Az eget s a fldet hd kti ssze. A neve szivrvny.

Tloldaln hatalmas, messzi vilg rejtzik, ds, zld fvel bortott rtekkel, hegyekkel, s vlgyekkel. Amikor egy szeretett kisllat elpusztul, erre a szpsges vidkre kerl, ahol mindig van elg enni-, s innival, az id pedig a langyos nyri napokra hasonlt. Az reg, s trkeny llatok itt megfiatalodnak, s egymssal jtszanak, elgedetten s bkessgben. Mindssze egyetlen dolog hinyzik. Nem lehet velk az a bizonyos szemly, aki annyira szerette ket a fldn. gyhogy csak addig szaladglnak s jtszadoznak, mg egyikk egy szp napon abbahagyja a jtkot, s felnz. Az orra hirtelen megremeg... A fleit felcsapja... Szemeit kimereszti... s akkor meglt minket, s hirtelen rohanni kezd, el a tbbiektl. A karunkba kapjuk, s szorosan tleljk. Arcunkra jabb s jabb nedves puszikat kapunk, s vgre jbl h kedvencnk szembe nzhetnk. Azutn egytt tmegynk a szivrvny alatt, hogy soha tbb ne vljunk el egymstl.