A PSZICHOLOGIA BIOLOGIA! ALAPJAI ‘A FEJEZET TARTALMA ‘az idegrendszer epitsktve, A beled elvslasztait mi ‘9 nouron /37 rendszere /77 ‘Aksi6s:potencia/$8 Srinaptius atvitel/59 Evolucié, gének, visetkedés/79 A viselkedés evolicioja 79 Nowrotranszmitterek /61 Kromoszomak és gének / 30 A viselkedés genethai vizgaleta /A ‘Az idegrendezar exerverése /63 4 \gagrandszer telosztas / (3 A Leet uass Kurardsow: Tényleg a agy szervertse / 63 nvescthetink O) agyat?/72 Kesponti mag/63 sz enem ner oLoats: Biologic vagy Limbikus cendszer/66 kornyezeti tenyezOk feletbsek-e Nagyagy/6? az agreseuvviselkesbsert? 92 Ar 016 agy kei /69 NyeW és agy/75 Vegetatv idegrendszer /75Az eredetileg kedves ¢s figyelmes Phineas Gage-et Ia48-ban olyan rettenetes baleset érte, hogy azt k& vetGen mér crak drnyéka volt ordbbi Snmaganak Gage 25 évesen az bj-angliai Rutland és Burlington Vasiitérsasignal a pélyamunkésok esoportvezet6- embercivel egy sziklafalban kel- Jett utat robbantaniuk az Gjonnan épilé vastti ayomvonal szimara, Gage épp egy djabb szikiada- rab Kirobbantasshor késriléastt vyas véletiendl a szikldra 2uhant, s akkora erével esa pédott a k6zethez, hogy a l6por berobbant. Kévet6 detondcié az egy méternél hosszabb hegyes hosy az bal arcén hatolva a fejébe, ¢16s26r elhaladt bal sze me mogott, majd koponysjanak, illetve agydnak fel- 36 részén dt tavozott, A vértel és Gage agydnak fosz jeként dolgozott amikor a tmé- Az eat vasrudat keresritlrepitette Gage fején ey, lanyaival boritott vasra 9b méterrel arrébb buk- kantak Gage bimulatos médon talélte iszonyatos sé le sét. Emberei a szallasukra vitték, ahol egy helyi of- vos kitisziftotta és BekdtWZte a sebet. Gage a7 egesz beavatkords olyannyira eszméleténél volt, hogy még bes7élgetni is tudott tarsaival. A kezdett erds vérzés a baleset ulin kEt nappal elit, és mr-mar dgy Miszott, hogy Gage dllapots stabilizé odni fog, amiker egy varatianul kialakulo verom- leny miat! kama esett, Tbb mint egy hénap Kel- Jet: ahhoz, hogy - szinte teljesen megnémulva - ma- sihoz (érjen, Csodaval hatdros médon ebbsl az al Inpotb6l is kilibalt, s Ggy megerds6Udtt, oxy véRil hhazaengedtek za Gage azonban mar semmiben sem voli a rési (Harlow, 1868); 2 kordbban kedves és esendes em- ber nagyhanga és kisram{thatatl A legtelta AGbb a sremélyiségén egyre inkibb elatalmasod6 Kozénségessée volt; fékevesztettségéden hajdani n let. Tovabbi alkalmazdsirél ilyen kordlmények K6z1t sz6 sem lehetett, igy méshol Kellett vindor- munkisként szerenesét probéinia. Egészen Chiléig fedezni Juco, § ey vasitépstésnél eltonott nyole Ey utdin~ a régi Onmagat elrablo vasdarabt6l egy pillanatra sem vilva meg - Dél-Amerikéb6l ismét visszatért Kali- fornisba, Te J halt meg egy epilepszits roham kO- vetkeztében 1860-ban, A Gage szimara rettenetes baleset @ kutaték szémara sok mindent eldrult #2 agy bonyolult pszichés folyematairé! (Damasio, , cvtntak ue paren, HO 2.1, ABHA + Aneuron vazatos Kepe ‘lak az idegimpuzusok tries! rant 2k. Ax xonok chor celigazdca; a2 lyn melleksoakat oliterasokek neverzk. Alege 1b neuron axont micinhcely bora, amely megnével az idegin- uzisokterodesenck sebességet‘2 idegrendszerépitokove, a nevion 37 Grabowski, Frank, Galaburda és Damasio, 1994). Amint azt az aldbbi fejezetben is Iitni fogjuk, nines olyan vetdlete a viselkedésnek vagy a mentalis ma Kédésnek, amelynek megértését a hattérben lejit sz6d6 biol6giai folyamatok valamilyen szintd isme- rete ne konnyitené meg. Kezdj0k az ismerkedést a7 idegrendszer sejtszintd folyamataival Az idegrendszer épitdkéve, aneuron Aa idegrendszer épit6kove, a sei egy olyan speeldtis jeuron (vagy ideg- amely a 1b f bels6 elvilasztdsa mirigyek és az izmok scm a7 idegimpulzusokat vagy Ozeneteket szilita. A neu ronokban rejlik az agy, s végs6 soron az emberi tu~ dat mikédésének titks. Noha ma mér tisztdban ¥ syunk @ neuronokask az Idegimpulzusok terjedé- sehen beISl6U szerepével és a neurilis hilézatok bizonyos fajtdinak mOkadésével, az emlékerés, a2 érzelmek és a gondolkodds terén betdltdtt, igen bo- nyolult szerepik még jobbira feltératlan, Noha a7 idegsejtek mind méretben, mind mesie~ lenésben feltdnéen kUlénbSznek egymastol, szi- mos koz5s jellegzetességgel is birnak (2.1. bra). A sejttestnek nevezett részGkb61 rdvid, dondritek- nck (a gird déndron sx6b6l szirmazik, jelemtése fa) neverett 1 sromszédos neuronoktsl s7drmaré seulgals guznak ki. Az Uzenetek pedig az ugyancsak a selt- lestbél kiindulé hosszi, vékony csdvecskéken, az axonokon keres7til terjednek tovdbb # t3bbi neu- Hezimpulauak, fElvéictéie nydivdnyok 2.2. ABRA + Stiapsesok z newon testan ‘Srimoskilibied, ebosnbrsen elapen638 ‘ton képes szirapsisokat etvehoziegyet- len neuron dendriten vagy setestien. Ax axonok eliazisal axondomonak nevezet, iv vegyleteket tartalmsz6 apr6 dude. lransemitarek sata a sonapsrison at az ideginpuzusokat a hovekend set estehez vagy deiner romhor (vagy az izmokhoz, a mirigyekhez). A es6 végéa az axon axondombnak nevezett apr dudo- rokban végz6d6 dgucskikra bom, Az axondombok sem érintkeznek sénylegesen a szomszédos idegsejtekkel, ugyanis az axondomb és a fogadé neuron sejtestje vagy dendritje k6z61t van egy s7dk rds. Ax OssvekSttetdst szlnapszisnak, rést_pedie szinapiikus niswk nevezeik. Az axonon végighaladé 6 az axondombokhoz megérke76 ideg- impulzusok egy meurotranszmitternek neverett vegyilet szekréci6jat eredményezik. A venyalet ssinaptikus résen dtszivirogva hozza ingeriletbe a kovetkez6 neuromt, ily médon szallija az impul- rusokat az egyik idegsejtt6l a masikig. ldegsejt dendritjeivel és sejttestével tSbb neuron axonja is Kapesolatha Iéphet (2.2. abra). gr az Ssszes neuron rendeikezik exekkel az l- talinos jellemrSkkel, méretak és alakjuk mégis igen eltér6 Iehet (2.3. bra). Egy gerinevel6i ideg- sejtack @ gerinevelé esiesdié! 9 nagylabujjig Tuo axonja shir 12 méterre is megndhet, mig egyes agyi neuronok nem nagyobbak néhday szézad mil- iméternél A neuronoknak dltalinos funkeidjuk alapiiin hi rom tipusit kilénbéztetjak meg. A stenzoras neu ran (érdidegt) @ receptoroktél kapott impulzu- sokat tovabbitja a kizponti Wegrendszerhez. A re ceptorok az éreékszervekben, az izmokban, a b6r ben és az (ziletekben Iév6 specidlis sejtek, melyck Erz6kelik, majd idegimpulzusokké forditisk St a ke s0bb a stenzoros neuronok dltal Koavetttett fi Egyetlen Gs Kémiai véltozdsokat. A moras meuronok (1ox- gatbidegseitok) a2 agybOl vagy gerinevel6b6! Kijov6 jeleket szillijék a végrchajté szervekhez, vagyis az —— Moti58 2. A pancholiga bldg) sip! [ASZEM RETINAJANAK AGYMERGI NEURON EGY NEURON end Benet ‘Seiest Axon Seftest /ASZAGLOTERULET EGY NEUROMA Axon Dende Settest Gemicverdi NeuRoN end , Seitest, e on. ron 2.8, ABRA + Kulinb nagysigu 6s formal neuronok Ey gerincvli idee xara oy tb méternl is Rossa fr srtn 2k resrben tltntetve) vzmoknoz ¢s a mirigyeknez. A kizarolag esak a7 agyban és a gerineveldben taldhaté intemeuronok (hives idegstek) 0 degsejtektél kap- nak impulzusokat, & mas interneuronokhoz vagy motoros neuronokhox tovabbiuidk ket. Az ideg hosszii axonok egy kétege, amelyhez neuronok szizai vagy ezrei tartoznak. Az egyes ide- gek mind szenzoros, mind motores newronokat tar~ talmazhatnak, Az idegrendszeren belOl szimos he- lyen figyelhetjak meg az idegsejtek bizonyos cxo- pordait. Az agyban és gerincveldben talilhaté Hlyen Idegddcokat agyt agvakaak (nucleus) és a gerincvelén kivil elhelyezkeds idegdicokat pedig ganglionoknak nevezzuk ‘Az idegeeitek mellett a2 idegrendszer szdmos, neuronok Kézdtt (vagy gyakran azok kéril) elhe lyezked® nem idegi sejtet, azaz gliasejtet is tanta maz. A neuronok sedmét kileneszeresen felilmils sliasejtek képezik a7 agy tOmegének tObb mint a fe let. Az elnevents - mivel clstdleges funkcigjuk az Idegsejtek rogzitese - a g6rbg gha (raeaszt6) <76b61 cred, de a glinscjtek tépliljak is a nevronokat, és stakaritanak” is KGrBl6ttik. A jeltovabbits funkeidk fenntartssa érdekében elengedhetetlen az agyb6l az anyageseretermékek és a7 elhalt neuronok éssze~ ayOjtése és eltdvolitisa (Haydon, 2001). A gliase) tek Eppigy (r6dnek a neuronokkal, ahogyan egy edz6 is gondoskodik a mérk5z6s alatt jétékosainak folyadék-uranpotlasardl Akciés potencial ‘2us, dgynevezett akeids potenelél formsjaban fut véeig. Az aketds potencidl a sejtesitdl az axon vége- ig terjed6 elektrokémiai impulzus, amely elektro~ mos tOitéssel rendelkez5 molekuldk, gyneverett ionok sejibe valé belépésekor, illetve seitbOl valé ki lepésckor keletkezik, Az akeids potencial létrejétte- ek megértéssher tudnunk kell, hogy a neuronok. rWbbnyire igen gondosan mogvdlogayak, hogy mi lyen ionokat engednek be vagy ki, azaz seithinydjuk semipermedbils, (élig. Steresti6.jelleg. Egyes io- nok kOnnyedén dtjutnak egyik oldalrét a mAsik mig misok kizérdlag akkor, ha bizonyos kapuk ki ayllnak. Ax ilyen, lonesatornénak nevezett dirdk selthértyén pérusokat alkot6, fink alakd fehériemo~ ekulék (2.4, abra). Ezek a fehérjemolekulik szaba- lyoazik az clektromos taltéssel rendelkez6 nétrium- (Na), Kilium- (KC), kalcium~ (Ca"") és kloridionok (Ck) aramtisat a pérusok nyitisival és esukiséval Minden ionesatorna szelektiv, tehat ha Kinyilik, ak- kor is (Sitaliban) esak egyféle iont enged kereszi Két akeids potencial k5z8tt a neuron mugatin dle loporban van, Az. ilyen idegsejt a nagy kencentréci~ ‘ban elsssorban a sejten Kivi sdméra dcjarhatatlan, mig a seit belsejsben kon- centralédo K'-ionok akaddlytalanul kézlekednek raja. A nyugalmi dllapotban lévS neuronokban to- vibbi fehérjeképletck, igyneverett ionpumpdk se~ sitik a sojfal Ket oldaldn az cxyentGtlen ionmegosz~ lis fenmtortisat azeal, hogy ki-be pumpaljsk Sket a sejtfalon keresztll. A sejtbe besurrané Na’-t példé- ul azonnal kiszivattyzzsk onnan, mint ahogy a ki- s29k6 K'-t pedig azonnal visszatuszkoljsk. A nyu- galmi llapetban 1év6 idegsejt ily médon lesz képes talainatd Na'-fonok 2 Nu" honcentrdciét a sejten kivil magasan, a rejten belill pedig alacsonyan tartani, Az ionesatorndk és ionpumpak munkijinak eredményeként teluit a sejthartya erdsen polarizélt lesz, pozitly 1oltesse!‘2 Idogrendserépibkive, a neuron 50 4 Sejten KivGl, & negatiy taltéssel a sejten bell ‘A nyugalmi allapotban 1évé neuron elektromos po fencialja a -S0 millivoltest -100 millivoltig terjedS scjtfalpotencial. A nyugalmi sejtfalpe- tencial olyan, mint egy feltoltdtt elem: mind a neu- ronok, mind az clemek elektrokémial gradienst haszndinak az energia Urolésthez meket eletromor exrk523k, példdul hordezhaté ri idk mikddtetéséhez haszndljuk, gy a neuronok cnergigjit az akeiés poten Amikor a nyugalmi Allapotban 1é¥6 neuront in- gerlés éri, a sejthdrtya két oldala Kézti elektromos feszoltség esdkken. Ez a folyamat a depolerisécis, amely akkor keletkezik, ha 2 neurotranszmitterek ayugalin Amint az cle- Jl mOkadtetéschez kapesolatba lépack a dendritek receptoraival. H dopolarizcis elér egy dizonyes szintet, a2 ingertés helyéa a fesziltségviltozasra igen érzékeny Ni esatornk rOvid id6re kinyflnak, és Na*-lonok dram anak a sejtbe. Mivel az ellentétes tltések vonzzik ceymést, €8 ndtriumion pozitty tO1és0, a seit bel- seje pedig negativ, nétriumion dramlik a sejt belse- jébe. Ezenkozben a szomszédos Na°-esatorndk is ératkelik a fesziltségesdkkenést, & az axon KOr- yer terlletcinck depolarizdldisit eredmenyer~ ve kinyflnak. A depolariziciénak az axon mentén végighut6 ismétlédése az akei6s potencidl non tovaterjedé idegimpulzus mogott bezdrodnak a Na-esatornak, 6s mikédésbe Iépnek a kUl6nbsz6, a nyugalmi dllapotot helyredilité ionpumpak (2.5, bra). A Na"-csatorndk Jelent6ségét legjobban a7 olyan Relyi erzestelenitok tanusitjak, mint a fogt- suati beavatkozisoknil a szijireg clzsibbasztisi Aa axo- hhaszndlt novokain, amely a Na°-esatorndk kinyllé~ sdnak megakaddlyordsaval ledllija az akeiés poten- cidlt, é megakadélyozza a szeazoros jelek agyba jutdsét (Catterall, 2000). ‘Aa akeids potenetil sebessége a dendritfitst az axon véséig 3-300 km/éra kézétt viltozhat, az axon dimerdjeiS! foggsen (a vastagadb axonokon Altald- bban magyobb). A sebességet az is befolyisolja, hogy az idegsejt axonjst miclinhively, egyfajta zsirszOvet bostjaee. A ape Holel6 gliasetek- fz axont ki Asef had idol prionesatora \ onus “s \ smallest 2.4, ABRA + lonesetormbk [Andtrum, a kalum, a talcum sa Koc sitlon az ionesatrne ak avez, fark aa feerjmolekulak sojisigerel kl Dbl A116 takardt kis rések rBvid szakaszokea tagoljak (isd 2.1. bray. A Rosier beficdeeknek Iivjék. A miclinhGvely srigeteléfunkcidja lehetdvé teszi a seakaszos vezetést, hogy az idegimpulzus, résr6l résre ugrélva terjedjen, és igy a vezetés sebes- sége jelemtsen megndjon. A miclinhively els6sor- ban ott gyakorl, ahol Inyeges az divitel sebesséue, azaz a varizomzatot stimulate axonok eseteden. A tabbnyire 16 & 30 éy kézdtt jelentkezd scents Imuliples nevi betegséghen a rendszere sajit miclinhivelyél timadja meg, stilyes srenzoros é motoros zavarokat okozva, réscket ‘Szinaptikus atvitel A neuronok kézOtti szinaptikus kapesolat rendkt- Vil fontos, mert itt tovabbitjék a jeleket az idegsej- 2.5. ABRA + Az acide poteneid) 4} Az aki potenct sorén knylka sty ratrumapua, 6 @rtrumionok, pat tlést hana magukta,bldprek az axon belsejbe bj Amint az akeiés potecilvegighalac az ator mentén elt kryhak, mégbtte pecig beedrécrak a natrurkapuk. A navurkapuk beedréé- sakr a kalumkapok uiak fel, és a kluniono fognak, poate lest hoa magubal, Képni az axonbol60 2. A pssichlega biog aap) ra iepsit amikor a szémos scinapszison at érkez6 ingerlés clér egy bizonyos kliszdbsziniet. A neuron tizelése egyszerl rOvid kisUlésb61, akelés potencidlbél Ail, amely ulan nghdny ezred masodperere inaktivvd vilik. A szinaptikus input beérkezését kévetéen te- hata neuron vagy tWzel, vagy nem, és amenayiben lizel, azaz létrejon a2 akeids potencisl, az idegim- pulzus erdssége mindig ugyanakkora. E7t neverzik az idegimpulzus minden vagy semmi elvének. Tala 1 szémitogépeknél alkalmazott bindris jelekher (0 és 1) Iehetne az idegi akei6s potenctélt hasonticant. A neuronok vagy tzelnek (1}, vagy nem (0). A mir beindult impulzus, a7 axondombokig meg sem all- va, mindeaképpen vésighalad az axonon. Amint kordbban mir emlitetiOk, a szinapszisok- él a neuronok nem érintkeznek kOzvetlendl, és @ iclnek at Kell Naladnia egy szik résen (2.6, Abra) Amint egy idegimpulzus, végighaladva az idegscit axonjin, megérkezik a axondombhoz, ingerelni fogia a dombon 1év5 scinapthus hilyagoker. A hé~ Iyagocskik kis smb vagy szabilytalan alaki, newro- Uransemiliereket lartalmazé szerkezetck, amelyek Ingerlésre felnyfinak, é vegyileseiket a seinap- kus edsbe Gefthk. A a Kildé vagy preszinaptikus neurombél a szinap- tikus résen Keresztil szivarognak at és kapesoléd~ nak a fogadé vagy posztszinaptikus seit dend wroteanszmitter-molekulste ue 2.6. ABRA + Neorctranszmitterek kiboess- tsa a szinaptitosréabo ‘A prosainapthus: memirin Reyagocsiban ‘irolbd6 neurovarsamiterek a sineptius résbe irnek. A résbe seiirgd egyiletek a poszsanaptius memién receploraner kar ‘de nek membrénjén rokhor ‘A neurotransamitterek é a receptorok ty il nek egymasba, mint a kules a zarba, vagy mint egy kKirakos J416k darabjai. Egymdsba iMleszkedésik a Fogadé idegsejt dteresztOképességének megviliozi- Sival jér. A hirviv6 vegyUletek exy résce_serkemd jellegd, amelyek a pozitiv t6ltést natriumionok at. engedésével depolariziljék a fogadé neuront. vagy- is.a seit belseje pozitivabb lesz, mint a kulseje. Mas része gid jellegt, vagyis annak kévetkeztében, hogy vagy Kiengedik a sejtb6l a pozitiv 15ltés kali- umionokat, vagy beengedik a sejibe a negativ tole si Kloridionokat, a fogadé neuron belseje negati- vabb lesz, mint a kilseje (a sejthartya hiperpola- rizalédik), Aserkenté hatis magyarain ndvell, a gitl6 pedig esdkkenti az idegsejt kisilésének valoszind- ségét. Egy adott idegsejt akir tobb ezer svinapszi- son Keresztil is kaphat ingereket a tObbi neurontél, amelyek egy része serkenth, mas része gitlé transz mittercket fog felszabaditani. KGlénbézé alkalmak- kor tiizelés médjét6l fiiggden mas és mas axonok svabadiijsk fel hirviv6 anyagukat, Ha a. sejtfal egy adott pontida egy bizonyor iddben az izgalmi hatte nagyobb a gétld hatasndl, bekOvetkezik a depolari- zicid, é a neuron minden vagy semmi valaszt fos adni hat fehérjékhez. a recepto-Newrovansemiteree Miutdn egy neurotranszmitter felszabadul és djut a szinaptihusjésen, a pontos szabilyozis érdekében villdmgyorsan kell hatnia. Némely neurotranszmit- temnél a visszavétel sorin, amikor a kiboesité axon- Visseaszippantia a maradék mittert, a szinapszis szinte azonnal kitiszcul. A vis2~ svavétel leailitja 8 neurotranszmitter makBdését, és megkiméli az axondombokat a hirvivé veeybletek Tlesleges gyirldsit6l. Mas neurotransemétterck ma kadése @ lebontés sordin szakad meg, szinaptikus r8sben tart6zkodd hirvivé anyagot en- zimek inaktivilidk, azaz bontjak le kémiai dion, domb neurotransz~ amikor @ © reszosszeroc.auss + a idegrendser pitbkive a neuron (vay degse. + A nournok a denditelnsk revere. nyyahor Neresrtit ‘eri fleet fogacinak amelylet aztén az xonoknak neve ett esbs2er0 ryvayaion warez, elekrokdmi jek for- ‘majtban adrak tov. + A sunapstiokba kivocstat kml hiv anyagok tovad- Dik ae dzereteket Ket neuron zat. A neureranszmterek = receptor fertnes katbdve sgiik mikbdesikel, = Arannyiden gy neuron kaloképpen depois zedo, min en vagy serimiehen mik0cb akciospotecllalvlasza, Az ‘ion menten lize ateés poten ina be sz sxoncombok vegyletenek kocsis. @ onootKonrars KénoeseK 1. a ty, hogy &neuronokagjunknk indossze egyiedet ‘eszi (200i glase,vajon at elem, hogy goncokodés arben agyunknak mincossze 10 seavalkat hark? Vaoy ni egyebetjlorther? 2.A hoy, peau 2 fogorosok tal rasan r2éteen in {eleiok a eure tole v8 nevonak Il -kapuina boko- lsd fet hatsuka, Az orasoktermészetesen a Talea- mas tesreszekKozeloben szimak Mi torienne, ha a szer onvetendl az agypa fecstendern@k? Usyanigy lebltand-e & Jerre? Neurotranszmitterek Tob mint heiven klnbdz6 AivivGanyago! azono- sitoltak mir, és még LObb felfedexése virhat6 a j6v6- ben. Egyes neurotranszmitterek, kil6nb676 reakel- kat eredményezve, 1abbIéle Feeeptorhoz Is képe~ sek k6tGdni. A glutamdt példdul legalébb tizféle receptormolekulit aktivil, aminek koszdnhetsen mindegyik neuron masképpen reagél ugyanarra a hirviv6 anyagra (Madden, 2002). Némely neuro- 6 xy winapciokt! sirbn elt iegset lektronmitoszkoptus wipe transzmitter a receptormolekuldk KUI6nbdz6sége rmintt az egyik lerdleten serkenté, a misikon pedig tls hatte i lenség lenne az idegrendszer dsszes hirviv6 anya Mivel egyetlen fejeze then képte~ eat dttekinteni, az alabbi néhanyat vélasztottuk ki k6zi10k Acetikolin + Azacetitkolin az idegrendszer Obb s2i- napszisdban is megtaléthats. Altaléban serkent6, de a fogadé set Faggden gitlé is tehet Iippokampusanak Képz6désében kulesszerepet jits26 teruletén (El- chenbaum, 2000). Lényeges scerepet jitszik az Alzheimer-kornak nevezett, oly sok idés embernél az emlékezeti és egyéd kognitiv funkeidik lerombs— sival jdré silyos betegségben is. Az Alzheimer korban szeaved6 betegck az el6agy acetilkolintee- mets sejtjeinek degeneriidddsa kaverkeztéden Kevescbb acctilkolint fognak termeini. Minél keve- sebb az acetitkolin, anndl stlyosabb az emitkezet- vesatés, A vézizomrostokon véx26d6 neuronok szinap- scissiban is aceilkolin kelethezik, mégpedig az izom- sejteken clhelyezkeds kis keépleteket, a wéglemeze- ket célozva meg, A véglemezeket olyan receptor molekulik fedik, izomsejteken belli molekuldris kapesolaiokon ke- membrénjénak receptorseitetsl Kaldndsen gyakori ax el6agy amelyek acetitkolin hatisra az reset azok SsszehUzédasét eredményerik. Bizo- Ayo, az acctilkolint befolyssol6 szerck izombénu: list okozhatnak. A helytelenil tdrolt ételben felsza- porodé baktériumok termelte botulinum példaul faz Adeg-i20m szinapszisok acetilkolinrece ptorainak gdilésival megbéniija a légrGizmokat, és halélt okozhat. Néhany, a hadviselés szmAre kifellesztett idegedz és sok rovarirté szer is okozhat bénulast az- ital, hogy ronesolje a neuron tizelése utdn az ace~a 2. Apscetldgi bog lpia tilkolint lebont6 enzimet, A lebont6folyamat hid nydban kerlétlanul felszaporodé acetilkolin a sz naptikus dtvitelt fogja megakaddlyozni Nesciuein 7 A wurepinetii « manoumninok wast lyaba 1art026 newrotranszmitter. amelyet FOként az agytéresi neuronk termelnek. Az olyan jl ismert drogok, mint a kekain és a amfetaminok, a nor epineftin hatasdt a visszavétel lelassitisival hos2- sabbitjak meg. A drogek pszichés izgaté hatisa annak kovetke7tében jelentkezik, hogy a visszavé- tel késleltetése mint a fogads neuronok toviibb maradnak aktivélt dllapotban. Ezzel ellentérben 2 litium éppen hogy felgyorsitja a norepinetrin visz stavételét, 5 depressziés tGneteket okox. Minden, az agv norepinefrinszintist nével6 vaay esdkkent6 sver a személy hangulatat is javitia vagy rontja Dopamin + A szintén a monoaminok kOxé tartozd dopamin dsszetételében nem sokban kilénbszik a norepinefrintol. Az agy bizonyos terdletein megie~ end dopamin elemi srmérzéssel jér, & 02 Wjabb Autatdsok kapesolatot mutattak ki a dopamin és a agadsés kialakulésa k6z0tt til sok dopamin skizofréniat, a vol kevés pedig Par- Kinson-k6rt oko7. A skizofrénia kezelésénél hast nélt gydgyszerek, példdul a klérpromazin vagy a Klozapin a dopaminreceptorok blokkolasan keresz~ UG fetik ki hatdsukat, A Parkinson-kéenal alkalma~ zott L-dopa ugyanakkor néveli ax agy dopamin- seine, Ad ay cxyes részein Srerotonin * A srerotonin is monoamin, é a norepi nefrinhez hasoniéan szintén a hangulat szabslyo- zasiban jatszik fontos szerepet. A szerotonin szint= Jénck csdkkkenése példéul depressriss eredményer. A szerotoninvisseavétel-gitlok olyan_antidepresz~ scinsok, amelyek a visszavétel géthisival emelik a scerotonin szintjét wz agyban (a depresszi6 kezelé sére felis gyéeyszerek, a Prozac, a Zoloft vagy a Pasi valdjaban ilyen szeratoninvisszavétel-gatlok). Tekintve, hogy az alvds és az étvigy szabélyozisé- ban is részt vesz, a szerotonin a bulimia Lezelésénél is hatasos. Erdckes, hogy az LSD (lizergsav-dictil- amid) gy fejti ki hatésat, hogy az agy szerotonin- reeeptoraihoz kotddik. Glutamat_ + A glutamét nevi serkent6 neuratransz~ mitter aminosav, és a KOzponti idegrendszer (Obb seitiéven fordul 16, mint birmely mas neuro- tanszmitter. A serkent6 hatést dgy éri cl, hogy de- polarizilja a fogadéneuronjait, Receptorainak hé rom allipuss k&2il valéezinGleg az NMDA-receplor JMtsrik Kitdntetett szerepet a7 emlékezésben és a tanuldsban. Nevét a kimutatéséra haszndit vegya- letrél (Nemetil-D-aszpartat) kapta. Az (apy kozép- pontja kézelében taléthaté) hippokampusz kilnd~ sen gazdag NMDA-receptorokban; t8bb bizonyiték Is arra utal, hogy a terllet fontos szerepet jatsrik a7 4) cntlehayomok hépzésében (Eicheabaum, 2000, lisd 7. fajezet). A glutamét dtvitelében mutatkoz6 zavar a skizofrénidnl is kimutathats. GABA + Tovabbi kiemelked6 jelentésézd aminosav a gitl6 jellegi neurotranszmitter, » gamma-amino- vajstv (GABA), amely az agy majd minden szinap- szisdban megialathats. A GABA-receptorokat gals Picrotoxin nevi szer példsul ringist {dé el6, mivel a GABA gitlé hatdsa néIkil megszGnik ax Izom- mozgés ellendrzése. Bizonyos, a depresszié kezelé= sére hasznalt gyoayszerek nyugtaté tulaidonsisa is 4 GABA aktivitéssnak felerSsitésével ll kapesolat- ban (lsd 15. fejezet), {A fenti neurotranszmitterek szerepét a Fogalmi AtickintG cablizatban foglaljiuk dssze. FOGALMI ATTEKINTS TABLAZAT Aneurotrancamittorek és funeidik Noutrotranszmitter Funkeio Acetinotn ‘Ax enlakezeben és 2 figyelemben lasek ‘orepel; alasony szinte éstuafdandsben fl az Azhoiner koa, Czenetohot salt az laegek és a inmok kot Norepinetin A pszchostimulansok okazik alist. Aa sony sine depressor veze Dopanin ‘Atormészetes mecerdsie (te, ses) sa ogg8séget oko sree nasa KBr Mine a hangual, mind a trsas vokecbs szablyozsiban fontos. A depressz6t vagy srorongst ent szorek tepbryiro ene 8 sthapsesokoan # szerotonin sz. Srertonin Gutanst ‘Ae e0y uy lopfontonadb seston neuro lransumitore, A tanlésnl é a2 eniée- inl tc etentds szorenet, aoa ‘Az aay eark legforosabd gato nevo- ‘wanszitiore. A saorongst emit sok a (GABA aktvtdsana ilrBststve atk + lectontosabo neurotansamiterek az acoikoin, a nore nol, a dopamin, 2 szrctonin, a gamma-arino-vajsiy (GABA) és. giana + A nourovancamitork atl f¥gy6er, hogy miyen pose- szinaptlus receptorbor KOtbdnek, serkent vagy gd hatist Ggythoronak neuronoira‘Ar idegrendser sroverise 6 @ conoorkooTaT6 KéRDESEK 1.A2 agy ob klbndde8 nevetansamiterrenesrerel sen: eeak. On szerint mid ex 2 sokteleseg? 2. Meyek 2 agy Hein vezerlsének elonel?s 2 arya? Azidegrendszer szervezése Azidegrendszer felosztasa Noha az idegrendszer cayes részei kéles6nds kap- esolathan allnak egymassal, kézenfekvs két nagy résere osstani (isd 2.7. bra). A Kzpomtt idee rondszer a7 agy és 8 gerinevelé Idegsejtjelt foglalja magiban. A perifrlis idegrendszer az agyat és a gerinevel6t a test (Gbbi résrEvel SsszekOts idegek- bbl dl. A periferids idegrendszeren beldl megki- TnbSctetjik még szomatikus idegrendszert, amely a szenzoros receptorok, az izmok és a test fe- llete kéz61t szllftanak oda-vissza informdciokat, Es a vegotativ idegrendszert, amely a zsigereket & mirigyeket oui dssze A szomatikus idegrendszer éraidege! s bérrél, faz izmokrol és a2 f2letekesl szailfjak a KaIViIdg in forméci6it a kézponti idegrendszerbe: sepitségik- Kel szerziink tudomést a f4jdalom, a nyomds & a homeérséklet véltozssair. morgatiiteged pes! test izmaihoz sziliftanak impulzusekat, ahol vala- milyen mozgast kezdeményeznek. Az dsszes izom, a szindékos mozgésokbin részt_vevdk éppigy. A szomatikus rendszer a Kézponti idegrendszestsl a ‘mint azok, melyck a testtartist és cgyenstilyozist biztosité Snkéntelen szabilyozisokat végzik, ezen idegek vezérlése alatt sll. A yegctativ idegrendszer ldegei a vsigerekkel 4llnak oda-vissza kapesolat ban, elyan folyamatokat seabslyorva, mint a lee 23, a saivverds, a7 omészits. A vogctatty idegrend nnak az érzelmekben jaiszott szerepet a fejezet késObbi részében vesszik alaposabban szem- ligyre. A test és az agy kulénbdz6 részeit Bsszck6rs Idegrostok legtSbbje a geriveliben gydlik Ossze, ahol a csontos gerinecsigolyik védik ket. A gerinc: vel6 meghOkkenten t6mér, alig kisujjnyi dtmér6jd szert és szerkezet. Néhdny egészen egyszer inger-vales7 reflex a gerinevel6 szintjgn jétsz6dik le. Ilyen péld ul a tgrdreflex. A érdkalics elilsé részéhex fut6 in megiitésckor megnyulik az [nhoz tapadé izom amelyr6l az izomba dgyazott érzékel6sejiek a szen- zores neuronokon keresstil értesitik a gerincvel6t A gerinevel6bsl, ahol a szenzoros neuronok k6z~ vellendl kapesolédnak a motoros nevronokhoz, ay izom irdnydba azonnal visszafut az izom éssze~ hhuzdasat, s Igy a 4b Kiegyenesitéset tartalmaze pa- ranes. Bar a vilaszt a gerinevel6 az agy kOzremik6- ése nélkal, 6nlléan is lebonyolithatja, a magasabb idegi kozpontok azért valamennyire médosithat- jak. Ha példéul a térddink meglitése eléit ésszekul- esoljuk a kezUnket, még nagyobbat fogunk rugni, hha pedig erésen arra gondolunk, hogy térddnket moceantam sem biriuk, akkor mesedtothatiuk a ref lex mokédéset ‘Az agy szervezése Ax agy tabbiéle médon is megkézclithets. A2.8. a) Abra az agyat az egyes régidk elhelyezkedése alap. jim oszija fel az alébbi hdrom részre: 1. 9 nAtuls6, azaz posterior, a gerincvel6hdz legkBzelebb os6 rész képleteit magsban foglalé hdtséagys 2. 0 his6- agy elit, az agy kOzéps6 részének képletelt magi- ban foglalé Kézépagy; és 3. a7 agy el anterior részénck képleteit magiban foglalé cl6agy. Poul MacLean kanadai kutatd a topografikus felosz- ls helyett funkeionslis Feloszi4st javasol (MacLean, 1973), amelynek alapjaa hérom koneent kulonbsziethets meg: 1. a legalapvetébs viselke- Sst szabilyoz6 KOrpontl mag, 2. a7 érzelmeket szabilyozé limbikus rendszer & 3. a magasabb in- tellektuélis folyamatokat irdnylté magyagy. A 2.8. 1b) bra mutatja be a lelst részek illesrkedésés. Az alibbiakban az agy eayes résceinek bemutatdsakor MacLean felosetdsira fopuak timasckodai 66, azar us rétee Kézponti mag Ax agyticesként is ismert kOzponti mag felelés az olyaa Snkéatelen reakeidkért, mint a kOhOgés, sszentés vagy aklendezes, vagy az olyan, részben akaratlagos irdnyitds alate 4118 ,primitiv™ viselkedé- Sekert, mint a Iégzés, hdnyés, alvis, evés, Ivis, né mérséklet-szabilyoris és syexudlis viselkedés. Ay \OcGRENOSZER 2.7, ABRA + Az Wdegrendszorszorvexése64 2. pstichokigia boli lope 2} Ax agy topoprathus szevexise ol wives io (A rece asAGY J 1) Az ember apy tunkionds szoreztso ‘A tozoonti maa 6 a limows render tees enbsztben litztak ‘ny a bal eteke nics feltUnetve a képen. A kizpont mag S909 ‘azo az eqyonstiyt és a7 inamhoorsinéidtsabayjora; a times? ar brzthsrevekl chow izeneick kapesol6abisa; (ar dbrén ner luthat, a talamusz alt eneyeioa6) hpotalamsz ryt a hor ‘monhétarast & az o¥an életfontossigu folyamatokat, mint az anyagesere vagy a hémerséMet szabayrisa. A bis rrdszor az frzlmekhon és az alapetbszikstglolek Wedges! szaigaé tov onysegekben erdovelt. Az agykereg, amely a nagyagat bork se) tek Kis stage, « magasabo ments folyametok kézponta: te (gsralodnak ar erztek, men incunak el a7 shartiagos cslee- eit szletnek meg a léseks alakulnak Wa tervek 20. Aone 2) Ax agy topograttus arervezése ‘kz agy legfortosabb részoinok sorts 3) Az ember agy funkziondlls szervezé ‘Ac elbogy a gy ells részének. ‘epee artaimazza ‘Akéxépagy a gy kein részében bevel A itstagy 7 apy hitb résénok ‘épetettaralmazza [Az ember agy az alibbhirom furkcionlisrszb pil fe: Kézpont mag, Ibis rerser, nagyagyAz idegrendszer szerveése 5 1} Az ember agy 4 Ax agy unk Kepler Funkeib Aaykéreg Aelsbdloges motores, senaoos, vu és auttros tovSbbiazassrocicis tertet magiban fia kéxi te ret Kéxgostost, Aor flokét ks ssze Hippokampus Kilrsen az epizodus eniéheretndl ssa sists sterepet yada ‘a ramet, kldnosen a flee kdrvet lolomuse Az 1zoksz1w receptorokbol a negyaqyba erkez0nfomacitszeven az avast es etrenetetszabalyazza Hipottamusz Abels ehalaszésd miiyek makadését clon, fenntana 3 homeosztzs,szeepetjtszk az dradmek és 3 sessze adot vas KalakulisSban isagy ‘Amozgiskoordndcié és a motors tanuls 2 elsddogesfladata Rotiusrsrendsaer Az arousal és gym egy adotingerte irra trtoukszablyoxis ald ‘ye (medula) A Kgnét és a eqyenestesttartdst biztost relexeket eller. 2.8. ABRA (tot) ) Az ember ogy Ax ember apy nyliry metseete a nagysbb agyterileteket mutatia| 9 ne agy TuNKC0, Tablzaosaitekniés a2 agy nagyobseerece eoysége¥0l és funkier agytoresh&s a hétes- és a kozépagy részein kivil a Kozepagy Ket képletét, a hipotalamuszt és a tala~ is odasoroljuk, tehdt a kézponti mag a hits6- agyt6l epészen az elagyig terjed. Ax aldbbiakban az agytrzs &t azon képletét: a nybltvelét (medul- la), a kisagyat, a talamuszt, @ hipotalamuszt és a setikuliris rendszert fogjuk megvizsgilni, amelyek az életben maradis szempontjabsl legezakségescbb, \ddeformakat Ivdnyiyjak. A 28. a) ibra mind a fenti Ot képlet, mind az agykereg, a Kérgesiest, a hippokampusz &% az amygdala Tunkel Sit ismertet A gerincvel6 és a koponya talélkozdsénal az els6 lenyhe kiszélesedés a nyliltvelé (medulla), a légzé- primitty visal ser & néhany, a szervezet egyenes testiartast, tosité reflexért felelds keskeny képlet. Ugyanitt ke- resrtex6dnek a gerineveldbsl felszAllé és az agybdl lesailld {5 idegkdtegek: a keresztez6dés kavetkez~ tében az agy jobb oldala a test bal oldaldval, a bal ol- Gala pedig a test jobb oldaldval dil kapesolatban. Kisagy + Av agytOres hétuls6 részéher kapesoléd- va, valamolyest a nyalivel6 foleie caldthatd tekervs. nyes struktira a Kisagy, amely els6sorban a moz- gis0k koordindeigjat szervezi. Ax egyes mozgdsok kivalthatsk magasabb szintekr6! is, meg(elel6 koor dindciéjuk azonban a kisagyt6l fgg. A kisagy kiro- sodasa szdglctes, koordindlatlan mozgdsokhoz ve-66 2. Apuichologa Boligal apis ret. A mozgaskoordindcién kivil gyantthatéan még az Uj motoros yslaszok elsajéticssiban is Kozrema- kodik (Thompson és Krups, 1994; lisd 7. fejezet) A kisagy &50 nagyagy homloklebenye kéz8tti kbz- vetlen idegi dsszekdttetésck a nyelvhaszndlat, a terve- 26s 65 az davelés terén is szerepetjdtszanak (Middletos 4 Strick, 1994), Az embernél ezek az Ssszekétletések sokkal nagyonbak, mint majmoxnal vagy mas a: toknil, s ez egyéb adatokkal egyGtt arra utal, hogy a kisagy a magasabb mentilis makadések verérlésé- ben és koordindlis4ban hasonié szerepet jatszhat mint a kifinomult testmozgisok kivitelezésében Talamuse + Az agyt6rzs felett, az agyféltekéken be- HOI Két tojds alaki idegsejtesoport alkotja a tala muszt. Részben dtkapesolédliomdskéat mokOdik, ahol a létdsért, hallisért, tapintasért és fzlelésért fe- lelds érzékel6receptorokbél beérke76 informéciok 2s nagyaay feld tovibhtidenak vist és a7 dbrenlétet szabélyozza réezhen pedig ay ale Wipotalamusz + A hipotalamusz a talamusz.alat el- helyezked6, andi jéval kisebb struktdra. Elsésorban a motivéci6 terén, az evés, ivis, szexualis viselkedés svabilyozdsdban jitszik rendkivUl fontos szerepet, de a homeoszté lis fizioldgiat egyenstilydt fenntarté tényerket, a testhdmérsékle- tet, a szivritmust és a vérnyomdst is szabdlyozza. Stresse esetén a szokdsos egyensilly felborul, és olyan folyamatok Igpnek mdkadésbe, melyek az egyen- sulyhidnyt korrigélva visezadllitjék a test normélis makddési srintjét. Ha példsul til melegiink van, ve~ rejigkeziink, ha fzunk, didergink. Mindkét folya- mat a normlis testhdmérséklet visszadliiisdra int nyul, é5 a hipotalamusz verérlése alatt dll A hipotslamusz az érzelmek dieiésében és a stresszkelt6 helyzetekre adott vilaszokban Is fon- tos szerepet jiszik, A hipotalamusz bizonyos tera, leteinek enyhe elektromos ingerlése Srémérzéshez veret, mfg szomszédos régi6k ingerlése kellemet~ len vagy [sjdalmas éraést Ket. Az alatta elhelyezke- 40 agyalapt mirigyen keresz101 szabilyozza a Deis elvilaszidsé mirigyek rendszerét, vagyls a7 esész hormonhdztartést (ldsd 2.8. dbra). Szerepe kilnd- sen akkor fontos, amikor a szervezet vészhelyzet= ben fiziol6giai folyamarok egész sorit moze6sitja (ss vagy fuss vilasz). Az llyen helyzetek felismers- s6ért kapla a ystresszkSzpont” elnevezést. a szervezet_ non Retikulére rendszer » Az sls agytOrzsi6l a talamu- salg terJed6, a kézponti mag egyéb résrelt Is ketesz~ tez6 neuronhdlézat a retikuldris rendszer. Bbersé= fepet. He egy macska vagy cay kutya retikuléris rendszerébe Lelepitelt elekirédba egy bizonyos fe sziltségi elektromos éramot vezctnek, az dllatclal- sik: @ gyors egymssutinban véltakoré erdsséet ram pedig felébreszti az alvé dilator AA retikuliris rendszer figyelmink egy adott in- gerre vald Sssepontositasdban is seerepet jatszik Minden érz6receptor boesit idegrostokat a szir6- kent makOdG retikuldris rendszerbe, Az apykéreg~ bbe (azaz tudatunkbz) esak bizonyos szenzoros ize eteket enged neJutal, 2 rOpbIt peaig DIoKEONa. Limbikus rendszer A Kéeponti mag kordli, a nipotalamusszal szoros: Kapesolatban alld agyterdlet 2 lmbikus rendszer Tobb képletbdl All, & a7 Ss2t6nds, a hipotalamusz 4s az agytOrzs szabslyozisa alatt Sll6 viselkedése- ket is ellendr2i (lisd 2.8. bra). A kezdetleges im bikus rendszerrel rendelkez6 dllatok, példaul a ha- Ink dea haILAE a7 alyan tevakonyedgetet lalkorés, a timadés, a menekilés vagy a parosodis, sutercotip médon hajtiik végre. Az emldsbknél a limbikus rendszer mar gitolja ezeket az ds718n6s viselkedésmintakat, s {ey a7 allat a kornyezet vilto- rasaira tugalmasabban és adaptivabban képes rea sila A limbikus rendszer egyik része, a hippokam- pusz az emlékezésben jitsrik kildnleges szerepet Szerepére akkor devil fény, amikor a7 1980-05 évek- ben néhdny esetben epilepszids betegeknél teripids célbl sebészileg eltavolitottak. A felgySayulé bete- gck gond nélkdl felismerték régi bardtaikat, emlé- keztek » korsbban velik trténtekre, olvasni sem. felejiottek el, és birtoksban voltak begyakorolt kés2~ ségeiknek is. Az operdci6 el6it KGrdtbel0! egy éven bell trtént események felidézésére azonban esak Kevéssé vagy egydltalin nem voltak képesek. Nem ismerték fel példéul azt az Gi ismerdsOket, akivel aznap koribban hoss2i drikat tltttek egyiit vagy hetcken 4t rakosgattdk ugyanazt a kirakjéte~ kot gy, hogy nem emlékeztek arra, hogy eldzdleg ‘mar kiraktdk volna, mint ahogy ugyanazt a7 djs4got kobbs201 Is Rlolvastah sneTAGl, gy barmtve emle Keztek volna beldle (Squire és Kandel, 2000). A limbikus rendszer az emacionslis (érzelmi) vi- selkedésben is szerepet jétszik. Az amygdala, a7. agy mélyében megbGv6, mandula formajs képlet nelkulozhetetien az érzetmek, elsssorban a Télelem, 41é1ésénél (Marén, 2001). Bizonyos résidinak irtésa esetén a majmok félelme jelentdsen esokken (KIU- ver && Bucy. 1937). Az ilyen sérOlést szenvedett em- berek sem a félelmet tikrézé arcokat nem képesel Felismerni, sem dj fElelmi vélaszokat elsajétitant (Hechars etal, 1995) Abbél, hogy az agyat hdrom - a kézponti magbél, a Himbikus rendszerbél és 2 nagyagyb6! 4116 - kon- centrikus steuktieaként kereljUk, nem szabad araa iegrendsrorszerexése a kovetkertetniink, hogy az egyes részek egymastol figgctienck. Olyanok inkabb, mint az egymdssal Osszekapesolt szdm{togépek. Mindegyiknek meg- van a maga szerepe. a sz4mitdsi és a dintési folya- matokban - amelyekhez a nagyagy remekil alkal- mazkodott, é amelyck alapvetsen kUI8ab8znek a rellencs tevékenységek seabilyoriésshoz szikséaes folyamatokt6l (limbikus rendszer) -, mégis egyatt Kell mdkdnidk, Az izmok finomabb alkelmarko- ‘dasa (Iris vagy muzsikélds kozben) egy masik tipu- sit, a2 elBagy els6dleges motoros régija sltal kOz~ velitett szabslyozdrendszert igénysl. Az ilyen tevé- Kenységek a szerveret Integritdsdt fenntarté komp- lex rendszerekbe rendezSdtek. Nagyagy Ax Osszes lény koxil az ember nagyagya ebb. Az agykéreg. (cortex ~ latin $73, magyarul okérget" jelent) a nagyagyat borité réteg. A prepa~ rl agy Kérgi rétege sziirkének Itszik, mert f6ként ldegsejtekb6l és miclinhiively nélkili axonokbol all ~ innen ered a scirkedllomény kitejerts, mig az ay bels6, jobbira miet sze fehér szin6. ejlet~ indtt axonokat tartalmazé ré- A srenzoros rendszer mindegyik #&szb61 érkex~ nek informaciok a kéreg megfelel6 terileteiher: a motoros vilaszokat és az egyes testrészek moze: sit a motoros régi6k vezérlik. Az agykéreg tObbi, sem motoros, sem szenzoros #8sz6 aueeckicisy nf sékha! all, Ezek az emlékeréssel, gondotkodissal 4s a nyclvhaszndl Ki az emberi agykéreg legnagyobb részét. A nagyagy két (let, a Jobb és a bal feltekét a érgestest KBIi Sssze. A két agyfélteke alapvetéen szimmetrikus, k8ztDk elOlr61 hdtrafelé egy mély ha- sadék huz6dik, A ket félicke mindegyike négy le benyre oszlik: a homlok- gfonidlis, a fali (pare Is), a haldaték- (temporal és a ayaksziet~ (okeiph 4s) lebenyekre. Mindegyik kérgi terilet eltérs unkeidkkal rendelkezik (2.9. dbra). A homlokle~ benyt a fall Tebenyt6l a klcpon drok Gisura cont vrais) vilasrija el, mely a fejtet6061 oldalirdnyban fut a Mlek felé. A fali lebeny és a nyakszirtlebeny vi- lasztovonala kevésbé hatdrozott, s74munkra clés ‘anny, hogy a fall lebeny a fe tetején, a kOzponti rok migGtt, @ ayakszirtlebeny pedig az agy hatsé részén helye7kedik el. A haldntéklebenyt egy mély, az agy oldalin Iev6 hasadék, a7 oldalsé drok Gfawra lanerals) hatiolja al kapesolatos teriiletek teszik Elsbuleges motoros kéreg + A KOzponti rok cl6tt hi~ 2666 clsileges motors éreg vezérli a test akarat~ Jagos mozgisait (2.10. dbra). Bizonyos pontjainak elektromos ingerlése @ megfelelé testrésrek morga- sit eredményezi, és amikor ugyanezen pontok sé- rst szenvednek, a mozgisok is kirosodnak. A moz gatékéregben a test mintegy fejtetsre dllfiva kepe- Z60ik le. A lébuljak mozgds6t példéul a fejcershOz kézeli részek, miga szij ésa nyelv mozgasait a mo- toros terdlet aljdhox k6zeli részek irdnyltjak. A test jobb oldalinak mozgasait a bal felteke, a bal oldalét pedig a jobb félieke mazgatokérge vere: Eisoaloges szomatoszenzoros kéreg + A {ali Iebeny ceyik, 4 motoros {erBletekt6! a k8zpont] Arokkal elvilasz- etmek elektromos ingerlése szenzoros él- ményt eredményez valahol a test ellenkez6 oldalin. elyik résrét val6ban megérintet Sk vagy elmozditottvk volna. Ez az ebddleges s20- matoscencorer (leuirg) hire A meleg, a hides, a lapintés, a fdjdalom és a test mozgdsuinak éreékelé- se vets ide. Mincha a test valai A sromatoszenzoros és a motors terloteke6l kiin= dul és a7 oda befute idegrostok tabbsége a test ellen- kez oldalival ail kapesolaiban, A tes jobb oldalirél indulé szenzoros impulzusok tehit a bal oldali szo- matoszenzoros teriletre jutnak, a jobb lab és a jobb Kez irmalt pedig a bal oldali mozgatokéreg verérll Altalinos szabily, hogy a test egy adott részével Bsszekapesoldds szomatoszenzoros, illetve moz- gatdkéreg magysiga szoros kapesolatban all annak Gregkenységével és haszndlataval. A négyldbs om- 16sBk kdz1 @ kutya mells6 Mbainak elenyés76 a kergi reprezenticidja, mig a mosémedve mells6 li- &5 dtalakitdséra haszndl, hatalmas kérgh terlet All rendelkeréstre - minden egyes ujj KOlOn-kalOn Képviseltetikt A kérnyezetét érzékeny bajuszival felderit6 patkanynak pedig a bajusza rendetkezik scilankénti kérgi reprezenticioval Elsddleges latekéreg + A nyakszirtlebenyek hats6 c&- szén talilhat6, osSdleges: litékiregnek nevezett te rillet a Idtdsban jétszik fontos szerepet. A 2.11. ébra a latdidegrostokat és a szemb61 a lAtdkeregbe veze- 16 idegpilyékat sbrézolja, Figyeljak meg, hogy az idegrostok egyik része a jobb szembél a jobb felie- kébe, a bal szemb61 pedis a bal feltekébe fut, mig a muisik része a chiasma opticumnak nevezett képlet- ben Keresetezddve az ellenkex6 oldali féliekékbe Az \degrostok mindlét szem jobb oldaldbél az agy jobb feltekéjébe, bal oldaldbél a bal felcekeiebe visz- nek Gvenetet. Kévetkezésképp az egyik (mondjuk a bal) félteke 14tdkérpének sérdlése a ket szem bal ol- dali ldtomezGiének vaks4gst okozza, azaz kornyeze~ nk t6lunk jobbra es6 része kiesik észleléstinkbél, Eleodloges nallokéreg © Az agyléitekek oldalan ethe- lyerked6 haldntéklebenyek felszinén taldthats séileges allée 4 hangok komplexebb jellemz6-68 2. Apszcholigi boli lai Faileteny —Kempontdok—Homiibeny Ba toate Joo tele moony Hosen Seok eg ok Ings lat Faller ‘alsitebeny Htilebeny Odi sok ” aye Xe scivebeny ‘Kéreg alati srivet | +— Arok Lg ” a Felilebery \ Hataceiedeny a inek elemzésében vesz résrt, KOléndsen fontos a seerepe @ hangok id6be' Eszlelésében, ami példaul elengedhetetien a be- 6d észleléséhez. A jobb (Ul az agykéregnek mind a bal, mind a jobb oldali hallékérgébe KUld rosto- kat, jollehet a bal, ellenoldali kapesolatok eréscb- bek. Ugyanez igaz a bal f0l esetében Is. mintézaténak finom Asszociici6s régiok + Amint mar emlitettdk, a szen~ zoros vagy motores feldolgozisban kézvellenil réset_ nem vev6 agykérgi terilletek az dgynevezett asszocéclés regio. 4 frontiis asszolécés —réiok (@ homloklebeaynek a motores kéreg el6tt elhe- lyerked6 részei) 2 problémamegoldéshoz sziiksé- 2.9. ABRA + Av apyteltesh ‘Mind fteke kota har nagy lebenyek dl. Ezoken 2 kstleg i thats lebenyeken Kev a oldals6 rok matyon az aoykérea eay tov nagy texte, 22 insula (sziget re 2 Oldlnézet.b)Felinéet. c) Ar agyres ke resetmetszet. Figylik meg a felszn szitke- 62 mélyebb tehérlomny kaze kulenbsé (et Aa ember agyfémvképe omlelebeny ges gondolkoddsi folyamatokban jatszanak fontos szerepet (Miller és Cohen, 2001). Majmokndl pél- déul a homloklebeny séraléset kérositjtk a késlelte- st vilaszt igényl6 problémdk megoldasinak ké- pességét. Az ilyen Upusti feladatokban a majom szeme lattéra ket edény koztl a7 egyikbe téplélékot tesenek, majd az edényeket egyforma targyakkal fedik le. Ezutan ditetsz6 erny6t helyeznek a majom és az edények k6zé, majd exy bizonyos idd cltelte~ vel az ernySt elveszik, €% a majom vélaszthat oz edények Koz. Exészséees maimok képesek perce- kig taté késlelierést hovetden is visszaemlékezni a scdmukra érdekes edényre, 4 homloklebenyirtdson teseltek azonban egy masodperces, vagy annélYe idegrencszer szerezise 88 2.10. ABRA + A bal oil sgykéregfunk- cine lokaldcija 2 kereg nag res a morgésok vezi bon €s az erie bemenete slamzéseben jatskserepe, Eka teretek (a motoros 4 sromatonerzor Idtog, 216, hl ‘:szagjoheeg) mind tltektnjlen van ak Mas unkeokesak az apy egy oan episetetk magukat. Iyenek pedal a rye procukefaban és megertéséoen sre repel jltsa® Brocs- #8 Werncte-terlatek, talamint a2 ltt formalérak halt fr: aval vid lesetéstben szerepet jt bleges motores ‘ecpa rok sblogesszomatorzezors kiceg fyus angles, kzezenfunkldken ees Oils sok teruatek esk az ember apy ba oldlan t= Esidepes Wericketerlet__Bs6deges lahatot + te kéreg siareg hosszabb késleltctés esetén tandestalanok lesznek. Az egészséges majmok homloklebenyének neuron- i ltt is tizelnek, azaz fenntartiik az esemény emiéknyomalt (Goldman-Rakic, 1996) A hedwisd osscocideiss régioh 9 KONGnféle elssdle~ ges szenzoros kérgi terdletekhes k6zel helyezked- nck el, é dgy tdnik, hogy egy-egy érzéklet szolgsl ban N16 alrégiok alkotjak. A halntéklebeny als6 s€sze példaul a vizudlis észleléshez kapesolddik. En nek a terdleinek a(z agyat érint6) sérilése a kulénfé- le formdk felismerését és megkilonbéztetését ront~ Jo. Egy it bekOverke76 sérlés nem a latdsslesség el vesuteset okozza, amint azt egy ayakszirtiebenyl, el- a késteltetés atti 2ATABRA + Latoya Aran wan doek 3 chtnma optiunban talon, hol a eta ai) er ez rosokKorastnBEne, 2 ag elena gabe jtnak IY motion a retk job olds 0 ingekaob toe ryaksztebenyetovibtnak sédleges l4iSkergi terilet sérilése tenné. Az egyén ilyenkor dey ,1dtja” a formdkat és kaveti a korvonala~ kat, hogy kézben nem képes azonositani vagy mas FormiAt6l megkulénboztetni Sket (Gallant, Shuop & Mazer, 2000; Goodglass és Butters, 1988) ‘Az 616 agy képei Csak Wjabban rendelkeznk olyan kifinomult méd~ srerekkel, amelyek segitségével a7 16 emberi ogy- +61 anéIkul nycrhettink résvletes képeket, hogy kOz~ ben Kellemetlenseget vagy serolest okoznank. Az llyen eljdrisok kidolgozisa elétt az agyséralésck helyét és jellegét tObbnyire csak feltarasos idegse- bészeti beavatkordssal, bonyolult neurolégiai diag- nosztikus eljérisokkel vagy a betcg haléldt kovets boncolissal wudidk meghatdrozn) ‘Ax cgyik Hye médszer a sedmigdpes songely- Indy tamogrifa [CAT computeried axial t0- ‘mography - vagy egyszerden CT). Az eljirds sordn ey Keskeny réntgensugdsnyalibot bocsdtanak dt a beteg fején, és megmérik az atjuts sugirais meny- a méréseket kiilnbz6 iranyokban (kildab6z6 ten- gelyek mentén) szdzezres nagysigrendben végrik el. A mérési eredményeket azutin szamitogépbe Céplijak, amely a megfelelé szAmitasok elvégzése lwtin megszerkesati az agy lefényképe7hets vagy kim vetlthets kereszimetszet) képeit. Egy-egy kereszt- metszeti kép mélysége és délésszége tetszés szerint megvilaszthaté (a tomo az dgdrdgben ,szcletel”, vig" jelentéssel bie) Még ennél is vjabh és hatékonyabb technika a magnesesrezonancla-vizsgilat (MRI = magnetic resonance imaging), amelyben a pasztizishoz er6s magneses mez61, rdiéhulldmokat, valamint a kép Kialakitasdhoz szamitégépet haszndlaak, Az eljérés0 2. Apwetogi began! [A tecnnius epp magnesesrezonaneiaavaeclatot vagen. Aker. ayn a betes agyarl szerkesziet hep latatd sorin a beteget egy esdszerd késrileKbe fektetik, amelyre nagymérctil, igen ers mégnes borul. A Viesgalt cesteészt az erds magneses mezsbe helyez ve, ridiéhulldmokat bocsétanak ri, és megmérik a sravetck dltal kildGtt jeleket. Aksresaka CT-nél, itt is 1Obb sedzezer mérést vegeznek, majd azokbél slakicigk hi szdmbt6gép segitscxével a testrésr kél- dimenzids képét. A kuratdk a7 eljaras hidrogénatommagiainak rédidhulldmok okozta ener aglaszint-valtozasait keds onanciénak is szoktik neverni, bir a sugiredsra emlékeztetS nukledris s26t @ ayilvinos: sg el6tt nem szeretik hangoztatni, ‘Az MRI- még a CT-képnél is pontosabban diag- nosztizdlja az agy é # gerinovelé kil@nféle betegsé- geil. Az agy MRI-vel létrehozott keresztmetszeti Képe példdul a schericis muliplex olyan jellemz6 jegycit is megmutatja, melyeket a CT nem érzékel, pedig ennek a betegségnek a diagnosatizdldsdhoz, amely hagyomanyosan a gerincesatorna festésével drt, koribban kéchdrba Kellett fekidni, Ar MRI mivel a test merik - udgneses re radioaktiv diul porckorongsérvek, daganatok és sziletési de formiciok kimutatdsira is alkalias ACT és.az MRI segitséyevel nyert agyl anatémiai részletek mellett s2akség lehet az agy kilonbdz6 pontjaira jellemz6 idegi aktivités szintjeinek megs lapitdsdra Is. Ehher ma a poclranemiseids romog- rifdnak (PET ~ pastron ‘omegraphy) ne: vezett, szintén szdmitégépen alapulé képulkotdsi Az eljdrds alapszik, hogy # kilonféle anyaxesere-folyamatok végrehajtésahoz a test sejtjei encwpiat igényelnck, cent ar energiat pedig a” agy neuronjai esetében el eljdcis nySjt sephtséget azon a tényen sOsorban a (vérb6I nyert) glik6z szolgéltatja. A git falmezd anya. ot Keverve, az egyes culkormolekulik parinyi madio- kézhoz gyenge radioakilv jzov6pot ta aktlv 1ltést (elmkét) kapnak, § ha ezt a keveréket a vérdramba juttatiék, az agysejtek néhdny pere mil va épptigy haszndlatba veszik a megielalt sz61écuk- Az agy legaktivabb seu ronjai fogidk a legidbb glikézt fogyasztani, Kove Kezésképp 6k lesznek 2 leginkébb radioaktlvak. A rot, mint a jeldletlencket mér6 szerkezet, amely a radioaktivités mént szingét egy szdmitégépnek kildi tovabb. Ax agyszévetrél liyen médon kialakitott szines keresztmetszeti Kép az idegi aktivitds kaLSnDSz6 mériskét kalbn bdz6 salnekkel fogia jelBIni, se a poritiv taltésa részecskek (pevivonak) kibo estudsdn alapul rilia kilejezés, A radioaktivitds méré Innen a poritronemiss7i6s tomo. ‘A médszerrel ax epilepsria, a vérrdg6k vagy az agydaganatok egyardnt kimutathatoak, sOt a PET srintjében killonbséget fedeztek fel @ skizofrén és ar egészseges emberek sgymakddésének Osszeha- somlitdsakor (Schultz et el, 2002). Az eliérds arra is slkalmas, hogy magasabb mentélis tevékenységek, példdul zenehallgatds, matematikai feladatok meg. oldisa vagy besvéd KOzben nyomon kévessck az aktiv4l6dd, azaz a milveletekben részt vevs hérgi terileteket (Posner, 1993), ACT, MRJ és PET képalkotisi eljérisok az ugy és a viselkedés kizti kapesolat kutatdsshoz felbeestl- hhetetlendl értékes eszkéznek bizonyuluak. J61 ér- 2ékeltelik, hogy # tudomény valamely tera cey masik te Martin, ienek 1991; Raichle, 1994), A PET példaut a ket agyfélteke idegi tevékenységében megmutatkoré kilénbségek, az alkalmas. fejlsdésst hogyan gyorsithatja technikai el6relépés (Pechura és xpi ascimmetridk viesgalatara is. kivaléan Aszimmetriak az agyban Az ayatatlan szem szdméra az agy Ket fele ceymds cahorkepeneh kitszth, ROzeTebb! vlasgahatok wean ban - amikor példéul boncolisnél m a7t mutayk, hogy a bal flteke esaknem mint a jobb. Ezen béldl a jobb il- erik a mind nagyobbAzidegrendszerszervexése n Az ember! agyet allot PET-kpek 6h mu talk, hogy zak feldlgazéstnk Klon- zd set Kb agy terete moze ostanak teke sok hoss7i, az egyméstél elkilonil6 agyi teri leteket ésszekapesol6 idegrostot tartalmaz, a bal agyfélicke viszont révidenb, egy-egy terileten be~ Wali gazdag kilesdnkapesolstokat biztosit6 rostok- kal rendelkezik (Hellige, 1993), Paul Broca francin orvos mir 1861-ben boncolta clézSicg beszédképtelenségben szenveds beteg agyat, és a bal agyféiteke homloklebenyében, nem sokkal a2 oldalsé érok feletttaldlt sérilést. Ez a ma mir Broca-tertként ismert (lsd 2.10. dra) regio felelés a beszéd Itrehovdsiért. A Jobb agyfilteke megtelel6 régi6jinak sértlése rendszerint nem ve. zet a beszéd kérosodaséhoz. A bal féltckében he lyezkednek el tovabba a beszéd megértéséhez, a seavak leirésihoz és az irott szavek megértéséhez suiikséges régidk is. Bal féllekel séraléseket ered ményez6 agyvérzés esetében (chit nagyobb valé: szindséggel alakul ki beszédzavar, cosodds kizardlag a Jobb félrekét érint kézpont nem mindenkiné! helyezkedik el 9 bal félwekében; egyes balkezescknél a jobb féitekében taléthats. Jollehet a bal félteke nyelvben Jatszott szerepe rir j6 ideje ismert, esak a legutobbi idékben valt le het6vé annak kutatisa, hogy az egyes agyféltekék mit is tudnak Snmagukban. Egészséges egyéneknél az agy integralt egészként mOkAdiK; az egyik félte Ke informcisi a7 Bs8zekO16 idegrosiok kérgestest nek (corpus callauum) neverett kBtoge révén kézvet lenill tovsbbitddnak a mésikba, Az epilepszia bizo ryos formiinal ennek az OsszekO16 hidnak tulajdo- nithat6, hogy az egyik agyféltekebdl klinduld roham, meses neuronkisbléseket okozva. a masikea is 4 cried, Slyos epilepssids betegeknél az ilyen gene- ralizélt rohamok megelézésére meiszettek 41 egy iddben murétileg a kérgestestet, Ezek az dgyneve ett hasitott agy (spli-brain) betegek sokat segt- tettek a két félteke funkeidinak felderitésében, mint ha 8 ka A beszéd Hastott agyi betegektel vigzet atatlsok + Liitok, hoey’ a motores idegek az agyat elhagyva keresztez6d ek, azaz a bal agyfélteke vezérlia test jobb oldalat, jodb félteke pedig a batt, A21 is emlitettak, hogy & besaédért felelés terilet (Broca-régi6) a bal felteké ben helyezkedik el. Amikor a szemek egyenesen clérenéznek mindkét szemb6l az agy Jobb oldaléba jutnak (14sd 2.12. dbra), tehat mindkst félteke e Litémez6nek ar r6l a felér6l rendelkezik képpel, melyben ,sajat Keze normilis kérlimények kézt makédik; azez a bal agyfélteke » jobb kezet ,I4tja” a jobb oldali Lars Lérben. Az epészséges agy, mivel az egyik agytétte kébe belépé ingerek # kérgestesten keresztil gyor~ san dujuinak a masik féltekébe, egységes exészként mGk8dik. A fenti ismeretek birtoksban adzzik meg, hogy mi t6rténik akkor. ha a kérgestestet étmetszik, vagyis a két agyfélteke nem képes 18bbE kommunikilni 8 Fixicids ponttsl bain Iévé képek és a hasttort agy. Robert Sperry végzett Wttd:8 munkét ¢ terileten, kutatésait 1981-ben Nodel-dijjal jutalmaztak. Sper ry wscihelyzetetnek egytkeben a split-brain beteg, egy ernyé el6u Gl, kezeivel az ernyé mégbu1 (2.13. a Abra). Tekimtete az erny6 kOzepén 1év6 FEnypontra irdnyul, mikézben a masodpere tizedréscéig,felvil lan a esaar 26 az erny6 bal oldalin. Emiékezztink vissza rd, hogy ev @ kép az agy Jobb oldalabe jut, imely a test bal oldalét verérli. A kisérleti szemeély bal kezével Kinnyedén kivdlaseija a cemar 9 16bbi clrejett uirgy k62il, ugyanakkor - mivel a besréd a bal félteke funkeidia hozza &5 a car $76 képe nem jut el keptelen megmondani a kisérletvezetének, milyen 576 villant fel a7 ernyén. Rakérdezéskor sy anik, hogy nines tudatdban annak, amit a bal keze esindl. Minthogy a szenzoros bemenet a bal kézt61 a Jobb agyféltekébe megy. a bal agyfélteke nem kap informéei6t ar78l lesz. Minden informacié a jobb agyféltekébe jut hogy a bal kée mit érez vagy mitA LEGUJABB KUTATASOK Tényleg néveszthetiink Uj agyat? -Afejezetbentevizol nevoanatémia flo {948 alanjan Kenyon gendolnatus, hogy a2 leegrencser éopoyan status, ele gy Toit rendses, mint pail egy televizoné- sulk, Teryeg ez lene a hele? Az 6k tatasok amt engeci seen, hogy egyatar raz, lin nem! Sét sz aay nagyen is dnamitus srtezt, aly nemesak gyermehoknél, & teces soren mutatelképesz® rugaimas- ‘got, nanan fererekne, 0 apasztalatok cereaményeképpen is. & legiagaimasatbnak «20k a feecezések tinnek, amelyekszeit mmcsak a sinapsiok viltomeak stands yvényében (heateanes vagy nak el), harem meg atelnet apy is Képes sme ‘ek natsia 6 seen ut. U;reuronokt Ogy zeny! Enis! az icegeetek zdme még a ménen vel det ben, az emboli fejbdés soén Keletee- 2 (rewogenezs), amit isa éetlen eu: rock bebarargolik ax ogésr feedéshen levo agyat, hogy megkeressek a szimara rineorokre Kjelot nly. Amor tate na, letelepedne, és igyeteznek eaten a 23, abrinlathato neuonok valamebvtdnek Shors, 1989). vissea, mely eredetileg # caver s76 képi beme' kept Fontos, hogy 4 s76 felvillandsa ne tartson tovabb egylized mésodperenél, ugyanis ha hosszabb ideig lun, a kisérleti személy szemeinek mozgisival az Inger eléri a bal agyfélteket is. Az egyik oka annak, em egykénayen vélnak Isthatévé a mindeanapi te- vékenységek sordn, az, hogy az informéeisk a szem mozgisnak készduhetsen a hasitott agyd betegek mindkét réltekéjébe eljutnek Tovabbi kisérletek demonstriljék, hogy a hasitott agyd betegek szban csak arrél képesek kommuni kélni, am] bal agyféliekéjakben tOrénik. 2.13. 6) Abra egy mésik teszthelyzetet mutat be. A. kalapt 826 oly médon villan fel az ernyén, hogy a kelap 826 4 Jobb, a si’ s26 pedig a bal feltekébe kerdl. A ki- strleti személy arra a kérdésre, hogy milyen $261 [4 tott, az vilaszolta: ti". Amikor art kérdezték tle, miféle 00", taldlgatott ~ yarn, aj, hajtikanvar stb. =, &8 a Kolopit esak véletlenOl taldita el. Mas ete n alah. Az iy ference, ret iege ‘ito oct Kovebon bbn¥r0 alesse omtbads kepessogitet. Magyaran, = mér megszuetett és heyikre vandorotieasei- teket nam vf el tov sek ij gee Manaptig 6pp aat 3 magit rétasz- lean tané léspenot Kairie mop, amely szerit a fei ay Képtelen lene o Ssuigenerciok ereherasita, Az opyklop- (jao tats soran a Ktret patkinya gyi egy BRDU new,» seek DNS-ébe beepule veoyletet fecskenderiek, any, rmogjle a seteket,akainas a sejtos6 dis hmutatiira, Ex kévetben a2 aatolat Wassalus Kondlconlisos, a nppotampuszt Igenyoe vevd kkészesne veretek als, es Imegallapitotéh, nogy # kkepzésen tex sett dlack hipokampusziben szgnikin- san megndvekedert @ megjelet neuorok seam (Gould, Beylnanapat, Reeves es Eres, nogy 2 hasonls, &m & rippe- ampusat rem igényé Kodicionléss fel- adalok nem erecménjeniek dj hipokam- ils reurorokt. ay men ab feiedezes posig ara stmet be, hogy = Hppokamaslia nevregenent loos sare skeen at, hogy az alstok meganulanak pisogss- sal lean (Sts et al, 2001), Osszetog- va, a fem wesglatokegyésct ara utana, hogy atanulés seqten i reuronok megie- lenéstt az anyben, miss pedi as, hogy a taulishoz clove srksig van a neuro generis kepessegre Kalends macon nemcsak a bonylult t= rls) tejzetek erecményerne Gj Finn kampiis nesronokat, harem « amin a a ‘Sak Inet unkairea) magdlapitotak - ‘mar a mozgastenetoseg ss neuronseapo- rods zen eld az dato hippokampu- span (an Praag, Kempermann €5 Gage, 1999), Az degsetek akesbbiekben min- on txt e flnttHegoetex mads- va vsekednek (van Praag et al, 2002). 8 ‘api Kocopis tehitremesak az aakunkt sogit meg, hanem aay arubiépes- ‘séget Is move. Kerekedjank tel tent mar ‘na egy 8 Ks kocogisral sx6kombinicibkkal végzett tesztek (pl. kulestart, rmeliaré), melyeket szintén ugy hasitottak szét, hogy egy feltekére csak egyik fel vetdljon, hason~ 16 eredményeket mutatnak. Amit a jobb félicke és2~ Jel, nem jut el a bal fetekéig. A kérgestest atmerszé- se esetén gy nik, az egyik félteke nem veszi Ha bekitik a hasitowt agyt kisérfeti személy sze mét, ds Ismerés tdzgyakat (pl féstt, fopkefét vagy Kulestarté1) helyeznek a bal kezébe, egyértelméen felismeri het, $ haszaslatukat képes mozdulatok- kal isjelezni. Beseéini azonban nem tud réluk. Ha~ mikézben a térgyakat tapogatja - megkérdezik, hogy mit esindl, egészen addig fogaima sines ela amig a bal felieke « tirgy szenzoros bemenete e161 elvan zirva. Mihelyt azonban Jobb keze véletlentl megérint! a tdrgyat, vagy a Uirgy jellegzetes hango- kat ad (megesérren a kules), a bes7él6Télteke azon~ nal megtelel6 vélaszt ad. Noha a jobb félteke nem Képes beszéini, bizo- nyos nyelvi képességel azért vannak. Amint els6‘x idegrendszer szervertse n 2.12, ABRA + & ket agytlieke reno Bx atomend Jobb trend ros bemereie! He a szeminitel egyenesen elrendzink, 1 fcios pont uaa es ingerek ob, ig @ jada oxbk a ba agytlehde jut ak A al eteke ajooo kez mozgisl, 2 obo flteke pecig bal Kez mozpdsat ve ri A falas bemenete nagymérékben roses, do's Seehex8 fang va yen kepwislete az aco fel azones ai agyletekebe is ker A saci é- als a oxy azonos oli Wire ‘ik A eg2000 emberné a al agyeteke loins, ez ranyta az iro a beszet rele, vlamint a matematinal scams sokat. Abb flloke esak Kevssé Kéres 2 rye megerisere. Ugy tun, legtonto sab kdpessigol a teri konstutci ds 2 rmnieraeeles a 4 2.13. ABRA + A két agyféltoke képességeinek tesztelése a Ahastott ays sé szemiy hetyesen vlasit ogy tirgyat bal kez tapintésSual, ariko a trgy neve ajbb étekének vlatk fel, de fem képes magnnuernvagy lei, hogy mitesinat A. Aalapt” <26 gy wlnfel hogy a.alap”ajphh. a. pedal aytétekét jut ‘Aisi szoméy arc smal be, hogy 2.0" srt lj, de nem tu, mle," c) Els mind fetekének berutatjsk Néidnapi ti. _gyakeegyIstit(melyek kat Jkryy”és.kds" is szeropel.Azutn alist egy sad .KOny"|vtenekajobbfltokdnek. A menfllé vas tésra.abal ke ced lima kony" sub de amikr moghSrderica sedi, nem tu, hogy 3 bal kez mien seit itl, és. ks" 26a tippelm 2. A pricholigia bilgi laa példéakedl ie, 5 valamennyire irni is tud. A 2.13. ¢) sbrin bemu- felismeri a comar a6 jelentését, tatott Kisérletben a hasftott agyt kisérlet! szomély. hetkse ek el6sz8r olyai pi irgyak liste mu mint példdul esérce, kes, kinyy és pohér. Elegendé idét adtak neki ahhoz, hogy @ szavak mindkés feliekéjébe bejussanak. Ezutan a listét eb véve valamelyik s26t (pl. héayy) r8viden felvillant- jk az erny6 bal oldalin, azaz a jobb félteke sz4ma- tattak be ra, Ha a kisérlet) személyt megkérik arra, hogy ida Je, amit Htot, bal keze elkezdi lef Usyanakkor. fogalma sem lesz r6la, és esak tippelgetni tud, AZ a Ringe 8264 ha megkérdezik, mit in a bal kezével, finds (ényével - hiszen ér2i az {rds mozdulatait -cisz tiban lesz, de mivel nines kommunikicié a szé megnéz6 és leiré jobb félteke és a beszédet vezérl6 bal félteke ket, az iris tartalmérél fogalma sem lesz (Sperry. 1968,1970: lésd mée Gazzaniga, 1985; Hellige, 1990) Félichei specializacié. + A hasftott ay kisérleti sze mélyekkel végzelt vizsadlatok egyértelmGen a2t jel- 2ik, hogy a ket agyfélteke kUlénbs26kEppen Maks. dik. A bal félteke uralja a nyelvi kifejezdképességet tovdbbs logikai és analitikus miiveletek elvégzésére kai seimitdsok vésrehajtiséra is képos. A jobb félteke esak igen egyszerd nyelvi kilejezése- ket ért. Csupén olyan egyszerd (6nevekre képes rea ‘sdlnl azzal, hogy kivélaseja éket, mint a csaver vagy a fist, Meg. az olyan ceyszerd ulasitésokra sem mindig vélaszol mint ,pislogi", ,bélints", ,intsél nemet” vagy .moso lyoss". A jobb félteke ugyanakkor roppent fejlett wér- és sel rondolkerik. A bal félteksher ké pest Uigyescbb a geometrikus és perspektivikus b= rik megrajzoldsdban, és jobban tud szines kocké- kat egy Komplex mintizat utdn kirakni. Amikor a elvontabb kifejezésekre mir nem reagsl ‘A asitot agyd betaekkelveget vag tok megmutaté, hogy a Ket agyttee Ki Tonbiz8 mental tevekenyaégeke spel: 2Alodtt &jobb etke peliu! Keme!kedd szerepet sak a geometrnus és perspot vas abr megrajzoiséban, ragerésive ana hte, Pogy a minészek magasan fe)- let Jobb agg” rendelezrek Jobb kezilket hasznaljak a kockak egy adott minta- zat sverinti elrendezésére, gyakran hibdznak, Oly. kor alig tudjik megéllni, hogy bal kezilkkel ne javit- sik Ki a jobb keziikkel elkévetett hibskat Ar egészséges sremélyekkel végrett virsgilatok is megerdsitik a két felteke eltéré specializaci6it. A verbilis informéciok (szavak vagy értelmetlen s26- tagok) példaul gyorsabban és pontosabban keri hha a bal féltekére (azaz a jobb Is ttérbe) villamtJak fel Sket, mint ha a Jobb féltekére, Az arcok, a2 arckifejerések (krdzte érzelmek, az nick azonositésra cgyenes délésének vagy a pont clhelyerkedésénck azonositasa ezzel szemben a jobb feltckénck bemu: tava gyorsabb (Hellige, 1990), Az EEG- (elektroen- cefalogratiés) vizsgélatok szerint a verbills feladatok megoldisa soran a bal, térbeli feladatok megoldisa sorin a jobb félleke elektromos aktivitisa lesz élén- kobb (Kosslyn, 1988: Springer &s Deutsch. 1988). Nem lenne helyénvalé mindebb6l arra kovetkez- tetni, hogy a Aét feltcke egymést6! Mggetlentl dol gozik, usyanis ennek éppen az ellenkezdje igaz. Az agyléltekék specializéciéikban kilémbéznck ugyan egyméstél, de mivel folyamatosan egyertetik tevé Kenységiiket, sokkal inkabb ez az egyditimakéads faz, ami a mentilis tevékenységeket eredményezi mintsem az egyes agyTéltekek kildn-kil6n hozzi- jdrutdsa, Amint egy kutaté megjegyerte A filckik —kilinbociséged ji! Adezanak aban, hogy milyn lis midon Jdrulnak hosed mepls- Imerés egéscdhee. Fey trténet olsastsa kishen @ job Ficke sia a viewéis informéciét dekdolni, net dsszefiggévelt éxben tartan, énéhelnt poem righ érteimezni a uganakhor a scinacs seavek foneikus @ humort lap smetaforiat. (mondatten) represents in katt jelemésés és ‘A bal féltcke mesértisiben, as‘2 idogrondszer szerenise % tikba fordisibon, —valamint a szavakjelentésé- Dal & a sclmanisbdl Kindrosout descefgaiok — Ki- aloktésiban jétcik specs scerepet. Nines azon- an olan mocaanat, melyben sak az exik féleke strike scerpet, vagy melyhec wok az eyik flee jé- ul hazed (Levy, 1985, 44). Nyelv és agy A nyelvért felelds egy! mechanizmusokra vonatko- 26 Informaci6ink nagy résee agysérdlésben szenve> 6 betegek megfigyeléseib6l szirmazib. okozhatjak daganatok, mély fejsévdlésck vagy agy- vér2és, Az affvia kifejezést az agysérilés okozta nyclvi savar leirisima hasznsijak Amint azt koribban megiegyextik, az 1860-as években Broca megfigyelte, hogy # bal oldali hom- Toklebeny oldalsé részén 1év6 egyik terlet séralése az express aficidnak (vagy motorasafziénak) nevezett beszédzavarhor kapesolédik. A Broca-te~ rilet sérblése a szavak helyes kiejtését akadslyoz~ za, 4 betegek Inssan 6 nehéekesen fejezik ki magu- Kat. Beszédik gyakran értelmes, de esak kulessza- vakat tartalmaz; af eyes svamban haszadljak; hajlanak a melléknevek, hatd~ ror6k és kStGszavak elhagyisira, A beszélt vagy a frott nyelv megértése ugyanakkor nem oko nehéz~ séget_ szdmukra. 1874-tea Kari Wernicke német kutaté err6l sz ‘molt be, hogy a kéreg egy masik helyén (szintén a bal féleekében, de a haldntékiebenyben) bekGvetke- 2 Kirosodiisa a recepiv aféciénak afiziinak) uevezett nyelvi zavarho kapesolédik. Az igynevexelt Wemicke-terileien sérilt- emberek nem fogidk fel a szavak jelentését; halljik ugyan a sravaket, de nem tudjsk, mire utalnak. Ugy képe- sek koanyedén, megfelel6 kiejtssel szdsorokat pro Guksini, hogy sem a hasznait szavakr6l nos mondanivaléjukré] nines halvany elképzeléstk A sérilest reveket rendszen (vagy scenzoras sem stale {A font sGnetek elemassérs alapozva Wernicke ki- dolgozta @ ayely produkeidjinak és megértésének modeller mar srdzéves, al Jeayei mindmaig helyesack bizonyulnak; Norman Geschwind is rijuk épitve dolgozta ki Wemicke-Ge sehwind-modellként (Geschwind, 1979). A modell szerint @ Broca-terilet raktarozza azokat 92 aiuldcids kédehat, melyek meghatd- rozzik a suavak kiejtéséhez szikstges izomtevé- Kenyséyek sorozatdt, és a Lédok day hozzik etre a Kite szavakat, hogy a motores kéregbe atkertlve. ‘megfelel6 sorrendben aktivaljdk az ajkak, a nyelv és a gége izmait. A Wernicke-terilet viszont az audi- ores (hallisi) kédokat és a szavak jel ja Egy sco kimonddsakor chit elészr a Wer- Habar a mode ismert elméletét nidseit thral- nleke-terllet auditors kédja aktivalédik, majd az Ingerilet a Broca-teriletre jut, ahol a megfelel6 arti- kuldeids kod felelevencdik, és a 526 kiejtéséért koz~ vetlel felelés motoros kéregbe keri. Egy mdsvalaki altal kimondott s74 megértéséhez a sr6nak a hall6kéreghsl el6szdr a Wernicke-terll- letre kell tavébbiiédnia, shol a s2ét ésszchasonlit- Juk @ s26 Jolentéss: maja aktivdlé audicoror ke al, Egy trout sz6 bemutatdsakor a $26 eldsz6ra Id tokéregben Keril regisziriliésra, ahonnan a gr angulaisba vetil, mely a $26 Litott formdjat a Wernicke-teriileten Iév6 kéddal kapesolja dssze. Ha egy s%6 auditoros kédjét_megialaltuk, akkor mdr a jelentése is megvan, A szavak jelentései ily médon akusztikus kédjaikkal egyitt rak el 8 Wernicke-terilleten. Broca-terilet az artikult- ci6s kédokat rogziti, és a gyrus angularis veti Sssze egy 526 [rout formijat annak auditoros formijay eeyikuk sem raktéroz avonban informaei6t a s26 je lentésérdl. Egy sz6 jelentése esak akkor hivédik €16, ha auditoros kédja a Wernicke-terdleten akti- valodik A Wernicke-Gesehwind-modell szdmos, az aft aidsok iltal produkalt nyelvi zavart megmagya: A Rroca-teriletre korlétezédé sérdlés rontja a be- szédprodukeist, de kevés hatissal van a beszétt vagy frott nyelv megértésére. A Wernicke-teriilet sé- rilése ugyanakkor ~ mikdzben a Broca-terilet épsé- se miatt az egyén képes a szavak megfelel6 artiku- lalésdra - a nyely megertéset minden tekintetben karositja, s # beszed jelentes neikuli lesz. A modell ait is megiésolja, hogy a gyrus angularis tertiletén sérilt egyének, mikézben nines problémdjuk a be- sréd megértésével €= produkeidjsval olvasni. Végil, ha a sérfilés a hallokéregre korlito- 26dik, a személy normélisan tud olvasai és beszél~ nl, de nem képes a kimondott beszéd megértéséee. roxédnak nem tudnak Vegetativ idegrendszer Kordbban mir emlltentk, hogy perifécide ideg- rendszer két részb6l 4ll, A szomatikus idegrendszer verésli a vizizmokat, és 0 bérbdl, a7 izmokbél és a KGl6nb8z5 szenzoros receptorokbél is kap infor- maci6t. A vegetatiy idegrendszer szabélyozza a mi- ayeket és a simaizmokat, KOztUk a szivet, a vére Ket é5 a gyomor-bél traktust. AZ nevezik ,simdnak", mert a mikroszkép alatt simd- nak Mitszanak (mikézbes ok esfhosnak). A. vegetatfy idegrendszer misik, auiondm —idegrend- ster neve abb6l a tényb6l ered, hogy szmos dltala verérelt funkeié autoném, Onszabélyoz6 ~ példsul az emésctds és a vérkeringés -, és akkor is folyama- tosan mk6dik, amikor a személy alszik vagy nines rudatandl jen izmokat azért a vaein6 2. Apsacholéga bilgi’ dapat Kommymitgy Seemgone Seem Oarystahitya Ormyianécye Saipad Torok Faomiigy Funsmiogy yl és Stapocs alt yl bs Skapocs at migyek righ Parasiimpatiis| Gyomar ls tony Ont Vc ema y Poeats “stv — nm vee vane a en ae vee 2 ese vs : ive fin vitae ‘nt cel = an Way teneasee Unique Waren wane Tage seek 2.14, ABRA + A vegotatividegrendszer mozgat6rostjah ‘A srmoatin idearendszort az abrajbb olan, a paraszimpatosat a2 dra bal dain vizotk. A fohamatos voel a ganatonak 6, 2 szaggattt a ganglanok uti rostokat jee A szimpatihus ag neuroraia gerincvelé his gyékiszakaszaoleredaek:sinaptikus kapesolato Jat képeznek gerincvelé melt fu idegticokka. A parascimpatitus dg nevonaianyitvelbbl,ylamint agence keresrt-sont) veg bllépnek kz ezek a2 ingeel sevekkézelében lev6 idegdicakharkapesolidnak. A legtabbels6srervet mindket, egymssl. diag bedegn A vegetativ idegrendszer két részb6l, a szimpatikus, sa paraszimpatikus idegrendszerbdl ll, amelyek tevékenyséxe gyekran emtagonisztikus. A szimpati- kus idegeendszer tObbnyire magas arousal ideién, jacaszimpatikus idegrendszer pedig ayugalmi allapotban akuivizsioaik. 2.14. abra a ket rendszer ellentétes hatasait mutatja a Kulbnféle szervekre. A. paruszimpatikus idegrendszer példdul s2tkiti a szem pupilldjét, serkenti a nydlelvdlasztast, és lasstja a szivverést; mig a srimpatikus idegrendszernek mine den esetben ellenkezd hatdsa van. A test normélél- apotit ~ a szélsOs€ges izgelmi Sllapot és & vexetativ ernyedtség KOz6tt ~ a két rendszer egyensblys tartia enn ‘A suimpatikus idegrendszer jopoara egyetten ceységként mOkOdik, Emociondlis izgslom sorén cgyszerre gyorsitja fel a szivverést, tégitja ki az ere ket a vazizmokban és a szivben, sx0kiti oseze a bérA belo evalastsd mingyek rendszre n és az omésztdszervek artéridit, & okox vereitéke: aks, = késatet egyben bizonyos bels6 elvélasztdsd mirigyeket stra, hogy az srousalt tovabb ndvel6 hormonokat vélasszon ki ‘A paraszimpatikus idegrendszer ezze] szemben eeysterre esak egy szervre hat. Nyugalmi dllapot- ben és az olyan m@kadésekben vesz részt, amelyek 4 testi erdforrasokat probéljak felhalmozni és ta Igkolni. A paraszimpatikus idegrendszer dltal 1ée~ hozott lassabb szivveres és Iégzés példdul kevesebd cenergidt igényel, mint s szimpatikus idegrendszer felfokozott tevékenységel, Jéllchet a szimpatikus és paraszimpatikus rend- szerek dltalaban egymas antagonistai, van aghany kivétel is, Noha a félelem vagy az izgatottsig a srim- patikus rendszer dominanciajat feltételezi, ex6s f&- elem eseién nem ritka a paraszimpatikus inet, vagyis az akaratlan vizelet- vagy székletirités. Mé- sik példa a himek/érfiak szexualis aktusa, amely- bben a (paraszimpatikus) erekei6t a (szimpatikus) akuldcié Kell Kovesse. igy, bir a het rendszer tobb. nyire egymdssal szemben hut, valéjaban bonyolult KélesSnhatés makédik kézdttOk. + Aridegrendeer lt dane, a agate 2 gerneelt mags ban fiat Kozpont saz agyat 6s a gerinowibtatesti0D0i shez hanes06 pert idegrendszeceoszteté A perérds ‘degrendsertvabe a 6zbhservele, 2 iavokal 65a est+ felzinel vale odavisza kepesoatban lo szomathus, vala- mint a 2sigerehet és 2 mingyekt irnyto vegeta iegrend- sera * Az ember agyhirom funksondls rds a Khzpont mag, & limbius rendsce € a nagyagy A koepont mag az aapves ve eta tunkcioatwezei; a mokus rendszer az erzelmek, 2 motvacio€s sz emiekezetellendreestben jtszk szerepe, 4 nagyagy pei 2 tervenésrt és a dnteshozését fells + Akaike osszeh0 ideghdteg, a kérgestestAtvigasa ‘avlag Het Yeroke toro muxogesere. Mig 2 bal foreKe & yeh és matemattal, aig abd teks a tri hésesdgekben Jelesteak - vidi vszont a ryelvet ak hezdeteges szntn ft meg, konmuniaal nem képes + A vegelaty idegrerdier szimpatlus es parazimpathus ‘esrb all A simpatiusidegrendsze zim alapotban here- ‘ai ot, a parasimpathas posi ryucain Slaptban 4. vajn mrt szimmenrius agyun (mir hasonit a jodb 6s bal {ele egynésta? Mind a motores régi06), mind @ hppokan- ustbl vagy @kisagyb6! obo is 6 bal is van. Ataldban egy Imasnaktkérkdpel (int plan! 2 szem eseteben). Mir jot von tere eza sanmetna 2. Hastoragybetegeknl (ainda Kérgestestt atvégiak) ‘a agy bal 6s ob olla etd modan mkacik. expel ivok bemutatottsnra dll Képesck dy read, hooy @ mask eteke mit som setaz ogesz00, Laret,nogy a yen em Derek he, led imeeteke! erdeke2delneivk van? Vagy megs csakeay? A belsé6 elvalasztast mirigyek rendszere Az idegrendszer elképzelésiink szerint az izmok és 8 mirlgyek aktivalisdn keresztUl a szervezet gyor- san viltozé eseményelt szabilyozza. (A miigyok olyan, a test KGT6NbOZ6 pontjain (aléThat6 szervek, amelyck nedveket, példdul verejtéket, tejet vagy hormonokat valasztanak ki.) A bels6 elvdlasztést mirigyek rendszere, vagyis 12 endoirinrendseer ssabban mOK8dik, és a test sejtesoportjait kézvet- ve, # hormonoknak nevezett vegyuletek reven sz bilyozza. A hormonokat a kaldnbéz6 belsé elvi- lasztésii mirigyek kOzvetlendl juttatjak a vérdramba 2.15. dora). Ahormonok ezutin, 4 testben szétira- molva a kilénb6z6 tipust sejtekre mas-mas médon hatnak. A megeélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek esak a7 adott sejt mak6dé- sét befoly4solé hormonmolekulékat iamerik fel, a receptorok pedig « hormonmolekuldkat a vérdram~ él a sejtbe juttatjak. A bels6 elvilasztist mirigyek egy rés76t az idegrendszer aktivilja, mas részGket a lest helsé vegyl dllapetdaak vAl kodésbe. Az egyik legnagyobb belsé elvdlasztist mirigy, ax agyalopi migy (ips) az ogy ceyféle kin vése, és kézvetlenill a hipotalamusz slatt (2.8. 6 4b- ra) helyezkedik el, A .f6mirigynek" is nevezett agy. alapi mirigy termeli a legtdbb hermont, és szabi- lyozea cgyben # tSbbi belsé elvslaszidss mirigy mOkOdését. Az ogylk, a test nOvekedsser szabélyo- 28 hormen példiul Wl alacsony koncentrécisban \Wrpe-, ill magas Koncentréciédan pedig 6riésné~ vést eredményez. Av sgyalapi mirigy dltal kibocsd- (ott hormonok tovabbé a (8bbi bels6 elvslaszcdsi mirigy - a pajzsmirigy, 2 nemi mirigyek és a mellék- vese kérepéllomanya ~ mak6desét serkentik. Az ud= varlis, a pirosodds és a szaporodés a legtdbb é16- kssi hozrék md2. A psnchotgis Hodgial alii Motaevese (sod 2.18, ABRA + Nendny dolsb ehaasztis) miigy ‘esd evalasease mirigy al kvalaszor Rormonok ugyanoyan fomtos szerepet atszanak a sroveetaktivtsanak itegracojéban, Tint az idegrendser. Kuen azonban egymastel a belsb ade lant miigyek es a2 idegrenceanr mikocesi sebeseege. Egy eg- Impuaus @ masodpere néhiny szizacrése alt wiyighaladhat a ‘orvezeen. Masodpercete, 0 orahra lene sznban s2lksa ah ha, hogy egy bels6 elas mirigy valamiyen hats rien ena ‘syste kbocsitisa ar, «hormonnak veraramon dtl eli eklpontjhor - ami solka lassab folyamat Ienynel az idegrendszeri aktivitds 6s az agyalapi mi- rigy nemi mirigyekre gyakorolt befolydsinak bo- nyolult kélesGahatéséra alapozédik. ‘Az agyalapi mitigy és a hipotalamusz epybtt~ mGkGdése a belsé clvélasstisa rendszer és az idegrendszer kozti komplex kélesbnhatas pom- pas példdja. A stressere (Félelem, szorongas, fi dalom, érzelmi megrazkédtatés) adott vdlaszként & hipotalamusz bizonyos scitjel egy kertikatropin- serkent6 faktornak (CRP - conicaimpin-releasng factor) everett anyagot vélasztanak ki, amely egy esatornaszerd képleten t a7 agyelapi mirigyhe7 ke- Fil, $ a2t a legfontosabb ,stressz"-hormon, az adre- nokortikotrop (ACTH adroaconticomepic horuone) termelésére ingerll. Az ACTH ext kovetd- en avérdramon Keresstdl a mellékvesékhez és a test egyéb szerveiher. jut, mintegy harmine tovabbi, « lest vésshielysetehhes val6 alkalmashuddsdt cldse- gltS hormon kivélasztisdt eredményezve. Vés7 helyzeiben példéul a sejteknek sz6Iécukorra van svikségik, # kortizol nevd, stress escién kivd- lasrtott mellékvesehormon pedig épp a gluk6znak 4 esirbél valé felszabadulésat segiti el6. A kortizol egyebkent a kognitiv makodést Is befolyasolla, més pedi kis mennyiséyben javitja az emiékezetet, nagy mennyiségben viszont bénitja, és a neuronok ethaldsdt eredményeai A mellékvesék fontos szerepet jitszanak ex egyén Dangulatanak, encrgiaszintjenck és a stresszel valé meghiirdésénck beillitéssban. A mellékvese belss vel6dllomsnys epinefrint és norepinefrint (mas né- ven adrenslint és noradrenatint) vil nettin vészhelyzetre késviti fel a szervezetet, azaz a vegetatly idegrendszer szimpatikus gével egydtt- makddve a simaizmokra és a verejtkmirigyekre hhat, tovabbé sadkiti a gyomor é slija a sziwerdst. A norepinettin Is a vészhelyzctek- re Késziti ol6 a scervezetet, dim az agyalapi mizigyet 4 véréramon 41 olyan hormon kivélasziésara ser- Kenth, ainely « mellekvese Keregallominyiten It Az fgy kivilasctott hormon pedig a mdjat serkenti hogy # vércukorszint emelésével a svervezet szé mara clegend6, a ayors esclekvéshe7 szakséges ener gidt biztositson. A bels6 elvitasatist rendszer hormonjal &s @ ne- urotranszmitterek egyarint a test kilonb6z6 sejtjel kozt hozzsk-viszik a2 Gzeneteket ss kl. AZ epl- belek erst, gyor A neurotransz- mltictek 2 szomszédos neuronok k6781t kOzvetite~ nek, s jobbéra helybea hatnak, mig a hormonok nagy tavolségokat hidalnak 4t, és a klénb826 tfpu- si sejtekee eltérsképpen hatnak. A kaz6ttOk 1ev6 kalénbségek ellenére aémelyikak mindkét funkei 6t elldtja. Az epinefrin és a norepinefrin példéul neurotranszmitterként makddik, amikor 8 neuro: nok, és hormonként, amikor a mellékvesék vélas2t- Jk ki RESZOSSZEFOGLALAS + Abels evlastést mirigyek a veréraba Wik hormonisi- at, amelyekazutén a szervoznet berate puesto ‘shana * A npoteselendzése alat tare a bbl els elvalaszrasi ingyet. H_ GONDOLKODTATO KERDESEK 1.Averaramba kar hormonok atest birmeljk st ke sak oli, Hogyan lehetsiges, hogy = kiléabérd szerelre magi klonbezokeppennatrak? Torte valami nason je Jenség az ay! neuronoksenaptus stele i? 2.tTeen aermoszrat goneestoax a0, racy 3 aeasoan a nO- imesklet ming land legyen. Ugyanezen ey alapjn mike lie a bel evlastish migyek renésoere is, amkor 2 ver hormonsenjt kl belitan'? Melykfomirigy ti be won a texmosztit erent?oii, gene, viseledés n Evoluicié, gének, viselkedés Abhoz, hogy a pszieholdgia bloldgia! alapjait valé- ban megértsik, mind az evoliiciés é¢ a genetikai tényez6kkel, mind a biolégi aban kell lenndnk. Az évmillidkkal ezel6tt kelet- Kezett {1Glényck felépitését és idegrendszerik mi- kodésdt Kornyezeti tényez6k alakitjak szinte Kelet- kerésiik dt, evalsciés Tolyamatokkel tisz- ‘A Charles Darwin altal feltirt és az rerméscetes seek cié mind a viselkedés, mind az agy kialakitasdban alopveté szerepet jitszik. A viselkedésgenctika tu domdnya egydttesen alkalmazza a genetika és a pszi- chol6gia médszereit a viselkedési jellemz6k Or6KI6- désénekvizsgdlatdban (Plomin, Owen és McGuffin, 1994). Tudjuk, hogy sok fiitafjellemz6 ~ példdul a ‘mugassig, a csontozat, valamint a hj és 8 szem sal ne - 6rdKl6tt. A visclkedésgenctikusok azt is meg~ probaljék kikutatni, hogy a pszicholégiai jellemzSk ~ a képességek, a temperamentum és az érzelmi st bilitis - milyen mértékben szallnak ,apér6l fitra™ (Bouchard, 1984, 1995). A Lonéoni Pszichistriai In- ézetben Rabert Plomin az intelligenciddan szerepet Jjitsré genetikai markereket azonositott sikerrel (Fi: shes et al. 1999), bar az ilyen részeredmények ko~ rintsem mindig meggy8z6ek. Az alibbiakban létni fogiuk, hogy a kérayezeti tényerdk milyen jelenié: sen képesek befolydsolni azt, hogy bizonyes geneti kaj faktorok az egyén érése sorin milyen mérték: ben ayilvanutnak meg. véltordsokert felel6s Aviselkedés evoliicidj A kiléinbSz6 visetkedések oksinak feltérdsindl nem- sak a proximaity (hogy példdul u térdreflexet kz vetlendl # gerineveldi motoros neuronok (azelése okozza), hanem a7 uldmattv tényez6kre is figyel- Unk kell, Urébbiak evolvcids kontextusba helyez ve igyekernek értelmezni a cselekwéseket, Mig a proximativ magyarazatok a visclkedés ,hosyanié ta" adnak vilaszt, az ultimatiy magyardzatok a.m énet” is szeretnék megérteni, azt, hogy miért ala ult ki és maradt fenn valami a természetes szelek- 16 sori, Vegydk példdul a himek agresszigjét (iésd az érem két oldala betéiet a fejezet végen). A himek mind ax embernél, mind a 18dbi eml6sfajndl a resszivabbak a ndstényeknél (Bust é& Shackelford, 1997), kOIéndsem a nemen belli Lérsas interakeiok sonia, Azokndl s fajokndl, amelyek szaporodisa az Evszakok vallozisthoz k6ttt, a himek k6z6tt a8- resscid kUl6ndsen a pirzisi id6szak alatt ugrik szem~ besrOken magasra, A gimszarvasok vagy a2 ek FantFOkak Nimjel héremet tartanak fenn maguknak (néstények kis csoportidt Kizirdlagos seexudlis partnerikként kezelik), és minden, a ndstények felé udvarldsi szdndékkal kzeledé himmel szem- ben agressziven Iépnek fel ‘Ax agresszié.proximatty okalt mar ely J61 ismer- Jk. Usyansigy befolydsolja példdul vérben kerin 46 szteroid hormonok, a tesztoszteron szintje, mint bizonyos kéreg alaiti terlletek sérdlése ~ mely ut6bd- bi esetben az auresszié a roncsolis helvété! figsden esbkken vagy n6. Ujabban a serotonin jelentéséxe- re is felhivtsk egyes kutatk a figyelmet (Nelson és Chiavegatto, 2001), tovabbs az is bizonyossigot nyert, hogy ~ legaldbbis egyes régesdloknal ~ sza ingerek is befolyasoljdk a himek agress2i6jat (Sto- wers, Holy, Melster, Dulac és Koenteges, 2002), Nem Iehet ugyanakkor a szocidlis tényerSket sem ethanyagolai, amelyek mind az agresszié jellesére, mind lefutésira kihatdssal Ichetnek. Pérzdsi id6- seakban példdul a gimszarvasok vagy az elefént Kék Kizdrélag a feléjUk kzeledé himeknek ronta- nak neki, a szexuslisan fogadéképes néstényeknek soha. Migrt van cgydltalin sekség agresseiv viselk ésre vagy egész idegi és hormondlis ,néttéripard- fa"? Melyek lehetnek az ultimativ okok? Evoliciés & funkelondlis szempontb6l a parz6 himek ag- resszidja adapuimak mondhat6, reprodukeids sikercket - a reprodukeiés sikerek pe- dig segitenck tovibb terjeszteni az agressziv visel kedésért felel6s géncket. Az, hogy a gimszarvasok- rndl a7 agressriv himek nagyobb valészindségge] jutnak mestermékenyithers néstényekher, garam alia, hogy a2 agresszivitis génjét nordoz6 bikik ceyre nagyobb ardnyban lesznck a kévetke7é gene- ricidkban jeten, A szelid himeknel pedig épp fordit va lesa: mivel nehezen tudnak pért keriteni maguk- nak, egyre elhanyagolhatsbb mértékben képviselik sénjeiket » populdciéa belél, S26 sines arrél, hogy & himek agressridja ctikai vagy mordlis szempontb61 kKivinatos lenne, mindossze azt mondjuk, hogy evo- Iiciés értelemben adaptivaak mondhats. ‘Az agresszlv viselkedést, mivel a pdrosoddsért valé kuzdelem hivin eld, a szexudlis szelekei6 ala- Kitja. A svexudlis szelekei6 a természetes szelek- 16 sajatos valtoza siti eldnyben, amelyek a szaporoddsi réta novelé- sével cldsegitik ax egyed sraporodisi sikerét. A. gimszarvasokndl a n6stények szaporodasi ratajat 8 vemnessés és & szoptatdsi id6szak korlétozza. a hhimekét viszont ceak az elérheté néstények szdma, Egyes madérfajokndl a himek reprodukily rétdja Alaesonyabb a tojékéndl, mivel a hfmek kotlinak és Keltik kia (ojasokat, a toj6k pedig exalatt Wj, parzis- ra alkalmas himeket keresnek maguknak. Az ilyen a fajokndl a néstényck az erdszakosabbak. Az alap- Felillast6l fOggetlend} mindig azok a vondsok fog- nak nemen belil szelektSlédni és tovabb 8rSkI6dni, hiszen fokozza a Ként azokat a vondsokat rés720 2. A pacholgis boli! lop 2.16, ABRA + Kromoszomak Ezazerbsen nagytot iénykép egy nd 46 kromoszbméjét mutt ‘nok 1-18 22-9 aerial zones kromos26 nek, de 2 23. par a eriakn hove rokka rena amelyek magas reproduktiv potenciallal rendethex nek. A viselkedéses megnyilvinulisokon, példdul az agresszién Kivi mas egyéb tulajdonsigok, a testméret vagy a szinek is idetartozhatnak Kromoszémak és gének A természetes szelekeié a géneken kereszttil fei ki hatssat, A gén az SrdkI6dés legrontosasb molekuli- ris egységének, a DNS-nek (dezoxiribonukleinsav) egy Segmense. A seAléinki6t kapott és utédaink nak tovibbadott r6kl6desi egységeket a kromo- szémaknak neverett szerkezetek hordozzak, me Iyek a test megtaldthatak. A legisbb (esti seit 46 kromosz6- ‘Az emberi embrié fogamzéskor 23 Kromoszomat apja himivarsejsje061, mat pedig angla petese)tjéb6! kap. A 46 kromosz6- ma 23 pit alkot minden egyes sejtjének sejtmagjaban mat (artalmaz melyek a sejtek minden egyes ose Lédisakor megkettéz6dnek (lisd 2.16. abra). Amint za 217. dbeanis latszik, a DNS-molekula egy meg- esavart 16trdhoz vagy egy Kett6s sziibol 4116 spiral hoz (dupla hélix) hasonlit A génck kédolt, specifikus funkeiék végrehaiti- sira Gs7t6nz6 utasitésokat intéznek a sejtek fele aitaldban bizonyos fehériék eléalliiséra buzditjak ket. Bar egy test Bsszes sejtle ugyanazokat a géne~ nek 5-10 szizaléka aktiv -, a sejtek mégis Képesek specializélddni, AUS! fogva. ryltert petesejt fejlédni kerd hogy @ megterméke- a7 egyes sejtek bizo- nyos géneket b Amikor példiul anért lesz degselt masokat pedig kikapesolnak faz ,ideggének’ a sejtho ert a gének idegi makadéshez sedkséges anyogokat termelictnek vele (ami nem példdul az ~izomgének* nem volndnak kikapesolva) aktivak Wrténheine meg, ha a tSbbi gén z6me, A génck # kromoszémékhoz hasoaléan parban Jamak. A parok egyik génje 2 nimivarsejt kromo- szémiibél, x masik a petesejt kromoszémaibél sei mazik, vagyis az utéd egy-egy szil6 génjeinek esak a fel kapja meg ban 1000) kérali v Mivel az emberi kromoszémak gy talin mép magasabb a gének rendkvil valdszindtlen, hogy két ember, azonos génkésclettel rendel Kivéve az egypetgid droket, akiknek génjei mivel ugyanabbél a megtermékenyltett petébdl fejlddnek ki - teljesen exyformak. kezzea, 2.17, ABAA + A DNS-nolekua szerkozere ‘A moletla mind sera cut (5) €3 fart) vskord soot Deal; ,megosavar” lea fk peda négy DE2Sb6l A, GT, Cl ak A srl kets természet,valaint sbéziepéok koratozots ¢allohotové tex, hogy 2 DNS megdupiizzsGnmagét. A soiosnodas ‘olyamata sovin’a DNS-moleula Ket sala a bazspioknd ek egymasto|, a bézopsrok egy-egy tale egy-eny szior Kotbdve f seben novetenet ninsok anaes; a fondo weet ‘Aa Tfogia voran; stb. Emck 2 flyamainak 2 révin ket azonos (ONS molekula on le oft, ao! e&rlog sak gy vloli, gbnek, visekedts a yok + Egy génpér bérmelyik tagia Iehet domindns vagy recew. Amikor mind a Ketté domindns, az egyénre a két domindns gén al- tal meghatérozott vonis lesz a jellemz6, és ha egyik ‘a6n domindne, a mdsik receseziv, akkor ie a domi mins vondsok fognak érvényestilni. A recessziv tu lajdonsigok esakis aban az esetben jelonnek meg, hha a KEL s2016061 szarmazé gén egyarint reeessziv ‘A szem szinét meghatdror6 gének példdul e minté- zatnak megfeleléen mOkédnek. Mivel a kék szin recessziv, a barna pedig dominéns, a kek szemé aycrekeknek lehet két kék szemd szaldje, egy kek és egy barna szemd szOldje (ha utSbbi hordorza a Kék szem recessziv génjét) vagy két barna szemi szildje (amennyiben mindketté hordozza seiv gént). Egy barna seem gyermeknek ugyenak- kor nem Iehetnek kék semi sziilei. Usyanesak recessziv gének felel6sck a kopaszste, az albiniz~ mus, a vérzékenysts vagy 9 Kerek repkenyre val6 érzékenység.Klalakuldsdért is. Bar az emberi tulajdonsigokat altalaban nem cegyetlen génpar hatirozza meg, ismerink néhany olyan meghdkkent6 kivételt, ahol minden egy adott génen dil vagy bu sOsorban a betegséyek, példéul az idegrendszer le~ épilésével s az ebb61 adSd6 visclkedési és kognitiv problémakal jér6 fenilketondria (PKU) és a Hun- Lungton-kor Lenet Kulonosen erdokes. A genetiku soknak mindkét betegség génjél sikerdlt mir azo~ nositaniuk, ik. Pszicholdgiai szempontb0l e A PKU egy mindkét s2il6tél drdklott recessziy én mOkOdésénck eredménye. E betcgséxben a ese esemék egy esszencidlis aminosavat (Fenil-alanin) znem képesek megemészteni, s ez a testben felhalmo- 2édva megmérgezi az idegrendszert, £3 visszafordit hatatlan agys Kérosodsokat okoz, A PKU-ban szen- ved6 gyerckek silyosan visszamaradottak lesznck, &s altaldban nem érik meg a harmineéves letkort felyan digtira fogiak, amely szabélyozza fenil-alanin- srintjt, j6 esélye lesz arra, hogy épségben és epésy ségben, j6 ériclmi képességekkel élhessen tovibb, APKU génjénck azonesitasa el6tt a kort nem lehetett a esecsemBk héromhetes Kora el6it_ megallapitani ‘A Huatington-kérért egy dominins gén felel6s. A beregssg hosszi tiv kOvetkezményekémt 22 aBy bivonyos (erfletei 10-15 év alatt feltartéztathatatla- nul, cgyse rohamosab mértékben elpusztulnak Aldoratai egyre kevésbé lesznek képesek beszéini, ‘4 mozgésukal irinyitani, silyos emlékezeti és egyéb mentilis zavaraik lesanek. A kér dllaldban harmine és negyvenéves korban kezdi maga alé gytent Sldo- zatail, addig pedig semmiféle jelet nem ad magarél, Woody Gute fokénekesael 55 vesen vegzett a Humington-kbr Most, hogy a Huntington-kér génjét sikerilt azone- shiani, a genetikusok szinte teljes bizionsdggal meg tudjak dllapitani, hogy hordozza-e valaki e7t a gént. Gyégyitani ugyan még mindig nem lehet a betessé- set, de a gén altal el6éllitott fenérje ismeretében ta lin mar nem kell sok id6t varni a megtelel6 verépia Nomhez Kot6tt gének © Normélis esetben a n6k 23. kromoszémaja két egyformdnak la1s26 X képletb6l All, mig a férfiak 23. kromoszémajét csak cxyetlen X- és egy t6le némileg kulénb676, igynevezett Y-kr0o~ moszéma alkotja (lisd 2.16, bra), Normalis eset- ben tehat a néi kromoszmapar XX, a férfi-kromo- seomapie XY lesz ‘A két X-keomoszémaval rendetkez6 n6k ninese- nek oly nyiltan kitéve az X-kromoszmak hordozta recesenly tulajdonedgek verstlyeinel, ak, akik egy szem X-kromoszémajukkal nem képe- sek ellenstlyozni az X-kromoszéman rejtdzk5d6 recessziv gének esetleges kellemetlen koyetkezmé yeit. A 23. kromoszémapérhoz kapesolédé, gene- tkailag meghatarozott tulajdonsigokat vagy rend ellenességeket —nomhez kato wondvoknak vagy ‘rendellnessgohnck hivjuk. A szinvaksiig példdul, amely ugyanesak nemhez két6d6 recesz- sriv tulajdonsig, egy férfi akkor lesz szinvak, ha anyjSt6l kapott X-kromoszémaja herdozza a szin- vaksig génjét. A nék ritkdbban szinvakok, mivel egy szinvak 6 apjénak és anyjdnak is szinvaknak kell lennie, illetve anyjinak legalabb hordoznia kell a srinvaksig génjet exetébenAZ EREM KET OLDALA Biolégiai vagy kérnyezeti tenyezdk felelések-e az agressziv viselkedésért? Ac ayressclv viselkedésént veléscindley bivloyiai lényecdk [elelisek | ROWELL HUESMANN, University of Michigan A euroanetimil, neurotzneg olen rendezroen bexovaeer6 vagy mas egy6d randallenességok fokazak a2 29- tessa visekodds elforduldsina ali ridge, Nohe humén siten exe teye- 2k its26ag nem idéarek el Korvetendl ‘agressii, «febdés sain gyerokek tt bilgi lonacbgek Ugy Méznek els a trsas vselkedésnen egyéni kilonbsé ket, hogy interakeibbalpnek asin k= lonb626 kori Kornyezetil (biszecasIn- teraki. 2 bioszcilisierabcbkrak hilbndsen az bet ele srataezaten van renal n29y Jelertseguk a jobemz0 agresszv viseke- ts Kalakithsina. A esecsembx mtr egy- res karak elt rezk naragot,Kédvesen odig mir fia gress (tse, lok ) Is képasek, 6s elég gykran él is wie, Altalvan joa. pooy mine erdszako- et vagy nics gyerek, sabo egy nt, anal edszatosabo ler felbthortb (Muesmann, ron, Letkowte & Wald 1984). A Kgyerokakvsohacistt és tanu last, iletve a feln6tek erbszatos helee- tekben aol! éreinvlaszalt eden beta Iydsolak a bllglahulondségek. Melyek ‘yon az emberek egy resattagresszv vio szokra halamost bogs tryez0X? pyésct zonyos neuroanatmialhl> lonoségelnek van jlenbséoU, ktumtetett srepetjitszanak plu apretontls eg, a ptsiemuse 6s az aya ana rma Kalonostgel. Exeinek a magvaknak a roncsoldsa vagy elktomos ngelése es6k- entheti vagy fokomata az aareszy Wsl- dest val6 halamat (Moyer, 1976). Még 2 sérlés vagy daganat kévethztében bel- 6 evdozisok ts meguitortatak az ag- resi tendeneldkat, Ele tel ugyaraktor bocséten, hogy az agressi6hieerbdése 2 2 halyeteil is gg. Azokban a vinagdstk ban, anol alatound alakromes ingest akamata, der, nogy ugyanae az inger, aml az egy asaten, px ctipontosettn gies macs eredményeret, nagy- Inéretdcelpontesetéden egylaln ner. asst az agyszoreok alacsony sz rovorn- (2 fusca adott mp vl spo szabaozést vig2® neuroranszmit- te) szinye Is halamosithat az agresser Wseledésre(Knoblich & King, 1992) Ha szerezoikven tipkoeissl vagy va rlyenszarrelelentisencsSkkontik asx fotonia sine, az ala agrassziné dlnak. Lola és munkatisai (1988) meg- ‘lapoiak, hogy sz erbszakos ouneselek- rények miat el rabokszertonnsrinte alasonyabd vot, mint 2 nam erészakos bincseieknények mit etsiet. & gyere- ok i halamosabbak aoressztedben vise edn, ha alacsonyabo 4 szerorinszingik (Moobich és King, 1982) Harmadrészt a szletés elt 6s Kogyer- medion testoszteronezint oan iényban beolvsoi a neuoizoga f6des,Nooy fokorbck a agressi6a valéhajam. A ma- gasab® toszasreronezintegyéoként min eriorapressz vilaszokat vit Wi. Reinisch (1881) scent amok a lnjok, akiek des- nyt teressége alat egy teszoszteron- az hasoné normonral hezeh, a provokd- bra ertszakosabban vélszolik, mit a veh Geezehawunltt hnkraceindtyh [otweus eta, 1988). A kapesolat ugyan- atkor nem egyoidal, ugyanis kimutath, hogy &tobbiek fle verekades vagy a2 a+ esse hnyivantsafriknalemeli a es2- toszteronsintet (Booth et al, 1988) [A hirom mr emit nyathéz todd bowgat Tako is nazzscronalak (x a2 arousasit jlema), de tan e Prom ered tet eit, hoy miki alia tit 2 komyertal trove ar agessatist i adit ojo big Kobe tege 2, Azinger & neon menténeletroké- rial impuzusent fut veg a ceneritetat avon vogeig, Ea a2 impulust, a7 akin Poles muy copuaroravirek nerszlt Jokroktmilfojanat torateredtso hoz lee, amely sora a neuron egymast Koved Poniinak megvorik a t8ése¢s tes sige ‘3. Ha egyser a acs poten end, 2 egimpuis vegigtalse a axon tees hosszin, anak vegz6deséhez, again oko Araxoncombokneuratransziniie- etre nevezotvegytleteket boesdtanak ky ameyel set az egy nevenol a masira toudbbiik mad. A newrotransumterek her eszlsavrograk a Het Iegset aléhorasa (Gctnapichs) kexb aeen, 2 2 fogeatreu ox sepharylatan les neuroreceptorok fo: fapesoidak. A neuotrancarterek e9y reszeserkeni, més es gtiog0. Ha 8 fogacd neuonon a sere halés megha- lad a ftdst, és or agybzoyos zit, 8 depoinzici vekovetkeztvel a neuron inden vagy seme lait tien fog 4, Tobbioe neureanszmitier-cecoptor ilesonatts eck, amelie todd psvcnes Ietnségre is magyaréztotadnak A legon- tostbb seuotansemittreh az aeatikan, 2 norepiotn a copamin, aszoetonin a ga rme-aminovajsv (GABA) es & lutamet 5. Ae Wegrencezer KOzpontWegrend= A FEJEZET OSSZEFOGLALASA sere (ony és gerinevel) és peri ieg tendszare (ar 2gyb6l 6s a gerinevldbet a ‘estrészekhe vezi dene oszh. A per- “Writs lcegrencazer somatis (9 reeepta- ‘0kbd, motte és a testtlzin nel, leve oda trio iegek) és vecetaiy esrb (asigarok és mirigy szablyotse) a 6. Az ember agy hiram ericontits r+ sae a Kozpont mag, a bis rendsaer&5. 3 rages. A kazpont mag rege a gee! = ‘stars! renenekdt fellds ryoive., Imoagiskoorendcie vega Ksagy, a bee¥d fable iformacidk atkapesclolomssa- ent moked telamusr, valamint az erel- rmekber & 2 honeostérs fenmtatasdtan Tonos szerepet jis hipoatamusz. A 1e- lis reese, ey WW sunt eresran, a szemily covet es arcuss- ‘lapel sabato. T.A lmbikus rendzerséhiny, « hipots- lami aa! szaalyomtt .osrtnds" tevee anységet(ipikors, tradi, moncki- les, pits) int; fonts szorepet ts. au érzeinekben 6s az emibhenésnen i. 1A nagyagy ket apyeltekére ost ‘A rouax parazcit tlszne, a2 agyhereg voxel az Inger Kort dszkrmindcét, & caniéshazetali, a taut & 2 gondolior cst, za @ magasabb mental flyamato- ‘at Akereg bzonos trill spect r- hie bemenetek vagy speciias morgé- sok vntiésinek hézpenta. A Kérag toDbt sz alos az asszocicis here 8 Ujboan oan kitiromut mogszore ‘al rendekezink amelyet sogitsgével az (86 emer! agyo areikalnyernetunkrsze- tes képeset, hogy Razbenkellemetienseget vagy stilt okzznank. Az egy iven mé- suet suamitogepes tenglyirnyt fomog- ‘fia (CAT vagy CT), 2 magnesesrezorar- Ceaoizaalat (MR) 6s « poatronemissies tomosrtia (PEN, 10. A Kergestest (a ket eto oazekd- 1@ idegrosikcieg) aimetscését KovetGen a at feteke mokocestben jlents kilaa- s8gokigyootOk reg. A bal etoke 2 nyont ‘es matemathal kpességeKben jobb. & Jpabrelteke i megértvalamta nyevb de nem Kepes szvakal kommuniin; rerek visor tr- és mintaészeése. 11. Azo hitjozés a2 agyséésok okada nye nar lesa soil. A Boca tereten seit betegeknek neézseget okoz a szavak eles Hiiése, lesan és nenezks- San fjaic Xt magukal. A Wernicke-teri- leten ser Detege halk ugjan a szve- at, de nam ert ajeletéste. 12. A vegetat idegrerdszer scimpat- kas 6s parassimpathus rest Mel ez a rosiok ayaa simazmok es a mi- ge mokBUeser, x vegeta ueyrendsee kuorosen az eroimi reatiokoan teak srrepet. A simpatus ag izgalmi, 2 pars sumpatus pedi mug’ lapotokban atv 19. beled ehdasrtis0 miigyk a vee Sramba tk hormonjakat, amelyek azutan 8 szryzetet bina tobe tpush seire 's hatrak. A ipfist.mestermisgynek” is iva, mivelelendedse ala tart a 1ODbi els ehelaszisdmiigyet. A melehvest 1 hanguat, az energiaszint és a stesszi valo meghtzdes Kepessegérek meghtiro- isiban fonlostk, "4.8 kromoszomak és a gorok hoazta ‘rikletes potent beteydsola a pszchold- (981 €5 Nakai jelemzoket. A genek 2 ONS- ‘molekula szelvenci, és a genethus ior madet Urolak Eyes gérek dominansak, isok rouessaok, fame masok nemez tte. Alet000tljdorsg i800 gener tet, ee nem egy egy gp, harem ob gén desnatea hatirzza meg, 15.A seein lenyésctés, ame sorin bizonjs wsekodésos vagy fikal jellornzdk- at bésigesen megaldoit vapy sane aig renéekar® ogyesoket pirostanak ogymée- sal, az egyk logioob madszore az erékltes 6g lanumaryordsinak. Mask mécszer az a8 2 A paiholgia bilgi ala ‘oroxeieseg 28 a Yornozeh natasok sz vilasriésra az tenizsglat, emelyben az egypetejd Wek elemz6thasonitak ossze a HéipetG icekdvel, AZ egypetid ok rearon(oegse) encet ssinapeis vegetatn sepreraszer seurotrerszmiter hatsoagy 4g avésagy any) mageak easy ‘argion ozport mag (ats) ‘last Ibias rendszer akc6spotonciat ragyesy lonesstona ryve® (edu) yagalni setfalpotenci say swakasros vezelés tatamuse receptor hipotlamuse sszavtel romeoszses wooo retalnis reneaser ‘taL/asucholoay.madsmorth.com/atkinsantde ‘Od meg a tlds herotseet, prod Wa gyakoratkat és a t6DD lenetosege, wats & inkewret tou/elvers ste. udavton edu som in Enon a peicligiatorténeti wedhelyen léreted a torlérelem so et funtus saeepel fsa psichldy.sudtl sed infonaciohal, eA ‘ker, 6 van egy kis sane” rene, Tao peau, Magy Ragyar ember csontmaracvinyoka a frégépek krayékén a Magyar Posts eptermeiden, mkorben a els ul kat tata? Tale meg it ‘zones ordketesséqgel_renceiezrak, = Netpetejdek vszon genetiaiag sermiel ‘som hasrl6bbak, min a testvirek. Minden oakoaes a Oriodes €s 2 horayezot XD axon idegrendseer peitris idogrendszer ston Soratlas iegrendser csinhetisinak ereoménye, A gének bene lurolak unyen az eoyen lehelOsége, de hogy ri torrie ex 2 potencill, az a ornyzet 9, hippokampuse amygdala soyreg syetenek loboryee rmagnesesrezonanci-vaspiat aaa szimpethusidegrendser parasampathus idegrendazer horranok visaliostsgonetia szoutis szlekoio ene romeszom slr tery te. opa.orascience testi Esta webhelyét ar Aerial Pcoibgal Térsasig tara fen, 65 ra- y0% sok eines enetosoge kal a pszcrologit tanuléestokrak htte/a.aps ocvatics/code nt Ha ércotel a pszcholgia etka, hutakoo ez a réscetes olclon, oul ayia paccldgUk aap es aga” taskoseraie ‘oT Onl Lérary = Csk reistlés ulén lehet bel.