QUENTIN SKINNER Jelentés & megértés az eszmetorténetben’ Beta hie secrencaétlenhifejenéet mindvégig hasnslom, mivel rendscernt mnden ecrmeti tnd ext hasznilia, a szovegek eMogadott-Kénonysnak texan eavértelmd veferencijaként. ' Azon veleményhes, hogy asks sxdvegek” tanulményozssinak.Jegftbb igazolisit lens ‘suchen’ ell metal” ed RG, MeCloskey: Anemos thugt an thst ofits. Are: rican Political Seience Review, 51 (1957), 129. ,Axidatlenkérdések és vlaszok’-hoz isd vals ‘mennytankonyvet a tainowab eve isd Hacker Capital ud cabs, dave 6. jeey2et, 786, smug TES ES MEGERTES AZ ESZMETORTENETHEN : de egyenesen sztkséges, hogy figyelmét szigonian arra Ssszpontosisa, amit az exyes klasszikus szer26k mondanak? ezeke6l a bizonyos ,alapvers fogalmakrsl” é ,orok kérdlésekr6.A cél tehdt a kOvetkez6: a klasszikus irésokat, a torténelm fejl6des kontextusatel teliesen iggetlenil, a politika valéségra vonatkozé egyetemes kije- lentések megiogalmazdséra irényulé orok érvényst probslkozssokként kell draérté kelndink’.'' Az a megkOzelités, mely szerint a klasszikus szovegek megértésének saUkségesfeltécle a tirsadalmi kontextus ismerete, megkérdjelezs, hogy a klasszikus indivekben valdban talsthatéak idétlen, érok érvenyG elemek, & ezzel végs6 soron tanulményozdsuk értelme valik kétségessé Ugy tinik, hogy az irodalmi vagy filozfiai esemék térténeti tanulninyozssa szempontjébol ezt a mélyen gyokerezo hicet — azaz hogy a klasszikus szerzok {rok Ervény®, ,alapvet6 fogalmak’ meghatérozott korét viesgilisk és fejtik kell a sz6ban forgé megkézelités stal eleidézett zavarok legfabb forrésénak tekin tendink. Nem kOnnyd azonban megragadni, hogy miben is sll e hit élrevezets volta’. Mi sem egyszenibb, mint résitni, hogy .végzetes hiba',”? de uayantey kar doskodhacunk amellet, hogy voltaképpen szikségszeri igazsig, Azt ugvanis nehéz Tenne kétségbe vonni, hogy a kilnbéz6 intellektualis villalkozdsok torténetét jellegzetes fogalmakbdl felépilé, , meglehetdsen sllandé szdkines"” hacznslatajel- Jemzi, Még ha ahhoz a manapsig divatos, laza szbvést elmélethez tartjuk is magun: kat, mely szerint az lyesféle tevékenységek meghatérozasa, korithatérolisa csak bizonyos ,csalddi hasonlésigok” révén lehetséges, mir ezzel is elkoteleztik ma: aunkat valamilyenkritériumok, ealamilyer hasznilati szabslyok mellett — ezen ket tértumok és szabslyok alapjén fogadunk el bizonyos cselekedeteket exy adott te- vvékenység helyes megvaldsulésaiként, illerve utasitunk el masokat mint helytelent Ennek hignyban még arra sem lenne méd — az igazolésrél most nem is szolva hhogy mondjuk az etikai vagy politikai gondolkodas vorcéneréskifejt6 maveketfel- ismerhet6 tevékenységek torténeteiként hatérozzuk, illetve kézelitsik eg. Mint hhaazon dllitésnak, miszerint minden ilyen tevékenységnek szikségszeriien vannak jellemz6 fogalmai, épp az igazsiga, s nem a képtelensége lenne zavar6. Ha ugyan- 4s fenn kell dllnia minimum valamiféle csalidi hasonldsignak, mely egy adott tevé ‘Anak szakségessgér hogy ara kell sszpontositan, amit az emyes Haseikusserz6k mon= dana, K-Jaspers lv megtogalmazsst lid in. The Great Phisopler Katt, London, Harcourt, Brace and Word, 1962. Els26 € Leonard Nelson: Whats the tory of psp? Ratio, 41962) 32-3, Uyanezen elvgyakorlatoldaliet lid példsal NR. Murphy: The pein of Plats Republic. Oxford, Clarendon Press, 1951. Vb. are amit Plato mondot Alan Bran. Leck and the dictator of be Bouse Pliveal Suds, 13 (1965), 219, ara amit Locke mondot’ Leo Strauss. Ou Tyra: New Yor, Political Science Classics, 1948, 7. Xenophonndl ai, amit {maga mond” "© Az ,alapvers fogalmakhos" lid példdol Charles RN. McCoy: The Stn of Pahl Thought New York, 1963. 7.A,hozzsjuk kapesoléds kérdesckhes’ sd pl pola aie re LIL. Szerk Leo Strauss és). Crops. Budapest, Eur, 1994 eldsavt, 1 Bln: Thea ofthe Plt Stew, * Alasdair Macintyre: Short History ofc. New Yor, Macmillan, 1966.2. Az tithaté me: ‘egyztsck azonban rendlivléls semrevallanak & fontonak "Sheldon S. Wolin Pais and Vises. Boston, Lil Brown, 1961.27. Anyts fejzet » politi ‘lossaszdhinesenek igen alapososrzefoglalist adi, Kltininen 11-17, =< eee© (QUENTIN SKINNER keenység valamennyi esetét Ssszekbti, és ennek észlelése az els6 szamnifeltétele an nak, hogy eayaltalin magsta tevékenységet felismerjik, akkor barmely hasonl6 te vekenység vagy megvalésulisi esetének vizsgslata csak akkor lehetséges, ha a -megfayel6 rendelkezik eldzetes elképzelésckkel arra vonatkoz6an, amire szémit ‘Az eszmetérténet, és kivaltképpen azon dllités szempontjabel, miszerint a tor ténésznek enyszenien a szbvegre magéra kell Osszpontostania, a fenti dilemma je- Tent6sége természetesen abban dll, hogy valéjsban nem lehetséges pusztin azt ta- rulményozni, amit a klasszikus szer26 mondatt(kivaltképpen egy szérmunkra idegen keuldrdban), kiiktatva a kutat6 sajt elfltevéseit arra vonatkozGan, hogy mit mond: hatottaszerz6. Ez voltaképpen ugyanaz a dilemma, mint amit lélektan a megfiayelS imental horizontjénak meghatéroz6 t€nyezdjeként ismer (gy inik, szuksegsze~ tien) 4 Maltbéli tapasztalataink hatéséra ,a részletek egy bizonyos médon val6 ésrleléséreallitédunk be’. E vonatkoztatisi kere felépilése tan ,a folvamat lénye te az, hogy bizonyos médon fogunk észlelni vagy reagélni’.'* Jelen eéljainkra az tebbdl fakad dilerama abban a formailag sarkalatos, am empiikusan nagyon is nehe- ‘zen megragadhats kijelentéshen dsszegezhetO, hogy ezek, az észleleteinket & gon. olatainkat szdkségszertien szervez6 é médosit6 modellek és elképzclések el6bb- utobb maguk is a gondolkodésunkat é észleléstinket meghatéroz6 tényezokké wvalnak. A megértéshez osztélyoznunk kel, saz ismeretlent csak az ismert révén Dsztélyozhatjuk.'©A torténeti megértéstink elmélyitésére iranyul eréfeszitéseinkre tehat sllands veszélyként leselkedik, hogy arra vonatkoz6 elvérésaink hatéséra, hogy egy adott személynek mit Kellett mondania vagy tennic, olyan cselckedetek véprehajtasit tulajdonitjuk a cselekvének, amit 6 maga esetley nem fozadott — vagy nem is fogadhatott — volna el cselekedete hills lerésakent Eza paradigmsk elsédlegességére vonatkoz6 elképzelés mar szép stkereket hozott a maveszettorténet terdiletén,"” ahol is hatésa nyomén az érzékelterés fejl6déset ‘nyomon kévetd, Kinyegében historicstatorténetirdst felvéltotta exy olyan megkéze- lites, mely beéri a szindékok és konvencik vsltozasinak nyomon kovetésével ‘A kézelmaltban hasoni6 és megay6z6nek hat6 felfedezés wortént a tudominytor- ténet tcrdletén® A kavetkez6kben egy ilyen jllegd fogalmi készlet alkalmazésst Kivinom probéra tenni az esemet6rténet terletén, Széndékom annak fltérésa, howy ‘Floyd FL Allport: Thorisof Prin andthe Concept of Sctare New York, Wiley, 1955. annak dit szemizleti hogy a hortzontfogalm az ézlelés vizsglatnak valamenny fis Saovt (240), & aztén Gra felbuhkan egyébként ellenéces elméietetben, "5 Uo. 239. * Hogy enack olyan flozofitorténetbe kell trkollni, melynek alapjt sais loz ki tumaink érdekldésnk (ims) hatsrozza me, lj trgyalss sd John Dunn: Tee 1 ofthe bso of des. Philosophy, 43 (1968), 97-8 ° Ldedkilonden EH. Gombrch, Miz iis Bp, Condolat, 1972. A paradimsk’ fou nat te vesaem st Stinten Gombrich professzor nevehez Fizik a kévetkezd mélyértelm Cprermnms ssdndéh cesk-we mya me, hol mad nv, 1 [Jed ThomarS Kuhn tonnes foradaak zrbeate Budapest, Gondolt, 1984, kilonosen tr 3 fejenet, mely Stvesi paradigms priontisa’ gondolatt. Az elhépcles terméseetesen tem 6, cadk az empiicetskezsmia. VO. anna slltésival, hogy birmely korszak gondokod Sh ne sbnzot ervey el6lelevések konstellscicn’szevint szerveziik:R. G, Collingwood! ‘Ar Bay on Meals Onlord, Clarendon Pess, 1940, kilontsen a 7. fjezet. reLENTES ES TES AZ ESZMETORTENETBEN a az chai, politika, vallisiésegyéb, hasonl6 eszmék jclenlegitoréneti anulményor 2isitmilyen mérékbentorzitja ela kilenféle paradigmak mm Onkéntclen haszné- {ata tovabbs hogy e gyakorlat mindennapiséga miata tortencez mér ze sem ve s2i, hogy valojaban ezek a miltra lenyegileg alkalmazhatatlanok Ezzel termesze- tesen nem akarom tagadni, hogy az sltalam bicslt médszertanalkalmazisa nyomén ts szulettek flgyelemre melts eredmények. Szereinék azonban rémutain, hogy 32 egy adott Kassikusszer26 sal mondtak onmagaban val6 tanulmnyozisénak zn deka menthetetlentlazzal fenyenet, hogy kildnfle torténeti épteleniegekbe bo- nyolédunk, kovetkezésképpen eredményeink tdbb vonatkozésban is merdben tor- ténetietlenek,s6¢ miaaguak lesznek A legkézkelettbb mitoszok melessava az a tinénéssi elvis, hogy a klaszikuc szera6 (mondjuk az ekolest vagy a politika esemék torténetében) trays minden fontosnak véle kérdesérl velemenyt alkotott A kutats, aki cbben a paradigmaban dolgozik, veszedelmesen kézel ken ahhoz(bérmily kevésé lenyen is ennek tudats ban} hoy ny adt sean mine hears tnakdrben meget salon’. Az ennek nyomén (rendszerin)el6sl6 beszédmdot talin a doktind Into ins all orld mreieitiad E mitologia sok alakban kisért. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy néhiny cts yey melcioven cds mepemece spore magna rete ator mega Klasszkus seer tanitsit az adotttémsban. Ez aztén a tOrténeti képtelen sé ket ab vélfajinak leet forrésa: az eyik inkibb az egyén szelle Feilodéset lets lewajzokat fenveget,valamint a kivonatos esemetérténeti munkkat, ahol a fayclem kzépponitban a eyes, yondlods (vay eek sor) la més in a valédi eszmetdrténetekre jellemz6, ahol a figyelem kzépporijaban vala ely adotteseme' feild al teat re se ‘A szellemi éltrajzokat fenyeger6 veszély nem més, mint az anakronizms.E dont szeravalamiyennyelvhasandat hasonlsigh! Kinda, felledezat vik, hogy mien nézetcket vallott egy olyan kérdésben, mefyrdlelvilegkizirhas, hogy szindékaban allhatot foplatkozni vele. Péduai Marius a Difesorpacis (A bE ke védelmez6je)egyik paszustban pelduljellegzetesen aistotelési megalapta sokra jut az uralkods végrehajt6iszerepétviasgdlva, amikor azta seuverén nép tr vényhoz6iszerepével szembest! Az emlitett passzust olvass modern kommenttor temsccsen lame aa 2 amerhiplathtbon 6a a allornsnyenle és azalkotminyosgyakorlt szempontjib egyarint fontos elvet, miszerints végrehat Satorvenyhocs hom chiles spelt! see fonts eee Eke na torténctileg azon historiogréfiatételre™” vezethetS vissza— a tételt, melleseg rgyisbl he rezadl Mars halla tin fogamaztth meg lr — hogy a rémai kéztarsaség birodalomms valisa mintegy iskolapéldsja anak az egyén sa bade esctbed estynch ely aor od far kSepotostot pol ‘kai hatalmatruznak egyeten auontéra, Mariusnakperszesejtelme sem lehetet '? Mavaas of Padua.The Deol of Pace | IL, Ford Ge serk A. Gewirth, New York, Hope and Row 1981-6 1 61-7, ilontn 365 oda *Ahony ext bebizonyitota J.C. A. Pocock: Machel, Haring and Engl poll ide ; is ob pola lg te ight century. Willam and Mary Quarterly, 22 (1965), 549-83, VO. mex Benard Baily Tre ldeloicel Origins of th Arce Relation Cambridge, Mass, Harvard University Pres, 1967.2 QUENTIN SKINNER cerrdla historiogrfisr, sem a beléle levonand6 tanulsigokrdl, (Az altala adott elem: ‘és egyebként Arisztotelész Polihajénak negyedik konyvére vezethet6 vissza, & a politika szabadsig kérdése fel sem merdll benne.) Mindezek dacéra parttalan vita bontakozott ki ak6ril, hogy vajon Marsiiusnak volt-e ,doktringja" a hatalmi égak sréwwilasztésir6l, 6s ha igen, nem 6t kellene-e a doktrina atyjénak tekintendnk’.?! Es méy azok a kutatok is, kik tagadtdk, hogy Marsiliusnak bérmi kéze lehetne € doktrinshoz, allispontjuk védelmet aklasszikus szerz6 szévegére alapoztik,” ahelyett hogy exyszeren rdmutattak volna, mekkora képtelenség Marsiliust exy olyan vita résztvew5jének tekinteni, amelyhez széndékaban sem sllhatott hozzész6lni, melynek ‘kindulépontjaiismeretlenek voltakelétte, és amelynek értelmét sem léthatta volna be. Hasontd anakronizimuisjellemzi azta vitst, mely Sir Edward Coke-nak a Bonham. dgyben hozott ama nevezetes idee karl bontakozott ki, mely szerint az angol common law olykor felilbirsthatja a torvényhozés éltal alkotott jogot, A modern (ivilkképpen az amerika) konmentétor € megieuyzést a j6val késébbi kelet bird feluvizsgalat [juficial roieo) elvének* Fényében értékeli, Coke-nak, vagy barki més: nak a XVIL szazadban, sejtelme sem lehetett ert] az elvr6l, (Coke felvetésének Kontextusa mindenekeléte a pértpolitikusra vall, aki arra figyelmeztet I. Jakabot, hogy a torvény sarkkOve a szokis, 6s nem az uralkod6 akarata, ahogy ezt Jakab ak: koriban mit felvetette.E tarténeti megfontolésok azonban erétlennck bizonyul tak megakadélyozni ama velejéig értelmetlen kérdés felvetését, hogy ,vajon Coke Ténylegesen a birét felilvizsgslat gondolatat kivanta-e kifejtent’.** vagy az olyan “llitévok felmerilését, hogy Coke-nak bizonyosan feltett széndéka volt eme ,j tan" keifejtése, hogy e figyelemre melts eredménnyel gazdagitsa a politika tudoményét’.*¥ Raéadsst! a Coke jovobelats képességét kétségbe vond kutatdk is a sz6veg trténe tigi diragrtelmezéséve alapozzsk érveiket,** ahelyett hogy mindenekel6tt a Coke szindékairol adott leds logikai bukfenceire hivnsk fel 8 figyelmet. “Til azon durva hiba eshetGségén, hogy egy szer26nek olyan elgondolisttulajdo- nitsunk, melyet nem allhatott szindéksban k6z6lni, mivel az adott jelentés nem 2 Gewinth ify, Le, 232, 2 babliogréfihos lad Gewirth Defoe, | kot, 234, ieyzet Ax slits teténtextusis laps ‘alolatshos lied példiut AP. DEntreves: To Medical Contrton to Poltial Though Oxford ‘Onford University Press, 1939 58 + A pl ce az ameriklayakorlatban a torvényseékek(eredetieg 3 Legfes6 Birds) joes a onséayhoais, 2 véqrchajss 6a Kezignzgatisintzkedéscinek telulvizsglaira a cbs howy inesillopask Onzhangban vannak-e a alkotmdny elicisaival (A csllaggl lot abjewyze tek a magyar kinds egyzetet) 28 hows eat bebizonyitota)G. A Pocock: Th Ancet Constintin and th Fede Lew. Cambridue, ‘Cambridge University Pres, 1957, koldnbsen a1, feiezet. SWB. Gory The Mem fe Sprain of Panes. Tulane Studies in Poitcal Science, 9, Kotet, New Orleans, Tulane University Press 1965. 50, janet. 28 Theodeore FT. Packnett Borhan’ cave anil rete. Harvard Law Review, 40 (1926-7), 6. Azon lisa, hogy Coke-nak maginak .zindéksban sit” azon doktrina hifjtse, ely (teias amerika birénigok gyakorat lsd még Edward S Corwin: The.fighe lw" bby wal of ‘Roenc cotati la Horvard Law Review, 42 (1928-8), 368. Vo. gyanezen sera mive {Fx Lory aginst Goverment Baton Rouge, Lovsians, Lousiana Stat University Press, 1948, 42. 26 Pisin extsTis lap eafoatrsIisd SE. Thorne: Dr Borba’ case Law Quartery Review, 54 938), $43-52 eae SS _pAENTES ES MEGERTES AZ ESZMETORTENETBEN 2 volt szméra hozzéférhet6, fenndll az a (talin még aggasztébb) veszély is, hogy a MCovesbe, meggondolatlanul, olyan dokerinst ,olvasunk bele’, melyet az adott szer: Sének elvileg széndéksban slihatoxt volna megfogalmazni, de tenyszertien mégsem Altszindékaban. Vegyik példéul azokat a megiegyzéscket, melyeket Richard Hooker tesz a The Laws of Eclsiastical Polity (Az egyhizkorményzat tOrvényei) I. kényv, X. oezet, 4. szakaszaban az ember természetes térsulsi hajlaméra vonatkozéan. Nem alaptalan az a benyomés, hogy Hooker szindéka (amit tenni akart) mindéssze annyt Volt, hogy — sok més, a kérdéssel érdemben foglalkoz6 kortérs skolasztikus jousezhoz hasonldan — hatérozott killonbséget tegyen az isteni eredetG egyhéz & ig eredettallam kbz6tt A modern kommentétor azonban, aki Hooksrben éhe: fatlanul a Hookert6l Locke-ig é Locke-t6l a filozofokig’ futs ,csalédta’ gyokerét Iitja, Flooker megiegyzéseibdl jtszi konnyedséggel alkotja meg Hooker .t3rsadal- smi szer26dés-elméletét’2” Vagy veayrik példéul azokat a trusesbippel* kapesolatos ‘clsz6rt megiegyzéscket, melyeket John Locke tesz a Masodik Erekeztben |149., 155. Scakasz). Az ember azt hihetné, hogy Locke itt egyszerten kora politkai gondol- koddsénak egyik kézismert jog! analégisjshoz folyamodik. A modern kommentstor azonban, aki Locke-ban a ,konszenzuson alapulé korményz6s" hagyeményénak ayik atyist ltja, konnytiszerrel fzi egyetien szélra a mG e témshoz kéthet6 ,s2ét Srére passzusait’, és méris késza poitikai megbf28s"locke-t ,doktrindia’* Vagy ve~ gyilk szemigyre James Harringtonnak az Oceandban olvashaté megicayzéset ajo sgiszoknak a politika! életben betdh6tt szerepérdl. A torténészt, aki (meglehet, €2 txetben teljes joggal) a harringtonignus republiksnusoknak a hatalmi égak széwé Iasztésival kapcsolatos nézetei utin kutat, egy pillanatra talén elbizonytalantta, hhogy Farrington itt ("kilns médon”) még csak nem is koztisztvisel6krél beszél Am ha ,tudja", hogy ebben a kérben erre a tanra lehet szémitani, lelki stemei elétt rnyomban felderengenek .a doktrina halvany korvonalai’ 2? Valahényszor egy szer26 ‘mondand6ja valamiképpen egy ,tanra’ latszik utalni, ugyanazzal az alapvet6 és alap- vetGen megvdlaszolatlan kérdéssel taléljuk magunkat szemben: ha ert6la sok szer 26r61 mind azt allitik, hogy scéndcakben Alta nekik tulaidonstott doktrina kifejte se, akkor miért maradtak ezzelilyen szembedtIGen adésak, mir kell atorténésenck talélgatasokbsl és halvény utalésokbél rekonstrudlnia feltételezett szindékaikat? Az cegyetlen hihet6 valasz, természetesen, az slits visszavondsa: a szerzGnek méxsem Alt (esetleg nem is allhatott) szindékaban a sz6ban forg6 tant kifejtemt ‘Az eszmetorténet teriletén a paradigmsk azon sajstossiga, hogy az adott tér- sayat tanok mitol6gisiavstorzitsik (az eldbbitdl jelentdsen elt€ré médon), megwils 2 Christopher Morris: Polical Thuglt in Englnd. Trl tw Hooke Oxford, Oxford University Press, 1953. 181-97, * Eredcieg2z ago! birtokjogban a gym avagy gondnok (rae) ststusivalkapesoatos fle 26s; meybizatisafelételes, «red bizotjavak kezelésenek konkret cfs horistoz6dik. ‘A poltkaclmélei analéqist kormnyzsk megbizot| mivotira & a kormanyzss megbiaisos (zai eller vtalva Henry Parker oarlament pir publicist alkalmazta clészbe1642-ben, 8 Hlejeats Locke Too Trti-en vl lesogslomnd 1. Goh Ib aks Pal Pay: Onford, Cnendon Pe, 1950, On Govern by sent, 3 fejeze, 145, » Gury Separation of Paces, 52." (QUENTIN SKINNER sithats azon ,eszmetorténeti” példskon keresztil is, melyeknek célja egy adott tan morfolégisjénak nyomon kovetése, ahogy Lovejoy professzor, a médszer egyik UitOrdje fra, ,a tOreénelemben mindenttt, ahol az valaha felbukkant’® Az ilyen ‘rténeti munkik els épése staldban az adort tan eszményi vsltozatinak felvizo. lisa — a tirgy pedig szinte birmi lehet: az egyenl6séy, a haladis, a machiaveliz rus, a tarsadalmi szer2ddés, a lét nagy lincolata,” a hatalmi agak szétvalasztésa, tovabb, A megkBzelités veszélye aban rejlik, hogy a vizsgilands tant eleve cexységként kezeli, Amikor a torténész aztén annak rendje &s médjaszerint az dlta Ia jellemzett eseme nyomiba ered, hajlamos abbl kiindulni, hogy 2 vizsgélt can teljesen kifejlett formaja valamilyen értelemben mindig is immanens volt a torténe: lemben, figgetleniil attél, hogy bizonyos gondolkodoknak nem sikerlt,rétalél nuk’! és dénkent ,szem elél vesztették’ > s6t, olykor egész koroknak sem sike- rile (bir probilkoztak) ,ré¢brednitk’* Szintén jellemz6, hogy az ilyen tanok fejl6 déstorténete felertebb konnyen cstiszik st egy olvan nyelvezet medrébe, amely in kabb valamely él6lény fejl6désének a leirdséra lenne alkalmas. Es amikor az Onsll6 letre kelt eszmék felkerekednek, hogy megvivisk sajat csatsikat, ki gondol mér arra, hogy ezeket az eseméket valakinek ki Kellett gondolnia? Az olvas6 példdul arrdl érteslhet, hogy 2 haladés gondolaténak ,megsziletése” viszonylag fsjdalom. mentes volt, sikertlt ugyanis a ,megielenését akadélyoz6 koralményeket’ a XVI. szézadra ,meghaladnia’ ** Az ezt kovet szézadokban igy mér nem lehetett aka- dala sikeres ,térhdditéssnak’.** A haalmi §gak szétvalasztéssnak eszméje kevésbé szerencsés csillagzat alatt sziletett. Az angol polgérhébort idején ugyan mar ‘majdnem ,felmerilt de ,iga2sbél mégsem tudott teljes mértékben megval6sulni ecétt artén djabb évsedzadnak kelleteltelnie ,az angol polgérhsbordt6l a XVIII sefzad kOzepéig, hogy a hérmas tagolédss teljesen kfeyl6diek és uralomra jusson’ ‘A tanok kijgazitésa a torténeti képtelenség ket Gjabb viltoxata szdméra készi elo a terepet, E valtozatok,tigy tnik, nemesak jelent6s szerepetjétszanak az ilyen ‘ipusitorténetirisban, hanem a médszertan egyenes digi kOvetkezményének tnnek, Elészér is az idesltipus megvalésulisa uténi haisza nyomdn egylata sltorténelem rajzolddik ki, melynek szinte exyetlen szempontia a kulénb6z6 tanok korai ,elohir- nndkeinek felkutatésa, ez pedi azt eredményezi, hogy az egyes gondolkodsk oszté Iyazasénak alapjaa jovabelétés képessége lesz, Marsilis jelentdsége, a enti szel emében, példéul abban ragadhaté meg, hogy Machiavelli egyik jelents el6futa 2 rthurO. Lovejoy: The Gort Chuo of Fring Torchbook kid, New York, 1960.15 Gast hi fm. 3 enesasnez tells aerint 3 terertet vl sigonthierarchaba rend it scferikl,«ezek ugyancatkIsnckentdsszeonéda, de exymis ald 6 fol rendeltalkor ‘eészekhl lak. Az universum stabilises azon malik hogy line minden seme meybekel-c kyeloe helvevel J.B Bary: The Herof Pages London, Macmillan. 1932.7 © Coriane Comstock Weston: Engl Contain Theory ate Hoa of Lok: Landon, Columbia Unversity Preve, 1955.45, 29 Fel Rah The Ea Face of Macha London, 1964.2 2 Bury deo roses, 7 35 VSampson Progen ibe Age of Reon. Cambridge Mass, Harvard Univesity Press, 1956.39, %6M J.C Vile Contintonclin andthe Spneon of Peres. Oxford, Clarendon Press, 1967.30 ImLENTTES ES MEGERTES AZ ESZIMET ORTENETHEN ” ral-volt;7 Machiavelli azértfontos, mert ,elokészitettes terepet Marxnak’* Locke Jeleléleténck jelent6ségét az adja, hogy ,megelélegezi Berkeley metafiziksjét’,"? Glanill elmélete az okozatisigr6l azért Iehet mélt6 figyelmiinkre, mert Hume ta- nitésénak eldhirmdke’,*° Shaftesburynek a teodicea problémdiaval kapesolatos né- ‘etei azértfontosak, mert,bizonyos értelemben megelélegezik Kant gondolatait’*! Olykor mar a térténetiség latszatdt is feledve, a malt szerz6it egyszerden annak Fényeben diesGitik vagy marasztalk el, hogy trekvéseik mennyiben hozhatéak Osszhangha a vilég mai sllésival, Montesquieu ,megel6legezi a teljes foglslkozta- tottsdg és a j6letsllam eszméjet’, ergo ,vilégos és logikus" elme volt *? Nachiavelli apolitikardl alapisban véve ugyantigy vélekedett, mint mi, ennek kOszbnhet tartés Jelent6senet”. Nem fay kortérea,akikrdl nem futotta tabbee ,nolitikat légvarak’ é tésénél."® Shakespeare (ez ,a mélyen politikus szerz6") kétellyel viselteter az eri Ieilag 6s vallisilag vegyestarsadalom esélyeitlletéen’;cbbdl is kitetszik, hogy mavet nagy haszonnal forgathat6k ,az erkolesi és politikat nevelésben’ Es fy tovabb, ‘Az eszmetorténet médszertana éltal eldidézett t6rténeti képtelenségek egyike aza lényegében szemantikai, bér empirikus s2fnben feltdné partialan vita, mely. akoril bontakozort ki, hogy egy adoit gondolat ,valéban felmerilt-c” egy adott korban, illetve hogy ,valdban jelen van-e’ egy adottszer26 irésaiban. Térjink vissza ‘tra a hatalmi Sgak szétvdlasztdsénak elvevel foglalkoz6 torténeti lerésokhoz. Vajon ez az elv, teszik fel a kérdést, ,jelen van-c’ mér George Buchanan murksiban is? A vélasz: nem, mert nem teljesen fejtette ki’, habir ,kOzelebb senki nem jutott hhozz4” 45 Akkor talin az 1648-ban kzzétett Defoce Reyalist’-ot tekinthetjik meg: jelenése els6 forrésinak? Nem, itt még mindig ,nem a tiszta elv"*® nyihsénul meg. Vauy vegyiika térsadalmi szerz6dés tandeol sz6i6 torténeti munkskat. Lehet, howy ceza dokirin mir a hugenottdk pamfletjeiben i,jelen van"? Nem, nem — elképze léseik még nem teljesen kidolgozottak’ (vegyiik észre, hogy a hattérben itt is az ‘az alé nem témasziott feltételezés hiz6dik meg, hogy amigy ezt a bizonyos tant 2 Raab Fase of Maciel, 2 MWWT Jones: Matin Bab in. Mast of Pelco Though, 3 Rote. Szerk. Edvard M.S London, Houghton, Mifin, 1947.50, Rober. Armstrong: Jo Laces Decne of Sis ew maps. Journal of the History of fens, 26 (1965), 382 “RH, Popkin: Jah Gla pcwnaraf David Huw. Joural ofthe History of Idea, 14 (1953), 300, * Ernst Casicer. The Pip oh Eolghiemant Ford. Fritz CA. Koxlln és James P Pettegrve Beacon, orton, 1955. 151. Caster elematsebdlolykor day tink, hogy az ex eviligoso dis acer vajédot, hogy Kant megszulethessen GC Morris: Mentos aed th vr of plitcl expec. Peliiclles Szerk David Thom son. London, Penguin, 1966. 89-90. * Raab: Enh Fac of Machin, 1,11. Fgyelemremelt6, hogy az sven és sok mishasoné fe: AWtclenés mogore mexbivd mdsertani naivités mennyire észrevtlen maredhatotesilyosan slesehce Rony fogaanstban, Seinen elas, sm mexyl eucheess lsd Spey Ane los The reco of Mc nTado Enjland a reetnent I Pliic, 31 (1966), 127-38, 4 Allan Bloors — ary C. Jaf Shokan Plt, New York, 1964. 1-2, 4, 36 © Greyn. Spaaton of Powers, 9 “Vile Constantin, 46{QUENTIN SKINNER robiljak kidolgozni). Vagy talin katolikus ellenlsbasaik munksiban ,jelenik meg"? Nem, az 6 megillapitésaik is ,hiSnyosak’, habsr itathatatlanul fejlettebb format rmutatnak’ +” A dokerinsk mitolégisiinak els6 formja test, miként lsttuk, abben ragadhats meg, hogy a klasszikus teoretikus néhény elszért, mellékes megiegyzésébdl a toreénész cay, a wirakozfsinak megfelels térgyra vonatkoz6 ,tant’ olvas ki. E mitologia misodik formaja, é a tovabbiakban ezt kivinom vizsgaini, ¢ hiba fonakjénak tekinthet6, A klasszikus teoretikust ezital azér éri elmarasztals, mert a kbtelezé témsk vala. ‘melyikeben, elég nyilvnvalé médon, adés maradt sajtslléspontja kidolgozéséval, "Az erkolesi €s politkat eszmck torténeu tanulményozésat jelenleg «iba exy, = rdogizést idé26 (4m ett51 nem kevéshé befolyssos) viltozata bénitja meg. Az er- kéles.,illetve a politikaelmélet térgyat, alltjsk, az rok vagy legalabbis a hagyo- rminyos ,igaz alapértékek"* alkotjik, illewe kellene hogy alkossék. Kévetkezés: képpen, helyénvalénak tartiék ezen vémakOrok torténetét,az életrdl és annak cél Jairo” vallott modern vélekedésekre allitélag jellemz6 ,érezhet6en elbizonytalano- dott hangvétel” tudataban vizegélni, és ¢ torténet k6zéppontjaba e valtozis okai- nak értekelésétsllitani.”? (gy kerilhet a vadlottak padjéra Hobbes és (ritkabban) Machiavelli — dk estek ugyanis elsGként az engedetlenség biinébe.%? Koreérsaikat pedig Iényegében annak fényében dicsérik vagy marasztaljak el, hogy a fent ,igaz. 4g” szellemében jértak-e el vagy éppen szembeszegiltek vele.*' E megkozelités exyik élharcosa példul kereken kimondja, hogy Machiavelli poitkaiirsait olvasva nem rejthetjak véka al”, hogy a szerz6t erkélestelen és istentagado” nézetei miatt ‘lmarasztaléssal kell lletndink.*? Az, hogy ez a megbélyegz6 hangnem dsszhangba hhozhaté-e a kitGzattcéllal, nevezetesen Machiavelli miveinek zmegértésével’ Gay latszik, nem aggasztia aszerzét53 A torténeti kutatés irényat itt teljes exészében az

You might also like

• Studia Poetica Suppl 004 101-142

  

  Document42 pages

  Studia Poetica Suppl 004 101-142

  Tamás Hunor Kecskés

  No ratings yet
• Mire Varsz

  

  Document92 pages

  Mire Varsz

  Tamás Hunor Kecskés

  No ratings yet
• Weöres Sándor - A Teljesség Felé

  

  Document138 pages

  Weöres Sándor - A Teljesség Felé

  Nagy Pepe

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Paul Ricoeur - Mi A Szöveg

  

  Document12 pages

  Paul Ricoeur - Mi A Szöveg

  DánielVilli

  100% (1)
• Selyem Zsuzsa Feherek Kozt PDF

  

  Document240 pages

  Selyem Zsuzsa Feherek Kozt PDF

  Tamás Hunor Kecskés

  No ratings yet
• Gadamer Szöveginterpretáció

  

  Document22 pages

  Gadamer Szöveginterpretáció

  ottoemezzo13

  100% (2)
• Jancsi K Verse KnMonódia - Egyszólamú Ének A Néhai István Király Sírjánál

  

  Document2 pages

  Jancsi K Verse KnMonódia - Egyszólamú Ének A Néhai István Király Sírjánál

  Tamás Hunor Kecskés

  No ratings yet