienye, hanem erklcseinek szentsege miatt is
emlekezetre melto IerIiu, VI. Sandor papatol mindenki legnagyobb rmere elnyerte a biborossagot. (120)
Ferdinand napolyi kiraly meghalvan, legidsebb Iia, AlIonz vette at az uralmat.
Aztan az az ev kvetkezett, amelyet a kereszteny Iejedelmek tbbsege kztt letrejtt hires szvetseg tett
nevezetesse, amelyben VIII. Karoly, a Iranciak kiralya kibeklt Miksaval, es beket kttt Ferdinanddal,
Hispania kiralyaval, visszaadva neki Perpignant es a szomszedos Roussillon tartomanyt, amely szvetseghez a
brit szigetek kiralya es a Nyugat tbbi Iejedelme is csatlakozott; aztan az Italiaban hirtelen kitrt, minden masnal
nagyobb haborurol valt hiresse, amelyet a Iranciak inditottak AlIonz napolyi kiraly ellen, oriasi Ilottat allitva ki
az oceanon es a Ligur-tengeren, lovasok, gyalogosok roppant sereget toborozva, Milano es Ferrara kiskiralyait
szvetsegbe vonva, amire a kiskoru Karoly kiralyt az a remeny vezette, hogy visszaszerezve si birodalmat, a
trkk csaszarat, akinek tamadasait es betreseit Italia meg a szomszedos tartomanyok gyakran
megszenvedtek, haboruval megszoritva arra kenyszeritheti, hogy a sajat hatarai kztt huzza meg magat.
A nyitrai Ipap, akit a kiraly a Beatrixszal valo hazassag gyeben Ferdinand napolyi kiralyhoz es Sandor
papahoz kvetsegbe kldtt (miutan mindkettvel targyalt, es a kiraly neveben eladta, hogy az kesz Beatrixot
hn szeretett nverenek tekinteni, megengedi neki, hogy varosait, javait a legcsekelyebb serelem nelkl
csorbitatlanul elvezze, amde a csehek trvenye es a magyarok akarata ellenere semmikepp sem veheti
Ielesegl), mar visszatert kvetsegebl. Marcius nonaejan ebben az gyben Orsini Orso erkezett papai
legatuskent a kiralyhoz, hogy miutan nnepelyes bnbocsanat kihirdetesevel a keresztenyeket a trkk ellen
valo IegyverIogasra biztatta, megkiserelje a kiraly es Beatrix hazassaganak utjat a maga modjan egyengetni.
(125) Megprobalkozott e minden tekintetben nehez dologgal, es mikor megallapitotta, hogy a kiraly vonakodik,
az orszagnagyok ellenkez akaraton vannak, az asszony pedig csakugyan medd, mint beszelik, ugy dnttt,
hogy Ilsleges tovabb erltetnie a dolgot, a kiralyt megdorgalta, de nem hajszolta a hazassagra (tudniillik ezt az
utasitast kapta a papatol), es hazament, utkzben pedig meghalvan, a noricumi Villachban lett temetese.
Ugyanezen a telen a legIelsbb es szokasos gylesen, amit nyolcados trvenyszeknek neveznek, a kiraly
elnkletevel a teljes szenatus itelszeke eltt a peres gyek megvizsgalasa utan az iIju Corvinustol a regi
birtokosok szamos ember Iajdalmara es mar-mar nyomorusagara sok varost visszapereltek, amelyet az apjatol
kapott adomanyul. A beksznt tavasszal pedig, elssorban Kinizsi Pal terve alapjan es az buzgalma
kvetkezteben, a mieink sulyos karokat okoztak a trkk hatar menti terletein, ugyanis ejjel-nappal azon
ragodott, hogy a trkktl nemreg elszenvedett vereseget megbosszulva a mieink nagyon megcsappant es
alaszallott batorsagat Ielgerjessze, es a mult vesztesegeinek szomoru emlekezetet valami uj, jeles gyzelem
dicssegevel eltrlje, ezert mar a tel vegen, amikor a kiraly tizezer lovasbol allo csapatot kldtt ala a trk
terletek pusztitasara, a Duna partjan vezetve sereget, Szendr alatt a meg vastag jegtl szilard Iolyon
haromezer gyors lovast kldtt Mysia pusztitasara; maga a sereg tbbi reszevel meglt az alkalmas
partszakaszokon, es a helyet taborokkal ersitette meg, mert a kzeled tavasz a hideg szigorat megenyhitette,
es a Iolyo jegen mar nem lehetett biztonsagban atvinni a megrakott szekereket; (130) a lovasok pedig
beszaguldoztak a tartomanyt, gyorsan Ali beg kapitany ket kzeli kastelyahoz nyargaltak, mert meghallottak,
hogy a trkk sok kincset riznek ott, es elszr azt kzelitettek meg, amelyik a gazdagabb volt, es amelyikrl
azt beszeltek, hogy ott vannak Ali beg Iiai, Ielesege es agyasai; kzben rejtve maradtak az ellenseg eltt
mindaddig, mig az arkon es a sancon atjutottak, elbb, mint ahogy a varoslakok Iegyvert ragadhattak volna a
lappango magyarok ellen.
Mialatt pedig odabent riadalom keletkezven, az rseg krbeallt a Ialakon, es a mieinket, akik mar mindenIell
IlIele nyomakodtak, nagy erlkdessel igyekezett a Ialaktol elzni es a melybe lkdsni, azalatt egy kiveteles
erej es batorsagu horvat, egy minden idkre emlekezetes IerIi, minden ellenallassal szemben megmaszta a
648
Ialat, es bar huszont sebet kapott, az rseget lehajigalta az erditmenyrl, es serenyen utana nyomakodo
tarsainak ezt a Ialreszt veditl megIosztva adta at. Ebben a zrzavarban a varosban mindenki megremlven,
Ali beg Iiai ketsegbeestek maguk es dolgaik Iell, es a varos hatso reszen kimeneklve, egy masik, kzeli varba
vonultak vissza. A mieink mind egy szalig lekaszaboltak a vedket, mohon elIoglaltak a kastelyt, a rablott es
zsakmanyolt holmik raktarait, amelyekrl beszeltek, kiIosztottak, a varoslakokkal, akik a kereszteny vallast
kvettek, ha grg babonasaggal is, kimeletesen es embersegesen bantak, majd Ielgyujtva a varat, alig
pihentetve meg testket, sszegyjtve a zsakmanyt, heves rohammal a masikhoz vagtattak, es azt nagyon keves
lovas Ielaldozasa aran elIoglalva Ilegettek.
Pal minderrl erteslve ketezer lovast segitsegl kldtt, hogy a gyztesek szelesebb terleten
szaguldozhassanak es messzebbre nyomulhassanak be zsakmanyolni, pusztitani. (135) A hatarmentieket
megijesztette a ket kastely Ilegetese es az ket is Ienyeget veszedelem, ezert ezek knnyen jarhattak be
minden ellenallas nelkl tven merIldet; mindent betltttek gyujtogatassal, rablassal. Hatalmas zsakmanyt
gyjtttek, Racorszag minden lakojat Ielesegestl, Iiastul, joszagostul elhajtottak, hatalmas mennyiseg penzt
szedtek ssze, melyet az allando katonasag napi zsoldjara halmoztak Iel, rengeteg ezst- es aranyedenyt, perzsa
ruhakat, dragakves kelyheket, ertekes holmikat, tbbek kztt Laszlo kiraly ezstbl keszlt gyertyatartojat,
amelyet Matyas uralkodasa idejen Ali beg egy betres alkalmaval Varad Ilegetesekor rabolt el, es melto az
utokor emlekezetere, hogy ezt eppen aznap szereztek vissza, amelyen elvittek volt. Valamennyien epsegben
tertek vissza a Duna innens partjara, Pal taboraba. Masnap pedig Ali beg rettenettel erteslve a karokrol,
nyolcezres hadsereggel a mieink ldzesere azonnal at akart kelni a Duna tulso partjara, de a jeg mar meglagyult
a nap hevetl, es ezert nem tudott atjutni a Iolyon, igy hat egykettre elveszitve mind a zsakmany
visszaszerzesenek, mind az ellenseg Iltti ohajtott bosszuallasnak a h remenyet, olyan bubanat es mereg Iogta
el, hogy mindenki szeme lattara tepazta a szakallat, harapdalta a kezet, csikorgatta a Iogait, minden szentseget
megvetve karomolta az isteneket es istennket. A mieink ezt mar a tulpartrol, biztonsagban neztek, es a vegre
rajuk mosolygo szerencse hihetetlen kedvezesetl vidaman, hangos kialtozassal ingereltek a barbarokat, es
erteskre adtak, hogy ha nem nyugszanak, okoznak k meg nagyobb bajt is nekik. (140) Pal innen Temesvarra
vonta vissza a sereget, a zsakmany javat elosztotta a vitezek kztt, egy reszt, istenIel leven, az isteneknek
szentelt, akiknek a jovoltabol szereztek.
A kiralynak jelentettek Budan a trtenteket; elszr rmteli imaval halat adott az isteneknek, utana a horvatot,
aki a Ialakon a batorsag jeles peldajat mutatta, bastyakoszoruval, ketszaz aranypenzzel es bibor ruhaval
ajandekozta meg, azutan pedig jo remenyseggel eltelve csndesen tervezgetni kezdett, milyen nagyobb
vallalkozasba kezdjen, amellyel az orszagot tartos bekere es nyugalomra juttatja, amely az elszenvedett
csuIsagokat jovateszi, es melto az si dicsseghez.
Pal pedig, amikor meghallotta, hogy az rkatonak GrgIejervarnak a trkk kezere valo atjatszasarol sznek
terveket, az sszeeskves Ikolomposaira azonnal csapatokat kldtt, es ezek iszonyu kinzasok utan bevallottak
a bnt, mire borzalmas es tudtommal sosem hallott bntetessel sujtotta valamennyit, tudniillik a
leggyalazatosabb brtnbe csukta, mindennap egyet kzlk kecske modjara nyarsra huzatott, ezt tzn
ropogosra sttette, es tarsainak eledell adta, a rettenetes lakoma szrnyseget nvelend, meg-megkerdezve,
inykre valo-e az arulo husa; vegl pedig, amikor mar nem maradt senki, akivel az utolsot megetesse, ezt,
megvonva tle a szkseges taplalekot, lassan halalra eheztette. Ezek utan, marc. 6. idusan a kiraly a Iurakkal es
testvereivel Lcsen tartando tanacskozasra indult a pspkkkel es elkelkkel Kassa Iele; Budan Zsigmond
pecsi es Istvan szeremi pspkt meg Balazs varnagyot hagyta, hogy tavolleteben igazgassak az orszag
Ivarosat. (145) Istvan, aki a kiraly helyett biraskodni szokott, es az orszagbirosagot viselte igazsagosan es
jamborul, keves nappal utobb, aprilis nonaejan halalos betegsegbe esve meghalt, miutan minden vagyonat a
szegeny keresztenyekre es a templomokra hagyta olyannyira, hogy annyi is alig maradt, amennyi a temetesre es
a szolganep elbocsatasara kellett. Nehany nap mulva a kiraly akaratabol es a szenatus jovahagyasaval
Domonkos Iehervari prepost, az eletmodja Ieddhetetlensegerl, paratlan igazsagszereteterl es gazdag
tapasztalatarol nevezetes IerIi lepett a helyebe, es Balazzsal egytt a kiraly tavolleteben hirdetett trvenyt
Budan.
A kiraly tavollete idejen nehany sulyos es emlitesre melto baj trtent. Ugyanis a Nagynak nevezett Lrincet, ezt
649
a harcias es bator IerIit, aposaval valo vitaja miatt ennek testvere a szolganep segitsegevel olyan embertelenl es
kegyetlenl lte meg a pesti mezn Iekv Ialujaban, hogy Iiatal Ielesege a csetepatebol kimeneklve a
Ielelemtl Ielholtan egy szal pendelyben Iutott Budara; javait a legszigorubban elkoboztak es a kincstarnak
adtak at.
Osvat pedig, a zagrabi pspk, aki a kiraly tavozasa utan Illyricumba huzodott vissza, elhatarozta, hogy a
pspkseg Corvinus herceg altal elIoglalt kastelyait (melyeket nemreg szerzett vissza a nemetektl) haddal veszi
vissza, kihasznalva a Kinizsinel idz Corvinus tavolletevel nyilo alkalmat. Ezert megostromolta es elIoglalta
Rohoncot, majd sereget a tbbi varoshoz vezette, mikzben Germaniabol szerzdtetett katonai nagyon
kegyetlenl viselkedtek. (150) Corvinust meghkkentette e nagy horderej hir, Kinizsi engedelyevel kesedelem
nelkl sszeszedte Also-Magyarorszag majd minden csapatat, maga melle vette Lrinc herceget, a vranai perjelt
es Kishorvatit meg masokat is, sajat lovassagaval egytt Zagrab videkere ment, es megegyezes utjan
visszaszerzett mindent, amije ott volt; Osvat sereget, amely elerte a haromezres letszamot, megIuttatta, a
pspkseg minden Ialujat Ilperzselte, es nem kimelte sem a szantoIldeket, sem a lakosokat, bar ezek
artatlanok voltak. Kanizsai Laszlo pedig, aki a tartomanyt kormanyozta, hogy elIojtsa e nagy haborusag tzet,
amelyrl nem ok nelkl tetelezte Il, hogy sok mas videkre is knnyen atterjedhet, Corvinusnak visszaadta az
Osvat altal visszaIoglalt kastelyt, megpedig ennek beleegyezesevel, es kibekitette ket egymassal, kimondva,
hogy aki az egyezseget es a szvetseget kzlk elskent szegi meg, az Ielsegarulas vetkebe essek.
650
5. fejezet - Negyedik knyv
Mikor a kiraly Lcse Iele utazott, ahova az elkelknek es tartomanyuraknak gylest hirdetett, es ahova
meghivta Albertet, Lengyelorszag kiralyat, meg tbbi testveret, Eger Ildjen keresztlhaladva Tamas Ipap
mindkettjk meltosagahoz ill tisztelettel latta vendegl. Innen Kassara ert, ahova szinte minden Inemes eljtt
az egy Lrinc herceg kivetelevel, aki a kiraly parancsat valami ostoba szemtelenseggel ggsen megvetette; ott
mar latta, hogy a testverei nem erkezhetnek meg idben (hiszen hosszu es viszontagsagos utat kellett
megtennik), ezert elhatarozta, hogy ott varakozik rajuk. A nemregiben biborossa tett Hippolit esztergomi ersek
kveteinek kerelmere, ha nem is szivesen, de megengedte, hogy Hippolit az Italiaba valo utazasra es a papa meg
az apostoli szenatus szokas szerinti Ilkeresesere hivatalabol nyolchavi szabadsagot kapjon. Amikor hiret vette,
hogy a testverei mar kzel jarnak Magyarorszaghoz, Eperjesen, Szebenen, Szepesvaron at Lcse Iele indult,
kzben Saros varaban, amely Szeben es Eperjes kztt egy magas hegyen helyezkedik el, a nador Iogadta t
Ienyes kiseretevel, a pspkk es elkelk tarsasagaval egytt, hasonlo bkezseggel ugyan vendegelte meg a
szepesi varban is, t merIldre Lcsetl. (5) Amikor pedig Lcsere erkezett, minden gondjat arra Iorditotta,
hogy a lehet legIenyesebben Iogadja testvereit es nvere Ierjet, a brandenburgi groIot, akiket sok eve nem
latott; ehhez nem csekely segitseget nyujtott a nador jeles bkezsege, aki azokat a jo szolgalatokat, amelyeket
varosaiban utkzben tett a kiralynak, Lcsen ujabbakkal tetezte, amikor a kiralynak ketszaz hordo bort kldtt
ajandekba, a pspkknek es Iuraknak szazat, tmentelen mennyiseg, klnbz Iajtaju halat, rengeteg krt,
borjut, arpat, gabonat (szeretetbl vagy udvariassagbol ugyanannyit a cseheknek, mint a magyaroknak), ezert
aztan, amikor kisvartatva a gylesre megerkezett, mindenki a legnagyobb tisztelettel Iogadta. Ezutan a kiraly
parancsara Ernuszt Zsigmond gondoskodott a lengyelek pazarul Ilszerelt szallasarol, amelyet nagy ertek es
csodas szepseg karpitokkal, agyakkal, asztalokkal rendeztek be, a konyhakat a piacon allitottak Iel, es
mindegyik melle egy-egy saIart rendeltek, a kiraly reszerl a nagyrabecsles egyetlen jelet sem Ielejtettek el,
hogy a nemetek Ienyes bevonulasat meltokeppen Iogadhassak. A nadorban, amint megtudta, hogy Albert
hamarosan megerkezik, Ieltamadt az imenti lengyel haboru ota erzett ellenszenv, meg attol is tartott, hogy az
uralkodo neheztel ra Corvinus varainak elIoglalasa miatt, ezert a kiralytol elbocsatast kerve eltavozott a
gylesbl.
A lengyeleket utkzben hosszu varakozasra kenyszeritettek az allando eszestl megduzzadt Iolyok, vegre a
vizek lecsillapodvan, jelentettek, hogy haromnapi jaroIldre vannak, mire a Iejedelem ertesitette Iogadasukrol
az orszagatyakat. (10) Ekkor Ielmerlt az a problema, hogy a lengyel vendegeket, akik ers es diszes
lovassaggal erkeznek, a magyaroknak Iegyveresen, avagy Iegyvertelenl illik-e Iogadni. Voltak, akik ugy
velekedtek, hogy Iegyveresek ele Iegyverben kell menni, ne tegyek ki magukat meggondolatlanul a nemreg meg
dhdt ellenseg, a lengyel roppant ers lovassaganak; hiszen az uralomvagy, minden bn elpusztithatatlan
szlanyja, mindig meltan kelt gyanut, egy kiralyban pedig a tulzott ovatossagot es krltekintest sohasem lehet
karhoztatni; ezzel szemben masok szelidebb velemenyre hajoltak, ugy gondoltak, hogy egymassal szoros
kapcsolatban lev testverek kztt semmi rossztol es embertelensegtl sem kell tartani, nem szabad velk
szemben a rosszindulatu gyanu semmi jelet sem mutatni; klIldiek, akik olyan hosszu es veszedelmes utazas
utan erkeznek, viselhetnek Iegyvert, ellenben azoknak, akik a sajat tzhelyk melll csekely tavolsagbol
dvzlesre mennek elebk, Iegyver nelkl, a nyajassag, emberseg, bizalom jelet kell mutatni mindenben. Es az
az allaspont gyztt, hogy diszes, de Iegyvertelen csapattal menjenek a lengyelek ele.
(15) A kiraly altal kitztt napon majd valamennyi pspk, Peter kalocsai ersek es az orszagnagyok
mindannyian csapatonkent csodas diszben jelentek meg; a Ipapok rendjeben Tamas, az egri volt a
legszemrevalobb, aki dalias vertes lovasok es nagy gyermeksereg kisereteben erkezett, melyet gyngys,
gyemantos szerszammal, aranyos takaroval, ragyogo kantarral, boglarral kaprazatosan Ielcicomazott lovakra
ltetett. A hosszu sor, elen a kirallyal, lassu lepesben az tdik merIldkig vonult a varoshoz erkez Albert ele;
ekkor a kiraly meglatta, hogy Albert leereszkedik a szemben lev hegyrl, megallitotta a kiseretet, maga
tizenket lovassal a roppant rm miatt gyorsabb vagtaba kezdett, es eszreveve, hogy Albert meg testverei a
negyszg rendben halado lengyelek utolso sora eltt kzepen Ioglalnak helyet, egy melleksvenyre tert le, es
varatlanul az oldaluk melle kerlt. Egyik a masikat szivelyesen kszntve, mindannyian leszalltak a lorol, es egy
651
ideig leltek, csokoltak egymast.
A kiralyok szolni szerettek volna, de a szokatlan rm miatt akaratuk Ielmondta a szolgalatot, es csak sohajtozni
tudtak, mikzben a katonak rmkben egymassal versengve zugo tapsviharban trtek ki, es e szavakat
kialtoztak: (20) Boldogsag es szerencse Lengyelorszag urainak, eljen Ulaszlo es Albert kiraly, a szentseges
Frigyes biboros, Sandor es Zsigmond, eljen Magyarorszag, Lengyelorszag, Csehorszag; rk beke es egyetertes
ovja e harom birodalmat, es alljon Ienn a szvetseg megbonthatatlanul! Aztan a kiralyok egy kisse Ileszmeltek
a nagy boldogsagbol, es srn lelgetve egymast beszelgetes kzben lora szalltak, es odamentek, ahol Ulaszlo
utasitasara Magyarorszag Iejedelmei varakoztak. Itt Ulaszlo es kiserete, hogy Albertet es testvereit megtisztelje,
gyorsan leugrott a lorol, es Ulaszlo Alberthez Iordult: ime, testvereim, a mi magyarjaink, a ti magyarjaitok.
Albert es testverei tstent leszalltak a lorol, es a hozzajuk siet magyar Ipapoknak, nagyuraknak kezet
nyujtottak, es mindegyikket a legnyajasabban dvzltek; ezutan a ket kiraly meg a ket sereg, amely nemreg
meg harcban allt egymassal, ismet lora szallt, es csodas egyetertesben egymashoz csatlakozva, egymassal
sszevegylve, Iegyverben az egyik, Iegyvertelenl a masik, klcsns jokivansagok kzepette, enekszo,
trombita, csengetty hangja mellett, ami az rm jelekent mindent betlttt, bevonultak Lcsere. (25) Ulaszlo
Albertet es testvereit a szallasukra vezette, amelyet a piacon keszitettek szamukra, maga a szemben lev
masikba ment, es aztan minden Iembernek kijellte a maga helyet. Albert es a Iiverek szallasa ugy volt
egybeIggen megszerkesztve, hogy a Ialakon nyilasok vagatvan, egymas kzt knnyen kzlekedhettek, es
masok tudta nelkl tetszesk szerint beszelgethettek.
Megkezddven a tanacskozas, mindket reszrl egy-egy ts bizottsagot valasztottak, hogy eloszlassa azokat az
egyenetlensegeket, melyek a magyarok es a lengyelek kztt a legutobbi haboru soran tamadtak. Sulyos
akadalyt grditett e dolog ele, hogy a nador, akinek egyedl volt joga trvenykezesre, tavol leven, senki sem
volt kepes hatarozni es cselekedni, viszont Albert es testverei reszerl kiallitott hitlevel nelkl nem volt
hajlando megjelenni; Albert meg, amikor e level megirasara kertek, kijelentette, hogy sei soha senkinek
maskepp nem igertek bantatlansagot, csak szoban, es azok peldajatol sem szandekozik elterni; vegre Ulaszlo
es az orszagnagyok unszolasara kijelentette, hogy es testverei valamennyi lengyellel egytt hsegesen
betartjak azt, amit Iivere, Ulaszlo, a nadornak elete biztonsagaval kapcsolatban iger. (30) A nador tehat elszr
levelet kapott a kiralytol, melyben az hitere bantatlansagot igert neki, aztan az egri pspktl, akit szoros szalak
Iztek hozza, aki oriasi tekintellyel rendelkezett, es aki akkoriban minden gyet a kezeben tartott, atvette a
serthetetlenseg jelet, vegre nehez- es knnyIegyverzet lovasok roppant seregenek kisereteben bevonult
Lcsere, ahol az sszes magyar Iur Iogadta t, maga mgtt pedig mindenIele Iajta elelem hatalmas tmeget
hozta. Ezt hosszu sorban a piacon allitottak ki, es miutan egy darabig mindenki bamulta, a kiraly hatarozata
szerint rgtn a lengyel vendegeknek adtak, masnap pedig Ulaszlo Alberthez vezette a nadort, es az
messzemen engedekenyseget, hihetetlen tiszteletet tapasztalt.
Ezutan hozzalattak, hogy a vitas kerdeseket megvizsgaljak es megiteljek, melyek kzl a ket kiraly egyes
gyeket az ts bizottsagok ele utalt, masokat a maga dntesere tartott Ient. Amde az tk gyakori
velemenyklnbsege es vitatkozasa miatt ugy tetszett, hogy minden gyet vigyenek a kiralyok, a biboros, az
egri pspk es a nador ele. Kzben az uralkodok gyakran t teljes orat is tanuk nelkl tanacskoztak mindenki
eltt olyan titokban, hogy legIeljebb csak talalgatni lehetett, mit Iznek beszelgeteseik soran. (35) Altalaban
azonban az volt a hiedelem, hogy a megegyezesrl, a klcsns segitsegnyujtasrol Iolyik a szo, mely mind a ket
orszagot ersitene, Ilemesztven az ellenseg erit. Kztudomasu volt, hogy a brandenburgi groI, akinek Ielesege
az nverk volt, nemcsak biztatta ket a bekere es megegyezesre, hanem nyiltan ki is jelentette, hogy tulajdon
ellensegenek Iogja tekinteni azt, aki miatt az egyetertes nem lesz rk elet.
Aztan altalanos vidamsag kzepette nagy lakomakat, latvanyos jatekokat rendeztek, megtrtent, hogy a
magyarok es a csehek a polyakok ellen igazi csata modjara dardaval kzdttek, nehany nemes magyart, aki
vitezl viselte magat (peldaul Batori Gyrgyt es Gabort, Perenyi Iiat) a kiraly Ienyes jutalommal tntette ki.
Emlekezetes eset, hogy a lengyel es a magyar Iejedelmek gazdagsaguk hiu Iitogtatasa kedveert dragakvekkel
es gyngykkel aggattak tele magukat, az egyik lengyel mer igazgyngybe ltztt, mire a nador, aki e
napokban egyetlen olyan darabot sem viselt magan, amely ne kerlt volna legalabb haromezer aranyba, ezt a
lengyel reszerl kihivasnak erezte, es azonnal Iltett egy olyan roppant ertek kvet, hogy a polyak az els
652
pillantasra legyzttnek ismerte el magat, es Ilekszerezett ruhajat, amellyel a magyarokat el akarta kapraztatni,
elegette.
Miutan mindezek lezajlottak, Frigyes kardinalis a kiraly testvereinek keresere nagy pompaval es segedlettel
miset tartott, a ket orszag es kiraly, a ket nep nyugalmaert imadkozott az istenhez. (40) Ennel a latvanyossagnal
semmi sem lehetett nemesebb es Ielsegesebb, akar a misez pap, a termeszettl kitelhet sszes testi es lelki jo
tulajdonsaggal mindenki masnal bvebben Ielruhazott kiralyIi szemelyet tekinted is, akar maganak a
szertartasnak a leIolyasat, melyen ket hatalmas uralkodo jelenleteben es ket kivalo nep Ile hallatara szallt az
ima a kettejk kzti egyetertesert.
Krlbell egy honapig maradtak ott, amikor tbb ok adodott, amely miatt a talalkozonak veget vetettek, ekkor
Ulaszlo bizalmasan magahoz hivta testvereit, es igy beszelt hozzajuk: Ha megtehetnem, draga testvereim, hogy
eletemet a magam kedve szerint eljem, nem talalnek kedvesebbet, mint hogy veletek egy Idel alatt, egy tzhely
mellett, csaladi krben eljek sokaig, de mert a helyzet ugy all, hogy egymastol messze sodortatva kell
kormanyoznunk, vezetnnk a nepet, nem a magunk, hanem isten iteletebl es akaratabol mindegyiknknek a
sajat tartomanya elen kell tartozkodnia. Bizony, mondom, hogy az egytt tlttt nehany nap boldogsagat a
szentek mennyei allapotahoz hasonlithatom, hiszen mint iIju hivattam el Csehorszag tronjara, es sulyos gondok
kztt hanyodva mindig tavol voltam a ti edes tarsasagotoktol es a szlketl is, ha pedig eme napok rvidke
gynyrseget gyakoribb jelenletetekkel elveznem nem lehet, hat egymastol valo tavolletnk Iajdalmat legalabb
a testveri szeretet emlekenek naponkenti Ielidezesevel enyhitsk, es amennyire erink engedik, kiralysagainkat,
orszagainkat, melyek Iltt az isten adomanyabol az Eszaki-oceantol az Adriai-tengerig uralkodunk, rizzk
meg klcsns segitseggel. Ezutan meg nehany szot intezett elssorban Alberthez anyjuk meg testvereik szeret
tamogatasarol, es beIejezte a beszedet.
(45) Albert Ielindultan valaszolta erre, hogy sohasem Iog megIeledkezni a ktelessegerl, Ielseget minden
erejevel vedelmezi, es mas hasonlokat mondott az elhangzott beszeddel kapcsolatban, majd Ulaszlo
baratsagosan es bkezen megajandekozta t es elbocsatotta. Az ajandek pedig tiz roppant nagysagu dragakves
kehely volt, csodas miv, aztan bibor es arany ruhak, tiz gynyr, gyors men arany zablaval, boglarral,
dragakves szerszammal, meg meg nyolc masik a biborosnak, hat Zsigmondnak, ugyanennyi a
brandenburginak, sok pazar ruhaval egytt. Mindezt rendben elintezve, a kiraly a harmadik merIldkig kiserte
a tavozokat ugyanazzal a kiserettel, amellyel Iogadta (azt mondjak, volt vagy tizennegyezer lovas), ott
elbocsatva ket, mellejk adta BanIi Miklost, hogy hatszaz lovassal a tisztelet jelel eji szallasukig kiserje ket.
Ezutan Ieloszlatva az orszaggylest, Lcserl Kassara ment vissza, es mert Iltette magaban, hogy az egesz
tartomanyt megszemleli, magahoz hivatta Zsigmond pecsi Ipapot, a szamvevt, akit elutazasakor Budan
trvenykezesre hatalmazott Iel, mert elssorban az tanacsait akarta hasznositani a sulyos bajok orvoslasaban,
amelyekrl tudta, hogy gytrik a tartomanyt, igy trtent aztan, hogy Kassarol Varadra, innen meg Erdelybe
ment, mert hallotta, hogy gonosz trekvesek azt szinte halalra marcangoljak.
(50) E napokban az a hir terjedt el, hogy a gallok az Alpokon at Italiaba indultak, negyszaz lovast mar Astiig
elrekldtek, Genovanal es a Rhne torkolatanal oriasi Ilottat szedtek ssze; hogy Sandor papa elIoglalta Ostia
varosat, Julian biboros, aki a papat elhagyva Karoly partjara allt, Ostiabol titkon Genovaba meneklt; hogy a
papa, akirl ugy tudtak, eleinte tamogatta Karolyt, st, eppen beszelte ra erre a vallalkozasra, mar
megmasitotta a szandekat, szvetkezett AlIonz kirallyal es a Iirenzeiekkel, megkoronazta AlIonzot, es annak
trvenytelen lanyat a sajat Iiaval jegyezte el. Es ezek a hiresztelesek nem is voltak resek es alaptalanok, mert
nem sokkal utobb Karoly SIorza Lajos milanoi elljaro es Herkules Ierrarai Iejedelem tamogatasaval atkelt az
Alpokon, es hatvanezer emberrel Italiaba nyomult; AlIonz pedig, akirl azt beszeltek, hogy szarazon es vizen
roppant katonai ert allitott ki, nyolc haromsorost nehany gyalogossal egytt a liguriai partvidekre kldtt.
Karoly keresztlhaladva Italian, Pavia, Firenze es Lucca varait, amelyeket biztositekul kert maganak, Irancia
rseggel rakta meg, nehogy a taljanok hatulrol trt vessenek neki, es klcsn cimen a szabad varosoktol nagy
summat szedett ssze; miutan pedig bevonult Firenzebe, elzavarta onnan a Medicieket, akik par ember
hatalmara tamaszkodva megszereztek ebben a varosban az egyeduralmat. (55) Ascanio biboros, SIorza Lajos
Iivere, a papatol a Iranciak oldalara allt at, es csellel elIoglalta Ostiat.
653
Augusztus elmultaval pedig a kiralyi kincstarnok nehany tisztviseljet nem messze Fejervartol, Lrinc herceg
egyik Ialujaban az parancsara megltek, mikor a kirott adot akartak beszedni. A kiraly latta ugyan, hogy ez
serti Ielseget, megis ugy hatarozott, hogy a vizsgalatot es a bntetest maskorra halasztja, mert most Erdelybe
sietett. A trkk meghallottak, hogy az egyik magaslaton eplt varban nincsenek rk, elIoglaltak azt, es
megnvekedett mereszseggel az egesz tartomanyt pusztitva szaguldoztak be. Igy aztan megtudva, hogy
GrgIejervart mindssze ketszaz katona rzi, varatlanul megrohantak, het zaszlot mar Iel is tztek a hegyre, es
knnyen el is Ioglaltak volna, ha Kinizsi Pal egyik kapitanya Temesvarbol egy Ilszerelt legioval odasietve
vitezl el nem zavarja ket a Ialaktol es a Szeremsegbl, melyet mar Ienyegetni kezdtek. (60) Ezek meg a Szava
partjan keresgelve talaltak egy olyan helyet, ahol a Iolyon knnyen atkelhetnek, minden akadaly nelkl
atvonultak Szentdemeteren, Lrinc herceg varan, az egesz krnyeket gyujtogatva, Iosztogatva Ieldultak, elvittek
az embereket, a barmokat es a mozdithatot, Lrinc hercegnek a kiraly es az orszag iranti htlenseget leginkabb
az bizonyitotta, hogy mint beszeltek az Ialuinak mind megkegyelmeztek, ezeket bizonyos jelekrl,
kiaggatott tkrl, rongydarabrol ismertek meg. Ezenkivl kihasznaltak a szamukra nagyon alkalmas idt, hogy a
kiraly Erdelyben van oda, a Iolyokat pedig, melyek Magyarorszagnak vedeleml szolgalnak, szinte mind
kiszaritotta a hat honapja tarto aszaly, ugyhogy sok helyt knnyen at lehetett rajtuk labalni, es egesz oktober
honap Iolyaman Pettauig Iolytattak a pusztitast, gyujtogatast. Pettaunal aztan atkelve a Dravan, szrny karokat
okoztak, krlbell hetezer embert hajtottak el magukkal. Ezutan pedig abbeli Ielelmkben, hogy a kzeled tel
megduzzasztja a Iolyokat, es azok krlzarjak ket, visszavonultak a Szavahoz; akik koruk vagy testi
gyengesegk, Iaradtsaguk miatt nem tudtak kvetni ket, azokat a Iolyo partjan leIejeztek, aztan ravetettek
magukat a sok betrestl szinte mar elneptelenedett Horvatorszagra, ekzben rengeteg, ehsegtl, kimerltsegtl
Ielhalott gyermeket kegyetlenl a gyepkn hagytak. Valamivel korabban a Szavan alabb, Pozsegaba hatoltak
be, ebbe a borban bvelked, kies Ialvakkal, varakkal, varosokkal nepes megyebe, es ott is nagy zsakmanyt
ejtettek.
Ezekben a honapokban nehany nagyszombati zsido, aki bizonyos kegyetlen es borzaszto bnben megmakacsolta
magat, elnyerte melto bnteteset. (65) Tizenket IerIi meg ket asszony titokban elIogott egy szabad szletes
kereszteny gyereket, bevitte egy kzeli hazba, es a szerencsetlent torkon ragadva azonnal megIojtotta, aztan ereit
Ilvagva, mig lelket lassan es aprankent kilehelte, veret reszint megittak, reszint eltettek masok szamara, testet
Ieldaraboltak es reszenkent elIldeltek. A szlk sokaig keresik a gyereket, de nem talaljak, az viszont
bebizonyosodik, hogy az elz nap a zsidok utcajaban tartozkodott, s aztan nem lattak tbbe, ezert elrendelik a
zsidok ellen a trvenyes nyomozast. Poroszlokat kldenek a hazukba, akik IlIedezve a Iriss vernyomot, a haz
urat egesz csaladjaval egytt elIogjak; a vallatas soran az asszonyok a kinzastol valo Ielelmkben az iszonyatos
tett egesz leIolyasat Ieltarjak; vallomasuk alapjan a nador, aki egyben a varos elljaroja is, megparancsolja, hogy
nehany bntarsat a piacon az e celra Ielallitott maglyan egessenek el, a tbbieket, akik kevesbe latszottak
vetkeseknek, sulyos penzbntetesre itelik. Amikor pedig az regekbl kinzassal kicsikartak e szrny bntett
okat, negyet tudtak meg, ami a zsidokat Nagyszombatban is meg gyakran mas videkeken is eIIele gyalazatra
ktelezi; az egyik, hogy seik tanitasa szerint krlmetelkedesnel a kereszteny ember vere kitn szer a verzes
elallitasara; (70) a masik, hogy ugy hiszik, ugyanez etelben beadva nagyon sokat hasznal a szerelem
Ielkelteseben; a harmadik, hogy naluk mind a IerIiak, mind a nk egykeppen szenvednek a havibajtol, es ugy
tapasztaltak, hogy ha kereszteny ember veret isszak, az gyogyszer erre a betegsegre; a negyedik, hogy van naluk
egy si, titkos trveny, mely szerint a mindennapi istentisztelet soran mas-mas videken kereszteny vert kell
aldozniuk az istennek, es allitolag az trtent, hogy ebben az evben a nagyszombati zsidokra kerlt a sor.
Mindeme szrnyseg az dvsseg negyszazkilencvenharmadik esztendejeben esett ezer Iltt.
Mialatt a kiraly egyszer Lcsen tartott gylest, masszor, annak Ieloszlatasa utan, Erdelyben tartozkodott, nem
tudott e bajokkal szembeszallni, egyreszt azert, mert az irdatlan tavolsag megakadalyozta ebben, hiszen mar
Dacia legmesszibb videken jart, amikor a trkk Fels-Mysia es Bosznia terleterl ratamadtak az orszagra,
masreszt egyes kenyurak Iektelensege akadalyozta, mert ezek a kiralyi tekintelyt megvetve minden eszkzzel
trni es cskkenteni akartak a Ielseg erejet, vagyonat, hogy maguk annal szabadosabban uralkodhassanak. (75)
Nem csekely resze volt a penz hianyanak abban, hogy a hadsereget nem lehetett gyorsan sszeszedni, es
idejeben az ellensegre kldeni. A kiraly pedig ugy gondolta, hogy Magyarorszag kz- es magangyeit a szamara
legkedvezbb idben rendbe teve latogatja meg Erdelyt, mely tartomany dusgazdag, de bels lazongastol
marcangolva a ktelez adot vonakodik megadni, hogy ezt rancba szedve a regi tartozasokat behajtsa, es ezzel a
654
pillanatnyi penzgyi nehezsegeken legalabb reszben knnyitsen. Ket elljaro szolgaltatott ott trvenyt, DragIi
Bertalan es Losonci Laszlo, akik, minthogy klnbz termeszetek voltak, klnbz modszereket kvettek az
igazsagszolgaltatasban, ezert mindenki utalta ket, es nemcsak a regi Irakciokat ersitettek, hanem meg ujakat is
keltettek eletre. Ezert aztan a tehetsebbekben Ieltamadt a zsivanysag, a rablas ocsmany vagya, hiszen mindenki
bntetlenl gyakorolhatta. A kiraly, hogy a karokat mersekelje, Laszlot udvarmesteri tisztre helyezte at,
Bertalant egyedl hagyta az elljarosagban, ugy gondolkozva, hogy ha az igazsagszolgaltatas egy kezben lesz,
kvetkezetessege knnyebben tudja visszaszoritani az elharapodzo bnzest. Ezt aztan Bertalan a kiraly
elgondolasa szerint gyorsan el is erte, ugy, hogy az utonallokat, a rablogyilkosokat vagy karoba huzatta, vagy
keresztre Ieszittette, vagy tzre vettette, vagy a Iejket vetette.
(80) A kiraly hatvanezer penzt hajtott be az erdelyieken, kiallittatta velk a szokasos hadsereget, majd
elrendezve (mar amennyire ez id szerint kepes volt) Erdely dolgat, Magyarorszag also reszeire ment
Temesvarhoz, azzal a szandekkal, hogy sszeszedi a regularis csapatokat es megtorolja a trk betreseket,
hogy segitseget vigyen a Szeremsegnek es a valsagos helyzetben lev, mar-mar elveszett Illyricumnak es
Horvatorszagnak, hiszen latta, hogy e terleteket a bels gyllseg es a veszedelmes arulas a vegpusztulas Iele
sodorja. Pal ugyanis sokat veszitett korabbi szigorusagabol, vagy azert, mert sok Iurral ujabban titkos
szvetseget kttt, es emiatt nem mert nyiltan Illepni mohosaguk ellen, vagy mert a gutates, amelyet tavaly
elszenvedett, testi erejevel egytt lelkenek mereszseget is elvitte, hiszen szavanak es nyelvenek ura nem leven,
erzelmeit csak bologatassal, integetessel Iejezhette ki, es csak legbelsbb embereivel volt kepes tudatni
gondolatai lenyeget. Mihelyt Pal meghallotta, hogy a kiraly az egri, a pecsi, a varadi pspkkel, Bertalan erdelyi
vajdaval, ezek tartozkodtak mellette, hozza erkezik, valami hihetetlen akaratervel azonnal a temesi hatarba
vezette a csapatait, kivitette magat a szine ele, a labahoz roskadt, es amennyire tle tellett, sirva panaszolta a
trkk pusztitasait, gyujtogatasait, amelyekkel nem volt kepes szembeszallni. Ha bena nyelvevel szolni nem is
tudott, hanggal es a trk vegek Iele mutogato jobbjaval kerte a kiralyt, torolja meg a rengeteg meltatlansagot,
torkara mutogatva ertette meg, hogy az orszag javaert szivesen hal meg, aldozza veret es eletet. A
hasonlithatatlan dicsseg, vitezsegerl es jamborsagarol ismert embert a kiraly Ilemelte, meglelte, es
knnyezve nyugtatgatta, hogy sosem Iog elhanyagolni egy ilyen Iontos dolgot, hanem ha szkseges a Iejet is
kockara teszi azert, hogy az orszagot a barbarok zabolatlan mereszsegevel szemben megvedje. (85) Kinizsi
ezutan csapatszemlet tartott eltte, es a latvany (mert remekl Il voltak szerelve) annyira Ilderitette, hogy nem
tudta trtztetni magat, hanem kirantotta a kardjat, szurva, vagva megvillogtatta, mint egykor iIjukora viragaban
szokta volt. Ulaszlot ezek utan egesz kiseretevel egytt olyan Ienyes krlmenyek kztt Iogadta, hogy a nagy
kiraly, akinek jovoltabol a tartomany kormanyzosagaval vagyonat szerezte, a vendeglatas es Ienyzes
teljesseget, pompajat tekintve igazan semmit sem hianyolhatott. Es amig ejjel-nappal mellette volt, masrol sem
beszelt, mint a trkk elleni haborurol, amely a magyarok katonai vitezsegenek hajdani hiret is megrzi, es az
orszag kls ellensegtl valo vedelme kzben a bels, polgari haborusagokat is hatterbe szoritja.
A kiralyt Illelkesitettek e szavak, es Petervaradjara ment tovabb, mely varoska Belgrad Iltt negyven
merIldnyire egy magas hegyen nez a Dunara, hogy innen, mint egy kilatobol mindent megszemleljen, es
valami jo tlete tamadjon, mikepp lehetne a serelmekert bosszut allni. Amikor pedig biztos hireket kapott arrol,
hogy a trk lovasok Pettaun keresztl Illyricumra es Horvatorszagra trtek, ott zsakmanyolnak es duljak a
Ildeket, mikzben Mysiat pusztitasra es egetesre kiteve rizetlenl hagytak, akkor ugy velekedett, hogy itt a
kedvez id Mysia megtamadasara, a nehez- es knnyIegyverzet lovasok kzl kivalasztott vagy
tizennegyezret, Pal meg Bertalan vezenyletevel az ellenseges tartomany pusztitasara kldte, es elrendelte, hogy
Budan meg az orszag tbbi varosaban knyrgjenek a vallalkozas sikereert. (90) Ali beg, a krzet preIektusa,
kemeitl megtudva ezt, a tartomany lakoit, a racokat atkldte a hegyen, amelyet Feketenek neveznek, nehogy
kereszteny vallasuk miatt, melyet ugyan grg szertartas szerint tartottak, atpartoljanak a magyarokhoz. A
mieink tzes batorsaggal Szendr Iele igyekezve atkeltek a Szavan, es megtamadtak a trk tartomanyt,
megpedig a kvetkez hadrendben. Lassu vonulasban elrekldtek a vertesek hatalmas hadtestet, mint az egesz
hadjarat biztositekat; kzepen, ahogy ellenseges terleten szokas, a katonak poggyaszat helyeztek el. Ekzben a
knny csapatok szanaszet szaguldozva gyujtogattak a Ialvakat, Iosztogattak a hazakat, Ieldultak a Ildeket,
barmilyen nem es koru szemelyt az allatokkal egytt elhajtottak, es mindent a vasasok ers hadtestehez hordtak
ssze. Ezutan tovabbi predalasra visszaterve tzet vetettek Szendr klvarosara, a tabor keresztlvonult rajta, de
ellensegbe nem tkztt, mert Ielelmeben mindenki a Ialak mge huzodott, hiszen latta, hogy erik nem
655
egyenlek a mienkkel.
Tizent napon keresztl a dolog a tervek szerint sikerlven, a koborlok mar szaz merIldnyi tavolsagra
tzzel-vassal mindent elpusztitottak, akkora zsakmanyt szedtek ssze, hogy nem volt elegend kr meg szeker
a hazaszallitasara. (95) A taborban t borju egy aranypenzbe kerlt, ugyanennyibe negy lo egyesztendei
abrakolasara valo arpa es szena. Egy anyat negy lanyaval tizennyolc penzen adtak. A zsold nelkl
katonaskodoknak sem kellett zsakmanyukat a kzsbe adni. Igy trtent, hogy csodasan meggazdagodtak
mindahanyan anelkl, hogy a legcsekelyebb kart is szenvedtek volna. Pal a nagy sikeren Ielbuzdulva szeretett
volna tovabbmenni, es a pusztitas remletet messzebbre kiterjeszteni, de a tbbi csapatkapitany ellenkezett,
mondvan, hogy a sulyos es gazdag zsakmannyal terhelt sereg nem haladhat elbbre; meg aztan Ielni is kell a
csalard es alnok ellensegtl, nem szabad elbizakodni a rajuk mosolygo szerencseben, nem ajanlatos vaktaban
kitenni neki a hadsereget, hiszen ezen all a kzsseg dve, az orszag vedelme; nem is lehet most mar ugyanazon
modon pusztitani, mint eddig, mert a megkzelithetetlen hegyeken, sebes Iolyokon csak a legnagyobb
Iaradsaggal lehet atjutni. (100) Ezzel szemben Pal ugy gondolta, hogy Iolytatni kell a gyzelmi sorozatot,
mereszen ki kell hasznalni a szamukra ritkan kedvez szerencset, minden hadjarat sorsa egyetlen pillanattol
Igg; ha most kieresztik a kezkbl az ellensegen valo bosszuallas alkalmat, maskor hiaba keresik azt. Amazok
vitatkoztak, megtagadtak az engedelmesseget, es Pal kenytelen volt lemondani a kegyetlen ellenseg Iltti szep
diadalrol. Kesbb hallottam az akkori konstantinapolyi kvet, More Peter elbeszeleset: a trkk, amikor
hallottak Pal es a magyarok ellenseges tamadasarol, annyira megijedtek, hogy a Konstantinapolyt rz
csapatokat azonnal atkldtek Azsiaba, Ileg azert, mert a csaszar Egyiptomban tartozkodott, es a szultannal
vivott sulyos haborut; biztos, hogy ha a katonak hallgatnak Palra, a rablast, dulast Konstantinapolyig knnyen
Iolytathattak volna. Ezert aztan Ilszedtek a tabort, elhagytak a Fekete-hegyet (ha ezen atkelnek, Fels-Mysiabol
knnyen maguk melle allithattak volna negyvenezer nkent csatlakozo embert), es november kalendajan
valamennyien sertetlenl, gazdag zsakmannyal tertek vissza GrgIejervarra, tabort tttek a kzeli hegyen, es a
zsakmany atszallitasan meg Szendr ostroman kezdtek gondolkozni.
Ekzben Pal halalos lazba esett, nagy lovascsapattal Szent Kelemen varosaba vitette magat, ez a Szava innens
partjan Iekszik, es nem sokkal kesbb vegrendelet nelkl (hiszen mar reg nema volt), utodot nem hagyva, a hiv
keresztenyek szertartasa utan eltavozott az eletbl, batorsaganak es okossaganak Iajo hianyat hagyva a
Iejedelemre es az egesz orszagra. A temesi kapitanysagra a kiraly Jozsat allitotta, az tanitvanyat, aki erben es
katonai tapasztalatban hasonlo volt hozza. Budan Mysia szerencses Ieldulasaert az istenek minden oltaranal
knyrgest tartottak.
Ezek megtrtenven, a kiraly az atyakkal, Bertalannal, Gereb Peterrel es a tbbi nagyurral Bacsra vonult, hogy a
bels haborusagtol zaklatott tartomanyt Iegyverrel bekitse meg; a zavargasra elssorban Pal nemreg trtent
halala adott okot, aki tulzott engedekenyseggel tamogatott egyes Irakciokat; es mert kzeledett a tel, a kiraly a
hadsereget teli szallasra kldte, mig az agyukat es a Ielszerelest Budarol ideszallitjak a Dunan. Erre a haborura
Peter kalocsai es bacsi ersek, Kishorvati, a vranai perjel, Ileg pedig Lrinc herceg miatt kerlt sor. Mert Peter
husz nappal korabban, meg akarva vedeni egyhaza jussat, elIoglalta Kishorvati Janos varat, elszr elvitte
Ieleseget, gyermekeit es vagyonat, de aztan sertetlenl visszaadta; Kishorvati valogatott lovassaggal odaerkezve
ervel vette vissza a kastelyt, vei kzl egyeseket, akik Peternek atadtak azt, sulyos bntetessel sujtott,
nehanyat karoba huzatott, masokat megnyuzatott.
(110) Amikor a kiraly Bacson tartozkodott, magahoz hivatta Magyarorszag valamennyi Iemberet, akinek a
hseget a gyakori parancsmegtagadas miatt gyanusnak tartotta, ezek kzl egyesek a kpnyegIorgatas
csuIsagaban megmaradva nem jttek el, masok a tetteikert erzett bntudat miatt kesesket klnbz okokkal
magyarazva vonakodtak megjelenni. Tbbek kztt pedig hivatta Lrinc herceget; ra haragudott ugyanis a
legjobban, mert tudta, hogy gonosz, lazongo, nyakas Iejedelem, es a trkk nemreg trtent betresenek az
oka. Az a hir jarta ugyanis, hogy a trkktl Iejenkent egy aranypenzt szedve a sajat Ildjen keresztl vezette
ket Illyricumba, Ialvait a megegyezes szerint bizonyos kiIggesztett jelekkel rizte meg a trk Iosztogatas es
gyujtogatas ell, veletlenl Iogsagba esett parasztjait ingyen kapta vissza. Az is ismeretes volt, hogy szemtelen
es erszakos a kalocsai ersekkel szemben, es a szeremi Istvan szinte meg meg sem halt, mikor mar a pspkseg
harom kastelyat lerombolta, a Ielseget mindig melyen megvetette, rendeleteinek sohasem engedelmeskedett, es
656
t magat beszed kzben gyalazatosan krnek szokta nevezni. Ezek miatt a kiraly egyebkent szelid es nyugodt
lelke olyan haragra gerjedt, es annyira Ielhaborodott ellene, hogy meltatlankodva visszakldte azt a haromszaz
lovast, amelyet a legutobbi trkellenes tamadas alkalmaval kldtt, a kelyhet es egyeb ajandekait utalattal
elutasitotta. (115) Ez tehat az emlitett kiralyi idezesre gazsagai es bnei tudataban nem jtt el; anyjat kldte, ezt
a nagyon reg es kitn matronat, hogy szepen hangzo mentegetzessel lecsillapitsa a kiraly haragvo lelket, es a
megbntetesere Ilgerjedt gylletet kioltsa, maga pedig ezenkzben megersitette Ujlak varat, a birtokaban
lev tbbi kastelyt pihent rseggel latta el, Ieleseget, csaladjat vagyonaval egytt az Ausztria hataran Iekv
Nemetujvarra, e biztos helyen alaposan kiepitett varba vitte at, gazIicko tarsaibol, ahonnan csak lehetett, nagy
tmeget gyjttt ide, mint valami menedekhelyre, es ahogy anyja tudositotta t a kiraly haragjanak es
kesersegenek nvekedeserl, ugy keszlt Iokozott ervel es igyekezettel a haborura, meg azokat a
boroshordokat is gyorsan Ujlakra vitte a varba, amelyeket a kiralyi udvar reszere vasarolt Iel. Ujlak varoskaja
egy hegytetn all, nem Ial, hanem svenykerites es keskeny arok veszi krl, ugyanugy a Dunara nez, mint
Buda; kzepeben Szent Istvannak szentelt templom all; a varban Kapisztran boldog Janos sirja lathato; tiz
merIldre van ide Bacs, ahol az uralkodo tartozkodott akkor az atyakkal, es tanacsot tartott a Lrinc ellen
inditando haborurol.
Tapasztalta, mint gyakran trtent, hogy az urak velemenye elter, es nem is Iejezik ki azt eleg vilagosan. Mert az
egri pspk, akirl Intebb gyakran emlitettk, hogy a kiraly hseges kiserje es els szamu blcs tanacsadoja
volt, azt mondta, hogy a haboru jogos ugyan, amde szamos nehezsegbe tkzik; tudniillik az ellenIelnek
nemcsak vagyona rengeteg, hanem testvere, rokona, hatalmas baratja es szvetsegese is; (120) ezert ovatosan es
krltekinten kell eljarni, nehogy az emberek tisztessegtelen celt tulajdonitsanak a dolognak, es azt beszeljek
az urakodorol, hogy zsarnoksagra trekszik, es a nagybirtokosoknak, az elkelknek a vagyonat ezert akarja
elszedni, cskkenteni; mindazonaltal, akarmilyen dntest hoz is a kiraly, mindig helyeselni Iogja azt, es a Ieje
kockaztatasaval is tamogatja. A kiraly ezzel szemben a hadjarat jogossagat hangoztatta, mint amely a kiralyi
Ielseg serthetetlensege jegyeben, az eskszeges miatt, az allam erdekeben Iolyik; remeli, hogy ha , akit
vagyona, rokonsaga, testverei, Iejedelmi baratai tesznek hatalmassa, emellett ket tekintelyes orszagra
tamaszkodik, igazsagos haboruba szall, az istenek melle allanak majd, es a partjat Iogjak. A pecsi pedig,
amikor megkerdeztek, mi volna a velemenye, allasIoglalasa lenyeget ugyanazon ervekkel Iejtette ki, mint a
kiraly, ugyanazon okokbol egeszen a haboru melle allt, es annak mar-mar megingo, elbizonytalanodo akaratat a
hadjarat elhatarozasara birta, megis ugy azonban, hogy az egri tanacsat sem hagyta Iigyelmen kivl, aki ugy
velekedett, hogy ezt a hadat ovatosan es okosan kell vezetni, igy aztan megparancsolta, hogy ez a kett mindig
oldala mellett tartozkodjek, egyikk pajzskent, masikuk kardkent; az egyiket ovatosnak, a masikat harciasnak
tartotta, de katonai erben, hsegben, tapasztalatban mindkettt egyenlnek.
Miutan pedig a hadjarat gondolatat elIogadtak, azonnal magahoz hivatta Bertalant, Gereb Petert, BanIi Miklost
meg a tbbi Inemest, Ieltarta elttk, mit hatarozott, es minden csapatot visszarendelt teli szallashelyerl. A
lovashadnagyok buzgon teljesitve a kiraly parancsat, nehany nap alatt tekintelyes sereget szedtek ssze. (125)
Mikor ezt Lrinc a kemeitl megtudta, megersitette Futakot, amelyet regebben a pecsi pspktl Iegyverrel
ragadott el, megrakta rseggel, es kevesedmagaval gyors vagtaban Illyricumba ment Raholcara, hogy ha
lehetseges, gyorsan megsegithesse az embereit. Bertalan ezalatt, akire a sereg Ivezerseget es a hadjarat
vezeteset biztak, pitymallat eltt Ujlakhoz vezette a csapatokat, es mert a varost sanc es arok ersitette, a varhoz
hatolt, es a kapuknal, a Ialaknal kezdett harcot. A kiralyiak kzl egyesek sszehordott trmelekkel az arkot
igyekeztek Ieltlteni, masok gyalogosan atgazoltak rajta, a varosbeliek pedig, akiknek a szama nagyon
Ielduzzadt, mert beIogadtak a klvarosiakat is asszonyostol, a holmijukkal egytt, ellenalltak, lvldzessel,
agyugolyokkal iparkodtak elzavarni a tamadokat, ezert egyenl esellyel Iolyt a kzdelem. Masnap pedig
nepesebb sereget vonultatott Iel, ujra harcba es verekedesbe kezdett, es ismet egyenl batorsaggal csataztak,
emezeket a dh hajtotta, hogy tegnap nem tudtak athatolni a svenykeritesen, azokat Iejk es vagyonuk
nyilvanvalo veszedelme sztkelte. A kiralyiak megis ersen tamadtak, kialtoztak, hogy a varosbeliek adjak
meg magukat, mikzben az egyik oldalon atvagva es alaasva a sancot, valamennyien benyomultak a varosba.
(130) Ennek lattara a varosiak eldobaltak a Iegyverket, es megadtak magukat, ugy gondolva, hogy knnyebben
kerhetnek kegyelmet, ha leteszik a Iegyvert, mint ha makacsul Iorgatjak azt, es e velemenykben nem is
csalodtak; mert a vezer azt az utasitast adta, hogy az elelmiszer- es takarmanyraktarakra ravethetik magukat, de
a lakosokra ne emeljenek kezet. Amikor az rk, akiket a csata megkimelt, mindannyian visszavonultak a varba,
657
a kiraly rgtn kialtvanyt tett kzze, hogy senki se tamogassa Lrincet, es ne Iogadjon el tle zsoldot; aki
engedelmeskedik, az egy honapon bell visszaterhet a kegyebe; aki nem jn, arra Iej- es joszagvesztes itelete,
Ielsegarulas rks bne szall. Ennek hallatara tbben azonnal elhagytak Lrincet, masok kitartva szandekuk
mellett, magukat es vagyonukat vegs veszelybe vittek.
Kzben serenyen hozzalattak a varostromhoz, mert a Ielteteleket nem Iogadtak el, es a varos tetit ersen
bombaztak. Ezert aztan a Iolyon egy szokatlanul nagy agyut hoztak Budarol, amelyet Jakab kovacsmester a
domb kzepen allo templomhoz vontatott, hogy innen kzelebbrl trhessek a varIalakat; masok a kapunal
tornyokat emeltek, nehogy valaki kijhessen. (135) Amikor a vagyonukat Ielt gazdagabb emberek
remletkben a hosszan elnyulo hegygerincre huzodtak, melynek egyik reszet a var, masikat a varos Ioglalta el,
nem engedtek kijnni ket onnan, mert minel gyorsabban elik Il az eledelt, annal gyorsabban vetik ala magukat
a kiraly akaratanak es hatalmanak. Amikor aztan a templomban lev nagyobb es a tornyokban elhelyezett kisebb
gepek csapasai alatt a Ial sok helyen leomlott, es a var nagyon megrongalodott, az agyuk irgalmatlan tamadasa
sok embert csuI halalba kldtt, a megrettent rseg titokban a megadasrol kezdett targyalni Bertalannal; azt
kerte, hogy szelidebben Iolytassa a haborut, hiszen nem klIldiekkel es idegenekkel, hanem polgartarsakkal,
rokonokkal, baratokkal vivja azt; a var ugyis mindenkepp a kiraly hatalmaba kerl; ezert szksegtelen es
embertelen Ialait ostromagyuk sulyos lvedekeivel tretni, lyuggatni; aztan par napi Iegyvernyugvast kert,
mialatt a ket Iel harci zajtol haboritatlanul targyalhat a megadas Ielteteleirl. Bertalan egyetertett beszedkkel,
es knnyen megengedte a nehany napi Iegyversznetet, de csak azzal a kiktessel, hogy ha ez id alatt Lrinctl
semmiIele segitseg sem erkezik, minden kiIogas nelkl megadjak magukat. Mindket oldalon elhallgatvan a
Iegyverek, az rkatonak titokban helyreallitottak a var romlott Ialait, megujitottak a Ilszerelest, es a
Iegyversznet leteltevel bizonyos alsagos okokra hivatkozva kijelentettek, hogy nem tarthatjak meg az
egyezseget. Bertalan erre dhbe gurult, hiszen az rseg nyiltan kijatszotta t, Ielujitotta a harcot, es ismet
hozzaIogott az ostromhoz.
Lrinc kzben magat es gyet illeten teljesen elveszitette a remenyt, nagy gyorsan a nadorhoz Iutott, akihez
atyaIisag es szvetseg Izte, es Ilemlegetve a regi baratsagot, segitseget kert tle szorongatott helyzeteben. Az
okos nador visszariadt a jogtalan gy csuIsagatol, es arra hivatkozva, hogy reg, beteg, minden oldalrol
Ienyegetett ember maga is, a Iegyveres segitseget megtagadta, ellenben megigerte, hogy tekintelyet es a kiraly
iranta tanusitott joindulatat latba vetve, amennyire kepes, tamogatja dolgat, es buzgon knyrg
bntetlensegeert. Lrinc megelegedett ezzel, es a nador Iigyelmeztetesere gyorsan elment onnan, nehogy
veletlenl a kiraly parancsara elIogjak, Ilkereste a Iurakat, rokonait, baratait, es annyi katonat szedett tlk,
amennyit tudott. A nador kvetei pedig tstent Bacsra mentek az uralkodohoz, ahol az atyak gylekezete ele
bocsattatva igy szoltak:
Kegyelmes kiraly, a nador, akinek a neveben hozzad jttnk, roppantul csodalkozik, hogy te, akinek az orszag
egesz jogrendjet ismerned illenek, az aprocska bnkkel gyanusitott Lrinc herceget meghallgatasa nelkl
ellensegnek nyilvanitottad, Iegyverrel megtamadtad, es Ujlakot, birodalmanak a kzpontjat kemeny ostrom ala
vetted; (145) azt mondja, hogy a nador, a szamonker, az orszagbiro, akihez nemcsak Iellebbezni szoktak
a kiralytol, hanem gyakran maga a Ielseg is az vizsgalata es itelete ala esik; ha Lrinc Iltt iteletet kell hozni,
nemcsak a birosag eltt lehet bevadolni, hanem a rakosi mezre sszehivott orszaggylesen is, es a trvenyek
szerint Ivesztesre itelni; szokas ellenere, a gyanusitott meghallgatasa nelkl haborut viselni nem uralkodora
jellemz dolog, hanem arra, aki nyiltan zsarnoksagra trekszik. Ennek okaert a Ielseged irant erzett regi
joindulatara hivatkozva ker teged, hogy hagyd abba Ujlak ostromat, engedd meg, hogy Budara orszaggyles
hivatvan ssze szaztagu birosag Ioglalkozzek az ggyel, es ha ott bizonyitast nyer, hogy vetkezett Ielseged ellen,
nemcsak knyrgni nem Iog erte, hanem poroszlok kezere adva nyomban halalba kldi.
A nador eme Iennhejazo es szemtelen zenetet a Iejedelem haraggal Iogadta, mert hiszen az nem atallott akar
birajaul, akar partIogojaul szegdni annak, akinek erdekeben egyetlen Iur sem mereszkedett eltte szot emelni.
(150) Ezert azt valaszolta a kveteknek, jelentsek a palatinusnak, hogy a szamonker reszerl, akinek a
jogtalansagokat megakadalyoznia illenek, sokkal illetlenebb dolog, ha olykor eppen alkalmaz jogtalan
erszakot massal szemben, es ettl maganak a kiralynak a tekintelye sem tudja elteriteni, mint ha a kiraly az
emberiseg es az istenek megatalkodott ellensegen annak meghallgatasa nelkl Iegyverrel all bosszut; bizony
658
mit sem trdik a nem kerelmez, hanem szinte Ienyegetz nadornak nem is keresevel, hanem parancsaval; a
sulyos vadakkal terhelt Lrincet tbbszr is megidezte, ez azonban viselt dolgainak tudataban a parancsot
megtagadta, es a Ielseget, amennyire rajta allott, korlatozni akarta; pedig, akinek a kiralyi meltosag teljessege
miatt akkora tekintelye van, hogy kivansaga meltan er Iel a legtrvenyesebb trvennyel, abban az gyben,
amelytl az orszag dve es a kznyugalom Igg, nem Iog sem reszrehajlo biraskodas utan menni, sem
visszariadni az igazsagtalan megiteltetestl, megrettenni a haborusagtol vagy barmi veszelytl; ezert mindig
teljesseggel a nadortol Igg, vajon nyajas es engedekeny, avagy zord es kerlelhetetlen ura lesz-e; ha
joszandekkal van az allam irant, es lelkeben nincs Iennhejazo rosszindulat vele szemben, mindig meltanyos es
szives lesz hozza, igy bocsatotta el a kldtteket, majd megersitette a hadsereget, es meg hevesebben buzditotta
a varostromra, a harcra, ujra kihirdette, hogy aki Lrincet makacs megatalkodottsagaban tamogatja, hozza
hasonloan Iej- es joszagvesztessel bntettetik, hacsak haladektalanul vissza nem ter az engedelmessegre, es nem
csatlakozik a kiralyhoz. (155) Lrinc anyja megijedt ettl, es hogy a veszelyt elharitsa, nagy csomo penzzel
Bertalanhoz ment, de a becsletes embernel semmit sem tudott elerni.
A kiraly pedig, amikor megtudta, hogy a nagy agyuk Iolytonos lvldzese a varIalakat elegge sszetrte,
megparancsolta, hogy ejnek ejszakajan, amikor a stetseg miatt az ellenseg nem celozhatott pontosan, minden
oldalrol rohanjak meg a varost es a varat. A megallapitott oraban a kiralyiak titkon a varos Ialai ala mennek, es
roppant mereszseggel elbb vetik meg a labukat a Ialakon, mint ahogy a vaktaban ldz ellenIel letaszithatna
ket. Keves veszteseg, de sok sebesles aran kezitusaban Ioglaljak el a varos meredek dombjat, a vezer
parancsara a lakossaggal szemben nem alkalmaznak erszakot, es egykettre odaerkeznek a varhoz, ahol, mint
latszik, sokkal hevesebb harc var meg rajuk. A varban levket megijeszti a varos eleste, es bar batorsagukkal es
igyekezetkkel nehany napig Ienntarthatnak magukat, megis, nehogy tzesebbre gerjesszek az egyszer mar
becsapott vezer haragjat, szemelyes bantatlansagukat Ieltetell kiktve meg ugyanezen az ejszakan megadjak
magukat, igy tehat Ujlak anelkl, hogy barkivel barmi jogtalansag trtent volna, januar 12. kalendajan napkelte
eltt elesett. (160) A kiraly, aki a roppant ers var bevetelevel ellenIeleinek batorsagat teljesen sszetrte es
lelohasztotta, ugyanazon a napon tizenket orakor olyan rendben vonult be a varosba, hogy eltte az egri Ipap
jart a nehezlovassag hosszu soraval, ezt a varadi kvette ugyanannyi gyalogossal, maga a csehekkel, ez volt a
testrseg, kzepen haladt, utolsokent pedig a pecsi zarta az impozans menetet.
A var kzelebe erkezve, ime, Lrinc anyja jn elebe, Iekete ruhaban, kibontott hajjal, egnek emelt karokkal,
sirva, knyrgve, es mar messzirl kialtja: Irgalmazz, kegyes nagyur, irgalmazz mar neknk, hiszen nem illik
jobban kiralyhoz az igazsagteves dicssege, mint a megbocsatase; eleg igazsagot tettel eddig, gondolj most a
knyrletre; tenmagad gyzd le, aki legyztel minket, es a letiportakat josaggal, szelidseggel tartsd meg;
tekints a bnbano anyara, az asszonyra, a sirastol, vensegtl gytrt zvegyre, es ne lobogjon tovabb harag
benned a Iiam ellen. Legyen elIoglalva a varos, essen el a var, de kimeld meg vagyonat es Iejet, ne engedd, hogy
ellensegeinek gyalazatos jatekszere legyen. (165) Tekints pici Iiara, aki mindig abban a remenyben nevelkedett,
hogy egyszer majd a te Ilsegedet Iogja gyarapitani; tekints szerencsetlen asszonyara, aki Ierjenek mar nem
birodalma, de elete miatt aggodik, aki a tronusrol a legmelyebb nyomorusagra es veszedelembe zuhant. A
Iejedelem nem akarva tovabb hallgatni a nenit, az egri tolmacsolasaval megnyugtatta t: megmarad Iianak
szabadsaga es meltosaga, ha artatlannak bizonyul; mert ha ezt a hadjaratot beIejezte, visszamegy Budara, tiszta
lelkiismerettel sszehivja az orszaggylest, es helyreallitja jo hiret; ha bnsnek talaltatik, visszaadja varosait,
vagyonat, es megelegszik a lazado Iejevel, hogy peldat adjon a tbbieknek, akik esetleg egyszer a kiralyi Ielseg
megsertesen, megtaposasan trnek a Iejket.
E szavakkal az asszonyt szolgaloival, tisztes kiserettel, utravaloval bven ellatva Budara vitette, visszaadta neki
a holmijat, majd nem sokkal kesbb harom varost is, azutan elrendelte, hogy ha a meltosaga szerinti eletmodhoz
valamiben hianyt szenvedne, a kincstarbol adjanak meltanyos hozzajarulast. Amikor pedig bevonult a varba,
temerdek kincset, keszletet talalt ott; haromszaz, mindenIele ertekes premmel varrott ruhat, sok arany- es
ezstedenyt, vagy haromezer hordo bort, amelynek egy reszet a vitez katonaknak adta, a tbbit az elkelk
kztt osztotta szet ereny es erdem szerint.
(170) Mindezek megtrtenven, ers rseget hagy a varosban, majd Kishorvati ellen indul heves es eltkelt
tamadasra; a tabort athelyezve negy nap alatt gyors rajtatessel negy varosat keriti be, melyek kzl az egyiket a
659
nemes iIjusag az els rohammal birtokba veszi, a tbbit Iegyverrel Ioglaljak el es Ielegetik; a katonak itt is
megkapjak batorsaguk melto jutalmat. Ezeken kivl Batthyani Peter Tata kzeleben szerzett meg ket varoskat,
egyet ervel, egyet megadas utjan. Azutan Szent Demeter Szava-parti varosa adta meg magat (nem kis
jelentseg hely, mert a trkk azon keresztl szoktak Illyricumra tamadni), ez a despota ostromanak nem
tudott ellenallni. Ket honap alatt ekkeppen mindent megszerzett, ami Also-Magyarorszagon Lrince volt,
Futakot is visszavette, es ujra a pecsi Ipapnak adta, akie azeltt volt, igy mult el ez az esztend a kiralyi
tekintely gyarapitasa es a zabolatlan, lazado Iejedelmek elleni vedelme kzben.
Ugyanezen evben halt meg a kzsseg sulyos karara a derek es paratlan esz IerIi, Egervari Laszlo. Az ausztriai
haboruban nagy segitsegere volt Matyas kiralynak, hseget derekasan bebizonyitotta, midn sereget hosszu idn
keresztl vezenyelte, Ienyes dicsseggel kapitanykodott Szileziaban es Luzsicaban, kesbb Dalmaciaban,
Illyricumban es Horvatorszagban jart ell olyan vitezseggel, hogy a trk csapatokra emlekezetes csapast mert,
tezer emberket meglte, Illyricumbol kikergette a nemeteket, es ezt a tartomanyt visszaszoritotta a regi
hsegre, vegezetl leteve a kapitanysagot, Iasztalnok lett, es e hivatalban meg is maradt mindhalalig. Januar
kalendajan Ferenc budai Ipap, az egri Iivere, mindket nyelv kitn tudoja, elnyerte a gyri pspki meltosagot.
660
6. fejezet - tdik knyv
Beksznven az esztend, mely a szz szlese utan ezer Iltt a negyszazkilencventdik volt, Ulaszlo ugy
velekedett, hogy sokat hasznal az orszag nyugalmanak es tulajdon meltosaganak, ha a ggs kiskiralyok makacs
elbizakodottsagat megtrve, tbbe senki sem marad a tartomanyban, aki szavanak ne engedelmeskednek, ezert
Also-Magyarorszag rendbetetele utan, ott minden gyet sikeresen lezarva, atkelt a Dravan, a hadjaratot
Illyricumba helyezte at, es Lrinc tbbi varat kezdte ostromolni. A BanIi Miklos birtokaban lev Verce
varoskaba orszaggylest es nyolcados trvenyszeket hirdetett, aztan elhatarozta, hogy nagy ervel megtamadja
Raholcat es Nemetujvart, Lrinc ket, meredek hegyen allo, bevehetetlen varat, mert az a hir jarta, hogy ez
Ausztria terleten ers sereget gyjttt, a nadort egykettre a maga oldalara allitja, es hadi szvetsegeseve is
Iogja tenni, habar sokan szinte lehetetlennek tartottak, hogy a jo szimatu es okos nador egeszen addig kvesse t
ebben az rltsegben, mig dolgait mindenestl Lrinc elveszett vagy veszelyeztetett gyehez kti, a bukasra
allo, remenytelen haboruban magat es mindenet nyilvanvalo veszedelemnek teszi ki, hiszen latta, hogy ell is,
hatul is minden a kiralyi csapatok es rseg kezen van. A kiraly tehat Jozsat, akit nemreg hivott oda Temesvarrol,
nehany gyalogoscsapattal es hatezer lovassal Lrinc ellen kldte, elrendelte neki Nemetujvar megostromlasat,
Bertalan vajdanak pedig megparancsolta, hogy Hippolit biboros csapataival es Bornemissza zaszloaljaival
menjen a Somogysagba, a mezsegen Iekv Kaposujvar kastelyahoz, amelyet haromszoros vizesarok ersitett,
es ostromolja meg azt, mig maga a tbbiekkel Vercen orszaggylest tart, es szigoru iteleteket hoz, ahol is a
horvat Iejedelmek legtbbje, ketsegkivl sulyos bnei tudataban, nem jelent meg.
Amikor itt a vranai perjelnek, akirl kiderlt, hogy elpartolt Lrinctl, szamos erte knyrg baratja
kzbenjarasara kegyelmet adott, a nador ugy velekedett, hogy Ujlak gyors es sikeres ostroma a kiraly Lrinc
elleni tzes haragjat nemileg mersekelte, es erdekeben most knnyebben eszkzlhet ki mindent, amit akar,
ezert ket nagy tekintely kvetet kldtt hozza, hogy kerleljek, ne tamadja tovabb Lrincet Iegyverrel, hanem
megelegedve az eddigi bntetessel, si szokas szerint az egesz gyet bizza a budai gylesre, ahol majd bnsnek
talaltatvan es eliteltetven, mindenki teljes egyetertesevel szabhatjak ra a halalbntetest, mig viszont ha
Ilmentik, minden karvallas nelkl visszakerl atyai birtokainak regi tulajdonaba. (5) Amikor ezek atadtak az
zenetet, a kiralytol a regi es valtozatlan valaszt kaptak, hogy tudniillik sohasem vet veget a makacs es az
allamra kartekony emberek elleni harcnak, mig csak irgalmaert knyrgve elebe nem jarulnak, derekasan nem
tisztazzak magukat, es trvenyes ktelessegeiket nem teljesitik; ilyen nagy bnert ez a bntetes meg nem
elegend, es merteket nem a maganemberek szabjak meg, hanem a Iejedelem. St, Lrinc emberenek, akit az
bocsanatkeres vegett kldtt, kesbb azt ajanlotta, jelentse uranak, lam, az krnek, ahogy t gunyosan nevezni
szokta, maris van egy vastag szarva, a masik epp hogy csak kintt, es naprol napra ersdik; hat legyen nyugodt,
ellensegeit hamarosan ketts szarvval kleli, szaggatja izekre.
Ezutan az illirek es horvatok kztt Ielmerlt ellenteteket vizsgaltak meg, es tbb vitas gy elrendezdtt. A
gylesre ketszaz lovassal erkezett Osvat zagrabi pspk egykettre visszakapta azokat a kastelyokat es
templomanak a tizedet, amelyeket egyes kenyurasagok elIoglaltak tle. Mindket tartomany szamara dvs
hatarozat szletett, hogy a trk betresek elharitasa celjabol Iolytatando hadjarat idejere negyvenezer
aranypenz zsoldot adjanak tizezer tartomanybeli lovasnak, es ettl Iogva azok vedelmezzek az orszag hatarait. A
Iemberek egyez akaratabol a ket tartomany kormanyzojaul ketezer lovassal Corvinus Janost neveztek ki.
(10) E napokban csodas latomas mutatkozott az egen, amelyrl szemtanuktol hallottunk, es semmikepp sem
tartottuk mellzhetnek. Zsigmond kincstarto embere, Miklos, Budarol a kiralyhoz es gazdajahoz igyekezven,
egy Ialuban, amelynek Zsolca a neve, ragyogo Ienyt latott a levegben, ers zugast hallott, es a szokatlan
esemenytl megszeppenve szemet, Ilet beIogva gyorsan a Ildre vetette magat, majd Ileszmelve a
boldogsagos szz kepet pillantotta meg az egen, amint a Iiaval egytt Ienyes Iellegpalastban ereszkedik ala a
levegben, es Buda Iele tart, pedig szent Ielelemmel eltelve azonnal tudatta ezt egy csehvel, a Iogadosneval es
a kocsisaval. Amikor a kiralynak es Zsigmondnak megjelentette, mindkett nagy amulatba esett; ez a szz
istenanya Iogantatasanak szentelt nap volt, melyet aztan a magyarok mindig nnepkent tartottak.
Ekzben Bertalan, aki a somogyi tajon Kaposujvart ostromolta, a taborbol rvid idre egy kzeli kastelyba ment
661
lakodalomba; ezalatt Lrinc kapitanya, Dombai David, sereny es bator IerIi tudomast szerezve tavolleterl,
ejnek ejszakajan, a holdIenynel titokban gyors lovassaggal odavagtatott a taborhoz, a Ielalomban, keszletlenl
heverket megrohanta, es Ilboritgatva az agyukat a Ikapunal nem csekely pusztitast vitt vegbe. A kiralyiak
kzl egyesek kemenyen ellenalltak, masok a kzeli erdbe mentettek a brket, Hippolit emberei kzl sokat
megltek. Bornemissza nem tudta kivedeni a tamadast, es amikor tizent lovasat elvesztette, Iutasban keresett
menedeket; a tbbiek ugyancsak sok sebet kaptak, es vegl elhagytak a tabort. (15) A Lrinc-partiak elIoglaltak,
szetromboltak, minden elelmiszert es ercmasinat bevittek a varba, amivel kipotoltak a Ilszerelest; ezutan
ketszaz szekerrel Bornemissza egyik Ialujaba mentek, ahol vasar Iolyt, a kereskedket kiraboltak, a Ialut
vegigdultak, es zsakmannyal rakodva visszaIutottak a taborukba. Bertalant Ielbosszantotta ez az eset,
harmadnapra segitseget gyjttt, sszekapta a sereget, ismet a kastelyhoz vonult, es miutan a budaiaktol meg a
pestiektl ers gyalogoscsapatot kapott, erteljesebben latott az ostromhoz. Amikor a katonak atkeltek a harmas
vizesarkon, nyomban elkeseredett tusaba bocsatkoztak, majd az utolso sancot is elerve veres kzelharcot
kezdtek; ekkor az ellenseg puskapora veletlenl meggyulladt, es a hirtelen tamadt tzvesz megemesztette a
municiot, az elelmiszert, a keritest, es kikezdte magat a varat is; a Lrinc-partiak megijedtek, jeleztek, hogy
megadjak magukat, ha kegyelmet kapnak, mire a josziv kapitany parancsara mindket Iel tstent szavat adta,
abbahagyta a verekedest, kinyitottak a kaput, es mindannyian nekilattak, hogy a varat megmentsek a tztl es
elIojtsak a langokat.
Raholcat aztan kimeletesebben ostromoltak, mert a varkapitany, miutan meghallotta, hogy Lrinc tbbi varosa a
kiraly hatalmaba kerlt, az ostromlok szavara hallgatva kzlte, hogy harc nelkl Iogja megadni magat, ne
kelljen sok idt pazarolniuk e bevehetetlen helyen.
(20) Ez a roppant magas hegy pedig Illyricumban emelkedik, sr tlgyes kzepen, kiemelked, meredek
sziklan valamivel a csucs alatt egy kastely all, amelyhez egyetlen szk ut kapaszkodik Iel. A hegygerinc alatt
allando Iorras Iakad, melybl meleg viz Iolyo ered, es ez a kastelyon keresztlcsobogva a varban, a varosban, a
klvarosban kutakat, halastavakat, meleghazakat taplal. A hegy labanal szanaszet Ialvak terlnek el es mvelt,
termekeny Ildek; a csodasan kellemes eghajlat az egesz videknek rendkivli bajt ad.
Lrinc pedig Nemetujvarott, amikor eszrevette, hogy Jozsa serege szorongatja, gondolkodoba esett a
bocsanatkeres meg az elviselhet Ieltetelek Iell, nehany napra Iegyversznetet kert, aminek teljesiteset
leginkabb a pecsi szorgalmazta, mig viszont elleneztek azok, akik remenyeiket a zrzavarba es az allamrend
IelIordulasaba vetettek. Egyesek azt mondjak, hogy a trk kvetek utjan segitseget igert neki, ha csak egyetlen
varat is atenged Illyricumban, amelyen keresztl oda betrhet es a videket pusztithatja, azonban azt valaszolta,
hogy szivesebben visel el barmi sorscsapast, mint hogy kiralyatol ilyen bnnel partoljon el.
(25) Ez esemenyek kzben a kiraly marcius kalendaja krl sszes Iemberevel Pecsre vonult, es mert ugy
velte, hogy Lrinc mar elegge megbnhdtt makacs ostobasagaert, ezutan szivesebben hallgatta azokat, akik
kzbenjartak erte. Igy trtent, hogy a srn ide-oda jarkalo Bot Andras kzvetitesevel vegre is visszaIogadta t a
kegyeibe legalabb annyira, hogy lehetseget adott neki, hogy elebe jaruljon es tisztazza dolgat. Jozsa azt az
utasitast kapta, hogy a sereg vonuljon vissza, minden ellenseges cselekedettl tartozkodjek, es hozza magaval
Lrincet; ha pedig ez jnni vonakodnek, meg nagyobb ervel ujitsa Iel a harcot. Az atveve e parancsot, Lrincet
hit alatt azonnal Pecsre kiserte, a sereget Nemetujvartol tiz merIldnyi tavolsagra hagyta, nehogy egy kisebb
sszekoccanas a haboru komolyabb Iolytatasara kenyszeritse. A Kishorvati, Hedervari, Szecsi Miklos
kisereteben erkez Lrincet az sszes egyhaznagy es urasag mely tisztelettel Iogadta, es a kiralyhoz kiserte, ahol
alazatos, megtrt, knyrg emberhez csakugyan ill beszedet tartott, amelyben nyiltan bevallotta tevedeset es
rltseget, amde megis ugy, hogy viselt dolgainak minden bnet a tarsaira kente, akiknek gonosz tanacsai
buktattak el t; (30) ezek kvettek el a gazsagokat, ezek cselekedtek a gyalazatot, k eresztettek at a trkket,
k biztattak, hogy meg a kiralyi Ielseget se vegye semmibe; ezek moho es predara ehes emberek, zavargast
kedvelk, legkedvesebb szemkben a haborusag, ami ket es kapzsisagukat kielegiti; neki maganak leginkabb
csak az a bne, hogy jo dolgaba es tulsagosan kedvez szerencsejebe belevakulva, ktelesseget nem tartotta
mindig szem eltt, eltrte, hogy az arulok gonosz tanacsa, mint valami vihar, elsprje az igazsag es jog melll;
most, miutan a Iejedelem virtusa es szerencseje megtanitotta t, hogy eri, melyekkel a meggondolatlan
hizelgestl ingerelve a kelletenel jobban kerkedett, nagyon is csekelyek, most ugyanazon kiraly utolerhetetlen
662
kegyelmessegeben bizakodva keri, hogy amilyen batorsaggal es kvetkezetesseggel sszetrte t, akit inkabb a
vegzet, mint a megIontolas tett nIejve es lazadova, ugyanolyan szelidseggel es knyrletesseggel emelje Il
azt, aki a sajat joszantabol knyrg es rimankodik alazatosan bocsanataert, csillogtassa meg eltte a jobb jv
remenyet; hiszen ezutan mindazt a meltosagot es sorsot, ami osztalyreszel jut, egyes-egyedl joindulata es
kegyelmessege adomanyanak Iogja vallani es tekinteni.
A kiraly erre meghatottan valaszolta, hogy ezt a haborut kelletlenl es csak meltosaga vedelmeben vallalta es
viselte, megis rlnie kell, hogy nem annyira a nyakasokkal szembeni szigorusag, mint inkabb a kerelmezk
iranti engedekenyseg peldajat mutathatja; (35) amaz meltan megbnhdtt ostobasagaert, nIejsegeert, es ha
mindezt mar megbanta, ha igaz hseggel visszater az engedelmessegre, maga jo szivere hallgatva nem Iog
megIeledkezni annak meltosagarol es erdekeirl. E szavakkal bizalmas beszelgetesre vonult vele vissza, es sok
mindent megtudakolt, amire az szonoklat kzben inkabb csak celozgatott, de amit nem Iejtett ki. Ugyanezen a
napon Jozsa letartoztatta es rizetbe vette a vranai perjelt, szetosztotta cseledseget, szethordta szekereit, lovait,
sszes ezstnemjet, mely varatlan esemeny ugy megijesztette a kiraly tbbi ellenseget, hogy ha a kaput
elrelatoan mar korabban be nem csukjak, sokan meneklesre adtak volna a Iejket. Azert Lrincben is
motoszkalt a Ielelem, bar ket Ipap adott szavara jtt ide. Amikor a perjel eletet Ieltve kerlelni kezdte a kiralyt,
engedje meg neki, hogy szerzetesi eletre alljon, minden javatol es nagyon is proIan eletmodjatol megvaljek, az
Ielhaborodva ripakodott ra: Melyik lehet az a szerzetesi kzsseg, amely egy ilyen veszett, bns embert
beIogad es kebeleben megtr? Es azonnal megparancsolta, hogy tagjait szoros bilincsbe verjek, nehogy esetleg
ngyilkossagot kvessen el. (40) Az ujdonsag hallatara sszecsdl tmegnek az egrivel megzente, hogy
aggodalomra nincs ok, nem trhette tovabb a perjel gyalazatos es emberemlekezet ota hallatlan gazsagat.
E napokban a trk kvetek, akik a tavaly Konstantinapolyba kldtt More Peterrel erkeztek Budara, tizevi
Iegyvernyugvast kertek, csinos es egzotikus ajandekokat, nehany ezstkupat hoztak a kiralynak. Ez kegyesen
Iogadta, viszonzasul bkezen megajandekozta ket, de ugy bocsatotta el, hogy csak haromevi Iegyversznetet
engedett, azzal a Ieltetellel, hogy e harom esztend alatt egyik Iel sem alkalmaz erszakot, nem intez tamadast, a
horvatorszagi vereseg Ioglyait hamissag es csel nelkl visszaadjak; Ulaszlonak viszont jogaban all akar
meghosszabbitani a Iegyversznetet, ha akarja, akar Ielbeszakitani, ha ugy szkseges, de ezt harom honappal
elbb jelentenie kell. Igy tehat ez esztendben, es ez azeltt vajmi ritkan esett meg a magyarokkal, legiokent
Ulaszlo kivalo blcsessege es szerencseje kl- es belIldn mindent megbekeltetett, a lazongasokat
lecsillapitotta, a trkkel harom evre nyugodalmat szerzett. Nem sokkal kesbb Also-Magyarorszag egyik
Ialujaban, ahol keresztenyek es trkk kzsen tartottak sokadalmat, hatalmas tzvesz tamadt, az sszes aru
elegett, krlbell hatvanezer arany kar keletkezven.
(45) Italiaban pedig, miutan Karoly kiraly Firenzebe erkezett, egyenest Roma Iele vette az utjat, elszr
Sienaba, aztan Viterboba ment, es ott tlttt egy kis idt. Sandor papa ide-oda ingadozva ekkorra mar elhagyta a
gallok partjat, es AlIonz melle szegdtt, akit nemreg koronaval ajandekozott meg. A romai nepet inseg
gytrte, es az ostromtol valo Ielelmeben azzal Ienyegetztt, hogy ha a papai Irakcio Karoly kiraly utjat
elrekeszti, atpartol hozza, akinek a Galliaktol Romaig minden varos es kikt engedelmeskedik, es aki rengeteg
tuszt szedett. A papa megijedt az ostrom veszelyetl, es szabadon eresztett harom biborost, akit elbb
hitszegessel elIogatott; AlIonznak a varosban tartozkodo katonait elkldte; masnap beeresztette a varosba a
Irancia sereget. Amikor Karoly a varosbol Campania Iele vezette a taborat, AlIonz Iladva a remenyt Iiaval
egytt Napolyba huzodott vissza, mikzben nepei megadtak magukat Karolynak, aztan atadta Iianak,
Ferdinandnak az uralmat, harom hajoja kzl kettt megrakott, es Sziciliaba tavozott. Karoly Ilszedte a taborat,
es kilencednap minden ellenallas nelkl megadasra kenyszeritette Napolyt. Ferdinand megertve a nep akaratat,
elszr a Castel Nuovoba vonult vissza, majd egy kzeli, harminc merIldre lev szigetre. (50) E dolgok
szerencses kimenetele Karoly tulsagosan megnvekedett hatalmat az sszes kereszteny Iejedelem szemeben
Ielelmetesse es irigyseg targyava tette. Ezert aztan a kzs erdektl vezereltetve a papa, a velenceiek, SIorza
Lajos milanoi herceg meg Miksa csaszar es Hispania kiralya, Ferdinand, szvetseget ktttek, amirl az akkor
meg Pecsett tartozkodo Ulaszlot a velenceiek ertesitettek.
Lengyelorszagban pedig Albert kiraly, aki a poroszok ellen indult, utkzben megIosztott a birtokatol egy
htlenseggel gyanusitott kiskiralyt, aki a Visztula menten uralkodott, aztan Poroszorszag sszes Iejedelmet es
663
tisztviseljet rk hsegre es engedelmessegre esketve Il az egesz provinciat meghodoltatta. Sandor, Litvania
Iejedelme, Ielesegl vette Mazovia Iejedelmenek a lanyat, nagy hozomannyal, es elnyert minden tartomanyt
meg varost, amely a litvan Iejedelemseghez tartozott; a menyegz a kiraly tavolleteben, csak biboros testvere
reszvetelevel zajlott le. Mivel a menyasszony grg ritus szerint tisztelte Krisztust, a kardinalis a romai vallasra
teritette. Kazmer, Ulaszlo es Albert kiralyok Iivere, Litvaniaban meghalt, nehany csodaja nyilvanvalova tette
szentseget, ugyhogy a jambor lengyelek manapsag istenkent hivjak segitsegl, es mindenIele vallasos tisztelet
vezi.
(55) Ulaszlo ekzben szandeka szerint elintezve mindent, mieltt Pecsrl elindult volna, orszaggylest es
nyolcados trvenyszeket hivott ssze Budara, hogy az orszag megbekeltetese utan igazsagot szolgaltasson, a
bnsket a regi szokas szerint megbntesse, es az ez evi haborurol mindenki eltt szamot adjon, igy hat Batan,
Szekszardon, SzekesIehervaron at aprilis 5. nonaejan nagy Iennyel Budara erkezett, es par nappal kesbb
sszelt az orszaggyles. Fpapok, tartomanyurasagok, az sszes Inemes es minden megyebl tiz nemes
hatalmas tmege emelte a kiraly tekintelyet, aki uralkodasa kezdetetl minden tetterl be akart szamolni,
elssorban az idei, Lrinc elleni hadjaratrol, es mindezt az atyak itelete ala akarta bocsatani, hogy egyuttal a
gyalazkodok ragalmaival is szembeszalljon, es bebizonyitsa, hogy jog- es esszeren jart el. Ezert trtent, hogy
sokan, mikzben ugy latszott, mintha vizsgalatot szeretnenek ellene, es tetteiert Ielelssegre akarnak vonni, bar
ennek nagyon rltek volna, megis ersen Ieltek, hogy k is hasonlo vad ala esnek, es vissza kell adni
erszakkal szerzett vagyonukat. Az egri meg a pecsi es az orszagatyak legblcsebbjei ugy velekedtek, hogy az
allam nyugalma es az uralkodoi meltosag erdekeben a Iejedelem tetteit, amelyeknek jogossaga magatol
ertetdik, nem kell a nep itelete ala vetni, es semmit sem kivantak tudatni a tmeggel a Lrinc ellen vivott
haborurol sem, amelyet pedig a nep ketsegkivl helyeselt volna, sem azok cselekedeteirl, nehogy nagyobbra
szitsak a gylletet ellenk, hiszen most mar, hogy lecsillapodtak, vegre csodamod hasznara valhattak az
allamnak, es a legnagyobb blcsesseggel vigyaztak mindket Iel erdekeire es tekintelyere. Lrincnek es tarsainak
mindazonaltal megengedtek a bnbanatot, amennyiben a szenatus es a nemesseg akaratabol ket IerIit
valasztottak, aki nevkben a kiraly ele jarult knyrgni. (60) Lrinc maga gyaszruhat ltve, hajat lebocsatva,
szomoru abrazattal, alazatos tekintettel nehany kiservel lepett be a gylesre, es mindenkiben azonnal szanalmat
ebresztett. Amde a kiraly a ket knyrg IerIinak megsem igert tbbet, mint javai visszajuttatasanak halvany
remenyet. Tbben ugy magyaraztak, hogy azert hajlik nehezen erre, mert erdekei ellen valonak tartja visszaadni
azt, amit Lrinctl Also-Magyarorszagon elvett, nehogy egyszer a szomszedban lev trkk segitsegere
tamaszkodva Ielelmere es veszedelmere valjek.
Aztan a nemesseg (mely az egesz orszagnak szamit) meg az atyak es Iurak kztt dhdt es emlekezetes
veszekedes keletkezett, amikor az adoIizetesrl targyaltak. A kiraly, mint gyakran tette, minden haz utan egy
aranypenzt kert evi ado Iejeben. A nemesseg viszont az adozas regi szokasara hivatkozott, amelyre
koronazasakor is Ileskdtt, nevezetesen, hogy t haz utan hajtsanak be egy aranypenzt, es vegyek
Iigyelembe, hogy a jelenlegi beke majdnem ugy elpusztitott mindent, mint a haboru; vagy pedig, ha minden
egyes haz utan akar adot, ne az atyakkal, hanem a kznemesseggel gondoljon, ujitsa Iel az orszagnak a
hadviselesre, a tizedre, az adobehajtasra vonatkozo si es az idk Iolyaman teljesen Ieledesbe merlt szokasait;
(65) az atyak azok, akik a kiralynak jaro jvedelmet elszedik, hiszen maguk mit sem Iizetnek, nepeiktl pedig az
neveben behajtjak az adokat; k azok, akik a nemesseg szabadsagat kisebbitik, a nepet rabsagba taszitjak, a
kiraly vagyonat Ilelik, mert nem vagyon, mint a trveny elirja, hanem csak keszpenz utan Iizetik a tizedet, es
mindent a sajat hasznukra Iorditanak; ha pedig lenezi a nemesseg partIogasat, es azok hatalmat akarja hizlalni,
bizony meg nem Iizetik ezt a szokatlan rovast. Ekkepp larmazva es igy kvetelzve a kiralyi udvar eltt, az
uralkodo es a patriciusok megijedtek, hogy a nep (mert e sokIej szrnyeteg lazadasra termeszetenel Iogva
hajlando), ha valamit megtagadnak tle, messzebbre rohan az esztelensegben es meggondolatlansagban, azon
igyekeztek, hogy a zajgo es haborgo sokasag hirtelen tamadt mozgalmat lecsillapitsak, mert jol tudtak, hogy
soha be nem tartando szep igeretek a Ieltzelt tmeg heves lazongasat tbbnyire lelohasztjak, ezert kihirdettek,
hogy alavetik magukat a kznemesseg akaratanak; a trvenyek Ielujitasaval megbiztak Domonkos Iehervari es
Janos veszpremi Ipapot, protonotariusokat adtak mellejk, akik mindig a trvenyhozo mellett szoktak allni,
ugy velekedve, hogy a nemesseg a varakozast es a kltseget ugysem birja elviselni az gy szandekosan
kesleltetett beIejezeseig. Es elgondolasuk nem is volt hiu, sem alaptalan, mert mig a trvenyszerkesztessel
bajlodtak, a tervezetet a nep ele terjesztettek, aztan a szenatushoz vissza, azalatt a nemesseg nagy resze mar nem
664
viselhette a varakozast meg a kltseget, es elbocsatast kert. (70) Egyesek utravalot sem varva tavoztak; a
tbbieket, akik maradtak, reszint a Iurak megvesztegettek, reszint Ieladtak a remenyt, hogy a dolog
keresztlvihet, es rahagytak magukat a szenatusra, igy hat a nemesseg tervet ravaszsaggal meghiusitottak, a
trvenyhozas abbamaradt, es az evi adot hazankent vetettek ki.
Ekzben vizkorsagban meghalt Balint, a varadi Ipap, akit a kiraly mindig szerIelett kedvelt, az allam hseges
es szilard tamasza; helyere sokan palyaztak, es a kiraly junius 13. kalendajan a szenatusban a tanacs es a nep
teljes egyetertesevel Domonkos Iehervari prepostot nevezte ki varadi pspkke, aki elbb Matyas, aztan az
uralma alatt az allam erdekeben paratlan erdemekrl tett tanubizonysagot; e kinevezesre egyreszt az iranta erzett
szeretet vezette, masreszt pedig es Ileg az egri es a pecsi Ipap meg Janos cseh kancellar kivansaga, akik
tekintelyben es kegyben a Ihelyet Ioglaltak el nala; a Iehervari posztra Frangepan Gergelyt ltette, akit mind
szarmazasanak Ienye, mind rengeteg tudomanya es erenye ajanlott mindenkinek. Pnksd masnapjan pedig
nnepi lakoman Iogadta az sszes Ipapot es kiskiralyt, amelyen az inyencIalatokon kivl elssorban egy
tizenhet lepcsIokbol szerkesztett, dragakvekkel kidolgozott, arannyal, ezsttel roskadozo ertekes poharszek
vonta magara mindenki Iigyelmet. A legIels sort ket termeszetes Iormaju es nagysagu hattyu Ioglalta el,
kzttk kristalylampak es mindenIele kelyhek; a tbbit dragakves cseszek, arany palackok es kupak, korsok,
poharak, boroskcsgk, negy kiveteles nagysagu, az urvacsorat abrazolo vizeskancso. (75) A legalso Iokon
rengeteg aranyos, dombormves edeny, eppen annyi, amennyi a vendegeknek kellett, mig a Ientebb levk is
mind a Ienyzes es a latvanyossag kedvere szolgaltak. Az ebedlpamlagon draga huzat, amelyre kaprazatos
mveszettel es raIinalt mesterseggel a trojai haboru trtenetet himeztek, ez egykor Matyas kiralye volt, az
interregnum idejen pedig, Corvinus Janos megIuttatasa utan, a nador es Jozsa adta Ulaszlonak, hogy mint az
emberek beszeltek megnyerjek joindulatat.
Ezutan, mikor a maganvadakra kerlt a sor, es az erszakoskodasok, csalasok gyet vizsgaltak, a kiraly es a
tbbiek szavazataval tbbek kztt Poki Petert iteltek Ivesztesre, mert sok vallomasbol kiderlt, hogy mint
Corvinus embere, ennek kastelyat atjatszotta a nador kezere, ugyanezen Corvinus elete ellen tbbszr cselt
vetett, sajat edestestveret, aki rkreszerl nem akart lemondani, a Iolyoba lkte, amikor pedig az megprobalt
kievickelni, landzsaval keresztldIte. A csaszarhoz akart Iellebbezni, de a kiraly igy szolt: Ne remenykedj a
csaszarban, hanem szand el magad a rgtni halalra. Egyesek azt mondjak, hogy azutan tizenharom gaztettet
vallott be nkent, ezert aztan masnap Szent Gyrgy piacan a nep szeme lattara elevenen negybe hasittatvan
nyomorultul pusztult el, am a halalt allhatatos lelekkel, keresztenyhez melton, szakadatlanul az isten
knyrleteert imadkozva Iogadta. (80) Hogy a vranai perjelt, aki nemcsak gyakran partolt el a kiralytol,
nemcsak megtagadta iteleteinek es hatarozatainak vegrehajtasat, hanem tbbekkel szemben is erszakoskodott,
idegen varakat elIoglalva ama reszeken kiralyi nevet bitorolt, csalard jellessel hamis penzt veretett,
megbecstelenitette a szzeket, es sertetlenl nem hagyott semmi tiszteset, semmi szentet, hogy t milyen
bntetessel sujtottak, nem nagyon tudhato. Egyesek azt hiszik, hogy Budara vittek, es mert bizonyos papi
szentsegeket mar Ilvett, a Dunaba hajitottak, masok, es ez a kzkeletbb hir, hogy Temesvarott rks
rabsagra vetettek. Miutan a kiraly szigorusaganak es blcsessegenek Ienyes dicssegere megcselekedte e
dolgokat, a nemesseg penzenek kimelese kedveert, tudniillik a hosszu budai tartozkodas alatt ez mar majdnem
elIogyott, Ieloszlatta az orszaggylest, es a nyolcados trvenyszeket oktober honapra halasztotta.
Italiaban pedig Gallia kiralya elindult Napolybol, nehogy a szvetsegesek serege hatulrol megszoritsa, es hogy
taborat egyesitse az orleans-i hercegevel, aki hatalmas sereggel nemreg kelt at a tulso Galliabol Italiaba, hosszu
utat megteve Pontremolohoz erkezett, hogy a hegyszoroson keresztl Parma videkere, majd innen Galliaba
nyomuljon; a visszautat azonban elzartak a hevesen ellenszegl szvetseges csapatok, amelyeket a Taro
Iolyonal emlekezetes csataban nyolcezer emberket meglve megIuttatott, es megnyitva az utat, Galliaba sietett
a csapatok IlIrissitese es uj haditerv kidolgozasa vegett.
(85) Ezalatt Magyarorszagon dghalal sprt vegig, es Ulaszlo, hogy a dhng jarvany veszedelmet elkerlje,
az egesz augusztus honapot az erdkben jarkalva, bolyongva vadaszattal tlttte. Aztan Csakvarott megbeszelest
Iolytatott nehany Ipappal, majd Szegednel gylest tartott. A jarvany sodratol hajszolva bejarta Csanadot,
Bacsot, Szentmihalyt, Vercet, atkelve a Dravan Babocsat, innen aztan Somogyon, Szombathelyen, Sopronon at
Pozsonyba ment, ahol a csehek es morvak szamara tartott gylest, a nyitrai Antalt pedig Krakkoba kldte
665
kvetsegbe a lengyel kiralyhoz. Mindezt rendben elintezve visszatert Budara, ahova a nyolcados trvenyszeket
hirdette volt; itt a kiralyi tanacsban a pecsi Zsigmond nkent lemondott a kincstartosagrol, amelyet az emberek
nem eppen joindulatu suttogasa kzepette viselt addig, ugyanis sokkalta nehezkesebb es meggondoltabb volt a
ktelez jarandosagok kiadasaban, hasonlokeppen a kzpenzek kiIizeteseben, mint a maganadomanyok
osztogatasaban. Kincstartoul Zsigmond prepostot allitottak, e tudomanyban es szamvitelben jaratos embert,
tarsaul Miklost adtak, a nyitrai pspk testveret, aki regebben a cseheknel a saIar tisztet viselte. A nyolcados
trvenykezes alkalmaval a kznep azt kerte, hogy a vegeerhetetlen pereket vegyek el a biraktol, mert ami
hatarozatot hoztak, azt sem hajtjak vegre; a kiraly blcs megIontolassal azzal haritotta el a Ienyeget sulyos
lazongast, hogy a targyalt gyekrl gyors jelentes keszljn.
(90) Ezutan a varbol nszantabol elment a nemesek egyetemes gylesebe, mely a Szent Janos templomban Iolyt,
es itt a varadi tolmacsolasaval szolt egy keveset, amennyit az alkalom megkivant, a Beatrixszal valo hazassagrol
es az adobehajtasrol; Beatrixszal kapcsolatban ugyanazt mondta, amit azeltt mindig, hogy a vele valo
hazassagtol idegenkedik, visszariasztja a kora es meddsege, amiben meg csak nem is annyira a sajat, mint
inkabb a nemesseg erdeket tartja szem eltt, hiszen ha rks nem marad utana, az idegen uralkodora szorult
orszagot vegl is valami sulyos viszalykodas Iogja megrontani; amaz viszont, hogy kivansaga teljesljn, az
egvilagon mindent elkvetett olyannyira, hogy szoszegessel vadolta t a papa es az sszes kereszteny Iejedelem
eltt, tronja ellen sok veszedelmet tamasztott, amit kenytelen volt eszre sem venni, nehogy ugy lassek, mintha
asszony ellen haboruzna; teny, hogy nem tagadhatja le az igeretet, melyet adott neki, de azt egyreszt az
orszagatyak akaratabol es ket a tanacsban nyiltan tanusagra idezve tette, masreszt knnyen ki is vedheti, mert
az asszony bizony egyaltalan nem teljesitette nagy igereteit, melyeket ha megtart, Ausztria sosem veszett volna
el; mindazonaltal tanacsukkal el, ha maskepp latjak jonak, es mindig engedelmeskedik nekik. Az adorol pedig
azt mondta, hogy azt azert kell megIizetni, mert megbizhato kemjelentesekbl ismeretes, hogy a trk Szendr
es NandorIejervar kztt Iavarat akar epiteni, rengeteg anyagot hordott ssze, hogy a munkat gyorsan
bevegezhesse, es GrgIejervar kapuit naprol napra csuIosabban dngethesse. Szavaira az egesz nemesseg
szivbl helyeselt, egyetert azzal, ha szzet vesz Ielesegl, akinek erett termekenysegebl kiralyi utodok aldott
sora szarmazik, valamint ha minden rendbl ket kldttet valasztanak, aki vilagosan Iigyelmezteti Beatrixot,
nezzen mas megoldas utan; (95) az adoval kapcsolatban viszont ugy tetszik, hogy meg kell tartani az orszag regi
trvenyeit, melyekre koronazasakor is eskvel ktelezte magat, hiszen a hajdani egi kiralyok ugy intezkedtek,
hogy tre vessenek ki egy aranyat evente, viszont a kiralyok trvenye ellenere minden egyesre kiveti, es
evente ketszer hajtja be. St, azt is mondtak, egesz nepe a legkomolyabban keri, tarja Il, milyen kzhaszonra
Iorditotta azt a ketszer nyolcmillio aranyat, amelyet hat ev alatt neki Iizettek. Erre azonnal ravagta, hogy
mindssze hatvanezret kapott, mire az egesz nemesseg Ielhrdlt: Valoban trhetetlen, hogy az egesz ado ne a
kiraly kezebe kerljn, a sikkasztok ellen pedig vizsgalatot kell tartani; nem szabad megengedni, hogy az orszag
veszedelmere az adot magancelokra Iorditsak; ami pedig a pillanatnyi helyzetet illeti, evente nem egyszer, de ha
kivanja, ketszer, haromszor Iizetnek, es ha ugy akarja, ingyenes katonai szolgalatot is vallalnak a hazaert; ha
pedig , nehogy a Iurakat maga ellen hangolja, e vizsgalat kinos Ieladatatol vonakodnek, k a neptribunusoktol
kinyomozzak a sikkasztok nevet, es elitelik ket; a kincstartoktol ki kell deriteni, kikhez kerltek ezek a penzek.
(100) Igy vegezven e gylesben, nehany nap mulva, mert az adokirovas regi modjat nem lehetett visszaallitani, a
nemesek, akik minden megyebl ketten jttek kldttkent, elunva a hosszadalmas varakozast, csndben
hazamentek, mikzben a tbbiek ottmaradtak Budan. Nem sok id mulva az atyak es a nep kztti regi
vetelkedes kvetkezteben egy egeszen jelentektelen gy sulyos sszetzesre adott okot.
A zsidok utcajaban neveletlen kereszteny suhancok zavargast keltettek, amikor ajtajaik eltt illetlen
pajkossaggal larmaztak, ablakvegeiket Ieleltlenl betrdstek, amikor pedig azok el akartak zavarni ket,
jtt-ment cscselek nagy tmege tamadt rajuk, leginkabb azok, akik szegenysegk Iolytan knnyen kaphatok
predalasra es Iosztogatasra. Az egri Iamiliarisai kirohantak a hazbol, hogy a zavargast valamikepp lecsillapitsak,
de csak Iokoztak azt, es meg jobban Ielizgattak a nepet, mert mindenki ugy velekedett, hogy az adokirovasnak
az egri az ertelmi szerzje, es mert az elmult evben cseledei, akiket azert kldtt, hogy a zsidokat
megvedelmezzek a bantalmazastol, harom kereszteny Iiatalembert megltek. A tlekedes ejszakaig tartott, vegre
nehany nagyur kzbelepese csillapitotta le, es az vetett veget a Iosztogatasnak. (105) Napkeltekor pedig sokan,
reszint a tegnapi nem nagyon sikeres verekedestl dhdten, reszint a most biztosabb zsakmany remenyeben
ujra tamadast inteztek a zsidok hazai ellen, a tmeg orarol orara nvekedett, ajtoikat, kapuikat betrtek es
666
holmijukat szethordtak, a zalogtargyakat elvittek, ravetettek magukat az arany- es ezstedenyekre, az
aranyszves selyemruhakra; masok tavolabb helyezkedtek el a hazaktol, mintegy tabort vertek, es a
zsakmannyal megrakodva tavozokat tamadtak meg, ezt biztonsagosabbnak velven, es ezek kirablasa a varos
legklnbzbb reszein ujabb verekedeseket szitott, hogy pedig a IelIordulas meg nagyobb legyen, az elkelk
cseledei, akik a kiraly es uruk parancsara a zendles elIojtasara rohantak el, hasonlokeppen a hazak
kiIosztasahoz lattak, es a vedelem rve alatt meg mohobban Iolytattak a dulast. A varost hatalmaban tarto
remlet es a mar szinte altalanos veszedelem kzepette a kiraly elhatarozta, hogy a vegs menedekhez Iordul, es
lekldte a varkapitanyt a darabontokkal, kik aztan egy-ket rablot a tbbiek szeme lattara Ielkoncoltak, a
tbbieket a varhato bntetes Ielelme gyorsan megzabolazta. A kiraly nem mert a neppel szemben tovabbmenni,
nehogy meg inkabb a Ipapok ellen hangolja, es a lazadasbol meg veresebb lazadas keletkezzek.
Ugyanezekben a napokban pragai kvetek erkeztek a kiralyhoz, es tizezer lovast igertek neki, ha a szkseg ugy
hozza, tizentezret is, a kiraly keresere pedig, hogy Iejenkent egy garast Iizessenek adoba, azt valaszoltak, hogy
rmest Iizetnek kivansaga szerint evente kettt vagy negyet is. (110) Bbeszeden halalkodtak neki azert, hogy
az eretnekek gyet a romai papa Iigyelmebe ajanlotta, es kijelentettek, hogy szivesen visszaternek a romai
istentiszteletre es szertartasra, ha ugyanazokkal a Ieltetelekkel kerlhetnek vissza a papa es az apostoli szenatus
kegyebe, amelyekben Zsigmond csaszarral allapodtak meg. Vegl azt kertek, latogassa meg orszagat, sajat
kltsegkn tartjak el az egesz udvart, az egyhazi javakat, amelyeket korabban kisajatitottak, nkent
visszaadjak, es ismet szent celokra Iorditjak.
Az ado gyet pedig, melyet a kiraly mar nagyobb terveket szve szorgalmazott, a legkzelebbi sszejvetelre
halasztottak; a gyllseg az egesz dologert Zsigmondra es az egrire harult, mert ugy gondoltak, hogy k
kezdemenyeztek a dolgot. Ezert egyesek Zsigmond ellen a sikkasztas vadjat emeltek. Tstent sszehivtak a
birosagot, megpedig a Ipapok kzl a varadit es a nyitrait, a Iurak kzl Losoncit, a nepbl Bornemissza
Ferencet, akik a masodik zendles alkalmaval nagy dicsseget szereztek. A targyalas soran szamadasai
zavarossagabol vilagosan megallapitottak, hogy sikkasztott. Ezert a kiraly parancsara azonnal megktztek, es a
nep rmrivalgasatol kiserve brtnbe taszitottak. (115) Helyetteset, Dombait, akit ektelen kapzsisaga miatt az
egesz sikkasztas kiagyalojanak tartottak, vele egytt Iogtak el; es mert karteritesre nem volt kepes, Temesvarott
rks rabsagra vetettek. Zsigmond pedig nkent megvallotta, hogy vetkezett a kzseg ellen, es mert a brtn
gyalazatat nem tudta elviselni, bels vallasossagtol es lelkiismeretetl sztkelve beismerte, hogy raszolgal arra,
hogy vagyonatol, pspksegetl, eletetl megIosztassek, es megigerte, hogy barmilyen sszeget megIizet, ha
innen kieresztik. Amikor azonban a birak a bntetesrl hataroztak, sokan megelegedtek negyszazezerrel, mert a
kiraly mersekletet parancsolt, es mindenben dnttt, es minden tetteben olyan komolysag, gazsagot eltipro
szigorusag nyilvanult meg, hogy mar altalaban tulsagosan is kegyetlennek es merevnek tartottak t, akit nem
sokkal korabban tul beketrnek es lomhanak iteltek; Ielelmkben mindnyajan megigertek, hogy az adot,
melyet korabban elleneztek, egyetlen intesere megIizetik, es akarata szerint mindent buzgon megtesznek, a
mindig ingatag es tetova nep pedig allhatatosan hirdette, hogy vegre egyetlen kiralya van.
667
668
VI. rsz - A fordt utszava,
nvmutat
TartaIom
1. AntonioBonIini esmve......................................................................................................... 673
2.Nevmutato............................................................................................................................681
dclxxi
dclxxii
1. fejezet - Antonio Bonfini s mve

Antonio BonIini, vagy inkabb elvegre magyar nemes volt BonIini Antal 1427 vagy 1434 decembereben
szletett a kzep-italiai Piceno tartomanyban, Patrignoneban vagy Ascoliban. Gazdag, patriciusrend apja
1425-ben kltztt at az egyik helysegbl a masikba, es nem tudhato, hogy a csalad azonnal kvette-e. Mindket
varos a maga szlttenek tekinti. O ascolinak vallotta magat. Francesco PanIilo Sanseverino XVI. szazadi
humanista viszont Patrignonet e sorokkal dicsitette:
Nem halovany az a Ieny, melytl ekes e taj.
Antalt szlte vilagra e szk Ild, azt, ki a mennyben
Eg csillagokig hiresitette honat.
Szent Muzsak halaja kvette a hun Iejedelmek
Roppant tetteirl szolo knyveiert.
Antal korszer, humanista szellem nevelest kapott. (Egyik ccse, az 1441 tajan szletett es valamikor 1515
utan elhunyt Mate is jeles tudos lett, tbbek kztt Horatiust meg Aulus Gelliust kommentalta. Neha ssze is
tevesztik ket.) Ascoliban az az Enoc d`Ascoli volt a tanitoja, aki Tacitus egyik keziratat megtalalta a hersIeldi
kolostorban. Antal magisteri cimet szerzett. Fiatalemberkent gazdag csaladok mellett nevelskdtt, elszr
odahaza, aztan Firenzeben, Padovaban, Ferraraban, Romaban, a reszletekrl azonban nincs tudomasunk.
1465-ben meghazasodott. Felesege, Spina di Marino della Rocca, egy ascoli tanacsur (gonIaloniere) lanya volt,
aki negy Iiut meg egy lanyt szlt neki. Az egyik Iiu, Ferenc, jo nev orvos lett, a leany, Francesca Ventidia
apaca a helybeli Szent Egyed kolostorban, ahol allitolag 115 eves koraban halt meg. Antalt 1473-ban
meghivtak az Anconatol par kilometerre delre Iekv Recanati iskolajaba proIesszornak, valoszinleg rektornak
is, de az allast csak 1478-ban Ioglalta el. Addigra mar jo kapcsolatokat epitett ki mind a tudos humanista-, mind
az arisztokrata krkkel. Klnsen a kzeli loretoiak becsltek nagyra, mert naluk sokszor szonokolt (az 1478
es 1488 kztt mondott beszedeibl ketktetnyi Ienn is maradt), es a lakosokat igencsak Ielmagasztalta. Tbbek
kztt olyasIeleket hangoztatott, hogy ez az a boldog nep, amelyrl Janos Jeleneseiben olvasunk: ,Ime az Isten
satora az emberekkel van es velk lakozik, es azok az nepei lesznek, es maga az Isten lesz velk, az
Istenk. E tanitasai hozzajarultak a loretoi legenda ersdesehez, megpedig eppen a legjobbkor, mert a Szent
Haz krl maig allo, tekintelyes templom epitesehez nem sokkal korabban, 1465-ben kezdtek hozza. Amikor
tehat Aragoniai Beatrix, Matyas magyar kiraly iIju hitvese Ierjehez Magyarorszagra indult, es 1476 oktobereben
Loreton keresztlutazott, a helybeliek bszken vezettek ele es mutattak be neki jeles tudosukat. De a napolyi
uralkodohazzal mar elbb sszekttetesbe kerlt: mint maga meseli, mar 1473-ban jelen volt azon a Ienyes
Iogadason, amelyet IV. Sixtus a Roman keresztlutazo Leonora, Beatrix nvere tiszteletere adott; meglehet,
hogy is a napolyi kiseret tagja volt.
Mint mondtam, nemsokara elIoglalta a recanati allast, es latint, grgt, grammatikat, poetikat, retorikat tanitott
vagy nyolc-kilenc even at. Jol mehetett a sora, Iizeteset Ilemeltek, megbizasat meghosszabbitottak, telket,
Ildet vasarolt a varosban, megkapta a polgarjogot. Tanari munkajat komolyan vette. Tanitvanyai halasan
emlekeztek ra vissza, s kzlk egy-kett a kor ismert tudosai kze emelkedett, ha nevk manapsag nem
visszhangzik is a Ilnkben: Jacopo Sentini Iilologus, Giambattista Onori trtenetiro, Quinto da Quintodecimo
szinten trtenetiro, aki 1497-ben Ascoliban iskolat nyitott, iroi tehetseget reszben a tanitas szolgalataba allitotta.
Grgbl latinra Iorditotta Hermogenes szonoklattanat, Aphthonios Elogvakorlatok cim munkajat, Herodianos
historiajat. Ezek a retorikaoktatas segedletei voltak: Hermogenes a szonoklattan nagyra tartott keziknyvet irta
meg, Aphthonios ehhez Iztt, peldakkal illusztralt szonoki gyakorlatgyjtemenye a XVII. szazadig
tanknyvkent volt Iorgalomban, es Herodianost is elssorban retorkent tartottak szamon.
673
Mindekzben ugy latszik a Ielsbb krkkel kialakult jo kapcsolatait sem hanyagolta el, st, tudos
tevekenysege jo nevet szerzett neki a napolyi udvarban. Ez lehetett az oka annak, hogy amikor egy alkalommal
ez 1485-ben trtenhetett Beatrix ccse, Aragoniai Ferenc visszatert magyarorszagi latogatasarol, maga
vagy valamelyik bizalmasa eppen BonIininak szamolt be budai elmenyeirl, es eppen vele iratta meg annak a
beszelgetesnek a leIolyasat, amelyen a kiralyi par es Ferenc herceg mellett reszt vett egy sereg magyar Iur
(Svmposion de virginitate et pudicitia coniugali). Mas irodalmi munkalodasanak is van nyoma. A szokasos
leveleken, verseken, az emlitett szonoklatokon kivl nagyobb lelegzet mvekrl is szol a hir, ezek krl
azonban teljes a homaly, mert szveg nem maradt rank. A legnagyobb erdekldes Ascoli trtenetere (Historia
Asculana) iranyult, amelybl az egyik tanitvanya kivonatot is keszitett (az is elveszett), es amely utan
evszazadokon at kutattak, mindmaig eredmenytelenl. Nehany Ieltetelezett munka alkalmasint sohasem letezett,
mint peldaul Genova trtenete, hiszen ezzel a varossal neki soha semmiIele kapcsolata sem volt; masok szerzje
valojaban az ccse. Azonban a Svmposion tenyleg elkeszlt, tenyleg az ve, ma is megvan, es minden bizonnyal
tetszest aratott. Ez a siker adhatta azt az tletet, hogy azt meg a tbbit bemutassa Budan is, es ezen a reven meg
tekintelyesebb partIogora tegyen szert. Tehat a Svmposion ajanlasat mely eredetileg ketsegkivl a
megrendelhz, az Aragoniai Iamilia valamelyik tagjahoz, esetleg eppen Ferenchez szolt kicserelte, egy kicsit
a tbbin is modositott, a sort kiegeszitette egy knyvecskevel, amelyben a Corvinus (vagyis a Hunyadi) csalad
trtenetet Ioglalta ssze (Libellus de Corvinianae domus origine, ez aligha szletett meg elbb, mint a
magyarorszagi kirandulas tlete), majd 1486. szeptember 1-jen harom honapi szabadsagot meg utikltseget kert
a varostol, es 25-en utnak eredt, hogy Beatrixszal valo ismeretseget Ilelevenitve bemutatkozzek Matyas
kiralynak. Vitte magaval a kesz kteteket, immar megIelel dedikaciokkal, Hermogenest es Aphthoniost,
Herodianost es a Libellust Matyasnak, a Svmposiont es az emlitett Historia Asculanat Beatrixnak ajanlva, az
epigrammait tartalmazo ktetet az iIju Corvin Janoshoz cimzett elszoval.
A Iejedelmi udvarba, amely akkor a megszallt Ausztriaban, Retzben tartozkodott, oktober 22. es 27. kztt
erkezett meg. A szivelyes Iogadtatas utan megjelenhetett a kiralyi csalad szine eltt, atnyujtotta mveit,
melyeket mint elbeszeli (IV.7.175180) a kiraly nagy erdekldessel Iogadott, azonnal el is olvasott, es
tetszeset is kiIejezte. Ez nem volt res szo, mert januar elsejen, mar Becsben, az udvarnep neveben
ksznthette az uralkodot elegans szonoklatban az uj ev alkalmabol, az pedig jo Iizetessel alkalmazta t a
Ielesege melle Ielolvasonak. Antal ugy velhette, hogy meleg Ieszket talalt maganak. Igyekezett beilleszkedni az
uj krnyezetbe, baratokat es partIogokat keresett. Ez latszik abbol az epigrammajabol, amelyet sajat kezleg irt
bele a mecenasnak nevezett Fodor Istvan, akkor szekesIehervari prepost, kesbb boszniai, majd szeremi pspk
egyik knyvebe. Szabadsagat nyilvan meghosszabbitotta, mert a harom honap elteltevel is Beatrix mellett
maradt, es vele egytt amulta vegig azt a kaprazatos diszszemlet, amelyet a kiraly 1487 augusztusaban a
Irissiben elIoglalt Becsujhely mellett rendezett. Idkzben Matyas megbizta a grg Philostratos mveinek
latinra Iorditasaval, amit az ev els honapjaiban EbenIurthban el is vegzett, aztan a harom nyari honapban
Antonio Averulino (Filarete) epiteszeti traktatusat kellett olaszbol latinra Iorditania. Mindebbl kitetszik, hogy
az uralkodo elegedett volt vele. Helyzete megis kedveztlenl alakult, es az ev vegen visszautazott Recanatiba,
es ismet munkaba allt az iskolaban.
E varatlan Iordulat okara kzvetlen adatunk nincsen, az utalasok es a krlmenyek azonban azt a gyanut keltik,
hogy az urnjevel nem tudott kijnni. Matyas ez idben mindvegig a harcteren tartozkodott, ezert udvaroncanak
sorsara aligha Iorditott gondot, a viszony megrontasaval nemigen vadolhato. Az viszont Ieltn, hogy mig
BonIini mindeddig a legnagyobb elragadtatassal nyilatkozott a kiralynerol, mind a Svmposion, mind az els
hetekben mellette irt Philostratos-elszo az egekig magasztalta t, addig kesbb, a A magvar trtenelem
ti:edeiben (vagy ahogy emlegetni szoktak: a Magvar trtenetben), az asszony akkori magatartasara
visszaemlekezve keser szavakkal jellemzi azt: ,Az ajandekok idehivtak a poetakat, a szonokokat, a
grammatikusokat is, akik varakozasukban csalodva joval szegenyebben vittek haza Italiaba muzsajukat, mint
ahogy idehoztak. (IV.7.85) Ugyan kire celozhatna, ha nem nmagara? A hatteret a kiralyi udvarban eppen ez
id tajt kielezdtt ellentetekben sejtem. A viszonyokkal kevesse ismers olasz ezek kztt eleinte rosszul
tajekozodott, kesbb meg a kiralyneval valo akaratlan szembeIordulas utan kenyszeren atsodrodott az
ellentett oldalra. Ugyanis a Iejedelmi par kapcsolata eppen abban az 1485. esztendben valt vegzetesen
valsagossa, amelyben az Iigyelme a magyar gyek Iele Iordult. Ebben az evben a tronutodlas miatt aggodo
Matyas tizevi medd hazassag utan arra a sorsdnt elhatarozasra jutott, hogy tovabbi varakozas helyett
674
utodava nyilvanitja termeszetes Iiat, Janost. A tizenket eves Iiut elismerte, maga melle vette, gondoskodott
rangjarol, vagyonarol, elvitte hadjarataiba, bevonta a diplomaciai targyalasokba, st, olykor maga helyett t
leptette Il egy-egy reprezentativ aktusnal. Hogy szarmazasa homalyat eloszlassa, kidolgoztatta szamara a romai
eredet teoriajat, es a Corvin nevet adta neki. Beatrix termeszetesen a leghevesebben reagalt erre, mert meg
remenykedett abban, hogy vilagra hozza a trvenyes utodot. Ebben az evben az udvar ket partra szakadt, az
egyik Corvin Janosban latta a tronrkst, a masik Beatrixtol varta azt. Ez utobbi Irakcio magjat magatol
ertetden a Budan tartozkodo aragoniaiak alkottak, es BonIinit magatol ertetden soroltak kzejk. Meglehet,
hogy magyarorszagi utazasat a napolyi udvar is tamogatta, hiszen mint kivalo szonok jo propagatora lehetett
volna urnje gyenek. Mint lattuk, rgtn be is allt annak Iamiliajaba. Azonban mivel lepett be az udvarba?
Hozta magaval a Corvinusok eredeterl szolo, vagyis a kis kiralyIi legitimitasat bizonygato knyvecsket, hozott
egy versesknyvet, amelynek elszava hasznos tanacsokat adott a tronrks nevelesehez (IV.7.180), es hozta
magaval a Svmposiont. Ez egy olyan hosszu, harom napon at tarto, asztal melletti vitasorozatnak a leirasa, amely
a platonikus szellemiseg Iuri krkben ekkortajt jtt divatba. A beszelgetesben tbben vesznek reszt, es sok
minden kerl szoba, lenyegeben azonban Matyas es Beatrix all szemben egymassal. Matyas a tisztes,
szemermes hazastarsi szerelem mellett kardoskodik, Ielesege ellenben a szzesseget tartja az erenyek
kiralynjenek, amelyet a hazasIelek kztt is tiszteletben kell tartani. A kimerit vita vegen Beatrix Ienyes
gyzelmet arat, es Matyas belatja, hogy ezutan tartozkodniuk kell a testi erintkezestl. Hogy a gyermekaldas
utan sovargo kiralyne az adott krlmenyek kztt hogyan Iogadta ezt a dicsseget, azt knnyen elkepzelhetjk.
A m sorai mgtt meg az is ott lappangott, hogy ha esetleg megis szletik gyermeke, az ezek utan nem
szarmazhat a Ierjetl. BonIini tehat belepese pillanataban a Corvin-parthoz csatlakozott. Flteszem, hogy
tudatlanul, talan raszedtek. Arrol persze Iogalmam sincs, hogy Aragoniai Ferenc bizalmasat hogy lehetett ekkora
tevedesbe ejteni, de Matyas diplomatai bizonyara tudtak. Az mindenesetre megdbbenest kelthetett, hogy eppen
abbol a krnyezetbl eppen ezzel lep valaki a vilag szine ele. Antal sorsa a kiralyne mellett az els percben
megpecseteldtt. A kesbb keletkezett Magvar trtenet egyertelmen es kimondottan az iIju hercegnek Iogja a
partjat, sajnalkozik bukasan, es Beatrixrol leplezetlen antipatiaval beszel. Aligha irhato a veletlen szamlajara,
hogy a Libellus is, a versesktet is, de meg a Beatrixnak atnyujtott Ascoli-trtenet is elveszett.
BonIini tehat ezuttal a sziveslatas ellenere sem evett meg sok sot a magyar udvarban, hanem 1487 vegen
csalodottan hazautazott, es beallt az iskolaba. Meglehet, hogy balsiker szereplese inditotta Magyarorszagra par
honappal kesbb, 1488-ban, a napolyi udvar hivatalos megbizottjat, BonIini melto ellenparjat, a szinten kivalo
historikusnak es szonoknak tartott Pietro Ransanot, aki aztan, Matyas halala utan, valoban kepviselte is Beatrix
erdekeit, de mar beksznt beszedeben sem szzi eletmodjat, hanem az Aragoniai Iamilia bamulatra melto
termekenyseget ecsetelte. Es mig Matyas mint mindjart latni Iogjuk BortIinit, addig Beatrix Ransanot bizta
meg a magyar trtenelem Ieldolgozasaval.
Matyas viszont nem mondott le a tudos Iamiliarisrol. Mihelyt az ausztriai hadihelyzet valamelyest rendezdtt,
es decemberben letrejtt a Iegyversznet, a nyugalom bekszntevel els dolga volt, hogy visszahivja t. A
kzvetlen okot az szolgaltatta, hogy 1488. marcius 20-an Brnnben megjelent Thuroczy Janos Magvar
kronikaja, melyet szerzje a magyar trtenelem reprezentativ sszeIoglalasanak szant, az udvar Iinomabb izles
krei azonban trhetetlenl barbarnak talaltak. Matyas tehat Ilkerte BonIinit a targy reneszansz szellemben,
humanista stilusban, modern modszerekkel es melto terjedelemben trten Ieldolgozasara, termeszetesen a
szamara kivanatos IelIogasban, pedig ugrott, es majus 11-en mar indult is megint Pannoniaba, vagyis hat
Becsbe, mert az udvar akkor ott tanyazott. Gondolom, hogy az elzmenyek utan nem sok remenye maradt arra,
hogy odahaza karriert csinal, a lehetseget tehat rmmel megragadta. (Talan elt benne nemi bizalmatlansag, es
ezert otthoni allasat egyelre nem adta Iel, mert a recanati katedran csak 1491-ben talalkozunk az utodaval.)
Ferenc Iiat is magaval hozta, aki 1489 tavaszan beiratkozott a becsi egyetemre. Ezutan mar csak alkalmilag
latogatta meg a szlIldjet (meg egyszer rgtn 1488 decembereben, aztan 1489 nyaran, majd valamivel
hosszabb idre 1492l493-ban). A kiraly megtette t udvari historikusnak, es illetmenyl kiutalta neki a zarai
allami beveteleket, pedig hatralev eveit raszanta a Ieladatra, melyen valoban vegs megrokkanasaig
dolgozott.
A megbizast tehat 1488 majusaban kapta, a tajekozodas es az anyaggyjtes utan 1489 kzepe es 1490 Iebruarja
kztt latott hozza az irashoz. Ekkor vetette papirra els Iogalmazasban az I. tized 1. knyvet. Hogy Matyas
halala napjaig (1490. aprilis 6.) meddig jutott el, az pontosan nem allapithato meg. Annyi bizonyos, hogy az els
675
16 knyvvel mar keszen allt, de a III. decas 9. knyveig, vagyis Matyas tronra lepeseig meg nem erkezett el.
Kenyeradoja halala nyilvan megakasztotta, de az orszagot nem hagyta el, II. Ulaszlo koronazasan is jelen volt,
az uj uralkodo pedig a megbizast azonnal megujitotta, igy az irast nyomban Iolytathatta, es 1492-re eljutott
Matyas halalaig. A vallalkozas ezzel mintha nyugvopontra ert volna. A 38 knyv utan megirta az egesz m ma
is olvashato elszavat, amelyben Ulaszlonak megkszni, hogy eldje halala utan Iinanszirozta a munkat. A
kiraly is kiIejezte elegedettseget, es 1492. oktober 10-en Iiaival egytt cimeres magyar nemesseggel
adomanyozta meg, magat a szerzt koszorus klt cimmel is kitntette. Ebben minden bizonnyal az is
kzrejatszott, hogy ez ev juliusaban tartotta Budan a gyaszbeszedet Ulaszlo apja, Kazmer lengyel kiraly Iltt.
Lehet, hogy a Iolytatas ekkor nem is kerlt szoba, mert mint emlitettem BonIini nyomban ezutan elutazott
Italiaba, es ismet tanitani kezdett, ezuttal Ferraraban. 1493 augusztusaban meg ott volt. Kzben azonban Budan
trtent valami, mert 1494 aprilisaban ujIent Magyarorszagon talalkozunk vele. Ekkor Iizetest utalnak ki szamara
a kincstarbol, ami azt jelzi, hogy trtenetiroi hivatalat Ilvette, es hozzalatott a Magvar trtenet Iolytatasahoz, az
uj rezsim kronikajanak a rgzitesehez. Ekkor irta meg a IV. decas 910. knyvet, majd Iolytatolag a tbbit, es
hozzakezdett a mar kesz darabok atdolgozasahoz. Ez egyreszt az idkzben bekvetkezett valtozasok
visszamenleges regisztralasat, illetve ervenyesiteset jelentette, masreszt olyan Iorrasok bedolgozasat, amelyek
korabban meg nem alltak rendelkezesere. (Ilyen tbbek kztt kollegajanak, Ransanonak a vele parhuzamosan
kezdett, de mar 1490-ben beIejezett rvidke magyar trtenete az Epithoma rerum Hungararum , amelynek a
szvegehez korabban nem jutott hozza.) Ettl kezdve tbbe-kevesbe Iolyamatosan dolgozott, ambar az
megallapithato, hogy az elbeszelest nem az esemenyekkel egyidejleg, hanem kisebb-nagyobb kesedelemmel
vetette papirra. Azonban rgtn az ujrakezdes utan a m ket pontjan Ieltn tres tapasztalhato. A nagyobb
aranyu atdolgozas nyoma az I. decas 2. knyvenek 190. mondataig lathato, a tovabbiakban csak a
legszksegesebb modositasokat hajtja vegre, jelentekenyebb mertekben az I. tized 10. knyven. Es egy mas
jelleg tres latszik a IV. decas 9. es 10. knyve kztt, tehat nyomban az indulas utan: itt stilusa varatlanul
lelassudik, es tonusa kedvetlenne valik. Az okot csak talalgatni lehet, gyanakodhatunk egeszsege megromlasara,
a Matyas idejehez kepest szrkebb viszonyokkal valo elegedetlensegere, de arra is, hogy a Iorrasok szerint
honorariuma szkcsken cspgtt az allamkasszabol. Teny, ami teny, a m a IV. decas 10. knyvetl
unalmassa valik.
A vegleges Iormaban elkeszlt IIV. tized lemasolasahoz ugyanakkor, 1494 tavaszan kezdtek hozza, negy
ktetben, parades Iormaban, meregdraga pergamenre, valoszinleg illusztralva. A masolas 1496 vegeig tartott.
Ez a peldany a kiralyi knyvtar szamara keszlt. Kesbb elkallodott (a XVII. szazad vegen ket ktet meg
megvolt belle Esztergomban), szetesett. Az utobbi idben csodakeppen bukkant el belle hat level, kett
1872-ben Nrnbergben, kett 1923-ban Szegeden, kett 1975-ben Budapesten, ahova Nagyvaradrol kerlt. Az
V. tized masolasahoz hozza sem Iogtak, hiszen azon akkor meg a szerz dolgozott. A negy es Iel tizedre rugo
eredeti szerzi Iogalmazvany azota mindenestl elveszett. A Janos nev masolo szemelye ismeretlen. Annyi
bizonyos, hogy atlagon Iell kepzett es gyakorlott mester volt, akit a szerz hozott magaval Italiabol, amikor
1494 elejen ujra Magyarorszagra jtt. Munkaja magas szinvonalat az udvar is elismerte, mert miutan a negy
ktetet atnyujtotta a kiralynak, Janos scriptor is megkapta a cimeres nemesseget, is hozzatartozoival egytt. Az
adomanyozo oklevelet maga BonIini Iogalmazta.
Sokkal tbbet mar nem is irt ezutan. Elbeszeleseben az 1496 juliusaban tartott orszaggyles az utolso esemeny
(V.5.90115), es celzast tesz egy az ev oktobereben lejatszodott mozzanatra. E sorokat valamikor az ev
legvegen vagy 1497 legels napjaiban vetette papirra. Ekkor szeltest kapott, es mar csak arra maradt ereje,
hogy lediktalja az V. tized nehany soros ajanlasat, amelyben bucsut mond hivatasanak. 1497 vegen nyilvan
jobbulasa utan vissza akart terni szlIldjere, amire azonban nem kerlt sor. 1502 tavaszan megint
nekirugaszkodott, de az utazas megint elmaradt. Ezuttal alighanem a halal hiusitotta meg, talan eppen a
keszldes izgalma altal kivaltott ujabb attak. ccse, Mate, 1502 kzepen mar halott batyjara emlekezik.
Obudan temettek el Szent Margit templomaban, es sirjara ezeket a sorokat vestek:
BonIini nyugszik e sirban alant, Picenonak a sarja,
676
Tisztesseg, tudomany, szep szo volt az ve.
Csontjai Iekszenek itt, de az trteneti mve
Mar a magyar Ilde, s ennel semmi se tbb.
A kortarsak igen nagy Iontossagot tulajdonitottak a mnek. Keletkezesekor es aztan meg nehany evig
elssorban politikai jelentsege volt. Mar Iogantatasa is erre predestinalta. Matyas a kl- es belpolitikai
harcokban propagandisztikus celokra kivanta Ielhasznalni, tavlatilag Iia hatalmi trekveseinek igazolasara,
kzelesen a magyar tronra tbb evtizede aspiralo, az altala megcelzott csaszari tront elIoglalva tarto
Habsburgokkal szemben. Bar az eleteben az iras kezdeti stadiumban leven erre nem lett alkalmas, Ulaszlo
aki meg elesebb, szo szerint keshegyig men ellentetbe kerlt a tronkvetel Miksaval ugyanezt a lehetseget
ertekelte benne. Ezzel magyarazhato, hogy az ezernyi gonddal kszkd, koldusszegeny budai udvar nem
sajnalta a tekintelyes kltseget, hogy a kiralyi knyvtar peldanyat minel hamarabb melto Iormaban elkeszittesse,
s aztan minel gyorsabban minel tbb masolatban Iorgalomba hozza. Nyolc-tiz kzel egykoru masolat leterl van
tudomasunk, melyek mindegyike magan viselte a sietseg nyomait. Ezekrl ujabbak keszltek, ugyhogy szamuk
par esztend alatt meghaladta a huszat. A tudosok es a politikusok reszerl is elenk erdekldes mutatkozott.
Adatunk van arra, hogy mar 1499-ben szerettek volna kiklcsnzni, es Miksa csaszar Iigyelmet is Ielhivtak
letere. A nagy nepszerseg azonban csak 1515-ig tartott. Ebben az evben egy becsi talalkozon a kzep-europai
nagyhatalmak atrendeztek kapcsolataikat, a Jagellok lemondtak magyarorszagi igenyeikrl, es a terepet
atengedtek a Habsburgoknak. A megallapodas ugy szolt, hogy a magyar tronon l lengyel ag esetleges kihalasa
eseten az uralom a rivalisra szall at. Mint tudjuk, erre nem is kellett sokaig varni, bar ezt akkor meg nem
sejthettek. Az ellensegeskedest Habsburg-Ilennyel parosult baratsag valtotta Iel. BonIini mvenek ele a
visszajara Iordult, ezert ezutan a leterl sem akartak tudomast venni. Az 1510-es evek kzepetl kezdve teljes
krltte a csnd, senki sem beszel rola, senki sem olvassa, a legtajekozottabb historikusok sem hasznaljak, nem
is emlitik, a masolatok eltnnek a sllyesztben, a legtbb mindrkre. Tart ez a helyzet mindaddig, amig a
hatalmi viszonyok veglegesnek latszo konszolidacioja, a Ieszltsegek Ieloldodasa, vagyis az orszag ketteosztasa
ki nem csorbitja a m elet. 1541-re a kzvetlen politikai aktualitas kiveszett belle, es csak annyi maradt benne,
amennyi mar az ausztriai haz szamara is elviselhet volt. Ugyanakkor mas politikai erk tovabbra sem mondtak
le a BonIini kovacsolta Iegyverrl, ha azt nem hasznosithattak is a nyilt harcteren. A m aktualitasa bizonyos
szinten es vonatkozasban a valtozo viszonyok kztt is megmaradt, lenyegeben ma is megvan, mert a hatalmas
terjedelem, a burjanzo szerkezet es az irdatlan adattmeg magaban hordja a meg-megujulo igenyek szerinti
ertelmezes lehetseget. Amikor a Hunyadiak beleburkoloztak a mult homalyaba, BonIini Matyas kiralya el es
cselekv szemelybl a kznemesseg trekveseinek szimboluma lett, aztan meg ujabb valtozasok nyoman a
polgarsage is, majd az egesz nemzete. Lasd erre akar Heltai Gaspart, akar Zrinyi Miklost.
BonIini neve tehat 1541 utan varatlanul Ielbukkan a homalybol, megindul a kutatas a tizedek utan, es 1543-ban
Bazelben nyomtatasban megjelenik az els harom decas, az a resz tehat, amely politikai tekintetben elegge
indiIIerensnek mondhato. Ennek akkora sikere lett, hogy ket ev mulva nemetre, egyes reszleteit Iranciara is
leIorditottak (ez utobbi ugyan csak 1572-ben latott nyomdaIesteket). Az irodalmi krk is ertekeltek, Hans
Sachs 1561-ben Ieldolgozta belle Bank ban historiajat. Tudunk olyan csaszari tisztviselrl, akinek a Magvar
trtenet a kedvenc olvasmanyai kze tartozott.
Kzben Iolyt a kutatas a rejtzkd keziratok utan, melynek soran a kolozsvari nyomdaszt, Heltai Gaspart erte
az a szerencse, hogy rabukkant a Matyas-trtenet nagyobb reszet tartalmazo IV.16. knyvekre, es azokat
1565-ben kzzetette. A nagy hir Iilologus es kiralyi historikus, Zsamboki Janos vegre 1568-ban els izben
jelentette meg a teljes anyagot. Egypar szot azonban a becsiek erzekenysegere valo tekintettel meg ekkor is
mellznie kellett (a IV.5.5055. szakaszbol). Heltai Gaspar erre ismet elvette a mvet, es kivonatos magyar
Iorditast keszitett belle, melyet halala utan, 1575-ben az zvegye jelentetett meg. A Zsamboki-Iele teljes kiadas
nyoman 1581-ben ujabb nemet Iorditas keszlt. Ebben az evben Zsamboki meg egyszer sajto ala rendezte a
mvet, es mert ujabb keziratok a XX. szazadig nem kerltek el, az valtozata kepezte valamennyi kesbbi
kzles alapjat. Megjelent 1606-ban, 1690-ben, 1744-ben negy datalt es egy datalatlan lenyomatban, utoljara
1771-ben Bel Karoly Andras gondozasaban. Ezt tartottak a legjobbnak, a szakemberek egy resze ma is ebbl
677
idez.
A Rerum Ungaricarum decades modern igeny kritikai kiadasanak munkalatai egy Krakkoban Ieltalalt korai
masolat alapjan az 1930-as evekben indultak meg Fogel JozseI, Ivanyi Bela es Juhasz Laszlo gondozasaban,
valamennyi korabbi nyomtatott varians Iigyelembevetelevel. Az IIII. decast tartalmazo els harom ktet
1936-ban ki is jtt Lipcseben a Juhasz szerkesztette Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum
(BSMRAe) cim sorozat reszekent. Kzbejtt azonban a haboru es Fogel JozseI 1941-ben bekvetkezett halala.
A szveg beIejez reszet tartalmazo IV/1. ktet 1945-ben jelent meg Budapesten; a ket szerkeszt a cimlapra
1941-es datumot nyomatott, hogy Fogel kzremkdese ne legyen megkerdjelezhet. A IV/2. ktet amely a
Iggeleket, az indexet meg az apparatust tartalmazza a Bibliotheca ujraindulo sorozatanak els darabjakent uj
anyaggyjtes alapjan 1976-ban jelent meg.
Nehany reszlet az ujabb idkben olaszul is hozzaIerhetve valt. Magyar Iorditas az egeszrl sohasem keszlt.
Heltai kivonatos es nemikepp tartalmilag, Ileg pedig ideologiajaban atdolgozott magyar nyelv valtozata utan
(amely 1789-ben, majd 1854-ben, aztan 1973-ban es 1981-ben ujra megjelent) Csaszar Mihaly Iorditott le
nehany reszletet 1905-ben, Kardos Tibor 1934-ben. Az egyetlen komolyabb reszIorditast a Matyasrol szolo
III.910. es IV.18. knyveket Gereb Laszlo adta kzre 1959-ben. Ehhez kapcsolodott 1977-ben, sajat
Iorditasomban a II. Ulaszlo korat targyalo IV.910. es V.15. knyv a Humanista trtenetirok cim ktetben.
A jelen Iorditas tehat az els. Alapjaul a Ient irt kritikai kiadas szolgal. (A magyar szveg a latinnal valo
egyeztetes megknnyitese vegett utal e kiadas mondatszamaira. Az tsevel kzlt szamok mindig a szoban
Iorgo szakasz eltt allnak, es ezekre a szamokra utal a Nevmutato is.) A Iorditas technikai es egyeb
problemaival nem terhelem az olvasot. Annyit meg kell jegyeznem, hogy igyekeztem az olvasatot, illetve a
kiadas hibait tovabb javitani, a nehezebben ertelmezhet helyeknel azokat a Iorrasokat is megneztem, amelyeket
annak idejen BonIini hasznalt. A nemzeti nyelv neveket amelyek az eredetiben latinos Iormajukban
Iordulnak el, raadasul tbb esetben jocskan eltorzulva lehetleg a mai olvaso szamara is Ielismerhet, de nem
anakronisztikus alakban adom vissza. Forditas kzben a BSMRAe IV/2. kteteben altalam kidolgozott index
szamos tevedese, az ott adott hibajegyzek hianyossaga is kiderlt. (A szakmabeli olvasonak azt tanacsolnam,
hogy a latin valtozatot is a magyarral egytt Iorgassa.) Targyi jegyzeteket nem Iztem az elbeszeleshez, st a
targyi hibakat sem javitottam. Ennek nemcsak terjedelmi oka volt (bar peldakent hivatkozhatnek Thuroczy
Janos Magvar kronikajanak nemregiben megjelent kritikai kiadasara, mely a 300 lapnyi szveghez 1100 lapnyi
targyi igazitast es magyarazatot Iz), hanem elvi is. Nem szeretnem az olvasoban azt a hiedelmet kelteni, hogy
magyar trtenetet olvas, amelyben ennyi vagy annyi hiba, tevedes, Ielreertes vagy Ielremagyarazas Iordul el.
BonIini mve a mai olvasonak ne a magyar trtenelem valamilyen szint Ieldolgozasa legyen, hanem egy
humanista irodalmi alkotas, amelybl nem a targyra vonatkozo tudnivalokat kell megismernnk szkseg
eseten helyesbitett adatokkal , hanem azt, hogy mit tudott es mit hitt hazank trteneterl egyaltalan, hogy mit
tartott hazank trtenetenek a XVXVI. szazad Iordulojanak az embere, egy akkoriban kiemelked mveltseg,
szakert, modern gondolkodasu es tisztesseges humanista. Ez mar csak azert is Iontos, mert az tanitasa
evszazadokon at ervenyben maradt. BonIini ugyanarra vallalkozott a magyar, mint Enea Silvio Piccolomini a
cseh, Polidoro Vergilio az angol, Filippo Buonaccorsi a lengyel, Paolo Emilio a Irancia, Lucio Marineo Siculo a
spanyol trtenelemmel: az Italiaban megszletett uj IelIogas es modszerek ervenyesitese reven kezdemenyezte a
nemzeti trtenetiras megujitasat, elinditotta azt a szaktudomannya valas utjan. Azonban tbbsegknel
teljesebben es magasabb szinvonalon, elssorban pedig maradandobb ervennyel, alkalmasint azert, mert eme
ugynevezett vandorhumanistaktol elterleg nem alkalomszeren Ioglalkozott hazank sorsaval, hanem ki is
erdemelve, el is vallalva a magyarsagot elete javat raaldozta annak kutatasara.
A korabbi szazadokat illeten vezerIonalkent Thuroczy Janos kronikajat kveti, azonban ennek sovany anyagat
alaposan Ielhizlalja az egyetemes trteneti Ieldolgozasok, elssorban az olasz Flavio Biondo kzepkortrtenete
segitsegevel. Emellett az egyes nagyobb szakaszok specialis szakirodalmat is hasznositja: a hun idkre Enea
Silvio Piccolomini (a kesbbi II. Pius papa) got trtenetet, az Attila halalat kvetkre Paulus Diaconus
longobard, majd ismet Enea Silvio cseh historiajat, Marcantonio Sabellico (mellesleg kebelbaratja)
Velence-trtenetet. Az epizodokhoz reszmonograIiakat vesz el: Einhard Nagy Karoly-eletrajzat, egyes szentek
legendait, Rogerius tudositasat a tatarjarasrol, Filippo Buonaccorsi (humanista neven Callimachus Experiens)
678
beszamolojat a varnai csatarol. Ezek mellett mintegy tven antik es modern szerzt hasznosit. Ez es a retorikus
eszkztar tette kepesse arra, hogy Magyarorszagot es trtenelmet ujszer IelIogasban mutassa be, jollehet
lenyegesen tbb adattal sem rendelkezett, mint eldei, mint Thuroczy. Az Magyarorszaga az enormis
meret kozmograIiai bevezet es a Iolyton vissza-visszater kisebb Ildrajzi kitekintesek reven szorosan
illeszkedik ra a Ildkerekseg egeszere, mert a szerz ugy gondolja, hogy ha a magyarsag Ildrajzi
elhelyezkedeset nem ismerjk, trtenelme is erthetetlenne valik. Az magyar trtenete az elbeszelest
minduntalan meg-megszakito egyetemes trteneti kitekintesek reven szerves reszeve valik az egyetemes
emberiseg trtenetenek, mert ha az emberiseg egeszet Iigyelmen kivl hagyjuk, a magyar trtenelem is elvesziti
az ertelmet. A magyarsag reszesl mindabbol, ami a teremtesben egy tarsadalmat megillet, ezzel szemben a
maga adottsagaival be is kell tltenie azt a szerepkrt, amelyre elhivatott. Ha virtusaval teljesiti ezt a Ieladatot,
maga is boldogabb lesz, a vilag is tkeletesebb. Ha eluralkodik rajta a tunyasag, maga is elpusztul, a vilag is
karosodik. Ezaltal egeszen ujszer er jelenik meg a trtenelem mozgatorugoi kztt: a nep- es a tmeglelektan.
Egeszen ujszer viszony sejlik Iel az egyen es a tarsadalom kztt is: a kiraly, az ur, a nagy ember immar nem
azert all vezet posztjan mint a kzepkorban , mert az Isten odaallitotta, hanem azert, mert az, aki a sajat
virtusat kepes rasugarozni az alatta valokra. Ha ezt nem teszi, nem erdemli meg az ur nevet. Ez a IelIogas hozza
letre olykor azokat a Iinom pszichologiai megIigyeleseket es kvetkezteteseket is Ielvillanto portrekat, melyek a
szereplk lelki alkata es tettei, virtusa es Iortunaja kzti viszonyt plasztikusan erzekeltetik. Nincs istentelenebb,
embertelenebb, npusztitobb bn, mint a tunyasag. Nem veletlenl lett BonIini szamtalan szepirodalmi m
ihletje.
A trtenelem bels Iolyamata egybeIgg oksagi Iolyamat, amely a termeszet valtoztathatatlan trvenye szerint
egyenletesen hmplyg a szletesIejldeshanyatlashalalujjaszletes hullamvonala menten. Ennek
aprolekos erzekeltetesere szolgal az etimologia, melynek segitsegevel halo poraibol ismet Ieltamad a romai
Corvinusok nemzetsege, romjaibol ismet Ielviragzik a Piso alapitotta Pozsony, es sllyedemelkedik
trvenyszeren a nemzet a hun, az avar, a magyar periodusokon keresztl. A Iolyamat kirajzolasat a retorika
eszkztaranak kvetkezetes es mindenen atvonulo alkalmazasa teszi lehetve. A kronikas hagyomanyban (es
ennek kvetkezteben Thuroczynal) kialto egyenetlensegek, res Ioltok mutatkoztak. BonIini a hezagokat
stilisztikai eszkzkkel tlti ki, beszedekkel, csataleirasokkal, analogiakkal. A ,lyukas pontokon kiegeszit
Iorrasait is bvebben hasznositja. Eljarasat mai szemmel nezve Iormalisnak mondhatjuk, azt azonban sikerlt
elernie, hogy az egyes korszakok nagyjaban az idtartamuknak megIelel terjedelmet kaptak.
A XV. szazad kzepetl az irott Iorrasok szerepet atveszik a nem irodalmi dokumentumok, a szobeli
erteslesek, a csaladi hagyomanyok, a legvegs esztendkre pedig a szerz sajat megIigyelesei. A munka az
utolso 50 evre elsrend Iorras, de szorvanyosan a korabbi idszakot illeten is tartalmaz Iorrasertek
adalekokat.
Vegl is sikerlt olyan mvet alkotnia, amelyet evszazadokig nem lehetett megismetelni. Hogy az utokor mire
tartotta, nemcsak a seregnyi kiadas jelzi, hanem az a teny is, hogy adataiban, a magyar trtenelemrl alkotott
IelIogasaban joszerivel a XIX. szazadig iranymutato maradt. Jelzi az is, hogy potlasara, Ielvaltasara senki sem
tudott vallalkozni, legnagyobb historikusaink evszazadokon keresztl csak a Iolytatasara mereszkedtek. Meg a
XVIII. szazadban kibontakozo jezsuita trtenesziskola is csak addig ment el, hogy adatokat gyjttt es publikalt
egy majdan megirando nagy magyar trtenet szamara. Vegl is a teljes hazai historia modern modszertani,
nyelvi es stilaris szinvonalon allo, uj kutatasi eredmenyeket Ielvonultato, korszer szellemiseget sugarzo, a
targyhoz terjedelemben is ill tehat a BonIiniet tenyleg Ielvalto sszeIoglalasat legkzelebb Horvath
Mihalynak sikerlt megalkotnia a XIX. szazad hatvanashetvenes eveiben, majdnem 400 evvel BonIini Antal
utan.
Kulcsar Peter
679
680
2. fejezet - Nvmutat
Az els szam a tizedre, a masodik a knyvre, a harmadik a szakaszra utal.
Aba (Alboin, Ovo) magyar kiraly (10411044) 1.10.325, 2.2.1535, 4560, 70, 130, 170, 175, 270
Aba Amade (Nagy Aba) nador (f1311) 2.9.150, 210215, 225
Ababa Maximinus romai csaszar anyja 1.2.95
Abaris avar IilozoIus (i. e. VIII. sz.) 1.1.145
Ablabius got trtenetiro (552) 1.1.10, 1.2.175, 225, 1.4.115
Abraham patriarka 1.8.195, 4.10.90
AbrahamIi Sebestyen lovashadnagy (1476/505) 4.4.10
Absyrtus Medea Iivere 1.6.35
Acciajuolo Angelo biboros (13401408) 2.9.115
Accursius inkvizitor (1327) 2.9.395
Achilles grg mondai hs 1.1.115, 150165, 175, 185, 205, 1.2.75, 4.2.90
Achilles Kalman magyar kiraly tanacsosa 2.5.285
AchiulI osztrogot kiraly 1.2.90
Acquaviva Antal San Fabiano groIja (f1395) 2.9.130
Acquaviva Miklos San Valentino groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Actaeus Ister Iia, mitologiai alak 1.1.115
Acuto Janos angol zsoldosvezer (f1394) 3.1.5, 10, 20
Adalbert, Szent pragai pspk (f997) 2.1.1020, 30, 40, 60, 75, 8595
Adalbert lasd Alberik, Albert
Adalgisius beneventoi herceg (759788) 1.9.90, 100
Adaloald longobard kiraly (615625) 1.8.120, 125, 150
Adam els ember 4.2.10
AdamIi Janos lovashadnagy (1476) 4.4.10
Adelaida I. Andras magyar kiraly lanya (f1062) 2.2.210, 2.3.85, 90
Adelheid II. RudolI burgund herceg lanya (f999) 1.10.245, 250
Ademar genovai groI (VIII/IX. sz.) 1.9.305
Adiutor, Junius 3.9.270
681
Ado Iriuli herceg (VII. sz.) 1.8.290
Adorjan Gerasina sziciliai kiralyn Iia 1.5.20
Adorjan, I. papa (772795) 1.8.355, 1.9.8595, 125, 150, 255, 1.10.25
Adorjan, II. papa (867872) 1.10.290
Adorjan, IV. papa (11541159) 2.6.375390, 430
Adorjan, Szent 2.1.155
Aelianus, Flavius 3.9.270
Aemilianus, Marcus Aemilius Mysia romai preIektusa (f253) 1.2.125
Aemilius tbb romai hadvezer neve 4.8.110
Aemilius, Lucius Paulus Macedonicus romai konzul (i. e. 168) 1.9.165
Aemilius Macer romai klt (f15) 1.6.180
Aemilius Papus, Lucius romai konzul (i. e. 225) 1.6.205
Aemilius Paulus, Marcus romai hadvezer (i. e. IV. sz.) 3.9.240
Aemilius, Titus romai konzul (i. e. 470467) 3.9.215
Aeneas a romaiak sapja 1.1.350
Aeneas Sylvius lasd II. Pius
Aetherius britanniai herceg (V. sz.) 1.5.35, 60, 70, 85
Aetius, Flavius romai patricius (f454) 1.3.1, 5, 155, 170180, 190, 195, 1.4.50, 7585, 100120, 140, 150,
160200, 210, 220, 1.5.1, 200, 1.7.40, 45, 60
Aevodius, Flavius romai konzul (386) 1.5.160
AIricanus romai hadvezer (454) 1.5.40
Agamemnon a grg sereg vezere Trojanal 4.2.90
Agapet, II. papa (946956) 1.10.250
Agatho perugiai kapitany (VIII. sz.) 1.8.330
Agathyrsus Herkules Iia 1.2.5
Agelmund longobard kiraly (390420) 1.7.230
AgilulI (Mago) longobard kiraly (590615) 1.8.80, 90100, 110125, 155, 195
Agmunda I. Andras magyar kiraly Ielesege 2.2.225, 2.4.35
Agnellus trentoi pspk (VI. sz.) 1.8.90
Agnes II. Flp Irancia kiraly lanya (f1220) 2.7.15
682
Agnes III. Henrik romai csaszar Ielesege (f1077) 2.2.175, 315, 2.3.60, 65, 2.4.140
Agnes III. Karoly durazzoi herceg lanya 2.9.105, 110
Agnes Peter calicei groI lanya 2.9.65
Agnes, Szent (f304) 1.5.175
Agno Tomasius Belcastro groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Agnoi Richard Loreo groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Agoston, Szent (354430) 1.8.315
Agrippa, Marcus Vipsanius romai allamIerIi (i. e. 6312) 1.1.165
Agrippinus britanniai kiraly (V. sz.) 1.5.35
Agrippinus orleans-i parancsnok (V. sz.) 1.4.50
AgriulI svab Ink (V. sz.) 1.7.85
Aiax grg mitologiai hs 1.1.115, 1.2.75, 4.2.90
Aio beneventoi herceg (VII. sz.) 1.8.160, 190
Aio longobard vezer 1.2.260, 1.7.225
AistulI longobard kiraly (749756) 1.8.350
Ajdua kuman lany (1290) 2.8.440
Akos kun Iejedelem (f1091) 2.4.225, 230
Aladar erdelyi lazado (f1468) 4.1.225
Aladar hun herceg 1.7.70, 105, 120
Aladar Jakab magyar vitez (f1312) apja 2.9.225
AlaI trk Iejedelem 2.6.250
Alahis trentoi herceg (VII. sz.) 1.8.260270
Alari szerecsen kiraly (VIII. sz.) 1.9.110
Alarianus thessaloniki patricius (V. sz.) 1.7.160
Alarik herul kiraly (IV. sz.) 1.2.175
Alarik svab Iejedelem (V. sz.) 1.7.145
Alarik, I. vizigot kiraly (395410) 1.2.240250, 260, 265, 275, 1.6.265, 1.7.2535
Alarik, II. vizigot kiraly (485507) 1.7.185, 195
Alatheus vizigot vezer (379/80) 1.2.210
Albered hauteville-i Tankred Iia (XI. sz.) 2.1.400
683
Albergati Miklos lasd Miklos biboros
Alberik Cuneo groIja (13481409) 3.1.5, 1525, 3.2.260265
Alberik (helyesen Adalbert) etruriai herceg (X. sz.) 1.10.155165, 180
Alberik vienne-i koronaherceg (XIV. sz.) 2.9.80
Albert, VI. ausztriai herceg (14571463) 3.8.375
Albert (Adalbert) ausztriai rgroI (10181055) 1.10.325, 2.1.355, 2.2.30, 50, 55, 170, 215, 310
Albert bajor herceg (14381460) 3.4.215, 220
Albert Belluno ura (1372) 2.10.395
Albert brandenburgi rgroI (14141486) 3.4.65, 70, 3.7.255, 310
Albert esztergomi Iesperes (f1241) 2.8.240
Albert (helyesen Adalbert) italiai kiraly (950961) 1.10.245255, 270
Albert lengyel kiraly (14921501) 4.9.1020, 40, 45, 90, 4.10.1, 15, 3545, 130, 5.1.1, 20, 75, 85, 100120,
5.2.40, 45, 5570, 85105, 5.3.15, 85, 100, 5.4.1, 5, 1530, 40, 45, 5.5.50
Albert magyar kiraly (14371439) 3.2.300, 405, 3.3.15, 50, 7585, 260, 290, 295, 305315, 350, 355,
3.4.115, 3095, 105, 110, 120, 125, 135145, 170180, 195, 210, 215, 325, 340, 3.5.180, 3.7.20, 275, 3.8.375,
3.9.35, 4.2.185, 200, 4.9.5565, 80, 195, 5.2.55
Albert spoletoi herceg (X. sz.) 1.10.180
Albertin svab groI (XI. sz.) 2.1.415
Albik pragai ersek (14111412) 3.2.335
Albin romai kamaras (IX. sz.) 1.9.270
Albinus romai konzul (426) 1.3.125, 185
Albisuinda Albuin longobard kiraly lanya 1.7.245, 1.8.25, 30
Alboin lasd Aba
Albuin longobard kiraly (561573) 1.7.240, 245, 255, 270, 1.8.1, 10, 25
AldeIond, II. asturiai kiraly (791842) 1.9.260, 265
Aldrik intarran Iejedelem (X. sz.) 1.10.30
Aleco bolgar Iejedelem (VII. sz.) 1.8.255
Alexander, II. epirusi kiraly (i. e. III. sz.) 3.9.240
Alexander, Julius 3.9.270
Alexander Severus romai csaszar (222234) 1.2.95, 100, 3.9.275
Alexius, I. konstantinapolyi csaszar (10811118) 2.5.30, 35, 2.6.120, 140
684
Alexius, II. konstantinapolyi csaszar (11801183) 2.7.15
Alexius, III. konstantinapolyi csaszar (11951203) 2.7.95105
Alexius, IV. konstantinapolyi csaszar (12031204) 2.7.90105
AlIonz, V. aragoniai kiraly (14161458) 3.3.360, 365, 3.7.240, 3.8.345, 4.8.50
AlIonz, VII. castiliai kiraly (11221157) 2.6.410
AlIonz, VIII. castiliai kiraly (11701214) 2.6.410
AlIonz, II. napolyi kiraly (14941495) 4.5.185, 4.6.115, 120, 145, 5.3.120, 5.4.50, 5.5.45
Ali beg szendri kapitany (1474/81) 4.5.185, 205, 4.6.45, 85, 95, 100
Ali beg szendri kapitany (1492/93) 5.3.45, 130, 135, 5.4.90
Ali beg szerbiai kormanyzo (1476) 4.4.1020
Ali beg trk hadvezer (1443) 3.6.35
Ali beg trk hadvezer (1461) 3.10.250270, 4.1.145
Almann passaui pspk (10651091) 2.3.200
Almasi magyar nemzetseg 2.5.90
Almos II. Bela magyar kiraly Iia 2.6.150, 365
Almos I. Geza magyar kiraly Iia (f1127) 2.3.100, 2.4.270280, 2.5.1, 70, 75, 225295, 2.6.85, 95, 205
Almos magyar Iejedelem (f895) 1.9.25, 30
Alpar kuman vezer (1260) 2.8.375
Amade nador lasd Aba Amade
Amade, VIII. szavojai herceg (14061451), V. Felix neven papa (14401449) 3.3.365, 3.5.150
Amal osztrogot kiraly 1.2.90
Amal osztrogot uralkodocsalad 1.2.75, 90, 95, 175, 240, 1.3.1, 1.7.185, 220
Amalaberga II. Theodorik vizigot kiraly lanya 1.7.185
AmalaIreda II. Theodorik vizigot kiraly unokaja 1.7.185
Amalarik vizigot kiraly (507513) 1.7.185, 195
Amalasuenta osztrogot kiralyn (f535) 1.2.90, 1.7.185, 195, 205, 210
Amalrich jeruzsalemi kiraly (11681173) 2.6.395, 400
Amator, Szent (f418) 1.4.240
Amatus provence-i patricius (VI. sz.) 1.8.55
Ambrus Bergamo ura (IX. sz.) 1.10.90
685
Ambrus, Szent (f397) 1.8.255, 2.1.285
Ambulach szerecsen kiraly (IX. sz.) 1.9.340
Ammianus Marcellinus romai trtenetiro (330395) 1.1.10, 30
Ammius osztrogot vitez (376) 1.2.200
Amon egyiptomi isten 3.9.230
Amphitrite grg istenn, Neptunus Ielesege 1.1.155
Anacharsis szkita IilozoIus (i. e. VII.) 1.1.145, 150
Anaklet, II. ellenpapa (1130) 2.6.240, 245
Anasztaz Ilaminiai nemes (f1478) 4.5.200
Anasztaz kalocsai ersek lasd Asztrik
Anasztaz, II. konstantinapolyi csaszar (713715) 1.8.295, 300
Anasztaz konstantinapolyi patriarka (730753) 1.8.320
Anatolius iIju (IV. sz.) 1.5.165
Anaxilaus grg klt (i. e. IV. sz.) E 25
Andages got vitez (451) 1.4.165
AndeIleda Chlodvig Irank kiraly lanya 1.7.180
Andoar Irank ur (VIII. sz.) 1.9.85
Andras II. Andras magyar kiraly Iia 2.7.165
Andras egri pspk (12751305) 2.9.150
Andras gyulaIejervari prepost (f1324) 2.9.300
Andras, I. magyar kiraly (10461060) 1.1.360, 1.9.65, 2.1.350, 2.2.105, 115145, 185245, 260285, 305,
2.3.1, 20, 30, 90, 100
Andras, II. magyar kiraly (12051235) 2.7.60, 105, 120, 125, 140, 145, 160, 175190, 205, 215230,
240250, 260, 275, 290305, 320, 350, 2.8.1, 120, 2.9.115, 4.10.110
Andras, III., Velencei magyar kiraly (12901301) 2.8.460, 2.9.1, 15, 20, 135, 150
Andras magyar remete (XI. sz.) 2.1.130
Andras magyar ur (1132) 2.6.220
Andras magyar vitez (1051) 2.2.240
Andras napolyi kiraly (f1345) 2.9.8090, 125, 245, 325340, 380, 2.10.3045, 5570, 145155, 165, 190,
220, 255, 3.1.1, 85
Andras sarosi plebanos (f1324) 2.9.300
686
Andras vajda lasd LackIi Andras
Andras varadi pspk (13291345) 2.9.325
Andronicus II. Alexius konstantinapolyi csaszar gyamja 2.7.15
Angelo (Pecchinoli) ortei pspk (f1492) 4.8.150
Anicius Gallus, Lucius romai hadvezer (i. e. II. sz.) 1.6.60
Anjou Janos calabriai herceg (1470) 4.2.260
Anjou Lajos lasd Lajos napolyi kiraly
Anjou Rene lasd Rene napolyi kiraly
Anna IV. Bela magyar kiraly lanya 2.9.155
Annius Fabianus, Lucius romai tiszt Daciaban 1.1.85, 3.9.270
Anno klni ersek (10561075) 2.3.65
AnsIrit Iriuli herceg (VII. sz.) 1.8.275
Ansila osztrogot herceg 1.2.90
Ansprand longobard kiraly (712) 1.8.280300
Ansprand spoletoi herceg (f746) 1.8.340
Antal csanadi pspk (12981307) 2.9.150, 180
Antal magyar parasztvezer (f1437) 3.3.195, 200
Antal nyitrai pspk lasd SankIalvi Antal
Antarus Paeon apja, mitologiai alak 1.1.285
AnteIari longobard hadvezer (VIII. sz.) 1.8.310
Antenor trakiai kiraly, mondai hs 1.6.150
Anterus papa (235236) 1.5.35, 90
Antigonus II. Flp macedon kiraly Iia 2.5.35
Antikrisztus 1.5.175, 3.2.340, 435, 3.3.265
Antiochus, I. sziriai kiraly (i. e. 281261) 1.1.250
Antiochus, VII. sziriai kiraly (f i. e. 129) 1.2.35
Antiope amazon kiralyn 1.2.45, 50
Antonia II. Frigyes sziciliai kiraly Ielesege 2.9.105
Antonia Peter sziciliai kiraly Ielesege 2.9.75
Antoninus, Marcus Aurelius romai csaszar (161180) 2.1.275, 3.9.265
687
Antonius, Marcus romai allamIerIi (i. e. 8331) 1.235, 3.9.250
Anyos, Szent orleans-i pspk (f453) 1.4.25, 50, 55, 70, 80, 270, 1.7.15, 2.2.225
Aorik got kiraly (IV. sz.) 1.2.165
Apollo grg isten 1.1.35, 250
Apollodorus grg grammatikus (i. e. II. sz.) 1.1.140
Apollonides grg Ildrajziro (i. e. II. sz.) 1.1.180
Apollonius Tyanaeus grg tudos (I. sz.) 1.1.105
Apor magyar hadvezer (X. sz.) 1.10.230
Appianus Alexandrinus romai trtenetiro (II. sz.) 1.1.285
Appius Claudius Pulcher romai hadvezer (i. e. II. sz.) 1.1.105, 3.9.250
Aquinoi Margit ascoli groIn (XIV. sz.) 2.9.135
Aquinoi Trisztan ascoli groI (XIV. sz.) 2.9.135
Aragisius beneventoi herceg (VIII. sz.) 1.9.110, 125
Aragoniai Ferenc Beatrix magyar kiralyne testvere 4.5.240, 255
Aragoniai Janos biboros, esztergomi ersek (14801485) 4.5.305, 4.6.110, 115, 225, 235, 4.8.50
Aragoniai Leonora I. Ferdinand napolyi kiraly lanya (14501493) 4.3.255, 4.4.35
Arbogast Irank vezer (f394) 1.2.230
Arborius IerIi (IV. sz.) 1.5.155
Arcadius romai csaszar (395408) 1.2.230, 260, 1.5.185
Arcimboldi Janos Guido lasd Janos Antal milanoi ersek
Ardaburius romai hadvezer (434471) 1.3.115
Ardarik gepida kiraly (447451) 1.3.110, 1.4.5, 115, 1.7.90, 95
Arduin burgund apat (XIV. sz.) 2.10.370
Argait got vezer (III. sz.) 1.2.110
Ariarik got kiraly (320332) 1.2.165
Arich, I. beneventoi herceg (591641) 1.8.110, 150, 160, 190
Arimazes sogdianai hadvezer (i. e. 328) 1.1.225
Arioald longobard kiraly (626636) 1.8.160
Ariovist svab vezer (i. e. I. sz.) 1.6.205
Aripert, I. longobard kiraly (653661) 1.8.200, 260
688
Aripert, II. longobard kiraly (701712) 1.8.280, 285, 295, 300
Aristald radnai ispan (1241) 2.8.170, 265
Aristeas legendas grg klt 3.9.235
Aristobulus grg trtenetiro (i. e. IV. sz.) 1.1.265
AriulI spoletoi herceg (VI/VII. sz.) 1.8.105, 110
Arius szektaalapito (280336) 1.1.245
ArneIrit Lupus Iriuli herceg Iia 1.8.250
ArnulI, H. bajor herceg (907937) 1.10.170, 185, 195
ArnulI II. Lajos Irank kiraly nagybatyja 1.10.65
ArnulI romai csaszar (887899) 1.10.6575, 85, 90, 110
Aron zsido Ipap 2.7.300
Arpad magyar Iejedelem (f907) 1.9.2540, 50, 60
Arsaces, I. parthus kiraly (i. e. 250248) 1.1.250, 1.2.35
Arsacidak a parthusok kiralyai 1.2.35
Artois Carletto Monteodorisio groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Artois Flp zsoldosvezer (f1397) 3.3.240
Artois Karoly Sant`Agata groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Asandrus krimi kiraly 1.1.190
Ascalis vizigot szolga (451) 1.7.80
Asinius Gallus romai allamIerIi (I. sz.) 3.9.260
Asinius Pollio, Caius romai hadvezer (i. e. 76i. sz. 5) 1.1.315, 1.6.60, 3.9.260
Asztrik (Anasztaz) kalocsai ersek (XI. sz.) 2.1.130145, 175
Atalarik osztrogot kiraly (526534) 1.2.90, 1.7.195, 200
Atanarik osztrogot kiraly (541) 1.7.250
Atanarik vizigot kiraly (f381) 1.2.220, 225
AtaulI vizigot kiraly (410415) 1.2.265, 275, 280
Athal osztrogot kiraly 1.2.90
Athenaeus bizanci polgar (III. sz.) 1.2.140
Atlamos tatar vezer (f1345) 2.10.90
Attalus, III. pergamoni kiraly (i. e. 138133) 4.7.110
689
Attila hun kiraly (f453) 1.1.360, 1.2.195, 1.3.45, 50, 8090, 100125, 140, 150, 160, 195, 1.4.115, 40,
5060, 70120, 150175, 200, 215, 230240, 270, 1.5.110, 4055, 95, 110115, 185, 195, 200, 1.6.150,
90120, 145, 160185, 210, 220, 230, 235, 245270, 1.7.1105, 120135, 190, 1.8.5, 1.9.1, 15, 25, 30, 60,
1.10.85, 120, 150, 2.5.190, 2.10.305, 4.8.255
Attilius Regulus, Marcus romai konzul (i. e. 335) 3.9.240
Atto spoletoi herceg (653663) 1.8.240
Atya nador (1066) 2.3.95
Audoin longobard kiraly (547560) 1.7.130, 220, 240
Auge Priamus nvere 1.2.75
Augis osztrogot kiraly 1.2.90
Augustulus lasd Romulus Augustulus
Augustus Octavi(an)us (Caesar Augustus) romai csaszar (i. e. 31i. sz. 14) 1.1.105, 135, 195, 310320,
1.2.270, 1.4.85, 1.6.35, 60, 85, 1.7.125, 200, 3.7.270, 3.9.235, 255, 4.4.135
Aurea szz (V. sz.) 1.5.20
Aurelianus romai konzul (407) 1.2.235
Aurelianus, Lucius Domitius romai csaszar (270275) 1.1.110, 1.2.160, 1.4.40, 3.9.280
Aurona Ansprand longobard kiraly lanya 1.8.285, 320
Authari, Flavius longobard kiraly (584590) 1.8.6085
Auxentius milanoi pspk (355374) 1.5.145
Avar hun kiraly 1.8.5
Avicianus tours-i groI (IV. sz.) 1.5.180
Avitus romai csaszar (455456) 1.7.50
Axamit Peter cseh rablovezer (f1458) 3.4.330, 3.10.125
Babais szarmata kiraly (466) 1.7.145, 150
Babilla szz (V. sz.) 1.5.20, 35
Bacchus (Liber) grg isten 1.1.250, 1.2.60, 1.7.65, 4.3.235, 4.5.45
Badoaro Jakab velencei nemes (f1478) 4.5.200
Badoaro Sebestyen velencei diplomata (1475/77) 4.5.175
Bagyon Istvan magyar vitez (f1312) 2.9.225
Baja magyar ur (1046) 2.2.120
Bajazet, I. trk csaszar (13891403) 3.2.135, 140, 150, 295
Bajazet, II. trk csaszar (14811512) 4.5.305, 4.6.135150, 5.3.110, 45, 50, 75, 80
690
Bakocz Ferenc budai prepost, gyri pspk (14951508) 1.1.375, 5.4.170
Bakocz Tamas gyri (14861491), egri pspk (14911498), kiralyi titkar 1.1.375, 4.3.135, 4.7.200, 4.8.80,
145, 190, 235, 4.9.25, 180, 185, 4.10.130, 5.1.25, 5.2.30, 65, 80, 5.3.100, 105, 5.4.1, 15, 30, 80, 115, 120,
160170, 5.5.40, 55, 70, 100, 110
Bakony Bod visegradi rab apja 2.4.130
Balamir hun kiraly 1.2.205
Balazs budai varnagy lasd Raskai Balazs
Balazs magyar parasztvezer (f1432) 3.3.195
Balazs visegradi varnagy lasd Raskai Balazs
Balazs lasd Forgacs Balazs
Baldrik Iriuli herceg (IX. sz.) 1.10.35
Balduin, I., Bouillon jeruzsalemi kiraly (11001118) 2.4.260, 2.5.15, 45, 65, 200, 2.6.130, 250
Balduin, II. jeruzsalemi kiraly (11181131) 2.5.200, 215, 2.6.130, 250, 425
Balduin, III. (tevesen IV.) jeruzsalemi kiraly (11431162) 2.6.250, 320, 340, 345, 395
Balduin, IV. jeruzsalemi kiraly (11731184) 2.7.15, 20
Balduin, V. jeruzsalemi kiraly (11841186) 2.5.220
Balduin, I. konstantinapolyi latin csaszar (12041205) 2.7.65, 105, 150
Balduin, II. konstantinapolyi latin csaszar (12371261) 2.9.65
Balog Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Balt vizigot uralkodocsalad 1.2.75, 240, 265
BanIi Istvan, lindvai magyar ur (f1448) 3.7.50, 115, 140, 150
BanIi Miklos, lindvai magyar ur (f1501) 3.7.50, 4.1.215, 4.2.65, 85, 4.3.250, 4.4.95, 4.5.10, 4.8.55, 5.3.100,
5.4.45, 120, 5.5.1
BanIi Pal, lindvai Ilovaszmester (f1475) 3.8.205, 230, 245, 3.9.20, 75, 170, 185, 3.10.5
Bank ban magyar ur (1199/1222) 2.7.190200, 210, 215, 300, 305
Baratin Lukacs csanadi pspk (14931500) 5.3.115
Barbato Mark sulmonai ur (f1363) 2.10.180
Barbo Janos velencei diplomata (XV. sz.) 3.3.215
Barc Miklos nador apja 2.8.195
Bato pannoniai kiraly (i. sz. 8) 1.1.70, 310, 3.9.260
Batolecki Gyrgy morva ur (1466) 4.1.50
691
Bator magyar ur (1132) 2.6.220
Bator Opos magyar vitez (XI. sz.) 2.3.105, 165, 255, 300, 335, 2.4.45, 50
Batori magyar csalad 1.1.70
Batori Gyrgy magyar ur (1491/531) 5.4.35
Batori Istvan udvarmester (f1444) 3.6.270
Batori Istvan erdelyi vajda (f1493) 1.1.75, 3.6.270, 3.10.215225, 4.1.90, 215, 4.2.85, 4.4.120, 145, 150,
4.5.85, 90, 4.6.4055, 75, 90, 105, 145, 4.8.70, 80, 190, 235, 4.9.5, 120, 145, 150, 155, 170, 185, 4.10.20, 40,
60, 75, 110, 130, 5.1.25, 35, 40, 65, 90, 5.2.5, 2040, 65, 80, 85, 5.3.10, 40, 45
Batori Miklos szeremi (14691475), vaci pspk (14751506) 1.1.70, 4.8.235
Battyani Peter magyar vitez (1495) 5.4.170
Batu tatar kiraly (f1256) 2.8.160, 170, 180
Bazarab Sandor moldvai vajda (f1360) 2.9.275290, 2.10.25, 30
Bazil, II. konstantinapolyi csaszar (9761025) 1.10.305
Beatrix, Aragoniai I. Matyas magyar kiraly Ielesege (14571508) 1.1.75, 90, 365, 385, 4.3.250, 4.4.35, 55, 60,
80, 4.5.1, 5, 145, 160, 255, 260, 305, 4.6.135, 270, 4.7.70, 135, 165, 175, 180, 4.8.1, 50, 100, 105, 125, 160,
180, 205, 210, 225, 255, 4.9.20, 45, 100, 115, 135, 155, 175, 180, 200, 5.1.1, 10, 20, 25, 75, 5.2.5, 100, 110,
5.3.120, 5.5.90
Beatrix III. BoniIac etruriai rgroI Ielesege 2.2.315
Beatrix Flp tarantoi herceg lanya 2.9.60
Beatrix II. Karoly napolyi kiraly lanya (f1321) 2.9.50, 75
Beatrix Karoly Robert magyar kiraly Ielesege (f1319) 2.9.230
Beatrix Peter sziciliai kiraly lanya 2.9.75
Beatrix pupos leany (XIII. sz.) 2.7.345
Beatrix Rajmund Berengar provence-i groI lanya (f1267) 2.9.40
Beatus velencei hadvezer (VIH.sz.) 1.9.320
Bebek Gyrgy kiralynei tarnokmester (13301389) 2.10.230
Bebek Istvan orszagbiro (13601369) 2.10.230, 450
Bebek lasd Pelsci
Beckensloer Janos varadi (14651468), egri pspk (14681474), esztergomi ersek (14741479) 4.3.40, 115,
4.4.10, 155, 165, 4.6.110, 225
Becsei Imre levai kapitany (f1334) 2.9.270
Bedrik (Straznicei) huszita (f1459) 3.3.50
692
Bela IV. Bela magyar kiraly Iia (f1269) 2.8.385, 390
Bela Csele Iia, hun vezer 1.2.195, 1.3.40, 1.7.70
Bela, I. magyar kiraly (10601063) 1.9.65, 2.1.350, 2.2.105120, 135, 195, 200, 220, 225, 240, 245, 260,
275310, 2.3.1, 10, 20, 40
Bela, II., Vak magyar kiraly (11311141) 1.1.395, 2.5.270, 280, 295, 2.6.90105, 140, 145, 160, 165, 180,
200, 205, 215, 220, 230, 235, 255, 265, 475, 485
Bela, III. magyar kiraly (11721196) 2.6.365, 495, 2.7.1, 5, 2565, 75, 105, 110, 170, 4.6.35
Bela, IV. magyar kiraly (12351270) 1.1.385, 2.7.165, 2.8.1, 100150, 170, 185195, 210, 220260, 330, 350,
355, 370395, 2.9.1, 25, 155, 240
Bela Tamas Iia, magyar ur (1307) 2.9.185
Beler Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Belia cseh tiszt (1460) 3.10.215
Belial rdg 2.10.445
Beliud magyarorszagi ur (X. sz.) 1.9.65
Belizar konstantinapolyi hadvezer (f565) 1.2.95, 180, 285, 1.7.205220, 250, 255, 1.8.15
Bendeguz Attila hun kiraly apja 1.2.195, 1.9.25
Benedek Bot Iia, Kalman magyar kiraly udvarnoka (f1114) 2.5.285295
Benedek gyri pspk (14391442) 3.4.165
Benedek magyar kiralynei kancellar (1218) 2.7.300
Benedek magyar vertanu (XI. sz.) 2.1.130
Benedek, Nursiai Szent (480547) 1.8.110, 2.1.130
Benedek, I. papa (574578) 1.8.5
Benedek, VIII. papa (10121024) 2.1.140, 270
Benedek, IX. papa lasd Theophilactus
Benedek, XI. papa (13031304), Miklos ostiai biboros neven is 2.9.165, 175
Benedek, XIII. papa (13941415) 3.3.325, 330
Benedek varadi pspk (12311243) 2.8.205
Benedek veszpremi pspk (12901309) 2.9.180
Beneta magyar pspk (f1046) 2.2.145, 150, 160
Berdas Nagy Sandor macedon kiraly kvete 1.1.210
Beregi Peter varnagy (f1312) 2.9.225
693
Berend Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Berend Marton apja 2.9.305
Berengar, I. (tevesen II.) romai csaszar (888924) 1.10.85, 90, 115140, 150, 160, 170180, 190, 195, 240,
245
Berengar, II. (tevesen III.) Italia kiralya (950964) 1.10.195, 245255, 265, 270
Berengaria II. Flp Irancia kiraly lanya 2.6.295
Berigo got kiraly (II. sz.) 1.1.5, 1.2.110
Berimund osztrogot herceg (V. sz.) 1.2.90, 1.3.1, 1.7.185
Bernabo lasd Visconti Bernabo
Bernat, Clairvaux-i Szent (10911153) 2.6.310, 325
Bernat Italia kiralya (810818) 1.9.335, 340, 1.10.115
Bernat Nagy Karoly romai csaszar nagybatyja 1.9.100, 335
Berta IV. Henrik romai csaszar Ielesege (f1087) 2.3.70
Berta Karlomann (f754) Ielesege 1.9.85, 90, 100, 105
Bertalan erdelyi vajda lasd DragIi Bertalan
Bertalan(?) papai nuncius (XIV. sz.) 2.10.295
Bertalan pecsi pspk (12191251) 2.8.230, 235
Bertalan, Szent apostol 2.7.300
Bertarit longobard kiraly (662668) 1.8.200215, 260
Bertold brabanti herceg (913917) 1.10.220
Bertold karintiai herceg (1073) 2.3.70
Bertram lasd Del Balzo
Bessa patricius (V. sz.) 1.7.100
Bessus III. Darius perzsa kiraly gyilkosa (i. e. 330) 1.1.245
Beszter Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Besztrit magyar pspk (f1046) 2.2.145, 160
Beuka szarmata kiraly (466) 1.7.145
Bezen ruten Iejedelem (f1123) 2.6.35, 40
Bielek Janos szileziai magyar kormanyzo (1476) 4.5.170
Bikacs udvarnok (1074) 2.3.235, 245
694
Biondo, Flavio olasz trtenetiro (13881463) 2.4.140, 2.7.145, 2.9.30, 340
Biskupec Miklos huszita pap (f1460) 3.3.90
Blanka II. Karoly napolyi kiraly lanya 2.9.30, 50, 70
Blanka VIII. Lajos Irancia kiraly Ielesege (11871252) 2.9.40
Bleda lasd Buda
Blivila pentapolisi vezer (V. sz.) 1.7.100
Bobricki Lesko lengyel hadvezer (1440/44) 3.4.150, 3.6.205, 230, 240
Bod ispan (XII. sz.) 2.6.190, 195
Bod visegradi rab (1081) 2.4.130
Bodo Gaspar ajtonallomester (1457/86) 3.8.235, 4.8.205
Boemund, I. antiochiai kiraly (f1111) 2.5.15, 4055, 95, 120
Boemund, II. antiochiai kiraly (11261130) 2.6.120
Boethius, Anicius romai tudos (f525) 1.7.195
Bogdan moldvai vajda (13341335) 2.10.485
Bogotaj tatar vezer (1241) 2.8.160, 170
Bohuszlav, Hattyu cseh ur (XV. sz.) 3.2.420, 3.3.55
Bolemar mainzi IerIi (XIII. sz.) 2.7.345
Boleszlav, I. cseh Iejedelem (935967) 1.10.255
Boleszlav, II. cseh Iejedelem (967999) 2.1.20
Boleszlav, III. cseh Iejedelem (9991002) 2.2.7585, 95
Boleszlav cseh Ibiro(?) (1479) 4.5.230
Boleszlav, I. lengyel Iejedelem (9921025) 2.1.295
Boleszlav, II. lengyel Iejedelem (10581083) 2.3.90
Boleszlav oppelni herceg (1443) 3.6.80, 170
Boleszlav II. Vratiszlav cseh kiraly Iia 2.3.90
BondoIard Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
BonIini Antal trtenetiro (14271502) 4.7.95, 120, 175, 180, 5.E.2, 5.3.15
BoniIac, III. etruriai rgroI (10271052) 2.2.315
BoniIac mainzi pspk (f755) 1.8.350
BoniIac, III. papa (606607) 1.8.130
695
BoniIac, VIII. papa (12941303) 2.9.20, 55, 120, 165
BoniIac, IX. papa (13891404) 2.9.115, 3.1.275, 3.2.265
BoniIac pecsvaradi apat (10071009) 2.1.130
BoniIatius romai hadvezer (f429) 1.2.285
Bonitendi (Ravagnani) velencei kancellar (13171365) 2.10.340, 345
Bonosus konstantinapolyi patricius (VII. sz.) 1.8.165
Bonyha magyar ur (1046) 2.2.120
Bor Hunor Iia 1.9.25
Bor magyar nemzetseg 2.7.190
Borbala Gonzaga Lajos Ielesege 3.3.340
Borbala Zsigmond magyar kiraly Ielesege lasd Cillei Borbala
Borgia Rodrig lasd VI. Sandor papa
Borics Kalman magyar kiraly Iia (f1155) 2.5.250, 2.6.170220, 350365
Bornemissza Ferenc magyar nemes (1496) 5.5.110
Bornemissza Janos alkincstarto (14851490) 3.9.300, 5.5.1, 10, 15
Bors ispan magyar tronkvetel (1130) 2.6.100
Bors magyar vitez (1075) 2.3.165
Borzivoj II. Vratiszlav cseh kiraly Iia 2.3.90
Boskovic lasd Csernohora Boskovic
Boso burgund kiraly (882887) 1.10.175
Bot Benedek (f1114) apja 2.5.285
Bot ispan (f1241) 2.8.210
Bot Andras horvat ban (f1511) 4.8.120, 5.5.25
Bot Janos kapitany (f1493) 5.3.50
Botond magyar vitez (958) 1.10.230
Botos Andras magyar ur (f1440) 3.4.165, 290, 300, 305
Bouillon csalad 2.4.260
Bouillon Balduin lasd I. Balduin konstantinapolyi csaszar
Bouillon Eustak keresztes vitez (XI/XII. sz.) 2.4.260
Bouillon GotIred jeruzsalemi kiraly (10991110) 2.4.260, 2.5.60, 65, 200, 2.6.250, 2.7.20
696
Bozsena I. Brzetiszlav cseh Iejedelem anyja 2.2.90
Bkeny Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Brachatus Pal Nocera groIja (XIV. sz.) 2.9.135
Brandysi cseh csalad 3.4.325
Brankovics Gergely Brankovics Gyrgy Iia (XV. sz.) 3.4.90, 3.10.315
Brankovics Gyrgy szerb despota (14271456) 3.3.190, 3.4.80, 90, 340, 375, 3.5.15, 20, 80, 315, 3.7.5, 175,
3.10.315
Brankovics Istvan Brankovics Gyrgy Iia (f1486) 3.4.90, 3.10.315
Brankovics Janos Brankovics Gyrgy unokaja 3.10.315
Brankovics Lazar szerb despota (14561458) 3.4.90, 3.5.15, 3.10.315
Brankovics Vuk despota (XV. sz.) 3.10.315, 4.2.85, 265, 4.4.10, 4.5.10, 4.6.175, 225
Brennai Valter atheni herceg (1345) 2.9.60, 120
Brenno gall vezer (i. e. 280) 1.6.200
Bricchio presbiter (IV. sz.) 1.5.180
Britomar gall vezer (i. e. 283) 1.6.205
Brutus, Lucius Junius (i. e. VI.) 3.3.1, 3.9.210
Brutus, Marcus Junius romai allamIerIi (i. e. I. sz.) 3.9.250
Brnhilda galliai kiralyn (f613) 1.8.100
Brzetiszlav, I. cseh Iejedelem (10341055) 2.2.30, 90, 100, 200, 210, 300
Bubagan konstantinapolyi kapitany (XI. sz.) 2.1.150
Buccharedus Nagy Karoly romai csaszar hadvezere 1.9.310
Bucecarino Lajos velencei hadvezer (XV. sz.) 3.3.210
Buda Egrut Iia, I. Istvan magyar kiraly udvarnoka 2.1.345
Buda Gizella magyar kiralyne tanacsosa 2.1.345
Buda (Bleda) hun vezer (f445) 1.2.195, 1.3.45, 105, 120, 150, 1.5.200
Buda magyar ur (1046) 2.2.125
Buda, Szakallas magyar ur (f1041) 2.2.15
Budli Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Bugar Radvany apja 2.3.175
Bulcsu Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
697
Bulcsu csanadi pspk (12291254) 2.8.195
Bulcsu magyar hadvezer (f955) 1.10.215
Buldi magyar pspk (f1046) 2.2.145, 160
Burgio Cecco Oderisio groIja (XIV. sz.) 2.9.135
Burkhard mainzi IerIi (XIII. sz.) 2.7.345
Burkhard svab herceg (954973) 1.10.170
But Hunyadi Janos apja 3.9.190
Buzlai Mozes magyar hadvezer (f1518) 4.6.175
Byrebista geta kiraly (i. e. I. sz.) 1.1.135, 1.2.80
Cabades perzsa kiraly (i. e. V. sz.) 1.2.180
Cabanoi Sancia groIn (XIV. sz.) 2.9.125
Caco Iriuli herceg (VI/VII. sz.) 1.8.145, 255
Cadalous parmai pspk (1032/71) 2.3.60, 65
Caecilius Statius romai klt (i. e. III/II. sz.) 1.6.195, 210
Caesar lasd Julius Caesar
Caesar Augustus lasd Augustus Octavianus
CaIIarelli Prospero ascoli pspk (14631500) 4.6.10, 15
Caica cseh rablo (XV. sz.) 3.5.140150
Caietano Ferenc biboros (XIII. sz.) 2.9.120
Calixtus, II. papa (11191124) 2.6.130
Calixtus, III. papa (14551458) 3.8.30, 105, 145, 300, 350
Calixtus patriarka (VIII. sz.) 1.8.320
Callimachus grg klt (i. e. 310240) 1.6.65
Callimachus Flp trtenetiro (14371496) 3.5.385, 3.6.275
Camillus lasd Furius Camillus
Caminoi Gellert trevisoi herceg (1372) 2.10.390, 405
Caminoi Richard trevisoi herceg (XIV. sz.) 2.10.405
Camisati Domonkos lasd Domonkos rieti pspk
Campaniai Robert Eboli groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Camponesco Lallo Montoro groIja (XIV. sz.) 2.9.130
698
Campulus romai presbiter (VIII. sz.) 1.9.270, 280
Canale Miklos velencei Ilottaparancsnok (1469/70) 4.2.170, 255
Canale Peter velencei Ilottaparancsnok (1346) 2.10.110
Candida, Marcia 3.9.270
Cangrande lasd Scaliger Cangrande
Canidius romai szazados 1.1.325
Canzolo MelIi groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Capitolinus, Julius romai trtenetiro (IV. sz.) 1.6.85
Capuai Robert Altavilla groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Caracalla, Antonius romai csaszar (211217) 1.2.90
Caracciolo Jakab napolyi kormanyzo (1381) 3.1.15
Caracciolo Janos Gerace groIja (XIV. sz.) 2.9.135
Caracciolo Janos (Ser Jano) melIi groI (f1432) 3.3.360
CaraIIa Andras napolyi kvet (1492) 5.2.120
Carbo, Gnaeus Papirius romai hadvezer (i. e. II.) 1.6.75
Carellus Gundiberga longobard kiralylany szolgaja 1.8.200
Carisius(?) cseh penzvermester (1479) 4.5.230
Caritas szekesIehervari apaca (1083) 2.1.360
Carrara italiai csalad 2.9.320, 2.10.320, 325, 385, 405, 420, 3.1.285, 4.5.40
Carrara Albertin (1347) 2.10.170
Carrara Ferenc padovai herceg (13551393) 2.10.315, 355, 370385, 395410, 420, 430, 435, 3.1.275, 280
Carrara Novello padovai herceg (13931406) 3.1.285
Carthasis szkita hadvezer (i. e. IV. sz.) 1.1.215
Carvajal Janos biboros (f1469) 3.8.30, 260
Cassandra Priamus lanya 1.2.80
Cassianus antiochiai kiraly (XII. sz.) 2.5.45, 55
Cassianus, Johannes remete (f432) 1.4.255
Cassius romai polgar, Kassa allitolagos alapitoja 1.1.65
Cassius Parmensis romai allamIerIi (i. e. 31) 3.9.250
Castinus Flavius romai hadvezer (V. sz.) 1.2.285
699
Castruccio luccai Iejedelem (12811328) 2.9.320
Catanzaroi Konrad napolyi ur (f1345) 2.10.145
Cato, Caius Porcius (tevesen Aelius) romai konzul (i. e. II. sz.) 1.1.130, 300
Cato Censorius, Marcus Porcius romai allamIerIi (i. e. 234149) 1.6.190, 195
Cato Uticensis, Marcus Porcius romai allamIerIi (i. e. 9546) 1.1.255, 3.3.1, 3.9.245
Catullus, Caius Valerius romai klt (i. e. 8754) 1.6.180, 3.9.250
Cavalcabo Vilmos cremonai herceg (f1312) 2.10.370
Cavallo Jakab velencei zsoldosvezer (1372) 2.10.400
Cedoald angolszasz kiraly (VII. sz.) 1.8.280
Celerinus, Julius 3.9.270
Celesztin, II. papa (11911198) 2.7.45, 65
Celesztin, V. papa (12941296) 2.9.315
Celsi Lrinc velencei dozse (13611365) 2.10.375
Celsinus, Flavius 3.9.270
Ceper Jakab Minervino groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Cesarini Julian biboros (13981444) 3.3.70, 85, 3.5.150, 155, 180, 290, 300, 315, 365, 3.6.60, 80, 85, 95, 120,
130, 140, 165, 170, 190, 215, 230, 240, 245, 260, 265, 3.7.280
Cesarini Julian biboros (f1510) 5.4.50
Cezar beseny Iejedelem (1075) 2.3.150
Charibert parizsi kiraly (561567) 1.8.10
Charpentier Vilmos, az Acs keresztes vitez (1096) 2.2.50
Chiaromontei Vitard Chiaromonte groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Childebert, II. Irank kiraly (575596) 1.8.6580, 100
Chilperik soissons-i kiraly (561584) 1.8.10
Chlodvig Irank kiraly (481511) 1.7.180
Cicco (Stabili) ascoli matematikus (12691327) 2.9.395
Cicero, Marcus Tullius romai szonok (i. e. 10643) 3.9.250, 4.2.220
Cillei groIi csalad 3.2.240, 3.3.290, 3.7.15
Cillei Borbala Zsigmond magyar kiraly Ielesege (13921451) 3.2.240, 3.3.285, 295, 300, 3.4.1, 10, 3.7.15,
235
Cillei Frigyes csaszari groI (13411360) 3.4.150, 3.7.15
700
Cillei Herman csaszari groI (f1435) 3.4.1, 3.7.15
Cillei Ulrik csaszari groI (14041456) 3.3.295, 3.4.7080, 165, 335, 3.5.90, 180, 3.7.15, 20, 160, 240, 250,
260, 290, 300, 320, 335, 345365, 375, 3.8.15, 35, 155, 160, 170, 175, 185205, 215235, 3.9.65, 290, 4.4.80
Cimburk Janos cseh orszagbiro (14341494) 4.5.230
Cinzio romai polgar (1062) 2.3.65
Cirjek Gergely horvat ur apja 2.10.95
Cirjek papa 1.5.30, 45, 85
Ciurano Pal velencei Ilottaparancsnok (VIII/IX. sz.) 1.9.320
Claudius, I. romai csaszar (4154) 3.9.260
Claudius, II., Flavius romai csaszar (268270) 1.1.295, 1.2.25, 50, 145165, 1.6.5
Claudius Claudianus romai klt (IVV. sz.) 1.1.260
Claudius Marcellus romai hadvezer (i. e. 197) 1.6.205
Clavello Allegretto Iabrianoi herceg (1347) 2.10.175
Cleda Coriandrulus(?) hajoskapitany (1481) 4.6.125
CleIo longobard kiraly (572574) 1.8.35, 60
Clementinus, Valerius 3.9.270
Cleodamus bizanci polgar (III. sz.) 1.2.140
Cleomenes, III. spartai kiraly (i. e. 236219) 1.6.155
Clodio Irank kiraly (f448) 1.3.190
Clodisuinta I. Clothar Irank kiraly lanya 1.7.245
Clothar, I. Irank kiraly (558561) 1.7.245, 275, 1.8.5, 10
Clothar, II. Irank kiraly (584628) 1.8.105, 125, 155
Cniva got kiraly 1.2.115, 120
Cobor Marton belgradi ban (f1515) 5.3.1
Cobor Mihaly budai varnagy (1437/68) 4.1.90, 4.4.95
Collalto italiai csalad 2.10.320
Collatinus, Lucius Tarquinius romai konzul (i. e. VI. sz.) 3.9.210
Colonna romai csalad 2.10.45
Colonna Istvan romai tanacsos (f1347) 2.9.390, 2.10.180
Colonna Janos biboros (f1221) 2.7.175, 295
701
Colonna Jordan olasz ur (XIV. sz.) 2.10.180
Colonna Peter biboros (f1326) 2.10.180
Colonna Sciarra olasz ur (f1328) 2.9.320
Cominia, Florentina 1.1.85
Comosicus got papkiraly 1.2.85
Condolmieri Ferenc Albert lasd Ferenc Albert biboros
Constans, II. konstantinapolyi csaszar (641668) 1.8.195, 220240
Constantinus, I., Flavius Valerius romai csaszar (306337) 1.2.145, 150, 165, 170, 1.5.90, 3.9.300
Constantinus, III. romai ellencsaszar (407411) 1.2.280
Constantinus lasd meg Konstantin
Constantius romai hadvezer (IV/V. sz.) 1.2.275, 280
Constantius, II. romai csaszar (337361) 1.5.135
Contarini Andras velencei dozse (13671382) 2.10.340
Contarini Antal velencei tisztvisel (1403) 3.2.250
Contarini Domonkos velencei dozse (10431071) 2.3.265
Contarini Zakarias coneglianoi kapitany (XIV. sz.) 2.10.320, 425
Corbana perzsa kapitany (XII. sz.) 2.5.55
Corbieres-i Peter V. Miklos ellenpapa (13281330) 2.9.320
Corbul Iriuli herceg (VII. sz.) 1.8.290
Cordula szz (f451) 1.5.90
Corillus got papkiraly 1.2.85
Cornaro Antal velencei diplomata (XV. sz.) 3.3.230
Cornaro Ferenc velencei tisztvisel (1403) 3.2.250
Cornaro Mark velencei dozse (13651367) 2.10.110, 310, 375
Cornaro Mark velencei ur (1458) 3.8.365
Cornaro Peter velencei diplomata (1372) 2.10.405
Cornelia Pompeius Magnus Ielesege 4.5.1
Cornelius romai preIektus (I. sz.) 1.1.110
Cornelius Alexander romai grammatikus (i. e. I. sz.) 1.6.195
Cornelius Avitus 1.2.130
702
Cornelius Cethegus, Marcus romai konzul (i. e. 213/203) 1.6.205
Cornelius Cossus, Aulus romai konzul (i. e. IV. sz.) 3.9.235
Cornelius Nepos romai trtenetiro (i. e. 8030) 1.1.260, 1.6.65
Correggioi Azo parmai herceg (13281364) 2.10.370
Corvinus romai es magyar csalad 3.4.255, 260, 3.5.355, 3.8.340, 395, 3.9.1, 5, 20, 65, 85, 95, 120, 190205,
255270, 290, 300, 3.10.5, 90, 4.2.55, 4.3.200, 205, 4.5.260, 4.7.175, 4.8.90, 205, 250
Corvinus Janos liptoi herceg (14731504) 1.1.405, 4.7.125, 135, 145, 155, 180, 4.8.45, 125, 175, 180, 190,
205215, 225240, 4.9.2035, 95, 105, 110, 120145, 160, 165, 180, 4.10.5, 15, 55, 75, 130, 5.1.5, 15, 25, 75,
5.2.5, 10, 5.3.50, 105, 110, 125, 145, 150, 5.4.5, 5.5.5, 75
Corvinus Janos lasd Hunyadi Janos
Corvinus lasd Matyas magyar kiraly, Valerius Messala Corvinus
Cosdroas, D. perzsa kiraly (590628) 1.8.165180
Crassus lasd Licinius Crassus
Crescentinus(?) metropolita, trtenetiro 1.10.290
Crescentius lasd Mentanai Crescentius
Critasirus boj vezer 1.1.300
Criton grg komediairo (i. e. II. sz.) 1.1.100
Cudar Gyrgy szepesi ispan (1377) 2.9.360
Cudar Miklos magyar ur (XV. sz.) 3.5.140
Cudar Peter szlavon ban (13681381) 2.10.370, 375, 455
Cunimund gepida kiraly (560) 1.7.245, 1.8.20
Cunipert longobard kiraly (671700) 1.8.205, 260280
Curio lasd Scribonius Curio
Curius Dentatus, Manius romai hadvezer (i. e. III. sz.) 4.8.110, 4.9.215
Cursor, Lucius Papirius romai konzul (i. e. 333309) 3.9.240
Curtcidoas(?) trk janicsarparancsnok (f1456) 3.8.100
Cusanus Miklos lasd Miklos biboros
Cyrus perzsa kiraly (i. e. 559529) 1.1.210, 235, 250, 1.2.20, 60, 70, 3.4.205
Csaba Attila hun kiraly Iia 1.7.70, 105120, 1.9.25
Csak magyar nemzetseg 1.9.60
Csak Janos apja 2.9.190
703
Csaki magyar csalad 3.9.190
Csaki Gyrgy magyar ur (f1448) 3.7.50, 150
Csanad Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Csanad esztergomi ersek (13301349) 2.9.325, 390
Csanadi Ferenc magyar ur (XV. sz.) 3.9.195, 200
Csapek Janos huszita (1431/45) 3.3.120
Csele Bela hun vezer apja 1.2.195
Cselebi trk harambasa (1443) 3.5.390
Csenek, Vartenbergi cseh kormanyzo (f1425) 3.2.375, 390, 405
Csepeli Janos belgradi kapitany (1476) 4.4.10, 15
Cseri Janos erdelyi lazado (f1467) 4.1.195
Csernahora Boskovic Jaroszlav magyar tisztvisel (f1485) 4.5.230, 4.6.130, 265, 275, 280
Csernahora Boskovic Tobias morva hadvezer (XV. sz.) 3.8.305, 4.6.130, 135, 200, 285
Csernahora Boskovic Vencel magyar diplomata (1479) 4.5.230
Csernahora Protaz olmtzi pspk (14571482) 4.5.230
Csernovics Janos szerb ur (1470/80) 4.5.210, 4.6.145
Csillagos cseh csalad lasd Sternberg
Csiz ispan (f1128) 2.6.75
Csoka Kont Istvan szolgaja (f1388) 3.2.110
Csupor Pal szlavon ban (f1415) 3.3.130, 140
Csupor Miklos erdelyi vajda (f1471) 4.1.215, 4.2.85, 90, 180, 4.3.260, 270, 4.7.185
Dalmasio velencei lovaskapitany (1310) 2.9.140, 145
Dama Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Damasus, I. papa (366384) 1.2.195, 215 ,
Dan havasalIldi vajda (13741386) 3.3.145
Dandolo Henrik velencei dozse (11921205) 2.7.15, 90, 100
Dandolo Lenard velencei diplomata (1372) 2.10.405
Dandolo Rajner velencei tengernagy (1200) 2.7.100
Dandolo Simon velencei tisztvisel (1346) 2.10.120
Daniel ruten Iejedelem (1235) 2.8.1
704
Dardanus Troja alapitoja 1.2.155
Daria Szent Orsolya anyja 1.5.15
Dario Janos velencei jegyz (1479) 4.5.215
Darius, I. perzsa kiraly (i. e. 521485) 1.1.125, 1.2.20, 60, 70
Darius, III. perzsa kiraly (i. e. 336330) 1.1.210, 245
Daunus italiai nemzetseg 1.6.80
David I. Andras magyar kiraly Iia 2.2.225, 2.3.100
David indiai kiraly 2.8.10
David zsido kiraly (i. e. 1013973) 2.1.180, 2.5.65, 2.6.145, 4.10.90
Davidhazi Istvan katonatiszt (f1484) 4.6.190220
Decebal (Dorpaneus) dak kiraly (f106) 1.2.85, 90, 3.9.260
Deceneus got papkiraly (i. e. I.) 1.1.135, 1.2.70, 80, 85
Decius romai csaszar (249251) 1.1.310, 1.2.105, 120, 125
Decius romai konzul 3.9.275
Decius Mus, Publius romai konzul (fi. e. 340) 3.9.240
Del Balzo csalad 2.9.50
Del Balzo Bertram canosai groI (12821335) 2.9.50, 80, 120, 210
Del Balzo Ferenc andriai herceg (1373/83) 2.9.105, 125
Del Balzo Jakab andriai herceg (XIV. sz.) 2.9.105, 110
Del Balzo Rajmund Soleto groIja (13031375) 2.9.130
Del Balzo Rajmund tarantoi herceg (XIV. sz.) 2.9.135
Del Balzo Rajmund tarantoi herceg (13401393) 3.1.35
DelIino Ferenc velencei hadvezer (1377) 2.10.410
DelIino Jakab velencei Ilottaparancsnok (1401) 3.1.280
DelIino Janos velencei dozse (13561361) 2.10.320
Demeter indiai kiraly (i. e. III. sz.) 1.1.250
Demeter knini pspk (14381465) 3.4.255, 3.9.195
Demeter Miklos Iia, ispan (1301) 2.9.150, 210, 225
Demetria britanniai kiralyne (i. e. V. sz.) 1.5.35, 60
Demetria romai asszony 1.7.50
705
Demetrius Phalereus atheni politikus (i. e. 317/07) 1.6.35
Demodamas sziriai hadvezer (i. e. III. sz.) 1.1.250
Denes esztergomi ersek lasd Szecsi Denes
Denes Miklos Iia, magyar ur (1324) 2.9.280, 305
Denes nador (12271234) 2.8.120
Denes, Szent (f286) 1.5.120130
Denises szerecsen kiraly (VIII. sz.) 1.9.110
De Pace Karoly italiai ur (XIV. sz.) 2.9.110
Derencsenyi Imre magyar kapitany (f1493) 5.3.5080
Despot Pal magyar vitez (1473) 4.3.250
Detrik, veronai Germania parancsnoka (IV/V. sz.) 1.3.1025, 35, 40, 110, 1.4.1, 145, 1.7.105, 120
Devecser magyar ur (1046) 2.2.125
Dexippus, Publius Herennius grg trtenetiro (III. sz.) 1.2.140, 170
Dezs Denes Iia, magyar vitez (f1324) 2.9.305
Dezs esztergomi ersek (1067/75) 2.3.75, 2.4.75
Dezs longobard kiraly (756774) 1.8.350, 355, 1.9.85100, 130
Diana grg istenn 1.1.175, 1.2.130, 1.6.80, 4.4.55
Didius, Titus romai konzul (fi. e. 89) 1.1.300
Diedo Ferenc velencei diplomata (f1484) 4.5.175
Dinzia hun kiraly 1.7.135
Diocletianus, Caius Aurelius romai csaszar (284305) 2.7.155, 3.9.280
Diodorus Siculus romai trtenetiro (i. e. I. sz.) 1.1.245, 1.2.1
Diogenes Laertius grg grammatikus (II. sz.) 1.1.150
Diomedes grg mitologiai hs 1.1.115, 1.6.5, 80, 3.6.160, 4.2.90
Dion Cassius romai trtenetiro (IIIII. sz.) 1.2.90
Dion Prusaeus grg iro (40112) 1.1.80, 105, 1.2.70, 75, 80, 90
Dionotus britanniai herceg (V. sz.) 1.5.10
Dionysius, Halycarnassusi romai trtenetiro (fi. e. 8) 1.2.180, 3.9.205
Diophantes pontusi hadvezer (i. e. I. sz.) 1.1.195
Dioscorus alexandriai patriarka (444454) 1.7.40
706
Doci Imre huszarkapitany (1470/90) 4.4.10, 4.5.10, 4.9.5
Doci Laszlo huszarkapitany (1476) 4.4.10
Doci Peter huszarkapitany (1476/90) 4.4.10, 20, 4.5.10, 4.6.180, 4.9.5
Dolhai Gyrgy vilagosi kapitany (1460) 3.10.165, 170
Doloch parthus kiraly (1097) 2.5.200
Dombai alkincstarto (1496) 5.5.115
Dombai David kapitany (1495) 5.5.10
Dombai Ferenc magyar vitez (f1490) 4.9.155
Dominica Valens romai csaszar Ielesege 1.2.220
Domitianus romai csaszar (8196) 1.1.110, 370, 1.2.85, 3.9.260
Domonkos Istvan Iia, tarnokmester (12931301) 2.9.150
Domonkos (Camisati) rieti pspk (1476) 4.3.295, 4.5.180
Domonkos szekesIehervari prepost lasd Kalmancsehi Domonkos
Domonkos, Szent (11701221) 2.7.270
Donat zarai pspk lasd Miklos
Doncs ispan (1324) 2.9.290, 305, 325
Dorotheus grg kiraly (V. sz.) 1.5.40
Dorpaneus lasd Decebal
Draco Kalman magyar kiraly orvosa 2.5.275, 280
DragIi Bertalan (Bertold) erdelyi vajda (14471501) 4.1.210, 4.5.10, 4.7.170, 4.8.80, 4.9.5, 120, 185, 5.3.45,
5.4.7585, 105, 120, 125, 135, 140, 155, 5.5.1, 15
Dragi Tamas kiralyi szemelynk (1486) 4.7.1
Drago apuliai herceg (XI. sz.) 2.1.400, 410, 2.2.175
Dragomir havasalIldi hadvezer (1369) 2.10.460
Drakula (Radul) havasalIldi vajda (1462) 3.10.285
Drakula lasd II. Vlad, IV. Vlad
Dromichetes geta kiraly (i. e. IV. sz.) 1.1.125, 145
DructulI svab vezer (VI. sz.) 1.8.65
Druget Miklos orszagbiro (f1355) 2.9.260, 2.10.260
Druget Vilmos nador (f1342) 2.10.260
707
Drusus, Nero Claudius romai hadvezer (i. e. 389) 1.1.300, 320, 1.2.270, 1.5.190, 3.9.235
Durik hun herceg 1.7.70, 90, 95
Dzsingisz mongol Iejedelem (f1227) 2.8.10, 40
Eberard zeitzi pspk lasd Pot
Eberhard Irank herceg (911939) 1.10.170
Eberhard karintiai herceg (X. sz.) 1.10.205
Echidna szkita kiralyn 1.1.30
Ed Csaba hun kiralyIi Iia 1.7.110, 1.9.25
Edemen Csaba hun kiralyIi Iia 1.7.110
EdiulI osztrogot herceg 1.2.90
Edoingas got vitez 1.3.85
Edvard portugal kiraly (14331438) 3.7.240
Egervari Laszlo horvat ban (f1495) 5.4.170
Egilbert trentoi ersek (10791101) 2.3.195
Egnatius romai helytarto Pannoniaban 3.9.265
Egrut Buda udvarnok apja 2.1.345
Egyed (Alvari Albornoz) papai legatus (f1367) 2.10.365375
Egyed, Szent (640700) 1.8.300
Ellak hun herceg (f454) 1.7.95
Ellerbach Bertold erdelyi vajda (14651467) 3.10.5, 20
Ellerbach Konrad magyar hadvezer (f1357) 2.10.230, 270, 345
Elmik longobard vitez (573) 1.8.25, 30
Elorus Ister Iia, mitologiai alak 1.1.115
Eld Almos magyar Iejedelem apja 1.9.25
Emanuel, II. (helyesen I.) konstantinapolyi csaszar (11431180) 2.4.80, 2.6.55, 320335, 385, 425, 440450,
460, 465, 475, 490, 495, 2.7.15, 95
Emerich lasd Imre
Emeritus, Flavius 3.9.270
Emeritus, Julius 3.9.270
Emnedzur Attila hun kiraly rokona 1.7.100
708
Emo Janos velencei diplomata (1462/75) 4.1.20, 25, 40, 95, 115, 4.3.295, 4.5.175
Ennius Quintus romai klt (i. e. 239169) 1.6.210
Epheso, Sextianus 3.9.270
Ephorus grg iro (i. e. IV. sz.) 1.1.125, 150
Erard elzaszi herceg (X. sz.) 1.10.220
Eratosthenes grg Ildrajziro (i. e. 275194) 1.1.140
Ereliva II. Theodorik vizigot kiraly anyja 1.7.135
Erga Benedek kiralynei kancellar apja 2.7.300
Erik, VII. dan kiraly (14121439) 3.3.20
ErmanIred tring kiraly (f530) 1.7.185
Ernak hun herceg 1.7.70, 90100
Ern ausztriai herceg (13771424) 3.3.295
Ern ausztriai rgroI (10551075) 2.2.170, 310
Ern, I. svab herceg (10121015) 2.1.355, 410
Ern, II. svab herceg (10151030) 2.1.355, 410
Ernuszt Janos kincstarto (f1480) 4.3.115, 4.5.295
Ernuszt Zsigmond pecsi pspk (14731504) 1.1.345, 4.3.115, 4.9.95, 105, 110, 180, 4.10.15, 75, 5.1.5, 15,
65, 70, 5.2.15, 5.3.115, 140, 5.4.45, 80, 125, 160, 170, 5.5.10, 20, 55, 70, 85, 110, 115
Ernye ispan (f1074) 2.3.225, 260, 280, 290, 320, 325, 335
Erzsebet Albert magyar kiraly Ielesege (f1442) 3.3.290, 315, 350, 3.4.110, 100, 115, 125, 155, 160180,
240, 250, 275, 290, 325, 3.5.120, 180, 3.7.35, 3.10.1, 90, 100, 230, 290
Erzsebet, Arpadhazi Szent (12071231) 2.7.165, 305, 330340, 350
Erzsebet II. Frigyes sziciliai kiraly lanya 2.9.75
Erzsebet Karoly Robert magyar kiraly Ielesege (13001380) 2.9.80, 115, 230, 380, 2.10.3040
Erzsebet IV. Kazmer lengyel kiraly Ielesege 5.1.115
Erzsebet I. Lajos magyar kiraly Ielesege (13391387) 2.9.85, 2.10.490, 520, 3.1.40, 45, 75, 80, 160, 175, 195,
200, 210, 215, 235250, 290, 300, 305, 325, 3.2.180, 3.4.115, 120
Erzsebet I. Lajos magyar kiraly lanya 2.10.95
Erzsebet I. Lajos magyar kiraly unokaja 2.9.95, 100
Erzsebet Matyas magyar kiraly anyja lasd Szilagyi Erzsebet
Erzsebet Peter sziciliai kiraly Ielesege 2.9.75
709
Erzsebet I. RudolI nemet kiraly lanya 2.9.50
Este italiai csalad 2.9.320, 2.10.400, 4.8.70
Este Albert Ierrarai herceg (f1393) 2.10.435, 3.1.10
Este Borso Ierrarai herceg (f1471) 4.3.110
Este Herkules Ierrarai herceg (14331505) 1.1.385, 4.3.255, 4.4.35, 4.5.190, 300, 4.7.150, 5.1.125, 5.4.50
Este Hippolit lasd Hippolit
Este Miklos Ierrarai rgroI (f1388) 2.10.370, 3.1.10, 285
Este Miklos italiai ur 2.9.370
Este Opizo italiai ur (1347) 2.10.170
Eszemb kun szolga (1091) 2.4.210
Eszeny magyar vitez (f1100) 2.5.90
Ete Attila hun kiraly kapja 1.9.25
Eteocles Polynices testvere, grg mitologiai alak 4.10.5
Eucheri Stilico Iia (f408) 1.2.235, 255
Eucrates parthus kiraly 1.1.250
Eucrates Tyrius grg szonok (I. sz.) 1.1.105
Eudoxia II. Valentinianus romai csaszar Ielesege 1.7.45, 50
Eudoxius konstantinapolyi pspk (360370) 1.2.220
EuervulI vizigot trpe (415) 1.2.270
EuIemia Peter sziciliai kiraly lanya 2.9.75
Eugen, III. papa (11451153) 2.6.325, 345
Eugen, IV. papa (14311447) 3.3.110, 275, 340, 365, 370, 3.5.150, 3.6.75, 100
Eugenius Irank vezer (f394) 1.2.230
Euin trentoi herceg (VI. sz.) 1.8.40
Eumig lasd Harald
Eurik vizigot kiraly (465484) 1.3.175, 1.7.90
Euripides grg dramairo (i. e. 484406) 1.1.250, 3.8.1
Euryalus iIju (1432/33) 3.3.335, 340
Eurypylus Telephus Iia 1.2.80
Eutharik Amalasuenta osztrogot kiralyn Ierje (f525) 1.2.90, 1.7.185, 195
710
Eutropia, Szent (f451) 1.4.25, 35, 40
Eutropius romai trtenetiro (IV. sz.) 1.1.110
Eutyches eretnek (378454) 1.7.40
Eutychius konstantinapolyi exarcha (VIII. sz.) 1.8.305
Evander Pallas orias apja 2.2.180
Evantius beteg IerIi (IV. sz.) 1.5.170
Evermot Theodatus got kiraly ccse 1.7.205
Eyzinger Istvan cseh ur (1468) 4.1.250, 4.2.40
Eyzinger Ulrik ausztriai ur (XV. sz.) 3.7.240, 290, 300, 305, 325335, 3.8.295
Fabianus, Lucius Annius 3.9.270
Fabius, Marcus romai kormanyzo (i. e. 333) 3.9.240
Fabius Maximus, Quintus romai diktator (fi. e. 265) 3.9.240, 4.8.110
Fabricius Luscinus, Caius romai hadvezer (i. e. III. sz.) 4.8.110
Falco jeruzsalemi kiraly (11311143) 2.6.250
Falieri Mihaly velencei diplomata (1357) 2.10.340
Falieri OrdeIalo velencei dozse (11021117) 2.5.120, 130140, 150, 160170
Falieri Vitalis velencei dozse (10841096) 2.5.180
Fanciska magyar kem (1068) 2.3.110
Farkas Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Farkas Balint varadi pspk (14901495) 4.10.150, 155, 5.1.75, 105, 110, 5.2.75, 5.4.80, 160, 5.5.70
Faroald, I. spoletoi herceg (570601) 1.8.105
Faroald, II. spoletoi herceg (703724) 1.8.290
Fastida gepida kiraly (II. sz.) 1.2.110, 115
Fekete Gyrgy I. Geza magyar kiraly kaplanja (1074) 2.3.250
Fekete Mihaly lasd Szilagyi Mihaly
Feleteus (Feva) rug kiraly (V. sz.) 1.7.130, 235
Felix, V. papa lasd Amade szavojai herceg
Felix trevisoi pspk (560591) 1.8.10
Ferdinand, I., Aragoniai napolyi kiraly (14581494) 3.8.345, 350, 4.2.170, 4.3.110, 250, 255, 4.5.305, 4.6.120,
150, 4.8.50, 150, 160, 230, 4.9.45, 115, 4.10.130, 5.2.120, 5.3.120
711
Ferdinand, I. Leon, Asturia es Galicia kiralya (11571188) 2.6.410
Ferdinand, II. napolyi kiraly (14951496) 5.5.45
Ferdinand, V. spanyol kiraly (14791516) 5.3.120, 5.5.50
FerdulI Iriuli herceg (VII. sz.) 1.8.290
Ferenc cseh zsoldos (1466) 4.1.50
Ferenc Forli ura (1347) 2.10.170
Ferenc, padovai lasd Carrara Ferenc
Ferenc Albert (Condolmieri) biboros (f1453) 3.6.100, 125, 170, 205
Ferentinoi Antal urbinoi herceg (1347) 2.10.175
Feriz beg trk hadvezer (1454) 3.7.175, 190
Ferrobraccio Andras italiai zsoldosvezer (XIV/XV. sz.) 3.1.5, 15, 20, 3.3.365
Festus romai konzul 1.3.5
Festus, Valerius 3.9.270
Feva lasd Feleteus
Filangieri Jakab Avellino groIja (XIV. sz.) 2.9.130
FilelIo Ferenc italiai humanista (13981481) 4.6.125
Filibert konstanzi pspk (14241439) 3.3.270
Filimer got kiraly (II. sz.) 1.1.5, 10, 1.2.70, 180
Filipec Janos varadi pspk (14761490) 1.1.90, 4.4.35, 40, 4.7.1, 185, 200, 4.8.45, 125, 135, 140, 165, 185,
215, 235, 4.9.25, 30, 130, 180190, 4.10.35, 40, 75, 135, 150
Flabanico Domonkos velencei dozse (10321043) 1.4.85
Flaccus romai IerIi 2.7.155
Flaccus, Caius Valerius romai klt (I. sz.) 1.6.155
Flaminius, Caius romai konzul (fi. e. 217) 1.6.205
Flavia (Flavius) romai nemzetseg 1.1.110, 370
Flavian konstantinapolyi ersek (446449) 1.7.40
Flavius romai katona Pannoniaban 1.1.370
Flavius romai konzul (410) 1.2.255
Florentina britanniai hercegn (V. sz.) 1.5.40, 60
Florus, Lucius Annaeus romai trtenetiro (II. sz.) 1.1.65, 390, 1.2.65
712
Fodor Istvan boszniai (14891490), szeremi pspk (14901494) 1.1.65, 340, 4.6.225, 4.7.165, 4.8.50, 175,
180, 4.9.185, 4.10.1, 60, 75, 130, 5.3.85, 140, 145, 5.4.110
Foilan luccai pspk (V. sz.) 1.5.35
Folkus magyar ur (1132) 2.6.185
Fondi Dominia groIn (XIII. sz.) 2.9.120
Fontana Ferenc diplomata (1485) 4.7.195, 4.8.45
Forgacs Balazs magyar vitez (f1386) 3.1.240250, 290, 295, 315
Formosus papa (891896) 1.10.90
Fortunatus velencei ersek (VIII/IX. sz.) 1.9.300
Foscanus romai legiokapitany 1.1.385
Foscari Ferenc velencei tisztvisel (13721457) 3.3.230
Franciska I. Johanna napolyi kiralyn lanya 2.9.100
Frangepan magyar csalad 2.8.350, 4.1.45, 4.6.20, 25, 125
Frangepan B. magyar ur (1242) 2.8.350
Frangepan Bernardin modrusi groI (14601527) 4.6.125, 225, 4.8.50, 5.1.80, 5.2.85, 5.3.50, 60, 65
Frangepan Duim magyar ur (14161489) 4.1.45
Frangepan Gergely szekesIehervari prepost (f1521) 5.5.70
Frangepan Istvan modrusi groI (14161481) 4.1.45, 4.6.125
Frangepan Janos magyar ur (f1485) 4.1.45, 4.6.2030
Frangepan Janos magyar ur (f1493) 4.1.45, 5.3.50, 55, 70
Frangepan M. magyar ur (1242) 2.8.350
Frangepan Marton dalmat ban (14161481) 4.1.45, 4.6.25
Frangepan Miklos magyar ur (1466/98) 5.3.70
Frangipani italiai csalad 2.6.135, 470
Frangipani Cinzio romai patricius (1118) 2.6.135
Frangipani Schinella harom vegliai ur neve (XIV. sz.) 4.6.35
Frank ban lasd Talloci Frank
Frank magyar pspk (1075) 2.3.175
Friderik I. Theodorik vizigot kiraly Iia 1.3.175
Frigyes, II. ausztriai herceg (12301246) 2.8.105, 135, 180190, 355370
713
Frigyes (Jagiello) biboros (14681503) 5.3.115, 5.4.20, 35
Frigyes, I. brandenburgi valasztoIejedelem (14171440) 3.3.10, 65, 70, 340
Frigyes mainzi groI (XIII. sz.) 2.7.345
Frigyes, III. nemet kiraly (13081330) 2.9.315
Frigyes Peter sziciliai kiraly Iia 2.9.75
Frigyes, I., Rtszakallu romai csaszar (11521190) 2.5.305, 2.6.375390, 400, 405, 425, 460475, 490, 495,
2.7.10, 40, 45, 4.5.45
Frigyes, II. romai csaszar (12151250) 2.7.65, 270, 295, 315, 2.8.195, 365, 440, 2.9.35
Frigyes, III. romai csaszar (14401493) 3.3.320, 3.4.170, 205, 215, 220, 240, 3.5.100, 180, 3.6.110, 275,
3.7.35, 230, 320, 3.8.335, 375, 385, 3.9.75, 180, 185, 290, 3.10.520, 60, 75, 250, 305, 4.1.115, 4.2.175,
4.3.115, 275, 4.4.65, 70, 100, 110, 160, 4.5.75, 4.6.125, 140, 185, 255, 4.7.145, 165, 4.8.120, 160, 4.9.35,
5.2.30, 65, 5.3.45, 100
Frigyes, I. szasz valasztoIejedelem (14251428) 3.3.20, 75, 3.4.65, 70
Frigyes, II. sziciliai kiraly (12961327) 2.9.30, 50, 70, 75, 105
Frigyes Jeromos urbinoi herceg (14441482) 4.5.185
Fritigern vizigot vezer (373393) 1.2.210
Frodnoar nemet vitez (1457) 3.8.235
Froila patricius (V. sz.) 1.7.100
Frumentanus hauteville-i Tankred Iia (XI. sz.) 2.1.400
Fulbert kalocsai ersek (1105) 2.6.85
Fulvius Centimalus, Gnaeus romai konzul (fi. e. 210) 1.6.55
Furius Camillus, Lucius romai konzul (i. e. 349) 3.9.225
Furius Camillus, Marcus romai diktator (fi. e. 364) 2.9.220, 225, 4.8.110
Furius Purpureo, Lucius romai konzul (i. e. 197) 1.6.205
Furius Saturninus, Publius romai Itisztvisel Daciaban 1.1.85, 3.9.270
Fuscinus, Cassius 3.9.270
Fuscus romai hadvezer (I. sz.) 1.2.85
Flp, III. burgund herceg (14191467) 3.6.75
Flp esztergomi ersek (12621272) 2.8.390
Flp Iermoi pspk (12731300) 2.8.445
Flp, Iirenzei lasd Scolari Flp
Flp, I. Irancia kiraly (10601108) 2.2.255, 2.4.260
714
Flp, II. Irancia kiraly (11801223) 2.6.120, 240, 395, 2.7.15, 40, 45, 60, 105, 115, 170, 295
Flp, III. Irancia kiraly (12701285) 2.9.30
Flp, IV. Irancia kiraly (12851314) 2.9.80
Flp, VI. Irancia kiraly (13281350) 2.9.70, 80
Flp konstantinapolyi csaszar (711713) 1.8.295, 300
Flp Lajos tarantoi herceg unokaccse 2.10.190
Flp, II. macedon kiraly (i. e. 359336) 1.2.80, 2.5.35, 3.6.155
Flp, V. macedon kiraly (i. e. 220179) 3.9.245
Flp, milanoi lasd Scolari Flp
Flp nemet kiraly (f1208) 2.8.365
Flp, I. tarantoi herceg (13131332) 2.9.30, 45, 6070, 95105, 2.10.155
Flp, II. tarantoi herceg (13641374) 2.9.65, 90100
Flp Maria milanoi herceg lasd Visconti Flp Maria
Gab magyar ur (1132) 2.6.220
Gabor kalocsai ersek lasd Matucsinai Gabor
Gabor magyar vitez (1146) 2.6.300
Gabor, veronai (bresciai) erdelyi (14721475), egri pspk (14751486) 4.3.130, 135, 270, 4.5.150, 4.6.110,
125
Gaiduald bresciai herceg (VIII. sz.) 1.8.320
GaidulI bergamoi herceg (f599) 1.8.90, 105
Gaietano GotIred groI (XIII. sz.) 2.9.120
Galatea Nereus Ielesege, mitologiai alak 1.1.285
Galba romai csaszar (6869) 1.2.160
Galeazzo Maria milanoi Iejedelem lasd SIorza Galeazzo Maria
Galerius lasd Maximianus
Galla Placidia Theodosius romai csaszar lanya (f450) 1.2.260, 265, 275, 280, 1.4.265, 1.7.55
Gallicinus ravennai exarcha (598) 1.8.100, 115, 120
Gallienus romai csaszar (253268) 1.1.110, 310, 1.2.35, 60, 130, 135, 140, 3.9.275
Gallus Vibius Trebonianus romai csaszar (251253) 1.1.325, 1.2.120, 125
Gammatesa Karoly Montoro groIja (XIV. sz.) 2.9.125, 130
715
Gapt osztrogot kiraly 1.2.90
Garai magyar csalad 3.1.55, 60, 200210, 3.8.190, 4.6.20
Garai Janos magyar ur (13861435) 3.2.180, 3.3.130140
Garai Janos lasd Janos veszpremi pspk
Garai Laszlo nador (f1459) 3.4.165, 270, 275, 290, 300, 305, 3.5.90, 100, 3.8.205, 240, 3.9.5, 20, 25, 75, 185,
4.1.35
Garai Mihaly magyar ur (f1480) 4.6.20
Garai Miklos nador (f1386) 2.10.465, 470, 3.1.40, 5065, 75, 180, 235, 290, 3.2.180, 185, 205, 210
Garai Miklos nador (f1433) 3.2.180
Garai Robert magyar ur (f1448) 3.7.50, 150
Garibald, I. bajor Iejedelem (584592) 1.8.75
Garibald, II. bajor Iejedelem (610630) 1.8.150
Garimbald longobard Iejedelem (671672) 1.8.260
Garipald torinoi herceg (f661) 1.8.205
Gaudentius Aetius patricius apja 1.3.5
Gaudentius Szent Adalbert tarsa (997) 2.1.85
Gebeard pragai pspk lasd Jaromir
Geberik got kiraly (IV. sz.) 1.2.165175
Gebhart regensburgi pspk (10361060) 2.2.240, 245
Geiserik vandal kiraly (427477) 1.2.245, 285, 1.3.5, 110, 160, 1.5.215, 1.7.45, 50, 1.8.155
Gelasius, II. papa (11181119) 2.6.130, 135
GelIo bajor herceg (1071) 2.3.70
Gellert groI italiai hadvezer (IX. sz.) 1.10.5
Gellert intarran Iejedelem (X. sz.) 1.10.30
Gellert, Szent csanadi pspk (f1046) 2.1.250, 2.2.40, 145155, 185, 2.3.100
Gelonus Herkules Iia 1.2.5, 4.9.60
Geno Rajner velencei dozse (12521268) 4.6.35
Genoveva, Szent (424512) 1.4.245, 1.5.100, 110, 115, 125
Gentilis biboros (f1312) 2.9.200
Gerasina sziciliai kiralyn (V. sz.) 1.5.15
716
Gereb magyar csalad 1.1.90, 3.4.260
Gereb Laszlo erdelyi pspk (14761501) 1.1.90, 5.3.115
Gereb Matyas dalmat ban (f1493) 4.6.225, 4.8.80, 190, 4.10.75, 105, 5.3.40
Gereb Peter erdelyi lazado (f1467) 4.1.195
Gereb Peter erdelyi vajda (f1503) 4.5.275, 4.6.260, 270, 4.8.80, 190, 4.10.130, 5.4.105, 120
Gergely aquileiai patriarka (X. sz.) 1.10.205
Gergely beneventoi herceg (f739) 1.8.335
Gergely Cirjek Iia, horvat ur (1345) 2.10.95105
Gergely gyri pspk (12231241) 2.8.235
Gergely konstantinapolyi katipan (XI. sz.) 2.1.405
Gergely, I., Nagy Szent papa (590604) 1.8.90, 95, 110
Gergely, II. papa (715731) 1.8.305, 315, 340
Gergely, IV. papa (827844) 1.10.40
Gergely, V. papa (996999) 1.10.355, 360, 2.1.285
Gergely, VI. (Janos) papa (10451046) 2.2.310
Gergely, VII. (Hildebrand) papa (10731085) 2.1.205, 2.3.90, 95, 190200, 2.4.140
Gergely, VIII. ellenpapa lasd Moric bragai ersek
Gergely, IX. papa (12271231) 2.10.200
Gergely, XI. papa (13701378) 2.10.365, 3.2.265
Gergely, XII. papa (14061415) 3.3.325
Gergely romai patricius (VI/VII. sz.) 1.8.150
Germanus konstantinapolyi patriarka (715733) 1.8.320
Germanus konstantinapolyi patricius (VI. sz.) 1.2.95
Germanus Mathesuenta osztrogot hercegn Iia 1.2.95
Germanus, Szent (V. sz.) 1.4.235265, 1.5.100, 105, 115
Gerold Irank herceg (f799) 1.9.245250
Gertrud II. Andras magyar kiraly Ielesege (f1213) 2.7.165, 170, 190, 195, 205, 210, 305
Gertrud II. Henrik romai csaszar nvere 2.1.165
Gertrud santa leany (XIII. sz.) 2.7.345
Gertrud vak leany (XIII. sz.) 2.7.345
717
Geryon mitologiai orias 1.1.265
Geza magyar Iejedelem (971997) 1.3.100, 1.9.65, 1.10.245, 320335, 350365, 2.1.145, 70, 75, 95, 100,
110
Geza, I. magyar kiraly (10741077) 2.2.115, 225, 2.3.25, 7080, 95110, 120, 135, 140, 150, 170, 175,
200275, 295, 305, 335, 340, 2.4.110, 5065, 75, 80, 90, 270
Geza, II. magyar kiraly (11411162) 2.6.100, 150, 255, 275, 290, 315, 330, 345360, 410, 415, 485
Giannozzo salernoi herceg (1381) 3.1.5
Gianvillini Janos Terranova groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Gianvillini Miklos Sant`Angelo groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Gibert Italia helytartoja (1062) 2.2.315
Gilbert trentoi ersek (XII. sz.) 2.5.300
GiletIi Domonkos honti ispan (1350) 2.10.230
GiletIi Janos magyar ur (1350) 2.10.230
GiletIi Janos tarnokmester (13601371) 2.10.230
GiletIi Miklos nador (13421356) 2.10.40, 230
Gingi(?) Miklos herceg 4.6.145
Gisa Feleteus rug kiraly Ielesege 1.7.235
Gisa I. Romoald beneventoi herceg lanya 1.8.225
Gisilbert lotaringiai herceg (916939) 1.10.170
Giskra Janos cseh hadvezer (f1467) 3.4.325, 340, 3.5.5, 10, 90110, 140155, 190, 3.6.85, 90, 3.7.195215,
3.8.245, 3.10.1, 90, 100, 210, 215, 225250, 4.2.35
GisulI, I. beneventoi herceg (681706) 1.8.275290
GisulI, II. beneventoi herceg (729741) 1.8.320, 330
GisulI Iriuli herceg (569611) 1.8.1, 40, 130, 135, 145
GisulI, II. salernoi herceg (10521092) 2.2.175, 2.4.145
Giugno raguzai patricius (1488) 4.8.155
Giustiniani Belleto velencei Ilottaparancsnok (1310), 2.9.140
Giustiniani Ferenc velencei diplomata (1464) 4.5.175
Giustiniani Janos nonai parancsnok (1357) 2.10.345
Giustiniani Mark velencei hadvezer (1346) 2.10.115, 130, 140, 320
Giustiniani Orso velencei diplomata (1097) 2.5.180, 205
718
Giustiniani Tade velencei hadvezer (1372) 2.10.390, 420
Gizella I. Istvan magyar kiraly Ielesege (f1065) 2.1.160, 165, 275, 280, 345, 350, 2.2.1, 15, 2.4.280
Gizella II. Konrad romai csaszar Ielesege (f1043) 2.1.355, 22.20, 75
Gizella I. Laszlo magyar kiraly Ielesege 2.4.280
Glycerius romai csaszar (473474) 1.7.155, 160
Goden longobard kiraly (475488) 1.7.235
Godepert longobard kiraly (661662) 1.8.200210
Godescalc parmai ur (VII. sz.) 1.8.115
Godestall beneventoi herceg (739742) 1.8.335
Gonzaga italiai csalad 2.9.320
Gonzaga Flp italiai ur (1347) 2.10.170, 175
Gonzaga Janos Ferenc mantovai rgroI (f1444) 3.3.340
Gonzaga Lajos mantovai rgroI (f1382) 2.10.370
Gonzaga Lajos mantovai rgroI (14441478) 3.3.340
Gordianus romai csaszar (238) 1.2.85
Gorki Lukacs lengyel ur (f1477) 3.4.150
GotIred apuliai herceg (XI. sz.) 2.1.400, 2.2.175
GotIred dan kiraly (f810) 1.9.295, 325, 1.10.5, 10
GotIred hauteville-i Tankred Iia (XI. sz.) 2.1.400
GotIred jeruzsalemi kiraly lasd Bouillon GotIred
GotIred, II. lotaringiai herceg (10441069) 2.2.25, 30
GotIred, III. lotaringiai herceg (10691076) 2.2.315, 2.3.65
GotIred merani Iejedelem (X. sz.) 1, 10.205
Gozilo, I. lotaringiai herceg (f1044) 2.2.30
Gncl magyar kem (1146) 2.6.280
Gracchus romai polgar, Krakko allitolagos alapitoja 1.1.45, 2.4.240
Gradenigo Janos velencei dozse (13551356) 2.10.320, 345, 375, 425
GraIIeneck Ulrik magyar ur (1485) 3.10.5, 300, 4.8.55
Grak magyar ispan (1098) 2.5.75
GrasulI Iriuli herceg (VII. sz.) 1.8.150
719
Gratianus romai csaszar (375383) 1.1.385, 1.2.225, 230, 260
Grimani Marin velencei diplomata (1358) 2.10.310
Grimoald Aragisius beneventoi herceg Iia 1.9.125
Grimoald, II. beneventoi herceg (683686) 1.8.150, 275
Grimoald, III. beneventoi herceg (787806) 1.9.155, 290, 340
Grimoald longobard kiraly (668671) 1.8.135, 190230, 240255
Guaimar salernoi herceg (f1049) 2.2.175
Guarino, Veronai Ierrarai humanista (13701460) 4.3.105
Gubbioi Lajos Conversano groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Gudila got kiraly 1.2.80
Guibert ravennai ersek, III. Kelemen neven papa (10801099) 2.4.145
Guido (MontIorti) biboros, portoi pspk (13491352) 2.10.280, 290
Guido, cremai III. Paszkal ellenpapa (11641168) 2.6.405, 460, 495
Guido, III. spoletoi herceg (883894) 1.10.40, 75, 85, 90, 180
Guiscard anconai herceg (1150) 2.6.440
Guiscard Robert apuliai herceg (10581085) 2.1.400, 2.2.185, 2.3.200, 2.4.145, 2.5.15, 2.6.35
Gundiberga AgilulI longobard kiraly lanya 1.8.195, 265
Gundik burgund kiraly (V. sz.) 1.7.85
Gundoald I. Aripert longobard kiraly apja 1.8.200
Gundipert Ragimpert longobard kiraly apja 1.8.280
GundolI bajor herceg (VI. sz.) 1.8.75
Gunperga II. Romoald beneventoi herceg Ielesege 1.8.320
Gunterik got vezer (III. sz.) 1.2.110
Guntran orleans-i kiraly (561593) 1.8.10, 55, 85, 100
Gnter bambergi pspk (10571065) 2.2.315
Gnter, Szent remete (f1046) 2.1.250
Gyrgy I. Andras magyar kiraly Iia 2.2.225
Gyrgy(?) csanadi pspk (1490) 4.8.235, 4.9.5, 4.10.60
Gyrgy cseh kiraly lasd Podjebrad Gyrgy
Gyrgy despota lasd Brankovics Gyrgy
720
Gyrgy kalocsai ersek lasd Hando Gyrgy
Gyrgy kiraly lasd Podjebrad Gyrgy
Gyrgy magyar vitez (1075) 2.3.165
Gyrgy magyar vitez 2.6.350
Gyrgy, Szent 2.1.155
Gyrke Gyrke es Mihaly magyar vitezek apja 2.9.225
Gyrke Gyrke Iia, kiralyi zaszlotarto (f1312) 2.9.225
Gyula ispan (f1100) 2.5.90
Gyula I. Istvan magyar kiraly nagybatyja 1.9.70, 2.1.25, 255265
Gyula Knyezsic apja 2.9.260
Gyula kun kiraly (1068) 2.3.110
Gyula Laszlo Iia, GyulaIejervar allitolagos ujjaepitje 1.9.65
Gyula magyar vezer 1.9.65
Gyula lasd Julius
Hab vaci pspk (12941311) 2.9.150
Hadrianus, Publius Aelius romai csaszar (117138) 1.2.90, 120, 1.10.355, 2.3.200, 2.5.65, 3.2.145, 3.9.265
Haemus Mars Iia, grg mitologiai hs 1.1.115
Haimon allobrog herceg (XIV. sz.) 2.10.435
Hamilcar pun hadvezer (fi. e. 197) 1.6.205
Hando Gyrgy kalocsai ersek (14791480) 4.3.250, 4.5.230, 290, 295
Hannibal pun vezer (fi. e. 183) 1.5.25, 1.6.205, 245, 265, 1.7.25, 2.1.150, 3.10.1
Harald (Eumig) dan kiraly (810837) 1.9.325, 1.10.5, 10
Haraszti Ferenc szrenyi ban (f1491) 4.4.10, 20, 4.6.175, 4.8.130, 4.9.5
HaschendorIer Farkas magyar kapitany (f1346) 2.10.140
Haugwitz Janos magyar kapitany (1491) 5.2.90
Hecataeus grg mitograIus (i. e. VI. sz.) 1.1.40
Hector Priamus Iia, grg mondai hs 1.1.115
Hedervari magyar csalad 3.2.100
Hedervari Laszlo egri pspk (14471468) 3.7.200, 3.10.90, 105, 115
Hedervari Lrinc nador (f1447) 3.4.150
721
Hedervari Miklos magyar ur (14471491) 5.2.10
Hedervari Miklos magyar ur (1471/95) 5.5.25
Hedvig I. Lajos magyar kiraly lanya (13711399) 2.9.85, 2.10.490, 3.1.1, 3.2.90
Hegesippus Ieltetelezett grg trtenetiro (IV. sz.) 1.2.55
Helena Menelaos Ielesege 1.1.155
Heliburg vak leany (XIII. sz.) 2.7.350
Heliprand milanoi herceg (1004) 2.1.285
Henrik, I. angol kiraly (11001135) 2.6.240
Henrik, VI. angol kiraly (14221461) 3.8.350
Henrik, II. ausztriai herceg (11411177) 2.6.260, 265, 295305
Henrik, I., Rebellis ausztriai rgroI (9941018) 1.10.325
Henrik Irancia kiraly(?) 2.2.255
Henrik Iriuli herceg (f799) 1.9.245, 250, 260, 265, 275
Henrik horvat ban (1290/310) 2.9.20, 150
Henrik jeruzsalemi kiraly (11921197) 2.7.110
Henrik konstantinapolyi latin csaszar (12061216) 2.7.65, 150
Henrik, I. nemet kiraly (919936) 1.10.170, 180, 185, 200, 235, 320, 365
Henrik nevers-i groI (1217) 2.7.180
Henrik, II. romai csaszar (10141024) 1.10.240, 245, 300, 315, 325, 2.1.150, 160, 165, 285, 290, 295, 350,
395410
Henrik, III. romai csaszar (10391056) 2.1.355, 2.2.2060, 75, 85, 95105, 120, 170, 175, 215, 230, 240, 245,
255275, 290, 295, 310, 315, 2.4.35
Henrik, IV. romai csaszar (10561106) 2.3.20, 25, 6070, 85, 190200, 2.4.3045, 55, 140, 150, 250, 260,
2.5.120, 255, 300, 2.6.120135
Henrik, V. romai csaszar (11061125) 2.5.255, 260, 305
Henrik, VI. romai csaszar (11901197) 2.7.4050, 65, 2.9.30
Henrik, VII. romai csaszar (12211235) 2.8.365, 2.9.230, 320
Henrik, VI., Oroszlan szasz herceg (11421180) 2.6.260
Henrik szasz szerzetes (XIII. sz.) 2.7.340
Henrik vak mainzi IerIi (XIII. sz.) 2.7.350
Henyei lovashadnagy (1476) 4.4.10
722
Heraclidak Herkules leszarmazottai 3.9.205
Heraclius konstantinapolyi csaszar (610641) 1.1.330, 1.8.160190
Heradius bacsi Iesperes (f1241) 2.8.240
Herkules Ierrarai herceg lasd Este Herkules
Herkules grg mitologiai hs 1.1.30, 250, 265, 1.2.1, 5, 45, 60, 75, 1.3.80, 140, 185, 1.5.25, 40, 1.6.115, 185,
1.9.40, 45, 235, 265, 1.10.105, 2.1.105, 2.2.140, 2.9.240, 3.9.205, 3.10.1, 4.2.25, 85, 4.4.140, 4.6.105, 4.7.95,
4.9.60
Herman klni IerIi (XIII. sz.) 2.7.340
Herman Marton budai tanacsos (f1307) 2.9.195
Hermanarik osztrogot kiraly (f376) 1.2.90, 175, 200, 205
Hermich teuton herceg (1074) 2.4.30
Hermogenes grg iro (i. e. III. sz.) 4.7.175
Herodianus grg trtenetiro (IIIII. sz.) 1.2.100, 4.7.175
Herodotus grg trtenetiro (i. e. 484425) 1.1.360, 2.1.5, 3.9.235
Hervoja bosnyak vajda (f1416) 3.3.125, 140
Hibba got hadvezer (VI. sz.) 1.7.190
Hilariusz arles-i pspk (429449) 1.4.235
Hilariusz poitiers-i pspk (f368) 1.5.140, 145
Hildebad osztrogot kiraly (539541) 1.7.250
Hildebrand longobard kiraly (744) 1.8.325, 330
Hildebrand spoletoi herceg (VIII. sz.) 1.9.95, 155
Hildebrand lasd VII. Gergely papa
Hildegard Nagy Karoly romai csaszar Ielesege (757783) 1.9.85
Hilderik, I. Irank kiraly (457481) 1.5.125
Hilderik spoletoi herceg (738739) 1.8.330
Hilperik burgund kiraly (V. sz.) 1.7.85
HimIi Benedek magyar hadvezer (1350) 2.10.335
Himnerik I. Theodorik vizigot kiraly Iia 1.3.175
Hippolit, Aragoniai (Este) esztergomi ersek (14851497) 1.1.385, 4.8.50, 6080, 115, 235, 4.9.145, 4.10.75,
5.2.45, 5.3.115, 5.4.1, 5.5.1, 10
Hippolyte amazon hercegn 1.2.50
723
Hippolytus Theseus Iia, grg mitologiai alak 1.2.50
Hisarnes osztrogot herceg 1.2.90
Homerus grg klt (i. e. IXVIII. sz.) E 5, 1.1.115, 140155, 320, 1.2.25
Honoratus lerins-i pspk (426429) 1.4.235
Honoria Justa Grata III. Valentinianus romai csaszar huga 1.7.55, 60
Honorius, II. papa (11241130) 2.6.115, 235
Honorius, III. papa (12161227) 2.7.175, 270, 275, 295
Honorius Flavius romai csaszar (395423) 1.2.230265, 275285, 1.5.185, 1.7.105
Hont magyar hadvezer (997) 2.1.110
Horatius romai nemzetseg 3.9.215
Horatius Barbatus, Marcus romai konzul (i. e. 449) 3.9.220
Horvat Pal magyar ur (1457) 3.8.235
Horvat Pal (iIjabb) magyar ur (1457) 3.8.235
Horvati Janos macsoi ban (f1394) 3.1.55, 255, 290, 300310, 320330, 3.2.4055, 180, 210
Hospitius, Szent (f581) 1.8.45, 50
Hradeci cseh nemzetseg 3.2.410, 4.9.50
Hradeci Majnard cseh ur (f1453) 3.3.100, 105, 3.4.45, 80, 230240
Hugo, Nagy I. Flp Irancia kiraly ccse, keresztes vitez 2.4.260, 2.5.15
Hugo Italia kiralya (926947) 1.10.195, 200, 240
Hugo Parizs groIja (923956) 1.10.255
Hulmul osztrogot herceg 1.2.90
Hunerik vandal kiraly (477484) 1.3.160
HunIred apuliai herceg (XI. sz.) 2.1.400, 2.2.175
Hunilas got vezer (539) 1.7.215
Hunimund osztrogot herceg 1.2.90
Hunimund svab Iejedelem (V. sz.) 1.7.140, 145
Hunor Nimrod Iia, a hunok se 1.2.10, 185, 1.9.25
Hunuil osztrogot herceg 1.2.90
Hunyadi Janos (Corvinus) kormanyzo (f1456) 3.4.250, 255, 270, 295310, 340, 370, 385405, 3.5.5, 10,
25100, 175, 190215, 255300, 335395, 3.6.1115, 150, 170, 195, 220310, 3.7.5210, 250260, 280295,
340370, 3.8.15205, 230, 235, 330, 390, 3.9.20, 45, 65, 95, 105, 190, 200, 285, 295, 3.10.5, 100, 345, 4.7.125,
724
4.9.70
Hunyadi Laszlo Hunyadi Janos Iia (14331457) 3.4.260, 3.7.160, 170, 3.8.110, 145, 150, 170180, 190205,
215250, 330, 340, 3.9.1, 10, 15, 50, 65, 80, 105, 4.3.180, 4.7.95
Husz Janos cseh hitujito (13691415) 3.2.305, 310, 325, 345, 350, 390
Husz Miklos cseh huszita (f1420) 3.2.410
Hypsicratea VI. Mithridates pontusi kiraly Ielesege 4.5.1
Hypsicrates grg grammatikus 1.1.190
Hystaspes I. Darius perzsa kiraly apja (i. e. VI.) 1.1.125
Ibor longobard vezer 1.2.260, 1.7.225
Ibualas szerecsen kiraly (VIII/IX. sz.) 1.9.110
Ikacs bosnyak vajda (13861397) 3.3.160, 165
Ildeok longobard kiraly (463475) 1.7.235
Ildiko Attila hun kiraly Ielesege 1.7.65
Ilia magyar ur (1075/98) 2.3.175, 2.5.75
Illyricus Polyphemus es Galatea Iia, grg mitologiai alak 1.1.285
Ilona II. Bela magyar kiraly Ielesege 2.6.95, 150, 160, 165, 235
Ilona III. Janos ciprusi kiraly Ielesege 3.8.360
Ilona Palaeologus XI. Konstantin anyja 3.8.10
Imre egri pspk (13781384) 2.10.360
Imre kincstarto lasd Szapolyai Imre
Imre (Emerich) magyar kiraly (11961204) 2.7.60, 75, 100135, 150, 155
Imre nador lasd Szapolyai Imre
Imre, Szent I. Istvan magyar kiraly Iia (f1031) 2.1.165, 180200, 215, 220, 275, 280, 325
Imre varadi pspk (12971317) 2.9.150
Ince, II. papa (11301143) 2.6.235, 240
Ince, III. papa (11981216) 2.7.150, 175
Ince, IV. papa (12431254) 2.9.35
Ince, VI. papa (13521362) 2.10.290, 365
Ince, VIII. papa (14841492) 4.8.115, 5.2.30, 120
Ingenuus, Julius 3.9.270
725
Iren Brankovics Gyrgy Ielesege 3.5.20, 240
Iren VI. Konstantin konstantinapolyi csaszar anyja (f803) 1.9.255, 270, 290, 295
Ister mitologiai kiraly 1.1.115
Istvan II. Andras magyar kiraly Iia (12361271) 2.9.5, 15
Istvan bajor herceg (13471375) 2.9.75
Istvan bosnyak kiraly (13221353) 2.9.85, 2.10.95, 100, 490
Istvan bosnyak kiraly (14611463) 3.10.315
Istvan chartres-i groI (f1102) 2.4.260, 2.5.15
Istvan Domonkos tarnokmester apja 2.9.150
Istvan erdelyi vajda lasd LackIi Istvan
Istvan groI lasd Szapolyai Istvan
Istvan kalocsai ersek lasd Vardai Istvan
Istvan Karoly Robert magyar kiraly Iia (f1354) 2.9.80, 310, 380, 390
Istvan I. Lajos magyar kiraly Iia 2.9.95, 100
Istvan, I., Szent magyar kiraly (10001038) 1.1.350, 385, 1.9.60, 70, 1.10.245, 270, 365, 2.E 1, 2.1.1, 30, 35,
5570, 95105, 145, 160, 165, 210, 225, 255, 275305, 335, 345365, 390, 395, 410, 415, 2.2.120, 190, 270,
2.3.20, 30, 50, 2.4.125, 130, 230, 2.5.185, 2.6.280, 420, 2.7.125, 130, 2.9.245, 390, 3.1.210, 215, 230, 3.2.35,
3.4.160, 280, 3.7.290, 4.1.1, 4.10.95, 125
Istvan, II. magyar kiraly (11161131) 2.4.280, 2.5.95, 270, 285, 295, 2.6.1, 10, 35, 5065, 8095, 120, 140,
145, 200, 205
Istvan, III. magyar kiraly (11621172) 2.6.410450, 465, 475495, 2.7.1
Istvan, IV. magyar kiraly (11631165) 2.6.150, 365, 370, 485
Istvan, V. magyar kiraly (12701272) 2.8.375, 385, 395405, 2.9.25, 240
Istvan I. moldvai vajda (13901399) 3.2.55
Istvan, III., Nagy moldvai vajda (14561504) 4.1.125, 195, 200, 230, 4.6.145, 220, 5.3.10
Istvan nador lasd Szapolyai Istvan
Istvan, II. papa (752757) 1.8.350
Istvan, IV. papa (816817) 1.9.280, 1.10.5
Istvan, VIII. papa (939942) 2.1.150
Istvan romai patricius (VII. sz.) 1.8.330, 335
Istvan, Szent els vertanu (f37) 1.7.50, 2.1.25, 30, 55, 240, 2.7.300, 4.5.60, 150
Istvan szerb kiraly lasd Uros Istvan
726
Istvan szeremi pspk lasd Fodor Istvan
Istvan vaci pspk (12411243) 2.8.155, 260
Istvan vajda lasd LackIi Istvan
Istvan lasd Batori Istvan
Itoga tatar isten 2.8.50
Ivan magyar tronkvetel (f1130) 2.6.100
Ivan Nelipic Iia, horvat ur (1345) 2.10.100
Ivanka I. Geza magyar kiraly deakja 2.3.250
Ivanka magyar ur (XIII/XIV. sz.) 2.9.280
Izsak, II. konstantinapolyi csaszar (11851203) 2.7.90105
Izsak szendri beg (1441) 3.4.385, 395405
JaIet Noe patriarka Iia 1.2.10, 1.9.25
Jagula lasd V. Ulaszlo
Jakab Achilles kiralyi tanacsos (1115) apja 2.5.285
Jakab Aladar Iia, magyar vitez (f1312) 2.9.225
Jakab antiochiai ersek (V. sz.) 1.5.35
Jakab, I. aragoniai kiraly (12131276) 2.9.10, 100
Jakab, II. aragoniai kiraly (12851327) 2.9.30, 50
Jakab, II. ciprusi kiraly (14601473) 3.8.360, 365, 4.3.255
Jakab csanadi pspk (13331348) 2.9.325
Jakab Ierences lasd Marchiai Jakab
Jakab kovacs (1494) 5.4.130
Jakab, III. mallorcai kiraly (13491375) 2.9.100
Jakab szepesi prepost (12951301) 2.9.150, 160
Jaksics Demeter magyar hadvezer (f1510) 4.3.250, 260, 4.4.10, 4.5.10, 5.1.105
Jamblichus grg IilozoIus (f330) E 1
Jamir III. Boleszlav cseh Iejedelem ccse 2.2.80, 95
Janos alban Iejedelem (1481) 4.6.150
Janos, alemann varadi pspk lasd Beckensloer Janos
Janos atheni herceg (XIV. sz.) 2.9.75
727
Janos biboros lasd Carvajal Janos
Janos, II. burgund Iejedelem (1457) 3.8.350
Janos, III. ciprusi kiraly (14321458) 3.8.360
Janos Csak Iia, orszagbiro (13111314) 2.9.190
Janos csaszari kincstarnok (1443) 3.5.10
Janos cseh kancellar lasd Schellenberg Janos
Janos cseh kiraly (13101346) 2.9.70, 320, 345, 355365, 390, 2.10.75, 3.4.5
Janos durazzoi herceg (XIII/XIV. sz.) 2.9.45, 65
Janos erdelyi vajda lasd Szentgyrgyi Janos
Janos, II. Irancia kiraly (13501364) 2.9.70
Janos grg uralkodo (423425) 1.3.155
Janos groI lasd Pongrac Janos
Janos Henrik ban Iia (1300) 2.9.20
Janos herceg lasd Corvinus Janos
Janos horvat ban lasd Horvati Janos
Janos huszita (XV. sz.) 3.2.440
Janos kalocsai ersek (12781301) 2.9.150, 160
Janos II. Karoly napolyi kiraly Iia 2.9.45, 65, 105, 110
Janos, I. konstantinapolyi csaszar (969976) 1.10.305
Janos, III. konstantinapolyi csaszar lasd Kaloiohannes
Janos konstantinapolyi latin csaszar (12281237) 2.7.215, 245, 250, 275, 280, 295
Janos X. Lajos Irancia kiraly Iia 2.9.80
Janos luzsicai herceg (1394) 3.2.300
Janos magyar kem (1442) 3.5.50
Janos mainzi IerIi (XIII. sz.) 2.7.345
Janos Pal nemet vitez apja (XIV. sz.) 2.10.335
Janos, VI. papa (701705) 1.8.290
Janos, X. papa (914928) 1.10.155
Janos, XI. papa (931936) 1.10.200
Janos, XII. papa (955964) 1.10.265
728
Janos, XIII. papa (965972) 1.10.300
Janos, XVI. papa (977) 1.10.355
Janos, XIX. papa (10241033) 2.1.290
Janos, XXII. papa (13161334) 2.9.320, 330
Janos, XXIII. papa (14101415) 3.2.270, 335, 340, 3.3.215, 325
Janos papa lasd VI. Gergely
Janos Pataki Sandor Iia, a kiralyne szolgaja (1330) 2.9.260
Janos pecsi pspk lasd Janus Pannonius
Janos ravennai ersek (452477) 1.6.165, 175, 1.7.45
Janos somogyi prepost (11351137) 2.6.190
Janos soproni parancsnok (1075) 2.3.150
Janos, Szent evangelista 2.7.310
Janos szeremi apat, ellenpapa (1168) 2.6.495, 2.7.10
Janos szeremi pspk lasd Vitez Janos
Janos, II. sziciliai kiraly (14581479) 3.8.345
Janos Urosa Iia, magyar ur (1116) 2.6.25, 30
Janos vajda lasd Pongrac Janos
Janos varadi pspk lasd Vitez Janos
Janos Vata Iia, pogany varazslo (XI. sz.) 2.2.135
Janos velencei hadvezer (840) 1.10.50
Janos (Garai) veszpremi pspk (13471357) 2.10.295
Janos veszpremi pspk lasd Vitez Janos
Janos vranai perjel lasd Palisnai Janos, Talloci Janos
Janos (helyesen Guido) Antal (Arcimboldi) milanoi ersek (14881497) 4.8.125
Janus Pannonius (Janos) pecsi pspk (14601472) 4.1.35, 40, 95, 100, 240, 245, 4.2.85, 4.3.10, 100110
Jaromir Gebeard neven pragai pspk, II. Vratiszlav cseh kiraly ccse (f1090) 2.2.95, 200, 2.3.85, 90
Jaroszlav cseh tartomanyur lasd Csernahora Boskovic Jaroszlav
Jerme tatar vezer (1241) 1.8.160
Jeromos, Pragai huszita predikator (f1415) 3.2.345, 350, 390
Jeromos, Szent (f320) 1.2.180, 240, 1.6.70, 2.10.485
729
Jeromos velencei hadvezer (f 1478) 4.5.200
Jezus Krisztus 1.2.205, 1.3.185, 1.4.20, 55, 70, 80, 145, 235, 255, 1.5.45, 6585, 100110, 135, 140, 150, 165,
175, 1.6.140, 1.7.10, 15, 40, 150, 1.8.50, 180, 1.9.175, 210, 235, 250, 1.10.70, 330340, 350, 2.1.5, 10, 20, 25,
55, 75, 80, 90, 95, 110, 115, 130140, 150, 160, 165, 175, 180, 230, 245, 2.2.150, 190, 2.3.15, 30, 50, 80, 285,
305, 2.4.265, 290, 2.5.20, 25, 65, 200, 2.6.275, 310, 315, 325, 375, 410, 2.7.335, 2.8.110, 2.9.250, 310, 3.2.35,
345, 365, 3.3.115, 150, 260, 330, 3.4.30, 115, 3.5.75, 205, 220, 235, 245, 250, 280, 305, 315, 320, 330, 365,
3.6.65, 130, 145, 165, 245, 250, 3.7.90, 270, 315, 3.8.70, 120, 205, 3.9.80, 155, 4.2.15, 30, 35, 55, 160, 230,
4.4.130, 4.5, 5, 150, 305, 4.6.55, 60, 70, 90, 4.9.215, 220, 4.10.85, 90, 105, 110, 145, 5.1.115, 125, 5.3.25,
5.5.50
Johanna Karoly calabriai herceg lanya 2.9.395
Johanna III. Karoly durazzoi herceg lanya 2.9.105, 110
Johanna, I. napolyi kiralyn (13431382) 2.9.55, 85110, 125, 330340, 380, 2.10.35, 40, 50, 145155, 175,
185, 200, 210, 215, 225, 260, 275295, 310, 3.1.1, 1020, 85, 3.2.270
Johanna, II. napolyi kiralyn (14141435) 2.9.110, 115, 3.1.265, 270, 3.3.360, 365
Jole Peter konstantinapolyi csaszar Ielesege 2.7.175, 185, 270, 295
Jordanis got trtenetiro (VI. sz.) 1.1.95, 140, 1.2.70, 75, 95, 105, 125, 140, 160, 165, 180190, 200, 245, 260,
1.3.125, 160, 1.4.80, 165, 1.5.200, 1.7.75, 80, 95
Jovinus romai csaszar (411413) 1.2.280
Jozsa temesi ispan lasd Somi Jozsa
Jozsue zsido vezer (i. e. XIII. sz.) 4.10.90
Judas, Iskarioti, 3.6.145
Judit, SchweinIurti Peter magyar kiraly Ielesege (f1058) 2.2.90, 95, 210
Judit II. Vratiszlav cseh kiraly lanya (f1085) 2.3.90, 190
Jugurra bajor hadvezer (IX. sz.) 1.9.265
Julian alemann groI (1146) 2.6.265
Julian biboros lasd Cesarini Julian
Juliana szz (V. sz.) 1.5.20, 35
Julianus, Flavius Claudius romai csaszar (360363) 1.5.135, 140
Julius (Gyula) hun kapitany (V. sz.) 1.5.40, 80, 85, 185
Julius Caesar, Caius romai allamIerIi (i. e. 10044) 1.1.200, 1.6.195, 3.2, 185, 3.6.155, 3.7.10, 270, 3.8.1,
3.9.250, 255, 4.1.5, 4.3.180, 4.8.110
Julius Sabinus, Caius romai katona Daciaban 1.1.85
Julius Valens, Caius romai tiszt Daciaban 1.1.85
Junius Brocchus Illyria preIektusa (III. sz.) 1.2.150
730
Juno romai istenn 1.6.80
Jupiter romai Iisten 1.1.110, 270, 1.6.155, 205, 240, 265, 2.3.205, 2.9.180, 3.9.205
Justinianus, I. konstantinapolyi csaszar (527565) 1.2.95, 285, 1.7.200, 205, 215, 220, 250260, 1.8.295,
3.5.335
Justinianus, II., Rhinothmetus konstantinapolyi csaszar (685711) 1.1.330
Justinus, II. konstantinapolyi csaszar (565578) 1.7.260, 265, 1.8.30
Kadan tatar vezer (1241) 2.8.160, 165, 265, 330
Kadar Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Kadar hun biro 1.2.195
Kadar hun nemzetseg 1.2.195
Kadicsa hun vezer 1.2.195, 1.3.40, 1.9.25
Kagan tbb avar kiraly neve (VIIX. sz.) 1.8.100, 115, 120, 130140, 205, 210, 240250, 1.9.1, 125, 165,
215, 230
Kagazon bajor hadvezer (IX. sz.) 1.9.265
Kaim perzsa kiraly (1120) 2.6.130
Kakas Porcs Istvan Iia, magyar vitez (f1312) 2.9.225
Kalman Borics magyar tronkvetel Iia 2.5.250
Kalman Galicia kiralya (12141218) 2.7.165, 2.8.1, 225235, 2.9.1
Kalman magyar kiraly (10951116) 2.3.100, 2.4.180, 270280, 2.5.110, 20, 30, 7085, 95125, 135, 150,
170180, 195205, 220, 225, 235, 250275, 285, 300, 2.6.1, 170, 175, 200, 205, 350
Kalman, Szent (f1012) 2.1.410
Kalmancsehi Domonkos szekesIehervari prepost (14621495), varadi pspk (14951501) 1.1.350, 4.4.35,
4.5.295, 300, 4.8.145, 235, 4.10.75, 150, 5.1.50, 55, 5.2.45, 5.3.145, 5.5.65, 70, 90, 110
Kaloiohannes (II. Janos) konstantinapolyi csaszar (11181142) 2.6.140
Kam JaIet Iia 1.9.25
Kamund romai vezer (466) 1.7.150
Kanizsai magyar csalad 3.2.175, 4.9.10
Kanizsai Gyrgy horvat ban (14981500) 4.9.170
Kanizsai Imre magyar ur (1440) 3.4.165
Kanizsai Istvan magyar ur (1386/420) 3.2.160
Kanizsai Istvan zagrabi pspk (13561375) 2.10.230
Kanizsai Janos egri pspk (13841387), esztergomi ersek (13871418) 2.10.230, 3.2.35, 95, 160, 175
731
Kanizsai Janos erdelyi vajda (1440) 3.4.165
Kanizsai Laszlo erdelyi vajda (1456/515) 3.7.370, 3.8.85, 235, 3.9.20, 105, 160, 3.10.10, 4.7.174, 4.8.80,
5.1.30, 50, 5.3.15, 150
Kanizsai Laszlo magyar ur (1432/52) 3.4.165
Kanizsai Lrinc zalai ispan (1324) 2.10.230
Kapisztran Janos, Szent (13861456) 3.4.25, 30, 3.7.375, 3.8.10, 15, 25, 35, 4555, 65, 90, 105115, 130, 140,
150, 3.9.50, 4.3.130, 5.4.115
Kapolcs kun vezer (f1091) 2.4.185, 215
Kapolyi Janos Litvania magyar helytartoja (1352) 2.10.360
Karadin Szaladin egyiptomi kiraly Iia 2.7.235, 240
Karadzsa trk basa (f1456) 3.8.100
Karlomann I. Lajos nemet kiraly Iia (f880) 1.10.60
Karlomann Martell Karoly Iia (f754) 1.9.85, 90
Karlota III. Janos ciprusi kiraly lanya (14361487) 3.8.360, 365
Karman Kuniah ura (1450) 3.6.105, 125, 3.8.1
Karobert lasd Karoly I. Robert magyar kiraly
Karoly spanyol nemzetseg 2.10.365
Karoly Andras napolyi kiraly Iia 2.10.195
Karoly Anjou groIja (XIII. sz.) 2.9.40, 45
Karoly badeni rgroI (1440) 3.7.250, 255
Karoly burgund herceg (14611477) 4.2.260, 4.3.275, 4.5.160
Karoly calabriai herceg (12971328) 2.9.50, 80, 85, 100, 105, 315, 325, 335, 395
Karoly corbaviai groI (1490) 5.1.80, 5.3.70
Karoly, III. durazzoi herceg (f1384) 2.9.65, 90, 105, 115
Karoly, III., Egygy Irank kiraly (898929) 1.10.65
Karoly, VII. Irancia kiraly (14221461) 3.3.370, 3.8.275, 295, 340, 350, 375
Karoly, VIII. Irancia kiraly (14831498) 5.3.120, 5.4.50, 5.5.45, 50
Karoly I. Flp tarantoi herceg Iia 2.9.60, 70
Karoly I. Karoly napolyi kiraly Iia(?) 2.10.420
Karoly I. Karoly romai csaszar Iia (f811) 1.9.300, 305, 315, 325, 330
Karoly Lajos durazzoi herceg Iia 2.9.110
732
Karoly I. Lajos magyar kiraly Iia(?) 2.10.420
Karoly I. Lajos nemet kiraly Iia 1.10.60
Karoly, I., Robert (Karobert) magyar kiraly (13081342) 2.8.400, 2.9.25, 50, 55, 80, 85, 135, 150, 160180,
190230, 240250, 270, 275, 285295, 305, 310, 325345, 355380, 390, 2.10.1, 25, 475, 4.7.60
Karoly magyar kiraly lasd Martell Karoly
Karoly, II. magyar kiraly lasd III. Karoly napolyi kiraly
Karoly I. Lajos nemet kiraly Iia 1.10.60
Karoly, I. napolyi kiraly (12661284) 2.8.400, 435, 440, 2.9.2545, 120, 2.10.420, 3.3.360
Karoly, II., Santa napolyi kiraly (12891309) 2.8.400, 2.9.20, 25, 4055, 7080, 120, 310
Karoly, III., Kis napolyi kiraly (13811387), magyar kiraly (13851387) 2.9.100115, 130, 3.1.120, 30, 35,
6570, 8090, 105, 120130, 145180, 190210, 220275, 290, 300, 315, 325, 330, 3.2.170, 220, 270
Karoly, I., Nagy romai csaszar (768814) 1.8.355, 1.9.1, 5, 80110, 120160, 170, 180, 190, 205240, 250,
260, 270300, 310, 315, 325, 335345, 1.10.1, 20, 25, 65, 80, 95, 270, 320, 330, 2.1.355, 2.2.75, 2.3.30, 2.5.65,
4.6.75
Karoly, II., Kopasz romai csaszar (875877) 1.10.45, 60, 65
Karoly, IV., Luxemburgi romai csaszar (13461378) 2.9.50, 85, 320, 345355, 390, 2.10.185, 300, 310, 375,
450, 490, 3.1.35, 130, 3.2.275, 380, 3.4.5, 3.8335, 4.9.60
Karoly, Valois herceg (12701325) 2.9.30, 50, 60, 70, 80, 85
Karoly velencei hadvezer (1478) 4.5.205
Katalin I. Flp tarantoi herceg Ielesege 2.9.65
Katalin I. Johanna napolyi kiralyn lanya 2.9:95
Katalin Karoly calabriai herceg Ielesege 2.9.80
Katalin I. Lajos magyar kiraly lanya 2.10.490
Katalin, Valois konstantinapolyi csaszarne (XIV. sz.) 2.9.85
Katipan szekesIehervari prepost (XI. sz.) 2.1.380
Kazmer (Jagiello), Szent lengyel herceg (14581493) 4.3.5, 2040, 55, 6575, 85, 90, 5.5.50
Kazmer, I. lengyel kiraly (10341058) 2.3.90
Kazmer, III. lengyel kiraly (13331370) 2.9.345, 355, 365, 370, 390, 2.10.70, 75, 455
Kazmer, IV. lengyel kiraly (14471492) 3.4.35, 60, 130, 140150, 3.5.165, 170, 3.6.80, 95, 170, 305, 3.8.375,
4.2.195, 230, 235, 260, 4.3.5, 120, 150, 165175, 190, 200, 210225, 245, 4.4.80, 4.5.170, 175, 220230,
4.6.225, 4.9.10, 40, 45, 55, 60, 175, 5.1.115, 5.2.30, 40, 55, 5.3.15, 115
Kazmer tescheni Iejedelem (XIV. sz.) 2.9.225
Kean bolgar Iejedelem (1018) 2.1.265, 270
733
Kean Kulan magyarorszagi ur testvere 1.9.65
Keb tatar vezer (1241) 1.8.160
Kel Pal nemet vitez nagyapja (XIV. sz.) 2.10.335
Keled Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Kelemen britanniai pspk (V. sz.) 1.5.40
Kelemen, II. papa (10461047) 2.2.175
Kelemen, III. ellenpapa lasd Guibert
Kelemen, III. papa (11871191) 2.7.20, 35, 2.9.45
Kelemen, IV. papa (12651268) 2.7.20, 35, 2.9.45
Kelemen, V. (tevesen VIII.) papa (13051314) 2.9.55, 140, 205, 315
Kelemen, VI. papa (13421352) 2.9.100, 2.10.40, 55, 180, 200, 275, 280, 290, 295, 365
Kelemen, VII. ellenpapa (13781394) 3.10.20
Keme hun vezer 1.2.195, 1.3.40
Kemeny magyar csalad 3.5.50
Kemeny Simon magyar vitez (f1442) 3.5.50, 60
Ker Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Keresztely, I. dan kiraly (14481481) 4.3.275
Keve Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Keve hun vezer 1.2.195, 1.3.25, 30
Kinizsi Pal temesi ispan (f1494) 1.1.75, 3.6.270, 4.2.85, 90, 135, 4.3.160, 4.4.150, 165, 4.5.10, 85, 90, 4.6.40,
45, 70, 85, 90, 100, 105, 180, 185, 4.9.120, 145155, 170, 4.10.75, 125, 130, 5.1.35, 40, 6580, 5.2.110, 25,
30, 70, 110, 5.3.5, 1540, 125150, 5.4.55, 80, 85, 95105
Kis Matyas magyar vitez (f1490) 4.9.155
Kishorvati Janos magyar ur (1490/96) 4.9.145, 5.1.80, 125, 5.2.10, 5.3.150, 5.4.105, 170, 5.5.25
Klemencia III. Karoly durazzoi herceg lanya 2.9.105, 110
Klemencia II. Karoly napolyi kiraly lanya 2.9.30, 50, 70, 80
Klemencia Martell Karoly magyar kiraly Ielesege 2.8.400, 2.9.25, 50, 80
Knyezsic Gyula Iia, a magyar kiralyIiak nevelje (1330) 2.9.260
Koakton tatar vezer (1241) 2.8.160
Komorowski Miklos podolini kapitany (XV. sz.) 3.5.115
Komorowski Peter cseh rablovezer (XV. sz.) 3.4.330, 3.5.140150, 3.7.215, 3.10.105, 110
734
Kompolti Janos, nanai Ipoharnok (f1451) 3.7.200
Konrad, I. bajor herceg lasd Kuno
Konrad III. Boleszlav cseh Iejedelem Iia 2.2.95, 200, 2.3.85, 175185, 235, 2.4.15
Konrad, I. cseh kiraly (1092) 2.4.265, 270, 2.5.300, 305
Konrad IV. Konrad romai kiraly Iia 2.9.40
Konrad marburgi szerzetes (f1233) 2.7.325, 340
Konrad pragai ersek (14121413) 3.2.410
Konrad, I. romai kiraly (911918) 1.10.170, 175, 185, 200220
Konrad, II. romai csaszar (10241039) 2.1.285295, 305, 355, 410, 415, 2.2.20, 75
Konrad, III. romai csaszar (11381152) 2.6.260, 265, 310330, 340, 345, 2.7.40
Konrad, IV. romai kiraly (12371254) 2.9.40
Konrad, IV. sziciliai kiraly (12501254) 2.8.440
Konrad teuton IerIi (XI. sz.) 2.1.205
Konrad wormsi herceg (X. sz.) 2.1.285
Konrad lasd Ellerbach Konrad
Konstancia II. Flp Irancia kiraly lanya 2.6.120
Konstancia grg hercegn (V. sz.) 1.5.40
Konstancia VI. Henrik romai csaszar Ielesege (11461198) 2.7.65, 275, 2.9.30, 35
Konstancia III. Peter aragon kiraly lanya 2.7.75
Konstantin, III. konstantinapolyi csaszar (641) 1.1.330, 1.8.165
Konstantin, IV. konstantinapolyi csaszar (668685) 1.8.235
Konstantin, V. konstantinapolyi csaszar (741775) 1.8.330, 350, 1.9.1, 100, 115, 120
Konstantin, VI. konstantinapolyi csaszar (780797) 1.9.120, 155, 255
Konstantin, VII. konstantinapolyi csaszar (912959) 1.10.115, 155
Konstantin, VIII. konstantinapolyi csaszar (9761028) 1.10.305
Konstantin Mauricius konstantinapolyi csaszar Iia (f602) 1.8.120
Konstantin lasd meg Constantinus
Kont Istvan magyar ur (f1388) 3.2.100, 110, 115
Kont Miklos lasd Tot Miklos
Konya lasd Szecsenyi Konya
735
Kopai Zach Sebe Ierje 2.9.265
Koppany Kund magyar vezer Iia 1.9.70
Korabin cseh tiszt (1460) 3.10.215
Koranda Vaclav cseh pap (f1453) 3.2.355, 370
Kornel, Szent 1.7.50
Korogyi Filpes Janos orszagbiro (14391440) 3.4.290, 305
Korotnai Janos magyar ur (f1497) 3.7.50, 150
Korpadi Janos magyar ur (f1388) 3.2.105
Korradin IV. Konrad romai kiraly Iia (12521268) 2.8.440, 2.9.40
Korybut Zsigmond litvan hadvezer (f1435) 3.3.5, 10
Kostka Vilmos huszita pap (XV. sz.) 3.3.90, 105
Kozma magyar ur (1123) 2.6.45
Klese Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Ktny kuman kiraly (f1241) 2.5.105, 110, 150, 185200, 435
Kresimir I. Peter lasd Murcimir
KristoI dan kiraly (14391448) 3.3.75, 3.4.65
KristoI (Plailly) Irancia diplomata (1486) 4.7.200
Krisztiana magyar asszony (f1129) 2.6.80
Krisztus lasd Jezus
Krul Kapolcs hun vezer apja 2.4.185
Krum bolgar kiraly (800815) 1.9.330, 345, 1.10.25
Krzki cseh rablo (XV. sz.) 3.4.330
Kulan magyarorszagi ur (X. sz.) 1.9.65
Kund magyar vezer 1.9.35, 70
Kunigunda II. Henrik romai csaszar Ielesege (f1040) 2.1.155, 160
Kunigunda II. Ottokar cseh kiraly Ielesege 2.8.380
Kuno (I. Konrad) bajor herceg (10471053) 2.2.310
Kupa magyar pspk (f1100) 2.5.90
Kupa magyar ur (XI. sz.) 2.1.125
Kupa somogyi vezer (f997) 2.1.100125
736
Kupcsek kuman leany (1290) 2.8.440
Kus Nimrod apja 1.9.25
Kusid magyar vitez (IX. sz.) 1.9.35, 40, 70
Kutesk kun Iejedelem (1085) 2.4.155, 160
Labatlan Gergely vilagosvari kapitany (f1460) 3.6.265, 3.10.165, 170, 4.1.145, 4.4.25
Lacedaemon Jupiter Iia 3.9.205
LackIi Andras erdelyi vajda (f1359) 2.10.85, 230, 255, 290, 3.1.55
LackIi (VajdaIi) Gyrgy macsoi ban (13921393) 3.2.100, 105
LackIi Istvan erdelyi vajda (f1353) 2.10.85, 195, 200, 210225, 245, 395, 3.1.55
LackIi Istvan nador (f1397) 3.2.45, 165, 175, 290, 295
LackIi Mihaly magyar ur (1350) 2.10.230
LackIi Miklos erdelyi vajda (f1369) 2.10.230, 240, 245, 365, 460, 465
LackIi Pal magyar ur (1350) 2.10.230, 240, 380
Lajk havasalIldi vajda (13661372) 2.10.455465
Lajos, aquileiai lasd Teck Lajos
Lajos, IX. bajor herceg (14501479) 3.7.255
Lajos IX. BoniIac papa unokaccse 3.2.265
Lajos Boso burgund kiraly Iia 1.10.175
Lajos durazzoi herceg (XIV. sz.) 2.9.65, 90, 110, 115, 2.10.190
Lajos, II., Hebeg Irank kiraly (877879) 1.10.6070
Lajos, III. Irank kiraly (879911) 1.10.90100, 120, 170, 255
Lajos, VI. Irancia kiraly (11081137) 2.6.310, 325
Lajos, VIII. Irancia kiraly (12231226) 2.9.40
Lajos, IX., Szent Irancia kiraly (12261297) 2.8.435, 2.9.40, 45, 235, 240
Lajos, X. Irancia kiraly (13141316) 2.9.80
Lajos, XI. Irancia kiraly (14611483) 4.2.260, 4.5.190, 300, 305, 4.6.120
Lajos Janos durazzoi herceg Iia 2.9.65
Lajos, I., Nagy magyar kiraly (13421382) 2.8.400, 2.9.80100, 115, 240, 245, 330340, 355, 370, 380, 390,
2.10.1, 1535, 6590, 100165, 180, 185, 195, 200, 225, 235, 240, 250, 255, 265, 275295, 310320, 340405,
415, 420, 430475, 485, 495, 505, 520, 3.1.1, 20, 25, 3565, 7585, 125135, 160, 165, 175185, 195, 200,
215, 235, 255, 260, 275, 285, 300, 305, 330, 335, 3.2.10, 25, 30, 75, 225, 3.3.220, 3.4.1, 4.6.35, 4.7.55, 4.9.45
737
Lajos, I., Anjou napolyi kiraly (13811384) 2.9.70, 125, 3.1.20, 25, 135, 270, 3.2.265
Lajos, II., Anjou napolyi kiraly (13841417) 3.1.25, 3.2.265
Lajos, III., Anjou napolyi kiraly (14171434) 3.2.265, 3.3.365
Lajos navarrai kiralyIi (XIV. sz.) 2.9.110
Lajos, I. nemet kiraly (843876) 1.10.10, 45, 60
Lajos, I. orleans-i herceg (13911407) 2.9.70
Lajos, I., Jambor romai csaszar (814840) 1.9.300, 315, 340, 1.10.110, 2545
Lajos, IV. romai csaszar (13281347) 2.9.315, 320
Lajos szavojai herceg (14341465) 3.8.360, 365
Lajos sziciliai kiraly (13421355) 2.9.75
Lajos tarantoi herceg (13201362) 2.9.65, 95105, 125, 130, 2.10.155, 185, 190, 215225, 285295
Lajos, V. tringiai tartomanygroI (12171227) 2.7.305
Lallo aquilai kapitany (1345) 2.9.130, 2.10.165
Lamberger Frigyes kiralynei ajtonallomester (1466/68) 3.7.355, 360, 3.8.245, 3.10.280
Lambert ispan (f1132) 2.6.180
Lambert spoletoi herceg (894) 1.10.90
Lamiso longobard kiraly (420423) 1.7.230
Lampedo amazon kiralyn 1.2.45
Lampert I. Bela magyar kiraly Iia 2.2.225, 2.3.230, 250
Lampugnani Janos Andras SIorza Galeazzo Maria gyilkosa (1476) 4.5.160
Lanka ruten kiralyn (1100) 2.5.80
Lasocki Miklos krakkoi Iesperes (1440) 3.4.150, 3.5.95
Laszlo Andras erdelyi vajda apja 2.10.85, 230, 240, 365, 380
Laszlo Doncs Iia, magyar vitez (1324) 2.9.305
Laszlo egri pspk lasd Hedervari Laszlo
Laszlo erdelyi vajda (13001313) 2.9.185, 205
Laszlo Ilovaszmester lasd Orszag Laszlo
Laszlo (tevesen Miklos) Kalman magyar kiraly Iia (11011112) 2.5.95, 250, 255
Laszlo Karoly Robert magyar kiraly Iia (f1329) 2.9.235, 245
Laszlo, Kopasz I. Istvan magyar kiraly unokatestvere 2.1.1, 350, 2.2.195
738
Laszlo kujaviai herceg (f1388) 3.2.90, 95
Laszlo, IV. lengyel kiraly (13191333) 2.9.230
Laszlo lovashadnagy (1476) 4.4.10
Laszlo, I., Szent magyar kiraly (10771095) 1.1.395, 2.1.205, 220, 280, 355390, 2.2.115, 225, 2.3.25, 70, 95,
120135, 210235, 250340, 2.4.1, 5, 15, 50, 6575, 90135, 150, 155, 180195, 220240, 260, 280295,
2.5.110, 20, 110, 185, 300, 2.6.55, 2.10.475, 3.3.355, 3.6.230, 240, 4.1.10, 5.3.135
Laszlo, II. magyar kiraly (11621163) 2.6.150, 365, 370, 475485, 2.7.1
Laszlo, III. magyar kiraly (12041205) 2.7.120, 145165
Laszlo, IV., Kun magyar kiraly (12721290) 2.8.400410, 420445, 460, 2.9.1, 15, 155
Laszlo, V. magyar kiraly (14401457) 3.4.155, 165175, 195220, 230, 290, 335, 3.5.515, 100, 165, 3.7.5,
20, 25, 225, 235, 240, 250, 260, 280, 295, 305, 315330, 340, 345, 355, 365, 375, 3.8.15, 35, 140, 145, 165,
170, 285, 325, 340, 365375, 385, 3.9.1, 35, 55, 100, 3.10.85, 100, 230240, 4.2.185, 195, 200, 4.9.5565, 195,
5.2.55
Laszlo magyar kiraly(?) 4.6.35
Laszlo magyar kiraly lasd III. Vencel
Laszlo napolyi kiraly (13871414) 2.9.115, 135, 2.10.455, 3.1.265275, 3.2.165175, 190200, 220,
245270, 295, 335, 3.3.205, 220, 360
Laszlo oppelni herceg (1371) 2.10.455
Laszlo somogyi ispan (1241) 2.8.230
Laszlo szekely vitez (f1369) 2.10.460
Laszlo Verner Iia, budai biro (1303) 2.9.165, 175, 190, 195
Laszlo lasd Garai Laszlo, Hunyadi Laszlo
Laurentius, Aurelius 3.9.270
Lauriai Rogerius spanyol hadvezer (1295) 2.9.120
Lehel Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Lehel magyar vezer (f955) 1.9.70, 1.10.215, 220
Leo, I. konstantinapolyi csaszar (457474) 1.7.135, 150
Leo, III. konstantinapolyi csaszar (717741) 1.8.295, 305, 320, 330, 1.9.1, 115
Leo, IV. konstantinapolyi csaszar (775780) 1.9.120
Leo, V. konstantinapolyi csaszar (813820) 1.9.345, 1.10.25
Leo konstantinapolyi csaszar, Lemberg allitolagos nevadoja 1.1.90
Leo, I., Nagy Szent papa (440161) 1.6.135, 1.7.1, 3050
739
Leo, III. papa (795816) 1.9.255, 270285, 1.10.5
Leo, VIII. papa (963965) 1.10.280
Leo, IX. papa (10491054) 2.2.175
Leo szlav vezer (IX. sz.) 1.9.300
Leoni Peter romai ur (XII. sz.) 2.6.470
Leonora III. Frigyes romai csaszar Ielesege (14341467) 3.5.240, 4.1.120
Leonora H. Karoly napolyi kiraly lanya (f1343) 2.9.30, 50, 75
Leonora Peter sziciliai kiraly lanya 2.9.75
Leonora lasd Aragoniai Leonora
Lepes Gyrgy erdelyi pspk (14271442) 3.5.35
Lepidus, Marcus Aemilius romai konzul (fi. e. 77) 3.9.245
Lethu longobard kiraly (423463) 1.7.235
Leucon krimi kiraly 1.1.185, 190
Levente Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Levente I. Andras magyar kiraly testvere (f1047) 1.9.65, 2.1.350, 2.2.105, 115130, 140, 145, 185, 195, 290,
2.3.30, 100
Liber lasd Bacchus
Licinius Crassus Dives, Marcus romai allamIerIi (fi. e. 53) 1.1.320, 1.2.35
Licinius, Valerius Licinianus romai csaszar (307323) 1.1.110, 1.2.165
Lindeut Also-Pannonia kenyura (VIII. sz.) 1.10.20, 25
Lindvai lasd BanIi
Lipot, I. ausztriai rgroI (f994) 1.10.320, 325
Lipot, II. ausztriai rgroI (f1043) 2.2.170
Lipot, (II.,) Szep ausztriai rgroI (10751096) 2.2.170, 2.3.175185, 200, 2.4.15, 25, 30
Lipot, III., Szent ausztriai rgroI (10961136) 1.10.325, 2.2.170, 2.3.175, 2.4.15, 4.5.60, 65, 150, 4.7.175
Lipot, VIII. ausztriai herceg (13581386) 2.10.315, 355, 400, 405, 430, 435, 3.1.280
Lippe Henrik cseh ur (1468) 4.1.245, 250, 4.2.40
Liptoi Pongrac lasd Szentmiklosi Pongrac
Litorius hun hadvezer (439) 1.3.5
Liutard vercelli pspk (880901) 1.10.205
740
Liutpert longobard kiraly (700701) 1.8.280, 285
Liutprand longobard kiraly (712744) 1.8.285, 300345
Liutprand longobard trtenetiro (967/72) 1.9.80, 245, 1.10.120, 135, 185
Livius, Titus romai trtenetiro (i. e. 59i. sz. 17) 1.6.155, 165, 245, 250, 2.6.430, 3.9.235
Lodomer Iejedelem (helyesen Lodomeria lengyel tartomany) 2.6.370
Lokka ruten Iejedelem (1338) 2.9.365
Longinus romai preIektus Daciaban (105) 1.2.90
Longinus, Flavius ravennai kapitany (567584) 1.7.265, 1.8.25, 30
Longinus, Septimius 3.9.270
LorandIi magyar csalad 3.7.200
Lorant Tamas Iia, erdelyi vajda (1282) 2.8.430
Loredano Antal velencei Ilottaparancsnok (1480) 4.6.25
Loreo Pal velencei hadvezer (1350/60) 2.10.320
Losonci Benedek magyar ur (f1448) 3.7.50, 110, 150
Losonci Istvan szrenyi ban (f1395) 3.3.140150
Losonci Laszlo tarnokmester (1460/98) 4.9.5, 185, 4.10.75, 130, 5.3.45, 5.4.75, 5.5.110
Lotar Irancia kiraly (954986) 1.10.300, 305
Lotar Italia kiralya (946950) 1.10.90, 240250
Lotar, I. romai csaszar (840855) 1.10.1, 10, 2535, 45, 50, 60
Lotar, II. (helyesen III.) romai csaszar (11331137) 2.6.115, 240250
Lrinc herceg lasd Ujlaki Lrinc
Lrinc magyar pspk (f1100) 2.5.90
Lrinc, Szent (f258) 1.1.310, 1.2.125, 2.1.155
Lrinc tarnokmester (f1349) 2.9.385, 2.10.140
Lucius, III. (helyesen II.) papa (11441145) 2.6.310
Lucius, III. papa (11811185) 2.7.15, 20
Lucretius, Publius romai konzul (i. e. 507) 3.9.215
Lucretius, Titus romai konzul (i. e. 508504) 3.9.215
Lucretius Tricipitinus, Lucius romai konzul (i. e. 462449) 3.9.220
Lucullus, Lucius Licinius romai allamIerIi (fi. e. 56) 1.1.105, 3.9.245
741
Ludmilla II. Vratiszlav cseh kiraly lanya 2.3.90
Lukacs csanadi pspk lasd Baratin Lukacs
Lukrecia sienai leany (f1433) 3.3.335
Lupicinus a vizigotok romai preIektusa (f368) 1.2.210
Lupicinus Honoratus (IV. sz.) 1.5.145
Lupius Antal italiai katona (1372) 2.10.395
Lupius BoniIac italiai katona (1372) 2.10.395
Lupus Iriuli herceg (663) 1.8.240250
Lupus troyes-i pspk (427479) 1.4.230245, 1.5.100, 105
Lupus, Aurelius 3.9.270
Lussano Richard Sutri groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Lycontius gall IerIi (IV. sz.) 1.5.180
Lysimachus macedon hadvezer (i. e. IV. sz.) 1.1.125, 145, 2.5.35
Macedoniai Miklos magyar vitez (XV. sz.) 3.3.160170, 180
Macedoniai Peter Miklos apja 3.3.160
Macedonius konstantinapolyi pspk (342360) 3.5.335
Macis cseh tiszt (1460) 3.10.215
Macrinus romai prokonzul Pannoniaban (IVV. sz.) 1.3.1025, 35, 40, 110, 1.4.145
Maelius romai konzul 3.9.265
Magdolna VII. Karoly Irancia kiraly lanya (14431494) 3.8.275
Magdolna, Szent 2.6.225
Mago pun hadvezer (fi. e. 203) 1.6.205
Mago lasd AgilulI
Magog JaIet Iia, a szkitak se 1.2.10
Magor Nimrod Iia, a hunok se 1.2.10, 185
Magyar Balazs magyar hadvezer (f1490) 3.10.120, 125, 4.1.85, 4.2.85, 90, 135145, 4.6.25, 30, 120, 5.1.20
Mahomet, I. trk csaszar (14131421) 3.3.160
Mahomet, II. trk csaszar (14511481) 3.8.1, 20, 30, 40, 50, 60, 65, 7590, 140, 345, 3.10.250, 290, 315,
330, 335, 4.1.30, 35, 100, 105, 255, 4.2.50, 60, 170, 175, 255, 4.3.255, 280, 4.4.45, 50, 4.5.175, 200220, 305,
4.6.135, 145, 4.7.195
Majnalt magyar ur (f1132) 2.6.185
742
Majnard lasd Hradeci Majnard
Malatesta Galeotto rimini herceg (f1385) 2.10.170, 365
Malatesta Karoly pesaroi herceg (f1438) 3.3.225, 325
Malatesta Robert rimini herceg (1470/85) 4.2.170
Malogerius hauteville-i Tankred Iia (XI. sz.) 2.1.400
Mamaea, Julia Alexander Severus romai csaszar anyja (f234) 1.2.95, 3.9.275
Mamurius Veturius romai kovacs 3.10.300
Mandula kuman leany (1290) 2.8.440
ManIred sziciliai kiraly (12581266) 2.8.440, 2.9.40, 45, 2.10.420
ManIredi Astorre Iaenzai herceg (13771405) 3.1.10
ManIredi Janos Iaenzai herceg (1347) 2.10.170
Manlius, Marcus romai konzul (i. e. 410) 3.9.220
Manlius Torquatus, Titus romai konzul (i. e. 360340) 3.9.240
Manoppello Nauplius(?) italiai ur 2.9.130
Mar trk beg (1478) 4.5.195, 200, 210
Marbod markomann kiraly 1.1.415
Marcali Imre ajtonallomester (f1448) 3.4.135, 3.7.50, 140, 150
Marcell prepost (1095) 2.4.275
Marcello Miklos velencei dozse (14731474) 4.3.275
Marcellus amboise-i lelkesz (IV. sz.) 1.5.180
Marcellus, Marcus Claudius romai konzul (fi. e. 208) 1.6.205
Marchard alemann hadvezer (f1074) 2.3.230, 320, 2.4.20
Marchiai (Picenoi) Jakab Ierences (13911476) 3.4.25, 30, 3.8.15, 155
Marcia Cato Uticensis Ielesege 1.1.255
Marcia, Ulpia Traianus romai csaszar nvere 1.2.110 o
Marciano Tomasius Scilla groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Marcianus, Flavius konstantinapolyi csaszar (450457) 1.2.135, 140, 145, 1.3.110125, 1.5.90, 210, 1.6.5,
1.7.40, 50, 70, 75, 95, 130, 135
Marcius romai preIektus Dalmaciaban 1.1.315
Marcius, Publius 3.9.270
743
Marculus grg pspk (V. sz.) 1.5.40
Margit, Antiochiai Szent (f270) 2.5.235, 2.7.300
Margit I. Flp tarantoi herceg lanya 2.9.65, 105, 110
Margit VII. Henrik romai csaszar Ielesege (f1311) 2.8.365
Margit III. Karoly napolyi kiraly Ielesege 2.9.105, 115
Margit I. Lajos magyar kiraly Ielesege (13351349) 2.10.70, 490
Margit II. Ottokar cseh kiraly Ielesege (f1267) 2.8.415
Maria Alberik vienne-i koronaherceg Ielesege 2.9.80
Maria IV. Bela magyar kiraly Ielesege (f1270) 2.8.385, 390
Maria, Bourbon Robert tarantoi herceg Ielesege 2.9.95
Maria I. Flp tarantoi herceg lanya 2.9.65, 105
Maria V. Istvan magyar kiraly lanya (f1323) 2.8.400, 2.9.25, 45, 240
Maria Karoly calabriai herceg lanya 2.9.85, 100, 105
Maria II. Karoly napolyi kiraly lanya 2.9.50
Maria Karoly Robert magyar kiraly Ielesege (f1318) 2.9.225
Maria VII. Lajos Irancia kiraly lanya 2.7.110, 115
Maria magyar kiralyn (13821395) 2.9.85, 115, 2.10.490, 500, 3.1.1, 35, 40, 55, 65, 75, 80, 130, 160, 165,
175195, 205215, 225, 235, 240, 250, 255, 310, 320340, 350, 355, 3, 2.110, 35, 40, 55, 75, 90, 95, 120, 165,
180, 210, 3.3.220, 3.4.1, 115, 120, 3.9.35
Maria sziciliai kiralyn (13771402) 2.9.75
Maria, Szz 1.5.175, 3.3.150, 155
Maria, Valois Karoly calabriai herceg Ielesege 2.9.85
Marin velencei dozse (13541355) 2.10.355
Mark knini pspk (14631465) 4.1.110
Mark magyar ur (1106) 2.4.275
Markus Laszlo kapitany (1463/76) 3.10.310, 4.4.10
Marot Szvate pannoniai kiraly apja 1.9.5, 35
Maroti Janos macsoi ban (13661428) 3.2.175, 240, 3.3.130140
Marpesia amazon kiralyn 1.2.45
Mars romai hadisten 1.1.30, .1.2.45, 65, 75, 245, 1.3.50, 7080, 140, 185, 1.4.110, 130, 135, 1.5.40, 200,
1.6.115, 185, 205, 240, 265, 1.9.40, 45, 235, 1.10.105, 135, 2.1.105, 2.2.55, 140, 2.6.70, 2.7.125, 2.10.385,
3.1.30, 280, 3.7.120, 125, 260, 4.1.5, 145, 230, 4.2.30, 45, 185, 4.3.150, 4.4.70, 75, 140, 145, 160, 175, 4.5.1,
744
50, 100, 110, 245, 280, 4.6.85, 4.8.200
Marsiglio muranoi groI (XIV. sz.) 2.9.130
Martell Karoly Irank hadvezer (f741) 1.8.325
Martell Karoly I. Johanna napolyi kiralyn es Andras Iia (13451346) 2.9.85, 90
Martell Karoly magyar kiraly (12901295) 2.8.400, 2.9.2030, 4555, 80, 85, 135, 200, 310, 325, 335, 340,
2.10.1, 420
Marton Berend Iia, magyar vitez (1324) 2.9.305
Marton budai tanacsos (f1307) 2.9.195
Marton ispan (1055/67) 2.2.240, 2.3.105, 255, 300
Marton magyar parasztvezer (f1437) 3.3.200
Marton magyar ur (XI. sz.) 2.1.125
Marton, V. papa (14171431) 3.3.60, 70, 325, 365
Marton, Tours-i Szent (f400) 1.1.375, 1.5.135, 140, 155185, 1.9.175, 2.1.105, 125, 2.3.275, 320, 2.8.200
Marzano GotIred AliIe groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Marzanoi Maria groIn (XV. sz.) 2.9.135
Marziano Konrad, tavernai Castelnuovo groIja (XV. sz.) 2.9.135
Mate horvat ban lasd Talloci Mate
Mate, Trencseni nador (f1321) 2, 9.150, 210, 230, 250
Mate testrkapitany (1100) 2.5.90
Matelicai Bulgaritius italiai ur (1347) 2.10.175
Mathesuenta Amalasuenta osztrogot kiralyn lanya 1.2.90, 95, 1.7.210, 215
Matild III. GotIred lotaringiai herceg Ielesege (10461115) 2.2.315, 2.3.65, 95, 2.4.145, 2.6.125
Matild IX. Henrik bajor herceg lanya 2.1.380
Matild I. Otto romai csaszar anyja (f1009) 1.10.235
Matild vak trentoi leany (XIII. sz.) 2.7.350
Matucsinai Gabor kalocsai ersek (14711478) 4.2.240250, 4.3.5, 40, 280
Matyas esztergomi ersek (12401241) 2.8.235
Matyas kardhordo lasd Gereb Matyas
Matyas, I., (Corvinus) magyar kiraly (14581490) E 20, 1.1.55, 70, 75, 85, 90, 115, 315, 335, 350, 365375,
385, 400, 405, 1.2.100, 190, 1.7.115, 1.9.170, 2.1.35, 240, 3.4.260, 325, 3.7.160, 365, 3.8.110, 130, 140150,
190, 205, 220245, 265, 370, 385, 390, 3.9.115, 30, 4065, 80120, 130, 135, 145, 170, 185, 190, 200, 235,
285300, 3.10.110, 25, 4555, 65, 80100, 130, 140150, 160, 180, 185, 200210, 235250, 260, 270, 280,
745
290, 305, 320, 330, 340, 4.1.140, 95, 105135, 150170, 200, 230250, 4.2.1, 55, 65190, 240265,
4.3.1295, 4.4.1120, 145, 165, 175, 4.5.1, 5, 25, 75, 95175, 200245, 270305, 4.6.140, 110125, 140150,
185, 220, 235, 270, 4.7.1, 65100, 125175, 205, 4.8.1, 50, 6080, 105115, 130170, 200240, 260280,
4.9.135, 95105, 125145, 180210, 4.10.15, 20, 45, 55, 130, 135, 5.1.110, 4055, 5.2.65, 70, 90, 5.3.40,
115, 135, 5.4.170, 5.5.70, 75
Matyas (Gataloci) veszpremi pspk (14401457) 3.4.165
Matyus, raguzai lasd Talloci Mate
Mauricius, Flavius Tiberius konstantinapolyi csaszar (582602) 1.1.315, 1.2.275, 1.8.6080, 120
Maurisio perugiai herceg (598) 1.8.95
Maurisius pspk (V. sz.) 1.5.15, 35
Maximianus, Caius Galerius Valerius romai csaszar (305311) 1.1.110, 1.2.105, 165, 3.9.275
Maximinus, Caius Julius Verus romai csaszar (234238) 1.2.95, 100, 1.5.90, 1.6.85, 3.9.275
Maximinus Daza, Galerius Valerius romai csaszar (305313) 1.2.165
Maximus romai konzul 3.9.265
Maximus a vizigotok romai preIektusa (f368) 1.2.210
Maximus, Lucius Verus romai csaszar (f238) 1.5.90, 1.6.85, 3.9.275
Maximus Petronius romai csaszar (454) 1.5.40, 200, 1.7.40, 45
Maximus Usurpator romai csaszar (383388) 1.2.230, 1.5.155, 160, 170, 200
Mecetius sziciliai tronbitorlo (668) 1.8.235
Medarsis II. Cosdroas perzsa kiraly Iia 1.8.180
Medea grg varazslon 1.6.35, 65
Medici Iirenzei csalad 5.4.50
Medici Julian olasz klt (14531478) 4.2.170
Medici Lrinc Iirenzei Iejedelem (14481492) 4.2.170
Medici Peter Iirenzei Iejedelem (14141469) 4.2.170
Medopa got kiralylany 1.2.80
Medves cseh csalad lasd Rosenberg
Megigaud eberndorIi pspk (f1015) 2.1.410
Mela, Pomponius romai Ildrajziro (i. e. I. sz.) 1.1.20
Menalippe amazon hercegn 1.2.50
Menander grg komediairo (i. e. 342291) 1.1.135
Mentanai Crescentius romai konzul (f977) 1.10.315, 355
746
Mercse havasalIldi vajda (13861418) 3.3.145
Merkur a szentjobbi kolostor alapitoja (1078) 2.1.380, 385
Merobaudes romai tiszt (375/88) 1.2.230
Merovech Irank kiraly (448458) 1.3.190, 1.4.120, 1.5.215
Mesko I. Boleszlav lengyel Iejedelem Iia (f1087) 2.1.295
Mesko, I. lengyel Iejedelem (963992) 2.1.140
Mesko, II. lengyel Iejedelem (10251032) 2.2.7585, 105120, 290, 295
Messala Corvinus, Marcus romai szonok (III. sz.) 3.9.275
Messala lasd Valerius Messala
Messalina, Statilia Nero romai csaszar Ielesege (f69) 3.9.260
Messalina, Valeria I. Claudius romai csaszar Ielesege (f48) 3.9.260
Metrodorus Scepsius grg trtenetiro (i. e. 14570) 1.2.40
Mettius Curtius romai vitez 3.9.210
Mezid trk basa (1442) 3.5.30, 45, 50, 65, 80
Micca Maximinus romai csaszar apja 1.2.95
Micheli Domonkos velencei dozse (11171130) 2.5.210220, 2.6.10, 425
Micheli Domonkos velencei hadvezer (1368/69) 2.10.375
Micheli Fantin velencei tisztvisel (1403) 3.2.250
Micheli Vitalis velencei dozse (10961102) 2.5.220, 2.6.10, 430445, 455
Mihaly arkangyal 1.8.270, 3.3.180
Mihaly erdelyi lazado (f1468) 4.1.225
Mihaly Gyrke Iia, magyar vitez (f1312) 2.9.225
Mihaly, I. konstantinapolyi csaszar (811813) 1.9.335, 340
Mihaly, II. konstantinapolyi csaszar (820829) 1.10.25, 40
Mihaly olvasokanonok lasd Szantai Mihaly
Mihaly Peter Iia, magyar vitez (f1312) 2.9.225
Mihaly pozsegai prepost (f1324) 2.9.300
Mihaly, I. ruten herceg (11741176) 2.8.40
Mihaly Taksony magyar Iejedelem Iia 2.1.1
Mihaly lasd Szilagyi Mihaly
747
Mike Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Miklos ajtonallo (1058) 2.2.280
Miklos Barc Iia, nador (1213/26) 2.8.195
Miklos (Albergati) biboros (13751443) 3.8.360
Miklos (Cusanus) biboros (14011464) 3.7.260
Miklos boszniai pspk (13011303) 2.9.150
Miklos csaszari penzvermester 3.2.395
Miklos Demeter ispan apja 2.9.210
Miklos eboli es capuai herceg (XIII. sz.) 2.9.120
Miklos erdelyi vajda lasd LackIi Miklos
Miklos herceg (?) 4.6.145
Miklos gyri pspk (10521064) 2.2.245
Miklos gyulaIejervari prepost (f1324) 2.9.300
Miklos Janos nador Iia, a magyar kiralyIiak nevelje (1330) 2.9.260
Miklos Kalman magyar kiraly Iia lasd Laszlo
Miklos Lambert ispan Iia (f1132) 2.6.185
Miklos Lrinc Iia, romai kzjegyz (XIV. sz.) 2.10.180
Miklos magyar kincstari tisztvisel (1495/96) 5.5.10
Miklos nador lasd Garai Miklos, GiletIi Miklos, Tot Miklos
Miklos nyitrai (13471350), zagrabi pspk (13501356), kalocsai (13561358), esztergomi ersek
(13581366) 2.10.230, 325, 440
Miklos ostiai biboros lasd XI. Benedek papa
Miklos, V. papa (14471455) 3.7.235, 3.8.10, 30
Miklos, V. ellenpapa lasd Corbieres-i Peter
Miklos szebeni prepost (12401241) 2.8.240
Miklos vaci pspk lasd Batori Miklos
Miklos varadi prepost (14771490) 4.10.150
Miklos (helyesen Donat) zarai pspk (801806) 2.5.225
Miklos lasd Ujlaki Miklos
Miksa magyar ur (1132) 2.6.220
748
Miksa, I. romai csaszar (14931519) 4.5.190, 300, 4.6.120, 4.7.165, 195, 4.8.160170, 4.9.15, 35, 40, 90, 130,
135, 4.10.35, 4565, 130, 5.1.1, 5, 20, 3040, 50, 6580, 110, 125, 130, 5.2.5, 15, 30, 6075, 5.3.45, 55, 100,
120, 5.5.50
Milio Giulio Matyas magyar kiraly orvosa (1489) 4.8.150
Milo, nanteuili konstantinapolyi patriarka (f1234) 2.7.180, 250
Milo Papinianus, Titus Annius romai allamIerIi (i. e. 5753) 3.9.250
Milonei Mihaly italiai ur (1347) 2.10.175
MimulI San Giuliano hercege (VI. sz.) 1.8.90
Minithyia lasd Thalestris
Minoszlo, I. ruten Iejedelem (11251132) 2.6.365375
Minucius RuIus, Marcus romai konzul (i. e. 110) 1.1.300
Minutoli Orsello napolyi klerikus (1345) 2.9.85
Mirandola Pal italiai ur (1360) 2.10.370
Mirkod kun vezer (1100) 2.5.85
Mirmanon mor szultan (V. sz.) 1.4.105
Miska magyar ur 2.1.125
Miske Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Mithridates, I. parthus kiraly (i. e. 171138) 1.2.35
Mithridates, VI., Eupator pontusi kiraly (i. e. 12163) 1.1.170, 180195, 205, 265, 1.2.65, 3.9.245, 4.5.1,
4.8.265
Mitola campaniai groI (VII. sz.) 1.8.230
Mocenigo Janos velencei dozse (14781485) 4.5.200
Mocenigo Lenard velencei tisztvisel (1403) 3.2.250
Mocenigo Peter velencei dozse (14741476) 4.3.275
Mocenigo Tamas velencei dozse (14141423) 3.3.215, 230
Modestus romai konzul (228) 3.9.270
Modestus, Sabucius 3.9.270
Modrar Gyrgy (Pal) magyar ur (f1458) 3.8.235, 265
Mohamed proIeta (571632) 1.8.100, 190, 2.7.265, 3.5.250
Molin Cressius velencei Ilottaparancsnok (1360) 2.10.375
Moloch Apulia kormanyzoja (XI. sz.) 2.1.400, 405
749
Monok kun ur (1100) 2.5.90
Montano Ferenc napolyi diplomata (1489) 4.8.160, 230
MonteIortei Anasztazia italiai groIn (XIII. sz.) 2.9.120
MonteIortei Frigyes Bisceglie groIja (XV. sz.) 2.9.135
MonteIortei Flp MonteIorte groIja (XIII. sz.) 2.9.120
MonteIortei Guido italiai groI (XIII. sz.) 2.9.120
MonteIortei Janos Scilla groIja (XIII. sz.) 2.9.120
MonteIortei Ungaro sarnoi groI (XV. sz.) 2.9.135
MontIerrati BoniIac rgroI (f1207) 2.7.65, 150
Mor pecsi pspk (10361075) 2.1.190
More szrenyi kapitany (f1492) 5.2.110
More Gyrgy szrenyi ban (1492/505) 5.2.115
More Peter magyar diplomata (1494) 5.4.100, 5.5.40
Moric bragai ersek, VIII. Gergely ellenpapa (11181125) 2.6.135
Moro KristoI velencei dozse (14621471) 4.1.20, 4.3.115
Moroc Laszlo lovaskapitany (f1490) 4.7.170, 4.9.5, 155
Morosini velencei csalad 2.9.10, 15
Morosini Andras velencei tisztvisel (1346) 2.10.120
Morosini Domonkos velencei dozse (11481156) 2.6.430, 445
Morosini Marin velencei tisztvisel (1372) 2.10.325
Morosini Marton velencei jegyz (1097) 2.5.180
Morosini Mihaly zarai groI (XIII/XIV. sz.) 2.9.140
Morosini Miklos velencei diplomata (1379) 2.10.425
Morosini Tamas konstantinapolyi patriarka (12051211) 2.7.105, 150
Morosini Tomasina III. Andras magyar kiraly anyja (f1300) 2.9.10, 15
Mozes zsido trvenyhozo 4.10.30, 90
Mozes lasd Buzlai Mozes
Mummulus galliai patricius (VI. sz.) 1.8.55
Mundo got vezer (VI. sz.) 1.7.185, 190
Mundzuk hun vezer 1.3.45, 100
750
Murad, I. trk csaszar (13591389) 3.2.125, 135
Murad, II. trk csaszar (14211451) 3.4.90, 105, 140, 340, 350, 370, 380, 385, 3.5.15, 20, 75, 195, 200, 290,
295, 375, 390, 3.6.105, 115, 125, 205, 250, 275295, 305, 3.7.5, 50, 6075, 105, 115, 120, 130, 140150, 175,
3.8.1, 60, 3.10.345
Murad trk hadvezer 3.7.75
Murcimir (Kresimir) Peter horvat kiraly (10581073) 2.4.85
Murmanius brit Iejedelem (816) 1.10.10
Murtmur magyar IerIi (1046) 2.2.160
Nagy Aba lasd Aba Amade
Nagy Albert temesvari kapitany (1476) 4.4.10
Nagy Ambrus temesvari kapitany (1476) 4.4.10
Nagy Janos magyar hadvezer (1480/81) 4.6.120
Nagy Lrinc magyar ur (f1494) 5.3.145
Nagy Simon macsoi ban (14591460) 3.10.15, 2545, 6575
Nagylucsei Orban gyri (14811486), egri (14861491), becsi (14911492) pspk, kincstarto 1.1.55, 65,
375, 400, 3.9.300, 4.5.295, 4.6.225, 235, 240, 4.7.1, 175, 200, 205, 4.8.40, 80, 145, 185, 190, 235, 4.9.1, 5,
105120, 145, 170, 180, 4.10.1525, 60, 75, 130, 135, 5.1.25, 75, 5.2.20, 60
Napis Herkules Iia 1.2.1
Narses konstantinapolyi patricius (f568) 1.7.250, 265, 1.8.10, 70
Narseus perzsa kiraly (297302) 1.2.165
Naso Mate milanoi diplomata (1485/90) 4.8.45
Nautius, Caius romai konzul (i. e. 475/458) 3.9.215
Nelipic horvat ur (1345) 2.10.95, 100
Neoptolemus Achilles Iia 1.1.160
Neoptolemus Mithridates pontusi kiraly Iia 1.1.160
Neptunus grg tengeristen 1.1.150, 155
Nereidak Nereus grg tengeristen lanyai 1.1.155
Nero, Tiberius Claudius romai csaszar (5468) 1.5.175, 3.9.260
Nestor a trojai haboru legidsebb vezere 4.2.90
Nesztor konstantinapolyi pspk (428431) 1.7.40
Nicasius reimsi pspk (400407) 1.4.2030, 40, 1.7.15
NiceIor, I. konstantinapolyi csaszar (802811) 1.9.295, 310315, 325335
751
NiceIor, II. konstantinapolyi csaszar (963969) 1.10.295
NiceIor, III. konstantinapolyi csaszar (10781081) 2.4.160
Niceta konstantinapolyi patricius (810) 1.9.310, 315
Nicotas nandorIejervari grg kapitany (1075) 2.3.165, 170
NiIor Imre nandorIejervari kapitany (1476) 4.4.10, 15
Nimrod bibliai orias, a hunok se 1.2.10, 1.3.100, 1.9.25
Ninus asszir kiraly (i. e. XIII. sz.) 1.2.25
Nizzai Gaspar Trilizio groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Noe patriarka 1.9.25, 30
Noradin damaszkuszi kapitany (XII. sz.) 2.6.325
Novello napolyi groI (1345) 2.10.145
Noviomir szlav Iejedelem (IX. sz.) 1.9.265
Numa Pompilius romai kiraly (i. e. 715672) E 15, 1.10.320
Oddo Irank kiraly (888898) 1.10.65
Odenathus Septimius palmyraei exarcha (f267) 1.2.135, 140
Odoaker herul kiraly (f493) 1.7.125, 130, 165180, 200, 235
Odrowanszs Peter lengyel hadvezer (XV. sz.) 3.5.125140
OduulI osztrogot herceg 1.2.90
Okadar tatar vezer (1241) 1.8.160
Oktar hun vezer 1.3.45
Oktavian (IV. Viktor) ellenpapa (11591164) 2.6.390, 395, 405
Oldamir kuman Iejedelem (1282) 2.8.430
Oleggio Janos bolognai kapitany (f1366) 2.10.370
Olhait I. Laszlo magyar kiraly Ielesege (f1090) 2.4.280
Ompod Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Onesicritus grg trtenetiro (i. e. IV. sz.) 1.1.245
Opos Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Opos lasd Bator Opos
Oppius Sabinus, Caius romai prokonzul Daciaban (85) 1.1.110, 1.2.85
Optatus, Aelius 3.9.270
752
Orban, II. papa (10881099) 2.4.255, 260
Orban, IV. papa (12611264) 2.9.45
Orban, V. papa (13621370) 2.10.365, 370
Orban, VI. papa (13781389) 2.9.115, 3.1.1, 10, 20, 30, 35, 85, 115, 270, 275
Orban lasd Nagylucsei Orban
OrdeIalo velencei dozse lasd Falieri OrdeIalo
OrdelaIIi Ferenc Iorli ur (1347) 2.10.175
OrdelaIIi Sinibald Iorli ur (1360) 2.10.370
Orestes Agamemnon Iia 1.10.130
Orestes patricius (f476) 1.7.125
Orithyia amazon kiralyn 1.2.45, 50
Oros magyar vitez (1051) 2.2.240
Orosius, Paulus hispaniai trtenetiro (IVV. sz.) 1.1.320, 1.2.245
Orseolo Otto velencei dozse (10091023) 2.1.405, 2.4.85
Orseolo Peter velencei dozse (9911009) 2.3.265, 2.4.85
Orsini romai csalad 2.9.135, 2.10.45, 3.1.35, 275
Orsini Gentilis cataniai pspk (f1303) 2.9.120
Orsini Latino biboros (14071477) 3.8.350
Orsini Orso papai nuncius (f1495) 5.3.120
Orsini Otto tarantoi herceg (XIV. sz.) 2.9.130
Orsini Rajnald Tagliacozzo groIja (f1374) 2.9.130, 2.10.180
Orsini Roman sziciliai Ibiro (f1273) 2.9.120
Orso (Anguillara) romai neptribun (1341) 2.9.390
Orsolya, Szent (V. sz.) 1.5.1025, 3545, 70, 75, 85, 200
Orszag Janos tarnokmester (1443/60) 3.10.245
Orszag Laszlo Ilovaszmester (14841493) 4.9.185, 4.10.75
Orszag Mihaly, guti nador (f1484) 3.3.185, 3.8.205, 4.1.35, 140, 215, 250, 4.2.85, 90, 165, 245, 4.3.5
OsIi Domonkos macsoi ban (13421353) 2.10.470
Ostrogotha got kiraly 1.2.90, 95, 105, 115
Ostrogotho II. Theoderik vizigot kiraly lanya 1.7.185
753
Ostrorog Dobrogost lengyel ur (1440) 3.4.150
Ostrorog Sandivog Szaniszlo lengyel ur (1440) 3.4.150
Osul kun kapitany (1068) 2.3.110
Osvat zagrabi pspk lasd Tuz Osvat
Oszman, I. trk csaszar (13001326) 3.8.1
Othard szasz herceg (XI. sz.) 2.2.95, 100
Otmar Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Otmar barsi ispan (1124) 2.5.280, 2.6.90
Otto alemann vitez (1146) 2.6.300
Otto, I. bajor herceg (f1083) 2.3.70
Otto bajor herceg, magyar kiraly (13051307) 2.9.180, 190, 205
Otto bajor herceg (1385) 3.1.135
Otto bajor herceg (1489) 4.8.170
Otto belga herceg (XII. sz.) 2.7.40
Otto I. Boleszlav lengyel Iejedelem Iia 2.1.295
Otto, III. brandenburgi rgroI (12211267) 2.8.385
Otto braunschweigi herceg (f1393) 2.9.100
Otto csaszari groI (1067) 2.3.70
Otto Ireisingi pspk, trtenetiro (f1158) 2.1.295
Otto Janos somogyi prepost apja 2.6.190
Otto magyar kiraly lasd Otto bajor herceg
Otto, I. romai csaszar (936973) 1.10.235, 250270, 280, 290300, 315, 2.1.285
Otto, II. romai csaszar (973983) 1.10.295315
Otto, III. romai csaszar (9831002) 1.10.315, 355365, 2.1.150, 285
Otto, IV. romai csaszar (11981214) 2.7.270
Otto, SchweinIurti groI (XIV. sz.) 2.2.90
Otto (Ziegenhain) trentoi ersek (14181430) 3.3.65
Otto velencei dozse lasd Orseolo Otto
Otto II. Vratiszlav cseh Iejedelem apja 2.5.300
Otto II. Vratiszlav cseh Iejedelem ccse 2.2.95, 200, 2.3.85, 175, 185, 235, 250/255, 265, 275, 290, 330,
754
2.4.15, 265, 270
Ottokar, II. cseh kiraly (12531278) 2.8.365385, 395, 405425, 2.9.150, 155
Ottokar lasd Primiszlav
Ovaras lengyel szolga (XI. sz.) 2.2.80
Ovo lasd Aba magyar kiraly
Ozorai Pipo lasd Scolari Flp
rs magyar vezer 1.9.70
tvs Janos pesti polgar (f1439) 3.4.20
zseb caesareai ersek, trtenetiro (f340) 1.6.210, 2.1.205
zseb vercelli pspk (340371) 1.4.270
Pacorus med kiraly 1.2.55
Paeon a paeon nep sapja 1.1.285
Pal aquileiai diakonus, trtenetiro (f797) 1.8.1, 1.9.320, 325
Pal aquileiai ersek (561) 1.8.1
Pal, a ban Iia lasd BanIi Pal
Pal Janos Iia, nemet vitez (f1357) 2.10.335
Pal konstantinapolyi exarcha (VIII. sz.) 1.8.305, 315
Pal magyar pspk (1124) 2.6.90
Pal magyar ur (1115) 2.5.275
Pal orszagbiro (13281349) 2.10.40
Pal, II. papa (14641471) 4.1.25, 40, 110, 235, 4.2.1, 50, 70, 170, 185, 255, 4.3.110, 115, 275, 4.4.75, 85
Pal, Remete Szent (234340) 2.10.475, 5.3.45
Pal, Szent apostol 1.5.175, 1.7.5, 1525, 35
Pal lasd BanIi Pal, Kinizsi Pal
Palaemon, Remmius romai grammatikus 1.6.175
Palaeologus konstantinapolyi csaszari csalad 3.2.125, 3.8.345
Palaeologus konstantinapolyi kvet (XII. sz.) 2.6.385
Palaeologus Demeter konstantinapolyi csaszar (XV. sz.) 3.8.345
Palaeologus VIII. Janos konstantinapolyi csaszar (14251448) 3.3.370, 3.5.20, 3.6.75
Palaeologus XI. Konstantin konstantinapolyi csaszar (14491453) 3.8.110
755
Palaeologus Tamas konstantinapolyi csaszar (XV. sz.) 3.8.345
Palamedes Ieltalalo a grg mitologiaban 1.1.115, 4.2.90
Palisnai Janos vranai perjel (f1389) 3.1.50
Pallas grg istenn 4.4.55, 4.7.95
Pallas orias 2.2.180
Palmerius Mate olasz trtenetiro (14051478) 1.10.365
Paloci magyar csalad 3.3.185
Paloci Gyrgy esztergomi ersek (14231439) 3.4.85
Paloci Laszlo orszagbiro (f1470) 3.4.135, 3.10.5, 280, 295, 300
Palomar Janos barcelonai Iesperes (1436) 3.3.265
Pan grg pasztoristen 1.1.285
Pan Matyas cseh tiszt (1460) 3.10.215, 225
Pan Tobias lasd Csemahora Boskovic Tobias
PandulI, I., KeIalliniai capuai herceg (961981) 1.10.295
PandulI, V. capuai herceg (10211038) 2.2.175
Pangonus cingoli groI (1347) 2.10.175
Pantalus bazeli pspk (f451) 1.5.15
Panzolzius(?) cseh palatinus (1491) 5.2.45
Papousek a pragai egyetem rektora (f1455) 3.3.280
Pardus V. Leo konstantinapolyi csaszar apja 1.9.345
Parisades krimi kiraly 1.1.185
Paszkal, I. papa (817824) 1.10.25
Paszkal, II. papa (10991118) 2.5.255, 2.6.120, 130
Paszkal, III. ellenpapa lasd Guido, cremai
Paszkal romai ur (VIII. sz.) 1.9.270, 280
Patroclus grg mondai hs 1.1.115
Paulinus beteg IerIi (IV. sz.) 1.5.155
Paulus Aemilius lasd Aemilius, Lucius
Paumkircher Andras pozsonyi ispan (f1471) 3.7.245, 3.10.5, 20, 300, 4.4.85
Paumkircher Janos cseh kancellar lasd Schellenberg Janos
756
Pazmany magyar hadvezer (997) 2.1.110
Pecchinoli Angelo lasd Angelo ortei pspk
Pecsi Mihaly lovashadnagy (1476) 4.4.10
Pejdar tatar vezer (1241) 1.8.160
Pelsci (Bebek) Imre erdelyi vajda (f1448) 3.7.50, 150
Pelsci (Bebek) Istvan magyar ur (f1451) 3.7.200
Pelsci (Bebek) Laszlo gmri ispan (f1448) 3.7.50, 150
Pelsci lasd meg Bebek
Pemmo Iriuli herceg (706737) 1.8.290, 315, 320
Penthesilea amazon kiralyn 1.2.50
Pepoli Andras italiai ur (1360) 2.10.370
Peredeo bolgar Iejedelem (741) 1.8.330
Peredeo longobard vitez (573) 1.8.2030
Peredeo vicenzai herceg (VIII. sz.) 1.8.325
Peregrin bosnyak pspk (13491356) 2.10.480
Perenyi magyar csalad 1.1.400, 5.2.65
Perenyi Gabor magyar ur (f1526) 5.4.35
Perenyi Imre magyar ur (f1519) 1.1.400
Perenyi Janos tarnokmester (f 1458) 1.1.400, 3.5.95, 100115
Perenyi Miklos Iels-magyarorszagi kapitany (f1444) 3.5.115
Peretta troiai groI (XV. sz.) 2.9.135
Perseus macedon kiraly (i. e. 179168) 1.6.60
Pertinax, Aurelius 3.9.270
Pertinax, Publius Helvius romai csaszar (192193) 2.1.160
Pesli magyar ur (1041) 2.2.20
Petanus got lovaskapitany (VI. sz.) 1.7.185, 190
Peter, III. aragon kiraly (12761285) 2.7.55, 75, 2.9.55, 75
Peter, auxerre-i konstantinapolyi latin csaszar (12161219) 2.7.175, 180, 270
Peter ban lasd Cudar Peter
Peter (Riario) biboros (f1474) 4.3.255
757
Peter calicei groI (XIV. sz.) 2.9.65
Peter, II. dalmat kiraly (10951102) 2.5.110
Peter, drezdai hitujito (f1440) 3.2.330
Peter erdelyi vajda (f1369) 2.10.460
Peter gravinai groI (f1315) 2.9.45, 70, 2.10.190
Peter huszita (f1455) 3.3.90
Peter ispan (f1074) 2.3.255
Peter ispan (1095) 2.4.275, 2.5.90
Peter kalocsai ersek lasd Varadi Peter
Peter lucerai pspk lasd Ransano Peter
Peter magyar kiraly (10381046) 2.1.165, 345, 2.2.1, 1035, 5060, 70, 75, 105, 120140, 165175, 185, 215,
230, 270, 315, 2.5.75
Peter magyar kiralyi kamaras (1490) 4.8.190
Peter magyar vitez (f1369) 2.10.460
Peter Mihaly magyar vitez (f1312) apja 2.9.225
Peter napolyi kvet lasd Ransano Peter
Peter portugal herceg (f1466) 3.3.20
Peter, remete (f1115) 2.4.255, 260, 2.5.15, 50
Peter Romania despotaja (XIV. sz.) 2.9.60
Peter, Szent apostol 1.2.260, 1.5.5, 175, 1.7.5, 15, 20, 35, 1.9.95, 2.1.135, 2.2.315, 2.4.255, 2.10.285, 365,
3.3.325
Peter Tamas liptoi ispan apja 2.10.40
Peter velencei dozse (12051229) 2.7.25
Peterman budai varnagy (1300/07) 2.9.175, 195
Petilius Libo, Caius romai konzul (i. e. 346) 3.9.230
Petrarca Ferenc olasz klt (13041374) 2.9.335, 390, 2.10.180, 200
Petrinus (II. Peter) ciprusi kiraly (13691382) 2.10.405
Peturd magyar udvarnok (1074) 2.3.235, 245
Phaethon a Nap Iia a grg mitologiaban 3.1.80
Philemon grg komediairo (i. e. 368263) 1.1.40
Philippus Arabs, Marcus Julius romai csaszar (244249) 1.2.105, 110, 120
758
Philo, Quintus Publilius romai konzul (i. e. 339/320) 3.9.240
Philostratus, Flavius grg IilozoIus (IIIII. sz.) 1.1.105, 115, 150, 4.7.180
Phineus Salmydessus kiralya 1.1.150
Phocas konstantinapolyi csaszar (603610) 1.8.120, 130, 160
Phraates, II. parthus kiraly (i. e. 138128) 1.2.35
Piccolomini Ferenc biboros (f1503) 4.3.115
Picenoi Jakab lasd Marchiai Jakab
Pignataro Jakab aversai parancsnok (1350) 2.10.255
Pigniola Hilariusz arles-i pspk lanya 1.4.235
Pipin, I. aquitaniai kiraly (814838) 1.10.1, 10, 20, 30
Pipin, Kis Irank Iejedelem (752768) 1.8.310, 325, 350, 355, 1.9.80, 100, 135
Pipin Italia kiralya (781810) 1.9.150, 160, 190, 260, 265, 275290, 300325, 335
Pipin Janos altamurai palotagroI (XIV. sz.) 2.9.125
Pipin Miklos Minervino groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Pipin Peter Vico groIja (XIV. sz.) 2.9.125
Pipo lasd Scolari Flp
Piriska I. Laszlo magyar kiraly lanya (f1133) 2.4.280, 2.6.55
Pisani Viktor velencei tengernagy (f1380) 2.10.410
Piso romai tiszt 3.9.265
Piso Frugi romai helytarto Pannoniaban (IV. sz.) 1.1.65, 105, 390
Pius, II., (Aeneas Sylvius) papa (14581464), trtenetiro 1.1.85, 355, 1.2.25, 185, 2.7.155, 3.3.315, 3.4.340,
3.7.225, 230, 255, 3.8.350, 3.10.320, 4.1.20
Placidia lasd Galla Placidia
Plato grg IilozoIus (i. e. 427347) E 15, 1.1.140
Plaueni Henrik a nemet lovagrend nagymestere (f1429) 3.4.35
Plinius, Caius Caecilius Secundus (2379) romai Ildrajziro 1.1.30, 35, 110, 125, 195, 230, 260, 295, 320,
1.2.170, 270, 1.6.180, 245
Plinius, Caius Caecilius Secundus (61113) romai iro 1.6.180
Plutarchus grg trtenetiro (46120) 3.9.205
Pluto Herkules Iia 1.2.1
Pocs magyar szerzetes (1131/41) 2.6.235
759
Pocs Ugrin orszagbiro apja 2.9.20
Podjebrad cseh csalad 3.9.130
Podjebrad Gyrgy cseh kiraly (14581471) 3.3.30, 285, 3.4.65, 230240, 3.5.1, 3.7.225, 250, 290, 295, 320,
3.8.280290, 305, 310, 320, 330, 335, 365380, 390, 3.9.1, 10, 35, 90, 110, 3.10.95, 4.1.115, 240, 4.2.6595,
115, 120, 135, 175, 185, 190, 4.4.70, 80, 4.8.120
Podjebrad Katalin Matyas magyar kiraly Ielesege (f1464) 3.10.100, 4.1.125
Podjebrad Viktorin mnsterbergi herceg (14431500) 3.9.135, 140, 4.1.245, 4.2.70, 85100, 160, 165, 175,
195, 255, 4.4.70, 75, 4.8.120
Podmanicki Balazs katonatiszt (1466) 4.1.55, 60
Poharos Peter abauji ispan (1344/58) 2.10.80
Poki Peter magyar ur (f1495) 5.5.75
Polemo lyciai kiraly (I. sz.) 1.1.205
Polenta Guido ravennai ur (1347/60) 2.10.170, 365, 370
Pollio lasd Asinius Pollio Polycletus grg Ildrajziro 1.1.260
Polycrates samosi uralkodo (i. e. 537523) 3.10.50
Polynices Eteocles testvere, grg mitologiai alak 4.10.5
Polyphemus Neptunus Iia 1.1.285
Pompeius Magnus, Gnaeus romai allamIerIi (i. e. 10648) 1.1.260, 265, 1.2.25, 60, 1.6.195, 4.5.1
Pompeius Strabo, Gnaeus romai konzul (fi. e. 87) 1.6.195
Pompeius Trogus romai trtenetiro (i. e. I. sz.) 1.1.265, 1.2.25, 70, 1.6.190
Pomponius lasd Mela, Pomponius
Pongrac lasd Szentmiklosi Pongrac
Pongrac Janos, Szentgyrgyi (Janos groI) erdelyi vajda (f1476) 3.9.105, 3.10.10, 55, 265, 270, 4.1.125, 135,
140, 155, 180, 190, 265, 270, 4.1.125, 135, 140, 155, 180, 190, 215
Pontianus papa (230235) 1.5.30
Popilius Laenas, Marcus romai konzul (i. e. 348) 3.9.230
Porcs Istvan Kakas magyar vitez (f1312) apja 2.9.150, 225
Porsenna etruszk kiraly (i. e. VI.) 1.6.265, 1.7.20, 3.9.215
Posidonius grg Ildrajziro (i. e. II. sz.) 1.1.130, 1.4.220, 225
Postumius, Publius romai konzul (i. e. 505503) 3.9.215
Postumus, Cassianus Latinus galliai helytarto (269) 1.2.135
Pot (Eberard) zeitzi pspk (10451078) 2.2.295, 300, 310, 2.4.20
760
Priamus trojai kiraly 1.1.155, 1.2.75
Primiszlav (I. Ottokar) cseh kiraly (11981230) 2.8.365
Priscianus, Julius 3.9.270
Priscus Filippopoli romai parancsnoka 1.2.120
Priscus Rhetor bizanci trtenetiro (f473) 1.2.180, 1.3.50, 85
Probinus, Julius 3.9.270
Probus romai konzul (228) 1.1.385, 3.9.270
Probus, Marcus Aurelius romai csaszar (276282) 1.1.305, 3.9.280
Procopius, Caesareai grg trtenetiro (527/74) 1.1.350, 355, 1.2.180, 185
Prokop cseh tolmacs (1440) 3.7.225
Prokop cseh ur lasd Rosenberg Prokop
Prokop, Kis huszita vezer (f1434) 3.3.45, 105
Prokop, Nagy (Kopasz) huszita vezer (f1425) 3.2.300, 3.3.20, 45, 55, 90105
Prokop lasd Rabenstein Prokop
Prometheus grg mitologiai hs 1.1.220
Protaz olmtzi pspk lasd Csernahora Protaz
Protesilaus grg iro 1.1.150
Protogiudice Janos acerrai groI (XIV. sz.) 2.9.130
Przibik, klenovi huszita vezer (1426/46) 3.3.65
Ptacsek Henrik cseh allamIerIi (f1444) 3.3.285, 3.4.35, 45, 50, 65, 175, 225, 230
Ptolemaeus, I. egyiptomi kiraly (fi. e. 283) 2.5.65
Ptolemaeus Ceraunius trakiai hadvezer (fi. e. 279) 1.1.260
Ptolemaeus, Claudius grg Ildrajziro (87165) 1.1.1, 70, 120, 220, 355, 365, 385, 1.2.40
Pupienus Maximus, Marcus Clodius romai csaszar (238) 1.2.100
Pyrametus(?) kermani uralkodo (1477) 4.5.305
Pyrrhus antiochiai IerIi (XII. sz.) 2.5.50
Pyrrhus molossus kiraly (i. e. 307272) 3.9.245
Pythagoras grg IilozoIus (i. e. VI. sz.) 1.1.135
Pytheas grg Ildrajziro (i. e. 310) 1.1.40
Quintilius Varus, Publius romai konzul (f10) 4.4.135
761
Quintillus II. Claudius romai csaszar ccse 1.2.155, 160
Rabenstein Janos cseh kancellar (f1473) 3.4.35
Rabenstein Prokop cseh kancellar (f1472) 3.4.170, 175, 215, 220
Rachis longobard kiraly (744749) 1.8.145, 320, 325, 335, 345
Rad Miska magyar ur apja 2.1.120, 125
Radagais got kiraly (405406) 1.2.240, 245
Radegund apaca (1230) 2.7.330
Radoald longobard kiraly (652653) 1.8.195, 200
Raduald beneventoi herceg (VII. sz.) 1.8.150, 190, 195
RadulI herul kiraly (506512) 1.7.240
Radvany nador (1075) 2.3.175
Ragimpert longobard kiraly (701) 1.8.280
Raguzai Janos lasd Talloci Janos
Raimo apuliai herceg (1130) 2.6.245
Rajmund Saint-Gilles groIja, keresztes vitez (f1105) 2.4.260, 2.5.15, 30, 55, 60
Rajmund Berengar II. Karoly napolyi kiraly Iia 2.9.45, 65
Rajmund V. Berengar provence-i groI (12091245) 2.9.40
Rajnald erdelyi pspk (12221240) 2.8.235
RanIred dan kiraly (IX. sz.) 1.10.5
Ranigunda II. Romoald beneventoi herceg Ielesege 1.8.320
Ransano Peter lucerai pspk (14781492) 4.8.150, 230, 240
Rapolt alemann vitez (1146) 2.6.265, 300
Rapovsky Janos cseh udvarmester (1479) 4.5.230
Rasdi bbajos asszony (XI. sz.) 2.2.135
Raskai Balazs budai es visegradi varnagy (f1517) 4.8.225, 4.9.180, 4.10.15, 30, 5.3.140, 145
Ratpoto Iriz kiraly (749792) 1.8.310
Razates perzsa hadvezer (VII. sz.) 1.8.170
Remus Romulus Iivere 3.4.205, 4.10.5
Rene lotaringiai herceg (14511508) 4.5.190
Rene, Anjou napolyi kiraly (14351440) 3.3.365, 4.5.195
762
Respa got vezer (III. sz.) 1.2.130
Retemer I. Theodorik vizigot kiraly Iia 1.3.175
Riario Peter lasd Peter biboros
Ribald cseh rablo (XV. sz.) 3.4.330
Richard, I. angol kiraly (11891199) 2.7.40, 45, 110, 115, 170
Riciar svab kiraly (V. sz.) 1.7.85
Rimoald Aragisius beneventoi herceg Iia 1.9.125
Rimismund svab Iejedelem (460468) 1.7.90
Ring bajor hadvezer (VIII/IX. sz.) 1.9.265
Roas hun vezer (420) 1.3.45
Robert artois-i groI (f1343) 2.9.110
Robert, I. capuai Iejedelem (11061120) 2.6.135
Robert durazzoi herceg (f1356) 2.9.65, 90, 110, 2.10.190
Robert, II. Ilamand groI (f1111) 2.4.260
Robert GotIred normann herceg Iia 2.1.400
Robert II. Karoly napolyi kiraly Iia 2.9.110
Robert konstantinapolyi latin csaszar (12191228) 2.7.270
Robert VIII. Lajos Irancia kiraly Iia 2.8.435
Robert, Anjou napolyi kiraly (13091343) 2.9.30, 4555, 65, 80, 85, 100, 105, 120, 310340, 375, 380, 395,
2.10.40, 155, 160, 180, 280
Robert, II. normandiai herceg (10871106) 2.3.70, 2.4.260
Robert Parizs groIja (861866) 1.10.65
Robert rimini herceg lasd Malatesta Robert
Robert romai kiraly (14001410) 3.1.285, 3.2.275
Robert tarantoi herceg (1345) 2.9.65, 90, 95
Rodelinda Bertarit longobard kiraly Ielesege 1.8.205, 260
Rodrig burgi pspk(?) (14351456) 3.4.75
Rogerius Guiscard Robert Iia 2.5.95
Rogerius, I. sziciliai kiraly (10721101) 2.1.400, 2.3.70, 2.4.145, 2.6.60, 235245, 315, 335, 375, 2.9.35
Rogerius, II. sziciliai kiraly (11301154) 2.6.235, 240, 2.7.65
763
Rogerius varadi kanonok, trtenetiro (f1266) 2.8.270, 285, 300, 305
Rohacs Janos cseh ur (XV. sz.) 3.3.280, 285
Rokycana Janos pragai ersek (f1471) 3.3.35, 90, 120, 260, 270, 280, 3.4.1, 110, 230, 235, 3.7.315, 3.8.290,
330, 335, 375, 380
Roman konstantinapolyi hadvezer (X. sz.) 1.10.155
Roman normann kiraly (875) 1.10.60
Romanus ravennai exarcha (590597) 1.8.95, 100
Romilda GisulI Iriuli herceg Ielesege 1.8.130140
Romoald, I. beneventoi herceg (667683) 1.8.220230, 255, 275
Romoald, II. beneventoi herceg (703729) 1.8.275, 320, 330
Romulus Roma els kiralya E 15, 1.3.125, 1.6.205, 1.7.15, 3.4.205, 3.9.205, 4.10.5
Romulus Augustulus romai csaszar (475476) 1.7.125
Roselim chieti kapitany (VIII/IX. sz.) 1.9.290
Rosemunda Albuin longobard kiraly Ielesege 1.7.250, 1.8.2030
Rosenberg (Medves) cseh csalad 3.2.410, 3.7.250, 4.2.260
Rosenberg Elek cseh ur (XV. sz.) 3.3.100, 105
Rosenberg Henrik cseh ur (1440) 3.7.245
Rosenberg Prokop cseh ur (XV. sz.) 3.2.390
Rosenberg Ulrik cseh ur (14031462) 3.2.390, 400, 3.4.45, 80, 215
Rosomon osztrogot nemzetseg 1.2.200, 205
Rothari bolgar Iejedelem (741) 1.8.310, 330
Rothari longobard kiraly (636652) 1.8.160, 190, 195
Rotharitus bergamoi vezer (712) 1.8.280
Roverella Lrinc Ierrarai pspk (14601474) 4.2.70, 85, 4.3.15
Rozgonyi magyar csalad 3.3.185, 3.4.250, 3.10.130
Rozgonyi Janos orszagbiro (f1472) 4.1.40, 95, 240
Rozgonyi Laszlo belgradi kapitany (1481) 3.10.125, 130, 4.9.185, 220
Rozgonyi Rajnald tarnokmester (f1472) 3.7.50
Rozgonyi Sebestyen erdelyi vajda (14581461) 3.7.370, 3.8.85, 235, 265, 3.9.20, 105, 160, 3.10.10, 15, 90,
105125, 185; 195, 200
Rozgonyi Simon veszpremi (14281439), egri pspk (14391444) 3.4.150, 250, 3.5.120, 145155, 190,
764
3.6.215, 220, 230240
Rudiger ausztriai herceg (f983) 1.10.320
RudolI, II. burgund kiraly (912937) 1.10.190, 195
RudolI, III. burgund kiraly (9931032) 2.1.355, 410
RudolI, I., Habsburg nemet kiraly (12731291) 2.8.380, 400410, 420, 425, 2.9.25, 50, 155
RudolI papai nuncius (XI. sz.) 2.3.90
RudolI svab herceg (10591080) 2.3.70, 190, 2.4.250
RuIIo Jordan Sinopoli groIja (1250) 2.9.120
RuIIo Peter Catanzaro groIja (XIII. sz.) 2.9.120
RuIus Tamas ujvari ispan (1343) 2.10.40
Runetruda Tato longobard kiraly lanya 1.7.240
Russia cseh tiszt (1460) 3.10.215
Sabar perzsa hadvezer (VII. sz.) 1.8.170
Sabbas szerecsen vezer (875) 1.10.50
Sabinianus illyricumi lovaskapitany (VI. sz.) 1.7.185, 190
Sabinianus, Macer 3.9.270
Sabran Roberta italiai groIn (XV. sz.) 2.9.135
Sabrano Hermengar aricciai groI (XIII. sz.) 2.9.120
Sabrano Vilmos agnonei groI (XIV. sz.) 2.9.130
Sabur II. Constans konstantinapolyi csaszar hadvezere 1.8.230
Sagillus szkita kiraly 1.2.50
Salamon kiralyi szamszerijasz (1075) 2.3.160
Salamon magyar kiraly (10631074) 2.1.360, 2.2.225, 270290, 2.3.5, 20, 25, 5060, 7085, 95110, 120,
135, 150, 160, 170, 200, 205, 215245, 255300, 310, 325, 335, 340, 2.4.1030, 4050, 6080, 90, 100,
115140, 150170, 180, 230, 2.5.75
Salamon zsido kiraly (i. e. 955915) 2.5.305, 4.5.65, 4.10.90
Salonai Antal szentjobbi apat (14841491) 2.1.390
Salvacossa Peter bellantei groI (XIV. sz.) 2.9.125
Samaluly Svidova lengyel ur (1440) 3.4.150
Samaluly Vince lengyel ur (1440) 3.4.150
Sambaces perzsa hadvezer (VII. sz.) 1.8.170
765
SamIramund Tomasius cerretoi groI (XIV. sz.) 2.9.130
Samson italiai hadvezer (924) 1.10.195
Samson magyar ur (f1132) 2.6.185195
Samuel proIeta (i. e. XI. sz.) 4.10.90
Samus hauteville-i Tankred Iia (XI. sz.) 2.1.400
Sancho, III. castiliai kiraly (11571170) 2.6.410
Sancia aversai katona (f1345) 2.10.145
Sancia Robert napolyi kiraly Ielesege (f1345) 2.9.55, 60
Sandor VII. Konstantin konstantinapolyi csaszar nagybatyja 1.10.115
Sandor litvan Iejedelem (14921506) 5.4.20, 5.5.50
Sandor, Nagy macedon kiraly (i. e. 336323) E 25, 1.1.145, 200225, 235, 245255, 1.2.2030, 5060, 80,
175, 180, 2.8.15, 3.8.150, 3.9.50, 230, 3.10.1, 50, 4.1.5, 4.3.180, 4.8.110, 245, 260
Sandor moldvai vajda lasd Bazarab Sandor
Sandor, II. papa (10611073) 2.3.60, 65
Sandor, III. papa (11591181) 2.6.390, 395, 405, 425, 465, 470, 490, 2.7.10, 15
Sandor, VI. (Borgia Rodrig) papa (14921503) 3.8.350, 5.2.120, 5.3.80, 115, 120, 5.4.20, 50, 5.5.45
Sandor trentoi(?) pspk (1440) 3.5.150, 155
Sangiban alan kiraly (451) 1.4.80, 115, 120
Sanguivetoi Janos coriglianoi groI (XIII. sz.) 2.9.120
SankIalvi Antal nyitrai pspk (14921500) 1.1.400, 5.2.120, 5.3.120, 5.5.85, 110
SankIalvi Miklos alkincstarto (1496) 5.5.85
Sanoki Gergely lembergi ersek (14511479) 3.4.150, 3.5.95, 3.6.125
Sanseverino italiai csalad 3.1.95, 115, 270
Sanseverino Flp altomontei groI (XIII. sz.) 2.9.120
Sanseverino Gyrgy marsicoi groI (XIII. sz.) 2.9.120
Sanseverino Ismeducius(?) italiai ur (1347) 2.10.175
Sanseverino Lajos Lauria groIja (XIV. sz.) 2.9.130
Sanseverino Margit italiai urn (XIV. sz.) 2.9.110
Sanseverino Robert italiai ur (XIV. sz.) 2.9.110, 130
Sanseverino Robert italiai zsoldosvezer (1477) 4.5.305
766
Sanseverino Rogerius melitoi groI (XIII. sz.) 2.9.120
Saphrac vizigot vezer (379/80) 1.2.210
Sapor, I. perzsa kiraly (240271) 1.2.130, 165, 3.9.275
Sara Abraham patriarka Ielesege 1.8.195
Sardanapal asszir kiraly 1.2.135
Sarolta Geza magyar Iejedelem Ielesege 1.9.65, 2.1.25, 30
Sarus got vezer (405) 1.2.245
Sarus osztrogot vitez (376) 1.2.200
Satyrus krimi kiraly 1.1.185
Saul II. Istvan magyar kiraly unokaccse (1130) 2.6.100
Saul italiai zsido tiszt (V. sz.) 1.2.250
Saul magyar szerzetes (1131/41) 2.6.235
Savorgnano Frigyes italiai ur (XV. sz.) 3.3.225, 240, 245
Scala (Scaliger) italiai csalad 2.9320, 2.10.270, 430, 3.1.280, 4.5.40
Scala Antal veronai herceg (13601388) 3.1.280
Scala Brunorio milanoi Iejedelem (f1434) 3.3.220
Scala (Scaliger) Cangrande veronai Iejedelem (13511375) 2.9.110, 2.10.370
Scala (Scaliger) Mastino veronai herceg (13081351) 2.10.170
Scaurus, Marcus Aemilius romai konzul (i. e. 115) 3.9.245
Scaurus, Marcus Aemilius szardiniai praetor (i. e. 56) 3.9.245
Schellenberg (tevesen Paumkircher) Janos cseh kancellar (14791503) 4.10.60, 5.1.115, 5.2.55, 5.3.15, 5.5.70
Schinella lasd Frangipani Schinella
Scilurus boszporuszi kiraly 1.1.180, 195
Scipio AIricanus Maior, Publius Cornelius romai allamIerIi (fi. e. 183) 1.4.220, 225, 1.6.250, 3.7.150,
4.8.110, 265, 4.9.215
Scipio, Gnaeus romai allamIerIi 1.6.195
Scolari Iirenzei csalad 3.3.215
Scolari Flp (Pipo) magyar ur (tevesen: milanoi herceg) (13691426) 3.2.435, 3.3.185, 215225, 330,
3.4.255, 3.9.195
Scribonius Curio, Caius romai konzul (fi. e. 53) 1.1.105, 3.9.255
Scytha Herkules Iia, a szkitak sapja 1.2.1, 5
767
Sebastianus romai csaszar (412413) 1.2.280, 1.3.5
Sebes Buda Iia, magyar ur (f1041) 2.1.345, 2.2.15
Sebestyen esztergomi ersek (1005) 2.1.175
Secundanus, Julius 3.9.270
Segerik vizigot kiraly (415) 1.2.275
Sehabeddin trk basa (1442) 3.5.195, 250
Seleucus, I. pontusi kiraly (fi. e. 281) 1.1.260, 1.2.35
Seleucus, II. sziriai kiraly (i. e. 246226) 1.1.250
Semiramis asszir kiralyn 1.1.250
Sempronius, Caius romai cenzor 3.9.245
Senebald ArnulI romai csaszar Iia 1.10.90
Seno paviai diakonus (VII. sz.) 1.8.265, 275
Sensadol Cassianus antiochiai kiraly Iia 2.5.55
Ser Jano lasd Caracciolo Janos
Sergius konstantinapolyi patriarka (610638) 1.8.165
Sergius, I. papa (687701) 1.8.280
Sergius, III. papa (897911) 1.10.120
Servius Tullius romai kiraly (i. e. 578534) 3.4.205
Sesostris egyiptomi kiraly (i. e. 14001330) 1.2.15, 20, 70
Sesuald I. Romoald beneventoi herceg nevelje 1.8.220, 225
Severus pragai pspk (XI. sz.) 2.2.100, 205
Severus trentoi pspk (f455) 1.4.245
Severus Septimius romai csaszar (193211) 1.1.80, 1.2.35, 95, 2.1.275, 2.10.465, 3.9.270
Severus Sulpicius trtenetiro (365425) 1.5.135, 165
SIorza milanoi csalad 1.6.250
SIorza Ascanio biboros (14551505) 5.4.55
SIorza Blanka I. Miksa romai csaszar Ielesege (f1510) 4.8.45, 125, 175, 4.9.105, 5.3.100
SIorza Ferenc milanoi Iejedelem (14011466) 3.3.365, 3.7.325
SIorza Galeazzo Maria milanoi Iejedelem (14441476) 4.5.160, 305
SIorza Lajos Maria milanoi Iejedelem (14511508) 4.5.305, 4.8.175, 5.4.50, 55, 5.5.50
768
Siban tatar vezer (1241) 2.8.160
Sicardus cremonai pspk, trtenetiro (f1215) 1.10.165, 300
SiginolI Bertalan sziciliai nagykamaras (XIII. sz.) 2.9.120
SiginolI, Ser Janos AliIe groIja (XIII. sz.) 2.9.120
Sigiprand Ansprand longobard kiraly Iia 1.8.285
Sigisbert metzi kiraly (561575) 1.7.275, 1.8.10, 55
Signinius Gascogne tartomanyInke (816) 1.10.5
Simadi magyar csalad 2.6.185
Simeon, Szent (V. sz.) 1.5.130
Simon esztergomi varkapitany (1242) 2.8.340
Simon Mark kiralyi tanacsos (1115) apja 2.5.285
Simon Moric Iia, magyar hadvezer (1370) 2.10.370, 460
Simon trentoi gyermek (f1475) 4.3.305
Simon lasd Nagy Simon
SimonIi Mark Kalman magyar kiraly tanacsosa (1115) 2.5.285
Simonides grg klt (i. e. 556468) 4.8.265
Simontornyai Istvan magyar ur (XIV/XV. sz.) 3.1.55, 3.2.45, 165, 175
Sinderik got katonatiszt (535) 1.7.205
Sithalcus got kiraly 1.2.80
Sixtus, IV. papa (14711484) 4.3.115, 255, 275, 295, 4.5.185, 190, 4.7.1
Slavnik Szent Adalbert apja 2.1.10
Slik Gaspar cseh kancellar (f1449) 3.3.315
Smaragdus ravennai exarcha (584610) 1.8.65, 120, 125
Smirzicky Janos cseh ur (f1453) 3.7.295
Socrates grg IilozoIus (i. e. 469399) 4.5.5
Solanius obderita kenyur (816) 1.10.10
Soloma cseh rablo (XV. sz.) 3.5.135, 140
Solt magyar ur (1116) 2.6.15, 20, 30
Somi Jozsa temesi ispan (14951508) 5.4.105, 5.5.1, 20, 25, 35, 75
Soranzo Janos velencei dozse (f1327) 2.9.150
769
Spitamenes perzsa allamIerIi (i. e. IV. sz.) 1.1.235
Spurius Cassius Viscellinus romai konzul (fi. e. 485) 3.9.210, 215
Statilius Taurus Corvinus, Titus romai konzul (f53) 3.9.260
Statius lasd Caecilius Statius
Stauratius I. NiceIor konstantinapolyi csaszar Iia 1.9.335
Steinberg Mate cseh ur (1468) 4.1.245, 4.2.40
Stella, Lucius Arruntius romai klt 1.6.155
Stephel magyar hadvezer (1126) 2.6.65
Sternberg (Csillagos) cseh csalad 4.2.260
Sternberg Elek cseh Iudvarmester (XV. sz.) 3.3.285, 3.4.10, 35
Sternberg Peter cseh ur (XV. sz.) 3.2.375
Sternberg Zdenko cseh ur (14101476) 4.2.125, 135
Sthenelus grg mitologiai hs 1.1.115
Stilico, Flavius konstantinapolyi hadvezer (f408) 1.2.170, 235, 245255, 270
Strabo grg Ildrajziro (i. e. 6421) 1.1.70, 95, 130, 145, 165, 210, 255, 260, 295, 300, 360, 1.2.70, 1.6.50,
75, 1.8.5
Stracimir Janos bolgar Iejedelem (1365) 2.10.445
Stresislava Szent Adalbert anyja 2.1.10
Suetonius Tranquillus, Caius romai trtenetiro (70140) 1.2.270
Suidas grg lexikonszerz (valojaban a lexikon neve, X. sz.) 1.1.110, 320
Suki Mihaly erdelyi lazado (1467) 4.1.195
Sulpicius, Caius romai diktator (i. e. 364/351) 3.9.225
Sveg Janos lengyel hadvezer (XV. sz.) 3.5.110, 115
Svehla Janos cseh zsoldosvezer (f1467) 4.1.45, 50, 6090, 4.2.40
Svihovsky Puta cseh palatinus (1490/91) 4.10.1
Sylla, Lucius Cornelius romai allamIerIi (i. e. 13878) 1.2.80, 3.9.245
Symmachus, Quintus Aurelius romai allamIerIi (IV. sz.) 1.7.195
Symmachus, Quintus Aurelius romai allamIerIi, iro (340402) 1.2.95
Syrmus triball kiraly (i. e. IV. sz.) 1.1.145, 305
Syrochius perzsa kiraly (VII. sz.) 1.8.180
770
Szabin, Szent (f303) 1.8.110
Szabolcs magyar vezer 1.9.60, 65
SzaIadin Szaladin egyiptomi kiraly testvere 2.7.50
Szaladin egyiptomi kiraly (11711193) 2.5.220, 2.6.400, 2.7.15, 20, 3550, 235
Szalard magyar vezer (924) 1.10.190
Szantai Mihaly olvasokanonok (1477) 4.2.155
Szapolyai Imre szepesi groI (f1487) 1.1.395, 3.10.10, 210, 215, 225, 280, 340, 345, 4.1.2535, 105, 180190,
230, 4.2.85, 90, 140, 145, 165, 4.3.10, 40, 4.6.170, 4.7.1, 175
Szapolyai Istvan szepesi groI (f1499) 1.1.395, 3.10.215, 4.2.85, 90, 265, 4.3.160, 250, 4.5.10, 230, 275,
4.6.10, 15, 35, 155, 160, 225, 240, 250, 270, 4.7.175, 4.8.10, 25, 80, 220, 225, 4.9.125135, 185, 4.10.50, 130,
5.1.80, 5.2.20, 25, 35, 60, 85, 90, 100, 105, 5.3.90, 100, 105
Szecsenyi Konya magyar ur (1330/67) 2.10.230
Szecsenyi Tamas lasd Szecsi Tamas
Szecsi magyar csalad 4.9.10
Szecsi Denes esztergomi ersek (14401465) 3.4.160, 165, 250, 270, 310, 320, 3.8.260, 270, 3.9.160, 4.1.1, 35,
40
Szecsi Miklos Ilovaszmester (f1498) 4.5.230, 5.1.50, 5.5.25
Szecsi Miklos nador (f1387) 2.10.80, 230
Szecsi (helyesen Szecsenyi) Tamas erdelyi vajda (f1354) 2.9.280, 2.10.230
Szecsi Tamas magyar ur (f1448) 3.4.165, 310, 315, 3.7.50, 150
Szekely Jakab magyar hadvezer (1476/99) 4.6.35, 4.7.175, 4.8.80, 120, 4.9.165, 5.1.1, 5, 30, 50, 5.2.10, 5.3.55
Szekely Janos horvat ban (f1448) 3.7.50, 110, 140, 150
Szekely Mihaly erdelyi lazado (f1468) 4.1.225
Szekely Tamas vranai perjel (14461457) 3.7.370, 3.9.20, 105
Szelenyi Janos magyar hadvezer (1477) 4.5.10, 85
Szemeny Attila hun kiraly dedapja 1.9.25
Szemere macsoi ban (1342) 2.10.470
Szenas Laszlo csejtei varkapitany (1467) 4.1.80
Szentgyrgyi magyar csalad 4.1.125, 4.9.10
Szentgyrgyi Janos erdelyi vajda (f1492) 4.10.75
Szentgyrgyi Janos lasd Pongrac Janos
Szentgyrgyi Zsigmond erdelyi vajda (f1493) 3.10.5, 20, 3555, 65, 75, 80, 4.9.115, 120, 135170, 180, 185
771
Szentmiklosi (Liptoi) Pongrac turoci ispan (XV. sz.) 3.4.330, 3.6.90, 3.7.215, 3.9.20
Szepesi Istvan lasd Szapolyai Istvan
Szervac tongereni pspk (338384) 1.5.5, 95
Szeverin klni pspk (346403) 1.5.185
Szeverin, Szent (f482) 1.7.235
Szibilla josn a grg-romai mitologiaban 4.3.100
Szilagyi Erzsebet Hunyadi Janos Ielesege (f1483) 3.4.260, 3.8.205, 220, 3.9.10, 15, 190, 4.7.110
Szilagyi (Fekete) Mihaly magyar kormanyzo (f1461) 3.6.275280, 290, 3.8.85, 3.9.530, 7080, 90, 105,
110, 160, 175, 3.10.10, 15, 95, 135150, 165175, 185, 195, 200, 210, 255, 4.1.140, 145, 185, 4.4.25
Szkander beg alban Iejedelem (f1468) 3.7.65, 75, 95, 165, 4.6.150
Szkander beg Ali szerbiai kormanyzo ccse (f1476) 4.1.145, 4.4.15, 20
Szlovak cseh rablo (XV. sz.) 3.4.330
Szobieszlav II. Vratiszlav cseh kiraly Iia 2.3.90
Szokoli Janos csanadi pspk (14661493) 3.9.110, 4.9.185, 5.3.45
Szokoli Peter macsoi ban (14581465) 3.9.110, 160, 3.10.255, 260
Szoliman trk hadvezer (XII. sz.) 2.5.40
Szolnok magyar udvarnok (1074) 2.3.235
Szolnok magyar ur (f1046) 2.2.145, 160
Szovard magyar csalad 1.9.70
Szpitinyev, II. cseh Iejedelem (10551061) 2.2.95, 105, 200, 210, 300, 2.3.85
Szulpic ravennai pspk (V. sz.) 1.5.35
Szultan Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Szvate pannoniai kiraly (f894) 1.9.5, 3560
Szvatopluk, I. cseh Iejedelem (11071109) 2.4.270
Szvatopluk cseh hadvezer (f1074) 2.3.320
Szvetana II. Vratiszlav cseh kiraly Ielesege 2.3.90, 195, 2.5.300
Szvetopil dalmat kiraly (870) 1.10.70, 290
Tacitus, Cornelius romai trtenetiro (55120) 1.1.320, 1.2.270
Taksony (Toxis) magyar Iejedelem (955972) 1.9.30, 1.10.245, 270, 315, 320, 2.1.1, 2.2.195
TalaIusz Janos cseh rablovezer (1440/62) 3.4.330, 3.5.130, 135, 140, 3.10.1, 100, 125, 130, 245, 4.2.35
772
Talloci Frank dalmat ban (f1449) 3.6.85, 215, 230245, 3.7.50, 150
Talloci (Raguzai) Janos vranai perjel (14391442) 3.4.345, 365, 370
Talloci Mate (Matyus) horvat ban (f1444) 3.4.135, 345
Talus Tyrannus romai IerIi (i. e. VI/V. sz.) 3.9.210
Tamas Bela apja, magyar ur (1307) 2.9.185
Tamas esztergomi ersek (13051321) 2.9.195
Tamas gyri pspk, titkar lasd Bakocz Tamas
Tamas Lorant erdelyi vajda apja 2.8.430
Tamas magyar lovassagi parancsnok (1356) 2.10.325335
Tamas Peter Iia, liptoi ispan (1343) 2.10.40
Tamas Samson Iia, magyar ur (1132) 2.6.185
Tamas, Szent apostol 2.7.300
Tamas vajda lasd Szecsi Tamas
TamasIi Laszlo magyar vitez (f1312) 2.9.225
Tamasi Henrik szekely ispan (f1448) 3.4.290305, 3.6.270
Tamerlan tatar Iejedelem (13331405) 3.2.280
Tancini Andras lengyel ur (1440) 3.4.150, 3.5.120
Tancini Janos lengyel ur (1440) 3.4.150
Tankred, hauteville-i normann Iur (XI. sz.) 2.1.400
Tankred Galilea Iejedelme (10991112) 2.1.400, 2.5.45, 50, 60
Tankred sziciliai kiraly (11891194) 2.6.120, 2.7.65, 2.9.35
Tarcai Janos Bruck parancsnoka (1490) 4.10.55
Tarnowi Janos lengyel ur (1440) 3.4.150, 3.6.205
Tarnowi Janos (iIjabb) lengyel ur (1440) 3.4.150
Tarquinius romai kiralyi csalad (i. e. VIIVI. sz.) 3.9.215
Taso Iriuli herceg (VI/VII. sz.) 1.8.145, 150, 255
Taszilo, I. bajor Iejedelem (595610) 1.8.150
Taszilo, II. bajor Iejedelem (750794) 1.9.130, 145, 150, 170
Tata lasd Theodatus
Tatar kun vezer (1131) 2.6.110
773
Tatius, Titus szabin kiraly 3.9.205, 210
Tato longobard kiraly (494511) 1.7.240
Tatony Vazul veje 2.2.195
Taurus lasd Statilius Taurus
Taygeta Lacedaemon anyja 3.9.205
Teck Lajos aquileiai patriarka (14121439) 3.3.230250
Tekla, Szent (I. sz.) 1.5.175
Telephus Herkules Iia 1.2.75
Tenacius Gemellinus, Publius 3.9.265
Tenacius Vindex, Publius 3.9.265
Teobald, III. campaniai groI (11971201) 2.7.115
Terbelis bolgar kiraly (705719) 1.1.330
Tetradius romai tisztvisel (V. sz.) 1.5.155
Tetricus, Caius Pius Esuvius romai csaszar (268274) 1.2.135
Tettauer Vilmos cseh zsoldoskapitany (XV. sz.) 4.5.70, 4.6.10, 15, 155, 4.7.175, 4.8.50, 80
Tettauer (Vilmos testvere) cseh zsoldos (1477) 4.5.70
Teucer Troja els kiralya 1.1.350
Teudelap spoletoi herceg (601653) 1.8.110
Teutana illyricumi kiralyn 1.6.55
Teutpert bajor Iejedelem (701715) 1.8.285, 295, 310
Thalestris (Minithyia) amazon kiralyn 1.1.255, 1.2.50
Tharuar got vezer (III. sz.) 1.2.130
Theodatus osztrogot kiraly (534536) 1.7.185, 200210
Theodatus (Tata) sanseverinoi herceg (XI. sz.) 2.1.35
Theoderada Ansprand longobard kiraly Ielesege 1.8.285
Theodon II. Taszilo bajor Iejedelem Iia 1.9.145, 150
Theodorik, II. Irank kiraly (596613) 1.8.100, 125, 155
Theodorik osztrogot kiraly (475526) 1.2.90
Theodorik szasz herceg (X. sz.) 1.10.235
Theodorik, I. vizigot kiraly (419451) 1.3.1, 5, 160175, 190, 195, 1.4.50, 7585, 105120, 155, 165, 175,
774
210, 1.7.60
Theodorik, II. vizigot kiraly (453466) 1.3.175, 1.7.8090, 135, 150, 165200, 1.8.15, 115
Theodosius, I. romai csaszar (379395) 1.2.220230, 260, 285, 1.3.1, 3.4.255
Theodosius, II. konstantinapolyi csaszar (408450) 1.3.5, 85, 110, 125, 185, 1.4.150, 1.7.40
Theodosius konstantinapolyi csaszar (590602) 1.8.120
Theodosius, III. konstantinapolyi csaszar (716718) 1.8.300, 305
Theodosius konstantinapolyi tengernagy (875) 1.10.50
Theodosius, Flavius I. Theodosius romai csaszar apja (f376) 1.2.220
Theodotus bactriai kiraly (i. e. III. sz.) 1.1.250
Theophilactus (IX. Benedek) romai papa (10331048) 2.2.310
Theophonia II. Otto romai csaszar Ielesege (958991) 1.10.305
Theopompus grg trtenetiro (i. e. IVIII. sz.) E 25
Theseus grg mitologiai hs 1.2.45, 50
Thessander grg hadvezer 1.2.75
Thetis grg tengeristenn 1.1.150
Theudebert, II. Irank kiraly (596612) 1.8.100, 105, 125, 155
Theudelinda longobard kiralyne (590) 1.8.7595, 115, 120, 155, 160, 195, 200
Theudigito II. Theodorik vizigot kiraly lanya 1.7.185
Thiodis vizigot kiraly (531548) 1.7.195
Thiudimer osztrogot kiraly (470475) 1.2.90, 1.4.5, 115, 1.7.90100, 130140, 150165
Thorismund osztrogot kiraly (415417) 1.2.90, 1.3.1
Thorismund Turisind gepida kiraly Iia 1.7.240, 245
Thorismund vizigot kiraly (451453) 1.3.175, 1.4.75, 120, 165185, 200, 210, 220, 225, 1.5.1, 215, 1.7.80,
85, 185
Thrasamund vandal kiraly (496523) 1.7.185
Tiberius, Anicius Flavius Constantinus konstantinapolyi csaszar (578582) 1.8.60, 120
Tiberius Claudius Nero romai csaszar (1437) 1.1.130, 135, 205, 320, 1.6.155, 165, 3.9.235, 250, 255
Tibullus, Albius romai klt (i. e. 5519) 3.9.250
Timaeus grg trtenetiro (i. e. 356260) 1.1.35
Timagenes grg trtenetiro (i. e. I. sz.) 1.4.225
775
Tirakun trk kapitany (XII. sz.) 2.6.400
Tiridates rmeny kiraly 1.2.55, 60
Titus Flavius Vespasianus romai csaszar (7981) 1.2.55, 2.5.65
Titusz magyar ur (1132) 2.6.185
Todor durazzoi Iejedelem (XIII. sz.) 2.7.180, 270
Todor, Simadi nembeli magyar ur (1132) 2.6.185, 195, 220
Todor utrechti IerIi (XIII. sz.) 2.7.340
Tojzla magyar ur (1041) 2.2.20
Tomyris amazon kiralyn 1.2.70
Torda Attila hun kiraly nagyapja 1.9.25
Torda Samson Iia, magyar ur (1132) 2.6.185
Tot magyar nemzetseg 2.10.140
Tot Bertalan Ipoharnok (13511352) 2.10.140, 230
Tot Lrinc tarnokmester (13441346) 2.9.385, 2.10.140, 160, 230
Tot Lukacs magyar ur (1350) 2.10.230
Tot (Kont) Miklos nador (f1367) 2.10.160, 230, 245, 330, 440, 450
Totila osztrogot kiraly (541552) 1.7.250, 255
Toxis lasd Taksony
Tradenigo Peter velencei dozse (f864) 1.10.50
Traianus, Marcus Ulpius romai csaszar (98117) 1.1.75, 80, 110, 275, 1.2.90, 110, 120, 1.8.175, 2.7.155,
3.2.145, 3.3.345, 3.5.370, 3.9.260, 4.7.120
Transarik gepida kiraly (504) 1.7.185, 190
Transemund, I. spoletoi herceg (662703) 1.8.240, 295
Transemund, II. spoletoi herceg (724742) 1.8.330340
Trasistilla gepida kiraly (V. sz.) 1.7.45, 185
Trebellius Pollio romai trtenetiro (IV. sz.) 1.2.145
Trencseni Mate lasd Mate nador
Trencseni Peter nador (12751278) 2.9.210
Trevisani Peter velencei diplomata (XIV. sz.) 2.10.345
Tribuno Peter velencei dozse (888912) 1.10.145, 150
776
Trisztan II. Karoly napolyi kiraly Iia 2.9.45, 65
Trnka cseh zsoldos (1489) 4.8.130, 135, 5.2.10
Trogus lasd Pompeius Trogus
Trono Donat trieszti biro (1379) 2.10.430
Trono Miklos velencei dozse (14711473) 4.3.115
Tullius romai vitez (i. e. 358) 3.9.225
Tullus Hostilius romai kiraly (i. e. 672640) 3.9.210
Turisind gepida kiraly (VI. sz.) 1.7.245
Turnus a rutulok kiralya 2.2.180
Turoci Benedek kiralyi ajtonallomester (14621464) 3.8.245, 3.10.280
Tuz Janos horvat ban (14661469) 4.6.1
Tuz Osvat zagrabi pspk (14661499) 1.1.290, 4.8.145, 235, 4.10.20, 60, 75, 80, 130, 150, 5.1.80, 5.3.145,
150, 5.5.5
Tysius pontusi hadvezer (i. e. I. sz.) 1.1.170
Ubelerius velencei hadvezer (X. sz.) 1.9.320
Udalrik (NussdorIer) passaui pspk (14541479) 3.8.295
Uderski cseh rablo (1458) 3.10.130, 135
Ugra magyar ur (1106) 2.4.275
Ugrin kalocsai ersek (12191241) 2.8.145, 175, 195, 225, 235
Ugrin orszagbiro (13041311) 2.9.20, 150
Ujlaki Lrinc bosnyak kiraly (14591524) 4.3.130, 245, 4.5.10, 4.6.250, 260, 270, 4.9.95, 105120, 135150,
165, 170, 4.10.70, 130, 5.2.10, 35, 60, 5.3.90, 150, 5.4.1, 55, 60, 105115, 125160, 170, 5.5.125, 35, 55, 60
Ujlaki Miklos bosnyak kiraly (f1477) 3.4.165, 245, 295310, 390, 3.5.100, 190, 3.7.25, 3.8.245, 3.9.20,
7080, 170, 185, 3.10.5, 20, 25, 35, 40, 50, 55, 280, 4.1.140, 4.2.60, 65, 4.3.45, 130, 245, 4.7.75
Ulaszlo, I. cseh kiraly (11091125) 2.3.90, 190, 2.5.305
Ulaszlo, I. lengyel Iejedelem (10811102) 2.3.90
Ulaszlo, V. (Jagula) litvan Iejedelem (13821434) 2.10.490, 4.9.60
Ulaszlo, I. magyar kiraly (14401444), lengyel kiraly (14341444), 3.4.130155, 240250, 270280,
305325, 340, 405, 3.5.25, 80, 90, 95, 105, 120, 125, 140, 150, 160170, 180190, 285305, 325, 365, 385,
3.6.20, 25, 55, 7090, 100, 105, 115, 120, 150, 170, 180190, 240, 250, 275, 285, 295, 300, 3.7.1, 4.3.180,
4.9.45, 5565, 80, 215
Ulaszlo, II. magyar kiraly (14901516), cseh kiraly (14691516) E 1, 2.E 1, 4.2.195210, 235, 260, 4.3.30,
115, 120, 150, 185, 205215, 230, 245, 4.5.220, 230, 235, 245, 255, 270, 4.7.145, 150, 4.8.130, 135, 145,
777
4.9.5065, 8090, 100, 175190, 210, 220, 4.10.1, 15, 40, 60, 65, 80, 95, 115, 120, 130, 150, 5.1.1, 30, 50,
6575, 90, 100120, 135, 5.2.3075, 120, 5.3.10, 115, 5.4.2045, 85, 5.5.1, 40, 50, 55, 75, 85
Uldis hun vezer (394/95) 1.2.245
Ulrik aquileiai patriarka (11611181) 2.6.430
Ulrik III. Boleszlav cseh Iejedelem Iia 2.2.85
Ulrik cseh Iejedelem (10121034) 2.2.85100
Ulrik cseh ur lasd Rosenberg Ulrik
Ulrik, III. karintiai herceg (12561269) 2.8.370
Ulrik, Szent (890973) 1.10.210
Ulysses ithacai kiraly, grg mondai hs 1.2.75, 4.2.90
Ungor Janos visegradi varnagy (14651468) 4.2.240250
UnulI longobard udvarnok (VII. sz.) 1.8.210, 215
Urbanus, Aelius 3.9.270
Urik cseh rablo (XV. sz.) 3.4.330
Uros magyar lovag (1146) 2.6.300
Uros magyar ur (1115) 2.5.275
Uros, II. szerb Iejedelem (11401151) 2.6.95, 150
Uros Istvan, II. szerb kiraly (12811321) 2.9.205
Urosa Janos magyar ur (1116) apja 2.6.25
Ursus romai szazados (V. sz.) 1.7.45
Utelin mainzi IerIi (XIII. sz.) 2.7.345
Uzon Hasszan rmeny kiraly (f1478) 4.2.170, 4.3.255
gyek Almos magyar Iejedelem nagyapja 1.9.25
Vac (Vatus) pannoniai remete 1.1.70, 2.3.265
Vaccho longobard kiraly (511540) 1.7.240
VajdaIi Gyrgy lasd LackIi Gyrgy
Valamir osztrogot kiraly (V. sz.) 1.2.90, 1.3.110, 1.4.5, 115, 1.7.90100, 130, 145
Valaravans osztrogot herceg 1.2.90
Valens romai csaszar (364375) 1.1.65, 385, 1.2.195, 205225, 1.3.1
Valens romai katona 3.9.270
778
Valentinianus, I., Flavius romai csaszar (364375) 1.1.385, 1.2.205
Valentinianus, II. romai csaszar (383392) 1.5.160, 170
Valentinianus, III., Flavius Placidus romai csaszar (425455) 1.2.280, 1.3.5, 160180, 190, 1.4.265, 1.5.200,
215, 1.6.90, 135, 1.7.1, 40, 45, 55, 60
Valeria Diocletianus romai csaszar lanya 3.9.280
Valeria, Cocceia 3.9.265
Valerianus Valerianus romai csaszar Iia (f268) 3.9.275
Valerianus, Publius Aurelius Licinius Valerius romai csaszar (253259) 1.2.60, 130, 3.9.270280
Valerius romai nemzetseg 3.9.265, 280
Valerius Catulinus romai patricius (IIIII. sz.) 3.9.270
Valerius Cordius Alexander Severus romai csaszar nevelje 3.9.275
Valerius Corvinus, Marcus romai konzul (i. e. 348299) 3.9.225, 230, 240
Valerius Flaccus, Lucius romai tanacselnk (i. e. 100) 3.9.245
Valerius Heliodorus 3.9.265
Valerius Laevinus, Marcus romai praetor (fi. e. 200) 3.9.245
Valerius Laevinus, Publius romai konzul (i. e. 280) 3.9.245
Valerius, Lucius romai konzul (i. e. 483/70) 3.9.215
Valerius, Marcus romai konzul (i. e. 456) 3.9.220
Valerius, Marcus a Valerius nemzetseg se 3.9.210
Valerius Maximus romai cenzor 3.9.245
Valerius Messala Corvinus, Marcus romai allamIerIi (fi. sz. 8) 1.1.315, 3.9.250260, 4.5.110
Valerius Nepos, Publius romai allamIerIi (i. e. I. sz.) 3.9.250
Valerius Orca, Quintus romai praetor (i. e. 57/49) 3.9.245
Valerius Potitus, Caius romai konzul (i. e. 410) 3.9.220
Valerius Potitus, Lucius romai katonai tribunus (i. e. 401) 3.9.220
Valerius Potitus Volusus, Caius romai konzul (i. e. 410) 3.9.220
Valerius Publicola, Lucius romai konzul (i. e. 449) 3.9.220
Valerius Publicola, Marcus romai konzul (i. e. 355353) 3.9.225
Valerius Publicola, Publius romai diktator 3.9.235
Valerius Publicola, Publius romai konzul (i. e. 509) 3.9.210220
779
Valerius, Publius romai allamIerIi (i. e. 53) 3.9.250
Valerius Triarius, Caius romai Ilottaparancsnok (i. e. 48) 3.9.245
Valerius Volusius romai nemzetseg 3.9.205, 215
Valerius Volusus, Marcus romai diktator (i. e. 505494) 3.9.210, 215
Valgata Marton cseh rablovezer (XV. sz.) 3.7.205, 3.10.105, 110, 120
Valia vizigot kiraly (415419) 1.2.275290, 1.3.1, 160
Valiari bergamoi herceg (VI. sz.) 1.8.40
Valter Irancia kiralyi kamaras, keresztes vitez (1217) 2.7.180, 250
Vandiliar osztrogot herceg 1.2.90
VanIred aquitaniai Iejedelem (VIII. sz.) 1.9.80
Varadi Peter kalocsai ersek (14801501) 4.5.290, 4.6.130, 230, 4.8.150, 4.9.105, 110, 120, 140, 4.10.70,
5.2.10, 110, 5.4.15, 105, 110
Varano camerinoi csalad 2.10.365
Varano Gentilis camerinoi herceg (1347/93) 2.10.175
Varimund jeruzsalemi Ipap (XII. sz.) 2.5.215
Varin got nemzetseg 1.7.85
Vardai Istvan kalocsai ersek (14571471) 3.10.280, 4.1.25, 110, 235
Varro romai konzul (410) 1.2.255
Vasas magyar ur (1132) 2.6.220
Vasco Rajner zsoldosvezer (1372) 2.10.390
Vata magyar ur (XI. sz.) 2.3.225
Vata magyar ur (1115) 2.5.275
Vata pogany magyar (1046) 2.2.130, 150, 2.3.100
Vatus lasd Vac
Vazul I. Istvan magyar kiraly unokatestvere (f1037) 2.1.1, 345, 2.2.1, 15, 195
Vecellin magyar hadvezer (997) 2.1.110120, 2.3.255
Veduk got vezer (III. sz.) 1.2.130
Vemeri Zsigmond prepost, kincstarto (1496/99) 5.5.85
Vencel, I. cseh kiraly (12301253) 2.8370
Vencel, II. cseh kiraly (12781305) 2.8.385, 425, 2.9.150, 155, 175, 180, 190
780
Vencel, III. cseh kiraly (13051306), Laszlo neven magyar kiraly (13011304) 2.9.155165
Vencel romai csaszar (13781400) 2.9.355, 3.2.275, 300, 310, 330, 355365, 3.3.180, 3.4.5, 215
Vendramino Andras velencei dozse (14761478) 4.5.165, 170, 200
Venerio Ferenc velencei diplomata (1463/66) 4.5.175
Venerio Jakab velencei Ilottaparancsnok (1480) 4.6.25
Ventidius Bassus, Publius romai konzul (i. e. 8938) 1.2.35
Venus romai istenn 1.7.65, 3.3.335, 3.8.145, 4.3.155, 4.4.55, 4.5.1
Verard svab groI (f1030) 2.1.410
Verbulcsu magyar vezer (X. sz.) 1.9.70
Veres Benedek erdelyi ur (1467) 4.1.125140, 165, 190, 225
Verissimus, Verus 3.9.270
Verner irslingeni herceg (f1354) 2.10.210
Verner Laszlo budai biro apja 2.9.165, 190
Vespasianus, Titus Flavius romai csaszar (6979) 2.5.65
Vetari Iriuli herceg (663) 1.8.250
Veterik osztrogot herceg (VI. sz.) 1.2.90, 1.3.1, 1.7.185
Veturius, Titus romai konzul (i. e. 462) 3.9.220
Vibius Postumus dalmaciai prokonzul (i. e. I. sz.) 1.1.315, 1.6.60
Victoria a gyzelem istennje 1.2.195
Victorinus, Marcus Piavonius galliai helytarto (f268) 1.2.135
Vid magyar ispan (f1074) 2.3.150, 170, 175, 205, 225240, 255265, 275, 280, 290, 325340
Vidimir osztrogot kiraly (V. sz.) 1.2.90, 1.3.5, 1.4.5, 115, 1.7.100, 130, 155
Vienne-i Valter licinoi groI (XIII. sz.) 2.9.120
Viktor, IV. papa lasd Oktavian
Viktoria szz (V. sz.) 1.5.20
Viktorin herceg lasd Podjebrad Viktorin
Villarin szekszardi apat (1074) 2.3.235
Vilmos, I. angol kiraly (10661087) 2.3.70
Vilmos, I. apuliai herceg (10431046) 2.1.395410
Vilmos, II. apuliai herceg (11001127) 2.6.135, 240
781
Vilmos ausztriai groI (1488) 4.8.120
Vilmos Irancia herceg(?) (XI. sz.) 2.4.265
Vilmos keresztes vitez lasd Charpentier Vilmos
Vilmos, Nangisi trtenetiro (f1300) 1.10.90
Vilmos Peter magyar kiraly apja 2.1.160, 165, 345, 350
Vilmos, III. szasz herceg (14281482) 3.7.255, 3.8.375
Vilmos szasz rgroI (1060) 2.2.295, 300, 310, 2.4.20
Vilmos, I. sziciliai kiraly (11541166) 2.6.470
Vilmos, II. sziciliai kiraly (11661189) 2.6.375, 385, 470, 2.7.10, 2.9.30
Vilungard magyar vitez (1051) 2.2.240
Vince biboros (V. sz.) 1.5.35
Vinciguerra Antal velencei Ilottaparancsnok (1480) 4.6.25
Vinigisius spoletoi herceg (VIII. sz.) 1.9.270, 280, 290
Vinithari osztrogot herceg 1.2.90
Violanta III. Peter aragoniai kiraly lanya 2.9.55
Viomarch brit kenyur (IX. sz.) 1.10.15
Virginius, Titus romai konzul (i. e. 496) 3.9.220
Viridomar gall kiraly (i. e. IV/III. sz.) 1.6.205
Visconti milanoi csalad 2.9.320, 2.10.370, 375
Visconti Bernabo milanoi herceg (13191385) 2.10.370, 405, 3.1.265
Visconti Flp Maria milanoi herceg (13911447) 3.3.110, 330340, 360, 3.4.255
Visconti Galeazzo milanoi herceg (13201378) 2.10.370
Visconti Janos milanoi herceg (12901354) 2.10.200
Visconti Janos Galeazzo milanoi herceg (13511402) 3.1.265, 280, 285, 3.2.275, 280
Visconti Lajos milanoi ur (1322/56) 2.10.370
Visconti Lucchino milanoi herceg (12871349) 2.10.170, 200
Viska magyar ur (1046) 2.2.120
Visko magyar ur (1041) 2.2.20
Visonzi Robert mirabellai groI (XIV. sz.) 2.9.125
Vitalis dozse lasd Micheli Vitalis
782
Vitalis magyar ur (1132) 2.6.220
Vitallianus papa (657672) 1.8.235
Vitez Janos szeremi (14811489), veszpremi pspk (14891499) 1.1.340, 4.10.130, 5.1.20, 25, 5.5.65
Vitez Janos varadi pspk (14451465), esztergomi ersek (14651472) 3.8.190, 235, 260, 270, 3.9.15, 105,
120, 140, 160, 180, 3.10.10, 85, 270280, 295, 300, 4.1.10, 40, 185, 230, 235, 4.3.10, 20, 85, 100, 115, 4.5.290
Vitigis osztrogot kiraly (536539) 1.2.90, 95, 1.7.210, 215
Vitold litvan Iejedelem (13821430) 3.3.5, 10
Vitturio Antal velencei diplomata (1476) 4.5.180
Vitus nyitrai pspk (13351347) 2.10.40
Vizaknai Miklos erdelyi lazado (f1468) 4.1.225
Vlad, II. (Drakula) havasalIldi vajda (f1445) 3.6.185, 190, 305, 310, 3.7.30
Vlad, IV. (Drakula) havasalIldi vajda (14561462) 3.7.370, 3.10.285, 4.2.60, 145, 4.4.90
Vlinda II. Grimoald beneventoi herceg Ielesege 1.8.275
Vojtech magyar vitez (1051) 2.2.240
VolIard magyar hadvezer (XIV. sz.) 2.10.195205, 230, 270
VolIgang regensburgi pspk (972994) 2.1.150
Volusianus romai csaszar (252253) 1.2.125
Volusius romai klt 1.6.155
Vrs Peter kklli kapitany (f1369) 2.10.460
Vratiszlav, II. cseh kiraly (10611092) 2.2.95, 200215, 2.3.85100, 175195, 235, 2.4.15, 2.5.300, 305,
2.6.10, 20
Vratiszlav lengyel kiraly(?) 3.3.10, 3.4.75
Vratiszlav II. Vratiszlav cseh kiraly Iia 2.3.90
Vratiszlav II. Vratiszlav cseh kiraly iIjabb Iia 2.3.90
Vrsovic cseh csalad 2.2.75, 2.5.305
Vrsovic Tochar cseh ur (XI. sz.) 2.2.80
Vuk despota lasd Brankovics Vuk
Vulcanus romai isten 1.6.205
VulIila got pspk (311381) 1.7.100
Vultizintur Attila hun kiraly rokona 1.7.100
VultulI osztrogot herceg 1.2.90
783
Wali Nagy Karoly romai csaszar unokaccse 1.9.335
Walteri longobard kiraly (540547) 1.7.240
Weitmhl Benes karlsteini vargroI (1479) 4.5.230
WicleI Janos angol hitujito (13241384) 3.2.305, 315, 325
Winiperga I. GisulI beneventoi herceg Ielesege 1.8.275
Xerxes perzsa kiraly (i. e. 485465) 1.2.70, 145, 180, 3.2.160
Zaban paviai herceg (VI. sz.) 1.8.40
Zach magyar csalad 2.9.250, 275
Zach Felician magyar ur (f1330) 2.9.250275
Zach Klara Zach Felician lanya (f1330) 2.9.265
Zach Sebe Zach Felician lanya (f1330) 2.9.265, 270
Zakarias papa (741752) 1.8.340, 345, 1.9.1
Zaliabus (ismertebb neven Dzsem) II. Mahomet trk csaszar Iia (14591495) 4.6.135, 140, 4.7.195
Zamolxis got IilozoIus (i. e. VI. sz.) 1.1.135, 1.2.70
ZangrulI bergamoi herceg (f599) 1.8.105
Zatus barcelonai kapitany (VIII/IX. sz.) 1.9.260
Zbinko pragai ersek (14021411) 3.2.325335
Zdenko cseh kormanyzo lasd Sternberg Zdenko
Zeliorbis hun kiraly 1.8.5
Zeme hun csalad 1.2.195
Zeno konstantinapolyi csaszar (474491) 1.7.165, 170
Zenobia Odenathus Septimius Ielesege 1.2.140
Zerend, Kopasz Kupa somogyi vezer apja 2.1.100
Zeuta got IilozoIus 1.2.70
Ziska Janos huszita hadvezer (13601424) 3.2.365, 370, 380, 390420, 430, 435, 3.3.5, 1515
Zolomir dalmat kiraly (10751088) 2.3.95, 2.4.110
Zoltan beseny Iejedelem (1074) 2.4.10, 25
Zoltan magyar Iejedelem (907947) 1.9.30, 2.1.270
Zombor Almos magyar Iejedelem se 1.9.25
Zopyrion macedon hadvezer (i. e. IV. sz.) 1.2.20
784
Zotmund magyar buvar (1052) 2.2.235
Zotto beneventoi herceg (f591) 1.8.85, 110
Zsigmond ausztriai herceg (14571496) 3.8.375
Zsigmond, Szent burgund kiraly (516523) 1.4.15, 1.7.185, 2.1.165, 350, 3.3.340, 3.10.100, 4.9.120
Zsigmond, I. lengyel kiraly (15061548) 5.4.20, 45
Zsigmond magyar kiraly (13841437), romai csaszar (14101437) 2.E1, 2.9.85, 355, 2.10.490, 500, 3.1.35,
130, 160170, 240, 245, 255, 325, 340, 350, 355, 3.2.1, 2540, 5080, 90105, 115, 120, 140150, 160, 170,
175, 185200, 210, 220, 230245, 255, 260, 275, 285, 295, 300, 330, 335, 345, 360370, 380445, 3.3.120,
40, 5575, 85, 110, 120, 125, 140, 145, 165, 170, 180190, 200, 215235, 245260, 270, 280, 285, 295, 305,
320, 350360, 3.4.110, 35, 80, 120, 125, 140, 160, 175, 180, 195, 255, 265, 345, 3.5.15, 25, 3.6.115, 3.7.15,
170, 3.8.245, 250, 375, 3.9.35, 190200, 290, 295, 4.1.35, 4.2.45, 185, 205, 4.7.15, 40, 90100, 4.9.5565, 80,
195, 5.2.55, 5.5.110
Zsigmond pecsi pspk lasd Ernuszt Zsigmond
Zsigmond prepost, kincstarto lasd Vemeri Zsigmond
Zsigmond salzburgi ersek (14521461) 3.7.250
Zsigmond lasd Szentgyrgyi Zsigmond
ZsoIia II. Istvan magyar kiraly nvere 2.6.100
ZsoIia II. Justinus konstantinapolyi csaszar Ielesege 1.7.260, 265
ZsoIia Salamon magyar kiraly Ielesege (f1102) 2.2.255, 270, 2.3.20, 2.4.35
ZsoIia I. Ulaszlo magyar kiraly anyja (f1461) 3.4.150
ZsoIia Vencel romai csaszar Ielesege (f1428) 3.2.370
785