You are on page 1of 4

Abszolutizmus uralkodókkal szerződést kötött, illetve más

Monarchikus kormányzati forma a 16-18. államoknak vagy uralkodóknak bizonyos jogok


sz.-ban, melyben az uralkodó a rendi parlamentáris gyakorlását engedélyezte. Az erdélyi fejedelmek
intézményrendszer közreműködése nélkül korlátlan megerősítése is athnaméval történt.
és osztatlan hatalommal bír. PERRY ANDERSON
szerint vegyes jellemvonásokkal rendelkezik: a
modern államokhoz hasonlóan állandó hadserege,
egységes piaca, adórendszere és kodifikált
törvényei vannak, ugyanakkor az arisztokratikus Beglerbég
földtulajdon feudális eleme korlátozza a szabad = török „urak ura”. Az oszmán
föld- és munkaerőpiacot, s az uralkodó elit a közigazgatás legnagyobb területi egységét képező
feudálissal azonos. vilajetek élén álló tartományi kormányzó.
Kezdetben két (Rumélia, Anatólia), a 16. sz. végén
már mintegy 40 beglerbég tevékenykedett. Fő
Antitrinitáriusok feadatuk a hadsereg vezetése volt, később a
= unitárius, Szentháromság-tagadó. kormányzás minden ágára kiterjedt a hatáskörük.
Vezetőjük SERVET MIHÁLY spanyol orvos volt, Megbízásuk egy évre szólt, de meghosszabbítható
követői panteista tanokat vallottak, Istent mindenütt volt. A beglerbégeket a szultán nevezte ki.
jelenlévőnek fogták fel, ezzel együtt tagadták
Krisztus istenségét, az eredendő bűnt, a kálvini
predesztinációt. A nyugati üldözések elől Erdélyben Defterdár
és Lengyelországban találtak menedéket Az Oszmán Birodalom központi
(BLANDRATA, DÁVID FERENC). pénzügyigazgatásának vezetője, illetve a vilajetek
legfőbb pénzügyi irányítói.
Approbatæ Constitutiones
I. RÁKÓCZI GYÖRGY kezdeményezésére II.
RÁKÓCZI GYÖRGY fejedelemsége idején, 1653-ban Devsirme
elkészített törvénygyűjtemény, mely az addig Gyermekadó; az oszmánok által
megalkotott törvényeket tartalmazza. Öt részre meghódított területek legrátermettebb – általában
tagolódik: keresztény – ifjainak összegyűjtése rendszertelen
- egyházjog időközönként. Szigorúan szabályozták: nem lehetett
- államjog elvinni az árvákat, kézműveseket, falusi elöljáró
- rendek jogai gyermekeit, a túl magas/alacsony fiúkat, kisegítő
- nemzetek jogai katonai feladatokat ellátó családok fiait. A
- közigazgatási intézkedések visszaéléseket nem tudták megakadályozni:
gyakran alkalmatlan önkéntesek kerültek be, illetve
halottnak nyilvánították a menekülni akarókat. A
Armalisták gyermekek először török családokhoz kerültek, ahol
A 16-19. sz.-i kisnemesség címeres levéllel megismerkedtek a nyelvvel, a helyi szokásokkal és
megnemesített csoportja. Mivel a nemeslevélhez az iszlámmal, majd Isztambulba a janicsárújoncok
akkoriban már ritkán járt adomány, igen szegényen közé.
éltek, gyakran jobbágytelken, amelynek azonban
egy összegben megválthatták szolgálatait. A
földesúron kívül a vármegyének és az államnak is
adófizetéssel tartozott.

Artikuláris helyek
Azon magyarországi helységek, amelyekre
az ellenreformáció jegyében született 1681:26. tv. a
protestánsok vallásgyakorlatát korlátozta, s
amelyekben a protestáns templom, lelkészház,
iskola építését engedélyezte. Ezek voltak a
nyilvános vallásgyakorlat színhelyei, a fő- és
köznemesek váraiban magánjellegű
istentiszteleteket is tarthattak.

Athname
A török szultán által kiadott szerződés,
megbízó- vagy hitlevél, melyben külföldi
Diploma Leopoldium vármegyékhez és a szabad királyi városokhoz,
I. LIPÓT császár rendelete, eszerint Erdély javaslattétel új intézkedésekre, a pénzügy és
a Habsburg Birodalom Magyarországtól különálló igazságügy kivételével a teljes belső irányítás.
része. Hatáskörük nem terjedt ki Erdélyre, a Temesi
1. változat (1690): bánságra és a határőrvidékre. A 18. sz. közepén
- az erdélyi fejedelmek korábbi adományainak ügykörök alapján 10 állandó bizottságra osztották,
és kiváltságainak megerősítése II. JÓZSEF egyesítette a Magyar Kamarával, de ez a
- Erdély korábbi törvényeinek helyzet csak haláláig állt fenn. 1848-ban
megerősítése megszüntették, majd 1861-67. között átmenetileg
- Erdély önállóságának megtartása újra működött.
- Erdély belső berendezkedésének
megtartása Hétszemélyes Tábla
- nem léphet trónra a kiskorú II. APAFI Formailag a nádori ítélőszék utóda. 1723-
MIHÁLY, ehelyett guberniumot alakítanak ki ban állandó bírósággá szervezték, amelyen a nádor
2. változat (1691): elnökölt. A királyi tábla feletti fellebbezési
- a gubernium véleménye után az uralkodó fórumként működött, az itt született ítéletek ellen
dönt a rendek közti jogi problémák esetén nem volt több jogorvoslati lehetőség (a királynál
kiváltságaik ügyében, illetve vallási sem).
kérdésekben
- a király felülvizsgálhatja a rendek
Hitbizomány (fideicommissum)
javaslatait a honfiúsításra
Az 1687:9.tc. által bevezetett rendszer,
- a törvényhatóságok választott
melynek értelmében a vagyon a családon belül
tisztségviselőit a király erősíti meg
meghatározott rend szerint öröklődik, a birtokokat
tilos elidegeníteni, elajándékozni, felosztani,
megterhelni. Az öröklési rendet a család alapítója
Erdélyi fejedelmi tanács
határozza meg (primogenitura, senioratus,
A kancellária mellett az erdélyi fejedelem
maioratus = a legidősebb fiú halála esetén a
legfontosabb, de kevésbé hatékony
másodszülött fiú örököl), de azt az uralkodónak
kormányhatósága. Tagjai egyenlő arányban kerültek
jóvá kell hagynia.
ki a három nemzetből.

Indigenatus
Erdélyi négy bevett vallás
Lat. indigena = benszülött, honi, hazai.
A katolikus, evangélikus, református és
Honfiúsítás, magyar nemesség adományozása
unitárius egyház, mely sajátos vallási egyensúlyi
külföldi nemesnek. Az intézménye 1526 után
állapotot teremtett az Erdélyi Fejedelemségben.
alakult ki, a 18. sz.-ban terjedt el. A rendi
országgyűlés szavazta meg, a honosítottnak esküt
Fegyverváltság
kellett tennie.
A Magyar Kamarának fizetendő váltságdíj
a törökellenes felszabadító háború után a fegyverrel
visszaszerzett területek birtokbavételéért.
Nisandzsi
A kancellári tisztség megfelelője az
Oszmán Birodalomban. A szultáni díván tagja,
Gubernium
feladata az ülések jegyzőkönyvének vezetése,
= lat. kormányzóság. Erdély 1691-ban
illetve a szultáni tugra (hitelesítő kézjegy)
(Diploma Leopoldium) létrhozott központi
megrajzolása az okleveleken, parancsokon.
igazgatási szerve.
Olaszbástya
nagy kiterjedésű, a várfallal megegyező magasságú,
Helytartótanács
annak vonalából az ötszög négy oldalával
Előzménye a 16. sz.-ban főleg
kiszögellő, a falszakaszok tűz alatt tartására
igazságszolgáltatási feladatokat ellátó helytartóság.
szolgáló védőmű.
A szervezet III. KÁROLY kezdeményezésére jött
létre (1723:97.tc.), formálisan rendi hatóság volt, de
utasításait a királytól kapta. Székhelye Pozsony,
1786 után Buda volt. A tanács élén a nádor állt,
mellette 14 főúri és 8 köznemesi tanácsos alkotta a
testületet. A királlyal a kancellária útján
érintkezhettek. Feladataik közé tartozott a királyi
rendeletek végrehajtása és közvetítése a
Partium Pragmatica Sanctio
= részek. A középkori Erdélyhez 1526-tól 1. legszélesebb értelemben véve különféle
az 1570-71-es speyeri egyezményig fokozatosan jelentős, megmásíthatatlannak tartott uralkodói
hozzácsatolt kelet-magyarországi vármegyék, rendeletek neve, amelyeket ünnepélyes formában
melyek jogilag sohasem olvadtak egybe Erdéllyel. hirdettek ki. 2. Közismert értelmében a Habsburok
Törzsterületét a 16-17.sz.-ban 5 vármegye, dinasztikus öröklését szabályozó házi törvényei a
Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, ~k, amelyeket a 16. század óta előbb
Máramaros és Kővár, valamint a lugosi és Spanyolországban, majd az osztrák Habsburgoknál
karánsebesi kerület alkotta. 1693-1733. között a is ünnepélyesen kihirdették az uralkodói tanács
Habsburgok visszacsatolták Magyarországhoz, tagjai előtt, akik esküt tettek rá. A magyar
majd újra különválasztották. történelemben a legismertebb ~ az 1723. évi, mely
rendelkezik egyfelől a nőági örökösödés felől,
másrész kimondja, hogy a birodalom részei
Pietizmus indivisibiliter et inseparabiliter kapcsolódnak
Az evangélikus egyházban a 17. sz. egymáshoz (= a családtagok között nem osztják
második felétől német földön kibontakozó irányzat, fel), elismert Magyarország rendi különállását.
mely önálló egyházzá sohasem szerveződött.
Követői elvetették a hitvitákat, a gyakorlati
keresztény élet fontosságát hangsúlyozták; Szpáhi
szerintük a vallás egyedül a lélek dolga, kegyes A reguláris zsoldos lovasság tagja, hűbéres
tettekben nyilvánul meg. Magyarországon a 18. sz.- lovas katona az Oszmán Birodalomban. Zsoldja
tól a Halléban tanult diákok terjesztették, fejében a meghódított területeken adománybirtokot
központjuk Pozsony volt, legismertebb követőjük (tímár- vagy ziámetbirtokot) kapott a szultántól.
BÉL MÁTYÁS. Javadalmazott birtokosként a többi katonáénál jobb
fegyverzettel (sisak, páncél, íj, vágó- és
Placetum Regium szúrófegyverek) rendelkezett. A lovasságot a 14.
= királyi tetszvényjog. Az államnak, illetve sz.-ban szervezték meg, tagjai kötelesek voltak –
az azt képviselő személynek azon joga, hogy szolgáikkal együtt – hadba vonulni. Nem tudhatták,
minden pápai, illetve vatikáni iratot meddig birtokolhatják földjüket, hiszen azt a
megvizsgáljanak, hogy tartalmuk nem ellentétes-e a szultán bármikor visszavehette, ezért a törvényesnél
hazai törvényekkel. Magyarországon először általában jóval magasabb adót szedtek be a
LUXEMBURGI ZSIGMOND 1404-es dekrétuma birtokukon élő rájáktól.
mondta ki először, II. JÓZSEF megerősítette, 1850-
ben eltörölték, majd 1850-ben felújították (EÖTVÖS
JÓZSEF). Szuperintendens
= lat. felvigyázó. Egyházkormányzati
tisztség, a protestáns egyházak püspökeinek
Porta elnevezése Magyarországon a 19. sz. végéig, addig
1. az állami adó kivetésének egysége a feudális ugyanis a katolikus egyház tiltotta a protestánsok
Magyarországon. KÁROLY RÓBERT 1336-ban számára a püspök cím viselését. A tisztséget egy
rendelte el a kamara haszna és a kapuadó szedését megválasztott lelkész viselte, a főgondnokkal
portaszám alapján. 1609 után 1 porta 4 jobbágyi együtt ő irányította az egyházkerület életét.
vagy 12 zsellérháztartásnak felelt meg, 1696-tól a
nádori porta reális alapot nélkülöző eszmei
adóegység lett. Titkos Tanács
2. a szultáni udvar megnevezése A Habsburg Birodalom egyik központi
kormányzati szerve. a 16. sz.-ban és a 17. sz. első
felében. Tagjai a valóságos titkos tanácsosok voltak,
de az érdemi ügyintézést a központi kormányzati
apparátus tisztségviselői végezték. Feladatkörét a
17. sz. második felében a Titkos Konferencia vette
át.
Topcsi
Tör. top = ágyú. Tüzér az oszmán
hadseregben.

Udvari Haditanács
Összbirodalmi hatáskörű udvari
kormányszerv a Habsburg Birodalomban 1556-tól.
A testület II. MÁTYÁS uralkodása óta 7 tanácsosból
állt, élén az elnökkel. Feladataik közé tartozott a
haditervek kidolgozása, a katonaság felszerelése,
hadianyag beszerzése és a végvárak karbantartása,
de itt zajlottak 1720-ig az orosz, 1742-ig a török
diplomáciai tárgyalások is.

Unitáriusok
Erdélyben a reformáció során önállósult
protestáns egyház. Hitelveik az antitrinitáriusok
tanításaiból alakultak ki, s az anabaptisták
gyermekkeresztelést elvető tana is hatott rájuk.
JÁNOS ZSIGMOND alatt bevett vallás lett Erdélyben,
BÁTHORI ISTVÁN és I. RÁKÓCZY GYÖRGY azonban
üldözte követőit.

Urbárium
Feudális gazdasági iratfajta, melyben a
földesúri jogok gyakorlásának megkönnyítése
céljából számba vették a földesúr saját kezelésében
lévő birtokán kívül mindenekelőtt az úrbéres
jobbágyságot, gazdasági-társadalmi állapotukat,
szolgáltatási kötelezettségüket, a 17 . sz.-tól az
állatállományt is. 1767 – MÁRIA TERÉZIA
úrbérrendezése.

Vakuf
Muszlim vallási alapítvány, gyakran pl.
iskolák eltartására.

Vilajet
Az oszmán közigazgatás legnagyobb
területi egysége, belső egységei a szandzsákok.
Élén a – rendszerint pasa rangú – beglerbég áll.