Tanulmany “Nem ijed meg a sajat arnyékatél” A persz6na és az arnyék szerepe a pénikjelenségek létrejéttében az identitasvaltas és személyiségfejl6dés megkézelitésébol" Antalfai Marta ‘A tanulmeiny ~ jungi fogalmakra épitve — irodalmi mi- vek, terdpids esetek és dlmok elemzésén keresztllvits- gélja a perseéna és az drnyék szerepét a pdnikéllapo- tok kialakuldsdban. A hirtelen fellépd tj helyzetekhez valé alkalmazkodasi képtelensép, illetve a tlalkalmaz- ‘todas pdnikot vélt ki benniink, mivel az én integritdsdt veszélyeztet. Az énfejlidés sordn a kilviléghdl eredé otitiv visszajelzések egy énmegvaldsité kort épitenek a személyiségbe. A negatiy visszajelzések, vagy a vissea- Jeleések elmaradésa dnronté kart és Engyengeséget eredményer. A kriis- és konflktus-helyzetek optimdlis éner6 esetén énfejlddéshez, éngyengeség esctén pedig Pénikjelenségekhez vezethetnek, Az optimdlis alkalmaz- oddst az én koré szervezbde perszéna és az drnyéh se- Bitiel6. A perszona és az drnyék énvéd6 és énfejleseié szerepe svélsdséges esetekben a vissedjdra fordulhat. EgyréserOl a perszéndnak mint védépajzsnak a merey- sége, maszkkd véldsa, masrészr6l drnyékrésziink elha- falmasoddsa pénikdllapotokhoz vezethet, ami gatolja az identtdsvdltdst, vele egyitta személyiségfejl6dést és az Gnmegvaldsitdst Kulesszavak: perseéna ~ drmyék ~ énhardrok ~ éngyen- geség ~ identdsvlids ~ személyiségfejlédés — pénik- reakcié ~ projekcié ~ perszéna-idedl ~ “kontrollkime- rilés-stindréma” — irredlis idedlkép ~ perfekcionizmus = By6gyit6 archetipusok The study ~ based on Jungian categories ~ analyses through literary works the role of the persona and the shadow in taking shape of the panic situations. The tunability to accomodation or the overaccomodation to sudden or new situations adopts a panic-reacition for it threatens the integrity ofthe self. The positive feed-back signals from the outer world under the self developing process builtaself-realizing elementinto the personality. But the negative feed-back or the lacking of those resulted a self-desieucting and self-weakening element. Crisis and conflict-situations in a case of an optimal self:power could lead to sef-development but inthe case of self-weakness, to panic-symptoms too. The optimal ‘accomodation is promoted by around the self plunged persona and the shadow. In extreme situations the selfdefending and the self-developing role of the persona and the shadow could turn back. On the one hand the persona as a stiff, inflexible shield, becoming to Ethangaot 2001, micas 2-4n a Pazichodisk Alaptvény,mjus 4866. ung KomplexPsichoteris Eyes tudeminyos ki fereveisn Pszichoterdpia X. éxf. 2001. december 425-435. oldal ‘a mask, and on the other hand the shadow-part of ours ‘gaining power could lead to panie situation, which could bloc the identty-change and with it the self-development and the realisation ofthe self. Keywords: persona ~ shadow — borders of the self - weakness ofthe self- changing of identity development ‘of the personality - panicreaction — projection ~ idea of the persona ~ panic-situation as a syndrome of the control-exhaustion— irreal ideal-picture perfectionism “a Wbtdsnak ma az anyag sotét ttka felé kell fordulnia, a cselekvést fel kell emelni a lélekjelenlét tiszta fenyébe.” (Débrentei Zolién) Bevezetés ‘Tanulményom a perszdna, az én és az drnyék hérmasé- nak a kapcsolatdval foglalkozik. Irodalmi mdvek szemlétet6 abrik, terépids esetek és slmok segitségével kozelfti meg a persz6na és az drmyék szerepét az ident tdsvaltésban 6s a személyiségfejl6désben ‘Az én, az ego veleszilletet tendencival rendetkezik ‘véd6falat emel a kils6 €s bels6 invazi6k ellen (Hannah 1996). A persz6na (szerepszemélyiség) és az ayék (az én szdimdra elfogadhatatlan impulzusok) szintén tn, vé d6pajzsfunkci6t tltenek be az. én Koré szervez6dve: a Kalvilégb6l és a bels6 vilégunkbél érkez6 impulzusok- kal szemben mintegy szifr6 funkci6t létnak el. A Kilvi- lggh6l érkez6 hatésoknak a befogad6ja és egyben szr6- Je a persz6na, mig a bels6 vilégunkbél érke26 késztct6- seké az drnyék (1. abra). Labra KULVILAG BELSO VILAG 425“Antalfai Maria Ha a kllvilégbol vagy bels6 vilgunkb6l érkez6 inge- rek az én szdméra vératlanok, til erdsek vagy ismeretle- nek, ez ijedtséget, pénikot valthat ki, mivel veszélyezte- tik az én-integritést. Kilondsen akkor, ha az én gyenge vagy j6részt elhérit6 mechanizmusokra épill az integri- tsa, A pinikjelenségek A pénikjelenségek és pénikreakci6k minden esetben megel6zik magét a panikbetegséget. A két jelenség kO- vetkezhet egymésbl, de a pdnik allhat Snmagaban is. Egy-cgy pénikreakcié kévetkezménye sokszor nem lesz més, “sak” elmenekiilés az életfeladatokt6l, a megkiizdéstél, az. életlehet6ségekt6l. Ami kéz6s a pé- nik és a panikbetogség k6z6tt, az a koncrollvesctetség, Elveszitjik a kontrollt énmagunk és a kérnyezettink fe- lett, énhatéraink veszélybe kerUlnek. A pani félelem a legésibb, legstrukturélatlanabb ér- zelmek kézé tartozik. Mér Vergiliusnél olvashatjuk: “Megalltam szédiilve, hajam égnek allt, a hang meg- akadt torkomban,” Az ijedtség, pénik kezelésére, kivédésére szdmtalan szélds, kOzmondas sziletett. Ezek a népi mondésok is bizonyitjak, hogy a pani 6si félelmeket mozg6sit, gy®- kere a kollektiv tudattalanbél ered, ezértterjed fut6tdz- ként a kézdss6gekben, “Jobb félni, mint megijedni” — sz6l a kézmondés. A félelem, a szorongés lehet adapti- ids valasz, hasznos ha megkiizdésre vagy a kizelg6 ve- seély kivédésére készit fel. A pinik a kontroll feladésa, az Snuralom elvesztése, az én Ssszeomlésa, tehetetlen- ségi reakci6, ‘Mig a félelem felkészithet a megkiizdésre, a pénik olyan ijedtségi allapot, amelyben a vératlan, gj helyzetet nem tudom aktivitéssal Kontrolldlni. “Ogy megijedt, hogy eldllt a Iélegzete” — tartja amondés. A pénikhoz in- ab a lebénulds, a ledllds, az aktivités feladasa kapcso- lédik. A mozgés ledll, ugyanakkor a fesziliség a test belsejét témadja meg. Aki pénikba esik, gyakran nem tud menekilini sem, Léha helyett a szive szalad. Fel- gyorsult szfvverés, magasvémyomds, gyomortj émelyg6 érzések é5 egyéb szomatikus tiinetek jelenhet- nek meg. Az igen er6s stressz, az extrém rémiiletinfark- tushoz, néha halalhoz is vezethet. ‘A Révai Nagy Lexikonban a kovetkez6 meghatéro- 24st olvashatjuk a pénikr6l: “gy nevezik a hirtelen ijedt- séget, a megrémilést, kil6ndsen a t6zsdén hirtelen bedl- 16 riadalmat és rettegést, amely az értékpapirok birtoko- sait agninden dron val6 tomeges eladésra késztet...” Az idézetb6l kiemelhetjik az ijedtség, rémilet zt, amely a pénik alapvet6 érzelmi éllapotéra utal, valamint a hirte- len szét, ami gyorsan bekOvetkez6, nem vért eseményt Jelent, ami a panik létej6ttének az alapja. Hirtelen: tehat nem lehet ré felkészilni, ‘A t6zsdei hasonlat akér napjainkra is érvényes lehet: egzisztencialis vesztesée, cs6d bekdvetkezttt, illetve en- nek lehet6ségétjeizi. Valamit elvesz{thetek. 426 Pénikjelenség Iéphet fel val6s veszteségek lehet6sé- gének vagy bekbvetkeztének hatfséra. A hirtelen vesz- teségre, szinte minden hineelen valtozSsra, amire nem ty- dunk el6re felkészilni, pénikreakcisk Kphetnek fe Tiyen lehet egy szeretett személy, munkahely, pérkap- csolat vagy lakohely, otthon, szll6TSld elvesztése, halél- eset, egzisztencidlis veszteség, anyagi cs6d, de idetar- toznak a szellemi és erk6lesi veszteségek is: eszmék, hit, ideak. $ nem utols6 sorban énazonossdgunk veszélybe kerulése. Az identitésvesztésnek is tag a terete: példéul a ne- mi identités bizonytalans4ga miatt is felléphet panik él. lapot és szorongés térsasdigban, szocidlis térben, ami sokszor extravagéns, ill exhibicionista viselkedés kom- penzéldséval dit testet. A panik sz6 eredete Nézziik a s26 eredetét! A pénik s26 a Pén névb6T ered, aki a dél-gbrdgorsz4gi Arkédia p&srtomépének istene volt. Félig dllat,félig ember. A trzse, feje emberi, de szarvakkal a fején, labai kecskelAbak, testét sz6r borit- ja. Pén erdei isten, aki gyakran lelte kedvét emberek, llatok rémitésében. Az Gkorban a természet megsze- mélyesfi6jévé valt;alakja j6l szimbolizalja, hogy a ter- mészet ereje lehet étet6, de lehet pusztts is. Ordmdk 5 félelmek egyardnt kapcsolédnak hozz4. A természet a legf5bb j6 az ember szméra, de a gonoszt is szimbo- lizalhatja, ahogy azt mitol6gidkban, mesékben is meg taléthatiuk. A pusztit6 viharok, foldrengések, érvizek legfébb rosszhoz tartoznak, mig az embert kirilvevo “paradicsomi természet” életink feltételeit biztositja Emberi természetiinkben szintén megtalélhat ez a kettdsség, energidink szintén kett6s aspektustiak: épitdk vagy rombolék lehetnek. A benniink é16 épit6, kreati cenergiék szimbélumvildga éppoly gazdag, mint a rom- bol6 energiské, amelyek pusztitést megszemélyestts szimb6lumokben — Grdbg, Sérkény, Démon —alakjaban Jelenhetnek meg. Pén ijesztgette a juhokat, ijesztgette az embereket Pén, az erd6 istene, amelynek sdtétje az ismeretlen kil- vildgot éppdgy szimbolizélja a szdmunkra, mint tudatta- lanunk erdejét. Félig ember, félig éllat alakjéval az em- bernek azon dsztGneit és erdit testesfti meg, amelyeket még nem tudott megismerni, megszelidteni, {gy azok félelemkelt6ek. Ezen mélyrél j6v6 er6k, energisk épp- oly végtelenek, mint a benniinket kérilvev6 univerzum, Igy teljességukben megismerhetetlenek. Ezért lehetsé- ges, hogy a Pén isten szimbolizAlta tudattalan vilgunk SsztdnerSinek erdejéb6l drdkkdn fel-feltérhet az isme- retlen, ami rémiletet vélthat ki, hiszen ismereteink b6- vllésével pérhuzamosan né az. ismeretlen tartomény is. Bels6, testi-lelki vildgunk pusztttd energidkatjelké- pezd archetipusai, félebmet kelt6 alakzatai éppigy péni- kot valthatnak ki bel6liink, mint a kilvilégh6! érkez6 veszélyek, azon puszité természeti erGk, amelyekkel nem tudunk megkiizdeni, Pszichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldalAz ismeretlent6l val6 féleImet, pénikotj6l érzékelteti aza Jack Londonnak tulajdonttott novellarészlet, amely- bben a fon6s a tei havas erd6ben olyan kédbe keveredik, hogy szinte csak lépésr6l Iépésre tud haladni, Tavolbsl hhangokra, mozgésra riad fel egyszerre. El6kapja a pus- ajdt, medvére gyanakszik. Miel6tt meghtizné a ravaszt, vr egy keveset. A tavoli homiélyos alak kézelebb ér, ak- kor vesdi észre, hogy nem éllat, hanem ember. Am 6 to- -vabbra is ellenségre gyanakszik, de mér nyugodtabb, to- -vabb vér, pusk4ja azért készenlétben van. Az.ismeretlen alak egyre kézeledik, ahogy kibontakozik lassan a kod- bal, veszi észre hOsink, hogy aki K6zeiedik hozz4, nem més, mint a testvére. Vagyis 2z ismeretlent6l ered6 pani félelem a vadészb6] simad6 reakci6t, agresszi6t vAlt ki Szorongésa, pani félelme a tudattalanjabél érkezet. ‘A tirténetben a stir erd6, a kbd az ismeretlent szim- bolizalja, ezért félelmet kelt. Az ismerettenhez kapcso- \6d6 pani félelem nagy energikat kt meg, akaddlyozva a mindennapi aktivitst, kreativitésunkat. ‘A kéd és a homély ellentéte: a fény. Kisér6je az. &r- nyék. A fény é: &rnyék kézbtt hiz6d6 hatér az ismeret 6 ismeretlen hatdra, A fény nem csak a szemiink szémé- ra vildgita meg a jelenségeket, hanem a tudatunk sz4- mira is: felismerést, réismerést, megismerhetdséget ki- nal. A kédben, @ homélyban nincs se fény, se érnyék, ‘még Gnmagamat sem léthatom. A fény és az. érnyék ket- t6ssége mar differencialja a jelenségeket, ellentétpéro- at all fel: léthat6-1éthatatlan, ismerés-ismeretlen, ért- hhet6-érthetetlen, felfoghat6—felfoghatatlan. Mindkét aspektus hozztartozik a kilviléghoz-€s boz- zAtartozik bels6 vildgunkhoz is. A fény—érnyék jatéks- nak valtozdsai végigkfsérik élettinket. Néha, ami ér- ryékban volt kifényesedik, amit ismer6snek tudtunk, ér- nyékot olthet. lsmerdssé valhat az ismeretlen és ismeret- lenné az ismer6s. Ezért a kGls6 vilég és bels6 vilégunk cayetemességét sem étfogni, sem teljességében megis- merni nem tudjuk. A szeretet dicséretében olvashatjuk: “Most megismeréstink csak tredékes &s tredékes pro- f6,élésunk is.” (1. Kor. 13) Jung frja, hogy az. én, az ego viszonyulésa a teljesség- hez, az egészhez, a vildgmindenséghez vagy magéhoz a személyiségiink egészéhez olyan, mint a sziget viszo- nyulésa a tengerhez (Jung 1989). A tudattalan tengerén személyiségiinknek megismerhet6 része a hajé, benne a kapitény mint korményos az eg6t szimbolizAlja. Korunk emberére jellemz6 az ego kiterjesztése, az én mindenhaténak val6 megélése, Pedig a korményos nem ‘dja a haj6t sikeresen célba vinni, nem tud a kivént he- lyen kikétni, ha nem veszi tekintetbe az 6cedint, a s2éljé- 1st, ha nem ismeri a haj6 sajétosségait, tcherbir6 képes- ségét, ha nines kapesolatban a vezérl6kézponttal, ami személyiségink legbelsejét, Snvalonkat is szimbolizél- hatnd. Mivel “rész. szerint” van benntink az. ismeret, ezért, hogy Pal apostolndl olvashatjuk: “Ma még esak tukér- Pszichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldal A perszina és az drnyék szerepe a panikjelenségekben ben, hornélyosan Iétunk.” (1. Kor. 13.) Hia a kapitény a tikorbe néz,Isthatja magét mint tenge részt, de nem létja a hajét, amit korményoz, nem Iétia a tengert, amin utazik, nem létja a széljérdst. De tatja mi ‘g6t mint kapitényt az egyenruhdjabaa. Talén Snmagit, ‘Snval6jét sem létja, csak az da. persz6ndjat, a kapitiny szerepét. Ez a szerep, ez a persz6na iizenet a killvilég- nak, (zenet « kémyezetiinknek, sokszor ez a persz6na az, ami alapjén a tirsadalmi elfogadds lehet6vé valik Sokszor nem csak a tkérben Iétjuk visszatikréz6dni a persz6ndnkat, hanem mésok szemében is, azaz a szerep személyiségiinket, amellyel a klvilaghan kézlekediink, amit bel6link & Kérnyezetiink, a térsadalmunk elfogad. Eza szerep egy igazodési pont embertérsaink és énma- ‘gunk szdméra is. Viszont, ha ez.a szerep, ez.a perszéna elhatalmasodik vagy dlarced merevedik, tin. maszkot dt, akkor eljutha- tunk odig, hogy mar mi magunk sem tudjuk, kik is va- gyunk val6jéban, Joseph Conrad: 4 ritokzatos idegen cimd kisregényé- nek fOhGsét eldszir bizzak meg egy haj6 vezetésével. A fiatal kapitény nem ismeri sem a hajét, sem annak le- génységet, azaz sat személyiségét, ezért nem alkalmas a megvélasztott tisziségre. Szorongését még néveli, hogy éjszakai dgyeletén talélkozik “a titokzatos idegen- nel”, egy mAsik haj tisztjével, akit a csilagos ég alatt vesz észre, ahogy a hajé grédicséra felkapaszkodik. A kapitény. legy6zve félelmét, a hajé drnyékAb6l felhiizza az idegent, aki a hasonmésa és egyben személyiségének fenyékrésze is, sdtét rnyéka, aki dilhrohamdban megélt ‘egy embert és ezért menekil. A fiatal kapitény dgy dont, ‘az idegent hajéjéra veszi. Egy ideig rejtegeti a kabinjé- ban, végil egy alkalmas és biztonségos helyen, partkd- zelben itjéra bocsatja. Az iré plasztikusan rajzolja elénk 4 fiatal kapitény kiizdelmét. Uj szerepe, hivatasa a per- szdnGjét szimbolizAlja, a vele szinte pérhuzamosan meg- jelens “titokzatos idegen” személyiségének drnyék részét. Ez. az drmyék-rész, a megszeliditetlen indulat — pénikéllapotban — dni is képes. A kisregény kapitiny-fohdse sak érnyékrészének, a titokzatos idegennek a megismerése utén tudta sikerrel korménfozni, és célba vinni haj6jét, A miben plasztiku- san rajzol6dik elénk, hogy az én kéré szervez6d6 per- sz6na és Arnyék a kilvilghoz és bels6 vilégunkhor val6 sikeres alkalmazkodést segitiel6. Személyiségink mint egységes egész, tbb dsszete ‘yOb6I épill fel. A kézpontjaban elhelyezked6 éa — mint szervez6 irdny{t6k®zpont, mint korményos —feladata az egyes Osszetevok kBzbtt az egyenstly, a harménia tira 65 Gjrateremtése. A persz6na és az smyék énhez integralt egyitiese a kulviligha val6 beégyazddéséval egydtt képezi identité- sunkat, Gnazonossdgunkat. Ezt a bedgyazddést szemlél- teti a2. bra, a7Anialfai Maria Kalvitdg (ani Kollekt(v tudattalan A perszéna és az arnyék szerepe az identités alakuldséban dentitésunk alakuldsa egy életen t tart6 folyamat, akéresak személyiségfejl6désiink. Amfg személyiség- fejl6désink itjat egy folyohoz lehetne hasonlitani, amely idedlis esetben egyre szélesebben hompolydgve fata tengerbe, addig identitésunk, énképiink valtozAsait 2 személyiségfejl6déstink folyamatén belil, mint llo- mésokat kell elképzetniink, Identitésunk f6db llomé- sai: gyermeki, serdilkori, férfi-n6i, apai-anyai, fog- lalkozs-hivatésbeli identités stb. Pal apostolnak a Korintusziakhoz ft levelében, « Sreretet dieséretében olvashatjuk: “Gyermekkoromban ‘igy beszéltem, mint a gyermek, égy gondotkoztam, mint a gyermek, gy ftéltem, mint a gyermek. De ami- kor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokasait.” ‘Az énlink kéré szervez6d6 persz6na, mely az identi- sunk meghatéroz6 része, akkor vélhat maszkké, ha kf- vilrol meghatérozott, rénk kényszerftett, fgy nem tu- dunk azonosutni, csak hasonulni vele, AzonosulAsr6l akkor beszéthetiink, ha a kilvilég elvérésai és a ben- s6nkblérkez6 végyak egybecsengenck.[lyen lehet pél- déul egy foglalkozdssal val6 azonosulés, ami hivatést dattal pérosul, de a foglalkozds lehet csak egy szerep is, ha kizérolag a komnyezet elvérésaib6l fakad. A kérnye- zet nyoméséra (pl. csaldi hatdsokra) létrej6v6 pers26- na, amellyel nem tudunk azonosulni, legtbbbsz6r irred- lis, megval6stthatatlan idedlképet hordoz magéban. Iyen imredlis idedlkép mint persz6na jelenik meg a 19. szdzadi angol ir6, Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde c. kisregényében, Ezt a “persz6na-idedit” dr. Jekyll, az corvos hordozza, aki nem tudta megengedni életében még a kisebb “csinytevéseket” sem, ezért feltaldlt egy ‘olyan port, amely Iehet6vé tette szdméra, hogy sajét ma- ga ellentétévé véltozzon (j6bdI a rosszba: a térsadalom szemében a “tékéletes” orvosbél a “ross2”, 9 gonosz Hyde-ba), s fgy élvezni tudja az élet Gromeit. Arnyék-r6- szének, Mr. Hyde-nak a sz6rakozdsai kezdetben vilégi mulatozAsokra terjedtek ki, kés6bb azonban ez az. &- nyék-rész egyre gonoszabb lett és a gyilkosségt6l sem rindt vissza. Enje végdl elvesztette az dtvaltozsok felet- ti komtrolit, nem haszndlt a esodapor sem, és a Hyde- alakb6I nem tudott visszavéltozni. A regényben lényogében négy f6szerepl6 van: Utter- son, az Ugyv6d, aki szinte az fr6 helyett beszsl el awré- netét; Enfield, Utterson rokona, tulajdonképpen az Ugy- véd csalédi tudattalanjét szimbolizélja. Ketten egyit Jirjék néma vasérnapi sétsikat. Harmadik, s egyben ne- ‘gyedik f6szerepl6, barétjuk, dr. Jekyll, az orvos, akinek id6szakosan az émnyék-része kel életre Mr. Hyde alakjé- ban A regény kévetkez6 részlete j61 érzékelteti, hogy amikor mAsok szemében tikréz6diink, az nem ugyanaz, mint amikor a tikérben Iétjuk magunkat: “Mr. Utterson, az gyvéd, vasdnapi sétét tesz Mr. Enfielddel. Belép- nek dr. Jekyll udvardba... aki Grimmel vette, ha az ab- lakndl kicsit beszélgetnek. De alighogy elkezdtek be- szélgetni, eltGnt a mosoly az arcérél, és oly mértékt iszonyatos félelem és kétségbeesés iilt ki rajta, hogy a két mak megfagyott a vér az ereiben. Mr, Jekyll bezér- ta ablakét és a két tir sdpadtan, megdébbenve és sietve elhagyték portdjat. Isten bocs4sson meg nektink, Isten bboesdsson_ meg nekiink - mondogatték fennhangon.” (Hannah 1996) ‘Az ablakon kitajl6 fOhds, az orvos, pénikéllapotba kerill bardeai arcdt6l. Tokréz6dni létja szemiikben r- nyék-énjét, Mr. Hyde-ot, aki éjszakénként kel ttjéra és rémes tetteket visz véghez. A két sétél6 tra barétjuk ar- én megjelen6 rémilletet szintén gy értelmezte, hogy annak 6k az okoz6i. A péinikallapotot ebben az elbeszélésrészletben egy projekci6 idézte el6: Jekyll megijedt a sajét érnyékat6l, amely személyiségénck ismeretien tartomény4bél érke- zelt. Ax ellenséges érzést barétai szemében vélte felfe- dezni. A félelem és a panik hatéséra az én bezérulkozik: Jekyll a lakéséba menekil ‘Az elbeszélésrészletbl is kitfnik, hogy habér ember- térsaink szemében tiikréz6dve sokkal tbbet Iétunk ma- gunkbél, mintha valéségos tkérbe néznénk, még erre a “tukérre” is érvényes Pél apostol mondésa. A “homé- Iyos létést” a tudattalanunkbél érkez6 impulzusok pro- |jekciés torzulésai jelentik. Az elfogadas és a szeretet a kulessz6 és a két alapérzés a “homélyos létés" ellen: “Ha ugyanis ... a takdrben Iétsz6d6 éniink irényit ben- ninket, akkor becsapjuk val6di Gnmagunkat” (V. Kom- 16si 1999, 87-90. old., Rogers 1951). ‘Az Gnfejl6d6s sorin a Kilvildgbot ered6 porittv visszajelzések egy dn. “Snmegvaléstt6 kort” épftenck a személyiségbe. Ezen alapul az én-integritds és éner6s ség. A negativ visszajelzések vagy a visszajelzésck el- maradésa in, Gnront6 kért és Engyengeséget, az. énhaté- Pszichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldalrok labilitését eredményezi, ami pénikjelenségekhez ve- zethet. Ennek kivédésére és kompenzélséra a persz6né- ranagyobb teher hérul, dt kell vennie mintegy az énhatér szerepét is, a kilvilégt6l val6 védelem érdekében. fy a persz6na az énhatérral dsszen6ve az nt rugalmatlanns, merevv6, véltozésra, alkalmazkodésra képtelenné teszi. De ebben az esetben nem csak az én lesz. rugalmatlan, merev, hanem a hozz4 tapadt persz6na is. ‘A rugalmatlan persz6na mogott tehét az énintegrités zavarit,illetve gyenge énhatérokat talélunk. Az éngyen- ‘geség kompenzaldséra kiépdlt tl er6s, maszkszerd per- sz6na rugalmatlanségéndl, merevségénél fogva a kilvi- 1g ingereibt, a kilvilégbol étkez6 élményekbdl sokkal tobbet kizdr, elhdrit, “arnyékba” helyez, mint egy rugal- mas persz6na, Sot erds zérat képez a személyiség &- nyék-része felé is, A tudattalanb6l feltérekv6 impulzu- sok nem kapesolédhatnak fgy sem a tudathoz, sem a kil- viléghoz. Létezésik olyan, mint a mesebeli palackba z4rt szellemé, amely ha egyszer kitdr, eldrasztéssal fe- nyegeti a tudatot vagy megszéllhatja a kilvilég egyes térgyait, személyeit, de kapcsol6dhat eszmékhez, idedk- hozis. A fentickbél kévetkez6en tehét a merev perseéna rmindig til nagy arnyék-résszel jar egyitt. Ez.a pénikbe- tegek személyiségében is tikréz6dik. A rugalmatlan én- nel sszendit persz6na szinte falat képez.a kilvildg és a tudattalan vildg kézétt. Ez a “fal” annél erdsebb, minél nagyobb az. drnyék, ami ellen védekezik. Viszont az ér- ny€krész.annél nagyobb, minél jobban nem taldl “leve- zet6 csatornét” a kullvildg felé, ill. a tudat irényéba. fgy cegymés negatiy hatdsét erésftik A kisregényb61 kirajzol6dik eldttink, hogy a persz6- ndnak és az &rnyéknak énvédd és énfejlesetd szerepe szélsGséges esetekben visszdjra fordulhat: egyrészr6l a perszéna merevsége, maszkké vilisa, mésrés2r6] az &r- nyékrésziink elhatalmasodésa éltal. Az émyéknak azért van énvéd6 szerepe, mert olyan bels6 érzéseket és indu- Jatokattartalmaz, amelyeket az arra éretlen vagy gyenge én még nem tud feldolgozni és integrdni, ezért tudatba keriiléstikkor vagy korai konfrontécié esetén az én &sz- szeroppanhat,illetve kezdetleges elhérit6 mechanizmu- sokkal éthet, amelyek csak nehezitik a feldolgozdst.Is- merés ez szémunkra a terdpidkbdl. ‘Dr. Jekyll az énjére tapadt és vele Gsszendtt merev or- vosidedl perszénét6l csak a “csodapor” segitségével szabadul: perszénéjval egyiitt Iehasad orvos-énje is, és az drnyék-én, Hyde lép életbe. Itt tetten érhetjak, hogy az én irdnyit6, integrativ funkci6ja nem madkédik. Az én ‘mintegy a persz6na,illelve a persz6na-idedl (Wkéletes ‘orvos) aldozatéva valt; Osszeolvadt vele.Ilyenkorléphet fel a hasitds. A kisregényb0l megtudjuk, hogy Dr. Jekyll swilei irredtisan magas igényeket tdmasztottak gyer- mekiikkel szemben, tokéletességet, hibétlanségot vartak 1 tle, még az aprobb csinytevéset is efteltek. fay £6- stink énerdsit6 pozitiv visszajelzéseket valészintleg Pszichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldal A perszéna és az drnyék szerepe a pénikjelenségekbén soha nem kapott. Ahogy pénikbetegeim is vallottak szii- [eikr61: “semmi nem volt elég jo” Dr. Jekyll animéja is nagyrés2t negativ, destruktiv tu- lajdonségokat hordozott magaban. Talén a boszorkény archetipusét. A regényben dr. Jekyll kéril nines n6i sze- repl6, arnyék-részének, a gyilkos Hyde-nak van egy id6s, mogorva hézvezet6néje. Ezen negativ anima figu- +a mellett, megjelenik még egy ndalak, egy tiz.év kori kKisliny, akit Hyde fellok, majdnem eltapos. ‘A fohGs pozitiv anima-része, tehat tl éretlen, réadé- sul a fejl6désére sincs remény, mivel az elhatalmaso: dott, “gyilkos” érnyék-rész. ezt a pozitiy anima-részt szinte csiréjsban elfojtja, {gy dr. Jekyll persz6ngja nem ap érzelmi megerésitést, érzelmi tlést egy pozitiv animét6l, ami hozz4jérul ahhoz, hogy orvos-ideélja ir- reélis elvérdsokba fullad, megmerevedik és fokozatosan kitresedik. Csak Hyde gyilkos figuréjst erdsiti a benne laké negativ anima, a hézvezet6néje személyében. Mint ismeretes, az ir6, Stevenson is komoly anyakomplexus- sal élte végig az életét, pozitiy, elfogads, dn. “elég j6 anya” hiényéban, Utterson személyiségénél az igyvédi maszk alakié- ban szintén tetten érhetjik a perszdnéra tapadt ént, mely mér nem csak a kilvildg ellen véd, hanem a tudattalan bels6 impulzusait sem engedi felszinre torni. Az Ugyvéd személyes élete ezért kiszikkadt, Ure, élmények és tOr- ténések nélkili 3. bra). Ez az resség, emléknélktliség jellemzi a személyes tudattalanjat is. A vele sétél6 roko- na, Enfield személyestti meg a csalddi tudattalanjét. Az Enfield Altal eldadott torténet (Hyde éjszakai alakjar6}) hatéséra mozdul meg személyiségének az érnyék-része. fy dr. Jekyll és Mr. Hyde egyben az Ugyvéd énidealja 65 dmyék-része is. (4, Abra) 3. bra. A személyiség a perszéna és az érny6k tlkrében Dr. Jekyll és Mr. Hide kiilindstirténete Kavilée Perszsna (tudatos) Bels6 vilég ; (test tadattalan Ca SS Army Uterson scemélyisége Kalvilée Ogyvéd persz6na (eudatos) ‘) Merev énnatérok Beles vilig (Gest tudattalan) os Amyék 29+ Antalfai Marta 4.dbra ‘Stevenson: Dr. Jekyll é Mr. Hide kilnds trténete Dr. Jekyll Kalvil (perszéna-ideal) Utterson (agyvéd-én) Enfield Mr, Hyde Bels6 vilde ‘A regéany szerepl6i egy személyiségen bell dbrézolva: Uterson= dgyvéd-én; Enfield= rokon (csalédi tudattalan); Dr. Jekyli= orvos (perszina-idedl); Mr. Hyde= biind26 (személyes Is kollekt tudattalan éeny6k) “Az tigyvéd képzeletét is rabul gjtette a dolo, Stevenson. Egy szenvielen, érzelem és érdekl6dés nél- Kili ember tudattalanjét érintette Hyde Srdégi jelensé- ge. Feléledt benne egy archetipus, a gonosz archetipu a, Ez megmozgatta érzelmi és indulati életét. ElGbb a2 értelmét foglalkoztatta, majd képzeletét is megragadta. A kiszikkadt értelmet léizba hozza az archetfpus. Ossze- kapesolja a tudatos és a tudattalan kézitti szakadékot. ‘Mogindul az.energia felfelé éramlésa az igyvéd tudat- talanjabol. A gonosz archetipusa misztikussé n6 a sze- mében, az addig ismeretien indulatok hirtelen meg- szalljak a wudatdt, és Hyde Ulddz6jévé valik ~ hasonl6- an a Victor Hugo Nyomorultak c. regényében is abré- zoltakhoz. “Es még nem volt arca ennck az alaknak, amir6l megismerhette volna” — olvashatjuk Stevensonnél. “Nagyra néit Uttersonban a kivénesiség, hogy megis- merje Hyde arcvondsait. Ha meglithatnd, megvilégo- sodnék és elmitna a rejtély.” A regény pontosan abré- zolja a péni félelem mogott hiz6d6 ttkot: addig félink valamit6l, am{g meg nem ismerjuk azt. A tudat fénye el- oszlatja a sotétséget, a félelmet. J6l szemléltetik ext panikbetegeim azon élmai, ame~ lyek-utén a “nagy fordulat” bekdvetkezett, helyredilt a testi-lelki egyenstily. Ezen élmok tartalmai szimbolikus Képekben tkrdzik a “j6” ny6k, a kils6 & a bels6 vildg, a tudat és a tudattalan k6- ziti Kapesolatot, Megjelenik ~ el6szbr esak 2z dimok- ban —a lélek drnyékban lév6 terete, majd a tudatba is felvétetik, ahol a két ellentétes (egymést szinte kizAr6, kettchasitott) pélus barétkozik egyméssal. = irja 430 Ezaz a talélkozds, ami Stevenson h6sének, dr. Jekyll- nek nem adatott meg: “Az ember igaz4b6l nem egy, ha- nem kett6” ~ olvashatjuk a regényben (Stevenson 1978, 200. old.). Utersonnak, az Ugyvédnek, a kisregény elbe- szél6jének viszont sikerilt a sajét érnyékrészével val6 szembenézés, mikizben Hyde alakja utén “kutatow” Conrad kisregénye, aA titkokzatos idegen cbb6 a szem pontb6l az e1626 ellentste. Ezen regény fOh6se, a kapi- tény maga mellé (a kabinjaba) vette egy id6re az &mmyék Enjét, hogy megismerése utén ttjéra bocsdssa. Dr. Jekyll viszont nem tudta elfogadni a Mr. Hyde alakjaban meg- clevenedé Arnyékat: “A gydlélet, amely elvélasztotta ket egymést6l, n6ni létszott”(i.m. 213. old.). Az orvos megkett6z6d0tténjét ebbal a gydloletbst, el nem fogs. désb6l scérmazé ellentét tartja fenn, s végil zizza szét a szemiélyiségét. ‘Az aldbbiakban ismertetett terdpids eseteknél a fenti- ek ellenkez6jével talélkozhatunk. A.30 éves Seti péniktnetekkel, emésztési zavarokkal. Ter pidjénak 7. hénapjaban hozta a kbvetkez6 slmét: “Budapest fényes, gazdag Véci uicdja egy kisviros alviligi nyomome- ayedébe torkollot”. A kliens maga is nagyon meglep6dou az imén, € ahogy mondta, megkOnnyebbalésfélt érzot, szé- imérais furesa m6don j6 éraéstolttteel az flom hatéssra, ‘A 48 éves n6 ket é fl hénapig j6rt terdpiéra hipertniéval, tachikardidval kfsért pénikéllapotok miatt. Obesitést tkroz6 kuls6vel, merev. mimikéval, masekszerd!arccal jelent meg, amelyen soksig nem IdtszSdtak érzeimek. Gyermekkoraban, 9 évesen, anyja temetésén élt meg eisadr panikot. Az az6ta fe! nem dolgozotttraumab felngtt koréra alakult kia panikbe- ‘egség, silyos haldifélelmekkel. “Futkosnom kell a lakésban, Igy védekezek a meghalds ellen, Ha lefekikinék, meghalnék EjjelaltatSkkal alszom'”. Tobb dlmaban szerepelt hid, ahon: nan menekUl, mivel a hid al6t sbrél6 fekete viz emelkedik felfelé. Az emelkeds s0tét viz mint arnyék, mint ismeretien ‘artomény mér-mir elérasztdssal fenyegette a tudatét Ez ellen Kellett hosszi évek éta egyre vastagods “fallal”, merev ‘maszkkal vEdekernie, Terdpisja befejezés el6ti dima: “Egy f6lkOr alaks hidon ‘mentem &t,rettentGen feljott a viz, st hullémok, nem tud- tam Iejonni, majd mikor mégis lefelé mentem, havas volt az Gt, meglétszotiak a (épések. Egyszer csak létom, hogy a hid ‘kSzepén a vizbe merélegesen egy létrit alftottak, amin valaki lemészott”. Az élom j61 szimbotizAlja, ahogy lassan kialakul kapesolata srnyék-részével és a tudattalanjéval ‘19 évesliny pfniktanetekkel, depresszi6val(baritjnak on- aryilkossigautén), hérom hénapig rt terdpira. Uiols6 aésé te hozott dma: “Kislény voltam ~ 6-7 éves ~,egyedsl egy nagy,félelmetes sitet erdaben. Messzeeay fény tim, ara felé futottam, egy rétre értem ki, ahol sok virég volt. De mire a rv értem, mir felngué véltan’. Asszocéci6i az somo “Regen gy éretem, hogy egyedil elveszek. Van elképzclé- sem mar, hogy hogy esingljam az éetemet. Bérmi bajom volt réger, mindig okollam valakit éte. De jotem, hogy ma- sgamnak kell rénytanom az éetemet.” Hasonléan fogalmazott egy 55 éves pénikbeteg nd, t0bb éves terépisjsnak wtols6 szakaszdban: “Egész életemben a védte- lenséget éreztem. Most 55 évesen lettem felndtt. Tudok ma- ‘gama témaszkodni Pstichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldalStevenson fGhds6t a regény végén halélos remegés fog- jal. szédulés, émelygés, mint egy pénikbeteget: nma- git retteg, fl, szorong (im. 210. old). Ez.a félelem 5 szorongés rémképekben dit testet, amelyek végleg elarasztjak a tudatat: a regény végén mér a por segitsé- gével sem tud visszavéltozni, Hyde alakjéban hal meg. A tudattalan ismeretlen er6i, el6sz8r az orvos-alakban megtestestl6 persz6ndjét érasztottak cl, majd pedig személyisége esett szét, amikor pénikéllapotban éngyil- kos lett. A regény j61 éraékelteti, hogy az én széméra celfogadhatatlan negativ impulzusok és ismeretlen erdk szabadon engedése nem megoldés ~ csakégy, ahogyan az elfojtés sem. Az egyedilli it a tudatosttés, a megis- merés, a megvilégosodds és a megértés. Ezen az ton érvényestithet életinkben az-a feismerés, amit mér Sa- lamon kirdly példabeszédeiben is olvashatunk: "Meg gondolés ork8dik feletted, értelem Oriz téged”. ‘Mig Conrad kisregényében a “titokzatos idegen” pé- nikéllapotban dni is képes volt, addig Stevensonnél az. ‘rnyék-En eldbb 61, majd éngyilkosségot kévet el. A két fonds életében nem tudott érvényre jutni sem a meggon- dolfs, sem az értelem. Pénikallapotban nem ismerjik fe! az tal, akijératot, a helyes cselekwést, nem tudjuk kép- viselni az én érdekeit. Jol érzékelteti ext egy interjirészlet Lényi Lajos éne- kes, dalszdvegit6tél, a Kozmix egyittes népszerd sztér- 8161, aki szemléletesen festi elénk else pénikrohamét (Gydgyforrds c. havilap, 2001. 1. szdm): “Pibenésre nem volt id6, a sok fellépés rengeteget kivett beldtem. Ugy ért utol a baj, mint derult €gb6l a villdmesapés. Av- téban item, amikor hirtelen alig kaptam levegst, izzad- tam, szédutem, Kalapélt a szfvem. Ez az érzés merOben més volt, mint bérmilyen rosszullét. Hiszen az ember tobbnyire pontosan képes behatérolni, hogy a feje vagy a gyomra fj. Ezt nem Iehetett. Nem tudtam honnan ered. Igazi halélféleimem volt, nem tudtam, most mit te- ayek. Ki voltam szolgéltatva a torténéseknek... Vilé- gossd vat, hogy a bels6, elfojtott fesziltségek, 2 stresszel teli életméd, sajét igényeim fel nem mérése, nmagam ef nem fogadasa vezetett szikségszerdien 2 pénikbetegséghez. Atalakitottam a sajét életemet, meg- véltoztattam a gondolkodésmédomat. Mér tudom, hogy bels6 sziikségleteimet nem hazudhatom el, mert az meg- bosszulja magét.” ‘Az énckest megijesztette a természetfelelés: Pén is- ten. Lehet, hogy szkség is van erre az jjedelemre, szik- ség van a péni félelemre? Lehet egészségvisszaallit6, egészségmegdre6 sterepe is? Az énekeste mér csak @ péni félelem, az ijedelem hatott, hogy ennek hatéséra véltoztasson az életmédjén. Személyében tetten éthet- jk a jekylli irredlis persz6na-képet, mint énidedlt, amelynek nincsenek fels6 hatérai. A pénik ezért lehet fi- gyelmeztet6 jelzése is a természetnek, hogy télléptink bizonyos hatérokat: munkéban, pihenésben, alvésban, tGplélkozasban, az életcélok terBletén, Visszasitank a természettievényeivel Pszichoterdpia X. évf 2001. december 425-435. oldal A perszdna és az drnyék szerepe a panikjelenségekben Lényi Lajos az interjirészletben gy vall: “Nem w- dom, honnan ered, ki voltam szolgéltatva a tarténések- nek.” A testébol érkex6 figyelmertet6 jelzéseket csak kés6bb értette meg, hiszen azok szimbolikus nyelven sz6ltak hozz4. Szdméra ismeretlen, addig elhanyagolt, elnyomott teiletr. A természettl elszakadt, sajét partikularitésaba zért ‘ember gyakran pénikéllapotba keri, haa kilvilig vagy bels6 impulzusai megérintik. Az drnyékba ket in. el: hanyagolt terletekrdl (érzelmi élet, intu(ci6) érkez6 jel- 2ések ismeretlenségiknél fogva ijeszt6ek a szémukra Ha a testinkb61 j6v6 impulzusok vagy 2 tudattalanbd) J8v6 érzések, indulatok mint “titokzatos idegen”, betér- ‘ick a tudatba, a felkésziletlen én nem mindig tud véde- kezni ellenGk. Minél inkébb érnyékban voltak ezek a feltérni kivankoz6 érzések, indulatok, annél ismeretle- nebbek, annl félelmet keltSbbek. Korunk embere szinte egyedilélléan a réciGra témaszkodik, érzelmi élete {gy fejletlen, exért amikor sziksége lenne r4, nem tudja mozgésftani az érzelmeit. Ez a terilet » mostoha, az &- nyékos oldal, nz ismeretten, “Az idegenség, az ismeretienség az egyik legna gyobb veszély az ego, az én szAméra” — irja Jung (Han nah 1996). Ennek az idegenségéraésnek, fokozolt zonytalanség-érzésnek a gyOkere pinikbetegeknél meg- téveszt6 médon nem els6sorban a kilvilagh6l ered, ha nem a tudattalanbol, ezért fogalmazz4k meg az Onma: ‘guktdl val6 félelmet, ami testi rosszullétel is posul Bizonytalansigérzésiket. kompenzéljak tilkontrol- taltsdggal, ami egy id6 utén a kontroll teljes feladésthoz vezet: in. “kontrolikimerdlési szindréma” jon létre, a megfeszitet, illetve tilfeszitett gumihoz hasonl6an, amit ha hirtelen elengediink, akkor egész picire zsugoro: dik, ugrik dssze vagy erds tilfeszités sordn elszakad: az ellenkez6jébe csap at, a tlfeszftettség utén az Osszcom- \isba. Ezértjelentkezik sok estben az els6 pénitreakeis a nyaralts, szabadsdg ideje alat. A tilfeszitettségbo1 hirtefen az ellenkez6jébe val6 étcsapés, a teljes elenge- dettség,illetve az dsszeomis jn létre, példul amikor a munkafiiggéségben, teljesitményaddikcidban szenve- 46k “Iazftani” probétnak, szabadségra mennek. Az. idi- és, lait idején Iép fel az 6sszeomlés, pénikreakci kf séretében, A bal féliekei dominancia felmondja a seolgdiatot. kognitfv tdlkontrolélistg, az értelmi funkcié téldimen- iondltséga az érzelmi, érzékel6, intuitiv funkci6 elsor- vadés4t vonja maga utén. Ezt a mér patol6gids szinti Kontrollélési “kényszert” j6l érzékelteti epyik 45 éves pénikbetegem kOziése: “Neurotikus feleldsségvallalé vvagyok, nem tudok meghagyni senkinek munkét. Mér ‘6sszel Ereztem, hogy sok. Alvaszavar, szorongés. A hor- ‘monrendszerem kiment az irényitésom al.” A pinikbetegek pszichoterdpiajénak buktatokkal tli ‘g0rOngyds dtjén nemcsak arra dertl fény, hogy tdlkont- rolléljék a kérnyezetiiket, hanem arra is, hogy szinte kényszeresen akarjak “irdny{tésuk alatt” tartani a sajét 431Antalfai Marta szervezetiik mikédését is. Minden kils6 és bels6 kont- roll az én védelmét szolgélné, azonban paradox médon za fajta kontroll, ami a pénikbetegekre,illetve a pénik- reakciGra hajlamos személyekre jellemz6, ténylegesen nem rendetkezik szorongéscsikkentS hatéssal, st hhosszi tévon ndveli a szorongést. Ugyanis a pénikélla- pot, illetve betegség héwterdben éngyengeség és az én Gretlensége hdzddik. Hossz utat kell ezért a Kliensck- ‘sek megtennitik, amg eljutnak annak megéléschez, hogy: “vagyok annyira érett, hogy védtelenné is valha- tok” (Mihalik 2000). énikbetegeim terépisi sorén tapasztaltam, hogy sok- szor a természetben kerestek, illetve taliltak maguknak aySgyulst:kirdndulds, horgaszds alatt nem jelentkeztek a tiinetck. Ezekb6l az informéci6kbdl kiindulva kezdtem cl néluk olyan imaginativ terépist alkalmazni, amely alatt sajat kis szigetet épitettek, és rendeztek be maguk- nak. A sziget segitette gyenge énhatéraik és személyisé- glk erdsddését, illetve Gjrarendez6dését. A természet mind a val6sdgban, mind az imagindcidban aktivizdlni tudta az drny€kban 166, foként érzelmi és intuitfv funk- cibkat (Antalfai 1996). Az aldbbi felsorolds a pénikallapotot kivalt6 helyze- teket kategorizalja hirtelen valtozés a kornyezetben hirtelen valtoz4s a testben helyzetfelismerési zavar a szervezet igényeinek, a biol6giai ritmusoknak fi- gyelmen kivil hagyésa + a természeti torvények és az életvitel kOz0tti Oss2- hhang felbomlésa egyoldaliség az életvitelben ceyoldald racionalités, kognittytilkontrolléiség az érzelmi élet és intuicié “érnyékba” kerilése 4 élethelyzetekhez val6 alkalmazkodési képtelenség (merev énhatérok, merev perszéna) + tilalkalmazkodés, ami veszélyezteti az Snazonossé- got és az én-integritést (laza énhatérok) + kontrolivesziés = identitésvesztés = kompetencia-vesztés (fokozott megfelelési kény- szer) Pénikbetegek és krnyezetik kOz0tt in. Smronté kr jO- het Iétre: hozzétartoz6ik riadalommal, péni félelemmet reagdinak a tinetekre. A pénikillapothes fellép6 reak- ‘idk: menekiilés (szuicid késztetés) témadés (homicid késztetés), lebénulés (szomatikus timetek). Arpénik allapot leblokkolja a felelésségvallalist, az autondmiat, a déntésképességet, az utkeresést és a krea- tivitést, valamint a jovdre irdnyultségot A pénikbetegség tiinetei rosszullétkor (Kopp 1990): légszom vagy fojtogats érzés suédilés, bizonytalanségérzés,sjuléséraés palptécis vagy folgyorsult sefeverés remegés 432 izzadis fulladgséraes hényinger vagy hasi rosszullét deperszonalizaci6, derealizécié tiszirés vagy zsibbadis érzése meleg- vagy hideghullémok ‘mellkasi ffjdalom vagy diszkomfort haldlfételem meg6rilést61 vagy kontrolivesztést6l val6 félelem. A pénikallapotok és a pénikbetegség hatterében hiiz6d6 személyiségstruktira fob jellemz6i az éngyengeség, az énhatérok t6rékenysége, a maszkkit vilt merev per sz6na és az drnyék elhatalmasodésa ‘Terapids tapasztalatok pénikbetegekkel “Fénybél-drnybol se6tt képek mutatjak az utat a Fold nehézsége és az Eg konnyiisége kdz0t Itt botorkélunk mindannyian. Csdbité és drté, vigasztalé és gydeyité képek sodrdsdban. (Dobrentei Zolién) Pénikbetegeim terdpisi sorén arra figyeltem fel, hogy betegségiik elsturténetében, elsésorban gyermekkoruk- ban megéltek mér egy-cgy pénikallapotot, amibst fel- nétt korra lett pénikbetegség, amikor hasonlé, félelmet kelt6, Enjiket veseélyeztet6 szitudcidba keriitek. A pénikbetegek csalidjéra jellemz6, hogy szilleik szinte kizérélag csak a teljesitményeikre koncentrélnak, exért exész életiket a fokozott megfelelési kényscer jel- lemzi. Ennek hétterében legtobbszr az el nem fogadés Inizédik meg. A 26k dlal feléllittt mércének nincse- nek fels6 hatérai. A betegek ezt digy élick meg. hogy: semmi sem elég j6. Ez a tapasztalat egybecseng az ““éramlatélmény” létrejottének a feltételeir6l Csikszent- mihélyi dttal frottakkal, miszerint “...ha sokkal maga- sabb szintet vérnak el tliink, mint amire képesek va~ gyunk, akkor szorongunk”. (V. Koml6si 1999, 54. old.) Erdekesen alakul a Jung dltal lefrt (a fentiekben idé- zett) ismeretlenség, idegenség-éimény a betegekme! ate ids folyamatban. A terdpisk sovén a panikreakciGk el- milltéval egy Gj émény keri eldtérbe ndluk. Gyakorta fogalmazzék meg a saiat magukt6l valé félelmet. Egyik pénikbetegem (gy vallot err: “az elfogads, amit nem tudok megtenni. Magamat elfogadni. Azt sem tudom Nyakig be vagyok ésva a fOldbe. Onmagammtdl is félek.” A foldbe-Asottségot akkor élhetjik meg, ha komplexu- saink elhatalmasodnak rajtunk. A fold mélye a léthatat- lant, a foldbedsotség a tudattalanba sillyedést, az “el- nyelését61” val6 félelmet szimbolizélhatja. A betegnek eza szimbolikus fogalmazasa redlisfélelmettakar. A te- répids munka a tudatosodést, a bels6 érzésekkel, élmé nyekkel, az Armyékvilggal val6 szembenézést, a megvi- légosodést, aki- és felemetkedés reményet hozhatjael a beteg szaméra. Pszichoterdpia X. évf. 2001. december 425-435. oldal