Nyelvi1.

Q 1/16/09 2:48 PM Page 20

A kommunikcis kapcsolatok
A kapcsolat felvtele: kszns, bemutatkozs, bemutats, megszlts
A kapcsolat tartsa
A kapcsolat lezrsa

Feladatok
1. Ksznsvltozatok
Olvasd fel az albbi ksznsek kzl azokat, amelyeket te is hasznlsz! rd be a hal-
mazok megfelel helyre, hogy melyik formt kinek mondod!
Kezt cskolom; Csocsi; Szika; dv; Hell; Viszlt; J napot kvnok; Adjon Isten;
Hj; Szevasz; dvzlm; Cskolom, Mari nni; Isten ldja; Tiszteletem, Tanr r;
Szia; Alzatos szolgja; Ert, egszsget; lds, bkessg; Dicsrtessk; Cs; Szlt;
J jszakt; J reggelt kvnok; Szasztok; J jt

Csak felnttnek Csak gyereknek

Mindkettnek

20
Nyelvi1.Q 1/16/09 2:48 PM Page 21

2. A kapcsolatfelvtel
Hogyan szltand, kszntend a kpen lthat szemlyeket?

3. Az j iskolatrs
a) Olvasd fel Mricz Zsigmond Els nap az iskolban cm novelljnak idzett
rszbl gy, ahogyan elhangozhatott azt, hogyan mutatta be a tant Rojtos
Bandit az osztlynak!
A tant azonban tudta, hogy figyelmet csak rdekessggel lehet kelteni, ezrt igen
rdekld hangon azt mondta:
No, gyerekek, mit hoztam? kit hoztam? Egy j iskolatrsat hoztam nektek
Ki ez az j iskolatrs, nzztek csak meg Rojtos Bandi a neve Rojtos
Bandi Megrtetttek?
A gyerekek mr jl be voltak trve az iskolai fegyelembe, s tudtk a kte-
lessgket. Krusban kiltottak fel:
Meg-r-tet-tk.
b) Mutasd be, hogyan mutatkozott volna be Rojtos Bandi egyedl!
4. Bemutatom
Mutasd be padtrsaidnak a legjobb bartodat! Ne csak a nevt mondd meg, hanem
nhny mondatban arrl is beszlj, hogy mivel foglalkozik, mi a kedvenc idtltse!
5. Maga vagy n?
Vitasstok meg, melyik megszltsi forma az udvariasabb! lltsaitokat rvekkel
tmassztok al!

21
Nyelvi3.Q 1/16/09 3:54 PM Page 32

A SZFAJOK A SZVEGBEN I.

Milyen szfajokat ismersz? Nevezd meg ket egy-egy pldval!

A szvegek, a mondatok szavakbl plnek fel. A szavak is nyelvi jelek, gy fontos

tagjai a nyelvi rendszernek. Sokfle szempontbl vizsglhatjuk ket. Sorra vehetjk
jelentsket, alakjukat, szfajukat, a mondatban betlttt szerepket vagy a szvegbeli
helyzetket. De megllapthatjuk azt is, hogy kiknek a szhasznlatra jellemzek, illet-
ve milyen stlusrtkk van. A kvetkezkben ttekintjk s felidzzk a tanult szfa-
jok csoportjait abbl a szempontbl, hogy mi a szerepk a szvegen bell.
A nyelvhasznlatban egyformn viselked, azonos szerepet betlt, azonos clra
szolgl szavak osztlyait szfajoknak nevezzk. A szavakat hasonl jelentsk, alaki
viselkedsk, mondatbeli s szvegbeli szerepk alapjn soroljuk szfaji csoportokba.
Pldul az igk cselekvst vagy trtnst, ltezst jelentenek, egyformn ragozhatk,
jelezhetk, a mondatban mindig az lltmny szerept tltik be.
A nyelvnkre jellemz szfajokat a kvetkez hrom nagy csoportba oszthatjuk:
alapszfajok, viszonyszk, mondatszk. Tanulmnyaidbl mr tudod, hogy a mon-
datok szerkezetk szerint lehetnek egyszerek s sszetettek, a beszl szndka sze-
rint pedig kijelent, krd, felkilt, felszlt s hajt mondatok.

Az alapszfajok kzl a szvegalkots legfontosabb szfaja az ige. Az igk biztost-

jk a szveg mozgalmassgt, az esemnyek elrehaladst. A szveg tpustl fg-
gen tbb vagy kevesebb igt hasznlunk fogalmazsunkban. A lers, jellemzs
kevesebb, mg az elbeszls, lmnybeszmol tbb igt tartalmaz. gyelj arra, hogy
az igeidket kvetkezetesen hasznld fogalmazsodban! Figyelj a helyes ragozsra s
az alannyal trtn egyeztetsre (pl. A csald gyorsan befalta a slt hst.)!

A fnv a szvegalkots msik fontos szfaja. A fnevekkel nevezzk meg a szveg

tmjt. A szveg jelentsnek az alapjt az azonos, ismtld s a rokon rtelm f-
nevek adjk. Fogalmazsunkban a szismtls elkerlsre hasznlhatjuk egy-egy fo-
galom tgabb kr megnevezst (pl. rakadtak egy angol nyelv Biblira. A knyv
utols lapjain).

rtelmezd a szveg alapjn a szfajokat bemutat tblzatot!

32
Nyelvi3.Q 1/16/09 3:54 PM Page 33

I. ALAPSZFAJOK
Valdi alapszfajok Alapszfajokat helyettest Igenevek
szfajok (nvmsok)
Jelentsk nll, Jelentsket a szvegben Jelentsk nll,
tartalmas jelents. nyerik el. tartalmas jelents.
Toldalkolhatk. Ragozhatk, kpzk Toldalkolhatk.
nllan mondatrszek, azonban csak kivtelesen nllan mondatrszek,
bvtmnyeket vehetnek jrulhatnak hozzjuk. bvtmnyeket vehetnek
fel. nllan mondatrszek, fel.
de alig bvthetk.

ige (rok, rom, rj, rna)

fnv (kznevek: fi, knyv; fnvi nvmsok fnvi igenv (befejezni,
tulajdonnevek: Kat, Bodri, (n, enym, maga, egyms, nekelni)
Bakony, Mars, Belgyminisz- ez, ki, ami, valaki, brmi)
trium, Egri csillagok, des
Anyanyelvnk, Kossuth-dj,
Opel)
mellknv (kedves, magas) mellknvi nvmsok mellknvi igenv (nekl
(ilyen, milyen?, amilyen, [dik], elnekelt [dal], (befe-
valamilyen, brmilyen) jezend [nek])
szmnv (t, sok; td, szmnvi nvmsok
sokad-; tdik, sokadik) (ennyi, mennyi?, ahny,
valahny, brmennyi)

hatrozsz (tvol, holnap, hatrozszi nvmsok hatrozi igenv (nekelve,

hajadonftt, rmest) (gy, gy, ekkor) dalolva; befejezvn)
Csak korltozottan Csak korltozottan Nem toldalkolhatk.
toldalkolhatk. toldalkolhatk.
II. VISZONYSZK
Jelentsk viszonyjelents. nvel (egy, a, az)
ltalban nem toldalkolhatk nvut (alatt, utn, szerint)
(kivtel a segdigk). segdige (fog, volna, lesz, marad)
nllan nem mondatrszek, igekt (ki-, be-, vissza-)
nem bvthetk. ktsz (s, is, vagy; is ... is, vagy ... vagy)
szrtk mdostsz (csak, se)
III. MONDATSZK
Nincs nll jelentsk, de rzelmet, indulatot, akaratot stb. kifejezhetnek.
Nem toldalkolhatk.
nllan nem mondatrszek, nem bvthetk, de nll tagolatlan mondatok.
indulatszk: h!, jaj!, brr!, ah!, au!
kommunikcis kapcsolatot kifejez s llathvogat, -terel mondatszk: szervusztok,
csa, hall, h, m; gy, pipi, sicc
mondatrtk mdostszk: taln, bizonyra
hangutnz mondatszk: kukurik, reccs, puff, csitt-csatt

33
Nyelvi6.Q 1/16/09 4:58 PM Page 90

Helyesrsunkat alapelvei:
A kiejts szerinti rsmd
A szelemz rsmd
A hagyomnyos rsmd
Az egyszerst rsmd

Feladatok
1. Hossz vagy rvid?
a) Ptold a hinyz betket!
o u i
oll_ f_ld tan_ gmbly_ bcs_
haj_ eserny_ savany_ esk_ d_csr
f_ntos b_kez varj_ _res tan_t
fot_ tet_ r_ knny_ ferd_t
diszk__ els_ sz_ sepr_ _zes
bolyg_ el_szr hossz_ pezsd_l sz_nes
rabsz__lga kertb_l tan_l men_ k_sr
hzr_l felh_ ham_ gyr_ v_gasztal
iv_vz cs_stl bb_ szrny_ Pet_
sz_tag d_rg sat_ nagyszer_ tan_t

b) Keretezd be az igket a szavak kzl! Milyen helyesrsi szably jut eszedbe az

igealakokrl?

2. Alakvltoztat szavak
Tbb olyan fnv van nyelvnkben, melyben az , , magnhangzk bizonyos
alakokban szablyosan megrvidlnek. Hogy ezt knnyen el tudd dnteni, mindig ha-
sonltsd ssze a szalakot a nyr vagy a kz szavak hasonl alakjval! Ugyanis amelyik
alakban az s az megrvidl, az ugyangy toldalkolt alakokban megrvidl az ,
, magnhangz is.
Tltsd ki a tblzatot! Segtenek a kz sz toldalkos alakjai.
kz kzben kzi kezet kezek kezes
vz
t
tz
ld
hd

90
Nyelvi6.Q 1/16/09 4:58 PM Page 91

3. A szelemzs elve
a) Hogyan rod az albbi szavakat? A zrjelben az ejtsbeli vltozat szerepel.
b) Bizonytsd be, hogy ezeknek a szavaknak a helyesrsban a szelemzs elve rv-
nyesl! Bontsd a szavakat szelemekre, s nevezd is meg ket!

[tuggya]:
[lehunnya]:
[eccer]:
[fezsd]:
[klmben]:
[vazsgoly]:
[bttya]:

4. Hassal hasal
a) Mi a klnbsg a szprok alakjai kztt? Magyarzd meg a szavak jelentst egy-
egy mondat segtsgvel!
b) Bontsd a szalakokat szelemekre! Nevezd meg a szelemeket!

verssel versel:
fllel flel:
vassal vasal:
szeggel szegel:
renddel rendel:

5. Hagyomnyosan
a) Kikre vonatkoznak az albbi mondatok? rd a nevket a rluk szl mondat mell!
b) Melyik helyesrsi alapelv vonatkozik a nevek helyesrsra?

Ceglden tartotta hres toborzbeszdt 1848-ban.

Az ember tragdija cm drma szerzje.
A Lgy j mindhallig cm regny rja.
A kuruc szabadsgharc vezre. A szabadsgharc buksa utn Trkorszgba emigrlt.

Az els felels magyar kormny miniszterelnke.

91
Nyelvi9.Q 1/16/09 4:21 PM Page 162

Feladatok
1. Irodalmi jellemzs
a) Keresd meg a legutbb olvasott novellban, regnyben azokat a rszleteket, ame-
lyekben az r a fszereplt mutatja be! Olvasd fel a rszletet gy, hogy eltte jelld,
hol fogsz sznetet tartani!
b) Ezek felhasznlsval rj egy rvid jellemzst a fszereplrl!

2. Csak egy szval

Fejezd ki az albbi szlsokat egyetlen szval!

Nem szmolja a fillrt. =

Fenn hordja az orrt. =
Csizmaszrba szorult az esze. =
Akkora, mint a diver pzna. =
Bort iszik, vizet prdikl. =
Annyi a pnze, mint a bka tolla. =

3. Kedvencem
Gyjtsd ssze azokat a mellkneveket, amelyeket hasznlnl a kedvenc tvfilmed
fszerepljnek jellemzsben!

Bizonytk Bizonytk

Tulajdonsg Tulajdonsg

Nv

Tulajdonsg Tulajdonsg

Bizonytk Bizonytk

162
Nyelvi9.Q 1/16/09 5:27 PM Page 163

4. Jellemzs
Vlaszd ki az egyik szemlyt! Kszts rla a megadott adatok alapjn jellemzst!
Hasonltstok ssze az rsaitokat!

Foglalkozsa: tanul Foglalkozsa: pincr

Kor: 17 ves Kor: 21 ves
Magassg: 165 cm Magassg: 189 cm
Testalkat: sovny Testalkat: sportos
Szeme: kk Szeme: zld
Haja: hossz, szke Haja: rvid, barna
ltzkds: divatos ltzkds: sportos
Jellemz tulajdonsgai: kedves, Jellemz tulajdonsgai: nyitott,
szeret bartkozni, szrakozni, rdekld, beszdes
kedveli a trsasgot rdekldsi kr: motorok, rgi
rdekldsi kr: zene, festszet, autk, vitorlzs, futs,
ruhatervezs, kirnduls kalandregnyek s kpregnyek

5. Jtsszatok!
a) rjtok fel kicsi lapokra az osztly tagjainak a nevt! Hzzon mindenki egy lapot,
s ksztse el a rajta szerepl osztlytrs nhny soros jellemzst gy, hogy nem
nevezi meg t! Olvasstok fl a jellemzseket! A tbbieknek ki kell tallniuk, kinek
a jellemzse hangzott el! Az lesz a gyztes, akinek a fogalmazsbl a leggyorsabban
felismerik a tbbiek a bemutatott dikot.
b) Ezt a jtkot jtszhatjtok trgyak, kedvenc sznszek, nekesek stb. bemutats-
val is!

163