@ M,o§lllltA

cÁ??aift JJJ
&i.i]]];]§
A rnú lt születé se

Patrick FitzGerald

Az osl KINA

rQ
n
V
z
o
M
F]
t!
A MÚ EREDETI CÍ ME:
ANCIENT CHINA )

A FORDÍ TÁS AZ ELSEVIER PUBLISHING PROJECTS SA, LAUSANNE

1978,É vKIADÁSA ALAPJÁN KÉ szüLT.
@) ELSEVIER PUBLISHING PROJBCTS sA, LAUSANNE, 1978

FORDÍ TOTTA: PÁLVÖLGYI ENDRE

A FORDÍ TÁST SZAKMAILAG MIKLÓS PÁL
ELLENŐ RIZTE, AZ EREDETIVEL
SZILÁGYI TIBOR VETETTE EGYBE.

A mú lt születé se sorozat szerkesztő bizottsóga

JOHN BOARDMAN, az Oxfordi Egyetem tanára
BASIL GRAY, a British Museum Keleti Ré gisé gekOsztályának nyugalmazott felügyelő je
DAVID OATES, a Londoni Egyetem Ré gé szetiInté zeté nekprofesszora

A CÍ MOLDALLAL SZEMKÖZn rBPBN SÍ RŐ RZŐSZOBOR

LÁTHATó A KESő I vEJ-DINASzTIAKoRÁBóL @szIANI Mú zEuM).
 BEVÉ z;ETÉ S
Kí na ré gebbi törté nelmé t - a politikai törté nelmet é s a
mű velő dé störté netet egyaránt - a közelmú ltig jobbára
nem ismerté k a nyugati emberek. A rómaiak szemé ben
Kí na - Gibbon szavaival - ,,távoli é s megközelí thetet-
len" volt, é s az is maradt egé szen a 19. századig, minden
é rtelemben. Azokszámára pedig, akik nem tudták elol-
vasni a kí nai törté neti forrásokat, ugyanolyan homályos
maradt aztí án is. Ezé rt is keltett akkora meglepeté st az
a kí nai kormány általszervezett ré gé szetikiállí tás, ame-
lyet L973-ban é s a rákövetkező é vekben a világ számos
jelentő sfő városában bemutattak. Láí ogatói közül so-
kan valósággal megdöbbentek, mert nem a kí nai mű vé -
szet már ismert é s megszokott alkotásaivaltalálkoztak,
Igen kevé s porcelánt láthattak, é s azokat is viszonylag
ké ső idő
i szakból, a hí res tájké pekbő lpedig alig akadt.
Annál bő sé gesebbvolt a választé k antik bronztárgyak-
ból, ré gi f,nomkerámiából, nagy- é s kismé retű falfestmé -
nyekbő l, szobrokból. Ezek a tár gyak idegenül hatottak
az elfogadott kí nai mű vé szetiformákhoz ké pest.
Pedig ebbő l a mű vé szetbő l sarjadtak ki a ké ső bbi,ha-
gyományosnak tekintett formák. A buddhizmus megje-
lené se elő ttnagyré szt az ilyen alkotások jellemezté k a
kí nai mű vé szetet,A T'ang* korszakból (518-906) szár-
mazó ké ső bbimű alkotásokonviszont már egyé rtelmű -
en é s nyilvánvalóan ú j hatások é szlelhető k.Abban a
megközelí tő en háromezeré ves idő szakban, amely a kí -
nai mű vé szeté s kultú ra legkorábbi emlé kei ő taaT'ang
korszak vé gé igeltelt (ez azakot, amelyet Kí na eseté ben
,,ókornak" é s közé pkornak szokás nevezni - ellenté tben
azű j-é s legú jabb korral), hosszú fejlő dé sé s sokfé le vál-
tozás ment vé gbe nemcsak a mű vé szetben,hanem társa-
dalmi, vallási é s politikai té ren is. Kinaaz eredetileg tör-
zsi, majd feudális társadalmi szervezetbő l központosí -
tott birodalommá fejlő dött, amely nagyjából ugyanarra
a területre terjedt ki, mint a mai Kí nai Né pköztársaság,
Az akkormegteremtett alapokra é pí tkeztek a T'ang kor-
tól mind a mai napig: Kí na a dinasztiák é s a politikai
rendszerek változásai ellené re lé nyegé ben mé g mindig
ugyanaz a központilag szervezett é s irányí tott biroda-
lom, amelyet a T'ang korszak é lesztett ú jjá, é s hagyott
nemzeti eszmé nyké nt az utókorra.
Ezazokaannak, hogy a kí nai kultú rát ugyanú gy nem
lehet helyesen é rté kelni klasszikus elő zmé nyeineké s a
T'ang korban lejátszódott,,reneszánszának" ismerete
né lkül, ahogy az evő paicivilizáciő is aüg volna megé rt-
hető , hamit sem tudnánk az ő kori,klasszikus elő zmé -
* A nevek átirása a magyar kiejté shez í gazodik, kivé ve a szókezdő
mássalhangzók hehezetes formáját, Ezeket é rtelemzavaró hibák elke-
rülé se vé gett aposztróffal í rtuk (Taj é s T'aj), é s a gyakorta elő forduló,
fontos korszakokat jelölő nevek megkülönbözteté sé re (Csin é s Cs'in).
(M. P.)
.
nyekrő lé s a reneszánszt - ennek az ő korikultú rának a
korabeli keretek között vé gbemenő ,,ú jjászületé sé t"-
megelő zőfej lemé nyekrő l,
A19. században é s a20. század elejé n a világ nyugati
fele é rthető en mé g kevesettörő dött Kí nával, ezzel a tá-
voli, bár akkor már nem megközelí thetetlen otszággal,
amely politikailag é s látszólag kulturális szempontból is
hanyatlóban volt. Mivel mé gazon kevesek is, akik tud-
tak, olvastak kí naiul, csaknem kizárő lag aklasszikus
mú lt iránt é rdeklő dtek,szé les körben, ső t szinte általá-
nosan elterjedt az a né zet, amely szerint Kí na törté nelme
nem egyé b, mint a ,,Kathaj ciklus" sivár é s egyhangú
ismé tlő dé se,ami nyomába sem lé phet a drámai mozza-
natokban bő velkedő európai törté nelem ,,egyetlen di-
cső sé ges óráj ának" .Ezazokaannak, hogy nem figyeltek
fel azokra a kí nai társadalmat akkor már erő sen nyugta-
laní tó feszültsé gekre, amelyek zű rzavarosé s elhú zódó
válságok egé sz sora után vé gül a korunkban bekövetke-
zett kí nai forradalomhoz vezettek.
Ezt az esemé nyt többé már nem lehetett flgyelmen kí -
vül hagyni; a kialakult közömbös vagy lekicsinylő állás-
pontokkal fel kellett hagyni. Nemcsak a legutóbbi idő k
törté né seinek megismeré se, é rté kelé seé s megé rté sevált
szüksé gessé , hanem legalább né mi tájé kozottság is arról,
hogy maguk a kí naiak mit é lesztettek ú jjá, vetettek el
vagy szemlé lnek más módon saját nemzeti öröksé gük-
bő l,é s hogy a kí nai né p, most már saját dönté se szerint,
mit fogad el vagy utasí t üssza - ré szben vagy egé szé ben-
azokból a pé ldákból é s azok köziil az elmé letek közül,
amelyeket a világ többi ré szé tő kapott.l A különböző
külföldi megfigyelő k helyzetmegí té lé sei é s megállapí tá-
sai a legú jabban vé gbement átalakulásokról napjaink-
ban szé les körben terjednek, de az ókori é s közé pkori
kí nai törté nelmet é s civilizációt illető enmár jóval keve-
sebb tájé koztatást kap a nagyközönsé g. Könyvünk arra
tesz kí sé rletet, hogy pótoljaezt a hiányt, é s bemutassa az
összefüggé seket a kí nai né p ő si törté nelmeé s az annak
során kibontakozott mű vé szetközött. Ez a törté nelem
ma is elevenen é l a kí nai emberek tudatában, é s meghatá-
rozó szerepet játszik, a korai mű vé szetpedig közvetlen
elő djeannak, amely az utóbbi öté vszázadban bontako-
zott ki.
Az a terület, amelyen a kí nai civilizáció kialakult é s
elterjedt, igen é lesen elkülönült, földrajzilag zárt, é s
mind jellegé t tekintve, mind é ghajlatilag nagymé rté kben
elté r a környező ré gióktól.A kí nai kultú ra azé rt oly
egyedi é s kialakulásának hosszú idő szakában azé rttll-
dott független maradni a külső hatásoktól, mert a kí nai-
ak nem kerülhettek é rintkezé sbe egyetlen más, hasonló
fejlettsé gi szí nvonalon álló né ppel sem, é s ez mind anya-
gi, mind szellemi teljesí tmé nyeik vonatkozásában egyé r-
telmű enkülönleges társadalommá tette ő ket.
 ,r
lDoRENDl TABLAZAT
Neolitikum (ú jabb kő korszak) i. e. 3500-1500 körül Festett é s é getett cseré pedé nyek
Sang-ünasztia i. -e. 1500 körül-l028 Bronzkor: rituális edé nyek é s nefritkő
eszközök
csou-ünasztia i. e. 1028-221 Feudális államok
Nyugati Csou kor í , e, 1027* 77I
keleti csou kor i. e. 77O-Z2t
Harcoló királyságok i. e. 48I-22I A vas é s a mázas keramika megielené se;
berakással dí szí tettbr onztár gy ak
Cs'in-ünasztia i. e. 22I-206 Az or szág első egyesí té se
I{ an-dinasztia i. e. 206-i sz.222
Nyugati Han kor i. e. 206-L sz.9 A konfucianizmus é s a kozmikus taoiz-
mus kialakulása
keleti Han kor i.sz. 25-222 A buddhizmus bevezeté se; magas hő fo-
kon é getett keramika
Három I§rályság 222)65 Kis utódállamok
csin-dinasztia 265_3I6
É szakié s dé li dinasztiák 3 16_581 A költé szet
é s a festé szet klasszikus kor-
szaka
Szuj-ünasztia 581_618 A birodalom ú jraegyesí té se
T'ang-ünasztia 618_906 A mű vé szetmásodik klasszikus korsza-
ka
l.A KlNAl clvll| zAclo
,Z,
A F,ÖLDRAJZI KÖRNYF-ZET l AKí nát a mongóliai
sztyeppektő l elválasztóhegyek gerincé n é pült Nagy Fal
hagyományos vé dő vonalátőél szakta roppant kiterjedé -
sű ,rendkí vül szátaz, tú lnyomóré szt sí k vidé k hú zódik.
Nincs egyetlen folyó, amelyik egé sz é ven átne száradna
ki. A sí kság vé gül beleolvad a Belső -Mongóliát Külső -
Mongóliától elválasztó valódi sivatagba. Ezena körül-
belül 1300 kilomé ter szé lessé gű sivatagon csak lovas se-
reg volt ké pes átkelni, az is csak tavasszal. Ahogy egy
kán annak idejé n megfo galmazta,,,amikor eleredazeső ,
kizöldül a fű ,é s kövé rek a lovak", vagyis megvannak a
felté telek egy hosszú hadjáratra.Ezen a fé lsivatagos vi-
dé ken, ahol - mint maguk vé lekedtek - -mé gegy fű szál
sem tud kinő ni",nem volt keresnivalójuka földmű velé s-
sel foglalkozó kí naiaknak. Fallal kerí tetté kel tehát, é s
I
1/ A Gyöngy-folyó Kantonban. A folyó torkolata egyben Kanton,
a legnagyobb dé l-kí nai város kikötő je.
veszedelmes, foszto gató lakóit igyekeztek távol tartani a
fé ltett Közé pső Királyságtól (Kí nától). Kelet felő la leg-
hatalmasabb tenger, a viharos Csendes-óceán határolja.
Csupán Japán é s né hány part közeli sziget, pé ldául Taj-
van volt olyan hely, ahová a ré gi hajósok eljuthattak.
Ezek azonban sokkal távolabb vannak a szárazföldtő l,
mint az afrikai szigetek vagy maga Afrika Európától.
Az ókori Kí nában é ltek bizonytalan elké pzelé sek ar-
ról, hogy valahol a tengeren tú l is van egy ország. Akár-
csak az í rek ő sei,akik már jóval Amerika felfedezé se
elő tt hittek Hi-Brasil lótezé sé ben, a kí naiak is hitté k,
hogy valahol a keleti tengereken halhatatlanok által la-
 V §c/
§

kott varázsszigetek rejtő znek. Egy söté t lelkű császári

megbizott, aki azt a feladatot kapta, hogy kutassa fel a
szigeteket, nagyszámú fiú - é s leánygyermeket gyű jtött
össze (akiket szerinte a halhatatlanok szí vesen láttak
volna), ú tnak indult velük, é s soha többé nem té rt vissza.
Felté telezté k, hogy Japánban é rtek partot, é s ott tele-
pedtek le. Mindezek ellené re a tenger é s a tengeren tú li
emberek soké vszázadon át a legcseké lyebb szerepet sem
játszották a kí nai civilizáciő fejlő dé sé ben.
Kí nának a Jangce völgyé tő l dé lre eső egyremelegebb,
szubtropikus tartományain tú l olyan terület hú zódik,
amelyik alkalmas lettvolna é ppen, hogy bekebelezzé kaz
anyaorczágba, csakhogy ezt a ré giót szinte járhatatlan
hegyláncok övezik, azokon tú l pedig valódi tropikus
dzsungel terül el, ahol akkor ellensé ges, a környezethez
alkalmazkodott primití v né pek, fejvadászok é ltek.
A szóbajöhető kí naitelepesek ezt a környezetet idegen-
nek é s baú tságtalannaktalálták,igy azutána kí nai civi-
lizáciő terjeszkedé se e helyütt vé get is é rt. Ma is itt hú zó-
2 lKina ókori települé sei.
3/ A Góbi-sivatag Mongóliában. Kí na egé sz törté nelme folyamán ez
a mintegy l300 kilomé ter szé les sivatag volt a valódi határ Kí na
é sa nomádok lakta é szaki vidé kek között.
4 / A tibeti hegyek nyugaton nehezebben lekiiedhető akadályt
jelentettek Kí na é s Azsia többi ré sze között, mint é szakon
a Góbisivatag.
dik a Kí nai Né pköztársasághatára. Csak a tengerpart
menté n, a mai Vietnam területé n volt olyan könnyen
megközelí thető vidé k, amelyet a kí naiak meghódí tásra
vagy letelepedé sre é rdemesnek tartottak, é s a mai Viet-
namazegyetlen olyan ország, amelyet KÍ na tÖrté nelme
folyamán egykor elfoglalt ugyan, de jelenleg nem ré sze
aZ országlak.
Kí na nyugati határvidé ké t a hatalmas tibeti hegylán-
cok - a világ legmagasabb hegyei - alkotják. Ennek a
területnek nagy ré sze tú lságosan magasan fekszik ah-
hoz, hogy földje megmű velhetőlenne; c§ak szorosokon
é s folyóvölgyeken át közelí thető meg, ezeket azonbanaz
é v nagy ré szé ben hó torlaszolja el, vagy a fé lelmetes sza-
kadé kok alkotnak szinte leküzdhetetlen akadályt. A ki
nai törté netí rás hosszú é vsző zadokonát egyszerű entu-
domást sem vett e vidé k lé tezé sé rő é| ,s a ké t ország kö-
zött alig volt kapcsolat. Jóval ké ső bb,azi. sz,6. századta
Tibet (viszonylag) tú lné pesedett, é s a hiányos é lelemfor-
rások miatt lakosai jóré szt harcias martalócokká váltak.
Ettő lkezdve mind több gondot okoztak a császári kor-
mányzatnak, é s ezzel kié rdemelté k, hogy a törté netí rók
is me gemlé k ezzenek róluk.
Ilyenformán Kí na a barbár é s ellensé ges, bár nem tú l
né pes szomszé daitól körülvé ve önálló,külön világ lett.
Evszázadok mú ltán a nomád betöré seknek é s hódí tá-
soknak nagyon is valóságos é s fenyegető veszé lyefoko-
zatosan csökkent, mivel a kí naiak számaegyre nő tt,mí g
a nomád né peké többé -kevé sbé változatlan maradt. Igy
a közöttük meglé vő számszerű különbsé g mind jelentő -
10 A kí nai civilizáció
sebbé vált. Egy kí nai államfé rfi, aki követsé gben járt a mé tel

betörő tatároknál, mát az 5. században kijelenthette a 6400

kánnak, hogy ,,a te egé sz hordád nem számlál annyi em- 3200

bert, mint amennyit a mi országunk egy vagy ké t tarto- 800

mánya". A tatárok azonban fé lelmetes harcosok voltak, 0

é s mesterien bántak a maguk tenyé sztette lovakkal, mí g

a kí naiak legelő k hí jánnem tudtak lovakat tenyé szteni,
é s arra ké nyszerültek, hogy az ellensé gtő lvásárolják meg
ő ket.Vé gül a I'l. században a puskapor feltalálása ol-
dotta meg a nomád betöré sek ké rdé sé t.A dé li ,,barbá-
rok" csak alkalmilag okoztak gondokat, Olyankor, ami-
kor a kí nai államhoz hasonlóan szetvezett, azonos kul-
turális befolyás alatt álló erő shelyi királys ágokathoztak
lé tre, mint pé ldául a9. században Jünnanban.
A nomád é szakon vagy a dé li határvidé k egyes ré szein
nagyobb államok csak a kí nai törté nelem korainak
ava1y ókorinak nevezett szakaszalegvé gé n, vagyis a 18.
százaóban alakultak ki. Az eztmegelő ző háromezer óv
során a kí naiaknak csak egé szen laza kapcsolataik vol-
tak idegen né pekkel, é s akkor is csupán a határok men-
té n vagy a tengerparton. Ezekben az é vszázadokban sok

5/ A Szalveen-folyó, a Jünnan tartomány nyugati ré szé nemelkedő

hegyeket átszelő három nagy folyó közü1 a legnyugatibb.

6 lKina té rké pe.

millió kí nai ú gy é lte le az é leté t,hogy soha nem látott

akár csak egyetlen fé rfit vagy asszonyt sem idegen voná-
sokkal.
Magának Kí nának igen változatos azé ghajlataé sé lő -
világa, de minden ré sze termé keny. A Nagy Falon belül
nincsenek sivatagok, s ha a magas hegyláncok rizster-
meszté sre nem alkalmasak is, megterem rajtuk azé pitke-
zé shez szüksé ges fa vagy olyan növé nyek, mint a tea.
Ilyen földrajzi keretek között - amelyeket a mai Dé l-
Kí nát alkotó területek bekebelezé sé vel, illetve betelepí -
té sé vellassanké nt mé g ki is bő ví tettek- alakí totta ki a
kí nai né p a maga saj áto s civllizációját. Ezt a civilizáciő t
pedig kialakulásának mintegy ké tezer esztendejé ben,
vagyis azi. e. első t vezredben alig é rte külső hatás.
ké é

A TÖRTENELMI HÁrrnn l Gyakortahallani, hogy

Kí nának né gyezer é ves a törté nelme. Háromezer év
azonban helytállóbb, meí t í rásos feljegyzé sek azótaké -
szülnek, a korábbi törté nelmi idő szakról csak ellenő riz-
hetetlen mondák szólnak. Kí na eseté befl az aproblé ma,
hogy mindké t korszakról igen ré szletes feljegyzé sek van-
nak, é s a kí nai törté netí rók nem tettek különbsé get a
hagyományok által ő rzött legendák é s a hiteles beszá-
molók között, amikor azi. e.2. században í rásba foglal-
ták ré gmú ltjukat, amelyet egyú ttal a ké ső bbikormány-
zati rendszerek mintájának tekintettek. Az akkoriban
lé trejött egysé ges birodalmat az ő siegysé g vissz aállitásá-
nak tartották, amely az idő közben é lt nemzedé kek he-
nyesóge, becsvágya é s ostobasága következté ben kisebb

kinilyságok zű rzavarosrendszeré re hullott. A ,,bölcs
uralkodók" idejé n lé tezett aranykorba vetett hit olyan
dogmává vált, amelyet egé szen a legú jabb korig soha
nem vontak ké tsé gbe.A törté nelem tehát a kí nai kultú -
rában lgyanazt a szerepet játszotta, amelyet a nyugati
civilizációban a teremté smí toszok é s a -mondák. kí ná-
ban nincsenek eposzok, é s nem ismernek istent vagy iste-
nek irányí tása alatt álló első ő siemberpárt - sem Adá-
mot, sem Evát.
A ,,bölcsek", akik megt aú tottátk azemberisé get a mű -
l"eszetekre é s a mestersé gekre, nem isteni lé nyek voltak,
hanem maguk is emberek, Azt, hogy ő kmiké ppen jutot-
takhozzá tudásukhoz, ismereteikhez, nem emlí tik. De
semmi esetre sem isteni támo gatás vagy ú tmutatás ré -
vé n; az sejthető inkább, hogy lángeszű emberek voltak.
A többi halandó az ő ű tm,,,ftatásaikalapján elő ször lejött
a fákról, é s a földön telepedett meg. Ké ső bbhajlé kot
ké szí tettek maguknak az idő járás ellen,é s jártasságra
tettek szert a fegyverek ké szí té sé ben,igy vadászhattak,
majd pedig eszközöket é s szerszámokat ké szí tetteka
fröldmű velé §hez. A ké ső bbi,,bölcsek" aztán ar r a taní tot-
ták meg ő ket,miké nt szelí dí tsé kmeg az állatokat, ho-
gyan ké szí tsenek csónakokat, é pí tsenek városokat é s
dolgozzákfel a fé meket. A legutolsó ,,bölcs" a legendák
szerint olyan birodalom felett uralkodott, amelyik leg-
alább akkora volt, mint a Han-császátságazi. e.2, szá-
zadban,beleé rtve egé sz Dé l-Kí nát. Ő voltNagy Jü, aki
mint kiváló mé rnök szabályozta a folyókat: egyetlen
mederbe ké nyszerí tette, vagy hasznosabb irányba terelt_e
ő ket,mint ahogyan a termé szet rendje szerint folytak. O
volt az utolsó a bölcs uralkodók közül, é s fia alapí totta
az első dtnasztiát,aHsziő t, amely már örökletes király-
ság volt. A ,,bölcsek" utódaikat az aí í alegé rdemesebb,
legmé ltóbb emberek közül választottákki, örökükbe so-
ha nem fiaik lé ptek, bár né hány esetben vejük vagy uno-
kájuk bizonyult a legmegfelelő bb jelöltnek. Ez meglepő
ré sze a hagyománynak, Kí na ké ső bbiidő szakában
ugyanis az öröklé s elve, az első szülött fiú nak (vagy a
második, már törté neti királyság, a Sang-dinasztia ese-
té ben olykor a volt király öccsé nek) az utódlása lett a
szilárd é s változhatatlanszabály. Amikor a köztársaság
modern párthí vei 1912-ben megfosztották hatalmától
az utolsó dinasztiát, igazoláské nt erre az ő si mondára
hivatkoztak.
A törté nelem tehát a kí naiak szemé ben alapvető fon-
tosságú ; nem csupán a megtörté nt vagy megtörté ntnek
vé lt esemé nyek megörökí té se, hanem egybé n olyan tü-
kör is volt, amelyben a ké ső bbinemzedé kek megláthat-
jákmind a sajáthibáikat, mind a követé sre mé ltó eré nye-
ket, Ily módon a mú lt leí rása egyben tehát erkölcsi sza-
bálykönywé állt össze. Ezé rt elengedhetetlennek tartot-
ták, hogy a krónikák a lehető legpontosabbak legyenek,
ne ferdí tsenek, ne szóljanak dicsé rő enarról, ami 6é lrtat-
lanrá,é s ne hallgassák el a bű nté s az ostobaságot. Am,
fő ké nta ké s ő bbié vszázadokban, a konfuciánus tanokat
nemcsak ortodoxnak, hanem vitathatatlanul helyesnek
A kí nai civilizóció | II
is tartották, é s azokat, akik ettő lelté rtek, gonosznak,
azokat pedig, akik igyekeztek ú tmutatásai szerint ural-
kodni, dicső nekábrázolták, Minden másfajta vallási
vagy fi lozófi ai né zetet ártalmasnak í té ltek.
A TÖRTENELMI FoRRÁSOK / A kí nai törté netí rás-
nak Sze-ma Cs'ien Han kori törté netí rónak (i. e. 136-89
körü) azi. e.I. százaóelejé n ké szült mű veszolgált mi!-
tául. Ebben nem csupán a legtávolabbi korok legendás
törté neteit gyű jtötte é s vetette össze, Munkája felölelte
Kí na egé sz törté neté t a saját koráig, noha egyáltalán
nem voit felté tlen támogatő ja azoknaka politikai elvek-
nek, amelyeket ura, anagy császár, Vu vallott. Si Csi
(Törté nelmi feljegyzé sek) cí mű mű vemár é leté benhoz-
záfé rhető volt, é s mintául szolgáIt az összes ké ső bbidi-
nasztiák törté neté hez, egé szen a legú jabb korig. Felé pí -
té sé benteljesen különbözik mind az ókori, mind az
ú jabb kori nyugati törté né szek mű veitő Van l. egy króni-
kaszerű té sze,ezlehető leg napról napí a, de legalább hó-
napról hónapra felsorolja a császárok tetteit é s dönté se-
it, Ez a szár az é s adatszerű r é sz nem bocsátkozik magya-
t ázatokb a é s nem alko t vé lem é ny t, U tána óletraj zo k kö -
vetkeznek, az uralkodók kivé telé vel minden jelentő s sze-
mé lyisé gé leté nekleí rása, függetlenül é rdemeitő l,illetve
azokhiányától : vannak közöttük államfé rfi ak, táborno-
kok, ú tonállók, rossz hí rú nő k, továbbáa legkülönfé -
lé bb fé rfiak é s asszonyok , akik azesemé nyekben kiemel-
kedő szerepet játszottak . Azé letrajzi é vszámok már nem
olyan pontosak, az elbeszé lé s viszont könnyed, gördülé -
keny, tele van váratlan fordulatokkal, a szereplő ké rde-
meinek é s vé tkeinek indí té kaival é s azok é rté kelé sé vel.
Az idő pontok összeveté se cé ljából a krónikás ré szt kell
felütnünk, de ha az esemé nyekrő teljes
l ké pet akarunk
kapni, akkor át kell né znünk valamennyi é rintett sze-
mé ly é letrajzát.
Vannak a mű bengenealógiai táblázatok is a hercegi
családokról é s a császári háztő I, de találunk benne önál-
1ó tanulmányokat bizonyos té mákról, pé ldául az adő -
rendszerrő l, a fegyveres erő krő l,a földbirtokrendsze{ .
rő l,a jövendő mondásról, a vallási rí tusokról é s más ké r-
dé sekrő l.A gazdasági é lettel külön nem foglalkozik, de
az egy es tanulmányokban feldolgozott különböző té ma-
körök anyagábő l sokgazdasági vonatkozású informá-
ció gyű jthetőössze. A ké ső bbi törté nelmi munkák mind
rövid, de é rté kesfejezeteket szentelnek azoknakazide-
gen né peknek, amelyekkel azudvar kapcsolatba került:
ezek a Han korszakban Dé lkelet-Azsiától a Római Biro-
dalomig terjedő té rsé gben é ltek, Dé lkelet-Ázsia korai
törté nelmé t kizfuő lag ezekbő l a mű vekbő ismerjük.
l
A kí naiak ismeretei a római é s a görög világról felülete-
sek é s olykor kuszák voltak. Osszekeverté k a különböző
idő szakokat,mivel a feljegyzé seket több nemzedé k kö-
veteinek beszámolói alapján állí tották össze, é s ezekbő l
ké szült az ő sszegezé s.Másré szt viszont ez a legjobb, ha
ugyan nem az egyedüli ,,külső szemlé lő "által alkotott
ké p a klasszikus nyugati világról, amely ránk maradt.
12| Akí naicivilizáció
,]
:]ii]i]i/]1',-.ii
,,riliüi-.'d
,,:]iij:]]j.1:iií ]l
A kí nai törté nelem, amelynek folyamatosságát i. e.
841 ő ta- ezzel az esztendő vel kezdő dik Sze-ma Cs'ien
törté nelmi mű ve- nem szakí totta meg semmi, egy másik
problé mát is felvet. Azt ugyanis, hogy nem könnyű belő -
le helytálló é s használható kronológiátfelállitani. A kí -
nai ak a k rónikákat din as ztiák szer int o szto tták i dő rend-
re. A ké ső bbi idő kben mindendinasztiamegő rizte saját
irattárát, de nem tettkő zzéegyetlen hivatalos okmányt
sem. Ezt mindig aztttána következő dinasztia vállalta,
mert ú gy hitté k, ily módon ú rrá leszn ek atorzitásvagy az
Nem ú gy, mint ha a hivatalos tör-
elhallgatás kí sé rté sé n.
té nelem m a gának az i| lető dinasztiának uralk o d á s a a| att
kertil a nyilvánosság elé , Ez a szokás, amelyet gazdag
é lettapasztalatok é s né mi cinizmus sugalmazott, egé szen
a monarchia bukásáig fennmaradt. Voltak termé szetesen
bizonyos hátrányai is: a ré gi idő kbena bukott dinasztiák
közvetlen utódai gyakorta maguk is csak igen rövid ideig
maradtak hatalmon, igy a kő zreadás nagymunkáját
nem lehetett elvé gezni vagy befejezni mindaddig, amig
í ií irl"lli]ljr§,
;ií ]1.]]:iliiiil..i]j
],ii.í ],,,;:lili,ir,i
.]..raii::],| ,]]é
j::j:riri._].,i!.
i* ir]il]
7 lMé szkő szí rteka Janszu-hegysé gben, a Nyugatifolyó mellett,
Kiejlin közelé ben (Kuangszi tartomány). Ehhez hasonló tájak
ihletté k a kí nai tájké pfesté szet sok alkotását.
8/ A dé li tartományokban kereskedelmi cé lból banánt termesztenek.
A té li fagyoktól gondosan óvott növé nyt a kí nai í rástudók igen
nagyra becsülté k.
egy tartósabb rendszer nem került uralomra. Ennek a
kormányzatnak már nem állt é rdeké ben, hogy megha-
misí tsa egy megbukott uralkodóház dokumentumait,
amelyik mé g csak nem is a saját közvetlen elő djevolt.
Ezé rtaztána korai törté nelmi mű veka legmegbizbatő b-
bak, a Szung-dinas ztiakor áig. Amikor a Ming-dinasztia
megiratta a Kí na területé n lé trejött mongol birodalom
törté neté t, azé t a birodalomé t, amelyet ő k magukdön-
töttek meg, a munka annyira elfogult é s oly hiányos lett,
hogy a nem hivatalos, ú gynevezett ,,titkos törté net"-et
ma sokkal hitelesebbnek tartják. A mandzsuk, a Mingek
megdöntő i viszont nemismerté k el törvé nyesnek azutol-

só Ming-uralkodókat, közvetlen ellensé geiket. Követke-
zé ské ppenaz a munka, amely et az ő uralko d á suk idej é n,
az l830-as é vekben tettek közzé , ebben a tekintetben
pontatlan.
A,,DINASZTIKUS CIKLUS' / A kí nai törté netí rók
másik fogyaté kossága, hogy szilárdan hittek a ,,dinaszti-
kus ciklus"-ban, miszerint minden dinasztia erő sé s szi-
lárd, amikor hatalomra kerül, majd a mé rté kveszté sé s a
kül önck ö dé s állap o tán át a p olgárháb o rú f elé halad, azt
pedig a rövid é letű utóddinasztiák idő szakaköveti.Ezzel
a sé mával, melyet a ré gebbi nyugati fordí tók é s a Kí na
törté neté vel foglalkozó nyugati törté né szek hajlamosak
voltak telj e s e gé szé ben,,átv enni", az a pr ob| é ma, ho gy ez
csak azi. sz. 25-tő l22l-iguralkodó ké ső iHan-dinasztia
klasszikus é s viszonylag hiteles törté neté re illik. Az ural-
kodóház katasztrofális bukásának következmé nyeké nt
az ország három királyságra bomlott, 1é hány é wel ké -
ső bbpedig azegé szEszak-Kí nát meghódí tó é szaki bar-
bárok betöré sé nek esett áldozatul. Talán a Han-dinasz-
tia hanyatlásának é s bukásának szörnyű következmé -
nyei miatt törtónetük ,,vé szterhes figyelmezteté s" lett az
utánuk következő uralkodók számára. Ami viszont a
valóságos törté nelmi té nyeket illeti - ezekkel pedig a
konfuciánus törté netí rók nagyon is tisztában voltak, hi-
szen ő k magukjegyezté k fel ő ket-, a dinasaikus ciklus-
nak ez a klasszikus formája 196 illik rá egyetlen más -
ré gebbi vagy ké ső bbi- kí nai dinasztiára sem. Né melyik
közülük tú lságosan rövid é letú volt ahh92, hogy ilyen,
hatásukat csak hosszabb idő alatt kifejtő té nyező ké rvé -
nyesülhessenek, más dinasztiák - pé ldáu1 a T'ang-ural-
kodő ház- a Han-dina sztiáé tő lelté rőmódon hanyatlot-
tak le. A Szungok uralmának idegen betöré s vetett vé get
é s nem belső bajok. Esetleg mé g a Ming-dinasztiatörté ,
nete tekinthető többé -kevé sbé jó pé ldánakerre a körfor-
gásra. Igazugyan, hogy több mint ezer esztendő vel ké -
A kí nai civilizáció | 13
ső bbi, de az is idegen betöré snek esett áldozatul, amikor
a belső lázongás már meggyengí tette.
A dinasztikus ciklus tehát fé lrevezető ,hamis kalaaz a
kí nai törté nelemben, annál is inkább, mivel alkalmat
adott annak a nyugati világban oly hosszú idő nát ural-
kodó né zetnek az elterjedé sé re, amely szerint Kí na törté -
nelme tú lnyomóré szt é rdektelen, egy§zer már megtör-
té nt esemé nyek vé gtelen ismé tlő dé se.A kí nai törté né -
szek egyet is é rtettek volna a ciklusok ismé tlő dőjellegé -
vel, azzal azonbannem, hogy é rdektelenek. Számukra a
ciklusnak maradandó jelentő sé gevolt : felmut atta az er-
kölcsi é rté keket, a bű nokozta kudarcokat, azeré ny dia,
dalát é s az emberi termé szet gyöngesé geit. Ezenkí vül a
távoli mú ltat aranykornaklátták, é s a ké ső bbiuralko-
dókat aszerint í té lté kmeg, hogy mennyire törekedtek
feltámasztani Jao é s Sun, a ,,bölcs" császárok uralmát,
vagy milyen mé lyre taszitották a birodalmat arról a fen-
sé ges magaslatról, amelyre azok emelté k. Mit sem törő d-
tekazolyan eszmé kkel, mint amilyen pé ldául a haladás
vagy az ember töké letesí té se. Számukra az é let is, mint
magaavilágmindensé g, ciklikus termé szetű volt. ,,A jó-
lé tnek valahol vé ge szakad,a gonosz pedig önnön magá-
ra hoz romlást." Körforgás van mindenütt: a Jin
(a Hold, a Föld, azárnyé k, a nő isé g,avizé s a vegetáció)
é s a Jang (a Nap, a fé rfilé t,a fé ny, a meleg, az é gbolt, a
pozití v elemek é s sajátságok) szüntelenül cseré lik egy-
mással megfelelő ré szeiket a világmindensé gben. Nem
állnak eg5nnással ellenté tben, az egylk nem jó, a másik
nem rossz, egyszerüen a termé szet kiegyensú lyozott erő i.
Az ő állandó mozgásuk é s változásuk- amelynek jelké pe ,
a ké t egyenlő ré szre osztott kör, a kört ketté osztó vonal
azonban nemazátmé rő ,hanem egy hullámvonal - teszi
a világot lakhatő vá,é sha a kettő egyensú lybanvan, har-
monikussá is. Mindenfé le emberi é s termé szeti kataszt-
rófa ennek az egyensú lynak a megbomlásából követke-
z.k, akár a Jin, akár a Jang jut helyteleniil - é s idő legesen -
tú lsú lyra a másik rovására.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kí naiak, miközben osztoz-
nak a nyugati törté né szekkel abban a hitben, b,ogy az
ember a vadság állapotából emelkedett fel a civilizáció
szintjé re, az ide vezető haladást nem tekintik - vagy te-
kintetté k - folytonosnak. A kí nai filozófia é s a másfajta
szellemi tevé kenysé gek jóval korábban kialakultak,
mint ahogy ezek nyugati vagy indiai megfelelő it Kí ná-
ban megismerté k. A kí nai é s a többi civilizáciő között
ebben az emberrő lé s környezeté rő l kialakí tott alapvető
szemlé letmódban rejlik az igazán lé nyeges különbsé g.
Van persze sok más, meghökkentő elté ré sis, ezek azon-
ban tulajdonké ppen csak alternativ választások. A kí -
naiak pé ldául fehé rben gyászolnak, nem feketé ben) az
indok azonban itt is, ott is ugyanaz: a szí nek kerirlé se.
Ő ka bal oldalt tartjáktöbbre, nem a jobbat. A kí naiak
felülrő l lefelé í rnak, mi ví zszintesen) az azonban senki-
nek sem jutna eszé be, hogy a lapon ré zsú tosan rója a
betű ket.Az ő könyveik ott kezdő dnek, ahol a mieink
vé gző dnek,de hát ki kezdené a könyvet a közepé n?
 14 l ,l kínai civilizáció
A különbségekre sok más példát is fel lehetne méghozni,
de ezek éppoly felszínesek lennének: egyaránt a közös
emberi reakciókból következő, logikus és ésszerű válasz-
tások eredményei, csak éppen ellentétesek a mi civilizá-
ciónk választásaival.

NYUGATI PÁRHUZAMOK llgazugyan, hogy a di-

nasztikus körforgás elve és a hátterében megbúvó Jin és
Jang-elméletnem alkalmas a kínai történelem periodizá-
ciőjáta,de a mi rendszerünk, amelyet saját történelmünk
számára kidolgoztunk, semmivel sem jobb ennél. Kíná-
ban a mitikus és a klasszikus elemek összeolvadnak: a
Hszia-dinas ztia létezésérőlnincs semmilyen, még régé-
szeti bizonyítékunk sem, de éppúgynincsenek hitelt ér-
demlő érveink arra, hogy mint koholmányt elvessük.
A szó szűkebb értelmében vett kínai ókornak - a csou-
dinasztiától a Han korig (i. e. 1100-tó1 i. sz. 200-ig) -
vannak olyan vonásai, amelyek erős hasonlóságot mu-
tatnak a vele csaknem egyidejű nyugati klasszikus idő-
szakkal: az ismert világ (Kína) sok kisebb és néhány jó-
val nagyobb állam között oszlott meg. Mindezeket a kö-
zös kultúra kötelékei fűzték össze, és a leghatalmasabb
királyság végül meghódította az összes többit, egyetlen
birodalomban egyesítve az egész ismert világot.
Vannak azonbanlényeges különbségek is: sem a Cs'in
állam, sem az általa később meghódított államok nem
kis városállamokból nőttek ki, Ezt az államalakulatot a
kínai történelem nem ismerte. Valamennyi királyság,
korábban pedig nagy kiterjedésű hűbérbirtok volt. Né-
melyik nem nagyobb a modern belga, holland vagy dán
királyságnál, mások viszont majdnem akkorák, mint
Franciaorsz ág v agy Spanyolország. Kivétel nélkül mo-
narchiák voltak, a köztársasági kormányforma fogal-
mát nem ismerték, demokratikus eszmék nem léteztek.
A királyoknak az erkölcsi és az etikai törvények szabtak
pályát: igazságosnak, becsületesnek ós irgalmasnak kel-
lett lenniök, életvitelükben és udvartartásukban sze-
rénységetkellett tanúsítaniuk, Az alattvalók vi szont fel-
tétlen hűség geltartoztaka királynak. Rabszolgaság nem
létezett, vagy ha mégis, csak igen csekély mértékben:ál-
talában anők közül kikerülő házi szolgálók formájában.
A mező gazdasági munkát j obbágyparasztok v égezték,
akik a feudális földesurak földjéhez voltak kötve, de nem
voltak rabszolgák, nem lehetett őket megvásárolni vagy
másnak eladni.
A Római Birodalomhoz hasonló és a vele csaknem
egyidejű első központosított kínai birodalom felbomlá-
sának eseményei szintén eltérőek. A hasonlóságok csak
felszínesek: Kinát, akárcsak Európát barbár betörések
érték,és ezeka törzsek nemigáztákle azegész országot,
az egyik fele, Dél-Kína(ebből a szempontból Bizánc

9 / Totálkép a Honan tartománybeli Lojang közelében lévő

buddhista barlangtemplomról. A szobrok és az előtérben áIlő
emberi alakok közötti méretkülönbség jó1 érzékelteti a szobrok
roppant méretét.
A kínai civilizóció |
 16 lAkí naicivilizáció

megfelelő je) megmaradt kí nai fennhatóság alatt. Mind-

ké t helyen sor került egy ,,egyetemes vallás" bevezeté sé -
re, ezKí nában a buddhizmus, Bizáncban a kereszté ny-
sé g volt. Ezzel azonban a hasonlóság vé get is é r, é s szem-
betű nő bbek lesznek az elté ré sek:Dé l-Kí nanem a leg-
ő sibb, legcivilizáltabb é s legné pesebb ré sze volt a biroda-
lomnak, mint Kis-Ázsia é sGöiög ország,hanem a legké -
ső bbmeghódí tott, gyé ren betelepí tett területe, ebbő l a
szempontból tehát Galliának é s Britanniának felelt meg.
Az igazi Kí na átmenetileg idegen uralom alá került, de
erő s,ső t hamarosan döntő befolyást gyakorolt azidegen
királyokra é s né peikre. A kí nainak megmaradt Dé l-
Kí nát a nankingi uralkodók továbbfejlesztetté k, betele-
pí tetté k, é s határait kiterjesztetté k dé l felé , Vagyis a kí nai
császárság ahelyett, hogy összezsugorodott volna, mint
abizánci birodalom, mind területileg, mind a né pessé g
számát tekintve tovább gyarapodott.

A BUDDHIZMUS MEGJELENESE / A buddhizmus

a kí naiak számáraidegen vallás volt, amely csak né hány
é vszázados indiai é s közé p-ázsiai fejlő dé sután é rkezett
el Kí nába, Nem állt szemben a mát \é tező vallásokkal,
csak egyszerű en igyekezett figyelmen kí vül hagyni ő ket.
Nem törekedett arra, hogy befolyásolja vagy irányí tása

10 / Az egyik jünkangi barlangtemplom belseje. A szikla felszí né re

fé ldombormű veket faragtak.

l 1 / Buddhista szobrok Jünkangban, Tatung közelé ben (Sanhszi

tartomány), A barlangtemplomok a 4-5. századbólva| ő k,
bennük találhatók Kí na legré gibb buddhista szobrászati
alkotásai.

al á vo nj a a kotmány zat o t, mert az áLlamhatalmat az em-

beri gyarlóság é s mulandóság csalók avilágáhoztartozó-
nak tekintette, amelyen a buddhizmus tú l óhajtott lé pni.
Ritkán volt ré sze szigorú üldözteté sben, mártí rjai nem
voltak. Ellenfelei, a konfuciánusok jobbára csak világi
ké rdé sekben szálltak velük vitába: azt bizonygatták,
hogy a buddhista szerzeteseknek é s apácáknak nincsjo-
guk arra, hogy szű ziesé letet folytassanak, mert ezzelve-
szé lyeztetik a család fennmaradását. A buddhizmust
pártoló uralkodóknak pedig azt vetetté k a szemé re,
hogy nem tejesí tik kötelessé güket, mert a hí vságos egyé -
ni üdvözülé st keresik, az erkölcsi tekinté ly é sazigazsá-
gos kormányzáskátára.
Kí nában a szobrászatviszonylag ké ső nalakult ki. Né -
hány Sang kori csontfaragványon é s márványból ké -
szült alkotáson kí vül vannak mé g Han kori lapos dom-
bormű vekis, de emberi alakok szobrászati ábrázolása a
sí rokba temetett kerámiafigurákra ko rlátoző dott. A budd-
hizmus ú j hagyományt hozott magával, amely ré szben
beleolvadt a márlé tező mű vé szetiágba: adombormű ké -
szí té sbe.Emellett azonban me ghono sí t otta Kináb an az
ú n. körplasztika formáját: a Buddhát a vallásos ikono-
gráfia elő í rásaszerint különfé le testtartásban ábrázolő
 A kí nai civilizáció | I7

geket megörökí tő szobrok, sem olyanok, amelyek miti-

kus vagy mondabeli alakokat ábrázolnának. A festé szet
foglalkozhatott effé le té mákkal, de a szobrászatmegma-
radt Buddh a szolgálatában álló mű vé szeti ágnak,kivé ve
azokat a ritka eseteket, amelyekrő l alább,lesz sző (ezek
sorába taftoznak pé ldául a Kao-cung császár emlé ké t
ő rző dombormű vek).
A mű fajkí nai mű vé szeinem az emberek egyé ni voná-
sainak hangsú lyoz3sára é s nem az emberi test jellemző
sajátságainak bemutatására törekedtek. Figyelmüket a
lelki vonatkozásokra összpontosí tották: a nyugodt, bé -
ké s, a világi küzdelmektő l é s é rzelmektő lmentes arcról
az az isteni tudás sugárzik, amely a vé gső cé lhoz,a nirv á-
nábozvezet. Buddhát általában meditáció közben é s az
annak megfelelő testtartásban, olykor pedig oldalt fekvő
helyzetben mintáztákmeg, ú 8y, ahogy a hagyomány sze-
rint halálos ágyáttfeküdt. A Tatung közelé ben lé vő Jün-
kang barlangtemplomait a tatár Y ej-dinasztia korai idő -
szakának fő városa közelé ben alakí tották ki. ké ső bba
Vej-dinasztia áttelepült dé lre, Lojangba, é s ekkor kezd-
tek hozzá azoknak a nagy szikl atemplomo kn ak az é pí té-
sé hez, amelyeket a közeli Lungmenben a sziklafalból
vájtak ki. Ezeknek a mé retei jóval nagyobbak, é s kidol-
gozásuk szí nvonalában is felülmú lják a jüngkaniakat.
Lungmen sokáig jelentő skegyhely maradt, a Szuj- é s a
T'ang-dinasztiák idejé n folyton bő ví tetté ké s fejlesztet-
té k, egé szen a '7. század vé gé ig.A lungmeni kegyhely
utolsó nag.r., p ártfo gój a való szí nű legVu császárnő volt,
de a legszebbek a Szuj-dinasaia uralkodása idejé n ké -
szült szobrok, a kí nai buddhista szobrászat legnagysze-
rű bbkorszakának alkotásai.

12 / Kuan-jin bódhiszattva ké t aranyozott bronzszobra, az egyik

(balra) 595-ben ké szült. Ezek a Szuj-dinasztia idejé bő 1való
szobrocskák a Kí nában fennmaradt legré gebbi pé ldányok közé
tartoznak (British Museum).

1 3/ A Majcs'isan -,,Gabonahegy" - Eszaknyugat-Kí nában (Kanszu

tartomány). Oldalában buddhista barlangtemplom van
a Vej-dinasztia (38G535) korából.

szobrokat, A Sanszi tartomány é szaki ré szé n,Tatung

közelé ben lé vő Jünkangban talált legré gebbi pé ldányo- a:G]:s]9| ia:r,,
kon az idegen hatás igen szembeszökő , annyira, hogy
mé gaztis felté telezté k: nem kí nai mű vé szekkezé bő ke-
l
rültek ki. Ezek az alkotások annak a görög-római hatás-
nak nyomait viselik magukon, amelyek a gandharai é s
más | ndiai, illetve pakisztáni - a buddhista vallás é s kul-
tú ra.akkori n agyközpontjaiból való - emlé kek mű vé sze-
té re jÖllemző ek. Eza mű vé szetfokozatosan alkalmazko-
dott. a kí nai körülmé nyekhez, é s olyan átalakuláson
ment át, amelynek következmé nyeké nt a korai mű veken
mé g feltű nőidegen vonások jóré szt eltű ntek.Mindeköz-
ben megő riztevallásos mű vé szetjellegé t, é s a jelek sze-
rint sohá nem gyakorolt kimutatható hatást a világi mű -
vé szetre, Ilyenformán nincsenek kiemelkedő szemé lyisé -

A T,ANG KoR SzoBRÁSZATA ns rrsrnszuTu l
A T'ang-dinasztia korában, Lungmen fejlő dé sé nekutol-
ső é vszázadábanmegváltozott amű vé szistí lus, Új irány-
-fordultak, a mű vek.humanizálódtak, az ember
zat jelentkezett,
felé é s ennek áegfelelő en vesztettek vallá-
sos-spirituális jellegükbő l, A Közé p - Ázsiában é s Indiá-
ban járt zarándokok magukkal hozták Amida Buddha
ú j kultuszát, amely nem fordult el annyira a világtól, é s
né piesebb lett a korábbi vallásnál. Ennek hatására
Buddhát é s a bódhiszattvákat egyre inkább emberké nt,
ső t asszonyké nt ábrázolták, Avalokité svara, ,,aki meg-
hallja a világjajkiáltását", é s aki visszaté rt a nirvánából,
hogy segí tsen a szenvedő emberisé gen,fokozatosan is-
tennő vévált, Kuan-jinné , ,,aki flakataő ".Ezazátalakll-
lás a7. században kezdő dött, é s csak a II-I2. századra
ment vé gbe egé szen. Egy felháborodott tudós szerzetes
már a7. század közepé n tiltakozott azellen, hogy a mű -
vé szek hajlamosak a bódhiszattvákat táncosnő kh özha-
sonlatosnak ábrázolni,,,ú gyhogy most minden udvar-
hölgy azt hiszi, hogy olyan, mint egy bódhiszattva".
Ismereteink szerint a tatár dinasztiák uralma alattállő
é szaki császárságban a mű vé szetekjobban virágoztak,
mint dé len, a Jangcé n tú li kí nai területen. Nanking köze-
14 lHimzé s azEzq Buddha-barlangokból (Tunhuang, Kanszu
tartomány), amelyen,,Buddha pré dikál a Keselyű -csú cson".
A finom sző ttesek é vszázadokon át el voltak zárva az egylk
barlangban, é s hála Eszaknyugat-Kí na száraz é ghaj\atinak,
fennmaradtak (9. század, British Museum).
l5/ Bárka a Jangcé n. A Jangce folyó felsó szakaszán é vszázadokon
át ilyen különlegesen megerő sí tett bárkák közlekedtek, hogy
ellenálljanak a szurdokok é s zuhatagok tomboló áramlatainak.
16 i A Vej-dinasztia (38G535) korából való kő szté lé ré szlete.Ez volt
a korszak legkedveltebb mű vé szetiága.Tárgyát általában
a buddhista ikonográfiábó1 merí tette, mint ebben az esetben is
(Metropolitan Museum, New York).
lé ben é s a Hangcsou melletti hí res Ling-kin-sze-kolos-
torban találhatő ugyan a Szuj- é s a kissé ré gebbi dé li
dinasztiák idejé bő származő
l né hányszé p szobor, de
nincs egyetlen olyan kegyhely sem, amelyik a jól ismert,
utóbbi é szaki dinasztiák fő városai közelé ben találhatő
jünkangi é s lungmeni barlangtemplomokhoz volna ha-
sonlí tható. Nemré giben fedezté k fel ú jra Majcs'isant, ezt
a hosszú idő nát mellő zött é s márcsaknem elfeledett lelő -
helyet, amelyrő l kiderült, hogya buddhista szobrászat
egyik fontos központja volt. Mivel Kanszu tartomány
dé lkeleti té szé n,a senhszivel határos területtő lé s cs'an-
gantól nem messze fekszik, a Vej-dinas ztiakorában é s az
5-6. században, a Szuj uralkodók alatt, majd a II. szá-
zadban a Szungok idejé n ismé t erő spártfogókra talált.
Annak ellené re, hogy mé g a Ming korszakban is zarán-
dokközpont volt, a tudósok nem foglalkoztak vele, é s
csakaz 1940-es é vekben, ajapánokkal ví vott háború so-
rán fedezté k fel ú jra, amikor sokan azországnak ezen a
nyugati vidé ké nkerestek menedé ket.
A tunhuangi barlangtemplomok Kanszu tartomány
tlxoli, elhagyatott nyugati ré szé n,a Kí nából Közé p-
Azsiába é s onnan tovább vezető fő karavánú t mellett
fekszenek, A T'ang-dinasztia bukása körüli zű rzavaros

é vekben azegyikbarlangot ré szben befalazták, é s csak a
20. század elejé n fedezté k fel ú jra. Ekkor az ott talált
anyagnagy ré szé t[í rás-é s ké ptekercseket] Stein Auré l é s
Pelliot Európába szállittatta. A barlangokban sok a fal-
festmé ny, amelyek az é szaki Vej-dinasztia korától a ko-
rai Szung-dinasztia idejé ig eltelt hat é vszázad során ké -
szültek. Azábrázoltté mák nagyré szt buddhisták, de van
közöttük né hány ltazást,vadász- é s csatajelenetet meg-
örökí tő , valamint a családi é letbő l vettké p is, amelyek a
dzsátakákat (Buddha korábbi megtestesülé seinek törté -
neteit) illusztrálják. Mivel a sí rokban 1áthatő falké peken
é sa tunhuangi alkotásokon kí vül csak igen kevé s T'ang
korból való festmé ny maradt fenn, ezeknek a jelentő sé ge
páratlanul nagy a korabeli kí nai festé szet jellegzetes vo-
násainak é s stí lusának é rté kelé seszempontjából.
A kor buddhista festmé nyei általában a szobrászat vo-
nalvezeté sé té s stí lusát követik. Azalakokat a meditáció
hagyományos testtartásában ábrázolják, az emberi jel-
lemvonások hátté rbe szorulnak, helyettük a spirituális
erő thangsú lyozzák. Valószí nű lega nyugatabbra fekvő
A kí nai civilizáció | 19
buddhista országokból kiinduló hatások ezen a távoli
határvidé ken mé g erő sen é rvé nyesültek, é s nagyszámú
követő re tal áltak. Azsánerké pek szinté n ilyen hatásokat
mutatnak: a harcosok mintha páncé linget viselné nek,
ami a szű kebb é rtelembenvett Kí nában nemigen volt
gyakori, atájaké s az alakok kidolgozása pedig idő nké nt
a ké ső perzsa
i mű vé szetre emlé keztet.Akí nai mű vé szet,
fő ké nta festé szet é s a kerámia, a mohamedán világban
nagy tekinté lynek is örvendett, különösen a9. század é s
a 14. század között. Az viszont teljesen nyilvánvaló,
hogy é les stí lusbeli különbsé g van a tunhuangi mű vé szet
é s a Szung kortól uralkodó stí lus között. Az emlí tett idő -
szakból ugyanis már elegendő kí nai ké p áll rendelkezé -
sünkre ahhoz, hogy módunk legyen az egyé rtelmű é rté -
kelé sre. A sí rokban - pé ldául Jung T'aj hercegnő sí rjá-
ban, Cs'angan közelé ben - talő ltT'ang kori falfestmé -
nyek egyé rtelmű enközeli rokonságot mutatnak a tun-
huangiakkal, de é lesen különböznek a Sung kori tájké p-
festmé nyektő l. Kí na aT'angkorban kultú rájának é s be-
folyásának tető pontján állt, é s legalábbis valószí nű ,
20 lAkí naicivilizáció
hogy mű vé szetehatástgyakorolt a tő le nyugatra fekvő
országokra, amelyek csak kevé ssel korábban kerültek
mohamedán uralom alá.
A buddhizmus sokat alakí tott a kí nai mű vé szeten,de
a társadalmi rend mé lyreható megváltoztatásához csak
kevé ssel járult hozzá. é s jóformán semmifé le befolyást
nem gyakorolt a kormányzás é s az oktatás elmé leté reé s
gyakorlatára.
A BIRODALoM KETTESZAKADÁSA / Mé g ha
mondhatjuk is, hogy a Han kori császárságtöbbé -kevé s-
bé hasonló volt a Római Birodalomhoz, é s hogy ezt a
kort ké ső klasszikus
i idő szaknaklehet tekinteni, az el-
rópai törté nelem ú gynevezett,,söté t" közé pkorának
nincs té nyleges megfelelő jeKí nában .Igazugyan hogy a
barbár betöré sek az anyagijólé tre, a kis- é s nagyváro-
sokra itt is pusztí tó következmé nyekkel jártak, de már a
kí nai nyelvben nem idé ztek elő semmifeleváltozást,nem
szüntetté k meg az í rásbelisé get, é s nem szakí tották meg
azirott feljegyzé sek folytonosságát. A3. é s az 5. század
közötti kí nai törté nelmet é ppoly jól ismerjük, mint bár-
mely másik korszaké t. A barbárok száma cseké ly volt,
igy az é szaki országré sz alattvalóinak tú lnyomó kí nai
többsé ge gyorsan magukba olvasztották az idegeneket.
E többsé g kormányzására a tatár császároknak állami
hivatalnokké nt é s katonai kormányzókké nt mű veltkí -
naiakat kellett alkalmazniuk. A ké t uralkodóosztály, a
tatáré s a kí nai, egymás közöttházasodott, é s lassanké nt
olyan arisztokráciává olvadt össze, amely kezé ben tar-
totta az államvezeté sé t, é s gyakran ú j, többnyire rövid
é letű dinasztiákat hozott lé tre. Ez a legszembeötlő bben
a tatár to ba tö rzs bő l származő V ej -uralko d ő házbukás a
után mutatkozott meg. A Vej-dinasztiavolt az egyetlen,
amelyik több mint egy é vszázadon át - 424-tő l535-ig -
fennállt, majd ké t rövid é letű egymással
, veté lkedő ural-
mi rendszerré szakadt, A Vejek, akik jellemző mő donaz
általuk felvett kí nai dinasztikus nevükön váltak ismert-
té , a buddhizmus szilátd támogatő i voltak. Uralkodá-
suk fő ké ntarról nevezetes, hogy nagyban hozzájárultak
azakkor fejlő dé snekindultmű vé szet,különösen a szob-
r ászat ú j stí lusirányainak kibontakoz ásához,
A kí nai uralom alatt maradt dé li birodalom politikai
törté nete hasonlóké ppen hányatott volt, miközben az ú j
mű vé szetiformák, fő ké nta költé szet hasonló fejlő dé sen
ment keresztül, A csin-dinasztiából való uralkodóház
Eszak-kí na elveszté se után, sok ezer menekült kí sé reté -
ben, dé lre táv ozott, é s me galapí totta a dé li császárságot,
amelynek fő városaNanking lett. Itt uralkodtak több
mint száz é ven át (3l7-tő l4l9-ig), utánuk pedig né gy
rövid é letű dinasztia következett, Bár dinasztiáknak
mondták ő ket,valő jábanazonban katonai diktatú rák-
ról volt szó, amelyeket egy-egy erő skezű uralkodó alapi
tott, ő ketazután igen rövid idő közökben gyenge utódok
követté k. Ezeket szinte kivé tel né lkül e1y, a katonai
arisztokrácia soraiból kikerült, ú jabb vezé r fosztotta
meg trónjától, aki elé g erő svolt ahhoz, hogy eltávolí tsa
elő djé té s legyő zzeveté lytársait. E politikai gyengesé g
ellené re Nanking kulturális é lete kifinomult, választé kos
é s ú jí tóké szvolt: pártolta é s elő mozdí totta azftodalmat
é s a más mű vé szeteket.A festé szet legré gibb mestermű -
vei- nem számitva né hány Han kori falfestmé nyt - ez
idő bő származnak,
l de ebbő l a gazdag mű vé szetbő l,
melynek alkotásait a korabeli irodalom ré szletesen leí rta
é s é rté kelte,csak töredé kek maradtak ránk. Maguk a
mű vekmár vagy nem lé teznek, vagy csupán ritkaság-
számba menő , ké ső bbimásolatokból ismerjük ő ket,
Szó sem volt tehát ,,söté t" közé pkorról,bár a konfu-
ciánus törté netí rók, akik ké ső bb,a T'ang korban, össze-
állitottákazé szakié sdé licsászárságközöttimegosztott-
ság korának dinasztikus törté neté t, felpanaszolták a po-
litikai bizonytalanságot, az ország ketté osztott ságát, a
közigazgatás (é s vele saját társadalmi osztályuk kiváltsá-
gainak) hanyatlását,A különböző dinasztiák uralkodóit
első sorban a buddhizmus támo gatá sáé rt, a konfuciánus
tudomány mellő zé sé é rté s az egykori kvietista flloző frá-
ból akkoribanmár mágikus é s misztikus vallássá válto-
zott taoizmus iránti engedé kenysé güké rtbirálták.
A korszak megí té lé sekorelfogultan hallgatnak róla,
hogy volt a mé rlegnek másik oldala is: nem szólnak a
buddhizmus mé lyreható mű vé szi következmé nyeirő lé s
arról az ösztönzé srő l, amelyet a költő k é s tudósok az ú j
taoizmusból merí tettek.
A taoizmus é rdeklő dött a mágia ir í nt, kereste a halha-
tatlanságot biztosí tó é letelixí rté s a bölcsek kövé t (a kö-
' zönsé ges fé meket megfelelő vegyí té sben arannyá átala-
kí tani ké pes anyagot),sezazé rdeklő dé slerakta a termé -
szettudományos kutatás alapj ait, bármennyir e megbiz-
hatatlanok voltak is azok, Amágikus anyagok utáni ku-
tatás mellé ktermé kei vezettek el a mágnessé g jelensé gé -
nek felfedezé sé hezé s a lő por feltalálásához. Ezeka ké r-
dé sek nem é rdekelté ka hivatalos törté netí rókat, legfel-
jebb helytelení té süknek adtak hangot, egyé bké ntnem
vettek róluk tudomást. A szé ttagoltság korának kultu-
rális eredmé nyei csak a tágabb é rtelemben vett iroda-
lomból, a költő k, a taoista tudósok é s a buddhista szer-
zetesek mű veibő l ismerhetőmeg k é s é rté kelhető helye-
k
sen. Ma már elfogadott né zet,miszerint a taoisták elké p-
zelé sei valamifé le formában eljutottak Európába, é s elő -
ször Alexandriában, a távolabbi ázsiai or szágokkal foly-
tatott ké ső római kori é s bizánci kereskedelem központ-
jáb an találtak o tthonra. Bizonyí té ko k vannak r á, ho gy
mát a Han-császárság 3. századi bukását közvetlenül
követő korszakban lé trejött az összekötteté s a tengeren,
illetve aKő zé p-Azsiánát vezető hosszú karavánú ton a
Római Birodalom keleti tartományaival é s Egyiptom
vörös-tengeri kikötő ivel.
A buddhizmus, amelynekszámáralndia volt a Szent-
föld, arra blzditotta a kí nai zarándokokat, hogy hosszú
é s veszé lyes ltazást tegyenek ebbe az országba, itt miné l
jobb másolatokat kutassanak fel a szű ttákból é s más
szent iratokból, keressenek Buddha-ereklyé ket, é s töké -
letesí tsé k magukat hitük megé rté sé ben.A zarándokok

mindké t ú tvonalat igé nybe vetté k: odafelé gyakran a
szár azf öldön h al adtak, m aj d miután me3tap a s ztalták,
milyen veszedelmes az átkelé s aKözé p-Azsiát Indiától
elvá| asztó magas hegyláncokon, inkább a tengeren té r-
tek vissza. Ám a ví zen fenyegető veszedelmek sem voltak
sokkal kisebbek. A kalózokon kí vül az is növelte a ve-
szé lyt, hogy a hajő zás tudománya akkor mé g fő ké ppa
part menti vitorlázásra korlátozódott. A nyí lt tenger át-
szelé sé recsak alkalmilag tettek kockázatos kí sé rleteket,
amikor is a hajó helyzeté t vagy becslé ssel, vagy a Nap é s
a Hold állásából határozták meg. Igy ltazott Fa-hszien
zarándokis, aki a szumátriai Palembanban vagy annak
közelé ben szállthajő ra, é s mindaddig nem látottszáraz-
földet, amí g Santung partjai fel nem tű ntek.Több mint
ötven napot töltött a tengeren, é s ú ti cé ljától, Kantontól
17 / A Paosan-sí kság Jünnanban. A terület a Meköng- é s
a Szalveen-folyó között hú zódik. Mintegy 1200 mé ter
magasságban. Jünnan szubtropikus é ghajlata alatt ké tezer mé ter
magasságig lehet rizst termeszteni.
! TÉ f,rya
A kí nai civilizáció | 2í
csaknem 1600 kilomé terrel é szakabbra é rt partot. Nem
csoda, hogy azarándok meg volt győ ző dve róla : Buddha
oltalmának - é s a saját szent küldeté sé nek - köszönhette,
ho gy veszé ly es utazása vé gül is szerencsé sen v é gző dött.
A BIRoDALOM Ú.rnancyESÍ TBSB / 589-ben a ket-
té szakadt otszágismé t egyesült, egy váratlan é s jóformán
vé rtelen hadjárateredmé nyeké nt, amelyet az utolsó, ú gy-
nevezett tatár dinasztiát, a ké ső icsou-uralkodócsaládot
eltávolí tó ú j Szuj-dinasztia első császára vezetett. Jang
Csien, azű jcsászár az utolsó Csou-uralkodó veje volt, de
apai ágon kí naiszármazású lé vé n,a törté netí rók kí nainak
tekintetté k. A katonai aisztokrácia soraiból kikerült sok
kortársához hasonlóan valójában fé lvé rvolt, ám az a
té ny, hogy ,,kí nainak" számitott, segí tette abban, hogy
megdöntse az eré lytelen nankingi Cs'en-dinasztiát. De
persze szerepet j áts zottakebben más, fontosabb teny ező k
is. Keleten, ahol a nagy é szakkeliti kí nai alföld terül el,
nincs igazi földrajzi határvonal Eszak- é s Dé l-Kí nakö-
zött. Nyugaton, Szecsuanban, a magas Cs'ingling hegy-
22 lAkí naicivilizáció
lánc már igaá választóvonal: a Jangce közé pső folyásá-
nál, Hupej tartományban a Tapiesan-hegylánc (nevé nek
jelenté se : Nagy-Különbsé g-hegyek) elválasztja a nedves,
rizstermő Jangce-völgye t abiaa- é skölestermő szárazno-
nani sí kságoktól (innen kapta a vidé k a nevé t is). Tapie-
santól keletre azonban nincsenek hegyláncok, a Jangce
völgye beletorkollik a Huaj folyó által átszelt sí kságba.
Gyakran ezakanyargós folyó fogadta magába a Sárga-
folyó egé sz ví zmennyisé gé t,mé gpedig olyankor, amikor
az megv áltoztatta f oly ásir ány át, é s a Santung-fé lszigettő l
nem é szakra, hanem attól dé lre keresett medret magának.
E mocsaras, tavakkal é s sí kságokkal tarkí tott területen
belül nincs egyé rtelmű határvonal, sem bármilyen ökoló-
giailaghatározott elkülönülé s. A rizs é s a bű zatermeszté -
se összekeveredik, inkább a talaj é s az öntő zé s, semmint az
é ghajlat dönti el, hogy hol melyik terem. Csak a Jangce
közelé ben van tú lsú lybana rizstermelé s, é s csak a Huajtól
é szakrafo termé ny abtsza, Ebbő lkövetkező en a háboru é s
a politika területé n sem alakult ki valódi hatfu. A száraz
é vszakban a seregek könnyen vonulhattak é szaktő ldé lre,
é s a lakosság egyes csoportjait nem választották el egy-
18 / Teaültetvé ny Mengsanban ; itt termesztik a hí res Meng Ting
teát, amelyet valamikor csak a császárok fogyaszthattak
(Nyugat-Kí na, Szecsuan tartomány).
mástól szokásbeli sajátosságok. A törté nelem folyamán
mindvé gig ez a vidé k volt a kí nai Armageddon mezeje,
azoknak anagy, döntő csatáknak a szí nhelye, amelyek
egyesí tetté k vagy megosztoí ták Kí nát. Cs'in seregei itt
törté k meg az utolsó nagy ellenfé l, Cs'u dé li királyságának
erejé t, é s a Han-din asztia megalapí tója ugyancsak itt mé rt
döntő csapást veté lytátsára,egy dé li hercegre. A dé l-kí nai
császárság a Csin-dinasztia idejé n, 387-ben a fej-zuji csatá-
ban itt vert vissza vé gleg egy nagy tatár betöré st, é s ezzel
további ké tszáz é wel meghosszabbí totta a birodalom
megosztotts ágát, A törté net a legú j abb korig folytatódik:
az l948-as huaj-haji ütközetben aratott döntő győ ze| em
következmé nyeké nt jött lé tre a Kí nai Né pköztársaság.
Mindezeket a csatákat - é s mé g sok másikat - nagyjából
azonos terepen, vidé ken é s cé lé rtví vták: aki ezt a területet
birtokolta, az elő ttmegnyí ltaz ű tdé l fe| é .
Kí na tartós megosztottságának tehát - amint láttuk -
nemcsak hogy nem volt semmifé le valóságos földrajzi
indoka, hanem mé g inkább erő stopográfiai té nyező k
munkáltak az ú jraegyesité s mellett akkor, amikor vala-
melyik é szraki állam elé ggé megerő södött ahhoz, hogy
egyesí tse Eszak-Kí nát, majd elsöprő erejé t a Dé l ellen
fordí tsa. Eszak-Kinahatalmas sí kiága é s az aztkelet fe-
lő l,illetve nyugatról szegé lyező ,hegyekkel bodtott San-
tung é s Sanhszi tartományok a ré gebbi idő kbennem-
csak sokkal né pesebbek voltak, mint a Jangce völgye é s
annak dé li medencé je, de jóval egyszerű bb is volt egyet-
len, erő shatalommá összefogni ő ket.Ezeket atattomá-
nyokat semmifé le jelentő sebb termé szeti akadály sem
v álasztotta el e gym á s tól. A S zuj - di n asztia me galapitő á-
j
nak, Jang Csiennek í gy összehasonlí thatatlanul köny-
nyebb dolga volt, mint Konstantinápolyban Justlnia-
nusnak vagy ké ső bbFranciaországban Nagy Károly-
nak, akik sikertelen kí sé rletet tettek a Római Birodalom
ú jraegyesí té sé re.Nekik tengereken é s hegyláncokon kel-
lett átkelniök. Dé l-Kí nameghódí tójának csak a nyí lt
sí kságon kellett keresztülvonulnia hadseregé vel, hogy
elj us s o n a J an grn Nankinggal szemközti p afijár a.
Az ijrae.{ yesí tett birodalom a rövid é letű Szuj-
(581-618) é s azltána következő , hosszabban uralkodó
T'ang-dinasztia (618-906) idejé n, a kí nai törté nelem kö-
zé pkorának nevezhető periódus második felé ben állt
fenn. Ez a kor azonban az erő senközpontosí tott, egysé -
ges császári kormányzat idő szaka volt, nem ú gy, mint a
mi közé pkorunkban, amikor lassanké nt egymástól elté -
rő nyelvű é s különböző szokásokat követő ú j nemzeti
államok alakultak ki. Nyugaton a Római Birodalorn ú j-
jáé ledé sé bevetett hit é s remé nyek lassan kihunytak, mí g
Kí nában aszé ttagoltság kora gyászos emlé k maradt, az
ú j egysé get örömmel üdvözöltók, a dolgok termé szetes
rendjé nek tekintetté k, é s mindenfajta szeparatista törek-
vé st bű nnek nyilvání tottak.Kí na az ú jraegyesité s é s a
T'ang kori konszolidáció után sokkal hosszabb idő nát
volt egysé ges, mint amennyi ideig a megosztottságtar-
tott. A T'ang-dinasztia bukását követő rövid idő szak
(906-tól960-ig) mé g egy átlagos emberi é letkort sem tett

kt. Az é szak-kí nai tatár é s mongol hódí tások, amelyek a
Szung-ház uralmát a dé li országté szre korlátozták,
mindössze 1 50 é vig, II27 -tő |1280-ig tartottak, amikor a
mongolok egé sz Kinára kiterjesztetté k hatalmukat. Ily
módon azután, ha idegen uralom alatt is, ismé t egyesí tet-
í é kazországot. Ő ketközvetlenül a Ming-dinasztiakö-
vette, majd hosszú háború skodás után a mandzsuk,
vagyis a Cs'ing-dinasztia került uralomra. A köztársa-
s.ág - mind a forradalom elő tti, mind azutánakövetkező
- fenntartotta az országkorábbi egysé gé t. Kí nát tehát a
l2-I3. század óta soha nem taszí totta a megosztottság
állapotába a veté lkedő kormány zatok viszálya.
REFORMOK A KORAI TaNC KORBAN f Ez az az
idő szak, amelyben megteremtetté k Kí nában a politikai
stabilitás hosszú idő reszóló alapjait. A kulturális é let-
ben viszont nagy vá| tozások mentek vé gbe, akárcsak a
társadalmi é s a gazdasági rendben. Ha a korszak dinasz-
tiák szerinti, meglehető sen megté vesztő felosztását fi- ve. Talán é rdemes megemlí teni, hogy ő is államcsí nnyel
gyelmen kí vül hagyjuk, é s a Suj-dinasztiától a Szung
uralkodóházig eltelt idő tösszefüggő egé sznek tekintjük,
akkor ezek a változások követhető bbekké é s megma-
gy arázhatő bbakká válnak. Amikor a T'ang-din asztia
uralko dó i ű jjászervezté k az e gy esitett bi ro dalm at, mó d - teremtett, s trónja csak An Lu-san nagy felkelé sé nek
szereik messze elő ttejártak avi| ágmás ré szein akkori-
ban alkalmaz o tt me g o ldá s o knak. Az állami gaz gatásb an
egyre inkább - habár mé g nem kizárólagosan - verseny-
vizsgákon kiválasztott hivatalnokokat alkalmaztak,
Ezeken a vizsgákon szinte minden társadalmi osztály
tagjai ré szt vehettek (ha megvolt hozzá a szüksé ges mű - tő l906-ig tartott. Ám a központi hatalom korábbitekin-
veltsé gük). Nem a hátrányos helyzetű elnyomottakat
zátták ki, hanem a császári család tagjait. A hadsereg
fő ké nta határörsé g szerepé t töltötte be,. az é szaki, no-
mádok lakta területek határait vé dte. Nem feudális, ha-
nem hivatásos hadsereg volt ez, vezeté sé t nem az örök-
letes arisztokrácia tartotta kezé ben. Az adő zást é s a
pé nzügyeket azudvar közvetlenül ellenő rizte, é s a törté -
nelem folyamán első í zben pontos né pszámlálás ké szült
az ország alattvalóiról, beleé rtve a nő keté s a gyermeke-
ket is (amint azt a megtalált lajstromok bizonyí tják).
A754-ben tartott, legteljesebb összeí rás 52 880 448la-
kost számolt. Akár pontos ez a szám, akár nem, minden-
ké ppen messze meghaladja az összes többi korabeli ki-
rályság vagy birodalom né pessé gszámát.
A T'ang kori birodalom egysé ge é s összetartó ereje
majdnem 150 é ven át, 618-tól 755-ig fennmaradt, min-
den számottevő bb belső lázadás vagy rendzavarásné l-
kiil. Az udvar helyzeté re már ez nem vonatkozottmaí a-
dé ktalanul, mert ott az örökösödé s ké rdé setovábbra is
veszé ly forrása volt. T'aj-cung utódáról pé ldául bebizo-
nyosodott, hogy alkalmatlan a mé ltóságra, é s helyé be az
egyik öccse lé pett. Ő azonban alighogy átvette öröksé -
gé t, teljesenjövendő beli felesé ge, Vu Csao, ismertebb ne-
vé n Vu Ce-t'ien császárné hatása alá került. Házasság-
köté sük után az asszony uralkodott gyenge é s beteges
fé rje, Kao-cung császár nevé ben. Fé rjé t,ha| álaután, fia
A kí nai civilizáció | 23
követte a trónon, aki ugyancsak gyenge jellem volt, é s
felesé ge, Yej, az ú j császárné befolyása alatt állt.Ez a
helyzet Vu császárné számára elfogadhatatlan volt. Elé r-
te, hogy azű jcsászárt egy hónapon belül eltávolí tsák, é s
a mé g mindig legnagyobb tekinté lynek számitó Vu csá-
szátné a másodszülött fiát ültette a trónra. Ámaző ural-
kodása is né vleges volt, csak a császárné korlátlan fenn-
hatő ságátleplezte. Vu né hány esztendő mú lva elé g erő s-
nek é rezte magát abhoz, hogy fiát lemondassa, é s maga
foglalja el a trónt. Ő volt azelső é s egyetlen nő ,akinek-a
kí nai törté nelem folyamán ez sikerült.Halálátrövid, vi-
haros idő szak követte, amikor a jogaiba visszahelyezett
- az elő bbiekben már emlí tett - Vej császárnő , majd an-
nak leánya, vé gül pedig Vu császárné leánya tett rá kí sé r-
letet, hogy a nagy császárné nyomdokaiba lé pjen, Vala-
mennyien sorra kudarcot vallottak, é s a hatalom Vu
egyik unokájára, a hí res Hszüan-cung császátra szállt,
akinek Ming Huang, ,,a Fé nyes Császár" lett a mellé kne-
jutott hatalomra, hiszen nem volt első szülött fia apjá-
nak, Zsuj-cung császárnak. Ily módon ő sem volt törvé -
nyesebb uralkodó, mint Vu császárnő , de egyeté rté sben
é lt testvé reivel. Hosszú uralkodása során rendet é s bé ké t
(755) vé gé nrendült meg.
A felkelé s a T'ang-dinasztia uralmát ké t, csaknem
egyenlő idő szakra osztotta. Az első az erő sközponti
kormányzat é s a tartós belső bé ke150 esztendeje volt, é s
a második is csaknem pontosan ugyanannyi ideig, 755-
té lye soha nem állt helyre teljesen, é s a tartományok egy-
mással veté lkedő katonai kormányzói igen fontos politi-
kai té nyező kkéváltak, A T'ang kori kultú ra é s mű vószet
magas szí nvonalában a dinasztia vé gső megsemmisülé -
sé ig nem következett be hanyatlás, é s azok az igen lé nye-
ges társadalmi változások, amelyek mát a korábbi idő -
szakban megkezdő dtek, a ké ső bbiekbenbontakoztak ki
teljesen.
A KESÓI T,ANG KoR TÁRSADALMA / A Kí nával
foglalkozó törté né szek ma már egyeté rtenek abban,
hogy a T'ang kort ketté osztő választő vonal, amelynek
idő belihelyé t az An Lu-san-fé le felkelé shez kötik, sok-
kal fontosabb korszakhatár, mint a dinasztia 906-ban
bekövetkezett vé gleges bukása. Ezekben a századokban
nagy változás ment vé gbe: a ré gi arisztokrata családok
hatalma csökkent, é s mé lyen a hátté rbe szorultak. Pedig
a Han-dinasztia bukása ő ta az ő kezükbenvolt a kor-
mányzás. Ekkor azonban a mű velt közé pré tegek lé ptek
a helyükbe, akik a kő zigazgatási hivatalnokok számára
elő í rt nyilvános vizsgákonelé rt sikereik ré vé nlé pé srő l
lé pé sremind nagyobb hatalomra tettek szert. Ennek a
társadalmi ré tegnek felemelkedé sé ta korai T'ang kor
uralkodóinak politikája tudatosan támogatta: T'aj-
cung azzal, hogy a Zsuj-dinasztia idejé n mé g csak kí sé r-
letké nt bevezetett vizsgarends zert felé lesztette é s kiter-
24 lAkí naicivilizáció
jesztette, Vu császárnő pedig az arisztokráciairánttáp-
lált, tettekben is megnyilvánuló ellenszenvé v el - az arisz-
tokraták többsé ge termé szetesen visz onozta ezt az é rzé st
-, valamint azzal,hogy az alacsony származásű . de te-
hetsé ges embereket lé ptette elő .
Az emlí tett császát annak az osztálynak a hatalmát
szerette volna mé rsé kelni, amelyik legvalószí nű bbve-
té lytársa lehetett a tróné rt folyó küzdelemben. A csá-
szátnő ugyaní gy kifejezetten azokatanagy hatalmú em-
bereket igyekezett eltávolí tani, akikrő lbiztosan tudta,
hogy meg akarják ő tfosztani hatalmától. Az uralkodók
törekvé sei egybeestek amár felemelkedő ben lé vő társa-
dalmi erő ké rdekeivel. Az otszág belső egysé ge é s az
é szaki határvidé knek a nomádok elleni biztosí tása egy-
aú nt hozzájátú t a katonai arisztokrácia tevé kenysé gi
köré nek é s sú lyának csökkené sé hez. Aviszonylag távoli
é s kietlen határvidé ken állomásozó hadsereg nem von-
zotta a politikai karrierre vágyó udvaroncokat. Mivel a
belső bé ke ezt szüksé gtelenné tette, az arisztokráciának
nem volt rá ürügye, hogy a birodalom belsejé ben hadse-
regeket állí tson fel. Az arisztokraták mé g sok é ven át
megő rizté kjogukat arra, hogy klienseiket közhivatalno-
kokká nevezzé k ki, de jelöltjeiknek egyre inkább ver-
senyre kellett kelniük azokkal, akik a kő zszolgálati vizs-
gákon megállták helyüket. A hivatalok testületi szelleme
is inkább avizsgázottak státusát é s esé lyeit erő sitetteaz
ajánlott páttfogoltak ellené ben. A közé pré tegek felemel-
kedé sé tsegí tő másik té nyező a közlekedé s viszonylagos
"
biztonsága volt ezen a hatalmas területen. Igy a fő város-
ban kapcsolatba kerülhettek az egymástól távol eső
é szaki é s dé li, keleti é s nyugati tartományokból való em-
berek. Ezpedig megteremtette a nemzeti összetartozás
é rzé sé ta mű veltré tegek tagjainak köré ben: az eszmei
közé ppontbanal'rő né s a dinasztiairánti hű sé gállt, en-
nek köszönhetté k ugyanis karrierjüket é s tekinté lyüket.
A T'ang korban vé gbement másik igen fontos válto-
zásKí na dé li felé nek, vagyis a korábban különálló dé li
császárságnak a gazdasági fellendülé se é s gyarapodása
volt. Ez a folyamat mát azoknak a rövid é letű dinaszti-
áknak az uralkodása alatt megindult, amelyek dé len
gyakorolták a hatalmat, ké ső bb azonbanjő valnagyobb
lendületet vett. A lakoss ág száma gyarapodo tt, ú j terüe-
tek nyí ltak meg a letelepedé s számára, é s azEszak é s Dé l
között megindult szabad közlekedé s nagyobb piacokat
teremtett azoknak a dé li termé keknek, amelyeket addig
csak helyben lehetett é rté kesí teni.A 8, században tör-
té nt, hogy a központi kormányzat elő ször vetettki adót
ateára.Ezkotábban csak gyógyí tásra szolgált, nem fo-
gyasztották naponta vagy rendszeresen. A teaivás szo-
kása dé lrő terjedt
l el, onnan, ahol a tea termett. Amikor
aztánazú j szokás a birodalom minden ré szé ben megho_
no sodott, felkeltette az adő hivatalnokok é rdeklő dé sé t.
Amí g ugyanis fogyasztása nem vált szé les körbenáltalá-
nossá, az adő szedé sköltsé gei nem té rültek volna meg.
A Kí na távoli, dé li ré szé nfekvő katonai terület amaga-
mind a mai napig megő rzött - sajátos nyelvjárását a
T'ang korszakban nagy számban é szakról é rkezett bete-
lepülő knek köszönhette. Nem valamennyi telepes jött
önké nt. Elő szeretettel küldtek ide számű zötteket, akik
között sok volt a mű veltcsaládból származő politikai
elí té lt.A családnevek elő tagjaké nthasználatos kantoni
,,Ah" (Ah Vang, Ah Li stb,) ma már nem található meg
egyetlen más nyelvjárásban sem, de Vu császárnő korá-
ban az udvarban elterjedt volt, amint azt a dinasztikus
törté neti szövegekben megő rzött c sászári társalgás bizo-
nyí tja. A következő korszakra a Dé l, gazdaságilagleg-
alábbis, egyenrangú társa lett Eszaknak, a ké ső bbiidő -
szakokban pedig már Kina gazdagabbik felé vé vált.
A dé li területeket elkerülté k An Lu-san felkelé sé nek
pusztí tásai, itt az emberek ké t é vszázadon át bé ké ben
é ltek.
A kí nai civilizáciő társadalmi é s politikai változásai-
nak következmé nyeitartósaknak bizonyultak. A ké ső b-
bi birodalom - jóformán a mai napig - magán viselte
annak a T'ang-dinasztia idejé n kialakult ú j társadalmi
rendnek a bé lyegé t,amelyben a mű veltsé gtöbbet számi-
tott, mint a származás, é s amelyben a közhivatalnokok
rangban felette álltak a katonatiszteknek. A trón meg-
szilárdult, é s a dinasztiák sok nemzedé ken át fennrna-
radtak. A birodalom egysé ge általánosan elfogadott, kö-
zös eszmé ny lett, é s ha egy-egy ré szleges idegen hódí tás
miatt - átmenetileg - feladták is, az államvezeté s é s poli-
tika legfő bbcé lja maradt. Az utódok Kí na nagy hő se-
ké nt tisztelté k Jüe Fej tábornokot, aki a Szung-dinasztia
idejé n sikerrel vette fel a küzdelmet atatár betolakodók-
kal. A ké t legnagyobb gonosztevő nek viszont Cs'in Ku-
ejt é s Vu Szan-kuejt tartották, akik közül az elő bbimeg-
bé ké ltatatárokkal, é s feláldozta Jüe Fejt, az utóbbi pe-
dig átállt a mandzsukhoz, é s cserbenhagyta a bukott
Ming-dinasztiát.Igy aztán a T'ang korszak é s az ekkor
felszí nre törő erő kvoltak azok, amelyek meghatározták
Kí na egé sz ké ső bbitörté nelmé t, é s lgy anezek különböz-
tetté k meg társadalmi, mű vé szetié s gazdasági é leté ta
korábbi idő szaktól.
r
A TlrToTT YARos
A kí nai császári paloták egyetlen lé tező pé ldája a pekingi
Tiltott Város. Irodalmi utalásokból, ré gi alaprajzokból
é s - kisebb mé rté kben - ré gé szeti leletekbő l tudjuk,hogy
az alapr ajz é s valószí nű lega fő bbé pí té szetij ellegzetessé -
gek szigorú an az ő simintát követté k. A jelenleg á| lő pa-
lota 1 40 5 é s I 420 kő ző tté pült. Ezt a fallal é s vizesárokkal
körülvett té glalap alakú palotát egy másik, ugyancsak
fallal kerí tett, de meg nem erő dí tett té glalap,az ú gyneve-
zett,,császári váro s " övezi, amely a hivatalno k ok szállá-
sául szolgált. A korábbi pé lda, aT'ang kori Cs'angan
eseté ben a ,,császáriváros" dé l felő lcsatlakozott a palo-
tához,é s nem fogta teljesen körül. A feljegyzé sekben em-
lí tett valamennyi esetben mind a palota, mind a császári
város magának a fő vátosnak a falain belül állt.
A kitű zé s(az é pilet tengelyé nek, körvonalainak, fal-
sí kjainak kijelölé se az é pitkezé smegkezdé sekor) é szak-
dé li irányban törté nt, a trónteremnek é s magának a
trónnak is dé l felé kellett né znie. A pekingi palota dé li
rönrnNBr
KEPEKBEN
ké tharmada hatalmas kapubejárókból, udvarokból, hi-
vatali é pületekkel szegé lyezett fogadóterm ekbő láll: ez a
ré szkjzárő lagszertartások é s hivatalos ügyek cé ljaira
szolgált. Az é szaki harmad vo lt a lak ó ré szle g. Ezt kertek
é s közlekedé si utak kis udvarokra tagolják, alaprajzape-
dig olyan, mint egy kí nai kisvárosé , de mindössze egyet-
len felnő tt fé rfi, maga a császát lakott benne. Ott é ltek
mé g kiskoru fiai is a császátné , acsászári ágyasok, szol-
gálólányok é s az eunuchokból állő nagysző mú szemé ly-
zet felügyelete alatt. Mindenki másnak tilos volt belé p-
nie. A T'ang kori Palota elrendezé se - amint az alapraj-
zokon (21-22. ké p) látható - erő sen hasonlí tott a pekin-
gié hez.
19. ké p: A T'ien An Men, a Mennyei Bé ke Kapuja, a Tiltott
Város dé li külső bejárata. A bejárat felett Mao Ce-tung
arcké pe láthatő .
26 l ATiltottVáros
20. ké p: Peking alaprajza. Ilyen volt
l949-ben, a Kí nai Né pköztársaság
Tatár vagy belsó Város
megalakulása elő tt. Ebbenaz idő ben
a falakon kí vül mé g nem voltak beé pí tett
területek. A falakon belül - az 1900 után
é pült követsé gi negyedet nem számí tva -
a város lé nyegé ben olyan maradt, mint
amilyen a Ming- é s Cs'ing- (mandzsu)
császári város dinasztiák korában volt. A kí nai vagy
más né ven külső várost sokkal ké ső bb
kerí tetté kkörül falakkal, mint az eredeli
é szaki várost.
Szé n-domb

MárVány-hí d
Az Oltalmazó Ha
A Közbülsó Ha
A Tiltott Város A Legí óbb Haí mónia
Vu Men
T'ai Ho Men
&
Tien An Men kapu)

Temoloma- -f, [ r-l-;

kű lsó város

2l. ké p : Cs'angan 7 . századi alaptajza.

A kí nai törté neti irodalom megő rizte
számunkra a T' angkori Cs'angan
alapt ajzait é s té rké peit.
A Ming-dinasztia által ú jra alapí tott
város csupán a palotriból r-ls it T'itngok
,,császári városaiból" állt, a mai Hszian
városhoz az er edetí falakat haszláIták
fel. A T'ang kori né pessé g több mint
egymillió volt. A Ta Ming Kungot,
vagyis a Nagy Ragyogó Palotát T'ang
T'aj-cung császár é pí ttette634-ben;
ebbő lmára csak azok a teraszok
maradtak meg, amelyeken a csarnokok
emelkedtek. A Menny ú tja, a központi
sugárú t most csupán egyszerű földú t,
amely a ma is álló Nagy Vadlú d
&ffiffiÉ ffiBffi# ffiffiffi-ffiffiffi P agodához v ezet. A Császárí palota
= E ff4é # -," /" á u F a T' ang kor elő ttiidő kbő számazí
l k,
:o_* - J"+ '" :- . ..;{ qtr
alaptajza pedig, ellenté tben a Ta Ming
ffi # # H# + ,É # EffiEaÉ EE + ffi,+
=
ffi Kunggal yagy a Tiltott Várossal,
aszimmetrikus volt. A T'ang kori
Cs'angant 906-ban lerombolták.
22.ké p: Peking é s azugyanezen a helyen
korábban é pült városok alaprajza. l
! l,,
Peking ő sivárosok maradványaba
települt. Az első közülük Cs'i volt,
a feudális Jen állam fő városa, a második
pedig Jücsou, T'ang kori tartományi Császári
szé khely, amelyet 986-ban romboltak le. Város
Jencsing a tatár Liao-dinasztia fő városa Szé n-
volt, ké ső bbCsung Tu né ven domb
A Tiltott
a Csin-dinasztia fő városa lett, majd Város
Kanbalik, illetve Ta Tu né ven
a mongoloké , amelyet Marco Polo is
látott. A mai várost a Ming-dinasztia
Jung-lo császára alapí totta ú jonnan
14l0-ben.

A Menny Temploma

W A Földmű Velé S Temploma

0 3km

ffi J ücsou 23.ké p: A pekingi Tiltott Város látké pe

E Jencsing
dé lkelet felő lné zve. A legmagasabb tető
a T'aj Ho Tien, a Legfő bb Harmónia

I csung Tu Csarnokának teteje. Itt volt a trónterem

é s a központi fogadócsarnok. A tető ket

t§ khanbalik sárgamázas cseré p borí totta; a sárga

szin, a császári mé ltóság szimbóluma, az
uralkodó számára volt fenntartva.
28 lATiltottVáros
24,ké p A Vu Men, a pekingi Tiltott
Város katonai kapuja. Ez a második,
vagyis a belső dé likapu. Itt volt
a császáti testő rsé gfő hadiszállás a. Ezen
belül már nem állomásoztak katonák,
kaszárnyáik a T'ien An Men é s a Vu
]§
Men közötti udvaron álltak, A külső
falon belül utcák vezettek a másik
három külső kapuhoz.
25. ké p: A Vu Men é s a T'aj Ho Men
közötti udvart kanyargós csatorna szeli
ketté , amelyen öt hí d í vel át. Azudvart
közrefogó é pületeket hivataloknak
használták. Az udvaron áthaladva a T'aj
Ho Menhez, a Nagy Harmónia
Kapujához jutunk, amely a T'aj Ho Tien
elő ttité rre nyí lik.
26,ké p: A T'aj Ho Tien, a Legfő bb
Harmónia Csarnoka, benne a trónterem
é s a központi fogadóterem , Ez az é pilet
a palota (é s az ő sikí nai elké pzelé s
szerint a világ) közé ppontja. Az óriási
csarnokot töké letes arányai é s
kecsessé ge a világegyik é pí té szeti
remekmű vé véteszik.
ké p : Márványlapba vé sett, sárkányt
27 .
ábtázolő lapos dombormű . Ezt
és
a többi hasonló, de kisebb kő lapot
a tróntermekhez v ezető lé pcső sorok
között helyezté k el. Fölöttük haladt el
a ké t oldalról emberek által hordozott
császári gyaloghintó. A táblákat
a Jünnan tartományban lé vő Taliból
ltozták, háromezer kilomé teres keserves
ú ton: hegyeken át, folyókon é s
csatornákon ű sztatvaPekingig. Mivel az
egyik tábla mé g a kő fejtő ben eltörött,
a többi mé reteit is csökkentetté k.
 : * g'Pl" g{ &fu@r:b!n9j:É :{ !:':
.!* É §ásr;.* . t§:* a;e4. -i= * * { i# ' 1+ 1$É = *
q+ f,Lj;* li:l.:,]* ,11]í , _! ;t ,t _l : , r
. ;;* , .,
"::" -'í *
, '€ l{
í ;l" fr

I
-
-' ,'* o* * -,_

,, : .,* > , Y# 9,]:t.it §

# í riffl:;:* ,
9-* *
: ,;
€ :..É i>
.^ ".'.
'

+ --
l-.
-q * ,ag]
I

* \; \'ri]:
l
,:':'-:* i
%€
In
 30. ké p: Az é pület ré szlete:
a párkány zaí on szobrocskák
sorakoznak a tartógerendák é s
a tető cserepek szé lé n. A hagyomány
szerint a gonosz szellemek a párkányon
át könnyen bejuthattak aházba; azé rt
látták el ő rző szellemekkel, hogy távol
tartsák ő ket.
32.ké p: A Legfő bb Harmónia Csarnoka
belülrő l. A ké p hátteré ben
a lé pcső fokokon megközelí thető , magas
trónus á1l. A tisztviselő k,,Csie
Hsziá"-nak (szó szerinti fordí tásban ,,a
lé pcső fokokalatt álló") sző lí tották azt
a hivatalnokot, aki mondanivalójukat
továbbí totta a császárnak.

29. ké p: A palota lakóré szé be vezető

bejárat ké t nagymé retű ajtő szárnya,
amelyeket cseré pbő lkirakott dí szí tmé ny
szegé Iyez. A bejáratot eunuchok ő rí zté k,
mivel fé rfiak - sem hivatalnokok, sem
mások - nem lé phettek be
a lakóterületre. Az orvosokkal persze
- szigorú felügyelet mellett - kivé telt
tettek.

3 1. ké p : Nagymé retű ,aranyozott

bronzedé ny a Legfő bb Harmónia
csarnoka elő tti udvaron.A többivel
egyitt ví ztartálynak használták, a tí lz
elleni vé dekezé sre. A tű zmindig komoly,
veszé llyel fenyegetett, mivel a csarnokok
közfa| ai fából ké szültek, csak
a vé gfalakat é pí tetté kté glából.
_A. pillé reket é s a tető gerendákat szinté n

fából ké szí tetté k.

32 lATiltottVáros

33. é s 35. ké p: Ké t ré szlet a császári

magánkertekbő l. A 33. ké pen bronzbő l
ké szült tömjé nfüstöl ő láthatő , a 3 5.
ké pen pedig egy valószí nű leg csak
dí szí tmé nyülszolgáló kör alakú
templom, hiszen ide buddhista szerzetes
nem lé phetett be.

34. ké p: Kilátás a palotából

a Szé n-dombra é s a Fehé r Pagodára.
A Szé n-dombot nem szé nbő l,hanem
a palota tő zeglápjábő l kiásottföldbő l
emelté k. A dombon álló kerti házbal
töltötte é Ieté taz utolsó Ming-császár.
A Fehé r Pagoda a Cs'in-dinasztia
korából való tibeti stí lusú é pí tmé ny
(sztú pa).
:,*
§,

sü
:
Lll
 34 l ,l, Tiltott Város

1,a. n]
]irf,
á.,' -

-a?? i+ :5!- - *, _= j

36. ké p: A lakóterület egyik udvarának

kapuő rbódé ja, a pa\ota zárt
lakóré szé ben. A sok hasonló udvar
közül né melyiket hosszú é veken át zárva
tartották, mivel utolsó lakója,
a császárné , a császár egyik ágyasa vagy
esetleg maga a császár ott halt meg
fertő zőbetegsé gben.
ll
37 . ké p : Lakő ház a palota magáncé lokat
ll szolgáló zártlakő té szé ben.A dé li falat
vé gig rácsos ablakok foglalják el. Ezeket
a helyisé geket fő ké nt nyáronbasználták,
rl mert a rácsozat beengedte a levegót, de
kizárta a napfé nyt, A pekingi nyár igen
forró, mí g té len, novembertő l februárig,
állandó afagy.

il
li

2.A RÉ cÉ szETlEREDM ENYEK
AFENNMAn,1,oÁs rnnonsu / A sí rrablás ő sifog-
lalkozás volt Kí nában. Mű velő egyedül it az a rcmé
é ltette, hogy kincsre bukkannak. Ebbő lkövetkező
módszereik teljessé ggel tudománytalanok, törvé nytele-
nek é s ötletszerű ek voltak, a ,,leletrő l" feljegyzé sek nem
ké szültek. Századunk második negyedé ig a tudományos
ré gé szetismeretlen volt az országban, ezt csak a Nyuga-
ton ké pzett kí nai tudósok honosí tották meg, A korábbi
idő kkí nai tudósai ú gy vé lté k,hogy a törté nelmi feljegy-
zé sek - akármilyen ré giek is - megfelelő é s pontos doku-
mentumai a mú ltnak. AI0. századtól é rdeklő dé sé bredt
az ő koribronztárgyak gyú jté seiránt, különösen ha fel-
irat is volt rajtuk. A gyű jtő vásárlásai
k anltán fellendí -
tetté k a sí rrablók tevé kenysé gé t,valamint a hamis felira-
tok ké szí té sé nekugyancsak nemkí vánatos gyakorlatát,
7
38 / Kí nai ré gé szekSzanmenben. A Sárga-folyón emelt Szan Men
ví zi erő múgátjának é pí té seközben bukkantak vé letleniil a Csou
ny
korból (i. e. 6-3. század) való sí rokra.
en
A tudósok csak a legutóbbi idő kbenjöttek rá, hogy sok,
Sang vagy Csou korabelinek hitt, hosszabb felirattal el-
látott bronztárgy hamisí tvány. Legalábbis felirataik,
amelyeket több, valószí nű legeredeti, de rövidebb felirat
ügyes kombinációjával állí tottak össze. Az ilyen hamisí -
tások azé rt voltak lehetsé gesek, mert a kí nai ideografi-
kus í rás jeleit legfeljebb a velük foglalkozó tudósok tud-
ták megfejteni, de mé g ma is számos problé ma merül fel
ezenaté ren. A ré gebbi gytijtő kazonban nem voltak elé g
ké pzettek ahhoz, ho gy az í ráské pstiláris elté ré seit é szre-
vegyé k, márpedig é ppen ezekbő lderült ki, hogy sok fel-
36 | A ré gé szetieredmé nyek
irat egymással é rtelmileg össze nem függő ré szletekkom-
binációja. Az ilyen pé ldányokból álló ré gebbi gyű jtemé -
nyeket amairé gé szek gyanakvással szemlé lik, é s mielő tt
eredetinek fo gadjákel,igen gondos vizsgálatoknak vetik
alá, beleé rtve a fé m tudományos analí zisé tis,
A kí nai ré gé szet másfajta problé mákkal is küzd. Az
ókori kí naiak é s a jóval ké ső bbé lő utódaik fából ké szí -
tetté k é pí tmé nyeiket,viszonylag igen kevé s té gláthasz-
náltak, a tető t viszont cseré ppel fedté k. Az í gy emelt é pü-
letek n em é lté ktú l az árv izeket, a tű zvé szek mindenes tül
elpusztí tották ő ket,csak a törött cserepek maradtak
meg belő lük. A kí nai é pületek, köztük a nagy paloták
csarnokai é s a nagy templomok ú gy é pültek, hogy elő bb
elké szí tetté ka tető szerkezetet, amelyet erő sfapillé rek é s
gerendák tartottak, aztán a bedeszkázott mennyezetre
felvitt vályogvakolat-ré tegre helyezté k rá a cserepeket,
vé gül té glával vagy gyakrabban fatáblákkal töltötté k ki
a falak üresen hagyott helyé t. Az igy elhelyezett f atáblák
az é piú letegyik oldalán tulajdonké ppen ajtóul szolgál-
tak. H a a tető t tartó pillé rek azután valamikor elporlad-
tak vagy kidő ltek,az é pitmé nyszé thullott,
39 l Ta Jen T'a (Nagy Vadlú d Pagoda) a 7. századbóI, a mai Hszian
várostól dé lre (Senszi tartomány). Ajelenlegi városnál sokkal
nagyobb T'ang kori fő város, Cs'angan falain belül állt a pagoda,
az egyik legré gibb fennmaradt é pité szeti emlé k Kí nában.
Az ókori kí nai civilizáció központjai a Sárga-folyó
medencé jé ben helyezkedtek el, fő ké nta Honan tarto-
mány keleti ré szé nlé vőnagy alföldön é s ennek Hopejbe
átnyú ló ré szé n, A Sárga-folyó, mely ezen a sí kságon kí -
győ zikkeresztül a tenger felé , ré gebben sű rű változtat-
n
ta medré t, é s gyakori áradásai katasztrofális következ-
mé nyekkel jártak. A folyó löszhordalé kot vitt magával,
é s ez annyira feltöltötte a medré t, hogy a ví z szintje jóval
a környező sí kság fölé került, é s hatalmas tölté sekkel
kellett megfé kezni. Ha ezek akár valamilyen ellensé ges
akció, akár a rendkí vül magas vizállás következté ben
átszakadtak, a folyó kiöntött, é s óriási területeket pusz-
tí tott el. A mú ltban számos alkalommal - legutóbb 1938-
ban - korábbi torkolatától sok száz ki| omé terrel távo-
labb keresett magának ú j kijáratot a tengerhez. Ilyen,
kisebb é s nagyobb katasztrő fák pusztí tottákel az ókori

városokat, é s maradványaikat a sárhordalé k oly mé lyre
temette, hogy a felszí nen mé g nyomuk sem maradt. Ha
ké ső bbezt a területet ismé t mű velé salá vetté k, vagy tele-
pülé seket lé tesí tettek rajta, azeltemetett városból semmi
nem volt látható többé , egyszerű enú jabb szántóterület
lett belő le.Ha kutat áső parasztok idő nké ntvé letlenül
ré gi sí rokra bukkantak, é s bennük é rté ktárgyakra vagy
ritkasrágokra, kirabolták ő ket,a kincsleleteket pedig ke-
reskedő knek adták el, ügyelve arra, hogy ne árulják el
azok pontos származási helyé t.
LÁTHATÓ MARADVÁNYOK / A hiteles ókori é pí t-
mé nyekbő lma már kizárő laga kis- é s nagyvárosok fal-
maradványai láthatók alacsony halmok alakjában.
A városfalak döngölt í öldbő l é pültek, é s té glával vagy -
egyes hegyvidé keken é s dé len - faragott kő velburkolták
be ő ket.Ilyen romba dő lté s elhagyott város pé ldául Lo-
jang, a Han-dinasztia fő városa. A települé s a Lo-folyó
partján terült el, né hány kilomé terre a mai Lojang város-
tól, amely viszont ré szben a Szuj- é s a T'ang-dinasztia
fő városainak helyé n é pült, A Han kori Lojang té glalap
alakú területen fekszik, pontosabban ma már az eredeti
té glalapnak csak egy ré szé n, Dé li falát ugyanis elnyelte a
Lo-folyó, amely megváltoztatta folyását, é s,most Han
kori medré tő kissé
l é szakabbra halad, A három oldalon
álló falak igen szilárd é pí tmé nyek,ré szben mé g té gla- é s
i-
,.
i-
l,
ú
)l
)S
n
Z-
,,9,
3-
'::]i]a:.::: §-]:1a
)-
ll,
ri
A ré gé szetieredmé nyek | 37
kő burkolatuk is sé rtetlen, de a falakon belül semmi sem
maradt. Egyetlen halom, egyetlen romba dő ltfal, sem-
mifé le é pület nem látható a felszí nen, A terület most
szántóföld, é s azoktól a kutaktól eltekintve, amelyek
talán valóban a Han korból valók, a város é s az elkeritett
palotaövezet vetemé nyeskerteknek adta át helyé t. A ku-
tak körül cseré pdarabok hevernek több ré tegben, ezeket
azé vek során vizesvödrökkel huzták fel, majd fé lredob-
ták. Né ha neolit kori kő szersámok is kerültek í gy oda.
A fáradhatatlan kí nai fröldmű vesek az elteltmintegy 16
é vszázad f olyamán töké letesen elegl,engetté k a földet, é s
a három megmaradt fal kivé telé veleltüntetté k az ókori
fő város minden nyomát,
Valamivel jobb sorsra jutott a T'ang kori fő város,
Cs'angan (ma Hszian). A jelenlegi város nagyré szt a
Ming korszakban (15-17. század) keletkezett a T'ang-
dinasztia palotavárosának helyé n, é s mé g mindig azeí e-
deti - azóta többsző r helyreállí tott - T'ang kori falak
veszik körül. Tő ledé l felé , több mint nyolc kilomé teren
át mező gazdasági mű velé s alatt álló, beé pí tetlen terület
hú zódik né hány halommal, egy-egy ledő lt faragottkő -
40 / Hszian mai látké pe. Az ú jkori Hsziant tú lnyomóré szt a Ming
korban alapí tották, azon ahelyen é pült, ahol a T'ang kori
Cs'angan palotavárosa állt. A ma is meglé vő falak ré szben
eredeti T'ang kori é pí tmé nyek,
f:.:,. :
1r-áj* :i;j_"§:: :.
i,::]_.= E
§*
i:|]:.]:-:
,,.. -- .+ = :]j
Y.':: .= :]=
:é = €
38 l A ré gé szetieredmé nyek
vel. A gazdaság1utak, amint az a ré gi té rké pekbő kitű l
nik, nagyjából a T'ang kori Cs'angan fő bbutcáinak vo-
nalát követik. Az alaprajz azonositásában ké t fennma-
radt mű emlé ksegí t : aT'angkori irodalom gyakran em-
lí té sttesz ké t pagodáról, a Hsziao Jen T'áról é s a Ta Jen
T'árő l (a Kis, illetve a Nagy Vadlú d Pagodáról), Ezek
móg ma is állnak. A Kis Vadlú d Pagoda elé ggé romos
már, a Nagy Vadlú d viszont igen jó állapotban van, pe-
dig ú gy tartják, ez é pült korábban a kettő közül. Minden
bizonnyal a Nagy Vadlú d Pagoda a legré gibb, mais lé te-
ző té glaé pilet Kí nában. (Cs'angan 7 . századi alaprajza a
2l. ké pen látható.)
Az eredeti palotavároson (a mai Hszian város fallal
körülvett ré szé n) kí vül é pült a 7. századelejé n a Ta Ming
Kung (a Nagy Ragyogó Palota), a korai T'ang császárok
kedvelt szé khelye. A trónterem helyé n terjedelmes ha-
lom maradt, egykor ví zszintes felületé t a beomlott tető -
rő lszárrnazó törött cserepek borí tják. A palota helyé n
ú jabban ásatások folynak. Felté telezik, hogy mindeze-
ket a palotákat é s magának a városnak tú lnyomó ré szé t
a ké ső Liang-dinasztiabitorlő
i alapitő japusztí totta el
906-ban. Rövid ideig, csupán tizenhárom esztendeig
uralkodott, miután megfosztotta trónjától az utolsó
T'ang-császárt, é s kiirtotta a császáti család tagait, Az-
után kiürí ttette é s felgyú jtatta a várost, hogy Honan tar-
tomány keleti ré szé n, K'ajfengben ú j fő várost alapí tson.
Cs'angan sorsa megpecsé telő dött, soha többé nem lett
kí nai dinasztia fő városa.
Cs'anganjól szemlé lteti a kinai ré gé szet furcsa, sajátos
helyzeté t: igen kevé s emlé k található a felszí nen, mé g
halmokból sincs sok, ugyanakkor a városról teljes kora-
beli té rké pvan birtokunkban, amely feltünteti a fonto-
sabb é pületek helyé t, ső ta palotán belül mé g a termek é s
a kapuk nevé t is. A gazdagT'ang kori irodalom gyakor-
ta utal a város különböző helyeire, amelyek hollé te szin-
té n meghatározhatő , Tudjuk, hogy volt benne egy ,,per-
zsa vásárté r", a tekinté lyes számú perzsa kolónia é s a
nyugat-ázsiai kereskedő ktalálkozóhelye, s többé -kevé s-
bé pontosan tudjuk azt is, hogy hol volt ez apiac,bár a
felszí nen semmi nyoma nincs. Az ásatások é rdekes é s
fontos mű vé szetialkotásokat, tárgyileleteket tárhatnak
fel, de aligha szolgálnak í rásos dokumentumokkal,azok
ugyanis - minthogy már papirra í rták ő ket- ré góta el-
pusztultak.
Vannak tehát olyan települé sek, amelyeknek a helye
é vszázadokóta ismefetes, de csak kevé s vagy semmi sem
látható belő lük a föld felszí né n. Ellenté tben a közel-kele-
ti eltemetett városokkal, itt az ásatások nem tárnak fel
lenyű göző é pí té szetialkotásokat, é s valószí nű legkő -
szobrot vagy lapos dombormű vet iscsak igen keveset.
Kí nában nem a sivatag homokja, hanem a földmű velé s
temette be az elhagyott ókori városokat. Az egykori
pompa é s gazdagság megmaradt emlé keinek tú lnyomó
ré szé taföldet elsimí tó é s benne bizonyáraminden igé re-
tesnek látsző helyen kincsek ütán kutató földmű vesek
tüntetté k el nyomtalanul.
- AZ Í RÁsoS FELJEGYZESEK / A kí naiak eredetileg
bambuszcsí kokra í rtak, azi. e.2. századtólkezdve pedig
már papí rra. Mindké t anyag rövid é letű é, s erő sen tii van
té ve a rongálódásnak: a tű z,a viz vagy pusztán az idő
mú lása okoztapusztí tásnak. Eddig csak nagyon kevé s -
legfeljebb egy-ké t - bambuszcsí kra í rt könyvet találtak
azi. e.34. é vszázadból, amelyek egy-egy sit szárazlé g-
köré ben maradtak fenn. Mint kiderült róluk, klasszikus
konfuciánus könyvek másolatai, é s szövegeik semmiben
sem té rnek el a sok é vszázada elfogadottnak tekintett
olvasatoktól. Nem valószí nű ,hogy akár a cs'angani
vagy alojangi lelő helyekenkő revagy agyagtáblákravé -
sett levé ltári anyagot találnak. A jelek szerint a kí naiak
agyagtáblákat sosem használtak, kő táblákat pedig csak
rendkí vül ritkán alkalmaztak í rásra,
Mindaz1 amit Kí na ókori törté nelmé rő ltudunk, a ré -
gé szet megerő sí theti,de nem valószí nű ,hogy az í rásos
feljegyzé sek adataiv al ellenté tes eredmé nyekre jut. E gy-
re több rá abizonyí té k, hogy annak idejé n hű sé ggeté s
pontossággal ké szültek az í rásos feljegyzé sek, amelyeket
a ké ső bbinemzedé kek szorgalmasan másoltak, egé szen
a nyomtatás9. századifeltalálásáig, A nyomtatás gyors
elterjedé se azután a következő é vszázadban feleslegessé
tette a ké zi másolást. A legré gebbi idő kbő származótel-
l
jes nyomtatott mű vekazonbanrendkí vül ritkák, első is-
mertpé ldáik a 11. századbő lvalók, vagyis csaknem há-
romszáz é wel ké ső bbieka nyomdászat első termé keiné l.
Irodalmi feljegyzé sekbő azonban
l tudjuk, hogy minden
klásszikus konfuciánus könyvet mfu á I0. szű ad,köze-
pé n kinyomtattak. Jellemző , hogy ez a né p, amely min-
dig tisztelte azitott szót, ós azfuő szerszámot többre tar-
totta a kardnál, mú ltjának ismereté t jóval inkább kö-
szönheti az irodalmi tevé kenysé gnek,mintatárgyi emlé -
keknek vagy a ré ges-ré g eltemetett dokumentumoknak.
FALAK ns SÍ ngarMoK / Nem tudjuk biztosan, mi-
lyen ré gi szokás até glával vagy kő vel burkolt földé pí t-
mé nyek emelé se. A té gla é s a kő mindenesetre é rté kes
anyag volt a ké ső bbikorok é pitő számára.
i Le is szedté k
azokat az ókori falakról, amelyeket azltán az eső é s a
szé l lassanké nt szé tmállasztott. A kí nai városfalak, fő -
ké ntaz é szaki sí kságokon, kettő scé lt szolgáltak: vé del-
met adtak az ellensé ges hadseregek é s oltalmat az árvi-
zek ellen: egyszeffe voltak erő dí té sek é s gátak. Ezé ttis
igen vastagok, többnyire ké t-három mé teresek: ledön-
gölt földbő l emelté k é s mindké t oldalukon té glával bur-
kolták ő ket.Ha a burkolatot leszedté k róluk, a belső
földé pí tmé ny mé g akkor is sok é vszázadon át megma-
radt, hacsak szándé kosan le nem bontották. A császári
sí rhalmok, ezeka roppant mé retű mestersé ges dombok,
gyakran több mint harminc mé ter magasak, kerületük
fé l kilomé ter vagy mé g enné l is nagyobb: a ré gebbi idő k-
bő lezek a legfeltű nő bb,ső tszinte az egyedüli látható
maradványok. Né hány ilyen sí rt a hagyomány azatany-
kor legré gebbi - valójában mondabeli - uralkodóinak
sí rjai közé sorol. Ezeket eddig mé g nem tárták fel, de

nem valószí nű ,hogy ily ré gen é lt szemé lyekkel állnának
kapcsolatban, vagyis hogy jóval korábbiak volnánakaz
i. e. első é vezred utolsó é vszázadainál. A Sangok királyi
sí rjai, amelyeket a Honan tartománybeli Anjang város
közelé ben fedeztek fel, nem szerepeltek a hagyomány-
ban, é s ha ezek felett az igen mé lyre ásott sí rok felett
voltak is valaha halmok, a föld felszí né nennek semmi
nyoma sem maradt. Ezeket a sí rokat i. e. 1100 körülre, a
Sang királys ág idő szakának vé gé rekeltezik.
A ma is lé tező é s azonosí tottcsászáti sí rhalmok közül
a legré gibb a Cs'in-dinasztiáhoztartozó Si Hlang-tié , az
első császáré , aki i. e. 21O-ben halt meg. Különböző he-
lyeken vannak ugyan sí rhalmok, amelyeket a hagyo-
mány vagy a mondák a távoli mú ltban é lt valamelyik
,,bölcs uralkodó" temetkezé si helyé nek tartanak, de Si
Huang-tié a legkorábbi, amelyet egyé rtelmű enazonosí -
tani lehetett ,Ez aroppant mé retű kö, r alakú , ma teljesen
kopármestersé ges domb a Vej folyó sí k völgyé bentalál-
ható, né hány kilomé terre a mai Hszian várostól, de elé g-
gé táv ol az első császár Hszienjangban é pült fő városától.
4l / Eltemetett dí szhintó a Sang királyok Anjang közelé ben lé vő
fejedelmi sí rjaiból. A királyi vagy hercegi sí rokba dí szhintókat
temettek, lovaikkal é s hajtóikkal együtt. Ez az embetáldozat
egyik tovább é lő emlé ke,amit a jelek szerint mé g a Csou korban
is vé geztek.
A ré gé szetieredmé nyek l39
Eredetileg fákkal volt beültetve, a halmot pedig megerő -
dí tett fal övezte. Mindebbő l mára semmi sem maiadt,
csak maga a mestersé ges domb. A legendák va1y akevé s-
sel felé pí té seután í rott beszámolók azt állitják, hogy a
császánal együtt mesé s kincseket temettek ide, dé a
Cs'in-dinasztia bukásakor, alig né hány é wel azelhanto-
lás után, a sí rt kifosztották,
Nemré giben a halom közvetlen közelé ben kutat ásó
parasztok vé letlenül fontos felfedezé sre bukkantak. Ma-
gát a halmot, akárcsak a Han korból é s a ké ső bbidinasz-
tiák idejé bő szátmaző
l utódoké t, már sok é vszázaddal
ezelő tt kirabolták. A kutatók azonban b:ztak abban,
hogy Si Huang-ti, a hí res hadvezé r sí rja é pí tteté sekor
esetleg valamilyen forté llyal é lt : megterv ezte ezta hatal-
mas dombot, sok tárgyat temettetett bele, pé ldául szob-
rokat é s valószí nű legbronzedé nyeket is, de tetemé t való-
jában a halmon kí vül, valahol távolabb, a felszí nen jelö-
letlen mé ly sí rba temetté k. Nos, egy közeli föld alatti te-
remben csodálatos gyű jtemé nyt találtak harcosainak
é letnagyságú szobraiból. A szobrok jellegzetes egyé ni
arcvonásai arra engednek következtetni, hogy ezek talán
az elő kelőfő nemesekbő álló l császári testő rsé gtaga-
inak portré i. Ez az a már emlí tett, vé letlenül felfedezett
terem, amelyet nemré giben tfutak fel. A leletek ,,Cs'in
hadserege" né ven váltak ismertté , ú jabban ,,cseré phad-
sereg" nóven emlegetik, Egyelő renem tudhatjuk, de a
további ásatások vagy feltárások során mé g kiderülhet,
hogy a mú ltban hasonlóké pp felfedezetlen maradt igazi
császári sí r is ott rejtő ú kvalahol a közelben.
Sok császári sí rhalom feltű nőtereptárgyké nt emelke-
dik ki a ré gi császári fő városok, pé ldáula Senhszi tarto-
mánybeli Cs'angan, a Honan tartománybeü Lojang é s
K'ajfeng szomszé dsá gában, é s ezek közé tartoznak a Pe-
king mellett é pült, közismert Ming-sí rok is. Valameny-
nyirő lmár azillető uralkodó korától fogva tudták, hogy
az ennek vagy annak a császárnak a sí rja. Né melyiket az
ellensé ges hadseregek erő dí tmé nyké nt használták, é s va-
lamennyit kifosztották, aminek nem felté tlen következ-
mé nye, hogy már nem rejtenek é rté kesmű vé szialkotá-
sokat. A szobrok, a dombormű vek, esetleg más, pé ldául
korai (a porcelán elő tti) kerámiatárgyak nemigen é rde-
kelté k a sí rrablókat, mert egyré sztnehé zlett volna titok-
ban elszállí tani ő ket, másré szteladhatatlanok voltak,
vagy ez is, az is kő zrejátszott. A legé rté kesebb darabo-
kat, az arany é s ezüst ruhadiszeket, az é kszereket é s
- ké ső bb- abronztárgyakat vagy beolvasztották, vagy
titokban eladták kereskedő knek, orgazdáknak, Ilyen-
fajta tfugyakat ta| áltak az l620-ban elhunyt Ming-
dinasztiabeli Van-li nevű császár ki nem rabolt sí rjában,
amelyetaz Academia Sinica tudósai 1957-ben már tudo-
mányos módszerekkel tártak fel. A tárgyak addig telje-
sen ismeretlen sajátosságokat mutattak, különösen a
gyönyörű en megmunkált, aranyból ké szült császári fej-
dí sz é s a VanJivel együtt eltemetett ké t császárné é k-
kövekkel dí szí tettnyakláncai. A nefritkő serlegeket szé -
penkidolgozottaranytalapzatokraállitották,Korábban
40 1 A ré gé szetieredmé nyek
ilyen leletekrő l soha nem számoltak be, eltitkolták ő ket,
lé tezé sükrő l senki semszerezhetett tudomást, mert na-
gyon is nyilvánvaló lett volna, hogy csak valamelyik csá-
szári sí r kirablásából származhatnak. A tolvajok ezé rt
soha nem is adták el ő keteredeti formájukban: a fé met
beolvasztották, az é kszereket pedig darabokra törté k, s
a drágaköveket kiszedté k belő lük,
A kí nai ré gé szetnektehát különös sajátossága, hogy a
mú ltnak számos szembetű nőemlé ke, azok termé szete,
keletkezé sük ideje, használatuk módja már több é vszá-
zada - egyes esetekben több mint ké tezer é ve - közis-
mert, ám a legú jabban felfedezett Ming-sí rok kivé telé vel
valamennyit megbolygatták é s ré ges-ré gkirabolták.
Amú lt emlé keibő csak l az maradt é psé gben, amit a föld
mé lyé retemettek ú gy, hogy a felszí nen nem maradt jele,
é s a helyüket nem ismerte senki. Sok fallal körülvett óko-
ri lelő helyrő felté
l telezhető ,hogy különböző idő szakok-
ban kisebb vagy nagyobb város volt. Egyet vagy kettő t
már megvizsgáltak közülük, é s az egymás fölött elhe-
lyezkedő ré tegekbő lmegállapí tották, hogy hosszú idő n
át lakottak voltak. Ez a fajta munka csak nemré giben
kezdő dött meg, é s eredmé nyei ez ideig mé g szeré nyek,
habár fontosak. A munkálatokat a legré gebbinek vé lt
helyekre összpontosí tották, illetve azokra, ahol az ipar
fejleszté s elő ttleletmenté st kellett vé gezni.
AZ ANJANGI LELÓHF,LY lA kí nai ré gé szetnekvan
egy másik feltű nőé s különleges jellegzetessé ge is: az
ugyanis, hogy a szaktudományos ismeretek é s módsze-
rek alkalmazásaalelő helyeken teljesen ú jkeletű .Az első
jelentő s ásatásokat 1926 é s 1936 között vé gezté kazoraz
Anjang közelé ben lé vő települé sen, amelyeti. e. 1 100 kö-
árviz pusztí tott el. A munkát a háború é s rákövetke-
riJtl
ző fonadalom miatt abbahagyták, majd komolyabb
formában más-más lelő helyeken folytatták a Kí nai Né p-
köztársaság tudósai. Az elmú lt huszonöt é vben sok min-
dent találtak , de aré gé szetianyag mennyisé ge Kí na rop-
pant kiterjedé sé hez é s a lelő helyekszé les - a paleolit kori
emberek barlanglakásaitól a 16-17, századi császári sí -
rokig terjedő - köré hez ké pest nem számottevő . Az in-
tenziv kutatások eddig é ppen csak a felszí nt karcolták
meg, Annál biztatóbb viszont, hogy a legtöbb ókori civi-
42 l Sang korijóslócsont, rajta piktogramok (ké pjelek) láthatók.
E csontokat a Sang-dinasztia királyai jövendő mondásra
használták. A feltett ké rdé seket é s a kapott válaszokat rő gzitő
feliratok a kinai ideografikus í rás legré gebbi ismert emlé kei.
43 l Az Anjangmelletti Vukuano'unban lé vó királysí r makettje. Itt
volt az i, e. l400-1 100 körül fennálló Sang-dinasztia utolsó elő tti
fő városa.
 a
i
:.,
ia
,6.
r
,;.!
Iizáciő kutatóival ellenté tben a kí nai tudósok többnl,ire
tudják, hol kell keresgé lniök, é s milyen leletekben re-
mé nykedhetnek. Van már tá pé lda is: az anjangi leló-
helyrő lkiderült, hogy - ú gy, amint aztvárták - a Sang-
dinasztia fő városa volt.
A lelő helya Honan tartomány é szaki ré szé n, a Sárga-
folyó jelenlegi medré tő é l szakra fekvő Anjang nevű kis-
várostól nem messzire fekszik. A vidé k mező gazdasági
terület, Eszak-Kí na nagy keleti sí kságán, Ködös legen-
dák a vidé ket bronzedé nyek származási helyeké nt emlí -
tik. Ezek a törté netek azóta keringenek, amióta a Szung-
dinasztia tudósai a 1 I-12. században é rdeklő dnikezdtek
az ókori bronztátgyak iránt, é shozzáfogtak gyű jté sük-
höz. A hely ,,Jin Hszü" - Jin pusztája - né ven vált ismert-
té (Jin a Sang-dinasztia né vváltozata volt). Termé szete-
sen akkor is kú tásó parasztok á| tal talá| t bronzedé nyek
kerültek a tudósok kezé be, aklk azt állapí tották meg ró-
luk, hogy a Sang-dinasztia korábó| származnak. A talált
bronztárgyak közül né hányat talán mé g ma is a császári
gyű jtemé nybenő riznek.Ismeretes mé g, hogy é rté kesebb
volt az, amelyik felirattal volt ellátva. Talán ezeka felira-
tok is azt a feltevé st támasztották a| á,hogy azillető tárgy
a Sang-dinasztia korábő l származlk. Ez azonban elé g
ké tsé ges, mert a Sang ko ribronztárgyakon lé vő feliratok
rendszerint igen rövidek: ké szí tő ik a szövegekben az
edé nyt valamelyik ő süknekajánlották, vagy aző sbuzdí -
iotta utódait - ,,fiait é s unokáit" -, hogy viseljé k gondját
:s ő tizzé kmeg mindörökre.
= ta ==
+ -= .-,
]-{ Kilátás a \í ing-dinasztia Peking melletti császári sirjaitól. Eddig
csak Yan-li császár sí rját ásták ki é s állitották helr,re. Osszesen
13 császársí r lan ezen a helren,
E rövid feliratokban az uralmon lé vő királyokat nem
emlí tik meg, é s nem tartalmaznak semmifé le más ré szie-
tet vagy tájé koztatást sem. Nem világos tehát, honnan
tudhatták a Szung kori tudósok, hogy ,,Jin pusztája"
valóban Sang korabeli lelő hely * azóta bebizonyosodott,
hogy igazuk volt -, hiszen a felszí nen ennek nincs é s
akkoriban sem volt semmilyen látható jele.
Az ő silelő helyek tudatosfelkutatásának gondolata
akkor mé g nem született meg,. az emberek megelé gedtek
az ő korimű alkotások csodálatávalé s gyű jté sé vel, de
nem jutott eszükbe, hogy a nyomokat vagy más utaláso-
kat követve felfedezhetné nek egy ókori várost is.
Egy ré gisé gboltbaneladásra kí nált feliratos csont é b-
resztette fel a gyanú t a tudósokban, hogy a Jin Hszü eset-
leg sokkal több, mint sí rokból rabolt bronztárgyak for-
rása. A folyó medré nek megváltozása mé lyen eltemetett
anyagot hozott felszí nre, í gy bukkantak rá magára a le-
lő helyre. A leletek között van egy - ajelek szerint szándé -
kosan elásott - irattár, amely feliratos ,jóslócsontok"-
ból (bivalyok lábszárcsontjaiból é s teknő cpáncé lok tö-
redé keibő l) áll.A csontdarabokat vörös izzásig heví tett
fé mrú ddalé rintetté k meg, é s az í gy keletkezett repedé sek
jelenté seit a papok vagy a jövendő mondók ,,kiolvas-
ták", majd é rtelmezé seiket é s a feltett ké rdé seket odaí r-
 .rl.
.i:
E
} 41 ,:,
i\_
{ r'j/ j -:,,:.
,li,
-§s,.c€
't { i,,...:,.i
ták a repedé sek mellé . Az istenek szándé kai iránt mindig
a király é rdeklő dött, a szellemek pedig, akik a válaszo-
kat adták, saját királyi ő seivoltak. E csontok segí tsé gé -
vel össze lehetett állitani a Sang-dinasztiábő l való kirá-
lyok né vjegyzé ké t,uralkodásuk sorrendjé ben, egé szen
az utolsó elő tti királyig, akinek uralkodása alatt Anjang
városát (akkori nevé t nem ismerjük) árvizpusztitotta el.
Sze-ma Cs'ien, a Han-dinas ztia tő fté netkő jaaz i. e. l .
században- máig fennmaradt formában - í rásba foglal-
ta Kí na hagyományos ő si törté nelmé t.Megadja benne a
Sang-dinasztia uralkodóinak jegyzé ké t is, é s ez meg-
egy ezik azzal, amit a j ó slócsontok alapján állí to ttak ö sz-
sze. Mindössze annyi azelté té s,hogy Sze-ma Cs'ien köz-
li a legutolsó király nevót is, é s törté nelmi felsorolásában
ké t elő djé nekideogramja (fogalomjele) hibásan szere-
-
.= ,.
45 / Katonatiszt szobra a pekingi Ming-sí rokhoz vezető ú ton.
46 / Ő rszobroka Peking melletti Ming-sí rokh ozyezető ú t menté n.
Az ő rszobrok té máiáItalában katonatisztek é s polgári
hivatalnokok, elefántok, tevé k é s lovak, de a korábbi idő kbő 1
akad pólda struccok, továbbá más egzotikus vagy mitikus lé nyek
megielení té sé reis.
pel. Az emlí tettjóslócsontokat azonban mostani felfede-
zé sükig senki sem látta, mivel azokat i. e, 1100 körül,
mintegy ezer esztendő vel Sze-ma Cs'ien mű ködé se elő tt
ásták el. Ez a töfié nelmi é s a ré gé szeti kutatások egybe-
esé sé nektalán legmeglepő bb pé ldájaegyedülKí nára jel-
lemző . Egyiptom megfejtetlen í rásba zárt, ő koritörté -
nelme több mint ké tezer é ven át rejtve maradt, é s a ké -
ső bbiegyiptomiak semmit sem tudtak saját mú ltjukfól.
 Asszí ria é s Babilónia törté nelmé nek valamennyi ré szlete
feledé sbe merült, csak hagyományok é s ködös emlé kek
maradtak róla. Sumer é s Akkád települé seinek nyomai
láthatók voltak, hatalmas halmokban emelkedtek a
pusztaság fölé , mé gsem azonosí totta ő keta né pi emlé ke-
zetvagy az í rásos feljegyzé sek semmifé le ő siné wel vagy
funkcióval. Egyetlen olyan fennmaradt dokumentum
e- sem lé tezett, amelyet össze lehetett volna vetni a modern
il, ré gé szet bámulatba ejtő felfedezé seivel.
Itt Kí nában szinte pontosan fordí tott ahelyzet. Mind a
-€ mondabeli, mind a hiteles törté nelmi esemé nyekrő lmár
)l_ igen korán ké szültek feljegyzé sek, amelyeket a ké ső bbi
é- irnokok lemásoltak, utóbb pedig ki is nyomtattak. Ezek
:e- mind a mai napig fennmaradtak, é s ma a tanult emberek
ó1. számára könnyebben hozzáfé rhető k, mint ré gebben
bármikor. A ré gé szet viszont egé szen ú jkeletű Kí nában:
deáltalábanpontosanalátámasztjaatörté nelmifeljegy-
zé seket, né ha mé g akkor is, ha azok igen ré giek. A leg-
ő sibbtelepülé sek, a ré gi királyságoknak a törté nelembő l
ismert fő városai azonbaneltű ntek, é s nem a sivatag, ha-
nem a mező gazdasági mű veléalá s vett termé keny föld
temette maga alá ő ket.A ré gi idő kemlé kei - pé ldául a
császári sí rhalmoknak a felszí nen látható maradványai
-nem feltű nő ek:könnyen össze lehetne ő ketté veszteni
a termé szetes dombokkal, ha nem volnának kör alakú -
ak. A köré jük emelt falak té glaborí tása általában mát
nincs meg. A halmokon olykor fák nő nek,a ré gebbi hal-
mokról azonban a fákat már ré ges-ré gkivágták, é s le-
rombolták azokat a szertartási csarnokokat is, ahol a
halott uralkodók szellemé nek áldozatot mutattak be.
44 | A ré gé szetieredmé nyek

A Peking közelé ben lé vő Ming-sí rokat nem rabolták ki
módszeresen, s bár a dinasztia bukása után sokáig nem
törő dtek velük, különösebb bajuk nem esett. Kizárólag
e sí rok alapján tudjuk, milyenek is voltak a császári sí -
rok, mert az bizonyos ugyanis, hogy elrendezé sük é s
mellé ké pí tmé nyeikaz ő kori elő ké peket követté k.
A MING-DINASZTIA SÍ RJAINAK FELTÁRÁs,I, 7
A Ming-ház uralkodóinak sí rjai más fontos bizonyité -
kokkal is szolgáltak. A Kí nai Né pköztársaság kormá-
nya elrendelte az l425-ben elhunyt JungJo császár, a
mai Peking alapitő ja nagyáldozati csarnokának teljes
rendbeho za ta| át. Az w al kod ó s í rj a felté telezhető le g már
jóval halála elő ttelké szilt, ez volt ugyanis a szokásos
eljárás. Ebbő lkövetkező en a nagy csarnok a 15. század
első é vtizedé bené pült. A körülbelül ötszáz é ves é pülettel
a Ming-dinasztia 1644-ben bekövetkezett bukásától a
restaurálásig senki nem törő dött. Azű jjáé pí té megkez- s
dé sekor ugyan mé g állt, é s nem fenyegette annak veszé -
lye, hogy bármelyik pillanatban összedő l, az é pité szek
katonai é s polgári tisztsé gvisel ő ketábrázoló sok-sok kő -
szoborral szegé lyezett hosszú sugárú t vezet hozzájlk.
Ezeka szobrok szertartásosak é s a ré gi hagyományokat
követik: nem tükröznek egyé ni jellegzetessé geket, sem-
miké pp sem ké pmásai é lő szemé lyeknek.Maguk a sí rok
hatalmas mestersé ges halmok, fenyő fákkal sű rű n beül-
tetve, é s tövükné l ugyanú gy megerő sí tett fal vesziő ket
körül, mint valami várost. Az egyetlen kapu egy udvarra
nyí lik, amelyet három csarnok fog körül: ké t oldalról
egy-egy kisebb, a dé l felé né ző harmadik oldalonpedig
az elhunyt uralkodó szellemé nek felajánlott áldozatok
bemutatására használt nagy csarnok. Mögötte dí szes
márványfeljáró é s ugyancsak márványból ké szült kapu
áll, amely mintha a sí r szertartási bejárata lenne, ám er-
rő lszó sincs: a homlokzat mögött csak egy té glából é s
kő bő emelt
l sima fal rejtő zik.
47 l MingYan-li sí rjának az ásatás után ké szült bejárata. Az eredeti
bejáratot igen ötletesen álcázták, aláthatő bejárat csak
megté vesztő homlokzat volt,

azonbanú gy vé lté k, hogy sokkal tovább már nem állna

ellent az idő nek. A tető cserepeken fű nő tté s bokrok
eresztettek gyökeret, ezek megrepesztetté k a szerkezetet,
eső ví z.A nagy fapillé rek, amelyek a pusztu-
é s befolyt az
lásnak rendkí vül ellenálló, Borneóról hozott trópusi fá-
ból ké szültek, mé g é pek voltak, é s csak igen cseké ly mé r-
té kű megerő sí té st igé nyeltek.Ebbő larra lehet következ-
tetni, hogy a viszonylagszáraz é ghajlatú fjszak-Kiná-
ban, ahol az eső sé vszak rövid, azilyen é pületek kisebb
javí tásokkal akár hatszáz é ven át is fennmaradhattak.
A pekingi császáripalota (a Tiltott Város) nagy csarno-
kai é pp ennyi idő sek, de a felé pí té sükóta eltelt hatszáz
é vben termé szetesen rendszeresen karbantartották é s
helyreállí tották ő ket.
A császári sí rok közül feltehető enegyedül a Ming-
császárok tizenhárom sí rját nem bolygatták meg é s nem
fosztották ki soha. Idő rendben az e| ső Jung-lo császár
(1403-1425) sí rja, az utolsó pedig az'1628-ban elhunyt
utolsó elő tticsászáré . Sé rtetlensé güket valószí nű legan-
nak köszönhetté k, hogy egé szen közel, mintegy 16 kilo-
mé terre vannak a fő várostól, Pekingtő l. A né phagyo-
mány é s a közhiedelem szerint azonban ebben egy másik
té nyező isközrejátszott. A mandzsu dinasztia közvetle-
nül követte a Mingeket, akiket pekingi trónjuktól nem
ő kfosztottak meg, é s megkí mé lté ksí rjaikat is, igaz
ugyan, hogy semmit sem tettek a karbantartásuké rt.
Amikor a mandzsu (Cs'ing-) dinasztia 1912-ben megbu-
kott, tagjai nemcsak a lemé szároltatást kerülté k el, ami
pedig csaknem valamennyi korábbi császári családnak
osztályré sze volt, hanem egy ideig mé g birtokaikat é s
társadalmi helyzetüket is megtarthatták. A mandzsuk
szerencsé je a né phit szerint mennyei jutalom volt, amié rt
megkí mé lté kelő deik sí rjait.
A sí rok dombok fé lköré ben helyezkednek el, a nagy
Jin San-hegylánc mögött, amelynek menté n a Nagy Fal
hú zódik. Eletnagyságú nál nagyobb mé retű állatokat,

Mivel köztudomású , hogy sok é vszázadon át ilyen
volt a császári sí rok stí lusa é s formai megoldása, a valódi
bejáratot hiábavaló lett volna a dí szudvar közelé ben ke-
resni. A sí rkamráhozvezető valódi bejáratot valószí nű -
leg mé lyen a föld felszí ne alá, illetve a halom belsejé be
rejtetté k, alig é szrevehető en, é s helyé rő feljegyzé
l seket
sem ké szí tettek. Azoknak, akik annak idejé n a koporsót
é s az uralkodóval együtt eltemetett kincseket odavitté k,
nemigen engedté k meg, hogy e veszedelmes tudás birto-
kában tovább é ljenek. A ré gé szeknek tehát komoly
problé mával kellett megküzdeniük: nem akartak külön-
böző pontokról kiindulva alagutakat vágni a sí rhalom-
ba - ami esetleg eredmé nytelen, de mindenké ppen igen
költsóges lett volna -, más biztos módszer viszont nem
állt rendelkezé sükre az elr ejtett bej árat me gtalálásár a,
amely a na1y, fával benő tt, több hold kiterjedé sű hal-
mon bárhol lehetett. A problé mát a kí naiak vé gül is a
rájuk jellemző találé konysággal oldották meg.
YAN-LI SÍ RJA / Az utolsó mandzsu (Cs'ing-) dinasztia
sí rjai Pekingtő ltávolabb, ké t csoportban helyezkedtek
el. A keleti é s a nytrgati sí rterületet felváltva használták.
A dinasztia bukását követő zű rzavaros é vekben,amikor
Eszak-Kí nának hosszabb idő nát nem volt állandó, szi-
lárd kormányzata,é s kisebb-nagyobb, bandavezé rekné l
nem sokkal különb tábornokok tartották hatalmukban
az egyes vidé keket, valamennyi Cs'ing-sí rt kirabolták.
A ré gisé gpiaconé rté kestárgyak jelentek meg, amelyek
eredete több mint gyanú s volt. A lopásokban való ré sz-
vé tel vádj ával több embert börtönbe zártak, illewe elí té l-
tek, é s a Kí nai Né pköztársaság kormányának rendelke-
zese é rtelmé benhosszú é veketkellett volna ott tölteniük.
Amikor az Academia Sinica ré gé szei engedé lyt kaptak,
hogy egy Ming-sí rt kiássanak, különböző okok miatt
V an Ji csá sz ár é t (I 57 3 -I 620) v á| asztották. Van Ji ho sszú
uralkodásának idejé re esett a Ming-házvirágzásának é s
gazdagságának utolsó szakasza,pedig a kort durva kor-
rupció jellemezte. A ré gé szek azt javasolták, hogy he-
| yezzenek felté telesen szabad| ábra né hányat az emlitett
,,szaké ttő "sí rrablók közül, vegyé k ő ketigé nybe ,,ré gé -
szeti segé derő ké nt",é s használják fel tapasztalataikat
Van-li sí rbejáratának megkeresé sé hez.A javaslatot elfo-
gadták.
Az ú jdonsült ,,ré gé szeti segé derő k"ú gy vé lté k,hogy a
keresett hely valahol magán az erdő velborí tott sí rhal-
mon lehet. A szakemberek hozzáfogtak a munkához,
kalauzuk pedig egyik helyrő l a másikra vezette ő ket,va-
lamilyen nyomot keresve. Elmagyatázta, hogy kell len-
nie egy fának, amelyik máské ppen helyezkedik el é s más
irányba dő l,mint a többi. Pekingben té lenaz erő sural-
kodó szé l é szaknyugat felő lfú j, tehát olyan fát kell keres-
niük, amelyik nem dé lkelet felé hajlik. Amikor valóban
találtak is egyet, a ,,ré gé szeti segé derő "elmagyarázta: ez
annak tulajdoní tható, hogy a talaj, amelybe ültetté k,
kissé megsüllyedt, mert lent valószí nű legegy akna bú jik
meg. ,,Ássanak itt!" - tanácsolta. A ré gé szekásni kezd-
A ré gé szetieredmé nyek 1 45
tek, é s csakugyan felfedeztekegy szű k,függő legesaknát,
amely messzire benyú lt a halom mé lyé be, de a tövé ben
lé vő több mé ter hosszú , deré kszögű etjáí őfalbanvé gző -
dött. Ám valamikor ré gen, amikor Van-lit elteme tté k, az
egyik ré sztvevő sebté ben üzenetet karcolt a falra: ,,ennyi
é i ennyi távolságra innen áss lefelé ." Í gy találták meg a
másik aknát, amely mát a sí rkamra elő teré bevitt le.
A lé tfontosságú felirat ké szí tő jealighanemazt ttitte,
hogy egyszer majd ő maga té r oda vissza, vagy megmu-
tathatja másoknak az utat a titkos bejárathoz. Ebben
azonban a jelek szerint hiába remé nykedett.
A sí rkamrát sé rtetlenül ta| álták.l'll4.ár az elő té rbenje-
lentő s kincsekre,nagy tömjé né gető kre é s ugyancsak
nagymé retű ,többnyire szé pen kidolgozott, é rté kespor-
celánokra bukkantak, ezek a leletek azonban elhalvá-
nyultak azoknak a fé nyé ben, amelyeket a sí rkamrában
találtak, ahol alacsony emelvé nyen VanJinek é s ké t fele-
sé gé nekkoporsói álltak. Körülöttük felbecsülhetetlen
é rté kűkincs: a mű gyű jtővilágábanjól
k ismert é s nagyra
é rté kelt korszak valamennyi porcelánfajtája, nefritku-
pák é s -edé nyek, sok közülük aranyta| apzaton. A Van-
li koponyájántalált fejdí sz egy arany láncháló, amely-
bő lpompás kidolgozású szí narany sárkány emelkedik
ki. A ké t császárné csontvázátis nagyszerű é kszerekbo-
rí tották, az emelvé ny alatt pedig nagy halom arany- é s
ezüstrud volt felhalmozva; ő magukban mű vé szi vagy
eszté tikai szempontból é rdektelen, de igen nagy é rté kű
árgyak. A koporsókat mű vé szihí mzé sű leplek bodtot-
ták, né melyik a ritka k'o-sze (,,vé sett" selyem) techniká-
val ké szült. Ez a fajta mú vé szetmár ré góta feledé sbe me-
rült. Bár a lepleknek csak egyes darabjai maradtak fenn,
azok, ahol a szövetet a redő kgyű rő dé sei megóvták a
nedvessé gtő lvagy a rovaroktól, de ez a né hány ré szlet
elegendő ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk az egé sz-
rő l.A nagy pompa é s fé nyú zé sközepette különösen ha-
tott az emelvé ny tövé ben heverő három vagy né gy dur-
ván faragott gömbfa, amelyeken a koporsókat a helyiik-
re gördí tetté k. Ott hevertek órintetlenül, csak az idő kor-
hasztotta el ő ket. A temeté skor senki nem vett annyi fá-
radságot, hogy ezeket az odanem illő tartozé kokat eltá-
volí tsa.
A STÍ LUSoK FoLYToNossÁGA l A ré glkí naiak,
akárcsak más né pek, nem törő dtek az ő sié pületekkel, ha
többé nem vehetté k hasznukat. A bukott dinasztiataga-
inak sí rjait az utánuk következő uralkodócsalád sorsuk-
rahagyta, a kifosztott é s romos városok maradványait
a termé szetre bizta, kivé ve, ha a területet idő velú jból
hasznosí tották. A templomok é s a buddhista kolostorok
azonban mindegyre szolgálták a hí vő ket,ezé rt azltán
folyamatosan ú jjáé pí tetté k,illetve helyreállí tották ő ket.
Az ű jjáé pité azonban
s nagyobb jócselekedetnek számi
tott, mint a helyreállí tás, ezé rt a napjainkban is fennálló
legré gebbi kí nai buddhista kolostorok é pületei nem idő -
sebbek né hány é vszé aadnál, annak ellené re, hogy ugyan-
azon a helyen állnak é s gyakran ugyanazt az alaprajzot
46 | ,l ré gé szetieredmé nyek
követik, mint az eredeti é pí tmé nyek.IJgyanez mondha-
tó el a Csüfuban lé vő nagy konfuciánus kegyhelyrő l,
Konfuciusznak é s mé g ma ii nagy számban é lő lé zárma-
s rony is van, de azilyen é pí tmé nyeketabban azidő ben
zottainak hagyomány szerinti szülő helyé rő él s egykori
lakhelyé rő l.A templomnak ugyanolyan az alaprajza,
mint bármelyik nagyobb kí nai ldvarházé vagy palotáé .
Az egymás után következő udvarokat szertartási csar-
nokok veszik körül, ezek mögött további, de már kisebb
udvarok körül helyezkednek el a lakóré szlegek. Mindez
az eredeti alaprajzot ő rzi,A többszöri ú jjáé pí té sközben
feltehető en megtartották a legő sibbstí lusjegyeket, de
valő szinű , hogyú j irányzatok elemeit is keverté k velük.
Ilyen pé ldául a szí nes mázú cserepekbő l ké szült tető ,
amely a jelek szerint aT'angkor (7-9. század) elő tt nem
48 / Ő rtoronyagyagmakettje a Han korból, 1_2. század.Az ilyen
tí pusú ő rtornyokat csak
a sí rokban talált makettek alapján
ismerjük. A jelek szerint gazdag családoknak szolgáltak
otthonul. Ké ső bbezt az é pité szetiformát a kí naiak a buddhista
pagodáknál alkalmazták (British Museum).
49 lLakő házagyagmakettje. Ezeket a Han kori maketteket
kifejezetten arra ké szí tetté k, hogy eltemessé k a sí rokba. Az ókori
kí nai é pí té szetistí lusok legré gebbi emlé kei.
50 i A Né gy Kapu Pagoda (Sze Men T'a), a legré gibb fennmaradt
buddhista pagoda Kí nában, s44-bő I(Santung tartomány).
volt használatos, utána pedig már csak szórványosan
fordult elő .
Vannak más bizonyí té kokis arra, hogy a kí nai é pí té -
szeti fo rmák é v századokon át v álto zatlano k maradt ak.
A Han kori sí rok (az i. e, 2, századtő l az i. sz. 2. századig)
sok különfé le cseré pbő lké szült é pületmakettet tartil-
maznak, tov ábbá lap o s dombormű veket, amelyek szin-
té n hasonló é pí tmé nyeksorát ábrázolják. Jellegzetessé -
geik nem sokban különböznek az ú jkori é pületek saját-
ságaitól, de a kí nai é pí té szetreoly jellemző visszahajló
tető párkányok akkor mé g szemlátomást nem voltak
szokásban. Erdekes, hogy azagyagmodellek között szá-
mos, a ké ső bbipagodákra emlé keztető többemeletes to-
bizony ár a vé delmi cé lokra, ő rtoronyként ltasználták,
mert igen gyakran fegyveres harcosok Láthatő kbennük.
Ez a szokás ké ső bbKí nában megszű nt, é s a tornyokból
buddhista pagodák lettek, miközben megtartották ere-
deti formájukat. A pagodák termé szetesen ismertek vol-
tak minden indiai é s dé lkelet-ázsiai buddhista ország-
ban, de azoknaktí pusuk é s külsejük is egé szen más. Kí -
nában viszont csupán a vallási cé lokat szolgáló é pí tmé ny
elké pzelé sé tvetté k át, annak formai jegyeit nem. Úgy
ő rizté kmeg saját hagyományos é pületszerkezeteiké i,
hogy ú j cé lokra használták fel ő ket.

Aztazonbanmé g nem tudjuk bizonyosan, hogy vajon
a Han kor, a jelentő stársadalmi é s politikai forradalom
eredmé nyeké ntlé trejött szilárd é s egysé ges birodalom
első idő szaka, megő rizte-e a megelő ző ,feudális korszak
é pí té szetisajátságait, vagy e té ren is gyökeres ú jí tásokat
vezetett be. A megelő ző idő kbő ugyanis
l egyetlen é pület
sem maradt fenn, é s az eddigkiásott sí rok ebben a tekin-
tetben nem szolgálnak bizonyí té kokkal.Az azonban
legalábbis valószí nű neklátszik, hogy a Han kori közé p-
ré tegek tagjainak, akiknek sí rjait megtalálták é s kiásták,
szokásuk volt, hogy kedvelt vagyontárgyaikat, szolgái-
kat é s szórakozásaikat agyagmodellek formájában vagy
dombormű veken, né ha pedig falké peken megjelení tsé k.
A dombormű vek é s falké pek kedvenc té mái avadásza-
tok, a lakomák é s az ünnepé lyes körmenetek. Ritkák, de
igen becsesek a törté nelmi esemé nyeket ábrázoló mű vek,
amelyek közül legalább egyet azonosí tani lehetett, mé g-
pedig a Vu család Santung tartományban lé vő sirjaitaz
i, sz. I47-bő lkeltezett feliratok segí tsé gé vel.Ezekben
y
y
t,
A ré gé szetieredmé nyek | 47
igen szé pen faragott dombormű vek sorozata került elő ,
rajtuk csatajelenetek é s más esemé nyek láthatók, közöt-
tük Si Huang-ti, az első császát ellen elkövetett gyilkos-
sági kí sé rlet é letszerű ké pe. E drámai esemé ny Sze-ma
Cs'ien, Han kori törté né sz mű vé bő l közismert.Jóllehet
Sze-ma Cs'ien i. e. 136-ban, tehát majd három é vszázad-
dal a család sí rjainak é pí té seé s dí szí tmé nyeinekelké szí -
té se elő tt született, a Vu család tagjai nyilvánvalóan jól
ismerté k az ő tő rté nelmi munkáját. Másré sztviszont
é ppily valószí nű az is, hogy a törté netet a kor vala-
mennyi tanult embere ismerte.
Felté telezté k,hogy a sí rok dombormű vekkel való dí -
szí té sé nekszokása perzsiából szátmaző ötlet volt, ezzel
az országgal ugyanis a Han kori kí naiak kapcsolatban
álltak. Akkortájt Nyugat-Ázsiában nemcsak a sí rokat,
hanem a palotákat is ilyen módon dí szí tetté !,valószí nű
tehát, hogy a kí naiak is ugyaní gy jártak el. Ám egyetlen
Han kori é pület sem maradt é psé gben,é s hiába sikerült
pontosan meghatározni a fő város egykori helyé t, ott
48 l A ré gé szetieredmé nyek

módszeres ásatásokat mé g nem folytattak. A Han kori

sí rok agyagfiguráinak é s fali dí szí tmé nyeinekaz ad kü-
lönleges é rdekessé get, hogy ezek a buddhiznus elő tti
mű vé szet emlé kei.A buddhizmus mint elevenen ható é s
szé les körben elterjedt vallás csak a Han-dinasztia buká-
sa után lé pett fel Kí nában, bár arról is van í rásos emlé k,
hogy az egyik Han-császár hivatalosan engedé lyezte az
indiai vallás tanainak terjeszté sé t. Az eddig felfedezett
Han kori sí rok egyike sem szolgált meggyő zőbizonyí -
té kkal a buddhista befolyásról, é s egyetlen templom
vagy kolostor maradványait sem találták meg ebbő la
korból. A Han-sí rokban felfedezett mű vé szialkotások
vallásos motí vumai tehát kivé tel né lkül a buddhizmus
elő ttiidő kbő | származnak, é s arról tanú skodnak, hogy a
Han kori társadalom politeista (többistenhí vő ) volt. Az
idő tájt számos olyan istent tiszteltek, akiknek funkciói_
ról é s jellemző tulajdonságairól jóformán semmit sem
tudunk.
A H an-dina sztia hiv atalo s törté netí rása helytelení tő -
leg szól a Kí na keleti tengerpartján, a mostani Santung-
fé lszigeten elterjedt különös kultuszok növekvő né psze-
rű sé gé rő Vul. császár idejé n (i. e, 14G-86) ezek a kultu-
szok erő sbefolyást gyakoroltak az udvarra, é s a fő város-
ban is virágoztak. Mágikus é s misztikus vonások jelle-
mezté k ő ket, é s nyilvánvalóan nagymé rté kbenhozzájá-
rultak az ő kori taoistafiloző fla ké ső bbi formájának ki-
alakulásáhozé s ahhoz, hogy ebben amegváltozott alak-
jában né pszerű vallássá váljé k. A törté netí rók azonban
csak akkor foglalkoztak velük, ha e ,,varázslók" taná-
csára a csász ár é s azudvar té nylegesen valamilyen vállal-
kozásba fogott. Vallási né zeteik leí rása, isteneik termé -
szete vagy az,hogy milyenek voltak rí tusaik, kí vül esett
a kiváló é s megbí zható konfuciánus törté netí rók é rdek-
lő dé si köré n.A ré gé szete té ren mindenesetre ké pes kitöl- I
teni ismereteinknek azokat ahé zagait, amelyek a törté - n
!
5l / Ré gé szSzanmenben, kezé ben ajangsaói neolit kori kultú ra n
egyik termé ke: egy szé pen dí szí tettedé ny. d
:ü
52 l Szé pen festett, remekbe ké szült neolit kori edé nyek (Kanszu ü
tartomány), jangsaói kultura termé kei. Külön figyelmet
a
.ü
é rdemelnek a kisebbik edé ny karcsú füei (British Museum).
d
]ü
53 / A Panp'oc'unban lé vő jangsaói lelő hely háztí pusainak
rekonstrukciói. A tető t faoszlopok tartották. A kí nai ü
é pí té szetnekez ajellegzetessé ge a legú jabb idő kig megmaradt.
ü
 A ré gé szetieredmé nyek | 49

netí rás é rdeklő dé sé nekhiánya miatt támadtak. A dom-

bormű vekené s a falké peken látható ábrázolások azoí Lo-
sí tása azonban továbbra is igen nehé z, Az mé gis kitű nik
belő lük, hogy milyenek voltak a mindennapi é let szoká-
sai, milyen bú torokat használtak, é s hogy milyen volt ::,
oi
a fé rfiak é s a nő költözé ke, olyan dolgok tehát, ame-
lyekrő la hivatalos törté netí rás nem jegyzett fel semmit.

A PEKINGI EMBER FELFEDEZESE 7 Van egy olyan

terület, ahol a ré gé szetáltalfelderí tettté nyeket a törté net-
í rás semmivel sem tudja megerő sí teni.A legré gebbi is-
mert települé s Kí nában - ső ttalán az egé sz világon is -
a Csouk'outienben, Pekingtő l nem messze, egy meredek
domboldalbanta| ált barlangi lelő hely. A ré gmú ltidő k-
ben ez a sziklaszirt a tengerre né zhetett,deaző taa tenger
mintegy 160 kilomé terre visszahuzódott a Nyugati
Dombvidé k meredek lejtő ialól, igy ezeka dombok most
a hopeji alföld fölött tornyosulnak. Századunk második
é vtizedé benásatásokat vé geztek ezen a helyen, é s ennek
során felfedeztek egy barlangot, ahol a paleolit korban
egy fé rfi é s családja, illetve leszármazottainak több nem-
zedé ke lakott. Sok emberi csontvázat, koponyát találtak
benne, é s nagy mennyisé gű állati csontot is, azoké t az
állatoké t, amelyek hú sával a lakók táplá| koztak. Egyé r- í j!\§
,W-
telmű bizonyí té k van arra is, hogy már ismerté k atizet,
fő zteké s hidegteleken feltehető leg fű töttek,bár aztnem
tudjuk, hogy é rtettek-e a tű zcsiholáshoz. Ez abarlangi
lakóhely mintegy százezer é wel ezelő ttrekelteáető .
A ,,pekingi ember", ahogyan elnevezté k, ma már jól
ismert a tudomány berkeiben. Felfedezé sekor gondos
feljegyzé sek ké szültek, minden mé ré siadatot é s fé nyké -
pet gondosan összegyű jtöttek, maguk.a koponyák azon-
ban a második világháború alatt, Eszak-Kí na japán
megszállását követő en, máig homályos körülmé nyek
közt eltű ntek.Pekingben ú gy tudták, hogy 1940vé gé n,
amikor a japánhadsereg elfoglalta a várost, a megtalált
11 pekingi ember koponyái é s csontjai a Rockefeller-
alapí tvány kő rházában, a városban mű ködő amerikai 54 / Ásatás a Peking melletti Csouk'outienben: a Sinanthropus,
vagyis a ,,pekingi ember" felfedezé sé nek helye.
inté zmé n} ben vannak leté tben, Amikor az Egyesült Ál-
lamok é s Japán között a háború már elkerülhetetlennek
látszott, akórházvezető i a csontokataz amerikai követ- fenyegette az a veszé ly, hogy a háború kitöré sekor a ja-
sé g ő rsé gé re(U. S. Legation Guard) bizták,Ezatisztek- pánok internálják ő ket,mindannyiukat visszarendelté k
bő lé s közkatonákból álló kis csoport mé g az 1900. é vi Amerikába. Diplomáciai mentessé g.et é lveztek, ezé rt
bokszerlázadást követő en megkötött szerző dé sé rtelmé - p o ggyá szaikat nem vizsgálhatták át. O sszec s oma golták

ben állomásozott Pekingben. Mivel az ő rsé gtagjait is tehát a csontokat, é s távoztak A helyzet azonban idő -
 + ile;* + iÍ ii1

55 lFé nyezett fekete kerámiatál: vé kony falú teste korongozással

ké szült. (Neolit kori lungsani tí pusú kultú ra [Santung tarto-
mány]: i. e, 2000-1500 körül, Ostasiatiska Museet, Stockholm.)

56 l Ceng tí pusú párolóedé ny é s /i tí pusú háromlábú edé ny

Pucsaocsajból (Honan tartomány). A /lnek három üreges 1ába
van, é s egyetlen közös szájnyí iása, amikí zárő Iagakinai
kultú rára jellemző (Ostasiatiska Museet, Stockholm).

közben mé g feszültebbé vált: a tisztek azt a patancsot

kapták, hogy sú lyosabb csomagjaikat tengeren küldes-
sé k maguk után, ő kpedig lé gi ú ton a lehető leghamarabb
induljanak el. Poggyászukat Tiencsinben, a kikötő i dok-
kokban raktároztákbe, de ettő lkezdve nyomuk veszett.
Elké pzelhető , hogya dokkok ő rzé sé velmegbí zott ja-
pán csapatok, miután Japán é s az Egyesült Allamok kö-
zött kitört a háború , parancsot k aptak rá, hogy kutassák
átazidegen tulajdonban lé vő szállitmányokat é s pogy-
gyászokat, A katonák bizonyára megtalálták az amerí -
kai tisztek poggyászaité s bennük a pekingi ember csont-
jait, ám mivel a j apánoknál az a szokás, ho gy családta g-
jaik tetemé t vagy elhamvasztott maradványait, ha ott-
honuktól távol halnak meg, hazaküldik ő seik falujába
vagy városába, az egyszerű katonák nyilván azthitté k,
hogy ezek az ellensé ges tisztek rokonainak csontjai, é s a
Tiencsinen át a tengerbe ömlő Haj folyóba szórták ő ket.
Ezt a feltevóst termé szetesen nem lehet bizonyí tani, de
igen hihető magyarázatnak tű nik.
57 / Fekete é s barna festett csí kokkal dí szí tettvörös kerámia halotti
urna. l956-ban Jungcsingben (Kanszu tartomány) ásták ki.
Magassága 49 cm (neolit kor, i. e. 3. é vezred vé ge),
58 / Fazekak a neolit kori Panp'oc'un faluban'lSenszí tartomány), in
situ, azaz azon a helyen, ahol rájuk bukkantak.
A Kinai Né pköztársaság ké ső bbú jabb ásatásokatvé -
geztetett Csouk'outienben, é s ekkor a pekingi ember szá-
mos további koponyáját é s csontját hozták napvilágra.
A barlang felső ré tegeibenpedig annak is bizonyí té kaira
bukkantak, hogy sokkal ké ső bbi idő kbenis lakott volt.
Legú jabban mé g enné l is ré gebbi lelő helyet találtak a
távoli dé len, Kuanghszi tartományban, ahonnan csupán
egyetlen csontváz került elő ,egy barlangból, amely vala-
mikor nagyjából egy szinten volt a folyóval, napjaink-
ban azonban több mé terrel a föld felszí ne fölé került,
mivel a folyó erodálta a völgyet. Errő la felfedezé srő l
mé g nem tetté k kő zzéa teljes beszámolót. Csak annyit
közöltek, hogy valószí nű legré gebbi a pekingi emberné l,
de az mé g nem biztos, hogy azé lő lé nyHomo sapiensnek
tekinthető -e,vagy az elő ember egy ré gebbi alfaja. Egyes
tudósok ú gy vé lté k,hogy a pekingi ember sajátságai ro-
konságot mutatnak a sokkal ké ső bbi korszakban- ső ta
jelen korban - é lő kí nai emberek csontszerkezeté vel, Ha
ez hely tállő nak bizonyul,az azt jelentené , ho gy a kí nai ak
vagy legalábbis nagy ré szük egyenes ágileszármazottai
a paleolit kori elő döknek, é s hogy a kí nai né p té nylege-
sen ott alakult ki, ahol ma is é l. paleolit kori kő eszközö-
ket egyé bké nt Kí na legtöbb vidé ké né s é szakon, Belső -
Mongóliában is találtak.
A NEOLIT KOR KÍ NÁBAN / A neolit kori Kí na száza-
dunkig szinté n teljesen ismeretlen volt. Neolit kori esz-
közök, finoman kidolgozott nyí lhegyek é s vé ső kolykor
52 | A ré gé szetieredmé nyek
feltű nteka ré gisé gboltokban, é s kutatás közben is talál-
tak belő lük. Nagy neolit kori lelő helyetfedezett fel J. G.
Andersson své d mé rnök századunk második é vtizedé -
ben, a Honan tartomány é szaknyugati ré szé ntalá| hatő
Jangsao város közelé ben. Ekkor tártakfel első izbenne-
olit kori települé st az ő sikí nai kultú ra szülő helyé n,a
Sárga-folyó medencé jé ben, é s ezzel bebizonyí tották,
hogy ennek közvetlen kapcsolatai voltak a ké ső bbikul-
tú rával. A jangsaói emberek igen szé p, nagymé retű fes-
tett agyagedé nyeket ké szí tettek, amelyeket általában é p-
sé gben találtak meg sí rjaikban. Külső felületük többnyi-
re festett, mintázatuk geometrikus, gyakran alkalmaz-
tak csigavonalas motí vumokat, de állatok vagy emberi
lé nyek ábrázolásának nincs nyoma. A kami-kagy| ő háza
viszont feltű nikrajtuk. Ajangsaói fazekasedé nyek kö-
zöttvan egy különös formájú darab: három üreges lá-
bon áll, é s a lábak közös szájnyí lásba torkollnak. Az
edé ny atű zfö| é é ilithatő é, s egyszerre három különböző
-folyé kony - é tel fő zhető benne. Az edé ny neve li,Kiná-
ban mé g ma is használatos, é s a jangsaói lelő helykoráig
visszamenő leg megtalálbatő a korábbi idő szakokban is,
más kultú rák azonban sehol a világon nem ismerté k. Ez
pedig arra bizonyí té k,hogy az egyedi sajátságokat fel-
mutató kí nai kultú ra fejlő dé seettő laz idő szaktól mind-
máig folytonos. A jangsaói kultú ra né pe ismerte a kutyát
é s a disznót, de már birka-, ló- vagy szarvasmarhacsont
nemgazdagí tja a leleteket, ami szinté n sokatmondó. Lo-
vakat ekkor mé g nem tenyé sztettek a kí nai sí kságokon,
birkákat csak a hegyvidé ken, szarvasmarhát pedig sehol
nem tartottak. A kí naiak é trendjé nma sem szerepel sem-
mifé le tejtermé k. Úgy látszik,ajangsaói emberek é tlapja
nem különbözött utódaiké tól, a mai kí nai embereké tő l.
A neolit kori csontvázak é s a vidé k mai lakóinak csont-
rendszere között gyakorlatilag nincs semmi szerkezeti
elté ré s. A ké ső bbiekbenmé g további Jangsao tí pusú la-
59 l Bronzalabárdok, más né ven tő rbalták (ko), az i. e. 12-1'0.
századbóI (San vagy korai Csou kor). A ko az alabárdnak
másutt ismeretlen, kí nai formája. A ké pen csak az alabárdok feje
látható, a fanyelek elpusztultak, A közé pső nek nefritbő l ké szült
a pengé je (British Museum).
60 / Háromlábú fehé r kerámiakancsó (k'uej).l960-ban ásták ki
Vejfangban (Santung tartomány). Ez az edé nyfajta a kelet-kí nai
lungsani tí pusú neolit kultú ra jellegzetes termé ke.
 A ré gé szetieredmé nyek | 53

kóhelyeket fedeztek fel. Ezek azonbankivé tel né lkül Kí -

na é szaki é s é szaknyugati ré szé nfekszenek, az is, ame-
lyik Dé l-Mandzsú riában (Liaoning tartományban),
Senjang (Mukden) város közelé ben található. A jelek
arra mutatnak, hogy a jangsaói neolit kori kultú ra kizá-
rólag erre a területre korlátozódott.
Eppen ez az a vidé k, ahol a ,,bölcs uralkodók"-ról é s
aSang-dinasztiátállitő lagmege| ő ző Hszia-dinasztiárő l
a kí nai hagyományban fennmaradt mondabeü törté ne-
tek lejátszódtak. Ajangsaói kultú ra a becslé sek szerint
körülbelül i. e. 2000-ben virágzott,többé -kevé sbé abban
a korban, amikorra a kinai törtónelmi hagyomány a
H szia-dinas ztiát teszi, Eddi g azonb an mé g semmifé le le -
letet nem találtak, ami té nylegesen kapcsolatba hozható
volna ezzel akirálysággal. Más helyekrő lviszont bebizo-
nyosodott, hogy folyamatosan lakták é s kulturáüs kap-
csolatok fű zté kössze ő ket egymással. A Santung tarto-
mánybeli Lungsan települé st ő si városfalak maradvá-
nyai veszik közül. 1 930-1 93 1 -ben ásatások at vé geztek
itt, é s megállapí tották, hogy ké t, idő beneg;mrást követő
lakott ré teg k öziJr| a ré gebbi körülbelül i. e. 2000-1 500-ra
keltezhető .Ebben a ré tegben sok, szé pen megmunkált
fekete agyagedé nyt találtak. Az alsó ré teg kő kori(neolit)
kultú rát rejtett, de itt a leletek között bivalycsontok is
voltak, amelyeket ugyanú gy jövendő mondásra használ-
tak, mint az anjangi Sang kori lelő hely jóslócsontjait.
A lungsani csontokon azonbannincsenek feliratok, ami
arra vall, hogy ez a város a kí nai í rás kialakulása elő tt
virágzott, A lungsani felső ré teg i. e. 200 tájáig folyama-
tosan lakott volt, vagyis addig, amikor a Cs'in-dinasztia
uralkodása alattegé sz Kí na egyesült. A törté netí rók sze-
rint ez a települé s volt a kis feudális állam, T'an fő városa.
Az államot i. e. 684-ben a vele szomszé dos hatalmas Cs'i
királyság bekebelezte. Ugyanebben a felső ré tegben jósló-
csontokat, valamint feliratos agyagedé nyeket is t aláltak,
Nyilvánvaló, hogy a települé s mindig lakott volt, egy
bizonyos idő pontban pedig a korszakra jellemző helyi
fekete fazekastermé keket ú jfajta ke r ámiav áltotta fel, r á-
té rtek a fé mek használatára, é s a kis T'an állam, amely
már a Csou korszakot megelő ző en lé is tezett, a vezető
werepet játsző Sang-kultú ra egyik helyi központjává
emelkedett. A neolit kor é s a törté nelmi idő szakok itt
6l / Hal alakú nefritfüggő k. A nefritet varázserejű anyagnak
egymásba olvadtak mint termé szetes folyományai egy- tartották, talán azé rt, mert a föld felszí né n bukkantak rá, é s ú gy
másnak. hitté k, hogy azé gbő |hullott le (Sang kor, British Museum).
Ú3abban egy másik Sang kori város helyé t is felfedez-
é kaz é szak-honani Csengcsouban, ami ismé t a folyto- azilyenfelfedezé seket azonnal be kell jelenteni a körzeti
nosságot bizonyí tja. A csengcsoui települé s felfedezé se, ré gé szeti hivatalnak, é s minden munkát fé lbe kellszakí -
akárcsak oly sok máshozzá hasonlóé a mai Kí nában, a tani, amí g a szakemberek el nem vé gzik az elő zetesvizs-
vé letlennek é s a ré gi városokban a nehé zipat bevezeté - gálatokat. Amikor ez megtörté nt é s meghatározták ale-
sevel együtt járó gyors fejlő dé snekvolt köszönhető . lő helyjellegé té s kiterjedé sé t, a területet leválasztották a
Csengcsou igen ré gi város, keletkezé sé t a törté neti iroda- tervezett lakótelepi övezetbő l, hogy fenntartsák a jövő -
lom a csou-dinasztia korai idő szakára tette, ám most ben vé gzendő ásatások számára.
kiderült, hogyenné l sokkal korábbi. Amikor amaiváros Az elő zetesjelenté sek szerint Sang kori, Anjangnál
batárán kí vül az egyik területet egy ú j lakónegyed kiala- ré gebbi városról, minden bizonnyal fő városról van sző ,
kí tasához ké szí tetté kelő ,ráakadtak a Sang kori város amelyet - ha a törté nelmi utalások helytállóak - feltehe-
helyé re. A Kí nai Né pköztársaság törvé nyei é rtelmé ben tő enAónak hí vtak. A nagy kiterjedé sű települé sterő sfal
54 l ,q, ré gé szetieredmé nyek
vettekörül.Azitttaláltbronzedé nyekkezdetlegesebbek,
í nint az anjangi klasszikus ké szí tmé nyek.A csengcsoui
pé ldányok laposak, aljuk nincs lekerekí tve, Feliratos da-
rabokat nem találtak, de né hány jóslócsontot igen,
ugyancsak feliratok né lkül. A teljes feltárásra mé g nem
került sor, mivel a lelő hely atánylagnagy kiterjedé sű ,de
azelő zetes beszámolók alapján ú gy látszik, hogy Cseng-
csou ő si városaa fejlő dé skezdetlegesebb fokán á1l, mint
Anjang, í gy i. e, 1500-1300 körülre keltezhető . Mind a
lungsani, mind a jangsaói kultú rák maradványai felett
korai Sang kori agyagedé nyek hevertek, é s ezeken a
Sang kori települé seken nem találtak sem té glákat, sem
tető cserepeket, mint ahogy a lungsani alsó ré tegben sem.
B ár a házak p adl ó szintj é t me gtalálták, nincs nyoma an- nyomát, Anjangban már olyan fejlett rendszerre buk-
nak, hogy az é pületekhez döngölt földön, fán é s vessző -
fonadé kon kí vül bármilyen egyé b anyagot is felhasznál-
tak volna. (Eszak-Kí nában á parasitkunyhók é pí té sé - száz é v alatt, i. e. 1500 é s 1000 között elő ször egy pikto-
hez mé g ma is ezeket alkalmazzák,) Az é szak-kinai sí ksá-
gon kevé s akő ,a vályogfalakkal é s -tető vel ké szült mai
kunyhók jól ellenállnak a forróságnak é s a hidegnek,
ami nem mellé kes ott, aholazé ghajlat é venké ntmindké t
szé lső sóggelszolgál.
AZ Í RÁS EREDETE / A jelek szerint a lungsani é sa
csengcsoui települé seken fontos esemé ny ment vé gbe.
Abban az idő szakban, amikor ezeket a települé seket ala-
pí tották, az irást mé g nem ta| álták fel, é s nem ismerté k
né hány nemzedé kkel ké ső bbsem. A jövendő mondás-
nak az a formája, amikor tüzes fé mrudat é rintettek a
bivalycsontokhoz, már akkor is lé tezett, amikor mé g
nem tudták feljegyezni a keletkezett repedé sek é rtelme-
zé sé tvagy a jövendő mondónak feltett ké rdé seket. Ezé r-
dekes feltevé shezvezet, mivel a legré gebbi feliratos tár-
gyak Kí nában az Anjangból származő jóslócsontok.
A Sang kori bronztárgyakon né hány esetben igen rövid
feliratok fordulnak elő , amelyekaz edé nyeket az utó-
do knak aj ánlják használatr a (a hal o ttnak bemutatandó
áldozatokcé ljára).Haazirástelő szörvalóbanarrahasz-
nálták,hogy a csontokon a hő keltetterepedé sek jelenté -
sé t feljegyezzé k, márpedig az effé le jövendő mondás szo-
kása-a lungsani bizonyí té kok tanú ságaszerint- a ké ső i dő sé gekközötti sztyeppövezet keskeny folyosót alkotott
neolit korig nyú lik vissza, akkor elké pzelhető , hogy Eszak-Kí na é s az Urál-vidé k között. Ezenazátjárón kü-
a repedé sek rajzolata volt az, ami ké ső bb azoknakaz
ideogramoknak (fogalomjeleknek, mai szóhaszná| at-
tal : í rásjegyeknek) feltalálásáh oz v ezetett, amelyekkel
a repedé sek jelenté sé tfeljegyezté k, Egyes kí nai í rásje- az,honnanindult ki ez a kereskedelem. Az nem ké tsé ges,
gyek legegyszerű bbalakjai - a most használatos mo-
dern formák é s a legré gebbiek egyaránt- nyilvánvalóan
piktogramokból (ké pjelekbő l)származtak: a hegyet
eredetileg három halom jelölte, ma egy ví zszintes vona-
lon három függő leges vonal. Ennek ellené re Kí nában
eddig mé g nem találtak piktogramokkal í rt dokumen-
tumot, csak né hány egé szen korai jel ő riztemeg ezeket
a formákat, Ilyan pé ldául a gyermek jele: bepólyázott
csecsemő , szé ttártkarokkal. A,,fiú " é s az ebbő l szátma-
ző ,,tltő d" mai é s egyben ő sijele ez az irásjeggyé átala-
kult ké pjel.
A legő sibb feliratoktól egé szen a mai í rásig kimutat-
ható folytonosság egyik következmé nye, hogy a kí nai
tudósoknak nem okoz sokkal nagyobb nehé zsé get elol-
vasni a több mint háromezer é wel ezelő tt í rt Sang kori
jóslócsontokat, mint a nyugati tudósoknak a kora kö-
zé pkori gót í rásokat. Az a té ny, hogy a Sang korban az
é vszámok feljegyzé sé refeltalálták é s használták a cikli-
kus naptárt (amely egé szen a jelenkorig folyamatosan
használatban maradt), megkönnyí t ette azí rásjegyek ő si
formáinak elolvasását, é s kulcsot adott az akkor hasz-
nált igen bonyolult (a ké ső bbiekbenerő senleegyszerű -
sí tett) formák azonosí tásához. Mí g Lungsanban é s
Csengcsouban semmilyen í rásformának nem l.aáfták
kantak, alnely közvetlen ő se,illetve elő djea ké ső bbi
í rásnak. Ugy tetszik tehát, hogy a kí naiak mintegy öt-
gramokból álló rendszert fejlesztettek ki, ezeket a jeleket
azltán ideogramokká alakí tották, a ké ső bbikorok pe-
digezt tovább gazdagitották é s bő ví tetté k.Eza fejlő dé s
igen gyorsnak tű nik,é s lehetsé ges ,hogy azű jabbfelfede-
zé sek feltárj ákmajd az elő rehaladás egyes fázisait. Talán
fé ny derül arra is, hogy milyen hirtelen elő relé pé s,illetve
ösztönzé s - pé ldául ajóslócsontokon látható repedé sek
jelenté sé nek rögzí té se a rajzolatok utánzásával - hozta
lé tre a tulajdonké ppeni í rásjegyeket.
A BRONZ MEGJELENESE / A kí nai bronzönté s ere-
deté nek ké rdé semé gtisztázatlan. Ma már tudjuk, hogy
igen korai idő szaktól, a lungsani neolit kultú ra korától
törzsi kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a kelet-
oroszországi Urál hegysé g nyugati oldalán é s a közé p-
szibé riai Bajkál-vidé ken kialakult kultú rákkal. Az
Amur folyóhoz vezető ú tvonal a jelek szerint Eszak-
Kí nán haladt keresztül, majd itt fordult a Bajkál-vidé k
é s nyugat felé . I. e. 1500-tól körülbelül i. e, l250-ig az
é ghajlat melegebb volt, mint korábban vagy mint aző ta
bármikor, é s az é szakiligetes sztyeppet a valódi erdő ktő l
elválasztő vonal mintegy 350 kilomé terrel é szakabbra
tevő dött át. A dé len htlző dő sivatag é s a sű rűé szaki er-
lönfé le tárgyakat, többek között fegyvereket é s nefritkő
gyű rű ket szállí tottak, miké nt azt aköztes állomásul szol-
gáló települé seken talált leletek bizonyí tják. A problé ma
hogy a bronz elő állí tását az egyiptomi é s mezopotámiai
ókori kultú rák területé n már korábban feltalálták. é s
használata ott az i. e. 3. é vezredre nyulik vissza, ám
Kinaazidő tájt nem állt kapcsolatban ezekkel a birodal-
makkal, csak a mai Oroszország legtávolabbi keleti vidé -
kein é s Szibé riában é lő sokkal
, fejletlenebb bronzfel-
használő közössé gekkel.
AzUrá.l lejtő in lé vőSzejma-Turbino nyugati ré szé n
talált települé sek korme ghatározásavitatott ké rdé s, de a
legtöbben ú gy vé lik, hogy az i. e. 1600 é s 1500 közötti

idóre tehető k.Ez egybeesik azzal az idő ve| ,amikor Kí -
ryában elő ször jelenik m eg abr onz,vagyis a Sang-dinasz-
iia korával. A csengcsoui leletek (i. e. 1500 körül) már jó
rninő sé gű ek,mé g ha sokkal egyszerű bbek is, mint a há-
tomszáz esztendő vel ké ső bbi nagyszerű anjangi ké szí t-
nné nyek. A Csengcsouban elő állitott jellegzetes termé -
kek közé tartozik az el,nópai é s az uráli lelő helyekrő jól
l ban, ezé tt a korai Sang-dinasztia fő városainak helyé t
n-mert, ú gynevezett tokos balta, a kí nai ,,tő í balta"(ko)
azonban, amelyet szinté n Csengcsouban találtak é s
ugyancsak bronzból ké szült, kizárő lagKí nában volt is-
nnert. Van egy másik problé ma is: Nyugat-Ázsiában (é s
ké ső bbKí nában) a bronzönté st az ű gynevezettcire-
perdue (viaszvesztő ) eljárással vé gezté k.Ez könnyebb é s
g.vorsabb módszer, mint a kí naiak önté si technikája. Ő k
a bronzot agyagformákba öntötté k, é s a kiöntött ré szek-
rek egé szen pontosan kellett illeszkedniök egymáshoz.
Kinában azonban a cire -per due eljáráscsak mintegy ezer
;wel az anjangi korszak tltán, az i. e. 5. században vált
ismertté . Különös lenne, ha az önté si technikát egy távo-
ü országtól ú gy vetté k volna át, hogy az olyan alapvető
eljárást, amilyen a c ir e - p er due, nem saj átí tották volna el.
A jangsaói neolit kori fazekasok é gető kemencé igen i ú rnak, Cs'ien,,hercegé nek" Ji,,hercegé vé " törté nő beik-
§lett technikáról tanú skodnak : elkülöní tetté k egymás-
iól a hő aknát, a füstcsövet é s a tű zteret.Ez ma mát az
edé nyké szí té alapvető
s követelmé nye,de a nyugati kul-
ú rákban csak több é vszázaddalké ső bbvált ismertté é s
használatossá.Ezatechnika Kí nában tovább é lt a Sang-
"1inasztia idejé n, vagyis a bronzkorban is. Az é gető ke-
mencé kben igen magas - ezer Celsius-fokot is megha-
ladó - hő mé rsé kleteté rtek el, ami alkalrnas volt é rcol-
.;asztásra is. Lehetsé ges, hogy ezt az eljárást a kí naiak
önállóan fedezté k fel, mivel igen fejlett fazekaskemencé -
_k erre lehető sé getkí náltak. A korai kí nai bronztárgyak
aem ugyanolyan ötvözetbő l ké szültek, mint a nyugati
irultú rákban, mert jóval több ólmot tartalmaztak é s 10-
20 százalé k közötti arányban ő nt.Azidő pontok szoros
egybeesé se a Kí na é s Oroszországltáli területe közötti
fontkezé sre vall, de mindaddig, amig az egyik vagy a
násik országban nem bukkannak olyan települé sre,
amelyik egyé rtelmű enkorábbi a csengcsoui lelő helyné l,
:, ké rdé snemzárhatő le megnyugtatóan. A jelenleg ren-
delkezé sre állő bizonyité kok szerint a br onz használatá-
:ak é s elő állí tásának gyakorlata bármelyik helyrő l kiin-
dulhatott, de a kí nai eredetnek talán kissé nagyobb a
".-alószí nű sé ge,mellette szól pé ldául a tokos balta elter-
;edtsé ge is. Ha felté telezzük, hogy a kí naiak csak a
lronzké szité s ötleté t vetté k átnyugati forrásból, de an-
:ak technikai ré szleteit nem, akkor vitathatatlan, hogy
:gen gyors fejlő dé sté rtek el ebben a mestersé gben, ami-
kor teljesen saját elké pzelé seikszerint másutt nemigen
-apasztalható töké letessé gig jutottak,
A SANG nS ,q, CSOU KOR REGESZETE / A Sang
irirályság többször is megváltoztatta fő városának he-
_1é t, Ha a hagyományos törté netí rásnak hinni lehet, in-
kább az árvizekptlsztí tásai, mintsem az ellensé ges táma-
A ré gé szetieredmé nyek | 55
dások következté ben. 4 legnagyobb veszfllyel, mint
mindig, maga a Sárga-folyó fenyegetett. Úgy tartják,
hogy Anjang pusztulása idejé n a folyó igen közel höm-
pölygött a települé shez, holott mai medre messze dé lke-
letre hú zódik. Állandó vándorlása miatt nehé z pontosan
meghatározni, hol lehetett a folyó ágyaaré gebbi korok-
ú gyszinté n nem könnyű megállapí tani. Az egyetlen kivé -
tel ez alő | valószí nű legCsengcsou, amely a jelenlegi me-
der közelé ben fekszik, de lehetsé ges, hogy a Sang korban
távolabb volt tő le,Nem Anjang volt az utolsó Sang fő vá-
ros. Az utolsót a Sang-ház nyomába lé pő Csou-dinasztia
első királya, Vu rohammal bevette, majd valószí nű leg
felé gette é s kifosztotta. Ennek a települé snek helyé t sem
határoztákmóg meg, é s ha megtalálják é s feltárják vala-
mikor, megerő sí thetivagymódosí thatja a törté nelmi be-
számolókat.
Egy ú jabb Santung tartománybeli felfedezé s máris
módosí totta a törté nelmi dokumentumok é rtelm ezé sé t.
Egy, a korai Csou-dinasztia idejé bő lkeltezett feliratos
bronzedé nyrő van l szó, amely egy bizonyos Nie nevű
tatása emlé ké re ké szült. A királynak tett szolgálataié rt
kapta ezt a jutalmat, Ezek között a szolgálatok között
szerepelnek a Sang-dinasztiához hű é s a Csouknak
mindegyre ellenálló fő urakellen ví vott ütközetek, holott
azokra már csaknem egy nemzedé kkel a hódí tás után
került sor. A törté netí rás valamelyest tömöfitve adja elő
az esemé nyeket, miszerint is a Mu-sí kságon, a harcme-
ző n mindeneldő lt: elfoglaltáka fő várost, megölté k az
utolsó ,,goí losz" királyt, királyságát pedig feudális hú -
bé rbirtokokké nt szé tosztották Csou hű sé geshí vei kö-
zött. A Sang uralko dő házleszármazottainak megenged-
té k, hogy Szungban tovább uralkodjanak é s gyakorol-
ják hatalmukaí , ezzel tehát ..az általuk bemutatott áldo -
zatok nem szű ntek meg".Volt egy hiedelmen alapuló elv
a feudális Csou korban (azt nem tudjuk, vajon a Sang-
dinasztia is lgy anezt a szab ály t követte-e), amely szerint
a hercegeknek é s az egyes helyi birtokos fő uraknak fenn-
hatóságot kell gyakorolniuk valamilyen - bármely ki-
csiny - terület felett ahhoz, hogy é rvé nyesenelvé gezhes-
sé k a család ő seinekkijáró szertartásokat é s áldozato-
kat. A királyság vagy a hű bé rbirtokelveszté se az ő sök
szellemé nek ,,halálát" okozná,Ita ezt az alapszabályt
nem tartanák be. A földbirtok, ső tcsaládné v né lküli
közemberek ki voltak rekesztve az ő söknek bemutatott
dtusokból é s í gy a feudális kiváltságok gyakorlásából.
A beiktatás emlé ké reké szült bronzedé ny azonban
egyé rtelmű enbizonyí tja, hogy a Sang-örökösök Szun-
got fegyveres erő veltartották birtokukban, é s nem a
Csou király kegyé bő l.Egyáltalánnem kis területrő l volt
szó, a ké ső bbi feudáliskorszakban vezető állam lett, é s
ré szt vett abban a versengé sben, amely a Csou királyság
hű bé reseifeletti hegemóniáé rt folyt. A Csou-hódí tás te-
hát nem volt teljes, é s nem is vált azzá. Ahagyományos
törté netí rás átsiklott felette, vagy nem vett róla tudo-
56 l A ré gé szetieredmé nyek

mást. Valamikor ú gy gondolták, hogy a Csouk idege-
nek, akik nyugatról hatoltak be, é sleigáztáka kí nai San-
gokat. Né hány - jóval ahő ditás elő ttiidő bő lszármaző -
anjangi jóslócsonton már elő fordul a Csou né v, az egyi-
ken a ,,Csou hercege" formában, habár az olvasat he-
lyessé ge vitatott. A törté netí rás a Csoukat a Sangok va-
zallusaiké nt emlí ti, akik a mongóliai sztyeppeken é lő
barbárok ellen vé dté ka z é szaknyagati területeket. Felj e-
gyezté k azt is, hogy a Csouk a hódí tás elő tt,,nem sokkal
megtagadták a dzsungok é s a tik ő siszokásait". Í gy hí v-
ták a korszak legjelentő sebb nomád törzseit. Ha a Csouk
korábban velük azonos szokásokat követtek, nem vol-
tak-e ő k magukis egy nomád törzs tagsai? Vagy esetleg
egy vegyes összeté telű határvidé ki né phez tartoztak, é s
ereikben a kí naiak é s a barbárok vé re keveredett? Ez
korai pé ldája lett volna annak, ami a kí nai törté nelem-
ben ké ső bbgyakran bekövetkezett. A másik, jellemző
pé lda a Cs'ineké : az ő hű bé rbirtokukugyaflazon az
é szaknyugati területen feküdt, ahol a Csouké , é s a Csou-
dinasztia ké ső i idő szakában ő k lettek a határvidé k kor-
mányző i, vé gülpedig ebbő la területbő l jött lé tre az a
királyság, amelynek vezeté sé velCs'in Si Huang-ti, az el-
ső császár uralkodása alatt egé sz Kí na egyesült. Annyi
bizonyos, hogy a Csou állam a hódí tás után - vagy talán
már elő tte- teljesen átvette a Sang-kultú rát, elsajátí totta
a bronzönté st é s az í rást, ú gyhogy a hagyományos törté -
netí rás elfogadta ő ketkí nai dinasztiő nak. Másré szt vi-
szont bizonyos, hogy változások következtek be a szo-
kások teré n. Nem találtak egyetlen Csou jóslócsontot (é s
teljes terjedelmé ben nem tártak fel egyetlen Csou telepü-
lé st) sem, a bronzedé nyek.feliratai pedig sokkal hosszab-
bak lettek, nem puszta ajánlő intelmek Sang modorban.
nemtartoztak ehhez az elő kelőnemzetsé ghez. Cs'angsá-
ban mostanában korai, i. e, 600-nál ré gebbi sí rokat fe-
deztek fel, amelyek merő ben különböznek a központi
sí kságon é lő é szaki né peké itő l.A feltárt sí rok olyan fa-
szobrocskákattartalmaznak (a talaj itt erő sentartósí tó
hatású ), amelyek primití v é s vad figurákat ábrázolnak:
kiöltik nyelvüket, é s vé gtagjaikból növé nyek é s virágok
hajtanak ki. E tárgyak sokkal inkább apoliné ziai. ső ta
modern maori mű vé szettermé keire emlé keztetnek, mint
a Kí na bármely ré szé nvagy akár Dé lkelet-Ázsiában ké -
szült alkotásokra.
Felfedezé sük több igen é rdekes problé mát vet fel. Az
teljessé ggel valószí nű tlen, hogy ezek a mű vé sziformák
egymástól függetlenül alakultak volna ki ily rendkí viil
nagy idő belitávolságban, é s hogy ne lett volna köztük
valamifé le kapcsolat. A legré gebb i tár gy ak semmiké pp
sem korább iak a 17 . századnál,keletkezé sükig több mint
ké tezer esztendő telt el aző ta, hogya cs'angsai figurákat
kifaragták é s eltemetté k. Cs'angsa mé lyen a szárazföld
belsejé ben fekszik, a Jangce egyik nagyobb mellé kfolyo-
ja, a Hsziang menté n, tő bbszáz kilomé terre a tenger-
parttól. Minthogy alig tudunk valamit Dé l-Kí naő stör-
té neté rő l,semmi okunk rá, hogy ké tsé gbevonjttkaztaz
elmé letet, amely szerint egy valamikor Hunanban meg-
telepedett dé li né p ké ső bbré szben vagy egé szé benelván-

DEL_KÍ NA Ő srÖnrnNETE/ A legtöbb ré gé szetifel_

fedezé s Eszak-Kí nában született, a Jangce-medencé nek
roppant területnek az ő störté neté rő l
é s a tő ledé lre fekvő
viszonta legutóbbi idő kigjóformán semmit sem tudunk.
Úlabban rábukkantak ké t lelő helyre,amelyek ú j megvi-
lágitásba helyezté k ezt a ké rdé st,ha nem is minden el-
lentmondás né lkül.
Hunan tartomány fő városa, Cs'angsa az ókorban a
Cs'u királyság fő városa volt, amelyet, bár a klasszikus
korban teljes egé szé ben beolvadt a kí nai kultú ra villágá-
ba, bizonyos fokig mé gis idegennek tekintettek. Beszé lt
nyelvük más volt, mint a kí naiaké , de a kí nai í rást átvet-
té k. Az uralkodó né zet szerint a cs'uk nem voltak valódi
kí naiak. (A ,,kí nai" kifejezé s akkor mé g semmilyen for-
mában nem lé tezett.) A Csou királyság a ,,Csung Jüan"-
on, a központi sí kságon jött lé tre; a fő rangú akjobbára
költött rokoni kapcsolatokra hivatkozva azt állí tották,
hogy maguktól a Csou királyoktól, a Sang királyi ház
tagjaitól vagy_ a ré gmú ltidő k,,bölcs uralkodóitól"
származnak Erdekes módon mindannyian ,,az egé sz
Hsziá"-nak nevezté k magukat - ami a legjobb é s legko-
rábbi pé ldája e né v használatának, melyet a Sang kort
megelő ző Hszia királyságra alkalmaztak. Cs'u királyai

dorolt a tengerpartta, azutő nátkelt az óceánon, é s elju-
tott a csendes-óceáni szigetekre. Az viszont ké tsé gtelen,
hogy ha ennek a né ptörzsnek egy ré sze Hunanban ma-
radt, az ké ső bbelkí naisodott, é s saját mű vé szetea ké -
ső bbfelvett szokások hatására nyomtalanul eltű nt.Va-
lószí nű ,hogy ennek ellené re sok vonatkozásban a kí nai-
aktól különböző ek maradtak, é s az é szakon é lő kí naiak
annakis tekintetté k ő ketegé szen a klasszikus korvé gé ig.
Hasonlóké pp sok fejtöré st okozott leleteivel egy má-
sik lelő hely Jünnan tartományban, atávoli Dé lnyugat-
Kí nában. K'unmingtól, a fő várostól - a kí nai kultú ra
központjától - nem messze, olyan vidé ken, ahol nagy-
számí nem kí nai kisebbsé g é lt é s é 1 ma is, ókori sí rra
bukkantak. A sí r valószí nű lega ké ső iCsou vagy a korai
Han korban ké szült bronzedé nyeket tartalmazott, me-
lyek dí szí té sea kí nai stí lustól teljesen elté rő .Egy bronz-
dob (ez már önmagában is inkább vietnami tárgy, mint
a tiszta kí nai kultú ra termé ke) lapos tetejé n apró szob-
rocskák kis csoportja láthatő , állatokkal, juhokkal,
szarvasmarhákkal é s pásztori motí vumokkal. Az emberi
alakok nem kí nai öltözé ket viselnek - nyilván szándé ko-
san-, é s arcvonásaik sem kí naiak. Napjainkban Jünnan
olyan országré sz, amelyr e nem az ál7attenyé szté s, hanem
a rizstermeszté s ajellemző . Nincs semmilyen törté neti
bizonyité k rá, hogy valaha is pásztorkodással, ál| atte-
62 / Ré malak fából faragott feje, szarvasagancsokkal, azi. e.4,
századbő I, valószí nű egCs'angsí ból (Hunan tartomány),
A dé l-kí nai cs'angsai kultú ra mú vé szete meglepő hasonlóságot
mutat a több mint ké tezer é wel ké ső bbipoliné z mű vé szettel,
63 l Bronzbő Iké szült edé ny Sicsajsanból (Jünnan tartomány), rajta
emberi é s állati aIakokatábrázoló dombormű , körülbelü az i, e,
200 é s azi. sz.25 közötti idő bő l.
A ré gé szetieredmé nyek | 57
nyé szté sselfoglalkozó lakosság é lt volna ott, ismerete-
ink azonban igen korlátozottak. Az egyé bké nthegyes
vidé ken, K'unming környé ké n terül el az egyik legna-
gyobb sí kság. Itt volt egykor a dé li Cs'u állam egyik tá-
bornoka által alapí tott királyság szé khelye. A tábornok
leszármazottai, miután a Cs'in-dinasztia meghódí totta a
Cs'u királyságot, független uralkodók lettek. A kí nai
kultú rát teh át ez aTien nevű királyság honosí totta meg,
a bronzönté s ismereté t pedig bizonyára a Cs'u államból
é rkező telepesektő l é s hadseregüktő l tanulták el. A tele-
pülé s keletkezé se a ké ső klasszikus, ső takár a korai Han
korra tehető , ami egybeesik a Tien királyságidő szaká,
val. A legközelebb eső olyan terület, ahol állattenyé sz-
té ssel foglalkoznak, Kanszu tartomány é szaknyugati ré -
szé ben van, Jünnantól több mint 1600 kilomé terre, Kö-
zöttük terül el a nagy kiterjedé sű Szecsuan tartomány,
amelyet magas hegyláncok fognak körül, é s a Jangce fel-
ső folyása szelát. Szecsuan ké t olyan királyság szé khelye
volt, amelyeket nem tekintettek szigorú an kí nainak, de
magas szintű kí nai kultú ravirágzott bennük. A ké t ki-
rályságot a Cs'in királyság már több nemzedé kkel ko-
rábban bekebelezte, mé g mielő tt a Cs'in-dinasztia egé sz
Kí nát meghódí totta; Emiatt rejté lyes, hogy honnan ke-
rültek ide pásztorkodással foglalkozó emberek oly ké ső i
idő ben, minta korai Han kor.
A REGESZET KIBoNTAKOZÁSA / A kí nai ré gé szet
igen rövid idő alatt jelentő s eredmé nyeket é rt el, mert ha
né melyik felfedezé se a vé letlen mú ve volt is, a rendelke-
zé sre álló, igen gyé r adatokból ragyogó következteté se-
ket szű rtle. A paleolit kori Csouk'outien lelő helylé tezé -
sé t egy nyugati tudós derí tette ki, aki rendszeresen láto-
gatta é s tanulmányozta a pekingi ré gisé gboltokat, re-
mé lve, hogy ,,sárkánycsontokra" bukkan (a kí nai köz-
nyelven í gy hí vták a fosszí liákat - az ő skori állatok é s
növé nyek megkövült maradványait). Az egyik iizletben
egy emberi fogattalált,é s megállapí totta róla, hogy igen
ré gi. A további ké rdező sködé ssorán kiderült, hogy azt
egy Csouk'outien nevű faluból valő paraszt hozta be el-
adásra. Ez volt azanyom,amely aní ána barlang felfe-
dezé sé hez vezetett. A pekingi ré gisé gboltokban eladásra
kí nált jóslócsontok ké t kí nai tudós, Vang Kuo-vej é s Lo
Cs'en-jü figyelmé t keltetté k fel. Felismerté k, hogy a raj-
tuk látható feliratok rendkí vül ré gi í rással ké szültek, é s
jelenté sük a Sang királyok jövendölé seire vonatkozik.
A csontok nyomát a hagyományból,,Jin pusztája" (Jin
Hszü) né ven ismert helyig követté k, amelyrő lré góta tud-
ták, hogy bronzedé nyek lelő helye.
Kí nai parasztok sok-sok é v óta fedeztek fel ilyen tár-
gyakat. A pekingi ré gisé gpiacé s a tudósok fokozódó é r-
deklő dé sea ré gmú ltból való maradványok iránt tovább
ösztönözte keresé süket, mert a parasztok rájöttek, hogy
azoké rt a tárgyaké rt, amelyekkel korábban nem törő d-
tek, é s mint eladhatatlanokat fé lredobtak, most jő árat
kaphatnak. A kí nálat hamarosan követte a keresletet, é s
korán feltű nteka hamisí tók is, mert igen jövedelmező ,
 58' A ré gé szetieredmé nyek

64 / Han-dinasztiakoi té gla egy sí rbóI. Mintája hegyes vidé ket különfé le korokból szátmaző sí rok borí tják, amelyek a
ábrázoI, állatokkal é s munkát vé gző emberalakokkal. Látható
rajta egy kú tfú róállvány is, hasonló ahhoz, amilyet ma is
felszí nen rendszerint nem láthatók, valószí nű tlen,hogy
basznáInak. a sí rrablást teljesen meg lehetne szüntetni. Az ellenő ri€ s
másik módj a az orczágű jtársadalmi rendszeré bő lkövet-
kezik : az állami irányitás alatt állő mú zeumok kivé telé -
nek mutatk ozott ez az izletág. A helyzet arra ké sztette
vel nincs más piac, ahol a törvé nytelenülszerzettkincse-
az Academia Sinicát, hogy hozzálásson az első ,teljes
ke_t fel lehetne ajánlani. Tú l nagy a k ockázat,nem é ri meg
egé szé bentudományos ellenő rzé salatt vé gzett ásatás-
a fáradságot.
hoz, é s ennek eredmé nye lett Anjang, valamint az ottani
királyi sí rok felfedezé se. A ré gé szek, ironikus módon,
ké nytelenek voltak elismerni, hogy a helybeli parasztok 65 / Kú tfú rásn áIhasznált,bambuszból ké szült fú róállvány, amely
igen járatosak a mé lyen a föld felszí ne alá rejtett sí rok azonban alkalmas a mé lyen a föld alatt rejtő zősí rok helyé nek
megállapí tására is.
helyé nek meghatározásában. Ehhez olyan kú tfú róbe-
rendezé st használtak, amely egy háromszög alakű áll-
ványra felfüggesztett tömör gerendából állt. Az állvány
segí tsé gé vela gerendát fel lehetett emelni, é s anltán erő -
teljesen a talajra ejteni. A gerendát a kú tásáshoz rendsze-
rint vasheggyelláttákel. A parasztok rájöttek, hogy ha
a vashegyet eltávolí tják, é s a gerenda vé gé t legömbölyí -
tik, akkor afelszinhezcsapódva olyan visszhangot kelt,
amely elárulja, hogy vannak-e a nagyobb mé lysé gben
üregek, vagyis sí rboltok. Ezeket atalálé kony embereket
tanácsos volt alkalmazni a ftgé szeti munkálatoknál,
hogy vé get vessenek magántevé kenysé güknek, amellyel
é rté keslelő helyeket pusztí tottak el.
A szigorú ellenő rzé s,a felfedezé sek bejelenté sé nek é s
kivizsgálásának kiváló megszervezé se, továbbá az, hogy
a lelő helyeken a munkálatokat mindaddig szüneteltetni
kell, amí g a ré gé szeknem nyilatkoznakannak fontossá-
gáról, csökkentette a vakmerő é s felelő tlen sí rrablások
veszé lyé t.Minthogy azonban az é szak-kinai sí kságot

LlU
,
SENG HERCEG
ES TOU YAN HERCEGNŐ
Ennek a sí rnak az l968-as felfedezé se a kí nai ré gé szet
egyik legfontosabb esemé nye volt. Liu Seng, Vu császár
öccse é s Csungsan hercege azi. e,2. é s L é vszázadbané lt.
Sí rja felé r akár egy sé rtetlen ókori császársí rral, Ké t föld
alatti terembő láll^ , ahozzájtlkvezető folyosókkal. A be-
járatot kő ajtók zártákel, amelyek közé olvasztott vasat
öntöttek. Ez amő dszer megakadá| yozta a sí rrablók be-
hatolását, é s hadmé rnökökre volt szüksé g, hogy eltávo-
lí tsák ané lkül, hogy kárt tenné nek a sí r belsejé ben.
A központi helyisé g a kincseskamra volt, benne bronz-
tárgyak,lakkozott é s kerámiaedé nyek. E mögött követ-
kezett maga a sí rkamra, ahol megtaláIták a herceg é s a
hercegnő tetemé nefritkő
t páncé lba zárva. A páncé l,
amelyet kis nefritkő táblákból ké szí tettek, é s aranyszál-
lal varrtak össze, alighanem császári kiváltság volt.
Egy-egy ilyen öltözé k ké tezerné l is több darabból állt, é s
azt a cé lt szolgálta, hogy a tetemeket megóvja a pusztu-
*
é
lt
kD
rönrBNBr
rBpBrnBN
SÍ R| A
lástól, mert ú gy hitté k, hogy a nefritnek megvan ez a
tulajdonsága. Sajnos ez té vedé snekbizonyult: mindösz-
sze né hány csont maradt meg, a páncé lok pedig szé thul-
lottak.
A kincseskamrában talált pompás mű alkotásokon
leltári jelzé sek láthatók, amelyek szerint a csungsani pa-
lotából, a herceg rezidenciájábő l származnak.Ez azt je-
lenti, hogy nem a sirok számára ké szült, szokásos beren-
dezé si tárgyakról van szó, hanem szemé lyes haszná| ati
tárgyakról.
66. ké p: Liu Seng, Csungsan hercege é s felesé ge, Tou Van
hercegnő mauzóleumának felfedezé se. Kí nai ré gé szek
lebontják a sí r bejáratát elzárő té glafalat. A sí r, amelyet
a rablók soha nem háborgattak, a Hopej tartományban lé vő
Mancs'engben, egy hegyoldalban van, Pekingtő l l50
kilomé terre dé lnyugatra.
60 | Lí u Seng herceg é s Tou Van hercegnő sí rja

67 . ké p: Liu Seng sí rjának alaprajza.

A ké t egymásba nyí ló sí rkamrával
í Y§d* iarat§:lÉ szemben kereszt alakú folyosók.
Erdekes, hogy a sí rt nem é szak-dé li
irányba tájolták, ahogyan azé lő k
számára szolgáló é pületeket, hanem
nagyjából kelet-nyugati irányba.

8.
,,9,
.lG,

68. ké p: Liu Seng föld alatti sí rjának

központi kamrája, mintegy 15 mé ter
hosszú , 72mé ter szé les é s l0,5 mé ter
magas, A vé gé benlé vő falon vannak
a kő kapuk,amelyek magába
a sí rkamrába vezetnek.
A bronzedé nyeken kí vül szertartási
bronzkardok é s szé pen festett
kerámiaedé nyek is voltak a kamrában.
69. ké p: A Tou Van hercegnő sí rjának
belső kamrájához v ezető ,kő bő ké
l szült
kapubejárat. Az ily módon
szé tválasztott sí rkamrák divatt a
a ké ső bbikorokban is tovább é lt.
A Mingek Van-li császárának a sí rja is
í gy tagolódik, de ott a kincsek a belső
kamrában voltak, é s nem a nagyobb
elő té rben.

-0. ké p: Liu Seng herceg felesé gé nek,

Tou Van hercegnő nek megroskadt
1efritöltözé ke a restaurálás elótt, Hossza
_72 centimé tet.Ez a ruha 2160
.lülönböző mé retű nefritkő táblábő I á1l,
.inelyek mé rete 4,5 x 3,5 centimé tertő l
_.5 x 1 centimé terig terjed, vastagságuk
:edig 0,2 centimé ter, A ruha tí zenké t
é szbő á|l It, ezek a felső testet, a fejet,
. karokat, alábszárakat borí tották, é s
:efritbő lké szültek a lábbelik is.
-1.
ké p: Ré gé szektanulmányozzák
. 1eleteket Liu Seng herceg sí rjában,
(özé pen kerámia- é s bronzedé nyek
, lrakoznak, hátul a sí rkamrába vezető

:qárat láthatő . A ké p baloldalán

,_r,ehető csatornarendszer segí tette,
_ rgy a kamra száraz, a kincsek pedig

::en maradtak.
 62 ) Liu Seng herceg és Tou Van hercegnő sírja

72.kép: Tou Van herceg restaurált

nefritöltözéke. Aranyszállal varrták
össze, és ehhez összesen 700 gramm
aranyat használtak fel. A mellrészenlévő
nefritkő táblákar erő s vászonbéléshez
rögzitett szalagok tartották a helyükön.
A szalagok tönkrementek, ezért újakkal
kellett őket felcserélni. A nefritet
valószínűleg Hszin-csiangból szerezték be.

l
I

l
il
l
i
a-l kép: Nefrit berakású, aranyozott
br..nzpárna, amelyen Tou Van
hercegnő feje nyugodott. Hossza
"t_.] centiméter, mindkét végét
ry. rvasfejjel díszítették.
64 | Liu Seng herceg é s Tou Van hercegnő sí rja

74.ké p: Ké t, ré szben aranyozott,

leopárdot ábrázolő bronzszobor, ezüst-
é s gránátkő berakással, Tou Van
hercegnő sí rjából. E leopárdok pompás
mű vé szi kidolgozása mutatja, hogy
milyen rendkí vül magas technikai
jártasságra tettek szert a Han kori
é kszeré szek. A ké pen láthatő alkotások
mé g a hasonló leletek közül is
kiemelkednek kivitelükben.

15-76. ké p: Madáron álló medvé t

ábr ázolő ké t láb azat, Tou Van hercegnő
sí rjából, amelyek eredetileg egy
bronzedé nyt tartottak. Magasságuk 1 1,1
centimé ter. Azl,. e. l. századtő l
kezdő dő enjött divatba, hogy
bronzedé nyek Iáb azatán me dvé ket
ábrázoltak, válluk közé hú zott nyakkal.
Ez aké tí árgy valő szí nű lega hercegnő
szemé lyes tulajdona volt.
17 . ké p : Lámpát tartó, té rdeplő lány
aranyozott bronzszobra Tou Van
sí rjából. A lámpán ,,Cseng hszin" (örök
hű sé g)felirat olvasható. A szobor 48
centimé ter magas. Bizonyára a hercegnő
szemé lyes tulajdona volt, talán
nászajándé kba kapta.
78. ké p: Bronzváza (hu) ezist-é s
aranyberakással, szalagmintával,
Magassága, a fedé llel együtt, 40
centimé ter. A felirat olvasata: ,,Kapud
| házad] legyen bő vibené telnek-italnak,
öved [hivatali rangod] növekedjé k, é lted
hosszú legyen é s kerüljön el a betegsé g."
79.ké p: Bronzlámpa ellenző velé s
kürtő vel, Liu Seng herceg sí rjából.
Magassága 32,8 centimé ter. A hő té s
a füstöt az alső tartállyal összekötött cső
vezette el. Az ,,örök hű sé g"lámpájának
(11.ké p) is hasonló a felé pí té se.Az
mindenesetre ké tsé ges, hogy
a módszerek valóban alkalmasak
voltak-e a ftist eltávolí tására.
66 | Liu Seng herceg é s Tou Van hercegnő sí rja

80. ké p: Bronzcsé sze (csüan), gyű rű s

fogantyú kkal, a hercegnő sí rjából. iffi

Magassága l 3 centimé ter, átmé rő je28,1 hfi

centimé ter. Feliratának olvasata :

]fi

,,Palotat raktár Csungsanban, egy bronz 1

csüan, Urtartalma 3 seng. Sú ly 7 csin 13 fr
liang.59. század34. é v.4. hónap. Ting ]m

lang-csung vásárolta Hottungban, 840

volt az ára." Az emlí tett idő pont: i. e.
l07, a lang-csung a szemé | yzet egyik
tisztviselő ié neka cí me, a kifizetett
összegé rt egy embert egy é ven átvagy
mé g tovább lehetett é lelmezni.

81. ké p: A világmindensé get jelké pező

hegyet ábr ázolő bronz füstölő edé ny,
Tou Van hercegnő sí rjából. Magassága
32,4 cení imé ter. A szimbólum a Han
korban született. A tengerbő l
kiemelkedő hegyet egy alak tartja az
egyik kezé ben, aki szörnyetegen ü1.

82. ké p: Egyes ré szein aranyozolt

bronzkancsó ( hu) , fdrhő kbeburkolózó
sárkányokat ábr ázolő dí szí té ssel,Liu
Seng herceg sí rjából. Magassága
a fedé llel együtt 59 centimé ter. A kí nai
ké zmű vesekkülönösen é rtettek
a mintáző aranyozásho z. A tű zí
aranyozást Liu Seng herceg korában
találták fel.

lE
8 3. ké p : T álcaaláté ten álló, háromlábú

bronzlámpa, a hercegnő sí rjából.

A lámpa magassága 5,2, a táIca átmé rő je
22,1 centimé ter. A feliratok tanú sága
szerint a bronzegyüttes a csungsani
palota raktárából származik,

84. ké p: Ülő kost formáző bronzlámpa,

a herceg sí rjából. Magassága 18,6
centimé ter. A kos hátán felnyitható ajtó,
az olajtartő t takarja.
68 | Liu Seng herceg é s Tou Van hercegnő sí rja

85. ké p: Hat nefrit gyű rú korcng(pi) ,

a hercegnő sí rjából. Atmé rő jük l4-21
centimé ter között váltakozik.
Nefritgyű rű ket rendszerint a királyi
család tagjainak koporsóiban helyeztek
el, mivel szimbolikus kapcsolatban
áIltak a temeté ssel é s a tú lvilággal,

86. ké p: Szürke kerámia mosdótál,

halakat, madarakat é s felhő ket ábrázolő
vörös é s fehé r mintázattal, a hercegnő
sí rjából. Magassága 14,7 centimé ter.
A dí szí té segyfajta kozmikus jelké p,
j óllehet az ily en tí pusú komp ozí ciő n

a halak szerepelteté se szokatlan elem,

87. ké p: Ké t fé lhold alakú

nefritlapocska ( huang ), a hercegnő
sí rjából. Hosszuk 13 é s 13,7 centimé ter.
Az ilyen tárgyakat a halott közvetlen
közelé ben helyezté k el. Lehetsé ges, hogy
a 85. ké pen bemutatottakhoz hasonló
nefritkő gyű rű tö kredé keibő l ké szültek.
3.A KlAsszlKus KoR
70 l Aklasszikuskor
A SANG KiRÁLYSÁG / Huang Ti, a Sárga Császár
az első uralkodó, akit a klasszikus kí nai törté netí rók is-
mernek. Uralkodásának idejé t (a nyugati idő számí tás
szerint) i. e.2698-ra teszik. Ő volt az első annak az ő t
uralkodónak a sorában, akik a mitikus aranykorban ül-
tek a trónon. Ő keti. e. 2205-ben a Jü á| ial alapitott
Hszia-dinasztia követte. Jü volt az ahő s,aki az árvizek
ellen szabályoztaa nagy folyók medré t. A Hszia-dinasz-
tia a hagyomány szerint i, e, I765-ig állt fenn, amikor is
a Sang királyság alapitő jamegfosztotta trónjától.
A Sang királyság lé tezé sé tnemcsak a törté netí rás, ha-
nem a ftgé szet is igazolta, függetlenül attól, hogy a ha-
gyományos é vszámok helyesek-e vagy sem. De már az
ő siHszia-dinasztia é s az ,,öt uralkodó" lé tezé sé neknin-
csenek ilyen tanú bizonyságai, nem hozhatók kapcsolat-
ba egyetlen ké ső neolit kori vagy korai bronzkori ré gé -
szeti felfedezé ssel sem. Mindamellett a Hszia-dinasztia
törté nete önmagában mé gsem tekinthető egyé rtelmű en
88 / Bronz borosedé ny (jü) aSang-dinasztia korából. A Sang- é s
a Csou-dinasztia idejé n bronzedé nyekbe helyezté k az ő sök
szellemeinek szertartásosan felszolgált é teleket é s italokat
(Musé e Cernuschi, Párizs).
89 / Né gy lábon álló rituális bronzedé ny (ting) a Sang-dinasztia
korábó1 (i, e, l4-1 l. század\. Emberi arcok dí szí tik, amelyek
valószí nű lega feláldozott embereket ábrázolják. Magassága
38,7 cm.
90 / Szertartási bronz borosedé ny ( li) . Csengcsou (Honan
tartomány) közelé ben találták. Az ilyen edé nyek, amelyek
kerámiából ké szült változatait már a lungsani tí pusú neolit kori
kultú rából ismerjük, jellemző ek a korai Sang korszakra.
'i.l
,!i]
volt mondabelinek. Tizenhé t, az uralk od ő házhoz tartoző ki-
rályt sorolnak fel, é s egyikük uralkodása sem volt rövi-
debb a normális é lettartarnnál, nem té r el a megszokot-
tól. E királyok tetteirő l vagy alkotásairő l az utolsó ki-
rály,azsarnok é s kegyetlen Csie uralkodásáig jóformán
alig jegyeztek fel valamit. Az ő rossz kormányzásának
törté nete sokban hasonlí t a Sang-dinasztia utolsó kirá-
lyának, Csou Hszinnek viszonylag hiteles é s dokumen-
tumokkal bizonyí tott törté neté hez. Ebbő la legú jabb
kor törté né s zei arra következtettek, hogy a Hszia királ,v* -
ság nem más, mint aSang-ház ismert törté neté nek visz-
szavetí té sea ré gebbi idő kbe, azza| a cé llal, hogy erkölcsi
pé ldázattal szolgálj on a dinasztikus hanyatlás elmé leté -
hez. Ez az elmé let a mú ltbeli esemé nyek legelterjedtebb
magyarázata volt az i. e. I. században, vagyis akkor.
amikor a törté nelmet hagyományos formájában első í z-
ben foglalták folyamatos alakban í rásba. Az is lehetsé -
ges, hogy a Hszia-ház törté nelme, ez a disztelen mese
szájhagyomány ű tjánmaradt fenn, é s valódi | eszárma-
zást tükröz, *j
A Sang államlé tezé setörté nelmi té ny, de abból, amit
a hagyományos törté netí rás elmond róla, ré gé szetile_e
semmi sem nyert megerő sí té staddig az idő pontig, ami- Illlfr
kor a fő várost i. e. 1300 körül, 273 é wel a királyság bu-
ll{ [
kása elő tt, Honan tartomány é szakiÉ szé be,Anjangkö-
zelé be helyezté k. Az anjangi felfedezé sek a Sang kirá-
lyok né vsorával szolgáltak (az utolsó kettő kivé telé vel.
mert ő kmár azltán kerültek trónra, hogy az anjangi
fő vár o st elp lsztitotta az árv í z) . E z a né v s o r u gy anazokat
a neveket tartalmazza é s ugyanabban a sorrendben.
mint a hagyományos törté netí rás. Ilyenformán hitelesí -
i.]:.]]: ]]ti

91 / Kí na a Sang-dinasztia idejé n.
92 l Szertartási bronz borosed é ny ( cun ) Funanból (Anhuj
tartomány), a Sang-dinasztia korából. Magassága 47 cm. Az
egyik legnevezetesebb pé ldány errő la Sang fő várostól é s
környé ké tő ligen távol eső vidé krő l.Azt bizonyí tja,hogy az
Anhujban mű ködő ,,vidé ki"bronzöntő k ké pessé geisemmivel
sem maradtak el fő városi társaiké tól.
93 i Nefritszobroc§kák azi. e. l0-7. századbő l (British Museum).
A klasszikus kor l 71
té st is nyert, mivel a né vsor összeállí tásához alapul szol-
gáló jóslócsontok több mint háromezer é vig el voltak
temetve, igy ezeketazi. e.l. században é lő törté netí rók
nem tanulmányozhatták A jóslócsontok arról tanú s-
kodnak, hogy a Sangok gyakran háború skodtak ,,bar-
bár" szomszé daikkal. Az azonb an megfej thetetlen, ho gy
ezek milyen törzsek voltak, mivel a megnevezé sükre
használt í rásjegyeket soha többé nem használták, é s a
szövegösszefüggé s nem ad semmilyen támpontot a kie.i-
té sre. Ezé rt lehetetlen me gá| lapitani a Sang királyság ha-
tárait, kivé ve, ahol erre aré gé szeti leletek szolgáltatnak
bizonyí tókokat. Mindössze annyit mondhatunk, hogy a
Sárga-folyó völgyé nek közé pső ré szé né s ettő ldé lre, Ho-
nan tartományban Sang tí pusú bronzedé nyeket talál-
tak, továbbá hogy Anjang kapcsolatban állt a legalább
160 kilomé ter távolságban lé vő tengerparttal.
Nemré giben, I974-ben P'anlungban felfedeztek egy
lelő helyet, é s megállapí tották, hogy egy palota állt ott.
P'anlung kicsiny hely, Hupej tartomány Huangp'i nevű
kerületé ben, Vuhantól mintegy száz kilomé terre nyugat-
ra. A felfedezé s valóságos ,,forrada| mat" idé zett elő a
törté nettudományban. A lelő helyrő l ugyanis kiderült,
hogy a korai Sang kultú rára jellemző sajátosságokat
mutat, az é pületek szerkezete, a kerámia- é s bronzedé -
nyek, illetve a fegyverek pedig a Csengcsouban találtak-
kal azonos tí pusú ak.A kí nai ré gé szek elismerik Sang
kori települé snek, ami né hány igen fontos ké rdé stvet fel.
Elő ször isa hely a Jangce völgyé ben fekszik, sok száz
kilomé terre dé ke az ismert é s azonosí tott anjangi vagy
csengcsoui lelő helyektő l.Ezaztjelentené , hogy a Sang
királyság té nyleges politikai fennhatóságot vagy leg-
72 l Aklasszikuskor

,&.-.
,4i;
alábbis kizárólagos kulturális befolyást gyakorolt ezen a 94 l Szertartási bronzedé ny (í ansji). Magassága 38,5 cm
saj át, korábban hitelesnek elfo gado tt határ aitő lme s sze (Nyugat-Csou, i. e. 10. század). | iWjfiü

1flilüm
eső területen. Másodszor a ,,palota"-ké nt azonosí tott le-
lő hely bizotyára valamelyik helyi hatalmasság szé khe-
95 l Bronzból ké szült szertartási borosedé ny (jü), Anhujbó| , Mffil
Magassága 23,5 cm (Nyugat-Csou, azi, e. 11. századbő lvagy iMü
lye lehetett, ha aztmeré szsé g volna is felté telezni, hogy a a I0. század elejé rő l).
murfi
Sang királyságdé li fő városa vo7t.Ezarram,ltat, hogy a
Sang királyságnak voltak saját né pé bő való,l de tő le tá- 96 lSzertartási bronzedé ny (kuej) Anhulból. Magassága I9,7 cm ,lll((,in, l

(Nyugat-Csou , az i. e, 10. század vé gé rő vagy

l a 9. század
vol é lő vazallusai, mint ahogy azutánakövetkező Csou elejé rő 1).Nincs tudomásunk egyetlen másik korabeli darabról
királyság is lé trehozott feudális hú bé rbirtokokat a kirá- sem, amelynek ehhez hasonló geometrikus mintázata lenne.
]]üí fií !ilil

ill]m
lyi fő várostól messze eső területeken. Ennek lehető sé ge
lü['l&
viszont a hagyományos törté netí rásnak azt a né zeté t tá- gokat követő Csouk vezettek be. A hagyományos törté -
l]]!í m
masztanáalá,amely szerint a Sang királyság hatalmas é s nelmi mű veka Csou királyok ő sé t,,herceg"-nekemlege-
WItül,
nagy kiterjedé sű állam volt, szemben a modern felfogás- tik, hű bé rbirtokárólpedigazt közlik, hogy a távoli nyu-
sal, amelyik tú lnyomóré szt a ré gé szeti felfedezé seken gaton, a mai Sanhszitartományban feküdt. Allí tő lagaz
]Müjli

illuMü
alapul, é s azt mondja, hogy aklrályság,é ppen ellenkező - utolsó Sang házból való király tartotta magánál tú sz- ,J_+
trlll| { LllL
leg, csak a Sárga-folyó völgyé re é s a keleti sí kság egyes ké nt é s né pe váltotta ki a fogságból. Fia, Vu király vezet-
területeire korlátozódott. A lelő helyteljes jelentő sé gé -
lffimilu
te azí a felkelé st vagy támadást, amely megfosztotta
üütr
nek tisztázásához további ásatásokra é s a felfedezé sek trónjától az utolsó Sang uralkodót. Azok a mé ltóságne-
kié rté kelé sé revan szüksé g. vek, amelyeket többnyire hercegnek (az angol nyelvú
ryW
szakirodalomban esetleg ő rgrófnak, vikomtnak é s báró-
A CSOU-DINASZTIA MEGALAPÍ TÁs,{ / Nem vilá-
rulmrltul
nak) szoktunk fordí tani, eredeti jelenté sük szerint csalá-
gos, hogy az akkor fennálló politikai rendszer annak a di kapcsolatot fejeztek ki. Mivel tudjuk, hogy Vu, a Wfrjjú

feudális rendnek a korai formája volt-e, amelyet a San- Csou-házból való hódí tó, királyságát hű bé rbirtokké nt rul

- r. -. l" ;._.,l .., .r__* .'. .,+ ;,:1::,":i:;.,# j_, '* + j.:jj j.;
= ;.,,
szé tosztottarokonai, illetve egyes esetekben h ázasság r é -
vé n vele rokonságba került más szemé lyek - sógorai -
között, felté telezhető ,hogy a Csou hercege cí m emlí té se
szinté n egy Csoujogcí m ráruházásaegy olyan Sang ko-
rabeli szemé lyre, aki alighanem inkább nemzetsé gfő
volt, semmint feudális nemesú r. A Sang korszak vé gé vel
é s a Csou-dinasztia alapitásával foglalkozó hagyomá-
nyos törté neti mű vekbenmás olyan ré szletek is vannak,
amelyek val ő jábaninkább a ké ső bbi állapotok visszave-
tí té sei,mintsem egykorú té nyek. Azok akicsapongások,
amelyek elköveté sé t Csou Hszin királynak tulajdoní tot-
ták, é s amelyekkel vé gzeté tigazolták, a mai olvasó szá-
mára inkább mágikus vagy vallási szertartások rossz-
akaratú é s é rtetlen leí rásainak tű nnek.Allí tólag megtöl-
tött egy medencé t borral (azazrizspálinkával), é s a körü-
lötte álló fák ágaira sült hú st akasztott, aztánmeztelen
lányokat é s fiú kat rendelt oda, hogy fogócskázzanak
egymással. Ez a konfuciánus erkölcscső sző kszámára
ugyan nagyon megbotránkoztatő lehetett, de sokkal va-
volt szó, nem
,ószí nú bb, hogy ő si termé kenysé grí tusról
pedig egy dekadens jellem torz megnyilvánulásáról.
Vu királyt általában ú gy jelení tik meg, mint aki teljes
:s vé gleges győ zelmet aratott a Mu-sí kságon. A sí kság
A klasszikus kor | 73
ál| itő lagközel feküdt a Sang királyság eddig mé g nem
azonosí tott utolsó fő városához, amelyrő l a hagyomány
ú gy tudja, hogy a Honan tartomány é szakiré szé n,amai
Vejhuj közelé ben terült el. Am egy ú jabb ré gé szetifelfe-
dezé s Santung tartomány dé li ré szé nkissé más megvilá-
gí tásba helyezi a törté netet. A második Csou király,
Cseng mé g kisgyermek volt, amikor Vu király meghalt.
Ez a Cseng uralkodása idejé n egy bizonyos Hie nevű sze-
mé lyt, Cs'ien hercegé t szemé lyesen iktatott be ú j mé ltó-
ságába, akibő lí gy Ji herceg lett, márpedig Ji egy idegen
(azaz a Jang) államhoz tartozott, é s területé t Hie é ppen
ekkor hódí totta meg a Csou királyságszámára. A beik-
tatás idő pontjátegy bronzedé nyen lé vő hosszabb felirat
örökí ti meg, eszerint i. e. 1100 körül, mintegy ötven é wel
a Sang állam felett aí atott győ zelemután törté nt. A ha-
gyomány szerint Vu király annak é rdeké ben,hogy a
Sang királyi házse e világon, se a tú lvilágon ki ne haljon,
megengedte, hogy azegyik, oldalágról rokon herceg hű -
bé rbirtokké nt megtartsa a Honan dé lnyugati ré szé nlé vő
Szungot, hogy ily módon ,,az áldozatok bemutatása ne
szakadjon meg", vagyis hogy a Sang-ház királyi ő seinek
szellemei el ne pusztuljanak. Csou királyátlátsző lager-
kölcsi okok vezetté k, valójában azonban azké nyszeri-
74]Aklasszikuskor
tettetá,hogy nem hódí totta megazegé sz Sang királysá-
got, é s aSang-házönálló hatalma a távoli dé lkeleti terü-
leteken mé g sok é wel a Mu-fennsí kon megví vott csata
után, ső t é vszázadokkalké ső bbis fennmaradt. Szungot
fontos ,,hű bé rbirtok"-ké ntemlegetté k, vé gül a Csou
korszak ké ső feudális rendszeré ben vezető hatalom lett.
A ké ső bbiidő kbő származő
l közvetlen törté nelmi bizo-
nyí té kokszerint Szung utolsó királya i. e. 318-ban ismé t
elvé gezte azt arcjté lyes szertartást, amelyet elő ször csak-
nem ezer é vvel korábban távoli ő sé vel,a Sang-házból
való királlyal kapcsolatban jegyeztek fel: teli borostöm-
lő tfi,iggesztett fel egypóznára, nyilakat lő tt kirá, é s kije-
lentette, hogy az Egre lő tt.A rí tus é rtelmé t a feljegyzé s
nem magyarázzameg, de a leí rás szerint lgyaní gy zaj-
lott le, mint ahogyan a korai Sang-dinasztia királya vé -
gezte. Szung tehát nyilvánvalóan Sang királyság - vagy
hercegsé g - volt, é s továbbvitte a rnásutt ismeretlen
Sang-hagyományokat,
Gyakran felvető dik a ké rdé s:lehetsé ges-e, hogy a
Csouk nem Kí na nyugati határterületein é lő hódí tók
voltak, hanem valójában idegen betolakodók? A hagyo-
mányos törté netí rás aztállitja,hogy ,,a zsung é s ti szoká-
sokról csak nem sokkal a Sang állam meghódí tása elő tt
,t§
ii:,'
97 l alakú szertartási bronzedé ny (hszi ting), fedő vel,
^Anhujból,
| | at az i. e, 7 . századból vagy a 6. század, elejé rő I.
Magassága 27 ,5 cm. Az á| Iatalak a kor ú jdonsága: ebben az
idő szakban az ókori stí lus forradalmi változásokon ment át.
mondtak le". Mivel a zsung é s a ti a mongóliai sztyeppe-
ken é lő nomád törzsek voltak, ebbő | az következne.
hogy a Csouk is nomád é letet é ltek, de barbár é s nen:t
kí nai mivoltukra igen kevé s jel utal. Annyi biztos, hogr
járatosak voltak a Sang korszakban kialakult kí nai í rás-
ban (korábbrő 1rszármazó feliratokat nem találtak), ső ta
korai Csou korból való bronzedé nyek feliratai (pé ldáu,
a Santung tartományban lé vő Tant'u Hszienben felfede-
zett, kor ábban már ismertetett Nie- fé le bro nzedé ny fel -
irata) sokkal hosszabbak, mint a Sang kori, rövid felira-
tok, ós többnyire világi esemé nyekkel kapcsolatosak.
nem puszta ajánló sorok. Mé g bizonytalan, mondtak-e
jövendő t a Csouk jóslócsontokból, mivel az ilyen cson-
tokat ünnepé lyes keretek között mindig eltemetté k eg.,
,,levé ltári" akna mé lyé re,é s eddig mé g nem tártak fe.
egyetlen korai Csou fő várost sem. A Sang korban töke-
letesí tett é s magas szí nvonalra emelt bronzönté st a Csoui,.
folytatták, é sa korai Csou kor bronztárgyaiminő sé gber_

nem különböznek a Sang koriaktól, legfeljebb csak í zlé s-
ben é s stí lusban té rnek el tő lük. A csouk származása
mé gtisztázatlan. Könnyen lehetsé ges, hogy a Sang kori
kultú ra erő sbefolyása alatt álló keveré kné p volt, amely
gyors asszimiláción é s kulturális átalakuláson ment át.
Ha ezigaz, ő klenné nek az első kazoknak a né peknek a
hosszú sorában, amelyek a kí nai civilizációval kapcso-
latba kerültek é s asszimilálódtak.
A CSOU KORI FEUDALIZMUS / A Csou kormány-
zati rendszer feudális volt. Ezt a fogalmat napjainkban
sokszor té vesen használják, ezé rt definiálni kell, mit is
jelent ez a korai kí nai törté nelemben. Vu király az általa
meghódí tott területeket hű bé rbirtokokraosztotta fel, é s
ezeket közeli é s távolabbi rokonai kapták meg, Adata-
ink vannak arról (pé ldául Szung eseté ben), hogy Vu -
hatalma korlátozott voltának leplezé sé re- olyan ural-
kodóknak is adományozott cí meket é s rangokat, akik
semmifé le rokonságban nem álltak vele. Azok a lé nyegé -
ben koholt rokoni kapcsolatok, amelyekkel egyes ese-
tekben találkozunk (pé ldául a Santung tartományban
lé vő hatalmas hű bé rbirtok, Cs'ieseté ben), arra utalnak,
hogy ezeket az állitő lagos kötelé keket csak eszközké nt
használták f el arra, h o gy a tö rvé nye s sé glátszatát kö lcs ö -
nözzé kazontő rzsfő kuralmának, akik tú l erő sekvoltak
ahhoz, ho gy leigázzák ő ket.Az igy lé trehozott ari sztok-
rácia hű bé rbirtokaita királytól kapta, é s amint azt a
98 / Kilenc harangból álló sorozat C'aj herceg sí rjából (Souhszien.
Anhuj tartomány). Magasságuk 28 é s 16,6 cm között van. Az
i. e. 5. század első negyedé bő lvalók, tehát Konfuciusz korából.
!
t
A klasszikus kor | 75
Nie-fé le bronzedé ny bizonyitja, bonyolult § zertaftások
közepette ő isiktatta be ő ketbirtokukba. Allí tólag ösz-
szesen 71 ilyen birtokterület volt, é s közülük 55 a királyi
család birtokában. A birtokok tú lnyomó többsé gé nek
törté neté rő lsemmit sem tudunk, kivé ve egyes esetekben
azt az idő pontot, amikorerő sebbszomszé daik megka-
parintották ő ket.Mé g pontos helyük sem biztos. A ré gé -
szeti kutatások során olykor rábukkannak birtokosok
sí rjára, é s a tudósok ilyenkor a rendelkezé sükre álló
szórványos törté nelmi forrásokból azonosí tani tudják a
hű bé rbirtokot,A ké ső bbi,jobban dokumentált idő kna-
gyobb hű bé rbirtokairólgyakran törté nik emlí té s. Ezek-
bő lú gy tetszik, hogy a legelő kelő bb arisztokraták,a her-
cegek, Vu király saját testvé reinek leszármazottaikezé n
lé vő birtokok ekkor már sokkal kisebb hatalmat biztosí -
tottak tulajdonosaiknak, mint a központi Csou király-
ság perifé riáján levő államok a maguk uralkodóinak,
akik vagy semmilyen rokonságban nem álltak a királyi
házza| , v a gy c sup án k oh ol t leszármazási kapcs o l atban.
A csou korban tehát a feudalizmus a kí nai társadalmi
rend alapvető egysé gé nek, a nagycsaládnak kiterjeszté se
volt. A hű bé resektő megkí l vánták, hogy engedelmes-
kedjenek a királynak - a család fejé nek -, é s veszé ly ide-
jé n segí tsé gé resiessenek. Elvben tilos volt behatolniok a
szomszé daik fennhatóság a alattálló területekre, kivé ve,
ha ú tban a királyi udvarba, áií aztak rajtuk. Mivel az
udvar Haóban volt - a távoli nyugaton fekvő Senhszi
tartomány fő városának (a mai Hsziannak) a szomszé d-
ságában, a Csouk eredeti lakhelye közelé ben -, ezazttí a,
zás a legtöbb hú bé rbirtokosszámára igen hossá é s ter-
hes lehetett. Manapság a tudósok né zetei megoszlanak
76 lAklasszikuskor

arról, mennyire volt eleinte haté kony a királyi ellenő r-
zé s, é s meddig terjedt akár a né vleges hű bé rú fennható-
ri
ság is. Nyilvánvaló, hogy annak a területnek, amelyet
ma,,Kí ná"-nak hí vunk, sokkal messzebb terjedt kultu-
rális befolyása, mint politikai fennhatóságának bármi-
lyen formája. A ké ső Csou
i korszak egyik legerő sebb
államává vált dé li Cs'u királyságot az i. e. 5. századi
klasszikus szerző k nem tekintetté k,,kí nainak". Más volt
a nyelve, é s amint azt a ré gé szet kiderí tette, megő rző tt
valamennyit meglepő en elté rő mű vé szistí lusából é s fel-
tehető leg sajátosvallási né zeteibő l.Ezzel szemben a kí -
nai í rást használták, hagyományos módon öntötté k a
bronzedé nyeket, é s vezető szerepet követeltek maguk-
nak a kí nai világban. Uralkodójukat ,,király"-nak cí -
mezté k, holott ezt az elnevezé st amú gy a Csou uralko-
dóknak tartották fenn. A Cs'u állam a Jangce-völgy kö-
zé pső ré szé tfoglalta el, é s Hunan felett is uralkodott,
ahol dé li fő városa, Cs'angsa feküdt.
rÖLrÖzns LOJANGBA / A ké ső Csou
i korban ké t
té ben: ekkor é rt vé get a Hao körül összpontosuló nyuga-
ti Csou királyság törté nete, é s vette kezdeté t - Lojang
központtal - a keleti idő szak. Az utóbbi a királyi hata-
lom állandó hanyatlásának kora volt.
Az a té ny, hogy ez a kor gazdagabb dokumentumok-
ban, mé g nem szorí tja hátté rbe a korai, vagyis a nyugati
Csou királyságról nyert ismereteinket. A kor egyik kirá_
lya, Mu arról volt hí res, hogy távoli földeken vezetett
hadjáratokat, nemegyszer lázadások elfojtására. A tet-
teirő lszóló törté netek gyakran nyilvánvaló legendák,
köztük az is, amelyik a Hszi Vang Mu (,,Nyugati Királyi
Anya") nevet viselő hatalmasság meglátogatásáról szól.
A né v erő sen foglalkoztatta a ré gebbi nyugati törté né -
szekfantáziáját, a mai kutatók azonban sokkal egysze-
ní bben közelí tenek hozzá: ú gy vé lik, hogy valószí nű leg
99 l Bronzbő lké szii{ t szörnyálarc é s karika (p'u sou),Hlpej
tartományból. Az álarc hossza 45,5 cm, a karika átmé rő je29 cú
(i. e. 5. század).

másik dé li királyság vált hatalmassá s került elő té rbe,az 1 00 / Szertartási bronzedé ny ( hu ),. az i. e. 6. századbő | vagy az 5.
é szakon é lő kí naiak mindkettő t ,,barbárnak" tekintet- század eIejé tő I,aTavasz é s Ósz korszakából. Magassága
té k. A Jangce alsó folyásának menté n elterülő Vu állam, 86,6 cm.
amely a Cs'u királyságot háború k hosszú sorára ké sztet-
te, nyilvánvalóan csupán koholt családi kapcsolatban
állt Csouval ,a,,kő zé psőkirálysággal". A mai Csöcsiang
tartomány területé n alakult Jüe meg se próbált ilyen
kapcsolatra hivatkozni, de miután elpusztí totta Vut, rö-
vid idő rejelenté keny hatalom lett. Jüe a vietnami ,,viet"
szó modernkí nai kiejté sű alakja.Ajüe (vagyis aviet) né p
erő senelterjedt a kí nai partvidé ken, a Jangce torkolatá-
tól lefelé , egé szen a mai Eszak-Vietnamig, beleé rtve
Kanton vidé ké t é s Fucsien tartományt is. Hajósné p volt,
é s az ő störté neti idő kbentalán szerepet játszott Japán
betelepí té sé ben.Ő ka vietnamiak közvetlen ő sei, é s áz ő
vé rük a dé lkeleti partvidé ki tartományok kí nai lakossá-
gának ereiben is folyik. A Senhszi tartományban állt ki-
rályi fő várostól, Haótól nyugatra, a mai Kanszutarto-
mányban a jelek szerint nem kí nai kultú rájú é s eredetű
né p lakott. Valószí nű legez volt a korai Csou állam
szomszódainak, a zsung é s ti törzseknek a lakóhelye. Ez
a ké t törzs lett a legfő bb oka a Csou királyság bukásá-
nak.
A hanyatlás azonban már a zsungok betöré se elő ttis
nyilvánvaló volt. L e. 841-ben a király alkalmatlansága
é s rossz kormányzása államcsí nyhez vezetett. Miután
megfosztott ákhatalmától, az uralkodás né hány é vre egy
ré gens kezé be került. Ezazidő pont egyben amegbizha-
tó, pontosan keltezett í rásos törté neti feljegyzé sek kez-
deté tis jelenti. Né hányé wel ké ső bba betörő zsungtörzs
elfoglalta Haót, a királyi fő várost, ami arra ké nyszeú tet-
te Csou királyát, hogy visszavonuljon kelet felé , é s fő vá-
rosát a Honan tartomány közópső ré szé nfekvő Lojang-
bahelyezzeát. Itt is maradtazutántöbb mint ötszázé ven
át, egé szen a Csou királyság megszű né sé ig.A Lojangba
való átköltözé s korszakhatár a csou-dinasztia törté ne-
78 lAklasszikuskor
valamifé le barbár törzs nevé nek kí nai alakja rejtő zik
mögötte. Mu király törté nelmi szemé ly: nemré giben fel-
fedeztek egy bronzedé nyt, amelyik a nevé t viseli: az a
körú lmé ny pedig, hogy halála után is ugyanezen a né ven
emlegetté k, aztmutatja, hogy akkormé g nem alak-ult ki
az a ké ső bbiszokás, amely szerint az uralkodóknak ha-
láluk után ú j, ú gynevezett ,,templomi" nevet adtak.
A ké ső bbikorok konfuciánus törté netí rói szerint a keleti
Csou királysága ,,zű rzavar korá"-nak kezdete volt, ami-
kor a királyi hatalom tehetetlensé gbe fulladt, a nagyobb
hű bé rurakkezdté k bekebelezni kisebb szomszé daikat,
é s senki nem engedelmeskedett többé a királynak, akit
mindazonáltal továbbra is nagy tisztelettel kezeltek, mi-
velaző feladata volt, hogy a hatalom té nyleges birtoko-
sai által vé grehajtott változásokat é s területfoglalásokat
törvé nyesí tse.
A ké ső Csou
i királyság helyzete számoS vonatkozás-
ban feltű nőhasonlóságokat mutat a százaiÍ okkal ké ső b-
bi, közé pkori Japán viszonyaival. Itt is, ott is egy erő tlen, ge, Huan (akinek hű bé rbirtokaSantung tartomány nyu-
magára maradt király - vagy császár - trónolt az egyrc
fokozódó gyilkos testvé rharc szí ntere felett, é s aszé tta- . akadály azonazű ton,amelyen a legké nyelmesebben ha-
golt országban a harcok során hol azegylk, hol a másik
nagy hű bé rúszerezte
r meg a té nyleges uralmat. Kí nában
azonban a Csou állam királyát vé gül megfosztották
ttő njátő l,é s csakhamar irgalmat nem ismerő legyő ző jé - egyenes ági leszármazottainak, vagyis a ,,királyi herce-
nek utódai bitorolták aszerrt é s sé rthetetlen egyedural-
kodó hatalmát, hogy azutánfegyveres erő vel egyesí tsé k
Kí nát. Az a kor, amelyet a kí nai törté netí rók Cs'un
Cs'iunak (,,Tavasz é s Osz") neveztek, i. e. 722-tő li. e,
48 1-ig tartott, tehát a keleti Csou királyság első idő szaka
volt. Az elnevezé st Lu állam (ahol annak idejé n Konfuci-
usz é lt) krónikájának cí mé bő vetté l k. A lojangi király
már elvesztette a té nyleges ellenő rzé st nagykiterjedé sű
birodalma felett. A kí naiak sok é vszázadon át azthitté k,
hogy a Tavasz é s Ő szkrónikáját maga Konfuciusz állí -
totta össze, é s stí lusa azé rt olyan sajátos - pontosan meg-
ő tziaz uralkodók ő sicimeit, é s nagy tisztelettel sző | a Sanhszi tartományban lé trejött Csin állam hercegé re
királyi hatalomról -,hogy ezzelis é reztesse kortársaival,
milyen mé lyre süllyedt az ő idejükben a fennálló politikai
rendszer a mú lthoz ké pest, é s mennyire nem egyé b, mint
a trón igazi mé ltóságának megcsú folása. Kóső bb bebi-
zonyosodott: nem valószí nű , hogyKonfuciusznak bár-
milyen ré szelett volna a krónika összeállí tásában, é s vá-
laszté kos stí lusa mögött sem az a szándé k állt, amivel
hosszú idő nát magyarázták. Ez a hiedelem azonban ké -
ső bbjó szolgálatot tett a konfuciánus tudósoknak, ami-
kor a törvé nyessé g vé delmező inek, az igazi megtartő
erő nek kiáltották ki magukat, akik nem csupán a mú lt-
ról szóló feljegyzé seket akarják megő rizni,hanem egy
ré gebbi, jobb kor inté zmé nyeithelyreállí tani.
A HEGEMÓNor FELEMELKEDESE / A királyi te-
kinté ly hanyatlása, ami fő ké ntCsuang király uralkodá-
sától (i. e. 69 6) vált nyilvánv alő vá, ú j kormány zati r end- etnikai egysé gé tillető enazonban alapos ké tsé gek
szer kialakulásáhozvezetett, é spedig a hegemónok (pa)
vezető szerepé nekformájában. Ezt a poziciő t mindig a
leghatalmasabb feudális hű bé rbirtokosszerezte meg, de
soha nem maradt ugyanannak a dinasztiának a kezé ben_
Ezeknek a legfő bb, illetve a többiek fölé emelkedő hű bé r-
uraknak a sorában - akiknek szerepe é s hatásköre nem
különbözött a korai japán sógunoké tól- Huan, Cs'i her-
cege volt az első , akit i. e. 681-ben ismertek el hegemón-
nak. A többi é szaki állam azé rtfogadta el vezető szere-
pé t, mivel egyedül ő volt közöttük abban a helyzetben, ás
ő rendelkezett elegendő erő velahhoz,hogy szembeszáll-
hasson a dé li Cs'u állammal, amely akkoriban kezdte
meg betöré seit é s kebelezte be sorra a Han-folyó völgyé -
ben lé vő kis államokat. E hódí tások ré vé na Cs'u király-
ság közvetlen é rintkezé sbe került a szárazfő ldbelsejé ben
lé vő ,valóban kí nai államokkal, Amikor azután Cs'u
uralkodója igé nyt támasztott a királyi cí mre, é s nem is-
merte el Csou hű bé rú fennhatőri ságát, nagyravágyása
közvetlen kihí vásnak látszott a ,,közé pső királyság" es
annak valamennyi hű bé ruraellen. Cs'u elő ttCs'i herce-
gati ré szé nterült el, é s egé szen a tengerig terjedt) volt a fó
ladhatott, ha be akart törniaz ószaki területekre.
Látnivaló tehát, hogy már a keleti Csou állam korai.
korszakában nem Vu király vagy öccsei - Lu é s Vej -
geknek" a kezé ben volt a legfő bb hatalom,hanem a ha-
tátszé liállamok, Cs'i é s Cs'uuralkodóié ban. E ké t állam
közil az egyiket csupán igen távoli rokoni kapcsolatok
fí lzté ka Csou ál| amhoz, a másik pedig nyí ltan é s beval-
lottan veté lkedett vele a hatalomé rt. Né hány é v eltelté vel
ez a rendszer teljesen kialakult.
A következő állam, amely megszerczte a hegemóniág
Szung, a Sang királyi házleszármazottainak hű bé rbir-
toka volt, de i. e. 638-ban a Cs'u királyság teljes győ zel-
met aratott felette. A közé pső királyság megvé delmez+
sé nek feladata a további hódí tás ellen most már a mai
várt. Amikor Ven herceg-hazájátő l távol, számű zeté *
ben töltött hosszú é vek után - vé gül hatalomra jutott,
rátermett é s határozott uralkodónak bizonyult, é s meg-
állí totta Cs'u elő nyomulását. Amí g é lt, meg is tudta
ő rizniállama egysé gé t,annak ellené re, hogy három
nagy család tú lságosan megnövekedett hatalma k
kezté ben a felbomlás riasztó jelei már megmutatkoztalt
Ven herceg tekinté lye é s hatalma korlátot emelt a Senh-
szi tartományban, a Csou királyok szülő földjé n kiala-
kult, ú jonnan felemelkedő állam, a Cs'in királ
rekvé sei elé is. Amikor a barbár zsungok Csou
ráké nyszeritetté k, hogy keletre, Lojangba vonuljon
vi§sza, ő az ellensé gmegállí tását é s a ré gi királyi terü
tek feletti uralkodást a Cs'in hercegi család ő sé rebí zta,
akinek valóban sikerült is visszaszereznie az egé sz terL
letet Csou, a közé pső királyság számáta. A Cs'in
rültek fel: bizonyos, hogy elmaradott, mű veletlen
durva emberek voltak, de bátor harcosok. A keleti kí

államok nem egykönnyen törő dtek bele, hogy a Cs'ine-
ket magukkal egyenrangú aknak tekintsé k,
Vennek, Csin hercegé nek halála után nem akadt olyan
ú jabb hegemón, akit valamennyi állam elfogadott volna.
Nem ruházták rá ezt a mé ltő ságotCs'in hercegé re (ő
azonban ennek ellené re felvette ezt a cimet), é s mé g ke-
vé sbé ismer té k el az é szaki államok C s'u királyának igé -
nyé t, aki Cs'in hercegé nek halála utő nmagának követel-
te a hegemóniát, A Cs'u állam, azzal az ürüggyel, hogy
hegemónké nt jár el, behatolt a Honan tartomány dé li
ré szé nlé vő Cs'enállam területé re, é s meghódí totta azt,
Cs'en gyenge volt ugyan, de a Vu király szű kebbrokon-
ságához tartoző hercegi házakegyike uralkodott felette.
A hű bé rbirtokosarisztokrácia egysé ges tiltkozásának é s
felháborodásának hatására né vlegesen helyreállí tották
ugyan a Cs'en államot, gyakorlatilagazonban Cs'u va-
zallusa maradt, é s a dé li király fennhatósága alá tarto-
zott,amigcsak egy é vszázaddal ké ső bb,egy mé g kegyet-
lenebb korban nyí ltan be nem kebelezté k. Erre i. e.479-
ben került sor, abban az é vben, amelyben Konfuciusz
meghalt. Ezt az esztendő t tekintik a ,,harcoló királysá-
gok" kora kezdeté nek, ekkor indultmegaza hatalomé rt
folyó hosszú é s vé gső küzdelem, amelynek egyre nyí ltab-
ban bevallottcé ljaazvolt, hogy Kí nát egyetlen uralkodó
alatt egyesí tse.
.lün rÜNoÖrr,nsn ns nurÁsL l Az erő szakosan
terj eszkedő Cs'u állam a zé tt nem é rte el ezt a cé lt, mielő tt
utolsó veté lytársa, Cs'in nagy hatalomra tett szert, mert
a Jangce alsó folyása menté n alapí tott é s csak kis mé r-
té kben ,,kí nai" Vu állam komoly veszé lyt jelentett szá-
mára. A Cs'u é s a Vu állam között harminc é ven át folyó
hosszú háború skodás megakadályozta a Dé lt, hogy ko-
molyan bea v atkozzé k É szak-Kí naügyeibe. I. e. 525-ben
Vu uralkodójának folyami hadiflottáj alegyő zte Cs'u ki-
tá| yát,é s övé lett a hatalom Dé lkelet-Kí na felett. Hata| -
mát tú lnyom óré szt hadihajóinak köszönhette, amelyek
a vidé ket átszelő nagy vizitltakhálő zatán át jutottak el
cé ljukhoz. Vu könnyen a Cs'u állam helyé be lé phetett
volna mint legfő bbhatalom a Jangce alsó folyása men-
té n, é s leigázhattavolna a hanyatló é szaki államokat, ha
nem bukkan fel egy ú j dé li állam, amelyik ugyanú gy kor-
dában tartottaVut, ahogyan annak idejé n Vu fé ken tar-
totta Cs'ut, mí g vé gleg el nem pusztí totta. Jüerő l, vagyis
Vietrő l a kí nai feljegyzé sek a ké ső Cs'un
i Cs'iu korszakig
alig tettek emlí té st.Ezt a királyságot mé g a legmeré szebb
leszártnazási koholmányok sem tudták rokoni kapcso-
latba hozni Csou királyaival,bát idegen lé té reegyre in-
kább a mai Csöcsiang tartomány termé keny vidé kein
lé trejött kí nai kulturális befolyás alá került.
A Vu é s Cs'u közötti háború t, majd pedig a Vu é s Jüe
közötti harcokat elé g ré szletesen ismertetik a kí nai törté -
nelmi feljegyzé sek, ezekazonban annyira drámai, ső tro-
mantikus hangú í rások, hogy egyes modern törté né szek-
ben erő ské telyek támadtak hitelessé gük iránt. A beszá-
molók szerint pé ldául Vu felemelkedé se fő ké nt annakaz
A klasszikus kor | 79
embernek köszönhető , aki az ellensé ges Cs'uból mene-
kültké nt vagy számű zöttké nt került a földjé re. Az ő ra-
vasz tanácsai vezettek el Vu győ zelmé hezCs'u felett.
Amikor azutánVu elfoglalta Csingcsout, az é szaki Cs'u
fő várost, a tanácsadó Vu Ce-hsziu kiásta elüldöző jé nek,
Cs'u né hai királyának holttesté t, é s megkorbácsolta. De
miután bosszú vágyát kielé gí tette, figyelmeztette urát,
Vu királyát, hogy ne törő djé k többé amega| ázott Cs'u-
val, figyelmé t fordí tsa inkább aháta mögött felemelke-
dő benlé vő Jüe fenyegeté seire. Tanácsát nem fogadták
meg, é s Vu akkor is elszalasztotta az alkalmat, hogy a
Jüe királyságot harcké ptelenné tegye, amikor jelentő s
győ zelmet aratott fölötte. Vu Ce-hsziu, miután intelmei
miatt kigú nyolták, fiát é szakra, Cs'ibe küldte. Vukirá-
lyát felháborí totta ez a bizalmatlanság, é s kivé geztette
Vu Ce-hsziut. A fő miniszter utolsó szavai állitő | agezek
voltak: ,,Ültess a sí romra egy katalpát (trombitafa), ha
megnő tt, ásd ki a holttestemet, vájd ki a szemeimet, é s
tedd ő keta fő város kapujára, hogy láthassam Jüe kirá-
lyának diadalmas bevonulását." A jövendölé s i. e. 476-
ban csakugyan beteljesedett. Jüe ú gy emelkedett fel - é s
azutánú gy is zuhantalá-, mint egy üstökös, é s egy idő re
hatalmas orczáglett, olyannyira, hogy királya hadat ve-
zetettEszak-Kí na ellen, é s megtámadta Cs'in hercegé t,
aki ké nytelen volt bé ké tké rni. Azé szakiállamok ké szek
voltak elismerni abarbfu királyt hegemónnak mindad-
dig, amí g fé ken tudta tartani Cs'int. Jüe királya kí mé le-
tesen é s nagylelkű enjárt el é szakon, é s ké tsé gkí viilez
magyarázza, hogy a ké ső bbikor konfuciánus törté né -
szei elismerő en í rtak róla.
Mintegy ötven é wel Jüe bukása után nagy é s sorsdön-
tő változások mentek vé gbe az é szak-kinai államok be-
rendezkedé sé ben, ami megnyitotta az utat a nyugati
Cs'in állam vezető hatalommá válása fe| é . Ez az ország
a jelenlegi Senhszi tartomány helyé n jött lé tre. Tő leke-
letre, a Sárga-folyó menté n terült el Eszak legnagyobb é s
legné pesebb állama, Csin, ahol ekkor ré gő taé rlelő dő vi-
szályok törtek ki, amelyekazzal vé gző dtek,hogyazálla-
mot felosztották a három leghatalmasabb arisztokrata
család között. Ezek a családok adták azután nevüket az
általuk lé trehozott államoknak: csaónak, Hannak é s
Vejnek. A felosztást i. e. 458-ban né vleges hű bé ruruk,
Csou király is szentesí tette. Csaóhoz Sanhszi tartomány
é szaki é s Hopej tartomány é szaknyugati ré sze tattozott,
é s amongóliai sztyepp batárolta.Vej a Sárga-folyó é sza-
ki partján, Sanhszi tartományban feküdt, é s magába ol-
vasztotta a folyótól dé lre elterülő Cseng államot, amely
a mai Csengcsou város környé ké t foglalhatta magában.
Han a folyótól dé lre, Honan tartomány é szaki ré szé n
alakult ki, é s annak a területnek tú lnyomó _ré szé t foglalta
el, amelyik korábban a Csou királyi házbirtoka volt, de
ekkorra már csak magára Lojang városára korlátoző -
dott. Az emlí tett ú j államok közül egyik sem volt olyan
erő s, mint nyugati szomszé djuk, a Cs'in állam, ráadásul
gyakran háború ban álltak egymással, ami jó lehető sé get
adott Cs'innek a beavatkozí sta é s területé nek gyarapí -
80 ] ,,4 klasszikus kor
 A klasszikus kor | 8I

tására, Cs'in felemelkedé sé nek legfő bb okatehát a Csin keleten, a Cs'u állam felő l,a Jangce mé ly szorosai vé del-
állam felbomlása volt. mezté k ő ket.Magas kulturális szí nvonalat é rtek el,
egyé rtelmű en erő kí s nai befolyás alatt; errő lazonban
A HARCOLÓ Árr.AvroK KORA f Az a száznyolcvan- csak a legú jabb ré gé szeti ásatások nyú jtottak egyórtelmű
ké t esztendő sidő szak,amely i. e. 403-tól i. e. 22l,ig, Csin bizonyságot. Su uralkodóinak mű vevolt az a nagyszerű
vé gső felbomlása é s egé sz Kí nának a Cs'in ál| am által mé rnöki alkotás, amelynek eredmé nyeké nt ma a szecsu-
törté nt egyesí té seközött eltelt, a kí nai törté netirásban, áni sí kságot az elté rité sekkel szabályozott folyók é s csa-
igen találóan, a harcoló államok kora né ven ismeretes. tornák bonyolult rendszere öntözi. A Su állam központ-
Ez az idő szakszakadatlan háború skodások közepette ja Cs'engtu városa volt, é s a Cs'in hódí tásnál (i. e. 315)
telt el, é s mindössze három vagy né gy o1yan é v volt, ami- már több é vszázaddalkorábban is fennállt. I(eleten, kö-
kor a feljegyzé sek nem tesznek emlí té st háború ról Kí na zé ppontjában a mai Santung tartománnyal, a Cs'i állam
egyik vagy másik ré szé n. Jóformán már a harcoló álla- kezé ben volt a hatalom. Mé g ezen is tú l, a többitő l a
mok korának kezdeté tő lnyilvánvaló volt, hogy a mé g legtávolabb terült el Jen, a mai Hopej. E keleti államok
megmaradt uralkodók cé lja nem pusztán a szomszé daik é s Cs'in között feküdt Han, Vej é s Csao, a döntő össze-
rovására törté nő területi terjeszkedé s, hanem valameny- csapások szí nhelyei. Cs'u nem sok sikert é rt el a terjesz-
nyi veté lytársuk országának teljes meghódí tása, Azegy- kedé sben, talán kimerült a Vu é s a Jüe királysággal ví -
sé gtörekvé s a kor univer zalista filoző fiáj ában jutott kife- vott hosszú harcokban, é s a nagy Cs'i állam elzárta elő le
s hogy
jezé sre, é s politikai megfelelő je azacé lkitű zévolt, azutaté szak felé . A,,közé pső királyság" dé li határvidé -
olyan egysé ges birodalmat alapí tsanak, amely nemcsak ké n fekvő né hányré gi kis állam Cs'u hatalmába került
a Csou államré gi,közé pső kirá| yságáraterjed ki, hanem ugyan, de ahatár mé g mindig közel volt a Jangce-völgy
azokra a dé li államokra is, amelyek azelő tt soha nem é szaki v izgyű jtőmedencé j é hez.
tartoztakhozzá, bár erő skulturális befolyása alatt áll- A harcoló államok törté neté nek azalé nyege,hogy az
tak. Nagyszerű irodalm a, mé ly enszántó fi lozófi ai elgon- öt é szaki államnak nem sikerült összefognia Cs'in ellen,
dolásai é s állandó háború i együttesen maradandó hí rne- noha vezető iktöbb kí sé rletet is tettek e lé tfontosságú
vet szereztek ennek a kornak a kí nai törté nelemben é s szövetsé g lé trehozásár a, A családok közötti fé lté kenyke-
hagyományban. Ahol a té nyek hiányoztak, ott a ké pze-
let lé pett elő té rbe:a nagy ellenfelek forté lyos hadicseleit l02 l Számszerí j é s bronzból ké szült elsütő szerkezete, a korai Han
é s ármánykodásait számtalanelbeszé lé s, szí nmű é s mese korszakból. A számszerí jat a kí naiak találták fel, é s ké ső bbók
beszé li el. töké letesí tetté ka felalző szerkezettel, az elsütő billentyű vel.Ez
A fllozófusok minduntalan a ,,birodalrmat", a T'ien- fontos eszközt adott a kí nai katonák kezé be nomád ellensé geik
visszaveré sé re.
hsziát (,,ami a mennybolt alatt van"), az egé sz világot
emlegetté k. A kí nai szóhasználat nem zártaki ebbő la
barbár világot sem, ső tegyenesen felté telezte, hogy vé gül
majd az is beolvad Kí nába. Határok nem lé teztek: a rop-
pant mé retű dé li területeket elfoglalhatta volna Cs'u, a
távoli nyugati té rsé geket Cs'in. Senki sem tudta, hogy
vé gül hol szabnának határokat a termé szeti adottságok.
A katonák é s a politikusok ezé rt totális hódí tást tetvez-
tek, elvetve minden kompromisszumot é s mindenfajta
,,bé ké segyütté lé st".Akkorra már mindössze hé t jelen-
tő shatalom maradt, továbbá né hány igen ré gi alapí tású
kisebb állam vegetált mé g, amí g csak egyik vagy másik
nagyobb szomszé djuk be nem kebelezte ő ket.A Cs'u ál-
lam, miután felszámolta Vu é s Jüe királyságát, megsze-
rezte afő hatalmat a dé li területek felett, é s kí sé rletet tett,
hogy é szaki irányban terjeszkedjé k. Nyugaton a Cs'in
állam emelkedett ki a többi közül, é sazzal szerzett jelen-
tő selő nyt Cs'uval szemben, hogy bekebelezte Pa é s Su
ké t ő sré giállamát, amelyek eddig osztoztak a nagy Sze-
csuan tartományon. Pa é s Su soha nem ismerte el Csou
N§< §:K!
klrályát hű bé rurának.Eszakon a Cs'ingling-hegysé g, _-;::]
10l / Han kori ő rtorony makettje. A felső ré szen,a bal é s a jobb ^-
oldalon lé vő té glákon nyeregben ülő lovas - valószí nű leg
egy-egy hun - látható, aki kezé ben ijattart, é s az ú gynevezett
,,párthus lövé st" hajtja vé gre: a nyeregbő lhátrafelé fordulva 1ő
(British Museum),
82l A klasszikus kor

.a:]il:'9ll::9;l9,];]:la 103 / Vasból ké szült, kettő söntő forma sarlópengé k önté sé re. Hossza
32,5 cm. A kí naiak már i. e. 500 elő tt megtanulták
a vasolvasztást é s -önté st, amit Európában mé g sokáig, a l2.

ffi
századig nem ismertek,

104 / Tokos balták ónté sé re szolgáló vas öntő formák a harcoló

államokkorából (i. e. 5-4. század).

dé s, az ellenté tes törekvé sek, valamint az a körülmé ny,

hogy mindegyik állam abban remé nykedett, hogy meg-
kaparinthatja szomszé dja oí szágát, elejé t vette bármi-
lyen eredmé nyes szövetkezé snek. Ugyanakkor nem fo-
gadták el Cs'u segí tsé gé tsem, mert tő le legalább annyira
tartottak, mint Cs'intő l.A közé pen fekvő államok gyen-
gesé gé nekvolt mé g más oka is: tú lságosan civilizáltak
voltak, talán kissé már dekadensek, Nagy ré szük volt a
ké ső Csou
i kor magas szí nvonalú kultú rájának kialakí -
tásában, amelynek irodalma é s erkölcsfiloző frája ezek-
ben az államokban született meg. A Cs'in társadalom
ezzel szemben elmaradott volt, nyers, bárdolatlan é s
igé nytelen. A legista (törvé nyő rző )filozófiát átvette
ugyan, igaz, annak a keleti gondolkodók által elhomá-
lyosí tott formájában, de csak a Konfuciusz é s mások
által tanitott ideálok elutasí tásak é nt. Eza legista doktd-
naazthirdette, hogy azirodalom, a mű vé szeté s a filozo-
fla pártolása pusztulást hoz bármely királyságra. A jog_
nak, a törvé nynek kell uralkodnia minden felett, a tör-
vé ny cé lja pedig az, hogy erő sí tseaz országot a háboru-
,* ,W ban, semmi egyé b nem számí t, é s ami e cé l elé ré sé taka-
dály ozza, azt me g kell tiltani.
,':',.W
.:,,-.ffi
Az i, e. 306 é s 247 közötti é vek a Cs'in királyság fel-
emelkedé sé nek é s a keleti államok fok oző dőhanyatlásá-
":::§ nak lehettek tanú i. 325-ben valamennyi mé g hatalmon
lé vő uralkodó felvette - vagy bitorolta - a királyi cí mel
]§§i§ffi I. e, 256-ban Cs'in legyő zteCsou utolsó királyát, é s el-
foglalta Lojangot. Ez azidő pontjelenti Csou tulajdon-
í i1.ll1} §11i§§§'3 ké ppeni vé gé t,é s mivel a konfuciánus törté netí rók nem
voltak hajlandók elismerni Cs'int igaziutő djának, amí g
aznemigázta le összes veté lytársát, Csou bukását né vle-
gesen i. e. 22l-re tolták ki.
A jószerencse is Cs'in mellé szegő dött: aza kritikus
idő szak, amikor vezető poziciő jamegszilárdult, Csao
Hsziang király, a í agy hadvezé r ötvenhat é vig tartó.
hosszú uralkodásának idejé re esett. Az utolsó szakasz-
ban, i. e,247-tő li, e,22l-ig, amikor a teljes hódí tás befe_
jező dött, csaknem mindvé gig Si Huang-ti ült a trónon,
akibő lvé gil az első császár lett.Cs'in fejlő dé séezé t rt
nem törte meg az olyan dinasztikus örökösödé si válsá-
gok sora, amelyek veté lytársait meggyengí tetté k. A hc
dí tások utolsó é vé tsze-ma cs'ien, Han kori törté né sz
szemlé letes hasonlattal jellemzi :,,ahogyan a selyemher-
nyó felfalja az eperfa leveleit", ú gy nyelte el Cs'in a ko-
rábbi Cs'u birodalmat. 225-bena legnagyobb veté lytárr
Cs'u, nem tudott többé ellenállni a Cs'in támadásnak, er
i. e.222-ben az utolsó független ál| am, Jen sorsa is meg-
pecsé telő dött.
 105 / Katonát ábrázolő , kerámia sí rszobrocska a ,,hat dinasztia"
(220-589) korából (British Museum).

]i 106 / Bronzkardok az i. e.4-5. századból. Bronzbó1 mé g

i] aHan-dinasztia idejé n is ké szültek kardok. (British Museum).

,:_
-- A HADMÚVESZET FEJLÓDESE / A feudális álla-
i-_ mok közötti hosszan tartó háború skodás során számos
í a,. fontos ú jí tásfejlő dött ki a hadmű vé szetteré n. Mivel a
mai Sanhszi tartomány helyé n lé trejött é szaki Csao ál-
bí ]- 1am a belső -mongóliai sztyeppel volt határos, ki volt té ve
[| l- a nomád törzsek rajtaüté seinek. Csao kezdte el a vé dő fa-
{- lak é pí té sé at támadásoknak kitett, vé dtelen szorosok-
ban, hogy e| zárja ily módon a sztyepp felő 1könnyen
[,;* megközelí thető helyeket. E falakat azltán az első csá-
m szár összekapcsolta egymással, é s beé pí tette a ké ső bbi
Nagy Falba. I. e, 307-ben mé g fontosabb változtatást
Ptr* hajtott vé gre Csao ahadászatban: lovas í jászokat alkal-
mazott a ré gi feudális rend harci szekerei é s gyalogsága
84 l Aklasszikuskor
helyett, A király, hogy katonáit ú j szerepükre felké szí tse,
elrendelte alattvalóinak: ,,öltözködjenek a huk (nomá-
dok) módjára", vagyis nadrágot é s rövidebb kabátot vi-
seljenek, ami alkalmasabb a lovagláshoz, mint a hosszú
köntös, az ő korikí naiak szokásos viselete. Az ű lfajta
lovasság pedig egyenlő esé llyel vehette fel a harcot hu
ellenfeleivel.
Azt nem tudjuk biztosan, hogy ezek az ijászok ijjal
vagy számszerí jjal voltak-e felfegyverezve, Az utóbbi
fegyver bizonyosan kí nai találmány, é s mivel rövid tá-
von hatásosabb a hosszű ijnál, ezé rt a Han császárság
idejé n a kí nai seregek szabványos felszerelé se lett. Való-
szinú azonban, hogy Csao királyának reformja idejé n a
lovas katonák mé g nem használták, tudjuk ugyanis,
hogy a korai Han korban, tehát egy é vszázaddal vagy
mé g ké ső bb,aszámszerí jat,,erő s kezű embereknek" kel-
lett felajzaniok, akik a hátukra feküdtek, hogy a hú r
megfeszí té sé hezszüksé ges hú zóerő tkifejthessé k , Ez az-
zaljárt együtt, hogy a harcosokat né gyszög alakban fel-
sorakozott gyalogságnak kellett oltalmaznja, é s az í gy
felajzott számszerijjal csak egyszer lehetett lő ni.A Han
korban, a nyugati Han-dinasztia idejé n, i. e. 100 körül
törté nt, hogy a kí naiak feltaláltak egy bronz elsütő szer-
kezetet, é s ez lehető vé tette, hogy az í jász megfeszitse a
hú rt, majd az ijvessző felhelyezé se ltán a zárő pecek el-
fordí tásával elsüsse fegyveré t. Ilyen elsütő szerkezetet
találtak a Taxila nevű indiai lelő helyen, é s megállapí tot-
ták rő la,hogy kí nai eredetű .Azok a kí nai csapatok
hagytákhátra, amelyeketazi. e.48-tól33-ig a mai Kelet-
Afganisztán é s Eszak-Pakisztán területé n uralkodó utol-
só görög király, Hermaiosz segí tsé gé reküldtek.
Az ő si bronzhelyé be lé pő vas- vagy acé lfegyverek
használata szinté n a feudális kor ké ső idői szakának ú jí -
tása volt. A vasból legkorábban mező gazdasági eszkö-
zök ké szültek, de valószí nű ,hogy a Cs'in állam hadsere-
ge ré szben az acé lkatdoknak köszönhette veté lytársai
107 / Cs'üfu (Santung tartomány), A templom ugyanazon a helyen
áll, aho1 Konfuciusz ő sicsaládi otthona volt. Itt született, é s
| eszátmazoltai a legú jabb korig itt é ltek.
108 / Konfuciusz arcké pe. Kő nyomat Ho Si-kou herceg mű ve
alapján (British Museum).

feletti fölé nyé t. Abronz azonban mé g hosszú ideig meg-
ké tsé gkí vülazé rt, mert ré gen össze-
ő riztené pszerű sé gé t,
fonódott az ő sikultú rával. sok Han kori bronzkardot
találtak a sí rokban, de az mát bizonytalan, hogy ezeket
a többnyire szé pen dí szí tett pé ldányokat szertartási disz-
fegyvereknek vagy té nyleges harceszközöknek szánták-e.
A nehé zlovasság kialakulása, apáncé lba öltöztetett ló é s
lovas megjelené se valószí nű legnem ré gebbi a Han kor-
nál, é s a legtöbb biztos adat a keleti Han-dinasztja i. sz,
222-ben bekövetkezett bukása ltátti é vszázadokból va-
| ő ,Azi. sz,4-5. századi sí rszobrocskák olyan lovakat
ábrázolnak, amelyeknek a fejé t sisakfé le vé di, szügyé t é s
oldalát pedig pikkelyes páncé ltakaró fedi. A lovasok is
ilyen tí pusú páncé lt viseltek. A Távol-Keleten minden-
kor ez voltaz uralkodó, alemez- vagy láncvé rtre ritkák
a pé ldák. A pikkelypáncé l vagy lakkozott bő rbő vagy l,
kis acé llapokból ké szült. Mindkettő t erő sbé lé sanyagra
varrták, é s meleg é ghajlat alatt nyilván kevé sbé volt ké -
nyelmetlen, mint a lemez- vagy láncvé rt.
Ahhoz, hogy a katonák lovaglás közben páncé lt visel-
hessenek é s a nyeregbe ülve elsüthessé k a számszeú jat,
szinte né lkülözhetetlen volt a kengyel. Kengyel né lkül a
lovas nem tudott volna megtámaszkodni, hogy felajzza
í ját, é s nem ülhetett volna elé g szilárdan a nyeregben a
sok fé m terhé vel. Egyik ré gé szetilelet- azi. sz,301-bő l
származő szté lé kengyellel felszers zámozott lovat ábrá-
zoló kő dombormű ve- bizonyossáteszi,hogy ez atalál-
mány körülbelül hatszáz é vvel megelő zte evő paié s nyu-
gat-ázsiai alkalmazását. A kengyel szó - kí naiul teng -
azonos tő bő lszármazik,mint a ,,felmászik", ,,felül" je-
lenté sű szó. Ebbő l következik, hogy a legré gebbi kengye-
lek arra szolgáltak, hogy a nehé zfegyverzetű harcosok-
nak segí tsé gé relegyenek a nyeregbe szállásnál. Az már
alighanem nyomban kiderült, hogy a kengyelre a nye-
regbe szállás után is szüksé g van, hogy a lovas megtart-
hassa egyensú lyát é s biztosan üljön, amikor lándzsátvet
vagy számszerí jjal lő .A kí naiaknáltehát sok é vszázad-
dal korábban megjelent a vé rttel felszerelt lovon ülő pán-
cé los lovag, mint Európában. Ez a lovasság azé rtvolt
jelentő s, mert ily módon a kí naiak eredmé nyesen száll-
hattak szembe a fő legcsak í jjal felfegyverzett nomád tá-
madók könnyű lovasságával. A nomádok nem használ-
tak kengyelt é s nem viseltek páncé lt.
Kí na í gy hamarosan első í zben egysé ges birodalom
lett, amelyet egyetlen fő városból irányí tottak, é s a Cs'in
királyságban é rvé nybenlé vő szigorú törvé nyek szerint
kormányoztak, Am nagyszabású társadalmi forrada-
lomnak kellett mé g bekövetkeznie ahhoz, hogy meg-
szüntessé k a feudális földbirtokrendszert, a feudális ki-
váltságokat, az addigi politikai hatalmi tagolódást, é s
csakis a császár , illetve az ő tszo7gálók uralkodhassanak.
A NAGY F'ILOZÓF'USOK / A harcoló államok kpra
egyben a nagy kí nai filozófusok kora is volt. A legkoráb-
ban é lt é s - amint utólag kiderült - a legnagyobb hatású
A klasszikus kor | 85
filozófus közülük Konfuciusz. A né v a ,,Kung mester"
jelenté sű kí nai Kung Fu-ce latinos formája. Abban az
akkor már hanyatlóban lé vő de , egykor fontos Lu her-
cegsé gben született, amelyet Vu királynak, a Csou ki-
rályság alapí tő jánaköccse hozott lé tre. Konfuciusz i. e.
551 é s 479 kő ző tté lt. Né hány é vig kisebb udvari tisztsé -
geket töltött be Luban, de nehezmé Lyezte,hogy a herceg
nem fogadja meg a tanácsait, é s hogy a hatalom alé ha
udvaroncok kezé ben van, Ezé rthagyta el szülő földjé t,
majd vándorolt udvarról udvarra Kelet-Kí nában, olyan
fejedelmet keresve, aki követné taní tásait é s feltámaszta-
náaz aranykort. Ilyen uralkodóra nem talált, é s befolyá-
sa a korabeli politikai é letre é ppoly cseké ly volt, amilyen
óriási eszmé inek hatása halála után,
Konfuciuszt alapvető en az emberi társadalom é rde-
kelte, é s nem az istenek, a láthatatlan hatalmasságok
szellemvilága. Egyik veté lytársa, Mo-ce azt állitotta,
hogy Konfuciusz szerint a Menny (T'ien, a legfő bb isten-
sé g) é rtelem né lkül valő , a holtak szellemeinek pedig
nincs öntudatuk. Ha ez igaz lenne, akkor Konfuciuszt
jóformán ateistának tekinthetné nk, csakhogy majdnem
bizonyos, hogy ez azállitás nem egyé b, mint egy ellenfé l-
tő lszármazó, rosszindulatú megí té lé s.Konfuciusz aí í a
buzdí totta tanitványait, hogy törő djenek az emberek
szüksé gleteivel, ne csak az istentiszteletek elő í rtszertar -
tásaival foglalkozzanak. Ő legfeljebb közömbös volt a
vallás iránt, té nylegesen nem szállt szembe vele. Tanitá-
sának közé ppontjába az erkölcsi nevelé st állí totta, mint
elő bbrevaló dolgot a rituális cselekmé nyek puszta vé g-
rehajtásánál, amit helyé nvalónak tartott ugyan, de lé -
nyegtelennek a nemesember jellemé nek formálása szem-
pontjából. A nemesi családból származő Konfuciusz ta-
ní tásait saját osztályának, az uralkodó osztálynak sző n-
ta, abban a remé nyben é s azzal a szándé kkal, hogy olyan
emberekké nevelheti ő ket,akik hű sé gesek,becsületesek,
meg tudják különböztetni a jót a rossztól, é s é letvitelük
során mindig a tisztessé ges é s erkölcsös megoldást vá-
lasztják. Ez sikerült is neki: nemcsak né hány tanitványa
vált ké ső bbhí ressé ilyen tulajdonságai ré vé n,hanem az
általa hirdetett ideálok idő vel teljesen hátté rbe szorí tot-
ták a feudális katonai arisztokrácia eszmé nyeit, é s he-
lyettük a tudós nemesú r lett a mintaké p, aki uralkodója
szolgálatáb an i gyek szi k fé nye s p ály át be futni,
Hanem ez a fejlemé ny akkormé g a távoli jövő ben rej-
lett : konfuciusz halálak or é s az ltána következő é vszá-
zadokban inkább veté lytársainak taní tásai találtak kö-
vető kre,egy idő benpé ldául Mo-ce tanitványainál.Ez a
mester egy nemzedé kkel fiatalabb volt Konfuciusznál, é s
az egyetemes szeretetet hirdette mint olyan elvet, amely
egyedül ké pes megmenteni a kí naiak világát a harcoló
államok gonoszságától é s kegyetlensé gé tő l.Nem é rtett
egyet azzal, hogy Konfuciusz oly nagy hangsú lyt fektet
a családi kapcsolatokra é s kötelezettsé gekre, bár ő is
helytelení tette a szeftartásokat é s a külső sé geket.Úgy
vé lte, hogy mivel az egyetemes szeretet az egé sz emberi-
sé gre kiterjed, a család szerepé nek kiemelé se csak csorbí -
lBal§;* frU
Á l* * ,l t taná az eszmé t. ,,A Cs'uból való ember a testvé rem",
hirdette. Ezzel azt akarta mondani, hogy azokat az ide-
geneket, akik más nyelven beszé lnek, é s etnikai sajátsá-
gaik alapján nem látszanak kí nainak, ú gy kell tekinteni
é s kezelni, mintha családtagok lenné nek. Ezigen forra-
dalmi tan volt egy olyan társadalomban, amilyen a
csou-dinasztia korabeli I(í na lehetett, é s nem valószí nú ,
hogy bármifé le hatást gyakorolt a kor gondolkodására.
Mo-ce, vagyis inkább az iskolájához tartoző k mű vei
csak töredé kesen é lté ktú l a ré gi irodalmi alkotásoknak
az első császárparancsára vé grehajtott elpusztí tását: a
konfuciánusok pedig, akikre a ré gi í rások megő rzé se
várt, termé szetesen első sorban asaját mű veikkel törő d-
tek, é s nem ellenfeleiké vel. Az ú jabb idő kben összegyű j-
tötté k Mo-ce töredé kekben fennmaradt mű veité s rend-
szerczté k ő ket; ily módon é rthető vévált né hány elgon-
dolása azokközil, amelyek egykor lelkes fogadtatásra
találtak,Ezekazeszmé k nem é lté ktú l a ré gi politikai é s
társadalmi rend bukását, é s csaknem ké t é vezreden át
kizárő laga tudósok é rdeklő dtekirántuk.
A taoizmus, ez a kvietistatan, amelyet egy Lao-ce ne-
vű bölcsnek tulajdoní tottak (a né v jelenté se egyszerű en:
öreg mester ,bizonyára álné v), első sorban a Tao Te King
(Az Ut é s Eré ny Könyve) irodalmi é rté ké nekköszönheti
fennmaradását. A Lao-cé nek tulajdoní tott mű rő al mo-
dern kutatás kimutatta, hogy valójábanazi. e,3. század-
ban í rták. Lao-ce mondai alak, a Tao Te King valő ü
alkotója neki tulajdoní totta né vtelen mű vé t.A taoista
iskola erede ti tanitása, amelynek ké ső bbi, mártörté neti-
legigazolt ké pviselő jeCsuang-ce volt, a Taónak, a ter-
mé szet hatalmának elismeré sé é rtemelt sző t: azember
csak a Taő hozalkalmazkodva, vele összhangban vár-
hatja a boldogságot, a lé lek bé ké jé té s az é rtelmetlen kiiz-
delem vé gé t. A Tao jelenté se: ,,ű t",a termé szet ű tja: az
állam, ső tcsaknem minden emberi inté zmé ny ebben az
é rtelemben ellenkezik a termé szettel, ezé rt felesleges hí v-
ság é s nem is mű ködhet jól. A bölcsnek el kell vonulnia
a világtól, hogy a Taóval összhangban é ljen, csak í gy
szerezhet valóságos ismereteket az í trő l,é s nyerhet
misztikus betekinté st a világegyetembe.
A taoizmus tehát nem az uralkodók problé máinak
gyakorlatias megközelí té sé vel foglalkozott, Ennek elle-
né re követő inek nagy tábora volt, é s amikor a ké ső bbi
idő kbenaz é let meghosszabbí tásával, valamint az ő cs-
kavasat aranny á v áltoztató ké miai eljárások felfedezé se-
vel foglalkozó mágikus hiedelmek rendszeré vé alakult
át, erő senhatalmába ejtette az emberek ké pzeleté t. Vé -
gül közös panteonba olvasztott sok, a tömegek köré ben
né pszerű pogány vallásból származő istenté s szellemel
Az eredeti filoző fiaa negatí v tulajdonságok é rté ké t
hangsú lyozta: a kereket nem a küllő k é s az abroncs tesá

109 / Irodalmi összejövetel egy hegyi házikóban. Vang Fu alkotása

l404-bő l, a Ming-dinasztia idejé bő l.Amit Kí na ő sié s
klasszikus mú ltjáról tudunk, azt a ké ső bbi í rástudókáltal
fáradhatatlanul másolt ő si szövegeknek köszönhetjük.

használhatóvá, hanem az alyuk, ahová a tengelyt beil-
lesztik; azedé ny azé rté rté kes,mert üres teret zár körül.
Csuang-ce elbeszé li egy hatalmas é s gyönyörű fa törté ne-
té t, amely egy né pes város közelé ben nő tt,Amikor meg-
ké rdezté k, miké ppen sikerült elkerülnie, hogy kivágják,
aválaszigyhangzott; a fa görbe é s görcsös volt, minden-
re alkalmatlan, mé g elé getni sem lehetett. A Tao Te King
már kezdő mondatában is ezt a negatí v sajátosságot feje-
ziki:
,,A Tao, amelyet szavakkal kifejezhetünk,
nemaz örök Tao."
( Ágner Lajos
fordí tása )
vagy
,,Az ű t,mely szóba-fogható
nem az öröktő l-való."
( Weöres Sándor fordí tósa)
Voltak más tanok is, amelyeket ebben a korban hirdet-
tek é s elfogadtak. Mé ghozzá oly sok, hogy a kí naiak
,,száziskolá"-nak nevezté k ő ket,habár ennyi nem felté t-
lenül volt belő lük. A legtöbb taní tásból csak szövegtöre-
dé kek maradtak fenn, Gyakran vita tátgya, hogy egyik
vagy másik bölcselő taoistának tekintendő -e, vagyvala-
melyik másik iskolához tartozott. Voltak olyanok, akik
szinte minden szempontból konfuciánus né zeteket val-
lottak, de mé gis elkülöní tette ő ketaz iskola fő irányától
az,hogy az emberi termé szetet alapjában vé ve nem jó-
nak, hanem rossznak tartották. Ez a né zet volt hatással
r a legista iskola eszmé ire is; a törvé nyő rző ktaní tásaikat
I
elre alapozták, é s azt a következteté st vonták le belő le,
i hogy az emberi nem gonosz hajlamainak megfé kezé sé -
z hez a törvé nyek kí mé letlensé gé re é s visszatartó erejé re
z van szüksé g. A Jang Csu mesterrel kapcsolatba hozott
lt_ hedonista iskola az eré ny é s a társadalmi tevé kenysé g
a összes formáinak töké letes hiábavalóságát tanitotta.
y Azt hangoztatta, hogy a ré gmú lt idő knagyra becsült
,t bölcsei, minthogy már meghaltak, nem szerezhetnek tu-
domást arrő la tiszteletrő l, amellyel adő znak nekik, é s
k aki hí rné vrevagy tekinté lyre törekszik, az elpocsé kolja
azt a rövid é letet, amelyre az ember számithat. Az egyé ni
bi é lvezet az egyedij'li cé l, amelyre törekedni é rdemes.
s- E szé lső sé gesné zeteknek sok hí ve volt a harcoló államok
e- korában, amikor sokan elkeseredetten elfordultak a köz-
ilt é lettő él s a politikai tevé kenysé gtő l,a ké ső bbinemzedé -
e kek é rdeklő dé séazonbanmát
t nem tudták é bren tarta-
üxr ni, é s a feledé s homályába vesztek.
EL
Gt A sZoFISTÁx ns A LEGISTÁK / A kor egyné hány,
§zi töredé kesen fennmaradt taní tásában akadnak pé ldák
olyanfajta gondolkodásra, amely igen közel áll a görög
frloző framajdnem egykorúeszmé ihez. A kí nai szofisták,
akikrő l igen keveset tudunk, Zé noné hozhasonló para-
doxonokat használtak:,,A fehé r ló nem ló", ,,A mozgás-
ban lé vő nyí l nyugalomban van". Ezeka meghökkentő
A klasszikus kor | 87
pé ldák, amelyek megmaradtak az emberek emlé kezeté -
ben, é s ké ső bbfel is jegyezté k ő ket, elmé lyült é rdeklő dé st
fejeznek ki a nyelvi jelenté s é s a gondolkodás finomságai
iránt, de nem világos, miké ppen kapcsolódtak a tan ösz-
szefüggő té telrendszeré hez.A ké ső bbikí nai irodalom
megpróbálta a rendhagyó módon gondolkodókat vala-
melyik fő bb- konfuciánus, taoista vagy legista -filoző -
fiai iskolához sorolni, de ez a megközelí té s törté netileg
alighanem hibás volt. A korban é lé nkszellemi tevé keny-
sé g folyt, é s mé g nem alakult ki az ortodoxia: az egytk
gondolkodó - ha valaki az ő né zeteit ré szesí tetteelő ny-
ben - é ppoly elfogadható volt, mint a másik. Bárki össze
is vegyí thette a különböző bölcsek taní tásait, vagy tet-
szé s szerint elvethette egyes ré szeiket, ané lkül hogy eszé -
be jutott volna, hogy é ppen vakmerő ú jí ásthajt vé gre.
A görög filozófiával mutatkozó bizonyos párhuzamos-
ságok korábban arra indí tották a nyugati fudósokat,
hogy valóságos kapcsolatot té telezzenek fel Görögor-
szág é s Kina között a filozófusok korában. Ezegyáltalán
nem valószí nű .A Kí nát Európától szárazfő | dön elvá-
lasztó távolság roppant nagy volt, a kereskedelmi ú tvo-
nalak használatárő l csak ötszáz ówel ké ső bbiidő szak-
bólvannak bizonyí té kaink, a buddhizmus ezidő tájttör-
té nt bevezeté se Kí nába pedig azoknak az indiai hitté d-
tő kneka mű vevolt, akik tudatosan indultak el missáós
utakra. A kifinomult gondolkodás é s mé lyenszántó filo-
zófia nem egy idegen kultú ra elemei, amelyek karaván-
utakon terjednek, A kí nai é s a görög gondolkodás kö_
zötti hasonlóságok annak tulajdoní thatók, hogy bár-
mennyire különbözött is egymástól a ké t világ társadal-
mi é s politikai rendszere, nagyjából egy idő ben é rkezett
el a kulturális fejlő dé sazonos szintjé re, amikor mindké t
közössé g szembekerült az embert é s a világegyetemben
elfoglalt helyé t é rintő nagy é s mindaddig vé gig nem gon-
dolt problé mákkal.
Az egé sz Kí nát meghódí tó Cs'in államban uralkodó-
váváltlegista iskola nem sok figyelmet fordí tott azilyen
fennkölt e szmé kre. Azt tanitotta, ho gy ezek v eszé | y ezte -
tik az állam szilárdságát, gyengí tik azt a ké pessé gé t,
hogy sikeres háború kat viseljen. Számű zté ktehát a filo-
ző frát, azirodalmat pedig a jog é s közigazgatás szű kte-
rületé re kí vánták korlátozni. Az, hogy a mű vé szetetel-
utasí tották volna, amit az ókorban é s a ké ső bbiidő k-
ben szintón felróttak a törvé nyő rző knek, ajelek szerint
kevé sbé megalapozott. A Cs'in kori mű vé szet,amint az
utóbbi idő kásatásai bizonyí tják, igen magas szí nvonalú
volt.Igaz, hogy eddig csak királyi sí rokban tal ált alkotá-
sok kerültek elő , í gy lehetsé ges,hogy csak zárt körre kor-
látozódott, az egé sz országban nem terjedt el, é s ezé rt
nem tekinthető az egé sz né p köztulajdonának. Arra
sincs semmifé le adatunk, hogy kik voltak azok amű vé -
szek, akik a királyoknak dolgoztak, talán saját alattva-
lóik, de az is lehetsé ges, hogy a fejlettebb kelet-kí nai álla-
mokkal ví vott háború kban ejtett hadifoglyok közül ke-
rültek ki.
A jogi, vagyis a legista iskola tanai nagyon emlé keztet-
88 l ',4 klasszikus kor
nek a bármely korban é s bárhol a világon hatalomra
került önké nyuralkodók né zetehe,de ritkán jutottak en-
né l ő sánté bb formábankifejezé sre. A Sang uraság köny-
ve cimű mű (Sang, a Cs'in állam fő miniszterevolt a leg-
fő bbfelelő sea legista rendszer bevezeté sé nek a király-
ságba) nem kertel: ,,Ha egy országbanmegtalálhatő az
alábbitizbű n: a szertartások, az udvarias viselkedé s sza-
bályai, a zene, a költé szet, a törté netí rás, az eté ny, az
erkölcsi kultú ra, a gyermeki jámborság, a testvé ri köte-
lessé gtudat, a tisztessé g é s a szofisztika, akkor azuralko-
dó nem ké pes rávenni az embereket a harcra, é s [az or-
szág] megcsonkí tása elkerülhetetlenné válik." Volt né -
hány olyan gondolat is a mű ben, amelya ké ső bbikorok-
ban sem ismeretlen : ,,Ha a szegé nyeket jutalmakkal ösz-
tönzik, gazdagokkí lesznek, ha a gazdagokat bí rságok-
kal sú jtják, elszegé nyednek. Ha annak, aki az ország fe-
lett uralkodik, sikerül a szegé nyeket gazdággá, a gazda-
gokat pedig szegé nnyé tennie, akkor az ország igen erő s
lesz, é s í gy megszerzimagának a hegemóniát,"
A Cs'in állam lakosainak é leté tszigorú rendő ri háló-
zat ellenő rizte.A törvé nyeket mindenkire alkalmazták,
cí mre é s rangra való tekintet né lkü. Hatályuk a trónörö-
kösre é ppú gykiterjedt, mint bármelyik parasztru.Ű gy
ké pzelté k,hogyaz erő sé s könyörtelen törvé nyekre ala-
pozott kormány azt is ké pes átvé szelni, ha gyenge vagy
ostoba király örökli atrő nt, mí g másutt azilyenutódlás
fejetlensé get é s katasztrő fátidé zneelő .Sem a legisták,
sem a többi iskola soha nem tette ké rdé sessé magának a
mon archi án ak az inté zmé nyé t.A kí nai g ondo lkodásb an
soha fel sem merült valamilyen más kormányforma,
A ké rdé s,amely valamennyi filozófust foglalkoztatott,
akő rpozitiv, akár negatí v álláspontot foglaltak e| , az
volt, hogyan kell az uralkodót megtaní tani az uralko-
dásra, ki adjon neki tanácsokat, é s melyik taní tást alkal-
mazzák ortodox tanké nt az uralkodók é s mestereik.
A konfucianizmus is első sorban ezekkel a ké rdé sekkel
fo glalkozott, é s sokkal kevesebbet töprengett az é let cé l-
ján vagy a világegyetem termé szeté n, de annak ellené re,
hogy azonos premisszákból indult ki, mint veté lytársa, a
jogi iskola, merő benellenté tes következteté sekre jutott.
A kí nai politikai elmé let é s társadalomfilozófia rendsze-
re paradox módon ké ső bbé ppen annak a ké t filozófiai
iskolának bizonyos né zeteit egyesí tette magában, ame-
lyek kialakulásuk idejé n a legelkeseredettebb ellensé g-
ké nt állottak szemben egymással.
nrÚvnsznr Bs IRODALOM A KLAssZIKUs
KORBAN l Kina klasszikus korszaka, amely egyben a
harcoló államoknak, az ő korifeudalizmus hanyatlásá
nak, az ú j politikai é s társadalmi erő kfelemelkedé sé nek
klasszikus idő szakais volt, a dinamikus energiák kibon_
takozása é s az intellektuális erjedé s korának is tű nik
A kí nai emberek azidő tájt nemigen voltak konzervatí -
vok,változásellenesek vagy é ppen közömbösek a társa-
dalom é s a filozófia ké rdósei iránt,ha ugyan egyáltalá
volt olyan kor, amikor igen. A ré gé szet tanú sága szeri
mű vé szetüknemcsak kifinomult volt, é s kevé sbé merev,
mint a korai Sang- vagy a nyugati Csou-dinasztia idejé n"
hanem letisztultabb is, ú jí tásokra hajlamos é s könn
Ezamű vé szetjólillettahhozavilághoz,amelyben
keveredett az emelkedett gondolkodás é s azerő szak.
irodalom csak ré szben é lte tú l a cs'in kori üldöz
tudjuk, hogy sok mű elpusztult,é s nemcsak a könyvel
megsemmisí té sekor, hanem az anyag mulandósága kö
vetkezté ben is, hiszen az ideogramokat mé g í ró
bambuszcsí kokra karcolták. Ezekbő l az eredeti szö
gekbő lcsak igen kevé s maradt fenn, azok is csak a vé
lennek köszönhető en: lezárt sí rokban akadtak rái
Szinté n kevé s a kő re vagymás tartós aí yagrairtszö
Amit a kí naiak legré gibb é s klasszikus mú ltjáról tudu
azt az ő siszövegeket másoló ké ső bbií rnokok é s
lankadatlan munkájának köszönhetjük.
A kí naiakat a ré gi szövegek iránti aggályos tiszteletü
arra ké sztette, hogy azokat a szavakat is lemásoljá
amelyeknek a másolók számára már nem sok é rte
volt. De nem hagyták el az olyan szövegré szeket
amelyeket felháborí tónak, szemé rmetlennek vagy is
káromlónak találtak, ha ré giek é s hitelesek
A szövegek ré gi voltáról nem mindig voltak pontos i
formációik. Né ha igen ré ginek í té ltekolyan anyagot
amelyikrő lma kimutatható, hogy sokkal ké ső
A törté netí rók é rdeme viszont, hogy megő riztek mi
dent: a valódit, a ré szben hiteleset, az ókorinak álcá
ké ső bbimű veket,valamint a korábbi tudósok hozzáj
fuzöttmagyarázatait é s é szrevé teleit is. A kí naiak tö
nelmi ösztöne volt tehát a legjobb vé delem azidő ok
pusztí tás, a háború s veszedelmek é s a termé szeti csa
sok ellen. A kí naiak í rásos törté nelmi feljegyzé seiket é s
ré gi irodalmi mű vekgyű jtemé nyé nem t az eredeti
gon ő rizté kmeg, hanem számtalan tudós odaadó mu
kája ré vé n.

A KlNAl TA| I
,,
MUvEszET É SYALÓSÁC
A kí nai mű vé szetbenkiemelkedő szerepet játszott a táj-
ké pfesté szet, de az első pillantásra nyilvánvaló, hogy
ezekaké pek nem valamelylé tező táj pontos, hű ábrázo-
lásai, hanem ké pzelet formálta alkotások. A valóságból
táplálkoző ihlet szülöttei ugyan, de sajátos jelké prend-
szerrel gazdagitva, é s filozóflai eszmé k is kifejezé sre jut-
nak. A valóságos kinai táj csak igen ritkán mutat hason-
lóságot a ké pek fantasztikus világával. Dé lnyugat-Kiná-
ban Kuanghszi, Kelet-K inában Csöcsiang mé szkő alak-
zataihoztaklé tre olyan meredek csú csokat é s szirteket,
amilyeneket a mű vé szekmegfestettek. Eszak-Kí na nagy
ré szé ta Sárga-folyó é s a Huaj folyó alsó szakaszátak
nagy sí ksága foglalja el. Itt nincsenek magasba szökő
hegyek, legfeljebb a keleti fé lszigettartományban, San-
tungban, valamint Hopej, Sanhszi é s Honan tartomá-
nyok nyugati ré szé n,ahol a látvány olykor a mű vé szek
által festett táj ké pek szelí debb v áltozatair a emlé keztet.
A kí nai mű vé szekmű teremben dolgoztak: az emlé ke-
zetbő l felidé zetttájat átalakí tották é s ú jj áteremtetté k,
hogy megfelelő kompozicióthozzanak lé tre, é s aké p az
k5
TöRTENET
KEPEKBEN
elfogadott jelké prendszert is bemutassa. A bizonytala-
nul álló, de szí vósan a meredek sziklafalba kapaszkodó
göcsörtös fenyő faa becsületes, tudós konfuciánus hiva-
talnok jelké pe, aki szembeszegül a rosszindulatú áskáló-
dásokkal é s a szeszé lyes elnyomással. Az ember ezeken a
tájké peken apró, szinte jelenté ktelen alakké nt jelenik
meg, aki felett a határtalan é s vad termé szet uralkodik,
A kacskaringós ösvé nyek, a kis hidak é s az aligláthatő
szalmatető skunyhók beleolvadnak a fé lelmetes tájba.
Mindenen a termé szet uralkodik, ám az ember, ha össz-
hangban van a termé szettel (a Taóval), megtalálhatja
szeré ny helyé t a világegyetemben. Ez ataoistafú oző fiá-
nak, a mindenkori kí nai mű vé szekhitvallásának a 1é -
nyege.
l 10. ké p: Három paraszttarthazafe| é egy ré gi falusi ú ton,
a Hopej tartománybeli Sasijü közelé ben emelkedő szelí d,
zöld dombokon át. Tavasz van vagy kora nyár, mertitt, az
é szak-kí nai Tajhang-hegysé g elő hegyei között csak ilyenkor
borul zöldbe a vidé k.
90 l A kí nai táj - mű vé szet é s valósóg
1l l. ké p: Hegyvidé ki táj : Hszüan-cang
buddhista zar ándok hazaté r é se Indiából.
T'ang kori falfestmé ny a tunhuangi Ezer
Buddha-barlangokbó1.
l| 2.ké p: Egy másik falfestmé ny
a tunhuangi Ezer Buddha-barlangokból :
Vajdehi királyné a té li tájban é s a felkeló
nap látv ány ában gyönyörködik.
1 3. ké p : Parasztok kelnek át ökörrel
1
a Jangszu-folyó egyik kis ví zesé sé n,
Kuejlin közelé ben (Kuanghszi
tartomány). A hátté rben a vidé k
hí res-fantasztikus mé szkő csú csai
láthatók: a kí nai tájké pfestő k
alkotásainak a termé szetben elő forduló,
valóságos mintái.
biió]
t;
92 l A kí nai táj - mű vé szet é s valóság

1 14. ké p : Szakavatott gyógyfű gyű jtő k

sziklamászás közben, az
é szaknyugat-kí nai
Huangsan-hegysé gben. A ké p azt
pé ldázza, hogy a festő káltal ábrázolt
tájak a valóságban is elő fordulnak :
meredek szirtek tetejé rő lkinyuló
fenyő fák é s vonuló felhő ka szakadé kok
é s a völgyek felett.
1 l5. ké p: ,,Utasok a hegyek é s a folyók
között" - Fan K'uan festmé nye a 11.
század elejé rő l(függő ké ptekercs, szí nes
tus, selyem, 206 x 130 cm, Tajpeji
Mú zeum). Egyike a klasszikus festő k
korai Szung idő szakban ké szült, igen
ritka, hiteles mű veinek.Jellemző
sajátsága, hogy az utasokat parányi,
jelenté ktelen alakoknak ábrázo| ja
a feltornyosuló hegyek fensé ges
környezeté ben.
94 i A kí nai táj - mű vé szeté s valóság

1 16. ké p : Falusi táj a Ming-dinasztia

pekingi sí rjai közelé ben. A barnás szí nü
talajon törpeakácok állnak. A hátté rben
a nyugati dombok, az é szaktyugat-kí nai
hegyvidé k elő hegyei láthatók, amelyek
minden átmenet né lkül emelkednek ki
a sí kságból. Té l van vagy kora tavasz,
nyáron a táj megváltozí k: atalajt buja.
magasra nő tt növé nyzetborí tja, a fákat
sű rűlombkorona, a hegyek kizöldülnek_
l l7. ké p: A ,,Vörös szikla" Vu
Jüan-csinek tulajdoní tott ké p (l l95
körül, Tajpeji Muzeum). A,,Vörös
szikla" (Cs'ö Pi), a Jangce partján fekvó
Vucsang közelé ben emelkedő meredek
sziklafal, hí res ví zi csata szemtanú ja
volt: Vu, a dé li királyságitt győ zteleaz
é szaki Vej államot. A kí nai festő mű vé sz
a betörő tatár Csin- (Kin-) dinasztia

,iill é .
,t::§.

m{ É i ' .:1
:, :..,

-€
,= ,;=

alattvalő ja volt,é s í alánezadta neki az

ösztönzé st. A valóságban a szí nhely nem
ennyire lenyű göző .Ké pünkön
a ví zszintes papí rtekercsre ké szült
tusfestmé ny egyik ré szlete látható.
1 1 8. ké p : Bárkák a Jangce felső

szakaszán, A fé nyké pa folyó szurdokait

is megmutatja. A part kopár sziklái azt
jelzik, hogy té l van: a tibeti hó olvadása
miatt beálló áradások idejé n a folyó
szintje a szurdokokban a té li ví zszintné l
hú sz vagy akár több mé terrel is
magasabbra emelkedik.
1 1 9. ké p : ,,Kora tavasz" ; Kuo Hszi

mű ve(függő leges selyemtekercs,

szinezett tus, 1 072-bő 1, Tajpeji
Mú zeum). Kuo Hszi a korai Szung
korszak mesterei közül való, é s ez a ké pe
szé p pé Idája stí lustörekvé seiknek.
A termé szet mindenné l elő bbrevaló:
a kis, boltí ves hí d pé ldául (a hátté rben
balra) mint az ember jelenlé té re utaló
nyom, egé szen beleolvad a tájba.
 §
.] ]ii ']]j1,{ s
,],].. ]-§ali

n,: ]]]]a ]i

r
=,
 96 | A kí nai táj - mű vé szeté s valóság

É .,
i

120. ké p: ,,Ő sza hegyek é s a folyók

felett" (függő leges papí rtekercs, Szung
Huj-cung császárnak tulajdoní tott ké p-
szinezett tus, 1 2. század, Tajpeji
Mú zeum). Huj-cungot nagy festő ké ntes
a mű vé szetekpatrónusaké nt
magasztalták Mint császár igen
balszerencsé s volt: l 125-ben, amikor
atatár Csinek elfoglalták a fő várost,
elveszí tette trő nját, é s az ország távoli,
é szakkeleti vidé ké nrabságban halt meg
Ez a festmé ny azolban bizonyosan
I ké ső bbikeletű .

121.ké p: A dé li hegyek napkeltekor:

a valóságos tájak egyik pé ldája, amelyek
a kí nai mű vé szeketmegihletté k.
A gomolygó köd é s pára fé lig eltakarja
a magas csú csokat é s a meredek leitő ket_
A kí naiak vonzódása avadtájakhoz
ellenté tben áII az eur ő paiak
vé lemé nyé vel,akik szerint ezek,,ré mí tó
sziklák, fé lelmetes szakadé kok".
4.Az
,uZ
EL§ő
CSASZARSAG
98 | Az első császárság
rNl ECYESÍ TESE / Az országé szakkeleti ré sze felett
uralkodó Jen királyság legyő zé sé velCs'in királya egé sz
Kí nát meghódí totta, é s ekkor vette fel a huang-ti cí met,
amelyet császárnak szoktak fordí tani. Megjegyzendő ,
hogy ez a fordí tás nem egé szen pontos. A latin eredetű
,,imperator" magában hotdozza a hadvezé r jelenté st is,
mí g a kí nai kifejezé s inkább az ő si vallásias szóhaszná-
latból ered. Kí na császárainak legalább annyira pápá-
nak is kellett lenniük, mint hadvezé reknek, é s az ú j di-
nasztiák megalapí tóitól eltekintve valójában csak igen
kevesen vezé nyelté k seregeiket a harcté ren. Az első csá-
szár, Si Huang-ti - ahogyan ekkor már nevezte magát,
mivel az volt a szándé ka, hogy utódai második, harma-
dik stb. császárké nt ,,tizezet nemzedé ken át" kövessé k
majd - ké sedelem né lkül hozzáfogott birodalma teljes
átszervezé sé hez, é spedig a lehető legradikálisabb mó-
don. A Cs'in-hódí tás, nyomban azltán,hógy az összes
veté lytárs királyság politikai megsemmisí té se befejező -
dött, társadalmi é s gazdasági forradalommá, szinte azt
mondhatnánk,,,kulturális forradalommá" terebé lyese-
dett. A né hai Mao Ce-tung nem ok nólkül csodálta a
Cs'in-házból való Si Huang-tit, akit ezen a té ren valóság-
gal elő djé nek tekintett.
A királyi házak megmaradt tagtrait é s az arisztokratá-
kat (ha nem irtották ki ő ket) eltávolí tották ő siföldjeik-
rő l,é s arra ké nyszerí tetté k ő ket, hogya császártól kapott
javadalmakból - többnyire egyre nagyobb szegé nysé g-
ben - a Senhszi-tartományban, a mai Hszian közelé ben
é pült fő városban é ljenek. A várost akkor Hszienjangnak
hí vták, ami azt jelenti, hogy ,,teljesenjang" (akinaijang
szó gyakran fordul elő helynevekben, é rtelme: ,,szemben
a nappal" vagy ,,aNap felé "). Azű jfő város a Vej-folyó
é szaki paftján, a hegy dé li lejtő jé nópült. A folyók é szaki
partja jang, vagyis a nap felé né z, akárcsak a dombok
dé li lejtő i. A város tehát ké tszeresen, vagyis teljesenjang
fekvé sű volt , é s ez a kí nai geomancia (a föld alakzatalbő l
való jóslás) szerint igen kedvező .
A feudális hatalmat é sgazdasági alapját tehát meg-
semmisí tetté k, a korábbi királyságokat parancsnoksá-
goknak nevezett kisebb egysé gekre osztották fel, ame-
lyek felett közvetlenül a császát által kinevezett é s min-
denben neki alárendelt tisztviselő k gyakorolták a hatal-
mat. A föld feudális birtoklását megszüntetté k, helyette
bevezetté k a szabad birtokok é s a földbé rletek rendszeré t.
Valószí nű legez volt a Cs'in kori forradalom legmé lyre-
hatóbb é s legmaradandóbb reformja: több mint ké tezer
é ven át, egé szen 1950-ig fennmaradt. Idő velú j uralkodó
osztály alakult ki: a földbirtokos közé pré teg, akik í rás-
tudók voltak, é s közülük kerültek ki a tudósok is. A feu-
dális idő kbenaz arisztokráciára korlátozott törzsi-
nemzetsé gi neveken kí vül más vezeté kneveket nem is-
mertek, most viszont használatuk fokozatosan általá-
12| l Egyik hátsó lábával fecské re taposó, vágtató 1ó bronzszobra,
a keleti Han-dinasztia korából. Magassága 24,5 cm (2. század),
A kí nai bronzszobrászat legkiválóbb darabjának tartják.
nossá vált: elő bba földbirtokos közé pré tegen, ké ső bb
valamennyi társadalmi osztályon é s ré tegen belül. A ré gi
törzsi-nemzetsé gi nevek viszont eltű ntek.Azű jcsászár-
ság idő szakából a törté nelmi források alig emlí tenek
olyan családokat, amelyek az ókori arisztokrata nemzet-
sé gektő l származtatták magukat, Az egyetlen biztos ki-
vé tel Konfuciusz családja.
Sok más ú jí tásra is sor került : az í rást, amely a feudális
korban a különböző királyságokban többé -kevé sbé elte-
rő volt, ekkor szabványosí tották abban a formájában,
amely mind a mai napig megő rző dött.Ennek köszönhe-
tő en akorai császárság idő szakának irodalmi alkotásai
tanult emberek számára é ppoly könnyen olvashatók,
mint a mai kiadványok. A kocsitengelyek hosszának
szabványositása jellemző pé lda arra, hogy milyen nag;
figyelmet fordí tottak a ré szletekre. Eszak-Kí na porlepte
földjé n, ahol a szeké r, a kordé volt a teherszállí tás szoká-
sos eszköze, a vasabronccsal ellátott kerekek mé ly nye
mot hagytak, é s emiatt azutakidő veljóval a környezö
terület felszí ne alá kerültek. Ha a tengelyek nem egyfor-
ma hosszú ak, akkor a különböző vidé kekrő lszármaző
kocsik keré kvágása nem azonos, Az első császát,aki te
hetsé ges hadvezé r is volt, nem akarta, hogy bármi nehe-
zitse a kő zlekedé st, ezé rt elrendelte, ho gy a tengelyeknek
azonos hosszú ságú aknak kell lenniök.Igy az utánpót-
lást szállí tó csapatai minden utat használhattak.A papí r
feltalálása vagymé g inkább a gyors elterjedé se egymásit
fontos változást is elő idé zetturalkodása idejé n. Azirá*
hoz használt bambuszcsí kok é s az í róvessző kiment a
divatból, helyükbe apapir, azirő ecseté sa tus lé pett. Az
ecset használata másfajta, kevé sbé merev í rásmódot igil
nyelt, é s ez - az í rásjegyek formájának egysé gesí té sé vd
párosulva - nagy horderejű kulturális változást eredmé -
nyezett.
A legmesszebbre ható változásokat azonban a politi-
kai esemé nyek idé zté kelő .A császár udvaroncai közül
többen, fő legakik a meghódí tott királyságokból szár-
maztak, a feudális rend visszaállí tása mellett kardoskod-
123 l A Konfuciánus Szemelvé nyek papirké ziratának töredé ke
710-ból. 1967-ben találták meg a Turfan közelé ben lé vő
Asztanában (Hszincsiang tartomány).
 Az első császárság | 99

tak. Azt ajánlották az uralkodónak, hogy - mint Csou

]]ia.
első királya csaknem ezer é wel korábban - ő is ossza fel
birodalmát hű bé rbirtokokrafiai, testvé re é s közeli roko- ,],| | "

nai között. Ezek a konzervatí v gondolkodású emberek ,ry§.

konfuciánus nevelé sben ré szesültek, é s a rájuk jellemző d&,
módon ragaszkodtak az ő sitársadalmi formákhoz é s Ki
l]:.,,:]],.,l

politikai hagyományokhoz. Ám a legkiválóbb é s leg- w

megbí zhatóbb udvari tisztsógviselő , egy bizonyos Li Sze, ...
.§9:ll:
annak ellené re, hogy a korábban fennállt dé li Cs'u ki-
rályságból származott, hű sé gesen szolgálta az ű jcsá- :*
_{ ,*

szárt, é s egyeté rtett forradalmi elgondolásaival. Ellenez- a]{ ,ra

te a feudális rendszer bármifé le felé leszté sé t,akár a csá- ']]]]',',]t

szári család, akár mások é rdeké ben. Rámutatott, hogy a \

birodalom - Kí na - ekkor egyesült első í zben; hogy ami- * .i
p.I
kor a Csou uralkodók a meghódí tott területeket felosz- rc&
tották fiaik é s más rokonaik között, né hány nemzedé ken ry|
,:. l:,,,

át fennmaradt a hű sé gé s az engedelmessé g, de azután a

§§-,
rokoni kapcsolat egyre távolibb é s távolibb lett, mí g vé -
gül annyira távolivá vált, hogy minden jelentő sé gé elve-
t } .I
szí tette. A hű bé rbirtokos arisztokrácia szembeszállt a ki_ §',
l:l,

rállyal, háború skodott egymással, vé gül pedig elragadta :;i?

kisebb szomszé daitól azok hű bé rbirtokait,majd egymás
, ,''
f_{ '-

között folyt atta akizdelmet egé sz Kí na meghód itásáé rt,

bitorolta a királyi cí met, é s az egé sz feudális rendszert ffi
pusztulásba é s romlásba döntötte. Vé gső soronez volna
várhatő most is,ha a feudális rendet ú jra felé lesztené k. "§. :
'X'?
d,
Az é rvelé smeggyő zővolt, é s az ű jabb tapasztalatok W br,
fé nyé benel is döntötte a ké rdé st. Megállapí tható, hogy
Li Sze okfejté se az apaági exogámia gyakorlatából in- ffi, -;
dult ki, ami ré góta társadalmi alaptörvé ny volt a kí nai- .i{ ,! s+ l]

aknál. Senki sem vehetett felesé gül olyan leányt, akivel ,ffi i''.
apai ágon rokonságban á7lt, ezt ké ső bbú gy é rtelmezté k,
hogy olyant, akinek vezeté k-, illetve családneve ugyanaz § ruW-
volt, Ennek az egé szen a legutóbbi, modern idő kigé r-
ffi ;].§ §
: b
vé nyben maradt szokásnak messzemenő társadalmi kö-
vetkezmé nyei lettek. Egyetlen arisztokrata család - mé g t*\,á
a királyi sem - házasodhatott valamelyik oldalági rokon
családból, bármilyen távoli volt is a közös ő sük. Igy a
fy" §L
"{ T
!ry
hű bé rbirtokosarisztokrácia nem választhatott királyi -.; ,{
}
hercegnő t fiainak menyasszonyául, é s nem házasodha-
tott össze a vele egyenrangú akkal. A családi kötelé kek ffi§
.';§r''
szé tágazása é s hátté rbe szorulása, amire Li Sze flgyel- '.,.,.Y§,.

meztetett, ebbő la körülmé nybő l fakadt.Li Sze másik :| a: ..

,].ll, i
,

megállapí tása, miszerint ,,a birodalom most első í zben

egyesült", aztbizonyitja, hogy nem adott hitelt azoknak
az ő simondáknak, amelyek a ,,bölcs uralkodók" legen-
dás korszakának egysé ges birodalomárő lsző ltakA vita
során visszautasí totta a konzervatí voknak az ő simú ltra
hivatkozó é rvelé sé t,é s kijelentette, hogy,,a Három Di-
nasztia é s a bölcs uralkodók szokásai ma már nem felel-
nek meg, mivel az idő kmegváltoztak". Az emlí tett há-
rom dinasztia: a többé -kevé sbé mondabeli Hszia, vala-
mint a törté neti Sang- é s Csou-ház volt, Li Sze tehát
szembefordult a konfuciuszi hagyománnyal, é s annak a
tregista iskolának volt a követő je, amely ekkor, azí j csá-
;zár ság idejé n az ortodoxi a r angár a emelkedett.
.,i' ,.
124 /.Né hány bambuszcsí k azok közül, amelyekre Szun-ce A háború
mű vé szetecí mű mű vé tí rták, Nemré giben fedezté k fel ő ket egy
Han kori sí rban, Santung tartományban.
A KÖNYVEGETES / A konzervatí vok az általuktisz-
telt é s megóvott ő siirodalomból merí tett é rvekkel ú jra
támadásba lendültek. Li Sze ekkor olyan drasztikus
megoldástjavasolt, amellyel kié rdemelte a ké ső bbikí nai
tudományos körök örök gní löleté t. Aztjavasolta, hogy
t00 l Az első császórsóg
egytő legyig tiltsák be a filozófiő val, a törté nelemmel, a
költé szettel é s az irodalom bármely más fajtájával foglal-
kozó könyveket, tulajdonosaikat pedi gkötelezzé k, hogy
adják át azokat a hatóságoknak elé geté sre; elrejté süké rt
vagy megtartásuké rt halál legyen a bünteté s. Csak a köz-
igazgatással é s joggal, valamint a gazdálkodással é s a
mű szakité mákkal foglalkozó mű veket szabad megtar-
tani. A törvé nyt jóváhagyták, é s szigoruan vé grehajtot-
ták. Sok tudóst kivé geztekazé rt,mert szembeszállt a tör-
vé nnyel, de voltak olyanok is, akik mindent kockára té ve
elrejtetté k könyveiket. A nekik legbecsesebb mű veket
befalazták vagy más módon ő rizté k meg.Ezekbő l re-
konstruálták ké ső bb aré gi irodalmat. Voltak, akik kí -
vülrő lmegtanulták a szövegeket, é s é vekkel ké ső bb,
amikormármódjukban állt,leí rták ő ket. Am aré gi kí nai
irodalmat é rt vesztesé g mé g í gy is roppant nagy volt. Az
elrejtett é s ké ső bbelókerült könyvek termé szetesen a
mű veltré tegek köré ben kedvelt iskola termé kei, azpedig
abban a korban mé g a konfuciánus irányzattalyolt azo-
nos. A konfuciánus eszmé ket ellenző k alkotásai emiatt
csak kisebb számban maradtak fenn, tú lnyomó ré szük
odaveszett. A jelek szerint azonban a császári könyvtár
kivé tel lehetett. Ebben a hatalmas gyű jtemé nyben,ame-
lyet a meghódí tott királyságok fő városaiból hordtak
össze, megvoltak a különböző államoktörté nelmi fel-
jegyzé sei. Ennek azarryagí Lak legalábbis egy ré sze nyil-
ván tú lé ltea bekövetkezettkatasztrófát, mert a ponto-
san egy é vszázaddal ké ső bbé lt Han kori törté né sz, Sze-
ma Cs'ien ezeket a feljegyzé seket használta fel é s idé zte.
A könyvek elé geté seé s betiltása szé tztaottminden el-
lenállást. A konzervatí v tudósok többé nem hirdethetté k
tanaikat,legfeljebb titokban é s óriási kockázattal; nem
közölhettek í rásban semmit, nem tájé koző dhattak
könyvtárakban é s nem gyű jthettek könyveket; a bű nvá-
di eljárástól fé lve nem mertek szót emelni a törvé ny meg-
változtatásáé rt. Li Sze é s a császát azthitte,megnyerte a
küzdelmet: nemcsak a feudalizmust számolták fel, ha-
nem azt a kultú rát is, amely a feudális rendszer termé ke
volt, vé gső pusztulásra í té lté k.Nem sok idő nekkellett
eltelnie azonban, hogy kiderüljön: alaposan té vedtek.
A legutóbbi é vekben Santung tartomány egyik Han
kori sí rjában bambuszcsí kokra í rt szövegeket találtak,
ami ké telyeket é bresztett a könyvé geté s által okozott
nagyfokú irodalompusztí tásról szóló hagyományos
beszámolókkal szemben. Olyan könyveket ta| áltak,
amelyekben a betű ket ő si módon, stí lussal karcolták
bambuszcsí kokra é s azokat meghatár ozott sorrendben
összekötötté k. Ezek a csí kok ké t, háború ról szóló klasz-
szikus mű szövegé t tartalmazták, amelyek szerző sé gé t
Sun-cé nak, a hasonló államok korában é lt í rónak é s
hadvezé rnek tulajdoní tják. Nyilvánvaló, hogy a Han
korban a könyveketmé ga ré gi módszerrel másolták, a
tus é s a papí r haszná| atamé gkorántsem volt általános.
Felvető dik a ké rdé s:mennyire volt alapos valő jában a
ré gi irodalom üldözé se é s betiltása a Cs'in-dinasztia ide-
jé n? Cs'angsában, T'aj ú rnő sí rjában is találtak egy se-
lyemké ziratot,,,Lao-ce" taoista filozófus alkotását, an-
nak ellené re, hogy a Cs'in korszakban bizonyára szinté n
betiltották; továbbá egy elveszettnek hitt csillagászati
é rtekezé st.
A CS'IN KORI ZSARNOKURALOM l Az általánosan
elfogadott modern nyugati elké pzelé sek szerint a gondo-
latszabadság szorosan összefügg a demokratikus inté z-
mé nyekkel. Ha az egyik hiányzik, vagy üldözé st szenved"
akkor a másik sem lé tezhet.Eztazelmé letet a kí nai törte
nelemben, ahol mindvé gig az önké nyuralom volt a poli-
tikai vezeté s bevett formája, semmi sem támasztja alá-
A demokráciának mé g a gondolata is ismeretlen, vágy
legalábbis az volt, é s a kí nai nyelv a ,,szabadság" sző t
sem ismeri. Van ugyan igé jük ,,szab addátesz" ,,,kiszaba-
dí t" vagy ,,szabadon enged" jelenté ssel, de már aztakife-
jezé st, amely szó szerint annyit jelent, hogy ,,önállóan
cselekszik",,,saját é rdeké bentesz valamit", nyelvú jí tás-
sal hozták lé tre. A gondolkodás é s a szólás szabadságá-
nak a Cs'in császár általbevezetett elnyomása azonban
maradandó megveté st váltott ki a kí nai né pbő al fennál-
ló rendszerrel é s annak politikájával szemben. A Cs'in-
dinasztia vé gzetesen elhibázott politikájának, kegyetlen-
sé gé nek,durvaságának é s é rzóketlensé gé nek a könyv-
é geté slett a szimbóluma.
A következő korszakban egy kí nai tudós é rtekezé s&
ben ré szletesen kifejtette a Cs'in-dinasztia kudarcának
okait. Rámutatott, hogy amikor a hódí tás befejező dötg
,,az emberek vé gtelen sokasága a bé ké benremé nykedett,
amelyhez termé szetük szerint vonzódtak" ; valamennyi_
en elfogadták azí j uralkodót, é s engedelmeskedtek ne
ki. Ez a közmegegyezé s összhangban áll - teszi hozzát
szerző - ,,a biztonság, a dicső sé gmegő rzé sé neké s a ve-
szé lyek elkerülé sé nek helyes elvé vel". Arra egyáltalán
nem utal, hogy a feudális uralom megszünteté se a
totta vagy megriasztotta volna az embereket. De ,,Cs'in
királya, az első császár hitvány é s kapzsi ember volt.-.
megsokszorozta a kí nzásokat é s sanyargatásokat, a
bünteté seket szörnyű bbekké tette. Hivatalnokai kí me_
letlen szigorral kormányoztak.A bünteté sek é s jutalmat
igazságtalanok, az adók é s dé zsmák elviselhetetlenek
voltak. A birodalom a ké nyszermunka terhe alatt tönk-
rement, a tisztviselő k nem tudták fenntartani a rendet, a
né pet a legnagyobb szenvedé sek sú jtották, de azl
dó nem könyörült é s nem segí tett rajtuk."
Ez a hí ressé vált vádirat egy bizonyos Csia Jitő lsz
mazik, é s a Kou Cs'in Lun (É rtekezé sCs'in hibáiról)
mű eredeti mú bő Sze-ma
l Cs'ien, Han kori törté netí ró,
következő nemzedé k taga idé zi. Aligha ké tsé ges,
itt a Cs'in-dinasztia kormányzási módszereinek hi
leí rásáról van szó. Nem a császári uralom mint ol
voltaz,ami ellen a kí nainé phamarosan tömegesen
zadt, hanem az otromba visszaé lé sek, amelyeket azok
uralkodók követtek el, akik legista né zeteik miatt
szerű enké ptelenek voltak megé rteni az egyszeri em
rek gondolkodását. Az arisztokrácia összezú zása mind

ré gi Cs'in királyságban, mind az ú j birodalom egé sz terü-
leté nazzaljárt, hogy acsászár környezeté ben senki sem
volt elé g hatalmas, é s nem bizhatottkellő ké pp sajátbiz-
tonságában ahhoz, hogy szolgalelkű hajbókolás helyett
esetleg hasznos tanácsokkal szolgáljon neki. Máské nt
állt a dolog a feudális királyságokban, é s a Cs'in-dinasz-
tiát követő Han császárságban is. Lehet, hogy ez volt a
Cs'in-ház pusztulásának alapvető oka. A császárnak egy
olyan csoport adott tanácsokat, amelynek tagjai tú lnyo-
móré szt viszonylag alacsony sorból származtak é s szin-
te valamennyien a ré gi Cs'in királyság határain kí vül
születtek. A kalandoroknak ez a fajtája már a harcoló
államok korában elő té rbekerült, de sehol sem annyira,
mint cs'inben. Ekkor már ő kuralkodtak a mindenható,
elzárkő zottcsászár nevé ben, aki soha nem aludt ké t egy-
mást követő é jszakán roppant palotájának ugyanabban
a termé ben, sosem mutatkozott a nyilvánosság elő tt, é s
mindenfajta kapcsolatot megszüntetett alattvalóival.
Az első császárság I I0l
l25 / A Nagy Fal. Cs'in Si Huang-ti, az első császár, összekapcsolta
a korábbi uralkodók által a szorosok órzé sé re é pí tett számos
rövidebb falat. Azegé sz é pí tmé nymintegy 2250 kilomé ter
hosszú .
Miniszterein é s eunuchjain, ágyasain é s testő reinkí vül
soha senki sem látta.
A NAGY F'AL l Aznj birodalom első császára uralkodá-
sának tizenegy esztendeje alatt azonban sok mást is vé g-
bevitt: az é szaki hegylánc menté n hú ző dővé dő falakat,
amelyek elválasztották Kí nát a mongóliai sztyeppektő l,
összekapcsolta (egé szé ben nem ő é pí ttette),é s ezzelmeg-
teremtette a Nagy Falat. Ezé rt az alkotásáé rt, legmara-
dandóbb tárgyi emlé kmű vé é az
rt egyszerű emberek
ugyanolyan gyű lölettel emlé keztek rá, mint a tudósok a
könyvek elé geté sé é rt. A fal ugyanis ké nyszermunkával
é pült, é s ezrek pusztultak el azé szaki vidé k zord té ü é g-
l02 | Az első csószárság
hajlata alatt, é s a munkavezető k kí mé letlenbánásmódja
következté ben.
Á[í tólag a körülbelü| 2250 kilomé ter hosszú kí nai
Nagy Fal az egyet| en olyan emberké z alkotta tfugy a
Föld felszí né n, amely a Holdról is látható. Azé ftaznem
biztos, hogy ezt az állitást azok az asztronauták is meg-
erő sí tené k,akik jártak a Holdon, Az óriási vé dmű ötle-
té t Kí nában a közhiedelem Si Huang-tinek, a Cs'in-
dinasztia első császárának, Kí na egyesí tő jé nektulajdo-
ní totta. Valójában azonban az é szaki államokban már
korábban megvoltak a fal egyes szakaszai, amelyeket a
ké t é szaki állam,Jen é s Csao királyai emeltek a feudális
kor vé gé nva1y a Csou-dinasztia idejé n. Si Huang-ti eze-
ket a ré gebbi lé tesí tmé nyeket csak összekapcsolta, küa-
yittatta, az egé sz rendszert megerő sí ttette, é kelet
s felé
kiterjesztette a tengerig, Sanhajkuanig (a,,hegyi é s ten-
geriválaszfal"-ig), nyugati irányban pedig addig a pon-
tig, ahol Kanszu tartomány hosszú nyú lványa elé ri a si-
vatagot é s a közé p-á zsiai kar av ánutat.
Az ekké pp megtervezett é s felé pí tettfalat az i. e.
3. századutolsó é veiben helyreállí tották, é s a vé dett öve-
zeten belül idő rő idő l remás falszakaszokkal is kiegé szí -
tetté k. Az utolsó helyreállí tásra a Ming-dinasztia idejé n
(a 14. században) került sor, amikor a Nank'on-szorost
vé dő faltól mindössze 65 kilomé terre fekvő Pekinglett a
fő város, é s ily módon a vé dő vonalelső rendűfontossá-
gí vávállt.
A fal, ahol a topográfiai körülmé nyek engedté k, a
hegylánc gerincvonala menté n é pült fel, amely már ön-
magában is jelentő sakadály volt a nomád lovasok szá-
mára. A szorosokat erő s,nemritkán háromszoros fallal
körülvett várak é s erő dök vé dté k, é s a betörő vagy visz-
szavonuló hadsereg csak akkor kelhetett át ahágő n,ha
ezeket a várakat elő bbrohammal bevette. A falat ú gy
tervezté k, hogy ellenő riznilehessen róla a környező vi-
dé ket, é s ké tfelő ltű zalattlehessen tartaniaz összes meg-
közelí té si ú tvonalat. Helytelen az a né zet, amely szerint
az é pitmé nyvoltaké ppen hasznavehetetlen volt, mert
nincs akkora hadsereg, amelyik ké pes volna egy 2250
kilomé teres falat helyő rsé ggelellátni, a katonákat é lel-
mezni é s mindezt tartóssá tenni. A é l azonban nem is az
volt, hogy a fal minden mé teré nott álljon egy harcos,
vagy hogy mindegyik ő rtoronyban állandóan katonaság
tartózkodjé k. Csak azokon a kiemelkedő pontokon he-
lyeztek el ő rszemeket, ahonnan azok megfigyelhetté k é s
jelenthetté k az ellensé ges erő kközeledé sé t, é s ké szen áll-
tak arr a, ho gy fé nyjeleket továbbí tsanak. Az erő dökben
állomásozó fő erő ak jeladás vé tele után felké szülhettek
a megfelelő hadmozdulatokra. Ráadásul a nomád tör-
zsek támadásainak cé lja tú lnyomóré szt nem a kí nai biro-
dalom lerohanása é s elfoglalása volt, hanem a legköze-
lebbi körzetekre korlátozott rablóhadjfuat,hogy azután
a zsákmánnyal visszaté rjenek a mongóliai sztyeppekre.
Az ilyen termé szetű rablóportyák ellen a fal igen haté -
kony eszköznek bizonyult. Nem könnyű ugyanis nagy-
számú lovat átjuttatni egy tizenké t mé ter magas falon,
amely mindké t oldalán egé szen atalaj szintjé ig függő le-
ges. Kellő idő é s megfelelő eszközök szüksé gesekhozzát
Ezalatt az ő rszemekriadő ztatbattáka szomszé dos er&
dök helyő rsé gé t,é s annak volt ideje beavatkozni. Ha pe
dig a hadmű velet kezdetben esetleg sikeres volt, é s a fosz-
togatók összeszedté k a zsákmányt, utána mé g vissza is
kellett té rniük, u1yanazon az ű ton,a falon át, hacsak
nem ké szültek fel arra, hogy megostromolják a szorost
ő rzőerő döt. Ez azonban nagy kockázattal járt, mert
nemigen tudták elfoglalni mé gazelő tt, hogya felmentö
csapatok odaé rtek volna, akkor pedig csapdába esteL
Másré szt kifelé menet sem volt egyszerű bb a lovakat át-
juttatni a falon, tetejé be ott volt mé g a zsákmány, amely
é ppú gyállhatott állatokbó| mint ingóságokból, é s ez
csak növelte a nehé zsé get.Epp ezé rt a portyára induló
kánok csak ú gy vállalhatták a kockáaatot, ha elő ttc
megbizonyosodtak arról, hogy a fal kí nai oldalán na-
gyobb zavargás vagy valamilyenlázad᧠tört ki.
A törté neti feljegyzé sekbő lkitű nik,hogy a sztyeppek-
rő lé rkező rablók, illetve támadók csak akkor jártak
eredmé nnyel, amikor Kí nában effé le z(irzavaros állapo-
tok uralkodtak. A fal mé g l644-ben, törté nelmi hivaüí -
sának már jócskán a vé ge felé is, segí tett abban, hogy az
ott állomásozó helyő rsé gekfé ken tartsák a mandzsu tá-
madókat é sportyé aő kat.A fal sorsát az a politikai dön-
té s pecsé telte meg, amelynek é rtelmé ben a flagy sanhaj_
kuáni kapun bebocsátották a mandzsukat. Ezt a plsz-
tulást napjainkban állitották meg, legalábbis aZokon a
szakaszokon, ahová a külföldi látogatók könnyen eljut-
hatnak. A fal távolabb eső ré szeivalószí nű legsoha nem
voltak olyan erő sek, mint a Pekinghez közeli, té glabori-
tású szakaszok, amelyek a legsebezhető bb területe!
Kí na é szakkeleti sí kságát vé delmezté k, é s amelyeken tril
126 l Cs'in Si Huang-ti császár sí rhalma Cs'angan közelé ben (Senszi
tartomány). A sí rt nem sokkal a császár i. e. 210-ben
bekövetkezett halála után kirabolták.
l27 l ACs'incsászár sí rja közelé ben lé vő sí rgödrök terrakottából
ké szüt jelentő s mú alkotásokat rejtettek. Ugy gondolják, hogy
ezek a vermek kapcsolatban álltak a csásár sí rjával.
a ké ső bbikorok legfé lelmetesebb ellensé gei tanyáztak,
Nyugat-Mongólia aszályos vidé ke a 9. vagy a I0. szá-
zadtő l kezdve már nem volt igazán veszé lyes, mivel
nomád lakossága sokkal kisebb lé tszámú volt, mint a
szomszé dos kí nai tartományoké . Ű gylátszik,hogya fal
e szakaszának elhanyagolása több é vszázaddal korábbi
keletű .

A BIRODALOM TERJESZKEDESE / Az első császár

a Kanton környé ké n lé vő dé li Jüe(Viet) királyságra is
kiterj esztette fennható s ágát, Ez a táv o| es ő terület ekkor
került első í zben közvetlenül kí nai uralom é s kulturális
befolyás alá. Am a császár itt nem állt meg, tovább ter-
jeszkedett a mai Dé l-Mandzsú ria (Liaoning tartomány)
felé is, é s elfoglalta a mai Eszak-Korea egy ré szé t.
A Cs'in császárság határaí ily módon ké t mai dé lnyugati
tartomány, Jünnan é s Kuejcsou kivé telé vel egl,beestek a
mostani Kí nai Né pk ő ztársaságé val.Közé p-Azsia nem
tartozott a birodalomhoz, a pontos hatán,onalat a
mostani Kanszu tartomány é szaknyugati ré szé n. a
Nagy Fal alkotta. Ez a császárság volt a legnagyobb
potiiitai egysé g, amelyet Kelet-Ázsiában valaha is lé t-
rehoztak. Területe a Római Birodalomé val vetekedett,
lakosainak száma valószí nű legmé g nagyobb volt.
Ám a korm ányzat erő szakossága é s növekvő né psze-
rű tlensé gevalamennyi társadalmi osztá| y köré ben alá-
aknáztaa belső egysé get.Acsászár titkos, zárt kocsiban
sokat utazott ú j tartományaiban. Mindenüvé testő reikí -
sé rté k,akik sohasem illethetté k ő tpillantásaikkal. Mé g
a hódí tások befejezé se elő tt,csak szerencsé vel menekült
meg egy jól kitervelt összeesküvé sbő l, amelyet Jen, az
é szakkeleten elterülő utolsóellensé ges királyság sző tt
(Jen fő városaamaiPeking helyé n állt), attól kezdve rög-
eszmé sen rettegett tő le, hogymeggyilkolják. Rabja lett
annak a hiedelemnek, hogy a keleti tengeren egy szigetet
halhatatlanok laknak, akik ismerik az ő rő ké let titkát.
Ezek a hiedelmek a keleti tengermellé ken születtek, é s l28 / A Cs'in-sí r melletti ásatások során talált katonaszobor.
idő velez a vidé k is azű j birodalomré sze lett, Itteni má-
gusok azt állitották, hogy tudják, miké ppen lehet a szi- 129 / A Cs'in-sí r melletti sirgödrökbő 1 kiásott ké t 1ó, Felté telezik,
hogy ezek a lovak é s az ugyancsak ott talált katonák - közös
getre í átaláln| a császár pedig hitelt adott szavaiknak. nevük ,,Cs'in hadserege" - a császári testő rsé gtagjait é s
K ö zülük az e gy ik rava s zul azt hango ztatta, ho gy a hal- hátaslovaikat ábrázolják.
 lM Az első császárság
hatatlanok csak magas jutalom ellené ben hajlandók ki-
szolgáltatni az örök é let titkát, s hogy azaí any- é s ezüst-
kincseken kí vül különösen a fratal, egé szsé gesfiú kat é s
leányokat é rté keliknagyra. A mágust meg is bí zták vele,
hogy expedí ciót vezessen a halhatatlanok szigeté re, é s
ehhez bő ven kapott ifiakat é s kincseket is. Azzalelvitor-
lázotté s soha többé nem té rt vissza. A tudósok ké ső bb
ú gy vé lté k,hogy voltak é rtesülé seia tengeren tú li száraz-
föld valóságos lé tezé sé rő él,s ú tját vagy a Liu Csiu-szige-
tek, vagy Dé lnyugat-Japánfelé vette, ahol paftra szállt,
é s letelepedett. A császárt nem kedvetlení tette el a ku-
darc, ő maga kelt ú tta a tengerpartra, hogy szemé lyesen
felügyeljen azujabb kí sé rletekre,amelyek cé lja a halha-
il tatlanok megtalálása volt, a terve azonb an zátonyra f:u-
l tott, a tengerpart közelé ben felállí tott táborában meg-
halt.
Nyomban ezltán veszedelmes é s vé gső következmé -
nyeit illető en vé gzetes válság tört ki. Acső szár afő város-
tóltő bb százkilomé terre halt meg, ós fia, a trónörökös az
é szaki határvidé k parancsnokaké nt szinté n több százki-
lomé ter távolságra tartózkodott. Mivel tudták róla,
hogy nem é rt egyet azoknak a törvé nyeknek a szigorá-
val, amelyekkel a birodalmat kormányozták,valószí nű -
nek látszott, hogy ha trónra lé p, meneszti a né hai csá-
szárhoz le gközelebb álló minisztereket, esetle g kiv é gez-
teti ő ket.Veszé lyben é rezte magát a fő eunuch, az el-
hunyt császár meghitt bizalmasa is, é s ezé rt rávette Li
Szet, hogy megmenekülé sük é rdeké ben esküdjenek ösz-
sze. A császár holttesté t utazókocsijába helyezté k, é s pa-
rancsot adtak, hogy té rjenek vissza a fő városba. A ké t
összeesküvő n kí vül senki sem tudta, hogy a császárha-
lott. Mivel az ú t hosszú , azidő pedig meleg volt, a császá-
ri kocsit közvetlenül egy romlott hallal megrakott szeké r
követte. Ezzel megté vesztetté ka testő röket, akiknek
nem tű ntfel a császári hintóból áradő bű z,vé lve,hogy az
a romlott halaké : legalábbis igy szól a törté net. Külö-
nösnek tetszik, hogy a katonák nem furcsállották, mié rt
ltazik a császár ilyen ,,kí sé rettel". A kí váncsiskodás
azonban veszé lyes lett volna, é s valószí nű legokosabb-
naktartották, ha nem tesznek fel kellemetlen ké rdé seket.
Mialatt a különös menet áthaladt kí nán, csao I(ao,
a fő eunuch, é s Li Sze miniszter megtette az összeesküvé s
soron következő lé pé sé t.A császári pecsé t birtokában
rendeletet hamisí tottak, amely elrendelte, hogy a trón-
örökös önkezé vel vessen vé get é leté nek, mert az avád
é rte, hogy ellenzi a császár politikai irányelveit (ami
egyé bké nt igaz is volt), A gyanú tlan ifiú engedelmeske-
dett a parancsnak. Miután az összeesküvő k megé rkez-
tek Cs'anganba, a császár másik fiát ültetté k a trő nra,
Er-si Huang-ti, vagyis ,,második nemzedé kbeli császár"
né ven. A kormányzati ügyekkel kapcsolatban oly nagy
volt a titkolózás, é s az emberek annyira fé ltek attól, hogy
ké rdé seketfogalmazzanak meg, é s netán abban a szin-
ben tű njenekfel, mintha szembehelyezkedné nek a csá-
szári akarattal, hogy ezt a fondorlatot, ha egyáltalán
gyaní tották, nem merté k volna szóvá tenni. Az első csá-
szárt Cs'angan közelé ben lé vő hatalmassí rboltjába te-
metté k, a roppant mé retű sí rdomb pedig aző tais helli
tájé kozódási pont. A közelben nemré giben igen fontos
ré gé szeti felfedezé sek születtek, amelyek talán elvezet-
nek a császár valódi temetkezé si helyé hez, ha igaz az^
hogy a nagy sí rdomb nem egyé b gigantikus álcázásnáL
amint azt egyesek tudni vé lik. A hagyomány szerint a
sí rban hihetetlen é rté kűkincseket halmoztak fel, é s álli-
tólag volt közöttük egy, a birodalom egé szé t ábrázotó-
nemesfé mekbő lké szült té rké p,amelyen a folyókat hi_
ganyból alakí tották ki. Ez ideig csupán egy föld alatd
aknafolyosót találtak meg a sí rhalomtól nem messze, te-
le katonák é letnagyságú terrakotta szobraival: mind-
egyik arc valóságosnak tetsző egyé ni vonásokat visel.
A feltevé s szerint acsászáti testő rsé gtagjait ábrázolják_
é s é ppolyannak, amilyenek az é letben voltak.
l
FELKELES nS cS,IN Ár,r,au BUKÁSA / A máso-
dik császár uralkodása rövid ideig tartott, é s mindvé gig
balszerencse kí sé rte. Azt nem lehet tudni, hogy vajon a
Cs'in-dinasztia elleni országos felkelé s mindenké ppen
bekövetkezett volna-e, mindenesetre az első császár ha-
lála után ké t é v sem telt el, amikor kitört. Csia Ji, aki alig
valamivel az esemé nyek után é lt, í gy í rt errő l:
,,Az elí té ltekvé gtelen tömege hosszú menetben özön-
lött az utakon a számű zeté sfelé . Hercegektő l é s minisz-
terektő lkezdve a legalacsonyabb származású emberekig
mindenki rettegett é s fé ltette azé leté t.Senki sem é rezhet_
te magát biztonságban hivatalában, bárkit könnyú szer-
rel megfoszthattak állásától. Cs'en Sö... csak intett a
karjával, é s az egé sz birodalom visszhangozta tá a vá-
l30 / Kí na a Han-dinasztia idejé n
J
l
s
T
ü
ft
]&

laszt. Ha valaki a Menny Fia, é s övé a birodalom minden
vagyona é s gazdagsága, mé gsem tudja elkerülni, hogy
lemé szárolják, ez azé rtvan, mert nem volt ké pes megkü-
lönböztetni a hatalom megtartására alkalmas eszközö-
ket a katasztr ő fához v ezető módszerektő l, "
Cs'en Sö, akit Csia Ji emlí t, alacsony rangú kistisztvi-
selő volt, é s felelő ssé ggel tartozott az elité lt foglyok egy
csoportjáé rt. Amikor né hányan elszöktek közülük, mert
felt hanyagságának következmé nyeitő l, felfegyverezte
a többieket, é s ké tsé gbeesett felkelé st robbantott ki.
A császárság pedig valóban ,,visszhangozta rá a vá-
laszt", A felkelé s futótű zké ntterjedt mindenfelé , é s a
hadsereg nem tudott megbirkózni az általános zű rzavar-
ral, Né hány tábornok maga is alázadő khoz állt, mert
attól fé lt, hogy vád alá helyezik, amié rt nem ké pes a fel-
kelé st elfojtani. A birodalom egé sz szervezete felbom-
lott. csao I(ao eunuch szembefordult összeesküvő tár-
sával, Li Szevel, é s a megzavarodott, mit sem é rtő csá-
szártő lkiügyeskedett egy rendeletet, hogy ellenfelé t
azonnalvé gezzé kki. A fő eunuch általmegté vesztett csá-
szár azonban nemsokára - abban a té vhitben, hogy az
ellensé g már Hszienjang kapu elő tt áll- öngyilkosságot
követett el, hogy elkerülje mé g rosszabb sorsát. A felke-
lő k,a H an-dinaszti a elj övendő me galapí tój ának v ezeté -
sé vel hamarosan csakugyan megé rkeztek, minden ne-
hé zsé gné lkülelfoglalták a fő várost, ós egy tömeges mé -
szárlással vé get vetettek a Cs'in-dinasztiának. Ekkorra
Er-si Huang-ti rövid ideig, mindössze negyvenhárom
napig uralkodó utóda, akitő la kí nai törté né szek megta-
gadták a harmadik császár cí met, Csao Kaót már kivé -
geztette.
Jóval terjedelmesebb fejezet sem volna rá elé g, haré sz-
letesen ismertetni kí vánnánk, hogy mifé le felkelé sek dú l-
ták szé t a bukott cs'in-dinasztia birodalmát, Elő ször
szé les körű kí sé rletek indultak a ré gi királyságok ú jjá-
é leszté sé rea korábbiuralkodóházaktávoli oldalági ro-
konainak vagy elmenekült tagiainak uralma alatt.Ezek
a báburalkodók azonban teljes mé rtókig azoktő l a ka-
tonai kalandoroktól függtek, akiknek hatalmas terüle-
teket voltak ké nytelenek adományozni. Azok pedig
né vleges uraikat kivé tel né lkül cserbenhagyták, é s ma-
gukat tetté k meg veté lytárs királyoknak. Cé ljuk azon-
ban nem azvolt, hogy a regionális királyságokat akár
az ő siigé nyjogosultak, akár sajátmaguk számárafe| tá-
masszák, hanem arra törekedett mindegyik, hogy az
egé sz birodalom felett megszeí ezze az utalmat.
A cs'in-dinasztia lerombolta a feudális rendszert, é s
aztnem lehetett többé feltámasztani. A cs'in-rendszer
kudarca ellené re mindenki egy ú j, civilizáltabb, de egy-
sé ges birodalomban remé nykedett. Az ellenté teknek
ebbő la zű rzavarábő ké l t jellemé ben é s származásában
egymástól é lesen különböző vezé r emelkedett ki, közöt-
tük dő ltel a vé gső küzdelem. Hsziang Jü az egykori dé li
államból, Cs'uból származott, é s a ré gi arisztokráció-
hoztartozott. Liu Pangpataszt volt,legfeljebb egy falu
vezető je, közkatonaké nt tű ntfel, de ké pessé gei alkal-
Az első császársóg I l05
massá tetté k rá, hogy fő parancsnokifeladatokat lásson
el. Szülő földje az ajelenté ktelen vidé k, a Jangce folyó-
tól é szakra, a torkolat közelé ben, amely elő bb a Vu,
ké ső bba cs'u állam távoli körzete volt.
A ké t ellenfé l egyé nisé gé benis erő senkülönbözött
egymástól. Hsziang Jü jó nevelé st kapott, kiváló költő ,
gő gös, büszke é s ellentmondást nem tű rőarisztokrata
volt. S ok ellensé get szer zett magának, tű lzottbecsvágya
pedig elijesztette tő leaz esetleges barátokat. Liu Pang
paraszti jellem volt, paraszti eré nyekkel: óvatos, de
gyors eszű ,nyomban felismerte, mi válhat elő nyé re,é s
mindig kivárta az alkalmas pillanatot, Nem volt olyan jó
taktikus, mint Hsziang Jü, számos összecsapásban ő ma-
radt alul, ám jobb straté gának bizonyult, é sé rtetthozzá,
hogyan szeí ezzen sóvetsé geseket é s hogyan tartsa meg
ő ket maga mellett. Ugyessé gé nek é s elő relátásának első
látványos eredmé nye volt, hogy megszerezte magának
annak a seregnek a parancsnoki posztját (akkor mé g
Hsziang Jünek, a lázadók fejé nek a fő vezé rletealatt),
amely a Cs'in császári fő város, Hszienjang közvetlen kö-
zelé ben állomásozott. Gyorsan, rajtaüté ssel elfoglalta a
várost, ahol röviddel a második császár, Er-si Huang-ti
halála után mé g teljes volt a fejetlensé g. A ké ső bbodaé r-
kező HsziangJü elrendelte a bukott Cs'in császári család
kiirtását. Liu Pang elő relátóan ragaszkodott hozzá,
hogy megtartsa a területet, mint azsákmányból ő tillető
té szt.Ez a terület a mai Senhszitartományt foglalta ma-
gában, amelyet hegyek é s a Sárga-folyó felső szakasza
zár körül, é s akkor ,,a szorosokon belüli föld"-nek ne-
veztek. Ez volt a ré gi Cs'in királyság szí ve, mindaddig
bevehetetlen erő ssé g.Hsziang Jü dé lrő l,Cs'uból szárma-
zott, birodalmának ú j fő városát é ppenezé ttazegyikdé li
városban kí v ántafelállitani. Liu Pang viszont már akkor
felismerte azt,amitazű jabb törté nelmi esemé nyek is be-
bizonyitottak: a legné pesebb é s leggazdagabb vidé k,
Eszak-Kí na felett az uralkodik, aki ,,a szorosokon belüli
földet" a kezé ben tafija,Ezzel az erő velazltán meghó-
dí thatj a a dé li országré szt is, ami vé gül hossá é s keserves
küzdelmek után be is következett. Hsziang Jü, akit mé g
saját hazájabeli, bizalmatlan szövetsé gesei is cserben-
hagytak, elmenekült az ostrom alá vett táborából, é s
amikor már minden remé nye elveszett, önkezé vel vetett
vé get é leté nek.A feltámasztott birodalom ura Liu Pang,
a paraszt lett.
A HAN-DINASZTIA MEGALAPÍ rÁsl l Adinasztia
Liu Pangtól kapta a Han nevet, mé gpedig arról a terület-
rő l,amelyet elő ször foglalt el, é s ahol első í zben ismerté k
el fejedelemnek. Az ú j császár alig vagy egyáltalán nem
tudott í rni é s olvasni, nem volt jártas a klasszikus vagy a
konfuciánus tudományokban, a jelek szerint azonban
tevé kenyen nem lé pett fel az ilyen ismeretek ellen, csupán
közömbös volt irántuk, A könyvek birtoklása ellen ho-
zott törvé nyeket nem helyezte kifejezetten hatályon ki
viil, inkább csak hagyta, hogy feledé sbe menjenek.
A császár ké szsé ges volt a tudósok iránt,hahozzáfor-
dultak, de szolgá| atába nem sokat fogadott közülük. Po- l3 l / ! akkozott kosár
a Han korban kí nai gyarmattá vált
litikai irányelve az volt, hogy óvatosan é s elő relátóan Eszak-Korea fő városának (Pjongiang) közelé ben lé vő Han kori
sí rbó1.
megtartson mindent, amit megszerzett, elkerüljön min-
den ú jí tást, simí tsa el az ellenté teket, é s a tú lzott szigorral
ne provokáljon felkelé seket. A Cs'in-dinasztia törté neté - l32 l A 13I. ké pen látható kosár az apát fiaival é s lányaival ábrázoló
dí szí tmé nyé nekré szlete.
nek tanulságait nagyon is megszí vlelte. A mé g mindig
hatalmas, ú jjáé ledő konzervatí v ir ány zatokat azza| igy e-
kezett kibé kí teni, hogy valamifé le módosí tott feudális
rendszert vezetett be: vezé nylő tábornokait ké nytelen
volt hű bé rbirtokokkalmegjutalmazni, de né hány é v
mú lva árulás vádjával megfosztotta ő ket tő lük.Fiainak
é s más rokonainak is ajándé kozott ugyan kisebb hű bé r-
birtokokat, de körülvette ő ket császári ellenő rzéalátar-
s
toző parancsnokságokkal, ú gyhogy lázadás eseté n ne-
hé z lett volna egyesülniük. A helyi nagyurak hatalma
korlátozott volt, é s udvaraikban egy-egy császári biztos
tartózko do tt, ho gy ellenő rizze ma gatartá sukat, Azokat
a hercegeket, akikkel elé gedetlen volt, elmozdí totta, é s
hű bé rbirtokaikata császári gazdaságokhoz csatolta, Az
ú j feudális rendszer alig emlé keztetett a korábbira.
Kí sé rletet sem tett arra, hogy visszafordí tsa azokat a
nagy társad almi v áltozásokat, amelyek a C s'in-biroda-
lom idejé n vé gbementek. A földesú ri-bé rlő iviszony za-
vartalanul fennmaradt, a feudális földbirtoklási rend-
szert nem állitották helyre, csupán a császánal rokon
hercegek gyenge uralma alakult ki. A Han-birodalom az
ú j földbirtokos közé pré tegbő lállitotta ki vezető kő z-
 Az első császárság | 107

igazgatási é s katonai tisztsé gviselő it.Ebben a korszak- ban a hű bé rbirtokkalrendelkező hercegek nagyszabású
ban mé g nem lé teztek nyilvános versenyvizsgák, az ű j lázadását csak komoly nehé zsógek árán sikerült elfojta-
állami hivatalnokokat a fő tisztviselő kj avaslatai alapj án ni. Amikor a bé ke helyreállt, egy ú j törvé ny a hercegek
választották ki, í gy kliens-patrónusi viszony alakult ki, összes fiú gyermeké ttársörökössé tette, miáltal a hű bé r-
amely meglehető sen hasonlí tott azBurő pában a feuda- birtokok kis ré szekre oszlottak fel. Alig né hány nemze-
lizmus utáni korszakban urako dő váváltrendszerekhez. dé kkel ké ső bbaz í lgynevezett feudális hű bé rbirtokok
A fő tisztviselő nek, aki
rokonait vagy földijeit hivatalba már nem voltak egyebek nagy uradalmaknál, amelyek
jlttatta, biztosnak kellett lennie abban, hogy a jelölt vi- tulajdonosaiknak magas rangot adtak ugyan, de elveszí -
szonylag j ómódú , közé pré tegbeli családból származik, tetté k politikai jelentő sé güket. A korai Han korszakban
mű velt,é s a tábizott feladat elvé gzé sé realkalmas lesz. meg kellett küzdeni az é szaki nomádokkal is, ezé rt a
Ha a jelölt nem felelt meg a felté teleknek, szé gyent, eset-
leg nagy veszedelmet ho zott ajánlő jafejé re,ezé rthát ala,
posan meggondolták, mielő tt ajánlottak valakit. A csá-
szári családtaáaitő l é s rokonaitól eltekintve, akik hű -
bé rbirtokokat kaptak, a jltalmazás módszere a rangok
adományozása lett. A rangokkal adókedvezné nyek é s
pé nzbeli juttatások jártak együtt, de a megjutalmazottak
nem kaptak semmilyen hatalmat valamely adott terület
felett, Ilyen rangokat a kiváló állami tisztviselő knek, a
tábornokoknak, olykor az udvaroncoknak é s első sor-
ban a császárné rokonainak adományoztak.
A Han-rendszer nem szilárdult m eg azonna| ; i. e, 1 58 -

l33 l Lakkozott fatányé r é s -csé sze az i. e. 4-1r. századból. A lakk

használata dé l-kí nai találmány voIt, az országnak
a Han-dinasztia idejé n bekövetkezett egyesí té seután szé les
körben elterjedt (British Museum).
l34 l Mintába pré selt ember- é s tigrisalakkal dí szí tett té gla
Lojangból. A vadászjelenetek a Han kori mú vé szet kedvelt
motí vumai voltak.

l35 i Kocsit ábrázolő dombormű ves

té gla, Szszucs'uanból. Sok Han
kori dombormű vön láthatók könnyű , elegáns vonalú ,
ké tkerekű kocsik, amelyek az arisztokrácia é s a közé pré tegek
köré ben egyaránt divatosak voltak.
I08 | Az első császárság
136 l Aranyozott bronz bormelegí tő edé ny. Magassága24,5 cm,
átmé rő je23,4 cm (a Han-dinasztia korából. i, e. 26-ból).
137 l Han kori sí rból származő té gla, rajta mutatványosokat
- táncosokat, zsonglő röket é s zené szeket * ábtázolő
dombormú .
Cs'in kori Nagy Falat helyreállí tották é s karbantartot-
ták. A Han-dinasztia tagjai kezdetben mé g nem hódí tot-
ták vissza a távoli dé li területeket, póldául Kantont sem,
amely akkor szakadt el, amikor a Cs'in-birodalom elbu-
kott, viszont kolóniát lé tesí tetteka mai Eszak-Koreá-
ban. Ezen a vidé ken ókori sí rokban a Han kori mű vé szet
szé p alkotásaira bukkantak. A fé lsziget é szaki ré szé re
kiterjedő Han-uralom honosí totta meg a kí nai kultú rát
Koreában, é s onnan jutott el valamivel ké ső bbJapánba
is, Ez az idő szaka Han kori terjeszkedő politika hajnala
volt, az ú j császárság első nemzedé keimé g a birodalom
gazdasági é s társadalmi bé ké jé nekmegteremté sé n ipar-
kodtak. Ezt többé -kevé sbé el is é rté k, Amikor a követke-
ző é vszázadban (i. e. L század) Sze-ma Cs'ien megí rta
nagy törté nelmi munkáj át, határ ozottan állí to tta, ho gy
a birodalomban bé ke honol: sokfelé megfordult, é s min-
denütt háborí tatlanul utazhatott, az országvitágzott, a
né p köré ben kevé s elé gedetlensé ggel ta| álkozott,é s nem
vádolhatta a tartományi hivatalnokokat zsarnokosko-
dással vagy durva visszaé lé sekkel. Az egé sz birodalom-
ban nyugalom volt, a kormányzat megfelelő enmű kö-
dött, egyedül az udvart nyugtalaní totta változatlanul
egy megoldatlan problé ma, ez azonban a vidé ket alis
é rdekelte.
T
AZ ÖRÖKÖsÖors KERDESE l Az exogámia kí nai ]ll]
rendszere megtiltotta az apai ágon rokon fé rfiak é s nő k t
kő ző ttiházasságot,é s emiatt - amint arra Li Sze rámuta- (
tott - megszű nteka Csou királyság feudális nagyurait
eredetileg egyesí tő szoros rokoni kötelé kek.Az egyesí - ][
tett birodalom ú j kapcsolatrendszeré ben eza társadalmi
tilalom igen sú lyos következmé nyekkel járt, é s vé gül
vé gzetes törté st idé zettelő a császári rendszerben. A csá-
szár voltazismert világ - legalábbis a kí naiak által ismert
világ - egyedüli uralkodója. A feudális hű bé rbirtokok
hercegi urai apai ágon az ő rokon ai voltak, ezé rt | eány a-
ik nem jöhettek szóba császári menyasszonyokké nt.
Más királyi család azonban, amely császárné val szolgál-
hatott volna, nem volt. A császár ily módon nem tehetett
mást : valamelyik alattvalóját ké nyszerült felesé gül ven-
ni. A barbár törzsfő ket nem ismerté k el uralkodóknak.
é s az már fel sem merült, hogy valamelyikük a császár
apósa legyen. A trónörökös menyasszonyának, a leendó
császárné nak az apja minden valószí nű sé gszerint már
elő ző legsem lehetett más, mint magas rangú kormán1.-
tisztviselő . Veje trónra lé pé sekor ő lett a majdani császár
anyai ági nagyapja. Ez ő té s családját minden más alatt-
valóé nál jóval magasabb poziciő hozjlttatta, a jövendó
császár pedig ugyanú gy fiú i engedelmessé ggel tártozott
anyai nagyapjának, akárcsak anyjának, é s az ebbő lkö-

vetkező tisztelettela saját nemzedé ké né lidő sebb nagy-
bátyjainak é s unokatestvé reinek. Ezt ő sré gi társadalmi
szokás parancsolta í gy, olyan bevett erkölcsi normák,
amelyek egé szen a modern idő kigé rvé nyben maradtak.
Egyetlen uralkodó sem változtathatott rajtuk, senki meg
sem kí sé relteé s semmifé le forradalom sem tudta meg-
szüntetni ő ket.
Ebbő lkövetkezett az is, hogy ezeket az embereket,
mint a felesé g családtagjait, magas mé ltóságokkal kellett
kitüntetni, továbbá - bár ez nem volt logikus - magas
hivatali tisztsé gekkel megbí zni, ami kivé tel né lkül min-
dig meg is törté nt. Az ú j, ,,hitvesi" családból tehát egyfaj-
ta a császáré hoz hasonló, azzal egyenrangú család lett,
hatalma azonban igen ingatag volt: egyedül a császárné
é letben maradásától é s termé kenysé gé tő függöl tt. Ha a
császárné meghalt, a császárnak - ha elé g é leterő svolt -
ismé t meg kellett nő sülnie, vagy gyakran elő fordult,
hogy inkább kedvenc ágyasát emelte császárné i rangra.
Ezzel q,,hitvesi család" jelent meg a szí nen, hatalomra
é s hivatali állásokra szomjasan, ellensé ges é rzé seket táp-
lálva a már meglé vő ,,hitvesi család" iránt. A viszályok,
intrikák, gyilkosságok é s összeesküvé sek ily módon jó-
formán elkerülhetetlenek voltak.
138 / Ló é s lovas kerámiaszobra, Senhszi tartományból. Magassága
66 cm (a nyugati Han-dinasztia korából, i. e. t. század).
A lovasnak nincs kengyele, a kengyel feltalálásának első
bizonyí té ka a 4. század elejé rő lvaló.
Az első csószárság I l09
Ha a hitvesi család oly magasra emelkedett, hogy
egyetlen veté lytársa sem remé lhette, hogy a helyé be lé p-
het - erre megvolt a lehető sé g,é s idő nké nt elő for-
is
dult -, akkor ő kmaguk igyekeztek a trónörökös szá-
mára menyasszonynak alkalmas leányt találni saját csa-
ládjukból. Az első unokatestvé rekközötti házasságot
ugyanis anyaiágonmegengedté k, mé g ha a legtöbb csa-
ládban helytelení tetté k is, de kockázattal nem játteza
megoldás. Ha az ifiú herceg yagy az ú jdonsült császár
szerelmes lett egy olyan leányba, aki nem elő kelő család-
bő lszármazott, é s nem állt rokonságban a trónörökös
anyjának kiterjedt nemzetsé gé vel- é s ez gyakran elő for-
dult -, elvehette é s el is vette ezt a lányt. Azzal pedig,
hogy császárné vá tette, felesé ge egé sz mohó, nagyravá-
gyó vagy é ppen rettegő családját hatalomhoz é s tekin-
té lyhez juttatta. Rettegé sre volt is okuk, mert jól tudták.
hogy ezután minden gyű lölködé snek, irigysé gnek, rossz-
indulatnak é s ellensé geskedé snek ő klesznek a cé ltáb-
lái, ellensé geik pedig nagy hatalmú emberek. Számukra
a biztonság, ső t az é letben maradás egyedüli remé nye
abban rejlett, ha ártalmatlanná teszik ellensé geiket, mé g
mielő tt azok csapnak le rájuk. Ennek egyik módja az
volt, ha meggyő zté ka császárt, hogy azok nemcsak a
császárné ellensé gei, hanem aző véis, árulók, akik a trón
megszerzé sé retörnek. Egy csinos lánynak számos lehe-
tő sé gevanrá, hogy könnyes könyörgé seivel elcsavarja
rajongó fé rje fejé t, í gy csak ritkán törté nt meg, hogy a
császárné k süket fülekretaláltak. A hitvesi családok fel-
emelkedé se é s bukása tehát az udvari politikának szinte
elő relátható következmé nye lett.
Ezkezdettő l fogva í gy volt: Han Kao-cu (ezt a nevet
kapta halála után Liu Pang, a Han-dinasztia alapí tója)
özvegye gyilkosságokkal tette szabaddá az utat a maga
számára a legfő bb hatalomhoz, amelyetaztánigenke-
gyetlenül gyakorolt. Aztán ugyaní gy folytatódott min-
den a ké ső bbiuralkodók idejé n, kisebb-nagyobb viszá-
lyokkal é s erő szakos cselekmé nyekkel.A rendkí vül
okos, rátermett é s könyörtelen Vu császé n (i. e, 141-87),
a dinasztia legjelentő sebburalkodója volt az egyetlen,
aki megtalálta a megoldást, mé g ha azbrltális volt is.
Kiszemelte leendő párját, é s miután felesé gül is vette vá-
| asztottját, azuj császárné családjának valamennyi tag-
ját nyomban kivé geztette. Nem volt többé rokonság,
sem ,,hitvesi család", megszű ntaz ármánykodás. Egy-
szerű , hatásosé s töké letes megoldás volt, ennek ellené re
egyetlen utóda sem meré szelte alkalmazni, vagy talán
egyikük sem volt annyira embertelen, hogy kövesse ezt a
kegyetlen pé ldát. A császári felesé g családjának azegyet-
len biztos menedé k a trónbitorlás volt, de közülük csak
egynek sikerült ezt megvalósí tania é s annak sem tartó-
san. A kí naiak nem szeretté k a hitvesi családok összees-
küvé seit, a tartományok nem támogatták ő ket, egyetlen
nagyobb felkelé s sem tört ki é rdekükben. Felemelkedé -
sük é s bukásuk azudvat ügye volt, kí vül esett azegysze-
rű emberek vagy akár a közé pré tegek é rdeklő dé si köré n.
A vidé k tehát igen hosszú ideig nem keveredett bele ezek-
1,10 l Az első császárság
be a vé res viszályokba. Amí g nem támadt é trí nsé gé s a
folyók tölté seit megjaví tották, amig az adók nem emel-
kedtek tú lságosan magasra, é s azitonállókat kordában
tartották, a nomád barbárokat pedig messzireű zté k,ad-
dig az emberek nem voltak hajlandók vé rüket hul| atniaz
udvarban é lő becsvágyó
, családoké rt, é s nem törő dtek
vele, hogy vajon felemelkednek-e vagy elbuknak.
A NYUGATI TERÜLETEK FELFEDEZnsE 7 Rmi-
kor Vu császár egé szen fiatalon trónra lé pett, bé ké sé s
virágző birodalmat kapott, bár szembetalálta magát
olyan gazdasági nehé zsé gekkel,amelyeket akkor mé g
nem é rtett. Miután megoldotta a ,,hitvesi család" gond-
ját, figyelmé t távolabbi ügyekre fordí thatta. Ké t olyan
ké rdé svolt, amely ha lehet í gy mondani, országának kül-
139 l Bronzbő lké szült 1ovas kocsi é s utasa ernyő vel.A 1ó magassága
40 cm. Figyelemre mé ltó, hogy a 1ó szügyhámba van befogva.
EzHan kori találmány, amely kiszorí totta a ré gebben használt
nyakhámot.
ügyeit é rintette, Az első közülük az akkorra már fé lel-
metes törzsszövetsé ggé szervező dött nomádok állando
fenyegeté se volt. Nevezetesen a hsziung-nuké , akiket a
hanyatló Római Birodalmat né gyszáz é wel ké ső bb
megrohanó hunok ő seiké ntazonosí tottak, habár nem
minden ké tsé getkizárő an, Vu császár több nagy hadjá-
ratot vezetett ellenük, váltakoző szerencsé vel, amí g vé -
gül sikerült legyő znieé s megosztania ő ket.Enltán a
törzs egy ré sze nyugatra, a kí nai törté netí rók látóköré n
tú lra vándorolt, s talán belő lüklettek a hunok ő sei,

l40 lKapáIő 1ovak bronzszobrai Vuvejbő l (Kanszu tartomány).
Magasságuk 36,5 cm (a keleti Han-dinasztia korából,2.
század). Ezek a remekül megmintázott szobrocskák
töké letesebbek a száz é wel korábbi kerámiafiguráknál.
A háború k során, mintegy acsászártstraté gia mellé kter-
mé keké nt,a kí naiak felfedezté k a nyugati té rsé geket, In-
diát, Perzsiát é s a Római Birodalmat (helyesebben - ak-
kor qré g - a Római Köztársaságot).
Vú 'császár i. e. 138-ban e| határozta,hogy szövetsé gre
lé p egy jüe-csi nevű másik nomád tő rzzsel (valódi nevü-
ket nem lehet rekonstruálni), akik a hsziung-nuktól nyu-
gatra é ltek, é s í gy oldalbatámadhatták ő ket.A hsziung-
nuk azonban legyő zté kajüe-csiket, akik nyugat felé köl-
:öztek. Vu császár követet küldött utánuk, hogy keresse
Az első császárság | 1l1
meg é s vegye rá volt szövetsé geseit: tórjenek vissza ré gi
hazájllkba, é s legyenek segí tsé gé rea hsziung-nuk kiű zé -
sé ben. Sze-ma Cs'ien korabeli törté netí ró, aki hivatala
r é v é n hozzáfé rhetett az állami okirato khoz, me gö
rökí -
tette számunkra azt a jelenté st, amelyet Csang Cs'ien
követ ké szí tett ú tjáról é s tapasztalatairól, A követ mind-
vé gig hí ven szolgálta a trónt: annak ellené re, hogy az
országelhagyása után a hsziung-nuk fogságába esett, é s
tí zé venát náluk raboskodott. Amikor kiszabadult, nem
té rt vissza dolgavé gezetlenül Kí nába, hanem folytatta
ú tját nyugat felé , mí g rá nem talált a jüe-csi törzsre. Az
akkor már a mai szovjet Turkesztán területé n é lt, é s sem-
miké pp sem akart visszaté rni keletre. Igy a küldeté s el-
ső dlegescé lját nem é rte el, Csang Cs'ien azonban sok
meglepő dologról hozott hí rt ebbő l azű jvi| ágbőMeg- l.
lI2 | Az első császárság

ismerte Indiát, é s é leseszű enmegsejtette, hogy a Han-

császárságnak valahol határosnak kell lennie vele, é s a
kereskedelem ú tvonala arrafelé haladhatna. Beszámolt
róla, hogy azokban az országokban, amelyeken átuta-
zott, megmű veltföldeket, kő bő él s té glából é piltháza-
kat é s városokat, egyszóval civilizált vidé ket látott. Né -
hány é wel korábban ezek mé g görög é s makedón koló-
niák voltak, amelyeket Nagy Sándor alapí tott, é s akkor
Szogdiánának é s Fergánának hí vták ő ket. A lakosság
nagy ré sze hellenisztikus hatás alattállt, ső tlehet, hogy
egyenesen görög eredetű volt. E megfigyelé sek birtoká-
ban - többek között azazona vidé ken tenyé sztett lovak-
ról, amelyek sokkal nagyobbak, erő sebbeké s tetszető -
sebbek voltak a kí naiak által ismert mongol póniknál é s
csak ellensé geikkel folytatott kereskedelem ré vé nvagy
hadizsákmányké nt juthattak hozzáju,k - Csang Cs'ien
hazaté rt, miközben - az elő ző nérö lvidebb idő re- ismé t
fogságot szenvedett, de ú jból sikerült elszöknie, ezttttal
Cs'anganba.
Nyilvánvaló, hogy a nyugati területeken tett felfedezé -
sek nagy kulturális hatást gyakoroltak a Han kori társa-
dalomra. Ne feledjük, hogy egé szen addig a kí naiak gya-
korlatilag egyetlen idegen országot sem ismertek, a mon-
góliai sztyeppek kivé telé vel. Japán mé g fé lig-meddig me-

l4I l T'aj ú rnő sí rjának(i. e. I. század) az ásatás után ké szült

fé nyké pe. A Cs'angsa közelé ben fekvő Mavangtujban lé vősí r
a kí nai ré gé szetegyik nevezetes felfedezé se.

l42 / Koporsók é s temetkezé si tárgyak a T'aj-sirból. A tálakon

a sí rba helyezett é teleket é s gyümölcsöket is sikerült
azonosí tani.
 Az első császárság ] I13

sebeli szigetnek számí tott, ahol - ú gy tudták - törpé k

é lnek, é s sok apró törzs között oszlik meg. De mé g az
információ is valószí nű legcsak a Vu császár utáni idő k-
bő lszármazott, Hí re járt ugyan, hogy az akkor mé g ön-
álló é s független Kantonon tú l is lé teznek országok, de
ezekrő lakí naiak mé g semmit sem tudtak. Civilizáción -
mint mindig - egyedül a kí nai civilizáciő t é rtetté k. Ekkor
viszont olyan adatok birtokába jutottak, amelyek azt
bizonyí tották, hogy a messzi nyugaton van egy másfajta,
tő lükfüggetlen, ismeretlen civilizáció. Ezek a hí rek igen
ösztönző en hatottak a forradalmon akkor már átesett,
szilárd, virágző é s erő skí nai társadalom mű veltré tegeire.

vU cSÁSZÁn H.{ l.rÁnATAI l hatá-

sára Vu császárhozzáfogott, hogy kiterjessze uralmának
^ znjismeretek
határait. Az Indiába vezető utatkeresve csapatai messze
elő renyomultak dé lnyugati irányban, é s behatoltak a
mai Jünnan tartományba, amely fele tt ezután v alamifé le
| aza fennhatóságot gyakorolt. Kiderült azonban, hogy
az Indiába vezető ú t Azsia legvadabb országán halad
keresztül (egyé bké nt ma, ké tezer é wel ké ső bbis ez a
helyzet), é s a felfedezé sé re ú jra meg ú jra kiküldött köve-
tekrő l soha semmifé le hí r sem é rkezett, bár az ott é lő
fejvadászok bizonyára felvilágosí tással szolgálhattak
volna róluk . Az Indiába v ezető szár azf ő ldiú t me gtalálá-
sára tett kí sé rletekmellé ktermé keké nta Han-udvarban
rájöttek, hogy a távoli dé li területekre, Kantonba beha-
tolhatnak a Hunan tartományon át vezető folyami ú tvo-
nalakon é s a Nyugati-folyón, amely Jünnanból dé 1 felé
fo lyik. Ezeknek az í í vo na7aknak az i gé nyb evé te é ve 1 ke -
1

belezté k be a Kanton körül elterülő Nan Jüe királyságot.

| 43 lT'aj ú rnő teteme. A test olyan jó állapotban maradt fenn, hogy

a boncolás a halál okát is meg tudta állapí tani. A hú s é rinté sre
mé g rugalmas volt.

144 / A T'aj-sí r koporsói közé helyezett festett faszobrocskák.

145 / A T'aj-sí r harmadik koporsója. A tetemet három koporsóba

tetté k. A jó állapotban lennmaradt dí szí tmé nyekrendkí vüli
szé psé gű ek.
 Il4 | Az első császárság

gondokat vetett fel. A hatalmas tartományokból álló or- !

szágban többé nem álltak belső határok, sem más aka- fr

dályok a kereskedelem ú tjában. A kereskedő kgyara- u

podllk, é s a tú lnyom ő ré sztcserekereskedelmen aÜpuló il
gazdálkodásról a pé nzgazdálkodásra való átté ré solyan a
problé mákat szült, amelyek megoldásához a kormány- !

zatnak eleinte sem tapasztalatai, sem eszközei nem vol- &

tak. A pé nzveré stmagánvállalkozók vetté k ké zbe. Azok
a földesurak, akiknek birtokaikon ré zbányájlkvolt, óri- m

ási mennyisé gben állí tották elő az ú j pé nznem et: a ré z- !ü

pé nzt, é s ennek eredmé nyeké nt - Sze-ma Cs'ien törté net- §|

í ró szerint- ,,mé gahercegekné l is gazdagabbak lettek''. ;&

Mindezzel infláció járt együtt, annak valamennyi na- !E

gyon is ismerő skövetkezmé nyé vel. Az első inté zkedé s. s
*i
amelyetellene hoztak, inkább romantikus volt, semmint !t
haté kony. A császári palota kertjé ben é lt egy ritka fajtá- si
hoztartoző , fehé r szafvas, ós ú gy tudták róla, hogy az d
,| ll
egyetlen é lő egyed. A császár megölette é s megnyú zatta
a szarvast, majd megparancsolta, hogy a leggazdagaL ü
€
bak, bármelyik osztályhoz tartoznak is, az é rté kesbő r M
egy-egy csí kjáé rthatalmas összeget fizessenek ké szpé nz- ó
ben, A szarvasnak azonban nem volt akkora a bő re- ila
hogy fedezhette volna a szüksé gletet, igy aztltán a ,,fe-
hé rszarvas-bankj egy" nem csapolt a le a pé nzbő sé get. tI
Az udvar akkor rájött, hogy aza megoldás, haapé nz- of;
veré st állami monopóliummá teszi. Valóban, azinfláciő M
megszű nt, é s helyreállt apé nzigyi stabilitás, Ez esetben k
ugyanú gy, mint egyé b nehé zsé geksorán, megmutatko- m
zott Vu császár intelligenciája é s eredeti gondolkodás- &,l!
módja. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyomá- !M
nyos, klasszikus ismeretekkel rendelkező ,tudós hivatal- ki
nokok semmifé le haté kony tervet nem tudnak javasolni. &
a kereskedő khöz fordult, akik é rtettek ahhoz,miké ppen ffil
lehet pé nzre szert tenni, vagy tú ladnirajta. rözülük vá- 8[
lasztott ki egy valóban alkalmas fé rfit, Szang Hung- efr
jangot, akit pé nzügyi é s gazdasági tanácsadójává teti. ki|
Az, hogy egy alacsony származású ember ilyen magas qfiil

hivatalhoz jutott, feldühí tette é s megbotránkoztattá a W

tudós tisztsé gviselő ket, akik már ebben a korai idő szak- Mu
ban is magasabb rendű nektartották magukat azoknáL üel
akik,,hitvány üzletelé ssel" foglalkoztak, vagyis lené zté k Er
a kereskedő ket. A csász át azonbannem törő dött azű gu mú 2

lódással, Szang Hung-jang találtafel é s alkalmaztaé tG fu

ször a gabonafeleslegek állami felvásárlásának é s elrak- E{
tározásánakmódszeré t. A tárolt gab onátazutána folyo- 6fr
kon hajóval azokra a vidé kekre lehetett szállí tani, ahol ol
az aszály vagy az árvizhiányt okozott. Ez csökkentette mm8

146 lT alakí selyemzászló a T'aj-sí rból. Az ebbő la korszakból az é hinsé gveszé lyé t é s stabilizálta a gabona át akat. Ezt a @
fennmaradt igen kevé s textilek egyike. fajta ,,kiegyensú lyozó" politikát a ké ső bbiidő kbenaz- kfu
tánú jjáé lesztetté k, de a gondolat Szangtól származoí L ffiMí
Ehhez tartozotta mai Eszak-vietnamnak az a vidé ke is, é s Vu császár valósí totta meg első izben, -ru
amely a Vörös-folyó sí kságát alkotja. Miután ré sze lett Sze-ma Cs'ien nem kedvelte uralkodój át, aki szigoni @ma

a birodalomnak, kezdeté t vette a l(í na é s vietnam kö- bünteté sben ré szesí tette : kasztr áltatta, mert ha csak cse-
zötti hosszú politikai é s kulturális kapcsolat. ké ly mé rté kbenis, de ré sze volt azokban a tragikus hi- ül
A birodalom tehát terjeszkedett, é s egyfelő l ez, másfe- resztelé sekben, amelyek miatt a trónörököst összeeskü- ]gem
lő laz országismé t megszilárdult egysé ge elő re nemlátott vé ssel vádolták é s halálra ité lté k.A törté netí ró vé lemé - ]anM]il
 Az első császárság I II5

nye a császárrő | tehátfeltehető enigen ő szinteé s egy- korai Han-birodalom, Vu császár é s közvetlen elő dje
szersmind elé ggé elfogult: visszhangozza a tudós hiva- idejé n a kí nai társadalom elé rt. Vu császár öccsé nek, Liu
talnokok pataszait, é s a császárnak azokat a cselekede- Seng hercegnek é s a herceg felesé gé nek, Ton Van herceg-
teit helyezi elő té rbe,amelyek a leginkább bí rálhatók vol- nő nek sí rját é rintetlenül találták meg: nem rabolták ki
tak. Beszámol pé ldául arrő la katonai vállalkozásról, ő ket.A sí rban a herceg é s a hercegnő tetemé t nefritla-
amelyet a távoli nyugatra, a mai szovjet Turkesztán terü- pokból ké szült ruhába burkolták. A nefritlapocskák,
leté n fekvő Ta Jüan királyságba (Szogdiána) küldött a amelyeket a bé lé sanyagra varrtak, tető tő talpig
l elfedté k
császát azzal a feladattal, hogy tenyé szté si cé lra szerezze, a testüket. A nefritnek varázserő t tulajdoní tottak, ú gy
nek né hányat az ottani hí res lovakból (Ta Jüan királya hitté k, hogy megakadályozza az emberi test oszlását, é s
ugyanis nem volt hajlandó eladni ő ket).Erté kelé se igaz- í gy a halottak könnyebben eljutnak majd a tú lvilágra.
ságtalan, amikor azt a té nyt emeli ki, hogy a hadjáratot Azegyszerű bb sí rokbancsupán egy darabka nefritet he-
acsászár kedvenc ágyasának a testvé re vezette, é s figyel- lyeztek a halott nyelvé re, esetleg a mellé re is. A herceg
men kí vül hagyja azt a körülmé nyt, hogy ez a vé gül is nefritruhájához hasonló öltözé kek lé tezé sé rőal Han ko-
sikeres haditett óriási teljesí tmé ny volt. A Han hadsereg ri törté neti mű vekutalásaiból tudtunk, de a felfedezé st
több mint háromezer kilomé tert tett meg tú lnyomóré szt megelő ző ensí rban mé g soha nem találtak ilyeneket -
sivatagos terepen, egy addig ismeretlen országban. Az hacsak a sí rrablók nem. Miután a sí rból sok rendkí viiLli
első próbálkozásra a csapatok mé g ké nytelenek voltak szé psé gűalkotás é s más nagy é rté kűtárgy is elő került,
visszavonulni Kí nába, de amikor ú jra felszerelté k ő ket, feltehető , hogy legalábbis akirályi temeté sek alkalmá-
é s ugyanannak a hadvezé rnek a parancsnoksága alatt val, a sí rok berendezé sé heznemcsak a külön e é lra ké -
másodszor is nekivágtak a roppant menetelé snek, fára- sziú lt tárgyak tartoztak, hanem az elhunytak kedves é r-
dozásukat teljes siker koronázta: Ta Jüant megadásra é s té ktárgyait is eltemetté k velük együtt.
lovak szállí tására ké nys zeritetté k. A sí rt tömör öntöttvas fallalzárták el, amelyet a bejá-
mutatják a
Ezek a hadjáratok, illetve cé lkitű zé seik rati nyí lás mindké t oldalán a sziklafalba öntöttek. Már
Han kornak a szé p lovak iránti erő sv onző dását, amelyet az is mű szakibravú r, hogy ilyen nagy mennyisegú olvasz-
oly egyé rtelmű entükröznek a mű vé szetialkotások: a tott vasat ké pesek voltak í gy azüregbe önteni, hogy ott
nefritkő bő faragott
l lófejek, a sí rokban talált cseré pma- tömör falat alkosson, arról már nem is sző lva,hogy ké t-
kettek é s az ú jabban felfedezett, lovas felvonulást ábrá- ezer é ven áttő vol tartotta a sí rrablókat. A hadsereg rob-
zolő bronzszoborcsoport, benne a hí res szoboralakkal: bantó osztagaira volt szüksé g, hogy áthatolhassanak
avágtatő lóval, amely azegé szvilág egyik legé rté kesebb ezenanehé z akadályon. A té ny remé nykeltő ,mert arra
mű kincse.Vu császár, akárcsak korának minden ural- enged következtetni, hogy esetleg a Han-dinasztia ural-
kodója, idő nké ntkegyetlen, gyakran könyörtelen s min-
denkor ellentmondást nem tű rőé s önfejű volt. Olyan
idő szakban uralkodott Kí na felett, amikor igen gyors é s
147 l Lojangegyik külváros ábart taááItsí r belseje a Han-dinasztia
korából, az i. sz. l. századbő I.
azé letminden területé re ösztönző en ható kulturális fej-
lő dé sment vé gbe. Megoldotta a gazdasági problé mákat,
kiterjesztette a birodalo mhatár ait, ú j kereskedelmi kap-
csolatokat teremtett, távoli vidé keket fedezett fel, támo-
gatta a mű vé szeteket, visszaverte az é szaki barbárok tá-
madásait, é s legmaradandóbb tetté vel a császárság hiva-
talos, ortodox ideológiájává tette a konfucianizmust.
Ezzel vé get vetett a filozófiai küzdelmek é s a politikai
bizonytalanság idő szakának, amely a Cs'in-dinasztia é s
durva kormányzati módszereinek a bukását követte.
Hosszú uralkodása alatt olyan birodalmat hozott lé tre
é s hagyott hő tramagaután, amely mintaké pül szolgált
a ké ső bbiuralkodóknak; mind ezt szerette volna feltá-
masztani, fenntartani vagy utánozni. A kí naiak azé vszá-
zadok során ismé telten tanú sí tották, hogy az egyesí tett,
központilag igazgatottbirodalmat tekintik a legj obb po-
litikai rendszernek, minden egyé b változatot elí té lő ena
,,nií zayar idő szakának" minő sí tettek.Mé g ma is ez az
uralkodó, szinte vitathatatlan né zet,

A HAN KoR SÍ RJAI Bs nnŰ vnsZETE/ Egy friss ré _

gé szeti felfedezé s meggy ő zőbizonyité kát szo| gáltatja
annak a fé nyű zé snek é s kifinomult í zlé snek, amelyet a
116 | Az első császórsóg
kodói is tettek ilyen elő vigyázatossági inté zkedé seket
rablás ellen. Ez ideig Liu Seng herceg, Vu császár öccse
a legelő kelő bbszemé ly, akinek sí rját é rintetlenül fedez-
té k fel. É sszerű követliezteté s, hogy a sí r fé nyű zőberen-
dezé se é s tartalma pompájában, ha sokkal nem is, de
valamivel nyilván alatta marad bátyjáé nak, a császí ré -
nak, é s az is, hogy azú ő bbinálhasonló elő vigyázatos-
sággal jártak el, hogy megvé djé k a sí rrablóktól.
A Han-
dinasztia császárainak ismert sí rhalmaiban azonban
mind a mai napig nem vé geztek tudományos ásatásokat.
Az ország egy másik té rsógé ben, Hunan tartomány
fő városa, Cs'angsa közelé ben nemré g meglepő felfede-
zé sre jutottak. Kiderült, hogy a Liu herceg é s hercegné
sí rjában talált kincsek alig mú lják felül gazdagságban é s
kifinomultságbana nem császári vé rbő való l arisztokra-
ták vagy a császát távoli, oldalági rokonainak örök
nyugvóhelyé n elhelyezetttárgyakat A sí r a Han-dinasz-
tia elő kelőarisztokratáj ának,T' ajhercegnek a felesé gé é .
A fé rjet a Cs'ien Han Su(A korai Han-dinasztia törté ne-
te) cí mű mű höz ké szült é letrajzijegyzetekbő lismeri a
törté nettudomány. A sí rt különös gonddal é pí tetté k
meg: vastag faszé nré teggel bé lelté kki, hogy megóvják a
nedvessé gtő l.A környé k talaja ettő lfüggetlenül arról
nevezetes, hogy sajátos összeté tele miatt é psé gben tartja
a benne eltemetett tárgyakat é s tetemeket. Ennek kö-
szönhető en a Cs'angsa környé ki sí rok gazdag forrásai a
ré gé szeti leleteknek. T'aj ú rnő holtteste meglepő enjó ál-
lapotban maradt fenn, é rinté srehú sa mé g rugalmasnak
mutatkozott, é s az orvosoknak lehető sé güknyilt rá,
hogy a teteq felboncolása ré vé nmegállapitsák, milyen
betegsé gben halt meg. Az elhunyt szellemé nek táplálé kul
tálakon elhelyezett gyümölcsök é s é telek is azonosí tha-
tóak maradtak, annak ellené re, hogy megaszalódtak.
Voltak köztük olyan bogyók is, amelyekrő l e felfedezé -
sig nem is tudták, hogy abban azidő ben Kinában már
termesztetté k ő ket,
_ Szé p cseré pedé nyeken é s nefrittárgyakon kí vül igen
fi nom szövé sű ,gazdag é s bonyolul t mintázatú . valláio s
motí vumokat ábrázolő selyemhí mzé seket is találtak a
sí rban, melyeknek mintái a lé lek tú lvilági utazását jelké -
peztek. Várható, hogy ha ennek a leletanyagnak a tanul-
mányozása befejező dik,fé ny derül a buddhizmus elő tti
korszak té nyleges vallási elké pzelé seire é s szokásaira.
Ezt a té mát ugyanis a konfuciánus törté netí rók hajlame
sak voltak figyelmen kí vül hagyni, mivel babonáknak
tartották ő ket,amelyek szerintük ellenté tben álltak az
ortodox hittel. Találtak selyemre í rott ké ziratokat §
köztük a Tao Tö Csing szövegé t, azta klasszikus taoista
mű vet,amely nemhogy ortodox nem volt, hanem é lesen
szembehelyezkedett a konfuciánus taní tással. T'aj ú rnö
bizonyára mű veltvolt, aki jó nevelteté se ellené re sem
fogadta el teljes egé szé ben a konfuciánus tanokat, ame-
lyek é pp ezidő tájtváltakuralkodó, ortodox né zetekká
VANG MANG, A TRÓNBIToRLÓ / Vu császárt köz-
vetlenül nem követté k a trónon hozzá hasonló ké pesse
gű é s egyé nisé gű utódok. Alig nyolcvan é v mú lva a Hap
dinasztiára igen zaklatott idő szakköszöntött; elő bba
Vang ,,hitvesi család" birtokolta a trónt, majd a Liu csa-
lád restauráciő jára került sor, é s ké t é vszázadon át ök
tartották kezükben a hatalmat. A Han-dinasztia elsö
korszakát nyugati Han kornak (i. e.206-tő 1 i. sz. 9-ig}
nevezik, mivel ekkor a fő város Cs'anganban volt, a mai
Hszian, illetve a Cs'in fő város, Hszienjang közelé ben, a
,,szorosokon belül fekvő ország" - Senhszi tartomány-
szí vé ben.A restauráció után a fő városáttelepült Lo
jangba, ugyanoda, ahol a Csou-dinasztia ő sifő városa
volt, Honan tartomány keleti ré szé re.Ezé rt ezt az id&
szakot (i. sz.25122) keleti Han kornak hí vják. A keleti
Han-dinasztia alapitő jaa csásári családból szátmazoü,
ugyan, de csak távoli oldalágról, í gy nem volt közeli ro_
kona a nyugati Han-dinasaia utolsó császárainak.
A Vang ,,hitvesi család" hosszú é veken át irányitotta
az udv art, miközben kiskoruak é s ré gensek uralkodtak
Vang Mangnak, a család fejé nek trónbitorlását azuü
vart sú jtó nehé zsé geké s a termé szeti csapások segí tetté k
elő .Vang Mang rendszeré nek a Hszin- (,,ú j") dinasztia
nevet adta, é s gyakorta fantáziadú s módszerekkel igye.
kezett megbirkózni a nyakába szakadt öröksé ggel, mé g-
is kudarcot vallott. Egy nagy áradás, amelyet a Sárga-
folyó medré nek megváltozása okozott, felkelé st váltott
ki a ké tsé gbeesett emberekbő l,A Han-dinasztia hű sé ges
követő i Liu Hsziuban találták meg vezé rüket. Vé gül el-
keseredett é s hosszan tartő polgárháború után a Han-
dinasztia legy ő ztea tr ő nbitorlót, é s visszaszer ezte magá-
nak a trónt.
 ,Z,
A slRoK oREl
Az ő siidő kben, majd ké ső bbis, egé szen a l5-16. száza-
dig az volt a szokás, hogy a halottakkal együtt szemé ly-
ze tük, sz o l gál ó i k é s háziállatai k, v al amint az alkalmazá-
sukban, illetve a velük üzleti vagy kereskedelmi kapcso-
latban álló szemé lyek agyagszobrocskáit is eltemetté k.
A T'ang kori sí rokban í gy gyakran megtalálhatók kö-
zé p- é s nylgat-ázsiai kereskedő k,házalő ké s lé gtorná-
szok szobrai. A hiedelem szerint a szobrocskákvarázs-
lattal é letre kelthető k,hogy szolgálják a sí rba tett sze-
mé lyt a tú lvilágon. Ez a szokás, vé lik általánosan, az
azonos cé lt szolgáló emberáldozatot váltotta fel, amely
a Sang korban a királyi család tagjainak temetkezé sekor
mé g bizonyosan gyakorlatban volt. A sí rszobrok szoká-
sa a Han korban alakult ki, általánossá azonban csupán
a T'ang korban (7-10. század) vált. Ezután a szokás
;,. f &:r..,&
kD
rönrBNBr
rBpprgBN
mintha lassú hanyatlásnak indult volna. A terrakotta
(é getett agyag) helyé be elő ször a porcelán lé pett (ami
növelte a költsé geket), vé gül ré szletesen kidolgozott,
é letnagyságú alakok váltották fel a kis szobrokat, vala-
mint papí rtárgyak, amelyeket a temeté skor elé gettek a
sí rban. A legú jabb korban egyes ,,haduraknak" - a
hadsereg vezé nylő tábornokainak - a temeté sekor egé sz
papí rhadseregeket, tüzé rsé get, ső tlé gierő té gettek el.
148. ké p: Ásatási munkálatok az első császár, Cs'in Si
Huang-ti sí rjának szomszé dságában, a temetkezé si gödörben.
A roppant sí rhalom a Sanhszi tartománybeli Hsziantól nem
mes§ze, a Lint'ung melletti sí kságon magasodik. A sí rt mé g
az ókorban kirabolták, de l97l-tő I, amióta a munkálatok
megkezdő dtek, lovak, katonák é s ő rök sok száz é letnagyságú
makettje került elő akő zelígödrökbő l.
I18lAsí rokő rei

l49. ké p: ÜtO n0 kerámiaszobra

Liut'angból (Sanhszi tartomány).
Magassága 64, 5 centimé t er, Ezt
a szobrot a Cs'in császár sí rjához vezetö
átj ár ő ban találták eltemetve. E gyedile g
&
dolgozták ki, nem formába öntve.
1,
150. ké p: Ké t Han kori fé rfiszobor
(Pekingi Mú zeum). A karcsú , bajuszos
.f
é s szakállas alak egybeszabott barna
il
munkaköpenyt, a fejé n pedig közönsé ger
il
fekete kí nai kalapot visel. A másik
a kezeit szé les selyemszalag mögé rejti.
Az effé le szobrocskák á| talábar'
alkalmazottakat, titkárokat é s
hivatalnokok at áb r ázolnak.
 l 53. ké p : Ő rszellem,A cseré pszobrot
né gy ré szbő lállí tották össze : sisakját é s
tarajátkülön mintázták meg, lábait é s
szárnyait pedig utólag illesztetté k hozzá.
Szí ne ké kesszürke, magassága 24
centimé ter (Eszaki-Cs'i, 6. század vé ge,
Royal Ontario Museum). Az
ő rszellemeket azé r t hely ezté k el
a sí rokban, hogy távol tartsák a gonosz
erő ket é s az ártő szellemeket. Az
ő rszellemeka né pi hiedelemvilág
szülöttei voltak, irodalmi mű vekritkán
szóltak róluk.
l54. ké p : Katonaló cseré pmakettje.
A dí szes nyeregtakarót é s a lószerszámot
dombormű szerű enhelyezté k rá.
Magassága 23 centimé ter (Eszak-Vej, 6.
század eleje, Musé e Cernuschi, Párizs).
A hosszú , keskeny orr- é s fejré sz
jellemző erre a korra.

151. ké p: Ké t nő szobor Eszak-Vejbő l

(6. század, British Museum).
E sí rszobrocskák rendszerint
szolgálókat, olykor talán ágyasokat
ábr ázoltak. H ajviseletük é s öltözé kük
a különböző nemzedé kek é s korok
divatjának v áltozásait tükrözik. Az
ilyenfajta leletek bizonysága szerint
mind a hajviselet, mind az öltözé k
meglehető sen gyakran módosult.
152. ké p; Tálcára helyezett
akrobatafiguták az egyik csinani sí rból
(Santung tartomány, nyugati Han kor,
i. e.2-1. század). Az akrobaták igen
kedvelt mulattatók voltak kí nában.
I20lAsí rokő rei
155. ké p: Zenekart vivő cseré pteve az
egyik hsziani sí rból (Senhszi Tartományi
Mú zeum). A teher sú lyosnak bizonyul
egyetlen teve számára, de a szakállas
zené szek, akik mintha kő zé p - ázsiaí

vándormuzsikusok lenné nek, nyilván

tetszettek az elhunytnak(1 -8. század).
l 56. ké p : Cseré p lovas szobor, Jung T'aj
hercegnő sí rjából. Magassága 30,5
centimé ter, A nagy orrú , szakállas lovas
egyike azoknak a közé p-ázsiai
fé rfiaknak, akiket a vagyonos kí naiak
na gy számb an alkalmaztak lová szn ak.
Lábát kengyelben tartja. Ebben
a korban mé g ritkán alkalmaztak
kengyelt, használata ké ső bbvált
általánossá, hogy a páncé lba öltözött
lovasok könnyebben megtartsák
egyensú lyukat.
l57. ké p: Cseré pló Jung T'aj hercegnő
sí rjából. Magassága 28 centimé ter
(T'ang kor, i. sz. 706). A Han kori
szobrok stí lusában ké szült, de
termé szethű bb,tanú sí tva,hogy a T'ang
korban már nagyobb figyelmet
fordí tottak a valóság megfigyelé sé re. Ez
a fajta realista ábrázo| ás minden
bizonnyal hatással volt Han Kanra,
a lovak hí res festő jé re,aki Jung T'aj
hercegnő halála után mintegy ötven
é wel é lt.
158. ké p: Sí rszobrocskákkal teli falifülke
Jung T'aj hercegnő sí rjában.
A sí rkamráh oz vezető folyosó í alába
számos ilyen fülké t é pí tettek be, é s
valamennyi zsú folva volt lovak, ő rök,
lovászok é s katonák szobrocskáival, de
találtak mé g bennük kerámiatárgyakat,
ezüstedé nyeket é s halotti bú torokat is.
| 22lAsí rokő rei
l59. ké p : Felemelt karral ülő nőmázas
é s szí nezett szobra (Senhszi Tartományi
Mú zeum). Lehet, hogy eredetileg fából
ké szült zeneszer számot tartott
a kezé ben, amely azonban elpusztult.
Ző Id rubáját sárga virágok dí szí tik,de
kevé sbé ünnepé lyes, mirrt az
udvarhölgyeké . Talán egy hivatásos
mulattatót ábtázol.
l60-161. ké p: Atevé té sgondozóját
ábrázolő ké t cseré pszobrot l 959-ben
találtákegy sí rban, a Senhszi
tartománybeli Hszien közelé ben
(T'ang-dinasztí a, 8. század eleje).
A felmálházott teve é s a szakállas,
kő zé p-ázsiaialak a nemzetközi
kereskedelemre utal.
162. ké p : Nyugati (valószí nű legörmé nr,
borkereskedő T'ang kori mázas szobra.
az ital tátolására szolgálő bő rtömlő vel
(Royal Ontario Museum).
A sí rszobrocskák gyakran ábr ázolnak
nyugatról jött embereket. Felismerhető k
közöttük perzsák, indiaiak, szí rek (talán
görögök) é s né gerek is. Cs'anganban
számos idegen közössé g é lt.
124| Así rokő rei

163. ké p: Nő tábrázoló cseré pszobor

(Musé e Cernuschi, Párizs), A közé pső
T'ang kor dí szes divatja szerint hosszan
lecsüngő ujjakkal ké szült ruhát visel.
A kí nai operaszí npadon mé g ma is ilyen
bő ujjú öltözé kekben adják elő
a hagyományos T'ang kori táncokat.

164. ké p: Ő rdé monfehé r é s narancs

szí nnel festett cseré pszobra a T'ang
korból (Musé e Cernuschi, Párizs). Ezek
az alkotások annak a szokásnak az
emlé kei, amely tiszteletet parancsoló é s
ijesztő alakok szobrait helyezte el
ő rökké nt a buddhista templomok
bejáratánál lé vő falifülké kben. Sok más
né pi hiedelemhez hasonlóan, alighanem
az ő rszellemekis a taoista politeizmus é s
a né pi buddhizmus egyesí té sé bő l
keletkeztek.
126 l A buddhizmus megjelené se

A HAN-DINASZTIA REsTAURÁcrÓ"r,r / A Han-

dinasztia i. sz. 25-ben bekövetkezett restaurációja a kí nai .!

törté nelem egyedülálló esemé nye. Egyetlen más császári

családnak sem sikerült többé visszaszereznie a trónt, ha ;
!

egyszer elvesztette. Kuang Vu-ti császár, aki helyreállí -

tottaa Han-ház uralmát, tulajdonké ppen nem állt egye- i
nes ági, de mé g csak közeli oldalági rokonságban sem az jl

utolsó korai Han-uralkodókkal. Meglehető sen távoü i

rokon volt, de mé giscsak az eredeti alapí tó leszánmazott- í
ja. Azt,hogy a nagyszámú lehetsé ges trónkövetelő közül
§
ő járt sikerrel, nem rokoni elő jogának köszönhette, ha- \:
nem hogy ő volt a legerő sebb. Miután a polgárháboru- §
ból győ ztesen került ki, letaszí totta a trónról a bitorló I

Vang Mangot, í gy jutott az ,,é gimegbí zás"-hoz. Annak, ;

hogy pé ldáját senki sem tudta követni, egyik okaazlehe- b
tett, hogy az uralkodócsaládok oldalági rokonai a ké -
ső bbiidő kbenmárnem támaszkodhattak egy nagy terü- E
let fé lfeudális lojalitására mint hatalmi bázisra. k
A sok é ven át dú ló polgárháború után helyreállí tott n
birodalom csaknem ké t é vszázadig állt fenn, egé szen a tix
222. é vig. A keleti Han császár - azé fttevezté k í gy, mert k
azí jfő vátos,Lojang a ré gi fő várostól, Cs'angantól ke- at
letre volt - nemcsak tekinté lyé t, hanem területeit is visz-
szanyerte. Ezzel egyitt azonban ré szben ú jjáé ledtek a
h
ra
korai Han-dinasztia veszté t elő idé zőbelső dinasztikus
bajok, a,,hitvesi családok" becsvágyó törekvé sei is. Mi- h!
után az ebbő lszárm aző v eszedelmek vé gzetes következ- M
mé nyeit teljes száz esztendő n át sikerült elháritani, az fr6
i. sz. 1. század minden bizonnyal a kí naiak hatalmának
é s kulturális fejlő dé sé nekegyik legnagyszerű bbkorsza-
k
Tc
ka volt. Egy nagy hadvezé r, Pan Cs'ao hosszan tartó alki-
t*
rálysága idejé n folytatódott a nyugati - kő zé p-ázsiai-
területek feltárása: seregeivel eljutott a Kaszpi-tenger &
p artj ár a, innen azltán kö veteket küld ö tt to vább, nyu gat
üllol,
felé , hogy megismerje Rómát, azt a másik birodalmat, }ú
amelyik kiterjesztette uralmát Kis-Ázsiára. A kí nai ha- g
dak beavatkoztakazé szaknyugat-indiai é s a mai Afga-
,pi
nisztán területé n lé tesült, de már hanyatlóban lé vő gö-
rög királyságok ügyeibe is, é s e királyságok egyike - a
W
ú fu
neki nyú jtott vé delemé rt - hű bé reselett Kí nának. cfu
Az igy lé trejött kapcsolatok következmé nyeké nt egy üsii
ú j, nagy horderejű kulturális hatás é rte Kí nát: a budd- 166 / Bódhiszattva márványszobra a T'ang-dinasztia idejé bő l,
ko
hizmus, amelyrő l első í zben Ming-ti, a keleti Han- Lojangból, a8, század első felé bő l.Az ilyen stí lusú szobrok
nő ieskecsessé ge kihí vta a kortársak bí ráIatát. nej
dinasztia második császárának uralkodása alatt esik h0
szó. Ming-ti állí tólag álmot látott, amely arra buzdí tot-
fuM
ta, hogy engedé lyezze azú j nyugati vallás taní tását.Ezt nak, hogy a buddhizmus bevezeté se ebben a korszakban LE
meg is tette, de az ok a valóságban azvolt, hogy cé lszerű - következett be, de eddig mé g egyetlen korabeli buddhis- h§
nek látszott engedé lyezni a buddhizmus egyfe terjedő , ta kolostori lelő helyet sem találtak. A törté netí rás is csat h!3
mé g ártalmatlannak tetsző kultuszát. A dönté st azután kolostorokar
tő bb é vszázaddal ké ső bb emlí t buddhista @í
a császári álomban megnyilvánuló isteni beavatkozással vagy kegyhelyeket, né hány anekdota dí szí tő elemeké nt-
indokolták, í gy nem esett csorba a császár mé ltóságán é s A kí nai buddhizmu§ nagy korszaka az egysé ges biroda- ry
il]H
tekinté lyé n, Valószí nű legmegfelel a törté neti igazság- lom bukása után é rkezett el. es
iel
A DINASZTIKUS KÖRFoRGÁs ns A PÁRHUZ.L\I nEl
165 / Hszüan-cang visszaté r Indiából, ahonnan szú tratekercseket hoz
magával. Ré szlet a tunhuangi Ezer Buddha-barlangokban nÓruÁV.q.L / A keleti Han-dinasztia politikai törté netí mW
(Kanszu tartomány) talált lestmé nyrő l(British Museum). nek - felemelkedé sé nek, virágzásának, hanyatlásának é s m

bukásának - szimmetriája elbű völte a kí nai törté netí ró-
kat, a vele nagyjából egykoru Római Birodalom fejlő dé -
sé vel mutatkoző látsző lagos párhuzamosság pedig arra
bitta az európai törté né szeket, hogy általános é rvé nyű
elmé letké ntalkalmazzák A kí naiak ennek az uralkodó-
háznak a törté neté ben a dinasztikus körforgás modellj é t
Látták. Elmé letük szerint minden dinasztiának hasonló
utat kell megjárnia felemelkedé sé tő la bukásáig: elő ször
megjelenik a hő salapí tó, erő s,feddhetetlen jellemű é s
szigorú erkölcsű fé rfiú ,aki helyreállí tja a bé ké té s a ren-
det, utána következik fia é s unokája, akik mé ltó örökö-
sei, bár könnyebb feladatokkal kell megbirkózniuk.
A negyedik nemzedé k tagai, akikszázé wel ké ső bblé p-
nek szí nre, mű velt,de pompakedvelő , té kozlő é s é lvhaj-
hász emberek, akik nemtörő döm módon szabad folyást
engednek az esemé nyeknek, de azé rthata| muk mé g nem
inog. Az utódok ötödik é s ké ső bbinemzedé ké vel meg-
kezdő dik a hanyatlás: az örökösök esetleg kiskorú ak, a
ré genssé g veszé lyei elkerülhetetlenek. A palotákban ne-
velt ifiakat eunuchokból álló szemé lyzetük elké nyezteti,
kicsapongásokra csábí tja é s mind jobban elszakitjaava-
ló világtól. Kegyeket osztogatnak, é s a hatalmat, ame-
lyek gyakorlásáraő k maguk ké ptelenek, kapzsi é s nagy-
rav ágy ő ,ráadásul alkalmatlan, mé ltatlan embereknek
engedik át. A korrupció aláássa aközszolgáIatmegbiz-
hatóságát é s szí nvonalát, a tartományokat rosszul kor-
mányozzák, a sé relmeket nem orvosolják. Felkelé sek
törnek ki; ha elnyomják ő ket, ahadsereg tú l hatalmas
lesz, viszálykodik az udvar kegyenceivel, é s mindez vé res
vé gkifejletké nt romlásba é s polgárháború ba taszitja a
birodalmat.
Ezidő tájtű j,egyetemes vallások születnek: Kí nában
a buddhizmus, a nyugati világban a kereszté nysé g, é s
lassan átformálják azokat az é rté keket,amelyekre a ré gi,
klasszikus kultú ra é pült, é s enné l is erő teljesebb hatást
gyakorolnak a mű vé szetié s az irodalmi izlé sre. Vé gül
jönnek a barbár betöré sek, é s feldarabolják a meggyen-
gült, belső leg megosztott császátsálgot. A szóban forgó
elmé letnek é s alkalmazásának ké t problé mája van, Az
első : a dinasztikus körforgás ebben a tiszta formájában
csak a keleti Han-dinasztiára illik rá. Távolabbi vagy
közelebbi utódaiknak vagy másfajta problé máik támad-
tak, vagy tú lságosan rövid ideig voltak hatalmon ahhoz,
hogy uralkodásuk jelentő sé gteljeslegyen. Másodszor: a
buddhizmus szefepe Kí nában nem hasonlithatő össze a
kereszté ny vallásé val Európában. A buddhiznus az evi-
lági é lettő elvonatkoztatott
l vallás, amely azt tanitja,
hogy az üdvözülé s azegyé ná| tal megszerzett tudás ré vé n
é rhető el. Társadalmi ,,üzenete" alig van; számára avi-
lág csak káptázat,illrű ziő ,é s ezé rt nem é rdemel figyelmet.
Igy soha nem is jutottvezető poziciő khozaz államveze-
té sben, é s nem lett uralkodő váaz oktatásban. A keresz-
té nysé g viszont kiszorí totta a korábbi vallásokat, é s át-
vé tte az oktatási feladatokat azirástudatlanságba süly-
lyedt világban, A buddhizmus sosem volt ké pes többre,
mint hogy megnyerje a császár kegyé t, aki elvben konfu-
A buddhí zmus megjelené se I l27
ciánusmaradt, é s nem tiltotta ki a,,bölcs" é s taní tványai
taní tásait az iskolákból. A hivatalnoki kart a konfuciá-
nus taní tásokra oktatták; az idő sebbekesetleg maguké -
vá tehetté k a buddhizmus tanait, é s öreg korukban visz-
szavonulhattak a kolostorokba elmé lkedni, de az ál-
lamigazgatás é s az oktatás jellege alapjában konfuciá-
nus maradt. A párhuzam akkor lenne pontos, ha a
mű velté s nagy hatalmú emberek bölcselő je Arisztote-
lé sz maradt volna, a né ptömegek szellemi irányitását
pedig a pápák vetté k volna át.
A BIRODALOM SZETHULLÁSA / A sárga turbáno-
sok nevű vallási szekta felkelé sé nek kitöré se arra ké ny-
szerí tette a Han-udvart, hogy i. sz. 184-ben nagy hadse-
reget állí tson fel. Küzdelmes é vek ltán ez a hadsereg el-
fojtotta alázadást, de parancsnokai, akik akkorra a bi-
rodalom leghatalmasabb emberei lettek, hamarosan
szembekerültek egymással, é s összeesküvé sekbe, hatal-
mi veté lkedé sekbe keveredtek. Az udvart, ahol mé g az
akkori ,,hitvesi családé " volt a vezető szerep, lekötötte a
fennmaradásé rt folytatott küzdelem. Ling-ti császár
(167-189) a palota eunuchjainak irányí tása alatt állt, é s
vakon megbí zott bennük. Mivel az eunuchok gyulölté k
a köztisztviselő i kar tagjait, acsászártis ellenük hangol-
ták, aminek üldözteté s é s számos kivé gzé s lett a követ-
kezmé nye, saját hí veiknek viszont magas tisztsé geket é s
kitünteté seket jártak ki. A császár támogatásával min-
den té ren ő kgyő zedelmeskedtek, egé szen addig, aní g
szembe nem kerültek a hadsereggel, A válságot Ling-ti
halála robbantotta ki. Az eunuchok ellenezté k annak a
hercegnek trónra kerülé sé t,akit az özvegy császárné vá-
lasztott ki, márpedig a császárné a hadsereg fő parancs-
nokának a hú ga volt, é s hozzá folyamodott segí tsé gé rt.
A fő vezé ra fő városbavezé nyeltecsapatait, majdmegpa-
rancsolta az eunuchoknak, hogy vonuljanak vissza a
magáné letbe. Mivel azonbanú gy hitte, hogy serege sza-
vatolja abiztonságát, kí sé ret né lkül ment be a palotába,
hogy tárgyaljon a ré gensi hatalmat gyakorló császárné -
val, é s ekkor az eunuchok meggyilkolták. A hadsereg
nyomban megrohanta a palotát,lemé szárolta az eunu-
chokat, é s a pártfogolt herceget ültette a trónra, akit az-
ltán az egyik parancsnokuk, egy kegyetlensé gé rő lhí res
ember elrabolt. Kitört a polgárháboru. A harc ré szben a
törvé nyes fő hatalom megszerzé sé é rt,ré szben a központi
irányí tás maradványainak biztosí tásáé rt folyt. Hamaro-
san azonban nem maradt semmi, amié rt é rdemes lett
volna küzdeni: a birodalom darabokra szakadt, é s vé gül
három királyságra tagolódott: azé szakira, a dé lire é s a
nyugatira. Az utóbbi - é s egyben a leggyengé bb - a Han
császári ház egyik távoli leszármazottjának az uralma
alá került.
A három uralkodó közül a leghatalmasabb, C'ao
C'ao megfosztotta trónjától az utolsó Han császárt, aki
már é vek ő ta az őtehetetlen bábja volt csupán, é s Vej
né ven saját uralkodóházat próbált lé trehozni. Veté lytár-
sai azonban jóval erő sebbeknek bizonyultak, é s soha
l28 l A buddhizmus megjelené se

nem tudott nagyobb területet a fennhatósága alá vonni,

mint Kí na é szaki felé t. Ennek azidő nek,a,,Három Ki-
rályság" korszakának a kí nai né phagyományban ké -
ső bb egy hí res regé nyállí tott emlé ket, amely a kort a
háború , az ármánykodás é s a hű sé ghő skoraké ntábtá-
zolta. A hű sé geté s állhatatosságot Sunak aHan-házbő l
való királya ké pviselte, az árllást pedig a Vej-dinasztia-
beli C'ao C'ao testesí tette meg. Ezazidő szaknem tartott
s o kái g (222-tő l 26 5 -ig), a C sin -din a sztia alatt (26 5
-3 I 6)
a birodalom rövid idő reú jra egyesült, de megszilárdulni
már nem tudott, mert alig ötven esztendő mú lvaelsöpör-
te a tatárok tömeges betöré se. A Jangce folyő é szaklva-
gffi tő medencé jé n tú li dé li országré szt azonbanmé gszáz-
ötven é ven át megtartotta a Csan-dinasztia.

167 l Zclldmázas kő edé nyurnaShaoshingból (Csöcsiang tartomány),

alakok é s é pületek, á Csin-dinasztia
tetejé n ké t ré tegben emberi
(265-316) korából. Magassága 46,6 cm. Az alakok valószí nű leg
a taoista halhatatlanokat ábrázolják a Nyugati-hegysé gben

168 / A jünkangi barlangtempiomok Tat'ung mellett.

A Buddha-szobor 13,7 mé ter magas, é s az 5. század második
felé bő 1való.

169 / Buddhista szobrok a Kuejünben (Kuangszi tartomány) lé vó

,,Szeles barlangban". Dé len nem fordulnak ilyen bő sé geseneló
a korai buddhista szobrászat alkotásai.

170 / A Ku Jang-barlang belseje a Lojang közelé ben lé vő

Lungmenben, az 5. század vé gé rő l vagya 6. század elejé rő l.

kí na tehát ketté szakadt: é szakon hetvenesztendön

anarchia ulán egy ú j tatár tő rzs,a tobaegyesült dinasai-
átalapitottVej né ven. A dinasztia hamarosan erő skí nai
befolyás alá került, amelynek jellegé t azuralkodók áltail
támogatott buddhizmus né mileg módosí totta. Dé len o
csin-uralko dóházat rövid é letű dinasztiák követté k, kil
zülük egyik sem maradt fenn ké tvagy három nemzedé h-
né l tovább. A dé li területeken té nylegesen katonai des-
poták uralkodtak, akik császároknak nevezté k magu-
kat. Annak azű jarisztokráciának soraiból kerültek ki,
amelynek gazdasági ereje a Jangcé tő dé l lre fekvő tarto,
mányokban lé vő nagybirtokaiból származott, ahol at-
koriban erő teljes betelepí té s indult meg. Ezek az a."isa.- t
tokraták nem teremtettek valódi é rtelemben vett ú j feu N
 A buddhizmus megjelené se I I29

dalizmust. Az udvari pozí cióké rt versengtek egymással,

ebben né vlegesen a császár parancsnoksága alatt állő
magánhadseregek támogatták ő ket. Gyakran együtte-
sen lázadtak fel, sző ttek összeesküvé seket, é s közös erő -
vel bitorolták a trónt. Hosszú távú cé ljuknak mindenkor
az é szaki országté sz visszahódí tását vallották, de csak
nagyon ritkán voltak ké pesek olyan lé tszámú haderő t
kiállí tani, amely akár csak megkí sé relhette volna vé gre-
hajtani a feladatot. A Vej-dinasztia bukása után é szakon
is hasonló körülmé nyek alakultak ki, ot rövid é letű di-
nasztia - a legtovább fennálló is csupán harminckilenc
é ven át lé tezett- szólt bele az akkoriban már csak ré sz-
ben tatár eredetű katonai arisztokrácia versengé sé be.
A Vej-dinasztiának a nagy birodalom kormányzásá-
hoz igé nybe kellett vennie a kí naiak szolgálatait, é s ez
arra ké nyszerí tetteő ket, hogy saját tatár elő kelő ik mel-
lett lé trehozzanak egy kí nai arisztokráciát is. A ké t társa-
dalmi csoport azután egymás között házasodott, é s vé -
gül minden lé nyeges különbsé g megszű ntközöttük.
A Szuj-dinasztia a| apitő ja, az ú j trónbitorló maga is
ilyen vegyes házasságból született: apai ágonvolt kí nai.
Egy rövid hadjárat során legyő zte az utolsó, gyenge dé li
dinasztiát, a Cs'en uralkodóházat, é s 589-ben ismé t
egyesí tette Kí nát. Kina2'13 é ven át volt ré szekre szakí t-
va, de a központosí tott birodalom megszű né senem járt
olyan következné nyekkel, mint amilyenek a Nyugat-Ró-
mai Birodalom összeomlása után Európában elő álltak.
Kí nában nem volt söté t közé pkor, az irodalom virág-
zott, a költé szetben ú j é s bonyolult formák fejlő dtekki,
a mű vé szet- a buddhizmus ösztönzé sé re - mestermű ve-
ket alkotott a szobrászatban, amelyek ma is tanú skod-
nak a korról. A festé szet is fejlő dött .Igaz,hogy csak igen
kevé s eredeti mű lé tezik, de az eredetiekhez nagyon közel
álló másolatok már nagyobb számban maradtak ránk.
, nyű zőé s elő kelő
A nankingi udvar kifinomult izlé sű fé
volt, irigyelt mintaké pül szolgált azé szaki udvarok szá-
mára, amikor ezek egyre inkább a kí nai kultú ra hatása
alá kerültek. Nem alakult ki tehát semmilyen nyelvi é s
mű veltsé giszé ttagoltság, ami állandósí totta volna a bi-
rodalom politikai megosztottságát. A tatár nyelvek ki-
haltak, legyű rteő ketaz é szakon é lő kí naiak elsöprő
többsé ge. A tatárok é s kí naiak együtté lé sé bő neml kelet-
keztek ú j né pek, csupán ú j arisztokrácia, amely nyelvé -
ben é s kultú rájában kí nai volt. Az ú jraegyesí té sneknem
volt lé lektani akadá| ya, é s a Jangce alsó folyása menté n
elterülő kelet-kí nai sí kságok sem jelentettek akadályt.
A megosztottság idő szakában, ső tmé g azltánakő -
vetkező T'ang kor jó ré szé ben is, a hagyományos konfu-
ciánus filozófia é s ké pviselő iáltalában egy helyben to-
pogtak: a T'ang kor ké ső iidő szakáig nem tű ntfel nagy
né v a konfuciánus irodalomban. yáltozatlanul hirdetté k
a ,,Bölcsek" tanaí t,é stovábbra is ezek alkották az okta-
tás é s a hivatali é let alapját, de mivel ebben az idő szak-
ban a köztisztviselő i karnak - a konfuciánus tudósok
mú ltbeli é s ké ső bbifő támaszának - sokkal kisebb volt a
hatalma, mint a Han korban,ezmár nem ösztönözte az
t30 | A buddhizmus megjelené se
embereket arra, hogy effé le szolgálat ré vé ntegyenek
szert hatalomra é s befolyásra. A tekinté lyes emberek
most az ú j katonai arisztokrácia soraiból kerültek ki.
Tagjait- kivált a dé li birodalomban - szinté n hagyomá-
nyos módon, a konfuciánus klasszikusok szellemé ben
nevelté k ugyan, de karrierjük során nem annyira tanul-
mányaikra, mint inkább katonai erejükre támaszkodtak.
A TAoIZMUS ELÓRErÖnnsn / Miközben a konfu-
cianizmus veszí tett korábbi befolyásából, az ú j taoizmus
é ppen ebben azidő szakban lé pett nagyot elő re. Lao-ce
é s Csuang-ce eredetileg kvietista filozófiája tú lé lteugyan
a Cs'in kori könyvé geté st, a Han korban azonban foko-
zatosan olyan rendszerré alakult át, amelyben a mágikus
rí tusok é s az alkí mia áltudományajátszotta a fő szerepet.
Az ú j taoisták ahalhatatlanság titkát kutatták, olyan
gyógyszereket kerestek, amelyek megakadályozzák a
test elhasználódását, é s korlátlanul meghossz abbitják az
é letet. Megpróbálkoztak továbbá olyan ké miai ható-
anyagok felkutatásával is, amelyek alkalmasak lenné nek
a közönsé ges fé meket arannyáátalakí tani. E ké t cé lkitű -
zé sik az akkori viszonyok között rendkí vül rövid idő
alatt eljutott a Római Birodalomba, első sorbanAle-
xandriába, ahol,,elixir vitae",illetve,,bölcsek köve" né -
ven váltak ismertté . Ezekazelké pzelé sek erő senbeágya-
ző dtaka közé pkori kultú rába, é s egé szen a modern ter-
mé szettudomány kialakulásáig vir ágzottak. IJ gy anez
törté nt kí nában is. A taoisták szilárdan hittek abban,
hogy elő deikközött voltak emberek, akik megszerezté k
l71 / Ji é s han (kí nai) nemzetisé gű ,,mezitlábasdoktorok"
a gyógynövé nyek hatását tanulják gyakorlaton, Szecsuan
tartományban.
a halhatatlanságot, majd visszavonultak, hogy határra-
lan jövő jüket szemlé lő dé sselé s elmé lkedé ssel töltsé k el
valahol a hegyekben. A ,,halhatatlan' sző ta kí naiak a
,,fé rfi" é s a,,hegy" ideogramjának kombinációjával í rják
le. Az é letelixí rkutatóit nem tartotta vissza aziem, hóg,
mé g soha senki nem találkozottegyetlen halhatatlanná
sem. A T'ang korszakban ezt a hiedelmet az udvar is
komolyan vette. Az é letelixí r egyik változatát, amelyit
sok higanyt tartalmazoí t, igen hatásosnak hitté k - nitt_
ván varázslatos tulajdonsága miatt, hisz folyé kony fe-
volt. A T'ang-dinasztia ké ső tagjai
i közül sok császár
igen röviden hozzájutott ahalhatatlanság kevé ssé kelle-
mes fajtájához, mivel a higanyrendkí vül mé rgező anyag
Am a taoista kutatók kifogyhatatlan lelkesedé se ez
iránt az áltudomány iránt, amely a varázslatba vetetl.
hiten alapult, ezű ttalis né hány valóban é rté kesfelfede-
zé sre v ezetett, igaz,hogy inkább vé letlensé gbő l,semmint
elő remegfontolt szándé kkal. A taoisták fedezté k fel en
állí tották elő a puskaport, amit hosszú idő nát nem hadi
cé lokra használtak, hanem tüzes petárdákhoz a gonosz
szellemek elű zé sé re (akárcsak manapság). Hasznosí tot-
ták a mágnesvasé rc ré gebben, mé g a Han korban felfede-
zett tulajdonságait, é s kifejlesztetté k a mágneses irán1-
tű t,melyet eleinte csak sí rboltok é s más é pí tmé nyekhL-
lyes tájolására használtak. A taoizmus különösón eróg
volt a dé li, tengerparti Fukien tartományban, Kí na leg-
kiválóbb hajósainak szülő földjé n, ahol a tengeré szek1
taoista papok felfedezé sé tgyakorlati navigációs cé lokra
alkalmazták. Azt,hogy mikortól, nem tudjuk biztosan
meghatározni, de valószinű leg a ké ső T'ang korban. a
9-I0. században következett be ez a változás. A ké soi
taoizmus tehát nemcsak a termé szeti jelensé gek költő ir
ihlette meg, hanem - ré szben akaratlanul - elósegí tette a
üT]
ffi
!im.
ilm[
lüt p
fld
mEl
§fr
sú !É
k[
tfol
ffi
qF
dfr
ü&
W,
172 l T'ang Taj-cung egyik harci paripájának lapos dombormű ve.
Annak idejé n a Hszian közelé ben é pült sí rjához vezető utat
szegé lyezté k ezek a dombormű vek. Jen Li-pen faragta ki ő ket
valódi, csatákban elpusztult 1ovakró1 ké sziilt festmé nyek
alapján.

I73 lKí na a T'ang-dinasztia idejón.

fé mek é s a gyógynövé nyek sajátságainak a megismeré sé t

is, Az ortodox konfuciánus vallás hí vei azonbanataoiz-
must mindenkor hibás álflloző flának, irodalmi alkotása-
it pedig babonás, bálványimádó, hitelt nem é rdemlő mű -
veknek tekintetté k. A konfuciánusok tiltakozása soha
nem tudta elhallgattatni a veté lytársat, de rágalmaikkal
sikerült a ké ső taoizmust
i közönsé ges babonának minő -
sí teni, amely mé ltatlan egy mű velttudóshoz .Ez abirálat
ké tsé gkí vülhelytálló volt ré szben, de tú l messzire ment,
é s a valóságos teljesí tmé nyeket é ppú gyelvitatta, mint a
tóves elké pzelé seket. A konfuciánus gondolkodásban
igen erő svolt a kí sé rletitermé szettudomány ellentáplált
é s ez volt az egyik oka annak, hogy a taoista
elő í té let,
alkí miából nem bontakozott ki valódi ké miai é s fizikai
fejlő dé s.
IJJRAEGynsí rns A SzUJ-DINASzTIA InnrnN
Szuj Jang Csien (589-605) császár , aki az á| tala alapitott
Szuj-dinasztia uralma alatt ismé t egyesí tette Kí nát, a rö-
vid é letű é szaki Csou-dinasztia utolsó uralkodójának a
veje volt. Az é szaki Csou uralkodő ház fosztottameg
trónjától az ugyancsak rövid ideig fennállt é szaki Cs'i-
dinasztiát. Ezek a gyenge é s rosszul szervezett hatalmi
rendszerek a Vej-dinasztiát követté k, az egyetlen olyan
királyi házat é szakon, amely Kí nának a tatár ok ellenő r-
zé se alatt állő ré szé ntartós uralmat tudott lé trehozni.
Jang Csien, a Szlj-ház első császára, apaiágon kí nai
volt, anyai ré szrő ltatár. Annak a vegyes származásika-
tonai arisztokráciának jellegzetes ké pviselő jevolt tehát,
amely vezető szerepet játszotí a politikai szí nté ren.El-
lenfelei az országdé li ré szé ben uralkodó Cs'en-dinasztia
tagjai voltak. Rövid é letű gyenge
, rendszer voltazövé ké
is, harmincké t é v alatt hé t uralkodó követte egymást é s
mindegyikük legfeljebb három-né gy esztendeig uralko-
dott. Mé g a Jangce felső folyásánállé vő tartományok
sem tartoztak ellenő rzé sükalá: itt egy másik, elmozdí -
tott dé li dinasztia, a Hsziao család örökösei uralkodtak.
Ilyenformán a birodalom mindké t ré szé ngyenge kormá-
nyok é s zű rzavarosállapotok uralkodtak, é s ez kedvező
lehető sé getteremtett egy erő skezű hódí tó fellé pé sé re.
Jang Csiennek azután nem is okozott sok gondot a
Cs'en-ház megdönté se, majd hogy az egé sz egykori dé li
birodalmat egyesí tse saját é szaki államával.
A várható az lett volna, hogy az egyesí té s, amelyet
mindazé szaki, mind a dé li területek lakossága örömmel
fogadott, hosszú idő nát nem talál ellenző kre. Ám Kí na
7 ú jraegyesí té sea Szuj-dinasztia által furcsa párhuzamo:
mutat a Cs'in-ház által vé ghezvitt, eredeti egyesí té s tö;-
té neté vel. Az egyesí tő dinasztia mindké t esetben csak ri;-
vid ideig tartotta magát; az egyesí té staz állhatatos utc-
dok, a Han-, illetve a T'ang-házbeliek szilárdí tottai
meg, A Szuj-dinasztiátJang-ti, a második császár szerte-
lensé ge, nagyravágyása, ső tmegalomániája döntötr;
romlásba. Különös egyé nisé ge ré vé nő lett a kí nai törte-
netí rásban a ,,rossz császár" mintaké pe, ellenté te pedi:
az ltána következő T' aj cun g, a T' ang-Itáz tulaj donkeB,
-
peni alapí tója, akit igazi ,jó császár"-nak emlegetnei
Ily módon nem könnyű eligazodni az elfogult forráso-
kon, é s kiderí teni, hogy milyen is lehetett ezeknek a;
uralkodóknak a valódi termé szete.
Jang-ti feltehető enkülönc volt. Költsé ges lé tesí tme-
nyei közül azonbln nem egy igen nagy hasznára vált .
birodalomnak. Ő é pí ttette a Nagy Ósatornát, ametr--
Jangcsou közelé ben kötötte össze a Jangcé t a Sár_sa-
folyóval, é s ezzel lehető vé tette, hogy hatalmas menn\]-
sé gű árut viszonylag könnyen el lehessen juttatni dé lr,_:L
é szakra é s vissza. A csatornát ké ső bbé szak é s dé l fel:
egyaránt meghosszabbí tották. é s a nagy vizitltatmind:g
karbantarto tták, a legutóbbi é vekben pedig mode rnizá_-
I74 l Ané gy óriási szárnyas oroszlán egl.ike, Nanking közelé ben.
ALiang-házbeli császár sí rjához vezető ú t menté n álltak, aho_
most szántóföldvan(az 507. é s 557. közötti é vekbő l).
175 l Egy másik szárnyas oroszlán. A harmadik a falu iskolájának
udvarán látható, a negyedik már csaknem teljesen elmerült
a puha talajú rizsföldben.

ták. Ha a csatorna olyan császár alkotása lett volna, akit
a konfuciánus törté netí rók tárgyilagosan í té lnekmeg,
nemigen kifogásolták volna ezt a vállalkozását. Jang-ti
ú j dé li fő várost is alapí tott Jangcsouban, a Nagy Csator-
na Jangce felő livé gé né l.A terv ké tsé gkí vülköltsé ges
volt, de - legalábbis ré szben - indokolttá tette a té nyleges
politikai szüksé gszerű sé g:azáltal, hogy a kormány ú j
szé khelyet kap, amelyet a csatorna közvetlenül össze-
kapcsol Lojanggal, a é gi é szaki fő várossal, a dé li or-
szágré szsem szorul hátté rbe é s idegenedik el. Már kevé s-
bé látszik indokoltnak a lojangi palota áté pí té seé s mellé
a fé nyű ző , hatalmas park lé tesí té se,amelyhez roppant
költsé ggel é s fáradsággal növendé k fákat szállitottak é s
ültettek el, Azt tapintatosan elhallgatták, hogy e fák kö-
zilbány é lte tú l eztazeljárást.
A SZUJ-HÁz rurÁsA / Mindez akár hóbortnak is
tekinthető , az ijraegyesí tett birodalom azonban elé g
gazdag volt, Vé gzetesnek bizonyult viszont Jang-tinek
az a v állalko zása, amely K o gurj o é sz ak - ko reai király s á g alapja csak az uralkodó morális tekinté lye lehet, amelyet
meghódí tására irányult . Ez az állam a mai Koreai Né pi
Demokratikus Köztársaság é s a jelenlegi Liaoning tar-
tomány, vagyis Dé l-Mandzsú riajelentő sré szé tfoglalta
magában. A vidé k eredetileg a Han-dinasztia távoli ko-
lóniája volt, amint errő la ré gé szet bő sé gesbizonysággal
szolgál, de a gyengekezű utódok idő velelvesztetté k.
Jang-ti egymást követő betöré sei (611 é s 614kő ző tt)ka- szolgáltak az utókor elismeré sé re.
tasztrő fáhozvezettek. A kor'eaiak kiválóan é rtettek a
fallal körülvett városok vé delmé hezé s kerülté k a nyí lt
ütközeteket a sokkal nagyobb kí nai seregekkel. Kivár-
A buddhizmus megjelené se | 133
ták, hogy az ellensé g felé lje a ké szleteit ezen a távoli vidé -
ken, ahol a közlekedé s nehé z, é s igen kemé ny a té l. A csá-
szár makacsul ragaszkodott elké pzelé sé hez,de amikor
ú jabb hadjáratbakezdett volna, szé les körű ellenállásba
ütközött. Az ellenállás azltán felkelé sekbe torkollott,
amelyeket nem tudott elfojtani, é s azok egyre nagyobb
teret nyertek. A császári cí mre pályáző veté lytársak so-
kaságából vé gül a T'ang-ház megalapí tója került ki
győ ztesen. Sikereit fő ké ntmásodszülöttfla,Li Si-min, a
ké ső bbiT'aj-cung császár (627-649) katonai ké pessé gei-
nek köszönhette.
A zű rzavarbanJang-tit, a Szuj-házból való császárt
meggyilkolta egy másik nagyravágyő lázadő aki , a dé li
fő várost, Jangcsout is kifosztotta.
A C s'in-din asztia so rsával tehát ez esetben igen közeli
párhlzam figyelhető meg, ami a konfuciánus törté net-
í rás egyik legfő bb té telé nek alapanyagául szolgált: a
haderő erkölcsi é rté kekné lkül nem lehet szilárd alapja a
politikai rendszereknek, é s a tartós uralkodás valódi
kiváló (é s ortodox konfuciánus) miniszterek, valamint a
barbárok távoltartására a határvidé ken állomásozó kö-
telessé gtudó é s engedelmes hadsereg támogat. Ű gylát-
ták, hogy ezekaz eré nyek a korai T'ang-dinasztiaural-
kodásakor valósultak meg, mert tagai,legalábbis elein-
te, ilyen alapelveket vallottak maguké nak, amivel rá-
T'AJ-CL]NG CSÁSZÁR / T'aj-cung császár (meghalt
649-ben) Cs'angan közelé ben lé vő sí rját valamikor a

hozzá vezető ú ton felállí tott, hat lovat ábrázoló, csak-
nem é letnagyságú dombormű dí szí tette: azoknak a lo-
vaknak az emlé kmű vei,ameiyeken a T'ang-dinasztialé t-
rehozása során ví vott csatákban lovagolt é s közben dő 1-
tek ki alóla. Ellenté tben a sí rokhoz vezelő utak menté n
felállí tott többi szobrászati alkotással, e dombormű vek
ké szí tő jé neka nevé t ismerjük: Jen Li-pennek hí vták, fes-
tő volt, é s T'aj-cung udvarában magas tisztsé get töltött
be. Ezeket a dombormű veket a kí nai mű vé szet legerede-
tibb ós legjobb szobrászati alkotásai között tartjákszá-
mon. Tudjuk, hogy a munkára a császár adott megbí -
zásí , é s valószí nű legmár jő valhalála elő tt elké szültek.
Az eredeti alkotásokat - közülük kettő jelenleg Phila-
delphiában, a másik né gy Hszianban van - rövid verses
feliratokkal látták el. A szöveget maga T'aj-cung í rta,
közölve a 1ó nevé t é s az alkalmat, amikor lovagolt rajta
a csatában. Valamivel korábbi idő bő a l, Nankingban
uralkodó, dé l-kí naiLiang-dinas ztí a korábő l (502-5 56)
maradtak fenn mé g ezekhez fogható, bár formailag elté -
rő szobrászati alkotások. ()tt ket gigantikus mé retű
oroszlánpár á1l egymással szemben (ha ugyan oroszlá-
nok, mivel szárnyuk van) egy császári sí rhoz vivő ú t mel-
lett (a sí rnak magának azonban nyoma sem maradt a
föld felszí né n). Az egyik oroszlán ma a falu iskolájának
1
i
]
-,* ,
'tf
*É .|
.,€# ',
.fé .:1
'| *
=
:r .;4*
:
:i
í '.+ * = ;
játszóteré n áll, a másik ré szben a szomszé dos rizsföli
lágy talajába süppedt. mí g a harmadik teljesen a föld ala
került, csak ú gy é szlelhető .ha egy bottal beleszurkálnak
a sárba. Ezek a mitikus lé nl,ek az uralkodó hatalmát é s
fensé gessé gé t jelké pezik. ugyanakkor az oroszlán szc
Buddha szinonimá;a is (a si oroszlánt é s taní tót is jelent
T'aj-cung, a harcos. csatamé njeit becsülte legtöbbre, .
buddhista Liang császár viszont vallásának kí vánt pom-
pás emlé kmű vetemelni.
A T' ang-ház által lé trehozott politikai rendszer kevé s-
bé elfogult é rté kelé searra mutat, hogy T'aj-cung - minc
fő parancsnokké nt, apja uralkodása idejé n, mind utóda-
ké nt, a császárt trónon - arra törekedett, hogy ellenő rze-
se alá vonja a katonai arisztokráciát, é s lehető leg korla-
tozza hatalmát. Arró1 a társadalmi ré tegrő van l szc,
amelyhez saját családja é s a tróné rt folytatott harcba-
ré szt vevő összes veté lytársa tartozott. Innen kerültek L
azonban ahozzá hű ,legkiválóbb katonák é s tábornc-
kok is, Több mint egy é vszázadon át mind az é szaL
mind a dé li trónbitorlók ebbő laz osztálybő lszármaztaL;
é s mindig kihasználták az alkalmat,ha az uralkodóh;:
é lé ngyengekezű uralkodó vagy ré gens állt.Li Si'min.:
első T'ang császárnak nem a legidő sebb, hanem csai
másodszülött fia volt. Bátyja, a trónörökös nem tünte;:;

176 / Hölgyek szé pí tkeznekKu K'aj-cse ,,Intelmek az udvarhölgyek
oktatónő je számára" cimű 4. századbő l való eredeti
festmé nyé nek T'ang kori másolatán. (Ví zszintes selyemtekercs,
szinezett tusrajz - British Museum.)
I77 l Há| ószoba-jelenet ugyanarról a tekercsrő l.
ki magát a háború kban, annál fé lté kenyebbvolt öccse
vité zsé gé reé s hí rnevé re.A törté netí rók szerint összees-
küvé st sző ttellene, vógül pedig azé leté retört, Li Si-mint
azanban figyelmeztetté k, aki vonakodva bár, de,,ké ny-
telen volt" első ké ntlecsapni, é s megölte bátyját a palota
kapujában. Az öreg császáí akkor lemondott a trónról
hő sfia javára, é s ezzel kezdeté t vette T'aj-cung uralma.
A törté netnek azonban csak az egyik oldalát ismerjük,
mé g ha bő vé benvagyunk is a dokumentumoknak. Nem
tudjuk, milyen indí té kokvezetté k T'aj-cungot: meg
volt-e győ ző dveróla, hogy tettei alapjánvalóban ő tilleti
a trón, vagy talánattól fé lt, hogy testvé re rosszul kormá-
í | yozna, é s tönkretenné az ű jdinasztiát, ú gy, ahogyan
Jang-ti aSzlj-házat Mindké t m agyarázatnak volna é sz-
szerű alapja, de maga a palotaforradalom - akár jogos
volt, akár nem * veszedelmes precedenst teremtett, ame-
lyet ké ső bba T'ang-házból való uralkodók többször
ltánoztak vagy legalábbis megkí sé reltek. Mivel a nagy
T'aj-cung sikerrel járt, a módszer ,,szalonké pessé " vált.
.' . l'l
::'r j'
,]].] i
i, n.
T'AJ-CUNG REFORMJAI / T'aj-cung tehát trónbitor-
ló volt, de uralkodó korában vé ghezvitt tetteié rt a törté -
netí rók minden igyekezetükkel megpróbálták í iszí ára
mosni. Ha pedig eztné zzik, ké tsé gkí vüligazukvolt, mi-
vel T'aj-cung ugyanolyan kiváló államfő lett, mint ami-
lyen nagyszerű hadvezé r volt - ami csak ritkán fordul
elő .Tevé kenysé ge tartós hatással volt mind saját dinasz-
tiájának, mind a ké ső bbikorok uralkodóházainak poli-
tikai rendszeré re. Reformj ainak legfő bb cé lj a valószí nű -
leg az ú j államrend megszilárdí tása volt, óvinté zkedé s-
nek szánta ő ket a bomlasztó erő kellen, amelyeknek elő -
dei áldozatul estek. Ervé nyrejuttatta é s tovább fejlesz-
tette azt a reformot, amellyel - amint ma rnár tudjuk - a
Szuj-dinasztia is kí sé rletezett: a hivatali állásokra aján-
lott kliensek kinevezósi rendszeré t felv áItattaa megfelelő
irodalmi kópzettsé ggel rendelkező összes jelöltre né zve
kötelező , nyilvános vizsgával. A rendszer nem hozott
hirtelen szakí tást a ré gi szlszté mával, az arisztokráciá-
nak é s a legfő bbállami tisztviselő knek mé g sok é ven át
megmaradt aza joguk, hogy a kormányhivatali állások-
ra pártfogoltjaikat ajánlják, de az ű jvizsgáki ól beváltak,
fokozatosan té rt nyertek a ré gi módszer rovására, é s vé -
gül teljesen kiszorí tották azt. Ezzel a lassú átalakí tással
együttjárt egy ú j osztály elő retöróse, pontosabban egy
136 l A buddhizmus megjelené se

már meglé vő osztály - a vidé ki é s városi közé pré tegek -

politikai felemelkedé se. Ez az osztály nem rendelkezett
hadseregek fölött, nem volt területi bázisa, é s nem fű zté k
családi kapcsolatok a nagy hatalmú arisztokratákhoz.
Elő menetelüket a trónnak é s az uralkodó kegyé nek kö-
szönhetté k, nem állt módjukban, hogy máshoz legyenek
lojálisak, viszont hatalomra, tekinté lyre é s vagyonra
számithattak, ha hű enszolgáltak. Mindez nem é ppen
drasztikus, de vé gül is halálos csapást mé rt a katonai
arisztokrácia hatalmára, amelyet amellett a fegyveres
erő k ú jfajtaállomásoztatása is gyengí tett.
Azé szakisivatag peremé n, ott, ahol a Nagy Fal alkot-
ta ahatárt, ekkoriban a turkok - a szeldzsuk é s az osz-
mán törökök ő sei- é ltek, akik ké ső bbmeghódí tották a
bizánci birodalmat. Rendre kihasználták a Kí nában je-
lentkező nehé zsé geket, különfé le trónkövetelő ket támo-
gattak, é s amikor azokat leverté k, ő kmaguk hajtottak
vé gre rajtaüté seket é s vállalkoztak nagyobb mé retű be-
töré sekre. T'aj-cung ké nytelen volt több hadjáratot is
vezetni az elr ettenté sükre, é s sikerrel is j árt, Ehhez azon-
banazkellett, hogy a hivatásos katonákból állő állandó
hadsereg jóré sztaz ószaki sivatag menté n hű ző dő hatá-
ron állomásozzé k, ahol jólé te az ldvar által küldött
ké szletektő függö
l tt, hasznos módszernek bizonyult
s ez
a f é kentar tásár a, Az aú sztokr aták nem s zí ve sen áll omá-

soztak a messzi, elhagyatott vidé keken, távol az udvari

é let örömeitő l é s esemé nyeitő l,í gy nem volt ellenükre, ha
jelentő scsal ádihátté trel nem rendelkező hivatásos kato-
nák, ső tné mely esetben idegen származásű szerencse-
lovagok vállalták magukra ezt a hálátlan kötelessé get,
A legé nysé ghosszú idő nát szolgálő katonákból került
ki, akik leszerelé sükkor a határ közelé ben földet é s ki-
váltságké nt adómentessé get kaptak, ennek fejóben vi-
szont mind nekik, mind fiaiknak szolgálatot kellett telje-
sí teniük a hadseregben, ha a szüksé g ú gy kí vánta. A had-
sereg egé sze a ,,határ serege" elnevezé st kapta, ami alá-
hú zta funkcióját é s kifejezte azt a té nyt, hogy a bé ké s
birodalom belsejé ben csak né hány alakulat állomásozik.
Közülük a legfontosabb a palotaő rsé gvolt, amely egy-
Ez az
ben a fő városhelyő rsé gé nek feladatát is ellátta, 178 / A 705-ben elhunyt T'ang-dinasztiabeli Vu császárnő sí rjának
alakulat, amelynek tisztjeit elő kelőudvari emberekbő l a látké pe. Azuát ő rszobrok szegé lyezik (Hszian mellett, Senhsi
tartomány).
toborozták, nem annyira az ellensé ggel ví vott harcaival,
mint inkább az államcsinyekben való bű nré szessé gé vel A706-ban elhunyt Jung T'aj hercegnő ásatás során feltárt
179 l
tette magát hí ressé . sirjának keresztmetszetirajza. A hercegnő Vu császárnő
A szé les körű gazdasági reform kiterjedt mind a föld- unokája volt, a T'ang-dinasztia törté nete szerint kegyvesztett
birtokrendszerre, mind az adókiveté s eljárására. Abból lett, é s a császárnő kivé geztette; a sí rban talált emlé kfelirat
a fontos körülmé nybő l í té lve, hogy csaknem százötven azonban aztá| litja, hogy gyermekszülé sbe halt bele.
é ven át egyetlen nagyobb felkelé sre sem került sor, vé g-
rehajtását sikeresnek kell tekinteni. A megú jult, erő s ták -, hanem a ránk maradt okiratok bizonysága szerint
kő zigazgatás teljes felügyeletet gyakorolt a tartomá- ré szletes, családonké nti lajstromok segí tsé gé vel,ame-
nyok felett; s a tevé kenysé gé rő lfennmaradt rendkí vül lyekben feltüntetté k az egyes háztaftásokba tartozók
ré szletes é s pontos iratanyagból megállapí tható, hogy számát é s nemé t, rokoni kapcsolatukat é s adókötelezett-
visszanyerte korábbi hatalmát. Az adő frzeté srekötele- sé güket. Az egyik ilyen jegyzé ken szerepel egy leszerelt
zett szemé lyekrő l né pszámlálási összeí rások ké szültek, katona Kí na é szaknyugati É szé tő aki l, aligha kerult
mé gpedig nem pusztán becslé s vagy többé -kevé sbé meg- volna rá, ha a kormányt csakis az adő összeí rás é rde} í i.
alapozott feltevé sek alaplán- amint azt sokáig gondol- Az első ilyen né pszámlálást az ország ú jraegyesí tese
l38 l A buddhí zmus megjelené se
után, de mé g a köztisztviselő i kar haté kony megrefor-
málása elő tt a Szuj-dinasztia hajtotta vé gre. Az ered-
mé ny összesen 8 907 536 családban é lő 460I9 956 sze-
mé ly volt, akik 190 kő zigazgatási körzetben, é s 1253 al-
körzetben laktak, Az alkő rzetek mindegyiké tfallal kö-
rülvett városokból igazgatták, ezé rt azösszeí rást a biro-
dalom összes városi központjánakjegyzé keké nt is fel le-
het fogni. Úiatt né pszámlálást 754-6é n vé geztek, a csá-
szári hatalom ekkor volt a tető pontján, több mint egy
é v századdal a tartósnak bizonyult T'ang-dinas ztialé tr e-
hozása után. Az alkörzetek száma l538-ra, a körzeteké
321-re nő tt, é s az összeí rás a városokon kí vül 16 829, az
alkörzetekné l alacsonyabb szintű további központot
lajstromozott, amelyek valószí nű legfallal körül nem
vetí mező városokvoltak. Összesen 9 069 I54 családot s
bennük 52 880 488 szemé lyt számláltak meg. Tudjuk,
hogy a nemesek, bizonyos hivatalnokok é s mások nem
fizettek adót,azazonbannem biztos, hogy ő kisszerepel-
nek-e az összeirási jegyzé kekben. Ennyien é ltek tehát ak-
kor a Kí nai Né pköztársaság jelenlegi területé n, nem szá-
mí tva a három nagy mandzsú riai tartományt, Belső -
Mongóliát, dé lnyugaton Jünnant, valamint a mai Kuej-
csou tartomány nagy ré szé t.Hszincsiang tartomány vi-
szont, amelynek egy ré sze ma a kí nai Kő zé p-Azsiához
tafiozik, ebben az idő benközvetlenül aT'ang-házutal-
maalatt állt, é s valószí nű ,hogy szerepel ezeken a jegyzé -
keken.
A hatalmas té rsé gmé g í gy sem volt sű rű lakott,
n ezé rt
a Jangce völgyé n tú li mai dé li tartományokban é lé nk
letelepí té s f olyt. Igaz, ez a né pes sé gszám ö sszehasonlí t-
hatatlanul nagyobb, mint amekkorával a8. századivilág
l80 / Jung T'aj hercegnő sí rja, a központi kamrába vezető folyosó
felő lné zve.
l8 1 / Jung T'aj hercegnő sí rjának belseje, Hszian (Cs'angan) mellett.
Apja, Csung-cung császár, rövid uralkodása idejé n szinte
uralkodónak kijáró pompával másodszor is eltemettette,
minden más birodalma vagy királysága büszké lkedhe-
tett, Európában pedig mé g ezer é v mú lva vagy ké ső bb
sem vetekedhetett vele más ország, Az, hogy ké pesek
voltak a statisztikai adatok összegyű jté sé re,ismé t olyan
teljesí tmé ny, amelyben Kí na egyedülálló volt é s maradt
mé g vagy ú jabb ezer esztendő n át. A T'ang-háznak e
roppant kiterjedé sű birodalom kormányzásában tanú sí -
tott szaké rtelme azé rt oly jelentő s,mert a ké ső bbikor-
mányok számátanagyí a becsült mintaké p lett (é s talán
mé g ma is az). Az a központosí tott birodalom, amelyet
az egyeduralkodó elő kelőé s befolyásos családokból
származó, magasan ké pzett mini sztereinek segí tsé gé vel
irányit, é s amelyet nagy lé tszámiké pzett köztisztviseló
ellenő riz, a kí nai kormányforma zsinórmé rté ke lett; va-
lamennyi ké ső bbidinasztia arra törekedett, hogy fenn-
tartsa, visszaállí tsa vagy megú jí tsa. Soha nem került sze
ba másfajta politikai rendszer lé trehozása, é s a jelek sze-
rint mé g csak nem is gondoltak rá. Ha az ország egy
dinasztia bukása vagy idegen betöré s következté ben a
me go szto tts ág állap o tába ke rült, azt f enntar tá s n é lkül a
,,zű tzavaíkorszaká"-nak minő sí tettók.
vU CSÁszÁnNő TRóNRA LErESE / A legnyilván-
valóbb fogyaté kosság a csú cson mutatkozott meg. Hiá-
ba volt nagyszerű uralkodó T'aj-cung, nem született
olyan fia, aki mé ltó utóda lehetett volna. Választása el&.
ször egy ingatag jellemű összeesküvő re esett, akit ké ső bb
ki kellett rekesztenie az utódlásból.Ezután egyik ágya-
sának fia í gé rkezett a legjobb örökösnek,ezazonban pG
litikai kockázattaljártvolna, mivel a császárné a katonai
arisztokrácia egyik leghatalmasabb családjából szárma-
zott. Vé gül másodszülött fiára esett a választás, aki gyen_
ge jellemű volt, é s világé leté ben betegeskedett. A fiú T'aj-
cung egyik volt ágyasát vette felesé gül, ami szigorú an
vé ve vé rfertő zé snek tekinthető , é s ez a nő letta ké ső bbi
hí res Vu császárlő . Nagyon tehetsé ges asszony volt, ir-
!
l
ü
s
(
1
 :1:,.
::;

xi:lf:l

;,

182 / Udvarhölgyek. Falfestmé ny Jung T'aj sí rjának falán.

183 / Lovakat é s 1ovászokat ábrázolő falfestmé ny Jung T'aj sí rjában,
A Cs'angan közelé ben lé vő császári sí rokban nemré giben talált
lalfestmé nyek igen fontos adalé kok a kis számban fennmaradt
eredeti T'ang kori lestmé nyekhez.
184 / Jung T'aj hercegnő sí rjának emlé ktáblája, a rajta olvasható
felirat szerint gyermekszülé sbe halt bele; ellenté tben a haláláról
eddig elfogadott törté nelmi beszámolóval.

uralkodott
galmat nem ismerő é s é les í té lő ké pessé gú ;
beteges fé rjé n,é s ő kormányzott. Amikor fé rje meghalt,
hamarosan eltávolí totta a trónról meglehető sen ostoba
flát, mert annak felesé ge maga is a hatalom megszerué sé -
re törekedett. Ekkor másodszülött fiát ültette a trónra,
de csak puszta formaságból, a kormányzást továbbra is
ő tartottakezé ben, majd megelé gelvé n a szí njáté kot, le-
mondatta, é s maga ült a trónra. O volt az első é s egyetlen
nő ,aki valaha is Kí na teljes jogú uralkodója lett, é s az is

il
I
maradt é lete utolsó é vé ig,amikor - már sú lyos betegen
- egy ú jabb államcsí ny eltávolí totta.
A T'ang császári család egyes tagjainak sí rjában a leg-
ú jabb ásatások a 7. század vé gi udvar fé nyű zé sé nek
kiflnomult í zlé sé nekmeglepő bizonyí té kaira bukkan-
és

tak, A T'ang kori törté netí rás szerint 701-ben Vu csá-

szárnő t harugr a gerj esztette, ho gy me gbí r álták kedven-
ceit, a Csang testvé reket. A vé tkes ké t unokája é s az
egyik dé dunokaöccse volt, utóbbi az egyik unoka, Jung
T'aj hercegnő fé rje. A hercegnő nek é s fé ltestvé ré nek,Li
Cs'ung-zsunnak, Ji Tö hercegé nek Vu császárnő fia volt
azapjuk, aki Csung-cung császár né ven rövid ideig ural-
kodott, de anyja hamarosan eltávolí totta a trónról. Jung
T'aj hercegnő fé rje, Vu Jen-csi, Vu császárnő dé dunoka-
öccse volt. Mindhárman parancsot kaptak, hogy vesse-
nek vé get é letüknek, bár azegyik beszámoló szerint Jung
T'aj hercegn ő thalálra korbácsolták. Mint Csung-cung
császár legidő sebb fia, Li Cs'ung-zsun lett volna a trón
örököse, ha a fé lreállí tott Csung-cung visszakapja aha-
talmat; politikai szempontból tehát fontosabb szemé lyi-
sé gnek számí tott fé ltestvé ré né l,a hercegnő né l.Ó Csung-
cungnak Vej császárnő tő született
l fia volt, azé az asszo-
nyé , aki gyű lölte Vu császárnő t (ez a gyű lölet kölcsönös
volt). Amikor 1964-ben feltárták Jung T'aj hercegnő é s
Li Cs'ung-zsun sí rjait, a koporsón talált felirat szerint a
hercegnő gyermekszülé sbe halt bele, ami erő sen külön-
bözik attól a törté nettő l, amelyet a hivatalos törté netí rás
beszé l el. Bizonyára aztörté nt, hogy amikor Vu császár-
nő halála utánCsung-cung császár visszakaptatrő nját,
leányának é s fiának császárnak kijáró pompával ú j te-
meté st rendezett. Ma már egykönnyen nem dönthető el,
hogy vajon a koporsófelirat azé rt titkolja-e el Jung T'aj
halálának valódi okát, hogy el| eplezze kegyvesztettsé gé -
nek té nyé t,yagy a törté netí rók találták-e ki a Jung T'aj
ha| álár ólszóló rosszindulatú históriát, mert lesú jtó vé le-
mé nnyel voltak Vu császárnő rő lé s minden cselekedeté -
rő 1.Semmilyen ú j bizonyité k nem került napfé nyre Li
185 / Pólójáté kosok é s tevé k Kao-cungcsászár fiának - rövid ideig
a trón várományosának -, Li Hszien hercegnek a sí rjából.
A T'ang-dinasztia udvarában a fiatal nő k é ppú gy
lovaspólóztak, mint a fé rfiak. A sportág Kí nában a ké ső bbi
é vszázadokban kihalt,
186 / Nyereghez erő sí thetőezüstkancsó, rajta táncoló 1ó aranyozon
figurája, Pin hercegé nek kincsei közül, Hszianbó1 (Cs'angan).
700 tájárő | .
187 / Fedeles öblösedé ny, mozgatható fogantyú val, papagájok é s
peóniák dí szí tik. Poncolt ezüst arany tusí rozással, A Hszien
melletti ásatások során találták. (T'ang korabeli tárgy, a 8,
század közepé rő l. Magassága24,2 cm.)
Cs'ung-zsun é s Vu Jen-csi halálának körülmé nyeirő l anr-
kor sem, amikor az elő bbi sí rját kiásták.
Jung T'aj hercegnő sí rkamrájának falait azldvarí ar-
tásához tartozó hölgyeket ábrázolő pompás falfestm&
nyek borí tják ; ruhájuk a kor divatjának megfelelő enm&
lyen kivágott, amit korábban é s ké ső bbis igen illetler
nek tartottak. Li Hszien, Csang Huaj hercege 684-bem
halt meg, az ő sirjaisegyedülálló mű kincseketrejtett. Lú
Hszien Kao-cung császár fia volt, anyja pedig állí tólag
Vu császárnő , Kao-cung hitvese. A törté netí rók azon-
ban arra utaltak, ső thatározottan állí tották, hogy igazü
anyja Vu császárné hú ga, Ho-lan ú rnő volt,Tekintend
az ldvat akkori erkölcseire, ez nem látszik lehetetlen-"
nek. Li Hszien lett a trónörökös, állí tólagos anyja, a csá-
 A buddhizmus megjelené se I I4I

szárné azonban soha nem akatta, hogy akkor már bete-

geskedő apját ő kövesse a trónon, ezé rt összeesküvé ssel
vádolták meg, é s 680-ban megfosztották rangjától. 684-
ben, egy esztendő vel apjaután halt meg, ugyanabbanaz
é vben, amikor fiatalabb fé ltestvé re,Csung-cung császár
rövid idő retrónra került, majd megfosztották tő le.
A törté netí rók feltevé se szerint az akkor már nagyko-
rú Li Hszient azé rt távolí tották el a szí nrő l,hogy Vu
császárné , aki - mint ellrirják - nem volt az igazi anyja,
egymaga gyakorolhassa a hatalmat. Amikor meghalt,
visszaadták cí meit é s rangját, é s fő hercegnek, illetve
trónörökösnek kijáró temeté sben ré szesí tetté k.Sí rját
vadászjeleneteket ábr ázolő nagyszerű falfestmé nyek dí -
szí tik, mert feltehető legez volt a herceg legkedvesebb
mulatsága. A ké peken nemesurakból é s hivatásos vadá-
szokból álló né pes társas ő gláthatő é, s az utóbbiak lovai-
nakafarő nidomí tottgepárdok ülnek. Jung T'aj herceg-
nő sí rjábólis elő került egy kerámiaszobrocska, amely
lovast ábrázol,háta mögött a lovon egy mé rges gepárd-
dal. Irodalmi források már korábban is emlí tetté k, hogy
aT'angkorban a nemesurak idomí tott gepárdokkal va-
dásztak, de ezeket a beszámolókat mindenkor gyanak-
vással fogadták, gondolván, hogy ezeket a vadállatokat
ké ptelensé g megszelí dí teni, é s a lovakat is rászoktatni
arra, hogy eltű rjé kő keta hátukon. A ré gé szetazonban
ebben az esetben is megerő sí tetteaz í rásos feljegyzé sek
hitelessé gé t.
Vu császárnő fiai, akiket sorra egymás után visszahe-
lyeztek trónjukra, né hány é ven belül mind a császári csa-
lád nő tagainak játé kszerei lettek. Az asszonyok vala-
mennyien szerettek volna Vu császárnő nyomdokaiba
lé pni, de szembeötlő enhiányzott belő lüka kellő tehet-
sé g. Egyiket a másik után távolí tották el erő szakos mód-
szerekkel, é s a trónt aT'ang-házból való harmadik nagy
uralkodó foglalta el, aki Hszüan-cung vagy Hing Huang
(Fé nyes Császár) né ven vált ismertté . (Vu császárnő uno-
kája volt, de csak másodszülött fiának egyik fiatalabb
gyermeke.)

A T,ANG-DINASZTIA HANYATLÁs.I,7 A trónt te-

hát, amelyet hivatalosan az első szülöttnek kellett volna
örökölnie, elő bbT'aj-cung, a fiatalabb testvé r foglalta el
erő szakkal,majd Vu császárnő ,vagyis egy áByas, akinek
semmilyen törvé nyes jogcí me nem volt rá. Ot unokája
követte, apját ké nyszeritve lemondásra, akinek nem-
hogy első -,de mé g csak másodszülött fia sem volt. Száz,
ötven é ven át egyetlen jogos trónörökös sem került a
trónra, aki meg tudta volna tartaní ahatalmát, é s a he-
lyükbe lé pő kközül sokan é ppoly é rdemtelenek voltak.
Azt gondolhatnánk, hogy ezek után az oly mű velté s
nagy tapasztalatokkal rendelkező kí naiak ú gy döntöt-
tek, hogy változtatnak a módszeren: vagy választással
jelölik ki a legmegfelelő bb utódot a császári hercegek
közül, vagy örökbefogadással segí tenek trónra valakit;
ez a szokás ismert volt Kí nában é s gyakran alkalmazták.
Effé le változtatásnak azonban nyoma sincs. A ké ső i
I42 | A buddhizmus megjelené se

T'ang korszakbeli császárok már nem örvendtek akkora

tekinté lynek, mint azelső idő szakuralkodói, pozí ciójuk
valószí nű legjóval kevesebb irigysé get é s becsvágyat tá-
masztott. Rövid ideig is é ltek, ré szben az é letelixí rfelta-
lálása iránti olthatatlan vágyuk miatt, ami vé gzetes kö-
vetkezmé nyekkel járt. A9. századfordulója után egyet-
len T'ang-dinasztiabeli császár sem uralkodott hú sz é v-
né l tovább, a többsé g pedig legfeljebb né gy-öt é vig ült a
trónon, vagy mé g addig sem.
A nagy dinasztia hanyatlását - de mé g nem a bukását
- An Lu- san, egy bizony talan származásű , ide gen (való -
szí nű legtörök) eredetű , határ menti katonai parancsnok
lázadása jelezte. Az egé sz udvart megté vesztve behí ze-
legte magát azidő sHszüan-cungcsászár kedvenc ágya-
sánál, a hí res Jang Kuej-fejné l, majd amikor a hamis biz-
tonság illú ziő jábaringatta ő ket,váratlanul bevonult a
fő városbaé s minden nehé zsé g né lkül elfoglalta. Az öreg
császár nyugatra menekült: Szecsuanba, de a lázadő
csapatoknak ké nytelen volt feláldozni kedvencé t, Jang
Kuej-fejt. Ezt a tragikus esemé nyt örökí ti meg az e1y
nemzedé kkel ké ső bbé lt Po Csü-ji elbeszé lő költemé nye,
amely magyarul az Enek az örök bánatról cí men jelé nt
meg, Weöres Sándor fordí tásában. A lázadást, é vekig
tartó háború skodás után, az é szaki tartományokba szo-
rí tották vissza, majd elfojtották. A Fé nyes Császár, meg-
törten é s elaggottan, rövid idő revisszaté rt fő városába,
é s ott é rte utol a halál, Az uralkodóház azonban tő bbé
már nem nyerte vissza teljes tekinté lyé t,
Azokat a tábornokokat, akik győ zelmesen megví vták
a háború t, vagy akik elpártoltak alázadő ktő l, megjutal-
mazták: ő k letteka visszahódí tott tartományok katonai
kormányzói. Kellő óvatossággal ugyan le lehetett ő ket
v áltani, de posztjuk at álta| ábanhalálukig megtartották.
Az udvar hosszú idő nát sikeresen elhárí tott mindenfajta
kí sé rletet, amely a pozí ciók örökölhető sé gé nek elismeré -
sé re, ill. bevezeté sé re irányult. A politika fi.nom sakkjá- 188 / Lovast ábtázolő festett kerámiaszobor, alő í arán gepárddal.
Ez aT'ang kori szokás ismert volt az irodalomból, de ké tsé gbe
té klett, amelyben azudvar arra törekedett, hogy a,,figu-
vonták hitelessé gé t,mert ú gy vé lté k, hogy a gepárdot nem lehet
rákat" kimozdí tsa a már ré gő ta meglé vőerő shadál- megszelí dí teni. Az ennek ellenkező jé t tanú sí tóbizonyí té k Jung
lásukból, é s másokkal helyettesí tse ő ket, olyanokkal, T'aj hercegnő sí rjából került elő .
akikkel szemben kevé sbé bizalmatlan Ebben a játszmá-
ban az eunuchok - a konfuciánus törté netí rók ,,mumu-
sai" - alárendelt szerepet játszottak,legalábbis a palotán da visszafoglalásától napjainkig. Az akkor vé gbement
kí vül. Ekkoriban - a Han korszakkalillenté tben - már változások termé szetesen jóval kisebbek é s sokkal ke-
nem lé tezett a patrónusi-kliensi viszonyra alapozott vé sbé mé lyrehatóak voltak, egyes területeken azonban
köztisztviselő i kar, melynek állásait saját jelöltjeikkel igen lé nyegesek, Sokat fejlő dött a mű vé szet,fő ké nta tra-
tölthetté k volna be, é s nem tudták befolyásuk alá vonni gikus vé get é rt Hszüan-cung uralkodása alatt; a legna-
a nagy hatalmú katonai kormányző kat sem, De a hal- gyobb költő k az ő kortátsai voltak, é s udvarában é ltek_
hatlatlanság remé nyé velé s más ké pzelgé sekkel fé lre tud- A dráma, mé g ha formailag kezdetleges formában ir
tákvezetni azokat az ostoba ifioncokat, akik a trónon szinté n az ő korának találmánya volt, aző taiső a sztné -
ültek - é s ezt meg is tetté k. Befolyásuk káros volt ugyan, szek vé dő szelleme.Yirágzott a festé szet is; az eredetileg
de nem vé gzetes. A Han kori ,,dinasztikus körforgás" selyemre festett alkotások közül csak kevé s maradt fenn_
tehát nem ismé tlő dött meg a T'ang korszakban. de másolataik is alkalmasak rá, hogy meghatározha*
suk, milyen volt a T'ang kor stí lusa, é s segí tenek ebben a
nnÚvnsznT ES KULTÚRA A T,ANG KORBAN / száraz é ghajlatú é szaknyugati tartományokban ferulma-
Három é vszázad hosszú idő :T'aj-cung uralkodása é s a radt barlangfestmé nyek is.
dinasztia bukása között ugyanannyi idő teltel, mint Bu_ A T'ang korban a kí naiak igen fogé konyak voltak a

külföldi kultú ra é s hatások iránt, sokkal inkább, mint a
ké ső bbiidő szakok bármelyiké ben. Li Po, a hí res költő
beszé lt perzsául (arról, hogy olvasni tudott-e, hallgatnak
a források). A T'ang kori sí rokat diszitő terrakotta sí r-
szobrocskák számos idegent - törököt, indiait, né gert é s
kaukázusit- ábrázolnak A fő városé s más nagyvárosok
vagyonos é s nemesi származás,ű lakói ugyanis mindenfé -
le idegent szí vesen fogadtak szolgálatukba. Cs'angan-
ban perzsa piac volt, é s Perzsia utolsó, elmenekült szá-
szánida királya é s sok hű sé geskövető je is itt, cs'angani
számű zeté sbenvé geztebe é leté t, fia pedig a császári pa-
lotaő rsé gtábornoka lett. T'aj-cung szí vesen látta anesz-
toriánus misszionáriusokat, akik perzsiai központjuk-
ból é rkeztek, engedé lyezte nekik, hogy templomot é pí t-
senek, é s hirdessé k hitüket. Nagylelkű sé gé egy t szé p,
781-bő l keltezett, máig fennmaradt kő táblán (szté lé n)
örökí tetté k meg (ké tsé gkí vül
az esetleges ké ső bbiüldöz-
teté sek elleni biztosí té kké nt).A szöveg szí r é s kí nai nyel-
ven fé lreé rthetetlenül leszögezi, hogy a nesztoriánus val-
lás bevezeté se Kí nában nyugati hatásra törté nt. A nyu-
gati kapcsolatokra van más bizonyí té kis: a kí nai törté -
netí rás beszámol arról, hogy milyen tapasztalatokkal
té rtek vissza Konstantinápolyból a kí nai követek, é s
nem ké tsé ges,hogy Bizáncbő l is é rkeztek Kí nába kül-
döttsé gek. Az egyik ké ső T'ang kori császár egy arab
követtel folytatott társalgása alkalmával töké letesen tá-
jé kozottnak mutatkozott a fontosabb kereszté ny é s isz-
lám hagyományokban é s kozmológiai ké rdé sekben,
amit ellenkező esetben bizonyosan nem lehetett volna
elmondani egyetlen nyugati uralkodóról sem.
A sokoldalú an fejlett mű vé szetneké s kultú rának ez a
magas szí nvonala, amelyet a Cs'angan közelé ben lé vő
császári sí rokban legú jabban vé gzett ré gé szetivizsgá-
latok is megerő sí tettek,költsé ges fé nyű zé volt. s Már
Hszüan-cung korában igen nagy nehé zsé geketokozott a
fő városban é s közvetlen környé ké n é lő óriási - állitő lag
egymilliónál is nagyobb - lé tszámú lakosság é lelmezé se.
A dé len é s keleten megtermelt gabonát ví zi ú ton kellett
Cs'anganba szál| itani, fel a Nagy Csatornán, majd to-
vább a Sárga-folyón. A folyót azonbanaSzanMen (Há-
rom Kapu) zuhatagai torlaszolták el, amelyek helyé n ma
nagy vizi erő műál1. A kellő számú , megrakott bárka
átjuttatása a zlhatagokon egyre nehezebbé vált. A
ké nyszermunka alkalm azása nylgtalanságot keltett, é s
elé gedetlensé get váltott ki a környező vidé k lakosai-
nak köré ben, ami valószí nű leghozzájárú t alázadő An
Lu-san sikeré hez. A lakosságnak a fő városban é s kör-
nyé ké nvaló koncentrálódása azoknak a gazdasági ne,
hé zsé gekneka következné nye volt, amelyekkel vala-
mennyi ké ső bbikí nai dinasztiának is meg kellett küzde-
nie: a földbirtokok a gazdasági kulcsterületeken mind-
össze né hány család kezé ben koncentrálódtak, e csalá-
dokat ráadásul a hivatali é letben elfoglalt pozí ciójuk é s
azudvar pártfogásáb ő lszármaző elő nyök is gazdagitot-
ták. Mindezek az alapvető problé mák fokozatosan meg-
gyengí tetté k a dinasztiát, aközigazgatás minő sé gé bené s
A buddhí zmus megjelené se I I43
haté konysá gábanegyaránt lehanyatlott, aminek követ-
kezmé nye a paraszti tömegek fokozódó elnyomása é s
alávetettsé ge lett.
A T'ANG-DINASZTIA BUKÁSA / A császári kor-
mányzat csupán ké sleltette, de meggátolni nem tudta a
tartományi katonai kormányzók hatalmának megnöve-
kedé sé bő adódó
l sú lyos következmé nyeket. Azt mé g
megtilthatta ,hogy eza mé ltóság örökölhető vé váljé k, de
az egé sz rendszer megszünteté sé re ké ptelen volt, é s nem
tudta megszerezni a tartományiközigazgatás feletti tel-
jes ellenő rzé stsem. Márpedig ez bevé telek elveszté sé vel
járt, tovább á azza| ,hogy a hatósági irányí tás é s közigaz-
gatás fokozódó mé rté kben hanyatlott. Gyengí tetté k a
dinasztiát asikertelen külföldi háború k is. Dé lnyugaton,
Jünnanban thai ercdetű dinasztiauralma alatt független
királyság lé tesült, amely ellenállt a hódí tásnak, lerázta
magáról a hű bé rikötelezettsé geket, é s a 8. században
támadó erő vélett: idő rő idő l rebetört a szomszé dos tar-
tományokba, é s egyes ré szeit bekebelezte. Kí na nyugati
határaina tibetiek harcias, támadő kedvű né ppé váltak,
betöré seik már magát Cs'angant fenyegetté k, é s 763-
ban, az An Lu-san-fé le nagy | ázadást követő en rövid
idő reel is foglalták a várost. A khorászáni é s transzox-
szániaikalifátus gyarapodó hatalma elé rte a T'ang-biro-
dalom Közé p-Ázsiában fekvő távoli,nyugati területeit
is. Az iszlám elő retöré se azzala következmé nnyel járt,
hogy a mohamedán vallás eljutott Kí nába is, é szakon a
zsoldoscsapatok, messze dé len, a tengeri kikötő kben pe-
dig az arab kereskedő k ré vé n.Kí nában a ké t legré gibb
mecset a mai Hszianban (Cs'angan), illetve Kantonban
van, mindkettő a9. századelejé n é pült. Koreát Vu csá-
szárnő uralkodása idejé n hódí tották meg (vagy inkább
akkor, amikor beteg fé rjé nek,Kao-cung császárnak ud-
varában ő gyakorolta ahatalmat). Korea gyakorlatilag
annak a dinasztiának uralma alatt vált függetlenné ,
amelyik a fé lsziget három királysága közül a legkisebb
volt ugyan, de a hódí tó háború ban szövetsé gre lé pett
Kí nával.
A vé gső csapást azonbannem idegen támadé s,hanem
belső felkelé s mé rte az uralkodóházra.868-ban a Nan
Csao (Jünnan) királyság távoli dé li határvidé ké n, Eszak-
Vietnam é s Kí na jelenlegi határa menté n állomásozó
hadsereg a zsold elmaradása miatt fellázadt,é s é szak felé
vonult. A sereget egy Huang Cs'ao nevű fé rfi vezette,
akinek annak idejé n nem sikerült letennie a közhivatal-
noki vizsgát. Nem aratottgyors sikert, de egyre erő sebb
lett. A tartományi kormányző k szí vesebben vetté k, ha a
fellázadt sereg miné l elő bb átvonul szomszé daik terüle-
té re,ezé rtnem szálltak szembe vele. Í gy azltánalázadő k
é veken át vonultak Kí nán keresztül, egyre nagyobb erő t
gyű jtve,de jelentő s straté giai cé lt nem é rtek el. Vé gül
elszántákmagukat a döntő támadásra: gyors ütemben
é szak felé nyomultak é s elfoglalták Cs'angant (881). Az
udvar Szecsuanba menekült, akárcsak annak idejé n
Ming Huang. A felfordulás általánossá vált, országszer-
144 | A buddhizmus megjelené se

te egymással veté lkedő hadseregekdú ltak, né hány közü- dalom elvé nek helyessé gé tsenki sem vitatta, é s az vé gül
lük kormányhű nek mondta magát, a többi nyiltanláza- is minden alkalommal diadalmaskodott. Az arisztokrá-
dó volt. A felkelé st vé gül elfojtották, é s azudvar vissza- cia többé nem szerezte vissza azt a hatalmat, amelyet a
té rt az elpusztult Cs'anganba. Né hány é v mú lva azon- korai idő szakokban é lvezett. Magas cí meket é s range
ban - miközben a háború változatlanul folyt tovább - kat csak a császári család tagjai kaphattak, vagy meg_
ü
egy kegyetlensé gé rő híl res katonai parancsnok elfoglalta tisztelő kitünteté s formájában az aí ra é rdemes közhiva-
Cs'angant, lemé szárolta aT'ang császáti család tagjait, talnokok, t
elpusztí totta a várost, é s tovább nyomult elő rea Sárga- Számos mű vé szié s irodalmi alkotás született a T'ang l
folyó menté n lefelé , hogy azután K'ajfengben ú j, habár korszakban, é s adott jellegzetes arculatot a kulturális c
rövid é letű é s pusztán helyi jelentő sé gűdinaszti át alapit- szempontból alighanem legtermé kenyebb idő szaknaL 0
son. A T'ang-ház elbukott: Kí nán tizenegy - egymással A T'angok tekinté lye mé g a ké ső bbikorok emberé t is n
versengő - császárjelölt osztozott, é s több mint ötven lelkesí teJte, inté zmé nyeiket a ké ső bbiuralkodók lemá- I
esztendő betelt, amí g a Szung-dinasztia megalapitásá- solták. Ok hódí tották meg é s telepí tetté k be a dé li teril T,
val (960-ban) az egysé get é s vele a központosí tott hatal- leteket, é s a kantoniak nem ,,Han-zsen"-nek - Han- n
mat ismé t helyreállí tották. embernek - nevezté k magukat, mint az összes többi kí - fi
A T'ang-dinasztia jelentő sfordulatothozott a kí nai nai, hanem,,T'ang-zsen'o-nek : T'ang-embernek. Azok a il]
törté nelemben, lé trejött é s megszilárdult egy teljes egé - tartományok, amelyekre a mai Kí na is tagolódik, a il
szé ben központosí tott birodalom, amelyet származá- T'ang kori közigazgatási átszervezé snek köszönhetik n
suktól fiiggetlenül kiválasztott, tanult közhivatalnokok határaikat é s nevüket (né hány ké ső bbi módosí tástól el- il
igazgattak. Sok társadalmiváltozás is együtt jártezzel a tekintve). Az aző tavé gbement mé lyreható változások §
fejlő dé ssel.Bár a politikai helyzet idő nké ntlátszólag a ellené re Kí na mind a mai napig ő rzi aT'ang-birodalom c
szeparatista erő knekkedvezett, a központosí tott biro- kulturális eredmé nyekben gazdag öröksé gé t. T
G
R
n
d
u
El
u
Et
§
ed

T{
Cl
W,
D/
l9
E
tcl
Eí
rű
II
la
Gl
(N
Hl
T(
w
(t/

}/
Ar
 r_,
TOYABBI OLYASMANYOK
összBpocraró vú vBr FILOZÓFIA ES VALLAS
ULÁZS, É ttnNNE, Gazdaság é s társadalom aré gi Kí - CRELL, H. G., Confucius, The Man and the Myth (New
nában (Budapest, 197 6).* York, 1949).
COTTERBLL, A.-MORGAN, D., China's Civilization FITZGERALD, C. P., The Chinese View of Their Place
(New York, 1975). in the World (Oxford, 1970).
EICHHORN' W., Chinese Civilization (London, 1969). FUNG YU-LAN, A History of Chinese Philosophy
F'AIRBANK, J. K.-REISCHAUER, E. O., East Asia, (Ford. Derk Bodde, I-II. köt. Leiden, 1953).
The Great Tradition (Boston, Mass., l965). Kí nai filozófia, Óko, (válogatás é s fordí tás:Tő kei Fe-
FITZGERALD, C. P., China. A Short Cultural History renc, I-III. Budapest, 1962-196'l).*
(av. kiad. London, L976). LI, DUN J., The Ageless Chinese (New York, 1965).
LI, DLIN J., The Civilization of China (New York, 197 5). MOORE, CHARLES E., The Chinese Mind (Hawali,
MASPERO' HENRI, Az ókori Kí na (Budapest, 1978).* 1967),
NEEDHAM, JOSEPH, Science and Civilization in Chi- VASZILJEV, L. SZ., Kultus z ok, v allások é s hagy omó-
na, | -Y l. köt. (Cambridge. 1962). nyok Kí náb ale (Budapest, I9]'l).*
STOVER, LEON E., The Cultural Ecology of Chinese WALEY, ARTHUR, The Way and lts Power. A Study of
Civiliz ation (New York, I97 4). the Tao Te Ching andits Place in Chinese Thought (Lon-
TŐ KEIFERENC, ,4z ,,ázsiai termelé si mód' ké rdé sé hez don, 1934).
(Budapest, 1965).* WRIGHT, ARTHUR, Buddhism in Chinese History
(Oxford, 1959).
nBcBszBr WRIGHT, ARTHUR (szerk.), Confucianism in Action
(Stanford, Calif., 1959).
The Genius of China, An exhibition of archaeologicalfinds WRIGHT, ARTHUR (szerk,), The Confucian Persua-
of the Peoples'Republic of China (London, 1973-'14). sion (Stanford, Calif, 1960).
WATSON, WILLIAM, Handbook to the Collections of WRIGHT, ARTHUR (szerk.), C onfucian P er s onalitie s
Early Chinese Antiquities (London, 1963). (Stanford, Calif., 1962),
WATSON, WILLIAM, Cultural Frontiers in Ancient
East Asia (Edinburgh, I97 I). EGYES rÖnrBNBLMI TEMÁr Bs BI.BTRAJZOK
WATSON, WILLIAM, Ancient Chinese Bronzes (ú j ki-
ad. London,197'1). BIELENSTEIN, HANS, The Restoration of the Han
Dynasty (Stockholm, 1953).
DE CRESPIGNY, RAFE, The Last of the Han (Canber-
rönrpNBrBvt
ra, 1969).
CREEL, H. G., The Origins of Statecraft in China. The FITZGBRALD' C. P., Son of Heaven. Biography of Li
Western Chou Empire (Chicago, I1l., 1970). Shih-min, Founder of the T'ang Dynasry (Cambridge,
DAWSON, RAYMOND o The Legacy of China (Oxford, 1933).
1964). F'ITZGERALD' C. O., The Empress Wu (London,
BBERHARD,WOLFR1^ M,A History of China (Berke- 1956).
ley, Calif., 1950). _ FITZGERALD, C. P., The Southern Expansion of the
ECSEDY ILDIKO, Nomádok é s kereskedő k Kí na hatá- Chinese People (London, I975),
rán (Bldapest,1977).* MOSELEY, GEORGE V. M., The Consolidation of the
ELVIN, MARK' Fejlő dé sé s stagnálás a kí nai törté ne- South Chinese Frontier (Berkeley, Calif., 1973).
lemben (Budapest, I977),* RUBIN, VITALY A., Individual and State in Ancient
GOODRICH, L. C.o Short History of the Chinese People China (New York, 1976).
(New York, 1969). WATSON, BURTON (ford,), Courtier and Commoner
HAY, JOHN, Ancient China (London, 1973). in Ancient China. Selectionfrom the History of the For-
TŐ KEIFBRENC' S in o l ó g iai mű hely (Budapest, 9 74). *
1
mer Han (NewYork, 19'14).
WIBTHOFF', BODO Introduction to Chinese History
(London, l975). UTAZÁSOK ES FELFEDEZESEK
DAWSON, RAYMOND, The Chinese Chameleon.
* A magyar kiadás bibliográfiai kiegé szí té seitjelöli. - European Conceptions of Chinese Civilization (Oxford,
A szerk. 1967).
146 | További olvasmányok

DE RÁCHEWILTZ, PRINCEL, Papal Envoys to the MIKLÓS P^ L, A tunhuangi Ezer Buddhabarlangtemp-

Great Khans (London, I97l), lomok (Budapest, 1959).*
MIRSKY, JEANETTE, The Great Chinese Travellers SULLIVAN, MICHAEL, A Short History of Chinev
(London, 1964), Art (London,1967).
RAWSON, JESSICA-AYERS, JOHN, Chinese Ja&
uű vnszBr throughout the Ages (London, I975).
THILO, THOMAS, Hagyományos kí nai é pí té szet(Bw
MACKENZIE, FINLAY, Chinese Art (London, 1968). dapest, 1985).*

A kötetben szereplő felvé teleketé s illusztráciő kat az &

alábbi könyvtárak, inté zmé nyek, mú zeumok é s szemé -
lyek ké szí tetté k,illetve bocsátották rendelkezé sre.
American Museum of Natural History, New York 54
Anglo-Chinese Educational Institute, London 8, 18,
ll5, I2I, I7l
Dick Barnard, London 53
British Museum, London t2, 18,52,59,61-62,93, 101,
105_106, 108, 133, 176-177
Eastfoto, New York 13,23
Werner Forman Archive, London, a cí moldallal szem-
közti ké p 1 5, 50, 6+ -65, 1 07, 1 1 8, 131-132, 134-735, I37 ,
l47, 166
Roger Gorringe, London 20,22,179
Basil Gray, Oxford 1II-II2
§ally é s Basil Greenhill, London 7, 58, II3, I25, 169, L7 2
Robert Harding Associates, London, borí tó, 1, 3-5, 10,
l 4, I 6_17, 19, 24_26, 29-30, 32_33, 3 5-36, 38, 4 1, 44,
49, 5t, 57, 6a, 69_76, 78, 80_90, 92, 94-100, l03_1M,
110, 116, 122_123,136, 138-140, 156, l60_161, 165,167,
178, 180, 183_184, 188
Lovell Johns, Oxford 2,6,9I,130, l73
Yvonne Macl-ean, London l02
William MacQuitty, London 27,3I, 4243, 66, 68,77,
79, 142_145, 149-150, 152, 154, I57, 163_164, I82-
l85-187
Howard Nelson, London 34,37, L27, I48
Ostasiatiska Museet, Stockholm 55* 56
Oxford Illustrators, Oxford 21,67
Royal Ontario Museum, Toronto I53,162
Tajpeji Nemzeti Palotamú zeum Gyű jtemé nye,Tajvan
109,114, l77,119-120
Joanna Tanlaw, London, 9,40, 126, I28,14l, I55,
l 58-1 59, 174_17 5, I8l
Zeí a (UK) Ltd, London, 7I, 28, 39, 45, 47
 KlsLExlKoN
Academia Sinica: a Kí nai Tudományos é s
Kulturáüs Akadé mia. Ir ány itásáv al folynak
jelenleg Kí nában aftgé szeti munkálatok. Az
akadé miát mé g a Szun Jat-szen-fé le Kí nai
Köztársaság idejé n alapí tották.
alabárd:1. tórbalta
alkí mia: áltudomány; a halál
megakadályozására alkalmas anyag
felfedezé sé retörekedett, é s kereste azt
a ké miai eljárást, amelynek segí tsé gé vel
a közönsé ges fé meket arannyá lehet
változtatni. A jelek szerint Kí nában a keleti
partvidé ken keletkezett, ahol a Han-dinasztia
korai idő szakában é s az azt megelő ző
Cs'in-dinasztia alatt, i. e. 200 körül gazdagon
vitágoztak a mágikus termé szetú kultuszok.
Az alkí mia ké ső bbösszefonódott a misztikus
kí nai vallással, a taoizmussal. Általánosan
elfogadott né zet szeint a ké ső ihellenisztikus
korban innen eljutott nyugatra,
Alexandriába. A modern tudomány
megsziiLleté sé ig Kí nában é s Nyugaton
egyaránt virágzott.
Amida (Amitabha) Buddha: a Nyugati
Paradicsom fő helyé nülő Buddha: kultusza
valószí nú leg Közé p-Ázsiából terjedt el, é s a 6.
században a mahajána, a ,,Dagy kocsi" (a
né pszerű buddhizrnus) uralkodó ága lett,
ellenté tben a hinajánával, a,,kis kocsi"-val.
Andersson, J. G.; Kí nában tevé kenykedő své d
mé rnök; ú ttörő munkát vé gzett
a ré gé szetben, ő fedezte fel é s ásta ki
Jangsaóban (Honan tartomány,
Nyugat-Kí na) azt aneoht kori telepet,
amelyrő l ez a ké ső bbikinai korokra ható
ő skori kultura a nevé t kapta. Andersson
századunk hú szas é vekbeü felfedezé seirő l
Children of the Yellow Earth (A sárga lold
gyermekei) cí mú könyvé ben (1934) adott
összefoglalót.
Anjang alaprajza
Anjang: város Honan tartományban.
Közelé ben találták meg egy Sang kori város,
valószí nű legaz utolsó elő tti fő város
i. e.
1 300_bóI származő maradványait, amelyek
igen bő sé gesré gé szetianyaggal szolgáltak,
közöttük jóslócsontokkal é s a királyi sí rok
tartalmával.
An Lu-san: tábornok, az é szaki határvidé k
parancsnoka a T'ang-dinasztia korában.
7 55-bel felláu,adt é s elfoglalta a fő várost, az
uralkodó császárt pedig menekülé sre
ké nyszerí tette. Több é ven áttaí tő pusztí tó
polgárhiiború után An Lu-sant
meggyilkolták, é s csapatait leverté k.
A felkelé s a katonai kormányzók hatalmának
megnövekedé s é hez é s az udv ar tekinté lyé nek
bany atlásához v ezetett. A lázadás fontos
választóvonal a T'ang korszakon (618-906)
belül. An Lu-san é szakról származott idegen
volt, aki kí nai szolgálatba szegő dött.
bóüiszattva: Buddha követő je, aki eljutott
a lelki fejlő dé s legmagasabb fokára, é s ké szen
ál7 arra, hogy belé pjen a nirvánába, a teljes
megvilágosodás állapotába, de ú gy dönt,
hogy inkább elé rhető marad az emberisé g
számára. A bódhiszattvák a né pszerű kí nai
buddhizmusban gyakorlatilag istenekké
lettek, mint pé ldául a gyermekek születé se
felett ő rködő Kuan-jin. A bódhiszattvák
meghallgatják a hí vő kimáit, é s enyhí tik az
emberi szenvedé seket.
\-l
6. századi bódhiszattva Lungmenbő l
böIcs uralkodók:1. öú uralkodó
bölcsek köve: olyan anyag, amely ké pes
a közönsé ges í é meket aralnyá változtatni; ez
volt a taoista mágikus kultusz egyik é lja.
A bölcsek kövé nek lé tezé sé bevetett hit é §
a felkutatására irárryuló erő feszí té sek
Kí nából eljutottak a Római Birodalomba,
első sorbanAlexandriába, é s mé g
a közé pkorban is hittek bennük,
budüizmus: indiai eredetű vallás, amely az
i. sz. l. századbanjutott el Kí nába, é s ott
a legujabb korig fennmaradt. A kí nai
buddhizmus virágkora a 4. é s a ll. szfuad
közötti idő reesett, amikor nagy hatással volt
a kí nai mű vé szetreé s költé szetre, de
politikai é letre é s az oktatásra soha nem
a
gyakorolt döntő befolyást. A konfuciánus
ft7oző fia11-12. századi ú jjáé ledé seé s
átalakulása óta a buddhizmus befolyása
csökkent, de azé rt sokak által követett,
né pszerú vallás maradt, é s korlátozott
formában bár, mé g ma is az.
C'ao C'ao: tábornok a ké ső Han-dinasztia
i
idejé n. Ráké nyszerí tette akaratát az utolsó
Han-házból valő császána, é s valójában
ő maga uralkodott. Fia, C'ao P'i letaszitotta
trónjáról az utolsó Han-császárt, é s ú j
dinasztiát alapí tott : aY ej-bázat.
Fennhatósága azonban csak É ,szak-Kí nára
terjedt ki, amely egyike volt a Három
Kirrilyságnak. C'ao C'ao a becstelensé g
megtestesí tő jeké ntjelenik meg A három
királyság regé nyes törté nete cí mú mű ben,
a Ming korszak leghí resebb törté nelmi
regé nyé ben.
ciklikus idő számí tás:hatvané ves
idő szakokból álló, ő sikí nai naptári rendszer;
az egyes ciklusokat ké t egymás után
következő ideogrammal j elölté k. Használata
a legú jabb idő kigszé les körú volt
a mindennapi é letben, a törté né szek azonban
nem alkalmazták, mivel számlkra ez az
idő szak tú l röüd volt. A törté nelmi
esemé nyek idő pontj ainak me ghatár ozását a
az egyes császárok uralkodásának periódusait
használták, bár ez a módszer is nagy
hátránnyaljárt, mivel ezeket az idő pontokat
gyakran egy azon csásár uralkodási
idő szakán beliil is megváltoztaták(egé szen
a Ming-dinasztiáig). A törté netí rásnak a kí nai
kulturális é letbenjátszott fontos szerepe é s
fejlettsé ge ellené re folytatólagos idő számitási
rendszer csak akkorjött lé tre, amikor
a jelenlegi kí nai kormányz at átvette az
európai kereszté ny naptáí t (akinaiak ezt
,,szoláris" naptárnak nevezik).
cire-perdue : a bronzönté sné l alkalmazott,
ú gynevezett,,viaszvesztő " eljárás, amelyet
Nyugat-Ázsiában é s Európában jól ismertek,
l48 | Kislexikon
de a korai kí naiak nem alkalmazták; ő k
a bronzot közvetlenül az agyagból ké szült
öntő formákba öntötté k. A cire-perdue eljárás
ismereté nek tllány át bizonyí té knak
tekintetté k arra, hogy a bronzkohászat é s
-feldolgozás felfedezé se a nyugati technikától
függetlenül alakult ki Kí nában.
Csang Cs'ien: a Han-dinasztiabeli Vu császár
(i, e. 138-125) követe, akinek feladata
szövetsé gköté s lett volna a jüe-csi né ppel,
amely ellensé ges viszonyban volt a Kí nával
hadban álló hunokkal (hsziung-nukkal),
Csang Cs'ien Közé p-Azsiában rábukkant
a Nagy Sándor tábornokai által alapitott
egykori hellenisztikus királyságok görög
lakosságára. Bár küldeté se nem járt sikerrel,
de amikor i. e. l25-ben visszaté rt Kí nába,
első ké nthozott hiteles információkat
a nyugati világról. Beszámolója erő shatással
volt a kí nai politikára.
Csao Kao: a Cs'in-házból való első császár, Si
Huang-ti udvarának fő eunuchja. A császár
halálakor összeesküvé st sző tt acsászár
másodszülött fiának trónra ülteté se
é rdeké ben, é s megölette a trónörököst.
Vé gzetes befolyást gyakorolt a Cs'in-ünasztia
második császárára, é s ezzeI tönkretette
a dinasztiát. A bukást követő zú rzavarban
megölté k ő t is, ké ső bba ,,gonosz eunuch"
mintaké pe lett,
Cs'en-ünasztia (557-588): az Eszak é s Dé l
közötti szakadás korszakának (3 lG58 1)
utolsó dé l-kí nai dinasztiája. Az országot
ú jraegyesí tő Szuj-dinasztia győ zte le.
A Cs'en-ház rövid é letű rendszer volt,
Cseng: a ké ső Csou
i korszakban lé trejött
feudális állam. Eredetileg a király öccsé nek az
örökré szé bő l hasí tották ki.A Sárga-folyó
alsó szakasza menté n terült el, fő városáról,
a mai Cseng-csouról kiderüt, hogy igen
jelentő sré gé szeti lető hely, amelyegé szen az
ő störté neti idő kignyú lik vissza.
Cs'en Sö: a Cs'in-ünasztia alacsony beosztású
tisztviselő je, aki Er-si Huang-ti uralkodása
idejé n (i. e. 210-206) első ké ntlázadt fel
a Cs'in-ház ellen, é s szé les körű támogatásra
talált.
Csia Ji: Han kori tudós é s törté né sz. Ő í rta
a Kuo Cs'in Lun (f!ftekezé s a Cs'in-dinasztia
hibáiról) cí mű mű vet, azt a konfuciánus
tanulmányt, amelyet Sze-ma Cs'ien
belefoglalt Kí na korai törté neté rő l ké szí tett
nagy mű vé be.
Csie: a hagyomány szerint a Hszia-dinasztia
utolsó királya, kegyetlen zsarnok. Té nyleges
lé tezé sé renincs semmilyen törté nelmi
bizonyí té k. Valósánű leg a Sang-dinasztia
utolsó királya, Csou Hszin egyé nisé gé neké s
sorsának visszavetí té se a ré gebbi idő kbe.
Cs'ien Han Su: a nyugati Han-ünasztia
törté nete, amelyet a Pan család tagjai, apa é s
fiú áUí tottak ő sszeazí . sz. l. században; ez
szolgált mintául az összes ké ső bbidinasztikus
törté nelmi munkákhoz. A kí nai irodalom
egyik legkiemelkedő bb alkotása. Figyelemre
mé ltó szisztematikus tárgyalásmódja é s
alapossága.
5. szirz;adi Buddha Jünkangból
Csindinasztia: i. sz. 265-ben alapí totta
a,,Három Királyság"-hoz tartoző Vejállam
egyik trónbitorló tábornoka. Ez a dinasztia
egyesí tette Kí nát, de 317-ben alulmaradt
a Mongóliából behatoló nomádokkal
szemben. Az egyik örökös dé lre menekült, é s
Nankingban lé trehozta a keleti
Csin-dinasztiát, amely Dé l-Kí nában 419-ig
fennmaradt.
Cs'in-dinasztia: az első császári ház, amely
egósz Kí na felett uralkodott; nevé t a Cs'in
királyságról kapta, ahonnan származott.
Fennállásának idő tartama rövid volt(i. e.
22l-tő l206-19), de a birodalom egysé gé nek
megteremté se valamennyi ké ső bbi
kormányzat cé lkittí zé selett. A Cs'in-ház
uralma igen kí mé letlenvolt, é s az a| apitő
halála után az összeorrrlása jóformán azonna|
bekövetkezett. L. mé g: Si-Huang-ti.
Cs'in Kuej: államfé rfi a Szung-ünasztia
korában, aki 1l3l-ben szembeszegült Mzal az
irányzattal, amely megkí sé relte visszahódí tani
É szak-Kí nát a dzsürcsi (tatár)
Csin-rlinasztiától. A ké ső bbikorokban
árulónak tekintetté k.
Csou-dinasztia (i. e. 1O28-22l) : a hivatalos
törté netí rásban szereplő idő pontokelleplezik
azt a té lyt, hogy a Csou-ház utolsó ktráliyát
l,. e, 256-ban megfosztották trónjától ;
minthogy azonbanaz ő tkövető
Cs'indinavtia i, e.22l-ig nem hódí totta meg
egé szKinát, azé rt eddig az idő pontig
hivatalosan a csoukat tekintetté k,,uralkodó"
dinasztiának. A Csou királyság feudális
alapon szervező dött, I. e.77l után,lomád
né pek betöré sé t követő en, a fő várost
visszahelyezté k a keleten fekvő Lojangba.
A dinasztia második korszakát, amelyet
,,keleti Csou"-nak neveztek, a királyi hatalom
gyors hanyatlása é s a feudális hú bé rbirtokok
fé lig-meddig önálló királyságokká
szervező dé sej ellemezte.
Csou Hszin: a Sang-dinasztí a utolsó királya,
akit Vu király, a Csou-dinasztia alapí tója i. e_
1027-ben megfosztott trónjától é s megölt.
Csou Hsánt a gonoszság é s a kegyetlen
zsarnokság tipikus megtestesí tő jé nek
ábrázolták. Valódi jelleme ismeretlen, mivel
a róla fennmaradt egyetlen jellemzest
diadalmas ellensé gei ké szí tetté k. nem tú l
hí zelgő ké petrajzolva róla.
Cs'u: dé li királyság a feudális korszakban.
A Jangce völgyé nek közé pső ré szé té s Hunan
tartomány ettő l dé lreelterülő vidé keit
foglalta magában. Az é szak-kí naiállamok
Cs'ut idegen államnak tekintetté k, mert soha
nem ismerte el a Csou királyok
fennhatóságát. Az egysé ges birodalom
lé trehozásáé rt ví vott küzdelemben a cs'u
állam volt a Cs'in-dinasztia legfő bb
veté lytársa, de a Cs'inek legyő zté ké s
megsemmisí tetté k.
Csuang-ce: taoista filozófus azi. e.4.
századb an. A taoizrnussal fo glalkozó
fennmaradt mű veklegtermé kenyebb szerzójg
egyenrangú nak tekintetté k a fi7ozófra
klasszikus alkotásának, a Tao Te Kingnek
(ismeretlen) í rójával. Csuang-ce arról volt
hí res, hogy taní tásait meghökkentő é s hatásor
pé ldázatokkal szemlé ltette, olyan
anekdotákkal, amelyeket olykor a rivális
iskola alapí tójának, Konfuciusznak
tulajdoní tottak.
Cs'un Cs'iu korszak: a tavasz é s ő szkoránal
is nevezté k; azakor, amelyet Lu állam
krónikája beszé l el. Sokáig ú gy hitté k, hogli
a mú vet maga Konfuciusz í rta. A szóban
forgó kor azi. e.771 é s 48 l közötti idő szak,
a keleti csou-dinasztia korának első szakaszr
amelyet a,harcoló királyságok kora"
követett.
Csung-cung (65G710): a negyedik
T'angdinasztiabeli császárnak, Vu császár-
fiának uralkodói neve. Anyja eltávolí totta
a trónról, de az asszony bukása é s halála utár
visszahelyezté k. Felesé ge, Vej császárné
gyilkolta meg.
dinasztikus körforgás: a kí nai dinasztiák
felemelkedé sé rő l, virágzásárő l é s bukásáról
kidolgozott elmé leti sé ma. A keleti vagy kesö
Han-ünasztia törté neté nek té nyein alapszik"
é s hosszú ideig dogmának tartották. Talán a
ihlette a ,,Kathaj ciklus"-t, de valójában nen
felel meg a kí nai dinasztiák nagy többsé gffi
ké szült feljegyzé seknek, az uralkodóházak
hanyatlását ugyanis többnyire igen különí é b
körümé nyek idé zté kelő .
ilzsí taka : buddhista elbeszé lé sek, törté netek,
ré szei a vallásos irodalomnak, de
tulajdonké ppen inkább termé szetfeletti
kalandokról szóló szórakoztató mesé k. Inóii
eredetű ek, é s Buddha korábbi megtestesülé í d
idejé n játszódó törté neteket, illetve egyes
hí dhiszattvákkal megesett kalandokat
beszé lnek el.

eüxir vitae (é letelixí r): a halhatatlanság
csodaszeré nek európai elnevezé se, amelynek
felfedezé sé rea kí nai taoisták törekedtek.
Gyakran igen ártalmas hatással volt azokra,
akik ezeket az állí tő Iagosvarázsszereket
bevetté k. A feljegyzé sek elő ször
a Cs'in-dinasztia idejé n, i. e.206 körü1 emlí tik.
A szerbenvaló hltazt. e.2. é s 1. században
eljutott Európába é s a Közel-Keletre is.
Er-si Huang-ti (i, e. 210-206): második
nemzedé kbeli, azaz a Cs'in-ünasztia második
é s egyben utolsó császára. A dinasztia
alapí tójának, Si Huang-tinek második fia,
akit a fő eunuch cselszövé sejuttatott trónra.
Uralkodása katasztrofális volt, é s a Cs'in-ház
bukásakor támadt zű rzavatban lgyanaz
a Csao Kao fő eunuchgyilkolta meg.
exogámia: a kí nai társadalom erkölcsi
szabáIya, amely tiltotta azegyazon apai ágból
származó fé rfiak é s nő kházasságát.
Eredetileg a klasszikus kor feudális
arisztokráciájának szokása volt, az apaí ágt
vezeté knevek általánossá válásával azonban
a korai Han korszakban € gyeteme§ é rvé nyú
lett. Fontos politikai következmé nye volt,
hogy az uralkodó nem vehetett el a császári
család oldalág ábő l, szátmaző leányt,
bármilyen távoli volt is a rokoni kapcsolat
közöttük. Az exogámia egé szen a legutóbbi
idő kiga kí nai társadalom elő í rása maradt.
Fa-hszien: kí nai buddhista szerzetes é s utazó
az 5. század elejé n. Szárazföldi ú tvonalon
jutott el Indiába, majd Szumátrát é rintve
a tengeren té rt vissza Kí nába. Veszé lyes
utazásairól szí nes beszámolót hagyott hátra.
halhatatlanok szigetei: legendás szigetek
a Kelet-Kí nai-tengeren. Ugy hitté k, hogy
taoista halhatatlanok lakják ő ket.
A Cs'in-házból való Si Huang-ti expedí ciót
küldött ki, hogy megszerezze tő lik
a halhatatlanság titkos vatázsszeré t, de az
expedí ció soha nem té rt vissza.
A Han-dinasztiából való Vu császár ugyanezt
tette, hasonló eredmé nnyel. Úgy vé lik, hogy
a halhatatlanok szigeté be vetett hit Japán,
Tajvan é s a Ryukyu-szigetek hiányos
ismereté n alapult.
Han-ünasztia (i. e. 206-tó1 i. sz.222-í 9),.
uralmát Vang Mang trónbitorlása (i. sz. 8-tól
25-ig) ké t ré szre osztotta. Első korszakát
a nyugati vagy korábbi Han-dinasztia
korának nevezté k, mivel a fő városakkor
Cs'angan (Hszian) volt; a másodikat a keleti
vagy ké ső iHan dinasztia korának, akkor
Lojang volt a fő városa. A kí nai császárság
a ké t Han korszak idejé n szilárdí totta meg
határait, é s ebben a tekintetben a Han
dinasztia valamennyi ké ső bbikormányzatnak
mintául szolgált. A hosszan tartó, egysé ges
l! császári uralom - voltaké ppen ezt áIlitotta
vissza a T'ang dinasztia - lett minden ké ső bbi
kí nai rendszer eszmé nye. A Hanok alatt Kí na
kiterjeszlette határait dé 1 felé , é s egy idő re
Közé p-Azsiát é s Eszak-Koreát is bekebelezte
--.iJ-
a birodalomba. A Han kor nagyszerű korszak
volt az irodalom, különösen a törté netí rás,
továbbá a mű vé szeteké s a társadalmi, illetve
a politikai inté zmé nyekfejlő dé se
szempontjából.
,,harcoló királyságok kora": a Csou-dinasztia
ké ső iidő szaka i. e, 48l-tő l 221_ig. Ekkor
Kí na több erő skirályságra bomlott, amelyek
korábban feudális hú bé rbirtokokvoltak.
Szüntelenül versengtek egymással a katonai
fölé nyé rt, vé gső soron arra törekedve, hogy
meghódí tsák az egé sz országot. Ez vé gül
egyiküknek sikerült is, é spedig a legnyugatibb
királyságnak, Cs'innek. A kor egyú ttal
a különfé le, egymással ugyancsak állandó
vitában á| Iő filoző fiai iskolák legtevé kenyebb
idő szaka volt.
Három Dinasztia (222-265): Három
Királyságnak is szokták nevezni. Az elnevezé s
egyfelő l Kí na három első dinasztiájára,
a Hszia-, a Sang- é s a Csou-házra
vonatkozott, amelyek közü1 csak a ké t utóbbi
hiteles törté netileg. Másfelő 1 a Han korszak
utáni három királyság jelölé sé re is
használták: Vej é szakon, Vu dé len é s Su Han
Szecsuan tartomány távoli, nyugati ré szé n.
Errő I azidő szakróltöbbet tudunk a regé nyes
kí nai irodalomból, mint a törté nelmi
leljegyzé sekból.
hedonizmus: Jang Csu (i, e. 4. század körül)
kí nai filozófus taní tásainak nyugati
elnevezé se. Mű vé bőcsupán
l nóhány töredé k
maradt fenn, annak ellené re, hogy kortárs
ellenfelei szerint már é leté benis né pszerű volt,
é s nagyszámú hí ve követte. Jang Csu az
é lvezeteket mint az é let egyedüli cé lját
magaszta| ta, kigú nyolta a kötelessé gtudást,
az áIdozatké szsé get, a gyermeki odaadást é s
más eré nyeket.
hegemón: a kí nai Pa cí m fordí tása. Ezt
a langot viselté k a Csou korszakban azok,
akiket a hű bórurak a cs'un cs'iu korszakban
a leghatalmasabbnak ismertek el.
A hegemónok szerepe valamifé le rend
helyreállí tása volt az anarchiát eredmé nyező
feudális viszonyok közepette, amikor egyetlen
feudális urat sem ismertek el hatalmasabbnak
veté lytársainál.
hosszú í j: e fegyver kí nai formája az összetett
ij, amely ú gy ké sziiLlt, hogy ké t vagy több
vé kony, rugalmas facsí kot összeillesztettek.
Úgy vé lik, lő távolsága nagyobb volt, mint az
európai hosszú í jé ,de a kilő tt nyí lvessző
átütő ereje valószí nű legkisebb lehetett.
Hszia (körülbeliil i. e. 2000-tő l 1700-ig) :
a hagyomány szerint az első kí nai dinasztia.
Lé tezé sé ta ré gé szet nem erő sí tettemeg.
Hsziang Jü: a Pa Vang hegemón
király né ven vált ismertté , Ó volt annak
a nagy felkelé snek a vezé re, amely
a Csoin-dinasztiát megfosztott a trő njátő I.
Ké ső bb viszálybabonyolódott
Kislexikon I I49
alárendeltjé vel, Liu Pan€ ai, é s hosszú
háború t viselt ellene, amely Liu Pang
győ zelmé vel,Hsziang Jü halálával é s
a Han-dinasáia megalapí trisával vé gző dött.
Hsziang Jü dé lrő l,a ré gi Cs'u királyxigból
származott, arisztokrata volt, é s kiváló költő ,
ugyanakkor azonban gő gös é s lobbané kony.
amivel elidegení tette magától alárendeltjeit.
Veté lytársa vele ellenté tben paraszti
szátmazásí t, megfontolt ember volt, nem
olyan tehetsé ge§ hadvezé r, dejobb áliamfé rfi.
Hszin-dinasztia (azaz,,ttj dinasztia") : Veng
Mang ezt a nevet adta bitorló rendszeré nek
(i. sz. 8-tól 25-ig). A hivatalos törté netí rók
nem ismerté k eI ezt azí dő szakot
dinasztiának, hanem a korábbi é s a ké ső i
Han-dinasztia korát egymástól elválasztó
lázadó ko r szakké nt tárgyalták.
hsziung-nu: nomád törzs, illetve
törzsszövetsé g; felté telezik, hogy azonosak
azoknak a hunoknak ő seivel, akikaz 5.
században betörtek a Római Birodalomba.
A Han korban a mongóliai sztyeppeken
a hsziung-nuké volt a leghatalmasabb
törzsszövetsé g. Hosszú háború kat ví vtak
Kí nával, de a hadiszerencse vé gül
a kí naiaknak kedvezett: a hsziung-nuk ké t
csoportra szakadtak, é s egyikük nyugatra
vádorolt, o1yan területre, amely már kí vül
esett a kí naiak é rdekszfé ráján. A feltevé sek
szerint tő lük szátmaztak a hunok.
Hosszú í j
Hszüan-cung (712-756): a T'ang-házból való
császár, gyakran Ming Tinek - Fé nyes
Császárnak - is nevezté k. Hosszú , csaknem
fó1 é vszázados uralkodása a T'ang-dinasztia
csú cspontja volt, udvarát az ott mű ködő
költő k, festő k é s irodalmárok tetté k hí ressé .
Tragikusan vé gezte; An Lu-san lázadása
során megfosztották trónjátóI ; a té nadás
leveré se után megtört öregemberké nt té rt
vissza Cs'anganba, é s ott is halt meg. Szé p
á gy asához, Jang Kuej_fejh ez fű ző dő
 I50 l Kislexikon

kapcsolatát sánmű vek é s más irodalmi
alkoé sok örökí tik meg.
Huan herceg: Cs'i hercege, a feudális Csou
korszak egyik legnagyobb hű bé rura.Az i. e.
7. század elejé n ő lett az első hegemón. Az
ó korában Cs'i volt a legfejlettebb é s
leggazdagabb állam Kí nában, itt vezetté k be
első nek a pé nzgazd,áIko dást,
Huang Cs'ao: lázadő a T'ang-dinasztia idejé n,
a9. század vé gé n.Bár vé gül legyő zté ké s
megölté k, felkelé se elpusztí totta a birodalmat
összetartó erő ket, é s közvetlenül
a T'ang-dinasztia bukásához vezetett. Huang
Cs'ao volt azelső azoknak a lázadóknak
a hosszú sorában, akik sikertelenül pályáztak
közhivatalra; az ilyenek közül ké ső bbis sok
ellenzé ki került ki.
Huang Ti (a ,,sárga császár"\: a kí nai állam
mitikus alapí tója, az e| ső az öt uralkodó
köztiLl, A modern tudomány hajlik arra
a vé lemé nyre, hogy Huang Ti eredetileg isten
volt, é s csak ké ső bb,,humanizálódott",
összhangban azzal, hogy a kí naiak jobban
kedvelté k a ülág keletkezé sé nek törté nelmi
magyarázatát, mint mitikus é rtelmezé sé t.
elő fordul,jelenté se ilyenkor: a Nap feté né ző ,
pé ldául egy hegy dé li oldala vagy egy folyó
é szaki partja.
A Jin-Jang szimbóluma
Jang Csien: a Szuj-ünasztia alapí tója. Anyai
ré szrő ltatárszármazásilvolt, az első ,aki
a tatár betöré sek után dinasztiát hozott lé tre
Eszak-Kí nában. Ké ső bbmeghódí totta
Dé l-Kí nát, é s ú jra egyesitette a birodalmat.
Jang Csu: hedonista filozófus azi, e.4.
században. Mű vé bőcsak l töredé kek é s
idé zetek maradtak fenn. Taní tása szerint
minden eré ny é s kötelessé g haszontalan, csak
a szemé lyes é lvezet hajszolásának van é rtelme
a földi é letben.
alapján ké szültek azok a lovakat ábrázolő
dombormű vek, amelyek T'ang T'aj-cung
császár sí rját dí szí tik, s amelyeket a kí nai
szobtászat mestermű veinektartanak teljes
jogga1.
Jin: a világegyetem nő nemú ,árnyé kos,
nedves, negativ princí piuma, a Jang
kiegé szí tő je,A ké t princí pium harmonikus
kölcsönhatása mű kódteti a világmindensé get
jóslócsontok : a Sang-dinasztia tagjai bivalyok
lábszárcsontjait é s teknő sbé ka páncé Iját
használták jóslás cé ljára. A módszer
a következő volt: vörösen izző brolzrú d
hegyé t a csont vagy a páncé l felszí né hez
é rintetté k,é s az í gy keletkezett repedé seket
,,e1olvasták". A feltevé sek szerint mivel egyes
repedé sek jó, mások rossz ető jelnek
számí tottak, illetve a jövendő mondó sziárn:á,ra
különleges jelenté ssel bí rtak, ezeket
feljegyezté k, é s belő lükjött lé tre a kí nai
ideografikus í rás. Anjangban, a Sang kori
lelő helyrő mostanában
l elő került csontokon
már feltű nika kí nai í rás legkorábbi formája:
jeleinek elolvasása a hozzáé rtő tudósok
számára nem okoz küönösebb nehé zsé get.

hunok: l. hsziung-nu
Jan Kuej-fej : Hszüan-cung T'ang-dinasztiabeli
császár ágyasa, akihez é lete vé gé na legjobban
.n
hl
\] ll, i

hiiberbirtok: a kí nai törté nelemben az

ragaszkodott. A nő t megölté k, hogy
lecsillapí tsák a fellázadt katonaságot, amikor
i,u i

a fóldterület, amelyet a Csou-dinasztia első -l,,

az udv ar menekülé sre ké nyszeriilt /
királya vagy utódai átengedtek a királyi Cs'anganból, a fő városból, Tragikus sorsát ^\
/l,t
\

házzal rendszerint rokonságban álló feudális Po Csü-ji Enek az örök bánatról cí mű /'. i',t \
nagyuraknak. A hű bé rbirtokokidő vel elbeszé lő költemé nyé ben örökí tette meg, é s / l-. i,i| \
teljesen függetlenné váltak a királytól, é s
a nagyobbak bekebelezté k a kisebbeket, amí g
számos szí ndarabnak, illetve elbeszé lé snek is
tárgya lett.
/ ,.', \
azlián az i. e. 3. század közepé n az akkor
mé g fennálló birtokok királyságokká Jangsao : falu Kanszu tartományban,
lu
l; ,:l r{ ,{ ,cl4 \r. '

nyilvání tották hű bé rbirtokukat. /;,r_ rl cl í l cl (l l'i i,

jellegzetes neolit kori teleppel. A jangsaói

í rásjegyek (ideogramok): szójelek, de nem

kultú ra szé p, festett kerámiaedé nyeirő l hí res.
.= ]-_r
[nr,,u,,, Xljiii
aszavak hangalakját rő gzí tik,hanem csupán Jang-ti: a Szuj_dinasztia második császára, ]

azok jelenté sé t,jelenté startalmát. akinek rossz kotmányzása romlásba döntötte Jóslócsont Anjangból ]

A világszerte használt, ú gynevezett arab a dinasztiát, A konfuciánus törté netí rók ]

számok nagyjából ilyen tí pusú jelek: az ,,5"
jelenté se mindenütt :u1yanaz, annak ellenóre,
hogy a különböző nyelvekben elté rő módon
(öt, fünl five, cinq, kí naiul vu) ejtik ki.
A kí nai í rásjegyek egy ré sze egyesí ti magában
a hangalakotjelző elemet é s ajel tisztán
szimbolikus ré szé t.
iszlám Mohamed által 622-ben alapí tott
: Japán: a kí naiak a Han kortól kezdve tudtak
vallás; a 8. szí zadban aközé p-ázsiai
területekrő l jutott el Kí nába. ujgur
kereskedő k é s a T'ang uralkodók
hadseregóben szolgáló zsoldosok, illetve ezzel
egy idő bena tengeren átadé l| partvidé kre
é rkező arub kereskedő k ré vé n.A ké t
nagyjából egykorú legré gebbi kí nai mecset
Cs'anganban (Hszian), az egykori
é szaknyugati fő városban é s Kantonban,
a távoli dé len fekvő nagy kikötő ben van.
Jang: a világegyetem pozití v, napfé nyes,
hí mnemű ,szárazstb. princí piuma, a Jin
kiegé szitő je. A jang szó sok helyné vben
szemé ben a ,,rossz császár" megtestesí tő je; Jung-lo: a Ming_dinasztia harmadik császár4 j
mí g utóda, T'ang T'aj-cung a ,jó császár" bitorlóké nt szerezte meg a trónt
utolé rhetetlen mintaké pe, unokatestvé ré tő l.Tengeri expedí ciókat l
(
indí tott lndoné ziába, Indiába, Arábiába,
Jao: a kí nai törté nelem mitikus ,,bötcs Perzsiába é s Afrikába.
(
uralkodóinak", máské nt az öt uralkodónak l
egyike. Jung Toaj: a T'ang_ünasztiából való
hercegnő , akit Vu császárnő kivé geztetett (brir
l
(
sí rfelirata szerint gyermekszülé sbe halt bele).
lé tezé sé rő A
l. Han kori törté netí rók leí rásai Sí rját az utóbbi óvekben feltárták, é s igen
szeint az ország számos hercegsé gre l
szé p mű vé szetialkotásokat, freskókat stb.
tagolódott. Feljegyezté k továbbá aá is, hogy találtak benne. A hercegnő Csung-cung I
a japánok kis termetű ek. A Han kortól fogva császár leánya volt, apja szinte császárnak t
a kapcsolatok erő södtek, fő ké ntazután, hogy kijáró pompával temettette el ú jra 705-ben, I
a buddhizmus Kí nából- Koreán át * eljutott nagyanyjának, Vu császárnő nek halála után.
Japánba. A T'angkorban (7-10. század)
t
Japán sok mindent buzgón átvett a kí nai
!
Jü, a Nagy Jü: az,,öt uralkodó" közül C
civilizációból, habár politikai té ren a legutolsó, a Hszia-dinasztia alapí tója.
a kapcsolat felszines maradt, é s nem eresztett
I
Hatalmas folyamszabályozási é s árví zvé delmi a
mé ly gyökeret. munkálatokat tulajdoní tanak neki Kí na
i
minden rószé n. Legendás alak, lé tezé sé nek
Jen Li-pen: áIlamfé rfi é s festő mű vé sz
a korai nincs semmilyen hiteles törté nelmi vagy l
T'ang-dinasztia idejé n, 618-ban az ő tervei ré gé szetibizonyí té ka. a

jün: a vietnaminyelv viet szavának ú jkori
kí nai kiejté se, Azt a né pet nevezté k í gy,
amelyik egykor nagy számban é lt Ázsia keleti
tengerparti vidé ké n.Egyes né zetek szerint
szerepetjátszott a japán né p kialakulásában.
A ré gi kí nai törté neti mű vekarról számolnak
be, hogy a mai Csöcsiang, Fucsien ós
Kuangtung tartományok területé n, valamint
a mai Eszak-Vietnamban laktak. Csöcsiang
tartományban jött lé tre a Jüe királyság, amely
az]' e.4. században rövid, dejelentő s szerepet
játszott a kí nai törté nelemben is; itt
mű ködtek a halványzöld kí nai kő edé nyeket
elő állí tóelső nagy é gető kemencé k.Az
elnevezé s ké ső bba vietnam területé n é lő
lakosságot jelölte.
jüe-csi : valószí nű leg indoeurópai törzs neve,
mely a Han korban a hunoktól veresé get
szenvedett, é s a mai Buhara-Szamarkand
vidé ké re vándorolt. vu császár követet
küdött hozzájuk, hogy rávegye ő ket,
folytassák a harcot a hunok (hsziung-nuk)
ellen, de nem voltak rá hajlandók.
Jüe Fej: a Szung-dinasztia tábornoka, aki
a dé li Szung-házatmegvé dte a Csin-betöré s
ellen. Cs'in Ku'ej, a pacifista fő miniszter
kivé geztette. Cs'in az áruló, Jüe Fej a hő sé s
hazafi megtestesí tő jea kinai törté netí rásban.
kaüfátus: a mohamedán birodalom világi
megjelené si formája Mohamed prófé ta
utódának, a kalifának a vezeté se alatt. 650
köriiLl Perzsia meghódí tásával a kí nai
T'ang-dinasztia szomszé dja lett, é s
a közé p-ázsiai határvidé ken 75 l-ben
összeütközé sbe került Kí nával. Úgy tudják,
hogy az e vidé krő származő
l , Kí nában
zsoldoské nt szolgáló é s a mohamedán
vallásra átté rt ujgurok honosí tották meg
kí nában aziszlámot.
kán: hercegeket vagy uralkodókat megillető
török cí m, a kí nai törté né szek a 4. é s az azt
köv ető é v század,okb an k' o - h an alakb an
jegyezté k fel (mai kiejté s szerint).
Kao< ung: a harmadik T'ang-dinasztiabeli
császár. Apja ágyasát, a kóső bbi Vu
császárnő t vette felesé gül,ami szigorú an vé ve
vé rfertő zé snek számí tott.Egé sz uralkodása
alatt az asszony játé kszere volt. Kao-cung
sokat betegeskedett (valószí nű eg
epilepsziában szenvedett), é s ez lehető vé tette
a császárnő számára,hogy az államügyeket
maga ilté zze, 683 -ban halt meg.
Kathaj: Kí na ré gi neve, a Kitaj (vagy Kitan)
szóból származik. Ez annak az é szaki
törzsnek neve volt, amelyik 9l6-ban
Mandzsuriában é s Eszakkelet-kí nában
megalapí totta a Liao - dinasztiát, Az
elnevezé st Oroszországba kereskedő k,
Nyugatra pedig a mohamedánok vitté k el
a 13. század folyamán (Kí na neve oroszul ma
is Kitaj).
klasszikus (Kí nával kapcsolatban) :
a Csou-dinasztia irodalma, filozófiája é s
kultú rája általrábau A Sang kor ilyen
é rtelemben,,archaikus". A Cs'in é s a Han
kor, vagyis a császárság idő szaka szorosabb
é rtelemben nem,,klasszikus", mivel az akkor
keletkezett mű vekegyiké t sem vetté k fel
a kí nai klasszikusok Cslzg cí met viselő
kanonikus gyű jtemé nyé be,A,,klasszikus"
mű vekközé a konfuciánus ós a korai taoista
könyvek, valamint más iskolák alkotásainak
fennmaradt töredé kei tartoznak.
Konfuciusz (i. e. 551-479): a K'ung Fu-ce
(a filozófus K'ung) né v latinos alakja.
A konfucianizrnus alapí tó bölcse. Taní tása
é leté bennem tű szé les körben talált
meghallgatásra. Szülő földjé n, a Santrrng
tartománybeli Lu államban nem volt sikere,
é s ké ső bbis hiába vándorolt udvarról
udvarra olyan fejedelmet keresve, aki
politikai elveit é s taní tásait megvalósí tja.
Mondásait taní tványai gyű jtötté kössze, akik
más klasszikus mű vekszerkeszté sé t is neki
tulajdoní tották. Tanai elterjedtek az
í rástudók ré tegé ben, ezé rt a Cs'in állam
uralkodója a legfő bb ideológiai veszé lynek
tekintette ő ket é s küzdött ellenük.
A Han-dinasztia idejé n, Vu császár
uralkodásától kezdve, a konfucianizmus lett
a hivatalos ortodox vallás ,
Korea: az ókorban három királyságra oszlott,
közülük a legé szakibb a Han-ünasztia uralma koriiakktárgy at ta1áitak. Azóta is, egé szen
alá került, ahol sok kiváló mű alkotást rejtő
Han kori sí rt ástak ki. Ké ső bb.azismé t
függetlenné vált é szaki királyságot
megtámadta Jang-ti, a Szuj-rlinasztia egyik
császára, de sikertelenü. A7, szé uad közepé n
a T'angdinasztia elfoglalta, de ó68_tól mint
egyesiilt Szilla királyság ismé t felszabadult.
körzet: a kí nai csou szó fordí tása,
a megközelí tő leg egy prefektú ra (megye)
kiterj edé sű kő zigazgatási terület neve.
Kí nában voltak nagyobb közigazgatási,
egysé gek is, ezeket funak (kormányzóság),
valamint kisebbek, ezeket hsziennek, vagyis
alkörzetnek (árásnak) hí vták.
közé pső királyság: az azonosjelenté sű kinai
Csung Kuo fordí tása, a kí naiak ma is í gy
hí vják országukat (Kí nát). Ré gen a feudális
Csou államnak azt a ré szé t nevezté k í gy,
amelyet Csou királya kormányzott, ké ső bb
pedig Kí nának azt a ré szé t, amelynek lakóit
valódi kí naiaknak tekintetté k. A dé li
királyságokat, Cs'ut, Vut é s Jüé t tehát nem
tartották a közé pső királysághoz
tartozóknak, é s ké tsé gekmerültek fel aziránt,
hogy az elnevezé s vonatkoztatható-e
a nyugati Cs'in államra.
Kuan-jin : Avalókité svara bódhiszattva,
kí naiul Kuan-si-jin rövidí tett neve, ,,aki
meghallgatja a világ jajszavát". A keleti,
nevezetesen a kí nai é s japán budüizmusban
az anyák patrónája lett, é s té nylegesen
istennő ké nt tisztelté k.A bódhiszattvák,
miután a megvilágosodás ú tján elő rehaladva
levetkő zté ka nemekhez tartozás bé klyóit,
Kislexikon I l5I
tetszé sük szerint bármelyik nemhez
tartozhattak. Kuan-jint (apánul Kuannont)
napj ainkban ki zár ő lagnő nek ábr ázolják.
Kuang Vu-ti (i. sz. 25-57): a ké ső i
Han-dinasztia első csására, aki a trónbitorló
Vang Mang é s más veté lytársai ellen ví vott
többé ves harc után visszaállí totta
a Han-dinasztia uralmát. A császái háa
távoli, de vé r szerinti oldalágából sármazott,
é s olyasmit hajtott vé gre, amit egyetlen más
kí nai uralkodó sem: ismé t hatalomra juttatott
egy megbuktatott é s trónjáról eltávolí tott
dinasztiát.
Kuo Cs'in Lun (,,Cs'in hibái"): A Cs'in,
a Kí nát egyesí tő elsődinasztia bukásának
okairól szóló é rtekezé s,amelyet
a cs'in-ünasztia bukását követő
nemzedé khez tartoző csia Ji Han kori tudós
í rt, A korai Han kori törté netí rás legjobb é s
leghitelesebb dokumentumának tartják,
lakk: a lakkfa nedve, használata ókori kí nai
találmány. Nemré giben lakkal bevont
tárgyakat taláItak Cs'angsa vidé k é n, azi. e. 5.
századi sí rokban. Akkoriban ez a terület
a Cs'u királysághoztaí tozott valószí nű leg
innen származo tt a találmány , Haszrrálata
iH:.Tl',* T:3t# §"Í iJiÍ iiorl1"-
a 1egú jabb iaótig tinai é sjapán
-'
küániegessé gnef számí t.
Lakkozott fából ké szült korsó Cs'angsából
Lao-ce (szó szerinti jelenté se: ,,öreg bölcs"):
a Tao Te King cí mű mű - a taoizmus fő
kálonja - szerző jé nek álneve. Lao-ce tehát
mondabeli alak, állí tólag Konfuciusz idő sebb
kortársa volt, de a róla szóló legtöbb - ha
nem valamennyi - legenda a már vallássá
szervező dött taoizmus ké ső bbi idő szakában
keletkezett, é s í gy teljes egé szé benapokrif.
Iegizrnus: politikai-filozófiai iskola Kí nában,
kinai neve: Fa-csia. Hangsú lyozta a szigorú
I52 | Kislexikon
é s kí mé letlentörvé nyek uralmát, megvetette
é s eű té lte azirodabnat, a mú vé szeteket é s
a mú veltsé g minden formáját, fontosnak
tartotta a háboruskodást é s a hadviselé shez
szí iü< sé ges erő forrásokat, pé ldául
a í -oldmú velé st.Támogatta é s segí tette
a Cs'in-ház tórvé nyhozási programját,
a dinasztia bukása után azonban elvesztette
tekinté lyé t.
ü hiányos jelenté ssel,,rí tusok",
: Uralkodói cí me: Kao-cu. Paraszti
,,szertartások", mert a lovagiasság szabáIyai
é s a,,konvenciók" (illemszabályok) szinté n
beletartoznak. A Csou Zi (A Csou-ház
dtusai) cí mú könyv, amelyet a dinasztia ké ső i ázonbanellenté tbe került vele. Evekig tartó
idő szakában álí tottak össze - bár ennek
ellené re igen ré ginek tüntetté k fel -, a mai mint a Han-dinasztia első császáralé pett
tudósok né zete szerint a feudális kor kezdeti
idő szakának hiteles, habár ideaüzált
szokásait é s szertartásait Áttalmazza.
Liang-dinasztia (502-556) : a dé l-kí nai
birodalom egyik dinasztiája a megosztottság
korában, amikor é szakon tatár dinasztiák,
dé len kí nai uralkodók voltak hatalmon.
A dinasztia egyetlenjelentő s uralkodója Vu
császár volt, buzgó buddhista, aki vé giiLl
lázadásnak esett áldozatul. A Liang-dinasztia
Nanking melletti sí rjaihoz vezető ú at diszitő
kő oroszlánok a kí nai monumentáüs
szobrászat legszebb alkotásai közé tatí onak.
ü Cs'ung-zsun (megh. 70l-ben): trónörökös,
a T'ang-dinasztiabeü Csung< ung császár fia,
Vu császárnő unokája.
Li tlszien (megh. ó84-ben): a T'ang-házból
való Kao-cung csásár fia. Vu császárnó
fiának hitté k, de valószí nüeg a császárnő
hú ga volt azigazi anyja. Cs'angan közelé ben
lé vó, nemré giben kiásott sí rjában igen kiváló
mű vé szi alkotásokat találtak.
Ling_ti (megh. 180-ban): a ké ső i
Han-dinasztia császára. uralkodása
szerencsé tlen volt, mivel teljhatalommal
ruházta fel eunuchjait, akik kezükben
tartották a kormányást. Halálakor - mivel
nem maradt egyenes ági örököse - kitört
a hatalrni harc, é s ez, sű yosviszályok é s
óldöklé sek közepette, a dinasztia bukását
okozta.
U llsziu: l. Kuang Vu-ti császár
Li Po: talán a leghí resebb kí nai költő , a 8.
század első felé ben é lt. Sokáig utazgatott
Kinában, majd ké t é ven át llszüan-cung
(Ming H uan g), T' ang-ltázb ő lv aIó császár
udvarában tartózkodott ; állí tólag tudott
perzsául.
Li Si-min:1. T'aj cung
ü Sze: a Cs'in uralkodóhrieból való Si
Huang-ti fő minisztere. Őkezdemé nyezte
a központosí tási politikát, szemben a feudáüs
hű bé rbirtokokrendszeré vel, é sa politikai
elveivel ellenté tes filozófiai é s törté nelmi
könyvek elé geté sé t.A császár halála után
összeesküvé st sző tt, hogy annak másodszülött
fiát, Er-si Hung-tit ültesse a trónra, mellő zve
az igaá trónörököst. Ké ső bbösszeesküvő
társa, Csao Kao fő eunuch tanácsáraEr-Si
Huang-ü halálra í té lte.A konfuciánus
törté netí rók legelvetemültebb gonosztevő nek
tekintetté k.
Liu Pang : a Han-dinasztia alapitő la.
származásű volt, csatlakozott
a Cs'in-dinasztia elleni felkelé shez. Ilsziang Jü
parancsnoksága alatt fő vezé r le!t,ké ső bb
háboruskodás után övé lett a győ zelem, é s
trónra. Megfontolt, igen tehetsé ges ember
volt, könyörtelen becsvágy hajtotta,
valószí nű leg í rástudatlan volt.
Le Cs'en-jü: ré gé szé s tudós. Azok közé
taí tozott, akik első nek v izsgá| ták me g az
Anjangban kiásott jóslócsontokat, é s ismerté k
fel a kí nai nyelv e legré gibb
dokumentumainak a jelentő sé gé t.
Lungmen: szoros, illetve szurdok Lojang
közelé ben (Honan tartomány), ahola toba
törzsbő l származő Vej-rlinasztia, majd
a T' alg-l;lán í dejé nbarlangtemplomokat é s
buddhista kegyhelyeket vájtak ki, azután
tovább bő ví tetteké s a kí nai szobrászat
legpompásabb alkotásaival gazda gitották
ő ket.Számos mű gigantikus mé tetű ezeket,
magából a sziklafalból faragták ki ú gy, hogy
továbbra is összekapcsolódtak vele.
Lungsan: neolit kori települé s Santung
tartományban, a lekete kerámia gyakorisága
jellemzi, Több lakott ré teget találtak itt,
egé szen azi. e.4. századig; vé gül a Csou
korszakban egy kis hű bé rbirtokközpontja
lett. A kí nai ké ső neolit kori telepiiLlé seket
,,lungsani tí pusú "-nak nevezik,
mágneskő , magnetit: mágneses tulajdonságú
kő .A kí naiak fedeztek fel az i. e. l.
száaadban. A magnetitet a mágneses iránytú
korai változatában használták.
mandzsu dinasztia (1644-1912): az utolsó
kí nai császári dinasztia. A mandzsuk
eredetileg a mai mandzsú riai Kirin
tartományban é lő nomádok voltak.
A Ming-rlinasztia idejé n kí nai alattvalók
lettek, é s velú k é rintkezve átvetté k a fejlett
technikát é s ctvilí záciő t.A 17 . sző zadelejé n
lé trehozták saját királyságukat, betörtek
Kí nába, é s 1644-ben a Ming-dinasztia belső
Iázadás miatt bekövetkezett összeomlása után
ő k kerültek hatalomra (Cs'ing-dinasztia
né ven).
Ming-dinasztia ( l 368-1 6,14) : az utolsó elő tti
kí nai császári uralkodóház. Csu Jüan-csang,
egy analfabé ta szerencselovag a| apí totta,
miután kiú zte a mongolokat Kí nából. Csu
Jüan-csang é hező menekültké nt kezdte é leté t,
majd buddhista szerzete§, rabló é s | ázadő | ett-
A Ming-dinasztia uralkodásának első
é vszázadában haté kony erő volt, é s szilárdan
kormiinyoáa azországot, de a 16. századlcnl
hanyatlásnak indult, a l7. század közepé n
pedig már nem tudott ellenállni a belső
lázongásoknak é s az aztköyetö mandzsu
betöré seknek. A Ming korban született
a hí res kí nai porcelán é s a kí nai regé ny, de
nevezetes é pité szeti alkotások is lé trejöttek,
melyek közű a Ming-uralkodók sí rjai é s
a pekingi császári palota (a Tiltott Város)
a legkiemelkedő bbek.
Ming-ti: a ké ső iHan-dinasztia második
császí ra az | . sázadban. uralkodása alatt
a buddhizmust hivatalosan elismerté k ú j
vallásnak : a császár szentesí tette, miután
,,álmot" látott, amelyben Buddha
felszólí totta, hogy támogass a az,6j í tttet. Ez
a fogás arra szolgált, hogy a már terjedő ben
lé vő vallást törvé nyessé tegyé k, é s ezzel államÁ
ellenő rzé salá vonják.
Mo< e: ókori kí nai filozófus, nagyjából
Konfuciusz kortársa é s taní tóké nt veté lytársa-
Az egyetemes szeretetet hirdető taní tása
magában foglalta a szertartásoktól,
a mű vé szetektőé ls az önfitogtatástól való
puritán szellemű idegenkedé s elemeit is.
Né zetei (az egyetemes §zeretet központi
té zisé nek kivé telé vel) befolyást gyakoroltak
a legista iskolára, de magát a ,,moizmust"
- az összes többi hitelwel é s filozófiai
í rányzattalegyütt - Cs'in c§ászár törvé nyen
kí vül helyezte, é s soha többe nem é ledt ú jjá.
Ma csupán hiányos é s töredé kes iratokból
ismerjük.
mongolok: nomád tórzsszövetsé g, róla kapta
nevé t a Kí nától é szakra fekvő sztyeppvidé k:
Mongólia. A 13. század elejé n vezé rükkel,
Dzsingisz kánnal az é lük ön tegyő zté kaz
é szak-kí nai Csin-dinasztiát, majd ké ső bb
a dé li dinasztiát, Szungot is, é s saját uralmuk
alatt egyesí tetté k Kí nát. A kí naiak
Jüan-dinasztiáaak (l27 8-1368) nevezté k ő ket-
A mongolok elfoglalták mé g Közé p-Ázsiá!
Perzsiát é s Oroszországot, a mai Törökország
legnagyobb ré szé velegyütt. Betörtek
Magyarországra é s Né metország keleti
ré szé beis, de elő nyomulásukat a nagykán
halálhire megállí totta. Kí nából
a Mingdinasztia a| apí tő jalí zte ki ő ket.
Mu kiróly: a korai nyugati Csou-dinasztia
királya, akit a hagyomány nagy utaző nak, az
idegen törzsek é s ellensegek ellen indí tott
hadjáratok vezé ré nek í r le. Törté neti
hitelessegé t a nevé t viselő bronzedé nyek
felfedezé se bizonyí totta be.
Nagy Csatorna: a Jangcé t a Sárga-folyóval
köti össze, ké ső bbmeghosszabbí tották; é szat
felé majdnem elé ri Pekinget, dé ü irányban
pedig a Jangcé n tú l, Hangcsouig nyú lik. Az
ötlet elő ször Jang-ticsásár (60,+ -618) fejé bea
fogant meg, ő kezóetthozzá az é pí té shezis_
A Nagy Csatornán szállí tották el dé lröl

a beszolgáltatott gabonát, vagyts az
adóbevé teleket, a rendszerint Eszak-I(í nában
lé vő fő városokba.
Nagy FaIl azEszak-Kinát a mongóliai
sztyeppektő l elválasztó hegysé gek gerincé n
í elé pí tettvé dő fal,A tengerparti
Sanhaj-kuantól a Kanszu tartomány
é szaknyugati ré szé benálló legutolsó kapuig
mintegy 2250 kilomé ter hosszú , Si Huang-ti,
Cs'in-házból való császár (i. e.22| -2| 0)
é pí ttette a már meglé vő rövidebb szakaszok
összekapcsolásával. Az elmú lt ké tezer
esztendő során több alkalommal
helyreállí tották, illetve ú jjáé pí tetté k.Peking
közelé ben hú zódó szakaszáí - mint nemzeti
mű emlé ket- igen jól karbantartották, ezé rt
megfelelő ké petalkothatunk magunknak
fé nykori nagyszerű sé gé rő 1.
Csou kori sárkány alakú nefritfüggő
nefritfi áde) : ké tfé le szilí cium-oxid (kovakő )
kereskedelmi, illetve mú vé szeti elnevezé se.
Kí nában eredetileg a távoli é szaknyugaton
fekvő Kasgária folyóiban találtak nefritet, ez
ritkasága miatt igen é rté kessévált. Szokatlan
elő forduiása miatt - mintha ,,az é gbő lhullott
volna alá" - mágikus tulajdonságokkal
rlházták fel: ú gy hitté k, hogy a nefrit
megóvja a holttesteket az enyé szettő l.
A ké ső bbi századokban a felszí ni
nefritkő ké szletmé g gyé rebb lett, ekkor
Burmában bányászott nefrittel pótolták. Ez
utóbbi szí ne nem barna vagy csaknem vörös,
mint egyes ókori nefritköveké , hanem fehé r é s
zöld. A modern idő kben szibé riából,
Kanadából é s máshonnan importált egyé b
köveket faragnak ki é s adnak el ,,nefrit"-ké nt.
A kí naiak mindmáig megő rizté ke kő
megmunkálásának monopÓliumát.
neoüt korl Kí nában a neolit kort (ú jabb
kő korszak) jellegzetes lelő helyeirő l,elő bb
Jangsaóról, ké ső bbpedig Lungsanról
nevezté k el. kí nában a neolit kor körülbelül
i. e, 3500-tó1 l 500-körülig tartott, amikor
a bronzmú vessé ggel é s a Sang-dinasztia
megalapitásával megkezdő dött a törté nelmi
idő szak.
nesztorianizmus: kereszté ny eretneksé g ; első
hirdető jé rő Nesztorioszró1
l, kapta nevé t.
Mivel a Római Birodalomban üldözté k,
a nesztoriánusok a birodalom határain tú lra,
l(eletre táv oztak. perzsiában hitük
felvirágzott, eszmé ik a 6. századbarlmár
Kí nában is elterjedtek: 635-ben eljutottak
Cs'anganba, ahol Toaj-cung, a T'ang-dinasztia
csá§zára hivatalosan is szente§í tette é s
elismerte ő ket. A nesztoriánusok
a fő városban, Cs'anganban templomot ós
püspöksé get tartottak fenn egé szen a T'ang
kor vé gé ig.Felállí tottak itt egy (78l-bő l
keltezett) szté lé t,amely mé g ma is megvan, é s
megörökí ti Kí nába órkezé sük é s az udvartól
folyamatosan kapott támogatásuk törté neté t.
A leliratban egyé rtelmú en Tacs'inból vaió
vallás ké pviselő inek mondják magukat,ez
valószí nű leg Szí riátjelenti. A nesztorianizmus
é s követő i jelenlé té rő Kí
l na más helyein is
vannak ré gé szetibizonyí té kok, de a jelek
szerint a T'ang kor vé gé nbekövetkezett
zí irzayar idejé n a vallás hanyatlásnak indult,
é s amikor az első kereszté ny misszionáriusok
megé rkeztek Kí nába, már nyomtalanul
eltű nt.
nirvána: buddhista kifejezé s, jelenté se : ,,a
küzdelem hiánya", vagyis a megvilágosodás
vé gső szakasza, amikor a buddhista eljut
a vé gtelennel való egyesülé shez, többé már
nincs alávetve a reinkarnációnak
(ú j| ászületé snek).
A táblanyomat-ké szí té seszközei
nyomtatás: Kí nában a T'ang-ünasztia idejé n
ta| álták fel; a legré gebbi nyomtatott mű vek
a9. századbő l valók. Ezek ú gy ké szültek,
hogy az egé sz| ap szövegé t fatáblákból
kifaragták, A mozgatható jelek ké ső bb
keletkeztek, de a kí nai í rás ideografikus
termé szete miatt soha nem szorí tották ki
teljesen a táblanyomatokat. A l0. század első
lelé ben kinyomtatták a klasszikus kí nai
Kislexikon I I53
szerző k mű veit,é s ezeket igen hamar követté k
az alapvető törté neti é s más alkotások.
Vitatott é s nem tudható biztosan, hogy
a nyomtatás Kí nából vagy Koreából jutott-e
el Európába, vagy mintegy 500 é l.vel ké ső bb
önállÓ találmányké nt született meg ott,
A nyomtatás korai kifejiő dé se következté ben
az ókori kí nai mű veknek aligmaradtak fenn
ké ziratos másolataik ; valamennyit már
ré ges-ré gkinyomtatták,
öt uralkodó: az ókori Kí na mitikus uralkodói;
az első közülük Huang Ti, a sárga császár.
Napjainkban felté telezik, hogy ezek az alakok
eredetileg istenek voltak, de annak a kí nai
hagyománynak megfelelő en, ameiy
a mondákat (koholt) törté nelemmé alakí totta
át, istenekbő 1 emberi lé nyekké ,az
aranykorban uralkodó,,bölcsekké " lettek,
Pagodák Jünkangból (é szaki Vej állam),
Cs'anganból (T'ang kor)
é s Kantonból (Ming kor)
pagoda: becses ereklyé k elhelyezé sé re szánt
buddhista é pí tmé nyeknyugati elnevezé se.
Kí nában azokat a ré gebbi többemeletes
tornyokat hí vták í gy, amelyek a Han korban
vé delmi cé lokat szolgáltak. Az indiai
,,pagodáknak" (vagyis a sztú páknak)
nincsenek emeleteik, alakjuk nyí lásával
a fóldön nyugvó harangra emlé keztet. tetejük
vé kony csú csban vagy ernyő ben
vé gző dik(ez a harang fogantyú ja,1. a 10.
ábrát). Tibeti minták alapján Kí nában is
ké szí tettek ilyen tí pusú pagodákat, ismert
pé lda rá az, amelyik a pekingi császári palota
területé n á11.
paleolit kor: ré gebbi kő korszak. Kí nában
csak szórványos tárgyi emié kek, szerszámok
ké pviselik, valamint a Peking közelé ben lé vő
csouk'outieni lelő hely, ahola pekingi ember
csontjait é s szerszámait felfedezté k. Ez ahe| y
már százezer é wel ezelő tt lakott volt, majd
ezt követő en tóbbezer é ven át folyamatosan
az is maradt. Vitatott, hogy vajon a pekingi
ember kapcsolatban állt-e a ké ső bbKí nában
é lt embertí pusokkal, beleé rtve a jelenlegi
iakosokat is.
Pan Cs'ao: a ké ső iHan-dinasztia tábornoka
(i. sz. l. század), aki elfoglalta é s pacifikálta
Közé p-Ázsiát, egé §zen a Kaszpitenger keleti
partjaiig. Ez volt a legtávolabbi pont,
ameddig a kí naiak valaha is kiterjesztetté k
í 54 | Kislexikon
fennhatóságukat ebben az irályban. Pan
cs'ao rendkí vüi hozzáé rté ssel é s kí mé letesen
bánt az ellensé ggel, é s nagy szaké rtelmú
kormányzó volt. Követeket küdött a Római
Birodalomba, akik é rté kes- habár
ellentmondásos - jelenté sekkel té rtek vissza.
papí r: a korai Han korszakból vagy talán
valamivel mé g ré gebbi idő bő való
l kí nai
találmány. Használata a Han korban vált
általánossá, a könyvek é s okiratok
ké szí té sé nékiszorí
l totta a bambuszcsí kok
hasznáIatát. A tus é s azecsetalkalmazása
a stí lus (í róvessző ) helyett teljessé tette az í rás
technikájának é s formájának forradalmát,
ami kihatott az ideogramok alakjára is.
pekingi ember:1. paleoüt kor
A pekingi ember rekonstrláIt rajza
Peüot, P.: francia tudós é s ré gé sz,190ó é s
l 909 között ré gé szetiexpedí ciót vezetett
Közé p-Ázsiába, abol sok festmé nyrő l,
okiratról é s küönfé le tárgyi emlé krő l
ké szí tett fé nyké peket, első sorban
Tunhuangban.
piktogram (ké pjel) : azokat a kirtai
ideogramokat n evezté k í gy, amelyek valamely
tárgy ké pé bő l szátmaztak.Ilyen pé ldául a sar
: ,,hegy" ideogramja; ezt ma három
függő leges vonallal í rják le, a közé pső
magasabb, mint a ké t szé lsŐ é, s mindhárom
vonal egyetlen ví zszintesen helyezkedik el.
A jel ókori alakja három háromszögbő l állt,
amelyek egy ví zszintes alapból emelkedtek ki,
vagyis egy hegy három csú csát ábrázolták.
J)
^ nn
A ,,hegy" ókori é s modern ideogramja
Po Csü-ji: T'ang kori költő a 8. századvé gé n.
ő irta az É nek az örök bánatról cimú elbeszé lő
kóltemé nyt, amely Hszüan-cung császár
(Ming Huang) é s Jang Kuej-fej tragikus
törté neté t mondja el.
Sang-dinasztia (körülbeliiLl i. e. 1 500-tó1 i, e.
l028-ig): az első törté netileg hiteles kí nai
dinasztia, illetve királyság. A hagyományos
törté netí rás által feljegyzett idő pontokról
tudjuk, hogy pontatlanok, az ugyancsak
a hagyomány által a Sang-dinasztia elő djé nek ideológiává tett legista doktdna szolgált
tartott flszia-dinasztiáról pedig semmilyen
ré gé szetíbizonyí té k nem á11 rendelkezé sre;
a Sang-királyüsta helytállóságát viszont
megerő sí tetté kazoknak a jóslócsontoknak
feliratai, amelyeket háromezer é wel ezelő tt
ástak el, é s ezé tt a hagyományos törté neti
mű vekí rói nem használhatták ő ket
forráské nt. A Sang korban taIálták fel a kí nai
ideografikus í rást, é s akkor fedezté k fel
a bronzönté st, amelyet azután mind mú szaki,
mind mú vé sziszempontból igen magas
szintre fejlesztettek. A kor törté neté rő l
azonban keveset tudunk; egy ú jabb ré gé szeti
feltárás Hupej tartományban arra vall, hogy
aSang-ház fennhatósága vagy legalábbis erő s
kulturális befolyása sokkal messzebbre terjedt
ki dé l felé , mint azt korábban hitté k, de
a királyság központja a Sárga-folyó alsó
szakaszának medencé jé ben, Honan
tartományban volt.
Sang uraság könyve: Ő sikí nai mű az
államvezeté srő l,az i. e, 4. századbó| , Salg
Jangnak vagy Vej Jangnak tulajdoní tják
(megh. i. e. 338-ban), aki a politikai filozófia
tő rvé nyő rző(legista) iskolájának
legismertebb ké pviselő jeé s a Cs'in állam
fő minisztere volt,é s tevé kenysé ge során
a gyakorlatba is átültette reformjainak
rendszeré t, Taní tása az á| | am abszolú t
hatalmát hirdeti, a mindenkire kiterjedő
törvé nyes rend keretei között. A mű vé szetet,
az iroda| mat é s az övé vel ellenté tes összes
fi lozófi ai né zetet veszedelmesnek,
kárté konynak é s gonosznak tekintette, mert
gyengí ti akizárő lag a háború k é s hódí tások
szervezé sé rehivatott államot, amelyet
a földmú velő parasztság tart fenn, A Cs'in
államban a legista iskola uralkodóvá vált, é s
miután az államegé sz Kí nát meghódí totta,
a Cs'in-ünasztia megdönté sé ig ez volt
a hivatalosan elismert ortodox irányzat.Ez
a tan határozott ellenszenvet tanú sí tott
a konfucianizmus iránt, amit
a konfuciánusok viszonoztak.
sárga turbánosok: lázadók a ké ső i
Han-dinasztia idejé n. Azé rt nevezté k ő ketí gy,
mert fejii& köré sárga szövetet tekertek. Vé gül
leverté k ő ket, de az erre a cé | ra lé trehozott
hadsereg ezután befolyása alatt tartotta
a kormányt, é s ebbe a dinasztia belepusáult.
Si Huang-ti: ,,azEl'ső Cső szár",
a Cs'in-dinasztia első császára, aki elő ször
egyesí tette egé sz Kí nát egyetlen uralkodó
fenhatósága alatt. Korábban a Cs'in állam
királya volt, de akkor ú j cí met vett fel - ezt
,,császárnak" fordí thatjuk -, hogy ezzel is
kifejezé sre juttassa fennső bbsé gé taz általla
trónjuktól megfosztott királyok felett, é s
bangs,\lyozza az ú j egysé get. Támadó
háború kat viselő hadseregek hozzáé rtő vezé re
volt, majd miután trónra került,
láthatatlanná tette magát alattvalói számára,
hatalmas palotájábart é It, é s soha nem töltött
ké t egymás utáni é jszakát ugyanabban
a hálószobában. Rendkí vül ságorú an
uralkodott, amihez a Cs'in államban ortodox
alapul. Ő é pí ttettea Nagy Falat, é s ő rendelte
el a más világné zetű filozófiai könyvek,
valamint a más államok törté neté vel
foglalkozó í rások elé geté sé t.Birodalma keleü
partvidé ké n a halhatatlansá g v arázsszeré t
kereste, é s ott is halt meg. Gyengekezű
utódának uralkodása alatt a Cs'in császárság
né gy é ven belül összeomlott. Nemré giben
fontos ré gé szetifelfedezé st tettek annak
a sí rhalomnak a közelé ben, amelyet
a hagyomány szerint az ő temetkezé si helye
fölé emeltek.
Stein Auré l (18ó2-1943): magyar származástt
angol tudós, ré gé sz é s utaző Kő zé p-Ázsiában
é s Kí nában tevé kenykedett a 19. század vé gé a
é s a 20. század, elejé n. A nyugati világgal
ő ismertette meg az é szaknyugat-kí nai
Tunhuangban lé vő befalazott
barlangtemplomot. Olyan idő szakban
dolgozott, amikor a ré gé szettudományos
módszereit a kinai tudósok mé g nem
alkalmazták, ezé rt ú ttörő munkájaigen nagy
jelentő sé gű ,
stí lus (í róvessző ): hegyes szerszám; a kí naiak
az ókorban, a papí r é s a tus feltalálása elő tt,
ezzeI kar colták az ideogramokat
bambuszcsí kokra.
Sun: a hagyományos törté netí rás mitikus öt
uralkodójának egyike, akit a konfuciánusok
az egyeduralkodói eré nyek megtestesí tő jé nek
tekintettek,
számszerí j : kí nai találmány, vatő szí nű leg az
i. e. 3. vagy 2. századbő I. Ké ső bbaz
elsütő billentyú (ravasz) é s a kilincsmű
feltalálásával nagymé rté kbentöké letesedett.
Utóbbi segí tsé gé velaz í jat nagyobb
erő kifejté sné lkül fel lehetett ajzani (i. e,
l. század körü). Ezt a fegyvert a nomád lovas
í jászok fenyegeté sé revezetté k be válaszul:
a számszerijat ugyanis az elsütő szerkezet
segí tsé gé vellóhátról i§ el tudták sütni,
1ő távolsága hosszabb, átütő ereje pedig
nagyobb volt, mint az illalkilő tt nyí lvessző ké .
Szang Hung-jang: kereskedő az i. e.
l. században, akit a Han-dinasztiabeli Vu
császár gazdasági tanácsadój ává telt meg,
hogy leküzdje a pé nzgazdálkodás bevezeté se
é s egyé b okok miatt támadt ú j nehé zsé geket.
Szang Hung-jang reformjait, első sorban
a rizsár ak stabitizáIásár a kidol gozott
programját, a ké ső bbiidő kben ismé t
felelevení tetté k.
szászánidák: a mohamedán hódí tás elő tti
utolsó belföldi perzsa dinasztia.
A T'ang-császárok kapcsolatban álltak velük,
ós az utolsó perzsa király a kí nai udvarban
talált menedé ket. Fia é s utóda né mi segí tsé get
is kapott aT'ang-háztóI, amikor kí sé rletet
tett trónja visszaszerzé sé re. Miután ez
kudarcba fú lt, az utolsó király unokája
a T'ang-dinasztia palotaő rsé gé nek tábornoka
lett, é s a család - a jelek szerint - beolvadt
a kí nai í rástudó közé pré tegbe.

Száz iskola: a ké ső Csou
i korszakban (i. e,
4-2. század) elterjedt, egymással versengő
ktilönfé le filozófiai áramlatok együttes neve.
A,,száz" szó a kí nai nyelvben ,,sok"-at vagy
,,összes"-t is jelent : ebben az összefüggé sben
tehát nem számné vké nt é rtelmezendő .
Sze-ma Cs'ien: Han kori törté netí rő azi. e.
I. században, Vu császár kortársa.
ő ké szí tette I(í na törté nelmé rő laz első
összefoglaló mű vet, a legré gibb idő ktő l
egé szen saját koráig. A ké ső bbitörté netí rók
soha többé nem utánozták ebben: saját
korukra, kortársaikra nem té rtek ki
mű veikben.A Sl Csi (Törté nelmi
visszaemlé kezé sek) Kí na korai törté nelmé nek
é s az aztmegelő ző legendás idő szaknak
első rendű forrása. sze-ma módszere azvolt,
hogy bevette mú vé be az esemé nyekrő l é s
szemé lyekrő lé l tező valamennyi beszámolót,
é s az olvasókra bí zta,hogy az ellentmondó
ré szletek közül kiválasszák a nekik tetsző t. Az
el§ő törté neti szemé lyisé gnek a Sárga Császárt
(Huang Ti) tekintette, ezzel ané zeté vel
azortbarl a modern törté nettudomány nem é rt
egyet. Mű vefelbecsülhetetlen é rté kű anyagot
tar talmaz ur ának, vu császárnak
uralkodásáról, akit szigorú an megbí rált, Igen
keveset tudnánk I(í na ő sitörté nelmé rő l
- a valóságosról é ppú gy, mint a mondabelirő l
-,haez a mű nem lé tezne.Sze-ma olyan
udvari tisztsé get viselt, ami szabad bejárást
bizto§í tott neki a császári könyvtárba, ahoIaz
egyé bké nt elveszett mű vekis megtalálhatók
voltak.
szofisták: a kí nai mű velő dé störté netben
annak az iskolának a neve, amelynek
mú veibő lcsak nagyon kevé s töredé k maradt
fenn. Paradoxonokkal taní tottak, melyek
igen erő senhasonlí tanak a görög szofisták
paradoxonjaihoz. Korábbi felté telezé sek
szerint ez azt bí zony itartá, hogy az i. e. 3. v agy
4. században Kí nában görög hatás
é rvé nyesült. Jelenleg viszont ezt a né zetet már
nem fogadják el. A kí nai szofisták viszonya
a kor más, közismert filoző fiaiirányzatalhoz
- ha ugyan egyá| talán volt ilyen - T'aj ú rnő :Han kori arisztokrata hölgy az i.
tisztázal| an.
szté lé : nagymé retű kő tábla, amelyet Kí nában
a templomok felszentelé sé nek emlé ké re
emeltek vagy sirokban helyeztek el,
feltüntetve rajta a család nemzedé krendjé t é s
cselekedeteit. A legismertebbek egyike
a Hszianban (az egykori T'ang fő városban,
Cs'anganban) lé vő nesztoriánus szté lé .
Szuj-ünasztia (58 l,ól 8) : rövid é letű
dinasztia, amely a dé li Cs'en-dinasztia
ú jra egyesí tette Kí nát.
198yő zé sé ve1 Az
Eszak-Kí nábó| származó császárí család fé lig
tatár, fé Iig kinai eredetű volt. Második
uralkodója mé rté ktelen különcködé sé vel é s
korea ellen ví vott sikertelen háború ival
tönkretette a dinasztiát. A Szuj-ház idejé n
é pült a Nagy Csatorna, é s ekkor került sor
a közhivatalnoki versenyvizsgák első ,kí sé rleti
alkalmazásáraí s.
Szun-ce: ókori kí nai iró azi. e.3. vagy 4.
században. A háború mű vé szetecimí mű ye
fennmaradt, é s több nyelvre is lefordí tották.
Egy Han kori sí rban nemré g felfedezett, ő si
módon bambuszcsí kokra í rt szövege
ké tsé geket támaszt aziránt, mennyire volt
teljes körű a ré gi irodalmi mű vekbetiltása
a Cs'in-dinasztia idejé n.
Szung-dinasztia (960-1 288) : az é szaki
Szung-ház a dinasztia alapí tásától l l2l-ig
uralkodott. Ekkor Eszak-K í nát megrohanta
é s elfoglalta a dzsürcsi neví itatár törzs, é s az
ebbő l kiemelkedett Csin-dinasztia került
hatalomra. A dé li Szung-dinasztia mé g másfé l
é vszázadon át uralkodott egé sz Dé l-Kí na
felett Hangcsouból (Csöcsiang tartomány). Ez
a terület igen magas fejlettsé get é rt eI ebben
a korban, é s nagyon gazdag volt. Kialakult
a porcelángyártás, a hajő zás fejlő dé sé t
elő segí tette,hogy az í ránytú basználata
meghonosodott a tengeré szetné l, é s kiterjedt
kereskedé st folytattak Dé l-Azsiával. l280 é s
1288 között, Kubilaj kán idejé n a mongolok
vé gül legyő zté kő ket. A korszak tájké p_ é s
egyé b festé szeté nek magas szí nvonaláról is
nevezetes,
szú tra: szanszkrit szó, a buddhista szent
szövegek egyik válfajának a neve.
T'aj-cung (Li Si-min): a T'ang-dinasztia
második császára é s tulajdonké ppeni
alapitő ja.Kitű nőkatona volt, hat é v alatt
Iegy ő ztevalamennyi veté lytársát. Bátyja,
a trónörökös helyett, aki állí tólag é leté re tört,
ő lé pett trónra, é s haIáláí gnagy hozzáé rté ssel
é s igen sikeresen uralkodott (627 -tő l6a9 -ig).
A konfuciánus törté netí rók a kí nai
törté nelem legnagyobb uralkodójának
tekintetté k (szemben a legendabeliekkel),
A maga korában igen modernnek számí tő
módszerekkel ű jjászervezte a birodalom
közigazgatását, bevezette a közhivatalnokok
versenyvizsga-rendszeré t, é s ezzel jelentő s
társadalmi változásokat indí tott el.
e,
l. században, sí rját nemré giben ásták ki, é s
meglepő en jó állapotban taláIták. Nemcsak
T'aj ú rnő teteme ő riztemeg frissessé gé t,
olyannyira, hogy a boncolás mé g halálának
okát is ki tudta derí teni, hanem számos
mű alkotás, könyv, selyemtekercs é s egyé b
romlandó tárgy is, hála a Cs'angsa (Hunan
tartomány) környé ki talaj különleges
adottságainak é s a té glafal mögötti
faszónbé lé snek, amely szárazon taftotta a sí rt.
T'ang_dinasztia (6l8-906): a Szuj-dinasztia
bukása után ez az lralkodő házáIlitotta vissza
a birodalom egysé gé t. A T'ang kor ké t ré szre
oszlik: az első azalapitástól An Lu-san 755.
é vi felkelé sé ig tartott. Ebben az első
idő szakban egymás után három nagy
szemé lyisé g is uralkodott : T'aj-cung császár,
Vu császárnó é s Hszüan-cungcsászát. Az An
Lu-san okozta katasztrófa után az udvar
soha többé nem nyerte vissza a tartományok
Kislexikon l I55
közigazgatása feletti teljes ellenő rzé st.
A tartományok egyre inkább azoknak
a katonai kormányzóknak uralma alá
kerültek, akiket az udvar - különfé le
bonyolult poütikai módszerekkel - igyekezett
leváltani, megfé kezni é s korlátozni. Kulturális
szempontból a T'ang-dinasáia korát gyakran
a ré gi kí nai civilizáció tető pontjának tekintik,
é s ezt a né zetet a legú jabb ré gé szeti
felfedezé sek is alátámasztják. A kor költő irő l,
festő irő él s ú j mű fajok- pé ldául a dráma
- kifejlő dé sé rővált
l hí ressé ,é s dicső sé gé nek
jó ré sze a 8. század első felé benuralkodó
Hszüan-cung nevé hez kapcsolódik.
A dinasztiát a 874-ben kezdő dőbelső
lázadások döntötté k meg.
taoizmus: kvietista é s misztikus fllozófia,
amelyet a Tao Te King cí mű műé s Csuang-ce
í rásai fejtenek ki. Ké ső bbné pszerú vallássá
lett. amely a bölcsek köve é s az é letelixir
kutatásán fáradozott. Az ú jabb idő kben
elsorvadt.
Tao Te King: klasszikus taoista mú azi. e.4.
századbő I. Ismeretlen szerző jea Lao-ce
álnevet használta. Az Út é s Eré ny könyve
a ré gi kí nai irodalom egyik leghí resebb
alkotása. Ré szletesen kifejti a ,,nem
cselekvé s" misztikus tanté telé t, azt a kvietista
flIoző frá| amely ké ső bbmágikus né pi vallássá
fejlő dött, é s amelynek szent szövege a Tao Te
Kingmarudt.
tatárok: a törté nelmi idő kben Mongóliában
é lő nomád né pek különfé le törzseinek
összefoglaló elnevezé se, de í gy hí vják
a jelenleg Szibé riában é s
Kelet-Oroszor szágban é lő ,hozzájlk hasonló
ázsiai törzseket is. A né v elő ször, ta-t'an
formában, a 70. században jelenik meg
a kí nai törté netí rásban.
ti: Kí na é szaknyugati határvidé ké n é lő ókori
- valószí nű legnomád - törzs neve. A tik
a zsungokkal szövetkezve megtámadták
a nyugati Csou államot, amivel arra
ké nyszerí tetté ka Csou királyságot, hogy
fóvárosát áthelyezze keletre, Lojangba.
T'ien-hszia: kí nai kifejezé s, jelenté se : ,,az é g
alatt", azaz minden, ami az é g alatt van, tehát
azegé szvilág, Az ókori Kí na számára a kí nai
birodalom az egé sz világot jelentette.
Elmé letileg csak egyetlen uralkodó
lé tezhetett: a kí nai császár; elvben minden
embernek az ő alattvalő jánakkellett lennie.
A gyakorlatban az elnevezé s a té nylegesen
hatalmon lé vő mindenkori dinasztia
fennhatósága atatt álló birodalmat jelentette.
tobz: az é szaki nomádok azon törzsé nek
neve, amely Eszak-Kí nában lé trehozta
a Vej-dinasztiát (385-550). Az é szak-kí nai
rendszerek kő ztll ez volt a legtartósabb,
pártfogolta a buddhizmust, támogatta
ajünkangi é s a lungmeni
barlangszobrászatot. Mindké t hely
a dinasztia egymást követő fő városainak
156 | Kislexikon
közelé ben feküdt. A tobák gyorsan
asszimilálódtak a kí naiakhoz, é s ké ső bbi
uralkodóik tevé kenyen elő segí tetté ketnikai é s
kulturális beolvadásukat.
tokos balta: bronzkori szerszám;
Nyugat-Európ ában, az Egei-tenger vidé ké n,
Oroszország é s Sábé ria terüeté n, valamint
Kí nában szé les körben elterjedt, de
Dé l-Ázsiában, Indiában, Dé keiet-Ázsiában,
az indolé z szigetvilágban é s
a Fülöp-szigeteken nem. Arra tehát van
bizonyí té k, hogy Eszak-Ázsián keresztiil
terjedt el, azt azonban nem tudjuk, milyen
irányban, vagyis honnan hová.
tórbalta (kí naiul ko) : fejsze formájú fegyver,
fejé nek hátsó ré szé ntő ralakú nyú lvánnyal
(alabárdnak is nevezik). Hosszú nyé lre
szerelve egy ar ánt felhasználható volt felürő l
lefelé mé rt csapásra, oldalirányban lendí tve
pedig szú rásra. Jellegzetes ókori kí nai
fegyver, amely egyetlen más kultú rában sem
található meg.
tfirkök (törökök) (kí naiul t'u-csüeh) : elő ször
a 6. századvé gé n emlí tik ő ket, amikor
törzsszövetsé gük átvette az utaLmat az é szaki
nomádok felett. A Szuj- é s a T'angdinasztia
tevé keny ellensé geiké nt lé ptek fel, ké ső bb
azonban szé tváltak, é s többsé gük nyugatra
vándorolt, ahol kikerültek a kí naiak
látóköré bő l: ő klettek a kis-ázsiai é s
a kelet-európai szeldzsuk é s oszmán törökök
ő sei.
vizsgarendszer : az állami hivatali állásokra
pály áző k számára dolgozták ki, elő ször
kí sé rletilega Szuj-dinasztia vezette be,
ré szletesebben a T'ang korban dolgozták ki.
A T'ang korszak vé gé né s az utána következő
Szung-dinasztia idejé n a kő zszolgálati
alkalmazottak kiválasztásának rendszeresí tett
é s kizárólagos módszeré vé vált, é s vé gleg
felváltotta a Han kori gyakorlatot, amikor
nagy hatalmú szemé lyek pártfogása alatt álló
kliensekkel töltötté k be ezeket az á| lásokat.
Van-li (1573-1 619): az egyik Ming_házból
való császár uralkodói neve. Sitlát az l 950-es
é vekben ásták ki Peking közelé ben; rendkí vül
é rté kesmű alkotásokat é s kincseket
tartalmazott, ezvolt az eddig felfedezett
egyetlen sé rtetlen császársí r. Korszaka
porcelánjáró1 hí res.
Vang Kuo-vej: kinai tudós é s ré gisóggyű jtő
a20. század elejé n: első sorbanneki
köszönhető a Sang kori jóslócsontokon lé vő
feliratok azonosí tása ós elolvasása, mert
ő hí vta lel rájuk a tudósok figyelmé t.
Sang-dinasztia korabeü tórbalta (alabárd)
Vang Mang: trónbitorló a Handinasztia
idejé n, aki megalapí totta saját dinasztiáját,
amelynek az,,í tj" (Hszin) nevet adta, i. sz.
9-tő 125-ig állt fenn, amí g Kuang Vu-ti, a ké ső i
Han-dinasztia alapí tója vissza nem állí totta
a Han-ház uralmát.
Vej császárné : Vu császárnő menye,
Csung-cung császár hitvese, Fé rjé t
meggyilkolta, é s kí sé rletet tett rá, hogy
ő maga vegye át az uralmat, miké nt Vu
császárnő tette, de egy ú jabb államcsí ny
alkalmával megölté k.
Vendnasztia: a Három Királys.í g é szaki
államának é s az é szak-kí nai toba
császárságnak a neve abban az idő szakban,
amikor az ország a dé li kí nai é s az é szaki
tatár dinasztiák között oszlott meg.
Van herceg: Cin államból származott,
a Tavasz é s Ő sz korszakidejé n neki jutott
a hegemón szerepe a többi feudális állam
felett. Tetteirő l é s kijelenté seirő lsok - talán
hiteles, de egyben regé nyes - törté netet
jegyeztek fel.
Vu Ce-hsziu: ókori kí nai államfé rfi, a dé li Vu
állam fő minisztere. Vu király kivé geztette,
mert ro§sz né ven vette tŐ le,hogy felhí vta
a figyelmé t a Jüe királyság növekvő erejé re.
Vu császár (i. e. 141-8ó): aHancsászáribáz
legkiemelkedő bb uralkodója. Sikeres
háború kat viselt a hsziung-nuk ellen, é s
kiterjesztette a \inai császárság fennhatóságát
Dé l-Kí nára é s Eszak-Vietnamra. Felfedezd
ú tjai sorrln kí nai befolyás alá vonta a távoli
Közé p-Azsiát. é s Újabb ismereteket szerzett
Nyugat_Azsiáról. Otthon urrá lett az ú jonnan
támadt gazdasá gi nehé zsé geken, támo gatta
a konfucianizrnu§t mint ortodox taní tást, de
azé rt pártfogolta a mágikus kultuszokat is,
hogy megszerezhesse a halhatatlanság
yarázsszeré t.
Vu császárnő (625-705): T'aj cungnak,
a T'ang-dinasztia császárának ágyasa, ké ső bb
ágyasa, majd hitvese lett T'aj-cung utódának,
Kao-cung császárnak is, aki felett egé szen
:Y"| JiU
annak haláláig zsarnokoskodott, é § teljes
egé szé ben kezé ben taftotta az á| Iamvezet# t-
Fiait, Csung_cungot é s Zsuj-cungot - egyiket
a másik után - fé lreállí totta, é s maga üt
a trónra. Ez vo| t az egyetlen eset a kí nai
törté nelemben, amikor törvé nyes
uralkodóké nt nő került hatalomra. 705-ben,
amikor már beteg é s nyolcvané ves volt,
megfosztották trónjától, é s mé g ugyanabban
az é vben meghalt. A konfuciánus törté netí rók
fé lelmetesnek, valóságos mumusnak festetté k
le, valójában kegyetlen, de rátermett
uralkodó volt. Halála után Csung-cungot
üsszaültetté k a trónra,
Vu király: a Csoudinasztia alapí tója, i. e.
1028-ban, A konfuciánusok az uralkodó
mintaké pé nek tekintetté k.
Vu Szan-kuej: a ké ső iMing-dinasztia
tábornoka, aki a Mingek bukásakor átpárto| t
a mandzsukhoz, ké ső bbpedig saját dinasztiát
próbált alapí tani, é s a mandzsuk elleni
harcban halt meg.
A kí nai törté netí rás a legnagyobb árulók
egyiké nek ábrázolja.
Zé nón: görög filozófus, akinek paradoxonjai
igen hasonlóaknak tű nneka kí nai
szofisttí ké hoz, jóllehet az utóbbiak né zeteirő l
keveset tudunk.
Zsuj-cung (662-1 16) : a T'angdinasztiából
való császár. Vu csriszárnő másodsziilött fia,
akit anyja csak alátszat kedvé é rt ütetett
a trónra, majd amikor ú gy döntött, hogy
maga foglalja el helyé t, eltávolí totta onnan.
Amikor bátyja, Csung-cung, aki Vu császárnó
után uralkodott, meghalt, Zsuj-cungot
visszahelyezté k trónjára, de fia, a ké ső bbi
császár, Hszüan-cung kedvé é rt lemondott
a trónról.
zsung: ókori
- valószí nű legnomád - törzs
Belső -Azsiában vagy Kanszu tartományban.
A ti törzzsel együtt megtrimadta a Csou
királyságot, é s elfoglalta annak a mai Szian
közelé ben lé vő első fő városát. A csou kor
vé gé n ez az elnevezé s kikopott a használatbő l,
é s a hsziung-nu né v váltotta fel.
 ??Z
NÉ v_É sTÁRGvMUtilró
Academia Sicina 39, 45, 58 Cs'u 22, 56, 57, 78, 79, 81, 82, 8ó, 99, l05 hsziung-nuk 110, lll
adózás 11,23,24, 136 Csuang-ce 86,87, 130 Hszi Vang Mu 76
agyagedé nyek 52-54 Cs'ü-fu 46, 84 Hszüan-cang 90,126
államigazgatás l 4, 23, 1 36 Cs'un Cs'iu (Tavasz é s Ő sz)78, 79 Hszüan-cung császár 23, 141-143
állatok 52,57, l21,122,14l, | 42 Csung-cun császár l38, l40, l41 huaj-haji csata22
Andersson, J. G. 52 Csungsan 59 Huan herceg 78
Anjang 3942, 53- 5, 58,7l Huang Cs'ao 143
An Lu-san 23,24, l42, l43 dinasztikus körforgás 13, 14, 126, l27, l42 Huang Ti 70
arany 62 dombormű vek16,47,57, l3l, l34 Huj-cung császár 96
arisztokrácia 2O-Z4,75,99, 100, l28, l29,
l35, 136, lu é pité szet 25-34, 3G38, 46, 48 ijászok, lovas 84
Er-si Huang-ti l04, l05 India 18, 20, l12, ll3
banántermeszté s l2 exogé mia 20,99, l08 í rás 35, 38, 54, 56, 74,76,98, l00
barbár né pek 9, 10, 13, 14,20,71 l. mé g hitvesi család irodalom 20, 86-88, 99, l00, 142
bárkák 18 Ezer Buddha-barlangok 18,90, 126
barlangtemplomok 14, 16-18, l28 Jangce-völgy 22, 56, 71, 76, 8l, 138
bódhiszattvák 18, 126 fahasználata 36 Jang Csien 2| , I32
l. mé g buddhizmus Fa-hszien 21 Jangcsou 132, l33
bölcs uralkodók l1, 13, 53,99 falké pek 19, l39-14l Jang Csu 87
bronzfegyverek 55, 84, 85 Fan K'uan 93 Jang-Kuej-fej 142
bronzkor 54, 55 fegyverek 52, 54, 81-85 Jangsao 48,52,53,55
bronzönté s 54* 57, 74, 76 fej-suji csata 22 Jang-ti l32, 133
bronzszobrok 64, 65, 98, 1 l0, l 1 1, 1 l 5 feliratok 35, 4l, 53, 54, 74 Jao 13
bronztárgyak 5, 31, 35, 4l,54,57,59,60, l. mé g í rás Japán 7,8, 49, 50, 76, 78, l08, ll2
63, 66, 67, 70, 71, 74_76, 78, 108, 116, l24 fé m használata 55 Ien 27, 8t, 82, 98, 102, l03
buddhizmus 5, 16, 17, 19, 20, 48, l2Gl44 l. mé g bronz, vas Jen Li-pen l3t,134
festé szet 1710, l29, l35, l42 Jin é s Jang 13, 14
C'ao C'ao l27, l28 1. mé g mű vé szet ,,Jin Hszü" 4l, 57
Cs'angan 18, 19,25,26,37-39, l02, l04, filozófiai, kí nai 85-88 jóslócsontok 40-42, 53, 54, 56,71,74
1l2, 116, l22, 126, l39, l43, lM l. mé g buddhizmus, taoizmus Jung-lo császár 27,44
Kis Vadlú d Pagoda (Hsziao Jen T'a) 38 földbirtok ll, 98, 136, l43 Jung T'aj hercegnő 19, 121, 136, 138* 142
, Menny í tja 26 Jü, Nagy 70
Nagy Vadlú d Pagoda (Ta Jen T'a) 26,36, Góbi-sivatag 9 Iijte'16,79,81, 103
38 gyógynövé nyek 92, l30, l3l jüe-csi 1 l l
Nagy Ragyogó Palota (Ta Ming Kung) Jtjle Fej 24
26,38 háboruk 22,79,8l, lll Jünkang 16, 17, l28
perzsa piac 38,143 l. mé g hadseregek Jünnan l0,2l, l43
Csang Cs'ien lll hadseregek 23,83, Il5, l27,129, 136, l44
Csang Huaj herceg l, Li Hszien Han-dinasztia 13, 20, 22, 23, 42, 48, 83, 84, K'ajfeng 38,39, l44
Cs'angsa 56, 57, '16, l00, 1 12, 1 16 101, l05, 107-109, 1l5, l16, l27, | 33 Kanton 7, 2l, 108
Csao 79,8l,83, l02 alapitása 79, t05, 106 Kao-cu 1. Liu Pang
Csao Hsziang király 82 dombormú vek 58, l07, 108 Kao-cung c§á§zár 17, l40, l43
Csao Kao l04, 105 keleti Han kor 85, 98,116-126 keleti Han kor l. Han-ű nasztia
Cs'en-dinasztia 21,79, 129, 132 nyugati Han kor 84, 116, l19 kerátiatárgyak 5, 16, 50, 52, 59, 60, 68, 7l,
Cs'en Sö l04, l05 sí rok 4ó, 48 l09, l18, l2l
Cseng 73, 79 visszaállí tása 116, | 26 kereskedelem 20,21, 54, ll4, 122
Csengcsou 53-55, 70, 71, 79 Hao 75,76 Kí nai Né pköztársaság 5, 9, 22, 26, 40, 44,
Cs'engtou 8l harcoló államok 79, 8l 45, 5l, 53,103, 138
Cs'i 27, 53,75,78,79,8l, l32 Három Királyság 99, 128 Kogurjo 133
Csia Ji l00, l04, l05 haziáltatok l. állatok Konfuciánus szemelvé nyek 38, 98
Csie király 70 hegemónok 78, 79 konfucianizmus 1l, 16,85,86,88, l00, 1l5. 129
Cs'en Ji 73 hí mzé sl8 Konfuciusz 46,75, 78,'79, 82, 84-86,98
Cs'in állam l. Cs'in-dinasztia hitvesi család 109, l10, 116, 126 költé szet 20, l43
Csin-dinasztia 20, 22, 27, 79, 81, l28 l. mé g exogrimia könyvé geté s 99, l00
Cs'in-dinasztia 20, 22, 27, 32, 39, 53, 56, 57 , HoJan ú rnő 14O közé pré tegek, mű velt23, 24
79, 8I, 82, 84, 85, 87, 88, 98, 100-104, Ho Si-kuo herceg 84 köztisztviselő i kar 24
106, 1l5, l33 Hszia-dinasztia ll, 14, 53,70,99 Kuang Vu-ti császár t26
Cs'in Kuej 24 Hszian 26, 37-39, 75, 116, ll7, l31, 138, Kuan-jin bódhiszattva 17, 18
Cs'ing-dinasztia 23, 44,45, l03 l40 Ku K'aj-cse l35
l. mé g mandzsuk l. mé g Cs'angan K'unming 57
Csou-dinasztia 14,2l, 53, 55, 56,70,72,73, Hsziang Jü 105 Kuo Hsá 94
75,76,,l8,8l,86,99, 102, l08, l32 Hsáao-dinasztia 132
Csou Hszin 70, 73 Hszienjang 39,98, 105, lló lakk használata 106, 107
Csouk'outien 49, 5l, 57 Hszin-dinasztia 116 Lao-ce 86, 100, 130
158 l Né v é s tárgymutató

legisták 82,87, 88 Panp'oc'un 48 Szun-ce 99

Liang-dinasztia 38, 132, l34 papí r 98 Szung-dinasztia 12, 13, t8, 19,23,24, 4l,
Li Cs'ung-zsun 139-140 Peking 25-34, 44,102, | 03 78, 144
Li Hszien l40, l4I Fehé r Pagoda 32 Szung-hű bé rbirtok55, 7 4, 7 5
Ling-ti l27 katonai kapu 28
Ling-kin-sze-kolostor 1 8 Közbülső Harmónia Csarnoka (Csung Ho Ta Jüan l15
Li Po l43 Tien) 29 T'aj herceg l16
Li Si-min 1. T'aj-cung Legfő bbHarmónia Csarnoka (T'aj Ho T'aj ú rnő l00, l12, l13, 116
Li Sze 99, l04, 105, 108 Tien)27-29,31 T'aj-cung császát 23,26, | 3l-1'36, l38, l0,
Liu Hsziu l16 Mennyei Bé ke kapuja (T'ien An Men) 25, I49
Liu Pang 23, 105, l09 28 tájké pfesté szet 12, 89-9 6
Liu Seng herceg 59-68, l15, l16 Ming-sí rok 3942,44 T'an 53
Lo Cs'en-jü 57 Nagy Harmónia kapu (T'aj Ho Men) 28 T'ang-dinasztia 13, 17, 22, 23, 3'l, 38, 126,
Lojang 14, 17, 37, 39, 76, 'l8, '79, 82, l0'1, Oltalmaző Harmónia Csarnoka (Pao Ho l30, l31, 133, I34,136, 138, 140_144
1l5,1l6, 126,| 33 Tien) 29 irodalom I43, l44
lovak 10, 85, l02, | t0, ll2,115, l34 pekingi ember 49, 51 mű vé szet18,23, l42
Lu 78 Pelliot, P. 19 Tant'u Hszien 74
Lungmen l'l, 18, 29 pé nz 23, l14 taoizmus 20,48,86,124, 130, l31
Lungsan 50,52-54 Perzsla 4'| tatárok 10, t8, 20, 22, 24
Po Csü-ji 142 Taxila 84
Majcs'isan 17, 18 Polo, Marco 27 tea 22,24
Mancs'eng 59 porcelán 5 templomok l7, 46, 84, 128
mandzsuk 12, 23, 24, 26, 44, l02 l. mé g barlangtemplomok
Mao Ce-tung 25,98 rabszolgaság 14 termé szettudom ány, kor ai 20
márvány 28 rizs 21,57 ti 74,76
Mavangtuj 112 rituáüs edé nyek 70-72, 7 4 Tibet 9
mező gazdaság 21,3'l, 57 Tien 57
Ming-dinasztia 12, 13, 23, 24, 26, 44, 86, 94, Sang-dinasztia 11, 40,4l, 53, 55, 56,70-74, T'ien 85
l02 78,99, Tiltott Város 1. Peking
sí rok 39-45, 6l mű vé szet16, 88 Tou Van hercegnő 59-68
Ming Huang 1. Hszüan-cung sirok 39, 4l, 42 törté nelmi források 10-12, 43
Ming JungJo 27 Sanghajkuan l02 Tunhuang 18, 19,90, 126
Ming-ti császát 126 sárga turbánosok l27
Mo-ce 85, 86 Sárga-folyó 2l, 35,36, 41, 52, 55,7l,'72,79, vadállatok 1. állatok
mongol birodalom 12, 23 89, l05, 116, I32 vadászat l4I
1. mé g tatárok selyem 45, 94, lI4, 1 16, l35 vallás ll, 16, 18,48, 85, l2'7
Mu király 76, 78 Si Csi (Törté nelmi feljegyzé sek) l1 l. mé g buddhizmus, taoizmus
Mu sí ksági csata 55,72,74 1. mé g Sze-ma Cs'ien vallásos mű vé szet48
mű vé szetI7, 19, 56, 57, 88, 108 Si Huang-ti császár 39,47,82,98, 10l, 102, Vang Fu 86
vallásos 17, 19,20 l17 Vang Kuo-vej 57
1. mé g dombormű , falké pek, festé szet, sí rok 19, 38-46, 59-ó8, 102-104, | 12-| 24, Van-li császár 39
tájké pfesté szet 136, 138-140, l43 sí rja 39, 41,44,45,6l
sí rő rző ll7-124
k Vang Mang 116, | 26
Nagy Csatorna 132, l33, 143 sí rrablók 35,39,45 vas használata 82, 84
Nagy Fal 7, l0,44,83, 101-103, l08, 136 Stein Auré 1 19 Vej császárné 23, l40
Nan Jüe l l, 113 Su állam 81 Vej-dinasztia 17 -20, 127 -l29, 132
Nanking 16, 18,20, I32, I34 Sun 13, 128 Ven herceg 78, 79
nefrit 53, 54, 59, 61-63,68, 71, 1 15 Vietnam 9,76, 1I4
Né gy Kapu Pagoda (Sze Men T'a) 46 szállí tás 98 1. mé g Jüe
neolit kor 37, 48, 5| * 55,70 Szang Hung-jang l14 vizsgák 23, l07, I35
né pszámlálás 23, 136, l38 Szanmen 35,48 Vu állam 76,79,94, l05
Nie, Cs'ien ő rgrófia 55 Szan Men erő mű 35, 143 Vu császár Il, 23, 48, 59, l11, 1l2, 11+ 116
nyomtatás 38 Szecsuan 2l, 57, l42,143 Vu császárnő | 7,23,24, l09, l36, 138-14l,
nyugati Han kor 1. Han-dinasztia Sze-ma Cs'ien l l, 12, 42, 47 , 82, 100, 108, I43
ll1, l14 Vu király 55, 72, 73, 75, 76, 79, 81, 85
öltözködé s 49, 60, 61,84, ll9, l24 szobtászat 1G20, 98, ll7-1l9, l21, l22, Vu Ce-hsziu 79
ő rtorony8l | 28, l29, l34 Vu Jen-csi l40
ő sök tisztelete88 1. mé g sí rő rző k Vu Jüan-csi 94
szobrocskák l'7, 31, 39, 42, 56, 57,64,65, Vukuano'uni sí r 40
Pa állam 81 83, 85, l09, 113, I1,1_I19, I2l, 122, l42, Vu Szan-kuej 24
paleolit kori ember 40, 49 | 43
paloták 25-34, 36, 38, 7 | sző rakozás 740 Zsuj-cung császár 23
Pan Cs'ao 126 Szuj-dinasztia 17, 18, 2I, 22, 37, I29, t32, zsung barbárok 74, 76,'l8
P'anlung 71 133,135, l38
TARTALoM
Bevezeté s l 5
Idő rendi táblázat l 6
I. A kí nai civilizáció l 7
rönrBNBr rBpBrBEN: A Tiltott Vóros l 25
2. A ré gé szetieredmé nyek l 35
rönrBNBr rBpBrBEN: Liu Seng herceg é s Tou Van hercegnő sí rja l 59
3. A klasszikus kor l 69
rönrnNBr rBpBrnBN ,,4 kí nai táj - mű vé szeté svalóság l 89
4. Az első császárság l 97
rönrBNBr rBpBrBEN: A sí rok ő reil 117
5. A buddhizmus megjelené se l l25
További olvasmónyok l l45
Kislexikon l I47
Né v- é s tárgymutató l l57
Kiadta a Helikon Kiadó.
Felelő svezető Molnór Magda igazgató.
Szedte a Nyomdaipari Fé nyszedő Üzem (887775lt0)
Ké szült a Kossuth Nyomdában (88,0377 ), I989-ben,
Felelő svezető BedeIstván vezé rigazgató.
Hungarian translation @ Pólvölgyi Endre, 1989.
Felelő s szerkesztő Szé kely Ervin.
A szöveget Eperjessy LászIó gondozta.
A kötetet Szántó Tibor é sKováts Imre tervezte.
Megjelent 21 (Al5) í v terjedelemben, 24000 pé ldónyban.
Zanders Ikonorex special-matt papí ron, Times betű vel.
HE 239 l ISBN 963 207 826 8 l I§aN 963 207 942 6