Föci 11-ik oszt. Első negyedév.

1
Gazdasági élet szerkezete, mutatói

A gazdasági termelés szolgáltatja életünk anyagi alapjait. A termelést a termelő erők határozzák meg: ember +
technika.
A termelés színvonalát többféleképpen jellemezhetjük.
1. Humán tőke index. HDI. Képzettség + egészség.
2. Bruttó hazai termék. GDP. A határokon belül megtermelt nemzeti jövedelem.
3. Bruttó nemzeti termék. GNP. A nemzeti tulajdonban levő gazdaság által megtermelt jövedelem.
Hu – GDP > GNP
USA – GDP<GNP A tőke az Usába
vándorol
Mindkét paramétert egy főre vetítve szoktuk megadni.

4. A gazdaság szerkezete: a gazdasági ágak aránya a GDP-n belül.

Gazdasági ágak:
• Mezőgazdaság (primer)
• Ipar (szekunder)
• Szolgáltatások (tercier)
• Kutatás és fejlesztés K+F (kvaterner)
5. A foglalkoztatás szerkezete.
Aktív keresők: Az aktív korú lakosság ténylegesen dolgozó része.

Gazdasági rendszerek

A termelés és az elosztás alapján 3 típust különböztetünk meg.

1. Hagyományos gazdaság: önellátás.
2. Kommunista gazdaság: az állam túl hatalma. Hiány és pazarlás egyszerre.
3. Piacgazdaság: alapja a magántulajdon, a szabad vállalkozások. A piacot a kereslet és a kínálat szabályozza.
A gazdaság fejlődését a profit iránti igény mozgatja. Szabad verseny alakul ki. Visszaélésekre ad lehetőséget.
Az állam szerepe a piacgazdaságban: közjavak kezelése, közszolgáltatások biztosítása, szociális háló
fenntartása.
Gazdaságpolitika: jegybanki alapkamat szabályozók.

A világgazdaság története és jellemzői

Egységes világgazdaságról a nagy földrajzi felfedezése óta beszélünk. Addig több önálló gazdaság – világ volt a
földön. Kína, India, Európa, Amerika.
A gazdaság – világoknak 3 szféráját különítjük el. A termelőeszközök, a tőke és a legfejlettebb infrastruktúra,
valamint a döntéshozatali központok a centrumban vannak.

USA, Japán, Nyugat-

1. centrum
Európa.

szegény, elmaradott
a központnak
kiszolgáltatott
terület. Felveszi a
központ áruit és
2. periféria
helyette olcsó
munkaerőt,
nyersanyagot és
pénzt biztosít a
központnak.

a perifériához
3. félperiféri hasonló, de esélye
a van a felzárkózásra.

A
világgazdaságnak jelenleg 3 központja van. EU, USA, Japán. Őket hívjuk triádnak.
A világkereskedelmi forgalom több mint 80%-át ők bonyolítják.
A világgazdaság szakaszai:
1. távolsági kereskedelem kora.
2. A kereskedelmi kapitalizmus korszaka. Legfontosabb szempont a piacok biztosítása (ipari forradalom
következménye). Pl. Anglia – India.
3. A gyarmati iparosítás korszaka. Az 1900-as évektől figyelhető meg, mozgatja az olcsó nyersanyag és
munkaerő.
4. Globalizáció. 1950-től figyelhető meg.
 Föci 11-ik oszt. Első negyedév.
1
A világgazdaság globalizációja

A globalizáció a termelés és a fogyasztás világméretűvé válását jelenti.

A jelenség az 1950-es években jelent meg, és az 1970-es években gyorsult fel.
A kőolajár robbanások segítették elő.
Következményei:

1. Rövidtávú következmények

o Infláció (pénzromlás)

o Recesszió (gazdasági termelés visszaesése)

2. Hosszú távú következmények

o Az üzemméretek megnövekedése

o Transznacionális vállalatok (TNC) kialakulása

o Regionális integrációk létrejötte

o A gazdasági élet elszakad a nemzeti keretektől

o Az államok meggyengülése

o A fogyasztási szokások uniformizálása (egységes)

E
el
o A pénzügyek világméretűvé válása it

o Telekommunikáció és logisztika fejlődése $

A globalizáció hosszú távú hatásai: D
(dolgozók)
• Az ipar átrétegződése (rozsda övezetek)

• Az emberiség kettészakadása földrajzilag (gazdag észak, szegény dél) és társadalmilag.

A nemzetgazdaságok megváltozott szerepe

1. A nemzetgazdaságok hagyományos szerepe.

Legfontosabb cél: a pénz határokon belül tartása.
Ennek módjai:
- Gazdaság fejlesztése (ez a bevétel növelése). Pl. magyarországi textilipar a 2 világháború között.

- A behozatal korlátozása.

o Vámok: az import árukra kivetett büntető adók.

pl. Ausztria – Magyarország gabona piaca 1900
körül.

o Kvóták: mennyiségi korlátozások. Pl. EU és Magyarország napjainkban.

E Mo
U .

2. A nemzetgazdaságok jelenlegi szerepe.

Fő feladata a liberalizáció: a kötöttségek felszámolása.
Privatizáció:
o A működő tőke országba csábítása: adókedvezmény, alacsony járulékok, környezetvédelmi szabályok
enyhítése.

A transznacionális vállalatok (TNC)

Jelentésük: nemzeten túli, nemzet feletti.

Kialakulásuk a globalizációval függ össze?
 Föci 11-ik oszt. Első negyedév.
1
o Méretük ökonómiája (gazdasága)
o Kötöttségek lefaragása. A nyersanyag és energiaigényes, valamint olcsó munkaerőt igénylő folyamatok
kiépítése a perifériákra.
o Piacok közelébe település: pl. Volkswagen Brazíliába.
A TNC részei:
- Innovációs központ: K+F tevékenységek, döntések születnek, ide áramlik a pénz. CENTRUM
- Csavarhúzó iparágak: jól képzett munkaerő. FÉLPERIFÉRIA – CENTRUM
- Kéményes ipar: energiaigényes és környezetszennyező tevékenységek. FÉLPERIFÉRIA – CENTRUM
- Nyersanyag kitermelés, alapanyaggyártás: PERIFÉRIA országokban.

A regionális integrációk

Integráció: egységesülés.
A nemzetállamok – versenyképességük növelése érdekében – felszámolják piacvédelmüket és közösen alakítanak ki
gazdasági egységet.
Az integrációnak különböző fokozatai vannak.

• Vámkedvezményekkel kereskedés, áruáramlás megkönnyítése

• Szabadkereskedelmi övezetekben egyáltalán nem korlátozzák az egymás közti kereskedelmet.
• Vámunióval, melyben egymás közt szabad a kereskedelem, külső országok felé egységes vámok vannak.
• Közös piaccal, ahol a szabad kereskedelem mellett a tagok biztosítják a munkaerő és tőke szabad áramlását. Egységes a
piac.
• Gazdasági unióban közös gazdaságpolitikával és közös valutával.
• Politikai unió az integráció legmagasabb foka, ami az egyes államok megszűnését jelentené – még sehol sincs ilyen
Eurorégiók, regionális együttműködések: az egyes országoknak csak bizonyos régió vesznek bennük részt.

Nemzetközi szervezetek

A globalizált világ egyre fontosabbá váló intézményei.

1920. Népszövetség: a győztesek érdekeit képviseli.
1944. Breton Woods. Az új világgazdaság alapjainak letétele.
1) Pénzügyi szervezetek
 Valuták árfolyamának szabályozása.
 Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalakítása.
 Világbank (Word Bank) létrehozása: hiteleik segélynek számítanak.
2) Politikai – katonai szervezetek.
 ENSZ.
1945-ben alakult. A II. világháború győzteseinek érdekeit védi. Fő intézménye a biztonsági tanács: 5 állandó és 1
ideiglenes tagja van.
 NATO. 1949-ben alakult.
 Humanitárius szervezetek.
Vöröskereszt.