8.

Az alku koordinációja, ”európaizálódása”

Az alku szintjei, struktúrája: országos bérmegállapodás, szektorális, ágazati, helyi, vállalati.
Az alku koordinációja: cél: azonos vagy összehangolt eredmény elérése különböző
tárgyalásokon. Vertikálisan: a különböző szintek egymásra épülése. Horizontálisan: a
decentralizáció mellett, ellenére szakszervezeti összefogás. Nyílt és rejtett koordináció:
iránymutató egyezmények (USA, Németország); ágazati szerződések vállalati szerepe
(Szlovákia). Tavaszi offenzíva (Japán). Országos bérajánlás (Magyarország). Európai szintű
koordináció.
Centralizáció: 5: országos alku; 4: országos alku, eltérések ágazati és vállalati szerződésekben
3: ágazati alku; 2: ágazati alku, eltérések vállalati szerződésekben; 1: helyi, vállalati alku. Az
alku centralizációja összefügg a szakszervezetek centralizációjával, de gyenge a korreláció.
Koordináció típusai, mértéke: 5: országos alku, kötelező hatállyal, csúcs-színtű szervezetek
egyezménye, kormányzati beavatkozás. 4: vegyes országos és ágazati megállapodások, nem
kötelező, ajánlások a legfontosabb ágazatok iránymutató megállapodásai. 3: ágazati alku
iránymutatás nélkül, a csúcsszervezetek korlátozott részvétele, a helyi alku korlátozása. 2:
vegyes ágazati és vállalati alku, gyenge ágazati megállapodás. 1: egyik sem, fragmentált alku
vállalati szinten.

A kollektív béralku centralizáltsága és koordináltsága, 1995-2000

Kanada, USA, UK, Franciao.: mindkettő fok alacsony. Spanyolo., Svédo.: mindkettő
közepes. Japán, Olaszo., Svájc, Dánia: centralizáltsági fok alacsony, koordináltság magas.
Ausztria, Hollandia, Németo., Íro.: mindkettő közepes. Finno., Norvégia, Belgium:
mindkettő magas. Makroökonómiai megközelítés: a bér emelése csökkenti a
foglalkoztatottságot, versenyképességet. Redisztributív: kereseti különbségeket és az alacsony
bérűek arányát csökkenti. Ahol nincs: D, A, S, magasabb lefedettség, ágazati alku, ágazati
minimumok, kiterjesztés alacsonybérű ágazatokban.

„Európaizáció” (alku nemzetközi koordinációja, innovatív tartalmak, szolgáltatások szabad

áramlásának szabályozása). Nemzetközi koordináció: a szociális dömping ellen irányul,
multiknál a leányvállalatok versenyeztetése ellen. Szakszervezeti kezdeményezések: ETUC
(1999) országok koordinálása, állásfoglalások az Európai Bank számára. Doorn
kezdeményezés (1998): Benelux államok és Németo. szakszervezeti vezetői. Összehangolt
bérpolitika, bérnövekedés, infláció, termelékenység növekedés. Belga érdek kilépni az
országok várható bérnövekedését követő szabályozás alól. Rendszeres információcsere, a
bérnél tágabb politikai célok: munkaidő-csökkentés, képzés, munkahelymegőrzés.

Jogi és gyakorlati problémák: eltérő alkurendszerek, nehéz a koordináció az erősen

decentralizált rendszereknél (UK, K-Európa). Nemzetközi vállalatok koordinációja: európai
ágazati szakszervezetek kezdeményezései. Fontos a multik országos egyezményeinek
összehangolása, fő csatornája az Európai ÜT és más vállalatokon belüli nemzetközi fórumok.
A fő téma a struktúraváltás, telephely áthelyezés és annak következményei. Európai minta-
keretegyezmények pl. GM, Ford, Areva, Schneider Electric.

Atipikus munkák szabályozása, a távmunka keretegyezmény előzményei

Korai nagyvállalati „kiszervezések”: vállalati KSZ-ek pl. IBM Deutschland, Deutsche
Telekom (Németo.); Electrolux, Zanussi (Olaszo.); British Telecom (UK). Ágazati
szerződések: IKT szektor (Ausztria); pénzügyek (Dánia); kereskedelem és szolgáltatás
(Svédo.). A szerződések tipikus kérdései: távmunka önkéntessége, visszafordíthatósága, mv.-
i státus fenntartása, egyenlő bér, előmenetel, képzés, információ, érdekképviselet.
Munkabiztonság, vállalati felügyelet és felelősségvállalás, munkaidőrendszerek, túlmunka.
KSZ érvényesítése. Munkaeszközök biztosítása/térítése, szabályok speciális mv.-i csoportokra,
de nem mint a munka és magánélet összehangolásának eszköze (néha tiltja a KSZ, mert
diszkriminatívnak tekinti).

EU távmunka keretegyezménye: atipikus munkák szabályozása: részmunkaidő, határozott

idejű szerződés, távmunka keretegyezmény, munkaidő megszervezése, munkaerő-kölcsönzés.
Távmunka keretegyezménye: követi a vállalati és ágazati KSZ-ek tartalmát, de kevesebb
konkrét szabályt állapít meg. Távmunka fajtái: munkahelyteremtés, korábbi munkaszerződés
átalakítása. Kiszervezés esetén önkéntesség és megfordíthatóság. Tematizálja azon kérdéseket,
amikről a mt.-nak és szakszervezetek egyeztetni kell. Végrehajtása a tagállamokban többnyire
ágazati és országos KSZ-ek, Angliában tripartit nyilatkozat, ajánlás a mt.-k és a helyi
egyeztetések számára. MO: Mt módosítása.

Kiterjesztés: minden ágazathoz tartozó mt.-ra, állami beavatkozás, eljárási szabályok. Fajtái:
kiterjesztés kontra bővítés (Franciao.). MO: ágazatokra, nem vertikumra, szakmára. Ritka: 4
ágazat, 4 történet. Sütőipar: eredetileg a nagy kenyérgyárak védelmében. Villamosenergia-
ipar: erős megállapodás a privatizáció előestéjén. Szálloda és vendéglátóipar: gyenge
tartalom. Építőipar: a feketemunka elleni kampány része, a minimálbér hamar „megette” a
tarifákat.
Építőipari ágazati bérmegállapodás példája: kiterjesztés=politikai beavatkozás?
Kormányzat politikafüggő (Szlovákia). 2002: kormányzati támogatás, kollektív alku helyett az
ÁPB-knek. Pozitívumok: képzés, nemzetközi kapcsolatok, szakpolitikai konzultáció. Rejtett
tripartit működés, forrás a szociális partnereknek. Negatívumok: KSZ ott, ahol korábban is
volt, elhalt kezdeményezések (magánbiztonsági KSZ és kiterjesztése, alacsony
reprezentativitás, mt.-k visszalépése).

Újabb magyar problémák: az Mt. hiányossága, hogy a kiterjesztést nem szabályozza, az az

ÁPBT tv.-ben van. Az ágazati szerződéskötés és kiterjesztés jogi problémái, eltérő szabályok
az Mt.-ben és az ÁPB tv.-ben. Kutatási eredmények 2012: van kiterjesztett KSZ a
villamosenergia-iparban. Az ágazati és helyi kollektív alku párhuzamosan folyik, érezhető
haszna, hogy kevesebb téma vár helyi tárgyalásra. Új ágazati kihívás: állami és magánszektor
vegyesen, különböző szabályozással, hatására a magánmt.-k hajlamosak lennének lefelé
nivellálni az ágazati KSZ-ben. Volán: alkalmazása hátrányosabb lenne, de a helyi KSZ
részletesebb és jobb juttatásokat tartalmaz. Ágazati piacszabályozás (liberalizáció): postai:
kiterjesztett ágazati KSZ a Magyar Posta monopóliumának védelmében. Törvényi segítség, de
bizonytalan hatások. Vasúti: vasúti ágazati KSZ hiánya, vegyes tulajdonban, egységes
szabályok a munkaidőre, pihenőidőre, bérezésre.

Kiterjesztés: határokon átnyúló hatások: kiküldött mv.-k és kiszervezés KSZ-es

szabályozása. Két EU szabadság/irányelv ütközése a mv.-k mozgása (kiküldés) és
szolgáltatások szabadsága. Kérdés, hogy melyik ország törvényei, KSZ-ei érvényesek. EB
esetjog: csak a kiterjesztett KSZ érvényesíthető, ez érvényes a közszférából kiszervezés esetén
irányadó bérekre. Eredetileg szerződéses záradékok (ILO politika). Csak a kiterjesztett KSZ
megengedett, az új szabályoknak megfelelő gyakorlat Németországban.

Kétféle koordináció: horizontális és vertikális. Horizontális: akkor van rá szükség,

amikor decentralizáltan, több helyen kötnek kollektív szerződéseket vagy egyre
magasabb szinten különböző ágazatok közötti kollektív szerződéseket kell összehangolni.
Ez egy elhúzódó alkufolyamat lehet. Alapvetően a munkaadói szervezetek és a
szakszervezetek érdeke, hogy figyelembe vegyék a többiek pozícióját. Németországban
például a bérek tartományokra szólnak.
Sok országban, ahol ágazati kollektív szerződést kötnek, ott megvan ennek az úgynevezett
táncrendje: melyik ágazat köt először. Mintaegyezmény. Németországban pl. IG Metall +
vasipar. Amerikában az autógyárak által megkötött kollektív szerződés a mintaadó.
Vertikális koordináció: az alku különböző szintjei közötti együttműködés. 2010-es
bérajánlás ágazati szintű megállapítása, majd ez alapján vállalati szintű megállapodás.
Tartalom: hogyan viszonyul egymáshoz a tartalom, amit a különböző szinteken
megkötnek. A felek megállapodásában sokmindenben el lehet térni a törvénytől.
Koordinációban érdekes kérdés, hogy milyen koordináció alakul ki az egyes országok
között. Az EU egy gazdasági közösség, ahol közös a munkaerőpiac, tőkepiac stb. Kérdés,
hogy van-e valamiféle összehangolás az országok között a béralku szempontjából.
Különböző szempontok, hogy miért fontos az összehangolás:
1. Euró övezet előtti szempont: hasonló bérszintű nyugat-európai országokban korábban
is az országos szintű bérmegállapodásoknál a környező országok bérszintjét vették alapul.
Ezek a megállapodások részben egymás versenytársai, részben egymás piacából élnek,
tulajdonképpen a piacokat kell összehangolni. Ennek nagy híve volt az Európai
Szakszervezeti Szövetség is. Az egyik leghíresebb ilyen korai nemzetközi alku
koordinációs kísérlet az úgynevezett Dorn egyezmény, amit a 90-es évek végén kötöttek a
Dorn nevezetű belga kisvárosban. A belga-német-luxemburgi-francia határvidék
bérmegállapodásait hangolták össze. Ez azért volt könnyű, mert színvonalban nagyon
közel voltak ezek az országok egymáshoz, másrészt alapvetően bányászati, nehézipari
körzet: hasonló iparágak szerződéseiről volt szó. Ez egy kísérlet volt. Amikor az eurót
bevezették, akkor jöttek rá, hogy itt komolyabb a tét. Amikor ezek az országok bevezették
a közös valutát, a gazdaságpolitikájuk jelentősen megváltozott. Ha egy gazdaság bajban
van, akkor leértékeli a valutáját (Magyarországon ezt sokszor tapasztalhattuk pl. Bokros
csomag). Ha közös a valuta, akkor ez a lehetőség kiesik. Ha egy ország gazdasága az euró
övezetben rosszul teljesít, akkor máshogy kell helyrehozni az egyensúlyt. Ezt alapvetően
a bérekkel lehet megoldani. Tehát gazdasági válság esetén két lehetőség van: a valuta
leértékelése vagy egy úgynevezett belső leértékelés, amikor a béreket szállítják le. Pl. 2008-
2010-es válságban Észtország gyorsan belépett a válság előtt az euró övezetbe, a bérek
radikális (20-30%-os) csökkentésével tudtak alkalmazkodni. Ez vezetett oda, hogy
elkezdték elég erősen figyelni, hogy ezek a kollektív szerződésben megállapított bérek
hogy alakulnak. Másrészt bejön a migráció is, aminek elsődleges mozgatórugója a
bérkülönbség.
Az európaizálás a multinacionális vállalatok oldaláról is felmerül. Az üzemi tanács hogy
tud tárgyalni a magyar menedzsmenttel. A tárgyalások során nem a magyar
menedzsment hozza a döntéseket. A multiknál is létezik szakaszervezetek közötti
együttműködés, ami indirekt befolyásolja a kollektív alkukötést. A magyar menedzsment
érdeke is, hogy egy picit az európai átlag felett fizessen.