Az jkori politikai gondolkods els kpviseli Jean Bodin ( 1529-1596 ) s Thomas Hobbes ( 15881679 ).

Tovbbi fontos kpviselk: John Locke, Jean-Jacques Rousseau, David Hume. A fenti gondolkodknl jelenik meg elszr a Trsadalmi szerzds elmlete, ami azt mondja ki, hogy az emberek nem rktl fogva ltek kzssgekben, hanem bizonyos kls knyszert erk miatt szervezdtek kzssgekbe. Ez a kls er mindegyik gondolkodnl ms s ms. Hobbes, felttelez egy eredeti termszeti llapotot, amelyben minden egyn egyenl, mindenki azt csinl amit akar, nem tartozik felelssggel tetteirt senkinek. Mivel az erforrsok az emberisg nvekedse kvetkeztben szkss vltak, az ersebb joga rvnyeslt, mindenki harca volt mindenki ellen. Mivel a fldn rks hbor uralkodott s az emberi let nem volt biztonsgban, az emberek letk vdelmnek az rdekben egyezsget ktttek, hogy meglv jogaik egy rszt azt hogy brmit megtehetnek tadjk egy ltaluk vlasztott felsbb hatalomnak. gy szletett az els llam, rta Hobbes. Az llam hatalma, korltlan s elidegenthetetelen, Hobbes a bibliai Leviatnhoz hasonltja: "haland isten, akinek bknket s vdelmnket ksznhetjk". Az llam els s legfontosabb feladata a np jlte. Locke, az llam eredett Hobbeshoz hasonlan trsadalmi szerzdssel magyrzza. Azonban Hobbes elmlettl eltren, Locke lehetsgesnek tartja, hogy e termszeti llapot bks is lehetne, hogy mgsem volt az, azt az emberek termszetvel magyarzza, mindenki a sajt igazt tartja igaznak. A bke rdekben ezrt az emberek szerzdsre lptek s a birskodst tadtk egy felsbb hatalomnak. Ez a hatalom brmikor megdnthet ha nem igazsgos, mgpedig forradalom tjn. Rousseu szerint, az emberek eredetileg egy bks szabad llapotban ltek, a kutura, a mvszet s a tudomnyok fejldse azonban "bilincseket" rakott r. Ketts megoldst ad erre a prblmra: az egyik a nevelsel rhet el (Emil), a msik t a trsadalmi szerzds (Contrat social). A szerzds elmlet szerint mindenkinek al kell vetnie magt egy kzakaratnak (amelyben a sajt akarata is benne van), ez a szabadsg fele vezet t Hume, elutastja a szerzdselmleteket. Szerinte az emberek azrt tmrltek kzssgekbe, mert a kls javak szksen lltak a rendelkezskre, ezr szksgk van egyms segtsgre. Trvnyekre azrt van szksg, mert az ember szereti, hogy amit megszerzett azt meg is tarthassa.