Stephen W.

Hawking

A MINDENSG ELMLETE
A vilgegyetem ere ete !" "#r"a

$%SS&TH $IAD' (&DA)EST

A $IAD*S ALA)+A STE)HEN W. HAW$ING, THE THE%-. %/ E0E-.THING. THE %-IGIN AND /ATE %/ THE &NI0E-SE. (E0E-L. HILLS1 NEW MILLENNI&M )-ESS 2334. /%-D5T%TTA

(A$' D%-%TT.A S )A)) G*(%A6 ELS7 $IAD*S 0*LT%6ATLAN &T*NN.%M*SA

MINDEN +%G /ENNTA-T0A

IS(N 89:;8<4;38;=<3>;:
? NEW MILLENNI&M )-ESS 2332 /I-ST )&(LISHED &NDE- THE TITLE THE @AM(-IDGE LE@T&-ES, LI/E W%-$S ? D%0E A&DI%1 IN@. >88< ? $%SS&TH $IAD' 233A ? H&NGA-IAN T-ANSLATI%N (A$' D%-%TT.A1 )A)) G*(%- 233A

/ELEL7S $IAD' $%@SIS AND-*S S*ND%A $%SS&TH $IAD' 6-T. ELNB$;0E6-IGA6GAT'+A A $IAD' A6 >98A;(EN ALA)5T%TT MAG.A$BN.0$IAD'$ S $BN.0TE-+ES6T7$ EG.ESCLSNE$ A TAG+A A $BTETET HITSE$E- M*-IA S6E-$ES6TETTE MDS6A$I 0E6ET7 (ADI@S IL%NA WWW.$%SS&TH.H& E E;MAIL, $IAD%F$%SS&TH.H& N.%MTA S $BTBTTE A S6E$S6*-DI N.%MDA $/T. /ELEL7S 0E6ET7 0AD*S6 +'6SE/ IGA6GAT'

TARTALOM
(eveGet!"..................................................................8 El"H elHa ". G#n #lat#k a vilgegyetemrHl..........>A A vilgegyetem keG ete.....................................4> M"# ik elHa ". A tgIlJ vilgegyetem...............49 A /ri man;m# ell..............................................=8 A Nagy (Imm...................................................<A Harma ik elHa ". A Kekete lyIkak........................98 Negye ik elHa ". A Kekete lyIkak nem i" #lyan Keket!k.........................................................>>8 A term# inamika m"# ik KHt!tele..................>2A A Kekete lyIk "IgrG"a...................................>4> A Kekete lyIk r#LLan"a...................................>48 AG H"i Kekete lyIkak kere"!"e..........................>=4 AG ltaln#" relativit"elm!let !" a kvantImmeMhanika..........................................>=8

BtN ik elHa ". A vilgegyetem ere ete !" "#r"a. >AA A K#rrJ Nagy (Imm;m# ell............................>A8 Nyit#tt k!r !"ek...............................................><9 AG inKlMiJ" m# ell..........................................>9> AG inKlMiJ v!ge...............................................>98 $vantImgravitMiJ...........................................>:A Hatrtalan Kelt!tel.............................................>8> Hat# ik elHa ". AG i H irnya.............................234 @1 )1 T..............................................................23A AG i H nyilai.....................................................239 A vilgegyetem hatrKelt!tele...........................2>A MegK#r Ilhat;e aG i H irnyaO.........................224 Hete ik elHa ". A Min en"!g elm!lete...............228 N!v; !" trgymItatJ..............................................2<4

BEVEZETS

LLen aG elHa ""#r#GatLan aG kP"!rlem meg KelvG#lni1 h#gy mit g#n #lInk a vilgegyetem tNrt!net!rHl a Nagy (ImmtJl a Kekete lyIkakig. AG el"H elHa "Lan KelelevenPtem a vilgegyetemrHl alk#t#tt e igi k!peket1 valamint aGt1 h#gy mik!nt QIt#ttInk el a mai elk!pGel!"ekig. Taln a vilgegyetem tNrt!net!nek i" neveGhetn!nk eGt a r!"Gt. A m"# ik elHa "Lan arra vilgPt#k r1 h#gyan veGet a tNmegv#nG" akr newt#ni1 akr ein"teini elm!lete arra a kNvetkeGtet!"re1 h#gy a vilgegyetem nem lehet "tatikI". ELLHl vi"G#nt aG kNvetkeGik1 h#gy #lyan tPG;hR"Gmillir !ve> a vilgegyetem "SrS"!ge v!gtelen nagy v#lt. EGt hPvQIk Nagy (Immnak T(ig (angU1 !" eG lehetett a vilgegyetem "GVlet!"e. A harma ik elHa "Lan a Kekete lyIkakrJl Le"G!lek. EGek aG #LQektIm#k akk#r keletkeGnek1 amik#r egy hatalma" M"illag W vagy egy m!g nagy#LL !gite"t W N""Ger#ppan "aQt gravitMiJ" v#nG"a kNvetkeGt!Len. Ein"tein ltaln#" relativit"elm!lete "Gerint aki #lyan L#l#n 1 h#gy Lelee"ik egy Kekete lyIkLa1 aG min NrNkre elve"Gett1 mert "#ha"em le"G k!pe" kiQItni LelHle. SGmra a tNrt!nelem v!get !r. AG ltaln#" relativit"elm!let aG#nLan kla""GikI" elm!let W aGaG nem ve"Gi KigyelemLe a kvantImmeMhanikai hatr#Gatlan"gi elvet. A negye ik elHa "Lan aGt vG#l#m Kel1 h#gyan k!pe" a kvantImmeMhanika ki"GNktetni aG energit a
>

NapQainkLan eGt aG i Hp#nt#t mr >41A;>= millir !vre te"Gik. W A lLQegyGeteket a K#r PtJ Prta Le kieg!"GPt!"Vl vagy magyarGatk!ppen.

Kekete lyIkLJl. A Kekete lyIkak nem i" #lyan "Nt!tek1 mint ah#gyan lePrQk Hket. AG NtN ik elHa "Lan LemItat#m a kvantImmeMhanikai elvek alkalmaG"t a Nagy (Immra !" a vilgegyetem keletkeG!"!re. A kNvetkeGm!ny aG le"G1 h#gy a t!ri H Rgy lehet v!ge" kiterQe !"S1 h#gy kNGLen ninM"en hatra1 ha"#nlat#"an ahh#G1 ah#gy a /Nl Kel"GPn!nek "inM"en hatra W pI"Gtn kettHvel tNLL imenGiJLan. A hat# ik elHa "Lan aGt prJLl#m megmItatni, annak ellen!re1 h#gy n#ha a KiGika tNrv!nyei "GimmetrikI"ak aG i H irnyra n!Gve1 aG elHLLi hatrKelt!tel kNvetkeGt!Len mi!rt kVlNnLNGik a mRlt annyira a QNvHtHl. 0!gVl a hete ik elHa "Lan arrJl "GJl#k1 h#gyan prJLlQIk megtallni aGt aG egye"Ptett elm!letet1 mely tartalmaGGa a kvantImmeMhanikt1 a gravitMiJt !" a KiGika min en m" kNlM"Nnhat"t. Ha eG a prJLlk#G" "ikerrel Qr1 akk#r valJLan meg!rtQVk a vilgegyetemet !" Lenne a helyVnket.

El"H elHa "

GONDOLATOK A VILGEGYETEMRL

ri"Gt#tel!"G De Caelo (Az gbolt) MPmS kNnyv!Len mr i H"GmPt"Ink elHtt 4=3; Len Kel"#r#lt k!t !rvet i" annak altma"Gt"ra1 h#gy a /Nl nem egy lap#" "Pkh#G1 hanem inkLL egy kerek laL h#G ha"#nlPt. ElH"GNr i" !"Grevette, a h#l K#gyatk#G"#kat aG #k#GGa1 h#gy a /Nl a Nap !" a H#l kNG! kerVl. A /Nl rny!ka a H#l #n min ig kerek v#lt1 ami arra Italt1 h#gy a /Nl gNmL alakR. Ha a /Nl lap#" k#r#ng lenne1 aG rny!ka elnyRQt#tt ellip"Gi" alak#t K#rmGna1 haM"ak a K#gyatk#G" nem min ig akk#r kNvetkeGik Le1 amik#r a Nap p#nt#"an a /Nl "PkQa KNlNtt helyeGke ik el. M"# "G#r1 a r!gi gNrNgNk ItaG"aik "#rn mr megtapa"Gtaltk1 h#gy a SarkM"illag !leLLrHl n!Gve min ig alaM"#nyaLLan lt"Gik aG !gL#lt#n1 mint !"GakaLLrJl. A SarkM"illag Egyipt#mLan1 illetve GNrNg#r"GgLan lt#tt "GNg!nek kVlNnL"!g!LHl a gNrNgNk megLeM"Vlt!k a /Nl kerVlet!t1 !" Ari"Gt#tel!"G Kenti mSv!Len meg i" a Qa aG Pgy kap#tt n!gy"GGeGer "ta i#nnyi m!retet. )#nt#"an nem tI QIk mekk#ra v#lt egy "ta i#n1 e kNrVlLelVl kettH"GG m!terre tehetQVk1 amivel eG aG !rt!k a ma elK#ga #tt kerVlet k!t"Gere"!t a Qa. A gNrNgNknek eGenkPvVl v#lt m!g egy !rvVk arra1 h#gy mi!rt gNmL alakR a /Nl , a ltJhatr#n elH"GNr a haQJk rL#Ma tSnik Kel1 a haQJk te"te pe ig M"ak k!"HLL. Ari"Gt#tel!"G aGt g#n #lta1 h#gy a /Nl m#G Ilatlan W a Nap1 a H#l 1 a L#lygJk !" a M"illag#k kNrplyn keringenek kNrVlNtte W1 mivel mitikI" #k#kLJl a /Nl et tart#tta a vilgegyetem

kNG!pp#ntQnak1 a kNrplyt pe ig a legtNk!lete"eLL m!rtani alakGatnak. EGt aG Ntletet mInklta ki )t#lemai#"G egy telQe" k#Gm#lJgiai m# ell! aG el"H !v"GGa Lan. A kNG!pp#ntLan a /Nl ll1 melyet ny#lM "GK!ra ve"G kNrVl a H#l al1 a Nappal1 a M"illag#kkal !" aG Nt akk#r i"mert L#lygJval, a MerkRrral1 a 0!nI""Gal1 a Mar""al1 a +Ipiterrel !" a SGatIrnI""Gal. MagIk a L#lygJk a "GK!rik kNrVli ki"eLL kNrNkNn m#G#gnak W Pgy a m# ell "Geml!ltetni tI ta a valJ"gLan megKigyelt1 L#ny#lIlt m#Gg"#kat. A legkVl"H "GK!ra tartalmaGta aG RgyneveGett llJM"illag#kat1 melyek egym"h#G k!pe"t nem m#G Ilnak el1 M"ak aG eg!"G !gL#lttal egyVtt K#r#gnak a /Nl kNrVl. H#gy mi van eGen a "GK!rn tRl1 aG "#ha"em erVlt ki1 e aGt nyilvnvalJan nem tekintett!k a megKigyelhetH vilgegyetem r!"G!nek. )t#lemai#"G m# ellQe elegen Hen p#nt#" v#lt aG !gite"tek helyGet!nek meghatr#G"h#G. *m a H#l e"et!Len p!l Il ennek a p#nt#""gnak aG v#lt aG ra1 h#gy a H#l at #lyan plyn kellett elhelyeGni1 melyen aG i Hnk!nt Kele #lyan me""Ge v#lt a /Nl tHl1 mint m"k#r. Ennek kNvetkeGt!Len a m# ellLen ilyenk#r a H#l k!t"Ger #lyan nagynak lt"Gik1 mint amik#r a legtv#laLL van a /Nl tHl W ami per"Ge a valJ"gLan nem igaG. )t#lemai#"G ti"GtLan v#lt eGGel a hiLval1 ennek ellen!re m# ellQ!t ltaln#"an Tha nem i" min enVttU elK#ga tk. A kere"Gt!ny egyhG i" mag!v tette1 mint a vilgegyetem #lyan m# ellQ!t1 mely N""GhangLan van aG 5r"#kkal. A m# ell nagy elHny!nek tart#ttk1 h#gy aG llJM"illag#k "GK!rQn tRl LH"!ge"en v#lt hely a menny !" a p#k#l elhelyeG!"!re.

>A>=;Len aG#nLan Nik#laI"G $#pernikI"G lengyel "GerGete" elHllt egy egy"GerSLL elk!pGel!""el. AG eretnek"!g v QtJl valJ K!lelm!Len a m# ellQ!t W melyLen a Nap van a kNG!pp#ntLan !" a /Nl meg a L#lygJk keringenek kNrVlNtte W n!vtelenVl pILliklta. De egy !v"GGa La i" Leletelt1 mire elk!pGel!"!t k#m#lyan vett!k1 !" k!t M"illag"G W a n!met +#hanne" $epler !" aG #la"G Galile# Galilei W elkeG te nyPltan tm#gatni. Tett!k eGt annak ellen!re1 h#gy aG !gite"teknek a m# ell alapQn "Gm#lt plyQa nem telQe"en egyeGett a megKigyelt !rt!kekkel. AG Ari"Gt#tel!"G;)t#lemai#"G;K!le elm!let alk#nyt ><38;re tehetQVk1 amik#r Galilei aG akk#riLan Keltallt tvM"Hvel megkeG te aG !Q"Gakai !gL#lt megKigyel!"!t. Amik#r Galilei a +Ipiter Kel! K#r Pt#tta tvM"Nv!t1 megKigyelte1 h#gy aGt "Gm#" ki" kP"!rH h#l ve"Gi kNrVl. EG aGt Qelentette1 h#gy Ari"Gt#tel!"G1 illetve )t#lemai#"G elk!pGel!"eivel "GemLen nem min en !gite"t kering kiGrJlag a /Nl kNrVl. Term!"Gete"en eGeket a h#l akat i" Le lehetett ille"Gteni a pt#lemai#"Gi vilgk!pLe1 M"ak a m# ell nagy#n L#ny#lIltt vlt. EGGel "GemLen a k#pernikI"Gi elm!let QJval egy"GerSLL lePr"t a #tt. $epler pe ig mJ #"Pt#tta a k#pernikI"Gi elm!letet1 amik#r megKigyel!"ei alapQn aGt llPt#tta1 h#gy a L#lygJk nem kNr1 hanem ellip"Gi" alakR plyn m#G#gnak. EG aG elm!let mr v!gre QJl a ta meg a L#lygJk vrhatJ p#GPMiJQt. Ami $eplert illeti1 aG elliptikI" plya "Gmra pI"Gtn M"ak egy nem tRl r#k#n"Genve" Keltev!" v#lt1 mivel aG ellip"Gi" nem #lyan tNk!lete"1 mint a kNr. MiItn M"aknem v!letlenVl rQNtt1 h#gy aG ellip"Gi"plya QJl egyeGik a

megKigyel!"ekkel1 eGt a KelKe eG!"t nem tI ta N""GeegyeGtetni aGGal aG elk!pGel!"!vel1 h#gy a L#lygJkat a mgne"e" erH tartQa a Nap kNrVl. A magyarGatra eg!"G ><:9;ig kellett vrni1 amik#r Newt#n kNG!tette Principia Mathematica Naturalis Causae MPmS mSv!t. 0alJ"GPnSleg eG v#lt a legQelentH"eLL mInka1 amit valaha a KiGikLan kNGG!tettek. Newt#n nemM"ak mega ta a te"tek t!rLeli !" i HLeli m#Gg"nak elm!let!t1 hanem kiKeQle"Gtette a m#Gg"Ik viG"glath#G "GVk"!ge" matematikai K#rmaliGmI"t i"1 !" megK#galmaGta a tNmegv#nG" IniverGalit"nak elv!t. EG kim#n ta1 h#gy a vilgegyetemLen min en te"t min en m" te"t Kel! v#nGJ ik1 m!gpe ig #lyan erHvel1 mely nagy#LL tNmeg !" ki"eLL tv#l"g e"et!n nNvek"Gik. EG IgyanaG aG erH1 melynek kNvetkeGt!Len a te"tek a /Nl Nn lee"nek. AG a kNGi"mert tNrt!net1 h#gy Newt#nnak KeQ!re e"ett egy alma1 !" ettHl vilg#"# #tt meg1 maQ nem LiGt#"an nem igaG. Maga Newt#n errHl aGt m#n ta1 h#gy a tNmegv#nG" Ntlete akk#r QIt#tt aG e"G!Le1 amik#r elm!lke !"e kNGLen !"Grevette1 h#gy egy alma lee"ik a KrJl. Newt#n aGt i" kimItatta1 h#gy aG elm!lete "Gerinti erH hat"ra a H#l ellip"Gi" alakR plyn m#G#g a /Nl kNrVl1 !" ha"#nlJk!ppen m#G#gnak a L#lygJk a Nap kNrVl. A k#pernikI"Gi m# ell meg"GaLa Ilt a pt#lemai#"Gi !gi "GK!rktJl1 !" eGGel egyVtt attJl aG elk!pGel!"tHl i"1 h#gy a vilgegyetemnek hatra van. AG llJM"illag#k lthatJan nem m#G Iltak el1 amPg a /Nl megK#r Ilt a Nap kNrVl. ELLHl arra kNvetkeGtettek1 h#gy aG llJM"illag#k a Naph#G ha"#nlJ !gite"tek1 M"ak nagy#n me""Ge vannak. EG min Qrt Kelvetett egy pr#Ll!mt1 amit Newt#n

aG#nnal !"Grevett, a gravitMiJ elm!let!LHl aG kNvetkeGik1 h#gy aG N""Ge" M"illag v#nGGa egym"t1 aGaG egyikVk "em mara hat m#G Ilatlan. 0aQ#n nem K#gnak a M"illag#k valamik#r egy"Ger M"ak egy p#ntLa N""Ger#"ka niO ><8>;Len -iMhar (entleyheG1 a k#r m"ik nagy g#n #lk# JQh#G Prt level!Len Newt#n megQegyGi1 h#gy a Kenti g#n #latmenet akk#r igaG1 ha v!ge" "#k M"illag van. AmennyiLen v!gtelen "#k M"illag lenne egyenlete"en "G!t"GJrva a vilgegyetemLen1 aG N""Ger#"ka " nem kNvetkeGik Le1 mivel ninM"en kitVntetett kNG!pp#nt. EG aG !rvel!" i" mItatQa1 h#gy milyen ve"G!lyekkel Qr1 ha egy"Ger M"ak v!gtelenekrHl Le"G!lVnk. Egy v!gtelen vilgegyetemLen min en p#nt#t kNG!pp#ntnak tekinthetVnk1 mivel min en p#nt v!gtelen "GmR M"illag#t lt min en irnyLan. AG elHLLi1 K!lreveGetH !rvel!" helyett W mint aGt QJval k!"HLL Keli"mert!k W m"ikat kell alkalmaGnInk, k!pGelQVnk el egy v!ge" ren "Gert1 ah#l a M"illag#k egym" Kel! e"nek. EGek Itn megn!GGVk1 h#gyan vlt#Gik a helyGet1 ha a viG"glt ren "Ger kVl"eQ!heG egyenlete"en h#GGa Ink RQaLL M"illag#kat. Newt#n tNrv!ny!nek megKelelHen aG RQ M"illag#knak nem le"G hat"Ik a meglevHkre21 aGaG aG#k IgyanRgy egym" Kel! hIllanak1 mint a v!ge" ren "GerLen. Akrhny M"illag#t h#GGa hatInk kPvVlrHl1 aG N""Ger#"ka "t eG nem LeK#ly"#lQa. Ma mr tI QIk1 h#gy nem lehet"!ge" v!gtelen1 "tatikI" vilgegyetem;m# ellt alk#tni1 amelyLen a gravitMiJ min ig v#nGJ.
2

Mivel aG RQ M"illag#kat "GimmetrikI"an a tIk h#GG a ren "GerheG1 eG!rt a LelVl levH M"illag#kra gyak#r#lt hat"Ik !ppen "emlege"Pti egym"t.

r eme" aG#n i" elg#n #lk# ni1 h#gy eg!"Gen a hI"Ga ik "GGa ig "#ha"em K#galmaGJ tak meg #lyan g#n #lat#k1 amelyek "Gerint a vilgegyetem tgIl vagy N""GehRGJ ik. *ltaln#"an elK#ga #tt n!Get v#lt1 h#gy a vilgegyetem vagy NrNktHl K#gva l!teGik vlt#GatlanIl1 vagy a mRltLan v!ge" i H alatt keletkeGett nagyQLJl #lyan K#rmLan1 amilyenLen m#"t ltQIk. Ennek valJ"GPnSleg r!"GLen aG a magyarGata1 h#gy aG emLerek "Geretnek hinni aG NrNk igaG"g#kLan1 r!"GLen raga"Gk# nak ahh#G a megnyIgtatJ tI ath#G1 h#gy Lr mi megNrege Vnk !" meghalInk1 a vilgegyetem nem vlt#Gik. M!g aG#k "em g#n #ltak arra1 h#gy a vilgegyetem e"etleg tgIl1 akik Keli"mert!k1 h#gy Newt#n gravitMiJ" elm!lete alapQn aG nem lehet "tatikI". Ehelyett aG elm!letet prJLltk mJ #"Ptani Rgy1 h#gy a gravitMiJ" erHket nagy tv#l"g#k#n ta"GPtJnak g#n #ltk. Egy ilyen vlt#Gtat" nem LeK#ly"#lQa m!g QelentH"en a L#lygJk m#Gg"t1 vi"G#nt lehetHv! te"Gi1 h#gy v!gtelen "#k M"illag#t helyeGGVnk el egyen"RlyLan Rgy1 h#gy a kNGeli M"illag#k v#nGGk1 a tv#liak pe ig ta"GPtQk egym"t. Ma aG#nLan Rgy g#n #lQIk1 h#gy egy ilyen egyen"Rly in"taLil1 aGaG ha egy tart#mnyLan a M"illag#k M"ak egy piMit kNGeleLL kerVln!nek egym"h#G1 a kNGtVk levH v#nG" erH"eLL lenne1 !" ellen"Rly#Gn a ta"GPt"t. EGltal a M"illag#k m!g kNGeleLL kerVln!nek egym"h#G1 !" egym" Kel! e"n!nek. Ha vi"G#nt a M"illag#k kiM"it tv#laLL kerVln!nek aG egyen"Rlyi helyGetVkn!l1 a ta"GPtJ erHk lenn!nek aG erH"eLLek1 !" a M"illag#k "G!pen eltv#l# nnak egym"tJl.

A v!gtelen "tatikI" vilgegyetem;m# ell ellen Kelh#G#tt m"ik !rvet HeinriMh %lLer" n!met Kil#GJKI"nak tIlaQ #nPtQk. 0alJQLan mr Newt#n "Gm#" k#rtr"a kiKeQtette Kenntart"t1 !" %lLer" >:24;a" Mikke "em aG el"H v#lt1 mely ny#mJ" !rveket "#rak#Gtat#tt Kel aG VgyLenX e eG v#lt aG el"H Mikk1 mely "G!le" kNrLen i"mertt! vlt. A pr#Ll!ma aG1 h#gy egy v!gtelen "tatikI" vilgegyetemLen gyak#rlatilag min en v#nal egy M"illag KelVlet!n !r v!get. EG!rt aG emLer aGt g#n #ln1 h#gy aG !gL#lt Igyan#lyan K!nye" le"G1 mint a Nap1 !" m!g !Q"Gaka i" nappali vilg#""g van. %lLer" a pr#Ll!mt Rgy prJLlta meg#l ani1 h#gy a tv#li M"illag#kLJl "GrmaGJ K!ny elnyelH ik a kNGLen"H M"illagkNGi anyag#n. Ha vi"G#nt eG valJLan Pgy lenne1 akk#r meg a M"illagkNGi anyag melege ne Kel annyira1 h#gy mr maga i" Igyan#lyan K!nye"en vilgPtana1 mint a M"illag#k. AG egyetlen lehetH"!g annak elkerVl!"!re1 h#gy aG !Q"Gakai !gL#lt Igyan#lyan K!nye" legyen1 mint a Nap1 annak Kelt!teleG!"e1 h#gy a M"illag#k nem ragy#gnak NrNkk!1 hanem valamik#r a mRltLan1 v!ge" i HLen gyIlla tak ki. ELLen aG e"etLen a M"illagkNGi anyag m!g nem melege ett Kel annyira1 h#gy "Igr#GG#n1 illetve a tv#li M"illag#k K!nye m!g nem !rt el minket. EG per"Ge aG#nnal Kelveti aGt a k!r !"t1 h#gy mitHl gyIlla nak Kel a M"illag#k.

A vilgegyetem keG ete

A vilgegyetem keG ete term!"Gete"en mr r!gJta K#glalk#GtatQa aG emLereket. A G"i J1 a kere"Gt!ny1 illetve a m#hame n irnyIlt"gR k#rai k#Gm#lJgiai elm!letek "Gerint a vilgegyetem a nem i" #lyan r!gmRltLan keletkeGett. Egy ilyen teremt!" term!"Gete" kNvetkeGm!nye annak aG ig!nynek1 h#gy legyen egy el"H lege" #k1 mely megmagyarGGa a vilgegyetem l!teG!"!t. Egy m"ik !rvel!" SGent *g#"t#nnak a De civitate Dei (Az Isten vrosrl) MPmS kNnyv!Len Qelent meg. *g#"t#n rmItat#tt1 h#gy a MiviliGMiJ KeQlH ik1 !" eml!keGVnk aG#kra1 akik v!grehaQt#ttak valamilyen nagy tettet vagy kiKeQle"Gtettek egy RQ teMhnikt. EG!rt aG emLer W !" IgyanRgy a vilgegyetem W "em l!teGhet #lyan r!gJta1 mert kVlNnLen mr "#kkal KeQletteLLek lenn!nk. *g#"t#n a eremts !"n#ve alapQn a vilgegyetem teremt!"!t kNrVlLelVl $r. e. A333;re te"Gi. r eke"1 h#gy eG aG i Hp#nt ninM"en #lyan me""Ge aG It#l"J Q!gk#r"Gak v!g!tHl1 kNrVlLelVl $r. e. >3 333;tHl1 amik#r a MiviliGMiJ valJQLan elkeG H Ntt. EGGel "GemLen Ari"Gt#tel!"G !" a legtNLL gNrNg Kil#GJKI" nem v#lt a teremt!" hPve1 mivel "GmIkra aG tRl "#k i"teni Leavatk#G""al Qrt v#lna. EG!rt aGt tart#ttk1 h#gy aG emLeri KaQ !" a kNrnyeGH vilg NrNktHl K#gva l!teGik1 !" NrNkk! Kennmara . Megvitattk a KeQlH !""el kapM"#lat#" elHLLi pr#Ll!mt i"1 e Rgy g#n #ltk1 h#gy aG i"m!tlH Hen Kell!pH ra "#k vagy m" M"ap"#k

"#r#Gat#"an a MiviliGMiJ keG et!re vetik vi""Ga aG emLeri"!get. Amik#r a legtNLL emLer hi"G a l!nyeg!Len "tatikI" !" vlt#Gatlan vilgegyetemLen1 aG a k!r !"1 h#gy v#lt;e neki keG ete1 valJQLan a metaKiGika vagy a te#lJgia k!r !"kNr!Le tart#Gik. A megKigyelhetH vilg#t min k!t lehetH"!g le tI Qa Prni, a vilgegyetem vagy NrNktHl K#gva l!teGik1 vagy valamik#r a mRltLan llPt#ttk VGemLe #lyan mJ #n1 mintha NrNktHl K#gva l!teGne. >828;Len aG#nLan E win HILLle alapvetH megKigyel!"t tett, Lrmerre n!GVnk1 a tv#li M"illag#k gy#r"an tv#l# nak tHlVnk. EG aGt Qelenti1 h#gy eGelHtt aG !gite"tek kNGeleLL v#ltak egym"h#G1 !" tNrt!nete"en #lyan tPG;hR"Gmillir !ve egy p#ntLan tNmNrVltek. EG a KelKe eG!" a vilgegyetem keletkeG!"!nek pr#Ll!mQt v!gre a tI #mny vilgLa emelte. HILLle megKigyel!"e aGt "Igallta1 h#gy v#lt egy #lyan i Hp#nt1 amik#r a Nagy (Immnak neveGett e"em!ny tNrt!nt1 !" a vilgegyetem v!gtelenVl kiM"i !" v!gtelenVl "SrS v#lt. Ha tNrt!nt i" valami a Nagy (Imm elHtt1 annak "emmiK!le hat"a nem lehet a mai e"em!nyekre1 eG!rt elKele keGhetVnk rJla1 mivel megKigyelhetH kNvetkeGm!nye ninM"en. AGt m#n hatQIk1 h#gy aG i H a Nagy (Imm;mal keG H ik1 M"Ipn aG!rt1 mivel annl k#rLLi i Hket nem tI Ink meghatr#Gni. Ny#mat!k#"Ptani "Geretn!m1 h#gy eG aG Yi Hk keG eteZ eg!"Gen m"1 mint amirHl e ig Le"G!ltVnk. Egy vlt#Gatlan vilgegyetemLen aG i Hk keG et!t egy kVl"H1 a vilgegyetemtHl KVggetlen l!teGHnek kell meghatr#Gnia1 ninM"en KiGikai k!ny"Ger a keG et LeveGet!"!re. Elk!pGelhetQVk1 h#gy aG I"ten

teremtette a vilg#t tet"GHlege" mRltLeli i Hp#ntLan. Elk!pGelhetQVk IgyanPgy1 h#gy a Nagy (Imm i eQ!n teremtette a vilg#t1 vagy egy tet"GHlege" k!"HLLi i Hp#ntLan #ly mJ #n1 h#gy aG Rgy n!GGen ki1 mintha a Nagy (Imm i eQ!n keletkeGett v#lna. De !rtelmetlen lenne aGt Kelt!teleGnVnk1 h#gy I"ten a Nagy (Imm elHtt teremtette a vilg#t. A tgIlJ vilgegyetem nem GrQa ki a TeremtHt1 e Lehatr#lQa aG i Ht1 amik#r mInkQt LeKeQeGte.

M"# ik elHa "

A TGUL VILGEGYETEM

apInk !" a kNrnyeGH M"illag#k min r!"Gei a TeQRtren "Gernek neveGett gala[i"nak. AG emLerek eGt a gala[i"t igen "#kig a telQe" &niverGImmal aG#n#"Pt#ttak1 amPg >82=;Len E win HILLle amerikai M"illag"G Le nem LiG#nyPt#tta1 h#gy m" gala[i"#k i" l!teGnek. 0alJQLan igen "#k gala[i" l!teGik1 melyeket ir atlan nagy Vre" t!r vla"Gt el egym"tJl. A kNGeli M"illag#k tv#l"gt meghatr#GhatQIk aLLJl1 h#gy mik!pp vlt#Gik lt"GJlag#" "GNgVk1 amint a /Nl megkerVli a Nap#t. AG#nLan a gala[i"#k #lyan me""Ge vannak tHlVnk1 h#gy velVk kapM"#latLan eG a mJ "Ger nem mSkN ik. A gala[i"#k valJLan m#G Ilatlannak lt"Ganak1 eG!rt tv#l"gIk meghatr#G"ra HILLle; nak m"1 kNGvetett elQr"t kellett ha"Gnlnia. Egy M"illag lt"GJlag#" K!nye""!ge k!t t!nyeGHtHl KVgg W egyKelHl attJl1 h#gy milyen me""Ge van a M"illag1 m"KelHl pe ig1 h#gy mennyi K!nyt L#M"t ki TlImin#Git"U. A kNGeli M"illag#knak meg tI QIk m!rni min a lt"GJlag#" K!nye""!g!t1 min a tv#l"gt1 !" eLLHl ki tI QIk "Gm#lni lImin#Git"Ikat. /#r Pt"Ik meg a g#n #latmenetet, ha i"merQVk a M"illag lImin#Git"t egy m"ik gala[i"Lan1 akk#r a lt"GJlag#" K!nye""!g!nek m!r!"!vel meg tI QIk llapPtani a tv#l"gt. HILLle a kNGeli1 a mi gala[i"InkLan levH M"illag#k tanIlmny#G"a "#rn Keli"merte1 h#gy LiG#ny#" KaQta M"illag#knak min ig Igyanakk#ra a lImin#Git"a1 !" Pgy KeltehetQVk1 h#gy eG m" gala[i"#kLan i" Pgy van. EGltal ha megKelelH tPpI"R M"illag#t tallInk egy m"ik gala[i"Lan1 annak

lt"GJlag#" K!nye""!g!t megm!rve ki lehet "Gm#lni a M"illag !" Pgy a gala[i" tv#l"gt i". AmennyiLen eGt aG a #tt gala[i"h#G tart#GJ tNLL M"illagra megi"m!telQVk1 !" a kap#tt tv#l"g#k egyeGnek1 megnyIg# hatInk LeM"l!"Vnk p#nt#""gLan. EGGel a mJ "Gerrel HILLle kilenM kVlNnLNGH gala[i" tv#l"gt m!rte meg. Ma mr tI QIk1 h#gy a TeQRtren "Ger M"ak egyike a m# ern tvM"Nvekkel megKigyelhetH tNLL millir gala[i"nak. A gala[i"#k magIk i" n!hny millir M"illagLJl llnak. A TeQRtren "Ger h#GGvetHleg "GGeGer K!ny!v tm!rHQS1 !" la""an K#r#g, a "pirli" kar#kLan levH M"illag#k "GGmilliJ !v alatt kerVlik meg a kNG!pp#nt#t. NapInk egy kNGNn"!ge"1 tlag#" m!retS "rga M"illag1 aG egyik "pirlkar "G!l!n. Ennek Keli"mer!"!vel nagy Itat tettVnk meg Ari"Gt#tel!"G !" )t#lemai#"G /Nl kNGp#ntR vilgegyetem;k!pGet!tHl. A M"illag#k #lyan me""Ge vannak tHlVnk1 h#gy "GmInkra M"ak tShegynyi K!nyK#rr"nak tSnnek. Nem tI QIk meghatr#Gni m!retVket vagy alakQIkat. Akk#r h#gyan tI QIk megkVlNnLNGtetni a kVlNnK!le tPpI"R M"illag#katO A M"illag#k GNm!n!l M"ak egy QJl meghatr#GhatJ tIlaQ #n"gIkat KigyelQVk meg1 a "GPnVket. Newt#n !"Grevette1 h#gy ha a napK!nyt priGmn ere"Gti kere"GtVl1 akk#r aG a "Givrvnyh#G ha"#nlJan "GPnekre L#mlik4. EGt hPvQIk "GPnk!pnek. A tvM"Nvet egy M"illagra vagy gala[i"ra irnyPtva
4

A Keh!r K!ny aG N""Ge" "GPn kever!k!LHl ll elH. AG ltaln#" i"k#lai tananyagLan "Gerepel egy pNrgettyS1 melyre rKe"tQVk aG alap"GPneket Tpir#"1 k!k1 GNl U. A pNrgettySt gy#r"an megK#rgatva a "GemVnk Keh!r k#r#ng#t lt. A priGma eGt a kever!ket k!pe" aG N""GetevH "GPnekre L#ntani Takr a NapLJl QNvH Y"rgaZ K!ny e"et!Len i"U1 !" a kVlNnLNGH "GPnk#mp#nen"ek K!nye""!ge rIlk# ik arrJl1 h#gy ere en Hen mely "GPnekLHl mekk#ra hnya #t kevertVnk N""Ge.

IgyaneG i"m!telhetH meg a M"illagLJl1 illetve a gala[i"LJl QNvH K!nnyel i", meghatr#GhatJ annak "GPnk!pe. A kVlNnLNGH M"illag#knak kVlNnLNGH a "GPnk!pVk1 e a kVlNnLNGH "GPnek egym"h#G vi"G#nyPt#tt K!nye""!ge min ig megKeleltethetH egy a #tt hHm!r"!kletS1 iGGJ te"t ltal kiL#M"t#tt K!ny "GPnk!p!nek=. Ennek "egPt"!g!vel a M"illag "GPnk!p!LHl meg lehet llapPtani annak hHm!r"!klet!t. AG iGGJ te"t "GPnk!p!vel valJ N""Gevet!"LHl aG i" ki erVl1 h#gy LiG#ny#" "GPnek hiny#Gnak a M"illag "GPnk!p!LHl1 !" aG1 h#gy p#nt#"an melyik hinyGik1 M"illagrJl M"illagra vlt#Gik. TI QIk1 h#gy min egyik k!miai elem elnyeli a "GPnek egy LiG#ny#" "#r#Gatt1 Pgy a hinyGJ "GPnek Italnak arra1 h#gy milyen elemek vannak a M"illag l!gkNr!Len. >823;Lan1 amik#r a M"illag"G#k elkeG t!k m" gala[i"#kLan levH M"illag#k "GPnk!p!nek elemG!"!t1 valami nagy#n Kigyelemrem!ltJt talltak. A "GPnk!pLen IgyanRgy hiny#Gtak "GPnek1 mint a TeQRtren "Ger M"illagai e"et!Len1 aG#nLan a mintGat m"h#l helyeGke ett el W min en hinyGJ v#nal Igyanannyival t#lJ #tt el a "GPnk!p vNrN" v!ge Kel!.
=

AG iGG"t itt ltaln#"an kell !rteni. Egy QJl KelhevPtett K!m araL vNrN"en iGGik. Ha t#vLL hevPtQVk1 akk#r mr egyre inkLL Keh!ren1 aGaG elH"GNr vNrN"1 maQ Keh!r K!nyt L#M"t ki. De a "G#LahHm!r"!kletS K!m araL i" "Igr#G ki K!nyt1 M"ak keve"et !" inKravNrN"Len1 Pgy KiGikai !rtelemLen aG i" YiGGikZ. ELLen a p!l Lan aGt ltQIk1 h#gy a hHm!r"!klet nNveke t!vel a "IgrG" aG inKravNrN" tart#mnyLJl tM"R"Gik a Keh!r K!ny tart#mnyLa1 aGaG # a1 ah#l a lthatJ "GPnk#mp#nen"ek egyenlH arnyLan vannak Qelen, a "GPnk!p a hHm!r"!klettel vlt#Gik. A legtNLL anyag eLLHl a "Gemp#ntLJl igen ha"#nlJan vi"elke ik1 aG i eli" "IgrGJ anyag#t Kekete te"tnek neveGGVk1 eG min en re"H "IgrG"t elnyel T!" nem ver vi""GaU1 maQ a hHm!r"!klet!nek megKelelHen vi""Ga"Igr#GGa.

AG egyetlen !rtelme" magyarGat erre aG v#lt1 h#gy a gala[i"#k tv#l# nak tHlVnk1 mikNGLen a LelHlVk QNvH K!ny KrekvenMiQa a D#ppler;eKKektI" r!v!n M"Nkken1 aGaG vNrN"elt#lJ "t "Genve . A Qelen"!g ha"#nlPt aG elHttVnk elhala J k#M"i m#t#rQnak hangQh#G, amik#r aG aItJ kNGele ik1 a m#t#r hangQt maga"aLLnak hallQIk1 amik#r tv#l# ik1 akk#r m!lyeLLnek. $NGele !"k#r a hanghIllm#knak maga"aLL1 tv#l# "k#r alaM"#nyaLL a KrekvenMiQa. A K!nyhIllm#k !" a hanghIllm#k i" ha"#nlJan vi"elke nek a D#ppler; eKKektI" r!v!n. Ennek a ren Hr"!g i" nagy ha"Gnt ve"Gi a g!pQrmSvek "eLe""!g!nek m!r!"ek#r1 Igyani" m!rni tI Qa a k#M"irJl vi""GaverH H hanghIllm#k KrekvenMiQt Tra arU. vekkel aGItn1 h#gy KelKe eGt!k m" gala[i"#k l!teG!"!t1 HILLle katal#giGlta a gala[i"#kat1 megm!rte tv#l"gIkat !" "GPnk!pVket. Ekk#rtQt a legtNLLen arra "GmPt#ttak1 h#gy a gala[i"#k v!letlen"GerSen m#G#gnak1 !" eG!rt kNrVlLelVl Igyanannyi gala[i"rJl vrtk1 h#gy "GPnk!pVk a k!k Kel! t#lJ ik1 mint amennyi a vNrN" Kel!. ppen eG!rt nagy meglepet!"t #k#G#tt1 amik#r ki erVlt1 h#gy aG N""Ge" gala[i" "GPnk!pe a vNrN" Kel! t#lJ #tt1 aGaG min en egye" gala[i" tv#l# ik tHlVnk. EGt m!g tet!Gte HILLle >828;Len pILliklt ere m!nye1 amely "Gerint a gala[i"#k vNrN"elt#lJ "a "em v!letlen"GerS1 hanem egyene"en arny#" a tHlVnk m!rt tv#l"gIkkal. AGaG min!l tv#laLLi a gala[i"1 annl gy#r"aLLan tv#l# ik tHlVnk. ELLHl vi"G#nt aG kNvetkeGik1 h#gy a vilgegyetem nem "tatikI" W mint aGt k#rLLan g#n #ltk W1 hanem valJQLan tgIl. A gala[i"#k kNGNtti tv#l"g aG i H hala tval

nNvek"Gik. A vilgegyetem tgIl"nak KelKe eG!"e a hI"Ga ik "GGa egyik legnagy#LL "Gellemi telQe"Ptm!nye v#lt. 5gy vi""Gatekintve neh!G meg!rteni1 h#gy erre mi!rt nem g#n #ltak k#rLLan aG emLerek. Newt#nnak !" k#rtr"ainak mr r kellett v#lna QNnniVk1 h#gy a "tatikI" vilgegyetem a gravitMiJ hat"ra hamar N""Ger#"ka . De ha Kelt!teleGGVk1 h#gy a vilgegyetem nem "tatikI"1 hanem tgIl1 akk#r k!t lehetH"!g i" a J ik, la""R tgIl" e"et!n a gravitMiJ a tgIl"t la""Ptva egy i H Itn lellPtQa aGt1 !" eGItn a vilgegyetem N""GehRGJ ikX gy#r" tgIl" e"et!n aG#nLan a gravitMiJ nem el!g erH" ahh#G1 h#gy lellPt"a a tgIl"t1 Pgy aG NrNkk! K#lytatJ ik. A kettH kNGNtt tallhatJ aG a kritikI" tgIl"i "eLe""!g1 amely a k!t lehetH"!get elvla"GtQa egym"tJl. AG eg!"G K#lyamat ha"#nlPt egy rak!ta kilNv!"!heG, ha tRl kiM"i a keG H"eLe""!ge1 akk#r a gravitMiJ lellPtQa a rak!ta emelke !"!t1 !" aG vi""GahIll a /Nl re1 ha aG#nLan keG H"eLe""!ge meghala egy kritikI" !rt!ket TkNrVlLelVl >> kmE" a /Nl NnU1 akk#r a gravitMiJ nem tI Qa lellPtani a rak!tt1 !" aG NrNkre eltv#l# ik a /Nl tHl. A vilgegyetemnek eG a vi"elke !"e W Newt#n elm!lete alapQn W mr kikNvetkeGtethetH lett v#lna a tiGenkilenMe ik vagy tiGenny#lMa ik "GGa Lan1 "Ht akr a tiGenhete ik "GGa v!g!n i". AG#nLan a "tatikI" vilgegyetemLen valJ hit annyira erH" v#lt1 h#gy eg!"Gen a hI"Ga ik "GGa ig tart#tta magt. M!g >8>A;Len i"1 amik#r Ein"tein megK#galmaGta aG ltaln#" relativit" elm!let!t1 annyira hitt aLLan1 h#gy a vilgegyetem "tatikI"1 h#gy egyenlet!Len LeveGetett egy RQ tag#t1 a k#Gm#lJgiai llan Jt. EG

lehetHv! tette aG egyenletnek #lyan meg#l "t1 mely a "tatikI" vilgegyetemnek Kelel meg. EG a tag egy YantigravitMiJ"Z erHnek Kelel meg1 !" m" erHkkel "GemLen ninM"en anyagi K#rr"a1 hanem a t!ri H "GerkeGet!heG kapM"#lJ ik. Ein"tein k#Gm#lJgiai llan JQa a t!ri Ht #lyan tIlaQ #n"ggal rIhGta Kel1 h#gy aG tgIlQ#n1 !" ennek nagy"gt Ein"tein p#nt akk#rra llPt#tta Le1 h#gy ellen"Rly#GGa a vilgegyetem N""Ge" anyagnak v#nG"t.A \gy tSnik1 M"ak egy emLer vette k#m#lyan aG ltaln#" relativit" elm!let!nek ere eti alakQt1 m!gpe ig Alek"Gan r /ri man #r#"G KiGikI". MPg Ein"tein !" a tNLLiek lGa"an #lg#Gtak aG#n1 h#gy elkerVlQ!k a tgIlJ vilgegyetemnek aG ltaln#" relativit"elm!let ltal KelvG#lt k!p!t1 /ri man megprJLlta aGt megmagyarGni.

A /ri man;m# ell

A vilgegyetem i HLeli KeQlH !"!t lePrJ ltaln#" relativit"elm!let egyenletei tRl L#ny#lIltak ahh#G1 h#gy ltaln#"an meg lehe""en Hket #l ani. Ehelyett /ri man k!t l!nyege" egy"GerS"Pt!"t veGetett Le a vilgegyetem "GerkeGet!vel kapM"#latLan, T>U a
A

A k#Gm#lJgiai llan Jt Ein"tein "aQt legnagy#LL hiLQnak tart#tta1 aG#nLan a hI"Ga ik "GGa v!g!nek kItat"ai ki erPtett!k1 h#gy a k#Gm#lJgiai k#n"tan" valJ"GPnSleg valJLan l!teGik1 !" antigravitMiJ" hat"R. A "Gakir# al#mLan a h#GG kapM"#lJ J energia "Nt!t energia n!ven "Gerepel1 !" hat"a nagy#LL1 mint amire Ein"tein g#n #lt. AG egyenletnek eG a tagQa LiGt#"PtQa1 h#gy van #lyan meg#l "1 mely a mai megKigyel!"ekkel N""GhangLan egy gy#r"Ilva tgIlJ vilgegyetemet Pr le1 a k#rLLan elK#ga #tt la""Ilva tgIlJval "GemLen. Erre m#n Qk1 h#gy a G"enik t!ve !"e i" G"enili".

vilgegyetem IgyanRgy n!G ki1 Lrmilyen irnyLan viG"glQIk1 T2U aG elHLLi megllapPt" igaG akk#r i"1 ha egy tet"GHlege"1 m" p#ntLJl tanIlmny#GGIk a vilgegyetemet. E k!t Keltev!" !" aG ltaln#" relativit"elm!let "egPt"!g!vel /ri man Leltta, nem vrhatQIk el1 h#gy a vilgegyetem "tatikI" legyen. >822;Len W h!t !vvel HILLle elHtt W /ri man mr elHre ltta HILLle ere m!nyeit. AG a Keltev!"1 h#gy a vilgegyetem IgyanRgy n!G ki min en irnyLan1 nyilvnvalJan nem igaG. El!g1 ha KeltekintVnk a gala[i"Ink M"illagai ltal aG !Q"Gakai !gL#lt#n K#rmG#tt K!nye" "vra1 a TeQRtra1 mely nyilvnvalJan kitVntet egy irnyt. De ha a tv#li gala[i"#kat n!GGVk1 "GmIk a kVlNnLNGH irny#kLan kNrVlLelVl Igyanakk#rnak tSnik. AGaG a vilgegyetem Irvn Igyan#lyannak lt"Gik min en irnyLan1 Kelt!ve1 ha a gala[i"#k kNGti ir atlan tv#l"gh#G illH nagy#LL tv#l"g"kln viG"glQIk<. S#kig eGt mr elegen H LiG#nyPt!knak tekintett!k /ri man Keltev!"!re1 !" elK#ga tk1 h#gy a vilgegyetem1 legalLLi" nagy l!pt!kLen1 aG#n#"an n!G ki min en irnyLan. *m egy RQaLL "GerenM"!" v!letlen Keltrta1 h#gy /ri man Keltev!"e a vilgegyetem igen p#nt#" lePr"a. >8<A;Len a New +er"ey;i (ell LaL#ratJriIm k!t amerikai KiGikI"a1 Arn# )enGia" !" -#Lert Wil"#n mSh#l a" tvkNGl!"re KeQle"Gtett egy igen !rG!keny mikr#hIllmR vevHLeren eG!"t. Nagy#n L#""Gant#tta Hket1 h#gy Leren eG!"Vkkel a v!tel "#rn tNLL GaQt K#gtak1 mint amire "GmPt#ttak1 !" a GaQK#rr"nak nem v#lt kitVntetett irnya. ElH"GNr
<

EG aGt Qelenti1 h#gy p!l Il a gala[i"#k vagy gala[i"halmaG#k "Gmt tekintve a kVlNnLNGH irny#kLan mr igen ha"#nlJ !rt!keket m!rVnk.

megviG"gltk a vevHn levH ma rpi"Gk#t1 !" m!g "Gm#" m" e"etlege" hiLaK#rr"t1 e min egyiket W mint a GaQ e"etlege" #kt W ki kellett GrniIk. TI tk1 h#gy a l!gkNrLHl "GrmaGJ N""Ge" GaQK#rr" gyeng!LL1 ha KVggHlege"en KelKel! m!rnek1 mintha m" "GNgLen m!rn!nek1 mert arra va"tagaLL a l!gkNr1 Pgy nagy#LL t!rK#gatLJl QNhet GaQ. A GaQtNLLlet aG#nLan telQe"en egyK#rma v#lt min en irnyLan1 eG!rt M"aki" a l!gkNrNn tRlrJl !rkeGhetett. &gyanM"ak egyK#rma v#lt nappal !" !Q"Gaka1 aG !v min en napQn1 a /Nl K#rg"a !" kering!"e ellen!re. EG arra Italt1 h#gy a "IgrG"nak a Napren "Geren1 "Ht a gala[i"Ink#n i" tRlrJl kell !rkeGnie1 kVlNnLen a GaQ vlt#Gna1 ah#gy a etekt#r a /Nl K#rg"val egyVtt m" irnyLa K#r Il. 0alJQLan tI QIk1 h#gy a "IgrG"nak t kellett hala nia a megKigyelhetH vilgegyetem nagy r!"G!n. Mivel a "IgrG" min en irnyLan egyK#rma1 eG!rt a vilgegyetemnek egyK#rmnak kell lennie min en irnyLan1 legalLLi" W tlag#lva n!Gve W el!g nagy l!pt!kLen. A kVlNnLNGH irny#kLJl !rkeGH GaQ vlt#G"a ki"eLL1 mint nagy"gnak egy tPGeGre r!"Ge.9 )enGia" !" Wil"#n tI tIk#n kPvVl LeleL#tl#ttak /ri man el"H Keltev!"!nek ren kPvVl p#nt#" LiG#nyPt"La. NagyQLJl IgyaneLLen aG i HLen k!t amerikai KiGikI" W (#L DiMke !" +im )eeLle" W a kNGeli )rinMet#n egyetemen "Gint!n a mikr#hIllmR "IgrG""al K#glalk#G#tt. Ge#rge Gam#wnak Alek"Gan r /ri man egyk#ri ikQnak Ntlete iGgatta Hket1 amely "Gerint a k#rai vilgegyetem K#rrJ !"
9

A k#GmikI" htt!r"IgrG" ilyen p#nt#" m!r!"!t a NASA ltal >8:8; Len KelL#M"t#tt @%(E T@#"miM (aMkgr#In E[pl#rerU mSh#l v!geGte el tNLL !vi mInkval.

"SrS v#lt1 !" Keh!ren iGG#tt. DiMke !" )eeLle" aGt g#n #lta1 h#gy ennek aG iGG"nak a mai napig ny#ma kell h#gy legyen1 mivel a K!ny a vilgegyetem igen tv#li r!"GeirHl M"ak m#"tanLan !rt el h#GGnk. &gyanakk#r a vilgegyetem tgIl"a miatt ennek a K!nynek igen erH" vNrN"elt#lJ "t kell "Genve nie1 !" eG!rt ma a mikr#hIllmR tart#mnyLan kell lennie. DiMke !" )eeLle" eGt a "IgrG"t kere"te1 amik#r )enGia" !" Wil"#n tI #m"t "GerGett kItat"IkrJl. Ekk#r NLLentek r1 h#gy aG ltalIk tallt GaQ a kere"ett mikr#hIllmR htt!r"IgrG". )enGia" !" Wil"#n eG!rt a Keli"mer!"!rt >89:;Lan N#Lel; PQat kap#tt W ami vi"G#nt kiM"it igaG"gtalan DiMke;kal !" )eeLle""Gel "GemLen. Na mr m#"t1 el"H lt"ra aG a t!ny1 h#gy a vilgegyetem W Lrmerre n!GGVnk W min en irnyLan egyK#rma1 aGt "IgallhatQa1 h#gy valami kVlNnlege" helyVnk van Lenne, ha min en gala[i" tv#l# ik tHlVnk1 akk#r LiG#nyra mi vagyInk a kNG!pp#ntLan. Erre aG#nLan van egy m"ik magyarGat i", ha Kelt!teleGGVk1 h#gy a vilgegyetem min en m" p#ntLJl i" aG#n#"nak tSnik min en irnyLan. EG pe ig !ppen /ri man m"# ik Keltev!"e. Ennek a Keltev!"nek a megerH"Pt!"!re vagy MK#latra ninM"en tI #mny#" LiG#nyPt!kInk. )I"Gtn "Ger!ny"!gLHl hi"GVnk Lenne. /NlNtt!LL Kigyelemrem!ltJ lenne1 ha a vilgegyetem M"ak tHlVnk n!Gve lenne egyK#rma a kVlNnLNGH irny#kLan1 e m"h#nnan nem. A /ri man; m# ellLen min en gala[i" egym"tJl tv#l# ik. A helyGet ha"#nlPt ahh#G1 amik#r egy KelKRQJ J lIKin

tanIlmny#GGIk a rKe"tett p#nt#k helyGet!t, ah#gy a lIKi tgIl1 Lrmelyik k!t p#nt kNGti tv#l"g nNvek"Gik1 aG#nLan egyik p#ntrJl "em llPthatQIk1 h#gy H lenne a kNG!pp#ntLan. T#vLL1 min!l me""GeLL van k!t p#nt1 annl gy#r"aLLan tv#l# ik egym"tJl. A /ri man;m# ellLen IgyanRgy Lrmely k!t gala[i" tv#l# "nak "eLe""!ge arny#" a kNGtVk levH tv#l"ggal1 aGaG a gala[i"#k vNrN"elt#lJ "a egyene"en arny#" tv#l"gIkkal1 ah#gy aGt HILLle kim!rte. M# ellQ!nek "ikere W !" a HILLle;tNrv!ny elHreQelG!"e W ellen!re /ri man mInkQa nem v#lt tRlG#ttan i"mert NyIgat#n. @"ak akk#r terQe t el1 amik#r >84A;Len H#war -#Lert"#n amerikai KiGikI" !" ArthIr Walker ang#l matematikI" W HILLle m!r!"ei alapQn W ha"#nlJ m# ellel llt elH. /ri man "aQt Keltev!"ei alapQn a vilgegyetem i HLeli KeQlH !"!t lePrJ Ein"tein;egyenletnek M"ak aG egyik meg#l "t Prta Kel1 h#l#tt aG N""Ge"en hr#m kVlNnLNGH tPpI"R meg#l "t enge meg. A /ri man ltal megtallt meg#l " TneveGGVk eGt el"H tPpI"RnakU "Gerint a vilgegyetem kellHen la""an tgIl ahh#G1 h#gy a gravitMiJ" v#nG" la""Pt"a1 maQ egy i H Itn megllPt"a a tgIl"t. EGek Itn a gala[i"#k kNGele ni keG enek egym"h#G1 !" v!gVl a vilgegyetem N""GehRGJ ik. (rmely k!t gala[i" tv#l"ga nIllrJl in Il TNagy (ImmU1 el!r egy ma[imIm#t1 maQ RQra nIllv vlik TNagy -eMM"U. A m"# ik KaQta meg#l "Lan a vilgegyetem #lyan gy#r"an tgIl1 h#gy a gravitMiJ" v#nG" Igyan ki""! lela""PtQa1 e "#ha"em llPtQa le aGt. $!t gala[i" tv#l"ga nIllrJl in Il1 !" v!gVl a gala[i"#k egyenlete" "eLe""!ggel tv#l# nak egym"tJl.

0!gVl a harma ik tPpI"R meg#l "Lan a vilgegyetem !ppen #lyan gy#r"an tgIl1 h#gy megaka ly#GGa a v!g"H N""Ge#ml"t. Itt i" k!t gala[i" tv#l"ga nIllrJl in Il1 !" a v!gtelen"!gig nNvek"Gik. &gyanakk#r a tv#l# " "eLe""!ge egyre M"Nkken1 !" aG i H mRl"val kNGelPt a nIllh#G. AG el"H tPpI"R /ri man;meg#l "Lan igen Kigyelemrem!ltJ1 h#gy a vilgegyetem nem v!gtelen t!rLeli kiterQe !"S1 Igyanakk#r ninM"en hatra. A gravitMiJ #lyan erH"1 h#gy a t!r Keltekere ik Nnmagra1 !" a /Nl KelVlet!heG le"G ha"#nlat#". Ha valaki egy irnyLan ItaGik a /Nl Kel"GPn!n1 "#ha"em QIt el lekVG hetetlen aka lyig1 vagy e"ik le a /Nl "arkn1 hanem vi""Gat!r # a1 ah#nnan elin Ilt. A /ri man;K!le el"H meg#l "Lan a t!r p#nt#"an Pgy vi"elke ik1 M"ak a /Nl Kel"GPn!nek k!t imenGiJQval "GemLen hr#m imenGiJLan. AG i H W a negye ik imenGiJ: W "Gint!n v!ge" kiterQe !"S1 e W mint egy "Gaka"Gnak W van v!ge !" keG ete1 aGaG hatra. Mint k!"HLL ltni K#gQIk1 ha aG ltaln#" relativit"elm!letet N""GeegyeGtetQVk a kvantImmeMhanika hatr#Gatlan"gi elv!vel1 akk#r min a t!r1 min aG i H k!pe" Rgy v!ge" kiterQe !"S lenni1 h#gy egyiknek "inM" hatra. Ha m#"t valaki aGt g#n #lQa1 h#gy kNrLe tI menni a vilgegyetemLen Rgy1 h#gy vi""Ga!rQen a kiin IlJp#ntLa1 aG tallt egy QJ Ntletet egy tI #mny#";Kanta"GtikI" tNrt!netheG. Egy ilyen kNrLemenetelnek aG#nLan ninM" gyak#rlati
:

A relativit"elm!letLen a teret !" aG i Ht egy"!ge" keretLen trgyalQIk W t!ri Hk!nt. Amik#r KelraQG#lQIk egy k#M"i ltal megtett Itat aG i H KVggv!ny!Len1 gyak#rlatilag eGt a t!ri Ht "Geml!ltetQVk egy hely; !" egy i Htengely1 aGaG imenGiJ "egPt"!g!vel. A gNrLe min en egye" p#ntQt e"em!nynek neveGGVk. /iGikai Qelent!"e aG e"em!nyeknek van1 aG eltelt i H !" a megtett Rt relatPv K#galmak1 KVggenek a megKigyelHtHl.

QelentH"!ge1 mivel meg lehet mItatni1 h#gy a vilgegyetem W m!g mielHtt kNrLe!rn!nk W N""Ger#"ka egy p#ntLa. Ahh#G1 h#gy a vilgegyetem ne r#"ka Q#n N""Ge1 amPg vi""Ga!rVnk a kiin IlJp#ntLa1 a K!nyn!l gy#r"aLLan kell ItaGnInk W !" eG nem lehet"!ge". /elvetH ik a k!r !"1 h#gy a hr#mLJl melyik meg#l " PrQa le a vilgegyetemetO 0aQ#n NrNkk! tart a tgIl"1 vagy valamik#r maQ megll1 !" elkeG H ik aG N""Ger#"ka "O A k!r !" megvla"G#l"ra i"mernVnk kell a tgIl" Qelenlegi Vtem!t1 !" a Qelenlegi tlag#" anyag"SrS"!get. Ha a "SrS"!g ki"eLL egy LiG#ny#"1 a tgIl"i Vtem ltal meghatr#G#tt kritikI" !rt!kn!l1 akk#r a gravitMiJ" v#nG" tRl gyenge ahh#G1 h#gy megllPt"a a tgIl"t1 ha vi"G#nt nagy#LL a kritikI" !rt!kn!l1 akk#r valamik#r megllPtQa a tgIl"t1 !" elin PtQa a vilgegyetem N""Gee"!"!t. A tgIl" Qelenlegi Vtem!t a D#ppler;eKKektI" "egPt"!g!vel1 a tv#li gala[i"#k tv#l# "i "eLe""!g!nek m!r!"!vel nagy p#nt#""ggal tI QIk meghatr#Gni. AG#nLan a tv#li gala[i" tv#l"gt mr nem i"merQVk ennyire preMPGen1 mivel M"ak kNGvetett mJ #n tI QIk m!rni. @"ak annyit QelenthetVnk ki1 h#gy a vilgegyetem Nt !" tPG "GGal!k kNGNtti !rt!kkel LHvVl min en millir !vLen.8 De a vilgegyetem Qelenlegi anyag"SrS"!g!t m!g kev!"L! i"merQVk.>3
8 >3

Ma i"mereteink "Gerint eG 91> ;91= "GGal!k millir !venk!nt. Ma mr p#nt#"aLL LeM"l!"eink vannak1 aG anyag"SrS"!g kNrVlLelVl 43 "GGal!ka a kritikI" "SrS"!gnek Ta lthatJ anyag A "GGal!k1 a "Nt!t anyag 2A "GGal!kU1 mPg a "Nt!t energia kNrVlLelVl 93 "GGal!ka1 !" a kettH egyVtt p#nt a kritikI" "SrS"!get a Qa. EG aG#nLan a /ri man; m# ellel ellent!tLen W mely nem "Gm#l a "Nt!t energival W aGt Qelenti1 h#gy a vilgegyetem NrNkk! tgIl1 m!gpe ig gy#r"Ilva]

Ha N""Gea QIk min en M"illag tNmeg!t1 melyet a TeQRtren "GerLen !" m" gala[i"#kLan ltInk1 akk#r a tgIl" megllPt"h#G "GVk"!ge" kritikI" "SrS"!gnek M"Ipn M"ak aG egy "GGal!kt kapQIk. *m tI QIk1 h#gy a TeQRtren "Ger !" a tNLLi gala[i" i" nagy mennyi"!gS "Nt!t anyag#t tartalmaG1 melyet kNGvetlenVl nem KigyelVnk meg1 aG#nLan Qelenl!t!re a M"illag#k !" a gala[i"#k plyam#Gg"a W mely QelentH" gravitMiJ" hat"t mItat W Ital. T#vLL1 a legtNLL gala[i" M"#p#rt#"an K#r Il elH1 !" a M"#p#rt N""Getart"h#G "Gint!n egy nagy a ag anyagra van "GVk"!g1 melyet nem ltInk Tnem L#M"t ki K!nytU. Ha N""Gea QIk min eGt a "Nt!t anyag#t1 melynek Qelenl!t!re kNGvetetten kNvetkeGtetVnk1 m!g min ig M"ak a kritikI" "SrS"!g tiGe !t kapQIk. De m!g min ig elk!pGelhetH valami m" anyagK#rma1 melyet m!g nem !"GleltVnk1 !" amely a vilgegyetem anyag"SrS"!g!t Kelt#rnGGa a kritikI" !rt!kre. A Qelenlegi tapa"Gtalat eG!rt aGt "IgallQa1 h#gy a vilgegyetem valJ"GPnSleg min NrNkk! K#g tgIlni W e aG!rt ne K#ga QInk erre. AG egyetlen LiGt#" i"meret aG1 h#gy ha a vilgegyetem k!"GVl i" aG N""Ger#"ka "ra1 aGt nem te"Gi meg a kNvetkeGH tPGmillir !vn!l hamaraLL1 mivel legalLL ennyi i eig m!g tgIl. HaM"ak nem n!pe"PtQVk Le a Napren "Geren tRli t!r"!get W Lr eG LennVnket mr Rgy"em K#g iGgatni1 mivel a igra aG emLeri"!g r!g kihal a Nap pI"GtIl"val.

A Nagy (Imm
AG Ein"tein;egyenletnek a /ri man;Keltev!"ekLHl leveGethetH min hr#m meg#l "a kNGN" aLLan1 h#gy valamik#r a mRltLan1 #lyan tPG; !" hR"Gmillir !ve1 a "G#m"G! #" gala[i"#k tv#l"ga nIlla v#lt. ELLen aG i HLen W a Nagy (Imm i eQ!n W a vilgegyetem "SrS"!ge !" Pgy a t!ri H gNrLVlete i" v!gtelen nagy v#lt. AG ltaln#" relativit"elm!let W eGen alap"Gik a /ri man;m# ell i" W eG!rt aGt m#n Qa1 h#gy a vilgegyetemLen v#lt egy "GingIlri" p#nt>>. Min en tI #mny#" elm!letVnk annak Kelt!teleG!"!vel van megK#galmaGva1 h#gy a t!ri H "ima !" kNGel lap#">21 aGaG nem K#g mSkN ni a Nagy (Imm kNGel!Len1 amik#r a t!ri H gNrLVlete nagy#n nagy. (rmi i" tNrt!nt a Nagy (Imm elHtt1 aG nem
>>

>2

A "GingIlarit" matematikai K#gal#m, egy gNmL min en p#ntQt meg tI #m Keleltetni egy ki"eLL Tvagy nagy#LLU gNmL min en p#ntQnakX p!l Il mara va a lIKi" ha"#nlatnl, LeQelNlNm a k!r !"e" p#nt#t a lIKin1 amik#r aG akk#ra m!retS1 mint a nagy#LL gNmL1 maQ leere"Gtem akk#rra1 mint a ki"eLL gNmL. EGltal a nagy#LL gNmLNn levH min en egye" p#nth#G egy!rtelmSen h#GG tI #k ren elni egy1 a ki"eLL gNmLNn levH p#nt#t1 !" K#r Ptva i"1 a ki"eLL gNmLNn levH min en p#ntnak egy!rtelmSen megKelel egy1 a nagy#LL gNmLNn levH p#nt. A pr#Ll!ma akk#r l!p Kel1 amik#r a lIKit v!gtelen piMire tI #m leere"Gteni1 !" kiterQe !"e akk#ra1 mint egy matematikai p#nt!. Ilyenk#r a nagy#LL gNmLNk min en p#ntQa Igyanahh#G aG egy p#nth#G ren elH ik h#GG1 Pgy a h#GGren el!" vi""GaKel! nem egy!rtelmS, aG egy "GingIlri" p#nth#G v!gtelen "#k p#nt tart#Gik a gNmLKelVleten. AG ilyen h#GGren el!"eknek a matematikLan M"Rnya kNvetkeGm!nyei vannak. /iGikai kNvetkeGm!nyei "em "GPv erPtHek, a gravitMiJ" erH p!l Il v!gtelen nagy le"G Lenne. EG aGt Qelenti1 h#gy a t!r gNrLVlete nem tRl nagy1 aGaG p!l Il !rv!nye"ek aG eIkli e"Gi ge#metria alapt!telei1 tNLLek kNGNtt aG1 h#gy a hr#m"GNg "GNgeinek N""Gege >:3^. EG nyilvnvalJan nem igaG egy1 a /Nl Kel"GPn!n m!rt hr#m"GNg e"et!Len1 ha aG el!g nagy, p!l Il aG "Gaki;"arktJl aG EgyenlPtHig terQe H hr#m"GNg e"et!n. $i" hr#m"GNgek e"et!n aG elt!r!" #lyan kiM"i1 h#gy nem ve""GVk !"Gre, l#kli"an a /Nl Kel"GPne "Pk.

ha"GnlhatJ Kel annak elHreQelG!"!re1 h#gy mi K#g kNvetkeGni1 mert a Nagy (Immnl a ki"GmPthatJ"g meg"GSnik. MegK#r Ptva1 ha M"ak aGt tI QIk1 ami a Nagy (Imm Jta kNvetkeGett Le1 nem tI QIk megm#n ani1 mi v#lt elHtte. Ami minket illet1 mivel a Nagy (Imm elHtti e"em!nyeknek ninM"en hat"a rnk1 eG!rt nem k!peGhetik a vilgegyetem tI #mny#" m# ellQ!nek r!"G!t. M# ellVnkLHl eG!rt elhagyQIk aG#kat1 !" kiQelentQVk1 h#gy aG i H a Nagy (Imm;mal in Il. S#k emLer nem "Gereti1 h#gy aG i Hnek keG ete van1 mert valJ"GPnSleg Rgy !rGik1 h#gy eG i"teni Leavatk#G"ra Ital Ta kat#likI" egyhG p!l Il >8A>; Len mag!v tette a Nagy (Imm elm!let!t1 !" kiQelentette1 h#gy aG N""GhangLan ll a (iLlivalU. SGm#" prJLlk#G" v#lt a Nagy (Imm elkerVl!"!re. A legnagy#LL tm#gat"t aG llan J llap#tR vilgegyetem elm!lete kapta1 melyet a Ka"i"Gta meg"Gll" elHl elmenekVlt k!t #"Gtrk tI J"1 Hermann (#n i !" Th#ma" G#l Qava"#lt aG amerikai (rit#n /re H#yle;lal kNGN"en >8=:;Lan Ta ra ar KeQle"Gt!"!n #lg#Gtak egyVtt a m"# ik vilghL#rR i eQ!nU. AG elm!let l!nyege aG1 h#gy amint a gala[i"#k tv#l# nak egym"tJl1 a kNGtVk kialakIlJ h!GagLan a "emmiLHl K#lyamat#"an anyag keletkeGik1 !" aG RQ gala[i"#kLa ren eGH ik. 5gy a vilgegyetem min en i HpillanatLan !" tet"GHlege" helyrHl n!Gve Irvn aG#n#". AG llan J llap#tR vilgegyetem elm!lete aG ltaln#" relativit"elm!let mJ #"Pt"t kNvetelte meg aG RQ anyag K#lyamat#" kelt!"!vel T!" Pgy aG energiamegmara " "!rt!"!velU. A kelt!"i rta r#ppant alaM"#nynak a J #tt, kNrVlLelVl egy

r!"GeM"ke kNLkil#m!terenk!nt !" !vente W !" eG nem llt ellentm#n "Lan a megKigyel!"ekkel. AG elm!let QJ tI #mny#" elm!let v#lt aLLan aG !rtelemLen1 h#gy egy"GerS v#lt1 !" t!nylege" elHreQelG!"t tartalmaG#tt1 amit kP"!rletileg meg lehetett viG"glni. AG elm!let egyik ilyen kNvetkeGm!nye aG v#lt1 h#gy a gala[i"#k vagy ha"#nlJ #LQektIm#k "Gma t!rK#gategy"!genk!nt aG#n#"1 Lrh#va !" Lrmik#r i" n!GVnk a vilgegyetemLen. AG >8A3;e" !vek v!g!n !" aG >8<3;a" !vek eleQ!n Martin -yle veGet!"!vel MamLri ge;i M"illag"G#k egy M"#p#rtQa Kelt!rk!peGte a vilgSrLHl "GrmaGJ r iJhIllm#k K#rr"ait. A M"#p#rt ere m!nyei aGt mItattk1 h#gy a K#rr"#k GNme a TeQRtren "Geren kPvVl e"ik1 t#vLL "#kkal tNLL gyenge a J van1 mint erH". A gyenge K#rr"#kat a tv#liakkal aG#n#"Pt#ttk1 aG erH"eLLeket a kNGeliekkel. EGek Itn aG#nLan aGt talltk1 h#gy t!rK#gategy"!genk!nt keve"eLL kNGeli a J van1 mint tv#li. EG Qelenthette aGt i"1 h#gy mi a vilgegyetem egy #lyan nagy tart#mnynak a kNGep!n vagyInk1 ah#l a r iJK#rr"#k "Gma ki"eLL1 mint m"Itt. +elenthette aG#nLan aGt i"1 h#gy a mRltLan tNLL a J VGemelt1 mint Qelenleg1 mivel a tv#li K#rr"#kLJl a r iJhIllm#knak i Hre van "GVk"!gVk1 h#gy el!rQenek minket1 Pgy aG#k egy mRltLeli e"em!nyrHl tQ!k#Gtatnak. De min k!t lehet"!ge" magyarGat ellentm#n aG llan J llap#tR vilgegyetem elm!let!nek. T#vLL a )enGia" !" Wil"#n ltal >8<A;Len KelKe eGett mikr#hIllmR htt!r"IgrG" "Gint!n arra Italt1 h#gy a vilgegyetem a mRltLan "#kkal "SrSLL v#lt. AG llan J llap#tR vilgegyetem elm!let!t Pgy "aQnlk#Gva elvetett!k.

>8<4;Lan RQaLL prJLlk#G" tNrt!nt a Nagy (Imm !" aG i H keG et!nek elkerVl!"!re. $!t #r#"G tI J" W +evgenyiQ LiK"iM !" I"Gak $alatnik#v W aGt elemeGte1 h#gy a Nagy (Imm taln M"ak a /ri man;m# ell egy KIrM"a "aQt#""ga1 !" nem i" l!teGett vilgegyetemVnk tNrt!net!Len. Lehet1 h#gy a vilgegyetemet kNGelPtHleg lePrJ N""Ge" m# ell kNGVl M"ak a /ri man;K!le tartalmaGGa a Nagy (Imm "GingIlarit"t. A /ri man;m# ellLen min en gala[i" tv#l# ik egym"tJl1 eG!rt nem meglepH1 h#gy valamik#r a mRltLan egy p#ntLan kellett lenniVk. A valJ i vilgegyetemLen aG#nLan a gala[i"#k nemM"ak tv#l# nak egym"tJl1 hanem van egy ki" #l alirnyR "eLe""!gVk i". AGaG a valJ"gLan "#ha"em le"G aG N""Ge" gala[i" egy helyen a mRltLan1 M"Ipn M"ak el!g kNGel egym"h#G. Ekk#r vi"G#nt aGt i" KeltehetQVk1 h#gy a Qelenlegi tgIlJ vilgegyetem nem a Nagy (ImmLan keletkeGett1 hanem egy elHGH N""GehRGJ "i "Gaka"G Itn1 amik#r nem aG N""Ge" r!"GeM"ke VtkNGNtt egym""al1 hanem "G!pen elhala tak egym" mellett1 maQ t#vLLhala va a mai tgIlJ vilgegyetemet K#rmGGk. H#gyan tI nnk eG e"etLen el Nnteni1 h#gy vilgegyetemVnk a Nagy (ImmLJl in Ilt valJQLanO LiK"iM !" $alatnik#v a /ri man;Keltev!"eken alapIlJ m# elleket viG"gltk1 e KigyelemLe vett!k a megKigyelt vilgegyetemLen tallhatJ "GaLlytalan"g#kat !" a gala[i"#k v!letlen"GerS "eLe""!geit. MegmItattk1 h#gy aG ilyen m# ellek keG H hetnek a Nagy (Imm;mal1 m!g ha a gala[i"#k nem i" p#nt#"an egym"nak httal tv#l# nak. De llPt"Ik "Gerint eG M"ak #lyan

kVlNnlege" helyGetekLen lehet"!ge"1 amik#r min en gala[i" "peMili" mJ #n m#G#g1 aG ltaln#" e"etekLen aG#nLan W amik#r a gala[i"#k keG eti "eLe""!gei tet"GHlege"ek lehetnek W ninM"en Nagy (Imm. Mivel aG ltaln#" e"etLHl QJval tNLL Tv!gtelen"Ger tNLLU van1 mint a "peMili" meg#l "#kLJl1 eG!rt aGt kell Kelt!teleGnVnk1 h#gy a Nagy (Imm nagy#n valJ"GPnStlen. $!"HLL aG#nLan LiK"iM !" $alatnik#v !"Grevette1 h#gy van a /ri man; Keltev!"en alapIlJ m# elleknek egy m!g ltaln#"aLL #"Gtlya1 amely "GingIlarit"h#G veGet an!lkVl1 h#gy a gala[i"#k keG eti m#Gg"nak "peMili" kNvetelm!nyeket kellene telQe"Ptenie W eG!rt >893;Len vi""Gav#ntk llPt"Ikat. LiK"iM !" $alatnik#v mInkQa nagy#n !rt!ke" v#lt1 mivel megmItatta1 h#gy a vilgegyetem "GVlethetett a Nagy (ImmLJl1 amennyiLen aG ltaln#" relativit"elm!let igaG. De nem a #tt vla"Gt a K#nt#" k!r !"re1 neveGete"en arra1 h#gy aG ltaln#" relativit"elm!letLHl kNvetkeGik;e1 h#gy v#lt;e a mRltLan Nagy (Imm1 !" van;e aG i Hnek keG ete. A vla"G erre >8<A;Len -#ger )enr#"e Lrit KiGikI"tJl !rkeGett1 egy telQe"en m" megkNGelPt!"LHl. $iha"Gnlva a K!nykRp#k>4 vi"elke !"!t aG ltaln#" relativit"elm!letLen1 valamint aGt1 h#gy a gravitMiJ min ig v#nGJ1 megmItatta1 h#gy a "aQt gravitMiJQa alatt N""Ger#ppanJ M"illag #lyan tart#mnyLa "G#rIl
>4

A relativit"elm!let egyik alapK#galma a K!nykRp, egy a #tt e"em!nyLHl Tt!ri Hp#ntLJlU in IlJ1 illetve # a Le!rkeGH K!ny"Igarak ltal kiraQG#lt KelVlet. AG e"em!nytHl KelKel! levH K#r Pt#tt kRp raQG#lQa ki min aG#kat aG e"em!nyeket1 melyekre a kiin IlJ p#nt hat""al lehet TLelHle inK#rmMiJ tI tQItni eGekLe a p#nt#kLaU1 aG alape"em!nytHl leKel! llJ kRp pe ig aG#kat aG e"em!nyeket tartalmaGGa1 melyek hat""al lehetnek a viG"glt t!ri Hp#ntra. A kRp#n kPvVl levH p#nt#k ninM"enek #k;#k#Gati kapM"#latLan aG alape"em!nyVnkkel, aG#k ninM"enek hat""al r1 !" aG alape"em!nynek "em lehet rQIk hat"a.

Le1 melynek nagy"ga a nIllig M"Nkken. AGaG a M"illag telQe" anyaga nIlla t!rK#gatLa G"RK#lJ ik N""Ge1 mPg a "SrS"!g !" a t!ri H gNrLVlete v!gtelen nagy le"G. M" "GJval1 van egy "GingIlarit"Ink a Kekete lyIkk!nt i"mert t!ri H;tart#mnyLan. El"H lt"ra )enr#"e ere m!ny!nek "emmi kNGe ahh#G1 h#gy v#lt;e a mRltLan Nagy (Imm. *m aLLan aG i HLen1 amik#r )enr#"e megalk#tta elm!let!t1 !n m!g #kt#ran I"G v#ltam1 !" lGa"an kere"tem egy pr#Ll!mt1 melynek meg#l "val megPrhat#m #kt#ri !rtekeG!"emet. "Grevettem1 h#gy ha )enr#"e elm!let!Len Rgy K#r Pt#m meg aG i H irnyt1 h#gy aG N""Ger#"ka " helyett tgIl" legyen1 akk#r elm!let!nek ere eti Keltev!"ei t#vLLra i" igaGak mara nak1 amennyiLen a vilgegyetemLen nagy "klk#n a /ri man; Keltev!"ek Kennllnak. )enr#"e elm!lete megmItatta1 h#gy min en N""Ge#mlJ M"illag "GingIlarit"Lan KeQeGi Le plyaKIt"t. n pe ig aG i HtVkrNG!" "egPt"!g!vel megmItattam1 h#gy Lrmely1 a /ri man;Keltev!"ekkel N""GhangLan levH tgIlJ vilgegyetemnek "GingIlarit"LJl kellett in Ilnia. TeMhnikai #k#kLJl )enr#"e elm!lete megkNvetelte1 h#gy a vilgegyetem v!gtelen t!rLeli kiterQe !"S legyen. EGt ha"Gnltam ki1 amik#r LeLiG#nyPt#ttam1 h#gy M"ak akk#r lehet "GingIlarit"1 ha a vilgegyetem el!g gy#r"an tgIl ahh#G1 h#gy ne #m#lQ#n RQra N""Ge1 mivel M"ak eG a /ri man;m# ell v!gtelen t!rLeli kiterQe !"S. A kNvetkeGH !vek "#rn RQ matematikai elQr"#kat KeQle"Gtettem ki1 h#gy aG #lyan elm!letekLHl1 amelyek LiG#nyPt#ttk1 h#gy a "GingIlarit"#knak l!teGniVk kell1 ki"GSrQem aG elHLL

emlPtett !" egy!L m" Keltev!"eket. A v!g"H ere m!nyt >893;Len PrtIk le )enr#"e;Gal kNGN"en egy MikkLen. IgaG#ltIk1 h#gy a vilgegyetemnek a Nagy (ImmLan kellett "GVletnie1 Kelt!ve1 h#gy aG ltaln#" relativit"elm!let igaG1 !" annyi anyag#t tartalmaG1 amennyit megKigyelVnk. MInknkat tNLLen i" LPrltk1 tNLLek kNGNtt %r#"G#r"GgLJl aG#k1 akik K#lytattk LiK"iM !" $alatnik#v kItat"i v#nalt1 m"r!"Gt aG#k1 aki a "GingIlarit"#k l!t!t tart#ttk vi""Gata"GPtJnak1 mivel elr#ntQk Ein"tein elm!let!nek "G!p"!g!t. Matematikai llPt"#kkal "GemLen aG#nLan nem igaGn lehet !rvelni1 !" eG!rt manap"g ltaln#"an elK#ga #tt1 h#gy a vilgegyetemnek v#lt keG ete.

Harma ik elHa "

A FEKETE LYUKAK

$e!ete l#u! elneveG!" eg!"Gen RQ keletS1 >8<8;Len alk#tta meg +#hn Wheeler amerikai tI J"1 egy k!t !v"GGa al k#rLLi elk!pGel!" "Geml!lete" magyarGatak!nt. Akk#riLan a K!ny miLenl!t!re k!t elm!let l!teGett1 aG egyik "Gerint a K!ny r!"GeM"k!k NGNne1 a m"ik "Gerint a K!ny hIllm#kLJl ll. Manap"g tI QIk1 h#gy min k!t elm!let helye"1 a kvantImmeMhanika hIllm;r!"GeM"ke kettH""!ge miatt a K!nyt r!"GeM"k!nek i"1 hIllmnak i" tekinthetQVk. A hIllmk!pLen aG#nLan nem v#lt vilg#"1 h#gy mit mSvel a K!ny a gravitMiJ hat"ra1 mPg a r!"GeM"kek!pLen aGt vrQIk1 h#gy a K!ny IgyanRgy vi"elke ik1 mint egy gyRg#lyJ1 rak!ta vagy L#lygJ. ELLHl a Kelt!teleG!"LHl kiin Ilva >9:4;Lan +#hn MitMhell MamLri ge;i tanr megQelentetett egy Mikket a Philosophical ransactions o$ the %o#al &ociet# o$ 'on(on MPmS K#lyJiratLan. ELLen a kNvetkeGHket taglalta, egy kellHk!ppen nagy tNmegS !" ki" m!retS M"illagnak #lyan erH" gravitMiJ" tere lehet1 h#gy aLLJl a K!ny nem tI ki"GNkni. A M"illag KelVlet!rHl in IlJ K!nyt a M"illag gravitMiJ" tere vi""Gat!rPti1 m!g mielHtt tRl me""Gire QItna. MitMhell aGt i" Kelvetette1 h#gy "Gm#" ilyen M"illag l!teGhet. EGeket term!"Gete"en nem lthatQIk1 mivel K!nyVk nem QIt el h#GGnk1 e !reGGVk gravitMiJ" v#nG"Ikat. EGeket aG #LQektIm#kat neveGGVk ma Kekete lyIknak1 mivel Kekete hinyk!nt Qelennek meg a t!rLen. N!hny !vvel k!"HLL W MitMhelltHl KVggetlenVl W ha"#nlJ kNvetkeGtet!"re QIt#tt )ierre Sim#n LaplaMe

mrki1 KranMia tI J" i". MeglepH mJ #n aG#nLan aG )*position (u &#st+me (u Mon(e (A vilg ren(szere) MPmS kNnyv!nek M"ak el"H !" m"# ik kia "Lan hagyta Lenne eGt a Keltev!"tX a k!"HLLi kia "#kLJl mr kihagyta1 valJ"GPnSleg tRl HrVlt g#n #latnak tart#tta. TIlaQ #nk!ppen ellentm#n annk a l#giknak ha a K!nyrHl Rgy Le"G!ln!nk1 mint aG gyRg#lyJkrJl a tNmegv#nG" newt#ni elm!let!Len1 mivel a K!ny "eLe""!ge rNgGPtett. A /Nl Kel"GPn!rHl KellHtt g#lyJ a gravitMiJ hat"ra lela""Il1 maQ megll !" vi""GahIllik. A K#t#n Ta K!ny r!"GeM"k!QeU aG#nLan llan J "eLe""!ggel hala KNlKel!. H#gyan tI Qa akk#r a tNmegv#nG" newt#ni elm!lete LeK#ly"#lni a K!nytO A K!ny !" a gravitMiJ kNlM"Nnhat"nak k#nGi"Gten" elm!let!t M"ak >8>A;Len a Qa meg Ein"tein aG ltaln#" relativit"elm!lettel1 e m!g ettHl keG ve i" "#kig tart1 amPg aG elm!let kNvetkeGm!ny!t a nagy tNmegS M"illag#kra ki #lg#GGk. A Kekete lyIkak kialakIl"nak meg!rt!"!heG elH"GNr tekint"Vk t a M"illag#k !letMiklI"t. @"illag akk#r "GVletik1 amik#r nagy mennyi"!gS gG W KHleg hi r#g!n W "aQt gravitMiJ" v#nG"a kNvetkeGt!Len elkeG N""Gee"ni. AG N""Gee"!" kNvetkeGt!Len a gG at#mQai egyre gyakraLLan !" egyre nagy#LL "eLe""!ggel VtkNGnek egym""al1 !" ettHl a gG Kelmeleg"Gik. Egy i H Itn aGtn #lyan meleg le"G1 h#gy a hi r#g!n at#mmag#k aG VtkNG!" "#rn mr nem pattannak vi""Ga egym"rJl1 hanem N""Getapa nak1 !" h!liIm at#mmag#t alk#tnak. A K#lyamat Rgy mSkN ik1 mint egy "GaLly#G#tt hi r#g!nL#mLa1 !" a Kel"GaLa IlJ hH miatt K!nylik Kel a M"illag. EGenkPvVl eG a tNLLlethH m!g a gG

ny#m"t i" megnNveli eg!"Gen a ig1 amPg aG ellen"Rly#GGa a gravitMiJ" v#nG"t1 !" megllPtQa a gG N""GehRGJ "t W ha"#nlJan ahh#G1 ah#gy a l!ggNmL gImiQLan levH Ke"GVlt"!g egyen"RlyLan tartQa a l!ggNmLLen levH levegH ny#m"t. A M"illag#k eGek Itn "#kig "taLilan megmara nak eLLen aG llap#tLan1 eg!"Gen a ig1 amPg a magreakMiJLJl "GrmaGJ hH egyen"Rlyt tart a gravitMiJ" v#nG""al. Egy i H Itn aG#nLan a M"illagLan elK#gy a hi r#g!n !" a tNLLi nIkleri" KStHanyag1 m!gpe ig meglepH mJ #n, min!l tNLL llt ren elkeG!"re a K#lyamat eleQ!n1 annl gy#r"aLLan K#gy el. A nagy tNmegS M"illag e"et!Len Igyani" M"ak a maga"aLL hHm!r"!klet tI egyen"Rlyt tartani a gravitMiJ" v#nG""al1 a maga"aLL hHm!r"!kleten vi"G#nt gy#r"aLL aG !g!". NapInkLan m!g elegen H VGemanyag ll ren elkeG!"re a kNvetkeGH Ntmillir !vre1 a nagy#LL M"illag#k vi"G#nt Kel!lhetik k!"GletVket akr "GGmilliJ !v alatt i"1 ami nagy#n ki" i H a vilgegyetem k#rh#G k!pe"t. AG VGemanyag kiK#gy"a Itn a M"illag lehSl1 !" elkeG N""GehRGJ ni. Ami eGek Itn tNrt!nhet vele1 aGt elH"GNr aG >823;a" !vek v!g!n !rtett!k meg. >82:;Lan SILrahmanyan @han ra"ekhar in iai #kt#ran I"G elhaQJG#tt AngliLa1 h#gy @amLri ge; Len Sir ArthIr E ingt#nnl1 aG ltaln#" relativit"elm!let "Gak!rtHQ!n!l tanIlQ#n. AGt Le"G!lik1 h#gy aG >823;a" !vek eleQ!n egy RQ"gPrJ aGt m#n ta E ingt#nnak1 h#gy tI #m"a "Gerint M"ak hr#m emLer van a vilg#n1 aki !rti aG ltaln#" relativit"elm!letet. E ingt#n erre eGt a vla"Gt

a ta, YmegprJLl#k rQNnni1 h#gy ki lehet a harma ikZ. AG In iLJl Angliig tartJ h#""GR Rt#n @han ra"ekhar ki"Gm#lta1 h#gy milyen nagy lehet a M"illag1 mely W miItn el!gette telQe" VGemanyagk!"Glet!t W m!g ellen tI llni a gravitMiJnak. AG Ntlet a kNvetkeGH v#lt, amik#r a M"illag kiM"ire N""GehRGJ ik1 a Lenne levH r!"GeM"k!k nagy#n kNGel kerVlnek egym"h#G. De a )aIli;K!le kiGr"i elv "Gerint k!t anyagi r!"GeM"ke nem lehet aG#n#" helyen1 aG#n#" "eLe""!ggel >=. EG!rt kNGtVk igen erH" ta"GPt" l!p Kel1 mely "eLe""!geiket Rgy prJLlQa LellPtani1 h#gy a r!"GeM"k!k tv#l# Qanak egym"tJl1 !" N""Ge""!g!Len a M"illag tgIl"t ere m!nyeGG!k. ELLHl a kiGr"i elvLHl a J J tgIl"i haQlam ellen"Rly#GGa m#"t a gravitMiJ" v#nG"t a KRGiJ "#rn keletkeGett hH helyett1 !" LiGt#"PtQa a M"illag "taLilit"t a #tt m!reten. @han ra"hekhar aG#nLan !"Grevette1 h#gy a kiGr"i elv nem tI tet"GHlege" nagy ellenny#m"t LiGt#"Ptani1 mivel aG ltaln#" relativit"elm!let "Gerint a k!t r!"GeM"ke nem tI a K!ny "eLe""!g!n!l gy#r"aLLan tv#l# ni egym"tJl. EG!rt ha a gravitMiJ" v#nG" el!g "SrSre tI Qa pr!"elni a M"illag#t1 a kiGr"i elv mr nem tI Qa ellen"Rly#Gni aG N""Gee"!"t. @han ra"ekhar ki"Gm#lta1 h#gy a Nap tNmeg!n!l m"K!l"Ger nagy#LL tNmegS hi eg M"illag mr nem tI Qa "aQt gravitMiJQt
>=

A )aIli;elv a kvantImmeMhanika egyik alapelve. AGt m#n Qa ki1 h#gy k!t anyagi r!"GeM"ke TKermi#nU nem lehet IgyanaLLan a kvantImllap#tLan1 aGaG ha tRl kNGel kerVlnek egym"h#G1 akk#r kNGtVk igen erH" ta"GPt" l!p Kel. Ilyen r!"GeM"k!k aG elektr#n#k vagy aG at#mmag#t Kel!pPtH pr#t#n#k !" neItr#n#k.

ellen"Rly#Gni. Ma eGt a tNmeget Chan(rase!har, hatrnak neveGGVk. A kNvetkeGm!nyek egy nagy M"illag "Gmra igen "Rly#"ak. Ha a M"illag tNmege >A nem hala Qa meg a @han ra"ekhar;hatrt1 aG N""Gee"!" megll1 !" a M"illag a $ehr t"rpnek neveGett v!gllap#tLa kerVlhet W n!hny eGer kil#m!tere" "Igrral !" kNLm!terenk!nt n!hny tPGmilliJ t#nna "SrS"!ggel><. A Keh!r tNrp!t a Lenne levH elektr#n#knak a kiGr"i elvLHl kNvetkeGH ta"GPt"a tartQa Kenn. Ilyen Keh!r tNrp!LHl igen "#kat KigyeltVnk meg1 aG egyik legelH"GNr aG#n#"Pt#tt ilyen #LQektIm aG !Q"Gakai !gL#lt legK!nye"eLL M"illagnak1 a SGinI"Gnak a kP"!rHQe. 0an aG#nLan a M"illag#knak egy m"ik lehet"!ge" v!gllap#ta1 melynek a hatrtNmege "Gint!n aG egy; k!t naptNmeg kNrVl van1 aG#nLan eGek a M"illag#k QJval ki"eLLek1 mint a Keh!r tNrp!k. EGeket a M"illag#kat nem aG elektr#n#k1 hanem a neItr#n#k !" pr#t#n#k kiGr"i elvLHl kNvetkeGH ta"GPt"a tartQa Kenn a gravitMiJval "GemLen1 !" neItr#nM"illag#knak neveGGVk Hket. SIgarIk M"ak tPG;hR"G kil#m!ter1 "SrS"!gVk aG#nLan milliJ"G#r#"a a Keh!r tNrp!k!nek. ALLan aG i HLen1 amik#r elm!letileg pr#gn#"GtiGltk a neItr#nM"illag#k l!t!t1 nem v#lt #lyan mJ "Ger1 melynek "egPt"!g!vel megKigyelhett!k v#lna Hket1 !" QJ pr !v telt el a ig1 amPg kimItattk Qelenl!tVket.
>A

><

EG a tNmeg nem a M"illag keG eti tNmege1 mivel a KeQlH !"e "#rn annak nagy r!"G!t a M"illag ki #LQa magLJl kVlNnLNGH kitNr!"ek r!v!n. H#gy a v!g"H N""Ger#ppan" elHtt a @han ra"ekhar;hatr kNrVl legyen a tNmege1 a M"illag keG eti tNmeg!nek kNrVlLelVl ny#lM naptNmegnyinek kellett lennie. Egy kv!"kanlnyi Keh!rtNrpe;anyag "GG t#nnt ny#m.

A @han ra"ekhar;hatr KNlNtti tNmeggel ren elkeGH M"illag#k aG#nLan igenM"ak LaQLan vannak1 miItn elK#gy#tt aG VGemanyagIk. N!ha Kelr#LLanhatnak vagy m" mJ #n "GaLa Ilhatnak meg elegen H anyagtJl ahh#G1 h#gy tNmegtik a @han ra"ekhar;hatr al M"NkkenQen W e neh!G elhinni1 h#gy eG min ig LekNvetkeGik. H#nnan tI hatn a M"illag1 h#gy anyag#t kell ve"GPtenieO " m!g ha kellH tNmegtHl meg i" "GaLa Ilna1 mi tNrt!nik egy Keh!r tNrp!vel vagy neItr#nM"illaggal1 ha LeK#g egy RQaLL anyagmennyi"!getO 0aQ#n N""Ge#mlik egy v!gtelen "SrS"!gS p#nttO E ingt#nt meg NLLentette ennek lehetH"!ge1 !" nem K#ga ta el @han ra"ekhar ere m!ny!t. A legtNLL tI J"h#G ha"#nlJan nem hitte1 h#gy egy M"illag k!pe" arra1 h#gy egy p#ntLa N""Ger#"ka Q#n. Maga Ein"tein i" kiKeQtette egy Mikk!Len1 h#gy "Gerinte a M"illag#k nem G"Ig#r# hatnak egy p#ntLa. A tNLLi tI J"nak W !" legKHk!pp tanrnak !" a M"illag"GerkeGet veGetH "Gaktekint!ly!nek1 E ingt#nnak W aG ere m!nye irnti ellen"Genve arra k!"Gtette @han ra"ekhart1 h#gy KelhagyQ#n eG irnyR kItat"aival !" aG a"Gtr#KiGika m" pr#Ll!mit viG"glQa. De >8:4;Lan1 amik#r megkapta a N#Lel; PQat1 aG r!"GLen ennek a k#rai mInk""gnak1 a hi eg M"illag#k hatrtNmege megllapPt"nak "GJlt. @han ra"ekhar LeLiG#nyPt#tta1 h#gy a kiGr"i elv nem tI Qa megaka ly#Gni a @han ra"ekhar; hatrnl nagy#LL tNmegS M"illag N""Ge#ml"t. De h#gy p#nt#"an mi i" tNrt!nik egy ilyen M"illaggal aG ltaln#" relativit"elm!let>9 tNrv!nyeinek
>9

Ein"tein elm!lete1 melynek alapQn megalk#tta a vilgegyetem KeQlH !"!t lePrJ egyenlet!t i". AG ltaln#" relativit"elm!let aGt trgyalQa1 h#gyan mJ #"PtQk a tNmege" te"tek a t!ri H ge#metriQt. A

kNvetkeGt!Len1 arra M"ak >848;Len a #tt magyarGat#t egy Kiatal amerikai KiGikI"1 -#Lert %ppenheimer. SGm#l"ai aG#nLan aGt i" Keltrtk1 h#gy aG N""Ge#ml"nak nem le"Gnek aG akk#ri tvM"Nvekkel m!rhetH kNvetkeGm!nyei. EGek Itn QNtt a m"# ik vilghL#rR1 !" %ppenheimer aG at#mL#mLa;pr#grammal v#lt elK#glalva. A hL#rR Itn a gravitMiJ" N""Ge#ml" t!mQa Kele !"Le merVlt1 !" a legtNLL tI J" aG at#mmal !" aG at#mmaggal1 aGaG a nagy#n ki" "klQR r!"Gek KiGikQval K#glalk#G#tt. >8<3;Lan aG#nLan a k#r"GerS teMhn#lJgia alkalmaG"nak ere m!nyek!ppen el"Gap#r# tak a M"illag"Gati megKigyel!"ek1 " eGek RQra aG a"Gtr#KiGika !" k#Gm#lJgia nagy l!pt!kS pr#Ll!mi Kel! terelt!k aG !r eklH !"tX %ppenheimer ere m!nyeit "Gm#" kItatJ RQra KelKe eGte !" t#vLLKeQle"Gtette. %ppenheimer mInkQLJl a kNvetkeGH k!p trIl el!nk, a M"illag gravitMiJ" tere megvlt#GtatQa a K!ny"Igarak RtQt a t!ri HLen ahh#G k!pe"t1 mintha a M"illag #tt "em lenne. A K!ny"Igarak RtQa enyh!n a M"illag Kel"GPne Kel! haQlik meg1 !" a tv#li M"illag#k K!ny!nek eGt aG elhaQl"t napK#gyatk#G"k#r meg i" KigyelhetQVk. Ah#gy a M"illag N""GehRGJ ik1 Kel"GPn!n a gravitMiJ" meGH K#k#Gat#"an erH"N ik1 !" a K!ny egyre Q#LLan elhaQlik. EG nNvekvH m!rt!kLen megneheGPti a K!ny "Gmra1 h#gy elhagyQa a M"illag#t. A M"illagLJl QNvH K!ny egyre
t!ri H;k!pLen a K!ny min ig a YlegrNvi eLL Rt#nZ1 a ge# etikI"#n kNGleke ik Ta tNmeg n!lkVli r!"GeM"k!k1 teht a K!ny r!"GeM"k!i i" a relativit"elm!let alapQn min ig K!ny"eLe""!ggel m#G#gnakU1 Pgy ha egy Kekete lyIkLJl a K!ny nem tI kiQItni1 aG aGt Qelenti1 h#gy aG Yegyene"Z v#nal nem QIt ki a Kekete lyIkLJl1 hanem vi""Gakanyar# ik Lel!Qe. AG ilyen t!ri Ht gNrLVltnek neveGGVk1 !" nem !rv!nye"ek Lenne aG eIkli e"Gi ge#metria egye" alapt!telei.

halvnyaLL le"G1 !" KrekvenMiQa egyre Q#LLan t#lJ ik a vNrN" tart#mnyLa TaGaG a ki"eLL KrekvenMik Kel!U. 0!gVl pe ig1 amik#r a M"illag aG N""GehRGJ " kNvetkeGt!Len egy kritikI" "Igrnl ki"eLL le"G1 Kel"GPn!n a gravitMiJ" meGH annyira KelerH"N ik1 h#gy a K!ny nem tI Qa tNLL! elhagyni a M"illag#t. A relativit"elm!let "Gerint aG#nLan "emmi nem m#G#ghat gy#r"aLLan1 mint a K!ny1 aGaG ha a K!ny nem tI ki"GNkni a M"illagLJl1 akk#r "emmi m" "em "GNkhet ki. A gravitMiJ" meGH min ent vi""Garnt. A t!ri Hnek van egy #lyan tart#mnya1 ah#nnan nem lehet eltv#l# ni1 aG aLLan levH e"em!nyekrHl a tv#li megKigyelH nem "GereGhet tI #m"t. EGt a tart#mnyt hPvQIk ma Kekete lyIknak1 a hatrt pe ig e"em!nyh#riG#ntnak. EG ItJLLi p#nt#"an egyLee"ik aG#knak a K!ny"Igaraknak a plyQval1 melyek !ppen nem k!pe"ek meg"GNkni a M"illagLJl. Ha meg akarQIk !rteni1 h#gy mit i" lthatInk akk#r1 amik#r a M"illag Kekete lyIkk e"ik N""Ge1 KigyelemLe kell vennVnk1 h#gy aG ltaln#" relativit"elm!let "Gerint ninM"en aL"G#lRt i H. Min en megKigyelHnek megvan a "aQt i Hm!rt!ke. AG i H a M"illag#n tartJGk# J megKigyelH "Gmra W a M"illag gravitMiJ" meGHQe miatt W m"k!pp telik1 mint annak1 aki tv#lrJl Kigyeli aG e"em!nyeket. EGt a Qelen"!get a /Nl Nn ki i" m!rt!k egy kP"!rletLen W egy vPGt#r#ny alQn !" teteQ!n elhelyeGke H Jra "egPt"!g!vel. G#n #lQIk el1 h#gy egy mer!"G SrhaQJ" aG N""Ger#"ka J Kekete lyIk Kel"GPn!rHl "aQt JrQra n!Gve m"# perMenk!nt kVl egy Qelet a M"illag kNrVl keringH SrhaQJra. M#n QIk1 h#gy a M"illag "Igara W aG SrhaQJ" JrQa "Gerint W tiGenegy Jrak#r vlik

ki"eLL! a kritikI" "Igrnl1 ah#l a gravitMiJ" meGH mr annyira erH"1 h#gy a Qelek nem !rik el aG SrhaQJt. Ah#gy kNGelPtVnk a tiGenegy Jrh#G1 aG SrhaQJLan vrak#GJ leg!ny"!g W aG SrhaQJ JrQa alapQn W aGt !"Gleli1 h#gy tr"Ik Qelei egyre ritkIlnak. AG elt!r!" aG#nLan >3,A8,A8 elHtt m!g annyira kiM"i W alig tNLL mint egy m"# perM W1 h#gy M"ak egy igen piMit kell vrni1 amPg a Kekete lyIk Kel"GPn!n tartJGk# J SrhaQJ" ltal >3,A8,A: !" >3,A8,A8 kNGNtt elkVl Ntt Qelek meg!rkeGnek. De a kNvetkeGH1 a tiGenegy Jrak#r elkVl Ntt Qelre mr v!gtelen "#k i eig kell vrni Tmivel aG nem QIt ki a M"illagLJlU. AG SrhaQJ" ltal >3,A8,A8 !" tiGenegy Jra kNGNtt a M"illag Kel"GPn!rHl elkVl Ntt K!nyhIllm#k a leg!ny"!g JrQa "Gerint egy v!gtelen i HintervallImra hRGJ nak "G!t. AG egym"t kNvetH K!nyhIllm#k kNGNtti i HkVlNnL"!g aG SrhaQJra valJ meg!rkeG!" alapQn egyre nagy#LL !" nagy#LL1 a M"illagrJl !rkeGH K!ny pe ig egyre vNrN"eLL !" halvnyaLL le"G. 0!gVl a M"illag K!nye annyira elhalvnyIl1 h#gy mr nem lt"Gik aG SrhaQJrJlX a hely!n a t!rLen egy Kekete lyIk helyeGke ik el. A M"illag aG#nLan t#vLLra i" IgyanaGt a gravitMiJ" erHt KeQti ki aG SrhaQJra1 mivel W elvileg W a M"illag m!g t#vLLra i" megKigyelhetH aG SrhaQJrJl. @"IpnM"ak a Kel"GPnrHl QNvH K!ny "Genve ett #lyan m!rt!kS vNrN"elt#lJ "t1 h#gy mr nem !"GlelhetH. A vNrN"elt#lJ " aG#nLan nem LeK#ly"#lQa a M"illag gravitMiJ" meGeQ!t1 !" aG SrhaQJ t#vLLra i" a M"illag kNrVl kering. >8<A !" >893 kNGNtt -#ger )enr#"e;Gal K#lytat#tt kItatJmInkm megmItatta1 h#gy aG ltaln#" relativit"elm!let alapQn a Kekete lyIk Lel"eQ!Len

egy v!gtelen "SrS"!gS "GingIlarit"nak kell lennie. EG #lyan1 mint a Nagy (Imm aG i H keG et!n1 e a Qelen e"etLen aG N""Ger#"ka J M"illag !" aG SrhaQJ" "Gmra eG aG i H v!ge. A "GingIlarit"Lan a tI #mny tNrv!nyei !" aG a k!pe""!gVnk1 h#gy elHre megm#n QIk a QNvHt1 nem mSkN nek. De min en #lyan megKigyelH1 aki a Kekete lyIk#n kPvVl mara t1 nem !"Gleli eGt a pr#Ll!mt1 mivel a "GingIlarit"LJl "em K!ny1 "em Lrmilyen m" Qel nem !rkeGik. EG a Kigyelemre m!ltJ t!ny veGette -#ger )enr#"e;t a k#GmikI" MenGRra Keltev!"!re1 amely "Gerint YI"ten irtJGik a M"Ipa"G "GingIlarit"tJlZ. M"k!pp K#galmaGva, a gravitMiJ" N""Ge#ml" ltal keltett "GingIlarit"#k M"ak #lyan helyeken keletkeGnek1 mint a Kekete lyIkak1 ah#l kPvVlrHl aG e"em!nyh#riG#nt i"Gkr!ten elreQti a "GingIlarit"#kat. SGig#rRan v!ve eGt a gyenge k#GmikI" MenGRra Keltev!"!nek neveGGVk. $Pm!l meg a Kekete lyIk#n kPvVl reke t megKigyelHt attJl1 h#gy !"Grevegye, a "GingIlarit"nl elve"GPtette elHrelt"i k!pe""!g!t. EG per"Ge nem "egPt a "GerenM"!tlen SrhaQJ"#n1 aki Lelee"ik a lyIkLa. Nem kellene aG I"tennek megmentenie aG H egy"GerS vilglt"t i"O AG ltaln#" relativit"elm!let egyenleteinek van n!hny #lyan meg#l "a1 melyekLen SrhaQJ"Ink meglthatQa a M"Ipa"G "GingIlarit"t. El tI Qa kerVlni magt a "GingIlarit"t1 !" helyette W egy YK!reglyIkLaZ e"ve W a vilgegyetem egy m" r!"G!n tallQa magt. EG remek lehetH"!g a t!r; !" i HItaG"#kra1 e "aQn#" Rgy tSnik1 h#gy eGek a meg#l "#k erH"en in"taLilak. A legki"eLL Gavar1 p!l Il aG SrhaQJ" Qelenl!te1 megGavarhatQa eGt a

K#lyamat#t1 !" aG SrhaQJ" nem ve"Gi !"Gre a "GingIlarit"t eg!"Gen a ig1 mPg Lele nem "Gala 1 !" aG i H "Gmra v!get !r. M" "GJval a "GingIlarit" min ig a QNvHQ!Len van1 !" "#ha"em a mRltQLan. A k#GmikI" MenGRra;Keltev!" erH" vlt#Gata aGt m#n Qa ki1 h#gy a valJ" meg#l "#kLan a "GingIlarit"#k min ig vagy telQe" eg!"GVkLen a QNvHLen vannak1 mint a gravitMiJ" N""Ge#ml" e"et!n1 vagy telQe" eg!"GVkLen a mRltLan1 mint a Nagy (Imm e"et!Len. Nagy#n rem!lQVk1 h#gy a MenGRra valamilyen K#rmQa mSkN ik1 mivel ellenkeGH e"etLen a M"Ipa"G "GingIlarit" kNrny!k!n k!pe"ek lenn!nk a mRltLa ItaGni. MPg ennek a tI #mny#";Kanta"GtikI" ir# al#m mSvelHi r#ppant mJ #n NrVlnek1 eG aGt i" Qelenten!1 h#gy "enkinek aG !lete ninM"en LiGt#n"gLan. (rki vi""Gamehet a mRltLa1 !" megNlheti valamelyik "GVlHQ!t m!g a K#gantat" elHtt. A Kekete lyIk keletkeG!"!heG veGetH gravitMiJ" N""Ge#ml" "#rn a m#Gg"t a gravitMiJ" hIllm#k kiL#M"t"a k#rlt#GGa. EG!rt aGt vrQIk1 h#gy a Kekete lyIk vi"G#nylag hamar egyen"Rlyi helyGetLe kerVl. AG ltaln#" v!leke !" aG v#lt1 h#gy eG a v!g"H llap#t KVgg annak a te"tnek a tIlaQ #n"gaitJl1 mely v!gVl Kekete lyIkk G"Ig#r# #tt. A Kekete lyIknak tet"GHlege" lehet aG alakQa !" m!rete1 "Ht lehet1 h#gy a m!rete vlt#Gik1 ah#gy a Kekete lyIk lVktetH m#Gg"t v!geG. >8<9;Len aG#nLan tNrt!nt valami1 ami K#rra alma"Pt#tta a Kekete lyIkak tanIlmny#G"t1 tNrt!nete"en Werner I"rael DILlinLan Prt Mikke. I"rael megmItatta1 h#gy min egyik Kekete lyIk1 amelyik nem K#r#g1 tNrv!ny"GerSen tNk!lete" gNmL

alakR1 !" m!rete pI"Gtn a tNmeg!tHl KVgg. 0alJQLan aG Ein"tein;egyenletek egy #lyan "peMili" meg#l "a PrQa le Hket1 melyet $arl SMhwarG"Mhil tallt meg >8>9;Len1 nem "#kkal aG ltaln#" relativit"elm!let megalk#t"a Itn. I"rael ere m!ny!t "#k kItatJ W Lele!rtve magt I"raelt i" W elH"GNr Rgy !rtelmeGte1 h#gy a Kekete lyIkak M"ak tNk!lete"en gNmL alakR te"tek N""Ge#ml"LJl "GrmaGhatnak. Mivel egy valJ"g#" te"t "#ha"em tNk!lete" gNmL1 eG!rt a gravitMiJ" N""Ge#ml" ltaln#" M"Ipa"G "GingIlarit"#kh#G veGet. De I"rael ere m!ny!nek van egy m"ik !rtelmeG!"e i" W melyet tNLLek kNGNtt -#ger )enr#"e !" +#hn Wheeler Qava"#ltak W1 amely "Gerint a Kekete lyIk Rgy vi"elke ik1 mint egy vPGgNmL. EGltal1 Lr aG ere eti te"t nem gNmL"GimmetrikI" alakR1 aG N""Ge#ml" "#rn gravitMiJ" hIllm#k kiL#M"t"val gNmL"GimmetrikI"" vlik. A t#vLLi "Gm#l"#k altma"Gt#ttk eGt a Kelt!teleG!"t1 mely ma mr ltaln#"an elK#ga #tt vlt. I"rael aG#nLan M"ak #lyan Kekete lyIkakra #lg#Gta ki KelKe eG!"!t1 melyek nem K#r#gnak. A vPGgNmLLel valJ ha"#nlat alapQn aGt vrQIk1 h#gy K#rgJ te"tek N""Ge#ml"LJl keletkeGH Kekete lyIkak mr nem le"Gnek gNmL alakRak1 hanem a K#rg" kNvetkeGt!Len aG egyenlPtH ment!n kiM"it ki I #r# nak. Ilyen I #rt ltInk a NapInk#n i"1 mely a hI"G#nNt nap#" MiklI"R K#rg"nak kNvetkeGm!nye. >8<4;Lan -#y $err \Q;6!lan Lan megtallta aG ltaln#" relativit"elm!letnek a SMhwarG"Mhil ;alaknl ltaln#"aLL meg#l "ait. EGek a Y$errZ tPpI"R Kekete lyIkak llan J

"eLe""!ggel K#r#gnak1 alakQIk !" m!retVk M"ak tNmegVknek !" a K#rg" "eLe""!g!nek KVggv!nye. Ha a K#rg" v!gtelen la""R1 a Kekete lyIk tNk!lete"en gNmL alakR le"G1 !" a SMhwarG"Mhil ;meg#l "t kapQIk. Nem nIlla K#rg" e"et!n aG#nLan a Kekete lyIk alakQa aG egyenlPtHQe ment!n ki I #r# "t mItat. Innen mr term!"Gete"en a J #tt aG a Keltev!"1 h#gy egy K#rgJ1 N""Ge#mlJ M"illag $err tPpI"R Kekete lyIkk vlik. >893;Len egyik kItatJ ik#m1 (ran #n @arter h#GGK#g#tt a Kenti Keltev!" LiG#nyPt"h#G. MegmItatta1 h#gy amennyiLen egy "taMi#nriI" >: K#rgJ Kekete lyIknak van "Gimmetriatengelye1 mint egy LRgJM"ignak1 akk#r m!rete !" alakQa pI"Gtn a tNmeg!tHl !" K#rg"i "eLe""!g!tHl KVgg. >89>;Len pe ig LeLiG#nyPt#ttam1 h#gy min en "taMi#nriI" K#rgJ Kekete lyIknak van "Gimmetriatengelye. 0!gVl >894;Len Davi -#Lin"#n1 a l#n #ni $ing" @#llege kItatJQa W @arter !" aG !n ere m!nyeimet Kelha"Gnlva W megmItatta1 h#gy a Keltev!" valJLan helye" v#lt, a K#rgJ te"t N""Ge#ml"LJl keletkeGH Kekete lyIk $err tPpI"R. EGGel LeLiG#ny#"# #tt1 h#gy a gravitMiJ" N""Ge#ml" Itn a Kekete lyIk #lyan llap#tLa kerVl1 melyLen K#r#ghat1 e nem pIlGlhat1 t#vLL m!rete !" alakQa pI"Gtn tNmeg!tHl !" K#rg"i "eLe""!g!tHl KVgg1 !" nem aG ere eti te"t W melyLHl keletkeGett W tIlaQ #n"gaitJl. EG aG ere m!ny rNvi en Ya Kekete lyIknak ninM"en "GHreZ m#n ""al vlt i"mertt!. EG aGt Qelenti1 h#gy aG N""Ge#mlJ te"ttel kapM"#lat#" rengeteg inK#rmMiJ a Kekete lyIk keletkeG!"ek#r elve"Gik1 mivel Itna mr M"ak legKelQeLL a tNmeg!t
>:

Mr kialakIlt Kekete lyIkrJl van "GJ1 melynek m!rete !" K#rg"i "eLe""!ge nem vlt#Gik.

!" K#rg"i "eLe""!g!t llapPthatQIk meg. Ennek QelentH"!g!t maQ a kNvetkeGH elHa "Lan ltQIk. A "GHrmente" elv gyak#rlati "Gemp#ntLJl aG!rt i" K#nt#"1 mert igen QelentH" m!rt!kLen k#rlt#GGa a lehet"!ge" Kekete lyIkak KaQtinak "Gmt. EGltal lehetH"!get a arra1 h#gy Kekete lyIkakat tartalmaGJ r!"Glete" m# elleket alk#""Ink1 !" N""Geve""Vk aG aG#kLJl ki"Gm#lhatJ mennyi"!geket a megKigyel!"ekkel. A Kekete lyIk egyike a tI #mnytNrt!net aG#n meglehetH"en ritka e"eteinek1 amik#r aG elm!let el!g alap#" r!"Glete""!ggel megalk#t#tt egy matematikai m# ellt W m!g mielHtt a megKigyel!"ek Lrmilyen LiG#nyPt!k#t i" "G#lgltattak v#lna annak helye""!g!rHl. IgaGLJl a Kekete lyIk l!t!nek ellenGHi eGt ha"Gnltk Kel ellene. H#gyan i" hihetne Lrki #lyan #LQektIm#k l!t!Len1 melyek l!t!re aG egyetlen LiG#nyPt!k aG ltaln#" relativit"elm!let gyanR" elm!let!n alapIlJ "Gm#l" v#ltO >8<4;Lan aG#nLan Maarten SMhmi t1 a kaliK#rniai )al#mar;hegyi %L"GervatJriIm M"illag"Ga egy gyenge1 M"illag"GerS #LQektIm#t tallt a 4@294 QelS W aGaG a harma ik MamLri ge;i katalJgI" 294. "#r"GmR #LQektIma W r iJK#rr" irnyLan. Amik#r megm!rte ennek vNrN"elt#lJ "t1 Rgy tallta1 h#gy aG tRl"g#"an nagy ahh#G1 h#gy gravitMiJ" meGH #k#GGa. Ha a vNrN"elt#lJ " #ka a gravitMiJ lett v#lna1 akk#r aG aGt #k#GJ #LQektImnak #lyan nagynak !" kNGelinek kellett v#lna lennie1 h#gy kihat#tt v#lna a L#lygJplykra. A m"ik lehet"!ge" magyarGat1 h#gy a vNrN"elt#lJ "t a vilgegyetem tgIl"a #k#Gta1 aGaG a megKigyelt M"illag"GerS #LQektIm nagy#n tv#li.

AG1 h#gy m!g megKigyelhetH ilyen nagy tv#l"grJl1 aGt Qelentette1 h#gy nagy#n K!nye"1 !" rengeteg energit "Igr#G ki. AG egyetlen elk!pGelhetH K#lyamat1 mely ekk#ra mennyi"!gS energit "GaLa Pt Kel1 aG nem i" egy M"illag1 hanem egy eg!"G gala[i" kNGp#nti r!"G!nek gravitMiJ" N""Ge#ml"a. $!"HLL "Gm#" ilyen YM"illag"GerS #LQektIm#tZ Tang#lIl _&ASi;"tellA#LQeMt1 melynek rNvi Pt!"e a kvaGrU Kigyeltek meg1 min egyiket nagy vNrN"elt#lJ ""al. EGek aG#nLan tRl me""Ge vannak1 !" tRl L#ny#lIlt #lyan megKigyel!"eket v!geGni1 melyek NntH LiG#nyPt!k#t a hatnnak a Kekete lyIkak Qelenl!t!re. A Kekete lyIkak elm!let!t tm#gatJ kNvetkeGH KelKe eG!"t >8<9;Len tette +#Melyn (ell1 egy MamLri ge;i kItatJ ik1 amik#r aG !gen "GaLly#" r iJhIllmR impIlGI"#kat kiL#M"tJ #LQektIm#kat tallt. +#Melyn W !" t!maveGetHQe1 Anth#ny Hewi"h W elH"GNr aGt hitt!k h#gy "ikerVlt a gala[i"InkLan egy i egen MiviliGMiJval kapM"#lat#t l!te"Pteni. Eml!k"Gem r1 h#gy a "GeminriImIkLan1 ah#l LeQelentett!k a KelKe eG!"t1 aG el"H n!gy KelKe eGett K#rr"t LGM >;=;nek neveGt!k ah#l aG LGM a Yki" GNl emLerZ TLittle Green ManU ang#l rNvi Pt!"e. 0!gVl aG#nLan Hk i" W a tNLLiekheG ha"#nlJan W egy kev!"L! reg!nye" kNvetkeGtet!"t v#ntak le1 amely "Gerint eGek a ma pIlGr#knak neveGett #LQektIm#k valJQLan gy#r"an K#rgJ neItr#nM"illag#k. A r iJhIllmR impIlGI"#k kiL#M"t"nak #ka aG1 h#gy a M"illag mgne"e" meGHQe a K#rg" "#rn thala egy kNrnyeGH anyagM"#mJn. EG r#""G hPr v#lt aG Srwe"ternek PrJinak1 e nagy#n LiGtatJ v#lt n!hnyInknak1 akik

mr akk#riLan i" hittVnk a Kekete lyIkak l!t!Len. EG v#lt aG el"H LiG#nyPt!k arra1 h#gy a neItr#nM"illag#k l!teGnek. Egy neItr#nM"illagnak tPG;hR"G kil#m!tere" "Igara van1 mely M"Ipn n!hny"G#r nagy#LL a kritikI" "Igrnl1 mely alatt a M"illag Kekete lyIkk vlik. Ha a M"illag N""Ge tI hRGJ ni ilyen ki" m!retSre1 akk#r nem elk!pGelhetetlen1 h#gy m" M"illag#k m!g ki"eLL "IgarRv hRGJ nak N""Ge1 !" v!gVl Kekete lyIkak le"Gnek. H#gyan rem!nyke hetVnk aLLan1 h#gy meg tI Ink Kigyelni egy Kekete lyIkat1 amik#r annak alapvetH tIlaQ #n"ga1 h#gy nem QNn ki LelHle K!nyO A helyGet ha"#nlJ ahh#G1 amik#r egy Kekete maM"kt haQkIr"GInk egy "Gene"pinM!Len. SGerenM"!re m!gi" van r mJ 1 melyre +#hn MitMhell mr >9:4; Lan KelKigyelt. \ttNrH mInkQLan arra vilgPt#tt r1 h#gy a Kekete lyIk gravitMiJ" hat"t KeQt ki a kNGeli #LQektIm#kra. A M"illag"G#k rengeteg kettH" M"illag#t talltak1 melyekLen a M"illag#k egym" kNrVl keringenek gravitMiJ" v#nG"Ik kNvetkeGt!Len.>8 Talltak #lyan ren "Gereket i"1 ah#l M"ak egy M"illag#t lttak keringeni egy lthatatlan m"ik kNrVl. Term!"Gete"en nem kNvetkeGtethetVnk aG#nnal arra1 h#gy a m"ik M"illag Kekete lyIk. Lehet egy"GerSen egy #lyan halvny M"illag i"1 melyet nem tI Ink megKigyelni. De n!hny ilyen ren "Ger1 p!l Il a @ygnI" `;> igen erH" rNntgen"IgrG"t i" kiL#M"t. A legQ#LL magyarGat erre a Qelen"!gre aG1 h#gy a rNntgen"IgrG"t a lthatJ M"illag Kel"GPn!rHl a lthatatlan kP"!rH ltal el"Gippant#tt anyag #k#GGa. Ah#gy eG aG anyag a lthatatlan kP"!rH Kel! hIll
>8

0alJQLan a vilgegyetemLen a kettH" M"illag#k gyak#riLLak1 mint aG egye VlllJk.

"pirlv#nalLan W ha"#nlJan ahh#G1 ah#gy a vPG i" kiK#lyik a KVr Hk LJl W1 KelK#rrJ"# ik1 !" a rNntgentart#mnyLan "Igr#G. H#gy min eG megvalJ"IlQ#n1 a kP"!rH M"illagnak nagy#n kiM"inek lennie1 mint egy Keh!r tNrp!nek1 neItr#nM"illagnak vagy Kekete lyIknak23. A lthatJ M"illag m#Gg"LJl megllapPthatJ a lthatatlan #LQektIm legki"eLL lehet"!ge" tNmege. A @ygnI" `;> e"et!Len eG a Nap tNmeg!nek kNrVlLelVl a hat"G#r#"a. @han ra"ekhar "Gm#l"ai alapQn eG tRl"g#"an "#k ahh#G1 h#gy aG #LQektIm Keh!r tNrpe vagy neItr#nM"illag legyen. Lehet"!ge"1 h#gy Kekete lyIkkal van #lgInk. 0annak m"1 Kekete lyIk n!lkVli elk!pGel!"ek i" a @ygnI" `;> miLenl!t!rHl1 aG#nLan eGek Kelett!LL erHltetettek. \gy tSnik1 h#gy a Kekete lyIk a Qa a megKigyel!" egyetlen term!"Gete" lePr"t. Ennek ellen!re arra K#ga tam $ip Th#rne;nal1 a @aliK#rnia In"titIte #K TeMhn#l#gy mInkatr"val1 h#gy a @ygnI" `;> valJQLan nem tartalmaG Kekete lyIkat. EG egyKaQta LiGt#"Pt" a "Gm#mra. -engeteget #lg#Gtam a Kekete lyIkak t!makNr!Len1 !" min eG hiLavalJnak LiG#nyIlhat1 ha ki erVl1 h#gy a Kekete lyIkak m!g"em l!teGnek. 0i"G#nt eLLen aG e"etLen viga"Gtal"Il megnyerem a K#ga "t1 !" eGGel egy n!gy!ve" elHKiGet!"t a Private )#e MPmS viMMmagaGinra. EllenkeGH e"etLen W ha a Kekete lyIkak l!teGnek W $ip nyer egy egy!ve" elHKiGet!"t a Penthouse;ra1 mivel >89A;Len1 amik#r a K#ga "t kNtNttVk1 ny#lMvan "GGal!kLan v#ltInk LiGt#"ak aLLan1 h#gy a @ygnI"Lan Kekete lyIk van. +elenleg
23

EGek a ki" m!retS1 e "Gm#ttevH tNmegS M"illag#k k!pe"ek akk#ra gravitMiJ" gy#r"Il"t #k#Gni1 mely rNngten"IgrG" kiL#M"t"ra k!"Gteti a LehIllJ anyag#t.

aGt m#n anm1 h#gy kilenMvenNt "GGal!kLan vagyInk LiGt#"ak1 e a K#ga " m!g ninM" el Nntve. A Kekete lyIkakra vannak LiG#nyPt!kaink gala[i"Ink "Gm#" m" ren "Ger!LHl1 !" "#kkal nagy#LL Kekete lyIkakra m" gala[i"#k kNG!pp#ntQLJl !" a kvaGr#kLJl. Elk!pGelhetQVk aG#nLan1 h#gy NapInk tNmeg!n!l "#kkal ki"eLL Kekete lyIkak legyenek. AG ilyen Kekete lyIkakat nem #k#Ghatta gravitMiJ" N""Ge#ml"1 mert tNmegVk a @han ra"ekhar;hatr alatt van. Ilyen ki" tNmegS M"illag#k Kenn tI Qk magIkat tartani a gravitMiJ" ny#m""al "GemLen akk#r i"1 ha elK#gy#tt aG VGemanyagIk. EG!rt alaM"#ny tNmegS Kekete lyIkak M"ak akk#r keletkeGhetnek1 ha aG anyag#t valamely kVl"H ny#m" hihetetlen m!rt!kLen N""Geny#mta. Ilyen Kelt!telek a J hatnak egy nagy#n nagy hi r#g!nL#mLLan. +#hn Wheeler KiGikI" egy"Ger ki"Gm#lta1 h#gy amennyiLen a /Nl JMenQaiLJl kinyerQVk aG N""Ge" neh!GviGet1 !" eLLHl hi r#g!nL#mLt !pPtVnk1 aG a L#mLa Kelr#LLant"ak#r a kNG!pp#ntQLan levH anyag#t annyira N""Geny#mQa1 h#gy #tt Kekete lyIk keletkeGik. De "aQnlat#" mJ #n "enki nem mara na !letLen1 aki eGt megKigyelhetn!. Gyak#rlati "Gemp#ntLJl QrhatJLL Rt1 ha Kelt!teleGGVk1 h#gy aG alaM"#ny tNmegS Kekete lyIkak a vilgegyetem keG et!nek maga" hHm!r"!klet!n !" ny#m"n keletkeGtek. EG lehet"!ge"1 ha a k#rai vilgegyetem nem v#lt tNk!lete"en "ima !" egyenlete"1 mivel egy1 a kNrnyeGet!n!l "SrSLL tart#mny ilyen mJ #n N""Ge tI ny#mJ ni1 !" Kekete lyIk keletkeGhet LelHle. Mrpe ig aGt tI QIk1 h#gy LiG#nyra v#ltak

"GaLlytalan"g#k aG anyagel#"Gl"Lan1 ellenkeGH e"etLen Igyani" napQainkig egy tNk!lete"en egyenlete" el#"Gl"R vilgegyetem l!teGne a M"illag#knak !" gala[i"#knak neveGett M"#mJk helyett. AG mr a k#rai vilgegyetem r!"GleteitHl KVgg1 h#gy eGeknek a M"illag#knak !" gala[i"#knak a keletkeG!"!!rt KelelH" "GaLlytalan"g#k veGettek;e egyLen QelentH" "GmR ilyen H"i Kekete lyIk l!treQNtt!heG. Ha teht meg tI nnk llapPtani1 h#gy mennyi H"i Kekete lyIk van ma1 "#kat megtI nnk a vilgegyetem k#rai k#r"GakrJl. Egymillir t#nna W egy nagy hegy tNmeg!nek megKelelH W nagy"gR H"i Kekete lyIkat M"ak Rgy !"Glelhetn!nk1 ha m!rhetn!nk a lthatJ anyagra gyak#r#lt vagy W "#k ilyen Kekete lyIk e"et!n W a vilgegyetem tgIl"ra kiKeQtett gravitMiJ" hat"t. *m mint aGt a kNvetkeGH elHa "Lan ltni K#gQIk1 a Kekete lyIkak nem i" #lyan Keket!k, egy K#rrJ te"theG ha"#nlJan iGGanak1 !" min!l ki"eLLek1 annl Q#LLan K!nylenek. EG!rt meglepH mJ #n a ki" Kekete lyIkakat valJ"GPnSleg kNnnyeLL megtallni1 mint a nagy#kat.

Negye ik elHa "

A FEKETE LYUKAK NEM IS OLYAN FEKETK

Itat"aim >893 elHtt aG ltaln#" relativit"elm!lettel kapM"#lat#"an KHleg a kNr! M"#p#rt#"Iltak1 h#gy l!teGett;e a Nagy (Imm;"GingIlarit". De rNvi el LIMy lny#m "GVlet!"e Itn1 n#vemLer egyik e"t!Q!n leKekv!" kNGLen a Kekete lyIkakrJl keG tem g#n #lk# ni. (eteg"!gem miatt a leKekv!" nlam nagy#n la""R K#lyamat1 Pgy "#k i Hm v#lt. EG i H tQt nem v#lt p#nt#" meghatr#G" arra n!Gve1 h#gy a t!ri H mely p#ntQai vannak Kekete lyIk#n LelVl !" melyek kPvVl. ElHGHleg mr megvitattam -#ger )enr#"e;Gal aGt a meghatr#G"t1 h#gy a Kekete lyIk aG#n t!ri H; p#nt#k halmaGa1 melyekLHl nem lehet egy me""Gi p#ntLa el"GNkni. EG nem aG ltaln#"an elK#ga #tt elm!let. EG aGt m#n Qa1 h#gy a Kekete lyIk hatrt W aG e"em!nyh#riG#nt#t W aG#k a K!ny"Igarak QelNlik ki1 melyek !ppen nem k!pe"ek eltv#l# ni a Kekete lyIktJl. Ehelyett NrNkre a Kekete lyIk hatrn L#ly#nganak1 ha"#nlJan ahh#G1 mintha a ren Hr"!g elHl menekVln!nk1 !" min ig egy l!p!" elHnyVnk lenne1 e nem tI nnk v!gleg el"Gaka ni2>. Hirtelen Keli"mertem1 h#gy eGeknek a K!ny"Igaraknak a plyQa nem kNGele het egym" Kel!1 mivel ellenkeGH e"etLen N""GeKItnnak. EG vi"G#nt #lya"mi1 mintha valaki m" i" KItna a ren Hr"!g elHl aG ellenkeGH irnyLan1 !" Pgy min kettHnket elkapnnak1 aGaG a Qelen e"etLen1 Lee"n!nk a Kekete lyIkLa. 0i"G#nt ha a K!ny"Igarakat elnyeli a Kekete lyIk1 akk#r nem
2>

AGaG tenn!nk egy l!p!"t kiKel!1 e a gravitMiJ aG#nnal vi""GahRG egy l!p!"t.

k!peGhetik a Kekete lyIk hatrt. EG!rt aG e"em!nyh#riG#nt#n a K!ny"Igarak prhIGam#"an vagy egym"tJl tv#l# va m#G#gnak. EGt m"k!ppen Rgy lehetne !rG!keltetni1 h#gy aG e"em!nyh#riG#nt1 a Kekete lyIk hatra aG rny!k "G!l!heG ha"#nlPt. EG "G!le a nagy tv#l"g#kra elQItni k!pe" K!nynek1 e egyRttal "G!le a KenyegetH v!gGet rny!knak i". Ha rn!GVnk egy tv#li te"t1 p!l Il a Nap ltal kiraQG#lt rny!kra1 akk#r ltQIk1 h#gy aG rny!k "G!l!n a K!ny"Igarak nem kNGelPtenek egym" Kel!. AmennyiLen aG e"em!nyh#riG#nt#t1 a Kekete lyIk hatrt kiraQG#lJ K!ny"Igarak nem kNGele hetnek egym"h#G1 aG e"em!nyh#riG#nt KelVlete aG i HLen vagy llan J1 vagy nNvek"Gik1 e "#ha"em M"Nkken1 mivel eG aGt Qelenten!1 h#gy legalLL n!hny1 a hatr#n levH K!ny"Igr kNGele ik egym"h#G. 0alJQLan a KelVlet min ig nNveke ni K#g1 akrhny"G#r anyag vagy "IgrG" e"ik a Kekete lyIkLa. G#n #lQIk el1 h#gy k!t Kekete lyIk VtkNGik egym""al1 !" N""Ge#lva egy Kekete lyIkk. AG RQ Kekete lyIk e"em!nyh#riG#ntQnak Kel"GPne nagy#LL le"G1 mint a k!t ere eti Kekete lyIk e"em!nyh#riG#ntQai KelVlet!nek N""Gege. AG e"em!nyh#riG#nt KelVlet!nek eG a nem M"NkkenH tIlaQ #n"ga nagy#n K#nt#" meg"G#rPt"t Qelent a Kekete lyIkak vi"elke !"!re n!Gve. Annyira iGgat#tt lettem ettHl a KelKe eG!"tHl1 h#gy aGnap !Q"Gaka alig QNtt l#m a "Gememre. M"nap KelhPvtam -#ger )enr#"e;t1 aki egyet!rtett velem. 7"Gint!n "GJlva1 aGt hi"Gem1 h#gy H mr i"merte a KelVleteknek eGt a tIlaQ #n"gt. De a Kekete lyIk egy ki""! m" meghatr#G"t ha"Gnlta1

Pgy nem vette !"Gre1 h#gy a k!tK!le meghatr#G" IgyanaGt a hatrKelVletet QelNli ki1 amennyiLen a Kekete lyIk mr egyen"Rlyi helyGetLe kerVlt.

A term# inamika m"# ik KHt!tele

A Kekete lyIkaknak aG a tIlaQ #n"ga1 h#gy Kel"GPnVk nem M"Nkken1 nagy#n ha"#nlPt aG entrJpinak22 neveGett KiGikai mennyi"!gheG. EG ItJLLi a ren "Ger ren eGetlen"!g!t m!ri. Min ennapi tapa"Gtalat1 h#gy a ren eGetlen"!g min ig nH a magra hagy#tt ren "GerLen1 n!GGVk M"ak p!l Il a karLantart" n!lkVli hG e"et!t. @"inlhatInk ren et a ren eGetlen"!gLHl W p!l Il kiKe"tQVk a hGat. EG aG#nLan energiaKelha"Gnl""al Qr1 !" Pgy M"Nkkenti aG el!rhetH ren eGett energia nagy"gt. Ennek a tapa"Gtalatnak a p#nt#" megK#galmaG"t a term# inamika m"# ik KHt!telek!nt i"merQVk. EG aGt m#n Qa ki1 h#gy a magra hagy#tt ren "Ger entrJpiQa "#ha"em M"Nkken aG i HLen. T#vLL1 ha k!t ren "Gert N""GerakInk1 akk#r aG egyVtte" ren "Ger entrJpiQa nagy#LL1 mint a r!"Gren "Gerek entrJpiQnak N""Gege. 0iG"glQIk meg p!l Il egy #L#GLa Grt gG m#lekIlit. A m#lekIlkat elk!pGelhetQVk ki" Lilir g#lyJkk!nt1 melyek K#lyt#n#"an VtkNGnek egym""al !" a #L#G Kalval.
22

AG entrJpia a ren eGetlen"!g m!rt!ke1 min!l ren eGetleneLL egy ren "Ger1 annl nagy#LL aG entrJpiQa. Mivel egy v!ge" t!lK#gatLan v!ge" "GmR r!"GeM"k!t tartalmaGJ ren "Ger ren eGetlen"!ge nem lehet tet"GHlege"en nagy1 aG entrJpinak van egy legnagy#LL !rt!ke1 mely Kel! tNrek"Gik1 egyLevgva a h!tkNGnapi tapa"Gtalattal1 h#gy a ren etlen"!g egyre nH.

T!teleGGVk Kel1 h#gy keG etLen W egy kNGLen"H Kal miatt W aG N""Ge" m#lekIla aG e !ny Lal #l aln M"#p#rt#"Il. Ha a kNGLen"H Kalat eltv#lPtQIk1 akk#r a m#lekIlk elkeG enek tmenni a Q#LL t!rK!lre1 !" min k!t t!rKelet LetNltik. Egy k!"HLLi i Hp#ntLan i"m!t M"#p#rt#"Ilhatnak akr a Lal vagy akr a Q#LL t!rK!len i"1 aG#nLan elm#n hatatlanIl nagy#LL annak a valJ"GPnS"!ge1 h#gy Irvn egyenlH "GmLan le"Gnek a k!t t!rK!len. AG ilyen llap#t kev!"L! ren eGett W aGaG ren eGetleneLL1 mint a kiin IlJ llap#t1 melyLen aG N""Ge" m#lekIla M"ak aG egyik t!rK!len helyeGke ik el. AGt m#n QIk h#gy a gG entrJpiQa megnHtt. Ha"#nlJk!ppen viG"glhatInk k!t #L#Gt1 aG egyikLen #[ig!n1 a m"ikLan nitr#g!n m#lekIlkkal. Ha a k!t #L#Gt N""GenyitQIk1 a k!t gG m#lekIli N""Gekevere nek. Egy i H Itn a legvalJ"GPnSLL llap#t aG le"G1 amik#r a telQe" t!rK#gatLan egyenlete" aG #[ig!n !" a nitr#g!n kevere !"i arnya. EG aG llap#t kev!"L! ren eGett1 aGaG nagy#LL aG entrJpiQa1 mint a k!t kVlNn #L#G alk#tta keG eti llap#t!. A term# inamika m"# ik KHt!tele kVlNnlege" helyGetS a tNLLi term!"Geti tNrv!ny kNGNtt. A tNLLi tNrv!ny1 p!l Il a tNmegv#nG" Newt#n;tNrv!nye1 aL"G#lRt1 aGaG min ig !rv!nye". A m"# ik KHt!tel eGGel "GemLen "tati"GtikI" tNrv!ny1 aGaG nem min ig !rv!nye"1 M"ak aG e"etek tRlny#mJ tNLL"!g!Len. Annak a valJ"GPnS"!ge1 h#gy a gGm#lekIlk valamik#r a QNvHLen N""Ge"ereglenek a #L#G egyik "Geglet!Len1 nagy#n kiM"i1 egy a tNLL milliJ"G#r milliJh#G1 e megtNrt!nhet.

*m ha egy Kekete lyIk van a kNrny!ken1 Rgy tSnik1 van egy egy"GerSLL mJ Qa a m"# ik KHt!tel kiQt"G"nak, #LQInk Le egy QJ nagy entrJpiQR anyag#t1 p!l Il egy #L#G gGt a Kekete lyIkLa. A Kekete lyIk#n kPvVli anyag entrJpiQa eGGel M"Nkkent. Term!"Gete"en m!g m#n hatQIk1 h#gy a telQe" entrJpia1 Lele!rtve a Kekete lyIk#n LelVli entrJpit i"1 nem M"Nkkent. 0i"G#nt W mivel nem tI Ink Lelen!Gni a Kekete lyIkLa W nem tI hatQIk1 h#gy mennyi entrJpiQa van aG anyagnak a Kekete lyIk#n LelVl. ppen eG!rt nagy#n ha"Gn#" lenne1 ha a Kekete lyIknak v#lna egy #lyan tIlaQ #n"ga1 amelynek "egPt"!g!vel a kVl"H "Geml!lH i" megtI hatn1 h#gy mekk#ra aG entrJpiQa. " rem!lhetHleg t!nyleg aGt ltnnk1 h#gy eG aG entrJpia nNvek"Gik ha anyag hIll a Kekete lyIkLa. /elKe eG!"em alapQn W amely "Gerint a Kekete lyIk KelVlete nNvek"Gik1 amik#r anyag hIllik Lele W +aM#L (erken"tein prinMet#ni kItatJ ik aGt Qava"#lta1 h#gy aG e"em!nyh#riG#nt KelVlet!t ha"GnlQIk aG entrJpia m!r!"!re. Ha entrJpit h#r #GJ anyag hIll a Kekete lyIkLa1 akk#r aG e"em!nyh#riG#nt KelVlete megnH #lyan mJ #n1 h#gy a kVl"H !" Lel"H entrJpik N""Gege "#ha"em M"Nkken. EG aG Ntlet megmenten! a term# inamika m"# ik KHt!tel!t attJl1 h#gy "#k e"etLen "!rVlQNn. 0#lt aG#nLan egy "Rly#" hiny#""ga, ha a Kekete lyIknak van entrJpiQa1 akk#r hHm!r"!klete i" kell h#gy legyen. De egy nem nIlla hHm!r"!kletS te"tnek "Igr#Gnia kell] *ltaln#" tapa"Gtalat1 h#gyha a pi"Gkava"at KelhevPtQVk a tSGLen1 vNrN"en iGGik !" "Igr#G. *m aG alaM"#nyaLL hHm!r"!kletS te"tek i" "Igr#Gnak1 legKelQeLL nem ve""GVk !"Gre1 mivel a

"IgrG" m!rt!ke QJval ki"eLL. A "IgrG" "GVk"!g"GerS a m"# ik KHt!tel !rtelm!Len1 aGaG a Kekete lyIknak i" "Igr#Gnia kell1 aG#nLan !ppen meghatr#G"a m#n Qa ki1 h#gy a Kekete lyIkLJl nem QNn ki "emmi. \gy tSnt teht1 h#gy aG e"em!nyh#riG#nt KelVlete m!g"em tekinthetH entrJpinak. >892;Len (ran #n @arterrel !" egy amerikai k#ll!gmmal1 +im (ar eennel PrtInk errHl egy kNGN" Mikket1 melyLen rmItattInk, Lr rengeteg ha"#nlJ"g van aG entrJpia !" aG e"em!nyh#riG#nt KelVlete kNGNtt1 aG elHLL vG#lt pr#Ll!ma v!gGete" ahh#G1 h#gy aG#n#"Pt"Ik Hket. (e kell vallan#m1 h#gy a Mikk megPr"Lan erH"en m#tivlt a L#""GR"g. \gy !reGtem1 (erken"tein vi""Ga!lt aG e"em!nyh#riG#nt KelVlet!vel kapM"#lat#" KelKe eG!"emmel. De k!"HLL ki erVlt1 h#gy alapvetHen igaGa v#lt1 Lr nem #lyan mJ #n1 ah#gyan g#n #lta.

A Kekete lyIk "IgrG"a

>894 "GeptemLer!Len1 m#"Gkvai lt#gat"#m alatt k!t veGetH "G#vQet "Gak!rtHvel1 +ak#v 6el #viMM"al !" Alek"Gan r SGtar#Lin"GkiQQal a Kekete lyIkakrJl Le"G!lgettVnk. MeggyHGtek1 h#gy a 24 kvantImmeMhanika hatr#Gatlan"gi elv!nek
24

A kvantImmeMhanika trgyalQa a ki"1 at#mi m!retS r!"GeM"k!k vi"elke !"!t1 mely QelentH"en elt!rhet a meg"G#k#tt1 Ykla""GikI"Z KiGikval lePrhatJ Qelen"!gektHl. De nagy ren "Gerre alkalmaGva a kvantImmeMhanika kNvetkeGm!nyeit1 term!"Gete"en vi""Ga kell kapnInk a h!tkNGnapi KiGikt. Erre egy p!l a a hatr#Gatlan"gi elv1 mely aGt m#n Qa ki1 h#gy egy r!"GeM"k!nek nem tI #m egy"Gerre

megKelelHen a K#rgJ Kekete lyIkaknak r!"GeM"k!ket kell kelteniVk !" ki"Igr#GniIk. Magam!v tettem !rvel!"Vk KiGikai alapQait1 e nem tart#ttam meggyHGHnek a matematikai mJ "Gert1 amellyel ki"Gm#ltk a "IgrG"t. $i #lg#Gtam egy Q#LL mJ "Gert1 amelyet >894 n#vemLer!Len mItattam Le egy inK#rmli" "GeminriIm#n %[K#r Lan. Akk#r aG#nLan m!g nem "Gm#ltam ki1 h#gy mennyi "IgrG"nak i" kell a Kekete lyIkat elhagynia. Arra "GmPt#ttam1 h#gy megkap#m 6el #viM"nak !" SGtar#Lin"GkiQnak a K#rgJ Kekete lyIkakra v#natk#GJ ere m!ny!t. 0!gVl i" elv!geGtem a "Gm#l"t1 meglepet!""el !" L#""GR"ggal !"Gleltem1 h#gy a nyIgal#mLan levH Kekete lyIkak i" keltenek !" "Igr#Gnak r!"GeM"k!ket. ElH"GNr arra g#n #ltam1 h#gy egyik alkalmaG#tt kNGelPt!"em nem llQa meg a hely!t. AttJl K!ltem1 h#gy ha (erken"tein tI #m"t "GereG errHl aG ere m!nyemrHl1 akk#r Kel K#gQa ha"Gnlni arra1 h#gy altma""Ga a Kekete lyIkak entrJpiQrJl vall#tt n!Geteit1 amelyeket !n nem ke veltem. *m min!l tNLLet g#n #lk# tam a #lg#n1 annl inkLL Rgy !reGtem1 h#gy kNGelPt!"em Q#g#". Ami v!gVl i" meggyHGNtt arrJl1 h#gy a "Gm#l"#m helye"1 !" a Kekete lyIk valJLan "Igr#G1 aG v#lt1 h#gy a kap#tt "IgrG" el#"Gl"a W "GPnk!pe W p#nt#"an megKelelt egy Keketete"t "IgrG"nak2=.
meghatr#Gni a hely!t !" a len Vlet!t T"eLe""!g!tU1 ha"#nlat#"an ahh#G1 ah#gy egy ki"gyerekn!l LiGt#" lehetek Lenne1 h#gy a QJl meghatr#GhatJ legnagy#LL "eLe""!g!vel r#hangl1 e h#gy !ppen h#l van1 aGt nem lehet tI ni. " eG K#r Ptva i" igaG. Teht ha p#nt#"an i"merem a r!"GeM"ke hely!t1 akk#r a "eLe""!g!t M"ak valamilyen LiG#nytalan"ggal tI #m megllapPtani, eG a LiG#nytalan"g aG#nLan YkiM"iZ1 aGaG at#mi m!retekLen m!g QelentH"nek "GmPt1 e a h!tkNGnapi !letLen !"Gre "em ve""GVk. L" =. lLQegyGetet a 29. #l al#n.

2=

A Kekete lyIk p#nt#"an #lyan m!rt!kLen "IgrG#tt r!"GeM"k!ket1 h#gy a m"# ik KHt!tel ne "!rVlQNn] AGJta "Gm#l"aimat kVlNnLNGH K#rmLan "Gm#" kItatJ megi"m!telte1 !" min annyian megerH"Ptett!k1 h#gy a Kekete lyIknak r!"GeM"k!ket !" "IgrG"t kell kiL#M"tania1 m!gpe ig annak megKelelHen1 mintha egy Kekete te"t lenne1 melynek hHm!r"!klete a Kekete lyIk tNmeg!tHl KVgg, min!l nagy#LL a tNmeg1 annl ki"eLL a h#GG tart#GJ hHm!r"!klet. A "IgrG"t a kNvetkeGH mJ #n !rthetQVk meg, amit mi Vre" t!rnek g#n #lInk1 aG valJQLan nem Vre"1 mivel akk#r #tt min en meGH W mint p!l Il a gravitMiJ" vagy elektr#mgne"e" meGHk W p#nt#"an nIlla !rt!ket venne Kel. De a meGH !rt!ke !" i HLeli vlt#G"nak gy#r"a"ga ha"#nlJ egy r!"GeM"ke hely!heG !" "eLe""!g!heG. A hatr#Gatlan"gi elv kim#n Qa1 h#gy min!l p#nt#"aLLan i"merem aG egyiket1 annl p#ntatlanaLLIl i"merhetem M"ak a m"ikat. EGltal aG Vre" t!rLen a meGHk nem lehetnek nIlla !rt!kSek1 mivel akk#r a hatr#Gatlan"gi relMiJLan "GereplH min k!t mennyi"!g1 a meGH !" vlt#G"nak "eLe""!ge i" nIlla lenne1 aGaG nagy#n p#nt#" !rt!ket venne Kel. Ehelyett van a hatr#Gatlan"gnak egy LiG#ny#" minimIma1 amely a meGH kvantImKlIktIMiJQLan nyilvnIl meg. /elK#ghatQIk eGt a KlIktIMiJt Rgy1 mint a K!nyheG vagy a gravitMiJh#G tart#GJ r!"GeM"keprt1 melyek egy"Ger M"ak keletkeGnek1 aGtn a r!"GeM"k!k eltv#l# nak egym"tJl1 maQ RQra N""GeKItnak !" meg"emmi"Ptik egym"t. EGeket a r!"GeM"k!ket virtIli" r!"GeM"k!knek2A neveGGVk. A valJ i
2A

EG i"m!telten a hatr#Gatlan"gi elv megnyilvnIl"a1 a hely;"eLe""!g LiG#nytalan"gh#G ha"#nlJ N""GeKVgg!" l!teGik aG i H !" aG energia

r!"GeM"k!kkel ellent!tLen eGeket nem tI QIk kNGvetlenVl megKigyelni a r!"GeM"ke etekt#r#kkal1 e kNGvetett hat"Ik W p!l Il aG elektr#n#k energiQnak ki" vlt#G"a aG at#mLan W m!rhetH1 !" LmIlat#" p#nt#""ggal megegyeGik aG elm!leti "Gm#l"#kkal. AG energiamegmara " kNvetkeGt!Len a virtIli" r!"GeM"kepr egyik tagQnak p#GitPv1 m"ik tagQnak negatPv le"G aG energiQa2<. A negatPv energiQR rNvi !letre van krh#Gtatva1 mivel n#rmli" kNrVlm!nyek kNGNtt a valJ i r!"GeM"k!k min ig p#GitPv energiQRak. ppen eG!rt a negatPv energiQR virtIli" r!"GeM"k!nek meg kell tallnia !" meg kell "emmi"Ptenie a partner!t. &gyanakk#r a Kekete lyIk Lel"eQ!Len levH gravitMiJ" meGH #lyan erH"1 h#gy m!g a valJ i r!"GeM"ke i" negatPv energiQRv vlhat] ppen eG!rt lehet"!ge"1 h#gy egy negatPv energiQR virtIli" r!"GeM"ke a Kekete lyIkLa e"ve valJ i r!"GeM"k!v! vlik29. ELLen aG e"etLen tNLL! mr nem kell meg"emmi"Ptenie partner!t1 akr min ketten Lelee"hetnek a Kekete lyIkLa. De mivel
kNGNtt, a r!"GeM"ke energiQt M"ak v!gtelen h#""GR i eig tartJ m!r!" hatr#GhatQa meg telQe"en p#nt#"an. AG energiamegmara " rNvi i Hre "!rVlhet1 ennek kN"GNnhetik l!tVket a virtIli" r!"GeM"k!k, rNvi i Hre W amennyit a hatr#Gatlan"gi elv megenge W megQelennek1 e aGtn W mivel h#""GaLL i H alatt helyre kell llnia aG energiamegmara " elv!nek W el kell tSnniVk. L!teG!"Vk i eQe nem elegen H arra1 h#gy elQI""anak egy m!rHLeren eG!"ig1 !" #tt etektlQIk Hket1 e a kNnyvLen i" emlPtett kNGvetett hat"Ik r!v!n kimItathatJk. Ilyenk#r egy r!"GeM"ke;antir!"GeM"ke pr keletkeGik1 ah#l a r!"GeM"ke Tmint p!l Il aG elektr#nU p#GitPv1 aG antir!"GeM"ke Tmint p!l Il a p#Gitr#nU negatPv energit k!pvi"el. EG aG!rt lehet"!ge"1 mivel a Kekete lyIk erH" gravitMiJ" ter!Len aG ere en Hen p#GitPv energiQR r!"GeM"k!k nla alaM"#nyaLL TnegatPvU energiQR llap#tLan vannak1 !" h#GGQIk k!pe"t a ki"Gemelt r!"GeM"k!nk maga"aLL energiQR1 valJ i r!"GeM"k!nek lt"Gik.

2<

29

partner!nek p#GitPv energiQa van2:1 valJ i r!"GeM"kek!nt akr el i" tv#Ghat a Kekete lyIktJl v!gtelen tv#l"gra. A tv#li megKigyelH "Gmra eG a r!"GeM"ke #lyannak tSnik1 mint amit a Kekete lyIk L#M"t#tt ki. Min!l ki"eLL a Kekete lyIk1 annl keve"eLLet kell a negatPv energiQR r!"GeM"k!nek a Kekete lyIk Kel! e"nie1 h#gy valJ i r!"GeM"k!v! vlQ#n. EGltal a ki"IgrG" "eLe""!ge megnH1 a Kekete lyIk lt"GJlag#" hHm!r"!klete pe ig maga"aLL le"G. A kiKel! irnyIlJ "IgrG" p#GitPv energiQt a Kekete lyIkLa hIllJ negatPv energiQR r!"GeM"k!k rama egyenlPti ki. Ein"tein hPre" egyenlete1 aG EamM2 alapQn aG energia egyen!rt!kS a tNmeggel. A negatPv energiQR r!"GeM"k!k Kekete lyIkLa irnyIlJ rama eG!rt M"Nkkenti annak tNmeg!t. Ah#gyan a Kekete lyIk ve"GPt a tNmeg!LHl1 aG e"em!nyh#riG#ntQa M"Nkken1 aG#nLan aG entrJpia eLLHl ere H M"Nkken!"!t LHven pJt#lQa a kiL#M"t#tt "IgrG" entrJpiQa1 !" Pgy a m"# ik KHt!tel "#ha"em "!rVl.

A Kekete lyIk r#LLan"a

Min!l ki"eLL a Kekete lyIk tNmege1 annl maga"aLL a hHm!r"!klete. EGltal ah#gy a Kekete lyIk ve"GPt a tNmeg!LHl1 hHm!r"!klete !" a "IgrG" "eLe""!ge nNvek"Gik. H#gy mi tNrt!nik akk#r1 amik#r a Kekete lyIk tNmege nagy#n kiM"iv! vlik1 nem vilg#"1 M"ak tallgatni tI Ink. A legvalJ"GPnSLL1 h#gy telQe"en
2:

AG #"Gt#G"nl1 amik#r a pr keletkeGett1 aG antir!"GeM"ke r#v"ra e[traenergih#G QIt#tt1 Pgy H mr nem kNtNtt a Kekete lyIk ter!Len.

meg"emmi"Vl egy hatalma" kitNr!"Len1 mely hi r#g!nL#mLk milliJinak Kelr#LLan"h#G ha"#nlJ. Egy n!hny"G#r#" naptNmegS Kekete lyIk hHm!r"!klete pI"Gtn M"ak egy tPGmilli#m# K#kkal van aG aL"G#lRt nIlla KNlNtt. EG QJval a vilgegyetemet LetNltH mikr#hIllmR htt!r"IgrG" 219 K#k#" hHm!r"!klete alatt van28. AG ilyen Kekete lyIkak keve"eLLet "Igr#Gnak ki1 mint amennyit elnyelnek1 m!g ha eG a "IgrG" igen M"ek!ly i". Ha a vilgegyetem t#vLL tgIl1 a mikr#hIllmR htt!r"IgrG" hHm!r"!klete v!gVl valamelyik ilyen Kekete lyIk hHm!r"!klete al M"Nkken1 !" aG tNLL energit K#g ve"GPteni1 mint amennyit elnyel1 teht tNmege M"Nkkenni keG . De mivel a hHm!r"!klete r#ppant alaM"#ny1 >3<< !vig i" eltart1 mire telQe"en elpr#l#g. EG aG i H "#kkal h#""GaLL1 mint a vilgegyetem k#ra1 amely kNrVlLelVl >3>3 !v. &gyanakk#r1 mint aGt aG elHGH elHa "Lan lttIk1 lehetnek "#kkal ki"eLL tNmegS H"i Kekete lyIkak1 melyek a "GaLlytalan"g#k N""Ge#ml"LJl keletkeGtek a k#rai vilgegyetemLen. EGeknek a Kekete lyIkaknak "#kkal maga"aLL a hHm!r"!klete1 !" "#kkal erH"eLLen "Igr#Gnak. Egy egymillir t#nna tNmegS H"i Kekete lyIk !lettartama Irvn a vilgegyetem k#rval egyeGik meg. AG enn!l ki"eLL H"i Kekete lyIkak mr r!gen elpr#l#ghattak1 aG#nLan aG enn!l kiM"it nagy#LL tNmegSek m!g min ig "Igr#Ghatnak a rNntgen; vagy gamma; tart#mnyLan. EGek i" K!nyhIllm#k1 M"ak QJval rNvi eLL hIllmh#""Gal. AG ilyen Kekete lyIkak nem
28

A =. lLQegyGet alapQn a "IgrG" "pektrImt megKeleltethetQVk egy YiGGJZ te"t ltal kiL#M"t#tt "IgrG"nak. A "IgrG" hHm!r"!klete alatt ennek aG iGGJ te"tnek a hHm!r"!klet!t !rtQVk1 ami 219 $ e"et!Len igen "GimL#likI"" te"Gi aG YiGG"tZ.

!r emlik meg a Kekete QelGHt1 valJQLan igen K#rrJk1 !" tPGeGer megawatt telQe"Ptm!nnyel "GJrQk aG energit. Egy ilyen Kekete lyIk tPG nagy erHmSvet tI na VGemeltetni1 ha Le tI nnk gySQteni "IgrG"t. EG aG#nLan meglehetH"en L#ny#lIlt Kela at, a Kekete lyIk egy hegy tNmeg!vel ren elkeGik1 ami egy at#mmag m!ret!re van N""Gepr!"elve. Ha a /Nl Nn lenne egy ilyen Kekete lyIk1 "emmi nem llPtan meg1 h#gy a pa lJt ttNrve a /Nl kNG!pp#ntQa Kel! e""en1 maQ "eLe""!ge kNvetkeGt!Len K#lyta""a m#Gg"t a /Nl tellene" p#ntQa Kel!1 amPg le nem M"illap# na a /Nl kNG!pp#ntQLan. AG egyetlen hely1 ah#va a Kekete lyIkat elhelyeGhetQVk1 ha energit akarInk LelHle kinyerni1 a /Nl kNrVli plya. I e aG#nLan M"ak Rgy tI nnk elv#n"G#lni1 ha egy m"ik nagy tNmeget m#Ggatnnk elHtte1 mely a gravitMiJ" v#nG"val irnyPtan Rgy1 ah#gy a "Gamr kNveti aG #rra el! lJgat#tt r!pt. EG a meg#l " aG#nLan gyak#rlatilag nem lt"Gik megvalJ"PthatJnak legalLLi" nem a kNGelQNvHLen.

AG H"i Kekete lyIkak kere"!"e

Ha nem i" tI QIk kinyerni aG energit aG H"i Kekete lyIkakLJl1 m!gi" QJ v#lna tI ni1 h#gyan !"GlelhetQVk Hket. $ere"hetQVk a gamma;"Igarakat1 melyeket eGek aG #LQektIm#k !letVk nagy r!"G!Len kiL#M"tanak. (r mivel legtNLLQVk igen me""Ge van1 !" a LelHlVk QNvH "IgrG" eG!rt nagy#n gyenge lehet1 aG N""Ge" ilyen Kekete lyIkLJl "GrmaGJ energiakiL#M"t" mr !"GlelhetH lehet. 0alJLan1 a

megKigyel!"ek Le i" "Gm#lnak egy gamma; htt!r"IgrG"rJl1 aG#nLan ennek ere et!!rt valJ"GPnSleg m" K#lyamat#k KelelH"ek. M#n hatQIk1 h#gy a gamma;htt!r"IgrG" a atai nem "G#lgltatnak p#GitPv LiG#nyPt!k#t aG H"i Kekete lyIkak l!t!re1 e Lehatr#lQk mennyi"!gVket, legKelQeLL hr#m"GG Kekete lyIk lehet min en kNLK!ny!vLen. EG a vilgegyetem tlag#" tNmeg"SrS"!g!nek legKelQeLL egymilli#m# r!"G!t te"Gi ki. Mivel ilyen ritkk1 valJ"GPnStlennek tSnik1 h#gy lenne a kNGelVnkLen egy QJl megKigyelhetH H"i Kekete lyIk. Mivel aG#nLan a gravitMiJ aG anyag kNGel!Le tereli Hket1 a gala[i"#kLan gyak#riLLnak kell lenniVk. Ha a gala[i"#kLan milliJ"G#r gyak#riLLak lenn!nek1 akk#r a legkNGeleLLi Kekete lyIk tHlVnk kNrVlLelVl egymillir kil#m!terre lenne1 aGaG #lyan me""Ge1 mint a )lRtJ1 a legkVl"H i"mert L#lygJ. De m!g eLLHl a tv#l"gLJl i" igen neh!G !"Grevenni a Kekete lyIk K#lyt#n#" "IgrG"t1 m!g ha tPGeGer megawattal i" "Igr#G. AG H"i Kekete lyIk megnyIgtatJ aG#n#"Pt"h#G arra van "GVk"!g1 h#gy "#k gamma;"Igarat !"GlelQVnk aG#n#" irnyLJl kellHk!ppen h#""GR i H W m#n QIk egy h!t W alatt1 !" h#gy meg tI QIk Hket kVlNnLNGtetni a htt!r"IgrG"tJl. A gamma; "Igaraknak aG#nLan igen nagy a KrekvenMiQIk1 kNvetkeG!"k!ppen nagy aG energiQIk1 aGaG m!g a tPGeGer megawatt telQe"Ptm!ny e"et!n "em tRl "#k gamma;"Igr hagyQa el a Kekete lyIkat. Ahh#G1 h#gy eGeket meg tI QIk Kigyelni1 aG e igiekn!l QJval nagy#LL gamma"IgrG"; etekt#rt kell !pPteni1

ra "Il aG SrLe kell telepPteni1 mivel a gamma; "Igarak nem QItnak t a /Nl l!gkNr!n. Term!"Gete"en1 ha egy a )lRtJ tv#l"gLan levH Kekete lyIk !lete v!g!heG !rkeGne !" Kelr#LLanna1 a v!g"H "IgrG"kitNr!"t kNnnyS lenne !"Grevenni. Ha aG#nLan a Kekete lyIk a vilgegyetem keletkeG!"e Jta "Igr#G1 annak aG e"!lye1 h#gy p#nt m#"tanLan Vtne aG JrQa1 el!g kiM"i. &gyan#lyan valJ"GPnS1 h#gy eG n!hny milliJ !vvel eGelHtt mr LekNvetkeGett1 vagy M"ak n!hny milliJ !v mRlva kNvetkeGik Le. EG!rt ha m!g a kItat"i plyGat# leQrta elHtt "Geretn!l ltni egy ilyen kitNr!"t1 meg kell tallni a mJ Qt1 h#gy egy K!ny!vn!l kNGeleLLi r#LLan"#kat tI Ql !"Glelni. T#vLLra i" Kennll a pr#Ll!ma1 h#gy nagy etekt#rt kell !pPteni1 h#gy "Gm#" gamma;K#t#nt !"Glelhe""Vnk. ELLen aG e"etLen aG#nLan nem raga"Gk# Ink annak kimItat"h#G1 h#gy eGek a K#t#n#k IgyanaLLJl aG irnyLJl QNttekX M"Ipn aGt kell ltnInk1 h#gy el!g ki" i Htartam#n LelVl !rkeGtek meg. 5gy meggyHGhetQVk magInkat arrJl1 h#gy egy kitNr!"t lttInk. Egy lehet"!ge" gamma"IgrG"; etekt#r1 mely k!pe" lehet aG H"i Kekete lyIkak kimItat"ra1 a /Nl telQe" l!gkNre Tel!g valJ"GPnStlen1 h#gy enn!l nagy#LL etekt#rt !pPten!nkU. Amik#r a nagy energiQR gamma;"IgrG" eltall egy at#m#t a l!gkNrVnkLen1 akk#r egy elektr#n;p#Gitr#n prt kelt. Amik#r eGek a pr#k m" at#m#kkal VtkNGnek1 akk#r RQaLL elektr#n;p#Gitr#n pr#kat keltenek1 !" eGGel egy RgyneveGett elektr#nGp#rt kapInk. A v!gere m!ny a @"erenk#v;"IgrG"nak neveGett K!nyKelvillan". A gamma;K#t#n#kat teht Rgy

tI QIk !"Glelni1 ha aG !Q"Gakai !gL#lt#n ilyen Kelvillan"#kat tapa"GtalInk. Term!"Gete"en m" Qelen"!gek i" k!pe"ek Kelvillan"#kat #k#Gni W p!l Il a villml". AG#nLan a gamma;"IgrG" #k#Gta Kelvillan"#kat meg lehet eGektHl a Qelen"!gektHl kVlNnLNGtetni1 ha a Kelvillan"#kat k!t1 egym"tJl kellH tv#l"gLan levH helyrHl KigyelQVk. Ilyen kP"!rletet k!t ILlini tI J"1 Neil )#rter !" Trev#r Weeke" v!gGett1 ariG#nai tvM"Nvek "egPt"!g!vel. SGm#" Kelvillan"t talltak1 e egyikVket "em lehetett k!t"!get kiGrJan aG H"i Kekete lyIkakLJl "GrmaGJ gammakitNr!""el aG#n#"Ptani. M!g ha aG H"i Kekete lyIkakkal kapM"#lat#" kItat" negatPv ere m!nyt i" a na Terre Qelenlegi tI "Ink alapQn nagy e"!ly vanU1 eG akk#r i" K#nt#" inK#rmMiJt a "GmInkra a k#rai vilgegyetemrHl. AmennyiLen a k#rai vilgegyetem ka#tikI" !" "GaLlytalan v#lt1 vagy aG anyag ny#m"a kiM"i v#lt1 akk#r "#kkal tNLL H"i Kekete lyIknak kellett v#lna keletkeGnie1 mint amennyire a gamma;htt!rrel kapM"#lat#" megKigyel!"ek Italnak. Ha vi"G#nt a k#rai vilgegyetem nagy#n "ima !" egyenlete" v#lt1 maga" ny#m""al1 aG megmagyarGn1 h#gy mi!rt nem vagyInk k!pe"ek H"i Kekete lyIkakat !"Glelni.

AG ltaln#" relativit"elm!let !" a kvantImmeMhanika

A Kekete lyIk "IgrG"a v#lt aG el"H p!l a egy #lyan elm!leti kNvetkeGtet!"re1 mely egy"Gerre alapIlt aG

!v"GGa k!t nagy elm!let!re, aG ltaln#" relativit"elm!letre !" a kvantImmeMhanikra. Nagy ellenkeG!"t i" vlt#tt ki1 mivel ellentm#n "Lan v#lt aG a igi "Geml!lettel1 amely "Gerint, Yh#gyan i" lenne k!pe" egy Kekete lyIk Lrmit i" kiL#M"taniOZ Amik#r elH"GNr i"mertettem "Gm#l"#m ere m!ny!t aG %[K#r melletti -ItherK#r laL#ratJriImLan ren eGett k#nKerenMin1 aGt ltaln#" k!tke !""el K#ga tk. ElHa "#m v!g!n aG Vl!""Gak elnNke1 +#hn G. Tayl#r1 a l#n #ni $ing" @#llege tagQa aGt llPt#tta1 h#gy llPt"#m k!ptelen"!g1 !" m!g egy Mikket i" Prt errHl. 0!gVl aG#nLan a "GakemLerek tNLL"!ge W +#hn Tayl#rt i" Lele!rtve W elK#ga ta aGt a kNvetkeGtet!"t1 h#gy ha aG ltaln#" relativit"elm!letrHl !" a kvantImmeMhanikrJl alk#t#tt elk!pGel!"eink helye"ek1 akk#r a Kekete lyIkak a Kekete te"tekheG ha"#nlJan "Igr#Gnak. " Lr m!g nem talltInk H"i Kekete lyIkat1 ma mr el!gg! elK#ga #tt1 h#gy ha tallnnk1 aG rengeteg gamma; !" rNngten"IgrG"t L#M"tana ki. Ha m!gi" tallInk ilyen Kekete lyIkat1 megkap#m a N#Lel; PQat. A Kekete lyIkak "IgrG"a aGt mItatQa1 h#gy a gravitMiJ" N""Ge#ml" m!g"em #lyan v!gGete" !" megK#r Pthatatlan1 mint aGt r!geLLen g#n #ltIk. Ha egy SrhaQJ" Lelee"ik a Kekete lyIkLa1 annak tNmege megnH. 0!g"H "#r#n aG ennek aG e[tratNmegnek megKelelH energia"IgrG" K#rmQLan vi""GakerVl a vilgegyetemLe1 !" eLLen aG !rtelemLen aG SrhaQJ" vi""Gat!r. EG aG#nLan a halhatatlan"g el!g "anyarR K#rmQa1 mivel "Gmra a "Gem!lye" i H v!get !r1 ah#gy eltSnik a Kekete lyIkLan. M!g a Kekete lyIk ltal kiL#M"t#tt r!"GeM"k!k tPpI"a i" m" le"G1 mint

amiLHl aG SrhaQJ" Kel!pVlt. AG SrhaQJ" egyetlen tIlaQ #n"ga1 mely tRl!li a Kekete lyIkat1 a tNmege TenergiQaU le"G. A kNGelPt!"1 melyet ki #lg#Gtam a Kekete lyIkakLJl QNvH "IgrG" ki"GmPt"ra1 alkalmaGhatJ min en1 a gramm tNrtr!"G!n!l nagy#LL tNmegS Kekete lyIkra1 aG#nLan LiGt#"an nem mSkN ik a Kekete lyIk !let!nek v!g!n1 mik#r annak tNmege igen kiM"i le"G. A legvalJ"GPnSLL KeQlem!ny1 h#gy a Kekete lyIk egy"GerSen eltSnik1 legalLLi" a vilgegyetemVnknek aLLJl a r!"G!LHl1 ah#l v#lt. Magval viheti SrhaQJ"Inkat !" a Lenne levH "GingIlarit"t. EG v#lt aG el"H arra ItalJ Qel1 h#gy a kvantImmeMhanika meg"GVntetheti aG ltaln#" relativit"elm!let ltal megQJ"#lt "GingIlarit"t. De eG a mJ "Ger1 amelyet >89=;Len m"#kkal egyVtt ha"Gnltam1 nem tI ta megvla"G#lni aGt a k!r !"t1 h#gy Kell!pnek;e "GingIlarit"#k a kvantImgravitMiJLan. >89A;Len eG!rt /eynman N""GegG!"i mJ "Gere alapQn elkeG tem a kvantImgravitMiJ egy hat!k#nyaLL megkNGelPt!"!nek ki #lg#G"t. H#gy eLLHl mi kNvetkeGik a vilgegyetem keG et!re !" "#r"ra n!Gve1 aGt a kNvetkeGH k!t elHa "Lan m#n #m el. A kvantImmeMhanika megenge i W mint ltni K#gQIk W1 h#gy a vilgegyetemnek keG ete legyen an!lkVl1 h#gy "GingIlarit"a lenne1 aGaG a KiGika tNrv!nyei nem ve"Gtik !rv!nyVket a vilgegyetem keG et!n. A vilgegyetem llap#tt !" tartalmt1 LennVnket i" Lele!rtve1 telQe"en meghatr#GGk a KiGika tNrv!nyei1 a hatr#Gatlan"gi relMiJ a ta hatr#n LelVl. Ennyit a "GaLa akaratrJl.

BtN ik elHa "

A VILGEGYETEM EREDETE S SORSA

G >893;e" !vek K#lyamn KHleg a Kekete lyIkakkal kapM"#latLan v!geGtem kItat"#kat. >8:>;Len aG#nLan i"m!t Kellng#lt a vilgegyetem ere et!vel kapM"#lat#" !r eklH !"em1 miItn r!"Gt vettem egy k#Gm#lJgiai k#nKerenMin a 0atiknLan. A kat#likI" egyhG "Rly#" hiLt kNvetett el Galileivel "GemLen1 amik#r megprJLlt tI #mny#" k!r !"t el Nnteni1 kinyilvnPtva1 h#gy a Nap kering a /Nl kNrVl. M#"t1 "GGa #kkal k!"HLL Rgy NntNtt1 h#gy Q#LL meghPvni n!hny "Gak!rtHt1 !" megvitatni a k#Gm#lJgit. A k#nKerenMia v!g!n a r!"GtvevHket aI enMin K#ga ta a ppa1 aki kiKeQtette1 h#gy telQe"en hely!nvalJ a vilgegyetem KeQlH !"!nek tanIlmny#G"a a Nagy (Imm Jta1 e ne kItak# QInk a Nagy (ImmLan magLan1 mivel aG a Teremt!" pillanata1 !" !ppen eG!rt I"ten mInkQa. SGerKNlNtt NrVltem1 h#gy nem tI ta1 mirHl i" Le"G!ltem nemr!g a k#nKerenMin. Nem "Gerettem v#lna Galilei "#r"Lan #"Gt#Gni. Min en "Gimptim Galilei!1 r!"GLen aG!rt1 mivel p#nt#"an hr#m"GG !vvel a halla Itn "GVlettem.

A K#rrJ Nagy (Imm;m# ell

H#gy elm#n Qam1 mirHl i" "GJlt aG elHa "#m1 elH"GNr i" t kell tekintenVnk a vilgegyetem tNrt!net!nek ltaln#"an elK#ga #tt m# ellQ!t1 a YK#rrJ Nagy (ImmZ;m# ellt. EG aGt Kelt!teleGi1 h#gy a vilgegyetemet a /ri man;m# ell PrQa le1 eg!"Gen a Nagy (Immig. EGekLen a m# ellekLen ah#gy a vilgegyetem tgIl1 aG anyag !" a "IgrG" hHm!r"!klete eGGel arny#"an hSl. Mivel a hHm!r"!klet pI"Gtn a r!"GeM"k!k tlag#" energiQnak a m!rt!ke1 a vilgegyetem hSl!"!nek K#nt#" kNvetkeGm!nye van a Lenne levH anyagra n!Gve. Nagy#n nagy hHm!r"!kleten a r!"GeM"k!k #lyan gy#r"an m#G#gnak1 h#gy el"GNknek a kNGtVk levH mag; vagy elektr#mgne"e" erHk v#nG"tJl. AG#nLan ah#gy lehSlnek1 aGt vrQIk1 h#gy aG egym"t v#nGJ r!"GeM"k!k N""Getapa nak. A Nagy (Imm i eQ!n a vilgegyetem nIlla kiterQe !"S v#lt1 !" eG!rt v!gtelen K#rrJnak kellett lennie. De ah#gy tgIlt1 a "IgrG" hHm!r"!klete M"Nkkent. Egy m"# perMMel a Nagy (Imm Itn mr tPGmillir K#kra M"Nkkent. EG kNrVlLelVl eGer"Gere"e a Nap Lel"eQ!Len levH hHm!r"!kletnek e egy hi r#g!nL#mLa r#LLant"a "#rn el!rhetVnk ekk#ra hHm!r"!kletet. A vilgegyetem ekk#r KHleg K#t#n#kLJl1 elektr#n#kLJl !" neItrPnJkLJl1 valamint eGek antir!"GeM"k!iLHl llt1 egy kev!" pr#t#nnal !" neItr#nnal egyVtt.

Ah#gy a vilgegyetem K#lytatta tgIl"t1 !" a hHm!r"!klet t#vLL M"Nkkent1 aG elektr#n;p#Gitr#n pr#k keletkeG!"!nek Vteme lela""Ilt1 !" eGen pr#k meg"emmi"Vl!"e lett a #minn". A pr#k GNme meg"emmi"Ptette magt1 mikNGLen t#vLLi K#t#n#kat "IgrG#tt "G!t1 !" v!gVl vi"G#nylag kev!" elektr#n mara t. $NrVlLelVl "GG m"# perMMel a Nagy (Imm Itn a hHm!r"!klet egymillir K#kra M"Nkkent1 ami a legK#rrJLL M"illag#k Lel"eQ!nek hHm!r"!klete. Ekk#r a pr#t#n !" neItr#n mr nem tI nak ki"GaLa Ilni a magerHk v#nG"LJl1 !" elkeG enek N""Gellni eIter#nn1 vagy m" n!ven a neh!Ghi r#g!n magQv1 mely egy pr#t#nLJl !" egy neItr#nLJl ll. EG aGtn t#vLLi pr#t#n#kat !" neItr#n#kat K#g Le1 !" a h!liIm magQa ll elH1 mely k!t pr#t#nLJl !" k!t neItr#nLJl ll. $i" mennyi"!gLen elHK#r Ilnak m!g neheGeLL elemek i"1 lPtiIm; !" LerilliImmag#k. $i lehet "Gm#lni1 h#gy a K#rrJ Nagy (Imm; m# ellLen a pr#t#n#knak !" neItr#n#knak kNrVlLelVl egynegye e alakIl t h!liImmagg1 neh!Ghi r#g!n !" m" elem magQv. A mara !k neItr#n#k pr#t#n#kk1 a hi r#g!nat#m magQv L#mlanak. EGek aG ere m!nyek igen QJl egyeGnek a megKigyel!"ekkel. A K#rrJ Nagy (Imm;m# ellLHl t#vLL aG i" kNvetkeGik1 h#gy ltnInk kell a vilgegyetem k#rLLi llap#tLJl itt mara t "IgrG"t1 melynek hHm!r"!klete a tgIl" kNvetkeGt!Len aGJta n!hny K#knyira M"Nkkent. EG a magyarGata aG >8<A;Len )enGia" !" Wil"#n ltal KelKe eGett mikr#hIllmR htt!r"IgrG"nak. ppen eG!rt telQe"en magaLiGt#"ak vagyInk aLLan1 h#gy megKelelH

k!pVnk van a vilgegyetemrHl1 legalLLi" a Nagy (Imm el"H m"# perM!ig vi""GamenHleg. A Nagy (Imm Itn pr Jrval a h!liIm !" a tNLLi elem k!pGH !"e lell1 !" eGek Itn a kNvetkeGH n!hny milliJ !vLen a vilgegyetem M"ak tgIl an!lkVl1 h#gy Lrmi !r eke" tNrt!nne. Amik#r a hHm!r"!klet n!hny eGer K#kra hSl1 aG elektr#n#k !" a mag#k mr nem tI nak ki"GNkni aG elektr#mgne"e" v#nG" alJl1 !" elkeG H ik aG at#m#k k!pGH !"e. A vilgegyetem eg!"Ge t#vLLra i" K#lytatQa a tgIl"t !" a hSl!"t. 0annak aG#nLan tart#mny#k1 melyek kiM"it "SrSLLek aG tlag#"nl1 !" LennVk a tgIl" a gravitMiJ" v#nG" miatt leM"Nkken1 n!melyikVkLen lell1 !" elkeG H ik aG N""GehRGJ ". B""GehRGJ "Ik "#rn a kNrnyeGH anyag gravitMiJ" v#nG"a elkeG i K#rgatni eGt aG anyaghalmaGt1 !" a K#rg" "eLe""!ge a t#vLLi N""GehRGJ ""al Kelgy#r"Il W mik!ppen a K#rgJ k#rM"#lyGJ i" Kelgy#r"Il1 ha LehRGGa a k!t karQt. Egy i H Itn1 amik#r mr el!g kiM"ire hRGJ #tt N""Ge1 !" a K#rg" el!g gy#r" ahh#G1 h#gy ellen"Rly#GGa a gravitMiJ" v#nG"t1 meg"GVletik a k#r#ng"GerS1 K#rgJ gala[i". AG i H t#vLLi hala tval a gala[i"Lan levH gG ki"eLL KelhHkre e"ik "G!t1 melyek gravitMiJ" v#nG"Ik alatt N""GehRGJ nak1 mikNGLen hHm!r"!kletVk megnH1 eg!"Gen a ig1 mPg kellHen K#rrJ nem le"G ahh#G1 h#gy Lein IlQ#n Lenne a magKRGiJ1 mely a hi r#g!nt h!liImm alakPtQa t1 mikNGLen megnNveli a gG ny#m"t1 eGGel megllPtva a t#vLLi N""GehRGJ "t. AG Pgy "GVletett M"illag1 mint a Nap1 "#kig megmara eLLen aG llap#tLan1 hi r#g!nt !getve h!liImm1 !" "G!t"Igr#Gva energiQt hH !" K!ny K#rmQLan.

A nagy#LL tNmeggel ren elkeGH M"illag#knak nagy#LL hHm!r"!kletre kell KelKSteni magIkat1 h#gy ellen"Rly#GGk nagy#LL gravitMiJ" v#nG"Ikat. EG vi"G#nt QelentH"en Kelgy#r"PtQa a magreakMiJkat1 !" Pgy aG#k mr "GGmilliJ !v alatt Kel!lik hi r#g!nk!"GletVket. EGek Itn RQra N""GehRGJ nak1 ami t#vLL emeli a hHm!r"!kletVket1 mely kellHen maga" le"G a h!liIm el!get!"!heG neheGeLL elemekk!1 mint p!l Il a "G!n vagy aG #[ig!n1 !" a K#lyamat v!g!n vl"g l!p Kel1 ah#gyan aGt a Kekete lyIkakrJl "GJlJ elHa "#mLan vG#ltam. H#gy eGek Itn mi tNrt!nik1 aG nem telQe"en vilg#"1 e igen valJ"GPnS1 h#gy a M"illag kNGp#nti r!"Ge nagy#n nagy "SrS"!gS te"tt! e"ik N""Ge1 mint amilyen egy neItr#nM"illag vagy egy Kekete lyIk. A M"illag kVl"H r!"G!t egy hatalma"1 "GIpernJvnak neveGett r#LLan" ki #LQa aG SrLe. A "GIpernJva #lyan K!nye"en K!nylik Kel aG !gen1 h#gy elh#mly#"PthatQa a gala[i" N""Ge" M"illagt. A M"illag !let!nek It#l"J i H"GakLan keletkeGett neheGeLL elemek43 kiQItnak a gGGal egyVtt a gala[i"La1 !" a kNvetkeGH M"illag !pPtHanyagIl "G#lglnak. NapInk eGeket a neheGeLL elemeket kNrVlLelVl k!t "GGal!kLan tartalmaGGa1 mivel m"# ; vagy harma generMiJ" M"illag. H#GGvetHleg Ntmillir !ve keletkeGett1 egy elHGH "GIpernJva;r#LLan" tNrmel!k!t tartalmaGJ K#rgJ gGKelhHLHl. A KelhH nagy r!"Ge a Nap#t alakPt#tta ki1 illetve a Nap Lel#LLan"ak#r aG SrLe tv#G#tt. AG#nLan a KelhH egy ki"eLL1 neheGeLL elemeket tartalmaGJ r!"Ge
43

A M"illagLan magLan a KRGiJ M"ak a va"ig QIt el1 a va"nl neheGeLL elemek min a "GIpernJva;r#LLan"Lan keletkeGnek.

kialakPt#tta a Nap kNrVl keringH !gite"teket1 p!l Il a /Nl nevS L#lygJt.

Nyit#tt k!r !"ek

A vilgegyetemnek eG a k!pe1 amely "Gerint r#ppant K#rrJ v#lt "GVlet!"ek#r1 !" tgIl"a kNGLen lehSlt1 N""GhangLan van min en e igi megKigyel!"Vnkkel1 aG#nLan megvla"G#latlanIl hagy egy "#r K#nt#" k!r !"t. ElH"GNr i"1 mi!rt v#lt a k#rai vilgegyetem #lyan K#rrJO M"# "G#r i"1 mi!rt #lyan egyenlete" a vilgegyetem nagy "kln W mi!rt n!G ki IgyanRgy min en irnyLan1 tet"GHlege" helyrHl n!GveO Harma "G#r pe ig1 mi!rt keG ett el a vilgegyetem p#nt a kritikI" Tvagy ahh#G nagy#n kNGeliU "eLe""!ggel tgIlni1 amivel elkerVlheti a v!g"H N""Gee"!"tO Ha a tgIl" "eLe""!ge a Nagy (Imm Itni el"H m"# perMLen akrM"ak egy "GGmilliJ;millir # r!"G!vel ki"eLL lett v#lna1 a vilgegyetem mr r!g N""Ge#ml#tt v#lna1 mielHtt mai llap#tt el!rte v#lna. Ha vi"G#nt Igyanekk#ra hnya al gy#r"aLL lett v#lna a tgIl"1 akk#r aG annyira Kelgy#r"Ilt v#lna1 h#gy mra mr M"ak aG Vre" Sr mara t v#lna. Annak ellen!re1 h#gy a vilgegyetem #lyan egyenlete" !" h#m#g!n nagy "kln1 tartalmaG helyi W gala[i"#knak !" M"illag#knak neveGett W M"#mJ"# "#kat. EGekrHl aGt g#n #lQIk1 h#gy a k#rai vilgegyetem ki" "SrS"!ginga #G"aiLJl alakIltak ki. Mi v#lt aG #ka eGeknek a "SrS"!ginga #G"#knakO

AG ltaln#" relativit" elm!lete NnmagLan nem k!pe" lePrni eGeket a Qelen"!geket vagy megvla"G#lni a k!r !"eket1 mivel aG elm!let "Gerint a vilgegyetem v!gtelen "SrS"!gS "GingIlarit"LJl in Ilt el1 ah#l vi"G#nt a KiGika tNrv!nyei1 Lele!rtve aG ltaln#" relativit"elm!letet1 !rv!nyVket ve"Gtik. Ah#gy mr rvilgPt#ttam1 nyIg# tan megKele keGhetVnk a Nagy (Imm elHtti e"em!nyekrHl1 mivel aG#knak nem lehet hat"Ik a mai megKigyel!"ekre. A t!ri Hnek hatra van W a Nagy (Imm;mal keG H ik. Mi!rt keletkeGett a vilgegyetem a Nagy (Immk#r #lyan mJ #n1 h#gy aG a mai megKigyelhetH llap#th#G veGetO Mi!rt #lyan egyenlete" a vilgegyetem1 !" mi!rt tgIl aG N""Ge#ml"t elkerVlH kritikI" !rt!kkelO S#kkal L#l #gaLLak lenn!nk1 ha meg tI nnk mItatni1 h#gy "Gm#" kVlNnLNGH keG eti k#nKigIrMiJ i" a mai megKigyelhetH vilgegyetemm! KeQlH ne. Ha eG a helyGet1 akk#r egy v!letlen"GerS keG eti Kelt!telekLHl kialakIlt vilgegyetemnek tartalmaGnia kell #lyan tart#mny#kat1 melyek megegyeGnek a megKigyel!"einkkel. De lehetnek #lyan tart#mny#k i"1 melyek gyNkere"en kVlNnLNGHek1 aG#nLan eGek valJ"GPnSleg nem alkalma"ak gala[i"#k !" M"illag#k kialakIl"ra1 ami l!nyege" elHKelt!tele aG intelligen" !let kiKeQlH !"!nek1 legalLLi" mai tI "Ink "Gerint. AGaG1 aG ilyen tart#mny#kLan ninM"en !rtelme" l!ny1 mely megKigyeln! aG#kat. Amik#r k#Gm#lJgirJl Le"G!lVnk1 KigyelemLe kell venni aGt a kivla"Gt"i "GaLlyt1 h#gy a vilgegyetem #lyan tart#mnyLan !lVnk1 melyLen kiKeQlH Ntt aG intelligen" !let. EGt aG eg!"Gen nyilvnvalJ !" alapvetH megK#nt#l"t i Hnk!nt

antr#pikI" elvnek neveGik. T!teleGGVk Kel aG#nLan m"KelHl1 h#gy a vilgegyetem keG eti llap#ta igen alap#"an lett kivla"Gtva1 h#gy a mai helyGetet l""Ik. Ekk#r aG#nLan igen valJ"GPnStlen lenne1 h#gy a vilgegyetemLen egyltaln legyen egy #lyan hely1 ah#l !let alakIlhat#tt ki. AG elHLL vG#lt K#rrJ Nagy (Imm;m# ellLen a k#rai vilgegyetemLen nem llt ren elkeG!"re kellHen h#""GR i H ahh#G1 h#gy a hH tK#lyQ#n aG egyik tart#mnyLJl a m"ikLa. AGaG a vilgegyetem kVlNnLNGH tart#mnyaiLan a hHm!r"!kletnek p#nt#"an Igyanakk#ra !rt!krHl kellett in Ilnia1 h#gy "Gm#t a ha""Ink a mikr#hIllmR htt!r"IgrG" irnyKVggetlen"!g!rHl. T#vLL1 a vilgegyetem keG eti tgIl"i Vtem!t r#ppant p#nt#"an kellett megvla"Gtani annak elkerVl!"!re1 h#gy aG i H elHtt N""Ge#m#lQ#n. Ha a K#rrJ Nagy (Imm;m# ell helytllJ eg!"Gen aG i H keG et!ig1 akk#r a vilgegyetem keG eti llap#tt valJLan nagy#n g#n #"an kellett megterveGni. EG e"etLen nagy#n neh!G lenne megmagyarGni1 h#gy mi!rt !ppen Pgy keletkeGett a vilgegyetem1 kiv!ve1 ha I"ten mSv!nek tekintQVk1 melynek M!lQa aG1 h#gy minket l!treh#GG#n.

AG inKlMiJ" m# ell
H#gy kikerVlQVk a K#rrJ Nagy (Imm;m# ellnek a k#rai vilgegyetemmel kapM"#lat#" pr#Ll!mit1 Alan GIth a Ma""aMhI"ett" In"titIte #K TeMhn#l#gy;LJl RQ m# ellt Qava"#lt. ELLen tNLL1 kVlNnLNGH keG eti Kelt!tel i" a mai vilgegyetemm! KeQlH het. AGt

Qava"#lta1 h#gy a k#rai vilgegyetemLen t!teleGGVnk Kel egy #lyan i H"Gak#t1 amik#r aG nagy#n gy#r"an W e[p#nenMili"an W tgIlt. EGt a tgIl"t neveGGVk inKlMiJnak W mivel ha"#nlPt a valamilyen K#rmQLan min en #r"GgLan elHK#r Ilt rinKlMiJh#G. AG inKlMiJ vilgrek#r Qa valJ"GPnSleg a m"# ik vilghL#rR Itni N!met#r"GgLan v#lt1 amik#r a keny!r ra n!hny hJnap alatt a mrka alatti !rt!k!rHl Kel"GNkNtt tNLL milliJ mrkra. A vilgegyetem m!ret!nek inKlMiJQa m!g enn!l i" "#kkal nagy#LL lehetett W milliJ milliJ milliJ milliJ milliJ"G#r#"ra nHtt a m"# perM tNrtr!"Ge alatt. )er"Ge eG nem a m#"tani k#rmny alatt v#lt. GIth aGt Kelt!teleGte1 h#gy vilgegyetem a Nagy (ImmLJl in Ilt1 nagy#n K#rrJ llap#tLan. Ilyen nagy hHm!r"!kleten aGt vrQIk1 h#gy aG erH"1 a gyenge !" aG elektr#mgne"e" kNlM"Nnhat" egy"!ge"en Qelenik meg. A vilgegyetem a tgIl"a "#rn lehSl1 !" a r!"GeM"k!k Tm#Gg"iU energiQa M"Nkkent. Egy i H Itn LekNvetkeGik egy KGi"talakIl"1 !" aG erHk kNGNtti "Gimmetria megL#mlik. AG erH" kNlM"Nnhat" elkVlNnVl a gyeng!tHl !" aG elektr#mgne"e"tHl. A KGi"talakIl" QellegGete" p!l Qa a vPG Kagy"a. A K#ly!k#ny vPG "GimmetrikI"1 min en irnyLan Igyan#lyan. A Q!g eGGel "GemLen kri"tly#" "GerkeGetS1 !" meghatr#G#tt irny#k ment!n !pVl Kel1 eGGel megtNrve a vPG "GimmetriQt. A viGet1 ha el!g Jvat#"ak vagyInk tRl lehet hSteni1 aGaG a hHm!r"!klet!t le lehet M"Nkkenteni 3^ K#k1 a Kagy"p#nt al1 an!lkVl1 h#gy Q!gg! alakIlna4>. GIth
4>

EhheG vagy nagy#n gy#r" hSt!"re van "GVk"!g1 vagy a K#lya !k telQe" nyIgalmra a hSt!" "#rn. A tRlhStNtt K#lya !k eGek Itn igen gy#r"an1 r#LLan""GerSen Kagy meg.

aGt t!teleGte Kel1 h#gy a vilgegyetem ha"#nlJ mJ #n vi"elke ett, a hHm!r"!klet a kritikI" !rt!k al hSlt1 e aG erHk kNGNtti "Gimmetria m!g megmara t EGGel a vilgegyetem in"taLil llap#tLa kerVlt1 melynek aG energiQa nagy#LL1 mint a T"GimmetriaU"!rtett KGi"!. Ennek a KNlN" energinak #lyan hat"a van1 mintha antigravitMiJ lenne1 !" Rgy vi"elke ik1 mint a k#Gm#lJgiai llan J42. Ein"tein akk#r veGette Le a k#Gm#lJgiai llan Jt aG ltaln#" relativit"elm!letLe1 amik#r a vilgegyetem "tatikI" m# ellQ!t akarta Kel!pPteni. A ma elK#ga #tt m!r!"ek "Gerint aG#nLan a vilgegyetem tgIl. A k#Gm#lJgiai llan J ta"GPtJ hat"a !ppen eG!rt egyre nNveli a tgIl"t. M!g aG#kLan a tart#mny#kLan i"1 ah#l tNLL anyag v#lt1 mint m"Itt1 aG anyag gravitMiJ" v#nG"t elm#""a aG eKKektPv k#Gm#lJgiai llan J ta"GPtJ hat"a. EGltal eGek a tart#mny#k i" a gy#r"IlJ inKlMiJ" mJ #n tgIlnak. Ah#gy a vilgegyetem tgIlt1 aG anyagi r!"GeM"k!k egyre me""GeLLre kerVltek egym"tJl1 !" #lyan vilgegyetem QNtt l!tre1 melyLen alig K#r Ilt elH anyag1 !" m!g min ig tRlhStNtt llap#tLan v#lt1 melyLen aG erHk kNGti "Gimmetrik m!g Kennlltak. A tgIl" el"NpNrte aG a igi e"etlege" "GaLlytalan"g#kat1 ha"#nlJan ahh#G1 ah#gyan egy KelKRQJ J l!ggNmLNn eltSnnek a gImi rnMai. EGltal a Qelenlegi "ima !" egyenlete" vilgegyetem "Gm#" kVlNnLNGH1 nem "GaLly#" keG eti Kelt!telLHl i"
42

Amik#r aG Pgy Kelhalm#G#tt energia elkeG Kel"GaLa Ilni1 QelentH" m#Gg"i energit a t1 QellemGHen kiKel! irnyIlJ lNk!"hIllm#k K#rmQLan1 melyek a ren "Ger tgIl"nak gy#r"Il"h#G veGetnek1 aGaG Rgy tSnik1 mintha a gravitMiJ" v#nG""al ellent!te" hat"t W aG antigravitMiJt W kapM"#ltIk v#lna Le.

kialakIlhat#tt. AG inKlMiJ t#vLL NnmSkN Hen LellPtQa a vilgegyetem tgIl"i "eLe""!g!t a kritikI" !rt!kre1 mely !ppen megaka ly#GGa a v!g"H N""Ge#ml"t. AG inKlMiJ elm!lete eGenkPvVl aGt i" megmagyarGGa1 h#gy mi!rt van #lyan "#k anyag a vilgegyetemLen. AG ltalInk megKigyelhetH r!giJLan kNrVlLelVl >3:3 r!"GeM"ke van. H#nnan QNttek eGek a r!"GeM"k!kO A kvantImt!relm!let "Gerint r!"GeM"k!k keletkeGhetnek energiLJl1 r!"GeM"ke;antir!"GeM"ke pr K#rmQLan. EG aG#nLan Kelveti a k!r !"t1 h#gy h#nnan van aG energiaO A vla"G aG1 h#gy a vilgegyetem telQe" energiQa nIlla.44 A vilgegyetemLen levH anyag p#GitPv energiLJl ll1 Igyanakk#r aG anyagi r!"GeM"k!k min v#nGGk egym"t. $!t kellHen kNGel levH anyag araLnak ki"eLL aG energiQa1 mintha tv#l lenn!nek egym"tJl1 mivel elvla"Gt"Ikh#G energit kell velVk kNGNlni1 #lg#GnInk kell a kNGtVk hatJ gravitMiJval "GemLen. ELLen aG !rtelemLen a gravitMiJ" meGHnek negatPv energiQa van. AG eg!"G vilgegyetem e"et!Len eG a negatPv gravitMiJ" energia p#nt#"an Ke eGi aG anyag p#GitPv energiQt1 !" a vilgegyetem telQe" energiQa nIlla. Na mr m#"t1 k!t"Ger nIlla aG m!g min ig nIlla. A vilgegyetem meg tI Qa k!t"GereGni a p#GitPv energiatartalmt1 mikNGLen meg IplGGa a negatPv gravitMiJ" energit an!lkVl1 h#gy "!rten! aG energiamegmara " elv!t. EG nem kNvetkeGhet Le a n#rmli"an tgIlJ vilgegyetemLen1 ah#l aG anyag"SrS"!g M"Nkken1 ah#gy a vilgegyetem m!rete
44

EGt a "Nt!t energia QelentH" "Gerep!nek KelKe eG!"e Jta mr nem llPthatQIk ennyire LiGt#"an.

nH. InKlMiJ" tgIl" e"et!Len aG#nLan eG megtNrt!nhet1 mivel a tRlhStNtt llap#t energia"SrS"!ge llan J mara a tgIl" K#lyamn. Amik#r a vilgegyetem meg IplGGa a m!ret!t1 min a p#GitPv energiQR anyag1 min a negatPv gravitMiJ" energia meg IplGJ ik1 !" a telQe" energia nIlla mara . AG inKlMiJ "#rn a vilgegyetem r#ppant nagy m!rt!kLen megnH1 Pgy a r!"GeM"kekelt!"re K#r PthatJ N""Ge" energia nagy#n nagy le"G. Ah#gyan GIth megQegyeGte, YM#n Qk1 h#gy ninM"en ingyen eL! . De a vilgegyetem aG igaGi ingyen eL! .Z

AG inKlMiJ v!ge
Manap"g a vilgegyetem nem inKlMiJ" mJ #n tgIl1 eG!rt kell lennie egy #lyan K#lyamatnak1 mely meg"GVnteti aG inKlMiJra QellemGH nagy#n nagy eKKektPv k#Gm#lJgiai llan Jt1 !" megvlt#GtatQa a tgIl" Vtem!t aG erH"en gy#r"IlJ tgIl"LJl a Qelenre QellemGH gravitMiJ" v#nG" miatt la""IlJ tgIl""4=. Ah#gy a vilgegyetem tgIlt !" hSlt1 elHLL;ItJLL a kNlM"Nnhat"#k kNGNtti "Gimmetria meg"!rVlt1 mint ah#gy a tRlhStNtt K#lya !k i" elHLL; ItJLL megKagy. A "GimmetrikI" llap#t KNlN" energiQa eGek Itn Kel"GaLa Il1 !" RQra KelKSti a vilgegyetemet1 mely eGek Itn t#vLL tgIl !" hSl1 Rgy1 mint a K#rrJ Nagy (Imm;m# ellLen. De m#"t mr !rtQVk1 h#gy mi!rt tgIl p#nt#"an a kritikI"
4=

A legRQaLL m!r!"ek "Gerint a vilgegyetem napQainkLan gy#r"Ilva tgIl1 e a gy#r"Il" QJval "Ger!nyeLL1 mint aG inKlMiJ k#rLan v#lt.

"eLe""!ggel1 !" mi!rt van a kVlNnLNGH tart#mny#knak aG#n#" hHm!r"!klete. GIth ere eti elm!let!Len a "!rtett "GimmetriQR KGi"La valJ talakIl" hirtelen GaQl#tt v#lna le1 ha"#nlJan a Q!gkri"tly#k kialakIl"h#G a nagy#n hi eg vPGLen. AG RQ1 "!rtett KGi" YLIL#r!kQaiZ a r!gi KGi"Lan k!pGH nek1 ha"#nlJan ahh#G1 ah#gy a gHGLIL#r!k#k a K#rr"Lan levH vPGLen. EGek Itn a LIL#r!k#k megnHnek !" N""Ge#lva nak egym""al1 amPg a telQe" vilgegyetem mr M"ak aG RQ KGi"LJl ll. A pr#Ll!ma eGGel aG elk!pGel!""el aG W mint arra m"#kkal egyVtt !n i" rmItattam W1 h#gy a vilgegyetem #lyan gy#r"an tgIl1 h#gy a LIL#r!k#k inkLL tv#l# nak egym"tJl1 mint"em el!rnek egym"t. A vilgegyetem egy nagy#n nem egyenlete" llap#tLan mara 1 egye" r!"GeiLen m!g min ig megvan a "Gimmetria a kVlNnLNGH kNlM"Nnhat"#k kNGNtt. EG a k!p nem Kelel meg annak1 amit ltInk. >8:> #ktJLer!Len M#"GkvLan v#ltam egy kvantImgravitMiJval K#glalk#GJ k#nKerenMin. A k#nKerenMia Itn "GeminriIm#t tart#ttam a SternLerg @"illag"Gati Int!GetLen aG inKlMiJ" m# ellrHl !" annak pr#Ll!mirJl. A hallgatJ"gLan K#glalt helyet egy iKQR #r#"G kItatJ1 An reQ Lin e1 aki aGt m#n ta1 h#gy a LIL#r!k#k egye"Vl!"!nek pr#Ll!mQa meg#l J ik1 ha a LIL#r!k#k el!g nagy#k. ELLen aG e"etLen a vilgegyetem aG#n tart#mnya1 melyLen vagyInk1 egy LIL#r!k#t tNltene ki. Ahh#G1 h#gy eG megvalJ"IlQ#n1 a "GimmetrikI" KGi"LJl a "!rtett KGi"La valJ tmenetnek a LIL#r!kLan nagy#n la""an kellett

v!gLemennie1 e eG vi"G#nt el!g valJ"GPnS a nagy egye"Ptett elm!let "Gerint. Lin e Ntlete a "Gimmetria la""R "!rVl!"!rHl igen QJ v#lt1 aG#nLan rmItattam1 h#gy LIL#r!kQai m!ret!nek keletkeG!"Vkk#r nagy#LLnak kell lennie a vilgegyetem m!ret!n!l. ElmagyarGtam1 h#gy a "Gimmetria inkLL min enVtt "!rVl1 mint"em M"ak a LIL#r!k#n LelVl1 !" eG a megKigyel!"einkkel egyeGH egyenlete" vilgegyetem k!p!heG veGet. A "Gimmetria la""R "!rVl!"!nek m# ellQe QJ prJLlk#G" v#lt annak magyarGatra1 h#gy mi!rt ilyen a vilgegyetem1 aG#nLan W mint aGt m"#kkal egyVtt megmItattam W a megKigyeltn!l QJval nagy#LL inga #G"#kat a a mikr#hIllmR htt!r"IgrG"ra. A k!"HLLi mInkk aGt i" megk!r HQeleGt!k1 h#gy a megKelelH ren S KGi"talakIl""al "Gm#l;e eG a m# ell. >8:4;Lan Lin e LeveGetett egy Q#LL m# ellt1 a ka#tikI" inKlMiJ m# ellQ!t1 mely nem KVgg a KGi"talakIl"tJl1 !" a mikr#hIllmR htt!r"IgrG"ra a megKelelH inga #G"#kat i" a Qa. AG inKlMiJ" m# ell megmItatta1 h#gy a vilgegyetem Qelenlegi llap#ta el!g nagy "GmR1 kVlNnLNGH keG eti Kelt!telLHl llhat#tt elH1 aG#nLan nem arrJl van "GJ1 h#gy min en keG eti llap#t a mai vilgegyetemheG veGetne. ppen eG!rt aG inKlMiJ" m# ell "em m#n Qa meg nekVnk1 h#gy mi!rt v#lt a keG eti llap#t #lyan1 h#gy a ma megKigyelt vilgegyetem keletkeGGen LelHle. I"m!t aG antr#pikI" elvheG kell nyRlnInk a magyarGat!rtO Lehet1 h#gy pI"Gtn "GerenM"!nk v#ltO EG igen k!t"!gLeeQtH lenne1 mivel meghiR"Ptan a rem!nyt1 h#gy meg!rthetQVk a vilgegyetem ren Q!t.

$vantImgravitMiJ
Ahh#G1 h#gy meg!rt"Vk1 h#gyan keG H Ntt a vilgegyetem KeQlH !"e1 #lyan tNrv!nyeket kell tallnInk1 melyek !rv!nye"ek v#ltak aG i H keG et!n. Ha aG ltaln#" relativit" kla""GikI" elm!lete igaG1 a "GingIlarit" elm!lete megmItatta1 h#gy aG i H keG ete a v!gtelen "SrS"!g !" gNrLVlet p#ntQa lenne1 ah#l a tI #mny min en i"mert tNrv!nye !rv!ny!t ve"Gti. /elt!teleGhetn!nk1 h#gy vannak RQ tNrv!nyek1 melyek !rv!nye"ek a "GingIlarit"Lan1 e igen neh!G lenne egy ilyen r#""GIl vi"elke H p#ntra aG#kat KelPrni1 aG#n kPvVl "emmilyen tmp#ntInk "inM"1 h#gy mik!nt i" n!Gn!nek ki aG#k a tNrv!nyek. De a "GingIlarit"i elm!let "Gerint valJQLan a gravitMiJ" meGHk #lyan erH"ek le"Gnek1 h#gy a kvantImeKKektI"#k K#nt#"" vlnak, a kla""GikI" elm!let tNLL! nem QJ a vilgegyetem lePr"ra. EG!rt aG igen k#rai llap#t lePr"ra a gravitMiJ kvantImelm!let!t kell ha"Gnlni. Mint ltni K#gQIk1 a kvantImelm!letLen a KiGika tNrv!nyei Lrh#l !rv!nyLen mara nak1 Lele!rtve aG i H keG et!t i". NinM" "GVk"!g RQ tNrv!nyek KelllPt"ra a "GingIlarit"Lan1 mivel a kvantImelm!letLen ninM"enek "GingIlarit"#k. M!g ninM"en k!"G !" k#nGi"Gten" elm!letVnk1 mely egye"Pten! a kvantImmeMhanikt !" a gravitMiJt. AG#nLan LiG#ny#"ak vagyInk n!hny #lyan tIlaQ #n"gLan1 melyet egy ilyen elm!letnek h#r #Gnia kell. AG egyik1 h#gy magLan kell K#glalnia /eynman Qava"latt1 amely "Gerint a

kvantImelm!let Kel!pPthetH aG N""Ge" lehet"!ge" llap#t hat"t KigyelemLe vevH N""Gegekkel. ELLen a megkNGelPt!"Len egy A p#ntLJl a ( p#ntLa menH r!"GeM"k!nek nemM"ak egy1 egye i tNrt!nete van W mint aGt a kla""GikI" elm!letLen meg"G#ktIk W1 hanem min en lehet"!ge" plyt kiprJLl a t!ri HLen. Min en egye" tNrt!nelmi pillanath#G tart#Gik n!hny "Gm1 mely lePrQa a hIllm nagy"gt1 !" egy m"ik1 mely lePrQa a MiklI"Lan elK#glalt helyGet!t W a KGi"t4A. Annak a valJ"GPnS"!ge1 h#gy a r!"GeM"ke egy a #tt p#nt#n tmegy1 Rgy ll elH1 h#gy N""Gea QIk aG N""Ge" hIllm#t1 melyek aG a #tt p#nt#n tmenH kVlNnLNGH plyh#G tart#Gnak. Amik#r valaki valJQLan megkP"!rli ki"Gm#lni eGt a "#rt1 "Rly#" teMhnikai pr#Ll!mLa L#tlik1 mely a kNvetkeGH1 KIrM"a paranMM"al #l hatJ meg, a r!"GeM"ke tNrt!net!t lePrJ aG#n hIllm#kat kell N""Gea ni1 melyek nem a "G#k"#" valJ" i HLen tNrt!nnek1 hanem a k!pGete" i HLen. A k!pGete" i H tI #mny#";Kanta"GtikI" Ntletnek tSnik1 h#l#tt valJQLan igen QJl meghatr#G#tt matematikai K#gal#m. Annak !r ek!Len1 h#gy elkerVlQVk a teMhnikai pr#Ll!mkat1 a /eynman; plyaN""Geget a k!pGete" i HLen kell venni. Ennek igen !r eke" kNvetkeGm!nye van a t!ri Hre n!Gve, a t!r !" i H kNGNtti megkVlNnLNGtet!" telQe"en eltSnik.
4A

EG a KelK#g" ha"#nlPt a K!ny hIllmterQe !"!re, a K!ny nem egy QJl meghatr#G#tt plyn megy t k!t p#nt kNGNtt1 hanem a hIllmKr#nt min en egye" p#ntQa K#rr"a RQaLL hIllm#knak1 melyek egyVtte" hat"a alakPtQa ki a hIllmKr#nt#t. AGaG k!t p#nt1 A !" ( kNGNtt a K!ny min en lehet"!ge" Itat kiprJLl1 !" a ki#lt"#k !" erH"Pt!"ek hat"a aG1 amit v!gVl !"GlelVnk. /eynman elm!lete e t!ny matematikai megK#galmaG"nak K#ghatJ Kel1 a r!"GeM"k!k i" min en lehet"!ge" Rtv#nalat kiprJLlnak A !" ( p#nt#k kNGNtt1 !" eGek ere HQe PrQa le m#Gg"Ikat.

AG #lyan t!ri Ht1 melyLen aG e"em!nyek k!pGete" i Hk##r intval ren elkeGnek eIkli e"Ginek neveGGVk mivel Lenne a m!rt!k p#GitPv eKinit4<. AG eIkli e"Gi t!ri HLen ninM" kVlNnL"!g a t!r; !" i Hirny#k kNGNtt. EGGel "GemLen a valJ" t!ri HLen1 ah#l aG e"em!nyeket a valJ i i eQVkkel QelNlQVk1 kNnnyS !"Grevenni a kVlNnL"!get. AG i H irnya a K!nykRp#n LelVl1 a t!r irnya aG#n kPvVl e"ik. A k!pGete" i H ha"Gnlatt g#n #lhatQIk pI"Gtn matematikai e"GkNGnek W trVkknek W1 melynek "egPt"!g!vel ki tI QIk "Gm#lni a vla"G#kat a valJ" t!ri HLen. De lehet1 h#gy enn!l tNLL van Lenne. Lehet1 h#gy aG eIkli e"Gi t!ri H aG alapvetH K#gal#m1 !" amit a t!ri HrHl g#n #lInk aG pI"Gtn a k!pGeletVnk "GVlem!nye. Amik#r alkalmaGGIk /eynman plyaN""Geg!t a vilgegyetemre1 akk#r a r!"GeM"ke plyQnak megKelelHQe a telQe" t!ri H le"G1 mely a telQe" vilgegyetem tNrt!net!t mItatQa. AG elHLLiek alapQn teMhnikai #k#kLJl eGt a t!ri Ht eIkli e"Ginek kell vennVnk1 aGaG aG i H k!pGete"1 !" megkVlNnLNGtethetetlen a t!rtHl. Egy valJ"1 LiG#ny#" tIlaQ #n"g#kkal ren elkeGH t!ri H elHK#r Il"nak valJ"GPnS"!g!t Rgy "Gm#lQIk ki1 h#gy N""Gea QIk aG Igyanilyen tIlaQ #n"gR k!pGete" i eQS hIllm#kat1 !" eLLHl ki #lg#GhatQIk a vilgegyetem valJ"GPnS tNrt!net!t a valJ" i HLen.
4<

EG aGt Qelenti1 h#gy a tv#l"g min ig p#GitPv mennyi"!g. AG ere eti ein"teini elm!letLen aG i H negatPv1 a t!rk##r intk p#GitPv QrIl!k#t a nak a tv#l"gh#G1 Pgy a t!ri HLeli tv#l"g lehet p#GitPv i"1 e negatPv i". A K!ny van aLLan a "peMili" helyGetLen1 h#gy eGt a k!t tart#mnyt Tp#GitPv1 illetve negatPv tv#l"g#kU kett!vla"GtQa1 a t!ri HLen aG egy p#ntLJl kiin IlJ K!ny"Igarak K!nykRp#t Prnak le1 aminek a Lel"eQe aG Yi H"GerSZ1 negatPv tv#l"g#kat1 kVl"eQe a Yt!r"GerSZ1 p#GitPv tv#l"g#kat tartalmaGGa.

Hatrtalan Kelt!tel49
A gravitMiJ valJ" t!ri Hn alapIlJ kla""GikI" elm!let!Len a vilgegyetem M"ak k!tK!lek!ppen vi"elke het. 0agy v!gtelen i eQe l!teGik1 vagy v!ge" i Hvel eGelHtt egy "GingIlarit"Lan v#lt keG ete. 0alJQLan a "GingIlarit";elm!let aGt mItatQa1 h#gy eG ItJLLi lehetH"!g valJ"Ilt meg. A gravitMiJ kvantImelm!let!Len aG#nLan elHll egy harma ik lehetH"!g. Mivel eIkli e"Gi t!ri Ht ha"GnlInk1 melyLen aG i Ht a t!rrel telQe"en ha"#nlat#"an keGelQVk1 lehet"!ge""! vlik1 h#gy a t!ri H v!ge" legyen kiterQe !"Len1 !" m!g"e legyen "GingIlarit" Lenne1 mely a hatrt QeleGn!. A t!ri H #lyan le"G1 mint a /Nl Kel"GPne1 M"ak kettHvel tNLL imenGiJLan. A /Nl Kel"GPne v!ge" m!retS1 m!g "inM" hatra. Ha napnyIgat Kel! elhaQJGInk1 nem e"Vnk le a vilg v!g!n1 vagy KItInk Lele egy "GingIlarit"La. TI #m1 mivel mr megkerVltem a /Nl et. Ha aG eIkli e"Gi t!ri H vi""GanyRlik a v!gtelen k!pGete" i Hre vagy "GingIlarit""al keG H ik1 IgyanaG a pr#Ll!mnk lenne a vilgegyetem keG eti llap#tnak mega "val1 mint a kla""GikI" elm!letLen. I"ten tI hatQa1 h#gyan keletkeGett a vilgegyetem1 e nekVnk ninM"en "emmi !rvVnk arra n!Gve1 h#gy mi!rt Pgy1 !" nem amRgy keletkeGett. &gyanakk#r a kvantImgravitMiJ egy RQ lehetH"!get LiGt#"Pt1 melyLen a t!ri Hnek ninM"enek hatrai1 !" eG!rt nem i" kell megm#n ani vi"elke !"!t a
49

The n# L#In ary M#n iti#n W "GJQt!k "Gak!rtHknek.

hatr#k#n. Nem le"Gnek "GingIlarit"#k1 melyekLen a tI #mny tNrv!nyei "!rVln!nek1 !" nem le"Gnek a t!ri Hnek hatrai1 ah#l I"tenheG vagy RQ tNrv!nyekheG kellene K#r IlnInk1 h#gy kitallQIk a hatrKelt!teleket. M#n hatnnk1 h#gy a vilgegyetem hatrKelt!tele aG1 h#gy ninM" hatr. A vilgegyetem telQe"en NntNrv!nyS1 !" "emmi raQta kPvVli nem LeK#ly"#lQa. Nem teremtH Ntt !" nem pI"GtIl el1 pI"Gtn M"ak van. ppen a vatikni k#nKerenMin tNrt!nt1 h#gy elH"GNr Kelvetettem annak lehetH"!g!t1 h#gy a t!r !" aG i H #lyan KelVletet alk#t1 mely v!ge" m!retS1 e ninM"en hatra. @ikkem el!gg! matematikai v#lt1 !" "GerenM"!mre a Qava"lat kNvetkeGm!nyeit W mr ami I"tennek a vilgegyetem teremt!"!Len LetNltNtt "Gerep!t illeti W nem vett!k !"Gre. A vatikni k#nKerenMia i eQ!n m!g nem tI tam1 h#gyan lehet a hatrn!lkVli"!get Kelha"Gnlni arra1 h#gy llPt"#kat tehe""Vnk a vilgegyetemmel kapM"#latLan. A kNvetkeGH nyarat aG#nLan Santa (arLarLan1 a @aliK#rniai Egyetemen tNltNttem1 ah#l Lart#mmal !" k#ll!gmmal1 +im Hartle;lal ki #lg#GtIk1 h#gy milyen Kelt!teleket kell a vilgegyetemnek telQe"Ptenie1 ha a t!ri Hnek ninM"en hatra. Hang"Rly#Gni "Geretn!m1 h#gy aG aG Ntlet1 h#gy a t!r !" aG i H v!ge" lenne hatr#k n!lkVl1 pI"Gtn egy Qava"lat. Nem lehet leveGetni "emmilyen m" elvLHl. AkrM"ak Lrmelyik m" tI #mny#" elm!let1 melyet keG etLen pI"Gtn M"ak e"Gt!tikai vagy metaKiGikai #k#kLJl veGetnek Le1 a"Gerint llQa ki a valJ i prJLt1 h#gy tI ;e #lyan kNvetkeGtet!"eket lev#nni1 melyek egyeGnek a megKigyel!"ekkel. A kvantImgravitMiJ e"et!Len aG#nLan eGt neh!G

megllapPtani1 m!gpe ig k!t #kLJl i". ElH"GNr i" annak ellen!re1 h#gy el!g "#kat tI Ink aG elm!let lehet"!ge" alakQrJl1 m!g nem tI QIk p#nt#"an1 h#gy milyen elm!let k#mLinlQa N""Ge "ikere"en a kvantImmeMhanikt !" a gravitMiJt. M"# "G#r pe ig Lrmely1 a telQe" vilgegyetemet r!"Glete"en lePrJ m# ell tRl"g#"an L#ny#lIlt matematikailag ahh#G1 h#gy aLLJl p#nt#" kNvetkeGtet!"eket v#nQInk le. ppen eG!rt kNGelPt!"eket kell alkalmaGnInk1 e m!g akk#r i" kem!ny iJ mara a kNvetkeGtet!"ek lev#n"a. A hatrn!lkVli Kelt!tel "egPt"!g!vel aGt ltQIk1 h#gy a legtNLL1 a vilgegyetem lehet"!ge" tNrt!nelmi KeQlH !"!t lePrJ lehetH"!g elhanyag#lhatJ valJ"GPnS"!gS. AG#nLan van a tNrt!nelmeknek egy M"al Qa1 mely "#kkal valJ"GPnSLL1 mint a tNLLiek. EGeket a tNrt!nelmeket Rgy k!pGelhetQVk el1 mint a /Nl Kel"GPn!t1 ah#l aG "Gaki;"arktJl m!rt tv#l"g Kelel meg a k!pGete" i Hnek1 a "G!le""!gi kNrLen megKelelH kNr m!rete pe ig a t!rLeli m!retnek. A vilgegyetem aG "Gaki;"arkLJl1 egy p#ntLJl in Il. Ah#gy !l Kel! hala Ink1 a "G!le""!gi kNrNk egyre nagy#LLak le"Gnek1 annak megKelelHen1 h#gy a vilgegyetem tgIl a k!pGete" i HLen. A vilgegyetem legnagy#LL m!ret!t aG EgyenlPtHn!l !ri el1 maQ N""GehRGJ ik a D!li;"ark#n tallhatJ p#ntLa. Annak ellen!re1 h#gy aG "Gaki; !" a D!li; "ark#n a vilgegyetemnek nIlla a m!rete1 eGek a p#nt#k IgyanRgy nem "GingIlri"ak mint ah#gy a /Nl Nn aG "Gaki; !" a D!li;"ark "em "GingIlri". A tI #mny tNrv!nyei !rv!nye"ek le"Gnek a vilgegyetem keG et!n i"1 IgyanRgy1 ah#gy a /Nl "Gaki; !" D!li;"arkn i".

A vilgegyetem tNrt!nelme valJ" i HLen aG#nLan telQe"en m"h#gy K#g kin!Gni. \gy tSnik1 h#gy egy minimli" m!retLHl in Il1 mely m!ret megegyeGik a k!pGete" i HLeli legnagy#LL m!rettel. EGek Itn aG inKlMiJ" m# ellheG ha"#nlJan tgIl1 e m#"t nem kell Kelt!teleGnVnk1 h#gy a vilgegyetem !ppen a megKelelH llap#tLan keletkeGett. A vilgegyetem nagy#n nagy m!retekig tgIl1 e v!gVl N""Ge#mlik valamiLe1 ami a valJ" i HLen "GingIlarit"nak lt"Gik. ELLen aG !rtelemLen m!g"em kerVlhetQVk el v!gVnket1 m!g ha tv#l i" mara Ink a Kekete lyIkaktJl. @"ak amennyiLen a k!pGete" i HLen tI nnk lePrni a vilgegyetemet1 kerVlhetn!nk el a "GingIlarit"t. A kla""GikI" ltaln#" relativit"elm!let "GingIlarit"i elve megmItatta1 h#gy a vilgegyetemnek kell h#gy legyen keG ete1 !" eGt a kvantImelm!let PrQa le. EG ItJLLi vi"G#nt aGt aG Ntletet "IgallQa1 h#gy a vilgegyetem v!ge" lehet k!pGete" i HLen1 hatr1 illetve "GingIlarit" n!lkVl. De amik#r vi""Gat!rVnk a valJ" i HLe1 melyLen !lVnk1 m!gi"M"ak megQelennek "GingIlarit"#k. A "GerenM"!tlen SrhaQJ"1 aki Lelee"ik a Kekete lyIkLa1 m!gi"M"ak kellemetlen v!get !r. @"ak ha a k!pGete" i HLen tI na !lni1 kerVlhetn! el a "GingIlarit"#kat. A Kentiek aGt "IgallQk1 h#gy aG RgyneveGett k!pGete" i H aG alapvetH i H1 !" amit valJ" i Hnek neveGVnk1 aG pI"Gtn agyInk "GVlem!nye. 0alJ" i HLen a vilgegyetemnek keG ete !" v!ge van a "GingIlarit"#kLan1 melyek kiQelNlik hatrait1 !" ah#l a tI #mny tNrv!nyei !rv!nyVket ve"Gtik. $!pGete" i HLen aG#nLan ninM"enek "e "GingIlarit"#k1 "e hatr#k. Lehet1 h#gy amit k!pGete" i Hnek hPvInk1

aG "#kkal alapvetHLL1 mint amit valJ" i Hnek hPvInk1 !" aG!rt talltInk ki1 h#gy "egPt"en lePrni nekVnk aGt1 amit a vilgegyetemnek g#n #lInk. De aG el"H elHa "Lan vG#lt megkNGelPt!" alapQn a tI #mny#" elm!let pI"Gtn M"ak egy matematikai m# ell1 mellyel megprJLlQIk lePrni megKigyel!"einket. )I"Gtn aG elm!nkLen l!teGik. EG!rt ninM"en "emmi !rtelme megk!r eGni1 h#gy melyik a valJ"g#" i H1 a k!pGete" vagy a valJ". EG pI"Gtn annak k!r !"e1 h#gy melyik a Qa a ha"Gn#"aLL lePr"t. \gy tSnik1 a hatrn!lkVli"!g Qava"latLJl aG kNvetkeGik1 h#gy valJ" i HLen a vilgegyetem aG inKlMiJ" m# ell "Gerint KeQlH ik. $VlNnN"en !r eke" k!r !"1 h#gy mekk#rk lehettek a k#rai vilgegyetemLen aG egyenlete" "SrS"!gtHl valJ elt!r!"ek. AGt g#n #ltIk1 h#gy eGek veGetnek elH"GNr a gala[i"#k1 maQ a M"illag#k1 !" v!gVl a h#GGnk ha"#nlJ l!nyek kialakIl"h#G. A hatr#Gatlan"gi elv "Gerint a k#rai vilgegyetem nem lehetett tNk!lete"en egyenlete"1 hanem a r!"GeM"k!k helyGet!Len !" "eLe""!geikLen KlIktIMiJnak kellett lennie. A hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!LHl kNvetkeGik1 h#gy a vilgegyetem a legki"eLL1 a hatr#Gatlan"gi relMiJ ltal megenge hetH KlIktIMiJkkal in Ilt el KeQlH !"!Len. A vilgegyetem eGek Itn te"ett egy gy#r" tgIl"i i H"Gak#n1 aG inKlMiJ" m# ellekheG ha"#nlJan. ELLen aG i H"GakLan a keG eti egyenetlen"!gek KelerH"N tek eg!"Gen a ig1 amPg mr kellHen nagy#k nem lettek h#gy LelHlVk gala[i"#k alakIlQanak ki. AG#k a L#ny#lIlt "GerkeGetek1 amelyeket ltInk a vilgegyetemLen1

meg!rthetHk a hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!vel !" a kvantImmeMhanika hatr#Gatlan"gi elv!vel. Annak aG elk!pGel!"nek1 h#gy a t!r !" aG i H egy Grt KelVletet alk#t hatr#k n!lkVl1 m!ly kNvetkeGm!nye van I"tennek a vilgegyetem VgyeiLen LetNltNtt "Gerep!t tekintve. Ah#gy a tI #mny#" elm!letek "ikere"en lePrQk aG e"em!nyeket1 a legtNLL emLer elQIt # a1 h#gy aG I"ten hagyQa a vilgegyetemet KeQlH ni egy kNteg tNrv!ny ltal. \gy n!G ki1 h#gy nem avatk#Gik Le a vilgegyetemLe1 h#gy meg"!rt"e eGeket a tNrv!nyeket. AG#nLan a tNrv!nyek nem m#n Qk meg1 h#gy mik!nt n!Gett ki a vilgegyetem keletkeG!"ek#r1 eG!rt t#vLLra i" I"ten #lga1 h#gy KelhRGGa aG Jra"GerkeGetet1 !" LellPt"a1 h#gy h#nnan in IlQ#n. AmPg a vilgegyetemnek v#lt egy "GingIlarit"LJl ere H keG ete1 aGt lehetett Kelt!teleGni1 h#gy egy kVl"H hatal#m h#Gta l!tre. Ha aG#nLan a vilgegyetem telQe"en NntNrv!nyS1 hatr#k n!lkVl1 akk#r nem v#lt teremtve1 !" nem le"G elpI"GtPtva. )I"Gtn l!teGik. H#l van itt a TeremtH helyeO

Hat# ik elHa "

AZ ID IRNYA

he -o .et/een (A !"zvet0t1) MPmS mSv!Len L. ). Hartley eGt PrQa, YA mRlt egy i egen #r"Gg. M"k!pp M"inlQk Lenne a #lg#kat. De mi aG #ka annak1 h#gy annyira m" a mRlt1 mint a QNvHO Mi!rt a mRltra eml!keGVnk1 !" mi!rt nem a QNvHreOZ M" "Gavakkal, mi!rt K#lyik aG i H elHreO B""GeKVgg!"Len van;e eG a vilgegyetem tgIl"valO

@1 )1 T
A KiGika tNrv!nyei nem te"Gnek kVlNnL"!get a mRlt !" a QNvH kNGNtt. )#nt#"aLLan1 a KiGikai tNrv!nyek nem vlt#Gnak meg a @1 ) !" T n!ven emlegetett mSveletek egyVtte" alkalmaG"a e"et!n. T@ W Mharge1 tNlt!" W Qelenti aGt1 h#gy a r!"GeM"k!ket kiM"er!lQVk antir!"GeM"k!ikreX ) W parity1 parit" W Qelenti aGt1 h#gy tVkrNGGVk a teret Rgy1 h#gy a Q#LL !" a Lal #l al helyet M"er!lX !" T W time1 i H W Qelenti aGt1 h#gy megK#r PtQIk min en r!"GeM"ke m#Gg"irnyt1 aGaG vi""GaKel! KIttatQIk Hket aG i HLen.U N#rmli" kNrVlm!nyek kNGNtt aG anyag vi"elke !"!t "GaLly#GJ KiGikai tNrv!nyek a @ !" ) mSveletekre v#natk#Gtatva NnmagIkLan vlt#Gatlan#k. AGaG egy m"ik L#lygJ lakJi "Gmra W akik a mi tVkNrk!peink1 !" antianyagLJl vannak W aG !let p#nt#"an Igyan#lyan lenne1 mint "GmInkra. Ha tallk#G#l valakivel egy m"ik L#lygJrJl1 !" aG a Lal keG!t nyRQtQa Kel! 1 meg ne K#g . Lehet1 h#gy antianyagLJl van1 !" min ketten egy hatalma"

K!nyKelvillan" kP"!ret!Len eltSntNk. AmennyiLen a KiGika tNrv!nyei vlt#Gatlan#k a @ !" ) mSveletekre1 valamint a @1 ) !" T mSveletekre1 akk#r vlt#Gatlannak kell lenniVk NnmagLan a T Ti HtVkrNG!"U mSvelet!re i". Min ennapi !letVnkLen aG#nLan hatalma" kVlNnL"!g van aG i H elHre !" htra irnya kNGNtt. $!pGelQVnk el egy LNgre viGet1 amint a LNgre lee"ik aG a"GtalrJl !" "G!ttNrik a pa lJn. Ha leKilmeGGVk eGt aG e"em!nyt1 akk#r kNnnyS"Gerrel megm#n QIk1 h#gy elHre; vagy vi""GaKel! Qt"G#ttIk;e le. 0i""GaKel! Qt"Gva aGt ltQIk1 h#gy a LNgre araL#k hirtelen N""Gellnak a pa lJn egy LNgr!v!1 maQ aG KelIgrik aG a"Gtalra. Mivel ilyet "#ha"em tapa"GtalInk min ennapQainkLan TkVlNnLen aG e !nyipar tNnkremenneU1 tI QIk1 h#gy vi""GaKel! pergett a Kilm.

AG i H nyilai
0aQ#n mi!rt nem ltQIk1 h#gy a "G!ttNrt LNgre araLQai vi""GaIgranak aG a"GtalraO A Qelen"!gre aG aG ltaln#" magyarGat1 h#gy eGt tiltQa a term# inamika m"# ik KHt!tele1 mely "Gerint aG entrJpia vagy a ren eGetlen"!g min ig nH aG i HLen. M"k!pp K#galmaGva eG MIrphy tNrv!nye, a #lg#k min ig r#""GaLLra K#r Ilnak. AG a"Gtal#n levH !p LNgre nagy#n ren eGett llap#tLan van1 e a pa lJn levH tNrNtt LNgre ren eGetlen llap#tR. ppen eG!rt a mRltLan levH !p LNgr!LHl a QNvHLen pa lJn levH tNrNtt LNgre vlhat1 e nem K#r Ptva. AG entrJpia vagy ren eGetlen"!g i HLeli nNveke !"e egyik p!l Qa annak1 amit aG i(1

n#ilna! neveGVnk W ami mega Qa aG i H irnyt !" megkVlNnLNGteti a mRltat a QNvHtHl. LegalLL hr#m kVlNnLNGH nyPl van. ElH"GNr aG i H term# inamikai nyila1 mely aG entrJpia vagy ren eGetlen"!g nNvekvH irnyLa mItat. M"# "G#r a p"GiMh#lJgiai nyPl1 melynek irnyLan !reGGVk1 h#gy K#lyik aG i H1 !" a mRltra eml!keGVnk1 nem pe ig a QNvHre. Harma ik a k#Gm#lJgiai nyPl1 melynek irnyLan a vilgegyetem tgIl. 0!lem!nyem "Gerint a p"GiMh#lJgiai nyilat a term# inamikai nyPl hatr#GGa meg1 !" eGek min ig egy irnyLa mItatnak. A hatrn!lkVli"!g Kelt!tele N""GeKVgg!"Len van a k#Gm#lJgiai nyPllal1 annak ellen!re1 h#gy nem min ig mItatnak egy irnyLa. SGerintem aG#nLan M"ak aLLan aG e"etLen l!teGhetnek intelligen" l!nyek1 akik megk!r eGhetik1 h#gy mi!rt nNvek"Gik a ren eGetlen"!g aLLa aG irnyLa1 amerre a vilgegyetem tgIl1 ha a k#Gm#lJgiai nyPl irnya megegyeGik a m"ik k!t nyPl irnyval.

A TE-M%DINAMI$AI N.5L
Ha Le"G!lQek elH"GNr aG i H term# inamikai nyilrJl. A term# inamika m"# ik KHt!tele aG#n alap"Gik1 h#gy "#kkal tNLL ren eGetlen llap#t van1 mint ren eGett. N!GGVnk p!l Il egy kirakJ" Qt!k#t. @"Ipn egyetlen #lyan elren eG!" van1 mely telQe" k!pet alk#t1 eGGel "GemLen rengeteg #lyan elren eG!" van1 melyLen a r!"Gek ren eGetlenek !" nem llnak N""Ge k!pp!. $!pGelQVk el1 h#gy egy ren "Ger valamely ritka1 ren eGett llap#tLan van keG etLen. Ah#gy aG i H hala 1 a ren "Ger a KiGika tNrv!nyeinek megKelelHen

KeQlH ik1 !" llap#ta vlt#Gik. Nagy e"!lye van1 h#gy egy k!"HLLi i HLen egy "#kkal ren eGetleneLL llap#tLan le"G1 pI"Gtn aG!rt1 mert "#kkal tNLL ren eGetlen llap#t van. Teht a ren eGetlen"!g igyek"Gik nHni aG i HLen1 ha a ren "Ger egy vi"G#nylag ren eGett llap#tLJl in Il. $!pGelQVk el1 h#gy a #L#GLan levH kirakJ" Qt!k keG etLen ren eGett llap#tLan van1 aGaG telQe" k!pet alk#t. Ha megrGGIk a #L#Gt1 a k!p araL#k m"ik elren eG!"t ve"Gnek Kel. 0alJ"GPnSleg eG ren eGetlen elren eG!" le"G1 melyLen a k!p araLQai nem alk#tnak k!pet1 pI"Gtn aG!rt1 mert annyival tNLL ren eGetlen elren eG!" van1 mint ren eGett. A araL#k egye" M"#p#rtQai m!g min ig alk#thatQk a telQe" k!p egy;egy r!"Glet!t1 e min!l tNLLet rGGIk a #L#Gt1 annl valJ"GPnSLL1 h#gy eGek a M"#p#rt#k i" "G!te"nek1 !" a araL#k telQe"en Gagyva llap#t#t alk#tnak1 mely egyltaln nem ha"#nlPt a k!pre. Teht a araL#k ren eGetlen"!ge valJ"GPnSleg nNvek"Gik aG i HLen1 ha maga" ren eGett"!gS llap#tLJl in Ilnak. $!pGelQVk el aG#nLan1 h#gy aG I"ten Rgy hatr#G#tt1 h#gy a vilgegyetemnek aG i H v!g!n maga" ren eGett"!gS llap#tLan kell v!get !rnie1 KVggetlenVl attJl1 h#gy milyen llap#tLJl in Ilt. Ekk#r valJ"GPnSleg a k#rai i HkLen a vilgegyetem ren eGetlen llap#tLan v#lt1 !" a ren eGetlen"!g M"Nkken aG i HLen. A tNrNtt LNgr!k N""Gellnak1 !" "G!pen vi""GaIgranak aG a"Gtalra. AG emLer1 aki megKigyeli eGt a Qelen"!get1 #lyan vilgegyetemLen !l1 ah#l a ren eGetlen"!g M"Nkken aG i HLen. SGerintem aG ilyen egye ek p"GiMh#lJgiai i Hnyila

K#r Pt#tt irnyR1 aGaG a QNvHre K#gnak eml!keGni !" nem a mRltra.

A )S6I@H%L'GIAI N.5L
MeglehetH"en neh!G aG emLeri eml!keG!"rHl Le"G!lni1 mert nem tI QIk r!"Glete"en1 h#gyan i" mSkN ik aG agy. AGt aG#nLan tI QIk1 mik!nt mSkN ik a "GmPtJg!p memJriQa. ppen eG!rt m#"t a "GmPtJg!pek p"GiMh#lJgiai i HnyilrJl K#g#k Le"G!lni. AGt hi"Gem1 nyIg# tan Kelt!teleGhetQVk1 h#gy eG megegyeGik aG emLerek i Hnyilval W ellenkeGH e"etLen hallra kere"hetn!nk magInkat a tHG" !n egy "GmPtJg!p "egPt"!g!vel1 amelyik a h#lnapi rakra eml!keGik. A "GmPtJg!pe" memJria alapvetHen #lyan e"GkNG1 melynek k!tK!le llap#ta van. Ilyen p!l Il egy "GIpraveGetH gySrS i", ha ram van a gySrSLen1 aG llan Jan K#lyik1 mert ninM" ellenll". M"r!"Gt1 ha keG etLen ninM" ram1 akk#r k!"HLL "em le"G. A memJrinak eGt a k!t llap#tt neveGhetQVk YegynekZ !" YnIllnakZ. MielHtt valamit LelePrnnk a memJriLa1 aG ren eGetlen llap#tLan van1 egyenlH e"!llyel lehet egy vagy nIlla. Mivel a memJria kNlM"Nnhat"Lan van a ren "Gerrel1 amire eml!keGnie kell1 hatr#G#ttan aG egyik vagy m"ik llap#tLa kerVl1 a mintaren "Ger llap#tnak megKelelHen. AGaG a memJria ren eGetlen llap#tLJl ren eGettLe kerVlt. De a memJria llap#tnak LellPt"h#G energira van "GVk"!g1 mely hH K#rmQLan Kel"GaLa Il1 !" nNveli a vilgegyetem ren eGetlen"!g!t. Meg lehet mItatni1 h#gy a ren eGetlen"!gnek eG a nNveke !"e nagy#LL1 mint a memJria LellPt"a miatti

M"Nkken!"e. Amik#r teht a "GmPtJg!p megQegyeG valamit a memJriQLan1 a vilgegyetem ren eGetlen"!ge nNvek"Gik. AG i H irnya a "GmPtJg!p "Gmra IgyanaG1 mint amerre a ren eGetlen"!g nNvek"Gik. EG aGt Qelenti1 h#gy aG i H irnyval kapM"#lat#" "GILQektPv !rG!kVnket1 aG i H p"GiMh#lJgiai nyilt aG i H term# inamikai irnya hatr#GGa meg. EGGel magtJl !rtetH Hv! te"Gi a term# inamika m"# ik KHt!tel!t1 neveGete"en aGt1 h#gy a ren eGetlen"!g nNvek"Gik aG i HLen1 mivel aG i Ht aLLan aG irnyLan m!rQVk1 amerre a ren eGetlen"!g nNvek"Gik. Enn!l LiGt#"aLL llPt"t nem i" tallhatnnk.

A vilgegyetem hatrKelt!tele
De mi!rt i" kellene a vilgegyetemnek nagy ren eGett"!gS llap#tLan lennie aG i H egyik hatrn1 amit mRltnak neveGVnkO Mi!rt ninM"en llan Jan a telQe" ren eGetlen"!g llap#tLanO Elv!gre aG e igiek alapQn eG "#kkal valJ"GPnSLL lenne. T#vLL1 mi!rt aG#n#" aG i H irnya1 amerre a ren eGetlen"!g nNvek"Gik1 aGGal1 amerre a vilgegyetem tgIlO AG egyik lehet"!ge" vla"G, I"ten Rgy NntNtt1 h#gy a tgIl" keG et!n a vilgegyetem legyen "ima !" ren eGett llap#tLan1 !" nekVnk nem #lgInk meg!rteni1 h#gy mi!rt NntNtt Pgy1 vagy megk!r HQeleGni Nnt!"!t1 mivel a vilgegyetem keG ete I"ten mInkQa v#lt. De

m#n hatQIk1 h#gy a vilgegyetem telQe" tNrt!nelme I"ten mInkQa. \gy tSnik1 h#gy a vilgegyetem QJl meghatr#GhatJ tNrv!nyek "Gerint mSkN ik. A tNrv!nyeket lehet1 h#gy aG I"ten ren elte el1 lehet1 h#gy nem1 e Rgy lt"Gik1 h#gy meg tI QIk i"merni !" !rteni Hket. 0aQ#n !rtelmetlen lenne eGek Itn Rgy g#n #lni1 h#gy IgyanaG#k vagy ha"#nlJ tNrv!nyek v#ltak !rv!nyLen a vilgegyetem keG et!nO AG ltaln#" relativit" kla""GikI" elm!let!Len a vilgegyetem keG etLen egy v!gtelen "SrS"!gS !" gNrLVletS "GingIlarit" v#lt. Ilyen Kelt!telek mellett a KiGika min en i"mert tNrv!nye !rv!ny!t ve"Gti1 !" nem ha"GnlhatJ annak ki erPt!"!re1 h#gy mik!nt keG H Ntt a vilgegyetem. A vilgegyetem elkeG H hetett egy nagy#n "ima !" ren eGett llap#tLJl. EG a megKigyel!"eknek megKelelH1 QJl meghatr#GhatJ term# inamikai !" k#Gm#lJgiai i Hirnyh#G veGet. De IgyanPgy keG H hetett v#lna egy nagy#n gNrNngyN" !" ren eGetlen llap#tLJl4:. ELLen aG e"etLen a vilgegyetem mr a telQe" ren eGetlen"!g llap#tLan lenne1 !" a ren eGetlen"!g nem tI na nNveke ni aG i HLen. 0agy llan J !rt!ken mara na1 !" nem lenne egy QJl meghatr#GhatJ term# inamikai i Hirny1 vagy M"Nkkenne1 mely e"etLen a term# inamikai i HnyPl p#nt aG ellenkeGH irnyLa llna1 mint a k#Gm#lJgiai. Egyik e"hetH"!g "em egyeGik a tapa"Gtalattal. Mint emlPtettem1 aG ltaln#" relativit" kla""GikI" elm!lete "Gerint a vilgegyetem #lyan
4:

%lyan llap#tLJl1 mely mr YkNGelZ van a legnagy#LL ren eGetlen"!gheG1 Pgy eG ItJLLit a vilgegyetem i"mert k#ra alatt k!pe" el!rni.

"GingIlarit"LJl in Il1 melyLen a t!ri H v!gtelen gNrLVletS. 0alJQLan eG aGt Qelenti1 h#gy aG ltaln#" relativit" kla""GikI" elm!lete "aQt LIk"t QJ"#lQa. Amik#r a t!ri H gNrLVlete nagy le"G1 a kvantImhat"#k QelentH""! vlnak1 !" a kla""GikI" elm!let mr nem a Qa a vilgegyetem QJ lePr"t. A vilgegyetem keG et!nek meg!rt!"!heG a gravitMiJ kvantImelm!let!t kell ha"Gnlni. A gravitMiJ kvantImelm!let!Len KigyelemLe kell venni a vilgegyetem N""Ge" lehet"!ge" KeQlH !"i mJ Qt. Min en egye" lehetH"!g egy tNrt!nelmi pillanath#G egy "Gmpr tart#Gik. AG egyik a hIllm nagy"gt1 a m"ik a KGi"t Th#gy hIllmhegyen vagy hIllmvNlgyLen vanU PrQa le. Annak valJ"GPnS"!ge1 h#gy a vilgegyetem ren elkeGik egy LiG#ny#" tIlaQ #n"ggal1 Rgy "Gm#lhatJ ki1 h#gy N""Gea QIk a tIlaQ #n"ggal ren elkeGH N""Ge" KeQlH !"i mJ h#G tart#GJ tNrt!nelmi pillanat#kra a hIllm#kat. EGek a tNrt!nelmi pillanat#k gNrLVlt tereket alk#tnak1 melyek i HLeli menete lePrQa a vilgegyetem KeQlH !"!t. A telQe" lePr"h#G aG#nLan meg kell a ni aGt i"1 h#gyan vi"elke nek a lehet"!ge" KeQlH !"i mJ #k a t!ri H mRltLeli hatrn. Nem i"merQVk W !" nem i" i"merhetQVk W a vilgegyetem hatrKelt!teleit a mRltLan. A pr#Ll!ma aG#nLan elkerVlhetH1 ha Kelt!teleGGVk1 h#gy ninM"en hatrKelt!tel. M"k!pp kiKeQeGve, min en lehet"!ge" KeQlH !"i mJ v!ge" m!retS1 e hatr;1 illetve "GingIlarit"mente" t!ri HhNG tart#Gik1 mely a /Nl Kel"GPn!heG ha"#nlPt1 M"ak kettHvel tNLL imenGiJLan. EG e"etLen aG i H keG ete a t!ri H egy "GaLly#"1 "ima p#ntQa le"G1 aGaG a vilgegyetem a tgIl"t egy nagy#n "ima !" ren eGett llap#tLJl keG te. Nem lehetett telQe"en

egyenlete"1 mivel aG "!rten! a kvantImmeMhanika hatr#Gatlan"gi elv!t. $i" inga #G"#knak kellett lenniVk a r!"GeM"k!k "SrS"!gel#"Gl"Lan !" "eLe""!g!Len. A hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!LHl aG#nLan aG kNvetkeGik1 h#gy eGek aG inga #G"#k a hatr#Gatlan"gi elvLHl kNvetkeGH legki"eLL !rt!ket vett!k M"ak Kel. A vilgegyetem keG etLen e[p#nenMili" vagy YinKlMiJ"Z mJ #n tgIlt1 melynek "#rn m!ret!t r#ppant nagy m!rt!kLen nNvelte. A tgIl" "#rn a "SrS"!gKlIktIMiJk keG etLen kiM"ik mara tak1 k!"HLL aG#nLan nHni keG tek. AG#kLan a tart#mny#kLan1 ah#l a "SrS"!g egy kiM"it aG tlag#" KNlNtt v#lt1 a tgIl" a tNmegtNLLlet gravitMiJ" hat"a miatt lela""Ilt1 maQ megllt1 !" v!gVl megin Ilt aG N""GehRGJ "1 melynek "#rn kialakIltak a gala[i"#k1 a M"illag#k !" a h#GGnk ha"#nlJ l!nyek. A vilgegyetem "ima !" ren eGett llap#tLJl in Ilt1 e gNrNngyN""! !" ren eGetlenn! vlt aG i Hk K#lyamn. EG megmagyarGGa aG i H term# inamikai nyilnak l!t!t. A vilgegyetem maga"an ren eGett llap#tLJl in Il1 !" ren eGetleneLL llap#tLa kerVl aG i Hvel. Amint aGt k#rLLan megmItattam1 aG i H p"GiMh#lJgiai nyila IgyanaLLa aG irnyLa mItat1 mint a term# inamikai. A "GILQektPv i H!rG!kVnk eG!rt IgyanaLLa aG irnyLa mItat1 mint amelyikLen a vilgegyetem tgIl1 !" nem aLLa1 amelyikLen N""GehRGJ ik.

MegK#r Ilhat;e aG i H irnyaO

Mi tNrt!nik1 ha a vilgegyetem tgIl"a megll1 !" a vilgegyetem elkeG N""GehRGJ niO Taln megK#r Il aG i H term# inamikai nyila1 !" a ren eGetlen"!g elkeG M"Nkkeni aG i HvelO EG egy hal#m tI #mny#";Kanta"GtikI" ir# al#mLa illH lehetH"!gheG veGet aG#k "Gmra1 akik tRl!lik a tgIlJ vilgegyetemLHl aG N""GehRGJ JLa valJ tmenetet. 0aQ#n ltni K#gQk1 h#gy aG N""GetNrt LNgre araL#k N""Gellnak !" vi""GaIgranak aG a"GtalraO Eml!keGni K#gnak a h#lnapi r!"Gv!nyrakra1 !" vagy#n#kat halm#Gnak Kel a tHG" !nO Egy kiM"it tRl elm!letinek tSnik aG#n aggJ ni1 h#gy mi tNrt!nik akk#r1 ha a vilgegyetem elkeG N""GehRGJ ni1 mivel eG m!g legalLL tPGmillir !vig LiGt#"an nem keG H ik el.48 De van egy gy#r"aLL mJ "Ger1 amivel ki erPthetQVk1 h#gy mi tNrt!nhet, Ig#rQInk Lele egy Kekete lyIkLa. A M"illag N""Ge#ml"a1 melynek "#rn Kekete lyIk keletkeGik1 nagy#n ha"#nlPt ahh#G1 amik#r a vilgegyetem a v!g"H N""Ge#ml" llap#tLan van. AGaG ha a ren eGetlen"!g M"Nkkenne a vilgegyetem N""GehRGJ "i "Gaka"GLan1 akk#r aGt vrQIk1 h#gy a Kekete lyIk#n LelVl i" M"Nkken. Lehet1 h#gy a Kekete lyIkLa Lee"ett SrhaQJ" p!nGt tI kere"ni rIletten1 mivel W m!g mielHtt megtenn! K#ga "t W eml!keGik arra1 h#gy h#va e"ett a g#lyJ. De "aQn#" nem Qt"Ghat tRl "#kig1 mivel aG erH" gravitMiJ" meGH hamar "pagettit K#rml LelHle. Arra "em le"G
48

A Qelenlegi i"mereteink "Gerint "#ha"em K#g LekNvetkeGni.

k!pe"1 h#gy tI a""a velVnk1 h#gy aG i H term# inamikai nyila megK#r Ilt1 vagy h#gy tItalQa nyerem!ny!t a LankQLa1 mivel Lennraga t a Kekete lyIk e"em!nyh#riG#ntQa mNgNtt. ElH"GNr aGt hittem1 h#gy a ren eGetlen"!g M"Nkkenni K#g1 amik#r a vilgegyetem N""GehRGJ ik. AG!rt g#n #ltam Pgy1 mivel aGt hittem1 h#gy a vilgegyetemnek1 amik#r i"m!t kiM"i le"G1 vi""Ga kell t!rnie a "ima !" ren eGett llap#tLa. EG aGt Qelenten!1 h#gy aG N""GehRGJ " pI"Gtn a tgIl" K#r Pt#tt i HirnyLan. AG N""GehRGJ J vilgegyetemLen aG emLerek K#r Pt#tt !letet !ln!nek. Meghalnak a "GVlet!"Vk elHtt1 !" aG N""GehRGJ " "#rn egyre KiatalaLLak le"Gnek. EG aG elk!pGel!" igen v#nGJ1 mivel a tgIlJ !" N""GehRGJ J vilgegyetem "G!p "Gimmetrit mItat1 e eG m!g nem el!g #k arra1 h#gy elve""Vnk m" lehetH"!geket. A k!r !" aG1 h#gy mit m#n a hatrn!lkVli"!g Kelt!tele errHl aG elk!pGel!"rHl. Mint emlPtettem1 elH"GNr aGt hittem1 a hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!LHl kNvetkeGik1 h#gy aG N""GehRGJ " "#rn a ren eGetlen"!g M"Nkken. EGt a kNvetkeGtet!"t egy egy"GerS m# ell alapQn tettem1 melyLen aG N""GehRGJ " Rgy n!Gett ki1 mint a tgIl" i HtVkrNGNttQe. De egyik k#ll!gm1 D#n )age rmItat#tt, a hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!LHl nem kNvetkeGik1 h#gy ennek igaGnak kellene lennie. T#vLL egyik ik#m1 -aym#n LaKlamme aGt tallta egy rnyalattal L#ny#lIltaLL m# ellLen1 h#gy a vilgegyetem N""GehRGJ "a nagy#n kVlNnLNGik a tgIl"tJl. "Grevettem1 h#gy hiLGtam. 0alJQLan a hatrn!lkVli"!g Kelt!tel!LHl aG kNvetkeGik1 h#gy a ren eGetlen"!g nNveke ni K#g aG N""GehRGJ " "#rn

i". AG i H term# inamikai !" p"GiMh#lJgiai nyila nem vlt irnyt "em a vilgegyetem N""GehRGJ "ak#r1 "em a Kekete lyIkak Lel"eQ!Len. Mit lehet ilyenk#r tenni1 amik#r !"Greve"Ge 1 h#gy ilyen hiLt kNvett!l elO 0annak #lyan emLerek1 mint p!l Il E ingt#n1 akik "#ha"em i"merik el1 h#gy hiLGtak1 !" min ig RQaLL1 gyakran egym"nak i" ellentm#n J !rvekkel QNnnek elH1 melyekkel aGt LiG#nygatQk1 h#gy igaGIk van. M"#k aGt llPtQk1 h#gy "#ha"em tm#gattk igaGn a hiL" n!Getet1 vagy ha igen1 akk#r M"ak aG!rt tett!k1 h#gy megmIta""k ellentm#n "ait. SGm#" p!l t h#Ghatn!k Kel1 e nem te"Gem1 mivel tRl"g#"an n!p"GerStlen lenn!k. AGt hi"Gem1 "#kkal Q#LL !" kev!"L! GavarLa eQtH1 ha lePr#m1 h#gy hiLGtam. Erre QJ p!l a v#lt Ein"tein1 aki aGt m#n ta1 h#gy a k#Gm#lJgiai llan J1 amit aG!rt veGetett Le1 h#gy a vilgegyetem "tatikI" k!p!t kapQa1 !lete legnagy#LL hiLQa v#lt.=3

=3

L" A. lLQegyGetet a 43. #l al#n.

Hete ik elHa "

A MINDENSG ELMLETE

agy#n neh!G lenne egy len Vlettel Kel!pPteni a Min en"!g egye"Ptett elm!let!t. A valJ"gLan e ig M"ak a r!"GeM"keelm!letek megtall"a ter!n !rtVnk el "ikereket. EGek aG elm!letek aG e"em!nyek egy k#rlt#G#tt halmaGt PrQk le1 m"#kat elhanyag#lnak vagy "Gm#kkal kNGelPtik meg Hket. A k!miLan p!l Il ki tI QIk "Gm#lni aG at#m#k kNlM"Nnhat"t an!lkVl1 h#gy i"mern!nk aG at#mmag Lel"H "GerkeGet!t. 0!g"H "#r#n aG#nLan aGt rem!lQVk1 h#gy megtallQIk aGt a telQe"1 kNvetkeGete" !" egye"Ptett elm!letet1 melynek aG i"mert r!"GeM"keelm!letek kNGelPt!"ei. EGt a tNrekv!"t a KiGika egye"Pt!"!nek neveGik. Ein"tein It#l"J !veiLen "ikertelenVl kere"te eGt aG egye"Ptett elm!letet. De aG i H m!g nem i" v#lt alkalma" erre, igen keve"et tI tInk a magerHkrHl. T#vLL Ein"tein elIta"Pt#tta a kvantImmeMhanikt annak ellen!re1 h#gy igen K#nt#" "Gerepet Qt"G#tt kiKeQle"Gt!"!Len. M!gi" Rgy tSnik1 h#gy a hatr#Gatlan"gi elv vilgegyetemVnk igen l!nyege" "aQt#""ga. A "ikere" egye"Ptett elm!letnek eG!rt tartalmaGnia kell eGt aG elvet. AG egye"Ptett elm!let megtall"nak napQainkLan "#kkal Q#LLak aG e"!lyei1 mert mr N""Geha"#nlPthatatlanIl tNLLet tI Ink a vilgegyetemrHl. De Jvak# nInk kell a tRlG#tt magaLiGt#""gtJl. Mr v#ltak hami" megvilg#"# "aink. A hI"Ga ik "GGa eleQ!n p!l Il aGt k!pGelt!k1 h#gy min ent meg lehet !rteni

a K#lyt#n#" kNGegek=> W mint p!l Il a rIgalma""g vagy a hHveGet!" W tIlaQ #n"gai alapQn. AG at#m"GerkeGet !" a hatr#Gatlan"gi elv KelKe eG!"e aG#nLan v!get vetett ennek a hie elemnek. AGtn kiM"it k!"HLL1 >82:;Lan Ma[ (#rn aGt m#n ta a gNttingeni egyetemet lt#gatJk egyik M"#p#rtQnak, Ymint tI QIk1 a KiGika hat hJnap#n LelVl leGrIlZ. MagaLiGt#""ga DiraM Kri"" KelKe eG!"!n alapIlt1 mely mega ta aG elektr#n lePr"h#G "GVk"!ge" egyenletet. AGt g#n #ltk1 h#gy ha"#nlJ egyenlet K#gQa lePrni a m"ik1 akk#riLan mr i"mert elemi r!"GeM"k!t1 a pr#t#nt W !" eGGel aG elm!leti KiGika leGrni. AG#nLan a neItr#n !" a magerHk KelKe eG!"e v!gleg "GerteK#"Glatta eGt a hie elmet i". Min eGek ellen!re aGt hi"Gem1 h#gy Q#g#" aG Jvat#" #ptimiGmI"1 !" ma mr el!g kNGel llInk ahh#G1 h#gy megtallQIk a term!"Get v!g"H tNrv!nyeit.=2 +elen pillanatLan "Gm#" r!"Gelm!letVnk van. I"merQVk aG ltaln#" relativit"elm!letet1 a gravitMiJ r!"Gelm!let!t1 valamint a gyenge1 aG erH" !" aG elektr#mgne"e" erHket lePrJ r!"Gelm!leteket. AG ItJLLi hrmat N""Ge lehet K#glalni aG RgyneveGett nagy egye"Ptett elm!letekLen. EGek aG#nLan m!g min ig nem el!gPtenek ki LennVnket1 mivel nem tartalmaGGk a gravitMiJt. A legKHLL pr#Ll!ma W ami!rt nem tallQIk a gravitMiJ !" m" erHk egye"Pt!"!nek elm!let!t W aG1 h#gy aG ltaln#" relativit" elm!lete kla""GikI" elm!let1 aGaG nem tartalmaGGa a
=> =2

/#lyt#n#" kNGegnek neveGGVk a nem elemi tNmegp#nt#kLJl llJ ren "Gereket1 p!l Il a K#lya !k#t vagy a rIgalma" te"teket. Ennek ellentm#n Gerar tbH##Kt N#Lel; PQa" h#llan KiGikI" elk!pGel!"e1 amely "Gerint min en elm!let M"ak eKKektPv1 a telQe" elm!letheG i"merni kellene min en kP"!rleti ere m!nyt v!gtelen nagy energiig1 ami vi"G#nt elvileg lehetetlen.

kvantImmeMhanika hatr#Gatlan"gi elv!tX a tNLLi r!"Gelm!let pe ig alapvetHen a kvantImmeMhanikn alapIl. ppen eG!rt el"H l!p!"Len aG ltaln#" relativit"elm!letet N""Ge kell h#GnInk a hatr#Gatlan"gi elvvel. Mint lttIk1 ennek egyn!mely igen Kigyelemrem!ltJ kNvetkeGm!nye lehet1 p!l Il aG1 h#gy a Kekete lyIkak m!g"em Keket!k1 !" h#gy a vilgegyetem telQe"en NntNrv!nyS !" hatr n!lkVli. *m pr#Ll!mt #k#G1 h#gy a hatr#Gatlan"gi elv "Gerint m!g aG Vre" t!r i" tele van virtIli" r!"GeM"ke;antir!"GeM"ke pr#kkal1 melyeknek N""Ge""!g!Len v!gtelen nagy energiQIk van1 !" Pgy a gravitMiJ" v#nG"Ik v!gtelen ki" m!retSre M"avarQa Kel a vilgegyetemet=4. Igen ha"#nlJ mJ #n lt"GJlag k!ptelen v!gtelenek Qelennek meg m" kvantImelm!letekLen1 eGektHl aG#nLan meg lehet "GaLa Ilni a ren#rml" nevS elQr" "egPt"!g!vel. Ennek aG a l!nyege1 h#gy v!gtelen mennyi"!gek "egPt"!g!vel megvlt#GtatQIk a r!"GeM"k!k tNmeg!t !" a kNlM"Nnhat"#k erH""!g!t aG elm!letLen. (r aG elQr" matematikai "Gemp#ntLJl Kelett!LL gyanR"1 a gyak#rlatLan lthatJlag mSkN ik. SegPt"!g!vel #lyan mennyi"!geket "Gm#ltak ki1 melyek ren kPvVli mJ #n egyeGnek a megKigyel!"ekkel. A ren#rml"nak aG#nLan van egy igen k#m#ly htrnya aG egye"Ptett elm!let "Gemp#ntQLJl. Amik#r v!gtelenLHl v!gtelent v#nInk le1 a vla"G Lrmi lehet. Ennek aG a kNvetkeGm!nye1 h#gy a r!"GeM"k!k t!nylege" tNmege !" a kNlM"Nnhat"#k t!nylege" erH""!ge nem "Gm#lhatJ ki aG elm!letLHl1
=4

AGaG hat"Ik #lyan1 mintha a vilgegyetemLen tRl "#k anyag lenne. EG a Grt vilgegyetemnek Kelel meg1 ah#l a kritikI" anyag"SrS"!gheG tart#GJ "Pk t!ri H annyira meggNrLVl1 h#gy p!l Il egy gNmLL! GrJ ik.

aG#kat a kP"!rletek alapQn kell megvla"Gtani. AG ltaln#" relativit"elm!letLen M"Ipn k!t mennyi"!g vla"GthatJ meg, a gravitMiJ erH""!ge !" a k#Gm#lJgiai llan J nagy"ga. De eGek megvla"Gt"a nem elegen H ahh#G1 h#gy meg"GaLa IlQInk aG elm!letLen Kell!pH N""Ge" v!gtelen mennyi"!gtHl. 0!gVl i" Pgy egy #lyan elm!letVnk mara 1 mely LiG#ny#" mennyi"!gekre W mint p!l Il a t!ri H gNrLVlete W aGt m#n Qa1 h#gy aG#k valJLan v!gtelenek1 h#l#tt eGeket a mennyi"!geket meg tI QIk Kigyelni1 !" m!r!"eink "Gerint tNk!lete"en v!ge"ek. A pr#Ll!ma megkerVl!"e v!gett >89<;Lan kiagyaltk a Y"GIpergravitMiJZ elm!let!t1 mely valJQLan M"ak aG ltaln#" relativit"elm!letet i"m!telte meg n!hny kieg!"GPtH r!"GeM"k!vel. AG ltaln#" relativit"elm!letLen a gravitMiJra Rgy tekinthetVnk1 mint #lyan erHre1 amelyet egy 2 "pinS==1 gravit#nnak neveGett r!"GeM"ke kNGvetPt. A "GIpergravitMiJ elm!let!Len ehheG m!g h#GGa tak RQ W 4E21 >1 >E2 !" 3 "pinS W r!"GeM"k!ket. (iG#ny#" !rtelemLen min eGeket a r!"GeM"k!ket egyetlen Y"GIperr!"GeM"keZ kVlNnLNGH megnyilvnIl"ainak i" tekinthetQVk. AG >E2 !" 4E2 "pinS virtIli" r!"GeM"ke;antir!"GeM"ke pr#knak negatPv le"G aG energiQIk1 mely p#nt#"an kiegyenlPti a 31 > !" 2 "pinS virtIli" r!"GeM"ke;antir!"GeM"ke pr#knak a p#GitPv energiQt. EGGel a mJ "Gerrel "Gm#" lehet"!ge" v!gtelentHl meg"GaLa IlInk1 e egye"ek
==

A "pin aG elemi r!"GeM"k!k Lel"H per Vlete1 mely eg!"G !" K!leg!"G TaGaG >1 4E21 AE2 "tL.U !rt!keket vehet Kel. A K!leg!"G !rt!keket KelvevH r!"GeM"k!ket neveGGVk anyagi r!"GeM"k!nek Tilyen aG elektr#n1 pr#t#n1 neItr#nU1 aG eg!"G !rt!keket KelvevHket pe ig kNGvetPtH r!"GeM"k!knek Tilyen p!l Il a K#t#nU. AG itt emlPtett gravit#n eg!"G "pinS1 aGaG kNGvetPtH r!"GeM"ke1 a gravitMiJ" kNlM"Nnhat" kNGvetPt!"!!rt KelelH".

Kelt!teleGt!k1 h#gy e"etleg n!hny lehet"!ge" v!gtelen tRl!lheti eGt aG elQr"t. De a "Gm#l" W mely megmItathatta v#lna1 h#gy mara t;e v!gtelen ellentag n!lkVl W #lyan L#ny#lIlt !" h#""Ga alma" lett v#lna1 h#gy "enki nem vllalk#G#tt r1 egye" LeM"l!"ek "Gerint m!g "GmPtJg!ppel i" n!gy !vig tartana. Igen nagy v#lt annak i" aG e"!lye1 h#gy a "Gm#l" "#rn legalLL egy1 ha nem tNLL hiLt eQtenek. @"ak akk#r lehetVnk LiGt#"ak aLLan1 h#gy aG ere m!ny QJ1 ha valaki m" i" megi"m!tli a "Gm#l"t tHlVnk KVggetlenVl1 !" IgyanaGt aG ere m!nyt kapQa W !" eG nem tSnt tRl valJ"GPnSnek. E pr#Ll!ma meg#l atlan"ga miatt aG emLerek inkLL a hRrelm!letek Kel! K#r Iltak. EGekLen aG elm!letekLen aG alapvetH #LQektIm#k nem a p#nt"GerS r!"GeM"k!k1 hanem aG egy imenGiJ" Grt hRr#k ThIrk#kU1 melyeknek M"ak h#""GIk van1 kere"Gt irnyR kiterQe !"Vk nIlla. Egy r!"GeM"ke min en i HpillanatLan a t!r egy p#ntQt K#glalQa el1 Pgy a tNrt!nete egy v#nalat raQG#l ki a t!ri HLen1 melyet vilgv#nalnak neveGVnk. A hRr vi"G#nt min en i HpillanatLan egy v#nalat K#glal el a t!rLen1 !" Pgy a tNrt!nete k!t imenGiJ" KelVletet alk#t a t!ri HLen1 melyet vilglepe Hnek hPvInk. A lepe Hn Lrmelyik p#nt k!t "Gmmal QellemeGhetH1 aG egyik aG i Ht QellemGi1 a m"ik a hRr#n elK#glalt helyet. A TGrtU hRr vilglepe HQe egy henger vagy M"H1 amelynek met"Gete egy kNr1 a hRr egy a #tt i HpillanatLan elK#glalt helye. $!t hRr egye"Vlhet egy kNGN" hRrr IgyanRgy1 ah#gy a na rg k!t "Gra egye"Vl egy na rgg. " ehheG ha"#nlJan egy hRr kett! i" vlhat. A hRrelm!letekLen a k#rLLan r!"GeM"k!knek tekintett

#LQektIm#knak a hRr#k#n v!gigv#nIlJ hIllm#k Kelelnek meg1 melyek ha"#nlPtanak a rIha"GrPtJ kNt!l hIllmG"ra. Egy r!"GeM"ke kiL#M"t"a vagy elnyel!"e Kelel meg a hRr#k kett!#"Gt"nak vagy egye"Vl!"!nek. A Nap gravitMiJ" ereQe a /Nl Nn p!l Il egy H alakR M"Hnek KeleltethetH meg. A hRrelm!let LiG#ny#" !rtelemLen igen ha"#nlat#" a vPGveGet!k;"Gerel!"heG. A H alak k!t KVggHlege" #l aln levH hIllm#k a Nap1 illetve a /Nl r!"GeM"k!inek Kelelnek meg1 a vPG"Ginte" "Gr#n ItaGJ hIllm#k pe ig a kNGtVk ItaGJ gravitMiJ" erHnek. A hRrelm!letnek igen kVlNnN" tNrt!nete van. Ere etileg aG >8<3;a" !vek v!g!n alk#ttk meg aG erH" kNlM"Nnhat" lePr"ra. AG alapNtlet itt i" aG v#lt1 h#gy aG #lyan r!"GeM"k!k1 mint a pr#t#n !" a neItr#n egy TnyPltU hRr#n levH hIllm#knak tekinthetHk. A kNGtVk levH erH" kNlM"Nnhat" pe ig #lyan hRr araLnak1 amely W a pJkhlJh#G ha"#nlJan W m" hRr#kat kNt N""Ge. ELLen aG elm!letLen ahh#G1 h#gy a r!"GeM"k!k kNGNtt megKigyelt erH" kNlM"Nnhat"t kapQk1 aGt kellett Kelt!teleGni1 h#gy a hRr#k Rgy vi"elke nek1 mint egy gImi"Galag1 mely kNrVlLelVl tPG t#nna erHt KeQt ki. >89=;Len +#cl SMherk !" +#hn SMhwarG kNGNltek egy Mikket1 melyLen megmItattk1 h#gy a hRrelm!let le tI Qa Prni a gravitMiJ" erHket i"1 ehheG aG#nLan a hRr ltal kiKeQtett erHnek "#kkal nagy#LLnak kell lennie1 kNrVlLelVl >348 t#nnnak. A hRrelm!let ilyenk#r IgyanaG#kat aG ere m!nyeket a Qa n#rmli" h#""G;"klk#n1 mint aG ltaln#" relativit"elm!let1 e elt!r!" mItatk#Gik a nagy#n kiM"i1 a >344 Mentim!ter alatti tv#l"g#k#n.

MInkQIk nem vlt#tt ki nagy vi""Ghang#t1 mivel eLLen aG i HLen aG !r ekelt kItatJk GNme !ppen lem#n #tt aG erH" kNlM"Nnhat"ra kiKeQle"Gtett hRrelm!letrHl. SMherk tragikI" kNrVlm!nyek kNGNtt halt meg, MIk#rLeteg"!gLen "Genve ett1 !" akk#r e"ett kJmLa1 amik#r "enki "em v#lt a kNGel!Len1 h#gy Lea Qa aG inGIlininQekMiJt. SMhwarG egye Vl mara t1 mint a nagy hRrereQS hRrelm!let "Ginte egyetlen tm#gatJQa. A hRrelm!let >8:=;e" RQQ"GVlet!"!nek valJ"GPnSleg k!t #ka van, T>U nem tNrt!nt elHrehala " annak megmItat"Lan1 h#gy a "GIpergravitMiJ v!ge" ere m!nyeket a vagy megmagyarGn a megKigyelhetH r!"GeM"k!ketX T2U +#hn SMhwarG !" Mike Green kNGNltek egy Mikket1 melyLen lePrtk1 h#gy a hRrelm!let k!pe" megmagyarGni a term!"GetLen M"ak LalkeGe"k!nt elHK#r IlJ r!"GeM"k!k l!t!t. (rmi v#lt i" aG#nLan aG #ka1 hamar#"an igen "#kan keG tek el #lg#Gni a hRrelm!leten1 !" hamar#"an egy RQ vlt#Gatt llPt#ttk elH1 aG RgyneveGett heter#tikI" hRr#kat.=A \gy tSnt1 h#gy eG aG elm!let tartalmaGGa aG#kat a r!"GeM"ketPpI"#kat1 amelyeket megKigyelVnk. A hRrelm!letek i" v!gtelen mennyi"!gekheG veGetnek1 e Rgy g#n #lQIk1 h#gy aG#k a heter#tikI" hRr#kh#G ha"#nlJ elm!letekLen kie"nek. A hRrelm!leteknek aG#nLan van egy k#m#lyaLL pr#Ll!mQIk, M"ak #lyan t!ri HkLen mSkN nek1 melyeknek a "G#k"#" n!gy helyett tPG vagy hI"G#nhat imenGiJQIk van. Term!"Gete"en aG e[tra imenGiJk meg"G#k#ttak a tI #mny#"; Kanta"GtikI" ir# al#mLan1 "Ht #tt egyene"en kNteleGH
=A

EGek aG egyik irnyLan eg!"G "pinSek1 a m"ik irnyLan Kele" "pinSek. H#rvth 6aln aka !mikI" eG!rt Kelem" hRr#knak neveGi Hket.

elemek. A relativit"elm!let "Gerint nem lehet a K!nyn!l "eLe"eLLen ItaGni. EG a t!ny aGt Qelenti1 h#gy tRl"g#"an "#kig tartana akr M"ak a "aQt gala[i"Ink trepVl!"e i"1 ht m!g m" gala[i"#k el!r!"e. TI #mny#";Kanta"GtikI" Ntlet1 h#gy vannak rNvi eLL Itak a maga"aLL imenGiJk#n kere"GtVl. EGt a kNvetkeGH mJ #n "Geml!ltetQVk, k!pGelQVk el1 h#gy k!t imenGiJ" vilgLan !lVnk mely gNrLVlt1 !" egy M"NrNgeKnkra vagy egy tJrI"Gra=< ha"#nlPt. Ha a gySrS tRl#l alra "Geretn!nk QItni1 kNrLe kell mennVnk a gySrSn1 e ha tI nnk ItaGni a harma ik imenGiJLan1 akk#r egyene"en tvghatnnk. Ha igaG aG elm!let1 !" valJLan vannak e[tra imenGiJk1 mi!rt nem ve""GVk !"Gre aG#katO Mi!rt ltInk M"ak hr#m t!r; !" egy i H imenGiJtO A k!r !"re aGt a vla"Gt Qava"#ltk1 h#gy aG e[tra imenGiJk erH"en gNrLVltek1 NnmagIkra haQlanak vi""Ga1 !" m!retVk nagy#n kiM"i1 egymilli#m# ;milli#m# ;milli#m# ;milli#m# ; milli#m# Mentim!ter. EG #lyan kiM"i1 h#gy egy"GerSen nem ve""GVk !"Gre1 M"ak a hr#m t!rirnyt !" aG egy i Hirnyt ltQIk1 amelyLen a t!ri H lap#". AG eg!"G a naranM" h!Qra ha"#nlPt, ha kNGelrHl n!GGVk1 gNrLVlt !" gySrNtt1 e me""GirHl n!Gve nem ltQIk aG egyenetlen"!geket1 aG eg!"G "G!p "imnak lt"Gik. &gyanPgy van a t!ri Hvel. Nagy#n ki" "kln a t!ri H tPG imenGiJ" !" erH"en gNrLVlt1 e nagy#LL "kln nem ltQIk a gNrLVletet !" aG e[tra imenGiJkat. Ha eG a lePr" megKelel a t!nyeknek1 akk#r r#""G hPrem van aG SrItaGJk "Gmra, aG e[tra imenGiJk
=<

%lyan1 mint egy R"GJgImi KelVlete.

tRl kiM"ik ahh#G1 h#gy LeleK!rQen egy SrhaQJ. EG aG#nLan min Qrt Kelvet egy RQaLL pr#Ll!mt, mi!rt van aG1 h#gy M"ak n!hny1 e nem aG N""Ge" imenGiJ tekere ik N""Ge egy ki" laL vO A k#rai vilgegyetemLen KeltehetHleg aG N""Ge" imenGiJ nagy#n gNrLVlt v#lt. Mi!rt "imIlt ki hr#m t!r; !" egy i H imenGiJ1 mPg a tNLLiek "G#r#"an N""Getekerve mara takO AG egyik lehet"!ge" magyarGat aG antr#pikI" elv. $!t imenGiJ nem elegen H #lyan L#ny#lIlt l!nyek kiKeQlH !"!heG1 mint amilyenek mi vagyInk. AG egy imenGiJ" /Nl Nn !lH k!t imenGiJ" emLereknek p!l Il egym"#n kellene tm"GniIk1 ha el akarnnak menni egym" mellett. Ha egy k!t imenGiJ" l!ny mege"Gik valamit1 amit nem tI telQe"en megem!"Gteni1 akk#r Igyan#tt kell kiNklen eGnie1 ah#l megette1 mivel egy k!t imenGiJ" l!nyen tveGetH M"at#rna k!t kVlNnllJ r!"Gre #"GtQa a l!nyt1 !" aG kett!e"ik. &gyanilyen #kLJl a k!t imenGiJ" l!nynek nem lehet v!rkering!"e. A hr#mnl tNLL imenGiJval i" LaQ#k vannak, a gravitMiJ" erHk gy#r"aLLan M"Nkkenn!nek a tv#l"ggal1 mint hr#m imenGiJLan1 ennek kNvetkeGt!Len a L#lygJplyk W mint amilyen a /Nl Nap kNrVli plyQa W in"taLilak lenn!nek. A kering!"i plyn a m" L#lygJk gravitMiJ" v#nG"a #k#Gta legki"eLL Gavar aGt ere m!nyeGn!1 h#gy a /Nl vagy a NapLa e"ne1 vagy a vilgSrLe tv#Gna "pirli" plyn. 0agy meg"Vln!nk1 vagy megKagynnk. EGenkPvVl maga a Nap i" in"taLil lenne1 vagy "G!te"ne1 vagy Kekete lyIkk #mlana N""Ge. Egyik e"etLen "em tI n hHvel !" K!nnyel elltni a KNl i !letet. $i"eLL "kln

aG elektr#nt aG at#mmag kNrVl tartJ elektr#m#" erH a gravitMiJ" erHhNG ha"#nlJan vi"elke ne1 aGaG aG elektr#n#k vagy ki"GaLa Ilnnak aG at#mLJl1 vagy Lelee"n!nek aG at#mmagLa. Egyik e"etLen "em lenn!nek at#m#k. 0ilg#"nak tSnik1 h#gy aG !let ltalInk i"mert K#rmQLan M"ak a t!ri H #lyan tart#mnyaiLan l!teGhet1 melyekLen a hr#m t!r; !" aG egy i H imenGiJ ninM"en kiM"ire Keltekere ve. EG e"etLen hivatk#GhatInk aG antr#pikI" elvre1 Kelt!ve1 ha megmItatQIk1 h#gy a hRrelm!let megenge i ilyen tart#mny#k l!treQNtt!t a vilgegyetemLen. Lehetnek m" tart#mny#k i" a vilgegyetemLen vagy m" vilgegyetemek TLrmit Qelent"en i" eGU1 melyekLen min en imenGiJ ki" helyen KelM"avar# #tt1 vagy n!gyn!l tNLL imenGiJ lap#". *m eGekLen nem le"G !rtelme" !let1 h#gy megKigyelQe a n!gytHl kVlNnLNGH lap#" imenGiJk "Gmt. A imenGiJk "Gmn kPvVl a hRrelm!leteknek m!g "Gm#" m" pr#Ll!mQa i" van1 melyeket meg kell #l ani1 mielHtt kiQelenthetn!nk1 h#gy eG a KiGika v!g"H egye"Ptett elm!lete. M!g nem tI QIk1 h#gy vaQ#n aG N""Ge" v!gtelen ellen"Rly#GGa;e egym"t1 vagy h#gy p#nt#"an h#gyan Kelelte""Vk meg a hRr#n levH hIllm#kat a kVlNnLNGH megKigyelt r!"GeM"ketPpI"#knak. Min ene"etre valJ"GPnS1 h#gy eGekre a k!r !"ekre meg"GVletik a vla"G a kNvetkeGH n!hny !vLen=91 !" aG !veGre v!g!re
=9

0alJLan1 aG elmRlt !vekLen a terVlet igen gy#r"an KeQlH Ntt1 NtvNGt!k a r!"GeM"k!knek a "GIpergravitMiJLan i"mertetett "GIperpartnereivel1 kiterQe"Gtett!k hRr#krJl memLrn#kra !" m!g maga"aLL imenGiJQR alakGat#kra1 t#vLL "ikerVlt megmItatni1 h#gy LiG#ny#" e"etekLen a hRrelm!let megKeleltethetH m" i"mert kvantImt!relm!letekkel T Ialit"U.

megtI hatQIk1 vaQ#n a hRrelm!let valJLan a KiGika r!g hPt#tt egye"Ptett elm!lete;e=:. Lehet"!ge";e valJQLan egy min ent lePrJ egye"Ptett elm!letO 0agy M"ak !liLL#t kergetVnkO Hr#m vla"G i" a J ik, d 0alJLan l!teGik egy telQe" egye"Ptett elm!let1 melyet W ha el!g #k#"ak vagyInk W egy nap KelKe eGVnk. d A vilgegyetemnek ninM"en v!g"H egye"Ptett elm!lete1 M"ak aG elm!leteknek egy v!gtelen "#ra1 mely egyre Q#LLan !" Q#LLan PrQa le a vilgegyetemet.=8 d A vilgegyetemnek ninM"en elm!lete. AG e"em!nyek egy LiG#ny#" p#nt#n tRl nem pr#gn#"GtiGlhatJk1 hanem telQe"en v!letlen"GerSen tNrt!nnek. Egye"ek !rvelhetnek a harma ik lehetH"!g mellett, ha lenne a tNrv!nyeknek egy telQe" halmaGa1 akk#r aG "!rten! I"ten "GaLa "gt1 h#gy megvlt#Gta""a akaratt !" Leavatk#GG#n a vilgLa. Ha"#nlPt eG a r!gi para #[#nra1 amely "Gerint k!pe"; e aG I"ten akk#ra kNvet teremteni1 melyet nem LPr Kelemelni. De mr SGent *g#"t#n rmItat#tt arra1 h#gy aG a Keltev!"1 h#gy I"ten megvlt#Gtatn akaratt1 t!ve"1 mivel Kelt!teleGi1 h#gy aG I"ten aG i HLen l!teGik. AG i H pI"Gtn aG I"ten ltal alk#t#tt vilgegyetem tIlaQ #n"ga. /eltehetHleg I"ten tI ta1 h#gy mit akar1 amik#r megalk#tta. A kvantImmeMhanika megQelen!"!vel meg kellett "G#knInk1 h#gy aG e"em!nyek nem QJ"#lhatJk meg
=: =8

I HkNGLen elmRlt aG eGre K#r IlJ1 e a k!r !" m!g min ig nyit#tt. EG M"eng N""Ge tbH##Kt ll"p#ntQval.

telQe" p#nt#""ggal1 hanem min ig van valamekk#ra LiG#nytalan"g. Ha valaki JhaQtQa1 !rtelmeGheti eGt i"teni Leavatk#G"k!nt. De eG meglehetH"en KIrM"a Leavatk#G" lenne, "emmilyen LiG#nyPt!k ninM" arra1 h#gy valamilyen M!l !r ek!Len tNrt!nik1 ellenkeGH e"etLen Igyani" nem lenne v!letlen"GerS. A m# ern i HLen gyak#rlatilag kiGrtIk a harma ik lehetH"!get a tI #mny M!lQnak RQra!rtelmeG!"!velX e "Gerint a tI #mny M!lQa #lyan tNrv!nyek megK#galmaG"a1 melyek alapQn k!pe"ek vagyInk aG e"em!nyek elHrelt"ra a hatr#Gatlan"gi elv keretein LelVl. A m"# ik lehetH"!g W h#gy a p#nt#"aLL !" p#nt#"aLL elm!letek v!gtelen "#ra l!teGik M"ak W egyeGik min en e igi tapa"GtalatInkkal. S#k"G#r nNveltVk meg m!r!"eink p#nt#""gt vagy RQ megKigyel!"eket v!geGtVnk1 melyekkel #lyan Qelen"!geket talltInk1 melyeket a l!teGH elm!letek nem tI tak lePrni. H#gy meg!rt"Vk eGeket1 KeQletteLL elm!letet kellett megalk#tni. EG!rt nem lepH Vnk meg1 ha a mai nagy egye"Ptett elm!letekrHl ki erVl1 h#gy nem egyeGnek a megKigyel!"ekkel1 amik#r kP"!rleteket v!gGVnk a mainl nagy#LL A3 r!"GeM"kegy#r"PtJkkal. Ha nem vrnnk h#gy eGek aG elm!letek elve"Gtik !rv!nyVket nagy energin1 nem "#k !rtelme lenne Jri"i N""Gegek!rt RQaLL Leren eG!"eket !pPteni. \gy tSnik aG#nLan1 h#gy a gravitMiJ k!pe" hatrt "GaLni ennek a YmatrQ#"kaLaLnakZ. Ha lenne egy r!"GeM"k!nk1 mely a )lanMk;energinak neveGett mennyi"!gn!l1 >3>8 Ge0;n!l e23 mikr#grammf nagy#LL energiQR1 annak tNmege mr annyira nagy1 h#gy ki" Kekete lyIkk alakIl !" kiGrQa magt a
A3

N!hny ilyen elm!letet aG elmRlt !vek "#rn mr ki i" lehetett Grni aG RQ m!r!"ek r!v!n.

vilgegyetemLHl. EGGel Rgy lt"Gik1 h#gy aG egyre kiKin#mIltaLL elm!letek "#r#Gatnak valah#l v!ge vanX ah#gy hala Ink KelKel! aG energiLan1 kell h#gy a vilgegyetemnek i" legyen egy v!g"H elm!lete. Term!"Gete"en a )lanMk;energia igen tv#l van a laL#ratJriIm#kLan Qelenleg el!rhetH Ge0 nagy"gR energiktJl. A )lanMk;energia el!r!"!heG egy Napren "Ger m!retS gy#r"PtJra lenne "GVk"!g1 melynek kNlt"!g!t a Qelenlegi gaG a"gi helyGetLen valJ"GPnSleg "enki nem lln. Min aG#nltal a k#rai vilgegyetemLen eGeknek aG energiknak elH kellett K#r IlniIk. AGt g#n #l#m1 QJ e"!ly van r1 h#gy a k#rai vilgegyetem tanIlmny#G"a !" a matematikai kNvetkeGete""!g Letart"a aG eGre K#r IlJig elveGet LennVnket a telQe" egye"Ptett elm!letigA> W per"Ge min ig "Gem elHtt tartva1 h#gy nem r#LLantQIk Kel magInkat a ig. Mit Qelentene1 ha tNrt!nete"en megtallnnk a vilgegyetem v!g"H elm!let!tO 0!get !rne tNrt!nelmVnk egy h#""GR !" iM"H"!ge" KeQeGete1 a vilgegyetem meg!rt!"!!rt valJ kVG elmVnk. Newt#n i eQ!Len egy mSvelt emLer W m!g ha vGlat#"an i"1 e W meg"GereGhette a telQe" emLeri tI "t. *m aGJta a tI #mny KeQlH !"i Vteme eGt lehetetlenn! tette. AG elm!letek llan Jan vlt#Gtak1 h#gy "Gm#t a Qanak aG RQ megKigyel!"ekrHl1 e "#ha"em v#ltak kellHen Kel #lg#Gva !" leegy"GerS"Ptve1 h#gy aG tlagemLer i" meg!rt"e Hket. SpeMiali"tnak kell lenne 1 !" akk#r i" M"ak rem!nyke het"G1 h#gy meg!rthete a tI #mny#" elm!letek egy ki" hnya t.
A>

EG a vrak#G" "em telQe"Vlt.

T#vLL a KeQlH !" Vteme #lyan gy#r" v#lt1 h#gy amit aG i"k#lLan vagy aG egyetemen tanIltInk1 aG mr egy kiM"it i eQ!tmRlt v#lt. @"ak n!hny emLer tI #tt l!p!"t tartani a tI " gy#r"an m#GgJ !lv#nalval1 !" nekik i" N""Ge" i eQVket arra kellett l #GniIk1 h#gy eGen a "GSk terVleten mara Qanak. A n!pe""!g GNm!nek ninM" igaGn k!pe arrJl1 h#gy mekk#ra hala " tNrt!nt1 !" aG mekk#ra iGgalmat keltett. Ha hihetVnk E ingt#nnak1 "#k !vtiGe el eGelHtt M"ak k!t emLer !rtette aG ltaln#" relativit"elm!letet. Manap"g #kt#ran I"G#k tPGeGrei !rtik1 !" n!hny milliJ emLernek van legalLL valami K#galma rJla. Ha egy telQe" egye"Ptett elm!letet Ke eGn!nk Kel1 M"ak i H k!r !"e1 amPg Kel #lg#GGk !" ha"#nlJ mJ #n egy"GerS"Ptik1 aGtn ha vGlat#"an i"1 e LekerVl a tananyagLa. Akk#r min nyQInknak le"G valami K#galmInk aG#krJl a tNrv!nyekrHl1 amelyek irnyPtQk a vilgegyetemet1 !" KelelH"ek l!tVnk!rt. Ein"tein egy"Ger megk!r eGte, Ymekk#ra "GaLa "ga v#lt I"tennek a vilgegyetem l!treh#G"ak#rOZ Ha a hatrn!lkVli"!g Qava"lata helye"1 akk#r "emmi vla"Gt"i lehetH"!ge nem v#lt a keG eti Kelt!telek megvla"Gt"Lan. Term!"Gete"en m!g min ig megv#lt a lehetH"!ge1 h#gy megllapPt"a a tNrv!nyeket1 melyeket a vilgegyetem kNvet. De lehet1 h#gy eG "em v#lt tRl nagy lehetH"!g. Elk!pGelhetH1 h#gy M"ak nagy#n kev!" telQe" !" kNvetkeGete" egye"Ptett elm!let te"Gi lehetHv! !rtelme" l!nyek l!t!t. Akk#r i" elm!lke hetVnk I"ten term!"Get!n1 ha ki erVlne1 h#gy M"ak egy egye"Ptett elm!let l!teGik1

mely pI"Gtn egyenletek !" "GaLly#k halmaGa. Mi aG1 ami tVGet lehelt aG egyenletekLe1 !" lehetHv! te"Gi1 h#gy aG#k lePrQk a vilgegyetemetO A tI #mny "G#k"#" m# ellalk#t"i mJ "Gere nem a vla"Gt arra1 h#gy mi!rt i" valJ"Ilt meg a vilgegyetem1 mi!rt nem mara t pI"Gtn elvi lehetH"!g. Mi!rt vette magnak a vilgegyetem aGt a Kra "g#t1 h#gy l!teGGenO Annyira ellenllhatatlan lenne aG egye"Ptett elm!let1 h#gy l!treh#GGa NnmagtO 0agy "GVk"!ge van TeremtHre1 !" ha igen1 neki van valami m" hat"a i" a vilgegyetemre aG#n kPvVl1 h#gy l!treh#GtaO " ki h#Gta 7t l!treO Eg!"Gen m#"tanig a legtNLL tI J" tRl"g#"an el v#lt K#glalva RQ elm!letek ki #lg#G"val1 melyek megm#n Qk1 h#gy mi a vilgegyetem1 !" nem K#glalk#Gtak aGGal1 h#gy mi!rt van a vilgegyetem. M"KelHl vi"G#nt aG#k1 akiknek Kela ata a mi!rt megk!r eG!"e W a Kil#GJKI"#k W1 nem tI tak l!p!"t tartani a tI #mny KeQlH !"!vel. A tiGenny#lMa ik "GGa Lan a Kil#GJKI"#k Rgy tart#ttk1 h#gy a telQe" emLeri tI "1 Lele!rtve a tI #mnyt1 aG H a"GtalIk. )!l Il a kNvetkeGH k!r !"ekkel K#glalk#Gtak, v#lt;e a vilgegyetemnek keG eteO A tiGenkilenMe ik !" hI"Ga ik "GGa Lan aG#nLan a tI #mny tRl"g#"an teMhnikai !" matematikai lett a Kil#GJKI"#k !" Lrki m" "Gmra1 kiv!ve n!hny "peMiali"tt. A Kil#GJKI"#k le"GSkPtett!k viG"glJ "aik trgyt annyira1 h#gy LI wig Wittgen"tein1 a hI"Ga ik "GGa egyik legi"merteLL Kil#GJKI"a aGt m#n ta, YA Kil#GJKia egyetlen megmara t Kela ata a nyelv viG"glata.Z Mekk#ra "Vllye !" eG aG ari"Gt#tel!"Gi !" kanti Kil#GJKia hagy#mnyaih#G k!pe"t]

*m ha KelKe eGn!nk egy telQe" elm!letet1 annak i Hvel nagy v#nalakLan min enki1 nemM"ak n!hny tI J" "Gmra kellene !rthetHnek lennie. Akk#r min nyQan r!"Gt tI nnk venni annak megvitat"Lan1 h#gy mi!rt i" l!teGik a vilgegyetem. Ha erre megtallQIk a vla"Gt1 aG aG emLeri !"G v!g"H ia ala le"G. Akk#r maQ megi"merQVk I"ten elm!Q!t.

NV- S TRGYMUTAT

(Az ol(alszmo! az ere(eti !"n#v szerintie!2) aL"G#lRt nIlla 9: *g#"t#n1 SGent 231 >49 llan J llap#tR vilgegyetem elm!lete 48 MamLri ge;i kP"!rletek !" aG g =3 llJM"illag#k >= alma1 Newt#n !" aG g >< ltaln#" relativit" 28 g !" a K!ny !" a gravitMiJ kNlM"Nnhat"a =9;=: g !" a K#rrJ Nagy (Imm; m# ell k!r !"ei 8= g !" a kvantImmeMhanika :4;:A1 >2:;>28 g !" a "GingIlarit" elm!lete >32;>341 >3:;>38 g !" aG llan J llap#tR vilgegyetem elm!lete =3 k#Gm#lJgiai llan J aG gelm!letLen 28;431 891 >33 antianyag >>4 antigravitMiJ 43 antr#pikI" elv >4A anyag K#lyamat#" keletkeG!"e =3 ra "#k1 i"m!tlH H 23 Ari"Gt#tel!"G >41 2<1 >=> at#mL#mLa;pr#gram A4 (ar een1 +im 9= (ell LaL#ratJriIm 4> (ell1 +#Melyn <> (entley1 -iMhar >9 (erken"tein1 +aM#L 941 9=1 9A L#lygJk plyQa >= $epler elm!lete >A Newt#n elm!lete ><

(#n i1 Hermann 48 (#rn1 Ma[ >2: @1 )1 T >>4;>>= @arter1 (ran #n A81 9= @han ra"ekhar1 SILrahmanyan =8;A3 g hi eg M"illag elm!lete A3; A2 @han ra"ekhar;hatr A31 A>1 A2 @ygnI" `;> <21 <4 @"erenk#v;"IgrG" :2 M"illag#k g !letMiklI"a =:;=8 g K!nye""!ge >8 g kialakIl"a =: g lImin#Git"a >8 g megkVlNnLNGtet!"e 2< g N""Get!tele =: g tv#l"ga >8 g v!ge" "Gma >< DiMke1 (#L 44 D#ppler;eKKektI" 2: g !" a gy#r"a"g m!r!"e 2: g !" a vilgegyetem tgIl"nak m!r!"e 4< E ingt#n1 Sir ArthIr =81 A21 >=3 !gite"tek plyQa >= egye"Ptett elm!let >341 >291 >2: g lehetH"!ge >4<;>49 egye"Ptett erHk 8<;891 >2: Ein"tein1 AlLert 281 A21 >291 >=3 ltaln#" relativit"elm!let !" g 281 431 89 hPre" egyenlete 9: ellip"Gi" >4

entrJpia 9>;9= erH" kNlM"Nnhat"#k >2:1 >42 g hRrelm!lete >4>;>42 e"em!nyh#riG#nt A=1 A< entrJpia !" g 941 9A K!ny"Igarak aG g;Lan <8;93 g kialakIl"a <8 g nem M"NkkenH tIlaQ #n"ga 93 )*position (u &#steme (u Mon(e =9 KGi"talakIl" 89 Keh!r tNrp!k A>1 A2 Kekete lyIkak ls( H"i Kekete lyIkak g alakQa A9;A: g !" a K!nyelm!let =9 g K#rg"a A:;A81 9= g gravitMiJ" v#nG"a =: g Qelenlegi "Gma <A g megKigyel!"e <2 g r#LLan"a 9:;:3 g "IgrG"a >=;9: g vi"elke !"e A9;A< @ygnI" `;> <2;<4 entrJpia !" a g 93;941 9A gravitMiJ" hIllm#k !" g A9 $err tPpI"R g A: matematikai m# ell kiKeQle"Gt!"e a g;ra <3 term# inamika m"# ik KHt!tele !" a g 9>;941 9A tNmegve"Gt!" a g;Lan 9: K!ny g elm!letek =9 g hIllmelm!lete =9 g r!"GeM"keelm!lete =9 K!nykRp#k =4 K!reglyIk A< /eynman Qava"lata >34;>3A

KiGika tNrv!nyei :A K#rrJ Nagy (Imm;m# ell :8; 84 galaktikI" gGKelhHk a g; Len 82 h!liIm a g;Len 8> neItr#nM"illag#k a g;Len 84 vilgegyetem keG eti hHm!r"!klete a g;Len 83 vilgegyetem hSl!"e a g; Len 83;82 vilgegyetem N""Get!tele a g;Len 83 /Nl g alakQa >4 g kerVlete >4 g mint a vilgegyetem kNG!pp#ntQa >4;>=1 2< /ri man1 Alek"Gan r 43 egy"GerS"Pt!"e 43;4>1 4=; 4A htt!r"IgrG" !" g 42;44 /ri man;m# ell 43;4<1 :8;83 g !" a Nagy (Imm;elm!let 4: g !" a t!ri H;k#ntinIIm 4A; 4<1 48 gala[i" 2A g D#ppler;K!le m!r!"e 49; 4: g K#rg"a 2< g #l alirnyR m#Gg"a => RQ g kialakIl"a =3 g v!letlen"GerS "eLe""!ge =2 galaktikI" gGKelhHk 82 Galilei1 Galile# >A kat#likI" egyhG !" g :8 gamma;"IgrG" :3;:4 Gam#w1 Ge#rge 48 G#l 1 Th#ma" 4<

gravitMiJ >A;>9 g !" /ri man egy"GerS"Pt!"e 4=;4A Kekete lyIkak gQa AA1 A<1 88 K!ny !" g kNlM"Nnhat"a =9; =: gravitMiJ" hIllm#k A9 Green1 Mike >44 GIth1 Alan 8<;881 >33 gyenge erHk >2: hanghIllm#k 2: Hartle1 +im >39 Hartley1 L. ). >>4 hatrKelt!telek1 a vilgegyetem g >>:;>2> hatr#Gatlan"gi elv 9=1 :A1 >29 r!"GeM"k!k a g;Len >2:;>28 hatrtalan Kelt!telek >3< g !" a valJ" i H >38 i H irnyvlt"a !" a g >24 lehet"!ge" tNrt!nelmek g kNGNtt >39;>3: htt!r"IgrG" 42;44 g !" a Nagy (Imm;m# ell 8> N#Lel; PQ a g KelKe eG!"!!rt 44 g hHm!r"!klete 9:;98 Hawking1 LIMy <8 h!liIm =:1 82 Hewi"h1 Anth#ny <> hi eg M"illag elm!let A3;A2 hi r#g!n =:1 8> g talakIl"a h!liImm 82 hi r#g!nL#mLa 83 H#yle1 /re 48 HILLle1 E win 2> g !" a gala[i"#k 2A g !" a te"tek tv#l"ga 2A1 2:

/ri man egy"GerS"Pt!"e !" g 4> hRrelm!letek >4>;>4< g tNrt!nete >4>;>44 i H irnya >>4;>>8 @1 )1 T !" aG g >>4;>>= i H nyilai !" aG g >>=;>>A p"GiMh#lJgiai nyPl !" aG g >>9;>>: term# inamikai nyPl !" aG g >>A;>><1 >2> vilgegyetem hatrKelt!telei !" aG g >>:;>>8 i H keG ete 48 i H nyilai >>=;>>A g megK#r Il"a >2>;>2= p"GiMh#lJgiai >>9;>>: term# inamikai >>A;>>< inKlMiJ";m# ell 8<;881 >2> LIL#r!k#k aG g;Len >331 >3> e[p#nenMili" tgIl" aG g; Len 8< KGi"talakIl" aG g;Len 89 keG eti hHm!r"!klet aG g; Len 8<;89 pr#Ll!mk aG g;lel 82;>32 I"rael1 Werner A9;A: Isten vrosrl (De civitate Dei) >2 Q!gk#r"Gak 23 +Ipiter >= Galilei megKigyel!"e >A $alatnik#v1 I"Gaak =>;=2 $ant1 ImmanIel >=> k!k "GPnS M"illag#k 2: k!miai elemek !" a "GPnk!p 2<; 29 $epler1 +#hanne" >A

k!pGete" i H >3=1 >3:;>38 $err1 -#y A: kivla"Gt"i "GaLly 8A kla""GikI" elm!let >32;>34 ltaln#" relativit" mint g >2: gravitMiJ g;e >3A $#pernikI"G1 Nik#laI"G >= k#GmikI" MenGRra;Keltev!" A<; A9 k#Gm#lJgiai llan J 291 281 >33 k#Gm#lJgiai elm!letek1 vall"i >8 k#Gm#lJgiai m# ell1 el"H "GGa i >= kvantImelm!let >34 gravitMiJ g;e >3A;>3<1 >>8;>23 "GingIlarit" elve !" a g >3:;>38 kvantImgravitMiJ :A1 >3>1 >32;>3A1 >39 kvantImgravitMiJ" eKKektI" >341 >28 kvantImmeMhanika =9 ltaln#" relativit"elm!let !" a g :4;:A antir!"GeM"k!k a g;Lan >28 Ein"tein !" a g >29 hatr#Gatlan"gi elve 9=1 :A1 >29;>2: virtIli" r!"GeM"k!k a g;Lan >28 kvaGr <3;<>1 <4;<= LaplaMe1 )ierre;Sim#n1 MarhIi" e =9 LiK"iM1 +evgenyiQ =>;=2 Lin e1 An reQ >3>;>32 lIKi;m# ell 4=

vilgegyetem kiterQe !"!nek g;Qe 4= mgne"e" Qelen"!g !" a L#lygJk plyQa >A;>< Mar" >= MerkRr >= MitMhell1 +#hn =9 g !" a Kekete lyIkak !"Glel!"e <2 mikr#hIllmR etekt#r 4>;42 MIT TMa""aMhI"ett" In"titIte #K TeMhn#l#gyU 8< m#Gg" matematikai K#rmaliGmI"a >< MIrphy tNrv!nye >>= Nagy (Imm;elm!let 2> kat#likI" egyhG !" a g 48 /ri man;m# ell !" a g 4: Kekete lyIkak i HtVkrNG!"e !" a g =4;== nagy egye"Ptett elm!letek >2: neItr#nM"illag A>;A2 g Nagy (Imm;m# ellLen 82;84 pIlGr mint g <> Newt#n1 I"aaM ><1 =: N#Lel; PQ htt!r"IgrG" KelKe eG!"!!rt 44 hi eg M"illag elm!let!rt A2 %lLer"1 HeinriMh >: %ppenheimer1 -#Lert A4 H"i Kekete lyIkak 98 g !" a K#rrJ te"t tPpI"R "IgrG" 82 gamma"IgrG" !" aG g :3 g kere"!"e :3;:4 g lehet"!ge" tv#l"ga :>; :2

N""Gee"!" Keh!r tNrp!k ge A3;A> vilgegyetem ge 4< )age1 D#n >24 )al#mar;hegyi %L"GervatJriIm <3 )aIli kiGr"i elve A3 neItr#nM"illag#k !" g A3;A> )eeLle"1 +im 44 )enr#"e1 -#ger =4;==1 AA;A<1 <8 g!" aG e"em!nyh#riG#nt; elm!let nem M"NkkenH tIlaQ #n"ga <8;93 )enGia"1 Arn# 4>;421 44 g !" a K#rrJ Nagy (Imm; m# ell 8> Philosophical ransactions o$ the %o#al &ociet# o$ 'on(on 34 )lanMk;energia >491 >4: )lRtJ :> )#rter1 Neil :2 p#GitPv energiQR anyag 88 Principia Mathematica Naturalis Causae >9 priGma 2< p"GiMh#lJgiai nyPl >>9;>>: )t#lemai#"G >=1 2< pIlGr <> ra ar KeQle"Gt!"e 48;=3 relativit"elm!let 28;43 aL"G#lRt i H !" a g A= ren#rml" >28 -#Lert"#n1 H#war 4= -#Lin"#n1 Davi A8 rNntgen"IgrG" <2 -yle1 Martin =3 SarkM"illag >4

SMherk1 +#cl >421 >44 SMhmi t1 Maarten <3 SMhwarG1 +#hn >421 >44 SMhwarG"Mhil 1 $arl A9 SMhwarG"Mhil ;meg#l " A: "ta i#n >4 SternLerg @"illag"Gati Int!Get >3> "SrS"!g Keh!r tNrp!k ge A3;A> vilgegyetem ge 4<;49 SGatIrnI"G >= "GingIlarit" !" a Nagy (Imm; elm!let 4:1 =>1 =21 ==1 AA; A<1 :A1 8=1 >32;>341 >3:; >38 "GPnk!p 2<;29 g !" a k!miai elemek 29 hHm!r"!klet !" g 29 SGtar#Lin"GkiQ1 Alek"Gan r 9=1 9A tgIlJ vilgegyetem >:1 2>1 28 g !" a teremt!";elm!let 2> HILLle kP"!rlete !" a g 2: Tayl#r1 +#hn G. :4;:= TeQRtren "Ger gala[i" 2A g K#rg"a 2< eremts !"n#ve 23 teremt!";elm!let 2> t!ri H; imenGiJk >44;>4= t!ri H;k#ntinIIm 4A;4< g eIkli e"Gi m# ellQe >3= Kekete lyIkak !" a g =4 K!ny a g;Lan A4;A= g gNrLVlete >43 hatrtalan Kelt!telek !" a g >3<;>39 hRrelm!let !" g >44 k!pGete" i H elm!lete a g; Lan >3=;>3A

kvantImgravitMiJ !" g >3A;>39 relativit"elm!let !" g A= g "GerkeGete 481 >>31 >2> term# inamika m"# ik KHt!tele 9>;9= term# inamikai nyPl >>A;>><1 >2> Th#rne1 $ip <4 tNmegv#nG" IniverGalit"nak elve >< tI #mny#" elm!let mint matematikai m# ell >38 tRlhStNtt vPG 89 0atikn :81 >3<;>39 v!gtelen i HintervallIm AA v!gtelen vilgegyetem >9 v!gtelenek >9 0!nI"G >= vilgegyetem anyag"SrS"!ge 4< vilgegyetem k#rai m# ellQei >4;>8 Ari"Gt#tel!"G >4 Galilei1 Galile# >A $epler1 +#hanne" >A $#pernikI"G1 Nik#laI"G >=;>A )t#lemai#"G >= vilgegyetem tgIlJ m# ellQe 2> g !" a teremt!";elm!let 2> g !" a hatrtalan Kelt!tel >38;>>3 HILLle kP"!rlete !" a g 2: p#GitPv anyag"SrS"!g a g; Len 88 "SrS"!ge 4<;49 vilgegyetem1 megKigyelhetH g >=

/ri man egy"GerS"Pt!"e !" a g 43;4>1 4=;4A htt!r"IgrG" a g;Len 42; 44 Nagy (Imm;elm!let !" a g 2>1 4:;481 => vilgegyetem valJ" i eQS tNrt!nete >3: vilgegyetem v!gtelen "tatikI" m# ellQe >9;>:1 23;2> vilglepe H >4> vilgv#nal >4> vPG "GimmetriQa 89 vNrN" "GPnS M"illag#k 29;2:1 AA kvaGr#k mint g <3;<> Walker1 ArthIr 4= Weeke"1 Terv#r :4 Wheeler1 +#hn =91 A: neh!GvPG elm!lete <= Wil"#n1 -#Lert 4>;421 44 g !" a K#rrJ Nagy (Imm; m# ell 8> Wittgen"tein1 LI wig >=> 6el #viM"1 +ak#v 9=1 9A