Az égigérő paszuly

Szereplők:
JANKÓ
MÁRIA NÉNI, Jankó édesanyja
RISKA, a tehenük
GYEREKEK
SÁRI, Jankó egyik barátja
VEVŐK
ISTVÁN BÁCSI, aki a paszulyszemet adja Jankónak
ERZSÉBET, a sárkány által elrabolt lány
SÁRKÁNY
 1. JELENET

MÁRIA NÉNI (fel-alá járkál a konyhában, ennivalót keres kosarakban, cserépedényekben,

zsákokban, de nem talál semmit)
JANKÓ (egy vödör vízzel átsétál a színpadon, közben a tehénkét szólongatja) Riska? Merre
kószálsz, Riska. Itt hozom neked a friss vizet.
RISKA Jövök, kis barátom, jövök már. (Jankó kitölti elé a vizet a vályúba, majd arrébb sétál, ahol
pár gyerek várja, akik hasonlóan rongyos ruhákba vannak öltözve, mint ő, és szembekötőst
játszanak)
GYEREKEK (hívogatják Jankót) Gyere már, Jankó. Csak rád várunk. (Bekötik a szemét, párszor
megforgatják, a gyerekek szétszaladnak, és hívogatni kezdik) Erre csörög a dió, arra meg a
mogyoró. (Addig játszák míg el nem kap valakit, majd cserélnek)
MÁRIA NÉNI (a házból hívja a fiát) Jankó, gyere be egy kicsit a házba, kérlek. Valamit meg kell
beszélnünk. (Jankó nem hallja rögtön, tovább játszik.)
SÁRI Jankó, édesanyád hív, menj be a házba. (Jankó sietve elköszön és beszalad a házba.)
JANKÓ Hívtál?
MÁRIA NÉNI (kétségbeesett hangon) Igen, fiam. Nagy baj van, az összes ennivalónk elfogyott.
Nyakunkon a tél, még Riskának sincs takarmánya, és ő sem fog tejet adni. Mit csináljunk, fiam?
JANKÓ Egyet se félj édesanyám, kitalálunk valamit. Elmehetnék kovácsinasnak, és akkor lenne
pénzünk.
MÁRIA NÉNI Szó sem lehet róla, nem engedhetem, hogy iskola helyet, dolgozni menj. Egyetlen
vágyam volt mindig, hogy belőled olyan ember legyen, akinek nem kell a garaskákat kuporgatni,
hogy eltartsa a családját, és esetleg a szegény, öreg édesanyját. Ehhez pedig iskolába kell járnod.
RISKA (az ablakon bekukucskál és hallgatózik) Van egy ötletem. Jankó vigyen el engem a
vásárba, és adjon el, abból a pénzből vehettek ennivalót a télre.
JANKÓ (ijedten) Nem, téged nem adhatunk el.
MÁRIA NÉNI Igaza van, Jankó. Nincs más választásunk.
JANKÓ (szomorúan) Akkor hát legyen így.
(Jankó és Riska elindulnak szomorúan, lehajtott fejjel, megérkeznek a vásári forgatagba, az
emberek körülöttük alkudoznak, ajánlgatják a portékájukat.)
VEVŐ1 Adok ezért a tehénkéért tizenhárom krajcárt. Adod-e?
JANKÓ Nem adom! Riska ennél sokkal többet ér.
VEVŐ2 Adok a tehénért egy forintot.
JANKÓ Nem elég
(Jönnek sorra a vevők, egyre többet ajánlanak érte, de Jankó senkinek sem adja, végül megjelenik
egy öregember, odalép Jankóhoz)
ISTVÁN BÁCSI Látom, nagyon nagyra tartod a tehénkét, úgy gondolom nagyon értékes lehet. De
nekem is van a birtokomban valami, ami nagyon értékes. (Benyúl a zsebébe, kivesz egy babszemet,
amin látszik, hogy különleges. Odanyújtja Jankónak, aki elbűvölten csodálja) Ha nekem adod a
tehenet, és neked adom ezt a különleges paszulyszemet. Ha még ma este elülteted, holnapra valami
nagyon különleges fog történni, meglátod, nagyon értékes dologra bukkanhatsz a segítségével.
Nos, áll az alku?
JANKÓ (vidáman rikkant és belecsap az öreg tenyerébe) Még szép!
(Hazaszalad, belép a házba, és ujjongva mesélni kezdi a történteket édesanyjának.)
JANKÓ Ezt a paszulyszemet kaptam Riskáért. Ez egy nagyon különleges paszulyszem. Még ma
este el kell ültetnem.
MÁRIA NÉNI Jaj, fiam! Mi lesz velünk? (csalódottan nézz a fia után, aki már ki is szaladt a kertbe,
hogy elültesse a paszulyt)

2. JELENET

JANKÓ (reggel kiszalad a kertbe, ahol megpillantja az égigérő paszulyt) Édesanyám, édesanyám!
MÁRIA NÉNI Mi történt, fiam? (észreveszi a hatalmas növényt, megrökönyödve nézi)
JANKÓ Valóban nagyon különleges paszulyszem volt. Felmegyek és megnézem mi van a tetején.
MÁRIA NÉNI Jaj, fiam, nagyon vigyázz, le ne ess. Én addig vacsorára főzök egy jó zöldpaszuly
levest.
(Jankó elindul felfele a kartonból készült paszuly mögött található létrán)
 3. JELENET

(Jankó felér a paszulyfa tetejére. A helyszínt kartonból kivágott fodros felhők jelzik. A távolban
látszik egy házikó, Jankó elindul felé, a házikót elviszik a színpadról, és egy nagy ajtó jelenik meg,
amelyen Jankó bekopog, valaki kinyitja)
ERZSÉBET (meglepetten) Fiúcska, ki vagy te? Hogy kerülsz ide? Hát nem tudod, hogy ez hétfejű
sárkány birodalma? Ha megtalál, megöl. Gyere gyorsan be a házba. (Mindketten bemennek, az
ajtót elviszik)
JANKÓ (ijedten) Sárkány? De akkor téged, hogy nem ölt meg?
ERZSÉBET Engem még nagyon régen, a szülőfalumból ragadott el a sárkány, azóta itt tart fogva.
Nem tudok megszökni, hiszen nagyon magasan vagyunk. De, ha te feljutottál, akkor le is tudunk
jutni valahogy.
JANKÓ Én egy hatalmas paszulyfán másztam fel.
ERZSÉBET (izgatottan) Nagyon jó! Akkor indulhatunk is!
JANKÓ Várj még egy kicsit, én azért jöttem ide fel, mert mi az édesanyánkkal nagyon szegények
vagyunk, és a bácsi, akitől a varázspaszulyt kaptam, azt mondta, hogy találni fogok itt valami
nagyon értékeset, azt meg kell keresnem. Vajon mire gondolhatott?
ERZSÉBET Hát persze! A sárkánynak van egy aranytojást tojó tyúkja. Megvárjuk míg hazajön,
te addig bújj el valahova, és miután elaludt elveszük a tyúkot, és már szaladunk is a paszulyhoz.
Miután leértünk kivágjuk a paszulyfát.
JANKÓ Jó ötlet! De a sárkány nem tud utánunk jönni?
ERZSÉBET Nem, a legutolsó portyázásán, amikor lent volt a földön, megsérült a szárnya, azóta
nem tud repülni, és nem tud innen lejönni. (fülel) Már jön is! Bújj el gyorsan!
SÁRKÁNY Erzsi, Erzsi! Hol a vacsorám? (Közben a sárkány kiveszi a tarisznyájából a tyúkot, és
beteszi egy ketrecbe)
ERZSÉBET Hozom már, hozom.
(A sárkány vacsorázik, közben Erzsébet izgatottan sürög-forog. Jankó egy hordóba bújik és onnan
kukucskál ki.)
SÁRKÁNY Megyek és lefekszem. (A sárkány elmegy, hamarosan halljuk a horkolását a színfal
mögül)
ERZSÉBET Gyere gyorsan! (Kiveszi a tyúkot a ketrecből, és a tarisznyájába rejti, elszaladnak)
 4. JELENET

(Megint a paszuly alját látjuk, lemásznak a létráról.)

ERZSÉBET Hozd gyorsan a fejszét! (Jankó hozza a fejszét, kivágja a paszulyfát) Köszönöm
Jankó, ha te nem jössz, soha nem szabadulok meg a sárkánytól. Most visszamegyek a falumba, a
szüleimhez. (Előveszi a tyúkot a tarisznyájából.) A tyúk a tied. Bánj okosan vele.
JANKÓ Örülök, hogy segíteni tudtam. Mielőtt elmész, hadd adjak neked valamit, köszönetképpen
a tyúkért. (Beszalad a tyúkkal a házba, majd visszajön egy tarisznyányi aranytojással.
Elbúcsúznak, Erzsébet elmegy.)

5. JELENET

(Szépen felöltözött gyerekek játszanak, labdáznak, a többiek egy bőségesen megterített asztalnál
esznek, Jankó, Mária néni és Riska is közöttük van. Mindenki vidám.)
JANKÓ (Mária néninek) Látod, édesanyám? Végül minden jól alakult. Riskát visszavásároltuk,
István bácsit búsásan megfizettük a varázs paszulyért. A faluban, sőt az egész környéken nincs
már szegény ember. A gyermekek járhatnak iskolába, az édesanyáknak és édesapáknak nem kell
többé belebetegedni abba, hogy nem tudják előteremteni a betevő falatot a családjuk számára.
MÁRIA NÉNI Riska leleményessége, és a te jó szíved nélkül nem sikerült volna. (Megölelik
egymást. A gyerekek a Lánc, lánc, eszterlánc… kezdetű körjátékot játszák, ezzel a képpel fejeződik
be az előadás).