ÁLTALÁNOS JOGI ALAPISMERETEK

I. ALAPVETŐ FOGALMAK

A JOG fogalma
Olyan általános és mindenkire kötelező magatartási
szabályok összegsége, amit állami szervek alkotnak, s
amelynek a kikényszerítését is állami szervek biztosítják.
A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető
általános magatartásszabály.

A társadalomban élô emberek számára létkérdés, hogy

magatartásszabályok, azaz emberek alkotta normák szerint
éljenek.
Cselekedeteiket különbözô szabályok keretei között végzik =
normativitás.
Az ôsi társadalomban elsôsorban hagyományok formájában
jelenik meg a normativitás.
A normák egyrészt korlátozzák a közösség tagjainak cselekvési
lehetôségeit a közösség életének és mûködôképességének
fennmaradása érdekében, másrészt
biztonságot nyújtanak (kiszámíthatóságot),egyensúlyi szerepet
töltenek be, a stabilitást szolgálják.

Történetileg a jogfejlôdés fontos állomása az ókori Athén és

Róma.
Athén a közjog területén hozott újat. Elsôsorban az állam
alkotmányos mûködésével, állam és polgárai viszonyával
foglalkozott.
Közvetlen demokrácia (népgyűlés=ekklészia) Minden húsz év
feletti athéni szabad férfi szavazhatott./Ma leginkább a
népszavazás intézményében testesül meg./
A római jog:
Fő felosztása: Ius civile = a tulajdonképpeni római jog és ius
gentium=a nemzetek joga. Másfajta felosztásban: ius
publicum=közjog és ius privatum= magánjog
Minden korábbinál összetettebb magánjog megalkotása.
A római jog cselekvési szabadságot biztosít, egyéni jogosultságot
az élet javaiból az az egyént megillető részre. Alanyi jogon
lehetett javakat szerezni, gyakorolni, elidegeníteni. Szentesített
igényt biztosított a jogalanyoknak arra, hogy a személyekhez és
tárgyakhoz való viszonyát nem sérthetik, és jogsérelem esetén
megilleti őket a jogvédelem.
Erősen formalizált, alaki érvényességi feltételekhez kötötte a
joghatások beálltát.
A középkorban a római kort jellemző, viszonylag fejlett termelést
és kereskedelmet lassanként felváltotta az önellátó gazdálkodás. A
népesség csökkent, a rómaiak által kiépített infrastruktúra
hanyatlásnak indult. Az így átalakult gazdasági viszonyok nem
igényelték már a fejlett római jogot sem.
A római jog természetesen nem ment feledésbe a római birodalom
egész területén. A provinciai bíróságok egyszerűbb joggyakorlata
és a fejlett gazdasági és szellemi élet hanyatlása kifejlesztette az
ún. vulgárjogi gondolkodásmódot .

1495-ben a wormsi birodalmi gyûlésen a Német-római

Birodalomra vonatkozóan megszületett a döntés a római jog un.
recepciójáról: azaz ismét alkalmazásba vételérôl.
A polgári forradalmak, és az azt követô polgári átalakulások,
árutermelés, parlamentális törvényhozás kiépítése jelentôs
változásokat hozott. Az állam és egyház szétválásával megszûnt
egy-egy vallási normarendszer állami támogatása, és lehetôséget
kaptak a társadalom különbözô csoportjai, hogy a jogon kívüli
szférában saját erkölcsi normáik szerint éljenek.

A JOGRENDSZER fogalma
A jogrendszer az érvényes és hatályos normák összessége.
A szociológia differenciáltabban határozza meg. Jogrendszer
tartalmazza a viszonyokat, a viszonyokban szereplô
szervezeteket, személyeket és intézményeket.
Fajtái:
a.) tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer)
b.) angolszász (precedensjog: brit birodalom és USA)
c.) kontinentális jogrendszer (európai országok)

JOGÁG alatt olyan jogszabályok összességét értjük, amelyek a szabályozás célját

(tárgyát és módját) tekintve szerves egységet alkotnak. Az azonos jellegű,
közös tartalmú magatartásszabályok elhatárolása jelenti a
jogágat.

A jogágakra tagozódás mellett ismeretes a jogrendszernek

- anyagi és
- alaki (eljárási) jogra történő felosztása

Az anyagi jog: azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek

meghatározzák a jogalanyok követendő magatartásának tartalmát (az alanyi
jogokat és az alanyi kötelezettségeket)

Az alaki (eljárási) jog: - az anyagi jog érvényesülését szolgálva - eljárási rendet

állapít meg az eljáró állami szervek és az állampolgárok számára, valamint
meghatározza az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját.

A jogrendszer alapvetően
- közjogra és
- magánjogra tagozódik.

A közjog: a felek alá-fölé rendeltségén nyugszik, a közjogi testületnek egymáshoz,

illetve a polgárokhoz való viszonyát szabályozza a közérdek biztosítása céljából.
Alapvető elhatároló ismérv, hogy a közjoghoz tartozó jogágaknál a jogviszony
egyik alanya mindig az állam (illetve valamely szerve).

A közjog legfontosabb területei:

- Alkotmányjog
- Büntetőjog
- Közigazgatási jog
- Pénzügyi jog
- Nemzetközi jog

A magánjog: a felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik, célja a

magánérdek biztosítása. Olyan életviszonyokat szabályozó normák összessége,
amelyek célja az egyes személyek magánérdekének biztosítása.

A magánjog legfontosabb területei:

- Polgári jog (Szellemi oktatások joga, Szerzői jog)
- Családjog
- Társasági jog
- Értékpapír jog
- Munkajog
- Nemzetközi magánjog

JOGVISZONY fogalma:
A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony, amely
keretében a jogviszony alanyai számára jogokat és
kötelezettségeket állapítanak meg.

ÉRVÉNYESSÉG - HATÁLYOSSÁG
A jogi norma alkalmazásának alapfeltétele, hogy érvényes és
hatályos legyen.

Az Alaptörvény T) cikke mondja ki, hogy

 (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt,
jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
állapíthat meg.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az
önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a
köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
Önálló szabályozó szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról:

A jogalkotás alapvető követelményei (Érvényességi kellékek)
2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási
tartalommal kell rendelkeznie.
(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon
rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek
A közösségi EU jog, nemzetközi szerződéseken alapuló autonóm jogrendszer, amelyet a
bíróságok kötelesek alkalmazni.
 elsődleges jogforrások: alapszerződések és módosításaik (érvényesek, ha minden
állam ratifikálta)
 másodlagos jogforrások: azok a jogszabályok, amelyeket a közösségi intézmények
alkotnak /Európai Parlament (közvetlenül választott uniós intézmény,751 európai
parlamenti képviselő) ,Európai Tanács (az uniós országok állam-, illetve
kormányfői), Európai Unió Tanácsa (az uniós országoknak a megvitatandó
szakpolitikai területért felelős miniszterei ), Európai Bizottság (a biztosi testület,
melybe mindegyik uniós tagállam egy biztost delegál) /
 egyéb jogforrások: nemzetközi egyezmények, biletariális két állam közötti
egyezmények,
A közösségi jog elsőbbséget élvez a belső jogszabályokkal szemben.
és
d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az
alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő
lényeges garanciákat.
 5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás
jogosultját, tárgyát és kereteit.
Hatályosság: (idôbeli, tárgyi, területi, személyi)
6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet
területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya:
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes
személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

A jogszabály időbeli hatálya:

7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály
kihirdetését követő valamely nap lehet. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a
jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés
időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.

10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti

a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő,
a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,
b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését
kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,
c) időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.
d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.

A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jogszabálytár

25. § (1) Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati
portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét
hitelesnek kell tekinteni.
26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell
kihirdetni.
28/C. §(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett
minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a
kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon,
elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes
szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az
önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

- Állami szervek által kibocsátott normatív határozatok és utasítások
24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi
szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.
Bírói jogalkotás (A bíró alkotta jog)

Az angol jogfejlődés a XIII. században a bírói jogalkotásnak nyújtott utat a

precedensrendszert téve meg a jogfejlődés irányának.
Lényege: a korábbi konkrét esetre vonatkozó bírói ítélet az adott elbírálandó ügyben
a döntés alapjául szolgál.

A kontinentális jogban főszabályként kimondható, hogy a bíró jogot nem

alkothat, azonban a bírói jogalkalmazói gyakorlatban sor kerülhet jogfejlődésre,
mégpedig jogszabály-értelmező, jogszabály- konkretizáló, joghézagot analógia
(hasonlóság) útján kitöltő bírói gyakorlat formájában.

A Kúria alkotmányos helye, feladatai és hatásköre

Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósági szerve. A Kúria biztosítja
a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében a Kúria:
a.) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata
ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b.) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c.) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
d.) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és
vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
e.) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
f.) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
g.) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról, és
h.) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
 II. AZ ALAPTÖRVÉNY (2011.04.25)
(Hatályba lépése: 2012.01.01.)

Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági
elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
- Nemzeti hitvallás
- Alapvetés
Magyarország független, demokratikus jogállam.
Magyarország államformája köztársaság.
A közhatalom forrása a nép.
A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.
Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű,
vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe
Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján
létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi
kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi
feladatok ellátásához hozzájárulni.
 A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös
örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése
az állam és mindenki kötelessége.
Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség
fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával.
- Szabadság és felelősség
Magyarország elismeri az EMBER alapvető egyéni és közösségi jogait, melyeket tiszteletben kell
tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében,
a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges
tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint
őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre
vonatkoznak.

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek
alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
Tilos emberen önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési
célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és
törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb
időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé
állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra
helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona
ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó
hírnevét tiszteletben tartsák.
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. (meghatározott
szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.)
Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.
Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok
közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon
alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét...
A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi
méltóságának a megsértésére.
A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére.
Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá a
tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
Magyarország ezt a jogot az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki
számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára
hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben
meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a
vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles
hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember,
aki dolgozni akar, dolgozhasson.
Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben
és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor
hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet
kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
A nők és a férfiak egyenjogúak.
Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az
időseket és a fogyatékkal élőket.
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.
A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint
szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív
szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a
munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó
munkafeltételekhez.
Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett
szabadsághoz.
Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,
törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.
Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított
élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való
hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a
sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének
biztosításával segíti elő.

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint -
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi
önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy
számára szállást biztosítani.
Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete közterület meghatározott részére vonatkozóan
jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők
választásán választó és választható legyen.
Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,
valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és
szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a
közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és
ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek
döntéseiket indokolni.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal
vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz
és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt
Magyarország védelmét élvezze.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és
kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős
határozata nem állapította meg.(ártatlanság vélelme)
A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.
Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt,
amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai
Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt
bűncselekmény.
A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható
büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon
vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben
- más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más
közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. A Magyarországon élő
nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi
névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
Rendkívüli állapot idején vagy ha arról az Országgyűlés határoz, a magyarországi
lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot
teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat
teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít.
Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli
állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség írható elő.
Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.
Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhető.

- AZ ÁLLAM

Az Országgyűlés
MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
Az Országgyűlés
 a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának
elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét,
az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,
valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
j) közkegyelmet gyakorol;
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással választják. (négy évente)
Az alakuló ülést - a választást követő harminc napon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja
össze.
A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének
napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem
fogadja el.
Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új
Országgyűlést kell választani.

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében

végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
Az Országgyűlés ülései nyilvánosak.
Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány
tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a
fele jelen van.
Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő
országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg.
Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
kezdeményezhet.
Az Országgyűlés az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak.
Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a
 köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését.
Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet,
(és az Alkotmánybíróságnak nem küldi vissza), a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek
közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek.
Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül
határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a
törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

Országos népszavazás
Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást
rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az
Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott
döntés az Országgyűlésre kötelező.
Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről,
illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az
európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint
megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
A köztársasági elnök főbb jogkörei:
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt és országos népszavazást kezdeményezhet;
d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás
időpontját;
f) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
g) feloszlathatja az Országgyűlést;
h) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását megküldheti az
Alkotmánybíróságnak vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
i) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb
ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
j) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
k) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
l) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó
szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
m) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik
életévét betöltötte.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a

köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a
köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

A Kormány
A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed
mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási
szerveket hozhat létre.
Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben
kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének
szavazata szükséges.
A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az
államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket,
 A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei
kormányhivatal.
A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem
lehet ellentétes.
A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a
miniszterelnöknek.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

A miniszterelnök megbízatása megszűnik (többek között)
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új
miniszterelnököt választ;
Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a
miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt
nyújthat be.
A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként
gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet
csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek

Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és
hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol
az Országgyűlésnek.
Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel,
miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletével nem lehet ellentétes.

Az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem
hirdetett törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja
az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott
jogszabálynak és a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész
 vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az
Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;

Az Alkotmánybíróság
a) megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést
és bírói döntést, megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy
jogszabályi rendelkezést;
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Alkotmánybíróság
tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A bíróság
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
megállapításáról.
A Kúria a fentiek mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra
kötelező jogegységi határozatot hoz.
A bírósági szervezet többszintű.
A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.
Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének
megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben
nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és
eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a
harmincadik életévét betöltötte.
A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az
ítélkezésben.
Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az
 Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor
azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos
célt szolgálnak.

Az ügyészség
A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint
közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a
bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben.
A legfőbb ügyész és az ügyészség
a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további
feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.
A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

Az alapvető jogok biztosa

Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez.
Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem
lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

A helyi önkormányzatok
Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi
önkormányzatok működnek.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak
szerint helyi népszavazást lehet tartani.
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot; határozatot hoz; önállóan igazgat;
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
c) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
 d) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
e) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul
megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal
az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja,
kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a
megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és
hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és
egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad
kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.(öt
évre)
Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően
előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-
testületet.

A közpénzek
Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi
költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek
eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az
Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az
államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
A központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható
olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a
teljes hazai össztermék felét.
Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem
fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző
naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási
előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.
Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben
meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan
szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott
vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy
 teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint
a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a
közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó
adatok közérdekű adatok.
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank felelős a
monetáris politikáért.
A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente
beszámol az Országgyűlésnek.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi
költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források
felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését.
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.
Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente
beszámol az Országgyűlésnek.
A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a
központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes
hozzájárulása szükséges.
A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök
nevezi ki hat évre.

A Magyar Honvédség
Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség.
A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és
határainak katonai védelme.
A Magyar Honvédség irányítására az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi
Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A
Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.
A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a
közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes
rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
 A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek
tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

- A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye
(háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres
cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető,
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén
szükségállapotot hirdet ki.
A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint a különleges jogrend kihirdetéséhez az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a
Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e
döntések meghozatalában akadályoztatva van.

A rendkívüli állapot
A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési
képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd
Vezérkar főnöke.
A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b) a köztársasági elnök jogait;
c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban
való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről,
valamint külföldi állomásozásáról;
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló
alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak
szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet,
valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve,
ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot
A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a
Magyar Honvédség felhasználásáról.
A köztársasági elnök rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az
Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az
Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik.
A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban,
kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi
ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.
A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

A megelőző védelmi helyzet

Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése
érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg
felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések
bevezetésére.
Kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését
követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő
törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az
Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait
folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző
védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb
rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás
A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén
a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő
készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és
a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres
védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a
támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.
A Kormány a megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a
köztársasági elnököt.
A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények
alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli
intézkedéseket hozhat.
A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet
A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség
esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és
sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat.
A Kormány rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az
Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII.
cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk
(3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az
Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.

III. POLGÁRI JOG

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Részei:

ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

MÁSODIK KÖNYV: AZ EMBER MINT JOGALANY

HARMADIK KÖNYV: A JOGI SZEMÉLY

NEGYEDIK KÖNYV: CSALÁDJOG

ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG

HATODIK KÖNYV:KÖTELMI JOG

HETEDIK KÖNYV:ÖRÖKLÉSI JOG

NYOLCADIK KÖNYV: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető
vagyoni és személyi viszonyait.
1:3. § (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll
olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
Jóhiszemű: aki a látszattól eltérő valós tényekről nem tud, és kellő gondosság
tanúsítása mellett nem is tudhat róla.
Rosszhiszemű: aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság
tanúsítása mellett tudhatna róla.
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs konkrét előírás egy élethelyzetre,
mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítani, amely személy szerint tőle, az
adott viszonyok között – az általános társadalmi elvárások alapján -
elvárható. Aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható, annak a magatartása felróható lesz, és felelősségre vonást vagy
más hátrányos jogkövetkezményt vonhat maga után.
1:5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez
a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a
nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

AZ EMBER MINT JOGALANY

A JOGKÉPESSÉG
2:1. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
2:2. § (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell
tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt.
2:4. § A jogképesség a halállal szűnik meg.
Jogképesség: valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek, polgári
jogviszonyok alanya lehet. A jogképesség általános (minden embert
megillet), egyenlő (mindenkinek azonos mértékű) és feltételen (nincs
semmiféle jogszabályi feltételhez kötve a megszerzése).

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS
2:5. § (1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt
anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
 2:7. (4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak
alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

A CSELEKVŐKÉPESSÉG
2:8. § (1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság
gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
Cselekvőképesség: olyan jogosultság melynek birtokában a személy magának
vagy más személy(ek)nek jogokat és kötelezettségeket szerezhet.

2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]

(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan
állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS

CSELEKVŐKÉPTELENSÉG
2:10. § (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a
házasságkötéssel nagykorúvá válik.
2:11. § Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem
cselekvőképtelen.
2:12. § (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
2:13. § Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
2:14. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője
jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített
csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és
különösebb megfontolást nem igényel.
2:15. § (1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával
érvényes
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre
vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy
megterhelése esetén.

A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA

2:19. § (1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen
hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,
akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy
időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint
családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá
helyezése indokolt.
2:20. § (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében
meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának
hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
2:21. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó
gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,
akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan,
teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi
kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt.
2:22.(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS

2:28. § (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól
a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;
b) a kiskorú törvényes képviselője;
c) a gyámhatóság; és
d) az ügyész
kérheti.

A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL

2:38. § (1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási
képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak
kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről
határoz.
(3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.

SZEMÉLYISÉGI JOGOK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
 (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben
tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi
jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül
korlátozhatja.
2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos
befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt
sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok
oltalmára.
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy
hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel
felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
2:49. § [Névviseléshez való jog]
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel
is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató
személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével,
az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással
vagy elhagyással használható.
2:50. § [Kegyeleti jog]
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az,
akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több
örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában
illeti meg.
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI
2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az
eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő
nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a
jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
2:52. § [Sérelemdíj]
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni
sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy
meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal,
hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének
bizonyítása nem szükséges.
2:53. § [Kártérítési felelősség]
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért
való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
2:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése]
(1) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.

SZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM

E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és
az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e
- az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)
akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája,
ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
 e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott
alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti
együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n)3 a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p)4 a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(4)5 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb
jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények
és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5)6 A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló
tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet
nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a
népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8)7 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a
filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott
védelemben részesülnek.

A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott
védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi
egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más
szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és
a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a
szerző nem mondhat le róluk.
 (4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,
illetve átszállnak.

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK

- A mű nyilvánosságra hozatala

- A név feltüntetése

- A mű egységének védelme

A személyhez fűződő jogok gyakorlása:

A szerző halála után:
 a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott -
ilyennek hiányában az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
A védelmi idő eltelte után:
- a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői
érdek-képviseleti szervezet
- a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten
hozzájárult.

VAGYONI JOGOK

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében
díjazás illeti meg.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés b) a terjesztés c) a nyilvános előadás d) a nyilvánossághoz
közvetítés sugárzással vagy másként e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet
közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése f) az átdolgozás g) a kiállítás

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző
jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége.

A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek
védelemben.
A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye
nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően.

A szabad felhasználás esetei

- A mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
- Iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző
megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem
használják fel üzletszerűen.
- Átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző
engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy
segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
- A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű
felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
- Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre,
a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra,
valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
- Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális
intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről
másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálja,...
- A saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-
szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. ( három hónapon belül meg kell
semmisíteni, illetve törölni kell.)
- Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek
tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók.
- Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett
cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz
közvetíthetők
- Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti,
iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen
felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

- Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a

közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
- Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek
előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
- Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak
megfelelő módon és mértékben felhasználható.
A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a
felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és
a felhasználás meghatározott mértékére.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan
számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
45. § (1) A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak
akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző
kifejezetten megengedte.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási
szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő
lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést
követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai
közötti értékkülönbség.
55. §(1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a
szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint - a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok
átruházására vonatkozó szerződésre is.

Kiadói szerződés
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a
kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.

A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME

Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges
ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha
az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is
sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét
egyénileg választhassák meg.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha e törvény
másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,
tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben
a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző
hozzájárulását.

A védelmi idő
a) a nem rögzített előadások és a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első
forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését
követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
b) a hangfelvételben rögzített előadások és a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba
hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év
első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
c) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első
sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film
elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a
filmet.
KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK

KÖZÖS KEZELÉSE

Közös jogkezelés:
85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak
által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a
jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás
engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és
a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények
felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja
a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.

A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

Polgári jogi jogkövetkezmények

94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez
képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a
jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és
hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot
biztosítsanak;
 d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő
felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a
jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi
forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést
is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a
polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.

Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén

98. § (1)A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43.
§ (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása
iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül
nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.

A JOGI SZEMÉLY

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3:1. § [A jogi személy jogképessége]
(1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél
fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
(4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott
tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe
ütköző létesítő okirat semmis.
(5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített
vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell
rendelkeznie.
3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]
(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai
és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi
személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e
tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE

A létesítés szabadsága
3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]
(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait
nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését
akadályozza.
(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági
nyilvántartásba vétellel jön létre.

A létesítő okirat
3:5. § [A létesítő okirat tartalma]
A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg
kell határozni
a) a jogi személy nevét;
b) a jogi személy székhelyét;
c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy
székhelyét;
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon
rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala

3:16. § A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési
jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló
testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek
összességéből álló testületben gyakorolják.

A jogi személy ügyvezetése

3:21. § A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem
tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető
tisztségviselőkből álló testület jogosult.

A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése

3:26. § A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság
létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek
megóvása céljából ellenőrizze.

A jogi személy képviselete

3:29. § (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.
 A jogi személy törvényességi felügyelete
3:34. § (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt
nyilvántartó bíróság látja el. (Cégbíróság)

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

3:35. § A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a
jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy
az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat
jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

Átalakulás, egyesülés, szétválás

3:39. § [Átalakulás]
(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy
megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános
jogutódra szállnak át.
3:44. § [Egyesülés]
(1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet.
Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános
jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az
egyesülésben részt vevő másik jogi személy.
3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei]
(1) A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a
szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv
rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített
jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni.
(2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok
egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnése

3:48. § (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő
eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

AZ EGYESÜLET

AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

3:63. § (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának
folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
 (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység végzésére jogosult.
(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai
között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
3:64. § [Létesítés]
Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz
személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]
(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja
képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és
nem örökölhetők.
(4) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

3:72. § (1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
(3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek
választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
3:73. § (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább
ülésezést előíró rendelkezése semmis.
(2) A közgyűlés nem nyilvános;

3:76. § [Határozathozatal]
(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
szükséges.
3:77. § [Az ügyvezetés ellátása]
Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület
vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.
3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]
(2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó
részében semmis.
(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály
felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület
tagjain kívüli személyekből.
3:81. § [A közgyűlés összehívása]
(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
 b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
3:82. § (1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes
személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak
egyesületekre válhat szét.
3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül
megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált,
és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után
fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy
hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
3:86.§(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük
erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az
egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette
figyelembe.

GAZDASÁGI TÁRSASÁG

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]
(1) A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok
vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben
a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
(2) A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére
teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése,
amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
3:89. § [Formakényszer]
(1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság
vagy részvénytársaság formájában alapítható.

3:90. § [A társaság tagjai]

(1) Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul
felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.
(2) Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul
felelős tagja.

A gazdasági társaság alapítása

3:94. § A gazdasági társaság létesítő okirata - a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt
felelősségű társaság kivételével - a társasági szerződés. A részvénytársaság létesítő okirata az
alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságé az alapító okirat.
3:97. § (1) Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez
köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg.
(2) Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az
e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre
irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési
követelménynek megfelel.
3:100. § (1) Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy
ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a
nyilvántartó bíróságnak.

A gazdasági társaság szervezete

3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]
(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi
kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti
beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.
3:110. § [Részvétel a legfőbb szerv döntéshozatalában]
(1) A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb
szerv tevékenységében részt venni.
3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága]
(1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint -
megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
3:113. § [Cégvezető]
(1) A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy
több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el. A cégvezető olyan
munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos
működését.
3:119. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esete]
Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott
le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.
3:123. § [Ügydöntő felügyelőbizottság]
(1) Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések
meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság
tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni.
 3:124. § [Munkavállalói részvétel feltételei]
(1) Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves
átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói
küldöttekből áll.
3:129. § [Az állandó könyvvizsgáló feladata]
(1) A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot
szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást
arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós
képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági
eredményeiről.

A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése

3:133. § (1) Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá,
egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át.

A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése

3:137. § [Tagi helytállási kötelezettség jogutód nélküli megszűnés esetén]
(1) Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő
kötelezettségből származó követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves
jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.
(2) Ha a tag helytállási kötelezettsége a társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt
korlátlan volt, helytállási kötelezettsége a megszűnt társaság kötelezettségeiért korlátlan és a többi
korlátlan helytállásra köteles taggal egyetemleges. A tagok egymás közti viszonyukban a tartozást a
felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik.

A KÖZKERESETI TÁRSASÁG
3:138. § Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a
társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem
fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
(4) A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal
azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel
szemben nem hatályos.
3:140. § A tag hitelezője a társaság vagyonából nem elégítheti ki a követelését. A hitelező
követelésének fedezetéül az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a tagsági jogviszonya
megszűnése esetére megilleti. Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezet, a tagot megillető
felmondás jogát gyakorolhatja, és ennek eredményeként a tagnak kiadandó vagyonhányadból
elégítheti ki a követelését.
3:142. § (1) A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
3:144. § [Ügyvezetés, képviselet]
(1) A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több
ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.
(2) Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki,
aki nem tagja a társaságnak, vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását.
3:146. § [A tagsági jogviszony megszűnésének esetei]
 A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági
jogviszony
a) a tagok közös megegyezésével;
b) a tag felmondásával;
c) a társasági részesedés átruházásával;
d) a tag halálával vagy megszűnésével; vagy
e) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
3:150. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnése esetén]
(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a
társaság köteles elszámolni, kivéve, ha a társasági részesedés átruházására került sor, vagy ha a tag
örököse, illetve jogutódja a társaságba tagként belépett.
3:151. § [A társasági tartozásokért való felelősség a tagsági jogviszony megszűnése esetén]
(1) A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági
jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a
tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag a tagsági
jogviszonya fennállása alatt.
(2) A meghalt tagnak a társaságba be nem lépett örököse a tag halálától számított ötéves
jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint köteles
helytállni a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért.
3:152. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése]
(1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társaság
jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől
számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó
bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését.

A BETÉTI TÁRSASÁG
3:154. § [A betéti társaság fogalma]
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére
vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag)
vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi
beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag)
a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási
kötelezettséggel.
3:155. § [A betéti társaságra alkalmazandó szabályok]
A betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn
belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett
társasági tartozásokért.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

3:159. § [A korlátolt felelősségű társaság fogalma]
 A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott
összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal
szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni
értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.

A társaság alapítása
3:160. § Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
3:161. § (1) A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek
lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
(4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Az üzletrész
3:164. § (1) Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek
összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.
(2) Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos
tagsági jogok fűződnek.
3:166. § (1) Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható.
3:167. § (1) Az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes
mértékben szolgáltatta...
(2) A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság
vagy a társaság által kijelölt személy - ebben a sorrendben - az elővásárlási jogra vonatkozó
rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult.
3:168. § (1) Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági
szerződés módosítását nem igényli.
3:173. § [Az üzletrész felosztása]
(1) Az üzletrész
a) átruházás;
b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás;
c) öröklés;
d) a házastársi közös vagyon megosztása;
e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése
esetén osztható fel.
(2) Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
(3) A társasági szerződésnek az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő rendelkezése
semmis.
3:176. § [Az üzletrész bevonása]
(1) Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben
foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya
megszűnik.
(2) Üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le
kell szállítani.
Mellékszolgáltatás és pótbefizetés
3:182. § [A mellékszolgáltatás]
(1) Ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság
tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései
szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására
tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi.
(2) Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az
üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.
3:183. § [A pótbefizetés]
(1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére
pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb
összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének
gyakoriságát.

A társaság által teljesített kifizetések

3:184. § [A tag javára történő kifizetések]
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a
társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke
leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor
kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem
érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság
fizetőképességét.
Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e
fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A társaság szervezete
3:188. § (1) A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének
jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával,
választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása]
(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása
nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására
jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról,
a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke
leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy
jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három
hónapon belül végre kell hajtani.
 3:196. § [A társaság ügyvezetése]
(1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának
korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik
személyekkel szemben nem hatályos.

A társaság jogutód nélküli megszűnése

3:207. § [A vagyon felosztása]
(1) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó
vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek
arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
3:210. § [A részvénytársaság fogalma]
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű
részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal
szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A
részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem
köteles helytállni.
3:211. § [A részvénytársaság működési formája]
(1) Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő
részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
(2) Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen
működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
3:212. § [Alaptőke]
(1) Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
(2) A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A
nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
(3) A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc
százalékánál.

A részvény
(1) A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre
szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.
3:222. § [Saját részvény]
(1) A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben
megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket.
3:228. § [Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok]
(1) A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták:
a) törzsrészvény;
b) elsőbbségi részvény;
c) dolgozói részvény;
d) kamatozó részvény;
 e) visszaváltható részvény.
3:245. § [A részvénykönyv fogalma]
(1) A részvénytársaság a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is -
részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes - közös tulajdonban álló részvény
esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes
részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét.

A részvénytársaság alapítása
3:249. § [Az alapítás zártkörűsége]
Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét
nyilvános felhívás útján gyűjteni.
3:261. § [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei]
(1) A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára
figyelemmel kifizetést a részvénytársaság fennállása során az e törvényben meghatározott esetekben
és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor
kifizetésre, ha a részvénytársaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el
a részvénytársaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
(3) Kamatozó részvény kivételével a részvénytársaság kamatot a részvény után nem fizethet.

A részvénytársaság szervezete
3:268. §(1) A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés.
3:282. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három
természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál
kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő.
3:290. § (1) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös
szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a
társaság nem egységes irányítási rendszerben működik.
3:292. § Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik; nyilvánosan működő
részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis.

SZÖVETKEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a
változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére
irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben
vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes
közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra
irányulhat.
3:331. § [A szövetkezet létesítő okirata]
 (1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét
személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
3:335. § (1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
3:343. § (1) A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el. Semmis az alapszabály
azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállását teszi lehetővé.
3:345. § Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett
igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
3:349. § (1) A szövetkezet felügyelőbizottsága háromtagú. Semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé.
3:351. §(1) A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és
ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet
beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY

3:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte]
(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján,
tagfelvétellel keletkezik.

3:356. § [A tag alapvető jogai]

(1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.
(2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a
tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség
felénél kisebb mértékben határozza meg.

A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
3:367. § A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet
jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől
számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a
nyilvántartó bíróságnál.

EGYESÜLÉS
3:368. § [Az egyesülés fogalma]
(1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági
tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi
személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik;
vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
3:371. §(1) Az egyesülés tagjainak döntéshozó szerve a taggyűlés.
3:373. § (1) Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét - a taggyűlés határozatainak keretei között
- az igazgató látja el.
(2) A társasági szerződésben az ügyvezetésre három tagból álló igazgatóságot is létre lehet hozni.

ALAPÍTVÁNY
3:378. § Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos
megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az
alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
3:379. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]
(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.
(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység végzésére jogosult.
(3) Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet
alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a
csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek
hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés
szerint járó díjazása.
3:382. § [A vagyoni juttatás teljesítése]
(1) Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt
vagyoni juttatást teljesíteni.
(2) Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a
nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra.
(3) Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől
számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.

3:383. § [Csatlakozás az alapítványhoz]

(1) Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító
okiratban meghatározott feltételekkel lehet.
3:384. § [Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme]
(1) Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell
kezelni és felhasználni.
(2) Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem
követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.
3:386. § [Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett]
(1) Az alapító és a csatlakozó ( továbbá az alapító és a csatlakozó hozzátartozója) abban az
esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos,
irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
3:387. § [A kedvezményezett alapítvánnyal szemben támasztható igényei]
A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben,
kivéve, ha
a) az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját
a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy
b) a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a
kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.
3:388. § [Alapítvány létesítése végintézkedéssel]
(1) Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a
végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit.
3:389. § [Alapítvány létesítése meghagyással]
(1) Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell
határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az
alapítvány létrehozását követelheti.
3:393. § [Az alapító okirat módosítása]
(1) Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a
célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány
elegendő vagyonnal rendelkezik.
(2) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére
irányul, ….
3:394. § [Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén]
(1) Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen
nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy
alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.
(4) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására ... jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a
nyilvántartó bíróság gyakorolja.
3:396. § [Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása]
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban
vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.

AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEI
3:397. § [A kuratórium]
(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető
tisztségviselői.
(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi
lakóhellyel kell rendelkeznie.
(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium
tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító
okirat eltérő rendelkezése semmis.
(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a
kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

3:402. § [Az alapítvány átalakulása]
(1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal
egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.
 3:403. § [Az alapítvány megszűnése]
(1) Az alapítvány megszűnik, ha
a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más
alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.
(2) Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.
(4) Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon
belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz
bejelenteni a megszűnési okot.
3:404. § [A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona]
(1) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó
vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az
egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az
alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.
(2) Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az
alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha
az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.
(3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az
alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az
alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont
nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁRI JOGI JOGVISZONYOKBAN

3:405. § [Az állam jogalanyisága]
(1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.
(2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
képviseli.
3:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért]
Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból
fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.