Az en k onyvem

BIBLIAI TORT ENETEK

BIBLIAI

TORTENETEKROL

my-H

KONYVE

Az en k onyvem
BIBLIAI

TORTENETEKROL
 1978, 2004
WATCH TOWER BIBLE AND TRACT SOCIETY OF PENNSYLVANIA
My Book of Bible Stories
Minden jog fenntartva

1982, 2004
WACHTTURM BIBEL- UND TRAKTAT-GESELLSCHAFT
DER ZEUGEN JEHOVAS, E. V., SELTERS/TAUNUS

Az en konyvem bibliai tortenetekrol
Alle Rechte vorbehalten

Ebben a konyvben a bibliai ide-

zeteket mas szavakkal, egysze-

ru nyelvezeten adtuk vissza,

hogy a kisgyermekek megert-

hessek oket. A tortenetek ve-

gen megadjuk a bibliai forrast.

2006-os nyomtatas

Ez a kiadvany az onkentes adomanyokbol fenntartott,

vilagmeretu bibliai oktatomunka reszekent jelenik meg.
My Book of Bible Stories
Hungarian (my-H)
Made in Germany
Druck und Verlag: Wachtturm-Gesellschaft, Selters/Taunus

Keszult Nemetorszagban

AZ EN KONYVEM

BIBLIAI T ORT ENETEKROL

E

Z A konyv igaz tortenetekrol szol, melyek a vilag leg-

nagyszerubb konyvebol, a Bibliabol szarmaznak. El-

mondjak a vilag tortenetet attol fogva, hogy Isten teremteni

kezdett, egeszen mostanaig. Sot, arrol is olvashatunk ben-

nuk, hogy mit ger Isten a jovore.

Ennek a konyvnek a segtsegevel fogalmat alkothatunk

arrol, hogy mirol is szol a Biblia. Beszel a Bibliaban szerep-

lo emberekrol es a tetteikrol. Ramutat a paradicsomi foldon

valo orok elet ragyogo remenysegere is, melyet Isten adott
az embereknek.

A konyv 116 tortenetet tartalmaz nyolc reszben. Minden

resz elejen talalhato egy rovid osszefoglalo az adott resz tar-

talmarol. A tortenetek idorendben kovetik egymast. Ez se-

gt megallaptani, hogy mi mikor tortent mas esemenyekhez

viszonytva.

A tortenetek nyelvezete egyszeru. Sok gyermek lesz koz-

tetek, aki maga is el tudja olvasni oket. Ti, szulok, azt ta-

pasztaljatok majd, hogy kisebb gyermekeitek ujra meg ujra

elvezettel hallgatjak meg ezeket a torteneteket. Meglat-

jatok, hogy ez a konyv sok erdekes tudnivalot tartalmaz

kicsiknek es nagyoknak egyarant.

Minden tortenet vegen vannak bibliai hivatkozasok. Arra

buzdtunk benneteket, hogy olvassatok el a Bibliabol azokat

a reszeket, amelyekre a tortenetek epulnek.
 TARTALOM

1. RESZ A TEREMT EST OL AZ OZ ONV IZIG

1 Isten teremteni kezd 6 Egy jo es egy rossz fiu

2 Egy gyonyoru kert 7 Egy bator ember

3 Az elso ferfi es no
8 Oriasok a foldon

4 Miert vesztettek el
az otthonukat? 9 Noe barkat ept

5 Kuzdelmes elet kezdodik 10 Az ozonvz

2. RESZ AZ OZ ONV IZT OL AZ EGYIPTOMI SZABADUL ASIG

11 Az elso szivarvany 22 Jozsefet bortonbe vetik

12 Az emberek nagy tornyot 23 A farao almai

eptenek
24 Jozsef probara teszi testvereit

13 Abraham, Isten baratja 25 A csalad Egyiptomba koltozik

14 Isten prob ara teszi 26 Job hu marad Istenhez

Abraham hitet
27 Gonosz farao Egyiptomban
15 Lot felesege hatranez
28 Hogyan menekult meg
16 Izsak jo feleseget kap
a kis Mozes?

17 Ikrek, megsem egyformak 29 Miert futott el Mozes?

18 Jakob Haranba megy 30 Az ego bokor
19

Jakob nepes csaladja

31 Mozes es Aron a faraonal

20 Dna bajba keveredik 32 A tz csapas

21 Jozsefet gyulolik a testverei 33 Atkeles a Voros-tengeren

3. RESZ AZ EGYIPTOMI SZABADUL AST OL
IZRAEL ELSO KIRALYAIG

34 Ujfajta eledel 37 Az imadat satra

35 Jehova torvenyt ad 38 A tizenket kem

36 Az aranyborju 39 Aron vesszeje kiviragzik

40 Mozes a sziklara ut 48 A bolcs gibeoniak

41 A rezkgyo 49 Megall a nap

42 A szamar megszolal 50 Ket bator asszony

43 Jozsuebol vezeto lesz 51 Ruth es Naomi

44 Rahab elrejti a kemeket 52 Gedeon es 300 harcosa

45 Atkeles a Jordanon 53 Jefte gerete

46 Jeriko falai 54 A legerosebb ember

47 Tolvaj Izraelben 55 Egy kisfiu Istent szolgalja

4. RESZ IZRAEL ELSO KIRALYAT OL
A BABILONI FOGSAGIG

56 Saul, Izrael elso kiralya 67 Josafat Jehovaban bzik

57 Isten Davidot valasztja 68 Ket fiu, aki ujra el

58 David es Goliat 69 A lanyka, aki egy hadvezeren

59 Davidnak menekulnie kell segt

60 Abigail es David 70 Jonas es a nagy hal

61 David kiraly lesz 71 Isten paradicsomot ger

62 Bajok David hazaban 72 Isten megsegti Ezekias kiralyt

63 A bolcs Salamon kiraly 73 Izrael utolso jo kiralya

64 Salamon templomot ept 74 Egy ember, aki nem fel

65 A kiralysag ketteszakad 75 Negy fiu Babilonban

66 Jezabel, a gonosz kiralyne 76 Jeruzsalem pusztulasa

5. RESZ A BABILONI FOGS
AGT OL
JERUZSALEM FALAINAK UJJA EPIT ESEIG

77 Nem hajoltak meg 81 Bztak Isten segtsegeben

78 Kezras a falon 82 Mardokeus es Eszter

79 Daniel az oroszlanveremben 83 Jeruzsalem falai

80 Isten nepe elhagyja Babilont

6. RESZ J EZUS SZ ULET ESET OL A HAL AL AIG

84 Angyal latogatja meg Mariat 92 Jezus halottakat tamaszt fel

85 Jezus egy istalloban 93 Jezus sokakat vendegul lat

szuletik meg
94 Szereti a kisgyermekeket
86 Egy csillag embereket
95 Jezus tantasi modja
vezet

96 Jezus betegeket gyogyt
87 Az ifju Jezus a templomban

97 Jezus Kiralykent jon
88 Janos megkereszteli Jezust

98 Az Olajfak hegyen
89 Jezus rendet tesz

a templomban 99 Egy emeleti szobaban

90 Az asszony a kutnal 100 Jezus a kertben

91 Jezus tant a hegyen 101 Jezust megolik

7. RESZ J EZUS FELTAMADASAT OL PAL BEBORT ONZ ESEIG

102 Jezus el 108 A damaszkuszi uton

103 Zart ajtokon at 109 Peter Korneliusznal

104 Jezus visszater az egbe 110 Timoteusz, Pal uj segtotarsa

105 Varakozas Jeruzsalemben 111 A fiu, aki elaludt

106 Szabadulas a bortonbol 112 Hajotorottek a szigeten

107 Istvant megkovezik 113 Pal Romaban

8. RESZ A BIBLIA JOVENDOL
ESEI
HI ANYTALANUL BETELJESEDNEK

114 Minden gonoszsag vege 116 Hogyan elhetunk orokke?

115 A fold ujra paradicsom

Tanulmanyozasi kerdesek

Az en konyvem bibliai tort enetekrol cmu konyvhoz

A kerdesek az itt felsorolt tortenetekhez

a 116. tortenet utan talalhatok.

1. RESZ

A teremtestol az ozonvzig

Honnan van az eg es a fold? Hogyan jott letre

a nap, a hold es a csillagok, valamint a foldon levo

sok dolog? A Biblia igaz valaszt ad ezekre a ker-

desekre. Azt mondja, hogy Isten teremtette oket.

Konyvunk ezert a teremtesrol szolo bibliai tortene-

tekkel kezdodik.

Megtudjuk, hogy Isten elso teremtmenyei hozza

hasonlo szellemszemelyek, angyalok voltak. A fol-

det azonban nekunk, embereknek teremtette. Isten

megalkotta Adamot, a ferfit, es Evat, a not, s egy

gyonyoru kertbe helyezte oket. De mivel nem enge-

delmeskedtek Istennek, elvesztettek az elethez valo
jogukat.

Adam megteremtesetol az ozonvzig osszesen

1656 ev telt el. Ez alatt az idoszak alatt sok gonosz

szemely elt: az egben lathatatlan szellemszemelyek,

Satan es gonosz angyalai, a foldon pedig Kain es

szamos mas rossz ember, koztuk olyan ferfiak is,

akik szokatlanul erosek voltak. De jo emberek is el-

tek a foldon: Abel, Enok es Noe. Az ELSO reszben

mindezekrol a szemelyekrol es esemenyekrol olvas-
hatunk majd.
 ISTEN TEREMTENI KEZD 1

M INDEN jo, amink van, Istentol szarmazik. O alkotta a napot,

hogy vilagos legyen nappal, valamint a holdat es a csillago-
kat, hogy ejjel is legyen nemi feny. Isten alkotta a foldet is, hogy

lakhassunk rajta.

De nem a nap, a hold, a csillagok es a fold voltak az elso alkota-

sai. Tudod, mit alkotott eloszor? Olyan szemelyeket, mint amilyen

o maga is. Oket nem lathatjuk, ahogy Istent sem. A Biblia angya-

loknak nevezi oket. Isten azert teremtette az angyalokat, hogy vele

eljenek az egben.

Az elso angyal, akit Isten megteremtett, nagyon kulonleges volt.

O volt Isten elso Fia, es egyutt tevekenykedett az Atyjaval. Segtett

neki az osszes tobbi dolog megalkotasaban, peldaul a nap, a hold,

a csillagok es a foldunk letrehozasaban.

Milyen volt akkor a fold? Kezdetben senki sem elhetett volna raj-

ta. Egybefuggo, hatalmas tenger bortotta. De Isten azt akarta, hogy

emberek eljenek a foldon. Ezert kezdett helyet keszteni nekunk.
Mi mindent tett?

Eloszor is vilagossagra volt szukseg a foldon. Isten tehat elo-

idezte, hogy a nap fenyt arasszon a foldre. Ugy alaktotta ki, hogy

legyen nappal is, es ejszaka is. Ezutan elohozta a tengerbol a szaraz-

foldet.

Eleinte semmi sem volt a foldon. Ugy nezett ki, mint ezen a ke-

pen. Sem viragok, sem fak, sem allatok nem voltak. Halak sem eltek

a tengerekben. Istennek meg ren-

geteg munkat kellett elvegeznie,

hogy igazan kellemes lakohellye te-

gye a foldet az allatoknak

es az embereknek.

Jeremias 10:12; Kolossze 1:15 17;

1Mozes 1:110.
 EGY

2

GYONYORU KERT

EZD csak most a foldet! Milyen szep
N

minden! Nezd a fuvet es a fakat,

a viragokat es a sokfele allatot! Latod az

elefantokat es az oroszlanokat?

Hogyan jott letre ez a gyonyo-

ru kert? Nos, lassuk, hogyan ke-

sztette elo nekunk Isten a foldet.

Eloszor zold fuvel bo-

rtotta be a foldet. Majd

mindenfele apro novenyt,

valamint bokrokat es fa-

kat alkotott. Ezek szeppe

teszik a foldet, es hasznosak is, hiszen sok noveny jozu eledelul

szolgal.

Isten kesobb megteremtette a halakat, hogy uszkaljanak a vzben,

es a madarakat, hogy repdessenek az egen. Alkotott kutyakat, macs-

kakat es lovakat, nagy es kis testu allatokat. A te otthonod korul

milyen allatok elnek? Ugye milyen jo, hogy Isten megalkotta oket

a mi gyonyorusegunkre?

Isten vegul nagyon kulonleges hellye alaktotta a fold egy reszet.

Elnevezte Eden kertjenek. Egyszeruen tokele-

tes volt ez a hely, es minden gyonyoru volt

benne. Isten azt akarta, hogy kesobb az egesz

fold olyan legyen, mint ez a szep

kert, amelyet letrehozott.

De nezz csak ujbol a kepre! Tu-

dod-e, mi hianyzott meg Isten sze-

rint? Lassuk csak! 1Mozes 1:1125; 2:8, 9.

AZ ELS O F ERFI ES NO 3

M IBEN kulonbozik ez a kep az elozotol? Igen, emberek is van-

nak rajta, megpedig az elso ferfi es no. Ki teremtette oket?
Isten. Tudod, mi Isten neve? Jehova. A ferfit Adamnak, a not pe-

dig Evanak hvjak.

Jehova Isten a kovetkezokeppen alkotta meg Adamot: Vett

valamennyit a fold porabol, es tokeletes ferfitestet formalt belole.

Azutan a ferfi orraba lehelt, es Adam eletre kelt.

Jehova Isten feladatot adott Adamnak. Azt mondta neki, hogy

adjon nevet a kulonbozo fajta allatoknak. Adam valosznuleg

sokaig figyelte az allatokat, hogy a

legtalalobban tudja elnevezni oket.

Mikozben Adam nevet adott az al-

latoknak, rajott valamire. Tudod-e,
mire?

Minden allatnak volt parja. Vol-

tak elefantpapak es elefantmamak,

oroszlanpapak es oroszlan-

mamak. Adamnak azonban

nem volt parja. Jehova ezert mely almot bocsatott ra, es kivette

az egyik bordajat. Ennek felhasznalasaval alkotta meg a not Adam

parjaul, es az a felesege lett.

Milyen boldog volt Adam! Es gondolj bele, milyen boldog lehe-

tett Eva, hogy ilyen gyonyoru kertben elhet! Gyermekeik is lehet-

tek, es boldogan elhettek egymassal.

Jehova azt akarta, hogy Adam es Eva orokke eljen. Az volt

a szandeka, hogy az egesz foldet olyan szeppe tegyek, mint ami-

lyen az Eden kertje volt. Milyen boldog lehetett Adam es Eva,

amikor errol gondolkodott! Szerettel volna te is ott lenni, hogy a

foldet szep kertte alaktsd? Adam es Eva boldogsaga azonban nem

tartott sokaig. Nezzuk csak, miert! Zsoltarok 83:18; 1Mozes 1:2631; 2:725.

MI ERT VESZ ITETT EK EL 4
AZ OTTHONUKAT?

EZD csak, mi tortenik itt a kepen! Adamot es Evat kiuzik a gyo-
N
nyoru Eden-kertbol. Tudod-e, miert?


Mert valami nagyon rosszat tettek, ezert Jehova megbunteti oket.

Tudod, hogy mi rosszat tett Adam es Eva?
Olyasmit tettek, amit Isten megtiltott nekik. Azt mondta, hogy

ehetnek a kert fairol, de egy farol nem, mert kulonben meghalnak.

Ezt a fat Isten a sajatjanak tekintette. Es ugye tudjuk, hogy helyte-

len elvenni a maset? Nos, mi tortent pontosan?

Egy nap, amikor Eva egyedul volt a kertben, megszoltotta ot egy

kgyo. Kepzeld el! Azt mondta Evanak, hogy egyen annak a fanak a

gyumolcsebol, amelyrol Isten azt mondta nekik, hogy ne egyenek

rola. Jehova nem ugy alkotta meg a kgyokat, hogy tudjanak beszel-

ni. Ezert csak arra gondolhatunk, hogy a kgyot valaki mas szolaltat-
ta meg. Vajon kicsoda?

Nem Adam volt az. Akkor csakis azok kozul lehetett valaki, akiket

Jehova joval a fold megalkotasa elott teremtett. Ok az angyalok, aki-

ket mi nem lathatunk. Egy angyal nagyon buszkeve valt. Fejebe vet-

te, hogy olyan uralkodo lesz, mint Isten. Azt akarta, hogy az emberek

ne Jehovanak, hanem neki engedelmeskedjenek. Ez az angyal szolal-

tatta meg a kgyot.

Sikerult raszednie Evat. Eva elhitte neki, hogy ha eszik a gyu-

molcsbol, olyan lesz, mint Isten. Igy hat evett belole o is, es Adam is.

Mivel nem hallgattak Istenre, elvesztettek az otthonukat, a gyonyo-

ru kertet.

De egyszer Isten majd gondoskodik rola, hogy az egesz fold olyan

szeppe legyen alaktva, mint amilyen az Eden-kert volt. Kesobb meg-

tudjuk, hogyan vehetsz reszt ebben a munkaban te is. De most nezzuk,

mi tortent Adammal es Evaval. 1Mozes 2:16, 17; 3:113, 24; Jelenesek 12:9.

KUZDELMES ELET KEZD ODIK 5

Z Eden-kerten kvul egyre-masra ertek a bajok Adamot es Evat.
A




Kemenyen kellett dolgozniuk az elelmukert. Szep gyumolcsfak
helyett rengeteg tovis es bogancs nott korulottuk. Mindez azert tor-

tent, mert Adam es Eva nem engedelmeskedett Istennek, es mar

nem voltak a baratai.

De ami meg ennel is rosszabb, elkezdodott Adam es Eva haldok-

lasa. Emlekezz vissza, Isten arra figyelmeztette oket,

hogy ha esznek egy bizonyos fa gyumolcsebol, akkor

meg fognak halni. Nos, meg azon a napon

elkezdodott a haldoklasuk, amikor ettek a

farol. Milyen ostobak voltak, hogy nem
hallgattak Istenre!

Adam es Eva gyermekei mind azutan

szulettek, hogy Isten kiuzte szuleiket az

Eden kertjebol. Ez azt jelentette, hogy a gyermekeknek is meg kel-

lett oregedniuk es meg kellett halniuk.

Ha Adam es Eva engedelmeskedett volna Jehovanak, boldogan

elhettek volna ok is, es a gyermekeik is. Mindannyian orokke elhet-

tek volna gondtalanul a foldon. Senkinek sem kellett volna meg-

oregednie, megbetegednie es meghalnia.

Isten azt akarja, hogy az emberek orokke boldogan eljenek, es

meggeri, hogy ez egy napon megvalosul. Az egesz fold szeppe va-

lik, es minden ember egeszseges lesz. A foldon mindenki jo barat-

sagban lesz egymassal es Istennel.

De Eva nem volt tobbe Isten baratja. Ezert nem volt konnyu vi-

lagra hoznia gyermekeit. A szules fajdalommal jart. Jehova iranti

engedetlensege sok szomorusagot okozott neki, nem gondolod?

Adamnak es Evanak sok fia es lanya szuletett. Az elso fiukat

Kainnak neveztek el, a masodikat pedig Abelnek. Tudod-e, mi tor-

tent veluk? 1Mozes 3:16 23; 4:1, 2; Jelenesek 21:3, 4.

EGY JO ES EGY ROSSZ FI U 6

N
EZD, Kain es Abel mar felnottek. Kain foldmuves lett, es

gabonat, gyumolcsot meg zoldseget termeszt.



Abel juhokat oriz. Szvesen viseli gondjat a kisbaranyoknak.

Azok megnonek, es Abelnek nemsokara egy egesz juhnyajra kell

vigyaznia.

Egy napon Kain es Abel ajandekot visz Istennek. Kain az altala

termesztett novenyekbol ad, Abel pedig a legjobb juhait ajanlja fel.

Jehovanak tetszik Abel es az ajandeka, de nem tetszik neki Kain

es az o ajandeka. Tudod-e, miert?

Nemcsak azert, mert Abel ajandeka jobb, mint Kaine, hanem

azert, mert Abel jo ember. Szereti Jehovat es a testveret. Kain vi-

szont gonosz, es nem szereti a testveret.

Isten ezert azt mondja Kainnak, hogy valtozzon meg. De o nem

hallgat ra. Nagyon duhos, amiert Jehova jobban szereti Abelt.

Ezert gy szol Abelhez:

Menjunk ki a mezore!

Ott, amikor egyedul van-

nak, Kain meguti a testveret,

Abelt. Olyan eros utest mer

ra, hogy megoli. Hat nem ret-
tenetes, amit tett?

Noha Abel meghalt, Is-

ten meg mindig emlekszik

ra. Abel jo ember volt, es
Jehova az ilyeneket sohasem
felejti el. Egyszer Jehova Is-

ten vissza fogja hozni Abelt

az eletbe. Akkor mar soha

tobbe nem kell meghalnia,

hanem orokke elhet itt, a fol-

don. Ugye jo lesz megismerni

olyan embereket, mint Abel?

Am az olyanok, mint Kain, nem tetszenek Istennek. Ezert mi-

utan Kain megolte a testveret, Isten megbuntette ot, es messzire

szamuzte csaladja tobbi tagjatol. Amikor Kain elment, hogy a fold

egy masik reszen telepedjen le, magaval vitte az egyik hugat, es

felesegul vette.

Idovel Kainnak es a felesegenek gyermekei szulettek. Adam es

Eva tobbi fia es lanya is hazassagot kotott, es nekik is szulettek

gyermekeik. Rovid idon belul mar sok ember elt a foldon. Ismer-

kedjunk meg nehannyal kozuluk! 1Mozes 4:226; 1Janos 3:11, 12; Janos 11:25.

EGY BATOR EMBER 7

Z EMBEREK szama notton-
A

nott a foldon, es a legtobb-

juk Kainhoz hasonloan gonosztet-

teket kovetett el. De egy ferfi, aki

itt lathato, mas volt, mint a tob-

biek. Enoknak hvtak, es bator

ember volt. A korulotte elo embe-

rek mindnyajan nagyon gonosz

dolgokat muveltek, Enok megis

kitartott Isten szolgalataban.

Tudod-e, miert tettek annyi

gonoszsagot az emberek akkori-
ban? Gondolkodj csak! Ki vet-

te ra Adamot es Evat,
hogy ne engedelmeskedje-

nek Istennek, es egyenek

a gyumolcsbol, amelyrol
Isten azt mondta, hogy ne

egyenek belole? Igen, egy
gonosz angyal, akit a Biblia

Satannak nevez. Satan igyek-
szik mindenkit megrontani.
Egyszer Jehova Isten olyas-

mit uzent Enokkal az embe-

reknek, amirol hallani sem

akartak. Az uzenet gy szolt:

Isten egy napon elpuszttja az

osszes gonosz embert. Az em-

berek alighanem nagyon mer-
gesek lettek, amikor ezt meg-

hallottak. Talan meg

arra is kserletet tettek,

hogy megoljek Enokot.

Enoknak tehat roppant

batornak kellett lennie,
hogy bejelentse az em-
bereknek, mit fog tenni
Isten.
Isten nem engedte,

hogy Enok sokaig eljen

a gonosz emberek ko-

zott, ezert csak 365 evig

elt Miert mondjuk, hogy

csak 365 evig? Azert, mert azokban a napokban az emberek sokkal

erosebbek voltak, mint most, es joval tovabb eltek. Enok fia, Metuse-

lah peldaul 969 eves koraig elt!

Miutan Enok meghalt, az emberek egyre gonoszabbak lettek.

A Biblia azt mondja, hogy minden gondolatuk szuntelen csak rossz

volt, es megtelt a fold

eroszakkal.
Tudod-e, mi volt az
egyik oka annak, hogy
akkoriban olyan sok baj

volt a foldon? Az, hogy

Satan egy uj modszerrel

probalta ravenni az em-

bereket a rosszra. A ko-

vetkezo tortenetbol meg-
tudjuk, mi volt ez.

1Mozes 5:2124, 27; 6:5, 1113;

Heberek 11:5; Judas 14, 15.

ORI ASOK A F OLD ON 8

M IT gondolnal, ha valaki kozeledne feled, es olyan magas len-

ne, hogy a szobatok mennyezeteig erne? Biztosan azt, hogy
ez egy orias. Egykor valoban leteztek oriasok a foldon. A Biblia azt






mondja roluk, hogy egi angyalok voltak az apaik. De hogyan lehet-

seges ez?

Emlekezz vissza, hogy a gonosz angyal, Satan azon volt, hogy

bajt keverjen. Meg Isten angyalait is megprobalta rosszra csabta-

ni. Idovel nehany angyal kezdett hallgatni Satanra. Abbahagytak

azt a munkat, amellyel Isten bzta meg oket az egben, lejottek

a foldre, es emberi testet alkottak maguknak. Tudod, miert tettek
ezt?

A Biblia szerint azert, mert Istennek ezek a fiai lattak a szep no-

ket a foldon, es veluk akartak elni. Ezert a foldre jottek, es felese-

gul vettek ezeket a noket. A Biblia azt mondja, hogy ez helytelen

volt, mivel Isten arra teremtette oket, hogy az egben eljenek.

Az angyaloknak es a felesegeiknek gyermekeik szulettek, akik

masok voltak, mint a foldi gyermekek. Eleinte talan nem volt nagy

kulonbseg, de aztan egyre nagyobbra nottek, es egyre erosebbek

lettek. Igy vegul oriasokka valtak.

Ezek az oriasok gonoszok voltak. Es mivel olyan nagyok es ero-

sek voltak, bantottak az embereket. Megprobaltak mindenkit arra

kenyszerteni, hogy olyan gonosz legyen, mint ok.

Enok meghalt, de most is elt egy ferfi a foldon, aki jo volt. Noe-

nak hvtak. Noe mindig azt tette, amit Isten megkvant tole.

Egy napon Isten megmondta Noenak, hogy elerkezett az ideje

annak, hogy elpuszttson minden gonosz embert. De Noet es a csa-

ladjat meg akarta menteni. Es meg akart menteni sok allatot is.

Nezzuk, hogyan tette ezt. 1Mozes 6:1 8; Judas 6.

NOE BARK AT EPIT 9

N OE csaladja nyolc fobol allt: Noebol, a felesegebol, harom fiabol

geibol.

akiket Semnek, Hamnak es Jafetnek hvtak es azok felese-

Isten szokatlan feladattal, egy nagy barka eptesevel bzta meg Noet.

Ez a barka olyan nagy volt, mint egy hajo, megis inkabb egy hatalmas,

hosszu ladahoz hasonltott.

Legyen haromszintes, es oszd helyisegekre mondta Isten.

Ezek Noenak es csaladjanak, valamint az allatoknak es az elelemnek
kellettek.

Isten azt is mondta Noenak, hogy ugy kesztse el a barkat, hogy a vz

ne tudjon beszivarogni. Kijelentette:

Ozonvizet bocsatok a foldre, es elpuszttom az egesz vilagot. Aki

nem lesz a barkaban, az meghal.

Noe es fiai engedelmeskedtek Jehovanak, es hozzafogtak a barkaeptes-

hez. De a tobbi ember csak nevetett rajtuk, es folytatta gonosz eletmod-

jat. Senki sem hitt Noenak, amikor elmondta nekik, hogy mit fog
tenni Isten.

A barka eptese sokaig tartott, hiszen az nagyon nagy volt. De

hosszu evek mulva vegre elkeszult. Ekkor Isten felszoltotta Noet,

hogy vigye be az allatokat a barkaba. Bizonyosfajta allatokbol kettot,

egy hmet es egy nostenyt kellett bevinnie, mg mas fajtakbol hetet.

Isten azt is megparancsolta neki, hogy az osszes madarfajtabol vi-

gyen be a barkaba. Noe pontosan azt tette, amit Isten mondott neki.

Ezutan Noe es a csaladja is bement a barkaba. Isten bezarta az

ajtot. Noe es a csaladja odabent varakozott. Kepzeld el, hogy veluk

egyutt te is ott varsz a barkaban. Vajon tenyleg lesz ozonvz, ahogy

Isten megmondta? 1Mozes 6:922; 7:19.

AZ OZ ONV IZ 10

A
ZOK, akik nem mentek be a barkaba, a megszokott modon

folytattak eletuket. Meg mindig nem hittek, hogy eljon az

ozonvz. Bizonyara meg nevetsegesebbnek talaltak, mint korab-



ban. Am a nevetesnek hamar vege lett.

Nagy hirtelenseggel esni kezdett. Szakadt az eso, mintha de-

zsabol ontottek volna. Noenak igaza lett! De most mar tul keso

volt ahhoz, hogy barki bemehessen a barkaba. Jehova jol bezarta

az ajtot.

A vz hamarosan elbortotta a sk teruleteket. Nagy folyok gya-

nant hompolygott. Hangos robajjal dontott ki fakat, es sodort

magaval sziklakat. Az emberek megremultek. A magasabban levo

helyek fele igyekeztek. Mit nem adtak volna erte, ha hallgattak

volna Noera, es bementek volna a barkaba, amg meg nyitva allt

az ajto! De most mar tul keso volt.

A vz szintje egyre csak emelkedett. Negyven nap es negyven

ejjel omlott szakadatlan. A hegyek oldalan lehetett latni, hogy

egyre emelkedik a vz, es hamarosan a legmagasabb csucsokat is

elbortotta. Tehat pontosan ugy, ahogy Isten megmondta, a bar-

kan kvul minden ember es allat elpusztult. A barkaban levok

azonban biztonsagban voltak.

Noe es fiai jo munkat vegeztek, amikor a barkat eptettek.

A hullamok hatukra vettek a barkat, gy az a vz sznen uszott.

Egy napon aztan elallt az eso, es kisutott a nap. Micsoda latvany

volt! Mindenfele csak tenger! Csupan a vzen uszo barka emelke-

dett ki a kornyezetebol.

Az oriasok eltuntek. Soha tobbe nem kerulnek elo, es nem

artanak az embereknek. Mindnyajan meghaltak

anyaikkal es a tobbi gonosz emberrel egyutt. De mi

tortent az apaikkal?

Az oriasok apai nem voltak igazan emberek,

mint mi. Angyalok voltak, akik lejottek, hogy em-

berkent eljenek a foldon. Amikor eljott az ozonvz, nem haltak

meg a tobbi emberrel egyutt. A maguk alkotta emberi testet nem

hasznaltak tovabb, es visszamentek az egbe mint angyalok.

De mar nem tartozhattak az Isten angyalaibol allo csaladhoz. Igy

hat Satan angyalai lettek. A Biblia demonoknak nevezi oket.

Isten azutan szelet tamasztott, es a vz apadni kezdett. Ot ho-

nappal kesobb a barka megfeneklett egy hegy csucsan. Meg

sok-sok napnak kellett eltelnie, hogy a barkaban levok kinezve

megpillanthassak a hegycsucsokat. A vz pedig egyre apadt.

Ezutan Noe kiengedett a barkabol egy fekete madarat, egy hol-

lot. Az elrepult, majd egy ido utan visszatert, mert nem talalt al-

kalmas helyet a leszallasra. Ezt tobbszor is megtette, es mindig

visszatert, hogy megpihenjen a barkan.

Noe tudni akarta, hogy felszaradt-e a foldet borto vz, ezert

legkozelebb egy galambot indtott utnak a barkabol. De az is

visszatert, mert nem volt hol leszallnia. Noe masodszor is el-

bocsatotta a galambot, es az egy olajfalevelet hozott a csoreben.

Noe ebbol megtudta, hogy a vz apadt. Harmadszor is elkuldte

a galambot, es az vegre talalt maganak szaraz helyet.

Isten most gy szolt Noehoz:

Menj ki a barkabol. Vidd magaddal egesz csaladodat es az

allatokat.

Tobb mint egy eve voltak mar a barkaban. El tudjuk hat kep-

zelni, milyen boldogsagot ereztek mindnyajan, hogy kijohettek,

es hogy eletben voltak! 1Mozes 7:1024; 8:117; 1Peter 3:19, 20.

2. RESZ

Az ozonvztol

az egyiptomi szabadul asig

Csupan nyolc ember elte tul az ozonvizet, de ido-

vel tobb ezerre nott a szamuk. Az ozonvz utan

352 evvel megszuletett Abraham. Megtudhatjuk,

hogy Isten megtartotta az geretet, amikor egy fiu-

val, Izsakkal ajandekozta meg Abrahamot. Izsak

ket fia kozul Isten Jakobot valasztotta.

Jakobnak nepes csaladja volt: tizenket fia es

nehany lanya. Tz fia gyulolte occset, Jozsefet,

es eladta rabszolganak Egyiptomba. Kesobb Jozsef

befolyasos ember lett Egyiptomban. Amikor sulyos

ehnseg tamadt, Jozsef probara tette a testvereit,

hogy lassa, megvaltoztak-e. Vegul Egyiptomba kol-

tozott Jakob egesz csaladja, mas szoval az izraeli-

tak. Ez 290 evvel Abraham szuletese utan tortent.

Az izraelitak 215 evig eltek Egyiptomban. Jozsef

halala utan rabszolgak lettek. Azutan megszuletett

Mozes, es Isten kiszabadtotta altala az izraelita-

kat Egyiptombol. A MASODIK resz osszesen 857 ev

tortenelmet oleli fel.

AZ ELS O SZIVARVANY 11

UDOD-E, mi volt az elso dolga Noenak, amikor a csaladjaval
T
kijott a barkabol? Aldozatot mutatott be, vagyis ajandekot

adott Jehovanak. Lejjebb, a kepen ezt a jelenetet lathatod. Noe




az allataldozattal halat akart adni Istennek, amiert megmentette

a csaladjat az ozonvztol.

Mit gondolsz, tetszett az ajandek Jehovanak? Igen, tetszett,

ezert meggerte Noenak, hogy soha tobbe nem puszttja el a vila-

got ozonvz altal.

A fold hamarosan teljesen felszaradt. Noe es a csaladja uj eletet

kezdett a barkan kvul. Isten megaldotta oket, es ezt mondta nekik:

Legyen sok gyermeketek. Sokasodjatok, mg

csak be nem toltik a foldet az emberek.

De lehet, hogy kesobb, amikor az emberek hallanak az ozon-

vzrol, felni fognak, hogy ujra valami hasonlo tortenik. Ezert Isten

adott valamit, ami emlekeztetni fogja az embereket arra az gere-

tere, hogy soha tobbe nem bocsat ozonvizet a foldre. Tudod-e, mi

volt ez az emlekezteto? Egy szivarvany.

Amikor eso utan kisut a nap, gyakran lehet szivarvanyt latni az

egen. A szivarvanynak pompas sznei vannak. Te lattal mar szivar-

vanyt? Latod ezt itt a kepen?
Isten ezt mondta:

Meggerem, hogy soha tobbe nem puszttok el minden

embert es allatot ozonvz altal. A felhok koze helyezem szi-

varvanyomat. Amikor a szivarvany megjelenik, latni fogom, es

megemlekezem geretemrol.

Szoval minek kell eszedbe jutnia, amikor szivarvanyt latsz?

Ugy van, Isten geretenek, mely szerint soha tobbe nem puszttja

el a vilagot ozonvz altal. 1Mozes 8:18 22; 9:9 17.
 AZ EMBEREK

12

NAGY TORNYOT EPITENEK

J O NEH ANY ev telt el. Noe fiainak sok gyermeke szuletett. A gyer-

mekek felnottek, es nekik is lettek gyermekeik. Nemsokara renge-

teg ember elt a foldon.

Az egyikuket, aki Noe dedunokaja volt, Nimrodnak hvtak. Gonosz

ember volt, aki allatra es emberre egyarant vadaszott. Ezenkvul ki-

rallya tette magat, es uralkodott masok folott. Isten nem kedvelte Nim-

rodot.

Akkoriban mindenki ugyanazt a nyelvet beszelte. Nimrod azt akarta,

hogy egyutt maradjanak, mert gy uralkodhat folottuk. Tudod-e, mit

tett? Azt mondta az embereknek, hogy eptsenek varost, es benne egy

nagy tornyot. A kepen lathatod, amint eppen teglat kesztenek.

Jehova Istennek nem tetszett ez az eptkezes. O azt akarta, hogy az

emberek szetszeledjenek, es az egesz fold sznen eljenek. De ok ezt

mondtak:

Rajta, eptsunk varost es egy olyan magas tornyot, hogy az egig

erjen a teteje. Akkor hresek leszunk!

Maguknak akartak dicsoseget sze-
rezni, nem Istennek.

Isten ezert lealltotta a torony epte-

set. Tudod-e, hogyan? Hirtelen elo-

idezte, hogy az emberek egy nyelv

helyett sokfele nyelven beszeljenek.

Az eptok gy mar nem ertettek meg

egymast. Ezert lett a varosuk neve

Babel vagy Babilon, ami zurzavart je-
lent.

Az emberek kezdtek elkol-

tozni Babelbol. Akik ugyan-

azt a nyelvet beszeltek, egyutt

mentek a fold mas reszeire,
hogy ott letelepedjenek.

1Mozes 10:1, 810; 11:19.

ABRAH AM, ISTEN BAR ATJA 13

Z EGYIK helyet, ahova az emberek az ozonvz utan koltoztek, Ur-
A
nak hvtak. Fontos varossa fejlodott, es voltak benne szep hazak.

De az ott elo emberek hamis isteneket imadtak. Ezt tettek Babelben is.

Ur es Babel lakosai nem voltak olyanok, mint Noe es a fia, Sem, akik

mindig Jehovat szolgaltak.

A huseges Noe 350 evvel az ozonvz utan meghalt. Mind ossze ket ev-

vel kesobb megszuletett az a ferfi, akit a kepen latsz. O nagyon kulon-

leges ember volt Isten szemeben. Abrahamnak hvtak, es a csaladjaval

Ur varosaban elt.

Egy napon Jehova ezt mondta Abrahamnak:

Hagyd el Ur varosat es a rokonaidat, es menj el abba az orszag-
ba, amelyet mutatok neked.

Vajon engedelmeskedett Abraham Istennek, es otthagyta Ur minden

kenyelmet? Igen, gy tett. Es mivel mindig engedelmeskedett Istennek,

az o baratjakent valt ismertte.

Abraham csaladjabol nehanyan vele tartottak, amikor elkoltozott

Urbol. Apja, Tare es az unokaoccse, Lot is vele ment, meg persze a fe-

lesege, Sara is. Idovel egy Haran nevu helyre erkeztek. Itt halt meg

Tare. Mar igen messze voltak Urtol.

Egy ido mulva Abraham es a haznepe elment Haranbol, es abba az

orszagba koltozott, amelyet Kanaannak hvtak. Jehova ott gy szolt:

Ezt a foldet gyermekeidnek adom.

Abraham Kanaanban maradt, es satorban lakott.

Isten kezdte megsegteni Abrahamot, hogy sok juha es egyeb allata

legyen, ezenkvul szazszamra voltak szolgai is. De gyermeke nem szu-

letett Saratol.

Amikor Abraham 99 eves volt, Jehova ezt mondta:

Meggerem, hogy sok nemzet atyjava leszel.

De hogyan valosulhatna ez meg, hiszen Abraham es Sara mar tul ido-

sek voltak ahhoz, hogy gyermekuk szulessen?

1Mozes 11:2732; 12:17; 17:18, 1517; 18:919.

ISTEN
PR OB ARA TESZI

14

ABRAH AM HIT ET

L
ATOD, mit tesz Abraham? Kes van a kezeben, es ugy latszik, mintha

meg akarna olni a fiat. De miert tenne ilyet? Eloszor lassuk, hogyan

szuletett Abraham es Sara fia.

Emlekezz vissza, Isten azt gerte nekik, hogy lesz egy fiuk. De ez lehe-

tetlennek tunt, mivel Abraham es Sara mar oreg volt. Abraham azonban

hitte, hogy Isten kepes megtenni azt is, ami latszolag lehetetlen. Nos, va-

jon mi tortent?

Egy teljes ev telt el azutan, hogy Isten geretet tett nekik. Amikor Ab-

raham szazeves volt, Sara pedig kilencven, fiuk szuletett. Az Izsak nevet

adtak neki. Isten megtartotta geretet!

De amikor Izsak nagyobb lett, Jehova probara tette Abraham hitet.

Igy szolt hozza:

Abraham!
Itt vagyok! felelte.

Vedd a te fiadat, az egyetlen fiadat, Izsakot folytatta Isten , es

menj fel egy hegyre, amelyet mutatok neked. Old meg ott a fiadat, es mu-

tasd be aldozatul.

Mennyire elkesertettek ezek a szavak Abrahamot, hiszen nagyon szeret-

te a fiat! Es gondolj csak vissza, Isten meggerte Abrahamnak, hogy

a gyermekei Kanaan foldjen fognak elni. De hogyan teljesedhet ez be, ha

Izsak meghal? Abraham nem ertette, megis engedelmeskedett Istennek.

Amikor felert a hegyre, oltart eptett, majd megkotozte Izsakot, es ra-

fektette. Akkor elovette a kest, hogy megolje a fiat. De abban a pillanat-

ban megszolalt Isten angyala:

Abraham, Abraham!
Itt vagyok! felelte.

Ne bantsd a fiut, es ne tegy ellene semmit mondta Isten. Most

mar tudom, hogy hiszel bennem, mert nem tagadtad meg tolem a fiadat,
az egyetlenedet.

Milyen nagy volt Abraham Istenbe vetett hite! Hitte, hogy Jehovanak

semmi sem lehetetlen, es hogy akar fel is tudja tamasztani Izsakot. De Is-

ten valojaban nem akarta, hogy Abraham megolje Izsakot. Ezert gondos-

kodott egy kosrol, amely fennakadt egy kozeli bokron, es arra utastotta

Abrahamot, hogy a fia helyett ezt a kost aldozza fel. 1Mozes 21:17; 22:118.

L OT FELESEGE H ATRAN EZ 15

L OT es csaladja Abrahammal egyutt lakott Kanaan foldjen. Egyszer

Abraham gy szolt Lothoz:





Nincs itt eleg fold minden allatunknak. Valjunk el egymastol,

kerlek. Ha te ezen az uton mesz, en a masikon megyek.

Lot korultekintett a videken. Az orszag egyik igen szep reszet latta

maga elott, ahol volt vz es dus fuvu legelo az allatainak. Ezt a terule-

tet Jordan-kornyeknek hvtak. Lot tehat odakoltozott a csaladjaval es

az allataival. Vegul Szodoma varosaban telepedtek le.

Szodoma lakosai nagyon gonoszak voltak. Ez felhabortotta Lotot,

mert o jo ember volt. Isten is fel volt haborodva, es vegul ket angyalt

kuldott, hogy figyelmeztessek Lotot, hogy Isten elpuszttja Szodomat

es a kozeli Gomorra varosat az emberek gonoszsaga miatt.

Az angyalok ezt mondtak Lotnak:

Siess! Vedd a felesegedet es a ket lanyodat, es menekulj innen!

Amikor Lot es csaladja kisse keslekedett az indulassal, az angyalok

kezen fogtak es kivezettek oket a varosbol. Ekkor az egyik angyal gy

szolt:

Fussatok az eletetekert! Ne nezzetek hatra! Fussatok a hegyekbe,
hogy meg ne haljatok!

Lot es lanyai szot fogadtak, es elfutottak Szodomabol. Egy pillanat-

ra sem alltak meg, es nem neztek hatra. Lot felesege azonban nem

engedelmeskedett. Miutan bizonyos tavolsagra jutottak Szodomatol,

megallt es hatranezett. Ekkor sooszloppa valt. Latod ot a kepen?

Hasznos tanulsag ez nekunk, mert lathatjuk belole, hogy akik enge-

delmeskednek Istennek, azokat o megmenti, de akik nem, azok elvesz-

tik az eletuket. 1Mozes 13:513; 18:20 33; 19:129; Lukacs 17:2832; 2Peter 2:68.

IZSAK JO FELESEGET KAP 16

UDOD-E, kicsoda a kepen lathato no? A neve Rebeka. A ferfi
T

lesz. Mi volt ennek az elozmenye?


pedig, akivel eppen talalkozik, Izsak. Rebeka Izsak felesege

Abraham jo feleseget kvant szerezni a fianak, Izsaknak. Nem

akarta, hogy kanaanita not vegyen felesegul, mert azok az emberek

hamis isteneket imadtak. Abraham ezert

hvatta a szolgajat, es ezt mondta neki:

Menj vissza Haranba, ahol a rokonaim elnek, es onnan hozz

feleseget Izsak fiamnak.

Abraham szolgaja azon nyomban elindult a hosszu utra tz teve-

vel. Mikor mar csaknem odaert, ahol Abraham rokonai laktak,

megallt egy kutnal. Keso delutan volt. A varosbol az asszonyok

ilyenkor szoktak vzert jonni a kuthoz. Abraham szolgaja imaban

ezt kerte Jehovatol:

Az a no legyen az, akit Izsak felesegeul valasztottal, aki inni

ad nekem es a teveknek.

Kisvartatva Rebeka jott vzert. Amikor a szolga inni kert tole,

adott neki, majd a teveknek is mertett annyit, hogy mind elolt-

sak szomjukat. Ez nehez munka volt, mert a tevek rengeteg vizet
isznak.

Amikor Rebeka vegzett a munkaval, Abraham szolgaja megker-

dezte tole, hogy hvjak az apjat, es hogy naluk tolthetne-e az ejsza-

kat. Rebeka gy felelt:

Az apam Betuel, es van eleg helyunk szamodra.

Abraham szolgaja tudta, hogy Betuel Abraham testverenek, Na-

hornak a fia. Leterdelt hat, es megkoszonte Jehovanak, hogy el-

vezette ot Abraham rokonaihoz.

Aznap este Abraham szolgaja elmondta Betuelnek es Rebeka

testverenek, Labannak, hogy miert jott. Mindketten beleegyeztek,

hogy Rebeka elmenjen vele, es Izsak felesege legyen. Mit szolt eh-

hez Rebeka, amikor megkerdeztek? Igent mondott, hajlando volt

elmenni. Igy rogton masnap nekivagtak a nagy utnak tevehaton,

vissza Kanaanba.

Este volt, amikor megerkeztek. Rebeka megpillantott egy ferfit,

aki a mezot jarta. Izsak volt az. Amikor meglatta Rebekat, orom

toltotte el. Az anyja, Sara harom evvel azelott halt meg, es Izsak

meg mindig banatos volt emiatt. De most, hogy szvbol megszeret-

te Rebekat, ujra boldog volt. 1Mozes 24:167.
 IKREK,
17

M EGSEM EGYFORM AK

U
GYE milyen mas ez a ket fiu? Tudod, kik ok? A vadaszo fiu

Ezsau, az pedig, aki a juhokra vigyaz, Jakob.


Ezsau es Jakob Izsak es Rebeka ikergyermekei voltak. Az ap-

juk, Izsak nagyon szerette Ezsaut, mert ugyes vadasz volt, es

gyakran hozott haza ennivalot a csaladnak. Rebeka viszont Jako-

bot szerette jobban, mert nyugodt es bekes termeszetu fiu volt.

Abraham nagyapa meg elt, es kepzelhetjuk, mennyire szeret-

te Jakob hallgatni ot, amikor Jehovarol beszelt. Abraham vegul

175 eves koraban halt meg. Az ikrek ekkor 15 evesek voltak.

Negyveneves koraban Ezsau felesegul vett ket not Kanaan fold-

jerol. Ez folottebb elszomortotta

Izsakot es Rebekat, mert ezek a

nok nem Jehovat imadtak.

Egy nap aztan olyasmi tortent,

ami miatt Ezsau nagyon megha-

ragudott a testverere, Jakobra.

Elerkezett az ido, hogy Izsak megaldja idosebbik fiat. Mivel Ezsau

idosebb volt Jakobnal, o szamtott erre az aldasra. Csakhogy ko-

rabban mar eladta az aldas jogat Jakobnak. Ezenkvul Isten mar

a fiuk szuletesekor megmondta, hogy Jakob fogja megkapni az al-

dast. Pontosan gy is tortent. Izsak Jakobot aldotta meg.

Amikor Ezsau megtudta ezt, haragra gerjedt Jakob ellen. Any-

nyira felduhodott, hogy azt mondta, megoli Jakobot. Rebeka na-

gyon nyugtalan lett ezt hallva, ezert gy szolt a ferjehez, Izsakhoz:

Rettenetes lenne, ha Jakob is kanaanita not venne fele-

segul.

Izsak erre odahvta a fiat, Jakobot, es ezt mondta neki:

Ne vegyel felesegul kanaanita not. Inkabb menj el Haranba,

nagyapadnak, Betuelnek a hazaba, es a fianak, Labannak az egyik

lanyat vedd felesegul.

Jakob hallgatott apjara, es felke-

rekedett a nagy utra, hogy elmenjen

a Haranban elo rokonaihoz.

1Mozes 25:511, 20 34; 26:34, 35; 27:1 46; 28:15;

Heberek 12:16, 17.

JAKOB H AR ANBA MEGY 18

UDOD-E, kik ezek a ferfiak, akikkel Jakob beszel? Tobbnapi
T

utazas utan Jakob egy kutnal talalkozott veluk. A juhaikat oriz-

tek. Jakob megkerdezte toluk:

Honnan valok vagytok?

Haranbol feleltek.

Ismeritek Labant? kerdezte Jakob.

Ismerjuk mondtak. Epp ott jon Rahel, a lanya a juhok-
kal!

Latod Rahelt, amint kozeledik?

Amikor Jakob meglatta Rahelt nagybatyja, Laban juhaival, a kut-

hoz lepett, es elgordtette rola a kovet,

hogy ihassanak a juhok. Azutan csok-

kal udvozolte Rahelt, es elmondta neki,

hogy kicsoda o. Rahel nagyon izgatott

lett, hazasietett, es elujsagolta apjanak,

Labannak, hogy mi tortent.

Laban nagyon orult, hogy Jakob naluk marad.

Boldogan hallotta, hogy Jakob megkeri Rahel ke-

zet. De arra kerte Jakobot, hogy dolgozzon nala

het evig a mezon Rahelert. Jakob annyira szeret-

te Rahelt, hogy hajlando volt erre. De tudod, mi

tortent, amikor eljott a hazassagkotes ideje?

Laban Rahel helyett az idosebbik lanyat, Leat

adta Jakobnak. Amikor Jakob beleegyezett, hogy

ujabb het evig dolgozzon Labannak, akkor La-

ban Rahelt is hozzaadta. Abban az idoben Isten

megengedte, hogy egy ferfinak tobb felesege is

legyen. De a Biblia szerint most mar csak egy fe-

lesege lehet egy ferfinak.

1Mozes 29:130.

JAKOB N EPES CSALADJA 19

N
meg nehanyat kozuluk!
EZD csak ezt a nagy csaladot! Ez itt Jakob tizenket fia. Es la-
nyai is vannak. Tudod-e a nevet valamelyikuknek? Tanuljunk

Lea hozta vilagra Rubent, Simeont, Levit es Judat. Amikor Ra-

hel latta, hogy neki nem szuletik gyermeke, nagyon banatos lett, es

Jakobnak adta a szolgalojat, Bilhat. Bilhanak ket fia szuletett: Dan

es Naftali. Ekkor Lea is Jakobnak adta a szolgalojat, Zilpat, es Zil-

pa vilagra hozta Gadot es Asert. Vegul Leanak meg ket fia szule-

tett: Issakar es Zebulon.

Aztan vegre Rahelnek is szuletett gyermeke, akinek a Jozsef ne-

vet adtak. Kesobb meg sok mindent megtudunk rola, mert igen be-

folyasos ember lett. Ez a tizenegy fia szuletett Jakobnak abban az

idoben, amikor Rahel apjanal, Labannal lakott.

Jakobnak lanyai is voltak, de a Biblia csak az egyikuket nevezi

neven, megpedig Dnat.

Elerkezett az ido, amikor Jakob elhatarozta, hogy otthagyja La-

bant, es visszater Kanaan foldjere. Egybegyujtotte hat nepes csa-

ladjat, nagy nyajait es csordait, es nekivagott a hosszu utnak.

Miutan Jakob es csaladja mar egy ideje Kanaanban eltek, Rahel

megszulte masodik fiat. Eppen uton voltak valahova. Rahel nehez

orakat elt at, es a szules kozben vegul meghalt. A baba viszont

egeszseges volt. Jakob Benjaminnak nevezte el.

Jo lenne megjegyezni Jakob tizenket fianak a nevet, hiszen Iz-

rael egesz nemzete toluk szarmazott. Izrael tizenket torzse Jakob

tz fiarol es Jozsef ket fiarol kapta a nevet. Izsak meg hosszu eve-

kig elt azutan, hogy ezek a fiuk megszulettek, es bizonyara orult a

sok unokanak. De most nezzuk, mi tortent az egyik unokajaval,

Dnaval. 1Mozes 29:3235; 30:126; 35:1619; 37:35.

DINA BAJBA KEVEREDIK 20

L ATOD, kiket latogat meg Dna? Nehany lanyt, akik Kanaan

foldjen elnek. Vajon az apja, Jakob orul ennek? Segt a valasz-
adasban, ha visszagondolsz ra, mikent velekedett Abraham es










Izsak a kanaanita nokrol.

Vajon Abraham szerette volna, hogy a fia, Izsak Kanaanbol

valo lanyt vegyen felesegul? Nem. Hat Izsak es Rebeka szerettek

volna, hogy a fiuk, Jakob kanaanita lanyt vegyen el? Nem, ok

sem akartak ezt. Tudod, miert?

Azert, mert az emberek Kanaanban hamis isteneket imadtak.

Nem lett volna beloluk jo ferj vagy feleseg, de meg jo barat sem.

Biztosak lehetunk hat abban, hogy Jakobnak nem tetszett, hogy

a lanya ezekkel a kanaanita lanyokkal baratkozik.

Persze Dna bajba is keveredett. Latod a kepen azt a kanaani-

ta ferfit, aki Dnat bamulja? A neve Sikem. Egy nap, amikor Dna

latogatoba jott, Sikem megragadta ot, es kenyszertette ra, hogy

lefekudjon vele. Ez helytelen volt, mert csakis olyan ferfiak es

nok fekhetnek le egyutt, akik ossze vannak hazasodva. Ez a go-

nosztett, amelyet Sikem Dna ellen elkovetett, meg nagyobb baj-
hoz vezetett.

Amikor Dna fiverei ertesultek a tortentekrol, haragra lobban-

tak. Ketten kozuluk, Simeon es Levi annyira megharagudtak,

hogy kardot ragadtak, a varosba siettek, es rajtautottek a ferfia-

kon. Ok es a testvereik megoltek Sikemet es az osszes tobbi fer-

fit. Jakob megneheztelt a fiaira ezert a gonoszsagert.

Hogyan kezdodott ez a sok baj? Ugy, hogy Dna olyanokkal ba-

ratkozott, akik nem tartottak be Isten torvenyeit. Ugye mi nem

akarunk ilyen emberekkel baratkozni? 1Mozes 34:131.

JOZSEFET GY ULOLIK 21

A TESTV EREI

EZD, milyen szomoru es ketsegbeesett ez a fiu! O Jozsef. A test-
N
verei epp most adtak el ezeknek az Egyiptomba tarto emberek-

nek. Jozsef ott rabszolga lesz. Miert bantak vele ilyen cudarul a fel-





testverei? Azert, mert feltekenyek voltak ra.

Apjuk, Jakob kimondhatatlanul szereti Jozsefet. Azzal tunteti ki,

hogy egy szep, hosszu kontost csinaltat neki. Amikor a tz idosebb

testver latja, mennyire szereti Jakob Jozsefet, feltekenyseg es gyulo-

let ebred bennuk iranta. De mas oka is van annak, hogy gyulolik.

Jozsef ket almot lat, es mindkettoben meghajolnak elotte a testve-

rei. Amikor Jozsef elmeseli az almait a testvereinek, gyuloletuk meg

inkabb felizzik.

Egyszer, amikor Jozsef batyjai apjuk juhait orzik, Jakob meg-

keri Jozsefet, hogy

menjen es nezze meg,
hogy vannak. Amint

a testverei meglatjak

ot kozeledni, egyik-

masik azt javasolja,

hogy oljek meg. De

Ruben, a legidosebb

gy szol:

Ne tegyetek ezt!

Erre fogjak Jo-

zsefet, es beledobjak

egy kiszaradt vizesve-

rembe. Aztan leulnek,

hogy tanacskozzanak

Jozsef sorsa felol.

Epp arra jon nehany ismaelita ferfi. Juda ezt mondja testvereinek:

Adjuk el az ismaelitaknak.

Igy is tesznek. Eladjak Jozsefet husz ezustpenzert. Milyen aljas es

szvtelen volt, amit tettek!

De mit mondanak majd az apjuknak? Megolnek egy kecsket, es Jo-

zsef szep kontoset tobbszor is belemartjak a verebe. Aztan hazaviszik

a kontost apjuknak, Jakobnak, es azt mondjak:

Ezt talaltuk. Nezd, nem Jozsef kontose ez?

Jakob felismeri a kontost.

Biztosan vadallat olte meg! kialt fel.

Pontosan ezt akarjak elhitetni apjukkal Jozsef

testverei. Jakobon melyseges banat vesz erot. Na-

pokon at sr. De Jozsef nem halt meg. Lassuk csak,

mi tortenik vele ott, ahova vittek. 1Mozes 37:135.

JOZSEFET B ORT ONBE VETIK 22

J OZSEF meg csak tizenhet eves, amikor Egyiptomba viszik. Ott elad-

jak egy Potifar nevu embernek, aki Egyiptom uralkodojat, a faraot
szolgalja.

Jozsef szorgalmasan dolgozik uranal, Potifarnal. Ezert amikor idosebb

lesz, Potifar rabzza az egesz haz vezeteset. Akkor hat miert van Jozsef

most bortonben? Potifar felesege miatt.

Felnottkorara Jozsef nagyon jokepu ferfi lett, es Potifar felesege szeret-

ne, ha lefekudne vele. De Jozsef tudja, hogy ez helytelen, ezert nem haj-

lando megtenni. Az asszony nagyon merges lesz, gy amikor a ferje

hazajon, ezt hazudja neki:

Ez a gonosz Jozsef megprobalt ravenni, hogy fekudjek le vele!

Potifar hisz a felesegenek, es ugy megharagszik Jozsefre, hogy borton-
be veti.

A bortonparancsnok hamar eszreveszi, hogy Jozsef rendes ember.

Ezert az osszes tobbi rab fole kinevezi. Kesobb a farao megharagszik a

poharnokara es a sutomesterere, es bebortonozteti oket. Egy ejjel mind-

ketten valami kulonoset almodnak, de nem tudjak megfejteni az almukat.

Masnap Jozsef gy szol:

Mondjatok el nekem az almotokat.

Amikor elmondjak, Isten segtsegevel Jozsef megmagyarazza, mit je-

lentenek az almok.

A poharnoknak ezt mondja:

Harom nap mulva kiengednek a bortonbol, es ismet a farao pohar-

noka leszel. Ha kijutsz innen teszi hozza , beszelj rolam a faraonak,

es segts, hogy kiszabadulhassak.

A sutomesternek viszont ezt mondja Jozsef:

Harom nap mulva a farao fejedet veszi.

Harom nap mulva minden pontosan ugy tortenik, ahogyan Jozsef meg-

mondta. A farao lefejezteti a sutomestert, a poharnok azonban kiszabadul

a bortonbol, es ujra a farao szolgalataba all. De teljesen megfeledkezik

Jozsefrol. Nem beszel rola a faraonak, gy Jozsefnek a bortonben kell

maradnia. 1Mozes 39:123; 40:123.

A FARAO ALMAI 23

LTELIK ket ev, es Jozsef meg mindig a bortonben snylodik.
E
A poharnok megfeledkezett rola. Egy ejjel aztan a farao ket

igen kulonos almot lat, es kvancsi, hogy mit jelenthetnek. Latod



ot a kepen, amint eppen alszik? Masnap reggel a farao hvatja a

bolcseket, es elmondja nekik, hogy mit almodott. Ok azonban kep-

telenek megfejteni az almokat.

A poharnoknak most vegre eszebe jut Jozsef. Ezt mondja a fa-

raonak:

Amikor bortonben voltam, volt ott egy ember, aki meg tud-

ta fejteni az almokat.

A farao azon nyomban kihozatja Jozsefet

a bortonbol.

A farao gy mondja el, miket almodott:

Lattam het szep, kover tehenet. Aztan

lattam het nagyon sovany tehenet. Es a so-

vany tehenek felfaltak a kovereket. A ma-

sodik almomban het teljes, erett gabona-

kalaszt lattam, melyek egy szaron novekedtek. Ezutan het vekony,

elszaradt gabonakalaszt lattam. Es a vekony gabonakalaszok kezd-

tek elnyelni a het szep gabonakalaszt.

Jozsef ekkor ezt mondja a faraonak:

A ket alom ugyanazt jelenti. A het kover tehen es a het tel-

jes gabonakalasz het evet jelent, a het sovany tehen es a het ve-

kony gabonakalasz pedig tovabbi het evet. Het olyan ev kovetke-

zik, amikor boseges lesz a termes Egyiptomban. Azutan het olyan

esztendo kovetkezik, amikor nagyon gyeren terem majd a fold.

Jozsef ezert ezt tanacsolja a faraonak:

Valassz ki egy bolcs ferfit, es bzd meg

ot a termes begyujtesevel a het bo esztendo

alatt. Akkor az emberek nem fognak ehezni

a het szuk esztendo alatt, amikor majd rossz

lesz a termes.

A faraonak tetszik az otlet. Jozsefet va-

lasztja ki az elelem begyujtesere es raktaro-

zasara. A farao utan Jozsef lesz a leghatal-
masabb ember Egyiptomban.

Nyolc evvel kesobb, az ehnseg idejen Jo-

zsef latja, amint bizonyos ferfiak erkeznek.

Kitalalod, hogy kik azok? Hat persze, Jozsef

tz batyja! Apjuk, Jakob kuldte oket Egyip-

tomba, mert fogytan volt az elelmuk odahaza, Kanaanban. Jozsef

megismeri a testvereit, de ok nem ismerik fel ot. Vajon miert?

Mert idosebb lett, es masmilyen ruhazatot visel.

Jozsef visszaemlekszik ra, hogy gyermekkoraban azt almodta,

hogy a testverei eljonnek hozza, es meghajolnak elotte. Errol mar

olvastunk, emlekszel? Ebbol Jozsef latja, hogy Isten kuldte ot

Egyiptomba, megpedig jo okkal. Mit gondolsz, mit tesz most Jo-

zsef? Lassuk csak! 1Mozes 41:157; 42:18; 50:20.

JOZSEF PROB ARA TESZI 24

TESTV EREIT

J OZSEF tudni akarja, hogy tz batyja meg mindig aljas es szvtelen-e.

Ezert gy szol hozzajuk:

Ti kemek vagytok! Azert jottetek, hogy feldertsetek orszagunk
gyenge pontjait!

Nem vagyunk kemek felelik. Becsuletes emberek vagyunk,

mindnyajan testverek. Tizenketten voltunk, de egyikunk nincs tobbe,

a legkisebb pedig otthon maradt apankkal.

Jozsef ugy tesz, mintha nem hinne nekik. Fogolykent maganal tartja

Simeont, a tobbieket viszont ellatja elelemmel, es hazaengedi. De figyel-

mezteti oket:

Amikor visszajottok, magatokkal kell hoznotok legkisebb testvere-
teket.

Kanaanba hazaerve a testverek mindenrol beszamolnak apjuknak,

Jakobnak. Jakob nagyon szomoru.

Jozsef nincs tobbe, es most Simeon sincs tobbe kesereg. Nem

engedem, hogy legkisebb fiamat, Benjamint is elvigyetek.

De amikor fogytan van az elelmuk, Jakob kenytelen elengedni Benja-

mint Egyiptomba, hogy beszerezzek az elelmet.

Jozsef latja, hogy kozelednek a testverei. Nagyon boldog, hogy lathat-

ja occset, Benjamint. Persze egyikuk sem tudja, hogy ez a befolyasos em-

ber Jozsef. Jozsef most probara teszi tz feltestveret.

Megparancsolja szolgainak, hogy toltsek meg testverei zsakjait elelem-

mel. De a tudtuk nelkul kulonleges ezustserleget is beleteteti Benjamin

zsakjaba. Miutan mindnyajan elmentek, es mar eljutottak valameddig,

Jozsef utanuk kuldi szolgait. A szolgak utolerve oket, ezt kerdezik:

Miert loptatok el urunk ezustserleget?

Nem loptuk el mondjak egybehangzoan. Ha barmelyikunknel

megtalaljatok a serleget, az haljon meg.

A szolgak ekkor atkutatnak minden zsakot, es megtalaljak a poharat

Benjamin zsakjaban, ahogyan a kepen is lathatod.

Ti elmehettek, de Benjaminnak velunk kell jonnie mondjak

a szolgak.

Vajon mit tesz most a tz testver?

Mindannyian visszamennek Benjaminnal Jozsef hazahoz. Jozsef ezt

mondja testvereinek:

Ti mind hazamehettek, Benjaminnak azonban itt kell maradnia.

A rabszolgam lesz.

Erre megszolal Juda, es ezt mondja:

Ha a fiu nelkul megyek haza, az apam meghal, mivel annyira sze-

reti ot. Kerlek hat, engem tarts itt rabszolgadul, de a fiut engedd haza.

Jozsef latja, hogy a testverei megvaltoztak. Mar nem aljasak es szv-

telenek. Nezzuk, mit tesz ezek utan Jozsef. 1Mozes 42:938; 43:134; 44:134.

A CSALAD EGYIPTOMBA

25

KOLT OZIK

J OZSEF nem tud tovabb uralkodni az erzelmein. Valamennyi szol-

gajat kikuldi a helyisegbol. Egyedul maradva testvereivel, srva
fakad. Gondolhatjuk, mennyire meglepodnek a testverei, mert nem

tudjak, miert sr. Vegul megszolal:

En vagyok Jozsef. El-e meg az apam?

Testverei a meglepetestol szolni sem brnak. Megremulnek, de

Jozsef ezt mondja:

Kerlek titeket, gyertek kozelebb.

Mikor kozelebb mennek hozza, gy szol:

Jozsef vagyok, a testveretek, akit eladtatok Egyiptomba.

Jozsef tovabbra is kedvesen beszel:

Ne vadoljatok magatokat, amiert eladtatok engem ide. Valoja-

ban Isten kuldott Egyiptomba, hogy eleteket mentsek meg. A farao

uralkodova tett az egesz orszag folott. Most pedig siessetek haza

apamhoz, es mondjatok el ezt neki. Mondjatok, hogy jojjon, es tele-
pedjen le itt.

Ezutan Jozsef atoleli testvereit, es mindegyikuket megcsokolja.

Amikor a farao meghallja, hogy eljottek Jozsef testverei, ezt mond-

ja Jozsefnek:

Adj nekik szekereket, hogy elmehessenek apjukert es csaladju-

kert, es idehozhassak oket. Egesz Egyiptom legjobb foldjet adom
nekik.

Igy is lesz. A kepen lathatod, amint Jozsef udvozli az apjat, ami-

kor az megerkezik Egyiptomba az egesz csaladjaval egyutt.

Jakob csaladja szepen megsokasodott. Jakobot, a gyermekeit es az

unokait szamolva osszesen hetvenen koltoztek Egyiptomba. De veluk

jottek a felesegeik es valosznuleg sok szolga is. Mind-

annyian Egyiptomban telepedtek le. Izraelitaknak hv-

tak oket, mert Isten Izraelre valtoztatta Jakob nevet.

Az izraelitak Isten kulonleges nepe lettek, ahogy kesobb

latni fogjuk. 1Mozes 45:128; 46:127.

JOB H U MARAD ISTENHEZ 26

AJNALOD ezt a beteg embert? A neve Job, az asszony pedig
S
a felesege. Tudod, mit mond Jobnak?


Atkozd meg az Istent,

es halj meg!

Lassuk csak, miert mond

ilyesmit, es miert szenved

Job ilyen sokat.

Job huseges ember volt,
aki engedelmeskedett Jeho-

vanak. Uc foldjen elt, nem

messze Kanaantol. Jehova

nagyon szerette Jobot, de

volt valaki, aki gyulolte ot.
Tudod-e, kicsoda?

Satan, az Ordog. Emle-

kezz csak vissza! Satan az a

gonosz angyal, aki gyuloli

Jehovat. Adamot es Evat

sikerult ravennie, hogy ne hallgassanak Jehovara, es azt gondolta,

hogy mindenki mast is ra tud venni erre. De vajon csakugyan sikerult

neki? Nem. Gondolj csak arra a sok huseges ferfira es nore, akikrol

mar tanultunk. Hanyat tudsz nev szerint felsorolni?

Miutan Jakob es Jozsef meghalt Egyiptomban, Job volt a Jehova-

hoz leghusegesebb ember az egesz foldon. Jehova Satan tudomasara

akarta hozni, hogy nem kepes mindenkit megrontani, ezert ezt
mondta:

Nezd Jobot! Latod, milyen huseges hozzam?

Igen, huseges, mert megaldod, es sok mindene van ervelt Sa-

tan. De ha elveszed tole mindezt, akkor megatkoz teged.

Rajta, vedd el tole a javait! felelt Jehova. Minden rosszat

megtehetsz Jobbal, amit csak akarsz. Majd meglatjuk, hogy megat-

koz-e engem. De arra vigyazz, hogy ne old meg!

Eloszor Satan ugy alaktotta az esemenyeket, hogy elraboljak Job

marhait es teveit, a juhai pedig elpusztuljanak. Ezutan megolte tz

fiat es lanyat egy szelviharban. Majd szornyu betegseggel sujtotta

Jobot. Job rengeteget szenvedett. Ezert mondta neki a felesege, hogy

atkozza meg az Istent, es haljon meg. Job azonban nem tett ilyet.

Harom hamis baratja is eljott hozza, es azt alltotta, hogy Job gono-

szul elt. Job megis hu maradt.

Ezzel nagyon megorvendeztette Jehovat. Isten kesobb megaldotta

Jobot, ahogyan a kepen is lathatod. Meggyogytotta, adott neki tz

szep gyermeket, valamint ketszer annyi marhat, juhot es tevet, mint

amennyi korabban volt neki.

Te is mindig hu maradsz Jehovahoz, mint Job? Ha igen, akkor Is-

ten teged is megald. Orokke elhetsz majd, amikor az egesz fold olyan

szepseges lesz, mint az Eden kertje volt. Job 1:122; 2:113; 42:1017.

GONOSZ FARAO EGYIPTOMBAN 27

ZEK a ferfiak munkara kenyszertik az embereket. Nezd azt a
E


ferfit, aki korbaccsal veri az egyik munkast! A munkasok Ja-

kob csaladjabol valok, es izraelitaknak hvjak oket. Azok pedig,

akik munkara kenyszertik oket, egyiptomiak. Az izraelitak az

egyiptomiak rabszolgai lettek. Hogyan tortent ez?

Jakob nepes csaladja sok even at bekesen elt Egyiptomban. Jo-

zsef, aki a farao utan a legfontosabb ember volt Egyiptomban, gon-

doskodott roluk. Idovel azonban Jozsef meghalt, es uj farao kerult

a tronra Egyiptomban, aki nem szerette az izraelitakat.

Ez a gonosz farao tehat rabszolgakka tette az izraelitakat. Aljas

es kegyetlen ferfiakra bzta oket, akik arra kenyszertettek oket,

hogy kemeny munkaval varosokat eptsenek a faraonak. Az izraeli-

tak szama ennek ellenere egyre nott. Egy ido utan az egyiptomiak

tartani kezdtek attol, hogy tul sok izraelita lesz, es tulsagosan meg-

erosodnek.

Tudod-e, mit tett a farao? Ezt mondta az asszonyoknak, akik se-

gtettek az izraelita noknek vilagra hozni gyermekeiket:

Oljetek meg minden kisfiut, aki szuletik.

Amde ezek jo asszonyok voltak, es nem oltek meg a kisbabakat.

A farao erre megparancsolta egesz nepenek:

Fogjatok az izraelita fiugyermekeket, es oljetek meg oket!

Csak a lanygyermekeket hagyjatok eletben!

Hat nem rettenetes ez a parancs? Nezzuk, hogyan menekult meg

az egyik kisfiu! 2Mozes 1:622.

HOGYAN MENEK ULT MEG 28

A KIS MOZES?

EZD a sro kisbabat, aki ennek az elokelo holgynek az ujjat fog-
N
ja! O Mozes. Es tudod, ki ez a gyonyoru holgy? Egy egyiptomi

hercegno, a farao lanya.

Mozest az edesanyja harom honapos koraig rejtegette, mert nem

akarta, hogy megoljek az egyiptomiak. De mivel tudta, hogy meg-

talalhatjak a kisbabat, a kovetkezo modon probalta megmenteni.

Fogott egy kosarat, es megerostette, hogy ne szivarogjon bele vz.

Majd belefektette Mozest, es a kosarat elhelyezte a Nlus menti ma-

gas fuben. Mozes noverenek, Mirjamnak azt mondta, hogy maradjon

a kozelben, es figyelje, mi tortenik.

Nemsokara a farao lanya lejott a Nlushoz furodni. Azonnal meglat-

ta a kosarat a magas fu kozott. Igy szolt az egyik szolgalolanyanak:

Menj, es hozd ide nekem azt a kosarat!

Amikor a hercegno felnyitotta a kosarat, egy gyonyoru kisbabat

latott benne. A kis Mozes srdogalt, es a hercegnonek megesett rajta

a szve. Nem akarta, hogy megoljek.

Ekkor elojott Mirjam. A kepen lathatod is ot. Mirjam megkerdezte

a farao lanyat:

Akarod, hogy elmenjek, es hvjak egy izraelita asszonyt, hogy

dajkalja neked a gyermeket?

Igen, akarom mondta a hercegno.

Mirjam tehat elszaladt, hogy szoljon az anyukajanak. Amikor Mo-

zes anyja a hercegno ele jarult, az gy szolt:

Fogd a gyermeket, dajkald ot nekem, es en megfizetlek erte.

Igy Mozesrol az edesanyja gondoskodott. Kesobb, amikor Mozes

mar eleg nagy volt, az anyja elvitte ot a farao lanyahoz, o pedig

a fiava fogadta. Igy tortent, hogy Mozes a farao hazaban nott fel.

2Mozes 2:110.

MI ERT FUTOTT EL MOZES? 29

EZD Mozest! Eppen elfut Egyiptombol. Latod az ot uldozo
N embereket? Tudod, miert akarjak megolni? Lassuk csak!







Mozes Egyiptom uralkodojanak, a faraonak a hazaban nott fel.

Nagyon bolcs es hatalmas ember lett. De tudta magarol, hogy nem

egyiptomi, hanem izraelita rabszolgak gyermeke.

Mozes negyveneves koraban elhatarozta, hogy megnezi, hogyan

megy a sora a nepenek. Borzaszto-

an bantak veluk. Meglatta, amint
egy egyiptomi egy izraelita rabszol-

gat ver. Mozes korulnezett, es ami-

kor ugy tunt, hogy senki sem figyeli,

agyonutotte az egyiptomit, majd a
homokba rejtette a holttestet.

Masnap Mozes ismet elment, hogy

megnezze a nepet. Ugy gondolta,

tud rajtuk segteni, hogy ne kelljen

tobbe rabszolgakkent elniuk. Megla-

tott ket izraelita ferfit verekedni, es
ezt mondta annak, amelyiknek nem
volt igaza:

Miert vered a testveredet?

A ferfi erre gy szolt:

Ki tett teged uralkodova vagy brova? Engem is meg akarsz

olni, mint azt az egyiptomit?

Mozes megremult, mert rajott, hogy kitudodott, mit tett az

egyiptomival. Meg a farao is tudomast szerzett rola, es embereket

kuldott el, hogy oljek meg Mozest. Ezert kellett elmenekulnie

Egyiptombol.

Amikor Mozes elhagyta Egyiptomot, a tavoli Midian foldjere

ment. Ott talalkozott Jetro csaladjaval, es felesegul vette az egyik

lanyat, Cipporat. Mozes pasztor lett, es Jetro juhait orizte. Negy-

ven evig elt Midian foldjen. Nyolcvaneves koraban egy napon,

amikor eppen Jetro juhaira vigyazott, meglepo dolog tortent vele,

amely megvaltoztatta az eletet. Lapozz egyet, es meglatod, mi

volt az! 2Mozes 2:1125; Cselekedetek 7:2229.

AZ EG O BOKOR 30

M OZES egeszen a Horeb-hegyig
ment, hogy jo legelot talaljon a
juhainak. Ott megpillantott egy ego



bokrot, amely nem egett el!

Milyen kulonos! gondolta.

Kozelebb megyek, hogy jobban las-
sam.

Miutan elindult, egy hang a bokor-

bol ezt mondta:

Ne gyere kozelebb! Vedd le saru-

dat, mert szent foldon allsz.

Isten beszelt egy angyal altal, ezert

Mozes eltakarta az arcat.

Isten akkor gy szolt:

Lattam nepem szenvedeset Egyip-

tomban. Kiszabadtom oket, es teged

kuldelek el, hogy kivezesd a nepemet

Egyiptombol.

Jehova Kanaan gyonyoru foldjere

akarta vinni a nepet.

De Mozes gy felelt:

En egy senki vagyok. Hogyan

tehetnem meg ezt? De tegyuk fel,

hogy megis elmegyek. Mit mondjak,

ha az izraelitak megkerdezik, ki kul-

dott?
Ezt kell mondanod: JEHOVA,

Abraham, Izsak es Jakob Istene kul-

dott engem hozzatok valaszolta Is-

ten. Ez a nevem mindorokre.

De tegyuk fel, hogy nem hi-

szik el, hogy te kuldtel mondta

Mozes.

Mi van a kezedben? kerdez-
te Isten.

Egy bot felelte Mozes.

Dobd a foldre! utastotta ot
Isten.

Mozes engedelmeskedett, es a

bot kgyova valt. Jehova akkor egy

masik csodat mutatott Mozesnek.
Ezt mondta neki:

Dugd be kezedet a ruhadba!

Mozes bedugta, es amikor ki-

huzta, a keze feher volt, mint a ho!

Ugy nezett ki, mintha az a szor-

nyu betegseg tamadta volna meg,

amelyet lepranak neveznek. Jeho-

va ezutan hatalmat adott Mozesnek

egy harmadik csodahoz is. Vegul

gy szolt:
Ha megteszed ezeket a cso-

dakat, az izraelitak elhiszik majd,

hogy en kuldtelek.

Mozes ezutan hazament, es gy

szolt Jetrohoz:

Kerlek, engedd meg, hogy

visszaterjek a rokonaimhoz Egyip-

tomba, es megnezzem, hogy vannak.

Jetro bucsut vett Mozestol, o

pedig nekivagott az utnak, vissza

Egyiptomba. 2Mozes 3:122; 4:120.

MOZES ES ARON A FARAONAL 31

MIKOR Mozes visszatert Egyiptomba, mindent elmondott a test-
A
verenek, Aronnak a csodakrol. Es amikor Mozes es Aron bemu-
tatta ezeket a csodakat az izraelitaknak, az egesz nep elhitte, hogy

Jehova veluk van.

Mozes es Aron ezutan a farao ele jarult. Igy szoltak:

Jehova, Izrael Istene azt mondja, hogy bocsasd el a nepet harom

napra, hogy imadhassa ot a pusztaban!

A farao azonban gy valaszolt:

Nem hiszek Jehovaban, es nem bocsatom el Izraelt.

A farao merges volt, mert a nep azert akarta szuneteltetni a mun-

kat, hogy Jehovat imadja. Ezert meg kemenyebb munkara fogta oket.

Az izraelitak Mozest okoltak, amiert ilyen cudarul bantak veluk. Mo-

zes elcsuggedt, de Jehova megvigasztalta.

Rakenyszertem a faraot, hogy elengedje nepemet mondta.

Mozes es Aron ismet elment a faraohoz. Ezuttal csodat tettek. Aron

a foldre dobta botjat, es az egy nagy kgyova valtozott. Aztan a farao

bolcsei is a foldre dobtak botjukat, es azok is kgyova valtak. De nezd

csak! Aron kgyoja felfalja a bolcsek kgyoit. A farao megsem engedi

el az izraelitakat.

Eljott hat az ideje, hogy Jehova megleckeztesse a faraot. Tudod,

mit tett? Tz csapast, vagyis nagy bajt hozott Egyiptomra.

Tobb csapas utan az tortent, hogy a farao Mozesert kuldott, es ezt
mondta neki:

Szuntesd meg a csapast, es elbocsatom Izraelt.

De amikor megszunt a csapas, a farao meggondolta magat, es nem

engedte el a nepet. Am a tizedik csapas utan vegul elkuldte az izrae-

litakat.

El tudod mondani kulon-kulon a tz csapast? Lapozz egyet, es nez-

zuk meg oket reszletesen! 2Mozes 4:2731; 5:123; 6:113, 2630; 7:113.

A T IZ CSAPAS 32

EZD a kepeket! Mindegyik egy-
N egy csapast abrazol, amelyet Je-
hova Egyiptomra mert. Az elso kepen



lathatod, amint Aron a Nlusra ut bot-

javal. Ekkor a folyo vize verre valto-

zott. Elpusztultak benne a halak, es a

folyo buzleni kezdett.

Azutan Jehova eloidezte, hogy be-

kak jojjenek fel a Nlusbol. Mindenutt

ott voltak: a kemencekben, a tepsik-

ben, az emberek agyaban, mindenhol.

Amikor a bekak elpusztultak, az egyip-

tomiak halomba hordtak oket, es az or-

szagban buz terjengett miattuk.

Aron akkor a foldre utott botjaval, es

a porbol szunyogok lettek. Ezek azok az

apro, repulo rovarok, melyek cspnek.

A szunyogok jelentettek a harmadik

csapast Egyiptom foldjen.

A tobbi csapas csak az egyiptomia-

kat sujtotta, az izraelitakat nem. A ne-

gyedik csapasban oriasi legyek leptek

el az egyiptomiak hazait. Az otodik

csapas az allatokat sujtotta. Az egyip-

tomiak sok marhaja, juha es kecskeje
hullott el akkor.

Majd Mozes es Aron egy kis hamut

vett a kezebe, es a levegobe szorta,

amitol csunya fekelyek keletkeztek em-

bereken es allatokon egyarant. Ez volt

a hatodik csapas.

Mozes ezutan az eg fele emelte a

kezet, mire Jehova mennydorgest es

jegesot tamasztott. Ez volt a legborzal-

masabb jegeso, amelyet Egyiptom va-

laha is atelt.

A nyolcadik csapas egy peldatlan

saskajaras volt. Sem azelott, sem azo-

ta nem volt olyan sok saska. Mindent

felfaltak, amit a jegeso nem puszt-
tott el.

A kilencedik csapas a sotetseg volt.

Harom napig suru sotetseg bortotta

az orszagot, de ahol az izraelitak lak-

tak, ott vilagos volt.

Vegul Isten azt mondta a nepenek,

hogy egy kecskegida vagy egy barany

verevel hintsek meg az ajtofelfaikat.

Aztan Isten angyala atvonult Egyip-

tom folott. Amelyik hazon latta a vert,

ott nem olt meg senkit. De minden

hazban, ahol nem volt ver az ajto-

felfakon, megolte az emberek es az al-

latok elsoszulotteit. Ez volt a tizedik

csapas.

Ez utan az utolso csapas utan a farao

megparancsolta az izraelitaknak, hogy

menjenek el. Isten nepe keszen allt, es

meg aznap ejjel megkezdtek a kivonu-

last Egyiptombol. 2Mozes 712. fejezet.

ATKEL
ES 33

A VOROS-TENGEREN

EZD, mi tortenik itt! Mozest lathatod, amint kinyujtja botjat a
N
Voros-tenger fole. Akik vele egyutt biztonsagban vannak a par-

ton, azok az izraelitak. De a farao es egesz serege belefullad a tenger-

be. Lassuk, mi vezetett el idaig!

Azt mar tudjuk, hogy miutan Isten a tizedik csapassal sujtotta az

egyiptomiakat, a farao megparancsolta az izraelitaknak, hogy hagy-

jak el Egyiptomot. Korulbelul 600 000 izraelita ferfi vonult ki, sok-

sok novel es gyermekkel egyutt. Masok is szep szammal hinni kezdtek

Jehovaban, es csatlakoztak az izraelitakhoz. Mindnyajan magukkal

vittek juhaikat, kecskeiket es marhaikat.

Mielott az izraelitak elindultak, ruhakat es arany- meg ezusttargya-

kat kertek az egyiptomiaktol. Azok az utolso csapas miatt annyi-

ra megijedtek, hogy mindent odaadtak az izraelitaknak, amit csak

kertek.

Nehany nap mulva az izraelitak a Voros-tengerhez ertek, es ott

megpihentek. Idokozben a farao es az emberei kezdtek megbanni,

hogy elkuldtek az izraelitakat.

Elengedtuk a rabszolgainkat! mondtak.

Ezert a farao megint meggondolta magat. Gyorsan elohozatta harci

szekeret, es mozgostotta hadsereget, majd uldozobe vette az izraelita-

kat hatszaz kulonleges szekerrel es Egyiptom osszes tobbi szekerevel.

Amikor az izraelitak meglattak, hogy a farao es serege a nyomuk-

ban van, nagyon megremultek. Nem volt hova menekulniuk. Elottuk

a Voros-tenger volt, a masik iranybol pedig jottek az egyiptomiak. Je-

hova ekkor felhot bocsatott nepe es az egyiptomiak koze, gy az egyip-

tomiak nem lattak az izraelitakat, es nem tudtak megtamadni oket.

Jehova ezutan azt mondta Mozesnek, hogy nyujtsa ki botjat a

Voros-tenger fole. Amikor Mozes ezt megtette, Jehova eros keleti

szelet tamasztott. A tenger vize kettevalt, es fal gyanant allt mindket
oldalon.

Ezutan az izraelitak elindultak a szaraz mederben a tulso partra.

Orakig tartott, mg a tobb millio ember az allatokkal egyutt biztonsa-

gosan atjutott. Vegul az egyiptomiak ujbol megpillanthattak az izrae-

litakat. Szokesben a rabszolgaik! Utanuk eredtek, a tenger medrebe.

Isten most eloidezte, hogy kiessenek a szekerek kerekei. Az egyip-

tomiak ijedtukben gy kialtottak:

Jehova harcol ellenunk az izraelitakert! Menekuljunk innen!

De mar keso volt.

Ekkor mondta Jehova Mozesnek, hogy nyujtsa ki botjat a Voros-

tenger fole, ahogyan a kepen lathattad. Amikor Mozes kinyujtotta,

a vz ket oldalrol osszecsapott, es elbortotta az egyiptomiakat es sze-

kereiket. Mivel az egesz sereg kovette az izraelitakat a tengerbe,

egyetlen egyiptomi sem maradt eletben.

Isten egesz nepe nagyon boldog volt, hogy megmenekult. A ferfiak

halaeneket enekeltek Jehovanak. Igy hangzott:

Jehova dicso gyozelmet aratott. A lovat lovasaval a tengerbe ve-
tette.

Mozes novere, Mirjam vette a tamburinjat, es az asszonyok mind

csatlakoztak hozza a tamburinjukkal. Oromukben tancolni kezdtek, es

ugyanazt enekeltek, mint a ferfiak:

Jehova dicso gyozelmet aratott. A lovat lovasaval a tengerbe
vetette.

2Mozes 1215. fejezet.

3. RESZ

Az egyiptomi szabadul astol

Izrael elso kiralyaig

Mozes az egyiptomi fogsagbol a Snai-hegyhez ve-

zette az izraelitakat, es Isten ott torvenyeket adott

nekik. Kesobb Mozes elkuldott tizenket ferfit, hogy

kemleljek ki Kanaan foldjet. Tz kem rossz hreket

hozott, ezert a nep vissza akart menni Egyiptomba.

Isten megbuntette az izraelitakat hitetlenseguk mi-

att. Negyven evig a pusztaban kellett vandorolniuk.

Vegul Isten Jozsuet valasztotta ki, hogy o vezesse

be Kanaan foldjere az izraelitakat. Jehova csodak-

kal segtett nekik meghodtani az orszagot. Megal-

ltotta a Jordan vizenek folyasat, ledontotte Jeriko

falait, es egy egesz napra megalltotta a napot. Hat

ev alatt elvettek az orszagot a kanaanitaktol.

Jozsueval kezdve 356 even at brak korma-

nyoztak Izraelt. Sokukrol tanulunk majd, peldaul

Barakrol, Gedeonrol, Jefterol, Samsonrol es Samu-

elrol. Olvasunk majd asszonyokrol is, koztuk Ra-

habrol, Deborarol, Jahelrol, Ruthrol, Naomirol es

Delilarol. A HARMADIK resz osszesen 396 ev tor-

tenelmet oleli fel.

UJFAJTA ELEDEL 34

UDOD-E, mit szednek fel az emberek a foldrol? Olyasmit, mint a
T
zuzmara: feher, konnyu es pelyhes. Megsem zuzmara ez, hanem
olyan valami, amit meg lehet enni.

Korulbelul egy honapja csak, hogy az izraelitak elhagytak Egyipto-

mot. A pusztaban vannak, ahol alig terem valami eheto. A nep ezert

gy panaszkodik:

Barcsak megolt volna minket Jehova Egyiptomban! Ott legalabb

ehettunk, amit csak akartunk!

Jehova erre gy szol:

Ennivalot hullatok nektek az egbol.

Igy is tesz. Masnap reggel, amikor az izraelitak meglatjak a lehul-

lott, feher valamit, ezt kerdezgetik egymastol:
Mi ez?

Ez az az ennivalo, amelyet Jehova adott nektek mondja Mozes.

A nep MANNANAK nevezi. Olyan ze van, mint a mezeslepenynek.

Annyit szedjetek, amennyit ki-ki meg tud enni mondja Mozes

a nepnek.

Ettol kezdve minden reggel szednek mannat. Aztan, amikor a nap

mar melegebben kezd sutni, a foldon maradt manna elolvad.

Mozes meg ezt is mondja:

Senki se tegyen el a mannabol masnapra.

De nemelyek nem hallgatnak ra. Tudod, mi tortenik? Masnap reggel-

re a felretett manna tele van fereggel, es buzlik!

Jehova azonban azt mondja, hogy a het egy bizonyos napjan, a hato-

dik napon ketszer annyi mannat gyujtsenek, es egy reszet tegyek el

masnapra, mivel a hetedik napon nem kuld nekik mannat. A hetedik

napra felretett manna nem lesz tele fereggel, es nem budosodik meg!

Ez egy ujabb csoda!

A pusztaban toltott evek alatt Jehova vegig mannaval taplalta az iz-

raelitakat. 2Mozes 16:136; 4Mozes 11:79; Jozsue 5:1012.
 JEHOVA
35

T ORV ENYT AD

U GY ket honappal azutan,
hogy az izraelitak elhagytak
Egyiptomot, a Snai-hegyhez, mas




neven a Horebhez erkeznek. Ez

ugyanaz a hely, ahol Jehova az ego

bokorbol beszelt Mozessel. A nep

letaborozik, es egy ideig itt marad.

Amg lent varakoznak, Mozes
felkapaszkodik a hegyre. Odafent,

a hegyteton Jehova elmondja Mo-
zesnek, hogy azt akarja, hogy az

izraelitak engedelmeskedjenek neki, es kulonleges nepeve legyenek.

Amikor Mozes lejon, kozli az izraelitakkal, amit Jehova mondott.

Ok kijelentik, hogy engedelmeskedni fognak Jehovanak, mert szeret-

nenek az o nepe lenni.

Jehova most valami szokatlan dolgot tesz. Fustbe bortja a hegy

csucsat, es hangos mennydorgest hallat. A nephez is szol:

En vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak teged Egyiptom

foldjerol.
Majd ezt parancsolja:

Rajtam kvul semmilyen mas istent nem imadhattok.

Isten tovabbi kilenc parancsolatot vagy torvenyt ad az izraelitak-

nak. Ok nagyon felnek, es ezt mondjak Mozesnek:

Te beszelj velunk, mert felunk, hogy ha Isten szol hozzank, meg-
halunk.

Jehova kesobb ezt mondja Mozesnek:

Gyere fel hozzam a hegyre. Adok neked ket kotablat, melyre

felrtam a torvenyeket. Ezeket kell megtartania a nepnek.

Mozes tehat ismet felmegy a hegyre. Negyven nap es negyven ejjel
marad ott.

Istennek sok-sok torvenye van a nepe szamara. Mozes lerja ezeket

a torvenyeket. Isten a ket kotablat is atadja Mozesnek. Ezekre maga

Isten rta fel a tz torvenyt, melyeket az egesz nep elott kihirdetett.

Ezt tzparancsolatnak hvjak.

A tzparancsolat fontos torvenyeket tartalmaz. De a tobbi torveny

is fontos, melyet Isten az izraelitaknak ad. Az egyik torveny gy hang-

zik: Szeresd Jehovat, a te Istenedet egesz szveddel, egesz elmeddel,

egesz lelkeddel es egesz eroddel. Egy masik kimondja: Szeresd fele-

baratodat, mint onmagadat. Isten Fia, Jezus Krisztus azt mondta,

hogy ez a ket legnagyobb torveny, amelyet Jehova a nepenek, Izrael-

nek adott. Kesobb meg sokat tanulunk Isten Fiarol es a tantasairol.

2Mozes 19:125; 20:121; 24:1218; 31:18;

5Mozes 6:46; 3Mozes 19:18; Mate 22:3640.

AZ ARANYBORJ U 36

O,
JAJ! Mit csinalnak itt az emberek? Egy borjuhoz imadkoznak!

Vajon miert?

Mozes sokaig marad fenn a hegyen, es kozben az emberek ezt mondjak:

Nem tudjuk, mi tortent Mozessel. Kesztsunk hat istent magunk-

nak, hogy kivezessen errol a foldrol.

Rendben van mondja Mozes testvere, Aron. Vegyetek le

arany fulbevaloitokat, es hozzatok ide nekem.

Aron beolvasztja az ekszereket, es aranyborjut ont. A nep ezt mondja:

Ez a mi Istenunk, aki kivezetett minket Egyiptombol!

Az izraelitak nagy unnepseget rendeznek, es imadjak az aranyborjut.

Jehova nagyon felhaborodik, amikor ezt meglatja. Ezert gy szol Mo-
zeshez:

Menj le gyorsan! A nep igen gonosz dolgot tesz. Megfeledkeztek tor-

venyemrol, es egy aranyborju elott hajolnak meg.

Mozes lesiet a hegyrol. Amint kozelebb er, ez a kep tarul

a szeme ele. A nep enekel es tancol az aranyborju korul!

Mozes haragra gerjed, foldhoz vagja a ket kotablat, amely-

re a torvenyek vannak rva, es azok apro darabokra tor-

nek. Azutan fogja az aranyborjut, beolvasztja, majd porra

zuzza.

A nep nagy gonoszsagot cselekedett.

Mozes ezert arra utast nemelyeket, hogy

vegyek a kardjukat.

A gonoszoknak, akik imadtak az aranyborjut, meg kell halniuk

mondja Mozes.

A ferfiak 3000 embert kardelre hanynak! Ez azt mutatja, hogy vigyaz-

nunk kell, hogy csak Jehovat imadjuk, es ne a hamis isteneket.

2Mozes 32:135.

AZ IM ADAT SATRA 37

UDOD, mi ez az eptmeny? Egy kulonle-
T
ges sator Jehova imadatara. Hajleknak

is nevezik. A nep a hajlek epteset egy evvel

az egyiptomi kivonulas utan fejezte be. Tudod, kinek jutott esze-

be, hogy feleptsek?

Jehova elkepzelese volt. Mg Mozes a Snai-hegyen tartozko-

dott, Jehova megmondta neki, hogyan eptsek fel a satrat. Ugy

kellett elkeszteniuk, hogy konnyen szet lehessen szedni. Igy

magukkal vihettek a reszeit, es mashol ujbol osszeallthattak

oket. Amikor tehat az izraelitak egyik helyrol a masikra vando-

roltak a pusztaban, magukkal vittek a satrat.

Ha a sator vegen levo kis helyisegre nezel, egy ladat latsz ott.

Szovetsegladanak hvjak. Ket aranybol keszult angyal, azaz ke-

rub van a lada ket vegen. Isten meg egyszer felrta a tzparan-

csolatot ket kotablara, mert Mozes osszetorte az elsoket. Ezeket

a kotablakat oriztek a szovetsegladaban. Volt benne egy korso

manna is. Emlekszel meg ra, hogy mi az a manna?

Jehova Mozes testveret, Aront valasztja ki, hogy fopap le-

gyen. O vezeti a nepet Jehova imadataban. A fiai is papok.

Most nezd meg a satorban levo nagyobbik helyiseget! Ket-

szer akkora, mint a kicsi. Latod azt a ladikat, amelybol fust szall

fel? Ez az oltar, ahol a papok illatos anyagot, fustoloszert eget-

nek. Azutan ott all meg egy hetagu lampatarto is. A harmadik

targy a helyisegben egy asztal, melyen tizenket kenyeret tar-
tanak.

A hajlek udvaran egy vzzel teli, nagy tartaly vagy medence

talalhato. A papok mosakodasra hasznaljak. Van ott egy nagy

oltar is. Ott egetik el a leolt allatokat aldozatul Jehovanak. A sa-

tor pontosan a tabor kozepen van, es az izraelitak a korulotte el-

helyezkedo satrakban laknak.

2Mozes 25:840; 26:137; 27:18; 28:1;

30:110, 1721; 34:1, 2; Heberek 9:15.

A TIZENK ET K EM 38

EZD csak a gyumolcsoket, amelyeket ezek a ferfiak visznek a val-
N





lukon! Latod, milyen oriasi ez a szolofurt? Ket ember kell hozza,
hogy egy rudon vigye. Es nezd a fuget meg a granatalmat! Honnan

hoztak ezeket a pompas gyumolcsoket? Kanaan foldjerol. Biztosan

emlekszel, hogy Abraham, Izsak es Jakob valamikor Kanaanban elt.

De az ehnseg miatt Jakob Egyiptomba koltozott a csaladjaval. Most,

216 evvel kesobb, Mozes visszavezeti az izraelitakat Kanaanba. Epp az

iment erkeztek egy Kades nevu helyre a pusztaban.

Kanaan foldjet gonosz emberek lakjak. Emiatt Mozes elkuld tizenket

kemet, es ezt mondja nekik:

Tudjatok meg, mennyien elnek ott, es milyen erosek. Jarjatok

utana, hogy termekeny-e a fold, es feltetlenul hozzatok magatokkal

a gyumolcsokbol.

Amikor a kemek visszaternek Kadesbe, ezt mondjak Mozesnek:

Az orszag igazan szep.

S hogy bebizonytsak, megmutatjak neki a ma-

gukkal hozott gyumolcsoket. Tz kem azonban

meg ezt is hozzateszi:

Az ott elo emberek nagyok es erosek. Meg-

olnek majd, ha el akarjuk venni orszagukat.

Az izraelitak ennek hallatan megijednek.
Jobb lett volna, ha meghalunk Egyiptom-

ban, vagy akar itt a pusztaban sirankoznak.

Mi meghalunk hadakozas kozben, felesegeinket

es gyermekeinket pedig elfogjak. Valasszunk uj

vezetot Mozes helyett, es menjunk vissza Egyip-
tomba!

De ket kem, Jozsue es Kaleb bzik Jehovaban, es igyekszik megnyug-

tatni a nepet. Ok ezt mondjak:

Ne feljetek! Jehova velunk van. Konnyu lesz elfoglalnunk az or-

szagot.

De a nep nem hallgat rajuk, sot meg akarjak olni oket. Jehova emi-

att nagyon megharagszik, es ezt mondja Mozesnek:

A huszevesek es az annal idosebbek kozul senki sem megy be Ka-

naan foldjere. Lattak a csodakat, amelyeket Egyiptomban es a puszta-

ban tettem, megsem bznak bennem. Ezert negyven evig vandorolnak

majd a pusztaban, mg az utolso is meg nem hal kozuluk. Csak Jozsue

es Kaleb megy be Kanaan foldjere. 4Mozes 13:133; 14:138.

ARON VESSZEJE KIVIR AGZIK 39

EZD a viragot es az erett mandulat, mely ezen a vesszon vagy
N
zott ki es hozott erett gyumolcsot! Lassuk, miert tortent gy!


boton no! Ez Aron vesszeje. Csupan egyetlen ejszaka alatt virag-

Az izraelitak mar egy ideje a pusztaban vandorolnak. Az emberek

egy resze nem akarja mar, hogy Mozes legyen a vezeto, Aron pedig

a fopap. Korah az egyikuk, es hasonloan velekedik Datan, Abiram,

valamint 250 eloljaro is. Mindnyajan odamennek Mozeshez, es ezt

mondjak neki:

Miert emeled magad mindenki mas fole?

Holnap reggel vegyetek tuztartokat, es tegyetek rajuk fustolo-

szert mondja Mozes Korahnak es kovetoinek. Azutan gyertek

Jehova hajlekahoz. Majd meglatjuk, kit valaszt Jehova.

Masnap Korah es 250 kovetoje megjelenik a hajleknal. Szep szam-

mal jonnek masok is, hogy tamogassak oket. Jehova nagyon harag-
szik.

Huzodjatok felre ezeknek a gonosz embereknek a satratol, es

ne erintsetek semmit sem, ami az ovek mondja Mozes.

A nep engedelmesen eltavolodik Korah, Datan es Abiram satrai

mellol.

Mozes ekkor gy szol:

Errol fogjatok megtudni, hogy kit valasztott Jehova. A fold meg-

nyitja szajat, es elnyeli ezeket a gonosz embereket.

Alig fejezi be Mozes a mondandojat, a fold megnylik. Korah satra

es minden vagyona, Datan, Abiram es a veluk levok mind eltunnek, es

a fold bezarul folottuk. Amikor a nep meghallja a melysegbe zuhanok

sikoltasait, kialtozni kezd:

Menekuljunk! Bennunket is elnyelhet a fold!

Korah es 250 kovetoje meg mindig a hajlek kozeleben van. Jehova

tuzet bocsat rajuk, es mindannyian elegnek. Ezutan Jehova megparan-

csolja Aron fianak, Eleazarnak, hogy szedje ossze a halottak tuztarto-

it, es kesztsen beloluk vekony bortast az oltarra. Ez az oltarbortas

szolgaljon figyelmeztetoul az izraelitaknak, hogy Aronon es fiain kvul

senki sem szolgalhat papkent Jehovanak.

De Jehova meg vilagosabba akarja tenni, hogy Aront es fiait valasz-

totta ki papoknak. Ezert gy szol Mozeshez:

Izrael minden torzsenek feje hozza el a vesszejet. Levi torzsebol

Aron hozza el a vesszejet. Aztan tedd mindegyiket a hajlekba, a szo-

vetseglada ele. Annak a ferfinak a vesszeje, akit papnak valasztottam,

kiviragzik majd.

Mozes masnap reggel latja, hogy Aron vesszeje kiviragzott, es erett

mandulat termett! Tudod mar, hogy miert viragoztatta ki Jehova Aron

vesszejet? 4Mozes 16:149; 17:111; 26:10.

MOZES A SZIKLARA UT 40

E GYIK ev mulik a masik utan. Eltelik tz ev, husz ev, harminc



ev, mar majdnem negyven ev is. Es az izraelitak meg mindig a
pusztaban vannak. De ezek alatt az evek alatt Jehova mindig gon-

doskodik neperol. Mannaval taplalja oket. Nappal felhooszloppal,

ejjel tuzoszloppal vezeti oket. Ruhajuk egesz ido alatt nem kopik el,

es a labuk sem sebesedik ki.

Az egyiptomi kivonulastol szamtva a negyvenedik ev elso honap-

jaban jarunk. Az izraelitak ismet Kadesben taboroznak. Itt voltak

csaknem negyven evvel ezelott is, amikor Mozes elkuldte a tizenket

kemet, hogy kikemlelje Kanaan foldjet. Mozes novere, Mirjam meg-

hal Kadesben. A nep pedig, csakugy, mint annak idejen, most is bajt
okoz.

Nem talalnak vizet, ezert gy panaszkodnak Mozesnek:

Jobb lett volna, ha meghalunk. Minek hoztal ki minket

Egyiptombol erre a borzalmas helyre, ahol semmi sem terem?

Nincs gabona, sem fuge, sem szolo, sem granatalma, de meg ivovz
sincs!

Amikor Mozes es Aron a hajlekhoz megy imadkozni, Jehova ezt

mondja Mozesnek:

Gyujtsd egybe a nepet. Majd mindnyajuk elott szolj ahhoz a

sziklahoz ott. A sziklabol annyi vz fakad majd, hogy ihat a nep, meg

az osszes allat.

Mozes tehat egybegyujti a nepet, es ezt mondja:

Halljatok meg ti, akik

nem bztok Istenben! Ebbol

a sziklabol fakasszunk nektek

vizet, Aron es en?

Majd botjaval ketszer a

sziklara ut, es a vz hatalmas

sugarban tor elo a sziklabol. Boven jut ivovz minden embernek es

minden allatnak.

Jehova azonban megharagszik Mozesre es Aronra. Tudod, miert?

Azert, mert azt mondtak, hogy majd ok fakasztanak vizet a szikla-

bol. Pedig igazabol Jehova fakasztott vizet. Mivel Mozes es Aron

nem mondott igazat errol, Jehova kijelenti, hogy meg-

bunteti oket.

Nem vezetitek be a nepemet Kanaanba mondja.

Az izraelitak nemsokara elhagyjak Kadest, es ha-

marosan a Hor hegyehez ernek. Ott, a hegy tetejen

123 eves koraban meghal Aron. Az izraelitak na-

gyon szomoruak, es az egesz nep siratja ot harminc

napig. Fia, Eleazar lesz Izrael nemzetenek a kovet-

kezo fopapja. 4Mozes 20:113, 2229; 5Mozes 29:5.

A REZK IGYO 41

ZERINTED igazi kgyo az, amelyik az oszlopon van? Nem,
S
nem az. Ez a kgyo rezbol van. Jehova mondta Mozesnek, hogy

szegezze oszlopra. Igy az emberek ranezhetnek, es eletben marad-

hatnak. De a foldon csuszo tobbi kgyo igazi. Megmartak az embe-

reket. Tudod, miert?

Azert, mert az izraelitak Isten es Mozes ellen beszelnek. Igy pa-
naszkodnak:

Miert hoztatok ki minket Egyiptombol? Azert, hogy meg-

haljunk ebben a pusztaban? Nincs itt

se ennivalo, se vz. A mannat pedig ki

nem allhatjuk mar.

Pedig a manna nagyszeru eledel. Je-

hova csoda utjan adta nekik, es ugyan-

gy adott nekik vizet is. De a nep

nem halas azert, hogy Isten gy gon-

doskodott rola. Jehova emiatt mer-

ges kgyokat kuld, hogy megbuntesse

az izraelitakat. A kgyok megmarjak

oket, es sokan meghalnak kozuluk.

A nep vegul Mozeshez megy, es ezt mondja:

Vetkeztunk, mert Jehova ellen es teellened beszeltunk. Imad-

kozz Jehovahoz, hogy tavoltsa el ezeket a kgyokat.

Mozes tehat imadkozik a nepert. Jehova arra utastja Mozest,

hogy kesztsen egy rezkgyot, rogztse oszlopra, es akit megmar

egy kgyo, annak ra kell neznie. Mozes pontosan betartja Isten uta-

stasait. A kgyo marta emberek pedig felneznek a kgyora, es

meggyogyulnak.

Ebbol tanulhatunk valamit. Bizonyos ertelemben mindannyian a

kgyo marta izraelitakhoz hasonltunk, hiszen a halal fele tartunk.

Nezz korul, es latni fogod, hogy az emberek megbetegszenek, meg-

oregszenek es meghalnak. Ez azert van, mert az elso ferfi es no,

Adam es Eva elfordult Jehovatol, es mi mind az o gyermekeik va-

gyunk. Jehova azonban talalt ra modot, hogy orokke elhessunk.

Elkuldte Fiat, Jezus Krisztust a foldre. Jezust egy oszlopra sze-

geztek, mert sokan gonosznak tartottak. Jehova azonban azert

kuldte Jezust, hogy megmentsen bennunket. Ha ratekintunk, es

kovetjuk ot, akkor orok eletunk lehet. De errol kesobb meg tobbet

is tanulunk. 4Mozes 21:49; Janos 3:14, 15.

A SZAM AR MEGSZ OLAL 42

H ALLOTTAL mar szamarat beszelni? Nem, hiszen az allatok nem

tudnak beszelni mondhatnad. A Bibliaban megis olvashatunk

egy szamarrol, amelyik beszelt. Lassuk csak, hogyan tortent!




Az izraelitak majdnem keszen allnak, hogy bevonuljanak Kanaan

foldjere. Balak, Moab kiralya fel toluk, ezert elkuld egy okos emberert,

nev szerint Balamert, hogy jojjon el, es atkozza meg oket. Balak sok

penzt ger Balamnak, gy hat Balam felul a szamarara, es elindul Ba-

lakhoz.

Jehova nem akarja, hogy Balam megatkozza a nepet, ezert egy hosz-

szu karddal felfegyverzett angyalt kuld, hogy alljon oda az utra, es tar-

toztassa fel Balamot. Balam nem latja az angyalt, a szamara viszont

igen. A szamar igyekszik kiterni az angyal utjabol, s vegul egyszeruen

az utra fekszik. Balam nagyon duhos, es botjaval uti-veri a szamarat.

Jehova ekkor eloidezi, hogy Balam hallja, amit a szamara mond neki.

Mit vetettem elle-
ned, hogy megversz?

kerdezi a szamar.

Bolondda tettel mondja Balam. Ha lenne nalam kard, most

megolnelek!

Bantam en veled valaha is gy? kerdi a szamar.

Nem feleli Balam.

Ezutan Jehova megengedi, hogy Balam meglassa a kardot tarto an-

gyalt az ut kozepen. Az angyal gy szol:

Miert verted meg a szamaradat? Azert jottem, hogy utadat all-

jam, mert nem atkozhatod meg Izraelt. Ha a szamarad nem tert volna

ki az utambol, teged megoltelek volna, a sza-

maradat viszont nem bantottam volna.

Vetkeztem ismeri el Balam. Nem

tudtam, hogy ott allsz az uton.

Az angyal hagyja ot tovabbmenni, es o

folytatja utjat Balakhoz. A tortentek ellenere

megprobalja megatkozni Izraelt, Jehova azon-

ban haromszor is megaldatja vele.

4Mozes 21:2135; 22:140; 23:130; 24:125.

JOZSU EB OL VEZET O LESZ 43

M
OZES szeretne, ha be-

lephetne Kanaan fold-

jere az izraelitakkal. Ezert ezt

keri Jehovatol:

Hadd menjek at a Jor-

danon, es hadd lassam azt

a jo foldet!

Eleg legyen! va-
laszol Jehova. Ne is

emltsd ezt tobbe!

Tudod, miert mondta
ezt Jehova?

Amiatt, ami akkor tortent, amikor Mozes a sziklara utott. Emlekezz

vissza! O es Aron nem adott tiszteletet Jehovanak. Nem mondtak meg

a nepnek, hogy Jehova fakasztott vizet a sziklabol. Emiatt Jehova ki-

jelentette, hogy nem mehetnek be Kanaan foldjere.

Nehany honappal Aron halala utan Jehova ezt mondja Mozesnek:

Alltsd Jozsuet Eleazar pap es a nep ele. Es ott, mindenki elott

jelentsd be, hogy Jozsue az uj vezeto.

Ahogy a kepen is lathatod, Mozes pontosan koveti Jehova utasta-
sait.

Ezutan Jehova Jozsuehoz szol:

Legy eros, es ne felj. Te fogod az izraelitakat Kanaan foldjere

vezetni, melyet odagertem nekik, es en veled leszek.

Kesobb Jehova azt mondja Mozesnek, hogy menjen fel a Moab fold-

jen levo Nebo-hegy tetejere. Onnan Mozes lathatja a Jordan tulso

partjan elterulo gyonyoruseges foldet, Kanaant. Jehova ezt mondja:

Ez az a fold, amelyrol meggertem, hogy Abraham, Izsak es Ja-
kob gyermekeinek adom.

Hagytam, hogy meglasd,
azt azonban nem enge-
dem meg, hogy bemenj
oda.

Ott, a Nebo-hegy tete-

jen Mozes meghal. Szaz-

husz evesen is eleteros,

kituno latasu ferfi volt.

A nep nagyon szomoru,

es siratja Mozest. Annak

azonban nagyon orulnek,

hogy Jozsue az uj vezeto-

juk.

4Mozes 27:1223; 5Mozes 3:2329;
31:18, 1423; 32:4552; 34:112.

R AH AB ELREJTI A K EMEKET 44

ZEK az emberek bajban vannak. El kell menekulniuk, kulonben
E
megolik oket. Izraelita kemek ok, az asszony pedig, aki segt ne-

kik, Rahab. Rahab Jerikoban lakik, egy olyan hazban, mely a varos-






falon epult. Nezzuk csak, miert vannak bajban ezek a ferfiak.

Az izraelitak keszen allnak, hogy atkeljenek a Jordanon, es bevonul-

janak Kanaanba. De elobb Jozsue elkuld ket kemet. Meghagyja nekik,

hogy nezzenek szet az orszagban es Jeriko varosaban.

A kemek Jerikoba erve beternek Rahab hazaba. De valaki ertesti Je-

riko kiralyat:

Az ejjel ket izraelita jott ide, hogy kikemlelje a foldet.

A kiraly ennek hallatan embereket kuld Rahabhoz. Azok megparan-

csoljak neki:

Add ki a ferfiakat, akik a hazadban vannak!

De Rahab mar elrejtette oket a hazteton. Ezt mondja:

Jottek ugyan a hazamba ferfiak, de nem tudom, honnan valok.

Meg sotetedeskor elmentek, mielott a varoskaput bezartak. Ha igyekez-

tek, meg elfoghatjatok oket!

Az emberek tehat az uldozesukre indulnak. Amint elmennek, Rahab

felsiet a tetore.

Tudom, hogy Jehova nektek adja ezt a foldet mondja a kemek-

nek. Hallottuk, hogyan szartotta fel a Voros-tengert, amikor kivo-

nultatok Egyiptombol, es hogyan oltetek meg Szihon es Og kiralyt. En

kedves voltam hozzatok, gerjetek hat meg, kerlek, hogy ti is kedvesek

lesztek hozzam. Mentsetek meg apamat, anyamat es testvereimet!

A kemek meggerik ezt, de Rahabnak tennie kell valamit.

Vedd ezt a voros kotelet, es kosd az ablakodba mondjak a ke-

mek , es hvd ossze minden rokonodat a hazadba. Mikor majd mind-

nyajan eljovunk, hogy bevegyuk Jerikot, latni fogjuk ezt a kotelet az

ablakodban, es senkit sem olunk meg a hazadban.

Ezutan a kemek visszaternek Jozsuehoz, es mindenrol beszamolnak

neki. Jozsue 2:124; Heberek 11:31.

ATKEL ES A JORDANON 45

EZD, az izraelitak eppen most kelnek at a Jordanon! De hol
N
a vz? Mivel az evnek ebben a szakaban sokat esik, a folyo med-

re meg nehany perce teljesen tele volt vzzel. De mostanra eltunt a




vz! Az izraelitak szaraz labbal kelnek at a folyomedren ugyanugy,

ahogy a Voros-tengeren. Hova tunt az a sok vz? Mindjart meg-
tudjuk.

Amikor elerkezik az ideje, hogy az izraelitak atkeljenek a Jorda-

non, Jehova ezt mondatja Jozsueval a nepnek:

A papok vegyek fol a szovetsegladat, es menjenek elottunk.

Amikor labukat a Jordan vizebe teszik, a folyo vize megall.

A papok tehat folveszik a szovetsegladat, es

a nep elott viszik. Amikor a Jordanhoz ernek,

belelepnek a vzbe. A folyo igen eros sodrasu

es mely. Am amint a papok laba a vzbe me-

rul, csoda tortenik, es a fentrol lefele folyo vz

megall! Valamivel foljebb Jeho-

va eltorlaszolta a vizet. Ezert

csakhamar egyaltalan nincs vz

a folyo medreben!

A szovetsegladat vivo papok

a szaraz folyomeder kozepere

allnak. Latod oket a kepen? Ve-

gig ott maradnak, amg az osz-

szes izraelita szaraz labbal at

nem jut a Jordanon.

Mikor mar mindenki atkelt,

Jehova arra utastja Jozsuet,

hogy szoljon tizenket eros ferfi-
nak:

Menjetek be a folyoba,

oda, ahol a papok a szovetsegla-

daval allnak. Vegyetek fel tizen-

ket kovet, es rakjatok halomba

oket ott, ahol ma az ejsza-

kat toltitek. Ha a gyermekeitek

kesobb megkerdezik, mit jelen-

tenek ezek a kovek, mondjatok

meg nekik, hogy a folyo vize

megallt, amikor Jehova szovet-

segladaja atkelt a Jordanon.

A kovek emlekeztetnek majd ti-

teket erre a csodara.

Jozsue oda is allt tizenket

kovet, ahol a papok alltak a folyomederben. Vegul ezt mondja a szo-

vetsegladat vivo papoknak:

Gyertek ki a Jordanbol!

Amint kijonnek, a folyo vize visszater medrebe. Jozsu e 3:117; 4:118.

JERIKO FALAI 46

V AJON mitol dolnek le Jeriko falai? Ugy neznek ki, mintha

bombatalalat erte volna oket. De akkoriban meg nem volt bom-

ba, sot, meg a puskat sem ismertek az emberek. Jehova ujra csodat


tett! Mindjart megtudjuk, hogyan tortent.

Figyeld csak, mit mond Jehova Jozsuenak:

Harcosaiddal jard korul a varost. Hat napon at naponta egy-

szer jarjatok korul. Vigyetek magatokkal a szovetsegladat. Het pap

menjen elotte, es fujja a kurtjet. A hetedik napon hetszer keruljetek

meg a varost. Aztan fujjatok meg hosszan a kurtoket, es mindenki

hallasson hangos csatakialtast. A varos falai teljesen leomlanak
majd.

Jozsue es a nep Jehova szavai szerint jar el. Meneteles kozben

mindenki csendben van. Egy szot sem szolnak. Csak

a kurtzenges es a menetelo labak dobogasa hallatszik.

Isten nepenek ellensegei minden bizonnyal rettegnek

Jerikoban. Latod azt a voros kotelet, mely az ablak-

ban log? Kinek az ablaka az? Igen, Rahab ugy tett,

ahogy a ket kem meghagyta neki. Az egesz csaladja

ott van vele, es figyelik az eseme-
nyeket.

Vegul a hetedik napon, miutan

az izraelitak hetszer megkerultek

a varost, a kurtok megszolalnak,

a harcosok kialtanak, es a falak le-

omlanak. Ekkor Jozsue gy szol:

Mindenkit oljetek meg a va-

rosban, es gyujtsatok fel a varost.

Egessetek el mindent, kiveve az

ezustot, aranyat, rezet es vasat;

azokat vigyetek Jehova satranak

kincsei koze.

A ket kemnek meg ezt mondja:

Menjetek be Rahab hazaba,

es hozzatok ki ot es egesz csalad-

jat.

Rahab es csaladja a kemek ge-

retenek megfeleloen eletben ma-

rad. Jozsue 6:125.
 TOLVAJ IZRAELBEN 47

EZD csak, mit as el ez a ferfi a
N
satraban! Egy szep kontost, egy
aranyrudat es nehany ezustpenzt. Jeri-






koban szerezte oket. De mit kellett vol-

na tenni a Jerikoban talalt holmikkal?

Emlekszel meg ra?

Meg kellett volna semmisteni oket,

az aranyat es ezustot pedig Jehova haj-

lekanak kincsei koze kellett volna vin-

ni. Ezek az emberek tehat nem fogadtak

szot Istennek. Elloptak azt, ami Istene.

A ferfit Akannak hvjak, es akik vele

vannak, a csaladtagjai. Nezzuk, mi tor-

tenik ezutan.

Miutan Akan ellopja ezeket a targya-

kat, Jozsue embereket kuld, hogy har-

coljanak Ai varosa ellen. Ok azonban

vereseget szenvednek. Nemelyikuket

megolik, a tobbiek pedig megfutamod-

nak. Jozsue nagyon el van keseredve.

Arccal a foldre borul, es gy imadkozik

Jehovahoz:

Miert engedted meg, hogy ilyesmi

tortenjen velunk?

Kelj fel! valaszol Jehova. Iz-

rael vetkezett. Elvettek azokbol, ami-

ket el kellett volna puszttaniuk, vagy

Jehova hajlekanak kellett volna ad-

niuk. Elloptak egy szep kontost, es

eltitkoltak. Nem aldalak meg titeket

mindaddig, amg meg nem semmistitek a kontost azzal egyutt, aki
elvette.

Jehova meggeri, hogy megmutatja Jozsuenak, ki ez a gonosz ember.

Jozsue ekkor osszehvja az egesz nepet, es Jehova kivalasztja kozu-

luk a gonosz Akant. Akan gy szol:

Vetkeztem. Megpillantottam egy gyonyoru kontost, az aranyru-

dat es az ezustoket. Annyira megkvantam, hogy elvettem oket. A sat-

ramban megtalalhatjatok ezeket, ott vannak elasva.

Amikor megtalaljak es Jozsue ele viszik ezeket a targyakat, o gy

szol Akanhoz:

Miert hoztal szerencsetlenseget rank? Most majd Jehova hoz

szerencsetlenseget terad!

Erre az egesz nep megkovezi Akant es csaladjat. Nem azt mutatja-e

mindez, hogy soha ne vegyunk el olyasmit, ami nem a mienk?

Kesobb Izrael ismet kivonul, hogy Ai ellen hadakozzon. Jehova ezut-

tal megsegti nepet, gy az meg-

nyeri a csatat. Jozsu e 7:126; 8:129.

A B OLCS GIBEONIAK 48

K ANA AN sok varosa most arra keszulodik, hogy Izrael ellen ha-

dakozzon. Ugy gondoljak, hogy gyozhetnek. De a kozeli varos,

Gibeon lakoi nem gy gondolkodnak. Ok elhiszik, hogy Isten segti



az izraelitakat, es nem akarnak Isten ellen harcolni. Tudod-e, mit

tesznek ezert?

Elhatarozzak, hogy azt a latszatot keltik, mintha valahol nagyon

messze laknanak. Nehanyan kozuluk rongyos ruhaba oltoznek, es

elnyutt sarut vesznek fel. Ocska zsakokat raknak szamaraikra, es re-

gi, szaraz kenyeret visznek magukkal. Igy mennek oda Jozsuehoz,

es ezt mondjak:

Nagyon messzi videkrol jottunk, mert hallottunk nagy Istene-

tekrol, Jehovarol. Hallottuk mindazt, amit Egyiptomban tett erte-

tek. Vezetoink ezert megparancsoltak, hogy kesztsunk utravalot,

jojjunk el hozzad, mondjuk meg, hogy

a szolgaid vagyunk, es gertessuk meg ve-

led, hogy nem fogsz hadakozni ellenunk.

Lathatod, hogy ruhaink elkoptak a hosszu ut alatt, kenyerunk pe-

dig kemeny es szaraz lett.

Jozsue es a tobbi vezeto hisz a gibeoniaknak. Meggerik hat, hogy

nem fognak harcolni ellenuk. Am harom nap mulva megtudjak,

hogy a gibeoniak igazabol a kozelben laknak.

Miert mondtatok nekunk azt, hogy messzi videkrol jotte-

tek? kerdi toluk Jozsue.

Azert, mert tudomast szereztunk rola, hogy az Istenetek, Je-

hova odagerte nektek Kanaan egesz foldjet felelik a gibeoni-

ak. Feltunk hat, hogy megoltok minket.

De az izraelitak megtartjak geretuket, es nem olik meg a gibeo-

niakat, hanem a szolgaikka teszik oket.

Jeruzsalem kiralya felhaborodik azon, hogy a gibeoniak beket ko-

tottek Izraellel. Ezt uzeni hat negy masik kiralynak:

Gyertek velem, harcoljunk egyutt Gibeon ellen!

Az ot kiraly hadba is szall Gibeon ellen. Vajon bolcsen tettek a

gibeoniak, hogy beket kotottek Izraellel? Hiszen emiatt tamadjak

most meg oket ezek a kiralyok. Majd meglatjuk. Jozsue 9:127; 10:15.

MEGALL A NAP 49

EZD Jozsuet! Epp azt keri, hogy alljon meg a nap. Es a nap meg-
N






De lassuk csak, miert akarja Jozsue, hogy tovabb susson a nap.

all. Egy teljes napig ott marad az eg kozepen. Ez Jehova muve!

Amikor Kanaan ot gonosz kiralya harcolni kezd a gibeoniakkal, ok

elkuldenek valakit Jozsuehoz segtsegert.

Gyere hozzank gyor-

san! mondja a ko-
vet. Ments meg min-

ket! A hegyvidek minden

kiralya felvonult, hogy

szolgaid ellen harcoljon.

Jozsue azon nyomban

elindul az osszes harco-

saval. Egesz ejszaka me-
netelnek. Amikor Gibeon-

ba erkeznek, az ot kiraly

katonai ijedtukben megfu-
tamodnak. Jehova ekkor

oriasi jegdarabokat zudt

rajuk az egbol, es tobb katona hal meg ezektol, mint ahanyat Jozsue

harcosai olnek meg.

Jozsue latja, hogy nemsokara lenyugszik a nap. A sotetseg leple

alatt az ot gonosz kiraly sok katonaja elszokne. Ezert imadkozik

Jozsue Jehovahoz, majd gy szol:

Allj meg, nap!

S mivel a nap tovabb sut, az izraelitak be tudjak fejezni gyoztes har-
cukat.

Kanaanban meg sok gonosz kiraly van, akik gyulolik Isten nepet.

Jozsue es hadserege ugy hat ev alatt tudja legyozni az orszag har-

mincegy kiralyat. Ezutan Jozsue megszervezi, hogy Kanaan foldje fel

legyen osztva azok kozott a torzsek kozott, amelyek meg nem kaptak

foldet.

Az evek mulnak, es Jozsue vegul szaztz eves koraban meghal.

Amg o es a baratai eletben vannak, a nep engedelmeskedik Jehova-

nak. De miutan ezek a jo emberek meghalnak, a nep kezd rosszra haj-

lani, es gy bajba jut. Ekkor van igazan szukseguk Isten segtsegere.

Jozsue 10:615; 12:724; 14:15; Brak 2:813.

K ET BATOR ASSZONY 50

MIKOR az izraelitak bajba
A jutnak, Jehovahoz kialta-
nak. Jehova valaszkent bator






vezetoket kuld nekik, hogy a se-

gtsegukre legyenek. A Biblia

braknak nevezi ezeket a vezeto-

ket. Az elso bro Jozsue volt.

Ot mas brak kovettek, kozottuk

Otniel, Ehud es Samgar. De van

ket no is azok kozott, akik seg-

tenek Izraelen: Debora es Jahel.

Debora profetano. Jehova
ismerteti vele, hogy mit hoz

a jovo, Debora pedig tudatja a

neppel, amit Jehova mondott.

Debora egyben bro is. Egy pal-

mafa alatt ul a dombvideken, es

az emberek odamennek hozza,

hogy segtsen nekik megoldani
a gondjaikat.

Akkoriban Jabin kiraly ural-

kodik Kanaanban. Kilencszaz
harci szekere van. Hadserege

olyan eros, hogy sok izraelita

arra kenyszerul, hogy a szolga-

ja legyen. Jabin kiraly hadsere-

genek parancsnokat Siseranak

hvjak.

Egy nap Debora elkuld Barak

broert, es atadja neki Jehova

uzenetet, mely gy szol:

Vegyel magad melle tzezer ferfit, es vezesd oket a Tabor-hegyre.

Odaviszem hozzatok Siserat, es megadom nektek, hogy legyozzetek ot

es sereget.

Barak ezt mondja Deboranak:

Elmegyek, ha te is velem jossz.

Debora vele megy, de ezt mondja neki:

Nem a te erdemed lesz a gyozelem, mert Jehova egy no kezebe

adja Siserat.

Es gy is lesz. Barak levonul a Tabor-hegyrol, hogy megutkozzon

Sisera katonaival. Jehova hirtelen aradast tamaszt, es sok ellense-

ges katona vzbe fullad. Sisera azonban leszall a szekererol, es el-

menekul.

Egy kis ido mulva Jahel satrahoz er. Az asszony behvja, es tejjel k-

nalja. Sisera a tejtol elalmosodik, es gyorsan el is alszik. Jahel ekkor

fog egy satorcoveket, es atszegezi vele ennek a gonosz ferfinak a fejet.

Kesobb, amikor Barak megerkezik, Jahel megmutatja neki a halott Si-

serat. Lathatod tehat, hogy Debora szavai valora valtak.

Vegul Jabin kiralyt is megolik, es az izraelitak ismet bekeben elnek

egy ideig. Brak 2:1422; 4:124; 5:131.

RUTH ES NAOMI 51

V AN a Biblianak egy resze, amelyet Ruth konyvenek hvnak.



Ez a tortenet egy csaladrol szol, amely akkor elt, amikor Iz-
raelben brak kormanyoztak. Ruth, a Moab foldjerol szarmazo fia-




tal no nem tartozik Isten nemzetehez, Izraelhez. De mikor hall az

igaz Istenrol, Jehovarol, nagyon megszereti ot. Naomi egy idosebb

asszony, aki segtett Ruthnak megismerni Jehovat.

Naomi izraelita asszony. Ferjevel es ket fiaval Moab foldjere kol-

tozott, amikor keves volt az elelem Izraelben. Egy nap Naomi fer-

je meghalt. Kesobb Naomi fiai felesegul vettek ket moabita lanyt,

Ruthot es Orpat. Am korulbelul tz ev mulva a ket fiu is meghalt.

Milyen szomoru volt Naomi es a ket menye! Vajon mit tesz most
Naomi?

Ugy hataroz, hogy visszater nepehez. Ruth es Orpa

vele akarnak maradni, gy ok is elindulnak a hosszu utra. De mi-

utan mentek egy darabig, Naomi gy szol hozzajuk:

Terjetek haza, es maradjatok az edesanyatokkal.

Bucsuzoul megcsokolja oket, ok pedig srva fakadnak, mert na-

gyon szeretik Naomit. Ezt mondjak:

Nem, hanem veled egyutt elmegyunk a te nepedhez.

Vissza kell mennetek, lanyaim feleli Naomi. Jobb lesz
nektek otthon.

Orpa ekkor elindul hazafele, de Ruth marad. Naomi ezt mondja
neki:
Orpa elment. Menj haza vele te is.

Ne probalj ravenni, hogy elhagyjalak! Hadd menjek veled.

Ahova te mesz, en veled megyek, es ahol te laksz, en is ott lakom.

Neped az en nepem lesz, es Istened az en Istenem. Ahol meghalsz,

ott halok meg en is, ott temessenek el engem is.

Naomi ezutan mar nem probalja rabeszelni Ruthot, hogy menjen

haza. A ket no vegul megerkezik Izraelbe. Ott letelepednek. Ruth

rogton dolgozni kezd a mezon, mert eppen arpaaratas van. Egy

Boaz nevu ferfi megengedi neki, hogy arpat gyujtson a foldjen. Tu-

dod, ki volt Boaz edesanyja? A Jeriko varosabol valo Rahab. Egy

nap Boaz ezt mondja Ruthnak:

Hallottam rolad mindent; azt is, hogy milyen kedves voltal

Naomihoz. Tudok rola, hogy otthagytad apadat, anyadat es szulo-

foldedet, es idejottel lakni olyan nep koze, amelyet korabban nem

ismertel. Legyen jo hozzad Jehova!

Nagyon kedvesen bansz velem, uram feleli Ruth. Ba-

ratsagos szavaid jo erzessel toltenek el.

Boaz nagyon megszereti Ruthot, es nemsokara felesegul veszi.

Milyen boldog most Naomi! Es meg nagyobb az orome, amikor

megszuletik Ruth es Boaz elso fia, Obed. Obed kesobb David nagy-

apja lesz, akirol meg sokat fogunk tanulni. Ruth konyve.

GEDEON ES 300 HARCOSA 52

L ATOD, mi tortenik itt? Ezek mindnyajan izraelita harcosok.





A ferfiak, akik elorehajolnak, eppen isznak. A kozvetlenul mel-

lettuk allo ferfi Gedeon bro. Figyeli, hogyan isszak harcosai a vizet.

Nezd meg jol, mennyire eltero modon isznak ezek az emberek. Ne-

melyikuknek az arca is beleer a vzbe. De az egyikuk a kezevel vesz

vizet, hogy kozben figyelni tudja, mi tortenik korulotte. Ez fontos,

mert Jehova azt mondta Gedeonnak, hogy csak azokat valassza ki,

akik ivas kozben is eberek. A tobbieket haza kell kuldenie. Lassuk,

miert!

Az izraelitak megint nagy bajban vannak, mivel nem engedelmes-

kedtek Jehovanak. Midian nepe leigazta oket, es most kegyetlenul

banik veluk. Az izraelitak Jehovahoz kialtanak segtsegert, es Jeho-

va meghallgatja oket.

Jehova arra utastja Gedeont, hogy szervezzen egy sereget. Gede-

on osszegyujt 32 000 harcost, csakhogy az Izrael ellen harcolo sereg

135 000 fos. Jehova megis azt mondja Gedeonnak, hogy tul sok em-

bere van. Vajon miert?

Azert, mert ha az izraelitak megnyerik a haborut, meg azt gondol-

hatnak, hogy a maguk erejebol gyoztek. Azt kepzelhetnek, hogy nem

volt szukseguk Jehova segtsegere. Jehova ezert gy szol Gedeonhoz:

Mondd meg mindenkinek, hogy aki fel, menjen haza.

Gedeon meg is mondja, es 22 000 harcosa hazater. Igy mindossze

10 000 embere marad a 135 000 fos sereggel szemben. De figyelj
csak! Jehova ezt mondja:

Meg mindig tul sok embered van.

Felszoltja Gedeont, hogy vigye le az embereket a patakhoz inni,

azutan pedig kuldje haza mindazokat, akik ivas kozben arcukkal

erintik a vizet.

Gyozelmet adok neked a 300 emberrel, aki ivas kozben is ebe-

ren figyelt geri Jehova.

Elerkezik az utkozet ideje. Gedeon harom csoportra osztja 300 em-

beret. Mindegyiknek ad egy kurtot meg egy korsot, amelyben faklya

van. Ejfeltajt bekertik az ellenseg taborat, majd egyszerre mindnya-

jan megfujjak a kurtjuket, eltorik a korsojukat, es felkialtanak:

Jehova kardja es Gedeone!

Amikor az ellenseges katonak felebrednek, remulet es zavarodott-

sag lesz urra rajtuk. Futasnak erednek, es az izraelitak megnyerik a

csatat. Brak 68. fejezet.

JEFTE IGERETE 53

E
LOFORDULT mar veled, hogy nehezedre esett megtenni vala-



mit, amit meggertel? A kepen lathato ferfival ez tortent,

ezert olyan szomoru. O Izrael egyik bator braja, es Jeftenek hv-





jak.

Jefte olyan idoszakban el, amikor az izraelitak mar nem Jehovat

imadjak. Ujra azt cselekszik, ami rossz, ezert Jehova megengedi

Ammon nepenek, hogy elnyomja oket. Ez arra indtja az izraelita-

kat, hogy Jehovahoz kialtsanak:

Vetkeztunk ellened. Ments meg minket, kerunk!

A nep bankodik gonosz cselekedetei miatt. Azzal mutatjak

ki megbanasukat, hogy visszaternek Jehova imadatahoz. Jehova

ezert most is segt nekik.

A nep Jeftet valasztja, hogy harcoljon a gonosz ammonitak el-

len. Jefte nagyon szeretne, ha

Jehova mellette allna a csata-

ban, ezert ezt geri neki:

Ha gyozelmet adsz ne-

kem az ammonitak felett, neked

adom az elso szemelyt, aki kijon

elem a hazambol, amikor gyoz-

teskent visszaterek.

Jehova odafigyel Jefte gere-

tere, es gyozelemre segti ot.

Mit gondolsz, ki jon Jefte ud-

vozlesere elsokent, amikor ha-

zater? A lanya, az egyetlen
gyermeke.

O, lanyom! kialt fel

Jefte. Milyen nagy szomorusagot oko-

zol nekem! De mar geretet tettem Jehova-

nak, es nem vonhatom vissza.

Amikor Jefte lanya tudomast szerez

apja gereterol, eloszor o is elszomorodik,
mert ez azt jelenti, hogy el kell hagynia

apjat es baratait. Most mar egesz eleteben

Jehovanak szolgal majd a hajleknal, Silo-

ban. Ezt mondja az apjanak:

Ha geretet tettel Jehovanak, akkor
azt meg kell tartanod.

Jefte lanya tehat Siloba

megy, es attol kezdve Jeho-

vat szolgalja a hajleknal. Iz-

rael asszonyai minden evben

meglatogatjak, es negy boldog

napot toltenek el vele. A nep

szereti Jefte lanyat, amiert

olyan husegesen szolgalja Je-

hovat. Brak 10:618; 11:140.

A LEGEROSEBB EMBER 54

UDOD-E, hogy hvtak

T
minden idok legerosebb
emberet? Samsonnak. O is




bro volt, es Jehovatol kapta

az erejet. Jehova mar a szu-

letese elott ezt mondta az

edesanyjanak:

Nemsokara fiad szule-

tik. O jar majd elen abban,
hogy megmentse Izraelt a fi-

liszteusoktol.
A filiszteusok gonosz em-

berek, akik szinten Kana-

an lakoi. Rengeteg harcosuk

van, es elnyomjak az izraelitakat. Egyszer, amikor Samson eppen a

filiszteusok foldje fele tart, egy jokora oroszlan tamad ra ordtva.

O azonban a puszta kezevel megoli az oroszlant. De megol sok szaz
gonosz filiszteust is.

Samson kesobb beleszeret egy nobe, akit Delilanak hvnak. A fi-

liszteusok vezetoi kulon-kulon 1100 ezustpenzt gernek Delilanak, ha

megmondja nekik, mitol olyan eros Samson. Delila szeretne megsze-

rezni ezt a sok penzt. Sem Samsonnak, sem Isten nepenek nem igaz

baratja. Ezert hat kitartoan faggatja Samsont, hogy mitol olyan

eros. Delila vegul raveszi Samsont, hogy arulja el, mi a titka az ere-

jenek.

Soha nem vagtak meg le a hajambol mondja. Isten a szu-

letesemtol fogva kulonleges szolgajanak, nazireusnak valasztott en-

gem. Ha levagnak a hajamat, elvesztenem az eromet.

Nos, amikor Delila megtudja ezt, olebe vonja es elaltatja Samsont.

Majd hv egy embert, hogy vagja le Samson hajat. Mire Samson fel-

ebred, mar elhagyta az ereje. Ekkor bejonnek a filiszteusok, es elfog-

jak. Kiszurjak a szemet, es rabszolgajukka teszik ot.

Egy nap a filiszteusok nagy unnepseget rendeznek istenuk, Dagon

tiszteletere, es kihozzak Samsont a bortonbol, hogy gunyt uzze-

nek belole. Idokozben Samson haja

ismet megnott. Samson gy szol a

fiuhoz, aki kezen fogva vezeti ot:

Hadd erintsem meg az epule-

tet tarto oszlopokat!

Ezutan eroert imadkozik Jehova-

hoz, es megragadja az oszlopokat.
Hadd haljak meg a filiszteu-

sokkal egyutt! kialt fel.

Az unnepsegen 3000 filiszteus

vesz reszt, es amikor Samson neki-

feszul az oszlopoknak, az epulet

osszedol, es maga ala temeti azokat
a gonosz embereket.

Brak 1316. fejezet.

EGY KISFI U ISTENT SZOLGALJA 55

U
GYE milyen helyes ez a kisfiu? Samuelnek hvjak. A ferfi pedig,



aki Samuel fejere teszi a kezet, nem mas, mint Izrael fopapja, Eli.
Veluk van meg Samuel edesapja, Elkana, es az edesanyja, Anna. Ok vi-

szik Samuelt Elihez.

Samuel meg csak negy- vagy oteves, de ezentul itt lakik majd Jehova

hajlekanal Elivel es a tobbi pappal. Vajon miert adja oda Elkana es Anna

Samuelt ilyen kicsi koraban, hogy Jehova hajlekanal szolgaljon? Lassuk
csak!

Nehany evvel korabban Anna meg sokat szomorkodott, mert nem le-
hetett gyermeke, pedig nagyon-nagyon szeretett volna. Egy nap, amikor

Jehova hajlekahoz ment, gy imadkozott:

O, Jehova, ne feledkezz meg rolam! Ha megajandekozol egy fiuval,

gerem, neked adom, hogy egesz eleten at teged szolgalhasson.

Jehova meghallgatta Anna imajat, es honapok mulva megszuletett

Samuel. Anna szerette a kisfiat, es mar egeszen kicsi koraban elkezdte

tantani ot Jehovarol. Ezt mondta ferjenek:

Amint Samuel eleg nagy lesz, es mar nem lesz szuksege dajkalas-

ra, elviszem a hajlekhoz, hogy ott szolgalja Jehovat.

Anna es Elkana gy is tesz, ahogy a kepen lathatod. Es mivel a szulei

nagyon ugyesen tantottak Samuelt, o boldog, hogy Jehova satranal szol-

galhat. Anna es Elkana minden evben eljon ehhez a kulonleges satorhoz,

hogy imadatot mutasson be, es meglatogassa kisfiat. Anna minden ev-

ben keszt egy uj palastot Samuelnek, es elhozza neki.

Az evek mulnak. Samuel kitartoan szolgal Jehova hajlekaban, es mind

Jehova, mind a nep szereti ot. De Eli fopap fiai, Hofni es Fineas nem

rendes emberek. Sok rosszat tesznek, es masokat is ravesznek a Jehova

iranti engedetlensegre. Elinek el kellene tavoltania oket a papi tisztjuk-

bol, de o nem teszi ezt meg.

Az ifju Samuel nem hagy fel Jehova szolgalataval a hajleknal folyo go-

nosz dolgok miatt. De mivel oly keves ember szereti igazan Jehovat,

Jehova mar hosszu ideje nem szolt az emberekhez. Amikor Samuel egy

kicsit nagyobb lesz, a kovetkezo tortenik:

Samuel a hajlekban alszik. Egyszer csak egy hang felebreszti. O gy
felel:
Itt vagyok.

Felkel, Elihez siet, es ezt mondja:

Hvtal, hat itt vagyok.

Eli azonban gy szol hozza:

Nem hvtalak; menj vissza, es fekudj le.

Samuel tehat visszamegy, es lefekszik. Ekkor masodszor is szol a hang:

Samuel!

Samuel felkel, es ujbol Elihez szalad.

Hvtal, hat itt vagyok mondja.

Nem hvtalak, fiam feleli Eli. Fekudj vissza.

Samuel tehat ismet visszafekszik.

Samuel! szol a hang harmadszor is.

Samuel ujra Elihez szalad.

Itt vagyok, mert most biztosan hvtal mondja.

Eli mar tudja, hogy csakis Jehova szolhatott. Ezt mondja hat Samuel-
nek:

Menj, fekudj le, es ha szoltana teged, akkor ezt mondd: Szolj,

Jehova, mert figyel a te szolgad.

Samuel pontosan ezt mondja, amikor Jehova ismet szoltja. Jehova ek-

kor kijelenti Samuelnek, hogy meg fogja buntetni Elit es a fiait. Kesobb

Hofni es Fineas meghal a filiszteusok elleni csataban, es mikor Eli tudo-

mast szerez errol, hanyatt esik, nyakat szegi, es o is meghal. Jehova sza-

va tehat valora valik.

Samuel felno, es Izrael utolso braja lesz. Amikor megoregszik, a nep

ezt keri tole:

Valassz nekunk kiralyt, hogy uralkodjon felettunk.

Samuel vonakodik, mert valojaban Jehova a kiralyuk. Jehova azonban

azt mondja neki, hogy hallgasson a nepre.

1Samuel 1:128; 2:1136; 3:118; 4:1618; 8:49.

4. RESZ

Izrael elso kiralyatol

a babiloni fogsagig

Izrael elso kiralya Saul lett. Jehova azonban el-

vetette ot, es Davidot valasztotta helyette kiraly-

nak. Davidrol sok mindent megtudunk majd. Ifjan

megvvott a hatalmas termetu Goliattal. Majd me-

nekulnie kellett a feltekeny Saul kiraly elol. A szep

Abigail megakadalyozta abban, hogy valami osto-

basagot kovessen el.

Ezt kovetoen David fiarol, Salamonrol hallunk

majd sokat, aki Davidot kovette Izrael tronjan. Iz-

rael elso harom kiralya egyenkent negyven esz-

tendeig uralkodott. Salamon halala utan Izraelt

ketteosztottak eszaki es deli kiralysagra.

Az eszaki tztorzs-kiralysag 257 evig allt fenn,

azutan az asszrok elpuszttottak; 133 evvel kesobb

a deli kettorzs-kiralysag is elpusztult. Ebben az

idoben hurcoltak el az izraelitakat a babiloni fog-

sagba. A NEGYEDIK resz tehat 510 ev torte-

nelmet oleli fel. Sok izgalmas esemeny szemleloi

lehetunk majd.

SAUL, IZRAEL ELS O KIR ALYA 56

N

EZD Samuelt, amint eppen olajat ont ennek a ferfinak a feje-

re. Regen, ha valakit kivalasztottak, hogy o legyen a kiraly,

gy tettek nyilvanvalova a dontest. Jehova arra utastja Samuelt,

hogy Saul fejere ontse a kulonleges, jo illatu olajat. Saul nem tart-

ja magat eleg jonak ahhoz, hogy kiraly legyen.

Benjamin torzsebol valo vagyok, mely a legkisebb Izrael-

ben mondja Samuelnek. Miert mondod, hogy kiraly leszek?

Jehova szereti Sault, mert nem kepzeli magat nagynak es fon-

tosnak. Ezert esik ora a valasztasa, hogy kiraly legyen. Saul azon-

ban nem szegeny vagy jelentektelen ember. Gazdag csaladbol

szarmazik, jokepu es szalas termetu ferfi. Legalabb egy fejjel

magasabb minden izraelitanal! Ezenkvul nagyon gyors futo, es

roppant eros is. A nep orul, hogy Jehova Sault tette kirallya.

Mindnyajan gy kialtanak:

Sokaig eljen a kiraly!

Izrael ellensegei eppen olyan erosek, mint regen. Meg mindig

sok bajt okoznak az izraelitaknak. Nem sokkal azutan, hogy Saul

kiraly lett, az ammonitak felvonulnak Izrael ellen. Saul azonban

oriasi sereget gyujt, es gyozelmet arat az ammonitak folott. A nep

ezert meg jobban orul, hogy Saul a kiralya.

Az evek folyaman az izraelitak Saul vezetesevel sokszor legyozik

ellensegeiket. Saulnak van egy bator fia is, akit Jonatannak hv-

nak. Jonatan sok csataban gyozelemre segti Izraelt. Meg mindig

a filiszteusok Izrael legadazabb ellensegei. Egyszer ezrevel jonnek,

hogy harcba szalljanak az izraelitakkal.

Samuel figyelmezteti Sault, hogy varjon, mg o meg nem erke-

zik, hogy aldozatot mutasson be Jehovanak. De Samuel kesik. Saul

attol tart, hogy a filiszteusok elkezdik a csatat, ezert nekilat, hogy

o maga mutassa be az aldozatot. Amikor Samuel vegre megerke-

zik, kozli Saullal, hogy engedetlensege miatt Jehova mast tesz Iz-

rael kiralyava. Kesobb Saul ismet engedetlen lesz. Samuel ezert

gy szol hozza:

Jobb, ha engedelmeskedunk Jehovanak, mint ha a legjobb

juhokat ajandekozzuk neki. Mivel nem engedelmeskedtel Jehova-

nak, nem engedi, hogy te maradj Izrael kiralya.

Ebbol sokat tanulhatunk. Peldaul azt,
hogy milyen fontos mindig engedel-

meskednunk Jehovanak. Es azt is, hogy

meg egy Saulhoz hasonlo

jo ember is rossza val-
hat. Ugye mi nem aka-
runk ilyenek lenni?

1Samuel 911. fejezet;
13:514; 14:4752; 15:135;

2Samuel 1:23.

ISTEN DAVIDOT VALASZTJA 57

L
ATOD, mi tortenik itt? Ez a fiu megmentette a baranykat a medvetol.
A medve elvitte a baranyt, hogy megegye, de a fiu utanuk szaladt,

es kiszabadtotta a baranyt a medve szajabol. Amikor a medve tamadas-






ba lendult, a fiu megragadta es agyonutotte! Egy masik alkalommal pe-

dig egy oroszlantol mentett meg egy juhot. Bator fiu, nem igaz? Tudod,

ki o?

Az ifju David. Betlehem varosaban lakik. Nagyapja Obed volt, Ruth es

Boaz fia. Emlekszel rajuk? David az edesapjanak, Isainak a juhait orzi.

David tz evvel azutan szuletett, hogy Jehova kirallya tette Sault.

Egy nap Jehova gy szol Samuelhez:

Vegyel magadhoz kulonleges olajat, es menj el Isai hazaba, Betle-

hembe. Isai egyik fiat valasztottam, hogy kiraly legyen.

Amikor Samuel megpillantja Isai legidosebb fiat, Eliabot, ezt mondja

magaban:

Biztosan ot valasztotta Jehova.

De Jehova gy szol hozza:

Ne azt nezd, hogy milyen magas, es milyen jo megjelenesu. Nem ot

valasztottam kiralynak.

Ekkor Isai odahvja Abinadab nevu fiat, es Samuel ele alltja. De Sa-
muel ezt mondja:

Ez sem az, akit Jehova valasztott.

Isai most Sammah nevu fiat vezeti Samuel ele.

Ez sem az, akit Jehova valasztott mondja Samuel rola is.

Isai egymas utan het fiat hozza Samuel ele, de Jehova egyiket sem va-

lasztja kozuluk.

Ez az osszes fiu? kerdi Samuel.

Van meg egy, a legfiatalabb mondja Isai , de o kint van, a ju-

hokat orzi.

Elmennek Davidert, es amikor megerkezik, Samuel latja, hogy jo meg-

jelenesu fiu.

Ez az mondja Jehova. Ontsd fejere az olajat.

Samuel engedelmeskedik. Eljon majd az ido, amikor David Izrael kira-

lya lesz. 1Samuel 17:34, 35; 16:113.

DAVID ES G OLI AT 58

FILISZTEUSOK ujra megtamadjak Izraelt. David harom batyja
A
most Saul hadseregeben szolgal. Egy nap Isai gy szol Davidhoz:


Vigyel testvereidnek gabonat meg nehany kenyeret. Tudd meg,
hogy megy a soruk.

Amikor David megerkezik a sereg taboraba, rogton az arcvonalba

siet, hogy megkeresse testvereit. Epp ekkor lep elo Goliat, a filiszteus

orias, hogy gunyt uzzon az izraelitakbol. Pontosan negyven napja teszi

ezt, minden aldott reggel es este. Kihvoan uvolti:

Valasszatok valakit magatok kozul, hogy megvvjon velem. Ha le-

gyoz es megol, a rabszolgaitok leszunk. De ha en gyozok, s megolom,

akkor ti lesztek a mi rabszolgaink. Rajta hat, ki lesz az ellenfelem?

David megkerdezi a katonaktol:

Mit kap az, aki megoli ezt a filiszteust, es megszabadtja Izraelt

ettol a szegyentol?

Saul gazdagga teszi, es

a tulajdon lanyat adja hozza felese-

gul felelik a katonak.

Amde minden izraelita fel Goliattol ha-

talmas termete miatt. Korulbelul harom

meter magas, es egy masik katona viszi

elotte a pajzsat.

Nehany katona Saul kiralyhoz megy, es

jelenti neki, hogy David meg akar vvni

Goliattal. Saul azonban ezt mondja David-
nak:

Nem brsz megkuzdeni ezzel a filisz-

teussal. Hiszen gyermek vagy meg, o pe-

dig egesz eleteben katonaskodott.

Oltem mar medvet is,

oroszlant is, amikor elvitt egyet-

egyet apam juhaibol feleli

David. Ugy fog jarni ez a fi-

liszteus is, mint azok kozul egy.

Jehova a segtsegemre lesz.

Menj hat, es Jehova legyen
veled! mondja Saul.

David a kozeli pataknal felszed

ot sima kovet, es beleteszi oket a

tarisznyajaba. Aztan fogja a pa-

rittyajat, es kiall, hogy megkuzd-

jon az oriassal. Goliat nem akar

hinni a szemenek. Ugy veli, Da-

vid konnyu preda lesz.

Gyere csak ide hozzam

mondja Goliat. Majd odaadom

a husodat a madaraknak, es a

mezo allatainak.

Te karddal, landzsaval es

dardaval jossz felem valaszol

David , de en Jehova neveben

megyek feled. A mai napon ke-

zembe ad teged Jehova, es en le-

tertelek.

David szaladni kezd Goliat

fele. Kozben kivesz egy kovet a

taskajabol, a parittyajaba teszi,

es teljes erejebol elhajtja. A ko

egyenesen Goliat fejehez csapodik, es o holtan a foldre bukik. Mikor a

filiszteusok latjak, hogy a bajnokuk elesett, mindannyian futasnak

erednek. Az izraelitak uldozobe veszik oket, es megnyerik a csatat.

1Samuel 17:154.

DAVIDNAK MENEKULNIE KELL 59

IUTAN David megoli Goliatot, Izrael hadvezere, Abner Saul-
M
hoz vezeti ot. David elnyeri Saul tetszeset. A kiraly kinevezi ot

parancsnokka a hadseregeben, es a palotajaba viteti, hogy ott lakjon.

Kesobb, amikor a sereg visszater a filiszteusok ellen vvott csata-

bol, a nok gy enekelnek:

Megolt Saul ezreket, David pedig tzezreket.

Saulban feltekenyseg ebred ami-

att, hogy Davidnak nagyobb tisz-
teletet adnak, mint neki. Saul fia,

Jonatan azonban nem feltekeny Da-

vidra. Nagyon szereti Davidot, es

David is szereti ot. Igeretet tesznek

hat egymasnak, hogy

mindig jo baratok lesz-
nek.

David szepen harfa-

zik, es Saulnak tet-

szik a jateka. Am egy

nap Saul feltekenyseg-

bol rettenetes lepesre

ragadtatja magat. Mi-

kozben David harfa-

zik, Saul fogja a lan-

dzsajat es elhajtja, ezt
mondva:

A falhoz szegezem Davidot!

David azonban felreugrik, es a landzsa

nem talal celba. Saul a kovetkezo alkalom-

mal sem talalja el Davidot a landzsajaval.

David most mar tudja, hogy nagyon ovatos-
nak kell lennie.

Emlekszel meg, mit gert Saul? Azt, hogy ahhoz a ferfihoz adja fe-

lesegul a lanyat, aki megoli Goliatot. Saul most azt mondja David-

nak, hogy felesegul veheti Mikal nevu lanyat, de elobb meg kell ol-

nie szaz ellenseges filiszteust. Meg ilyet! A valosagban Saul azt

remeli, hogy a filiszteusok majd vegeznek Daviddal. De nem gy tor-

tenik, es Saul kenytelen felesegul adni a lanyat Davidhoz.

Egy nap Saul megmondja Jonatannak es az osszes szolgajanak,

hogy meg akarja olni Davidot. De Jonatan gy szol az apjahoz:

Ne bantsd Davidot! Soha nem artott neked. Sot, inkabb sokat

segtett neked mindazzal, amit tett. Kockara tette az eletet, amikor

megolte Goliatot, es te orultel ennek.

Saul hallgat a fiara, es meggeri, hogy nem bantja Davidot. Igy

visszahozzak Davidot, es o ujra Saul hazaban szolgal, mint azelott.

Egy nap azonban, amikor David eppen harfazik, Saul ismet feleje ha-

jtja a landzsajat. David kiter elole, es a landzsa a falba furodik.

Most mar harmadszorra

tortenik ugyanaz! David

tudja, hogy menekulnie
kell.

Aznap ejjel hazamegy

a sajat hazaba. Saul odakuldi

embereit, hogy megoljek. Mi-

kal ismeri apja tervet, ezert ezt

mondja ferjenek:

Ha ma ejjel el nem mene-

kulsz, holnapra halott leszel.

Azon az ejszakan Mikal se-

gt neki, hogy az ablakon at

elmenekulhessen. Ettol kezdve

David mintegy het even at

kenytelen mas-mas helyeken

rejtozkodni, hogy Saul ne talal-

jon ra. 1Samuel 18:130; 19:118.

ABIGAIL ES DAVID 60

UDOD, ki ez a szep no, aki David fele tart? Abigail a neve. Okos asz-
T





De mielott tobbet megtudnank errol, lassuk, mi tortent eddig Daviddal.

szony, es visszatartja Davidot attol, hogy valami rosszat kovessen el.


Miutan David elmenekul Saul elol, egy barlangba rejtozik el. Testve-

rei es a csalad tobbi tagja vele tart. Osszesen mintegy negyszaz ferfi csat-

lakozik hozza, es David lesz a vezetojuk. David Moab kiralyahoz megy,

es ezt mondja:

Engedd meg, kerlek, hogy apam es anyam nalad lakjon, mg meg
nem tudom, mi lesz velem.

David es emberei ezutan a hegyek kozott rejtozkodnek. Ez ido tajt

talalkozik David Abigaillal. Abigail ferje, Nabal gazdag foldbirtokos.

Haromezer juha es ezer kecskeje van. De Nabal aljas ember. A felesege,

Abigail gyonyoru no, aki tudja, mit helyes tenni. Egyszer meg a csalad-

jat is megmenti. Lassuk csak, hogyan!

David es az emberei jo szolgalatot tettek Nabalnak. Segtettek neki

megvedeni a juhait. Ezert David egy nap Nabalhoz kuldi nehany embe-

ret, hogy szvesseget kerjen tole. David emberei akkor ernek oda Nabal-

hoz, amikor o a segtotarsaival eppen a juhokat nyrja. Unnepnap van,

es sok finom falat varja Nabalt. David emberei gy szolnak:

Mi jok voltunk hozzad. Egyetlen juhodat sem vettuk el, hanem

segtettunk vigyazni rajuk. Most arra kerunk, adj nekunk valami enni-

valot.

Nem adok az eledelembol olyan embereknek, amilyenek ti vagy-

tok feleli Nabal.

Kozonsegesen beszel, es csupa rosszat mond Davidrol. Amikor a ferfi-

ak visszaternek Davidhoz, es beszamolnak neki a tortentekrol, David
nagy haragra gerjed.

Kossetek fel kardotokat! mondja embereinek.

Majd elindulnak, hogy megoljek Nabalt es embereit. Nabal egyik em-

bere, aki hallotta Nabal kozonseges szavait, elmondja Abigailnak, hogy

mi tortent. Abigail azon nyomban osszekeszt nemi elelmet, szamarakra

teszi, es utnak indul. Amikor talalkozik Daviddal, leszall szamararol,

meghajol, es gy szol:

Kerlek, uram, ne meltasd figyelemre a ferjemet, Nabalt. O ostoba,

es ostoban cselekszik. Ime, az ajandekom! Fogadd el, kerlek, es bocsass

meg nekunk.

Bolcs asszony vagy feleli David. Visszatartottal attol, hogy

megoljem Nabalt, es megfizessek neki aljassagaert. Most pedig terj haza

bekeben.

Kesobb Nabal meghal, Abigail pedig David egyik felesege lesz.

1Samuel 22:14; 25:143.

D AVID 61

KIR ALY LESZ

AUL ismet megprobalja el-

S
fogni Davidot. Haromezer
valogatott katonajaval indul

a felkutatasara. Amikor David

tudomast szerez errol, keme-

ket kuld, hogy dertsek fel,

hol ver tabort ejszakara Saul

az embereivel. Azutan David

megkerdezi ket emberet:

Melyikotok jon el velem

Saul taboraba?

En veled megyek fele-
li Abisai.

Abisai David noverenek, Ce-

rujanak a fia. Amg Saul es

az emberei alszanak, David

es Abisai belopakodik a ta-

borba. Elveszik Saul landzsa-

jat es vizeskorsojat kozvetlenul

Saul feje mellol. Senki sem veszi eszre oket, mert mindenki melyen
alszik.

Nezd csak, mit tesz most David es Abisai! Eltavolodtak a tabortol, es

biztonsagban vannak egy hegyteton. David gy kialt Izrael hadveze-

rehez:

Abner, miert nem vigyazol uradra, a kiralyra? Nezd csak meg,

hol van a landzsaja es a vizeskorsoja!

Saul felebred. Megismeri David hangjat, es megkerdi:

Te vagy az, David?

Latod Sault es Abnert a masik oldalon?

Igen, uram kiraly, en vagyok feleli David Saulnak. Miert

probalsz elfogni? Mi rosszat tettem? Itt van a landzsad, o, kiraly. Joj-

jon erte az egyik embered.

Vetkeztem, es ostoban cselekedtem ismeri be Saul.

David ezutan utnak indul, Saul pedig hazater. Amde David ezt gon-

dolja magaban:

Egyszer megiscsak megol Saul. Jobb, ha elmenekulok a filiszteu-

sok foldjere.

Igy is tesz. Sikerul becsapnia a filiszteusokat, es elhiteti veluk, hogy

most az o oldalukon all.

Valamivel kesobb a filiszteusok tamadast indtanak Izrael ellen. Az

utkozetben Saul is, es Jonatan is elesik. David le van sujtva. Egy szep

eneket r, melyben ezt enekli:

Bankodom miattad, testverem, Jonatan. Milyen kedves voltal ne-
kem!

Ezutan David visszater Izraelbe, Hebron varosaba. Haboru dul azok

kozott, akik Saul fiat, Is-Bosetet valasztjak kiralynak, es a tobbiek ko-

zott, akik azt akarjak, hogy David legyen a kiraly. Vegul David embe-

rei gyoznek. David harminceves, amikor tronra kerul. Het es fel evig

Hebronban uralkodik. Ebben a varosban szuletik tobbek kozott Amnon,

Absolon es Adonia nevu fia.

Elerkezik az ido, amikor David

es az emberei egy szep varosnak,

Jeruzsalemnek az elfoglalasara

indulnak. A csataban leginkabb

Joab jeleskedik, aki szinten Da-

vid noverenek, Cerujanak a fia.

David jutalmul kinevezi ot hadse-

rege parancsnokanak. David ek-

kortol kezdve Jeruzsalem varosa-
ban uralkodik.

1Samuel 26:125; 27:17; 31:16;

2Samuel 1:26; 3:121; 5:110;

1Kronikak 11:19.

BAJOK DAVID H AZABAN 62

M

IUTAN David Jeruzsalemben kezd uralkodni, Jehova sokszor

segti gyozelemre sereget az ellensegeik folott. Jehova meg-

gerte, hogy az izraelitaknak adja Kanaan foldjet. Es most az o se-







gtsegevel sikerul is birtokba venniuk a nekik gert egesz foldet.

David jo uralkodo. Szereti Jehovat. Ezert Jeruzsalem elfoglala-

sa utan rogton odaviteti Jehova szovetsegladajat. Templomot is

akar epteni, hogy a szovetseglada melto helyet kapjon.

Valamivel idosebb koraban David sulyos hibat kovet el. Jol tud-

ja, hogy helytelen dolog elvenni masnak a tulajdonat. Egy este

azonban, amikor a palotaja tetoteraszan tartozkodik, meglat egy

gyonyoru asszonyt. Az asszony neve Betsabe; a ferje David serege-

ben szolgal, es Uriasnak hvjak.

David annyira megkvanja Betsabet, hogy a palotajaba viteti.

Betsabe ferje nincs otthon, eppen harcol. David lefekszik az asz-

szonnyal, es az teherbe esik. David nyugtalankodni kezd, es

uzenetet kuld a hadvezerenek, Joabnak, hogy alltsa Uriast az arc-

vonalba, ahol majd megolik. Urias halala utan David felesegul ve-

szi Betsabet.

Jehova nagyon megharagszik Davidra. Elkuldi hozza a szolga-

jat, Natant, hogy a fejere olvassa buneit. A kepen lathatod, amint

Natan Daviddal beszel. David merhetetlenul sajnalja, amit tett,

ezert Jehova eletben hagyja ot. De ezt mondja neki:

Mivel ilyen gonosz dolgokat cselekedtel, sok baj szakad ha-
zadra.

Es csakugyan, mennyi baja van Davidnak! Eloszor is meghal

Betsabe fia. Majd David elsoszulott fia, Amnon, amikor magara

marad a hugaval, Tamarral, raerolteti szerelmet. David masik fia,

Absolon annyira felhaborodik ezen, hogy megoli Amnont. Kesobb

Absolon maga melle alltja az emberek nagy reszet, es kirallya va-

lasztatja magat. Vegul David megnyeri az Absolon elleni haborut,

es Absolont megolik. Bizony sok baj van David hazaban.

Idokozben Betsabe vilagra hozza Salamon nevu fiat. Amikor Da-

vid mar oreg es beteg, a fia, Adonia megprobalja elragadni tole a

tront. Ekkor David Cadok pappal olajat ontet Salamon fejere, hogy

megmutassa, o lesz a kiraly. Roviddel ezutan David hetvenevesen

meghal. Negyven evig uralkodott, es most Salamon a kiraly Izra-

elben. 2Samuel 11:127; 12:118; 1Kiralyok 1:148.

A B OLCS SALAMON KIR ALY 63

ALAMON meg tizeneves, amikor kiraly lesz. Szereti Jehovat, es meg-
S



fogadja a jo tanacsokat, melyeket apja, David adott neki. Jehova meg

van elegedve Salamonnal, ezert egy ejszaka ezt mondja neki alomban:

Salamon, mit kersz tolem, mit adjak neked?

Jehova Istenem! valaszolja Salamon. Nagyon fiatal vagyok

meg, es nem tudom, hogyan kell uralkodni. Adj hat bolcsesseget, hogy

helyesen kormanyozzam nepedet.

Jehovanak tetszik Salamon kerese, ezert gy szol:

Mivel bolcsesseget kertel, es nem hosszu eletet vagy gazdagsagot,

nagyobb bolcsesseget adok neked, mint amekkora barkinek volt valaha

is. De azt is megadom, amit nem kertel; kapsz gazdagsagot es dicsose-
get is.

Roviddel ezutan ket asszony jarul Salamon ele egy bonyolult uggyel.

Ez az asszony es en egy hazban lakunk magyarazza az egyik.

Vilagra hoztam egy kisfiut, majd ket napra ra o is fiut szult. Aztan egy

ejjel az o gyermeke meghalt. Mialatt aludtam, mellem tette halott gyer-

meket, az enyemet pedig elvitte. Mikor felebredtem, es megpillantottam

a halott gyermeket, rogton tudtam, hogy az nem az enyem.

Nem! Az elo gyermek az enyem, a halott meg az ove! mondja

erre a masik no.

Nem! A halott gyermek a tied, es az elo az enyem! bizonygatja

az elso no.

Igy vitatkoznak. Vajon mit tesz most Salamon? Hozat egy kardot, es
ezt mondja:

Vagjatok kette az elo gyermeket, es adjatok az egyik felet az egyik

asszonynak, a masik felet a masiknak.

Ne tegyetek! kialt fel az igazi anya. Kerlek, ne oljetek meg

a kicsit. Inkabb adjatok oda neki!

Egyikunknek se adjatok szol a masik no. Rajta, vagjatok csak

kette!

Vegul megszolal Salamon:

Ne oljetek meg a gyermeket! Adjatok oda az elso asszonynak!

O az anyja.
Salamon onnan tudja ezt, hogy az igazi anya annyira szereti gyerme-

ket, hogy hajlando inkabb odaadni a masik asszonynak, csak ne oljek

meg. Amikor a nep tudomast szerez rola, hogyan oldotta meg Salamon

a kerdest, orul, hogy ilyen bolcs kiralya van.

Salamon uralma alatt Isten megaldja a nepet, termekennye teszi a

foldjuket. Boven van buza, arpa, szolo, fuge es mas ennivalo. Az embe-

rek dszes ruhakat hordanak, es szep hazakban laknak. Mindenkinek bo-

segesen jut minden jobol. 1Kiralyok 3:328; 4:2934.

SALAMON TEMPLOMOT EPIT 64

D
AVID a halala elott atadta Salamonnak Jehova templomanak



eptesi terveit, melyeket Istentol kapott. Uralkodasa negyedik

eveben Salamon hozzakezd a templom eptesehez. Het es fel evig



tart, mg befejezi. Tzezrek dolgoznak az eptkezesen, amely tenger

sok penzbe kerul, mivel ren-

geteg aranyat es ezustot hasz-

nalnak fel hozza.

A templomban is ket fo he-

lyiseg talalhato, ahogy a haj-

lekban volt, de ezek ketszer

akkorak, mint a hajlek

helyisegei voltak. A szo-

vetsegladat Salamon a

templom belso helyisege-

be teteti, a tobbi targyat pedig, amelyet eddig a hajlekban oriztek,

a masikba teszik.

Amikor a templom elkeszul, nagy unnepseget rendeznek. Salamon

leterdel a templom elott, es imat mond, ahogyan a kepen is lathatod.

Az egesz eg sem eleg tagas, hogy befogadjon teged mondja

Salamon Jehovanak , akkor mennyivel kevesbe fogadhat be ez a

templom! De kerlek, o, Istenem, hallgasd meg neped, amikor e fele

a hely fele fordulva imadkozik.

Amint Salamon befejezi az imajat, tuz szall ala az egbol, es meg-

emeszti a bemutatott allataldozatokat. Ezutan Jehovatol jovo ragyo-

go feny tolti be a templomot. Ez azt mutatja, hogy Jehova figyel, es

tetszik neki mind a templom, mind Salamon imaja. A hajlek helyett

a nep most mar a templomhoz jar imadatot bemutatni.

Salamon hosszu idon at bolcsen uralkodik, es a nep boldog. De

Salamon sok, mas orszagbeli not vesz felesegul, akik nem Jehovat

imadjak. Latod, amint az egyikuk eppen egy balvany elott mutat be

imadatot? Vegul a felesegei raveszik Salamont, hogy mas isteneket

is imadjon. Es tudod, hova vezet ez? Salamon mar nem banik
kedvesen az emberekkel. Kegyetlenked-

ni kezd veluk, es a nep nem boldog

tobbe.

Jehova ezert megharagszik Salamon-

ra, es ezt mondja neki:

Elveszem toled a kiralysagot, es

masnak adom. De nem a te eletedben

teszem meg, hanem a fiad uralkodasa

alatt. Am nem veszem el tole az osszes

alattvalojat.

Lassuk, hogyan valnak valora ezek a
szavak!

1Kronikak 28:921; 29:19; 1Kiralyok 5:118;

2Kronikak 6:1242; 7:15; 1Kiralyok 11:913.

A KIR ALYSAG KETT ESZAKAD 65

V AJON miert tepi szet a kontoset ez a ferfi? Jehova utastotta

erre. Ez a ferfi Isten profetaja, Ahija. Tudod, mit jelent az,

hogy valaki profeta? Olyan emberre mondjak, akinek Isten elore be-

jelenti, hogy mi fog tortenni.

Ahija itt Jeroboammal beszel, akit Salamon bizonyos eptesi

munkak iranytasaval bzott meg. Itt az uton talalkoznak, es Ahija

valami szokatlan dolgot tesz. Leveszi uj kontoset, es tizenket darab-

ra szaktja. Majd gy szol Jeroboamhoz:

Vegyel el magadnak tz darabot.

Mit gondolsz, miert ad Ahija tz darabot Jeroboamnak?

Ahija elmondja Jeroboamnak, hogy Jehova el fogja venni a ki-

ralysagot Salamontol, es tz torzset Jeroboamnak fog adni. Ez azt

jelenti, hogy Salamon fia, Roboam csak ket torzs felett uralkodhat.

Amikor Salamon meghallja, mit mondott Ahija Jeroboamnak,

nagy haragra gerjed. Megprobalja megolni Jeroboamot. O azonban

elmenekul Egyiptomba. Salamon roviddel ezutan meghal. Negyven

evig uralkodott, most pedig a fiat, Roboamot teszik kirallya. Egyip-

tomban Jeroboam tudomasara jut, hogy Salamon meghalt, ezert

visszater Izraelbe.

Roboam nem jo kiraly. Meg rosszabbul banik a neppel, mint az

apja, Salamon. Jeroboam es nehany mas foember Roboam kiraly

ele jarul, es megkeri, hogy banjon embersegesebben a neppel.

De Roboam nem hallgat rajuk. Sot, meg kegyetlenebb lesz, mint

korabban. Ezert a nep Jeroboamot teszi meg kiralynak tz torzs

fole. Benjamin es Juda torzse azonban megtartja kiralyanak Ro-

boamot.

Jeroboam nem akarja, hogy alattvaloi Jeruzsalembe menjenek

imadatot bemutatni Jehova templomanal. Ezert keszt ket arany-

borjut, es raveszi a tztorzs-kiralysag alattvaloit, hogy azokat imad-

jak. Orszaga csakhamar megtelik bunozessel es eroszakkal.

A kettorzs-kiralysagban is sokasodnak a bajok. Nem egeszen ot

evvel azutan, hogy Roboam lett a kiraly, Egyiptom uralkodoja had-

ba szall Jeruzsalem ellen. Sok kincset rabol el Jehova templomabol.

A templom tehat nem sokaig marad olyan, amilyen eredetileg volt.

1Kiralyok 11:2643; 12:133; 14:2131.

JEZABEL, A GONOSZ KIR ALYN E 66

J EROBOAM kiraly halala utan csupa gonosz kiraly uralkodik Izrael

eszaki tztorzs-kiralysaga folott. Kozottuk is Ahab kiraly a leg-
gonoszabb. Tudod-e, miert? Legfokepp a felesege, a gonosz Jezabel ki-

ralyne miatt.

Jezabel nem izraelita. Szidon kiralyanak a lanya. A hamis istent, Ba-

alt imadja, es raveszi Ahabot, valamint sok izraelitat, hogy ok is Baalt

imadjak. Jezabel gyuloli Jehovat, es szamos profetajat megoli. A tobbi-

eknek barlangokban kell rejtozkodniuk, nehogy megoljek oket. Ha Je-

zabel megkvan valamit, akar olni is kepes azert, hogy megszerezze.

Egy nap Ahab kiraly nagyon lehangolt. Jezabel megkerdezi tole:

Miert vagy ma olyan rosszkedvu?

Nabot miatt feleli Ahab. Meg akartam venni a szolojet, de
nem adta el nekem.

Ne bankodj, en majd megszerzem neked mondja Jezabel.

Jezabel ekkor levelet r nehany foembernek a varosba, ahol Nabot la-

kik. Kertsetek nehany semmirekello embert, aki hajlando tanustani,

hogy Nabot megatkozta Istent es a kiralyt utastja oket. Aztan

vigyetek ki a varosbol, es kovezzetek meg.

Amint Jezabel ertesul Nabot halalarol, ezt mondja Ahabnak:

Most menj, es legyen a tied a szoloje.

Nem gondolod, hogy Jezabelnek meg kell lakolnia ezert az iszonya-

tos tetteert?

Idovel Jehova elkuldi Jehut, hogy megbuntesse Jezabelt. Mikor Je-

zabel meghallja, hogy Jehu kozeleg, kifesti a szemet, es kicsinostja

magat. De amikor Jehu megerkezik, es meglatja Jezabelt az ablakban,

felkialt a palotaban levo ferfiaknak:

Dobjatok le!

A ferfiak gy is tesznek, ahogy a kepen lathatod. Ledobjak Jezabelt,

es az szornyethal. Igy lett vege a gonosz kiralynenak.

1Kiralyok 16:2933; 18:14; 21:116; 2Kiralyok 9:3037.

JOSAFAT JEHOVABAN BIZIK 67

UDOD, kik ezek a ferfiak, es mit csinalnak? Csataba indulnak. Az
T
elol menetelok enekelnek. Biztos kvancsi vagy ra, hogy miert

nincs az enekeseknek kardjuk es landzsajuk a harchoz. Mindjart meg-

latjuk.

Izrael kettorzs-kiralysaganak most Josafat a kiralya. Abban az ido-

ben el, amikor az eszaki tztorzs-kiralysagban Ahab a kiraly, es Jeza-

bel a kiralyne. Am Josafat jo kiraly, amilyen apja, Asa is volt. A deli

kettorzs-kiralysag nepe ennek koszonhetoen sok even at jol el.

Most azonban olyasmi tortenik, ami felelemmel tolti el a nepet.

Hrnokok jelentik Josafatnak:

Hatalmas hadsereg jon Moab es Ammon orszagabol, meg a

Szeir-hegyrol, hogy megtamadjon teged.

Sok izraelita gyulik egybe Jeruzsalembe, hogy Jehova segtseget

kerje. A templomba mennek, es Josafat ott gy imadkozik:

O, Jehova Istenunk, nem tudjuk, mit tegyunk. Vedtelenek

vagyunk ezzel a hatalmas sereggel szemben. Rad tekintunk segtse-

gert.

Jehova meghallgatja az imat, es az egyik szolgajaval ezt uzeni a

nepnek:

Nem a ti harcotok ez, hanem Istene. Nem kell majd harcolno-

tok. Csak figyeljetek es lassatok, hogyan ment meg titeket Jehova.

Masnap reggel tehat Josafat gy szol a nephez:

Bzzatok Jehovaban!

Aztan enekeseket allt a katonai ele, es azok meneteles kozben

Jehova dicseretet zengik. Tudod, mi tortenik roviddel a csata elott?

Jehova viszalyt tamaszt az ellenseg soraiban. Mire az izraelitak a

csataterre ernek, az ellenseg osszes katonaja halott!

Ugye milyen bolcs volt Josafat, hogy Je-

hovaban bzott? Mi is bolcsen tesszuk, ha

benne bzunk. 1Kiralyok 22:4153; 2Kronikak 20:130.

K ET FI U, AKI UJRA EL 68

IT erezne az anyukad, ha elvesztened az eletedet, es valaki eletre
M keltene? Nagyon boldog lenne. De elhet-e ujra valaki, aki meghalt?

Megtortent ez mar valaha?

Nezd csak ezt a ferfit, a not meg a kisfiut! A ferfi Illes profeta. A no egy

ozvegyasszony Sarepta varosaban, a kisfiu pedig a fia. Nos, egy nap a fiu

megbetegszik. Egyre rosszabbul lesz, vegul pedig meghal. Illes ekkor ezt
mondja az asszonynak:
Add ide nekem a fiadat!

Illes felviszi a gyermeket az emeletre, es az agyra fekteti. Majd gy

imadkozik:

O, Jehova, add, hogy a fiu ujra eljen.

A fiu erre lelegezni kezd! Illes leviszi ot az anyukajahoz, es gy szol

hozza:

Nezd csak, a fiad el!

Ezert ilyen boldog az anya.

Jehova egy masik kiemelkedo profetajat Elizeusnak hvjak. O Illes segto-

tarsa. Idovel Jehova Elizeusnak is hatalmat ad, hogy csodakat tegyen. Egy-

szer Elizeus Sunem varosaba megy, es ott egy asszony nagyon kedvesen

gondoskodik rola. Kesobb ennek az asszonynak szuletik egy kisfia.

Egy reggel, amikor a gyermek mar nagyobb, kimegy a mezore, ahol az

apja dolgozik. Hirtelen felkialt:
Jaj, a fejem!

Miutan hazaviszik, meghal. Milyen szomoru az edesanyja! Nyomban

elsiet, es megkeresi Elizeust.

Amikor Elizeus megerkezik hozzajuk, mindjart bemegy a szobaba a ha-

lott gyermekhez. Jehovahoz imadkozik, majd a holttestre fekszik. A test

hamarosan felmelegszik, es a fiu hetet tusszent. Milyen boldog az anyuka-

ja, amikor belepve latja, hogy a fia el!

Rengeteg ember halt mar meg. Csaladtagjaik es barataik sokat kesereg-

tek emiatt. Nekunk nincs hozza hatalmunk, hogy feltamasszuk a halotta-

kat, de Jehovanak van. Kesobb megtudjuk, hogyan kelti majd eletre az

emberek millioit. 1Kiralyok 17:824; 2Kiralyok 4:837.

A LANYKA,
AKI
69

EGY HADVEZ EREN SEGIT

UDOD, mirol beszel ez a kislany ennek az asszonynak? Jehova
T


Jehova segtsegevel tesz. Az asszony nem ismeri Jehovat, mert nem iz-

profetajarol, Elizeusrol, es azokrol a csodakrol, melyeket Elizeus


raelita. De akkor mit keres nala a kislany? Mindjart feny derul ra.

Az asszony szriai. A ferje Naaman, a szriai hadsereg vezere. Az iz-

raelita kislanyt szriai katonak ejtettek foglyul, es Naaman felesege-

nek a szolgalataba kerult.

Naaman sulyos betegsegben szenved: lepras. Elofordul, hogy az

ilyen betegnek meg a husa is lefoszlik. A kislany gy szol Naaman fe-

lesegehez:

Barcsak elmehetne az en uram Jehova profetajahoz, Izraelbe!

O kigyogytana a leprabol.

Kesobb az asszony elmeseli a ferjenek, amit a kislany mondott. Naa-

man nagyon szeretne meggyogyulni, ezert ugy hataroz, hogy elmegy

Izraelbe. Mikor odaer, Elizeus hazahoz siet. Elizeus kikuldi ele a szol-

gajat, es azt uzeni vele, hogy Naaman furodjon meg hetszer a Jordan-

ban. Naaman erre nagyon duhos lesz, es ezt mondja:

A mi folyoink jobbak Izrael barmely folyojanal!

Majd fogja magat, es elmegy. A szolgai azonban ezt mondjak neki:

Uram, ha Elizeus valami nehez dolgot kert volna toled, biztosan

megtenned. Miert ne furodnel hat meg, ahogy mondta?

Naaman hallgat rajuk. Elmegy es hetszer bemerul a Jordanba. Ez-

utan a teste ep es egeszseges lesz! Naaman roppant boldog. Visszater

Elizeushoz, es ezt mondja neki:

Most mar biztosan tudom, hogy Izrael Istene az egyeduli igaz Is-

ten az egesz foldon. Kerlek, fogadd el tolem ezt az ajandekot.
Elizeus azonban nem fogadja el; tudja, hogy ez helytelen lenne, mert

Jehova gyogytotta meg Naamant. Amde Elizeus szolgaja, Gehazi sze-

retne megszerezni maganak az ajandekot.

Ezert miutan Naaman tavozik, Gehazi utana fut, es utol is eri.

Elizeus kuldott, hogy megmondjam, megis szeretne nehany

ajandekot a baratai szamara, akik most jottek hozza latogatoba
mondja.

Ez persze hazugsag. De Naaman nem tudja, hogy Gehazi hazudik,

ezert odaad neki egyet s mast. Mire Gehazi hazaer, Elizeus mar tudja,

mit tett a szolgaja, mivel Jehova elmondta neki. Igy szol:

Gonosztettedert rad ragad Naaman lepraja.

Es Gehazi azon nyomban lepras lesz.

Mit tanulhatunk mindebbol? Eloszor is azt, hogy a kislanyhoz ha-

sonloan mi is batran beszeljunk Jehovarol. Ez sok jot eredmenyezhet.

Masodszor, ne legyunk buszkek, mint Naaman volt eleinte, hanem en-

gedelmeskedjunk Isten szolgainak. Harmadszor pedig, ne hazudjunk,

mint Gehazi. Ugye milyen sokat tanulhatunk a Biblia olvasasakor?

2Kiralyok 5:127.

JONAS ES A NAGY HAL 70

EZD azt az embert ott a vzben! Nagy bajban van, hiszen mindjart
N
elnyeli ot az a hal. Tudod, ki ez az ember? A neve Jonas. Nezzuk
csak, hogyan kerult ilyen szorult helyzetbe.

Jonas Jehova profetaja. Nem sokkal Elizeus profeta halala utan Je-

hova gy szol Jonashoz:

Menj el a nagy varosba, Ninivebe. A varos lakoi merhetetlenul

gonoszak, es azt akarom, hogy add ezt tudtukra.

Jonas nem akar Ninivebe menni, ezert egy olyan hajora szall fel,

amely eppen az ellenkezo iranyba tart. Jehovanak cseppet sem tetszik,

hogy Jonas megfutamodik. Hatalmas vihart tamaszt hat, es a hajo

kis hjan elsullyed. A matrozok felelmukben isteneikhez kialtanak se-

gtsegert.

Jonas vegul ezt mondja nekik:

Jehovat imadom, azt az Istent, aki az eget es a foldet alkotta.

Most eppen az elol menekulok, amivel Jehova megbzott.

Mit tegyunk veled, hogy megszunjon a vihar? kerdezik a mat-

rozok.
Dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger mondja

Jonas.

A matrozok vonakodnak, de mivel a vihar egyre erosebben tombol,

vegul csak kidobjak Jonast a hajobol. Azon nyomban elul a vihar, es
a tenger megint nyugodt lesz.

Amint Jonas a vzbe merul, ez a nagy hal elnyeli ot. De Jonas elet-

ben marad. Harom napot es harom ejszakat tolt a hal gyomraban. Na-

gyon banja, hogy nem engedelmeskedett Jehovanak, es nem ment el

Ninivebe. Tudod, mit tesz?

Jehovahoz imadkozik segtsegert. Jehova ekkor eloidezi, hogy a hal

kikopje Jonast a szarazfoldre. Jonas most mar elmegy Ninivebe. Ebbol

a tortenetbol az a tanulsag, hogy nagyon fontos mindig azt tenni, amit

Jehova mond. Jonas konyve.

ISTEN PARADICSOMOT IGER 71

E HHEZ hasonlo lehetett az a paradicsomi jelenet, amelyet Isten a pro-

fetajanak, Ezsaiasnak mutatott. Ezsaias nem sokkal Jonas utan elt.

A paradicsom szo kertet vagy parkot jelent. Nem emlekeztet ez te-

ged egy kepre, amelyet mar lattunk ebben a konyvben? Nagyon hasonlt

arra a gyonyoru kertre, amelyet Jehova Isten kesztett Adamnak es Eva-

nak, nem igaz? De vajon lesz olyan ido, amikor az egesz fold paradicsom-

ma valik?

Jehova azt mondta Ezsaias profetanak, hogy rjon az eljovendo uj pa-

radicsomrol, mely Isten nepere var. Igy szolt:

A farkasok es a baranyok bekesen elnek majd egyutt. A borjak es az

oroszlankolykok egyutt fognak enni, es kisgyermekek orzik oket. Meg a

kisbabanak sem lesz semmi baja, ha egy merges kgyo kozeleben jatszik.

Ilyen soha nem lesz mondjak erre sokan. Mindig is volt es

mindig is lesz baj a foldon.

De gondolkozz csak! Milyen otthont adott Isten Adamnak es Evanak?

Paradicsomba helyezte oket. Csak azert vesztettek el gyonyoru ottho-

nukat, es azert oregedtek es haltak meg, mert nem engedelmeskedtek Is-

tennek. Isten meggeri az ot szereto embereknek, hogy megadja nekik

mindazt, amit Adam es Eva elvesztett.

Az eljovendo uj paradicsomban senki sem fog artani masoknak, es sen-

ki sem puszttja majd a foldet. Tokeletes lesz a beke. Mindenki egeszse-

gesen es boldogan el majd. Minden pontosan ugy lesz, ahogy Isten

kezdettol fogva akarta. Kesobb meg tanulunk arrol, hogy mikent valost-

ja meg ezt Isten. Ezsaias 11:69; Jelenesek 21:3, 4.

ISTEN
MEGSEG
ITI 72

EZ EKI AS KIR ALYT

UDOD, miert imadkozik ez a ferfi Jehovahoz? Miert tertette ki
T



ket torzsenek a kiralya. Nagyon nehez helyzetben van. Vajon miert?

ezeket a leveleket Jehova oltara ele? A ferfi Ezekias, Izrael deli

Az asszr seregek mar megsemmistettek az eszaki tz torzset. Je-

hova azert engedte meg ezt nekik, mert

a nep nagyon gonossza valt. Az asszr se-

regek most a kettorzs-kiralysag ellen vo-
nulnak fel.

Ezekias kiraly epp az iment kapott

leveleket Asszria kiralyatol. Ezeket ter-

ti ki Isten ele. A levelekben kigunyoljak

Jehovat, es megadasra szoltjak fel Ezekiast. Ezert a kiraly gy imad-
kozik:

O, Jehova, ments meg minket Asszria kiralyatol. Akkor min-

den nemzet megtudja, hogy egyedul te vagy Isten.

Vajon meghallgatja Jehova Ezekiast? Ezekias jo kiraly, nem olyan,

mint Izrael tztorzs-kiralysaganak gonosz kiralyai, vagy mint apja,

a gonosz Ahaz kiraly. Ezekias gondosan megtartja Jehova osszes tor-

venyet. Ezert, miutan befejezi imajat, Ezsaias profeta Jehovatol szar-

mazo uzenetet kuld neki, mely gy szol:

Asszria kiralya nem vonul be Jeruzsalembe. Egyetlen katonaja

sem jon a varos kozelebe, es egyetlen nylvesszot sem lonek ki a va-
rosra.

Nezd meg a kepet ezen az oldalon! Kik lehetnek ezek a halott kato-

nak? Az asszrok. Jehova elkuldte

angyalat, es az egy ejszaka alatt

megolt 185 000 asszr katonat. Asz-

szria kiralya emiatt feladja a har-

cot, es visszater hazajaba.

A kettorzs-kiralysag te-

hat megmenekul, es a nep

egy ideig bekeben el. Eze-

kias halala utan a fia,

Manasse lesz a kiraly. Ma-

nasse igen rossz kiraly,

es a fia, Amon is az.

Az orszag ujbol megtelik

bunozessel es eroszakkal.

Amikor Amon kiralyt a sa-

jat szolgai meggyilkoljak,

a fia, Josias kerul a ket-

torzs-kiralysag tronjara.

2Kiralyok 18:136; 19:137; 21:125.

IZRAEL UTOLS O JO KIR ALYA 73

J
OSIAS meg csak nyolc-
eves, amikor Izrael ket

deli torzsenek a kiralya lesz.

Meg tul fiatal ahhoz, hogy

maga kormanyozza az orsza-

got, ezert eleinte nehany ido-

sebb ferfi segt neki ebben.

Het evvel a tronra kerule-

se utan Josias keresni kezdi

Jehovat. Koveti az olyan jo

kiralyok peldajat, mint ami-

lyen David, Josafat es Ezeki-

as volt. Meg huszeves sincs,

amikor bator tettre szanja el

magat.

Az izraelitak tobbsege mar

hosszu ideje nagyon gonosz.

Hamis isteneket imadnak, es

balvanyok elott hajolnak meg.

Josias ezert vegigjarja az orszagot embereivel, es igyekszik meg-

szuntetni a hamis imadatot. Ez nagy munka, hiszen rengetegen

imadnak hamis isteneket. A kepen lathatod, amint Josias es az

emberei szetromboljak a balvanyokat.

Ezutan Josias megbz harom embert, hogy iranytsak Jehova

templomanak a helyrealltasat. Ok kapjak meg a neptol begyujtott

penzt, hogy kifizessek a munkasokat. Mikozben folynak a munka-

latok, Hilkija fopap rabukkan egy igen fontos dologra. Megtalalja

a torvenykonyvet, amelyet reges-regen Jehova ratott le Mozessel,

es amelyet eveken at elveszettnek hittek.

A konyvet elviszik Josiashoz, es o azt keri, hogy olvassak fel ne-

ki. Amint hallgatja, rajon, hogy az emberek nem tartottak be

Jehova torvenyet. Ez annyira elcsuggeszti, hogy megszaggatja

a ruhajat, ahogyan itt is lathatod. Ezt mondja:

Jehova haragszik rank, mert atyaink nem tartottak meg a

torvenyeket, melyek ebben a konyvben vannak lerva.

Josias megparancsolja Hilkija fopapnak, hogy tudakolja meg,

mit fog tenni veluk Jehova. Hilkija elmegy Hulda profetanohoz,

hogy megkerdezze efelol. Hulda elmondja neki Jehova uzenetet,

melyet tovabbtania kell Josiasnak:

Jeruzsalem es az egesz nep lakolni fog, mert hamis isteneket

imadott, es az egesz orszagot gonoszsaggal toltotte be. De mivel

te, Josias, jot cselekedtel, a buntetes csak a halalod utan jon el.

2Kronikak 34:128.

EGY EMBER, AKI NEM F EL 74

EZD, hogy gunyoljak ezt a fiatalembert! Tudod, ki o? Jeremias, Is-
N
ten egyik kiemelkedo profetaja.





Roviddel azutan, hogy Josias kiraly kezdi megtiszttani az orszagot a

balvanyoktol, Jehova elhvja Jeremiast, hogy legyen a profetaja. Jere-

mias azonban ugy erzi, fiatal meg ahhoz, hogy ilyen feladatot lasson el.

De Jehova meggeri, hogy a segtsegere lesz.

Jeremias felszoltja az izraelitakat, hogy hagyjanak fel gonosz csele-
kedeteikkel.

Azok az istenek, amelyeket a nemzetek imadnak, hamis istenek
mondja.

De sok izraelita inkabb balvanyokat imad, mintsem az igaz Istent, Je-

hovat. Jeremi as bejelenti nekik, hogy Isten megbunteti oket gonoszsa-

gukert. Ok azonban csak nevetnek rajta.

Mulnak az evek. Josias meghal, es harom honappal kesobb a fia,

Joakim lesz a kiraly. Jeremias allandoan figyelmezteti a nepet:

Jeruzsalem elpusztul, ha nem hagytok fel gonosz szokasaitokkal.

A papok megragadjak Jeremiast, es gy kiabalnak:

Meg kell halnod, amiert ilyeneket mondasz!

Ezt tanacsoljak Izrael fejedelmeinek:

Meg kell olni Jeremiast, mert a varosunk ellen beszel.

Vajon mit tesz most Jeremias? Nem ijed meg toluk. Mindnyajuk fule

hallatara kijelenti:

Jehova kuldott, hogy elmondjam nektek ezeket. Ha nem valtoztat-

tok gonosz eletmodotokon, Jehova elpuszttja Jeruzsalemet. De tudjatok

meg, hogy ha megoltok, artatlan embert oltok meg.

A fejedelmek eletben hagyjak Jeremiast, de az izraelitak nem javul-

nak meg. Kesobb eljon Nabukodonozor, Babilon kiralya Jeruzsalem el-

len. Vegul a szolgaiva teszi az izraelitakat. Ezrevel hurcolja oket

Babilonba. Kepzeld csak el, mit ereznel, ha idegen emberek elvinnenek

teged az otthonodbol egy idegen orszagba!

Jeremias 1:18; 10:15; 26:116; 2Kiralyok 24:117.

N EGY FI U BABILONBAN 75

N ABUKODONOZOR kiraly magaval viszi az osszes muvelt izraelitat



Babilonba. Majd kivalasztja kozuluk a legjobb megjelenesu es leg-

okosabb fiatalembereket. A kepen lathato negy fiu is kozuluk valo. Az




egyik Daniel, a masik haromnak pedig a Sidrak, Misak es Abednego

nevet adtak a babiloniak.

Nabukodonozor azt akarja, hogy az ifjak a palotajaban szolgaljanak,

ezert tanttatja oket. Haromevi kepzes utan majd kivalasztja a legoko-

sabbakat, hogy segtsenek neki megoldani a felmerulo nehezsegeket.

Szeretne, ha az ifjak erosek es egeszsegesek maradnanak a kep-

zes alatt. Ezert megparancsolja szolgainak, hogy ugyanolyan

bosegesen kapjanak taplalekot es bort, mint o es a csaladja.

Nezd az ifju Danielt! Tudod, mit mond Aspenaznak, aki Nabukodono-

zor szolgainak az eloljaroja? Azt, hogy nem akarja megenni a kituno

eteleket a kiraly asztalarol. Aspenaz azonban nyugtalankodik emiatt.

A kiraly dontott arrol, hogy mit egyetek, es mit igyatok mond-

ja. Ha nem latszotok olyan egeszsegesnek, mint a tobbi ifju, meg is

olhet engem.

Daniel tehat a felugyelohoz megy, akire Aspenaz ot es harom barat-

jat bzta.

Kerlek, tegy velunk probat tz napig mondja. Adj nekunk

zoldsegfeleket, hogy azt egyunk, es vizet, hogy azt igyunk. Azutan ha-

sonlts ossze minket a tobbi ifjuval, akik a kiraly etelebol kapnak,

s nezd meg, ki latszik egeszsegesebb-
nek.

A felugyelo beleegyezik. Amikor

letelik a tz nap, Daniel es harom ba-

ratja egeszsegesebbnek tunik, mint

a tobbi ifju. A felugyelo gy megenge-

di nekik, hogy tovabbra is zoldsege-

ket egyenek ahelyett, amit a kiraly
elrendelt.

Harom ev elteltevel az ifjakat

mind Nabukodonozor ele viszik. A ki-

raly mindegyikukkel beszel, s ve-

gul Danielt es harom baratjat talalja

a legokosabbnak. A palotaban tart-

ja hat oket, hogy segtsegere le-

gyenek. Es amikor csak megkerdezi

Danielt, Sidrakot, Misakot

es Abednegot, vagy megol-

dasra varo nehezseget tar

elejuk, ok tzszer tobbet tud-

nak, mint a kiraly papjai es

bolcsei. Daniel 1:121.

JERUZSALEM PUSZTULASA 76

T OBB mint tz eve mar, hogy Nabukodonozor kiraly elvitte a leg-

muveltebb izraelitakat Babilonba. Nezd, mi tortenik most! Je-

ruzsalem langokban all. Azokat az izraelitakat, akiket nem oltek






meg, foglyokkent hurcoljak Babilonba.

Emlekezz ra, hogy Jehova profetai figyelmeztettek a nepet, hogy

ez lesz a vege, ha nem hagynak fel gonosz szokasaikkal. De az iz-

raelitak nem hallgattak a profetakra. Tovabbra is hamis isteneket

imadtak Jehova helyett. Ezert megerdemlik a buntetest. Isten pro-

fetaja, Ezekiel beszamol azokrol a gonosz dolgokrol, amelyeket az

izraelitak elkovettek.

Tudod, hogy ki Ezekiel? Egyike azoknak az ifjaknak, akiket Na-

bukodonozor kiraly Babilonba vitt tobb mint tz evvel Jeruzsalem

szornyu pusztulasa elott. Daniel es harom baratja, Sidrak, Misak es

Abednego is akkor kerult Babilonba.

Mialatt Ezekiel Babilonban van, Jehova megmutatja neki, milyen

gonosz dolgok tortennek Jeruzsalemben, a templomban. Jehova

csodat tesz, hogy Ezekiel, aki a valosagban Babilonban van, lassa,

mi folyik a templomban. Es micsoda megdobbento dolgok tarulnak

a szeme ele!

Nezd, milyen utalatos dolgokat kovetnek el az emberek itt,

a templomban! mondja Jehova Ezekielnek. Nezd, a falakat k-

gyok es mas allatok kepei bortjak! S nezd az izraelitakat, amint

imadjak azokat!

Ezekiel latja mindezt, es huen beszamol rola rasban.

Latod, mit tesznek az izraelita vezetok titokban? kerdezi

Jehova Ezekieltol.

Igen, a profeta azt a hetven ferfit is latja, akik hamis isteneket

imadnak, es kozben ezt mondjak:

Nem lat minket Jehova. Elhagyta az orszagot.

Jehova ezutan nehany asszonyt mutat Ezekielnek a templom

eszaki kapujanal. Ott ulnek, es Tammuzt, a hamis istent imadjak.

Es Ezekiel latja a ferfiakat is Jehova templomanak bejaratanal. Ko-

rulbelul huszonoten vannak, es meghajolnak kelet fele, hogy a na-

pot imadjak!
Ezek az emberek nem tisztelnek engem jelenti ki Jeho-

va. Nem eleg, hogy gonosz dolgokat muvelnek, de raadasul ep-
pen itt teszik, a templomomban!

Igy hat Jehova meggeri:

Erezni fogjak haragom hevet. Nem fogom sajnalni oket, ami-
kor elpusztulnak.

Mindossze harom evvel azutan, hogy Jehova megmutatja ezeket

a dolgokat Ezekielnek, az izraelitak fellazadnak Nabukodonozor ki-

raly ellen. Erre o kivonul, hogy harcoljon ellenuk. Masfel ev utan

a babiloniak attornek Jeruzsalem falain, es porig egetik a varost.

A legtobb embert megolik vagy fogsagba viszik Babilonba.

Miert engedi meg Jehova, hogy ez a borzalmas pusztulas az izrae-

litakra szakadjon? Azert, mert nem hallgattak ra, es nem tartottak

be a torvenyeit. Lathatjuk ebbol, hogy milyen fontos mindig azt

tennunk, amit Isten mond.

Eloszor nehany embernek megengedik, hogy Izrael foldjen ma-

radjon. Nabukodonozor egy Gedalia nevu zsido ferfit nevez ki fole-

juk. De kesobb nehany izraelita meggyilkolja Gedaliat. Az emberek

most felnek, hogy a babiloniak mindnyajukat elpuszttjak ezert a

gonoszsagert. Egyiptomba menekulnek hat, es Jeremiast is keny-

szertik, hogy veluk menjen.

Izrael foldje gy teljesen elneptelenedik. Hetven evig senki sem el

ott, az orszag teljesen kihalt. De Jehova meggeri, hogy hetven ev

elteltevel visszaviszi nepet a foldjere. Mi tortenik idokozben Isten

nepevel Babilon foldjen, ahova elhurcoltak oket? Lassuk csak!

2Kiralyok 25:126; Jeremias 29:10; Ezekiel 1:13; 8:118.

5. RESZ

A babiloni fogsagtol

Jeruzsalem falainak ujja ept eseig

A babiloni fogsagban az izraelitak sokszor neztek

szembe hitprobakkal. Sidrakot, Misakot es Abedne-

got tuzes kemencebe vetettek, de Isten kimentette

oket onnan. Kesobb, miutan a medek es a perzsak

legyoztek Babilont, Danielt az oroszlanok vermebe

dobtak, de Isten ot is megoltalmazta, bezarva az

oroszlanok szajat.

Vegul a perzsa kiraly, Crusz felszabadtotta az

izraelitakat, gy visszaterhettek szulofoldjukre. Ez

pontosan hetven evvel azutan tortent, miutan fog-

lyokkent Babilonba hurcoltak oket. Jeruzsalembe

erkezesuk utan eloszor Jehova templomanak a fel-

eptesehez lattak hozza. Az ellensegeik azonban

hamarosan lealltottak a munkajukat. Emiatt a

templomot csak huszonket evvel a visszateresuk

utan fejeztek be.

Ezt kovetoen megtudjuk, hogy Ezsdras Jeruzsa-

lembe utazik, hogy szebbe tegye a templomot, mint-

egy negyvenhet evvel a templom elkeszulte utan.

Kesobb, tizenharom evvel Ezsdras utazasa utan

Nehemias segtett felepteni Jeruzsalem lerombolt

falait. Az OT ODIK resz 152 ev tortenelmet oleli fel.
 NEM HAJOLTAK MEG 77

ML EKSZEL ra, hogy mar hallottal errol a harom ifjurol? Igen, ok
E

Daniel baratai, akik nem voltak hajlandok megenni azt, ami tisz-
tatalan. A babiloniak Sidraknak, Misaknak es Abednegonak nevezik




oket. De nezd csak! Miert nem hajolnak meg a hatalmas szobor elott,

mint a tobbiek? Lassuk!

Emlekszel meg a tzparancsolatra, a torvenyekre, melyeket maga Je-

hova rt le? Az elso parancsolat gy hangzik: Rajtam kvul ne imadj

mas isteneket! Ennek a torvenynek engedelmeskednek ezek a fiatal-

emberek, pedig ez nem konnyu.

Nabukodonozor, Babilon kiralya sok magas rangu embert hvott

meg, hogy tiszteljek a szobrot, melyet o allttatott. Eppen az iment

szoltott fel minden jelenlevot:

Amikor meghalljatok a kurtok, harfak es mas hangszerek hang-

jat, hajoljatok meg, es imadjatok ezt az aranyszobrot. Aki pedig nem

hajol meg, es nem imadja, azt azonnal az izzo, tuzes kemencebe vetik.

Amikor Nabukodonozor megtudja, hogy Sidrak, Misak es Abednego

nem hajolt meg, nagy haragra gerjed. Magahoz hvatja oket. Meg egy

lehetoseget ad nekik, hogy meghajoljanak. De ok Jehovaban bznak.

Istenunk, akit mi szolgalunk, meg tud minket menteni mond-

jak a kiralynak. De ha nem tenne is, akkor sem fogunk meghajol-

ni az aranyszobrod elott.

Ennek hallatan Nabukodonozor meg duhosebb lesz. A kemence ko-

zel van, es a kiraly kiadja a parancsot:

A szokasosnal hetszer jobban futsetek be a kemencet!

Majd hadserege legerosebb embereivel megkotozteti es a kemencebe

vetteti Sidrakot, Misakot es Abednegot. A kemence oly forro, hogy

az eros emberek a langok martalekava valnak. De mi tortenik a harom

ifjuval, akit bedobtak a kemencebe?

A kiraly benez a kemencebe, es nagyon megijed.

Nem harom ferfit kotoztunk meg es vetettunk az izzo, tuzes

kemencebe? kerdezi.

De igen felelik a szolgai.

En azonban azt latom, hogy negy ferfi jarkal a tuzben

mondja. Nincsenek megkotozve, es a tuz nem art nekik. A ne-

gyedik ferfi egy istenhez hasonlt.

A kiraly kozelebb megy a kemence ajtajahoz, es bekialt:

Sidrak, Misak, Abednego, a legfelsegesebb Isten szolgai,
gyertek ki!

Amikor kijonnek, mindenki lathatja, hogy semmi bajuk.

Akkor a kiraly gy szol:

Legyen aldott Sidrak, Misak es Abednego Istene, aki el-

kuldte angyalat, es megmentette oket, mert nem voltak haj-

landok meghajolni es mas istent imadni az o Istenukon kvul.

Hat nem kovetesre melto, nagyszeru peldaja ez a Jehova

iranti husegnek? 2Mozes 20:3; Daniel 3:130.

K EZ IR AS A FALON 78

V AJON mi tortenik itt? Egy nagy lakoma kellos kozepere csop-

pentunk. Babilon kiralya ezer tekintelyes vendeget hvott meg.

Azokbol az aranypoharakbol, ezustpoharakbol es cseszekbol isznak,

amelyeket annak idejen Jehova jeruzsalemi templomabol zsakma-

nyoltak. Amde varatlanul egy emberi kez ujjai jelennek meg a leve-

goben, es rni kezdenek a falra. Mindenki megremul.

Most Nabukodonozor unokaja, Belsazar a kiraly. Hangosan kialt,

hogy hozzak ele a bolcseket.

Barki, aki el tudja olvasni ezt az rast, es meg tudja mondani,

mit jelent, sok ajandekot kap, es o lesz a harmadik leghatalmasabb

ember a kiralysagban mondja a kiraly.

De egyetlen bolcs sem akad, aki el tudna olvasni a falon levo

rast, es meg tudna fejteni az ertelmet. A kiraly anyja meghallja a

larmat, es belep a tagas terembe, ahol a lakoma folyik.

Kerlek, ne legy ugy megremulve mondja a kiralynak.

Van egy ferfi a kiralysagodban, aki ismeri a szent isteneket. Mikor

nagyapad, Nabukodonozor volt a kiraly, ezt a ferfit nevezte ki az

osszes bolcs fole vezetonek. A neve Daniel. Kuldj el erte, es o meg-
fejti neked, hogy mit jelent mindez.

Nyomban behozzak hat Danielt. O visszautastja az ajandekokat,

es arrol kezd beszelni, hogy miert mozdtotta el egykor Jehova Bel-

sazar nagyapjat, Nabukodonozort a tronrol.

Mivel nagyon buszke volt, Jehova megbuntette ot mondja

Daniel. De te, Belsazar, tudtal mindarrol, ami vele tortent, meg-

is eppen olyan gogos vagy, mint Nabukodonozor volt. Elohozattad

a Jehova templomabol valo poharakat es cseszeket, es azokbol ittal.

Fabol es kobol kesztett isteneket dicsertel, de nagy Teremtonket

nem tisztelted. Ezert kuldte Isten a kezet, hogy felrja ezeket a sza-

vakat. Ez az ras, melyet feljegy-
zett: MENE, MENE, TEKEL

es PARSZIN. A MENE azt je-

lenti, hogy Isten megszamlalta

kiralysagod napjait, es veget

vet annak. A TEKEL ertelme

az, hogy megmerettel a mer-

legen, es tul konnyunek bizo-

nyultal. A PARSZIN azt jelenti,

hogy kiralysagodat a medeknek

es a perzsaknak adjak.

Meg mialatt Daniel beszel,

a medek es a perzsak megkezdik

a tamadast Babilon ellen. Beveszik a varost, es megolik Belsazart.

A falon levo kezras meg azon az ejszakan beteljesedik! De mi torte-

nik most az izraelitakkal? Nemsokara megtudjuk, de elobb nezzuk,

mi lesz Daniellel. Daniel 5:131.

DANIEL

79

AZ OROSZLANVEREMBEN

O,
JAJ! Ugy latszik, Daniel nagy veszelyben van. De az oroszlanok

nem bantjak! Tudod-e, miert? Vajon ki vetette Danielt ide, a sok

oroszlan koze? Lassuk csak!

Babilon mostani kiralyat Dariusznak hvjak. Dariusz nagyon kedveli

Danielt a kedvessegeert es a bolcsessegeert. Kinevezi, hogy vezeto

allast toltson be kiralysaga iranytasaban. Tobben irigylik Danielt, es

cselt szonek ellene.

Dariuszhoz mennek, es gy szolnak:

Mindannyian jonak latnank, o, kiraly, hogy adj ki egy torvenyt,

mely szerint harminc napig senki sem imadkozhat semmilyen istenhez

vagy emberhez, csak hozzad, o, kiraly. Ha valaki nem engedelmeske-

dik, azt vessek az oroszlanok koze.

Dariusz nem sejti, miert akarjak kiadatni ezt a torvenyt. Tetszik neki

a javaslat, ezert rasba adja a

torvenyt. Most mar nem lehet

megvaltoztatni.

Amikor Daniel tudomast sze-

rez a torvenyrol, hazamegy, es

szokasahoz hven imadkozik.

Azok a gonosz emberek tudtak,

hogy Daniel soha nem mond

le arrol, hogy Jehovahoz imad-

kozzon. Boldogok, mert tervuk

latszolag sikeres, es gy meg-

szabadulnak Danieltol.

Amikor Dariusz kiraly meg-

tudja, miert akartak kiadatni

ezt a torvenyt, le van sujtva. De

nem tud valtoztatni rajta, gy

kenytelen kiadni a parancsot,

hogy Danielt vessek az oroszlanok vermebe. De ezt mondja Danielnek:

Remelem, hogy a te Istened, akit szolgalsz, megszabadt teged.

Dariusz annyira feldult, hogy aznap ejjel nem tud aludni. Masnap reg-

gel az oroszlanveremhez siet. A kep felso reszen lathatod ot. Igy kialt:

Daniel, az elo Isten szolgaja! Kepes volt-e megszabadtani teged

az oroszlanoktol az Isten, akit szolgalsz?

Isten elkuldte angyalat, es bezarta az oroszlanok szajat, hogy

ne artsanak nekem feleli Daniel.

A kiraly nagyon megorul. Parancsot ad, hogy huzzak ki Danielt a ve-

rembol. Azokat a gonosz ferfiakat pedig, akik meg akartak szabadulni

Danieltol, az oroszlanok koze vetteti. Meg le sem ernek a verem aljara,

az oroszlanok maris rajuk vetik magukat, es minden csontjukat ossze-

torik.

Dariusz kiraly ekkor levelet r az uralma alatt allo nepekhez: Meg-

parancsolom, hogy mindenki tisztelje Daniel Istenet, aki nagy csodakat

tesz. Megmentette Danielt az oroszlanoktol. Daniel 6:128.

ISTEN N EPE 80

ELHAGYJA BABILONT

K OZEL ket ev telt el, amiota a medek es a perzsak elfoglaltak Ba-

bilont. Es nezd, mi tortenik most! Igen, az izraelitak elhagyjak
Babilont. Hogyan valtak szabadda? Ki engedte oket el?

Crusz, Perzsia kiralya. Joval Crusz szuletese elott Jehova ezt rat-

ta rola profetajaval, Ezsaiassal: Pontosan azt teszed majd, amit

akarok. A kapukat nyitva hagyjak, hogy elfoglald a varost. Es csak-

ugyan Crusz allt az elen, amikor elfoglaltak Babilont. A medek es a

perzsak az ejszaka leple alatt nyomultak be a varosba a nyitva hagyott

kapukon at.

De Jehova profetaja, Ezsaias azt is megmondta, hogy Crusz

parancsot ad majd Jeruzsalem

es temploma ujjaeptesere. Va-

jon tenyleg adott ki ilyen paran-

csot Crusz? Igen. Ezt mondta

az izraelitaknak:

Menjetek Jeruzsalembe, es

eptsetek fel a ti Istenetek, Je-

hova templomat.

Az izraelitak pedig, akiket

a kepen latsz, keszsegesen ut-
nak indulnak, hogy eleget tegye-
nek e parancsnak. A Babilonban

elo izraelitak azonban nem tud-

jak mindnyajan megtenni a

hosszu, mintegy 800 kilome-

teres utat Jeruzsalembe. Sokan

annyira oregek vagy betegek,

hogy nem kepesek ekkora ta-

volsagot megtenni. Masok egyeb

okok miatt nem mennek. De Crusz ezt mondja a Babilonban mara-

doknak:

Adjatok ezustot, aranyat es egyeb ajandekokat az embereknek,

akik visszaternek, hogy feleptsek Jeruzsalemet es templomat.

A Jeruzsalembe keszulo izraelitak tehat sok ajandekot kapnak.

Crusz azokat a cseszeket es poharakat is odaadja nekik, amelyeket

meg Nabukodonozor kiraly hozott magaval Jehova templomabol, ami-

kor lerombolta Jeruzsalemet. A hazatero izraelitaknak sok mindent

kell magukkal vinniuk.

Kozel negy honapos utazas utan az izraelitak eppen idejeben erkez-

nek meg Jeruzsalembe. Pontosan hetven eve, hogy a varos elpusztult,

es az orszag teljesen elneptelenedett. Bar az izraelitak most mar is-

met a sajat hazajukban vannak, nehez idoket kell meg atveszelniuk,

amint mindjart latni fogjuk. Ezsaias 44:28; 45:1 4; Ezsdras 1:111.

BIZTAK ISTEN SEGITSEGEBEN 81

OK ezer ember teszi meg a hosszu utat Babilontol Jeruzsalemig.
S
Amikor megerkeznek, a varos egy nagy romhalmaz, es telje-
sen lakatlan. Az izraelitaknak elolrol kell kezdeniuk a varos felep-






teset.

Eloszor egy oltart eptenek. Itt mutatjak be allataldozataikat,

vagyis az ajandekaikat Jehovanak. Nehany honap mulva hozza-

kezdenek a templom eptesehez. De a szomszedsagukban lako ellen-

seges nepek nem akarjak, hogy feleptsek. Ezert megprobaljak

megfelemlteni oket, hogy abbahagyjak a munkat. Vegul sikerul ra-

venniuk Perzsia uj kiralyat, hogy olyan torvenyt hozzon, amelyben

elrendeli az eptesi munkak beszunteteset.

Mulnak az evek. Mar tizenhet eve, hogy az izraelitak eljottek

Babilonbol. Jehova elkuldi Aggeus es Zakarias profetat, hogy fel-

szoltsak a nepet az eptkezes folytatasara. Az emberek bznak Isten

segtsegeben, es engedelmeskednek a profetaknak. Ujbol megkez-

dik az eptkezest, noha a torveny tiltja.

Egy perzsa tisztviselo, Tattenai kerdore vonja oket, hogy milyen

jogon eptik a templomot. Az izraelitak elmondjak neki, hogy mire

utastotta oket Crusz kiraly meg Babilonban: Menjetek Jeruzsa-

lembe, es eptsetek fel a ti Istenetek, Jehova templomat.

Tattenai levelet kuld Babilonba, es megkerdezi, hogy Crusz, aki

idokozben meghalt, csakugyan ezt mondta-e. Hamarosan valasz jon

Perzsia uj kiralyatol. Eszerint Crusz valoban gy rendelkezett.

A kiraly meg ezt is rja leveleben: Engedd, hogy az izraelitak fel-

eptsek Istenuk templomat. Es megparancsolom, hogy segts ne-

kik. Korulbelul negy ev mulva a templom elkeszul, es az izraelitak
nagyon boldogok.

Megint eltelik sok ev. Mar majdnem negyvennyolc eve annak,

hogy a templom felepult. Jeruzsalem lakoi szegenyek, a varos es Is-

ten temploma nem tul szep. Babilonban az izraelita Ezsdras tudo-

mast szerez rola, hogy Isten temploma javtasra szorul. Tudod-e,

mit tesz ezert?

Ezsdras Artaxerxesz perzsa kiraly ele jarul. Ez a jo kiraly sok

ajandekot kuld vele Jeruzsalembe. Ezsdras megkeri a Babilonban

elo izraelitakat, hogy segtsenek elvinni az ajandekokat Jeruzsa-

lembe. Mintegy hatezer ember ajanlkozik, hogy elkseri. Sok ezus-

tot, aranyat es egyeb erteket visznek magukkal.

Ezsdras attol tart, hogy utkozben rablok tamadnak rajuk, elve-

szik toluk az ezustot meg az aranyat, es megolik oket. Ezert, ahogy

a kepen is lathatod, osszehvja az embereket. Jehovahoz imadkoz-

nak, hogy oltalmazza meg oket a Jeruzsalembe vezeto, hosszu uton.

Es Jehova megvedi oket. Negy honap mulva sertetlenul erkeznek

meg Jeruzsalembe. Hat nem azt mutatja ez, hogy Jehova meg tud-

ja vedeni azokat, akik bznak a segtsegeben? Ezsdras 2 8. fejezet.

M ARDOKEUS ES ESZTER 82

ENJUNK vissza most ido-
M
ben nehany evvel azelott-




re, hogy Ezsdras Jeruzsalem-

be ment. Perzsia kiralysagaban

Mardokeus es Eszter a ket leg-

magasabb rangu izraelita. Esz-

ter a kiralyne, az unokatestvere,

Mardokeus pedig a kiraly utan

az orszag leghatalmasabb embe-

re. De lassuk csak az elozmenye-
ket!

Eszter szulei meghaltak, ami-

kor o meg nagyon kicsi volt, gy

Mardokeus nevelte fel ot. Ahas-

verusnak, Perzsia kiralyanak a

palotaja Susan varosaban van,

es Mardokeus az o szolgalataban

all. Egy nap a kiraly felesege, Vasti nem engedelmeskedik

ferjenek, ezert a kiraly uj feleseget valaszt maganak, hogy

az legyen a kiralyne. Tudod, kire esik a valasztasa? Igen,

a szep, fiatal Eszterre.

Latod ezt a gogos ferfit, aki elott meghajolnak az em-

berek? Hamannak hvjak. Nagyon befolyasos szemely

Perzsiaban. Haman azt szeretne, ha Mardokeus, aki ott ul, szinten meg-

hajolna elotte. Mardokeus azonban nem hajlando ra. Ugy veli, ilyen go-

nosz ember elott nem helyes meghajolni. Ez nagyon felboszti Hamant,

ezert megtorlasra szanja el magat. Hazugsagokat allt a kiraly elott az

izraelitakrol.

Gonosz nep ez, amely nem tartja be torvenyeidet mondja.

Ki kellene irtani oket.

Ahasverus nem tudja, hogy a felesege, Eszter izraelita. Hallgat Ha-

manra, es torvenybe iktatja, hogy egy bizonyos napon az osszes izraeli-

tat meg kell olni.

Amikor Mardokeus tudomast szerez errol a torvenyrol, nagyon elkese-

redik. Uzenetet kuld Eszternek:

Beszelned kell a kirallyal, es konyorognod kell neki, hogy mentsen

meg bennunket.

Perzsiaban torvenyellenes, hogy valaki meghvas nelkul jaruljon a ki-

raly ele. Eszter megis megteszi. A kiraly kinyujtja feleje aranypalcajat,

jelezve ezzel, hogy ne oljek meg ot. Eszter nagy lakomara hvja a kiralyt

es Hamant. Ott a kiraly megkerdezi Esztertol, hogy mit ker tole. Eszter

azt valaszolja, hogy ha a kiraly es Haman masnap ismet nala lakomaz-
nak, akkor majd megmondja.

A masnapi lakoman Eszter gy szol a kiralyhoz:

Meg akarnak olni engem es nepemet.

Ki mereszel ilyet tenni? kerdi haragosan a kiraly.

Ellensegunk, ez a ferfi, a gonosz Haman! mondja Eszter.

A kiralyt elonti a mereg. Parancsot ad Haman kivegzesere. Mardoke-

ust pedig olyan hatalommal ruhazza fel, amelynel csak az ove nagyobb.

Mardokeus gondoskodik egy uj torvenyrol, mely megengedi, hogy az

izraelitak harcoljanak az eletukert azon a napon, amikor meg akarjak olni

oket. Mivel Mardokeus most mar magas rangu ember, sokan segtenek az

izraelitaknak, gy azok megmenekulnek ellensegeiktol. Eszter konyve.

JERUZSALEM FALAI 83

N EZD, micsoda nagyszabasu munka folyik itt! Az izraelitak szor-

gosan eptik Jeruzsalem falait. Amikor Nabukodonozor kiraly

152 evvel korabban elpuszttotta Jeruzsalemet, lerombolta a falakat, es



felegette a varoskapukat. Amikor az izraelitak hazatertek Babilonbol,

nem eptettek fel mindjart a varosfalakat.

Mit gondolsz, hogyan erezhettek magukat az emberek az evek

folyaman, amg a varos korul nem voltak falak? Nem erezhettek

magukat biztonsagban, mivel ellensegeik

konnyen benyomulhattak a varosba, es

rajuk tamadhattak. Most vegre Nehe-

mias segt nekik ujjaepteni a falakat.

Tudod-e, ki o?

Nehemias izraelita ferfi, aki Susan varosabol jon, ahol

Mardokeus es Eszter lakik. Nehemias a kiraly palotajaban

szolgalt, gy lehetseges, hogy jo baratja volt Mardokeus-

nak es Eszter kiralynenak. A Biblia szerint azonban Nehe-

mias nem Eszter ferjenel, Ahasverus kiralynal szolgalt,

hanem a kovetkezo kiraly, Artaxerxesz szolgalataban allt.

Biztosan emlekszel meg, hogy Artaxerxesz az a jo ki-

raly, aki sok penzt adott Ezsdrasnak Jehova jeruzsalemi

templomanak helyrealltasara. De a varos lerombolt falait

Ezsdras nem eptette ujja. Lassuk, hogyan jutott ez a fela-

dat Nehemiasnak!

Tizenharom ev telt el azota, hogy Artaxerxesz penzt

adott Ezsdrasnak a templom helyrealltasara. Nehemias

most Artaxerxesz kiraly fopoharnoka. Az a dolga, hogy

bort toltson a kiralynak, es meggyozodjon rola, hogy sen-

ki sem probalja megmergezni urat. Ez igen fontos feladat.

Egy nap latogatok erkeznek Nehemiashoz Izrael fold-

jerol. A testvere, Hanani jott el, es vele mas ferfiak is.

Beszelnek az izraelitak sulyos gondjairol, koztuk arrol, hogy Jeruzsa-

lem falai meg mindig romokban hevernek. Ennek hallatan Nehemias

nagyon elszomorodik, es Jehovahoz fordul segtsegert. Egyszer csak

a kiralynak feltunik Nehemias lehangoltsaga, es megkerdezi:

Miert vagy olyan szomoru?

Nehemias elmondja, hogy Jeruzsalem rossz allapota es romba dolt

falai miatt bankodik.

Mit kvansz? kerdezi a kiraly.

Hadd menjek el Jeruzsalembe, hogy ujjaepthessem a falakat

valaszolja Nehemias.

Artaxerxesz kiraly nagyon kedves. Elengedi Nehemiast, es segt neki

fat szerezni az eptesi munkahoz. Amint Nehemias Jeruzsalembe er, el-

mondja terveit. Az embereknek tetszik az elkepzelese, es ezt mondjak:

Lassunk hozza az eptkezeshez!

Mikor az izraelitak ellensegei meglatjak az epulo falakat, ezt mond-

jak:

Felmegyunk, es megoljuk oket. Akkor majd abbamarad az ept-

kezes.

Amde Nehemias ertesul tervukrol, ezert kardot es landzsat ad a mun-

kasoknak, es ezt mondja:

Ne feljetek ellensegeinktol! Harcoljatok testvereitekert, gyerme-

keitekert, felesegeitekert es otthonaitokert!

Az emberek nagyon batrak. Ejjel-nappal keznel vannak a fegyvereik,

ugy folytatjak az eptkezest. Csupan otvenket nap, es a falak allnak!

Most mar biztonsagban erzik magukat az emberek a varosban. Nehemi-

as es Ezsdras Isten torvenyere oktatja a nepet, es az emberek boldogok.

De helyzetuk megsem olyan, mint mielott Babilonba hurcoltak oket.

Perzsia kiralya uralkodik folottuk, es ot kell szolgalniuk. Am Jehova

meggerte nekik, hogy uj kiralyt kuld, aki beket hoz az embereknek.

Ki lehet ez a kiraly? Hogyan hoz beket a foldre? Kozel 450 evnek kell

eltelnie, amg tovabbi reszletekre derul feny ezzel kapcsolatban. Akkor

megszuletik egy gyermek, ami nagyon fontos esemenynek szamt.

Ez azonban mar egy masik tortenet. Nehemias 1 6. fejezet.

6. RESZ

Jezus sz uletesetol a hal al aig

Isten elkuldte Gabriel angyalt a szep, fiatal Ma-

riahoz. Az angyal bejelentette neki, hogy gyermeke

lesz, aki orokke kiralykent fog uralkodni. A gyer-

mek, Jezus egy istalloban szuletett meg, es paszto-

rok voltak az elso latogatoi. Azutan egy csillag

keleti ferfiakat vezetett a kisgyermekhez. Megtud-

juk majd, hogy ki lattatta meg veluk a csillagot, es

hogyan menekult meg Jezus, amikor veszelybe ke-

rult az elete.

Majd arrol tanulunk, hogy Jezus tizenket eves

koraban a templomban a tantokkal beszelgetett.

Tizennyolc evvel kesobb megkeresztelkedett, es meg-

kezdte a Kiralysag predikalasat es a tantast,

amiert Isten a foldre kuldte. Ebben a munkaban ti-

zenket ferfi segtett neki, akiket kivalasztott es az
apostolai lettek.

Jezus sok csodat tett. Nehany kis hallal es egy-

par kenyerrel tobb ezer embert jollakatott. Betege-

ket gyogytott meg, sot, halottakat is feltamasztott.

Vegul pedig megtudjuk, mi minden tortent Jezus-

sal elete utolso napjan, es hogyan oltek meg ot.

Jezus mintegy harom es fel evig predikalt, gy a

HATODIK resz egy valamivel tobb mint harminc-

negy eves idoszakot olel fel.

ANGYAL LATOGATJA
MEG 84

M ARI AT

Z A szep no az izraelita Maria, aki Nazaret varosaban lakik. Is-
E
ten tudja rola, hogy kivalo ember. Ezert is kuldi hozza Gabriel

angyalt egy uzenettel. Vajon mi ez az uzenet? Mindjart megtudjuk.

Legy udvozolve, te nagy kegyben reszestett asszony, Jehova ve-

led van mondja Gabriel Marianak.

Maria meg soha nem latta ot. Nyugtalan, mert nem tudja, mit je-

lent mindez. Gabriel azonban maris eloszlatja felelmet.

Ne felj, Maria, mert Jehova nagyon elegedett veled mond-

ja. Ezert csodalatos dolgot keszul tenni erted. Nemsokara gyerme-

ked lesz. A Jezus nevet kell adnod neki. Ez nagy lesz, es a legfelsege-

sebb Isten Fianak fogjak hvni. Jehova kirallya teszi, mint Davidot.

De Jezus orokke kiraly lesz, es kiralysaganak sohasem lesz vege.

Hogyan lehetseges ez? kerdezi Maria. Nem vagyok ferj-

nel, nem is erintkeztem meg ferfival. Akkor hogyan lehetne gyerme-
kem?

Isten ereje szall rad hangzik Gabriel valasza. Ezert a

gyermeket Isten Fianak hvjak majd. Gondolj rokonodra, Erzsebetre.

Az emberek azt mondtak, idos mar ahhoz, hogy gyermeke legyen.

Megis fia szuletik nemsokara. Lathatod hat, hogy nincs olyan, amit
Isten meg ne tehetne.

Maria keszsegesen ezt mondja:

Jehova rabszolgalanya vagyok. Legyen ugy, ahogy mondtad.

Az angyal ekkor eltavozik. Maria most sietve elmegy, hogy meg-

latogassa Erzsebetet. Amikor Erzsebet meghallja Maria hangjat,

magzata oromeben megmozdul a meheben. Erzsebet megtelik Isten

szellemevel, es ezt mondja Marianak:

Rendkvul aldott vagy az asszonyok kozott.

Maria korulbelul harom honapig marad Erzsebettel, azutan haza-

megy Nazaretbe. Maria hazassagot keszul kotni Jozseffel. De amikor

Jozsef megtudja, hogy Maria gyermeket var, ugy erzi, nem szabad fe-

lesegul vennie ot. Isten angyala azonban ezt mondja neki:

Ne felj felesegul venni Mariat. A fiut Isten adja neki.

Maria es Jozsef tehat osszehazasodnak, es varjak Jezus szuleteset.

Lukacs 1:2656; Mate 1:1825.

J EZUS EGY
ISTALL OBAN 85

SZ ULETIK MEG

UDOD-E, ki ez a kisbaba? Igen, o Jezus. Most szuletett meg egy
T
istalloban, ahol allatokat tartanak. Maria a jaszolba fekteti Jezust,

oda, ahova a szamarak es mas allatok ennivalojat szoktak tenni. De ho-

gyan kerul Maria es Jozsef ide, az allatok koze? Ki hallott mar olyat,

hogy egy gyermek ilyen helyen szulessen meg?

Ez valoban nem mindennapos dolog. Jozsef es Maria azert vannak

itt, mert a romai uralkodo, Augustus csaszar elrendelte, hogy minden-

ki utazzon a szulovarosaba, hogy ott bejegyezzek a nevet egy konyvbe.

Jozsef tortenetesen itt szuletett, Betlehemben. De amikor Mariaval ide-

erkeztek, nem talaltak szallashelyet, gy hat egy istalloban kellett ej-

szakazniuk. Es Maria meg aznap vilagra hozta Jezust! Ahogy latod,

a korulmenyek ellenere a baba jol van.

Latod a pasztorokat, akik Jezushoz jon-

nek latogatoba? Ejjel kint voltak a mezon,

es a nyajukat oriztek, amikor nagy fenyes-

seg tamadt korulottuk. Egy angyal jelent

meg elottuk! A pasztorok nagyon megijed-

tek, de az angyal gy szolt:

Ne feljetek! Jo hrt hoztam nektek.

A mai napon megszuletett Betlehemben

Krisztus, az Ur. O lesz az emberek Megmen-

toje. Egy jaszolban talaljatok bepolyalva.

Egyszerre csak angyalok sokasaga jott,

es dicsertek Istent. A pasztorok pedig azon-

nal Jezus keresesere indultak, es most meg

is talaltak.

Tudod-e, mitol olyan kulonleges szemely

Jezus? Tudod, hogy ki o valojaban? Emle-

kezz csak vissza, hogy konyvunk elso torte-

neteben szo esett Isten elso Fiarol. Ez a Fiu

egyuttmukodott Jehovaval az eg, a fold es

minden mas megteremteseben. Nos, Jezus

nem mas, mint ez a Fiu!

Igen, Jehova athelyezte Fia eletet az egbol Maria mehebe. Ekkor a

magzat fejlodni kezdett eppen ugy, ahogyan a tobbi magzat is fejlodik

anyja meheben. De ez a gyermek Isten Fia volt. Jezus vegul egy betle-

hemi istalloban jott vilagra. Most mar biztosan erted, miert voltak

olyan boldogok az angyalok, amikor bejelenthettek az embereknek,

hogy megszuletett Jezus. Lukacs 2:120.
 EGY CSILLAG 86

EMBEREKET VEZET

L
ATOD a kepen azt a fenyes csillagot, amelyre az egyik ferfi mutat?

szarmazasu emberek ok, es a csillagokat tanulmanyozzak. Ugy velik, ez


Amikor elhagytak Jeruzsalemet, a csillag ujra megjelent. Keleti


az uj csillag egy fontos szemelyhez vezeti oket.

Amikor megerkeztek Jeruzsalembe, megkerdeztek:

Hol van az a gyermek, akinek a zsidok kiralyava kell lennie? [Az iz-

raelitakat zsidoknak is szoktak nevezni.] Meg keleten pillantottuk meg

eloszor a gyermek csillagat. Utnak indultunk hat, hogy imadjuk ot.

Herodes, aki kiraly Jeruzsalemben, ennek hallatan nyugtalanna valt.

Nem akarta, hogy mas uralkodjon helyette. Hvatta hat a papi eloljaro-

kat, es megkerdezte toluk:

Hol fog megszuletni a meggert kiraly?
A Biblia szerint Betlehemben hangzott

a valaszuk.

Herodes ekkor magahoz hvatta a keletrol jott

ferfiakat, es gy szolt:

Keressetek meg a gyermeket, es ha meg-

talaltatok, tudassatok velem, hogy en is elmehes-

sek hozza, es imadhassam.

Igazabol azert akarta megtalalni Jezust, hogy

megolje.

A csillag egeszen Betlehemig vezeti a ferfiakat,

es megall a hely folott, ahol a gyermek tartoz-

kodik. A hazba belepve megtalaljak Mariat es

a kis Jezust. Ajandekokat vesznek elo, es Jezus-

nak adjak oket. Am Jehova kesobb alomban fi-

gyelmezteti a ferfiakat, hogy ne menjenek vissza

Herodeshez. Ezert mas uton ternek vissza haza-
jukba.

Mikor Herodes tudomast szerez rola, hogy a

keleti ferfiak hazamentek, nagyon duhos lesz.

Parancsot ad, hogy oljenek meg Betlehemben

minden keteves es annal kisebb fiugyerme-

ket. Jehova azonban elore figyelmezteti Jozsefet

alomban, es Jozsef a csaladjaval egyutt Egyip-

tomba menekul. Idovel, amikor ertesul Herodes

halalarol, Mariaval es Jezussal hazater Nazaret-

be. Ott no fel Jezus.

Szerinted ki idezte elo, hogy az az uj csillag fel-

ragyogjon? Nos, a ferfiak a csillag megpillantasa

utan eloszor Jeruzsalembe mentek. Satan, az Or-

dog meg akarta olni Isten Fiat, es tudta, hogy

Herodes kiraly majd az eletere tor. Logikus,

hogy csakis Satan allhatott a csillag megjelenese

mogott. Mate 2:123; Mikeas 5:2.

AZ IFJ U J EZUS 87

A TEMPLOMBAN

N EZD ezt a fiut, amint ezekkel az idosebb ferfiakkal beszelget!

Ok Isten jeruzsalemi templomaban tantanak, a fiu pedig Jezus.
Hogy megnott! Most tizenket eves.

A tantok csodalkoznak, hogy Jezus annyi mindent tud Istenrol es

a Bibliaban megrt dolgokrol. De miert nincs itt Jozsef es Maria?

Hol vannak? Mindjart megtudjuk.

Jozsef minden evben elviszi a csaladjat Jeruzsalembe a paszkanak ne-

vezett kulonleges unnepre. Es bizony hosszu az ut Nazarettol Jeruzsa-

lemig. Nincsenek autok, sem vonatok. Abban az idoben meg nem

letezett ilyesmi. A legtobb ember gyalog jar. Igy harom napba is bele-

telik, mire Jeruzsalembe ernek.

Jozsefnek most mar szep nagy csaladja van: Jezus occseirol es hugai-

rol is gondoskodnia kell. Nos, Jozsef es Maria mar elindult a hosszu

utra gyermekeivel, vissza Nazaretbe. Azt hiszik, hogy Jezus az utitar-

sasag tobbi tagjaval van. Am amikor napnyugtakor megallnak pihenni,

nem talaljak. Keresik rokonaik es barataik kozott, de nincs ott. Vissza-

ternek hat Jeruzsalembe, hogy megkeressek.

Vegul a tantoknal talaljak meg Jezust, amint hallgatja oket, es ker-

deseket tesz fol nekik. Mindenki csodalkozik, milyen ertelmes Jezus.

Maria azonban gy szol hozza:

Gyermekem, miert tetted ezt velunk? Apad es en aggodva keres-

tunk.

Miert kellett keresnetek? kerdezte erre Jezus. Nem tudta-

tok, hogy nekem az Atyam hazaban kell lennem?

Igen, Jezus szeret ott lenni, ahol Istenrol tanulhat. Hat nem gy

kellene nekunk is ereznunk? Otthon, Nazaretben Jezus hetrol hetre el-

ment az imadat celjabol tartott osszejovetelekre. Mivel mindig oda-

figyelt, sok mindent megtanult a Bibliabol. Legyunk olyanok, mint o,

es kovessuk a peldajat! Lukacs 2:4152; Mate 13:5356.

JANOS MEGKERESZTELI

88

J EZUST

EZD, egy galamb raszall ennek a ferfinak a fejere! A ferfi Jezus,
N



mar. Emlekszel meg, hogy amikor Maria meglatogatta a rokonat,

aki most harminceves. Mellette Janos all. Rola is hallottunk




Erzsebetet, annak magzata oromeben megmozdult a meheben? Nos ez

a gyermek, aki akkor meg nem szuletett meg, Janos volt. De mit csi-

nal most Janos es Jezus?

Janos eppen bemertette Jezust a Jordan vizebe.

Igy szoktak megkeresztelni az embereket. Eloszor be-

mertik a vzbe, majd kiemelik. Mivel Janos gy tesz

az emberekkel, Keresztelo Janosnak nevezik. De mi-

ert keresztelte meg Janos Jezust?

Azert, mert Jezus eljott hozza, es megkerte, hogy keresztelje meg.

Janos azokat kereszteli meg, akik gy akarjak kimutatni, hogy

megbantak a hibaikat, melyeket elkovettek. De tett-e Jezus valaha is

olyasmit, amit meg kellene bannia? Nem, soha, hiszen o Isten Fia,

aki az egbol szarmazik. O tehat mas okbol kerte meg Janost, hogy

keresztelje meg. Lassuk, miert.

Jezus, mielott eljott ide Janoshoz, acs volt. Az acs olyan mesterem-

ber, aki faval dolgozik, es akar meg asztalokat, szekeket es padokat

is keszthet. Jozsef, Maria ferje acsmester, es Jezust is erre a mester-

segre tantotta. Jehova azonban nem azert kuldte a foldre a Fiat,

hogy acs legyen. Kulonleges munkat bzott ra, es most elerkezett az

ido, hogy Jezus hozzalasson feladata teljestesehez. Azert keri meg

Janost, hogy keresztelje meg, mert gy fejezi ki, hogy kesz cseleked-

ni Atyja akaratat. Vajon tetszik ez Istennek?

Igen, tetszik, mert miutan Jezus feljon a vzbol, egy egbol jovo

hang gy szol:

Ez az en Fiam, akiben kedvem telik.

Aztan ugy tunik, mintha megnylna az eg, es ez a galamb leszallna

Jezusra. De ez nem igazi galamb, csak annak latszik. A valosagban
Isten szent szelleme.

Jezusnak most sok mindenrol kell gondolkodnia, ezert egy maga-

nyos helyre megy negyven napra. Ott Satan megkornyekezi, es ha-

romszor is megprobalja ravenni, hogy megszegje Isten torvenyeit.

De Jezus nem hajlando erre.

Jezus ezutan visszater onnan, es talalkozik nehany emberrel. Ok

lesznek az elso kovetoi, mas szoval tantvanyai. Koztuk van Andras,

Peter (akit Simonnak is hvnak), Fulop es Natanael (akinek a masik

neve Bertalan). Ezekkel az uj tantvanyokkal Jezus Galilea videkere

megy. Utjukat megszaktjak Natanael szulovarosaban, Kanaban. Je-

zus ott reszt vesz egy nagy menyegzoi lakoman, es vegrehajtja elso

csodajat. Tudod, mit tesz? Borra valtoztatja a vizet.

Mate 3:1317; 4:111; 13:55; Mark 6:3; Janos 1:2951; 2:112.

J EZUS RENDET TESZ A TEMPLOMBAN 89

UGYE milyen duhosnek latszik itt Jezus? Tudod, miert harag-

szik annyira? Azert, mert ezek az emberek itt, Isten jeruzsa-

lemi templomaban nagyon kapzsik. Sok penzt akarnak keresni

azokon, akik azert jottek ide, hogy Istent imadjak.

Latod a sok fiatal bikat, a juhokat es a galambokat? Ezeket az

allatokat itt, a templom epuleteben arustjak. Tudod-e, miert?

Mert az izraelitaknak allatokra van szukseguk, amelyeket felaldoz-
hatnak Istennek.

Isten torvenye kimondta, hogy ha egy izraelita rosszat tesz,

aldozatot kell bemutatnia Istennek. Es voltak mas alkalmak is,

amikor az izraelitaknak aldozatokat kellett bemutatniuk. Vajon

hol szerezhettek be az aldozatra szant allatokat?

Nemelyek tartottak allatokat, gy felaldozhattak azokat. De sok

izraelitanak nem voltak allatai. Akik pedig messze laktak Jeruzsa-

lemtol, azok nem hozhattak magukkal a templomhoz az aldozati

allatot. Ezert eljottek, es itt helyben vettek meg az allatokat,

amelyekre szukseguk volt. Csakhogy a kereskedok tul sok penzt

kertek toluk, es becsaptak oket. Azonkvul nem lett volna szabad

eppen Isten templomaban arustaniuk.

Emiatt haragszik Jezus. Felbortja hat a penzvaltok asztalait, es

szetszorja penzuket. Kotelbol korbacsot keszt, es kihajtja az alla-

tokat a templombol. A galambarusoknak megparancsolja:

Vigyetek ezeket innen! Ne tegyetek tovabb az en Atyam ha-

zat kereskedes hazava!

Nehanyan Jezus kovetoi kozul itt vannak vele a jeruzsalemi

templomban. Amikor latjak, mit tesz Jezus, meglepodnek. Aztan

eszukbe jut, hogy a Biblia egy helyen ezt mondja Isten Fiarol:

Az Isten haza iranti szeretet izzik benne, mint a tuz.

Jezus a paszka idejen sok csodat tesz Jeruzsalemben. Azutan el-

hagyja Judeat, es elindul vissza Galileaba. Az utja Szamaria vide-

ken at vezet. Nezzuk, mi tortenik ott. Janos 2:1325; 4:3, 4.

AZ ASSZONY A KUTNAL 90

ZAMARIABAN Jezus megall egy kutnal pihenni. Tantvanyai
S
a varosba mentek, hogy ennivalot vegyenek. Az asszony, aki-

vel Jezus beszelget, vzert jott a kuthoz. Jezus gy szol hozza:



Adj innom.

Az asszony nagyon meglepodik. Tudod, miert? Azert, mert Je-

zus zsido, o pedig szamariai, es a legtobb zsido nem szereti a sza-

mariai embereket. Sot, szoba sem allnak veluk. Jezus azonban

mindenfajta embert szeret. Ezert ezt mondja:

Ha tudnad, ki ker toled inni, te kernel tole, es o eletado vizet
adna neked.

Uram, a kut mely, es neked meg vodrod sincs mondja

az asszony. Honnan venned hat azt az eletado vizet?

Ha ebbol a kutbol iszol, ujra megszomjazol. De az a vz,

amelyet en adok, kepes orokke eletben tartani az embert.

Uram, adj nekem abbol a vzbol! Akkor soha tobbe nem

leszek szomjas, es nem kell tobbe idejonnom vzert.

Az asszony azt hiszi, hogy Jezus igazi vzrol beszel. Pedig o az Is-

tennel es a Kiralysagaval kapcsolatos igazsagra utal. Ez az igazsag

olyan, mint az eletado vz, hiszen orok eletet adhat az embernek.

Jezus most gy szol az asszonyhoz:

Menj, hvd a ferjedet is.

Nincs ferjem valaszol az asszony.

Jol mondtad. Eddig ot ferjed volt, es az a ferfi, akivel most

elsz, nem a ferjed mondja erre Jezus.

Az asszony megdobben, mert csakugyan ez a helyzet. Honnan

tudta ezt Jezus? Istentol, mivel Jezus Isten meggert kuldotte. Eb-

ben a pillanatban erkeznek vissza Jezus tantvanyai, es nagyon

meglepodnek, hogy Jezus egy szamariai asszonnyal beszelget.

Mit tanulhatunk ebbol? Azt, hogy Jezus mindenfajta emberrel

kedvesen banik. Nekunk is ilyeneknek kell lennunk. Nem szabad

rosszat felteteleznunk valakirol, csak mert egy bizonyos emberfaj-

tahoz tartozik. Jezus azt akarja, hogy minden ember megismerje

az igazsagot, mely orok elethez vezet. Nekunk is legyen az a ce-

lunk, hogy segtsunk az embereknek megismerni

az igazsagot. Janos 4:543; 17:3.

J EZUS TAN IT A HEGYEN 91

L
ATOD Jezust, amint Galileaban egy hegyen tantja az embereket?

tot valasztott ki kozuluk, hogy az apostolai legyenek. Az apostolok Je-

Akik a kozvetlen kozeleben ulnek, azok a tantvanyai. Tizenket-



zus kulonleges tantvanyai. Tudod a nevuket?

Ott van Simon Peter es a testvere, Andras. Aztan Jakab es Janos,

akik szinten testverek. Van egy masik Jakab nevu apostol is, es egy

masik Simon nevu is. Ket apostolt Judasnak hvnak. Az egyik Iskariot

Judas, a masik pedig Taddeus. Nem emltettuk meg Fulopot es Nata-

naelt (akit Bertalannak is hvnak), valamint Matet es Tamast.

Jezus azutan kezdte elso zben predikalni, hogy elkozeledett az

egek Kiralysaga, miutan visszatert Szamariabol. Tudod, mi ez a Ki-

ralysag? Egy valodi kormanyzat, Isten kormanyzata, melynek Jezus

a Kiralya. Jezus az egbol uralkodik majd, es beket hoz a foldre. Isten

Kiralysaga az egesz foldet gyonyoru paradicsomma alaktja.

Jezus itt a Kiralysagrol tantja az embereket. Ezt mondja:

Igy imadkozzatok: Egi Atyank, legyen tisztelve a neved. Jojjon

el a Kiralysagod. Legyen meg az akaratod, mint az egben, ugy a fol-

don is.

Ezt az imat sokan az Ur imajanak vagy miatyanknak nevezik. El tu-

dod mondani kvulrol az egeszet?

Jezus arra is megtantja az embereket, hogy mikent banjanak egy-

massal.

Azt tegyetek masokkal, amit szeretnetek, hogy ok tegyenek ve-
letek mondja.

Ugye szereted, ha masok kedvesen viselkednek veled? Jezus tehat

arra buzdt, hogy kedvesen banjunk masokkal. Csodalatos lesz a pa-

radicsomi foldon, ahol mindenki gy tesz majd!

Mate 57. fejezet; 10:14.

J EZUS HALOTTAKAT 92

TAMASZT FEL

Z A kislany tizenket eves. Aki a kezet fogja, az Jezus, es ott van-
E
nak a szulei is. Tudod, miert ilyen boldogok? Lassuk csak!

A lany apja befolyasos ember. Jairusnak hvjak. Egy nap a kislanya

megbetegszik, es agynak dol. De allapota nem javul, sot, egyre rosz-

szabb lesz. Jairus es a felesege nagyon aggodik, mert ugy latjak, hogy

egyetlen kislanyuk meg fog halni. Jairus ezert elindul, hogy meg-

keresse Jezust, ugyanis hallott a csodairol.

Jezust rengeteg ember veszi korul, amikor Jairus megtalalja. Jairus

attor a tomegen, es Jezus labahoz borul.

A lanyom nagyon beteg. Kerlek, gyere es gyogytsd meg ko-

nyorog.

Jezus meggeri, hogy vele megy. Ahogy mennek, a tomeg egyre to-

long, hogy kozelebb keruljon Jezushoz. Jezus hirtelen megall.

Ki erintett meg? kerdezi.

Tudja, hogy valaki hozzaert, mert erezte, hogy ero tavozott el tole.

De ki lehetett az? Egy asszony, aki tizenket eve sulyos betegsegben

szenved. Most, hogy megerintette Jezus ruhajat, meggyogyult!

Ez megnyugtatja Jairust, mert latja, milyen konnyen meggyogyt

valakit Jezus. Ekkor egy hrnok erkezik.

Ne faraszd tovabb Jezust mondja Jairusnak. A lanyod
meghalt.

Jezus meghallja ezt, es gy biztatja Jairust:

Ne aggodj! A lanyod hamarosan ujra egeszseges lesz.

Vegre Jairus hazahoz ernek, ahol az emberek gyaszos srasa fogad-

ja oket. De Jezus gy szol:

Ne srjatok! A gyermek nem halt meg, csak alszik.

Erre nevetni kezdenek, es kigunyoljak Jezust, hisz tudjak, hogy

a lanyka meghalt. Jezus ekkor a szulokkel es harom apostolaval belep

a szobaba, ahol a gyermek fekszik. Megfogja a kislany kezet, es gy

szol:
Kelj fel!

O pedig eletre kel, amint itt lathatod is. Felkel es jarni kezd! Ezert

annyira boldog az anyja es az apja.

Nem ez az elso eset, hogy Jezus feltamaszt valakit. A Biblia besza-

moloja szerint eloszor egy naini ozvegyasszony fiat tamasztotta fel,

kesobb pedig Lazart, Maria es Marta testveret. Amikor Jezus Isten

Kiralyakent uralkodik majd, sok halottat fog visszahozni az eletbe.

Mennyire orulhetunk ennek! Lukacs 8:4056; 7:1117; Janos 11:1744.

J EZUS SOKAKAT

93

VENDEGUL LAT

R
fejet Janosnak.
ETTENETES dolog tortent. Megoltek Keresztelo Janost. Herodias,

a kiraly felesege nem szerette ot, es ravette a kiralyt, hogy vetesse

Amikor Jezus megtudja ezt, nagyon elszomorodik. Visszahuzodik egy

maganyos helyre. Az emberek azonban oda is utanamennek. Jezus latva

a tomeget, szvbol megsajnalja oket. Igy hat beszel nekik Isten Kiralysa-

garol, es meggyogytja betegeiket. Aznap este odamennek hozza a tant-

vanyok, es ezt mondjak neki:

Kesore jar, es elhagyatott ez a videk. Kuldd el az embereket, hogy

vehessenek maguknak valami ennivalot a kozeli falvakban.

Nem kell elmenniuk feleli Jezus. Ti adjatok nekik enni!

Fulophoz fordulva Jezus megkerdezi:

Hol vehetunk eleg elelmet, hogy mindnyajan ehessenek?

Rengeteg penzbe kerulne, ha csak annyit vennenk is, hogy minden-

kinek egy falat jusson valaszolja Fulop.

Ekkor megszolal Andras:

Az egyik fiunak van ot kenyere es ket hala. De ez aligha eleg eny-
nyi embernek.

Szolj az embereknek, hogy uljenek le a fure mondja Jezus.

Majd megkoszoni az etelt Istennek, es darabokat kezd torni a kenyer-

bol es a halbol. A tantvanyok pedig adnak belole mindenkinek. Csupan

a ferfiak szama otezer, de tobb ezer no es gyermek is van veluk. Mind-

nyajan jollaknak. Amikor a tantvanyok osszeszedik a maradekot, tizen-

ket kosar telik meg vele.

Jezus most felszoltja tantv
anyait, hogy uljenek cs
onakba, es evezze-

nek at a Galileai-tengeren. Ejszaka hatalmas vihar tamad, es a hullamok

ide-oda dobaljak a csonakot. A tantvanyok nagyon felnek. Ekkor az ej-

szaka kellos kozepen azt latjak, hogy valaki jar a vzen, es felejuk tart.

Remulten felkialtanak, mert nem tudjak mire velni a dolgot.

Ne feljetek! En vagyok mondja Jezus.

De ok meg mindig nem hiszik. Ezert Peter gy szol:
Uram, ha te vagy az, parancsold meg nekem, hogy menjek oda hoz-

zad a vzen.

Jezus erre ezt mondja neki:

Jojj!

Peter kilep a csonakbol, es elindul a vzen! De megijed, es merulni

kezd, Jezus azonban megmenti.

Jezus kesobb megint vendegul lat tobb ezer embert. Ezuttal het kenye-

ret es nehany apro halat oszt szet kozottuk. Most is boven jut mindenki-

nek. Hat nem csodalatos, ahogy Jezus gondoskodik az emberekrol? Ami-

kor Isten Kiralyakent uralkodik majd, semmi miatt nem kell aggodnunk!

Mate 14:132; 15:2938; Janos 6:121.
 SZERETI A KISGYERMEKEKET 94

N
EZD Jezust, amint atoleli ezt a kisfiut! Latszik, hogy igazan sze-
reti a kicsiket. Vajon mit mond Jezus az apostoloknak, akik szin-
ten jelen vannak? Mindjart megtudjuk.

Jezus es az apostolai eppen most erkeztek meg egy hosszu utrol.

Az apostolok utkozben vitatkoztak egymassal. Jezus most megkerdezi

toluk:

Mirol vitaztatok az uton?

Jezus voltakeppen tudja, mirol folyt a vita, csak azert teszi fel a ker-

dest, mert kvancsi, hogy elmondjak-e.

Az apostolok nem valaszolnak, mivel arrol vitatkoztak az uton, hogy

melyikuk a legnagyobb. Nemelyikuk nagyobb tekintelyt akar maganak

a tobbieknel. Vajon hogyan adja tudtukra Jezus, hogy nem helyes, ha
valaki a legnagyobb akar lenni?

Odahvja ezt a kisfiut, es elejuk alltja. Majd gy szol tantvanyaihoz:

Bizony mondom nektek, ha meg nem valtoztok, es olyanok nem

lesztek, mint a kisgyermekek, semmikeppen nem mentek be Isten Ki-

ralysagaba. A Kiralysagban az a legnagyobb, aki olyan lesz, mint ez
a gyermek.

Tudod, miert mondta ezt Jezus? Nos, a kisgyermekeket nem erdek-

li, hogy nagyobbak-e vagy tekintelyesebbek-e masoknal. Az apostolok-

nak tehat meg kell tanulniuk, hogy ebbol a szempontbol olyanok

legyenek, mint a gyermekek, es ne vitatkozzanak azon, hogy ki a na-

gyobb vagy tekintelyesebb.

Jezus maskor is kimutatja, hogy nagyon szereti a kicsiket. Nehany

honappal kesobb nemelyek odaviszik gyermekeiket Jezushoz. Az apos-

tolok megprobaljak tavol tartani oket, de Jezus ezt mondja nekik:

Hagyjatok hozzam jonni a gyermekeket, es ne gatoljatok oket,

mert ilyeneke az Isten Kiralysaga.

Majd karjaiba veszi a gyermekeket, es megaldja oket. Ugye milyen

jo erzes tudni, hogy Jezus szereti a kisgyermekeket?

Mate 18:14; 19:1315; Mark 9:3337; 10:1316.

J EZUS TAN ITASI MODJA 95

E GY alkalommal Jezus azt mondja egy embernek, hogy szeretnie
kell a felebaratjat. Az megkerdezi tole:


Ki a felebaratom?

Jezus tudja, mit gondol magaban ez a ferfi. Ugy veli, hogy csak

a sajat fajtajahoz es vallasahoz tartozo emberek a felebaratai.

Figyeljuk hat meg, hogy mit mond neki Jezus.

Jezus neha ugy tant, hogy elmond egy tortenetet. Most is ezt te-

szi. Tortenete egy zsidorol es egy szamariairol szol. Mar tanultuk,

hogy a legtobb zsido nem szereti a szamariaiakat. Jezus tortenete

gy hangzik:

Egyszer egy zsido Jerikoba ment egy hegyi uton. Hirtelen rab-

lok tamadtak ra. Kifosztottak, megvertek, es felholtan otthagytak.

Kesobb egy zsido pap jott az uton, es meglatta a sebesultet. Mit

gondolsz, mit tett? Atsetalt az ut masik oldalara, es tovabbment.

Ezutan jott egy masik nagyon vallasos szemely, egy levita. Vajon o

megallt? Nem, o sem allt meg, hogy segtsen a sebesulton. A kepen

lathatod a papot is, meg a levitat is, amint ott tavolabb lefele men-

nek az uton.

De ki ez itt, a sebesult

mellett? Egy szamariai fer-

fi. Segt a zsidon. Bekeni a

sebeit, es elviszi valahova,

ahol pihenhet, mg jobban
nem lesz.

A tortenet vegen Jezus

gy szol az emberhez, aki a

kerdest felvetette:

Mit gondolsz, e ha-

rom kozul melyik cseleke-

dett ugy, mint aki a sebesult ember felebaratja? A pap, a levita

vagy a szamariai ferfi?

A szamariai feleli. O kedvesen bant ezzel az emberrel.

Jezus erre ezt mondja:

Igazad van. Menj hat, es tegyel ugy, ahogyan o.

Tetszik neked Jezus tantasi modja? Rengeteg fontos dolgot meg-

tanulhatunk, ha figyelmesen hallgatunk arra, amit Jezus a Biblia-

ban mond. Lukacs 10:2537.

J EZUS BETEGEKET GYOGY IT 96

J EZUS az orszagot jarja, es kozben betegeket gyogyt. A csodak hre

mindenfele futotuzkent terjed a falvakban es a varosokban. Nyomore-

kokat, vakokat, suketeket es mindenfele betegsegben szenvedoket visznek

hozza, es Jezus mindnyajukat meggyogytja.

Mar tobb mint harom eve annak, hogy Janos megkeresztelte Jezust.

Jezus most bejelenti apostolainak, hogy rovidesen Jeruzsalembe megy,

es ott megolik ot, de fel fog tamadni. Jezus addig is folytatja a betegek

gyogytasat.

Egy sabbatnapon Jezus tantja az embereket. A sabbat volt a zsidok pi-

henonapja. Az asszony, akit a kepen latsz, sulyos beteg, mar tizennyolc

eve ossze van gornyedve, es nem tud felegyenesedni. Jezus rateszi a ke-

zet, es az asszony felegyenesedik. Meggyogyult!

Ez haragra ingerli a vallasi vezetoket.

Hat nap van, amelyen dolgozni kell kialtja egyikuk a sokasag-

nak. Akkor gyertek gyogyttatni magatokat, ne pedig sabbatnapon!

De Jezus gy felel:

Ti gonoszok! Barmelyikotok eloldozza a szamarat, es elvezeti meg-

itatni sabbaton. Akkor ezt a szegeny asszonyt, aki mar tizennyolc eve be-

teg, ne lehetne meggyogytani sabbatnapon?

Valasza megszegyenti ezeket a gonosz embereket.

Kesobb Jezus es apostolai Jeruzsalem fele tartanak. Mielott beernek

Jerik
o varosaba, ket vak koldus meghallja, hogy Jezus arra halad el.

Igy kialtanak hat:

Jezus, segts rajtunk!

Jezus odahvja oket, es megkerdezi toluk:

Mit akartok, mit tegyek ertetek?

Uram, nyljon meg a szemunk mondjak.

Jezus megerinti a szemuket, es ok abban a pillanatban latnak! Tudod-e,

miert teszi Jezus ezeket a bamulatra melto csodakat? Mert szereti az em-

bereket, es azt akarja, hogy higgyenek benne. Biztosak lehetunk abban,

hogy amikor Kiralykent uralkodik majd, senki sem lesz tobbe beteg

a foldon. Mate 15:30, 31; Lukacs 13:1017; Mate 20:2934.

J EZUS KIR ALYK ENT JON 97

EM sokkal a ket vak koldus meggyogytasa utan Jezus egy kis
N
vanyahoz:

faluba er, mely Jeruzsalem kozeleben van. Ott gy szol ket tant-

Menjetek be a faluba. Talaltok ott egy szamarcsikot. Oldjatok

el, es vezessetek ide.

Amikor odaviszik neki a szamarat, Jezus felul ra, es Jeruzsalembe

megy. A varos kozeleben az emberek tomegesen jonnek ele, hogy fo-

gadjak. Sokan levetik es az utra tertik kopenyuket. Masok palma-

agakat vagnak, es azokat is az utra tertik. Kozben ezt kialtjak:

Isten aldja a Kiralyt, aki Jehova neveben jon!

Regen az uj kiraly Izraelben mindig egy sza-

marcsiko hatan vonult be Jeruzsalembe, hogy

megmutassa magat a nepnek. Jezus is gy tesz

most. Az emberek pedig kifejezik, hogy Jezust

szeretnek kiralyuknak. De nem mindenkinek ez a kvansaga. Ez jol

lathato abbol, ami kesobb a templomban tortenik Jezussal.

A templomban Jezus vakokat es nyomorekokat gyogyt meg. Ami-

kor a gyermekek latjak ezt, hangosan dicserik Jezust. A papok azon-

ban felhaborodnak emiatt, es ezt mondjak Jezusnak:
Hallod, mit mondanak a gyermekek?

Igen, hallom valaszolja Jezus. Soha nem olvastatok a Bib-

liaban, hogy Isten a kisgyermekek szaja altal szerez dicseretet?

Es a gyermekek folytatjak Isten Kiralyanak dicseretet. Ugye mi is

olyanok akarunk lenni, mint ezek a gyermekek? Egyesek talan meg

akarnak akadalyozni abban, hogy Isten Kiralysagarol beszeljunk. De

mi tovabbra is elmondjuk masoknak, hogy milyen nagyszeru dolgokat

tesz majd Jezus az emberekert.

Amikor Jezus a foldon elt, meg nem jott el az ideje annak, hogy

megkezdje kiralyi uralkodasat. A tantvanyok kvancsiak ra, hogy mi-

kor jon el ez az ido. Nos, lassuk hat! Mate 21:117; Janos 12:1216.

AZ OLAJFAK HEGY EN 98

EZUST lathatod az Olajfak hegyen. Negy apostol van vele:
J
Andras es a testvere, Peter, valamint Jakab es a testvere, Ja-

nos. Ott a tavolban pedig Isten jeruzsalemi temploma latszik.

Ket nap telt el azota, hogy Jezus bevonult Jeruzsalembe egy

szamarcsiko hatan. Kedd van. Reggel, amikor Jezus a templom-

ban volt, a papok megprobaltak elfogni, hogy megoljek. De nem

mertek megtenni, mert az emberek szeretik Jezust.

Ti kgyok es kgyoknak fiai! mondta Jezus a vallasi veze-

toknek, es bejelentette, hogy Isten megbunteti oket sok gonosz-

tettukert.

Ezutan Jezus felment az Olajfak hegyere. Ez a negy apostol ker-

dezgetni kezdi ot. Tudod-e, mirol? A jovo felol tudakozodnak. Azt

tudjak, hogy Jezus veget fog vetni minden gonoszsagnak a foldon.

De kvancsiak ra, hogy mikor kovetkezik ez be. Mikor jon el Je-

zus ujra, hogy Kiralykent uralkodjon?

Jezus tudja, hogy kovetoi a foldon nem lathatjak majd ot, ami-

kor ujra eljon, mivel az egben lesz, es ott szamukra lathatatlan.

Ezert olyan esemenyekrol beszel az apostolainak, amelyek akkor

tortennek majd a foldon, amikor o Kiralykent uralkodik az egben.

Nos, lassunk nehanyat kozuluk!

Jezus elmondasa szerint hallatlan meretu haboruk lesznek, sok

ember megbetegszik es ehezik majd, elharapodzik a bunozes, es

nagy ereju foldrengesek fognak sujtani. Ezenkvul az Isten Kiraly-

sagarol szolo jo hrt mindenutt predikaljak majd a foldon. Hat

nem a szemunk elott jatszodik le mindez? De igen. Biztosak lehe-

tunk hat abban, hogy Jezus mar uralkodik az egben, es nemsoka-

ra veget vet minden gonoszsagnak a foldon.

Mate 21:46; 23:139; 24:114; Mark 13:310.

EGY EMELETI SZOBABAN 99

U
JRA eltelt ket nap. Csutortok este van. Jezus es tizenket apostola

ebbe a tagas, emeleti szobaba jott, hogy elfogyassza a paszkava-

csorat. A ferfi, aki eppen tavozik, Iskariot Judas. Elmegy, hogy erte-



stse a papokat, hogyan foghatjak el Jezust. Elozo nap mar jart naluk,

es megkerdezte toluk:

Mit adtok, ha segtek nektek elfogni Jezust?

Harminc ezustot hangzott a felelet.

Judas most fog talalkozni veluk, hogy elvezesse oket Jezushoz. Hat

nem szornyu, amit tesz?

A paszkavacsoranak vege. Jezus most egy masik kulonleges vacsorat

vezet be. Tantvanyainak kenyeret ad, ezt mondva:

Egyetek, mert ez jelenti a testemet, melyet ertetek kell adnom.

Azutan egy pohar bort ad at nekik, es gy szol:

Igyatok, mert ez jelenti a veremet, melyet ki kell ontanom ertetek.

A Biblia az Ur Vacsorajanak nevezi ezt az esemenyt.

Az izraelitakat a paszkavacsora elfogyasztasa arra az ido-

re emlekezteti, amikor Isten angyala Egyiptomban az o ha-

zaikat elkerulte, az egyiptomiak hazaban viszont megolte az

elsoszulotteket. De Jezus azt akarja, hogy a kovetoi ora em-

lekezzenek, es arra, hogy ertuk adta az eletet. Ezert mond-

ja, hogy evente unnepeljek meg ezt a kulonleges vacsorat.

Miutan elfogyasztottak az Ur Vacsorajat, Jezus arra buz-

dtja apostolait, hogy legyenek batrak es eros hituek. Vegul

Istent dicserik enekkel, majd elmennek onnan. Kesore jar,

ejfel is elmult talan. Nezzuk, hova mennek!

Mate 26:1430; Lukacs 22:139;

Janos 1317. fejezet; 1Korintusz 11:20.

J EZUS A KERTBEN 100

M IUTAN Jezus es apostolai eljonnek az emeleti szobabol, a Ge-

csemane-kertbe mennek. Sokszor jartak mar itt. Jezus most azt
mondja nekik, hogy maradjanak ebren es imadkozzanak. O maga pe-






dig egy kisse tavolabb megy, arccal a foldre borul, es imadkozni kezd.

Kesobb visszater apostolaihoz. Mit gondolsz, mit csinalnak? Alsza-

nak. Jezus harom zben is figyelmezteti oket, hogy maradjanak eb-

ren, megis valahanyszor visszater, mindig alva talalja oket. Amikor

utoljara megy oda hozzajuk, gy szol:

Hogy tudtok ilyenkor aludni? Elerkezett az ora, hogy atadjanak

ellensegeimnek.

Ebben a pillanatban hallani lehet, hogy egy nagy tomeg kozeledik.

Nezd! Az emberek kardokkal es dorongokkal felfegyverkezve jonnek,

es faklyakkal vilagtanak maguknak. Amikor kozelebb ernek, valaki

kilep a tomegbol, es egyenesen Jezus fele tart. Amint a kepen latha-

tod, megcsokolja ot. A ferfi nem mas, mint Iskariot Judas! De vajon

miert csokolja meg Jezust? Jezus megkerdezi tole:

Judas, csokkal arulsz el engem?

Igen, a csok a jel. Judas gy tudatja a vele levokkel, hogy ez Jezus,

akit keresnek. Jezus ellensegei ekkor elolepnek, hogy megragadjak

Jezust. Peter azonban nem engedi, hogy harc nelkul fogjak el Jezust.

Elorantja a magaval hozott kardot, es lesujt vele a mellette allo fer-

fira. Nem talalja el a fejet, gy csak a jobb fulet vagja le. Jezus azon-

ban megerinti a ferfi fulet, es meggyogytja. Majd Peterhez fordul:

Tedd vissza kardodat a helyere. Azt gondolod, hogy nem ker-

hetnek Atyamtol sok ezer angyalt, hogy megmentsenek?

Bizony, megtehetne! Megsem ker angyali segtseget Istentol, mert

tudja, hogy elerkezett az ido arra, hogy ellensegei elfogjak. Hagyja

hat, hogy elvezessek. Lassuk, mi tortenik most vele!

Mate 26:3656; Lukacs 22:3953; Janos 18:112.

J EZUST MEG OLIK 101

EZD, milyen borzalmas, ami itt tortenik! Megolik Jezust. Kezenel
N
es labanal egy oszlopra szegeztek. De miert tettek ezt vele?

Azert, mert egyesek gyulolik ot. Mit gondolsz, kik? Egyikuk a go-




nosz angyal, Satan, az Ordog. O vette ra egykor Adamot es Evat, hogy

ne fogadjanak szot Jehovanak. Most pedig Jezus ellensegeit vette ra,

hogy elkovessek ezt a rettenetes bunt.

Jezussal sok aljassagot muveltek az ellensegei, meg mielott oszlop-

ra szegeztek. Emlekszel meg, hogy ratortek a Gecsemane-kertben, es

elhurcoltak? De kik voltak az ellensegei? Ugy van, a vallasi vezetok.

Kserjuk most figyelemmel a tovabbi esemenyeket.

Mikor a vallasi vezetok elfogjak Jezust, az apostolai elfutnak. Felel-

mukben magara hagyjak Jezust az ellensegeivel. De Peter es Janos

nem megy nagyon messzire. Kovetik Jezust, mert latni akarjak, hogy

mi tortenik vele.

A papok az idos Annas, a korabbi fopap ele viszik Jezust. De nem

maradnak ott sokaig, hanem a jelenlegi fopap, Kajafas hazahoz kse-

rik Jezust, ahol sok vallasi vezeto gyult ossze. A tomeg mindenhova

koveti oket. Kajafas hazaban targyalast tartanak. Embereket alltanak

elo, akik hazugsagokat mondanak Jezusrol.

Jezusnak meg kell halnia! szol a vallasi vezetok egybehangzo

telete, majd az arcaba kopnek, es okollel verik.

Ezalatt Peter kint all az udvaron. Hideg ejszaka van, ezert az embe-

rek tuzet gyujtanak. Amg a tuz korul melegszenek, egy szolgalolany

eszreveszi Petert, es gy szol:

Ez az ember is Jezussal volt.

Nem voltam! feleli Peter.

Haromszor mondjak Peternek, hogy Jezussal volt. O azonban mind-

annyiszor tagadja. A harmadik alkalomkor Jezus hatrafordul es ranez.

Peter szvbol sajnalja, hogy hazudott. Elmegy, es keservesen srni
kezd.

Penteken, napkeltekor a papok elviszik Jezust a szanhedrin tagas

termebe, ahol az osszejoveteleiket szoktak tartani. Megallapodnak,

hogy mit fognak tenni Jezussal. Elviszik Poncius Pilatushoz, Judea

tartomanyi kormanyzojahoz.

Ez az ember gonosztevo mondjak a papok Pilatusnak. Meg
kell halnia!

Pilatus kerdeseket tesz fel Jezusnak, majd gy szol:

Ugy telem, hogy semmi rosszat sem tett.

Azzal elkuldi ot Herodes Antipaszhoz, aki Galilea uralkodoja, es

most eppen Jeruzsalemben tartozkodik. O sem talalja vetkesnek Je-

zust, gy hat visszakuldi Pilatushoz.

Pilatus szabadon akarja engedni Jezust. De Jezus ellensegei inkabb

egy masik rab szabadon bocsatasat kovetelik, megpedig Barabaset,

a rabloet. Del fele jar az ido, amikor Pilatus a nep ele alltja Jezust, es

gy szol:

Ime, a kiralyotok!

A papi eloljarok azonban ezt kiabaljak:

El vele! Halal ra! Halal ra!

Pilatus vegul Barabast engedi szabadon, Jezust pedig elhurcoljak,

hogy kivegezzek. Penteken, kora delutan Jezust oszlopra szegezik. Bar

a kepen nem latszik, Jezus jobb es bal oldalan egy-egy bunozot vegez-

nek ki oszlopra szegezve. Roviddel Jezus halala elott az egyikuk gy

szol hozza:

Emlekezz meg rolam, amikor a Kiralysagodba jutsz!

Meggerem neked, hogy velem leszel a Paradicsomban feleli

neki Jezus.

Hat nem csodalatos ez az geret? Tudod, milyen Paradicsomrol be-

szel Jezus? Hol volt az a Paradicsom, amelyet Isten kezdetben alko-

tott? Igen, a foldon. Es amikor Jezus Kiralykent fog uralkodni az

egben, eletre kelti majd ezt az embert, hogy elvezze az uj foldi Paradi-

csomot. Ugye, orulunk ennek?

Mate 26:5775; 27:150; Lukacs 22:5471; 23:149; Janos 18:1240; 19:130.

7. RESZ

Jezus feltamadasatol

Pal beb ortonzeseig

A halala utani harmadik napon Jezus feltamadt.

Aznap otszor jelent meg a kovetoinek, es negyven na-

pon at tobbszor is megmutatta nekik magat. Azutan

nehany tantvanya szeme lattara felment az egbe.

Tz nap mulva Isten kiarasztotta szent szellemet

Jezus kovetoire, akik Jeruzsalemben varakoztak.

Kesobb Isten ellensegei bortonbe vetettek az apos-

tolokat, de egy angyal kiszabadtotta oket. Istvan ta-

ntvanyt megkoveztek a keresztenyek ellensegei. Am

megtudjuk majd, hogy Jezus kivalasztotta az el-

lensegei egyiket, hogy kulonleges szolgajava tegye.

Igy Pal Jezus apostola lett. Harom es fel evvel Jezus

halala utan Isten elkuldte Peter apostolt a nem zsi-

do Korneliuszhoz es haznepehez, hogy predikaljon
nekik.

Tizenharom evvel kesobb Pal elindult elso predi-

kalo korutjara. Masodik utjara Timoteusz is elkser-

te. Sok erdekes elmenyrol hallunk majd, amelyeket

Pal es utitarsai Isten szolgalataban ateltek. Palt ve-

gul bebortonoztek Romaban. Ket ev mulva szabadon

engedtek, de aztan ujra bortonbe zartak, s vegul ki-

vegeztek. A HETEDIK reszben megoroktett eseme-

nyek korulbelul harmincket ev alatt tortentek meg.

J EZUS EL 102

T UDOD, kicsoda ez a no es a ket ferfi? A no Maria Magdalena, Jezus

egyik baratja. A feher ruhas ferfiak pedig angyalok. A kis helyiseg,

ahova Maria behajol, hogy korulnezzen, egy srbolt. Itt helyeztek el Je-


zus testet a halala utan. De a holttest mar nincs itt! Vajon ki vitte el?

Nos, lassuk!

Miutan Jezus meghal, a papok ezt mondjak Pilatusnak:

Mikor Jezus meg elt, azt mondta, hogy harom nap mulva felta-

mad. Parancsold hat meg, hogy orizzek a srjat, nehogy a tantvanyai

ellopjak a testet, es azt alltsak, hogy feltamadt.

Pilatus azt feleli a papoknak, hogy ok oriztessek a srt katonakkal.

De Jezus halala utan a harmadik napon, kora reggel varatlanul megje-

lenik Jehova angyala, es elgordti a kovet a sr elol. A katonak ijedtukben

mozdulni sem tudnak. Mire beneznek a srboltba, a holttest mar nincs

ott! Nehany katona a varosba siet, hogy ertestse a papokat. Tudod,

mit tesznek a gonosz papok? Lefizetik a katonakat, hogy hazudjanak.

Mondjatok azt, hogy a tantvanyai ejszaka eljottek, es elloptak a

holttestet, amg ti aludtatok utastjak oket.

Ezalatt nehany Jezusban hvo asszony a srhoz indul. S hogy meg-

lepodnek, amikor uresen talaljak! Hirtelen ket ragyogo ruhas angyal je-
lenik meg.

Miert keresitek itt Jezust? kerdezik. Feltamadt. Menjetek

gyorsan, es szoljatok a tantvanyainak!

Erre az asszonyok futasnak erednek. Utkozben megalltja oket egy

ferfi. Mit gondolsz, ki lehet az? Maga Jezus!

Menjetek, szoljatok a tantvanyaimnak mondja.

Amikor az asszonyok elmondjak a tantvanyoknak, hogy Jezus el, es

hogy lattak ot, azok nem akarnak hinni nekik. Peter es Janos a srhoz

siet, hogy a sajat szemevel gyozodjon meg rola, de a sr ures. Maria

Magdalena meg ott marad, miutan ok elmennek. Ekkor nez be a srba,

es latja meg a ket angyalt.

Tudod, mi tortent Jezus testevel? Isten eltuntette. Nem abban a fizi-

kai testben tamasztotta fel Jezust, amelyben meghalt, hanem uj, szelle-

mi testet adott neki, amilyen az egi angyaloke is. De hogy megmutassa

a tantvanyainak, hogy el, Jezus olyan testet olthet magara, amely lat-

hato az emberek szamara. Errol meg fogunk tanulni.

Mate 27:6266; 28:115; Lukacs 24:112; Janos 20:112.

ZART AJT OKON AT 103

IUTAN Peter es Janos tavozik onnan, ahol Jezus teste volt,
M
Maria egyedul marad, es srva fakad. Majd behajol a srba,

amint az elozo kep mutatja, es meglatja a ket angyalt. Azok megkerde-

zik tole:

Miert srsz?

Elvittek az Uramat, es nem tudom, hova tettek feleli Maria.

Majd megfordul, es megpillant egy ferfit. Az megkerdezi tole:
Kit keresel?

Maria azt hiszi, hogy a kertesz az, es hogy o vihette el Jezus testet.

Ezt mondja hat neki:

Ha te vitted el, mondd meg nekem, hova tetted.

A valosagban ez a ferfi Jezus, csak olyan testet vett fel, amelyet Ma-

ria nem ismer fel. De amikor a neven szoltja Mariat, az asszony rog-

ton tudja, hogy Jezus az. Elszalad, hogy szoljon a tantvanyoknak, hogy

latta az Urat.

Meg aznap, mikozben ket tantvany az Emmaus nevu faluba tart, egy

ferfi csatlakozik hozzajuk. A tantvanyok nagyon banatosak Jezus hala-

la miatt. De utkozben a ferfi sok mindent megmagyaraz nekik a Biblia-

bol, ami megvigasztalja oket. Amikor megallnak enni, a tantvanyok

raismernek Jezusra. Ekkor Jezus eltunik eloluk, a ket tantvany pedig

sietve visszater Jeruzsalembe, hogy beszamoljon a tortentekrol az apos-
toloknak.

Idokozben Jezus Peternek is megjelenik. A tobbieken izgatottsag lesz

urra, amikor hallanak errol. A ket tantvany ekkor erkezik Jeruzsalem-

be az apostolokhoz. Elmondjak, hogy Jezus nekik is megjelent az uton.

Es mialatt errol beszelnek, meglepo dolog tortenik. Vajon mi?

Nezz a kepre! Jezus megjelenik a szobaban, noha az ajto zarva van.

A tantvanyok rendkvul boldogok. Milyen izgalmas ez a nap, ugye?

Meg tudod szamolni, hanyszor jelent meg Jezus eddig a kovetoinek?

Ot alkalmat szamoltal?

Tamas apostol nincs veluk, amikor Jezus megjelenik, de a tantva-

nyok elujsagoljak neki, hogy lattak az Urat. Tamas azonban kijelenti,

hogy nem hiszi el, amg nem latja o is Jezust. Nyolc nap mulva a tant-

vanyok ismet egyutt vannak, es ezuttal Tamas is veluk van. Az ajtot

most is bezartak. Egyszer csak ott terem kozottuk Jezus. Tamas most

mar hisz. Janos 20:1129; Lukacs 24:13 43.

J EZUS VISSZAT ER AZ EGBE 104

HOGY mulnak a napok, Jezus sokszor megjelenik a kovetoinek.
A

Egyszer mintegy 500 tantvanya latja ot. Tudod, mirol beszel

Jezus, amikor megjelenik nekik? Isten Kiralysagarol. Jehova azert

kuldte Jezust a foldre, hogy a Kiralysagrol tantsa az embereket. Je-

zus a feltamadasa utan is folytatja ezt a munkat.

Emlekszel ra, hogy mi Isten Kiralysaga? Igen, a Kiralysag Isten

valosagos, egi kormanyzata, es Isten Jezust jelolte ki, hogy Kiraly

legyen. Ahogy mar tanultuk, Jezus bebizonytotta, hogy csodalatos

Kiraly lesz, hiszen jollakatott ehes embereket, meggyogytott bete-

geket, sot, meg halottakat is eletre keltett.

Vajon milyen lesz az elet a foldon, ami-

kor Jezus ezer evig Kiralykent uralkodik

majd az egben? Igen, az egesz fold gyo-

nyoru paradicsomma lesz alaktva. Nem

lesznek tobbe haboruk, sem bunozes, sem

betegsegek, sem halal. Tudjuk, hogy ez

igaz, mert Isten azert alkotta a foldet,

hogy paradicsomkent az emberek orome-

re szolgaljon. Ezert hozta letre kezdetben

az Eden-kertet. Jezus majd gondoskodik

rola, hogy Isten akarata vegul megvalo-
suljon.

Elerkezett az ideje, hogy Jezus vissza-

terjen az egbe. Negyven napon at mutat-

ta meg magat a tantvanyoknak. Igy mar

biztosak benne, hogy Jezus ujra el. De

mielott elvalik toluk, ezt mondja nekik:

Maradjatok Jeruzsalemben, amg
nem kaptok szent szellemet.

A szent szellem Isten tevekeny ereje,

olyasmi, mint a szel. Segt Jezus kovetoi-

nek Isten akaratat cselekedni. Jezus utol-

jara ezt mondja:

Predikaljatok rolam a fold legtavo-

labbi reszeig.

Ezutan meglepo dolog tortenik. Jezus

kezd felemelkedni az egbe, ahogy itt la-

tod. Majd felho takarja el, es a tantva-

nyok nem latjak tobbe. Felmegy az egbe,

es ott megkezdi uralmat foldi kovetoi fe-
lett.
1Korintusz 15:38;
Jelenesek 21:3, 4; Cselekedetek 1:111.

VARAKOZAS JERUZSALEMBEN 105

ZEK az emberek itt Jezus kovetoi. Engedelmeskedtek Jezus uta-
E
stasanak, es Jeruzsalemben maradtak. S mialatt egyutt varakoz-
nak, nagy zajt hallanak, mely az egesz hazat betolti. Olyan a hang,

mint az eros szel zugasa. Es ekkor minden tantvany feje folott egy

tuznyelv jelenik meg. Latod a kepen a tuznyelveket? Vajon mit jelent
mindez?

Csoda tortent! Jezus ujra Atyjanal van az egben, es most kitolti

kovetoire Isten szent szellemet. Tudod, milyen kepesseget ad nekik ez

a szellem? Mindannyian kulonbozo nyelveken kezdenek beszelni.

Jeruzsalemben sokan halljak az eros szel zugasahoz hasonlo zajt, es

eljonnek megnezni, mi az. Nemelyek kozuluk mas orszagbol valok,

es az izraelita punkosd unnepere erkeztek. Micsoda meglepetesben

van reszuk ezeknek a latogatoknak! A sajat nyelvukon halljak beszel-

ni a tantvanyokat Isten nagyszeru dolgairol.

Ezek az emberek mind galileaiak mondjak a latogatok.

Akkor hogyan tudnak a mi orszagaink nyelvein beszelni?

Peter ekkor felall, hogy megmagyarazza nekik. Emelt hangon el-

mondja az embereknek, hogy Jezust megoltek, de Jehova feltamasz-

totta ot.

Jezus most az egben van, Isten jobbjan mondja. Kiarasz-

totta rank a meggert szent szellemet. Ezert lattatok es hallottatok

ezeket a csodakat.

Peter beszede hallatan sokan nagyon sajnaljak, ami Jezussal tor-

tent.

Mit tegyunk hat? kerdezik.

Valtozzatok meg, es keresztelkedjetek meg mondja nekik

Peter.

Meg azon a napon nagyjabol 3000 ember keresztelkedik meg es va-

lik Jezus kovetojeve. Cselekedetek 2:1 47.

SZABADULAS A B ORT ONB OL 106

N EZD csak! Az angyal szelesre tarja a borton ajtajat. Kiszabadtja

Jezus apostolait. Vajon miert bortonoztek be oket? Vizsgaljuk meg!

Meg nem telt el sok ido azota, hogy Jezus tantvanyai beteltek szent

szellemmel. Egy delutan Peter es Janos elmegy a templomba Jeru-

zsalemben. A bejarat kozeleben van egy ember, aki egesz eleteben nyo-

morek volt. Naponta elviszik ot oda, hogy keregethessen azoktol,

akik a templomba mennek. Meglatva Petert es Janost, konyorog, hogy

adjanak neki valamit. Vajon mit tesznek az apostolok? Megallnak es

raneznek erre a szegeny emberre.

Penzem nincs szol Peter , de amim van, azt adom neked:

Jezus neveben, kelj fel es jarj!

Peter ekkor megfogja az ember jobb kezet, az pedig felugrik es jarni

kezd. Az emberek elamulnak e nagy csoda lattan, es nagyon orulnek
neki.

Ezt a csodat Isten erejevel tettuk, aki feltamasztotta Jezust je-

lenti ki Peter.

Janos es o meg beszelnek, amikor megjelenik nehany vallasi vezeto.

Duhosek amiatt, hogy Peter es Janos Jezus feltamadasarol beszel az

embereknek. Elfogjak hat, es bortonbe vetik oket.

Masnap sok vallasi vezeto gyulik ossze. Elejuk vezetik Petert, Janost

es a ferfit, akit meggyogytottak.

Milyen erovel vittetek veghez ezt a csodat? kerdezik toluk.

Peter elmondja nekik, hogy Isten erejevel tettek, aki feltamasztotta

Jezust. A papok nem tudjak, mitevok legyenek, hiszen nem tagadhat-

jak, hogy ez a bamulatos csoda megtortent. Igy hat, miutan figyelmez-

tetik az apostolokat, hogy ne beszeljenek tobbe Jezusrol, szabadon

bocsatjak oket.

Ahogy mulnak a napok, az apostolok tovabbra is predikalnak Jezus-

rol, es gyogytjak a betegeket. A csodak hre gyorsan terjed. Meg a kor-

nyekbeli varosokbol is tomegesen hoznak betegeket, hogy az apostolok

meggyogytsak oket. A vallasi vezetoket feltekenyseg tolti el, ezert el-

fogjak es bortonbe zarjak az apostolokat. Rabsaguk azonban nem tart

sokaig.

Ejszaka Isten angyala kinyitja a borton ajtajat, ahogy itt lathatod.

Az angyal gy szol:

Menjetek, alljatok ki a templomban, es tovabbra is predikaljatok
az embereknek!

Masnap reggel, mikor a vallasi vezetok a bortonbe kuldenek az apos-

tolokert, azok mar nincsenek ott. Kesobb rajuk talalnak a templomban,

amint tantanak, es a szanhedrin ele viszik oket.

Szigoruan megparancsoltuk, hogy ne tantsatok tobbe Jezusrol

mondjak a vallasi vezetok , ti megis betoltottetek Jeruzsalemet a ta-

ntasotokkal.

Mint uralkodonak, Istennek kell inkabb engedelmeskednunk,
semmint embereknek felelik az apostolok.

Folytatjak tehat a jo hr hirdeteset. Kovessuk mi is szep peldajukat!
Cselekedetek 35. fejezet.

ISTVANT MEGKOVEZIK 107

Z A ferfi, aki itt terdel, Istvan, Jezus egyik huseges tantvanya. De
E


Miert gyulolik Istvant annyira, hogy ilyen szornyuseget muvelnek

nezd csak, mi tortenik vele! Ezek a ferfiak nagy kovekkel dobaljak.

vele? Lassuk csak!

Isten segtsegevel Istvan bamulatos csodakat tesz. Ez nem tetszik

ezeknek a ferfiaknak. Vitatkozni kezdenek vele arrol, hogy o az igazsa-

got tantja-e a nepnek. De Isten nagy bolcsesseget ad Istvannak, gy be

tudja bizonytani, hogy ok tantottak hamis dolgokat. Ettol meg duho-

sebbek lesznek. Elfogjak, es embereket hvnak, hogy hazugsagokat

mondjanak rola. A fopap megkerdezi Istvantol:
Igaz mindez?

Istvan valaszul nagyszeru beszedet mond a Biblia alapjan. A vegen

elmondja, hogy a gonosz emberek egykor gyuloltek Jehova profetait,

majd hozzateszi:

Ti pont olyanok vagytok, mint azok. Megoltetek Isten szolgajat,

Jezust, es nem engedelmeskedtek Isten torvenyeinek.

Ez nagyon felingerli a vallasi vezetoket. Duhukben csikorgatjak a fo-

gukat. Istvan most felemeli a fejet, es gy szol:

Ime! Latom Jezust, amint ott all az Isten jobbjan az egben.

Erre a ferfiak befogjak fuluket, es rarohannak Istvanra. Megragad-

jak es kivonszoljak a varosbol. Ott levetik kopenyuket, es rabzzak az

ifju Saulra. Latod Sault a kepen? Nehany ferfi elkezd koveket dobalni

Istvanra. Ahogy latod, Istvan leterdel, es gy imadkozik Istenhez:

Jehova, ne buntesd meg oket ezert a gonoszsagert!

Tudja, hogy nemelyikuket becsaptak a vallasi vezetok. Ezutan Istvan
meghal.

Ha valaki rosszul banik veled, megprobalod viszonozni a rosszat,

esetleg kered Istent, hogy artson neki? Istvan es Jezus nem ezt tette.

Ok meg azokkal is kedvesek voltak, akik durvan bantak veluk. Probal-

juk kovetni a peldajukat! Cselekedetek 6:815; 7:160.

A DAMASZKUSZI UTON 108

T
UDOD, ki fekszik ott a foldon? Saul. Ugye emlekszel meg ra?

O vigyazott azoknak a kopenyere, akik megkoveztek Istvant.

Nezd a ragyogo vilagossagot! Mi tortenik itt?

Miutan Istvant megolik, Saul adazul uldozni kezdi Jezus kovetoit,

hogy artson nekik. Hazrol hazra jar, hogy elfogja es bortonbe vesse

oket. Sok tantvany elmenekul, es mas varosokban kezdi hirdetni a jo

hrt. Saul azonban mas varosokba is elmegy, hogy felkutassa Jezus

kovetoit. Eppen Damaszkuszba tart, amikor meglepo ese-

meny tortenik.

Hirtelen vilagossag ragyog fel Saul korul az egbol, mire o

a foldre esik, ahogy itt lathatjuk. Majd egy hang hallatszik:

Saul, Saul, miert uldozol engem?

A vele utazo ferfiak latjak a vilagos-

sagot, es halljak a hangot, de nem tud-

jak kivenni, hogy mit mond.

Ki vagy, Uram? kerdi Saul.

Jezus vagyok, akit te uldozol
feleli a hang.

Jezus azert mondja ezt, mert amikor

Saul a kovetoit uldozi, ugy erzi, mintha

ot magat uldozne.

Mit tegyek, Uram? kerdezi erre Saul.

Kelj fel, es menj Damaszkuszba! mondja Jezus. Ott meg-

mondjak, mit kell tenned.

Mikor Saul felall, es kinyitja a szemet, nem lat. Megvakult! A vele

levo ferfiak ezert kezen fogjak, es Damaszkuszba vezetik.

Jezus ekkor ezt mondja egyik damaszkuszi tantvanyanak:

Kelj fel, Ananias! Menj el az Egyenesnek nevezett utcaba. Ke-

ress Judas hazaban egy Saul nevu embert. Kulonleges szolgalatra

valasztottam ki ot.

Ananias engedelmeskedik. Amikor megtalalja Sault, rateszi a ke-

zet, es gy szol:

Az Ur kuldott el, hogy visszanyerd a latasod, es betelj szent
szellemmel.

Egyszeriben valami pikkelyszeru esik le Saul szemerol, es ujra lat.

Isten nagyszeru modon felhasznalja Sault, hogy sok nemzetnek pre-

dikaljon. Pal apostol neven valik ismertte. Meg sokat fogunk tanulni

rola. Elobb azonban lassuk, milyen feladatot bz Isten Peterre.
Cselekedetek 8:1 4; 9:120; 22:616; 26:820.

PETER KORN ELIUSZNAL 109

E Z ITT Peter apostol, mogotte pedig a baratai allnak. De miert borul

le ez a ferfi Peter elott? Helyes, hogy gy tesz? Tudod, kicsoda o?


Korneliusznak hvjak, es romai katonatiszt. Nem ismeri Petert, de

azt az utastast kapta, hogy hvja meg a hazaba. Lassuk, hogyan kerult
sor erre!

Jezus elso kovetoi zsidok voltak. Korneliusz nem zsido, megis szere-

ti Istent, imadkozik hozza, es sok jot tesz az emberekkel. Egy delutan

megjelenik neki egy angyal, es gy szol:

Isten meg van veled elegedve, es valaszolni fog imaidra. Kuldj el

embereket egy bizonyos Peter nevezetu ferfiert, aki Joppeban van

Simon hazaban, a tenger mellett.

Korneliusz nyomban elkuld Peterert. Masnap, mikor az emberei Jop-

pehoz kozelednek, Peter fent tartozkodik Simon hazanak a tetotera-

szan. Isten ott azt lattatja Peterrel, mintha az egbol egy lepedo

ereszkedne lefele. A lepedoben olyan allatok vannak, amelyek Isten tor-

venye szerint tisztatalanok. Egy hang megis ezt mondja:

Kelj fel, Peter, vagd le, es egyed!

Nem! valaszolja Peter. Soha nem ettem semmi tisztata-
lant.
De a hang ezt mondja neki:

Amit Isten most mar tisztanak hv, azt te ne hvd tobbe tisztata-
lannak.

Ez haromszor is megismetlodik. Mialatt Peter azon topreng, hogy

mit jelenthet mindez, Korneliusz kuldottei megerkeznek a hazhoz, es

Peter utan tudakozodnak. Peter lemegy hozzajuk, es gy szol:

En vagyok, akit kerestek. Miert jottetek?

Az emberek elmondjak, hogy Korneliusz egy angyal utastasara hv-

ja Petert a hazahoz. Peter beleegyezik, hogy veluk menjen. Masnap ut-

nak indul barataival, hogy meglatogassa Korneliuszt Cezareaban.

Korneliusz kozben egybehvja rokonait es kozeli baratait. Amikor Pe-

ter megerkezik, Korneliusz elebe siet, es leborul elotte, ahogy itt latod.

De Peter ezt mondja neki:
Kelj fel. Magam is ember vagyok.

Igen, a Biblia szerint nem helyes leborulnunk egy ember elott, hogy

imadjuk. Kizarolag Jehovat szabad imadnunk.

Peter most predikalni kezd az egybegyulteknek.

Latom, hogy Isten minden embert elfogad, aki szolgalni akarja

ot mondja.

Mg beszel, Isten elkuldi szent szellemet, es az ott levok kulonbozo

nyelveken kezdenek beszelni. Ez bamulatba ejti a zsido tantvanyokat,

akik Peterrel jottek, mert azt hittek, hogy Isten csak a zsidokat tamo-

gatja. Ebbol megtanuljak, hogy Isten egyetlen emberfajtat sem tart

kulonbnek vagy fontosabbnak a tobbinel. Jo, ha ezt mindnyajan meg-

jegyezzuk. Cselekedetek 10:1 48; 11:118; Jelenesek 19:10.

TIM
OTEUSZ,

110

PAL UJ SEGIT OTARSA

Z IFJU, akit itt latsz Pal apostollal, Timoteusz. Lisztraban el a
A
nak hvjak.

csaladjaval. Edesanyjat Eunikenak, a nagymamajat pedig Loisz-

Pal most latogat el harmadszor Lisztraba. Korulbelul egy evvel

ezelott jart itt eloszor Barnabassal egy predikalo korut soran. Most

ismet itt van, ezuttal a baratjaval, Silassal. Tudod, mirol beszel Pal

Timoteusszal? Ezt kerdezi tole:

Szeretnel eljonni Silassal es velem? Segthetnel nekunk, amikor

tavoli helyeken predikalunk az embereknek.

Igen, szeretnek veletek menni valaszolja Timoteusz.

Nem sokkal ezutan elbucsuzik a csaladjatol, es elmegy Pallal es Si-

lassal. De mielott az utazasaikrol tanulnank, lassuk, mi tortent Pallal

azota, hogy Jezus tizenhet evvel ezelott megjelent neki a damaszku-

szi uton.

Biztosan emlekszel meg, hogy Pal azert jott Damaszkuszba, hogy

artson Jezus tantvanyainak. S most

o maga is tantvany. Kesobb nehany

ellensege tervbe veszi, hogy megoli

ot, mert nem tetszik nekik, hogy Je-

zusrol tant. De a tantvanyok

megszoktetik. Egy kosarba ul-

tetik, es leeresztik a varosfal

kulso reszen.

Pal ezutan Antiokiaba

megy predikalni. Eloszor

itt nevezik Je-

zus kovetoit ke-

resztenyeknek.

Roma Filippi
Tesszalonika
Berea

Troasz
Antiokia

Ikonium
Korintusz
Athen

Efezus Kolossze Lisztra

Miletusz

Antiokia

Malta
NA
Kreta
GY
( F O -T EN Ciprus
L DK
O ZI-T GE R Damaszkusz
E NGE R
)
Cezarea
Joppe

Jeruzsalem

Palt es Barnabast kesobb elkuldik Antiokiabol, hogy predikalo kor-

utat tegyenek tavoli orszagokban. Az egyik varos, ahova eljutnak,

Lisztra, Timoteusz otthona.

Most, kozel egy ev elteltevel Pal ismet Lisztraban van, masodik

korutjan. Tudod, hova mennek, amikor Timoteusz utra kel Pallal es

Silassal? Nezd a terkepet, es ismerkedjunk meg nehany hellyel!

Eloszor is a kozeli Ikoniumba mennek, majd a masik Antiokiaba.

Azutan Troaszba utaznak, onnan pedig Filippin at Tesszalonikaba es

Bereaba. Latod Athent a terkepen? Pal ott is predikal. Ezutan masfel

evig Korintuszban predikalnak. Vegul rovid idore megallnak Efezus-

ban, majd hajoval visszaternek Cezareaba, es fel Antiokiaba. Itt er ve-

get az utjuk.

Timoteusz tehat tobb szaz kilometert tesz meg, hogy segtsen Pal-

nak a jo hr predikalasaban es szamos kereszteny gyulekezet megala-

ptasaban. Ha felnosz, te is olyan huseges szolgaja leszel Istennek,

mint Timoteusz? Cselekedetek 9:1930; 11:1926; 1317. fejezet; 18:122.

A FI U, AKI ELALUDT 111

O,
JAJ! Mi tortenik itt? Vajon nagyon megserult a foldon fek-

vo fiu? Nezd csak! A hazbol kijovo emberek kozott ott van



Pal is. Es latod mellette Timoteuszt? Csak nem az ablakbol esett

ki ez a fiu?

De igen, pontosan ez tortent. Pal eloadast tartott a tantvanyok-

nak itt, Troaszban. Tudta, hogy sokaig nem fogja viszontlatni

oket, mert masnap hajora szall, es elmegy. Ezert egeszen ejfelig

beszelt hozzajuk.

Nos, ez a fiu, akit Eutikusznak hvnak, az ablakban ult. De el-

aludt, es kiesett az ablakbol. A masodik emeletrol zuhant a foldre!

Igy mar ertheto, hogy miert ijedt meg annyira mindenki. Ami-

kor felemelik a fiut, latjak, hogy felelmuk beigazolodott. Meghalt.

Mikor Pal latja ezt, rafekszik a fiura, es atoleli. Majd gy szol:

Ne aggodjatok! A fiu jol van.

Es gy is van. Csoda tortent! Pal eletre keltette a fiut! A jelen-

levoket orom tolti el. Mindnyajan ujbol felmennek, es esznek vala-

mit. Pal meg virradatig folytatja az eloadasat. De abban biztos

lehetsz, hogy Eutikusz most mar nem aludt el! Vegul Pal, Timote-

usz es a veluk utazok hajora szallnak. Tudod, hova mennek?

Pal most fejezi be harmadik predikalo korutjat, es hazafele tart.

Ez alkalommal csupan Efezus varosaban harom evet toltott el. Ez

az utazas tehat a masodiknal is hosszabb volt.

Troaszbol a hajo Miletusz fele veszi az utjat, es ott ki is kot.

Mivel Efezus csak nehany kilometerre van, Pal elkuld az ottani

gyulekezet veneiert. Azt akarja, hogy eljojjenek hozza Miletusz-

ba, hogy beszelhessen veluk meg egyszer utoljara. Kesobb, ami-

kor a hajo indulasra kesz, a venek nagyon sajnaljak, hogy Pal
elmegy.

A hajo vegul visszaerkezik Ce-

zareaba. Mg Pal Fulop tantvany

hazaban tartozkodik, eljon hozza

Agabusz profeta, hogy figyelmez-
tesse. Elmondja neki, hogy Jeru-

zsalemben letartoztatjak majd. Es

valoban ez tortenik. Miutan ket

evig tartjak bortonben Cezareaban,

Romaba kuldik, hogy a romai ural-

kodo, a csaszar telkezzen folotte.

De elobb meg lassuk, mi tortenik az

uton! Cselekedetek 1926. fejezet.

HAJOT OROTTEK A SZIGETEN 112

EZD! Veszelyben a hajo! Darabokra torik. Latod az embereket,
N
akik a vzbe ugrottak? Nehanyuknak mar sikerult kijutniuk

a partra. De nem Pal az ott? Nezzuk csak, mi tortent vele!

Mar volt rola szo, hogy Pal ket evet toltott bortonben Cezarea-

ban. Azutan mas foglyokkal egyutt Romaba viszik hajon. Amikor

Kreta szigete mellett hajoznak, heves vihar tor ki. A szel ugy

tombol, hogy nem tudjak kormanyozni a hajot. Hiaba van nap-

pal, nem latjak a napot, es ejszaka sem vilagt a csillagok fenye.

Ahogy mulnak a napok, a fedelzeten levok elvesztik minden re-

menyuket, hogy meg megmenekulhetnek. Akkor Pal felall, es

gy szol:

Egyikotok sem veszti el az eletet; csak a hajo vesz oda. Mert

mult ejjel eljott hozzam Isten angyala, es ezt mondta: Ne felj, Pal!

A romai csaszar ele kell allnod. Es Isten megment mindenkit,

aki veled egyutt van a hajon.

Tizennegy nappal a vihar kitorese utan, ejfeltajt a matrozok

eszreveszik, hogy a vz egyre sekelyebb lesz. Attol tartanak, hogy

a sotetben sziklanak utkoznek, ezert kivetik a horgonyokat. Mas-

nap reggel megpillantanak egy oblot. Elhatarozzak, hogy a partra

iranytjak a hajot.

Ahogy kozelednek a parthoz, a hajo zatonyra fut,

es megfeneklik a homokon. A hullamok ere-

jetol a hajotest darabokra hullik. A ka-

tonatiszt, aki a rabokra vigyaz, gy

szol:

Eloszor azok ugorjanak a

tengerbe, akik tudnak uszni, es

menjenek a szarazfoldre. A tobbi-

ek ugorjanak utanuk, es kapasz-

kodjanak meg a hajo roncsaiban.

Igy is tesznek. A hajo 276 uta-

sa mind sertetlenul partot er,

ahogy az angyal meggerte.

A szigetet Maltanak hvjak.
Lakosai kedvesen gondjaikba ve-

szik a hajotorotteket. S amint

jobbra fordul az ido, Palt egy

masik hajoval Romaba viszik.
Cselekedetek 27:1 44; 28:114.

PAL ROM ABAN 113

L ATOD Pal kezen a bilincset es az ot orzo romai katonat? Bizony,

Pal fogoly Romaban. Varja, hogy a romai csaszar dontson a

sorsa felol. De azt megengedik neki, hogy latogatokat fogadjon,

amg orizetben van.

Harom nappal a megerkezese utan Pal uzenetet kuld nehany zsi-

do foembernek, hogy latogassak meg ot. Meghvasara sok Romaban

elo zsido jon el hozza. Pal Jezusrol es Isten Kiralysagarol predikal

nekik. Nehanyan hisznek, es keresztennye lesznek, masok viszont
nem hisznek.

Pal az ot orzo katonaknak is predikal. Az alatt a ket ev alatt,

amg itt raboskodik, mindenkinek predikal, akinek csak tud. Az

eredmeny az, hogy meg a csaszar haznepe is hall a Kiralysag jo h-

rerol, es nehanyan kozuluk keresztennye lesznek.

De ki az a latogato, aki az asztalnal ul es r? Kitalalod? Ugy van,

Timoteusz. Ot is bortonbe vetettek a Kiralysag hirdetese miatt, de

mar szabadon engedtek. Azert jott, hogy segtsen Palnak. Tudod-e,

mit r? Lassuk csak!

Emlekszel meg a 110. tortenetbol Filippi es Efezus varosara?

Ezekben a varosokban Pal munkaja nyoman kereszteny gyuleke-

zetek alakultak. Most, mialatt bortonben van, r ezeknek a keresz-

tenyeknek. Az efezusiaknak es a filippieknek rt levelei meg-

talalhatok a Bibliaban. Pal diktalja Timoteusznak, hogy mit rjon

kereszteny testvereiknek Filippibe.

A filippiek nagyon kedvesek voltak Palhoz. Ajandekot kuldtek

neki ide, a bortonbe. Pal most koszoni meg az ajandekot, melyet

Epafroditusz hozott el. Epafroditusz nagyon beteg lett, es majdnem

meghalt. De most mar jol van, es keszul hazautazni. Magaval viszi

majd Pal es Timoteusz levelet, amikor visszater Filippibe.

Pal meg ket olyan levelet r a bortonben, amely aztan belekerul

a Bibliaba. Az egyik a Kolossze varosaban elo keresztenyeknek

szol. A masik egy szemelyes hangvetelu level, melyet egy jo barat-

janak, Filemonnak r, aki szinten Kolosszeban el. Ebben Filemon

szolgajarol, Onezimuszrol van szo.

Onezimusz megszokott Filemontol, es Romaba jott. Valahogy tu-

domast szerzett arrol, hogy Pal itt van bortonben. Elment, hogy

meglatogassa, Pal pedig predikalt neki. Nemsokara Onezimusz is

kereszteny lett. Onezimusz most mar banja, hogy megszokott.

Ezert tudod, mit r Pal Filemonnak?

Arra keri, hogy bocsasson meg Onezimusznak. Visszakuldom ot

hozzad rja Pal. De most mar nemcsak a szolgad o, hanem

kedves kereszteny testvered is. Amikor Onezimusz visszater Ko-

losszeba, magaval viszi ezt a ket levelet is: az egyiket a kolosszei ke-

resztenyeknek, a masikat Filemonnak. El tudjuk kepzelni, milyen

boldog Filemon, amikor megtudja, hogy a szolgaja kereszteny lett.

Pal igazan jo hrekkel szolgal a filippieknek es Filemonnak. El-

kuldom hozzatok Timoteuszt rja a filippieknek. De rovidesen

en is meglatogatlak benneteket. Filemonnak pedig ezt rja: Ke-

szts nekem helyet, ahol lakhatok.

Amikor Pal kiszabadul, sok helyen meglatogatja testvereit es

testvernoit. De kesobb ismet fogsagba kerul Romaban. Tisztaban

van vele, hogy most ki fogjak vegezni. Ir Timoteusznak, es arra

keri, hogy siessen hozza. Huseges maradtam Istenhez, es o meg-

jutalmaz ezert. Nehany evvel Pal kivegzese utan Jeruzsalem ujra

elpusztul, ezuttal a romaiak kezetol.

De a Biblia meg masrol is r. Jehova Isten Janos apostollal rat-

ja meg a Biblia utolso konyveit, koztuk a Jelenesek konyvet, mely

a jovorol beszel. Akkor hat halljuk, mit hoz a jovo!

Cselekedetek 28:1631; Filippi 1:13; 2:1930; 4:1823; Heberek 13:23;

Filemon 125; Kolossze 4:79; 2Timoteusz 4:79.

8. RESZ

A Biblia jovend ol esei

hianytalanul beteljesednek

A Biblia nemcsak arrol szamol be huen, ami a

multban tortent, hanem azt is elmondja, ami meg

a jovoben fog megtortenni. Az emberek keptelenek

megmondani, mit hoz a jovo. Ebbol tudjuk, hogy

a Biblia Istentol szarmazik. Nos, vajon mit mond a

jovorol?

Beszel Isten nagy haborujarol, melyben Isten

megtiszttja a foldet a gonoszsagtol es a gonosz em-

berektol, de megovja azokat, akik ot szolgaljak. Is-

ten Kiralya, Jezus Krisztus gondoskodik rola, hogy

Isten szolgai bekeben es boldogsagban eljenek, soha

ne legyenek betegek, es ne haljanak meg.

Nagyon orulhetunk, hogy Isten ujra paradicsom-

ma teszi a foldet, ugye? De tennunk is kell valamit,

hogy ebben a paradicsomban elhessunk. A konyv

utolso tortenetebol megtudjuk, mit kell tennunk ah-

hoz, hogy elvezhessuk a csodalatos aldasokat, me-

lyeket Isten az ot szolgaloknak tartogat. Olvasd

hat el a NYOLCADIK reszt, hogy megtudd, mit jo-

vendol a Biblia a jovore.

MINDEN GONOSZSAG V EGE 114

M
IT latsz a kepen? Igen, egy hadsereget feher lovakon. De fi-

gyeld meg, honnan jonnek! A lovak az eg felhoin vagtatnak
lefele! Vajon valoban vannak lovak az egben?

Nem, ezek nem igazi lovak, hiszen a lovak nem tudnak a felho-

kon vagtazni. A Biblia megis szol egi lovakrol. Tudod-e, miert?

Azert, mert regen lohatrol vvtak meg a csatakat. A Biblia azert

beszel az egbol lefele tarto lovasokrol, hogy megmutassa, Isten

haborut vv majd a foldon az emberekkel. Tudod-e, hogy nevezik

ennek a haborunak a helysznet? Armageddonnak. Ez a haboru az

osszes gonoszsagot megszunteti majd a foldon.

Jezus all majd az elen az armageddoni haboruban. Emlekezz

csak! Jehova Jezust valasztotta ki, hogy a kormanyzatanak a Kira-

lya legyen. Ezert visel Jezus kiralyi koronat. Kardja pedig arra

utal, hogy Isten osszes ellenseget megoli. Szerinted meglepo, hogy

Isten minden gonosz embert megsemmist?

Pillantsunk vissza a 10. tortenetre! Mit latsz ott? Igen, az ozon-

vizet, melyben odavesztek a gonoszok. Ki idezte elo az ozonvizet?

Jehova Isten. Most hajts a 15. tortenethez! Hat itt mi tortenik?

Szodoma es Gomorra megsemmisul a Jehovatol jovo tuzben.

Lapozz a 33. tortenethez! Nezd, mi tortenik az egyiptomiak lovai-

val es harci szekereivel! Ki idezte elo, hogy rajuk zuduljon a vz?

Jehova. Azert tette, hogy megvedje nepet. Nezd a 76. tortenetet!

Lathatod, hogy Jehova megengedte meg sajat nepenek, az izraeli-

taknak a pusztulasat is, mert gonoszak voltak.

Nem kell hat meglepodnunk azon, hogy Jehova elkuldi egi sere-

geit, es veget vet minden gonoszsagnak a foldon. De gondolj csak

bele, mit fog ez jelenteni! Lapozz egyet, es kiderul.

Jelenesek 16:16; 19:1116.

A F OLD UJRA PARADICSOM 115

N EZD a terebelyes fakat, a csodas viragokat es a magas hegyeket!

Hat nem gyonyoru ez a hely? Nezd, az ozike a kisfiu tenyerebol

eszik! Es latod az oroszlanokat meg a lovakat ott, a mezon? Szeret-

ned, ha ilyen helyen laknatok?

Isten azt akarja, hogy orokke paradicsomban elj a foldon. Es nem

akarja, hogy barmid is fajjon, vagy valamilyen betegsegben szenvedj,

ami ma annyira elterjedt az emberek kozott. A Biblia ezt geri azok-

nak, akik a paradicsomban fognak elni: Isten veluk lesz. Nem lesz

tobbe halal, sem kialtas, sem fajdalom. A regi dolgok elmultak.

Jezus gondoskodik majd rola, hogy ez a csodalatos valtozas bekovet-

kezzen. Tudod-e, mikor? Miutan megtiszttja a foldet minden gonosz-

sagtol es minden gonosz embertol. Emlek-

szel? Amikor Jezus a foldon elt, mindenfele

betegsegbol kigyogytotta az embereket, sot

halottakat is eletre keltett. Igy mutatta

meg, hogy mit tesz majd az egesz foldon

mint Isten Kiralysaganak Kiralya.

Kepzeld el, milyen remek lesz a foldi

paradicsomban elni! Jezus az egben fog

uralkodni valasztottaival. Ezek az uralko-

dok gondjat viselik majd mindenkinek a

foldon, es ugy latjak el feladatukat, hogy
az emberek boldogok legyenek. Most pe-

dig lassuk, mit kell tennunk, hogy Isten

orok eletet adjon nekunk a paradicsomi

foldon. Jelenesek 21:3, 4; 5:9, 10; 14:13.

A z en konyvem
B I B L I AI
TORTEN ET EK ROL
ib nt
a
B ze
li
S
Szent
Biblia

HOGYAN ELHET UNK OROKK E? 116

M EG tudod mondani, hogy mit olvas ez a kislany es a baratai?

Igen, azt a konyvet, amelyet te is olvasol. Cme: Az en kony-




vem bibliai tortenetekrol. Es eppen annal a tortenetnel tartanak,

amelyiknel te most: Hogyan elhetunk orokke?

Tudod, mit tanulnak? Eloszor is azt, hogy ismeretet kell szerez-

nunk Jehovarol es a Fiarol, Jezusrol, ha szeretnenk orokke elni.

A Biblia ezt mondja: Ha orokke akarsz elni, tanulj az egyeduli igaz

Istenrol es a Fiarol, Jezus Krisztusrol, akit a foldre kuldott.

Hogyan tanulhatunk Jehova Istenrol es a Fiarol, Jezusrol? Pel-

daul ugy, hogy elejetol a vegeig elolvassuk ezt a konyvet. Ugye sok

mindent elmond Jehovarol es Jezusrol? Sokat r arrol is, amit mar

tettek, es amit meg kesobb fognak tenni. De az meg nem eleg, hogy

elolvassuk ezt a konyvet.

Latod elottuk a masik konyvet? Az a Biblia. Kerj meg valakit,

hogy olvassa fel neked a Bibliabol azokat a reszeket, amelyekre en-

nek a konyvnek a tortenetei epulnek. A Biblia mindent elmond,

amit tudnunk kell ahhoz, hogy helyesen szolgaljuk Jehovat, es orok

eletet nyerjunk. Eppen ezert meg kell szoknunk, hogy gyakran ol-

vassuk a Bibliat.

Am az meg keves, hogy tanulunk Jehova Istenrol es Jezus Krisz-

tusrol. Elofordulhat, hogy mar rengeteget tudunk roluk es a tan-

tasaikrol, megsem nyerunk orok eletet. Tudod-e, mire van meg

szukseg?

Osszhangban is kell elnunk azzal, amit tanulunk. Emlekszel Iska-

riot Judasra? Egyike volt a tizenket apostolnak, akit Jezus valasz-

tott. Judas sokat tudott Jehovarol es Jezusrol. Mi tortent vele

megis? Egy ido utan onzove valt, es elarulta Jezust az ellensegeinek

harminc ezustert. Judas ezert nem nyer orok eletet.

Emlekszel Gehazira, akirol a 69. tortenetben tanultunk? Olyan

penzt es ruhakat akart megszerezni, amelyek nem illettek meg.

Hogy megkapja oket, hazudott. Jehova megbuntette ezert. Minket

is megbuntet, ha nem tartjuk be a torvenyeit.

De volt sok jo ember is, aki mindig husegesen szolgalta Jehovat.

Ugye szeretnenk olyanok lenni, mint ok? A kis Samuel kovetesre

melto peldat mutatott. Az 55. tortenetben lattuk, hogy csupan

negy- vagy oteves volt, amikor elkezdte szolgalni Jehovat a hajlek-

ban. Nem szamt hat, hogy milyen fiatal vagy; Jehova szolgalata-

hoz biztos, hogy nem vagy tul fiatal.

Termeszetesen Jezus Krisztus az, akit mindannyian szeretnenk

kovetni. A 87. tortenetbol lathattuk, hogy mar gyermekkent beszel-

getett masokkal a templomban egi Atyjarol. Utanozzuk ebben!

Beszeljunk a leheto legtobb embernek csodalatos Istenunkrol, Jeho-

varol, es a Fiarol, Jezus Krisztusrol. Ha mindezeket megtesszuk,

akkor orokke elhetunk Isten foldi paradicsomaban.

Janos 17:3; Zsoltarok 145:121.

Tanulmanyozasi kerdesek

Az en konyvem bibliai tortenetekrol

cmu konyvhoz

1. t ort enet 2. Olvasd el az 1Mozes 2:8, 9-et!

Milyen ket kulonleges fat sarjasztott Isten a kert-
Isten teremteni kezd
ben, es mit jelkepeztek ezek a fak?

1. Honnan szarmazik minden jo, es tudnal-e peldat

mondani a jo dolgokra? 3. t ort enet

2. Mit alkotott eloszor Isten?

3. Miert volt kulonleges az elso angyal? Az elso ferfi es no

4. Mondd el, milyen volt kezdetben a f old! (Nezd 1. Miben kulonbozik a 3. tortenetnel levo kep

meg a kepet!) a 2. tortenethez tartozotol?

5. Hogyan kezdett helyet keszteni a f oldon Isten az 2. Ki alkotta meg az elso ferfit, es hogy hvtak ezt

allatoknak es az embereknek? a ferfit?

Kiegeszto kerdesek: 3. Milyen feladatot adott Isten Adamnak?

1. Olvasd el a Jeremias 10:12-t! 4. Miert bocsatott Isten m ely almot Adamra?

Isten mely tulajdonsagai latszanak a teremtes- 5. Mennyi ideig elhetett Adam es Eva, es mi volt

muvebol? (Ezs 40:26; Roma 11:33). veluk Jehova szandeka?

2. Olvasd el a Kolossze 1:1517-et! Kiegeszto kerdesek:

Milyen szerepe volt Jezusnak a teremtesben, es
1. Olvasd el a Zsoltarok 83:18-at!
hogyan tekintsunk ra ezert? (Kol 1:1517).
Mi Isten neve, es milyen paratlan helyzete van a
3. Olvasd el az 1Mozes 1:110-et!
f old felett? (Jer 16:21; Dan 4:17).
a) Hogyan lett a f old? (1Moz 1:1).
2. Olvasd el az 1Mozes 1:2631-et!
b) Mi tortent az elso teremtesi napon? (1Moz
1:35). a) Mi volt Isten teremtesenek a koronaja, ame-

c) Mondd el, mi tortent a masodik teremtesi napon! lyet a hatodik napon alkotott, es miben kulonbozott

(1Moz 1:7, 8). ez a teremtmeny az allatoktol? (1Moz 1:26).

b) Mirol gondoskodott Jehova az embereknek es az

2. t ort enet allatoknak egyarant? (1Moz 1:30).

3. Olvasd el az 1Mozes 2:725-ot!
Egy gyonyor u kert
a) Mit foglalt magaban az a feladat, hogy Adam-

1. Hogyan kesztette elo Isten a f oldet, hogy az ott- nak el kellett neveznie az allatokat? (1Moz 2:19).

honunk legyen? b) Hogyan segt nekunk az 1Mozes 2:24 megerte-

2. Mondd el, milyen sokfele allatot alkotott Isten! ni, hogy mi Jehova nezopontja a hazassagrol, a ku-

(Nezd meg a kepet!) lonelesrol es a valasrol? (Mate 19:46, 9).

3. Miert volt kulonleges hely az Eden kertje?

4. Mit akart Isten, hogy milyen legyen az egesz f old?

4. t ort enet

Kiegeszto kerdesek: Miert vesztettek el az otthonukat?

1. Olvasd el az 1Mozes 1:1125-ot!
1. A kep szerint mi tortenik Adammal es Evaval?
a) Miket teremtett Isten a harmadik teremtesi na-
2. Miert buntette meg oket Jehova?
pon? (1Moz 1:12).
3. Mit mondott egy kgyo Evanak?
b) Mi tortent a negyedik teremtesi napon? (1Moz
1:16). 4. Ki szolaltatta meg a kgyot?

c) Milyenfajta allatokat alkotott meg Isten az oto- 5. Miert vesztette el Adam es Eva a paradicsomi

dik es a hatodik napon? (1Moz 1:20, 21, 25). otthonat?

Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 2:16, 17-et es a
a) Miert mondhatjuk, hogy a kgyo Evahoz intezett
kerdese rossz sznben tuntette fel Jehovat? (1Moz
3:15; 1Jan 5:3).
b) Miben szolgal nekunk Eva into peldakent? (Fil
4:8; Jak 1:14, 15; 1Jan 2:16).
c) Mibol latszik, hogy Adam es Eva nem vallaltak
a felelosseget a tetteikert? (1Moz 3:12, 13).
d)
Hogyan v edelmeztek Jehova
Eden kertjenek keleti oldalara alltott kerubok?
(1Moz 3:24).
2. Olvasd el a Jelenesek 12:9-et!
Mennyire sikerult Satannak Isten uralma ellen for-
dtania az embereket? (1Jan 5:19).
Kuzdelmes elet kezdodik
1. Milyen volt Adam es Eva elete az Eden kertjen
kvul?
2. Milyen folyamat kezdodott el Adamnal es Eva-
nal, es miert?
3. Miert kellett Adam es Eva gyermekeinek meg-
oregedniuk es meghalniuk?
4. Milyen lett volna Adam, Eva es a gyermekeik
elete, ha az elso emberpar engedelmeskedik Jeho-
vanak?
5. Milyen fajdalmat hozott Evanak az engedetlen-
sege?
6. Hogy hvtak Adam es Eva elso ket fiat?
7. Milyen mas gyermekek lathatok a kepen?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes
3:1623-at
a) Hogyan erintette Adam eletet a f oldre kimondott
atok? (1Moz 3:1719; Roma 8:20, 22).
b) Miert volt talalo az Eva nev, melynek jelentese
elo? (1Moz 3:20).
c) Hogyan mutatott figyelmesseget Jehova Adam es
Eva irant, miutan azok bunt kovettek el? (1Moz
3:7, 21).
2. Olvasd el a Jelenesek 21:3, 4-et!
A korabbi dolgok kozul melyiknek az eltorleset
varod mar nagyon?
Egy jo es egy rossz fiu
1. Mivel foglalkozik Kain? Es Abel?
2. Milyen ajandekot visz Jehov
anak Kain es Abel?
3. Mi az oka annak, hogy Abel ajandeka tetszik Je-
hovanak, Kaine viszont nem?
4. Milyen ember Kain, es hogyan probalja Jehova
helyreigaztani?
5. Mit tesz Kain, amikor egyedul van a mezon a
3:113, 24-et! testverevel?
6. Mondd el, mit tortent, miutan Kain megolte
a testveret!
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 4:226-ot!
a) Hogyan erzekeltette Jehova, hogy milyen vesze-
lyes helyzetben van Kain? (1Moz 4:7).
b) Hogyan fedte fel Kain, hogy mi van a szveben?
szuverenitasat az
(1Moz 4:9).
c) Hogyan velekedik Jehova az artatlan ver kionta-
sarol? (1Moz 4:10; Ezs 26:21).
2. Olvasd el az 1Janos 3:11, 12-t!
a) Miert gerjedt nagy haragra Kain, es mire int ez
minket? (1Moz 4:4, 5; Peld 14:30; 28:22).
5. t ort enet b) Hogyan mutat ra a Biblia, hogy meg akkor is
megorizhetjuk a feddhetetlensegunket, amikor csa-
ladunk minden tagja szembeszegul Jehovaval?
(Zsolt 27:10; Mate 10:21, 22).
3. Olvasd el a Janos 11:25-ot!
Mit ger Jehova mindazokkal kapcsolatban, akik
az igazsagossagert halnak meg? (Jan 5:24).
7. t ort enet
Egy bator ember
1. Miben volt mas Enok, mint a tobbiek?
2. Miert tettek annyi gonoszsagot az emberek Enok
napjaiban?
3. Milyen gonosz dolgokat muveltek az emberek?
(Nezd meg a kepet!)
4. Miert kellett batornak lennie Enoknak?
5. Mennyi ideig eltek az emberek akkoriban, es
es a 4:1, 2-t!
hany evig elt Enok?
6. Mi tortent, miutan Enok meghalt?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 5:2124, 27-et!
a) Milyen kapcsolatban volt Enok Jehovaval? (1Moz
5:24).
b) A Biblia szerint melyik ember elt legtovabb, es
mennyi idos koraban halt meg? (1Moz 5:27).
2. Olvasd el az 1Mozes 6:5-ot!
Mennyire romlott meg a helyzet Enok halala utan
a f oldon, es mennyire hasonlt ez a mi idonkhoz?
6. t ort enet (2Tim 3:13).
3. Olvasd el a Heberek 11:5-ot!
Enoknak melyik tulajdonsaga volt kedvere . . . az
Istennek, es mit eredmenyezett ez? (1Moz 5:22).
4. Olvasd el a Judas 14, 15-ot!
Hogyan utanozhatjak ma Enok batorsagat a ke-
resztenyek, amikor Armageddon kozelgo csataja-
ra figyelmeztetik az embereket? (2Tim 4:2; Heb
13:6).

8. t ort enet 10. t ort enet

Oriasok a foldon Az ozonvz

1. Mi tortent, amikor nehany angyal hallgatott Sa- 1. Miert nem mehetett be senki a barkaba, amikor

tanra? elkezdett esni az eso?

2. Miert hagyta abba nehany angyal az egi mun- 2. Hany napon es hany ejjelen at bocsatott esot Je-

kajat, es miert jottek le a f oldre? hova a f oldre, es meddig ert a vz?

3. Miert volt helytelen, hogy az angyalok lejottek 3. Mi tortent a barkaval, amint a vz kezdte el-

a f oldre, es emberi testet alkottak maguknak? bortani a f oldet?

4. Miben voltak masok az angyalok gyermekei, 4. Tuleltek-e az oriasok az ozonvizet? Mi lett az

mint a f oldi gyermekek? apaikbol?

5. Ahogy a kepen is lathatod, mit tettek az angya- 5. Mi tortent a barkaval ot honap mulva?

lok gyermekei, amikor oriasokka valtak?
6. Miert engedett ki Noe egy hollot a barkabol?
6. Enok utan ki volt az a jo ember, aki a f oldon elt,
7. Honnan tudta Noe, hogy felszaradt a vz a f old-
es miert kedvelte ot Isten?
rol?
Kiegeszto kerdesek:
8. Mit mondott Isten Noenak, miutan o es csalad-

1. Olvasd el az 1Mozes 6:18-at! ja tobb mint egy evet a barkaban toltott?

Mi derul ki az 1Mozes 6:6-bol arrol, hogy milyen
Kiegeszto kerdesek:
hatassal lehet a viselkedesunk Jehova erzeseire?
1. Olvasd el az 1Mozes 7:1024-et!
(Zsolt 78:40, 41; Peld 27:11).
a) Milyen merteku volt a pusztulas a f oldon? (1Moz
2. Olvasd el a Judas 6-ot!
7:23).
Mire emlekeztetnek minket azok az angyalok, akik
b) Mennyi ideig tartott, mg a vz leapadt? (1Moz
nem oriztek meg eredeti allasukat Noe idejeben?
7:24).
(1Kor 3:59; 2Pet 2:4, 9, 10).

2. Olvasd el az 1Mozes 8:117-et!

9. t ort enet Hogyan vilagt ra az 1Mozes 8:17, hogy nem valto-

zott meg Jehova eredeti szandeka a f oldre vonat-
Noe barkat ept
kozoan? (1Moz 1:22).

1. Hany fobol allt Noe csaladja, es hogy hvtak a 3. Olvasd el az 1Peter 3:19, 20-at!
fiait?
a) Milyen buntetest kaptak a lazado angyalok, mi-

2. Milyen szokatlan feladattal bzta meg Isten Noet, utan visszatertek az egbe? (Jud 6).

es miert? b) Hogyan erosti a Noerol es csaladjarol szolo be-

3. Mit tett a tobbi ember, amikor Noe beszelt ne- szamolo az abba vetett bizalmunkat, hogy Jehova

kik a barkarol? kepes megszabadtani a nepet? (2Pet 2:9).

4. Isten parancsa szerint mit kellett tennie Noenak

az allatokkal? 11. t ort enet

5. Mit kellett tennie Noenak es a csaladjanak, mi-
Az elso szivarvany
utan Isten bezarta a barka ajtajat?

Kiegeszto kerdesek: 1. Mi volt az elso dolga Noenak, amikor kijott a bar-

1. Olvasd el az 1Mozes 6:922-t! kabol, ahogyan a kepen is lathatod?

a) Miert volt Noe kiemelkedo imadoja az igaz Is- 2. Mit parancsolt Isten Noenak es csaladjanak az

tennek? (1Moz 6:9, 22). ozonvz utan?

b) Mit erez Jehova az eroszakkal kapcsolatban, 3. Mit gert meg Isten?

es hogyan kell ennek befolyasolnia azt, hogy mi- 4. Minek kell eszunkbe jutnia, amikor szivarvanyt

lyen szorakozasi format valasztunk? (1Moz 6:11, 12; latunk?
Zsolt 11:5).

c) Hogyan utanozhatjuk Noet, amikor valamilyen
Kiegeszto kerdesek:

utmutatast kapunk Jehova szervezete altal? (1Moz 1. Olvasd el az 1Mozes 8:1822-t!

6:22; 1Jan 5:3). a) Hogyan tudunk ma megnyugtato illattal szol-

2. Olvasd el az 1Mozes 7:19-et! galni Jehovanak? (1Moz 8:21; Heb 13:15, 16).

Hogyan batort ma bennunket az, hogy Jehova b) Mit jegyzett meg Jehova az ember szverol,

igazsagosnak tartotta a tokeletlen Noet? (1Moz 7:1; ezert mire kell odafigyelnunk? (1Moz 8:21; Mate

Peld 10:16; Ezs 26:7). 15:18, 19).

2. Olvasd el az 1Mozes 9:917-et!
a) Milyen szovetseget kotott Jehova a f old vala-
mennyi teremtmenyevel? (1Moz 9:10, 11).
b) Mennyi ideig marad ervenyben a szivarvany-
szovetseg? (1Moz 9:16).
Az emberek nagy tornyot eptenek
1. Ki volt Nimrod, es vajon kedvelte ot Isten?
2. Miert kesztenek teglat a kepen lathato embe-
rek?
3. Miert nem tetszett Jehovanak az eptkezes?
4. Hogyan alltotta le Isten a torony epteset?
5. Mi volt a varos neve, es mit jelent ez a nev?
6. Mi tortent az emberekkel, miutan Isten ossze-
zavarta a nyelvuket?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 10:1, 810-et!
Milyen jellemvonasokat mutatott fel Nimrod, es
mire int ez bennunket? (Peld 3:31).
2. Olvasd el az 1Mozes 11:19-et!
Milyen indtekkal eptettek a tornyot, es miert volt
kudarcra telve ez a vallalkozas? (1Moz 11:4; Peld
16:18; Jan 5:44).
Abraham, Isten baratja
1. Milyen emberek eltek Ur varosaban?
2. Ki ez a ferfi a kepen, mikor szuletett, es hol elt?
3. Mit parancsolt Isten Abrahamnak?
4. Miert hvtak Abrah
amot Isten baratjanak?
5. Kik tartottak Abrahammal, amikor elkoltozott
Urbol?
6. Mit mondott Isten Abrahamnak, amikor az Ka-
naan f oldjere koltoz ott?
7. Mit gert Isten Abrahamnak, amikor az 99 eves
volt?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 11:2732-t!
a) Milyen rokoni kapcsolat volt Abraham es Lot ko-
zott? (1Moz 11:27).
b) Noha Tarenak tulajdontjak, hogy a csaladjat
Kanaanba kolt oztette, honnan
jaban Abraham kezdemenyezte a koltozest, es mi-
ert tette ezt? (1Moz 11:31; Csel 7:24).
2. Olvasd el az 1Mozes 12:17-et!
Mivel egesztette ki Jehova az abrahami szovetse-
get, miutan Abraham Kanaan f oldjere ert? (1Moz
12:7).
3. Olvasd el az 1M ozes 17:18, 1517-et!
a) Mire valtozott Abram neve 99 eves koraban, es
miert? (1Moz 17:5).
b) Milyen aldasokat gert Jehova Saranak? (1Moz
17:15, 16).
4. Olvasd el az 1Mozes 18:919-et!
a) Az apak mely kotelessegeire iranytja a figyel-
12. t ort enet
met az 1Mozes 18:19? (5Moz 6:6, 7; Ef 6:4).
b) Mi tortent Saraval, ami azt bizonytja, hogy sem-
mit sem rejthetunk el Jehova elol? (1Moz 18:12, 15;
Zsolt 44:21).
14. t ort enet
Isten probara teszi Abraham hitet
1. Mit gert Isten Abrahamnak, es hogyan tartot-
ta meg geretet?
2. Hogyan tette probara Isten Abraham hitet, amint
a kep is mutatja?
3. Mit tett Abraham, noha nem ertette Isten pa-
rancsanak az okat?
4. Mi tortent, amikor Abraham elovette a kest, hogy
megolje a fiat?
5. Mennyire volt eros Abraham Istenbe vetett hite?
6. Mirol gondoskodott Isten, amit Abraham fel-
aldozhatott?
Kiegeszto kerdesek:
13. t ort enet 1. Olvasd el az 1Mozes
21:17-et!
Miert metelte korul Abraham a fiat a nyolcadik na-
pon? (1Moz 17:1012; 21:4).
2. Olvasd el az 1Mozes 22:118-at!
Hogyan vetette ala magat Izsak az apjanak, Abra-
hamnak, es hogyan arnyekolt ez elo egy nagyobb
jelentosegu, jovobeli esemenyt? (1Moz 22:79; 1Kor
5:7; Fil 2:8, 9).
15. t ort enet
Lot felesege hatranez
1. Miert valt el egymastol Abraham es Lot?
2. Miert dontott ugy Lot, hogy Szodomaban telepe-
dik le?
3. Milyenek voltak Szodoma lakosai?
4. Mire figyelmeztette ket angyal Lotot?
5. Miert valt sooszloppa Lot felesege?
6. Mit tanulhatunk abbol, ami Lot felesegevel tor-
tudjuk, hogy valo-
tent?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 13:513-at!
Mit tanulhatunk Abrahamtol arrol, hogy mikent
rendezzuk a nezeteltereseket? (1Moz 13:8, 9; Roma
12:10; Fil 2:3, 4).

2. Olvasd el az 1Mozes 18:2033-at!
Ahogyan Jehova Abrahammal bant, az miert ad
okot a bizalomra abban, hogy Jehova es Jezus igaz-
sagosan fog telni? (1Moz 18:25, 26; Mate 25:3133).
3. Olvasd el az 1Mozes 19:129-et!
a) Mit tudunk meg ebbol a bibliai beszamolobol ar-
rol, hogy mi Isten nezete a homoszexualitasrol?
(1Moz 19:5, 13; 3Moz 20:13).
b) Miben volt mas az, ahogyan Lot es Abraham rea-
galt Isten utastasara, es mit tanulhatunk ebbol?
(1Moz 19:15, 16, 19, 20; 22:3).
4. Olvasd el a Lukacs 17:2832-t!
Milyen volt Lot felesegenek a szemleletmodja az
anyagiakrol, es mire int ez bennunket? (Luk 12:15;
17:31, 32; Mate 6:1921, 25).
5. Olvasd el a 2Peter 2:68-at!
Lothoz hasonloan milyen allasponton legyunk a
minket korulvevo, istentelen vilaggal kapcsolat-
ban? (Ez 9:4; 1Jan 2:1517).
Izsak jo feleseget kap
1. Kicsoda a kepen lathato ferfi es no?
2. Hogyan szerzett Abraham feleseget a fianak, es
miert?
3. Hogyan valaszolt Jehova Abraham szolgajanak
az imajara?
4. Mit valaszolt Rebeka, amikor megkerdeztek, hogy
hozzamenne-e Izsakhoz?
5. Miert volt ujra boldog Izsak?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 24:167-et!
a) Milyen jo tulajdons
agokat
mutatott ki Rebeka,
amikor talalkozott Abraham szolgajaval a kutnal?
(1Moz 24:1720; Peld 31:17, 31).
b) Miert jo pelda a keresztenyeknek az, ahogyan Ab-
raham feleseget szerzett Izsaknak? (1Moz 24:37, 38;
1Kor 7:39; 2Kor 6:14).
c) Miert kell idot szaktanunk az elmelkedesre,
ahogyan Izsak is tette? (1Moz 24:63; Zsolt 77:12;
Fil 4:8).
Ikrek, megsem egyformak
1. Ki volt Ezsau es Jakob, es miben kulonboztek?
2. Hany eves volt Ezsau es J akob, amikor
a nagyapjuk, Abraham?
3. Mivel szomortotta el f olottebb a szuleit Ezsau?
4. Miert haragudott meg nagyon Ezsau a testvere-
re, Jakobra?
5. Mire utastotta Izsak a fiat, Jakobot?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 25:511, 2034-et!
a) Mit jovendolt Jehova Rebeka ket fiarol? (1Moz
25:23).
b) Milyen ellentetes szemleletmodja volt Jakob-
nak es Ezsaunak az elsoszulottsegi jogrol? (1Moz
25:3134).
2. Olvasd el az 1Mozes 26:34, 35; 27:1 46-ot es a
28:15-ot!
a) Miben nyilvanult meg, hogy Ezsau nem erteke-
li a szellemi dolgokat? (1Moz 26:34, 35; 27:46).
b) Izsak szavai szerint mit kellett tennie Jakobnak,
hogy elnyerje Isten aldasat? (1Moz 28:14).
3. Olvasd el a Heberek 12:16, 17-et!
Ezsau peldaja alapjan mi lesz azokkal, akik meg-
vetik a szent dolgokat?
18. t ort enet
Jakob Haranba megy
16. t ort enet
1. Kicsoda a kepen lathato fiatal no, es hogyan se-
gt neki Jakob?
2. Mire volt hajlando Jakob, hogy elvehesse Rahelt?
3. Mit tett Laban, amikor eljott az ideje, hogy Ja-
kob elvegye Rahelt?
4. Mibe egyezett bele Jakob, hogy felesegul vehes-
se Rahelt?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Mozes 29:1 30-at!
a) Hogyan bizonyult Jakob tisztessegesnek meg ak-
kor is, amikor Laban becsapta, es mit tanulhatunk
ebbol? (1Moz 25:27; 29:2628; Mate 5:37).
b) Hogyan mutat ra Jakob peldaja, hogy kulonbseg
van a szerelem es a belehabarodas kozott? (1Moz
29:18, 20, 30; Enek 8:6).
c) Ki volt az a negy asszony, aki Jakob haznepehez
tartozott, es fiukat szult neki? (1Moz 29:23, 24,
28, 29).
19. t ort enet
Jakob nepes csaladja
17. t ort enet 1. Hogy hvtak Jakobnak azt a hat fiat, akiket elso
felesege, Lea hozott vilagra?
2. Melyik ket fiut szulte Jakobnak Lea szolgaloja,
Zilpa?
meghalt 3. Hogy hvtak azt a ket fiut, akiket Bilha, Rahel
szolgaloja szult Jakobnak?
4. Melyik ket fiunak volt Rahel az anyja, es mi tor-
tent a masodik fiu szuletese kozben?
5. Ahogy a kepen is lathatod, hany fia volt Jakob-
nak, es kik szarmaztak toluk?

Kiegeszto kerdesek: c) Mi az, ami hozzatartozik a gyaszhoz, es amit Ja-

1. Olvasd el az 1Mozes 29:3235; 30:126-ot es kob is tett? (1Moz 37:35).
35:1619-et!
22. t ort enet
Mit mutat Jakob tizenket fianak a peldaja, gyak-

ran hogyan kaptak nevet a heber kisfiuk az okor-
ban?
Jozsefet bortonbe vetik

2. Olvasd el az 1Mozes 37:35-ot! 1. Hany eves Jozsef, amikor Egyiptomba viszik, es

Noha csak Dnarol r nev szerint a Biblia, honnan mi tortenik ott vele?

tudjuk, hogy Jakobnak tobb lanya is volt? (1Moz 2. Miert kerul bortonbe Jozsef ?
37:34, 35).
3. Milyen felelosseget bznak Jozsefre a bortonben?

4. Hogyan segt Jozsef a bortonben a farao pohar-
20. t ort enet
nokanak es sutomesterenek?

Dna bajba keveredik 5. Mi tortenik, miutan a poharnok kiszabadul a

bortonbol?
1. Miert nem akarta Abraham es Izsak, hogy a
Kiegeszto kerdesek:
gyermekeik kanaanitakkal kossenek hazassagot?
1. Olvasd el az 1Mozes 39:123-at!
2. Vajon tetszett Jakobnak, hogy a lanya kanaani-

ta lanyokkal baratkozik? Mivel Jozsef napjaiban meg nem letezett olyan

3. Ki az a ferfi a kepen, aki Dnat bamulja, es mi- rott, isteni torveny, amely eltelte volna a hazas-

lyen gonosztettet kovetett el? sagtorest, mi osztonozte arra Jozsefet, hogy elmene-

4. Mit tettek Dna fiverei, Simeon es Levi, amikor kuljon Potifar felesegetol? (1Moz 2:24; 20:3; 39:9).

ertesultek a tortentekrol? 2. Olvasd el az 1Mozes 40:123-at!

5. Egyetertett Jakob Simeon es Levi tettevel? a) Roviden mondd el a poharnok almat es az ertel-

6. Hogyan kezdodott a sok csaladi baj? mezeset, amelyet Jehova kozolt Jozseffel! (1Moz
40:913).
Kiegeszto kerdesek:
b) Mit almodott a sutomester, es mit jelentett az
1. Olvasd el az 1Mozes 34:131-et!
alma? (1Moz 40:1619).
a) Vajon Dna csak egyszer talalkozott a Kanaan
c) Hogyan fejez ki ma a hu es ertelmes rabszolga
f oldjen elo lanyokkal? Fejtsd ki! (1Moz 34:1).
osztaly ugyanolyan szemleletmodot, mint Jozsef ?
b) Miert volt reszben Dna is felelos a szuzessege
(1Moz 40:8; Zsolt 36:9; Jan 17:17; Csel 17:2, 3).
elveszteseert? (Gal 6:7).
d) Mit tudhatunk meg az 1Mozes 40:20-bol arrol,
c) Hogyan bizonythatjak a mai fiatalok, hogy tanul-
hogy mikent velekednek a keresztenyek a szuletes-
tak Dna into peldajabol? (Peld 13:20; 1Kor 15:33;
napi unnepsegekrol? (Pred 7:1; Mark 6:2128).
1Jan 5:19).

23. t ort enet
21. t ort enet

Jozsefet gyulolik a testverei A farao almai

1. Mi tortenik a faraoval egy ejjel?
1. Miert voltak feltekenyek Jozsefre a testverei, es
mit tettek? 2. Hogyan jut vegre eszebe a poharnoknak Jozsef ?

2. Mit akarnak tenni Jozseffel a testverei, de mit 3. Milyen ket almot lat a farao, ahogy a kep is mu-
tatja?
mond Ruben?
4. Hogyan magyarazza meg Jozsef az almokat?
3. Mi tortenik, amikor ismaelita kereskedok jonnek
arra? 5. Hogyan lesz Jozsef a farao utan a leghatalma-
sabb ember Egyiptomban?
4. Hogyan probaljak Jozsef testverei elhitetni az
6. Miert jonnek Jozsef testverei Egyiptomba, es mi-
apjukkal, hogy Jozsef halott?
ert nem ismerik fel Jozsefet?
Kiegeszto kerdesek:
7. Melyik almara emlekszik vissza Jozsef, es minek
1. Olvasd el az 1Mozes 37:135-ot!
a megerteseben segt ez neki?
a) Hogyan utanozhatjak a keresztenyek Jozsef pel-
Kiegeszto kerdesek:
dajat, azaltal hogy jelentik, ha valaki helytelense-

get kovetett el a gyulekezetben? (1Moz 37:2; 3Moz 1. Olvasd el az 1Mozes 41:157-et!

5:1; 1Kor 1:11). a) Hogyan iranytotta Jehovara a figyelmet Jozsef,

b) Miert szottek cselt Jozsef ellen a testverei? es hogyan utanozhatjak a ma elo keresztenyek a

(1Moz 37:11, 18; Peld 27:4; Jak 3:1416). peldajat? (1Moz 41:16, 25, 28; Mate 5:16; 1Pet 2:12).

b) Hogyan jelkepezik talaloan az egyiptomi bo es

Kiegeszto kerdesek:

szuk evek az ellentetet, mely Jehova mai nepenek 1. Olvasd el az 1Mozes 45:128-at!

szellemi allapota es a keresztenyseg szellemi alla- Hogyan tunik ki a Jozsefrol szolo bibliai tortenet-

pota kozott tapasztalhato? (1Moz 41:29, 30; Am bol, hogy Jehova jora tudja fordtani a helyzetet ak-
8:11, 12).
kor is, ha valaki artani akar a szolgainak? (1Moz
2. Olvasd el az 1Mozes 42:18-at es az 50:20-at! 45:58; Ezs 8:10; Fil 1:1214).

Helytelen-e, ha Jehova imadoi meghajolnak egy 2. Olvasd el az 1Mozes 46:127-et!

ember elott a rangja iranti tisztelet jelekent, vagy Mirol biztostotta Jehova Jakobot, amikor az Egyip-

ha ez szokas abban az orszagban? (1Moz 42:6). tomba tartott? (1Moz 46:14).

24. t ort enet 26. t ort enet

Jozsef probara teszi testvereit Job hu marad Istenhez

1. Miert vadolja Jozsef azzal a testvereit, hogy ke- 1. Ki volt Job?
mek?
2. Mit probalt elerni Satan, es sikerult-e neki?
2. Miert engedi el Jakob a legkisebb fiat, Benja-
3. Mire adott engedelyt Jehova Satannak, es miert?
mint Egyiptomba?
4. Miert mondta Jobnak a felesege, hogy atkozza
3. Hogyan kerul Jozsef ezustserlege Benjamin zsak-
meg az Istent, es haljon meg? (Nezd meg a kepet!)
jaba?
5. A masodik keppel osszhangban hogyan aldotta
4. Mit ajanl Juda, hogy Benjamin szabad lehessen?
meg Isten Jobot, es miert?
5. Mi mutatja, hogy Jozsef testverei megvaltoztak?
6. Ha Jobhoz hasonloan mi is huek vagyunk Jeho-

Kiegeszto kerdesek: vahoz, milyen aldasokat fogunk kapni?

1. Olvasd el az 1Mozes 42:938-at! Kiegeszto kerdesek:

Miert szolgalnak jo emlekeztetoul Jozsefnek az 1. Olvasd el a Job 1:122-t!

1Mozes 42:18-ban feljegyzett szavai azoknak, akik Hogyan utanozhatjak ma a keresztenyek Jobot?

ma felelosseget viselnek Jehova szervezeteben? (Job 1:1; Fil 2:15; 2Pet 3:14).
(Neh 5:15; 2Kor 7:1, 2).
2. Olvasd el a Job 2:113-at!
2. Olvasd el az 1Mozes 43:134-et!
Hogyan reagalt Job a Satantol jovo uldozesre, el-
a) Noha Ruben volt az elsoszulott, mibol nyilvan-
lentetben a felesegevel? (Job 2:9, 10; Peld 19:3; Mik
valo, hogy Juda lett a testverei szoszoloja? (1Moz 7:7; Mal 3:14).

43:3, 8, 9; 44:14, 18; 1Kron 5:2).
3. Olvasd el a Job 42:1017-et!
b) Hogyan tette probara Jozsef a testvereit, es mi-
a) Miben hasonlt Job jutalma ahhoz, amit Jezus
ert? (1Moz 43:33, 34).
kapott jutalmul huseges eletutjaert? (Job 42:12; Fil
3. Olvasd el az 1Mozes 44:134-et! 2:911).

a) Mit mondott magarol Jozsef a csel reszekent, b) Hogyan buzdtanak bennunket az aldasok, me-

amellyel alcazta magat a testverei elott? (1Moz lyekben Job az Isten iranti feddhetetlensege meg-

44:5, 15; 3Moz 19:26). orzeseert reszesult? (Job 42:10, 12; Heb 6:10; Jak

b) Mivel bizonytottak Jozsef testverei, hogy mar 1:24, 12; 5:11).

nincs bennuk olyanfajta feltekenyseg, amelyet ko-

rabban ereztek testverukkel szemben? (1Moz 44:13, 27. t ort enet
33, 34).
Gonosz farao Egyiptomban

25. t ort enet
1. Ki az a ferfi a kepen a korbaccsal, es kit ver?

A csalad Egyiptomba koltozik 2. Mi tortent az izraelitakkal Jozsef halala utan?

3. Miert kezdtek tartani az egyiptomiak az izrae-
1. Mit tortenik, amikor Jozsef felfedi kiletet a test-
litaktol?
verei elott?
4. Mit parancsolt a farao azoknak az asszonyoknak,
2. Mit mond Jozsef kedvesen a testvereinek?
akik segtettek az izraelita noknek a szulesnel?
3. Mit mond a farao, amikor hall Jozsef testverei-
Kiegeszto kerdesek:
rol?

4. Mekkora volt Jakob csaladja, amikor Egyiptom- 1. Olvasd el a 2Mozes 1:622-t!

ba koltoztek? a) Hogyan kezdte Jehova beteljesteni az Abraham-

5. Hogy hvtak Jakob csaladjat, es miert? nak tett geretet? (2Moz 1:7; 1Moz 12:2; Csel 7:17).

b) Hogyan tanustottak tiszteletet az elet szentse-
ge irant a heber babak? (2Moz 1:17; 1Moz 9:6).
c) Milyen jutalmat kaptak a babak Jehova iranti
husegukert? (2Moz 1:20, 21; Peld 19:17).
d) Hogyan prob alta Satan meghiustani Jeho-
va szandekat Abraham meggert Magvaval kap-
csolatban? (2Moz 1:22; Mate 2:16).
28. t ort enet
Hogyan menekult meg a kis Mozes?
1. Kicsoda a kepen lathato kisbaba, es kinek az uj-
jat fogja?
2. Hogyan probalta megmenteni Mozest az edes-
anyja?
2Kor 3:5, 6).
3. Ki ez a kislany a kepen, es mit tett?
2. Olvasd el a 2Mozes 4:120-at!
4. Mit javasolt Mirjam, amikor a farao lanya meg-
talalta a kisbabat?
a Midianban toltott negyven ev alatt, es mit tanul-
5. Mit mondott a hercegno Mozes edesanyjanak?
hatnak ebbol azok, akik gyulekezeti kivaltsagokra
Kiegeszto kerdes:
Olvasd el a 2Mozes 2:110-et!
Milyen lehetosege volt Mozes edesanyjanak arra,
hogy gyermekkoraban nevelje es tantsa Mozest, es
mit tanulhatnak a peldajabol a ma elo szulok?
12:411).
(2Moz 2:9, 10; 5Moz 6:69; Peld 22:6; Ef 6:4; 2Tim
3:15).
29. t ort enet
Miert futott el Mozes?
1. Hol nott fel Mozes, de mit tudott a szuleirol?
2. Mit tett Mozes negyveneves koraban?
3. Mit mondott Mozes egy izraelitanak, aki vereke-
dett, es az mit valaszolt neki?
4. Miert menekult el Mozes Egyiptombol?
5. Hova futott Mozes, es kikkel talalkozott ott?
6. Mit tett Mozes negyven evig, miutan elmenekult
Egyiptombol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 2:1125-ot!
Noha evekig az egyiptomiak bolcsessegere oktat-
tak, hogyan mutatta ki Mozes, hogy lojalis Jehova-
hoz es a nepehez? (2Moz 2:11, 12; Heb 11:24).
2. Olvasd el a Cselekedetek 7:2229-et!
Mit tanulhatunk abbol, hogy Mozes maga probal-
ta kiszabadtani Izraelt az egyiptomi rabszolgasag-
bol? (Csel 7:2325; 1Pet 5:6, 10).
30. t ort enet
Az ego bokor
1. Mi a neve a kepen lathato hegynek?
2. Mondd el, milyen kulonos dolgot latott Mozes,
amikor elment ehhez a hegyhez a juhokkal!
3. Mit mondott egy hang az ego bokorbol, es kinek
a hangja volt az?
4. Mit felelt Mozes, amikor Isten azt mondta neki,
hogy o fogja kivezetni a nepet Egyiptombol?
5. Mit mondott Isten Mozesnek, mit feleljen, ha a
nep megkerdezi, hogy ki kuldte?
6. Hogyan tudja majd Mozes bebizonytani, hogy
Isten kuldte?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 3:122-t!
A Mozessel tortentek alapjan miert bzhatunk
abban, hogy Jehova akkor is tamogatni fog min-
ket, amikor alkalmatlannak erezzuk magunkat
egy teokratikus feladat ellatasara? (2Moz 3:11, 13;
a) Hogyan valtozott meg Mozes gondolkodasmodja
torekszenek? (2Moz 2:11, 12; 4:10, 13; Mik 6:8; 1Tim
3:1, 6, 10).
b) Mozes peldajat figyelembe veve miben bzha-
tunk, meg ha Jehova megfegyelmez is minket a
szervezete altal? (2Moz 4:1214; Zsolt 103:14; Heb
31. t ort enet
Mozes es Aron a faraonal
1. Milyen hatassal voltak a Mozes es Aron altal be-
mutatott csodak az izraelit akra?
2. Mit mondott Mozes es Aron a faraonak, es mi-
lyen valaszt kaptak?
3. Ahogy a kepen is lathatod, mi tortent, amikor
Aron eldobta a botjat?
4. Hogyan leckeztette meg Jehova a faraot, es mit
tett erre a farao?
5. Mi tortent a tizedik csapas utan?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 4:2731-et es az 5:123-at!
Mit akart mondani a farao azzal, hogy egyaltalan
nem ismeri Jehovat? (2Moz 5:2; 1Sam 2:12; Roma
1:21).
2. Olvasd el a 2Mozes 6:113, 2630-at!
a) Milyen ertelemben nem ismertette meg magat
Jehova Abrahammal, Izsakkal es Jakobbal? (2Moz
3:13, 14; 6:3; 1Moz 12:8).
b) Milyen erzest valt ki belolunk az, hogy Jehova
felhasznalta Mozest, pedig o alkalmatlannak erez-
te magat a kapott feladatra? (2Moz 6:12, 30; Luk
21:1315).
3. Olvasd el a 2Mozes 7:113-at!
a) Milyen peldat mutatott Mozes es Aron Isten ma
elo szolgainak, amikor batran kozoltek a farao-

val Jehova teletuzenetet? (2Moz 7:2, 3, 6; Csel 6. Hogyan fejeztek ki az izraelitak, hogy boldogok,

4:2931). es halasak Jehovanak, amiert megmenekultek?

b) Hogyan mutatta meg Jehova, hogy felette all
Kiegeszto kerdesek:
Egyiptom isteneinek? (2Moz 7:12; 1Kron 29:12).
1. Olvasd el a 2Mozes 12:3336-ot!

32. t ort enet Hogyan karpotolta Jehova a nepet azokert az eve-

kert, melyeket Egyiptomban toltottek rabszolgak-
A tz csapas
kent? (2Moz 3:21, 22; 12:35, 36).

2. Olvasd el a 2Mozes 14:131-et!
1. A kepek alapjan mondd el, mi volt az elso harom
Hogyan erintik Jehova ma elo szolgait Mozesnek a
csapas, amellyel Jehova Egyiptomot sujtotta!
2Mozes 14:13, 14-ben feljegyzett szavai most, ami-
2. Mi volt a kulonbseg az elso harom es a tobbi csa-
kor kozeledik Armageddon csataja? (2Kron 20:17;
pas kozott?
Zsolt 91:8).
3. Mi volt a negyedik, otodik es hatodik csapas?
3. Olvasd el a 2Mozes 15:18, 20, 21-et!
4. Beszelj a hetedik, nyolcadik es kilencedik csapas-
a) Miert enekeljenek Jehovanak dicseretet a szol-
rol!
gai? (2Moz 15:1, 2; Zsolt 105:2, 3; Jel 15:3, 4).
5. Mit parancsolt Jehova az izraelitaknak a tizedik
b) Hogyan mutatott peldat Jehova dicsereteben
csapas elott?
Mirjam es a tobbi asszony a Voros-tengernel a
6. Mi volt a tizedik csapas, es mi tortent utana?
ma elo kereszteny noknek? (2Moz 15:20, 21; Zsolt

Kiegeszto kerdesek: 68:11).

1. Olvasd el a 2Mozes 7:19 8:23-at!
34. t ort enet
a) Noha Egyiptom magiat uzo papjai meg tudtak

ismetelni a Jehovatol jovo elso ket csapast, mit


voltak kenytelenek elismerni a harmadik csapas
Ujfajta eledel

utan? (2Moz 8:18, 19; Mate 12:2428). 1. Mit szednek a f oldrol a kepen lathato emberek,

b) Hogyan bizonytotta a negyedik csapas, hogy Je- es hogy nevezik el?

hova kepes megvedeni a nepet, es milyen erzest kelt 2. Milyen utastast ad Mozes a manna szedesere

ez Isten nepeben a megjovendolt nagy nyomorusag vonatkozoan?

kozeledtevel? (2Moz 8:22, 23; Jel 7:13, 14; 2Kron 3. Mit parancsol Jehova a nepnek, mit tegyenek a
16:9).
hatodik napon, es miert?
2. Olvasd el a 2Mozes 8:24; 9:3, 6, 10, 11, 14, 16,
4. Milyen csodat tesz Jehova, amikor felretesznek
2325-ot es a 10:1315, 2123-at!
a mannabol a hetedik napra?
a) Mely ket csoport leplezodott le a tz csapas soran,
5. Mennyi ideig taplalja Jehova a nepet mannaval?
es hogyan befolyasolja ez azt, amit ma errol a ket
Kiegeszto kerdesek:
csoportrol gondolunk? (2Moz 8:10, 18, 19; 9:14).

b) Hogyan segt megertenunk a 2Mozes 9:16, hogy 1. Olvasd el a 2Mozes 16:136-ot es a 4Mozes
11:79-et!
Jehova miert hagyta eletben Satant mindmaig?

(Roma 9:21, 22). a) Mit tudunk meg a 2Mozes 16:8-bol arrol, hogy

3. Olvasd el a 2Mozes 12:2132-t! tisztelnunk kell a teokratikus kinevezeseket a ke-

Hogyan tette lehetove a paszka sokak megmeneku- reszteny gyulekezetben? (Heb 13:17).

leset, es mire mutatott elore? (2Moz 12:2123; Jan b) Mi emlekeztette az izraelitakat a pusztaban

1:29; Roma 5:18, 19, 21; 1Kor 5:7). nap mint nap arra, hogy Jehovara vannak utalva?

(2Moz 16:1416, 35; 5Moz 8:2, 3).

33. t ort enet c) Milyen jelkepes ertelemmel ruhazta fel Jezus a

mannat, es hogyan valhat javunkra ez az egbol
Atkeles a Voros-tengeren
valo kenyer? (Jan 6:3135, 40).

1. Hany izraelita ferfi hagyta el Egyiptomot nokkel 2. Olvasd el a Jozsue 5:1012-t!

es gyermekekkel, es kik csatlakoztak hozzajuk? Hany evig ettek az izraelitak mannat, hogyan tette

2. Mire gondolt a farao, miutan elengedte az izrae- ez probara oket, es mit tanulhatunk ebbol a besza-

litakat, es mit tett? molobol? (2Moz 16:35; 4Moz 11:46; 1Kor 10:10, 11).

3. Hogyan akadalyozta meg Jehova, hogy az egyip-
35. t ort enet
tomiak megtamadjak a nepet?

4. Mi tortent, amikor Mozes kinyujtotta botjat a Jehova torvenyt ad

Voros-tenger f ole, es mit tettek az izraelitak?

5. Mi tortent, amikor az egyiptomiak az izraelitak 1. Hol taboroznak az izraelitak ugy ket honappal

utan eredtek a tengerbe? azutan, hogy elhagytak Egyiptomot?

2. Mit mond Jehova, mit var el a neptol, es mit fe-
lel a nep?
3. Miert ad Jehova Mozesnek ket kotablat?
4. Milyen torvenyeket ad Jehova az izraelitaknak
a tzparancsolaton kvul?
5. Jezus Krisztus szerint melyik a ket legnagyobb
torveny?
es a 28:1-et!
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 19:125; 20:121; 24:1218-at
es a 31:18-at!
Hogyan segtenek a 2Mozes 19:8-ban feljegyzett
szavak megertenunk, hogy mit foglal magaban a
keresztenyi onatadas? (Mate 16:24; 1Pet 4:13).
2. Olvasd el az 5Mozes 6:46-ot, a 3Mozes 19:18-at
es a Mate 22:3640-et!
Hogyan mutatjak ki a keresztenyek az Isten es a
felebarataik iranti szeretetuket? (Mark 6:34; Csel
4:20; Roma 15:2).
36. t ort enet
Az aranyborju
1. Mit tesznek a kepen lathato emberek, es miert?
2. Miert haborodik fel Jehova, es mit tesz Mozes,
amikor meglatja, hogy mit csinalnak az emberek?
3. Mire utast Mozes nemelyeket?
4. Milyen tanulsagot vonhatunk le ebbol a torte-
netbol?
nek?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 32:135-ot!
zalmat, es hogy hvjak oket?
a) Hogyan derul ki ebbol a beszamolobol, hogy mi-
kent gondolkodik Jehova az igaz es a hamis ima-
Kiegeszto kerdesek:
dat elegyteserol? (2Moz 32:46, 10; 1Kor 10:7, 11).
b) Miert kell korultekintoen megvalasztaniuk a ke-
resztenyeknek a szorakozasi formajukat, peldaul
hogy milyen eneklesben es tancban vesznek reszt?
(2Moz 32:18, 19; Ef 5:15, 16; 1Jan 2:1517).
c) Hogyan mutatott kivalo peldat Levi torzse abban,
hogy kiallt az igazsagossagert? (2Moz 32:2528;
Zsolt 18:25).
37. t ort enet
Az imadat satra
1. Hogy nevezik a kepen lathato eptmenyt, es mire
hasznaljak?
2. Miert mondta Jehova Mozesnek, hogy ugy ke-
sztsek el a satrat, hogy konnyen szet lehessen
szedni?
3. Mi az a lada a sator vegen levo kis helyisegben,
es mi van benne?
4. Kit valaszt ki Jehova fopapnak, es mi a fopap
feladata?
5. Mondd el, mi az a harom targy, amely a nagyob-
bik helyisegben talalhato!
6. Milyen ket targy van a hajlek udvaran, es mire
hasznaljak oket?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Mozes 25:840; 26:137; 27:18-at
Mit jelkepeztek a bizonysag ladajan levo kerubok?
(2Moz 25:20, 22; 4Moz 7:89; 2Kir 19:15).
2. Olvasd el a 2Mozes 30:110, 1721; 34:1, 2-t es
a Heberek 9:15-ot!
a) Miert hangsulyozta Jehova annak fontossagat,
hogy a hajleknal szolgalo papok megorizzek fizikai
tisztasagukat, es milyen hatassal legyen ez rank
ma? (2Moz 30:1821; 40:30, 31; Heb 10:22).
b) Hogyan mutatott ra Pal apostol, hogy amikor o
megrta levelet a heber keresztenyeknek, addigra
a hajlek es a Torvenyszovetseg mar elvesztette je-
lentoseget? (Heb 9:1, 9; 10:1).
38. t ort enet
A tizenket kem
1. Mi tunik fel, ha a szolofurtre nezel, es honnan
szarmazik?
2. Miert kuld Mozes tizenket kemet Kanaan f old-
jere?
3. Mit mond tz kem, amikor jelentest tesz Mozes-
4. Hogyan fejezi ki ket kem a Jehovaba vetett bi-
5. Miert haragszik Jehova, es mit mond Mozesnek?
1. Olvasd el a 4Mozes 13:133-at!
a) Kiket valasztottak ki a f old kikemlelesere, es mi-
lyen ragyogo lehetoseget kaptak a kemek? (4Moz
13:2, 3, 1820).
b) Miert latta maskepp Jozsue es Kaleb a helyze-
tet, mint a tobbi kem, es mit tanulhatunk ebbol?
(4Moz 13:2830; Mate 17:20; 2Kor 5:7).
2. Olvasd el a 4Mozes 14:138-at!
a) Milyen into peldara kell odafigyelnunk a Jeho-
va f oldi kepviseloi elleni zugolodassal kapcsolat-
ban? (4Moz 14:2, 3, 27; Mate 25:40, 45; 1Kor 10:10).
b) Hogyan vilagt ra a 4Mozes 14:24, hogy Jehova
minden egyes szolgaja irant szemelyesen erdeklo-
dik? (1Kir 19:18; Peld 15:3).
39. t ort enet
Aron vesszeje kiviragzik
1. Kik lazadnak fel Mozes es Aron hatalma ellen,
es mit mondanak Mozesnek?

2. Mire utastja Mozes Korahot es 250 kovetojet?

41. t ort enet

3. Mit mond Mozes a nepnek, es mi tortenik, mi-

kor meg alig fejezte be mondandojat?
A rezkgyo

4. Mi lesz Korahhal es 250 kovetojevel? 1. Mi van az oszlopon, es miert mondta Jehova Mo-

5. Mit tesz Eleazar, Aron fia a halottak tuztartoja- zesnek, hogy tegye oda?

val, es miert? 2. Miert mondhatjuk, hogy a nep nem volt halas

6. Miert viragoztatja ki Jehova Aron vesszejet? mindazert, amit ertuk tett Isten?

(Nezd meg a kepet!) 3. Mit ker a nep Mozestol, miutan Jehova merges

kgyokat kuld, hogy megbuntesse oket?
Kiegeszto kerdesek:
4. Miert utastja Jehova Mozest arra, hogy keszt-
1. Olvasd el a 4Mozes 16:149-et!
sen egy rezkgyot?
a) Mit tett Korah es a kovetoi, es miert szamtott
5. Mit tanulhatunk ebbol a tortenetbol?
ez Jehova elleni lazadasnak? (4Moz 16:9, 10, 18;
Kiegeszto kerdesek:
3Moz 10:1, 2; Peld 11:2).
1. Olvasd el a 4Mozes 21:49-et!
b) Mi volt a rossz Korahnak es a kozosseg 250 fe-
a) Mire figyelmeztet minket az, hogy Izrael panasz-
jedelmenek a gondolkodasaban? (4Moz 16:13; Peld
15:33; Ezs 49:7). kodott a Jehovatol kapott dolgokra? (4Moz 21:5, 6;

2. Olvasd el a 4M Roma 2:4).
ozes 17:111-et
es a 26:10-et!

b) Mire hasznaltak az izraelitak a rezkgyot a ke-

a) Mit jelzett Aron vesszejenek a kihajtasa, es mi-
sobbi szazadokban, es mit tett vele Ezekias kiraly?
ert rendelkezett ugy Jehova, hogy a vesszot tart-
(4Moz 21:9; 2Kir 18:14).
sak a szovetsegladaban? (4Moz 17:5, 8, 10).
2. Olvasd el a Janos 3:14, 15-ot!
b) Milyen letfontoss
agu tanulsagot vonhatunk le
Miert mondhatjuk, hogy jol szemleltette Jezus
abbol, amit Aron vesszeje jelkepezett? (4Moz 17:10;
Krisztus oszlopra feszteset az, hogy a rezkgyot egy
Csel 20:28; Fil 2:14; Heb 13:17).
oszlopra tettek? (Gal 3:13; 1Pet 2:24).

40. t ort enet
42. t ort enet

Mozes a sziklara ut A szamar megszolal

1. Hogyan gondoskodik Jehova az izraelitakrol,
1. Kicsoda Balak, es miert kuld el Balamert?
amg a pusztaban vannak?
2. Miert fekszik Balam szamara az utra?
2. Miert panaszkodnak az izraelitak, mikor Kades-
3. Mit mond a szamar Balam fule hallatara?
ben taboroznak?
4. Mit mond az angyal Balamnak?
3. Hogyan ad vizet Jehova a nepnek es az allatok-
5. Mi tortenik, amikor Balam megprobalja megat-
nak?
kozni Izraelt?
4. Ki az a ferfi a kepen, aki eppen magara mutat,
Kiegeszto kerdesek:
es miert teszi ezt?

1. Olvasd el a 4Mozes 21:2135-ot!

5. Miert haragszik meg Jehova Mozesre es Aronra,

es mi a buntetesuk? Hogyan tudta Izrael legyozni Szihont, az amo-

6. Mi tortenik a Hor hegyenel, es ki lesz Izrael fo- ritak kiralyat, es Ogot, Basan kiralyat? (4Moz
papja? 21:21, 23, 33, 34).

2. Olvasd el a 4Mozes 22:140-et!
Kiegeszto kerdesek:
Mi indtotta Balamot arra, hogy meg akarja atkoz-

1. Olvasd el a 4Mozes 20:113, 2229-et es az 5Mo- ni Izraelt, es milyen tanulsagokat vonhatunk le eb-

zes 29:5-ot! bol? (4Moz 22:16, 17; Peld 6:16, 18; 2Pet 2:15; Jud

a) Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Jehova gondjat 11).

viselte az izraelitaknak a pusztaban? (5Moz 29:5; 3. Olvasd el a 4Mozes 23:130-at!

Mate 6:31; Heb 13:5; Jak 1:17). Noha Balam ugy beszelt, mintha Jehova imadoja

b)
Mi volt Jehova velemenye arrol, hogy Mozes es lenne, hogyan bizonytottak a tettei az ellenkezo-

Aron nem szentelte meg ot Izrael elott? (4Moz jet? (4Moz 23:3, 1114; 1Sam 15:22).
20:12; 1Kor 10:12; Jel 4:11).
4. Olvasd el a 4Mozes 24:125-ot!

c) Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Mozes a Je- Hogyan erosti ez a bibliai beszamolo az abba ve-

hovatol jovo fegyelmezest fogadta? (4Moz 12:3; tett hitunket, hogy Jehova szandekai megvalosul-

20:12, 27, 28; 5Moz 32:4; Heb 12:711). nak? (4Moz 24:10; Ezs 54:17).

Jozsuebol vezeto lesz
1. Ki az a ket ferfi a kepen, Mozes mellett?
2. Mit mond Jehova Jozsuenak?
3. Miert megy fel Mozes a Nebo-hegy tetejere, es
mit mond neki Jehova?
4. Mennyi idos koraban hal meg Mozes?
5. Miert szomoru a nep, de milyen okuk van az
oromre?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 4Mozes 27:1223-at!
Milyen nehez feladatot kapott Jozsue Jehovatol,
es miben nyilvanul meg ma az, hogy Jehova toro-
dik a nepevel? (4Moz 27:1519; Csel 20:28; Heb
13:7).
2. Olvasd el az 5Mozes 3:2329-et!
Miert nem engedte Jehova
hogy belepjenek az Igeret f oldjere, es mit tanulha-
tunk ebbol? (5Moz 3:2527; 4Moz 20:12, 13).
3. Olvasd el az 5Mozes 31:18, 1423-at!
Hogyan tunik ki Mozes bucsuszavaibol, melyeket
Izraelhez intezett, hogy alazatosan elfogadta a Je-
hovatol jovo fegyelmezest? (5Moz 31:68, 23).
4. Olvasd el az 5Mozes 32:4552-t!
Milyen hatassal legyen Isten Szava az eletunkre?
(5Moz 32:47; 3Moz 18:5; Heb 4:12).
5. Olvasd el az 5Mozes 34:112-t!
Bar Mozes soha nem latta szo szerint Jehovat, mit
arul el a Jehovaval apolt kapcsolatarol az 5Mozes
34:10? (2Moz 33:11, 20; 4Moz 12:8).
Rahab elrejti a kemeket
1. Hol el Rahab?
2. Ki a kepen lathato ket ferfi, es mi dolguk van
Jerikoban?
3. Mit parancsol Jeriko kiralya Rahabnak, es mit
valaszol Rahab?
4. Hogyan segt Rahab a ket ferfinak, es milyen sz-
vesseget ker toluk?
5. Mit ger a ket kem Rahabnak?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 2:124-et!
Hogyan teljesedett Jehovanak a 2Mozes 23:28-ban
feljegyzett gerete, amikor az izraelitak megtamad-
tak Jerikot? (Jozs 2:911).
2. Olvasd el a Heberek 11:31-et!
Hogyan hangsulyozza Rahab peldaja a hit fontos-
sagat? (Roma 1:17; Heb 10:39; Jak 2:25).
43. t ort enet 45. t ort enet
Atkeles a Jordanon
1. Milyen csoda altal teszi lehetove Jehova, hogy
az izraelitak atkeljenek a Jordanon?
2. Milyen hitet igenylo tettet kell vegrehajtaniuk
az izraelitaknak, hogy atkelhessenek a Jordanon?
3. Miert utastja Jehova Jozsuet arra, hogy gyujt-
son ossze tizenket nagy kovet a folyomederbol?
4. Mi tortenik, amint a papok kijonnek a Jordan-
bol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 3:117-et!
a) Mit kell tennunk e beszamolo tanusaga szerint,
hogy segtseget es aldast kapjunk Jehovatol? (Jozs
3:13, 15; Peld 3:5; Jak 2:22, 26).
b) Milyen volt akkor a Jord an, amikor az izraelitak
atkeltek rajta az Igeret f oldjere, es hogyan magasz-
Mozesnek es Aronnak,
talja ez Jehova nevet? (Jozs 3:15; 4:18; Zsolt 66:57).
2. Olvasd el a Jozsue 4:118-at!
Mi volt a celja a tizenket konek, amelyet a Jordan-
bol vettek, es Gilgalban alltottak fel? (Jozs 4:47).
46. t ort enet
Jeriko falai
1. Jehova utastasa szerint mit kell tenniuk hat na-
pon at a harcosoknak es a papoknak?
2. Mi a feladatuk a hetedik napon?
3. Mi tortenik Jeriko falaival, ahogyan a kepen is
lathatod?
4. Miert log voros kotel az egyik ablakban?
5. Mit mond Jozsue a harcosoknak, mit tegyenek
44. t ort enet
az emberekkel es a varossal, ellentetben az ezust-
tel, arannyal, rezzel es vassal?
6. Milyen utastast kap a ket kem?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 6:125-ot!
a) Miben hasonlt az izraelitak Jeriko koruli, hete-
dik napi menetelese Jehova Tanui utolso napokban
vegzett predikalomunkajahoz? (Jozs 6:15, 16; Ezs
60:22; Mate 24:14; 1Kor 9:16).
b) Hogyan teljesedett a Jozsue 6:26-ban feljegyzett
profecia korulbelul 500 evvel kesobb, es mit tanul-
hatunk ebbol Jehova szavarol? (1Kir 16:34; Ezs
55:11).
47. t ort enet
Tolvaj Izraelben
1. Ki a kepen lathato ferfi, aki Jerikobol szarmazo
ertekes targyakat as el, es kik segtenek neki?

2. Miert olyan sulyos bun az, amit Akan es a csa-
ladja tesz?
3. Mit valaszol Jehova, amikor Jozsue megkerdezi,
hogy miert szenvedtek vereseget az izraelitak az Ai
elleni csataban?
4. Mi tortenik Akannal es a csaladjaval, miutan Jo-
zsue ele viszik oket?
5. Milyen fontos tanulsagot vonhatunk le az Akan-
ra kiszabott buntetesbol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 7:126-ot!
a) Mit arulnak el Jozsue imai a Teremtojevel apolt
kapcsolatarol? (J ozs 7:79; Zsolt 119:145; 1J an
b) Mi derul ki Akan peldajabol, es mire int ez min-
ket? (Jozs 7:11, 14, 15; Peld 15:3; 1Tim 5:24; Heb
4:13).
2. Olvasd el a Jozsue 8:129-et!
Milyen felelossegunk van mindnyajunknak a ke-
reszteny gyulekezet irant ma? (Jozs 7:13; 3Moz 5:1;
Peld 28:13).
48. t ort enet
A bolcs gibeoniak
1. Miben kulonboznek Gibeon lakoi a kozeli varo-
sokban elo tobbi kanaanitatol?
2. Ahogy a kepen is lathato, mit tesznek a gibeoni-
ak, es miert?
3. Mit ger Jozsue es a tobbi izraelita vezeto a gi-
beoniaknak, de mit tudnak meg harom nap mulva?
4. Mi tortenik, amikor mas varosok kiralyai tudo-
mast szereznek arrol, hogy a gibeoniak beket ko-
tottek Izraellel?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 9:127-et!
a) Annak fenyeben, hogy Jehova arra utastotta Iz-
rael nemzetet, hogy irtsak ki a f old minden lako-
sat, milyen tulajdonsagai nyilvanultak meg abban,
hogy megkmelte a gibeoniakat? (Jozs 9:22, 24;
Mate 9:13; Csel 10:34, 35; 2Pet 3:9).
b) Hogyan mutatott jo peldat Jozsue a ma elo ke-
resztenyeknek azzal, hogy ragaszkodott a gibeo-
niakkal kotott szovetseghez? (Jozs 9:18, 19; Mate
5:37; Ef 4:25).
2. Olvasd el a Jozsue 10:15-ot!
Hogyan utanozza ma a nagy sokasag a gibeonia-
kat, es gy minek valik a celpontjava? (Jozs 10:4;
Zak 8:23; Mate 25:3540; Jel 12:17).
49. t ort enet
Megall a nap
1. Mit mond a kepen Jozsue, es miert?
2. Hogyan segt Jehova Jozsuenak es harcosainak?
3. Hany ellenseges kiralyt gyoz le Jozsue, es meny-
nyi ido alatt?
4. Miert osztja fel Jozsue Kanaan f oldjet?
5. Hany eves koraban hal meg Jozsue, es mi torte-
nik a neppel ezutan?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jozsue 10:615-ot!
Miben lehetunk biztosak ma, tudva azt, hogy Je-
hova megalltotta a napot es a holdat Izraelert?
(Jozs 10:8, 10, 12, 13; Zsolt 18:3; Peld 18:10).
2. Olvasd el a Jozsue 12:724-et!
Valojaban kinek tulajdonthato a harmincegy ka-
5:14).
naanita kiraly legyozese, es miert fontos ez ma ne-
kunk? (Jozs 12:7; 24:1113; 5Moz 31:8; Luk 21:9,
2528).
3. Olvasd el a Jozsue 14:15-ot!
Hogyan osztottak fel a f oldet Izrael torzsei kozott,
es mire mutat ez a Paradicsomban varhato orok-
segrol? (Jozs 14:2; Ezs 65:21; Ez 47:2123; 1Kor
14:33).
4. Olvasd el a Brak 2:813-at!
Ahogy Izraelben Jozsue volt a visszatarto ero a hi-
tehagyassal szemben, ma ki tolti be ezt a szerepet?
(Br 2:8, 10, 11; Mate 24:4547; 2Tessz 2:36; Tit
1:79; Jel 1:1; 2:1, 2).
50. t ort enet
Ket bator asszony
1. Kik a brak, es meg tudnal-e nevezni nehanyat
kozuluk?
2. Milyen kulonleges kivaltsaga van Deboranak, es
mit foglal ez magaban?
3. Amikor Izraelt Jabin kiraly es hadseregparancs-
noka, Sisera fenyegeti, Jehova milyen uzenetet adja
at Debora Barak bronak, es mit mond, kie lesz az
erdem?
4. Hogyan bizonytja be Jahel, hogy bator asszony?
5. Mi tortenik Jabin kiraly halala utan?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Brak 2:1422-t!
Mivel vonjak magukra az izraelitak Jehova harag-
jat, es mit tanulhatunk ebbol? (Br 2:20; Peld 3:1, 2;
Ez 18:2123).
2. Olvasd el a Brak 4:124-et!
Mit tanulhatnak a ma elo kereszteny nok a hitrol
es a batorsagrol Debora es Jahel peldajabol? (Br
4:4, 8, 9, 14, 21, 22; Peld 31:30; 1Kor 16:13).
3. Olvasd el a Brak 5:131-et!
Hogyan alkalmazhato Barak es Debora gyozelmi
eneke a kozelgo armageddoni haborurol szolo ima-
kent? (Br 5:3, 31; 1Kron 16:810; Jel 7:9, 10; 16:16;
19:1921).

51. t ort enet b) Ahogy a 300 harcos tanult Gedeontol, mikozben

figyelte ot, mi hogyan tanulhatunk a nagyobb Ge-
Ruth es Naomi
deont, Jezus Krisztust figyelve? (Br 7:17; Mate


1. Miert el Naomi Moab f oldjen? 11:29, 30; 28:19, 20; 1Pet 2:21).

2. Ki Ruth es Orpa? c) Hogyan segt a Brak 7:21 abban, hogy elegedet-

3. Mit tesz Orpa, es hogyan reagal Ruth, amikor tek legyunk, barhova szol is a megbzasunk Jeho-

Naomi hazakuldi oket a nepukhoz? va szervezeteben? (1Kor 4:2; 12:1418; Jak 4:10).

4. Kicsoda Boaz, es hogyan segt Ruthon es Nao- 3. Olvasd el a Brak 8:13-at!

min? Amikor egy nezetelterest szeretnenk rendezni egy

5. Hogy hvjak Boaz es Ruth gyermeket, es miert testverunkkel, mit tanulhatunk abbol, ahogyan

jegyezzuk meg ot? Gedeon megoldotta az efraimitakkal kapcsolatos

vitas kerdest? (Peld 15:1; Mate 5:23, 24; Luk 9:48).
Kiegeszto kerdesek:

1. Olvasd el a Ruth 1:117-et! 53. t ort enet

a) Milyen kedves tettevel tanust Ruth lojalis sze-
retetet? (Ruth 1:16, 17). Jefte gerete

b) Hogyan fejezi ki nagyszeruen Ruth gondolkodas- 1. Ki volt Jefte, es milyen idoszakban elt?

modja azt, ahogyan a mas juhok ma a f oldon elo 2. Mit ger Jefte Jehovanak?

felkentekhez viszonyulnak? (Jan 10:16; Zak 8:23). 3. Miert szomorodik el Jefte, amikor hazater az am-
2. Olvasd el a Ruth 2:123-at!
monitak felett aratott gyozelembol?
Miben mutat jo peldat Ruth a ma elo fiatal nok-
4. Mit mond Jefte lanya, amikor tudomast szerez
nek? (Ruth 2:17, 18; Peld 23:22; 31:15).
apja gereterol?
3. Olvasd el a Ruth 3:513-at!
5. Miert szereti a nep Jefte lanyat?
a) Mit gondolt Boaz arrol, hogy Ruth kesz volt hoz-
Kiegeszto kerdesek:
zamenni, ahelyett hogy egy fiatalabb ferfi felesege
lett volna? 1. Olvasd el a Brak 10:618-at!

b) Mit tanulhatunk Ruth viselkedesebol a lojalis Hogyan szolgal a figyelmeztetesunkre az, hogy

szeretetrol? (Ruth 3:10; 1Kor 13:4, 5). Izrael ujra meg ujra hutlen lett Jehovahoz? (Br

4. Olvasd el a Ruth 4:717-et! 10:6, 15, 16; Roma 15:4; Jel 2:10).

Hogyan utanozhatjak ma a kereszteny ferfiak Boaz 2. Olvasd el a Brak 11:111, 2940-et!

peldajat? (Ruth 4:9, 10; 1Tim 3:1, 12, 13; 5:8). a) Honnan tudjuk, hogy Jefte nem abban az erte-

lemben adta oda a lanyat mint ego felajanlast,

52. t ort enet hogy emberaldozatkent elegette ot? (Br 11:31;

3Moz 16:24; 5Moz 18:10, 12).
Gedeon es 300 harcosa
b) Milyen ertelemben ajanlotta fel Jefte a lanyat

1. Milyen baj szakadt az izraelitakra, es miert? aldozatul?

2. Miert mondja Jehova Gedeonnak, hogy tul sok c) Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Jefte a Jehova-

harcosa van? nak tett fogadalmat tekintette? (Br 11:35, 39; Pred

5:4, 5; Mate 16:24).
3. Hanyan maradnak, miutan Gedeon azt mondja,
d) Hogyan buzdtja Jefte lanyanak szep peldaja a
hogy menjen haza, aki fel?
fiatal keresztenyeket arra, hogy torekedjenek a tel-
4. A kep alapjan mondd el, hogyan csokkenti Jeho-
jes ideju szolgalatra? (Br 11:36; Mate 6:33; Fil 3:8).
va mindossze 300 fore Gedeon seregenek letszamat!

5. Hogyan keszti fel Gedeon a 300 ferfit, es hogyan

nyeri meg Izrael a csatat?
54. t ort enet

Kiegeszto kerdesek: A legerosebb ember

1. Olvasd el a Brak 6:3640-et! 1. Hogy hvtak minden idok legerosebb emberet, es

a) Hogyan bizonyosodott meg Gedeon arrol, hogy kitol kapta az erejet?
mi Jehova akarata?
2. Mit tesz egyszer Samson egy nagy oroszlannal,

b) Ma hogyan ismerhetjuk meg Jehova akaratat? ahogy a kepen is lathatod?

(Peld 2:36; Mate 7:711; 2Tim 3:16, 17). 3. Milyen titkot arul el Samson Delilanak a kepen,

2. Olvasd el a Brak 7:125-ot! es hogyan fogjak el ennek kovetkezteben a filisz-
teusok?
a) Mit tanulhatunk attol a 300 harcostol, aki eber

maradt, ellentetben azokkal, akik elovigyazatlanok 4. Hogyan okozza Samson 3000 ellenseges filiszte-

voltak? (Br 7:3, 6; Roma 13:11, 12; Ef 5:1517). us halalat azon a napon, amikor o is meghal?

Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Brak 13:114-et!
Mivel mutat jo peldat Manoah es a felesege a szu-
loknek a gyermeknevelesben? (Br 13:8; Zsolt 127:3;
Ef 6:4).
2. Olvasd el a Brak 14:59-et es a 15:916-ot!
a) Mit arul el Jehova szent szellemenek a mukode-
serol az, hogy Samson megolt egy oroszlant, elsza-
ktotta az uj koteleket, amelyekkel megkotoztek,
es egy szamarcsodor allkapcsaval megolt ezer em-
bert?
b) Hogyan segt ma nekunk a szent szellem? (Br
14:6; 15:14; Zak 4:6; Csel 4:31).
3. Olvasd el a Brak 16:1831-et!
Milyen hatassal volt Samsonra a rossz tarsasag,
es mit tanulhatunk ebbol? (Br 16:18, 19; 1Kor
15:33).
Egy kisfiu Istent szolgalja
1. Hogy hvjak a kepen lathato kisfiut, es kik van-
nak korulotte?
2. Hogyan imadkozik Anna egy nap, amikor Jeho-
va hajlekahoz megy, es hogyan valaszol neki Je-
hova?
3. Mennyi idos Samuel, amikor elviszik Jehova sat-
rahoz, hogy ott szolgaljon, es mivel ajandekozza
meg az edesanyja minden evben?
4. Hogy hvjak Eli fiait, es milyenek ezek a fiuk?
5. Hogyan szoltja Jehova Samuelt, es milyen uze-
netet bz ra?
6. Mi lesz Samuelbol felnottkoraban, es mi torte-
nik, amikor megoregszik?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Samuel 1:128-at!
a) Hogyan mutat szep peldat Elkana abban, hogy
a csaladfoknek elen kell jarniuk az igaz imadat-
ban? (1Sam 1:3, 21; Mate 6:33; Fil 1:10).
b) Mit tanulhatunk abbol, ahogyan Anna egy nyug-
talanto nehezsegre megoldast keresett? (1Sam
1:10, 11; Zsolt 55:22; Roma 12:12).
2. Olvasd el az 1Samuel
Mi mutatja, hogy Eli jobban tisztelte a fiait,
mint Jehovat, es mire int ez bennunket? (1Sam
2:2224, 27, 29; 5Moz 21:1821; Mate 10:36, 37).
3. Olvasd el az 1Samuel 4:1618-at!
Milyen negy rossz hr erkezik a harcterrol, es
mit valt ki ez Elibol?
4. Olvasd el az 1Samuel 8:49-et!
Mivel sertette meg nagyon Izrael Jehovat, es ho-
gyan tamogathatjuk ma lojalisan Jehova Kiralysa-
gat? (1Sam 8:5, 7; Jan 17:16; Jak 4:4).
56. t ort enet
Saul, Izrael elso kiralya
1. Mit tesz a kepen Samuel, es miert?
2. Miert szereti Jehova Sault, es milyen ember
Saul?
3. Hogy hvjak Saul fiat, es mit tudunk rola?
4. Miert ajanl fel aldozatot Saul, es miert nem var-
ja meg ezzel Samuelt?
5. Mi mindent tanulhatunk Saul tortenetebol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Samuel 9:1521-et es a 10:1727-et!
Hogyan segtett Saulnak a szerenysege abban,
hogy ne cselekedjen meggondolatlanul, amikor ne-
melyek tiszteletlenul beszeltek rola? (1Sam 9:21;
10:21, 22, 27; Peld 17:27).
2. Olvasd el az 1Samuel 13:514-et!
55. t ort enet Milyen bunt kovetett el Saul Gilgalban? (1Sam
10:8; 13:8, 9, 13).
3. Olvasd el az 1Samuel 15:135-ot!
a) Milyen sulyos bunt kovetett el Saul Agaggal,
Amalek kiralyaval kapcsolatban? (1Sam 15:2, 3,
8, 9, 22).
b) Hogyan probalta Saul igazolni tettet, es masra
hartani a felelosseget? (1Sam 15:24).
c) Milyen figyelmeztetest szvleljunk meg, amikor
tanacsot kapunk? (1Sam 15:1921; Zsolt 141:5; Peld
9:8, 9; 11:2).
57. t ort enet
Isten Davidot valasztja
1. Hogy hvjak a kepen lathato fiut, es honnan tud-
juk, hogy bator?
2. Hol lakik David, es hogy hvjak az edesapjat es
a nagyapjat?
3. Miert mondja Jehova Samuelnek, hogy menjen
el Isai hazaba, Betlehembe?
4. Mi tortenik, amikor Isai Samuel ele hozza het
fiat?
5. Mit mond Jehova Samuelnek, amikor megerke-
zik David?
2:1136-ot!
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Samuel 17:34, 35-ot!
Hogyan mutatjak ezek az esemenyek, hogy Da-
vid bator volt, es Jehovara tamaszkodott? (1Sam
17:37).
2. Olvasd el az 1Samuel 16:114-et!
a) Hogyan segtenek nekunk Jehovanak az 1Samu-
el 16:7-ben feljegyzett szavai abban, hogy ne le-
gyunk reszrehajloak, es ne a kulsejuk alapjan tel-
juk meg az embereket? (Csel 10:34, 35; 1Tim 2:4).

b) Hogyan derul ki Saul peldajabol, hogy ha Jeho-

Kiegeszto kerdesek:

va megvonja valakitol a szellemet, annak helyet 1. Olvasd el az 1Samuel 18:130-at!

rossz szellem, vagyis egy rosszra osztonzo belso ero a) Hogyan arnyekolja elo Jonatan David iranti lo-

foglalhatja el? (1Sam 16:14; Mate 12:4345; Gal jalis szeretete a mas juhok es a kicsiny nyaj ko-
5:16).
zotti kolcsonos szeretetet? (1Sam 18:1; Jan 10:16;
Luk 12:32; Zak 8:23).
58. t ort enet
b) Figyelembe veve, hogy elvileg Jonatan lett volna

Saul utodja, hogyan vilagt ra az 1Samuel 18:4,
David es Goliat
hogy Jonatan rendkvuli mertekben alarendelte


1. Milyen kihvo szavakat intez Goliat az izraelita magat Davidnak, akit Jehova kiralynak valasztott?

sereghez? c) Hogyan mutatja Saul peldaja, hogy a feltekeny-

2. Mekkora Goliat, es milyen jutalmat ger Saul ki- seg sulyos bunokhoz vezethet, es mire int ez ben-

raly annak, aki megoli az oriast? nunket? (1Sam 18:79, 25; Jak 3:1416).

3. Mit felel David, amikor Saul azt mondja neki, 2. Olvasd el az 1Samuel 19:117-et!

hogy nem tud megkuzdeni Goliattal, hiszen meg Hogyan tette kockara az eletet Jonatan, amikor az

gyermek? 1Samuel 19:4, 5-ben feljegyzett szavakat mondta?

4. Hogyan fejezi ki David a Jehovaba vetett bizal- (1Sam 19:1, 6).

mat, amikor Goliatnak valaszol?
60. t ort enet
5. A kep tanusaga szerint mivel oli meg David

Goliatot, es mi tortenik ezutan a filiszteusokkal? Abigail es David

Kiegeszto kerdesek: 1. Hogy hvjak a kepen lathato asszonyt, aki David

1. Olvasd el az 1Samuel 17:154-et! fele tart, es hogyan jellemezned?

a) Mi volt a titka David batorsaganak, es hogyan 2. Kicsoda Nabal?

utanozhatjuk ezt a tulajdonsagat? (1Sam 17:37, 45; 3. Miert kuldi el nehany emberet David, hogy sz-

Ef 6:10, 11). vesseget kerjen Nabaltol?

b) Miert keruljek a keresztenyek a Goliatnal meg- 4. Mit felel Nabal David embereinek, es mit tesz

nyilvanulo versenyszellemet, amikor kikapcsolodas- erre David?

keppen jatszanak valamit? (1Sam 17:8; Gal 5:26; 5. Hogyan bizonytja be Abigail, hogy bolcs asz-
1Tim 4:8). szony?

c) Hogyan aruljak el David szavai, hogy o hitt Kiegeszto kerdesek:

Isten tamogatasaban? (1Sam 17:4547; 2Kron
1. Olvasd el az 1Samuel 22:14-et!
20:15).
Hogyan mutatott szep peldat David csaladja azt il-
d) Hogyan mutat ra ez a beszamolo, hogy nem csu-
letoen, hogy a keresztenyeknek mikent kell tamo-
pan ket ellenseges sereg vetelkedeserol volt szo, ha-
gatniuk egymast? (Peld 17:17; 1Tessz 5:14).
nem a csata igazabol hamis istenek es az igaz Is-
2. Olvasd el az 1Samuel 25:143-at!
ten, Jehova kozott folyt? (1Sam 17:43, 46, 47).
a) Miert beszel a Biblia olyan megvetoen Nabalrol?
e) Hogyan koveti a felkent maradek David peldajat
(1Sam 25:25, 10, 14, 21, 25).
a Jehovaba vetett bizalom teren? (1Sam 17:37; Jer
b) Mit tanulhatnak Abigail peldajabol a kereszteny
1:1719; Jel 12:17).
nok? (1Sam 25:32, 33; Peld 31:26; Ef 5:24).

c) Milyen ket buntol tartotta vissza Abigail Davi-
59. t ort enet
dot? (1Sam 25:31, 33; Roma 12:19; Ef 4:26).

d) Az, amit David mondott Abigailnak valaszolva,

Davidnak menekulnie kell
hogyan segt a ma elo ferfiaknak abban, hogy Je-

1. Miert feltekeny Saul Davidra, es miben mas a hova szemszogebol lassak a noket? (Csel 21:8, 9;

fia, Jonatan? Roma 2:11; 1Pet 3:7).

2. Mi tortenik egy nap, amikor David Saulnak har-

fazik? 61. t ort enet

3. Milyen feltetelhez koti Saul azt, hogy David fe-

lesegul vehesse a lanyat, Mikalt, es miert?
David kiraly lesz

4. A kep szerint mi tortenik harmadszor is, amikor 1. Mit tesz David es Abisai, amg Saul a taborban

David Saulnak harfazik? alszik?

5. Hogyan segt Mikal megmenteni David eletet, es 2. Miket kerdez David Saultol?

mit kenytelen tenni David ezutan het even at? 3. Hova megy David, miutan elvalik Saultol?

4. Mi sujtja le Davidot, aminek hatasara r egy szep

63. t ort enet

eneket?

5. Hany eves David, amikor kirallya teszik Hebron- A bolcs Salamon kiraly

ban, es hogy hvjak nehany fiat? 1. Mit kerdez Jehova Salamontol, es mit valaszol

6. Hol uralkodik kesobb David? Salamon?

2. Mivel Jehovanak tetszik Salamon kerese, mit
Kiegeszto kerdesek:

1. Olvasd el az 1Samuel 26:125-ot! ger neki?

a) Mit arulnak el Davidnak az 1Samuel 26:11-ben 3. Milyen bonyolult ugyet tar ket asszony Salamon

feljegyzett szavai arrol, hogy mikent gondolkodott ele?

a teokratikus rendrol? (Zsolt 37:7; Roma 13:2). 4. Amint a kepen is lathatod, hogyan oldja meg

b) Hogyan segtenek nekunk Davidnak az 1Samu- Salamon a kerdest?

el 26:23-ban talalhato szavai megorizni a helyes 5. Mi jellemzi Salamon uralmat, es miert?

szemleletmodot, amikor oszinten igyekszunk szere-
Kiegeszto kerdesek:
to-kedvesseget tanustani, de nem ertekelik az ero-
1. Olvasd el az 1Kiralyok 3:328-at!
feszteseinket? (1Kir 8:32; Zsolt 18:20).

2. Olvasd el a 2Samuel 1:26-ot! a) Mit tanulhatnak Salamonnak az 1Kiralyok 3:7-

Hogyan tudjak ma a keresztenyek ugyanolyan buz- ben feljegyzett oszinte szavaibol azok, akik felelos-

gon szeretni egymast, ahogy David es Jonatan sze- segeket viselnek ma Jehova szervezeteben? (Zsolt

rettek egymast? (1Pet 4:8; Kol 3:14; 1Jan 4:12). 119:105; Peld 3:5, 6).

3. Olvasd el a 2Samuel 5:110-et! b) Miert jo pelda Salamon kerese arra, hogy mi-

a) Hany evig uralkodott David kiralykent, es milyen lyen dolgokert helyes imadkozni? (1Kir 3:9, 11; Peld

szakaszokra oszthato ez az idoszak? (2Sam 5:4, 5). 30:8, 9; 1Jan 5:14).

b) Kinek volt tulajdonthato David nagysaga, es c) Az, ahogyan Salamon megoldotta a ket asszony

mire emlekeztet ez bennunket? (2Sam 5:10; 1Sam vitajat, hogyan tolt el minket bizalommal a na-

16:13; 1Kor 1:31; Fil 4:13). gyobb Salamon, Jezus Krisztus jovobeli uralmat il-

letoen? (1Kir 3:28; Ezs 9:6, 7; 11:24).

62. t ort enet 2. Olvasd el az 1Kiralyok 4:2934-et!

a) Hogyan valaszolt Jehova Salamonnak arra a ke-
Bajok David hazaban
resere, hogy adjon neki engedelmes szvet? (1Kir
4:29).
1. Mi lesz vegul Kanaan f oldjenek sorsa Jehova se-

gtsegevel? b) Figyelembe veve, hogy milyen erofeszteseket

2. Mi tortenik egy este, amikor David a palotaja tettek az emberek, hogy hallhassak Salamon bol-

tetoteraszan tartozkodik? csesseget, hogyan gondolkodjunk Isten Szavanak a

3. Miert haragszik nagyon Jehova Davidra? tanulmanyozasarol? (1Kir 4:29, 34; Jan 17:3; 2Tim
3:16).
4. Ahogy a kepen is lathatod, kit kuld el Jehova

Davidhoz, hogy a fejere olvassa buneit, es e ferfi

szavai szerint mi lesz Daviddal? 64. t ort enet

5. Milyen bajok szakadnak Davidra?

6. Ki lesz David utan Izrael kiralya?
Salamon templomot ept

Kiegeszto kerdesek: 1. Mennyi ido alatt fejezi be Salamon Jehova temp-

1. Olvasd el a 2Samuel 11:127-et! lomanak az epteset, es miert kerul olyan sokba az

a) Hogyan ov meg minket az, ha elfoglaljuk magun- eptkezes?

kat Jehova szolgalataval? 2. Hany fo helyiseg van a templomban, es mi talal-

b) Hogyan esett David bunbe, es mire inti ez Jeho- hato a belso helyisegben?

va ma elo szolgait? (2Sam 11:2; Mate 5:2729; 1Kor 3. Mit mond Salamon az imajaban, amikor elkeszul
10:12; Jak 1:14, 15). a templom?
4. Hogyan fejezi ki Jehova, hogy tetszik neki Sala-
2. Olvasd el a 2Samuel 12:118-at!
mon imaja?
a) Milyen tanulsagokat vonhatnak le a venek es a

szulok abbol, ahogyan Natan tanacsot adott David- 5. Mire veszik ra Salamont a felesegei, es milyen-

nak? (2Sam 12:14; Peld 12:18; Mate 13:34). ne valik Salamon?

b) Miert bant Jehova irgalmasan Daviddal? (2Sam 6. Miert haragszik meg Jehova Salamonra, es mit
12:13; Zsolt 32:5; 2Kor 7:9, 10). mond neki?

Kiegeszto kerdesek: 66. t ort enet

1. Olvasd el az 1Kronikak 28:9, 10-et! Jezabel, a gonosz kiralyne

Annak fenyeben, amit David az 1Kronikak 28:9, 10

szerint mondott, mire kell torekednunk a minden- 1. Kicsoda Jezabel?
napokban? (Zsolt 19:14; Fil 4:8, 9).
2. Miert rosszkedvu egy nap Ahab kiraly?

2. Olvasd el a 2Kronikak 6:1221, 3242-t! 3. Hogyan szerzi meg Jezabel Nabot szolojet a fer-

a) Hogyan mutatott ra Salamon, hogy egyetlen em- jenek, Ahabnak?

ber alkotta epulet sem kepes befogadni a legfelse- 4. Kit kuld el Jehova, hogy megbuntesse Jezabelt?

gesebb Istent? (2Kron 6:18; Csel 17:24, 25). 5. A kep szerint mi tortenik, amikor Jehu meg-

b) Mit arulnak el Jehovarol Salamonnak a 2Kroni- erkezik Jezabel palotajahoz?

kak 6:32, 33-ban talalhato szavai? (Csel 10:34, 35;
Gal 2:6). Kiegeszto kerdesek:

3. Olvasd el a 2Kronikak 7:15-ot! 1. Olvasd el az 1Kiralyok 16:2933-at es a 18:3, 4-et!

Ahogyan Izrael fiai Jehova dicsoseget latva indt- Mennyire volt rossz a helyzet Izraelben Ahab ki-

tatast ereztek az o dicseretere, milyen hatassal le- raly uralma idejen? (1Kir 14:9).

gyen rank, amikor azon elmelkedunk, hogy mikent 2. Olvasd el az 1Kiralyok 21:116-ot!

aldja meg Jehova a nepet? (2Kron 7:3; Zsolt 22:22; a) Hogyan bizonytotta Nabot, hogy bator es lojalis
34:1; 96:2).
Jehovahoz? (1Kir 21:13; 3Moz 25:2328).

4. Olvasd el az 1Kiralyok 11:913-at! b) Mit tanulhatunk Ahab peldajabol arrol, hogy mi-

Hogyan vilagt ra Salamon eletutja, hogy mi- kent birkozhatunk meg a csalodottsaggal? (1Kir

lyen fontos mindvegig husegesnek maradni? (1Kir 21:4; Roma 5:35).

11:4, 9; Mate 10:22; Jel 2:10). 3. Olvasd el a 2Kiralyok 9:3037-et!

Mit tanulhatunk abbol, hogy Jehu buzgon csele-
65. t ort enet
kedte Jehova akaratat? (2Kir 9:410; 2Kor 9:1, 2;
2Tim 4:2).
A kiralysag ketteszakad

1. Hogy hvjak a kepen lathato ket ferfit, es kik ok?

67. t ort enet

2. Mit tesz Ahija a kontosevel, es mit jelent ez?

3. Mit probal tenni Salamon Jeroboammal?
Josafat Jehovaban bzik

4. Miert teszik meg az emberek Jeroboamot kiraly- 1. Ki volt Josafat, es mikor elt?

nak tz torzs f ole? 2. Mi tolti el felelemmel az izraelitakat, es mit tesz-

5. Miert keszt Jeroboam ket aranyborjut, es mi nek sokan kozuluk?

tortenik az orszaggal nemsokara? 3. Hogyan valaszol Jehova Josafat imajara?

6. Mi a helyzet a kettorzs-kiralysagban, es mi lesz 4. Mit idez elo Jehova meg a csata elott?

Jehova jeruzsalemi templomaval?
5. Mit tanulhatunk Josafattol?

Kiegeszto kerdesek:
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el az 1Kiralyok 11:2643-at!
1. Olvasd el a 2Kronikak 20:130-at!
Milyen ember volt Jeroboam, es mit gert neki Je-
a) Hogyan mutatta meg Josafat, hogy mit kell ten-
hova azzal a feltetellel, hogy megtartja torvenyeit?
(1Kir 11:28, 38). niuk Isten hu szolgainak, amikor veszely fenyegeti

2. Olvasd el az 1Kiralyok 12:133-at! oket? (2Kron 20:12; Zsolt 25:15; 62:1).

a) Mit tanulhatnak Roboam rossz peldajabol a szu- b) Mivel Jehovanak mindig volt valamilyen eszko-

lok es a venek a hatalommal valo visszaelesrol? ze, amely altal a nepevel kommunikalt, ma milyen

(1Kir 12:13; Pred 7:7; 1Pet 5:2, 3). eszkozt hasznal erre a celra? (2Kron 20:14, 15; Mate

b) Kikhez forduljanak a fiatalok megbzhato veze- 24:4547; Jan 15:15).

tesert, amikor komoly donteseket hoznak? (1Kir c) Milyen szempontbol leszunk Josafathoz hasonlo

12:6, 7; Peld 1:8, 9; 2Tim 3:16, 17; Heb 13:7). helyzetben, amikor a mindenhato Isten elindtja

c) Mi indtotta arra Jeroboamot, hogy ket helyen is nagy napjanak haborujat? (2Kron 20:15, 17; 32:8;
Jel 16:14, 16).
elomozdtsa a borjuimadatot, es hogyan bizony-

totta ez, hogy nem hitt Jehovaban? (1Kir 11:37; d) A levitak peldajat kovetve hogyan jarulnak hoz-

12:2628). za a vilagszerte folyo predikalomunkahoz ma az ut-

d) Ki allt a nep elere a tztorzs-kiralysagban az igaz torok es a misszionariusok? (2Kron 20:19; Roma

imadat elleni lazadasban? (1Kir 12:32, 33). 10:1315; 2Tim 4:2).

68. t ort enet c) Mi mindent tanulhatunk Elizeus es Gehazi pel-

dajat osszevetve? (2Kir 5:9, 10, 1416, 20; Mate
Ket fiu, aki ujra el 10:8; Csel 5:15; 2Kor 2:17).

1. Kik a kepen lathato emberek, es mi tortenik a
70. t ort enet
kisfiuval?

2. Mit ker Illes imaban a fiuval kapcsolatban, es

Jonas es a nagy hal
mi tortenik ezutan?
1. Kicsoda Jonas, es mivel bzza meg ot Jehova?
3. Hogy hvjak Illes segtotarsat?
2. Mit tesz Jonas, mivel nem akar odamenni, aho-
4. Miert hvja egy sunemi asszony a hazaba Elize-
ust? va Jehova kuldi?

5. Mit tesz Elizeus, es mi tortenik a halott fiuval? 3. Mit mond Jonas a matrozoknak, mit tegyenek,

6. Mihez van hatalma Jehovanak, ami Illes es Eli- hogy megszunjon a vihar?

zeus tortenetebol is latszik? 4. Amint a kepen lathatod, mi tortenik Jonassal,

amint a vzbe merul?
Kiegeszto kerdesek:
5. Mennyi ideig van Jonas a nagy hal gyomraban,

1. Olvasd el az 1Kiralyok 17:824-et! es mit tesz ott?

a) Hogyan kerult proba ala Illes engedelmessege es 6. Hova megy Jonas, miutan kikerul a nagy halbol,

hite? (1Kir 17:9; 19:14, 10). es mi ebbol a tanulsag?

b) Miert nevezheto kiemelkedonek a sareptai oz- Kiegeszto kerdesek:
vegyasszony hite? (1Kir 17:1216; Luk 4:25, 26).
1. Olvasd el a Jonas 1:117-et!
c) Hogyan tanuskodnak a sareptai ozveggyel torten-
A jelek szerint hogyan velekedett Jonas a megb-
tek annak hitelessege mellett, amit Jezus a Mate
zatasarol, hogy Ninive lakoinak predikaljon? (Jon
10:41, 42-ben feljegyzettek szerint mondott? (1Kir
1:2, 3; Peld 3:7; Pred 8:12).
17:1012, 17, 23, 24).
2. Olvasd el a Jonas 2:1, 2, 10-et!
2. Olvasd el a 2Kiralyok 4:837-et!
Hogyan erosti meg Jonas tapasztalata az abba ve-
a) Mit tanulhatunk a sunemi asszonytol a vendeg-
tett bizalmunkat, hogy Jehova meghallgatja ima-
szeretetrol? (2Kir 4:8; Luk 6:38; Roma 12:13; 1Jan
inkat? (Zsolt 22:24; 34:6; 1Jan 5:14).
3:17).
3. Olvasd el a Jonas 3:110-et!
b) Hogyan fejezhetunk ki kedvesseget Isten szolgai
a) Miert batorto nekunk az, hogy Jehova azutan
irant napjainkban? (Csel 20:35; 28:1, 2; Gal 6:9, 10;
is felhasznalta Jonast, miutan o elsore nem telje-
Heb 6:10).
stette a megbzatasat? (Zsolt 103:14; 1Pet 5:10).

b) Mit tanulhatunk a niniveiek viselkedesebol ar-
69. t ort enet
rol, hogy nem jo elotelettel lennunk a teruletunkon

elo emberekkel szemben? (Jon 3:69; Pred 11:6;

A lanyka, aki egy hadvezeren segt
Csel 13:48).
1. Mirol beszel a kepen lathato kislany ennek az
asszonynak?

71. t ort enet
2. Ki a kepen lathato asszony, es mit keres a kis-

lany a hazaban? Isten paradicsomot ger

3. Mit uzen Elizeus a szolgajaval Naamannak, es 1. Ki volt Ezsaias, mikor elt, es mit mutatott neki

miert lesz duhos Naaman? Jehova?

4. Mi tortenik, amikor Naaman hallgat a szolgaira? 2. Mit jelent a paradicsom szo, es mire emlekez-

5. Miert utastja vissza Elizeus Naaman ajandekat, tet teged?

de mit tesz Gehazi? 3. Mit ratott le Jehova Ezsaiassal az uj paradi-

6. Mi tortenik Gehazival, es mit tanulhatunk eb- csomrol?

bol? 4. Miert vesztette el Adam es Eva a gyonyoru ott-

Kiegeszto kerdesek: honat?

5. Mit ger Jehova az ot szereto embereknek?
1. Olvasd el a 2Kiralyok 5:127-et!

a) Mire buzdthatja a mai fiatalokat az izraelita Kiegeszto kerdesek:

lanyka peldaja? (2Kir 5:3; Zsolt 8:2; 148:12, 13). 1. Olvasd el az Ezsaias 11:69-et!

b) Miert jo eszben tartanunk Naaman peldajat, a) Hogyan rja le Isten Szava azt a beket, amely az

amikor tanacsot kapunk a Szentras alapjan? (2Kir allatok es az emberek kapcsolat at jellemzi majd az

5:15; Heb 12:5, 6; Jak 4:6). uj vilagban? (Zsolt 148:10, 13; Ezs 65:25; Ez 34:25).

b) Szellemi ertelemben hogyan teljesednek Ezsai- 2. Mit csinal Josias az elso kepen?

as szavai ma Jehova nepenek tagjain? (Roma 12:2; 3. Mit talal a fopap, mikozben folynak a templom
Ef 4:23, 24).
javtasi munkalatai?

c) Kinek koszonheto, hogy embereknek megvalto- 4. Miert szaggatja meg Josias a ruhajat?

zik a szem elyis ege ak ar most, ak ar az uj vil agban? 5. Milyen, Jehovatol szarmazo uzenetet kuld Hul-
(Ezs 48:17, 18; Gal 5:22, 23; Fil 4:7).
da profetano Josiasnak?

2. Olvasd el a Jelenesek 21:3, 4-et!
Kiegeszto kerdesek:
a) Hogyan derul ki a Szentrasbol, hogy amikor
Isten az emberekkel lakik, az nem azt jelenti, hogy 1. Olvasd el a 2Kronikak 34:128-at!

fizikailag van jelen a f oldon, hanem azt, hogy at- a) Milyen peldat mutat Josias azoknak, akiknek

vitt ertelemben van itt? (3Moz 26:11, 12; 2Kron nehez volt a gyerekkoruk? (2Kron 33:2125; 34:1, 2;

6:18; Ezs 66:1; Jel 21:2, 3, 2224). Zsolt 27:10).

b) Milyen konnyek es fajdalmak mulnak majd el? b) Milyen fontos lepeseket tett Josias az igaz ima-

(Luk 8:4952; Roma 8:21, 22; Jel 21:4). datert uralkodasa 8., 12. es 18. eveben? (2Kron
34:3, 8).

72. t ort enet c) Mit tanulhatunk Josias kiraly es Hilkija fo-

pap peldajabol az imadati helyeink allapotanak
Isten megsegti Ezekias kiralyt
megorzeserol? (2Kron 34:913; Peld 11:14; 1Kor
10:31).
1. Ki a kepen lathato ferfi, es miert van nagyon ne-

hez helyzetben?
74. t ort enet
2. Milyen leveleket tert ki Ezekias Isten ele, es mit

ker imajaban? Egy ember, aki nem fel

3. Milyen kiraly Ezekias, es milyen uzenetet kuld
1. Ki a kepen lathato fiatalember?
neki Jehova Ezsaias profeta altal?

4. Mit tett Jehova angyala az asszrokkal, ahogy 2. Mit erez Jeremias a profetasaggal kapcsolatban,
de mit mond neki Jehova?
a kepen is latszik?

5. Bar a kettorzs-kiralysagban egy ideig beke van, 3. Milyen uzenetet hangoztat Jeremias allandoan?

mi tortenik Ezekias halala utan? 4. Hogyan probaljak lealltani a papok Jeremiast,

es hogyan bizonytja be, hogy nem fel?
Kiegeszto kerdesek:
5. Mi tortenik, amikor az izraelitak nem javulnak
1. Olvasd el a 2Kiralyok 18:136-ot! meg?

a) Hogyan probalta gyengteni az izraelitak hitet
Kiegeszto kerdesek:
a rabsake, az asszrok szovivoje? (2Kir 18:19, 21;

2Moz 5:2; Zsolt 64:3). 1. Olvasd el a Jeremias 1:18-at!

b) Hogyan kovetik Jehova Tanui Ezekias peldajat, a) Ahogy Jeremias peldaja is igazolja, mi tesz

amikor ellenseges emberekkel talalkoznak? (2Kir valakit alkalmassa Jehova szolgalatara? (2Kor

18:36; Zsolt 39:1; Peld 26:4; 2Tim 2:24). 3:5, 6).

2. Olvasd el a 2Kiralyok 19:137-et! b) Mire buzdtja Jeremias peldaja a ma elo keresz-

a) Hogyan utanozza ma Jehova nepe Ezekiast a ne- teny fiatalokat? (Pred 12:1; 1Tim 4:12).

hezsegek idejen? (2Kir 19:1, 2; Peld 3:5, 6; Heb 2. Olvasd el a Jeremias 10:15-ot!
10:24, 25; Jak 5:14, 15).
Milyen elenk szemleltetessel erzekelteti Jeremias,

b) Milyen haromszoros vereseget szenvedett Szan- hogy
hiabavalo dolog balvanyokban bzni? (Jer 10:5;

herib kiraly, es profetailag kit abrazol? (2Kir Ezs 46:7; Hab 2:19).
19:32, 35, 37; Jel 20:2, 3).
3. Olvasd el a Jeremias 26:116-ot!

3. Olvasd el a 2Kiralyok 21:16, 16-ot! a) Hogyan koveti a felkent maradek Jehova Jere-

Miert jelenthetjuk ki, hogy Manasse volt az egyik miasnak adott parancsat, hogy egyetlen szot se

leggonoszabb kiraly, aki Jeruzsalemben uralko- hagyjon el, mikozben figyelmeztetest kozol napja-

dott? (2Kron 33:46, 9). inkban? (Jer 26:2; 5Moz 4:2; Csel 20:27).

b) Milyen szep peldat allt Jeremias Jehova Tanui

73. t ort enet ele, akik Jehova figyelmezteteset kozlik a nemze-
tekkel? (Jer 26:8, 12, 14, 15; 2Tim 4:15).
Izrael utolso jo kiralya
4. Olvasd el a 2Kiralyok 24:117-et!

1. Hany eves koraban lesz kiraly Josias, es mit tesz Milyen siralmas kovetkezmenyekkel jart az, hogy

het evvel a tronra kerulese utan? Juda hutlen lett Jehovahoz? (2Kir 24:24, 14).

75. t ort enet
Negy fiu Babilonban
1. Ki a kepen lathato negy fiu, es miert vannak
Babilonban?
2. Mi a terve Nabukodonozornak a negy fiuval, es
mit parancsol a szolgainak?
3. Mit ker Daniel az enni- es innivaloval kapcsolat-
ban a maga es harom baratja neveben?
4. Hogy nez ki Daniel es harom baratja a tobbi if-
juhoz kepest, miutan tz napig zoldsegfeleket ettek?
5. Hogyan kerul Daniel es harom baratja a kiraly
palotajaba, es miben jobbak a papoknal es a bol-
cseknel?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Daniel 1:121-et!
a fiatalok?
a) Milyen erofesztest kell tennunk, ha szeretnenk
ellenallni a kserteseknek, es legyozni a gyengese-
geket? (Dan 1:8; 1Moz 39:7, 10; Gal 6:9).
b) Milyen kserteseknek es nyomasoknak vannak
ma kiteve a fiatalok, hogy olyasmikben vegyenek
reszt, amiket nemelyek nyencfalatoknak tarta-
nak? (Dan 1:8; Peld 20:1; 2Kor 6:177:1).
hetetlensege? (Dan 3:17, 18; Mate 10:28; Roma
c) Minek a megerteseben segt nekunk a negy he-
ber ifju tortenete a vil agi ismeretek megszerzeset
illetoen? (Dan 1:20; Ezs 54:13; 1Kor 3:1820).
76. t ort enet
Jeruzsalem pusztulasa
1. Mi tortenik Jeruzsalemmel es az izraelitakkal
a kep szerint?
mat ad, amelyen a Jehova jeruzsalemi temploma-
2. Ki Ezekiel, es milyen megdobbento dolgokat mu-
tat neki Jehova?
3. Mit ger meg Jehova, amiert az izraelitak nem
tisztelik ot?
4. Mit tesz Nabukodonozor kiraly, miutan az izrae-
litak fellazadnak ellene?
5. Miert engedi meg Jehova, hogy ez a borzalmas
pusztulas az izraelitakra szakadjon?
6. Hogyan neptelenedik el Izrael orszaga, es meny-
nyi idore?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a 2Kiralyok 25:126-ot!
a) Ki volt Sedekias, mi tortent vele, es hogyan tel-
jesedett ezaltal egy bibliai profecia? (2Kir 25:57;
Ez 12:1315).
8:3539).
b) Kiket tett felelosse Jehova mindazert a hutlen-
segert, amelyet Izrael elkovetett? (2Kir 25:9, 11, 12,
18, 19; 2Kron 36:14, 17).
2. Olvasd el az Ezekiel 8:118-at!
Hogyan utanozza a keresztenyseg a hitehagyott,
napimado izraelitakat? (Ez 8:16; Ezs 5:20, 21;
Jan 3:1921; 2Tim 4:3).
77. t ort enet
Nem hajoltak meg
1. Milyen parancsot adott Nabukodonozor, Babilon
kiralya?
2. Miert nem hajol meg Daniel harom baratja az
aranyszobor elott?
3. Amikor Nabukodonozor meg egy lehetoseget ad
a harom hebernek, hogy meghajoljanak, hogyan
mutatjak ki, hogy bznak Jehovaban?
4. Mit parancsol Nabukodonozor az embereinek,
mit tegyenek Sidrakkal, Misakkal es Abednegoval?
5. Mit lat Nabukodonozor, amikor benez a kemen-
cebe?
6. Miert dicseri a kiraly Sidrak, Misak es Abedne-
go Istenet, es milyen peldat mutatnak nekunk ezek
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Daniel 3:130-at!
a) Milyen magatartast tanustott a harom he-
ber ifju, amelyet Isten valamennyi szolgajanak
utanoznia kell, amikor proba ala kerul a fedd-
14:7, 8).
b) Milyen fontos igazsagot tantott meg Jehova Is-
ten Nabukodonozornak? (Dan 3:28, 29; 4:34, 35).
78. t ort enet
Kezras a falon
1. Mi tortenik, mikozben Babilon kiralya nagy lako-
bol valo poharakbol es cseszekbol isznak?
2. Mit ger Belsazar a bolcseknek, es mire nem ke-
pesek azok?
3. Mit tanacsol a kiralynak az anyja?
4. Daniel szavai szerint miert kuldte Isten a kezet,
hogy rjon a falra?
5. Hogyan magyarazza meg Daniel a falon levo sza-
vak ertelmet?
6. Mi tortenik, meg mialatt Daniel beszel?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd
el a Daniel 5:131-et!
a) Alltsd szembe az istenfelelmet azzal a felelem-
mel, amelyet Belsazar akkor erzett, amikor meg-
latta az rast a falon! (Dan 5:6, 7; Zsolt 19:9; Roma
b) Hogyan bizonyult Daniel igen batornak, amikor
Belsazarhoz es magas rangu vendegeihez beszelt?
(Dan 5:17, 18, 22, 2628; Csel 4:29).
c) Hogyan hangsulyozza Daniel konyvenek az 5. fe-
jezete Jehova egyetemes szuverenitasat? (Dan
4:17, 25; 5:21).

79. t ort enet 2. Olvasd el az Ezsdras 1:111-et!

Hogyan erosthetjuk meg a kezet ma azoknak,
Daniel az oroszlanveremben
akik kepesek vallalni a teljes ideju szolgalatot, ko-

1. Kicsoda Dariusz, es milyen velemennyel van Da- vetve azok peldajat, akik nem tudtak visszaterni

nielrol? Jeruzsalembe? (Ezsd 1:4, 6; Roma 12:13; Kol 4:12).

2. Mire veszi ra Dariuszt irigysegbol nehany ferfi?
81. t ort enet
3. Mit tesz Daniel, amikor tudomast szerez az uj

torvenyrol? Bztak Isten segtsegeben

4. Miert annyira feldult Dariusz, hogy nem tud
1. Hanyan teszik meg a hosszu utat Babilontol Je-
aludni, es mit tesz masnap reggel?
ruzsalemig, es milyen allapotokat talalnak, amikor
5. Mit valaszol Daniel Dariusznak?
megerkeznek?
6. Mi tortenik azokkal a gonosz emberekkel, akik
2. Minek az eptesehez kezdenek hozza az izraeli-
megprobaltak megolni Danielt, es mit r Dariusz
tak, miutan megerkeznek, de mit tesznek az ellen-
az uralma alatt allo nepeknek?
segeik?
Kiegeszto kerdesek:
3. Ki Aggeus es Zakarias, es mit mondanak a nep-

1. Olvasd el a Daniel 6:128-at! nek?

a) Miben hasonlt a Daniel elleni osszeeskuves ar- 4. Miert kuld levelet Tattenai Babilonba, es milyen

ra, ahogyan Jehova Tanui ellensegei megprobaljak valaszt kap?

elnyomni a Tanuk munkajat a mi idonkben? (Dan 5. Mit tesz Ezsdras, amikor tudomast szerez rola,

6:7; Zsolt 94:20; Ezs 10:1; Roma 8:31). hogy Isten temploma javtasra szorul?

b) Hogyan utanozhatjak ma Isten szolgai Dani- 6. A kepen abrazolt jelenetben mit ker Ezsdras

elt abban, hogy alarendelik magukat a felsobb imaban, milyen valaszt kap, es mit tanulhatunk

hatalmaknak? (Dan 6:5, 10; Roma 13:1; Csel ebbol?
5:29).
Kiegeszto kerdesek:
c) Hogyan kovethetjuk Daniel peldajat, aki szun-
1. Olvasd el az Ezsdras 3:113-at!
telen szolgalta Jehovat? (Dan 6:16, 20; Fil 3:16;
Jel 7:15). Ha olyan helyre kerulnenk, ahol nincs gyulekeze-

te Isten nepenek, mivel nem szabad akkor sem fel-

80. t ort enet hagynunk? (Ezsd 3:3, 6; Csel 17:16, 17; Heb 13:15).

2. Olvasd el az Ezsdras 4:17-et!
Isten nepe elhagyja Babilont
Hogyan mutatott peldat Zorobabel Jehova nepe-

nek a mas vallasokkal kozosen folytatott tevekeny-
1. Mit tesznek az izraelitak, ahogyan a kepen is lat-
segeket illetoen? (2Moz 34:12; 1Kor 15:33; 2Kor
hato?
6:1417).
2. Hogyan teljes tette be Crusz Jehova profeciajat,
3. Olvasd el az Ezsdras 5:15, 17-et es a 6:122-t!
melyet Ezsaiassal ratott le?
a) Miert nem tudtak lealltani az ellensegek a
3. Mit mond Crusz azoknak az izraelitaknak, akik
templom epteset? (Ezsd 5:5; Ezs 54:17).
nem tudnak visszaterni Jeruzsalembe?
b) Hogyan buzdtja a zsidok veneinek az eljarasa
4. Mit ad Crusz a nepnek, hogy vigyek vissza Je-
a kereszteny veneket arra, hogy keressek Jehova
ruzsalembe?
vezeteset, amikor ellensegekkel kerulnek szembe?
5. Mennyi ido mulva erkeznek meg az izraelitak
(Ezsd 6:14; Zsolt 32:8; Roma 8:31; Jak 1:5).
Jeruzsalembe?
4. Olvasd el az Ezsdras 8:2123, 2836-ot!
6. Hany ev telt el azota, hogy az orszag teljesen el-
Miben jo, ha utanozzuk Ezsdrast, mielott belefo-
neptelenedett?
gunk valamibe? (Ezsd 8:23; Zsolt 127:1; Peld 10:22;

Kiegeszto kerdesek: Jak 4:1315).

1. Olvasd el az Ezsaias 44:28-at es a 45:14-et!
82. t ort enet
a) Hogyan hangsulyozta Jehova, hogy biztosan be-

teljesedik a Cruszrol szolo profecia? (Ezs 55:10, 11; Mardokeus es Eszter

Roma 4:17).

b) Mit arul el Ezsaias Cruszrol szolo profeciaja Je- 1. Ki Mardokeus es Eszter?

hova Istennek arrol a kepessegerol, hogy meg tud- 2. Miert akar Ahasverus kiraly uj feleseget, es kire

ja mondani a jovot? (Ezs 42:9; 45:21; 46:10, 11; 2Pet esik a valasztasa?

1:20). 3. Kicsoda Haman, es mi boszti fel ot?

4. Milyen torvenyt hoznak, es mit tesz Eszter, mi-

84. t ort enet

utan uzenetet kap Mardokeustol?

5. Mi lesz Haman sorsa, es mi tortenik Mardoke- Angyal latogatja meg Mariat
ussal?
1. Ki a kepen lathato no?
6. Hogyan menekulnek meg az izraelitak az ellen-
2. Mit mond Gabriel Marianak?
segeiktol?
3. Hogyan magyarazza meg Gabriel Marianak azt,

Kiegeszto kerdesek: hogy bar nem erintkezett ferfival, megis gyermeke
lesz?
1. Olvasd el az Eszter 2:1218-at!
4. Mi tortenik, amikor Maria meglatogatja roko-
Hogyan mutatta be Eszter, hogy milyen erteke van
nat, Erzsebetet?
a csendes es szeld szellem apolasanak? (Eszt
5. Mit gondol Jozsef, amikor megtudja, hogy Ma-
2:15; 1Pet 3:15).
ria gyermeket var, es miert gondolja meg magat
2. Olvasd el az Eszter 4:117-et!
megis?
Ahogyan Eszternek lehetosege volt az igaz imadat

erdekeben cselekedni, nekunk ma milyen lehetose- Kiegeszto kerdesek:

gunk van arra, hogy kifejezzuk a Jehova iranti oda- 1. Olvasd el a Lukacs 1:2656-ot!

adasunkat es lojalitasunkat? (Eszt 4:13, 14; Mate a) A Lukacs 1:35 tanusaga szerint volt-e barmifele
5:1416; 24:14).
adami tokeletlenseg Maria petesejtjeben, amikor
3. Olvasd el az Eszter 7:16-ot!
Isten abba helyezte at a Fia eletet a szellembiro-
Hogyan teszik ki magukat ma uldozesnek Isten ne-
dalombol? (Agg 2:1113; Jan 6:69; Heb 7:26; 10:5).
pebol sokan, akarcsak Eszter tette annak idejen?
b) Hogyan tiszteltek Jezust mar a szuletese elott
(Eszt 7:4; Mate 10:1622; 1Pet 2:12). is? (Luk 1:4143).

c) Milyen szep peldat alltott Maria azok ele a ke-
83. t ort enet
resztenyek ele, akik ma kulonleges szolgalati ki-

Jeruzsalem falai valtsagokat kapnak? (Luk 1:38, 4649; 17:10; Peld
11:2).

1. Hogyan erzik magukat az izraelitak, amg nin- 2. Olvasd el a Mate 1:1825-ot!

csenek falak a varosuk, Jeruzsalem korul? Noha Jezus nem viselte az Immanuel nevet, hogyan

2. Ki Nehemias? toltotte be annak jelenteset emberi szerepeben?

3. Mi Nehemias dolga, es miert fontos feladat ez? (Mate 1:22, 23; Jan 14:810; Heb 1:13).

4. Milyen hr szomortja el Nehemiast, es mit tesz

o erre? 85. t ort enet

5. Hogyan tanust kedvesseget Artaxerxesz kiraly

Nehemias irant?
Jezus egy istalloban szuletik meg

6. Hogyan szervezi meg Nehemias az eptke- 1. Ki a kepen lathato kisbaba, es hova fekteti ot

zest, hogy ne allthassak azt le az izraelitak ellen- Maria?

segei? 2. Miert egy istalloban, az allatok kozott szuletett

Kiegeszto kerdesek: Jezus?

3. Kik azok a kepen, akik az istalloba jonnek, es
1. Olvasd el a Nehemias 1:46-ot es a 2:120-at!
mit mondott nekik egy angyal?
Hogyan kereste Nehemias Jehova vezeteset? (Neh
4. Mitol kulonleges szemely Jezus?
2:4, 5; Roma 12:12; 1Pet 4:7).
5. Miert nevezhetjuk Jezust Isten Fianak?
2. Olvasd el a Nehemias 3:35-ot!

Mit tanulhatnak a venek es a kisegtoszolgak a Te- Kiegeszto kerdesek:

koabol valok es az elokeloik eltero viselkedesebol? 1. Olvasd el a Lukacs 2:120-at!

(Neh 3:5, 27; 2Tessz 3:710; 1Pet 5:5). a) Milyen szerepe volt Augustus csaszarnak a Jezus

3. Olvasd el a Nehemias 4:123-at! szuleteserol szolo profecia beteljesedeseben? (Luk

a) Mi osztonozte az izraelitakat az eptkezes folyta- 2:14; Mik 5:2).

tasara a heves gyulolkodes ellenere? (Neh 4:6, 8, 9; b) Hogyan tartozhat valaki a joakarat emberei
Zsolt 50:15; Ezs 65:13, 14).
koze? (Luk 2:14; Mate 16:24; Jan 17:3; Csel 3:19;

b) Hogyan batort minket az izraelitak peldaja? Heb 11:6).

4. Olvasd el a Nehemias 6:15-ot! c) Ha az egyszeru judeai pasztoroknak volt okuk

Mit bizonyt a hit erejevel kapcsolatban az, hogy orulni a Megmento szuletesekor, milyen nagyobb

Jeruzsalem falai ket honapon belul elkeszultek? okuk van ma Isten szolgainak az oromre? (Luk

(Zsolt 56:3, 4; Mate 17:20; 19:26). 2:10, 11; Ef 3:8, 9; Jel 11:15; 14:6).

86. t ort enet 3. Altalaban kiket keresztel meg Janos?

4. Milyen kulonleges okbol keri meg Jezus Janost,
Egy csillag embereket vezet hogy keresztelje meg?
5. Hogyan fejezi ki Isten, hogy tetszik neki, hogy
1. Kik a kepen lathato ferfiak, es miert mutat egyi-

kuk egy fenyes csillagra? Jezus megkeresztelkedik?

2. Miert valik nyugtalanna Herodes kiraly, es mit 6. Mi tortenik, amikor Jezus elmegy egy maganyos
tesz? helyre negyven napra?

3. Hova vezeti a fenyes csillag a ferfiakat, es miert 7. Kik vannak Jezus elso kovetoi kozott, es mi Je-

mas uton ternek vissza hazajukba? zus elso csodaja?

4. Mire ad parancsot Herodes, es miert?
Kiegeszto kerdesek:
5. Mire utastja Jehova Jozsefet?
1. Olvasd el a Mate 3:1317-et!
6. Ki idezte elo, hogy az uj csillag felragyogjon, es
Milyen mintat hagyott Jezus a tantvanyainak a
miert?
megkeresztelkedest illetoen? (Zsolt 40:7, 8; Mate
Kiegeszto kerdes: 28:19, 20; Luk 3:21, 22).

Olvasd el a Mate 2:123-at! 2. Olvasd el a Mate 4:111-et!

Mennyi idos volt Jezus, es hol lakott, amikor az Hogyan buzdt minket a rendszeres bibliatanulm
a-
asztrologusok meglatogattak? (Mate 2:1, 11, 16). nyozasra az, hogy Jezus ugyesen hasznalta az Ira-

sokat? (Mate 4:57; 2Pet 3:17, 18; 1Jan 4:1).

87. t ort enet 3. Olvasd el a Janos 1:2951-et!

Az ifju Jezus a templomban Kihez iranytotta Keresztelo Janos a tantvanya-

it, es hogyan utanozhatjuk ot napjainkban? (Jan

1. Mennyi idos Jezus a kepen, es hol van? 1:29, 35, 36; 3:30; Mate 23:10).

2. Mit tesz Jozsef a csaladjaval egyutt minden ev- 4. Olvasd el a Janos 2:112-t!
ben?
Hogyan latszik Jezus elso csodajabol az, hogy Je-
3. Miert ter vissza Jozsef es Maria Jeruzsalembe,
hova semmi jot sem tagad meg a szolgaitol? (Jan
miutan mar egy napot utaztak hazafele? 2:9, 10; Zsolt 84:11; Jak 1:17).

4. Hol talalja meg Jozsef es Maria Jezust, es miert

csodalkoznak az ott levo emberek? 89. t ort enet

5. Mit mond Jezus az anyjanak, Marianak?
Jezus rendet tesz a templomban
6. Hogyan hasonlthatunk Jezushoz?

1. Miert arulnak allatokat a templomban?
Kiegeszto kerdesek:

1. Olvasd el a Lukacs 2:4152-t! 2. Miert haragszik Jezus?

a) Noha a Torveny csak a ferfiaktol kovetelte 3. Ahogy a kepen is lathatod, mit tesz Jezus, es mit

meg, hogy reszt vegyenek az evenkenti unnepeken, parancsol a galambarusoknak?

mivel mutatott jo peldat Jozsef es Maria a ma 4. Mi jut eszukbe Jezus kovetoinek, amikor latjak,

elo szuloknek? (Luk 2:41; 5Moz 16:16; 31:12; Peld amit Jezus tesz?
22:6).
5. Melyik videken visz at Jezus utja Galilea fele?

b) Hogyan allt jo peldat Jezus a mai gyermekek
Kiegeszto kerdes:
ele abban, hogy rendeljek ala magukat a szuleik-
Olvasd el a Janos 2:1325-ot!
nek? (Luk 2:51; 5Moz 5:16; Peld 23:22; Kol 3:20).
Figyelembe veve, hogy Jezus kiuzte a templomi
2. Olvasd el a Mate 13:5356-ot!
penzvaltokat, hogyan kell tekintenunk a Kiralysag-
Jezusnak melyik negy ver szerinti testveret neve-
teremben folytatott kereskedelmi tevekenysegeket?
zi meg a Biblia, es milyen szerepuk volt ketto-
(Jan 2:15, 16; 1Kor 10:24, 3133).
juknek kesobb a kereszteny gyulekezetben? (Mate
13:55; Csel 12:17; 15:6, 13; 21:18; Gal 1:19; Jak 1:1;

Jud 1). 90. t ort enet


88. t ort enet
Az asszony a kutnal

1. Miert allt meg Jezus egy kutnal Szamariaban,
Janos megkereszteli Jezust
es mit mond ennek az asszonynak?

1. Ki a kepen lathato ket ferfi? 2. Miert lepodik meg az asszony, mit mond neki Je-

2. Hogyan szoktak megkeresztelni az embereket? zus, es miert?

3. Az asszony szerint milyen vzrol beszel Jezus, de
igazabol milyen vzre gondol Jezus?
4. Miert dobben meg az asszony azon, amit Jezus
tud rola, es honnan tud az asszony helyzeterol Je-
zus?
5. Mi mindent tanulhatunk ebbol a tortenetbol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Janos 4:543-at!
a) Jezus peldajat kovetve hogyan banjunk azokkal,
akik mas nemzetiseguek, vagy mas tarsadalmi re-
teghez tartoznak, mint mi? (Jan 4:9; 1Kor 9:22;
1Tim 2:3, 4; Tit 2:11).
b) Milyen szellemi aldasokat elvez
tantvanyava valik? (Jan 4:14; Ezs 58:11; 2Kor
4:16).
c) Hogyan fejezhetunk ki ertekelest a szamariai
asszonyhoz hasonloan, aki buzgon megosztotta ma-
sokkal, amit tanult? (Jan 4:7, 28; Mate 6:33; Luk
10:4042).
Jezus tant a hegyen
1. Hol tant Jezus a kep szerint, es kik ulnek a koz-
vetlen kozeleben?
2. Hogy hvjak a tizenket apostolt?
3. Mi az a Kiralysag, amelyrol Jezus predikal?
4. Hogyan tantja Jezus imadkozni az embereket?
5. Mit mond Jezus arrol, hogy mikent kell bannunk
masokkal?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Mate 5:112-t!
Milyen modokon mutathatjuk ki, hogy tudataban
vagyunk szellemi szuksegleteinknek? (Mate 5:3;
Roma 10:1315; 1Tim 4:13, 15, 16).
2. Olvasd el a Mate 5:2126-ot!
Hogyan kap hangsulyt a Mate 4:23, 24-ben az, hogy
a testvereinkhez fuzodo kapcsolatunk hatassal van
a Jehovaval apolt kapcsolatunkra? (Mate 6:14, 15;
Zsolt 133:1; Kol 3:13; 1Jan 4:20).
3. Olvasd el a Mate 6:18-at!
Tudnal mondani nehany olyan magatartasfor-
mat, amelyben az onelegultseg nyilvanul meg, es
amelyet a keresztenyeknek kerulniuk kell? (Luk
18:11, 12; 1Kor 4:6, 7; 2Kor 9:7).
4. Olvasd el a Mate 6:2534-et!
Mit tantott Jezus arrol, hogy bznunk kell abban,
hogy Jehova gondoskodik anyagi szuksegleteink-
rol? (2Moz 16:4; Zsolt 37:25; Fil 4:6).
5. Olvasd el a Mate 7:111-et!
Mit tanulhatunk a Mate 7:5-ben feljegyzett erzek-
letes szemleltetesbol? (Peld 26:12; Roma 2:1; 14:10;
Jak 4:11, 12).
92. t ort enet
Jezus halottakat tamaszt fel
1. Ki a kepen lathato kislany apja, es miert aggo-
dott a felesegevel egyutt?
2. Mit tesz Jairus, amikor megtalalja Jezust?
3. Mi tortenik, mikozben Jezus Jairus haza fele
tart, es milyen uzenetet kap Jairus utkozben?
4. Miert nevetik ki Jezust a Jairus hazaban levo
emberek?
5. Mit tesz Jezus, miutan harom apostolaval es a
kislany szuleivel belep a lanyka szobajaba?
6. Kiket tamasztott meg fel Jezus, es mire mu-
az, aki Jezus tat ez?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Lukacs 8:4056-ot!
Hogyan tanustott Jezus konyoruletet es esszeru-
seget a verfolyasos asszony irant, es mit tanulhat-
nak ebbol a kereszteny venek? (Luk 8:43, 44, 47, 48;
3Moz 15:2527; Mate 9:12, 13; Kol 3:1214).
91. t ort enet 2. Olvasd el a Lukacs 7:1117-et!
Miert lehet vigasztalo a szeretteiket elveszto em-
bereknek az, amit Jezus a naini ozvegynek mon-
dott? (Luk 7:13; 2Kor 1:3, 4; Heb 4:15).
3. Olvasd el a Janos 11:1744-et!
Hogyan fejezte ki Jezus, hogy rendjen van, ha va-
laki gyaszolja egy szeretett szemely halalat? (Jan
11:3336, 38; 2Sam 18:33; 19:14).
93. t ort enet
Jezus sokakat vendegul lat
1. Milyen rettenetes dolog tortent Keresztelo Ja-
nossal, es milyen erzessel tolti ez el Jezust?
2. Hogyan latja el elelemmel Jezus a tomeget,
amely kovette, es mennyi ennivalo marad meg?
3. Miert felnek a tantvanyok ejszaka, es mi torte-
nik Peterrel?
4. Hogyan lat vendegul Jezus masodszorra is tobb
ezer embert?
5. Miert lesz csodalatos az, amikor Jezus uralkodik
a f old felett Isten Kiralyakent?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Mate 14:132-t!
a) Mit tudunk meg Peter szemelyisegerol a Mate
14:2332-ben talalhato tortenetbol?
b) Hogyan bizonytjak a bibliai feljegyzesek, hogy
Peter erette valt, es lekuzdotte lobbanekonysagat?
(Mate 14:2730; Jan 18:10; 21:7; Csel 2:14, 3740;
1Pet 5:6, 10).
2. Olvasd el a Mate 15:2938-at!
Hogyan fejezett ki tiszteletet Jezus az Atyjatol ka-
pott fizikai ajandekokert? (Mate 15:37; Jan 6:12;
Kol 3:15).

3. Olvasd el a Janos 6:121-et!

96. t ort enet

Hogyan kovethetik a ma elo keresztenyek Jezus

peldajat a kormanyzatokkal kapcsolatban? (Jan Jezus betegeket gyogyt

6:15; Mate 22:21; Roma 12:2; 13:14). 1. Mit tesz Jezus, mikozben az orszagot jarja?

2. Mit mond Jezus az apostolainak ugy harom ev-
94. t ort enet
vel a megkeresztelkedese utan?

Szereti a kisgyermekeket 3. Kik a kepen lathato emberek, es mit tesz Jezus

az asszonyert?
1. Mirol vitatkoznak az apostolok, mikozben egy
4. Hogyan szegyenti meg Jezus valasza a vallasi
hosszu utrol hazafele tartanak?
vezetoket, akik akadekoskodnak?
2. Miert hv oda Jezus egy kisgyermeket az apos-
5. Mit tesz Jezus ket vak koldusert, amikor az apos-
tolok koze?
tolaival Jeriko kozeleben jarnak?
3. Milyen ertelemben kell az apostoloknak meg-
6. Miert tesz Jezus csodakat?
tanulniuk hasonltani a gyermekekhez?
Kiegeszto kerdesek:
4. Hogyan mutatja ki Jezus nehany honappal ke-

sobb, hogy szereti a gyermekeket? 1. Olvasd el a Mate 15:30, 31-et!

Kiegeszto kerdesek: Milyen ragyogo modon mutatta be Jezus Jehova

hatalmat, es hogyan befolyasolja ez azt, ahogyan
1. Olvasd el a Mate 18:14-et!
Jehovanak az uj vilagra vonatkozo gereteit ertjuk?
Miert tantott Jezus szemleltetesekkel? (Mate (Zsolt 37:29; Ezs 33:24).

13:34, 36; Mark 4:33, 34).
2. Olvasd el a Lukacs 13:1017-et!
2. Olvasd el a Mate 19:1315-ot!
Az, hogy Jezus sabbatnapon hajtotta vegre nehany
A kisgyermekeknek mely tulajdonsagait kell uta-
igazan kiemelkedo csodajat, hogyan utal arra a se-
noznunk, ha szeretnenk megkapni a Kiralysag al-
gtsegre, amelyet a millenniumi uralma alatt nyujt
dasait? (Zsolt 25:9; 138:6; 1Kor 14:20).
majd az emberisegnek? (Luk 13:1013; Zsolt 46:9;
3. Olvasd el a Mark 9:3337-et!
Mate 12:8; Kol 2:16, 17; Jel 21:14).
Mit tantott Jezus a tantvanyainak a kiemelke-
3. Olvasd el a Mate 20:2934-et!
do helyekert valo torekvesrol? (Mark 9:35; Mate
20:25, 26; Gal 6:3; Fil 2:58). Hogyan derul ki ebbol a tortenetbol, hogy Jezus

soha nem volt annyira elfoglalt, hogy ne segtett
4. Olvasd el a Mark 10:1316-ot!
volna az embereken, es mit tanulhatunk ebbol?
Mennyire volt megkozeltheto Jezus, es mit tanul-
(5Moz 15:7; Jak 2:15, 16; 1Jan 3:17).
hatnak a peldajabol a kereszteny venek? (Mark
6:3034; Fil 2:14; 1Tim 4:12).
97. t ort enet

95. t ort enet
Jezus Kiralykent jon

Jezus tantasi modja 1. Milyen utastast ad Jezus a tantvanyainak, ami-

1. Mit kerdez egy ember Jezustol, es miert? kor egy kis faluhoz ernek Jeruzsalem kozeleben?

2. Hogyan tant neha Jezus, es mit tanultunk mar 2. Mi tortenik a kepen, amikor Jezus Jeruzsalem

a zsidokrol es a szamariaiakrol? kozelebe er?

3. Jezus torteneteben mi lesz egy zsidoval a Jeri- 3. Mit tesznek a kisgyermekek, amikor latjak, hogy

koba vezeto uton? Jezus vakokat es nyomorekokat gyogyt meg?

4. Mi tortenik, amikor egy zsido pap es egy levita 4. Mit mond Jezus a felhaborodott papoknak?

megy arra az uton? 5. Hogyan lehetunk olyanok, mint a Jezust dicsero
gyermekek?
5. Ki az a kepen, aki segt a sebesult zsidon?
6. Mire kvancsiak a tantvanyok?
6. Mit kerdez Jezus a tortenet vegen, es hogyan

valaszol a ferfi? Kiegeszto kerdesek:

Kiegeszto kerdesek: 1. Olvasd el a Mate 21:117-et!

1. Olvasd el a Lukacs 10:2537-et! a) A romai kor gyoztes hadvezereivel ellentetben

a) A kozvetlen valasz megadasa helyett hogyan se- hogyan vonult be Jezus, a Kiraly Jeruzsalembe?

gt Jezus a torvenytudonak, hogy elgondolkodjon? (Mate 21:4, 5; Zak 9:9; Fil 2:58; Kol 2:15).

(Luk 10:26; Mate 16:1316). b) Mit tanulhatnak a fiatalok azoktol az izraelita

b) Hogyan probalta Jezus szemleltetesekkel legyoz- fiuktol, akik a 118. zsoltarbol ideztek, amikor Jezus

ni hallgatoi eloteleteit? (Luk 10:36, 37; 18:914; Tit a templomba ment? (Mate 21:9, 15; Zsolt 118:25, 26;

1:9). 2Tim 3:15; 2Pet 3:18).

2. Olvasd el a Janos 12:1216-ot!

Kiegeszto kerdesek:

Mit jelkepeznek a palmaagak, melyekkel az embe- 1. Olvasd el a Mate 26:1430-at!

rek Jezust udvozoltek? (Jan 12:13; Fil 2:10; Jel a) Hogyan derul ki a Mate 26:15-bol, hogy Judas
7:9, 10).
szantszandekkal arulta el Jezust?

b) Milyen ket celt szolgal Jezus kiontott vere? (Mate
98. t ort enet
26:27, 28; Jer 31:3133; Ef 1:7; Heb 9:19, 20).

Az Olajfak hegyen 2. Olvasd el a Lukacs 22:139-et!

Milyen ertelemben ment bele Satan Judasba? (Luk
1. A kepen lathato ferfiak kozul melyik Jezus, es
kik vannak vele? 22:3; Jan 13:2; Csel 1:24, 25).

2. Mit akartak tenni a papok Jezussal a templom- 3. Olvasd el a Janos 13:120-at!

ban, es mit mondott nekik Jezus? a) A Janos 13:2 beszamoloja alapjan hibaztathato-e

3. Mirol kerdezgetik Jezust az apostolok? Judas a tetteert, es milyen tanulsagot vonhatnak

4. Miert beszel Jezus olyan esemenyekrol az apos- le ebbol Isten szolgai? (1Moz 4:7; 2Kor 2:11; Gal
6:1; Jak 1:13, 14).
toloknak, amelyek akkor tortennek majd a f oldon,

amikor o Kiralykent uralkodik az egben? b) Mit tantott meg Jezus hatasosan a peldajaval?

5. Jezus elmondasa szerint mik fognak tortenni, (Jan 13:15; Mate 23:11; 1Pet 2:21).

mielott minden gonoszsagnak veget vet a f oldon? 4. Olvasd el a Janos 17:126-ot!

Kiegeszto kerdesek: Hogyan kell erteni Jezusnak azt a kereset, hogy a

kovetoi egyek legyenek? (Jan 17:11, 2123; Roma
1. Olvasd el a Mate 23:139-et!
13:8; 14:19; Kol 3:14).
a) Noha a Szentras fenyeben helyenvalo lehet a

vilagi cmek hasznalata, Jezusnak a Mate 23:811-
100. t ort enet
ben feljegyzett szavai alapjan helyes-e hzelgo c-

meket hasznalni a kereszteny gyulekezetben? (Csel Jezus a kertben

26:25; Roma 13:7; 1Pet 2:13, 14).

b) Hogyan probaltak a farizeusok elvenni az embe- 1. Hova megy Jezus az apostolaival, miutan eljon-

rek kedvet attol, hogy keresztenyek legyenek, es nek az emeleti szobabol, es mit mond az apostolok-

milyen hasonlo modszert alkalmaznak a vallasi ve- nak?

zetok a mi idonkben? (Mate 23:13; Luk 11:52; Jan 2. Mit csinalnak az apostolok, amikor Jezus visz-
9:22; 12:42; 1Tessz 2:16).
szater hozzajuk, es hanyszor tortenik ez meg?
2. Olvasd el a Mate 24:114-et!
3. Kik jonnek a kertbe, es mit tesz Iskariot Judas,
a) Hogyan hangsulyozza a kitartas fontossagat a
ahogy a kepen is lathatod?
Mate 24:13?
4. Miert csokolja meg Judas Jezust, es mit tesz
b) Mit jelent a Mate 24:13-ban elofordulo mindve-
Peter?
gig kifejezes? (Mate 16:27; Roma 14:1012; 2Kor
5:10). 5. Mit mond Jezus Peternek, es miert nem ker an-

3. Olvasd el a Mark 13:310-et! gyali segtseget Istentol?

A Mark 13:10-ben melyik kifejezes mutat ra, hogy Kiegeszto kerdesek:

mennyire surgos predikalni a jo hrt, es milyen ha- 1. Olvasd el a Mate 26:3656-ot!

tassal legyenek rank Jezus szavai? (Roma 13:11, 12;
a) Miert jo pelda a kereszteny veneknek az, aho-
1Kor 7:2931; 2Tim 4:2).
gyan Jezus tanacsot adott a tantvanyainak? (Mate
20:2528; 26:40, 41; Gal 5:17; Ef 4:29, 31, 32).
99. t ort enet
b) Hogyan gondolkodott Jezus a fegyverek masok
Egy emeleti szobaban
ellen valo hasznalatarol? (Mate 26:52; Luk 6:27, 28;

Jan 18:36).
1. Miert van Jezus es tizenket apostola egy tagas,
2. Olvasd el a Lukacs 22:3953-at!
emeleti szobaban, ahogy a kepen is lathato?
Amikor egy angyal megjelent Jezusnak a Gecsema-
2. Ki az, aki eppen tavozik, es mire keszul?
ne-kertben, hogy erostse, az vajon arra utalt, hogy
3. Milyen kulonleges vacsorat vezet be Jezus a
Jezusnak megingott a hite? Magyarazd meg! (Luk
paszkavacsora utan?
22:4143; Ezs 49:8; Mate 4:10, 11; Heb 5:7).
4. Mire emlekeztette a paszkavacsora az izraelita-
3. Olvasd el a Janos 18:112-t!
kat, es mire emlekezteti Jezus kovetoit ez a kulon-

leges vacsora? Hogyan vedte meg Jezus a tantvanyait az ellen-

5. Mire buzdtja Jezus a kovetoit az Ur Vacsoraja segeitol, es mit tanulhatunk a peldajabol? (Jan

utan, es mit tesznek azutan? 10:11, 12; 18:1, 69; Heb 13:6; Jak 2:25).

101. t ort enet 4. Miert lepodik meg nehany asszony, aki Jezus sr-

jahoz megy?
Jezust megolik
5. Miert siet Peter es Janos Jezus srjahoz, es mit

1. Elsosorban ki felelos Jezus halalaert? latnak ott?

2. Mit tesznek az apostolok, amikor Jezust elfogjak 6. Mi tortent Jezus testevel, es hogyan tudja meg-

a vallasi vezetok? mutatni a tantvanyoknak, hogy el?

3. Mi tortenik Kajafas, a fopap hazaban? Kiegeszto kerdesek:

4. Miert sr Peter? 1. Olvasd el a Mate 27:6266-ot es a 28:115-ot!

5. Mit kiabalnak a papi eloljarok, miutan Jezus
Milyen bunt kovettek el a szent szellem ellen a papi
visszakerul Pilatushoz?
eloljarok, a farizeusok es a venek Jezus feltamada-
6. Mi tortenik penteken kora delutan Jezussal, es
sakor? (Mate 12:24, 31, 32; 28:1115).
mit ger a mellette oszlopra szegezett gonosztevo-
2. Olvasd el a Lukacs 24:112-t!
nek?
Hogyan bizonytja a Jezus feltamadasarol szolo be-
7. Hol lesz a Paradicsom, amelyrol Jezus beszelt?
szamolo, hogy Jehova megbzhato tanuknak tartja

Kiegeszto kerdesek: a noket? (Luk 24:4, 9, 10; Mate 28:17).

1. Olvasd el a Mate 26:5775-ot! 3. Olvasd el a Janos 20:112-t!

Hogyan juttattak kifejezesre a zsido legfelsobb b- Hogyan segt a Janos 20:8, 9 latnunk, hogy turel-

rosag tagjai, hogy gonosz a szvuk? (Mate 26:59, mesnek kell lennunk, ha meg nem ertjuk teljesen

67, 68). egy bibliai profecia beteljesedeset? (Peld 4:18; Mate

2. Olvasd el a Mate 27:150-et! 17:22, 23; Luk 24:58; Jan 16:12).

Miert mondhatjuk, hogy Judas lelkiismeret-furda-
103. t ort enet
lasa nem volt oszinte? (Mate 27:3, 4; Mark 3:29;
14:21; 2Kor 7:10, 11).
3. Olvasd el a Lukacs 22:5471-et!
Zart ajtokon at

Mit tanulhatunk abbol, hogy Peter megtagadta Je- 1. Mit mond Maria egy ferfinak, akit a kertesznek

zust az elarulasanak es letartoztatasanak ejszaka- vel, es hogyan ismeri fel Jezust?

jan? (Luk 22:6062; Mate 26:3135; 1Kor 10:12). 2. Mi tortenik ket tantvannyal, aki az Emmaus

4. Olvasd el a Lukacs 23:149-et! nevu faluba tart?

Hogyan reagalt Jezus az ot ert igazsagtalansagra, 3. Milyen meglepo dolog tortenik, amikor a ket ta-

es mit tanulhatunk ebbol? (Luk 23:33, 34; Roma ntvany eppen azt meseli az apostoloknak, hogy lat-

12:1719; 1Pet 2:23). ta Jezust?

5. Olvasd el a Janos 18:1240-et! 4. Hanyszor jelent meg eddig Jezus a kovetoinek?

Mire mutat az a teny, hogy bar Petert atmeneti- 5. Mit mond Tamas, amikor meghallja, hogy a ta-

leg megbentotta az emberektol valo felelem, ke- ntvanyok lattak az Urat, es mi tortenik nyolc nap

sobb visszanyerte egyensulyat, es kiemelkedo apos- mulva?

tol lett? (Jan 18:2527; 1Kor 4:2; 1Pet 3:14, 15;
5:8, 9). Kiegeszto kerdesek:

6. Olvasd el a Janos 19:130-at! 1. Olvasd el a Janos 20:1129-et!

a) Mibol derul ki, hogy Jezus kiegyensulyozottan Vajon azt mondta Jezus a Janos 20:23 szerint, hogy

gondolkodott az anyagi javakrol? (Jan 2:1, 2, 9, 10; az embereknek van joguk ahhoz, hogy bunoket bo-

19:23, 24; Mate 6:31, 32; 8:20). csassanak meg? Magyarazd meg! (Zsolt 49:2, 7; Ezs

b) Miert mondhatjuk, hogy Jezus a halala elot- 55:7; 1Tim 2:5, 6; 1Jan 2:1, 2).

ti szavaival gyozedelmesen jelentette ki, hogy ta- 2. Olvasd el a Lukacs 24:1343-at!

mogatta Jehova szuverenitasat? (Jan 16:33; 19:30; Hogyan tehetjuk fogekonnya szvunket a Biblia

2Pet 3:14; 1Jan 5:4). igazsagaira? (Luk 24:32, 33; Ezsd 7:10; Mate 5:3;

Csel 16:14; Heb 5:1114).

102. t ort enet

104. t ort enet
Jezus el
Jezus visszater az egbe
1. Ki a kepen lathato no es a ket ferfi, es hol van-

nak? 1. Hany tantvany latja egyszer Jezust, es mirol be-

2. Miert mondja Pilatus a papoknak, hogy ok oriz- szel nekik Jezus?

tessek Jezus srjat katonakkal? 2. Mi Isten Kiralysaga, es milyen lesz az elet a f ol-

3. Mit tesz egy angyal a Jezus halala utani harma- don, amikor Jezus ezer evig Kiralykent uralkodik

dik nap reggelen, es mit tesznek a papok? majd?

3. Hany napon at jelent meg Jezus a tantvanyai- 5. Miert feltekenyek a vallasi vezetok, es mi torte-

nak, de minek erkezett most el az ideje? nik, amikor masodszor zarjak bortonbe az aposto-
lokat?
4. Mit mond Jezus a tantvanyainak kozvetlenul az-

elott, hogy elvalik toluk? 6. Hogyan valaszolnak az apostolok, amikor a szan-

5. Mi tortenik a kepen, es hogyan tunik el Jezus a hedrin ele viszik oket?

tantvanyok szeme elol? Kiegeszto kerdesek:

Kiegeszto kerdesek: 1. Olvasd el a Cselekedetek 3:110-et!

1. Olvasd el az 1Korintusz 15:38-at! Bar nekunk ma nincs hatalmunk csodakat tenni,

Miert beszelhetett Pal apostol olyan bizonyossag- hogyan segtenek nekunk Peternek a Cselekedetek

gal Jezus feltamadasarol, es mikrol beszelhetnek 3:6-ban talalhato szavai, hogy nagyra ertekeljuk a

ma Kiralysag-uzenetet? (Jan 17:3; 2Kor 5:1820; Fil
bizonyossaggal
a keresztenyek? (1Kor 15:4, 7, 8;
3:8).
Ezs 2:2, 3; Mate 24:14; 2Tim 3:15).
2. Olvasd el a Cselekedetek 1:111-et! 2. Olvasd el a Cselekedetek 4:131-et!

Mekkora teruletre terjedt ki a predikalomunka a Amikor ellenallast tapasztalunk a szolgalatban,

Cselekedetek 1:8-ban talalhato jovendolesnek meg- hogyan utanozhatjuk elso szazadi kereszteny test-

feleloen? (Csel 6:7; 9:31; 11:1921; Kol 1:23). vereinket? (Csel 4:29, 31; Ef 6:1820; 1Tessz 2:2).
3. Olvasd el a Cselekedetek 5:1742-t!

105. t ort enet Hogyan tanustott esszeruseget nemelyik nem

Tanu a predikalomunkaval kapcsolatban a mult-

Varakozas Jeruzsalemben ban es a mi idonkben? (Csel 5:3439).

1. A kep szerint mi tortenik Jezus kovetoivel, akik 107. t ort enet

Jeruzsalemben varakoznak?
Istvant megkovezik
2. Milyen meglepetesben van reszuk a Jeruzsalem-

be latogatoknak?
1. Kicsoda Istvan, es mit tesz Isten segtsegevel?
3. Mit magyaraz meg Peter az embereknek?
2. Mit mond Istvan, amivel nagyon felingerli a val-
4. Milyen erzesek tamadnak nemelyekben Peter be-
lasi vezetoket?
szede hallatan, es mire szoltja fel oket Peter?
3. Mit tesznek a ferfiak Istvannal, miutan kivon-
5. Hanyan keresztelkednek meg akkor, i. sz. 33.
szoltak a varosbol?
punkosd napjan?
4. Ki az a fiatal ferfi a kepen, aki a kopenyek mel-

Kiegeszto kerdesek: lett all?

1. Olvasd el a Cselekedetek 2:147-et! 5. Mit ker Jehovatol imaban Istvan, mielott meg-
hal?
a) Hogyan mutatnak ra Peternek a Cselekedetek
6. Mit tegyunk Istvanhoz hasonloan, amikor vala-
2:23, 36-ban feljegyzett szavai, hogy az egesz zsi-
ki rosszul banik velunk?
do nemzet felelos volt Jezus halalaert? (1Tessz
2:14, 15).

Kiegeszto kerdesek:

b) Hogyan mutatott kituno peldat Peter, azaltal 1. Olvasd el a Cselekedetek 6:815-ot!

hogy az Irasokbol ervelt? (Csel 2:16, 17, 29, 31, Milyen tisztessegtelen eszkozokkel probaljak leal-
36, 39; Kol 4:6).
ltani a vallasi vezetok Jehova Tanui predikalo-
c) Hogyan hasznalta Peter az elsot az egek kiraly-
munkajat? (Csel 6:9, 11, 13).
saganak kulcsai kozul, amelyeket Jezus odagert 2. Olvasd el a Cselekedetek 7:160-at!

neki? (Csel 2:14, 2224, 37, 38; Mate 16:19). a) Miert tudta Istvan hatekonyan megvedeni a jo

hrt a szanhedrin elott, es mit tanulhatunk a pel-
106. t ort enet
dajabol? (Csel 7:5153; Roma 15:4; 2Tim 3:1417;

1Pet 3:15).
Szabadulas a bortonbol
b) Hogyan gondolkodjunk a munkank ellenzoirol?

1. Mi tortenik Peterrel es Janossal egy delutan, (Csel 7:5860; Mate 5:44; Luk 23:33, 34).
amikor a templomba mennek?

2. Mit mond Peter a santanak, es mit ad neki, ami 108. t ort enet

ertekesebb a penznel?
A damaszkuszi uton
3. Miert duhosek a vallasi vezetok, es mit tesznek

Peterrel es Janossal? 1. Mit tesz Saul, miutan Istvant megolik?

4. Mit mond Peter a vallasi vezetoknek, es mire fi- 2. Milyen meglepo dolog tortenik, amikor Saul Da-
gyelmeztetik az apostolokat? maszkuszba tart?

3. Mire szoltja fel Jezus Sault?
4. Milyen utastasokat ad Jezus Ananiasnak, es ho-
gyan nyeri vissza Saul a latasat?
5. Milyen neven valik ismertte Saul, es mire hasz-
nalja fel ot Isten?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Cselekedetek 8:14-et!
Hogyan jarult hozza az ujonnan megalakult ke-
reszteny gyulekezet elleni uldozesi hullam a ke-
reszteny hit elterjedesehez, es milyen hasonl
meny tortent a mi idonkben? (Csel 8:4; Ezs 54:17).
2. Olvasd el a Cselekedetek 9:120-at!
Milyen haromszoros kuldetest szant Jezus Saul-
nak, ahogyan a szavaibol kiderul? (Csel 9:15; 13:5;
26:1; 27:24; Roma 11:13).
3. Olvasd el a Cselekedetek 22:616-ot!
Hogyan utanozhatjuk Ananiast, es miert fontos ez?
(Csel 22:12; 1Tim 3:7; 1Pet 1:1416; 2:12).
4. Olvasd el a Cselekedetek 26:820-at!
Miert buzdto Saul kereszteny hitre valo atterese
azoknak, akiknek nem hvo a hazastarsuk? (Csel
26:11; 1Tim 1:1416; 2Tim 4:2; 1Pet 3:13).
109. t ort enet
Peter Korneliusznal
1. Ki borul le Peter elott a kepen?
2. Mit mond egy angyal Korneliusznak?
3. Mit lattat Isten Peterrel, mg o a joppei Simon
hazanak tetoteraszan tartozkodik?
4. Miert mondja Peter Korneliusznak, hogy ne bo-
ruljon le imadni ot?
5. Mi ejti bamulatba a Peterrel jott zsido tantva-
nyokat?
6. Milyen fontos tanulsagot vonhatunk le Peter
Korneliusznal tett latogatasabol?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Cselekedetek 10:148-at!
Mi derul ki Peternek a Cselekedetek 10:42-ben fel-
jegyzett szavaibol a Kiralysag jo hrenek predika-
lasarol? (Mate 28:19; Mark 13:10; Csel 1:8).
2. Olvasd el a Cselekedetek 11:118-at!
Hogyan foglalt allast Peter, amikor nyilvanvalova
valt Jehova vezetese a nem zsidokkal kapcsolatban,
es hogyan utanozhatjuk a peldajat? (Csel 11:17, 18;
2Kor 10:5; Ef 5:17).
110. t ort enet
Timoteusz, Pal uj segtotarsa
1. Ki a kepen lathato ifju, hol el, es hogy hvjak az
edesanyjat es a nagymamajat?
2. Mit valaszol Timoteusz, amikor Pal megkerdezi,
hogy szvesen elmenne-e vele es Silassal, hogy ta-
voli helyeken predikaljon?
3. Hol nevezik eloszor keresztenyeknek Jezus kove-
toit?
4. Egyebek kozott mely varosokba latogat el Pal,
Silas es Timoteusz, miutan elhagyjak Antiokiat?
5. Hogyan segt Palnak Timoteusz, es milyen ker-
dest tegyenek fel maguknak a fiatalok?
Kiegeszto kerdesek:
o ese-
1. Olvasd el a Cselekedetek 9:1930-at!
Miben mutatkozott meg Pal apostol ovatossaga,
amikor a jo hr ellensegeivel kerult szembe? (Csel
9:2225, 29, 30; Mate 10:16).
2. Olvasd el a Cselekedetek 11:1926-ot!
Hogyan bizonytja a Cselekedetek 11:1921, 26 be-
szamoloja, hogy Jehova szelleme vezeti es iranyt-
ja a predikalomunkat?
3. Olvasd el a Cselekedetek 13:1316, 4252-t!
Hogyan derul ki a Cselekedetek 13:51, 52-bol, hogy
a tantvanyok nem hagytak, hogy az ellenallas a
kedvuket szegje? (Mate 10:14; Csel 18:6; 1Pet 4:14).
4. Olvasd el a Cselekedetek 14:16, 1928-at!
Azt a kifejezest olvasva, hogy rabztak oket Jeho-
vara, miert nem kell tulzottan aggodnunk az ujak
miatt, akiknek segtunk? (Csel 14:2123; 20:32; Jan
6:44).
5. Olvasd el a Cselekedetek 16:15-ot!
Az, hogy Timoteusz kesz volt alavetni magat a ko-
rulmetelesnek, hogyan hangsulyozza, hogy fontos
mindent a jo hrert tenni? (Csel 16:3; 1Kor 9:23;
1Tessz 2:8).
6. Olvasd el a Cselekedetek 18:111, 1822-t!
Mit tar fel a Cselekedetek 18:9, 10 arrol, hogy Je-
zus szemelyesen is reszt vesz a predikalomunka
iranytasaban, es hogyan tolt el ez minket bizalom-
mal? (Mate 28:20).
111. t ort enet
A fiu, aki elaludt
1. Ki a f oldon fekvo fiu, es mi tortent vele?
2. Mit tesz Pal, amikor latja, hogy a fiu meghalt?
3. Hova megy Pal, Timoteusz es a veluk utazok, es
mi tortenik, amikor megallnak Miletuszban?
4. Mire figyelmezteti Agabusz profeta Palt, es ho-
gyan teljesednek be a szavai?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Cselekedetek 20:738-at!
a) Hogyan lehetunk tisztak mindenkinek a vere-
tol, ahogyan Pal a Cselekedetek 20:26, 27 szerint
fogalmazott? (Ez 33:8; Csel 18:6, 7).

b) Miert kell a veneknek szilardan tartaniuk ma- 2. Olvasd el a Filippi 2:1930-at!

gukat a megbzhato szohoz, amikor masokat tan- Milyen ertekelo szavakat mondott Pal Timoteusz-
tanak? (Csel 20:17, 29, 30; Tit 1:79; 2Tim 1:13).
rol es Epafrodituszrol, es hogyan kovethetjuk a pel-

2. Olvasd el a Cselekedetek 26:2432-t! dajat? (Fil 2:20, 22, 25, 29, 30; 1Kor 16:18; 1Tessz
5:12, 13).
Hogyan elt Pal a romai allampolgarsag nyujtotta

elonyokkel, mikozben teljestette a Jezustol kapott 3. Olvasd el a Filemon 125-ot!

megbzatasat a predikalasra vonatkozoan? (Csel a) Mi alapjan buzdtotta Pal Filemont a helyes tet-

9:15; 16:37, 38; 25:11, 12; 26:32; Luk 21:12, 13). tekre, es miben jo pelda ez a mai veneknek? (Fi-
lem 9; 2Kor 8:8; Gal 5:13).

112. t ort enet b) Hogyan tukrozik Palnak a Filemon 13, 14-ben

talalhato szavai, hogy Pal tiszteletben tartotta ma-
Hajotorottek a szigeten
sok lelkiismeretet a gyulekezetben? (1Kor 8:7, 13;
10:3133).
1. Mi tortenik azzal a hajoval, amelyen Pal is uta-
4. Olvasd el a 2Timoteusz 4:79-et!
zik, amikor Kreta szigete mellett halad el?
Pal apostolhoz hasonloan hogyan lehetunk mi is
2. Mit mond Pal a hajon levoknek?
biztosak abban, hogy Jehova megjutalmaz minket,
3. Miert torik darabokra a hajotest?
ha mindvegig husegesek maradunk? (Mate 24:13;
4. Milyen utastasokat ad a katonatiszt, aki a ra-
Heb 6:10).
bokra vigyaz, es hanyan ernek partot sertetlenul?

5. Hogy hvjak a szigetet, amelyre kivetodtek, es
114. t ort enet
mi tortenik Pallal, amint jobbra fordul az ido?

Kiegeszto kerdesek: Minden gonoszsag vege
1. Olvasd el a Cselekedetek 27:144-et!
1. Miert beszel a Biblia egi lovakrol?
Hogyan erosodik meg a bibliai feljegyzesek pon-
2. Hogy nevezik Isten haborujat, melyet a f oldon
tossagaba vetett bizalmunk, mikozben Pal romai
elo gonosz emberek ellen vv, es mi a celja ennek a
utazasanak tortenetet olvassuk? (Csel 27:1619,
haborunak?
2732; Luk 1:3; 2Tim 3:16, 17).
3. A kep szerint ki all majd az elen a harcban, mi-
2. Olvasd el a Cselekedetek 28:114-et!
ert visel koronat, es mit jelent az, hogy kard van
Ha Malta pogany lakosai rendkvuli emberseget
nala?
tanustottak Pal apostol es a tobbi hajotorott irant,
4. Visszatekintve a 10., 15. es 33. tortenetre, miert
minek a kinyilvantasara kell osztonzest erezniuk
nem kell meglepodnunk azon, hogy Isten el fogja
a keresztenyeknek, es fokent hogyan tehetik ezt
puszttani a gonosz embereket?
meg? (Csel 28:1, 2; Heb 13:1, 2; 1Pet 4:9).
5. Hogyan vilagt ra a 36. es 76. tortenet, hogy Isten

akkor is elpuszttja a gonosz embereket, ha azok
113. t ort enet
azt alltjak, hogy ot imadjak?

Pal Romaban Kiegeszto kerdesek:

1. Kiknek predikal Pal, amg Romaban raboskodik? 1. Olvasd el a Jelenesek 19:1116-ot!

2. Ki az a latogato a kepen, aki az asztalnal ul, es a) Hogyan derul ki egyertelmuen a Szentrasbol,

miben segt Palnak? hogy a feh er lo lovasa Jezus Krisztus? (Jel 1:5; 3:14;
19:11; Ezs 11:4).
3. Kicsoda Epafroditusz, es mit visz magaval, ami-
b) Hogyan erosti meg a Jezus felsoruhajara hin-
kor visszater Filippibe?
tett ver, hogy Jezus gyozelme biztos es mindent el-
4. Miert r Pal Filemonnak, a jo baratjanak?
sopro? (Jel 14:1820; 19:13; Ezs 63:16).
5. Mit tesz Pal, amikor kiszabadul, es mi tortenik
c) Valosznuleg kik lesznek ott a seregben, amely a
vele kesobb?
feher lovon ulo Jezust koveti? (Jel 12:7; 19:14; Mate
6. Kivel ratja meg Jehova a Biblia utolso konyve- 25:31, 32).

it, es mirol beszel a Jelenesek konyve?

Kiegeszto kerdesek: 115. t ort enet

1. Olvasd el a Cselekedetek 28:1631-et es a Filippi A fold ujra paradicsom
1:13-at!

Hogyan hasznalta ki Pal az idot, mg Romaban 1. A Biblia szerint milyen korulmenyek kozott el-

raboskodott, es milyen hatassal volt a kereszteny hetunk majd a f oldi paradicsomban?

gyulekezetre az o megingathatatlan hite? (Csel 2. Mit ger a Biblia azoknak, akik a paradicsomban

28:23, 30; Fil 1:14). fognak elni?
3. Mikor gondoskodik rola Jezus, hogy bekovetkez-
zen ez a csodalatos valtozas?
4. Mit tett Jezus, amikor a f oldon elt, hogy meg-
mutassa, mit tesz majd Isten Kiralysaganak a Ki-
ralyakent?
5. Hogyan fogjak ellatni feladatukat Jezus es egi
tarsuralkodoi, amikor uralkodni fognak az egbol a
f old felett?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Jelenesek 5:9, 10-et!
Miert lehetunk biztosak abban, hogy azok, akik a
millenniumi uralom idejen a f old felett fognak ural-
kodni, egyutt erzo es irgalmas kiralyok es papok
lesznek? (Ef 4:2024; 1Pet 1:7; 3:8; 5:610).
2. Olvasd el a Jelenesek 14:13-at!
rezni Jehova Istenrol es Jezus Krisztusrol tobbet
Mit jelkepez az, hogy a 144 000 homlokara fel van
foglal magaban, mint csupan tenyek megjegyzeset?
rva az Atya neve es a Barany neve? (1Kor 3:23;
2Tim 2:19; Jel 3:12).
116. t ort enet
lyert dicserhetjuk Jehovat? (Zsolt 145:811; Jel
Hogyan elhetunk orokke?
1. Kiket kell megismernunk ahhoz, hogy orokke el-
hessunk?
2. Hogyan tanulhatunk Jehova Istenrol es Jezus-
rol, ahogyan a kepen lathato kislany es a baratai
is teszik?
3. Melyik masik konyvet latod meg a kepen, es mi-
ert kell gyakran olvasnunk azt?
4. Mi masra van meg szukseg az orok elet elnyere-
sehez, amellett hogy Jehovarol es Jezusrol tanu-
lunk?
5. Mit tanulhatunk a 69. tortenetbol?
6. Mire vilagt ra a kis Samuel jo peldaja, amely-
rol az 55. tortenet beszel?
7. Hogyan utanozhatjuk Jezus Krisztus peldajat,
es mire lesz lehetosegunk a jovoben, ha gy te-
szunk?
Kiegeszto kerdesek:
1. Olvasd el a Janos 17:3-at!
Hogyan mutat ra a Szentras, hogy ismeretet sze-
(Mate 7:21; Jak 2:1820; 1Jan 2:17).
2. Olvasd el a Zsoltarok 145:121-et!
a) Tudnal-e mondani nehany okot a sok kozul, ame-
4:11).
b) Miert mondhatjuk, hogy Jehova mindenkihez
jo, es hogyan vonz ez minket ohozza? (Zsolt 145:9;
Mate 5:4345).
c) Mire erzunk kesztetest, ha igazan szeretjuk Je-
hovat? (Zsolt 119:171, 172, 175; 145:11, 12, 21).

Szvesen fogadna bovebb t ajekoztat ast?

Vegye fel a kapcsolatot Jehova Tanuival a www.jw.org honlapon.