Európa mozgásban

Az EU szerepe a világban
Az Európai Unió külpolitikája

Európai Unió
28
Ez a füzet, valamint, az EU-val kapcsolatos egyéb rövid és közérthető tájékoztató anyagok az
alábbi internetes oldalon találhatók: ec.europa.eu/publications

Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Kiadványok
B-1049 Brüsszel

A kézirat lezárva: 2007. június

Borítóillusztráció: © Wolf/zefa/Corbis

Katalógusinformáció a kiadvány végén

Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007

ISBN 978-92-79-06086-1

© Európai Közösségek, 2007

Másolás engedélyezve

Printed in Belgium

FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

Az EU szerepe a világban
Az Európai Unió külpolitikája
Tartalomjegyzék

Globális partner 3

Dinamikus haladás 5

A kereskedelem a növekedés szolgálatában 8

Kezdeményező kül- és biztonságpolitika 11

Segítő kéz 13

Humanitárius segítségnyújtás 15

Globalizált és egymásrautalt 17

Az EU és közvetlen környezete 20

Ajánlott olvasmányok 22

2
 Globális partner
Közel 500 millió emberrel az Európai
Unió lakossága Kína és India után a har-
madik legnagyobb a világon. Már
önmagában méretei, valamint kereske-
delmi, gazdasági és pénzügyi súlya is
fontos világszintű partnerré emeli az
Európai Uniót. A világkereskedelem leg-
nagyobb szelete is az Európai Unióé, és
itt összpontosul a világ gazdaságának
egynegyede.
A méretek és a gazdasági erő azonban
felelősséggel jár együtt. Az Unió nyújtja
© EC/F. Lefebvre
a legtöbb pénzügyi segítséget és taná-
csot a szegényebb országoknak.
Napjaink bonyolult és törékeny világ-
rendjében az EU egyre nagyobb mér-
tékben veszi ki részét a konfliktusok
megelőzéséből, a békefenntartásból és
a terrorizmus elleni fellépésből. Az EU
támogatja Irak és Afganisztán újjáépíté-
sét is. Az Unió vezető szerepet játszik a
globális felmelegedés és az üvegházha-
tásúgáz-kibocsátás okozta problémák
kezelésében.
Az ivóvízhez való hozzájutás az EU
egyik fejlesztési prioritása
3
 Az EU szerepe a világban

Puha hatalom során az EU-ban 27 ország talált egy-

Mivel egy egész kontinenst fog össze, az
Európai Unió szoros kapcsolatra törek-
szik szomszédaival, hogy a régi megosz-
tottság ne alakuljon át új, mesterséges
megosztottsággá. Az EU, amely polgá-
rainak mára elhozta a stabilitást és a
gyarapodást, korunk kölcsönös függő-
ségekre épülő világában a nyitott pia-
cok, a gazdasági növekedés és társadal-
mi felelősségen és demokrácián alapuló
rendszer jótéteményeit kívánja mások-
kal együttműködve terjeszteni.
Az EU nem próbálja másokra ráerőltetni
saját rendszerét, de nem is szégyelli
értékeit. Bármely demokratikus európai
állam kérheti felvételét az EU tagjai
közé. Kevesen vannak, akik nem kíván-
nak élni ezzel a lehetőséggel. 50 év
másra, és közös érdekeit követve sikere-
sen egyesítette gazdasági és politikai
erőforrásait. Ez más térségek országai
számára is az együttműködés és az
integráció modelljévé teszi az EU-t.
Az EU felvilágosult önérdekéből és nem
kevésbé a globális szolidaritásból kiin-
dulva cselekszik. Egyre jobban összefo-
nódó bolygónkon a világ többi része
gazdasági fejlődésének és a politikai
stabilitásának támogatása a jövőnket
szolgáló befektetés. Mások segítése
révén az EU egyben saját polgárainak
életét is biztonságosabbá teszi határain
belül. A többpólusú világ egyre kézzel-
foghatóbb valósággá válik, ezért az EU
tagállamainak egységesen kell fellépni-
ük, ha azt akarják, hogy meghallják a
hangjukat.

Egy kis összehasonlítás Lakosság

Millió fő (2006)

Méret
Terület 1 000 000 km²-ben

Gazdagság
Egy főre eső vásárlóerőparitás
EUR-ban (2006)
400

41
36

13
9
16,

17

750
11
600

26
23

9,6
9,6
492

00
95

00
300
4,2

62

3,0

00
142

128

0,4
29

EU USA Oroszország Kína India Japán

Forrás: Eurostat, Világbank.

4
Dinamikus haladás
Amikor 1950-ben létrehozták, az EU-nak
az volt a törekvése, hogy egybefogja a
második világháborúból kikeveredő
Európa nemzeteit és népeit.
Külkapcsolatait alapvetően két okból
kellett fejlesztenie. Miután az eredeti hat
EU-ország egymás között felszámolta a
kereskedelem belső gátjait, a külső
országokkal fenntartott kereskedelmi
kapcsolataik kezelésének felelősségét is
meg kellett osztaniuk. Ez vezetett a
közös kereskedelempolitikához, az első
területhez, amelyen az EU országai szu-
verenitásukat közös érdekükben együt-
tesen érvényesítik. Egyidejűleg a tagál-
lamok hajlandók voltak megosztani – a
főként Afrikában – a függetlenség útjára
lépő korábbi gyarmataik támogatására
szolgáló pénzügyi költségek egy részét
is.
Az új tagok csatlakozásával bővültek az
Unió felelősségi körei is. Az EU-nak
ennek folytán még alaposabban kellett
meghatároznia a világ többi részével és
a nemzetközi szervezetekkel fennálló
kapcsolatait.
A közös kereskedelempolitika meghatá-
rozó eleme azoknak a kapcsolatoknak,
amelyeket az Európai Unió a világ többi
részével tart fenn. Ez a politika két egy-
mást kiegészítő szinten működik.
Először, a Kereskedelmi Világszerve-
zeten (WTO) belül a földkerekség min-
den részén megtalálható partnereivel
együtt aktívan részt vesz a nemzetközi
kereskedelem multilaterális rendszerére
vonatkozó szabályok kidolgozásában.
Másodszor, az Unió saját kétoldalú
kereskedelmi megállapodásait is meg-
köti az országokkal és a régiókkal. Nagy
erőfeszítésekre van szükség ahhoz,
hogy a fejlődő országok termékei köny-
nyen bejuthassanak az EU piacára és
hogy a kereskedelmi kapcsolatok előse-
gítsék fejlődésüket.
A pénzügyi és technikai segítségnyúj-
tás, amely kezdetben Afrikára összpon-
tosult, az 1970-es években kiterjedt
Ázsiára, Latin-Amerikára és a Földközi-
tenger déli és keleti részének országaira
is. Ebben az időben kezdte meg az Unió
a természeti és az ember által okozott
katasztrófák áldozatainak humanitárius
segélyezését.
5

A környezetvédelmi normák
kidolgozásában az EU más
országokkal is együttműködik Nem csupán kereskedelem
és segítségnyújtás
Az EU-nak a partnereivel világszerte
megkötött megállapodásai túlmutatnak
a kereskedelmi és a hagyományos fej-
lesztési támogatásokon. Ezek a kapcso-
latok kiterjednek a gazdasági reformok-
ra, az egészség- és az oktatásügyre, az
infrastrukturális programokra és bizo-
6
Az EU szerepe a világban
© Bilderbox.com
nyos esetekben az olyan területeken
folyó együttműködésre is, mint a kutatá-
si, a fejlesztési vagy a környezetvédelmi
politika. Olyan politikai kérdések meg-
tárgyalásához is keretet biztosítanak,
mint a demokrácia és az emberi jogok. A
legutóbbi időkben megkötött megálla-
podások a partnerektől megkövetelik,
hogy kötelezzék el magukat a tömeg-
pusztító fegyverek elterjedésének meg-
akadályozása mellett.
 Régi keletű kapcsolatok
Tanzánia a legkevésbé fejlett országok egyikeként – fegyver és lőszer kivételével – az Európai Unióba
irányuló exportjának egészére nézve vámmentességet élvez. Tanzánia egyike az EU afrikai-karibi-
csendes-óceáni csoportba (AKCS) tartozó azon 79 partnerének, amely részesül a Cotonoui
Kereskedelmi és Segítségnyújtási Megállapodás előnyeiből. Az EU Tanzánia legnagyobb külső piaca,
amely exportjának több mint 50%-át veszi fel, miközben az Unióból származik Tanzánia importjának –
ami főként beruházási javakból és berendezésekből áll – 20%-a. Az EU Tanzániába irányuló segélye évi
100 millió euróra rúg. Az EU pénzügyi támogatásával folyó projektek a közlekedési infrastruktúrára, az
oktatásra, a vízellátásra, a környezetre, az AIDS megelőzésére és a hatékony kormányzás támogatására
összpontosulnak.

Új dimenzió Az Unió külső kapcsolatainak kezelése

Az 1992. évi Maastrichti Szerződés értel-
mében az EU kidolgozta közös kül- és
biztonságpolitikáját (KKBP), hogy közö-
sen léphessen fel, amikor az Unió egé-
szének érdekei úgy kívánják. A védelem-
politika a KKBP egyre fontosabb vonat-
kozásává válik, miután az EU a világ sta-
bilitásának előmozdításán és fenntartá-
sán dolgozik. Mivel a KKBP a terroriz-
mussal, a nemzetközi bűnözéssel, a
kábítószer-kereskedelemmel, az illegális
migrációval és az olyan globális kérdé-
sekkel is foglalkozik, mint a környezet-
védelem, az Unió más országokkal és
nemzetközi szervezetekkel is szorosan
együttműködik.
dinamikus folyamat: saját külpolitikájá-
nak alakítása során az EU-nak külső
tényezőket is számításba kell vennie.
Ezek közé tartozik a világon végiggör-
dülő piaci liberalizációs hullám, a globá-
lis kommunikációs forradalom és a fel-
gyorsuló műszaki haladás összeadódó
hatásai folytán erősödő gazdasági egy-
másrautaltság. A nemzetközibb ver-
senynek, a beruházási tőke határokon
átnyúló egyre erősebb áramlásának és a
nyersanyagok – különösen a kőolaj és a
földgáz – iránti kereslet általános növe-
kedésének összefüggéseiben az EU-nak
újra és újra meg kell határoznia prioritá-
sait.

7
 Az EU szerepe a világban

A kereskedelem a növekedés szolgálatában

Az Európai Unió a világ legfontosabb emberek, az áruk, a szolgáltatások és a

kereskedelmi tényezője, miután az
egész világ exportjának és importjának
közel 20%-a esik rá. Az Egyesült Államok
az EU legnagyobb kereskedelmi partne-
re, utána pedig Kína és Oroszország a
sorrend. Az Atlanti-óceánon keresztül
zajló kétoldalú kereskedelem évente
400 milliárd eurót tesz ki.
Az EU tagjai közötti nyitott kereskede-
lem révén létrejött az egységes európai
piac, ahol szabadon mozognak az
tőke. Az Unió ezáltal vezető szerepet
vállal a kereskedelem további világmé-
retű liberalizálásában, ami a gazdag és a
szegény országok számára egyaránt elő-
nyös. A kereskedelmi szankciók – példá-
ul a kereskedelmi kedvezmények felszá-
molása vagy az emberi jogokat vagy
más nemzetközi viselkedési normákat
megsértő partnerekkel folyó kereskede-
lem befagyasztása – szintén megtalál-
hatók az európai külpolitika eszköztárá-
ban.

Szabad és méltányos

A kereskedelem szabaddá tételének legszembetűnőbb módja az országok által a termékekre alkalma-

zott importvámok és kvóták csökkentése vagy teljes eltörlése. Ily módon a hazai vagy a külföldi szállítók
nyíltan folytathatnak ár- és minőségi versenyt. Léteznek azonban rejtett vagy „technikai” kereskedelmi
akadályok, amelyekkel a kormányok és a vállalatok tisztességtelen előnyre akarnak szert tenni másokkal
szemben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat körébe az alábbiak sorolhatók:

• a termékek költségek alatti vagy a hazai árakon történő külpiaci értékesítése például annak érdeké-
ben, hogy más országok termelőit kiszorítsák saját hazai piacaikról, azaz az úgynevezett „dömping”;
• állami költségvetési támogatások kifizetése a vállalatoknak, köztük a „nemzeti büszkeségeknek”, hogy
tisztességtelen előnyre tehessenek szert az exportpiacokon és a hazai piacon;
• a közbeszerzési szerződéseknek a helyi vállalatok számára történő fenntartása még akkor is, ha a kül-
földi ajánlattevők előnyösebb ajánlatot tesznek;
• a szellemi tulajdonjogok (védjegyek és szerzői jogok) figyelmen kívül hagyása kalóz vagy hamisított
áru előállításával, amelyet az eredeti gyártónak alákínálva olcsón értékesítenek.

8
 A játékszabályok
A kereskedelem úgy lehet mindenki szá-
mára előnyös, ha szabad és tisztességes,
és ha mindenkire ugyanazok az átlátha-
tó és kölcsönösen elfogadott szabályok
vonatkoznak. Az EU határozottan támo-
gatja a Kereskedelmi Világszervezetet,
amely olyan szabályokat fektet le, ame-
lyek hozzájárulnak a globális kereskede-
lem megnyílásához és méltányos elbá-
nást biztosítanak az összes partner szá-
mára. Ez a rendszer, bár még tökéletlen,
nagyfokú átláthatóságot és jogbiztonsá-
got szavatol a nemzetközi kereskedelem
bonyolításához.
A WTO vitarendezési eljárást is kínál arra
az esetre, ha két vagy több kereskedelmi
partner között közvetlen nézeteltérés
alakul ki. Bár az EU időnként eljárást
indít kereskedelmi partnereivel szem-
© Bilderbox.com
ben a WTO-ban, az itt folyó viták során
az EU-t is fogták már perbe, főként
mezőgazdasági ágazatának vonatkozá-
sában.
WTO-tagságával párhuzamosan az EU
világszerte kétoldalú kereskedelmi meg-
állapodások hálózatát építette ki szá-
mos országgal és régióval. Ezek a megál-
lapodások kiegészítik a WTO keretében
a nemzetközi kereskedelem akadályai-
nak felszámolására tett lépéseket és
lehetővé teszik, hogy gyorsabban jut-
hassunk el ahhoz, hogy kiemelt kereske-
delmi partnereinkkel biztosíthassuk a
kölcsönös előnyöket. A WTO szabályai
egyértelmű feltételeket rendelnek ezek-
hez a megállapodásokhoz, hogy azokat
ne lehessen más kereskedelmi partne-
rek diszkriminálására felhasználni; ezek-
kel a szabályokkal az EU által megkötött
összes megállapodás összeegyeztethe-
tő. A világ szívesen fogyasztja az EU
termékeit
9

Az előnyök terjesztése
A kereskedelmi megállapodások azon-
ban nem csupán kereskedelmi érdekek-
re épülnek. Az EU különösen érzékeny a
fejlődő országok érdekeire és már régó-
ta felismerte, hogy a kereskedelem gaz-
dasági fejlődésüket és termelési kapaci-
tásukat is fellendítheti.
A fejlődő országok vámmentesen vagy
csökkentett vámtételekkel férnek hozzá
az EU piacára irányuló exporthoz azon
7200 termék esetében, amelyre az EU
általános kedvezményrendszere (gene-
ralised system of preferences, GSP) kiter-
jed. A különleges fejlesztési igényű sérü-
lékeny országok vámmentes elbánás-
ban részesülnek a GSP tárgyi hatálya alá
eső termék tekintetében. Itt egyoldalú
engedményről van szó, amely nem igé-
nyel kölcsönösséget a kedvezményezet-
tek részéről. A világ 50 legkevésbé fejlett
A minden évszakban járható
utak alapvető fontosságúak
Afrika fejlődéséhez.
10
Az EU szerepe a világban
országa teljesen szabadon fér hozzá az
EU piacához minden terméke tekinteté-
ben, kivéve a fegyver- és a lőszerexport.
Az EU és az afrikai-karibi-csendes-
óceáni csoportba (AKCS) tartozó 79
ország kapcsolatai az 1975. évi Loméi
Egyezményekre nyúlnak vissza. A kap-
csolatok további fejlődését az úgyneve-
zett „gazdasági partnerségi megállapo-
dások” (economic partnership agree-
ments, EPA) biztosítják. Ezek a megálla-
podások új módon ötvözik az EU keres-
kedelmét és támogatását. Az AKCS-
országokat a globális integrációjukhoz
vezető lépésként regionális szomszéda-
ikkal való gazdasági integrációra ösz-
tönzik, miközben még több segítség
összpontosul az intézmények létrehozá-
sára és a helyes kormányzásra. Az EPA
keretében a fejlesztés vetülete válik az
EU és az AKCS közötti kapcsolatrendszer
alapkövévé.
© EC/EuropeAid
Kezdeményező kül- és biztonságpolitika
Az a gondolat, hogy az EU országainak
együttesen kell fellépniük, és közösen
kell védelmezniük stratégiai érdekeiket,
ugyanolyan régi, mint maga az Unió.
Mindez akkor kezdődött, amikor a hat
alapító tag 1954-ben eredménytelen
kísérletet tett az Európai Védelmi
Közösség létrehozására. Ehelyett az
Európai Gazdasági Közösség létrehozá-
sa felé fordultak.
A jelenlegi kül- és biztonságpolitika
forrásai az Európai Politikai
Együttműködésnek nevezett folyamat-
ban lelhetők fel, amelyet 1970-ben indí-
tottak útjára az EU-országok az akkor
aktuális nagypolitikai kérdésekkel kap-
csolatos álláspontjának összehangolása
érdekében. A döntéseket konszenzussal
hozták meg, és alkalmanként nagyon
nehéznek bizonyult a kívánt egyhangú
álláspont kidolgozása azokban az érzé-
keny kérdésekben, amelyekben az
egyes országok eltérő nézeteket vallot-
tak.
Ám az EU növekedett és új politikai terü-
leteken jelent meg, ezzel pedig erősödő
erőfeszítéseket tett arra, hogy a gazda-
sági erejével jobban összhangban álló
nemzetközi diplomáciai és biztonsági
szerepre tegyen szert. A hatékony közös
fellépések szükségességéről az 1990-es
években Jugoszlávia összeomlását
követően Délkelet-Európában kitört
konfliktusok győzték meg az EU vezető-
it. Napjainkban a nemzetközi terroriz-
mussal szembeni harc erősíti meg ezt a
meggyőződést. A közös kül- és bizton-
ságpolitika (KKBP) elvét az 1992-es
Maastrichti Szerződés rögzítette hivata-
los formában. A szerződés határozza
meg azokat a diplomáciai és politikai
tevékenységeket, amelyeket az EU-nak a
konfliktusok megelőzése és megoldása
terén kell felvállalnia.

Az emberi és gazdasági költségek csökkentése

1990 óta világszerte több mint 4 millió ember halt meg a különböző konfliktusokban. Kilencven száza-
lékuk civil volt. Az 1990-es évek hét legnagyobb konfliktusának kezelése 200 milliárd euróba került a
nemzetközi közösségnek, amelyet békés célokra is fel lehetett volna használni. Emiatt kötelezte el
magát az Európai Unió amellett, hogy elsősorban a konfliktusok kirobbanását akadályozza meg haté-
kony fellépéssel. Most már az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) is része ennek a törekvés-
nek.

A gyorsreagálású missziók mellett, amelyek a válsághelyzetek kialakulása során jó előre beavatkozhat-

nak, az EBVP-nek információgyűjtő és elemző feladatai is vannak, és rendelkezik azzal a képességgel,
hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi megállapodások alkalmazását, és felkészüljön a potenciális
konfliktusokra.

Ezek az új képességek erősítik az EU hagyományos külkapcsolati eszköztárát, amibe beletartozik a tech-

nikai és pénzügyi segítségnyújtás, az intézmények kiépítésének és a hatékony kormányzásnak a támo-
gatása a fejlődő országokban, valamint az olyan humanitárius és diplomáciai eszközök, mint a politikai
párbeszéd és a közvetítés. Eképpen az EU – az eszközök megfelelő vegyítésével – már kialakulásuk folya-
matában is képessé válhat a konkrét helyzetekre való reagálásra.

11

Tanulni kell a kudarcokból
Azt követően, hogy Jugoszlávia szétesé-
se után a harcban álló felek megbékíté-
sére irányuló diplomáciai erőfeszítései
kudarcot vallottak, illetve a kiterjedt afri-
kai konfliktusok fényében az EU vezetői
1999-ben szabad utat adtak a sajátos
európai biztonsági és védelmi politiká-
nak (EBVP), amely beépül a KKBP szerve-
zeti kereteibe. Az első katonai küldeté-
sekre 2003-ban a Balkánon, a korábbi
diplomáciai kudarcok színterén, illetve a
Kongói Demokratikus Köztársaságban
került sor.
Az EBVP keretében az európai katonai
vagy rendőri erőket válságkezelés,
humanitárius és mentőakciók, béke-
fenntartás vagy akár béketeremtő had-
műveletek végrehajtására is ki lehet
rendelni. Ezek az erők támogatják és
kiképzik a helyi rendőri erőket is.
Az EU már rendelkezik a
békefenntartó missziókhoz
szükséges katonai képességekkel
12
Az EU szerepe a világban
Az EU emellett a NATO-étól elkülönülő,
de a NATO erőforrásaihoz hozzáférő
gyors reagálású katonai képességeket is
kiépített. Mindez a harccsoport-koncep-
ción alapul: az EU-nak minden pillanat-
ban rendelkezésére áll két állandó ké-
szültségben lévő harccsoport, amely
lehetővé teszi, hogy az EU katonai eszkö-
zökkel is gyorsan reagálhasson a kibon-
takozó válságokra. A harccsoportok
többnemzetiségűek, hozzávetőlegesen
1500 katonából állnak, és rotációs rend-
szerben hat hónapig vehetők igénybe.
Az évek során történtek kísérletek a
KKBP-t érintő döntések meghozatalá-
nak egyszerűsítésére is. A döntő fontos-
ságú kérdések azonban továbbra is egy-
hangú szavazást igényelnek. Ennek
megvalósulása azonban sokszor nem is
olyan egyszerű, mint ahogy ezt az is
mutatja, hogy az EU országai eltérő
módon reagáltak Irak amerikai irányítá-
sú lerohanására.
© EC
Segítő kéz

Az EU nemzetközi fejlesztési stratégiájá- szociális infrastruktúra és a termelési

nak egyik oldala a kereskedelem elő- potenciál javítása, valamint a demokra-
mozdítása és piacai megnyitása. A sze- tikus állam intézményeinek megerősíté-
gény országok felemelése a szegény- se. A támogatás révén a szegény orszá-
ségből a közvetlen technikai és pénz- gok kiaknázhatják a nemzetközi keres-
ügyi segítség révén pedig ugyanennek a kedelemben rejlő lehetőségeket, és gaz-
másik oldala. Ma a világban több mint 1 dasági alapjuk kiszélesítése érdekében
milliárd ember él napi egy euróból, vagy külföldi befektetéseket terelhetnek
annál kevesebből. Egyharmaduk Afrika maguk felé.
Szaharától délre eső részében található. Az emberi jogok támogatásának
részeként az EU választási megfigyelői
Az Európai Unió és tagállamai jelenleg a világ minden részére eljutnak
az összes jelentős ipari ország által nyúj-
tott hivatalos fejlesztési támogatás 56%-
át folyósítja. 2006-ban ennek teljes
összege 47 milliárd euró volt, ami polgá-
ronként körülbelül 100 eurót jelent.
Hasonlítsuk ezt össze az Egyesült
Államok egy polgárára eső 53 euróval,
és az egy japán polgárra eső 69 euróval.
2006-ban az európai segítségnyújtás a
bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,42%-
ára emelkedett, de ez még mindig elma-
rad az ENSZ által kitűzött 0,7%-tól.

Csupán négy ENSZ-tagállam, Dánia,

Hollandia, Luxemburg és Svédország
érte el (és haladta meg) az ENSZ által
kitűzött célszámot. Az EU 2015-re tűzte
ki a 0,7%-os kollektív célszám elérését,
de már 2010-re szeretne eljutni a 0,56%-
os közbeeső célig. Afrika országai éven-
te 15 milliárd euróhoz jutnak ily módon,
ami az EU fejlesztési támogatásainak
oroszlánrésze.

A szegények felemelése

Az EU fejlesztési együttműködésének
elsődleges célja a szegénységnek a
fenntartható fejlődés keretében történő
© EC/O.Lehner

felszámolása, beleértve a millenniumi

fejlesztési célok megvalósítását is. Az EU
segélyezési célja az alapvető fizikai és

13
 Az EU szerepe a világban

Az AKCS-országok EU-val fennálló kitün- pások, mint az AIDS, valamint adósság-

tetett kapcsolata számos ilyen ország
esetében nem tudta megakadályozni,
hogy csökkenjen jelenléte az európai
piacon, és egyre inkább a világgazdaság
peremére szoruljon. Ez az oka a gazdasá-
gi partnerségi megállapodásokra (EPA)
vonatkozó rendszer kigondolásának.
Az EU fejlesztési együttműködésének
célja az, hogy a harmadik világ hátrá-
nyos helyzetű népei kezükbe vehessék
fejlődésük irányítását. Ez egyet jelent
kiszolgáltatottságuk okainak felszámo-
lásával, ideértve az elegendő táplálék-
hoz és tiszta vízhez jutás biztosítását, az
egészségügyi ellátást, az oktatást és a
munkaalkalmakat, valamint az egészsé-
ges környezetet. Jelenti továbbá a
betegségek felszámolását és olcsó
gyógyszerek elérhetőségét, amelyek
segítségével leküzdhetők az olyan csa-
terheik csökkentését, hogy szűkös forrá-
saik ne vándoroljanak vissza az iparoso-
dott országok gazdag hitelezőinek zse-
bébe, hanem az életfontosságú közös-
ségi beruházásokra fordítsák őket. Az EU
a fejlesztési együttműködést az emberi
jogok és a nemek közötti egyenlőség
előmozdítására és a konfliktusok meg-
előzésére is használja.
Az EU többféle formában biztosítja ezt a
segítséget: közvetlenül együttműködik
a kormányokkal, egyedi programokat
hajt végre (gyakran a nem kormányzati
szervezetek révén), humanitárius segé-
lyeket nyújt, segít a válságok megelőzé-
sében és támogatja a civil társadalmat. A
segélyek növekvő hányadával járul
hozzá a partnerországok általános és
ágazati költségvetéséhez, a helyi tulaj-
donosok támogatása érdekében.

Sok kicsi sokra megy

Az évek folyamán az Európai Unió több ezer fejlesztési projektet finanszírozott a harmadik világban.
Számos eset bizonyítja, hogy a kevés pénz is gyakran sok mindenre elég. Íme néhány sikeres akció a
közelmúltból:

• India Gudzsarát államában egy 250 nőből álló csoport kapott támogatást kézművestermékek euró-
pai, észak-európai és japán exportjához,
• Belizében egy helyi cég ahhoz kapott támogatást, hogy áttérhessen a fenntartható fakitermelési és
erdőgazdálkodási technikákra,
• Kamerun középső részén a termelés bővítéséhez kaptak segítséget a gazdák,
• Ugandában a mezőgazdasági kistermelők arra lettek kiképezve, hogy megosszák az alapvető vállal-
kozástámogatási szolgáltatások igénybevételének költségeit.

14
Humanitárius segítségnyújtás

Azok az országok és régiók, amelyeknek Az ECHO hozzávetőlegesen 60 más

az Európai Unió humanitárius segítséget
nyújt, híven tükrözi a világ válsággócai-
nak listáját. A segítségnyújtásnak nin-
csenek feltételei. Nem számít, hogy ter-
mészeti katasztrófa történt, vagy ember
okozta a bajt, a cél az, hogy a segítség a
lehető leggyorsabban eljusson az áldo-
zatokhoz, tekintet nélkül faji vagy vallási
hovatartozásukra, vagy kormányaik
politikai meggyőződésére.
Az EU a sürgősségi segélyekre szánt
összegeket a Humanitárius Segélyek
Főigazgatóságán (ECHO) keresztül jut-
tatja el. 1992-es létrehozása óta az ECHO
a világ több mint 100 országában dolgo-
zik azon, hogy a túléléshez szükséges
felszerelés és áru a lehető leghamarabb
elérje a katasztrófák áldozatait. Több
mint 700 millió eurós éves költségveté-
séből az ECHO orvoscsoportokat, akna-
mentesítési szakértőket, közlekedést és
távközlést, élelmiszersegélyeket és
logisztikai támogatást finanszíroz.
országban is jelen van, így
Afganisztánban, a Kongói Demokratikus
Köztársaságban, Sri Lankán és
Tanzániában. Az EU továbbra is támo-
gatja az úgynevezett elfelejtett válságok
áldozatait, akikre 2006. évi humanitárius
költségvetésének 14%-a jutott. A legje-
lentősebb elfelejtett válságok közé
Nepál, a mianmari-thaiföldi határövezet,
Csecsenföld, Kasmír tartozik, nem
beszélve a Nyugat-Szaharából a szom-
szédos Algériába menekültek bizonyta-
lan helyzetéről.
Őt is az EU humanitárius
segélyeiből táplálják,
akárcsak számos sorstársát

Kihívások éve

2006 a rendkívüli kihívások éve volt,

hiszen terven felül kellett igénybe venni
az EU humanitárius segélyezési forrásait
a következő miatt:

• a darfuri konfliktus következtében

Dél-Szudánban és a szomszédos Csád
határmenti térségében földönfutóvá
vált ezrek szenvedései,
• Ciszjordánia és a Gázai övezet palesz-
© EC/ECHO/François Goemans

tin lakosságának romló helyzete,

• a Libanonban Izrael és a Hezbollah
között folyó háború humanitárius
következményei.

15
 Az EU szerepe a világban

Csapatmunka énia, a szükségszállások, a gyógyászati

Aktív humanitárius segélyadományozó-
ként az Európai Bizottság az ECHO-n
keresztül szorosan együttműködik a
végrehajtásban részt vevő partnereivel
(nem kormányzati szervezetekkel, az
ENSZ szervezeteivel és Vöröskereszt/
Vörös Félhold mozgalommal) az élelmi-
szer, a felszerelések, a tiszta víz és a higi-
létesítmények és az ideiglenes távközlé-
si rendszerek biztosításában. Az EU arra
számít, hogy a természeti katasztrófák
és a konfliktusok jelenlegi magas szintje
fennmarad, és ezért humanitárius rea-
gálóképességének fokozása érdekében
növelte a szükségletek gyors felmérésé-
ben tapasztalt kiküldött tisztviselőinek
számát.

Csecsenföld: elhúzódó válság

Az 1994. és 1999. évi konfliktus továbbra is kihat Csecsenföld lakosságának életére és továbbra is szük-
ségük van a humanitárius segélyekre. A köztársaság mintegy 800 000 lakosának majd egynegyede vált
földönfutóvá. Az elmúlt években sokan tértek vissza a szomszédos Ingusföldről és Dagesztánból. Az
életkörülmények egész Csecsenföldön nehezek, beleértve a fővárost, Groznijt is.

Hiába javult a helyzet, és az ECHO 1999 óta hiába tudta első alkalommal csökkenteni programját, szá-
mos ember függ az olyan szervezeteken keresztül eljuttatott anyagi támogatástól, mint a
Vöröskereszt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Világélelmezési Program. A program részeként
az EU képzéseket finanszíroz a veszélyeztetett helyi lakosság számára, hogy növeljék önellátó képes-
ségének mértékét. Ebbe beletartoznak az olyan jövedelemteremtő tevékenységek is, mint a meleghá-
zak építése és gondozása.
© EC/ECHO/Daniela Cavini

Csecsen asszonyok önsegélyező

projektekről tanulnak

16
Globalizált és egymásrautalt

Ahhoz, hogy helye legyen az egymásra- függően, hogy elérték-e a nekik meg-
utalt világ globalizálódott gazdaságá- szabott felső határt, vagy sem. Ezzel
ban, az Európai Uniónak egyre nagyobb egyidejűleg az EU más országokkal, pél-
mértékben kell a diplomácia és a keres- dául Kínával is együttműködik olyan
kedelem hagyományos eszköztárán módszerek megtalálásában, amelyekkel
kívüli módszerekhez folyamodnia. Új hatékonyabb az energiafelhasználás, és
nemzetközi szabályok vonatkoznak a fosszilis tüzelőanyag tisztábban éget-
olyan dolgokra, mint a pénzpiacok, vagy hető el.
a munkaügyi, egészségügyi és környe-
zetvédelmi normák. Az egymáshoz nem
kapcsolódó megoldások nem mindig Energiafüggőség
működnek. Erre jó példa az energia és
környezetvédelem. Ám még úgy is, hogy az EU megpróbál-
ja csökkenteni energiafogyasztását, és a
megújuló energiaforrásokat helyezi elő-
Globális felmelegedés térbe, továbbra is növekszik függősége Az EU gázimportja hajókon és
a fosszilis tüzelőanyagok külső szállítói- csővezetékeken érkezik
Az európai kormányok, a polgárok és az
üzleti közösség között konszenzus van
azt illetően, hogy a globális felmelege-
dés, ami főként a fosszilis tüzelőanyagok
(szén, olaj és gáz) használatából eredő
szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódik,
azonnali választ követel az EU részéről.
Az erre a kihívásra adott válasznak a
többi országra is kihatása van. Az EU a
kiotói jegyzőkönyv alapján nemzetközi-
leg is vezető szerepet vállalt annak meg-
oldásában, hogy korlátozni lehessen a
globális felmelegedés hatásait, és elköte-
lezte magát arra, hogy 2008–2012-ben
a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez
képest 8%-kal csökkenti. Ezt követően
újabb 20%-kal szándékozik csökkenteni
az üvegházhatású gázok kibocsátását,
amit 30%-ra növel, ha más országok is
követik ebben.

Az EU vezette be a világ első olyan piaci

mechanizmusát, amely a szén-dioxid-
© Malcolm Fife/Stockbyte/Getty Images

kibocsátás csökkentését szolgálja.

Meghúzta az ipari létesítmények meg-
engedhető CO2-kibocsátásának felső
határát, és a vállalatokra bízta, hogy
vesznek-e vagy értékesítenek-e rendel-
kezésre álló kibocsátási jogokat, attól
17

tól. Ennek fő oka, hogy saját olaj- és gáz-
tartalékai megcsappantak. Az Európai
Unió a világ legnagyobb energiaimpor-
tőre és második legnagyobb energiafo-
gyasztója.
Az EU a legkevésbé szennyező fosszilis
tüzelőanyag, a gáz behozatalának tekin-
tetében felerészben máris függésbe
került három országtól, Oroszországtól,
Norvégiától és Algériától, és amennyi-
ben záros határidőn belül nem sikerül
radikális lépéseket tennie, az importolaj-
tól való függősége a jelenlegi 50%-ról
70%-ra fog nőni. Ráadásul a világ olaj- és
gázigénye még jelentősebb lesz, ahogy
az olyan országok, mint Kína és India
továbbra is erőltetett ütemben bővítik
gazdaságukat.
Nyilvánvaló tehát, hogy az EU-nak érde-
ke csökkenteni a kisszámú szállítótól
való függését, és azokkal kell mélyítenie
kapcsolatait, amelyekre kereskedelmi
Az euró nagy keresletnek örvend a
világ pénzpiacain
18
Az EU szerepe a világban
partnerként, a kölcsönös előnyök alap-
ján van leginkább rászorulva. Az EU stra-
tégiája az olyan országokkal való befek-
tetési együttműködésre, a technológiai
transzferre, a piacokhoz való kölcsönös
hozzáférésre és a kereskedelmi kapcso-
latok tervezhetőségére is kiterjed, mint
Oroszország, amely a fosszilis tüzelő-
anyagok és potenciálisan az elektromos
áram jelentős forrása, valamint Észak-
Afrika, a Perzsa-öböl térsége és Közép-
Ázsia olaj- és gáztermelői.
Az EU és Délkelet-Európa hét országa
egységes energiaközösséget hozott
létre, amelyben az energiapiaci szabá-
lyok mindenki számára azonosak lesz-
nek. Az EU számára nagyobb ellátási biz-
tonságot fog eredményezni, ha a gáz és
a villamos energia ezeken az országo-
kon keresztül érkezik, a hét ország ener-
giapiacai pedig sokkal hatékonyabban
fognak működni, ha alkalmazni kezdik
az EU szabályait és normáit.
© Image Source Pink/Getty Images
Világvaluta
1999-ben történt létrehozása óta az
euró világpénzzé vált, és a kereskedelmi
tranzakciók terén és tartalékvalutaként
az egész világon csak a dollár használata
előzi meg. A nemzetközi kötvénypiaco-
kon azonban már maga mögé utasította
a dollárt, amikor 2005-ben a részvények
46%-át bocsátották ki euróban és csak
37%-át dollárban.
Kölcsönös megállapodás alapján az
euró a hivatalos pénzneme három EU-n
kívüli országnak, Monacónak, a
Vatikánnak és San Marinónak. Andorra,
Koszovó és Montenegro de facto pénz-
nemként használja. Számos ország az
átváltási politikájának meghatározását
szolgáló referenciapénznemek egyike-
ként használja az eurót. Közéjük tartozik
Botswana, Horvátország, Izrael,
Jordánia, Líbia, Macedónia Volt
Jugoszláv Köztársaság, Marokkó,
Oroszország, Szerbia és Tunézia.
1999 óta az euró növelte tartalékvaluta-
ként játszott szerepét a világ központi
bankjaiban, jobbára a dollár és a japán
jen hátrányára. A fejlődő országok köré-
ben gyakoribb az euróra való átállás,
mint az iparosodott országokban. A táb-
lázatban található számok minden
országra érvényesek.

A legfontosabb valutanemek használata a világban

A legfontosabb pénznemek aránya az összes ország ismert
valutatartalékaiban

1999 2005

Amerikai dollár 71,0 66,5

Euró 17,9 24,4
Jen 6,4 3,6
Font sterling 2,9 3,8
Svájci frank 0,2 0,1
Más 1,6 1,6
Forrás: Nemzetközi Valutalap, Éves jelentés, 2006.

19
 Az EU szerepe a világban

Az EU és közvetlen környezete

Az Európai Unió 50 év alatt egy egész jogokat és kötelezettségeket kezelni

kontinenst forrasztott egységbe az
Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.
Tagsága 6-ról 27-re nőtt. Mivel az Unió
minden demokratikus, piacgazdasági
berendezkedésű és a tagsággal járó
képes ország számára nyitva áll, a bőví-
tés állandó folyamat. Nincs is hiány tag-
jelöltekben és az azt fontolgató orszá-
gokban.

Tagjelöltek és tagságra pályázó országok

Jelenleg három ország tartozik a tagjelöltek közé: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv
Köztársaság és Törökország. A tárgyalások befejeztével minden egyes új tag belépését az EU összes
országának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A három tagjelölt mellett négy nyugat-balkáni ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és

Szerbia válhatnak EU-tagjelöltekké. Az EU máris szabad piacra jutást biztosít az összes nyugat-balkáni
országnak a legtöbb export tekintetében, és támogatja belső reformprogramjaikat.

© Shutterstock/Polartern, 2007

Isztambul: Törökország
is az EU-tagság
várományosa

20
A tagjelölt országok mellett az Unió a
legszorosabb kapcsolatokat négy
másik szomszédjával, Izlanddal,
Liechtensteinnel, Norvégiával és
Svájccal tartja fenn. Ezek az országok
valamennyien az Európai Szabad-
kereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai,
és eddig az EU-tagság ellen foglaltak
állást. A négy ország felzárkózott az EU
belső piaci jogszabályainak igen nagy
része mellé, és egyéb politikai területe-
ken is követi az EU-t. Svájc kivételével az
EU-val együtt valamennyien részesei az
Európai Gazdasági Térségnek (EGT).
Következetes szomszédsági
politika
Az Európai Unió arra törekszik, hogy
keleti és déli szomszédaival is megszilár-
dítsa kapcsolatait. Noha nem tartoznak
az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelöl-
tekhez, egyénileg Oroszország, Ukrajna,
Moldova és a kaukázusi, illetve a közép-
ázsiai köztársaságok is tartanak fenn
kapcsolatokat az Unióval, amelyek a
kereskedelmet és más gazdasági ágaza-
tokat lefedő partneri és együttműködési
megállapodásokon, illetve a közös érde-
keik körébe tartozó területeken folyta-
tott közös fellépésen alapulnak.
Az Oroszországgal megkötött megálla-
podás a többinél messzebb tekint, és
gazdasági kérdésekre, kutatási és tan-
ügyi együttműködésre, valamint a belső
és külső biztonságra összpontosít. Az EU
arra törekszik, hogy a kapcsolatokat egy
új keretegyezmény révén frissítse fel,
amely egyebek között a szorosabb ener-
getikai együttműködésre is kiterjed.
Ukrajnával az a cél, hogy a tárgyalások
elmozdulhassanak az átfogó szabadke-
reskedelmi megállapodás megkötése
felé.

Regionális csoportok

Kétoldalú kötelékein túl az EU világszerte erősíteni igyekszik a nemzetközi szervezetekkel (köztük az

ENSZ-szel, a NATO-val és az Európa Tanáccsal), valamint a regionális tömörülésekkel fennálló kapcso-
latait is. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy előmozdítsa a kereskedelmet és a befektetések áram-
lását az érintett régiókkal, különösen Latin-Amerikában és Ázsiában. Ázsiai partnereivel az EU a keres-
kedelmi politikától és a segítségtől egy sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer felé mozdult
el, ami termelésük és kereskedelmi kapacitásaik növekedését tükrözi.

21
 Az EU szerepe a világban

Déli partnereivel az EU-nak régóta az a között, az Unió 2004-ben kidolgozta

szándéka, hogy létrehozzon egy az EU-t,
a földközi-tengeri arab államokat és
Izraelt magában foglaló hatalmas kiter-
jedésű szabadkereskedelmi térséget. Az
ezen országok és az EU közötti egyéni
társulási szerződések ennek a kapcsolat-
rendszernek egyik elemét képezik, de
folyamatban van más területekre, így a
kereskedelmi szolgáltatásokra és a
befektetésekre való kiterjesztésük is.
Biztosítandó, hogy a keleti bővítések ne
hozzanak létre újabb elválasztó vonala-
kat az Unió és közvetlen szomszédai
szomszédságpolitikáját (European
Neighbourhood Policy, ENP). Az ENP az
összes földközi-tengeri és kelet-európai
országra, illetve a Kaukázusra is kiterjed,
Oroszországra viszont nem. Az ENP célja
az, hogy kitüntetett gazdasági és politi-
kai kapcsolatokat hozzon létre az Unió
és minden egyes szomszédos ország
között. 2007–2013 között a partneror-
szágoknak nyújtott támogatás el fogja
érni a 12 milliárd eurót, ami a korábbi
szintekhez képest 32%-os növekedést
jelent.

A legerősebb kötelékek

Az Egyesült Államokhoz fűződő kötődések az EU külkapcsolatainak magját képezik. Az Atlanti-óceán

partjai között áramló hatalmas kereskedelmen és befektetéseken túl mindkét oldalt összekötik a közös
értékek és számos esetben a közös érdekek is. Az USA a kezdetek óta támogatja az európai integráci-
ót.

A kapcsolatok és a párbeszéd – amely az üzleti csoportok, a szakszervezetek és a környezetvédelmi

szervezetek, az Európai Parlament és amerikai Kongresszus, illetve más intézmények között zajlik – e
kapcsolatrendszer állandó elemei. Az a mód, ahogy az EU és az USA a kétoldalú kapcsolatok problémáit
kezeli, modellként szolgál az Uniónak a más országokkal, így a Japánnal és Kanadával fennálló kapcso-

Ajánlott olvasmányok
Az Európai Unió külpolitikájának különböző vonásaival és a világban fenntartott irodáival kapcsolatos
információkat megtalálhatják, ha ellátogatnak ide: ec.europa.eu/world

50 év – 50 történet a szolidaritásról: ez a kiadvány 50 történetet mesél el az európai szolidaritásról azok

iránt, akik az EU határain kívül élnek, és erre a leginkább rászorulnak: szegények, éhezők, betegek és sza-
badságuktól megfosztottak: ec.europa.eu/europeaid/reports/50-50/50-50_en.pdf

22
Európai Bizottság

Az EU szerepe a világban
Az Európai Unió külpolitikája

Európa mozgásban sorozat

Luxembourg: az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala

2007 – 22 o. – 16,2 × 22,9 cm

ISBN 978-92-79-06086-1

Annak tudatában, hogy mekkora gazdasági és kereskedelmi súllyal rendelkezik a világban, az Európai Unió
mások, illetve saját érdekében egyaránt felhasználja hatalmát. Az EU világszerte előmozdítja a jómód gyara-
podását és támogatja a demokratikus értékeket, ennek révén ugyanakkor a határain belül hozzájárul ahhoz,
hogy polgárai stabilitásban és jólétben éljenek. Az új országok európai uniós integrációja az EU nemzetközi
színtéren betöltött szerepét is erősíti. Az Unió a Föld legnagyobb kereskedelmi hatalma, emellett azonban a
fejlődő országok legnagyobb támogatója is. Olyan kezdeményező kül- és biztonságpolitikát dolgozott ki,
amely Európán belül és messze kívüle is rendelkezik a válságkezelő és a békefenntartó missziók lebonyolítá-
sának képességével. Korunk bonyolult világában az EU új eszközökkel gyarapította a külpolitika hagyományos
eszköztárát. Egyebek között az EU vállalta fel a vezető szerepet a globális felmelegedés és a klímaváltozás kér-
désének megoldását. A globális problémák globális megoldásokat igényelnek.
Egyéb információk az Európai Unióval kapcsolatban
Keressen online
Az Europa portál valamennyi hivatalos nyelven tájékoztatást nyújt az Európai Unióval
kapcsolatos kérdésekről a következő címen: europa.eu

Keresse fel információs központjainkat!

Európa-szerte több száz helyi EU információs központ működik. Az Önhöz legközelebb eső
információs központ elérhetőségét megtalálja az alábbi honlapon: europedirect.europa.eu

Hívjon bennünket, vagy írjon nekünk!

A Europe Direct megválaszolja az Ön EU-val kapcsolatos kérdéseit. Az információs segélyvonal
ingyenesen hívható száma: 00 800 6 7 8 9 10 11 (az EU-n kívülről térítés ellenében hívható a
(32-2) 299 96 96-os szám). A szolgáltatás e-mailben a europedirect.europa.eu honlapon
keresztül érhető el.
Olvasson Európáról
EU Bookshop Az Unióval kapcsolatos kiadványokat egyetlen kattintással elérheti az EU-könyvesbolt
honlapján: bookshop.europa.eu

Az Európai Unióról további magyar nyelvű információt a következő szervezeteknél és honlapokon találhat:
Európai Bizottság Képviselete
Magyarországon
1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15.
Tel.: 209 97 00, 209 97 10/Fax: 466 42 21
E-mail: comm-rep-bud@ec.europa.eu
www.eu.hu
Európai Parlament Tájékoztatási Iroda
1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. (Országház)
Tel.: 441 66 02/Fax: 441 66 03
E-mail: epbudapest@europarl.europa.eu
Miniszterelnöki Hivatal –
EU Kommunikációs Főosztály
A főosztály a tárcák uniós projektjeinek koor-
dinálása mellett a lakossági EU tájékoztatási
szolgálat feladatait látja el, amelyek a tarta-
lomszolgáltatást, a felhalmozott és napra-
kész ismeretek közzétételét, valamint a lakos-
ság uniós kérdéseinek megválaszolását
foglalják magukban.
1054 Budapest, Kossuth L. tér 4.
Tel.: 441 33 23/Fax: 441 33 22
www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/
eukommunikacio
EUvonal
Az EUvonal az Európai Unióról és tagorszá-
gairól, a szervezet tevékenységéről és
Magyarország európai uniós lehetőségeiről
és kötelezettségeiről nyújt információt.
Tel.: (06-80) 38 20 04 (naponta 8 és 18 óra
között)
E-mail: info@eu2004.hu
www.euvonal.hu
Európai Információs Pontok (EIP)
Az egész országot átfogó Európai Informá-
ciós Pontok (EIP) hálózat elsődleges célja a
közvélemény naprakész, közérthető és a
regionális sajátosságokat is szem előtt tartó
tájékoztatása az uniós tagságunkból eredő
előnyökről, teendőkről és kihatásokról.
Letölthető EIP-listák: http://www.meh.hu/
szervezet/kormkommkozp/eukommunika-
cio/tajekoztato/eip20040519.html
EU Közkönyvtári Hálózat
Gyűjtik, kezelik és terjesztik az Európai Unió-
val és hazánk csatlakozásával kapcsolatos
alap és szakirányú ismereteket tartalmazó
kiadványokat, valamint önálló kommuniká-
ciós tevékenységet folytatnak a lakosság
minden rétege felé.
EU Közkönyvtári Hálózat listája:
http://www.meh.hu/szervezet/kormkomm-
kozp/eukommunikacio/tajekoztato/eukony
vtar20040519.htm l
Országgyűlési Könyvtár,
EU Letéti Gyűjtemény
A Letéti Gyűjtemény ingyenes hozzáférést
biztosít bárki számára az Európai Unió angol
nyelvű hivatalos kiadványaihoz és a közös-
ségi adatbázisokhoz.
1055 Budapest, Kossuth tér 1–3. (Országház)
Tel.: 441 44 75/Fax: 441 48 53
E-mail: pinter@ogyk.hu
www.ogyk.hu
Euro Info Service
Az EU hivatalos kiadványainak és adatbázi-
sainak forgalmazója, az Európa Szerver elne-
vezésű magyar nyelvű adatbázis működte-
tője.
1137 Budapest, Szt. István krt. 12. III/1/a.
Tel.: 329 24 87, 329 21 70/Fax: 349 20 53
E-mail: euroinfo@euroinfo.hu
www.euroinfo.hu
ITDH Euro Info Központ
Az Európai Unió által támogatott központ a
kis- és középvállalkozások számára nyújt
információt és tanácsadást az EU-val kap-
csolatban.
1061 Budapest, Andrássy út 12.
Tel.: (36-1) 472 81 30/Fax: (36-1) 472 81 31
E-mail: euroinfo@itd.hu www.itd.hu
Nemzeti Fejlesztési Hivatal
Magyarország számára is hozzáférhető
támogatási alapok felhasználásának koordi-
nációjában játszik kulcsszerepet.
1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
Tel.: 237 44 00/Fax: 329 36 37
Információs vonal: (06-40) 20 04 94
www.nfh.hu/

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviseleti irodákat működtet az Európai Unió valamennyi tagor-
szágában. Az Európai Bizottságnak ezenkívül az egész világon vannak saját ún. delegációi.

2007. február
Az Európai Unió

Az Európai Unió tagállamai (2007)

Tagjelölt országok
HU

Annak tudatában, hogy mekkora gazdasági és

kereskedelmi súllyal rendelkezik a világban, az
Európai Unió mások, illetve saját érdekében
egyaránt felhasználja hatalmát. Az EU világszerte
előmozdítja a jómód gyarapodását, és támogatja a
demokratikus értékeket, ennek révén ugyanakkor
a határain belül hozzájárul ahhoz, hogy polgárai

NA-AB-07-126-HU-C
stabilitásban és jólétben éljenek. Az új országok
európai uniós integrációja az EU nemzetközi
színtéren betöltött szerepét is erősíti. Az Unió a
Föld legnagyobb kereskedelmi hatalma, emellett
azonban a fejlődő országok legnagyobb
támogatója is. Olyan kezdeményező kül- és biztonságpolitikát dolgozott ki, amely
Európán belül és messze kívüle is rendelkezik a válságkezelő és a békefenntartó
missziók lebonyolításának képességével. Korunk bonyolult világában az EU új
eszközökkel gyarapította a külpolitika hagyományos eszköztárát. Egyebek között ISSN 1725-9924
az EU vállalta fel a vezető szerepet a globális felmelegedés és a klímaváltozás
kérdésének megoldását. A globális problémák globális megoldásokat igényelnek.

27