forditas:

ARCHIMANDRITE

OF

ST. GREGORIOS

DEIFlCATION

MONASTER

OF

OF . ATHOS:

AS

MONASTERY

GEORGE,

PURPOSE OF MAN'S LIFE,

OF ST. GREGORIOS

. ATHOS

1997
mll alapj n kesz ilt, a gorog eredeti

( ' m ),

,
2000

felhasznalasaval

Forditotta: Verdes S:indor

LektoraJta: Ol:ih kl s
unga an Translation: Verdes S:indor, 2004

ISBN

9630037548

Gyorgy archirnandrita

EMBERI ELET CELjA

S L S

Budapest,

2004.

 szentirasi reszek idezese:

Bibli 5. CD-n (Arc num D t b ses, Bud pest, 1997)
t h t k tolikus ( Szent [stv n rsu t t ki dott)
j rdft s j n

iad:isert felel: zold-S Studio Kft. vezetoje

t , muszaki ter ezes: zold-S Studio es

Kft.

Nyomdai elokeszites: EPix ft. es zold-S Studio

Nyomdai kivitelezes: Colors studio t Bt.
Felelos vezetok:

cimlapon:

:its b t :

t:irsas:igok vezetoi
rS :i to :is ikonja
Athosz-hegyi felvetel
(zold-S Studio)

TARTALOM

MAGYAR KIADASHOZ

11

S S
EMBER

CEL]A

ISTEN G S s S :
EMBER S S

14

.....

18

ISTENSZillQ THEOTOKOSZ HOZZA] RU ASA

EMBER S S
22
AZEGYHAZ:
AZEMBER
S S

26

S S ISTEN TEREMTETLEN
ENERGIAI LEHETSEGES

31

S S

ELOFELTETELEI

38

S S

MEGTAPASZTALASA

47
53

57

TEVEDESEK S S
ELER: SEVEL APCSOLATBAN
S S

ES

LELKIVEZETES

LELKIVEZETES

ELTEVELYEDESE BOL

60

 L S

MAGY AR IADASHOZ

R6 id, de annal fontosabb es tartalmasabb k6ny et

tart kezeben az 01 as . fontossagra a k6ny c me is
utal, hiszen nem ke esebbr61, mint az ember eIetceIjir an S . Mert azon m lik az egesz eIet - az
egyeneke, majd a be161 k felep I6 (olykor leep I6)
k6z6ssegeke, az egesz tarsadalome, a ilage -, hogy
tudatosul-e az eIet ceIja. Ha igen, komolyan eszike? Ha nem, keresik - kuta jak-e? Vagy haladnak az
aual (lassez passer), "majd csak lesz alahogy" frazist
duruzsolva? Ennek a hozzaallasnak is an eredmenye, de az olyan, arnilyen ez a hozzaallas.
fontossag mellett a c m a tartalomra is utal.
tartalom az atisten Ies. Maga a fogalom, az elne ezes, ha nem rende k hozza az igazi jelentest, nem
k6nnyen erthet6. fogalom tartalommal al kit61tese el, gyakorlati ertelmezese el
ga dag ja a magyar 01 as k6 6nseget
ez a kis k6ny , amelynek
szerz6je az Athosz-hegyen 6 szerzetes.
Hosszan lehetne itt is S n az atisten iles S r , th S r , szerzetessegr61. k6nyv iszonylagos r6 idseget,
t6m6rseget
sertene egy hosszabb
e16S . igy az atisten Iesr61 eegyS erus t e - csu-

pan annyit, hogy olyasmirc51 an itt S ,mint amikor masok tokeletessegrc51 (megiga u asr ) besze1nek, S nak.
Nekem szemely S e nt azert is mond tobbet ez a
kifejezes es megkozel tes, mert logikus (a b ab
l ashat ), tartalmas, orok (mint Isten), es nem szonylagos (hiszen Isten a merce).
Vegezet I egy megjegyzes a magyar t stenU s
S a kapcsolatban. idegen nyel ekbc51( 1.a latin
deif c tio, a gorog theosis S )tortenc5 magyar f rd tasokban olykor a megisteni lcs S szerepe1. Mashol is
e rtam, megismetlem, hogy szerintem ez nem szerencses. nyel eszkoz, lehet j es ke esbe j is
hasznaIni. Ha egy ilyen fontos dologhoz, mint az e1et
ceUa, nem a legjobb fogalommal kozel t ink, akkor a
eredmeny sem lesz a legjobb. Ahol mar rtam ecrc51a
rob emar , ott is az igekotc5hasznalatszemle1tetese el tamasztottam ala gondolatomat. Csak egy pelda:
ugye senki sem erzi azonosnak azt, ha alaki megazik
agy ta k. Folytassuk a t6keletesedes fele ezetc5
utunkat mar azzal is, hogy j hasznaUuk legalabb az
t steni l s S t.
Bud pest, 2004. m jus

a ad

d es j rd t ezuton is kifejezi koszonetet es

h j t Gyorgy rch mandrit nak magyar j rd t s
es megjelentetes engedelyezeseert.

Megjegyzes:

konyvben nem szerepelnek sem labjegyzetek, sem a vegen magyara jegyzetek. Ezt a
kepet nem szeretnenk megvaltoztatni.
Viszont ket
dolog emlitese fontos, ezert azokat itt megtessz ik.
1. Ebben a konyvben - es sajnos szinte minden
mas, 'fouaskozeli' forditasunkban - szerepel nehany
olyan kijelentes, amelyeknek sem a f rd t , sem a
ad
nem or il. Nem lenne azonban he en a
ezek elhagyasa. Ugyanakkor
labjegyzetekkel,
magyarazatokkal al kiemeles ik elterelne a figyelmet a
sokkal hangs lyosabb d lg0kr l. Biztos vagyok abban, hogy eljon az id6, amikor ezeknek a mondatoknak nem lesz k ilonosebb szerep ik. Es melyek
ezek a kijelentesek? Kinek melyik. meg temajuk
emlitesevel sem akarjuk e16idezni vagy netalan fokozni a negat v hatast.
2. eredeti gorogben es az angol forditasban is
tobbszor el6fordul "istenekke valhatunk" kifejezes, s
mellette rogton, hogy a "kegyelem altal". Sokakat
zavarhat a tobbes szam. Semmikeppen sem zavarkeltesr61 van S . Ha azt irnank, hogy "istenive", Istenhez has nl a valhatunk, valunk, nem lennenk huek
a forditashoz. Nem is beszelve a , hogy ma - sajnos - a magyar nyelv mennyire "hetkoznapian"
kezeli az isteni S t. Mindenkeppen
arra tortenik utalas,
hogy kegyelem altal, Krisztust kovetve reszesed ink
az 6 eIeteben. Akar mar itt is utalhatnek e temaban
mar leforditott,
kiadasra ar konyv inkre,
amely
mar a cimeben utal erre: "Atisten iles Krisztusban".

(S a de jicatio latin S h has l a Chr st jic t r l

S a kony .) S ezzel kapcsolatban a hus eti idoszak
egyik e angeliumi szakaszara is utalhatunk: ,,]ezus
folytatta: Hat nincs meg r a tor enyetekben:
mondtam: istenek agytok? Ha mar azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten S t,es az Iras nem
eS thet er enyet, akkor hogy adolhatjatok karomlassal azt, akit az Atya megszentelt es a ilagba
k Idott, azert mert azt mondtam: Isten Fia agyok?"
10,34-36)

10

 L S

Vakmer<5 dolog atisten i1esr<51 beszelni gy, hogy

valaki maga nem tett tan sag t arr l. Mindenhat Isten es egva t nk, J ezus Krisztus irgalma
folytan mi batorkodunk ezt tenni, bar meghaladja
kepesseg inket.
Meg kell ezt tenn ink, hogy ne rejts ik el igazhitll kereszteny testvereink el<51elet ink legmagasabb es vegs<5 celjat, azt, amelyre teremtett ink.
Meg kell tenn ink ezt, hogy tisztazzuk: csak az
igazhit i (ortodox) pasztoralis tanitas szolgalja az
atisten i1est, es nem az ember - Isten kegyelme
nelk i1i, a nyugati normak (el<5irasok) szerinti - erkOlcsi tokeletessege.
Meg kell ezt tenn ink, hogy mindannyiunkat
a
legjobb dolgok utani vagyakozasra, es ez altal a
legnemesebbert
es az egyed i1iert va k izdelemre
kesztess ik, amely kepes a leleknek az bS l t, az
gyharomsag
Isten utani S mj sagat teljesen
csillapitani.
Meg kell tenn ink ezt, hogy eltelj ink Teremt<5nk es k t nk iranti halaval az <5nagy ajandekaert, a kegyelem altal va atisten i1es inkert.

11

Meg kell ezt te k, hogy ere k szent

egyhazunk t lhatatla oltat, mint az atisten Ies
egyetlen f d k6z6sseget (k mmu jat).
Meg kell ezt te k, hogy ta us tsuk ortodox h t k ek nagyszeruseget es igazsagat, annak
az egyetlen hitnek, amely ta tja es nyujtja tagjainak az atisten Iest.
Es eg I, mert k ezt megtenni, hogy gy gasztaljuk e k ket, nem S am t, hogy mennyire
mergezte meg es za arta 6ssze a bun, hogy k6ny6r6gj6n Krisztus ilagossagaert.
Irgalmas r, egtelen szeretetedben talalj minket me t ak arra, hogy raterj k az atisten Ies
utjara, mie16tt elta oznank a jelenlegi de g- ra g
tart e ilagi eIetb61.
K6ny6r Ietes r, ezesd igazhitll test ereinket az atisten Ies kereseseben, akik meg nem 6r endezhetnek, mert szamukra ismeretlen hi atasuk nagyszerUsege. - Te h tad 6ket, hogy legyenek istenekke a kegyelem altal.
K6ny6r Ietes r, ezesd a k I6nfele keresztenyek lepteit, hogy megismerjek igazsagodat, hogy
nincsenek kizar a a Te mennyegz6i ak madt l,
nincsenek megfoszt a az atisten Ies kegyelmet61.
K6ny6r Ietes r, k6ny6r Ij rajtunk es ilagodon! Amen.
1997 marciusa

12

 az SS eall sGorogorszag arosaiban k l6nbozQ alkalmakkor, a helyi fotisztelendo

S k meghl asara tartott szentbeszedek szo ege.
igy ertheto a szo egek st lusa, amely a rogzltett altozatokat t kr i. Erdemes megemllteni, hogy az
itt kozreadott anyag az elso alkalommal elhangzott
beszedekre e 1.
Megjegyzes:

13

 S L S
"
,
EMBER ELETENEK CELjA

Elet ink rendeltetesenek kerdese els6dleges fontossagll, mivel az az ember legfontosabb va sagat e nt :
f d letezesenek ceUat. Ha az ember ezzel kapcsolatban helyesen foglal allast, ha felfedezi igazi rendelteteset, akkor kepes helyesen viszonyulni eletenek kisebb-nagyobb dolgaihoz, gy peldaul embertarsaihoz, tanulmanyaihoz, szakmajahoz, hazassagahoz, a
gyermekek vallalasahoz es felnevelesehez. Ha viszont
ebben nem talaIja meg a helyes utat, akkor tevedni
fog eIete mas ceIjat illet6en is. Mert mi ertelme lehet
barminek is, ha egesz embe elet iknek nincs ceIja?
Elet ink celja rogton a Szent Biblia els6 fejezeteb61 n vanval , amikor a szent r azt mondja, hogy
Isten az embert "sajat kepere es hasonlatossagara" teremtette. Ebb61 megerthe~ ik, hogy mi1yen nagy az
Egyharomsag Isten szeretete az ember irant. Isten
nem azt akaJja, hogy az embernek egyszer ien bizonyos adottsagai (karizmai), sajatos tulajdonsagai legyenek, a t6bbi teremtmennyel szemben, nem is azt,
hogy fels6bbrend i legyen a t6bbi teremtmenyhez
kepest, hanem azt akaJja, hogy "istenne" ( . 2. megjegyzcs a S ban) vaUon a kegyelem altal.

14

K Isoleg az ember csupan b l g a letez6nek

tunik, rnint mas el6 teremtmeny, az illatok. Termeszetesen az ember allat, de ahogy e l gus Szent
Gergely kifejez6en mondja: " ember az egyetlen
teremtmeny,
amely minden teremtmenyt61 k Ionbozik abban, hogy az egyetlen, amely istenne valhat". (Vizkereszti szentbeszed, MPG 36,324,13).
"kepere" kifejezes azokra az aj;'lndekokra vonatkozik, amelyeket Isten minden mas teremtmeny
koz I egyed I az embemek adott ugy, hogy 6 Isten
kepmasa. Ezek az ajandekok: ertelmes gondolkodas,
tudat, szabad akarat (szabadsag), a k t -ke esseg
(kreativitas), erosz (szerelem) es vagyakozas az Abszolut, Isten irant, szemelyes onmegfigyeles, ontudat,
es minden, ami az embert f ebe helyezi a tobbi teremtmenynek,
ami szemellye es szemelyisegge teszi
6t. Mas S val: barmi, ami az embert szemellye teszi,
az ajandek "az 6 kepe S e nt".
ember - a "keppel" felruhazottan - arra hivatott, hogy megszerezze a "has nl sag t", hogy e1jusson az atisten Iesre. Teremt6 (a termeszete sze nt) Isten, arra hivja az embert, hogy istenne valjon
a kegyelem alta1.
Isten megaldotta, felruhazta az embert a "kepenek megfelel6" ajandekokkal,
hogy olyan magasra
emelkedhessen,
hogy azokkal megszerezhesse a has nl sag t Istenevel es Teremt6jevel: hogy ne k Is6,
moralis kapcsolatban,
hanem szemelyes egysegben
legyen Vele, Teremt6jevel.

15

Talan nagyon meresz azt mondani, de meg gondolni is, hogy elet nk celja az, hogy istenne aUunk
a kegyelem altal. Azonban a Szent Biblia es az egyhazatyak ezt ny ltan a ~ak szamunkra.
Sokan az egyhazon k , es sokan azon bel I is,
sajnos tudatlanok. Azt hiszik, hogy elet ink celja legfokeppen csupan erkolcsija ulasunk, hogy jobb emberekke aljunk. Azonban a Biblia, az Egyhaz Hagyomanya, a szent atyak S e nt elet ink celja nem ez.
embernek nemcsak ja ulnia kell, nemcsak erkOlcsosebbe, igazsagosabba, tisztabba es gondosabba kell
alnia. Termeszetesen erre is torekednie kell, de
nem ez a legfontosabb, nem ez a egsQ cel, az Alkot es Teremto nem erre teremtette az embert. tehat a cel? atisten Ies, agyis egyes ten az embert
Istennel, nem k Isoleg agy erzelmileg, hanem a a sagban.
Milyen magasra helyezi az ortodox antr l gia
az embert! Ha osszehasonl tjuk mas fi fia , tarsadalmi es S ch l g a rendszerek antro l giajit az
ortodox antr l g a al, konnyen eszre essz ik,
azok mennyire sekelyesek, hogy mennyire nem felelnek meg az ember nagy agyainak, azoknak, amelyek
pedig nagyon nagyok es igaziak az ember eleteben.
Mi el az ember "Istennel al hasonlatossagra"
hi atott, agyis arra teremtetett, hogy istenne aUon,
akkor, ha nem az atisten Ies ll~at jarja, iresseget erez
magaban, erzi, hogy alami nincs rendben. Nem el ez igazi boldogsagot, amikor ezt az iresseget mas

16

tevekenysegekkel
r ba a kitolteni. ab tha
magat, kialak that egy kepzeletvilagot, de az ugyanugy
sekeIy, kicsi es korlatozott marad. Ebben a kepzeletvilagban az ember szolgava es b rt nlak va teszi magat. Ilyen m d n eIetet ugy szervezi, hogy szinte soha sincs nyugalma, soha sincs egyed l. Zajjal, fesz Itseggel, te ev val, rad val es mindenfeIe infonnac val, rnint valamifele kab t S e e r ba felejteni,
nem gondolkodni, nem csodaIkozni, nem emlekezni
aua, hogy rossz uton jar, hogy eltavolodott ceIjat l.
eg l azonban a szerencsetlen mai ember addig
nem lesz elegedett, amig nem ta1aI mast, valarni nagyobbat, mint ami letezik az eleteben, ami va ban
szep es teremto.
Egyes Ihet az ember Istennel? Lehet ele kozossegben? Istenne vaIhat a kegyelem aItal?

17

ISTEN MEGTESTES LESE:

EMBER TISTEN LESENEK

egyhazatyak mondjak: Isten embecre lett, hogy az

ember istenne aljon. ember nem erhette olna
el az atisten ilest, ha Isten nem 61t6tt olna testet.
S tuse16tti id6kben is sok b61cs es erenyes
ember eIt. k g6r6g6k peldaul magas f f a
normakat a t ttak fel az erenyes eIetre es Istenre atk a . Tulajdonkeppen f fiajuktartalmazott
igazsag elemeket, . "spermatikos logos" -okat
(igazsag mag akat, logoi speramatikoi). Egyebkent
allasos emberek oltak, termeszetesen egyaltalan
nem ateistak, mint ahogy nehany rosszul tijekozott
kortarsunk a tja. Csak nem ismertek az igaz Istent.
Noha poganyok, megis jambor es istenfel6 emberek
oltak. Ezert mindazok a edag gus k, ta t k, l tikai agy ci il ezet6k ellentetbe ker ilnek a g6r6g
faj hagyomanyanak fels6bbrendusege el, akikjambor
embereink lelkeb61, azok beleegyezese nelk il r baljak kiirtani az Istenben a hitet; "h b s" -t, gyalazatot, gaztettet (a S k jelentese ertelmeben)
k6 etnek e1. k tulajdonkeppen a nemzetet mereszelik

18

megfosztani annak gorog tu ajd nsagat l, karakteret61, minthogy az a gorogok hagyomanya, amely az
k r , s a kes6bbi es modem t rtenelm nkben
az Isten iranti tisztelet es elismeres hagyomanya, amelyen
a hellenizmus, az egyetemes ku t rah val hozzajarulasa alapult es alapszik meg mindig.
ismeretlen Isten, Isten megtapasztalasa utan
utani vagyakozas felismerhet6 az k gorogok f lo fiajaban. Ok hiv6k, vallasosak voltak, de a helyes
es teUes Isten-ismeret ne k 1. Hianyzott az Istennel
va kozosseg. atisten Ies nem volt lehetseges.
S vetsegben is talalunk igaz es erenyes embereket. Azonban az abS l t egyseg Istennel, az atisten Ies,
Istennek,
Isten Igejenek
(Szavanak, a
Logosznak) megtestes Iesevel valik lehetsegesse, elerhet6ve.
Isten megtestes Iesenek a celja. Ha az ember
eletenek ceUa csupan az lenne, hogy erkOlcsileg jobb
legyen, nem lenne S kseg S tus vilagba jovetelere.
em lenne S kseg az isteni dvgondozasra, Isten
megtestes Iesre, a keresztre, a halalra, az r feltamadasara - mindarra, amir61 keresztenykent
h SS k,
hogy S tus altal vegbement -, mivel az embe faj a
r fetak, fi 0 fus k, igaz emberek es tan t k altal is
megtan that
lenne arra, hogy erk lcs legj va valjon.
Tudjuk, hogy Adamot es Evat felrevezette az ordog, es istenne akartak valni, nem Istennel egy ttm ikodve, nem alazattal, engedelmesseggel es szeretettel, hanem sajat kepessegeikben,
er6ikben bizva,

19

 n m d n es nall an. Vagyis a bukas, a b inbeeses lenyege az onzoseg. onzest es oneleg iltseget,
elbizakodottsagot alaszt a, elta olodtak Istentol, es
az atisten iles elerese helyett pontosan az ellenkezojet
ertek el: a lelki halalt.
egyhizatyak mondjak, hogy Isten eIet. Mindaz, aki elfordul Istentol, elfordul az eIettol is. Ezert a
halal es a lelki tetlenseg (a fizikai es a lelki halal)
Adam es E a engedetlensegenek az eredmenye.
Mindannyian tapasztaljuk a bukas ko etkezmenyeit. Istentol al elta olodas az embert testi, illati es ordogi eIetbe sodorta. Isten csodalatos teremtmenye s lyosan, halalosan beteg lett. "kep" ler mb l d tt. b inbeeses (bukas) utan az ember
szamara nincsenek meg az atisten iles fele al haladas el5feltetelei, ahogy megvoltak a b inbeeses elott.
Ebben a s lyosan, halalosan beteg illapotban az ember nem kepes magat Isten fele ran tan . emberisegnek uj gyokecre an sz iksege. Egy uj egeszseges
emberre an sz ikseg, aki kepes az ember szabadsagat
Isten fele ran tan . az uj gyoker, az uj ember: az
Istenember, ]ezus Krisztus, Isten Fia es Sza a
(Logosza), Aki megtestes ilt, hogy az embe segnek
uj gyokere, uj kezdete, uj ko asza legyen.
Damaszkuszi Szent ]anos, egyhazunk nagy teo gusa azt tan tja, hogy az Ige megtestes ilese el egy
masodik kozosseg (k mmun ) a su meg Isten es
az ember kozott. elso kozosseg - a paradicsomi felbomlott, es az ember elta olodott Istentol. mi

20

mindenben
egy itterz6 Isten ink most masik kozosseget kin: J.t, a masodik kozosseget, vagyis egyseget
Isten es az ember kozott, amely tobbe nem bomolhat fel, mert az Krisztus szemelyeben va su meg.
S tus az Istenember, az Atyaisten Fia es Igeje
ket termeszettel rendelkezik: az istenivel es az embe vel. a ket tokeletes termeszet "keveredes nelk il,
valtozatlanul,
osztatlanul
es elvalaszthatatlanul"
egyes ilt az Isten-Ige, S tus egyetlen szemelyeben,
mondja a negyedik Szent Egyetemes Zsinat (Chalcedon) hires meghatarozasa, amely osszegezve alkotja a Szentlelek altal ortodox egyhazunk te l g a
fegyverzetet, minden id6k, mindenfajta k S t l gia
eretneksege ellen. Tehat van S tusunk, ket termeszettel: az istenivel es az embe vel.
igy most az embe termeszet - a S tus szemelyeben lev6 ket termeszet h iposztatikus egysege reven - elvalaszthatatlanul
egyes ilt az istenivel, mert
Krisztus orokke Istenember. Mint Isten-ember,
az
Atya jobbjan il. Mint Isten-ember fog e nn , hogy
megitelje a vilagot a Masodik Eljovetelkor. Ezert az
embe
termeszet most a Szentharomsag Olen foglal
helyet. Semmi sem v: J.asztha~a el az embe termeszetet Istentol. Ezert van az, hogy most, az r megtestes ilese utan - minthogy emberek vagyunk, bunoket
k vethet nk el, amennyiben eltavolodunk Istent61 -,
ha ujra egyes ilni akarunk Vele, a bunbanatban megtehetj ik. Egyes ilhet ink Vele, istenekke v: J.hatunk a
kegyelem : J.tal~. 2. megjegyzes [8s b n).

21

S S L
(THEOTOKOSZ)
HOZZAj RULASA EMBER
TISTEN LESEHEZ

]ezus lehetoseget adott arra, hogy egyes ilj nk

Istennel, es SS ate j nk az elsodleges celhoz, amelyet Isten rendelt az ember szamara. Ezert jelenti ki a
Biblia, hogy ]ezus S tus az ut, a kapu, aj pasztor,
az elet, a feltamadas, a feny.
az j Adam, aki ellens lyozza az elso Adam te edeset. elso Adam engedetlensege es egoizmusa, i:inzese altal el alasztott
minket Istentol; a Masodik Adam, Krisztus, issza:il tja kapcsolatunkat Istennel szeretete es az Atyanak
a engedelmessege, a halalig, a "kereszthalalig" a engedelmessege altal. Isten fele ran tja szabad
akaratunkat, hogy felajanl a Neki szabadsagunkat,
egyes ilj nk V ele.
Azonban az j Adam munk:ija eloszi:ir megk anja az j E a, a Panagia (Legszentebb, agyis Szuz
a a) munk:ijat, aki ellens lyozta a Regi E a te edeset. E a ra ette Adamot az engedetlensegre.

j E a hozzajarul az j Adam megtestes Iesehez,
aki ezetni fogja az embe nemet az Istennek al engedelmesseg fele. Ezert a mi Istensz ilo (Theotokosz)

22

Asszonyunknak (Istenanya), aki els6kent az emberek k6z Ii - kiveteles es egyedi m d n - elerte az

atisten Iest, nem egyszer ien csak alapvet6, hanem
sz ikseges es helyettesithetetlen szerepe van idv6sseg inkben.
Szent Nikolaosz Kabaszilasz, a tizennegyedik
szazadi nagy te l gus szerint, ha a Panagia engedelmessege altal nem ajanlotta volna fel szabadakaratat
1stennek, ha nem valaszolt volna "igennel" 1stennek, 1sten megtestes Iese nem lett volna lehetseges,
mert 1sten akkor megsertette volna az embernek
adott szabadsagot. 1sten nem tudott volna testet 61teni, ha ilyen tiszta, legszentebb, szep16telen lelek,
mint az 1stensz I6 (Theotokosz) nem letezett volna. 6 teljesen felaldozta szabadsagat, akaratat, 6nmagat egeszen 1stennek adta, hogy elhozza 6t maganak es nek ink.
Sokkal tartozunk a Panagianak. Ezert az Egyhaz
nagyon tiszteli az 1stensz I6t es h d l el6tte. igy
Palamasz Szent Gergely - 6sszefoglalva a patrisztikus
te l g at - azt mondja, hogy a Panagia a Szentharomsag utan a masodik helyet foglaUa el, hogy 6 isten ~. 2. megjegyzest S b n), k6zvetlen il 1sten utan, hatar a teremtett es teremtetlen k6z6tt.
Egyhazunk egyik te l gusanak kifinomult kifejezese
szerint: "Els6 az idv6z Itek k6z6tt". Szenthegyi
Szent Nikodemus, az Egyhaz v agit tan t ja emliti,
hogy meg az angyalok karat is megvilagi~a a Panagiat kapott feny.

23

Ezert d cs t 6t az Egyhaz a " kerub kn l

tiszteltebb es S er J kn l h s nl th t tl nul dicsobb
v gy" ima al, enekkel.
Ige megtestes Iese es az ember atisten Iese
a hit es a te l g a nagy miszteriuma, titka. az,
amit az ortodox egyhaz naponta megeI szentsegei el, himnuszai al, ikonjai al -, agyis a maga teljessegeben. Meg az ortodox templom e teS ete is
ezt mutatja. templomok kupolaja, ahol a de hat Krisztust abrazoljak, a Menny f dre a
leszallasat szimboliza1ja, azt,. hogy Isten emberre
lett, "es kozott ink lakozott", ahogy jinos e angelista rja 1,14).
Mi el Isten megmutatta, hogy eljon a f dre az
emberekhez es emberre lett az Istensz IQ iltal, ezert
abrazoljak az Istensz Iot a szenteIyben oltar mogotti,
keleti b lt e (az oltar apszisan). Istensz IQ "h d,
amelyet Isten hasznalt a leereszkedeshez", es "h d,
amely el ezeti az embert a f dr a mennybe", alkalmas hely, hogy a egtelen Isten elhelyezkedjen
id osseg inkre, a mennyei "Platytera". (Pl tyter k t USis - gorog S ,jelentese t g s bb, szelesebb,
marmint a "mennynel". Tebenned on endezz kezdetu liturgikus imankban ugyanerre a mennynel ekesebb kifejezes all. - Jord.)
egyhaz abrazo1ja az atisten It embereket is,
azokat, akik a kegyelem altal istenne iltak, mert Isten emberre lett. Igy ortodox templomainkban a
de hat (ikonja) kor il es alatt nemcsak a Meg-

24

testes It Istent, S tust festhe~ ik meg, nemcsak az

szep16telen Anyjat, az Istensz I6t, de a szenteket
is. templom minden falan megfes~ ik Isten Megtestes Iesenek gy imolcseit: a megszentelt es atisten It ferfiakat es n6ket.
Ezert belepve egy ortodox templomba es latva a
gyonyorU kepi abrazolasokat (ikonografiat), azonnal
reszesed ink ebben az elmenyben: megtapasztaljuk
Isten muvet az emberben es la~uk elet ink celjat.
templomban
minden kifejezi es hangs lyozza Isten
Megtestes Ieset es az ember atisten Ieset.

25

EMBER

EGYHAZ:
TISTENtJLESENEK
HELYE

Akik egyes i1niakarnak Krisztussal es az Atyaistennel

- Krisztuson kereszt i1 -, tisztaban annak azzal,
hogy ez az egyes i1es S tusTesteben megy egbe,
ami a mi szent egyhazunk. egyes i1es,termeszetesen, nem az isteni lenyegre, hanem S tus atisten i1t emberi termeszetere onatkozik. az egyes iles azonban S tussa nem k i1so, nem is egyszeruen
erkolcsi atk as .
nem gy agyunk Krisztus k6 etoi, mint
ahogy az emberek egy fi fust agy egy ta t t k6 etnek. Krisztus Testenek, az Egyhaznak agyunk a tagjai. Egyhaz S tus Teste, a sag san, nem pusztan erk61csi ertelemben, ahogy egyes
te l gus k te esen ta t ttak, mi el nem melyedtek
el igazan a szent egyh:iz lelkeben. S tus minket,
keresztenyeket meltatlansagunk es bun6sseg ink ellenere is fogad, es befogad testebe. tesz minket
tagja a, es mi igazan Testenek tagjai lesz ink, nem
csak erk61csi S em tb l. Pal apostol mondja:
"Mert tagjai agyunk testenek." (Ef 5,30).

26

Tenneszetesen a keresztenyek lelki a a tukt

f gg6en olykor S tus Testenek el6 tagjai, maskor
halott testreszek. De meg ha halott testreszek is, nem
sz innek meg S tus Teste tagjanak lenni. PeIdaul,
a megkeresztelt szemeIy mar S tus Testenek tagjava valt, de ha nem megy el gy , nem jirul
szentildozashoz, es ha nem eI lelki eletet, holt tagja
S tus Testenek.
Amikor azonban megter (megbanja b ineit),
azonnal eltelik isteni elettel, es S tusTestenek e16
tagjava valik. Nincs S ksege j keresztsegre. Aki
nincs megkeresztelve, meg ha erkOlcsos eIetet is ,
nem tagja S tusTestenek. Meg kell keresztelkednie ahhoz, hogy Krisztus Testenek tagjava valjon,
hogy bee U S tusba, hogy S tus testet oltson benne.
Mint Krisztus Teste tagjainak, Krisztus elete
adott ek k, es igy az eIet nkke valhat. igy dV tett es atisten It eletet kaptunk: olyat, amilyet lehetetlen lett volna kapni, ha Isten nem tett volna szent
testenek tagjava.
szent atyak szerint dv sseg k lehetetlen
lenne, ha nem lennenek az Egyhaz szentsegei, amelyek reszesitenek minket Krisztusban, es minket
ugya abb a testb61, es ugya abb a verb61 val va
tesznek, mint Krisztus.
Mekkora nagy aldas reszesedni a szentsegekben!
S tus a mienk lesz, az 6 elete a mi eIet k, az 6
vere a mi ver k. Ezert mondja ran S aj Szent]a-

27

nos, hogy Isten nem rendelkezik t6bbel, nem tud

t6bbet adni az embernek, mint amit a szentaldozaskor nyujt neki. ember sem kerhet t6bbet Istent61,
mint amit riS tust kap a szentaldozas soran.
Igy, miutan megkeresztelkedt ink, megbermalkoztunk es meggy ntunk, reszesUl ink az r testeben es ereben, es istenekke alunk a kegyelem altal.
EgyesUl ink Istennel, t6bbe mar nem agyunk idegenek, hanem nleghitt kapcsolatban agyunk Vele.
Egyhazban, ahol Istennel egyesUl ink, megtapasztaljuk ezt az uj a sag t, amelyet S tus hozott a ilagra: az uj teremtest. az Egyhaz es S tus elete, olyan elet, amely a sajatunkka alik a
Szentlelek ajandekakent. Egyhazban minden dolog az atistenUles fele ezet - a szent liturgia, a szentsegek, az istentiszteletek, az e angelium, a tan tas, a
b6jt61es, minden. Egyhaz az egyedUli helye az atistenUlesnek.
Egyhaz nem tarsadalmi, kulturalis agy t6rtenelmi a a tas intezmeny, amely kepes 6sszegyujteni a t6bbi a a t an t a ilagban. Nem olyan, mint a
ilag k i16nfele intezmenyei. Intezmenyek, szer ezetek, ala t an k es mas, szep dolgok megta a hat k
a ilagban. Azonban ortodox Egyhazunk egyedUli
hely Isten es ember k6z6ssegere (k mmuni jara), az
egyetlen hely az ember atistenUlesere. ember csak
az egyh:izban alhat istenne, sehol mashol, sem az
egyetemeken, sem a k6z6ssegi szolgalatokban, sem
barmilyen szep es j dologban, amit a ilag ny Ijt.

28

Mindazok
lehetnek j k, de nem n jthatjak azt,
amit az Egyhaz n jt.
az, ami miatt a ilagi intezmenyek es rendszerek nem kepesek helyettesiteni, t ln az egyhazat,
annak ellenere, hogy nagy fejlodesre k{ esek.
Lehet, hogy mi, gyenge es b inos emberek, idorol idore alsagokon es nehezsegeken megy ink kereszt i1 az Egyhazban. Lehet, hogy botranyok tortennek az Egyhaz kebelen bel il. Ezek el6fordulhatnak,
mert az Egyhazban az atisten i1es fele haladunk, es az
emberi gyengeseg letezese termeszetes.
Nem agyunk istenek, de istenekke alunk (1. 2. megjegyzest S b n). Barmennyire is elofordulnak ezek
a dolgok, sohasem fogunk elfordulni az gyha t ,
mert csak benne talaljuk meg az Istennel al egyes i1es lehetoseget.
PeHlul,
amikor templomba
megy ink,
hogy
reszt egy ink a szent liturgian, es ott emberekkel talalkozunk, akik nem figyelnek a szent liturgiara, es
egymassal beszelgetnek, za art kelt e, jogos gondolat illan az agyunkba: " az tulajdonkeppen,
ami
miatt a jaban a templomba jo ok? Nem lenne
jobb, ha otthon maradnek, ahol tobb et, nyugalmasabban es kenyelmesebben imadkozhatnek?"
Azonban bOlcsen ellene kell mondani ennek a
gonosz gondolatnak:
"Tobb k lso nyugalmat talalhatok otthon, de
nem fog eltolteni Isten kegyelme, amely atistenit es
megszentel engem. Nem fogom birtokolni S tust,

29

aki jelen van Egyhiziban, nem fogom birtokolni

Szent Testet es driga Veret, amely az szent Egyhiziban (templomiban) az oltiron ta i hat . Ezert nem
fogok elszakadni testvereimtol Krisztusban, akik velem egy tt - alkotjik S tusTestet."
Kovetkezeskeppen, tortenik, nem fogjuk
elhagyni az Egyhizat, mert csak benne talaJ.juk meg
az utat az itisten leshez.

30

 ATISTEN LES ISTEN

TEREMTETLEN ENERGIAI
ALTAL LEHETSEGES

Szent Biblia es az egyhazatyak tan tasa szerint az

ember elerheti az atisten Iest Krisztus ortodox
Egyhazaban, mivel Isten kegyelme teremtetlen. Isten nemcsak lenyeg (essence), ahogy a nyugati
egyhaz a tja, hanem energia is. Ha Isten csak lenyeg lenne, egyes Ies ink (un nk), kozosseg ink
(k mmun nk)
Vele nem lenne lehetseges, mivel
Isten lenyege vegtelen es megkozel thetetlen
az
ember szamara: "De arcomat nem lathatod, mert
nem lathat engem ember , hogy eletben maradjon." ( 33,20).
Eml ts ink valami devag , emberi tapasztalaton a a u peldat. Ha megerint ink
egy csupasz
villanyvezeteket,
meghalhatunk.
Azonban, ha a
vezetekeket
lampahoz kapcso1juk, vilagossagot,
megv ag tast nyer ink. Latunk, or I ink annak,
hogy az elektromossag seg tseg inkre van, noha
nem tudjuk megerinteni,
tapintani annak lenyeget. Mondhatjuk,
hogy valami has nl
tortenik
Isten teremtetlen energiajaval is.

31

Amennyiben egyes i1ni tudnank Isten lenyege el, mi is istenne aInank le yegebe . Vagyis minden isten-szeru e al a. Ke eredes le e, es le yegebe semmi sem le e iste -szeru. osszessegeben az, amit a keleti allas emberei hisz ek. Peldaul a
hinduizmusba iste em szemelyes letez6, hanem
egtelen hatalom, er6, amely athatja az egesz ilagot,
szette jed emberbe , allatokban es targyakba (panteizmus).
Masreszt, ha Iste csak isteni lenyeg lenne, energiai eIk i1, akkor o maga szamara elegseges Isten
maradna, teremtmenyeit61 issza onultan es megkozel thetetlen m d n.
ortodox te l gia felfogas S e t Iste Egy a
Haromsagba (Egyharomsag ) es Haromsag az Egyben. Ahogy t a Sze t Maximosz, Sze t Areopagita De es es mas atyak kifejez6e mo djak: Isten isteni szeretettel teli, teremtmenyei ira ti isteni
szeretettel (erosz). egtelen es elragadtatott szeretete altal f tamad sajat magab , es keresi az egyes lest teremtmenyei el. e ergiaja, pontosabba
energiai aItal a su meg es megy egbe.
Teremtetle energiai altal Isten megteremtette a
ilagot es folyta~a a ak teremteset. 6 ad le yeget
es h S taS S tilagu knak, teremt6 energiai al.
6 orokre jele a a termeszetben es gondoskodik a
ilagminde segr61, megorz6 energiai re e . Meg ilag(os) ~a az embert meg ag( s) t energiai al.
Megszenteli 6t megsze telo e ergiai al. Veg i1 atis-

32

teniti 6t atistenit6 energiaival. Ezert a Szent 1sten teremtetlen energiai altal belep a termeszetbe, a vilagba
es az emberek eletebe.
1sten energiai isteni energiak. Azok maguk szinten 1stent jelentik anelk il, hogy azok az lenyeget
jelentenek. Mivel azok maguk 1stent jelentik, igy atistenitik az embert. Ha az energiai nem lennenek
isteniek es teremtetlenek, nem jelentenek magat 1stent, keptelenek lennenek atisteniteni minket, egyesiteni minket Vele. Athidalhatatlan szakadek lenne
1sten es az emberek kozott. Mivel 1stennek isteni
energiai vannak, amely altal egyesit minket, ezert lehet kozosseg ink (k mmun nk) Vele, es ezert lehet ink egysegben kegyelmevel anelk il, hogy azonositanank magunkat 1stennel, mint ahogy ez tortenne,
ha az 6 lenyegevel egyes ilnenk.
Ezert 1stennel teremtetlen, isteni energiai altal es
nem a lenyege altal egyes il ink. a mi ortodox hit inknek es elet inknek a m S te uma.
Nyugati eretnekek ezt nem tudjak elfogadni.
Mivel racionalistak, nem tesznek k ilonbseget 1sten
lenyege es energiaja kozott. Azt allitjak, hogy 1sten
egyed ili lenyeg, es igy nem kepesek beszelni az ember atisten ileser61. Hogyan isten ilhet at az ember
szerint ik, ha ugy tartjak, hogy az isteni energiak
nem teremtetlenek, hanem teremtett energiak? vabba, hogyan tudja valami teremtett, mondjuk 1stent61 magat elvalasztott valami, atisteniteni a teremtett embert?

33

Ok visszafogottak, amikor az atisten Iesr61 beszelnek, hogy elker iUek a panteizmust. Akkor - kerdezz ik -, szerint ik mi marad az ember eletcelja?
Egyszeruen az erkOlcsijavulas. Ha az ember nem isten thet6 at az isteni energiak altal, akkor mi az elet
ceUa? Egyszeruen erk61csileg javulni, es megmarad . De az erk61csi t6keletesseg nem elegseges az ember szamara. Szamunkra nem eleg az, hogy jobbakka
valunk, mint korabban voltunk, hogy erk61csi tetteket vigy ink vegbe. vegs6 cel az, hogy egyes iU ink
a szent Istennel. a vilagmindenseg teremtesenek a
celja. a k vant cel. a mi 6r6m ink, boldogsagunk, beteUesedes ink.
ember lelke, amely Isten kepere es hasonlatossagara lett teremtve, s var g Isten utan, vagyik arra, hogy egyes Ij6n Vele. Nem S am t, hogy
mennyire erk61cs6s, mennyire j az ember, nem szam t, mennyi erk61cs6s tettet visz vegbe, ha nem talalja meg Istent, es ha nem egyes I Vele, nem talalhatja meg nyugalmat, mert a Szent Isten maga nevelte az emberbe ezt a szent szomjusagot, ezt az isteni
vagyat (eroszt), ezt a s vargast a Vele va egyseg
utan, az atisten Ies utan. ember rendelkezik vag d (erosz) kepesseggel, amelyet a Teremt6t61
kap, hogy igazan er6sen, 6nzetIen I szeressen, amint
szent Teremt6je tesz, Aki szereti a vilagot, teremtmenyeit. ember rendelkezik azzal a kepesseggel,
hogy beleszeressen Istenbe ezen szent vagy d es
szeretetre va kepessege reven. Ha az ember maga-

34

ban nem rendelkezne Isten kepe el, keresese, kutatasa az oskep utan nem lenne lehetseges. Mindannyian Isten kepmasa agyunk, es Isten az 6skep. kep
keresi az 6skepet, es csak amikor megtalaIja azt, akkor talal nyugalmat benne.
tizennegyedik szazadban egy Barlaam ne u
nyugati szerzetes nagy zurza art idezett e16 az Egyhazban. Hallotta az athoszi szerzeteseket az at sten lesr61beszeIni. Ertes It a , hogy nagy k de em, a
szen edelyekt61 al m~gszabadulas es sok ima utan
6k me t kka altak Istennel egyes Ini, hogy Isten
megtapasztalasaban reszesedjenek, hogy elerjek az Isten-latast. Hallotta, hogy 6k megtapasztaltak a Teremtetlen Fenyt, amelyet az apostolok lattak az d t6 Krisztus At altozasakor a Tabor-hegyen.
Barlaam azonban, eretnek es racionalis gondolkodasa al keptelen olt felfogni az alazatos szerzetesek isteni tapasztalatanak hitelesseget, es azzal dolta az athosziakat, hogy felre annak ezet e,
eretnekek es poganyok. Nem le en ismerete Isten
teremtetlen energiaja es lenyege kozotti megk lonboztetesr61, Isten kegyelme meglatasanak lehetetlenseget a t tta.
Akkor Isten kegyelme kinyilatkoztatast adott
Egyhazunk nagy es megvilagosodott tan t janak, az
athoszi Palamasz Szent Gergelynek, Tesszaloniki
S kenek. Nagy bolcsesseggel es Istent61 kapott
megvilagosodassal, alamint szemelyes tapasztalattal
predikalta, sokszor e rta es tan t tta a S ent rassa es

35

az Egyhaz Szenthagyomanyaval 6sszhangban, hogy

Isten kegyelmenek fenye teremtetlen isteni energia.
Nlitotta, hogy az atisten It emberek a ban latjak
ezt a fenyt, mint az atisten Ies legfels6bb, legnyilvan a bb megtapasztalasat, amelyben 6k is litszanak.
Isten dics6sege, az ragyogasa, a Tabor-hegy
Fenye, Krisztus feltamadasanak es P ink6sdnek a Fenye, es az S etseg ragy g Felh6je. Isten Teremtetlen Fenye a s, es nem szimbolikus, ahogy Barlaam es a hozza has nl k tevesen hittek.
Kes6bb, Konstantinapolyban, az egesz Egyhaz
harom nagy S n dussa igazolta Palamasz Szent Gergelyt, es hirdette, hogy a S tusban a elet nem
egyszer ien az ember erk61csi atalakulasa, hanem atisten Ies. reszesedest jelent Isten dics6segeben es
az Isten-latas ( jaban) kegyelmeben, Teremtetlen
Fenyeben.
Nagy halaval tartozunk Palamasz Szent Gergelynek, mert Istent61 kapott megvilagosodasaval, tapasztalataval es te l giaja al tovabbadta nek ink az Egyhaz tan tasat, es az ember atisten Iesere natk
6r6k tapasztalatat. kereszteny nem egyszer en att
kereszteny, hogy tud Istenr61 beszeIni. ember att kereszteny, mert megtapasztalhatja Istent. 01yan
ez, mint amikor igazan szeret ink valakit es beszeI ink
vele, egy itt erz ink vele es az 6romet mi is megkapjuk - ez t6rtenik az embe e Istennel al koz6ssegeben. Nemcsak k Is6 kapcsolat van Isten es ember
k6z6tt, hanem misztikus egyseg a SzentleIekben.

36

 mostanaig a r ma katolikusok az isteni kegyelmet, Isten energiajat teremtettnek tekintik. Sajnos, ez is egyike azoknak a k l6nbsegeknek, amelyeket komolyan szamitasba kell venni a r ma katolikusokkal va te l gia parbeszedben. "f lioque",
a papa matusa es "tevedhetetlensege"
nem egyed li lenyeges k l6nbsegek az ortodox egyhiz es a
r ma katolikusok kOzQtt. Ott vannak a fent emlitett
pontok is. Ha a r ma katolikusok nem fogadjak el
Isten kegyelmenek teremtetlen voltat, nem tudunk
kibek ilni, egyessegre jutni ve1 ik, meg ha a tobbit el
is fogadjak. Veg ilis, hogyan tud (tudna) megva su az atisten les, ha az isteni kegyelem teremtett es az
nem teremtetlen energiaja a Legszentebb LeIeknek?

37

..

ATISTENULES
L F L L

szent atyak allitjak, hogy e erhetj k az atisten Iest

az Egyhazban. Azonban az atisten Ies Istentol szarma adomany, nem olyasvalami, amelyet sajat magunk erejevel elerhet nk. Termeszetesen vagynunk, kivannunk kell, torekedni es felkesz Ini kell,
hogy melt k egy nk ra, es akamunk kell megkap , befogadni ezt a nagy beteljes Iest, befejezest Istentol, mivel Isten semmit sem tesz be eegye es nk
ne k l. atisten Ies azonban Isten ajandeka. Ezert
mondjak a szentatyak, hogy egyreszrol "megtapasztaljuk" az atisten Iest, masreszrol Isten "munkalja"
az atisten Iest.
egk 10nb tethet nk nehany S kseges elQfeltetelt az ember atisten Ieshez vezetQ utja szamara.

A1azat

szent atyak S e nt az atisten Ieshez S ksegeselsQ

feltetel az alazat. ember aldott alazat nelk I nem
lephet ra az atisten Ies I~ara, nem fogadha~a be az
isteni kegyelmet, nem lehet tarsa Istennek. S ksege
van alazatra, mar ahhoz is, hogy raebredjen aua: ele-

38

te c61ja az atisten iles. Alazat nelk il hogyan fogja felismerni az ember azt, hogy elete c61ja onmagan k il, Iste ben nyugszik?
Ameddig az ember egoista m d n, emberkozpontuan, onkozpontuan
(aut n m m d n) 61, sajat
magat teszi elete kozeppontjava es c61java. Azt hiszi,
sajat magat kepes az nt k61etes tesre, nmegval s tasra es nat sten tesre. Veg il is ez a mai c ac ,
fi fia es politika szelleme: jobb, igazsagosabb vilagot hozni letre, de onkozpontusagban,
aut n m
m d n, olyan vilagot, amely az embert helyezi a kozeppontba, Istenre a hivatkozas n61k il, anelk il,
hogy elismerne, hogy Isten minden j forrasa.
Adam tevedese, aki azt hitte, hogy istenne valhat, es
beteljes ilhet sajat erejeb6l. Minden kor minden humanista hitvallasa elkoveti Adam tevedeset, hibajat.
Isten el a kozosseget nem tekintik sz iksegesnek az ember tok61etessege szamara.
Minden, ami ortodox, Istenember-kozpontll,
az
Istenember Krisztus van a kozeppon~aban.
Minden,
ami nem ortodox, ami az ortodoxian
k il van protesta tizmus,
papizmus, szabadk6muvesseg,
]ehova tanui, ateizmus -, ugyanazzal a tulajdonsaggal
rendelkezik: kozeppont az ember. Szamunkra Krisztus a kozeppont. Amugy konnyu eretnekke, jehovistava, szabadk6muvesse
vagy barmi massa valni, de
nehez ortodox keresztennye
lenni. Hogy ortodox
kereszte nye valjunk, ahhoz Krisztust, es nem magunkat kell elfogadni a vilag kozeppon~akent.

39

Ezert az atisten iles fele vezeto llt kezdete az alazat, vagyis annak felfogasa, "realizalasa", hogy elet nk celja nem magunkban, hanem a (Mennyei)
Atyankban, Alk t nkban es Teremtonkben van.
Alazatosnak kelllenn ink tovabba, hogy rajojj ink:
betegek vagyunk, tele gyengeseggel es szenvedellyel.
Aki ralep az atisten iles fele vezeto lltra, annak
sz intelen il alazattal kell elnie, hogy illand an ezen az
llton tudjon maradni. Mert, ha azt gondoUa, hogy j
vegzi a dolgokat, es j halad az ll~an, b iszkesege legyozi. ElveS t azt, amit megszerzett, es kezdheti ujra
az egeszet, kezdhet ujra alazatosnak lenni, elismemi a
gyengesegeit, embe betegseget, es nem b n magaban. Isten kegyelmeben kell b n a ahhoz, hogy illand an az atisten iles fele vezeto llton maradhasson.
Ezert van az, hogy szen~eink eleteben annyira
megka a nagy a a at ssaguk.j llehet nagyon kozel
voltak Istenhez, ragyogtak Isten fenyeben, csodakat
vittek vegbe, illatot arasztottak, ugyanakkor megis
nagyon kevesre tartottak magukat, ugy hittek,
messze vannak Istentol, hogy ok a legrosszabb emberek. a nagy alazat tette oket istenne ( sten tette at
oket) a kegyelem altal.

aszkezis (gyakorlas)
( = gyakorlas)

atyak azt tan ~ak, hogy az atisten ilesnek fokozatai vannak, kezdve az a acs n abbt l, folytatva a leg-

40

magasabbig. Megszerezve az alazatot, banattal es sok

t irelemmel
napi k izdelmeinkben
Krisztusban, elkezdj ik gyakorolni S tus szent parancsainak megtartasat, annak erdekeben, hogy szenvedeIyeinkt61
megtisztuljunk. szent atyak azt is mondjak, hogy a
parancsolatokban
Isten maga rejt6zik, es amikor a
kereszteny S tus iranti szeretetb61 es hitb61 megtartja azokat, akkor az ember kozossegben lesz Vele.
Osszhangban a szent atyak ta tasa a , az atisten iles els6 szakasza, els6 fokozata az, amelyet "praxis" -nak, "gyakorlatnak" neveznek. ( = cselekves altal szerzett tapasztalat, ismeret, keszseg)
Gyakorlati
utmutatas, az atisten ileshez
vezet6 ut
kezdete.
Te neszetesen
ez egyaltalan nem konnyu, mert
a benn ink lev6 szenvedeIyek kiirtasa nagy k izdelembe ker il. Sok er6feS tesre van sz ikseg, hogy gy
lassankent a muveletlen
bens6nk megtisztuljon
a
szenvedelyek
"t iskeit61 es S k a t ", es lelkileg
megmuvelt legyen. igy Isten szavanak magjaj
f dbe hullhat es gy imolcsot hozhat. Mindehhez sajat
resz inkr61 nagy es sz intelen er6feS tesre van sz ikseg. Azert mondta az : " mennyek orszaga ...
er6szakot szenved, az er6szakosok szerzik meg." (Mt
11,12). szent atyak pedig gy ta tjak: "Add a veredet es vedd a Lelket". Mas szavakkal: nem kaphatjuk meg a Szentlelket, hacsak nem ajanljuk fel S v ink veret k izdelm inkben,
hogy megtisztuljunk
szenvedeIyeinkt61,
hogy igazan es 6szinten megter-

41

j ink, b inbanatot gyakoroljunk es megszerezz ik az

erenyeket.
Minden ereny, az egyetlen es a legnagyobb
erenynek, a szeretet erenyenek vet ilete. Amikor a
kereszteny eljut a szeretetre, megszerzett minden
erenyt. szeretet az, amelyik ki izi az ember lelkebol minden gonosz es minden szenvedeIy okat,
amely a szent atyak S e nt az onzes. Benn ink minden gonosz a h usagb ered, amely az ember beteg(es) szeretete s; at maga irant. Ezert vannak Egyhazunknak aszketikus torekvesei. Aszketikus torekves neIk il nincs lelki eIet, nincs k izdelem, nincs fejlOdes. Engedelmesked ink, bojtol ink, virrasztunk,
dolgozunk, leborulunk es rak n at allunk, hogy
megszabaduljunk szenvedelyeinktOl. Ha az ortodox
Egyhaz megsz inik aszketikusnak lenni, megsz inik
ortodoxnak lenni. Nem segiti tovabb az embert,
hogy megszabaduljon a szenvedeIyeitol, es hogy istenne valjon, atisten iljon a kegyelem altal.
egyhazatyak nagy es atf g antr l gia kepet nyujtanak a lelekrol es az ember szenvedelyeirOl.
atyak S e nt a leIek ertelmi (intelligens) es erzeki
(passible) kepesseggel rendelkezik.
erzeki kepesseg birtokolja a leIek osztonzQ, erzQ es agy d kepessegeit. g nd lk d kepesseg tartalmazza a lelek
racionalis tenykedeseit, azaz veIemenyeket es gondolatokat. erzQ kepesseg a t vagy negativ
erzelem (szeretet, gy ilOlet). leIek agy d kepessege az embe szenvedelyekre, mint az erzelmek es a

42

tetszes, a torkossag es a testi vagyak. Ha a leleknek

ezek a reszei, a g nd lk d , erz6 es agy d kepessegek nem tisztulnak meg, az ember nem kepes Isten
kegyelmet befogadni. Nem kepes atisten ilni.
g nd lk d resz megtisztul a figyelem aItal, ami az
esz gondolatainak illand , folyamatos 6rzese: vagyis
aj gondolatok megtartasa es a gonoszak el izese.
erz6 resz a szeretet altal tisztul meg. Es veg il a vagy d kepesseg a j ansag, a nyugalom aItal tisztul
meg. Mindegyik ink megtisztul es megszentel6dik az
ima aItal.

Szentsegek es ima
Krisztus a szentsegek - szent keresztseg, bermalas,
S e tgy as, isteni eucharisztia (szentaldozas) - reven van jelen, vesz lakist az ember S ebe . a
keresztenyek szamara, akik tarsai S tus ak, Isten
es az 6 kegyelme letezik benn ink es a S ikben,
mert megkeresztelkedtek, meggy tak, szentaldozashoz jarultak.
szenvedelyek azonban bearnyekoUak az isteni
kegyelmet, ahogy a hamu betakarja a parazsat, szikrat. erenyek gyakorlasaval es az imaval a S
megtisztul t6l ik, es az isteni kegyelem szikraja fellobban, a kereszteny erzi S tusta S ebe ,letezesenek kOzpon~aban.
Egyhaz minden imija seg t megt S t ta a S vet, de k ilonosen az . m l g ima, vagy a "S

43

imaja", a ,Jezus-ima", vagyis az "Uram, jczus Krisztus, Isten Fia, konyomij rajtam!" ima. Ennek az imanak,
amelyet minden korban Athosz-hegyr61 hagyomanyoztak tovabb, a kovetkez6k az e16nyei: minthogy
m n l g, vagyis csak egyetlen m ndatb l all, seg t
SS nt s tan figye m nket az erte m nkre. Ossz nt s tas altal athelyezi erte m nket a S nkbe, es
vigyaz acra, hogy az ertelem ne S r djekszet (kalandozzon el) mas dolgok vagy gondolatok fele, akar j k,
akar gonoszak, hanem csak Istenhez kot6djon.
S imajanak gyakorlasa, amely id6vel, Isten
kegyelmevel, S nte enne valhat, maga is tudomany,
szent muveszet, amelyet h t nk szentjei szent rasa kban es a patrisztikus szovegek kiteJjedten, reszletesen
e rnak. (Ezt a gy ijtemenyt "Filokalianak" nevezik.)
az ima seg ti az embereket, es oromet jelent
szamukra. Amikor a keresztenyek e16re haladnak ebben az imaban, s ugyanakkor osszhangban elnek
S tusszent parancsolataival es az Egyhazzal, akkor
ez me t a teszi 6ket arra, hogy megtapasztaljak az
isteni kegyelmet. Kezdik megerezni Isten kozossegenek edesseget megtapasztalva az: " e jetek es lassatok, mily j az r" (Zsolt 33,9, E Oreszentelt d atu
liturgia) ima tartalmat. Szamunkra, ortodoxok szamara, Isten nem egy eszme (idea), nem olyan valami,
amir61 egyszer ien gondolkodunk vagy beszel nk,
olvasunk. szemeIy, akivel 6 es szemelyes kozossegbe ker 1 nk, olyanba, amit megel nk, es amit
megtapasztalunk.

44

Akkor megertj k, milyen nagy, kimondhatatlan

es kifejezhetetlen orom Krisztust birtokolni magunkban, es ortodox keresztenynek lenni.
Vilagi keresztenyek szamara a k Ionboz6 napi
elfoglaltsagok es tevekenysegek kozepette nagy seg tseg, ha az ember talallegalabb nehany bekes percet, hogy gyakorolja ezt az imat.
Termeszetesen, minden munka es kotelesseg,
Isten akaratanak megfele16en, alazattal es szeretettel
vegezve, megszenteli a keresztenyt. De az ima akkor is S kseges. Egy bekes szobaban (e16nyos egy
kis olajlarnpa v ag tas, lelki e16kesz Iet utan az ikonok e16tt, tomjen-egetessel), amennyire csak lehet,
tavol ajt es avar kor Imenyekt61 es gondolatokt , egy kis pihenes utan, a keresztenyek kepesek erte rn ket a ]ezus-ima - "Uram, ]ezus Krisztus, Isten Fia, konyor Ij rajtam!" - recitalasaval,
fennhangon mondasaval a S v kbe ra ta . csoda lelki beke szarmazik lstennek e uga mab !
Mekkora tamaszt jt ez az ima a lelkeknek, akik
meg6rzik a bekej ket egesz napon at, inger Itseg
vagy nyugtalansag eIk l. Lehet6ve valik a lelki tevekenysegek szamara, hogy osszhangban es egysegben legyenek egymassal.
Egyesek mesterseges eszkozok seg tsegevel, mas,
teves es demoni m d k keresnek lelki nyugalmat,
mint az . keleti vallasokban. r b:i ak beket talaI k Is6 gyakorlattal, med tac va , stb., hogy megszerezzek a lelek es test egyens lyat. tevedes az,

45

hogy amikor az ember ilye m d megpr ba a el a k ilo bozo go dolatokat es a k ilso vilagot,
va jaba em Iste el beszeI, ha em mo ologizal
(magaval beszeIget). Es ez emberkozpo tusaggal es
bukassal vegzodik.

46

 ATISTEN LES
MEGTAPASZTALASA

atisten Ies megtapasztalasai aranyban vannak a

megtisztulassal. Minel jobban megtisztult valaki
szenvedelyeit61, annal teljesebb Isten-megtapasztalasban reszes I; latja Istent gy, amint a S e t ras
mondja: "Boldogok a tiszta S iek, mert megla~ak
(az) Istent." (Mt 5,8). Amikor valaki elkezdi meg b ineit, meggy es s r a b inei miatt, akkor
megkapja Isten kegyelmenek els6 megtapasztalasait.
Ilyen tapasztalatok el6szor a banat konnyei, amelyek
kimondhatatlan orommel tOltik el a lelket, es melyseges beke koveti. Ennelfog a ezt a b ineink miatti
szomorkodast nevezik " r mh szomorkodasnak", ahogy az r nevezte a Boldogsagokban: "Boldogok, akik szomoruak, mert majd meg igasztaljak
6ket." (Mt 5,4).
Azutan az ember magasabb fokozatokra jutel: az
isteni meg ilagosodasra, amellyel az ertelem meg ilagosodik, es a dolgokat, a vilagot es embereket mas
ta atb , mas szemszogb611atja.
Ennelfogva a kereszteny Isten iranti szeretete
novekszik es tovabbi, ertekesebb konnyek fakadnak,
szeretet-konnyek Istenert, az isteni szeretet konnyei.

47

Mar nem a b inok miatti konnyek ezek, mivel meg

van gy6z6dve, hogy Isten megbocsatott neki. Ezek
mas konnyek, amelyek nagyobb elragadtatast, boldogsagot es beket hoznak a 1e1eknek, es magasabb
megtapaszta1asai az atisten Iesnek.
Azutan az ember e1jut a szenvede1yte1ensegbe
(apatheia), ame1y a szenvedeIyek es b inos gyengeseg
ne1k i1i eIetet jelenti. bekes es nyugodt minden
k Is6 tamadast 1, megszabadu1va b iszkesegt61, gy ilolett61, r SS du1att es testi k a sag kt l.
az atisten Ies masodik fokozata, az . "theoria" (az Isten-1atas).
szenvedeIyeit61 mar megtisztu1t ember meg i1agosodik a Szent1e1ek a1ta1, ragyog es atisten It.
"the a" szemle16dest, 1atast je1ent (qew a = nezes,
szemleIes, megtekintes, esz1e1es, szellemi nezes, vizsga1 das, tudomanyos
ismeret, tudomany,
e1meIet,
szemle16des). ste -the a (Istenre atk 1atas), Isten szemleIeset je1enti. Hogy valaki Istent 1assa,
ahhoz atisten It ernbemek kell1ennie. Ezert az Istenthe a Isten-1atast, atisten Iest je1ent. Amikor az ember teny1eg megtisztult es te1jesen fe1ajanlotta magat
Istennek, akkor megkapja az isteni kegye1em 1egnagyobb (embe ) megtapasztalasat. szent atyak S e t
ez Isten Teremtet1en Fenyenek 1atasa, ja. Ezt a
fenyt azok 1a~ak meg, akik e16rehaladtak az atisten i1esben, az egyes id6szakokban nagyon kevesen. Isten
szen~ei 1atjak azt, es abban 1atszanak, ahogy 6ket szent
ikonjaikon dicsfennye1 ovezetten festik meg.

48

Peldaul Nagy Szent Bazil eleteben ol assuk,

hogy amikor a cellajaban imadkozott, masok (termeszetesen, akik kepesek oltak ra) lattak, hogy 6 is, es
cellaja is teljesen meg ilagitott olt Istennek ebben a
eremtetlen Fenyeben, az isteni kegyelem fenyeben.
Hit ink sok szent mart jar ol assuk, hogy amikor a
torokok (szorny i kinzasok utan) felakasztottak 6ket a
arosok terein, hogy megfelemlitsek a tobbi keresztenyt, sok esetben ejjel fenyragyogas olt athat test ik kor il. ragyogas annyira lat anyos es er6s olt,
hogy a h d t k maguk rendeltek el a testek le etelet,
mert az hit ink igazsaganak bizonyossaga olt. igy
akartak elker i1ni a meg etest a keresztenyek reszer61,
akik lattak, hogy Isten megdics6iti szent ertan it.
atisten i1es kegyelme e ntet ennek 6rzi meg a
szentek testet, a szent ereklyeket ugy, hogy azok illatot arasztanak, es csodakat eszkozOlnek. Ahogy Palamasz Szent Gergely allitja, Isten kegyelme, miutan
egyes i1t a szentek lelke el, azutan azok szent ereklyeiben lakik, es azoknak is kegyelmet ad, nemcsak a
test iknek, de a si juknak, ikonjuknak es templomaiknak is. Mert azok mind reszes i1nek Isten kegyelmeb61, amelyet a szent birtokolt a lelkeben, Istennel
a egysegenek, atisten i1esenek koszonhet6en.
Ezert an az, hogy az Egyhazban nemcsak a lelk inkkel, hanem test inkkel is or i1 ink az atisten i1es
kegyelmenek. test a lelekkel egy itt k izd e, bizonyosan egy itt dics6 i1 meg azzal, mint a Szentlelek
temploma, amelyben az lakik.

49

 a kegyelem kiarad a a Szent rb , az Istenember r S tusb , kiaradt az Istensz l6re (Panagiara), a szentekre, es arad rank, alazatosakra.
Bizonyara helyes megeml ten , hogy a keresztenyek nem minden tapasztalata megb hat atisten ilesi es lelki tapasztalat. Sokakat ke tettek hatalmukba
demoni agy S ch l gia tapasztalatok. altatas,
csa das, kaprazat es demoni befolyas kockazatat elker lend6, minden tapasztalatot alazatosan fel kell
fedni, meg kell osztani a lelkiatya al, aki Isten meg ilag tasa al eszlelni fogja azok eredetiseget agy hazugsagat, es annak megfele16en fogja a meg a lelket ezetni. Ntalaban a lelkiatyanak a engedelmesseg egyike lelki eIet ink legfontosabb szempontjainak, amely altal megszerezz ik a Krisztusban a
tan t an sag t es k izdelm inkben igazolja az egyhazi
lelk letet, amely el ezet minket az Istennel a biztos egyseghez.
atisten les sajatos helye a szerzetesseg, mindig
az Egyhazon bel l, ahol a szerzetesek, a megszentelt
emberek feleme16, magasztos tapasztalatokat szereznek az Istennel a egysegben.
Ezert azok a szerzetesek, akik reszes lnek az
atisten lesben es megszente16desben, seg t k az
egesz Egyhazat. Mert, ahogy a keresztenyek tartjak az Egyhaz regi id6kig SS an l hagyomanyat ko et e, a szerzetesek hith i k izdelme ked ez6 hatassal an minden, a ilagban k izd6 kereszteny eletere.

50

Mi denesetre,
az Egyhazban reszesed ink a szentek k6zossegeben
es tapaszta1juk meg 6r6mme1 a
Krisztusban
va1 egyseg inket.
Eza1att azt ertj ik,
hogy az Egyhazban nem e1k il6n ilt tagok vagyunk,
hanem egyseget, baratsagot, barati k6z6sseget a1kotunk, nemcsak magunk k6z6tt, hanem 1sten szentjeive1 is, akik meg a f 1d6n eInek vagy mar e1k61t6ztek
az eI6k s rab l. keresztenyek nem vaInak e1 egymast 1, meg a ha1allal sem. ha1a1 nem tudja e1va1asztani a keresztenyeket,
mert 6k mind egyek,
S tus fe1tamadt testeben.
Ezert minden vasarnap es minden mas id6ben,
amikor a szent 1iturgiat vegzik, mindannyian je1en
vagyunk azon, egy itt az angya10kkal es minden id6k
szentjeivel. Meg e1tavozott rokonaink is je1en vannak, te neszetesen
csak akkor, ha egyes iltek S tussal. Mindnyajan ott vagyunk, es kapcso1atban vagyunk egymassa1, misztikusan, nem k ils61eg, hanem
S tusban.
1vanva1 a proszkomidiaban
(e16kesz ilet, a
1iturgia resze) ( Prothesis), aho1 a szent diszkoszon
a Baranyt ( S tust) jelkepez6 reszecske k6re az 1stensz il6, a szentek, az e16 es megha1t keresztenyek
reszecskeit he1yezi el a pap. atvaltoztatas (konS ekrac ) utan a szent adomanyok
mindezen reszecskeit S tus verebe martjak.
az Egyhaz nagy a1dasa, hogy mi az 6 tagjai vagyunk, s hogy k6z6ssegbe lephet ink nemcsak 1stennel,
hanem magunk k6z6tt is, mint S tus testenek tagjai.

51

 S tusmaga a feje Szent Testenek. Elet aramlik

a fejb61 a testbe. testnek termeszetesen e16 tagjai
annak, de annak olyan reszei is, amelyeknek nincs
ugyanolyan eletereje ( italitasa), nincs mindegyiknek
t6keletes egeszsege. Legt6bb ink ez ut bb kateg r aba tartozik. De az elet, agyis az egeszseges er, magab r S tusb es elO tagja b aramlik a ke esbe
egeszseges tagokhoz is es lassankent 6k isj egeszsegnek fognak 6r endeni es meger6s6dnek. Ezert kell az
Egyhazban lenn ink! Hogy egeszseget es eletet kapjunk, mivel az gyha t elidegen ilten nincs lehet6seg gy gyu asra es feleledesre, eletre tamadasra.
Mindez termeszetesen nem egyszerre t6rtenik.
ortodox keresztenynek egesz eleten at fokozatosan t6rekednie kell, hogy megszerezze Isten kegyelmet az Egyhazban alazattal, b inbanattal, imaval,
szentsegekkel, annak erdekeben, hogy megszente16dj6n es atisten ilj6n.
let ink celja, a nagy feladat. K il6n6sebben
nem erdekes, hogy ho a jutunk el. Ami ertekes, az a
mi k izdelm ink, amelynek jutalmat Isten bosegesen
megadja, most es a t I ilagon.

52

TEVEDESEK ATISTEN LES

ELERESEVEL APCSOLATBAN

J ehet, megh ast kaptunk erre a nagy feladatra,

hogy egyes j nk Istennel, hogy a kegyelem aItal istenne vaUunk, es eI e k ezt a nagy aIdast, amelyre
k t nk es Teremt6nk teremtett minket, megis
gyakran ugy eI nk, mintha ez a nagy es legnagyobb
ceI nem letezne. Ezert eIet nk kudarcokkal teli.
Szent Isten atisten Iesre teremtett minket.
Ezert, ha nem siker I at sten 1n nk, egesz elet nk
cs6dbe megy.
e nk nehany akadaIyt az atisten Iesre.

mer es az eV lag dolgokban

Vege het nkj es hasznos dolgokat, tanulmanyokat,
lehet szakmank, csaladunk, lehet szerencsenk, vegezhet nk ka tat munkakat. Amikor a vilagot eucha S t kusan fogjuk fel es mint Isten ajandekat hasznaljuk, akkor minden tett nk az Istennel a egyes Ies
utja lesz. Ha azonban nem egyes 1 nk Istennel, akkor sikertelenek vagyunk. Minden h aba al .
emberek rendS e nt azert sikertelenek, mert
ezek a masodlagos ceIok az eIetben feIrevezetik 6ket.

53

Nem helyezik az atisten i1est az els6 es legfontosabb

helyre. Elmer lnek a k i1s6 tevekenysegekben. Teljes S vve atadjak magukat a masodlagos dolgoknak,
es elfelejtik, hogy " ... egy a sz ikseges" (Lk 10,42).
Ma az emberek k il6n6sen elfoglaltak es a a d a
ny izs6gnek - a gonosz meg a kivalasztottakat is meg r balja ecre ravenni -, es ennek eredmenyekent elhanyagoljak idv6sseg iket. Ma peldaul tanulni, olvas kell; nincs id6nk az egyhazi szertartasokra, nincs
id6nk S e tgy asraes szentaldozasra. Holnap 6sszej6vetelre kell menn ink, tanacskozason kell reszt venn ink, tarsadalmi es szemelyes k6telessegeknek kell
eleget tenni; hogyan talalhatnank akkor idQt Isten szamara? Maskor esk iv6re, egyeb csaladi esemenyre kell
menni, ezert lehetetlen lelki dolgokkal foglalkozni.
Or6k6sen ismetelj ik Istennek, ahogy " ... a masik azt
mondta.: Ot iga 6kr6t vettem, megyek oket k r bal . Kerlek, ments ki. Ismet mas ezt mondta: MegnQs iltem, aZertnem mehetek." (Lk 14,19-20)
Es igy minden szep es he e va elvesziti erteket. elobb emlitetteknek igazi, lenyeges ertek ik
van, ha Isten kegyelmevel val s ~uk meg. Mas szavakkal: amikor Isten dicsosegere tessz ik azokat. Iga , va sag s ertek ik van, ha k6zben nem szun ink
meg vagyakozni es t6rekedni arra, ami a tanulmanyokon t l, a szakman t l, a csalad es minden mas j
es szent iranti felelossegen es tevekenysegen t l van.
Mindezeknek igazi, alapveto ertek ik van, ha nem
szun ink meg vagyakozni az atisten iles utan. Akkor

54

mindezek megta1i1jak igazijelentes iket

es azok orok
tavlatat, es akkor a javunkat S lga ak.
r mondja: "Ezert ti elsosorban az Isten orszagat es annak igazsagat keressetek, s ezeket mi d megkapjatok hozza!" (Mt 6,33) Isten Orszaga az atisten i1es,
a Legszentebb Lelek kegyelmenek megszerzese. Amikor az iste i kegyelem belep az emberbe es uralkodik
ben e, akkor az embert Isten ran ~a. Azoko kereszt i1, akik atisten i1tek, Iste kegyelme belep mas emberek eletebe is, es kozosseg ik lesz Isten Orszagaban.
Ahogy az atyak tan tjak: az r imadsagaban a
"jojjon el a Te orszagod" kifejezes aztjelenti, hogy a
"SzentleIek" kegyelme jojjon el. Es amikor ez a kegyelem eljon valakihez, akkor at sten t az illetot.

Moralizalas
Sajnos, a korabban eml tett m ral al szellem, vagyis a kereszteny elet ga tasa az erkOlcsi javulashoz,
nagymerteku negat hatast gyakorolt orszagunk keresztenyeinek
vallasossagara es lelkisegere. Egyes
nyugati te l g a
hatasok kovetkezteben
gyakran
megS un nk az atisten i1est keresni, kovetni.
erkolcsi j vu s t n t s azonban emberkozpontu
( ntropocentrikus), az embert helyezi az elet kozeppontjaba. embe erOfeS tesre, es nem Isten kegyelmere e t, olyan benyomast keltve, mintha erkOlcsi alapelveink es nem Isten kegyelme id tene minket.
Ezert, ha ilyen kor ilmenyek kozott es allapotban va-

55

gyunk, megfosztottan Isten igazi megta aS talasat ,a

lelek tulajdonkeppen nem erzi j magat, S mj saga
nem enyh il, nem szunik meg. ilyen vezetes, ira tas, amely k r ba tat tt es elbukott, miveI nem
kepviseli Isten egyhazanak hiteles szel1emet,nagymertekben fele16saz ateizmusert, sok felebaratunk, k il6n6sen fiataljaink lelki eleteben a k6z6mb6ssegert.
sz il6k, ta t k, papok es minden egyhazi
szemely, vasarnapi iskolainkban (h tta ra nk ),
red kac kba es barmikor, ahelyett, hogy az ember "medd6, tiszta" javu asar beszeInenk, e ess k
keresztenyeinket az atisten iles fele, 6sszhangban az
Egyhaz hiteles szellemeveI es tapasztalataval. Tulajdonkeppen barmilyen nagyok is az erenyek, nem aIkotjak a kereszteny eIet celjat, hanem eszk6z6k es
e 6keS te ek minket arra, hogy elfogadjuk az atisten ilest, a Legszentebb Lelek kegyelmet, ahogy azt
Szarovi Szent Szerafim meggy6z6en tan tja.
mberk nt

humanizmus

aut m, emberk6 t humanizmus, mint

tarsada m -fi fia rendszer, megosztott es Istent61
f iggetlen, 6nzesen a a u tarsadalomhoz vezet es
veszeIyes zsakutca a kortars ember szamara. Azt ceIozza, hogy eltavol tson minket ortodox hit nkt61 az
ember . meIt saga es szabadsaga neveben. szont, Ietezik-e nagyobb me t sag az ember szamara,
mint az atisten iles?

56


ES

STEN LES
LEL IVEZETES

a lelkivezetes, amit ortodox egyhazunk nyujt az

Egyhaz szent szertartasai, a at S t kus te l gia es a
szerzetesseg altal, az az atisten Ies utmutatasa, Istenember-kozpontu,
Krisztussal, a megtestes It Istennel
az elet kozpon~aban.
Nagy orom kOltozik elet inkbe atisten Ies ink
nagysaganak tudatosulasa altal, annak felismeresevel,
hogy milyen boldogsag var rank.
lelkivezetes megedes t
minden nehezseg es
minden elet szomorusaganak fajdalmat az atisten Ies
tavlataval.
Amikor az atisten Iessel mint tavlattal k iszkod ink, amikor egymast istenne va kivalasztottaknak
tekintj ik, akkor felebaratunk iranti hozzaallasunk,
viselkedes ink megvaltozik. Mennyivel melyebb es
tartalmasabb
a lelkivezetes,
amit gyermekeinknek
adunk! Mennyire Istennek tetsz6en szereti es tekinti
gyermekeit az apa es anya, felismerve a kotelesseget
es szent k Idetest, amelyet gyermekeik irant kaptak,
hogy seg tsek 6ket aua, hogy elerjek az atisten Iest,
azt a celt, amelyre Isten kegyelmevel vilagra jottek!
Es termeszetesen, hogyan tudnanak a sz I6k seg teni,

57

ha 6k maguk nem aka jak elerni az atisten ilest? De

mekkora onbecs iles ink lesz - onzes es ateista b iszkeseg nelk il-, ha felismerj ik, hogy erre a nagy feladatra teremtett ink!
szent atyak es az Egyhaz te l gusa a tjak,
hogy gy, egoizmusunk es onszeretet ink emberkozpontu fi 0 fiajanaklegy6zesevel, igazi szemeIyekke,
va d embe letez6kke valunk. Talalkozunk Istennel tisztelettel es szeretettel. Talalkozunk felebaratunkkal, es nagyrabecs ilessel, me t sagga , nem
oromszerzes es kizsakmanyolas eszkozenek, hanem
Isten kepenek, atisten ilesre rendeltnek tekint e 6t.
Mindaddig, arn g magunkban, s elk ilon ilten vagyunk a sajat "egonkban", egyenek vagyunk, nem
szemeIyek. Osszhangban az atisten iles lelkivezetesevel, Isten kegyelmevel es a mi szinergiankkal,
egy ittm ikodes inkkel - az a pillanat, amikor kilep ink sajat elk ilon ilt letezes inkb61, es elkezd ink
szeretni, egyre inkabb felajanlani magunkat Neki es
embertarsainknak, akkor valunk igazi szemelyekke.
Mas szavakkal, amikor az "egonk", en ink talaIkozik
Istennel, a "TE"-vel es test er inkkel, mint "te"-vel,
akkor kezdj ik felfedezni e veS tett onmagunkat,
mert az atisten iles kozossegeben, amelyre teremtett ink, elveszett en inket meg tudjuk nyitni, kapcsolatot tudunk teremteni egymassal, es igazan onzetlen
m d n tudunk or iln egymasnak.
a szent liturgia szel1eme, ahol megtanuljuk legy6zni korlatozott, szemelyes erdek(16des)einket,

58

amelybe a gonosz, a b in es szenvedelyeink vezettek

minket, megt nuijuk elkezdeni a S tusba va aldozat es szeretet-kapcsolat teremteset.
Ennek a nagy (atisten i1esre) h vas ak tudat s tasa va ba megnyugtatja es k te jes t az embereket.
Egyhazunk ortodox humanizmusa minden ember ezen nagy h vasa alapszik, es ebb61 fejleszti ki
minden kepessegeiket a legmagasabb fokra.
Melyik masik humanizmus - barmennyire is ha ad ak es liberalisnak latszik - f adalm
annyira,
mint az Egyhaz humanizmusa, amely lehet6ve teszi,
hogy az ember istenne valjon? Va ba , ilyen nagy
humanizmus csak az Egyhazban ta alhat .
K i1onosen napjainkban, sokan r ba jak becsap az embereket es k i1onosen a fiatalokat, hazugsagokat mondva atS ag s huma musukr ,
amely
va jaban k ires t es nem eleg ti ki az embert. att nagyon fontos hangs lyozni az egyhaznak ezt a
lelkivezeteset.

59

LEL IVEZETES
L VEL D S L

Ma a fiatalok tapasztalatokat keresnek. Gyermekeink, a materialista elett61 es racionalis tarsada 0mt

elcsigazottan, amiket mi, id6sebbek adtunk at nekik,
mint Isten kepmasainak - Istent61 hivatva, hogy a
kegyelem altal valjunk istenne -, a materialista f lo fia es ateista neveles racionalis formain t l, amit mi
k na tunk nekik valami mast keresnek. Keresik az
igazi elet megtapasztalasat, es Istenr61 nemcsak fe S nesen akarnak hal1ani.Vagynak az 6 megtapasztalasara, Fenyere, kegyelmere. Nem leven tudataban annak, hogy az Egyhaz seg thet nekik, es hogy rendelkezik azzal a tapasztalattal, amelyet keresnek, sokan
k il k hiaba keresnek es fordulnak k Ionboz6,
mas 01cs he ettes t6 dolgokhoz, az ertelem f 0tt
es azon t liak kutatasaban.
Egyesek a keleti miszticizmushoz - pl. mint aj ga - fordulnak, masok az okkultizmushoz vagy a
gnoszticizmushoz, es sokan egyenesen a satanizmushoz.

Ami az erkOlcsoket illeti, nem ismernek
korlatokat. Azok jelenteset61 es celjat megfosztotta - es ami az ember egyes tese a sze t Istennel

60

-, az erkolcsi alapel ek teUesen ertelm iket eszitette alnak.

Ezert olyan tragikus dolgok alnak uralk d a,
mint az anarchizmus es terrorizmus. Vannak, akik
melyen bel il meg akarjak orizni belso tartasukat,
szilardsagukat, de nem kepesek ra, mert nem kaptak
lelki ezetest az atisten ileshez, igy mindenfele mertektelensegnek es felebarataikkal szembeni eroszaknak adjak at magukat.
fiatalok tobbsege - es nemcsak ok -, hedonizmusban es testi oromokben pazaroljak el elet ik draga idejet es erejet, melyeket pedig Istentol az atisten iles eleresere kaptak. Sajnos nagyon gyakran a hedonizmus es testi oromok korunk bal anyai a, korunk "istenei e" alnak - ami turhetetlen allapot -,
nagy kart okoz a a fiatalok testenek es lelkenek.
Masok, ideal nelk il el e, idej iket celtalanul,
erdektelen es karos te ekenysegekkel toltik. Egyesek szed Ietes sebessegu, sokszor eszelyes es halalos ko etkezmenyekkel
jar ersenyekben lelik
orom iket. Megint masok, sok-sok te elyges utan,
felad a a k izdest, a kab t S erek satani feltetelnelk ili f iggesenek, szazadunk ezen j pestisenek adjak at magukat.
Veg i1, sok fiatal viszonylag ro id, te edessel es
csa dassa teli elet utan, tudatosan agy tudattalanul,
h aba a kereses ik k dasa ak veget etve, sajnos
a remenytelenseg legrosszabb fajtajahoz, az ongyilkossaghoz fordul.

61

Mindezek a fiuk es lanyok, akik ilyen ertelmetlen es szorny i cselekedetre vetemednek, nem b inoz6k. Fiatalok, Isten es a mi gyermekeink, akiket
megtevesztett a mate a sta, onz6 tarsadalom, amelyet atadtunk nekik, nem fedezik fel azt a celt,
amelyre teremtve lettek, es az igazi es orok ok ismeretlen maradt szamukra, mert nem mutattuk meg
nekik. Nincsenek tudataban az embe elet nagy celjanak, az atisten ilesnek. Nem talalva nyugalmat
semmi masban, a remenytelenseghez, a fent eml tett
megoldasokhoz folyamodnak.

***

Ma egyhazunk sok "pasztora", f6papja, papja,

lelkiatyja es laikus testvere - onzetlen szeretett61 vezetve - elkotelezett fiatalsagunk fele, az atisten iles
cetia fele va lelkivezetesere. Hilasak vagyunk ezeknek a pasztoroknak aldozatukert es hozzajarulasukert, Istennek tetsz6 munkajukert, amely altal, Isten
kegyelmeb61, lelkeket dV tenek (mentenek meg)
es szentelnek meg, akikert S tusmeghalt.
Athosz-hegy alazattal seg ti es tamogatja az egyhazat ebben a nagy torekvesben. Istenanya Kertje, a megszente16des es Istenben va beke sajatos
helye, elvezi az atisten iles aldasat, boldogsagat, Isten kozosseget, es az kegyelmenek es Fenyenek
merhetetlen es n vanva megtapasztalasat.
Ime, ezert van az, hogy sok felebaratunk, akiknek a tobbsege fiatal, athoszi zarandoklatuk soran,
vagy szorosabb kapcsolatot tartva azzal, sokat kama-

62

toztatnak be161e, meger6sodnek es iiaS 1etnek

S tusban. Ilyen m d n or Inek Istennek elet kben. Kezdik megerteni, hogy mi az ortodox, kereszteny elet, n i egyaltalan a lelki k izdelem, es n ilyen oromet es nagy ertelmet ad mindez a letezes iknek. Vagyis meg e nek alamit Istennek az
embe seg fele n jt tt ezen nagy ajandekab , azaz
az atisten Iesb61.
Mindannyian, az Egyhaz pasztorai, te l gusa es
kateketai ne felejts ik el az Egyhaz lelki ezeteset az
atisten Ieshez. A1tala a fiatalok es mi mindannyian,
az alazatosak, Isten kegyelme el a bunbanatert folytatott napi k izdelmeinkben es szent parancsolatainak
megtartasahoz a ragaszkodassal megkapjuk a lehet6seget, hogy el ezz ik Istennek ezt az aldasat, az
egyseget Vele. Megkapjuk a lehet6seget, hogy elmely Iten or i1j ink ebben a mostani eletben, es orok
boldogsagot es i1dast nyerj ink a t l ilagon.
Tartsunk ki a halaadasban a Szent rnak az atisten Ies ajandekaert, mely szeretetenek ajandeka.
Szeretetere i1aszo1junk szeretet inkkel. r akarja es k anja atisten Ies inket. Ezert lett emberre, es
halt meg a kereszten, hogy ragyogjon, mint Nap a
napok kozott, n int Isten az istenek kozott ~. 2. megjegyzes a S ban).

63