17 Az egeszseg es a hajlektalansag

John Dreghorn, John Atkinson

BevezeMs Helyenva16, hogy a kozosseg egeszsegenek az apolasaval foglalkoz6 konyv egy fejezete a hajlektalanokkal foglalkozzek, hiszen ez a reteg fontos reszet kepviseIi a tarsadalomnak, es specililis egeszsegilgyi sziiksegletekkel rendelkezik. A kozossegi apo16k nemcsak apolasi feladatokat latnak el, hanem a hajlektalanok koriilmenyeinekjobba teteleert is sokat tesznek. Lees, aki a mult szazad vegen egyike volt a legkorabbi korzeti n6vereknek, leirja, hogyan vivta meg csatait a hliziurakkal (Ba1y, 1987). Az ut6bbi id6ben politikai es szakmai szempontokat tekintve egyarant kozeppontba keriilt a hajlektalan eletm6d. A Hajlektalanok Nemzetkozi Eve (1987) egybeesett a Queens Nursing Institute megalakulasanak szazadik evfordu16javal, ezeken az iinnepi osszejoveteleken kozossegi apol6k altaI keszitett ket tervezet is a figyelem kozeppontjaba keriilt, mindkettOt a hajlektalanok egeszsegilgyi sziiksegleteire es azok kielegitesere dolgoztlik ki (Atkinson, 1987, Burke Masters, 1988). A Kirlilyi Apolasiigyi Kollegium Tudomanyos Tanacsad6 Csoportjanak Nemzeti Konferenciajan 1993-ban els6 alkalommal tartottak illest, amelyen az utcan alv6 emberek, a szall6n laka csallidok, es az egyedillalla hajlektalan ferfiak segitesere nyujtott apo16i munkara1esett sza. Meg llgyanebben az evben a Kiralyi Apolasiigyi Kollegillm eves konferenciajanak f6 temaja a haj1ektalansag lett. E fejezet szerz6i olyan korzeti apol6k, akik nemregiben fejeztek be egy, a kormany altai tamogatott felmerest, amelyben az egyedillall6 hajlektalan ferfiak megsegitesere iranyula korzeti apolai fe1adatokat elemzik (Alexander es tarsai 1994, Atkinson 1994). A fejezet tisztazza a hajlekta1ansag foga1mlit, egyenek es csoportok problemait e1emzi, nehany szocialis es po1itikai celkitiizest, kiemeli a hajlektalanok egeszsegiigyi elllitasanak lenyeges gyakorlati szempontjait amelyek az orvosi es apolasi elllitas e1erhetOsegehez es igenybevetelehez sziiksegesek. Az olvasa nem kesz valaszokat kap arra, hogy mit tegyen, hanem a targyhoz tartoz6 irodalomba kap betekintest, es olyan vezerfonalat adunk a kezebe, mely a problemlik megoldasaban hasznosak lehetnek. Ennek oka az, hogy minden apolanak meg kell vizsglilnia a helyi jellegzetes problemakat, es a hajlektalanok helyzetenek egyedi e1bira1asaalakitja majd ki a megfele16 problema-megoldasi tervet. A Glasgowi szerz6k is mUkodesi teriiletiikre jellemzo, egyedi problemakat talaltak, amelyek eltertek a londoni, vagy a liverpooli szakemberek liltal feltartakt61. Kivanatos lenne, hogy a kozossegi egeszsegiigyi szolgalatban dolgoz6 apo16k azon csoportja, akit ez a teriilet erdekel, kovessek az irodalmat es lepjenek kapcsolatba a szerzokkel is.

~~u

"ozu::;::;t::yl

i:lfJUIi:l::; t::s \;jUIIUULi:l:>

A hajh~ktalansag mint letforma A hajlektalansaggal kapcsolatos kozismertebb fogalmak Angliaban a "kartonpapir-negyed", vagy a kapualjakban alv6 emberek. A media azokat a kepeket kozvetiti, amelyek a nelkUlozes megindit6, szomorU kepeit mutatjak egy fejlett, vinigz6 tarsadalomban. Ezek azonban torzitott kepek a hajlektalanok va16s szamat illet6en. Ha figyelembe vessziik azokat az embereket, akiknek van ugyan tet6 a feji.ikfelett, de sza1l6n, olcs6 panzi6kban, vagy tarsberletben laknak, ez a szam sokkal nagyobbra rug. Ilyen fajta hajlektalansag tobbnyire varosokban fordul e16, de videki korzetekben es ahol kiilon6sen az aktiv, dolgoz6 korban lev6 emberek szamara nincsenek megfele16 lakasok, tulzstifoltsagot, alkalmatlan menhelyeket talalhatunk (HHARP, 1993).

Meghatarozils Az ENSZ Kozgyiilesenek 1984-ben hozott hatarozata a kovetkez6keppen hatarozza meg a hajlektalansagot: Azok az emberek, aldk az utcan, vagy menhelyeken, atmeneti szallasokon elnek, es mindazok, aldknek otthona nemfelel meg az ENSZ altaI meghatarozott alapkovetelmenyeknek. Ezek a kovetelmenyek magukban foglaljak a termeszeti tenyezok ellen nyu.jtott vedelmet, tiszta iv6vizhez val6 hozzaferhetoseget megfelelO kozegeszsegiigyi feltetelek mellett, elerheto aron, biztositott Mrletet es szemelyi biztonsagot, a munkahoz, a tanulashoz es az egeszsegiigyi ellatashoz val6 hozzaferest. Altalanosan alkalmazva ez a meghatarozas sok olyan emberre raillik, akik onmagukat nem is tekintik hajlektalannak; ennek ellenere fontos ez a definici6, mert elismeri, hogy hajlektalannak lenni tobbet jelent a szallastalansagnal, es ennek alapjan a hajlektalansag kUlonfele kateg6riait lehet elkiiloniteni. A kozossegi apo16 sokfele lakaskoriilmenyek kozott e16 embert gondoz, es a hajlektalansagot esetleg egyfajta kontinuumnak tekinti, amelynek egyik vegen a biztonsagos, megfele16 koriilmenyek kozott e16kliens, masik vegen pedig a fedel nelkUli, gyakran beteg ember helyezkedik el, aki keptelen biztonsagos lak6helyet letesiteni maganak. A ket veglet kozott a koz6ssegi apo16 igen kiilonbOz6 lakaskoriilmenyek kozott e16 emberekkel talalkozik, akiknek egeszsegiigyi es szocialis sziiksegleteik is nagymerte~ben ki.ilonboznek.

Kik a hajltktalanok?
A temara vonatkoz6 irodalom altalaban kiemeli, hogy a hajlektalan emberek osszefogla16 elnevezesere alkalmatlan egy ona1l6 meghatarozas. A kozepkorU, nelki.iloz6 alkoholista ferfi sztereotipiaja bizonyos ertelemben meg mindig megallja a helyet, hiszen az Egyesiilt Kiralysagban az 1950-es es 60-as evekben vegzett felmereseken alapul (BBC 2, 1987, Marschall es Reed, 1992). Az6ta mind Nagy- Britanniaban, mind pedig az EgyesUlt Allamokban ujabb tenyek tamasztjak ala, hogy a hajlektalan eletm6d egyre inkabb terjed6ben van, a csoporton beli.ili ki.ilonbsegek is ennek megfe1e16en n6nek (Hoondnicki, 1990, Barry es munkatarsai, 1991). Drake es munkatarsai (1982) "heterogen" es rosszul meghatarozott celcsoportot ertenek hajlekta1anok a1att, ame1yben megta1a1hat6ak az egyszerii atmeneti sza1l6n e16,vagy a szabadban a1v6 egyedi.ila1l6emberek, a hajlektalan csaladok, akik atmenetileg szobat berel-

nek, es a hajlektalan fiatalok, akik a sziiloi hazat elhagyva meghUzzak magukat valaho!. Meg ezeken a csoportokon beliil is szamos olyan alcsoportot kiil6nithetiink el, mint az egesz eletiik soran hajlektalan eletm6dra berendezkedett egyenek, az intezetekbol kikerii1tek, a kilakoltatottak vagy atmenetileg fedel nelkiil maradt emberek csoportja (Doolin, 1986).

Az egyediila1l6, atmeneti sza1l6n laka hajzeJdalanok

Az USA-ban es Nagy-Britanniaban vegzett felmeresek alapjan az egyediilal16ferfiak teszik ki a hajlektalanok mintegy 75-90%-at (Bassuk es munkatarsai, 1984, Shanks es Smith, 1992). Ez a teny tiikr6zodik az elfoglalhat6 szallashelyek szamaban is. Glasgowban k6riilbeliil 250 noi alv6hely van 6sszehasonlitva az 1700 ferfiak reszere kialakitott ferohellyel (Laing 1993). Egyre t6bb adat gyiilik 6ssze arr61, hogy a hajlektalan nok szama is emelkedik (Hondnicki 1990, Marschall es Reed, 1992). 6k azonban kevesbe valnak hajlektalan sza1l6k lak6iva vagy utcan alv6kka, mivel ezek a nok t6bbnyire gyermekeikkel egyiitt veszitik el a fedelet, s igy szobat berelnek, vagy tarsberletbe k6lt6znek (Thomson es Atkinson, 1989).

Gyermekek
Az alland6 otthon hianya kiil6n problematjelent gyermekeknel, akik ezekben az idoszakokban folyamatosan vandorolva t6bb helyet is kipr6balnak, az iskolab61 kimaradnak, es igy az egeszsegiigyi hal6zatot, a vedonoi szolgalatot is elkeriilik (Drenan es Stearn, 1986, Billings, 1993). J6llehet ok teszik ki a nyilvantartott hajlektalanok legnagyobb reszet Nagy-Britanniaban, a hajlektalan gyermekek mintegy 65%-at sziileivel egyiitt regisztraljak hajlektalankent (Shelter, 1990). Sajatjogon senkit sem vesznek hajlektalankent nyilvantartasba 16 eves kor alatt. Rengeteg gyermek elk6lt6zik sziileitol, legt6bbsz6r 10 es 16 eves kor k6z6tt, es nem hivatalosan barataivaI, vagy a csalad tavolabbi tagjaival el egy haztartasban. Ezek a gyermekek legt6bbsz6r elvesznek a kiil6nb6zo szolgaIatok szamara, kivetelt altalaban a vedono jelent, aki otthonukban keresi fel a gyermekeket, es igy talalkozhat az ott elo egyeb gyermekekkel is (Macmillan es munkatarsai, 1992).

Etnikai kisebbsegi csoportok

Helyenval6 kiil6n sz61ni a nemzetisegi kisebbsegi csoportokr6l, mint olyanokr6l, akiket sokfelekepen sujt a tarsadalmi marginalizal6das, beleertve a hajlektalansagot is. Olyan teriileteken, ahol t6bb nemzetiseg el egyiitt nem feherboriinek lenni, mas etnikumhoz tartozas sulyosbithat szamos szocialis problem at, amelyek a kesobbiekben hajlektalansaghoz vezethetnek (Schelter, 1990). Bizonyos etnikumok jelentos csoportjaira sokszor jellemzo egy-egy hajlektalan letforma. O'Meachair es Burns (1988) leirja, hogy az ir ferfiak viszonylag nagyobb aranyban kepviseltetik magukat a londoni hajlektalanok k6z6tt. A kisebbsegekhez tartoz6, egyben mentalis betegsegekben szenvedo hajlektalanok komoly gondot jelentenek es politikai erdekkepviseletet igenyelnek (Black Housing, 1989). A teriileten dolgoz6k, jelen k6nyv szerzoit is beleertve megfigyeltek, hogy azok, akiknek az angol nero anyanyelviik, gyakrabban keriilnek hatranyos helyzetbe, mint tarsaik. Az olvas6knak tanacsoljuk, hogy sajat te-

rii1etiik6n megkiil6nb6ztetett figyelmet szenteljenek az etnikai helyzetnek, mivel az az orszag kii16nb6zo teriiletein mas es mas. A nemzeti kisebbseghez va16 tartozas ritkan tekintheto elsOdlegesnek a hajlektalanna valas folyamataban, de gyakran kap kumulativ, masodlagos szerepet a folyamatok gyorsitasaban.

A hajlektalansag

es az egeszseg

A hajlektalan egyenek problemai

Barry es munkatarsai (1991) allitjaJe "Szoros kapcsolat van a hajlektalansag es a rossz egeszsegi allapot k6z6tt." A hajlektalanok egeszsegi problemainak t6bbsege a szegenyes eletk6ri.ilmenyekkel magyanlzhat6. Tll1zsMoltsag mellett, atmeneti sza1l6kon, berelt szobakban gyakoribbak a tiizesetek, vagy egyeb balesetek, k6nnyebben terjednek a fertozo betegsegek. Az egeszsegtelen k6riilmenyek kifejezetten kedveznek a betegsegek terjedesenek. A szabad eg alatt ejszakaz6k k6z6tt gyakoribbak a leguti es a mozgasszervi megbetegedesek is (Shanks es Smith, 1992). A szerzok, akik a TBC-szuroallomason dolgoznak, arra buzditottak 100 embert, hogy vegyenek reszt szuresen. Tiz esetben kaptak a normalist61 eJtero mellkasi r6ntgenkepet, amelybol hat tbc-s fertozessel, negy pedig carcinomaval alIt 6sszefiiggesben. Tekintve, hogy a tuberkul6zis prevalenciaja az ut6bbi idoszakban (egeszen 1993-ig, amikor rezisztens tuberculosis bacilust ta1altak az Egyesiilt Kiralysagban) olyan alacsony maradt az atlag lakossag k6reben, hogy nines is statisztikai adat es a rendszeres szurovizsgalatokat is sziiksegtelennek tartottak, ez az adat figyelemremelt6 (CD(S)U, 1993, Atkinson, 1994). A "Krizis karacsonykor" nevu segelyszervezet keszitette tanulmany (Keyes es Kennedy, 1992) a szabadban alv6kr61 megallapitja: 150-szer nagyobb val6szinuseggel valnak IJldozataiva halalos testi serteseknek, 34-szer nagyobb val6sziniiseggel lesznek ongyilkosok, 8-szor nagyobb val6sziniiseggel szenvednek halalos IdmenetelU kozuti balesetet, 3-szor nagyobb val6sziniiseggel halnak meg tiidogyulladas, vagy lehUles miatt, mint az atlag lakossag. Barry es munkatarsai (1991) neMny tanulmanyr61 tesznek emlitest, amelyek a leguti betegsegek, az alultap1altsag, a tiidotuberku16zis, a mozgaskorlatozottsag, az alkoholizmus es a droghasznalat magasabb elofordulasat jelzik. A Glasgowban atmeneti sza116nlak6k egyik felmerese soran azt tala1tak, hogy az emberek 27%-nak egyertelm{\ mozgaskorlatozottsaga vagy betegsege van' (Macmillan es munkatarsai, 1992). Ezek a problemak nem uj keletuek: Stewart (1975) es Hewetson (1975) is beszamol kii16nb6zo testi es szellemi betegsegekrol, amelyek 6sszefiiggesbe hozhat6ak a hajlektalansaggal. Az azonban meglepo, hogy ez az egeszsegtelen eIetm6d terjedoben van. Ami viszont uj, az az, hogy sok es egyre t6bb embert erint a hajlektalansaghoz kapcsol6d6 egeszsegtelen eletmOd es e1etk6rii1meny. A VMonoi SzolgaIat es a Haziorvosi Ellatasi Rendszer Bizottsaga hajlektalanna va1t csa1adok vizsga1ata soran hason16 megbetegedeseket ir Ie, emellett emlitest tesz a fejlOdesben va16 elmaradasr61, balesetekrol, es a hajlektalan gyermekek kifejezettebb seriilekenysegerol is.

Mentalis betegsegek
J61 ismert, hogy nagyszamban fordulnak elo pszichiatriai betegsegek is ebben a retegben (Lamb es Talbot, 1986, Timms es Fry, 1989). Az atlag nepessegben 5-10%ban elOfordu16pszichiatriai problemak hajlektalanok k6reben mintegy 30-40%-ra tehetok. Atkinson (1994) beszamol ket glasgowi atmeneti szall6n vegzett vizsgalatr61, ame1yben a Zigmond es Saith altaI 1983-ban kifejlesztett k6rhazi szorongas es depresszi6-skalflt alkalmaztak. A megkerdezettek 34%-a szamolt be szorongasr61, depresszi6r61 vagy mindkettorol.

Az intezmenybol vala kikeruIes es hatasai

A deinstitucionalizaci6 fogalma azt a folyamatot jelenti, amelynek soran a XIX. szazadban alapitott az elmezavarodottnak velt egyenek elhelyezesere szolga16 intezmenyek fokozatosan (Angliaban) vagy gyorsan (az USA-ban) cs6kkentik kapacitasukat es bezarnak. Az ebbol eredo deinstitucionatlizaci6 akkor k6vetkezik be, amikor a korabbi bentlak6k kikeriilnek a k6z6ssegbe. Az 1960-as evek Amerikajaban az emberjogi mozgalmak elenkiilesevel egyidejiileg ismertek fel a sz6vetsegi allamok kormanyai, hogy jelentos 6sszeg sp6rolhat6 meg az allami fekvobeteg-intezmenyek megszuntetesevel, es ez az e1megy6gyintezetek szamanak gyors cs6kkenesehez vezetett. Az Egyesiilt Kiralysagban ez a folyamat lassabban ment vegbe: 1954 es 1983 k6z6tt a hosszti apolasi ideju pszichiatriai k6rhazakban apoltak szama 154 ezerrol 70 ezerre cs6kkent (Morris, 1984). Ma is vitatott, hogy milyen hatassal volt az intezmenyek bezarasa a hajlektalanok szamara es 6sszetetelere. Amerikaban 1955 es 1980 k6z6tt az allami k6rhazakban apoltak szama 559.000-rol 132.000-re cs6kkent (Roth es munkatarsai, 1986). Ezt a politikat eros kritikaval illette Lamb es Talbot (1986), 6sszefog1a16an az a1abbi mMon: Ut61agosan visszateldntve lathatjuk, hogy a deinstitucionalizaciot nagyfoUt naivitassal es arra vonatkozo leegyszeriisftett elkepzelessel indftottak el, hogy mi is lesz a kronikus es sulyos elmebetegek sorsa.

Ugy runik az t6rtent, hogy nem nytijtottak alternativ k6z6ssegi ellfltast a k6rhazb61 hazabocsatottak. Daly (1989) va16jaban igy ve1ekedett errol: "A k6rhazb61 va16 tavozast k6vetoen megfelelo segit6 szolga1at nelkiil ezek a betegek a zavarodottsag tengeren Mnyko16dnak." Az Egyesiilt Kira1ysagban, ahol ez a t6rekves lassabban ervenyesiilt, egyesek agg6dnak azert, hogy az USA-ban elkovetett hibakat ismetlik meg. Williams es Allen (1989) felmerte, hogy a megelozo 6t ev soran k6rhazban fekvo betegek koziil hathOl egy egyenesen az utcara keriilt. Quick (1990) szerint "Ahhoz, hogy a Griffiths altaI kije16lt tit egyik lehetseges k6vetkezmenyet kelloen ertekelhessiik", csak meg kell nezni az amerikai tapaszta1atot. Hollander (1990) velemenye is hasonl6 volt, aki a k6rbazak gyors bezarasa ellen kiizdott. Napjainkban sem oldottak meg a deinstitucionalizaci6 karos hatasainak kikiiszob61eset az Egyesiilt Allamokban es Eur6paban sem.

A hajlektalansag szocialis kovetkezmenyei

A hajlektalan 61etm6d szociaIis k6vetkezmenyei legalabb annyira karosit6 hatasuak, mint maga a hajlektalansag tudata az adott egyen szamara. A hajlektalansag stigmaja tovabb marginalizal egy olyan csoportot, amelyet kik6z6sit magab61 a tars adalom t6bbi resze, mivel nem illenek bele a tarsadalomnak az elfogadhat6 61etm6dr61 alkotott kepebe. Ezert hajlektalannak lenni egy olyan tarsadalomban, ahol a lakossag t6bbsege sajeit tulajdonaban lakik (mint pI. az Egyesiilt Kiralysagban) a tarsadalmi helyzet elvesztesehez es az alkalmatlansag erzesehez vezet. A problemeit sulyosbitja az a teny, hogy az alland6 lakas elveszteset tarsadalmi nehezsegek egesz sora el6zi meg. Ezek k6ze sorolhatjuk a munkanelkiilive valast, a keres6keptelenseget, a hazassag, vagy alland6 tarskapcsolat szeteseset, a csaladdal val6 kapcsolat elveszteset, az alkohol- es a droghasznaIatot es a b6rt6nmultat. Az utcan es sza1l6ban el6k mindezek kombinaci6jeit61 is szenvedhetnek. Ha valaki otthontalanna valik, problemai fokoz6dnak, mivel a brit allampolgarsag egyik fontos tenyez6je alland6 lakcimmel rendelkezni. A hajlektalan peldaul nehezebben jut munkahoz vagy segelyekhez, nem tud feliratkozni csaladorvoshoz, nem vetetheti fel magat a szavaz6k jegyzekebe, nem nyithat bankszamleit, nem vehet fel k6lcs6nt, es meg szamos egyeb nehezsege tamad a modern eletben. ~

Kozossegi egeszseggondozasi

beavatkozasok

A hajlektalanok gondozasahoz a k6z6ssegi apo16k t6bbsegenek bizonyos valtoztatasokat ken eszk6z6lnie apo16i gyakorlataban. A reaga16, beutalasra epitett k6z6ssegi apo16i gyakorlat fel61 a kezdemenyez6, eset-felkutatasi megk6zelites feIe kell elmozdulni, s ennek kell az els6 es legfontosabb lepesnek lennie. Mivel sok k6z6ssegi apol6 legt6bbsz6r a csaladorvosra es a k6rhazba utalasokra hagyatkozik esetforgalma nagyobb reszeben, egyreszt a hajlektalanok szuksegleteinek kielegitese nem val6sul meg, de meg a kielegitetlen szuksegletek szintje sem lesz felmerhet6. Atkinson (1994) szerint 106 atmeneti szall6n lak6 ferfi k6ziil 66-nak volt szuksege apol6i segitsegre valamilyen formaban amellett, hogy egy helyi csaladorvosnal fel voltak iratkozva. A kielegitetlen szUksegletek magas szintjere csak akkor deml feny, ha a k6z6ssegi apol6 aktivan kutat utanuk a hajlektalanna vaItak k6reiben. A k6z6ssegi apo16k minden tipusa bevon6dhat a munkaba a csoport es az egyen egeszsegi szuksegleteit61 ftigg6en, igenybe veve kiil6nfele strategiakat az apol6i beavatkozashoz. A legt6bb segitseget akkor kapja a hajlektalan kliens, ha a k6z6ssegi apol6 reszletes felmerest keszit a szocialis egeszsegligyi szUksegletekr61, amelyet specifikus es celiranyos beutalas k6vet. A siker lemerhet6 azon, hogy mennyivel cs6kken a surg6ssegi es baleseti osztalyokat indokolatlanul felkeres6k szama, mivel a hajlektalanok beutalas nelkiil es mas szolgaltatasok elerhet6sege hijan sajeit kezdemenyezesUkre ezeket az osztaIyokat veszik igenybe (powell, 1987). Az elleitas megfelel6 biztositasanak egyik legfObb akadaIya azokban a szakmai es contextual is feltevesekben gyokerezik, amelyek a hajlektalan szallasokon el6kkel kapcsolatban leteznek. Tartja magat ugyanis az a velekedes, hogy ezeknek az embereknek az eseteben a testi es lelki egeszseg megromlasa k6zvetleniil k6vetkezmenye az eletm6djuknak, es ezert bizonyos fokig kevesbe erdemesek a keze-

lesre, mivel a dolgok gy6keret amugy sem lehet megvaltoztatni. Ugyanez a hozzaallas tapasztalhat6, es parhuzamok hUzhat6k napjaink k6zgondolkodasaban a dohanyosok szivmutetjevel kapcsolatban, amely igen nagy visszhangot valtott ki a brit irott es elektronikus sajt6ban 1993-ban. Vannak emberek, akik nem akarjak vagy nem tudjak abbahagyni a dohanyzast, es esetenkent megtagadjak toliik a kezeleshez va16 hozzaferest azon az alapon, hogy egeszsegi problemajuk (szivbetegseg) vissza fog terni, hacsak nem szamoljak fel az alaplll szolgal6 okot (dohanyzas). Hason16keppen azonban mind a szerzok, mind mas k6z6ssegi apo16k talalkoznak olyan egeszsegiigyi szakemberekkel, akik nem hajland6k a hajlektalan embereknek segiteni, mivel ugy velekednek, hogy nem sok eredmeny varhat6 e lakossagcsoport egeszsegenek a javitasa teren tett erofeszitesektol mindaddig, ameddig hajlektalanokkent elnek. Ezt a feltetelezest cafolta Atkinson (1994) egy vizsgalata, amely arra az eredmenyre jutott, hogy j6llehet magas a testi, es ami sokkal fontosabb, kezelheW pszichiatriai morbiditas szintje, a vizsgalatban reszt vevok t6bbsege 6nmagat egeszsegesnek vallotta. Fontos felismerni, hogy egy egeszsegi sziikseglettel jelentkezo hajlektalan epp olyan relevans az egeszsegiigyi dolgoz6 szamara, mint a tarsadalorn barmely mas tagja.

A beavatkozas koltsege es haszna

Az egeszsegiigyi beavatkozasokat egyre inkabb aszerint itelik meg, hogy milyen merheW egeszsegi nyereseget eredmenyeznek. Igen kemeny es nehez valasztasokat kell hozni egy meghatarozott kezeles nylijtasa (vagy megtagadasa) vonatkozasaban, amikor az ellatas nylijtasanak kriteriuma nem egyszeruen az, hogy "mennyire sulyos a beteg allapota?", hanem az is, hogy "mennyire valik a beteg hasznara?". Ha ezt a kriteriumot altalanosan alkalmazzak, vilagos, hogy a legkevesbe egeszseges eletm6dot folytat6k vesztesek lehetnek a valasztasi helyzetben. Ennek k6zvetlen hatasa lesz a hajlektalanok szamara mar rna sem kielegito ellatasra.

A hajlektalansag racionalitasa es az egyen valasztasa

El kell fogadni, hogy egyes emberek tlldatosan valasztjak eletm6djukat. A szerzc5kmaguk rajottek arra, hogy az egyediilal16 hajIektalan ferfiak nemelyike maga valasztotta a szall6n lakast. igy volt meleg agyllk es tarsasagllk, amelyrol nem maguknak kellett gondoskodniuk. Erdekes m6don e ferfiak koziil soknak alacsony volt a szorongasi szintje es fizikalisan jobb allapotban voltak, mint azok a ferfiak, akik nem tekintettek "otthonnak" a szall6t es akik igen erosen szorongtak es rossz egeszsegi allapotban eltek (Atkinson, 1994). Ennek ellenere tevedes leime azt feltetelezni, hogy valamennyi hajlektalan valasztotta a hajlektalansagot. Barmilyenek legyenek is a koriilmenyek, ezek nem akadalyozhatjak meg a kozossegi apo16t abban, hogy t6rekedjek a teljes egeszsegi potencial elereset segiteni ezekkel a gondozottakkal kapcsolatban.

Az apolasi ellatas menedzsehi!senek strategiai Ez a resz azokat a terilleteket veszi sorra, ahol a kozossegi apo16 valtoztatasokat vezethet be hivatasa gyakorlasanak m6djaba, illetve azokat a m6dokat tekinti at, amelyek reven az egeszsegiigyi alapellatasi csapat eredmenyesebb es hathat6sabb munkat vegezhet jelentosebb anyagi raforditasok nelkiil.

A szervezetek kozotti egyuttmukodes

Mar az elejen Ie kell szogezni, hogy a hajlektalan emberekkel dolgoz6 kozossegi apo16k igen gyakran mint "maganyos farkas", mint egyediili egeszsegiigyi dolgoz6 tevekenykednek. Mas szervezeteknek is azonban kulcsfontossagu szerepiik van a hajlektalanok gondozasaban,elsosorban a szocialis gondozasi es lakasiigyi osztalyokr6l van itt sz6, amelyeknek altalaban kiilon hajlektalanokkal foglalkoz6 csoportjuk is van. Ahhoz, hogy a leheto legjobb eredmenyt lehessen elerni a kliens gondozasa teren, elengedhetetIen az egyiittmill<6des az apol6k es a fenti szolgalatok k6z6tt. Ajinlatos, hogy ez a kooperaci6 mind a beosztott dolgoz6k, mind pedig a vezetesi strategia szintjen megval6suljon.

A hajlektalan gondozottak integralasa a gyakorlatfosodraba

ElmeIetben a hajlektalanoknak egyenlo hozzaferest kell biztositani az egeszsegiigyi alapellatasi szolgalatokhoz. A gyakorlatban az otthonnal nem rendelkezo emberek szamos nehezseggel keriilnek szembe a szolgaltatashoz val6 hozzaferes soran. Talan az elsonek javasolhat6 strategia az, hogy a k6z6ssegi apol6k fogalmazzak ujra szerepiiket es legyenek va16ban a kozosseg apo16i. Jelenleg az apo16k t6bbsege szerepet kizar6lag abban latja, hogy szolgaltatasokat nylijtson a csaladorvost6l, a k6rhazt6l es mas szakemberektol hozza beutalt esetek szamara. Felvetjiik azt, hogy szerepkoriikbe beletartozik az is, hogy szolgaljak a kozosseget azaltal, hogy a hajlektalanoknak es mas periferiara sodr6dott klienseknek biztositjak a megfele16 szolgaltatasokhoz val6 hozzaferest. Az egeszsegiigyi sziiksegletek felmereset a 23. fejezet targyalja reszletesen.

Feliratkozas a csalildorvoshoz
Sok hajlektalan nincsen feliratkozva egy csaladorvosnal sem, sokan k6ziiliik pedig nem is laknak abban a k6rzetben, ahol leadtak a kartyajukat es mar az orszag mas reszere k6ltoztek. Talan a legnagyobb segitseget az jelenti az apo16 reszerol, ha elso lepeskent segit az embereknek feliratkozni" egy szimpatikus helyi csaladorvoshoz. Ennek m6dja lehet az atmeneti feliratkozas abban az esetben, ha nincsen hajlektalan-szallas vagy egyeb cim. A feliratkozast, nyilvantartasba-vetelt meg lehet ejteni ugy is, hogy az egeszsegiigyi kozpont vagy a rendelo cimet adjak meg "lakcim" helyett a feliratkozashoz, vagy abban az esetben, ha gy6gyszerek felirasara is sziikseg lehet. Az apol6nak, miutan kell6en hangsulyozta a csaladorvosnal va16 feliratkozas fontossagat, tudataban kell lennie annak, hogy sok szemely nem fog feliratkozni. De meg ha fel is iratkoznak, nem szivesen mennek el a rendel6be, bar ezek k6ziil az emberek koziil nehanynak kiil6n ellatasra lehet sziiksege ugy, hogy a csaladorvos kimegy hozzajuk oda, ahol tart6zkodnak. "

-- -v

--

--

J .......ICAII.:>a~

,.:1/

Szuresi es allap 0 t-felm eresi programok letrehozasa

Mint fent emlitettiik, korhitoz6 tenyez6t jelent az, hogy szamos hajlektalan nem szivesen keresi fel csaladorvosat. S61yos betegsegekre igy esetleg nem derlil feny, kr6nikus allapotokat gyakran elfogadnak mint elviselend6 valamit. Ved6n6k, kozossegi elme szakapol6k, k6rzeti apol6k, kozossegi elmefogyatekos-apol6k es praxis-n6verek valamennyien latba vethetik sajatos tehetsegiiket a hajlektalan kliensek kii1onboz6 tipusainak szuresehez es monitorozasahoz. A kozossegi apol6k csaIadorvos kollegaikkaI karoltve szamottev6 szerepetjatszhatnak annak biztositasaban, hogy a hajlektalanok rendszeres egeszsegiigyi szuresben reszesiiljenek, amikor barmilyen okb61 felkeresik az egeszsegiigyi alapellatasi szolgalatot, hasonl6an ahhoz, ahogyan az egeszsegiigyi ellatasert jelentkez6ket alkalmankenti szuresnek vetik ala. Munkajuk jellegebOl ad6d6an a kozossegi apo16k ismertte vaInak a kozosseg szamara, es oIyan kapcsolatokat epitenek ki, ameIyek messze tlilmutatnak a mindenkori esetforgalmuk hatarain. Ezt a kozossegen beliiIi ismertseget olyan teriiIetekre is ki lehet terjeszteni, ahol sok hajlektalan ember talalhat6, peldaul a sza1l6k, nappali meIeged6k es eIelmiszer-eloszt6 kozpontok. Az apol6 azaltal, hogy e helyeken id6zik, ismertte es elfogadotta fog vaIni, es ahogyan er6sodik a bizalom iranta, llgy ad6dnak szinte magukt6l az alkaimak az aktiv intervenci6ra. Ily mMon az apol6 kiepithet egy kapcsolati haI6zatot a hajlektalan populaci6n belii/.. Ez a megkozelites id6igenyes, mivel a bizalom nem mar61-holnapra alakul ki. E munkam6dszerhez sZiikseg van a vezetes es a kollegak tamogatasara, kiil6noskeppen a korai stadiumban, amikor a sikeresseget nem lehet a kliensekkel kialakitott kapcsolatfelv6telek, intervenci6k szamaban, vagy az egyertelmiien ennek a tevekenysegnek betudhat6 kimenetelben memi. Hosszabb tavon azonban az aktiv, kezdemenyez6 apolasnak ez a m6dja szamos e16nnyel jar a kliens-csoport, a kozossegi apolas es a szelesebb ertelemben vett egeszsegiigyi szolgalat szamara.

A testi es szellemi morbiditas szurese es monitorozasa

A szerz6k arra a megallapitasra jutottak, hogy ha a validaIt felmeresi eszkozoket az egyeni sziikseglet-felmeresi folyamattal parositjak, igen szilard ismeretanyagot es adatbazist tudnak felhalmozni egy adott helyseg hajlektalanjainak a sziiksegleteir61. Ez pedig lehet6ve teszi az Mfog6 szolgaItatas-tervezest, beleertve a megfele16 erOforrasok biztositasat is ennek a speciaIis csoportnak a szamara. A szerz6k peIdauI a Barthel-fele fizikalis funkci6-indexet (Mahoney es Barthel, 1965), a k6rhazi szorongasi es depresszi6s skala-kerd6ivet (Zigmond es Snaith, 1983), amely egy 26 kerdesb61 a1l6,szemelyes, egeszsegi es demografiai reszleteket tartalmaz6 kerd6iv, tovabba a mindennapi elettevekenysegekre alapu16 szli~segletfelmerest (Roper es munkatarsai, 1990) alkalmaztak. Az eszkozoknek ez a kombinaci6ja igen erdekes statisztikai adatokat, tovabba reszletes informaci6kat eredmenyezett, amelyek lehet6ve tettek a "kezeles, beutalas es erdekvedelem" neven ismert apolasi beavatkozasokat (Atkinson, 1994). A csaladokkal es kisgyermekekkel dolgoz6 apol6knak masfele kombinaci6t kell hasznaIniuk, amelyben a fej16desi es sebezhet6segi szintek, valamint a gyermek oltasi el6zmenyei felmereset szolgaI6 eszkozok kapnak helyet.

Aktiv, kezdemenyezo apolas

Az egyes apol6 szamara a legnagyobb horderejii dontest azjelenti, amikor elhatarozza, hogy az aktiv, kezdemenyez6 apoIast vagy eset-felkutatast fogja alkalmaz-

ni, amely megkivanja mind a finansziroz6 hat6sagok elk6telezettseget, mind pedig a vezetes tamogataslit azon az elllit6 szervezeten beliil, amelyben az apo16 dolgozik. Miutan megsziiletett a d6ntes arra, hogy egy csoporton segitenek, ilyen csoport lehet peldaul a hajlektalan ferfiak vagy csaladok csoportja, a jutalom neha igen gyer es a problemak nehezek. Ennek ellenere azok, akik ebben reszt vallalnak, ugy velik, hogy erdemes igy dolgozni, mert ez mind a sajlit maguk, mind pedig az ellatottjaik szamara er6t ad (Atkinson, 1994).

Ellatasi csomagok/eset-vezetes
Az Egyesiilt Kiralysagban hataIyba lepett t6rvenyi szabalyok k6vetkezteben a fele16sseg mind testiileti, mind szakmai jelentest nyert. Az apo16kt6l egyre gyakrabban kerdezik, hogy milyen specialis sziiksegletekkel rendelkeznek a betegek es beteg-csoportok, es milyen szintii es kateg6riaju apolasi tamogatas sziikseges e sziiksegletek kielegitesere. Ugyancsak elvarjak t6liik annak a meghatarozaslit, hogy pontosan milyen kimenetel varhat6 az egyes beavatkozasokt6l es eljarasokt61. A k6z6ssegi apo16nak tovabba befolyasolnia kell a k6z6ssegi elllitasi szolgaltatast vasarl6kat (beleertve a szocialis osztalyokat is), hogy azok a megfele16 es celiranyos szolgaItatasokat kerjek, ugyanakkor pedig a rendelkezesre a116forrasok adta keretek k6z6tt lehetseges lehet6 legmagasabbszintii elllitast-gondozast kell biztositania (lasd meg a 8. fejezetet). E kivanalmak k6z6tt igen nehez megteremteni az egyensulyt, s ehhez j6n meg az egyen16 es meltanyos szolgaltatas-nylijtas kihivasa is, melynek mindenki szamara ervenyesiilnie kell, beleertve azokat is, akik a szolgaItatasok f6sodrlit6l igen messze helyezkednek el. Kii16n6sen problemas lehet az azokra a szolgaltatasokra vonatkoz6 alku, amelyeket uj vagy extra szolgaItatasoknak tekintenek a mar amugy is sZlik6s k6ltsegvetesben, es a k6z6ssegi apo16nak nem csupan a hajlektalanokat szolga16 szolgaltatasok letrehozasanak es muk6dtetesenek moralis helyesseget kell bizonyitania, hanem ennek a tevekenysegnek a hasznlit is a kozosseg szamara. Az alabbiakban azokat a teriileteket irjuk Ie, amelyeket mi magunk is, es masok is a magas szinvonalu apolasi elllitas nyujtasa leghatasosabb m6djainak talaItunk, amelyek egyuttal a pontos klinikai adatok nyereset es a politikai eme16er6t is lehet6ve tettek (Norman es Parker, 1990; Norman es munkatilrsai, 1992; Atkinson, 1994).

Az apolasi ellatas es a beteg allapota alakulasanak a nyilvantartasa

Az apolasi elllitast negy f6 teriiletre lehet felosztani, ezek a felmeres, kezeles, beutalas es erdekkepviselet. A reszleges dokumentaci6 igen fontos az elllitas es tanacsadas folyamatossaganak a biztositasahoz. A felmeres kii16n6sen fontos az atmeneti eletm6dot folytat6 emberek gondozasa soran, mivel ezaltal bizonyos adminisztrativ egzisztencilit kapnak ezek az emberek, amely blirrnilyen rendszeres szolgaltatas igenybevetelehez sziikseges. Ezt a tenyt igen gyakran elfelejtik bonyolult tarsadalmainkban, ahol az emberek kii16nfele dokumentumokkal rendelkeznek, mint peldaul jogositvany es bankszamla. Az egyen sziiksegleteinek felmerese alapjan egyedi eset-feljegyzesek keszitese jelenti a letfontossagu els6 lepest. Ahollehet6seg nyilik arra, hogy valakit fellehessen iratni egy csaladorvos listajara es lak6helyet nyilvantartasba lehessen vetetni a tarsadalombiztositasi szervekkel, akkor ez biztositja azt, hogy az adott szemely hivatalosan letezik. Szamos varosban a szocialis iigyosztalynak elk6telezett munkatarsi gardaja mUk6dik, akik szakert6k abban, hogy hogyan lehet a hajlektalan embereket bejuttatni a j6leti ell<it6 rendszerbe. Az ezekkel az iigyosztalyokkal folytatott kapcsolattartas reven fokozhat6

az iigyfelek eselye arra, hogy hozzajutnak a szolgaltatasokhoz. Bar ezek az intezkedesek nem mindig val6sithat6k meg (peJdaul az utcan, a szabadban alv6k eseteben), megis ez lenne az idealis. A felmeres nyujtja az alapjat barmely apolasi es kozossegi ellatasnak es gondozasnak, es ez konnyiti meg az ellatas folyamatossagat. A kezeles alatt barmely olyan beavatkozast ertiink, amelyet az apol6 vegez az egyen testi biztonsaga, egeszsege vagy j61ete fokozasa erdekeben. Fontos az, hogy ne csak a tenyleges eljarast, peldaul kotozes, jegyezziik fel, hanem a kezeles kimenetelet, eredmenyet is. Ezjelenti mind a fizikalis, testi kimeneti eredmenyt (tehat a seb begy6gyult), mind pedig ennek hatasat az eletm6dra. A testi hatasra es eletminosegre vonatkoz6 kimenetel parositasa lenyeges abb61 a szempontb61, hogy szakmailag is es politikailag is kello sullyal lehessen ervelni a sziikseges forrasok biztositasa erdekeben. A kezelesnek emellett az a fontos funkci6ja is megvan, hogy belepest biztosit az egyen eletebe es bizalmaba. Az apolasi beavatkozas 6riasi elOnye az, hogy testi problemakra erezheto, gyakorlati segitseggel reagal, amely szelesebb koru tarsadalmi-gazdasagi es pszichol6giai tamogatassal paroslll. A beutahis a kozossegi apol6k lIgyancsak fontos teriilete. Az apol6 mint kepzett aItalanos szakember szeles koru klinikai ismeretekkel rendelkezik, emellett szeryes reszet kepezi az egeszsegiigyi es szocialis gondoskodasi rendszemek. Gyakorta eppen ez a kapcsolat az, ami hianyzik a haj lektalanok szamara. A klinikai ismeret felbecsi.iIhetetien ertekii, mivel az apol6 igen specialis beutalast eszkozolhet orvosi, apolasi es egyeb intezmenyekhez. A kimenetel nyilvantartasa es dokllmentaIasa ebben az esetben is igen fontos. Az erdekvedelem akkor val6sul meg, amikor az apol6 kliense neveben intezkedik azert, hogy iigyiiket elomozditsa, vagy 0 mag a is elkiseri ot, hogy tamogassa. A szerzo tapasztalatai szerint ennek gyakorta igen melyrehat6 hatasa van. Egy tamogat6 telefonhivas vagy level, vagy egy kliens elkiserese egy elojegyzett k6rhazi vizsgalatra alkalmankent a kliens fele billentheti a merleg nyelvet. Az erdekvedelembe beletartozhat a bizonysagtetel is, azaz az egyen helyzetenek, nezeteinek es kivansagainak feljegyzese (fizikalisan es moralisan) es azok kepviselete a hatalommal rendelkezok, a mas hivatasok kepviselOi es a kozonseg fele. Ez jelentheti peldaul tanllskodast az egeszsegiigyi hat6sag egyik bizottsaga elOtt, de jelenti azt az alapveto emberi cselekedetet, amikor azt mondjuk az illetonek: "Lehet, hogy en magam nem tudom megoldani a problemajat, de semmikeppen sem feledkeziink meg magar61, es j6magam mindenkinek, aki csak hajland6 meghallani, elmondom, hogy mi folyik itt." (Az apol6r61 mint sz6sz616r61bovebb informaci6k a 28. fejezetben olvashat6k.)

A gyakorlat szintetiztiIasa
Az akkuratus, tomor dokumentaci6 donto fontossaggal bir az egyen szamara sziikseges ellatas megtervezeseben, de kiilonlegesen jelent6s a klienseknek ezen atmeneti csoportja szamara. Az informaci6k lejegyzesenek, osszesitesenek es bemutatasanak folyamatat segitheti egy napl6, amelyben a fontos esemenyeket rogzitjiik: leirjuk rovid, vilagos mondatokban az esemenyekkel kapcsolatos megjegyzeseket, interakci6kat es beavatkozasokat, amint azok megtortennek. Osszesitve ezek a megjegyzesek megrajzoljak a gyakorlati munkavegzes, a kliens morbiditasanak, reakci6inak es egyeb jelensegeknek a strukturajat, amelyeket azutan temak szerint lehet szetvalogatni. A temakat ezutan paradigmillal vagy rovid tortenetekkel mint peldakkal lehet magyarazni, ami bemutatja, hogy mi tOrtent egy adott klienssel. A sziikseg eseten statisztikailag is elemezheto klinikai adatok kombinaIasa inkabb kvalitativ temakkal es paradigmillal egy rovid jelentesben kepet rajzol a sziiksegletek es apolasi te-

vekenysegek skahijar61, s mindez igen hasznos sz6vetseges a forrasteremtesben es egy projekt miik6dteteseben.

Strategia a menedzseIeshez
A hajlektalanoknak nylijtott magas minosegi szinvonalu apolasi ellatas folyamatM segiteni lehet a menedzsment szintjen egeszsegiigyi k6zpontok kijel61ese, tovabba szemelyzet kikiildese reven meghatarozott sza1l6kra, ejszakai szallashelyekre, utcakra es mas helyszinekre, ahol ezek az iigyfelek altalaban tart6zkodnak, s ezaltal ki lehet dolgozni egy teriileti k6z6ssegi strategiat. Ez megkivanja az apol6t61, hogy a leheto legpontosabban megallapitsa az egyenek es tart6zkodasi helyeik szamat. A heIyi hat6sagok adatai es a k6rnyezet-egeszsegiigyi informaci6k a hajlektalansagra vonatkoz6an segithetnek a sziiksegletek profiljanak a megrajzolasaban. A legfontosabb azonban az, hogy i'nformaci6kat lehet nyerni a k6z6ssegi apol6k megfigyeleseibOl is, akik szokasos feladataik vegzese k6zben megtudjak, hogy hoI vannak tarsberletek, vagy hoI alszik gyerek egy furcsa hazban vagy hoI tart6zkodnak a szabadban alv6k. Ezt hivatalossa is lehet termi egy felmeres elvegzese reven, amelyet meghatarozott napokon vegezne el valamennyi k6z6ssegi apol6 egy meghatarozott teriileten, egy egyszerii {irlapra feljegyezve mindazokat a hajlektalan ligyfeleket, akiket lattak vagy akiket kezeltek, es azt, hogy hoi talaJkoztak veliik. Glasgowban ezt varosszerte elvegeztek egy egyhetes idoszak saran (Macmillian es munkatarsai, 1992).

A specialistak hozzajarulasa
Az elmult neMny ev soran szamos tervezetet dolgoztak ki a hajlektalanok problemainak a kezelesere. Ezek k6z6tt emlithetok olyan egeszsegi.igyi szakemberek specialis csoportjai, akik csak hajlektalanokkal foglalkoznak, vagy orvosi rendelok letrehozasa a hajlektalanszall6kon bellil, vagy egy orvos kijel6lese egy adott hajlektalanszall6 szamara (Powell, 1987b; El Kabir es munkatarsai, 1989; Hamid es McCarthy, 1989). A fentiekhez hasonl6 tervezetek sikere e1t6ro fokil volt a hajlektalanok egeszsegiigyi ellatasi sziiksegleteinek a kielegitese szempontjab61. Az ilyen specialis tevekenysegek mellett es ellen is szamos erv hangzik el, a fo Mtranykent azt jel61ik meg, hogy az iigyfelek kiviil maradnak a rendszer fOsodran. Bizonyos terlileteken azonban annyi es olyan 6sszetett problema lehet, hogy ezek specialis beavatkozasokat indokolnak' Ezek a projektek akkor muk6dnek a legjobban, ha szoros a kapcsolat a speciaJis csoportok es az alapellatasi, szociaJis munkas es lakasi.igyi teamek k6z6tt, s e kapcsolatban a specialistak az integraci6 elomozdit6ikent miik6dnek amellett, hogy szakositott ellatast nylijtanak.

A hajlektalanoknak nyujtott jobb szolgaitatasokb61 szarmaz6 elOnyok az egeszsegiigyi ellat6 rendszer szamara
A hajlektalanok mint kliens-csoport azaltal nyer az apolasi beavatkozasokb61, hogy k6zvetleniil hozza tud ferni az egeszsegiigyi alapellatashoz es egyfajta kommunikaci6hoz a csaladorvossal. A k6z6ssegi apolassalletesitett kapcsolat tovabba fokozza mas k6z6ssegi szolgaltatasokhoz val6 hozzaferesi lehetosegeit. Az erre a terliletre vonatkoz6 szakertelem es szaktudas fejlOdese kiterjesztheto a k6z6sseg mas periferiara szomlt csoportjaira. Az egeszsegiigyi ellM6 rendszer egeszere vonatkoz6 elony6k esetleg nem azonnal nyilvanval6ak. Varhat6an a fokozott apol6i tevekenyseg orvosi kezelesre

torteno beuta1l:1sokjelentos szamat fogja eredmenyezni akkor, amikor a forrasok sZlikosek. Vannak azonban e16nyok is, mivel az egeszsegi.igyi alapellat6 szolgaIat fokozottabb igenybevetele csokkenti az aktiv ellcitas helytelen hasznalatat. Hasonl6keppen a morbiditas koraibb felfedezese es kezelese sziiksegtelenne teszi a kesobbi k6rhazi felvetelt.

Kovetkeztetes Osszefoglalva az alabbiakat sziikseges hangsulyozni.

A problema osszetettsege es melysege

Az a kep, amely az ember maganak alkot a hajlektalan szemeIyr61, paradox mMon egyszerre tipikus es ugyanakkor nem sziiksegkeppen reprezentativ. Mivel a nyilvantartott hajlektalanok szamat a helyi hat6sagoknaI nyilvantartott hajlektalan csaladok teszik ki, a legnepesebb csoportot, 65%-ot a gyermekek alkotjak. Az egyedi.ilall6 hajlektalan embereket nem tartjak nyilvan kozpontilag: a hajlektalanok es gyokertelenek szervezetenek becslese szerint tobb, mint 2 milli6 ember eshet ebbe a kateg6riaba. Emellett a rulzsUfolt, nem megfelelO lakaskoriilmenyek kozott, peldaul tarsberletben el6 emberek szamat nem tartjak nyilvan.

Az apol6k helye
Ebben a fejezetben a szerz6k a hajlektalanokkal folytatott apolasi projekteket mutattak be. Ezek k6ze tartoznak a korzeti apo16k (Atkinson, 19914), ved6n6k (Drennan es Steam, 1986; Billings, 1993), kozossegi elmeszakapol6k (Hamid es McCarthy, 1989), rende10k (EI Kabir es munkattirsai, 1989) es 6nall6an dolgoz6 szakapol6k (Burke Masters, 1988), Stern es Stilwell, 1989). Varakozasaik szerint ezzel bemutattak azt, hogy mind egyeni szinten, mind pedig a strategiai vezetes szintjen szi.ikseg van a koz6ssegi apolasban erintett kiil6nfele csoportok bevonasara.

Kozossegi menedekhely
Az egeszsegiigyi a1apellcitas eredmenyes biztositasa a hajlektalan emberek szamara annak a felismeresen alapu1, hogy az apol6knak figyelembe kell vennilik a beteg osszefiigges-rendszeret eppugy, mint szellemi es testi sziiksegleteit. Nightingale a Krimben, es egyik els6 korzeti apol6ja, Lees, hangstl1yozta a holizmus jelent6fieget (Baly, 1987). A vedelem, a tarsadalmi osszefiigges-rendszer es a gondoskodas biztonsagos k6rnyezetenek letrehozasa es biztositasa - ezt neha kozossegi menedekhelynek vagy azi1umnak is nevezik - megkivanja a kozossegi apo16t61szakert6 sz6sz616i es erdekved6 kepessegeinek alkalmazascit (Atkinson, 1993). Remelhet61eg ez a fejezet segitseget nytljt az olvas6nak felkeszi.ilni e letfontossagu feladatra.

Hivatkozasok
Alexander,M.F.,McIntosh, lB., Walsh,D. et al. (1994) A descriptive and evaluative study
of district nursing intervention with single homeless men from a private hostel in Glasgow. Research project funded by the Health Services and Public Health Research

302

Kbzossegl apolas es gonaoza~

Committee of the Scottish Office Home and Health Department. Department of Nursing and Community Health, Department of Social Sciences Glasgow Caledonian University (unpublished report) Atkinson, J. (1987) 'I just exist'. Community Outlook, 11, 12-15 Atkinson, J. (1993) Homeless and marginalised - a case for community asylum? Integrate News, 40, 6-7 Atkinson, J. (1994) A descriptive and evaluative study of district nursing intervention with single homeless men from a private hostel in Glasgow. Department of Nursing and Community Health, Glasgow Caledonian University (unpublished thesis presented for consideration for PhD) Baly, M. (1987) A History of the Queen s Nursing Institute, Croom Helm, Beckenham Barry, A.M., Carr-Hill, R. and Glanville, J. (1991) Homelessness and health: what do we know?, what should be done? Centre for Health Economics, Health Economics Consortium, University of York Bassuk, E., Rubin, L. and Lauriat, A. (1984) Is homelessness a mental health problem? American Journal of Psychiatry, 141(12), 1546-1550 BBC 2 (1987) A nice way to treat people: an open space film about health care and homelessness. Transcript of Programme 12/8 Billings, J. (1993) Comparing the expressed child health belief hierarchies offamilies living in bed and breakfast accommodation in Thanet with health visitors' perceptions of these hierarchies. Paper presented Royal College of Nursing Research Advisory Group Annual National Conference, Glasgow Black Housing (1989) Black people and housing ..Black Housing, 5(11), 5-8 Burke Masters B. (1988) The nurse practitioner's surgery. Self Health, 18, 22-23 CD(S)U (1993) Information from the Communicable Diseases (Scotland) Unit, Glasgow Doolin, J. (1986) Planning for the special needs of the homeless elderly. The Gerontologist, 26(3), 229-231 Drake,M., O'Brien, M. and Biebuyck, T. (1982) Single and Homeless, Department of the Environment, HMSO, London Drennan, V. and Stearn, J. (1986) Health visitors and homeless families. Health Visitor, 59(1 1),340-342 EI Kabir, J., Nyiri, P. Ramsden, S.S. et al. (1989) A mobile surgery for single homeless people in London. British Medical Journal. 298,372-374 Hamid, A.W. and McCarthy, M. (1989) Community psychiatric care for homeless people in Inner London. Health Trends. 21(3),67-69 Hewetson, J. (1975) Homeless people as an at risk group. Proceedings of the Royal Society of Medicine, 68, 9-13 HHARP (1993) Presentation of projects work with the nlral homeless in Yorkshire, funded by Shelter; Harrogate Housing Action Resource Project, Royal College of Nursing Congress, Harrogate Hollander, D. (1990) Mentally ill and nowhere to go. Community Care, 802, 16 Hondnicki, D.R. (1990) Homelessness: health care implications. Journal of Community Health Care Nursing, 7(2), 59-67 HVAlGMSC (1989) Homeless Families and their Health, Health Visitors' Association and General Medical Services Committee, BMA, London Keyes, S. and Kennedy, M. (1992) Sick to Death of Homelessness: An Investigation into the Links between Homelessness. Bealth and Mortality, Crisis at Christmas, London Laing, 1. (1993) Single Homelessness and Mental Health Issues in Glasgow, Glasgow District Council City Housing, Glasgow Lamb, H. and Talbot, J. (1986) The homeless mentally ill: the perceptive of the American Psychiatric Association. Journal of the American Medical Association, 256, 498-501

Macmillan, D., Miller, H. and Wormsely, l (1992) Homelessness and Health: A Needs Assessment in the Greater Glasgow Health Board Area, Health Information Unit, Department of Public Health, Greater Glasgow Health Board, Glasgow Mahoney, EI. and Barthel, D.W. (1965) Functional education: the Barthel index. Rehabilitation, 22/23, 61-65 Marshall, E. and Reed, l (1992) Psychiatric morbidity in homeless women. British JournalofPsychiatry, 160, 761-768 Morris, P. (1984) Mentally ill and homeless. Nursing Times, 80(35), 16-18 Norman, I. and Parker, E (1990) Psychiatric patients' views of their lives before and after moving to a hostel: a qualitative study. Journal of Advance Nursing, 15, I 036-1 044 Norman, LJ., Redfern, S.l, Tomalin, D.A. et al. (1992) Developing Flanagan's critical incident technique to elicit indicators of high and low nursing care from patients and their nurses. Journal of Advanced Nursing, 17, 590-600 O'Meachair, G. and Bums, A. (1988) Irish Homelessness: The Hidden Dimension. A Strategy for Change. City of Westminster CARA, London Powell, P.Y. (l987a) The use of an accident and emergency department by the single homeless. Health Bulletin, 45(5), 225-262 Powell, P.Y. (I 987b) A house doctor scheme for primary health care for single homeless in Edinburgh. Journal of the Royal College of General Practitioners, 37(303),444-447 Quick, R. (1990) Lost in America. Nursing Times, 86(30),44-47 Roper, N., Logan, W.W. and Tierney, A. (1990) The Elements of Nursing, Churchill Livingstone, Edinburgh Roth, D., Bean, G.J. and Hyde, P.S. (1986) Homelessness and mental policy: developing an appropriate role for the 1980's. Community Mental Health Journal, 22(3), 203-214 Shanks, N. and Smith, S.l (1992) British public policy and the health trends of homeless people. Policy and Politics Journal, 20(1),35-46 Shelter (1990) Homelessness in England: The Facts, Shelter, London Stern, R. and Stillwell, B. (1989) From margin to mainstream. Health Service Journal, 99, 5169 Stewart, l (1975) Of no Fixed Abode: University Press, 104 Vagrancy and the Welfare State, Manchester

Thomson, R. and Atkinson, l (1989) Homelessness and health. Nursing Standard, 3(48), 30-32 Timms, P.W. and Fry, A.H. (1989) Homelessness and health. Health Trends, 21(3), 70-71 Williams, S. and Allen, I. (1989) Health Care for Single Homeless People, Policy Stlidies Institute, London Zigmond, A. and Snaith, R.P. (1983) The Hospital Anxiety Scandinavia. Acta Psychiatrica, 67, 361-370 and Depression Scale: